üres üres

üres üres
 Az elsősegélynyújtás alapjai

Tisztelt Olvasó!

A Magyar Vöröskereszt 1881 óta az emberi élet és egész-

ség védelmét, az emberi szenvedés enyhítését tekinti leg-
fontosabb feladatának. Ennek megfelelően a kezdetektől
fogva kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az elsősegély-
nyújtás oktatásának és népszerűsítésének.

Az elmúlt tíz évben mintegy egymillió ember vizsgázott el-

nyomdai adatok sősegélynyújtásból a Magyar Vöröskeresztnél. Tanfolya-
maink száma évente a kétezret is meghaladja. A fenti
elveket a mindennapok során is igyekszünk gyakorlatba ül-
tetni: önkéntes elsősegélynyújtóink – kiegészítve a men-
tők tevékenységét – számos rendezvényen megtalálhatók,
a nagy nyári fesztiváloktól a falunapokig, 2007-től pedig a
balatoni strandokon is jelen vagyunk.

A Magyar Vöröskereszt most egy saját kiadású tankönyv

segítségével igyekszik közzétenni az elsősegélynyújtással
kapcsolatos alapvető ismereteket. Magyarországon jelen-
leg igen magas a halállal vagy súlyos egészségkároso-
dással végződő balesetek és rosszullétek száma, ám ezek
a következmények időben történő, megfelelő segítség-
nyújtás esetén megelőzhetők vagy enyhíthetők lennének.
Ezért nagyon fontos, hogy hazánkban minél magasabb le-
gyen azoknak a száma, akik szükség esetén alkalmasak
arra, hogy gyors és szakszerű segítséget nyújtsanak a baj-
bajutottaknak, még az orvosi segítség érkezése előtt.

Arra biztatnék minden kedves Olvasót, hogy vészhelyzet-

ben bátran használja a Magyar Vöröskereszt elsősegély-
tankönyvéből elsajátított tudását. Életünk során
mindannyian lehetünk bajbajutottak. Csak rajtunk múlik,
hogy adott esetben segítségnyújtóként is képesek leszünk-
e megállni a helyünket.

Habsburg György
a Magyar Vöröskereszt elnöke

7
 Az elsősegélynyújtás alapjai

tartalom
tartalom

8 9
 Az elsősegélynyújtás alapjai

tartalom tartalom

10 11

1. BEVEZETÉS
bajba került embernek nyújtott
A segítség egyike a legelvárhatóbb
emberi cselekedeteknek. Az egész-
ségügyi elsősegélynyújtáshoz szük-
séges tudás elsajátítása mindenki
számára lehetővé teszi ezeknek az is-
mereteknek a szükségszerű alkalma-
zását. A mentők nem tudnak minden
baleseti helyszínre az adott szituáció-
nak megfelelő gyorsasággal kiér-
kezni, ezért rendkívül fontos, hogy
már a szakellátás érkezése előtt első-
segélyben részesítsék a bajbajutottakat
Az elsősegélynyújtás alapvető céljai:
• megmenteni az életet;
• megakadályozni a további egész-
ségkárosodást;
• elősegíteni a gyógyulást.
Ez a könyv – a fenti célok figye-
lembe vételével – a leggyakrabban
előforduló esetek felismeréséhez és
ellátásához kíván megfelelő ismere-
teket biztosítani.
Hangsúlyozni kell, hogy aki elsőse-
gélynyújtásra vállalkozik, annak min-
dig a legjobb tudásának megfelelően
kell eljárnia. Igazán csak az tud segí-
teni, aki jól megtanulta a segélynyújtói
eljárásokat. A szabályok betartásával,
valamint a szakszerű beavatkozással
el lehet kerülni, hogy ártsunk a bajba-
jutottnak.
12
Hogyan használja a könyvet
tosan mellőztük a hibásnak tartott lé- után képes az ember. Elsősegély-
pések tiltását és magyarázatát. A ki-
advány a legkorszerűbb elveket
mutatja be és alkalmazza.
nyújtásra is az képes, aki a szüksé-
ges lépéseket begyakorolja. A könyv
nem alternatívája, csupán alapja
A könyv remélhetően jó elméleti ezeknek a gyakorlatoknak. Vegyen
Az elsősegélynyújtói tevékenység alapot nyújt az elsősegélynyújtó lé- részt Ön is szervezett elsősegély-
során mindig csak annyit kell tenni,
amennyit a feladat megkíván. Ez je-
pések gyakorlásához. Írni, kerékpá-
rozni, úszni is csak kellő gyakorlat
nyújtás gyakorlaton!
lenti a legnagyobb biztonságot a baj-
bajutott és az elsősegélynyújtó
számára is. VÁLJÉK ÖNBŐL IS JÓ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ!
Ellátás közben mindig a legsúlyo-
sabb veszély, ártalom kezelése az el-
sődleges. Aki ennek szellemében
HOGYAN
cselekszik, mindig megtalálja a he-
lyes cselekvési sorrendet.
A könyv elméleti alapját az Európai
2. HASZNÁLJA A KÖNYVET
Elsősegélynyújtó Bizottság és az
Amerikai Szívtársaság által kiadott
legmodernebb irányelvek adják. A ki-
adványba természetesen a magyar
szakmai szervezetek által megfogal-
mazott kiegészítések is beépítésre
kerültek.
Szerkezete, tagolása révén a
könyv egyszerre több szintet igyek-
szik leírni. Így az is megtalálhatja a
számára legfontosabbakat, aki csu-
pán elemi fokon képes segítséget
nyújtani, és az is, aki adott esetben
magas színvonalon szeretné tenni
mindezt.
Egy-egy elsősegélyt igénylő ese-
mény ellátásában több megoldási
forma is leírásra kerül. Válassza a tu-
dásának és az adott helyzetnek meg-
felelőt! Az ellátás leírásában tuda-
13
 Elsősegélynyújtás

3. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

baleset vagy a hirtelen kialakuló egészségkárosodás gyakran igényel sürgős

A orvosi segítséget. Az orvos/szaksegély megérkezéséig azonban értékes idő
vész el, amelyet az eseményt észlelő segélynyújtó beavatkozása révén tud csök-
kenteni.
Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet a baleset ész-
lelője vagy maga az áldozat – a végleges szakellátás megkezdése előtt – a hir-
telen egészségkárosodás elhárítása és az állapot további romlásának
feltartóztatása érdekében végez.

Ahhoz, hogy valaki képessé váljon jól elsősegélyt nyújtani, meg kell tanulnia:
• az alapvető viselkedési szabályokat baleseti helyzetben;
• felismerni a lényeges jeleket, tüneteket;
• megfelelő módon segítséget hívni;
• szakszerűen végrehajtani a szükséges elsősegélynyújtást.

Az elsősegélynyújtónak nem kell egészségügyi szakemberré válnia, csupán a

mindenkitől elvárható, alapvető ismereteket kell megszereznie. Az ismeretek fris-
sítése, újratanulása biztosítékot nyújt a már megszerzett tudás készségszintű al-
kalmazására, a szabályos, gyors segélynyújtásra.

14 15

AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
LÁNCOLATA
elsősegély
segélyhívás
azonnali
teendők
z elsősegélynyújtás egy folyamat
A része, amelynek során a segély-
nyújtót – az egyéni felelősségérzetre
építve – felkészítik a szükséges tenni-
valók elvégzésére. Fontos, hogy az el-
sősegélynyújtó tudja: nincs egyedül, a
munkáját segítik a mentők, az egész-
ségügyi szakdolgozók.
A segélynyújtás több elemből áll
össze. A laikusnak számító személy a
baj jellegének, a bajbajutott tüneteinek
felismerésével, a pontos segélyhívással,
a tudásának megfelelő segélynyújtással
képes segíteni embertársán. A könyv fe-
jezeteiben Ön megtalálja, hogy egyes
esetekben milyen elsősegélynyújtási
16
kórháziellátás
mentőellátás
1. ábra
lépéseket kell alkalmaznia. Jegyezze
meg, hogy a baj felismerhető, a pontos
segélyhívás pedig mindig elvégezhető.
Tanulja meg, hogy mikor és hogyan
tud segítséget kérni.
Az elsősegélynyújtás nem jelenti a
beteg végleges gyógyulását, pusztán
lehetőséget teremt a szaksegély haté-
konyabb munkájához. Tudásával Ön is
képes lesz elkezdeni a segélynyújtást.
Az ember nem mindenható, a se-
gélynyújtó munkája is végződhet ku-
darccal. A legjobb segélynyújtás ellenére
is meghalhat az áldozat, ha a sérülése,
megbetegedése nagyon súlyos.
ALAPVETŐ SZABÁLYOK
AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSBAN
A STRESSZ LEKÜZDÉSE
A baleset, a gyorsan kialakuló
egészségkárosodás általában ijedtsé-
get vált ki az emberekből. Az esemény
látványa, a bajbajutott panaszai, tüne-
tei a megdöbbenés mellett a segítsé-
gadás igényét is kiváltják a szemta-
núból. A keletkezett izgalmi állapot
azonban gátja lehet a helyes gondol-
kodásnak, a céltudatos cselekvésnek.
A BALESET HELYSZÍNÉN URALJA ÉRZÉSEIT
Az elsősegélynyújtó talán legnehe-
zebb feladata leküzdeni az emberi ér-
zéseket, érzelmi reakciókat a se-
gélynyújtás érdekében.
Próbáljon érthetően, ha kell, a kör-
Elsősegélynyújtás
A stressz okozta reakciók kapkodás-
hoz, türelmetlenséghez, a környezettel
szembeni indulatokhoz, az elsősegély-
nyújtás elmaradásához vezethetnek.
Egyesekben baleset élménye órá-
kig, napokig tartó lelki zavart okoz.
Ilyenkor a negatív érzések, panaszok
feloldása érdekében kérjen tanácsot
szakembertől!
nyezet számára hangosan beszélni.
Vonjon be másokat is az ellátásba,
ezzel is növelve a saját nyugalmát. A
lassú, érthető beszéd a többieket is
megnyugtatja, és együttműködésre
készteti. Kérje meg a segítségnyújtás-
ban részt nem vevő szemlélőket, hogy
lépjenek hátrébb, adjanak teret a
munkához (2.ábra).
2. ábra
Környezet bevonása a segélynyújtásba
17

A pánik mellett a látványtól, sza-
goktól való irtózás élménye a segély-
nyújtást bevallottan a leggyakrabban
akadályozó érzés. Amennyiben bizto-
san tudja magáról, hogy ilyen helyzet-
ben képtelen helytállni, hívjon se-
gítséget.
A szülők általános érzelmi reakci-
ója, hogy a leesett, megsérült gyer-
meket azonnal felkapják, és ezzel
önkéntelenül is oltalmazni próbálják.
Gyermeke érdekében legyen körülte-
3. ábra
Balesetes gyermek észlelése
Előfordul, hogy a segélynyújtó mun-
káját a nézelődők közül valaki bírálja,
megzavarja. Ez komoly zavart kelthet
az amúgy is ijedt, kevéssé gyakorlott,
de jó szándékú segélynyújtó munká-
jában. Kérje meg a kritizálót, hogy se-
gítsen a további munkában. Ön, aki
ezt a könyvet megtanulta, és a gya-
18
kintő! A magasról (pl. emeletes ágy
felső részéről) leesett, egyéb módon
megsérült gyermeket ne mozdítsa el
azonnal. Szeretettel fordulva feléje,
először vegye számba a lehetséges,
vagy valós sérüléseket, és ha a hely-
zet azt kívánja, ne mozdítsa el a talált
pozícióból. Amennyiben a gyermek
önmaga jól mozog és panaszai sin-
csenek, akkor emelje fel magához
(3. ábra).
korlatokon részt vett, baleseti helyzet-
ben ajánlja fel segítségét a már első-
segélyt adó személynek.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy
vajon felelősségre vonhatják-e az el-
sősegélynyújtót a baleseti helyzetben
esetleg elkövetett hibáiért. A gyakorlat
azt mutatja, hogy a „jó szamaritánius”
elvét követő segélynyújtót semmilyen
jogi következmény nem fenyegeti.
Fontos azonban, hogy a cél elérése
érdekében Ön a tudása szerinti lehető
legjobb elsősegélyt nyújtsa! Fogadja
el, hogy a lehetőségei, tudása szerint
ADJON PSZICHÉS TÁMOGATÁST A BAJBAJUTOTTNAK
Az elsősegélynyújtó személyéből
áradó nyugalom az egyik legjobb pszi-
chés támogatás a bajbajutott szá-
mára. Közelítsen hozzá bátorítóan, ne
alkosson ítéletet az első látványra ha-
gyatkozva. Az eszméletén lévő sze-
méllyel közölje, hogy mi történt, illetve
milyen elsősegélynyújtói lépések kö-
vetkeznek. Próbálja megértően meg-
Elsősegélynyújtás
adott elsősegély sokkal többet ér a
szakemberi tökéletességre törekvő,
de elmulasztott segítségnél. A min-
dennapokban a segélynyújtás elmara-
dása jelenti a legtöbb problémát.
Tudásával Ön is tegyen ez ellen!
hallgatni a sérült/beteg panaszait. Az
ellátás során beszéljen a bajbajutott-
hoz. Beszélje meg vele mindig a kö-
vetkező lépést, és kérje az együtt-
működését. A sérült/beteg esetleges
félelmeit biztatással, megnyugtató
mondatokkal igyekezzen csökkenteni
(4.ábra).
4. ábra
A segélynyújtó a bajbajutottat nyugtatja
19

Amennyire lehet, teljesítse kéréseit.
Azonban ne adjon enni vagy inni a sé-
rültnek/betegnek a szaksegély megér-
kezése előtt.
A bajbajutott gyermek látványa ál-
talában nagyobb riadalmat kelt az em-
berek körében. A kiskorúnak nyújtott
elsősegély a nagyobb érzelmi töltés
miatt gyakran több izgatottsággal tör-
KERÜLJE, CSÖKKENTSE A FERTŐZÉS LEHETŐSÉGÉT
Az ellátás során védje önmagát a
fertőzéstől.
Vérző seb ellátásakor kerülje az ál-
dozat vérével való közvetlen érintke-
zést. Amennyiben lehetséges hasz-
náljon egyszer használatos gumikesz-
tyűt. Ennek hiányában kiválóan alkal-
mas erre a célra az egyszerű nylon
zacskó. Húzza a kezeire, és így vé-
gezze a sebellátást (5. és 6. ábra).
Zacskó hiányában az is megoldás,
5. ábra 6. ábra
20
ténik, megijesztve ezzel magát az
érintettet. Sugalljon nyugalmat a gyer-
mek jelenlétében. Amennyiben vala-
melyik szülő is jelen van, vonja be őt is
a segítségadásba, ezzel is növelve a
gyermek biztonságérzetét. Érthetően
és egyszerű szavakkal magyarázza el
a szükséges lépéseket.
ha a vérrel való közvetlen érintkezés
elkerülése érdekében nagyobb meny-
nyiségű textíliát helyez a sérülésre.
A segélynyújtó bőrére került vér nem
jelenti a fertőzés azonnali kialakulását.
Ellátás után azonban körültekintően
tisztítsa meg a szennyeződött felületet.
Óvatosan dolgozzon az elsőse-
gélynyújtás helyszínén, nehogy ön is
megsérüljön, mert ezzel a fertőzés ve-
szélye tovább növekszik.
6. ábra
Elsősegélynyújtás
Az áldozattal való minden közvetlen
érintkezés magában hordozza a fertő-
zés lehetőségét. Eszköz nélküli léle-
geztetés során néhány fertőzési forma
(pl. tbc) átterjedhet az ellátóra. Nem
alkalmazható eszköz nélküli lélegez-
tetés ott, ahol a segélynyújtó felismeri
a fertőzés lehetőségét. Ebben az
esetben hívjon mentőt, hogy eszköz-
zel lehessen lélegeztetni.
A fertőzés esélyét csökkenti, ha az
ellátás előtt és után szappannal és fo-
lyóvízzel kezet mos (7. ábra).
A megtanult elsősegély-ismeretek,
7. ábra
a helyes viselkedés, a józan gondol-
– például ha a tünetek alapján felis-
kodás abban az esetben is segítsé-
merte a bajt – csak a segítséghívásig
gére lehet, ha önmagán kell segítenie.
terjed. Más esetben az elemi, alap-
Az önsegély lehetőségét ne hagyja fi-
szintű elsősegélynyújtási lépéseket is
gyelmen kívül és szükséghelyzetben
lehet alkalmazni.
használja a tudását. Az önsegély olykor
ISMERJE FEL A BALESETI HELYSZÍN
ADTA LÉNYEGES JELEKET
z elsősegélynyújtást igénylő ese- lelhetők, amelyek vagy okozóként, vagy
A mények gyakran egyszerű körül-
mények között keletkeznek. Az illető
a baleset következményeként vannak
jelen. Az elsősegélynyújtás a helyszín
személy háztartási munka közben el- értékelésével kezdődik. A történtek
vágja a kezét, barkácsolás közben megismerése segít az áldozat bajának,
megszúrja magát, sportolás közben va- a környezeti veszélyeknek a felismeré-
lamelyik ízülete sérül, vagy főzés, sütö- sében. Veszélyes, vagy veszélyt
getés közben megégeti a végtagját. Az sejtető baleseti helyszínen elsődleges
ilyen helyeken a környezet nem jelent szempont a segélynyújtó biztonsága.
különösebb akadályt az áldozat ellátá- A veszélyek figyelmen kívül hagyása
sában. Olykor azonban a segélynyújtás a segélynyújtó áldozattá válásához is
helyszínén fizikai, kémiai veszélyek ész- vezethet.
21
 Elsősegélynyújtás

Csak a legszükségesebb mérték-

TEREMTSEN BIZTONSÁGOT
A BALESET HELYSZÍNÉN
kkor lépjen a baleseti helyszínére,
A ha előzetesen a bajbajutott, illetve
saját személyes biztonságáról már
egyaránt meggyőződött. Mindenekelőtt
tájékozódjon, hogy mi és hogyan tör-
tént. Hívja fel a környezet figyelmét a le-
hetséges és a valós veszélyekre.
Amennyiben a veszélyes helyszínen
segélynyújtói módszerekkel nem tud,
vagy nem lehet biztonságot teremteni,
ne közelítse meg a helyet, és erre szó-
lítsa fel környezetét is. Hívjon pontos tá-
jékoztatással szakembereket, akik
megfelelő felszereltséggel, biztonságo-
san tudnak menteni.
ben mozogjon az úttesten. Soha ne
menjen át keresztben az autópályán.
Ha üzemanyag szivárgását észleli,
hagyja abba, illetve másoknak is tiltsa
meg a dohányzást.
Tájékozódjon, hogy van-e a hely-
színen más robbanás- és tűzveszé-
lyes baleseti forrás; a baleset
következtében sérült-e elektromos ve-
zeték; érintett- e veszélyes anyagot
szállító jármű. A veszélyes rakományt
a szállító jármű elején, oldalán és há- 9. ábra

KÖZLEKEDÉSI BALESET HELYSZÍNE tulján sárga táblába írt számokkal, il-

Közúton, különösen ha autóúton
vagy autópályán észleli a balesetet,
óvatosan lassítson a további balese-
tek megelőzése érdekében.
Autójával parkoljon le a biztonsá-
gos útszélen, útpadkán. Kapcsolja be
járműve vészvillogóját. Kiszállás előtt
mindig győződjön meg a biztonságról,
és még a járműben vegye fel a látha-
tósági mellényt. Szükség esetén he-
lyezze ki a veszélyt jelző háromszöget
(8. ábra).
9. ábra
A segélynyújtó a bajbajutottat nyugtatja
letve egyéb az anyag jellegére
figyelmet felhívó jelzések láthatók.
Próbálja meg leolvasni a számokat, és
segélyhíváskor tájékoztassa erről a
mentőket és tűzoltókat (9. ábra).
Ha lehetséges, kapcsolja le a bal-
esetben érintett járművek gyújtását. Le-
gyen óvatos, mert a baleset
következtében ki nem nyílt légzsák a
mozgásokra működésbe léphet. Rög-
zítse a járművet a kézifék, esetleg al-
kalmi ék segítségével.
Fontos, hogy már a külső jelekből, a
baleset bekövetkeztének módjából szá-
moljon a súlyos sérülés lehetőségével.
Az eszméletén lévő sérült általában
elhagyja a járművét. Ha azonban to-
vábbi panaszai lennének, helyezze az
illetőt nyugalomba, fektesse le. Az
eszméletlen, járműben lévő sérültet
csak szükség esetén mozgassa, vi-
szont biztosítson számára szabad lég-
utat. (x. oldal) Ha valamilyen veszély
fenyegeti a bajbajutott életét – pl. füs-
töl, ég a jármű –, a kimentés műfogá-
sát kell alkalmaznia. (x. oldal)

LAKÁSTŰZ, TŰZ ZÁRT HELYEN

Tűz esetén a lángok gyors terje-
dése miatt haladéktalanul hagyja el a
veszélyzónát, és erre figyelmeztesse
a környezetét is. A terület elhagyása
fegyelmet és türelmet igényel. A pánik,
a kijáratnál való tömörülés további sé-
rüléseket okozhat, ráadásul a kijutási
időt is megnöveli. A sötét, a füst nehe-
zítheti a kijutást. A füst és a meleg
ellen jó lehet a száj-orr elé helyezett
vizes textília. A padlózaton való kú-
szás ajánlott, mert a hőmérséklet itt
alacsonyabb, a füst koncentrációja
pedig kisebb. Képességeihez mérten

22 23

segítse a lassúbbakat, a gyerekeket a
kijutásban. Magatehetetlen személy
esetében alkalmazhatja a kimentés fo-
FÜSTTEL, GÁZZAL TÖLTÖTT LEVEGŐ
Az oxigént elfogyasztó, kiszorító
helyszíneken az életben maradásra
nincs esély, ezért haladéktalanul el
kell onnan távozni. A tűztől füsttel
megtelt helységből való menekülés
helyes metódusa az előző bekezdés-
ben olvasható. Gázzal, füsttel telített
ELEKTROMOS BALESET OTTHON
Ha elektromos áram okozta bal-
esetet észlel, amennyiben lehetséges,
kapcsolja le az áramforrást (10. és 11.
ábra). A kikapcsolás előtt ne érintse a
bajbajutottat, illetve mindazokat a tár-
gyakat, amelyek kapcsolatban lehet-
nek az áramforrással. Alternatív
eszközökkel is megkísérelheti az
áramforrás eltávolítását az áldozat
10. ábra
24
gását. Égő helyiségbe ne menjen be,
azt bízza a tűzoltókra.
helyiségbe csak szellőztetés után lép-
jen be. Egyes gázok – pl. szén-mono-
xid – észlelése nehézségbe ütközik.
Zárt térbe jutva és panaszokat ész-
lelve (lásd. X. oldal) haladéktalanul
szellőztessen ki, majd hagyja el a
helyiséget.
mellől: álljon nem-vezető tárgyra (pl.
vastag könyvre), használjon fa- vagy
műanyag rudat, amivel el tudja távolí-
tani az áldozattól az áramot szolgál-
tató eszközt.
Ha nem tudja áramtalanítás nélkül
biztonságosan megközelíteni a bal-
esetest, várja meg a szaksegítséget.
11. ábra
BALESET VÍZBEN
Természetes vizekben a víz moz-
gása, sodrása, örvénylése, esetleg
hőmérséklete jelenthet veszélyt a
vízbe került személy számára. Uszo-
dában, strandokon az áldozat alapbe-
tegsége, esetleg alkohol fogyasztása
okozhat fulladást. A kisgyermekre min-
dig leselkedik valamilyen veszély a víz
közelében. A magára hagyott gyermek
könnyen válik áldozattá. A fuldokló ki-
ELHAGYATOTT KÖZTERÜLET
Elhagyatott helyen a magányos se-
gélynyújtó hívjon segítséget (mentő,
rendőr). Ha támadás lehetősége merül
fel, akkor haladéktalanul hagyja el a
helyszínt és tájékoztassa a rendőrséget.
Néhány esetben a veszélyes körül-
mények nem teszik lehetővé a ve-
szélyzónába történő belépést. Ebben
az esetben a segélynyújtónak csupán
a pontos segélyhívásig terjed a lehe-
tősége!
Minden segélynyújtói helyzetre érvé-
nyes szabály, hogy a bajbajutottat csak
a szükséges mértékben mozgassa.
Közterületen különösen, de lakás-
ban is előfordulhat, hogy a sérültet/be-
teget védenie kell a külső hőhatásokkal
szemben. Hideg esetén takarja be az il-
letőt, illetve próbálja óvni a direkt nap-
sütéstől (12. ábra).
Ha valamilyen külső hatás (pl. lakás-
tűz) vagy egyéb tényező (pl. hanyatt
fekvő sérült) a bajbajutott életét veszé-
lyezteti, akkor az életveszély elhárítása
Elsősegélynyújtás
mentése megfelelő elméleti és gya-
korlati tudást, fizikai erőt igényel. Aki
nem rendelkezik ilyen képességekkel,
ne vállalkozzon a mentésre, mert ön-
maga is áldozattá válhat. Amennyire
lehet, maradjon a parton és onnan kö-
téllel, egyéb eszköz segítségével pró-
bálja meg kihúzni a bajbajutottat.
Minden esetben hívjon/hívasson szak-
segítséget.
érdekében – függetlenül az esetleges
sérülésektől – szükségessé válhat az il-
lető személy megmozdítása.
Amennyiben a veszélyzónában tar-
tózkodik a segélynyújtó, megkísérelheti
kimenteni az áldozatot. A beteg/sérült
mozgatása fizikai erőt kíván. Ha a se-
gélynyújtó teljesítőképessége és a baj-
bajutott súlya közötti aránytalanság
megakadályozza a szabályos mozga-
tást, kérjen segítséget a környezetétől.
További nehézséget jelent a bajbajutott
ernyedt izomzata. A következő lépés-
eket alkalmazva Ön képes lesz bizton-
ságosan mozgatni a bajbajutottat.
25

Teendő:
A kimentés lépései
fekvő bajbajutott esetén:
1. Fordítsa a hátára a
balesetet szenvedett sze-
mélyt, a karjait fektesse a
törzs mellé, a lábait nyújtsa
ki. (3. ábra).
2. Térdeljen a fej fölé, egyik kezét
csúsztassa a nyak alá, a másikat a hát
alá, a lapockák közé (4. ábra).
10. ábra
26
9. ábra
Közelítse a két alkarját egymáshoz,
ezzel alátámasztja a fejet és rögzíti.
Térdeljen egészen közel a bajbajutott-
hoz. (5. ábra).
10. ábra
Elsősegélynyújtás
3. Kellő lendülettel ültesse fel, kar-
jaival támassza a hátat mindvégig.
(6. ábra).
10. ábra
4. Karjait dugja át a hónaljon és az
egyik alkart fogja meg. Egyik kezével Derékszögben hajlítsa be a törzs
a csuklót, a másikkal az alkart fogja a előtt az alkart (8. ábra).
könyök mellett úgy, hogy a hüvelykuj-
jai is előre nézzenek az alkaron
(7. ábra). 10. ábra
10. ábra
27

