tr

A
, E.KE.LE.MKOL*
''{onolYÍlN
A szerelemrol E
komolyan
TANULMÁxyor

GONDOLAT . BUDAPEST, 1985

Mi a szerelem?
pÖt-oÉxYl F. l-Aszl-o

A boldogtalan szerelemrol*

A szerelem a legnagyobb boldogság, mondják rendszerint azok,

akik sohasem voltak szerelmesek, vaBY már nem azok, és szégyen-
kezve igyekeznek elsiklani élettik némely epiz dja felett. A mi
nézettink a szerelemr l ezze| ellentétes. Bár az ember ilyenkor azt
crzi, hogy saját lehetoségei beteljestilése felé halad, az ut mégis a
zurzavatba torkollik. A szerelemben - szogezzik le el re - nem
boldog az ember, s t, ha a szot lehet fokozni, ilyenkor a legboldog-
talanabb. Amiben egész lénytink érdekelt, abban nem élvezetet,
szorakozást, társat keresiink' hanem menekvést a rosszkedv el l,
amely el bb vagy ut bb, de mindenkit utolér. A szerelem, a szobe-
széddel ellentétben' nem társat kínál, hanem félelmet kelt. Es az
cmber igazán csakis tinmagátol tud félni; ha sorsának ,,koordinátá-
it'' nem a célszerríségtengelyei alkotják, akkor - ki ne érezte volna!
- mindent l fuggetlenedik, abszolut egyediil marad. A szerelemben
tlerril ki, hogy egy titokzatos, bemérhetetlen er nek vagyunk ki-
szolgáltatva, amely láthatatlan irányba mozgat mindenkit. Ekkor a
lcgkiszolgáltatottabb az ember: foglya onmagának, foglya a másik-
trak, a szerelem tárgyának, leginkább foglya azonban egy ismeret-
lcn, szeszélyes hatalomnak. A szerelem szenvedést szenvedésre
Iralmoz; a szenvedés viszont, ennyit tudunk, nemcsak boldogság.

A.z ember élete során számtalan kapcsolatot létesít'Ha ezeket meg-

vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek részben nem annyira
tílrsadalmilag, mint inkább,,természetileg'' meghatározottak, rész-
l'lcn viszont a feln ttségnek, azaz az onáll személyiség társadalmi
rnozgásának a megnyilvánulásai. A ,,természetes'' kapcsolat is nyil-
vanvaloan tartalmaz társadalmi ielleget, és a ,,társadalmi", ,'ttirté-

* Részlet a szerz Melank lia címii konyvéb l.

neti'' kapcsolat is mindvégig meg rzi természeti alapjait. A kett t
a hangsrilyeltol dás kiiltinbozteti meg.
Az emberi kapcsolatok ,,rendszerében'' 0. szintnek nevezem azt
a tipusu kapcsolatot, amelyet koznapi nyelven terméSzetes vonza-
lomnak, szeretetnek neveztink. A sz, szoros értelmében természeti
ez a vonzalom; hasonlit az állati ragaszkodáshoz. Legtipikusabb
esete a sztil k és gyermekek, rokonok kozcitti viszony. Alapvetcíen
az jellemz rá, hogy az értelem, az ész szempontiáb l motiválatlan.
Nem tudom, miért Szeretem a testvért, a sztil t, a gyerekemet, de
olyan ragaszkodást érzek irántuk, amit leginkább talán biol giainak
lehetne nevezni. Az ilyen szeretetet csak a halál tclrheti meg; az igy
Szeretett lény halála olyan, mintha az ember avégtagját veszítette
volna el. Nem tud tuljutni rajta - a szeretett lény halála az e|s igazi
figyelmeztetés saját halálunkra. (Hamlet nemcsak tiltakozásbol
nem veti le a gyászruhát; oszttinei sem engedik a feledést') A ,,Vér''
szavaez- mondhatnánk, ha nem félnénka szot l. Lényege ugyanis
a teljes és konkrét azonosság érzésea másikkal szemben. Annak
teste, lelke abszolrit konkrétumként létezik számomra. Id vel ter-
mészetesen számtalan réteg épiil erre a szeretetteljes vonzalomra.
A sziil<íb l, a gyerekb l lehet barát, társ stb., és kialakulh at az olyan
viszonyulás, amelyben már a ,,felvilágosodás'' is szerepet játszik.
Ilyenkor tudom, miért fontos számomra a másik: mert tanácsot ad,
mett pénzzel ellát, meg lehet vele beszélni sok mindent. Id vel
tehát az értelem és az ész is belép ebbe a kapcsolatba: a másik
véleményét<issze tudom hasonlítani más véleményekkel,vitatko-
zom vele, egyetérthetek vagy ellentmondhatok. Mindennek azon-
ban nincs sok koze ahhoz a vonzalomhoz, amit 0. szintnek neve-
ztink, hiszen ez mindvégig motiválhatatlan marad' egészen ahalá-
lig. Az élet során a tobbi réteg csak rárak dik, de nem olvad cissze
vele. Az ember egyre differenciáltabb lesz, egyre inkább képes lesz
rá, hogy megktiltinboztesse magát a sziil t l, a gyermekt l stb. -
másfel l viszont, a természet híígyermekeként, sohasem képes
véglegesen megszabadulni t le, miként az ortiklott tulajdonságokat
sem lehet levetni. A sztil t hibái ellenére is szeretni fogom (ha ez
a szeretet egyáltalán létezik). Viszont ha a sztil iránt semmit sem
érzek, akkor az biába Veti Szememre, hogy felnevelt, ruházott,
taníttatott: ezért szerethetem ugyan) de ez egészen másfajta Szere-
tet. Elvontságokkal terhes, márpedig a sztil<í tokéletesen személyre
szolo szeretetre vágyik' A 0. szint tehát riási mélységet<ilel át, de
rendkívtil korlátozott is: a sztil mindig is sztil marad, és ezért
tényez a ,,társadalmi'' kapcsolatok kiépítésében (a serdti-
l'gátlo''
k tribbnyire szégyellik sziileiket) - életrink egésze azonban mégis
ebb l az alapbol n ki.
10
A ,,természetes'' kapcsolatbol kilépve vagy amellett létrejonnek
lt ,,társadalmi'' kapcsolatok, ha akett megktiltinbciztetésére egyál-
talán alkalmasak ezek a szavak. Mindeneke|ott a ktjz m os kapcso-
latok hálozzák be egész élettinket' Kozos jellemz jiik az abszolut
csetlegesség, a felcserélhet ség. Nem érdekel, hogy milyen ember
it taxisof r, csak vigyen el a megadott címre; nem érdekel a szembe-
j(iv ember' csak ne jojjon nekem, hanem adjunk helyet egymás-
rrak. A krizombos kapcsolatokban a partner arca majdhogynem
ismeretlen; s bár a szomszédnak el re koszcinok, lánynevét már
nem ismerem. Kapcsolatunk formális, viszonyunk elvontan nega-
tiv. Ember is, én is, és ez teremt koztl'ink _ de ez
',kozcisséget''
a negativitás koz<lssége, hiszen nincsen beteljesiilése.
Ha a kozombos kapcsolat valamilyen ok míatt ,,megszakad'', éS
a viszony kezd pozitíwá válni, akkor a kapcsolat fokozatosan konk*
rctizál dik, egészen a baratsag létrejottéig. A kozombos viszony és
a barátság kozott azonban nincsen szakadék. A kozombos kapcso-
lattol a barátságig a krilonboz szintek min sége att l fiigg, hogy
a másik embtr mennyire lesz konkrét lény a számomra. Lehet
valaki már nem kozomb<is, de még nem barát, pusztán valaki, aki
iclcínként felkelti az érdekl3désemet. Az érdekl dés azonban min]'
dig egy emberre irányul, egy konkrét, érzéki,kicserélhetetlen lény-
rc. Az illet fokozatosan megnyeri szimpátiámat, és esetleg a barát-
ságig is eljuthatunk. A barátság lényege, hogy a másik fél bizonyos
vonásai, tulajdonságai felkeltik szenvedélyes vonz dásomat, és rigy
crzem, hogy saját magam meghosszabbítására, kiegészítéséretalál-
tam benniik. A barátság ugyanakkor mégsem lehet korlátlan; a
tcljesség csak a korlátokon belul képzelhet el. Az rin. teljesség csak
iilmodozás, vagy _ a val ságban sohasem johet létre. Hiszen eleve
lrz, hogy a másik egyszersmind egy másik test is' feltétqlezi a
ktilonboz séget. A lelki egyesiilés nem jtihet létre két testben,
lcgfeljebb csak a kozeledés. A barátság ugyanis elképzelhetetlen
anélkul, hogy mindkét félnek ne legyenek más jellegtí viszonyai a
világ felé. Más ízlés,más szeret k, más vérmérséklet,más elfoglalt_
ság: mindez olyan nyilvánvalo minden barátság esetében' hogy le
kcll mondani az eszményítésrl, és ki kell mondani: a barátság
csakis attol barátság, hogy a partner bizonyos megnyilvánulásai
tcljes érzékikonkrétságukkal kotnek le' mások viszont elvontak
maradnak. Minden barátságnak ez az ára; ahhoz, hogy a másik
személlyel ,,azonosulni'' lehessen, az embernek kicsit cinmagát is
meg kell tagadnia, és az sokszor fájdalmat okoz, másfel l viszont
annak érdekében, hogy a másikat el tudja fogadni, azt meg kell
lbsztania a számáta zsákutcáknak ttín jegyeit l, megemészthetet-
lcn és bizonyos vonatkozásokban értelmetlen (vagy inkább érthe-
ll
 tetlen) megnyilvánulásai folott el kell siklania _ azaz a másikat
mindenképpen saj át arcunkra kell átformálni,,,igazi', létezésétl el
kell tekinteni.
Ugyanez vonatkozik a puszta szimpátiára is. Mi hát a ktilonbség?
Az, hogy a barátság esetében a másik fél számomra elvont megnyil-
vánulásai ném létez eA, nem veszek roluk tudomást. Innen abatát-
ság idealizálása: mindkét fél hiszi a teljes azonosulást, noha mind
a kett milli olyan viszonyt tart fenn a világgal, amellyel a másik
fél nem tud mit kezdeni. A kozcimbos kapcsolatok esetében semmi-
lyen érdekl dés sincsen; a szimpátia krilonboz fokain már jelent-
kezik az érdekl dés, de ez sohasem ringatja magát illrizi kba, és
tudja j l' hogy a másik csak bizonyos megszoritások ktizrjtt fontos;
a barátságban azonban elhitetem magammal a teljes azonosságot.
Elhitetem? Bizonyos pillanatokban valoban létezik ilyen azonosság;
de lépjen csak be egy harmadik, rogton kiderul, hogy ennek az
azonosságnak sok akadálya van (Erwin Jimmerthal, F{ans FIansen
és Tonio Krciger kozott). Ezek a pillanatok kínosak, fájdalmasak _
és annak, hogy nem léteznek orok barátságok, az az oka,hogy a két
fél a maga milli más vonatkozásáva| minden irányuan fejl dik, és
a barátokat egymást l elválaszto mozzanatok fokozatosan hál ként
borulnak rá a kapcsolatra. Vizsgáljuk meg azun. orok barátságokat,
és meglátjuk, hogy az érettségitalálkoz k unalma tartia ossze ket.
A barátság tehát mindig korlátozott' de a korábbi kapcsolatokkal
szemben mát szereter is. Korlátozottsága miatt nevezz:i.ik szeretet
1.-nek. (Anélktil' hogy kitérnénkrá, jegyezzikmeg, hogy a koz<im-
bcis kapcso|att l az ellenszenv krilonboz szintjein át a gyiíloletig
szintén végigjárhato ez az ut' azza| a megszorítással, hogy a barát-
sággal szemben a gyííloletolyan határ, amelyen nem lehet tullépni.)
A szeretet 2. szintje az a teriilet, ahová a kapcsolat akkor jut el,
ha mindkét fél vállalja a másik mindmegannyi meghatározottságát
_ azaz nem is vállalja, hanem az inkább vállalodik. Lényege éppen
az, arr,i megkrilonbcizteti a barátságtol: minden, ami rá jellemz ,
egymás felé tart, és a két fél nem elfelé, hanem egymás irányában
fejl dik' Ez nem zárjaki a partnerek onáll ságát, bár ennek hangoz-
tatása arra utal, hogy az illet k még nem jutottak el a szeretet 2.
stádiumába, sok szempontbol még krils dlegesen viszonyulnak
egymáshoz. A barátsággal ellentétben eZ a Szeretet egy egész életen
át tarthat, mert a két ember fejl dése egymást er síti. Igyekeznek
eggyé válni és azonosulni, odáig men en, hogy szavak nélktil is
ismerik egymás gondolatait (Philemon és Baucis). E'z a szeretet
ezétt a testi kapcsolatot is feltételezi, hiszen az ember a testnél
kezd dik, de itt is végz dik. Az emberi testeket félelmetes szakadék
választja el egymást l; val ban bclrton a test' ahogyan a kolt írja,
t2
i's czen átlépni vagy ebbe belelépni bizonyos foku onpusztítással
iár. A másik testét csakis ugy vehetem birtokba, ha a magamét
k(ilcsonadom (ellentétben a korábbi szinteken is kialakulhat testi
kapcsolatokt l). Ide eljutni ugrásra van sztikség - olyan ugrásra,
amilyenr l Kierkegaard ir az els csok kapcsán. Ez val ban uj
k zosséget teremt két ember kozott, amelynek lényege az rijdonság,
az egyszeriség, az <inmegtalálás' Igazavan Kierkegaard-nak abban'
lrogy minden további cs k szájtorlés a házastársi ebéd után - de
nincsen igaza abban, hogy a testi kapcsolat folytonossága csupán
crre redukál dna. A testi kapcsolat ugyanis nemcsak eredménye
cnnek a Szeretetnek, de alapja is. A testi kapcsolat álland an meg-
ujulo kísérlet' hogy a másik egyediségéta maga teljességébenve-
gyem birtokba * hiszen a testnél kezd dik az egyediség, és a szelle-
miség a test révénválik egyszerivé, onáll vá. Ugyanakkor a szere-
tetnek ezt a szintjét az krilonbozteti meg minden egyéb kapcsolat-
tol' hogy az egyén ebben aZ esetben nem a saját testénélér véget'
hanem a másikban folytat dik' Még ha nincs mellettem, akkor is
mindig hozzárn kanyarodik vissza, nekem Ítozza vissza máshol
saeÍZett gazdagságát.
- A testi kapcsolat ezen a szinten kísérlet:kísérletaz azonosulásra.
Am a test ,,érzékibizonyossága'' és egyszerisége meggátolja' hogy
eZ az azonosság teljes mértéktílehessen. Ha a másik fél nem lenne
másik személy, hanem én magam lennék' akkor magammal Szeret-
keznék - de ez nem kapcsolat, nem szeretet. A szeretetnek ez a
szintje sem tudja tehát felszámolni az emberek kozcitti, eleve megle-
v<i idegenséget' a testnek és a szellemnek a sziikségszeriÍ krilonbo-
zoségét.A szakadék áthidalása természetesen mindkét félnek érde-
ke; és minél er sebb az cisszetartozás érzése, annál inkább megko-
ze|iti a kapcsolat a 0. szintnek nevezett természetes kot dést _ azzal
a kulonbséggel, hogy amig az elemi, természetes szefetet val ban
a természetben, a biologikumban gyokerezik, addig eZ a Szeretet
csak egy bizonyos testi-Szellemi fejlettség elérésévelkovetkezhet
be. Persze nem arr l van sz , hogy tudatos lenne ez a szeretet (ilyen
nem létezik). Azért kell feln<íni, hogy a másik emberhez mint
egyéniségheztudjak viszonyulni - s a tudatosság egy, nem feltétle-
nril kittintetett mozzanat ebben a megtalálásban.
A szerelem vizsgálatára áttérve mindenekelott azt kell megvizsgál-
nunk, hogy ez hogyan viszonyul a fent vázolt stádiumokhoz. Nem
kérdéses,hogy az ember torténelmi fejl dése hozta létre a szerel-
metj amely ennyiben társadalmiasult jelenség, anélkril hogy termé-
szeti gyokereit valaha is elveszítette volna. Ennek kcivetkeztében
t3
azonban t<irténelmileg meghatározott) azaz idíjben változo a min -
sége. Másképpen szerelmes az antik gorog, a kozépkori keresztény
vagy a modern ember, és ismét másként atíizfoldibennsziilcitt Vagy
az europai ember: az egyik esetben ugyanannak a kultrirának a
kulonféle állapotair l van sz , a másik esetben pedig gyokeresen
eltér kulturákr l.
Az eur pai kultrira torténetében a szerelemnek két olyan felfogá-
sával találkozunk, amely, ha nem is szembeotl en, mégis gyokere-
sen eltér egymást l. Az egyik szerelemfelfogás a gorogok sajátja,
amelyet azután olyan gondolkod k probáltak feleleveníteni, mint
Spinoza vagy Hegel. Lényege roviden abban foglalhat tissze, hogy
a felfogás szerint a szerelem nem alkot radikális ttirést az emberi
viszonyok kavargásában, hanem ttjrésmentesez illeszkedik be a min-
dennapi élet tobbi társas kapcsolata kozé. A szerelmi vágy az emlé-
kezéssel kapcsol dik egybe, mondja Empedoklész) az emlékezés
viszont a lét egységének a felismerését szavatolja. A világot moz3a-
t két princípium koztil a harag, aviszá|y (neikosz) mindent szétvá-
laszt, a szeretet (filia) viszont mindent egybekot. A szerelemnek
(erosz) a Szeretet az alapja: lényege a kotés, az egység, a tokéletes-
ség. A szeretet és a szerelem nem ktiltintil el az élet tobbi szféráját l,
hanem sokkal inkább azok egységének a feltétele. Aki szerelmes, az
nem csupán saját szerelmét éli meg: szerelme révénvilágosodik
meg el tte a létezés alapvet harm niája, zárt egysége. A szerelem
tárgya a szerelmest egy mélyebb megismerés felé vezeti _ mi sem
természetesebb, mint az,hogy a Phaidroszban Platon abeavatottat'
a fi.loz fust, az rj ng t, a megszállottat és a j st rokonítja, és végtil,
egy sz val, szerelmesneá (erasztész) nevezi ket. A szerelem azon-
ban, bár boldog állapotnak tíinik, hiszen iisszekapcsoy'c a szerelmest
szerelme tárgyával, minden pillanatban veszélyeztetett is. Er sz
kiizaetít , az ég és a fold kozott teremt kapcsolatot. Ha a szerelmes
nem vigyáz, konnyen p rul járhat: Erosz rabul ejti, és ismeretlen
tartományba, ismeretlen belátások felé ragadja magával. Az ember
ki van szolgáltatva neki' és a kiszolgáltatottság nemcsak gyony<irteli
állapot, hanem teher is. A gorogok a szenvedélyes szerelmet paSZ-
szívnak (azaz terhesnek) is tekintették, atnit az ember szinte beteg-
ség m djára szenved el. Innen a szenaedélyes szerelem elnevezése:
noszosz' ami eredetileg betegséget, balsorsot, szenvedést ielentett.
(Euripidész Hippol toszában például az etosz és a noszosz fogalma
minden esetben egytitt szerepel.) Erosz engedetlen, zabolátlan, és
kitaszítottságba, orokos otthontalanságba taszíthatja az embert;
egyszersmind azonban mértékteljes is: kell bolcsességgel a szerel*
mes elkertilheti végzetét,és beteljesedett, kolcsonos boldogságban
lehet része:
t4
Boldog, aki mértékletesen
s okosan él a gyi)ny rrel, mit
megkap Aphroditétol,
cs ondb en, riilt har ag ok
s z él
aiharát l mentesen; hiszen
iker a nyil, mit Íeszítarany-
ftirtii Er sz, a Khariszoké:
egyik a j sorssal suhan ,
masik a aégzettel rrip' l .
- írja Euripidész az Iphigeneia Auliszban címíídrámájában.
A beteljesed szerelem sajátossága a kivál ság, a lehet ség a
teljes, harmonikus életre. Így ír Platon: ,,Akik szépen szeretnének
élni, azokat kell hogy vezesse valami az életben, S ezt nem plántálja
beléjtik sem rokonság, sem tekintély, sem gazdagság, sem semmi
más, csak a szerelem. Mi ez a valami? Ilyesmire gondolok, mint a
gya|ázatto| valo irt zás és a szépségutáni vágy. Mert ezek híján sem
állam, sem egyén nem vihet véghez nagy és szép mtíveket.'' A sze-
relem Platonnál kozvetítés: kapocs az égésa fold, a test éS a szellem
kozott, és ily m don az egyén és az állam harm niáját is el mozdít-
ja, s t - mondja Plat n - csak ez mozditja el . Aki szerelmes, az
a legkivál bb; és ez a felfogás magában rejti azt, hogy a szerelem
voltaképpen az ember képességeit, lehet ségeit a tobbi ember, a
társadalom voiratkozásában bontakoztatja ki, és a szerelmest a sze-
relem teszi képesséarra, hogy megtalálja helyét a világban. A, |ét
megértésea szerelem kolcsontisségének, személyességénekkovet-
keztében nem t lmuta' a kozmoszon, hanem, az empedoklészi sze-
retettel egybefon dva) azt beltilr l teszi zárttá, egységessé. Két test
egybefon dása ugyanugy a világ egységétbiztosít|a és teszi még
tcikéletesebbé, mint két lélek egymásra ismerése.
A szerelemnek ez a tokéletesen érzékifelfogása Spinoza, kivált-
képpen pedig Hegel bolcseletében támad fel ujra. Azok a polgári
gondolkod k ujították fel az antik szerelemfelfogást, akik számára
ez harci lobog vá is válhatott: a polgárságnak abban a korszakában
támadt fel, amikor az egyén s a világ harmonikus viszonya ismét
lehetségesnek látszott, és amikor az egyénben lappango, korlátta-
lannak tetsz er k elhomályosították azokat a mozgásokat, amelyek
az emberek feje folott az egyéni aktív eroket guzsba probálták kotni.
Hegel, aki a polgári társadalomban a beteljesrilést látta, és aki
Amerikát még egy uj eposz megteremtéséreis alkalmasnak taftotta'
minden emberi képességetmegprobált egységesnek, kcizcisnek, a
világgal harmonizálonak tekinteni. A szerelmet is így fogta fel:
szerelem, ha az egyesiilés egyetlen pontiaj S nem veszi fel
'A
l5
magába az egész terjedelmét annak, amit az ember a maga szellemi
mriveltsége és rangjának viszonyai szerint átélhet, nos, akkor a
szerelem t'ires, absztrakt marad, és csupan az érzékiségoldalára vo-
natkozik. A szerelemnek, hogy teljes és egész legyen, osszeftiggés-
ben kell á||nia az egyébkéntmeglev tudat egész ével, az érziilet és
érdekek teljes nemességével.''Hegel meghatározását a gtirtigség
visszhangjának is tekinthetnénk; de nem lehet nem észrevenni a
dont ktilonbséget: Hegel átvette a gorog szerelemfelfogást, de
annak val sága nélkul. A gorogok soha nem beszéltek volna tires
és absztrakt érzékiségrl; nemcsak azért nem, mert eZ pusztán
elméleti konstrukci , amelynek nincsen igazsága (hiszen a szerelem
vagy szerelem, és akkor meghatározott' vagy pedig nem szerelem
- de a Dpuszta'' érzékiségsem tires, hanem nagyon is konkrét
val ság), hanem azért is, mert érzékiségés szellemiség igy sohasem
állt ott szemben egymással.
A dont ktilonbség abban jelentkezik, hogy Hegel még a megfo_
galmazás szintjén sem képes meg nem torténttétenni a keresztény_
séget - azt a kultirrát, amely érzékiségés szellemiség fogalmi-
gyakorlati szembeállítását elvégezte. A kereszténységután már
nem lehet ugy gondolkodni a szerelemr l, mint aze|ott - és ha ezt
megkísérelik, mint Hegel, akkor valojában a szerelem sajátossága
mellett kénytelenek elsiklani, nem látva, hogy egyén és kcizosség
viszonyának lehet<íségeiis alapvet en megváltoztak az antikvitás
ta. Hegel meghatározása a szerelmet illet en tires: az érzékiségnek
is és a szellemiségnek is más a jellege, valamint egymáshoz val
viszonyulása is, mint az antikvitásban. A gorog felfogás ujraidézése
igy az ujkorban els sorban nem a szerelemfogalom pontosításának
(ha ez egyáltalán lehetséges) tekinthet , hanem szubjektív pátosz-
nak, amely a polgári világ nagyszeriiségébevetett hitet burkolja
krirul.
Jellemz , hogy egy másik helyen Hegel a szerelmet _ hogy ne
csusszon ki kezéb<íl'és ne kelljen a romantikusoknak, azaz a halált
és a zsenialitást otvtiz melank liának prédául átengedni - kényte-
len intézményesíteni,érezve, hogy ha a jelen világba a szerelmet
mint az evilági harm nia szimb lumát akarja bevezetni, akkor a
szerelmet és a világ harmoniáját is valamiképpen reálissá kell ten-
nie. A polgári világban ez csak intézményesítettentcirténhet meg,
és formája a házasság: férfi és a n viszonyár l meg kell jegyezni,
',A
hogy a leány az érzékiodaadásban odaadja a becsiiletét; a férfira,
akinek máS tere is van erkolcsi tevékenységeszámára, mint a család'
eZ nem áll. A leány rendeltetése lényegileg csak a házasság viszo-
nyában áll; a k<ivetkezmény tehát az, hogy a szerelem kulonbciz
mozzar.atai valoban egymáshoz valo ésszertíviszonyukat kapják.''
16
A llcgcli gondolatban éppen az a ktilonosség vész el, amely a
rrroclcrn szerelmet a gorogt l alapvet en megkulcinbozteti. A ,,ko-
r,rsscgi'' társadalomba vetett hit magát a szerelmet fosztotta meg
vlrlilságátol, és mivel - szemérmességb l? - mégsem kusztibolhette
h r lt szerelem fogalmát, olyan realitást kellett neki biztosítania,
rttttcly immár nem a szerelem realitása. A szerelem a számos emberi
klr1lcsolat egyike lett; a polgári társadalom val sága azonban kétsé-
gcss teszi, hogy a krilonféle emberi képességekés viszonyok ilyen
l(lrcsmentesen olvadjanak egymásba. A hegeli szerelemfelfogás a
,,zcrclmet a szeretettel teszi azonossá, elmosva a k<iz<ittiik lev
rrriIr ségi kril<inbséget. Hegelnek Amfortas szavaival válaszolhat-
1rrI<, mintegy az rijkori szerelem val sága nevében: ,,Ó, hogy senki,
',r'Irki meg nem mérheti, mint kínoz engem az' mi néktek ridv!''
rWagner: Parsifal)
A másikfajta szerelemfelfogást a kereszténységhozta létre. A he-
licli gondolattal szemben ebben az esetben nem annyira szerelem-
l,rgalomr l kell beszélni, mint inkább a szerelem tényleges valosá-
pilrr<il. A keresztény-romantikus szerelem ugyanis mint gyakorolt
:;zcrelem hatja át az ujkori kulturát, ellentétben a hegeli típusuval,
;rrrtcly * kivételes esetekt l eltekintve - mindvégig puszta elképzelés
l rlltradt. A keresztény-romantikus szerelem a megváltozott realitás-
:iltI vet számot: aZ antikvitás elmulásával megsztínt a gorog szerelem
lclrcttísége, és a kettéhasadt világ a szerelmet is megváltoztatta.
Ncrrr kettéhasította, hiszen a szerelem továbbra is markánsan egy-
'.i'gcs és onáll maradt) ,,csupán'' az emberi tevékenységek világá-
l':rrr modosította a helyét. A ,,helyváltoztatás'' azonban magát a
.;zcrelmet is átalakította. A keresztény szerelem, amely nem arra
rr':inyul, hogy a szerelmes a foldi hatalmakkal k<isson szcivetséget,
ltltncm hogy a szerelem tárgya tévénaz éggel jegyezze e| magát,
1llrradox m don kozelebb áll a valosághoz, mint a hegeli típusu
szcrelemfelfogás. Hegel ugyanis a szerelemr l írva nem leírja a
:lzcreltrnet, hanem számon kér rajta valamit: egy ut piát' egy társa-
.llrlomképet. Az éggel sz<ivetséget kcit keresztény szerelem semmit
:lcm kér számon, hanem belenyugszik az adott helyzetbe: tisztában
l,ln azzal, hogy a gorog ,,világi" szerelem korszaka elmult, és egy
rrrcgváltozott világban a szerelem is megváltozik. A szerelem ,,ki-
,lzakadt'' az emberi viszonyok foldi hál iáb l' és hatatlanul ,,elma-
glinyosodott'': nemcsak abban az értelemben, hogy a szerelmes és
:r szerelem tárgya végérvényesenelszakadt egymást l, hanem ab-
llan is, hogy a szerelem maga is hontalanná vált _ a foldi világban
rrcrn lelte helyét, mert nem hajtott tudomást venni a rtigztiltségek-
ríi|' a kotottségekr l, az égi világban viszont, mivel foldi haland r l
vrllt sz , nem volt keresnivaloja. Miként a személy és ezze| egyritt
t7
az egyéniségés egyediség vizsgálatát a r mai birodalom talaján
kibontakozo keresztény bolcselet Vetette fel el szcir, ugy ekkort l
vált problematikussá a szerelem és a szeretet is: a szerelmes magára
van utalva, mivel azonban szerelme mégis irányul valamire, e ma-
gány nelle puszta egyediillétet, hanem megfosztotts got jelent.
A fold és az ég kozotti senki foldjén tévelyeg.
Az ég realitása nem metafora: a kozépkor számára kézzelfoghato
val ságként jelentkezett a világ megkett z dése égi és foldi biroda-
lomra, ellenségesen szembefordulo szellemiségre és érzékiségre.
A kozépkor legnagyobb ortiksége ez a modern kultura számára. Az
ég: nem ég tobbé' hanem lehet ség, hogy tirllépjtink az adott reali-
táson egy másik világ felé, amely' ha nem is val ságos és kézzelfog_
hat , mégis legalább annyira létez , mint a másik; az ég: er szakos
átszellemítése a mindennapi életnek. A polgári világban ez az orick-
ség az elidegenedés modern fogalmával kapcsolodott ssze: az
egyén és a társadalom szerves koztissége is megsziínt, párhuzamo-
san a világ szellemi és érzékimegkett z désével.
A kereszténység létrej<itte ota a szerelem változott meg,
',helye''
de - említetttik _ ez nem jelentette aZ\ hogy a szerelem kettészakadt
volna. Nem létezik érzékiés szellemi szerelem, a szerelem nem
oszthat fel ,,tires és absztrakt'', illetve pusztán érzékiszerelemre.
A puszta érzékiségés testiség ugyanis nem nélktilozi a szellemisé-
get, és viszont; ám a testiség, az érzékiségmég nem feltétlentil
szerelem, miként a plát i szerelmet sem lehet minden esetben
szerelemnek tartani. A szerelem továbbra is egységes - az antik
szerelemt l nem ebben ki.ilonbozik. A dont eltérésabban jelentke*
zik, hogy míg a gorogoknél a világ _ jobb sz híján - egységesnek
tiínt, és ezért a szerelem toretlenril, Szervesen kapcsol doÍt be az
emberi kapcsolatok rendszerébe, addig a modern korban a világ
kovetkeztében a szerelem elszakadt a tobbi kap-
''meghasonulása''
csolatt l, és szakadék választja el minden egyéb emberi viszonyt l.
A gorog szerelem val ban a létezésegészétszebbítette, jobbította
a szépre és jora valo egyidejií torekvésével, és ezért mint kolcsonos
kapcsolat, mint két ember viszonya jelenhetett meg. A modern
szerelem ezze| szemben a világ menetébe nem szol bele, létévelnem
járu| hozzá annak alakításához.,,Passzivitása'' révénhtíen,,ttikr<i-
zi" a rajÍa kivtili világ egészét.Ezért azonban szukségképpen magá-
nyos a modern szerelem: nem tárgyiasulhat, csak vágyként létezhet
_ de a gorogokre is jellemz vágy dással ellentétben ez egyirányu
mozgás' azaz nélkulozi a kolcscjntisséget, amely a gorog szerelemre
jellemz volt, és amely a modern kor t<ibbi kapcsolatát (szeretet,
barátság, házasság) szintén jellemzi. A modern szerelem ezért nem
kétoldalu kapcsolat, hanem az egyén mozgása, abszolut magántigy.
l8
Mirrtlcn olyan kísérlet'amely ma a szerelmet kolcsonos viszonynak
tlt'li nrcg, valojában magának a szerelemnek a reális helye és sajátos-
ang,rr rncllett siklik el.
A kcresztény kultrira ugyanakkor nem tiiri el a magánrigyeket:
világbirodalom része, és a legszemélyesebbnek trín gesz-
ttttttclu^n a
ttts is Istent idézi, akár tagad an, akár igenl en' A világ érzékiés
bzcllcmi felosztását a kereszténységa szerelmen belril is megpr bál-
trr vi'grehajtani, és a modern szerelem éppen attol lett melankolikus
let'rclcm, illetve a melank lia egyik jellemz megnyilvánulása,
llrrgy nem engedelmeskedett ennek a felosztásnak. Az égi és fcildi
:izcrclem megkiilonbtiztetésének gyokerei már Plat nnál megjelen-
ttck: a filoz fus két Aphroditérol tesz említést.Az egyik mennyei
rA1llrrodité Uránia), és nincsenek sztilei; a másik, a fiatalabb vi-
l,erlt'tt szul ktol. származik (Jupitert l és Dianát l), és az' akit az
r'rrllrcrek a szerelem istenn jének (Aphrodité Pandemosz) nevez-
rlcl<. Nem kétségesazonban, hogy a szerelem mindkét istenn je ági
l,itt1t , azaz a lelki és a testi szerelem nemcsak hogy nem idegen
t'gyrnástol, mint Plat n keresztény hívei hangoztatták, de még
krrliinbséget is nehéz tenni kozcjtttik. A hellenizmus és a kora
kt'rcszténység idején idegenedik el egymást l a két istenn , és a
tt:sti szerelemnek egyre kevesebb krize |esz az Istenre irányul
szcllemi szerelemhez. A szerelem részben isten, részben árt dé-
ttlrln éS lelki szenvedély, hirdeti Plotinosz; Szent Ágoston szerint
1rctlig Jeruzsálem az Isten szeretetére sz lít fel, Babilon viszont a
ltllcli életre - az egyik minden j nak, a másik minden rossznak a
lrlrrása. ,,Szeretteim, szeresstik egymást: mert a Szeretet az Istent l
vlrn; és mindaz, aki szeret, az Istent l szi.iletett, és ismeri az Is-
l('llt. '. Szeretteim, ha így szeret minket az rsten, nektink is szeret-
rriirrk kell egymást'' _ irja els levelében János (4.7_|1.); ám a
szcretet nála' Pál Szeretethimnuszához hasonl an (I. Kor. l3.)'
l<irlonleges képesség: az agapé Isten lelke által valosul meg, az
t'rl'rberek részérl tanusított szeretet pedig segítség, hogy az embe-
r'ck kozosségben maradjanak Istennel.
A testi' erotikus szerelem az Istent l valo eltávolodás jele: a kora
l<creszténység alakította ki azt a nézetet, miszerint az eredend ,
l<iiz<js bíína testi érintkezés révénorokl dik ut dr l ut dra. A sze-
r'ctet igazi beteljesiilése ezért a kereszténységben egybefonodik az
cvangéliumok hirdette szuzességgel _ ennek az Isten iránti szerete-
rct kell kifejeznie. Iézus szuzi sztiletésének, valamint Mária szep-
l(itlen fogantatásának tana ezért a legmélyebben osszeftigg a szere-
lcm ktizépkori megítélésével.Az orcikos sz{lzesség _ semper virgo _
lr Íoldi világt l' a teremtményiségt l és a biínt l vonja el az embert'
i's ezért a keresztény-katolikus ideol giának ellentétes el jellel kell
l9
ellátnia a testi szerelmet, amelyt l, bríncisségemiatt, az átlelkestilt-
séget is elvitatta. (Szent Tamás legf bb érve a testi szerelem ellen
az,hogy az embert az észt | fosztja meg.) Egy kozépkorban lejegy-
zett, kétsoros vers hiíen érzékeltetiezt a véleményt:
Femina corpus opes animam vim lumina aocem
Polluit adnihilit necat eripit orbat acerbat.
A szerelem alámerrilés a teremtményiségbe, elzárk zás Isten
hívása el l. A szerelemben ugyanaz az <incisség vesz er t az embe-
ren, ami a kozépkor felfogása szerint a melank liát is jellemzi: az
ember maga lép Isten helyébe, onmagát tekinti a létezésvégs
feltételének és céljának. A szerelmest, mivel nem fogadja el a világ
keresztényi felosztását, ideol giailag kell megbélyegezni, és erre mi
sem alkalmasabb a melank liánál, amely a kozépkor számára az
elmebaj egyik ttinete, sokak szerint pedig maga az elmebaj. A me-
lankolia mindmegannyi jele átvihet a szerelemre is, s t a ktizvéle-
mény szerint a melank lia maga is képes el idézni a szerelmet.
A hellenizmus idején, az l. században nevezték el sz<ir a szerelmi
bánatot melankolikusnak (Aretaiosz), és ezzel egy napjainkig tart
hagyomány indul utjára. Avicenna szerint a szerelem ,,betegség
vagy melankolikus gycitrelem"; Arnaldus szerint ,,a szerelem me-
lankolikus szenvedély''; Jason Pratensis az eÍotikus szerelmet az
agy megbetegedései kozé sorolja; Hercules de Saxonia szerint a
szerelmi melank lia egyaránt jele lehet a n k és az Isten tulzott
imádatának; Robert Burton hatalmas, 17. század eleji mtívében
hosszu fejezetet szentel a szerelmi melankoliának; l623-ban pedig
Jacques Ferrand egy teljes konyvet jelentet meg Párizsban, a kcivet-
kez címmel: De la maladie d'amour, ou melancholie erotique.
A szerelmes ezzel kett s szorításba kerril: egyfel l minden ideg-
száIával vitatja, hogy szerelmi vágya beteges vagy btínos lenne
(a kozépkor számára a kett feltételezi egymást, hiszen a betegséget
a Sátán bocsátja az emberre), másfel l azonban, mivel az egyetemes
katolikus parancs alol mégsem vonhatja ki magát, a szerelem lelki-
ismeret_furdalással ttilti el. Számára a szerelem egyszerre gy<inyor-
teli állapot, amelyben test és lélek megkrilonboztethetetlentil olvad
egymásba, és ugyanakkor biin, az Istent l val elfordulás jele.
A szerelmes egyesrilni szeretne a Szeretett személlyel, de fél meg*
tenni ezt; csupán a aágy marad, ami fokozatosan kisajátitja magá-
nak a szerelmet. Ez is a kozépkor oroksége:. az igazi szerelem nem
mas, mint btin s uágyakozas, amely céljat sohasem érheti e/. ,,Semmi
sem olyan élvezetes, mint a távolbol val szerelem'' _ írja a 12. szá-
zadban Jaufre Rudel; semmi sem olyan édes, mint a halálba vezet
20
aze l'clcm, mondja majd a |9. században Wagner; a 20. században
1rr'tlig'l'homas Mann, tirl életirtjának felén, a kovetkez t jegyzi fel
rrlr1rlírjába: ,,Vágyakozni a szerelemre, egészen addig, hogy az em-
llt'r lrclchaljon, és mégis megvetni mindenkit, aki szeret. A boldog-
|,up lleru az, ha szeretik az embert; ez undorral kevered elégtétel
l lriírság számára. A boldogság: szeretni és semmilyen ktlzeledést
ncttt tanusítani a szeretett tárgy irányába.'' A a gy d szerelem'
atttcly végs soron a semmioel kot jegyességetJ a kereszténység
rrr'tikscge, és gondolatilag, valamint élettechnikájukban a romanti-
kttsrlk vállalták a legkovetkezetesebben' odáig men en' hogy a
r;zt'rclmet és a halált ikertestvérekké tették' (A modern szerelem a
nn'llt század eleje ta nem melankolikus, hanem romantikus Szere-
lt'rrlk nt él a nem szerelmesek tudatában')
A ,'rnodern'' szerelem amagára maradt ember szerelme. Lényege
it vitlasztás. Hogy kibe lesz szerelmes az emberJ az véletlen; de
rrrclycbb értelemben mégis sziikségszeríí,fatális. Mert nem a sze-
tcltrres pillanatnyi beállítottságát l fugg csak, hogy kit választ sze-
r cltrtc tárgyául; választásában azokaz er k is részt vesznek, amelyek
,'zcrrr lyéhez kapcsol dnak ugyan, de azon mégis tulmutatnak.
A rrlult, az egyéniség,az a|kat, a szellemi habitus, az érzékenység,
il vcrmérséklet _ mind kcjzremíikodik abban, hogy egy zsrifolt
!lr:tnd embertcjmegébolaz illet azt és csakis aztaszemélyt választ-
1ir ki, aki szerelme tátgya lesz. Választása olyannyira meghatározott,
lrrrgy kérdéses(bár eldonthetetlen), nem el z leg volt-e szerelmes,
cs chhez választott ut lag tárgyat. A választás: sztikségszeriiség;
;r találkozás nem véletlen. A szerelmes persze szabadnak tudja
rtragát választásában' és ehhez joga is van. Nem abban a hegeli
crtclemben, hogy a szabadság a felismert sztikségszeriíség,hiszen
t'z a kijelentés az egyént menthetetlentil belemossa egy <isszefrig-
gi's-rendszerbe, és legfeljebb a kivételes formátumri személyiségek
csctében van érvénye,akik valoban felismerik a sziikségszertíséget,
tlc azt e felismerés során saját kénytik-kedviik szerint formálják
t( ioethe). Az ujkorban eZ az állítás cinikusnak ttínhet. A szerelmes
:rzonban a választás aktusában a szrikségszerri és fatális osszefriggé-
st:k ellenére is meg rzi az egyéniség szabadságát * hiszen a szerelem
lcnyege a kicserélhetetlenség, a p tolhatatlanság, az abszolut egy-
sz.criség. A szerelmes ezért kiaalasztott, tartáSa arisztokratikus,
lrclyzete rjsszehasonlíthatatlan. A polgári világban, amely az anoni-
rrritásra torekszik, a szerelem jelentkezése torést jelent: a világ
t'llenében johet csak létre, és a világba valo ,,bevezetéSe'', feloldása
valojában éppen megszuntetésére irányul. ,,F{a nem érttink hozzá
21
- írja Kierkegaard _' hogy a szerelmet abszoluttá tegyiik, amelyhez
képest minden más torténéseltiínik, akkor soha nem lenne szabad
belemenntink a szerelembe, mégha tizszer házasodunk is meg.''
A szerelem ,,elveszi az ember eszét'', a szerelmes ,,magán kívtil
van'' - mondja a világ a szerelmesr l, de a megért lekezelésért
megvetést kap cserébe: a szerelmesnek semmi kedve
',visszatérni''
a világba, amelynek megfontoltságárol csak tudja, hogy a korlátok
<inként vállalása a lényege.
A szerelem jelentkezése a démonikus felbukkanása: nem véletle_
nri l me gma gy at ázhatat|an :
..;mikor vagyat ktjzelítte kémli,
oly mélységekbe szall az emberelme,
hogy az emlék nem képes utolérni
_ írja Dante. Mit l és miért lesz szerelmes az ember? A kérdés
értelmetlen, hiszen éppen arr l van szo' hogy válaszképpen csak
konkrét mozzanatokat tudna a szerélmes felsorolni, akár milliot is
_ de az tisszes konkrét mozzanLaÍ még nem azonos azza| az érzéki
teljességgel, ami a szerelem tárgya. Ugyanakkor maga a szerelmes
tiltakozna a leghevesebben az ellen, ha szerelme tfugyát,,érzéki
teljességre'' redukálnák, mivel - jogosan -'gy érezné,hogy ezáltal
saját bels végtelenségétis megkotnék, határok kozé kényszeríte-
nék. ,,A szerelem, meghatározván, elillan" _ irja lJnamuno. A sze-
relem lényege a mozgás, az egyoldalu irányulás , ezétt tárgya meg-
nevezhetetlen. Szerelmes vagyok valakibe, mondom, de ezzel még
se r la, se érz semr l nem mondtam semmit sem. Bizonyos érte-
lemben a szerelem tárgya,,mint olyan'' nem is létezik, csak mint
a mozgás, a vágy által modosított, a szerelmes saját képéreformált
tárgy. Senki sem |átja ugy és olyannak a szerelem tárgyát, mint az'
aki szerelmes belé, és ezért a szerelem okát sem értik. A szerelem
paradoxona: a tárgy megvan (hiszen láthato, megszolíthat , meg is
er szakolhato), de ez atárgy egyszersmind megfoghatatlan is, mert
mindig kicsuszik a keziinkb l. Egyszeriség és állando tovattinés: ez
a szerelem val sága, olyan paradoxon, amelynek lényege a felold-
hatatlanság. Más kérdés,hogy a szerelmes Szeretne feloldást, sze-
retné ,,megkapni'' szerelme tárgyát _ de ez rcigvest rtigzriltségekhez
vezetne (a legj hiszemiíbb értelemben használva a sz t), ami a
szerelem lényegével ellenkezik.
A szerelem azonban nem tlíri a feloldást. Ez azért van így, mert
a szerelemnek nincs beteljestilése, a Szerelmes csak akkor igazán
szerelmes, ha irányulhat valamire, ha még nem kapta meg a tárgyat
_ és viszont; az elérhetetlenség zfuja ki a feloldás lehet ségét.
22
.,l ltt van tiszta szerelem _ írja La Rochefoucauld, félre nem érthe-
líictt a szerelem mélyénlappang melank liára utalva _, amely nem
kr'vcrcdik ossze ttibbi szenvedélytinkkel: az a szerelem, amely szí-
vrrrrk mélyénrejt zik, és magunk sem tudunk rola.'' A szerelmes
r arrk vágyakozik, szeretné elérni tátgyát, de mert nem kapia meg
(trtcrl ha megkapná, már nem szerelemr l, hanem valami másr l
lr'ttttc sz ), ezérthe|yzete kiszolgáltatott. Korántsem véletlen, hogy
it szcrclem tdrgyar l szoktunk beszélni: a tárgy egyfel l mindig
ltltltllt, a bels elevenséghez képest passzív és ktils dleges, másfel l
1rt.tlig nem személy, nem ember' Akibe az ember szerelmes, az
vrrliljában megsztínik embernek lenni, és a szerelmes révénfoga-
lrrtttlná, tfuggyá változik. A szerelmes egy kínz csapdába esik:
l('|'ctllt magának valakit, akinek azután ki lesz szolgáltatva; belesze-
l l'l egy személybe, aki azonban tárgyként jelenik meg, de ez atátgy
hrszrllgáltatottsága ellenére is leigáz benntinket. A fiatal Thomas
Mrttln így írt leend feleségének: ,,Buta kis Katja, még mindig a
"tirlbccsultr l< mesél, és még mindig aztállitja, hogy nem tud majd
ilzzir 'llenni<, amit én ttíle! De hát Szeretem' az Isten
'lelvárok<
nzt'rclmére, hát nem érti' mit jelent ez? Mit kell még itt sokat
r'lv:trni meg lenni valakivé? llegyent a feleségem, és tegyen ezá|tal
r'\ztclcniil btiszkévéés boldoggá!... Hogy én >mivé teszem(' a jelen-
lrr*cg, amellyel felruházom, és amellyel az életem szempontiáb l
l'tt' cs bírni fog, az végril is csak rám tartozik, és Magára semmiféle
lirr'ilclság és kotelezettség nem háramlik bel le! Buta kis Katja!''
A szerelem tárgya ,,kiszolgáltatja'' magát, hiszen hagyja, hogy
lrclcszeressenek, esetleg nem is tud rola, ,,tehetetlen'' _ és mégis
rrrcgalkot ja folé kerekedik (Pygmalion tcirténete). A szerelmes
,'gyll'l l tátgyaf<ilott van' másfel l mégis leigázott, és ellenállhatat-
lrrrr mazochizmusa nem engedi, hogy egyenrangir legyen azzal,
ltkillc szerelmes. Vágyik az egyenrangriságra, hiszen tudja j l' hogy
,:;ltk cZ adja meg a feloldást - de mivel pontosan a megkapásra
kc1ltclen' ezért nem tekintheti magát egyenrangrinak. Az egyenran-
grrsítg persze - és a szerelmes ezt tudja, de nem hajland belenyu-
llr rtIt'ti - még elméletileg sem képzelhet el, hiszen a test ktilonbozo-
l;r'p1c czt eleve kudarcra ítéli.Az egyenranguság a testen ,,t l'' is csak
r':rgyálom, hiszen csak akkor nevezhetek valakit magammal egyen-
l _ például a barátságban -, ha az 1l|et számomra fontos
'rrlgunak
ttrl;ridonságait kiemelem, a tobbir l pedig nem veszek tudomást. Ez
;tzrlrlban éppen az eltérésés a krilonboz ség egyenrangrisága. Az
,'p'ycnrangriság elméleti absztrakci (nyilvánval an nem ide tafto-
rrk a politikai, jogi egyenranguság formalizmusa), a szerelem leg-
;Illr1lvetcíbb l;-;rozzarrata azonban éppen az,Itogy konkrét egyenran-
23
guságra t rekszem, a másik minden meghatározottságát szeretném
magamévá tenni, bekebelezni.
Talál ak azok a lételméletek,amelyek egy kozos nemíílényb l
hasították szét a kétfélenemet (Platon' Blake), hiszen a szerelem,
léténélfogva, kell hogy higgyen ennek az jraegyesiilésnek a lehe-
t ségében. Nem házasságra vágyik, nem gyereknemzésre, értetle-
nril áll szemben mindenfajta gyakorlati megoldás lehet ségével,
mert szándéka tulmegy ezeken: a képzelet, a hit világába. ,,Die
Liebe stirbt, sobald die Gcitter fliehen'' _ írja Hcilderlin. A szerel-
mes azt szeretné' ha a másik lény a maga teljes konkrétságában
csakis érte létezne, ugyanakkoÍ ez a másik lény teliesen absztrakt,
elérhetetlen ) megszerezhetetlen. Nem tudja megkapni. A tokéletes
elvontságot és a hris-vér egyediséget szeretné egybeolvasztani, és
sorsa ezért mindig tragikus. Nincsen tokéletes elvontság (mert a
Szeretett ,,tárgy" lélegzik, jár-kel, emészt), de a hus-vér egyediség
is megfoghatatlan (hiszen e ,,tárggyal'' sohasem lehet azonosulni).
A szerelmes a mindennapi életben t<ibbnyire eléri célját, elnyeri
szerelme kezét, de ez már kompromisszum: lemondott mindarr l,
ami szerelmét éltette, a mozgást, a vágyodást |ezártara hitet eviden-
ciává tette.
A szerelem istene a kiegyensulyozottság, mert a szerelmes az
álland meghasonlottság állapotában van. De ez a kett számáta
elérhetetlen' mert amíg szerelme tart, addig az sztikségképpen
kielégriletlenséggel,vággyal terhes, ha pedig megvalosult, akkor
már nem szerelem, és akkor a kivédhetetlenril létrejov magányos-
ság (ami már a testbe zfutságnál elkezd dik) nem ad erre lehet sé-
get. A kiegyensulyozottság' a megelégedettséga szerelmes szemé-
ben kompromisszum, hiszen a szerelem az abszolut kompromisz-
szumnélktiliségállapota. A szerelmes nem ismeri a megállapodott-
ságot, ezért állapota a Szenvedés sz val jellemezhet . (Persze a
szavak csak mellékszerepl k, mondja Fontane.) Szenvedés, mert
szerelme megval sulatlan, ha pedig megval sul, akkor már nem
szerelem, hiszen a valoság minden esetben kompromisszumok
eredménye. A szerelem tehát ktilonos állapot: lényege a mozgás, a
megfoghatatlanság (mind a tárgy) mind a szerelem étzéseaz),
szemben minden más kapcsolattal, amelyek a kapcsolatokra jellem-
z változás, alakulás kozepette is mindig rendelkeznek egyfajta
megállapodottsággal, polgári megbizhat sággal, ellen rizhet ség-
gel. A szerelem nem kapcsolat, hanem egyoldal irányulás, ugyanis
mindenfajta kapcsolat feltételez egyfajta tárgyiasságot, a szerelem
esetében viszont még a tárgy sem ,,igazi" tárgy, hanem hit, illuzi .
A szerelmes ezért sziikségképpenmagányos. E magány azonban
gyonyorrel teljes: a szerelmes rigy találja, hogy érzéseirévénintim
24
trirsalgást folytat az abszolíltummal, amit, meghatározatlansága
rniatt, joggal nevez el Semminek. Az abszolutummal tdrsalogni,
t'.terelmesnek lenni nem m s, mint a felismert semmivel pillanatr l
pillunatra egy tt élni. A szerelmes szenvedése ezérta legmagasabb
tcrrdií ontorvényííséggelpárosul, annál is inkább, mert a másik léte
llt nem meghatározo, nem befolyásol , csak ,,tirtigy''.
Akire a szerelem irányul, annak semmit sem kell tennie, nem kell
visclkednie, semmit sem kell vállalnia és viszonoznia: a szerelmes
irgyis vak. A szerelmest mindez irgysem érdekli, hiszen, mondja
l)lraidrosz, ,,istenibb a szeret r mint a kedvenc, mertaz isten benne
lirkozik''. A szerelmes érzéseit a másik fél nem befolyásolja (...én
ttcm érdemlem meg' hogy szeress, mondják azok, akik nem tudnak
rrrit kezdeni a rájuk irányul érzéssel),hiszen eZ nem az akaratt l,
t'llratározást l fíigg. (Ezért mindegy végs 'soron, hogy kibe szerel_
tllcs aZ ember: az érzésa szerelem lényege, nem a tárgy. Sem a
lr rsadalmi ranglétra, sem a miíveltségiszint, Sem az erkolcsi arculat
t
rrcm befolyásolja a szerelmet - ezeknek csakis a szerelem el tti
:'tlicliumban van realitása. Az, hogy azután a szerelem tárgya a
:;zcrelmest olyan helyzetekbe kényszeríti bele, amelyeket ez nem
vc:sz éSZre, nem ide tartozik.) A szerelmes magára van utalva és
t'llragyott. Nem létezik kolcsonos szerelem: ketten nem lehetnek
t'l]yszerre szerelmesek egymásba, vagy ha igen, akkor ez mát szere-
t('ti nem szer{em. (Illetve csak akkor marad meg szerelemnek, ha
:rz illet<ík fizikailag el vannak szakítva egymást l; de ez nem cáfolja
;r szerelem alapvet en magányos jellegét.)
Aki szerelmes, gy érzi, hogy elcsábították; olyan er vel zuhan
lrclc a másikba, és olyan mértékbenveszíti el magát, helyét a dolgok
rrrcgszokott rendjében, hogy ohatatlanul felvet dik a kétely: nem
. s:ibításr l van-e sz ? A szerelem tárgya elcsábítja a szerelmest, és
rrrl'g akkor is csábításr l kell sz lnunk, ha a ,,tárgy'' mit sem tud
lrrr l, amit el idézett. Miként a szerelmes nem választja ki, hogy
liillc lesz szerelmes, hanem ,,a pokol er inek mesterkedése'' (I(leist)
r í'vÓn az kiválasztodik' ugy a szerelem tárgya is csábít egy mé-
lvcbb értelemben. Ennek természetesen semmi kcize sincsen a szel-
l t'lrrtelen udvarlásho z, a hitszegéshez, a magakelletéshez. A csábí-
tirs: a személyiség erejének megnyilvánulása, és a szerelmes, akit
r'Icsábítottak, a szerelemben azt a zuhanást élvezi, amellyel cinma-
glib l a másikba száguld. ,,Szívem mélyébl k<isz<inom Önnek a
l<('tségbeesést, amelybe taszított' és megvetem azt a nyugalmat,
éltem, miel tt megismertem volna Önt'' - írja Marianna
'rrrrclyben
Alcoforado, a portugál apáca.
A szerelem véget nem ér élvezetként jelenik meg; és az élveze,t
tilka az, hogy az ember számára ebben mertil fel a legérzékibb
25
m don saját egyszerisége és ugyanakkor kimeríthetetlensége' meg-
ragadhatatlansága. A szerelmes el tt megnyílnak a kapuk' lehulla-
nak rola a láncok, és csak most érzi' hogy val ban magára talált.
Magára talált, mert tapasztalta, hogy létezésenem ott ér véget, ahol
hitte, hanem hogy naivan soha észre nem vett határai mtigcitt
beláthatatlan tér huz dik' amelynek reménytelen meghodítása
csakis rá vár. Önncin végtelenségénekérzékelésekortalál magára
a szerelmes - de veszíti is el cinmagát. Szenvedése, gycitrelme,
valamint fens bbsége, gyonycire ugyanabb l az élménybl fakad:
az onfeladás és az onmagára találás cisszefonod aktusábol, amely-
b l a mindennapi életben vagy csak a puszta áldozatot, vagy saját
sérthetetlenségrinket tapasztaljuk. A szerelmes ezért szakad ki a
megszokott világ kotelékeib l' és az, akire szerelme irányul, ezért
lesz csábít : a kézzelfoghato dolgok világáb l csalta egy olyan
világba, amelynek lényege a megfoghatatlanság, a csillapíthatatlan
vágy dás.
Az et a szerelem tárgyának oldalán van' a szerelmes tehetetlen
vele szemben. Ezért ha a szerelmet a személyiséglegmagasabb
rendrí élvezeténektekintjiik, akkor a szerelmes részérl ez az é|ve-
zet passzív' bénít, guzsba kot , a szerelem tárgya viszont _ ameny-
nyiben egyáltalán tud arr l, hogy szerelmesek belé - ,,aktív''. Aktív'
mett az onélvezet az esetében az er élvezete, a személyiség
erejének élvezete. Itt jon csak rá arra, hogy mire képes személyisé-
ge, milyen hatást tud el idézni - és attol a pillanatt l kezdve, hogy
tapasztalja saját erejét, képes a játékra; probálgatni kezdi, meddig
terjed az ereje. Játék ez, amely persze a szerelmes számára vérre
megy. ott kezd dik, hogy nem nézek vissza arra, aki belém szerel-
mes - és legvégs határa az, ha belemegyek a kapcsolatba, csak
azért, hogy lemondhassak a másikrol. A lemondásban a szerelem
démoni hatalmával egyenrangu lesz a személyiségdémoni ereje.
Goethe szakítása Friederikével, Kierkegaárd-é Regina Olsennel
vagy Hamleté ophéliával: kísérlet, játék, a személyiségerejének
praaaia. Ezekben az esetekben azonban a szerelem tárgyainak tevé-
kenysége a dtjnt . Az említett férfiak esetében (és alighanem csak
férfiak képesek a teljesen szuverén lemondásra, amely természete-
sen nem azonos a megcsalással vagy a megunással) már nem Szere-
lemr l van szo.
A magányosság választja el a szerelmest a tobbi embert l és a
szerelmet minden egyéb kapcsolatt l. A szerelmest magára hagyja
a szerelem tárgya (nem hagyja magát utolérni)' de a szerelmes,
ahelyett hogy orvosságot keresne máshol, inkább gyonyorét leli a
szenvedésben, és kertil minden helyzetet, ahol magányát valami-
lyen m don feloldhatná. A szerelmes kertili az embereket, és nem
26
lrcszél másoknak szerelmér l' mert ugy &zi, hogy elárul valamit:
rt szavak, a rogzult kifejezések szinte megkotik a szerelmet és tár-
piyirt, és olyannak találja, mintha bepiszkolná magát, hogy mindez
..oda vezeti be", ahonnan a szerelem kivezette. Mert a szerelemnek
t'z a legnagyobb adománya: lehet vé teszi, hogy a szerelmes a
lrrindennapi életb l kiemelkedjék és uj világot teremtsen magának
lr hiány világát. Szenvedéssel párosul: a szerelmes nem talál
(}lthonra) megnyugvásra, egyéb kapcsolatai szárnára elveszítették
cr'tcktiket, miként minden más is, ami azelcítt szerinte értékvolt.
lillranyagolja életét- de ezt a legtermészetesebbnek tekinti. ,,Egy
r rrtlividualitás gazdagsága éppen toredékes elfecsérelésérevalo ere-
;illcn van'' _ írja l(erkegaard. A szerelmes vak, de ezt nem bánja,
lltcrt egy magasabb rendií életet lát maga el tt. Elfecséreli az erejét
tlc számára ez er gyíijtésahhoz, hogy ezt a magasabb rendií, a
',t'tnmi pusztito hatalmát felcsillanto életet el tudja viselni. A hit
t'ltcti: a másikba Vetett hit, és ugy érzi, hogy benne val sul meg egy
Lr1 világ, amelynek érdekében ezt a foldi világot el kell hagynia.
A hit a remélt dolog mint aal ság;
a hit a láthatatlan bizonyossag
rnondja Dante. Ám ez az t$ vi|ág - mondani is felesleges -
lrrr'galapozhatatlannak és elérhetetlennek tíínik.A szerelmes gy
llr:lzi, hogy ez azíj létezésfeloldja mindazt az ellentmondást, kínz
rrrcgk ttittséget, ami a lenti világban kinozza' Persze tudjuk j l: ez
rrt'ttt fog bekovetkezni. De ugyanilyen jl érezzuk aztis' magunk
trrrigiitt tudva a szerelmes szenvedését, hogy a szerelem legnagyobb
ir,lrllnánya nemcsak az akatás, hanem a folytonosság, a hit is.
A szerelmes érzéseolyan, mint egy megval sulás folyamatában
|r'vii mríalkotás; magányra kárhoztatja' cisszetori, egyszersmind
itztrt1$2n, kárp tlásul, ki is emeli ebb l a világb l' hogy egy id re
l rvtil kerriljon id n és foldrajzi határokon, bepillantást nyerjen egy
,'lyltn világba, amely legalább annyira |étez , mint megszokott
rrlllttrnunk, és hogy erre az otthonra onnan' távolr l tekintsen
vl:iszl]) messzir l rendezve ilta az evilági rendet. Az j vi|ág,
;rlrrclybe a szerelmes bekertilt, a mindent lassan felemészt melan-
l, rrlia világa; és ha rijrarendezi az evilági rendet, nem tesz mást, mint
'.rt'relmével egytitt a semmit csempészi be ebbe a világba. F,zteszi
r rt lL'lclmetessé, gátlástalanná, de kimondhatatlanul szánalmassá is:
lrtszcn tírll pett azokon a korlátokon, amelyeket a nem szerelmesek
{':i llcm melankolikusok, mintegy saját védelmtikben, a létezésvég-
,., k<lrlátainak tartanak.
'
27
SZILÁGYI ÁKoS
A szerelemfiloz fia ,,vagy-v agy" -a
A szerelem minden eddigi meghatározása, szinte az antikvitást l
napjainkig, a szerelemfilozofiáktol a szerelem pszichologiai és fizio-
l giai koncepci in át a mindennapi szerelemképzetekig, Plat nt l
Schopenhauerig és Stendhalig, Kierkegaard-tol és Hegelt l Otto
! einingerig és a fiatal Lukács Gyorgyig, de Sade márkit l José
ortega y Gasset-ig és Novalist l, Baudelaire-t l Sartre-ig, Fou-
rier-tol Freudig egy - elstÍ pillantásra _ bizonyára ktiloncis és csak
torténetileg feloldhat lételméleti ép.Jlrt' Vagg a
val ság-nélktili lét, aagy aval ságos ',aagy-aagy"-ra
lét oldalár l fogták fol, értékel-
ték, általánosították, vagy egyik, vagy másik létaspektussal azonosí-
tották a szerelmet, s alkották meg ,,a'2 szerelem, a ,,valodi", az
,,igazi" szerelem fogalmát, és állították szembe egymással az ,,égi"
és ,,foldi'' Aphroditét, az ,,e|s Szerelmet'' és a ,,Itázastársi szerel-
met'', aZ szerelmet" és az,,erkcilcsi szerelmet'', a ,'sze-
',esztétikai
relmet'' mint ,,partikularitást'' és ,,nembeliséget'' Stb. Stb.
A val ság-nélkrili lét ,,fokán'' megmarad Vagy megreked szere-
lem álláspontjára helyezked k a megval sulás minden formáját
mint a szerelem megsemmisiilését,pusztulását utasították el, oly-
kor egészen a ,,lovagi-szerzetesi'' vagy platonikus, ,,szellemi'' sze-
relem idealizálásáig, ami azt jelentette, hogy vagy az érzékipillanat
szerelmét kellett felmagasztalniuk, és az élvezet pillanatát ,,kis
orokkévalosággá" tágítani, vagy aZ érzékiségrl valo ttjkéletes le-
mondás árán ugyanezt a pillanatot kellett szellem'i <irokkéval sággá
platonizálniuk.
A val ságos léttévált szerelem álláspontjára helyezked k viszont
a ,,szerelmes állapotot'' utasították el mint ,,Szubsztancialitás'' nél-
krilit, mint véletlenszertít, cinkényeset, partikulárisat, ami vagy a
házas ság szents é gének felma gasztalását hozta magával (fiiggetlentil
att l, hogy mi a valoság egy-egy ttirténelmi korszakban és mi a
házasság valojában), vagy kulonféle egyeztetési kísérletekhez v eze-
28
lclt' S a házasságot az,,tgazi" szefelem) vagy máskér:t:. az erkolcsi
1t'|crrtclséget nyert szerelem honaként mutatta be.
,,A kérdésugyanis az, megvalosíthat -e ez a szere|em?''l - mint
l(icrkegaard,,házasembere'' fogalmazza meg a Vagy-vagy-ban.
lilrhez a kérdéshez azonban, a választol fiiggetlenril, már szembe
kcllctt egymással kerrilnie,,szerelemnek'' és,,val ságnak'' (el bbi-
ttt:k természetesen mint nem-valoságnak, val ság nélktili létnek), és
t' szembenállásban ki kellett fejl dnie a jogos vagy jogosulatlan,
isszerrí vagy képtelen sztikségletnek a szerelem megval sítása, a
:lzcrelemnek mint sajátos, onállo min<iségnek a meg rzése, a valo-
slrgos lét formáiban val megorokítése iránt. Ugyanis sem a SZem-
lrt'nállás tudata, sem a szembenállás megszuntetésének igénye nem
li'tczett mindig' jollehet a ,,házasság'' _ mint Max \7eber írta _
,,rnindentitt csak a nem-házasságnak tekintett nemi kapcsolatokkal
t'llcntétben keletkezik mint társadalmi intézmény'''. Mert ahhoz,
ltrtgy ez az ellentét tudatossá váljék, és magának a szerelemérzésnek
lr rrrin ségétés dinamikáját is meghatározza, a egyénnek''
',véletlen
s::t:mélyes egyénné kell válnia, a szubjektumszerií individuumnak,
rrki a kozcjsség meghatározása alatt áll, át kell adnia helyét a tudat-
:;zcrií individuumnak, akinek auton miája, reflektált bens sége,
szabadsága a modern polgári világ antinomiáiban létezhet csupán.
A valoságos lét és a val ság-nélktili lét megkrilonboztetése a lét
tlrrrri szohasználatunkban mindig emberi létet' emberileg meghatá-
r'tlzott létezést, azaz szubjektumszerií létezést jelent) meghatáro-
zrrttságának két szintjét fejezi ki. Így csak relatíz;e, bizonyos éIet-
lt,:l..yzetekben (például szerelem, halál, emlékezés,reménykedés),
l l izonyos ttjrt énelmi s zitudci kb an (például a forradalmak id szaká-
lrlrn) és bizonyos társadalmi létm dokban (például a t keuralomra
cprilcí társadalmakban) válhatnak el egymást l, rtigzulhetnek onállo
is cgymást tagad min ségekként. A val ságos lét - a tárgyias-tevé-
l<cny m don, folyamatként, torténeti levésként az anyagi élet tár-
;iyiassági formáiban megvalosulo,,embeft'' jelenti. A val ság-nél-
lriili lét _ az elvont, tudatszertí, ugrásként kifejez d létet, minden-
l'cle emberi viszonyt, irányultságot, érzést,mindenféle lehet ség-
le'tct, álomlétet' akaratlétet, gondolatlétet jelol. Hiszen mindez csak-
tlgyan létezik (emberi meghatározás), de nem a val ságos lét folya-
rrratában eltárgyiasulva) nem megval sulva benne, hanem kíviil
llelyezve magát rajta, átszakítva, illetve megszakítva folytonossá-
1iát. Létmodja a val ság-nélkiili lét min ségének adekvát: a vélet-
I Stiren Kierkegaard: Vagy-xagy. Gondolat, 1978, 683. 1.
2 Max Webert idézi: Umberto Cerroni az olasz marxista filoz fusoÁ címíík tet-
lrcn. Gondolat, 1970, 500. l.
29
lenben, az onkényesben, az egyediben, a szellemiben megalapozott.
A ktilonbséget, amely mindenféle elgondolás, remény, vágy' irá-
nyultság és a megvalosulás kozott vanJ a mindennapi életb l is
bárki jol ismeri, de kifejez dik a tettek és szándékok jogi és erkcilcsi
megítélésénekellentétes m djaiban, az emberi világ miívészi elsa-
játításának ktilonféle - és egyénenként,koronként, világképenként
_ változ típusaiban is. A megvalosítás vagy megval sulás tobbé-
kevésbé mindig megrázk dtatás a val ság-nélktili lét elvont' szelle-
mi vagy érzelmi teljessége és tokéletességeszempontiábol. Hiszen
ehhez képes, sohasem egészen az val sul meg, amit elképzeltiink,
és f ként nem ugy val sul meg, ahogyan a képzelet ,,megval sítot_
ta''. A megval sulás, akkor is, ha sikeres, ha a maga nemében
tcikéletes, más létm dnak felel meg, vagyis nem élhetjtik át, nem
szemlélhetjtik ugyanugy, mint a val ságnélktili lét fokán. A meg-
valosulás: létmodváltás) avagy más szoval: a lét aspektusváltása. Ezt
érztiletiink mindig szorosan nyomon k<iveti, de nem mindig ,,reg-
semmisrilésként'', ,,csonkulásként'' stb. értelmezi, ahogy nem is
mindig tudatosítja. A lét aspektusváltásáb l fakado megrázkodtatás
annál nagyobb, minél nagyobb az adotttorténelmi korszakban vagy
társadalmi létm dban a távolság ,,valoság'' és ,,lét'' kozott, azaz
minél elidegeniiltebb az ember, minél inkább megval tlanulásként
éli át tárgyi-érzéki létrejovésénekminden formáját, minden ,,ob-
jektivál dást'', minden,,kimozdulást'' a szubjektív bens ségb l.
Végtil a megrázkodtatás annál nagyobb, minél inkább egzisztenciá-
ba vág az adott életkonfliktus, tehát minél er teljesebben kozvetíti
az egyén számára azt az általános társadalmi szakadást, amely
ugyan egész életétátfogja, de amelyet nem képes megélni és tudato-
sitani b armely é|etszfétában és élethelyzetben.
A modern társadalmakban a t kés termelési m d kialakulása ta
minden emancipáci s kísérletellenére ez a távolság szakadékká
mélyrilt. Bármennyire fetisizált is ez a tudat, egyre inkább a val -
ság-nélkiili ttinik emberinek' azaz létszeriínek,és a val ságos em-
bertelennek azaz dologszertínek, idegennek. Mintha a lemondás
' 3 L. err l részletesebben: IJmberto Cerroni: Férfi és n a polgári társadalomban.
minden megval sulásr l, minden visszalépésaz ,'incognit vá'' vált
bens ségbe, minden szellemlét, álomlét, fantázialét teljesebb és
autentikusabb lenne a val ság tényleg elidegentilt és eldologiasult
léténekkonkrét teljességénél.A lét ttirténelmi aspektusváltásábol
fakad értékeltoldás, s t értékcsere,melyet aZ etika moralizálodá-
sában, az ,,incognitoban'' és a ,,nivellálodásban'' oly szépen nyo-
mon ktivethettink, s amely a modern miívészetbena lírai, a fantasz-
tikus és a reflexivitáson alapul kifejezésformák el térbe kertilését
Itoztamagával, természetszeríi|eg meg kell mutatkozzék az egyén
életénekegy olyan egzisztenciális alaphelyzetében' mint amilyen a
30
lizcrclem. Hiszen lét és val ság kiilonbségét a szerelem egzisztencla'
lis |orradalma akkor is ellentétté élezte, amikor még e torténelmi
;lrrrblematika hiányzott. Mostant l azonban éppen a szerelem lesz
iv. egész torténelmi problematika filoz fiai és mrívészi kifejezésének
cgyik alaptémája (elegend csak az utols két évszázadban ír dott
szcrelemfiloz frákra és a polgári korszak litájfua utalni, mely tul-
tlyom részt szerelmi líra).3 Már Hegel rámutat' hogy ,,az érzelem-
rrck e szubjektív bens ségévela szerelem nem fordul el a klasszi-
kus míivészetben' s egyáltalán csak mint az ábtázo|ás alárendelt
lll()zzanata vagy csupán mint érzékié|vezet lép fel''. ,,Ezzel szem_
llcn Petrarcát... éppen ez a fantáziaszerelem tette halhatatlanná...
t)ante is felmagasztositotta a szerelmet, s ebben Beatrice iránti
szcrelméb l indult ki, amely azutári vallásos szeretetté dics rilt
tlcnne.'' S ez csupán kezdete volt annak a folyamatnak, amelynek
vcgeredményeképp a szerelem a ,,Szívek'' afféle ,,világi vallásává''
lrlakult át, ,,egyedtil magát téve meg az életnek lényeges' s t egyet-
lcn vagy legf bb tigyévé''.
A szerelem minden eddig ismert formájában az egzisztencia
litrradalma volt. A val ság-nélkuli lét olyan helyzetét hozta létre,
ltmely mintegy osszegyiíjtotte a személyiséget ktilonféle tevékeny-
scgeib l, egyetlen pontra irányította, homogenizálta és felfokozta
cletérzékelését. Mert ezaz,regyeÍlen pont'' - a Másik emberrel val
cgyestilés és azonosulás pontja volt. Ha tehát a szerelem elérte
cclját, ha megsziínt a hiány, amely életben tartotta és táplálta, akkor
lnegsziínt az az absztrakt teljesség is, az a rendkíviili, emelkedett
lclekállapot, amely a személyiségegzisztenciális forradalmának pil-
lanatát jellemezte. A személyiség mintegy rijb l ,,szétsz ratott'' a
világban, feldarabol dott és szétaproz dott pr zai tevékenységek
cgész sorában, amit a teljesség elvesztéseként élt át (hiszen ezt a
teljességet a val ságos lét konkrétságábanmár nem élhette át, lévén
,,véletlen'' egyén, tudatszertí individuum).o Á- a megrázkodtatás
I(ossuth, 1977, ll3-145. l.
4 Érdekes adalék ehhez Karl Marx egyik ifirikori szerelmes levele: ,,Irántad
crzett szerelm em, mihelyt taaol aagg, val di alakiában jelenik meg, riásnak látszik,
akiben szellemem minden energiája és szívem jel1eme sszetorl dik. Ismét férfinak
crzem magam, mert nagy szenvedélyt érzek' és a sokrétiiség' amibe minket tanulmá-
Iryaink és a modern mííveltségbelevon, és a szkepticizmus, amellyel sztikségképp
minden szubjektív és obiektiv benyomásunkat kifogásoljuk, csak arra aal , hogy
rnindnyáiunkat kicsivé és zsortol d vé tegyen. De a szerelem [Liebe] nem a feuer-
bachi ember, nem a moleschotti anyagcsere, nem a proletariátus iránt érzett szeretet
ll-iebe], hanem a kedves iránt érzett, nevezetesen aZ irántad érzett szerelem a férfit
ismét férfivá teszi.'' (Idézi: Lukács Gyorgy: Az esztétikum sajátossága II. ktitetében,
558. l.)
3t
onmagában még nem jelentené a szerelem megval síthatatlanságát.
A lét aspektusváltása nem minden korszak minden embere számáta
kcivethetetlen vagy negatív. A val ság-nélktili lét mint a szerelem
onállosult min sége s vele egyritt a személyiség beállít dásának, a
személyes élet egészének min sége megsemmistil, mert meghatáro-
zottá, konkréttá válik, mert torténetté, folyamattá bontakozik ki,
mert kezdetb l tartammá, érzelemb l életformává kell szélesulnie,
s mert beilleszkedik a személy életénektevékenységei kozé, beil-
leszkedik az erkcilcs, a kultura stb. egész ellentmondásos világába
(míg korábban a szerelem nyelte el mindezt, a szerelem rendelt
maga alá minden más tevékenységet és szempontot).
Ha a tc!,rténeti problematikát zár jelbe helyezztik, akkor a kérdés
csupán az, mennyire képes eZ vagy az az ember ezt a változást, ezt
a megrázk dtatást olyan természetességgel fogadni, amilyen termé-
szetességgel a terveknek, álmoknak, vágyaknak a valoságba val
,,átlépését''és eredeti min ségiik megsemmisrilését fogadja? Meny-
nyire képes a szerelmes állapotban a szerelmet élvezni, megval su-
lásában pedig azt a másvalamit, amivé átalakul, ami egyszerre lehet
tobb és kevesebb is a szerelemnél? Mennyire képes elviselni ezt az
átalakulást, és mennyire Szeretne orokké a szérelem, a val ság-
nélktili lét állapotában maradni, illetve elmulását mennyire ér}i
abszolrit veszteségnek? Azt a szépséget, azt a szabadságot, amellyel
a szerelem ajándékozza meg h seit, semmilyen val ság (életforma,
társas kapcsolat, házasság, család) nem rizheti meg, bármily ke-
vésséis elidegentilt. ,,olyan szerelem ez, melynek nincs valosága,
amely csupán az édes lehet ség cukros kenyeréb l él. A viszonyban
nincs meg a valoság realitása, mozgásai tartalmatlanok, álland an
megmarad ugyanazoknál a lsemmitmond , szerelmes gesztikuláci-
oknál<.''s Kierkegaard ,,házasemberének'' ezt a megállapítását a
szerelemr l mint valoság-nélktili létr l Hegel mélyenszánt fejte-
getése még jobban megvilágítja: ,,A szerelem csupán az egyes szub-
jektum személyes érzése,amelyet nem tciltenek el az emberi létezés
rjrcjk érdekei és objektív tartalma' a család, a politikai célok, ahaza,
a.hivatásnak, a rangnak, a szabadságnak, a vallásosságnak koteles*
ségei, hanern csak saját én-je, s ezt az érzéstegy másik én által
visszattikrozve akarja visszakapni . Ez a tartalom) amely ujra csak
még formális bens ségnek a tartalma' nem felel meg igazán annak a
totalitásnak, amelynek a magában konkrét egyénnek kell lennie.''6
A bens ségnek ez a formális jellege, amely nem tartalmatlanságot'
csupán elz.lont tartalmat jelent, a szerelemnek talán legfontosabb
5 S. Kierkegaard, i. m. 08. l. (Kiemelések és a továbbiakban - Sz. A.)
Hegel: Esztétika. II. Akadémiai,1955, 742. l.
32
ttrcghatározása a valoság-nélktili lét oldalár l' s talán legjobban
lllutatia azokat az elkerulhetetlen konfliktusokat, megrázkodtatáso-
krrt, amelyek e formális bens séggévált személyiséget az élet konk-
ri't viszonyai kozé visszatérve, a dolgok megszokott folyásaként, az
i'lct prozájaként, el ítéletekkéntés korlátoltságokként várják.
Amennyire igaz, hogy a szerelem ,,egyik kedvenc elképzelése,
Irogy szeretne egy lakatlan szigetre menekiilni"t, ,hogy lemond
rrlinden egyébr l' és szerelmesével a pusztába szokik''8, annyira
igaz, hogy épp ezért ,,az els Vagy romantikus szerelem illuz rikus
t,ugy naiv rjr kkéval ságdnak ilyen vagy olyan modon onmagát kell
t tlcgsztintetnie''9. Ez ugyanis a lét aspektusváltásának kényszeriisé-
Hi'b l fakad, amelyet csak ugy lehet ,,kicselezni", ha eleve lemonda-
rtltk a megvalosításrol, megértve azt' az áuít lag ,,mély titkot, hogy
itz cmbernek egy másik iránti szerelmében elegend nek kell lennie
rrrrmagának is''1o. De a lét aspektusváltása nem mindig válik tragi-
ktrssá, nem minden korszakban egyenértékii a szerelem megval sít-
lratatlanságával, és nem minden személyiségéli át így. A mi ko-
rtrnkban, amelyben a lét és val ság, tudat és szubjektum, érzékiség
i's szellem, egyén és kozosség kozotti szakadás a társadalmi létezési
rrr d lényegébl kovetkezik, s amelyben a val ságos |ét konkrét
teliessége elérhetetlen és átélhetetlen az egyén számára, a kompro-
rttisszumot nem ismer , naBY szerelem sziikségképpcsak tragikus
lchet. Mivel nem békíthet ki a csokkentett intenzitásu és teljessé-
gti lét egyetlen val ságos formájával sem, mivel ugyanazt akarja
kapni a val ságt l is, vagy pedig semmit nem akar kapni t l'e, azétt
lt szerelem minden megval sulása megalkuvásnak, lealjasulásnak,
hazugságnak tíinik fel a val ság-nélktili lét szerelmének fényében.
A val ságos létnek azonban még a legpr zaibb életviszonyok
l<ijzcitt is, a legmélyrehatobb szakadásokban mozgo világban is
|negvan a maga sajat szépségeés utolérhetetlen varázsa (amit mtí-
vcszileg tobbek kozott az epika idéz fel számunkra), csak ez másfé-
lc, kcizvetleniil sohasem szemlélhet szépségés átélhetcí vatázs,
lnert nem az é|et folé emeli - illuzorikusan - szubjektumát, hanem
lrz élet forgatagába sodorja. Hiszen van szépség az ido térkéntval
rrregrogztilésében,a folytonosságban és ismétl désben is, van va-
rázs abban az osszefuggés-rendszerben is, amely ezer szállal tartja
rissze a dolgokat. Ám a val ságos lét sajátos szépsége és e szépség
clvezete a ptozai életviszonyok korában legjobb esetben is csak a
7 S. Kierkegaard, i. m. 697. l.
B Hegel, i. m. 140. l.
9 S. Kierkegaard, i. m.749. l.
l0 S. Kierkegaard; Ir .saib l, Gondolat, 1969.293.
33
rezignáci n alapulhat. A ,,házasság - mondja a lházasember< - ezért
a rezignáci n alapul' a szerelem nem''.11
De még ez a rezignáci n alapulo szépségés varázs is csak kitétel-
ként johet létre a mindent áthat elidegenedés és kitiresedés korá-
ban. Ami általánosan érvénybenmarad, az a szakadás: egyfel l a
platonizál és a puszta érzékiséggé csupaszodott szerelem kett ssé-
ge, másfel l a házasság és a család mint a szerelem halála. Az utols
évtizedekben talán már ennél is rosszabb a helyzet, mert a kiurese-
dés kovetkeztében az elidegenedés már a tiszta bens ség szféráját
is kikezdi' és a szerelem valoság-nélkuli létkéntis kezd kérdésessé
válni. Vagyis a szerelemfiloz fia hagyományos vagy-vagy-át, a sze-
relem megval sitása vagy a szerelemr l valo lemondás ktjzti válasz-
tást a szerelemre val képtelenség kezdi felváltani. Hiszen a szere-
lemben, amennyiben nem marad puszta nemi vonzalom, puszta
érzékiség,van valami',fennk<iltség'', megmutatkozik a személyiség
érzelmi gazdagsága, szépségeés nagysága, bármilyen formális vagy
elvont legyen is az. A személyiség sorvadása azonban egyre inkább
olyan fokot ér el, hogy e formális bens séget is fenyegeti, s a kérdés
egyre kevésbéaz: lehetségesek-e boldog házaspárok, s egyre in-
kább: lehetségesek-e egyáltalán még boldog és boldogtalan szerel-
mesek? Vajon csakugyan el kellett-e jutnia a szerelemérzésdialekti-
kus mozgásának erre a végs pontra ahhoz, hogy érzékiségés
értelem, természet és társadalom ellentéte pozitív értelemben is
megsziínjék? F<iltéve, hogy létrejon és létrejtihet olyan társadalom,
amelyben ,,értelmtiket vesztik a birtoklás altal leaés kategoriái, és
átalakulnak a létezésaltali birtoklrÍs kategoriáivá, miután az én
val di gazdagságom éppen a másik létezésénkeresztril val sul
meg''". A lehet ség, ami szintén valoság-nélktili lét, adott, és a
szerelemérzésegész eddigi torténeti mozgása támasztjaa|á. Azigazi
torténetiség igénye nélkiil e torténeti mozgásnak legalább néhány
fontos mozzanatát szeretnénk vázolni az alábbiakban Soren Kier-
kegaard sokat idézett Vagy-aagy-át kovetve.
AZ ÉRZÉKISZERELEM GENEZISE
Az érzékiségmozzanata mind a nemi szerelem egész torténeti
fejl désében, mind az egyéni megval sítás minden egyes esetében
a természetes és sztikségszeru kezdethez tartozik. ,,Meglátni és
ll S. Kierkegaard: Vagy-aagy. i. k. 609. l.
12 Umberto Cerroni, i. m. 155. l.
34
tllcgszeretni a n t, egy szempillantás mtíve volt, bizonyos értelem-
llcn elmondhat ez a lelki szerelemr l is, de ebben csupán jelezae van
,t hezdet"73 _ írja Kierkegaard az ,rérzéki'' és a szerelem
',lelki''
l<(izcitti kiilonbség és egység mozzanatára utalva. Amíg a szerelem
:t ,,kezdet'' állapotában van' puszta ,,nekifutás''' addig az egyének
clvont, nem is feltétlentil kolcsoncis igenléséreszorítkozik. ,,A sze-
rclcm, ha az egyesrilés egyetlen pontia' s nem veszi fel magába az
cg sz terjedelmét annak, amit az ember a maga szellemi mtiveltsége
cs rangjának viszonyai szerint átélhet, nos' akkor a szerelem tires,
ltbsztrakt marad' és csupán az érzékiségoldalára vonatkozik. A sze-
r'clcmnek, hogy teljes és egész legyen, osszefliggésben kell állrnia az
cgyébkéntmeglev tudat egészével, az érzrilet és érdekek teljes
rrcmességével''l4 - íria Hegel. Csakhogy a szerelem nem sztikség-
kcppen mozgás, amely teljességre torekszik, s így mind torténeti
('rtelemben, mind aZ egyes személyek általában vett gazdagságát l
l'iigg en megmaradhat az érzékíségszintjén, a pillanatban. Ugrássá
válik, amelynek se ,,el tt''-je, sem ,,után''-ja nincsen.
Végs soron tehát éppen az a kérdés, hogy a ,,kezdet'' minek a
l<czdete: milyen t<jrténeti egyének és milyen ktilonos individuumok
kiizott kezd dik a szerelem. Hogy minek a kezdete a szerelem, az
rrrind jellegét, mind menetét meghatározza. Hiszen a szerelem
11yakran szríkiil a ,,kezdet'' mozzanatára, gyakran reked ri-:reg az
i'rzéki elvontság szintjén. oka lehet ennek a szerelemérzéstcirténeti
k i Í'ej letlensé ge' az individuális személyességt rténeti hiánya vala-
rlrcly kulturában. Oka lehet a ,,val ság'' és ,,lét'' kozotti szakadás
:r társadalmi létmodban. De oka lehet az ,,érzékiredukci nak'' az
cgyén saját lelki szegénysége, amely ennyiben már csak t magát
icllemzi. A ,,kezdet'' torténeti és individuális sokféleségébl is kivá-
Iik azonban a maga modellszertíségében három típus.
Az els ben lemondanak a szerelem megval sításár l, csak akez-
t|ctet val sítják meg, ami a ,,kezdet" orokcis ismétlését,megsokszo-
rtlzását, érzékikitágítását eredményezi. Az ilyen szerelem megma-
rad a tiszta érzékiségfokán. Ezen beltil most már _ Kierkegaard
rryomán _ megktilonboztethetjiik a reflektálatlan és reflektált érzé-
I<iséget, a reflektált érzékiségenbeltil pedig a kontemplatív-esztéti-
I<ai és a cselekv<í_esztétikai reflektáltságot. Az els nek Don Juan, a
Ir-rásodiknak A aalt gazdálkodás, a harmadiknak pedig A csabít
ntlpl ja az cisszefoglalása.
A második esetben is lemondanak a szerelem megvalosításár l,
tle már nem azért' mert nem is igénylik ezt, hanem azéÍ\mert az
13 S. Kierkegaard,: Mozart Don Juanja. Magyar Helikon, 1972,72. l.
l4 Hegel: Esztétika. I. Akadémiai' 1952' 2l4. l.
35
adott világban lehetetlennek tartják. Ez a szerelem nem elégtil ki
az étzékimegvalosításban, de mivel a szerelem val ságát csak így
tudja elképzelni, s mivel ez a szerelem halálát jelenti, átugorja az
érzékiséget . Ez tehát a tiszta ér zékiségf on ákj a. E gyszer sem teszik,
hogy orokké tehessék azt. Hegel így jellemzi ezt a szerelmet: ,,az
istenit, a szubsztanciálist elválasztották létezésétl, s így a szellemi
egység érzésétés tudatát is, hamisan' mint irgynevezett platonikus
szerelmet rogzítették meg. Ez a szétvá|asztás osszefiigg azza| a
szerzetesi nézettel, amely a természetes eleaenség mozzanatát mint
teljesen negatíaat hatarozza meg' s épp ezzel a szétaalasztással végte-
Ien fontossagot tulajdonít neki a maga szamára."as A paradox az,
hogy míg az érzékiszerelem inkarnáci ja' Don Juan orok<isen csak
az elvont kezdetig, a szerelem étzékimozzanatáig jut el, s ennek
ismétlésébl alkot végtelent'', addig a ,,végtelen rezignácio
''fossz
lovagja" mar a kezdetig sem jut el. Lemond r la, hogy elkezdje,
mert tudia, hogy az szerelme sem juthatna tírl a kezdetnél.
Végtil a harmadik esetben a szerelmet megaal sítjá&. A kezdet
érzékielvontsága, poézise' absztrakt teljessége tovatíínik' s ezze|
maga a szerelem is megsztínik. Mert ez a valoság: a polgári házas-
ság. A házasság csak a polgári korszakt l kapcsol dik ossze a Szere-
lemmel, ekkor jelenik meg egyálta|án az un. házasság-el készít
szerelem, s mint ilyen a szerelem megval sulását és megval sítha-
t ságát ígéri.De mint minden polgári létformában, a házasságban
is csak megvalotlanulhat az ember. A megval sításnak ez a modja
nem a Szerelem létmodját vá|toztatja meg, hanem magát a szerel-
met szunteti meg. S éppen a polgári házasság, a szerelem megval t-
lanulásának mindennapos látványa Vezeti a modern individuumot
az étzékiszerelem pillanatnyisága és a vallásos szerelem hamis
orokkéval sága kozti válaszut felé. ,,Egy ifiu szerelmes egy herceg-
n be' életéneke szerelem ad tartalmat; ezt a aiszonyt azonban
lehetetlen megaal sítani, lehetetlen atlépni az eszmeib l a aal ságba.
A szánalmasság rabszolgái, az élet mocsarának varangyai természe_
tesen így kiáltanak: Az ilyen szerelem rultség, és a gazdag scirf z
cizvegye pontosan olyan j és szolid parti. Brekegjenek csak háborí_
tatianul a mocsárban. A végtelen rezignáci lovagja ezt nem teszi,
nem adja fol a szerelmet a világ minden kincséértsem. Nem bo-
lond. Mindenekel tt meggy z dik arrol, hogy kedvese valoban
élete tartalmát jelenti-e. . . meglesz az ereje ahhoz, Itogy az élet egész
tartalmát és a valoság teljes jelentésétegyetlen vágyba koncentrál-
ja."ta
15 Hegel: A jogfiloz fia alapaonalai. Akadémiai' l97l, l9o-19l. l.
l6 S. Kierkegaard,: Írásaib l' i. k. 288. 1.
36
A ( i()RÖGSÉG ERoTIKÁJA
'l'lrrtcnelmi vonatkozásban az étzékiszerelem az egyszertí nemi
vily,y, az ,,er sZ'' kifejl<ídésének,természeti tagolatlanságáb l valo
killrlrrtakozásának teljesen normális foka. A ,,kezdet'' ebben az
crtclcmben torténelmi kezdetet jelent. E korai szerelemérzés még
tcljcscn elvont, s így messzemen en az étzékiségfoglya. Hiszen
|rcztlctben maguk az egyének is elvontak, kifejletlen, véletlen egyé-
ttrk, az emberi érzékekkorlátoltságár l nem is sz lva. Az egyesri-
lcsttck ekkor tényleg az érzékiségaz egyetlen pontja. S hogy meny-
trvirc nincs koze a megval sítás teljesebb formáihoz, azt onmagá-
lr:trt is j l mutatja, hogy a házasságt l ftiggetlentil, s t gyakran a
lrrizassággal szemben fejl dik. De a szerelmi vágynak ez a sztíkre-
rizlrbottsága csak az emberi természet sztíkreszabottságát ttikrozi.
A lclki mozzanat még teljesen érzékimeghatározottságu, ezzel
t'gyiitt jelenik meg s tiínik tova. E még sok tekintetben természeti,
..tllliV'' érzékiségtl a fejl dés irtja részben az érzékiszerelem kifino-
rrttldása,
''ars
amatoriává'' válása felé vezet (ázsiai kulturák),17 rész-
lren az érzékiés szellemi szerelem fokozatos szétválása és ellentéte
lclc (gtirog fejl dés)' részben pedig a kereszténységmegjelenésével
;rz crzékiségnekdémonikussá fokoz dása felé tart.
A modern érzékiségmeghatározása szempontiáb l kulonosen
lrlntoS kiemelni az étzékiségkeresztény és gorog felfogása kozti
kíilonbséget. Ebben az értelemben az érzékiségetel szor a keresz-
tc'nység tételezte princípiumként:,,a kereszténység kitildozte, ki-
t.irta a világb l az érzékiséget...az érzékiségeta szellem meghatáro-
17 Az ázsiai kulturákban ugyanis a szerelemnek tisztán érzékioldala fe|l d tt ki,
cz azonban - az egyoldalriság ktivetkeztében _ egészen a virtuozitásig. Az ázsiai
lcjl désre jellemz stagnálás, id tlenség, az egyéniség kifeiezetlensége mellett a
szcrelem humanizálása nem állhatott másbol, mint a testi szerelemnek a míívészi
t(ikély fokára fej1esztésébl, az étzékiszerelem eredeti természeti tagolatlanságának
vcgtelen kifinomult artikulálásáb l. S mivel az ,,egyes'' és az ,,általános'' kcjzott e
társadalmakban nincsen dialektikus átmenet, az étzékiszerelem kozvetlentil mint
Íiloz fiai tartalmak megtestesít je jelenik meg a testi szerelem korabeli kézik<inyvei-
ben (l' Mi Po: A taoista ,,Kámaszutra". Helikon, |974, 2. sz. 216_228. l.)' Ezzel
szemben Eur pában nem a nemi szereiem kifejl désénekkezdetére esik az érzéki-
scgnek ez a kifinomult részletezése,hanem egy fejl dés végére, amikor is az érzéki
pillanat tjrcikkéval sággá'' val elnyujtása részben a val di szerelem p tlékává,
r szben ''kis
a val di szerelem mozzanatává válik' Az okok abban keresend k, hogy a
szerelem itt nem rekedt meg az érzékiségfokán, hogy ellentmondásos, de sztintele-
nril el rehalado mozgásban volt, egyre reflektáltabbá vált. Persze, az ázsiai szerelem
is lelki szerclem, akár a goriig vagy általában a pogány szerelem minden típusa, még
ha érzékimeghatározottságu is lelkisége, hiszen nem a szellemiség tagadásaként,
tehát nem reflektáltan j tt létre.
37
zásával el szor a kereszténységtételezte''18. Természetesen az étzé-
kiség korábban is létezett, csak nem a szellem által meghatározott
m don. ,,Flogyan létezett hát? Mint lelkileg meghatározott. Így
létezett a pogányságban, és ha ennek legtokéletesebb kifejezését
akarjuk megtalálni, így létezett Gorogországban is. Ám a lelkileg
meghatározott érzékiségnem szembeállitás, nem kizárás, hanem
harm nia és osszhang.''19 Éppen ez volt azokarhogy nem noveked-
hetett princípiummá, ,,er vé'', .magábanval rendszerté". A ke-
reszténységmegj elenés éig a legérzékibbszerelemmel kapcsolatban
is jogosan beszéltink ,,eroszrol'', vagyis az érzékitkcizvetlentil a
lelkivel egyesít szerelemr l, méB ha hiányzik is bel le ,,a szív és
lélek szubjektív bens sége"'o' ami majd a modern fantáziaszere|-
met jellemzi' Az érzékiségderiíje természetes modon hatotta át az
egész gorog életet, amit mtívéSzetben és filoz fiában egyaránt a
ktilontisség kategoriális fontossága jelez. ,'Anakreon bájos kis dalai-
ban _ írja Hegel - a szerelem der s, általános élvezet, amely végte-
len szenvedések nélkul (...) vidáman ráveti magát a kcizvetlen
élvezetre, mint valami természetes dologra' amely így vagy rigy
sikertil, s éppugy nem ismeri annak végtelen fontosságát, hogy
éppen ez a|ány legyen az ové és ne egy másik' mint azt a szerzetesi
nézetet, amely teljesen lemond a nemi viszonyr l.''21
Mégis már a gorogoknél megkezd dik a spiritualizálo tendencia
kialakulása. Igaz, csak elkezd dik, s ellentmondásossága így is a
gorog életszemléletelpusztíthatatlanul érzékialapjára világít rá.
Mert a testi szefelem a gorogtiknél legfeljebb alantas volt (minden
rossz íz és f ként: aszkézis nélkul)' míg a kereszténységben btin s
szerelemmé alakult át. Az érzékiségcincélb l, onélvezetb l szenve-
désséés kísértéssé változott. A keresztény kult rát teljesen negatí-
van hatja át _ mint szenaedés (aszkézis, kínhalál' cinsanyargatás'
vezeklés). De azza|, hogy a kereszténység az érzékités a szellemit
kizárta egymásb l és szembeállította, létrehozta az érzékiségprin-
cípiumát. A gorogoknél ,,az érzékinalapul erotikus sem mint
princípium volt tételezve. A szerelem mindenhol mint mozzanat éS
pillanatonként volt jelen a szép egyéniségben.(...) '..az istenek nem
kevésbé, mint az emberek ismerték a boldog és boldogtalan szerel-
mi kalandokat. De a szerelem egyikiikben sem mint princípium
volt jelen."22
Még a platonizmus tényleg meglevtí spiritualista tendenciái is
Kierkegaard: Vagy-xagy. i. k. 82. l.
18 S.
19 I.
m. 83. l.
20Hegel: Esztétika. II. 139. l.
2lU. o.
22 S. Kierkegaard, i. m. 83. l.
38
lrrrtil tanuskodnak, hogy a gorogoknél a szerelem nem ,,kizár lag
irz crzékire alapított erotikuson nyugszik, hanem a lelkin''23. Mert
lrlirmennyire megveti is Plat n az érzékiségalantas formáit, ez
srlltasem vezeÍ az érzékiségkizárásához' megsemmisítéséhez nála.
Arrrikor megjelenik a pusztán érzékiszerelem tulhaladásának igé-
rrye (ne feledjuk, hogy a házasságnak ekkor még szinte semmi koze
sittcs a szerelemhez, vagyis fel sem merul, hogy a házasság a szere-
lcrrr folytatása, betet zése, megval sítása lehetne), akkor nem az égi
:iz.crelem vallásos formáját alakítják ki' hanem a szerelmi kapcsolat,
lrz rzékiség- még mindig evilági - átszellemítésével' intellektuali-
zlilásával pr bálkoznak. Így válik az &zéki Szerelem * még mindig
kcll képp érzéki- tulhaladásának egyik forrnájává a gtirtigoknél a
liírszerelem. A kozonséges Aphroditéval szembeállított másik
liroszban, ,,az égi Aphrodité segédjébennincs egy szemernyi n i-
scg, csak férfioszton. Ez a feddhetetlen' <ísi istenn Er sza, egyben
lr Íiucskák Br sza."2a A kései g<irog tudatban tehát szembekerril
t'gymással égi és foldi Aphrodité, de ez nem teljes és elvont Szem-
llcnállás, nem válik szakadássá, csupán az érzékiSzerelem sztiksé-
gcssé vált tulhaladására tett kísérletkovetkezménye. Mivel ez a
rulhaladás meg rzi az érzékiséget'jollehet a lelkit helyezi el térbe,
scm az ázsiai típusu szerelem virtu z érzékiségében'Sem a keresz-
tcnység elvont lelkiségében nem meriil el. Csakhogy épp ezért lesz
tagadása a ntíiségnek'
A n , a noiség kirekesztése a platonikus _ de még mindig érzéki
- szerelembol, éppen az egyoldalu érzékiség'a pusztán testi Szere-
lcm lekrizdésénekvágyáb l fakad. Az érzékiségetmég csak rigy
tudják lektizdeni' ha természetes formáját tagadják. A szerelem a
kifejlett, szép gorog individuumban emberi formát és tartalmat
kcivetel az érzékiségszámára. Hiszen ,,az ember csak akkor nem
VeSZti el magát tárgyában, ha az számára mint emberi tárgy vagy
tárgyi ember |esz"25. Márpedig a n ebben a kulturában sem számít
még ,,embernek'': a n ben a férfi még csak az elvont érzékiséget,
a természet adta m don érvényesul érzékiségetigenelhetné.
(Mindenesetre már itt meg kell jegyezni, hogy a szerelemérzés
eddigi tcirténeténeklegnagyobb egyoldalusága, hogy lényegében a
.férfiszerelem torténete. A szerelem megval síthatatlanságának
egyik legf bb oka a n emancipálatlansága, amely csupán ktilonos
Vettilete az ember emancipálatlanságának. Ám nem mindegy, hogy
az általános elidegentiltséget és embertelenségiinket az ,,it" vagy
a ,,Szolga'' helyzetében éljiik-e át és értékeljtik.)
23L m.84. 1.
Z4Platon Lakoma. Europa, 1974,40 1.
25 Marx: Gazdasagi-filoz fiai kéziratofr. Kossuth, 1970'72. 1'
39
A LovAGI SZERELEM ERoTIKÁJA
Éppena ,,n iség'' felfogásában mutatkozik az egyik legmélyreha-
t bb ktilonbség a gtirogség és a lovagkor erotikáia koz tt, jollehet
mindkett lelki meghatározottságu. A lovagi szerelemben ugyanis
,,A n iség eszméje álland an sokféle m don mozgásban van, ami
nem volt meg a gorogségnél, ahol mindenki csupán szép individua-
litás volt' de a n iséget nem is sejtették."26 i\m a lovag mégsem
azonos még Don Juannal, mivel a n iséget nem érzékiértelemben
eszményíti, meft a lovag még csak ,'relativ ellenállást tanusít a
szellemmel szemben''27. Éppen ebben krilonbozik t le Don Juan,
a démoni érzékiségmegtestesít je, aki csak akkor jelenik meg,
amikor az ellenállás mélyebb lett, s az érzékia léleknek életre-halál-
ra szolo ellenségeként ielent meg a színen. A lovagban még a
szellemi vagy lelki meghatározás az er sebb. Hogyan lehetséges ez,
ha a lovagi szerelem a n iség eszméje korril forog? Hiszen a gorogok
lelki szerelme, fejl désénekvégs szakaszában épp a n megvetésé-
re éptilt. A válasz egyszerri: ugy, hogy a lovagi szerelem, akár
val ban átélt szerelem, akár csupán társadalmi konvenci , akár
beteljestilt Szerelem, akár sovárg szerelem - mindenkor a taaolsag-
ban szJletik Élteteleme _ a távolság, az elérhetetlenség. A lovag
szerelme annál tart sabb és annál magasabban áll, minél reményte_
lenebb. igy persze már nem olyan nehéz a szerelem kozéppontiába
a n t, a n<íiségeszményétállítani. Hiszen a gorogok számára a
n iség csak kozvetlentil, érzékim don lett volna megragadhat .
A lovagí-keresztényi szerelemben a foldi asszony' a hris-vér szemé-
lyiség eloldozfidik onmagát l, és éterivévált eszményképe Mária
tronusa mellé, a szent szerelem egébe kéredzkedik. A távolságot
els sorban azbiztositja, hogy az imádott holgy férjnélvan, s férje
legtribbsz<ir a lovag hríbérura.A házasság koteléke hozzáférhetet-
lenné teszi. A lovagi szerelem ugyanis mindig asszonyszerelem és
nem leányszerelem. (Don Juan erotikáia Szempontiáb l egy ilyen
megkulcinboztetés abszurd lenne.) Így már érthet , hogy ,,a lovag
erotikáia a kozépkor tudatában is bizonyos mértékigbékiilékeny
viszonyban volt a lélekkel, bár ez buzg szigoruságában gyanako-
dott rá"28. Persze a lovagi szerelem sem a valoságos embert' a
konkrét étzékiszemélyiségetválasztja a n ben, hanem a n iség
eszményét. A lovag sohasem érheti el házasság formájában a Magas
Holgyet, a lovagi szerelemnek a házasság éppoly kevéssélehet
26 S. Kierkegaard, i. m. l17. l.
27 U. o.
28 U. o.
40
t,rllírsága, mint az érzékipillanat' A lovag persze nem platonista' aki
tt liszta Szépségszemléletérevágyik, de nem is szerzetes, akit
krt'lcgít az isteni Szerelem. Voltaképp itt, a foldtjn akarja megval sí-
trrrti vagy átélni azt, amit a misztikus és a szerzetes az égben él át.
lirzcse llr'eg rui ugyan a vallásos formát, de evilági személyre irá-
iryul, s evilági személy vallásossá transzcendentál dott szerelmi
vligya, foltéve, hogy tobb, mint puszta konvencio.
Míg a lovag a n iségb l szellemi értelemben csinál ,,eszményt'',
il csábít , az érzékiségdémona érzékiértelemben eszményíti. Így
rrliir jobban érthet Kierkegaard megjegyzése arrol, hogy a csábíto
l )on Juan - Üagy ,,meghasonlott, félreértett anticipáci ja az eroti-
krrsnak, mely a lovagban jelent meg"ze, aegg pedig a lovagi szere-
lcrn teljesen érzékivéválásának utján jott létre. Don Juan alakja, a
t'srrbít érzékiséginkarnáci ja persze csak metafora, amelybe Kier-
l<cgaard az érzékiségkozépkori felfogását, az étzékiségetmint btínt
t's démoni hatalmat siírítette.
l)oN JUAN ERoTIKÁJA
A kcizépkor démoni érzékiségének legjellemz bb vonása, hogy csá-
llitásként vagy kísértéskéntjelentkezik. ,,Mihelyt az érzékiséget
1rrincípiumként,tehát kizárva a szellem világáb l tételezik, egy-
szcrsmind csábításként is tételezik. S ezért Don Juan erotikáia: a
csábítás. A gorogségben hiányzik a csábítás mozzanata, hiszen az
crzéki természetes elerne a szép és szabad individualitásnak. A ke-
rcszténység pedig onmagán kívtil tudja a csábítás mozzanatá1 tehát
llcl le is hiányzik' aZaZ Csak mint megkísértésstb. jelenik meg.''3o
l;élreértéslenne azonban azt hinni, hogy Don Juan csal . Hisz
rávol áll t le minden fondorlat, tudatosság: reflexi . ,,Ő kíván, és
cz a kívánás csábít modon hat, ennyiben csábít. A kívánás kielégii-
lcs t élvezi, mihelyt ezt kiélvezte, ui tárgyat keres, és ez így megy
u aégtelenségig."zt o Don Juanban inkarnál d érzékiségsaját ha-
talma csábítja el a n ket. A sz hatalmával Don Juan nem rendelke-
zik, épp ezért nem lehet maga: csábít . Hiszen a sz már a
reflexivitást feltételezi. S ezért' bár Faust _ aki a filoz fiai kifejtés
cgy ktivetkezo metafotája ebben az irodalmi paradigmában - csak
cgyet csábít el, mégis csábíto.
Ezzel a Don Juan-i érzékiségmásik fontos osszetev jéhez jutot-
29U. o.
30 L. id. mri 82-83. l.
3l I. m. 130. 1.
41
tunk el, miszerint - allhatatlan: ,,az érzékiszerelem fogalma szerint
nem hríséges, hanem teljesen hiítlen, nem egyet Szeret' hanem
mindet, azaz mindenkit elcsábít"32. Ez az állhatatlanság ugyanak_
kor minden érzékiszerelemre jellemz , a gorogre is, s így Héraklész
_ mint Kierkegaard mondja - már egy egészen tekintélyes listát
tudna osszeállítani. Ám a gorogok érzékiszerelmének állhatatlansá-
ga nem jelenti még azt, hogy szerelmtik nem htiséges. Hiíséges,
még ha csak a pillanatban htiséges is. Az individuumban
''egyes
véletlen az, hogy tobbet Szeret''33' szemben az étzékidémonalitás
h sével' akiben lényegi az, hogy tribbet, hogy minden ntít szeret.
Hogy egy másikba Szeret bele, az a gorog szerelemben megint csak
véletlen, míg Don Juan esetében legmélyebb lényegébl fakad,
hogy nem tud megállni a szerelemben.
Az abszolritummá vált érzékiszerelem természeténélfogva csak
a pillanatban létezik, ám a ,,pillanat fogalmilag gondolva pillanatok
tisszessége''3a, tehát az étzékiséga szrintelen ismétlésre épril. Ebben
az értelemben az érzékidémonalitás mozgásáb l hiányzik a dialek-
tika: csak ugrás és ismétléslehetséges benne. Nem ismerheti a lelki
szerelem nyugtalanságának, kétségeinekgondját, amely még akkor
sem hiányzik ebb l' ha beteljestilt és boldog. A Don Juan-i érzéki-
ség csak gy zelmet ismer, eleve tudja, el re bizonyos benne, hogy
mindenki, aki n , az ové lesz' s mindenkit akar. Az a tény, hogy
érzékiségemindig uj tárgyat ragad meg, hogy minden n<í az ové -
-gazdagságnak látszik, de voltaképp mégis csak szegénység''.'.
Mert a lelki szerelem még érzékiségébenis változ , ,,más és más
minden olyan egyes individuum vonatkozásában is, aki szerelme
tárgya''36. A szerelmi vágynak _ elvontsága dacára- ember formájri
tárgyra van sztiksége a lelki szerelemben. Don Juan viszont ,,min-
den n ben az egész n iséget kívánja' és ebben var' az az érzékileg
idealizálo hatalom, mellyel egyszerre megszépíti és le is gyi|zi zsák-
mányát. (.. .) Ezért tíínikel számáta minden véges kulonbség, ha
azza| veti cissze, ami a f dolog: hogy n .''3? Az &zéki szerelem
elvontságát, s ami ezze| egy, urességét is jol mutatja a szerelem
,,tárgyának'' konkrét-egyénivonásai iránti tel|es kozombcisség:,,if-
ja, vénje, csufja, szépe - (...) Don Juan számára minden leány
k<izonséges leány' minden szerelmi kaland hétktiznapi torténet'
32I. m. 124. l.
33U. o.
34U. o.
35 I. m. 125.1.
3 U.o.
37 I. m. 131. l.
42
r t l )t rt t .| uan nem a rendkívtilit kivánia, hanem azt a mindennapit,
errrt /.r't'littitban minden más n vel k z s.''38
|'r t'lrltt'rr az érzékiségbena leginkább embertelen vonás: elvonat-
Fllllill ll l<iil<jnos személytcíl, és puszta tárgyává teszi azt. Igaz, a
oertt'lt'Ittlrcn mint kezdetben mindig megtalálhat ez az elvonat-
lrrr',Iitllls, clc minél inkább lelki meghatározottságri, annál inkább
.,it/ lll(liViduális élet gazdag sokféleségébenmozog, ahol tulajdon-
!t':lll)('|l lrz árnyalatok a fontosak''39. Don Juan azonban mindent az
rr.,r'krs('g absztrakt k zos nevez jére l:roz: ,,Számára a teljesen
lll|,illl'llkt ntíiséga fontos, s legfoljebb az érzékibbkii1onbség.''ao
A rrlisik cmbertelen vonás, hogy ebben az étzékiredukcioban a n ,
it ,,trtitsik'', tárggyá válik, arnelyet csak ki kell élvezni és máris
,lrlrrlllrato. Igaz, Don Juan még nem ebb l a lefokozásbol, tárggyá
lrlitzllst'rtjl nyeri a maga élvezetét,mint majd - a kozépkor alkonyán
r''l lrz [rjkor hajnalán - de Sade márki libertinusai. S t, ha vele
tilliill<tlzik, akkor a n élvezete Sem marad el, ám ez Don Juant egy
1rrlllrrratig sem foglalkoztatja, nem válik saját élvezetének részévé.
Ali'gis embertelen, hogy a n pusztán n isége révénvonzodik
lllt,'l,|t, hogy Don Juan érzékiségeugy rántja t magához, akár a
Illilgllcs. Az ilyen szerelemnek nincs kiterjedése, nincs val ságos
lr'tr', lrisz a,,másik'' eleve csak tárgyként _ eszkozként és áldozat-
l.t'Ill -: de nem szubjektumként vehet részt benne.
Ncm véletlen tehát, hogy Don Juan alakja nyitja aZ ',esztétikai
'' itl ium'' arcképcsarnokát. Hiszen a kovetkezetes,,esztétikusnak''
t
,'l l<cll távolítania utjáb l minden ,,általánosat'', minden ,,társadal-
rrttl'', minden emberit. Mert ,,egyik ember egyáltalán nem jelenthet
rttíst a másik számára, mint hogy ritjában van neki''' Don Juan
r'rzckisége azonban még reflektálatlan, mint ahogy cí maga sem
lp1:rzi individualitás: trilteng benne a természeti, hisz éppen azá|ta|
k't'lctkezett, hogy minden szellemit kiszorítottak bel le. A kovetke-
zri két láncszem, amelyek egyben ktjzvetítenek is Don Juan és a
rcllektált csábít kozott, Faust szerelme és A valt gazdalkodas
vr ryeurjének életfilozofiá ja. Ezétt, még mieltítt a csábíto szerelmére
ritérnénk, lássuk ezek koztil legalább az egyiket: Faust szerelmét.
38 I. m. 128. l.
39 L m. 125. 1.
40 I. m. 12 .l.
43
 FAUST ERoTIKÁJA
Faust már modern értelemben nyril az érzékiséghez:,,az érzékiben
nem annyira élvezetet, mint inkább feledést keres''al. Kétked
lelke, miután annyi mindennel megprobálkozott már, a szerelem-
hez fordul. Mert ,,a szerelemben a jelennek olyan mozzanata var7,
mely egy pillanatra nyugalmat ad, és olyan torekvés is van benne,
mely feledtet, és eltereli a figyelmet a kétség semmiségér(51.Yágyá-
nak ezért nincs meg az a deríísvolta, amely Don Juania jellemi ...
nem csupán az érzékiségorométkeresi, hanem a szellem k<izvetlen-
ségétkívánja.''a2 Faust szerelme tehát tullép az étzékikozvetlensé-
gen, szellemi mozzanattal egésztil ki, mégpedig oly modon' hogy
a szerelemben nem a másikat, hanem saját menektilésétválasztjá.
Nem azért akar élvezni, mert Szeret) hanem azétt akar szeretni,
hogy élvezhessen. A szerelem számára tobbet jelent, mint Don
Juan számára, de egyáltalán nem jelent mindent, s f képp nem
jelenti a
',másikat'''
A n még F'aust számáta is csak érzékitárgy,
j llehet az érzékiszerelmet már nem <lnmagáért, az élvezetért
akarja' Kiutnak reméli, és épp azért foszlik szét ez a reménye, mert
a,,másik'' nem lehet alany, csak tárgy, nem lehet individuum, csak
,,n iség''.
Csakhogy Faust nem aZ érzékidémonalitáS megtestestilése, így
onmagában kevés lenne puszta megjelenése ahhoz, hogy Margito*t
magához vonja. Éppígynem lehet bi'tos gycízelméte.'i.-. A má-
sik szerelmét és odaadás át már csak csábit ként, a szo fegyverével
érheti el. De akkor sem a ,,máSikkal'' tor<ídik, csak a szeriiemmel,
amire sztiksége van, és amit * ez itt a modern vagy polgári vonás
_ csakis ett l a n t lkaphat meg. Don
Juan nem toioabtt a ,,másik-
kal'', de egészen más okbol. Neki nem kellett att l tartania, hogy
talán nem szeretnek belé, hogy a ,,n iség'' bárhol és báimikor
ellenállhat vagy krizombos maradhat az étzékidémonalitás hatal-
mával szemben. De a beteljesiilést meghoz pillanat után éppugy
félreloki utjáb l a n t, ahogy Faust hagyja ott a megesett Maigitot:
megkapta t le, amit megkaphatott. Atárgy varázsa megsztínt,kert
megsemmistilt maga a tárgy is. S éppen azért semmisriit meg, mert
tárgy volt az é|vezet számára, és nem alany. Nemcsak Don
luan és
Faust, lranem az egész esztétikai életvitel k<jzcis vonása, iogy u
,,másik'' nem ember számukra, hogy csak tárgyként, teháikoriáto-
Zottan) a megsemmisítés oldalárol fordul feléjtik. Ám Don
Judnnal
ellentétben Faust ezt már kudarcként éli át: neki a ,,másik'' szub-
4l I. m.264. L
42L m.265. 1.
44
1rklttntára lenne már szuksége ahhoz, hogy onmagát benne vissza-
lir1rjlr' Őt már nem elégítiki, hogy tárgyként magáévá teheti.
5 lrrtgy nem elégítheti ki, azt szerelmének személyes jellege mutat-
1n. íi csak ezt és nem bármely n t szereti.
lllr Faust kell<íképp romantikus lenne már, akkor bizonyára
lr'tttrlItdana szerelmének beteljesítésérl, hogy egy egész életre
tttt'grnaradjon számára, és egész személyiségételtciltse a lehet ség
lirt't'clme. Ám még tulságosan szubjektumszerrí individuum, tul-
,iltgrlsan is a val ságos léthez kot dik Sorsa) semhogy megérthetné
i'lct esztétikai elfogyasztására berendezkedett ,,voyeur'' jo taná-
'rr
, r,lil: ,,Ha két ember egymásba szeret' és megsejtik, hogy egymás-
rrrrl< rendeltettek, akkor bátorság kell ahhoz, hogy szakítani tudja-
rlltl<; mert ha folytatják, azza| minden csak elveszíthet , és semmi
rrcrrt nyerhet meg."a3
S igy, miután Faust a valotlanságban csakugyan nem tudja meg-
ktrltcni szerelmét, a val ságban pedig ez a szerelem életképtelen' el
l_t'll veszítenie azt' T rekvése, hogy kipr bálja a szerelem nyirjtotta
ít'lcdést,szinte ugyan, de csak egy pillanatig tart' hiszen nem
:,zlrbadíthatja meg t a ,,szerencsétlen tudat'' sorsát l. A szerelem
l)(lszta eszkozzé válik kezében valami egészen másféle célhoz, s
cl)pen ezért kell a csábítás formáját oltenie.
CSÁBÍTÁs BRouKAJA
^
l)tln Juan cselekv en lép fel, pillanatb l pillanatba ugolva) aZ
val sítja meg. Érzékiségénekcsábereje
t'r'tltika érzékivégtelenségét
rrritgnesként vonzzamagához a n ket. A n k természeti kényszeríí-
:l(:gnek, folottiik állo hatalomnak érzik a szenvedélytJ amely hozzá
strdorja ket. Semmit nem hagy meg onálloságukbol, alanyiságuk-
lríll. Don Juan élvezete még reflektálatlan és véges, hiszen a ,,mási-
l<ltt'' csak szubjektumként kaphatná meg aégtelen l, nem pedig
tárgyként. Elvezete másra irárryult és más természetrí is, mint a
r'cflektált érzékiségetmegtestesít csábít é.
A,,voyeur''-nél, a,,vá1t gazdálkodás'' propagátoránál megjele_
rrik ugyan a reflexi , de azt még nem kíséricselekvés. A reflexio
rrrég nem lép ki az életbe, nem val sul meg, csupán viszonyulás a
valosághoz,látásmod. Ő is tárgyának tekinti a,,másikat'', s mtíalko-
tásként _ saját onkényének alkotásaként _ élvez mindent. De nem
lr tárgyban rejl érzékiségetélvezi, hanem saját reflexi ját' azt az
crzékiséget,amelyet az <í onkénye szabadít fel, mikor elvágja a
43 I. m. 37U379.1.
45
valoság kotelékeit és olyasmit kapcsol a tárgyhoz, ami csak az
szubjektivitásában él. A voyeut az erotika ktilt i végtelenségét
teremti meg.
A reflektált érzékiségcsábít ja a két mozzanatot sszekapcsolja:
az érzékiségeta szellemmel, a cselekvést a reflexi val egészítiki.
A csábít ugyanis tudja, rni az igazi szerelem, ám nem tud ,,naiv''
szerelmesként elmertilni ebben. Ő tudja, hogy mindenkit szeretni
feltiletesség, és egyet szeretni tulságosan kevés. S t, azt is tudja,
hogy a legnagyobb élvezet, amikor nem szeret, hanem t szeretik.
Tudja, hogy nem a tárgyat' hanem a szubjektumot megkapni a
szubjektum legnagyobb or<ime. S mégis, individualitása olyan ter-
mészetií, hogy még ehhez az alanyisághoz is csak tárgyként, a bírás
k<izvetítéséveltud hozzáférni. S épp ezért a reflektált csábítás lé-
nyege: a manipulaci .
A csábít a ,,másik'' szubjektumát, a ,,másikat'' mint szubjektu-
mot akarja tfugyává tenni. Belehatol, hogy onmozgásának termé-
szetét kiftirkéssze, hogy irányíthassa, mikcizben annak sejtelme
sincsen err l. Belehatol, hogy nyitottságának titkát kiftirkészve
zfuja t onmagába. De nem akárhogyan. A csábít a lány egész
szerelmét cselekményb l eseménnyé akarja változtatni:,,valami-
b l, amit csinál' oly valamivé, ami vele tcjrténik, amir l ezt kell
mondania: Isten tudja, hogyan is tortént ez tulajdonképpen!''aa
Nem er szakolja meg, nem parancsolja rá akaratát, nem btívoli meg
érzékiségével.Hiszen ezzel onmagát is lealacsonyítaná, és f ként:
élvezete teljesen mechanikus lenne. A tárgy érzékimegsemmisíté-
sének' puszta elfogyasztásának oldala jutna neki. Ó is azt akarja,
hogy tárgyként zuhanjon feléje a ,,másik'' (ahogy Don Juan érzéki-
ségébe zuhant)' de azt is akarja, hogy ezt saját személyes akaratáb l
tegye' hogy meg rizze a rnaga számára onálloságának, szabadságá-
nak, nyitottságának tudatát (j llehet az csupán illrizi ). Ezért a
,,másik'' akaratát, szerelmét, onáll ságát a csábíto hozza létre, lé-
pésr l lépésreteremti meg, akár egy mtíalkotást. Megkolti a lány
szerelmét cinmagához. Nem akar lemondani a lány szerelmér l, de
a maga alkotásaként' tárgyként akarja t le visszakapni azt. A lány
szabadságát igenli tárgyként. Csakhogy a n szabadságát mer ben
érzékim don fogja fel, lényegében a n ártatlanságára redukálja.
Ez pedig azt ielenti' hogy a n eleve nem is alkalmas más szerelem_
re, hogy a szerelem csak érzékilehet, legfeljebb a reflexio viheti bele
a szabadság játékát. De is, pontosan ugy, mint Don }uan vagy
Faust, mihelyt megkapja a lányt, el is veszíti. Hiszen a legtobbet,
szabadságát kapta meg ezze|, minthogy e szabadságot az ártat|an-
441. m. 473. l.
46
sliggal azonositotta. Hiszen a n
ezze| mindent odaadott, elveszítette
szrrbadságát, ami - még ebben az érzékiformában is - csak a csábít
lrltal megkomponált mríalkotás volt.
S ezzel a csábít a manipulácio magasiskoláját mutatia be, hisz
vÚgiil is a lányt teszi csábít vá. A manipulátornak a ,,másikra'' nem
ctrgedelmes tárgyként van szuksége, alanyiságát - szabadságát -
lrkarja tárgyaként megragadni _ bírni. Els pillantásra rigy trinik,
lrrlgy a csábít esztétikai élvezete ártatlanabb, mint de Sade márkié.
Valojában inkább a fordítottja az igaz, még akkor is, ha az ovéb l
|tiányzik az étzékibrutalitás. Sade márki csak ,,durva'' manipulá-
lrlr. Nem tagadja, hogy a n csak tárgy é|vezete számára, tárgy;
ltmelyen er szakot kovet el, s amelyet megakadályoz abban, hogy
lrkár véletlenszertíen is részestiljon az é|vezetb l: ,,a libertinus szá-
rrrára teljesen kozombos, vajon a n élvez-e: VagY sem, boldog vagy
szerencsétlen - fontos, hogy maga gyonyorkodjék, <Írtiltséglenne
lr tárgy érzelmeivel foglalkozni a magunké kárára"as. Az emberi
ragadásának és a nem emberiben val elmerrilésnek az cirome tehát
ha lehet - még egy lépcs fokkal feljebb hág a csábít erotikájában.
F.zért t,,finom'' manipulátornak is nevezhetnénk. Hisz az é|vezet
t:sucspontja nyilván az, amikor a n t alanyiságában alázzáktárggyá,
lrmikor alanyként' az aktiv részvételévelés igenlésévelfosztják
rtreg onmagát l, szabadságát l. Mikor a val ságban mindent el_
vcsznek t le, de meghagyják abban a hamis tudatban, hogy mind-
c'n o maga adta oda, maga akarta így. Mikor az ellenállás nem a
passzivitásb l, hanem az aktivitásbol táplálkozik, ám egy olyan
lrktivitásbol, amely ujra meg ujra dologgá lesz, mert forrása a
csábít ban van, aki mríalkotáskénthozza létre a másik szerelmét
Inaga iránt, és a maga szabadságát a másik szabadságának megsem-
rnisitéseként élvezi.
S mégis: a csábítás mint a reflektált SzeÍelem) a modern Szerelem
v agy fantáziaszerelem egyik kife j ezésmo d j a, bármily elidegentilten,
negatívan, visszájára fordultan is, a szerelem vagy-Vagy-ának meg-
haladása, a szerelem megval sításának egyetlen lehetséges modja
f'elé mutat. A szerelem ugyanis csak akkor léphet ki a szubjektum
és tárgy viszony metafizikájábol, ha szubjektum és szubjektum
kcjzotti kapcsolattá mélytil; akkor nem reked meg a kezdet stádiu-
mában' a val ság-nélktili lét fokán, ha a szerelmesek képesek szub-
jektumokként igenelni és elsajátítani egymásban egymást.
45 A Justjne-bo1idézi Almási Mikl s ,,Sade márki szerencsétlen riroksége'' címií
tanulmányábart. Magyar Filoz fiai Szemle, 1972,7. sz. 84. 1.
47
 Am ez még csak elvont lehet ség. Torténelmileg csak azoknak I}UDA sÉI-a
a társadalmi koriilményeknek a megteremtésévelválik lehetségessé,
amelyek kozott a férfi-n kapcsolat ismét kiegyensulyozottá válik,
vagyis ,,az érzékiélvezetnek a gorog társadalomra jellernz harm -
niáját nem a polgári társadalomban kifejl dott szubjektivitás taga-
A szerelem lélektana
dása, hanem éppen e szubjektivitás fokozása révén''a6érik el, ,,egé-
szen aZ érzékiségfeletti értelrni kontroll és a szenvedély szellemi
horizontjának maximális kiterjesztéséig''+z.

