.. ..

// //

TUKROZODO /

HOLDMESEK
Ongyógyítógyerektiirténetek

* BIMBÓ ZOLTÁNNÉ

-~~K -
IGNÁCZ KÖNYVKIADÓ
EGER
2003
 'OóOO'T'I

TÜKRÖZŐDŐ HOLDMESÉK

Öngyógyító
gyerektörténetek

BIMBÓ ZOLTÁNNÉ

\111111111111\1
20100247136 X 1

M~ J:.:•.

-~~K-
IGNACZKONWKIAOO
EGER
2003
fg .

Írta:
Bimbó Zoltánné
pedagógus-mentálhigiénikus

Előszó:
Kende B. Hanna
gyermekpszichológus, kiképző játékterapeuta

Dr. Szerdahelyi Ferenc

gyermekpszichiáter, pszichoterapeuta

Lektorálta:
Kende B. Hanna

Illusztráció:
Gyermekrajzokból válogatta a szerző

© Bimbó Zoltánné, 2003

ISBN 963 86075 3 x

Hálás vagyoka gyerekeknek ajátékélményekért,
a bizalomért,amel!Jelmegqjándékoztak.
Köszónóm,hogytársuk lehettemabban a belső
utazásban,ame!Jneksoránmegosztottákvelem
a__gomfjaikat,szomorúságukat,titkaikat.
Oróm volt számomraa kacagásuk,amikor rossz
érz,éseiketoldódniláttam, és ajátékban felcsillant
a valóságosmegpldásreméf!Je.
A szerz.ő
 A kötetben szereplő mesék és elemzések egy része megjelent
a FEHÉR HANGOK az emberi harmóniáért e. pszichológiai
ismeretterjesztő folyóirat 2000., 2001. és 2002. évi lapszámaiban.
 5

ELŐSZÓ
A Tükröződő Holdmesék cím egy álomra utal. Egy csodálatos
csendes, néma táj, éjszaka, telihold. Valaki belenéz a kútba, és hirte-
len egy kép merül fel a víz tükrén, a Hold. Ez a metafora a szerző
szubjektív álom-élményét tükrözi arról, hogy milyen mélységekbe
képes leszállni a gyermek, és honnan hozza föl különleges, váratlan
költői képeit a játékterápia során. Bimbóné Jutka évtizedek óta ját-
szik a gyerekekkel, és nem szűnik meg csodálkozni, csodálni képze-
lőerejük változatos, egymástól olyan különböző, nagyszerű alkotá-
sait. Érdeklődése és intenzív odafigyelése teszi lehetővé, hogy a
gyerekek nem egyszerűen ábrándoznak a jelenlétében, hanem olyan
történeteket találnak ki, amelyek sajátos problémáikat szimboliku-
san kifejezik.
A Tükröződő Holdmesék száma meghaladja az ötvenet, de az
érintett gyerekek ennél is többen vannak, mert a mesék egy része
egyéni játékterápiában, más része gyerekcsoportokban (pszichodrá-
ma-csoportban) született. A mesélők többnyire nagycsoportos óvo-
dások. Öt-hét évesek. Különböző magatartásbeli problémáik, pszi-
choszomatikus tüneteik, nyugtalanságuk, kapcsolatteremtési nehéz-
ségeik, félénkségük vagy agresszivitásuk miatt irányították őket
játékterápiába Ezekről a késleltetett fejlődésű, olykor érzelmileg
visszamaradottaknak tekintett kisgyerekekről derült ki, milyen
élénk, különleges fantáziával rendelkeznek, és azzal a képességgel,
hogy képzeletben vagy játékban, mesében vagy pszichodrámában,
állatok (állatfigurák) közvetítésével vagy meseelemek segítségével
kifejezzék alapproblémáikat, szomorúságukat, másságuk érzetének
intenzitását. Mert a mese nemcsak arra ad alkalmat, hogy hiányérze-
teikről beszámoljanak, hanem arra is, hogy magukat hősi szerepbe
vetítsék, és elgondolják, képzeletben megvalósítsák hőssé válásuk
történetét. Így válnak a gyerekek által kitalált történetek önerősítők­
ké, alkalmasakká arra, hogy visszanyerjék önbizalmukat, és hogy re-
ménykedni tudjanak önmaguk kiteljesedésének lehetőségében.
Ilyen értelemben beszélhetünk meséik öngyógyító jellegéről.
Ezek a kisgyerekek magukat olyan helyzetbe vetítik, ahol képesek
helytállni, legyőzni a külső nehézségeket. Az önkiteljesítésnek van-
nak komikus aspektusai is, például amikor a csecsemő kisegér ledob-
ja magáról a pólyát, titokban diszkóba rohan, és ott ropja a táncot.
6

A probléma feltárásának: vannak rendkívül dramatikus törté-

netei is, például azé a zöld fiúé, akit anyja elhagyott, és ő azért rosz-
szalkodott, ütött-vert mindenkit, mert azt remélte, hogy ily módon
visszatérésre bírhatja régi anyukáját. Vagy azé a nagyobbacska kislá-
nyé, aki kitalálta a varázsgyöngy történetét. Ez egy látszólag tompa
fényű gyöngyöcske volt, de amint a víz mélyéről feljutott a napfény-
re és megszerették, kiderült, hogy a jelentéktelen látszat ellenére ez
a gyöngyszem csodálatos, valójában varázsgyöngy volt.
A kitett gyerek meséje egy hatéves kislány képzeletében úgy
jelenik meg, hogy egyszer egy királyi pár elhagyta újszülöttjét, akit
aztán egy öreg parasztember magához vett és fölnevelt. A történet
azonban váratlanul úgy végződött, hogy az elhagyott csöppség felnő­
ve az ország uralkodójává vált.
Az önalkotta mesék a játékterápia kezdeti stádiumában alkal-
mat adnak a gyereknek arra, hogy kifejezze, kijátssza a szimboliku-
san megfogalmazott, költőien kifejezett, de azért felismerhető test-
vér-féltékenységi, értéktelenségérzettel, az agresszió kezelésével
összefüggő vagy elhagyottsági problémáit. A továbbiakban, mint
erre már utaltunk, a gyerektörténetek kitalálóik öngyógyító meséivé
válnak, vagyis alkalmasakká arra, hogy nyomasztó problémáiktól
megszabadítsák őket, vagy legalábbis enyhítsék szorongásaikat.
Bimbó Zoltánné olyan játékterapeuta, aki odafigyel a gyere-
kekre, és nemcsak meghallgatja, hanem csodálja is kis páciensei kép-
zelőerejének megnyilvánulásait, megérti és buzdító jelenlétével
nemcsak arról győzi meg őket, hogy a többieknél nem kisebb értékű­
ek, nem butábbak, nem jelentéktelenebbek, hanem arról is, hogy sze-
retetre méltó, érdekes, nagyszerű gyerekek. Erről tanúskodnak a
Tükröződő Holdmesék.
Kívánjuk, hogy mindazok az olvasók, pedagógusok, pszicho-
pedagógusok, óvónők, szülők, akiknek kezükbe kerül a könyv, meg-
értsék a gyerekek bánatát, meghallják segélykér6 kiáltásaikat, és
olyan érdeklődéssel és szenvedélyes megértéssel forduljanak a kicsi-
nyek felé, amely megkönnyíti elimlulásukal az iskolaérettség vagy
távolabbi célként a felnőtté válás felé.

Kl'.mk U. Hanna
 7

ELŐSZÓ
Kalandra hív minket ez az érdekes, különös hangulatú könyv.
Az indító álom már arra invitál, hogy vállaljuk a kockázatot: bátran
ugorjunk bele a gyermeki tudattalan vágyak és élmények ismeretlen,
rejtelmes, egyszerre félelmetes és izgalmas kútjába. S egyben öröm-
teli élményt, a gyermeki világgal való találkozást is ígéri a vállalko-
zónak.
Aki belevág ebbe a kalandba, s elkezdi olvasni a könyvet, kü-
lönleges élményben lesz része. Rögtön figyelmeztetem az érdeklődő
Olvasót, hogy legyen résen, mert nem gyermekeknek írt meséskönyv
lapjait forgatja. Igaz, az itt szereplő meséket gyermekek találták ki,
illetve játszották el terápiájuk során, de ez valójában felnőtteknek
szóló olvasmány! Olyan könyv, amelyet érdemes elolvasnia a gyer-
mekekkel foglalkozó segítő szakembereknek és a gyerekeiket játéko-
san és igényesen felnevelni akaró szülőknek egyaránt.
l. Aki a gyermekek lelki működését, belső fejlődését szeretné
jobban megismerni, nem fog csalódni. A mesék és a hozzá kapcso-
lódó pszichológiai magyarázatok segítségével nyomon követhetjük a
gyermek pszichés fejlődésének fübb állomásait, a törvényszerűen je-
lentkező problémákat, konfliktusokat, szorongáskeltő helyzeteket, s
az ezekkel való megküzdés lehetőségeit (melynek egyik formája ép-
pen a játékterápia).
Egy felnőtt - jó esetben - el tudja mondani, szavakba tudja
foglalni azt, ami bántja, ami belülről nyugtalanítja. Másokkal meg-
beszélve találhat megoldást felső konfliktusaira. A felnövés során a
gyermek is számos megoldandó lelki problémával kerül szembe. De
az eközben keletkező feszültségeket, szorongásokat, félelmeket a
kisgyermek még nem képes szóban megfogalmazni . Azonban
- mint a könyv írja - ,,ezekben a helyzetekben jön a mese, a játék,
és jól alkalmazva 'megteszi' azt a csodát, hogy általa a gyermek kö-
zölni tudja mindazt, ami egyébként még számára is ismeretlen, amit
verbálisan nem tud megtenni."
A Holdmesék a gyerekekkel való, kb. egy-egy órás közös
játék során születtek meg. Olvasva a történeteket (és a hozzájuk
kapcsolódó színvonalas magyarázatokat), próbáljuk megérteni a
gyermek lelkének vívódásait, feszültségeit, ahogy azok a játék
nyelvén megfogalmazódtak, képekben, szimbólumokban tükrö-
ződtek.
8

A kisgyermek számára pl. a világ egyszerre érdekes, izgalmas,

felfedezésre váró, ugyanakkor bonyolult, sokszor félelmetes, veszé-
lyekkel teli. Ezt az ambivalenciát: az élmények szerzésére törekvő
önállósodási igény, illetve az anyai biztonsághoz való ragaszkodás
közti ellentétet jól ábrázolja pl. egy óvodás kislány meséje: ,,A pó-
lyás egér és a diszkó". Itt a kicsi egér már vonzódik a diszkó, a zene,
a tánc világához, de fél is az ott lévő farkastól, aki - miután felkér-
te táncolni - elcsalogathatja a közeli erdőbe és fölfalhatja. (Külön
érdekesség, hogy a klasszikus "Piroska és a farkas" meséhez képest
itt sokkal nyilvánvalóbbak a tudattalan szexuális „áthallások".)
Egy másik elgondolkodtató példa a beilleszkedési zavarral
küzdő nagycsoportos óvodás fiúk meséje a gonosz iskolamesterről,
aki csokival csábítgatja, csalogatja a kis robotokat az iskolájába, ahol
minden rosszra (köpködésre, csúnya beszédre, verekedésre) akarja
tanítani őket. Az egyik robot el is ment vele. Végül a három jó robot
(a felettes-én, azaz a lassan beépülő szülői normák, szabályok, érté-
kek rendszere) csak nagyon nehezen tudta legyőzni a gonosz iskola-
mestert (a nagy energiákkal rendelkező ösztönerőket). Ez a mese is
jól mutatja, hogy sokszor milyen nehéz elfogadni azokat a viselkedé-
si szabályokat, normákat, melyek beépítése szükséges a változó kör-
nyezethez való hatékonyabb alkalmazkodáshoz, de egyben a koráb-
bi gondtalanság és szabadság feladását is jelenti. A mese és a játék
éppen abban nyújt segítséget a gyerekeknek, hogy saját hőseikkel ér-
zelmileg azonosulva könnyebb legyen számukra ez a belső áthango-
lódás.
2. Akit szülőként az érdekel, hogy amikor nem elég az okos
szó, az értelmes magyarázat a gyermeke viselkedési problémái, szo-
rongása megszüntetéséhez, miként viselkedjen, hogyan segíthet
ilyenkor a mese a játék, szintén érdemes elolvasnia ezt a könyvet.
A gyermek a belső feszültségeit, szorongásait legtöbbször
nem tudja szavakban kifejezni, legfeljebb közvetett módon: fél a sö-
tétségtől, az egyedülléttől, vagy valamilyen állattól. Sok szülő, ha
észreveszi a gyermekében ezeket a félelmeket, úgy akarja megszün-
tetni, hogy semmibe veszi vagy lekicsinyli őket. De hiába magyaráz-
za el neki, hogy e félelmeknek nincs semmi racionális alapja, a gyer-
mek szorongása továbbra is fennmarad. Sőt, ezután még azt is átéli,
hogy nem tud megfelelni a szülő elvárásának. E probléma feloldásá-
nak első lépése szemléletmódunk megváltoztatása. Nagyon rokon-
szenves számomra, ahogy e könyv a szülői elvárásokat és az elfoga-
 9

<lást egységben szemléli . Hangsúlyozza, hogy „a gyermek képessé-

geinek, egyediségének tiszteletben tartása mellett vannak vele szem-
ben elvárásaink:, húzunk határokat, állítunk szabályokat". Ennek hiá-
nyában, ha mindent megengedünk a gyermeknek, alulszocializált
lesz, a későbbiekben morális és beilleszkedési problémái lehetnek.
Azonban „az egészséges elvárások, korlátozások közepette is éreznie
kell minden gyereknek, hogy elfogadják, szeretik őt". A gyermek
fejlődéséhez alapvetően fontos feltétel, hogy érezze, megtapasztalja
mások elfogadását.
Jól példázza mindezt a hangos, durva, erőszakos, izgő-mozgó,
súlyos iskolai beilleszkedési zavarral küzdő másodikos Józsi meséje .
Bár a kisfiú a játékban magának a terrorista, rossz ember szerepét vá-
lasztotta, a ,,Békesség" óceánjába merülve megváltozott, megható
módon próbálta elnyerni a többiek bizalmát: előbb fölajánlotta, hogy
húzzák le a régi bőrét, és majd meglátják, hogy jó ember lakozik alat-
ta. S amikor az aranyhal még most sem bízott benne, képes volt visz-
szamenni a kezdetekig. visszaváltozott megszületendő kisbabává,
hogy így a többiek segítségével újjászülethessen.
Az elfogadás döntő fontosságát emeli ki a hatéves, visszahú-
zódó, az óvodába nehezen beilleszkedő, szótlansága miatt butuská-
nak tartott kisfiú meséje is. A lukas és butának kikiáltott kígyó és a
háromfejű sárkány azért volt nagyon szomorú, mert a többiek nem
fogadták el őket. Azonban amikor a varázsló kimondta a különös va-
rázsigét: ,,Nem baj, hogy ilyen vagy, de élj!", ,,Légy a többiek kö-
zött!", csoda történt. Az erdő többi lakója befogadta őket, s ettől el-
múlt a szomorúságuk.
Fontos, hogy úgy kell értékesnek elfogadnunk a gyermeket,
amilyen: hiányosságaival, bajaival együtt. Sok kisgyermek küzd sa-
ját kisebbértékűségi érzésével. ,,A játékban megélt, önmagára vonat-
kozó pozitív tapasztalatok segítségével kompenzálni tudja hiányzó
erőit", erősítheti önbizalmát, önbecsülését. A játék során kipróbált
megoldási módok, megküzdési stratégiák hozzásegíthetik a gyerme-
ket ahhoz, hogy a valóságban is képes legyen változtatni a viselke-
désén. Ebben támogathatja őt a vele játszó felnőtt.
Egymás közelében dolgozva sokszor láthattam-hallhattam
Bimbóné Jutkát gyermekekkel játszani. Mindig megkapó volt látni,
hogy ő is mennyire élvezi a játékot, együtt nevet, fél, örül és szomor-
kodik a gyerekekkel. Nagyon fontos, hogy a játék légkörében benne
legyen az öröm, a felszabadultság, az elfogadás és a szeretet. Szülő-
10

ként is a gyermekkel való önfeledt játék közelséget, intimitást, az ösz-

szebújás együttes élményét jelentheti, mint ahogy szerzőnk oly talá-
lóan írja: ,,Közös utazást egy különleges világba, ahol együtt élhe-
tünk át sok csodát, izgalmat, örömöket és félelmeket."
Külön kiemelném a könyv élvezetes stílusát, a meséket kísérő
finom és mégis színes, értő pszichológiai elemzéseket, melyek segí-
tenek tájékozódni a történetet kitaláló gyermek egyéni problémáiba~
majd általánosabb következtetéseket, összefüggéseket is megfogal-
maznak Miközben élvezettel olvassuk a meséket és magyarázatokat,
szinte észre sem vesszük, hogy változik, formálódik szemléletünk.
Kívánom, hogy ennek a kedvesen játékos, ugyanakkor tartalmas és
igényes könyvnek az olvasása sok szülőnek és szakembernek okoz-
zon örömteli, elgondolkoztató, kellemes perceket.