5. Guggoljon a bajbajutott mögé
úgy, hogy a törzs a két combja közé
kerüljön. Szorítsa a törzshöz a behaj-
lított alkart (9. ábra).
10. ábra
6. Megfeszített, egyenes derékkal
emelkedjen fel. Közben egyik térdét
hajlítsa be, és a bajbajutott derekát tá-
massza rá. Lépegessen hátrafelé-ki-
28
felé a veszélyzónából, ügyelve az eset-
leges akadályokra. A veszélyzónán
kívül fektesse le a bajbajutottat, és el-
lenőrizze a szükséges életfunkciókat.
ISMERJE FEL A SÉRÜLT/BETEG
PANASZAIT, TÜNETEIT
z elsősegélynyújtónak korlátozott
A lehetősége van a sérült/beteg bajá-
nak a pontos meghatározására. Az el-
változás felismerése olykor egyszerű,
hiszen látszik. Más esetben a pontos el-
sősegélynyújtás érdekében több infor-
máció összegyűjtésére is szükség lehet.
Helyesen jár el a segélynyújtó, ha az ér-
TÁJÉKOZÓDJON
indenekelőtt tekintse meg a helyet,
M ahol a baleset, illetve egészség-
károsodás történt, mert gyakran már ez
is hasznos információt nyújt. Ha Ön
ugyan nem, de más esetleg látta a tör-
ténteket, kérdezze ki a tanút történtek
felöl. Akik ismerik a sérültet/beteget,
hasznos információkkal szolgálhat,
ezért őket is hallgassa meg.
Amikor megközelíti a bajbajutottat, fi-
gyelje meg, hogy van-e valamilyen kör-
nyezeti veszély, amit el kell hárítani.
Vizsgálja meg tudásának megfele-
lően a bajbajutottat.
A vizsgálat és az ellátás előtt, illetve
alatt szükségessé válhat néhány ruha-
darab eltávolítása (pl. cipő, kabát). Alap-
Elsősegélynyújtás
zékszerveire hagyatkozva szerez fontos
információkat. Beszéljen a bajbajutott-
hoz, nézze meg az elhelyezkedését,
sérüléseit, bőrét, mozgását, hallgassa
meg a légzését, panaszait, tapintsa
meg a bőrét, sérüléseit, érezze a hő-
mérsékletét, a leheletét.
szabály, hogy ruházatot csak a szüksé-
ges esetben és mértékben szabad eltá-
volítani. Tartsa szem előtt a bajbajutott
szeméremérzetét. Közterületen lehető-
leg kerülje a vetkőztetést, amennyiben
pedig az még is szükséges, további se-
gélynyújtók bevonásával oldják meg a
bajbajutott takarását.
A ruha vagy lábbeli eltávolításakor le-
gyen óvatos, ne okozzon vele további
fájdalmat. Kabát, felöltő eltávolítását
kezdje az ép végtag felől, a sérült vég-
tagot mindvégig tartsa, tartsák elmoz-
dulásmentesen. A lábbelit a fűző, csat,
zipzár maximális felnyitása után pró-
bálja csak eltávolítani.
29

4. ábra
HÍVJON SEGÍTSÉGET
mentők hívószáma: 104. Itt kell em-
A lítenünk, hogy Európában az egy-
séges segélyhívó szám a 112, amely
30
tünetekről, panaszokról szóló informá-
ciók átadása gyorsabb, célzott segély-
nyújtáshoz vezet. Segélyhíváskor vegye
figyelembe, hogy a hívást fogadó sze-
mély nem látja a helyszínt, ezért igen
fontos a pontos és szemléletes adat-
szolgáltatás. Beszéljen lassan, hogy
rögzíteni lehessen az információkat.
Mondja el:
1. Mi történt.
Röviden mondja el a balesetet (pl.
személyautók karamboloztak, vagy egy
személy a buszmegállóban elájult).
2. Számoljon be a sérült vagy sérül-
tek, illetve a beteg állapotáról.
Az észlelt, vizsgált adatokat mondja
el. (Pl. személyautók karamboloztak, egy
eszméletén lévő vérző fejsérült és egy
eszméletlen személy van. Vagy: egy kb.
50 éves férfi a buszmegállóban elájult,
van légzése, de nagyon ritka.) A pontos
segélyhívás érdekében igyekezzen
minél több információt összegyűjteni.
3. Hol történt.
Adja meg a helységet, kerületet,
HAJTSA VÉGRE A SZÜKSÉGES
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁST
további fejezetekből megismerheti
Magyarországon is működik és hasz-
A az egyes helyzetekre ajánlott első-
nálható. A pontos segélykérés nagy se-
gítség a bajbajutott számára. Az észlelt
segélynyújtási lépéseket. Az alábbiak-
Elsősegélynyújtás
utcát, házszámot, kapukódot, emeletet,
ajtószámot. Közterületen is adja meg a
település nevét és a hely pontos leírá-
sát. Autóúton, autópályán irányt, kilo-
métermutatót, lehajtót vagy egyéb jól
azonosítható pontot adjon meg. A kü-
lönleges helyekhez (pl. erdei helyszín)
az odavezető útvonalakat, esetleges ta-
lálkozási pontot ismertesse.
4. Adja meg személyes adatait.
A segélyhívás felelősségteljes csele-
kedet. A biztonság érdekében adja meg
a nevét és a telefonszámát, hogy ha va-
lami további kérdés lenne, vissza tudják
Önt hívni. Előfordulhat például, hogy a
segítséget hívó a nagy igyekezetben, iz-
galomban más címet mond be, mint
ahol tartózkodik. Ebben az esetben a
mentők - amennyiben a megadott infor-
mációk alapján nem találják a helyszínt
– a pontosítás érdekében visszahívják
a segélykérőt.
5. Várja meg, hogy a mentők munka-
társa mit mond a továbbiakról. A se-
gélyhívás ingyenes, ám rendkívül fontos
része a sürgősségi betegellátásnak.
ban az elsősegélynyújtás szerkezetével
ismerkedhet meg.
31
 Beteg állapotának felmérése, betegvizsgálat

HELYSZÍN

BETEG ÁLLAPOTÁNAK
NEM
VESZÉLY ÉSZLELHETŐ?

IGEN
4. FELMÉRÉSE,
BIZTONSÁG
BETEGVIZSGÁLAT
MEGTEREMTHETŐ?
z elsősegélynyújtó alapvető feladata a beteg állapotának felmérése. A vizsgálat
NEM IGEN
A célja annak megállapítása, hogy milyen állapotban van a beteg/sérült, illetve
ennek megfelelően milyen további teendők szükségesek.
ELTÁVOZÁS KIMENTÉS SZAKSEGÉLY Tekintettel arra, hogy az elsősegélynyújtó sem napi gyakorlattal, sem eszközzel
HÍVÁS nem rendelkezik, számára a betegvizsgálat egyszerű és könnyen megtanulható
elemekből áll. Az információk megszerzéséhez az esetek döntő többségében
BETEG ÉSZLELÉSE saját érzékszerveire (látás, hallás, tapintás) kell hagyatkoznia.
Az egyes vizsgálati elemek sorrendje azonban meghatározott, tehát egyetlen
fontos lépés és teendő nem maradhat ki a vizsgálat és az ellátás folyamatából.
REAKCIÓKÉSZSÉG
A következő fejezetben a betegvizsgálat menetének és az eszméletlen, illetve
klinikai halott ellátásának lépéseit ismertetjük. A teendőket és azok sorrendjét
NEM REAGÁL REAGÁL könnyen megjegyezhető folyamatábrák segítségével mutatja be a könyv.

LÉGZÉS LÁTHATÓ
SÉRÜLÉS

NINCS VAN
VAN NINCS

MENTŐHÍVÁS
SÉRÜLÉS
LÉGÚT- ELLÁTÁS
ÚJRAÉLESZTÉS BIZTOSÍTÁS

MENTŐHÍVÁS
PANASZ,
TÜNET
MENTŐHÍVÁS

SÉRÜLÉSRE MÁSRA UTAL

UTAL

MENTŐHÍVÁS

21. ábra A betegvizsgálat és segélynyújtás általános gondolatmenete

32 33

TÁJÉKOZÓDJON
A betegvizsgálat három fontos elem-
ből áll. Minden esetben meg kell győ-
ződni arról, hogy a beteg:
1. Eszméletén van-e?
2. Légzése van-e?
3. Milyen sérülései, panaszai vannak?
Természetesen a vizsgálatot minden
esetben megelőzi a segélynyújtó biz-
tonságának megteremtése és a veszély
felismerése.
ESZMÉLETLENSÉG VIZSGÁLATA
Egy beteghez közeledve könnyen
felismerhető, ha illető eszméletén van.
Ennek jele, hogy beszél, mozog, se-
gítséget kér stb. Szembetűnő eszmé-
letlenségre utaló jel a mozdulatlan
testhelyzet.
Az eszmélet állapotáról inger-vála-
szok kiváltásával győződhet meg a
Teendő:
1. Lépjen az baleseteshez és szó-
lítsa, illetve óvatosan rázza meg
(13. ábra). Használjon egyszerű mon-
datokat; „Nyissa ki a szemét!” „Tudok
Önnek segíteni?” Ha mozgással, be-
széddel vagy nyögéssel reagál, akkor
azt tekintse az élet jelének.
4. ábra
34
Ilyen veszélyt észlelve:
• Mielőbb távolítsa el a veszélyzónából
az bajbajutottat, (lásd. műfogás le-
írása az Elsősegély fejezetben)
• Különleges veszély (pl. gáz) esetén
ne lépjen a veszélyes helyre, hívjon
tűzoltót, mentőt,
• Szólítsa fel a többieket is a veszély
zóna elhagyására.
segélynyújtó. Eszméletlennek kell te-
kinteni a beteget, ha
• hanginger (megszólítás, rákiáltás),
• vállainak határozott, de nem durva
rázása és
• fájdalominger (kézfej megcsípése) so-
rán nem ad válaszreakciót (szem nyitá-
sa, válaszadás, mozgás, védekezés).
Beteg állapotának felmérése, betegvizsgálat
2. Amennyiben a beteg/sérült rea-
gál, kérdezze meg a panaszait, szük-
ség szerint vizsgálja meg (14. ábra).
8. ábra
LÉGZÉS VIZSGÁLATA
A mozdulatlan, ingerekre nem rea-
gáló betegnél ellenőrizni kell az életje-
lenség meglétét: meg kell vizsgálni a
légzést, meggyőződve arról, hogy
észlelhető-e a mellkas mozgása és a
levegő áramlása. A mellkas megfigye-
léséhez szükséges lehet a vastag ru-
házat kibontása, ami némi időt vehet
igénybe, de szükséges a pontos meg-
Teendő:
1. Hajtsa hátra a bajbajutott fejét.
Egyik kezét tegye a homlokra, a
másik kezének az ujjait tegye az állra,
és a két kéz együttes mozgásával
hajtsa hátra a beteg fejét. Az állcsú-
3. Ha a sérült/beteg nem reagál, hív-
jon segítőket a környezetéből (15. ábra).
4. Hívjon mentőt.
8. ábra
figyeléshez. Ha testhelyzete (oldalt-
vagy hasonfekvés) miatt nem tudja a
beteg légzését pontosan vizsgálni, for-
dítsa a bajbajutottat a hátára. Tájéko-
zódjon a történtekről, gerincsérülés
gyanúja esetén pedig – lehetőleg töb-
bedmagával – óvatosan fordítsa a sér-
ültet a hátára. (lásd. gerincsérült
forgatása)
cson lévő kezével kissé emelje fel a
sérült állát (16. ábra).
2. Figyelje meg az áldozat légzését
Oldalra fordított fejjel helyezze az
egyik fülét az áldozat orra és szája
35

fölé, úgy, hogy közben nézzen a beteg
mellkasa felé. Ebben a testhelyzetben
10 másodpercig figyelje meg a mell-
kas és a has emelkedését-süllyedé-
sét, hallgassa a kiáramló levegőt.
Közben hallhatja, és egyidejűleg az
arcán érezheti is a levegő áramlását.
10 másodperc alatt kb. 2-3 légvétel
számít megfelelőnek (17. ábra).
3. Ha a beteg légzése kielégítő, és
a körülmények sérülés lehetőségére
8. ábra
SÉRÜLÉSEK VIZSGÁLATA
A sérült megfigyelésével, tapintó
vizsgálattal igyekezzen felismerni az
elváltozásokat.
Három módja van a sérülések fel-
ismerésének:
1. A beteg panasza utalhat sérülés
meglétére.
2. Vizsgálhatja a sérülést tapintó
kézzel, illetve láthatja sérüléseket.
3. Gondoljon a súlyos sérülés lehe-
tőségére a baleset körülményeiből.
36
utalnak, vizsgálja meg a beteget, sé-
rüléseket keresve.
4. Biztosítsa az átjárható légutakat.
5. Ellenőrizze rendszeresen a lég-
zést.
6. Ha nem észlel légzést, kezdjen
újraélesztést (lásd újraélesztés fejezet
x oldal).
8. ábra
Az esetek nagy részében csak a
körülmények felismerése segíthet
abban, hogy súlyos sérültnek tekintse
a beteget.
A sérülések vizsgálatáról a sérülé-
sek fejezetben talál további ismertetőt.
Az eszméletén lévő betegtől kér-
dezze meg panaszait. A különböző
kóros állapotokra jellemző panaszokat
az egyes fejezetekben találja meg.
Eszméletlenség
5. ESZMÉLETLENSÉG
zámos ok ismert, amely eszméletlenséget okoz. A leggyakoribb okok,
S melyeket az egyes fejezetekben ismertetésre kerülnek:
• Koponyasérülés;
• Ájulás;
• Szívroham;
• Légzési elégtelenség;
• Epilepsziás roham;
• Keringési elégtelenség;
• Mérgezések egy része;
• Vércukorszint jelentős csökkenése.
Az eszméletzavaros személy reakcióképessége csökken, illetve teljesen elvesz-
het, külső hatásokra nem vagy alig reagál, izomzata elernyedt. Egyes betegsé-
gek esetében görcsroham, illetve ismétlődő görcsrohamok jelentkezhetnek az
eszméletlenség közben (pl. agysérülés, epilepszia, kisgyermekkori láz, ideg-
rendszert érintő súlyos fertőző megbetegedés).
Az eszméletlenség hátterében az agy normális működésének – közvetett vagy
közvetlen kiváltó okok által előidézett – hiánya áll.
Az eszméletlenség olykor hirtelen, a környezet számára ijesztő gyorsasággal
alakul ki. A beteg minden átmenet nélkül elvágódik, összecsuklik. Ilyenkor kép-
telen védeni magát, és az esés következtében másodlagos sérüléseket szen-
vedhet.
Más esetekben panaszok előzhetik meg mindezt, vagy a sérüléshez társulva
jelentkezik az eszméletlenség. Az eszméletlen személynél – az agy normál mű-
ködésének a megszűnésével – csökkennek az alapvető reflexek, védekező mű-
ködések. Ennek következtében jelentős veszélyek leselkednek a betegre.
37

A legfontosabb veszélyt a fulladás
jelenti, amelynek következtében a fel
nem ismert állapotú vagy magára ha-
gyott beteg légzése akadályozottá
válik, esetleg megszűnik.
A fulladást mindig két fő tényező
okozhatja:
1. Az izomvédekezés kiesése,
amelynek következtében a hanyatt
fekvő eszméletlennek saját hátracsú-
szott nyelve zárja el a levegő áramlá-
sának az útját.
2. A köhögési reflex hiánya, kie-
sése miatt a száj-garatüregből a tü-
dőbe, és/vagy légutakba jutó anyag
(hányadék, vér, nyál, ételmaradék, ki-
tört fog stb.) elzárja a levegőáramlás
útját.
A tartósan a földön, utcán és egyéb
közterületen, vagy nem fűtött lakás-
ban mozdulatlanul fekvő személy
ezenfelül könnyedén szenvedhet el
Teendők:
1. Az életveszély elhárítása a szabad
légút biztosításával,
2. A beteg/sérült betakarása, kihűlés
elleni védelme.
3. Mentő, orvos hívása.
Az eszméletlen ellátásában az átjár-
ható légút létrehozása és/vagy folya-
matos biztosítása a legfontosabb
elsősegélynyújtói beavatkozás.
Ennek javasolt módja a stabil oldal-
fektetés, amelyet eszméletlen, de ki-
38
Eszméletlenség
hőhatás okozta ártalmakat. Legtöbb-
ször a kihűlés veszélye fenyegeti a
sérültet/beteget.
20. ábra
Az elsősegélynyújtói gyakorlatban
az eszméletlen személy ellátása a to-
vábbi károsodások megelőzését, az
állapot stabilizálását és a fulladásve-
szély elhárítását célozza.
A kiváltó ok sokféle lehet, azok ki-
derítése bonyolult, akár eszközös
vizsgálatokat is igénylő, gyakran
gyógyintézeti feladat, ezért nem része
az elsősegélynyújtásnak. Amennyiben
az elsősegélynyújtó többnyire akkor
sem tudja kezelni a problémát, ha biz-
tosan tudja az eszméletlenség okát,
mert az ellátáshoz gyógyszer vagy
más speciális eszköz szükséges. Az
elsősegélynyújtó feladata ebben az
esetben is csak a szabad légutak
megteremtésére, a légzés megtartá-
sára irányulhat. A kéz tenyérrel fölfelé nézzen
(83. ábra).
elégítően légző betegek esetében
lehet alkalmazni.
Stabil oldalfektetés
1. Helyezkedjen el a bajbajutott egyik
oldalán. Ha még eddig nem történt
volna meg, egyenesítse ki az illető
végtagjait (82. ábra).
2. Az önhöz közelebb lévő kart fek-
20. ábra
tesse a bajbajutott mellé.
A felkar legyen merőleges a törzsre, a
könyök pedig derékszögben hajlított.
39

20. ábra
3. Fogja meg a másik kart a csuklónál,
és emelje a mellkason keresztbe.
Fogja meg a beteg/sérült fejéhez
közeli kezével az illető távolabbi kezét
és támassza az önhöz közelebbi
arc-nyak részhez. A beteg/sérült kéz-
háta érintkezzen az arccal-nyakkal
(84. ábra).
40
4. Másik kezével fogja meg a távolabb
eső láb térdhajlatát, és húzza fel
addig, ameddig a sarok a földön
csúsztatható (85. ábra).
20. ábra
Eszméletlenség
5. A távolabbi térdhajlatnál fogva erő- Amennyiben egyedül kénytelen segít-
teljes, de nem durva mozdulattal húzza séget nyújtani, ebben a testhelyzetben
maga felé a bajbajutottat (86. ábra). – a segítséghívás, vagy más betegek
20. ábra
Húzás közben a másik
kezével támassza to-
vábbra is a kezet az arc-
nyak területéhez.
A húzás hatására a
beteg/sérült az oldalán ke-
resztül Ön felé gördül.
Az átfordítás után a segély-
nyújtónak a beteg kezét tartó keze be-
szorulhat a fej és a talaj közé. Ez
esetben szabad keze segítségével,
óvatos mozdulattal szabadítsa ki a be-
szorult másik kezét.
6. Két kezével óvatosan hajtsa hátra
a fejet. A szükséges mértékig támasz-
sza meg az sérült állát a felül lévő kar-
ral (87. ábra).
7. Húzza előre a behajlított térdet,
hogy a csípő és a térd is kb. derék-
szögben legyen (88. ábra).
8. Percenként ellenőrizze a légzést.
9. Az esetleges környezeti hőhatás 20. ábra
megakadályozásának céljából takarja
be a sérültet.
41

20. ábra
ellátásának idejére – már magára
hagyható a sérült/beteg. Több segély-
nyújtó esetén a stabil oldalfektetéssel
egy időben meg lehet tenni a segít-
séghívást.
Amennyiben gerincsérülés gyanúja áll
fent a sérülésekről szóló fejezetben (x.
old) leírt módon (x. old), a baleseti sér-
ültet többedmagával tudja biztonságo-
san oldalra fordítani.
Gyermekeknél hasonló módon lehet
stabil oldalfektetést kialakítani. Cse-
Teendők:
1. Gondoskodjon a száj-garatüreg
szükség szerinti törléséről.
2. A beteg fejét a légzésellenőrzéshez
42
csemők esetében fordítsa a sérül-
tet/beteget kissé oldalra, és – meg-
akadályozandó a visszagördülést –
párnával támassza meg a hátát.
Abban az esetben, ha egyúttal sú-
lyos sérülés lehetősége is fennáll,
és nem kell a beteget magára
hagyni, a légutak átjárhatóságát a
talált helyzetben is biztosíthatja.
hasonló módon hajtsa hátra és tartsa
meg ebben a helyzetben.
3. Ellenőrizze a beteg légzését.
Újraélesztés
6. ÚJRAÉLESZTÉS
apasztalható, hogy az alapvető életműködések hirtelen megszűnése addig
T akár teljesen egészségesnek tűnő embereknél is előfordulhat. Ez esetenként
előzetes jel nélkül, máskor bizonytalan, vagy mellkasi fájdalommal járó pana-
szokkal együtt, vagy azok megjelenését követően következik be. A felnőttek hir-
telen keringésmegállása elsősorban a szív megváltozott működésére vezethető
vissza. Oxigén hiányában a sejtek élettani folyamatai károsodnak. A leggyorsabb
károsodás az agy sejtjeiben megy végbe. A keringésmegállás után 3-5 perccel
már maradandó károsodás alakulhat ki bennük.
Az alapvető életműködések, vagyis a légzés, illetve keringés megszűnése
gyermekkorban elsősorban sérülések miatt következik be. Az okok között szere-
pelhet még áramütés és légúti idegen test is.
Csecsemők hirtelen halálában a légút elzáródás okozta fulladás, valamint a
hirtelen bölcsőhalál játszik elsősorban szerepet.
A hirtelen kieső életműködések (légzés-keringés) pótlása esélyt teremt a nor-
mális működés visszatérésére. Az újraélesztés gyors, céltudatos felismerést és
döntést igényel az elsősegélynyújtótól.
43
 Újraélesztés

FELNŐTT ÚJRAÉLESZTÉS
A sikeres újraélesztés alapfeltétele:
1. Az életjelenség(ek) hiányának
korai észlelése, ugyanis az esetleg
órák múlva megtalált áldozat újraé-
lesztésére nincs esély.
2. A korai segélyhívás.
3. A minél hamarabb elkezdett újra-
élesztés.
4. A beteg ép szervekkel rendelkez-
zen, mert a durva, élettel összeegyez-
tethetetlen sérülések következtében
elhunyt személy újraélesztése esély-
telen vállalkozás.
Segíti a gyorsabb beavatkozást a
szakmai szervezetek által kidolgozott
beavatkozási sorrend ismerete. A baj-
bajutott légzésének és keringésének
újraindításához a legnagyobb esélyt
az időben történő észleléskor hala-
déktalanul megkezdett, az aktuális be-
avatkozási ajánlás szerinti újra-
élesztés teremtheti meg.
A gyors és célratörő vizsgálatot a
betegvizsgálattal, eszméletlen sérült
vizsgálatával foglalkozó fejezetek tar-
talmazzák. 20. ábra 20. ábra

Teendő: 3. Figyelje meg a bajbajutott légzését. Amennyiben a betegvizsgálat során

1. Vizsgálja meg a reakciókészsé-
get: szólítsa és rázza meg a bajbaju-
tottat. (90. ábra).
2. A további segélynyújtáshoz kérjen
a környezetéből segítséget (91. ábra).
Hajtsa hátra a fejet, és emelje ki az
állat. Figyelje a mellkast, hallgassa a
légzést (92., 93. ábra)
nincs légzése az áldozatnak:
4. Hívasson mentőt a környezeté-
ben lévőkkel.
Amennyiben egyedül van, és eddig
nem történt segélykérés, ezt most kell

20. ábra
20. ábra 20. ábra

44 45

megtennie! (lásd. mentőhívás) A se-
gélyhíváskor hívja fel a figyelmet a
már megkezdett újraélesztésre.
5. Helyezze a beteget kemény
alapra (pl. ágyról a padlóra), amennyi-
ben eddig nem ilyenen feküdt volna.
6. Helyezkedjen el térdelve a sérült
válla mellé.
20. ábra
46
Újraélesztés
7. Nyújtsa ki a karját,
20. ábra
és tegye a kezét a
mellcsont középvona-
lában a mellkas alsó
felére. Férfiaknál ez a
mellbimbókat össze-
kötő képzeletbeli vo-
nalra esik (94. ábra).
8. Tenyere kéztő fe-
lőli részével nyomja a
mellkast, a másik kéz-
zel kulcsolja át saját
csuklóját.
Nyújtott, mellkasra
merőleges karral, feszes könyökkel
nyomja le a mellkast 30-szor egymás
20. ábra 20. ábra
után. Ügyeljen, hogy kompressziók
sebessége elérje a percenkénti százat
(95. ábra).
9. Hajtsa hátra a beteg fejét, úgy, nálta. A homlokon lévő keze mutató és Amennyiben a fáradás jeleit észleli
ahogy a légzés vizsgálat során csi- hüvelyk ujjával szorítsa össze az orr- önmagán, kérjen fel valakit a művelet
szárnyakat, az állon lévő kezével folytatására a környezetéből.
nyissa a szájat és egy légvételnyi le- 11. Ha az élet jeleit tapasztalja,
20. ábra
vegőt fújjon a beteg szájába. A befú- akkor – és csak akkor – szüntesse be
jás közben a saját szájával fogja körbe az újraélesztést és ellenőrizze ismét
a beteg száját (96. ábra). az életjelenségeket.
Befújás után a segélynyújtó fordítsa 12. Amennyiben van gyakorlata
el a fejét és nézzen a mellkasra, köz- külső automata defibrillátor használa-
ben vegyen egy új levegőt, majd is- tában, és a közelben található ilyen
mételje meg még egyszer a eszköz, akkor hozassa a helyszínre.
lélegeztetést (97. ábra).
Amennyiben nem tudja lélegeztetni Újraélesztést a tapasztalatok szerint
szájon keresztül, fújja a levegőt a beteg csak az tud biztonsággal és hatéko-
orrába. Ekkor a hátra hajtott fej mellett, nyan végezni, aki azt a gyakorlatokon
az állon lévő kezével zárja a szájat és a megtanulta.
saját szájával vegye körbe a beteg orrát.
10. Időveszteség nélkül váltogassa a A mentők megérkezéséig megsza-
harminc kompressziót és a két befújást! kítás nélkül folytassa az újraélesztést.
47
 Újraélesztés

Környezet biztonságáról meggyőződni. A KÜLSŐ AUTOMATA DEFIBRILLÁTOR HASZNÁLATA

Az áldozat hanyatt fektetése.
A hirtelen keringésmegállás oka eszköz a laikusok számára is hozzá-
legtöbbször a szív normális működé- férhető, illetve beszerezhető, haszná-
Reakciókészség
ellenőrzése reagál További ellenőrzés.
sét felfüggesztő ritmuszavar. A defibr- latát pedig rövid tréningen el lehet
Megszólítás, megrázás Mentő, orvos hívása illátor az esetek többségében alkal- sajátítani.
nem mas a ritmuszavar megszüntetésére,
Segítségért kiáltás! amelynek minél hamarabbi alkalma- A félautomata defibrillátor haszná-
zása esélyt nyújt a károsodás nélküli latának lépéssora:
Átjárható légút normál keringés visszatérésére. Az
Fej hátrahajtása
20. ábra
Átjárható légút
Légzés ellenőrzés. van biztosítás és fenntartás.
10 másodperc! Megfigyelés.
Mentő-orvos hívás.
nincs Újraélesztés
Mentő hívás!
30 kompresszió
2 befújás
30
Mellkaskompresszió

2
Félautomata
Befújás defibrillátor
20. ábra
nyitása/bekapcsolása
Lélegeztetés-mellkaskompresszió
folytatása

Előfordulhat, hogy a bajbajutott lé- szakítás nélkül mellkas-kompresszió- Elektródok

legeztetése valamely ok miatt nem le- kat. A segítségadás ezen formáját szin- felragasztása a
hetséges. Ilyenkor alkalmazzon meg- tén hatékonynak találták a kutatások. mellkasra

Kövesse a gép
utasításait

Fontos tudni, hogy a defibrillátor ha- tása, csatlakoztatása közben az újra-

tékony alkalmazása az alapszintű új- élesztést valakinek folyamatosan vé-
raélesztésnek csak a része, és nem a geznie kell!
pótszere. A készülék beteghez jutta-
48 49
 Újraélesztés

A KÜLSŐ AUTOMATA DEFIBRILLÁTOR

HASZNÁLATÁNAK LÉPÉSEI
1. Kapcsolja be a készüléket, majd
kövesse a hallható és/vagy látható
utasításokat.
A készülék nyitása, bekapcsolása
termékenként változhat, általában
azonban jól jelzett, egyszerű megol-
dásokat alkalmaznak. Egyes készülé-
kek már a fedőlap felnyitása után
működésbe lépnek, mások a bekap-
csoló gomb megnyomása után teszik
mindezt (101. ábra).
2. Ragassza fel az elektródokat a
beteg mellkasára és csatlakoztassa a
kábelt a készülékhez.
Az elektródok felragasztási helyét
magukon az elektródokon kis rajzok-
kal segítik. Az egyiket a mellkas jobb
oldalán a kulcscsont alá, a másikat a
bal oldalra, a hónalj vonalában, a ne-
gyedik-ötödik bordaközbe (férfiaknál a
mellbimbókat összekötő vonal alá eső
területen) kell ragasztani (103. ábra).