A szerelemmel a pszichol gia eddig meglep<íen keveset foglalko-

A legtobb leírás még abb l a korb l származik' amikor a
zrlt.t.
1'szichol gia spekulatív jellegrí volt, és az onmegfigyelés, az intros_
!,,'leci voltaf m dszer.
I]nnek a helyzetnek valoszíntílegkét f oka van. Egyik az, hogy
lr szcrelem a modern - tehát empirikus, tapasztalati megismerésre
tr lrckv _ pszichologus számára nem aizsgálhar . Nem lehet labora-

tilriumi korulmények koz tt el állítani, és a szerelmesek koziil sem

lcllet kiválasztani olyan csoportot' amelyik az állapot ismérveit
t'gyformán tartalmazza. A másik ezzel rokon nehézség:nem lehet
l,t,tltosan meghatarozni, mi is a szerelem. Mindenki tudja, hogy a
''zcrelem más, mint a szeretet' aminek sokféle válfaja és megjelenési
lrrrmája van, és más, mint a szexualis gerjedelem vagy kívánság, ami
r rg,yanakkor a szerelemnek alkotorésze.
Valoszíníílega f nehézség a meghatározás pontatlanságaiban
r t'jlik. Ezt fokozza az, hogy a világnyelveken nem választhato olyan

t'lr-:sen szét a szerelem és a szeretet fogalma, mint a magyarban.

A világnyelvekben, amelyeken a pszichologiai gondolkodás, kuta-
t:is s publikáciok tulnyomo tobbsége tcirténik, illetve megjelenik,
( sllk egy sz van a két jelenségre. Love, Liebe, amour) amore'

l1rrbov stb. egyformán jelent szeretetet és szerelmet, hirdetve ezzel,

llrlgy e nyelvek kozgondolkodása is számot vetett azza|rhogy Szere-
lt'rrr es Szeretet kozott fokozatos az átmenet, neh z a kulonbségtétel.
lgy azután e szavakat mint kategoriákat felhasználva' a szakíroda-
|,rttlban találunk ugyan sok kozleményt, de ezek t<jbbsége nem a
''zcrelemr l sz 1. Harlow például híres majomkísérleteit, amelyek
.l/. anya és a csecsem kapcsolatának jelent ségételemezték a pszi-
,lrrllogiai fejl dés Szempontiábol, The Nature of Loae címen kozol_
' 4 Umberto Cerroni, i, m. 152. \.
l(' aZ tvenes évek végén,és ebben egészen másrol volt sz , mint
47 U. o.
48 49
 a néhány évvel kés bb kclzzétett, milliokat megkclnnyeztet torté-
netben, a Love Sroryban.
A szerelem és a szeretet <isszekeverése amiatt is bonyolítja a
dolgot, hogy a szeretet fogalmi határai is igen bizonytalanok. A ,r.-
retetben lehetnek szenvedélyes, szerelemi zeru érze\mi mintíségek,
például a szrilrji szeretetben, de van benne a kot déínek,kapcsol
-
dásnak szinte biol giai természetíi, tudattalan eleme is, arni petaar't
a csecsem viszonyulásában rejlik anyjáÍtoz. De belemo' dhut
Szeretet fogalmába a szimpátia egyszerií érzelme is' " szenvedélyekben. Ami fontos, amit az ember szenvedélyesen akar,
A tudomány nem tud el rehaladni ponto s fogatmi definíci k nél-
' és ezért érthet hogy a szereleÁ
kril,
, kutatásában keveset haladt
el re. A szeretetet is csak ott és annyibantisztázta, ahol és ameny-
nyiben valamilyen megragadhat emberi viszonyiatban mutatko-
zott' például a sztil kapcsolatokban, a szimpátiateli baráti vagy
munkatársi reláci kban, ahogyan részt vesz a társas egytittéles
segít és altruista folyamataiban' amennyiben alapja az eg]rrittmií-
kiidésnek az emberek kiiz<itt stb.
A szerelemr l csak krjzelít meghatározrÍsr lehet adni. Sajátos
érzelmi dllapot, amit az jellemez, hogy a tudat egy masik ember
képéael,emlékeiael aan tele,'és a személyiség moti;:áci s rendszere
leginkabb arra irányul, hogy ennek a mtisik embernek ktjzelében lehes-
sen lenni, mégpedig szexudlis kapcsolat
formajában' A meghatározás-
hoz szervesen tartozikJ hogy a másik embei képe ki)li)níeges pozitív
értékmin sítéstkap; minden vonása kedvesnek, értékesiek'tiínik,
mind testi, mind lelki tulajdonságai ilyenek. Az is hozzátartozik a
definíciohoz, hogy a szerelmes.'"-.'ak egyritt akar lenni szerelme
tárgyáVal, a másikkal, és egyszeriíen szexuálisan birtokolni t, ha-
nem kiemelt fontosságrinak tartja a krilcscintisséget, aztrhogy a másik
is hasonl an érezzen iránta, hogy a másik toret<vesei is"á ktizete-
désre, egytittlétre irányuljanak, a másik is ugyanrigy igényelje a
szex 'ális viszonyt stb. A szerelem sajátosan Ér*ugá.ásult,' fe-
szrilt lelkiállapotában kulonlegesen fontos a kolcsonoiség eleme. Ez
3|ntegy strukturálja az élménytés az érzelmi viszonyulá-st, ugyanis
bekap'csolja a jda dimenzi jat, ami az ember számára
-i"aT! "u-
gyon fontos. Ha a kolcstjnosség nincs meg' a szerelem bizonyálan.
A szerelmes oldalár l a szerelmi állapot mighatároz i jelen,ránnak,
de a. kolcs<inosség kclzponti jelent iége míatt sajátos beteljestilet-
lenség, feszriltség az uralkodo. IlyenÉor a szerelmes viselkedését
f leg az vezeti, hogy a kcilcscinosséget létrehozza, bebiztosítsa.
Igen val színrí,hogy a tisztázatlin, beteljesuleílen, viszonzat|an
szerelem kínjai és fesziiltségei miatt nevezi a szerelmet a k* zgon-
dolkodás szenaedélynek. A szenvedély nagyon er teljes érzejmi-
indulati állapot, er s, szinte olthatatlan torékvésvalaminek a meg-
50
szcrzésére,megvalosításáta. Ez az adott életszakaszban az egyén
Icgjellemz bb' legfontosabb torekvése, és amikor ez beteljesriletlen
Itrarad, akkor az er s torekvés és késztetés kínba, szenvedésbe csap
rrt. Nem csupán a szerelem lehet szenvedélyes, más célok is ural-
rlruk alá hajthatják az embert, ezek is ktilonleges értékrangjára
cn,elkedhetnek, és az é|etszakaszt, amiben az egyén van, szinte
kitoltik. Szenvedély ktitheti az embert egyszeríi kémiai anyaghoz,
uni j érzést,ijrtjmijt ad. A j érzés,orom a kozos nevez a kiilonféle
kcres, az ktilcinleges ortim forrás a számáta. Éppen ennek az orcim-
rrck hiánya az, arni a beteljesiiletlenség kínjait és fesztiltségeit okoz-
r.a, ami a torekvést szenaedél|yé teszi.
A lélektan a szenvedélyekr l is meglehet sen keveset tud. Ismert
ugyan az t)rrjmelzl tétele, amit Freud is oly sokat hangsulyozott,
vagyis azrhogy a személyiségels dlegesen oromoket keres, és a kínt
kcrtili, ezek azok az érzelmi szignd.lrnin ségek, amelyek jelzik, hogy
lr viselkedés irányultsága mennyiben felel meg a pszichol giai szrik-
s gleteknek. Csakhogy a szrikségletek sokfélék,sokréttíek, egymás-
hoz val viszonyuk is bizonytalan. Vannak elemei, szinte biol giai
icllegu szrikségletek, és vannak nagyon finom, nyilvánval an szoci-
lilis eredetíí, az egyéni élet során szetzet' de gyakran a biol giaiak-
rlál nem kevésbéfontos emberi igények. Ráadásul lehetséges az
iirom pszichofiziologiai mechanizmusait mintegy,,rcividre zárr:li''
cs kémiai anyaggal el idézni a j érzést.Ilyenkor ez az anyag vátik
lr legfontosabbá, minden más sztikséglet és értékennek rendel dik
alá. Ilyen az alkohol szenvedélye, ilyenek a kábítoszerek rabságai.
l]zeket az állapotok at rna f gg sági (dependencia) állapotoknak ne-
vczik, aztfejezveki ezze|,hogy az egyén szinte létébenftigg ezekt l,
rrcm tud meglenni nélktiltik.
,A szerelemben is van ilyen ftigg ség. A beteljesriletlen szerelem-
lrcn is fokozatosan mind ttibb más értékés más torekvés rendel dik
llá a szerelem érzelmének és tendenciáinak. A megvalosult, kolcso-
rr<js szerelemben pedig ugyancsak mindent ural a vagy a másik
iránt. Mint más szenvedélyekben, a szerelemben is megnyilvánul
bizonyos szakaszosság, periodicitás' váltakozás, amennyiben a
szenvedély nem reked meg a, személyiségben, hanem megvalosul.
A vágy, késztetés magas fokra fut fel, majd kielégtil' de hamar ujra
jclentkezik, ismét megnovekszik, és ttirekszik a kielégiilésre.A ké-
rniai oromszerzésekben ez a korforgás gyorsul, lassanként destruk-
tívvá válik. Más szenvedélyekben hosszabb ideig bizonyos ritrnust
rizrbár kezdetben ugyancsak van egy gyorsulási peri dus, kés bb
víszont gyakori a lassulo, leszáll ág. Igy a szerelemben is kezdet-
ben nagyon rovid a kielégtilés ideje, és hamar ujra jelentkezik a
5l
 v.iHY lir rtytlvattvrtIrlittt it sz.cxr'rális elembcíl kovetkezik. A szexuális
rt1rlllt lrszir.'ltrllizirtlílgiájában is megvan a hasonl mechanizmus,
lllllll rl kc'rlriai szcrekben, elemi, biol giai gyokerií a kielégtilés,
ritrrrcrrgtilcg kialakíthat olyan ftiggtíséget, mint akármely káuit -
szer. Atmenetileg, mert azután bizonyos kifáradás kovetkezik be.
A szerelem nem nélktiltizheti a szexualitást' de sokkal tobb és
bonyolultabb annál. Az ugynevezett plát i szerelemben is megvan
a szexualitás, csak párosul a lemondással megvalosulásárol.
Jorészt
az torténik ilyenkor, hogy a fejlett és a társadalmi viszonvokat
magába építszemélyiségrealizálja a megvalosulás nehézségeit
vagy lehetetlenségét,és ezt beszámítja a vágyba. A keresztény
erkcilcstan virágkorában a nemiségre vonatkoz iitatmat< jelentették
azt a val ságot, amit a i szerelem'' kénytelen volt tekintetbe
venni, Egyes korokban''plát Szinte intézményestilt ez a fajta érzelmi
lehet ség, például a lovagok, trubadurok korában az imádott holgy
irányában, aki sohasem volt elérhet ' Az ut bbi évszázadokbán
nagyon míívelt,cisztcincis lélektani érzékkelrendelkez emberek
pedig felismerték a szerelem muland ságat (ami igen fontos kérdés,
még visszatértink rá), és észrevették, hogy ez a beteljesulés után
hamarabb bekcivetkezik, mint ha csak a-vágy, a s várgás marad
meg, és így pr bálták ,,konzervá|ni,, azt a kapcsolatot, egyéb-
ként is nehezen johetett volna létre. "-i
A szexualitás tényez<íjénekfontossága abban is mutatkozik, hogy
a Szeretet ktilonféle fajtáit is akkor rokonítják a szerelemmel, ami-
kora szeretetben nagy hangsulyt kap a testi kontaktus és kozelség,
az álland egyrittlétre valo trjrekvés, és er s a vágy a másik kisajátí-
tására. A gyerek iránt étzett szenvedélye* .""iét"t lehet ilyen, a
szril -gyermek kapcsolatban ugyanis megengedett a szoros testi
kontaktus, és ez id nként a szulrí számárá is nagy hangsrilyt kap.
A testi, fizikai kozelség foka a barátságokban is lehetlg..' .rugy,
krilonrisen n k kclziitt.
Nem feltétele viszont a szerelemnek, hogy ktilonnemiíek kcizcitt
alakuljon ki. Létezik homoszexuális szerelem is, ez gyakran Szenve-
délyesebb, er sebb, mint az átlagos férfi_n kapciolat szerelme.
A szexualitás itt is nagyon lényeges elem. A ,,plátoi szerelem'' itt
is. csak olyankor figyelhet meg, amiko' a válodi.'ak lehet sége
nincs, például azért, mert a szerelmes ember nem meri vállalni a
kapcsolatot, vagY a szerelmi partner csak plátoi viszonyt enged
meg.
A szerelem gyakori kísérje aféltésvagy aféltékerrység.Ktiltinosen
er s ez a beteljestiletlen szerelemben, hacsak .'"-élyi.égncm
annyira fejlett, hogy eleve számításba veszi az "ilyen kapcsjat ui-
zonytalanságát,vagy pedig nem probálja valamilyen lelki mtívclet-
52
tcl ftiggetleníteni magát a partnert l. Ilyen lelki mrívelet tiikr(iz(i-
tlik például Goethe gondolatában: ,,ob ich dich liebe, was gcht
tlich das an?'' (szabad fordításban: tulajdonképpen nem is tartozik
rád, hogy szeretlek-e). A szenvedélyes szerelem során a rivális
rtcmkívánatos szem ly. De a féltésgyakran kiterjed olyanokra is,
lrkik riválisként nem jtinnek számba. A szenvedélyes szerelemben
liltalában a korábbi barátok, barátn k is kívi.il maradnak, mindkét
lcl igyekszik lazitani a másik kapcs latait. A féltéstermészetesnek
rnondhat , hiszen a szerelmi partner igen nagy érték,a személyiség
lcgfontosabb értéke,amit érthet en igyekszik vni.
A féltékenységmár nem tekinthet teljesen természetesnek.
A féltékenységis pontos definíciot igényelne, de jelenleg nem
tudjuk j l meghatározni, már csak azért sem, mert sokféle árnyala-
ta, változata lehetséges. Leginkább azt mondhatjuk rola, hogy
tulzott tor dés és félelem a partner elvesztésével kapcsolatosan,
azza| a kcizponti gondolati tartalom, hogy a partner inkább valaki
rnást fog kegyeivel el nyben részesíteni.A féltékenységbensziik-
ségszerríen benne van a kétely a partnerrel szemben. Ez teszi a
kifejlett, markáns féltékenyviselkedést hátrányossá' esetenként
clestruktívvá a partnerkapcsolatban. A kételkedéslényegébenbiza-
lomhiány, ami a kolcsonos, beteljestilt szerelemben igen hátrányos.
A féltékenységáltalában jelképes btintetéseket is kcizvetít, a szerel-
mes partnerének ártatlan érintkezéseit is rosszallja és szankcionálja,
ha mással nem, visszahuz dással, kedvetlenséggel' esetleg szemre-
hányással. Az ilyesmi lazitja a kapcsolatot, és gyakran megtorténik,
hogy a féltékenyviselkedés mintegy kitermeli azt, amit l a szerel-
mes tart' hogy a kapcsolat |azu|. Ez a Merton által leírt ,, nteljesít
pr fécia'' -mechanizmus egyik jellegzetes lélektani esete.
A féltékenységszámos kultirrában bizonyos fokig intézménye-
sult. Sok szakember már a mi:Jt század során is felhívta a figyelmet
arra, hogy a tulajdonviszonyokra épril<ítársadalmi szerkezetek az
intézményestiltemberi kapcsolatokba is bevitték a tulajdonosi
mentalitást. A jegyesség és a házasság ezekben a társadalmakban
(amilyen valamennyi eur pai társadalom volt) lényegében a part-
nerck jogdt jelentette a másikhoz, és ez a jog kizár lagos volt. Mivel
ezek apajogu, férfikozpontu társadalmak voltak, a jog f leg a férfiak
kezében volt. E társadalmakban jellegzetes a kett s moral, az,hogy
a férfiak szárnára a szexuális szabadosság terén vannak engedmé-
nyek, a n k azonban házasság el tt sziizességre kotelezettek, házas-
ságon belril pedig szigoruan kotottek szexuális szempontb l férjuk-
hciz. A legkovetkezetesebben férficentrikus társadalmakban, mint
például a mediterrán országokban (latin és arab kulturákban' a
dél-amerikai országokban, amelyek átvették a latin kulturák szoká-
53
 slllt) eZ cgcszcn szélstíségesenjelentkezik. A férfiak sztintelen kere-
sik az alkalmi, kcitelezettségek nélktili nemi kapcsolatok lehettísé-
gét, és a kcirnyezetrinkben lév n ket állandoan igyekeznek elcsábí-
tani. Ezt a n k szinte el is várják, de az erényes n nek ezzel a
csábitással szemben ellen kell állnia. Valoszíniílega csábitás állan-
d készenlétemiatt saját feleségrikre nagyon féltékenyek. Ezt a
szakemberek a machismo kulturájának nevezik (macho spanyolul
hímet jelent, a machismo kakaskodásnak fordíthat ).
Azokban a kulturákban, ahol a két nem nem egyenjog , a Szere-
lem rovidebb életií,formálisabb, ritualizá|tabb. Erre jeilemzo pél-
dákat látunk a machismo kulturáiban. A n igazábannem is nagyon
lehet partner a rá nehezedcí ktilonboz korlátozások miatt. Nem
viszonozhatja például a férfi szerelmét' mert akkor erktilcstelennek,
rosszéletiínek mondják. A házasságig tehát tart zkod an kell visel-
kednie, bizonytalanságban kell tartania a férfit. Ha másként cselek-
szik, esetleg elveszítheti a partnert. Az udvarlo és a v legény is
igyekszik elcsábítani j<ivend belijét, de - mint ezt az oivenes-
hatvanas évek olasz neorealista filmjeiben gyakran láthattuk _ ha
sikertil neki, akkor már kifogásolja, hogy a partnere nem szríz, nem
tisztességes, ha neki engedett, akkor alkalomadtán enged másnak
is. Valoszíniíleg a bizonytalanságok ellensulyozására égy so' ,o-
mantikus rítus rtigztil, a szerelmet nagyon látványosan ke mutatni,
apro jelek sokaságában kell kifejezéSre iuttatni, a szerelembe beava-
t dnak a családtagok és barátok is stb. Általában az eljegyzési és
eskuv i tinnepségek ilyenkor nagyon színesek, látványosak. Az
asszony azonban már birtokká válik, akinek szerelmét már adott-
nak, automatikusnak lehet venni, amiért már nem kell krizdeni.
A szerelem azután hamar megszokássá' rutinná válik.
A latin kulturák viszonyai nagyon j l mutatják, hogy a szerelem
nem egyszertíen lélektani jelenség. Nagyon sok társaslélektani és
szociologiai hatás is ttikroz dik benne. A szerelem valamilyen for-
mában minden társadalomban intézményes l, vagyis társadilmi nor-
mák és szerepuiszonyo& alakulnak ki kortil<itte. Ezek nagyban befo-
lyásolják aZ egyes emberek viselkedését.Ahol a szerelem szokás, ott
nemcsak lehet, hanem bizonyos fokig kell is szerelmesnek lenni.
Kulturálisan el írt, milyen életkorban illik vagy divatos a szcrelem.
Ilyenkor azt az érzést,amit a másik nemmel valo elsrí bcns sége-
sebb viszony kivált, szokás szerelemnek nevezni. Friggctlcntil en-
nek tartalmát l ilyenkor ugy ketl viselkedni, ahogyan a izcrclmesek
viselkednek. Általában haáar kimondják, hogy á kapcsolat Szere-
lem, az udvarlásba nagyon sok érzelem vegytil, gyakran n-rcg a
féltékenységis mint valami kívtilr l el írt viselkedés jelcntkczik.
Gyakoriak a tulzások, a szerelmesek biztosítják egymást, hogy
54
rnindig egymásra gondolnak, nem tudnak egymás n lktil cltti.
A szerelem ilyenkor kulturális szerep.
Az eur pai társadalmakban a szerelem az ujkortol kezdve az
uralkod osztályban, az értelmiség rétegébenés a kispolgárságban
is mint romantikus szerelmi séma intézményesiilt.Ennek kulturtor-
tcneti el zményeit a lovagok, a trubadurok és a minnesángerek
szerelemkultuszában találiuk' A l8-19. századi irodalom sokban
hozzájáru|t ahhoz, hogy ez a séma meggyokeresedett. A nagy sze-
rclmi regények sorát, a rengeteg szerelmes Verset) ami mintaado
volt, szinte fel sem lehet sorolni. Ezek a szerelmi em ciok minden
válfaját, a szerelmesek sorsának mindenféle vá|tozatát és viszontag-
ságát felmutatták. R meo és Julia tcirténeténeksok-sok változatát
Irregírták, kozhely lett, hogy a nagy szerelemért lehet, s t értékes
cletet áldozni, a beteljestiletlen szerelem szenvedéseit az ,,ifji
Werther'' számos variáci ja ábrázo|ta, Des Grieux lovag szinte
mazochista onrnega|ázással k<ivette méltatlan szerelmét, Manon
Lescaut-t, és ha valaki rabja volt polgári létének,mint Bovaryné,
lrkkor legalább képzeletben élte át élete nagy szerelmeit. '.
A kor kolt i tudták, hoy a legfontosabb témák egyike a szerelem,
cs ezért nekik maguknak is át kell élniiik viharos szerelmeket.
.|cllegzetes példa a mi Pet fink, aki nyilvánval an - bár ontudatla-
rrul - az érzéskedvéértlovalta bele magát Etelka szerelmébe, akit
Ircm is ismert, hogy azután írhassa a bánat nyomárn szép, szerelmes
vcrseit. Az irodalomban ábrázolt szerelem azután minden ember
cletfeladata lett, aki csak teljes mértékben részt vett a kor kulturájá-
ban. Igen érdekes fejlemény, ahogyan például a francia kulturában
szinte a val jog'' intézményesedett. Társadalmilag
',szerelemhez
clfogadott lett a szeret i viszony, noha a hivatalos ttirvény iildozte
cs hátrányokkal fenyegette) a kozvéleményazonban helyeselte.
Maupassant számos regénye és elbeszélésead err l képet. A szá-
zadfordulora eZ a franciás minta Kelet-Eur pában is elterjedt a
vezet értelmiségés az uralkod osztály koreiben (lásd például Ady
szerelmét Lédával)'
A társadalmi szerepsémán 9eltil helyezkedtek el azután minden
korban az egyéni változatok. Altalában minden korban és minden
társadalomban a típusos párkapcsolat nem a szerelmi viszony volt.
Legtobbszor a családok dontése, a jozan belátás, esetleg a csendes
elfogadás, a mérsékelt vonzodás volt az, ami a párokat <jsszehozta.
Más vonatkozásokban pedig szexuális viszonyok sziilettek, alka-
lomb l, szexuális vágyb l, érdekek alapján. A társadalmak kis réte-
.i
{ gében volt iellemz a nagy szerelem, és a házasságok kis része
kcittetett ilyen alapon. Az ideal éttékeés vonzása azonban nem
i
t
cscjkkent. Általában el lehet mondani, hogy azokban a rétegekben,
il\ 55
{
;
*
 ahot a lányokra nagyon vigyáztak, és ahol a lányoknak sztizen
kellett a házasságba lépniiik, a romantikus szerelmi séma gyakoribb
volt. Igy például a Monarchia Magyarországában a nemesség, a
nagypolgárság vagy az értelmiség ktireiben. Ezekben a rétegekben
a ''szép szerelem'' hozzátafiozott az egyéni életprogramhoz, és
általában a családok nemcsak engedték, hanem kultiválták is ezt a
lehet séget. Bár a szépirodalom nemcsak err l sz l, hanem nemkí-
vánatos partnerhez kényszerített fiatalokr l is, a típusos ez volt.
A kulturálisan intézményesítettszerelmet a felvilágosult családnak
illett respektálnia, ktiltincisen a lányos anyák fáradoztak azon, hogy
ennek feltételeit megteremtsék, és nagy sérelem volt, ha ebben a
játékszerií, lovagi tornához hasonlít viszonyformában becsapások'
hrítlenségek kcivetkeztek be' Sokak szintén átélték ezt, és sok
házaspár hosszasan melengette nagy szerelmének emlékeit.
A szociologusok elég sokat toprengtek a romantikus szerelmi
séma társadalmi jelent ségén.A legelfogadhat bb magyaÍázatot
erre egy amerikai családszociol gus, William Goode adta. Ő felfi-
gyelt arra, hogy a nagy szerelem) a romantikus lángolás mindig
olyan társadalmi krjrokben bukkant fel, ahol a partnerek viszonyla-
gos egyenjogusagban lépnek kapcsolatra. A viszonylagos azt jelenti,
hogy azért ezekben a társadalmakban is a férfiak voltak el nyben,
azonban a kcizfelfogás intézményesítette a n<ík választási szabadsá-
gát, és a kozvéleményértékelte és ovta a házasság és a családi élet
harmoniáját, és amennyiben ez afétfr sulyos viselkedési hibái miatt
kerrilt veszélybe, a n nek is m dot adott a házasságb l valo kilépés-
re, és a férfit megr tta, szankcionálta. Goode a szociología rin.
funkcionalis gondolkodasm djdt kcivetve ugy okoskodott, hogy a
romantikus szerelemnek kell bizonyos szerepének, funkci jának
lennie azilyen társadalmakban. E társadalmak jellemz je a ncjvekv
fok indiuidualiz ci vagyis az egyéni identitás és tinmegval sítás
fontosságának novekedése.' A magas fokig individualizált személyi-
ség sztikségletei bonyolultak. Altalában nem éri be azzal a sorssal,
amit társadalmi helyzete automatikusan biztosít számára. Egyéni
céljainak és vágyainak kcjvetéséhez fontos a hozzá hasonl , a vele
egyritt érz és halado társ. Ugyanakkor viszont a párkapcsolatok-
ban a személyiségekkrilonboz ségének val színiíségemind na-
gyobb. A ktilonbségek konfliktushoz vezetnének'
A ktilonbségek dilemmáját a szerelemhida|ja át' Ha a kapcsolat
lángolo' romantikus szerelem formájában indul meg, ez a nagy
érzelmi toltés, a másik személyiségénekez a felértékelésemegk ny-
nyíti az interperszonalis alkalmazkodást. Ezt a folyamatot a min-
dennapi életben ma is tapasztalhatjuk. A szeretett társ szokásai,
igényei, lelki sajátosságai felmagasztosulnak, értékkéválnak. Máso-
56
l<tln iS, magunkon is megfigyelhetjtik, hogy ami esetleg koráblrarr
r'llcnszenves, kedvez tlen volt' az a szerelem tárgyán kereszttil
cllirgadhat vá, gyakran kedvessé válik. Bizonyos hibák a másik
t'gycnisége részeként inkább érdekesek, kellemesek lesznek (,,Sze-
r'ctcm hibáid, erényidnél jobban'' - írta Pet fi err l). De ahogyan
lrri változunk felfogásunkban, hogy a másikat elfogadni tudjuk, az
t'lltlgadás kedvéért - ktilonosen a kolcsonosség megléte esetén _ a
l)ilrtner is változik, számos igényérl, tulajdonságárol lemond a
kcclviinkért, mint ahogyan eztll;ri is tesszuk érte. A szerelem tehát
t ttintegy felolzl as ztj a a személyiség szokásainak, normáinak, érték-
s7cmpontiainak struktriráit, és lehet vé teszi, hogy azok <isszeol-
vlrdjanak a másik személyiséggel.A két emberb l így bizonyos
lrrkig valoban egy lesz, valamiféle ,,unio mystica'' korvonalai kiala-
l<rrlrrak, bizonyos fokig megvalosul az, amit a keresztény házassági
littrrgiában a papok rendszerint felolvasnak a Bibliáb l: lészen
tlcliiluk egy test és egy lélek.
l)ifferenciált, individtlalizálodott emberek nehezen illeszkednek
t'gymáshoz, és igencsak sztikség van a szerelemnek etÍe az olvaszt
A pJrtnerkapcsolatok és a házasság rninden vizsgálata
'lzcrepére.
:lzt mutatia, hogy a kapcsolat teherbírását nagymértékben noveli,
Illr a pár igényei, normái, értékeihasonl ak. Mintegy onkéntelenril
is torekednek arra az emberek, hogy szociális és kulturális értelem-
llcrr hasonlo párt keressenek maguknak. A házasságszociol gia ré-
llcn ismeri a homogamia torvényét ' azaz a tényt, hogy viszonylag
r'ltgy választási szabadság mellett is (mint például a modern társa-
tlltlomban ez megvan) a párok trilnyomo tobbsége azonos szocio-
l<trlturális hátterií párt választ magának. Ebben terméSzetesen sze-
I'e pet iátszik az is, hogy az isrnerkedési lehet ségek az azonos társa-
tllrlmi helyzettíek kozott, kulonosen lakohelyi vagy munkahelyi
l<iizosségeken beliil kedvez bbek, konnyebbek. Mindenesetfe a
szcmélyiségstrukturák hasonl sága megkonnyíti az alkalmazko-
,list. Más ielenség, de érdemes itt megemliteni, hogy létezik a
l rlizasságok és párkapcsolatok stabilitásával foglalkozo vizsgálatok-
lran egy más fogalom , a komplementaritas tétele. Bz azÍ mondja ki,
lrtlgy a párkapcsolatok er sebbek és szilárdabbak, ha a partnerek
sz.cmélyiségében vannak egymást kiegészít, egymás pszichologiai
sztikségleteit teljesít markáns kulonbségek. Ez a tapasztalati ere-
tlctií tétel is mutatja, hogy milyen fontos a párkapcsolatban az
risszefonodás' a zavaÍtalanságot biztosíto kotés, amit legt<ibbszor a
lrasonloság biztosít, de esetleg megadhat a komplementaritás is.
A szerelem lángolása idején az alkalmazkodással ritkán szokott
tlaj lenni. A házasság Vagy a tart s egyrittélés el tt még nem is
aktivál dik a legtcibb alkalmazkodási feladat, ami a párra kés bb
57
 \';|l' ('/,('tl rrri'1i ttt'ltt is lclrct rcalizálni, hogy kés bb problémák is
lclrt'trrcl<. A kapcsolatot kcirrilvev felfokozott r'lárakozas az érzékel-
llct rrchézségek tekintetében is deríílátást, bizakodást kelt. J l
ismert tény, hogy az udvarlás korszakában Vagy a házasság elején,
ha a szerelem nagy' a szexuális zavaroknak sem szoktak jelent ségei
tulajdonítani. Majd az ido megoldja, gondolják és mondják a sze-
relmesek. A házasságban a ktiztis otthonteremtéS) az egyiittélés
sokféle tárgyi feltételeinek kialakítása sokáig annyi programot adJ
hogy ez is késlelteti a kiil<inbségek felismerését. Ideális esetben az
id valoban sok bajt megold, a szerelmesek joi egymáshoz idomul-
nak. Szerelmi kapcsolatok, indulo házasságok elemzése azt mutatia'
hogy az alkalmazkodás ilyenkor Sem automatikus. Sok tárgyalás,
kolcsrinos befolyásolási kisérlet, vita, néha veszekedés kell é_hhez.
A kozfelfogás gyakran hangsulyozza,hogy a veszekedések iellem-
z ek a fiatal házasságra, és hogy ezek aztttán az ágyban oláodnak
meg. A szexuális kotelék valoban rendkívril er s és hatékony prob-
lémamegoldo, ktilrin<isen akkor, ha ktjlcscincis tjrcimmel jár, és
mindkét fél számáta er s szukséglet. Ilyenkor - mondhatjuk _ a
szexualitás a párkapcsolatban a legfontosabb komplementafitáS.
A másik testének elfogadása és kultusza olyan kozeledést tesz lehe-
t vé, aminek intimitási h fokában a korábbi krilonbségek, disszo-
nanciák feloldhat k. A párkapcsolatokkal és házassággal foglalkoz
szakemberek tarsaslélektani rendszerként szokták értelmezni a kap_
csolatot' és ebben a j szexuális viszony kozeledési és kielégrilési
szabályaiban az egyiittlét más fesztiltségtertileteinek megoldási sza-
bályaihoz képest magasabb rendií normákat, un. meta-szabáIgokat
látnak. A szexualitás jelent ségéttehát nem lehet tulbecsulni, és
bizonyosnak lehet tekinteni, hogy a szexuális téren zavarokkal
krizd pár osszehangolodása nehezített, a párkapcsolat stabilitása,
megterhelhet sége kisebb.
Természetesen a házasság esetében az egytittéléstmás hatékony
pszichol giai és szociol giai er k is igyekeznek stabilizálni. Pszi-
chologiai er például a szerepkényszer' a házastársi szerepben rejl
hagyomány kot ereje, hiszen eZ a szerep a személyiségfejl dés
során beépiil az emberbe, és mint kívánatos élethelyzet r gz:Ű,l
(ktil<inosen n kben). Szociologiai er<í a szereppel kapcsolatos kor-
nyezeti elaarás, ktilcjnosen a szul k, a rokonság és az ismeretségi
ktjr részérl. Tapasztalati tény, hogy a párkapcsolatok és házassá-
gok bomlékonysága nagyobb, ha a pár távol él ett l a társaslclcktani
erijtért l. Mindezek azonban nem annyira er s cisszetart(l clemek,
mint a szerelem.
Kozmondásos, hogy az egytittélés során a szerelem hcvc cscik-
ken, a másik tulértékelésealábbhagy, és kisebb |esz az alkalmazko-
58
,l'r:-i rnotivácio. Nemegyszer ez krízisekben mutatkozik meg. Ilyen
l,r izisck gyakran megfigyelhet k a szerelmi jellegtí egyrittjárásos
1,;rr'l<apcsolatokban is. Típusos krizis az, hogy a látszolagos nagy
',zr'I'clem, teljes elfogadás mogul egyszer csak el tcjrnek a komoly,
',.rvitro kril<inbségek az igények és értékekterén. Az alkalmazkodás
1,'1iycben ezeket a szerelmesek igyekeztek egymás el l rejteni, illet-
r',' igyekeztek egymásban nem észrevenni. Amikor aztán ezek el -
tlrr'nck, egytittjárásos kapcsolatok gyakran meg is szakadnak ilyen-
l,,lr. Csal dasnak nevezi a kozfelfogás - szerelmi csalodásnak - az
rlycn eseteket, lényegiik az, hogy egyik vagy mindkét fél hirtelen
l;rtl bben arra, hogy amit hitt a másikr l, amilyen képet kialakí-
ttrtt rola, az nem felel meg személyiségevaloságának. Ilyen csalodás
lr;izasságban is el fordul' ritkábban cilt azonban krízisszerííformát
rcgyéb házassági krízisek gyakoribbak), inkább lassu, kronikus
ltrlyamat eZJ ut lag sziír dik le a csalodás gondolata, évek mrilva
vcgezve el az <lsszehasonlítást a szerelem hevében formált elképze-
|tsek és az egyiittéléssorán kideriilt valoság kozcitt. Sokszor kiizd
is az ember az ellen, hogy párjában meglássa a nemkívánatos voná-
sttkat' igyekszik elhárítani magátol a csalodást.
A csal dás mutatia a romantikus szerelmi séma negatívumait.
A szerelem konnyen termel illuzi kat, megszépítmindent, gyakran
llcm készítfel benniinket az egyuttélésvalodi nehézségeire.Torté-
rrcti házasságszociologusok szerint a korábbi nemzedékekben (ku-
l(jnosen a korábbi évszázadokban) ez nem okozott annyi bajt, mint
rrapjainkban. Egyszerríbbek és a hagyományokra (igy az egyiittélési
lragyományokra is) jobban szocia|izá(tabbak voltak az emberek.
A nríi szerepbe beépiilt a nemek egyenl tlenségénekelfogadása és
a nagyobb foku alkalmazkodás parancsa. A szexuális élet viszonyla-
gos korlátozása a házasságon beli.il er sítette a szexuális ktltés,
,,megegyezéS'' meta-szabályainak érvényét.Nagyobb er vel jelent-
keztek a ktils osszetarto tényez k is (család, kozosség stb"). A mai
cmberek kozott azonban nehezebb a megegyezés, az osszeolvadás,
ami azt jelenti, hogy ez osszetettebb és huzamosabb folyamat'
A romantikus szerelmi sérna jegyében _ krilonosen a fiatalok _
hajlamosak arra, hogy mintegy átlépienek ezeken a nehézségeken,
és illuz rikus modon bizzanak a szerelem mindent megoldo hatal-
mában. Az eredmény azután csalodás. A fiatalkori házasságok egy
része emiatt végztídiknagyon hamar csalodással, válással.
A csalodások genezise ktjlcsijntjs folyamatban jon létre. Ritkán
mondhat az, hogy csak az egyik vagy a másik fél a hibás. Egyik
fél mindig igyekszik megszépítenia saját imág ját' a magár l kel-
tett képet, de a másik fél gcircsosen igyekszik is t olyannak látni,
amilyennek szeretné, és megforditva. Az illrizi k kialakításában és
59
 fenntartásában a pár kclzos munkát végez, egymás kezére játszik.
Ha az ill zi k nagyon nagyok, ennek általában sajátos okai vannak.
Sajátos ok lehet a pár fiatalsága és tapasztalatlansága. Miként Pet fi
esetében a szenvedélyes' romantikus, beteljesulést kovetel szere-
|em szereparculata nagyon el térbe kerulhet, és mintegy a feln tt-
ség ismérvévévagy bizonyítékává válhat. Ilyenkor a fiatalok na-
gyon ragaszkodnak ehhez, er ltetik a korai házasságot, aminek
alkalmazkodási nehézségeiazután el bb-ut bb, krízisszerríenvagy
lassu kij zanodás formájában, nyilvánval vá válnak. Nemegyszer
a szril i családb l valo kikertilés motiváci ja is er síti a szerelmi
illuzi k kialakulásának hajlamosságát. Sajátos ok az is, ha egyik
félnek fríztidik nagy érdeke a romantikus szerelmi kapcsolat létre-
j<ittéhez és fennmaradásához. Gyakori effajta ok a lányok cináll so-
dási vágya, kiszabadulási igénye a család kotelékeibcíl. Még gyako-
ribb a férfi akban az tin al l t l an s ag, v a|amiféle s zul kapcsolat bizton-
ságának keresése a párkapcsolatban. A nagyon motivált fél er lteti
az alkalmazkodást, gyakran szinte cinmegtagad m don, szintén
tcirekedve arra, hogy bizonyos igényeir l lemondjon az egytittélés
kedvéért. Rendszerint ugyantí nagyobb mértékben,,vak'' is (aho-
gyan a szerelemre mondják, hogy vakká teszi az embert), vagyis
kevésbé veszi észre az e|tér igényeket a másikban. Ilyenkor rend-
szerint az, aki majd csal dik, és csal dása krivetkeztében szenved.
Az onáll tlanság, a sztil szerií támaszkeresés általában bonyo-
dalmakhoz vezet a házasságban, annak stabilitását csokkenti. Ha
ezt komplementer viszonyba sikertil belevinni, vagyis a partnernek
sztikséglete a dominancia, ha szívesen átvállalja a sztilcíszerepet,
akkor ktilcinb z uiselkedési zavarok támadnak egyik vagy másik
félben az ellentmondásos, fesztilt, de a fesztiltségeket tudatosítani
nem akar egyuttélési rendszer kovetkeztében. Az ilyen esetekben
a személyiségáltalában éretlenebb, és a párkapcsolatban biztonságot
keres. A csal dás ezért ilyenkor gyakran sulyos trauma' nemegy-
Szer a személyiségkomoly zavarát vonja maga után' Sokszor az
ilyen személyiségegyoldaluan lesz szerelmes valakibe, és szinte
ostromolja azt. Viszonzatlanság esetében Szinte belebetegszik a
kapcsolatba. Szenvedélyszertíenszerelmes, vagyis szinte beszríktil
a szerelmi problematikára (gyakran ezze| cstikkenti is a kapcsolat
realizálodásának esélyeit, hiszen unalmassá válik, nem él egyéb
kommunikatív eszkozeivel). Az ,,ifiu $7erther'' jellegzetesen ilyen
besztikult' szenvedélyes szerelmes volt, aki vég: az ongyilkosságig
,1'
is eljutott' Más m don volt besziíktilt az említett f)es Grieux lovag,
aki egyszerííen nem tudott szabadulni szerelmétcíl, és inkább eifoj-
tott magában mindent, ami szerelmére rossz fényt vetett volna. Ezt
afajta beállitodást gunyolta Voltaire is Candide-jában.
60
Mai pszichol giai ismereteink szerint a szerelem él, s ltlrrttls lt
,,.,,.lern ember kell a jpárkapcsolathoz. Akkor elonyos
"iá^árais,
t'z, ha a pár minél tobb életszerií vonatkozásban, egymás személyi-
,."g.t migismerve találkozik, és ennek során lesz szerelmes. El -
rryiis, ha* nem romantikus lángolás, hanem fokozatos, fejl d '
,.,,u"ál",.., teherpr bákat kiállt szerelem az egyiittélés alapia.
A'inodern-társadálmi viszonyok kozott a nemek kevésbéelzártak
t'gymástol, koztiik az érintkeiéssok formája megengedett' Kedvez
szabadság is, habár ennek megvan az az árnyo|da|a,
"''*'exuális
lrtrgy a párkapcsolat és a másik személyiségéhezvalo viszony má-
u szexuális kielégi.iléshezképest' A q{ szexuális
''',,.ííugo..á,,álit
,,rtimízerzés céljáb l kialakított szexuális viszony fiatalkorban nem
t.'jlJszti u ,r.*élyi'éget,és nem segít abban, hogy a fiatalok pár-
t.,íp.solati erése et reheiadjon. Ha viszont a szerelmi kapcsolatok-
l,,,n megvan a lehet ség a szexualitásra is, és ha sokféle síkon
crintkeáek egymással, ha a kapcsolat társas er terek (például kor-
tlirscsoportotl mu"kasz.rue".ii viszonyok stb') nehézségeit is ki-
Irirja, ez sokban érleli a benne él ket. Fejl déslélektani Szempont-
s;í íztmondhatjuk, hogy néhány _ progresszíve egyre magasabb
lirku ktjlcsonosséget és .gy'. .,ugyobb val di alkalmazkodást tartal_
rrrazo - szere1mi Lapcso1ái kell ahhoz, hogy valaki éretten szere1mes
Ichessen, és erre a szerelmére párkapcsolatot' házasságot építsen'
l|"r, teny.ges' hogy a j szerelemb9n a személyiségnekel kell
ulllul.riu'o'i*ígat, .. az a|ka|mazkodást nem automatikus, hanem
,,r.iiu roty"."atk1ni kell kezelnie. Nem j a régi hagyomány, amelyik
nem kell
tlzt irta .l , hogy mindent fel kell áldozni a harmoniáért, és
cszrevenní a t<Í1onuségeket, ellentéteket. Ebb l csak csalodás lesz.
pár nyíltan felszínen
|tlbb' ha a ktilonbségiket és ellentéteket a
;;.;ii és vitatkozik áituk. A vita akár veszekedésig is elmehet,
tuláíosen akkor, ha megvannak a veszekedés és a konfliktus felol-
clásának (melyek koziil csak az egyik, habár leg|e-
''meta-SzabályaÍ'
lcnt seb6 a szexuális égy-ás'a találás). Párkapcsolati és házastársi
tanácsadás során pszictiotogusot tanítják is az eleven kommunikaci_
liÍ, a konstruktív vitatkozási. Van olyan irányzat iS' amelyik
egyene-
,Á ,oeszekedni tanítja a párt, ha tulzottan belemerevedett az e1len-
iétek leplezésébe, kér lesébe, ha tulzottan ragaszkodik a békesség,
a harm^onia homiokzatához. A veszekedés és ennek megoldodása
gy"r.."" abban, hogy a pár visszatalálhat a Szerelem egyko-
.iturrgnt" '"síthet
inoz,azelevenoiszekot er khoz' Sokan azt is hangsu-
tyá,rroiu, hogy bizonyos mértékig érdemes lenne tanítani
a saját
igé"v.r. r.riíÁ.., válialását éS a konstruktív kommunikatív egyez-
k"edést a párkapcsolatokban már ifiukorban, még akkor'
amikor
nem alakult ki valamilyen egyrittélés'
6l
 Sajnos, a szerelem és a párkapcsolatok hétkoznapi pszichologiai NYÍRI TAMÁS
problémáinak tudatosításával és megoldásával még keveset fogial-
koznak. Ellene hat ennek a kulturális hagyomány is. Még minalg
az a jellegzetes, ami a népmesékben, hogy csak a beteljesrilt Szere-
lem pillanatáig hato ktils<í nehézségekre osszpontosít a figyelem, az
A szerelem antropol giája
egyrittélésgondjaira nem. A mesében az a típusos, hogy az akad,á-
lyok elhárulásával hetedhét országra sz lo lakodalom kezd dik,
ami után a pár ,,boldogan él, amíg meg nem hal''. A mai világban
a problémák inkább itt kezd dnek' az egytittélésig ugyanis k<innyíí
eljutni. De még mindig nem jellemz például a szépirodalomban
az, hogy az egyuttélésproblémáit részletesen ismertetnék, noha
egyes ír k már régen felvetették az ilyen gondok jelent ségét.
A szerelem nemcsak a párkapcsolat és így a társadalom jov jét mintáia
(emberutánpotlását, szocializáci t) biztosíto csalad Szempontiáb l A szerelem kuiturális jelenség' Megnyilvánulásának
mint egyéb em-
fontos, hanem aZ egyes személyiség szempontjábíll is. Feln ttkor- ,;';G;;irr., u.'e.áau' u" 'rn_-b'ri osszetartozásának,testi-lelki
szérvezetbe'
ban a szerelem az, arnt a személyiséget legrovidebb id alatt és tlcriviselkedésformák.-Férfiésn és megszilárdult
legnagyobb mértékben fejleszteni képes. A szerelemben val ban i."o.."r",á""r.-;gy.,i;; 1á''ua"r-irag kialakult
va gy mle gváltoztathatatlan' Gondol-
mintegy megnyílik a személyiség a másik felé, kialakult strukturái i rmái a em''terme.;;;;;íí;'
kezd dott'
els bálra, Á"''* Nataiá és Ándrei szerelmeegyik modja.
l l S

képlékenyebbéválnak' nagyon motivált lesz, hogy tanuljon, változ- jrrnk az

zék. Aki nem tud szerelmes lenni, annak feln ttkori személyiségfej- Az ,,els bál,, a '".;;;i"á._kulturális alakításának áradásának'
l dése gyakran nem halad el re (noha más feln ttkori élményékis A tánc kotott ror*aiuiai"i ''"u az érze'|mekkorlátlan onmaguk és
lehetnek fejleszt , érlel hatásuak), megreked. A nagy szerélmek ;; ;;";il"it"r"i
l'"h:r ayértelmri'kifejezéstiket
"é bennrik,
sokat változtatnak az emberen, el nycisen készítikel a személyisé- rnások el tt. Az ,,o*'io.'ár']' t_iíu *a. hang is megszolal. hogy
get a sztil i szerepre, és az érésalkalmasabbá teszi a feln tiet a rrja el ugyanny,ira'
cz a viselkedésformák egész sorozatat.
el írást l.ftigg'
'
S ez a bels parancs-
kulonféle formális társadalmi szerepekre is (például vezetcíi Szerep- crzéseik belso átélés.i. az
'i'or Íénnyelkozos ,'oszt n''
re, segít foglalkozásokhoz sztikséges szerepkészségekre stb.). szo általába., ..o..u|;;"á;;; tobui ét
A szerelem tehát nem valami elavult jelenség, hanem _ ha kissé hangjánál. rezdÍilést'
reálisabb, jozanabb formában is - ma is szerves és szrikségszerií Ezért is deríthet ki nehezen, hogy hányféle. !1és1' roman-
része a párkapcsolatok világának, és várhatoan a jovtíben is az i.'d-'-l"toi és viselkedésformát takar a szerelem
sz : két fiatal
marad. tikus fellángolását bálon''' vagy egész élettikre szolo szerel-
"' "'i'o
met, ideigl"r'.r r"""oáli' k"p"oiatoi' a-feszultségek
levezetését'
az emberi létezés
megvásárolt uto .".,Li-"', "uiv a há'zastársaknak ezo szo -
Értelm
valamennyi dimenffi '" lir""i "ao életkozosségét. vágyban és
iránti
táraink szerint a szerelem a Szeretett személy érzelem-' Egy-
alapulo
odaadásban -"g.,viru'r<o^, nemi vonzalmon ragaszkodás'
a t'' zzaz
ar ánt Ítozzát"rto"it'_ u- szexuattas és
szerete
gondoskodást' támo-
gyongédség orr'.tL'ilá"r'"'"'' Jelentheti
a
". hibáinak tiirelmes elvise-
satást,elismerést, Í';;;il";Get,"a másik
ráa';;; de a
;;;á,e'' *ltntelá változás és alakulás készségét, t-
séget' a szerelmi.egyenl
Szeretet esztelenségl,
iJis$;;;;vo''ge "')""i'"i tiigg még nagyon sok' a Szere_
u rel kihasználásái és
i"* rZr'ée'*sébl ered visszaélést is' .a .'t_a-^^ .