Dr. Szerdahelyi Ferenc

 11

A „TÜKRÖZŐDŐ HOLDMESÉK"
SZÜLETÉSE

,,Mélységes mély a múltnak kútja"

Thomas Mann

Éjszaka van. Telihold világít az égen, s mintha minden fénye

egy kőkútra áradna. Sehol senki, szellő sem mozdul. A kút kövei éle-
sen kirajzolódnak a Hold erős, sárga fényénél. A kutat körülvevő ki-
csi tér még látszik, de ezen kívül mindent elönt a sűrű sötétség. A kút
fölülről nagyon mélynek és szűknek látszik. Lent a mélyben, a tükör-
sima vízen fölragyog az égi Hold mása. Mozdulatlan a kút vize, és a
kutat körülölelő sötétség is. Olyan ez a hely, mint ahol senki nem
járt, és ahová nem is megy soha senki. Mi mégis itt vagyunk! A kút
szélén ülünk, majd ki-ki gondol egyet, és beleugrik a kútba. Hossza-
san zuhanunk lábbal lefelé, kezünkkel egyensúlyozva ügyesen, tes-
tünk nem fordul meg. Zuhanás közben mintha kitágulna a kút, már
nem tűnik szűknek. Miközben gyorsan, lebegve zuhanunk a víz felé,
arcunkon az öröm tükröződik. Amikor vízbe pottyan egyikünk-má-
sikunk, a víz nem vet fodrot, továbbra is mozdulatlan marad, jól lát-
ható benne most is a visszatükröződő égi Hold. Lent a vízben úszunk
kicsit, fejünk, vállunk, karjaink kint vannak a vízből. Akik fenn ül-
nek a kút peremén, a mélység ellenére is pontosan látják a lent lévők
arcát, arcuknak minden pici részletét. Olyan tisztán, élesen, közelien,
mintha nagyító alatt néznék. S a lentiek is így látják a fönt ülőket.
Ugyanígy- a nagy mélység ellenére - közelinek látjuk saját tükör-
képünket is, ha belenézünk a kútba. Furcsa, de vissza is tudunk jönni
a kútból egy könnyed röppenéssel. Alászállunk és feljövünk, közben
lalálkozunk egymással. Előfordul, hogy többen is vannak a vízben,
de az továbbra is mozdulatlan, nem vet gyűrűket. A kút, a mélység,
a zuhanás, az éjfekete környék félelmetes, de ezt egyáltalán nem
érezzük, tele vagyunk jókedvvel, örömmel. Élvezzük a fent és a lent
pillanatait és a kettő között a repülést. S mindez- az elmerülés, fel-
12

emelkedés, az éjszakai holdsütötte lakatlan táj - maga a csend. Egy

hang, egy csobbanás, egy szó, egy halk nesz sem hallatszik. Csend,
sötétség, erős holdfény és mi. Minden mozdulatlan: az éj, a táj, a víz
tükre, a Hold, csak mi repülünk: mélybe le, mélyből fel.
Első játékterápiás élményemet követő álmom különös képei
voltak ezek. Nem túl gyakoriak az ún. jelentős álmok. Számomra ez
ilyen volt! Az említett játékterápiás élmény ,,A rózsaszínű fantom"
című videofelvétel volt. A felvételen Kende Hanna - akinél többed-
magammal bábterápiát tanultam - egy kisfiúval való közös játékát
mutatta be. Kisgyerekek között töltött sok-sok év alatt mély meggyő­
ződésemmé vált, hogy a játék rendkívüli élmény, és hatása mással
nem helyettesíthető. A játék pedig mint egy lehetséges terápiás esz-
köz - ez maga volt számomra a varázslat, és a mai napig az. S mind-
ez Kende Hanna tolmácsolásában nagy élmény volt számomra. Ő hi-
telességével, emberségével, nagy irodalmi és szakmai tudásával,
bölcs egyszerűségével mélyen megérintett. Valószínű, hogy e benyo-
mások együttes hatására jelent meg ez a különös szürrealista álom.
És „az álmok nem hazudnak"! A belső képek, az álmok jóval
korábban, pontosabban, összetettebben tudják azt, amit az értelem
csak később ragadhat meg (ha ugyan képes azt az álom, a kép mély-
ségének, összetettségének megfelelően, árnyaltan artikulálni). A gye-
rekekkel való közös bábterápiák során egyértelművé vált számomra,
hogy „álomképeim" pontosak és igazak voltak. A segítő/gyógyító já-
ték, melyet egy felnőtt szakember játszik egy - valamilyen problé-
mával küszködő - kisgyerekkel, hasonlít az idézett álomhoz. Leme-
rülünk a múlt ,,kútjába", aztán visszaröppenünk a játékból a valóságba.
S mindez félelmetes is lehetne, hiszen esetenként riasztó, megrendí-
tő, amiről a játék szimbólumai mesélnek, mégsem a félelem uralja
ezt a helyzetet, hanem az öröm, a játék öröme. Mint az álmomban, a
játék során is egy csendbe és sötétbe burkolt tájra érkezünk: a tudat-
talan mélyébe lesüllyesztett, a nappali fénytől elzárt, kínos élmények
birodalmába, ahol valamiféle fény egy pillanatra láthatóvá teszi a
dolgokat. A gyerekekkel való közös játék időutazás a közeli és távo-
labbi múlt eseményeibe. Az előkerülő élmények gyakran bújnak ál-
ruhába, így védekezve a leleplezéstől. Ám mégis előkerülnek, átszel-
lőznek, átrendeződnek, és meghozzák a megkönnyebbülést.
A gyerekekkel közös játékban eltöltött sok-sok óra nyomán
kis mesék születtek, melyeket 5-6-7 éves kisgyerekek találtak ki, fo-
galmaztak meg a játék nyelvén, számomra igen izgalmasan és érde-
 13

kesen. ,,Egyperces történetek" ezek, hiszen ilyen rövidek. Örkény

111árklasszikus novellái jutottak eszembe róluk. A Tükröződő hold-
1//esékpersze csupán annyiban hasonlítanak az egyperces novellákra,
hogy ezek is kurták és abszurdak.
Ez egy furcsa mesekönyv! Általában a meséket felnőttek írják
vagy gyűjtik össze azzal a céllal, hogy majd gyerekeknek olvassák.
lizt a mesekönyvet ellenben gyerekek írták, és én felnőtteknek aján-
lom olvasásra! Ezek a parányi történetek bepillantás engednek a gye-
rekek belső világába, látni engedik azt a munkamódot, ahogy egy
kisgyerek birkózik/megbirkózik saját gondjaival, és föltárják azt az
{·lctérzést, amely meghatározza a gyermek hétköznapjait, életét.
/\ hogy az álombeli kút vizén visszatükröződött az égi hold, úgy tük-
riizödik vissza ezekben a kis mesékben a gyerekek belső világa. Nem
titkolt célom ezzel a könyvvel az, hogy fölhívjam a felnőttek figyel-
111éta mese, a játék különleges varázserejére. Nem valószínű, hogy
·gy felnőtt sebészt, közgazdászt, cipészt stb. különösképpen érdekel-
ne a gyerekjáték vagy a mese. De azt hiszem, egy felnőtt sebészt,
kiizgazdászt stb., mint szülőt már annál inkább, hisz gyermeke fejlő­
tl0sc, egészsége szempontjából ezek nagyon fontosak.
A Tükröződő holdmesék sajátos „segítő" helyzetben születtek.
Lhben adott egy kisgyerek, akinek gondja van (hasa fáj, dadog, be-
pisil stb.), s adott egy felnőtt Gelen esetben én), aki szeret játszani,
:',térzi a kicsi gondját, és játékkal, mesével próbál segíteni. Milyen
komolytalan dolog az, hogy egy felnőtt óvodás vagy kisiskolás gye-
rekkel játszik - gondolhatják az emberek. Miért kell egy felnőttnek
a játék, a mese, ahelyett, hogy mindent szépen el- és megmagyaráz-
na a gyereknek? Miért nem elég az okos szó, az értelmes - felnőtt­
hiiz méltó - magyarázat? Mitől több a mese, a játék?
A mese és a játék a gyermekkor természetes tartozéka, kellé-
ke. A világ, a technika fejlődése óriási, mégis állni látszik az idő, ha
;ma gondolunk, hány generáció nő fel „Piroska és a farkas" meg
,,Jancsi és Juliska" történetén, és hány egymást követő generációját-
szik „papást-mamást".
14

A GYERMEKKOR ÉS A MESE
Évszázadok óta minden gyerek szereti a mesét. Az emberi kul-
túra történetében a hétköznapi gyakorlatban is működő valóságként
az marad fenn sokáig, ami alapvető emberi szükségletet elégít ki.
Ilyen a jó mese! A mese a csodák, a fantázia birodalmát képviseli,
akár a játék.
Ez a különös közeg sok rokonságot mutat a gyermekek világá-
val. A kisgyermeknek is nap mint nap sok konfliktussal kell szembe-
néznie, nehéz helyzetekkel kell „megküzdenie". A felnőttektől folyton
azt hallja: ,,ezt kell tenni, azt nem szabad, ezt most tilos!" A mesék-
ben is van ilyen: ,,szedd ki a kemencéből a kenyereket!", ,,tépd ki egy
aranyhajszálát!", ,,az utolsó szobába be ne merj menni!". A mese hő­
sének sok próbát kell kiállnia, sok feltételnek kell megfelelnie. Egy
kisgyermeknek szintén. Se eleje, se vége a sokféle elvárásnak, ame-
lyekkel szembesülnie kell. Mennyi szokást, szabályt kell megtanul-
nia, betartania! Többet, mint a mesebeli királyfinak, aki meg akarja
szerezni a király lányát és fele királyságát. S bizony a felnőttek né-
mely elvárásának megfelelni legalább akkora lehetetlenség, mint
amikor a mesében egyetlen éjszaka alatt ki kell vágni az erdőt, bevet-
ni a helyét, és learatni róla a búzát.
Gyakran éli meg egy kisgyerek, hogy gyűlöli és imádja a szü-
leit, nagyszüleit. Nehéz ilyen egyidejű ellentétes érzésekkel együtt
élni. Milyen egyszerű ez a mesében: van a gonosz boszorkány, akit
lehet lelkiismeret-furdalás nélkül gyűlölni, és a jóságos tündér, akit
lehet rossz érzések nélkül imádni. A kicsiknek általában nehéz meg-
birkózni az összekevert, finoman árnyalt jelenségekkel, azzal, hogy
valaki lehet jó és rossz egy személyben. Könnyebben felfogják a
„polarizált" dolgokat: a fehér az fehér, a fekete az fekete, a jó az jó
és a gonosz az gonosz. A mese figurái megjeleníthetik a gyerekek
sokféle belső érzését, így már nem is olyan riasztóak (pl. lehet nevet-
ni rajtuk, le lehet győzni őket stb.). A mesék sokféle érzelem meg-
mutatására, kiváltására alkalmasak, és hozzásegítik a gyermekeket
ahhoz, hogy ezeket az érzelmeket újra és újra átélhessék, megtapasz-
talják. Öröm, bánat, irigység, gyűlölet, félelem, bosszú és így tovább
- az érzelmek egész arzenálja rendelkezésükre úll.
A mesék segítségével a gyermek átélhdi saját sorsát, miköz-
ben nem róla szól a történet, nem vele tiirténnck meg a dolgok, így
nem is kell annyira félni, mint a valósú ghan . 1lycn ld1d például, ami-
 15

kor a mese hőse elhagyja a szülői házat, és világgá megy szerencsét

próbálni. A kisgyereknek is el kell hagynia a szülőt, a szülői házat,
igaz, ő nem világgá, csak óvodába megy, de a szülőtől való elválás
fájdalma ekkor sem kisebb. Riasztó élmény ez, de az életben és a me-
sében is el kell menni „szerencsét próbálni". A mese vége pedig min-
dig az, hogy megérte ezt a nehéz döntést meghozni, s így van ez az
életben is. Túl lehet élni az elválást, ha nem is mindig könnyen, sőt
a nehéz helyzet vállalása előnyöket is hozhat: az oviban új barátokra
lehet találni, és jó ott a többi gyerekkel játszani. Ott bujkál a gyer-
mekben a félelem, hogy a szülők elhagyhatják, mert valamiért nem
kellenek (mint a Jancsi és Juliskában). Milyen jó, hogy ez „csak" a
mesében van így, és végül ott is minden jóra fordul!
A gyermek számára - kicsinységéből adódóan - a világ tele
van óriási, érthetetlen és csodás dolgokkal, legyőzhetetlen helyzetek-
kel, akárcsak a mesében. A mesében mindig a legkisebb győz. Jó ér-
zés megélni általa ezt a győzelmet. Vele azonosulva úrrá lehet a gyer-
mek saját kicsinységén, kompenzálni tudja kisebbértékűségét.
Amikor a kisgyermek mesét hallgat, nagyon intenzív belső
fantáziamunkát végez. El is képzeli, amit hall ( a sűrű sötét erdőt, a
mézeskalács-házikót, a bibircsókos banya gonosz képét stb.). Így a
szó mögé gazdag belső kép épül. Komoly gond, ha a televízión, vi-
deón nézett mesefilmek kiszorítják a szülő által mondott mesét, mert
ilyenkor kész képet kap a gyermek, és „semmi szükség" arra, hogy
fantáziájával megteremtse, belső képpé varázsolja a hallottakat. Kár,
mert ennyivel sivárabb és silányabb lesz egy-egy szó belső tartalma.
A mese fejleszti a fantázián kívül gyermek figyelmét, szóbeli kifeje-
ző készségét, szókincsét, emlékezetét is. A katarzis élménye pedig,
amelyet a gyermek mese közben átél, nemcsak esztétikai, hanem
morális téren is fejlesztő hatású. A mesék segítik őt abban, hogy az
esztétikai kategóriáktól: pl. a széptől, amely a jót jelenti és a csúnyá-
tól, amely a gonoszt testesíti meg, eljusson a tisztán erkölcsi kategó-
riákhoz: bűnhöz, jóhoz, igazsághoz stb. Közben formálódik benne
egy állásfoglalás bizonyos jellemvonások mellett vagy ellen.
A mese tehát a gyerek sokféle belső igényét elégíti ki, sokféle
„lelki" munkában segíti, érleli, fejleszti őt. A kicsik így- áttételesen
- tapasztalatokat szerezhetnek, megoldási, megküzdési módokat is-
merhetnek meg, optimista szemléletmódra tehetnek szer. A mese arról
szól, ami a gyermek előtt van, ami a gyermekre is vár. Életútkeresés,
életre készülés, emberi önmagunk megtalálása (erő, leleményesség,
16

képesség, jellem, kitartás, döntés stb. terén). Kívánatos emberi tulaj-

donságok, erkölcsi értékek nyernek értelmet a mesék közvetítésével:
segítséget kémi és elfogadni, ha erre szükség van; segíteni a rászoru-
lón; hinni, bizakodni; jó célokat találni és küzdeni értük; vállalni a
nehéz helyzeteket, és megtalálni az ehhez szükséges külső, belső se-
gítő erőket; törekedni a világ megismerésére, és arra, hogy helyét az
ember ebben megtalálja. Az élet lényegét sűríti a mese, szimbolikus
összetettségben, filozofikus mélységben, művészi formában és a
gyermek számára nagyon jól érthető módon.
Ahhoz, hogy a mesének e pozitív hatásai érvényesülhessenek,
meg kell válogatni a gyerekeknek szánt meséket. Nem mindegy,
hogy milyen korú, milyen érzékenységű gyereknek mit mesélünk.
A legkisebbeknek, a kb. két-három évesnek olyan mesét mondjunk,
ami leginkább róla vagy hozzá hasonló gyerekről szól. Ilyenkor még
kerüljük a klasszikus meséket. A gyerekek teljesen azonosulnak a :fo-
hőssel, és a kicsiknél ez erős félelmeket, szorongást okozhat. Állat-
mesékkel lehet folytatni a sort, és a klasszikus meséket (népmese,
tündérmese) inkább már csak az óvodás kor közepétől érdemes me-
sélni. Ilyenkor már stabilan kialakult a mesetudat. Ez sajátos kettős
tudatot jelent: a gyerekek pontosan tudják, hogy mi tartozik a való-
ság és mi a mese világába. A hallgatott vagy olvasott mesénél a való-
ság és a fantázia között a gyerekek jól érzékelik a határt, nem keve-
rednek a dolgok. Azt, hogy a mesével átlépjük a realitás, a való világ
határát, a mesélő hangjának megváltozása és a mesék tradicionális
nyitó-záró formulái is jelzik.
Mind a mesékben, mind a gyermekkorban kitüntetett szerepe
van a mozgásnak, cselekvésnek és az érzelmeknek. Ebben rejlik a ki-
csik mesékhez való vonzódása, és a mesék különleges hatása. A me-
se és a gyermekkor közötti hasonlóság következményeként lehetnek
a mesebirodalom történetei és szereplői a gyerekek segítségére.
Amikor mesélünk a gyerekeknek, az együttlétet is jelent. Kö-
zös utazást egy különleges világba, ahol együtt élhetünk át sok cso-
dát, izgalmat, örömöket és félelmeket. A meséhez kapcsolódó együttes
élmény, összebújás olyan közelséget, intimitást jelent, ami jótéko-
nyan befolyásolja a mesét hallgató gyermek és a mesélő felnőtt kap-
csolatát. S ez kisgyermekkorban mindennél fontosabb!
 17

AJÁTÉK
A játék a fantázia birodalma, ahol a szárnyaló képzeletet nem
kötik gúzsba a valóság törvényei. Eközben különleges emberi érté-
kek „dolgoznak'', erősödnek: a kreativitás, a spontaneitás, az alkotó
szabadság. Érzelmek és cselekvés gazdag árama, nagy intenzitású
külső és belső aktivitás jellemzik a játékot, mely a realitáson túli po-
tenciális, ,,mintha" térben zajlik. A felnőttek tisztában vannak vele,
hogy a játék a gyermek birodalma, a gyermekkor természetes nyel-
ve, legfontosabb tevékenysége. Ám azt, hogy pontosan mi rejlik a já-
mögött, hogy mit tud a játék, bizony sokszor még a felnőttek sem
11.:k
gondolják. Gadamer mondja: ,,A játszó jól tudja, hogy mi a játék, s
hogy amit tesz, az 'csak' játék, de nem tudja, hogy mi az, amit tud".
Talán érdemes kicsit szemügyre venni! Mit „tud" a játék?