20. ábra

20. ábra

3. A készülék automatikusan elemzi ismételten győződjön meg arról, hogy

a szívritmust, ezután javaslatot ad a to-
vábbi lépésekre.
4. Defibrillációt igénylő szívritmust
észlelve, a gép automatikusan feltölti
a kondenzátort és – megváltozott
hangjelzés mellett – utasítást ad a
sokk (elektromos ütés) végrehajtására.
5. A sokk-gomb megnyomása előtt
győződjön meg arról, hogy mindenki
egyértelműen eltávolodott a betegtől,
és a defibrilláció biztonsággal elvé-
gezhető. Mindenkit hangosan szólít-
son fel a beteg elengedésére,
mindenki egyértelműen eltávolodott,
tehát nem érinti a beteg bőrét, haját és
ruházatát, majd nyomja meg a villogó
sokk-gombot (104. ábra).
Kövesse a gép további utasításait.
Ha a defibrillációt követően:
- életjelenséget nem tapasztal, új-
raélesztést kell végezni két percen ke-
resztül,
- életjelenségeket észlel, ellenőrizze
a reakció készséget és a légzést.
6. Nem defibrillálandó ritmust ész-
lelve a készülék a légzés meglétének

50 51
 Újraélesztés

GYERMEKEK ÚJRAÉLESZTÉSE
A gyermekek újraélesztése leg- gyermek legfőbb jellemzői: egy éves
gyakrabban tartós légzési zavar, eset- kortól a serdülőkorig terjedő időszak,
leg baleset miatt lehet szükséges. (A és a kornak megfelelő testméret.)

Teendők:
1. Ellenőrizze a gyermek reakció
készségét.
Szólítsa meg hangosan és alkal-
mazzon kíméletes ingereket, például
csípje meg a bőrét.
Óvakodjon a durva rázástól, inkább
válasszon más bőringert. (106. ábra).
2. Ha ezt követően a gyermek:
a. hanggal vagy mozgással reagál,
és nincs egyéb környezeti ve-
szély, hagyja a talált helyzetben;
b. ha nem reagál, kérjen a környe-
zetéből segítséget (107. ábra).

20. ábra 20. ábra

20. ábra

ismételt ellenőrzésére szólít fel. Ennek Az elektródokat igyekezzen a meg-

hiányában két perces újraélesztést
kell végezni, majd követni a készülék
újabb utasításait. Az eltelt időt a ké-
szülék automatikusan méri és jelzi.
A készülék maradjon bekapcsolva
a mentők megérkezéséig.
felelő helyre ragasztani. Ne próbálja
meg eltávolítani azokat a bőrfelületről,
mert használhatatlanná válnak.
A készülékek egy része jelzi, ha
gyermekek számára is használható.

52 53

3. Tegye szabaddá a légutakat.
Egyik kezét helyezze a gyermek hom-
lokára, a másik kéz ujjait az állívre. A
kettő együttes mozgatásával hajtsa
óvatosan hátra a fejet. Ügyeljen arra,
hogy az ujjával ne nyomja az áll alatti
lágyrészeket (108. ábra).
20. ábra
4. Ellenőrizze a légzést.
Az arcát tartsa a gyermek orra, szája
fölé, és nézzen a mellkasra. Figyelje
a mellkas emelkedését és süllye-
dését. Közben hallhatja, illetve az arc-
bőrén érezheti a kiáramló levegőt. A
54
vizsgálatot 10 másodpercig végezze
(109. ábra).
5. Ha a gyermek jól lélegzik, per-
cenként ellenőrizze a légzését,
Biztosítson és/vagy tartsa fenn a
légutak átjárhatóságát, fordítsa olda-
lára és percenként
ellenőrizze a gyermek állapotát.
Hívjon segítséget és mentőt.
6. Ha a gyermek nem lélegzik, vé-
gezzen öt befújást a gyermek szájába.
A befújások közben ügyeljen, hogy
a fej kellően hátra legyen hajtva és fi-
20. ábra
gyelje meg a mellkas emelkedését. A
segélynyújtó szája rendesen tömítse a
gyermek szája környékét (110. ábra).
A befújást követően vegyen ismét
levegőt, és ismételje meg a befújást
egymás után öt alkalommal. Ha a lé-
legeztetés így is sikertelen, kezdje
meg a mellkas-kompressziókat.
7. Ellenőrizze a keringést
A befújások után tíz másodpercen ke-
resztül figyelje meg ismét, hogy megje-
lennek-e a légzőmozgások (111. ábra).
8. Ha nincs jele a keringésnek,
kezdjen alkalmazni mellkas-komp-
Újraélesztés
20. ábra
ressziókat. A gyermek homlokán lévő
kezével tartsa meg a fej hátrahajtott
helyzetét.
Másik kezét helyezze a mellcsont
alsó harmadánál középre, és nyújtott,
a mellkasra merőleges karral nyomja
össze a mellkast 100/perc ritmusban
(112. ábra).
Gyorsítja a szaksegítség helyszínre
érkezését, ha időben kér segítséget!
Több segélynyújtó jelenlétének esetén
az újraélesztés megkezdésekor, ma-
gányos segélynyújtóként egy perc új-
55
 Újraélesztés

Reakció készség Van További ellenőrzés.

ellenőrzése Mentő-orvos hívás.

Nincs

Átjárható légút biztosítása

Van légzés További ellenőrzés.

Légzésellenőrzés
Mentő-orvos hívás.

Nincs légzés

Segítséghívás

5
20. ábra 20. ábra
Befújás

20. ábra
raélesztés után hívjon segítséget. A kompressziókat és a befújásokat
Minden kompresszió után teljesen 30:2 arányban váltogassa amíg a szak-
Laikus számára
engedje fel a mellkast. Harminc komp- segély meg nem érkezik, vagy a gyer- Keringés ellenőrzés ismételt légzés
resszió után végezzen két befújást. mek életjelenségeinek visszatértéig.
ellenőrzés

30
Mellkas kompresszió

Folyamatos újraélesztés
2 befújás, 30 kompresszió.

56 57

CSECSEMŐK ÚJRAÉLESZTÉSE
Csecsemőkorban (a gyermek egy
éves koráig tartó időszakban) a kerin-
gés-légzés leállásának leggyakoribb
oka légzési zavar, légúti idegen test,
baleset, és a korcsoportra jellemző
Teendők:
1. Ellenőrizze a csecsemő reakció-
képességét!
Hangosan szólítsa meg és adjon
bőringert (pl. paskolja meg a talpát,
csípje meg a bőrét) (114. ábra).
20. ábra
20. ábra
58
Újraélesztés
Ha a csecsemő nem reagál, kiált- 3. Ellenőrizze a légzést!
son segítségért! Tartsa az arcát a csecsemő szája-
hirtelen bölcsőhalál lehet. A felismerés
2. Tegye szabaddá a légutat! orra fölé és 10 másodpercig figyelje
és a beavatkozás sorrendje hasonló a
Egyik kezét helyezze a homlokra, a meg a légzést. A mellkas kitérések
gyermekek ellátásánál leírtakhoz, de
másik kéz mutatóujját az állcsúcsra. megfigyelése közben érezheti, hall-
van néhány fontos különbség.
Billentse a fejet középhelyzetbe. Az hatja a légzést (116. ábra).
állon lévő ujjal kissé emelje meg az Ha a csecsemő jól lélegzik, ellen-
állat (115. ábra). őrizze a légzését percenként!
Ha a csecsemő hanggal vagy moz-
gással reagál, és nincs egyéb környe-
zeti veszély, hagyja a talált helyzetben.
Hívjon mentőt-orvost.
20. ábra
20. ábra
59

20. ábra
Biztosítson és/vagy tartsa fenn az
átjárható légutat, hívjon segítséget és
mentőt!
4. Ha a csecsemő nem lélegzik, vé-
gezzen 5 befújást.
A fejet mindvégig középhelyzetben
20. ábra
A befújásokat kíméletesen vé-
gezze, és közben ellenőrizze, hogy
bekövetkezik-e a mellkas kitérése
(117. ábra).
Ha a befújásokkal öt lélegeztetés
során sem sikerült elérni a mellkaski-
térést, akkor gondoljon a légúti idegen
test lehetőségére. Alkalmazza a légúti
idegen test eltávolításának lépéseit.
(lásd. X. old.)
5. A kezdeti befújások után ellen-
őrizze ismét a légzést!
A befújások után ellenőrizze ismét
a spontán légzés jeleit: légzőmozgás,
nyelés, köhögés (118. ábra).
Az ellenőrzés ne legyen hosszabb
10 másodpercnél.
tartva, helyezze ajkait a csecsemő
6. Ha 10 másodpercen belül bizo-
szája és orra köré. Befújások közben
nyosan észlelte az életműködés jeleit:
ügyeljen a jó tömítésre. Nagyobb cse-
- fordítsa oldalára, ha eszméletlen
csemőnél az orrba és szájba történő be-
(119. ábra).
fújás nem lehetséges, ezért használja
- percenként ellenőrizze az állapotát.
egyiket vagy másikat a lélegeztetésre.
7. Ha nincs jele a keringésnek,
kezdjen mellkas-kompressziókat!
A csecsemő homlokára helyezett
Újraélesztés
kezével tartsa meg a fej középre haj-
tott helyzetét.
Másik kezének két ujját helyezze a
mellcsont alsó harmadánál középre.
Határozza meg a mellbimbókat
összekötő vonal és mellcsont keresz-
teződését, majd végezze el az össze-
nyomásokat a középső és mutató-
ujjával (120. ábra).
8. Nyomja össze a mellkast per-
cenként 100-as ritmusban.
Minden kompresszió után teljesen
engedje fel a mellkast. 30 kompresz-
szió után végezzen 2 befújást.
Addig váltogassa a kompressziókat
és befújásokat, amíg:
- nem tapasztalja meg a gyermek
életjelenségeit, vagy
- a szaksegítség megérkezik, vagy
- az egyedül lévő segélynyújtó ki-
merül.
Magányos segélynyújtó egy perc
újraélesztés után, több jelenlévő sze-
mély esetén pedig azonnal hívjanak
segítséget!
61
 A sérülésekről általában

Reakció készség Van További ellenőrzés.

A SÉRÜLÉSEKRŐL
ellenőrzése

Nincs
Mentő-orvos hívás.
7. ÁLTALÁBAN
sérüléseknek sokféle formája létezik: lehetnek egyszerűek, összetettek, al-
Átjárható légút biztosítása Fej középállásban!
A kalmanként súlyosak. Sérülhetnek a lágyrészek, a csontok, az izületek, a
szervek. Megjelenési formáit tekintve a sérülések lehetnek zártak vagy nyíltak. A
zárt sérülések a felület, bőr épsége mellett a mélyebb rétegekben keletkeznek.
Jellegüknél, hatásuknál fogva különböző szintű károsodást okoznak.
Van légzés További ellenőrzés.
Légzésellenőrzés A következő ábra bemutatja a sérült személy vizsgálatának és ellátásának lé-
Mentő-orvos hívás.
péseit. A lépéseket követve Ön minden baleseti helyzetben képes lesz valamit
Nincs légzés tenni a bajbajutottért.

van Panaszok
Segítséghívás Eszmélet?
megkérdezése

nincs

nincs Újraélesztés Segítség

5 Hatástalan Légzés?
Légúti idegen test lehetséges? hívás
Befújás igen

van Újraélesztés
Hatásos
20. ábra
Légelzáródás van
Keringés ellenőrzés veszélye? Légútbiztosítás

nincs

van
Látható vérzés? Vérzéscsillapítás

nincs
30
Mellkas kompresszió További sérülések? van
Rögzítés
Rándulás, ficam, törés?

nincs
3. ábra

Folyamatos újraélesztés
Megfigyelés
2 befújás, 30 kompresszió. Segítség hívás

62 63

• Figyeljen saját biztonságára, vé-
dekezzen a fertőzés ellen!
• Mindent megelőz az életveszély
elhárítása.
A légzés zavartalanságának biztosí-
tása érdekében akadályozza meg a
légutak elzáródását. Légúti elzáródás
veszélye esetén – az esetleges sérülést
is figyelembe véve – fordítsa oldalra a
sérültet. Ez adott esetben valamely
végtag fix helyzetben tartását, gerin-
csérülés esetén pedig több személy
által történő oldalra fordítást igényel.
A súlyos vérzés megszüntetése ér-
dekében azonnal alkalmazzon vér-
zéscsillapítást. Más megoldás hiá-
nyában akár a sebbe nyúlva nyomja
össze a sérült eret.
• Akadályozza meg a további káro-
sodást.
A következő fejezetekben szám-
os megoldást talál; pl. tartsa stabi-
lan a tört végtagot az elmozdulás, to-
vábbi szövetkárosodás és fájdalom
SÉRÜLÉSI TÍPUSOK
rázódás átmeneti működési za-
A vart okozhat a szervekben. A tü-
netek a sérült szerv működészavarára
utalnak (pl. agyrázódás részletesen
lásd x. oldal).
A zúzódás kisebb-nagyobb bevér-
zések révén okozhat panaszokat és
ezek jellemzőek az adott végtag, vagy
szerv működésének zavarára (pl. a
csukló duzzadt, mozgatása pedig fo-
kozza a fájdalomérzetet).
64
megakadályozására.
• Alkalmazzon állapotjavító megol-
dásokat.
Ide tartozik minden olyan eljárás,
ami javítja a sérült állapotát. A megfe-
lelő fekvő helyzet kialakítása, az égett
sérült fájdalmának hűtéssel történő
csillapítása, a közterületen fekvő sé-
rült betakarása, stb.
Általános szabály, hogy soha ne
hagyja magára a sérültet, mert az ál-
lapota változhat, és újabb beavatko-
zást igényelhet.
Tartsa szem előtt, hogy akkor segít
hasznosan, ha csak a legszüksége-
sebbeket teszi meg a segélynyújtói le-
hetőségek közül.
A sérült részletes vizsgálatakor ke-
resse a vérzés helyét. A további sérü-
lések meghatározásához tekintse
meg a sérült területet, vegye észre a
látható alakváltozásokat. Szükség
esetén tapintással tudja meghatározni
a duzzanat, a fájdalom helyét.
Rándulás keletkezik akkor, ha az
eltávolodott csontok az erőbehatás
után maguktól visszatérnek az eredeti
helyükre. Az ízület környéke duzzadt,
fájdalmas, mozgásában korlátozott.
Az első időszakban a tünetek alapján
a rándulás és a törés tünetei nem kü-
löníthetőek el, ezért a pontos megha-
tározáshoz röntgenfelvétel szükséges.
Ficam keletkezik, ha az eltávolodott
csontvégek az erőbehatás után nem
tudnak a helyükre visszatérni, hanem
kóros helyzetben rögzülnek. A sérülési
forma nemcsak balesetek során,
hanem szokványosnak mondható
mozgás közben is előfordulhat. A leg-
gyakrabban a váll, az ujj, a boka, a kö-
nyök, a térd ficama következik be.
A csontok törése – a fájdalom
mellett – a sérülés helyén keletkezett
duzzanatról, egyes esetekben alakvál-
tozásról ismerhető fel. A zárt törésekre
jellemző, hogy a sérült csontok a lágy-
VÉRZÉSEK
vér a sejtek működéséhez szüksé-
A ges alapvető feltételeket a szállítás
révén biztosítja: a légzés során felvett
oxigént a sejtekhez juttatja, a sejtek mű-
ködése során termelt szén-dioxidot pedig
szintén a vér szállítja a tüdőhöz. A szer-
vezet működéséhez szükséges hormo-
nok, tápanyagok ugyancsak a vér útján
jutnak el a keletkezés helyétől a sejtek-
hez. A vér, elemei révén, aktív szerepet
játszik a sérülések elleni védekezésben,
a vérzés csillapításában, a sebek gyó-
gyulásában. A vér mozgását az érpályá-
ban a szív működése biztosítja.
Sérülés következtében az erek
elszakadnak, vérzés keletkezik. A vér-
zés a külvilág felé éppúgy irányulhat
(külső vérzés), mint a szervezet belseje
felé (belső vérzés). Belső vérzés esetén
a vér egyaránt kerülhet a szövetek közé
(pl. bokaficamnál az izmok közé), üre-
ges szervekbe (pl. a belekbe a hasat ért
tompa ütés hatására), testüregekbe (pl.
A sérülésekről általában
részek között, a bőrfelszín alatt rejtve
maradnak.
Nyílt törés esetén a tört csontvég
vagy csontvégek a bőrön keresztül
szabaddá válnak a külvilág felé. A
seben keresztül a külvilág közvetlen
kapcsolatba kerül a csonttal, a csont-
velővel – növelve ezzel a fertőzés ve-
szélyét. Mindkét törési formánál
jelentkezik vérzés, zárt törés esetében
a szövetek közé, nyílt törésnél a külvi-
lág felé.
a koponyába a koponyát ért ütés követ-
keztében), és szervekbe (pl. a szembe
a szemet ért ütés miatt).
A vérzés nagysága és erőssége
nagyban függ a sérült érszakasz fajtá-
jától, számától, vastagságától és átmé-
rőjétől. Működésüktől függően a test
egyes területei erekkel sűrűbben át-
szőttek más területeknél, így sérüléskor
ezeken a helyeken jelentősebb a vérzés
(pl. arc, nyak).
A hajszálerek sérülése gyöngyöző,
szivárgó, csekély mennyiségű vérzést
okoz.
A visszerek a test felől a szív irá-
nyába szállítják a vért. Sérülésük ese-
tén állandó, folyamatos véráramlás
látható a sebből. A vérzés mértéke a sé-
rült visszér átmérőjétől függ. A kézen, al-
karon kicsiny lumenű visszerek sérül-
hetnek, amelyekből a vérzés nem jelen-
tős, a nyakon, homlokon, lábszáron azon-
ban már jelentős vérzés fordulhat elő.
65

Az ütőerek a szív felől szállítják a vért
a test részei felé. Sérülésük során a
sebből a szív összehúzódásának ritmu-
sában, nagy nyomással spriccelve tá-
vozik a vér.
Vérzés során az erek elhelyezke-
dése miatt szinte kivétel nélkül több ér-
szakasz is sérül, és vegyes vérzést
észlelünk. A vérzés típusát – a vérvesz-
tési forma intenzitása szerint – ütőeres-
ERŐS KÜLSŐ VÉRZÉS
Az erős vérzéssel járó sérülések
leggyakrabban valamelyik végtagon
keletkeznek, de előfordulhatnak a
fejen és a nyakon is. A látható vér-
vesztés a sérült ér jellegétől és ke-
resztmetszetétől függ. A felismer-
hetően pulzáló, lüktető vérzés a felü-
letesen futó ütőérből származik. A fo-
lyamatos, erős vérzés általában sérült
visszérből, valamint mélyebben futó
ütőérből is származhat.
Az erős külső vérzés egyik különle-
ges formája a lábszár visszereinek
vérzése. Gyakran sérülés nélkül is
megrepednek, és járkáló, illetve álló
helyzetben lévő sérült esetében is je-
lentősen véreznek.
A jelentős vérvesztés következté-
ben kialakuló vérkeringési elégtelen-
ség életveszélyes állapot. A felso-
rolásra kerülő tünetek, panaszok ész-
lelésekor alkalmazzon gyors, célratörő
vérzéscsillapító eljárásokat, a segély-
híváskor pedig pontosan írja le a sé-
rült állapotát !
66
nek, visszeresnek vagy hajszáleresnek
nevezzük. A vérvesztés védekező me-
chanizmusokat indít el a szervezetben.
Ennek következtében a szervek műkö-
désének intenzitása csökken. A erős vér-
vesztés megszüntetése alapvető
segélynyújtói feladat. A vérzéscsillapítás
életmentő beavatkozás, amely eszközök
hiányában egyszerű módszerekkel is ki-
vitelezhető.
TÜNETEK:
• Sápadt, hűvös, nyirkos bőr;
• nyugtalan viselkedés;
súlyosabb esetben a sérült el
csendesedik, a külvilág
ingereire felületes
reakciókat ad;
• A légzés kezdetben szapora,
Súlyosabb esetben gyengül;
• A pulzus gyors és gyenge;
• A sérült szomjúságra, fázásra
panaszolhat;
• Súlyos esetben
eszméletlenség alakul ki.
Az észleléskor keresse a vérzés
helyét.
• A végtagokon keletkezett sérülé-
sek ellátása során az egyszerű, kézzel
történő közvetlen nyomás, valamint a
nagyobb gyakorlatot igénylő nyomó-
kötés egyaránt alkalmazható.
A sérülésekről általában
• Nyakon, fejen észlelhető jelentős érdemes alkalmaznia. Minden eset-
vérzés esetében alkalmazzon kézzel ben van megoldás, hiszen a legegy-
közvetlen nyomást a sérülés helyén. szerűbb eljárást, a sérülés helyén
Az elsősegélynyújtó és a sérült szá- alkalmazandó nyomást bárki alkal-
mára egyaránt fontos a biztonság. mazhatja!
Használjon egyszer használatos gumi-
vagy fóliakesztyűt. Ezek hiányában
bármilyen nylon zacskó megfelelően Cél:
védi az elsősegélynyújtót attól, hogy • A további vérvesztés
érintkezzen a sérült vérével. megakadályozása;
A vérzéscsillapítás szóba jöhető el- • A szervek keringésének
látási formái közül mindenkinek a szá- javítása.
mára leginkább begyakorolt verziót
Teendők:
1. Az álló sérültet ültesse le.
2. A sápadt, hűvös, nyirkos bőrű,
gyenge, erősen vérző, szédülő sérül-
tet fektesse le vízszintesen. Ha nincs
kizáró ok, a sérült lábait emelje, vagy
segítőtársak igénybevételével emel-
tesse fel (19. ábra).
19. ábra
67
 A sérülésekről általában

3. Emelje fel a vérző végtagot, il-
letve a sérülés helyét a szív szintje
fölé, ezzel is csökkentve a vérvesz-
tést. A fejen, nyakon közvetlen nyo-
mással végezzen vérzéscsillapítást
(20. ábra).
• Tiszta textília (pl. törülköző) segít-
ségével megkísérelheti nyomókötést.
Igazítsa a seb méretéhez a textíliát a
hatékonyabb nyomás érdekében
(22. ábra).
8. ábra
2. A karon látható erős vérzést a fel-
kar ütőerének összenyomásával állít-
hatja meg. A felkar belső felszínének
közepén, három ujjal nyomja a lágyré-
szeket a csonthoz (24. ábra).
20. ábra

20. ábra

• Az ütőeres nyomópontokat csak

4. Csillapítsa a vérzést a sérülés he-
lyén alkalmazott közvetlen nyomással.
• Eszköz hiányában, gumi/fólia-
kesztyűbe, esetleg nylon zacskóba
bújtatott ujjaival a sebbe nyúlva kísé-
relje meg megállítani a vérzést
(21. ábra).
megfelelő gyakorlat birtokában hasz-
nálja a vérzéscsillapításhoz.
1. A nyakon közvetlen ujjnyomással
nyomja össze a sérült eret, ereket. A
beavatkozás okozta kellemetlenségről
tájékoztassa a sérültet (23. ábra).

20. ábra

8. ábra

68 69
 A sérülésekről általában

3. A lábon látható erős vérzés csil- Helyezzen további kötöző anyagot

lapítására a lágyékhajlatban nyomja
össze az ütőeret (25. ábra).
20. ábra
Bizonytalanság, vagy további vér-
zés esetén térjen át a sérülés helyén
alkalmazott, közvetlen nyomásra!
• Kötszer birtokában készítsen ste-
ril nyomókötést.
• Helyezzen steril mull-lapot a sebre
(26. ábra).
20. ábra
a seb fölé és erőteljes, de nem durva
pólyamenetekkel nyomja a sebbe. Kö-
tözés közben ügyeljen arra, hogy a
nyomás mindvégig a sebre irányuljon
(28. ábra).
Ellenőrizze folyamatosan a kötést,
hogy nem vérzik-e át. Amennyiben át-
vérzik, helyezzen újabb kötöző anya-
got a sérülés fölé és ismételje meg az
előző lépéseket.
5. Ellenőrizze a sérült légzését,
életműködését.
6. Szükség esetén hívjon további
segítséget.
7. Hívjon mentőt-orvost.
Körkörös mentekkel rögzítse a seb-
20. ábra
hez (27. ábra).
CSEKÉLY VÉRZÉS
20. ábra
A kis átmérőjű visszerek és a haj- A csekély vérzést mutató sebek ke-
szálerek sérülése következtében ke- zelésekor kövesse a sebellátásra vo-
letkezik. A vérvesztés intenzitása natkozó előírásokat.
kicsi. Az ilyen vérzések megszünteté- Ellenőrizze a kötést; ha annak át-
sére elégséges lehetnek a sebellátás- vérzését észleli, alkalmazzon nyomó-
hoz ajánlott lépések. kötést.