Méltatlan rrot.'u á" *beri szeretet lehet ségeihez és képességet*

63
62
hez, ha csak szexualitást értenénkszerelmen. Hasonl félreismerés
volna, ha csak a Szorosan vett nemi folyamatokra - a freudi genitális
viszonyokra _ korlátoznánk a szexualitást, mert i val tcibb szexuális
jelensége van életrinknek, mint ahányat ,,naivitásunkban'' annak
véliink. Szexuális késztetettségiink ftiggetlen az évszakok vá|tozá-
sát l, áthatja és erotikusan hangolja viselkedéstink valamennyi for-
máját. olyan szovevényben éltink, amelynek elvileg minden pont-
ján ott van az erotika' de sohasem tudjuk bizonyosan, hogy milyen
mértékbenés milyen er vel. A szexuális motívumok nem magya-
ráznak meg mindent a Szerelemben, s eZ nem redukálhat a genitá-
lis kapcsolatokra. Mégis nagyon sok minden ered olyan élmények-
b l, rejtett programokbol, amelyeket a kcizfelfogás nem tekint sze-
xuális jellegiínek. Nagyon sok boldogtalanságot el znénk meg, ha
a ,,felvilágosítás'' nem érnébe néhány kezdetleges anat miai isme-
ret k<jzlésével - amit amrigy is elsajátít a legtobb fiatal -, hanem a
1ejtett szovevényre is felhívnánk a figyelmet.
Arrol sem feledkezhettink meg, hogy ugyanugy nem beszélhe-
ttink elvontan és általánosan ,,a'' szerelemr l, ahogyan emberi
természetr l sem. Nyilvánval , hogy a jovtíben is csak a',az''
n k fognak
sztilni, de a nemek anat miai alkatáb l nem kovetkezik, hogy az
ember anat miája egyuttal a ,,sorsa'' is. Egy országra, népre vagy
szubkulturára jellemz , torténelmileg kialakult szocio-kulturális
háttér, politikai, mííveltségbeli,gazdasági tényez k befolyásolják a
szerelem megnyilvánulását, amelyre nem állapíthat meg általáno_
síthat szabályrendszer, hacsak nem vonatkoztatunk el annyira a
konkrét adottságokt l, hogy az igy nyert általáflos érvényiínormák
semmitmond kozhellyé válnak, illetve olyan értékeketfejeznek ki,
melyek az emberi viselkedés valamennyi tertiletére érvényesek.
Mégis vannak szabályok és normák, amelyeken nem tehetjrik tul
magunkat a szerelmi kapcsolat sulyos károsodása nélktil. Részint
az ember természeti alapjában gyokereznek, mely ellenáll a teljes
antropol giai onkénynek, részint kulturális hagyományok, ame-
lyek, egyszer kialakulváLrr' nem ttínnek el soha tobbé nyomtalanul
élettinkb l'
SZAKTUDoMÁNYo s MEGKÖZELÍTES
Bát az antropol giai reflexi nem a tudományos eredményeket
cisszegzi, figyelmen kívtil sem hagyhatja. Napjainkban egyetlen
sza&tudomány sem vállalkoznék rá, hogy a szerelem alapjául szol-
gál szexualitás teljes definíci ját nyujtsa, mert éppen arra irányul
minden igyekezete, hogy a maga sajátos szempontj .nak|egmegfe|e-
64
lribb modon ktilonítse el a szerelem és szexualitás bonyolult jelen-
si'gvilágának egyes moz zanat ait.
Az endokrinol gus, a bels elválasztásu mirigyek élet- és k rta-
rrával foglalkozo kutat valoszíniíleg rámutatna az ember sajátsze-
r'íiségére,hogy - az állatokkal ellentétben _ fantáziaképek és más
t rrdati tartalmak is.aktiválhatják az emberi szexualitást, ugyannyira,
ltrlgy a tudati tényez k uralkodnak a szexualitáson, bár bozzáfuzné,
lrrlgy nagy mennyiségben adagolt nemi hormonok megfelel sze-
xuális képzeteket tudnak el<íidézni a tudatban.
A viselkedéstan képvisel i Sigmund Freud nézetévelszemben
lrlrngsírlyoznák, hogy nem a szexualitásban keresendo az él vilrág-
lrrrn ktilonféle modokon megnyilvánulo társulási hajlandoság gyo-
kere, mert a szexualitás csakis az emberben vált ilyen rendkívtili,
ir szocializácios folyamatot éleszt és erjeszt<í er vé, méghozzá
r rritsodlagos arL' az oltalmazo és gondoskodo késztetésekfeler<ísítése
rrlral. Adolf Portmann megfigyelésére hivatkoznak: kivételesen
llrlsszri gyermekkora miatt olyan tartos gondozást igényel az ern-
lrcrgyerek, amit csak maradando párkapcsolat biztosíthat igazán,
v:rgy leginkább ilyen. A szexualitás ,'emberi'' természete - nem a
rrrirrden él lényben kozcis, hanem az embert megkulonbciztet ,,ter-
ttti'szet'' _ nem irányul tehát egyoldaluan aZ utodok nemzésére,
ltlttlcm a párkapcsolatok megszilárdítására: a szexuális odaadás az
r'p1yik leger teljesebb osszekovácsol er az emberben. ,,Nem a
szcxualitásban gyokerezik a szerelem, de felhasználja a szexualitást
lr kiitelék megszilárdítására'' _ állapítja meg Ireneus Eibl-Eibes-
lcltlt. A szexualitás sziikséges, de nem elégséges el feltétele a Szere-
lcrtrnek. Ezért nem figyelhet meg szerelem az emberhez legkoze-
lr'llb állo f eml soknél sem. Jane van Lawick-Goodall szerint a
r rinrpánzok promiszkuitásban élnek' és anatomiai alkatuk sem teszi
lrltctcívéa ,,személyszerii'' nemi érintkezést. ;,Az ilyen kapcsolatok
lrrlírn az emberi szerelem homályos el futárai lehetnek, mégsem
lttszcm, hogy a csimpánzok olyan érzelemmel viseltetnének egymás
tt irrt, ami bármi m don osszehasonlíthat volna a legigazibb' leg-
rrrt'lyebb értelemben vett emberi szerelem gyongédségével,oltal-
rrritzási vágyával, erejével és lelki gyonyorríségével. A csimpánzok
rrgyanis általában rigyet sem vetnek egymás érzelmeire, és bizonyos
,'rlclemben éppen ez jelerrti a koztuk és krjztunk tátongo szakadék
lt'pirnclyebb pontiát. A hím és n stény csimpánz sem testét' Sem
lt'|kct tekintve Ítem vesz határozott tudomást partnerér l. A n s-
Iclly nem várhat tobbet lovagját l' mint rovidke udvarlási er mu-
lillViinyt' legfeliebb fél percig taft szexuális érintkezést. Számukra
|'illlcretlen rejtelem az emberi szerelem határtalan gyonyorrísége.''
A szexuális ingerhatás-folyamatok kutatásának nagyon kiterjedt
65
 ilZ ir()(l1llnla. William H. Masters és Victor E. Johnson hangsulyoz-
za azonban,hogy az eredményeikbcjl levont ,,technikai'' kcivetkez-
tetések megtéveszt ek, nincsenek tekintettel a szexuális élmény
lényegi mozzanatára' a szeretett partnerrel val lelki egybeolvadás-
ra. Mélységesszakadék tátong a szexuális technika éi kultura ko-
z tt' Az osztcinoket át kell alakítani a technikával, a technikát pedig
a kulturával: ez ut bbi nem mer ben a kifogástalan mtíkridésré
irányul, hanem az élmény,,jelentésére''is. Erik H. Erikson szerint
az ifirikor végénfejl<ídik ki a htíségképessége,s azzal kezdtídik a
feln ttkor, hogy tudnak adni és elfogadni Szeretetet és gondosko-
dást. A szerelem lényegi vonása ajándékjellege. A szerelem aztadja
hozzá az erotikus vonzalomhoz,hogy nem ragaszkodnak gcircscisen
saját azonosságukhoz a partnerek, hanem uj, ktizos azonosságot
fejlesztenek ki. A szerelmi odaadás feltilemelkedik a szexualitáira
tapad szembenálláson, ennek megsztintetése nélkril. A szerelem
csucsa az egymás azonosságában val k<jlcscintis elmertilés, a másik
azonosságának és a saját azonosságnak egyszerre tortén átélése
révén.Erre csak testileg és lelkileg érett, pszichikai fejl désrikben
nem gátolt személyek képesek, akik veszik a fáradságot, hogy meg-
ismerjék egymás testét és lelkét, érzelmeik legfinomabb rezdiléseit,
akik nem szégyenlik magukat: nem szégyenlik leplezetlentil feltárni
testtiket, lelkiiket, vágyaikat és álmaikat a szeret társnak. A szere-
lem hosszu tanulási folyamata alatt nemcsak a másikat kell megis-
merntink, hanem cinmagunkat is, hogy tudjunk aáltozni. A szere-
lem s ellensége a s z égy en' az akínos érzés,hogy kedve zotlenszínben
tiíntihk fol, illetve hogy saját magunk becstiléséresem vagyunk
méltok. Ebb l fakad az ostoba álszemérem, amely még a gyoncéd-
ségt l is irt zik.
A teologusnak is van mondanival ja. Ha lelki fejl dése nem
rekedt meg valahol a harmadik, az <it<idik vagy tizenkettedik életév
k<irtil, akkor bizonyára nem ugy fog beszélni, mint azok az egyház-
atyák, akikre Ludwig Feuerbach hivatkozik. Els sorban
rá, hogy számtalan idegen felfogás lopakodott be a test és ".'"á,rt"t
a szere-
lem keresztény felfogásába. Hivatkozik a gnosztikus emberképre,
mely a test megvetésétmozdította el , a r mai jogi természetfelfo-
gásra, amely szerint az utodok nemzése a a szexuális
kapcsolatban' mert ez kcizcis valamennyi ''természetes''
él lényben. Végril meg-
említi még a sztoikus filoz fia fenntartásait a gyonyorrel éJ élvezet-
tel szemben. A mai teologus nem a gor<ig filoz fia, hanem a Biblia
nyomán tájékoz dik a szerelem és szexualitás kérdéseiben. E kétfé-
le szemlélet c!,sszekeveredése ktilon<is ellentmondásokat sztilt, me-
lyek még ma is zavart keltenek az emberek viszonyában testiith<'z.
Egyrészt ugy, hogy ujratermel dik a szégyen' az álszemérem, a
66
tt|!lttlcn tlromet gyanirsit és megkeserít szigor, másrcsz.t irg'v,
lr,'p.y sokak szerint csak a szexuális technika tokéletesítéSe)a szc-
trrrilis szabadosság, s t libertinizmus, kicsapongás a prtidéria cs
1'r rt itánság ellenszere.
l'() I{'|ÉNELMI VI sSZAPILLANTAS
Nt'rrl lesz haszontalan valamivel b vebben foglalkozni e két, alap-
vt'tiicn ellentétes torténelmi szemléletm ddal.
exualit á's g e)r rig s zemlélet e
s ::
A giirtig emberkép gyokeresen dualista, még Arisztotelésznek sem
,.rl<criilt igazán elgondolnia az ember eredend egységét. Az anép,
rrttlcly kifejlesztette a dialektikus gondolkodást, nem tudta magára
itz cmberre is alkalmazni. Nem tudtak ugy gondolni a szellemiségre
cs anyagiságra, hogy k<ilcsonos tagadásuk _ az anyag nem szellem,
ir szcllem nem anyag - eredménye valami harmadik, az ember, mely
rrlirrdkett t meg rzi magában.
lirosz egyik legismertebb leírása Arisztophanész elbeszélése
,'l l.ukoma címríplat ni dialogusban (189d-l93d). A mítosz szerint
l<ezcletben nem volt ktilon n és ktilon férfi. Az egységes természettí
t.rlrbereket elvakította azonban erejuk' és magukat az isteneket
irl<arták megtámadni. Zeusz azza| binteti vakmer ségtiket, hogy
A1lollonnal kettévágatja ket. A férfi és a n csak egyik fele, tort
r'c'ize (sztimbolon) a teljes emberi természetnek, s ,,az egész vágyát,
lt't' cgész kívánságát nevezziik szerelemnek''. Arisztophanész isten-
l(cnt magaszta|jaF;roszt, majd a vendéglát Agathon ragadja meg
lt szot, s kifejti, hogy Erosz a legifjabb és leggyongédebb, a legszebb
istcn. Szokratész szerint Er sz nem lehet szép, mert a szépre vá-
gyik. Sem nem szép, Sem nem j , de ebb l nem kovetkezik, hogy
rut vagy rossz. Porosz és Penia fiaként egyrészt szegény, távol van
lrttol, hogy szép és finom legyen. Durva és piszkos, hajléktalan'
iirok nélkulriz . Másrészt a j ért és szépértlelkesedik, bájos, vak-
trrer,5, hatalmas vadász és félelmetes bajkever , tudásra torekszik'
cgész életébenfilozofál' ugyhogy soha nem szegény, soha nem
gázdag. Er sz sem nem isten, sem nem ember, hanem koztes lény,
Jaim nion: a kedves és nem a szeret , mert a kedves mélto a szere-
tctre, szép, gyongéd, ttikéletes és boldognak mondhat a Szeret -
'
nek azonban más a természete (I98a_204c).
A mítosz mondaniva|oja az, hogy a szerelem a brín kovetkezmé-
nye, valami rosse, kikuszobolend a nemek ktilonbsége. A gorog-
67
hellenista vi|ág betegségnek tekinti a szerelmet: a szerelem ellenáll-
hatatlan, pusztít szenvedély, a szellem rjongése, ahogyan a kol-
t k ábrázolják is - foglalja ossze Lucius Annaeus Seneca (Phaedra
V'184; Ep. ad Lucilium ll6'5 stb.)' A betegségelmélet legrégebbi
tanuja Démokritosz (i. e' 46u370). Harminckettedik t<jredékében
olvashato: ,,Kis gutautés a szerelem. Az ember kiesik emberségé-
b l, elszakad magát l, mintha kettévágná valami tités.'' Nemcsak
biín és betegség a szerelem, hanem mélységesenszégyenletes. Szri-
leit, sztil városát, sztiletésénekaz idejét sem volt hajland megne-
vezni Pl tinosz (205_270): ,,olyanféle ember volt, aki szemmel
láthatoan szégyenlette, hogy testben kell élnie'' _ jegyzi meg élet-
rujzir oj a, Porphtiriosz.
A szexuális élménybenelemi er vel tárul fel természeti voltunk
ktizelsége és kérlelhetetlensége;az ,,én" kcinnyen keriil abba a
kísértésbe,hogy ,,megundorodva'' féljen att l' hogy az ember sztik-
ségleti lény, hogy lényegi vonatkozás ftízi a másikhoz' a,,nem_én''-
hez. Ha az én nem személyes voltával, hanem a tudattal határozza
meg magát, akkor vissza kell rettennie az eszméletlenség valameny-
nyi formáját l; cinmagát veszíti el, ha tudatát veszti el. A szerelmi
odaadásban csakugyan beszríkril a tudatosság, a figyelem kikapcso-
l dik és feloldodik az érzelmek egybeolvadásában.
Aqgin i Tamás megkísérlihelyreállítani a gyonyor (voluptas)
becstiletét. A gyakorlati ésszel osszhangban lev élvezet (delectatio)
igazi rirom (gaudium) forrása, kitágítja a lelket (dilatatio), és felfo-
kozza az életet: ,,perficit enim operationem sicut pulchritudo
iuventutem''; tokéletesséteszi a cselekedetet, miként a szépségaz
ifiuságot (Summa c. Gentiles I,90). Azt a tapasztalatot foglalja
szavakba, hogy a szeretés átszellemítéSe nem cscikkenti érzékletes-
ségét,hanem noveli és tartossá teszi. Hiába tanítja, hogy akkor is
helyénval a gyakorlati ész parancsát ktjvet szenvedély, ha átme-
netileg felftiggeszti az értelem használatát (Summa theologica
II-II q. 158 a. I ad 2)' mindmáig nem hallgattak el a szerelmi
,,cinkívtiletet'' felpanaszol hangok. Mintha az e|ragadtatás nem
volna éppen az, amit jelentése kifejt: ha valaki magánkívtil van,
akkor nem cinmaga kortil kering, ,,elragadta'' a másik. Az embernek
szriksége van az eksztázisra. Id nként ki kell szabadulnia énje
szorongat korlátai koziil, feltil kell emelkednie a pillanaton olyan
mámorban, ami transzcendálja a koznapiságot. Ha pedig azt ta-
pasztalja a visszatér ész, hogy csak a ,,természetes szomoruságot''
tudatosítja az animal tristelelkében, akkor nem azt igazo|jaez, hclgy
az ember animal, hanem ait, hogy nem tud szeretni, nem tud
felrilemelkedni, nem tudja cinmagát feltilmirlni.
68
,'l szerelem a Bibliában
A l}iblia szemlélete szciges ellentéte agor<ig gondolkodásnak. A má-
srltlik teremtésttirténet szerint az Ur kertbe helyezte a foldb l
rrlkotott embert, akinek azonban még hiányzott valami. Nem volt
tlirsa. Ezért azIJr álmot bocsátott az emberre, kivette egyik oldal-
t'stlntját, a kivett csontb l megalkotta az asszonyt, és az emberhez
Vczctte. Ez oromujjongásban tcirt ki: ,,Ez már csont a csontombol,
cs hris a husomb l. Issah a neve' mert isb l vétetett'' (Gen 2'23).
AZ ,,iS'' férfit jelent, az ,,issah'' n t. Nyelvtink nem tudja visszaadni
rr szojátékot, ami a két nem egységétfejezi ki' hogy nincs alá- és
liilcrendelés kozottrik. Eva teremtésének képes ábrázolása Adám
lrrlrdájáb l a férfi és a n szívk<izelségétjelzi: ,,egy test'' a kett ,
rltcrt mivoltuk rendeli ket egymáshoz.
N í egyenjoguságr l azért még itt nem beszélhetiink: a férfi kap
:icgít társat) nem a n , a férfit kérdezte meg' hogy tetszik-e neki a
lr(i, ennek érzelmére senki sem kíváncsi. Arra val a n , hogy
kiclégítsea férfi sztikségleteit, de nem esik sz arr l, hogy kielégtil-
rrck-e az ovéi is. A férfi cirtil, a férfi ujjong. Ésa n ? A paradicsom-
lltil val kitízetésután olvassuk r la: ,,Vágyakozni fogsz férjedre,
ri azonban uralkodik rajtad'' (Gen 3,16). Igaz, hogy a btínbeesés
ttt n mondja ezt az Úr. A bibliai elbeszélésszetzoje az élet jelen
lt'rlreinek az-okát nyomozza' azt' hogy miért vannak szexuálisan
l<iszolgáltatva a n k. Arra a kcivetkeztetésre jut, hogy az emberek
tríine borítja fel a világ rendjét' Nem a férfi hagyja el anyját és apját'
lttlgy szeresse feleségét,hanem aZ aSSZony vágy dik utána annak
cllcnére, hogy a férfi uralkodik rajta. Mivel a férfi nem tudja
lr1ándékként elfogadni az asszonyt, ahogyan azlJrt l kapta' a n
lrigg a férfit l: egyszerre kell krizdenie szerelméért és fuggetlensé-
gccrt. Nem értékesebba férfi a n nél, a n nem alábbval a férfinél.
Azonos értékííek, azonos a mélt ságuk, de mások. A n nek n ként
kcll kifejteni tudni életét,n ként kell megvalosítania a férfiéval
llz()nos emberségét. Nem a férfi ellen, nem a férfi nélkiil, tlanem
vcle egytitt. Az segítségévelés az ebb l természetszerííen ad d
l<rlrlátozásokkal' Egyenl joga van mindkét nemnek férfiui és n i
rrr ivoltuk kiteljesítésére.
A Biblia nem elégszik meg ennyivel. Az els teremtést rténet
szcrint ,,Isten megteremtette az embert' saját képmására alkotta,
ll'rfinak és n nek teremtette'' (Gen I'27). Az ember mint n és mint
|trfi, mind a kett egyiitt Isten képmása. Mindegyik a rrraga m djárt
kepe Istennek, és egységtikben válik teljessé Isten képmása. Ez a
l<ijelentés, mely kb. az i. e. 5. századbol val , frjlotte áll az akkori
ttirténelmi-társadalmi helyzetnek. Nincs benne szo társadalmi és
69
 A szerelem antropol giai differenciaja
A kot dési hajland ság korlátok kozé tereli az agresszivitás rom-
Az.ember lényege, ho.g;,l bolo erejét, a koztjs érdek vagy haszon szolgálatába állítja. Nagy-
szakadhat el teljesen T.gr'aladja a természetet, bár soha nem mértékbenmeger síti az emberi kapcsolatokat, ha az egyik fél
benne: meghatározatlan :atr.-Pilme-ghalaaá. sajátos ttirést hoz létre sztikségleteinek és érdekl désénekaz iránya kozvetlentil megfelel
léthel|'-"r'uJ'''.iretik, amelyben a halált
kivéve minden bizonytalan .
Éi.il; legféltettebb képességeazt a másikénak. Az emberi szexualitásban elemi er vel nyilvánul meg
adja tudtára' hogy rovla étetrit ari-.r]tt", az elkrilcjnrilés áthidaláSa, aZ egyesrilés vágya' a kapcsolatnélkriliség
jott az életbe, ugyanrigy s amilyen kérdezetlentil
fog távozni is tel re. Magára hagyatottan, megsztintetése. A szexualitásban a szembenállás ftllé emelkedik az
egyedril nem tud megbirk ini életfelaáat ember, onmagán trilra irányulva keresi a másikkal val kapcsolatot.
ával. AzáJü,'#í.;rgetné
az egyedtillét, ha nem tudna kit<irni.magányáb Helyesebben nem a szexualitásban, hanem a szexuális ktilonbtiz -
kinyujtani a kezét,más .-t"."t i"ie,"r'"*'felvegye l, ha nem tudná
séget kiaknáz szerelemben. Sigmund Freud is tudta, hogy a sze-
velrik' Kapcsolatok' vonatkoza'ot orrr.friggések a kapcsolatot xualitás cinmagában nem hoz létre tart s kapcsolatot, hogy a
nélkril, teljesen elszigetelte" , és érintkezések
állna, és maga is semmivé szexualitásnak nincs kollektív cisszetart ereje, hogy a promiszkui-
válnék. Az ember " '.*-iuL tás nem építi,hanem rombol;'a a társadalmat: ,,A szexuális sztikség*
T1..'u utatt teny._^ethoz, hogy emberré válhas-
sék' nemcsak a másik'"-u.. let nem egyesiti a férfiakat, hanem megoszt;'a'' _ itja a Totem und
van sztiksége, hanem
els sorban magára a másik .-u.'i.1Tr."p...r",
'"árgaL,ar" Tabu cimíi tanulmányában. Hatalmas lebilincsel<í er árad a szexu-
érte'mes, a kapcsolatnelktiliség a; J""r"g?á .,reu. alitásb l' de sikeres formájában mindig partneri viszony, szerelmi
éit.r-.r.eg teljes hiánya. Telje-
sen igaza van Martin BubernJk,
ilik;; azt mondja, hogy kezdet- kapcsolat. A szerelem olyan orcim forrásává teszi a szexuális szuk_
ben volt'a kapcsolat. c."r. r.up..á'liát
Ü"., uont"t ségletek kielégítését,amilyenhez hasonl sehol sem ta|álhat az
élet' válhat értelmessé tetÉ'"r.Áíupi'or", ozhat kiáz emberi él k világában. Nem a szexuális kielégtilésbl fakad a szerelem'
életeleme az ember-
nek olyan, mint a napfény, ".
.'.*íogy hanem a szerelem teszi lehet vé az igazi szexuális kielégtilést,s t
elhalványítaná,
ragyogo tisztává teszi a színeket. "-i N"Á t"a""k bi',,,i ;;;irrrthanem még a megfelel szexuális technika elsajátítását is - állapítja meg
ha már el bb nem bíztak ue''".i"t.-NeÁ tu.', Erich Fromm. Pontosan ezt a ktilonbséget jelenti a szexualitás és
tudunk hinni magunkban,
ha nem hisznek benntink. a szerelem antropol giai differenciája.
aki szeressen bennrinket. Csak \;,"d,"[.)"r.trri magunkar, ha nincs
léttinket, ha mások is becsrilik "kká;;;""tik becstilésre mélt nak Az kifejez
c."r. rigy van értelme étetirnk- erotika ereje
nek, ha értelmet ad mások er.té".t."Á)"',. ernberi et"t t*t"ti,u u',
hogy tartalma legyen mások éteténet<.__' Az antropologiai differencia alapja, hogy az embernek nemcsak
l;e nemcsak vonzodunk, hanem taszítjuk' teste oan, hanem test is. Testrink nem mer ben ktils eszkciz, mert
szik' hogy az egyéni t up.'otutot -; is egymást. Úgy lát-
testben jelentink megJ Vagyunk jelen magunk és mások el<jtt. Ha
;fáj;.,"
megel zi a természettcíi.bevésett,re]toalstorténetileg Iet' azegytittmtíkodést
igazi természete a kult ra' akkor érthet , hogy miért helyez akkora
máselleniség'', ami riváliskéni s"i.riíil'l' sibb,,egy_
embertársat az egytitt_ illatosí-
sulyt az ember a testkulturára: teste ápolására, szépítésére,
cselekvés rendszerébe. Az ember tására és díszítésére.Az egész antropol gia benne vaÍL aZ oltozko-
t'"jlama egyéni érrZnye-
stil ésre, a másikon valo feltilke..r. '"..""so désben és divatban. Anyasztilt meztelentil jovtink a világra, de
re' szembefordulásra irányu.l. a' ,i"m"gual
Jé'..-, or.íi*e""r.-'oii.*.^uru-
sztiletésrink után soha tobbé, egy pillanatra Sem maradunk igazán
sítás és cinfenntartás
irányelvének van alávetve. valamen.'yi
rri.l*"aés i szabály, forma és mezítelenek. Nem létezik olyan emberi társadalom, amely nem
tcirvény. Ámde onmegval sítá"""k alakítaná v alahogy an tagjainak megjelenését.
y"ir".',r,iu kivezet az cinérdek
és az cinmagunkr l vato go''aork" Testrink nem tetsz leges ktilstí jel, amelyben megállapodik vala-
J iíivkorébl. Az cinmagunk
érvényestilésére,a másikkál .'.*Ü*i!l],tállásra, mely kcizosség, hanem a bels , nem láthat val ság megielenése
bol gy ztesként kikertilé... a szembenállás-
io*r."o. láthat alakban: a megjelenés nem mellékes, elhanyagolhat , folos-
rombol elv. Konrad T,oreÁz r..i.a",-"-"p"r',a"
'.ii.;;
''";;;í;"nyen
ellenlábasa, a szeretet nélkril, il-;;;;.;;'. ad dik agresszi
leges
''kiils ség''' A kifejezésben válik teljessé a bels val ság. A sz
eredeti értelmében nem azt értjtik szimbolumon, hogy egy láthat
A kot dés ls szembefordulás ái""-lr."- nrncs agresszio nétkril.
.gyensrilyi helyzetet alkot. létezo utal egy másikra. A szimb lum valaminek az érvényestilése
a másikban, kiteljesedése a másikban a másik által. Azért kell kifeje_
72
73
 z dnie, hogy azzáváljék, ami, hogy ráeszméljen igazival játa, hogy
p19mét lelje létezésében.A szimü tum nem az egész vágya, hanem a konnyed, játékos gyongédség. Ez nem a szexuális
láthat oldala a láthatatlannak, hanem az eredend ,".gé.,része, nem cjsztcin átirányítása más célra' amint Freud vélte. De nem is az
sága, val di mivoltában val megmutatkozása. ;.|..ru"ro- érzékiségelfojtása, sem a gy<inyor domesztikálása, megszelídítése.
Brert-a_ isí r)i-uo- A gyongédség mindenekel tt nem szo és tett, hanem érzelmi mély-
lum az emberi test: a férfirii testb]en és a n i testben
val di mivoltában a teljes ember. Testi egyesÍilésrik -"iu?i-ir...r.g ség.
- bolikus viselkedés, amelyben érvényestil, tatá.osa.,
kifelez , szim- A szerelmesek kozel vannak, megolelik, megcs kolják' elérik
éiu,"ril.
Y' g !vl'l egymást. A gyongédségnekaz érzékekhezvankoze. Nézhetek vala-
be1. A gyonyor nem clncél. A gydryar "-- kit rigy is, hogy nem néz engem. De nem érhetek hozzávalakihez
Minek a szimb luma? A ';r-b;í"-:__
Bizonyos értelemben vi-
'""ot.-.'.k.csok,
tathatatlan az erotika megnyilvánulása: - akár csak lelkileg is _, hogy ne érintsen cí is engem. Ha megsimo-
oráre', gvá"gtáreg, gatom akezét, nemcsak karjának a csukl tol az ujjak hegyéig tart
legy zése,.a szeielmi egyestilés mind arrá T'a"í"r'
.s?ggven nogv" folytatását cir gatom, hanem t magát' Bármilyen nehezen is írha-
kifejezze a partnerek egymás iráiii szeretetét a
ban. Az erotika nem-,,céljában gátolt szexualitás','
kolcsonos oJaaaas- t korril a gycingédség, mindig testhez kotott, ámbár nem korláto-
amint p..,ra i"ru zodik az erotikus szerelemre. Szinte valamennyi emberi kapcsolat-
a Rossz krizérzet a kult raban_cimíi esszéjében,
rr"'.* ban lehetséges. Néha talán a tisztelet akadályozza-, hogy a másik
"-.""..,.,
|ifejezése, a kifejezés általi érvényesitése.A szerelem r.ii"l"rZaer.. kozelébe menjiink. Vagy a szorongás és a szégyen, mert attol tar-
irányul, kifejezés nélkril val tlan és testetlen. Azáltate,
tunk, hogy ha kimutatjuk érzelmeinket, sebezhet vé válunk. Eset-
létre a bels élmény'.hogy hangokban' szavakban, "iÉ'l.rr;o'
tekintetekben' leg betegesen irt zunk az érintéstl, féltink, hogy bemocskoljuk
gesztusokban alakot ciltve, kiformálodva
megmutatkozik onmagá- magunkat. Évszázados el ítéletekszámíizték éleirinkb l a gyon-
nak és a másiknak. Az. els dleges azonban a szeretett
személy iránti gédséget. Valami testellenes álszemérem abba a gyan ba keverte'
érzelem, a személy iránti szerétet. Kedvelhetem
hang- mintha igaza volna Freudnak, hogy a gyongédség csak a nyers
iát,^19z'e1et, hajának a színét'az alakját,de ez még ""rur.i".r.l
nem szerelem,
legfeljebb szexuális vonzalom' ,r"gy érzékiségleplezett megjelenése. Sajnos' ttibbnyire elveszítetttik
-ég annyi sem, hanem moh ,
nyers vágy. Amilyen val tlan a szerelJm dreiezeí érzékenységtinket azokta a felhangokra, amelyek emberibbé teszik
h?1yg a kifejezés bels tartalom' szerelem és szeretet élettinket.
"ert.ir,_orv"'
nélktil. Az
els dleges azonban a szeretet. Ennek kovetkezmé"v. Régota emlegetik a pszichol gusok a világot fenyeget érzelmi
gyonycir, ami tovább mélyítia szeretetet. A
u-.'.*,rari. halált, márpedig érzelem hiányában fizikailag is pusztulnak az em-
szeretet íerr..iri.'.",r"_ berek. Egész életénát megsínyli a gyermek, ha kiskorában nem
litás neveli legbiztosabban azéletunt, kiábranduli'.i"it".,
cscimcirltitt' cinz , fegyelmezeden, a munkát l ittaáa.Áu..lt"..
*.g- babusgatták eleget. A fiatalok f ként azért létesítenek korai bizal-
mas kapcsolatokat' mert a legfontosabbat' a gyongédséget nem
kapják meg sztileikt l. Nem szervi bántalmaikba halnak bele a
A gytingédség
sulyos betegek, hanem abba, hogy nem akad valaki, aki megsimo-
A szerelem egyesrilni kíván, semmiképpen sem mer gatná keztiket.
ben testi vágy, Ugy látszik, mintha elkanyarodtunk volna a szerelemt l. De
nemcsak a felhalmoz9aoÍ. feszriltség old dása
_ É;;. il'.rrrryit talán sikerrilt megvilágítani, hogy a gyongédségnem azonos a
kíván adni vagy kapni valaki, akkor iikertilhetett.r,
u *"é*,ran. et.. szexualitással _ és ezért mell zhetetlen az erotikus szerelemben.
megmérgezése, a szomorriság, csc!,mcir, undor,
testi-lelki irtorat a
val ságtol. Mivel nagyon sokan azonosít|ák ; ;';;"áil. ffiu, u
szerelemmel' konnyen esnek abba a tévedésbe,
r'ogv-.".i3iit i. Kizar lagossag és htiség
egymást pusztán azért' mert felébredt testtik ,ígyu.-r,r-
szerelem, ez még
ri!-rr.* Jelenlegi ismereteink szerint a szerelem exkluzív, kizár lagos pár-
nem'szeretet,'bár az igazi.r.iét"t tiuár,Ér;" u
testi egyestilés vágyát és a szerelmet. kapcsolat. Semmiféle tudomány nem bizonyította eddig azt afelté-
A szeretetb l fakad erotika, a val di szerelem egyik legnyilván- telezést, hogy emberek éltek volna valaha is promiszkuitásban.
val bb.jele agytingédség.Ilyenkor nem a moh o."t6.', Tudatlanságra vall' talán szándékosságra is a matriarchátusra, ter-
lragv mészeti népek ktiloncls szokásaira hivatkozni. Hogyan volna pro-
irányítja a testi kapcsolatot' nem a h dítás *gv " "i.i.
-ágr'íJi.án.ag miszkuitás, lta az eszkim felkínálja feleségéta vendégnek? Az
71
75
 etol giai kutatások egyszer s mindenko rcakihuzzák a talajt a kezde- id re, hanem tart san vállalják az odaadás feltétlen elfogadását.
ti promiszkuitást vall k lába al l. Az antropol giai differ.rr.iu rrr.g- Ehhez azonban akarat is kell.
nyilvánulása a házasság: azot'a ember az_embir, ami A tart s szerelmi kapcsolat igénye az ember torténelmiségébl
ta ismeri a
házasság intézményétés a szerelmet. Teljesen foloslege'
u"i tr',",- ered. Soha nem old dunk fel hiánytalanul a jelenben, amely magá-
ni, hogy mi volt a házasság intézményénekkialakulá ban hordozza a ma|tat, és az eljovend re irányul. Egy torténelmi
elcíti: azota
tekinthet embernek az emberi lény, amiot a lrarorragiii lény életében nem korlátozhat a szerelem a puszta jelenre, erte az
egytitt a n k és a férfiak, akár monogám, akár pol
;;:;jb r.,.r, -ex éjszakára, egy hétvégérevagy nyaralásra. A szerelem nem egynyári
a megmondhat ja, hogy még hányféle
- házasság6an_ virág, kitorolhetetlen bel le a mult, és meghatátozza a jov . Ezért
A szerelem akkor éri el teljes kiforrottságát, ha mindkét
fél van, hogy magát l értet d a htiség, ha szerelemmel szereti egymást
hajland arra, hogy egész emberségtikben és m]náen iaotre két ember, s nem csak szexuális kielégtilést keres. A hríségmeg rzi
ettote-
|ezzék magukat egymásnak, amit?ltalában a há;;.';;;;É) az id ben a szeretett személyre mondott igent. Csak a hiiség és
r.i e*
val sít meg. Enne\ k ?9 9 tulajdonhoz, . r'í'"'l,',l'g árulás er terében realizál dhat szerelem. A hiíségels feltétele a
::-*.'
szigeteli el ket a ttibbi embert l. Ha vaiaki igazán."...tirraj"rta.-
" ""* bizalom. Mindenekel tt saját magamban kell bíznom, az én szerel-
sát, akkor férjébenvagy feleségében minden
Jmbert .gor" memben, hogy képes leszek kiváltani vele a másik viszontszerelmét.
életet szereti. A szerelem exkíuzív'mert csak egy ''"..r, "' Amint Marx írta: ,,ha szerelmes emberként valo életnyilaánítással
emberrel tudok
a szerelem természetének megfelel intenzitá'."á .gy"'.ilr'i, nem teszed magadat szeretett emberré, akkor szerelmed tehetetlen,
.sak
egyet tudok szerelemmel szeretni. Aki ennek u' szerelmed boldogtalanság''. A bizalom párja az akarat' Azt mondja
az szerelmi analfabéta, az soha nem tapasztalta "rr."i"'oieiátti.j",
a val di'szerelem Friedrich Nietzsche a Zur Genealogie der Moral címiímunkájában'
élményét.Ez a kizfu lagosság azonban'csat a" hogy az ember olyan lény, aki ,'ígéretet tehet''. Az ígéretnem abban
.'otit rr._uj.sota-
tokra korlátozodik. Az igaziszerelem csalhatatlan
ember iránti figyelem, érzékenység,segít készség.
i. il tobbi áll' hogy nem tudok elszakadni att l, amit megígértem, hogy nem
elismerést ad és elismerést kap az!*ué', ráébreá
Á-J'lá.-u.r, tudom ,,felemészteni egyszer elzálogosított szavamat'', hanem hogy
e-ue, uotta'rat nem akarom visszavonni, amit egyszer akartam. A hííség,,az akarat
értékére,s ezze|minden egyes ember p tolhatatlan emlékezete''.
értékére.A .""-
relem igent mond az emberre
.
Mit ielent ez az igen? F{a szerelemmel szeretek valakit, azt mon_
dom neki: Ez kifejezheti az erotik,r, ."...i-ét, ts n is A SZERELEM ÉLETEÉSFEJLŐoÉsB
kell fejeznie',akarlak'.
a szerelemben: ,,vágyom rád'' uagy ,,kelies"-'r.t.-''.
Mi mással ismerném el a szerete-tt társat a maga teljes emberségé- Mondottuk, hogy a bels érzelem megjelenési m djában válikigazi
ben, n i vagy férfirii mivoltában, mint azza_l, boly tudoÁására élménnyé.Minél htíségesebbenragaszkodik valaki a kotott formák-
hozom: -kellesz nekem, szrikségem van rád
ra)''? De a ,,sztikségem.:'al rád; ki'elentésben -át ''6.. i;; , fé'fi- hoz, annál tobb oromet és felszabadulást talál érzelmei kifejezésé-
u ben. A szabályok szerint végzett, mulattat an és gyonyorkodtet en
hangsulyos, mint a ,,sztiksége-.,r"rr''. ,,Te'' kengí', ".áá];,igi'-"'''orv""
alakul tevékenységetjátéknak nevezztik. A kérdéslényegére tapint
,,akarlak" azt is mond ja: .j hogy vagy", <irriklk, t "tr..?í.fu," V, fr.gy "' Andrew Greeley Lozle and Play cimíi kcinyvében, állítván, hogy a
ilyen- vagy, amilyen vagy, háIás -,
"gV rei8".r.
neked,-hog], szerelem életeleme a játék. A gondolat korántsem jkelettí. A Te-
"ugíot
egyáItalán van valami, amit nem kelriacionátisín
H"
igízolni, remtés konyvének szeru je szerint a filiszteusok királya arr l ismer-
magátol értet d a léte, akkor a Szeretett tátsé "Ái""r.
az.-A rr.."i.Áu.r' te fol, hogy Rebekka nem huga, hanem felesége lzsáknak, hogy
átélt feltétlen értelmességmivoltának mondana
azonban ellent, ha ,,játszadozott feleségével''(Gen 26'8).
bármiféle muland ság vészélyeztethetné. Bizonyára lesznek, akik azt mondják, hogy a szerelem tulságosan
A g.zex-uális egyesiilés a sierelmi odaadás legmagasabb rendtí komoly dolog, semhogy játéknak tekinthesstik. A komolyságot te-
^
formája, beteljestilés. és boldogság élménye.ne-rso ám"..rir.aiarrar kintve teljesen igazuk vatt: az egyik legkomolyabb dolog az emberi
fogva nem egyszeri ki.fejez magatírtás, i.áettoao
Á.É"vii'?"i'ra'- életben. Ám igazán szeretni csak játszva lehet. Ha valaki nem tud
a teljes elfogadást, .gy-á. feltétíenvállalásái vTlá;i;'";.g. játszani, nem tud emberi modon élni.
\én1
Csak akkor alakulhat ki iierelmi boldogság, ha nemcsak
rovid
76
77
Aj ték
Mi a játék? Ha nemcsak szonoki a kérdés,akkor azt je\zi, hogy
elfelejtetttink játszani. A gyermeknek nincs szriksége a játék definí-
ciojára, és nem kell tanítani játszani. A játék ki.ilon világ, a maga
szabályaival és mértékegységeivel,el írásaival és kcitelességeivél.
Nagyon val ságos világ, de a kciznapit l ktilonboz világ. Agyer-
mek sohasem téveszti cllssze a játékot az élet más részével. A játék
szigoru szabályai egy ideig a komoly élet szabályait helyettesítik.
A játék lehet szigoru szabályok szerint végzett verseny' a fantázia
kotetlen szárnyalása, tinnepélyes cir<im, bonyolult és titokzatos
megillet dés és kellemes id tciltés, mulattato sz rakozás. A gyere-
kek barataikkal szerctnek játszani, akiket ismernek, akikbeá bíz-
nak, akikhez vonz dnak. Idegenekkel nem tudnak játszani, vagy
csak kényszeredetten' de ez nem az igazi. A játék fesztelen
-o"gáJ,
de nem fegyelmezetlen. Ha valaki tulteszi magát a játékszabáfuo-
kon, elromlik a játék. Pajkos, koteked derií, pompás sz rakozái és
hihetetlentil komoly elmélytilés,tcikéletes kikapcsol dás.
A lelki fejl dés során kialakul kés bbi fázisok nem sziintetik
meg nyomtalanul a korábbiakat. Fejl dési rendellenességre vall, ha
g feln n elfelejtett játszani, ha a játék helyett csak á nyereség
érdekli. Egyes játékokban nagyon fontos a gy zelem, de há vége á
játéknak, korántsem lényeges' hogy ki lett a nyertes. A játék igazi
haszna maga a játék, s így a végénmindenki nyertes. A szerelem
nem szomorujáték. A szerelem vígjáték,de csak azoknak, akik
tudnak álmodni és unnepelni, akikben megvan a rátermettség,
hogy színbe, alakba, mozdulatokba és sz ba ontsék vágyaikat és
álmaikat, akik nem rettegnek a komolytalanság vádjátol, ámi rend-
szerint mélyebb szorongásb l, onmaguk kimutatását l val félel-
mtikb l táplálkozik. Ha valaki nem retteg att l, hogy leleplez dik,
hogy kend zetlentil megmutatkozik - márpedig a7 erotika a szo
mindenre kiterjed értelmében vett leleplez dés _, akkor elbrívtil ,
magával ragad , mulattat sz rakozás az év d , koteked , pajkos
erotika. A szerelem csakugyan tesz''.
'gyermekkéjátszani
A játék kapcsolat. Egyedril is tudnak a gyerekek, de
hamar megunják. Csak játszotársaival egyritt tudja felépíteniálom-
világát, csak ha van kinek kifejezzefantáziaképeit és vágyálmait. Ha
maguk ktizt vannak, akkor nem érzi kockázatosnak vagy szégyenle-
tesnek. A feln ttek ritkán mernek belemenni a játékba, igy- aztán
a játék hiányában nem marad nekik más, mint valami iémesen
egyhangu, alapjában kiábrándít szexuális kapcsolat, amin
j97tirke,
miharnarább trilesni. A szerelmet a játék élteti. Ákinek nincs
tehetsége a játékhoz, a szerelemhez sincs. Az enyelgés és év dés
78
célja, hogy hétkoznapi világunkb l átvezessen egy másik világba.
Néhány rutinszerií mozdulat azonban nem alkalmas erre. Az otlet-
gazdag, spontán' teremt és bizalmas, mulattat játék feltételezi
mindkét ember érzékenységét,tigyességét'beleél képességét.Leg-
inkább azonban szeretetét és ttirelmét. Csak rengeteg gyakorlással,
ttirelemmel, cinuralommal és htiséggel tudnak kialakítani olyan
atmoszférát, amelyben val ban személyes kapcsolatukat fejezi ki és
mélyítiel az erotika. Csak megbízhat , hiíséges,j l ismert, igazi
társsal lehet mulattat játékot folytatni.
Sivár, szomoru, humortalan világban nehezen viselhet el a
szerelem játékossága. Van azonban elegend okunk rá, nem utols -
sorban éppen a szerelem' ami megtiltja, hogy ilyen keserríen értel-
mezzuk a világot. Aki nem utasítia el eleve a szerelem és a játék
kapcsolatának a gondolatát' azt éppen a szerelem gy zheti ma|d
megaz unnep, a iáték, afantázia deriijér l, azmajd éppen a szere-
lemben szerezhet elég tapasztalatot arra nézve, hogy csodálatos
játékként is értelmezhet az élet, minden tragédiája ellenére nem
a pusztítás démonaiéaz utols sz , hanem a kozmosz c!,sszetart
er ié. A jelenségek kulonféleképpen értelmezhet k. Mi mindent
mondhat egy szemrebbenés! A szemhéjak rezdiilése lehet fiziol -
giai reflex a hirtelen felvillan fényre, de buikálhat benne mosoly
vagy szégyen' vagy valami más, titkos tizenet. Mondhatja azt: ,,I\e
hidd, amit mondtam'' vagy nekem'', ,,szívesen volnék veled
''tetszel
kettesben'', esetleg: ,,ez tisztára megbolondult''. Az idegek és iz-
mok fiziologiai mozgásaugyanab az iJrzenet azonban az értelmez -
t<íl is fiigg, és számtalan jelentése lehet. S ha vonatkozik ez a szemek
mozgásáta, akkor még inkább a szerelmi odaadásra. Mit fejez ki?
Egyáltalán odaadás-e? Vagy valami más? Kotelességteljesítés?Bio-
logiai energiák gazdaságos átalakulása? Szellemtelen rutin? Hirte-
len támadt szenvedély azonnali kielégítése?Vagy két ember életjá-
téka, osszetartozáSuk iinneplése, mert minden nehézség és gond
ellenére is boldognak érzik magukat, ezt a boldogságot fejezi ki
odaadásuk, ami egyuttal noveli és elmélyítiboldogságukat? Csak
egy boldog társ lehet boldogít társ. Az ember azonban csak akkor
boldog, ha igenli viselkedését,ha teljesen szabadon adja oda magát.
A boldogság nem biol giai állapot, nem a fesziiltségek old dása.
A boldogság a szeretett társ szemében ragyog tirom. Csak ett l
lehet boldog valaki. A boldogság pillanataiban tinnepi színben
ragyog a világ. Csakugyan bízhatunk abban, hogy minden okunk
megvan rá, hogy valami nagyszeriít tinnepeljrink?
79
 J ték és ttirelem
emlékek, felfedezések, hogy jo kedvre deritsrik, elsz rakoztassuk,
Kcizismert a szerelem dilemmája. Egy.é.rt er s és álland mulattassuk és boldoggá tegytik a szeretett partnert. Erre val a
biologiai játékosság. A játékon nyilvánvaloan nem azt értjtik azonban itt, ami
késztetésél benniink, másrészt etkéitithetetlenek
a" o*s"".ittore- kcizos az <isszes él lényben, hanem azt, amit' csak az ember tud
sek, fesztiltségek, taszítások, ha két ember ennyire r.CI.i
egymáshoz. Szerelmtik egymáshoz vo''zza ket, a retjyriiemtett
t...ir elsajátítani, hosszas gyakorlás, fáradság, tigyesség és trirelem árán.
ellentétek viszont taszít an hatnak. Kozmeggy z déí"társadal-
311kb^an' hogy az életben egyáltalán etérr'etí6eiJi.'tire. i.g-e- Az élet nneplése
lyebb forrása a házasság.
dogsaghoz nagyon sok ér -Cs;Íihogy ehhez a beteljestilosrrlr, uor-
"
és kita-riás kívántatik. Á r.o'í..írrarr"r,
gondok' a koztis célok elérése,az élet kozos
alakítil;&; meg a A szeret odaadás konnyed játék, eksztázis, rcim és a fantázia
szexuális cirom mélységét.Másrészt azonba" szárnyalása, ezenkívtil pedig iinnep is. Az élet unneplése.
;';;ig|]'aot, Torténelmtink kezdetén mindenekel tt egy eseményt {innepel-
gy9ryekek problémái, a családi élet megszot ott "" ,r.Éia-'T.. ..r, u"
játék ellen dolgoznak' Sokan ezért
hivatkoznak u r",o r.ái*dokra, tek seink: magát az életet. Nem engedlrették meg maguknak azt
hogy ott gondtalanul kiélheti az ember játékos az ill ziot, hogy magát l értet d fajunk fonnmaradása. Ünnepeik
r..a*t. Ni.'.. igu- az élet tinnepei voltak: a termés betakarításáé, a napfordul é, a
zu.\, mert a játék sikerének el foltétele a meghitt,
bens séges, termékenységé.A szexualitás szorosan kapcsol dott a vallásosság-
szilárd kapcsolat. Idegenek nem fudnak ie"rai
Lqsr9tj9bb olyan állati komolysággal, miit u iii;;i"i .-gyáar*ut. l;'oz' a szexualitásban nyilvánult meg leginkább számukra az élet
gei. Másrészt tagadhatatlan, ho!! játék nélktil ;aier.r."."ináti venae- legy zhetetlen ereje' A nemzés és foganás eseményszámba ment,
nem ui..ir'"to .r
huzamosan a kozcis élet. Az nyilvános' jogi jellegií volt: ,,Ábrahám nemzette Izsákot'' _ kezd -
leghatásosabb ellenszere a
változatosság. Csakhogy nem a"'i"ro."
partnerek cseréje szorakoztato, ha- dik Jézus nemzetségtáblája (Mt 1'2). Az si vallások alapbolcsessé-
nem a meghitt partnerrel var sz rakoztato, géhez tartozott a szexualitás és a rítus kapcsolatának, a szexualitás-
rattiiito, ,a,er.. ban rejl tinnepélyességnek a felismerése.
Az enyelgés, év dés, ktitekedés annyira hozzátattoz't
^r^z
u ,r...t.*
szotár.ához,1rogy nélktitrik nyilvánvaloan nem Rég mult korokkal szemben ma kozszemlére tesszrik ki a szexua-
beszélhetrink szere-
lemr l, legfeliebb szexuális érintkezésr l. Ig";il;;ak;:;;g litást, és profanizáljuk, megfosztjuk tinnepélyességétl. Ifjrisági
p"aig magazinokban szegény elbutított tizenéves gyerekek hozzák nyil-
csak hosszu és tart s szerelmi kapcsolatban
alakulhat ki és marad-
hat f<inn. Sokan azért rekesztik ki szerel-i t vánosságra megrontott élettiket. Mintha mindenáron le kellene
rkbai; iá,eto., bontani azÍ az értelmi építményt,amelyet évezredek emeltek a
mert vélt vagy val dij9ti3i^tm91'kényszer nem "p"soiai
enged rá id t. Más,
komolyabb dolgokkal kell fogla ozniok. De j szexualitás folé, amelyben kibontakozhatott a szerelem játéka és
val idegenkedésben a belénÍnevelt szégyennek .é . unnepe. Játék nélki.il nincs unnep. Az ember erejének, mélt ságá-
';;látéktol
is. Féltink lelep-
lezni magunkat, kifejezni vágyainkat, álmaintat, igenyeirrt.i. nak, épségének'férfiuiságának és n iségének megnyilvánulása orci-
t<jrténnékveltink, ha még kidertilne a végén,
tuti
-jrzéki met kelt, felfuggeszti a kozonséges id t, hálát ad a teremtéS j téte-
r'"gv" -irí*
ményéért.A komolyan vidám {innep egységbe foglalja az emberi
|9nvek vagyunk? Valoszíniílegsokkal uotaogábuaíer"é'ir.. o.
l ban véges az id nk, á, er nk, takaiékoskoa"i t"ii 'u- létezéskét oldalát: a komolyságot és a dertít, a munkát és a játékot'
C'.u\.1? ^"g a tragédiát és a komédiát. Az rinnep komoly, metÍaz élet gy zelmét
hogy nem1érrilne-e áeg hosszu tal,on,,rra '.rtir..
uatami-
vel tobb".\-...dÉ''
id t és energiát szánnánk a játéi<ra, a szeretet megnyilvá- tinnepli á halálon' deriís, mett az életet tinnepli, és az é|et onmagá-
nulásaira? ban véve derrí. Ezért van iinnepi dimenzioja két ember szerelmé-
nek, s ha hiányzik bel le az iinnep, vége a játé.knak és szerelemnek.
...Természetes, hogy a szerelmi odaadás nem sikertilhet mindig Mit rinnepel a szerelem? Magát az életet. ortiltink annak, hogy
tcikéletesen. A szexuális technikát is eI kell sajátítani,
.;;;;;;.gy ehet{ink és ihatunk, álmodunk, és felébredtink álmunkb l' hogy
P1'9t holnapra, és végképpnem tud j l miíkodÁi u .'"*,rári.a. szeretjrik egymást. Örtiliink barátainknak, családunknak, hogy uj-
kulturája az erotikus Szeretet nélktil. Megvan a
lehet ség, hogy bol felkelt 9 Nap, és v?lágít a Hold, hogy mégiscsak havazott ezen
érlel djék_és mélyriljon' a szerelem, hogy Éifino-"l';"
;-.;;",rarc
technika, hogy kibontakoztassák a-koz sen szerzetttapasztalatok, a télen is, hogy majd kideri| az ég. Unnepelji.ik az egyutt toltott
szép id ket, s tinnepet tiltink, hogy átvészelttik a rosszakat. Ünne-
80
81
pelitik az érzékiorcimcit, amit egymásnak tudunk nyujtani. A sze-
relmi odaadásban a világmindenség er ivel és az élet forrásával
I{ERMANN ISTVÁN
kertiliink kapcsolatba. A test felindulását mérhetetlenril meghalad-
ja a lélek indulata. Szerelme olel karjában a férfi briszke
férfi, a n btiszke arra, hogy n , és há|a járja át léte legmélyén
hogy
".á, azéii, A szerelem ontol giai helYe
hogy átélheti ezt az érzést.
Válaszolhatunk undorral, szégyennel, szomoru sivársággal is.
Annak jeleként, hogy valami nincs a helyén, hogy valami gatolja
azoknak az er knek a megindulását, amelyekben megbizony sodik
az ember, hogy tud adni, hogy odaadásra képes, hogy elajándékoz-
hatja <inmagát, mert van, aki elfogadja a;ánaétát. Az odaadás ettb-
gadása saját léttink j váhagyása és helyeslése, amivel kolcs<jnclsen
megajándékozhatjuk egymást: odaadásunk sztintelentil megujul
kifejezésével.A szerelemben feltárul létezéstinkértelme: akiliaján- Minden polgári felfogás, mely nem számol a szerelem torténetisé-
dékkéntadatnak egymásnak, ajándékként adatnak clnmaguknak is. ,ragy á zooszféráb l' vagy pedig
_ s-.ez a
ge*i,
'"i'r..7g*""'ií.i
á."i - Ár'opotogi"iánpon igyeksz.ik
levezetni a szexualitást.
.".r.l*.i-i., illetve magát a szerelmet
IRODALOM '.dii.
finnek kovetkeztéb..r"u
;;;;-;szexualitás egyik fuggvényén^ek tafiia' A szerelem azoÍl'
'u""l Ái". ezt már u'porga'iémos11{a is látta' mindenképpen
Freud-Studienausgabe. Frankfurt/M lgz4. r-x. - A. portmann: Biolo-
gische Fragmente zu einer Lehre vom Menschen. Basel, 1951. I. Eibl-
t*tá""ti termék. Torténeti termék tobb vonatkozásban is'
- Mindaszexuálisszokások,mindpedigaszexuálisszokásokkal né-
primitív
o..'"rt'ggo családforÁák toriénetien fejl dnek' és a
Eibesfeldt: Liebe und Hass. Zur Naturgeschichte elemenrarer verhaltens-
weisen. Mtinchen, 1970. _ J. v. Lawick-Goodall: Az ember árnyékában. mutatnak' mint amilyen válto-
Budapest, \975. - r 7. H. Masters-V. E. Johnson: Fluman Sexual-Respon_ p"l"ér 6 p." olyan változatosságot
kozott a kiilonboz
se. Boston, 1966. - E. H. Erikson: Jugend und Krise. Die psychodynamik i"i"..ag|"" jelennek Áeg ilyerikortilmények
hierarchia kiilonboz szervezettségei is.
im sozialen Wandel. Stuttgart, 1974' _ L. Feuerbach: A Éereszíénység -i.*,Jr., ugy
^ta''"auríi jellegií' hiszen
lényege. Budapest, 1978. - H. Diels*s . Kranz: Die Fragmente der Vor- S ez a torténeti osszefiiggés egyáltalán nem véletlen
torténetien alakul,
sokratiker. Bonn, 1974. I-III. - plotins Schriften. Hamburg, 19 0. V. * e'*; u''ái""" ."o, t'o í miiáen 9mber] szféra a szf!1a_kr1 is' melyek
K. Marx: Gazdasági_fi|oz fiai kéziratok 1844-b(jl. Budapest, 1970. - M. á ; torténetiség voíátr'o"ir' még azokra
" biol giai lényével.Eppen
Buber: Das dialogische Prinzip. Heidelberg, 1965. k. Lorenz: Das ig.í'"o'o. állnak az ember
- kapcsJatban
dése tulaidonképpen az a problé-
sogenannte Brise. Zur Naturgeschichte der Agression. !7ien, 1g65. A.
- ezért a szexualitás to'ie".ti fejl
val, jábán u ,"'"oi giának'mint tudománynak sz
Greeley: Love and Play. Chicago, 1975. - A. C. Kinsey és mások: Sexual lnia
Behavior in the Human Female. philadelphia,1953.- Friedrich Nierzsche '"", ''*iv'ot a kérdést ke'l megriézniink,
I;ií.*_'A"t hogy a torténeti fejl dés
\7erke in drei Biinden (K. Schlechta). Mrinchen,lgTT. "otta
i"iv"-a" az ember Áiue auti saját szexualitását. Ezáltal tehát
jutunk' mely'vala-
;;il;'' ontol giaila! meghatár ozott .szféráhozlét olyan ontol giai
hanem a társada1mi
-site, tfiite.relmJn r.iu""r aril
r'ái"
helyesen'
ajanoz, mely torténetileg értelmezhet egyedtil

82 83
 al f1'.1 lrip57lii;l{A lis A'/, sz'roNoK Az antropomorfizálás nemcsak abban ielenik
sét is antropomorffá.
I t{( ll'( lA,t( lltt;lZ^t.ASA
meg, hogy áz ember tudatában van szabadságának még az els dle_
^N ges sztikségletekkel szemben is, s ugyanakkor tudatában van annak
Az r'ttrlrcr lrirll<igiai lénye is a tc!,rténeti fejl dés eredménye. De ezen
is, hogy ei a szabadság puszta egyéni szabadság, és ilyen értelem_
tcrliicn tcirténeti fejl dés eredményének tekinthet nem csupán
ben táisadalmi szabadság nem létezhet, hanem ezen tulmen en a
t t't l
t r

az cmber viszonya a.természethez, melynek p ldául

a technol gia fejl dése' hanem az embér vis}onya
egyik mértéke sztikséglet kielégítésénekhogyanja, kcizvetítettsége az, ami magát
.";íi tioiogit"- a sztikiégletkieÉgítéstaZ antÍopomorf tudattal cisszekapcsolja.'
mához, saját fizikai természetéhez is. Mid .- Nyrr:rJog"i*irrary kielégítése, és éppen
A sztikségletkielégítés tehát emberi sztikséglet
bevezet jében Marx. arr l. beszél, hogy ugyan ^ er''o! A emberi kielégti-
d! .mberi
"' t',issi, éhség, ezéTt a *égt.f kielégítése. kie1égtilés
mégis más éhségnek kell tekinteni akézzelé. '2.it volta és antropomorf jellege, emberhez mélt formája
u"ia-irrt lés, emberi
a terített asztal mellett stilt hrissal, kés és ''y.r, igo"vuevJielévet _ nem kozonyos kérdés.
kielégítettéhséget,természetesen nem azt állitouí, "itt" h;;';;gu
éhség,.Ylgyis a táplálkozási <iszton mint ciszton
-.g."ii'iirroina, de "'
AZ ELsŐ TÖRTÉNETISZFÉRA: AZ ERoTIKA
igeni s állította azt, ho gy egyfel l : a táplá|kozási osz
n nagv-i.tet-
ben ktilonbozik az állatnát meglev táplálkozási osztonJí,
Áásfet l
:'lipr" azt is, hogy ennek á trito''ü*eg.rek egyik ioiiá.*i."ir.g
fejl d mozzanata az a szféta, amit az.áb". á"gu e. eí'ege".t A probléma abban áll, hogy a t<irténeti fejl dés folyamán éppen az
legy zése kozé kiépít. et uuiet< kovetkeztében a társadalmi szukségleteknek megfelel en
a legkiilonboz bb formákban jelentek meg azok a szexuális szoká-
Miért tcirténik meg, hogy az ember saját primer sziikségletei
és sok, melyek antropomorf jelleget adtak a szexuális sztikséglet kielé_
<inmaga kcizé még ktilon szférát épít?Egyietoi p...""-"""iogit,r,
hiszen tcikéletesen érvényes
."' gítéséneÉ. A ktilonboz incestus-tabuk, melyek a legprimitívebb
r'"g.íi gondilat, -"ry .J.ri.'t u" torténelmileg viszonylag korán jelennek meg, éppen ugy
ember annál inkább kertil a természét "' " foté, minéíintá6u és minél
népeknél
je|)ik ezt' mint ahogyan nagyon világosan jelzik a mai szexuális
nagyobb sorozatban tud onmaga és a nyers természet
világot építeni. Az ember sajá1sága pér.". általáian ii,-nJgy
ktizé eszktiz- szokások is. S itt nem az a lényeg, hogy milyen a szexuális szokás,
emberben olyan értelemben osztontenaenciák
meft eZ elméletileg pillanatnyilag nem érdekel benniurket' hanem
i. "" az, hogy a szexualitáshoz feltétlentil kapcsolodnak bizonyos fajta
nek' mint az állatban, hogy tudniillik az osztonnek ''.* ér"j"v.stir- szokásiéndszerek vagy tabuk (a tabu ebb l a szempontb l negatív
aeg1dott pályán és éppen ezért'azember bels indítékai."Eáp"",- ''.it.ej.á.ti.r, szokásrendszernek tekinthet ), melyek a szexuális életet a maga
jáb l teljes kauzalitással kellene érvényesrilnie. rrye"-"í.t patya,
cjsztonrendszeÍ az embernél nincsen, híszen bármeiy egészében kozvetleniil és a családformáláson kereszttil kcizvetve
."tit.e!l.tet, béleillesztik a társadalom normális életébeés miíkodési rendiébe.
így a táplálkozási szukségletet is, valamint a szexuális
is' feltétlentil meg rudja tagadni onmagátol' és már
sztiksé_gletet Ez a beleillesztés azonban mindig egy társadalmi feltételnek
állatvilág és a bioszféra ftilé emeli.
i. Á..*L. u" megfelel en torténik, és egyáltalában nem zárjaki azt, hogy maga
"" társadalmilag ismét csak kialakul erotikus szférán
a sz-exualitás egy
De az ember tudatos továbbemelkedésének nem csupán az a
forrása, beltil érvény.',1lt.'' kapcsol djékhozzá a társadalmi rend egészé-
meg tud.birk zni saiát els dleges szrik.é!É;vetis,
.ho'q1 trez. Az eÍotika az a szféta, mely szintén torténetileg, nagyon gyor-
még azokr l is hajlando id legesen vagy akáivégl.g;;;-i'l.rrrorr-
dani, hogy rehát az ember az egyetlen-ié''y u roIao'n, san változik, rendkíviili mértékbenalakul és fejl dik' de itt most
arra, hogy az ugynevezett életoiztcint mini cisztcint
uÁLrv tepo nem az erotika formális ismérveir l van szo' hanem az erotika
igy abban az értelemben is szabad legyen, hogy az etet
is felmonaja, s létezésérl. Az erotika létezésepedig társadalmi jelenség'
ktjzott is szabadon választ.
es tratát S itt nem arra céloztunk, hogy a szerelmi el játék onmagában
Ez a szabadság az rjsztonokkel szemben tudatosodik azáltal, emberi jelenség volna. Természetesen megvan a szerelmi el játék
hogy az á||atvilágban is' és ez magának a szexualitásnak kcizvetlen része.
az ember kiépítaz els dleges sztikségletek kielégíté'.
r.á.él. íá"".- Ugyanígy a szexuális folhívások legkulonboz bb formái ismerete-
tít .rendszereket, egész Jzférákat, élpen Jiaiáí
"és
e' ,"f-u" álllatvilágban, de ismeretesek az emberi világban is. A dont
alakítja akát az els dleges vagy másodlagos szukségletek "áii.",".i"
kieiégíté_ differencia azonban ezen a tefuleten abban áll, hogy egyfel l az
u 85
 t'iklust rnint ciklust megszlintette, és kiterjesztet-
E-lIlIt.'l il .jl('xlliilts
stít majdnem torténelmi csecsem korában is- jelentkez tendencia
ít' a lrl;t's i'rctt Ólctre az ál|atná| pusitán id legesen áeglev ucyan; de minden legkisebb torténelmi változásnál is ujjáalakul
szt'xtrltlitást. I:,zért az erotika az embernél nem id szakhoz
kottitt emberi szféra.
ll'llrivás, hanem maga az erotika krilon szféra, ktilon tett<<;r,
mety
adott esetben a legktilonboz bb társadalmi, divat-, .?"ir.m
e.
hagyományosan szexuális elemekbcíl otvoz dik. Más sz
va! mig az A ToRTÉNETI FEJLÓDES MÁsoDIK M0ZZANATA:
állatnál adott pillanatban egy Szag Vagy egy szín szexuális ÉpÜlŐ IDEoLoGIAI SZFÉRAK
jelent, az embernél ilyenfájta t.égvs"e..ísített, foitrivást AZ ERoTIKÁRA
ktizvetire.
szexuális folhívások csak egy adoti keretben képzelhet t "err.,iri
.t,_' ." u Voltaképpen az erotika tudatosodása torténik meg akkor' mid n
keret mindig a társadalmi iét egészétl meghatározott.
Héraklelios z és á|ta|ában a gorogsé g az eroszt és thanatoszt, vagyis
Mint Desmond Morris The Naked apeíimt:'t<on|veuen leírja' a ,'szerelmet'' éS a halált mint két mozgato princípiumot
jeloli meg'
az ember szexualitásának egyik els rend3 krilcinbsége
hoz viszonyitva az,hogy pusztán az embernél forduíelá,
arÁiíit ilag- Mint az el bbiekben láttuk, a halállal szembeni és az er sszal
r'"gv r.e, szembeni emberi magatartás, ahol a halál és az er sz szabad vá|asz-
lábon járás eredményekénta n i mellek k<lzvetlentii á' " tásának lehet sége is fennáll, kifejezi az emberi szabadság tudatoso-
szférának részévéválnak, s ugyanakkor ismét .*uk "?átik",
.-bernél dását is. Az erositudatosodása tehát tisszeftigg az emberi szabadság
fordulhat elo az,hogy az erotikus szféra részévélesz az"-t..i ", ,"r, alapjainak és megdonthetetlen gyokereinek általános tudatosodásá_
vagy.az emberi fej mesterséges díszítése. Az,hogy ezek
a díszitések .'"f is, és ehhez hozzátartozik sajátos m don éppen az, hogy az
mind technol giailag, mind pedig az izlésviíágr
jáb l a tcirténelem sztil<ittei, teljásséggel evidens.,roJe'.-''"-po.'. ember szabadságát bizonyos értelemben csak akkor tudatosíthatja,
ha a szabadság társadalmilag korlátozottá válik.
Ilyen modon az elsci nagy szféra, a-it az ember maga
cinmaga és a saját szexualitása indirektté tétele érdekeo1'',
kciré emel A társadalmi korlátozottság, mint már említettrik, megvan a
kus szféra. Az erotika az az imaginárius, de nagyon rontás
á' ..oti- legels incestus_tabukban is vagy például a szeméremérzésben'
emueri melyr l már a Biblia is említést tesz. Vagyis az erosz mint szabad
szféra, amelyen belril
É-s
amelyben lejátszodha, uTJ".-lái.'ianu, ,rféru, mint kozvetít szféra, tehát mint antropomorf szféra épperi
-dá*
le a szexuális aktus..Enn." ezért maga a kacérk
i*'_ arrélk.il, azá|tal ilyen, hogy az er sz tudatosítja nem csupán a szexuális élet
hogy szexuális aktushoz vezetlae aierotikus szféra ro.rto.
-
és a kacérkodás tartalmilag, valamint formailag is
le*'., magasabb síkra emeléséneklehet ségeit, hanem e magasabb síkra
eppe" ,igy t o. e'''élésérdekébentortén korlátozásának a tendenciáit is. Az ilyen
legáltalánosabb divattendenciáinak és társad-almi' ienaefrciáinak " korlátozások persze társadalmanként kiilonboz k. Az europai tár-
alávetett, vagy éppen az attol val ftiggetlenedés
sadalmakban a patriarchátus gy zelme után a szexuális korlátozás
társadalmi tartal'mát' mint ahogyan aiJrotikus szféra -.g
uaiu *u;ato.
.*o'i.. s ,ro- lényegileg a n kre vonatkozott els sorban.F;znagyjában és egészé-
ha a magyar sz használatbaíá férfi udvaror,_á-"o ?".e.r."air.,
ben a gorogokt l a mai napig érvényes az eur pai társadalmakra,
val jában a flort egésze egy társadalmilag meghatározott
erotitus s itt csák ,'tálok ismét Enge|s A csalá'd, a magantulajdon és az állam
tartalmu emberi viszony, aho| az erotikuJ tu.tál-r, ui."o.ry
Ái.rd- eredete címiímiívére,mely a patriarchális társadalomnak és társa-
két résztvev je tokéletesen tisztában van azzal, hogy *"g"
dalmi elveknek ezt a sajátságát világosan értelmezi és magyarázza
szexualitás mint lehet ség van jelen a játékban, .í. ..#."ii.Jpp.""
meg. Ontologiai szempontb l tehát, ha t<jrténetileg indulunk ki,
nem mint feltétlen kcivetkezmény. S éppen ezbiitositja,
toly -"g" akkor azt mondhatjuk, hogy az erotikus szféra feltolt dott évezre-
az erotikus szféra is az emberi szabadságnak, választá'i
r.fréto'og- deken keresztiil a patriarchális berendezésií társadalom elveivel is.
nek egyik kifejez dése legyen.
Meg kell mondani, hogy mindeddig ezek az elvek és az ezeknek
Az á|lattal szemben tehát az embernél nincsenek rclgzített, kons-
tans, t<irténelemt l friggetlen felhívások, hanem megfelel magatartásformák áthatják ma is, s így még akkor is, ha
a díalektikus materializmus korántsem áll valamiféle patriarchális
álland an befolyásolt és változo erotika az, amely az " emberi
'te''Éhit.g
feil - társadalmi szervez dés elvei alapján, kénytelen elismerni, hogy a
dést jellemzi. Ezért,az erotika éppenségget a tortenei*i-i.;ioae.
egyik viszonylag korán - az emberiiég toitenel-i gy".Á;i-ko;iu"r', torténelmileg kialakul erotikus szférában ezek a patriarchális ele_
mek ma szinte elpusztíthatatlannak ttin en érvényestilnek. Ide
tartozik például azrhogy a szépség,a kecses mozgás stb. els sorban
86 87
a n knél számít az erotika mozzanatának, míg a férfiaknál sokkal társadalmilag, torténetileg kiÍ'ciliiclil cr trlrt'hl
('l || l||ltlItl', trrqel'lrrl
Ísllrrrr;ll-
inkább a határozottság, a szellemi képességek ,az ero stb. Mindezek *áin u" erk[ícsi szokásoknak és az erkiilcsr, tlH'yll('Vt'/t'Il szlitit
vitathatatlanul a patriarchális társadalommal osszefiigg tendenci- ia-r."-" . befolyásuk varL az crtltiklts J'rrltblr-t
ák, de mint tényekkel és torténelmileg fejlett tényekke1keil szárnol- ;;;i;il';". íit aszférát a továbbiakban terméSzetcsclr
"alvmértékrí irr'zr rr lcr lt
ni veltik. r.up...rat rzi és feileszti a színpadi ny^ilv'ánrrssíg' rr
De ftízziik ehhez hozzá azt, hogy a társadalmi érdek, mely a "oi "gés"e,
muvészet és az irodaío- i., ugyanakkor ennek
a szférárrak mégis
szexuális élet mikéntjéhez kapcsolodott, nagymértékben beleját- 'uái'l'"t.'ak ma már teljesen nevetséges-
nagyon fontos nem
Szott nemcsak a szexuális élet szabályozásába, hanem még az eroti- ^orrinil^ru'á
n"ro tendenciák is éppen azért, mert ezek a társadalmilag
kus szférába is. Évezredeken kereszttil kialakultak olyan"szexuális ".[
i.i"a""i.. tendenciák "tt "'tite'e' támogat véd szféra részei'
éppen
el írások, melyek, mint ahogyan az erkolcs általában s a valláser- Ebben a tekintetbe., t étségtelen, hogy a m_o|9rn \orr. változtak,
kcilcs kiiloncisen el szokott járni, a társadalmilag kedvez tlennek *""*rraiiá. iár."í"mi és tioiogiai feltételei
-*, -"ri " A társadalomnaksokkal kisebb mérték-
dést *.'i"''
tartott tendenciával szemben erkrilcsileg és valláserkolcsileg egy ig*;;g'i.|l
véd civezet-Sorozatot létesített. Ez a védtjtjvezet-sorozat, hasonl - ben van sztiksége ahhoz, hogy elkerii|je a ,számáta
an ahhoz, ahogyan például maga az erotikus szféra is kialakult, "eJá'"re.a.a
,'.Á tiuarruto. |.t..rrlgeket, például a lányanyaságot' M;r1 isaz
gyerek fogal_
voltaképpen ktizvetetté igyekszik tenni minden olyan tevékenysé- r'.*í" "{ui ,j..íauroíbu" már a torvénytelen
get, mely a társadalom számára zavaro eredménnyel járhat. Mir l "i'"", jogi
;jpjri"s "em él, a" " r""y""yasíg'1eT kevésbé A
kérdés' társadalom
van sz ? Nyilvánvalo, hogy már a primitívebb, például a zsid fogia tudni meg-
ilíá;E.zi azt,hogy u" égyéatitítlo.n
társadalomban meglev szabályok is, melyek a n tcíl a sztizesség felel en felnevelni mind pedig nevelési szempontb l
megtartását kcivetelik, patriarchális jellegrí szabályok. De az a mí- "':áJ;ilgi,
a gyereket, mint a.."iaJuu" eio' a -"ri
száiadokban ehhez a véd -
tosz, ami ennek révéna szíizhártya kortil létrejcltt, és ami már a áíé".tt.r.., éghozzátartozott a válás tiltása vagy legalábbis megne-
társadalmi elfogadhat ságot is kétségessétette a szuzességét elvesz- hezítéseis, ami * ;;;szintén az a reális társadalmi igény rejlett'
tcí n esetében, ahhoz a véd réteghez tattozik, melyet erk<ilcsileg i' ; ; g';..t.t t.t.iáleg családban neveljék fel'.Persze, viláq99'
és valláserk<llcsileg is a társadalom emelt a patriarchális viszonyoÉ terhesség elleni.védekezés legkii-
hogy napjainkban
szempontjábol nem kívánatos nemi tendenciák elé. " ".á_ti'ant
lonboz bb formái e'i.t'.tá'egei adottak, és így nincs olyan siirget
Hasonloan evidens, hogy társadalmilag semmiképpen nem volt e., aráa"o. társaa"mi érdek,"melynek
kovetkeztében a véd ovezet
és ma sem kívánatos jelenség a lányanyaság. De hogyan bánt évszá- szélesítéseszi.ikséges lenne'
zadokig a társadalom a lányanyaság veszélyével? Ekortil is szinte
burjánzottak a véd rétegek, melyek arra voltak hivatva' hogy a n i
kacérságot mindenképpen korlátozzák, és a illik'' kategoriába A SZEXUALITÁS FÖLÉÉpÜrŐ ÚJann
egy sor olyan mozzanat kertilt, melynek már ''nem
kozvetlenul ninis koze TÖRTENELMI SZFÉRA:
a lányanyasághoz, de a lány megkozelíthet ségétmindenesetre AZ INDIVIDUALIS SZERELEM
megnehezítette. Így j ttek léire olyan tilt szokáiok, rnint például
az, hogy a lánynak csak kísérvel szabad megjelennie nyilvános Láttuk, hogy az erotika már nmagában is olyan'
kozvetít mely
'
emberi
helyen, va1y az' hogy bizonyos viselkedési formák egyszertíen minden kulturá't
ffir"cy aráiogga ter'i a szexuális életet
erkolcstelennek számítottak. TerméSzetes) hogy az ilyen véd szfé- erotika valoban átalakítja a szexualitást,
,_"*t"_riv.egs ]F'rért _.-u"'iué
rák nem csupán a lányokra vonatkoztak, hanem, a patriarchális valoban torténetivJ e.
^, formália azt'^Maga.az erotika is
megte-
társadalmi tendenciáknak megfelel en, ttibbé-kevésbéaZ asszo- lehet vé teszi, hogy az individuális nemi vágy. fixálodié\' :'
szerelmi. érzéseket'
nyokra is, és az is természetes, hogy ennek ktivetkeztében az eroti- remti azok"t ter'yt.g i"diuiao'''mkozpontu
kus szférába belekertiltek olyan mozzanatok is, melyeknek clnma- "perau"i"phaedra szerelmé Hi.ippolitosz iránt, mint
gukban nincs feltétlenril erotikus jelent ségtik. Így vált erotikussá -i"iÁirv."c"tuttus és iesbia viszonya stb. Ezek mellett azonban
az
akár egy szoknyafelemelés, akár a dekoltázs stb. "áTrv."
individuáliserotika*;a.o.formábannyilvánulhat.*:gakkor,mi.
ahol a partner
Más sz val az erotikus szféra kétségtelenrilkozvetít szféra az ;a; * az erotika homos'exuális partnerre irányul'er sen belejátszhat
ember és szexualitása ktlrzott, de ez a ktjzvetít szféta egyfel l a szellemi s"í.'uor'at",-go"áortoaási modja stb.
88 89
 lllát'llZ irkrrri ktirrrlrrti.nVck kiiz(itt is az crotikus szf rába. Innen jtin richardsoni Pamelában vagy a goldsmitlri |l'aIttIt,'l,lt;''A'll lllrlretlt
a
létre 1lcItlrirrl ttzrrktlttk it szerclmcknck a leírása, melyek Plat n kései
epp""irgy,mintGoetheWertherébenvagyl(árnrítrrl;tI,||||,ll,lgt,rr
tttíiveillctl tulrrllrattik. ljgyi'bkcnt az ellenkez partner eseté- iiryo i". De ugyanakkor, mid n a szentimenralizrnun cer.klrilr
bcrr ilycn típusu individuális erotikus igény''"-í sokszor megjelenik dikazÓrzclrrrt'k
aformákbanismegjelenik,egyuttalmanifesztál
-á, irányzíia azokban a kritikai rajzokban is'
ugyan, de ha a n szellemi színvonala magasabb, akkor hiiielené-
egyenl ségének ez
ben ez az individuális erotika is eltíínik.Á Thaiszok és az egyéb egészen cinikus
,rTérv.r.", íkors'ak az indivíduális szerelem létének
hetérák példája nagyon j l mutatja ezt. vagy Choderlos de
kihÁználásár l nyuii'Mor"', Don Gioaannija
Az individuális erotika tehát létezik már akkor is, amikor még tuao. Veszélyes al.iriry'op cimtí regénye ennek egészen kittín
individuális szerelem nincsen. S Engelsnek teljesen igaza van ab- példái.
ban, amikor azt á|litja, hogy az individuális szerelein csupán a ' Korr.tk."ésképpen a szexualitás mint szexualitás az emberi lét-
k zépkor trubadurénekeiben jelent meg el szor, és a trubadirrsze- ben csak kozvetitéseken kereszttil jelenik meg, még
akk9r is, ha a
relem az els megtestesít je az individuális szerelmi érzésnek.Ez
kozvetítések tagadásával, a kozvetít szférák torténelmi értékeinek
nem egyszeríien erotikus szféra már, hanem az individuális szere- jelent,
elvetéséveltalálkozunk. Áz értékeke1vetése általában annyit
lem speciális szférája, mely szintén áthatja az erotikát, és szintén
iogy u, értékekmeglétévelés megléte.kovetkeztében vetik meg
tartalommal t<iltheti meg. Ez az uj és az el bbiekre éptil de azokat vagy nemlétezése
, .t az értékeket,íem pedig az ertot<et< hiánya
átalakíto szerelem teszi teljessé és igazán torténetivéaz ember kovetkeztében. De itt fel kelllivni arra is a figyelmet, hogy torténe-
"'ét
szerelmi életének fejl dését.Mert itt a testi vonzáson és az erotikus el_
tileg, kiilonosk ppen az elnyomott-osztályokbT:''1".:l'yomás
légkoron tulmen en emberi céloknak, társadalmi és érzelmi ten-- torté-
denciáknak olyan cisszfejl dfsér l és érintkezésérl van sz , ami-
iJ" á"it hatása kovetkeztében el fordult a legktilonbo-z bb-
torténe-
neti korszakokban az,bogy adott viszonylatban az erotika
lyen az okorban még nem létezett. parabilemqué-t
tisége is elveszett. Horatiii említi a aenerem f acilem
'
S ugyanez fejleszti ki a kés bbiekben azt a lehet séget, hogy az jelenti, s ami gyakorlatilag
ami a konnyen megszerezhet szerelmet
individuális szerelemmel visszaéljenek. A visszaélési lehei so!-ep_ u""vi, jelentett, h gy a paraszt' aki a hosszu fáradságos nap után
pen annak talaján jtin létre, hogy van individuális szerelem. ai, at<i kéznéivan, mindenfajta erotikus szféra
hazátéít,mivel
elszakítja magát az individuális szerelemt l és a ttirténetileg kiala-
é"'" íau.tit et"'.io''yá
sze.eími életét.Vitathatatlan tehát' hogy a nemi
kult erotikus szférát l, és egy teljesen egocentrikus, cinmaga*s zámá-
életre is vonatkozik igá., .ok."or az ,,aki szegény' az a
legszegé-
ra^val és onmaga p tmegvalosítását létrehozni igyekv* erotikus ;;;ilt;g."á;1ata, és íehetséges, hogy noha a nemi élet a torténeti-
szférát tefemt' az igazi erotikát és az igazi naiviJuátis szerelmet i"g: atak;lt erotikus és torté]neii1eg alakult individuális
szerelmi
nemi életté,
szférának a kozvetiiésevel vált mai?s val ban
tudja kihasználni ennek az ellenszférának az építésére. Mint isme- emberi
retes, annak, hogy az individuális szerelem megsztiletett, koránt- kovetkezté-
áegi. sokaknál éppen a munkamenet embertelensége
sem kcivetkezménye az individuális szerelem léténekelísmerése. ben"teljesen es toivettentil gépiesedik' el. Itt azonban
értékekel-
A trubadrirszerelem létrejottét l kezdve val jában az individuális vesztésbr l van sz, , .'.rn p.áig arr l, hogy bi19nt19s értékek nem
szerelemmel szemben foglalt állást az egész feudalizmus, mind is feltolt dik bizonyos tartal-
léteznek. az indivíduális'szerélem
jogrendszerében, mind pedig házassági szokásaiban. S hiábá
szrile- makkal, melyek a társadalmi létet gazdagitják' Adott.pillanatban
kozos
tett meg mát az Aucasin és Nicolette cimrí széphist, ria, valojában pJiá';í az i.rdirridrráii, .".r.l-et eÁelheti (nem fe1tétlentil)
még évszázadokon kereszttil élt a házasságnaÉ az a fotmája, mely 'rritágné"eti vagy kozos tudományos, illetve gyakorlati
-"ggvo'ááés
érdekl dési r.o' stu., ás miriáe'ek valami sajátos m don
els sorban a feudalizmusban, másfel l azonban a kapitaliz'musban az indivi-
is végeredményben a hatalomnak, illetve a meger sí- duális szerelem tart;lmi szférájába kertilnek bele'
téséttartotta kcizponti feladatnak, és ezze| ".rugyo.'''ák
sáémben melléfesnek
tekintette az individuális szerelem szempontjait. De az individuális
szerelem ennek ellenére érvényestilt, és ugyanakkor érvényestilaz
individuális szerelem és az individuális eiotika létének legciniku-
sabb kihasználása is. Végeredményben ezek a problémík azok,
melyek a szentimentalizmus kozépponti kérdései,és megjelennek
90 9l
 A K Al'l'l'At.lZMUS IGÉNYEI ÉslcÍiNv't.tllnNsÉcp rul az a kozegészségtigyi helyzet és az orvostudománynak azok a
A .$ZIJITILEMMEL KAPCSOI,A'I'IIA N felfedezései is, melyek bizonyos veszélyeket cscikkentenek a század-
fordulo id szakában, vagY teljesen eliminálnak.
Miután a szentimcntttlizlttttslrrrrr, síit rrrég a szentimentalizmus
szakát elííkszírii krrrxraklrtttt is rrly crcissé váltazi"di;iil;i;;
id - Ennek ellenére még a század elején jogosultnak trínik Antonio
szere- Gramsci k<ivetkez elemzése a monogámia problémáiárol: ,,A >n -
lcm .rzlérájrt, a ka;tllitlizttttts ttralomra jutása r.et.egt.i""tir}o-uor.ri
vadászat< tul sok szabad id t kíván; az uj típusu munkás esetében
krzr l t t' a l i r l v l t l ri l i s szcrclmet. Ha u"
t i t t t

t't r';tit ltkttl1ttk lritrli, clég lesz csak

irrdi.rid,'áli;;.;; bens más formában fog megismétl<ídni az, ami a falusi parasztokkal
cisszehasonlitani nuripiiiiz rtt;p- tcirténik. A paraszt, aki este egy hosszir és fáradságos nap után
{ t
t lt
l I t t :: | | rt t c l csen azonos
l
lj j
témát foldolgoz rr"iii-i-'iio, a, a, a, hazatér, a Horatius-féle venerem facilem parabilemqué-t akarja:
ttltrll ltz urobbiban az individuális szereleá
orvu,' nincs kedve alkalmi n k után koslatni; szereti asszonyát, aki biztos'
ltrrrirrck a-nal giája F,uripidésznél az ".'teatí"mt,r.r,
erotikus szférában találhat mindig kéznélvanJ nem kényeskedik, és nem játssza e] a csábítás
csupán' S ezt a kialakult és a szentimentalizmuson
edz dott _ és sziizesség komédiáit ahhoz, hogy birtokba vegyék. Ugy látszik'
ebben az értelemben a szentimentalizmus
nem csupán szellemtcir- a nemi funkci ezzel elgépiesedik, de valojában arr l van sz , hogy
téneti áramlat, hanem valoságos r";ioáe'
individuális szerelmet val ban erinti mina"gv
."ur.í.'"i"r"i.'i r.i - a nemi egyesrilés uj formája jon létre, a kispolgár és a naplop
az, amit a Kommunista bohém romantikus aranyftistj ének lvarázsos< színei nélktil. Világo-
Kialtaany a kapitalista társadalom-sze.el..ri viszonyair
Nem szándékozunk most belem.rr.ri l kifejt. san kittínik, hogy az uj indusztrializmus monogámiát kíván, azt
r'.gv
miként ábrázo.ja ezt.a fantasztikus vissza"rert,
"bbu,
l,-"ie.r.t i. kívánja, hogy a dolgoz ember ne fecsérelje idegenergiáit az alka-
intlivicluáIis szerelmi szféra eliminárásán -Eíy rr*Jgv."., lomszeríí nemi kielégtilésrendszertelen és izgat keresésére; a
clirrrirriiLisiira
"'
tril még az erotikus szféra munkás, aki lgorbe< éjszakák után áll munkába, nem j dolgoz , a
is r(irckszik.
A r nycg kapitarizmusban eme trilfeszített szenvedély nem állhat osszhangban a legtokéletesebb
tirrckvt's cllc. rc is
rathato' hog{ ^r-,irgya
,gyszer megs zerzett emberi automatizmusokhoz kot d termelési mtíveletek ramiípontosságir
Órzclrrri cs szÍL'rikus crtckek ueg""i i*^r'
seirmiképpen nem vesznek a mozdulataival. A tomegekkel szemben gyakorolt kozvetlen és koz-
semmibe, hogy minden áruvisionnyá
válás .iHa;. il;.g*u.ua vetett kényszereknek és nyomásoknak ez az <isszessége kétségkíviil
az individuális szerelem
Ugyanakkor, mid n az individuális szerelem meghozza a maga eredményeit, s kialakul a nemi egyestilés rij
megmaradása nyil- formája, amelynek - ugy látszik - a monogámia és a viszonylagos
vánval an bizonyítja, hogy semmiiéi. ,a.'"a"tomn"at
t<irténelmileg megszer'.tt-é.tékeket .'"Á tárr.'vti állandoság lesz a jellegzetes és alapvet Vonása.''l
visszaszorítani, ezzel párhuza- S Gramscinakigaza van' mert mindaddig, amíg els sorban férfi
mos az is, hogy a k<izvetítésszférákon
kereszttil e"rre.ry"*it|oáue.l munkaer dolgozott az tizemekben, másfel l mindaddig, amíg a
szexualitás bizonvos fajta, valamikor
iársadat-it"g_'rr,ikJeg"rrr"t kapitalista nagyipar számáta a lényeges az volt, hogy a munka
tiín kozvetít sziérái -'" íeJoá'.'".k]',r.."ít.rrek jelent iégrik-
b l' Ezt'mutatja már a mttt szÍiÁi uege" megindul koncentráci ja érdekébena munkás lemondjon az individuális sze-
konvencionális hazugságok ellen támadás a relem és az erotika szféráirol, ez a Gramsci által jellemzett helyzet
ci. M"i Nordau: Die konventio- megfelelt az ipar szrikségleteinek. Amint azonban még szélesebb
nelle Liigen der Kulturme".cr'nei0,
e.'"ek nyomán u ,r-.*orogi"i k<irii és általánosabb kapcsolatok alakulnak ki az emberek kozott a
kutatás rijrafellendtilése (Krafft-ÉbffÉ.
végtil a pszichoanalízis modern nagyipari feil dés és urbanizáci folytán, a modern kapita-
megszuletése. S ebben a mozgásba'' u"f
bur, lizmus szintén le akarja építeniaz individuális szerelem, valamint
a normál erkcilcs által véd "iÉ"r.ia'."r_"iég"iu""
.rétegkénta társadalmir"J.'.* r.iu'a-.ru,o.
kciré emelt rendszernek .e*'r."g"' az erotika szféráját, csakhogy korántsem ragaszkodik ennek a mo-
szo, hogy a polgári társadalom"ege.^1i
ieti.s eltíínése.Arr l van nogám házasságon bel{ili leépítéséhez. A mai id kben már megfelel
"ugv más
egész uj emberi viszonylatot
emberi kapcsolatokat, a t kés ipar sz{ikségleteinek az is, ha a veneres facilem parabilemque
t""."Áiu_Lirra..rrr"pu"i}lrie, pusztán mint szexuális aktusok sorozata játsz dik le' s val ban
kcizott; a n i munkaer hivatalo. "t "o
és fcilhasználásával eliminálja az egész szerelmi életb l a ,,varázslatosság'' nagy részét
a mindennapi élet viszonyai átatat "rr.ár-""asával
ut"at , és kezdik jei"",á'l*t., az a társadalom, mely els sorban termeléscentrikusan épÍilfel.
veszteni azok az erkcilcsinek tíínkonven.ior.,
kon kereszttil a kozfelfogás vauoti J' -Jv"i"ie'''ii"a"-
-iá)ala-
tovább. Ehhez l Antonio Gramsci: Filoz fiai írasok. Budapest, l97o,372. l.
92
"J.i,
93
 Vtrltakcppcn annak az érdekes jelenségnek
lehettink tanui, forma azonban pusztán preferált. A társadalom egésze szempontjá_
a hatvanas vckt l kezdve r."pií"ri'*us számára egyáltalán hogy
k nyclmctlenek azok a k<ivetelés.r.,
" nem b l és a társadalom egészébenmutatkoz legáltalánosabb tendenci-
vagy a század elstí évtizedeiben még -"rv.t " -,iri-r"JJá
végén ák szempontjáb l tekinthet a szocializmusban a monogám házas-
krilonbtiz u"r,"iJ"íi ozgal- ság társadalmilag preferáltnak. A sz azonban itt fontos. Nem
mak kcivetelései voltak. S t éppen
íszexualitás tertiletén -ezeket a eszményítettnek,nem kotelez nek, mQg nem is regulatív elvnek,
kciveteléseket integrálni t"a;" áagau",
e' f.il';;;l lllexuaritas hanem társadalmi sztikségletnek kell tekintenunk. Azza| az egy
szféráját is arra, hogy. a magu *"rrip"lá"i j;;;l;#;;;gyobb
g llrlLLU lE5lli
mértékben terjessze ki. differenciával, hogy Horkheimer egyáltalán nem látja: a szocialista
társadalom számára a pátosszal, a szenvedéllyel telített emberek
elméletileg sokkal t<jbbet jelentenek, mint a szokásos átlag. Ennek
A sZERELEM E-s A CSALÁDI vISZoNYoK megfelel en akár a monogám házassági formában' akár más házas-
MAI TÖRrÉNBru r Hnrnz_p_rn_' sági formában vagy kapcsolatformákban szenvedéllyel részt vev
emberek, akik akár az erotikus szfétát, akár pedig az individuális
Vitathatatlan az el bbiek alapján, hogy szerelem esetleg modosult szferikus formáit át tudják élni, a szocia-
maga a szerelem, az indivi-
duális.szerelem, s t_még az erotikuslzféra lizmus számáta megfelel<íbb emberek, mint az élet átlagos jelensé-
presszio alá kertilt. Ennék u ta.'uáár-i is hatalmas társadalmi geinek jelentéktelenségéhez alkalmazkod k. Persze világos, hogy
presszionak azonban, akár
az individuális szerelem, akár egy szocialista társadalom nem alkothat olyan eszményeket ezeÍ a
- ...,ji"' szféra .ro'uit o?.aour',
semmiképpen nem-lesz az az eredÁé''|., teriileten sem, melyhez mindenképpen és minden formában sztik-
rrogy akármelyik értéket
is megsztintetné. Olya" .t"vo-a.u' ségszertítagjainak alkalmazkodni' Már csak azért sem' mert a
soron éppen ugy nem nyomhatja
*'J .ir?iu;ffi'i;?:l" végstí szocializmusban él emberek maguk is individuumok, ktilonb<iz
el a szerelemben az élet folé emelt
szférákat' mint ahogy nem tudta társadalmi és szabadid *lehet ségekkel, krilonboz célokkal és igé-
azokatelnyomni tcibb tcirténelmi
kor konvenci világa. s em. S a''.*"aii.?r*hé;';;;;J""""r.""o nyekkel s az individuális szerelemnek, valamint a szexuális igé-
primer koztisségek és il"r" oo nyeknek is k{ilonboz tartalmaival.
r'a"u..ugt torma esetében is ha-
sonl a helyzet' Max 1-m9noga."
Horkh"]Á.. Kovetkezésképpen ezen a teriileten is helytelen lenne bármely
helyesen á'lapítja uniformizálás. A lényeg az,hogy az emberi szexualitás koré alaki-
meg:
"Az '.ioképpen*u"É.'.tuor
abszolut mozzanataa teljesen.""üáa
rigy eltiínik, mint a.szabad há;;íg;;i. lpp.r, tott kozvetít szférák tartalmilag nem mehetnek veszend be a ttir-
Az absztrakt képek hozzá-
tartoznak a célszeríílakberendez éítez, ténelmi fejl dés során. S ugyanígy nem mehet veszend be minden
az el ítéletmentes házassá-
gok az alkalmazkodo léthez.
vi''^ui"i"cs. Két ember feloldhatat- ellentmondása ellenére Sem aZ a monogám házassági forma, mely-
lan hiíségemint életuk pda"!.ág"'j. hez ismét csak torténelmileg az értékekegész sorozata kot<ídcitt.
e.,.t-.
meggondolás esetén, mely a .".'ierv_r.ltételeireminden további Ezek kozé tartozik a gyermekek nevelésétl kezdve az a sajátos
mindarra, ami ehhez h vonatkozik és informáci kcizosseg, mely a családon beliil hagyományosan meg-
p"'''t" o..ir.tte uarioJii..éoo"r,
olyanná, mint a táiék 2:r:r::r";k,
és pu.".rt.-berkék val sult, és számos más értékis, mely ehhez a családforrnához
festményen' Az. hogy az "esitétikai -.g,i.or.ir!l.''ai olaj-
mtívek' épqe! ugy, mint ahogy kot dott. S nem szabad elfelejteni, hogy az emberek j részének
i.|ií: :j
*" k, ci vcí r i
j
;; ;ik ;;;'.,' ]' i.i - e*,i?1
i.ior. á, a u
bizonyos gazdasági feltételei is, életrik, egzisztenciáiuk okonomiai
feltételei is ehhez a családformához kot dnek. Ezért amikor semmi-
";r; " "
Horkheimer feitegetése természetesen féle uniformizálástnem helyeselek, ennek az uniformizálás elutasí-
át*agfua s részben a szocialista;ilá;;,l;;;s
a mai kapitalista világ tásának jegyében legalább annyira nem helyeslem a régi családi és
fejlrídéséieis érvényes.
Meger síti azt az elgondolást szerelmi foimák értéktartalmának tagadását vagy alábecsulését. Így
i';. ;"; mai polgári társadalom,
mint ahogyan a szociaiista érthetjrik meg J zsef Attilát:
"P'p:lugy, rársadalom, feltétlenril prefe-
rált házassági formánák tekinti
Á"".g"-rái. il*f";;i; .,?'ír.a*i Hat dícsértesséls hírdettessél,
"
minden korokon at szeressél
Zur Kritik der instrumentellen Vernunft.Frankfurt
,nu?,Yá 5l'kheimer: am Main, s nehogy bárkiben alább essél,
mindig, minden tt megméressél!
94
Milyen a szerelem?
VAJDA MARIA