,,A játék a gyermek önteremtő műhelye"

Adler így fogalmazta meg a játék lényegét. E tevékenység se-
~ítségével formálja, alakítja, fejleszti a gyermek önmagát, egyéni stí-
lu~át. A játék szervezi, integrálja, érleli a gyermek belső erőit, sze-
mélyiségének különböző dimenzióit. Jótékonyan fejleszti értelmi ké-
pességét, hiszen játék közben a gyermek - könnyedén, erőlködés
nélkül, ,játszva" - hihetetlen mennyiségű ismeretet szerez a tárgyi
~s szociális világról egyaránt. Az így szerzett ismereteket, tapaszta-
latokat a játék során még tovább pontosítja, finomítja, összerendezi.
A játék formálja a kreativitását, edzi a hajlékony (flexibilis) gondol-
kodást. Fejleszti az idegrendszert, csiszolja az érzékszerveket és a
mozgást, és segíti e két terület koordinációját. Játék közben külső
cselekvési sémák dolgozódnak ki, amelyek beépülve a gyermek ér-
lelmi rendszerének részévé válnak. Ahogy a kicsik egyre elmélyül-
lebben játszanak, figyelmüknek minden eleme erősödik: időtartama,
l~rjedelme, átvitele és az összpontosító (koncentráló) képessége. Ez
a tevékenység segíti a külső és a belső világ megismerését. Játék
kiizben akadályok, nehézségek állják a gyermek és a cselekvés útját,
dc megtanulja ezeket legyőzni. A játék megköveteli tőle, hogy ter-
vezzen, döntsön, szervezzen, végrehajtson, kontrolláljon. Milyen
fontos emberi képességek ezek!
Szociális ügyességének gyakorlására is kiváló terep a játék,
k(;pes növelni a gyermek társas hatékonyságát. M~ nulj~~ . ogyan
ll -,, .'
18

kell játék közben kapcsolatot felvenni a másikkal, kezdeményezni,

megszólítani, hogyan kell a kapcsolatot finoman szabályozni, együtt-
működni, alárendelődni, az irányítást átvenni stb. A gyermek játéka
során képes összegyúrni a fontosabb emberi szerepek „magvát" ( an-
nak cselekvési, érzelmi, értelmi elemeit). Amikor például a kislány
babázik - ahogyan gyöngéd mozdulatokkal gondozza: eteti, fekteti,
öltözteti babáját, beszél hozzá, megérinti stb. -, akkor az anya-sze-
rep, az anyára jellemző viselkedés fontos elemeit gyakorolja, rögzí-
ti. A játék „megtanítja" a gyermeket saját idejének strukturálására is,
védelmet nyújtva így az üres, tétlen idő ártalmai ellen.

Mikor mit játszanak a gyerekek?

Minden életkornak megvan a maga kitüntetett játéka, nem vé-
letlen az, hogy éppen mit és miért játszik a gyermek.
Az első játékok egyike pl. az ún. funkciójáték. A csecsemő a
már megjelent funkcióit gyakorolja, amelyeket még automatikussá
kell kidolgoznia. Ilyen a kéz nézegetése és mozgatása (e tevékenység
közben idegződnek be a kéz, a kar izmai), ilyen a gőgicsélés is
(amelynek során a hangképzést gyakorolja).
A különböző korai ,,kukucs" játékok a felnőttel való kontaktus
gyakorlására, a lassan körvonalazódó gyermeki „én" és a tőle függet-
lenül létező másik ember külön valóságának megélésére nyújt lehe-
tőséget. De arra is jó ez a játék, hogy a fontos másikat (pl. az anyát)
maga mellett tartsa vele a gyermek, hisz ez jelenti számára a legfőbb
biztonságot.
A primitív bújócskák során az elszakadás ijedelmét és az egy-
másra találás örömét élheti át a gyermek, felkészülve általa a később
bekövetkező valóságos elszakadásra.
Szeparációs szorongásának leküzdéseként jelenik meg a gya-
korlásos játék. A gyerek azt teszi a játékkal, amit az anya tett ővele,
vagy amit tőle látott. Játékával ilyenkor „odavarázsolja" magának
éppen távol lévő anyját - mozdulatait, szavait stb. - , és így „megje-
lenítve" már nem fáj annyira a hiánya. A gyakorló játékok segítik az
én-határok kiépítését és a szocializációt is.
Az ödipális korszak jellegzetes játékai a szerepjátékok (pl. a
papás-mamás). A gyermek ezekkel lu<lja lcldolgozoi ennek az idő­
szaknak a konfliktusait, s mindezen lúl soklclc szociális ismeretet,
tapasztalatot nyújtnak e játékok, lcjlcs:r.tik az cmpútiát is.
 19

Négy-öt éves korban a gyermek felettes-énjébe fokozatosan

beépülnek a szülői-nevelői szabályok, elvárások, megjelenik a lelki-
ismeret csírája. Ennek megfelelően a gyermek játékainak sorában is
egyre nagyobb teret kapnak a szabályjátékok, melyek hozzájárulnak
a felettes-én megerősödéséhez. A csapatban játszott szabályjátékok-
nak szorongásoldó szerepük van, miközben a gyerekek gyakorolják
a szabályalkotást és a szabálytartást.
A sokféle játék sokféle területen fejleszti, gazdagítja a gyer-
meket. Minden játéknak megvan a maga speciális fejlesztő hatása.
A játszás, a játéktevékenység jó minősége a gyermeknél a testi-lelki
egészség jele! Tükrözi és egyben védi lelki egészségüket, segíti fej-
lődésüket. Éppen ezért a játszani nem tudó gyermek meg van foszt-
va a legfontosabb önépítő, önvédő eszközétől. Az ilyen gyereket já-
tékra képessé kell tenni, mert ez fejlődésének, pillanatnyi és későbbi
lelki egészségének a kulcsa. A felnőttek, szülők dolga, hogy helyet,
időt, megfelelő eszközöket és a játékhoz szükséges kiegyensúlyozott
érzelmi légkört, biztonságot adjanak, amely alkalmas keretül szol-
gálhat a gyerekek e fontos tevékenységének. Szerencsés, ha a játék-
ban a felnőttek teret adnak a gyermeki cselekvésnek, és csak a való-
han szükséges tiltásokkal és korlátokkal szabályozzák azt.

A spontán játék
Az egészséges kisgyerek aktív és kíváncsi, belső késztetése
van a játékra, mely spontán módon kibontakozik. Önmaga indította
játéktevékenysége mögött belső mozgások , feszültségek állnak (érle-
lődés, strukturálódás, ellentmondások, melyek a képességei, saját és
mások elvárásai között feszülnek stb.). Az ilyen „belülről fakadó" já-
léknak feladata, fontos szerepe van az önfejlesztésben. A gyermek
spontán játéka nem azonos a felnőtt által meghatározott játékos fel-
adatmegoldásokkal, a felnőtt által kijelölt játékkal. Azt, hogy milyen
helső feszültséget kell feldolgozni, mit kell belül érlelni, növeszteni,
csak a belülről indított spontán játék „tudja". Ha például egy kisgye-
rek a babakonyhából előkapott műanyag tálat a fejére csapja, mint
bukósisakot - ez spontán és kreatív ötlet. Ha a felnőtt meghatároz-
,,;a,hogy a tállal csak a bahakonyhában lehet játszani, és csak füzés-
re használható, ez már bizonyos korlátok közé szorított játék, beszű­
kíti az alkotó, kreatív ötleteket. Meg kell találni ajó arányt a felnőtt
által irányított, kötöttebb, valamint a gyermek „önindította" spontán
20

játéka között, s megítélésem szerint a nagyobb teret ez utóbbinak kell

kapnia, hiszen a spontán játék a gyermek igazi önteremtő eszköze,
ereje, Adler szavaival életstílusának laboratóriuma.

A gyógyító játék
A spontán játék nemcsak önfejlesztő, hanem öngyógyító esz-
köz is. A gyermek ennek segítségével képes megszelídíteni az átélt
kínos élményeket, helyzeteket. Amikor a szülők veszekedése több-
ször egymásután megjelenik a játékában, a megélt riadalmak, félel-
mek az ismétlődések során lassan megkopnak, ,,megszelídülnek".
A gyermekí játék az aktuális feszültségek kezelésén túl különféle
énvédő technikák és pozitív elháótási módok megerősödését is segí-
ti. A játék alkotó, teremtő aktivitás, melynek során kikerekedik egy
történet, megvalósulnak bizonyos cselekvések, akciók. Amikor rossz
érzéseit, sérelmeit jeleníti meg így a gyermek, akkor nagyon pozitív
elhárítási módot alkalmaz (szublimál, elaborál stb.). Úgy oldja fel a
benne lévő rosszat, keserűséget, hogy eközben nem pusztít, nem
rombol és nem sérül, hanem alkot.
A játék különleges gyógyító hatását a pszichológia tudatosan
is felhasználja, terápiás céllal. Ez akkor szükséges, ha a gyermek vi-
selkedésében, érzelmi életében stb. negatív változást tapasztalnak.
Ideges tünet jelenhet meg, pl. éjszakai felriadás, dadogás, ágytiszta-
ság terén történő visszaesés stb. A gyermek nem tud ezen változtat-
ni, bár szeretne, és maga is szenved tőle. A körülötte lévő felnőttek
sem képesek átsegíteni őt a nehézségeken, hiszen maguk sem tudják
pontosan, mitől van mindez, és mit kellene tenniük a megoldás érde-
kében. Mi állhat az ilyen nehéz helyzet mögött? Egy felnőtt eseté-
ben viszonylag könnyebb ezt megtudni. Ha feszítő gondjai vannak,
keres magának egy embert, lehet ez szomszéd, rokon vagy hivatásos
segítő, akínek kiönti a lelkét. Szavakba foglalja neki mindazt, ami
bántja, igyekszik elég pontosan, érthetően kifejezni azt, ami belülről
nyugtalanítja. Ennek nyomán maga is egyre pontosabban látja saját
feszültségét, annak mozgatórugóit, összefüggéseit. S ahogy tisztul a
káosz, rendszereződnek a belső összekuszált érzések, gondolatok és
viszonyok, lassan feldereng valami kiút, körvonalazódnak különbö-
ző megoldási alternatívák.
A kisgyermek sem mentes a belső gyötrelmektől. Hosszú a so-
ra azoknak az érzéseknek, belső állapotoknak, amelyek gyakran jól
 21

látható tünetek képében hozzák felszínre, hogy lelkileg „nincs jól" a

gyermek. Feszültségek, szorongások, félelmek, lázadások, ambiva-
lenciák, hiányérzés, tehetetlenség stb. bőségesen adódnak már ebben
a korban is, sőt! A kicsiny gyermek testi ereje, ügyessége, értelmi és
teherbíró képessége erősen korlátozott. Saját belső erői: értelme, el-
hárító-védekező technikái, fizikai-testi adottságai, autonómiája, íté-
lőképessége, akarata, szabályismerete stb. csak most indulnak fejlő­
désnek, ezekre nem tud úgy támaszkodni, mint egy érett felnőtt ember.
A világ pedig - amelyet még csak most kezd megismerni, megtanul-
ni - az ő kicsinységéhez képest óriási, bonyolult, esetenként kaoti-
kus és felfoghatatlan. S nemcsak a külső világgal kell megismerked-
nie, hanem saját belső világa is felfedezésre, összehangolásra vár.
Gyermekkorban - teljesen normális fejlődés során is - van-
nak nehezebb periódusok, amikor sokféle lélektani feladatot kell a
gyermeknek megoldani. (Például a szülőről való leválás, a kistest-
vérrel való „osztozás".) Saját belső fejlődésének milyensége (inten-
1:itás, egyenetlenség, széttartás, elakadás stb.) is teremthet nehezen
kezelhető belső feszültségeket. Sajnos vannak olyan korai esemé-
nyek, amelyek megzavarják, megakasztják a fejlődést (pl. szülés kö-
rüli sérülések), és szükséges ezek elhárítása, illetve ellensúlyozása,
hogy a gyermek lelki egészsége mederben tartható legyen. Úgy gon-
dolom, egy kisgyerek életében ezeken kívül is adódhatnak nehéz
élethelyzetek, életesemények. A felnőttek - szülők és nevelők -
még növelhetik a gyerekek problémáinak körét. Ilyen tényezők le-
hetnek: a túl magas elvárások; a gyermek el nem fogadása; a felnőtt
saját szorongásainak, bizonytalanságainak kisugárzása; az életvitel
rendezetlensége, az állandóság hiánya; a felnőtti kapcsolatok feszült-
sl:gének folyamatos jelenléte; a családban, környezetükben átélt ne-
gatív események: válás, betegség, családtag elvesztése; agresszió,
h;'mtalmazásstb. Esetenként nem egyetlen nagy trauma, hanem több
(egyenként talán nem is nagy) gond, változás is képes megbillenteni
a gyermek lelki egyensúlyát. Sajnos nem ritkán a különböző bajok
egy időben „nyomják" a gyermeket, aki ilyenkor tünetekkel (sírás,
)'yomor-, fejfájás, hányás, tic, széklet-vizelet problémák, dadogás,
.,gresszív viselkedés stb.) jelzi, hogy lelki teherbíró képességét az
·scmények jelentősen meghaladják. A felnőttek többsége el tudja
mondani a problémáját (bár még nekik sem könnyű). Egy gyermek
nehezen tudná elmondani mindazt, ami belül feszíti. Ő csak azt érzi,
hogy valami nagyon rossz. Azt tudja, hogy fáj a hasa, de az igaz okát
22

nem tudná megmondani. Azt megéli, hogy kicsúfolják „tünete" mi-

att (ha dadog vagy bepisil), de nem tud tenni ellene.
Ilyenkor a spontán játék öngyógyító ereje már kevésnek bizo-
nyul, szükség lehet a játék.terápiára. Ezekben a helyzetekben jön a
mese, a játék, és jól alkalmazva „megteszi" azt a csodát, hogy általa
a gyermek közölni tudja mindazt, amit szóban nem tud menteni, ami
egyébként még számára is ismeretlen. A játék, a mese siet a gyermek
segítségére, és sajátos közvetítőként elég pontosan, árnyaltan megfo-
galmazza általa a gyermek belső gondjait, feszültségeit. Ám ez a
,,segítő" mese, játék nem akármilyen, ez a gyermek saját története.
Az ő meséjét játsszuk. Ö mondja meg: kik játsszanak benne, kinek
mit kell tenni, melyik figura milyen legyen, ki kivel van kapcsolat-
ban, és milyen a viszonyuk. Egyszóval: a problémájával küszködő
gyermek a mese szerzője, a játék forgatókönyvírója és rendezője, a
szerepeket is ő osztja ki. Különleges odafigyelést igényel, hogy játék
közben valóban a gyermek gondolatai, ötletei kerüljenek elő. A vele
játszó felnőtt aktivitása alapvetően arra irányul, hogy a gyermekját-
szóképes állapotba kerüljön, jól játssza azt, ami belül érzelmek, ké-
pek formájában már alakulóban van, csak a mélyből való „felhoza-
talra" vár. A játék, a mese irányának, mélységének, intenzitásának
meghatározása, a döntő fordulópontok megfogalmazása a gyermeké.
Erre azért kell különösen figyelni, mert ő tudja, hogy mi van „belül",
ő érzi, mit kellene a játék során kifejezni, s milyen f~urák és cselek-
mény tudja jól megjeleníteni azt, amit belül érez. 0 tudja, hogy az
adott pillanatban mit bír ebből elviselni.
F elnőttk:ént valamennyien tapasztaltuk már, hogy ha valami mi-
att nagyon dühösek, megbántottak, feszültek voltunk, akkor úton-útfé-
len minden ismerősünknek erről beszéltünk. Gondolataink folyton
ekörül forogtak. Mindig ez jött, ez nyomakodott előre gondolatban,
szóban egyaránt. Mint a macska, ha a farkát kergeti, ismétlődő körö-
ket tettünk bajunk körül. Valahogy így van a gondjával kínlódó kis-
gyermek is. Ha a segítő helyzetben a gyermekkel játszó felnőtt nem je-
löli ki a témát, az irányt aj áték során, akkor az tör elő a gyermekből is
elsőként, ami belülről ,,kikívánkozik", ami leginkább zavarja, feszíti.
A játék.terápiában a szakember nem téríti el a gyermekből spontán ára-
dó élményeket, érzéseket. A játékban a gyermek irányít, vezet, a vele
ját-szó felnőtt ,,kívülállóként" csak követi és figyeli a gyermeket, és az
ő igénye szerinti ,játszótárs", hiszen nem részese a gyermek életének,
múltjának, és nem is tudhatja, merre visz a történet. Igy derülhet fény
 23

arra, hogy a gyermeket milyen félelmek, kétségek gyötrik, milyen ne-

l1ézségekteszik próbára, mi köti gúzsba stb. Nagyon ritka az, amikor
11 felnőtt „irányt szabó módon" belép a játékba (pl. akkor, ha az a gyer-
111ek részéről hosszan és az elfogadható mértéket meghaladóan agresz-
szív, destruktív vagy erősen önlebecsülő).
A Holdmesék többsége egyéni bábjáték, kisebb része pszi-
chodráma-csoportban, a gyerekekkel való, kb. egy-egy órás közös já-
1ék során születtek meg. Ezek a történetek megjelenítik, kibontják a
l',ycrmekek alapvető baját. Ahogy a probléma megfogalmazása, áb-
r;'1zolása a gyermek „feladata", úgy a megoldásnak is tőle kell szár-
r11a znia. Ő érzi (természetesen nem tudatosan), hogy milyen megol-
di1sokattud elfogadni, milyen belső erők, készségek állnak rendelke-
/,6sére ahhoz. A felnőtt figyeli a játékot, és megpróbálja megérteni a
gyermek lelkének vívódásait, a feszültségeket, konfliktusokat annak
alapján, ahogy azok a játék nyelvén megfogalmazódnak, képekben,
s7.imbólumokban tükröződnek.
A játéknak sajátos szimbólumrendszere van. A szimbólum gö-
1iig szó: kettéosztott tárgyat jelent. Az egyik rész alapján felismerhe-
1 ő, azonosítható a másik rész. A konkrét játékban megjelenő sze-
r11ély,tárgy, helyzet, viszony stb. megfelel az egyik résznek, és ennek
r:egítségével megvilágítható a hozzá tartozó másik rész: a lélek nem
l;'r1hatótartományában rejtőző élmény, érzés, konfliktus, trauma Abel-
·.{i világ szimbolikusan figurákra, cselekvésre, különös képekre ve-
1ril, ezeken keresztül és ezek által fogalmazódik meg. Így olyan dol-
1•.11k lesznek láthatóvá, megfoghatóvá, amelyeknek az észlelése
'T,yébként nem lehetséges. A segítő felnőtt törekszik megérteni a
•ycrmek által alkalmazott jelképeket.
A könyvben leírt történetek kisgyermekek öngyógyító meséi.
< 'sak a kitalálójuk megsegítését, gyógyulását szolgálják, más gyer-
111ácknek felolvasva nem lenne hatásuk, hiszen a játék nyelve, szim-
hol ikája nem azonos mindenkinél. Sajátos nyelv az, egyéni „fordí-
1.1::;l"igényel. Hasonló probléma esetén is gyermekenként változóan
111,.b és más a belső tartalmak külső megjelenítése. Minden gyermek
.-,•_ycdihangszer, melyen ugyanaz a dal is másként szól. Játék során
IJ pckben fogalmaz a gyermek, áttételekkel dolgozik. Élményeit, vi-
•;·1unyait átfordítja, átteszi más helyszínekre, helyzetekre, más élőlé­
nyekre, személyekre, tárgyakra stb. A játék így, sokirányú áttételei-
w l megkönnyíti a gyermek számára, hogy a benne kavargó rossz ér-
l e:,;cket, az őt ért traumát megjelenítse, majd feldolgozza, elhárítsa.
24