BELSŐ VÉRZÉS
Törések következtében a szövetek
közé, más esetekben testüregekbe,
szervekbe irányulhat a vérzés. Ez a
vérzési forma a külvilág felé nem köz-
vetlenül nem észlelhető, ezért a felis-
merése is nehezebb. Sérülés vagy a
belső szervek megbetegedése, elvál-
tozása egyaránt szerepelhet az okok
között. A vérvesztés helyét a sérülés
keletkezéséből (pl. koponya sérülése,
has megütése) tudja kikövetkeztetni a
segélynyújtó.
A szervek elváltozása, megbetege-
dése miatt keletkező vérzések egy
része – késéssel ugyan – a külvilág
számára is láthatóvá válik: a tüdőbe
került vért felköhögi, kiköpi a beteg, a
gyomorba került vért kihányja, a be-
lekbe jutott vér pedig emésztés után a
székletben (fekete széklet) jelenik

70 71

meg. A vastagbél, végbél megbetege-
dései miatt a végbélből, méhen kívüli
terhesség, nőgyógyászati okok miatt
pedig a hüvelyből is történhet vérzés
A sérült/beteg panaszai, tünetei se-
Teendők:
1. A sérültet fektesse le vízszinte-
sen, emelje fel a lábakat.
2. Lazítsa meg a szoros ruházatot.
KÜLÖNLEGES VÉRZÉSEK
Az alábbiakban ismertetett vérzési
típusok elhelyezkedésük és keletke-
Vérzés a fülből
A fülből történő vérzés hátterében a
dobhártya, a hallójárat sérülése, illetve
koponyaalapi törés húzódhat meg. A
fület ért ütés, vízbe esés (pl. vízisíelés
közben), robbanás, fülben való mani-
pulációk, (pl. fültisztítás pálcikával)
Tünetek:
• különböző mértékű fájdalom
a hallójáratban;
• hallásvesztés;
Teendők:
Koponyatörés miatt keletkező vér-
zés esetén:
• Az eszméletén lévő sérültet fek-
tesse le, megemelt felsőtestettel
(29. ábra).
72
A sérülésekről általában
gítenek felismerni a bajt. A beteg kül- • Ellenőrizze rendszeresen a beteg Fülből történő egyéb vérzés esetén:
leme, panaszai összefüggenek a vér- állapotát: eszmélet – légzés - bőrszín. • Fedje a fület steril kötszerrel.
vesztés mértékével. • Ha a sérült eszméletlen, a stabil • A beteg panaszainak megfelelően
Súlyos vérvesztés esetén a kivér- oldalfektetését úgy végezze, hogy a (pl. hallásvesztés) keressen fel szak-
zés jelei jelentkeznek. vérző fül kerüljön alulra. orvost.
• Hívjon mentőt, orvost.
20. ábra 20. ábra
3. Hívjon mentőt.
4. Ellenőrizze folyamatosan a sérült
állapotát.
zésük különlegessége miatt kerülnek
bemutatásra.
mind-mind okozhatják a dobhártya
sérülését.
A koponyaalapi törés súlyos sérü-
lésnek számít, egyik jele az agyvízzel
kevert vér folyamatos szivárgása a fül-
ből (ld. koponyasérülések).
• fejfájás;
• folyamatos vérzés a fülből;
• eszméletlenség.
ORRVÉRZÉS
Az orrvérzés több tényező miatt is ponya-alapi törés. A sérüléshez alkal-
• Fedje a sérült fület tiszta textíliá- keletkezhet. A körülmények megisme- manként egyéb panasz – fejfájás, há-
val, steril kötszerrel. A fedés legyen résével, a sérült/beteg kikérdezésével nyinger, hányás, szédülés, eszmé-
laza, engedje meg a vér ürülését a feltárhatja a kiváltó okot. letlenség – is társul.
hallójáratból (30. ábra). Orrvérzést eredményezhet az orrot Arra hajlamos személyeknél minden
ért ütés, az orrcsonttörés, illetve a ko- különösebb ok nélkül, vagy a megfázás
73

miatti sok orrfújás következtében is
megindulhat vérzés az orrból.
Magas vérnyomás betegségben
Tünetek:
• Folyamatos erős, illetve
csekély vérzés az orrból.
• Koponyaalapi törésnél
agyvízzel kevert vér
ürülése észlelhető.
Teendők:
Nem sérülés következtében jelent-
kező vérzésnél:
1. Ültesse le a sérültet.
2. Hajtsa a fejet jól előre, a kifolyó
vér felfogása érdekében helyezzen az
orrnyílás elé tálat, kendőt (31. ábra).
20. ábra
74
szenvedő betegnél a hirtelen meg-
emelkedő vérnyomás szintén okozhat
orrvérzést.
Cél:
• A légzés védelme.
• A vér belehelésének és/vagy
gyomorba kerülésének a
megakadályozása.
3. Lazítsa meg a nyakán a ruházatot.
4. Kérje meg a vérző személyt, hogy
a levegőt egyenletesen és a száján
keresztül vegye.
5. Szorítassa össze mutató és hü-
velyk ujjával a puha orrszárnyakat
(32. ábra).
20. ábra
Kérje meg, hogy a szorítás alatt ne
beszéljen, kerülje a nyelést, köhögést,
orrszívást, köpést.
Legalább 10 percig tartsa össze-
szorítva az orrszárnyakat.
Amennyiben a vérzés megszűnik,
kerüljön a sérült mindennemű erőlkö-
dést és orrfújást.
Amennyiben a vérzés nem szűnik,
és/vagy ismerten magas a vérnyo-
mása a betegnek, vagy
újra jelentkezik a vérzés, akkor hív-
jon mentőt, illetve orvost.
VÉRZÉS A SZÁJBÓL
A szájból történő vérzés a nyelv, a
garat, illetve az arc sérüléseire vezet-
hető vissza. A fog kitörése szintén vér-
zéssel jár. Orvosi beavatkozások után
Tünetek:
• Vérzés a szájból, sérülés
esetén fájdalom az érintett
területen.
Teendők:
1. Ültesse le a sérültet és hajtassa
előre a fejét.
2. Helyezzen steril fedést a külső
sérülésekre.
3. A sérülés következtében kitört
fogat (amennyiben az megvan) tiszto-
gatás nélkül helyezze vissza a sérült
szájába. Amennyiben ez nem lehetsé-
ges, a szállítás alatt tárolja tejben.
A sérülésekről általában
Sérülés következtében jelentkező
vérzésnél:
• Ha orrcsonttörés jeleit észleli,
hajtsa előre a fejet és fogja fel edény-
ben, textíliával a kifolyó vért.
• Koponya-alapi törés esetén az
eszméletén lévő sérültet fektesse le
megemelt felsőtesttel és megemelt fej-
jel. Az eszméletlen sérültnek, ha nincs
ellenjavallata, alkalmazzon stabil ol-
dalfektetést.
• Hívjon mentőt, orvost.
(foghúzás, mandulaműtét) akár jelen-
tős utóvérzés is lehetséges, amely
már az otthonában éri el a beteget.
Cél:
• A vér belehelésének,
illetve gyomorba jutásának
megakadályozása.
4. Foghúzás utáni vérzés csökken-
tésére hajtson össze textilt vagy köt-
szert, helyezze a vérzés helyére, és
haraptasson rá a beteggel. A textília
méretét igazítsa a sérülés nagyságá-
hoz! Térjen vissza a beavatkozást
végző orvoshoz, vagy menjen ügyele-
tes fogászati-szájsebészeti osztályra
(33. ábra).
75

5. A mandulaműtét utá-
ni vérzés ellátása szakor-
vosi feladat. Hívjon men-
tőt, illetve orvost, vagy
szállítsa az illető sze-
mélyt a legközelebbi gé-
gészetre.
20. ábra
SEBZÉSEK
z emberi testet bőr borítja,
A amely számos létfontosságú
funkcióval rendelkezik. A bőr rugal-
massága védelmet biztosít néhány
sérüléssel szemben. A bőr rétegeiben
verejtékmirigyek, szőrtüszők, érzéke-
léshez nélkülözhetetlen érzőideg-vég-
ződések találhatók.
A külső behatások a bőrfelületet ká-
rosíthatják, folytonosságát megszakít-
hatják. Az így keletkezett sebzések
tárgyak okozta külső behatásra, hő-
hatásra, valamint vegyszerektől jöhet-
nek létre.
A sebek egy része külső erőbeha-
tásra keletkezik. A seb megjelenése
függ a külső behatást okozó tárgy fe-
lületétől. Ennek alapján elkülöníthe-
tünk egymástól vágott, horzsolt,
zúzott, szakított, szúrt, lőtt, harapott
sebet. A sebeket általában a követke-
zők jellemzik:
76
• Fájdalom.
Függ a sérült területen elhelyez-
kedő fájdalomérző idegvégződések
számától (pl. arcon és kézen több,
háton kevesebb ilyen érző ideg talál-
ható).
• Vérzés.
A vérzés erősségét a sérült ér faj-
tája, vastagsága, átmérője, száma ha-
tározza meg (lásd 5.2. fejezet). A
vágott sebek gyakran járnak együtt
erős vérzéssel.
• Fertőzés.
A sebbe számos kórokozó kerül,
amely fertőzést okoz. Az esélyt növeli
a seb szennyezettsége. Felületes,
egyszerű sebzések a fertőző ágensek
hatására mutatják a fertőzés jeleit
(bőrpír, fájdalom, váladékozás a seb-
ből, duzzanat a seb körül). A horzsolt,
zúzott, szúrt sebeknek magas a fertő-
ződési kockázata.
A sérülésekről általában
A sebekbe került kórokozók egy dőoltást kap a sérült. A harapó állat
része a sebben okoz látható, érezhető oltási könyve (amennyiben rendelke-
elváltozást. A fertőzés jelei: zik ilyennel) nagy segítséget jelent az
- a sérülés után közvetlenül (vagy ellátó orvos számára. Harapott seb-
csak órákkal, napokkal) a seb kör- zés esetén feltétlenül keressen fel
nyéke kipirul; szakorvost!
- duzzadt; A szúrt sebzéseket nemcsak a fer-
- fájdalmas; tőzés kialakulásának magas kocká-
- a sebből váladék ürülhet. zata teszi különlegessé. Ezek a
Ha a fertőzés jeleit észleli, haladék- sérülések ugyanis a mélyen fekvő
talanul forduljon orvoshoz. szervek károsodása miatt életet is ve-
szélyeztethetnek. Ezért ennél a seb-
A fertőzések közül kiemelendő a te- zési formánál mindig gondolni kell a
tanusz, ami a szennyezett sebek eset- szervek sérülésének a lehetőségére.
leges fertőzése következtében és
banálisnak tűnő esetekben egyaránt ki-
alakulhat. A tetanusz ellen csecsemő- Cél:
korban védőoltást adnak, amelyet az
említett sérülések után meg kell újítani.
• A további vérvesztés
megakadályozása
A harapott sebzések egyik fertőzé-
• A fertőzés mértékének
ses szövődménye a veszettség. A
a csökkentése.
fertőzés elkerülése miatt szintén vé-
Teendők:
A sebellátáshoz használjon egyszer 1. Kötszer hiányában terítsen tiszta
használatos gumikesztyűt. Ennek hiá- textíliát a sebre, és fogja oda, illetve
nyában bármilyen nylon zacskó meg- kösse oda (34. ábra).
felelően védi az elsősegélynyújtót a
20. ábra
sérült vérével való érintkezéstől.
Az álló sérültet ültesse le.
A sápadt, gyenge és/vagy erősen
vérző sérültet fektesse le vízszintesen.
Erős vérzés esetén csak a vérzés
megszűntetésére irányuló ellátást vé-
gezzen!
Csekély mértékű vérzéssel járó
sebek ellátása:
77

20. ábra
2. Csekély vérzést mutató sebet
mosson ki folyó hideg vízzel. (Folyó víz
hiányában bármilyen ivóvíz minőségű
víz alkalmas erre.) A hajas fejbőrön lévő
sebek ellátásakor nedves textíliával vé-
gezze a tisztítást (35. ábra 36. ábra).
20. ábra
78
20. ábra
3. Törölje szárazra a seb környé-
két, de törlés közben ne érjen a seb-
hez (37. ábra).
4. Sebfertőtlenítő oldattal kenje be
a seb környékét.
5. Helyezzen steril kötszert a sebre.
20. ábra
A steril mull-lap sebbel érintkező
felszínére juttasson sebfertőtlenítő ol-
datot, majd anélkül, hogy a steril felü-
letet érintené, helyezze a kötszert a
sebzésre, és rögzítse lazán fedőkö-
téssel (39. ábra).
KOPONYASÉRÜLÉSEK
koponyacsont veszi körül és vé-
A delmezi az agyat. A koponyát
erekkel gazdagon behálózott bőr,
lágyrészek fedik. Sérüléskor a lágyré-
szek, a csont, az agy egyaránt ártal-
mat szenvedhet. Leggyakrabban ütés,
magasból történő esés, közlekedési-,
sport- vagy munkahelyi balesetek áll-
nak a háttérben.
A lágyrészeken különböző formájú
sebzés keletkezhet, amelyek jelentős
vérzéssel is járhatnak. A sebek ellátá-
sakor nehézséget jelenthet, hogy hajas
fejbőrön kell a műveletet végrehajtani.
A szervezet működését a központi
idegrendszer szabályozza. Működése
segítségével dolgozza fel az ember a
környezetből származó információkat.
Az érzékszerveken keresztül érkező
ingerületek is ide jutnak el. A feldolgo-
zott ingerületek alapján az agy szer-
vezi meg a szükséges válasz-
lépéseket. A jó működés előfeltétele a
megfelelő oxigén- és tápanyag-ellá-
tás. Az agyállomány sérülése, illetve a
működést biztosító feltételek kiesése
vagy megváltozása egyaránt rossz,
nem megfelelő működést eredményez
A sérülésekről általában
A rögzítéshez háromszögletű ken-
dőt, gézpólyát, ragtapaszt vagy más
tiszta textíliát is alkalmazhat.
A fertőtlenítő oldat egyeseknek al-
lergiát okozhat, ezért kérdezzen rá az
esetleges korábbi érzékenységre!
Csecsemő- és kisgyermekkorban a
súlyos koponyasérülés az elsődleges
halálokok közé tartozik. A korcsoportra
jellemző viszonylagosan nagy kopo-
nyaméret, valamint a csont vékony
szerkezete sérülésekre hajlamosító
adottság. Ebben a korban a koponya-
sérülések leggyakoribb oka a leesés
(pl. pelenkázó asztalról, mászókáról),
de közúti balesetek következtében is
sok csecsemő és kisgyermek sérül
meg. Tartsa szem előtt, hogy a gyer-
mekkori balesetek megelőzése a fel-
nőttek feladata.
A csontok törései a sérülés mérté-
kének megfelelő tünetekkel jelentkez-
nek. Az ütés helyén duzzanat
keletkezik, ezért a csont sérülése ne-
hezen azonosítható. A fejen keletkezett
sebzésekből bőséges vérzés észlel-
hető. A sebzések észlelésekor mindig
gondolni kell az agy sérülésére is!
A fejet ért sérülések más területek –
esések következtében a nyaki gerinc-
szakasz – sérüléseivel is párosulhat-
nak. Az alábbiakban felsorolt tünetek
egyenként és egymással kombiná-
lódva is előfordulhatnak.
79

Győződjön meg a környezet bizton-
ságáról.
Sebzés ellátásához használjon
egyszer használatos gumikesztyűt.
Csak az életveszély elhárítása ér-
dekében mozgassa a sérültet!
Életveszélyt jelent a koponya sérült
számára:
- Veszélyzónában tartózkodás;
- Légutak elzáródása;
- Hányás, vérzés a szájüregbe –
garatba;
- Erős külső vérzés.
Cél:
• Az átjárható légutak
biztosítása.
• A további károsodások
megakadályozása.
• A vérzés csillapítása,
a sebzések ellátása.
• Mentők hívása.
Teendők:
• Fektesse le megemelt vállal és
fejjel az eszméletén lévő sérültet.
• Eszméletlen sérültnél a nyaki ge-
rinc védelmét biztosító oldalra fordí-
tást alkalmazzon (lásd 5.6. fejezet).
• Egyéb segítség hiányában stabil
oldalfektetést végezzen.
• Hívjon mentőt, orvost
• Takarja be az eszméletlen sérültet.
• Ellenőrizze percenként a sérült
állapotát a mentő megérkezéséig.
80
Tünetek:
• Duzzanat, esetleg
sebzés az ütés helyén;
• Rövid ideig tartó
eszméletvesztés;
• Fejfájás;
• Hányinger, hányás;
• Görcsroham;
• Tartós eszméletlenség.
Eszméletlen koponya sérültnél
mindig gondoljon a
gerincsérülés lehetőségére is!
• Koponyaalapi törésnél
vérzés látható az orrból
és/vagy a fülből. Az ilyen
vérzés különlegessége,
hogy a vér keveredik az
agyvízzel.
Az „agyvízzel kevert vér”
folyamatosan szivárog a
fül-, vagy orrnyílásból.
• Lássa el a sebeket a szükség
szerint.
Az erős vérzést a vérzéscsillapítás
szabályai szerint szüntesse meg.
Eszméletén lévő sérültnek, kellő
gyakorlat és felszerelés birtokában
készítsen sapkakötést.
Eszméletlennek terítsen kötszert a
sebre és tartsa ott a kezével.
Sebellátás közben figyelje a sérül-
tet egyéb, koponyasérülésre utaló je-
leket keresve.
AGYRÁZKÓDÁS
A fejet ért közvetlen ütés, illetve a
testet ért egyéb behatások – elcsú-
szás-elesés, tomporra esés – követ-
keztében keletkezhet. A sérülés
hatására fellépő működési zavar át-
meneti eszméletlenség, esetleg rövid
ideig tartó légzésleállás formájában je-
lentkezhet. Legtöbbször fejfájás, szé-
Tünetek:
• Fejfájás;
• Rövid ideig tartó
eszméletvesztés;
• Szédülés;
• Hányinger, esetleg hányás,;
• Emlékezetkiesés;
• Hallott információk elfelejtése.
TEENDŐK:
• Eszméletlennek biztosítson sza-
bad légutat.
• Az eszméletén lévő sérültet fek-
tesse le megemelt felsőtesttel és meg-
emelt fejjel.
MELLKASI SÉRÜLÉSEK
mellkast alkotó 12 pár borda a ge-
A rinchez és a szegycsonthoz kap-
csolódva alkot zárt egységet. A
mellkas különleges szerkezeténél
fogva biztosítja a légzést. A légzési
munkában a mellkas izomzata, a mell-
A sérülésekről általában
dülés, hányinger, hányás a fő panasz.
A sérült átmenetileg elveszíti az emlé-
kezetét, nem tudja megjegyezni a hal-
lott információkat, a tudatzavar miatt
elkóborolhat.
Kisgyermekek a baleset után alu-
székonnyá válhatnak.
Cél:
• A további károsodások
megakadályozása,
• A sérült nyugalmának
biztosítása.
• Folyamatosan ellenőrizze a sérült
állapotát.
• Nyugtassa meg a beteget, félel-
meit, izgatottságát türelemmel kezelje.
• Hívjon mentőt, orvost.
hártyák és a rekeszizom vesz részt.
A mellhártyák egy dupla falú, normá-
lis körülmények között összefekvő, de
elmozdulásra képes üreget alkotnak.
A mellkas kitérését követve biztosítják
a légzést.
81

A törés többnyire közvetlen erő
(ütés, rúgás, kemény tárgynak esés)
hatására keletkezik. A tünetek a járu-
lékos sérülések súlyosságától füg-
gően észlelhetőek (mellhártya-
sérülések, tüdősérülés).
Bordatörés tünetei:
• A sérült minden
lélegzetvételkor, a mellkas
minden megmozdításakor
heves, szúró fájdalmat
érez a törés helyén.
• Az elégtelen légzés
miatt a sérült nyugtalan,
esetleg türelmetlen.
Teendők:
1. Ültesse le a sérültet
és támassza meg a
hátát. Vonjon be másokat
is a műveletbe. Az esz-
méletén lévő sérülttel be-
szélje meg, hogy mi fog
vele történni, illetve min-
den lépés után kontrol-
lálja, hogy az nem volt-e
kellemetlen, problémás a
sérült számára
(40. ábra).
20. ábra
82
Cél:
• A sérült légzésének
segítése,
• Mentők hívása.
• Súlyosabb sérülésnél
nehezített légzés
tapasztalható.
• A töréshez sebzések, nyílt
sérülések társulhatnak.
2. Hívjon mentőt, orvost!
• Belső vérzés tünetei
3. Ha nehézlégzést észlel, ültesse
jelentkezhetnek.
le a sérültet megtámasztott felsőtest-
tel, és fordítsa a sérülés felőli oldalára.
(ábra)
4. Maradjon a sérült mellett, se-
gítse, támogassa őt lelkileg is.
5. Az eszméletlen sérültet fektesse
stabil oldalfektetési pozícióba úgy,
hogy az ép mellkas-fél kerüljön felülre.
6. Percenként ellenőrizze a beteg
MELLKASI SEBZÉSEK, SÉRÜLÉSEK
A mellkas további sérülései a töré-
sek szövődményeként, illetve külső
behatásra keletkezhetnek. A mellkas
felületén keletkező sebzéseket a seb-
ellátás szabályainak megfelelően kell
kezelni. Bordatöréskor vagy a mell-
kasba hatoló szúrt sérüléseknél a
mellhártyák közé levegő kerülhet,
amely a légzést megakadályozza. A
mellkasi szúrt-, lőtt sebek a mellkasi
szerveket is károsíthatják. Szív,
A sérülésekről általában
20. ábra
légútjainak átjárhatóságát, illetve lég-
zésszámát.
A szegycsont szintén közvetlen erő-
hatásra, ütésre törik. Pl. nagy erejű
karambolnál a biztonsági öv, kisebb
erejű karambolnál – bekötetlen sze-
mély esetében – a kormány okozhat
mellcsont-törést.
A tünetek és az ellátás módja meg-
egyezik a bordatöröttek esetében leír-
takkal.
nagyér sérülése akár azonnali halált
okozhat, illetve mindig életveszélyes
állapotot jelent a sérült számára.
Cél:
• A nehezített légzés
támogatása.
• Az átjárható légutak
biztosítása.
• A sebek ellátása.
83

Tünetek:
• fájdalom a sérülés helyén;
• sápadt, nyirkos bőr;
• szapora, erőlködő légzés;
• súlyos esetben a sebből
habos vér ürül, illetve légzéskor
a seb környékén hangjelenség
észlelhető;
Teendők:
1. Helyezze el ülő helyzetben a sér-
ültet. Támassza meg a hátát, vállát.
2. Sebfertőtlenítés után fedje be
sterilen a sebet. Ideális esetben steril
kötszert, annak hiányában tiszta textí-
liát használjon.
GERINCSÉRÜLÉS
gerincvelő a gerinccsatornában
A helyezkedik el. Az agy felé, illetve
felől közvetíti az ingerületeket, vala-
mint a reflexes működésekét felelős.
A gerinc, illetve az azt alkotó csigolyák
törése a sérülés helyén okoz fájdal-
mat, de nem mindig jár együtt a ge-
rincvelő sérülésével, idegrendszeri
károsodással. A gerincvelő környéki
bevérzés szintén fájdalmat, a végta-
gokban pedig zsibbadást, gyengült
mozgást okozhat. Gerincvelő károso-
dása esetén a test beidegzett terüle-
tein – jellemzően az érzékelésben
és/vagy a mozgásban – támad zavar.
A gerinc sérülésének lehetőségére
kell gondolnunk a magasból leesett,
84
• a sokk tünetei tapasztalhatóak;
• a sérült eszméletlen
vagy jelenlétünkben
eszméletlenné válik
3. Amennyiben a sérült eszmélet-
len, vagy az ellátás közben eszméle-
tét veszíti, fektesse le.
4. Teremtsen átjárható légutat.
Vizsgálja meg az életjelenségeket.
lépcsőn legurult, elgázolt, vagy autó-
ból kirepült sérültek esetében.
Csecsemő, kisgyermek gerincsérü-
lése leesés, közlekedési baleset miatt
elsősorban a nyaki szakaszon fordul
elő, aminek a gyenge izomzat és a
törzshöz viszonyított nagy fej az oka.
Az eszméletén lévő gerincsérült
saját magától vagy az elsősegély-
nyújtó célzott kérdéseire el tudja mon-
dani panaszait.
Betegvizsgálat során az alábbi cél-
zott kérdéseket tanácsos feltenni:
• Hol érez fájdalmat?
• Tudja-e mozgatni a végtagjait?
• Érzi-e lábán az érintést?
(Érdemes ilyenkor megfogni az egyik
és a másik végtagot.)
Az eszméletlen sérültnél a segély-
nyújtó az alábbi esetekben feltételez-
heti a gerincsérülés lehetőségét:
• Magasból történő leesés (a test-
magasság kétszeresét meghaladó
magasság már okozhatja);
• lépcsőn való legurulás;
• gázolás sérültje gyalogosként
vagy (motor)kerékpárosként;
• sekély vízbe ugrás;
• karambolos járműből történő
kiesés;
Tünetek:
A tünetek a sérülés mértékének
megfelelően többfélék lehetnek,
az alábbiakban súlyosság szerinti
sorrendben szerepelnek:
• A sérült fájdalmat jelez a
(gerinc)sérülés helyén, de képes
a végtagjait mozgatni;
Teendők:
1. A gerincsérülés feltételezését
és/vagy felismerését követően óvja a
sérültet minden mozgástól. A gerin-
csérült vagy az annak tekintett sze-
mély mozgatását hagyja a mentőkre!
2. Kizárólag akkor mozdítsa meg a
sérültet, ha:
a. életveszély áll fent, vagy a men-
tőkre való várakozás közben életve-
szély alakul ki;
A sérülésekről általában
• motorról való leesés, illetve ezek-
hez hasonló mechanizmusok vezet-
nek legtöbbször gerincsérüléshez.
Kiemelten veszélyeztetett a nyak te-
rülete, mert a gerinc itt tud a legin-
kább szabadon mozogni.
Cél:
• A sérült gerincének védelme.
• Az életveszély elhárítása.
• Mentők hívása.
• A sérült fájdalmat jelez a
(gerinc)sérülés helyén, egyes
végtagjait zsibbadtnak érzi;
• Egyáltalán nem érzi, és/vagy
nem tudja mozgatni;
• A ruházaton bevizelés nyomai
észlelhetők.
b. a sérült veszélyzónában van
(égő jármű vagy egyéb környezeti ve-
szély), és további helyszínen mara-
dása az életét veszélyezteti.
c. A sérült hány, gyomortartalma pe-
dig a légút átjárhatóságát veszélyezteti.
3. Amennyiben életveszély áll fenn,
és szükséges a mozdítás, azt tegye
körültekintően, lehetőleg társakat is
bevonva, az alábbiak szerint:
85
 A sérülésekről általában

20. ábra
20. ábra

7. A kinyújtott karra került fejet to- térdét. Ettől az oldalra fektetés stabi-
vábbra is tartsa meg a segélynyújtó labbá válik. Ez a testhelyzet segíti a
20. ábra
(47. ábra). légutak megnyitását, biztosítja azok
1. Egy segélynyújtó fogja meg a
8. Az oldalra fordítást végző se- átjárhatóságát, és megakadályozza,
fejet és tartsa középvonalban (42.
gélynyújtó hajlítsa be a sérült mindkét hogy hányás esetén a gyomortartalom
ábra).
2. A másik segélynyújtó fektesse a
sérült egyik karját – kinyújtott állapot-
ban – az illető feje mellé, a fejhez
20. ábra
egész közel (43. ábra).
3. A másik kart fektesse keresztbe
a mellkason (44.ábra).
4. Az oldalt elhelyezkedő egy vagy
két segélynyújtó ragadja meg a vállat,
a csípőt és az alsó végtagot (45. ábra).
5. A közreműködő segélynyújtók
együttesen mozogva, fordítsák oldalra
a sérültet (46. ábra). Ilyenkor a fejet
tartó személy irányítsa a mozgatást.
6. A fejet rögzítő segélynyújtó
tartsa a fejet mindvégig úgy, hogy a fej
és a törzs egymáshoz viszonyított
helyzete ne változzon, és a fej mo-
zogjon együtt a törzzsel.
20. ábra