A magyar parasztság ,,Szerelmi'' élete

,,A csíráz , sztilet szerelem, a házasság el tti szerelmi élet s a

házasélet szerelmi-szexuális problémái, ennek a szerelemnek a tár-
sadalom alkatával, tcirvényszeriíségeivel,a népi kulturával val
cisszeftiggései j részt ismeretlenek el ttiink. A magyar kutat k,
azok, akik a népi kultura, népi társadalom strukttnáját, motorikus
er it, legbens bb tendenciáit ismerni akarják' nem zárk zhatnak el
tovább a parasztságunk szerelmi életének, szexualitásának részle-
tekbe men megvizsgálását l.'' ortutay Gyula írta ezeket a sorokat
1935-ben A magyar parasztsag szerelmi élete cimu programad
tanulmányában, sajnos mára is jellemz érvénnyel.
A szexuális, szerelmi életnek a primitív kultirrák szerkezetében
val nagy jelent ségét,hangsrilyozott szerepét az é|et minden terti-
letén nagyszeriíen példázza az ide vonatkoz krilfoldi szakirodalom.
Hazai vonatkozásban azonban mindmáig lényegébencsak né-
hány munkára hivatkozhatunk e tárgykorben. Az eddig megjelent
krilonboz folklorisztikai munkákban, táii monográfiákban kevés
adatot találunk a szerelmi élettel kapcsolatban. Az emberi élet
szokásaival foglalkoz tanulmányokban, melyek az é|et ,,három
nagy sztikségének''(a sztiletés _ pátválasztás, lakodalom _ halál)
jellemz it tárják fel' mindig egy nagy íir tátong, nevezetesen azért,
mert a lakodalmi ceremonia |ezajlása után szinte kivétel nélkul a
halál szokáskorét mutatják be, s az embernek olyan érzésetámad,
hogy az élet hegedríse a nászindulo után, eltévesztve a taktust,
rtlgton a gyászindul ra vált át. Kiss Lajos uttor m don a szegény-
parasztság mindennapi életét,sorsát qyomon ktivetve szerelmi éle-
ttik sajátosságaira is fényt villant. Jelent s állomást jelentett Mor-
vay Judit vizsgálata (Asszonyok a nagycsaládban), aki a parasztlá-
nyok, -asszonyok szexuális életénekszakirodalomban eddig isme-
retlen példáit tárta fel. Penavin Olga a szlavoniai (Korogy) nagy-
családok életérl kozol ide vonatkoz adalékokat' Úttor vállalko-
99
 zás Tárkány Szucs F'rno Magyar népi jogszok sok címtíkonyve,
mely bemutatia a nemi élet, a házassági szokások szabá|yozásáva|
foglalkoz hazai jogszokásokat is. Gunda Béla Seex és szemiotika
címíítanulmányában a szerelmi, szexuális élettel kapcsolatos jele-
ket, gesztusokat tárja fel. Sz lnunk kell egy eléggémeglep írásmií-
r l is' melynek szerz je egy id s széki parasztasszony' Gy ri Klára,
aki Kisz radt az én rjrrjmem ztildfaja címmel megírta elmult életét.
A mrínek a vallomásos jellege a legértékes ebb' az az onkitárulkozás'
ahogyan a maga sivár, érzelemszegény életét,házasságának legap-
r bb, legintimebb részleteit kiteregeti. A házassági undornak beha-
to ,,szociográfráját" olvashatjuk t le, azt a televényt, amely az orok
frigid asszonyokat éppen ugy kitermeli, mint a kicsapongo felesé-
geket. Ugyancsak a széki népélettrikrtiz dik Nagy olga Paraszt
Dekameroniának erotikus igaz tcirténeteiben, népi tréfáiban. Bizo-
nyítván azt a vaskos, foldon járo realitást, mely évszázadok ta
gy zedelmeskedik álszemérem, mesterkéltség és vérszegény" élet-
idegen világszemlélet folott. Az Asszonyok és férfiak t ktjre címmel
kozzétett marosvásárhelyi tanuvallomásokat olvasván a 17. század
els feléb l, onként ad dik a felismerés és a bizonyíték, ime az
erotikus igaz. torténetek, tréfák val ságának gycikerei. Hiszen e
tanuvallomásokban * kivált a szép számri paráznákrol sz l kban -
benne van a korszak szexuális kulturájának feltárása, az id tlen
bens emberi világ is, nagyon is val ságosan és nem éppen ill
megfogalmazásban' Az utobbi id ben e sorok ír ja tett kísérletet
a sárkozi és balmazujvárosi parasztság szerelmi, szexuális életének
komplex feltárására, ktiltlnos tekintettel a párkapcsolatok _ a visel-
kedéskultrirák - leírására.
Az emberek életszeretett<íl, vágyakt l átfiít<itt szerelmi, szexuális
gyakorlata s az álszent, képmutat etika kozt fennáll nagy ellent-
mondás az oka annak a kett sségnek, ugy is mondhatnánk: megket-
t zott világnak, melyet a paraszti szerelmi élet vizsgálata során
tapasztalhatunk. Ha a szerelmi népkoltészetethozzuk fel példa-
ként: ott is igaz, hogy a sejtelemszeriíen finom és vallásosan áhítatos
szerelmi ktjltészet mellett kezdett l fogva ott van a másik véglet, a
kend zetlen nyíltságu, nem ritkán ,,obszcén'' szerelmi népkolté-
SZet. A népkoltészet hedonizmusa mindig is szemben állt a keresz-
tény vallásfiloz fia aszkézistanával. A mesék, adomák, tréfák sajátos
rétegében, talál s kérdésekbengyakran találkozunk er s erotikát
mutat jelenségekkel. A lakodalmi rikotozások, kurjantások szove-
geinek pedig nagy t bbsége kimondottan a Szeretkezéssel kapcsola-
tos, szokimond an nevén nevezve a dolgokat. Látszolag obszcén,
pornográf megnyilatkozásoknak ttínhetnek ezek, holott a neviikon
nevezett dolgoknak semmi koztik sincs a frivolitáshoz. A természe-
100
tcs, egészséges élet tiszta erotiká|a nyilvánul meg benntik krjtetle-
ntil kimondva. Ha figyelembe vessztik a rik tozások, kurjantások
szcivegét, akkor nyilvánval , hogy anásztaval felkészítést,a gát|á-
sok lJrombolását, aZ erotika fokozását célozzák, tehát gyakorlati
Í'unkci t szolgálnak a nász sikere érdekében.S ehhez figyelembe
kell venni azt a tényt is, hogy párválasztáskor a fiatalok el zetes
ismeretségét is nélktilozhet nek tartották. Megtortént nemegyszer)
hogy a legény a lánnyal a lánykéréskor váltott el szcir sz t.
Á fott t, legkulonboz bb teriiletén feltárt megnyilvánulások
pé|dázzák a' szerelmi, szexuális élet egyetemességét, azt a mély és
si cjsszesz<jvottséget, amely a kultura és a szexuális élet kozott
sztikségképpenfennáll. Nem szabad azonban megfeledkezntink
arr l, hogy e megnyilvánulások meghatározott kortilmények kti_
zott, meghatározott célokat szolgálnak. Máskor, más alkalommal,
más ossziftiggésben ezek el adására, bemutatására nem kertilhet'
sor' S így e jelenségek szív s fennmaradása bizonyos fokig felfog-
hat rigy is, mint az emberek természetes adottságaib l, életoszto-
néb l fakado erotika kozosség által szentesített levezet szelepei'
kulonosen, ha figyelembe vessziik, hogy a kozosségi erkolcs más
magatartáSt várt el tagjait l a mindennapok sorában.
Á paraszti szerelmi életr l, nemi erkolcsr l korábban vallott
téves nézetek a kiils szemlél e| ttzárt paraszti világ nem megfele-
l ismeretén alapultak. Sem a tulzott szemérem' tisztaság, Sem a
tírlzott szabadosság állítása nem helyes a paraszti szerelmi élettel
kapcsolatban.
Éppe.' ezért tanulságos lehet annak felvázolása, hogy a paraszti
társááalomban milyen volt a szerelmi élet srilya, szerepe az egyén
és kozosség életében,milyen szexuális életmegnyilvánulásokkal,
kapcsolato[kal, erkolcsi normákkal találkozhatunk, s melyek ezek
gaidasági,társadalmi meghatároz i a mult századv gén és e század
éls f.lébe'', illetve helyenként korábbi id szakokra is visszamutat-
va. Ehhez saját balmazujvárosi és sárkozi gyríjtéseimszolgálnak
alapul. Kitekintésiil felhasznál om aZ eddig megjelent szakirodalom
magyar nyelvtertiletre vonatkoz adatait is.
l0l
MIT JELENT A SZERELEM A PARASZTI
KoZÖSSÉGBEN?
Hej, sokféle a szerelem,
S oknak kes ert'í gy i)tr elem.
Ne szakassz a lexeléb l'
Ile egyél a gyiimtilcséb l:
Edes a leaele,
Kesertí a gyiim lcse
- így sz l a gocsejiek intelme. De bármilyen keserííis, meg gyotre-
lem is a szerelem a fiatalság idején' mindig és mindenhol fontos
szerepet játszott az individuum életében.A kozosség ugyanis a
szerelmet jelentéktelen tényez nek tekintette, luxusnak, amelynek
a fiatalok életében, az udvarlás idején van helye. Az udvarlásnál
ugyanis a fiatalok egyéni vonzalmának érvényestilésérenagyobb
lehet ség volt, mint a pátválasztásnál, amikor a szul k gyakran
figyelmen kíviil hagyták a kialakult érzelmeket, ragaszkodást.
Nemcsak a hivatalos keresztény erkolcs volt aszkétikus, és ítélte
el a szerelmet' mert az szerinte akadályozta a vallási kotelesség
teliesítését,hanem a paraszti kozosségek rideg élettorvénye is, mely
a létfenntartás kényszerével háttérbe szorította az individuális ér-
dekek, vágyak megval sítását' beteliesedését, mert nem az egyén
boldogságának kiteljesedését szolgálta, hanem Szertartásos megha-
tározottsággal a kozcisség megélhetési kényszerét.
A magyar parasztságnál a fold volt a legf bb érték,tobb, mint
az ember, és tobbet ért, mint az emberi élet. Ez diktált mindent:
családot, emberi viszonyt, munkát, élettempot. A fold és a munka
értékealá rendelt értéka család. A parasztok társadalmának pedig
nem aZ egyén a legkisebb eleme, hanem a család. Nincsen paraszt
családon kíviil' és ez az életriknek mindenhato egysége _ írta Erdei
Ferenc. A család, mely termelési egység' fogyasztási sejt és a gyer-
mekek szocia|izácio j ának els dleges intézménye.
A parasztok nem kockáztathattak' els volt a megélhetés,a tobbi
csak utána kovetkezett. Ezért ismétl d motívuma a vallomások-
nak, hogy régen a szerelem nem volt fontos, csak a vagyon' a
megélhet ség.
',A
szerelem kicsit tart, az a fontos, hogy legyen, ami
ke ...'' S a kegyetlen élettorv nyt tobbnyire apatikus belenyugvás-
sal vették tudomásul. ,,A szerelemnél kezd dik minden, de ebbiil
megélni nem lehet.''
A paraszti társadalom ktizossége nem tekintette a szerelmet aZ
egyéni boldogság el feltételének,a házasság sztikségszerrívelejár -
jának. A házasodás komoly dolgot jelentett, az életfenntartás ke-
102
tnény parancsainak onáll vállalását. A parttszti i'rttrkelee E.Fll!|t
1lcdig nem az a házasság mértéke,hogy áz embcr én ttr altl';rlttY
lrogyan férnek meg egymással békességben, szerelembcn, lrttttctrt
intáuu az'ltogy a termel k<lztisség, mely a házasság által létrcjiitt'
lrogyan felel meg feladatainak. Ha ezen a téren nincs baj, akkor a
lráiásság sikertili. Nem a szerelem, hanem az életfenntartás mérté-
ke szerint. Annak ellenére azonban, hogy a szerelemnek nem volt
társadalmi rangja, nem csináltak kozugyet bel le, az egyének életé-
nek meghatározott szakaszában fontos szefepet játszott. Szerelmi
clettik *i.'d.'' színes és szabad 1-;1ozzanata a házasság el tt zajlott.
í]letiiknek ebben azizgalmas és szép id szakában kolcsonos tetszés)
cgyéni vonzalom alapján választhattak maguknak szívbeli kedvest,
akivel k stolgathatták a szerelem ízeit.
Bár sok hefuen még a százade1s felében is tilos volt nyilvánosság
cl tt, kozvetléniil kimutatni egymás iránti érzelmeiket még az e|fo'
gadott Szeret knek is; de ezekkel szemben ott voltak a játsz k,
iáncok, leányfon k, az ismerkedés, udvarlás megannyi alkalmai.
A fiatalság éietereie szintén, kozvetleniil tort el a szerelemben,
lendtilete gyakran szilaiságba, féktelen déva|ságba csapott' de az
egytittélés1-orvényeiezt a moh életvágyat gátak kozé szorították.
Á népi erkolcs minden darabossága mellett sziík volt. Az ifjriság
erodÉáia nem lehetett oncélu dolog. Egy értelme: e*Y célja volt: az
cisszeházasodás vagy legalábbis annak keresése.
S bár a szerelem a kozosség ellen rz tekintete el tt zajlott, így
annak elfogadott normái szerint szabályozott volt, azonban nem
szabad elfelejtkezni arrol sem, hogy mivel itt az osztonnek nagyon
hangsulyos szerepe van' s a szerelem az individuum legmélyén
iatsioaiÉ le, a kozosség által nem minden tartalmi és formai iegyé-
ben befolyásolhato, ellen rizhet és irányíthat ' A parasztemberek
cisztoncisen és nagyon természetes modon viszonyultak a szerelem-
hez. Szemlélettikben a szerelem és a szexualitás szorosan egybetar-
tozott' Mikor eljutottak abba az id be' hogy a fiunál ,,rángatia a
kolonc a gémet'', és a ,,jánynak is megn tt mán a szilváia'', ,,haitotta
a víre iiket egymás fele, akkor mán mind azon igyekezett' hogy
fogjon magának egy párt''. Nemcsak lelki' hanem testi értelemben
is.-Nyerseségrik, sajátosan szinte, képmutatás nélktili rideg pa-
rasztilényiik nem engedett teret Semmiféle érzelg sségnek, sot mai
mércévelmért érzelmi megnyilatkozásnak sem. S nemcsak azért
megindít az olyan vallomás, melyben egy 8l éves parasztember
beiallja, hogy ,,szerelmes votam, meg a vagyok ma is, ... pedig
mán57 éves házasok vagyunk. '." ,,-..én nagyobb érzéstnem tudok
elkípzelni, mint mikor megolelem a felesígem, még rna iS" '''
S némcsak azért rnegindít , mert megharco1t a szefetett lényért,
103
 ''Anyámék nem is akarták, hogy elvegyem, mást akartak,
meft
olyat, akinek tanyája volt'' _ hiszen sokan felvették a harcot az
er szakos, az egyéni érzelmeket semmibe vev párosítás ellen, mert
a szerelem sajátossága, hogy szeretnénk lehet leg mindig magunk
mellett tartani a Szeretett lényt. Hanem megindít azért, mert
nemcsak megszerezték egymás szerelmét, hanem meg is ilfizték.
Nem egymás mellett éltékle az élettiket, hanem egymással, egymá-
sért, egyenrangu társként, kolcsonosen adva és kapva gyengédsé-
get' megértést.A lelki és testi szerelem embernemesit harmoniája
ritka dolognak számított a régi paraszti szerelmi életben.
A n knél a szerelemben az érzelmi motíváci k, a lelki tényez k
voltak a hangsrilyosabbak, a férfiaknál a testiség. S t, nemritkán a
szerelmet azonosítva a szexualitással, fiziologiai tényez kkel:,,Fia-
tal embernél nagy d got jelent a szerelem, mikor a nadrágban baja
vaÍ7 az embernek." ,,Ha szerelem nincs, akkor nem is vagyunk.
Akkor nem szaporodunk, hát akkor hogy szaporodnánk? Az em_
bernek az élethe az is kell, mer az embernek a vére is mindján
tisztul. Ez krjtelessége és kell is.''
S ime a szerelem, mint az élet értelme: ,,FIa nincs szerelem, nincs
élet. Hát mér él akkor az ember, ha nem Szeret valakit? Azér éltink,
hogy szeresstink!"
,'A szerelem az els , az a legels , minden dolognál legelébb val .
Mert hát élni akar az ember, mer ez olyan nagyon jo. ... - mér
Szeretitik annyira a p...-t? - Hát azír szeretjtik, mer abbul buttunk
ki. - Hát egyebet én nem tudok rá mondani, ez a legjobb a világon.
Azt hiszi, hogy jo a kaszálás, j a kapálás' j a gyrijtís? Nem! Ez a
j . Mindennél a legjobb a világon. Az az élvezet, amit éWez az
ember. Mindennél a legjobb. Ez ol és elevenít! - így mondták. Öl
és elevenít a szerelem. Öl is, ugyi valaki megoli egymást érte, vagy
a másik meg azt mondja, elevenít, mer clriil, oszt azt se tudja
kínjába' hogy mit csináljék. Na, most mán életet íl ugye. Mer .. '
olyan az, ha szerelmes az ember, hogy szeretne az ember abba n be
belemenni mindenestril, csak az ottát hagyná ki, hogy szuszogjék,
annyira ortil olyankor.'' - A rideg, kemény erkcjlcsííparaszti világ-
r l alkotott képpel ez az életszeretett l' vágyakt l átftított másik
világ - amit ez a vallomás sugall - nehezen illeszthet cissze. Mégis
mind a kett jelen lev valoság volt még akkor is, ha ez a másik világ
nem társadalmi szinten, hanem csak az individuumok szintjén (s
f ként a férfiaknál) volt jellemz . S ez a nyíltan nem vállalhatott
másik világ bizonysága annak is, hogy a szerelem, szexualitás mi-
lyen oriási energiatartalékként rejt zik az emberben.
A paraszti szerelmi életre jellemz megkett ztitt ailágot ttikrozi
aZ a tény is, hogy bár a szerelemnek nincs társadalmi presztízse,
104
rangja, mégis lírai népkoltészetiinklegnagyobb, |eggazdagabb mu-
laji csoportját a szerelmi dalok alkotják. Azok a dalok, melyek az
(|gyén szubjektí'ts, szerelmi érzéseiro|szolnak. Hiszen kinek mond-
lratták volna el szerelmi érzéseiket, vágyaikat? Leginkább dalban
k nnyíthettek lelkiikon, tulcsordulo érzéseiken. A Karinthy Fri_
gyest l kolcstinzott vefssor fejezi ki nagyon talál an: ,,Nem mond-
hatom eI senkinek, elmondom hát mindenkinek.''
Az ellentmondásos valoság árnyaltabb megismeréséhez tartozik
az is, hogy a népkoltészethedonizmusa mindig is szemben állt a
keresztény erkolcs aszkézistanával. S fokozottan így lehetett ez a
roneszánsz idején. A virágének - ahogy a roneszánsz idején Eur -
pa-szerte elterjedt vágáns típusu szerelmi koltészet alkotásait ne_
Vezték Magyarországon a 16_17. században - nem volt más, mint
szeretetr l aal ének, szerelemének, szerelemr l írt ének vagy szerel-
mesked ének, ame|y szemben a vallás tanította magasztos érzések-
kel, az égi szerelemmel, ftildi szerelmekr l, mindennapos emberi
érzésekrl sz lt. S t, a virágénekek egy csoportia' amelyet annak
idején latordudolá.snak vagy pajkos éneknek is neveztek, ,,faitalan,
botránkoztato'', s j résziik ma sem tííria nyomdafestéket. A 16-17.
századipapok és prédikátorok kozos szerelmi témájuk miatt mind_
két dalcsopoÍtot' a szép szavu virágéneket és a pajkos éneket is
,,hivság''-nakr,,ganéj''-nak tartották' és egyaránt iildozték, irtották.
Szigoruan tiltották a koznépet az ilyen dalok éneklésétl, de még
-egh"llgatását l is.,,Éneklettél-e virágéneket,
melyekben testi
szeretetriil és buja dolgokrul volt emlékezet-?" _ faggatták kímélet_
lentil a szegény gy n t, egy l583-ban kiadott konyv tanírsága sze-
rint. Az egyházi ti ltás ok na gymértékben hozzájárultak ahhoz, ho gy
virágénekeink feledésbe meriiljenek.
Mivel az egyén lehet ségei nagyon korlátozottak voltak, a kiko-
zosítésveszélye nélkiil nyíltan nem szegulhettek szembe az egyéni
létrik keretét ad kozosséggel, mely meghatározott kor eléréseután
minden tagját l ,,megkovetelte'' a házasságkotést. S hogy aházas-
ság szerelmi vagy szerelem nélkiili, az a kozosség szempontiáb l
nem volt fontos. Nem ugy az egyén Szempontiáb l. Nem véletlen,
hogy a magyar népi hitvilágnak alig van még egy olyan tertilete,
mely a tényleges gyakorlatot tekintve is olyan gazdag volna, mint
a szerelmi varázslás. Hiszen a mágikus eljárások segítségével- ugy
hitték - nyílt szembeszegtilés nélktil hidegíthetik el magukt l a
rájuk er szakolt ,,muszáj szeret t'', s nyerhetik el a titokban szere-
tett másik fél viszonzott vonzalmát' vagy kolcscinos szerelem esetén
biztosíthatják, hogy szerelmtik orok legyen. De a mágikus e|játá-
sokhoz folyamodtak azért is, mert a szerelmi élet befolyásolásához
racionális eszktizoket nem ismertek" A szerelmi varázslás elterjedt
105
alapgondolata az ana|ogiás varázslásban nyeri magyatázatai. a rrit
szerint ugyanis ha valaki birtokába jut egy olyan tárgynak vagy
anyagnak, amely testi kapcsolatban állt a áásik személlyel' akkor
ezzel vatázser t nyerhet az illet személy felett. Ha a legény vagy
a lány a másik fél valamilyen ruhadarabját vagy annak csak egy kis
foszlányát (például pendely hasítékát, gatyaÍnadzagot) magátrál
hordta zsebében, cip jében stb', a ruha tulajdonosa nem szabadul-
hatott. Egyik legelterjedtebb eljárás a lábnyom felszedése volt, de
meg lehetett szerezni a férfit a hit szerint gatyamadzagja elégetésé-
vel, bocskora, kapcája f zésévelis. Ktilonosen elterjedt volt a meg-
étetés szokása: a lány a legénynek valamilyen ételben - pogácsában'
borban, levesben Stb. - szerelemgerjeszt Szert (részint n<ivényi,
állati, ásványi eredettí, a népi orvoslásban is alkalmazott szereket
használtak, de sokkal gyakoribb volt saját test'iik valamilyen tarto-
zékának, például nyálnak, vérnek, hajnak, k<jromnek a használata)
adott be' természetesen annak tudta nélktil. Fordítva már kevésbé
volt gyakori: férfi n t ritkán étetett meg. Az elhidegítéshez az
el bbieknél általában drasztikusabb, ktilonboz undort kelt szere-
ket alkalmaztak. Az egyén sorsára vonatkoz joslásoknak se szeri,
se száma' hiszen az emberekre általában jellemz az az ohaj, hogy
a jovend eseményeket valamilyen uton-m don szeretnék meg-
tudni.
Az elad lányok az országosan elterjedt szerelmi j slások révén
els sorban azt igyekeztek megtudni, mikor mennek férjhez, ki lesz
a férjrik' milyen nevtí, milyen foglalkozásu. Ezek a j slatok nem-
csak játékos id toltésként szolgáltak, s t els dlegesen nem akként,
hanem a vágyak, ,,kiélésének''lehet ségeként. A titkon remélt vágy
val ra válásának esélyeire Vonatkoz an akarták a sorsot kiftirkészni,
és ,,állásfoglalásra szorítani'' mind a véletlen el jelek, mind a szán-
dékos josl eljárások révén.
Az András-napi vagy Luca-napi gomboc- vagy derelyef zés
során tizenhárom gombocot készítettek, és tizenkét cédulára férfi-
neveket írtak fel. Éjreu<or a forr vizbol kikapták a viz szinére
els ként feljov gomb cot vagy derelyét, s amilyen név volt benne
a cédulán, olyan nevtínek hitték a férjet' vagy ha a cédula nélktilit
vetette fel els nek aviz, azt' jelentette, hogy egész évben nem megy
férjhez a lány. Általános volt, hogy Luca napJán a lány háromszor
beleharapott egy almába' majd kiállt a kapuba, és azt tartották'
h<igy olyan keresztnevíi lesz majd a férje, amilyen keresztnevii Volt
az els<! arra men férfi.
Ezeknél a férj nevére vonatkoz szerelmi joslásoknál nem azt
akarták tulajdonképpen megtudni, hogy J ska, Dani vagy Jani
nevtí lesz*e a férjtik, hanem azt, hogy vajon a kedvestik vagy a férjtil
106
vágyott legény, akit J skának, Daninak vagy Janinak vagy akárho-
gyan is hívtak, a joslással ,,kideríthet nek'' vélt sors akarata által
lehet-e az élettik pátja, s hogy egyáltalán legyen valami fog dz
annak eldontéséhez, hogy vajon a férjtil jelentkez van-e a sors
konyvébe beírva számukra. Azoknál a joslásoknál, amikor aztigye-
keztek megtudakolni, hogy merre viszik feleségtil ket, egyrészt
szintén a vágy visszaigazolását várták. Például rijév hajnalán meg-
lesték a lányok a kakast, mikor el szor elkukorékolta magát, hogy
merre néz, mert arr l j<in majd a jtivend beli v legény is, s vajon
arta néz-e, amerre a Szeretett, a vágyott lény lakik? De benne volt
az ilyen j slásokban a kitorés, a felemelkedés vágya is. Ugyanis, bár
mindenkinek megvolt a k z<isségben a típus szerinti helye, s csak
ezen beltil volt választási lehet sége, de ha ritkán is, el fordultak
rangon (vagyonon) aluli vagy feluli házasságkotések is, ezért pr -
bálták hát ,,kiperiteni'', hogy az Alvég vagy a Felvég fel l jon-e
majd a kér , vagyis hogy szegény lesz-e, vagy gazdagabb.
Joggal állapította meg Erdei Ferenc, hogy a népdalok, szerelmi
babonák és varázslatok mind a házasság el tti id<íben sztilettek, és
ahhoz maradtak kcitve, mert a házasság már olyan szigoruan kotott
és fegyelmezett élet, amelyben az ilyennek már nem jutott hely.
A paraszti világban tobbnyire illanékony, rovid élettívolt a Szere-
lem, amit nagyon talál an így fogalmazott meg egy balmazujvárosi
asszony: ,,Látott mán szikifiivet virágozni a Hortobágyon? Mer
olyan a szerelem is. Elvirágzik az is hamar, jon a család, a szegíny-
síg' a ktiszkcidís, oszt odavan, de olyan j visszagondolni rá.'' Pedig
a szegényeknek volt meg a paraszti világban a legnagyobb lehet sé-
gtik a szerelem tart s realizálására, természetesen a házasságban.
Azonban a koznapok embert probálo sanyarusága, a folytonos
gondokkal val kiiszkodés megoli a szerelmet. Ezt a keserií életta-
pasztalatot ttikrozi a kozmondás is: ,,FIa a sziikség bejon az ajt, n,
a szerelem kiszáll az ablakon.''
A szerelem a paraszti világ tobbségébena fiatalság izgalmas,
szép' folytatás nélktili, rovid kalandozása volt a tilalomkar kkal
kortilvett édenkertben, amelyb l biinbeeséssel vagy anélkiil, de
hamar kiiizettek, s csak a szegény, akinek semmije sincs, vihette
, -á ''' és vállalhatta, hogy ,,két koldusb l'' kett t,
onnan magával Eváját,
hármat, tizenkett t csinál'
l07

ISMERKEDES, UDVARLAS
A fiatalok ismerkedésérea falvakban régen számtalan lehet ség
ad dott. Ilyen szempontb l szerepet játszottak a ktilonb<jz családi
események (keresztel , lakodalom, temetéS' névnap), melyeken
részt vett a falu sziíkebb, tágabb kozossége. Nagy szerepet iátszot-
tak a fiatalok ismerkedésében a kozcis munkaalkalmak, így például
az aratás) tollfoszto, kukoricafosztás, dcirzsol , sziiret. Sok lány és
legény dolgozott egyutt napszámosmunkákon Vagy a summásban-
dákban. A lányok mulatságszámba men elfoglaltsága volt ivoví-
zétt járni a ,,i kutra'', ahol megfordultak a legények is. Vasár- és
tinnepnap délutánonkénta falu kiizterén vagy a faluszéli gyepen a
jatsz ban ismerkedtek, játszottak' énekeltek, táncoltak a fiatalok.
Az ifiuság társas érintkezésébennagy |elent sége volt a táncoknak,
báloknak. Idegen falubeliekkel valo találkozásra, ismerkedésre a
nagy tinnepek napján tett rokonlátogatáSok' bricsirk, vásárok szol-
gáltak. De a nagyobb mozgási szabadsággal rendelkez legények
télen átszánk ztak a szomszéd falvakba is, hogy elad fa, termény
vagy joszág keresése urtigyén lehet séget teremtsenek aZ ottani
lányok megismeréséreis. Általánosan bevett szokás volt régen,
hogy a kcizeli faluk legényei kolcsonosen látogatták egymás társas
osszejoveteleit. Az idegenb l jotteket azonban a helybeli legények
féltékenyen,ellenségesen fogadták.
Mindezen alkalmak mellett a fiatalok találkozásának, ismerkedé-
sének legf bb helye országszerte a fon, volt, mely az szj betakarí-
tást l farsangig tartott. Íratlan szabály szerint minden leány eljárt
a fon ba, de mentek is szívesen, hiszen kozosen nemcsak a munka
haladt jobban, hanem m kázásra, sz rakozásra is nyílt lehet ség,
a legények jelenléténekvonzerejér l nem is szolva. A fon ban a
kétnembeli fiatalság egytittléte a társasjátékoknak azokat a típusait
fejlesztette ki els sorban, melyek lényege a lányok, legények páro-
sítása. A játékok kozponti eleme a csok és az olelés volt, amit
természetesnek és kifogásolhatatlannak tartott a ktlzosség. Így pél-
dául ha a legény megszerezte a lány orsoját, azt cs kkal, oleléssel
kellett kiváltani a pitvaron vagy az udvaron. A ,,csillagszámlálás'',
,,pitvarazás", ,,pitrazás'' keretében legény, lány azt ,,kívánta ki''
magának a fonobol a sotét pitvarba, udvarba, akit akart, awal
cs kol zhatott, akit szeretett. Az, akit kikívántak, nem tehette meg,
hogy ki ne menjen,_mert megszakította volna a láncot. De nem is
tette meg senki se. Igy rendre minden lány kikerult a pitvarba, és
legény is, ha volt, aki kikívánja. De a huzamosabb testi kozelséget
és érintkezést a fon koztissége elvetette. Ha valamelyik pár a
szokott l csak valamivel is tovább maradt kint, a lány guzsalyát
108
kitették, szoszét megs zták, meghamuzták vrrgy lll('|1' lH HYllIl(llláh,
cl fordult, hogy fonalát eláztatták (guzsalypisiltctt)s )' viu4y llle gszc
gyenítették,nevetségessé tették a guz s alyf ekt e t é sse|, mikor szctszc -
tlctt eszkozét célzatosan az ágyba rejtették.
Az egyházi és világi hat ságok egyaránt tiltották a fon beli élet
világiaJiátékait, a fiatalok kés éjszakába nyul egytittsz rakozása-
it' táncait, a ,,fajtalan, bu|a énekeket ... vagy más botránkoztat
rosszaságokat''' Mert ,,a fon nem egyéb, mint latorságnak hajlé-
ka". A fon ban azonban nem ziillottek el a fiatalok' Ellenkez leg:
a házasság, a családalapítás felé igazodtak, még akkor is, 'ha a
legények tésti k<izeledése darabos, durva volt. ,,Csak ugy gyrirkész-
ttik a jányokat ... mindig három lábon álltunk, ha a jányokkal
gytirk ztrink. De azér csak nem esett kár a jányokban, mint a
íárosiaknál.'' ,''..nyukáltunk mi, hogyne nyukáltunk vona' Min*
denki tudta, hogy kinek szive hova huz, keze-lába oda csusz"', de
a becstiletre vigyáztunk'' - vallották az egykori fon ba iár borsodi
legények.
A Éollektívmunkát, a fiatalok sz rakozását, a házasságra valo
el késztiletet foglalták magukba hál tanya szokásai.
a Sárkozben a
A sztiretet megel z hetekben a lányok kivonultak a sz l be' és
kerepl vel, hujjogatással távol tartották a madarakat az érésben
lev sz l t l. K<jzben találkoztak, beszédbe elegyedtek, tréfálkoz-
tak az ott dolgoz vagy odavet d legényekkel' Ha ilyenkor vala-
melyik lány karika alaku siilt tésztát tiizott egy legény botjára
(szexuális értelmri szimbolum), az meghívásnak számított este a
lányok kozos hajlékába, a hál tanyába. Alkonyattájt már mindegyik
lánynak megvolt a párja. Este vidám mulatozás, dalolás, táncolás
folyt, majd utána lefekudtek aludni: ki-ki a párja mellé. A fiatalok
mellett ott volt ugyan a hál tanya gazdájának a felesége, és vigyá-
zoÍt a fiatalok erkcilcseire. Szerinte azonban ,,konnyebb egy zsák
bolhát megcírizni, mint a fiatal párokat egymástol meg vni''. A sz -
l rzés mulatsága gyakran a presbiteriális iilés el tt végz dott,
mely szigoruan ellen rizte, iigyelte a református falvak lak inak
erkolcsi életét.
A sz I rzésnek ez a modja éppen ugy, mint a kozos fonás, csak
ktils formájában munka, bels tartalma, célja tobb. A ktilonboz
társasmunkák szokásai, játékai, dalai a párvá|asztásra, a jcivend beli
menyasszony, v legény, feleség, férj tulajdonságainak a megisme_
résérevonatkoznak, s nagyon gyakran a fiatalság erotikus vágyainak
kiélésétsegítették el .
A paraszti erkolcs a maga meghatározott rendjében' társadalmi-
lag elfogadott formák kozott kialakította a legények lányokhoz
109
járásának alkalmait. Az elad lányok, legények egyéni vonzalmának
kifejezésére,a házassági esélyek kipuhatolására, s t helyenként
szexuális kozeledésre is alkalom nyílott az udvarlás során. A hagyo_
mányos legényjár napokon: kedden, csutortcjkcin, de leginkább
szombaton és vasárnap este a legények elmehettek a lányos házak-
hoz, más napokon nem illett menni. Az udvarlás kezdetén a legé-
nyek bandában jártak a lányos házakhoz' Ha a lánynak a fiu nem
tetszett, valarnilyen jellel értéséreadta: például nem kísérteki, bár
ez bosszut sztil sértésvolt, vagy a nem kívánt legény kikísérésekor
a lány nem vett magára kend t' hanem a kiskapuban azt mondta,
fázom, s már bucsrizott is a legényt l' Ebb l világosan megérthette
a fiu, hogy nem kívánatos aZ udvarlása. Ha egy legénynek komoly
szándékai voltak, barátai távozása után még id zott egy kicsit. S ha
a lány is szívesen vette kozeledését, beszélgettek még egy kicsit.
Ebben a beszélgetésbenazonban tobb volt a hallgatás, a megillet -
dott lány a sztilei el tt alig-alig sz lt. Ezeken a legényjár estéken
vált aztán igazán komollyá a fiatalok kapcsolata. S ezt mindenki
észrevette, mert a leány nemcsak kikísérte a legényt, de egyre
tovább maradt kinn vele, hiszen míg a házban szem el tt voltak,
kikíséréskora pitvarban, a kiskapuban lehet ség nyílt bizalmasabb
egyiittlétre, olelésre, titkos cs kokra. Az udvarlás a fiatalok egyik
legszebb, legérzelemdusabb id szakát jelentette, amikor viszonylag
nagyobb lehet ség adodott a fiatalok egyéni vonzalmának érvénye-
stilésére, mint a párválasztáskor, amikor a sztiltík gyakran számitá-
son kívtil hagyták az udvarlás során kialakult érzelmeket, ragaszko-
dást. Természetesen az udvarlás teriiletén sem lehet az egész ma-
gyar nyelvterriletre érvényesszokásokat felállítani. Az udvarlásnak
csekély tere nyílt e|zárt,hagyomány rz falusi kozosségekben, ahol
a fiatalok gyakran minden átmenet nélkul keriiltek a házasságba.
Komoly valoságot ttikroz az a ttéfásan hangzo, de elég általános
tcirténet, amikor a legény hosszabb távollét után hazatér, s azza|
fogadják: ,,Megházasodtál, fiam!'' Mire az apatikus belenyugvással:
,,Éskit vettem el?''
Ugyanakkor országszerte nyomai vannak a házasság el tti szabad
szexuális érintkezésnek. Egyes helyeken Szerepet játszott a pr ba-
h zassag, helyesebben a pr ba eredményét l ftigg házasságkotés
szokása, amikor a fiatalok azza| a feltétellel éltek egytitt vagy jártak
ossze, hogy ha meghatározott id n beltil (rendszerint egy év) a lány
gyermeket fogan vagy sztil, házasságot kotnek, egyébkéntpedig
szakítanak egymással. Általánosabb lehetett az un' szeret tartás
szokása, mely nem jelentett minden esetben szexuális kapcsolatot
is' de legtobb helyen rendszerint és tartosan azzal is egytitt járt.
ll0
tjbbe a korbe tartozik a leánylopás, leányszoktetés is. Mivcl ezek
részben a házasság el tti elismert nemi kapcsolat problémakor bc
tartoznak' e szokások tartalmi vonásaira ott tértink ki.
HAZASSÁG ELŐTTI NEMI ÉI-Br
A gyimesi csáng knál a kozcisség által szentesített szokás:. a guzsajos
keietében kedd, cstitort<ik, és szombat este a legény. egytitt hált a
Szeret iével. Gunda Béla leírása szerint guzsajasba a leány hívta a
legényt, s csak ha már tisszeszoktak, akkor mehetett magát l a
legény' Három-négy éven kereszttil is eljárt így a legény a lányhoz.
Ha az egyuttalvásr l a szul k is tudomást szereztek) s ha tetszett
nekik a legény, id nként behívták, megkínálták valamivel, s elbe-
szélgettek vele. Az esetr l tehát tudtak a sztil k, de tudtak a szom-
szédok is, szinte az egész falu. Ha a viszonyb l gyermek sztiletett,
ezt természetesnek vették' és teljesen a legény becsiiletére bizták,,
hogy elveszi-e a leányt vagy sem. Gunda B' szerint: ,,A megesett
leáLrry éppen rigy |ár-kél a faluban, mintha mi sem tortént volna.
Legfeljebb koszoru nélktil esktiszik meg a templomban. Sem a
legényt' sem a leányt, sem a.tofvénytelen gyermeket nem sz lják
meg. A leányt sziilei még csak cissze sem szidják.''
S}éken (volt Szolnok-Doboka m.) még a század els felében is
az íln. polgari es keÍL(kedd, cstitortcik, szombat, vasárnap) hasonl
céllal látogatta meg a legény a leárryt. A leány ilyenkor ruhást l
fekiidt le, s ugy várta a legényt, aki csak a csizmáját hi;zta le, s rigy
fekiidt be a takar alá. Gy ri Klára híressévált onéletírásában így
ír err l: ,,Mikor én voltam leány, s még aze| tt sokkal is, itt Széken
szokásban volt, hogy nyárid ben a leány kint hált egyedtil, vagy a
tornácba csinálva valami ágyféle, vagy bent az els bázbarmeg még
a pajtahíjába j illatos szénába. S erre rákezdték a mondokát:
Hol a leanY?
Pajta híján?
Hdt a legény?
Rajta szegény-
Gy ri Klára írásában mindegyre visszatér motívum, hogy a
szerelem milyen ,,harcba" kerrilt, amikor a szerelmesek magukra
hagyatva egytitt toltotték az éjszakát' A lányok sokszor jobban
kifáradtak a védekezésbe,,,mint a hosszu napi aratásba''. A fiatalok
kezére játsz szabadság csak látsz lagos volt, nem jelentette a ko-
zosség által szentesített szabadosságot. A lány mik<izben onfeledten
111
játszott, sz rakozott, egy pillanatra sem téveszthette szem el l,
hogy a sztizesség is áru, ezt e| nem vesztheti: mert ha az áru
j val áron alul kél el, esetleg el se kél. A férjhez
',megromlik'',
menés a legf bb cél, minden ezt szolgálja. A lánynak rigy kell
védekeznie' ugy kell meg riznie a ,,becsiiletjit'', hogy a leg ny azért
ne ,,truccoljon'', ne álljon bosszut. Ha enged, akkor ugyanaz a
legény megsz l;'a, hogy ,,kurva'', hogy ,,konnyen enged''. A lány-
nak tudnia kellett, hogyan gytimolcsoztesse egyetlen ,,vagyonká-
ját", a sziizességét, ha sztikség van rá, el is veszíthesse, ha éppen
azzallehet megfogni a legényt. A fiatalok szerelmi s egyben társa-
dalmi gyakorlata s az álszent és képmutat etika kozt _ amely
megbélyege zte a szer elmi gyakorlat terméSzetes kcivetkezményeit
- nagy ellentmondás fesziilt'
A Fél Edit által ismertetett pa| c faluba járás szokásának egy
bizonyos szakaszában szintén a pr babázasság jegyeit fedezhetjtik
fel' Ha a leány és ahozzá jár legény is megbizonyosodtak egymás
érzelmeir l, s a sztil k is v t akartak a legényb<íl, és a társadalom
érdekelt része is tudomásul vette a választást' és ebbe beleegyezett,
a fiatalok, akik eddig egymás szeret i voltak (nemi kapcsolat nél-
kril), most már egymás nagyszerer i lettek. Tulajdonképpen ugy
éltek' mint a házasok' de anélktil, hogy szrileik hajlékát elhagyták
volna. A legény ott vacsorázott a lány családjánál, egy tányérb l a
lánnyal. Nyáron lehet leg egyiitt mentek aratni. Kéretésután pe-
dig egy ágyban hálhatott a legény a lánnyal. Ilyen esetben már nem
hagyhatták el egymást, mert ez megszégyenít lett volna mindket-
t jiikre. Ez a viszony hosszabb ideig is eltarthatott, és a formális
házasságktités csak annak az id szaknak jelezte a kezdetét, amikor
a lány már véglegesen férjéhez kcjltozott. Fél Edit ezt a házasság
el tti szokást orhalomban (Nográd m.) szerzett tapasztalatai alap-
ján írta le, de megjegyezte, hogy alapjaiban megtalálhat Kocson
(Komárom m.), Martoson (Komárom m.) is.
Martoson a leg nyjár estén, ha ,,meg Szeretne tapannyi'' a
lányos háznál a legény, elálmosodván kéredzkedett, hogy ,,hadd
fekszek le''. De sokszor kérdezésnélktil is elfekridt a padon. Ha
szívesen vették a legényt, nem sz ltak érte' ha nem' akkor a lány
le is lokte a legényt. A lány az aszta|ra borulva aludt, vagy is
elfektidt valamelyik padon. Az ágyba nem mehetett) mert akkor a
legény is utána ment volna. Mikor már a legény is eleget unszolta
a lányt, tetszettek egymásnak, a sztil k is akarták a házasságot,
akkor a lány egyszoknyára vetk zcitt, és lefekudt azágyba, a legény
nyomban utána ment. Ha egyszer a lány megengedte, a legény
tobbé nem tágított. Eleinte pár héten át az egy szoknya még rajta
maradt a lányon, de azután azt is letette. Ilyenkor a legény már nem
tt2
siitéttel' hanem világos reggel játtbaza, hadd lássák meg, hol volt.
liz a kapcsolat eltarthatott egy-két évig is. A sziil k kivárták' hogy
rr leány egy kicsit korosodjék, és ,,kiadhassák''. Ha csak a sziil k
lrkarták a házasságot, a leány pedig nem szerette a legényt, vagy
p ldául ha nem volt elég hál hely (a lánynak nem volt ktilon ágya)'
itkkor csak a házasságkotés után fekiidtek cissze.
Hasonlo adatokkal más helyen is találkozunk, igy például Ajakon
(Szabolcs m.), a matyoknál, tcjbb Heves megyei kozségben' Kem-
s n (Baranya m.), Kondorfán (Vas m.), Kapuvárott (Sopron m.),
lr mátrai pal coknál és sok más helyen is,azzal a kiilonbséggel, hogy
rrchány helyen megkovetelték az érintetlenséget a fiatalokt l a há-
zasságkotésig. Komárom megyében a fiatalok megkérésután rend-
szerint osszejártak az istáll ba, ahova a lány mákos rétest és bort
vitt, s ott hajnalig elbeszélgettek.
Tárkány Sztics Ern írja, hogy Bálványosváralján (v. Szolnok-
l)oboka m.) sok esetet említettek' amikor a legény csak akkor vette
cl a leányt feleségtil, amikor már gyermek sziiletett, ha pedig a
gyermek halva jott a világra, ez a legényt feloldotta a kotelezettség
alol. Itt egyébkéntazzal indokolták a nemi viszonynak ezt a formá-
ját, hogy a legény gyereket akar, de nem lehet el re tudni, hogy ,,a
vére talál-e'' a lányéval, mert ,,a vére lehet nagyon vékony vagy
nagyon gy<inge".
Társadalmilag elismert népszokás volt, f ként Erdély bizonyos
vidékein, a leánylopás, leányszoktetés, melynek régi torténelmi
gy<lkerei vannak, és tobb tényezo is szerepet játszott okaként. Szi-
goruan tartotta magát az arend, hogy a leánynak ahhoz a legényhez
kellett feleségtil mennie, akit a sztilei kinéztek szármára. A fiatalok
azonban nem mindig nyugodtak bele a szul i dtintésbe. A legény
barátai segítségévelmegsz<iktette a leányt, és három-négy napig
titokban egyiitt élt vele, majd így kényszerítettea lány sztileit a
házasságba val beleegyezésre. Ha a hozzáiárulást még így sem
sikertilt megszerezni, tovább is egytitt maradtak' Néha a szoktetés-
re onmagában az is okot szolgáltatott, hogy a lány teherbe esett.
A ,,lopás'' torténhetett a lánnyal egyetértésben, de szándékai elle-
nére is. Kalotaszegi kozségekben sokszor csak azért tortént, hogy
a lokális endogámia szabályait kijátszva, más faluba is férjhez me-
hessen a lány. A századfordul utáni id kben sokszor pedig csak
színleltéka szoktetést, hogy a házasságkotéssel kapcsolatos anyagi
terhekt l (lakodalom kciltségei, drága kelengye el állítása) mente-
sriljenek. Ily m don az erkolcsot alárendelték a státusnak, mert a
szoktetésnélcsak a lányra maradt a szégyen, de a család és a rokon-
ság mentesiilt ett l, és a szokés szégyene már jobban elviselhet
volt, mint a szegényes lakodalomé. Ha a lány nem vállalta a helyze-
TT3
tet, megtalálta a modját' hogy visszaszokjon, yagy az a legény,
akihez a sztilei szánták, megszervezte a visszarablását. Nemegyszer
vasvillával állták utját a lopásnak, és ebb l sokszor véres verekedés
keletkezett' A foldesuri rendtartások általában tilalmazták, s t
pénzbírsággal sujtották a cselekmény résztvev it. A tett az egyház
részérl az eklézsiakcivetést és az urvacsorátol val eltiltást vonta
maga után. A sztil i beleegyezés ellenére tortén leánylopás nem
korlátoz dott csak Kalotaszegre és kcirnyékére,a Fekete-Ktjros
volgyére, Csík megyében is gyakorolták, valamint a bukovinai
székelyek kcjrében is. A szokás okai ugyanazok voltak, mint Kalota-
szegen' de szerephez jutott még a katonáskodás és a rivalizálás is.
Vagyis a legény azért lopta el a lányt, mert a katonaid letcjltése
el tt nem n stilhetett meg, viszont félt' hogy mire a katonaságt l
visszajonne, a lány máshoz menne férjhez. El fordult, hogy két
legény versengett ugyanazért a lányért, ezért igyekeztek a lánylo_
pással megel zni a másikat. Megttirtént, hogy a kér k igen hosszan
alkudoztak az apával, s ezalatt a lányt egy másik legény ellopta.
N ta is sztiletett r la: ,,Míg a f det alkudták, addig Katát ellopták'''
A lányszoktetés hiába volt a bukovinai székelyeknélis bevett
szokás, sokkal sulyosabb kovetkezményekkel járt, mint Kalotasze-
gen. A lányt szrilei megverték, a lopás kcizremtíkod it megszégye-
nítették,a torvényes házasságkotésig az egyltáz kikozosítette a fiata-
lokat.
A házasság el tti viselkedésnek a magyar parasztságnál nem
voltak minden vidékre egyformán jellemz erktilcsi normái. Míg
bizonyos kozosségek megtiírték' elnéztéka házasság el tti nemi
kapcsolatok bizonyos formáit, addig az orczág más vidékein a lá-
nyok érintetlenségének,sztizességének megkovetelése igen szigorri
volt. Helyenként a legények házasság el tti <inmegtart ztatásának
kívánalma is el fordult' azonban j val ritkábban. A nen*i erkolcs
tulajdonképpen csak n i erkolcs volt igy. Ahol a legények ilyetén
onmegtart ztatását elvárta a kozcisség, betartását nem tudta ellen-
rizni' mint a lányok esetében. A moldvai magyarokná| anászéjsza-
ka után a menyasszony sztizességét bizonyít leped t az egész fa|tl
kozosségénekrnegmutatták. A szlav niai magyaroknál, ahol a szi_
gorri szokások szerint csak a nyolcadik éjiel vált asszonnyá az
rijdonslilt feleség, ekkorra terítették fel a fiatalok fekv helyére a
,,vércis ponvát'', a szrízleped t, melyet a firis anya készített minden
fiának kiilon. A kovetkez reggelen azÍán az or<jmsztil k a fiatalok
hál kamrájába menve megvizsgálták a leped t. Ha nem lett véres
a sziízleped , akkor a férj visszaktildte a feleségéta szrileihez' Ott
élte le életétkozmegvetésben. Még az l9l0-es években is szokásban
114
vtllt a nászéjszaka utáni reggelen megvizsgálni a fiatalok ágyát,
Van-e nyoma aZ asszonnyá válásnak _ írja Penavin Olga.
Ott is, ahol a sztizességr l val meggy z désnek nem alkalmaz-
trik ezt a drasztikus m dját, de a férfi rájott a nászéjszakán, hogy
,,lcverték el tte a harmatot'', ,,eltcir<itt a kisbogre'', VágY ,,csalán
kczébe, nem liliom'': vagyis nem szrízen ment a lány a házasságba,
clzavarta a férj, vagy egyutt maradtak, de élete végéigmell zte,
lr'legvetette. A kozosség által megkovetelt sztizesség meg rzésének
vallásos, de gazdasági vonatkozásai is voltak. A szegény lány egyet-
lcn vagyona a sziizessége volt.
Veres Péter szerint az Alfoldon, ahol nagyon is szigoru a nemi
szokásjog, atájja| és a nép jellemével fugg ez is ossze. ,,Itt mindig
nagy dolog volt a n sulés, mert sok volt a gyerek, és kevés a pénz'
A házasodáshoz sztikséges dolgokat amugy is nehéz volt beszerez-
rri. Mindig lakás* és b torhiány volt, éppen ezért a lányok nemi
clete és teherbe esése társadalmi felel tlenséget jelentett. A gyer-
rnek nyíígés teher, akadály az anyának, nemcsak aférjhez menés-
ben, hanem a munkában és a szolgálatban is. De ezenfeltil is az
lrlfoldi paraszt becstili az onmegtart ztatást' a sztizességetJ amely-
Irck van bizonyos társadalmi értéke,éppen a benne rejl bels
crkolcsi er és a biol giai vonzer miatt is. A sztizesség meg rzése
irz érésidejéig - éspedig mind a férfiaknál, mind a n knél _ termé-
Szetes dolog. Olyan ez, mint a gyiimolcsnek a hamva, virágnak az
illata, és a természetes észjárásrí alfoldi paraszt ragaszkodik is hoz-
't'á."
Ez a Veres Péter-i igazság azonban csak részigazság, és számos
tényez figyelmen kívul hagyása vagy elhallgatása miatt bizonyos
Vonatkozásban apologizálása is az tdevonatkoz lényegi dolgoknak.
Bármennyire is a nemi élet erkolcsos kezdete az ilyen koztisségek-
ben a házasságkotés, az irott és íratlan szabályoknak mindig akadt
megszeg je, és ráadásul nem olyan kis száza|ékban, amelyre azt
mondhatnánk' a kivétel er síti a szabályt.
Kiindulási alapul kétségtelentilel kell ismerni, hogy az ország
bizonyos szabadabb, szabadosabb vidékeihez képest az Alfoldon
puritánabb nemi erkcilcsot k<ivetelt meg a kozosség. Azonban Mali-
nowskinak van igaza, amikor azt iria ,,... a nemi oszton sohasem
lehet teljesen szabad, de sohasem lehet teljesen a társadalmi szabá-
lyok bilincseibe verni. A szabadság korlátai változnak' de mindig
Van egy kor, amelyen beliil csak az élettani és lélektani motívumok
hatátozzákmeg' s egy másik kor' amelyben a szokás és a konvenci
ellen rzése uralkodik.'' Akkor járunk el tehát helyesen, ha nemcsak
a kozosségi elvárásokat szogezzik le, hanem megjeltiljtik a kivétele-
ket is, kinyomozzuk azt, amit az eltérésamplitridojának nevezhet_
ll5
 nénk, vagyis azt a határt, amelyen beltil az emberek rendszerint
megpr bálják megkerrilni a szigorri szabályt.
A paraszti kozcisség szexuáletikai szempontb l sokkal szigorribb
mércétállított fel a lányokkal szemben, mint a fiirkkal. A lányoknál
kotelez volt a sziizesség megtartása' a fiuknál viszont bocsánatos
brínnek számított, ha házasság el tt nemi életet éltek. Ahogy mond-
ták: ,,Ha a legénynek leesik a kalapja, az f<ilveszi, de ha leánynak
leesik' az fol nem tudja venni.'' S t, sok helyen nem is volt igazán
legény, akinek nem volt alkalmi nemi kapcsolata. Kevés volt azok-
nak a legényeknek a száma' akiket nem ,,szabadítottak'' fel, vagyis
szíizen mentek a házasságba. Általánosan ismert a mondás: ,,te-
gény' katona, PáP: oda megy, ahol kap'' vagy ,,A legény ha kalapjá_
ba szarik is, legény mafad.'' Még ha a tiltott kapcsolat miatt mind-
két fiatalt (a leányt és a legényt) egyaránt hibáztatta és el is ítélte
a falu kozvéleménye, mégis mindenkor a leány volt hátrányosabb
helyzetben. Ha gyerek nem is szriletett ebb l a rilrom kapcsolatb l,
de kitudodott, a falu szájára vette a leányt, nemegyszer igen durva
szavakkal illették: ,,btidos kurva'', ,,riherongy'', ,,olyan a vére'',
,,hajtja a vére'', ennek vagy annak az ,,ágyasa", ,,szalmazsákja''.
Altalánosan használták azt a kifejezést, hogy,,éli" a legény ezt v agy
azt alányt, vagy ,,használja''. olykor maguk a legények btiszkélked-
tek el egymásnak kocsmázás vagy tanyázgatás kozben azza|, hogy
kit sikeriilt levenni a lábárol, vagy hogy ,,eZ és ez a jány nem iány
t bbé'', bár gyakran tobb volt ezekben a kijelentésekben a hetven-
kedés, mint a val ság.
A faluban kevesebb alkalom ad dott a házasság el tti alkalmi
nemi életre, hiszen a legényjár estéken, mikor kikísérte a leány a
legényt, tartani kellett a szril k ellen rzésétl, s nem beszélve arrol,
hogy sok kcizcisségben csak akkor járhatott a firi a lányos házhoz'
ha kapcsolatuk komolyra vált, nemritkán csak kozvetlentil a házas-
ságkotés el tt. Bálb l, fonob l a lányok gyakran csoportosan' ban-
dában mentek haza, de ha hazakísérteis a legény a leányt, nemi
kapcsolatra nem nagyon ad dott lehet ség. Kedvez bb volt a hely-
Zet ilyen téren a falun kívul végzett kozos munkák idején, amikor
napszámra' részesaratásra, summásmunkára elmentek a lányok,
fiuk k<izosen, és egész héten vagy még hosszabb ideig maguk kcizott
voltak szril i felrigyelet nélkril, az egymásravigyázás pedig megle-
het sen kétes értékiínekbizonyult. Éjszakánkéntaztan a ktjzos
szálláshelyen, de még inkább kint a legel n' mez n vagy valamelyik
fasorban, árokparton lehet ség nyílt a szexuális kapcsolatra. Ter-
mészetesen ilyen kapcsolatok esetén nem els sorban a
',kikap s'',
,,kcinnyrívérrí''lányokra kell gondolni, hanem olyan fiatalokra, akik
szerették egymást, de a házasságkcltéshez sziikséges minimális
116
ntrvltgiaknak is híjával voltak, igy nem tudtak családot alapítani, s
g y szinte j ogosnak ér ezték az egymásh oz v a|o ilyenfaj ta kcizeledést,
i
,t szcxuális élet megel legezését.
A szegényparasztok lányai koztil sokan szolgál ként keresték
kt'rrycrriket és a házasságk<itéshez sztikséges kelengyére val t. Ezek
krrziitt a látryok kozott szép számmal akadtak olyanok, akik ,'j ba
lctlek'' a gazdáva|, a fiatalurral, vagy katonákkal sétáltak, azok
rrtlvaroltak nekik, és a falubeli fiuk ezekre a lányokra konnyen
r rrrrrondták: ,,Á, katonaszekér a'|" Sok esetben a falubeli fiirk fenn-
l:lrláSa megalapozatlan volt ezekkel a lányokkal szemben, hiszen
l;tll< tiszta, ártatlan lány maradt ezek ktizott is. A cselédlányok
tiillirlon' szinte gyerekfejjel kertiltek el a sziil i házb |' s feliigyelet
lrr_'lktil, szabadabban élhettek, s val ban szabadabban is éltek, hi-
:izcn a lehet ség, a kísértésálland an adott volt, nem beszélve a
kiszolgáltatottság kényszerér l. S a tapasztalatlan lányokat nem
vrllt nehéz lépre csalni pár kedves sz val, apr ajándékokkal, ígére*
tckkel, a valakihez tartozás csalfa látszatával. Megráz adalékokkal
sz<llgált a városi cselédlárryok világár l Gy ri Klára.
A tanyasi, falusi nagygazdákná| szolgál cselédlányok nemi ki-
szolgáltatottsága szintén fennállt, ha nem is olyan nagy mértékben
vagy legalábbis a kísértlehet ségek, alkalmak száma és min sége
rtlás volt _, mint városban dolgoz társaiknál.
Sok cselédlány volt kénytelen eljonni a gazdáját l, mert hiába
volt ,,io helye", de nem akart a gazda vagy a fia szeret ie lenni.
Amelyik lány engedett' annak kedvezett a gazda. De volt olyan lány
is, aki nem anyagi érdekb l, hanem tiszta szerelemb l, a megígért
_ de a társadalmi ktilonbségek miatt Szinte soha val ra nem vált _
liázasság reményében adta oda magát.
Ha kidertilt, hogy a cselédlánynak viszonya van a kenyérado
család valamelyik f&fitagjával, nagyon mega|ázták, és rogtcin elbo-
csátották, annak ellenére, hogy a szexuális viszonyt nem kezde-
ményezte, hanem kiszolgáltatottsága folytán elfogadta. A cseléd és
a gazda kozotti viszonyt szabá|yoz 1876. évi XIII. torvénycikk
meglehet sen egyoldal an a gazdaérdekeit védte. A cselédtorvény_
nek a szerz dés megsztínésérl szolgál részébentobb olyan lehe_
ttíségadodott, melynek értelmezése tág teret biztosított a gazda
száÁára a cseléd elbocsátására. Így például a gazda felmondás
nélkiil is rogton elbocsáthatta a cselédet) ha ,,a cseléd a gazda
gyermekét vagy családja egyéb tagjait rosszra csábítja, vagy azokkal
tiltott vagy gyan s szcivetkezésben él'', ,,ha magaviselete által a
házirendet, a cselédek vagy a ház népe kozott a békésmegférést
zavarja" stb. Bár a cseléd részéreis biztosította a t rvény a szolgálat
azonnali elhagyását, ,,ha a gazda olyan lépésekreakarja a cselédet
tt7
 csábítani, melyeket a j erkolcsok vagy tcirvények tiltanak'' vagy
,,ha a család tagjai vagy vendégei részérl jov hasonl kísértésék
vagy csábítások ellen a gazda cselédjétsikeresen oltalmazni nem
tudja vagy nem akarja''. Ismerve azonban arégi gazdasági-társadal-
mi ftigg ségi viszonyoka| az ilyen, cseléd részérl tortén felmon-
dásnak a cseléd vallotta mindig kárát.
A társadalom perifériáián él a magyar szegényparasztság egyik
'
leghatalmasabb rétegét alkot uradalmi cselédség lányainak áláá-
nos nemi kiszolgáltatottságát _ melyet a kozosség a változtathatat-
lanság apatikus nyugalmával tiirt _ Illyés Gyul a a Pusztdk népe
címiíremekmtívében tárta a nyilvánosság elé' Ahogy Illyés ír|a:
,,... hogyan is vehették volna komolyan a szerelmi biitoklást, ami-
kor évszázadok ota a mai napig arrol is els sorban az az egyoldalu
megállapodás dcint, amelyik a tobbi javakr l, és amelybe .'.-
tanácsos a beleszolás. Az urak, a f<ildbirtokostol le a ''.kik gazdasági
gyakornokig, szabadon rendelkeztek a cselédnek nemciak a két
kezével, hanem egész testével, s ez ellen nem lehetett apelláta' nincs
is._Van hely, ahol a gazdasági tisztek, de még a .'.teanaiakban
fcilcseperedett parancsolok is majdnem minden lányt berendelhet-
nek magukhoz' Ila nagyon akarják.''
Nem lehet azt állítani, hogy csak a szegényebb lányok, fiuk éltek
házasság el tt nemi életet. Éltek a m dosabbak is, ciak k jobban
a szril k szeme el tt voltak, nagyobb volt a felugyelet, és kevesebb
az alkalom. Akik nem nyugodtak bele, hogy a sziv szava helyett a
f<jld szava dcintott, azok sokszor a szexuális kapcsolat kovetkézmé-
nyét, a gyermekáldást pr bálták a szul i akarát megváltoztatására
felhasználni, nem sok eredménnyel. SÍiriín el fordult az is, hogy
a j képtíszolgalegény a gazda lányát szédítettemeg, hogy ben stii
hessen a vagyonba.
Mint már sz ltunk rola, a legények nemi élete sokkal intenzívebb
volt házasság el tt, mint a lányoké. Jelent s résztik, még ha er s
érzelmi ktit déssel udvarolt is valamelyik lánynak, az els izexuális
élrnényt,tapasztalatot a nála nemegyszer id sebb menyecskét l
vagy ozvegyasszonytol Szerezte. A legények részérl általában ter-
mény vagy valamilyen ajándék, ritkább esetben pénz volt ezétt az
ellenszolgáltatás. A lányok - ha tudomást szereztek is udvarl juk
eme cselekedetér l - nem nehezteltek érte, s t, mivel nem merték
vállalni a házasság el tti nemi életet, titkon tirtiltek, hogy ily m don
elkeriilték a,,biínbeesést''.
Az ormánságban, de másutt is, az agglegények alkalmi szexuális
partner helyett megegyeztek férjhez nem ment lányokkal, hogy
egypár mázsa b, záért vagy egy husstild ért egy-két évig rendelke-
zésiikre álljanak.
118
A rnult századkozepét l váltak általánossá a bordélyházak, ame-
lyekbcn hat sági ellen rzés mellett, a tulajdonos vállalkozása foly-
tárr álltak szexuális rendelkezésre a n k, teljesen tizleti alapon.
Vrirrlsok mellett, nagyobb falvakban is megtalálhat k voltak, tob-
lrck kozott pétdául Balmazrijvároson (Haidu-Bihar m.) is. Itt a
ktrzvélemény természetellenesnek tartotta) hogy,,egyik leszáll rula,
a rnásik meg rámegyen'', féltek a nemi betegségekt l, de ett l
írrggetlentil áffél" megtiírt' elnézett tizleti kapcsolatnak fogták fel
ir litlrdély meglétét,melynek igénybevétele els sorban fiatal, n tlen
lí'rliak számfua megengedett. ,,Így legalább nem iíztik annyira a
llsztességes jányokat, ha rájok jott a bughatnékság, mer elmentek
ir l<uplerájba, oszt elintéztík ott.'' Azokat a legényeket sz lták meg
rrrkáLb, akik gyakrabban eljártak a nyilvánosházba, mondván
,,lrtlgy nem sajnálj a azt a sok pízt azokra a n kre'', ,Í:ra ez is nagy
ktrrvahait '' vagy ,,addig jár oda, hogy még <isszeszed valami fran-
r'írt va$} rosszbajt!''.
A fiátalok házasság el tti szexuális életébenel fordult - bár
rrrcg|ehet sen ritkán -, hogy a sztil k, édestestvérek is szerepet
1ritszottak partnerként.
A nerni élet elméleti és gyakorlati megalapozásában a legények_
Ircl nagy szerepe volt a katonaságnak. Katonáknál gyakori beszéd-
rcma volt régen is a nemi élet, nagyon sok informáci t szereztek
ilyen forrásb l is (például koituszpozíci k, ovszer használata stb.).
K"to.'a korukban a legények, kikertilve a falukozosség erkolcsi
kiitottségei al l, sokkal szabadabb nemi életet éltek. Partnerként
lchet séget jelentettek a szabadabb erkolcsi felfogásu cselédlányok,
ir kocsmák borlányai, a ,,személ''-ok, a bordélyházak prostituáltjai,
s t nemritkán a tisztnék is kezdeményeztek viszonyt férjtik tiszti-
szolgájával. Azok a legények is létesítettek a városban alkalmi sze-
xuális kapcsolatot, akiknek már a ,,berukkolás'' (bevonulás) el tt
volt komoly kiválasztott kedvestik, akit a leszerelés után feleségril
is vettek.
A sajátos, kiilonáll réteget alkot pásztorok házasság el tti nemi
clete más sajátosságokat mutat) mint falubeli legénytársaiké. Má-
sok voltak a koriilmények, a lehet ségek. Kint a pusztán sokszor
honapszámra nem láttak n t. Mégis a természet titkos parancsát
ba a kocsmákban,
- ha máshol nem - vásárokon vagy hébe-h
pus ztai csárdákban s zol gálo s z em é lokke|, b o rj ny okkal kielégíthet-
iet. e csikosok ilyen szemponrb l kedvez bb helyzetben voltak,
mint a tobbi pásztorok, mert egy-egy joszág keresése tirtigyén _ jo
lor'aik lévén_ konnyebben mozogtak. igy nemcsak alkalmi, fut
kapcsolatokat létesíthettek, lranem gyakran szeret ilik volt valame-
lyik kozeli tanyában. A csik s lora tilt, a megbeszélt id ben eléje
ll9
 ment szeret jének, s vissza is vitte
l háton. Ahol a juhjárár llliLEsZTA SÁNDoR
ui á. ut iia.át,,ut i s na gyo b b
::í."]".1i :::.\ : _ln:|":, "r' "
voltafalubelilánvokkar,u'-""vor.í"ilffi alka lm

r.!effi;,{! ;;;tJ;.HilT;
,TÍ'"j*;"-'.t
játszottak a faluban
u
Iil#adításában nagy szerl
".ri íro,'uuut"lü-;;k;[.;"iÍ!Íí".líIo'TJ'j Szociologiai írás a Szerelemr l
bacs nék. a ..gi szirajpásztorok kozott
ii3*:::1r^"I11i:.'bb
rideglegényeá is voltak, anr< sorrasem^"B..ir."r. rj
nyugtalanabb véríÍn k járogattak meg. Az iry".'.ii Általában rigy vagyunk a kcjz-
ki u p,r."tar", ,T,torr;;;i", keletii igazságokkal' hogy mi
ttilt<ittek a pásztorot<.kc;zel be;;
;_.; Áur, id<í alatt a tcib magunk nem érezztik ktitelez
n:'":::: ::f g.al ta}''- a" it |-.rr.t ._t tra z a any,i
s z^o t

Kiskunságban. A iélszilajtartá, iá-.)é"

s
^, knak n evez
;"akadtak ilyen n k' Egyi
ték
CK erejuket, bizzuk avilágta: az
eméssze meg. S ahelyett, hogy
r;nf rne1ti :; a"i tás Jo s á. erk<ilcseinket építenénkbel -
*5:::''_:* A hortouagvi
pásztorokhoz' rirti gyén ferk
zo tt
pá."i"ffr.'".-i"e'.riB#:"Ts:.T,:
"a'g; ltik, ostoba m don elraktároz-
iaor.u"" az el ket bu zuk emlékeink t árházáb a'
;í?frii:ji::*l:.1* :'u"i virtust
kuri zumot' a magyar 'á...i."?i
keresték u p.r*oi
i.'
;5i: " p;;;;i"l.: Montaigne

'l'alán csak Montaigne-t kellene értelmezni a tárgyban? Vagy beér-

rri egy aforizmával, ki-ki kezdjen vele, amit tud: Szerelmeid nem
lchetnek ktilonbek, mint amilyen te magad vagy - de olyanok
lcgyenek, akár a poklok ellenére is!

(iyanítom, ha vannak ,,<irok dolgok'', ugy a szerelem az. Buda dr.

ugyan azt mondja egyik írásában, hogy: ,,számos kulturát isme-
ri-ink, amelyben a szerelemnek megfelel élményés viselkedés hi-
linyzik'' - én azonban hajlamos vagyok e tekintetben ismereteink
1lontatlanságát és ítéleteink feltiletességét sejteni. (Amivel nem a
ktilonbségeket akarom tagadni, de err l majd kés bb.) Mert nem-
csak a mi ,,kulturkciriink'' teremtéslegendája kezd dik azzal,hogy
,,...mondá azÚr Isten: Nem j az embernek egyedril lenni; szerzek
rréki segít társat' hozzá ill t''. S nemcsak a míívészetsz l Homé-
rosztol Nagy Lászloig' ovidiustol Shakespeafe-en át Felliniig (és
tovább, és tetszés szerint btjvítve a sort) nagyrészt a szerelemr l"
De a nem konkrét id ben tobb ezer éves, csak létformájában si
pápua Fogo is így beszélt E. Lundquistnak a menyasszonyárol:
,,'..emlékszem, hogy hosszri éveken át bámultam t. Nem mertem
megsz lítani. Ő meg rigyet sem vetett rám. ... [S mid n végi.il Fogo
felbátorodva táncba hívta a lányt:] El tte három éjen át nem alud-
tam. Nappal csak járkáltam, kozben rá gondoltam, és amikor ugy
dcintottem, hogy megkérem a kezét, olyannyira elgyengultem, hogy
egész testemben reszkettem' De amikor rám mosolygott, olyan er s
lettem, mint még soha. Aludni sem akartam.'' Fogo kulturája nyel-
120
t2t
 vének talán szava sincs a s7erelemre, s mégis: tolsztoji pontosság
a szerelmi állapot leírására. S íme, ktizel kétezer éve Indiában így
fogalmazták meg a szerelmet: ,,... a hallás, tapintás, látás, ízlelésés
szaglás szerveinek tevékenysége,mindegyik a maga teriiletén; eze-
ket a lélek által irányított gondolkodás foglalja ssze.'' Ennél to-
vább Stendhal sem jutott' aki pedig l822-benmegjelent konyvében
a szerelem szenvtelen (?) tudományát szándékozta megírni. Ám
mikozben a szanszkrit sZ veg tartalmát ízlelgetem, eszembe jut a
tragikus sorsu Sebastien Chamfort aforizmája a 18. századvég r l:
,,A szerelem, ahogy a társaságban dívik, csak két szeszély cseiebe_
réje, és két b rfeltilet érintkezése.''
Lépjrink kozelebb tárgyunkhoz: mit kezdhet a szociol gi a a sze-
relemmel? Tételezzrik fel, hogy a szerelem _ szociologiai értelem-
ben véve - ,,intézmény''.Ebb l az általános szociol giai kérdésfel_
tevések egyik szála szerint az kcivetkezne, hogy a szerelem a t Íté_
nelemben ,,feil dik'. Mint a munka, a politikai akarat stb. intézmé-
nyei. Ezt mondani éppoly nehéz (vagy még lehetetlenebb) helyzet-
be hoz benntinket, mint azt kijelenteni, hogy A tulajdonsagok nél-
k Ii ember ,,fejlettebb'' mtívészetaz lliász-nál. Ha mrivészetben
egyáltalán fejl désr l beszélhetr.ink, nyilvánvaloan nem ilyen érte-
lemben. A hasonlítás értelmében:mint a mtívészetnek, a szerelem-
nek is lehet,,társadalomtorténete'', lehetnek társadalmak, illetve
társadalmi korszakok, mikor a szerelem szanszkrit m don van jelen
a társadalomban, s lehetnek, mikor chamfort-i m don jeleníti ma-
gát _ legalábbis a társadalom homlokzatán. A szerelemnek meta-
morf zisai vannak _ nem fejl dése.
Ha a szerelem ,,intézmény'', ugy az általános szociol giai kérdés-
feltevés másik szála szerint szervezetként kellene megragadhat nak
lennie. Egy szervezetnek adottak a státusai, s ezek el írnak Szerepe-
ket:. én szerelmes vagyok beléd, Íe szerelmes vagy belém. Ez eddig
rendben is lenne, de nézzrik csak: én szerelmet érzek egy ideál iránt,
akit keresek'..; te szerelmes vagy belé' s szerelmet vall egy
harmadiknak...; Jules és Jim szerelmesek Catherine-ba..'; Éaa
szerelmes Adámba, Janos szerelmes Juliskaba, pedig Évaés }ános
alkotnak egy (családot) egy intezményben (aházas-
''szervezet''-et
ságban), és néhány év mulva ÉvaPéterbe lesz szerelmes, azutár.
meg Pálba. . .! Hol vannak tehát itt a szeÍvezet határai? Ha csak meg
nem elégszem egy messzire és sokra nem viv formálszociol giai
tipol giával (A: 1 személy szerelmes egy képzetbe; B: 2 személy
szerelmes egymásba... stb.)J avagy nem általánosítok egy - egyéb-
ként tarthatatlan _ sémába, miszerint: ,,szerelem : férfi és n
viszonya'' - a szerelem szervezetként éppugy nem meghatátozhato,
mint a barátság! (Ktizbevet leg: Hegel ezt itta: [a szerelemben]
122
,,... a legf bb a szubjektum magaodaadása a másik nem [!] egyik
r'gycnének; ...az érzésbl ered, s mivel belejátszik a nemi ktilonb-
'iig, egyszersmind átszellemtilt természeti viszonyokon alapszik''.)
A kérdéstehát: mi a szerelem a szociol gia számára? Mert ha a
:izerelem az individuum érzelme' ugy a szerelem par excellence a
1lszichol gia tudományának tárgya. Ha pedig - I. Sz. Konnal sz l-
Vil _ szerelem nem csupán érzés,hanem két [vagy tobb! - H. S.]
''a
r'ttlber kozotti aiszony' akiknek boldogsága és a boldogulása att l
liigg, hogy mennyire felelnek meg egymásnak és egymás szrikségle-
Ir:inek, amelyeket maguk a szerelmesek gyakran nem ismernek fel"
ugy a szerelern az interperszonalitások tudományának, a szociál-
1lszichol giának lesz a tárgya. Hasonl an ahhoz, ahogy Masters és
Jrlhnson szexol giai kutatásainak f érdemétmegfogalmazzák a
szakmabeliek: ,,...a kopulatív ciklust a tudomány torténetében els
izben nem egyénileg, hanem a p rok szintjén vizsgálták . .. [mert a
l<utatás objektumát] a két partner kolcsonhatása képezi, amelynek
lcírására leginkább a szociálpszichol gia fogalmi apparátusa alkal-
nlas.tt
Itt azonban megsz lal Deák Tamás barátom, akinek h se, Bole-
r'íz Antal tanár ur - egzisztenciájában kérdésesséválva _ hivatását
il nagy rnu, A mélt sdgát aeszített ail g megirásában leli fel' s erre
kcsziilve egyaránt megismeri a mélt ságos szerelem kínjait s a
rrréltatlan szerelem otomeit; itt megsz lal Deák Tamás, és azt
rtrondja: ,,a szerelem ab ovo antiszociális, lásd R me t és Juliát!''
Íirtsd: szerelem ls társadalom viszonya elrendelésszerríen a szem-
bcnállás, kolcsonosen. Jo, mondom én, de akkor a paradoxon az'
lrogy a szerelmesek aiszonya mellett van egy másik viszony is: a
s:erelmesek és a tarsadalom aiszonya. S így a Szerelmesek ,,boldog-
sága és boldogulása'' nem csak attol ftigg, hogy mennyire felelnek
rneg egymás felismert vagy fel nem ismert szi.ikségleteinek és egy-
rnásnak! S ezzel a pszichol giáb l és a szociálpszichol giábol ui
lcrliletÍe érkeztiink: par excellence szociol giai felségvizekre!
Azt jelenti ez, hogy az általános szociol giai kérdésfeltevéshar-
rnadik szála szerint a szerelem tdrsadalmiasodott uiselkedés, azaz a
szerelmesek sohasem pusztán ex origine bels tulajdonságaikb l,
individuális vagy kolcsonos szrikségleteikb l fakad an éreznek,
gondolkoznak, cselekszenek - egysz val: aiszonyulnaá egymáshoz
cs a kornyezo vi|ághoz -, hanem mindezen tetteikben (számukra
tudottan-tudatlanul) társadalmi meghatározottságaik szerint (is).
Mi tobb, maga a szerelem objektivált fogalma (ennek tartalma) is
hat rájuk abban, hogy szerelmesek lesznek' s hogy hogyan lesznek
szerelmesek.
Axi maként állítom tehát, hogy a szerelem mindig kontextus'
t23
 hritritt, profánabbul: a szerelem mindig a szerelmesek viszonyaib
ágyazottan létezik. Ebben a kontextus-ltitottségben érdemes, egy
mást l nem ftiggetleníthet en, de egymást l elválas ztltatoán- é
elválasztand an, két szférát elktilonítenrink: a ktils kontextust (
meghatároz és regulál krils feltételeket, a mindenkori szij
és tágabb társadalmi kcirnyezetet , a szocializáci -interiorizáci fak
torait) és a bels kontextust (a saját
'élettorténettapasztalatai
feléptil választásokat és reguláci t). Így
is fogalmazirat : a
lemr l val tudásunk és szerelmes léitink a7t ulr l kapott és
beltilr l megélt élményeinkkett s hatása alatt alakul.
Mindeddig csupán a szerelemr l volt sz . Nem haladhat
tovább azonban az elmélkedésbenanélktil, hogy ne
91e1elem és szexus, szerelem és házasság viszonyát. Kívánhatju
ideáltípusként szerelem-szexus-házasság égyetlen konstelraciáuan
val meglétét,s lehetnek is jelen egy id ben. De vakok lennénk
nem látni, hogy ezek mindkét p lus irányában elválhatnak is egy-
mást l: van szerelem szexus nélktil (s nem okvetlentil ketl a tcikélé..
tesen esett csorbaként szemlélntink), van szexus szerelem nélkul (s
ekkor sem mindenképpen <ircimtelen, de még méltoságát sem veszí-
ti sztikségszeriíen), van szerelem házasság netm (tob6, mint házas-
ság), lehet házasság szerelem nélkiil (s ezért még nem
iokol, s talán
nem is elvtelen megalkuvás). Másrészt hányszor azi szenvedjtik
meg élettinkben' hogy az egyik nem jott el, vagy a másik elmrilt!
Félreértésne essék: nem triviális igazságok felemlegetése a célom
e sorokkal, de kozelebb kertilni tárgyam elemzésénéklehet ségé-
hez! Azaz a mindennapok fogalmait a szociol giai fogalomappaiá-
tus rangjára lehet leg sértetlentil átemelni' NévezziiÍezért^ i sze-
Xust szuikséglemek, a házasságot normának, a szerelmet pedig érték-
nek a továbbiakban. (Tudom, a norma betartása is érték,
let is értékkéválhat, f leg ha kielégíthetetlen_ de ebbe az " 'i.ik.ég_
irányba
kiterjesztve a gondolatot, most inkább cisszezavarnánk a dolgokat,
semmint tisztánlátásunkat szolgálnánk.)
'Áuításom 9supán annyi tehát] hogy a'szerelem szociol giai vizs-
gá!at1 akkor lehetséges mind a társadalmi statika (az adottÍelyzet),
mind a társadalmi dinamika (a változás) szempontjáb l, kérdésfel-
tevésrink csak akkor értelmes, ha a szerelrnet-értéh,kénttételezztik,
s így kozelítjtik. Más sz val: a szerelem az értékszociolgia
tárgyko-
rébe tartozik. (Igaz, nem kcivetnénk el rajta er szat<ot,"ha u ,].,d"r-
szociol giába sorolnánk, VagY az erkolcs szociol giájával hoznánk
kapcsolatba stb. De az alaphelyzet e tekintetben áz, hogy _ meg-
gy z désem szerint - minden szociologiai vizsgálat f,ilo''or..,
minden empirikus szociol giai kutatás tutaiaont?ppen ' tcibb szak_
szociol gia illetékességi korébe besorolhat . A munkakoriilmé_
124
tlycl<rc vonatkoz empirikus adatfelvétel innen nézve munkaszo-
, irrlirgia, onnan nézve például ifiuságszociol gia, ha fiatalokat kér-
rlt.ztcm, vagy adalék a nemek szociol giájához,ha n kre terjedt ki
o uirrgálatom. Úgy tíínik,a világ nemes bosszuja egyre specializá-
l,r.lírb*b szemlélettinkon, hogy nem hagyja egy skatulyába besorolni
rrrrrg/lt. A gordiuszi csom t csak egyféleképpen tudnánk megoldani'
lrrr tigy dontrink: a szerelem a szerelemszociol gia tárgya!)
íi'á_e'''es egy pillantást vetniink arra - a teljesség igénye nélkril,
r srrk mintegy jellemzésként -, hogy eleddig hogyan jelent T_eg a
r,zt.rclem problematikája a szociologia kiilonboz ágazataiban.
Szitlte meglep , hogy a szexuálszociol gia milyen kevés figyelmet
rrrt.Irtelt a szerelemnek. Igaz, a szo sokszor el fordul az e témáju
tt iis<lkban, de csak nagyon korlátozott osszeftiggésekben:
például az
kozott, de leginkább csak
,.ls(i szexuális aktus félsorolt motívumai
t.rrí'cmizmusként (szere|emnek nevezve a szeretkezéSt, ,,nemi sze-
tcltnet'' említve szexuális aktus helyett). A magyarázat talán a sok
tt.kintetben mindmáig mintaad , alapmíivet teremt Kínsey szem-
lclctében gyokerezik, aki a maga természettudományi, behaviouris-
t,r Inegalapozottságával a''tettek tényei''-re helyezte kutatásaiban
,, tran[sulyt, a tették motívumaira, a tudati elemekre alig fordított
tigyeláet. S így a kovet k is ritkán fordultak a kérdéskor felé, vagy
r,ltlbnyire csaÍ ;,fi lozofáltak" a szerelemr l, mintsem empirikusan
cs induktíve pr bálták volna társadalmi iellemz it megragadni. Az
crt'ckszociol giai vizsgálatokban is alig-alig találkozunk a szerelem
lirgalmával, éitékkéntval vizsgálatával, leggyakrabban elbirjik az
,,crotika'', a,,szexualitás'' fogalmaiban, vagy elktiloníthetetleniil
llcnne re;i zlt< az ,,emberi kapcsolatok'', a ,,családi boldogság'' stb.
t,.,rminusaiban. A családszociologia pedig - tárgyáb l k<}vetkez -
cn - csak a házastársak párválasztási motívumaként,illetve a házas-
ságtcirténet válságaiban (válási okok) engedi látokorébe kerulni.
Á francia Coleite Garrigues azonban rrrár l967-ben egy olyan,
lr fiatalok korében végzett kutatás eredményeit publikálta, amely
I<imondottan értékkéntfogta fel a szerelmet, s más értékekhez
viszonyított fontosságát igyekezett leirni. A megkérdezés eredmé-
nye szerint a francia fiatalok
79o/.-a vallotta a maga számára fontos értéknek az egészséget,
58oÁ-a a pénzt,
46o/o-a a szerelmet,
34oÁ-a a munkát,
32oÁ-a a szabadságot,
l6o/o-a a barátokat,
I2o/"-a a hitet.
r25
 Az érték(a fogalom) tartalmának megragadására Garrigues
sérletet tett egy tipol gia felállítására is: 1. á szerelem me|hati
zatlanság (,,nem tudok rola beszélni' nem tudom' mi az,*ami
szerelmes vagyok''); 2. a szerelem sztikséglet (,,A szerelem szoli
ritás' Er sebbnek érzedmagad. Nem vagy egyedril)');3.a szerelr
érték(,,A szerelem az, hogy bizalmat létesíienikét iény ktjzcitt.
Továbbá: a tobbi értékekhezviszonyítva a szerelem cenirális érték
modalitásai és p lusai lehetnek: a ,,pillanat'' * az ,,clrcikké vágya''
a ,,kcilcsclrncis kizsákmányolás" _ az ,,egoizmus elvesztése''; a
,, .zio.
l gia'' _ a ,,kozmikus érzés'';a nélktili ideál'' ] a ,,
''tapasztalás
tapasztalt csal dások''; a ,,hiíség'' - a ,,Szexuális szabadosság''
Minden érdeme mellett Garrigues megkozelítésérl azt kell ir,
iuk' hogy inkább jellemz nek tartott ítéletekkiemelése és illusztrá
lása, mintsem m dszeres elemzés, és legf bb hibája, hogy kérde-
zettjei kijelentéseit sem azok krils kontextusaival (társadalmi hely-
zettikkel), sem bels kontextusaikkal (egyéni élettapasztalataikká)
nem hozta osszefriggésbe.
A 60-as évekt l rijjásztilet magyar szociol giában - tudomásom
szerint - el sz<jr Katona Katalin pr bált meg a magyal társadalom
szerelemr l vallott ítéleteirl informáci kat sz..ez.'i. 166 gimná_
ziumi tanulo (fiir és lány) véleményétkérdezte meg a sze lmr l
(sajnos, a ktilonboz osztályoknak a kérdéstis eltér en feltéve:
,,Mi
a véleményeda szerelemr l?'', illetve ,,Mi a szerelem Szerepe aZ
ember életében?''),s a kapott válaszokat val jában rendez elv
nélktil foglalta tipusokba. igy azután (az életkorb l ad d sajátos_
ságokr l sem megfeledkezve) nem meglep , hogy igen vegyes és
-
szinte csak publicisztikai értékrí- a kapott kép: a-,,nem ismeri a
szerelmet''-t l, a ,,nemi tjszt<!n''-t!n és ,,állati''-n át a ,,tcibb éves
szerelmi kapcsolata van''-ig terjed, olyan p lusokkal mint:
-gátja
az értelmi fejl désnek'' - ,,sztikséges az értelmi fejl déshez-''; a zott a sáerelem, s eléggé,,elutasítottnak'' a házasság. Annak ellené-
,,házasságba torkollik'' - a ,,házasságban elmulik''; a házasság el tti
szexuális élet ,,nem helyes'', illetve ,,nem biín'' stb. Hogy fruto.r"
válaszcsoportosításai még Garrigues-énél is esetlegesebÜek, ez ko-
vetkezik a megkozelítés osszehasonlithatatlanul nagyobb meghatá-
rozatlanságábol, elemzése pedig ugyanugy konteitustalan, mint
Garrigues-é
Eltekintve az elmrilt évtizedek inkább ismeretterjeszt szándéku
irodalmát l (Buda B., Szilágyi V. és mások), eltekintve a szaktudo-
mányos igénylíossZefoglalásokt l (említettek, továbbá Cseh-
Szombathy L. és mások), és figyelmen kívril hagyva a tárgyra
vonatkoz esszéket, vitákat, szociografikus publicisztit át (Bánla-
ky P., Varga Cs., Miskol czi M. és tobbiek), melyek ugyan "t ilszort,
tobbé-kev_esbé érvényesadalékokkal szolgáltak u s'er"iém,,helyze_
126
lir(íl'' a mai magyar társadalomban, talán nem is tudnék olyan
llrr'rnkát említeni - és a hiba remélhet leg nem bennem van -,
amely
u vonatkozo val ság tudományos megismeréséhez érdemben sokat
ll(l()tt volna. Kivéteiként Karnarás István - sajnos' ugyancsak
korlá-
trrzott kcirii _ vizsgáLatát említhetem fiatalok szerelemfel-
"magyar
lilgásár l''. Kamaiás ugyan explicite nem nevezi a szerelmet érték-
,,.k 1igu", a szeretetetai-értékrendben helyezi el), de ,,az é|et fontos
,l,llgaíént''keresi meglététkérdezettjeinél, s nagy érdeme, hogy
*ráÁos vonatkozásban t<ísérletet tesz válaszad i kijelentéseinek
krln'textushoz kotésére(például társadalmi csoporthoz, világnézet-
lrcZ tafiozás szerint), valamint _ maradva saját fogalmainknál:
sztikséglet-érték_normaelválasztására a megítéltetésben(,,szere-
lcm és-szex," ,,szerelem és házasság''r 'SZef lem és szeretet'' vi-
szonylatai).
Nem a szerénytelenség okán, sokkal inkább a nem orvendetes
I<cnyszertíség miatt, a torrábbiakban kénytelen vagyok e]s sorban
,, dr. RudasJá''o..át egyiitt végzett saját kutatásom eredményeire
cpíteni. (Hoizátéve itiis: ennek az L969_|974kozott elvégzett' s
t'qzs-ban kotetben publikált vizsgálatnak is szrík az érvényességi
l<tire, s így nagyon kockázatos bel le ossztársadalmilag releváns
kovetkeziétéseiet|evonni' Mentségem: legkevésbéRudas Jánoson
cs rajtam mult, hogy máig nem folytathattuk szélesebb korben
kutatásunkat, ilietve amennyiben folytattuk, azt leginkább "parti-
zánrnunkában'' tehetttik.)
Abban a - bizonyos értelemben természetesen onkényes, de az
adott vizsgálat célján és keretein belri1 mégis meggondolnn'kivá-
lasztott -?rtékegytittesben' amelyben szexus (férfi és n kozotti
rremi kapcsolat),- házasság és szerelem viszonylatait igyekeztirnk
Í'eltárni, u .".*r'ihoz,,mértékta rt an hozzá tartoz nak'' mutatko_
re (vagy helyesebben: azza| egyitt), logy a.z élet^9rtf\ek. kozott
,ninaeítársádalmi csoportbaí(fiatal értelmiségi férfiak és n k,
hatal munkásférfiak és -n k) a boldog házassag az értékrangsorok
r"J.r.j e.. keriilt. Szexus-szerelem-házasság legszorosabb osszefo-
no_"aasat a munkásn k korében találtuk, a legegyenletesebb távolság
a három tényez kozott munkásférfiaknál mutatkozott meg, míg
értelmiségi .'ot a szexus-szerelem ,,tartott távolságot'' aházas-
''et
ságt l, értelmiségiférfiaknál pedig a házasság-szerelem ,,kertilt
mésszebbre'' a szexust l. Más szavakkal: érték-norma_sztikséglet
harmoniája (domináns csoportsajátosságként) leginkább arnunkás-
,'rok volt jellemz , mig az értelmiségi n k tobbsége a
'et.ge'e
sztikséglJt_értékegytittest el nybe helyezte a normával szemben.
Az értámiségiférfiák zcime a szukségletet preferálta az érték-nor_
127
 ma párosával szemben, s a munkásférfiak rétege legegyenlet
ben elválasztotta egymást l a sztikséglete\ az értékété. a .'o
Azt mondhatjuk tehát, hogy társadalmunkban a szerelem értékt
data, házassághoz és szexushoz vdr képzettársítása két
rétegspecifikus: nemek és osztályok szerint is eltér . Ha az elmri
évtized változásait (statisztikákb l, publicisztikai írásokb l, int
jritapasztalatokb l) j l érzékelem' ugy azt' amegállapítást t<eit m
kockáztatnom, hogy a társadalmi csoportok ezén kárakterisztikái
kiegyenlít dés felé mozognak. Miskolczit (és másokat) olvasva
hihetné az ember, hogy ebben a változásban-kiegyeniít désben
mind onáll bbá vál szexusé a f ,szerep, de mágam err l
vagyok,teljesen meggy zve.
Nincs jogunk azt gondolni, hogy a szerelern értékfogalmán
tudattartalmaLlgya.'az mindenki számáta, s f leg azt nemÍihetjri
hogy ez azonos a mi szerelemértelmezéstinkkel" Á m dszeres ta
lomelernzés azt mutatta ki, hogy a szerelem fogalmának értelmezé
se is er sen rétegspecifikus. Hogy ez a rétegsajátosság a szubkultu
rális szocializácio (ktils kontextus_kotottseg) eredménye els<ísor
ban,azt talán joggal feltételezziik. Mindenesetre a szerelém képzet
szexualis kapcsolatot legkevésbé a munkásn k számára asszociál
annál inkább szeretetet, alkalmazkodást és nfeláldoza.st, két ember
szimpátiáját és harm ni ját. S míg nagyjábol egyenl en minden
férfi számára a szerelem szexualis kapcsolatotis jelent' munkásférfi-
ak számára a szerelem-szexus egytitt tobbnyire az ide l megtalála-
sát, a harm niát és a szeretetet társítja a tudatban (de csak alig jelent
alkalmazkod st és egytittlétigényt),értelmiségi férfiak tudatábá sze-
xus és szerelem egytitt inkább csak lelki aonzalomma\, szimpátiával
és megbecstillssel párosul. Értelmiségin k számáraviizont a szere-
lem képzete els sorban lelki r'lonzalonmal társu|t szexuális kapcso-
l atot j elent, nyomatéko s egy iittlétig énny el és alkalma z ko dassa|. IJ gy
tiínik tehát, hogy munkásn k számátaérték és norma sszekapcso-
lása tart sabb id beli távlatot, nagyobb érzelmi stabilitást
míg'értelmiségirétegbe tartoz n k számára értékés norma jobban
;elent,
elválik, a szerelem korlátozottabb idejií, de intenzívebben átélt,
meghatározottabb megfeleléseknek alávetett érzelmi k<ltcidés lehet.
A szerelem értékéneksztereotip általános társadalmi elismertsé_
gére utal, hogy minden társadalmi csoport a házasságkotés feltételei
ktizritt az els helyen említi. Ami persze nem jelenti azt, hogy
minden házasság szerelmi házasság. S a házasság boldogságánák
(j lsikerultségének) feltételeit vizsgálva, már nem is tatállut< az
értékrend csucsán. Helyét a ktjlcstjntjs megértésfoglalja el (melynek
domináns tartalma rétegktilonbségnélktil az egymds segitése'és a
tolerancia egymás hibái iránt, értelmiségiszubliulturában a másik
128
arcrtrély másmilyenséglnek tudomásulvétele), s az értékháttérbe
qltrrul a sziikségletkielégítésmogott (minden társadalmi csoport-
lrrrrr a házastársi szexusban biztosított ktilcsrjnrjs nemi kielégiilés fon-
lrrsabbá válik a szerelemnél). S mikozben a munkásszubkulturában
d litzastársi htíség normája fontosabb az értékmegval sulásánál
(a
b/,crc1emnél), az értelmiségkorében a szerelem értéke fontosabb
Illitrad a normánál is, a házastársi hiíségj vat hátrább kertil a
trttrgscrrban. Igaz, abban már nem tud egyetemleges érvénnyel
.liirrteni, hogy a szerelmet (ha máshoz kapcsol) titkolni kell-e avagy
lrevallani, a más iránti szerelem feljogosít-e a másikkal val szexuá-
lrs kapcsolatra' avagy a másikkal val szexuális kapcsolat akkor
trllcrálhat , ha az szerelemtelen stb.
A kutatás során - tobb, i l lehatárolt szexuális magatartásforma
trrcllett _ avizsgált személyeknek a házasság keretén kívi.il, érzelmi
r szcrelmi) alapon létesitett szexuális kapcsolattal szembeni
attitríd-
is feltárni igyekeztiirrk, cisszekapcsolva ezt azza| a megítéléssel,
lcr
lrrlgy véleménytikszerint a saját álláspontjuk mennyire és milyen
rrriÁyban tér el a társadalmi kozvéleményt l. Azt találtuk, hogy
,r,,lrá a megkérdezettek nagyobb részének(minden társadalmi cso-
1rrrrtban) *korrrrrr"z az étte|mi-érzelmi hozzáá||ása
a házassá-
gtln kívtili, érzelmileg megalapozott nemi kapcsolathoz (egy otfoku
skálán 3,77 és 4,63kozotthelyezkedtek el a számszerríleg kifejezett
t ctegmutat k), ám a megítélésnem kizár lagos, és
rétegiellemz i
v,rniak. A n k korében jelent s az elutasít katánya is, és a munkás-
retegben tekintélyes az ambiaalens álláspontot elfoglal k száma. Az
rrrnblvalencia és az elutasítás egyik f oka az a gondolat, hogy egy
ilyen szerelmi-szexuális kapcsolatnak sztikségszerríen házassághoz
t<ctt(ene) vezetnie; a másik pedig az,hogy az ilyen szerelmi-szexuá-
lis kapcsolatban elveszitett Sztizesség csokkenti a n ,,értékét''a
iiivená beli házastárs szemében. Igazán rétegspecifikusnak azon-
llan az elemzés során a saját rétegattitiíd és a társadalmi kozvéle-
rnény (vélt) attitlídie kozotti kiilonbség bizonyult. Mikozben min-
,lcn vizsgált társada|mi csoporr: nagyjáb l egyez en az ambivalen-
ciáb l enyhén elítélbe hajl nak (2,5L_2,9L skálafokozat kozotti-
rrck) ítéltéa kozvélemény álláspontját a házasságon kívtili szerelmi-
*zexuális kapcsolattal szemben, ehhez képest aZ egyes társadalmi
csoportok a iaját attittidjiiket eltér mértékben nyilvánították tole-
rániabbnak, elfogad bbnak. Munkásn k rétege alig ,egy fokkal''
tartia rokonszenvesebbnek e magatartást' a tobbi társadalmi cso-
pori számár a ezkozel,,kétszeresen'' megengedettebb, mint a társa-
Jalmi kcizfelfogás számáta. Kétségtelen, e tekintetben nem elha-
nyagolhat a ,,kett s erktilcs'' szerinti gondolkodás megléte sem:
t<rilonosen munkásférfiak egy része megengedhetetlennek tartja a
129
 n számára a házasságon kívtili szexuális kapcsolatot (vagy
már elhatározott háZasság jellegrí párkapcsolatban
nek).
Az itt feltárulo empirikus adatokat az elmult évtized ugyancs
ktilonboz értékií,forrásu, érvényességikcjríi informácioivai otv<i
ve' s a változás trendjét hipotetikusan megfoga|mazva, irgy vélel
l. társadalmunkban a szerelem értékvoltát és megítéléséfmegh
tátoz ktils kontextusok ma is egyrészt szubkulturálisak, rétegs
cifikusak, azaz az egyének származásuknak, szocializáci s kozeg
nek megfelel en (legalábbis részben) eltér értéktudatotés tarta
makat sajátítanak el a szerelemre Vonatkozoan;
2. ennek csak látszolag mond ellent, hogy másrészt a szere
onállo értékkéntvalo hangsrilyozása homogenizál dás' általá
sabb elfogadás felé halad'
Itt kell áttérntink azonban a korábban bels kontextusnak
zett meghatározottság gondolatunkra. Szerelmeinket ugyanis nem
csak a kívulr l kapott (szocializált-interiorizált) értékítéleteké
viselkedés-el írások alakítják, hanem a saját életutban szetze
megélt-tudatosított tapasztalatok is (,,alkotjuk'' is szerelmeinket
s talán ez válik egyre inkább dont vé. Rudas Jánossal vég
kutatásunk azon eredményeire hivatkozom e tekintetbe''., *".-l
a megkérdezettek val ságos szerelmi-szexuális élettcirténetefeltá
rása s ennek az értékegyiittesekkelvalo cisszevetése révénmutat
koztak meg. Minél korábbi életkorban (minél inkább a személyisél
fejlenségénekegy bizonyos stádiuma el tt) s ezzel egyutt miné
inkább kiils meghatározottságok miatt (csoportnor'oa, partrr"
er ltetése, státusbizonyítási kényszer, er szak stb.) kertilf sor a
els szexuális kapcsolatra (sokszor nagyszámu kapcsolatra) a r kiÍ'cjl déséiatársadalom
kérdezetteknél, annál inkább csak a ,,szukséglet'' jellemezte a
xust (s esetleg vált vele szembenállová, ,,másfélének''tudottá é
kívánttá a házasság és a házastárs), annál kevésbéjelent meg a
személyek tudatában a szerelem értékként,szabad választásként és
vállalásként, olyan mérceként,at .,|'ez az élet során kés bb is ra_
gaszkodni lehet és kell. Ezzel szemben az els szexuális kapcsolatot
minél inkább a szerelem motiválta, az egyén kés bbi élet- és Szexu-
áltorténetében is annál inkább,, rtékmotivált'',,,belulr l irányí-
tott'' választásokat és viselkedéseket találtunk. Így _ egy más érték-
fogalorn érteimében - mind a szerelemben megélt élÁény,mind a
szexus oromtelisége egy gazdagabb tartalommal jelent meg.
E tekintetben elég szomoruak lehetunk, ha Lo Duca izámos
országban végzett felmérésekadatait kozel egybehangzonak találva
azt állít(hat)ja, hogy az els nemi kapcsolatok rnotívumaként a
krivetkez adatsor igaz:
130
,,ltzcrt kertilt sor rá:
hogy felszabaduljak (41%)
rrrcrt kíváncsi voltam (24%)
Inert egészséges dolog (I5%)
szerelemb l (lI'Á)."
l)c igaza van-e? Mindenesetre szembeotl ek azok az ellentétes
irIlrisÍáglalások, melyeket néha szakemberek (szociol gusok) tollá_
l,,,l a iárgyban olvashatunk. E' Fischer például a ,,cool-sex'', a
szex'', a ,,szexualitás eldologiasulása'' és
',,l.,,.o'sir-atív fogyasztási j
a ,,lrázasság eltárgyiasulása'' jelenségeit észlelve sotét slatra haj-
ltk: ,'Az a nemzedék' amelyet id t megtakarít szexuális fogyasz-
trtsra neveltek, s amelyet a házasság el tti hideg kicsapongások' a
trrizasság alatti tárgyilagos kozosiilés jellemez) I\em fog megmene-
lrrrlni ai unalomt l, a vákuumt l.'' G. Rocher pedig így ír egyik
krrrryvében a kérdésrl: ,,Napjaink fiataliai korében a szerelem nem
, *,,iá.' megengedett, de valorizált érzésis'
javasolt és ugyanakkor
t"lnagyítotí is; feltehet en) mert az erre az érzésre alapult házassá-
gtrt tisztességesebben csinálhatni hiszik, minÍ az észre alapozott
iirizasságot; .uu t tor'.tkez en ugy vélik, hogy egy házasságnak'
arrrclyei nem lelkesít tobbé a szerelem, fel kell bomlania, és a
lt.rÍinak vagy a n nek riuj szerelmet< lehet vagy kell keresnie. Más
, ivilizáci kkal és más korszakokkal osszehasonlítva, a modern tár-
litdalom tagjainál a kibontakozást, a fejl dést részesítiel nyben a
rzcrelmi érzéskifejezése teriiletén is. Társadalmainkban a szere-
lemnek kétségtelentil kiilonboz meghatározásokat adhatunk, a
r iszta erotizmust 1 elindulva egészen a legspirituálisabb
fogalomig;
tle nem tagadhatjuk le a szerelmet, s nem foithatiuk el annak
ezen típusába szocializált személyeknél.''
A magam részérl nem akarok sem meggondolatlanul kiátkozni,
scm fel[ tlentil lelkesedni. Örvendezem, ha a szexus felszabadu1
cvszázados tilalmak, oromtelenségek kotottségeib l _ de nem orijL-
lrik, ha puszta aktussá, társas Sporttá vagy p tlékká válik. Udvoz-
liim, ha a szerelem értékeáltalánosan elfogadottá lesz, s Szeretkezé_
scink szerelemben fogannak - de nem hiszem, hogy emberi kapcso-
lrrtaink egyetlen megtart -megsztintet érzésea szerelem lehet.
n házasságot szovetségnek tartom csakis kcizosen megoldhato fel-
ltdatokra - d. felbonthatatlan; s bár gyermekeink mindig
''.-
rnegszenvedik a válást, de rajtunk mulik, hogy ne csak sértiléseket
kapJanak t le. Szembenézek vele, hogy ,,átmeneti kor átmeneti
cÁbere'' vagyok magam is, ahol szexus-Szelelem-házasság hárma-
sában is sokiior a ,,minden szétesett'' vizi jarémlik fel és ijeszt. De
talán nem csak szétesett, inkább átrendez dik, s még ,,nem állt
tjssze''. S ugy látom: ami látásunk-megkozelítésirnk eltér |átszatai'
t3t
a,,szerelemtípusok'' v áltozatai' érték_norma*sziikségletvarié
mcigott meghuz dik, ez * emberképtink aalsdga. Meri lehet,
a falra még id nként kiirjuk, hogy ,,legf bb értékaz ember''
társadalmi-egyéni tetteinkben leggyakiabban err l fe
meg. S ahol politikát l-kozélett l magánéletunkig, munkát l
bad id ig, jogt l szokásig a legtobbszor ez marad kívril a t
mércéjén,ott miért éppen a szexusban, a szerelemben, a házassá
ban lenne leginkább szemrink eltjtt? Pedig valamikor mind e
tulvilágra szegezett vallásos tekintet istenbén fogalmazott emb
képe, mind egy evilágra irányult gondolkodás normának kív
emberképe (',Tételezd fel az embert mint embert, és a világhoz va
viszonyát mint emberi viszonyt, akkor csak szeielemért"kaphat
szerelmet cserébe, csak bizalomért bizalmat stb.'') birtokábán r
az igazságnak. S nem tartom véletlennek, hogy az emlegetett vi
gálat szerelemre!-szexusra-házasságra vonatkoi elemzéseiben
esetben vallottunk kovetkezetesen ,,kudarcot'', amikor ezek ért
két-tartalmát világnézethez pr báltuk kotni. A miívészetnek
ezérttárgya évezredek ta a szerelem' mert benne az ember, a telj
ember, a korával-társadalmával harm niában, perben-hárag
áll bélyegétmagán felmutato ember jelenhei meg. A szere
'
társadalomtcirténete ezért az ember társadalomtortéáete is. É
me_zései és megnyilvánulásai formáinak tcirténete.
Es ezért gondolom, hogy szerelmeink olyanok, amilyenek
magunk vagyunk, amilyenekké magunkat megtartva-méghalad
változunk.
t32
MISKoLCZI MIKLÓS
Kcttcít (nem) Szeretni
l,clret-e egyszerre két (tobb)n vel házasságban élni? Nem. Ez
rtgyanis ttirvénybe i.itkoz buntetend bigámia.
l)e lehet-e egyszerre két' (tobb) n t szeretni? Lehet-e két (tobb)
rrii kozott ingázni, az egyiket szeretni, de a másikkal családot képez-
rri7 Lehet-e egyszerre két (tobb) n t nem vállalni, ám az egyikkel
rt:trdszeresen szeretkezni, a másikkal pedig gyereket nevelni? Éskét
rtiibb) férfival? Ez ut bbi kérdésekrevajon lehet-e a nyolcvanas
r'vckben kategorikus nemmel válaszolni? Ésmiért nem? Mivé lett
lt szerelem, és mivé a monogám házasság? Mivé is!
IJgy rcivid tanulmány el tt talán tul sok a kérd jel, de hát megol_
,llist (kielégítválaszt) nem is igét a szetz , aki egy hasonl tárgyir
ktlrryvon dolgozva kapta a Gondolat Kiad megtisztel felkérését,
r's aki ebb l a késztil munkájáb l pr bál osszeállítani'vázlatos
ttl'agyatázaÍokat, (remélhet leg) továbbgondolásra érdemes magya*
l ÍZatokat' amelyek feltehet en nem is érvényeseka magyar társada-
lrlln egészére'mert nyilvánval an osztály-, réteg-, iskolaivégzett-
,.i'g-, lak hely- és attitiídspecifikusak. Kovetkezésképpenvizsgála-
t :im, tapasztalataim, meg állapítasaim érzsényétnem tudom kiterj esz-
t ,'ni az egész magyar t rsadalomra, igy a munkásokra, a parasztság-
rl, az egészen fiatal korosztályokra stb. Meg kell maradnom saját
ri'tegem (értelmiségi)'saját korosztályom (3o-40 év), saját lak he-
lycm (városok, nagyváros) provinciáin beliil. Ez azonban nem je-
lcrrti rnagának a jelenségnek az elszigeteltségét. Azért Sem' mert
l'i'tegem, korosztályom általános életmodminta_ado szerepe jol is-
lltcrt és államilag is preferált. Ha csak a házassággal kapcsolatos
:;z<lkásokra koncentrálok, akkor is kijelenthetem, hogy az értelmi-
scg betolti mintaad szerepét, hiszen annak idején a házasságbontás
t'lscísorban értelmiségimegoldás volt, ma már azonban nincs osz-
rályhelyzetre utal specifikum.
Máskrilonben nem hiszem' hogy manapság számottev eltérés
r33
Volna a városi munkások és alkalmazotiak, illetve az értelmi
házasságetikai felfogásában és viselkedésében. Leszámítva
Szetesen az értelmiségi létforma széls ségeit. Ugyanezt a leszámí
lást persze el lehet végezni a munkásosztály als régi iban is, a
vagy csaknem lumpen elemek kozott, minthogy a szuperértelmisé
giek és a lumpenséghez k<izel áll k nemi erk<ilcsi szabadossá
szexuális szokásai (milyen érdekes és figyelemre mélt tény!) sok
szor kcizelítenek egymáshoz. A széls s gekr l azonban t
nem írok, nehogy rám stiljon a dicstelen m dszerek dicstelen ter
jeszt jét illet vád.
Két feltételezéstazonban engedélyezek magamnak - Az egy
szerint: a rnegfigyelés alá vont informális csoport tagjainak házassá
gában biztosra vehet , hogy benne el bb vagy ut bb megjelenik
krils kapcsolat. Akkor is, ha a partnerek eleinte ezr lehe
tartiák' akkor is, ha egy ideig tiltakoznak ellene. hz általá
eldontend kérdéstehát nem azrhogy monogám házasságban
ktils kapcsolatokkal terhelt házasságban éljenek-e. Ebb l kov
zik a második feltételezés, amely szerint eldonteni már azt kell
hogy a ktils kapcsolattal míík<idjék-e(meddig és hogyan) a
ság, avagy inkább a válást kell választani.
Készséggel elismerem, hogy veszélyes feltételezésekezek,
nem alaptalanok. Másfel l pedig szrikségesek ahhoz, hogy pon
sítsak, hogy az olvas tudja: kikr l írok. Ahhoz már nem
bátorság, hogy 1983-ban kijelentsem: sok és egyre tobb házasság
ban kell(ene) integrálni a krils kapcsolatot. Más kérdés'hog'
sikerul-e és hogyan.
De hát mennyi ez a sok, hogy ilyen feltételezéseket indukál,
mihez képest sok?
A. C. Kinsey amerikai szociol gust idézve és a negyvenes é
végénkelt adatait a nyolcvanas évek hazai viszonyaira adaptá|va azt
kell mondani' hogy a házasságban él negyven éven aluli férfiak 50
száza|éka, a n knek pedig26 százalékatart vagy tartott fenn valaha
is krils kapcsolatot. Abszolrit számokkal kifejezve ez félmilli ma-
gyar férjet és háromszázezeÍ ma1yar feleséget jelent. Persze a tudo-
mány és a féltudomány, de az ,,itélet" Szempontiáb l is másként
kezelendcí egy alkalmi, véletlen' soha vissza nem koszon ,,megin-
gás'', és ismét másként az a kiils kapcsolat, amely életformává
terebélyesedik' álland vá válik, akárha ugy is, hogy benne a partne-
rek id r l id re változnak. Ez ut bbiban a családi célok, értékek
fokozatosan veszítenek erejrikb l, a krils kapcsolatokat folytat
házastárs lassan kívtil reked, kiszorul a családb l, és végképp indi_
vidualizál dik. Ezzel szemben az alkalmi ,,megszédiilésnek'' rit-
kábban van jele, ktivetkezrnénye a családban. Tapasztalataim és
134
lcltctelezésem szerint mindkét táborban létszámnovekedés regiszt-
rulhato.
A tapasztalatok miatt legfeljebb szégyellhetem magam, de mivel
irrdokolhat a feltételezés.Konnyií és olcs megoldás volna azt
rrrtlndani: Holgyeim és uraim, nézzenek maguk koré, vegyék sorra
isrrrcrcíseiket, barátaikat _ mert ez még akkor sem bizonyíték,ha
tlrlkszor annak (elégségesnek) látszik. Valamivel meggy zobb a vá-
lrisi adatokra hivatkozni, bát ez sem egyértelmrí. Néhányan elvál-
rrlrk anélkul is, hogy akár el bb, akár csak a romlás id szakában is
rrrcgkostolták volna a ,,tiltott gytimolcsrit'', és sokan' rengetegen
vltItnak, akik rendszeres félrelépk, mégsem szaporítják a válások
számát. Amely amugy is magas és novekszik. Jelenleg már minden
lriirom házasságkotésre jut egy legitim, tehát bír ilag kimondott
v;rlás. Nem árt azonban tudni, hogy évente 3a_40 százalékkal tobb
l,lilokeresetet adnak be, mint ahány bont ítéletszriletik, és rninden
ki't legitim válásra jut egy illegitim kulonélés. A felbontott házassá-
gtlk feiében harmincévesnél fiatalabb ,,ugyfelekr l'' van sz , és a
vílások 35 százalékát már olyan házasságokban mondják ki, ame-
lyckben az egyiitt eltoltott id nem érte el az cit évet. A 39 éves
li'rÍiaknál is33 száza|ékkal emelkedett a válások száma tiz év a|att,
cs ugyanebber' aÍiz évben (1970-1980 kozott) az iímételten elvál-
tlrk száma is megkétszerez dott. Ha a mai válási gyakorlatunk
tlrrtosnak bizonyul, akkor minden második házasság válással fog
vulgz dni, miel tt a házasfelek elérik a hatvanéves kort. A házasság-
llontást és a ktils kapcsolatokat' azért merem osszeftiggésbe hozni,
ltlert ktilfoldi és hazai szakért k is megteszik ugyanezt.
Magyar szerzot I is olvastam már, hogy a ,,házastársi híítlenség''
eppugy tomegjelenséggé vált, mint a házasságbontás. De míg a
llrrntásokr l vannak adataink, a krils kapcsolatokrol abszolute nin-
cscnek. Vizsgáljuk már, hogy melyik kisfiunak melyik konyv tet-
szctt legiobban, hogy ki miért koltozik, és mi a véleményea f noké-
riil (meg ne bánt djanak az rintettek!), de szexuálszociol gia nincs
Magyarországon. Csak találgatni tudunk, és ktilortboz (másrol
szolo) vizsgálatokra hivatkozni, hogy ott a megkérdezettek hány
százaléka ítélivagy fogadja el, netán helyesli is elviekben aházas-
sligban él k kiilso kapcsolatait. Meglep en sokan fogadják megér-
lc'ssel. Ezek az (elvi!) számok azonban még a kozvélemény kipuha-
trllására is alkalrnatlanok, hiszen nemegyszer tapasztaljuk - más
l<Órdésekben is -, hogy a vallott elvek és a tényleges rnagatartás
l<(izott enyhén sz lva eltérésekvannak. A lelretséges eltérések il-
lusztrálására - hogy ne tájjon annyira! - ktilfoldi példát hozok'
()'zeízel Endre mint tényt említette egyszer: Angliában a sztilet
gyerekek 7 száza|ékárol orvosilag is kimutathat , hogy vér szerinti,
135
illetve a jog szerinti apa nem ugyanaz a személy. Vagyis más az
mint aki a gratuláci kat folveszi' Egy másik angliai vizsgálat vi
szont arr l tanriskodik, hogy a megkérdezettek 90 százaléka
telmiien fontosnak tartia a házastársi hiíséget.(Bár az is lehet,
éppen a hiiséget kevésbédijaz k koztil kertilt ki az a bizonyos
száza|ék.)
Egyszer a neves n gy gyász, dr. Hirschler Imre jel
emlegettem a híres_hírhedt Kinsey-számokat. A doktor
magát, és megjegyezte: jo volna, ha csak ennyi volna.
De miért volna j , vagy jobb a kevesebb?
Gondolom, Hirschler Imre csak egy társalgási fordulattal min sí_
tette a lehet séget, és remélem, hogy valamennyien csak megszo_
kásbol cs váljuk a fejtinket, ha ktils kapcsolatr l hallunk (feltéve,
ha nem vagyunk benne kozvetlentil érdekeltek). A fejcsoválás a mi
égoviink alatt egyébkéntmár csak nagyon szelíd rosszallást, inkább
szelíd beletor dést jelent. Nem tudunk mit kezdeni ezzel a jelen-
séggel, és a tétova tanácstalanság alighanem maga is okká érlel dik.
Elhihetik, hogy nem akarok ktils kapcsolat-ellenes szankci kat
stirgetni. Nem is hiszem, hogy akármilyen er teljes társadalmi
tiltás célravezet lenne. Ismerem azt a fellélegzésnek hat anekdo-
tát(?) is' amely szerint a párt KB ilyen-olyan keltezéstí határozata
szerint (tobbféle dátum van forgalomban) a párt p... tigyekkel nem
foglalkozik. Tény, hogy a társadalom erk<jlcsi értékeithivatalb l
képvisel és orzo, s t megfogalmaz szervek, szervezetek meglehe-
t sen talányosan viselkednek; magát az esetet csak akkor min sítik,
ha annak olyan kovetkezményei vannak, amelyeket már nem lehet
elhallgatni, árnyékban tartani. Ha például a házastárs hangosan
tiltakozik, ha a ktils kapcsolatbol gyermek szriletik (mert sztiletik,
hiszen l98l-ben a gyerekek cca. 10 százaléka sztiletett elvált, oz-
Vegy vagy hajadon anyátol)' ha a kozvetlen munkahelyi érdekeket
sért, vagy csunyább esetben' ha a ktils kapcsolat felbolygatása
alkalmat ad valami régen esedékes torlesztésre) leváltásra stb.
Egyébként csupán baráti, elvtársi ugratáSok célpontja egy-egy
ilyen kapcsolat, és derék, tigyes fick nak, f...gyereknek min siil az,
akit folfrijt esetben például a beosztásábol is el lehet, el szokás
mozdítani. A vallási tiltásokkal véletlentil Sem azonosulva, s t azo_
kat hangsulyosan és hangosan elvetve, val színtíleg azért min sít-
getiiik deviánsnak a ktilsií kapcsolatokat' mert erre évszázados
beidegz déseink vannak, mert bárhogyan is van, a kiils kapcsola-
tok kikezdik család- és házasságfogalmunk hagyományos tartalmát,
s helyette olyan házasságon beltili titkos megegyezéseket, kompro-
misszumokat léptetnek életbe, amelyeken nincs ugymond se Isten
áldása, Se a társadalom j váhagyása, ktirtil<ltte nem val sulhat meg
136
c trrrsadalmi ellen rzés, és ezért fél , hogy nem képezheti a társada-
lrrttt szilárd, morális alapját. Igaz is, ezek a megegyezések sokszor
rrrrir' a jogi értelemben vett házastársi viszony (anyagi koztiss g és
cr('xLrális kapcsolat) kritériumainak sem felelnek meg.
A házasság és a család funkci inak változásait, illetve a ktils
hn1rcsolatok számszerii ncjvekedésétfeltevések szerint igazolo té-
rrvck (a válás, a gyermekvállalási kedv hanyatlása, a Kinsey-adatok
etlr.) remélhet leg tobbeket meggy znek arrol, hogy legalábbis
ktrzcl járt az igazsághoz az) aki hivatalosan kijelentette: hazánkban
a lrrkáskérdés után a házasságban élésválrtoz etikája' a szerelmi
t1lctben zajl vá|tozások érdemlik a legnagyobb társadalmi figyel-
ttrct. Énmagam akárha a sorrend megváltoztatását is kezdeménye-
rcrn' Budapesten l00-110 ezer lakáskérvényt kezelnek. Gyanítom,
llrlgy ennél lényegesen ttibb az aktuális kiils kapcsolat, a kapcsola-
trlk terhével recsegve-ropogva mríkod házasság, a bizonytalan
1rlviijrí család, a magánéletben változást vár , de dontésképtelen
r'rltber. Egyébként a lakáskérdés megoldását hivatalosan ígérik.
A házasságok javulását egyel re nem.
l.chet_e véletlen, hogy a házasságot min sít jelz k koziil már a
lrc'tkoznapi sz használatunkbol is kiszorult a boldog' Helyét elfog-
lrrlta a legalábbis bizonytalan tartalmu rendezett, amelyet személy-
rr:tisek és párttitkárok szorgalmasan és elégedetten nyugtáznak.
A tudomány inkább a stabil vagy a stabilizálodott ielz t biggyeszti
ir házasságok elé, ha mtíkod házasságra kíválrr utalni. A mtíkod
lrirzasságokat ugyanis már nem lehet leírni egyszeriien a sikeres
vrrgy sikertelen, a boldogvagy boldogtalan, a jo vagy rossz dichot -
ttriak rendszerében.
KtilfÓldi és hazai szakért k egyértelmiíenállítják' hogy a jogilag
Ít'rrnáll házasságok t<ibbsége nem jo, csak stabil' Énmagam a
stabil házasságok koztil csupán a fixálodottakra (rogztiltekre) figye_
lek. Fixal dottnak neaezem azokat a csak jogilag fenn ll (látszat-
tntmog ám ) hazasság okat, amelg ekben az egy ttélésf ormalis, rs alami-
lltcn céhi Íenntarthat saga érdekében a felek id legesen Üagy tart san
huiland ak tudomásul uenni a monogamianak ellentmond aiszonyo-
h.at, illetz;e képesek csupan kompromisszumra építenimind személyes,
nind pedig kijzijs életiiket.
A fixál dás jobbára kozos érdekek kulonválása, az on<is érdekek
lclismerése és azok viszonylag ellenállásmentes vagy éppen agresz-
szív érvényesítése nyomán jon létre. Mint ilyen, akárha rokonszen-
vcs is lehet a primer érdekeire, a házasságok lehet leg mindenáron
val fenntartására figyel társadalom számáta. A fixál dott házas-
t37
 ságok azonban elég nagy titkokat hordoznak magukban aJ
hogy a társadalmi méretíiboldogsághiány egyik bolcs jének
suk ket. Tcibbségrik a szeretetnélktiliségnek, az ellentétek eltulzá
sának színtere, ahol az értékekelvonásának onként vállalt vas'
kier szakolt egyez sége tartia meg a folyton veszélyeztetett egyen
srilyt.
A válások száma magasJ mégis lényegesen kevesebb, mint
érzelmileg vedlett, elbágyadt házassággal számolhatunk.
Szombathy Lászlo az étzelmi kitiresedésr l sz lva a ,,hl
tobbségér l'' beszél. Amerikai tud sok pedig kijelentik' hogy a
jelenleg (ott) mtíkod házasságok 80 százalékában egyszer vagy
tobbszclr már komolyan foglalkoztak vagy foglalkoznak a válás
gondolatával. De Amerikábán sem teszi ..'.g
-i''a.nki! Ott ezer
lakosra 5,l, nálunk 3'5 válás jut évente. Vagyis bárrnennyire diva-
tos, s t egyre divatosabb elválni, egyel re egyiitt maradni sem
divatjamult. A házasságok tobbsége tehát ma'még (már) nem bom_
lik fel azért, mert benne a házasfelek boldogtalanok, vagy ilyen-
olyan mértékben sikertelennek min sítik házasságukat, ámelyb l
saját megítélésrikszerint is kiveszett a tartalom
Kovetkezetes maradok a hipotézishez, tudniillik ahhoz, hogy az
itt és most tárgyalt házasságokban eleve feltételezem a kiils tap-
csolatokat. Ez esetben a sokszor hallott kérdéstugy is megfogál-
mazhatom, hogy: vajon a kuls<í kapcsolatokkal terhes, nem boldog,
csak rendezett' nem i , csak stabil, nem stabil, csak fixál doit
házasságokban mégis milyen érvek mozgosíthatok az egytittmara-
dás mellett, és mi sz l a válás ellen? Színlelni boldog sziret t cimíi
konyvem viharos fogadtatása és kritikái a miértben kulmináltak:
miért választjuk ezt a tobbek által sandának, méltatlannak nevezett
megoldást, tudniillik a ktils kapcsolatokat, ahelyett hogy a Statisz-
tikákat az egekig rontva elválnánk?
Kertész Ákos kiválo ír szép szojátékkal teszi fel ugyanezt a
kérdést:miért választjuk a haladás helyett a haladékot? Válaszol is
saját magának, mégpedig félreérthetetlentársadalmi_politikai tar-
talommal. Úgy véli, hogy vállalkozási kedviinkkel, hitunkkel van
baj' Azok nem vállaiják a házasságbontással járo poklokat' anyagi
és erkolcsi cs dot, akik azt is tudomásul veszik, hogy a világ olyan
amilyen, ti. nem lehet változtatni rajta, nem érdemes lázadozni,
h brirogni, legfeljebb apro megalkuvásokkal, s t sivár alkukkal
lehet enyhíteni a szorításon. Kertész Ákos szerint azért vállaljuk a
ktils kapcsolatokat a tisztességesebb házasságbontás helyett' mert
a hetvenes évekre elrntrlt az álmodazások és a lázadások kora' és
megtanultuk, hogy ne ugráljunk, ne nagyon járjon a szánk, jobb
ugyse lesz, oniljrink, lia nem lesz rosszabb, ne dongessrik a nagyka-
l38
nyílik, keressiik meg inkább a kiskaput, elégedjrink
1rrrl' ugysem
lttcg a minimális programmal, a kis eredményekkel, a nagy robba-
rrrrsrlk helyett a kis pukkanásokkal.
Más kisérlettel is találkoztam, amely kozvetlentil a mai magyar
tirr'sadalom és politikai élet ellentmondásaival kívánta magyatázni
n lrázasságban élésés a szerelem etikájának ezt a mai (és nem is
nrrrtyira mai) jelenségét. Nem hiszek a direkt osszefiiggésben, noha
rtz ittsztiremlést természetesen nem lehet teljességgel kizárni.
Az ismert házasságetikai kép és a társadalmi-politikai viszonyok
,lsszeftiggésének vizsgálatakor inkább abb l kellene kiindulni' hogy
rrz ut bbi évtizedek valoban sok életforma-kihívással, a személyi-
,icgÍ'ejl dés nagy eredményeivel iártak' hogy dont elmozdulás tor-
li'ltt a társadalmi képben és a koztudatban) s mindezek nem is
rrlrrryira megteremtették, mint inkább láthatová tették a monogám
lrlizasság bajait. Amelyek mindig voltak, de titkukat kényszeríiség-
lrtll jobban rizték. Úgy vélem, az c!,sszeftiggések keresésénekez a
t'i'lravezet bb utja, s nem például az a szintén hallott anal gia,
lrrrgy: mivel a magyar társadalom képmutatásra késztet az iskolát l
kt:zdve a nyugdíjfoly sít intézetig mindentitt - egyébkéntez nem
r; igaz! _, ezért a házasságban is szívesen és szokásb l hazudunk
cgymásnak.
Nem val színrítehát, hogy mindenben igaza van a Makra k já-
lrltk, a téma dijakkal elismert kiválÓ ért jének. A kuls kapcsolatok
rlrvatjában politikai-társadalmi oldalr l Sem egyszeriíen a bele-
rryugvás attitrídjével van dolgunk. Énezrittal inkább a sok és sokfé-
lc, a gyakran mondvacsinált álforradalmat megért, megvívott és
rrregbánt nemzedéktink gyanakvására tippelek. Mi már tudiuk,
lrrlgy nem minden arany' ami fénylik, és nem minden forradalom,
lrrrri annak látszik' vagy annak van eladva.
l]leinte sokan, legtobben, csak id legesnek tartják ktils kapcso-
llrtaikat, valami (ha nem unnánk már a fogalmat, azt mondanám)
1líltcselekvésnek,ami igazán nem lehet dont életrikre. Azt hiszik.
Alkalmi' de rendszeres krils kapcsolatok esetén is. Kivált' ha csak
lrz. egyik házasfél (tobbnyire tehát csak a magunk) megingásaival
:;zámolunk, Szinte mindig elhihet , hogy a monogámia feladásával'
l'cladása árán (de már csakis ezen az áron) minden más családi-
lrirzassági funkci konzerválhat lesz. Ésaz is hihet , hogy azeffajta
tartosulásra sziikségiink van. Milyen funkci kra gondolok? Els -
srlrban a gazdasági, társadalmi feladatokra. Kicsit részletezve: a
családi munkamegosztás szervezésére és preferálására, a jtivede-
lcmelosztás változatlan megval sítására, a hagyományok fenntartá-
sára és ápolására, a szocializáci ra és arra, hogy a társadalmi hatáso-
kat is változatlanul krizvetítheti a család, amelynek tagjai már ki-
t39
kitekintenek, és extramaritális kapcsolatokat folytatnak. A ktils l)crsze másra is utalhat ez a férfias záttság. Arra például, hogy
kapcsolatba bonyol d emberek tobbsége, noha a házasságon beltil
t'llbcn a nagy nyíltságban a házasság szexuális viszonyai krilon
kap impulzust és indítékot,házasságát (tegalábbis eleinte) nem klrtcg riát képviselnek, t<lrténetesen: a sz ra sem érdemes kateg ri-
mindenesttil min síti cs dnek. Csupán az étzelmi és a szexuális
irt. (Legalábbis ebben az informális csoportban.) A házastársi sze*
<irclrmszerzési funkci k mtíktidése korul érzi roml nak, tarthatat-
rr'tkezés ebben a korben ugyanis nem t bb' nem más, nem részle-
lannak a viszonyokat. Ebben a mondhatni naiv állapotban és felfo-
tr'zhet bb másként, mint így: házastársi. Ennyi. Tudom, a nyílt-
gásban a helyzet általában megváltoztathat nak, a ktils kapcsolat ,;;tgra, szinteségre felszolít szakkonyvek sem aztajánlják, hogy a
bármikor fékezhet nek, a monogám házasság pedig legalább ugy-
k:iv házban tárgyaljuk meg háloszobatitkainkat. De tiszteletre mél-
ahogy konzerválhat nak, visszaállíthat nak trínik. Ez ut bbi hiede-
írl íérfiszeméremnéllényegesen tobb az a kézlegyintés, vállrándítás,
|em alapozza meg azt a félmondatot, amit gyakran hallottam kiils
rzcrnvillanás, ami azt ielenti: efre nem érdemes sz t vesztegetni, az
kapcsolatokba bonyol d asszonyok szájáb l: fél évet engedélyezek
r'supán házastársi' Ésmint tudjuk, ez szinonimája az unalmasnak.
magamnak.
lllrsonlo társadalmi csoportba tartoz n k, ha indítékotéreznek rá,
rrrkább ,,nem j ''-nak szokták min síteni a házastársi szexuális
Nos, mit mondjak, ez az engedékenység általában tovább szokott
tartani.
l<rrpcsolatukat. Ez a terminol gia valamivel er teljesebb az unal-
rrrltsnál' A karakteresebb min sítésrefeltehet en azért van szukség,
tllcrt a n k megoldási indítékaikatszeretik hangsirlyosabban igazo|-
A szexuális élmény'a nemi kielégrilés a sikeres kapcsolatoknak ma rri. Nekunk férfiaknak elég indítékés igazolás, ha a házasélettink
is legf bb feltétele. (Persze nem az egyetlen feltétele!) Kett s szere-
.'gyszertíen unalmas.
pe k<izismert: ha rossz' ha oromtelen, gyorsan elrontja az egyéb
De hát milyenek val jában a mai házasságon beliili szexuális
kot déseket is; ha j ideig- ráig más természetííbajokat is enyhíte- krrpcsolatok.
ni képes. A férfi-n 'kapcsolatban a szexualitásnak ezt a primátusát
I(épletet alkotni nehéz.
csak visszafojtott, elsorvadt nemi életriket igazolo n k merik nyil-
Képet már konnyebb.
vánosan megkérd jelezni.
Az elmult egy-két évtizedben konyvtárnyi terjedelmií írás jelent
Aki valaha is élt házasságban, vagy ma is házas, tudja, hogy
lillytonosan változo min ségekr l és mennyiségekrcíl van szo. A há-
meg a szexualitás egyéni' családi és társadalmi jelent ségérl. Min-
zlrsságok érzelmi és szexuális tartalma igen bonyolult, és nem is
denkinek van kialakult véleménye,minden társaságban napirendre
vliltozatlan. A változás pszichés indítékait, a szerelem elmulásának,
keriil a téma. Mégis barátaimt l ritkán hallottam értékelhetmin -
ll szeretet vagy a ktjzomb<lsség kialakulásának esetlegességét tudo-
sítést,dicsekvést vagy panaszt sáját házasságuk szexuális tartalmá-
rrlányosan leírni nem tudom, de nem is feladatom. Az egyik lehet-
r l' olyanokt l sem, akik mások házasságát egyébként hozzáért si'ges kép felrajzolására vállalkozom csupán.
m don és szívesen elemzik. Azokt l sem, akik kalandjaik torténetét A házastársak szexuális kapcsolatában
részletesen és kéjjel ktizrebocsátják. Érdekesviszont, hogy a házas- - amely lehetett valaha
kivál , jo, elviselhet vagy csak reményt kelt esetleg rosszul
ságuk ktils képére,a látszatra imigyen (is) vigyáz ismer seim '
crtékelt _, sz val a kapcsolatban szép lassan nyilvánvalo |esz az
feleségeit l gyakrabban érkeznek félreérthetetlen jelzések, néha
iirom hiánya, az <ir<lmtelenség. Ebben a stádiumban sok n felfede-
részletes beszámol k. Mintha mi férfiak szégyellnénk, hogy otthon
zi, hogy a családi ágyat illet en csupán reményekre alapozta házas-
nem vagyunk azok' nem tudunk azok lenni' akiknek a társaságban
ságát. A felismerés id pontjában, meggy z mélységébenbizonyá_
ti szteltet tik magunkat' Alighanem folvállal uk azt a tév edést' mely
ra része van (lehet) a házasság el tti szexuális tapasztalatnak, az
j j