Megfogalmazza így, amit egyéként nem tudna megfogalmazni, ki-

mondja azt, amit egyébként nem tudna kimondani.
Ezt segíti, hogy a játék során bizonyos distancia (távolságtar-
tás) érvényesül. Az ő saját gyűlöletét, haragját például egy állatfigu-
ra jeleníti meg, így nem ő a rossz, a gonosz. De fordítva is működik
a dolog. Ha pl. egy játékban a bátor oroszlánt személyesíti meg, ak-
kor az oroszlán volt ugyan a rettenthetetlen, ám mégis ő (az orosz-
lánt megszemélyesítő szereplő) élte meg a „bátornak lenni" érzését.
Az egész ugyan csak játék, de a megélt érzés valóságos! Játék során
sokszor nyílik mód „átjárásra" a fantázia és a valóság között. A va-
lóság (a gyermek élményei, tapasztalatai, problémái, vágyai) kerül-
nek át a játék potenciális terébe (képekbe, szimbólumokba sűrítve,
sokszoros áttétellel). A játék során megélt érzések, tapasztalatok, hi-
tek, az erőre kapott önbizalom, a megoldási módok, megküzdési
erők, földuzzadt belső energiák pedig átkerülnek a valóság síkjára, a
gyermek valóságos életterébe. A játék során megtapasztalja a gyer-
mek saját énerejét, azt, hogy nem kiszolgáltatott, nem tehetetlen,
hogy talál megoldásokat és tud küzdeni. Ezek a játékhelyzetben
megélt, mégis személyes tapasztalatok hozzásegítik őt ahhoz, hogy a
valóságban is képes legyen viselkedésén, magatartásán változtatni.
Így képzeletben felkészül arra, hogy a megoldhatatlannak tűnő aka-
dályon átküzdje magát. Úgy tesznek a gyerekek a játék során, mint
valamikori ősünk, aki a barlang falára festett állatokat „legyőzte", és
átitatódott a hittel, hogy képes ezt megtenni. Ezután a valóságban is
elejtette a vadat, mert bízott önmagában, volt „tapasztalata" és hite,
önbizalma, hogy képes megoldani a helyzetet.
A játék konstruktív megoldást kínál a problémával küszködő
gyermeknek. Mondjuk, egy tárgyra vetíti sérelmét, és azon megtorol-
ja. Vagy a fájó, feszítő élményt- amelytől szenved- eljátssza (meg-
rendezi, cselekszik, irányít, szervez, érez, reagál stb.). Így fordít a
helyzeten: nem a kínos élmény uralkodik rajta, hanem ő az, aki ,,kéz-
ben" tartja azt. Játék során a gyermek megszabadulhat rossz érzése-
itől: bűntudattól, féltékenységtől, félelemtől és hasonlóktól, és meg-
könnyebbül. Korlátozás és következmények nélkül kiélheti játék
közben azokat a tudattalan vágyakat, amelyeket nem valósíthat meg
(pl. nem létezővé tenni a kistestvért), és amely tudattalan törekvések
felelősek a nála megjelenő tünetekért. Ha a játékban „álruhába" öl-
töztetve a tudattalan tartalmak, vágyak napvilágra kerülnek, akkor a
továbbiakban már nem a tünettel kell „megjeleníteni" ezeket.
 25

A gyermekkel való közös játékban folyamatos feladat a gyer-

mek önbizalmának, bátorságának, önbecsülésének ,,megemelése".
t\ kisgyermekek többsége küzd saját kisebbértékűségi érzésével, s ez
részben természetes, mert bizony babszem ő ehhez az irdatlan nagy-
világhoz képest. A gondjaival küszködő gyermekben pedig még ki-
fejezettebb a csökkentértékűség érzése. A játékban megélt, önmagá-
ra vonatkozó pozitív tapasztalatok segítségével kompenzálni tudja
hiányzó erőit, úrrá lehet kisebbértékűségi érzésén. Fontos a játék lég-
köre, melyet áthat a felszabadultság, spontaneitás, kreativitás, a gyer-
mek érzelmeinek, gondolatainak, akaratának tiszteletben tartása, az
iiröm, a humor, az elfogadás és a szeretet. Úgy kell értékesnek elfo-
gadni a gyermeket, amilyen: hiányosságaival, bajaival együtt. Erről
a pontról indulhat a közös játék és közös munka annak érdekében,
hogy jobb kép alakuljon ki a gyermekben önmagáról. Ez a belső át-
hangolódás eredményezi, hogy csökkennek, majd megszűnnek az
aedeti tünetek, megváltozik a korábban gondot okozó viselkedés.
A gyermekkel játszó felnőtt igyekszik föltárni az összefüggé-
seket: a játékban megjelenő tartalmak és a gyermek problémája, élet-
clőzménye, körülményei, illetve adott életkor pszichés eseményei
között. Mindezt önmagában teszi, és soha nem a gyermekkel együtt
értelmezi a látottakat. Vele „csak" játszik! Figyelve a játék irányát,
milyenségét és a gyermek valóságos lehetőségeit, visszatükrözései-
vd, jelzéseivel a játék pozitív, kedvező tendenciáit támogatja A já-
1ék során egy folyamatban tárulnak fel a problémák és születik meg
:1megoldás is. A gyermeknél, így ,játszva" - nem keserves tortúra
;'1rán - rendszerint enyhülnek a gondok, megszüntethető a korábbi
rossz, és kialakítható egy rendezettebb állapot.
A közös játék után a gyerekek szavakkal is megfogalmazzák
:iz eljátszott történetet, elmondják, amire „emlékeznek". Nagyon in-
li.lfmatív, amikor „elfelejtik" a történet egy-egy részét (amit én min-
Jig elfogadok és tiszteletben tartok). Sokszor tapasztaltam, hogy az
111t.lulat,a játék heve kisodor a lélek mélyéről olyan tetteket, amelye-
ket a játék után már nem mer vállalni, nem tud kimondani. Az elját-
iv. ott történet szóban való visszaadása, verbalizálása egyfajta értelmi
s1:cmbenézést is jelent a problémával, aminek vállalására még eset-
leg nem készült fel. Izgalmas pillanat az is, amikor a mese címét fo-
1•.;dmazzák meg a gyerekek. A cím egyrészt az egész sűrítménye,
.1hsztrakciója, másrészt megvilágít egy különleges párhuzamot. Akár
n;,.ékelhető, akár nem, rendszerint adott a párhuzamosság a gyermek
26

játéka-meséje és a lelkében lerakódott vagy kavargó, :zajló dolgok

között. Sok esetben a mese címe döbbent rá erre. Előfordul, hogy
olyan címet ad, ami a meséből nem következik, de az általa cipelt
belső feszültségre annál inkább utal.

Lenyűgöző munkamód
Egyszerűen lenyűgöző, ahogy a gyerekek játék közben dol-
goznak! Szinte hihetetlen, ahogy képekbe, különös szavakba kon-
centrálják bajukat. Azt hiszem, a legkreatívabb felnőttnek is becsüle-
tére válna bonyolult helyzetek, kapcsolatok, életérzések, elmúlt és
várható események olyan jellegű sűrítése, lézerfényszerű pontos
megvilágítása, mint amire a gyerekek képesek játék közben. Néhány
példát szeretnék mutatni erre.
Elképesztő szavakat, kifejezéseket találnak. Ilyen pl. az
,,anyakés", ez a szájban, a fogak mögött van, és a másik megmará-
sakor kerül elő belőle a méreg. A szó-lelemény mögötti helyzet: az
adott kisgyerek szülei elváltak, a gyerek szereti mindkettőjüket.
Az anya - jogos dühében, de elég helytelenül - a gyermek előtt dur-
va dolgokat mond az apára. Hol is lehetne máshol az ártó „anyakés",
amiből a méreg jön, mint a szájban. Egy másik példa: a „jöttekák"
azok a férfiak, akik ,jöttek" az elvált, csinos nőt meghódítani (elhó-
dítani) az anyját imádó óvodás fiútól. ,,Piszkos kincsekről" beszél az
az óvodás kisfiú, aki - különböző okok miatt - nem tudja átvenni
apjától a férfiúi értékeket. Ahhoz, hogy a kincseket birtokolni tudja,
előbb meg kellene mosni ezeket, vagyis meg kellene javítani az apa-
fiú viszonyt. ,,Büdös virágok"-ról mesél egy csöpp leányka. Ezek a
virágok mások bosszantására bűzlenek, pedig természetük szerint il-
latozniuk kell. Milyen ellentmondás! Éppen ilyen a kislány is, aki ki-
találta: ici-pici, törékeny, de olyan trágárul, keményen beszél, hogy
egy férfinak is becsületére válna. Különös képeket alkotnak a gyere-
kek játék és mese közben. ,,Elfordul a világűr kapuja"- mondta egy
fiú; ez a kozmikus léptékű záródás teszi lehetetlenné, hogy ő és a kö-
rülötte élő, őt érzelmileg elhanyagoló felnőttek egymásra találjanak.
S miért van az, hogy éppen a sivatagban játszódik egy enuretikus
kislány története? Furcsa kép az is, amikor a hideg vonatban - me-
lyen csak egy fiú ül - kályha áll, ami mclcgilhetne, de nem füti be
senki. Ez egy szeretetet nélkiiliizíí kisgyerek képe volt. Az anya-
nyelvvel, a beszéddel küszködí1 kisliii mesebeli szörnyének szájában
 27

., térkép" volt és öt nyelv. ,,Az elveszett jó tükrök birodalmában "ját -

szódott annak a kisfiúnak a meséje, aki nem tudott az apjával azono -
sulni, nem volt jó „apa-tükre", amelyben leendő fiúi önmagát meg -
láthatta volna. Egy székletproblémával küszködő gyerek meséjében
egymással küz.dő lények szerepeltek: a föld mély, kanyargós járatai-
ban élő kígyó, aki csak akkor jöhet elő a lyukából, ha erre a maga-
sabb régiókban élő madarak engedélyt adnak. Egy kislány a mesé-
ben a „Belecske" nevet adta magának. Bélpanasza miatt tükrözésen
is volt (de nem találtak nála szervi bajt). A kislány rossz evő, nagyon
vékony. Szülei elváltak, ő együtt él anyjával és valamivel idősebb
testvérével. Testvérét az apai család kényezteti, mindennel ellátja, ő
alig kap valamit. Kapni valamit! Életünk legelső ilyen tapasztalata,
amikor enni kapunk. ,,Az égig érő kígyó/ára" fölmászva a hatalmas,
mindent megszabó, kontrolláló szülő is picinykének látszik csupán.
!\ki ezt kitalálta, végre nemcsak fel, hanem lefelé is nézhet. Egy kis-
fiú - aki sajnos tanúja volt édesapja halálának, elszállításának -
olyan mesebeli házban lakott, amit rövid idő alatt iszonyú vastag jég-
réteg zárt magába. Kapkodva, gyorsan egy szűk, kicsáklyázott lyu-
kon kellett ,,kimenteni" onnan a játékunk során. Egy torokpanasszal
bajlódó gyerek - aki szülei szerint egyáltalán nem féltékeny imádott
k istestvérére - a meséjében megvizsgáltatta a farkas torkát, és abban
egy megakadt cukorka okozta a bajt. A farkasok nem szopogatnak
rnkorkát, de egy megszülető csöppségre szokták mondani: ,,milyen
t:<les,egy cukorfalat".
A gyerekek játéka, meséje - vajon honnan tudják?- tele van
111itológiai elemekkel, archetípusokkal (gonosz boszorkány, bölcs
iireg, jóságos király stb.), vagy ismert irodalmi figurákkal. Egy ki-
lencéves fiú sok-sok játékon át úgy jelent meg, mint Cyrano (,,maga-
mat kigúnyolom, ha kell ... "). Iskolában támadó, agresszív a társaival
szemben. Játékában kukás, alkoholista; állandóan szemetes környe-
1:ctbe képzelte magát, edényében megpenészedett füzelék volt stb.
l">nmagát mélyre vitte, de ezt más nem tehette volna meg vele. Ezt
kivédendő támadta a többieket az iskolában. Több, őt zavaró „hátrá-
11yát" ilyen módon igyekezett elfedni. Egy hétéves fiú mindenben
alárendelődött húgának, és saját fiúi stílusát, fiúi szerepviselkedésé-
11ekelemeit (dominanciában, magatartásban, aktivitásban, kommuni-
1':icióban stb.) emiatt nem tudta megjeleníteni. Szinte minden játéka
e szerep megtalálásának jegyében zajlott. Egyik alkalommal a férfit
megjelenítő állatfigurája ,,holtan rogyott össze". Majd lassan, emelke-
28

dett, patetikus hangon mondta: ,,Meghalt, meghalt mindenki apája".

Én a pillanat drámaiságának megfelelően, kellő rémülettel kérdeztem:
,.Most mi lesz?" S abban a minutumban a figurája „föltámadt". ,,Meg-
született mindenki apája!" - kiáltotta diadalmasan. Mint az egyiptomi
mitológia főnix.madara, saját hamvaiból éledt újjá a férfi!
Az indiai mitológiában a történet a káosszal kezdődik. Sok
kisgyerek játéka is zavaros, kaotikus kezdés után lassan körvonala-
zódik, strukturálódik valódi történetté . Kronosz, aki félt fiaitól, úgy
oldotta meg gondját, úgy szabadult meg a számára nem kívánatos lé-
nyektől, hogy egyszerűen befalta, lenyelte őket. Több kisgyereknél is
tapasztaltam hasonló „munkamódot", hogy bekebelezi azokat, akik-
kel gondja van. Egy nyolcéves fiú, akinek gyomorpanaszai voltak
többször játszotta azt, hogy az ő választott figurája egyszerűen befal-
ta a többit, akikkel gondja volt. Azután nyilván fájt a hasa, és a me-
sebeli vizsgálaton a doktor, amikor belenézett a figura gyomrába,
megállapította. hogy hárman vannak benne. Ennek a kisfiúnak a szűk
családon belül gondja volt az őt óvó, túlságosan is megkötő anyjával,
elvált alkoholista apjával és az anya másik kapcsolatából való testvé-
rével. Hárman voltak!
Gyakran tapasztalható, hogy egy kisgyermek problémája „mo-
zaikszerűen", sok különböző játék során apró darabokban szakad fel.
Nem könnyű ezeket gondolatban összeilleszteni. De nem is ez a fon-
tos, hanem az, hogy így, darabonként megszabadulva tőle szintén
megkönnyebbül a kisgyermek, és hogy javul a helyzete.
Álljon itt egy játék annak bemutatására, hogy működik, hogy
segít a mese a gyerekeknek.

Egyszer volt egypici mala0 aki a mam4iávalélt az erdő

közelében.A mama gyakran mondogattakicsif!Yének,hogy az
erdő nagyonveszéfyes,egyedüleszébenejusson nekivágni.Ami-
kor a malac-mamaelmentotthonról,a kíváncsimalacka kiszö-
kött az erdőbe. Ugrándozottvígan,ám egyszercsakfurcsa nesze-
ket, mqjd azt követően harsáf!Yordításthallott. Hát nem más,
mint a nagy ordasfarkas jö"ttéhesen,vicsorogva
...
A mese ,,szerzője" egy óvodás kislány volt, akit erős félelmek
kínoztak, még nappal sem szívesen marad egyedül a szobában.
 29