86 87
 A sérülésekről általában

20. ábra

a garatban maradjon, vagy rosz- Gerincsérülés

szabb esetben a tüdőbe kerüljön feltételezhető
(48. ábra).
Olyan esetben, amikor a se-
gélynyújtó egyedül van és moz- Életjelenségek vizsgálata,
gatásra kényszerül, az élet- szükség szerinti beavatkozás
veszély elhárítása jelenti a leg-
fontosabb szempontot. Ekkor is
Nem Igen
igyekezzen a legkíméletesebb A helyszín veszélyes?
módon eljárni.
Eszméletén lévő sérültnek is Eltávolítás a
rögzítse kezeivel a fejét. Helyez- Mozdulatlanság veszélyzónából. Fej, nyak
biztosítása. és gerinc rögzítése
kedjen el a fej felett, és mindkét
mozgatás közben.
kezével fogja meg a sérült fejét a Betakarás.
fül felett, rögzítse az illetőt a talált
helyzetben.
Eszméletlen, jól légző sérült- Megfigyelés,
betakarás.
nek az áll elő(re)emelésével biz-
tosítson szabad légutat (lásd
koponyasérült szabad légút bizto-
sítása). (ábra) Hívjon mentőt vagy orvost!
A gerincsérült megfelelő ellátá-
sát a következő lépéssor foglalja 20. ábra
20. ábra
össze:

88 89

A bukósisakot viselő sérült eseté-
ben különleges eljárás szükséges.
A bukósisak ugyan megóvja viselőjét
a sérülések jelentős hányadától, azon-
ban az eszméletlen sérült vizsgálatát,
BUKÓSISAK LEVÉTELE
A motorkerékpárost ért sérülések
gyakran súlyosak és kombináltak.
Egyszerre több terület is sérül, jelen-
tősen nehezítve a segélynyújtó bea-
vatkozási lehetőségeit. A sérült
bármely mozgatását csak indokolt
esetben végezze!
Amennyiben a sérült légzése meg-
felelő, és nem áll fenn a légútelzáró-
dás lehetősége, rögzítse kezeivel a
fejet a talált helyzetben.
Tartsa a kapcsolatot a sérülttel, el-
lenőrizze rendszeresen, hogy megfe-
lelő-e a légzése, átjárhatóak-e a
20. ábra
90
légútjainak felszabadítását megaka-
dályozhatja. Indokolt eltávolítása csak
a gerinc fokozott védelme mellett tör-
ténhet meg.
légutak. Szükség szerint korrigálja be-
avatkozását.
Különleges eljárást jelenthet a bu-
kósisak eltávolítása. A bukósisak le-
vétele szükséges lehet, amennyiben:
- a sérült eszméletlen és hanyatt
fekszik;
- a sérült légútjainak felszabadítása
más módon nem lehetséges.
A motorkerékpáros bukósisakjának
szakszerű eltávolítása kettő vagy több
segélynyújtó együttműködésével old-
ható meg. A biztonságos levétel egyik
feltétele, hogy egy segélynyújtó irá-
nyítja végig a lépéseket, és a többiek
egymásra figyelve cselekszenek. A ke-
reskedelemben kapható bukósisakok
a legkülönfélébb zárakkal rendelkez-
nek. Minden egyes típus pontos hasz-
nálatát megtanulni lehetetlen. Ezért
keresse meg a sisakon a nyitásra vo-
natkozó figyelemfelhívó jeleket!
Bukósisak-nyitási lehetőségek
(50. ábra).
A az alábbiakban leírt lépéssor az
átlagosnak mondható, merev állpe-
remmel rendelkező bukósisakra vo-
natkozik.
Egyes esetben a levétel módja – a
20. ábra
A sérülésekről általában
bukósisak típusától függően – eltérhet
a leírtaktól.
A bukósisak eltávolításának
lépései:
1. Egy segélynyújtó térdeljen a sé-
rült feje mögé, mindkét kezével fogja
meg a bukósisak peremét és rögzítse
stabilan (51. ábra).
2. A másik segélynyújtó térdeljen a
sérült valamelyik oldalára a váll ma-
gasságában,
Nyissa fel a szemvédő plexit, te-
kintse meg a sérült arcát; ha a sérült
szemüveget visel, távolítsa el azt
(52. ábra).
20. ábra
91
 A sérülésekről általában

20. ábra 20. ábra

20. ábra 20. ábra

3. Ezután nyissa ki a rögzítő heve-
dert, illetve oldja el az egyéb rögzíté-
seket (53. ábra).
4. Csúsztassa mindkét kezét a bu-
kósisak alá.
Hüvelykujja az arcra, a többi a ujj a
tarkóra kerüljön; fogja stabilan a fejet
(54. ábra).
5. A bukósisakot tartó segélynyújtó
ezután lassan húzza le a bukósisakot,
ügyelve, hogy közben a fej és a törzs
egymáshoz viszonyított helyzete ne
változzon (55. ábra).
Ha a bukósisak pereme elérte a
szem vonalát, gördítse a sisakot az arc
felé. Ezzel a mozdulattal befejeződik a
bukósisak eltávolítása (56. ábra).
6. Az eltávolított sisakot gyorsan
tegye félre mindkét kezével fogja meg
a fejet a fül fölött, és tartsa azt mozdu-
latlanul (57. ábra).
A mentők megérkezéséig folyama-
tosan ellenőrizze a sérült állapotát és a
változásoknak megfelelően avatkoz-
zon be. (pl. oldalra fordítás).

20. ábra

92 93

HASI SÉRÜLÉSEK
FEDETT SÉRÜLÉSEK
A hasat ért tompa ütés a mélyben, a
hasűri szervekben okozhat sérülése-
ket, ütés következtében megreped-
hetnek, többnyire uralhatatlan vér-
zéssel. A sérült állapotát a vérvesztés
mértéke határozza meg.
Teendők:
1. Fektesse a sérültet hanyatt,
húzza fel a térdeit és támassza alá.
Emelje meg kissé a felsőtestet és
támassza alá (59. ábra).
94
Tünetek:
• Az ütés helyén fájdalom;
• A vérvesztés, sokk jelei
• Súlyos esetben
eszméletlenség.
2. Hívjon mentőt, orvost
3. Az eszméletlen sérültet az átjár-
ható légutak biztosítása érdekében
fektesse stabil oldalfekvésbe.
4. Takarja be a sérültet.
20. ábra
NYÍLT HASI SÉRÜLÉS
A hason a nyílt sérülések minden
formája előfordulhat. A terület különle-
gessége, hogy vágott sérüléseknél a
hasfal megnyílhat, a hasűri szervek
szabaddá válhatnak, illetve elő is es-
hetnek a külvilág felé. A sérülések há-
Teendők:
• Fektesse a sérültet úgy, ahogy
azt a fedett hasi sérült esetében ol-
vashatja.
• Fedje a sebet steril kötszerrel.
• A szabaddá vált hasűri szervre
terítsen sebfertőtlenítő folyadékkal
nedvesített steril kötszert.
A MEDENCESÉRÜLÉSEK
medence a medencét alkotó
A csontok szoros kapcsolatából ala-
kul ki. A medencecsont védi a kisme-
dencei szerveket, és fontos szerepet
tölt be a járásban. A területnek gazdag
a vérellátása. Sérülése során gyors és
jelentős mennyiségű vérvesztés for-
dulhat elő anélkül, hogy az a külvilág
A medencecsont-törés tünetei:
• Fájdalom és
mozgáskorlátozottság a
sérülés helyén és környékén;
• A sérült a törés felől csak nagy
fájdalom árán, illetve alig,
A sérülésekről általában
nyingert, hányást provokálhatnak a
betegnél, ami tovább ronthatja az ál-
lapotát. A hasba ékelődött idegen test
(pl. üveg, kés, karó) eltávolítása tilos!
Az idegen testtel kapcsolatos ellátás
szabályait lásd x. old.
• Hívjon szaksegítséget.
• Maradjon a sérült mellett, és per-
cenként ellenőrizze légzését és bőr-
színét.
számára közvetlenül észlelhető lenne.
Medencetörés általában durva erő-
behatás következtében keletkezik.
Közlekedési baleseteknél az elgázolt,
a motoros, az autóból kirepült, illetve
a magasból leesett személynél gyak-
rabban fordul elő.
vagy nem tudja mozgatni
a lábát;
• Vérvesztés tünetei
jelentkezhetnek.
95
 A sérülésekről általában

20. ábra
Cél:
• A sérült mozdulatlanságának • A sokk tüneteinek
biztosítása. csökkentése.
• Mentők hívása.

Teendők:
1. Csak szükséges esetben moz-
gassa a sérültet!
Amennyiben életveszély elhárítása
a cél, a sérültet a lehetőségekhez ké-
20. ábra
pest kíméletesen mozdítsa el. Ilyenkor
b. További 3-4 segélynyújtó a sérült Egyszerre emelkednek fel a térdük-
egyedül a kimentés fogását tudja al-
egyik oldalán helyezkedik el. Mind- ről, és szállítják biztonságos helyre.
kalmazni. (lásd x. oldal)
egyik az azonos oldali (pl. jobb) tér- A lehelyezés során is mindvégig együtt
dére térdel (61. ábra). kell mozogni a segélynyújtóknak.
Több segélynyújtóval együttműködve,
c. Karjaikat óvatosan a sérült tör- A tálcafogás lehetetlen, ha a sérült
karjaikra emelve, tálcaszerűen mozdít-
zse, háta alá csúsztatják (62. ábra). testsúlya meghaladja a segélynyújtók
sák el a sérültet. A tálcafogás összpon-
d. Egyszerre emelik meg a sérültet. teherbíró képességét.
tosítást, összeszokottságot igényel:
A fej felett lévő személy a fejet emeli e. Takarja be a sérültet.
a. Egy segélynyújtó a fej felett he-
(63. ábra). f. Hívjon mentőt, orvost
lyezkedik el és stabilizálja a fejet
(60. ábra).
20. ábra

20. ábra

96 97

SÉRÜLÉSEK A VÉGTAGOKON
A végtagokon több helyen is hasonló tünetekkel jelentkező sérülési formák:
RÁNDULÁS
Tünetek:
• Az izület és környéke
duzzadt, fájdalmas;
• A sérült mozgatásra,
terhelésre erősödő
fájdalmat érez;
• A sérült izület csak
korlátozottan
mozgatható, terhelhető.
FICAM
Tünetek:
• Az izület deformált;
• Az izület környéke duzzadt;
• Az ízület megszokott
formája helyett kóros
alakváltozás észlehető;
• A sérült ízület működése
megszűnik.
Teendők:
• Gondoljon a törés lehetőségére;
amennyiben megoldható, a sérültet kí-
sérje szakrendelésre.
• Kérje meg a sérültet, hogy ne
mozgassa az érintett végtagot.
• Az álló sérültet legalább ültesse
le, az ülő sérültet szükség esetén fek-
98
Cél:
• A fájdalom intenzitásának
csökkentése.
• A szöveti duzzanat
mérséklése.
Cél:
• A fájdalom intenzitásának
csökkentése.
• A szöveti duzzanat
mérséklése.
tesse le, ha pedig fekszik, takarja be.
• Egyéb esetben hívjon mentőt
vagy orvost.
• A rándult végtagot fogja meg.
• Tegyen a rándult ízület köré hűtő
borogatást. Jég soha ne érintkezzen
közvetlenül a bőrrel, a sérült felülettel!
Tegye a jeget puha textil közé, majd
helyezze ezt a sérült felületre. A hűtés
ne legyen hosszabb 20 percnél.
• A felső végtagot ért ficam eseté-
ben – a fájdalomcsillapítás érdekében
– fogja meg a sérült végtagot, és fo-
lyamatos tartással biztosítson neki
mozdulatlanságot, és/vagy vonja be a
sérültet az ellátásba, arra ösztönözve
TÖRÉSEK
Tünetek:
• A törés környékén duzzanat;
• Alakváltozás;
Teendők:
A sérült végtagot ne mozgassa, az
esetleges kóros pozícióból ne moz-
dítsa el.
Ha valamely okból mégis szüksé-
ges elmozdítani a sérültet – pl. kör-
nyezeti veszély vagy a sérült állapota
miatt –, próbálja védeni a sérült vég-
tagot.
Az élet mindig fontosabb a végtag-
nál, ezért az életet veszélyeztető hely-
zetekben az életveszély elhárítása az
elsődleges szempont, akár az egyéb-
ként tilos mozgatás árán is!
1. Hívjon szaksegítséget.
2. A mozgásképtelen, fekvő sérül-
tet, különösen ha közterületen van, ta-
karja be.
Amennyiben a sérült mozgásképes,
kísérje szakrendelésre.
A sérülésekről általában
az illetőt, hogy az ép felső végtaggal
fogja meg és segítsen megtartani a
sérült testrészt.
• Alkalmazzon rögzítő kötést a
felső végtag ficamainak stabilizálá-
sára (lásd. kötések).
A ficam helyretétele szakorvosi
feladat!
• Fájdalom;
• Kóros mozgathatóság.
3. A sérült területet helyezze nyu-
galomba, végtag esetében egyik ke-
zével támassza meg a törés felett és a
másikkal a törés alatt a csont két
végén. Tartsa így, amíg más, az el-
mozdulást megakadályozó eljárás
nem alkalmazható.
4. Megfelelő eszközök birtokában
rögzítse a sérült területet. A végtagok
törésének rögzítésekor alapszabály,
hogy a tört csont két szomszédos ízü-
letét is rögzíteni kell. A kéz, csukló,
alkar, boka töréseihez használjon egy-
szerű rögzítő eszközöket. Egyéb eset-
ben hívjon szaksegítséget.
Nyílt törés esetén a sebet steril kö-
töző anyaggal fedje be, a végtagot
rögzítse a kezével, a korábban leírt
módon.
99

KULCSCSONT-TÖRÉS
A sérülés minden korosztályban
előfordul. A kulcscsont-törés a közle-
kedési, sport- és háztartási balesetek
jellemző sérülése. Vállra esés, illetve
elesés következtében keletkezik. Leg-
gyakrabban zárt formában fordul elő,
de lehetséges a nyílt forma is.
Tünetek:
• A sérült oldalon lévő váll
(a másik vállhoz képest)
laposabb, csapottabb.
• A sérült a felső végtag
mozgatásakor fájdalmat,
nehezítettséget vagy
mozgatási képtelenséget
jelez a sérült oldalon.
Teendők:
• Eszköz hiányában ültesse le a
sérültet, és az alkart a törzs előtt de-
rékszögben hajlítva, fogja/fogassa
meg a végtagot. Kérje meg a sérültet,
hogy a további fájdalom elkerülése ér-
dekében a sérült oldalt ne mozgassa
(64. ábra).
• Kötést ruhából is rögtönözhet.
Póló, pulóver, dzseki felhasználásával
alkalmi rögzítőkötést hozhat létre.
(64. ábra 64. ábra kétszer!)
100
A sérülésekről általában
20. ábra
20. ábra
Cél:
• A sérült oldali felső végtag
rögzítése, a fájdalom
csillapítása
• A törés helye gyakran szabad
szemmel is látható, mert a
csont közvetlenül a bőr alatt
helyezkedik el – ebben az
esetben a másik oldalon lévő,
ép kulcscsonthoz képest
jelentős az alakváltozás,
a duzzanat.
FELKARTÖRÉS
65. ábra A sérülés a kulcscsonttöréshez hasonló módon jöhet létre.
• Rögzítse a sérült végtagot.
Használjon hozzá kendőt, három-
szögletű kendőt. Minden olyan kendő Tünetek:
alkalmas, mely az alkart megtartja, és • A végtag deformált és duzzadt • A végtagot nem tudja
a nyakat még eléri. (ábra) De hánya- a törés helyén és környékén; mozgatni;
dik? • A sérült jelentős fájdalmakra • Esetleges mozgatáskor a
• Megfelelő kötöző anyag (mullpó- panaszkodik; fájdalom jelentősen fokozódik,
lya), és kellő kötözési gyakorlat birto- a csontok recsegése hallható.
kában alkalmazzon rögzítő kötést.
(lásd kötözések)
Teendők:
Minden lépésében megegyezik a kulcscsonttörésnél leírtaknál.
101

ALKAR-, CSUKLÓTÖRÉS
Az alkar csontjainak, valamint a
csuklónak a törése legtöbbször ele-
séskor következik be, de előfordulhat
ütés, valamint tárgyak ráesése követ-
keztében is.
Tünetek:
• A sérülés helyén fájdalmat
panaszol a sérült;
• Duzzanat, alakváltozás látható;
Teendők:
• Eszköz hiányában ültesse le a
sérültet, a sérült alkart, csuklót pedig
20. ábra
102
A sérülésekről általában
KÉZ ÉS AZ UJJAK TÖRÉSE
Ebben az esetben a törés általános gyat mielőbb el kell távolítani a kézről,
Cél: jelei tapasztalhatók: fájdalom a törés amennyiben ez lehetséges.
• A sérült végtag rögzítése. helyén, duzzanat, esetleg alakválto-
zás. Az ujjak környékén a lágyrészek
gyorsan megduzzadnak, ezért minden
Cél:
• A sérült végtag
szorító, vagy a duzzadás miatt a ké-
nyugalmának biztosítása.
sőbbiekben szorításra alkalmas tár-
• A mozgatás egyáltalán nem, Teendők:
vagy csak heves fájdalom 20. ábra
• A törött végta-
árán lehetséges.
got helyezze egy
összehajtogatott
textilre (pl. törül-
köző, póló), és
helyezze a könyökízületben behajlított hagyja ezen nyu-
ép végtagra. Javítja a sérült közérze- godni.
tét, ha puha ruhaanyagot helyez az • Az alkart ken-
alátámasztást szolgáló alkarra dővel kösse fel a
(67. ábra). nyakba, és így kí-
• Készítsen rögtönzött rögzítést sérje szakember-
póló, dzseki, kendő segítségével. hez (68. ábra).
• A könyökízület környékén keletke-
zett törések fájdalmasak, a sérült nem
tudja mozgatni a végtagot.
Amennyiben a végtag hajlított hely- TÖRÉSEK AZ ALSÓ VÉGTAGON
zetben maradt a törés után, alkal-
A combcsont az emberi szervezet durva erőbehatás következtében ke-
mazza mindazt, ami az alkartörés
legerősebb csontja, törése többnyire letkezik. A lábszár, boka, láb csontjai
esetében olvasható.
elhelyezkedésük miatt gyakrabban
Ha a végtagot nyújtott helyzetben
Tünetek: törnek közlekedési, illetve sportbal-
találja, ne mozgassa. Hagyja nyuga-
esetek során.
lomban, próbálja meg elmozdulás- • Fájdalom;
mentesen megtartani, és a talált hely- • Duzzanat; Cél:
zetben rögzíteni a kezeivel. • Alakváltozás; • A tört végtagrész
• Kísérje baleseti sebészetre a sér- • Rendellenes helyzet; rögzítése.
ültet, vagy hívjon hozzá mentőt. • Nyílt törés esetén sebzés. • A fájdalom mérséklése.
103
 A sérülésekről általában

Teendők:
Győződjön meg az eset- 20. ábra
leges környezeti veszély-
forrásokról, és amennyiben
szükséges teremtsen biz-
tonságot.
Csak életveszély elhárí-
tása érdekében mozgassa
a sérültet!

• A végtagot tartsa meg

két kézzel a talált helyzet-
ben. Kíméletesen megra-
gadva a sérült csont két
végpontját, enyhe húzás-
sal tartsa meg a végtagot.
Járjon el így mindaddig,
amíg a mentő meg nem
érkezik (68. ábra).
• A földön fekvő sérültet takarja be.
• Bokasérültről megkísérelheti eltá-
volítani a cipőt. (lásd. vetkőztetésről
szóló rész)
A teljesen szétnyitott cipőt, a boka
kézzel való rögzítése mellett, óvatos
mozdulatokkal távolítsa el (69. ábra).
• A combcsont-, illetve lábszártöröt-
tet hagyja a talált helyzetben. Takaró-
val, ruhaneművel támassza meg
oldalról a sérült végtagot (70. ábra).
• Az esetleges sebzéseket a sebel-
látásnál leírtak szerint lássa el.
• Hívjon mentőt, orvost.
20. ábra
20. ábra
AMPUTÁCIÓ
ülönleges sérülési forma. Éles keletkezett sebzésből kisebb-nagyobb
K tárgyak levághatnak, a külön-
böző szorító eszközök (gyűrű, kar-
vérzés tapasztalható. A látvány követ-
keztében a sérültnek és környezeté-
kötő) pedig leszakíthatnak végtagré- nek a riadalma jelentős.
szeket. A fájdalom mellett a végtagon
Teendők:
1. A sérült végtagrészt fedje be steril
kötszerrel, illetve ennek hiányában
tiszta textíliával (71. ábra).
2. Alkalmazzon a vérzés erősségének
megfelelő vérzéscsillapítást.
3. Hívjon mentőt.
4. Az amputált végtagrészt burkolja be
steril kötszerbe (72. ábra).
5. A steril kötszerbe burkolt amputált
végtagrészt helyezze tiszta nylon
20. ábra

104 105
 A sérülésekről általában

izgalmat és fájdalmat okoznak a szem súlyosabb esetben vízfolyás tapasz-

felületén.
A szemgolyót és környékét ért üté-
sek bevérzést okoznak a szemgolyó-
ban, illetve a lágyrészek között.
Sebzések következtében vérzés,
talható a szem környékéről, vagy ma-
gából a szemből.
A fájdalom mellett látáscsökke-
nésre is panaszkodhat a sérült.

20. ábra
zacskóba, és zárja le légmentesen
(73. ábra).
6. Helyezze a lezárt zacskót egy
másik, hideg vízzel félig töltött zacs-
kóba (74. ábra).
A folyamatos hűtés leghatékonyabb
20. ábra
módon vízbe helyezett jégkockákkal
biztosítható, ezért ha rendelkezésre
áll a jég, akkor néhány darabot tegyen
a hideg vízbe, mielőtt a külső zacskót
is lezárja az ábra szerinti módon.
Teendők:
• Az álló sérültet ül-
tesse le.
• Kérje meg a sérültet,
hogy csukja be a sze-
meit.
• Fedje laza steril borí-
tással mindkét szemet
(76. ábra).

20. ábra

IDEGEN TEST A SZEMBEN

SZEMET ÉRT SÉRÜLÉSEK
szemet ért sérülés súlyosnak
A tekintendő. A szem sebzései, a
szembe került idegen test, illetve a
Cél:
szem égési, marásos sebzése látás-
romlást, látásvesztést okozhat. Az
apró idegen anyagok (por, rovar stb.)
106
A panaszokat az idegen test mé-
rete, illetve elhelyezkedése határozza
meg. A felületes, apró idegen test a
Tünetek:
• Fájdalom;
• A szem nyugalmának
• A felületes, apró idegen
test szúró, kaparó fájdalmat
okoz, amely a szem
biztosítása. mozgatásakor fokozódik;
• További károsodások • Az áthatoló idegen test
megakadályozása. látásvesztést okoz.
szem felületén, illetve valamelyik
szemhéj mögött helyezkedhet el. Az
áthatoló idegen test mérete különböző
lehet, és többnyire stabilan helyezke-
dik el a sebben. Károsíthatja a felüle-
tet, de akár az egész szemet is.
Cél:
• Az apró idegen test
eltávolítása.
• A szem további károsodá-
sának megakadályozása.
107

Teendők:
• Felületi, minimális idegen test ese-
tén csukassa be a szemet.
• Kísérje vagy küldje a sérültet
szakorvoshoz.
• A látható és nem beékelődött ide-
gen testet – kellő gyakorlat esetén –
próbálja meg steril kötszerrel, apró
mozdulatokkal eltávolítani. Használjon
megnedvesített steril kötszert (77. ábra).
• A szemet öblítse ki langyos vízzel.
20. ábra
ÁTHATOLÓ IDEGEN TEST
• Fektesse le a sérültet megemelt
felsőtesttel.
• Amennyiben lehet, csukassa be a
sérült szemeit.
108
A belső szemzug felől a külső irá-
nyába folyassa a vizet, és fogja fel egy
edénybe.
A további károsodások elkerülése
érdekében gyenge áramlással fo-
lyassa a vizet (78. ábra).
A beteg számára akkor is javasolt a
szakorvost felkeresése, ha az idegen
test biztosan távozott, és a sérült pa-
naszai magszűntek.
20. ábra
• Fedje laza steril kötéssel mindkét
szemet.
• Hívjon mentőt, orvost.
A sérülésekről általában
MARÓSZER A SZEMBEN
Cél:
A szem felületére került maró anya-
• A marószer
gok heves fájdalmat, a szemhéjak
koncentrációjának
görcsét okozzák.
hígítása, kimosása.
Teendők:
• Ültesse le a sérültet. szem mellett a mosásban használt
• Mossa ki a sérült szemet. vizet.
Fordítsa oldalra a fejet úgy, hogy a • A szemhéjgörcs miatt előfordul-
sérült szem legyen alul. hat, hogy a szemhéjakat a segély-
• Bőséges folyó, hideg vízzel a nyújtónak kell felnyitni.
belső szemzugtól a külső irányába öb- • Ismételje meg 2-3 alkalommal az
lítse ki a szemet. öblítést.
• A további károsodás elkerülése • Hívjon mentőt.
érdekében fogja fel közvetlenül a
ÉGÉS
jelentős külső hőhatás károsítja
A a bőr rétegeit. Számos baleseti
forrás okozhat égést. Gyakori kiváltó Tünetek:
ok például a közvetlen lánghatás, a • Fájdalom;
ruházat lángra lobbanása, a forró tár- • Kipirult bőr;
gyakkal (pl. vasalóval) való érintke- • Duzzanat;
zés. A forró folyadékok (pl. leves) vagy • Különböző méretű hólyagok
gőzök forrázást idézhetnek elő. Kü- az égés helyén;
lönleges eset a kémiai anyagok • Mély égés esetén fehér-szürke
(savak, lúgok) okozta marás, vagy az elszíneződés;
elektromos áram kisülése közben ke- • Súlyos esetben a keringési
letkező ívfény okozta égés. Ritkábban elégtelenség tünetei (remegés,
előforduló sérülési forma a sugárzás didergés) jelentkeznek.
hatására keletkező égés.
A különböző okok hasonló szöveti Cél:
károsodást eredményeznek. Befolyá-
• A sérülés mértékének
solhatja a károsodás mértékét a sérü-
csökkentése,
lést okozó anyag hőmérséklete és a
• A fájdalom csillapítása.
behatási idő. Az égés okozta károso-
109

dást fokozatokban szokták megadni.
Az egyes fokozatokat gyakran nehéz
elkülöníteni. Néhány kivételtől elte-
kintve több fokozat egyidejűleg is jelen
van az égési sebzéseknél.
I. fokú, felületes égés:
A bőr felső rétegét érinti. Az égett
terület piros, feszes. A sérült lüktető,
heves fájdalmat érez.
II. fokú, átmeneti égés:
A bőr alatti rétegeket is érinti a káro-
sodás. Az égett területen hólyagok je-
lennek meg. A hólyag a borsónyitól az
egészen nagy, ökölnyi méretig terjed-
het. A hólyagok maguktól megreped-
hetnek, és testnedv távozhat a sebből.
A sérült ennél is heves fájdalmat érez.
III. fokú, mély égés:
A bőr minden rétegét érinti a káro-
sodás. A teljesen elhalt bőr fehéres-
Teendők:
A ruházat lángra lobbanása több-
nyire háztartási, munkahelyi balesetek
következménye. A lángoló ruha élmé-
nye pánikot okozhat a baleset szenve-
dettnek, ami lehetetlenné teszi a
megfelelő védekezést. Ilyen esetekben
a pánik kezelése az elsődleges feladat.
• Szólítsa fel a sérültet a pánik kel-
tette mozgás beszüntetésére.
• Fektesse le a földre, és ha elér-
hető, borítson vizet az égő felületre
(79. ábra).
• Víz hiányában borítsa be az égő
felületet, de ne használjon nylont,
illetve gyúlékony anyagot (80. ábra).
110
szürkés elszíneződésű. A fájdalom-ér-
zékelő idegvégződések pusztulása
miatt a sérülés viszonylag fájdalmatlan.
A felületen a pontnyi kiterjedéstől a
teljes test érintettségéig minden elő-
fordulhat. A kiterjedés mértéke jelen-
tősen befolyásolja a sérült állapotát. A
beteg elsősorban heves fájdalomra
panaszkodik.
Súlyos sérülési formának kell
tekinteni:
• az arc, az orr, a száj körüli égést,
illetve ha a forró hatás a nyelő-
csövet, légutakat is érintette;
• a nemi szervek környékének
égését;
• az izületek felett keletkezett
égést. Ezeket minden esetben
szakembernek kell ellátnia.
20. ábra
A sérülésekről általában
Ügyeljen arra, hogy a hideg víz el-
sősorban az égett felületre kerüljön.
• Legalább 20 percig hűtse a sérült
felületet.
• Arcot ért égés hűtésére használ-
jon hideg vizes textíliát. Ügyeljen a
légutak, a száj szabadon tartására.
• Nagy kiterjedésű égés hűtésekor
a sérült remegése jelentkezhet. Ilyen-
kor csökkentse a hűtést, és figyelje a
sérült állapotát.
• A hólyagok esetleges megnyílása
miatt a hűtés után fedje be a felületet
benedvesített, laza steril kötéssel.
• Ügyeljen arra, hogy a kötés ne le-
gyen szoros, mert ez fokozza a fáj-
dalmat.
20. ábra
Győződjön meg arról, hogy a kör-
nyezet biztonságos-e Ön és a sérült
számára.
Hívjon segítséget szükség szerint
(mentők, tűzoltók).
• Távolítson el minden mozgatható
tárgyat, ruházatot (gyűrű, óra, karkötő)
az égett felületről.
A bőrbe beleégett dolgokat azon-
ban ne próbálja eltávolítani.
• Mielőbb kezdje meg a sérült test-
felület hűtését hideg folyóvízzel (pl.
zuhany, csap alá helyezés). Ennek hi-
ányában egyéb ivóvíz minőségű víz is
megfelelő. Lehetséges megoldás még
a sérült terület hidegvízbe helyezése, 20. ábra
esetleg borogatása (81. ábra).
111