szerint egy szexuális kapcsolat sikere vagy sikertelensége els sor-
ban a férfin mulik. Ezétt titkoljuk az otthoni sikertelenségeket' a
feleségek pedig, kihasználva ezt az ostobaságunkat, ránk hárítják a
felel sséget (ha már magunkra vettuk!)J és felmentést keresve
konnyebben kezdenek mesébe. Vannak házaspát ismer seim, akik
koztil a férjekkel vagyok bizalmasabb viszonyban, mégis a felesé-
gekt l ismerem az intimitásokat'
t40
i'ppen aktuális barátn nek vagy az éppen aktuális krils kapcsola-
r(ok)nak. A premaritális nemi viszony ambivalens Szerepe kozis-
rncrt.
A gyonytir megszerzéséhezvalo emberi jogot, gondolom, ma már
rrcm vitatjuk.Hozzátattozik a teljes emberi élethez, része a kultrirá-
rrak, és egyre kevésbéviseli el az el ítéleteket.
De hát ami oromtelen, azt nem szívesen er lteti az ember. A mi-
L4t
n ség romlása vagy éppen a végtelenbe eltolt javítási lehet sé
magával hozza a szerelmi aktusok ritkulását. Bz már - kivált n
esetében _ az onértékeléselbizonytalanodásával jár egytitt. A
sem kíván'' mondat mogottes tartalma széles skálán mozog: a sér_
tettségt l a megkonnyebbrilésig terjed. Ha a sért dcittség domi_
náns, néhány nagy lélegzetvétel után elkovetkezik a tisztázás kísér_
lete. Erre korszerií tanácsad k is biztatnak. A tisztázáS azon
legtobbsztir kudarcba fullad, mert mindkét fél egyformán sérel_
mesnek érzi a részletez tárgyalást, ktilonosen akkor, ha egymás
feltevéseit' feltételezéseitkomolytalanná teszi egy vagy tobb i l
miíkod ktils kapcsolat. Avagy nedn volna nevetséges a feleség
tapintatosan el adott j tanácsa, célzása egynémely ismert szexuál-
pszichol gus miíkodésétillet en, amikor tegnap (ma délel tt, dél-
után Vagy tegnapel tt) a kiils kapcsolat(ok)ban soha nem látott
sikereink voltak? Ésfordítva, a férj példabeszédea Kama-szutrárol
nem kelt-e mosolyt abban a feleségben, aki szeret je ágyában he-
tente kétszerJ egyszer vagy naponta jta felfedezi saját n iess gét
és annak minden gyonyorííségét?
A házasságon belul redukál d szexuális élet _ még ha a felszínen
megkcinnyebbtiléssel vessztik is tudomásul _ narcisztikus sériilé-
sekkel jár. Es éppen ezt nehéz elviselni, feltárni. Sokkalta nehe-
zebb, mint szerelmi-technikai kérdésekr l beszélni. Ami ut bbi
egyébkéntalighanem eredménytelen a pszichés sérelmek és egyéb
gátlások tisztázása, feloldása nélkril. Néhányszor megpr báltam
rákérdezni az irgynevezett egyéb gátlásokra, sérelmekre. Ijedten
abbahagytam, a válaszok ugyanis egyszertíen értékelhetetlenek vol-
tak. Mert vajon milyen kateg riákat lehetne képezni a csak példa-
ként kiragadott, nem is a legabszurdabb válaszokb l: bajusza van,
ez zaYar (n ); bajusza n , ez zavat (férfi); szájszaga van (férfi);
behallik a szobába, ahogy pisil a vécén(n ); ahogy a cigarettát fogja
(n ); mindig okoskodik a társaságban (n ); amikor a telefonba azt
mondja' hogy: hall (férfi). Nem járhatok messze az igazságto|,
ha azt hiszem, hogy ezeket a gátlo korrilményeket, idegesít jelen-
ségeket' reménytelen vállalkozás lenne ugymond kibeszélni a há-
zasságb l. Folismerve a reménytelenséget, nemkulonben a kony-
nyen felmentést ad kozvéleményt, készek vagyunk tudomásul
venni, hogy a házassági szexuális kapcsolatoknak el bb-ut bb be-
fellegzik. Legfeljebb csondben regisztráljuk, hogy el bb és nem
ut bb. Néha van er nk kísérletezni, néha nincs' néha megértjiik,
máskor már irigyeljuk is azt, aki el bb és nem ut bb határoz, és így
nyer néhány esztend t.'
Egyszeríísítésekrehajlo barátom szerint a mai házasságok mai
bajai azzal kezd dtek, hogy kiszélesítetttik elvárásainkat. Annak a
142
rrgi igénynek, hogy az asszony legyen tiszta és dolgos, a férfi pedig
|ilzan és dolgos, konnyrí volt megfelelni. A j szeret , j feleség, j
Hllyal a hivatását jol gyakorlo, j intellektuális és érzelmi partner
trlcális kodképe egyre távolabb uszik el ltink. (Gondolom, a n k
llgyanezt regisztrálhatják a hasonl an jo tulajdonságu férfiakr l.)
Mivel a házasságban ugysem kaphatunk meg mindent, fontossági
lrlrrendet kell felállítani. ÉseZ a Sorrend nem tinkényes.
A házasságot egyel re adottnak véve, vannak kíviilr l nem p tol-
lrlrto funkciok, nem importálhato érdekek és értékek. Másfel l
vitnnak a kerítéstriloldalán mindig szebben viríto virágok. Ktils
kiclégíthet sége okán a házasságban talán tul gyakran és tul gyor-
srtn lemondunk érzelmi és szexuális elvárásainkr l. Mondhatnám,
kiinnyti szíwel mondunk le, hiszen tudjuk, hogy ezek az igényeink
rrmugy is konnyen és hamar változnak, hogy helytiket ugyis betolti
rrrajd a megszokás, az unalom. Hát eléje megytink. Siettetjtik azt,
rrrni irgyis elkovetkezik. Ezért még csak lelkiismeret-furdalásunk
sincs. Mentségeket sem kerestink. Boldogan tudomásul vessztik a
1ltllitika vívmányait és a tudomány megállapításait, hogy a n k
lelszabadultak a házasság rabszolgaságáb l' illetve, hogy a férfiak
trgyebár eredend en poligárn hajlamuak. Ez ut bbi megkonnyeb-
llulésen még az a véleménysem ront' hogy a férfiak poligámsága
Irr<igott tobben nem biol giai okokat, hanem csupán rossz társadal-
rni szokásokat látnak lapulni. Teljesen mindegy, hiszen a szexuális
rrragatart4s legalább annyira nevelési kateg ria' szokás, mint a bio-
ltigia ftiglvénye.
Ezek után már csak a hosszabb id re, néha <it évre, néha csak
ltáromra teÍVezett) de a val ságban tobbnyire mégis orokre érvé-
rryes elháríto, leépíttaktika kidolgozása és hallgatolagos vagy
l<<rmmunikatív elfogadtatása van hátra. Ktilrjnos hazardírozásnak
tartom' hogy egyébként ravasz és tapasztalt férfiak hajlamosak
lrinni a látszatnak, hogy a harminc-egynéhány éves feleségtik szép
lllssan, vagy éppen hirtelen, lemond aZ otthoni szexuális életr l,
kozombos lesz, és elfogadja a rákényszerített absztinenciát. Azt,
rrrnit cinikusan ugy szoktunk jelolni, hogy: reggel mise, este semmi
sc. De holgyeim! Fordítva is naivság elhinni' hogy negyven kortili
lcrjeket akár saját indíttatásbol, akár a rájuk kényszerítettnmeg-
tart ztatásban végril is hidegen hagy a szex. Nem igaz az a ciniz-
tnus, amivel a férj szerelmi ágyjeleneteket címkéza televízi SZom-
bat esti miísorában!
143
A válásig el kell jutni. Gyakorlatb l régen tudjuk azt, amit
nában a tudomány is igazol, nevezetesen' hogy a házasságban é
nem homogén állapot, vannak állomásai, fázisai, peri dusai. Ezek
azonban csak az ta figyehink onmagunkban is, ami ta a
min ségétnem vagy nem els sorbartaz otthon és a háztartás m
dése, nem a gyerek, hanem f ként a párkapcsolatban érzett
lis és érzelmi kielégrilésjelzi.
Igaz,napjainkban egyre k<innyebben és gyorsabban lehet elju
a válásig. A házasságbontásban peres felek egyre fiatalabbak,
felbontott házasságok egyharmada még ot évig Sem tart. N
hihetjrik azonban, hogy a dontéseket _ még ha konnyelmií
hatnak is _, nem el zik meg vív dások, mérlegelések. Válasz
informális csoportunkban sincs ez másként' Az ide tartozok
dalmi Státusa' életkora, helyzetfelismer képessége, iskolázottsá
felel sségismerete mindenképpen a dontés átgondolása felé mutat
Akkor is, ha a korábbi évtizedekben megszokottnál tobb válásdon
tés sziiletik napjainkban.
A nyolcvanas években elég szokatlan és ktil nos azt vizsgálga
hogy vajon miért maradnak fenn, miért fixál dnak (egy ideig
sokáig) a rossz házasságok. A tud sok, a kozvélemény, kis tulzá
mondhatni, az egész világ ugyanis éppen az ellenkez jével, a házas-
ságbomlások elemzésévelvan elfoglalva. Azért is, mivel egyes nyu_
gati kutat k szerint lassan a házasság természetes befejez d
kell elfogadnunk a válást.
Ha a házasságbomlásnak nincs egyetlen oka (mert nincs!), ak
a fixál dott házasságok magyarázatául sem találhat egyetlen.
sok cisszetev s magyarázatlétezik. A sokb l azonban néhány
tev míikiidése,változása, hatása viszonylag j l nyomon kovethet .
Erre a nyomkclvetésre pr bálok kísérletet tenni azért, hogy a házas-
ságok és a ktils kapcsolatok (egyel re) szokatlanul gyakori szim-
biozisára, egyiittéléséreválaszt adhassak.
Levinger szerint egy kiscsoporthoz tartozásnak (a házasság is
kiscsoport, ha már van gyerek) három feltétele van. l. az ember oda
akar tartozni,2. az elhagyásnak, kilépésnekszámottev akadályai
vannak, 3. a csoportonkivtiliség nem (sem) nyujt megfelel alterna-
tívát. Ezuttal csak a kivtilr l jov impulzusokat, a csopoftonkívtili-
ség esélyeit tekintjrik át.
Azval sziníilegigaz, hogy érzelmi és szexuális vonatkozásban a
házasságok t<ibbsége kiiiresedik, legalábbis a kikacsintás szintjéig.
Ez'azonban még nem jelenti automatikusan, hogy a keresett és
megtalált ktils kapcsolatok fol tudják vállalni, folvállalhatják a
házasságokban elkoptatott funkciok tobbségét, hogy tehát megfe_
lelnek az elvárásoknak. Tapasztalataim szerint inkább az ellenkez -
r44
1rr (il, sorozatos csalatkozásokr l, kudarcokr l beszélhetrink, mivel
t ,\'::ínlelni boldog szeret t címtíkonyvemben ezt kifeitettem) a kuls
krr1lcsolatok tobbsége csupán rokonszenv alapri, csupán egyfunk-
r iíls. l fixal dott hazasságban éléstehát nemcsak a mai házassd'gok
tttttt ségénekmutat ja, hanem a kiils kapcsolatok jelent s részének
Í l l I l a lmár a' tar t almatl ans ág ár a i s j ell em z
' Nemritkátr a totális kap-
t srllatra val képtelenségmegbízhato jelz je, a bektiszont magány
r'lilszobája.
A továbbiakban tehát nem a mi tagadás, ritka ktils szerelem
lrlizasságon beluli sorsát' hanem a lényegesen gyakrabban el fordu-
lrl rokonszenv alapu kiils kapcsolatnak a házasságba tcirtén szok-
vinyos beépítésikísérletételemzem. Azza| a felkiáltással, hogy:
lr szerelem az más! Krils szerelem esetén az alábbiakban kifejtett
,'s a házasság fenntartását célz meggondolások nyilvánvaloan el-
lr;rlványulnak.
l(étségtelen, hogy a kiils kapcsolatokra val ktils késztetés
rrranapság nagy' és alighanem még tovább novekszik ajánlat, lehe-
r(is g és kísértésformájában. Akárha ide sorolhaÍom az észlelt
1rcldák vonzerejét és a sziíkebb-tágabb kornyezet cinkosságát is. De
lrrtgy mennyire nem a bizonyosan j
megoldás lehet sége ntjaekszik a
l' .laszték nrjoekedéséael, arra a fixal dott hazassagok t mege is bizo-
ttllíték.J megoldásokért ugyanis szívesen, szívesebben áldoznánk
liil terhes kompromisszumainkat.
A novekv ajánlatok (lehet ségek, kísértések)kozril ezuttal csu-
ptin egyetlen részletre hiaatkozom' Torténetesen arra' hogy az ut b-
lli években hirtelen megn tt az érzelmi és szexuális kapcsolatokra,
c:saládi státusuknál fogva is nyitottabb feln ttek, nevezetesen az
elváltak száma' Jelenleg cca. 250 ezer elvált n és 150 ezer elvált
lérfi él hazánkban. Lényegesen tobb, mint akár csak tíz éve, és
sokszorosan t<ibb, mint harminc-negyven éve. Koztiliik sokan tu-
llatosan választották a garzonéletformát, mások belekényszerultek,
i:s megpr bálnak kitorni bel le. Akár így van, akár ugy - a nyilván-
val kivételekt l eltekintve -, k készebbek, családi állapotuknál
Íogva legtobbsz<jr alkalmasabbak is arra, hogy partnerré váljanak
a ktils kapcsolatban. Tudom, hogy sok elvált asszony (néhány férfi
is) most odavágja a konyvet, és a telefonktinyvben megpr bálja
megkeresni (egyébkénttitkos) telefonszámomat' hogy j l beolvas-
son nekem, hogy ezt kikérje magának. Rendben van, bocsánatot
kérek. Nem vagyok sanda mészáros, a kérdésujrafogalmazásával
nem akarom visszalopni a régi sommás tévedést,hogy minden
elvált asszony kurva. Err l szo sincs, de arr l igen, hogy az elvált
n<ík koztil nagyon sokan kínzoan egyediil vannak szexuális vágyak
idején és érzelmileg is. (A férfiak is, bár k inkább kezdeményez-
145
anyagiakat' pénzt, egzisztenciát, j kedvet, programot' sz rakozást, trrlajdonképpen azokt l veszi el az utols lehet séget' akik pedig
szinteséget, igazi figyelmet, nyugalmat, gondolatot, tiszta lelkrile- lrrrrguk eredetileg le akarták gyozni a lélekt l lélekig ível távolságo-
tet és leheletet nem ad, mert ha van is bel le, már másnak kínálta krrt. A tart s és kovetkezetes, a kétfrontos semmitcserélés azonban
r siiggedtté, kiábrándulttá, kényelmessé, hazuggá, onz vé és magá-
fel, a házasságában tafija' vagy sokszor egyszerríen csak egyedril
akar ortilni neki. De okos, és a semmiért cserébe nem is vár tobbet ttytlssá tesz, elveszi a szerelem kialakulásához nélktiltizhetetlen ak-
a semminél. Csakis igy veheti tudomásul fiatal, szép barátn je tivitást, indulatot, még a reményt is. Az ember mozgásképtelen, a
htítlenségét,aki nem akkor ér rá, amikor a lány akarja. Ezért tudnak vrrltozástol irt z béna lesz. A legyintésekben nemcsak a rosszul
hosszan - mondjuk a szeretkezés utáni fél rákban _ értekezni a rrríikod házasság ' nehéz tapasztalata, hanem a házasságb l val
taktikár l, amelyet a lánynak ktivetnie kell, ha férjiil akarja fogni ki|cpés perspektívátlansága is ott lapul. S t. Az értékektudatos és
jelenlegi hivatalos udvarl ját. Így járhat fel butuska kis asszonyhoz, ttcrrrcsak társadalmi méretií,de szubjektív elrejtése is.
amíg a gyerek edzésen van' egy neves krilpolitikai ujságíro, vagy
fordítva, okos szépasszony így szerelmeskedhet buta, de mindig
kész férfival. Mindenkinek van valami pupia - mondogatta nekem
egykoron egy holgy, aki igen pontosan igazodott el mások és saját
pupiai kozott.
Ezen az alapon csak azoknak van reményuk egymásra, akik vala-
hol, valamikor, valamiért már megtanultak lemondani a teljesség
reményér l is. A szegényes értékcsereelméletileg nemcsak a kiils
kapcsolatok létrejottét,konfliktusmentes folytat dását, tart sulását
szavatolja, hanem a kovetkezménymentességet is, a házasságban.
Így alakulhat ki két, de tobb olyan kapcsolat is, amely elméletileg
ugyan csakis érzelmi értékekcseréjébenképzelhet el, de amelyek-
bén ilyen csere már régen nincs, soha sem volt, és nem is lesz. Így
lehet igaz a mondás, hogy a kiils kapcsolat a szegény emberek
promiszkuitása.
Nyilvánval ugyanis, hogy a fixál dott házasságokban is vissza-
tartott, elszegényített értékcserérl van sz ' Ugyanazt a harcot kell
megvívni otthon is, mint a krils kapcsolatban, legfeljebb más-más
értékekvisszatartása a domináns. Ez a kapcsolat, pontosabban most
már kapcsolatrendszer, az értékekvisszatartását (a sp rolást) emeli
alapvet , bolcs, kovetend emberi magatartássá, és mint ilyen
messzebbre hat, mint egyetlen házasság és egyetlen kiils kapcso-
lat. Beépul a személyiségbe,az emberek egymás kozotti kapcsolatá-
ba, és társadalmi légkorré,gyakorlattá válik.
Ahogy a funkcionális barátságot elégtelennek, korunk selejtter-
mékének tartjuk, ugyanígy idegenkedéssel tekinthettink a hajdan
szerelemnek nevezett kapcsolatot felszeletel , funkci ira bont tti-
rekvésekre is. Ezze| az utols vár falai d lnek szét. Nemrég még
rigy vélttik, hogy a szervezetek szorításába, a társadalmi szerepeibe
beleunt, onálloságát vesztett ember az egyedrilinek megmaradt
cinzetlen kapcsolatban, a Szerelemben mentheti meg magát. Nos,
a szerelem ilyen felbontása, ízekre szedése, ahogy mondani szokás,
felszeletelése kulonboz modon és helyeken beválthat értékekre
148 149
KAMARÁS ISTVÁN
Ki viszi át a trilso partra?
dr l )
( J elent és a magy ar fiatalok s zer elemf elfog ds
,,Szeretlek", mondjuk, de nem tudjuk, mit mondunk, nem tudjuk
vele kifejezni, amit érztink, nem merjrik végiggondolni, mibe vág-
tunk bele. A személyestilésés a társadalmiasulás szorosan cisszetar-
toz fogalmak, de oly gyakori rendellenes mííkodéstikkelki is zár-
hatják egymást. A szeretet és a vele egyjelentésríszerelem burkában
olyan klíma alá kertilhet ez a kett s, hogy egymás szinonimáivá
válhatnak. ,,Szeretlek'', mondjuk' de nem tudjuk vele kimondani
a titkot, mégis csupán kimondásával és meghallásával komoly mér-
tékig megn het esélyiink arra, hogy megfejthesstik a titkot. Ez a
titok, mint minden t<irténettel rendelkez jelenség, bár csak rigy-
gyel-bajjal mérhet , a szociol gia m dszereivel is becserkészhet .
Hogy elfeledkezem-e miatta az ideálrol, hogy lemondok-e kedvé-
ért az ideálr l' hogy t tekintem-e idálnak, hogy nem tekintem t
ugyan ideálnak, de megadom neki az ideálnak kijár tiszteletet,
vagy hogy éppen kett nk kapcsolatát pr báljuk meg az ideálishoz
kozelíteni, ezt lelktinkon és pszichikumunkon kívul nagymérték-
ben meghatározzatorténettink, társadalmi helyzettink és nem utol-
s sorban az is, hogy mit ért nk szerelmen, hová soroljuk értékeink
és céljaink kozott.
A SZERELEM A FoNToS DoLGoK KÖZÖTT
,,Életem: 1. a sziiletés pillanatai, 2. az els lépéseka gyermekkor-
ban, 3. els benyomások a ktilvilágrol' 4. a nagy vodai szerelmek,
5. belépésaz iskolai életbe, 6. a tanulás els éve, 7. nagy szerelem
a tanít nénibe, 8. megismerkedés a problémák tomegével, 9. a
nagyvilág dolgai iránti érdekl dés kialakulása, 10. a diákszerelmek
kora, 11. bevezet dés a szex és az érzelmek világábar 12. az é|et
150
crtclmezésének kialakulása.'' Egy tizenhat éves szakmunkástanul
',lilmforgat kcinyve'' életérl. Ebben a terjedelemben nehéz lenne
tcljcsebbet kívánni. Minden benne van, bologattak olvas i. Igazat
rttltam
rrgyanis
nekik. Tipikus, tették hozzá. Ez ellen már tiltakoztam,
a tipikust,,átlagos'',',gyakori'' jelentéssel használták.
A ttibbi ,,életfilm'' koztil csak egy-kett hasonlított erre, inkább
ttlrcdékek, torz k, hiánylisták voltak, amelyekb l konnyebb lenne
1il íilmet csinálni: kiálto hiányaikr l, ingerl szi.irkeségtikr l'
l.]vr l évre megkérdeztl'ik a bakonyoszlopi olvas táborba érkez
szakmunkástanul kat, hogy mit tartanak fontosnak, és amikor vá-
llrszlehet ségeket kínáltunk, a szerelem a huszoncit ,,fontos dolog"
ktizul csak atiz-tizenotodik helyre kerrilt, és csak minden második-
lrlrrmadik említette meg azok koztil, akik a szabadságot, a mtiveltsé-
|i('t vagy az egészségetjelolték legfontosabbnak. Az életcélokkozott
rrrcg hátrábbra szorult, nemcsak Bakonyoszlopon1 s nemcsak a
:'zllkmunkástanul k k zott, hanem a kcizépiskolások korében2 is,
:rlrol ugyan gyakrabban bukkant fel, de mégsem olyan gyakran,
lrrlgy a legfontosabb dolgok egyikének nevezhetttik. A ,,Mi dolgunk
:r világon?'' címíí kérdésre adott válaszokb l is rendre kimaradt a
szcrelem, pedig sz esett a családr l, az ciromszerzésr l, a mások
llcgítésérl, a gyerekekr l és a szolidaritásr l is. Lehetséges persze'
lttlgy nem nevezik nevén a szerelmet, ám, ha így lenne, ez is
rryugtalanít volna.
IIA BENNE LENNE A LEXIKONBAN
Mcglep dtek, hogy nincsen benne sem a szerelem, sem a szeretet,
:lcm a barátság'3 Megkérttik ket' írjanak lexikoncikkeket'a A szak-
rrrunkástanul k, gimnazisták és fiatal munkások meghatározásai
lrrcglehet sen szegényesek. ,,A szerelem az, amikor szeretik egy-
tttílst'', és hasonl meghatározások arrol is árulkodnak, hogy nem
1tlbb lexikonra, hanem minél tobb olyan beszélgetésrelenne szrik-
amelyek Bakonyoszlopon ezeket a kísérleteket k<jvették' Ötféle
:;('g,
Icxikoncikk |ett az eredménye ezeknek a beszélgetéseknek, rljabb
l olvas tábor Bakonyoszlopon. Egy szociálpszichol giai kísérlet kr nikáia és
rlrrkumentumai' Budapest-Veszprém, 1977' Ecitv<is Károly Megyei Konyvtár -
( }S/,K KMK.
2 Fogarassy Mikltis_Kamarás István: ()lxaso a labirintusban. Tanktinyvkiad ,
l()til.
J Csak az Áblak-zsiráf gyermeklexikonban szerepel a ,,barát'' és a ,,szeretet''.
4 Országalapítás Bakon-rloszlopon. Budapest-Veszprém. 1978. NPI. 68_72. 1'
l5l
beszélget társaims ezek ktjztil választhatták ki a számukra
felel bbet.6
,,A szerelmek az élet kellemes epiz djai: egy fiu és egy lány,
férfi és egy n tetszenek egymásnak, j l érzik magukat egymással
élvezik egymást; izgalmas, szép kalandok a szabadság és az or<im
jegyében'' _ ezt a meghatározást utasították el legtobben, l09-en
és mindossze 73 pozitiv min sítéstkapott. Mindossze két rétegben
szavaztak ttibben mellette, mint ellene: legnagyobb mértékbena
tizenot éves szakmunkástanulo fiuk, kisebb mértékbena hasonl
kor szakmunkástanul lányok és a másodikos-harmadikos gimna-
zisták. Valamennyi rétegben a n k és lányok, valamint a vallásosok
utasították el hevesebben ezt a meghatározást.
J val változatosabb volt a kép a kovetkez meghatározás nregíté-
lésénél(60 mellette, 75 ellene): ,,A szerelem szcivetségi kapcsolat
férfi és n ktizott, a barátságn ak az a fajtája, amelynek a gyengédség,
az szinteség, a hiíség'a szolidaritás a pillérei, amelynek feltétele
az egytittgondolkodás és a megértés:szcivetség a magány ellen, és
kétszemélyes demokrácia." A legtobb rétegben sem pozitív' Sem
negativ min sítéstnem kapott ez a meghatározás.Inkább pozitív,
nrint negatív volt a megítélésea fizikai munkás férfiaknál és a
vallásos diákoknál' leginkább elutasít a szakmunkástanul fiirknál,
a diplomásoknál és a diploma nélktili szellemi dolgozo férfiaknál.
J val kedvez bb volt a megítélése(l08 szavazat mellette, 71
ellene) ennek a meghatározásnak: ,,A szerelem érzelmi fellángolás,
rendkívtili állapot, amikor átmenetileg az étze|em és a vágy uralko-
dik az értelem felett, amikor a szerelmes rigy érzi, csoda torténik
vele, amikor az ember átétzi, átéli és élvezi nemiségét, amikor az
is normális, hogy az ember egy kicsit <inz , mert magát' akarja
beteljesíteni: tehát torékeny, illékony, kockázatos a szerelem, amely
szerencsés esetben szeretetté szelídtilhet.'' Két rétegnélkerult els
helyre ez a meghatározás: a szakmunkás férfiaknál és a f iskolás
n knél, de pozitív volt a mérlege még a ktizépiskolásoknál, a f isko-
lás és egyetemista fiuknál, a diplomásoknál és a fizikai dolgoz
5 429-en voltak: 33 fizikai munkás, 68 diplomás és 43 diploma nélkiili szellemi
dolgozo, 37 szakmunkástanulo és 200 gimnazista, ktiztittrik házasok, hajadonok és
n tlenek, szerelmesek, már vagy még nem szerelmesek, valamennyien 15 és 40 év
krjzotti fiatalok, kiizriliik 12l vallásos, nagy ttibbségrik katolikus, akik nemcsak
ismerik és megvallják, meg is élik hittiket.
M d|uk volt arra is, hogy az egyes meghatározások részelemeib l egy hatodikat
állitsanak cissze, és arra is, hogy megjettiliék, melyik meghatározásb l mivel értenek
egyet, mivel nem, és természetesen arra is' hogy megindokolják választásaikat és
értékeléseiket.Most azonban csak a legegyszerríbb eljárás eredményeit ismertetem.
152
ttirltrrcl. Negatív a szakmunkástanulo lányoknál és a vallásos fiata-
h rk r rirl7.
Mindossze 27 ,,ellene" és 211 ,,mellette'' szavazatot kapott ez a
illt'gltatározás: ,,A szerelem joval tobb' mint a nemi élményvagy
í !lcrct ti a legmélyebb érzés,a legteljesebb emberi állapot, csucs-
rltrrcny, kolcsonos <iromszerzés, amikor az egymásba fon d testek
rl i'rzelmek ujszerií egészet alkotnak a kolcsontis gazdagodás iegyé-
lrrrl.'' Els helyre kerult a gimnazista fiuk és a diplomás férfiak
hrrrcben, második helyre a kclzépiskolás lányok, a szakmunkástanu-
lrr liuk és a szakmunkások korében.
A legtobb, 276 pozitiv szavazatot kapta (mindcissze 16 ellensza-
vitzattal) ez a ,,lexikoncikk'': ,,A szerelem lényege a Szeretet' vagyis
a tr:ljes onátadás, amikor az egymás hiányait kiegészít két személy
n l<iilcsonos megajándékozás keretében megszabadul onzésétl, tril-
lc1l cinmagán, amelynek lényeges jegye a bizalom és az egymás
lr rirrti felel sség, legmegfelel bb kerete és egyben kiteljesedése pe-
,lig a házasság.'' A legegyértelmtibben a vallásos fiatalok érezték
,rvcknek ezt a meghatározást, de els helyre kertilt a szakmunkásta-
rrrrltiknál és valamennyi rétegben a n k k<irében. Míg a ,,legmé-
Ivcbb érzés''és a,,csucsélmény'' kulcsszavakkal jellemezhet el z
ttrcghatározás inkább a firiknak és férfiaknak, emez inkább a lá-
rrytlknak és n knek, az el bbi inkább az anyagelvíieknek, ez pedig
rrrkább az istenhiv knek tetszett jobban.
A teljességre tcjrekv megfogalmazások elfogadása és a saját meg-
ltrgalmazásaik kozotti ellentét szembetiín . A magyarázat nem egy-
l;zcfií, mert korántsem csak arrol van szo, hogy nem tudtak ellenáll-
rri czeknek a szájukba adott választani illend megÍtatározá-
',szép'',
.;rrl<nak, és val színiÍleg arr l sem, hogy ,,éreztékezt' csak nem
rrrdták megfogalmazÍ:ri" . A beszélgetésekbl rendre kidertilt' hogy
ttibben megpr bálták kitalálni, hogy mit illik válaszolni, tobbeket
t'lzsongítottak a,,csucsélmény'',a,,kiteljesedés'', a,,gazdagodás''
kiÍ'ejezések, és alig figyeltek fel a ,,megszabadul az onzésétl", aZ
,,cgymás iránti felel sség'' kifejezésekre, tobben határozottan azt
lillították, hogy ,,szebben kifejezve'' hallották vissza saját érzései-
l(ct' vagy hogy ,,felfedeztettiik veltik a lényegét'' annak, amit még
rrcm éreztek' nem val sítottak meg így, ennyire teljes m don.
7 Akik ktiztil 64-en kozépiskolások, 24-en diplomások, 27-en f iskolások.
t53
MI KÖZE A SZERELEMNEK A BARÁTSÁGHoZ?
Ugyanazoknak tetttik fel ezt a kérdést,akik (a nyitott ké
megválaszolása után) a lexikoncikkek kozott válogattak. ,,A barat
ságb l indul ki a szerelem'' _ ez vagy ehhez egészen hasonl volt
leggyakoribb (minden harmadik) válasz csaknem minden rétegben.
A kozel négyszáz kérdezett koztil mindcissze 15-en állították azt'
hogy k lr)nbriz nemtíek krjzrjtt elképzelhetetlen, 8-an pedig, hogy
nagyon ritka a baratság.106-an állították azt) hogy a szerelem és
baratsag krjzrjtt komoly mértéktia hasonl ság, els sorban a kozépis-
kolás diákok, l5-en pedig (ugyancsak diákok) azÍ'}:'ogy a szerelem
a baratsag egyik fajtája' ,,A szerelem olyan barátság, amelyben a
barátok egymás terheit hordozzák, és onátadásra torekednek'' -
vallja egy tizenkilenc éves magyar-orosz szakos egyetemi hallgat
lány. barátságban és a szerelemben is teljes val nkat akarjuk
',A
átadni'' - válaszolta egy harminchat éves mííszakirajzol n .
Kevesebben (l03-an) hangsulyozzák a kiit nb z séget. 49-en
tartiák irgy, hogy a szerelem és barátsdg két teljesen k lijnbtjz dolog'
legtcibben a gimnazista fiuk és a diplomások kozril. ,,A barátságot
a szerelem tcinkreteheti'' _ állítja egy harmincéves k<lnyvtárosn .
,,A barátságba belefér az szinte kritika, a' szerelmes elvakult'' -
szogezi le egy tizennyolc éves gimnazista lány. ,,A szerelemben a
két ember egymást val sággal csak magának akarja'' _ magyatázza
egy tizenhat éves társa. ,,A barátság egyáltalán nem mentes érdek-
viszonyoktol, a szerelem, ha igazi, akkor már tobbre képes az
ember: akivel egytitt akarok é|ni, azza| egyritt akarok megoreged-
ni.'' 5l-en (els sorban a diplomások és a gimnazista lányok koztil)
ugy vélik, barátságb l is lehet szerelem, szerelemb l is bar tság'
15-en, f leg gimnazisták pedig ugy gondolják' hogy a szerelem nem
más' mint a barats g kiteljesedése.
A kozépiskolások és a vallásos fiatalok véleményeibizonyultak
leggazdagabbnak. Els sorban azok a válaszok' amelyek a szerelern
és ab ar átság hasonl sag ar hangsulyozták, és ezt az otomszerzésben,
az adásban, a kozos cselekvésben, a szabad választásban' az szinte-
ségben, a sorstársi viszonyban, a másik személyiségekibontakozta-
tásának segítésébenielcilték meg. ,,A szerelem az abarátság, amely-
ben a felek megtalálják azt a tulajdonságukat, amelyekre nekik saját
energiájuk felszabaditásához, kiteljesedésrikhoz sztikségiik Van'' -
jelenti ki egyikuk.
A,,barátságb l lesz a szerelem'', a ,,szerelem is barátság'' kijelen-
tések hallatán az ember azt gondolná, a barátság a szilárdabb pontia
ennek a viszonylatrendszernek. Ez így is van, de korántsem olyan
mértékben, hogy a barátság tigyét nyugodtan elnapolhatnánk. Már
154
t'sitk azért semj mert a barats g sem szerepelt gyakrabban a fontos
rlrllgok sorában, mint a szerelem. Hogy a barátsággal sincsen rend-
lterr minden, i l érzékelteti ennek a tizenhét éves gimnazista lárry-
ttrtk a véleménye: ,,Kcjniryebben ta|á| az ember szerelmest, kony-
trycbb rajongani, mint kitartani, odafigyelni a másikra, ha terhes is.
|r'l lcnne, ha a szerelem és a barátság mindig egytitt járna." ,,A ba-
r'ritság nyílt, szinte, még annyi színészkedéstsem enged meg,
ttrint a szerelemben tapasztalhatunk. A lényeg, hogy felfedezzik a
lrarátban a sorstársat, akivel egytitt fedezzik fel a világot. A szerel-
tltcs olyan, mint a s bányába dobott faág. A másik szemében gyti-
rtytirííen csillog, de amikor a s egy id mulva lekopik r la, csak
sztirke kopár faág marad'' _ elmélkedik egy tizenhét éves gimnazis-
ta, aki a barátságb l fakado szerelem után sovárogj arra' hogy a
,,rcalitásokon alapulo szinteséget'' egy másik, egy csillog bb érzés
váltsa fel.
MI KÖZE A SZERELEMNEK A SZEXHEZ?
liz a kérdésmár nehezebbnek bizonyult, olyannyira, hogy a szak-
rrrunkástanul fiuk kozul minden harmadik megválaszolatlanul
lragyta. Az egyik a masik néIk l elképzelhetetlen, ezt válaszolták a
legtobben (l63-an), de nem fejtették ki b vebben' hogyan is gon-
tlrllják. ,,A szerelem legfels foka", ,,kiteljesedéSe'', ,,beteljesedése'',
,'lblytatása''; ilyesmi szerepelt minden hatodik válaszban. ,,Ha a
szcrelmesek tulftítottek, akkor johet a szex'' - válaszolja egy tizen-
lrat éves gimnazista lány. ,,Kell id után a szerelem beteljesedéseo
rlc vannak olyan fiatalok, akiknek nem kell a szexhez semmiféle
i'rzelmi háttér, ezeknek egy id után olyanná válik, mintha minden
cste elmosogatnának'' - szogezi le egy második gimnazista lány.
,,A tokéletes cisszhangot megteremteni egymásban bíz , egymást
rltcgért , egymás iránt felel sséget érz , szinte és egymást szeret
szerelmesek szexuális kapcsolata a szerelem betet zése'' - vallja egy
llarmincéves vallásos tanárn . Nem véletlentil idéztem csak n ket,
lr]ert eZ a motívum a n k korében gyakoribb majdnem mindegyik
rctegben. Ugyancsak a n k válaszainak jellemz bb jegye a második
lcggyakoribb, a ,,szex nélkiil nincs szerelen" motívum, els sorban
llz értelmiségi n knél és a gimnazista lárryoknál. ,,Bizonyos korha-
ráron feltil már plát i alapon nem megy a szerelem'' - véli egy
rnásodikos gimnazista lány. ,,Kell a szerelemhez szexuális vonz -
rlás, ami viszont nem feltétlenril egyenl a szexuális élettel'' _ érvel
egy huszonhét éves vallásos mérn<ik. Egy hasonl világnézetií épí-
tcsz ezuttal a lélek mérnokeként így nyilatkozik: ,,Az ember a
t5s
nemiség k<ivetkeztében ébred rá atra, hogy a másikat szeretni kell,
ez a szerelem kiteljesedése. Mondhatni: a szex k<lriiloleli a szerel-
met.tt
59-en (legnagyobb arányban a kozépiskolások kozul) ,,a szex
feltétele a szerelem'' választ adták' de k sem igen fejtették ki, mi
az a szerelem. A gimnazisták és a vallásos fiatalok korében legjel-
lemz bb a ,,szerelem testi-lelki kapcsolat'' motívum gyakori el buk-
kanása. ,,A szerelem lehet szex nélktil is szép, de mindkét ktilonbo-
z oromszerzési formára sziikség van ahhoz, hogy az ember boldog
legyen'' - válaszolta egy harmadik gimnazista fiu. Egyik osztály-
társn jénélcisszetitvoz dik a kétféleorcim: ,,Ha két ember val ban
szereti egymást, és nem csak szellemileg' akkor jobban meg is értik
egymást, és olyan dolgokat is meg tudnak beszélni, amit két legjobb
barát sem tud.''
Els sorban a n k, koziiliik is inkább a gimnazisták és a vallásosok
érzik ugy, hogy a szerelem fontosabb, mint a testi kapcsolat, arnely
annak csak kifejez dési m dja. ,,A Szex csak eszk<iz érzéseimkifeje-
zésére, a legveszélyesebb, de az ut dok létrehozása szempontiáb l
élettink legszebb és legfontosabb pontja'' - nyilatkozik egy tizenki-
lenc éves vallásos lány. ,,A szerelem j val nagyobb kockázat, mint
a szexuális kapcsolat, mettaz ember manapság onz bb annál, hogy
a tobbes számot vállalja magánéletében'' - elmélkedik egy huszon-
hét éves tanárn , érzékeltetve,hogy nem egyszeriíen a szerelem van
válságban nálunk, mint azt jo néhány nyafog értelmiségi gondolja,
hanem a szerelmet is befolyásol kozponti értékek'
Az el bbiekkel azonos nagyságrendet (36 f ) képviselnek azok a
válaszok, amelyek szerint a szex és a szerelem két kiiltjnbijz dolog,
ám alig akad valaki, aki kifejtené ktilonbségtik lényegét. A szak-
munkástanul k korében fordult el leggyakrabban ez a motívum.
Els sorban a gimnazista lányok hangsulyozzák azt,hogy a szexu lis
kapcsolatok megkezdéséhez érettségsziikséges: ,,Tizenhét éves va-
gyok, magamat a férjemnek szeretném megtartani. Szerintem a
lány szab határt. Nekem tabu a szex, noha cs kol ztam már, kell
a szex is, de mértékkel, finoman.'' ,,A szexuális vonz dás is fontos,
de fiatalkorban a petting-m dszer is elég' Nem kell a legkomolyabb
dologba belemenni, mert ha csak azért van' nem is igazi Szerelem.''
Mindossze 2l-en véltékugy, hogy a szuc pozitía dolog szerelem
nélk'iil ej. ,,Fra valaki azt mondja, hogy megláttam és megszerettem'
aZ nem szerelem, hanem szexuális vonzalom, és ilyet sokszor átél-
het egészséges lelki életiíember is, akkor is, ha ezekb l a vonzal-
makb l ritkán lesz szerelem, csak kapcsolat. Ilyen az ugynevezett
teenagerszerelmek nagy része'' _ véli egy huszonhat éves mérnok.
Egy huszonnégy éves tanárn pedig azt ál|itja, hogy ,,Akkor sem
156
tllcgvetend a szexuális élet, ha az szerelem nélkiil, pusztán kedvte-
lt'sbcil, pillanatnyi hangulatbol jon létre.''
A megkérdezett fiatalok tobbsége tehát rigy véli, hogy a szex és
;tszerelem cisszetartoznak' de ennek a tobbségnek a nagyobb része
irszerelmet is valami olyasminek veszi, mint a Szexet' ami: ,,termé-
t;Zctes'', ami ,,magátol jtin'', amir l nem érdemes sokat elmélkedni.
Nagyobb arányri kivétel ezal l els sorban a vallásos fi.atalok, a
p1irnnazisták és a humán értelmiségiekkorében akadt.
MI KÖZE A SZERELEMNEK A HÁZASS Ácllozl
h ,,hazasság feltétele a szerelem'' _ ezt vá|aszolta a kérdezetteknek
r saknem fele (172-en). 55_en irgy érzik, hogy a házasságot végig
I<cll kísérnie szerelemnek, 31-en viszont ugy vélik, mint ez a máso-
tlikos gimnazista firi: ,,A házasság els idejében van csak szerelem,
kcs bb Szeretetté halványul.'' Egyéb változatok erre a típusra: ,,a
llingol szerelem kés bb lelankad" (huszonkét éves vallásos orvos_
tlrrrhallgat lány). ,,A szerelem kés bb Sem tiínik el, csak egy kicsit
lclomboz dik'' (tizenhat éves ápol n -tanul ). Az így véleked k
t iibbsége még tizenéves. Házasságpártiak, mégis torvényszertínek
í'rzik, hogy ,,kés bb'' a szerelem lelankadjon, elhalványuljon, meg-
szclídtiljon, lelomboz diék. A beszélgetések során kidertilt, hogy
ez a ,'kés bb'' már ot-tiz vagy éppen két-három év mulva kovetke-
zik. Szakmunkástanul beszélget társaink ugyancsak meghokken-
tck azon a kérdésen,hogy ,,vajon szerelmesek-e még egymásba
sztileitek?".
A válaszol k tobbsége tehát a házasság leglényegesebb feltételé-
rrck a szerelmet tartotta. Amikor a véleményíík kifejtésérekerril sor
(ha egyáltalán sor kertil), inkább létrejottének, mint fennmaradásá_
lrak feltételeként emlegetik. 13-an nem tartják a szerelmet lényeges
I)dgy leglényegesebb feltételnek.,,Van olyan házasság, amely szere-
lcm nélktil is eléri célját, a teljes boldogságot, másho1meg gyrílolet-
llc csap át a szerelem. A házasság alapja ugyanis a meguecstilés''
jclenti ki egy huszonhat éves feleség, postai alkalmazo1t. Egy har--
lnadikos gimnazista lány irgy érzi, hogy ,,a házasságban nem a
szcrelem, hanem az érdek és a szeretet dominál''. Eziel szemben
'.\4-en, els sorban
a vallásos fiatalok, ugy gondolják, hogy a hazas-
vigban teljesedik ki a szerelem' mert,,A házasságuan
ioto lesz a
szerelem, mélytil, gazdagodik, érzelmi biztonsághoz segít.''
Két és fél száz válaszol kcjziil 5l-en érzik ugy, hogy a hazass g
,is a szerelem két kiilt)nb z tobbségtik szerint ellentétes elcíjeltí
tlolog. Ez a véleménye a kérdezett ' f iskolás n k tobbségének, és a
t57
gimnazisták kozul is tribben rigy látiák, hogy ,,a házasság elavult
dolog, csávába viszi a szerelmet'', hogy ,,a házasság a szabadság
elvesztése'', hogy ,,jobb a minden onzést l mentes kommuna'',
hogy ,,az igazi szerelemb l ritkán lesz házasság, ám a csal dott
szerelmes a házasságba menektil''. Általában kclzismert sztereotípi-
ákra éptilnek ezek a vélemények. Tobben csupán azza| érve|nek a
házasság ellen' hogy nem ajogi aktus a lényeg, hanem hogy szere-
lemmel szeressék egymást, 33-an viszont a házasságot mint trjrué-
ngesít tarsadalmi intézrnényt is fontosnak tartiák. Viszonylag kevés
az ilyen, árnyaltabb érvelés,mint ezé a huszonhat éves mérnoké:
,,A házasság az emberi felel ssé gtudat megren dszabály oz a. Igaz'
j u,,lclankad''r,,lelomboz dik''',,elhalványul'' kifejezéseket juttatja
számtalan akadályt gordít rijabb kapcsolatok elé, mégis sztikség van
rá, hogy felel sséget érezzek partnerem iránt.'' A vallásos n k
egyharmada a szerelem Isten és a társadalom el tt kotott szentesíté-
sénekfontosságát hangsulyozza, a vallásos férfiak válaszaiban azon-
ban hiányzik ez a motívum.
Els sorban a kozépiskolás lányok hangsulyozzák a házasságot
megel z megismerési folyamat fontosságát. ,,J l meg kell gondolni,
hogy elég-e a vonzalom, hogy vajon kibírjuk-e egymást majd évek
mrilva, ha elmulik a szerelem.'' Íme, itt is el bukkant a,,ha elmulik
a szerelem'', a szerelemfogalom gyengeségér l is árulkodo jele.
''Az
ember a házasság misztikus élményeáltal hatolhat le a legmélyebb-
re, a számára zátt világba'' _ írja Joyce Carol Oates.8 A biztonsag
azonban tobbséguknél j val fontosabb érték,mint a bizalom, amely
nélktil valoban nem merhettink bemerészkedni a házasság labirin-
tusába. Az a negyedikes gimnazista lány' aki a szerelmest egy
s bárryába dobott faághoz hasonlította, lemerészkedik, mert ugy
érzi, hogy ,,nem elavult intézmény a házasság' mert a szerelem
magába foglal olyan emberi tulajdonságokat, mint a szeretet' a
ragaszkodás, a hiíség'az cinmegval sítás, a felel sség'és onmagam
folytatása, a házasság pedig mindennek meg rzése, megmentéSe''.
MI KÖZE A SZERELEMNEK A SZERETFTHF'Z?
Minden negyedik szakmunkástanul számáta ez a kérdéstul ne-
héznek bizonyult, pedig a Szeretetet legtobbjtik a legfontosabb
dolgok kozé sorolta' sokan persze.anélkiil, hogy meg tudták volna
határozni, mi is az a szeretet. ,,Erzés'', ,,érzelem'', ,,családtagok
kozotti kapcsolat", ,,tisztelet", ezek voltak a leggyakoribb, megle-
8 A Holtak címrínovelláiában' amely magyarul a Norman és a gyilkos cimu
kcjrtetben (Bp. 1980. Eur pa) olvashat . 9
r58
ltt'tiiscn általános, hozzávet |eges meghatározások.g A ,,Mi koze a
lrcrclctnek a szerelemhez?'' kérdésre a legtobben (a kérdezettek
lrattrlada) azt (illetve azt is) válaszolták, hogy szeretet nélktil nincsen
l..l,|'l,lem. 79-en azt vá|aszolták, hogy a szerelem a szeretet egyik
f ,t1t,i
ja. Legnagyobb arányban a vallásos fiatalok és az értelmiségiek
vítl;lszaiban szerepelt ez a motívum. ,,Megaiándékozzák egymást,
n :zcrelem valahogy átalakul szeretetté' és még szorosabb szálakkal
lrrzi iíket ssze'' - mondta egy tizenot éves srit ipari tanul . ,,A sze-
rt'lcrn kristályosabb és higgadtabb formája'' - jelentette ki egy
ltttszonnégy éves konyvtáros n . A ,,higgadtabb" je|z hatatlanul
'',,ziinkbe. Sok hasonlo válasz azt érzékelteti'
hogy a házasságban
il szcrelem ,,már csak szeretet''. Tobben azonban a nem lankad ,
vrr trlo szerelmet kapcsolják tissze a Szeretet f,ogalmában, mint ez a
lrlrtlrl pap is: ,,A szerelem valami uj, meghokkent , felkavar , amár
l rrcglevci valamiféle szeretet cselekedeteit, érzelmeit, egész mili
jét
t'r'íisíti. A szeretet értelme és értékea szerelemt l hallatlanul kitá-
prrl. Az egész ember tullépi addigi onmagát. Ut bb visszatekintve
kitlcrtil: a szerelem a szeretet integráns része.''
,,A szerelem atalakul szeretefté'' _ minden nyolcadik válaszol nál
lcllrukkan ez a motívum, csaknem mindig leegyszeríísitve azÍ a
lltlrtyolult folyamatot, amelyet az el bbi idézet nagyon érzékletesen
llltltatott be. A gimnazista lányok és a diplomás n k válaszaiban
lrrrdul el leggyakrabban az a motívum, ilyenféleképpen: ,,Jo, ha
rlrvcdlik szeretetté' és így tart sabb a kapcsolat'', ,,A Szerelemb l
killlakul a szeretet) és átsegít az egyuttélés problémáin.'' Ismét a
lrizalom folé helyezett biztonság er teljesen meghatároz szerepét
crczhetiiik.
Még három választípus fordul el gyakrabban, valamennyi els -
:ltlrbafi a vallásos fiataloknál. Ők hangsrilyozzák, hogy a szerelem
ttttim.ebb, személyeseb szeretet, hogy a szerelem lényege az adás, az
,ttlttadáS: és hogy a szeretet fontosabb, mint a szerelem. Majdnem
lrtindegyik rétegben akad egy-két válaszolo' akik szerint a szerelem
ltlntosabb, mélyebb, alapvet bb érzés,mint a Szeretet) és az érvek
,'hnaradnak, vagy csak ilyenek: ,,A szerelem sokkal tobb, mint a
:iZcretet' s ha a szerelem csak Szeretetté fajul, akkor nincsen értelme
lr kapcsolatnak'' (harmadik gimnazista lány), ,,A szerelem azért
riibb, mert az nem kottídik semmiféle érdekhez'' (egy vallásos
líiiskolás lány).
A valiásos fiatatrokon kiviil kevesen tartiák alapvetcí értékneka
Országalapítás Bakonyoszioponj u. o.
r59
szeretetet' akár olyan értelemben, mint Erich Frommlo, de azért
másoknál is - els sorban a kozépiskolásoknál _ fel-felbukkannak
ilyen válaszok: ,,A szeretet: felismerni a másikban, ami emberileg
szép és j , és a szerelem igyekszik továbbfejleszteni ezeket az étté'
keket.'' Éshogyan fejez dik be a s bányába dobott faág torténete?
,,A szerelem onmagában hordja a Szeretetet, csak annál valamivel
tobb. A szerelemben hevesek az érzések,az oszinte Szeretet viszont
már letisztult érzés'amelyben már ott van a tisztelet: amikor már
a s kristályok eltrínése után is megtaláljuk a faág szépségét.Ennyit
tudok mondani err l a kérdésrl. Bizony sok még a miért. Ami ta
életemben megjelent a szerelem, megprobálok válaszolni ezekre,
mert ugy érzem, ahhoz, hogy a boldogságb l pillanatokat magam-
nak mondhassak, ahhoz arra is sziikség van, hogy tudatosan keres-
licpes leszek-e így elengedni magam? Képes leszek-e így rád
lt|rrli magam?Es Te vajon képes leszel-e? Megbízunk-e egymás-
trntr? Nem kerriltink-e egymás fogságába? Képesek lesztink-e át-
verrrti egymást l, amit egymásra bízunk? Lehetnek_e egymással
ttr'ttrben fenntaftásaink? Elég-e mindehhez a j emberismeret?
&tcl<korát lehet még kockáztatnunk? Mit csinálok megcsrifolt és
tttr'gcsalt szeretetenrmel? Nem lenne jobb csak ugy szeretet éS
r:t't'clem nélkiil kipr bálnunk egymást?''
A ,,címzettek''11 egyhatoda nem aalaszolt. Három, nagyjáb l
egyt:nl csoportra oszthatok: akik (els sotban az id sebbek és a
nt'll<) {gy tiltakoztak a levél tartalma ellen, akiknek (els sorban a
rlirikrlknak) tulsdgosan nehéz feladaro' ielentett volna a válaszadás,
,rk rl< (elsrísorban a diplomások)''nem mentek bele a játékbá'', vagyis

sem a válaszokat a szerelemmel kapcsolatos kérdésekre.'' irlt'gcnkedtek a levelez szerepjátéktol. Elutas/t vá|aszt adott a
r ittrzcttek egyharmada. Ebben a tekintetben már jelent sebbek az
rltircsek a ktilonboz rétegek kcirében, hiszen a n knek csaknem
VÁLASZoK EGY FIKTÍV SZERELMES LEVÉLRE fr.lc, a férfiaknak viszont alig tobb mint ot<jde tartozik ebbe a
tHtcgoriába. A kozépiskolás diákoknak és a vallásos fiataloknak az
,,uSzeretlek<. Mit is akarok ezzel mondani? Jaj, de nehéz ezt elma- irtllrgosnál kisebb százaléka tanusított elítélmagatartást . Tárgyila-
gyatázni|. Vágyom utánad, vagyis ember va'gyok, aki a másik nemií !'l'\ rTlaradt) érzelemnyilaánít s néIk l érvelt me|lette és ellene a
Íénnyel egyiitt akar teljes emberré válni. Úgy érzem, személyisé- r ttttzettek egytizede; a férfiak 12, a vallásos fiatalok 15, a diploma
gem-fejloáésében nagy szerepe van a.szexualitásnak. Úgy étzem, lrrlkuli szellemi dolgoz k 17 százaléka' Megért , rokonszenaez , de
ennek az er terében élek és fejl dok. Ugy érzem) nem vagyok elég ,=p,y rtémely kérdésben aitatko z magatartást tanusított a címzettek

onmagamnak. Érzem azonban azt iS, hogy nem elég ez a hiányérzet lrt'lcdrésze, csaknem ugyanekkora hányada valamennyi csoport-
a szerelemhez, hanem az odaadás is sziikséges. Úgy étzem, hogy a rrirk. Nagyobb eltérésekmutatkoztak a levél tartalmával egyetért k'
nemi egyesiilés nem egyszeriíen csak i , hanem az egész lényemet lll('lVe azza| azonosul kkorében, akik egytittesen a címzettek egy-
beteljesít megismerést is nyírjthat. Abban pedig biztos vagyok, rllrrclét jelentik, ugyanis ebbe a kateg riába a férfiaknak 3l, a k<izép-
kedvesem, hogy akik kozott megvalosult ez a kolcsonos és kiegészí- t:,lrrllásoknak viszont 34 százaléka keriilt. Mindent egybevéve a
t megismerés, azok már nem válhatnak el irgy egymástol, mintha Írr'liak, a tizenévesek és a vallásos fiatalok határozottan megenge-
semmi sem tcirtént volna kozotttik. Arra számitok, találkozásunk ,lrrlrlleknek, nyitottabbaknak, a levél tartalmát és kérdéseit kedve-
jelent s er ket szabadít fel mindkett nkben, olyan energiákat' r,rllben fogad knak bizonyultak a ttibbieknél.
amelyek segitségével iobbak lesztink. Nagyon j érzésszerelmesnek Ncm tudni, hogy a nem válaszolok hány százaléka tépte ossze a
lenni Beléd. Vágy dni utánad, mégis tele vagyok aggodalommal. lr'vclet, de a levelet ,,pornográf ' iománynak" nevez rmagyaráZatot
Sikertil-e hiánytalanul átengedni magam. Úgy érzem, a szerelem ,':' clégtételt kér sziil , valamint a levél pernyéjétvisszaktild
lényege a Szeretet' de éppen ezÍeszi a dolgot nehézzé. Rettenetesen ,lr;rl<lány gesztusai arra mutatnak, hogy egyesekben és egyes kcirok-
nehéz szeretni, mármint cinzetlentil szeretni. Tudom, hogy csak lrc' kik<izcisit indexre kertilt ez a rendhagy nak bizonyulo szerer-
akkor találok magamra) ha átmegyek a másikba, és ha átengedem rrrt's levél. Az elutasít választ ad k _ a címzettek egyharmada -
magamat a másiknak.Ez abatátságnál és tulajdonképpen minden- ,'lcggé kulonboz megnyilvánulásokkal és érvekkel fejezték ki el-
féle emberek kozotti kapcsolatnál is fontos. Ha ez nem sikerril,
akkor saját korlátaim foglya maradok, vagy Veled egytitt kétszemé- l l A címzettek ktire valamivel kisebb (csak 309 f
)' mint a négy kérdésreválaszo-
lyes bortonbe keriilok. l,'|'t' cs a min sít ké. Nincsenek ktiztittrik szakmunkástanul
''1exikoncikkeket'' k,
',.rgytlbb (60 százalék) ktiriikben a kozépiskolások aránya. Egyharmad résztik vallá-
l0 Erich Fromm: The Art of Loving. New York. 1963. Harper and Row. ',"' Íiatal.