Különös dolgokat figyeltem meg a kislánnyal való közös játék

során. Nekem kellett játszani a kicsi, magára maradt állatkát, s köz-
hcn a kislány súgta az instrukciót, hogy szökjek meg otthonról, men-
jek az erdőbe (a szülői tilalom ellenére). Az erdőben ő alakította a
farkast. Mint ordas farkas rémisztő neszeket, hangokat hallatott, s
111cgijedtönmagától. Pánik tört rá, rémülten nézett az ajtóra, amely
,11ögött,kint a folyosón az igazi mamája ült. Egy pillanatra az volt az
é1~1:ésem, felugrik, és kirohanva az édesanyjához, véget vet a mesé-
11á. Ezt képes volt megállni, de a helyéről elmenekülve szorosan
111cllémült. Ebben a viszonylagos biztonságban újra kezdte a rioga-
1ó farkasüvöltést és a kismalac ijesztgetését. Ismét elfogta a félelem,
111ajdegy hirtelen váltással, kilépve a meséből másról kezdett beszél-
11i, arról, hogy merre is laknak, merről jöttek az anyukájával. Amikor
a pánik elillant, ismét folytatta a mesét. Majd, amikor újra hatalmá-
ha akarta őt vonni a félelem, akkor arról kezdett nekem mesélni,
hogy ez a báb-farkas csak rongyból van, még a fogai is. Jól látható
volt, ahogy a kislány megküzd saját félelmével, ahogy keresi a mó-
dokat, hogy úrrá legyen az őt korábban gúzsba kötő erős, riasztó ér-
.1éscn. Meg tudta állni, hogy kimeneküljön a helyzetből. Képes volt
:o . éppen adott helyzetben biztonságot, menedéket találni. Rájött,
hogy nem önti el a pánik, ha egy pillanatra, valami másra figyelve
megszakítja azt, ha szembe néz a félelem tárgyával, ha helyén érté-
kcl i, vagy ha bagatellizálja azt. Játéka során uralta, kézben tartotta
lt'-lclmét: elindította, biztonságot keresett, újra elindította, megállítot-
lrr egy rövid időre. Megfordította a helyzetét, nem a félelem uralko-
,lult rajta, hanem ő játszott a félelmével. A mesetudat megkönnyítet-
lL' számára a helyzetet. Tudta, hogy ez csak játék, ám az érzés, amit
.11é lt (a félelem), az szemmel láthatóan valóságos volt. Az ekkor
11regélt tapasztalata is valódi volt (hogy tud uralkodni az őt elárasztó

li'-lclem fölött). Lassan majd átmegy a játék során megélt élmény a

valóságba, és a játékban megélt érzések, tapasztalatok segítségére si-
•·lnck az élet valóságos helyzeteiben is.
Megpróbáltam e könyv meséit valamilyen módon csoportosí-
t 111i, de ez elég nehéz volt. Részben, mert természetes módon nem
k 111atikusanhozzák a gyerekek a problémájukat és a belőlük fakadó
11reséket. Részben azért volt ez nehéz, mert a gyerekek vezető prob-
li'-111,íjaát- meg átszövődik más gondokkal. A szülőről való leválás
rwhézségébe belefonódhat a testvérféltékenység vagy bármi más. Ez
1n ,11észetesis, hisz így- egymást gerjesztve, provokálva - jelen-
30

nek a problémák. Ebből adódóan éreztem úgy, hogy egy-egy mese

akár tartozhatna egy másik témakörbe is. A csoportosítás tehát nem
egyértelmű, mégis szolgálhat bizonyos támpontul.
Ezek a kis történetek csak pillanatképek, egy-egy kisgyermek-
kel sok héten át játszott mesék sorából kiemelt darabok. Nem részle-
tes elemzések ezek, nem a folyamat bemutatását szolgálják (bár
többségük nagyon szép, több hónapon át alakuló, formálódó mesefii-
zért alkot). A közölt mesékkel alapvetően azt szeretném megmutat-
ni, hogy a játékban és mesében miként tükröződnek a gyerekek bel-
ső gondjai, problémái. Kérdések merülnek fel az emberben: egy-egy
kisgyerek miért éppen azt játssza, mi azzal a célja? A kitalált törté-
net, a mese és a valóság között milyen párhuzamok, összefüggések
lehetnek? Mi állhat a mese, mi állhat a játék mögött? Milyen törek-
vések, vágyak. belső öngyógyító erők mozdulnak meg benne a játék
segítségével?
Az itt leírt mesék minimális formázáson mentek át, nem szó
szerint azonosak azzal, amit a gyerekek a játék után „lediktálnak".
L3izonyoshagyományos kötőszavakkal, nyitó formulákkal mesesze-
rübbé alakítottam őket. Ennek több oka van. Nem könnyű egy kis-
gyereknek egy órányi játék eseményeit összefoglalni, óhatatlanul
„hézagos" lesz a történet, amikor megpróbálja azt visszaadni, ha a
cselekvéses akciókat szavakba kell átfordítania. Van, amikor helyet-
te kell beírni egy mozzanatot, mert csak utalt rá az elmeséléskor. Il-
letve van olyan lényeges rész, ami csak cselekvés szintjén vagy gesz-
tusok, arckifejezések formájában jelent meg, ugyanakkor fontos a
probléma megértése szempontjából. A leíráskor tehát érthetőbbé ke-
rekítettem a meséket.
 31

AZ ELFOGADÁS
A játék-foglalkozások során több játék, mese szólt az elfoga-
Jásról. Minden ember alapvető igénye, szükséglete, hogy érezze,
megtapasztalja mások elfogadását. Nyilván arra nincs szükségünk,
hogy mindenki, mindig elfogadjon minket (nem is lenne jó!), de van
cgy belső köre a személyes kapcsolatoknak, ahol viszont igényt tar-
1unk erre. Ugyanakkor a másik elfogadása nem azonos azzal, hogy
:1kitelfogadunk, azzal mindenben egyet is értünk.
Aki fontos nekünk, annál az elfogadás mellett - természetes
módon - ott van az elvárás is, mint valami jobbító szándék. Különö-
sen igaz ez a gyerekekkel kapcsolatban. Szeretjük, elfogadjuk őket
olyannak, amilyenek, de igyekszünk elvárásainkkal formálni, fej-
lcszteni, jobbítani őket. Ahogy nem szerencsés mindent kritikátlanul
elfogadni, ha mégoly nagyon szeretjük is a gyermekünket, társunkat,
ugyanilyen rossz az is, ha mindenben a mi elképzeléseink szerint kí-
vúnjuk formálni őt. Gyerekek esetében e kettő mértékére, arányára
különös gondot kell fordítani. Ne a szülő kizárólagos kreatúrája le-
1~yen a gyermek (személyiségjegyeit, képességeit figyelmen kívül
hagyva), de ne is legyenek olyan szabályozatlanságai (a parttalan el-
li>gadás miatt), ami megnehezíti számára majd a többiek közé való
beilleszkedést. A gyermek képességeinek, egyediségének tisztelet-
ben tartása mellett vannak vele szemben elvárásaink, húzunk határo-
kat, állítunk szabályokat. A „formálás", az egészséges elvárások,
korlátozások közepette is éreznie kell minden gyereknek, hogy elfo-
gadják, szeretik őt.
Keserves tapasztalat az egy gyermek számára, ha folyamato-
·,an elégedetlenek vele, ha nem érzi az elfogadást. Ezzel nehéz együtt
t'·lni. Sajnos, a gyerekek viselkedésében a rosszat azonnal észrevesz-
Sl'.ük, és különböző módon szankcionáljuk (ez részben rendben is
van), de a jót is meg kellene látni, és azt is valamilyen módon vissza
kdlene tükrözni. Egy elsős kisfiú - otthoni, iskolai dolgai miatt -
,,csak" azt hallotta, tapasztalta, hogy őt senki nem tudja elfogadni
olyannak, amilyen. Egyszer boldogan mesélte nekem, hogy otthon
van egy kecskéjük, és annak szokott „mindent" elmondani . A kecs-
kl:nek bátran beszámolhatott kudarcairól, sérelmeiről, rossz teljesít-
11 1l:nyeiről stb., a jószág nem minősíti, nem korholja, elfogadja őt, és
iirül neki! Elfogadásra mindenkinek szüksége van, de ezt elsősorban
11cma kecskétől vagy élettelen plüssállatkától kellene megkapni (bár
32

ezek is nagyon fontosak). Ha nem jól teljesít, ha nem felel meg az el-
várásoknak, akkor megítéltetik az egész gyerek! (Buta, lusta, hülye,
rossz stb. úgy mindenestől, a személyiségét ítélik meg, nem a tettét.)
Pedig biztos, hogy értékes képességei, szerethető tulajdonságai van-
nak, amit méltányolni lehetne és kellene is. Van, amikor egy gyerek
viselkedésével provokálja ki ezt a generalizált elutasítást. Előfordul,
hogy nem tudják őt elfogadni, mert lány (fiú) lett, vagy nem olyan,
mint amilyennek elképzelték, mert hasonlít valakire (akit nem ked-
velnek). Egy gyermeknél az el nem fogadás mértéktelen és folyamatos
visszatükrözése, a jó vonások figyelmen kívül hagyása rossz ördögi
kört gerjeszt. Ebből nehéz kiszállni, s így egyre inkább rongálja majd
a gyerek-felnőtt kapcsolatot és a fejlődő gyermeki személyiséget is.
A legrosszabb az, hogy nem szándékosan ilyen a gyermek, és a fel-
nőtt sem (akinél rendszerint nem tudatos az elutasítás). Bármely for-
rúsból lakat! is az elutasítottság érzése, az zavaró, feszítő, és sajnos
szinle minden téren árthat a gyermeknek: önértékelés, beilleszkedés,
egés;,:séges énkép, teljesítmény stb. terén egyaránt.
A következő néhány mese erről szól.
 33

ALBIN ÉS A BOSZORKÁNY
Élt egyszeregyféifi1 Albin. Amikor tfjjelelaludt,odaosont
<:r,rybaf!)laés megátkoZfaőt, amiértjóba lett a kukaccal Gyúliil-
lt: aféifit ezért.Az átok szerintAlbinnak megkellett küzdenie
"Z öifefúsárkánf!JaLA gonosz baf!)laabban reméf!Jkedett,hogy
" sárkáf!JelpusztítjaAlbint. A Jéifi f?1adara hallottaa baf!)laát-
kait, és reggel Albint. 0 azonbannem akart kitér-
ftgyelmeZfette
11i a harc eló!inem menekült. Nem félt, erősnek éreZfemagát.

v1egvívotta sárkánf!Jai tiibbszöris1 mert az mindig4f életrekelt.

legyőZfe végérvéf!Jesen
1/ ~{!,ül 1 és megverte
a gonoszbaf!)lát,akit el-
1•ittek a bíróságra.A bíró a gonosz öregasszof!Jtéleifogytiglani
/Já"rtiinreítélte.
A mese szerzője a hatéves Karcsi. Dadogása miatt járt logopé-
diúra, de baja nem szervi, így nem múlt el a kezelésre. Érzékeny,
kedves fiú. A család minden tagjával jó a kapcsolata. Igaz, a nagy-
111amakislányt szeretett volna (vett is Karcsinak lányos holmikat).
A mamának öt fia volt, abban reménykedett, hogy az unokája lány
ksz.

Mi lehet a mese hátterében?

Karcsi érzékenységéből fakadóan felfoghatta a nemével szem-
hcni elégedetlenséget. Így fiúként nem felelt meg. (Gyűlölni való,
111crt,jóba lett a kukaccal".) A mesében a férfit megátkozó banya
11myirarealisztikus volt, hogy szinte valóban megtörténtnek lehetett
t'-rczni, no nem az átkot, ,,csak" azt a „vádat", hogy miért nem kislány
kit belőle. Sokfejű szörnnyel, gonosz erőkkel kellett megküzdenie, és
1·/ . nem ment könnyen. Am Karcsi, mint hős harcos megmutatta,
hogy talpig férfi (erős, bátor, győzedelmes). Sok játék során jutott el
nJa, hogy nem ő került (fiúként, ,,kukacként") a börtönbe, hanem a
Lianya, és sok-sok játék kellett még ahhoz, hogy ez a gonosz banya
,,J11egjavuljon",jó társa legyen Albinnak, s egymást elfogadva béké-
li1:n éljenek. Ekkorra a dadogása is megszűnt.
34

MINDENKITŐL ELTMLTAM

A farkas úgymegmartaa kis kígyóljhogyannak kővé vált

a sz!ve.Hiába hívta őt azapfa1 nem hallgatottrá1 nem is vála-
szolt neki. A róka tanácsáraaz iiregkígyó és a többi állat meg-
ölték a farkast 1 és ekkor megsz!inta kicsi kígyó kősz!vúsége.
Az apa ment érte1 ám ekkor elraboltákftát a gonoszok, és vit-
ték a birodalmukba:egyhatalmasfa legtetfjéneklegfelső levelére.
Az apa és az őt segítő állatok nagy nehezenfa§11tottakoda1 le-
győzték a gonoszokat (a sárkányt; az ördögöt). Eppen ki akar-
ták f!Yitnia ketrec lakaiját - ahová a kígyó.fiútbez,árták- 1
amikorjött egytornádó1 és e!f4ftaa ketrecetmindenestüla kígyók
sz~f!,etére.
Az apa,és a tö"bbiállat ismét útnak indult;hogya fiút
kiszabadítsák. Atkeltek az óceánon 1 a sivatagonis1 mire megta-
lálták. Egy varázs-bagofy őrizte a kis kígyót A fiú meglátvaap-
ját felkiáltott: vigyázz apám1 lát a bagofybenneteket!A bagofy
azonban csak riogattaa szabadítókat;mqd elrepült A ftú1 az
apa és a barátaik végreegymásrataláltak.
A mesét a hatéves Gábor találta ki, aki még óvodás. A csoport-
ban nem barátkozik senkivel. Zárkózott, alig hallani a beszédét,
eközben nem néz a másik szemébe. Nem kapcsolódik be a közössé-
gi életbe. ,,Nincs barátom", ,,mindenkitől elváltam" - mondta magá-
ról, amikor a játékban már kicsit fölszabadultabbá vált.

Mi lehet a mese hátterében?

A fiú (különböző okok miatt) .,elérhetetlennek tűnő" távolsá-
gokba sodródott a számára fontos személyektől (apától, társaktól).
A mesében megjeleníti a tőlük való érzelmi messzeséget. Pedig
szüksége van rájuk, valahogy vissza, illetve el kellene jutnia hozzá-
juk. A kígyók szigetén (a kígyó férfi szimbólum is lehet) már jó he-
lyen van. Nem véletlen, hogy épp ott találnak végre egymásra, sok
megpróbáltatás, kaland után a fiú, az apa és a barátok. A játékban
erős vágy fogalmazódik meg benne a kapcsolatok iránt, s ez a meg-
fogalmazott igény motiválhatja őt a kapcsolatok keresésére, elfoga-
dására.
 35

NEM BAJ, HOGY ILYEN U1Gl: ÉLJ!

Élt az erdőben egyháromfefúsárkáf!J.Szomorú volt, mert
"Z.embereknemfogadták őt el mivel ifyen háromfqün,ek szüle-
it!!. Kigyúlöltékmaguk közül Nemcsak ójárt így. Elt ott egy
11
(f{Jó is aki más volt (lukas és buta). A sárga kacsa nem
Á:. 1 11

,zyiiz!emár a nagy szomorúságot 1 hívott egyember-varázslót. Jiitt

is ~f;Yféifi és igenkülönös varáZfigétmondott: Nem bq/4hogy
1 11

ilven vagy1 de éfj/1: 1,Légy a többiek kiiziitt!". Csoda tiirtént!

1 kígyónak begyógyulta luk a testén1 és a többiek is r4iiittek1
hr!f{Jnem ofyan buta, mint látszjk1 hanem okos. A sárkáf!)lról
i u:t; kiderült, hogynem is utálták1 sót volt egykisláf!J1 aki sze-
,d te őt, akinek eddigis hiáf!Jzottnagyon.

A mesét kitaláló fiú hatéves, csendes, visszahúzódó, csak fel-

111'íltek között élő, egyes gyerek. Több óvodát is megjárt már, igazán
q~yikbe sem tudott beilleszkedni. Szótlansága miatt (mivel nem mert
háapcsolódni a közös tevékenységekbe) butuskának tartották. Szin-
i e folyamatosan „beteg" volt, sokat hiányzott.

Mi lehet a mese hátterében?

Beilleszkedési kísérletei során sok rossz, zavaros érzést élt át
ez a gyerek. Játékában megjeleníti ezeket: kirekesztettség, magá-
11yosság, szomorúság (,,ki gyűlölték maguk közül"); a másság bélye-
1•.c, csökkentértékűségi érzés, szégyen; tehetetlenség, düh (miért van
o. így?); önvád (biztos az én hibám); a többiekhez tartozás vágya,
11•,yekezete. Az önelfogadás és a mások által való elfogadottság vá-
1•.yaszól a meséből. E cél eléréséért szeretnék az elutasítottak, ha lát-
hatóvá válnának értékeik, hogy a többiek becsüljék és szeressék
:ikct. Ezt akarja a történetet kitaláló kisfiú is. A közös játék során ki-
1.krültróla, hogy okos, gazdag fantáziájú kisgyerek. Sok felnőtt meg-
11igyelhetné a varázsigéjét, amelyet kitalált! Milyen jó lenne, ha az
igazi világban (nagyok és kicsik között egyaránt) működne a jelszó!
36

HQij{ TŰNT A LÁNYOM?

Élt egybaf!)lameg a láf!Ya.A láf!Yta világmásodik leg-

szebijének tartották, aki ezzel elégedettis volt.Nem ígya baf!Ya,
ő a legszebbakart lenni.A láf!Ysegíteniakart az af!Y)ának,tud-
ta az ehhezszükségesvarázslatotis: csipaszokatkellfőZJ1i, és ez!
a világ legszebijénekvégigkell nézn~ ettől a baf!)laa legszebbé
változhat.Nagy verekedés,dulakodásután e!fogtákvilágszépét,
hogynézze végiga csipaszokmegfőzését. Világszépeekkor vélet-
lenül kimondott egyvarázsigét,amitől a baf!)laláf!Yaiirökreel-
tűnt, és így a baf!)laegycsapásraa világmásodik legszebijelett.
A m1gszépültbaf!Yábabeleszeretett akinek ő volta leg-
egylegéf!)l,
szebb. Született egyláf!Yukis. S ok év telt e4 a baf!Yaiiregedett,
ronduft.Lltta aférje, hogya baf!Yamár nem hozzá való,otthagy-
ta és elmentvilágszépévef(akiről sqteni lehetett,hogyaférfi láf!Yá-
vaf azonos).Bosszúbóla baf!Yaa világszépétorök álombavará-
zsolta.
A mese szerzője a hétéves Tünde. Kedves, alkalmazkodó, de
jó viselkedése alatt szinte vibrál a nyugtalanság, feszültség (ideges
apró mozdulatok, feszengés, mocorgás, föl-fölugrálás stb. jellemzik).
Az ágytisztasággal folyamatosan gondjai vannak. Ó a középső gye-
rek 10 éves bátyja és 5 éves húga között. Konfliktusai vannak húgá-
val, aki természetesebb, merészebb őnála.

Mi lehet a mese hátterében?