• Ha keringési elégtelenség jeleit
észleli, fektesse le a sérültet.
• Az eszméletlen sérültnek ellen-
őrizze az életjelenségeit, és az észlel-
tek alapján tegye meg a szükséges
beavatkozásokat.
• Az eszméletlen sérültet fektesse sta-
bil oldalfektetési helyzetbe. (lásd x. old.)
• A két tenyérnél nagyobb égések
esetében hívjon mentőt, kisebb sérü-
KÉMIAI ANYAGOK OKOZTA MARÁS
Jellegüknél fogva eltérő mértékben
okozhatnak marásos elváltozásokat.
Tünetek:
• A marásos sérülések
tünetei részben a
klasszikus égési
sebzésre hasonlítanak.
• Különleges marószer
a sérült felületen –
tulajdonságaitól
függően – elszíneződést
okozhat.
Teendők:
A saját védelme érdekében hasz-
náljon gumikesztyűt!
• Az érintett területet haladéktalanul
helyezze folyóvíz alá.
• Bőséges lemosással távolítsa el a
marószert, és hűtse a felületet.
• Ügyeljen, hogy a lemosáshoz
használt folyadék ne folyjon végig a
112
Idegentest
léseknél kísérje a beteget az ügyele-
tes égési szakrendelésre. A hólyagok
megnyitását szakorvos végezze!
Jó fizikai állapotú személy 1-2 cm
8. IDEGENTEST
kiterjedésű, hólyagmentes égést saját
maga is elláthat. Egyéb esetben for- testüregekbe, a lágyrészek közé az idegen testek legkülönfélébb típusai ke-
duljon orvoshoz.
Idős személy, csecsemő vagy gyer-
A rülhetnek. Idegen testnek tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek egy seben
keresztül a testbe jutnak, vagy a természetes testnyílásokba (orr, fül, légút), illetve
mek égési balesetének végleges ellá- testüregekbe kerülnek, például játékok, magok, termések formájában.
tását szakember végezze.
A tárgyak mérete a kis szálkától az egészen nagy karó méretéig terjedhet. Ami
meghatározza az elsősegélynyújtás lehetőségét és módját, az a tárgy:
- mérete,
Háztartásokban ritkán, munkahelye-
- helye.
ken gyakrabban fordul elő.
A marásos sérülés ellátása szintén
A továbbiakban azok az esetek kerülnek ismertetésre, amelyeknél az idegen
azonnali segítséget igényel.
test eltávolítására az elsősegélynyújtói gyakorlatban is esély mutatkozik. A leg-
Ellátás előtt győződjön meg sze-
gyorsabb felismerést és beavatkozást a légutakba került idegen test igényli.
mélyes, illetve a bajbajutott biztonsá-
gáról.
Hívjon mentőt, orvost
Cél:
• A marószer hígítása.
• A sérült felületről való
eltávolítása.
testen, esetleges további sérüléseket
okozva.
• Lemosás, hűtés után fedje steril
kötéssel a felületet.
• A szembe került marószer
okozta sérülés ellátása a szem sérü-
léseinél olvasható. (x. old.)
113

IDEGEN TEST A BŐRBEN, LÁGYRÉSZEKBEN
Szálka, fém- és üvegszilánk, vala-
mint nagyobb tárgyak (pl. kés, üveg-
darab) egyaránt kerülhetnek a
lágyrészek közé. Az apró tárgyak eltá-
volítása segélynyújtó segítségével is
megtörténhet, sikertelenség esetén vi-
szont keressen fel orvost. Kés, üveg
vagy a nagyobb tárgyak eltávolítását
viszont kizárólag csak orvos végezze!
Formájánál fogva külön említést érde-
mel a horog, illetve a horogszerű tár-
gyak. Az ilyen tárgyak ugyanis nem
Cél:
• A kisebb tárgyak kíméletes
eltávolítása.
• A kullancs mielőbbi eltávolítása.
• Beékelődött idegen testek
esetén a mozgás, ezáltal
KISEBB TÁRGYAK
Teendők:
1. Tisztítsa meg a szükséges mér-
tékben a bőrfelületet az idegen test
körül.
Ügyeljen arra, hogy tisztogatás köz-
ben ne mozgassa az idegen testet. A
tisztítást a sebellátás során leírt
módon, tiszta vízzel végezze. Szük-
séges mértékben szappant is hasz-
nálhat a felület tisztításához.
2. Óvatosan, csipesszel kísérelje
meg a szálka, szilánk eltávolítását
114
húzhatók vissza.
Kullancs vagy egyéb rovarok is a
bőr rétegei közé fúródhatnak. Az ilyen
sebek fertőzöttek, ezért az eltávolítást
követően is szükséges lehet a szakor-
vos felkeresése. Az idegen testet csak
akkor kísérelje meg eltávolítani, ha a
behatolás felületes, Ön pedig rendel-
kezik megfelelő eszközzel az eltávolí-
táshoz. Ellenkező esetben hívjon
mentőt, enyhébb esetben menjen, il-
letve kísérje a sérültet orvoshoz.
pedig a további károsodás
megakadályozása.
• Szaksegély felkeresése,
adott esetben mentő hívása.
Erre a célra a legjobb a szálkacsi-
pesz, de a kozmetikai készletek sze-
möldökcsipesze is jól használható.
A csipesz legyen tiszta, szükség
esetén fertőtlenítőszerrel mossa le
előzetesen!
Próbálja meg a szálka, szilánk
végét megfogni és lassú mozdulattal
kihúzni.
Az eltávolítás során hasznos segít-
séget jelenthet egy nagyító.
20. ábra
3. Az idegen test kihúzása után fer-
tőtlenítse a sebet.
4. Ha gyulladás jeleit észleli, keres-
sen fel szakorvost. Mélyebb sebeknél
gondoljon a tetanuszoltás fontosságára.
A horgászhorog lágyrészekbe hato-
lása nem mindennapi esemény. A
tárgy formája lehetetlenné teszi a ko-
rábban ismertetett eltávolítási eljárá-
sokat. Az elsősegélynyújtásnak
ilyenkor több lehetősége is van:
• Vágja le a zsinórt, párnázza körbe
a horgot és kösse be laza fedőkötés-
sel. Kísérje a sérültet sebészeti szak-
rendelésre.
• Vágja le a zsinórt, és a zsinórt
tartó szemnél előre tolva, távolítsa el
azt az ellenkező oldalon. Amennyiben
a horog kitolásának irányában csont,
köröm található, ez a művelet nem al-
kalmazható (123. ábra).
Idegentest
20. ábra
• Ha a horog szakálla kiáll a lágyré-
szekből, azt fogóval lecsípve, a
horog szára könnyedén visszahúz-
ható (124. ábra).
A két utóbbi megoldás után a szúrt
sebet fertőtleníteni kell.
A gyulladás jeleit észlelve keressen
fel szakorvost! Mélyebb sebeknél gon-
doljon a tetanuszoltás fontosságára.
Kullancs eltávolítását kizárólag spe-
ciális csipesszel, kanállal végezze!
20. ábra
115

Figyelem! A legfontosabb, hogy a
kullancsot minél hamarabb, testének
összenyomása nélkül kell eltávolítani.
Kirándulás, szabadban való tartózko-
dás után tanácsos átvizsgálni a test-
felületet. A kullancs előszeretettel bújik
meg a hajlatokban (hónalj, lágyék, köl-
dök), a fül mögött, a hajas fejbőrön. Az
észlelt kullancsot a speciálisan erre a
célra kapható eszközzel, a mellékelt
IDEGEN TEST A SZEMBEN
LÁSD XXX OLDAL.
IDEGEN TEST AZ ORRBAN
Leggyakrabban gyermekkorban for-
dul elő. A kíváncsi gyermek változatos
fajtájú tárgyakat képes az orrába
dugni. A gömbölyded tárgyak elzárják
az orrjáratot, megakadályozva a nor-
mális légzést. Az éles felületű tárgyak
megakadhatnak, és elzáródás mellett
felsértik az orr nyálkahártyáját.
Teendők:
• Kísérje gégész szakrendelésre az
áldozatot.
A tompa tárgyak házilagos eltávolí-
tása veszélyes, mert csak mélyebbre
IDEGEN TEST A FÜLBEN
Leggyakrabban kisgyermekeknél
fordul elő, illetve felnőtteknek fültisztí-
tás közben bent maradhat a tisztogató
eszköz egy darabja. Az idegen test
egyes esetekben akár dobhártyasérü-
116
használati utasításnak megfelelően
húzza ki (125. ábra).
A kullancs fejének esetleges bőr-
ben maradása helyi gyulladást okoz-
hat, de nem növeli az általa terjesztett
betegségekkel való fertőződés kocká-
zatát. Figyelje meg a kullancscsípés
környékét: kör alakú és/vagy piros el-
színeződés észlelése esetén haladék-
talanul forduljon háziorvosához.
Tünetek:
• Az orron keresztüli légzés
nehezített, vagy egyáltalán
nem lehetséges.
• Éles tárgy esetén vér szivá
roghat az orr egyik vagy
mindkét járatából.
tolja az idegen testet. Éles tárgyak el-
távolítása közben további sérüléseket
okozhat. Ezért bízza szakemberre az
eltávolítást.
Tünetek:
• Fájdalom érzése a
hallójáratban.
• A rovar mozgása vibrációt,
fülzúgást okoz.
• Az érintett oldalon romlik
a hallás.
lést is okozhat. Nem gyakori, de kelle-
metlen, ha rovar kerül a hallójáratba.
Teendők:
• Rovar esetén ültesse le a sze-
mélyt, fejét hajtsa az ép fül felőli váll
irányába.
Terítsen az érintett oldalon lévő
vállra törülközőt, vagy tegyen oda egy
edényt. Óvatosan öntsön a fülbe lan-
gyos vizet.
IDEGEN TEST A LÉGUTAKBAN
A légútba került idegen test fulla-
dást okozhat. A kisgyermekek, cse-
csemők kíváncsiságból sok mindent a
szájukba vesznek. Egyéb más mellett
apró játékalkatrészek, magok stb. is
lehetnek fulladást okozó tárgyak. Étel-
darab, rágógumi félrenyelése minden
Tünetek:
Részleges elzáródást okozó idegen
test esetén:
• Nehezített légzés.
• Erős köhögés, vagy köhögési
inger.
• Sípoló hang légvételkor.
• Halk, nehezített beszéd.
• Nyugtalan viselkedés.
Teljes elzáródást okozó idegen test
esetén:
• Beszédképtelenség.
• Erőlködő be- és kilégzés.
• A fuldokló a nyakához kapkodhat.
(126. ábra).
Idegentest
Az idegen testet gégésznek kell el-
távolítania.
Amennyiben a víz kisodorta a ro-
vart, szüntesse meg a beavatkozást.
Sikertelenség esetén keressen fel
szakorvost.
• Egyéb idegen test eltávolítását vé-
gezze szakember
életkorban előfordulhat.
Az idegen test a légutat részben
vagy teljesen elzárhatja, ennek meg-
felelő különböző tüneteket okozva. A
teljes légúti elzáródást okozó idegen
test életveszélyt jelent, ezért azonnali
segítséget igényel.
• A bőr kékes elszíneződése a száj,
orr környékén.
• Ijedt, esetleg eltorzult arc.
• Eszméletvesztés.
20. ábra
117

Cél:
• Az idegen test mielőbbi
eltávolítása.
• Határozott, de biztonságos eljá-
Teendők:
Légúti idegen test eltávolítása fel-
nőtt és gyermek esetében.
1. A sípoló hanggal légző, beszéd-
képes fuldoklót szólítsa fel erőteljes
köhögésre.
Részleges elzáródás esetén ez ön-
magában elégséges lehet az idegen
test kimozdulásához és eltávolításához.
20. ábra
118
rást kell alkalmazni, amely különbö-
zik a felnőttek és a gyermekek,
valamint a csecsemők esetében.
2. Sikertelenség esetén az eszmé-
letén lévő fuldoklónak ülő vagy álló
helyzetben hajtsa kissé előre a törzsét
(127. ábra).
3. Üssön erőteljesen kezének csuk-
lója felőli részével legfeljebb ötöt a ful-
dokló hátára, a két lapocka közé az
idegen test eltávozásáig (128. ábra).
20. ábra
Amennyiben az öt ütés bármelyike
sikeres és az idegen test eltávozik,
nem kell folytatni az ütéseket.
4. Alkalmazzon öt hasi lökést, ameny-
nyiben az ötödik háti ütés is sikertelen.
Lépjen a fuldokló háta mögé és két
karjával ölelje át a törzsét. Egyik kezét
ökölbe szorítva tegye a köldök és a
mellcsont közötti területre, a másik ke-
zével fogja meg az öklét. Végezzen a
két karjával hátra, felfelé erőteljes lö-
késeket (129. ábra).
Idegentest
Amennyiben bármelyik lökés sike-
res, már nem nem kell alkalmazni to-
vábbiakat.
Sikertelenség esetén a még esz-
méletén lévő személynek ismételje
meg a hátára irányuló ütéseket, és ha
szükséges, akkor a hasi lökéseket.
5. Ha a fuldokló időközben eszmélet-
lenné válik, fektesse a hátára és ellen-
őrizze a légzését.
Hajtsa hátra a fejét, és emelje fel az
állát. Figyelje a légzést 10 másodpercig.
6. Amennyiben nem észlel légzést
hívjon, azonnal mentőt.
7. Kezdjen újraélesztést.
20. ábra
119
 Idegentest

Egyes esetekben – például a vá- Hatástalan köhögés, vagy súlyosabb

randóság utolsó hónapjaiban lévő
Elzáródás
mértéke nőknél vagy nagy hasú embereknél –
módosítani kell a fenti lépéseket.
Ilyenkor ugyanis hasi lökés helyett
mellkasi lökéseket kell alkalmazni.
Teljes Részleges
Ha sikerült eltávolítani az idegen
testet, hívjon mentőt. A légutakba ke-
rült idegen test akkor is okozhat szö-
vődményeket, ha időközben sikerült
5 Sikertelenség
Köhögésre bíztatás azt eltávolítani.
Ütés a lapockák közé
Siker Gyerekek esetében a légúti lezáró-
dást okozó idegen test eltávolítását a
Megfigyelés.
Orvos felkeresése. felnőttekhez hasonló lépésekkel vé-
Sikertelenség
gezheti. A fuldoklás jeleit észlelve pró-
5
Hasi lökés
bálja köhögésre biztatni a gyereket.
jelek mellett az eszméletén lévő gye-
reknek alkalmazzon ütéseket a hát kö-
zepére, ahogy a felnőtteknél történt.
Ezeknek hatástalansága esetén hasi
lökéseket végezzen a felnőtteknél leírt
módon. Mindkét eljáráshoz vegye fi-
gyelembe a gyerek méreteit és a bea-
vatkozás erejét igazítsa hozzá. A hát
közepére mért ütéseket elvégezheti
úgy is, hogy gyorsan leül egy székre,
a gyermeket a combjára fekteti, úgy,
hogy a felsőteste és a feje egy kissé
lefelé lógjon, majd alkalmazza a háti
ütéseket. Eszméletlenség esetén vizs-
gálja az életjelenségeket és hiányukat
észlelve, kezdjen újraélesztést.

LÉGÚTI IDEGEN TEST ELTÁVOLÍTÁSA CSECSEMŐKORBAN

Siker
20. ábra Csecsemőkorban elsősorban a csecsemők gyakran nem sugároznak
szájba került apró tárgyak, játékok, rit- olyan egyértelmű jeleket, amelyek az
Megfigyelés. kábban a felböfögött étel visszacsor- idegen test tényére azonnal felhívnák
Orvos felkeresése.
gása okozhat légút elzáródást. A a figyelmet.

Teendők:
1. Ellenőrizze a csecsemő reakció-
képességét. Hangosan szólítsa meg
és adjon bőringert (például paskolja
meg a talpát, csípje meg a bőrét).
Ha a csecsemő hanggal, vagy moz-
gással reagál, és nincs egyéb környezeti
veszély, hagyja őt a talált helyzetben.
Ha a csecsemő nem reagál, kiált-
son segítségért.
Hívjon mentőt.
2. Tegye szabaddá a légutat.
Egyik kezét helyezze a homlokra, a 20. ábra
másik kéz mutató ujját az állcsúcsra.
120 121

Billentse a fejet középhelyzetbe. Az
állon lévő ujjal kissé emelje meg az
állat (133. ábra).
3. Ellenőrizze a légzést
Tartsa az arcát a csecsemő szája-
orra fölé, és nem több mint 10 másod-
percig figyelje meg a légzést. A
mellkas-kitérések megfigyelése közben
érezheti, hallhatja a légzést (134. ábra).
4. Ha a csecsemő jól lélegzik, ellen-
őrizze a légzését rendszeresen. Bizto-
sítson és/vagy tartsa fenn a légutak
átjárhatóságát, és hívjon segítséget.
5. Ha a csecsemő nem lélegzik,
hívjon azonnal mentőt.
122
20. ábra
6. Végezzen 5 kezdeti befújást.
A fejet mindvégig középhelyzetben
tartva, helyezze ajkait a csecsemő szája
és orra köré. A befújások közben ügyel-
jen a jó tömítésre. Nagyobb csecsemő-
nél az orrba és szájba történő befújás
nem lehetséges, ezért használja egyi-
ket vagy másikat a lélegeztetésre.
A befújásokat kíméletesen végezze,
és közben ellenőrizze, hogy mindez
mellkas-kitérést eredményezett-e.
Ha az 5 befújás közben nem sike-
rült mellkas-kitérést elérni, gondoljon
a légúti idegen test lehetőségére.
7. Fordítsa hasra, majd fektesse az
alkarjára a csecsemőt (135. ábra).
20. ábra
A csecsemő arca legyen a tenyeré-
ben, és lefelé nézzen (136. ábra).
Tartsa a csecsemőt enyhén lejtőz-
tetve, a fej legyen a legmélyebb pon-
ton. (ábra)
8. Üssön ötször a csecsemő lapoc-
kái közé. Kezének a kéztői részét
használja az ütésekhez (137. ábra).
Amennyiben valamelyik ütés sikert
hoz, a továbbiakra ilyenre nem lesz
szükség.
9. Fordítsa a csecsemőt a hátára
úgy, hogy a másik alkarjára kerüljön,
20. ábra
Idegentest
20. ábra
majd ellenőrizze a légzést (138.)
10. Légzés hiányában végezzen öt
mellkasi lökést. Ehhez tartsa lejtőz-
tetve a csecsemőt. Állítsa az ujjait a
mellkasra, a szegycsont (mellcsont)
közepére. Végezzen öt erőteljes mell-
kasnyomást (139. ábra).
11. Ellenőrizze ismét a légzést.
Ha nem észlel légzést, lélegeztesse
a csecsemőt. Amennyiben továbbra
sem lehet lélegeztetni, próbálja ismét
a háti ütéseket.
123
 Hirtelen megbetegedések

20. ábra
5 Hatásos 9. HIRTELEN
Keringés ellenőrzés
Befújás
MEGBETEGEDÉSEK
Hatástalan

GÖRCSROHAM
Légúti idegentest
z agy működésének átmeneti kenységét. Az elsőként említett, rövid
A zavara következtében jelentkezik.
A rohamok egyes típusai az eszmélet
időnként ismétlődő, sorozatos epilep-
sziás roham feltétlenül szakorvosi ki-
Eredmény Légzés megtartása mellett zajlanak le (epilep- vizsgálást igényel.
5
megfigyelés. sziás kisroham), egyéb tünetek kísére- A görcsroham nem kizárólag epi-
Háti ütés
Segítséghívás. tében. Más esetben mindezt az lepszia-betegség vagy lázgörcs meg-
Nincs eredmény izomgörcsök mellett eszméletvesztés nyilvánulása lehet, hanem együtt
kíséri (epilepsziás nagyroham, láz- járhat más megbetegedésekkel (ko-
Légzés görcs). ponyasérülés, keringésleállás első pil-
5 Eredmény
megfigyelés. A betegek egy része alkalmanként lanatai, mérgezés, a vércukorszint
Mellkasi lökés
Segítséghívás. szenved el egy-egy ilyen rohamot, nagyfokú csökkenése). Ekkor a görcs-
amely után folytatni tudja napi tevé- roham kísérő tünetként értékelendő.
Nincs eredmény

Hatástalan Hatásos EPILEPSZIÁS KISROHAM

Lélegeztetési kísérlet Keringés ellenőrzés
Többnyire gyermekkorban kezdő- nek. A tünetek megszűnése után a
dik, és eltart a felnőttkorig. A jellemző beteg a történtekre egyáltalán nem
tünetek sokféle formában jelentkez- emlékszik.

Tünetek:
• Esetenként a beteg maga
elé mered, mint aki ábrándozik.
• Máskor furcsán, meredten néz,
miközben a száj széle,
szemhéja, valamelyik végtagja
vagy a feje rángatózik.
• Esetleg értelmetlen szavakat
mondogat, szájával furcsa
mozgást végez, vagy a
ruhájával babrál.
• Nem emlékszik az elrévedés idő
tartama alatti, illetve az azt
közvetlenül megelőző
eseményekre.