160 l6l
lenérzéseiket. Tobben, f leg a gimnazisták a levelezést nem talá
szerencsés érintkezésiformának,,szerelmi tigyekben''. Val szí
leg nemcsak egy ktlzlésformának a helyzete és szerepe vál
meg, haném a szerelemnek mint ktizlésJormanak is. Tobben
g snek' érzelg snek tartiák a levél stílusát. ,,Szia Te Lány! Nr
Szeretlek. Utálom a lelkiz s lányokat. Ne írjál tobbet' Bocs!'' _
az egyik katolikus gimnáziumban tanulo harmadikos fiu. Né
ennyien éppen ellenkez leg, tulságosan is racionalisnak,
lennek, mtjainek érzik a levelet. Ennek az attitrídnek a képvi
nagyjáb l egyenl arányban valamennyi rétegben megtalálh
,,Drágaságom! Pszichoanalitikushoz kellene menned, mert azt
szemj hogy bajok vannak az étzelmi életeddel, ha ezt egyálta
érzelminbk lehet nevezni' mert olyan vagy, mint egy pedáns
konyvel . Mondd, te képtelen vagy átadni nragad egy
amit nem elemezgetsz? Veled sohasem fog csoda tcirténni, mert
irányított csodát akarsz'' - írja egy harmincegy éves konyvtáros
Erdemes megjegyezni, hogy a vallásos fiatalok kozott alig akadt,
ebbe a kategoriába sorolhat . Heten (koztiltik <iten n k) a
kifogásolják, mondván' mit keresnek ezek egy szerelmes levé
a vallomások, a bizonyosságok kinyilatkoztatása helyén. Ki
(nyolc diák és egy munkásn ) ugy érzik, hogy a levél tol
tapintatlan, szemérmetlez, tril korán és t l nyíltan mond ki ol
dolgokat, amelyeket csak jelezve vagy csak kés bb kellene ktizo
,,Aki ezt a levelet írta, nekem nagyon ellenszenvesnek tiínik,
egy szerelmes levél valahogy így kezd dhetne, hogy lNe hara
hogy levelemmel zavarlak<, vagy valami ilyesmi, és nem mindj
rigy, hogy )szeretlek( - írja bosszankodva egy másodikos gi
lány' Tatjána levele ellenére.
A leaél tartalmat elutasít k képezik a negatív választ ad k ké
madát. Koziiltik a legttibben ugy érzik, hogy ebben a levél
nincsen sz másr l, mint a szexualit sr l,bogy a levélírois ,,csak
akarja''. A címzettek egytizede tartozik ebbe a csoportba' és m
den réteg képviselteti magát kozc' uk, de a tizenéveseknek ki
része, mint az id sebbeknek, a kozépiskolás lányoknak
része, mint a firiknak, tehát a tizenéves diáklányok korében a
pikusabb az a ,,csupán le akar velem fekudni a pasas''-típusir
lás. Az elutasítások megformálása meglehet sen sematikus: ,,N
leszek a játékszered''' ,,Nem vagyok a lábt<irl d'', ,'Ne nézz pro
babának'', ,,Neked csak azon jár az eszed''. Tizenkilencen' aZ
temi hallgat k és értelmiségiekkozott j val nagyobb arányban
szexualitás trilhangsulyozása mellett az tjnzést is kifogásolják,
eléggéhasonlo Sztereotípiákkal. Megh<ikkent , hogy mennyire
logatva észleltéka levél tartalmát. Észresem vettek olyan mondl
r62
|ál, tnint ,,a szerelem lényege a szeretet''' nehéz
''rettenetesen
eretclt'ti, mármint tjnzetlentil szeretni'', figyelmen kíviil hagyták a
ttcrrris get az emberséggel, a nemiséget a szerelemmel és a szeretet-
tel rlsszekapcsol mondatokat és olyan kulcsfontosságu szavakat
tttirrt ,,tldaadáS'', ,,megismerés'', ,,jobbak leszunk'', ,,ktilcsoncisség'',
.':ilt'rtgcdni''r,,rád bízni" r,,megbízunk''. Figyelmetlen olvasás?
l'rrirls g? Azt hiszem, j val bonyolultabb az: ;gy. Úgy vélem, hogy
gl r'sctek jelent s részébenmeglehet sen szegényes, leegyszerííJí-
iell szcrelemképek és szerelemfelfogások találkoztak egy bonyolul-
19|rlrltl, amelyben a nemiség lényegi osszetev je az emberi gazdag-
:rigrurk.
Vittl a levelet elutasít k kcirében néhány markáns kisebbségi
a|l|X)ft, akik azonban, rigY véIem, tizezteket vagy
r
akár százezteket
it kt'llviselhetnek társadalmunkban. Négyen az odaadást és az áten-
gt=rlr'sl is hangsrílyoz levéllel szemben aztbangoztatják, mint ezt
.g''' rrrasodikos gimnazista lány is. megfogalmazza'hogy szerelem
t!tttts iinzd'. Még három kisebbségi csoport érdemel említést:',a
azok,
sltk szerint a leaél ír jának uincsenek rnég szerelmi és szexuális
ll,llll\-talatni, akik nem tartják magukat még ilyen tigyekben jaratos-
,l,ll" i's akik nem egyeztethetik tissze világnézet, kkel a levélírnéze_
Az clutasít válaszok jelent s része nem érvel , csak bosszanko-
l' za, utálkoz , tiltakoz , grinyolod . Az érvel válaszok
r' llt ltránko
l, lr'rrtíísrésze is a levél meglehet sen leegyszertísített olvasatára
llll .|obbára indulatokkal otvozott és meglehet sen sematikus
rvt'l<kcl és csak ritkábban eredeti m don megfogalmazott)
Élill'másrészt'' típusu érvelésselvitatkoznak. Kissé sommásan ''egy-
azt
.lleltlc mondani, igy, ebben aformában, ebben a megfogalmazasban
r lt'vi'llel szemben nincs igazuk, de nagyon val színtí,hogy akkor
!=lll lcnne' ha helyettíik tigyviv jrik fogalmazná meg válaszuk.
.'l nérlegelve érzlel k válaszaiban a mérleg mindkét serpeny jébe
r'r rrl a levél állításaib l, kérdéseib l, értékeibcíl,elemeib l. A kifo-
'r',llik alapján csoportosíthat k legkonnyebben. A leggyakoribb
'rllrsztípus ebben a kcirben a leuél tribb megállapítasat és kérdését
tt,ttt,:r(í, de aszexualit s t lhangsulyoz sát rosszall reagálás. A n k
,'ti'llcn joval jellemz bb ez a választípus, mint a férfiak ktizott.
.lirr is nagyon szeretlek' de a nemi egyeiiilés csak akkor lehetséges,
r:r ti'r'ryleg nagyon szeretjrik egymást. Err l megbizonyosodni
id t
crtycl. Ezzel is pr bára tehetjiik egymást. Addig szerintem b ven
lt';i a petting-m dszer alkalmazása. Az is nagy <irom, ha egytitt
-lrr'ttink, fogjuk egymás kezét, érezziik, hogy valakihez
a sztilein-
,'rr kívtil is tartozunk. Ezzel is el lehet érni a beteljesedést. A kol-
'ir'rliis megisrnerés, amit te is akarsz, így is bekovetkezhet. Amit
t63
irtál' hogy a találkozás nagy energiákat szabadít fel, szerintem
kevés embernél valosul meg. Lehet, l'rogy a fiuknál így van,
lányoknál csak ritkán. Szívesen találkozom veled sokszor,
petting-modszerrel meg kell elégedniink, és meg kell biznunk
másban, mint írtad. Részemr l biztosítom bizalmam, a tobbi,
szeretsz' rajtad mulik'' - írja egy harmadikos gimnazista lány.
A második leggyakoribb motívum a mérlegelve érvel
bart az,hogy ,,a szerelem igenis nzÚ'. Kilenc ilyen válasz
jellegzetes képvisel jtik az a másodikos gimnazista fiu, aki ezt í
,,Igen' sajnos az els bekezdésben leírtak csak optimális eset
érvényesek.Énazonban, lehet, hogy igazi tapasztalatok híján,
érzem ennyire magasztosnak a dolgot. A végénkozcilt aggod
nagyon is jogosak. Önzetlen szerelem viszont nincs! Má
azért nincs, mert minden ember mindig, igenis mindig csak
dolgot csinál, ami neki jobb. Még a k bányában dolgoz rab is
robotol, hogy életben maradjon. Még azáldozatis onzés, hiszen
áldozatot hoz, azért teszi, mert a kornyezetében ezt látta, és
vedne att l, ha nem tehetné.'' Ebben a kateg riában is elé
gyakori a ,,tul raciondlis" típusu ellenvetés, de els sorban
motívumkén1az érveknek alárendelve.
A mérlegelve érvel<ímagatartás a vallásos fiatalok korében
mivel iellemz bb, mint a válaszol k egyéb csoportiaiban. Az É
ken kívtil jellemz motívuma válaszaiknakaz Istenhez val f,
eás, mint ennek a harmadikos gimnazista lánynak levelében
,,Nagyon megdobbent levelet írtál. Úrja és irjra el kellett o
nom ahhoz' hogy j l értsem. Te mindent leírtál, amit két sze
ember magában hordoz, én biztos nem tudtam volna így
mazni. Leveled els részébl el szor azt éreztem' nem én kel
Neked. Ahogy tobbszor végigolvastam leveled, kétségeimelm
tak. A kételyek engem is ugyanugy gyotornek, mint Téged, s t
csom rij problémát is ébresztettél bennem. Azt javaslom, ne talá
kozzunk egy ideig, hanem mindketten gondolkozzunk, dontsrik
mit akarunk. Gondoljunk tobbet a másikra, mint magunkra.
rigy dontottiink, hogy egymásért akarunk élni' akkor i
egytitt, és kérjrik meg Istent, hogy áldja meg ezt a kapcsolatot,
i siiljon ki bel le."
Az egyetért kkcizott szép számmal akadnak rajong k (akik s
mi vallomással válaszo|tak), Ielkesen (de feluletesen)
(akik egy-egy számukra fontos kulcssz t kiragadva, azokra
ták ki az igent), a levél okozta katartikus élményrl beszámol k
az ,,étt is éppen így érzek''-kel ,,érvel " azonosul É,akikre ugy
csak jellemz a kissé tináltat , cinmagukat kissé felértékel
nalriság. Valamennyi választípus els sorban a kozépiskolás di
164
lrr ;t'llcmz , fiukra és lányokra, vallásos és nem vallásos diákokra
sgynr/rnt.
|ill crzékelteti a magas szintií beleéléseredményezte ,,aallomasos
,,hu:(l!.artast" egy másodikos gimnazista lány levele is: ,,Kedvesem,
agglilyaid el kell oszlatnom, hiszen tudod' hogy szeretlek, és ez a
legltltttosabb. Leveled tobbszor is elolvastam, és mindig ugy ér-
rerrr, lrogy itt vagy a kozelemben, ugy érzem,mintha csak mi ketten
l''rlrtlink a világon. Ha nem látlak, egyediil vagyok, de ez sem igaz,
ltllt't'tt bennem élsz. Mégis vágy dom utánad. Nemcsak szerelmes
inp.yrrk Beléd, hanem szeretlek és a barátod is vagyok. Megbízom
lt,'ttltcd, tudom' hogy szerelmtinket nem árulod el. Leveledb l
rtt,'1',ismertelek, és bizom az ismeretlenben. Te is bizz bennem,
rrrr'r'l senkit sem szeretek A
mint Téged." habozás*nélkiili
'gy,
,}:l'ttt'(:, a nagyvonalu, de kell en át nem gondolt egyetértésre jo példa
rlll|('l( a harmadikos szakktizépiskolás fiunak a válasza: ,,Hell !
|i rr.;z. NagYon vártam, és j lesett leveled. A legéget bb gondokr l
llllll, éS hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezek már engem is
f,'p1lltlkoztattak. Eddig csak nagyon szerettelek, de ha ez így megy
lrrii:'tbbl akkor a te gondjaid az enyémek is. Írod, hogy csak akkor
tallrlrrk magamra' ha átmegyek a másikba, és ha átengedem maga-
rlr;rt lr másiknak. Hát akkor gyere be hozzám. Tudod' ugy vagyok
r,,'lt', hogy uAkarj és tégy, akkor sikertil<. Nem akarom, hogy bol-
,lrl1''lalail légy, és mindent megteszek azért, hogy majd erre a levélre
rrpiy tckints, mint felesleges irkálásra. Ja, egy másik idézet: lEmber
lrrztlj és bizvabizzál!< Nem azértrhogy felvágjak, de ezt meg én
l.rlltiittem: >F{iszem, hogy bízol bennem, bízom és hiszek Benned'
Allr1lk a szerelemben, Társam vagy és hiszek Benned.< Te, mást
rr,'ttt tudok írni.''
olvastam leveled' na-
''ligyszerííen leírhatatlan, milyen tjrommel
liv()n-nagyon felemel érzés látni gondolataim leírva: a sorokb l
l, rlt:tsZ vágyatés aggodalmat. Bennem is ugyanilyen érzésekkava-
t,,11tlak. Most leírva ezeket, jeget tortél fel. Azt hiszem tisztavá-
t:vlrl<kal találkozhatunk'' - írja egy harmadikos gimnazista firi. Ka-
t;lt'zis? Tírlárad boldogság? Valamiféle boldog, szerelmes állapot
,'z, de inkább gyermeteg, mint gyermeki tuláradás. Akadnak azon-
l,:rrl olyan esetek is, amikor j val tribb okkal gyaníthatunk z;alodi
l.',tIarzist. Erre utal ennek a katolikus gimnáziumban tanul máso-
,lrlirls diáknak a válasza is: ,,Leveled meglepett. Rádobbentett arra,
lr,'gy eddig milyen felszínesen gondolkodtam err l. Vallomásod
lr;rtására én is végigmentem gondolatban ezen a dolgon, és a fonto-
':rllb dolgokban egyetértek veled, én is ugyanugy érzek és gondol-
|'r'rlok fel lrik, mint Te. A kérdésekre nem tudok válaszolni, gon-
,lrtlom nem is vártad el t lem ezt. Erre csak a jov válaszolhat.''
165
 Ebben a kateg riában is felbukkan lényeges és mellékes
vumként is a ,,tul racionális'' min<ísítés'ezuttal els sorban a
iskolás diákok korében.
Hasonl nagyságrendii azoknak a csoportial aklk az dllít
egyetértenek, de a kérdéseket és a kételyeket sokalliá'k.,,De jo
mint egy falat kenyeret lenyelni Téged, s veled teljesen eggyé vá
Milyen kár' hogy sosem lehet ilyen modon átengedni magunkat!
az étzésem,hogy saját magunkat sem tudjuk tokéletesen
ni. Végril is nem olyan bonyolult ez: hinntink kell egymásban,
Istenben szeretntink pgymást' Azt hiszem, sokkal mélyebb,
ugyanabba az irányba nézunk, mint ha egymás szemébe' Egye
ennyit. Es nagyon Szeretlek!'' _ írja egy harmadéves orvostanl
gat lány.
A helyesbít k és elmélyítk valamennyien rokonszenz;eznek és
alapzset kérdésekbenegyetértenek a levéllel. A helyesbít k egy-
hangsrilyon változtatnak, els sorban ami a nemiség kérdésétill
Számottev csoport ez, a cimzetteknek tobb mint egytizede.
nem valamennyi réteg képviselteti magát kozcittrik, az átlagos
nagyobb arányban a vallásos fiatalok, a ktizépiskolások kozril
gyobb arányban a lányok, mint a fiuk' Az így válaszolo
lányok els sorban azt' Íuangoztatják, hogy a nemi éIet, bár szép
szerÜes része a kiteljesed szerelemnek, szamukra még korai.
id sebbek más értékekki)zé agyazaa teszik a helyére a szerintti
kissé tulhangsrilyozott nemiséget. ,,Nem érzed, hogy tirlzás drin
tényez nek tekinteni a szexualitást? Az biztos, hogy irt zatos j
t<ísége van, és a személyiség formálásában alapvet tényez ,
gamrol tudom. J l kell gazdálkodni vele. Hatalmas lehet ségek é
hatalmas bukások forrása. Ami az emberismeretet illeti, eb
kissé pesszimista vagyok. Egy életre társat választani, nem
lehetséges-e. Kornyezetemben annyi nem sikertilt házasságot lá
tok. En is állandoan változom, a másik is' Hogyan lehetséges íg
egy életen keresztiil egyiitt lenni? A házasság mint szovetség, per
sze, sokat segít, mégis, biztosak lehetunk, hogy elkotelezhetj
magunkat a másik mellett egy egész életre? A téma kozel áll
zám, valoszíntíleg az emberismeret éS a házastárs kiválasztása kér
désébenis meg tudsz támogatni véleményeddel'' _ írja egy hu
éves egyetemista fiir.
Ennek a kateg riának egy másik, az el bbinél kisebb, de
érdekes csoportiában a szerelem és szexualitás kérd se az
hapcsolatokkal, a személyiségfejl désévelkeri| osszeftj
Majdnem mindegyik elemzésben a szeretet szerepel a szerelem ne
fogalmak nt, s visszatér kulcsfogalmai ezeknek a válaszoknak a
rinzetlenség és az odaada.s is. Ezt azért is érdemes hangsrilyozni
t66
lll('rt még a levéllel teljesen egyetért k kozott is akadtak néhányan,
*rkik az tinzetlenség tulhangsulyozasát kifogásolták, és az egészséges
,lltgri.r/helyeselték és szorgalmazták' mint ez a harmadikos gimna*
lrslu: ,,Szerelmem <inz , mert magamnak akarlak egyediil megtar-
larri' és azt szeretném, hogy szerelmeddel egyedril engem szeress'
ltttkcnt én is csak Téged.'' A nemiség és az emberség, a szerelem
r:ti ll Szeret t egységétérzékeltet giai taolatu" válaszok
''antropol
nr i:rtelmiségi és a vallásos fiatalok kozott bukkantak fel gyakrab-
l'tlrr. ,,Úgy gondolom, nem Neked kell, hogy átadjam magam,
lttttrem Istennek, hogy minket megtaláljon. Meg kell keresnem
trrrrgamban azokat az értékeket, amelyeket adományként kaptam,
rlt' chhez a Te segítségedre is szrikségem Van. Ne gondold, hogy
rrcrrr tirrilc],k már pusztán látásodnak, vagy ha csak a kezemet fogod.
iir'intésed sok olyat elmond, amit szavakkal nem tudnánk kifejezni.
( istk ne felejtsd el, hogy ezt is Neki kell megkoszcinni, hogy egy-
rruisnak testtinkkel is ciromet tudunk okozni. Sokszor nagyon hi-
irrryzol, kell hogy magam mellett tudjalak, de ne hidd, hogy a
_ írja egy
'izcxualitás hiányzik, emberi meleged tesz boldoggá"
lrtlszonegy éves f iskolás lány, aki szerint a szerelem lényege a
lilt:let t9 az egymás hiányait kiegészítkét személy egymás általi
ktrlcsoncls megajándékozása, a bizalom és a felel sség. Es mit mond
Atlám? Stilszeriíen ezt a jeligét választotta egy harmadikos pannon-
lr:rlmi diák, aki így sz l Évához: ,,Ajándéknak tartom, hogy szeret-
lrctjtik egymást, s az ajándék fugg az Ajándékoz tol is. De még
trlcnnyire! Egész életiink egyszeri, megismételhetetlen, torékeny
;rjlindék, miként a kolcsontis szerelmtink is, de ha egyiittmiíkodrink
vclc, már er sebbek vagyunk. Hogy mire leszek képes? A szeretet
tcszi képessé az embert az odaadásra és az elfogadásra, a szeretet-
llcrr látom a másik embert ajándéknak, s leszek én is számára
;r;ándék. Amíg ez a Szeretet uralkodik rajtunk, biztonságban va-
gyunk. Nemcsak egyrriásért szeretitik egymást, hanem a sztileten-
,lilkért is, a korrilottrink él kért is! Mindenki építheti szerelmtinket,
('Zt eI ne feledd! Ha csak magunknak éljtik meg' el bb-ut bb elfára-
,lunk benne, és zátonyra jutunk. Elni azokért, akik miattunk szÍilet-
rr:k, akikkel ketten egytitt találkoztunk, soha nem lesz unalmas.
l:rre gondolj, amikor nekem ajándékozod magadat' és amikor elfo-
glttlsz engem ajándéknak.'' Így Ádám, aZ egyetlen a háromszáz
l<iizril, aki felveti a szerelem és a krizt)sség kapcsolatat is, aki nemcsak
L,rnberségben, hanem emberiségben is gondolkodik' étez.12
12 A fiktív szerelmes levélre adott válaszok elemzését b vebben 1. Szerelemkép-
rcrkép, fehér foltokkal. : Forras,1983' 5. sz.
167
A PRoBLÉMAGÓCoK
A levélre válaszul érkezett háromszáz gépelt oldalnyi harmadfél_
száz levelet j néhányszor átolvas ,,szerelemkutat '' hét'ponton
érzi sebezhet nek a mai magyar szerelmet' problematikusnak a mai
magyar fiatalok szerelemfelfogását. Kulcsszavakkal jelezve ket:
szexualitás_szerelem, empá1ia, onzés_tinzetlenség' tu'datosság, sze-
relem-szeretet, házasság, személyiség.
Az empatia hiánya: Úgy tiínhet, hogy meghokkent en sokan
hihetetlenul feltiletesen' pontatlanul olvastak, igencsak c!,nkényesen
emeltek ki részleteket, feltiín en nem találták meg szereptiket a
levéljátékban. Úgy érzem, hogy magáb l a válaszanyagb l is bizo-
nyíthat , és ezt er sítettékmeg az esetenkénti személyes (csopor-
tos) beszélgetésekis, hogy az ilyen viselkedés m<igottese sok eset-
ben meglehet sen gyarl empáliaérzéÉvolt. Ezt csak megtetézte az
a nem kell méIységt! (jnismeret, ami bizonyos tekintetben a nem
kell feilettségtí empátiának is kovetkezménye, hiszen csak másban
pillanthatjuk meg arcunkat. Igen jellemz a rokonszenvek és
'hogy
azonosulások sem voltak kell képpen megalapozottak, mondhatni:
nélkiile azonosultak aele.
A tudatossag leértékelése:Sok szerelemmel kapcsolatos ktizhely
és val színrílega vonatkozási csoportban (osztályban, irodában,
brigádban, családban, rokonságban, baráti korben) uralkod froz-
hangulat is támogathatta azt a magatartást, amely hatálytalanítani
pr bálja a ,,szerelem felségvizein" az észelvu, az elvonatkoztat , a
kérdez , a mérlegel , a filoz fiai, etikai és lélektani néz pontri
megkozelítést. AZt hiszem, tobbr l van itt sz , mint egy magát
er sen tart hiedelemr l, mely szerint a szerelmet érezni, csinálni
kell, és nem bonyolítani, lelkizni, kiforgatni. Magát a szerelem
gyakorlatát is jellemzi a tudatosság nem kell mértékiíjelenléte.
Természetesen az ilyen szerelemfelfogás els sorban olyan - orszá-
gunkban igen gyakori - életfelfogások szerves része, amelyet az
életmod és értékrendkutat i joggat neveznek haszonelvtinek, in-
fantilisnak, értékekben szegénynek, személyiséghiányosnak, jelen-
elvrínek, pragmatikusnak.
A szex a szerelemképben: Jelent s és tobb vonatkozásban feltétle-
ntil pozitív változások mentek végbe ezen a téren' amelyek eredmé-
nyeképpen ilyeténképpenjellemezhet helyzet állt el : benrte aan,
de még nincs a helyén' Fiuk és lányok, férfiak és asszonyok, tizenéve-
sek és negyvenesek, szellemi és fizikai munkások, diplomások és
diploma nélktiliek, ateisták, kozombosok és vallásosok egyaránt
vallják' hogy a szex és a szerelem ijsszetartoziÁ, de hogy miképpen
is, ebben a tekintetben meglehetcísen kiilonboz felfogások ural-
168
b.t ltlnak. Tobbségiikre jellemz az átgondolatlanság, kidolgozatlan-
riitg, a nagyobb távlat hiánya' mindenek m<igott a megfelel ember-
l;,|p hianya. Kevesen &zik át igazán, hogy a szerelemnek az egyes
l'ttlber életébenis tt)rténete, fejl dése' lépcs fokai és ktiltjnbtiz álla-
!,(,tuivannak, amelyekben más és más a szex és a szerelem viszonya.
lBy sztilethetnek olyan leegyszeriisítések' amelyekben az egész em-
l)crt' a kiteljesedni vágy hiánylényt áthato és másféle vágyak
lrtlldudvarában megjelen jegy, er sz a nemi vágyra, a nemiség a
ttcmí aktusra redukál dik, amelyekben az rinzetlenség az orclmre
lt'sclked ellenség, amelyekben a ki)lcsijnijs adás helyett a kolcsclnos
krrpás kap hangsulyt, amelyekben befelé mélyiil és kifelé t gul
t rsas kapcsolat he|yett kétszemélyes,,<isszkomfortos'' szerelmecs-
kc válik modellé.
Az egészségest)nzés ideol gi ja: Krilonosen a tizenévesek korében
leltííner sségíí,de minden rétegben felbukkan. Feltrín , hogy _
lr lriedelmekkel szemben - a n k korében legalább annyira, mint a
li'rfiak k<irében leggyakrabban a ftiggetlenedés, az emancipál dás'
az' é|vezetszerzéstársaságában. Sokan hangoztatják, hogy ezen a
lcriileten kivételesen jogos az onzés. Legalább ennyire gyakori az
is, hogy az énességés az iin sség szinonimák, hogy az erosz tipikusan
cgyes szám els személyií' vagy hogy a szerelmi kapcsolat tobbes
szám második személye csupán két egészségesen onz ember fair
1
llay-je, tisztességes tizlete, érdekszovetsége.Az onzés: onzetlenség
i's a szerelem koordináta-rendszerében a tobbiekkel ugyan részben
ritÍ'cd mégis elég j l elktiloníthet halmazt alkotnak a vallásos
liatalok.' Jellemz jegye ennek a halmaznak a kcilcsoncisen odaad ,
rildozatos szerelem, a ,,gazdag, aki ad'' szemlélet. Más kérdésaz,
lrtlgy ebben a korben is jelentkezik a ,'talán nem kellene annyira
l'cladnom, átadnom magam' mi marad akkor bel lem'' aggodalma,
['s ugyancsak gyakori ugyanebben a korben az egész kérdésttulon_
ttil is egyszeriínek lát , habkonnyeden optimista beállít dás' hiába
íigyelmeztette ket is az onzetlenséget is hirdet levél, hogy ,,sze-
rctni nehéz'', nem érzékelikeléggéaz ,,én" és az ,,rjn'' minden
cmberre jellemz ktizdelmét.
A hazasság a szerelemhépben, szerelem a hazass gban: Bár a levél-
bcn nem esik sz r la, j néhány levélben felbukkan a házasság,
néghozzá négyféleképpen:leggyakrabban mint a szerelern kerete,
beteljesedése, szentesítése, ritkábban mint idejét mult. a szerelmet
horlá,toz intézmény, elég gyakran mint a szerelem szempontjáb l
teljesen bizonytalan léthelgzet (f leg azoknál a tizenéveseknél, akik
csakis szerelmi házasságot tudnak elképzelni, de alig van fogalmuk
lrrrol - ezt k is bevallják -, hogy mi torténik majd a szerelemmel
lr házasságban' vagy pedig tulontril is természetesnek veszik, hogy
t69
,,megszelídtil''r,,átmegy szeretetbe''r,,lelomboz dik''), és végril
(els sorban a házasoknál) mint a szerelem izeit és színeit jelent s
mértékben megváltoztat vagy a szerelemmel pdrhuzamos élethely-
zet. ,,A szerelem nagyon jo és szép, csak kérdés,hogy beteljestil-
het-e valaha. A szerelem csapda. En félek t le' Igaz, van férjem, de
kertilom is a szerelem minden formáját mással. Mégis azt vallom,
hogy a nagy szenvedélyes szerelem a legjobb az egész életben.
A szabad szerelem h dol ia vagyok, ami természetesen nem a
szexpartikra értend . Íjs ez az egész fuggetlen att l, hogy férjnél
vagyok. Azt vallom, ha szeretek valakit, minden további nélkul az
ové lennék" _ irja egy huszonnégy éves bérelszámol n . ,,Drága
vagy! Szépeket írtál, és sok olyat, ami felesleges! Vannak olyan
pillanatok, mikor ugy érzem, sztikségem lenne rád, a kedvességed-
re' arra' hogy velem l gy, sz lj hozzám, de te tudod legjobban,
hogy gyáva vagyok. Sohasem tudnék nyugodtan kapcsolatot terem_
teni, csak álmodozom r la, amikor a családom alszik. Hiányzol, de
nem akarok rád gondolni, nem akarom, hogy gyotorjon. Végtil is
nyugodtan élek! Ez fontos! Tudom azt' hogy sem te' sem én nem
rugnám fel a családot, a nyugodt hátteret. Szexuális téren a férjem-
mel tokéletesen megértjtik egymást, mással gát[ásaim lennének. De
ugyanakkor hiányérzetem Van'' - irja egy harminchat éves pedag _
gus n aki szerint a szerelemnek a szexhez sok koze van' a l:rázas'
'
sághoz semmi, a lényege pedig az érze|mi fellángolás, amikor az
érzelem és a vágy uralkodik az értelem felett, amikor az ember
átérzi és átéli nemiségét, amikor normális, hogy onz legyen.
A szeretet'a szerelemképben: Ezzel is rigy van, mint a szexszel,
benne van, de nincs a helyén. A ,,szeretet nélktil nincsen szerelem''
és az ,,akibe szerelmes vagyok, azt szeretem is'' hangoztat i koztil
eléggésokan elég keveset tudnak a szeretetr l: érzelemre, szellemi
kapcsolatokra, htiségre, gyengédségre,megértésre,hibák elnézésé-
re egyszeriisítik azt, ami persze mindezeket magában foglalja, ám
j val osszetettebb és gazdagabb, és i val ritkábban hangsrilyozzák
a legalább" ennyire fontos tulajdonságait: a felel sséget, a másik
személy tiszteletét, az áldozatot, az odaadást. Lényeges ktiltinbsé-
gek tapasztalhat k ezena téren a vallásos és a nem vallásos fiatalok
kozott, mett az el bbiek tobbségénéla szeretet a szerelem nem
fogalmaként szerepelt, a szerelem pedig a szeretet egyik kiilonleges
megnyilvánulási formájaként. Ezzel korántsem állíthatjuk azt,
hogy a vallásos fiataiok korében minden esetben vagy akár az esetek
dtjnt részében helyén lenne a szeretet a szerelemképben vagy a
szerelem a szeretetképben' Sokan koztilrik az orcik, a tokéletes, a
mély, az onzetlen szeretettel a mul , az olykor onz , az elvakult és
170
a stlk tekintetben felriletesebb szerelmet állítják szembe, és abban
ltiznak' hogy a gyarlo szerelem szeretetté nemesedik át.
A szerelem és a személylslg; Kevesen válaszoltak arra a megállapí-
tlisra, mely szerint az ember meghatározatlan, a másik nem általi
kicgészítésreszorulo hiánylény. A válaszok nagy tobbsége egyes
r,zÍm els személyben ír dott, de viszonylag kevés levélírban
irkt ivizál dott személyisége. Sokan panaszkodtak, hogy a levél sze-
rrr('lytelen, hogy az személytikr l nincsen sz benne, hogy *"
lcvclír eszkciznek, lábtorl nek tekinti t, de nagyon kevesen rea-
1''liltak a szerelem személyiségfejleszt energiáira, amit l a szeret k
1t lbbak lesznek. A személyeskedés,az,,intimségek'' kisziv átogtatá-
'n, az oszinteségroham gyakoribb volt a válaszlevelekben, mint az
t'gyéni hang. J val gyakrabban fordult el a ,,nekem jobb lesz'', és
,'rvendetes m don még gyakrabban a ,,nekrink jobb lesz'', mint a
,,rribbek lesziink általa''. Akik arr l írtak, hogy a testi-lelki szerelem
.;ziimukra még korai, alig-alig írtak arr l, hogy mit l nyilvánítják
rrrajd magukat érettnek a testi-lelki szerelemre.
A magyar fiatalok koziil orvendetesen sokan viselkednek termé-
}izctesen a szerelmes-szerepben, de kevesen érzik és értik meg, hogy
lr szerelmes személy tjnkiiréb l nemcsak a mi kett s ktjrébe léphet át'
|rlnem énkorébeis, ujrarajzo|va azt. Még kevesebben érzik azt -
lrrnit a pannonhalmi Ádam már meg is fogalmazott -J hogy a má.sik
\':eretete a masok szeretetét is er sítheti, igy a szerelem egyszerre
lehet forrása, eszkcize és eredménye is az egymást - optimális
csctben - er sítve áthat két folyamatnak; a'személyes lésnek és a
t rsadalmiasulásnak. Így válhat a szerelem kétszemélyestársadalmi
irrtézménnyé,az énnéés a mivé válás laborat riumává és ugyanak-
ktlr ligetévé'templomává, otthonává.
( ]SUCSTELJE SÍTMÉNYnl gERsÉGBŐL
A szerelemben képes lehet erre az ember, vagyis az egyetlen aégte-
lt:nre n!'totr lény. De melyikiink gondol erre, amikor azt s gja a
rrrásik végtelenre nyitott lény fiilébe:,,Végteleniil szeretlek''?
A szerelemfelfogásokat vizsgálva ugy tíinik, kevesen vannak ilye-
rtck. Feltiín en hiányoznak ezekb l a meghatározásokbol az a|ázat,
lr felel sség, a szabad dontés, az adás, az onfeladás, a személyiség,
lr tobbes szám els személy. Még szerelmesként is kevesen hajlan-
Llok onkortikb l kilépni, kiszakadni a ,,légy enyém'' birtokviszbny-
llol, kevesen probálják bebizonyítani, hogy alkalmasak a tovább-
irdásra. }oval tobben vannak' akik csupán szokást látnak a szerelem-
llen, nem legszemélyesebb tettiinket, ami persze kockázatos vállal-
L7t
kozás, hiszen annál ttjbbet kockáztatunk, minél mélyebb k
ba kertiltink valakivel. Ezt még a barátságnál sem veszik figyelem
be. A ,,Mi kcize...?'' kezdetií kérdésekrekapott válaszok arra
bizonyítékulszolgálnak, hogy a barátság, a szerelem, a nemiség
a házasság szétzilát' d fogalmai talán leginkább a szeretet fogalmé
val rendezhet k ossze. Társadalmunk emberi dimenzi janak k)
gozásakor az eddiginél j val nagyobb gondot kell fordítani ennek
a fogalomnak megfelel bb elhelyezésére értékrendiinkben.
,,Ha a férfi szeret egy n t, kezdetben azthiszi, hogy szerelme csak
hozzá hasonl személyre irányul, akit átolel hatalmával, és akivel
szabadon társul. J l látja, hogy arcomat fény borítja el, rá is átfut
a sugárzás, érzelmi mozgásba tlozza szívét,és ragyogni kezd t le
minden dolog. De lényem sugárzo fényétcsak saját elbrívolt szelle_
me egyéni fokának véli, vagy egyszeriíen azthiszi, hogy szépségem
ttikroz dik a természet ezer kis ékkovén.Ám nemsokára ámulva
tapasztalja azt a heves nagy er t, mely benne trir fel, amint kozelebb
megyek, s remeg, ha felismeri, hogy velem csak ugy egyesrilhet,
logy o is feltétlenul a teremtés egyetemes míívénekszolgája lesz.''
Igy elmélkedik a szerelemr lTeilhard de Chardin", Nagy Lász|
viszont csak ezt kérdezi: ,,Ki viszi át fogában tartva a szerelmet a
tulso partra?" Ezt a kérdésttettem fel én is egy emlékezetes estén
a bakonyoszlopi olvas táborban tizenot éves szakmunkástanul
társaimnak. El z leg kisebb kcirben, egy bens séges beszélgetés
befejezéseként tolmácsoltam a kolt kérdését.Akkor csak egyvalaki
jelentkezett, egy állami gondozott fiu, és halálos komolyan ezt
mondta: ,,a saskeselyii". Nem nyugodtam meg, nem akartam a
saskeselyííre bízni a szerelmet, és azon az em|ékezetes estén az
egész olvas tábor színe el tt ismét feltettem sorra egymás után
Nagy Lászl kérdéseit: Ki imád tticstik-hegediít? Lángot ki lehel
deres ágra? Ki feszul fol a szivárványra? Ki rettenti a keselyiít? Ki
viszi át fogában tartva a szerelmet a tuls partra? A keselyíí elret-
tentésérevállalkoztak legtobben, de azért a szerelem átmentésére
is akadt egy-két bátortalan és mégis hiteles jelentkez '
l3 Teilhard de Chardin: Az orok n i Az Ut az omega felé címííktjtetben. Szent
István Társulat, Bp. l980
172
( iA'l'I PAL
I I oltomiglan-holtodiglan
Az alábbi beszélgetésrészletekl982 novembe-
rében kerriltek hangszalagra egy Erzsébet-
napi osszej<ivetelen, melyet a beszélgetésr<ig-
ziioje, Gáti Pál szervezett. Szerelemr l, házas-
ságr l, családr l folyt a sz . A résztvev k -
touuségrikuen kozépkorri budapesti értelmisé-
giek, a férfiak tobbsége mérn<ikember, vala-
mennyien keresztényeknek vallják magukat _
névtelenek kívánnak maradni, meft a megvita-
tott témákat fontosabbnak érzik saját szemé-
lyiiknél. - A szerk.
ti. Pal: Beszélttink aZ asszony egyenjoguságár l, a család létjogo-
lrrltságár l, de még nem esett sz a férfi szerepér l a családban.
ll'Óabor: Akkor elnézést,de visszaveszem a sz t A családunk-
lrltrr cnnek torténete van. Az elején, azt hiszem' eléggéegyforma
r t.lzt vállaltunk a házi munkáb l. Nem voltam finnyás,
pelenkamo-
riirrlt, Ítízést,mindent vállaltam. Aztána munka alakulása, a pénzke-
r i'lcri lehei ség eltolt minket a hagyományos
irányba' A pénzt
irrlr:jllb én hozom, mert tobbet tudok keresni, így viszont keveseb-
llt'l tudok segíteni. Azt hiszem, emiatt azért nincs gond'
,|.I'ászl :Ágyerekekre mennyi id d jut? |d |Ez dont kérdés!
l)_né Cili: Mostanában kevés, de átmeneti id szakok vannak.
t i . Pdl: Valahol olvastam, hogy a férfi legt bbet azzal segít, ha
rrt'r'cti a gyermekeinek az anyját.
II-né Zsuzsa: Ez nagyon helyes.
(i. Pal: Biztosan nágy igazság, de rigy érzem, tobbet is tehet.
Nileg az sem elég, ha segít á házímunkában. A férfi nem vonhatja
ki rnagát a család gondjai alol. Ktilonosen nem, ha az asszony is
,lolgozik.
I]-né Zsuzsa; Mi hagyományos szituáci ban éltink, én otthon
r'lr11yok, és ez meghatároz . Ennek ellenére nálunk s<rha nem téma,
l,,,gy ez az én munk ám, eznem aZ én munkám. Aki ott van, elvégzi,
t.gyen az mosogatás, akármi. Végeredményben a helyzet hasonl
t',,inás munkájával is. Az munkahelyi problémája is hazajon
, rlratatlanul. Ez is, az is automatikusan oszt dik - a gyerekek gond-
1:r l"laja, érzelmi kot dése is. Az id persze sokat számít'
meft én
virgyok tobbet a gyerekekkel.
173
 V-né Gabi: Amikor az ember otthon van, és megjtin a fe
Sereg a férj személyében, att l fogva a felel sség megoszlik, n
egyedtil kell hatot nézni, hogy fel ne másszon, le ne essen' mag
ne borítsa stb. Megkonnyebbiil az ember, mert most már kett
vagyunk, ha nem is segít konkrétan. Elég szubjektiv, hogy m
jelent segíteni. Alkalmasint az is lehet segítés,ha kiimegy a k
bol' és hagy engem egyedril fozni.
Sz. Erzséber.' Más az asszonyok és más a férfiak lelki alka
A férfiak inkább a saját elképzeléseiket szeretnék érvényesíteni.
a méricskélésnélktili mindent akarást nagyon kevesen ké
megtenni, amire egy n képes. A férfiak - ne sért djcin meg senki.
el szor a fejrikkel szeretnek, utána a szíviikkel. A n k pedig szeret
nek, és nem gondolkoznak, hogy mit és hogyan. Akad ugyan kiv
a férfiak kciz<itt is, de természet dolga ez, és nem el ítéletv
neveltetés kérdése.Ha a kétfajta szeretet kell egyensulyban van
akkor nem baj' hogy a férfi másképp szeret. A mindent
anyai szeretet nem préseli ki a gyerekb l, amit esetleg ki
préselni. Néha a mércétis kell emelni. Az anyaatt l fél' hopp,
beveri a térdéta gyerek, mert át kell ugrania a lécet, az apavi
máris foljebb tenné.
V. Endre: Nagyon fontosnak tartom a házastársi kapcsolatot,
szerintem minden ebb l n ki: a család megtervezése, életvitele, a
munkához és az egész társadalomhoz val viszonya. Azt hiszem,
akár a társadalomban, akár a magánéletben, baráti korben vagy
éppen a saját házasságunkban tapasztalt problémákat mind vissia
lehet oda vezetni, hogyan indítottuk el az élettinket, és a kapcsola_
tunk fejl d tendenciát mutat_eJ vagy pedig ellaposodik. Elpáro-
log-e a szerelem, és marad helyette a ktitelességérzet, vagy ahogy
szépen szokták mondani, a szeretet elmélyril, kivirul, kivirágzik az
évek mrilásáva|' Az elmult tizenkét év tapasztalata alapján meg
merem kockáztatni azt a véleményt' hogy lehet rajongani is egymás
iránt. Sokat lehetne err l beszélni. Jo házastársi kapcsolatnál pél-
dául eleve nem téma az egyenjoguság kérdése.Automatikusan
old dik meg, ki f z,ki mosogar, ki foglalkozik a gyerekekkel. Ezek
huszadrangu kérdéssémin stilnek, hiszen a mi kapcsolatunk éppen
azt jelenti, hogyan lehetne jobban csinálni' Ésnincs huzavona, meg
lélektani hadjárat egymás ellen, te itt vagy er sebb, akkor én ott
leszek er sebb, és hogyan tudom rád kényszeríteni az akaratomat.
G. Pál : Az embernek hálásnak kell lenni azért, amit kap szeretet-
ben' odaadásban' alkalmazkodásban' és t le telhet en viszonoznia
kell.
V. Endre: A férfi és n kapcsolata a családban egy másik gondot
is felvet. A háztartásbeliségtt nemcsak a megbélyegzettség miatt
174
mert ugy
rrrrrr vállalják szívesen az emberek, hanem azért Sem)
ltlrltk, egy szellemileg igényes asszony nehezen tud megvalosulni
rrllltrlt't aháztartási munka végzésében.Talán az lenne a feloldás,
lt,,g'y azok a családok, akik ktiszktldnek ezzel a gonddal, egymásra
l r, lrrlrnak találni, valamilyen speciális kcizosséget tudnának alkotni.
r
t i. PáI: Tobb helyen olvashat , hogy a mai társadalomban az a
ttr,, :tkinek nincs saját keresete, ki van szolgáltatva a férjének-
l)'né CiIi: Mondhatok valamit? En sokkal szívesebben vagyok
! ilzrrlgáltatva a férjemnek, mint a társadalomnak. Ugyanis a férjem
tttr'g soha nem taposott át rajtam, és nem sértett meg. Gyermekko-
rrrrrrbol is emlékszem, mennyi taposás és megaláztatás volt a ré-
nlttttk, éppen mert sokan voltunk. Es miután nekem van négy
gvt'rckem, a helyzet ismétl dik. Att l kezdve, hogy elmegyek a
rr,'ip,y gyászhoz' mert terhes vagyok' és miket kérdez és miket
ttt,,tld! Lehetne folytatni a sort! Ez a kiszolgáltatottság' Ílerlr az)
lr,';iy a férjem keres rám.
ti . Pal: A szril k kiegyensulyozottságához is kell a társadalmi
lrrlrcsolat. Sok szempo"iUOt ei mfu Uaiati kapcsolatot is jelent.
5rrjrros nem mindig jut rá id .
t\. Gábor: Éppenezértaz ember megválogatja, hogy azt a kevés
r,lcjct kire áldozza. Azt hiszem, f leg a nevelésben nagyon nagy
tr'gitség a baráti kapcsolat. Az embernek sajnos nincs az az étzése,
llr'gy iaj de j l neveljtik a gyerekeket' meg milyen szép család
vrrgyunk. Nem tul gyakori a sikerélmény.Ha máshol is ugyanazo-
Frrt a problémákat |átja az ember, talán nem torik le annyira. Eset-
lt'g kaphat a tobbiekt l jr5 otleteket; ne a fenekét tisse, mert az rnár
rIgyis kemény' hanem pr bálkozzék más rn dszerekkel! J ha a
'
!,'rrjlbeliil azonos nézettícsaládok osszejonnek, és egy kicsit szin-
tr'lr beszélgetnek.
Lászt : Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem.Kinek meny-
7.
rryi ideje jut erre? Őszintén.
D-né Cili: Amennyit szakít magárrak.
|. Lászl : Várjunk csak! Anélktil, hogy más ne látná kárát.
Szi'rmolgassuk, hogy egy éyben hány szombat-vasárnapot lehet
.izltnni erre! Ha levonom a nyári nyaralási id t - az nagyon meg-
llytlmná a statisztikát -, akkor tlt-hat alkalom nekrink is marad.
B_né Ágota.' Mit csináltok szombat-vasárnap?
T. Lászl : Behozzuk, ami a héten elmaradt' A gyerekekkel egy
k rcsit tobbet tudunk lenni, rendbe kell hozni a lakást, port let rol-
rli, néha ablakot mosni...
I}-né Ágota.' Énis ezt akartam szombaton a férjemt l kérni, de
;rztán beláttam, hogy sokkal jobb, ha elmegytink valahová, és hagy-
trlk megint az ablakot a fenébe.
t75
 G. Pál: Azért én még egy kérdésselmegtoldanám. Az emb
bármennyire is szereti a gyerekeket' szeret velrik lenni, veltik já
9?Ti'mégis igényli, hogy a feleségévelktilon programot csinálj
Néha fel kell magunkat is tolteni, egy kicsit aZ utodok nélkiil ler
F,rre ki mennyi id t tud szánni? Nekrink talán évente négy
alkalmunk van egymás számára. A 15 éves házasságunk alatt tiss:
sen háromszor egy hetet tolt<jtttink kettesben.
B-né Ágota.. Évente talán kétszer moziba megytink.
V-né Gabi: Voltunk az idén kétszer moziban, egyszer Sz
ban, egyszer hangv'ersenyen. Bocsánat, a hangversenyen
kel voltunk. Ezenkivtil nekrrnk két olyan baráti ktiriink vaí,
lyel rendszeresen tisszejárunk kéthetente.
B-né Ágota; Gyerekesttil?
V-né Gabi: Nem, ez esti elfoglaltság. Fektetés után. 12
csináljuk. Nem mondom, sokszor fáraszt , de azthiszem,
get számít.
V. Endre: Nyárongyerektáborokat tartunk. Egyszer akkor
trink el kettesben nyaralni, amikor minden gyerektinket
vitték. Házasságunk kezdete ta mindig torekszunk arra,
legalább három, de inkább ot_hat napot kettesben tudjunk t<i
de sajnos nem mindig ad dik rá alkalom"
G. Pál: A családi élet másik problémája a személyes ktils
csolatok kérdése.Néha hívják az embert munka után például
napot iilni. Aztán rossz Szemmel nézik, ha azt mondja,
rajtam a sor elhozni a gyereket az v dábol.
B. Andras: Énannak cirulok, hogy haza kell mennem.
G. Pál: Ugyanígy lenézik az embert' mert nem más asszonn
sz rakozik, nem csalja a feleségét.
D. Gabor: Amikor az ember letette a voksát valamire, és lá
hogy az j , akkor htilye lesz olyasmit csinálni, ami veszélyezteti
élete nyugalmát. Ha így kozelítem meg' akkor teljesen ieles
tovább bogozni. Lehet, hogy bolondnak nézek ki, mert én
mászkálok másokkal, vagy kerrilom a kocsmát. Nem érzem a
nyát.
H-né Zsuzsa.' Szerintem természetes, ha van ktives ut, az em
ott megy.
B. András: Nem ennyire ktinnyii ez. A mi véleményrinket'diktál
ja a saját erkolcsi elfogásunk, de a tágabb kornyezet iemmiképper
sem ezt ajánlja az embernek.
J. Lászl : Szerintem más társasággal is lemehet az ember, ha rigy
ad dik. Nem feltétlen sziikséges egy partneri kapcsolatban, hogy
minden perctinket egyritt toltsrik. Igénye lehef mindenkinek
magányra vagy éppen barátokra, társaságra. Ez nemcsak azivászat
176
tnl, rt cimborasággal, meg mit tudom én mivel ftigghet ossze. En
1téltlául nagyon szeretek pingpongozni. A j játékhoz viszont ellen-
lelre van sziikségem - aki nem biztos, hogy a feleségem.
| -t
Kati: Ebb l tudhatjátok, hogy tudok pingpongozni.
T . I'aszl : Természetes, hogy a
rejtenek magukban
jol ',kilengések''
vcszclyeket. Nagyon tudiuk, hogy a válások z<imében ezek
szanak fcíszerepet.
|át
l]. Andr s: Azétt, mert a morális háttér hiányzik.
(i. PaI: Igazad van Laci, az ember nyitott is akar lenni, és
v|p1credményben ktils emberi' szellemi, egészséges érzelmi kap_
r r;tllatokra is torekszik, ami helyes. Mégis van egy határ. De hol?
Alllrnd an a határon járni veszélyes lehet.
K. Istaan: Ha a házastársi kapcsolaton belul hosszu id n keresz-
llll Van lehet ség a fejl désre, akkor nem lehet bai. A feleséggel
,'ltiiltcltt meghitt rák mindig tudnak ujat adni, és ugyanakkor
! rrtlarcot is vallhatunk. Az ríjdonság erejével hathat ecy i kapcso-
lirt, cle biztos, ha a megszokott partnerrel, a feleséggel is vannak
1lrlrll, vannak rosszabb alkalmak, hogy így mondjam, akkor a napnál
tri világosabb, hogy teljesen uj emberrel, mindig változ partnerrel
lIllllyon kétes értéktíoromokhoz juthatunk. A kornyezetemben elég
l,,l<an kockáztatnak, játszanak el éveket az életiikb l néhány labilis
lrí,rrapért'Mindig ujabbat és ujabbat hajszolva keresik az igazit,
lrrrltltt 2_3 talá|kozás után látják, hogy melléfogtak.
ll. Endre: Azt hiszem, az ember nem azért nem kornyékezi meg
ir ktlllégan jét, mert esetleg mérlegel, fontolgat, netán fél a botrány-
t,,l' hanem mert aZ é|etének a lendiilete automatikusan eltávolítja
,'et'kt l az alkalmakt l. Fontos neki a családja, a felesége, a gyere-
kt'i, a hivatása, és mindamellett olyan értékekvonzásában áll, ame-
|vck joval nagyobb er vel hatnak rá.
t]. András: Igen, de azért nem vagyunk védettek.
ll-né Gabi: Szerintem az élet fegyelmezettséget kíván, tehát nem
családi életforma vagy a sokgyerekes életforma véd, hanem az
'r
rpilrzi fegyelmezettség, amely sok teriiletre kihat.
.Sz' Erzséber: A hríségnem fogalmazbato meg szavakban. Min-
,l.'rrki maga tudja, rni az, amit megengedhet, és mi az, ami a bels
rrri'rcéjének nem felel meg. Ha én onz modon azt keresem, hogy
rrt'l<cm jobb legyen, akkor híítlenvagyok. Tulajdonképpen egy jo
lrlizasságban fel sem mertil, hogy a saját kedvemet keresem a másik
li:irára. Az, hogy van egy felesleges 20 percem, és ezalatt letilok a
l)rrna-parton' nem gond. Viszont, ha éppen otthon kellene lennem
vagy más miatt, ha számítanak rám, akkor a családdal
''',.rorá hrítlen vagyok' Mindenkinek kell, akármilyen j házas-
'.zcmben
''ligban él, egy kis szabadság, egy kis csend, békesség, amikor
177
 regenerál dik. De amit az-ember ugy csinál, hogy nem segíthet, hogy egy kicsit megérezztik. Ésezt az
szeretné, lFlll l.cngeteget
-kamitoztaihatj
a másik megtudná, az hiítlenséc*é; akkoris, tá . l,, r. yt uk a házastársi kapcsolatban is. A szerelmes
zett rosszat nem teft. '.**i,'gvr..,
r r

lerlr vlrgy n automatikusan alkalmazkodik, figyelmes a másikhoz,

D. Gabor: Talán ia.a]g a,l,,tt cs*ctben elnéz . Ez ujabb szeretetet és viszontszeretetet sziil'
19m hangzott el, de azt hiszem'
l1g1d"i: hogy bizony id nként soka1 kell áorgo'"""r.. Gy; igy kialakulhatnak azok az emberi és viselkedési normák is, ame-
|i,]k rrrindkét félnek j k. Azonban, ha az ember az ,,uj szerelmet''
kérdezik, hogy bírjuk a sok munkát, rengeteg átd.oratoitem]
Fl szcir is, áldozatnak sohasem érzi az eíuer,'másodszor is trtt.svc máshoz fordul, akkor mindazt elveszíti, amit eddig elért.
de vele jár. Általában az élet nehéz, t o' i', ha
csak Art gyanítom, másodszor nem is tudunk olyan rugalmasak'lenni.
van valakinek. Egy is sírhat éjszaka. Ezt "t tudatosan "g';;
válla'iitik lrlr'lr.iri természettinkb l kovetkezik, hogy ennyi segítség mellett is
alábbis én késztiltem rá, és tisztában voltam vele, ha
megháza l,' ir clbizonytalanodunk.
dom, utána
I r

l'gm nagyon tudok sportolni. Ez teljestilt N,ir" ;i
tudatosan vállaltuk, akkor tcibbé-kevésbéazt í"
valamir l lemondunk' Nem azért, mert ez lemondá', r'"".-,
;ii"l;k;
elhanyagolhato értékíí javakr l mondunk le ahhoz r.ep..r,
akarunk érni. J házasság mellett nincs jelentoseg.
alsá iiá'"'
bár a kísértésnekvalamennyien ki vagyunk téve.
G-né Piroska: Azt érted ezen, ha azlmbe r á|d'ozatothoz, j
vigyáz a megszerzett értékekrei
D. Gábor: Az á|dozat sz t én nem használnám. Ha az
kirándul, a hegyre fel kell menni, az se kcinnyií. Atapvetáen
,
|' ' Iindre: Miskol.'i Miklos Színlelni boldog szeret t címríkony-
t,e.llill azt jegyeztem meg, hogy az i| szere|em fogalma azért szi|e-
ll'll ll'lcg] *éit u házastársak nem tudják tart ssá tenni szerelmuket.
r1rr,ll k]ezdve, hogy clsszetartozunk, már nem tiszteljiik egymást
"iii,
rrrrrryira. Eleinte maid osszetortem magam' hogy szimpatikus le-
gv..k számára) most már bírálom, kritizálom) nem adok magamra
,,,,',yit se krils leg, se bels leg, a szavaimat is jobban szabadjára
{.ll|icdem stb. Aztj szerelmekben viszont ismét el lehet játszani,
|r,,gy h dítok és csillogtatom' amit tudok. Az emberek a szerelem-

l,,.ir"clcíbb-ut bb tényleg eljutnak oda, hogy megismerték egymást,

az a társadalmi képzet, hogy éljrink minél konnyebbl".
K r.:; lrlvább kell fejl dnitik' hogy ujra izgalmasak lehessenek egymás-
nem lehet élni. Aki konnyen akar élni, annak minden
,".Ál. " ,,irl. Vagy ne? Inkább keresiink egy másik embert, aki régi viccein-
nehézségellenszenves. A legkisebb huppanoiot is
szitkoz dik' l,t.l r-rclí hafiotta? Tehát onmagunk megrijítása, fejlesztése helyett
veszíti a bels tartásat.
l)llrtnertinket ujítjuk.
J. Lászt : Énaztfigyeltem meg, hogy teljesen mindegy, egy
,kett 'r
t i . Pal: Mostanában elég divatos téma a gyerekek családi életre
gyere|9, egy sincs vatat iiet . Mindenki p_"í".iíi
'ugy rre ve lése'
gyerekkel
,,Egy is bo\zaszto nehéz, rrilttil t'"i."oroÁ-Áug"..rut. Ii. Istzlán: Ó, benne van a Pajtds ujságban, meg az Ifj sagi
A7 uTigazság, hogy tényleg hajszoija. Ésa ísten ..
J ,"ái-i_i'.* |lltryazinban! Leveszik a vállunkr l a terheket.
mi a fenéert. Lihegjrik a dolgokat. so.""*"to, .'"k.-
-..ir.!?á.r? ij. pat, A nyolcadikosok osztályf noki ráinak tanrendjében
ktil<jnbin nem tudom az autotrizemeltetni, é rrlvastam9 hogy az osztályf nok feladata megmagyarázni a gyere-
5:'l^'_"]b!:*:
ak\or.1el T:'J
rijabb melokat szerezni. E" u"l"*i ;;;;;;il
-serdtil
tudok kcknek, irogy korban az cinmegtart ztatás nem jár káros
reakcioként elindít folyamat.
lttlvctkezményekkel.
hogy materialista felfogásri vagyok, ha nem I}' Andrai: Bár a Magyar lfj sá.g meg az lfj sági Magazin
sz!.^!al.:^Lehet,
filoz fiai értelmében, de.e1 a ftildi, gi'atortaiite"et."v*gti"is llist ír.
kcin kereszttil szeretem megk<izelíteni' íi eszméket.
r r

Fogaím Í-I-néZsuzsa.. Szerintem nincs a kérdésnek értelme, ha az ember

tunk rígy, hogy van valami magasabb rendtí .et, ami
áiaii llttrmális családi életet él. A családban létezésmaga a nevelés. Nem
csa]ádi életemet' felborítani. Ez igy is' lgaz. vi''"", rrcl<em kell kitalálnom, hogy a családi életre miként neveljek: IreÍ}
l:-'.?'"'1
másik oldalr l nézve az embernek a családi et]eiuot
got' oromoket kell használnia arra, hogy magas"bb
uoiáog, 1'rcdikálhatok vizet, ha bort iszom'
"-v..'eszme fi D. Gabor; Teljesen érthetetlennek tartom, hogy nincs családi
tcirhessen. Vonatkozik ez a szexuáli; éle;; is. Á szerel.'r,
,rugvon ,.lctre el készíttanfolyam azoknak' akik igényelnék.Rengeteget
jo dolog, és arra cisztclnriz, hogy még jobban
torekedjrink a két fél tlrrrulunk ebben a társadalomban, de a házasságra nem készuli.ink
kozotti
.szeretetkapcsolat kiteljesítésére,harmonikusabbá tételére lr'l. Nemncsupán szexuális oldalon van probléma' meg hogy egyik
é'lzigazi szeretethez nagyon gyengék és-<inz k vagyunk,
áe ,;cm tud Í rii, de azt sem tudják, mire kell felkésziilniiik'
t78 ".".." 179
 D-né Cili: Ahol megtudhatiuk, hogyan kertilhet el a gyermekál-
dás. Ktilfoldon állít lag vannak olyarr tanfolyamok, ar' aháza-
"al kezdve
sodni készril fiatalok beiratkozhatnak, és a pénzbeosztást
mindenfélét megtanulhatnak.
G. Pal: Volna még egy elvi kérdésem.Meg tudjuk-e fogalmazní
roviden, tisszefoglalva, miért tartjuk j nak á mágunt sámára a
családi életformát?
D. Gábor: Csak azt tudom mondani, hogy milyen lennék most,
ha nem házasodtam volna meg. Lehet, hogy pesszimísta vagyok,
de nem szeretnék tlnmagammal találkozni. ciat< ennyit. Mind a
kett nket tobbé tett a házasság. Azt is meg merném kockáztatni,
hogy a négy gyerek nevelése nem okozoit kárt az ugy.revezett
szakmai el menetelemben, semmiféle lemaradást a piiyámban.
Emberileg viszont én-nagyon sokat kaptam. Hogy rreiyede*-
ber vagyok, hanem félember, azt a házaséletem-nek ''.m
ktiszr!íhetem;
azzal, hogy az ember rigymond egy csom mindenr l lemondott,
rengeteget kapott.
G. P t: Érzelmekben? Tudásban?
' p- Gabor; Egy csomo gátlásosságot sikerrilt levetk znom, ami
kifejez dhetett volna cinizmusba'', l.h.t"tt volna palástolnimin-
"i
denfélével, de beltil megmaradt volna. Ez az.gyiL. Másrészt a
házasságnak kosztinhetem, hogy nemcsak logikai gondolkodásom
van, hanem érzelemvilágom is. Az életem magányosan tapos ma-
lom lenne, beállnék egy szrík irányba' ahol t lem csak azi várják,
t_togy jobbnál jobb áramkorciket hozzaklétre. Így hssanként
kívril-
beliil ugy néznékki, mint egy mikroprocesszor.
D-né Cili: Mikor férjhez mentemJ nagyon meg voltam elégedve
magammal' Lehet, hogy szerelmesen az ember szebbnek látja*saját
magát is. Pedig tomérdek hibám volt. Nem állítom, hogy most
nincs, de biztosan kevesebb, tehát nagyon sok mindenbá meg
tudtam változni. Dacosra nevelt lány voltam' Elég szigoruan fogtak
otthon, mindenért ellenkeztem. Például azé't .'em-tanultam to-
vább, mert apu er ltette. Elmentem gépíronak, kés bb estin érett-
ségiztem. Minden megnyilvánulásomrá rányomta bélyegétaz el-
lenkezés. Ha Gábor megpr bált volna lebeszélni báráeíyik rossz
tulajdonságomrol, nem is tudom, mit is csináltam volna vále' Egy-
szet aZ efezusi levelet hallottam felolvasni. Korábban is ismertem,
de azel tt nagyon irritált, hogy az asszonyok tiszteljék az urukat,
lsvenek engedelmesek' és a férfiak ,,csak'; szeressék a feleségtiket.
De akkor, ahogy jotttink hazafelé, nagyon megragadott, hog5lférfi-
ak, szeressétek feleségeteket ugy, amint Kriszius*sz.r.ti. aí egyhá-
zat, hogy megváltotta, szenvedett érte azért, hogy szepl és"iánc
nélktili legyen. Ezt valahogy usy éltem át, hogy áborLegváltott
180
crlgem hibáimt l és folyamatosan megvált, mert még maradt elég.
Soha nem mondta, hogy ezt vagy azt nem jol csinálom, bennem
('rctt meg az elhatározás, hogy másként akarom. Nem azért, mert
ii piszkált, vagy mondta, hogy zavarja, hanem mert a szeretete
szeretetet ébresztett, és ez a Szeretet arra vitt' hogy ami neki rossz
lchet, azon változtassak. Ezt annyira átéreztem akkor, hogy így
clmondva csak dadogásnak tiínik. Nekem ezthozta aházasság, ez
llcnne a nagy feladat. Úgy gondolom, már csak azért sem lehet
rtnalmas a házasság, mert mindig Van benne tennival .
V. Endre: A Teremtés konyve szerint két parancsot adott az
lsten: hajtsátok uralmatok alá a foldet, és szaporodiatok. Koznapi-
itn sz lva: használjuk a világot' és szeresstik az életet. A baj ott
kczd dott, hogy az ember nemcsak az ember alatti világot, hanem
a másik embert is a maga uralma alá akarta hajtani, tehát kezdte
nem szeretni az életet. A jézusi figyelmeztetés ota sem javult lénye-
!4csen a helyzet. Az eszmény az én számomra mégis az, Itogy az
cletet kell szeretni. A Szeretet továbbadása és kiárasztása a dolgom.
A családi élet innen automatikusan kovetkezik. Az ember férfinek
s n nek van teremtve. Ez olyan, mint két félgomb - egy gorog
btilcs hasonlatával -, ami keresi egymást, hogy kiegésztiljon. Ha
cgymásra találnak, szeretik az életet. Akik hisznek a szeretet fontos-
ságában, erejében, értékében,azok tovább is akarják adni. Énsok-
szor gondolÍam azi hogy akik tudatosan és szándékosan nem vál-
lalnak gyereket, azok nem hisznek az élet értékében,és a tudat-
alattijuk rzt sílgja, hogy nincs mit továbbadniuk. Aki hisz az élet
szépségében,az sokasodni és kiáradni akar. A családi élettink tehát
a Szeretet kiáradásának egyik megval sulása. A keresztény ember
cnnél sokkal tobbet céloz meg; mindenfelé ki akar áradni, és min-
clenki felé akarja sugározni a szeretetét. Tehát családi korén beltil
is létre akar hozni egy olyan társadalmat, ami ugyanezt a célt
szolgálja' Énazt hiszem, amig az embernek nincs meg ez a fontos-
ságérzete, addig nincs az életének lendtilete, és akkor jonnek a nagy
lclki kiborulások, az elidegenedés, a cinizmus, sz val a modern
civilizáci tisszes baja.
V-né Gabi: Szerintem a mai tobb-kevésbé i l miikod család
cgészen evidensnek trín dolgokat kérd jelez meg. Tehát olyano-
kat, hogy egyetemi végzettséggel nem maradhatok otthon. Vagy:
tcniszezzem-e munka után, mert nyilvánval , hogy teniszezni j .
Ahol kritika nélktil elfogadják az evidenciákat' ott torések keletkez-
nck.
K. Istadn: Úgy érzem, hogy a j
házasság élménytad az emberek
számára, a család számára, a gyerekekr l nem is beszélve. Nagyon-
nagyon fel tudok nézni azokra a házaspárokra, akik gyermektelentil
181
 ]: T"g tudnak egymás mellett maradni. Nektink k<innyebb. A csa- I{ADNÓTI SÁNDOR
ládra még nagyon sokáig sztiksége lesz a társadaloán ak: ez az
alapja. Feladat nagy. Csinálni kell.
B. Andrds: Szerintem a j házasság j . Ennyi a véleményem. l.'érfimitologiák
H. Tamás: Érdekes modon arr t néá folyik a vlta, trogy ; pin-
tyek vagy a r kák j l érzik-e magukat a csaláájukbanl t.-*taau"r,
fognak-e maradni? Énnem látok más m doi. Ameddig az ember
ember marad, lesz család, ez teljesen természetes' Talán ugyan_
ilyen terméSzetesJ hogy nem mindig sikertil a házasság.
J. Lászl : Mit adott a házasság? Trilburjánz eg izmusomat
egészségesen megnyirbálta, és elfogadhat vá tette a-létemet kor_
nyezetemJ így a magam számáta is. Értelmet adott, hogy van létjo-
gosultságom. Eleinte az ember sok mindent pr bál, álmodozik,
amik mind elt<irpiilnek, eltiínnek, és marad .gy i'á''yrronal és ennek Nagy krilonbség, hogy ki beszél a n -férfi viszonyrol, n vagy férfi'
kovetkezetes továbbvitele. Más szempontb t jol rrto egysze- Az alábbi írás a férfibeszédr l sz l e tárgyban, méghozzá nem
rií. A család a legbiztosabb pont. Egyszertíen-ie't
itt éráem j l ffiam. valamin rendszerez taglalatban, de nem is a mindennapi tapasz-
Otthon beiilok az én kis székembe, és j . Egyszerríen j' . ralatokra ftiggesztett tekintettel. Hanem azt teszi) amit gyakran
clkovetnek a mrívészetterhére: a mííalkotásokat nem cinmagukért,
|ranem,,informácioként'' faggatja, mintegy dokumentumokként.
Valahányszor ekképpen cseleksztink, mindig az a f<iltételezés vezet
llcnntinket, hogy a miivészet megroviditheti igazságkeres utunkat,
lnert ami jelent set a szabad képzelet el állít és megformál, az _
rtlásképpen, mint a gyakorlati tapasztalat, s másképpen' mint az
clmélet, de _ igaz.
Két Fellini-filmr l lesz sz , amelyekr l rigy gondolom, és meg_
1lrobálom bizonyítani, hogy modern férfimitol giák. A Casanova
:t modern férfierotika mitol giája, a N k zsárosa a frusztrált férfi
nritol giája.

r. (CASANOVA) A SZEM
Igen, a halszemb l figyel tekintet, a harmadik, a világ szeme
mintegy kimetszi aZÍ a teret'' amelyben a párok tizekednek. S t
Inintha az aktorokat is szabná meg, foglalatosságukban a játék, a
ritus, a munka és az élv arányait, megosztásának és megoszlásának
Inindenkori mértékét,a testhelyzetek változatosságát vagy válto-
zat|anságát' érintésekés lokések durvaságát vagy finomságát, az
l]l tt és az Után tartamát és tartalmát.
A szem pompás szimb luma vezeti be Giacomo Casanova lovag
crotikus ténykedéseinek sorozatát Fellini vásznán. A gáláns Velen-
ce rinnepélyeinek egyike. E városr l és e korr l biztosan tudhat ,
hogy tinnepségeiben a két, egymásra feneked testvér, a játék s a
182 183
 rítus valami zíitzavaros egyensulyra iutott' a menthetetlen merti-
lésben reprezentácio és frivolitás egymásba kapaszkodott. A levél-
ben' amelyet maszka ad át maszkának, ismeretlen hívja ta!álkáta az
álland szerelmi készenlétakrobatáját. A kéjpalotában dévaj apáca
a vendéglát , vagy inkább nem is , hanem ama halszem mogtitti
testetlen és nem nélkrili tekintet. A soror el kel szeret jéé,birvo-,
de nem rejtekez helyén.
A részt nem vev , de jelenlev harmadikr l, a nézfu l szcigesen
ellentétes képzetek alakultak ki az erotika világtorténetében.
A nagy keleti erotikus kulturák dokumentumaiban gyakran tapasz-
talhat e jelenlét. Szolgák, gyermekek, barátn k tiínnek fot India,
Kína, Japán csodálatos erotikus miívészetébena kozc!,stil k mellett.
E képek, amelyeknek egy sorozata stílusosan bukkan el a filmbeli
kéjlak el csarnokának falán (s nemcsak azért tokéletes stílusérzék-
kel, mert a rokok ftilfedezte magának a chinoiserie-t!), más szem-
pontb l is az intimszféra sztikségletének, a szégyenkez6inek alacso-
ly1!b standardjárol tanuskodik, mint ami a kereszténységota a mi
kultriránkban fokozatosan' bár korántsem valami
vonal mentén létrejott. Talán egészen Picasso néhány"gy.''.Jf.1toae.-
ra)záigbezá-
rolag Eur pában soha nem ábrázolták olyan minden g.ot.J"k.ég-
t l' fesztiltségt l, s t szabadosságt l ment magát lériet d séggil
és leplezetlentil az aktust, a folmered és behatol hímvessz a
kitárul
{
és bevev szeméremajkakat vagy akár a szeméremtestek és
a szájak érintkezését,mint ezeken a képeken. Nyilván azért nem'
mert a kép néz je maga is harmadik' akinek részt nem vétele a
szeretkezés megváltozott státusa kovetkeztében _ korántsem lehet
-
magát l értet d . A jelenlev , hacsak nem távozik zavartan, vala-
miképp bevon dik az é|vezetk<irébe,s - akár a kéjles vessz futása,
akár a halszem fcilényes, libertinus, mtíélvez rafinériája, akár a
mostanában divatoz peep-show-k élvez<íés élvezett s'á-ára .gy-
ként fizikailag kockázatmentes intézményerévén- élvezetében
megfosztatás és nemnélkiiliség van.
Mit l fosztatik o'egazilym don élvez ?A válasz egyszeríí:nemi
szervei használatát l, saját aktivitása hozadékát l. De e-bben a tény-
állásban e használatnak oly mérvrífolértékelése'a szexusnak olyan
egzisztenciális sulya, a mindennapi életb l val kiválása mutatkozik
1e-s, amelyet a régi erotikus kulturák nem ismertek. E kiválás nagy
hírhoz ja Freud volt, épp ama kolumbusi tettével, hogy folfedezte
- folfedeznie kellett - a mindennapi élet és a szexualitás ásszefriggé-
sét. Okoz ja pedig nem más, mint a feltétlen, a személyre ur r{é",
,
személyiséghez sz l , t<irténeti formájában egy szeméiyre sz t, és
kvár lagos vágy, egysz va| az individuális siérelem léirejotte. Ez
ad metafizikai suly helyett egzisztenciális srilyt u .r.*.r.'uk (hiszen
184
rr régi erotikus kulturák mindig erotikus-vallásos kulturák voltak,
lir<isz, éppugy' mint Káma, valamely metafizikai rendbe, kozmikus
r'rtlszba ágyaz dott), ez ad pillanatkaraktert neki, kiemelve a min-
.lcnnapokb l a megpillantás, az eksztatikus pillanatok, a Liebestod
rtrtrrepi toposzaival' S ha - amint ez'sztikséges -'visszavétetik a
rrrindennapi életbe, lefordíttatik annak nyelvére, akkor torténeti
lrrrmájában, a monogám házasságban, mint ,,a szexualitás egyediili
lt4itim enklaz.léjábaz'' (Norbert Elias), ez degradálja az erotikát'
l ,clbkozza pontosan a freudi felosztás szerint gynevezett normális
rrcrniségre, illetve az egymásnak megfelel frusztráciora és perver-
ziilra. Lefokozza az erotikus kulturát a naturalizált ,,egészséges''
r'rrltikára, a szexol gia tudományára és a pornográfiára. Lefokozza
rtzzal is, hogy személyre irányul voltában |étrehozza a maga ellen-
tt'tct, a hangsulyozottan nem másik személyre irányulo szolipszista
r'r'rltikát.
Iirosz, a szépségutáni vágy, de még Káma, a tudatos gyonyor
r,rlrcs céljánál a látott dolgoknál, a Másiknál annak testi valojában.
Az el bbi a nem testi szépségreemlékezik, az ut bbi átszellemíti,
irtlclkesíti az éizékiélvezetet. Nincs céljánál egy meghatározott
,'zcmélynél,mert a személyek csak kozvetíthetik egymásnak a szép-
:;cgct vagy a gyonyort. ,,.. ' barmely test szépsége édestestaéreegy más
lt.sÍben léa szépségnek _ és ha a kiils formaban léa szépséget kell
l;tt'csni, nagy botorság nem minden test szépségétugyanannak tarta-
,ll.'' Így Plat n. ,,...akik a szép testeket a zleliik aal egyestilés miatt
l::llretik: azok is csak azért szeretik azokat' mert szépek.'' igy Ploti-
tr,lsz. Mi sem ellentétesebb a modern erosszal, mint ez. Az indivi-
llrllrlis szerelemt l a megtestesril mintegy testekbe szétoszt d
('|lyctemes szépségképzete éppoly' távol áll, mint a testi szerelem
lrtlzvetít jellege. ott a szerelmes tekintet az, amely megszépít, ott
('l]l)en ennek a valakinek a kiválasztása és megnyerése az, arr'i
gyiinycirt o}oz' egysz val ott a szeret k spirituális értelemben sem
l.rlzvetítik, hanem kozvetleniil adjak egymásnak a szépségetés a
g.yiirry rt. ott a szándék a meghatározott személyiség élvezetében,
,',l lt viszontélvezetben, a szerelmesek uni jában céljához ér. A har-
r rt:tclik, a világ Szeme mintegy kihuny, ha follobban a szerelem _ ez
ll('rsze sohasem lehetséges, de így fogalmazza meg eszményét, és
l,rl<cpp így akaria érezni a szerelmes. Vagyis elvonatkoztat a világ
',rt'rnét l, ezer rávetul , értékel<í,irányít , javasol szemsugárt l,
,rrrrclyek metszéspontjában adatik élntink, s amelyek nagy részét
rrlrtudatlanul és tudatosan (választva) bens vé tessztik. Gesztusa,
lrrlgy a másik tekintete által akar formát nyerni: ,,... pillantasod
tttt'lsZ éS alakít''. } l értsrik: csak ez a pillantás, tárgyiatlanul, a tiszta
l,,'zvetlenség pillanatnyi orokkéval ságában, elbujva a világ tekin-
185
tete el l. Hogy a Kámában és Er szban világon tuli, világfolotti
értékekre,a világ értékeireutalt a párkapcsolat, az megformálta
világon belrili helyét, mindig a világ szeme el tt. Ez a hely az
els ben a természeti, az isteni teremtésnek, e szexuális cselekmény-
nek ortik reprodukálása. Gazdagsága, változatossága, kifinomultsá_
ga nyilván risszeftigg reproduktív jellegével. A másodikban a fenti
széps g hiánya és keresése azo|\ egyeduli ideáé' amelyet érzéki
m don megkozelíthetlink. De ' mert csak megkozelíthetjtik így' bir-
tokba nem vehetjtik, ezért a gcirog erotika dtinamisza a szexualitás_
t l ktilonvál vagy egyenesen aszexuális erotikához vezet. (A ho-
moszexualitás intézményéneks az els nagy aszexuális erotikusnak,
a plat ni Sz kratésznek pedag giai érosza egyaránt erre vall.)
Mindezzel ellentétben a modern szerelem teljesen immanens, vilá-
gon beltili - s mégis, világon beltili helyzete tobb mint bizonytalan.
Hiszen ez csak azt ielenti, hogy nincs egyetemesebb instancia, mint
a másik alakít pillantása, hogy a világ nem magasabbra, hanem
alacsonyabbra veti tekintetét. A kultrirtorténet nagy szerelmei a
világ ellen szervez dtek, e nagy szerelmeknek nem adatott világuk.
R me , aki egy pillanat alatt válik Roza imád iáb l Julia szerelme-
sévé,e pillanatban megteszi a nagy utat a szerelemvallástol az
individuális szerelemig. ,,,..she, whom I lozle now, f Doth grace for
grace, and loue for lozte allow; f The other did not So" ( ,...szerelme-
mért szerelméael fizet, l Nem gy, mint R za'' - Mészoly Dezs
ford.) - mondja Rome : a kapcsolat szimmetrikussá válik' megszíí-
nik a szeret és a szeretett kiilonboz Státusa. Választják egymást
az egész világ ellenében, választiák egymást egyetlen szerelmes
éjszakára.
A szerelem evilágb l val , de a világ ellenére van.Ez természete-
sen elszántan és tudatosan csak széls ség. Általános, hogy világnél-
ktili. Világtalan, vak. Ami azt jelenti, hogy egyediili értékeeviden-
ciája saját maga. Célja egy meghatározott személyiség élvezete és
viszontélvezete, de nem azon személyiség értékeiVezetik. Érdekl -
dést' hajlandoságot, vágyat persze értékek keltenek, de ahol a Szere-
lem van jelen' ott mindezek belevesznek a szerelem egyedrili érté_
kébe. Belevesznek' és nem konstituálják amazt. Ezért válhat el a
szeretet a szerelemt l. A személyt épp ilyen voltában, épp-így-lété-
ben igenli, aki szerelmes. Távol áll t le a pedagogiai érosz, távol
minden folyamat, távol a jov ; a szerelem megorokít, megtirokített
pillanatokban él. Mindebb l az kovetkezik, hogy a szerelemnek
nincsen életformája. Nincs kánona, nincsenek intézményei.Az
egyiittéléséletformájában az unio, az egyesiilés alá van rendelve az
egyezségnek, amely vagy szerzodés - ahogy Kant meghatátozta _
186
cgymás kolcsonos bírására, vagy pedig szovetség. Lehetnek s lyos
ertltikus motívumaij de maga az intézménynem erotikus.
Az erotika az interszubjektív érintkezésnek az a m dja, amelyet
rrz érintkez k, az Énés a Másik (Másikak) kozotti uni vágya
slrrkall. Kik az érintkez felek, hogyanhatározzák meg az uni t -
crrnek változásai ielentik aZ erotika torténetét.A,meghatározott'
lluton m s ugyanakkor elszigetelt személyiségek kozotti uni vá_
gya, a szerelem, két kovetelést tartalmaz. Az els a tiszta kozvetlen-
scgé, a kommunikáci azonosságban valo megsemmisi.iléséé.Spiri-
ttrális szimb luma ennek a szerelmi halál, immanens szimb luma
rrz egyidejií orgazmus - gyaníthatoan ezért nyert olyan fetisizáltan
kiizépponti helyet az ut bbi az eur pai nemi életben. Az Énés a
Másik kozotti tokéletes kcizvetlenségnek persze nem lehet életfor-
rrrája - ez szigoru egzisztenciális határ, s annál inkább az, minél
irtkább kidolgozza magát az immanens egzisztencia. A szerelem
cz rt világnélktili: kovetelésébl a szabad individuumok világában
lrrlldog, telített pillanatok fakadhatnak, de nem teljes élet. A máso-
tlik kovetelés: legyen a másik ember) akit szeretek, <incél és nem
cszkciz számomra, szrikségleteit integráljam saját sztikségletemmé.
A másik ember eszki5zzé változtatása azonban társadalmi formáink
sa benniik formál d interszubjektív kapcsolataink általános jel*
legzetessége. A szerelem ezért világellenes: k<ivetelése osszetitkozik
lrz elszigetelt individuumok világával. Az uni e két, egymáshoz
llcm tartoz mert más szférában elhelyezked kovetelése maga is
'
rrrrioba lép a szerelemben, s egymásra vonatkoztatása - egy életfor-
ll)a Szempontiáb l * olyan bels feszriltséget eredményez, amely
clvileg is lehetetlenné teszi a szerelem életformává változtatását. Az
clctforma lehet ségétaz egyik k<jvetelés dominanciája és a másik
lrlítrendelése vagy megsemmisítése kínálja. F{a a második alá rende-
liídik az els , ez a párkapcsolatokat a nem erotikus, elvont szeretet
lriivos fényébeállíthatja, de éppígyuj és nagy (aszexuális és szexuá-
lis) erotikus energiákat szabadíthat fel. Ha az els kovetelést nem
Íi'szélyezia második, akkor nincs akadálya a Másik tfuggyá tevésé-
rrck s az e tárggyal val uni nak. Don Giovanni, Laclos és Sade
lríisei, Kierkegaard Csábít ja testesíti rr'egaz erotikus effajta eszté_
rikai életvitelét.
,,Mir l beszélnek általaban a jegyesek? Ahogy én tudom, buzg n
tig;vekeznek krjlcstinrisen beépiteni egymást az illet csaladok unalmas
,i.;szeftiggésébe.Nem csoda hat, hogy az erotiha elttjnik. Ha nem
,|rt.iink ahhoz, hogy a szerelmet abszolutta tegyiik, melyhez képest
tuinden mas trjrténés eltrinik, akkor soha nem lenne'szabad belemen-
ttiink' a szerelembe, még ha tízszer házasodunk is meg. Legyen bar egy
,tdgynénim' akit M'ariane-nak, egy nagybátyam, akit Christophernek
187
 híanak, legyen bdr egy apam, aki rnagy stb. sÍb., am mindez
hétko znapistigoknak semmi krj zt ik nincs a s z er elem mi s ztériumaiho z,
S t még az illet elmult életéneksem'' _mondja a Csábíto. Beláthato,
hogy a szerelem abszoluttá tételénektorekvése életformává csak
ugy válhat, ha megtciri, azaz megsemmisíti vagy megteruezi a Má-
sik minden akarását. Minden más torténéscsak ugy tiínhet el, hogy
mindez egyetlen elme és képzelet torténése. Misztériummá csák
ugy válhat a szerelem a misztériumok transzcendens szavatolása
híján, hogy a démonikus csábítás (vagy ellentéte, a szentimentális
rajongás) ágán visszahajlik alanyához. Az eur pai individualizmus
legf bb pozitív erotikus értékével,a szerelemmel szemben a leg-
f bb negatív erotikus értéka csábitás, a nem szimmetrikus, egoisia
élvezet.
Ha most visszatérrink Casanovához, nem alkalmazhatjuk kcizvetle-
ntil a fenti eszmefuttatás eredményeit. Újra ki kell nyílnia a szem_
nek, amelyet becsuk dni hagytunk, amikor a szerelmesek egymás-
ba rogztil<í s az egoista erotikus pervertált, <inmagába visszafordulo
tekintetér l beszéltunk. Az els hoz a fiatalság világtapasztalatlan-
sága, ttirténetnélkiiliségekell, hogy élettélehessen álmodni. A má-
sodikhoz - Kierkegaard-nak igaza van - életformaként, tehát élet-
gyakorlatként és életideol giaként démonikus zsenialitás: ideáltí-
pusai ezért a mítoszban és a filoz fiai koltészetben találhat k. E dé-
moniának - meglehet, célja eléréseokábol eltitkolva _ nem más a
jellegzetessége, mint a szerelmi elragadtatásnak: a világ szemébe
nevetJ szembeszáll a világgal, egyetlen határozott mozdulattal elfcj-
di a világ szemét. Csak még elszántabban, hiszen egyetlen Szemsu-
s1r,1Má9iké sem igazo|ja gesztusát. A csábít .'"ptojat megírhatja
a bolcsel , de a démonikus erotikus maga nem íi emlékiratokat a
yilágnak, mint a libertinage neves erotománjai.
A szem tehát rijra kinyílik. Casanova eljárja el tte szerelmi ba_
lettjét, hogy aztán a fekv támaszok izzaszt gimnasztikájával felel-
jen meg az elvárásoknak. A produkci végeztévela taps
és a néhány
értékelmondat arra cisztcikéli, hogy ftllhívja a figyehé1
egyéb képességeire is. De a halszem mog<ltt már ''"gy.''
senki sirrcs.
Tárggyá teszi a másikat, és ugyanakkor a világ Szeme' a nyilvá-
nosság várakozása szerint cselekszik' Képességeiiszolipszista onél-
vezetének és a világban val kalkulált boldogulásánakizolgálatába
állítja. Casanova emlékiratainak anyagáb l Fellini ily m áon vá-
lasztotta ki és alkotta meg a maga Casanovájának mechanizmusát.
Ez a két mozzanat uralkodik és keveredik el komikusan a szerelmi
kalandok sorozatán. A szeretkezési verseny R mában, s a n mint
,
188
á. cíI'ajta versengéshez elengedhetetleniil sztikséges kellék.
á lrriIrduntalan elájul és ájulatában folhasznált (mellékesen meg-
gyr',;,iyított) lány Velencében. Az orgia Drezdában a táncolo' emele-
i.n rrgyban, amelyet megbámulni tisszesereglik a fogad kozonsége'
A lllrgclláci _ szintén Velencében. Az agg n okkult okokb l val
,rr,.;,,liágása az if1 szeret szeme láttára és látványának segédletével
|,rrt izsban. Végtelen váltakozása a helyeknek és helyzeteknek, az
lt, rrknak és a testeknek, a színes alkalmaknak. Minden perc vára-
},,zl'tssal és lehet séggel telitve, s a beér várakozás, a megval sulo
l..lrt'tílség minden perce a tfuggyá tevés és a megfelelni akarás
ttr r'sscgébe oszlik.
ll sz.olipszista és karrierista erotika egyensulya akkor bomlik
rr,,'11, akkor mutatkoznak meg határai, amikor a h s a világ által
iglrzrllt és a tárgyiasításban gyakorolt folénye megsziinik' amikor a
kevesébbévagy tobbé válik annál, amit Chamfort definí-
"rt.t.clem
r rrljlr meghirdetett: kevesebbé vagy tobbé válik az epidermiszek
r.r rlrtkezésénél.A hiány ott teljes, ahol a csábít h s tehetetlenné
vlr;,,y leskel d vé válik. A kigunyoltatás és a kifosztás Londonban,
errrt:lyet színpadias ongyilkossági kísérletkovet. Az oriásn megje-
ll'ttc'sc két toipe kíséretében- cirkuszi mutatványos , aki minden
lr.r.|it lebirk z' hanyatt vág: Casanovát is. A lovag pedig |efizeti az
,.1_,'yik torpét, hogy megleshesse. S milyen finom, hogy a sátor résén
itlillikus gye.'''elii világ ttínik el : a férfiak pusztít bekebelezésé-
,,"l< megélevenedett jelképe _ Fellini mitol giáiának oly sokféle-
!lr'1lpen}olidé".tt alakja _ babázik, és fiirdés kozben valami édes'
autt énekel. A másik végleten, ahol a kapcsolat érzéssel telít -
',,ili két jelenet rajzoljaki a határokat' Miutá,n a vendéglát bázigaz-
,lil<,
,lrr Íiuszeret jével eÍotikus kisoperát ad el , Casanova rejtélyes
kt'tlvese - aki másnapra el is trínik majd _ h fehér ruhában egy
g, rrclonkán ttindéri, nosztalgikus változatban ismétli meg az operet-
rlr rcmáját. S Casanova k<innyekre fakad' mintegy annak elérhetet-
lt.rrsége okábol, akit pedig a karjai kozott tart. saiát ellentétévé
v :t l oiik: szentimentális rajong vá.
r
lrtirttembergben pedig a nász
ill automata bábuval, a tárggyá tevés maximuma, ahol az aktus
vlll(lban tárggyal torténik, s eZ a tárgy csiholja ki a h sb l a legszub-
lcktivabbat, az igazi belefeledkezést, s t az igazi szenvedélyt is.
llkkor szakad ki aikár l aZ ,,amor" sZ .
Az impotens, a frusztrált, a rajongo, a fetisiszta, a pecét - íme
v i lágunkerotikus kaleidoszk p jának mintázatai. Világunké? Van-e
,,z ilyennyire színes? Másképp fogalmazva egy kissé doktrinér kér-
,li'st: miért Casanova, ha _ mint gondolom - a modern erotika
rrritol giája sztiletett meg itt? Hiszen els pillantásra val ban nem
,,,irs ezá film, mint memoár illusztráci ia, a gáláns kor erkolcstorté-
189
netének színes képesk<inyve. S az eltelt két évszázadban n
a férfiak ruhájának, nemcsak a tárgyi kcirnyezetnek a szíI
váltották fol a szrirke árnyalatai. A helyi vagy pontosabban
szinezet eltéveszthetetlen - ez val ban a kéisovár buran i
Maria Magdalenának, s szeret iének, Bernis bíboros francia kc!,vet.
nek' valamint Casanovának háromszogalakzat'a, ez valoban ama ko:
orgiája, flagellácioja, kéjlesése,val ban ama kor okkult babonái
mechanikus szerkezetei, d la mode maniriai, val ban, konkré
pontosan' minden részletében az a stílus'
A stílhiíségrendkívtil gondos kidolgozása azonban nem valami
historista azonosulást szolgál, hanem egy mélyenszánto míívészi
d ntés eredménye, amely szerint az erotikus aurát fcllidézni_ha
a f miivészi cé| - távolít lag stilizáltan kell és lehet. Értsrik: az
aurát magát) s nem a benne mozg embereket mint személyiségeket,
nem a szeretet vakitását és a szerelem izzását, nem a megaláztatás
poklát. Nem azt, hogy valaki belepusztul abba, hogy targgyateszik,
}ranem azt, hogy esetleg meg is gy gyul t le, ném aií, nogy a
korbács hasít, hanem hogy kéjesen simogat. A tárggyá tevés?s a
tárgynak lenni akarás kiegészítiegymást _ ezétt l"het el
sikeres. Sikeres, az említett határokon belril' "' bbi
Minden stilizált ebben a filmben. A színek _ a f h s rozsaszin,
dohánybarna, fényes-zcild oltozékei. A velencei orvos egyenest a
commedia dell'artébol lépett e| . Az elszunnyado apa régikomikus
kcizhely. A nemzeti sajátosságok folotti majdhogyné* tréfál_
kozásb l kinov tombol jelenet Wrirttembeigben, "tpa'i s_a drezdai
opera forsriftos-katonás gyertyaoltásának vicce. S t, stilizált a ten-
geri vihar - ki ne látná, hogy valami sotétkék mtíanyagot fujnak
meg alulrol? Stilizált a reggeli kod - ki ne látná, hoÉy valami
gyolcsot aggattak a lombokra? (olyan át\átszo célzás ez, Írogy há-
ly.1yeli merészségétcsak az egész mií teljes sikere igazohátja.)
Stilizált Casanova személyisége _ hiába veszi le átaícát az els
jelenet után, arca, mimikája továbbra is, mindvégig álcás marad.
Sohasem nevet' bár t kinevetik. Ésstilizált mindénekfol<itt leg-
f bb tevékenysége.Az erekciot a mindig magával hordott oraszer-
kezetb<íl kiugr s kackiásan forgol do madár stilizálja. A drezdai
jelenetben ennek riási árnya vetiil a fa|ra. Az aktus maga pedig
csak ritmus: játékosan nehéz torna és ktinnyed balett. Balétt az
egész film _ csak alig valamivel alacsonyabb stilizácios szinten,
mint a befagyott lagunák táncos álma az agg Casanova képzeleté-
ben. Balettfigura benne maga Casanova is, ezért hamis minden
olyan értelnrezésikísérlet, amely személyiségkéntítélimeg. Fellini
ítéleteannál keserííbb,hogy nem személyre szol: u" ..odí..r,
ktizéppontja és jelképes kisugárzoja nem személyiség. Hanem: ",r'umi-
190
ttrlírgiai alak. A filmcsillagok
és dalnokok, az irj profán erotikus
rrriIcll gia gyártott bálványai, akik viszont
mintát adva gyártják az
rr'rltikus magatartást, hasonloképpen miík<idnek. A modern eroti-
krr, a világ erotikára nyílo s azt megszab tekintete, az erotikár l
vrrltj k zfelfogás deperszonalizá|. Deperszonalizál azzal, hogy nem-
t lltk mintákat kínál, hanem mintákat kényszerít, s így
- még ha e
ttrirrták onmagukban nem is volnának tárggyá tev k - tárggyá tesz.
l)e a stilizáci nak, amely elvonatkoztat a személyt l, Fellini
!llrlrjében más értelme is van, pontosabban értelmének más oldala
l:i VanJ mint a világ deperszonalizá|o tekintetének f<ilidézése.Mert
,'z it világ - ha elvonatkoztatunk a benne mtíkod személyekt l -
r l dálatos, gyonyortíséges, sz rako ztato, szép séges, változato s' szí -
tl
trt's, elragado, gazdag. Egyre elviselhetetlenebb, egyre hidegebb és
l'llenségesebb emberi világ, egyre vonzobb, melegebb és elbájolobb
trrrgyi világ (beleértve az embereket is, mint természeti és kulturális
trrr'gyakat): így szolt Fellini paradoxonja már a Szatirikonban is,
rrlrrll a világ elsajátíthat sága volt a kérdés,és így sz lt a Casanoaa-
lrltrl iS, ahol a másik emberrel valo unio. Az a bolondos, lángeszií
rltlct o madár-orával, az a zcild atlaszruha a francia kert mélyebb
r,rlclie el tt.. az a remek fátyoltánc a halszem |áttára, az a holdsiitcjt-
lt', lravas tá1', amelyben elporzik egy hint ! Az erotikus dramaturgia
r':izkcizei _ technikai kultura, díszlet, jelmez _ játsz személyek
r ri lkLil.
A rendez maga is Szemmé válik, a modern míívészetlegfantasz-
t r k trsabban, |eggazdagabban, legváltozatosabban lát és láttat sze-
lr,i'vé. A minden láthat ra kiterjeszked látomásnak, a látvány
ttt'lrlmának ára van. Fellini ezt nem tudja kevésbé, mint a másik
llllgy mester az ellentétes p luson, Bergman, aki az extenziv gaz-
,llrgság belyett az intenziv szegénységetválasztotta, aki az erotiká-
ttltk, aZ En és a Másik kozotti uni lehet ségénekvagy lehetetlensé-
p1crrck kérdésétegy-egy arc mikrotopográfiájában ábtázolta' Ez az
lrr lr hidegség, amit e valaha oly érzelmes mtivész kész megfizetni.
l\ Irrodern erotikát szimbolikusan tisszefoglal mtí nem erotikus
;rll<tltás * kell ennél tobbet mondanunk?
ll NoK VÁRoSA) EGY FÉRFI- soK No
(A
l()59 ota, ha j l tudom, harmadszor szerepelteti Fellini Marcello
N'llrstroiannit: a filmek száma szerint tehát nem kellene e két rrévnek
trlyan szorosan cisszekapcsolodnia. Mégis Mastroianni a par excel-
lt'rrcc Fellini-színész, nenrcsak az Édes élet és a Nyolc és fél je|ento-
,,c11c miatt, hanem f képpen a Mastroianni-figurák és a Fellini-élet-
l9l
rujz nyilt és nyilvánval osszeftiggése miatt. Fellini az onéletrajz-
nak a filmben mind ezidáig nem ismert jelent séget adott. Gyanít-
hatolag az <inéletrajzi t<irténet bátorította az egységes (elejével,
kozepével, végévelrendelkez ) tcirténettel val szakításra, hiszen a
fejrinkben, képzeletiinkben jelenlev onéletrajznak nem sok koze
van a hivatalos célra írott hasoncímtí fogalmazványok kerekded
torténetéhez(noha aégemégaz ut bbinak sincs). Inkább a látsz lag
rendezetlen és az id rendre mindenképpen fittyet hány feltolulás
jellemz eme életrajz darabjaira' ttjredékeire _ rendje csupán annyi,
hogy egy ember az, aki erre emlékezik. Ez az egy ember lett Fellini
számára Mastroianni.
Az elbeszélés uralma alol valo felszabadulásnak csak kezd lépése
volt ez. A filmcsinálásnak a film ktizéppontjába állítása, az emlék-
és vágyképanyag egyre zabolátlanabb kezelése, az élettajzi motívu-
mok torténet nélkiili és ezzel fikcio és nem fikcio ktilonbségét
megsztintet volta, az azuj dokumentarizmus, amely FelliniR má_
ját, clownjait vagy gyermekkori emlékeit mutatta meg _ mindez
szakítást jelentett a novellaszertí filmmel' A mesét is a látvány,
illetve a mindenekel tt látványra építettanekdota váltotta fel. Felli-
ni ezzel visszatalált a filmcsinálás naiv kezdeteihez, azokhoz az
id khoz' amikor annak a tiszta ortime toltotte ki a mozivásznat,
hogy valami láthat , s legfoljebb arra tellett még, hogy rcivid
szkeccsekben jelenítsenek meg citleteket. A látvány- és otletftizér
azonban most egyetlen ember emlék- és képzeletvilága. Nemcsak
artol az általános igazságtol van sz , hogy a jelent s filmesek látás-
m dja jellegzetes, cisszetéveszthetetlen, hanem arr l, hogy soha a
film torténetében látásm d nem utalt ilyennyire vissza annak sze-
mélyére,aki így lát, soha Szem nem jellemezte ily plasztikusan,
ennyire mindenekel tt, a látott világ által tulajdonosát. Ez a szem
sztinteti meg a hasonmás funkci ját.
Hogy a láthat ember helyét a nem láthat szem Vette át, arca
utal' hogy Fellini a Nyolc és féIt k vet korszakban saját életének
mitol giaját alkotta meg. Azért lép ki a vászonr l az a valaki, aki a
rendez vel azonosíthat , mert világa mégis általánosabbá válik az
individuálisnál. Ugyanezért szíínikmeg a t<irténet, s válik minden
- a mitol giákra jellemz m don _ egyidejiívé. Nem azonos ez a
leggyakrabban épp filmes emberek kortil kivirágz mítoszokkal.
Fellini nem értékelifel saját életéneks világának jelent ségét,nem
szenteli meg életmitol giáját, s t a rá mindig is jellemz noncha-
lance-szal a szubjektívet, az egyedit, a véletlen-életrajzit hangsri-
|yozza. S ezáltal általánosít. Ahogy egy ember életének torténetér l
életénekképeire, váratlan képzettársításaira irányítja a figyelmet,
azzal, mint említettem, azt ut'ánozza, ahogyan mindannyiunkban
t92
;clcn van az é|ettajzunk. Egy ktilonbséggel. Mert ugyan az egész
tr:kintve, hogy élettink folyik - soha nem válik benntink tcirténet-
Ic, de feltitl emlékképeink mogott tudomással bírunk az eltelt
rrliir l, tudjuk, hogy egy részben ismeretlen torténetet éltink (saiát
t'lctttirténeti.inket), melyben mulik az id . Fellini ett l a tapaszta-
lrrtttjl tekint el, ezért van legszemélyesebb emlékeinek is személyfo-
lrltti általánossága, s ebb l származik az is) hogy az emlékezés
,'t'zclmes melank liája az emlékez rendez t l - pedig va|aha az
t )rszágtitont forgatta! _ tokéletesen idegen. Torténeti id helyett
rrritologiai térben játszodnak filmiei. A látvány, amit lát és megmu-
lllt * a szo leír és értékelértelmében egyaránt -, halhatatlan.
l.ellini szellemi onarcképe ama mitikus, láthatatlan szem' amely
llrt s issza a látványt. Lényegéheztartozik a térbeli kiterjeszkedés,
ir lirtványok szaporítása, a nézéshabzsol fáradhatatlansága. Csak
Slrraghinára emlékeztetek, a Nyolc és fél-be|i táncolo riásn re.
ll:iny meg hány debellában multiplikál dott az ta Fellini filmjei-
lrcn! Ez a szem' amely elemi er vel akar még nem látottat látni,
irtrtclyet vol1z a tcimeg, a sokaság, a végtelen kiterjedés, nem marad-
lllltott meg az é|etrajzi motivikánál, nem korlátozhatta magát saját
t'letének emlékeire. Csakhogy mi légyen akkor a szemhatár, mi
lrirtárolja és adjon így formát a SZem miikodésének?Kézenfekv
.lttlog szerz i film helyett idegen konyvet felhasználni. (Fellini
lrlrrrjeinek vannak ugyan forgatoktinyvír i, de már a tobbes száLrn
t:; ll,zt jelzi, hogy szereptik nem sokkal tobb, mint a rendez elméjé-
l'crr formálddo forgat konyv papírra vetéSe.)
Ilellini választásai rendkívtil érdekesek' A mrilt században kiala-
litrlt novella- és regényformát megel z elbeszél formákhoz nyul
vissza' melyeknek id technikája o|y laza, hogy a filmben megszun-
tt'tlretcí. Az epizodok térbeli vándorlások. A SzatiriÉonnak nincs
rtlíibeli vége, hanem a f h s mintegy kiirszik a képb l _ haj ra száll.
A lrasonloképpen szerkesztett Casanova végénaz agg Casanova
,'1lizodja a film egészénekellentmond míívészitévedés.Másod_
,,zttr rendkívul fontos, hogy Fellini koszttimcis torténeteket válasz-
lrllt. A telhetetlen Szemet a stilizálás kotelezettsége tartia kordában:
rnult világának' a császárkori R mának, a rokok nak már kiala-
'r
krrlt az a mi szemunkben egységes, láttathat fiziogn miája, amely-
riil saját korunk távol áll. A stilizálás kotelezettsége ugyanakkor
::tll|gálja is a telhetetlenséget: az egységes stíluson beltil fantaszti-
litls, soha nem látott látványokat lehet folidézni. A bábeli r mai
llrkoház-tornyot' a velencei karneválon a laguna vizébe visszamerii-
lii riás szoborfejet' Kozelebbr l is megmondhat , hogy miért
..
l)pen ez a két kor jelent meg eddig Fellini vásznán. A nyitott, a
rrcm hagyományos életformák mindkét korban játékosan vagy leg-
r93
alábbis bens leg kétellhet modon ritualizáltak voltak. A ritua I;ilmkult ra 1980/6. számában jelentek meg Schéry András fordítá-
zá|tság az egységes stílust szavatolja, de a kétely, a játékosság,
pluralizmus mintegy a mi világunk irányába nyitott, amelyt l
rrrllan.) A ttlmegekb l néhány n
kiválik, a kucsmás holgy a vonat-
lrirl, akinek kegyeit a f h s a vonat illemhelyén szeretné elnyerni,
az id hanem csak a távolság, a stílus' a je|mez, a drapéria,
ilz (ireged tenyeres-talpas asszonyság' aki viszont a f h s kegyeit
kiilonos' szokások választják el.
rizcretné kicsikarni az uvegházban, a feleség, a szépfarri gorlok, a
E,,megfilmesítések'' miívészi_életrajziindíttatása a falánk
r,zcllemvasut emlékszellemei, a régi n k.
A filmek maguk e szem kiterjeszkedései, elhatolásai ismeretl
Az erotikus viszonyok lehetséges konfiguráci i k<iztil mindig is
foldekre, s ennyiben az életmitol gia folytatásai. De ugyanakkor
cz foglalkoztatta Fellinit, az egy férfi, sok n a n mint tomeg a
Szatirikon és a Casanoza világunk mitol giája is' A két mitol giá
Ít'rfival szemben. Íme a hires háremálom a Nyolc' és Jélben, a férfi
az Enét és a világét' a Szem kapcsolja cissze. Mert ez a tekintet,
clctében megismert n k békéskoegzisztenciája, gyongéd, de ha
a látásmod, ez alátványalkotás és válogatás a világmitol gia legf t
kcll' korbácssuhogtat hímuralom alatt. E szeretetre mélt , ciniro-
szimb luma. A falás és falatás mitol giája ez, a másik ember és
rlikus vágykép torz változata A n k aarosaban a macho szentélye,
világ tárgyi elsajátításáé . A Casanota ezen beliil _ mint láttuk -
rr rrcík gombnyomásra kivilágosul fényképei s visszaforgatott, a kéj
modern férfierotika mitologiája.
csucspontjátr elhangz szavai. A másik oldalon a n k fenyegetése.
A n k aáros ban Fellini megpr bálta a lehetetlent: az egye Az elemészt tireg, az osszeroppanás, a szexuális pr batétel kudar_
mitol giai teret a jelenben folépiteni. S ugyanebben a filmben n (Szatirikon, Casanoaa/, melyet eddig a n i tomeg, a hatalmas
mintegy f szereppé válo rinidézetként' ujra megjelenik Marcello
rtl<lmu riásn szimbolizált' most pedig a n k tomege. Magatartá-
Mastroianni.
srrk e trimegben a férfival szemben (a férfi frusztrált képzeletében)
A valaha oly sugárz an szép férfiarc simaságát vesztvén mozgé- ir lnegvetés' a kozony, a kigunyolás, a megszégyenítés'a megkínzás.
konyabb lett, keménységétés határozott korvonalait elvesztvén
A modern erotika mitol giája e modern kontosben is, épprigy, mint
kissé oregasszonyos. Ezzel a szinész a mimushoz, a boh choz haso_
nul. A régi Fellini-Mastroianni_filmekt l valo id beli távolság, l ()asanoz.lában, a dezerotizácio mitol giája. A sok n kínálta férfi-
llagatartás-lehet ség mindegyikének egyenlege negatív: a csábít é
melynek nyomait olvassuk az arcr l, teljességgel Fellini szellemé_
l