Tünde, aki keresi helyét, szerepét, önértékét, nemcsak az
anyával rivalizál, nemcsak vele kell „megküzdenie" - azt talán még
győzné-, de ott a húga is (a nála sokkal lazább, simulékonyabb stí-
lusával, bűverejével), akit Tünde szerint - ő úgy érzi - sokkal job-
ban elfogadnak a szülők és a tágabb család egyaránt. Ebben az össze-
tett, különösen szőtt mesében az anya mellett ott van világszépe
( a húg) is, aki olyan előnyökkel rendelkezik, amitől a másik (Tünde)
egyszerűen eltűnik a küzdőtérről. A bosszú-motívum: a csábító leg-
szebbet, legkisebbiket örökre eltüntetni az útból. A mesében tükrö-
ződő vonzódások, csábítások, rivalizálások, a vetélytárs megszüné-
 37

~d kívánó óhajok - annak ellenére, hogy csupán tudattalan vágyfan-

1:t/.iák - okozhatnak: belső feszültséget, hiszen ezek nagy erejű, elfoj-
lott fantáziák. Amíg ezekkel nem tud megbirkózni, addig a feszült-
:,t:g produkálhat testi-lelki tüneteket. Ezek szimbolikus átdolgozása,
ki mondása a panaszok megszűnését eredményezheti.
 38

TERRORISTA A BÉKESSÉG ÓCEÁNJÁBAN

Egyszer volt egyhatalmasvít; amit úgy hívtak: a „Békes-
ség"óceá,ya.Itt éltek nagy békességben:az araf!Yhal,a naphal,a
fekete polip, a rák, a moszat és mégsokan mások. Egyszer arra
jó'tt tengeralat!járónegyterrorista,aki minden ok nélkül lőtte,
pusZfította a halakat Békességóceánlakói megdühódtek,neki-
mentek a hqjónak, addigló'kdósték,rázJák, míg kiesett belőle a
terrorista.Ahogy a „Békesség"vízébekerült, megváltozott,nem
akart már bántanisenkit. Csakhogyaz araf!Yhalnem hitt neki.
A megjámborultterroristafiilqjánlotta,hogyhúzzák le régibőrét,
és mqjd meglátják,hogyjó emberlakozik alatta.A polip már bí-
zott benne,de az araf!Yhalmégmost sem. Erre a terroristavisz-
szaváltozott:megszületendő baba lett. Békességóceánlakói - az
araf!Yhalatkivéve- mind ott segédkeztek,hogymegszülethessen
~gy 4Jember.
A történet kitalálója Józsi, aki bár még másodikos, már két is-
kolát megjárt. Róla mondják a tanítók, hogy „belőle egy is sok egy
osztályban". Hangos, durva, erőszakos, érzelemvezérelt, folyton
izeg-mozog, zavarja a rendet, az iskolai munkát.

Mi lehet a mese hátterében?

A fiúknak, akik a játszó-csoportban lcitalálták és eljátszották
a történetet, meghatározó élménye volt a hírekben naponta hallható
terroristatámadás. Józsi választotta magának a terrorista, rossz em-
ber szerepét. Ahogy fölzavarta játéka során a Békesség óceánját,
olyan vadul, erőszakosan robban be a valóságban is békésen játszó
társai közé. Játékban is - feltehetőleg a valóságban szintén - za-
varja, bántja őt, hogy viselkedése miatt ellene fordulnak a többiek.
Szinte megható volt igyekezete a játék során, hogy elnyerje a többi-
ek bizalmát. Bizonyítani akarta, hogy tud más lenni. Mintha azt
érezte volna, hogy megjavulására még a Békesség óceánjában is
alig van remény. Ezért hajlandó volt mindent újrakezdeni, vissza-
menni a startpontig, a megszületésig, amikor még ő is olyan volt, mint
bárlci más. Ebben a regressziós munkamódban benne van a visszavá-
 39

1·.yódás abba az állapotba, amikor még nem voltak napi konfliktusai

.1 többiekkel.De benne van az erős bizonyítani akarás is, hogy képes
.,jó" lenni.

·1
40

ELVÁRÁSAINK
Gyermekeinktől - különböző életkorban, különböző élethely-
zetekben - elvárunk bizonyos (általunk helyesnek, jónak ítélt) cse-
lekvést, viselkedést, kommunikációt, érzelmi reakciókat stb. Azt
akarjuk, hogy „vigye valamire", hogy be tudjon illeszkedni élete so-
rán különböző közösségekbe. Az az álmunk, hogy elvárásaink nyo-
mán formálódva majd helyesen fog dönteni, tenni, szólni, és mások
becsülni fogják ezért. Azt akarjuk, hogy értékes, jól teljesítő, morá-
lisan és lelkileg egészsége.s emberré váljon . Mindez szoros kapcso-
latban van szeretetünkkel, hiszen elvárásaink leginkább azokkal
szemben vannak, akiket szeretünk.
Szülői elvárásaink számosan vannak! Emiatt egy gyermekben
ébredhet olyan érzés, hogy ő - így ahogy van - nem felel meg szü-
leinek, nem fogadják őt el, hisz mindig javítani akarják, elégedetle-
nek vele. Elvárásaink mértékét mindig mérlegelni kell. Igazodnunk
kell a gyermek korához, képességeihez, érettségéhez, személyiségé-
nek jellemzőihez stb. Az elvárások tekintetében - a legjobb szülői
szándék ellenére is - hibázhatunk. Az első gyermekkel szemben általá-
ban elég magas a szülői mérce; ,,kisgyermekes" tapasztalatok hiá-
nyában az elvárások mintája, szintje a felnőtt (ez pedig egy csöpp-
ségnek túl magas). Gyakran sürgetik az időt a szülők, hogy az ő
gyerekük (a többieket megelőzve) már szobatiszta legyen, ismerje a
betűket stb. Úgy vélem, ebben a helyzetben nem a szülői büszkeség
a fontos, hanem az, hogy az elvárások teljesítésére a gyermek képes
legyen. Elvárásunk legyen valamivel magasabb, mint a kicsi aktuális
fejlettsége: erőlködjön, dolgozzon meg érte, magasabb fejlettségi
szintre emelkedve ezáltal. Ugyanakkor ne legyen olyan irreális az el-
várásunk, amely eleve kudarcra van ítélve, mert nincsenek meg
(még) a kisgyermekben annak teljesítéséhez szükséges testi-lelki fel-
tételek. ,,Megfizeti" annak az árát a gyermek, ha folyamatosan túl
magasra állítják a mércét. A nem tudatos szülői reakciók is árthatnak
a kisgyermeknek, ezek esetenként - kimondatlanul is - olyan ma-
gas elvárásokat provokálnak., amelyek teljesítése messze meghaladja
a gyermek képességeit. Ebből táplálkozóan a gyermek is eltúlzottan
magas mércét szab magának, hiszen meg akar felelni szüleinek:.
Adódik olyan helyzet is, amikor az elvárás úgy általában - a többi-
ekhez képest - nem magas, de azt egy gyermek (különböző okok-
ból) mégsem tudja teljesíteni. Bármiből adódik elvárásaink elmére-
 41

h.:zése, a túl magasra állított mérce sorozatos kudarcot, frusztrációt,

ebből adódóan agressziót vagy szorongást, romló önértékelést, moti-
válatlanságot, kudarckerülő magatartást alakíthat ki. Az ilyen gyerek
dühös magára, a világra, haragszik azokra, aki az ilyen helyzetekkel
szembesítik őt, sőt még azokat is gyűlölheti, akik viszont (vele ellen-
i dben) képesek az elvárásoknak megfelelni. A felnőtt környezet ki-
mondott vagy szavakkal soha meg nem fogalmazott elvárásai, a
gyermek saját belső mércéje és meglévő képességei között diszhar-
mónia keletkezhet.
Más jellegű gondot okoz, ha a szülőnek nincsenek a gyermek
korához illeszkedő elvárásai, ha nem szab határokat, korlátokat, ha
nincsenek szabályok. Ha például a túlzott elfogadás, a nem jól értel-
mezett szeretet miatt mindent megenged, nem akar a gyerekkel emi-
.1Ltkonfrontálódni, sajnálja a sok korlátozás miatt. Lehet, hogy asza-
húlyok pillanatnyilag kellemetlenek a gyermeknek, lázad ellene, de
akkor is meg kell tanulnia azokat betartani, mert azok védik és segí-
lik.őt. Hiányukban a gyermek alulszocializált lesz, morális, beillesz-
kedési problémái lehetnek. Semmibe veszi a mindenkire érvényes
:--
1:abályokat, határokat, úgy véli: megteheti, mert neki eddig sem kel-
lett azokat betartani, ha nem akarta. Nem tanulja meg, hogy vannak
elvárások, és az azoknak való megfelelés érdekében kitartóan, fele-
líísséggel kell dolgozni, küzdeni.
Az elvárás körüli problémák, a teljesítménykényszer okozta
Londok szólalnak meg a következő mesékben.
42

A FARKAS MEGA KÍGYÓ

MEGTANULTAK REPÜLNI
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kerek erdő. Ott élt a
nagy kígyó és afarkas. Egyik n!lp afarkas éhesvolt, és az ép-
pen arrajáró vadászt lef!Yelte. Am jiitt a doktor, és kihúzta be-
lőle. A vadást; aki a doktorsegítségével (g;,megmenekült,megkii-
tiizte afarkast és a k(g;,ót.A f!Yakukrakö"tiittkötéllelmég ösz-
őket. EZfitán elvitteaz állatokat a cirkuszba, és
sze is kö'fö"-tte
rqfukparancsolt.·repü!Jetek! De azok nem tudtak repülni.
- Miért kö'fö'zö'f
megminket? - kérdezte a kígyó és afar-
kas.
-Azért, mert az állatokat,akik mégnem tudnak repülni,
meP,kötö'zik - feleltea vadász-, ésmost eléga beszédből! Börtön-
be záratlak, megis korbácsollakbenneteket,ha nem repültök!
De hiába volt mindenftf!Yegetés,a megkö'fö"zö"-tt állatok a
legnagyobb erőlködéssel is csak ugranibírtak, repülninem. Lát-
ta a vadást; hogy nem boldogu~ezért elvitte őket tanórára.
A ryúk, a pufyka, a ló tanítottaa kígyót és afarkast, de a repü-
lésmégsemment. Ekkor a vadászsegítségül hívta a boszorkáf!Jf.
A baf!Yasok,mindenféléből varázsita,f tfőzö'ft, azt itatták megaz
állatokkal Ugy látszott, használ! Ujabb és igabbfőzetet készí-
tett a baf!Ya,és lássatok csodát:a sok varázsitaltólegyszercsak
az állatok repülnikezdtek. Fölemelkedteka magasbaés repül-
tek, repültek...
A történetet kitaláló első osztályos Peti számára szinte megold-
hatatlan nehézséget okoz a tanulás. A számok nem mondanak: neki
semmit, a betűk felismerésére alig képes. Tanulási zavara visszave-
zethető születésének körülményeire: elhúzódó szülés, nyakára teke-
redett köldökzsinór, éleszteni kellett, kéksugarazták sárgasága miatt.
Beszédfejlődése késett, figyelme, mozgása eltért társaiétól. Sok baja
miatt nagyon erős kötödés van közte és anyja között, kisgyermeki
függésben él. Hétévesen kezdte az első osztályt Viselkedése azóta
megváltozott: éjszaka fél, szorongó lett. Bátortalan, csendes (még
 43

ullhon is). Előfordul, hogy bepisil. A szülők féltik, aggódnak: érte,

11kfeléviszik, hogy segítsék őt.

Mi lehet a mese hátterében?

A mesében testet ölthetnek, képbe fogalmazódnak olyan élmé-
nyek, amelyeket szavakkal nem lehet elmondani (mert a beszéd előt-
1i időből származnak, vagy nagyon összetettek, vagy homályosak,
11e111 tudatosak). Ilyen pl. a „megkötözöttség" képe. Megjelenítheti
1.r.1, hogy meg vannak kötve a képességei. Hogy lehet repülni lekö-
1,izve? A másikhoz kötöttségnek is jelentése van: nem szakadt még
d az anyát és őt összekötő láthatatlan ,,köldökzsinór". Az anyához
v dó erős kötés támasz a félelemben, de gátja is az önállóságnak, a
11z :1hadszárnyalásnak. A nyakra kötött kötél szimbolizálhatja a nyak-
1:1 1ckeredő köldökzsinórt is. A mese cselekménye azzal kezdődött,
la,>J!,Y kihúzták a farkas hasából a vadászt. Peti problémája is a meg-
·,.tii lctéssel kezdődött. A mesében érzékletesen és pontosan fogal-
111 :1.r:zameg sorsának csapdáját: azokat az állatokat, akik még nem
tudnak repülni, megkötik, a megkötözöttek viszont nem képesek re-
l'11lni. A mese kifejezi vágyát, törekvését: ezek űzik, hajtják valami
d1'-rhetetlen teljesítmény felé. Szenved, mégis küzdeni akar! Igaz,
h,,gy most irreálisnak tűnik ez a dolog, de újabb és újabb próbálko-
11s után sikerül majd megküzdenie a lehetetlennel, megcsinálja a pá-
1.1llan mutatványt: megkötözötten repül!
44

A T?4KOND REPÜLÉSE
Az erdőben a többiállattaléltek a kis csipaszokis. Ami-
kor nagyobbaklettek, kész!iltek az erdeiiskolába,hogyrepülni
tanu§anak. Jiitt az iskolába a vakond is, ő is szeretett volna
szárf!Yakat,szeretettvolnarepülni,de neki nem sikeriilt.A töb-
bi állat (a kutya, a süni) cs4foltákőt, hogysohasemjog neki si-
keriilni.A vakond haragudottrijuk ezért.Elment egybiilcsöreg-
heti aki azt mondtaneki: te valóbannemfogsz úgy repülni,mint
a madarak, de tudszfa1dettúrni. A vakond nagyonbüszke volt
a tudomáf!Jára,ám a repüléstovábbrais csábította.Gondolt
egyet,és a sqját maga áltat túrtfo1dkupactetljéreállt, és onnan
leugrott,,,repült'~
A történet szerzője Judit, aki első osztályos. Nem akar iskolá-
ba menni. Írás-olvasás problémája van. A többiek csúfolják. Nem
akar olvasni, jelentkezni, szerepelni az órákon. Egyre rosszabb a
kedve, egyre motiválatlanabb az iskolai munkában. Ez a levertség el-
uralkodik rajta (egész napján és minden tevékenységén érezhető).

Mi lehet a mese hátterében?

Judit számára elég érthetetlen, hogy ő miért nem tudja azokat
a dolgokat, amit a többiek könnyedén megcsinálnak. Bántja, hogy
csúfolják. Sajnos, sokszor a tanító néni sem tud mit kezdeni az ilyen
problémával küszködő és egyre motiválatlanabb gyerekkel. Judittal
való közös játékunk sokféle tapasztalatot hozott számára. Például:
mindenki másban ügyes, és vannak dolgok, amelyekben nem annyi-
ra (a vakond túrni tud, a madár repülni, a süni bökni- így kell őket
elfogadni). Rájött, hogy keresni kell a megoldásokat, és nem szabad
tehetetlenül állni a probléma előtt. Ö maga találta ki például játék
közben, hogy papírból szárnyakat készítsen a vakond-figura fejére és
a fenekére, ha repülni akar, illetve hogy ugorjon le a saját túrásáról;
tegye szét a kezét, csapkodjon aktívan a levegőben, és ez olyan,
mintha repülne. Így a vakond is tudott repülni, igaz, csak a saját pici
földkupacáról, de tőle ez is remek teljesítmény (viszont ő profi ku-
pactúró). Nincs lelki konfliktus, ha valaki el tudja fogadni, hogy egy
 45

kriileten ( még) nem úgy teljesít, mint más. Sokszor elég ennek belá-
t;\sa, és máris oldódik a teljesítményszorongás. A játék után az isko-
1;',han Judit maga jelentkezett hangos olvasásra (,,ugrott'' a maga pici
dllmbocskájáról). Ám ez a repülése a madarakéval lett azonos érté-
kí',: ötöst kapott olvasására.
46

A FOLYÓN TÚL
Az egérúgygondoltamagáról,hogyó a legerősebb, legoko-
sabb,mindenbena legjobb.Találkozott a zebrával,aki nagyonel
volt szomorodva.Elvesztette a szüleit, mindenki máifelé ment;
úgy érezte,őt nem keresik, mert nem szeretik. Az egérpártfogá-
sába vettea szomorú,butuskának tűnő zebrát:vezette,irátryítot-
ta. Legalábbisaz egéreZ!hitte. Valijában a zebra nem isfigyelt
a beképzeltegérre,csak ment... Egyfo!Jóhoz értek.Az egérnem
tudott úszni. A zebra viszont igen,és nem nagyonérdekelte,ha
az egéraz innensőparton marad De mégismegszántaés átvitte
a hátán, ám az egérnekmegkellett ígérnie,hogynem hangoZ!at-
ja fo!Jton az okosságát.Amikor átértek a fo!Jó túlsóparijára,
Afrik..ában találták magukat. Most ijedt csak meg igazán az
egér,félt a vadállatoktólA zebra azonban úgy érezte,hogyvégre
hazakerült, biztonságbanvan, ittjól ismermindentés mindenkit.
A második osztályos Norbi találta ki a mesét. Szülei elváltak,
még amikor ő megszületett. Értelmes gyerek, az óvodában sikeres-
nek tartották. Az iskolában „váratlanul" kiderült, hogy írás-olvasás
problémái vannak. Gyógypedagógus segítségével felzárkózott a töb-
biekhez, de az iskolával, tanulással kapcsolatos szorongásai fogva
tartják. Nem tud aludni, gyakran beteg, este keservesen sír, ha eszé-
be jut a másnapi iskola. (Pedig eközben már 4-es, 5-ös tanuló lett!)

Mi lehet a mese hátterében?

Norbi életének két fontos mozzanata, élménye megfogalmazó-
dott a mesében: a válás és az „okos vagyok - buta vagyok" dilem-
mája Ö maga az egér (amikor még óvodás volt), aki okosnak véli
magát. Ö a zebra is, akinek kétségei vannak: kifelé butuskának tűnik,
valójában okos. Kiderül, hogy ő tud úszni (tudja, anút a többiek), át
is ússza a folyót. Zebraként olyan világba kerül, amelyben kiismeri
magát, ahol biztonságban van, ám a benne még ott élő egérke számára
riasztó a világ. Egy dolog az, hogy képességei közben megerősödtek,
hogy fölzárkózott, ezt még érzelmileg is át kell élnie, élményszinten
is el kell hinnie. Meg kell birkóznia az eddigre jócskán összegyűlt
 47

ssz érzésekkel, tapasztalatokkal (buta vagyok, nem érek anynyit,

111
111inta többi, nem értem, nem vagyok rá képes stb.). Le kell győznie
korábbi, erőteljesen megélt csökkentértékűségét. A mesében ezt már
megtette!
48

A W1RÁZSGYÖNGY
Élt három szegényhalász!egétry
a tengerpartján. A két
idősebb gonosz és kapzsi, a legkisebbhalászfiú ellenbenokos és
igaz sz!vű volt. Hallották, hogya vízben van egykagyló, és ab-
ban varázslatosigazgyiingyrrjtőzkiidik. Elhatározták, hogyfel-
hozzák a méfybőL Le is úsztak a tengerfenekére,próbálták szét-
fesz!teni a kagylót, ám az nem adta a kincsét. Ekkor a három
testvérúgy határozott,hogyhálóvalfelhúzzák. Ahogy a kagylót
a napfétryés a levegő megérintette,
magátólszéttryílt.Voltak ben-
nefétryes,ragyogó gyóngyiikés volt benneegyszerétry, fakó, Jétry-
telengyóngyócskeis. A két kapzsi rógtó·nrácsapotta fétryesekre.
Vitték haza, és kérték a gyóngyó"ket, kogy varázso!Janaknekik
rengetegkincset, tengergazdagságot.Am ezek a gyóngyó"kmég
azt is eltüntették,amijük addig volt. A legokosabblegétryigaz
sz!vemegsúgta,hogyaféf!Ytelen,kopottnak tűnőgyóngyaz igaz!.
Ezt választotta.A gyóngygyó"tryó"rűséges lán1!Jáváltozott,ésfe-
leségelett az igaz sz!vű halásznak.A legkisebbhalászfiúmégar-
ra kérte őt, hogytestvéreisz!vétváltoztassajóvá, és az eltűnt hol-
mijukat is varázso!Javissza.
A mese egyik társszerzője a nyolcéves Andi volt. Az iskolá-
ban csendes, sírós, szomorú. Teljesítményével nem elégedett a taní-
tó néni, a nem túl jó jegyek miatt a szülők sem. Gyakran érzi magát
fizikailag rosszul, ilyenkor el kelJ vinni az iskolából. A szülők sze-
rint korábban csupa élet, vidámság volt a kislány, tele ötletekkel.