124 125

Teendők:
• A roham ideje alatt óvja a bete-
get a veszélyektől, az esetleges sérü-
lésektől.
• Beszéljen hozzá csendesen.
EPILEPSZIÁS
NAGYROHAM
Egyes betegek megérzik a
roham kezdetét, gyakran fur-
csa szagot éreznek, hangot
hallanak. A roham alatt az
eszméletlen személy önkén-
telen mozgást végez.
126
• Vonjon be más alkalmas szemé-
lyeket az őrzésbe.
• Maradjon mellette a rosszullét
befejezéséig (142. ábra).
20. ábra
Cél:
• A további sérülésektől való megóvás.
• Az átjárható légút biztosítása a
görcsroham utáni eszméletlen, illetve
zavart állapotban.
• Az áldozat megfigyelése, felügyelete a
teljes tudat visszatéréséig.
Tünetek:
• A beteg kiáltást (néha
sikolyszerű hangot) hallat, álló
helyzetében előre hajol, majd
hirtelen eszméletét veszíti
és hátravágódik.
• Az izmai görcsössé válnak és
megfeszülnek, majd végtagjai
hevesen rángatóznak, ezért a
fejét és végtagjait a talajhoz veri.
• Vizeletét (esetleg székletét)
maga alá engedi.
• Állkapcsa zárt, zavart légzését
horkoló, hörgő hangjelenség
kíséri, ajkai kékesen
elszíneződnek.
• Szájából véres-habos nyál
ürülhet, mert az összeverődő
fogak megsérthetik a nyelvet és
a szájat.
• A roham az esetek nagy
Teendők:
A roham kezdetekor
1. Amennyiben jelen van, próbálja
az áldozat elvágódását megakadá-
lyozni, fektesse le.
2. Hívjon segítőkész személyeket.
A roham ideje alatt:
3. Óvatosan csúsztasson valami
puha tárgyat a feje, nyaka alá. A fej alá
helyezett textília vagy egyéb puha
anyag, de akár a segélynyújtó fej alá
csúsztatott keze is megóvhatja a be-
teget a sérülésektől.
A rohamot követően:
4. Az eszméletlen beteg légútjait
Hirtelen megbetegedések
részében néhány percig tart
és önmagától megszűnik;
múlását a görcsök
hevességének fokozatos
csökkenése, majd az izomzat
elernyedése jelzi.
• Ritkán előfordul, hogy a
görcsroham önmagától nem
múlik el, vagy még a teljes esz
méletre térés előtt (esetleg újra
meg újra) megismétlődik.
• A roham után lassanként
normalizálódik a beteg légzése.
• A kialakult eszméletlenség
fokozatosan, egyénenként
változó idő alatt szűnik meg.
• Ezt követően a beteg gyakran
zavartan viselkedik, majd
lassanként visszanyeri teljes,
tiszta tudatát.
szükség esetén szabadítsa fel, átjár-
hatóságát stabil oldalfekvő helyzetbe
történő gördítéssel biztosítsa.
5. A zavartan viselkedő személy-
hez beszéljen nyugodtan, halkan, és
maradjon mellette.
6. Hívjon orvost, mentőt, különö-
sen, ha a rohamok ismétlődnek
és/vagy az aktuális roham 15 percnél
hosszabb ideig tart, illetve ha a za-
vartság nem oldódik.
Figyelem: amennyiben sérülés tör-
ténhetett, erről adjon tájékoztatást a
kiérkező mentőknek.
127

LÁZGÖRCS
Csecsemő- és kisdedkorban leg-
gyakrabban lázas állapot idéz elő
görcsrohamot. Egyes gyermekeknek
akár a hőemelkedés vagy enyhe lázas
állapot (37-38ºC közötti testhőmér-
séklet) is görcsrohamot válthat ki.
A lázgörcs éppen olyan ijesztő, mint
az epilepsziás nagyroham. A felké-
Tünetek:
• Hőemelkedés (olykor
hiányozhatnak a láz
klasszikus jelei).
• A láz jelei (meleg, kipirult bőr,
csillogó szem, szapora pulzus).
•
•
Reakció-képtelenség.
Ökölbe szorított kéz, egész
Teendők:
1. Távolítsa el a gyermek ruháját.
2. A testhőmérséklet méréssel pár-
huzamosan kezdjen hűtőborogatást
(143. ábra).
A hűtőborogatással az egész testet
borítsa be úgy, hogy az arc (így az orr
és a száj) szabadon maradjon. A hű-
téshez langyos vízzel átitatott textíliát
használjon.
Hatékony lázcsillapítást lehet alkal-
mazni hűtőfürdő segítségével. Ültesse
a gyereket a testhőmérsékletével azo-
nos hőmérsékletű vízbe, majd lassan
kezdje a vizet hűteni.
128
szült „gyakorlott” szülő lázcsillapítás-
sal, illetve a gyerekorvostól kapott gör-
csoldó gyógyszerrel gyorsan
megszüntetheti a görcsöket. Ezek a
gyógyszerek – kúp vagy oldat formá-
jában – végbélen keresztül juttathatók
be, viszonylag egyszerűen.
testben megfeszült izmok, vagy
erős izomrángások.
• Egyeseknél (a fenti tünetek
mellett vagy helyett)
arcizomrángás, fennakadt
szemek, a légzés átmeneti
hiánya, nyálfolyás.
3. Teremtsen, illetve biztosítson fo-
lyamatosan átjárható légutat (fordítsa
oldalra a beteget és támassza meg pár-
nával, takaróval, stb. a hátat és a fejet.
4. Ha rendelkeznek az orvosuk
által a beteg részére korábban rendelt
speciális gyógyszerrel, és ismeri az al-
kalmazás módját, akkor adja be azt a
gyermeknek. (Görcsroham alatt is le-
hetséges kúp vagy oldat bejuttatása a
végbélbe, de ekkor különösen ügyelni
kell rá, hogy a készítmény bent is
maradjon.).
5. Hívjon orvost, mentőt.
20. ábra
AZ AGY HIRTELEN KERINGÉSI ZAVARAI
a már népbetegségnek számíta-
M nak az agy keringési zavarai kö-
vetkeztében kialakuló elváltozások. Az
elsősegélynyújtói gyakorlatban a fő
feladat: a tünetek felismerése, a szak-
segítség mielőbbi és szakszerű hí-
vása (lsd:.oldal), a légutak
felszabadítása, illetve átjárhatóságá-
nak folyamatos biztosítása. Az agyi
keringés hirtelen romlásának jelei – a
kiváltó októl függően – lehetnek eny-
hébbek vagy súlyosabbak. Az észlel-
hető tünetek nagyban függenek a
károsodás mértékétől és helyétől. A
súlyos károsodás gyakran minden ke-
zelés ellenére halálosnak bizonyulhat.
A korai felismerés és a szakszerű el-
látás jelentősen növeli a gyógyulás
esélyét: a súlyos esetekből részleges,
az enyhébb esetekből teljes felépülés
is elérhető.
Hirtelen megbetegedések
Cél:
• A betegség felismerése.
• Mentő, orvos hívása.
• Alapvető életműködések
megfigyelése, szükség
szerinti mesterséges pótlása.
A zavar kialakulásának esélye a
magas vérnyomással rendelkezők, a
cukorbetegek, valamint a dohányzók
körében magasabb. Bár idősebb kor-
ban gyakrabban fordul elő, a közép-
korúak és fiatalok közében is
megjelenik a betegség.
Rendszeres szűrővizsgálatokkal
(vérnyomásmérés, koleszterinszűrés)
és egészségtudatos életformával a
hirtelen elváltozások kialakulásának
esélye csökkenthető.
129

Tünetek:
Enyhébb esetben:
• Hirtelen jelentkező fejfájás,
• Heves, forgó jellegű szédülés,
• Rövid ideig tartó féloldali
végtagzsibbadás, mozgatási
zavar, beszédzavar, beszéd-
megértési zavar,
• Rövid ideig tartó zavart
viselkedés,
Teendők:
1. Az eszméletén lévő személyt
fektesse le. A vállat, fejet lehetőség
szerint kissé emelje meg (144. ábra).
2. Nyissa ki, lazítsa meg a szoros
ruházatot. Készítsen a beteg közelébe
edényt, felkészülve az esetleges há-
nyás felfogására (145. ábra).
130
Hirtelen megbetegedések
20. ábra
• Rövid ideig tartó és múló
eszméletvesztés.
Súlyos esetben:
• Tartós eszméletlenség,
• Horkoló, akadozó légzés,
• Görcsroham(ok).
3. A nem beszélő betegnek ellen-
őrizze a reakciókészségét, szükség
esetén az életjelenségeit. (lásd. X. old.)
Az eszméletlen beteget fektesse
stabil oldalfektetésbe. (lásd. X. old.)
4. Hívjon orvost, mentőt.
20. ábra
VÉRCUKORSZINT JELENTŐS
CSÖKKENÉSE MIATTI ROSSZULLÉT
vércukorszint normális szint alá cukor-egyensúlyi szintje könnyebben
A csökkenése rövid idő alatt zavart
okoz a sejtek, elsősorban az agy mű-
felborul, ha nem megfelelő táplálko-
zás, betegség, láz, hasmenés, há-
ködésében. nyás, gyógyszer-adagolási eltérés,
Cukorbetegek, (gyógyszerrel beál- fokozott munkavégzés vagy stressz
lított) gyermekek, idősek, betegek vér- azt hirtelen megváltoztatja.
131
 Hirtelen megbetegedések

A kezelt cukorbeteg már felismeri a

vércukorszint-csökkenés kezdeti tüne-
teit és legtöbbször képes megfelelő cu-
korpótlással megelőzni a rosszullét
súlyosbodását. A hirtelen fellépő, jelen-
tős zavart azonban segítség nélkül nem
képes rendezni. Az észlelhető tünet
sokféle lehet, a vércukorszint-csökke-
nés súlyosságának megfelelően.
A cukorbetegség felismerése ko-
moly kihívást jelent az elsősegély-
nyújtó számára, mert sok olyan jelet,
tünetet mutat, ami más betegségek
esetében is előfordul. A segélynyújtó
számára nagy segítség lehet a cukor-
Tünetek:
• Gyengeség, éhségérzet,
• Szédülés,
• Izomremegés,
• Furcsa viselkedés, részegségre
hasonlító zavart beszéd,
tántorgó járás, görcsök, egyes
esetben agresszió,
Cél:
• Az eszméletén lévő betegnek
jelentős mennyiségű cukrot
tartalmazó ital vagy étel
biztosítása.
• Eszméletlen beteg számára
átjárható légút biztosítása.
• Mentő, orvos hívása.
betegnél hordott, a betegséget jelző
igazolás, karkötő, nyaklánc, személyi
igazolványhoz csatolt sürgősségi kár-
tya, vagy a rosszullét helyszínén lévő
ismerőstől szerzett információ.
• Sápadt, meleg, verítékes bőr,
• Jellegzetes, acetonszagú
lehelet,
• Súlyosabb esetben felületes
légzés,
• Eszméletlenség, görcsroham.
ASZTMA
tüdő legtöbbször allergiás jellegű
A megbetegedése. A tüdő izmai
görcsös állapotba kerülnek, jellegze-
tes panaszokat, tüneteket okozva. Az
ismerten asztmás betegek még tartós
gyógyszerszedés mellett is elszen-
Tünetek:
• Hangos, sípoló, nehezített
légzés,
• Erőltetett, és a belégzéshez
képest igen hosszú ideig tartó
kilégzés,
• Többnyire előregörnyedve ül,
néha nyugtalanul járkál,
• Sápadt, verítékes bőr, súlyosabb
Teendők:
1. A mozgó, járkáló, beszélő bete-
vednek időnként hirtelen kialakuló, sú-
lyos fulladási rohamot.
A szokásos gyógyszerekre nem rea-
gáló asztmás roham, vagy a beteg ál-
lapotának rosszabbodása esetén
azonnal hívjon orvost-mentőt!
esetben a száj körül és a
végtagokon kékes elszíneződés,
• Nyugtalanság, rémület (a nem
megfelelő légzés miatt a
szövetekbe kevesebb oxigén jut),
• Súlyos esetben eszméletvesztés,
légzésleállás is bekövetkezhet
(teendőket ld. az X.oldalon)
20. ábra

get kérje meg, hogy üljön le, és kérje,

Teendők:
1. Fektesse le a beteget.
2. Eszméletén lévő, és még önál-
lóan ételt-italt fogyasztani képes sze-
mélynek ülő testhelyzetben adjon
cukrot, cukros vizet, üdítőt, gyümölcs-
levet, szörpöt.
Figyelem! A cukorbetegek lakás-
ában gyakran csak cukormentes éde-
sítőt tartalmazó üdítő, szörp,
gyümölcslé található, amely alkalmat-
lan a cukor pótlására!
3. Zavart viselkedésű személy ese-
tében ügyeljen az illetőre a mentő
megérkezéséig, de ne adjon neki
semmit se enni vagy inni!
4. Eszméletlennek tűnő személy
esetében ellenőrizze a reakciókész-
séget, a légzést, és cselekedjen a
beteg állapotának megfelelően (lásd.
X. old.)
5. Lehetőség szerint takarja be a
beteget.
6. Hívjon orvost, mentőt.
hogy próbáljon egyenletesen léle-
gezni. Beszéljen a beteghez nyugod-
tan, türelmesen.
2. Ültesse le a beteget, kissé előre-
döntve, hogy a karjaival meg tudjon
támaszkodni (146. ábra).
3. Ha a beteg verítékes, akkor ta-
karja be, majd nyisson ablakot és
szellőztesse ki a helyiséget.
4. Amennyiben a beteg rendelke-
zik saját asztmagyógyszerrel, és még
nem alkalmazta azt, szólítsa fel annak
használatára.

132 133

A betegek (fulladási roham esetére)
aeroszol/spray formájában rendelkez-
nek gyógyszerrel. Előfordulhat, hogy
fulladás közben azonban már nem
tudja egyedül, megfelelően használni.
A segélynyújtó ebben is tud segí-
teni, az alábbi módon:
- kérje meg a beteget, hogy köz-
vetlenül a légvétel előtt használja a
gyógyszert, és az aeroszol használa-
tát követően, amennyire tudja, szívja
mélyre a levegőt,
KRUPP
isgyermekek ugató jellegű köhö-
K géssel és nehézlégzéssel járó,
olykor súlyos fulladásos rohama. A
bajt a légcső allergiás-gyulladásos
megbetegedése okozza. A fulladásos
Tünetek:
• Nehezített, hangos légzés,
• Megszokottól eltérő, rövid,
ugatásra hasonlító köhögés,
• Hőemelkedés vagy láz,
• Enyhe nyugtalanság, félelem,
Teendők:
Általában a szülő észleli a gyer-
meket, ezért fontos, hogy viselkedjen
nyugodtan és türelmesen.
1. Ültesse le a gyermeket, a hátát
támassza meg.
2. Vegye karjába, és próbáljon
134
- egy adag után várjon 4-5 percet
a gyógyszer hatásának kialakulásáig,
- szükség esetén legfeljebb két-
szer ismételje meg a gyógyszeradást.
Ha a beteg a roham kezdetekor
már sokszor használta gyógyszerét,
ne adjon neki semmit, hanem hívjon
segítséget.
5. Hívjon orvost, mentőt, ha a pa-
naszok az addigi kezelés ellenére
sem javulnak, netán súlyosbodnak.
Cél:
• Nyugalom biztosítása.
• Mentő, orvos hívása.
• Súlyos esetben a gyermek
minden erejét légzésre
próbálja használni, ezért
a légzési segédizmokat
is igénybe veszi.
hűvös, páradús levegőt lélegeztetni a
gyermekkel. (Hűvös időjárás esetén,
a gyermek szükséges mértékű beta-
karását követően kiviheti a szabad le-
vegőre, vagy elhelyezkedhetnek a
nyitott ablak előtt. Növelje a páratar-
talmat, vagy nedves textílián keresz-
tül vetesse a gyermekkel a levegőt.).
3. Ha tudatában van a gyermek be-
tegségének, az orvos által rendelt
SZÍV EREDETŰ ROSSZULLÉT
szív feladata az emberi test vér-
A keringésének a fenntartása. Ez a
szervünk az egész életen át tartó fo-
lyamatos működéshez szükséges kü-
lönleges izomszerkezettel, önálló
vezérlőrendszerrel és saját érhálózat-
tal rendelkezik. Az ingerképző rend-
szer kóros működése ritmuszavarokat
eredményez. Ezek egy része gyengült
vérkeringést tart fenn, más esetben
teljes keringésleállást okoz.
Szívinfarktus
A koszorúserek szűkülete nyomán
jön létre, elzáródása jellemző pana-
szokat, tüneteket eredményez. Súlyos
esetben a szívizomsejtek egyáltalán
nem jutnak vérhez, kialakul az infark-
tus, amely a szövetek elhalását jelenti.
Egészen nagy kiterjedés akár azon-
nali halált is okozhat.
A panaszokat előidézheti fizikai
megterhelés, izgalmi állapot, de olykor
minden egyéb hatás nélkül (teljes nyu-
galomban) is jelentkeznek. A többnyire
hirtelen kezdődő panaszok jelentősen
megviselik a beteget.
Az ismert szívbeteg orvosától kap
és tart magánál a rohamokban jelent-
kező fájdalom mérséklésére alkalmas
gyógyszert (spray vagy tabletta). A pa-
Hirtelen megbetegedések
gyógyszert adagolja neki.
4. Szükség szerint csillapítsa a
gyermek lázát.
5. Hívjon gyerekorvost, mentőt.
Cél:
• Az infarktus lehetőségének
felismerése.
• A beteg nyugalmának
biztosítása.
• Mentő, orvos hívása.
naszok – saját maguktól vagy gyógy-
szer hatására – általában néhány perc
alatt megszűnnek.
Az első alkalommal jelentkező, tar-
tós, a húsz percet meghaladó, vala-
mint az ismert szívbetegnek a
korábbiaktól eltérő erősségű és/vagy
jellegű fájdalom mielőbbi szaksegítsé-
get igényel, tehát ebben az esetben
haladéktalanul hívjon mentőt.
Szív eredetű rosszullétnél az első-
segélynek a felismerésre, a pontos
segítséghívásra, és ha a beteg ren-
delkezik saját gyógyszerrel, annak be-
juttatására kell összpontosulnia.
Az infarktus kezelésében a cél az
elzáródott érszakasz mielőbbi meg-
nyitása, átjárhatóvá tétele. A késedel-
mes segítséghívás és ennek
következtében a speciális szakintézet
elérésének kitolódó ideje befolyásol-
hatja a károsodás fokát.
135

Tünetek:
• Nyomó, szorító, égő
mellkasi fájdalom
(mely együtt járhat a bal
vállban, bal karban,
olykor a gyomorban, hátban,
állban érzett fájdalommal),
• Nehézlégzés,
• Gyengeség-érzés,
ájulás,
Teendők:
1. Fektesse le a beteget megemelt
felsőtesttel. Kerüljön minden felesle-
ges mozgást.
2. Amennyiben rendelkezik a beteg
a rosszullétre rendelt gyógyszerrel, és
még nem vette be, figyelmeztesse
ennek alkalmazására.
3. Azonnal hívjon mentőt, ha a pa-
naszok a gyógyszer ellenére sem
szűntek meg és/vagy első alkalommal
jelentkeztek, tartósak vagy 20 percnél
ÁJULÁS
z ájulás rövid ideig tartó eszmé-
A letvesztés. Az ok legtöbbször az
agy keringésének átmeneti zavara. A
kiváltó okok között egészen egyszerű
tényezőktől a súlyos elváltozásig sok
minden lehetséges. Sokáig tartó egy-
helyben állás, ijedtség, undor, láz,
meleg helyiségben történő állás, éhe-
zés, étkezés, folyadékfogyasztás el-
maradása vagy a terhesség kezdeti
136
• Sápadt, hűvös,
verítékes bőr,
• Hamuszürke arccal,
ajkak kékes
elszíneződése,
• Szenvedő,
ijedt arckifejezés.
hosszabb ideig elhúzódóak, visszaté-
rők, a korábbiaktól eltérő erősségűek
és jellegűek.
4. Eszméletvesztés esetén vizsgálja
meg az életjelenségeket és cseleked-
jen a tapasztaltaknak megfelelően.
5. Életjelenségek hiányában kezd-
jen haladéktalanul újraélesztést. (lásd.
X. old.) Ha van a közelben automata
külső defibrillátor, hozassa azt az új-
raélesztés helyszínére.
időszaka egyaránt lehet kiváltó ok.
Lassú vérvesztés a gyomorba - be-
lekbe, szívritmus-zavar, hasat ért ütés,
heves hasi görcsök szintén ájulást
idézhetnek elő.
Egyes esetekben az ájulás csupán
valamilyen betegség első jele. Súlyos
kiváltó ok esetén a panaszok fektetés
után sem szűnnek meg teljesen, több-
nyire azonban mérséklődnek.
Hirtelen megbetegedések
Cél: Tünetek:
• Ájulás megelőzése, az • Gyengeség, szédülés, émelygés;
elvágódás megakadályozása. • Sápadt, verejtékes bőr;
• A beteg lefektetése. • Imbolygás, összeesés, elvágódás;
• Az alapvető életműködések • Rövid ideig tartó eszméletlenség.
vizsgálata.
Teendők:
1. Az ájulás bevezető tüneteit ész- 6. Vizsgálja meg a bajbajutottat,
lelve, fektesse le a beteget. hogy az összeesés következtében
2. Ha a személy már összeesett, szerzett-e sérüléseket.
fordítsa a hátára, vizsgálja meg a re- 7. Ha 1-2 percen belül nem tér visz-
akciókészségét, életjelenségeit, lég- sza az eszmélet, vizsgálja meg ismét a
zését, mert az ájulásszerű rosszullét beteg életjelenségeit, és cselekedjen a
egy hirtelen keringésmegállás tünete vizsgálat eredményeinek megfelelően.
is lehet. 8. Hívjon orvost, mentőt!
3. Ha a bajbajutott légzése kielé-
gítő, hagyja fekve a földön. Segíthet
az illető állapotának rendezésében az
alsó végtagok felemelése (147. ábra).
4. Juttassa frissebb levegőhöz a
beteget: távolítsa el a szemlélődőket
a környezetből. Zárt térben ajánlatos
szellőztetni, legyezéssel vagy ventillá-
torral légáramlást előidézni,
5. Az eszmélet visszatérése után
5-10 percig még hagyja fekve és
nyugtassa meg a beteget.
20. ábra
137

ALLERGIA
yógyszerek, kémiai anyagok, ro-
G varok csípése, növények érin-
tése, füst-gáz-gőz belégzése allergiás
reakciót idézhet elő. Az allergiás reak-
ció lehet enyhe (helyi tünetek) vagy
súlyos (egész szervezetet érintő tüne-
tek), utóbbi esetben akár légzési
és/vagy keringési zavart okozva. Az
allergiájának tudatában lévő személy
Tünetek:
• A bőr foltokban kipirult, feszes,
viszket, és/vagy
• A szemhéj, szájszél, egyéb
lágyrészek megduzzadnak,
és/vagy
• A légzés kapkodó, felületes,
súlyos esetben: nehezített,
Teendők:
1. Hívjon mentőt.
2. Az eszméletén lévő személyt ül-
tesse le.
3. Az eszméletlennek tűnő beteg-
138
kérjen tanácsot orvosától, hogy ott-
10.
hon, illetve utazás, nyaralás, kirándu-
lás alkalmával milyen allergia-ellenes
szert tartson készenlétben!
Cél:
• Az allergia felismerése.
• Mentő, orvos hívása.
akadályozott, és/vagy
• A gége duzzanata miatt a
torokban fokozódó szorítás
észlelhető, és/vagy
• eszméletvesztés-
eszméletlenség következik be.
nek vizsgálja meg az életjelenségeit,
és cselekedjen a vizsgálat eredmé-
nyeinek megfelelően.
4. Hívjon orvost, mentőt!
Mérgezések
MÉRGEZÉSEK
méregnek számító anyagok sokféle hatóanyag révén képesek megzavarni az
A emberi szervezet működését. A mérgezés súlyossága a méreganyag tömény-
ségétől és a felszívódott mennyiségtől függ. A szerek egy része közvetlenül vagy köz-
vetve hat az idegrendszer működésére, zavart tudatot, eszméletlenséget, esetleg
görcsöket okozva. Más szerek a légzési-keringési rendszer működését zavarják meg
és okoznak panaszokat, tüneteket.
A háztartásokban számos vegyszer található. Nem rendeltetésszerű használatuk
mérgezés veszélyével jár. A ház körüli permetszerek, vegyszerek (erős hatásuknál
fogva) fokozottan veszélyesek az emberre. A gyógyszerek véletlen vagy szándékos
túladagolása, egyes szerek túlzott fogyasztása szintén gyakori mérgezési forrás. A
nem túl gyakori, különleges mérgezési formák közé tartozik a mérgező hatású szo-
bai, kerti növények levelének, termésének – többnyire véletlenül történő – fogyasztása.
A mérgek mindegyikének hatását képtelenség felsorolni. Ebben a fejezetben a leg-
gyakoribb eseményeket ismertetjük. Az elsősegélynyújtó számára a felismerés és az
általános ellátás a legfontosabb feladat. A bőrre, szembe került mérget (vegyszer, nö-
vényvédő szer) bőséges vízzel mossa le. Ügyeljen arra, hogy a segélynyújtó bőrére ne
kerüljön a mosófolyadékból. A marószer okozta sérülés ellátását a X oldalon találja.
A gyomorba került mérgek hatásuknál fogva zavartságot, eszméletlenséget, gör-
csöket, hányást, hasmenést okozhatnak. A gyomorból gyógyszerek, folyadékok (pl, al-
kohol, permetszer, marószer, stb) szívódhatnak fel, itt érvényesül a romlott-, mérgező
tartalmú ételek hatása. A lokális hatás eredményeként hányás, hasmenés jelentkezhet.
Az altatók és nyugtatók aluszékonyságot, olykor eszméletlenséget okoznak. A
szívgyógyszerek a szívműködésre, vérkeringésre hathatnak károsan.
Az alkohol – mennyiségétől függően – ittasságot, részegséget, eszméletlenséget
okozhat. A bizonytalanul mozgó részeg ember sérüléseket szenvedhet el. Az esz-
méletlen részeg a közterületen fekve kihűlhet, az eszméletlenség miatt megfulladhat.
Vizeletét, székletét maga alá engedheti, összehányhatja magát.
Ételek olykor a méregtartalom (pl. gomba), olykor a romlottság miatt mérgezéses
panaszokat okozhatnak. Ilyenkor hányás, hasmenés és görcsök a jellemző tünetek.
Növények, magok, bogyók is lehetnek mérgezőek, különösen a gyermekek szá-
mára, akik sok mindent a szájukba vesznek, megrágnak, megesznek.
Miután a mérgezést okozó étel, növény, mag vagy bogyó azonosítása szükséges
lehet a beteg gyógyításához, mindig őrizzen meg mintát belőle, és a helyszínre érkező
orvosnak, mentőnek adja át azt.
139

Cél:
• A mérgezés lehetőségének
felismerése.
• Az eszméletlen mérgezett
Teendők:
1. A mérgezés lehetőségének fel-
ismerése.
2. Az eszméletlen mérgezett sza-
bad légútjának a megteremtése.
3. Orvos, mentő hívása.
4. A bőrre került mérget bőséges
vízzel mossa le.
mérgezést okozó gázozok – így a
A hétköznapi életben gyakrabban
előforduló szén-monoxid és szén-dio-
xid – a légutakon keresztül jut be. A
szén-monoxid a tökéletlen égés, vala-
mint hibás kéményrendszerrel történő
fűtés során jöhet létre. A szagtalan
gáz akár a falakon is átjut és feltölti a
helyiséget. Ajánlatos minden egyedi
fűtésű háznál szén-monoxid riasztót
felszerelni. A mérgezés jelei kezdet-
ben nehezen felismerhetőek, mert a
megfázásos tünetekhez hasonlítanak.
Fontos figyelmet felkeltő jel, ha egy-
szerre többen hasonló panaszokat je-
leznek, azonos tüneteket mutatnak.
A szén-doxid erjedés során kelet-
kezik, ősszel a borospincékben,
140
szabad légútjának a
megteremtése.
• Orvos, mentő hívása.
5. Tudatzavaros személyt ne
hagyjon magára.
6. Az eszméletlen betegnél stabil
oldalfektetéssel teremtsen átjár-
ható légutat.
egyéb esetekben silógödrökben és
ehhez hasonló helyeken szabadul fel
nagyobb mennyiségben. Nagy tö-
ménységű gáz belégzése azonnali
légzésmegállást okoz. Ilyen helyről
csak védőfelszerelésben menthető ki
a bajbajutott.
Tünetek:
• Szédülés
• Fejfájás
• Hányinger
• Hányás
• Végtagok gyengesége
• Súlyosabb esetben
mozgás képtelenség,
eszméletvesztés.
A háztartási vegyszerek óvatlan ve-
gyítése közben felszabaduló gázok
(pl. klór-gáz) a légutak és a tüdő káro-
sodását okozzák. A nyálkahártyán
maró, kaparó érzés jelentkezik, ful-
dokló kínzó köhögéssel társulva.
Cél:
• Az elsősegélynyújtó és más
személyek biztonságának
megőrzése.
• A mérgezett biztonságba
helyezése.
Teendők:
1. Győződjön meg, hogy képes-e
megközelíteni önmaga veszélyeztetése
nélkül a helyszínt és a mérgezettet!
2. Ha gázszivárgást észlel, ne mű-
ködtessen semmilyen elektromos esz-
közt! (Ne gyújtson lámpát, a lakásba
történő bejutás előtt kopogjon és ne
csöngessen.)
3. Tájékozódjon a mérgezés formá-
járól, a mérgezést előidéző anyagról!
4. Szénmonoxid-mérgezés gya-
núja esetén csak alapos szellőztetést
követően lépjen be a helyiségbe!
5. Miután a pincéket nem lehet ki-
szellőztetni, ezért oda soha ne men-
jen le, hanem várja meg a megfelelő
védőeszközzel rendelkező szakembe-
rek megérkezését!
Mérgezések
Lakástüzek közben a felszabaduló
gázok a légutak károsodásáért, a sej-
tek pusztulásáért lehetnek felelősek.
A gázok minél kisebb koncentrációban
való belégzéséhez hasznos tanácso-
kat talál a könyv 24. oldalán.
• További mérgezés
megakadályozása.
• Az alapvető életműködések
támogatása.
• Orvos, mentő hívása.
6. Megközelíthető gázmérgezett
esetében vizsgálja meg a bajbajutott
alapvető életjelenségeit és járjon el a
beteg állapotának megfelelően.
7. Maró gázok okozta mérgezésnél
veszélyzónán kívül ültesse le mérge-
zettet és kérje meg hogy ne mozogjon
és beszéljen feleslegesen.
8. Hívjon mentőt, tűzoltóságot!
141