t:1lpugy, mint a csábítotté, a díszhímééppugy' mint a férjé.S az

ben nem id beli, hanem funkcionális távolsággá válik: a visszatér
rtlmok asszonya' az Egyetlen, az ideál- _ egy villanásra maga a
hasonmás már nem személy, hanem a személynél általánosabb
pojáca, noha lényétonéletrajzi vonatkozások, emlékek szovik át. Madonna _ nem más, mint kipukkaszthat léggomb. Futás vagy
(Tévedések elkertilése végett: kozombos már e filmben, hogy ezek lrrtamodás, gerjedés vagy lankadás, egyre megy: a bohoctréfák
rrrindegyikének mott ja Brecht (Vas István) sora lehetne:. ,,Az asz-
tényszeriíen azonosak-e egy Fellini Frigyes nevií magánszemély
életrajzával.) Ez a figura lehetetlennél lehetetlenebb helyzetekbe
:,ztrny g<idre néki sírgod<ir.''
kertil rizekedés és rízetésvált futásában. Mindig folsril, mindig
p rul jár, mindig megkergetik, mindig csak a mézesmadzagot huz- ''1 nitol giai tér
zák el az orra el tt. A boh ctréfák sora egyetlen témát variál, az egy
Aligha lehet kétséges,hogy Fellini mrívészi szándéka a mitologiate-
férfi, sok n viszonyát.
rt'lntéS. Nemcsak eddigi torekvéseinek szerves folytatása vall erre,
Aztltatraza epizídokbol és alepiz dokb l szerkesztett film n i-
lrltttem az is, hogy erotikus katal gusábol itt is, ahol pedig nem egy
nek nagy csoportiai a feminista kongresszuson <isszegyííltttimegek,
a fallokrata dr. Katzone Szeret inek tcimege, a torténelem híres
{:lsltnova a f h s, hiányzik a férfi és n viszonyának bármifajta
rrrtlividuális formája. Pontosabban - és ez k<jzvetett bizonyíték
asszonyalakjai' kábít szeres punk-csitrik, egy n uralom-vízio pa-
ramilitáris osztagai, a film asszonyai, ,,a n i nem egész Íárháza,, az 'rl;t1lvet torekvésére-, az egyetlen viszony, ahol ilyesmir l van szo,
,r lérjéés feleségé,elképeszt modon kilog a filmb l. Ahol Fellini
amfiteátrumjelenetben:,,háziasszonyok, punkok, diáklányok, daj-
rrregcsinálja a maga fejezetét egy házasság t<irténetébl, ott leáll a
kák' ápolon k, hostessek, izraeli jellegtí katonan k, pil tan k sisak_
lrlttl, és a rendez nél szokatlan m don a dial gus veszi át az uralmat
kal és kezeslábasban, munkásn k' parasztn k, rizshántol n k, bá-
,r llitvány ftilott. Ami pedig a párbeszéd tartalmát illeti, az oly lapos,
nyászn k, mindenféle típusri és korri kurvák, sísapkába bugyolált
lrrrgy jobb sz t sem ejteni r la. Férj és feleség viszonyának látvány-
arcu terroristan k''. (A Fellini írta forgat konyvvázlat részletei a
''()ril Sem ttjbb komrhersz kcizhelynél. Az, hogy az éjszakai krémek-
t94
195
 kel kifent feleség durva tornáztatással akarja szerelemre hangolni
a gorlok után ácsingozo fétjet' semmivel sincs magasabb színvona-
lon, mint a szándékosan lapos parodiának elgondolt feminista pan-
tomim a rabszolga-feleségrtíl.
De ha eltekintrink ett l a kisiklást l, amit l végs soron persze
majd nem lehet eltekinteni, folvethet a kérdés,hogy sikertilt-e
egységes mitologiai teret létrehozni a modern kozegben? S ez nem
puszta elméleti spekuláci , hiszen a miívészi szándékot figyelembe
véve egyet jelent azza|akérdéssel, hogy van-e a filmnek az epizodo-
kat egyesít egységes látványtere, homogén stílusa? A kérdésmeg-
válaszolásához a mitol giai anyagot kell számba venniink. El szor
is néhány si, de a modern életben is meg rzott motíVumot kell
említeni. Mindenekel tt a clown alakját és a boh ctréfát. Másod-
szor az arénát és egyik modernizált változatát, a ringet' Harrnad-
Szor a vurstlit s benne az jabb keletíí,de a mutatványos világ
awáját sugárz szellemvasutat. Ezek a motivumok képezik a film
egyik mitikus rétegét.
Másik réteg az aktualitás mítoszainak rétege' Fontos a tobbes
szám. Változékonyságuk' divatnak kitett voltuk lehetetlenné teszi
egyesítésriket' ugyanakkor fcilcserélhet k. Folcserélhet ségrikre
lássunk példát a film tervezetéb l. Arrol a jelenetr l van szo, ami_
kor a f h s felér a ringbe. Fellini így ír: ,,No és ki bíráskodik? Két
bír van, méghozzá két, Stan és Pannak olttizott n ... Lehetnének
hárman is, ez esetben a Marx testvéreknek oltozve; ha viszont
négyen lennének, akkor a pekingi r>négyek bandájáhozrr kellene
hasonlítaniuk. De inkább maradok Stan és Pan mellett...'' A példa
nemcsak a felcserélhet ségre mutatJ hanem feltárja az aktualitás
mítoszainak két fontos forrásvidékét, a mozit és a politikát. Az
éjben egy végtelen paplan alatt a régi id k moziját nézve egy
utemre ringo (onanizá|o?) férfiseregletre emlékeztetek, valamint
arra, hogy a léggombot terrorista n találja el. Lehetnek társadalmi
mozgalmak és ideol giák is mitologikusak: a feminizmus is mitolo-
giai anyag a filmben.
Harmadik rétegkéntemlítem a mítosz modern par diáját' mely-
nek kozege az ízléstelenség.Katzone beszél nevét l villájáig (;,az
Dart deco( és a fasiszta kincstári építészetzagyvaléka, melyet elbur-
jánzott, grandiozus novénykompozícioktol lepett, nyirkos, obszcén
és csilláml park vesz korul''), berendezési tárgyaitol (nyelvét kiol-
t falilámpa, elektromos pordulésti phallosz) D'Annunzi ig, az
említett szentélyt l (apszisa padl ján Katzone mozaikb l kirakott
fejével) édesanyja háziszentként tisztelt (az izléstelenség ktilonos
gondjával kiválasztott) szobráig, a hatalmas dán dogokt | a tizezre-
dik n felavatási tinnepségéig (tizezer gyertyás tortával' melynek
196
clfujni már nem tudott gyertyáit Katzone vizeletsugarával _ esetleg
rlbszcén m don elrejtett pezsg vel? - oltja ki) vagy a tizezredik no
rnágikus képességéig(vaginájával pénzdarabokat tud felszippanta-
rti a foldr l) s végtil Katzone oltozkodését<íl (a választékos elegan-
ciáb l mindig ki kell gcindtirodnie a mell sz rzetének) gondosan
rrrérlegelt testalkatáig (,,egy kicsit play boy, egy kicsit Tarzan, de
cgy kicsit ostiai risz mester is, kissé elhízott Apoll , elnehezrilt
lrajdani szépfiu'') - mindez egytitt a díszkan, a numerabajnok, a
skalpvadász - e Fellini által olyannyira megvetett fajzat - mítosza
cs mítoszának par diája.
E három nagy réteg mellett számos modern mítosztcirmelékre
llukkanhatunk a filmben: a terméSzettudomány mítoszára, a kábí-
t szeres élmény,,színességének''mítoszáta, a penisirigység és a
l<asztrácios komplexus freudi mítoszára, a leszboszi szerelem míto-
szára, a kafkai Per és a Fahrenheit 451 feminizált változatának
rnítoszára és így tovább. De azt mondhatnám, minél jobb, annái
rosszabb: a kiterjeszkedési vágynak semmi sem szabhat határt'
lriszen a modern élet a tormelékmítoszok tenyészete. Fellini talán
rnég soha nem élhette ki jobban míívészitermészetének legjellem-
ziíbb sajátosságát, a tulhabz mindent akarást, mint most' amikor
szándéka nem tobb S nem kevesebb volt, mint azrhogy
Íiilidézzen, ami a mai férfiban a N fogalmához és képzetéhez ',mindent''
l<apcsol dik. E természet jellemzésérehadd idézzek egy pompás
rcszletet ujra a forgat krinyv vá|tozatábol: ,,Arra gondoltam, hogy
lt versenybíroságban benne kellene lennie a torténelem néhány
Iragy n alakjának is, akiket kil gatott festményeken vagy viaszbol
rnegmintázva láthatnánk, vagy pedig hus-vér emberekként, ugy
i:rtve, hogy a figurákhoz trasonl an oltoztetett és sminkelt statiszták
tcstesítenékmeg ket; ezek például: Judit, Delila, Jeanne d'Arc, a
Szí1z Camilla, II. Katalin orosz cárn , Caterina Sforza, Medici
I(atalin, Penthesileia (sejtelmem sincs, ki lehet, de Zanzotto kcilt
javasolta, aki mindent tud), Mária Teftzia osztrák császárn Cor-
,
tlclia, Teod ra bizánci császárn , Galla Placidia, Kleopátra, Mes*
salina, I(ate Millet, Germaine Greer, Dacia Maraini s az alkalomra
rr(inek oltozott Moravia."
A felsorolt rnitikus rétegek egyike sem alkalmas arra' hogy az
cgész film homogén kozegévé váljék. A bohoctréfa, bár a f h s
bukásai révénmajd minden jelenetben folsejlik, transzcendenciája,
llbSztrakt stilizáltsága okábol alkalmatlan arra, hogy a képzettársítá-
sok tomegét elrendezze. Az aktuális mítoszoknak csak funkcionális
lrelyrik vanj tartalmuk s ezzel képuk változékony - nem szilárdul
rneg. Noha talán éppen az vo|t a film eredeti otlete, hogy kizár lag
c téglákbol építkezzék,Fellininek be kellett látnia ezen anyag tulsá-
t97
gosan por ZuS voltát. A modern mítosz mint parodia kétségkívtil
a legegységesebb stílusu rész a filmben' de figyelemre mélt , hogy
berendezéséhez a rendez nek legalábbis félm ltra volt sztiksége.
Katzone marciális alakjában és egész világában van valami hajdani,
s ez arra vall, hogy még az ízléstelenségegységéhez is sztikség van
holmi stiláris letilepedettségre. Végul a vurstli és az aréna képei is
csak a film egy részénekterét szervezik meg.
A n k uárosa ugyanis három j l elkulonithet részb l áll. Az els
a n uralom, a második a férfiuralom par diája: a feminista kong-
resszus és a Katzone-villa tere. A legnagyobb és végtil áthidalhatat-
lan nehézségeta rendez számára a két tér egyesítése okozta. Lás-
suk ehhez a cselekmény rovid vázlatát. A f h s egy kihív an visel-
ked n nyomárr valami ismeretlen állomáson leszáll a vonatr l.
A n faképnél hagyja, koveti, és egy feminista kongresszusra
téved. Megkergetik, megcsufolják, megalázzák, s végiil a szálloda
kazánját fiít asszony vállalja, hogy kimenekíti az állomásra. Ehe-
lyett azonban tivegházába csalja s leteperi. Meglepik ket. Az asz-
szonyt elkergetik, a férfit egy fruskárabizzák, hogy vezetné e| az
állomásra. A lányka aut s társaihoz viszi, de a punk-csitrik novekv
kábít szeres mámorában sz sincs már az állomásr l. Végtil a lá-
nyok is fenyeget en lépnek fol' s a hrjs Katzone villájába menekiil.
Ez a villa is ostromlott vár. El bb rigy ttínik, hogy a punkok
fenyegetik, de kés bb, amikor az estélyt - melyen a f h s cisszeta-
lálkozik feleségével - félbeszakítják, kidertil, hogy a villán kívtil
n diktatura van' s a tulajdonost háza, szentélye lebontására sz lít-
ják fel. A vendégek és a katonan k _ koztiik a most katonaruhás
fiít n - elvonulnak, s a házigazda figyelmességeképpen két gorl
jelenik meg, akik táncolnak a f h ssel, majd a személyzet segédleté-
vel ágyba buitatják. Amikor azonban h stink hevesen marasztalná
ket, elttinnek, s megjelenik a feleség. Ó az említett kozjáték után
elalszik, s a férfi a gorltik hangját vélve hallani' az ágy alá btijik, ahol
egy mélységrenyíl lyukat talál. Itt kezd dik a film harmadik része.
Láthatok az erofeszitések, hogy a f h s vándorlásai' folytonos
megkergetései egységes térbe keruljenek. De ez általános értelem-
ben is lehetetlen, hiszen a n uralom és a férfiuralom modern míto-
szai nem egyesíthet k, s magában a filmben is lehetetlennek bizo-
nyul. Az átvezetések er ltetettekJ S aZ egyes epizodok realitásszintje
ktizott olyan motiválatlan krilonbségek vannak, hogy végtil is Felli-
ninek az egész filmet álomnak kell min sítenje az utolso jelenetben,
aholis af h s felébredugyanazon avonaton S ugyanazonahelyen,
amely az els filmkockákon volt láthat . Annál is fájdalmasabb e
kozhely alkalmazása' mert a film harmadik része valodi álom'
E harmadik részt nem lehet olyan egyszertíen elmesélni, mint az
198
cl z eket. Viszont fol lehet térképezniazt a teret) amelyben torté-
nik. Lényegébenegy lefelé és egy folfelé irányul ut, mozgás tere
cz, mintegy az á|om vizébe meriilés, fenékre érésés ujra felszínre
bukkanás jelképeként. A lefele száll ág kozponti képe a szellem-
vas t, pontosabban szellemcsuszda. Mert az ágy alatti lyukbol
tekervényes, meredek csuszda nyílik, mely az éjben s egy vurstli-
csillagvilágban vezet alá. A kozbe-kozbe megvilágosul képek,
szellemjelenetek a régi n ket és a mozi n it mutatják, azt az emlék-
világot, melyb l egy férfi képe a n kr l s magatartása a n kkel ered.
Ebben a jelenetben jut Fellini a legkozelebb saját miívészetének
cmlékez hagyományához, az éleorritologiához. A folfele szá||o ág
tere aréna, telides-teli n kkel, s benne egy rettent magas emelvé-
nyen szorít van. Ide kell folhágnia a h snek, hogy betoltse aZ
ítéletet,amit a n k hoztak. Az ítéletaz' hogy találkozzék álmai
ltsszonyával, de hogy ez a találkozás áldozati pusztulást, véres
viadalt vagy csodás eljcivetelt tartogat' nem tudhat . Az emelvény
tetején a szorít ban - ktizel mát az ébrenlét felszínéhez - Katzone
iireg szolgál ja til. S folélebeg a jelenés, aZ asszoRy formáju lég-
gcimb, távolrol s egy pillanatra holmi vásári Szuz Mfuiq kozelebb-
rcíl az oriásn k csiricsáré luftballonváltozata. Az álom-térbeli mély-
pont) a fenék - ahol csapdába ejtik, s valamifajta n i ktilonbír ság
clé vonszolják a hrjst * és a folfele vezet ut a férfiak n kkel kapcso-
latos biíntudatainak, félelmeinek vizi ja'mely Fellini nagy mitikus
világlátomásainak, leginkább a Szatirikoz labirintus- és arénajele-
rretének ortikcise.
A harmadik rész egyesíti a n<íuralom tézisétés a férfiuralom
antitéZisét - ne feledjtik, mindkett egy férfi szemszogéb l volt
láthat - a férfifrusztrácio mítoszában. Az amfiteátrum néz kcizon-
sége kozt ott vannak a feminista világ és a Katzone-világ n i. Az
cgyesítés azonban Fellininél kivételes m don val ban tézisek és
nem látványok szintetizá|ása. Mert a harmadik rész gy<inyorteli
lccsuszásának és kínteli felkapaszkodásának egységes látványteré-
lrez bizonyos értelemben sztikséges a megel z részekr l va|o tu-
das, de az ágy alatt a képvilág tekintetében rij film kezd dik, melybe
a f h s fehér háloingjén és fekete harisnyáján kívtil viszonylag
l<evés látvány keriil át a megel z részekb l. A három nagy rész
Irárom ktilonboz stilizácio, az átvezeto részek és betétek ujabb
krilonféle stilizáciok, és Fellini filmjeinek igazi nagysága, a kiilonfé-
lc stilizáci k eredeti egysége nem val sul meg. A harmadik rész,
amely amaga heterogén stilizáci it nagyszeriíen egyesíti, és egyesíti
l iellini fi lmj einek azt a két tendenciáj át is, amelyet onéletraj zi mito-
ltigiának és világmitologiának neveztem' nem egyesíti az egész
íilmet.
199
 Az elÍízrészek is nagyszerííekpersze onmagukban és a maguk
nemében. Az els nagy rész, melynek anyaga a feminizmus míto-
sza' egy fantasztikus ritmus képtelen komédia ujjgyakorlata,
amely egyre gyorsul iramban ott ér véget, ahol a gorkorcsolyázás-
ra kényszerített f h s kil dul a teremb l, és felnyalja a kazánba
vezet lépcs t. A fallokrata rész pedig nemcsak témájában, de
stílusában is a Casanova-film kamaraváltozata: ugyarraz a stiláris
perfekci jellemzi, mely Fellininél sosem gátja a féktelen otletek-
nek. A két részt osszektit epiz dok, illetve aZ utolagos cisszekap-
csolást szolgálo betétek céljukat nem t ltik be, s nmagukban is
kevésbésikertiltek. Az: vegházi jelenet a vérb nápolyi komédiák_
b l pattant ide, a házastársi párbeszéd a neorealizmus legromlan-
dobb gesztusának orokose, a punkjelenet csodáS, de szervetlen
látványa az Easy Rider, illetve Woodstock-féle amerikai filmek szí-
nes kábít szer-látomásainak Fellini-féle, tehat azeredetinél maga-
sabb színvonalri variácioja, a fekete egyenruhás katonalányok fe-
nyeget jelenete pedig akárhány balj s utopiát tartalmazo sci-fi
képi toposza.
Alazasagok, melyek nem azonosak a Fellini-filmek ravasz |azasá-
gaival, egyszeriíen arra vezethet k vissza, hogy a modern életanyag
ellenáll az egyetemes mitol giateremtés miívészi szándékának.
A modern mitologiák nem gyurhatok egységes mítosszá. Ebb l a
szempontb l az az utols kísérletis cs dtit mond, amelyr l most
sz lnék néhány szot. Van ugyanis még egy mítoszanyag a filmben
a folsoroltak mellett, mely az életrajzi mítosznak is része, és egy
világunk mítoszai kozÍil is. A Fellini-film mítosza. A rendez nek
mineiig fontos eszk<ize volt az onidézet, de azt hiszem' semelyik
filmjét nem szcivi annyira át, hol nyíltan, hol leplezve, hol harsá-
'nyan, hol finoman, hol átalakítva, hol ,,egyenesben'', mint A n k
z.larosát. Csak részletes filmikonol giai tanulmány tudná osszeállí-
tani a megkozelít en teljes listát. Éntalálomra említek néhányat.
Az éjszakai kievezés a hatalmas tengerjáro haj hoz az Amarcordban
és a punkepizod leszáll repul gépe . A Szatirikon, i||etve a Katzo-
ne-rész vaginamágiája - ott a kicsapo láng, itt a f<ildelejezett érem.
A Casanoaa drezdai orgiajelenetének cisszeseregl néz i és a gor-
lokkel val tánc nézoi. A Szatirikon arénája és e filmé. A Casanova-
kép a falon. A mutatványos- és a clownmotívum. Mastroianni.
Itt Fellini-film szriletik _ hirdetik az idézetek, melyek csak emb-
lémái annak a val ban meglev nagy egységnek, folyamatosságnak,
mely ezt a filmet cisszekc!,ti el deivel. De a Fellini_film e mríb l is
pontosan értelmezhet fogalma sem teremti meg a film egységét'
A n k zlarosa inkább a Fellini-formaproblémák szinte teljesnek
mondhat katal gusaként foghato fol, remek részekkel, melyeknek
200
egyike-másika a miívész legmagasabb színvonalán ál1. De a részeket
tézis kapcsolja ossze, s ez az állítás talán általában is' Fellininél
pedig bizonyosan bírálat.
A tézis
Az eur pai férfi asszonyfalo tradíci jába vág sok n megszerzése,
ismeretlen n k megszerzése, mások n inek megszerzése. Mindezt
tiltja a tradíci , de nem annyira, hogy a tiltás is ne ncivelné a
vonzást. Az egy férfi' sok n konfiguráci jának feltétele a férfi- és
n i szerepek szigoru elktilonítése. A támad aktivitás az egyik
oldalon, az a|ávetett-befogad passzivitás a másikon. De a szerepek
a modern életben felbomlottak. A vonaton hagyományos m don
megkcirnyékezett ismeretlen n átveszi a kezdeményezést,mert
nem gyakorolja a támad kedvet ncivel , látszatra aktív védekezést,
és kétszeresen is aktív: ad hosszu' er szakos, magabiztos cs kot,
cs hagyja ott a férfit. Az aktivitás-passzivitás szerepmegosztáSa a
keresztény hagyományban gyokerezik. Fellini nem a szeÍepmegosz-
tást vonja kétségbe, s t megbomlását nagyon is keresztény szellem-
ben magyarázza_ btintetésként s bíínhdésként. A sok n vel szem-
ben foltámad bírvágy biínénekbrintetése a modern mitol giában
nem a pokol tiize, hanem a frusztrácio' s Don Giovanni kései'
démoniát l megfosztott leszármazottjának, a Casanova-Katzone
típusnak rekordhajhászása is csak ennek egyik változata. Az egyete-
mes frusztráci b l ,,kiutat'' Fellini nem lát mást, mint a régit, a
házasság szentségét, s ugyanakkor vele szemben is rendkíviil szkep-
tikus. Mindkett re vall a házastársak jelenetének kiemelkedése a
Íilmb l' a mondand Fellininél teljesen szokatlan megfogalmazasa,
a szavak tires kongása és gyors képi visszavétele. Minden egyéb
dezerotizált férfimitol gia. E mitol giák kozos tézise, hogy az asz-
szonyfal férfit folfalják az asszonyok.
Miért a Szerelem?
ANCSEL EVA

Szerelem és emberi teljesség

A szerelemnek mint humánus képességnekés sztikségletnek, mint

ttjrténelmileg kiktizdott, sajátosan emberi oromforrásnak még csak
nagyon rovid torténete' néhány ezer éves mriltja van. S akárcsak az
cmberi nem képességeinek mindegyike' ez Sem vált, mert nem
válhatott még minden ember birtokává. Ezt is a jov ben kell még
ttimegméretekben elsajátítanunk, ha társadalmi akadályait eltávolí-
rottuk.
Amit ma a szerelemr l tudunk, az pedig nem immanens, elvont
l nyege, mert ilyen nincs, hanem meghatározott tcirténelmi-társa-
tlalmi viszonyok alapján kialakult természete: ahogyan a nem teljes
cmberi élet korrilményei kozt megnyilatkozott) nagyon sokféle kor-
láttol koriilvéve. emelked korlátoktol
',Odakint'' és ,,idebent''
cgyaránt.

,,MISZUSZ, HOL VAGY?'

A szerelemnek mint saját megvalosulását keres képességnek lé-
nyegét csak az emberi élet teljességében vagy éppen megcsonkított-
ságához fuz d viszonyában érthetjtik meg, és semmiképp sem
,,onmagában''. Talán ezért is a mtívészet tud rola a legtobbet
rnondani nekiink. Alkot k, akik mintegy anticipálják a teljes életet,
s annak - legalábbís képzeletben megteremtett - bázisárol kozeled-
nek a mindenkori val sághoz. Nincs olyan nagy míívészialkotás,
amely a szerelmet ,,tisztán'' ábrázo|ná, leszakítva az emberi élet
cgészérl - még akkor se, ha a val ság hosszu id n át végrehajtja
|:Zt az er szakos leválasztást. Az élet egészéhezfiiz d viszony
f'ejez dik ki abban is, ha a szerelmet kulon világnak, menedéknek,
a val ságos társadalmi léttel tortén szakítás lehet ségének tekin*
tik' (Mint ahogy kora emberi val ságár l beszél Maupassant, és

205
arr l mond keserííés megráz ítéletet,amikor madarak vonzalmát
jeleníti rneg Szerelem cimu novellájában.)
A mtívészettorténetének tényei bizonyítják' hogy csak azok az
alkotások maradandoak, amelyek nem csupán szerelmi míívek,
hanem ttikrei a kor emberi viszonyainak, és sulyos, jelentcís társa_
dalmi problémákat hordoznak. Valahányszor a miívészetszerelmet
ábrázol, felidézi azt a fej|odési szintet, amit az ember mint ember
elért, vagy ahová lesrillyedt, magával rántva a szerelem torténelmi
értékétis.
Ahogy a paleontol gusok részleges leletek alapján is rekonstruál-
ni tudják foldrink él világának egy-egy tcirtenelmi korszakát, ugy
lehetne képzeletben visszakrivetkeztetni Shakespeare korának tár-
sadalmára egyediil Romeo és Jrilia szerelme alapján. Szukségkép-
pen Van ez igy, hiszen e szenvedély mindig arr l vall - mint Marx
kja _, hogy ,,mennyire lett az ember természetes viszonyulása
emberivé, vagy mennyire lett az emberi lényeg neki terméSzetes
lényeggé''.
Igy lehet két ember vonzalma is sajátos tiikrozése a mindenkori
társadalmi-emberi viszonyoknak, s éppen ezt a ttikroz képességet
ragadja meg a míívészet,ha sokszor ontudatlanul is. Azok a kísérle-
tek, amelyek a szerelmet a maga állít lagos id tlenségébenpr bál-
ják megjeleníteni, sohasem hoznak létre id áll miíveket.
De nemcsak ilyen értelemben fugg ossze a szerelem az é|et
egészével.Nemcsak annyira, mint lényegébenaz ember minden
tcirekvése és vágya. A kapcsolat szorosabb, mert a Szerelem Szenve-
délye tudatosan vagy cintudatlanul, de mindig egyutt jelentkezik
más, legtobbsz r meg nem nevezett szenvedélyekkel és vágyakkal;
valami meghatározatlan kereséssel, nosztalgiával' amelynek ez a
meghatározatlansága éppen abbol fakad, hogy nem valamely rész-
tcjrekvés fejez dik ki benne, hanem ennél sokkal tobb: t rekvés az
egyéni lét minden oldalu igazolására.
Bár mitikus értelemben, de már Platon kifejezi ezt a gondolatot
A lakomaban, amikor aztirja'hogy ,,amit szerelemnek hívunk, nem
egyéb, mínt a teljesség vágya és keresése''.
Ahol ez a homályosan, megfogalmazatlanul jelentkez tcirekvés
feler sodik _ annak kovetkeztében, hogy a mélyben végbemen
társadalmi változások az élet valamikor természetszerríen vagy leg-
alábbis látszolag eleve adott értelmétmegingatják -, ott a szerelem
is intenzivebben jelentkezik, s tobbnyire rragikusan, megoldhatat-
lanul.
Megoldhatatlanul pedig éppen azért, mert azt a tágabb értelmri,
a szerelem individuális kapcsolatán messze trilmutato, létigazolo
Szerepet nem toltheti be, amit várnak tole. E'zze| a megrázo és
206
rrlindig tragikus toltéssel jelentkezik például a szerelem az élet
crtelmét keres csehovi h soknél is.
Amikor az (Jnalmas t rténet professzora halála elrítt bucsut vesz
l(átyát l, akit mindenkinél iobban szeretettJ nyilvánvalo, hogy
rremcsak egy lánytol bucsuzik. ,,Isten veled, drágaságom'' _ mon-
datja h sével a ritkán elérzékenyiilCsehov. S ezek nem a szerelmi
bucsu szavai! Mint ahogy egyáltalán aZ sem biztos, hogy szerelem-
r-rek lehet nevezni azt, ami a professzort Kátyához fuzte. A szabály-
talan sors lány sokkal inkább egy másféle élet kísérletét'elvont
lehet ségéttestesítette meg számára - sikertelenségében is másfé-
lét. Lázadást az é|et elfogadott kispolgári formáival szemben. Ká-
tya annak az életnek a tagadását jelentette a professzot számáta,
amelyet urességével,kisszeriíségével,koznapiságba dermedt sivár-
ságával elviselhetetlennek érzett, de amelyb l kitorni nem tudott.
A másféle élet, az szintébb, tisztább, gazdagabb, tágasabb élet
lehet ségétl bucsuzik a professzor, amikor a távoz Kátya után
néz végs magányában.
Mint ahogy Csehov fest mrívésze sem egyszertíen egy lányt
szolít a ,,Miszusz, hol vagy?'' ismert zároszavaival, e megráz kiál-
tással, hanem azt a teljes, emberi tartalmakkal telített életet sz lítja,
amelyet meg akart valamikor teremteni, de elszalajtotta, nem volt
creje hozzá, és nem is lesz már tobbé.
A szerelmi szenvedélynek van valami ktilonos abszorpci s képes-
sége, amellyel magába szív meg nem nevezett vágyakat, ttirekvése-
ket. Csak a beteljesulésnélderul ki azután, hogy az egyenlet két
rlldala mégsem egyenl , rr'ert az egyiken rejtett ismeretlenek, isme-
retlen vágyak is szerepeltek. Így lesz a szerelem' ahogy Jerzy Andr_
zejewski írja: ,,kutatás és felfedezés, torekvés és bizonytalanság,
sietség és várakozás, mindig az, még ha ttirelmetlen várakozás is,
a vágyak és a s várgás ktilonos és páratlan állapota, tiszta és sotét
vágyaké, amelyeket ki kell elégíteniink' de amelyek sosem elégtil-
hetnek ki egészen''. S ezért lesz, ahogy folytatja: er k
',ellentmond
l<tjzt feszul magány, de egyszersmind remény is, or<ik remény az
cllentmondo erok k zt..."
A szerelmi szenvedély tehát osszen az emberi teljesség, az íga_
zolt egyéni lét vágyával. S ha ez olyan viszonyok kozott megy
vcgbe, amikor az emberek nagy részéneknincs lehet sége, hogy a
rcljes életet reális utakon megkcizelítse, konfliktusokkal terhessé
válnak a szerelmek. Nenr természetuknélfogva, nem fatalisztiku-
san és mindenkor, ahogyan Sartre állítja például, hanem meghatá-
foZott társadalmi viszonyok kovetkeztében.
... A szerelmek megoldhatatlansága és megoldatlansága tehát
rninden tipikus esetben aZ életsorSok megoldatlanságával fugg osz-
207
sze. A szerelmi tÍagédiák egyik Saiátos forrása ezért éppen ez a
szubjektív ohaj: a teljesség utáni nosztalgia, az onmagáb l kilépni
kíván ember ill'uzioja, hogy egyetlen másik lénnyel egyestilve
megszabadulhat mer individualitásának nyomaszt rirességétl.
A szerelem elnevezést val ban megérdeml , legmélyebb vonzal-
mak is tjsszeomlanak ahozzájuk frízott illuz rikus remények sulya
alatt. Nem bírják el a teljes létigazolás terhét, mert nem teljesíthetik
a veltik szemben clrntudatlanul támasztott irreális koveteléseket. Ezt
a szerepet a barátság sem tudja betolteni. Holderlin irjaa Hyperion-
ban: ,,A század gy gyíthatatlanságát láttam sok mindenben, amit
most mondok vagy elhallgatok, és haj torést szenvedett az a szép
vigasz is, hogy világosan megtalálhatom egy lélekben, átolelhetem
egy barát képében onnon faitámat.''
Barátság és szerelem egyaránt cisszeroppannak e teher alatt,
tonkrezuzva a hozzájuk fiízott reményeket is, hogy azután rájuk
háruljon a vád és kiábrándulás, amiért nem tudták betolteni az
általuk be nem tcilthet urességet.
Pascal irja: ,,az ember <inmagát elhagyva, onmagáb l mintegy
kilépve' az ezá|tal támadt iirességet a ktilvilág valamely teremtmé-
nyével akarja betcjlteni''.
Ez igy igaz. De arra már Pascal nem adott választ' hogy miért
akar az ember kilépni onmagáb l? Mi tudjuk, hogy azért, mert
társadalmi lény, aki egyéni léténekcsak akkor tud értelmet adni, ha
trillép partikularitásán, életénekpusztán individuális korlátain.
De miután mindez nem tudatosul, az emberek sokszor valoban
csak azt a homályos vágyat élik át, hogy betoltsék végre az uressé_
Bet. Az pedig nem tcilthet be - legalábbis tartosan - a kulvilág
egyetlen teremtményével.Hosszabb id n át a legszeretettebb arc
sem tudja eltakarni a távlatok nélktili láthatárt. Sartre abban látja
a lét tragédiáját, hogy minden ember ,,létszámfeletti''. F{a ez nincs
is így, vannak a létszámfelettiség ontudatlan érzésévelktizd embe-
rek, s az tragikus, de talán szukségszertí tévedésuk,hogy megold-
hatják léttik problémáját, ha egyetlen másik ember
ba" bekerrilnek. ',nyilvántartásá-
Vercors Clémentine címrínovellájának h se is megpr bálja p tol-
ni cinmaga számára a lágerbeli kcizosségi tevékenységet,mely lété_
nek a legnagyobb szenvedések kozepette is értelmet adott, de hiá-
baval an kísérletezik azza|, hogy találjon egyetlen embert, akinek
foltétlentil szriksége van rá, s így léte ujra igazolodjék.
208
SZERELEM VAGY ,,PÁRoSULT MAGÁNY'
Korunkban ez a probléma is élesebben jelentkezik - srilyosabb
diszharm nia sz lal meg benne, mint valaha. Vannak, akik ugy
vélik, a ,,dolce vita'' felel s ezért, mert a lét puszta fenntartásának
naponta megrijul gondja már nem takarja el a lét értelmének
kérdését,s ezért bukkan fel oly váratlan intenzitással. Nem akarok
most érvelni e sulyosan téves magyatázatta| szemben. De nyilván-
val , hogy korunkat mélyebben és általánosabban jellemz<í cissze-
fiiggéseket kell keresntink, már csak azért is, mert a létfenntartás
gondjai kozel sem kertiltek még le az emberiség torténelmi napi-
rendjér l.
Századunkban az egyéni lét és az egyetemes emberi lét kapcsola-
ta, k<iteléke láthat bbá és nyilvánval bbá vált, s ezért jelentkezik
er sebben annak tudata, sejtése vagy tobbé-kevésbétudatosult
szrikséglete, hogy az egyén ne csak tudomásul Vegye és elfogadja
ezt az osszekottlzottségét az emberi nemmel, hanem megtalálja a
társadalmi cselekvés reális lehet ségét,hogy gyakorlatilag, aktívan
lépjen kontaktusba azza| a világgal, amelyt l sorsa ftigg.
Az emberiség el torténete során az egyének lététobjektíven
igazo|ja a természettel folytatott kozvetlen ktizdelem, mert még
nem volt meg a reális lehet sége annak, hogy a társadalom hál iá-
bol is kikiizdjék magukat.
Minél magasabb fokon alakul ki az emberben a társadalmi létiga-
zol dás szrikséglete - ami szubjektív megjelenési formája egy torté-
nelmi sziikségszerríségnek -, annál kisebb eséllyel probálkozhat
azzal,hogy csupán a szerelemben, a szerelem által p tolja a p tol-
hatatlant.
Haaz ernberi teljesség magva mindig valamely egyetemes tartal-
mu cselekvés volt, akkor ez ma felfokozottan van így.
Az az ember pedig, aki nem találja meg aZ ilyen cselekvés reális
lehet ségét,aki például Saul Bellow Herzogjához hasonl an illuz -
rikus riton, soha el nem ktilr-!^tt levelekkel pr bál belesz lni a
világtorténelembe - az ilyen ember a társadalmi létigazolásra irá-
nyul torekvéseinek kudarca ktjvetkeztében hiába pr bálkozik az-
zal, hogy tántorg életétegy szerelemhez krisse. Nem lehet számára
elég léténekaz az igenlése, amit Ramona vonzalma jelent, vagy
bárkié' mett az csak megismételhetetlen egyediségébener síthetné
meg.
A szerelem mint ,,párosult magány'' - J zsef Attila kifejezésével
_az egyéni lét krilon zárkáját két ember kétségtelenril elviselhet bb
és humánusabb kett s zárkájává alakíthatja' de lényegi problémáit
meg nem oldhatja. S kérdés,hogy ,,zárkaviszonyok'' kcjrzott mi
209
torténik a szerelemmel _ meg rz dik-e egyáltalán? I(érdés,hogy
Karenina Anna tragédiájához nem járult-ehozzá az aki nem mon-
dott csal dás, amit az olaszországi ,,párosult magány''-ban kellett
átélnie, mikor a beteljesedett Szerelem boldogságát várta' s ehelyett
a sivárság halálos veszedelme jelent meg szenvedélytik felett.
Az embernek tobb vonatkozáSban, de legalábbis kett<ís értelem-
ben kell létébenigazolodnia. Gyokeret kell vernie a világban vala-
mely generikus tevékenység által' hogy bekeriiljon ,,az emberiség
létszámába'', s igazol dnia kell a maga megismételhetetlen, egysze-
ri személyiségébena szerelem által, mely kimondja szubjektív lé-
nyére a foltétlen és fenntartás nélkuli igent. ,,E kett<í kell nekem''
- mondja Pet fi -, s e kett kell voltaképpen mindenkinek.
Azt hiszem, ezétt vártuk hiába, hogy a szabadság gondolatának
huszadik századi megfogalmazoja' Jorge Semprun második kony-
vében' Az a.iulásban majd megszolaltatja korunk emberének szerel-
mét is; a teljes élet a másik, nélkulcizhetetlen sz lamát.
Szabadság és szerelem uj, huszadik századi egysége nem szriletik
meg ebben a regényben, s ennek nem ir i gytingeség amagyatázata.
Nem egyszeruenaz ír hangja akadozik Lorene-r l vagy Laurence-
r l sz lva. A hang elakadásában a szerelem régi, de uj formában
jelentkez sulyos problémája jut kifejezésre.
Két n i név tér vissza a ktinyv lapjain; konokul, fájdalmasan és
hiábavaloan. Mintha csak helyet keresne számukra az iro' de nem
egyszertíen a regényben, hanem az életében. Érvényesés egyenran-
gu helyet.
De hiába hangzik fel ujra és ujra a két n<ji név' nem vernek
gytikeret, mert Laurence nem emlékezteti semmire _ a kapcsolat
nem tud beépiilni élete lényegébe -, s Lorene-t elktildi' amikor
emlékezni akar' Mert,,Laurence a jelen pillanat szilánkja'' csupán'
S ami tcibb errnél, a névtelen Visconti utcai lányhozfíiz di5 szere-
lem, az még egy másik, régi korszakábol szakad át ebbe a kcinyvbe,
mint csonkaságában is a teljességet képviseltíkísérletszabadság és
szerelem egységénekmegtefemté|' le.
De miért van ez így Semprunnál? Azt gondolom, azért, mert
1945 után, sok társához hasonl an, sem találta rnegazza| a tragi-
kus és iszonyu egyértelmtíséggelaz egyetlen lehetséges szabadságot
- mint ahogy megtalálta a fasízmus viszonyai kozott, az SS-ek
btjrttjnében, az ellenállás torténelmi parancsának teljesítése során.
Akármilyen paradoxon is, a fasizmus rabságábol szabadulva ne-
hezebb volt a szabadságot megragadni, s mert Semprun tétova lesz,
mert bizonytalanság és hiányérzet járja át _ ezét lesz tétova a
szerelemben is' ezért nem tudja elhelyezni se Lorene-t, se Lau-
rence-t az életében.Nem tudja hova elhelyezni ket, mert létébl'
210
ha nem is ttint el' de legalábbis kimozdult szilárdhelyér l a számá-
ra egyedril lehetséges kozéppont' mely kortil minden dolgok elren-
dezhet k: az osztályharcban val részvétele,egyetemes tevékenysé-
ge, mely léténekértelmet ad.
Csak ennek az alapvet vonatkozási rendszernek a megléte eseté-
ben találja meg szilárd helyét a szerelem, hogy az életet kiteljesítse.
Másként p tlékká' vigasszá degradál dik, s ez jelent ségétnem
n veli meg, hanem sokkal inkább lealacsonyítja, s t ez az, arni
sokszor létébenveszélyezteti, pusztulással fenyegeti.
Mert a szerelemnek' e kett kciteléknek is álland an meg kell
irjulnia, hogy fennmaradhasson ' Igaz, voltaképpen nem a szerelem
rijul meg vagy szurkiil el, hanern'az emberek, a n k és a férfiak, akik
szeretik egymást. Ha kapcsolatuk párosult magány csupán, akkor
sorvadásra ítéltetik.Mert emberi megrijulás csak azokb l a kontak-
tusokb l sztilethet, amelyek az egyént másokkal, a kcizcisséggel, a
társadalommal osszek tik - ha ilyen kontaktus nincs, ha az utak
elzárodnak, nincs megujulás sem. Emberek csak ,,odakintr l'' sze-
rezhetik azokat a szellemi, érzelmi, erkolcsi tartalmakat, amelyek-
kel onmagukat és szerelmtiket minduntalan feltolthetik.
Csak arccal a világ felé él emberek tudnak megujult szenvedély-
lyel, naponta uj meglepetéSt ígérve,arccal egymás felé fordulni.
A szerelemnek tehát nem lényege, nem Sorsa) nem is tefmészete)
inkább sajátos k rulmények krjzt bekovetkez tragédiája, hogy sok-
Szor megreked a mer ben individuális és ily m don részleges lét
korlátai kozott.
Még akkor sem lényege, bels természete ez,ha arra aZ egyetlen
emberre, aki szerelmíinket fellobbantja, els sorban és leghallha-
t bban mindig a maga partikularitásában mondjuk ki a szerelmi
vonzalom szenvedélyes és abszolut igenjét.
Hegelt l Lukács Gyorgyig ezért éppen a partikularitásnak ez a
feltétlen és fenntartás nélkiili igenlése"fogalmaz dik meg, mint
- Lukács szerint _ a szerelem ,,évezredek során kialakult sajátossá-
ga" . Ez a megállapítás igaz, de éppen nem feltétlenril és fenntartás
nélktil. Mert minden szerelemben jelen van egyetlen ember megis-
mételhetetlen lényénekigenlése - de ebben nem mertil ki soha.
Lukács Gyorgynek azt a megállapítását tehát, hogy a szerelemben
a partikularitás hatalma miíkodik és terjed a kuls tulajdonságokig,
a hangulatokig * ugy gondolom, csak azza| a megkotéssel fogadhat-
juk el, hogy ez a hatalom nem abszolut, nem osztatlan, nem hege-
mon. Mert a szerelemnek legalább annyira jellemz je, hogy a rész-
legességen, a szrík egyediségen szrikségszerríen trilmutat, vagy be-
sziíktil és halálra ítéltetik.
A szerelemben nemcsak egyetlerr teremtmény pusztán egyéni
2tr

tulajdonságaira mondunk igent, hanem rá, mint az emberi nem
képvisel jére, a benne felfedezett, megtestestilt és benne megszere-
tett emberi lényre. A szerelem eksztázisa nyilvánval an abbol a
rajongásb l fakad, melyet egyetlen lény ébreszt az ember iránt,
fcilemelve ezze| saját ontudatunkat is.
Eluard írja:
Szeretni téged oly nagy ének
Kigy?rjt az éjben életemnél
Egy masabb ailagot szeretlek
S ez z;isszaad az embereknek.
Éluard-nak igazavan. A szerelein mint abszolrít kotelék egyetlen
másik emberrel felszabadítja, de legalábbis megnyitja az utakat
mások felé is. Annak aZ egyetlen, láthatatlan falnak a leomlása,
mely a szerelemben bekovetkezik, minden emberek kozritti fal
áthatolásának reményét ébreszti fel bennrink.
Így tobb vonatkozásban is tulmutat a partikularitáson. Létezésé-
nek' létrejotténekpuszta tényévelis, hiszen egy torténelmileg ki-
ktizdcitt képességlobban fel benne, annak bizonysága, hogy, Marx
kifejezésével, az ember ,,legegyénibb létezésébenmennyire kozos-
ségi egyirttal''.
De a szerelem nemcsak létében,elvontan mutat tril a partikulari_
táson, hanem konkrétan, minden valoságos szerelmi szenvedélyben
ujfajta viszony rejlik a természethez és az emberi nemhez is. A ter-
mészethez, amennyiben a szerelemben az embernek ,,a természet-
hez val viszonya kozvetlentil az emberhez va|o viszonya''. S így
az onmagában értelem és szépségnélki.ili anyag számunkra val
értelme és szépsége a sz legszorosabb értelmében a Szeretett em-
ber testében testesiil meg. Ezért kovetkezhet be a kolt i csoda
Jozsef Attila odaiáaan: az emberi organizmus tisztán természeti
elemeinek és folyamatainak minden oldalu átemberiesítése s ezzel
a szép szintjére tortén folemelése.
S ugyancsak ezért írhatja le Illyés Gyula ezeket a sorokat:
Mégiscsak a vil got,
a teljes Jrildgoly t
becézte tenyerem
fiatal testeden,
mégiscsak a teremtést.
A szerelemnek mint természeti viszonynak mély humanizáltsága
vagy hegeli kifejezéssel,,átszellemtiltsége'' jut kifejezésre egyik
sajátos vonásában: a gyongédségben, amely ktiltinleges élethelyze-
212
IT
i tekben még a szexuális szenvedély ideiglenes rnegtagadásához is
elvezeth.et. Ez torténik Adrian Leverktihn szerelmese esetében
(Thomas Mann Doktor Faustusában), amikor a prostituált lány
elktildi t magátol, mert meg akarja ovni kozostiléstik katasztrofális
kovetkezményeit l. Thomas Mann azza| a gyonyortí és sokatmon-
d kifejezéssel jellemzi e szituáci t, hogy a lánynak ebben a maga-
tartáSában már szerelem volt _ s t, szeretet. Amire itt gondol, az,
azt hiszem, a szerelem maximális, végs oncélusága, mely ebben az
esetben még a szexuális vágykielégtilés célját l is mentes, ezért
erdemli meg a ,,S t'' Szocska megtisztel és kiemel használatát.
A szerelem éppen mint ilyen magasrendrí, a másik embert célnak
és nem eszkciznek tekint kapcsolat és szenvedély képes arra, hogy
az ember lelkét kitágítsa, s a megtisztulás lehet ségét,kiindulo-
pontiát megtefemtse; a világ befogadására is fogékonyabbá tegyen.
Ez a megállapítás nem is igényel bizonyítást' Hiszen a puszta tény'
bogy az ember életében'lényében jelen van egy nagy erejií és
pozitív szenvedély, feltétlenril felfokozza er it' képességeit,S neÍn-
csak azzal jaru|hozzá az emberi teljességhez, hogy van, hogy oda-
sorolhato a birtokolt értékekk<izé, hanem azzal is, hogy visszahat
a személyiségmagvára, világhoz val viszonyáta, az ember egé-
szére.
Mindezzel nem azt akarom állitani, hogy a szerelem katartikus
élmény.Csak annyit, hogy mint az élet minden nagy és megrázo
élménye,pillanata, a szerelem is lehet kiindulopontja az egész
személyiségetérint változásnak: megrendtilésnek és megtisztulás-
nak. Elvégre a szerelem esetében is ,,kiléprink onmagunkbol" .Igaz,
hogy egy másik lény világába léptink át, s nem ,,folfelé', az emberi
nem magaslata felé. De ahogy Hegel mondja, az ember magára talál
a szerelemben azálta|, hogy átadja magát egy másik lénynek -
azáltal, hogy nem onmagáért él, hanem másban ta|á|ja meg létezé-
sének gyokereit, s e másikban találja meg cinmagát. Így a szerelem
révénbekovetkez ,,helyváltoztatás'' is elég olykor ahhoz, hogy más
megvilágításba helyezze a világ dolgait és onmagunkat, hogy feléb-
resSze' felfokozza bennunk a kiteljesedés, tcikéletesedés,megtisztu-
lás vágyát * még ha ez ontudatlanul jelentkezik is.
Hozzájárul a szerelemnek ehhez az embert kiteljesít erejéhez az
is, hogy e szenvedély ugyanugy ellenséges viszonyban áll a mer
koznapisággal, mint az é|etkatartikus élményei. Így tehát nemcsak
eredménye, kifejez je az ember már elért humanizáci jának, ha-
nem feltétele és kiindulopontja is lehet a teljesség felé még meg-
teend és megtehet el relendtilésnek.
Amikor átkertiltink egyetlen másik ember vonzáskorébe, egy
kicsit minden megváltozik. Ftjlbukkan a lehet sége annak is, hogy
213
másképpen éljiink. S az az ember' aki szerelmi szenvedélyének MEREI FERENC
hajt ereje segítségévelképes volt kilépni <inmagáb l, individuális
léténekhatárai koztil, messzibb utakra is konnyen eljut, katartikus
élményekbefogadására is fogékonyabbá válik' ha éppen nem maga Nem lehet elég korán kezdeni,
a szerelem készteti eddigi életénekgyclkeres reviziojáta.
nem lehet elés kés n abbahagyni

.I.Ahogyan elkezdtem kortilgondolni az érzelmes kapcsolatoknak

atémáját, els benyomásom az volt, hogy itt is dichotomia uralko-
dik: kétféletartomány van. A világos (a rozsaszíntol a vérvorosig):
rokonszenv _ Szeretet _ szerelem és az átmenetek. A másik a sotét
(a sztirkét l a feketéig): szomoruság _ kétségbeesés_ gyász. Mind-
két tartományban az árnyalatok csak mennyiségi fokozatok: azonos
min ségek kulonféle telítettségiszinten. Az enyhe rokonszenvtcíl
a halálos szerelemig terjed árnyalatsor tagjai eltérnek ugyan egy-
mást l h fokban és elkcjtelezettségben, de mégiscsak azonos mintj-
ségríelfogadást képviselnek.
A ktivetkeztetés tulságosan egyszedi, ezért gyanusnak éreztem.
Megkérdeztem néhány barátomat (férfiakat és n ket), azután egy
cinismereti csoportnak is elmondtam feltevésemet. Szenvedélyek-
ben járatos, érzelmileg hiteles emberekkel beszélgettem. Gyorsan
megértették, mit gondolok. Kinevettek. Bizarrnak tartották azt az
elképzelést, hogy az érzelmi kot dések változatai egynemríek len-
nének. F ként azon háborodtak fel, hogy a szerelmet egylényegií-
nek veszem az egyéb pozitív érzésekkel.Sok-sok élményukkel és
saját tcirténetukkel (nem kíméltékmagukat, valoban szenvedélyve-
zéreltek lehettek) meggy ztek arrol, hogy ott, ahol a rokonszenvi
érzelmek tartományában mint egy skálán a szerelemhez érrink,
valami uj kezd dik.
Legf bb érvkéntaztbizonygatták, hogy a rokonszenv átcs szhat
ellenszenvber a szeretetb l lehet kozriny, s t szerethetek is valakit
ugy, hogy amikor nincs jelen, kriztinycis. A szerelem ezzel szemben
hézagtalan. A szerelmes _ ha féltékenya szerelmére, és pokolba
kívánja, soha tobbé nem akarja látni, akkor is ugyanazt a csillapít-
hatatlan vágyat érzi szerelme iránt, mint amikor esetleg gycingyvi-
rágcsokrot visz neki.
Mindegyiktik elmondta egy szerelmének a torténetét.Volt koz-
214 2t5
ttik sikeres, kolcsonos (ás -kapa)' Akadt torékeny, nehezen, de
sokáig él . S nem egy beszélt a reménytelenségr l' Egy firi tiz éve
jár a leány után, a leány nem fogadja el; nagy néha megajándékozza
cinmagával, de olyankor is eltaszítja, mintha a kénk szagát érezné
rajta.
Mind rigy beszéltek, mintha egy szerelmet soha nem lehetne
abbahagyni. Mintha életfogytig tartana.
Meggy ztek. Utánagondoltam, egy hosszri élet érzelmi torténé-
seit idéztem fel. S most gondos pszichologusként megprobálom
leírni a szerelem élményétvagy állapotát, esetleg mint epizodot az
tidvtcirténetben.
Elsoként h foka jellemzi. Az élményleírásába ékelt romantikus
kifejezések (,,ég'', ,,hév'', ,,felforrosodik'' stb.) valoban igazak; így
éljrik meg a kot dést, amely ebbe a változatba tartozik.
Az étzelmi érzésid tlen: mintha mindig is lett volna, mintha
orokké tartana. Minden helyzetben els<ídlegesen érvényes: ha vala-
hol a fold reng, j hogy szerelmem nem arra járt", ha az
',de ,
id járás-jelentéS nagy hideget jelez, ,,csak meg ne fázzon szegény-
kém'' stb. A szerelmesnek az els asszociácioja a szerelme; bármi-
lyen indítékra' stimulusra jelenik meg el szor (mindentitt jelenle-
vrí _ mintha csak az istenség egyik attributumát írnánk le). S a
legfontosabb: a szerelem tárgya behelyettesíthetetlen. (Nem tu-
dom, honnan származik a kifejezés. Talán a francia világb l. Fiatal-
korom ta hurcolom mint a szerelem legf bb kritériumát, és fran-
ciául ragadt rr'eg az emlékezetemben: ,,irremplacable''.)
'Nagyon sok kapcsolatot helyettesíteni tudok. Barátom elutazik,
rij barátot találok, rokonszenves kcirnyezet' Szeretetremélto kedves
helyett másik bukkan fel. Azt mondják, szexuális társat is talál a
tengerész minden kikot 'ben, a vándor minden sátorban. De a
szerelem * mondják, s én is ezt hiszem - nem behelyettesíthet .
Magas h fok, id tlenség, els<í asszociácio, felcserélhetetlenség -
e négy egytittesen a szerelem kritériuma.
Most jon a gondolatmenet buktaroja. De hiszen ez legtobbszcir
ráillik arra, ahogyan a sztil a gyermekéhez, agyermek a szi.il jéhez,
testvér a testvéréhezkot dhet. Ezek is gyakran vagy néha ilyen
kot dések, ilyen nagy h fokri, nem behelyettesíthet odafordulá-
sok. Ha sikeriil így kot dni, ilyen h<jfokon és tudatunkban minde-
nutt jelenlev nyugtalansággal, akkor ez szerelem, akár anyához,
gyermekhez, testvérhez, élettárshoz kot dik.
S mégsem ugyanaz. A szenvedélyt szabályozza az életkori igény
és a társadalmi elvárás.
Az életkori igényt mitikus képekben fogalmazzuk meg. Az anya
és gyermek élettanilag egybefolyo kapcsolata éppen ugy megfelel-
216
het a szerelem kritériumának, mint a testvérek osszetartása vagy a
szerelmesek tapadása. De mindhárom változatban s még minden
más lehetséges változatban fontos Ínozzanat járul a szenvedélyi
kot dés és a felcserélhetetlenség kritériumához' Az els változat-
ban (anya-gyermek) a teljes rászorulás és az ivadékgondozási osz_
tcin, a második változatban (testvérek) a szolidaritás, a harmadik_
ban (élettársak) a szexualitás m dosítja a vágynak, az emocionális
cisszetartozásnak a szinképét.
Hajlunk arra, hogy csak a harmadik változatot nevezztik szere-
lemnek, s a szexualitást a szerelem elengedhetetlen kísérjének
tekintsrik. Csakhogy arra is hajlunk, hogy a sztil _gyermek_ és a
testvérkapcsolatokb l az incestus si tilalma alapján kizárjunk min-
dent, ami szexuális. Freud ta viszont tudjuk, hogy a szexualitás-
nak a korai formái egyrittjárnak kot déstinkkel már a feln tté válás
hosszu ritján is.
Kiilonféle korok és társadalmak kimunkálták azt a felfogást, hogy
a gyermeki az áttatlant képviseli, mentes a szexualitást l, így men-
tesaszerelemt lis.
Így alakult ki a szeretetnek mint a szexualitástol mentes szere-
lemnek a fogalma. A szeretet a kasztrált szerelem elnevezése. Léte-
zésételfogadjuk, s t el kel helyet biztosítunk neki az emberi
megnyilvánulásokban. Érthet , hiszen akkor Szerethetirik testvére-
inket' gyermekeinket, sztileinket, és mégsem kell szembestilnunk
incestuozus vágyainkkal.
A lelki élet utolérhetetlen furfangjával rátalált a felcserélhetetlen
kot désnek a morállal, illemmel, a szeméremmel osszegyeztethet
változatáta.
I I' Ha az életvezetésnéz pontiáb l, szociálpszichol giai oldalr l
vizsgáljuk a jelenséget, szembecitlik az ítéleteltorzulása (a kiválasz-
tott felértékelése),a tudat beszríktilése(csak !), a viszonylatok
átalakulása (rajta kíviil senki sem érdekel) stb. Az ilyen megfigyelé-
sek alapján mondjuk, hogy a szerelmi állapotban a hamistudati
termelés felfokoz dik. Valaki azt mondta nekem,
',szerelmesnek
lenni egy levelibékába is lehet'', hiszen ugysem a békaságát
látom,
hanem megszépítem' a szenvedélyemnek megfelel ragyogást tu-
lajdonítok neki. Egy lány azt mondta a férfira: csunya em-
',olyan
ber, hogy azt elfogadni csak szerelemb l lehet''. S ezzel csupán
annyit mondott, hogy a szerelmes ember nem ítél,nem mérlegel,
hanem emocionális odafordulást l vezérelve látja a világot.
Talán ezeknek a példákban a hatására alakult ki sok emberben
az a vélemény, hogy a szerelem gyengeség, a n knek és a gyengék-
217
nek valo. Ha néhány évtizeddel visszacsavaÍom az emlékezetemet:
barátaim btiszkén mondták' hogy az er s ember ,,birtokba veszi a
n t", de nem lesz szerelmesl a n k pedig valami olyat, hogy ,,becsu-
lcim, tisztelemj Szefetem, de hát ez nem Szerelem'' (s aki ezt mond-
ta, az va|oszíntíleg igazat mondott). Ma távolr l sem ilyen általános
eZ a fenntartás, de azért létezik.
Irodalomban' filmen, színházban kedvelik a szerelmet. A min-
dennapi életben azonban inkább félnek t le' Valahocy ligy tekintik,
mintha az ifjukor gyengesége lenne, ,'még nem tud vigyázni magá-
ra!t'.
III-Barátaim mindezt másként látják. Irigylik azokat, akiket elso-
dor a szenvedély. Akár kolcsoncis, akár nem. Akár boldogságothoz,
akár bánatot.
Az igazi, a ktjlcstinris, a kimunkált, az egymáshoz illeszked
szerelem viszont ritka. olyan ritka, mint egy igazi mrívészi alkotás,
mint egy mríkincs. Ha létre is jon, konnyen szétfoszlik, mintha
értelmetlen lenne. Vagy legalábbis félelmetes. I(errilgetik, nem
mernek belevágni. Visszarettennek a kockázatt l. Úgy érzik, kalan-
dos ritra tévednek. Még az is lehet, hogy a másik el bb_utobb
visszautasítja, és t kineveti a világ.
S ha bátran nekivágnak is, nagyon kevés ember képes a szerelem
hcífokára és elkotelezettségére. Milyen kevés ember képes ugy érez-
ni, mintha lebegne ég és ftild kozott' vagy állig bestippedne a forro
homokba, vagy helybtíl folszállna és átrepulné a budai hegyeket.
A kolcscinos szerelem pedig ilyenféle érzéseket indít el az emberek-
ben. Az emocionális feszultség a sziirreáliák tartományába vezet.
Nosztalgiája, ígérete,lebegése, joslatai és megérzései,mindaz, ami
a sziirreális létre emlékeztet, hamistudati.
Talán ez a szorongás is magyatázza, hogy van, aki soha nem
részesril ebben az tidvben. Kimarad a lelki élet egyik legnagyobb
kalandjáb l.
IV . Még azt fíizném hozzá, hogy a szerelem hiánycikk. Életvezeté-
si háztartásunkban legtribbsztir deficites, ritkán elérhet , nagyon
nehezen realizálhato.
S ez az egész rokonszenvi tartományra vonatkozik. Az ovatosság,
a bizalmatlanság, a gyanakvás az általános magatartás része. Szocia-
Iizál'va vagyurrk arra, hogy védjuk magunkat. De nagyon kevéssé
vagyunk nyitottak azwniverzális rokonszenvre) arra) hogy barátsá-
gosan'és kedvesen kozelítsunk a másikhoz, rámosolyogjunk'
Lehet, hogy ett l nem lenne gazdagabb, de talán boldogabb
lenne a világ.
2t8
GYÖKÖSSY ENDRE
Szeretet? Az mi?
Fanyar humornak szánta, de cinizmus, rezignáci és a nihil is
benne kongott ebben a kérdésben. Egy a házasságával kapcsolatos
tanácsot kértj fiatalember szegezte nekemJ amikor egytittélésuk
elmondása után megjegyeztem: _ Most azt mondja meg, nagyon
beteg vagy már halott a házasságuk, s amennyiben ,,halott'', van-e
még maradék szeretetuk a feltámasztásához' vagy el akarják te-
metni?
Erre a kérd megjegyzésemre válaszolt ezze| a kérdéssel: - Szere-
tet, aZ mi? Ön hisz még az effél ben? Énmár csak három dologban
hiszek: a konyokomben, a bankbetétemben és a nemi szervemben.
Kivétel vagy jelenség ez?
Kétségtelen'egyre gyakrabban kell tapasztalnunk, hogy a szere-
tet sz és fogalom tabuvá vált, mint a prtíd Viktoriánus-kori, Freud
el tti ember számára a SzeX bármilyen emlegetése, vagy még citven
éwel ezelcitt társaságban a halál szo kiejtése. Ma nem is ,,modern''
egy irodalmi míí,amiben nincs némi trágárság, s divattá vált a
misztifikálo vagy demisztifikál halálirodalom. (Félelemb l?)
Most mintha a Szeretet szot kerrilgetnénk. hz vál't tabuvá. I(o-
mállak, anyukám, vagy: csíplek _ még elmegy talán. De szeretlek'
kedves? Ez már régim di, geil szentimentum' álromantika. A ,,Fel-
j ssz?'', ,,Bírom az etet d''' ,,Lefekszel, dobd le magad'' kétségtele-
nr.il megfoghatobb.
Ennek ellenére mégis, vagy éppen ezért, megkísérlem leírni a
szerelem-szeretet minianat miáját. Ugy' ahogy átéltem mint férfi
és férj s mint pásztorálpszichologus.
El rebocsátom, egyre tobben észleljrik a szép Szerelem rencszán-
szát is' a Loae storykét, ftiggetlenul a nosztalgiahullámtol. A párját
kiválaszt szerelemét, amely telítve van ihletettséggel' sovárgással,
lágysággal és fesziiltséggel, orommel és nyilall fájdalmakkal'
gyengédséggel, agg d figyelmességgel. A világirodalom a tanuja,
219
még mi mindennel. Ez az,,a csodálatos nem tudom én mi, amit
nem lehet kimondani, csak olykor bele lehet halni", mondta egy
neves ír nk.
Nos, a szerelem-szeretet négy cisszetev jét legtomorebben csak
latin, illetve gorog szavakkal tudom jelolni:
Szexus: Szeretlek, mert enyém vagy.
Er sz: Szeretlek, mert ilyen vagy.
Filia: Szeretlek, mert társam vagy.
Agapé: Szeretlek - mert - szeretlek.
E négy koztil bármely hiányzik vagy megbetegszik, bajba kertil-
het a férfi és a n társaskapcsolata. Éppenugy megbetegedhet,
mintha az emberi szív két pitvara és két kamrája kozt megbillenne
az egyik megbétegedése, szííkulete miatt az egyensuly' A s}erelem-
Szeretet EGESZségéhezmind a négy hibátlan egytittmtíkodése
sztikséges.
De vegyrik Sorra a szerelem-szeretet négyes egységét'
1. A szexus. A testi szerelem hozzátartozik az egészséges férfi-
n i kapcsolathoz. Bár szexuális élet lehetséges házasság, s t szere-
lem-szeretet nélktil is, de egészséges szexuális élet nélkul aligha
lehet házasságot élni. A legtobb páros magány, házasságt<irés, válo-
per oka a ki nem alakult vagy az elromlott szexuális élet. Akadnak
rr1ég manapság is j cskán kegyesek, akik váltig állítják, hogy a
Szexus csak a gyerekek nemzésére valo. Ez annyira igaz, mintha
valaki azt á|litaná: az emberi száj élelemkapu és rágogép csupán,
verset mondani, fiityiirészni és dalolni nem illik vele.
2. Az er sz. A testi szerelem lelkibb oldala. Éna tied, te az
enyémb l fakad , vibrálo, fájo, de j les fesziiltség' Fájdalom és
szerelem ambivalensen vonz -taszít , édes-keserií keveréke. Tet-
szel nekem, vágyom utánad, kívánlak' nem tudnám elviselni a
hiányodat, gyíilolnélek (megolnélek), ha elhagynál sajátos egysége.
Enélkril csak gépies, kielégtilésretor , cinos, vad oszton a SZexuSJ
maga a természet, melyet az erosz tesz emberivé, kedvessé, oro-
1
mcissé. Es ez tartja frissen a szexustj hogy ne legyen unottá. AZ
eroszrol leszakadt Szexus er szakossá válik, és mégis kielégtiletlen
marad, mert elgépiesedik és elégtelen.
Már-már kozhellyé vált' azza| vádolni a mult századot, hogy
képmutatoan elidegenítette aZ embert az egészségesszexust l.
A vádol k nem veszik észre, hogy rnindinkább fordítottá válik a
helyzet: a ,,szexplozi ''' a szexrobbanás jelenében éltíembernek az
er sz válik mindinkább idegenné. A szexualitás technikával ki-
iigyeskedett gyonyorét hiszi a szerelemnek, szinte neurotikusan
orgazmus-kényszerességében élve, kovetkezésképpen manapság a
legtobb férfi ,,szexuális g zgép és szerelmi idi ta''. E'gy neves ga-
220
mologus, házasságpszichol gus megj egyzés e ez, Itozzátéve: ha ne-
tán házassági problémával keresik fel a pszichiátert vagy szexol -
gust, gyakran csak szexszervizelést kapnak, de nem is várnak mást.
Így hát akadnak, akik kiszolgálják ket.
3. A filia. A baráti, a szociális szeretet. Szeretlek, mert segít tár-
Sam vagy' akire minden korulmények ktizott számíthatok. Szeret-
lek akkor is, ha éppen nem egymás szemébe nézunk, hanem egy
irányba, a világra, társadalmunkra, amelyben élrink, amelyért dol-
gozunk, hogy szebb legyen. E szeretet nélktil minden párkapcsolat
onmagábazárt, exkluzív, páros onzés. Ezzel a filia-szeretettel és
ebben a Szeretetben lép ki a férfi és a n egytitt társadalma és világa
sodrásába, harcaiba, építésébe'
A szexus, az etosz' a filia azonban mindig értékel: szeretlek,
mert ... (szép, kívánatos, szexis, pozicionált, okos stb. vagy). De
ennek az értékelszerelem-szeretetnek természetes és logikus foly-
tatása: addig, amíg ... (szép, kívánatos, szexis, pozicionált, okos
stb' vagy)' Ha nem vagy már az, mit szeressek rajtad? Kicseréllek.
4. Az agapé. (Az|Jjszovetség ftoiaz eredeti, gorog sz<ivegbe ezt
a klasszikus gorogben alig használt sz t emelik be a kozhasználatu
erosz helyett.) Talán azért teszik ezt) mert az agapé nem értékel.
Azaz szeretlek, mert _ szeretlek. Úgy szeretlek, amint s ahogy vagy.
Szeretlek, mert téged ,,kaptalak", hogy szeresselek. Nos, téged
szeretlek akkor is, ha éppen nem vagy felettébb szeretetremélt .
Szeretlek annak ellenére, hogy ''. és addig szeretlekJ arnigujraazzá
leszel, akinek megszelettelek, s ha nem, akkor is tovább Szeretlek.
Társam lettél, mert megszerettelek, és mert társam vagy' téged
szeretlekr mert nem tudlak nem szeretni. Mindez benne liiktet az
agapéban.
Ha valaki azt kérdezné, mi az a vadonatuj, amit Jézus kora
szerelem-szeretetéhez hozzáadott, amivel kiegészítette, mintegy uj
dimenzioba beemelte és humanizálta a szexus_er sz-filiát' akkor az
az agapé.
Tobb évtizedes praxisom alatt azt kellett tapasztalnom, hogy
val jában csak az agapé dimenzi jában megélt szexus-er sz-fiha
teher- és pr babír ' Csak igy és ez birja ki a páros kapcsolatban
eleinte a másik _ másságát. Kés bb a megszokottságot' a fenyeget
unalmat képes feloldani, megoldani a jogos, jogtalan féltékenysé-
get' Vagy megállítani a kapuzárás el tti pánikba es k ámokfutásait'
Csak az agapé felségterrileténtud a Szexus-er sz-filia ,,Színeire''
bomlani, mint a napsugár a prizmán megt rve.
Hadd kíséreljemmeg legalább elsorjázni a Nagy Szerelem-
Szeretet teljes egységének színeit. A kicsiben gyakorolt nagy Szere-
lem-szeretetet:
221
 Fí
l. Tapintat. A meglátás és meg nem látás mljvészete ez.
sebb; osszerezzennek, amikor egyikuk arra válaszol, amit a másik
2. Tt'irelem' Ő más, Ő máskéni reagál, én mégis Szeretem.
3' Figyelem. Nem figyelem, hol hagyta fedetlenril a szívét,hogy
ki se mondott' s ezen elréviilten ugy mosolyognak, ahogy soha
fiatalon.
odanyilazzak. Egy-egy szál virág, de riem a sírjára, mégazéletében.
(Az oriáskoszoruk legtobbszcir a roSSZ lelkiismeret viiágai!) Nem volna szerelem az már, amikor kcizos csatáik szép sebeinek
látják apro ráncaikat? Akkor micsoda ez? Csoda! Az aszuizíi Szere-
4. Átclozat. Egész lényembcíl,idtímbtíl,pénzemb l a-másikért.
lem csodája.
Akár a vállvetve éléshiíségétis mondhatnám.
Lehet, hogy a Szexus elcsitult (olykor hogy lobog még!), de a
5. Áttatsz srÍg. Nincs mit takargatnom. Bfu tnég ilyen vagyok.
(Nem: én mar ilyen vagyok, vedd tudomásul. Ez a totális elrrresze-
vágy, hogy egymás kozelében legyenek, annál er sebb. Lehet,
olykor azért cs kolják egymást' mert érezni, tudni akarják a másik
sedés onvallomása.) jelenlétét,hiszen egymást tartiák már életben' mert a másik nélkul
6. Megbocsatás. A felejtés és az elfelejtés készsége. Nincs cissze_
gyiíjtott harag, rr'ert az már gytil-ol--et. mit is kezdenének?
7. Derti és humor' Távolságot teremtenek attol, ami fáj, s felol-
Mi ez, ha nem a beért, az elért szerelem csodája' amikor kissé
riadtan, de egymásba kapaszkodva hallgatják a benntik megcsendu-
danak.
lcí cscindet, és tudják, ami még hátravan,. az rr'át a narkozis nélkuli
Jogosan felvetheti valaki a kérdést:van ilyen szerelem-szeretet mtítét,amikor egyik feliiket leoperálják. Am akkor hibái is hiányoz-
a valoságban? Amely sokkal inkább páros mríalkotás már, mint
nak majd. Mindhalálig.
biologikum.
Nem volna ez IS - szerelem?
Nos: van! De ahogy a boldog népeknek nincs tortenetrik, a
Hadd fejezzern be egy Lacordaire-idézettel:
boldog párkapcsolatoknak sincs. Nem kiáltoznak, nem panaszkod-
Egy ora hosszat szeretni _ állati dolog.
nak, nem sikoltoznak) nem válnak, tehát nem látszanak, ,,csak''
Egy évig szeretni - emberi dolog.
vannak.
Egy egész életen át szeretni _ angyali dolog.
De ilyenek is vannak. Annak ellenére, hogy a statisztika nem Egy életen át csak egyet szeretni - isteni dolog.
tartia számon a boldog párkapcsolatokat. Nem elég ,,szexis'', t'izle-
tet jelent téma sok íro, rendeztí és színészszámára sem. Kit
érdekel _ gondolják _, hogy megdobban egy id sod asszony szíve,
mert párja lépteit hallja, és egy deresedcí fejií férfié,mert asszonya
sz l a telefonba? Pedig mi ez, ha nem maga az érlel d szerelem?
Higgyék már el, nemcsak a szabadon futo szerelmesek csatái
izgalmasak, drámaiak' hanem két, egymást évtizedeken át szeret<í
emb-er cisszeszokása,
.egymásra hangolodása is az. Mert mennyi
izgalmas, olykor tragikus jelenet s fiány felvonás, míg két embér
nemcsak kiismeri, hanem meg is ismeri egymást. Vágy nem dráma
az, a|egszebb szerelmi dráma, amikor nem játszanak szerepet már,
hanem élnek. ,,Csak'' élnek. Egymással, egymásért, ha hariolva is,
de poztalanul, álarc nélkril, aztán kipihenik egymást a másik karjá_
ban, olelésében, bujkálás és félelem nélktil, mett Barqnyi szerint:

, ;,;ff ';::,:,Íí'",:,::' c s n dj é t * is.