Mi lehet a mese hátterében?

Andi volt a játékban a mesebeli igazgyöngy. Áll:,ahogy a
fénytelen gyöngyöcske értéke, úgy az övé sem látszik. 0 maga és
akik őt régóta ismerik, tudják, hogy mit ér. Az iskolában mindez nem
látható. Értékei még bezárva lent vannak „a tenger fenekén", még
nem sikerült felmutatnia. Vágya, hogy emeljék ki a mélyből, és bont-
sák ki rejtőzködő képességeit. De ezt csak az az ember tudja megten-
ni, akinek igaz szíve van, aki figyel rá, aki fáradozik mindezért. Aki
 49

1il1ítszentel arra, hogy a védekező kagylóhéjakat - nem erőszakkal

, t:tfeszítve, hanem a szeretet melegével - megnyissa, és aki a most
111~g gátolt, visszafogott teljesítményű gyerekben meglátja, hogy ő
q y értékes lény.
 50

A KISNYÚL MEG A BOSZORKÁNY

Élt egyvidámf!YUsziaz erdovenaz apjávalés más állatok-
kal Szabadon éltek, boldogokvoltak. Lakott ott egygonoszku-
rya-varázslóis, aki mindenáronaz! akarta, hogya f!YUszjtvará-
zso!Ják át kisfiúvá. Meg is bízta a baf!Yátezzel a feladattal
A kis f!Yusziszerint a varázslatután belőle egygyagyás,fogyaté-
kosfiú lenne,éppenezért hallanisem akart az egészről Apja is
melletteállt ebben.Az erdeiállatok a f!Yulakvezéf!Yletével
félholt-
ra verték a rosszatakaró ba1ryátMcgd hirtelenmegscgnálták, a
jcggatóöregasszof!Yt, és az apa a kis 1!JUSzival
ápolnikezdte.Am
amikor meggyógyították,a baf!)latijrapróbálkozott! Kincseket,
szolgákatígérta kisf!Yúlnakés az!, hogyfiúként kirá!Y.filesz be-
lőle. De minden hiába, a baf!Yánaknem sikerült keresztülvinni
a parancsot Ekkor az állatok végső megoldáskéntmegö"ftéka
kurya-varázslót,és kitört a béke, mert meghalta gonosz.
A történet szerzője az elsős Bálint. Gondjai vannak a tanulás-
sal. Ez előre látható volt, a szakemberek kis létszámú osztályt java-
soltak neki, mégis normál osztályba vitték, és Zsolnay-módszerrel
tanították. Sok negatív minősítésben van része az iskolában is, ott-
hon is.

Mi lehet a mese hátterében?

Bálintban akkora a feszültség, a fölgyülemlett agresszió a szá-
mára kezelhetetlennek látszó iskolai helyzet miatt, hogy gonosznak
látja a kutya-varázslót, vagyis azt a személyt, erőt, aki végül is jót
akar: hogy nőjön fel, legyen játékos kis ösztönlény helyett most már
feladatokra érett fiú, legyen az, akinek lennie kell. Bálint nem akar
felnövekvő fiú lenni és vállalni ennek minden következményét (isko-
lába menni, tanulni stb.). Ebben a szerepében őt „gyagyásnak" tart-
ják, önmaga is megéli saját csökkentértékűségét a többiekkel szem-
ben. Szeretné meg nem történtté tenni a dolgot, szeretne visszajutni
az iskola előtti szabad, játékos időszakba. Érdekes a banyával szem-
beni agressziója. majd gyöngéd ápoló magatartása. Mintha a banya
az anyja lenne, aki szeretné a fiát a többiekkel azonos szinten látni,
 51

veszekszik is ezért, erőlteti a tanulást, de Bálint az anyját általában le

lmlja szerelni. Alapvetően nem ő a „gonosz", bár ő van közvetlen
bpcsolatban a kis nyuszival; hanem egy- az anya/banya mögött ál-
lt, - nagyobb hatalmat hibáztat Bálint, aki önmagát a felelőtlen, já-
tí·kos kicsi nyuszival azonosítja. Nem jó a történet vége. Még nincs
, ,1yan pozitív erő Bálintban, ami más megoldást kínálna; még nincs
lwlMása, hogy a tudás neki lenne a legfontosabb, hogy nem gonosz
111., aki azt akarja, hogy ő ösztönlényből ember legyen.
 52

A JOBBIK FŰRÉSZ ÚR
Valamikor, valaholélt Fűrész úr. Nem volt egyjó terem-
tés!Amikor úgy hoZfaa kedve,zsupsZJlevágtaa kó"rülórte lévők
f efét, aZfán a sorsukra hagytaőket, nem kívánt rcgtuk segíten4
mivel nem szeretteőket. Máskor megaz egyesZfendős kicsi róká-
raparancsoltrá, hogymásszona magasfa legtetef ére,s az ott ülő
madarategyemeg,mást úgysemkap enni.A róka hiába reszke-
hogyó nem tudfát másZJ1i,
tett,félt és kóiryó"rgó·tt, Fűrész úr hcgt-
hatatlan volt. Am egy idő után, ráunva a sok nyava!Jgásra,
kész!tett a kis rókának az alsóbbágra is ennivalót.Fűrész úr
odahozottegyótesZfendős levelibékát.Ez o!Janvíganjórt-ment a
map,as fán, hogyórómvolt n{zni. A pici róka mondta:,,Kónnyú
neki, ő idősebb, mint én': Am kiderült, hogya béka is pici, ő is
csupánegyesZfendős, csak rámondták, hogy ó'téves.Ez a gonosz
Fűrész a kicsi állatokat isfűrészelni akarta, de sy,erencsére
arra
jórt egymásik Fűrész úr, aki eZf nem engedte.0 szelíd volt és
kedves,simogatta,megnyugtattaa kicsi állatokat.
A történet szerzője a most négyesztendős Petra, aki óvodás.
Ö az egyetlen gyerek a családban. Amikor beszélget vele az ember,
elfelejti, hogy csöppséggel van dolga. Beszéde választékos, ,,nyom-
dakész". Pontosan tudja, mit lehet, mit illik, mely kifejezések hasz-
nálata kívánatos vagy kerülendő. Olyan, mint egy pici felnőtt. A szü-
lőkkel való viszonya jó, kölcsönös a szeretet. Petra tarkóján a hajas
fejbőrt pikkelysömör borítja. Szakorvoshoz vitték, sokféle vizsgála-
ton esett át, tünetének hátterében lelki okok állnak.

Mi lehet a mese hátterében?

Fűrész úr riasztó figura, könyörtelen és kegyetlen. Ha bírja a
kiszolgáltatott fél (az egyéves kis róka), ha nem, akkor is meg kell
tennie, amit elvár tőle. Olyan ez, mint a piciknek a sok szabály: ha
bírod, ha nem, ezt így kell! Sokszor nagyon nehéz eleget tenni az el-
várásoknak, de a felnőttek is így szokták, és a kicsik is próbálkoznak
ugyanúgy tenni. A kislány szülei soha nem írtak elő irreálisan magas
 53

d várásokat. Ám a kislány, aki imádja a körülötte lévő felnőtteket,

·1cjétmeghaladó mértékben igyekszik a ki nem mondott elvárások-
11.,k eleget tenni. Testi tünete az ebből adódó feszültségről tanúsko-
dilc (Az ötévesnek mondott béka a valóságban csak egyéves, évek-
Ld előzi meg önmaga elvárható szintjét, s lám elégedettek is vele.)
,\ :r.sem véletlen, hogy Fűrész úr miért a fejeket vágja le. Petrának is
•·.rcn a testtájon van hiányossága, és kislány lévén, bizony szeretne
11,lcmegszabadulni. Fűrész úr kettőssége (a kínzó, a védő) mutatja a
k1slányambivalenciáját, amelyet a felnőttekkel való viszonyában át-
' 1. A szigorú helyett egy megértő Fűrész úrra vágyik. Fűrész úrnak
, l'rcncsére van egy kedves, védelmező alteregója, s még a szigorú
l·i',rész úr is tud alacsonyabb, elérhető ágra tenni ennivalót. Így a kis
, ,,kúnak is csak annyit kell teljesítenie, amennyit kora, ügyessége
,.,crint könnyedén, örömmel képes megtenni.
54

A SZERETET
A szeretet megtapasztalása, folyamatos jelenléte alapvető em-
beri igénye, szükséglete kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Ha a gyer-
mek érzi, hogy szeretik, akkor önmagát szerethetőnek, szeretetre
méltónak éli meg. Ez táplálja egészséges önbizalmát, önmagáról ki-
alakítandó pozitív énképét. A szeretet megléte biztosítja azt is, hogy
jól működjön a szülő-gyerek kapcsolat. Ez a kapcsolat fundamentá-
lis, ezen át a gyermek számára fontos feladatok, folyamatok valósulnak
meg: a szocializáció, a személyiségfejlődés stb. A szülőktől kapott
szeretet hatékonyabbá, sikeresebbé teszi a gyermek - e folyamatok
során végbemenő - tanulását (értékek, szabályok, normák átvétele a
szülőtől). Szükséges és természetes, hogy a felnőtt - amikor kell -
korlátoz, szabályoz, tilt, hogy elvárásai vannak a gyermekkel szem-
ben. Ez frusztrálja a gyerekeket, s ettől dühösek, agresszívak vagy
szorongók lehetnek, de a szülői szeretet, illetve a szülők iránt érzett
gyermeki szeretet ezeket a helyzeteket elviselhetővé szelídíti. A sze-
retet nem engedi, hogy emiatt a szülő-gyermek kapcsolat súlyosan
sérüljön. A szeretett személy kedvéért megtanulja a gyermek visel-
kedését szabályozni, indulatait szocializált módon kiélni, levezetni
(ahogy ez el is várható a szociális térben élőktől).
A szeretet valóságos vagy vélt hiánya a gyermekben komoly
gondot, feszültséget okoz, alapvető biwnytalanságot kelt, komoly
gátja a megfelelő - test és lelki - fejlődésének. Van, amikor való-
ban nincs jelen a szeretet, de van, amikor- valami miatt- az a gyer-
mek számára nem érzékelhető, vagy nem elegendő. Nemcsak a sze-
retet hiánya, de annak túláradása is okozhat bajt, ilyen pl. amikor a
szeretet nevében mindent megengednek a gyermeknek, minden hibát
elnéznek, vagy ha kellő időben nem engedik leválni, önállósodni.
 55

A HALOTT NYUSZI
Volt egyszeregy betegf!Yuszi. Gyomorhurugavolt, aztán
'1/( f'. is hüfyült. Fii/ment a világűrbe, m(!jd lejiittismét. Itt lentjól
"".·i:r• erteaz iitffjű sárká1!Jf. Nagyon haragudotterrea sárkáf!Y-
'"· utálta,gyűliilte mind az iitffjét. A megvertsárkáf!Ypedig sír-
11i l-ezdett. Á f!YUSZiezután visszament a világűrbe, és ott meg-
li,Jit. A sárkáf!Yfii/ment utána, hozzá akart menn~ de e!fordult
,, 1 •i1'~f!,Űr kaplfia, és sem ő, sem más nem mehetettbe. Ott maradt
, 1q!Í/ meghalvaa világűrbe zárva.

E szomorú történet szerzője a nyolcéves Krisztián. Kedvetlen,

111· 111találja fel magát, nincsenek barátai, viselkedésével sok gond
v.111 otthon és az iskolában is. Szülei elváltak, őt anyja neveli. Körül-
v,..;,i a tágabb család is, de ott csak felnőttek vannak. Apja nem tart-
1·' vele a kapcsolatot. Krisztiánt a tágabb család tagjai szeretik, de va-
l.1li11gy mindenkinek sok a dolga, és ő magára marad.

Mi lehet a mese hátterében?

A mese cselekménye elég egyszerű, nem tárja fel konkrétan
k I isztián aktuális problémáit. A történet mégis nagyon fontos infor-
rnúciókkal szolgál. A nyúl általában a félénkséget idézi fel bennünk,
111 l:bben a félénk, a sárkányhoz képest kicsi állatban óriási negatív
·1 ű k feszülnek (gyűlölet, utálat, agresszió). Képes is ezeket kiélni a
\ ·rl:kedésben, ez a csöppnyi lény haragjában szembefordul a hatal-
111:issal, a naggyal. A nagy sír, a kicsi győzött. De nincs örömmámor,
·!vonul magányosan a világűrbe és meghal. Ez a dolog végérvényes,
111nla világűr kapuja megfordul, és senki nem mehet be a halott nyu-
:.il1oz.Pedig a nagy (az ötfejű sárkány) most már közeledne a ma-
,-:111yosnyulacskához, de hiába minden. Sokszor nem a mese tartal-
111afontos, hanem annak hangulata, az az életszemlélet, amely meg-
l11galmazódikbenne. A nyuszi kozmikus magánya, a halál mint a
d,,lgok befejezése, a történet lezártsága (ami nem teszi lehetővé,
lu,)!,yegy jobb változat kikerekedhessen) - mindezek jól mutatják
k I isztián hangulatát, életérzését. Az, hogy meg tudta fogalmazni a
li·lkében lévő „nevesincs" érzéseket, feszültségeket, az már a megol-
i.J.ts felé tett első lépés lehet. Reménytelen a történet vége, szegény
56

kisnyúl elpusztul. Ám Krisztián egy különleges képzelőerővel meg-

áldott, lírai és tragikus életérzése ellenére szerencsére változásképes
kisfiú. Rendelkezik egy fontos elhárítási képességgel, a szublimáci-
óval. Játékában különleges egyedi és eredeti képekben dolgozza fel
rossz érzéseit, oly módon könnyebbül, szabadul meg tőlük, hogy lí-
raian szép, művészi értéket teremt. Aki a fájdalmából szépséget ké-
pes alakítani, az „nem elveszett ember", különleges belső erőkkel
bír, amelyek lelkének védelmét is segíthetik.
 57

EGYSZER VOLT EGY KEMENCE

Élt a faluban egypékmester, aki finom kef!)!érrellátta el
i1z.ott élőket. Egyik reggelkoránfii/kelt, hogybefűtsó·n a kemen-
' //Jt és bevessea kef!Jereket.Hát láija ám, hogya kemencénekse
lll r c, se hamva. Hiábajöttek reggela falubeli asszof!Joka friss
J t1!J érért,az bizof!Jnem volt. Hamarosan kiderült, hogya ha-
t11 l111as kemencétegycsöppséglopta el az ij leplealatt. S mivelki-
, ,i vnlt és kurta emlékezet14;stefnose!felejtette,
hogyhováis reftet-
/1•r1 kef!Jérsütő kemencét.Igy azután ott állt a falu népeéhesen,
/itfrvőfalat nélkül

Pisti, egy nagycsoportos óvodás a történet szerzője. Élénk,

11víll gyerek. Otthon ő az egyetlen csemete, körülötte a család. Igye-
1.·:mck mindent megtenni érte, sokszor még erőn felül is. Ha kitalál-
1,1este tízkor, hogy autózni szeretne, az apa, aki érthetően és látható-
111 fáradt, indul vele és autókáznak egyet. Pisti éjszaka fél, gyakran
11.1pközben is erősen kívánja a szülők szoros közelségét.

Mi lehet a mese hátterében?