Tünetek:
ELEKTROMOS ÁRAM
11. OKOZTA BALESETEK
•
•
Ijedtség,
Áramjegy az érintkezési
pontokon,
• Izomgörcs, amennyiben az
z elektromos áramnak a szervezetbe történő belépésének és a testen való áldozat feszültség alatt marad,
A áthaladásának következményei különböző súlyosságúak, akár halálosak is
lehetnek. Az elektromos áram mind az áramforrás, mind a föld felé történő érint-
• Égési sebzés,
kezés helyén égési sebet okoz. Összerántja az izmokat, ami gátolhatja az áram-
forrástól való megszabadulást. Előfordul, hogy a pillanatnyi áramhatás kezdetben Cél:
csak rövid izomgörcsöt és ijedtséget okoz. • A balesetes biztonságos
Az agyat ért áramütés eszméletlenséget, a szívet ért hatás azonnali, vagy akár kimentése az áramkörből.
hosszú órákkal később (24 órán belül) bekövetkező keringésmegállást okozhat.
Az általánosan használt váltóáram a munkahelyen és lakáson okozza a leg-
több bajt. A helytelen eszközhasználat, a biztonsági szabályok megszegése je-
Teendők:
lentős szerepet játszik a balesetek bekövetkeztében. A fürdőszobában használt 1. Győződjön meg, hogy önmaga
elektromos eszközök a nedvesség miatt nagyobb eséllyel okozhatnak áramü- veszélyeztetése nélkül is képes-e
tést. Kisgyermekek esetében a konnektorok és egyéb áramforrások biztonsá- megközelíteni a helyszínt, az áramü-
gossá tétele, az elektromos eszközök elzárása jelenthet védelmet az áramütéssel töttet! Ha kétségei vannak önmaga
szemben. biztonságát illetően, akkor azonnal
hívjon műszaki mentést.
Keresse meg a főkapcsolót vagy az
áramforrás hálózati csatlakozóját, és
szüntesse meg az áramhatást
(148. ábra)!
(Kapcsoló, dugó elérhetetlensége
esetén, 230 V feszültségnél megpró-
bálhatja szigetelő anyagra állva, elekt-
romosságot nem vezető, száraz
tárggyal – fa, műanyag, papír, textil – le-
választani az áldozatot az áramforrás-
ról. Tudnia kell, hogy ez a tevékenység
a segélynyújtóra nézve életveszélyes
beavatkozás!) (149. ábra)
Áramkörben lévő sérültnél nem
kezdhető meg a betegvizsgálat, illetve
az ellátás!
142
Elektromos áram okozta balesetek
• Szívritmuszavar, mellkasi
fájdalom,
• Tudatzavar,
• Eszméletvesztés,
• Keringésmegállás.
• Az alapvető életjelenségek
támogatása.
2. Az áramhatás megszüntetését
követően vizsgálja meg a beteg reak-
ciókészségét, életjelenségeit, és cse-
lekedjen a vizsgálat eredményei
szerint.
3. Az eszméleténél lévő betegnél
feltétlenül szükséges a nyugalomba
helyezés és további megfigyelés, még
panaszmentesség vagy csekély pa-
nasz esetén is.
4. Minden esetben hívjon orvost,
mentőt!
Az ipari létesítmények, távvezeté-
kek, transzformátor-állomások, elekt-
romos járművek (vasút, metró, troli,
villamos) és azok felső vezetékei, il-
letve egyéb elektromos vezetékek kö-
zelében nagyfeszültség okozta
áramütés is előfordulhat. A nagyfe-
szültség fokozott veszélyt jelent a se-
gélynyújtóra, mert már a baleset helye
143

20. ábra
felé közelítve is súlyos áramütés ér-
heti. Nagyfeszültségű baleseti hely-
színt ne közelítsen meg és másokat is
tartson távol tőle!
Haladéktalanul hívjon szaksegítsé-
get. A villámcsapás is nagyenergiájú
áramütés. A bajbajutott közelében le-
csapó villám látás- és halláskároso-
144
Vízbe fulladás
12. VÍZBE FULLADÁS
zerény úszótudással rendelkezők a vízbiztonság elvesztésekor fuldokolni
S kezdhetnek. Jól úszó személyeknél is előfordul, hogy kifáradás, vagy vala-
milyen külső hatás miatt képtelenek összerendezett mozgással a víz felszínén
maradni. A fulladást a víz hullámzása vagy alacsony hőmérséklete is elősegítheti.
A fuldokló többnyire rendezetlen, kapkodó mozgással próbál a víz felszínén ma-
radni. Sérülés vagy korábbi betegségek megjelenése, illetve súlyosbodása szin-
tén víz alá merülést eredményezhet.
Az áldozat olykor nem merül el azonnal, csak a levegőért való küzdelem során
néhányszor a víz alá kerül, vizet nyel, esetleg a tüdejébe is jut víz. A kimentettek
20. ábra
általában eszméletlenül, esetleg légzés és keringés nélkül kerülnek ki a ve-
szélyhelyzetből.
dást, bőrsérüléseket okozhat. A villám A víz – jó hőelvonó képessége miatt – rövid idő alatt kihűlést okozhat.
sújtotta személy ellátásakor is kövesse
a már korábban megtanult ellátási so-
rokat. Életjelenségek hiányában kezd-
jen újraélesztést, eszméletlennek
teremtsen átjárható légutat, lássa el a
sérüléseket.
145

Tünetek:
Függenek az elmerülés idejétől, a
víz hőmérsékletétől.
• A kimentett fuldokló köhög,
• A víz alól kimentett eszméletlen,
• A bőr hűvös, kékesen
elszíneződött,
Cél:
• Vizimentő helyszínre hívása.
• A balesetes biztonságos partra
juttatása, vizimentő
közreműködésével.
Teendők:
Vízből történő mentésre kizárólag
vízimentő tudással és jártassággal
rendelkező személy vállalkozzon!
1. A kimentett személyt óvatosan
fektesse le.
2. Vizsgálja meg az alapvető életje-
lenségeit és a találtak szerint járjon el.
146
• A balesetes szájában és
légútjaiban víz is lehet,
13.
• Légzés, illetve keringés leállása,
• Kihűlés.
• Betegvizsgálat alapján
történő ellátás.
• Kihűléstől való védelem.
3. A balesetes ruházatát távolítsa el.
4. Törölje szárazra és takarja be a
kimentettet.
5. Hívjon orvost, mentőt.
HŐMÉRSÉKLET OKOZTA
MEGETEGEDÉSEK
LEHŰLÉS
A nagy hidegben tartósan szabad-
ban tartózkodó (dolgozó, sportoló
vagy hajléktalan) személyt lehűlés ér-
heti. A szervezet hőtermelő működése
kifárad, egy idő után a szervezet több
hőt veszít, mint amennyit termelni
képes. A leggyorsabban hideg vízbe
merülve lehet lehűlni.
Tünetek:
• Lúdbőrözés, hidegrázás,
reszketés,
• Hideg tapintású, sápadt bőr,
• Gyengeség, zavart tudat,
Cél:
• További lehűlés
megakadályozása.
• Betegvizsgálat alapján
történő ellátás.
Teendők:
Vízből történő mentésre kizárólag
vízimentő tudással és jártassággal
rendelkező személy vállalkozzon!
1. A kimentett személyt óvatosan
fektesse le.
Hőmérséklet okozta megbetegedések
Különleges hideg hőmérséklet sem
szükséges, hogy a földön fekvő moz-
gásképtelen sérült (pl. elgázolt, vagy
betegség, mérgezés miatt eszmélet-
lenné vált személy) lehűlést szenved-
jen el. Az őszi, téli időszakban a földön
fekvő, például ittas ember is könnyen
lehűl.
• Súlyos esetben eszméletlenség,
• Lassú, gyenge légzés és pulzus,
• Életműködések megszűnése.
• Szükség esetén a kimentés
megszervezése.
• Megfigyelés a mentő
megérkezéséig.
2. Vizsgálja meg az alapvető életje-
lenségeit és a találtak szerint járjon el.
3. A balesetes ruházatát távolítsa el.
4. Törölje szárazra és takarja be a
kimentettet.
5. Hívjon orvost, mentőt.
147

HŐSÉG OKOZTA ROSSZULLÉT,
NAPSZÚRÁS
tartós meleg miatti folyadékvesz-
A tés és értágulás szédüléssel vagy
ájulással járó rosszullétet, a fejet ért
Tünetek:
• Gyengeség,
• Sápadt, nyirkos bőr,
Cél:
• Megóvni a beteget a további
hőségtől, illetve közvetlen
napsugárzástól.
Teendők:
1. Fektesse le a beteget árnyékos,
szellős, lehetőség szerint hűvös
helyre.
2. Az ájultat hagyja fekve, alsó vég-
tagjait emelje fel.
3. Helyezzen hűtőborogatást az il-
lető fejére, tarkójára.
148
közvetlen napsugárzás pedig napszú-
14.
rást okozhat.
• Ájulás, rövid ideig tartó
eszméletvesztés,
• Fejfájás, láz, émelygés, hányás.
• A tünetek és panaszok
mérséklése.
4. Láz esetén alkalmazza a lázcsil-
lapítás lehetséges módszereit (fizikális
hűtésként hűtőborogatás vagy hűtő-
fürdő, illetve a szokásos lázcsillapító
gyógyszer adása).
6. Hívjon orvost, mentőt.
Növények, rovarok,csalánozók
NÖVÉNYEK, ROVAROK,
CSALÁNOZÓK OKOZTA
CSÍPÉSEK
NÖVÉNYEK ÉS ROVAROK
OKOZTA CSÍPÉSEK
gyes növények érintése viszkető, jelentkezik, olykor az egész végtag
E lüktető, fájdalmas tüneteket okoz
a bőrön.
megduzzad.
Rovarcsípésre érzékeny személyek
A rovarok okozta csípés, különösen esetében heves, egész szervezetet
a méh, darázs vagy pók csípése is hir- érintő allergiás reakció is kialakulhat.
telen és heves fájdalmat, bőrjelensé- A gyorsan lezajló folyamat súlyos,
geket okoz. A csípés helyén akár életveszélyes állapotot is ered-
kisebb-nagyobb duzzanat, fájdalom ményezhet.(lásd. X. oldal)
Tünetek:
• Bőrpír, duzzanat, • Hólyagok megjelenése
viszketés, fájdalom, a bőrfelületen.
• Kisebb-nagyobb sebzés,
fullánk a bőrben,
Teendők:
1. Fulladás, általános rosszullét 3. Csipesszel távolítsa el a rovar
esetén azonnal hívjon orvost, mentőt. fullánkját.
2. Ültesse vagy fektesse le a 4. Hideg vizes borogatással nyug-
sérültet. tassa a bőrfelületet.
149

CSALÁNOZÓK OKOZTA CSÍPÉSEK
edúza és más tengeri csaláno-
M zók okozta csípések véletlen
érintés során keletkezhetnek. A bőrre
került csalánsejtek a kifakadásukat
követően okoznak panaszokat. Ritkán
Teendők:
1. Fulladás, általános rosszullét
esetén azonnal hívjon orvost, mentőt.
2. Próbálja sebfertőtlenítő folya-
dékkal fertőtleníteni a sérülést.
3. Kísérelje meg textíliával felitatni,
illetve lemosással eltávolítani a felü-
letre került méreganyagot
150
– elsősorban az arra érzékeny sze-
15.
mélyek esetében –, ezek is heves, az
egész szervezetet érintő allergiás re-
akciót válthatnak ki.
4. A ki nem fakadt csalánsejteket
alkohollal, illetve hintőporral tegye ár-
talmatlanná.
5. Hideg vizes borogatással hűtse
az érintett felületet.
KÖTÉSEK
kötések a vérvesztés megakadá-
A lyozására, a fertőzés esélyének
csökkentésére, valamint rögzítésre
szolgálnak. A hétköznapi gyakorlatban
sokféle kötözőanyag áll rendelkezésre.
A gyorstapasz a kis kiterjedésű, fe-
lületes sebek fedésére alkalmas.
(150. ábra).
Az előre csomagolt steril kötszerek
különböző méretben kaphatók. A
gyorskötöző pólya egyesíti a steril
mull-lapot és a mullpólyá (151. ábra).
A steril mull-lap különböző méret-
ben áll rendelkezésre.
20. ábra
20. ábra
Kötések
Az egyéb kötözésre is alkalmas
eszközök közül a háromszögletű
kendő használata a legegyszerűbb.
Többféle kötésre alkalmas (152. ábra).
A mullpólya, a „csőhálókötszer”
használata gyakorlottságot feltételez.
Ennek alkalmazása csak kellő tudás
megszerzése után javasolt (153. ábra).
Gyakran előfordul, hogy az elsőse-
gélyt igénylő személyek környezeté-
ben nincs sem steril, sem speciálisan
kötözésre gyártott anyag. Ilyenkor al-
ternatív megoldásokat lehet és kell al-
kalmazni (pl. póló, törülköző).
20. ábra
20. ábra
151

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A KÖTÉSEKHEZ:
• Ellátás előtt és után mosson
kezet.
• Az ellátáshoz alkalmazzon egy-
szer használatos gumikesztyűt.
• Gumikesztyű hiányában próbál-
jon meg nylonzacskót vagy -szatyrot
húzni a kezére, és azzal dolgozni.
• A sérültet ültesse vagy fektesse le
• A kötések felhelyezése előtt a
szorító, vagy szorításra alkalmas esz-
közöket – pl. gyűrűt, láncot, órát stb. –
a sérült testrészről távolítsa el.
SEBFEDÉS GYORSTAPASZ
SEGÍTSÉGÉVEL
gyszerű sebzések fedésére al-
E kalmas.
Durva szennyeződés (sár, föld,
salak, stb.) esetén mossa ki a sebet
ivóvízzel vagy szénsavmentes ás-
ványvízzel.
20. ábra
152
• A sebzés ellátásakor járjon el a
sebellátásról szóló rész szerint (x.
old.).
• Kötözés közben – lehetőség
szerint – helyezkedjen el a sérülttel
szemben.
• A kötést a sérüléssel ellentétes
oldalon kezdje.
• Befejezéskor a csomó – a nyo-
mókötés kivételével – a sérüléssel el-
lentétes oldalra kerüljön.
Törölje szárazra a seb környékét.
Alkalmazzon a seb környékére seb-
fertőtlenítő szert. Válassza ki a meg-
felelő méretű tapaszt. Kiválasztásnál
ügyeljen arra, hogy a sebre csak a ta-
pasz mull-lap része kerüljön.
20. ábra
Kötések
Nyissa szét a védőfóliát a tapasz A tapasz többi részét simítsa a
közepén (154. ábra). bőrre. Ügyeljen arra, hogy a tapasz ne
Fektesse a tapaszt a sebre a mull- szorítsa a végtagrészt.
lap érintése nélkül (155. ábra).
UJJVÉGEK KÖTÉSE TAPASSZAL
A kiválasztott tapaszt hajtsa félbe,
és a hajtás vonalában vágjon ki mind-
két oldalán kis háromszögnyi anyagot.
Ezután a tapaszt az előzőekben is-
mertetett módon helyezze fel az ujjra.
A bevágott rész kerüljön az ujj végére.
Simítsa a tapasz széleit az ujjra. A be-
vágásnak köszönhetően az ujj végré-
szén is könnyedén a felületre tudja
majd igazítani a tapaszt (156. ábra).
20. ábra
KÖTÉSEK
HÁROMSZÖGLETŰ KENDŐVEL
zétnyitott állapotban felületek fe-
S désére, végtagok rögzítésére al-
kalmas.
Hajtogatással előkészítve fedésre,
vérzéscsillapításra, rögzítésre lehet
használni. A kiterített kendő csúcsát
hajtsa vissza az alapra. Ezután az
alap felől kb. 10 cm szélesen hajto-
gassa fel a kendőt. A hagyományos
kendő esetében két hajtásra van le-
hetőség. Az így kapott ún. nyakkendő-
formával többrétegű kötözőszerként
20. ábra
lehet dolgozni (157. ábra).
153
 Kötések

NYOMÓKÖTÉS
Háromszögletű kendővel a végta-
gokon biztonsággal és gyorsan csilla-
pítható a vérzés.
1. A kendőt hajtsa keskeny nyak-
kendőformába.
2. Tegyen steril sebfedő anyagot a
sebre (158. ábra).
3. A kendővel kösse körül a végta-
got (159. ábra).
4. A végén csomóval rögzítse a kö-
tést. A csomó kerüljön a sérülés fölé
(160. ábra).
SAPKAKÖTÉS
1. Háromszögletű kendő alapján
hajtson vissza 2-3 cm-es sávot, majd
az alapot feszesen tartva, fektesse a
sérült homlokára úgy, hogy a kendő
csúcsa a fejtetőre fektetve, a tarkó felé
nézzen (161. ábra).
20. ábra
2. A kendő szabad végeit kösse
meg a tarkón, fixálva a fejtetőre került
kendőt (162. ábra).
Ügyeljen arra, hogy közben a steril
fedés ne csússzon el.

20. ábra 20. ábra

20. ábra

20. ábra

154 155

KÉZ, LÁB FEDŐKÖTÉSE
1. Háromszögletű kendő alapjáról
5-8 cm-es sávot hajtson vissza .
2. A sérült végtagot helyezze bele,
a csúcsot hajtsa vissza a csukló ma-
gasságáig, majd a két oldalsó véget
enyhén megfeszítve, egymáson ke-
resztezve vezesse a csuklóra, illetve
a lábon a bokára (164a, 164b. ábra).
3. Ezzel a mozdulattal rögzíti a
visszahajtott csúcsot, a két oldalsó
szárat – a csukló vagy a boka felett
megkötve – stabilizálja a kötést
(165. ábra).
20. ábra
20. ábra
156
Kötések
VÁLL KÖRNYÉKÉNEK RÖGZÍTÉSE
Használjon két háromszögletű kendőt:
Az első kendővel kösse fel a sérült
végtagot a sérült nyakába.
1. Terítse a mellkasra a kendőt úgy,
hogy az egyik vége az ép vállon fe-
küdjön, csúcsa pedig a sérült könyök
felé nézzen (a. ábra).
2. A sérült végtag könyökét hajlítsa
be derékszögben, és a kendő másik
végét vezesse a nyakra (a. ábra).
3. Kösse össze a kendő két végét
(b. ábra).
Ügyeljen arra, hogy az alkar ne lóg-
jon, illetve a vállövet ne húzza fel. A má-
sodik kendő csúcsára kössön egy
csomót, majd az így keletkezett homo-
rulatot illessze a könyökre vagy a
vállra. A két szabad véget az ellenoldali
20. ábra hónaljban kösse össze. A kendő ekkor a 20. ábra
sérült felkart befedi és a törzshöz rögzíti.
20. ábra
20. ábra
157
 Kötések

KÖTÉSEK MULLPÓLYÁVAL
pólyameneteket kellő feszesség-
A gel vezesse a célszerű kötés el-
éréséhez. A túlzottan feszes menetek
károsítják a lágyrészeket, illetve aka-
dályozzák a végtag vérkeringését. A
túlzottan laza menetek következtében
pedig egyszerűen leesik a kötés. A pó-
lyavégeket ragtapasszal, biztosítótű-
vel vagy csomóval rögzítheti a
sebzéssel ellentétes oldalon.

NYOMÓKÖTÉS
1. Helyezzen steril gézlapot a sérült
felületre (169. ábra).
2. Néhány körkörös menettel el-
mozdulás-mentesen rögzítse a felü-
lethez (170. ábra).
3. Helyezzen közvetlenül a sebzés
fölé nyomópárnát (pl. le nem tekert
pólyát) (171. ábra).
20. ábra
4. Elmozdulás-mentesen, körkörös
menetekkel nyomja a sebbe (172.
ábra).
További átvérzés esetén a 3-4. pont
ismétlésével kísérelje meg csillapítani
a vérzést. Sikeres kötés után a sérült
végtagot továbbra is tartsa a magas-
ban, vagy támassza alá.
20. ábra
20. ábra
SAPKA- VAGY FEJTETŐ-KÖTÉS
Használjon két pólyát. Lássa el a
sebet, majd kövesse a következő lé-
péseket:
1. Egy pólyával kössön néhány
körkörös menetet a homlok és a tarkó
körül (173. ábra).
20. ábra
20. ábra
2. A második pólyából tekerjen le
15-20 centimétert, és fektesse a kör-
körösen futó menetekre a fej közép-
vonalában, majd a körkörösen futó
pólyával rögzítse a fejhez (174. ábra).
20. ábra

158 159

3. A második pólyát vezesse kö-
zépvonalban a másik oldalra, és ismét
rögzítse a fejhez a körkörösen veze-
tett pólyával (175. ábra).
20. ábra
4. A második pólyával minden to-
vábbi menetnél lépjen egy kicsit ol-
dalra, mindaddig, amíg az egész fejet
be nem fedi (176. ábra).
20. ábra
Hosszú hajú sérült esetében aján-
latos a sebellátás után a hosszabb,
fodrosabb hajat hátul lófarokszerűen
160
megkötni, és a körkörös meneteket ez
alatt vezetni (177. ábra).
20. ábra
A fej kötésére alkalmas méretű cső-
háló-kötszerből le vágjon 15-20 cm
hosszú darabot. Helyezze a steril
lapot a sebre és tartsa oda.
Két kezével húzza szét a csőhálót,
majd húzza fejre (178. ábra).
20. ábra
Kötések
A fejtetőn megmaradó részt tekerje
meg kétszer, és ismét húzza a fejre
(179. ábra).
Ezzel dupla fedést biztosít a felü-
letre.
20. ábra
VÉGTAGOK KÖTÉSE
Mindig a végtag vékonyabb, általában három körkörös menettel
törzstől távolabbi részén kezdje a kö- (180a-b-c. ábra).
tést, két-három körkörös menettel. Ez- Vágjon le a végtagrész hosszú-
után csavarmenetekkel emelkedjen ságának megfelelő darabot a csőháló-
felfelé úgy, hogy a menetek egymást kötszerből. Nyissa szét és húzza rá a
kétharmad részben fedjék. A kötést a végtagra, ügyelve arra, hogy a steril
végtag vastagabb részén fejezze be, fedés helyben maradjon (181a-b. ábra).
20. ábra 20. ábra 20. ábra
161

KÖNYÖKKÖTÉS
1. A sérült könyökét tartsa derék-
szögben hajlítva (182. ábra).
20. ábra
2. A könyök felett (a hajlított ízület-
ben) két laza körkörös menet után,
nyolcas menetekkel váltakozva foly-
tassa a kötést a felkar és az alkar
körül (183. ábra).
162
Kötések
20. ábra 20. ábra
4. A kötést lehetőleg a felkaron fe- A felső végtagra méretes-csőháló
20. ábra
jezze be. A nyolcas menetekkel nem kötszerből vágjon 10-15 cm hosszú da-
érdemes túlságosan eltávolodni a kö- rabot. Nyissa szét és húzza a könyökre
3. A keresztezések az ízület belső
nyöktől, mert ez a végtag mozgását (186. ábra).
felszínére esnek (184. ábra).
akadályozhatja (185. ábra).
CSUKLÓ- ÉS KÉZKÖTÉS
1. Tekerjen néhány körkörös menetet tén az ujjak végéig tegye mindezt, te-
a csukló körül, majd a kéz háti felszínén nyér, kézhát sérülése esetén az ujjakat
menjen a kézre. Az ujjak sérülése ese- hagyja szabadon (187a-b. ábra).
20. ábra
20. ábra
163
 Kötések

4. Ismételje meg az előző menete- BOKA- ÉS LÁBKÖTÉS

ket, amíg a kívánt mértékig nem sikerül
1. A boka felett, a lábszáron végezzen 3. A talpat megkerülve térjen vissza a
beburkolni a végtagot (190. ábra).
néhány körkörös menetet (192. ábra). lábra (194. ábra).

20. ábra
20. ábra

20. ábra

2. A ferdén felvezetett menetet vigye

a tenyéren a kéz ellentétes oldalára
(188. ábra). 20. ábra

Csőháló-kötszer megfelelő méreté-

ből vágjon le a tenyér-kézhát, ujjak fe-
désére alkalmas nagyságú darabot.
Húzza szét és vezesse a kötszert a
fedni kívánt területre. A hüvelykujj ma-
gasságában vágjon át egy-két szemet,
2. Vezesse rá a lábra a menetet 4. Térjen vissza a bokára, és ismé-
és vezesse ki a hüvelykujjat. A kötésen
(193. ábra). telje meg a szükséges számban a me-
lévő esetleges ráncokat igazgassa el
neteket. (195. ábra).
(191. ábra). 20. ábra
20. ábra
20. ábra
3. A kéz háti felszínén térjen vissza a
csuklóra (189. ábra).

20. ábra 20. ábra

164 165

RÖGZÍTÉS GÉZPÓLYÁVAL
20. ábra
• Ültesse le a sérültet, és a könyök-
ben hajlított alkart fogassa meg. A sérült
kart, a könyök magasságától vezetve,
néhány tekervénnyel rögzítse a törzs-
höz (196. ábra).
A felkar-törzset érintő utolsó körkörös
menet után az ép hónalj felől ferdén a
sérült vállra (197. ábra).
20. ábra
166
20. ábra
Majd onnan függőlegesen lefelé, a
sérült végtag könyökéhez kell vezetni a
pólyát (198. ábra).
A könyöktől ismét az ép hónalj felé
kell haladni, majd a vállra és a könyök-
höz kell ismét vezetni a pólyát (199.
ábra 200. ábra).
20. ábra
20. ábra
A pólyameneteket ismételve egyszer
a mellkason, egyszer pedig a háton kell
vezetni a pólyát. A műveletet többször
megismételve, megbízható rögzítettsé-
get lehet elérni a váll környékén, és jól
lehet tehermentesíteni, illetve rögzíteni
az alkart ( 201.ábra).
• A sérült oldal rögzítése mellett – ha
az a bajbajutottnak nem jelent különö-
sebb terhet – kísérje a sérültet szakren-
delésre.
Kötések
20. ábra
A sérült végtagon a sérüléstől távoli
helyen is keletkezhet duzzanat, ezért tá-
volítson el a végtagról minden szorító,
illetve a duzzadás során szorítás kivál-
tására alkalmas eszközt (gyűrű, óra,
karkötő), mert ezek eltávolítása a ké-
sőbbiekben már csak nehézségek árán
sikerülhet.
167
 Az elsősegélynyújtás alapjai

MELLÉKLET
Ismerje meg a személygépkocsikba 203. ábra Üzemi általános men-
rendszeresített elsősegélyláda tartal- tőláda
mát.
202. ábra Gépjárműbe rendsze-
resített elsősegélyláda

Szószedet

168 169
 Az elsősegélynyújtás alapjai

Szószedet
Szószedet

170 171
 Az elsősegélynyújtás alapjai

Szószedet
Szószedet

172 173
 Az elsősegélynyújtás alapjai

Szószedet Szószedet

174 175
 Köszönet Üres

176
Üres
B3
HÁTLAP