"
Ez a meztelen élet nem volna szép, szerelmes meztelenség? Pedig
egyre inkább azzá válik. Hisz egy-egy szemvillanásb l, parányi
mozdulatbol értik egymást. Kozben hallgatásuk is egyre beszéde-
222 223
 VARGA CSABA
Vágy és szerelem
Egg szenaed szerelrnesnek
Az állatoknak nem boldogság a nemi egyesti-
lés. Rettegve késziilnek rá, szenvednek t le,
utána pedig _ nézd a kutyákat, mit kell utána
elviselni<ik. S az ájtatos kab cák!
Az ember az egyetlen igazán speciálisnak
mondhat species' amely ugy-ahogy már állati
korszakában orvoslást keresett. Meglehet,
hogy egész emberi rítját - észlényi fejl dését-
ennek k<isz<inheti. Szemben az ítélettel,hogy
fájdalommal szaporodjék, s verejtékét torcilve
táplálkozzék.
Illyés Gyula
Tézis helyett el szor a kételyr l. Hogy mi a szerelem, legfeljebb
szeretnénk tudni. De igyekszem megfogalmazni, hogy min1k Áap-
zelem. Mit jelent ma a Szerelem? Talán kozosen -iikerril leírni
valamennyire. Látszatra ez a feladat nem haladhatia meg er nket,
ám er n feltili szellemi teljesítményt ktivetel. Ezétt nemiehet itlu-
zi nk. Nehezen tisztázhat osszeftiggésekbe ritkozi.ink. Emberkép
nélktil ugyanis nincs szerelBrnkép,és emberkép sincs társadalomkép
nélkril. Homályos képekkel magyarázkod liorunk beismerhetné,
kcizel.sem tudja megfejteni, hogy ki az emberi egyén' vagy milyen
az a társadalom, amelyben szinte fogolyként éltink. Tudaiianság és
kétségbeesésjellemez minket? Mindenesetre széttrjrt tivegcserepek
vagy jobb esetben megrepedezett ttikrok kozott iildogélve kockáza-
tos dolog a szerelemr l értekezni; nem tisztességtelen azonban, ha
válaszainkat kételly el fogadjuk.
Vágy nélkril az élet rémtiletesen rires, mondhatnám els kijelen-
tésként. Mondom is. Csak egy ilyen állítás mindjárt sok egyéb, nem
mellékes tartalmat is jelez.
Például olyasmit, hogy a vágy és a szerelem nem azonos, noha
testvéri koztittiik a viszony. A kijelentés szinte kiabálja, Ítogy az
egyén és a társadalom kapcsolata ma sem harm nikus, hiszen*vágy
nélkril az élet rémtiletesen res. Ez a mondat azt iS Sugallja, hogy
egy ideális ember-világ viszonylatban sem elhanyagolh at a vágy
állando jelenléte. Az el bbi állítás hátterében i' kit"pogathato,
"'
224
az egyes ember mint ember olyan, hogy teljesen kiszolgáltatottia a
társááalomnak, mert a mindennapi életet hiányok sorozataként
viseli el, ha a konkrét társadalom kíviilr l, t le ftiggetlentil nem
tolti fel, akár a bels vágyakat is p tlo tartalommal. De ennek az
ellenkez je is lehet igaz. Az embert sajátos vágyteremt képessége,.
a val ságossá vál vál ság-nélkiili lét megéléietart san megaédi d
drasztikusan szorongato társadalmi ftiggést l. Az olvaso arra is
gondolhat, hogy az ember s a szerelem így nem teljesen korhoz
kotott, és vágy nélkiil az egyén elviselhetetlennek érezheti a léte-
zést; friggetlenul att l, hogy melyik torténelmi korban élt vagy él.
Vizsgáijut< meg jobban az eddigi s kulonboz értékeléseket'
Hogy pontosan mit értek vágyon, mindiárt hosszasan fejtegetni
fogom, mert a szerelem egyik meghaÍátozo rrrozzanatának tartom.
Mirt a vágy bizonyos tekintetben tágabb fogalom, mint a szerelem;
az ember égyik lényeges sajátossága, hogy a képzelet segítségével
a vágyképben pozitív vagy negatív ut piat teremt onmaga és kozos-
sége szárnára. Az ember és a társadalom, ezen beliil a szubjektum
és szubjektum viszonya persze egyáltalán nem harmonikus, ám ez
a sokszor feloldhatatlan és pokoli idegenség csak azzal nem magya-
rázbatorhogy az egyén tehetetlen fogolynak érzimagát a mozdítha-
tatlan mikroviszonyokban. Ezért aztkétely nélktil állítom, az ember
nem pusztán olyan, amilyennek a konkrét társadalom kiszabja.
Nor'" gyakran ilyekszik eit onmagával elhitetni. Így csak az lehet
egy emberkozpontu létfiloz fia kiindul pontja, hogy a j forrása -
aztegy iengyel szociol gus megfogalmaztal _ az ember egyé-
"ili.,t
ni, ujat teremt , t]izta individualitása, a rosszé pedig inkább a'z,a-;
kollektív, ami kcizos, egysz val a társadalmi. Lehet ezzel az állítás-
sal vitatkozni, de ebb l a korszakonként más álarcot visel , ám
lényegileg mindig ugyanolyan individualitásb l kovetkezik, hogy
a kritonboz korok szerelme nem vezethet le csak az adott társa-
dalmi formáci b l. Legalábbis a gorog társadalomban kifeilett in-
,dividuum ta.
Sarkítva fogalmazok. Lehet, hogy ez utopia, de lényegileg az
egyén az 'í:ir, s a társadalom a szolga; fuggetlentil attol, hogy a
torténelemben mindeddig ez fordítva volt. Az egyén-társadalom
viszonyban a vágyott demokrácia szintén azonos a két fél egyenjo-
guságával' ami azonban eleve kizárja,hogy az egyes embert étzé-
ketlen szerszámként, tárgyszerrí eszkozként használja akár a látszo_
lag egyenrangu társadalom is. Egy kívánt, ui létfilozofia csak ebb l
indulhat ki: ,,Bármi rij és nagy csak nagy egyéniségt| szátmaz-
l Jan Szczepanski: Egyéniségés társadalom. Val ság' 1983|2' 4' l'
225
 hat."z Ezzel persze nem akarom tagadni a nagy és a kevésbénagy
egyéniségek társulásainak elemi erejét; az egyéniségek nagyságái
sokszor éppen ezek a koz<isségek stabilizálhatiák. A szerelem tehát
akkor értelmezheto szerelemként, ha az emberi egyén nem vclrcis
indigoval gyártott puszta kormásolat - és nem is tekintjiik annak.
Ha nincs szuverén egyén, aligha lehetséges kifejlett szerelem. Ezért
az embert, ugyanugy, mint a szerelmet, meg kell ercsiteni saját
jogaiban.
Most a vágyr l - részletesebben. A vágy: elválaszhatatlanul ér-
zelmi, gondolati, cselekvési utopiaegytittes. Egyéni megfogalmazá-
sa _ méghozzá étze|mi er vel _ a aagyott létnek. Ezétt a vágy s
persze a szerelem nagysága és milyensége mindig kifejezi a szemé-
lyiség erejét. A vágy így joval tobbet jelent konkrét dolgokra vagy
személyekre irányul vágyképnél.Nem egyszerríen fut érzelem,
nem lelki édességfogyasztása, nem presztízstárgyak egyrigyííélve-
zete. A vágykép bizonyos mértékig mindig megfoghatatlan, elérhe-
tetlen s gyonyorííenut pikus - eZ kielégíti az embernek azt' az
igényét is, hogy az abszolutummal kapcsolatba keruljon.
A vágy funkci ja az,hogy lehet vé teszi: er sen legyek, s eljussak
magamhoz, prognosztizált életemhez. Ahhoz, ami nekem kell.
A vágyban_lét lenne az a rcrmészetes á|lapot, amelyben nyugodtan
lélegezni, folyamatosan dolgozni és szuverén emberekkel egyiitt-
mtíkodni lehetne. Ehhez el kellene szakadni a foldhoz tapadi élet-
szemlélett l, mert ez avágy nem azonos azzal a szerelmi kívánság-
gal, hogy kedvestinket elfulva magunkhoz szorítjuk. Noha a gyen-
géd szorítás is lehet a totális vágy áttételes kifejez dése. De iiagy
nem els sorban empiriklls szeretet, nem a megfoghat tárgyak meg-
szerzésénekálma, vagy nem pusztán erotikus képzelgésa ,,beteljé-
stilés'' el tti éjszakán. Ambár lehet felfokozottan vágyakozni ugy
egy mozdulat, hangulat vagy egy másik lény után, hogy ez az
utopikus vágy részleges cinmegval sítása legyen. A vágy tehát:
akaratlagos vágy' konceptualizált vágy, képzeletben betetcízott
vágy - <!,nmagam és a vágyott lét után' A szerelemb en; a mdsik ember
iránt is. Fzek a kifejezések onmagukban is manifesztáliák, hogy a
megélt lét kovetkezetesen és maradand an mindig kevesebb, Áint
a lényeget jelképkéntis kifejez vágytrirténet, vágyálom. A látszo-
lag legtokéletesebb szerelemben is. Ha a kívánt lét sziikségképpen
tcibb, mint a napi létezés:léthiány van. Ez?e| párhuzamosan gyak-
ran vagyhiany is.
A vágyépítésés a kialakult vágyteljesség szerves alkot eleme a
szuverén személyiségnek. Vágy nélkril lehetetlen az individualitás.
2lan Szczepanski: i. m. 4. l.
226
A szerelem igy az egyik s talán legintenzívebb megjelenési formája
a vágyszrikségletnek. Ezért konnyen lehetséges, hogy az eddigi
szerelemfelfogások nem csak egy lételméleti,,vagy-vagy''-ot fejez-
tek ki.3 Nem biztos, hogy a szerelem Vagy a valoság-nélkrili lét'
vagy a val ságos lét oldalár l foghat fel. Avagy helyett lehetséges
és is. Ez a értelmezéselszakitja egymást l a szere-
''vagy-vagy''-os
lem két oldalát? Hiszen minden szerelemnek - amennyiben szere-
lem _ organikus része afantáziaszerelem, a szerelemálom' a lehet -
ség-létérzékimegtervezése. Ha a zenét vagy a koltészetet már a
val ság elemének tekintjiik' miért tagadjuk meg a valosághoz tarto-
zást a vágyt l vagy például a képzelett l? Az csupán tcirténeti és
ezért valahol csak másodlagos formácio, hogy bizonyos korszakok-
ban - méghozzá sajátos m don _ nagyobb hangs lyt kapott a Szere-
lem elvont tartalma, ami természetesen nem ugyanrigy val ságos'
mint egy viharos szeretkezés Vagy egy szerelmi házasság. A helyzet
lényegileg máig nem változott meg. A modern társadalmakban - a
jelenlegi megélt létszituáciokban - a szerelem tou bbra is els sor-
ban ,,csak'' utopikus vágyként élhet meg; eZ egyszerre tragikus és
felemel . Azért felemel , mert az emberi teljesség absztrakt, ám
érzékivágyteljességként átélhet - nyilván konkrét egyénenként
más-más fokon. A halando ember érzelmi szuverenitása ebben
ugyanirgy segíthet, mint a szellemi szuverenitás.
Kissé primitív fogalompár ez; megélt lét _ vágyott lét. Azonban
még így is szukséges némi magyarázat A megélt lét kateg riája
nem kiiltjnbozik a val ságos lét fogalmát l. Megélt léten a _ ,,szé-
pen'' - ostoba, csacsog , kevés érzelmií, nyíltan vagy rejtetten
kiszolgáltatott, a gazdasági és hatalmi torvényeknek alávetett, ben-
s séges emberi viszonyoktol mértéktelenril hiányos empirikus létet
értem. A mindennapi torténeti létezést.Azt gondolom) aZ elvileg
értrink-val társadalom rég ta - csak a kapitalizmus el<íestéjén?-
elszakadt a mindennapi embert l, látsz lag visszafordíthatatlanul
kicsuszott fennhatosága és irányítása al l; ,,elvadult'' val ság ez,
amely a gazdasági-társadalmi kényszerpályái miatt ruinimum ala
csokkenti az egyes ember lét- és vágykiterjeszt tcirekvéseinek az
esélyeit. Nem egyenl felek kotnek kompromisszumot. A megélt lét
így a vágyott létet szinte mindig az abszurd ut piák sokak által
nevetségesre festett, végtelen távolságra levtí világába l ki. Ha
azonban az elfogadhato jov t ilyen távolinak tartjuk, akkor szuk-
ségképpen a jelent is reménytelen siralomvolgynek kell értékel-
ntink. Ezt pedig nem tehetjtik. Ezért aadgyott létet végképpennem
hamis ábrándnak, nem tokéletesen elérhetetlennek gondolom' ha-
3 L. Szilágyi Ákos k<itettinkben szerepl tanu|mányát. - A szerk.
227
 *l
nem a,,koszos'' empíria talaján megálmodott, egyel re a részlegest
sem sokkal meghalad és a képzelt teljességet sem elér lehet ség_
nek is. Egy normális jelen elképzelhetetlen egy távoli és ugyanak_
kor egy krjzeli jov kép nélkril. A saját vágyott lét kateg riám mind
a két jov képet tartalmazza s egyesíti.
Azért az elvont lehet ség konkréttá válása még odébb van. Ta-
gadhatatlan: a megélt lét rég ta elvált a vágyott létt l' s t ma a
vágyott lét képzete is csonka. Avagy olykor pokoli távolság van a
jelenség- s az ideavilág, akárcsak a mindennapi egzisztálás és az
etikus-harmonikus életkifejtéskciztjtt. A torténelm i v agy -a agy vá!-
tozatlanul ujratermel dik. Kiknek van saját tudatuk saját" létezé-
stikrrSl, azok ktjzril az illtniomentesek szinte kivétel nélkril azt gon-
dolják, hogy az empirikus _ aZaZ megélt * létben a vágyott !étet nem
vagy csak nagyon ttiredékesen valosíthatják meg. Az egyén fel l
nézvea vágyoti lét egy emberi szentháromság lenne: a bels egyéni-
ség, a '' magatartás és legalább a ktjzvetlenril elérhet mikro-
val ság',kuls
jclv képe. A tciredékes megvalosítás áltaiában azt
ielenti,
hogy az egyes ember a létezésegy_egy - például érzelmi, esztétikai'
szellemi stb' * szférájában kísérlimeg a vágyott létet megk zelíteni
ugy, hogy a kiemelt szféra, parcellalehet ség az egész létezéshiá-
nyait is ellensulyozza lehet leg. A szerelem éS ,,ezen beliil'' a sze-
xualitás így válik gyakran minden hiányt enyhíteni probálo tjrejm-
ut piaaá s or<imszerzési akci vá. Egyszerre akar lenni elvont és
kozvetlentil elérhet val ság; a vagy-Vagy vágyott feloldása.
A szerelem tehát továbbra is csak - ám nem kizárolag_ a megélt
lét viszonyai koz<itt értelmezhet . Aligha lehet valaki teljes szemé-
lyiség, ha egyszer a megélt lét egyéniségkorlátoz , s t kíméletesen
vagy kímélet nélktil egyéniségdarál . Ám ezért sem tehettink mást,
mint nem mondunk le a vágyott létr l, az egyéni vágyr l - s t
képzeletben igyeksztink ut pizálni a vágyat, mert az így kétségtele-
ntil a megélt val ság - látszatra: elenyész - része is lesz' I tapint-
hat , konkrét vágyakat is er sít , diadalmas érzelmi utopia ez,
amely szembeszáll a mindennapi jelenségvilág kitiresít tendenciái-
val is. A jelen egyéniségkísérleteinélés -kudarcainál nem véletlentil
organikus része a bels valoságnak a vágyott lét; ez a romantikus-
nak hitt, az abszolut vonzásában lev , legalább a bens<í szabadságot
megtestesít létforma. Az, hogy aZ utopikus létálom ne híiljtin ki,
ne korcsosodjék el' a napi realitás ne falja fe|, az egyik legjobb
megtart er : a aágy. Ami _ mint jeleztem _ érzelmi, szellemi
ut piaegytittes. Ez a vágyvezéreltség indokolja' hogy sokan szemé-
lyes viszonyaikban miért válnak _ feltétel nélkul - sokat ad vá, s t
k nnyelmrívé, s ugyanakkor miért látszik vakmer nek és olykor
eleve vesztesnek a szeretetet és szerelmet kínálo érzelmi roham.
228
Magam helyesnek tartom' ha valaki avágyat konkrét formáiban
sem korlátozza, s megprobál kovetkezetesen ugy élni' ahogy a vágy
kormányozza. A vágy ijsszekrjti a megélt létet a vágyott léttel, ezzel
kozelebb hozza az utopiát a realitáshoz - bár egyel re a szintézis
mint reálison tuli jov álom elmarad. A vágy mindenesetre ereden-
d<íen teljes tirom' léthedonizmus, szakadatlan bels tombolás a
szelídségjegyében' Nemcsak <inmagunkért' hanem a másik embe-
rért is - például a barátságban és a szerelemben.
A szerelem elképzelhetetlen hát a zlág9 megléte nélktil' A vágy
az, ame|y nélktil - mint írtam - az é|et rémtiletesen tires. Hiszen
elviselhetetlen, ha iiresség van cinmagunkban, és tiresség emberi
kapcsolatainkban. A vágyszerelmet bizonyos értelemben tekinthet-
jrik rigy, mint valoság nélkrili létet, ám ez a fantáziaszetelem elen-
gedhetetlen része a val ságos, gyakorlati szerelemnek is. olyan
praktikus ok miatt is, hogy a szerelem érzésétmindig és mindentitt
a képzelet sy jrja fel; véleményemszerint az az egyén, aki nem
képes vágyként megélni egy szerelmet, akár egy konkrét szerelmi
kapcsolatot is, az val színíílegképtelen magas h fokri étzéste'azo-
nosulásra, elfogadásra. Képtelen ,,izz " testi oromre is' mert aligha
szétválaszthat a testi és a lelki szerelem, de err l részletesen majd
dolgozatom második felében sz lok.
Ha a szerelemálom fontosságát elfogadjuk, akkor a ,,vagy-vagy''
felválthato az ,,és''-se|: a szerelem konkrét, mindennapi gyakorlatá-
t l elválaszthatatlan a vágyszerelem mint a szerelem látsz lag nem
val ságos oldala' Ezért konnyen elképzelhet , hogy a szerelem
kiilonboz torténelmi formái nem más-más szerelmet jelentenek'
hanem ugyanannak a szerelemnek egymást kiegészítoldalait,
amelyek egyes korokban el térbe keriiltek, más korokban feledésbe
mertiltek. Hiszen egy teljes szerelemképb l _ akátcsak egy-egy
konkrét szerelmi viszonybol _ aligha hiányozhat például a kezdeti
korszakok tiszta érzékiségeés a lovagi szerelem lelki-szellemi meg-
határozottsága. Vagy a gorogoknél abszoluttá vált lelki szerelem és
Don Juan erotikájában abszolutizál dott érzékiszerelem.a Nem a
sajátos s ezért mindig ,,totz" torténeti formára gondolok, hanem a
forma által is kifejezett általános tartalomra. Ugyanakkor a SZeÍe-
lem torténe|mifejl dése sem mell zhet . Az eddigi szerelemformá-
ci kban a másik ember szinte mindig s egyre rafináltabb m don
tárgyként kezel dott; a fejltídésazért rem lhet leg arra vezet' hogy
a szeretett társat onmagunkhoz hasonl an szuverén szubjektum-
ként tekintjtik. Erich Fromm _ The Art of Loaing címiíhíres
konyvében _ Sem írt egyebet, mint azt' hogy az étett szerelmet
4Szilágyi Ákos: A Vagy_vagy szerelemfilozofrája. Val sag,l978l|2, 17_20. l.
229
 tr
olyan egység jellemzi, amelyben á felek meg rzik integritásukat és
egyéniségtiket. A szerelemben így egyik személy sem vesztheti el
szabads gat, holott ma is azt tapasztaljuk inkább, hogy a szerelem-
ben egyik fél sem nyeri és nem is veszti el a szabadságát. Mert
egyszeriíen nincs neki ilyen. De ezért nem a szerelem hibáztathat .
A mindennapok fogolylétében sokan ugy érzik, hogy a világ
élvezhetetlen, és ugyancsak sokan az eredeti felhalmozás élvezeté-
ben merrilnek ki' Gyakori a belstj hontalanság, a biztonságot ad
hovatartozás hiánya, a szellemi fogodzok nem találása. Az általános
_ tiromkozpontu
- élvezethiány miatt aztán a m sik ember élvezete
válik p tlékká' menekiiléssé. Az extázis-szukséglet is ezért n<ivek-
szik. Mindezta|ánmagyatázza., hogy a jelenben miétt,,csak, nega-
tío gazdagságot találunk: mintha ma egymás mellett támadtak vol-
na fel és egyszerre élnéneka ktiltlnboz korok szerelempéldaképei:
a Don Juanok, a Faustok' a Sade márkik és sokan mások. A fejl dés
odáig jutott, hogy korunk egyéne nálunk is egyre mélyebben fedezi
fel hiányait, de a hiányok csokkentéséresemmilyen átvehet , legá-
lis példát nem lel k<izvetlen és tágabb kornyezetében'
Nem véletlen ezért, hogy a aagy itt- Europa kozépscímez jében
- most koveteli jussát. Legalábbis kezdi k<jvetelni. Eddig erre sem
volt alkalma, tcirténelmi lehet sége. Ne gondolja senki azt,hogy a
vágy általam jelzett felfogása s f leg bels létkéntval értelmeiése
kizfuja a szerelem krils realitások kozotti megéléséta tulszervezett
s tulpolitizált társadalmi létbe ágyazott emberi kapcsolatokban.
Ugyanakkor persze a vágy olyan mérhetetlentil nagy, hogy kc]rzvet-
lenul szinte orokre kielégíthetetlen, il|etve a mindennapi valora
válást l olyan sokat várunk, |togy azmegk zelít leg is teljesithetet-
len. Kicsit a fogyaszt i szemlélet továbbgyíiruzése ez: nem a szoba-
számban mérhet a vágyotthon nagysága. Az individuális lét kiter-
jesztésének igénye ma már nemcsak egyes' kivételes egyének vágya.
Találkoztam olyan emberekkel, akik a vágyat magasrendiíen - és
nem a másik ember vagy a másik vágy leigázásaként - éltékát a
gyakorta csonka és pozíci nélktili hétktiznapok ellenére is. Az
egy ni vagy kollektív zsákutca-életlehet ségekben is megkísérelték
a vágyott lét pillanatnyi vagy jelképes kipr bálását legalább.
Egyébkéntnincs mit veszteni. Ha nem rugaszkodunk el valameny-
nyire a konkrét valoság lefegyverez kisszerríségétl, el fordulhat,
hogy végképpen csak tartalékéletjut nektink, lefokozott érzelmek,
oromszríkosség, szellemtelenség. Legfeljebb a vágyott értékekleg-
als elfogadhatatlanul alacsony szintje. Ut pikus vonásainkkal
' anakronisztikusnak trinhetunk, nem ide valonak, álomvi-
viszont
lágban bolyongonak, akár félnotás vágy-Don Quijoténak is. Min-
denesetre: az adott jelen ma is sokszor t<ibbet kínál, mint amennyit
230
a vágyott létb l megvalosítunk. Persze aZ sem lenne j , ha a reali-
zá|hatat|an inspiráci k elfednék az itt és a most lényegét, a vágyak
nélkuli vagy kevés vágyu lét kopárságát avagy a megélt lét szociál-
pszichol giai - nem éppen szívderít<í- természetrajzát.
A vágy: a saját individuális lét kiterjesztésének vágya. Egyik
legcsodálatosabb formája a szerelem. Értelme nemcsak annyi, hogy
id nként sztinetelteti a bels vagy emberkclzti urességet. Egyuttal
szelíden arra is tcir, hogy a vágyott lét korlátozott megval sulási
lehet ségeit b vítse. Az egyén szuverén személyiség akar lenni a
szerelemben és a szerelem által' A szerelem igy: a legemberibb
forradalom ' Ezért egy létez szerelem társadalmi értékeaz egyik
legfontosabb értéklehetne. Ez sokakat inspirálhatna a vágyott lét
részletes,,megálmodására" és sztikségképpen vereségekt l terhes
megktizelitésére. Ennek érdekébenszappanhabbuborékként szét-
frijhatnánk a minket szorosan korbeolel korlátokat. Legalábbis
képzeletben bizonyosan. Ezért is hangsulyozom állandoan, hogy
általában az ember, de a konkrét egyén is mindig trjbb és mas lel:'et",
mint amit szárnára a társadalmi meghatározottságok - parancssze-
rríen - eltíírnak.
A magyar kulturában aZ utobbi két-három évtizedben sem ilyen
megkozelítéssel foglalkoztak a vággyal, a szerelemmel. A neves
f<ívárosi irodalmi folyoiratbans például tobb mint husz éve ugyan
kipattant egy szexuáletikai vita. Az egyik álláspont _ ma már kissé
nevetségesen - amellett kardoskodott, hogy a házasságon kívtili
szexuális kapcsolat állati szintre redukált nemi aktus, ezért ember-
és társadalomellenes, s így csak kivételes esetben válhat jogossá.
Persze az olvas k már akkor is megkérdezhették volna: A szexuali-
tás csak a házasságban lehet emberhez mélt ? Avagy házasságon
kíviil elképzelhetetlen a szerelem? Egyáltalán a nemi aktus állati
aktus-e? A másik álláspont a vitában azt feitegette, hogy a házasság
el tti neni kapcsolat mindenképpen pozitív jelenség, mint a félfeu-
dális kispolgári normák korlátiai k<iztil kiszabadult ember felel<ís-
ségteljes viszonya. De még nem mondatott ki egyértelmiíen,hogy
a házasságon kívtil is lehet szerelem és emberhe z mé|to nemi kap-
csolat. A Ítozzászol k ebben az eszme- és el ítélet-cserébensem
tudtak mit kezdeni a szerelem fogalmával. Azota _ kriltjnosen a
hetvenes évek vége ota _ megjelent néhány érdekes szerelemdefiní-
ci , és tobb folyoirat kiadott szerelem- vagy erotika-osszeállításo-
kat ' Persze még a régi kérdésekis megválaszolatlanok: Mi ktize a
5 Gyurk Lászl : Az erkolcs és a dogmák. Új Ír s, 196217. 753. |.
6 Forras, 1978116; Új Symposion, l71.f l72, Új Forrás, 1982ll.i Vilagossag,
te82lt2.
231
 szerelemnek a szexualitashoz? A szerelemnek lényege * vagy nem
lényege _ a nemi egyestilés? Vagy: a vágyszerelem riennyiie rrata-
tozza meg a testi oromok min ségét?
Az alapkérdés így hangzik: Az emberi szexualitás humanizalt-e
már, tehát <inmagában is fontos érték,vagy a nemi viszony nem
humanizált, lényegéttekintve nemi tiszttjn, s ezért allati megnyi!-
vánulás? Találni olyan szakért t7' aki azt gondolja, hogy a szeielem
monocentrikus, a szexualitás kciré koncentrál felfogását felválthat-
nánk a bifokális, a két fokuszba rendez d elképzeléssel. A kiindu-
l pont az a kcizismert marxi tétel, amely sz..i''t a két f kusz két
viszony: a természethez és a mdsik emberhez valo viszony, az ut bbi
mint a másik emberre valo lényegi sztikséglet. Ám ebbén a kiindu-
lopontban s magyarázatban jorészt elsikkad az embernek tinmagá-
hoz és világához - tehát a megélt és vágyott léthez - valo viszonya'
pedig nem véletlen, hogy a modern szerelemfelfogások szerint a
szerelem aálasz a mindennapi létezéskihívásaira, mett az egyén
vá_ltozatlanul hiánylény; fokozottan magára ítélt,mert <inmagát l
s kozosségeit l elszakadt, vagy legalábbis er sen meglazult ez a
kcitelék. Ezért a szerelmi szrikséglet nagysága valahol osszefugg a
személyes magány nagyságával.
A bifokális szemlélet szerint a szerelem nem egyszeríien az, hogy
a természetirazaz szexuális tartalom magára vesz, magáhoznemesít
emberi sztikségleteket, hanem a természeti és társadálmi tartalom
- ez az ujabb ,,vagy-vagy" - clsszekapcsolodik, s a nemi riszton ugy
humanizál dik, hogy a másik ember sztikséglete emberiesíti a testi
vágyakat. Ebb l az is kovetkezik, hogy a két sztikséglet egymáshoz
val viszonyában a másik ember szukséglete a meghatároz , s így
a természeti, szexuális sztikséglet tulajdonképpen nem embeii,
legfeljebb humanizálhat . Ráadásul a másik ember iránti vágy
általában és egyénenkéntis _ társadalmilag determinált, s t a nemi
- zálása. A már említett szakért<í8ezt irja szo szerint: a dont lépést
oszttinok lassu nemesítésénekis els sorban ktils feltételei vannak.
Ha ezt a logikát elfogadjuk, nem tehetiink mást, mint feltételezzuk:
a szerelem konkrétan és kozvetlenul a kortol, atarsadalmi esélyekt l
frigg. Tehát: amíg a modern elidegenedés nem számol dik fel,
addig nem lehetséges szerelem?! Avagy itt és most kizárt a szerelem,
mert a másik ember még nem válhatott lényegi sziikségletté? Visz-
Szaiutottunk ahhoz az áLlitáshoz, hogy amíg a jelen egyéne nem lesz
szuverén személyiség,addig a szerelem legfeljebb ut piaként értel-
mezhet ? Vagy: állati osztonként.
Freud a lelki strukturát három részre osztotta fe|: az clsztcin-én-
7 Garai Lászlo: Modern szerelem vagy cinizmus? - Garai: Szabadságsztikséglet
és esztétikun cimííkotetében. Akadémiai' l98o, l20. l.
232
re, az én-re s a felettes én-re. Kérdés:a másik ember szrikséglete
csak a felettes én ,,parancsai'' k<izé sorcrlhato be, és a szexualitás
változatlanul csak az osztcin-én tartományába gyomoszcilhet be?
Szerintem a vágyszere|em, az elképzelt szerelem az emberi én egyik
legnagyobb teljesítménye. Az ciszton-én viszont afantázián keresz-
ttil legalább gy befolyásolja ezt, mint a szexualitást. Mindebb l
és másb l arra kcivetkeztetek, hogy a homo sapiensben nem aalaszt-
hat szét a természeti és társadalmi tartalom, továbbá a másik
ember szíikségletenem perd<int bb, mint a nemi vágy, mert aZ
én-ben, ebben az egyeztet lelki dimenzi ban ez a két szrikséglet
ugyanannak a dolognak két oldala. Ha tehát nem egy kissé leegysze-
riísített,mechanikus emberképb l indulunk ki, aligha fogadhatjuk
e| azt az elterjedt feltételezést,hogy a konkrét társadalmi viszonyok
mindenekfelett vagy els<ísorban determinálják a szerelmet. PerSZe az
egyéni szuverenitás lehet ségétigen. Ugyanakkoí aZ Sem tagadha-
t ' hogy az ,,elvadult'' kuls korulmények a felettes én segítségével
a szerelmet/szexualitást visszanyo rrr1ák az osztcin_énbe; pontosab-
ban : visszanyomhatj á{<.
A kapitalista társadalomrol konnyrí kijelenteni, hogy abban csak
a szerelem torz formája johet létre. Noha az elidegentilt emberek
kozott bens séges viszonyt csak a szexualitás alakít ki, ám a nemi-
ségnek ez a humanizácioja a társadalmi dehumantzácio keretei
k zott megy végbe. Az emberi mozzanatok így a szerelemben
sztikségképpen elidegentilt formát vesznek fel. Ha azonban ezt a
gondolatmenetet helyesnek ítéljuk,a kozvetlen osszefuggést a seo-
cializmusra is alkalmaznunk illik, amelyben ezek szerint a szere-
lemnek meg kell vagy meg kellett volna szriletnie, hiszen megszrínt
a kizsákmányolás' és ezzel megindult az emberi viszonyok humani-
az uj típusri szerelem pszichologiájában a forradalmi munkásmoz-
galom kibontakozása jelentette. Szerz nk szerencséÍeazÍ legalább
tagadja, hogy a szerelmi állhatatlanság és a társadalmi rigy elárulása
kcizott osszeftiggés van. Bár nem tagadja a szocializmus |étez
ellentmondásait, határozottan kijelenti, hogy a magas szinten hu-
manizált szexualitás kétségbevonhatatlanul kialakult. Ezen ut lag
kcinnyíí mosolyogni is; ne feledjiik, hogy ez az i||uzio sokáig és elég
széles korben tartotta magát. Az idézett szakérto a kétségbevonha_
tatlanság igazo|ására persze semmit sem hoz fel, ehelyett az ideolo-
gizált vágy és a meglev valoság konfliktusát ugy oldja fel, hogy
szerinte itt és most egyszerre létezik a tartalmila g modern és konzer-
8 Garai Lászlo: i. m. l28. l.
233
 r
vatív szere|em. AZ utobbin a dehumanizált viszonyok kozott
manizált'' szexualitás konzervál dását érti. ',hu-
A némileg egysíku ember- és szerelemképb l gyorsan eljut a
cinizmus kateg riájához, mint ahhoz az értéktagadáshoz, hogy a
nemi kapcsolat tulajdonképpen értékvesztés.Ott vagyunk hát me_
gint, hogy a szexuális viszony cinmagában állati aktus, s t a szocia-
lizmusban ez már cinikus emberi magatartáS. Sarkítva a problémát,
az eddigiekb l két logikus kcivetkeztetés vonhat le: vagy a szocia-
lizmussal mint társadalmi min séggel nincs minden rendben, mert
az állítás ellenére a szexualitás sem humanizálodott, Vagy a szexu,la-
litást ismerjtik félre eredend en, hiszen a nemi aktus - széls séges,
brutális vá|tozatai ellenére is - lényegileg már humanizált. Ekkor
viszont a korábbi korokt l sem tagadhatjuk meg a szerelem * válto-
zo tartalmri és formájri, ám valoságos - létezését.Ebben az esetben
pedig - a szexualitástol mentes? _ vágyszerelem és a mindennapi
- csak szexuális _ szerelem viszonyát is tisztázni kell. Avagy elég-e
a helyett ,,éS''-t mondani?
''Vagy-Vagy''
Mindenesetre tagadom a nemcsak egy szerz re jellemz , hatva-
nas évekbeli szerelemfelfogást. Nincs ennyire korhoz, kiilstí feltéte-
lekhez kotve a szerelem sem. Ha ezt mégis elfogadnánk, elvethet-
nénk az ember biologiai meghatározottságát is, és oktalanul elismer-
hetnénk a totális társadalmi determináciot. Úgy gondolom, hogy
a szerelemnek vannak - legalább részben - a konkrét torténelmi
idcín felrili avagy társadalomtol f ggetlen rnozzanatai, amelyeket
nevezhetrink ismét természeti elemeknek; csakhogy ez a fogalmi
,,ruha'' például nem nagyon illik a vágyszerelemre. S a természeti
jellemz ként valo meghatátozás félre is érthetcí, mert így ujra utat
engedunk annak az okoskodásnak, hogy ha természeti, akkor allati,
vagy finomabban nem emberi, holott az |egalább ilyen joggal fel-
vethet hogy az ember társadalmi elidegenrilé se a nem emberi, vagy
'
- ha tetszik - állati, noha ez egyáltalán nem terméSzeti folyamat.
Az ember mint természeti lény kezdett l fogva humanizálodott,
még akkor is, ha a humanizáltság mértékenem egyenes ívben
ncivekedett. Ezérta nemi vonzalom semmi esetre sem állati cisztcln,
inkább a szexuális aktus az az elemi emberi viszony, amely folyton
segitette az egyén krils _bels<í nemesiilését, ha másképpen nem, hát
ugy, hogy állandoan demonstrálta az orcimszrikségletet. A motto-
ként választott illyési verstávirat is ezt sugallja.
Onmagában sem áliati aktus, nem csak természeti cisztcin a nemi
viszony, mert onmagában - tisztán onmagában - valoszíniíleg nincs
is' Nem hiszem, hogy lenne mindent l fuggetlen testiség. De ha
volna is, akkor is megkérdezend : a puszta szexualitás csak termé-
Szeti aktus-e? Sokan tartják, hogy a szerelem els sorban nemi
234
vonzalom, csakhogy eZ _ a vágyvezéreltség miatt - szintc mirrclig
irracionális vonzodás, ami mindjárt joval tclbb, mint a testi Vágy'
S nem keverhet ossze az állati szukséglettel. A megélt lét val sá-
gos, ha nem is megfelel humanizáltsága miatt a szexualitás min-
denképpen tcibb rétegíí.Az els<í réteg valoban az intenzív testi
élaezetérzésvágya, ami azonban onmagában aligha élhet meg, csak
akkor, ha valamilyen szinten találkozik az érzelmi, /e/Ai egyestilés
vágyával s - harmadik komponensként _ az intellektualis érzékiség-
gel. A legprimitívebb szeretkezés is legalább minimális mértékben
tartalmazza a második és harmadik elemet. A' szexualitás az egyik
leger sebb kifejezési formája az orornigénynek, amely csak irgy
elégíthetki, akár megkcizelítcíleg is, ha egyszerre testi) lelki s
szellemi egyesrilés avagy a vágyott lét szabad, személyes megvalo-
sulása, csakhogy ennek változatlanul a test a ,,hordozo anyaga'', S
ezért ett l elszakíthatatlan. Így a szexualitásnak ,,csak'' az elscí
rétege ierrnészeti, ami azonban kezdett l fogva humanizál dott.
A szerelemnek b ven vannak korlroz kotott mozzanatai, ám ezek
is csak rigy értelmezhet k, hogy nem a lényegben van a drjnt
eltérés,hanem csak a kulonboz<í _ lényeget is hordoz _ megjelenési
formakban. Az ember mint természeti és társadalmi lény mindig is
nagyon megélte végességét,zártságát, egyediillététés sokraval sá-
gán keresztiil is hiábavaloságát. Az embert nem az ujkor vagy a
kapitalizmus tette hiánylénnyé, csak a benne lev triányérzetet és
hiánytudatot az elviselhetetlenségig feler sítette. Tehát nem olyat
,,táplált'' bele, ami nem volt benne, hanem a meglev t engedte
korláttranu1 ,,tombolni''. Ha nem lenne felettes én, az egyén feltehe-
t en szétrobbanna, s akkor pedig széthullana, ha a vágyott lét
kiveszne bel le. Így nemcsak a modern mindennapokban válasz a
szerelem az ernberi lét kihívásaira. A szerelmet Pascal is az tiresség
ellen val ként definiálta, vágY már Plat n _ a nem |étez _ teljesség
vágyaként és kereséseként értelmezte' Elképzelhet<í hát, hogy a
szerelem nem aZ emtlerrel sziiletett, és esetleg nem nembeli képes-
ség, ám ezt az állítást csak ugy fogadhatjuk el, hogy a szexualitás
szlikséglete az emberrel egyutt szriletett vagy, ami meghatározo
tényez ként lehet vé tette, hogy kibontakozzék az individuális
szerelem, s ez pedig nem egyéb, mint a szexualitás létez elemeinek
meger<ísítéseés fejlodése. Nemcsak a huszadik századi szerelem
hatása az egyén jobb tinmegismerése, bels er gytíjtésevagy az
cnfej lodés felgyorsulása.
Altalánosságban egyetéttek azzal, hogy a szerelem elemi sztikség-
/er, csak a sztikséglet fogalmát lehet leg pontosan fejtsiik ki' Ha a
szerelem lényegénekazt mondjuk, hogy ez a masik ember szukségle-
te Vagy az erntrerség csucsteljesítrnénye, akkor még igazán nem
235
 T
határoztunk meg mindent, hiszen a barátság vagy a Szeretet' s t az
emberség lényege is ez. Ha a szerelem legfontosabb sikerének azt
tartiukJ hogy az egyént emberré teszi, vagy
fejleszti szemé-
',csak''
lyiségét, akkor még mindig nem kulonboztettiik meg a munkátol,
a családtol, a társadalomt l vagy megint a Szeretett l, hiszen ezek-
nek az értelme nagyjábol ugyanez, még akkor is, ha a megélt létben
az emberség elvesztésétvagy elkorcsosulását is jelenthetik sokszor.
Ha a szerelem dont motívumáro| azt valljuk, hogy ez az onzés
meghaladása, nemcsak a kapás, hanem az adas vágya és gyakorlata
avagy a másik ember Szeretete és segítése,megint nem választottuk
e| igazán a gyerek-sztil<í vagy az egyén-kozosség viszonytol. Ha
pedig a szerelmet azonosítjuk azzal'hogy a másik embert képzelet-
ben megszépítjk, partnertinket idealiáljuk magunkban, akkor erre
a meghatározásra az a felelet, hogy valahol minden emberi viszony-
nak lényeges mozzanata ez. Hiszen hiába vélekedrink ugy, hogy az
egyén a konkrét mikrotársadalomban nem válhat nemessé, s ezért
jobb híián belso énjébenszépiti meg a másik embert és ezen keresz-
ttil onmagát' mert a tcikéletes társadalom majdnem bizonyosan
elérhetetlen, s az emberi hiányok feltehetoen még ekkor sem fogy-
nának el, így csak ezzel a ktils okkal aligha indokolhato a képzelet-
beli megszépítés.A vágyott lét sztikséglete miatt az ember lényegé-
hez tartozik, hogy a másik embert szépnek, jonak lássa Szeretetén
vagy szerelmén kereszttil, fiiggetleniil attol, hogy a kiválasztott
másik val ban ilyen-e, s megérdemli-e az átvarázslást, hiszen nem-
csak azért szeretunk valakit, meft a kor értékrendje vagy a mi
értékmércénkszerint csodalatosnaÉ tiinik.
A szerelem lényegétszerintem meghatározhatjuk abb l kiindul-
va, hogy a természeti és a * folyton másképpen társadalmasult *
emberi tartalom eleve cjsszekapcsolodik, csakhogy az emberi tarta-
lom nemcsak a másik egyén, hanem nmagam mint ember szukség-
lete is, amely a vágyott létben - saját magam és a kiválasztott másik
utáni vágyban _ manifesztál dik, s teljességében vagy akár tciredé-
kes teljességgel is csak a szexuális viszonyban valosulhat meg. Min-
denesetre nem egyszertien a másik ember szukséglete humanizálja
a szexualitást. Az rij értelemben felfogott természeti és emberi
tartalom viszonya ezért egyenrangu. Egyáltalán a szerelemben a
másik ember szukséglete nincs tobb rétegii testi vonzalom nélkul;
a nemiség - mint ahogy ezt je|eztem_ onmagában Sem állati osztrin.
A testí kapcsolat rég ta humanizált, a Szexualitás mindig tobb,
mint a férfi és a n természeti aktusa. Nem véletlen, hogy sok n
számára a kozcjstilés orgazmusa vitális élvezetérzésnélk l is lehet
kielégítcítestileg_lelkileg, s a legujabb kutatások szerint az orgaz-
muskészségetnem els sorban a technikai tigyesség nti,veli, hanern
236
az,hogy mind a két ember szereti a másikat, és érzi a másik szcrelc-
tét.
Szexualitás nélkril igy nincs Szerelem, amint nincs szexualitás
szerelem nélkíil.Minden látszat és félreismerésellenére sem.
A szexualitás a szerelem hordozoja, és a szerelem a _ t bb rétegtí
- szexualitás vágya. A természeti és az emberi tartalom <isszetarto-
zik, ezért a természeti tartalmat nem lehet mell zni vagy erkolcsileg
negatívnak ítélni.A szerelem nem val ságos és valoságos oldalát
elválaszt helyett kínált ,,és'' talán nem is pontos
''vagy-vagy''
eléggé.A két oldal az ideális szerelemben mindenképpen ugjanazt
jelenti; egy szívnek jobb és bal fele ez. A szerelemre tehát ma van
is, meg nincs is esély; nem ftiggetleniil attol, hogy mennyire válha-
tunk szuverén, szabad személyiséggé.
Mindebb l kovetkezik, hogy a szerelemnek níncs lényegi koze a
hazassaghoz, hanem ,,csak'' a tartos egyuttéléshez' aminek meg
nincs alapvet koze az idohoz, mármint ahhoz, hogy meddig tart
a szerelem. Fontos feltétel a tartos egytittélés, de fiiggetlentil attol,
hogy ez házasság vagy nem; ide sorolom a képzeletbeli egytittléte-
zést is, ami a vágyszerelmet jellemzi mindenekeltítt. A szerelem
értékétígy nem azhatározza meg) hogy néhány napig vagy négy-ot
évtizedig tart. Eltínyéreválik persze' ha rijra és irjra megujul, és
nem, vagy keveset veszít erejéb l, ám nem ultethet a vádlottak
padjára, ha valamiért elmulik. A szerelem és házasság torténelmi
kompromisszumai változatlanul nem kielégítek, és ezért napjaink-
ban a szerelemnek els sorban _ a már jelzett - negatív gazdagsága
,,bontakozott'' ki. Házasság pedig nem képzelhet a t"e|jes szerelent
nélktil vagy csak a kezdeti _ házasság eleji - szerelemmel; a házasság
ráadásul gyakran akkor sem szakad meg, ha a szerelem véget ér,
mert például a hetvenes években' a családok eredeti felhalmozásá-
nak korszakában a megszerzett tart s anyagi javak ujra garantáliák
a házastársi ,,szc!rvetség'' fennmaradását. Mindenesetre a család
dicsérete és emberhez mélt formája ugy nem szentesíthet sokáig,
hogy a szerelemt l eltekint nk, Vagy a tartos egyuttlétet akkor is
fontosabbnak tartjuk, ha a szerelem ezért vagy azért elmrilt. Ha a
házasságok tobbségének - vagy bármekkora részének- nem lehet
bels tartalma a szerelem, akkor természetesnek és sztikségesnek
kell elfogadnunk a házasságon kívtili szerelmet. Vagy ennek kísér-
letét' Ezt pedig ne azzaligyekezzrink tagadni, hogy tires szexuali-
tásnak vagy cinikus magatartásnak bélyegezzuk, mett aZ íratlan
társadalmi erkcilcs ugyis érvénytelennéteszi torekvésunket.
Egyetértek azzal,hogy társadalmunk inkább a meglev családok
tjsszetartasaban érdekelt, mint a kuls kapcsolatokban megtalált
szerelmi beteljesulésben. De a szerelem és a házasság viszályát a
237
társadalom egyel re azért sem oldhatja fel, mert az egyénnek és
ktizosségnek egyaránt elemi sziikséglete a gyerekek felnevelése' Ám
TORNAI JOZSEF
a szerelem nélktili vagy aZ elmrilt szerelem miatt kiuriilt házasságot
miért tartsuk csak azért jonakJ meIt eZ a nem emberhez mélt
kompromisszum használ a gyereknek? Az, hogy a világ talán leg-
Férfi és no
gyorsabban cireged társadalma vagyunk, mert egyréSzt nagyon
kevés gyerek szuletik, másrészt a sziil k kozul sokan idcí eltítt
meghalnak az állrando tulfeszítettség miatt, kíméletlentil je|zi a
szerelem és a család válságát is. Nem érdektelen arrol fantáziálni,
hogy milyen uj s kulonbozo egy ittélésiformák tennék lehetcívéa
szerelem, a házasság és a gyerekeket nevel család - nem egymás
ellen fordul , nem egymást gyengít _ risszefonodását, ehhez azon- SZERELEM
ban tudomásul kell vennrink, hogy társadalmilag nemcsak az káros,
hogy a gyerek egészségesen szocializál , egyáltalán Szeretetkozpon- Az egyedtillét és a kapcsolat dialektikája, váltakozása legf bb tá-
tri család nélkiil n fel, hanem az is, hogy a feln tt szernélyisége vagy masztéka a második természetben' a semmiben él embernek'
személyiségszeriísége- így nem csak az egészsége - tcinkremegy
abban, hogy kénytelen véglegesen lemondani a szerelemr l, akár
nemes tinfeláldozással is. A szerelem egyelcíre _ Vagy még sokáig? - A személyes kapcsolat, e.i.'tt áramfeltoltés: onmagában is,
nem lehet életforma. Ebb l az k<ivetkezik, hogy mondjunk le r la? helyzettink megváltozása nélki.il"i.
is nagy energiakcilcsonzés, ráadá-
A t<irténelemnek, akár a szerelemnek, vannak koronként ismétl d<í sul kolcsonos.
mozzanatai' például az,hogy a mindennapi fogolylétben nem kevés
az olyan ellentmon4ás, amely általában feloldhatatlan, vagy keve-
seknek feloldhat . Énazonban mindig a szerelemre szavazok. Att l Minden igazi férfi-n kapcsolat Jgy r.orrnlr.tus tclrténete. De min-
friggetlentil, hogy megval sítása csupán gyonyorii ábránd vagy den igazi férfi-n kapcsolat megéri ezt a konfliktust.
félig-meddig sikeres, vagy v gképpen lehetetlen.

Egyetlen kapcsolatot ,"- .r"o"l foltétel nélkul elfogadni. Aki

foltétel nélkul l egy kapcsolatban, aki mindent megért, mindent
e|néz a másiknak, erkolcsi Sz rnyeteggé válik.
{<

A szerelemben talán nem az a legfontosabb' hogy szeretnek és

Szerettink' hanem hog5l teljes létrinkben kockára vagyunk téve: az
orok lenni, nem lenni, a megértés,a boldogtalanság hetei és a
boldogság pillanatai annyira osszeráznakJ megt rnek, hogy egész
emberi mivoltunk foltárul. Ésez a leglényegesebb.

A szerelem lényege az odaadás él erfogaaas ihletettség e' Az étzel-

mek kiárasztásának, a test anyanyelvének az a kolcsrinos pillanata,
mikor minden Szentté) idtín és erkolcson kívtilivéválik. Erkolcsi
probléma az, amthez a társadalomnak érdeke fíiz dik' A szerelem-
nek ehhez a pillanatához nincsen koze. Ebben az ál|apotban az
238 239
ember animális, amorális, de f ként kozmikus lény. Ami itt val ban
a mindenség kcizcinyét, cirokkévaloságát, határtalanságát, formát-
lanságát jelenti: tunyaságot vagy vadságot) de mindenképpen fele-
1 tlenséget, gáttalanságot, a tudatosság megsziínését.Ez a kozmi-
kusság nemcsak a szerelemben jut ennyire hatalomra benntink.
Mindig jelen van legfontosabb sorsforduloinknál. Az ember azon-
ban nem lehet meg célok, tcirekvések, aggályok, félelmek, torvé-
nyek, erkolcs: társadalom nélktil. Mindig sztiksége van valamilyen
tartályra, formára, edényre, mely kozmikus, folyadék jellegét ellen-
sulyozza. De nem jo,ha ez az edény tulságosan Vastag falu, széttcir-
hetetlen vagy zárt' Minél láthatatlanabb edényre van sztiks gtink,
hogy szét ne essunk. Mert edény-lények vagyunk ugyanJ tarto-
edény nélkiil szétfolyunk, de a tul szilárd edény ellen fellázadunk,
vagy ha nem lázadunk f<il, eltorzulunk, elkorcsosulunk' A vallásos
és egynémely társadalmi korszakok jol mutatják ezt.
Minél jobban Szeretsz' ;oJuun szenvedsz.
"rrr'at
A férfi_n kapcsolat, a szerelem iszonyata) hogy egyszerre vagyunk
testvérek és tclkéletesen idegenek egymás számára. Így mindig
tévedrink: ha azonosnak képzeljrik magunkat a másikkaÍ, azétt,há
ktilonboz nek _ azért. Ha mindent foláldozunk, egY vadidegen lény
kérdezheti: ki kért erre? Ha onz ek maradunk' egy mindeniodaado
lény panaszolja, hogy sz rnyetegek vagyunk.
Vagy csak az a szerelem, ha *i,ilrrri tudjuk egymást, vagy kétféle
szerelem van: egy koznapi és egy szakrális. Persze, így is a szakrális-
nak nagyobb a sulya, mert csak akkor tekintjtik szentnek, végtele-
ntil fontosnak, utolérhetetlennek a másik minden megnyilvánulá-
sát. A nagy energiák és a nagy szenvedélyek a szakrlális, tehát a
mitizált szerelemben szabadulnak fol.
A szerelem megvalosíthat , de .*n szerelem! Vagyis, amikor az
egész életet rá akarjuk terhelni, a "finom szerkezet tjsszeroskad.
Mégis mindenki ezt pr bálja meg, ahelyett hogy elfogaclná egyrészt
a szerelmet ingyen, ajándékként, rnásrészt az életet és mindent, arni
azzal egyutt jár.
240
Lehet, hogy amit igazi szerelemnek tartunk, mégiscsak clciítclct, cs
a szerelem az, ami egy férfit meg egy n t sokáig sokréttíen tisszc_
kapcsol?
A szerelem mitikus dolog. o. van-e?
"r]Oo.
A szerelemben a férfi ugy akar folold dni a n<íben, mintha tenger-
ben szna. Csakhogy a n k szintén erre számítanak a férfiaknál.
A val ságban mindkét fél egy-egy ijedt, menektilni akaro lényt talál
a tenger helyett. A csalodás elég hamar f<ilébreszti <íket. De mindig
elolr<íl kezdik a tengerkísérletet. Pedig Camus-nek van igaza: ,,Ha
egyszer megtanultuk' hogy legfontosabb dolgainkban nem számit-
hatunk másokra, akkor mindent megtanultunk, amit a fcild<ln tudni
kell."
A szerelem csucsán _ és ez uirorrlri,er. is - szorosan megkozeliti az
embert a haláltudat' mert SoSe Vagyunk jobban kiszolgáltatva a
halálnak, sose nyilvánval bb, hogy léttinkben ott lakik az élettel,
eksztázissal, szerelemmel egyutt a teljes ellentét: a halál.
De hát nem azonosak a lét lényegében?
Csak ne volna annyi határa szerelemnek is: idclben,
^uJ ^rigaziVoltaképpen csak egyva-
térben, testilegJ lelkileg, mindenhogyan.
lami határtalan, amikor beleesrink a csapdába. A várakozásaink, a
nosztalgiánk.
Az ember nem birtokolhat másik*.-o..,' a személyiségnem tárgy.
Nem mondhatjuk szerelmtinknek: enyém vagy.Ezt a feudális vagy
polgári birtoklási tjszttint el kell felejteniink. A férfi-n kapcsolatot
csak így forradalmasíthatjuk.
Választani kell, rnert lehet, n knJo, ,urouorrak a szeretet és a szere-
lem kozott. A szerelem rtiletével elveszítjiik a másikat _ bár a
csoda, ami kozben veliink torténik, talán a legszebb, ami két ember
kozott egyáltalán torténhet. Utána viszont csak két érdektelen lény
marad. Nincs visszaut. Ha valakit nagyon Szeretunk emberként,
241
személyiségként,akkor jobb, ha megmaradunk barátnak, szeret
id re, talán végleg meg rizhetjrik.
társnak: így hosszu
Nincs más választás: az els dt.g"l .".r.temnek az elvesztés lehet -
sége, a bizonytalanság az ára; abiztonságos kapcsolatnak a másod-
lagos szerelem.
A nagy szerelmek t rténete.rrirralg nagy akadályok torténete. Csak
az átbághatatlan falt l gyullad fcil az embet ezer szenvedélye. Vágy
és akadály egyenl : szerelmi téboly. Vágy és kielégrilésegye.'l, :
természetes emberi kapcsolat. Lehet, hogy még a pszichés szerelem
korszaka is véget ér Europában, és helyet ad az tisszetartozás ki-
egyensulyozottabb férfi-n kapcsolatának, ha a szexuális élet egyre
jobban fiilszabadul. Bár bels akadályok annál inkább lehetnek.
Érthet<ítévedés, ha éppen u, .]o, egyéniségektl, a kiemelked
tehetségekt l várjuk el szerelemben is a nagy teljesítményt, a rend-
kíviili érzelmi tisszeolvadást. Hiszen benniik vannak meg az érzé-
kenység, az igényesség, a megértés)a befogadás foltételei. Csak-
hogy az er s egyéniségek nagyon is zárt rendszerek, nagyon is
<intorvényríek, magányosak ahhoz a szerephez, amit inkább k<jze-
pes férfiak és n k tudnak eljátszani.
A kiemelked személyireg"*r.tl kudarca is kiemelked a szere-
lemben: meg Se tudják ktjzelíteni igényeiket, csak a vágyaik, nosz-
talgiáik maradnak meg' mert igenis tudják, mi volna jo. De mindig
kívtil, mindig zárva rnatadnak a val ságban. Csupa meghiusulái
érzelmi életiik. Számukra a nagy szerelem egyszerríen: nagy válság.
Kisebb egyéniségeknek lehet a nagy szerelem nagy szerelem,
mert.nyitottabbak, mert nincs vesztenival juk.
Egy férfi és egy n éppen olyan, riirr,nu bizonyos mintájri szerkeze-
tet C'SSze akarunk szerelni egy más mintájuval. Vagy olyannal,
amelynek tartocsavarjai nem illenek cjssze. Nem a szerel k hibája,
ha nem tudják a két alkatrészt cjsszerakni.
Ilyenformán férfiak és n k szerelemben nem) legfciljebb barát-
ságban felelnek meg egymásnak. Ez meg nem a kérdésmegoldása'
hiszen nekiink, férfiaknak és n knek egymás szerelmére van szuk-
242
ségtink. Nem akarjuk elhinni, hogy mindig kudarcot kcll valllr-
nunk. Hányféleképpen? Érdemes volna katalogizáirni' hányféle ti-
pusu házasság vagy férfi_n kapcsolat van.
Rosszabb-e, jobb-e ma a férfiak u. kapcsolata, minteze|ottszáz
"ooigazi osszehasonlítást. A mult
vagy kétszáz évvel? Aligha tehettink
században a n elnyomott fél volt: nem tudhatiuk, mi volt, mi lett
volna az igazi sztikséglete. Ma - bár ma sem olyan szabad, mint a
férfi - sokkal szabadabb, igényeit is jobban kielégítheti'Most vi-
szont kidertilnek, nem a kiils , mint eddig, hanem a bels ellent-
mondások férfi és ncí kapcsolatában.
Hihetetlen, mennyi férfi és ,ru .or]u., egymásnak az idegenség tuda-
tában, hogy el j átss za az osszet afiozás szerepét! Maj dnem mindnyá-
jan tudják' hogy nem tartoznak {issze, elvakultan fognak hozzá,
hogy szereptikkel azonosuljanak.
A htíség(az igazi,a nem ,o.*lrr.) mindig választás és dontés,
társunkat esetr l esetre ki.ilcinbnek, inkább sajátunknak kell tarta-
nunk, mint másokat. Há ezmár nem sikeri.il, nincs értelme ragasz-
kodnunk valakihez, akihez az onkéntelen kiválasztás nem kapcsol-
hat.
Amikor nincs, amikor ete.n.tettJ.r, mindig kideriil, hogy a szere-
lem mégiscsak az élet nagy, s t legnagyobb dolgai kozé tartozik,
mert elérhetetlen' mert nem lehet létrehozni, csak csodaként elfo-
gadni és átokként megszenvedni, ha véget ér.
Nem a nemiség tehát, hanem a szerelem. Azt kell keresni, persze
nem a szexualitás ellenére: azzal egyitt, éppen a teljesség értelmé-
ben. De minden a szerelemt l lesz gazdag, kimeríthetetlen, mint
valami sziget, melynek nincs vége.
FIa nem szeretiink) és nem szeretiek: ha otthagynak, az halál. Mert
nem lehet épkézláb ember m dján egyedril lenni, amikor egyáltalán
nem vagyunk egyedtil, hiszen folyton a másikra gondolunk.
243
Ha nem Szeretrink már valakit, nemcsak a szerelmiink sz nt meg:
nem, ki is ttínt néhány dolog, néhány tulajdonság a másikban, ami
folyton megállít, folyton Vísszatart t le, ha arra gondolunk: mi
volna, ha irjra szeretnénk. olyan tulajdonságok ezek, melyeket nem
lehet a másiknak elmondani, de nem is érdemes. Úgyse lehet rajta
változtatni.
De hogyan lehet valakit elfelejteni? Hogy lehet véget vetni a
mágiának, melyben bisz az ember (vagyis nem én hatáiozom meg
a mágiát, hanem az engem)? Ki kell találni, illetve találni ke
valamilyen uj mágiát _ er sebbet, mint a meglev .
Ha elmulik a szerelem, ,r.- t.nJ, r la beszélni. Elsrísorba n azzal
nem, akit szeretttink' Ezért sose várja az ember, hogy az, aki már
nem szereti, csak egyszer is említésttesz a régi id kr l. Úgy látszik,
annyira kellemetlen, hogy nem lehet sz ba hozni. Amilyen szívesen
mondjuk a dolgok kezdetén á szeretlek-et, olyan képielenségtin-
ként azt emlegetni, hogy már nem szeretlek. Erre nincs is szrikség,
legfoljebb az szeretné) aki még Szeret. De ha mind a ketten lezárták
az 'íjgyet, már egyikrik sem szolhat semmit, minden befejez dott,
és nem is fáj. Furcsa, de nagyon egészséges'Még csak nem is
elemezgetjtik, mi hogyan tortént. Megkcinnyebbiiltén vesszuk tu-
domásul, hogy megszabadultunk démonunkt l, és gondolkodás
1é]ktil eladjuk magunkat uj démonoknak. De a démonnak igazinak
kell lennie..
HÁZAssAG
A szerelem és a házasság alapjában véve két teljesen ktil<inboz
dolog. A trázasság az ember hasznos, civilizált, erkolcsos oldala, a
szerelem afényíizo,barbár, kozmikus fele. Még egy, bár régi adalék
az élet abszurditásához.
:F
A házasság akkor ingott meg, amikor szintévéakartuk tenni. Amíg
annak fogták fel, amire alkalmas: a személyiségt l friggetlen, legki-
sebb társadalmi egységnek, szilárd maradt. Abban ípillanatban,
T"T1 át akartuk engedni az étze|ernnek, amint a funkcionális, a
férfiak és n k ftjlott állo házasságbol, amely mégiscsak érzelmi-
szexuális tartalmat is kovetel, val di szerelmi házásságot akartunk
csinálni, a házasság folrobbant. Bizonyítva, hogy a ketttí - társadal-
mi f<iladat és érzelmi szabadság - két krilonboz dolog'
244
Néhány ritka esetben el fordul, hogy két ember végleg cgynítsrl
talál. A tobbiek boldogtalanok, válságokkal ktizdenek, akár házas-
ságban, akár azon kívirl.
A házasság alapproblémaia, t ogJ a házasságban a férfi és n<! mint
férj és feleség kertil egymással szembe. A k zvetlen férfi_ntíkap-
csolat helyett tehát szerepet kell játszani, amelyet ez a társadalmi
forma sztikségszerríen szab ránk. Férfi és n mivoltunk hosszabb-
rovidebb id alatt elsorvad: férj, feleség lesztink egymás számáta,
lmindazza| a hátránnyal és kielégítetlenséggel,amit ez a másodla-
gos, kcizvetett viszony jelent. A házasságnak mint a legkisebb társa-
dalmi formának ez az átalakíto hatása objektív kcjvetkezmény: Sem-
miféle szubjektív iigyeskedés nem fordíthatja vissza a folyamatot,
amelyben eredeti nosztalgiánk és nemiségrink, amely a másik fél
felé hajtott, nem éri el tobbé a célját.
Mi volna a megoldás? Meg kell szrintetni a házasságnek egyetlen
formáját: hogy ehelyett sok férfi-n kapcsolati formában a két nem
kclzvetlen kapcsolatban lehessen egymással. Tehát a szerelem és
nemiség els dleges szintjén. A házasság egyetlen formájának tobb
formával valo b<jvítése - természetesen - nem sztinteti meg a nemek
kcjzti eredendií osszeritkcizéseket, tragédiákat, ez mindig fcinnma_
rad, mint ahogy mínden emberi kapcsolat konfliktusokat rejt magá-
ban. De legalább nem Szenvedunk foloslegesen. A házasság egyet-
len formája folcisleges, kiktiszobolhet<í pokol. A szerelem nem aZ.
{.
Ha t rténelmileg, tehát kialakulásában vizsgáljuk a teljesen zárt,
monogám házasságot' kidertil, hogy bár mindig er s, vallásos er k
támogatták és hozták létre - annál is inkább, mert a 19. századig
nem is volt isten nélkrili társadalmi rend Eur pában _, sz val
kidertil, hogy a házasságot véglegessé a keresztény kozépkor, a
vallásos kultura, ercíszakos papi uralom, az egyház mindenekfcjl<jtt
áll hatalmas és metafizikai tekintélye tette. Szentség lett bel le:
ki merte volna foldi és ráadásul orok ridvcisségéta házasság megkér-
d<íjelezésévelkockára tenni? Vagyis férfi és n mindig meglev
konfliktusát a vallás kényszerit ereje nem engedte kitorni.
A házasságnak a modern id kben mutatkozo, egyre tomegesebb
válsága, a házasság bomlékony formává válásának legf bb oka esze-
rint a foivilágosult társadalom, vagyis a vallási alap nélktili társada-
lom' Ahhoz, hogy két ember minden baj ellenére egyritt maradjon,
egyenesen isten fenyegetése kellett; megsziint az isten tekintélye:
nincs, ami cisszetartsa a házasságot. A vallási elnyomás volt a házas-
ság tartokcive' *
,n
Nem mondhatjuk - mivcl némelykor életben marad egy-két utas
a reprilcíszerencsétlenségeknél-, hogy az ember életben marad' ha
egy gép lezuhan. A házasságok, férfi_n kapcsolatok olyan torvény-
szerríen romlanak el, hogy ha ez nem torténik meg egy-egy ritka
esetben' azt teljesen kivételesnek kell tartani. Férfiak és n k ktjzritt
nem azért alakul rosszul a tart snak szánt szerelem' mert egyiktik
vagy másikuk, vagy kolcscinosen hibákat kovetnek el (bár ezeket a
hibákat ttibbnyire el szokták kovetni) _ hanem azért, rrrefi a 20.
században a férfi és a n<í nem felel meg egymásnak, ambivalenciáik
mindig utjukban állnak, folyton ennek az objektív eltérésneka
tiirténeteit látjuk: emberi szerkezettink nem teszi lehettívé'hogy
tartosan' harmonikusan tisszeszcivetkezzrink egymással'
Ma, amikor magunk kor.il szir,tl csak rossz házasságot látunk, a
házasságkotésnek csupán egyetlen filozofiája maradt: én, illetve mi
leszunk a kivétel. Mert képtelens g, hogy bárki foltiljon a repul -
gépre, ha el re kozlik vele, hogy a gép lezuhan. Csak akkor há}aso-
dik az ember, ha kitalál valamilyen érvet, hogy neki sikerulni fog,
most aZ egyszer legalábbis.
A személyes kapcsolat, ,ooo.r.r"].v, barátság, szeretet vagy Szere-
lem' Ha a házasságban már egyik sincs meg, clrnmagában a házasság
nem személyes kapcsolat, hanem tires társadalmi-jogi forma.
A házasságok válságában most ,]rur' helyzet rendez désétéljrik
meg. Az t rtént, hogy a monogámiát' " ami mindig volt és lesz,
általános torvénnyétettékj vagyis a kivételb l csináltak szabályt.
Most talán visszatérnek a dolgok a maguk utjára, néhány kivételes
monogám kapcsolat mellett torvényessé válhatnak a kapcsolatok
egyéb formái is. A csoportházasság és a poligámia krilonféle m djai,
annak rendje és modja szerint, amilyen a férfiak és n<ík terméSzete
a valoságban'
Ma már (ftíleg nálunk) ,'"rn rrurar] zzamegegy férfi és egy n életét,
választásait a kcirnyezet, társadalmi réteg vagy osztály, amely ré-
gebben voltaképpen cisszes lényeges dontéseiket befolyásolta. Aki
faluba, munkáscsaládba, nagypolgári kornyezetbe vagy értelmiségi
légkorbe sztiletett, annak otven-száz évvel ezelcítt még az egéiz
élete, pályája, párválas ztása, vi|ágszemlélete, kultrirája alapjában
246
véve meghatározott dolog volt. Ráadásul a megfelel<í rétcg, tlsztítly,
falu vagy társadalom meg is becsiilte azokat az erkolcsoket, amelyc-
ket ott mindenki dont nek, szentnek tartott. Ha a házassága vagy
a gyerekei kedvéértpéldául egy n<í (ritkább esetben férfi' mert a
férfiak az ur szerepét kapták a hribéri vagy a polgári világban)
lemondott a nembeli igényeir l' és megelégedett tulhaladott, meg-
unt házastársával: magatartása valaha nagy, életbe vágo megbecsri-
lésre számíthatott. A társadalom az ilyen feleséget vagy férjet teljes
embernek tartotta. Hogy ennek mi volt az ára, azzal senki sem
t<ir dott: azt tekintették fontosnak, hogy az ember valamiféle kár-
p tlást kaphatott cisszes áldozataiért.
De ma? Hogy valaki htí-e, lemond-e a házassága kedvéért? Kit
érdekel? Ez az illet saját dolga, magántigye. Semmiféle megbecsri-
lés nem jár érte. Igaz,hogy az ellenkez iéért(f leg vidéken, itthon
éppen ugy, mint mondjuk egy német Vagy egy angol kisvárosban)
alaposan megkinozza a képmutato kornyezet, akik elválnak vagy
válságba kerrilnek. De ez is kit érdekel? Életforma nélkul minden
tigytinkben, minden választásunkban az cisszes tobbi embertár-
sunkkal állunk szemben' helyi viszonyaink alig-alig szabják meg
dcintéseinket. Így viszont egész eddigi etikánknak nincs meg a teljes
érvényessége.Ráadásul racionálisabbak is lettunk: tudjuk, hogy
val ban egyetlen élettink van. Egyetlen és f ként, ami virágzo
szakaszát illeti: nagyon rovidre szabott, megkotott lehet ségrí,el
nem tékozolhato élettink' Ki áldozná ftil magát eszkozképpen bárki
másnak, bármilyen krils , idegen célnak?
A házasságot egyeztetni kell .)uuuaraggal. Csak így tírizhetjtik
meg a családot. (Mert nemcsak " szerelem van' nemcsak nemiség,
hanem család is. A gyerekek számára p tolhatatlan a sztiltíkb l
napr l napra kisugárzo érzelmi tribblet.) De mit jelent a szabadság
a házasságban? Bonyolult, nehéz vállalkozást, melyhez egész gon-
dolkodásmodunknak, s t tudat alatti tevékenységtinknek is át kell
alakulnia. El<íkészítésképpen mindjárt ttsztázni kellene, hol van a
váiaszt vonal a házastársaknak a házasság után is érvényesmagán-
jogai és kozos jogai k<izott. A személyiség, akárcsak a szerelemben,
a házasságban is zárt világ marad; nem lehet és nem is szabad
teljesen kinyitni. Legfoljebb arra kényszeríthetjuk egymást, hogy
még jobban visszahuzodjunk onmagunkba vagy színlelni kezdjtink.
Az efféle lemondás, visszafojtás vagy áldozatvállalás bizonyos mér-
tékig minden egytittélésben sztikségszerrí. De kizár lagossá válása
végLil is megfosztja a személyiségetminden mozgást l. Ésezt sem-
miféle kapcsolat nem éri meg.
247
A férfi_n kapcsolatokban egyszerre vagyunk idegenek és egymás-
l.'oz tartozok. Néha ugy trínhet, mintha az idegenség
-eg.'ii''''e,
máskor éppen aZ osszetartozásnak foszlik szét minden jele. A há-
zassággal ezt a kett sséget akarjuk folszámolni. Elkezdtink .gy
ostoba játékot, melynek szabályai szerint két ember már véglég
egymásé.
Ez azonban csak látszat lehet, a házasság tehát már ebben sem
egyezik a val sággal. A számiízott idegenség egy napon kuloncis
er vel mutatkozhat meg' szétsc!,porve az egész látszatbiztonságot.
FIa van tehát recept a tartosan jo házasságra vagy szerelemre,
akkor annak a fentiekb l kell kovetkeznie: mivel egyszerre vagyunk
idegenek és nyitottak egymás számáta, ennek megfelel gyakorlatot
kell alkalmaznunk. Nem szabad folyton egytitt lenni. A bricsuzá-
sok, a találkozások, melyek igy sztikségszeriíen váltják egymást,
mindkét éntink átélését,tudomásulvételét lehet vé teszik' olyanok
lesztink egymás számára, amilyen az ember á másik iránt lehet:
mindig az idegenség és odaadás kett ssége.
A férfi_n kapcsolatok ;".rrita.a.rul egyik modja: a vendégházasság.
A házastársak ktilon lakásban élnek, ha meglátogatiák egymást,
csak vendégek, a házigazda és a vendég kcilcscinos figyelmével. Ez
a forma megfelel valoságos léttinknek: csak vendégek vagyunk a
f ldon, az életben. A gyerekek folváltva élhetnek egyik vagy másik
szri1cínél.
Nem igaz, hogy a házasságba., Jruoo-,r,obb bekovetkez bajokat
el relátással, higgadtsággal' szeretettel meg lehet elcjzni vagy hely-
re lehet hozni. Bárki meggy z dhet r la, mekkora képtelenség az
ilyen elképzelés. Ésvégeredményben teljes fegyverletétel, lemon-
dás, ahelyett hogy a kiutat keresnénk. A házasság erkrllcsi, társadal-
mi, fcilfogásbeli forradalmat kíván: uj formát, eszkclzt, amely beltil-
r l és lényegébenalkalmas mai emberi, nemi igényeinek kielégíté-
sére.
NEMISÉG
An k és férfiak két nyelven beszélhetnek egymással: a nemiség és
a szavak nyelvén.
248
A szexualitásban pontosan érzékelhetjtik a másik szcllcmiscgÓt.
A testi érintkezésnek ebben a fesztilt állapotában k zvetleniil lji'ik
át, mit ér, milyen a másik szellemileg. Ezek az értékekszabályszerti
ízkéntmutatkoznak meg. Hogyan lehetne ezeket a szellemi ízeket
leírni?
A mély szexuális kapcsolat urupi] csak a személyiségek kozti igazi
kapcsolat lehet, vagyis amikor valakinek a személyisége csodálatba
ejt minket.
A szerelem) a Szeretkezés mindig ugyanaz) mint a tavasz. A termé-
szeL az emberi testrészek ujjászriletése. Csak nem meghatározotL
évszakok után, hanem mindannyiszor, amikor megt rténik: a tava-
szi rijjásziiletés megismétlése. A vizek' foldek megnyílása, termé-
kenysége; a nemiség dráma: a napnakJ foldnek' égnek, vizeknek
drámája, ahogy megujulnak, foltámadnak a halálb l.
A szexualitás láthatatlan, mint l ,"n".EZt a porn is bizonyitja.
A pornoban nem láthatová válik a nemiség, hanem lefokozodik,
olyan lesz, mintha a megfoghatatlan láng helyett a megfoghat
hamut tartanánk tríznek.
Amint szerelmes vagyok, -u.nJ* Szeretkezés a szexuális kapcso-
lat: akk<rr elemi, spontán kivirágzása a szerelemnek. Nem is gondo-
lok a szeretkezésre' Ahogy versírás kozben sem gondolok arra,
hogy verset írok. A SzeretkezéSt akkor érzi testi kalandnak aZ el;"r_
ber, amikor nincs tobbrcíl szo, mint gyony rvágyr l, megkívánás-
rol'
{<
A szexuális kapcsolat annál kevesebbet ér, minél kevésbésikerul
egy ntínek meg egy férfinak eljutnia egymás kozpontjáig. Ami
viszont azt jelenti, hogy a szerelem és szeretkezés igazi lehet sége,
vagyis célja, hogy eddig a belstí kozpontig eljussunk. Át kell hatol-
nunk egymás foltileti lényén,hogy lénytink legmélyébe betcirhes-
siink. Ezért nincs sok értelme, ha ez a behatolás két ember kcizott
eleve személytelen, a szexualitás ilyenkor inkább szégyen, mert
kudarcot, zurzavatt jelent. A bels kozpont elérésekorviszont un_
nep, eksztázis, mámor, halál: a kozmikus korforgásba: egységbe
val visszatérés elvi1lano pillanata.
249
 A szexuális gytinyor szerelem nélktil: zcild, éretlen gyrim lcs; meg- nincs ideje. A gazda azt mondja neki: ,,Na, most folytascl vclct-t-t,
gondolatlanul, szrikségb l, kíváncsiságb l leszakíthatjuk, de sose
amit vele abbahagytál!'' A lány nem késik a válasszal: ,,Mit kcpzcl'
hasonlithato az éretthez.
nem Vagyon én kurva!'' ,,Akkor kifelé innen, futás!'' De míg a lány
a kapu felé igyekszik, kezében a szoknyájával, barátunk suttyomban
leakasztja a karikás ostort a pajtaajtor l. S mikor a lány már csak
nélrány méterre van a kaput l, j néhányszor teljes erejéb l oda-
Baudelaire a szexuális. gy nyor ierry.gerr.L a biin érzéséttartja,
mert szerinte a nemiségben a sátáni jut érvényre,hiszen a sátán
hussant aZ ostorral a meztelen fenekére. AZ ostor sudara vcircis
állati formákat vesz fol.
csíkokat hasít a védtelen, finom lárrybtírre.
,,Ez még nem volt elég'' - folytatja lelkes elbeszél nk. Másnap
reggel osszegytíjti néhány barátját, elmondja, mi trirtént, s hogy
Az igaz'hogy a szerelembe.r, J'""rrulitásban végre visszaléphe-
világossal, mikor szétnézettalucernában, ott találta a lány bugyiját.
"
ttink az ember el tti, homo sapiens elcítti, magával azonos vegeta- Ez adta az otletet. ,,Gyertek, iszunk a kocsmában egy kis pálinkát!''
tív, állati létbe, ezért szégyelljrik is magunkai, de miért volna ez
Beállítanak, ugy négyesben. A lány áll a pultnál. Barátunk kér egy
brín? Hacsak nem tartjuk a keresztényseg eredend biínrtjl sz lo
kcjr szilvát. A lány kiméri, folhajtiák. Aztán még egyet kér. Mikor
tanátaz állati létb l az enrberi létbe val átiérésemlékének,amikor,
mind a négyen megtorlik a szájukat az ital' után, el kapja a kabátja
illetve onnan nézve már az állati lét szégyennek, emberálattinak'
brínnek számít. Csakhogy ezze| az állati léttel sose szakíthattunk
al l a bugyit, ugy, hogy a tobbi legény is j l lássa: ,'Itt a fizetség,
remélem elég lesz?'' Azza\ odadobja a lánynak, néznek rá rtihogve.
teljesen! S t, a nosztalgiánk is megmaradt utána, és a szexualitás-
Az holtsápadtan, kétségbeesetten' porig a|ázva, sértve áll ott.
ban éppen az a fontos, eksztatikus' hogy ez az á|lati lét most már
Barátunk elismerést' egyetértéstvárva nevet ránk.
az emberi tudat szférájában jelenik meg. Micsoda ellentéteket szít-
va fol! Az ember igy az állatit is kénytelen két síkon átélni.
Mi alig tudjuk leplezni megrcikonyrjdéstinket. Teljes szívtinkkel
a lány mellett állunk" Meg is mondjuk: nagyon csunya dolgot
mtivelt szegénnyel. Barátunk nem nagyon érti szornyrilkodésunket.
A -Akkor énbennem az volt, tudjátok, hogy ha velem nem akar, akkor
brính djon. Ha a rnásik j volt neki, miért ne lehettem volna az én
szexualitás az a cs
leutnék Ezt vi szont'Hi :1',xT*ao;rrl*,r"T: ?i:;; [lTi] iS?'' ,,De azt Szerette, érzelmi kapcsolatban volt vele!'' - magyará-
igazi szerelem.
zom. A barátorn is azt mondja: ,,Ennél rosszabbat még nem mond-
* tál magadrol.''
Más társaságban talán elismerést atat eZ a val ban ,,férfias'' eset.
Sose éljiik át mi férfiak, amit a nclk: hogy beltil, benntink robbanjon
Pedig kétszeresen is elgondolkoztat : maga a szadizrnussal vegyes
a csoda, mikor szeretkezrink.
er szakosság, aztán a briszke ontudat, ami még évtizedek mulva is
t< változatlan.
.A. magam természetébol kiindulva, eddig keveset gondoltam arra
A szeretkezés cstlcsának pillanata azért potolhatatian, azért olyan a ,,hatalmi'' kulonbségre, ami férfiak és n k kozott szexuális dol-
nagy cél, azért boldogít, mert akkor zárul be az a kcir, mely az
gokban is érvényes:az er szakra, az alávetettségre. Ki tudja, hány
ember szuletésével kezdtídik, stít talán az akor, amely az ember
férj, élettárs van még ma is Magyarcrrszágon, aki csak ugy ,,használ-
kialakulásával kezd dik. ja'' a feleségét,n jét, amikor kedve szottyan? Valaki azt mondhat-
ná: a fiatalok már nem ilyenek. De én, sajnos, láttam egészen fiatal
értelmiségi férjet, akinek a felesége beviszi a lavort a szobába:
A szexualis machizm
lábáztatáshoz. Milyen lehet ennek a férjnek a szexuális kulturája?
ba rátunk, v al ami k o r :; H[lT
":;lll'#x*;: ff:;|,:iÍTJ]: Csak parancsol lehet. A maga lvezetét nézi, a másik nem szárnít
!9l megy haza. A pajtában a lucerna tetején ott találj-á legényét a semrnit. Társadalmunk még mindig a férfiuralmon alapszik, noha
falu kocsmárosának lányával. Mind a ketten meztelenek. Á t"ie"v
az egyenl ség, a kolcsonc!,s oromadás a szexuális kapcsolatnak is
elmenektil. A lány magára kapkodja a réklijét,a szoknyára már nélkrilozhetetlen foltétele.
250 251
 Szexuális forradalom. Olvasom az err l sz lo Hite-jelentést.
Miss n i ontudat teljessége érdekében,hogy a maszturbáci t ugyanugy
Hite, akit én er sen feministának sejtek, néhány a
-á''';;;i;i;gussat
egyÍitt kérd ívet tc!,ltetett ki t<ibb száz amerikal n vel. é|vezze egy n , mint a férfival val szeretkezést.
Voltai< t<oz- S a homoszexualitás, ha társadalmi méreteket olt?
ttik idtísebbek' fiatalabbak, egyedtilállok, férj ez"tr"t'.'yiráti
r'arur- Azt hiszem, ennek éppen ugy nem látjuk még a kovetkezményeit
ságban él k, hetero- és homoszexuálisok. A'jelentés
vár,ur.epp." a n k esetében, mint a férfiakéban. A szabadság megval sításának
szexuális forradalmat kívánja szolgálni, éivekkel
rur"" eszkozeként aligha lehetne kiiktatni a modern világb l akár a n k,
minden ujdonságot forradalomnak hívnat, mégis kíváncsi ".,;.i_,-"'ii.
vagyot, akár a férfiak homoszexualitását. Magamban csak att l félek: ezek-
hogy lehet forradalmat csinálni a nemi életben- s'a*a."l
Eppen a válaszban látom Miss Hite feminizmusát. " "or. ben a kapcsolatokban még tobb a visszaélés,az er szak, a félelem,
azt igyekszik bizonyítani a kapott válaszokbol, hogy a féltékenys ég és az er szak lehet sége, mint a férfiak és n k kozti
n '.Egyrészt
knek nincs szrikségtik férfiak ta az orgazrnushoz, másrészt
a viszonyokban. A homoszexuális n nek vagy férfinak nem eglr ,'sze-
hogy mivel a ncík nemi Szerve semmivel ie kisebb,
azt, xuális keresztje'' van, hanem kett . A tabuk, melyek ktilonleges
noha nem látszik akkorának, semmi ok a n i kis.bb;égi -i''t " ié.n"te, vonzalma miatt még krilon rámerednek, idegesebb , esetleg onz b_
ra. Voltaképpen ezekb l az étvekb l épril fol a nerii forr^aáalom
il;;;l.*,rr- bé s f leg kiszolgáItatottabbá teszik. A homoszexuális n vagy férfi
elmélete is' A kommentált válaszok a)t |átszanar. ul'o"vitar'i: kis szektában kénytelen élni. Ezeknek szukségképpen mindig na-
klitorális orgazmus er sebb, élesebb, intenzívebb, ."i"i"
a gyobb aZ Sszetart erejiik, de a kényszerit hajland ságuk is.
Hite szerint sok n "ági"au.. Végtil is ugy ítélhetjtik meg a homoszexualitás dilemmáját: meddig
fallikus uralomnak vége: 3zt ual.lj.a az Egyestilt Áttámotb*, togv u és mekkora szabadságot ad?
onkielégtiléssel nagyobb gyony rt-okoz-
hatnak maguknak, mint a szokásoi kozt'srilésiél.N De a leszbikusságra val buzdítás, mint ez Hite-ék programjáb l
í;yii;árro.sá- Szerintem érz dik, onmagában nem lehet igazi szexuális forrada-
col :.s erk<ilcsi alapot ad a krinyv a leszbikus t .gv'"a'-
nak cjromcit ad n knek is. Sok vá|aszérvel amellett' "p.'oiutuá" lom. Kiderti| az egész sor válaszbol is' Vannak n k, akik, láthatolag
barátntí j tikkel mennyivel folszabadultab ban''
r'o!y,i...t*i
'mint a kérd ívek célzatossága ellenében is, bevallják, hogy mégiscsak j
akármelyik onz férfinak alárendelve. ''o'.iir'.iiÉr.;if
-_----^-'-
' ggy másnemíi emberi lénnyel, egy férfival egytitt lenni' beszélgetni,
A szexuális forradalom, ha j l értelmezem, a sokféle szexuális kedveskedni s eljutni az orgazmusig. Nem hiszem, hogy Hite-nak
kielégulési forma tcirvényesítésébl áll. De még ennél is fontosabb, igaza volna abban, hogy a szexuális forradalmat kifejezetten férfiel-
hogy a n k megszabaduljanak attol a rogeszméI t' gyo''yá'i, lenesnek kéne elképzelnunk.
á'rgur- Még két dolog lepett meg és késztetett kételkedésre. Az egyik a
must' érzelmet csak férfipartnereikt l iemélhetne"Énr'ervátt uat-
ran maszturbáljanak, mondja Hite kisasszony, aludjanak egyritt szinlelés, a másik az esztétikum majdnem teljes hiánya az amerikai
másik fi.nom, tinzetlen n vel; aki pedig mégis-a .egí
a n k szexuális életében. Elég sokan válaszoltak ,,igen''_nel aÍÍaa
szerre fanyalodnék, és szabálysz ertien .'...ik.rrr" -oa-
"r""J; }e'n- kérdésre,hogy,'szokta-e színleln i az orgazmust?''. Magyarázatkép-
val, sose """tu*.t|it pen a n k azzal érvelnek, hogy nem Szeretnének a férjuknek, illetve
{el9jts9 megmagyaráznj az illet nek, hogy nem szorul rá:
más eszkozcik is rendelkezésére állnak, mint azlstoba fallosz, a partnertiknek csal dást okozni, ,,mikor annyira igyekszik sze-
férfitest izmossága, vonzo er teljessége és a ritmus, amivel
a gény''' Van olyan is, aki att l fél, hogyha frigidsége kidertil, a férje
a férfiak vagy élettársa otthagyja. Mások azt mondják, szcirnyen tetszik a
régen elkápráztatták a tudatlan n kei.
Ha ezekt l az érzésemszerint feminista tulzásoktol megszabadí- férfipartnereknek, ha uvoltéssel, nyogéssel' ájulási jelenetekkel
tom Hite_ék szexuális forradalmát, szerényebb, de me minoig eksztázisnak ttintetik fol az egyébkéntátlagos vagy kissé érdektelen
fontos dolgok derulnek ki számomra. Az egyik mégint szeretkezést. Rettent nagy sikerélménya hímnemtíeknek, ha alig
rr k'r.k tudják befogni a kéjt l horg no száját: nehogy az egész ház ossze-
a férfi akkal tel j es en egyenl rintudatuaknali, aktivit7."nr..'ul'
"r,"a r'"t"r
muaknak kell lennirik. Valoban ne higgyenek semmiféle férfimí-
- szaladjon a lármára. Ilyen fogásokkal er sebben magukhoz láncol-
toszban. S még abban se, hogy ha véletientil partner nélkul Áarad- hatják a krilonben htítlenked férfiakat, mint bármiféle eskudozés
nak, már le kell mondaniuk a nemi cir<imciki l is. A férfiak kicsikarásával vagy féltékenységidrámával.
régota Férfitársaim, ebb l tanuljunk!
ismerik az onkielégtilés modszerét: miért ne étjenek u"l. u-",;r.
Egyik nem esetében se bíínez' Még azt is elképzelhet nek ,u',o-
i.l Veszedelmes ,,ellenfeleink'' a n k: taktikusabbak, jobban kíván-
ják a biztonságot, mint mi. S f leg: ezerszeÍ mélyebben ismernek
252
253
 minket' mint mi tíket. Ók mindig tudják: mekkora a kozrjs gyclnyor-
ben az szinte elragadtatásunk. Figyelik, mennyir" uugy.'it figyel-
mesek, mennyit akarunk adni, s mennyit kapni. oe riit or s mib l
tudhatjuk mi, hogy az onkívtileti nyogés, lihegés nem házastársi
politika-e, hogy minél jobban imádjuk ot<et eJr tént magunkat?
M9rt ugye, aki ilyen kéjes rohamokat csal ki egy n b l, ui-egi.-
csak legény a hímek kozcjtt!
Az esztétikai szempont hiánya még kétked<íbbétesz.
L9het, hogy a kérd ívek nem adtak modot a n knek, hogy a test,
-''ep'.oge.ot,
a kifejezés, az egyiittlét, a beszélgetések, az érzelmek
mélységérl említésttegyenek válaszaikban. Mégis fotttin
ami számomra elválaszthatatlan a szerelemt l és a=szexualitást'_hogyl : á)
esztétikum alig-alig említ dik a vallomásokban. Lehet, hogy a két
civilizácio, az amerikai és az europai kozrjtt ekkora kril nbs1i van?
Lehet, hogy csak az amerikai n k pragmatikussága otlik a *r."-.rrr-
be, amikor olyan terméSzetes onkénteienséggel té-rnek ki a nemi élet
minden testi, anat miai részletére'de a szepség hatalmár l nem
beszélnek? Számomra mindenképpen egyoláalunak, torznak tet-
szik ilyenformán az amerikai n k _ go.'dolo*, a férfiak is így
'
gondolkodnak _ szexuális kulturája. Kétekedem és gyanakszom.
S fájlalom is, ha Amerikában val ban ennyire praktikris lett a szex,
vagyis szex lett. Gyíílolom ezt a szot. olyan árulkod je],e ez a
nyelvhasználatnak, mint mikor ember, férfi, n<í helyett azt mond-
ják: tirge, rirgince, pondr , veréb meg a tribbi.
A szexben valoban nem sok helye van a szépségnek. A szex
adásvételi rigylet, mondjuk a nemiség kommersz^fo'-aiu.
A Hite-jelentés tanusága szerint a szépségelragadtatottságának
legfoljebb kísércízenejellege lehet a,,.ie*rrális iorradalom"ban''.
Higgyek-e Hite kisasszonynak' hogy Amerikában ebbe az irányba
tartanak a dolgok? A magam élményébl és folfogásáb l ered en
szeretném megcáfolni ezt a beállítást. Ám csak akkor tehetném ezt
meg, ha megfelel adatok állnának rendelkezésemre aZ eur pai n k
és férfiak szexuális magatartásformáirol' Vagy ne tor djek Áz ad,a-
tokkal, a számokkal?- Hiszen én is eur pai-vagyok, a barátaim,
szerelmeim is azok. Ésnekik is éppen i'gv megval sult
modja a szexuális élmény,mint nekem.-Azt" '"ep*og hiszeri, leg]obb,
ebb l nem engedek, és a testiség elválasztását a szépségt'í, a pusz-
tán pragmatikus szexuális életet elszegényedésnek iekiit.-. Fé.fi-
és n társaimnak pedig azt mondom, Amerikában élnek, akár
itt Eur pában: a szépségnélkril nem"tai érdemes élni. Szeretkezni,
szerelmeskedni, szeretni se.
254
Ut sz
Az olvas leteszi e kcinyvet, melyet - nem kétséges - izgatott
várakozással vett kezébe. Hátha választ kap! Hátha a tanulmányko-
tet tud s szerzoi filoz fusok, pszichol gusok, ír k, szociol gusok
tudják s megoldják, megválaszolják mindannyiunk életénekegyik
létkérdését. Mi a szerelem? Mi ma a szerelem? Van-e jelene és f leg
jov je léttink lényegének, amelyre annyira vágyunk' amelyt l oly
sokat várunk, amelyben oly sokszor csalodunk?
Egyik els olvasoként - ut lag bevallhatom _, ugy látszik, a
legktinnyebbet: fehéret-feketét, igent-nemet, ítéleteketés igehirde-
téit, sz val valamiféle magas színvonalri,,tankcjnyvet'' reméltem;
melyet csak fel kell titni, mint mond juk a Kama'szutraÍ, és kidolgo-
zott, kiprobált, kultirrába épiilt, konnyebben-nehezebben elsajátít-
hat m dszerre lelhetek! A szerelem teliességénekmegvalosításába
engednek majd bepillantani a szerz k. Vagy ha nem, akkor egyér-
telmííen megválaszolják: a szerelem élete-utoélete miben és miért
nagyszerii, nélkrilozhetetlen, de mégis beteljesíthetetlen illuzi
csupán.
Ha magam is, mint, gondolom, más olvas is, egyértelmrí megol-
dásokat várt, mégsem tettem le hiányérzettel a konyvet! Sokkal
inkább izgalommal, sokfajta indulattal' magamban vitázva vagy
egyetértve szerz kkel és álláspontokkal.
A szerelemmel kapcsolatos, oly ellentétes gondolatok, szempon-
ha tok, a kiilonboz írásokbol árado, egymásnak is feszul indulatok
végiil is hallatlanul érdekes szellemi ka|andot jelentettek. Kihívá-
solira kellett válaszolnom. Saját gondolataimat, érzelmeimet és
indulataimat szembesítenem aZ olvasottakkal! A kotet egyik legna-
gyobb erényének éppen ezért sokarcuságát, ellentmondásosságát,
á kimondatlan, de az olvaso számára jol érzékelheto,nézetek kozotti
konfliktusokat tartom. Ez a munka feln ttnek tartja olvas ját. Gon-
dolkod feln ttnek, aki ha vágyik is receptre, mégsem igazán etre
255
 van Sztiksége. F{anem arra a bizonyosságra, hogy még egy olyany-
nyira mindenki által ,,ismcrt'', megélt émberiiiszoiy.Zi, mint a
szcrclcm : hányfélcképpen lehet beszélni, ét ezni, gondott<odni!
lirrgcm végtil elmélytiltebb gondolkodásra és aienyémt l eltér
nézetek iránti megértésre serkentett e tanulmányok olvasás a. Ezt
kívánom az olvas nak is.
Ha ellentmondásra ingerelt is, mégis, nem kell-e elgondolkod-
lom sokak tapasztalata alapján - azon) amit Foldé.'yl n' Lászlo
ír arr ' l, hogy a vágy do szerelem végs soron a semmivel kcjt
jegyességet? Vagy hogy ami a szerelem ié''yege,
a kicserélhetetlen-
abszolut egyszeriség: az anonim potÁari világban csak avilág
'9F,^? jclhet létre,
ellenére és a világba val bevezetése ép'pen megsztinte-
téséreirányul? Foldényi szerint ,,az egyenrangusag meg eláéletileg
sem képzelhet el, hiszen a test kul<inboz sége eleíe kudarcra
ítéli''.A szerelem tárgya - felfogása szerint _.'é- is létezik, csak
mint mozgás. A szerelmes a másiknak saját képéreformált ,árgyu.
A szerelem megvalosíthatatlanságának végs érve szerint maga a
biologikum) maga a tesÍ .az akadály.,,Lelki egyesulés nem jcihet
létre két testben.'' El kell gondolkodnom érvelésenakkor is, ha nem
kell feltétlentil elfogadnom. Nem legyinthetek, hiszen t"_
pasztalat mutatja, hogy a szerelemben a szerelmesek "''''yi egymást
,,tárgyként'' is használhatják.
De éppen a kotet más esszéi hívják vitára Foldényit. Hermann,
Radn ti vagy Ancsel Évanem tartják tirok fátumrrák, .r.* u ,..a
bcirttinlétébl magyarázzák a szerelem kudarcait. uasr.epp a.ter-
1relik' magyatázzák a mai ember ,,alkalmatlanságát''. f'8rténeti
létében vizsgálják. Társadalomban, kulturában érteim eziu ii égyen
legintimebb' legsajátabb szenvedélyét'a szerelmet.
Fleves vita résztvev jeként olvastam a kcitetet. F<ildényi számáta
a kolcs nosség nem létezik' Nekem kell a szerelem
_' a másik tárgy csupán! E tapasztalati - nézlte szerint
tényt, a szerelmes tárgyként
t<irtén használatát mások sern vitatják. De olyan t<!rté''etái te.-
méknek tekintik ezt, ahol maga a világ tárgyiasult. É,
ember eltárgyiasulását nem tekintik oroknek, éppen ezért -.rt ""
adnak
sanszot a szerelemnek.
Magával ragado írásában, a Fellini-filmek elemzésében Fellini-
vel egyritt utasítja el az elidegenedett szerelmet, a másik
-Els ,,bekebele-
tárggyá'degradálását Radn ti Sándor.
"9.'::"'mintha Szilágyi Ákos pil n"..u ,így
ttínik, és Foldényi F. Lászl válami hasonl t
T9Ldul"; Majd mintha Varga Csaba írása éppen kézfogásra hívná
Akost. Mit tud kezdeni a szerelem valosága á val ságos
'ztlagyibeteljesulhet-e a vágyszerelem? Mi az u,rt.rri'ik.rrubb:
léttel,
a lét
tárgyiassági formáiban megtestestil ember, vagy az elvont, a tu-
256
datszertí, a lehet ség'lét,az álomlét? A val ságos lét, írja Szilágyi
Ákos, tárgyias, tevékeny modon, folyamatként, torténeti levésk nt,
az anyagi lét tárgyiassági formáiban megtestesiil ember. A val -
ság-nélkuli lét elvont, tudatszerlíJ lehet ség-lét,álomlét, gondolat-
lét' A modern társadalmakban, itja, aval ságos és a valoság-nélki.ili
lét kozott szakadék van. A val ság-nélktili ttínik emberinek, létsze-
rtínek. Szilágyi számára minden szellemlét, álomlét autentikusabb,
mint a mai elidegentilt val ság.
Nincs talán, aki az áloméletet, a vágyvilágot ne élte volna át a
szerelemben? ÉsVarga Csaba dobbent rá arca azigazságra is, hogy
a vágyszerelmet) a fantáziát legtobbszor nem éri el a megval sult,
a beteljesult Szerelem.' De rajtakapom magam írása olvasása koz-
ben, hogy oriilok felismerésének: a képzelet nemcsak része életem-
nek, hanem egyik legnagyobb lehet sége, végtelen lehet<íségeaz
emberi teljesítménynek,az én emberként val tel|esítményének.
Hiszen a képzelet _ és ezt már Varga Csaba ,,ellenére'' mondom
_ kcjzelebb vihet a szerelem teljesebb megval sításárlroz is. Ha a
képzelet, a vágy a szerelem teljességétigényli: maga a megval su-
lás, ha a képzelettel szemben ,,alulmarad'' is, a vágyottat kozelíti.
Maga avágy,maga a képzelet _ mint ahogy a megval sulás miként-
je is - sajátosan emberi, és így a társadalmi, torténeti ember teljesít-
ménye. Úgy, ahogy ezt Buda Béla, Mérei Ferenc, Hermann István,
Ancsel Évaírásai kimondják vagy legalább sugallják.
Szilágyi Ákos írásának utolso mondatai is a szerelem megval su-
lásának feltételeir l és nem feltétlen elutasításár l sz lnak. Ezzel
egyben a lehet ség hitér l. Ha megteremt dnek ezek a feltételek'
irja, az auton m lét, az emberi szubjektum és tárgy viszonyábol, és
elmélytilhetnek a szubjektum és szubjektum kapcsolatává. Akkor
nem rekednek meg a val ság-nélktili lét fokán, ha a szerelmesek
képesek szubjektumként igenelni és elsajátítani egymást. Am ez
még csak elvont lehet ség. Gondolom, igaza van.
Ezekben az írásokban kifejez dik, és miért éppen a szerelemmel,
az ember életélményénekegyik legfontosabbikáVal kapcsolatban ne
gondolkodok eltér felfogása a világrol és benne
mutatkozna meg e
az emberi kapcsolatok lehet ségérl? Pontos megfogalmazásban
ugyan csak Kamarás István fiatalok koz<ltt végzett empirikus vizs-
gálatáb l tudjuk meg, hogy a társadalmi hovatartozás vagy éppen
a vallásos meggy z dés a szerelemmel kapcsolatban is eltér nor-
mákat' célokat, vágyakat, elképzelt lehet ségeket alakít.
A kotet tanulmányait is kulonboz világnézetu szetz k írták.
Úgy ttínii< számomra, hogy a ,,hites emberek'' hisznek még a szere-
lcm jelenében. A vallás nélktili ,,hivcík'' legalább a szerelem iov jé-
ben. Es mert eZ ut bbiak kozé sorolom magam) j lesett ugyan
257
 olvasnom Nyíri Tamás humánummal és a humánum vágyával
teljes írását, cikke olvasása kozben mégis az ,,ellentáborba'' Íertil-
lem - bizonyos kérdésekben. Azok kozé a szerz k kozé, akik egy
képzeletbeli kerekasztal-vitában tisztelettel vennék tudomásil'
hogy Nyíri Tamás nem azonosul az egyházatyákkal. Hogy a Szere_
lem lényegi mozzanatának tartja a szexualitást' s t mint íija: ,,j val
ttibb szexuális jelenség h.atja át élettinket, mint amennyii naivitá-
sunkban annak vélunk. Élettinkminden pontián elvilej ott van az
erotika.'' Ugyanakkor Nyíri Tamás a Bibliát, a keresztény tanítást
Aquin i Tamással azonosítja, mert maga Aquin i Tam-ás filozo-
fráját' világképét el tudja fogadni. A ktitet szeiz inek tcibbsége ott
til a képzeletbeli kerek asztalnál, és amellett érvel, hogy a kJresz-
ténységgyakorlatában jelenik meg a biinos szerelem, hogy u
''.rr-
vedés, a kísértésnegatívan hatja át a keresztény kultrirát. S t azzal'
hogy a kereszténységaz érzékités a szerelmet kizárta egymásb l és
szembeállította; maga a kereszténységhozta létre az érzekiségprin-
cípiumát. Es mint Szilágyi Ákos megfo galmazza:mihelyt az"éizéki-
ség a szellem világáb l kizárva, princípiumként tételézdik, egy-
szersmind csábításként mutatkozik' A kereszténység onmagán kí_
vril tudja a csábítás mozzanatát, és csak mint kísértéJtjeleníii meg.
Don Juan, a csábít - kíván' a kívánság kielégulésétélvezi, ha ezt
kiélvezte, uj tárgyat keres. A sz hatalmával Don Juan nem iendel-
kezik. Don Juan másik jellemz<íje: állhatatlans ága. Ez az á|lhatat-
lanság minden ér2ékiszerelemre jellemz . Az abszolutummá vált
érzékiszerelem csak a pillanatban létezik. Nem ismerheti
- írja
Szilágyi - a ielki szerelem nyugtalanságát, kétségeit. Ésnem ismeri,
tegyrik hozzá, a tart sságot, a pillanaton trili létezéstsem.
A tanulmányok, esszék másik nagy kérdéskore éppen a ,,tirlélés''
lehet ségeit bizonyítja, igenli vagy zárja ki.
Erzékiség vagy lelki szerelem, érzékiségés lelki szerelem, a szere-
lem min<jségi megujulásának lehetcísége, a szerelem érzékiségenés
erotikán tuli más cisszetev i is foglalkoztatják a szerz ket. ,,Ai igazi
kimunkált, egymáshoz illeszked szerelem ritka, olyan ritka, mint
az igazi mrívészialkotás. Nem is jcln létre, szétfoszlik, mintha
értelmetlen lenne'' . . . ,,A szerelem hiánycikk, az vatossá g, abizal-
matlanság, a gyanakvás az általános magatartás része'' - írja Mérei
Ferenc nemcsak tud s pszichologusként, hanem mint írása sejteni
engedi, ért és ,,cirok szerelmesként''. A szerelem tehát kimunkált
alkotás. Ésmint Gyokcissy Endre megfogalmazza' aZ er sz a testi
szerelem lelki oldala, ez a lelki oldal teszi a Szexust emberivé, ez
tartja frissen, hogy ne legyen unottá.
Foga|mazzuk tovább Gyokossy Endrét! Tudjuk, aZ unottság' aZ
unalom megrlli a szerelmet. Ma, folytatja Gyokossy, a szexusban
258
mindinkább éppen ez az er sz válik idegenné. Harnradik cs clcrl-
gedhetetlen elemnek a baráti, a szociális szeretetet tartja. Azt n
bizonyosságot, hogy a másikra mindig támaszkodhatom. Ijnclkirl
meggyoz dése. szerint minden párkapcsolat onmagába zárt, pártls
onzes. Es Vegul egyediil nála ,,szo|al meg'' az Agapé, az értékelés
nélkuli *"e..iet fontossága. Pontosabban e fontosság kimondatla-
nul Kamarás István szerelemfelfogásában is ott van. Kultlnben
nem kérdezte volna a fiatalokat arrol a szerelemr l' mely kibírja a
változás val ságát. Nem firtatta volna azL aníriÍGyokossy Endre a
szerelem egyik1ényegeként fogalmaz meg: a szerelem teherbírását.
Azaz a Mérei-félealkot szerelmet.
Mindez azonban nem ugyanaz,mintamit talán tul kizár lagosan
fogalmaz Nyíri Tamás, és ami éppen ezért megval síthatatlannak
is irínit< számomra. Egyetértek Nyíri Tamással abban, hogy a sze-
relem talán egyik legigazibb lényege, hogy nem szégyenkezunk
feltárni testtinket-lelktinket cinmagunk és a másik megismerésére.
A Biblia gyonyorii szavát idézi fel ezze| irásában. ,,Imé az ember
olyanná Éitml.,t mi koziilunk .gy, j t és gonoszt tudván.'' És
miután kiktildé ket az Éden kertjéb l, ,,azután ismeré Adáo' az o
feleségét Évát''. J zsef az Új Testamentum igéi szerint' bár fefesé-
gét mágáhozvevé,,,nem ismeré tít míg meg nem szi|é az els szri-
lcitt fiát''.
A bibliai szohasználatban - ahogy én értem - amegismerés csodá-
latosan szép és sokértelmiíkifejezése je|zi a szerelmet. A szexuális
kapcsolat, a szerelem teljessé válása és a megismerés folyamata
váiik egységgée lélektanilag hallatlanul pontos és árnyalt megfogal-
mazásban. Talán éppen az si bolcsesség talált rá a szerelem egyet-
len szoban pontosan megfogalmazhato tartalmára és tartamára?
A szerelem a megismerés, az ismeretlen felfedezésének,a csodál-
kozásnak izga]1ma,szenvedélye, kockázatal titokzatossága, fé|elme.
Az egytitteJfelfedezés nagyszertísége, a megismerés lehet sége és
leheteilensé ge. Az utkeresés probálkozása. Az ismeretlen varázsla-
ta, a zárÍ ajt k kinyitása, a belépés,a behatolás a szerelem tartomá-
nya. Talán a kapcsolatnak az'az ideje_id tartama is az, ameddig a
megismerés oromei és kínjai iellemzik leginkább a kapcsolatot.
Ámit szerelemnek hisztink, amire a másikhoz valo viszonyunk
egészétépíteniakarjuk, lehet, hogy egy szakasza, de lehet hosszan
tart és meghosszabbíthat ideje is n és férfi kapcsolatának. T 'ehet,
hogy az egymás keresésének, fel- és megismerésének, a hangoknak,
illa-tbknak, mosolyoknak, s írásoknak' dtihoknek, s imo gatásoknak és
utéseknek, el- és odafordulásoknak, gesztusoknak és gondolatok-
nak, testnek és léleknek felfedez litja - mindaz, amit szerelem
sz val illetiink?
259
 *.Ésez csak egyszer torténhet velrink az életben? Nyilván nem!
Ebben van vitám Nyiri Tamással. Hiszen igazavan,"-iko. aztirja,
hogy a szexualitás sikeres formájában mináig partneri viszony is a
szerelmi kapcsolat. De. nem hiszem, hogy ,"r t" ember az ember,
ami ta ismeri a házasság intézményét".Áztsem, hogy ,,a szerelem
-a.ru,
akkor éri el teljes kiforottságát, ha mindkét fél hajlaiá
hogy
emberségtikben és minden id kre elkotelezzék egymást''. ,,Csak
egyet tudok szerelemmel szeretni. Aki ennek az ellJnkez jét áttitja,
az szerelmi analfabéta.''
Buda Béla arra tanít, hogy a szerelmet is tanulni kell. Azt írja:
,'Néhány, progresszíve-'egyre magasabb foku k<ilcsonc!,sséget és
egyre nagyobb val di alkalmazkodást tartalmaz szerelmi ka=pcso-
lat kell ahhoz, hogy valaki éretten szerelmes lehessen, és e^rre a
szerelemre párkapcsolatot, házasságot építsen.'' A ttibbszor megélt
szerelem ebben a felfogásban - sokunk tapasztalata szerint éreité,
-
feln tté teheti az embert. Mihez kezdjtink életrink tcibb szerelmé-
vel, ha ott á1l a tilalomfa: aZ ,,egyszer lehettink igazánszetelmesek''
ilhizi ja?
Végtil ebben az utoszoban - korántsem utolso szoként _ hadd
írjam le, mint mindenki ebben a k<inyvben, a saját ,,mániámat'' is.
FIa nem hiszek is az egyetlen szerelembten, nem hiszem, hogy a
szerelem szrikségképpen mrílik el, és mint minden megismerest,
mint minden felfedezést, ezt is a használatbavétel, a rutiri, a mono-
t nia koveti' VagY a felejtés, a tirlhaladás ketl hogy kciu.r*". Sokszor
éltrik meg és látjuk magunk korril a használat ávételt, a rutint, a
megszokást' az elmrilást. De hogy tcirvényszeríílenne, nem hiszem!
Két Radnoti*vers részletévelpr bálom továbbgondolni azt, hogy
mik a továbbél szerelem esélvei?
S mint téli ablak t krén
a j zan jég z;iraga
airulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is rzrjm mar szíaemben,
s bordaid szép iaét is
oly hiia sen csodalom,
mint aki megpihent m r
ily lélekz csodakon.
Es mégis dlmaimban
260
?;:#' :;íí,!Íii#"*
szorítlak száz karomban.
(Radn ti Mikl s: Rejtettelek)
megismerés, a felfedezés megtortént tehát. A gesztusok, a
A
mozdulatok' a test szépségefelfedték titkukat. A j zanság, a híívos-
ség jelz i mégsem a kiábrándulást, a befejezettséget, hanem a mássá
vált uj min séget mutatják. Ésebben a mássá vált uj kapcsolatban,
a megpihenés, egy rijfajta szépség virulásában johet létre a minde-
nekel tt ov olelés!
Másik versében e szerelmi átlényegulés miértjéhezés mikéntjé-
hez vezeÍ:
Szerelme egyre egyszertibb és szemében
már nincs félelem,
figyeli munkad, mosolyog és hangja sem
hallik, ugy r)riil, ha napodon TJers terern...
(Radn ti Miklos: Szerelmesuers az Istenhegyen)
A szerelem ujfajta mélységetés min séget kaphat. Az osszetart ,
a másikra figyel , a másikkal szolidáris' éppen mert a másik rezdii-
l seit ért , a másiknak segíteni tudo és akaro szerelemmé válhat.
Az ismeret, az igazodás, a másikra figyelés, a másikra támaszko-
dás lehet, kevésbé izgalmas, mint a megismerés fergeteges élménye'
De talán mélyebb és mindenképpen más korszak kovetkezhet a
kapcsolat els , ,,Szerelmes'' szakasza után. Akkor, ha van képessé-
grink, illetve lehet ségrink a változásra. Önmagunk megujítására.
Ha van képességiinkés lehet ségtink minden ujonnan megélt és
részrinkkévált élmény_ orom és megprobáltatás _ befogadására,
azaz kilépésre a megszokottbol, a rutinb l. Mindez ujb l kiválthat-
ja a megismerés vágyát a másikb l. Ha holnap nem ugyanaz va-
gyok, aki tegnap voltam, ez a szerelem ujbol fellobban , uj peri -
dusát hozhatja. A képesség a változásra, a meguiulásra _ más m -
don, mint a kezdetekkor - ujbol él szerelmet teremthet.
A szerelemh ezta|án soha nem fríz dott annyi illuzio, mint napiat
inkban. Mégis a valoságban talán gyorsabban devalvál dik, mint
valaha. Elvárjuk t le, hogy megoldja a kapcsolat minden konfliktu-
sát. S t: az é|etminden konfliktusát. Tulsegítsen minden nyomasz-
t terhen. Az clsszeszokás, a másféleség, a ftiggetlenség igénye' az
egymásnak fesziil ellentétes célok, akaratok és vágyak buktat i az
egyuttéléshétf jén mutatiák meg magukat akár házasságban, akár
bármiféle tart s kapcsolatban. A szerelem igen sokszor megbukik
26t
a hétftíkvizsgáján. Pedig egyszer volt vagy akárhány szerelmunk
élménye:emberi létrink és egyéni életunk mitol giája' létmagyará-
zata is. Létrink magy at ázata, ho gy szerelemre sziiletttink kétnemií-
nek. Hogy a találkozás: tudás, hogy a találkozás a boldogság' az
emberiség szuletésénekmítosza szerint akár az Isten akaratábol, de
az Istennel szemben is megéri a kitízetést,a fold benépesítését,a
jciv megteremtését.
De a kétnemtís g egymásrautaltsága a szerelemben nemcsak az
egész emberiségre vonatkoztatott mítoszban jelenik meg' hanem az
egyes ember is megteremti, saját maga számára, szerelmei magya-
tázatát-mitoszait. Sikeres és sikertelen szerelmeink egyaránt értel-
mezést nyernek, kiegésztilnek. Megtortént vagy meg nem tortént
hangulatokka, helyzetekkel, szerepl kkel népestilnek be. Mitikussá
teljesedve: választásokat, viselkedést magyaráznak' Igazolnak vagy
tagadnak. A megélt szerelem) ha multtá vált is már: az tinértékelés,
az tinbecsiilés - vagy éppen, ha nem tudott átlényegrilni -, a létre
valo képtelenség szégyeneként éptilhet be egyéni létezéstink értel-
mezésébe.
Hiszek abban, hogy a szerelem nem hal meg megval sulása
pillanatában. Reménykedem a szerelem átlényegtilésének,jov jé-
nek' ujb li fe|izzásának lehet ségében.
Ehhez azonban a Szerelem olyan kcizossége kellene, amelyben
saját céljaim megvalosítása nem a másik kárára_terhére tcirténik.
A szerelem olyan kcizosségét remélem, ahol egyszerre érvényestil-
het individualitás és szolidaritás. A másik sikere, a másik
',verse''
feletti orcim. Hogy ez érvényesulhessen) ismernem kell magam, de
a ríásik rezdtiléseit is. Mindkét fél számára avá|tozás, a megujulás
lehet sége jelenthetne legalább feltételt, keretet nemcsak a sokréttí
és mélységríkapcsolatra, de néha talán a szerelem ujjászuletésé-
re is.
Mindez lehet utopia! Hiányoznakhozzá a társadalmi, kcirnyezeti,
emberi feltételek. Ésnem utols sorban a kultura: a szerelem kultu-
rája. Utopiákra azonban mindig is sztikség volt' E tanulmánykotet
olyan sokfajta szempontot ad, oly sok minden ujragondolását srir-
getiJ hogy aZ utopiának is helye lehet benne.

H. Sas Judit