Az ilyen korú gyerekeknél szorongást okozhat, ha a számára
lq•,l,íbb biztonságot és védelmet jelentő felnőtt fölé kerekedhet aka-
1.11. íval, döntéseivel. Éreznie kell, hogy a felnőtt minden tekintetben
,lt1liitteáll". Ha ő ezt a hierarchiában fölötte álló erőt, biztonságot a
.q;'1t kénye-kedve szerint „rángathatja", már nem is érzi olyan biz-
1t111 ságban magát. Úgy véli, az ,Jó", hogy kedve szerint alakulnak a
,l11lgok,ugyanakkor azt is látja, hogy a szülők esetenként kelletlenül
\'-1~y dühösen teljesítik mértéket vesztett kéréseit. Ilyenkor „nem
11·rctve" érzi magát, ami azokban a helyzetekben, pillanatokban
11·/. is. Ez szorongást, félelmet gerjeszthet benne. Fél attól, hogy el-
' :-1:ítheti a szülők szeretetét, iránta való jóindulatukat, félti jó kap-
·,nlatuk:at (nem véletlen, hogy épp a kemencét lopják el a mesében:
111clegség,szeretet jelképét, ami mellett jó lenni). Mindez bizony-
111 l,111
ságot, zavart okoz benne: most lehet vagy nem lehet ezeket kér-
111 . clvámi?Nemegyértelműaszülőkkommunikációja, üzenete, nem
, 11i pontosan kijelöltnek a határokat, ameddig elmehet, s amit már
111"111 kellene átlépni. Jól mutatja a valóságban is megjelenő abszurdi-
58

tást ( egy óvodás szabja meg a felnőtteknek, hogy mi legyen) az, hogy
a hatalmas, masszívan beépített kemencét épp egy csöppség lopja el.
Kétségbe esik a történet végén, mert nem tudja, hova dugta a kemen-
cét. Elkezdett egy játszmát a szülőkkel, és nem tudja visszaállítani a
kívánt pozíciót. Nem találja a jó véget, a megoldást, és tehetetlenül,
dühösen, elégedetlenül (kenyér nélkül) állnak a helyzet előtt a „falu-
beliek". A szülők is tehetetlenek, gyerekük folyamatos óhajai az ő
pihenőidejüket emészti fel, egy fontos alapvető szükségletük marad
így kielégítetlen, mint ahogy kenyér nélkül, éhesen maradnak a falu-
beliek is. A csöppség azt tehet a faluval, amit akar, és Pisti is a szü-
leivel. A történetben megfogalmazódik a gondolat: rosszat teszek
másokkal, és megjelenik ennek nyomán a riadalom, a félelem is.
Fontos előrelépés, hogy látja a helyzet lényegét, abszurditását, amit
ő kényszerít ki. Az erre való emlékezés és nyilván a megfelelő szü-
lői szabályozás és kommunikáció eredményeként igyekszik elkerül-
ni, hogy ilyen - másokat zavaró, korlátozó - helyzeteket provokál-
Jon.
 59

A BÜDÖS VIRÁGOK
Egy szép tágasrétengyó1!Jórű virágokf!YÍltak.Elől egypa-
1rí1?yivirágkezdi a sort, mind nagyobbés nagyobbvirágokkó"ve-
Jik, a sor végénlévő virágpedigmár az egetéri.A virágokmin-
dmkinek nagyon tetszenek, csak amikor hozz4iuk hrgolnak,
, ✓fkor érzik, hogybizof!Ynem illatoznak, hanem bűzlenek. S en-
J:i nem érti hogymi a gond velük, hisz bőven kapnak napféf!YI,
"Z eső is áztatja őket rendszeresen.Valaki az értetlenkedők kó"-
-;iil megkérdeztetőlük: ,,mitől váltatok büdösvirággá?".Erre a
azt válaszolták:,,így acfjuk vissza, hogyminket is bosz-
/JÍTrÍf:,Ok
iz'.mtanak ".
Erika, a mese szerzője ötéves lesz. Picike, törékeny, ám visel-
knlésével rácáfol erre: harsány, trágár, úgy beszél a felnőttekkel,
111111tha nem is velük egyemangú, hanem jócskán felettük álló volna.
1\ szűkebb és tágabb családban ő az egyetlen kicsi. A felnőttek fel-
11iiuként kezelik, esetenként ugratják, s jókat derülnek a mini felnőtt
11":ikcióin, disszonáns viselkedésén. Ám lassan mindenki fölé nőtt, s
111;'1rnem tudnak bánni vele. Édesanyja nagyon halk, nyugodt és las-
:11. kerül minden súrlódást, éppen ellentéte hangos, élénk, domináns
1.ínyának.

Mi lehet a mese hátterében?

Különös kép a virágok emelkedő sora, és minden virág Erika.
l·.1. az ő dilemmája is: ,,kicsi vagyok-e vagy nagyobb mindenkinél?".
11ycn szereptévesztett a viselkedése is, kora szerint kicsi, de felnőttes
.tilussal, akarattal, dominanciával bír. A virágok megkapnak „min-
Jn 1l'', anyja is gondosan ellátja Erikát. Az anya és kislánya tempera-
J11rntumbélikülönbsége erőteljes. Emiatt a kislány úgy érzi, nem
L:1pja meg anyjától, amire pedig szüksége volna. Anyja csendes visz-
1afogottságát úgy éli meg, mintha nem törődne vele eleget, mintha
, ,1 11cmszeretné. Kevésnek érzi, amit kap (nem elég a csendes eső­
\'ÍI.. a langyos napsütés). A gyermek valóban többször érezheti ma-
1•.,11 „nem szeretve", hisz a nagyon csendes anya az erőteljes kislány
tnlih megnyilvánulását érzi - őt zavaró - rosszaságnak, és erre így
60

is reagál. Erika dühös anyjára a megélt (vélt) szeretethiány, a számá-

ra esetenként nem érthető haragos reakciói miatt, dühös a körülötte
lévő felnőttekre (hisz ez a közeg „felszívta" őt, miközben nem ott a
helye). Feltehetőleg ezek a kicsi-nagy virágok ezért „bűzlenek", ez-
zel bosszulják meg a vélt és valós sérelmeket, és az elvárt illat helyett
bűzzel borz.asztják környezetüket. A virágok bűze jól szinkronizál a
csöppség által használt „csúnya" kifejezésekkel, beszédstílussal.
 61

AMBIVALENCIÁK
Az ember életében, úgy hiszem, gyakran adódnak olyan hely-
J'dck, kapcsolatok, élmények stb. amelyek ambivalens (kettős érté-
kií, ellentmondásos) érzéseket váltanak ki belőle. Az ambivalencia
1cszültséget okozhat, mert egymásnak ellentmondó vagy ellentétes,
, le közel hasonló erősségű erők, energiák állnak szemben egymással
t r'l.clmekben testet öltve. Így nem könnyű eldönteni, hogyan viszo-
11yuljunkaz adott helyzethez, személyhez stb., amely ezt a tétovaságot,
l"t:szítő bizonytalanságot gerjeszti bennünk. Ez a zavar, bizonytalan-
•..íg érzékelhető viselkedésünkben, döntéseinkben, cselekvéseinkben.
( ,ycrekeknél ez talán még gyakrabban okozhat gondot. Helyzetükből
.1dódóan sűrűn élnek meg ambivalenciát, például szeretik őket és ha-
1agszanak rájuk, engednek nekik és korlátozzák őket. Egy kisgyer-
111ek - a felnőtthöz képest - kevésbé tud mit kezdeni az ilyen érzés-
.d: szeretni-gyűlölni, maga mellett tudni valakit, ragaszkodni hozzá,
l"gyúttal pokolba kívánni. S ezt még tetézheti a bűntudat is, ami az
ilyen „gondolatok", vágyak nyomán ébredhet bennük. Ezek a belső
vergődések, feszültségek leginkább a szülőkkel való kapcsolatbanje-
k 11hetnekmeg a gyermeknél. Jónak véli a szülőt, aki szeret, elfogad,
111egenged,örömöt és védelmet nyújt. Rossznak, ha a szülő tilt, kor-
l.'1toz, követel, haragszik, büntet, ha másra figyel és nem őrá stb. Pe-
dig a szülők ilyenek! Ám egy kisgyereknek nehéz ezeket az ellenté-
tl"Sérzelmeket egy kapcsolatban, egy ember vonatkozásában egyűtt
kezelni.
62

KÍGYÓFA
Élt egyszeregykicsi kígyijiú a mam4iával.A fiú lovagol-
ni akart a táltoson.A'!Y)a nem engedte:,,Nem o/yanvagy,mint
más, nincsse kezed, se lábad.Nem tudsz kapaszkodni, leeselés
bcgodlesZ:Nem engedemmeg,hogylovagofj!"A táltosekkor ál-
mot bocsátottaz a1!Jára,amitől az hét évigaludt. Ekó.zben a ki-
gyijiú lovagolt,de óvatosvolt,mert egyzótd leán1!Jal ült a táltos-
ra, aki fogta őt. Amikor az at!Jjafelébredt és ez! megtudta,na-
gyon mérgesvolt. Továbbraisféltette, tiltottafiát a lótól.Ekkor
ismét elaltatták az a1!Jáf,de most már húsz évre.A fiú pedig
e,_zyedülült a lóra, segítségnélkül. IgaZ;hogyelőszó'r leesett,eltó"-
cson!)a.De nem akarta, hogyfelkeltsék az mryját,és ő vi-
rött e,_zy
<zye az orvoshOZJ hanem a zó1dlá1!Jtkérte meg erre.Az orvos
gyorsanmindentlerendezett,nem volt nagya,btg.A kigyijiú erős,
szilqj volt, vidámanficánkolt, lovagolt.Ebredező a1!Jjalátta
mindezt.Sőt azt is, hogyafia házat kezdett el építeni.Ebbe kó'f-
tijznek mcgda fiú, a lá1!Jok(a zó1dlá1!Jés két testvére)megaz
a1!Ja.A fiú ennivalóthozott az a'!Y)ának,ő mondta meg, hogy
mit ehetaz a'!Y)aés hogyan.Aztán hozott egyóriásiszá!fát is, ez
voltaz égigérő kígyója,amirecsak ő tudottfelmászni. Felmenta
felhők~ és onnanlenézyeaz a'!Y)átegészpicineklátta, o!Janki-
csinek,mint ő volt baba korában.
A történek kitalálója, Ági, hatéves lesz. Erős testalkatú, belül-
ről sok fiús vonást mutat, bár viselkedése lányos (bújós, cicás). Be-
teges volt csecsemő korában. Anyja sokszor ráhagy dolgokat, mert
félti, hogy ismét baja lesz. Nem tud dolgozni menni, mert amikor ez
aktuálissá válik, Ági egészségi állapota hirtelen romlik, és az anya
elképzelése a munkába állásról meghiúsul, marad az otthonlét Ági-
val.

Mi lehet a mese hátterében?

Mindenkinek a személyiségében van egy rész ami a másik
nemből való (fiúban lányos, lányban fiús vonások). Ágiban is van-
 63

11ak erőteljes fiús vonások. Nem véletlenül a kígyófiúval azonosítot-

1.1 magát a mese során. Vad, szilaj, lovagolni akar. Lányos részét há-
mm leány jelenítette meg, de csak a zöld lánynak volt igazi szerepe.
/\ gi számára terhes a túlzott anyai féltés (bár ez a sok betegség miatt
nthető az anya részéről). Fiús énje (kígyó, táltos) lázad fel először az
.111ya ellen. Alommal iktatja ki az önállóságát, szabadságát korlátozó
.111yát.Önerejéből akarja tenni a dolgokat, lányos és fiús én-részei
, ,sszefognak ezért, egymást segítik. A hét, majd húsz évre történő al-
1:,t ússal az anyjától való erős függést akarja lazítani (ez az önállóság
q•.l'.nye és az anyával szembeni - a korlátozások miatt ébredő - ag-
1L'ssz ió megjelenése is egyben). Hatalom-jelvényt szimbolizál a kí-
r,yúfa (ahonnan az anya kicsinek látszik) . Erős belső építkezés fi-
1•.ydhető meg a mesében. Önállónak lenni, kockázatot vállalni, ha baj
v: 111,azzal egyedül megküzdeni, élelmet biztosítani, házat építeni ...
S mindezt úgy tenni, hogy lássa, vegye észre az anya: ő már nem
olyan tehetetlen, nem szorul olyan intenzív gyámkodásra, van belső
\·11creje,kéri az önállóság lehetőségét (most még csak a mesében, de
1wmsokára az életben, a valóságban is). De ez nem csak rajta múlik,
111. anyának is képesnek kell válnia az elengedésre.
64

AZ ÖSSZETARTOZÓK
A kiráfyláf!Ykérlelteat!Jját,engednéel őt az erdőbe sétál-
ni. At!Jja ezt megtiltotta,a láf!Yezért elszököttotthonról.A ki-
ráfyftvaltalálkozott volnaaz erdőben, akivel szerették egymást.
Am hefyettea baf!Ya jött! A gonosznő szolgtijánakakarta a ki-
ráfyláf!Jf.Mivel önként nem ment, hát a baf!Yael akarta őt va-
rázsolni.De a varázslatfordítva sült el, és a baf!Yaváltozottbé-
kává. Arra jött egysün, ésjól összebö"kdöste a békát, mtefdszólt
a kígyónak, hogyjijjjön ésfa§a fel. Jött a kígyó, bef!Yelte
a békát,
de öklendezvemint/járt ki is háf!Yta,mert nagyon büdös volt.
"Büdösebbvagy,mint a kapszula!" - mondtakígyó, és otthagy-
ta a ba1!)!abékát.Ekkor jött afarkas és bekapta:"Ettem én már
büdósebbet is" - mondta.Neki nemftijdult mega gyomraa kap-
szftlánál is büdösebbba1!Jabékától,viszont szorulása lett tőle.
Nagy f!YÖ"gések közepettekikakálta. Ott állt afűben a ba1!Jabé-
ka-kapszula kiháf!Yva,kikakálva, és egyarrajáró tehénmég a
f tjéreis lépett.
Zsuzsa, a mese szerzője ötéves. Sok súlyos betegsége volt
már. Aggódó édesanyja minden vizsgálatnál vele volt. A kislánynak
folyamatosan gyógyszert (kapszulát) kell szednie. Az óvodába járás
komoly feszültség számára, igazán csak otthon érzi magát biztonság-
ban (van tapasztalata arról, hogy más helyen sok rossz történhet ve-
le). Ovodába induláskor fáj a gyomra, gyakran megy vécére. A fon-
tos gyógyszert ilyenkor legtöbbször kihányja.

Mi lehet a mese hátterében?

Gazdag a mese háttere, szimbolikája. Ebből egyet szeretnék
kibontani: a kislánynak anyjával való ambivalens viszonyát. Egy
kisgyerek számára érthetetlen, hogy anyja (akivel kölcsönösen és na-
gyon szeretik egymást) miért asszisztál az ő kínzatásához (a fájdal-
mas orvosi beavatkozásokhoz). Anyja iránt érzett harag, gyűlölet,
tehetetlenség, szeretet stb. kavarog lelkében A mese segít szétválasz-
tani az anya személyében tisztán szerethető és gyűlölhető részeket.
 65

Srndni, imádni, gyűlölni, pokolra kívánni egy számunkra fontos

,·111hcrt,akitől érzelmileg és minden szempontból függő helyzetben
v11 1.yunk,
• óriási lelki terhet jelent. A mesében szétválhat az anya sze-
.'·lyc. Van a védő, óvó, megmentő, jóságos királynő-anya, aki min-
1111
dn1 1:avarónegatív mozzanat nélkül szerethető. A banya reprezentál-
1.1;1zl az anyai részt, aki fájdalmakat okoz, aki ijesztő helyekre viszi,
.1k I a kislány számára kellemetlen dolgokat tesz, kér. A banyára, er-
1 e a lisztán gonosz lényre ráönthető minden rossz érzése, dühe, sőt

1.i'-
pzcletben meg is lehet büntetni, amiért ilyen dolgokat okoz. A me-
•,d >cntörténő hasítás Gó és rossz anyára) segít az anya személyével
l..1pcsolatos érzelmi zűrzavar feldolgozásában. A mese címe viszont
,,iisszetartozók" - ezt a hasítást illeszti vissza. Izgalmas teremtmé-
11yc a mesének a banya-béka-kapszula.
66

A PÓLYÁS EGÉR ÉS A DISZKÓ

Egyszer volt,hol nem volt,volt egypicipó!Jásegérés a ma-
m4ia. A mama este cumisüvegből megetettekicsif!Yél,lefektette,
mqjd magais aludni tért. Ezt várta csak a pó!Jásegér!Mikor a
mam4ia elaludt,uzsgyi úgy ahogyvolt - fenekén a pó!Jával-
kiszökött a házbó~ és ment egyenesen a diszkóba. Ott remek ze-
ne szólt, itták ajó fehérbort.A kicsi egértáncolnikez,dett,s kö·z-
ben magárólmegfeledkezyeledobtaa pó!Ját, úgy ropta a táncot.
Látta őt afarkas és arragondolt,jófalat ez az egérke.Fölkérte
táncolni,mqjd elcsalogatta a kö·zelierdőbe, aholfo!falta.A ma-
ma otthonfelébredt,és kerestekicsif!Yél.Kétségbeesvehívta segít-
sél',üla rendőröket. Nyomozó kutyávalmegis találták az erdőben
hangosanhorkolófarkast, akinek a hasábanott mocorgottvala-
mi. Gyorsanfelvágták, és mindenki nagy örömérekiugrott belőle
az egérke.Boldoganmentek haza.
A történet kieszelője Ági, aki még óvodás. Értelmes, jól fej-
lett, szép kislány. Esetenként úgy tűnik, hogy élénk, határozott aka-
rattal rendelkező emberke, máskor viszont nem hajlandó megszólalni,
nem képes elengedni szoros testközelből édesanyját. Ilyenkor mamá-
ját saját meghosszabbított kezeként, akarata végrehajtójaként „alkal-
mazza". Komoly konfliktusok, duzzogás, ellenállás a következmény,
ha ezt az igényét nem elégíti ki az anyukája.

Mi lehet a mese hátterében?

A történet kifejezi Ági ambivalenciáját, leválási dilemmáját,
az őt jellemző különös széttartást, kettősséget. Babának kijáró füg-
gést, kiszolgálást igényel, ugyanakkor szeretne nagy, önálló és füg-
getlenül mozgó lény lenni, és lazán nélkülözni az anyai közelséget,
kontrollt, gondoskodást. Nem véletlen, hogy megismétli a mese jel-
lemző motívumát: az elszakadást, az anyai kötésből való szabadu-
lást, hisz ez most alapvető problémája. Előbb megszökik otthonról,
úgy szabadul, és a farkas hasából való kiemelés is - kicsit drasztiku-
sabban - a szülést, a másik testéből való kiszakadást, kiszabadulást
szimbolizálhatja. Még nem dőlt el, valójában mi a fontosabb és erő-
 67

scbb igénye: élni az adott önállósággal, vagy az anyai biztonsághoz

ragaszkodni. Jó a biztonság, veszélyes a világ, ám amíg anyja mögé
hi1jik, addig sok izgalmas dologból kimarad, amit hasonló korú tár-
sai vidáman megélhetnek.

, ........-
·..,._ f
68

AZ ELVESZETT JÓ TÜKRÖK BIRODALMA

A KedvesLáf!Y és Tündér Af!Yu együtt éltek csendesen.
KedvesLáf!Ygyakran összeesett,aligpihegett,nagyongyengevolt
Ifyenkor Tündér af!)'játólkért segítséget,
a bqj csak az volt, hogy
af!Y)ánakfogytán volt már a varázserefe.Nem volt elégsqját
gonefjuk-bqjuk,rendszeresen jbttek a gonoszok- az ördögés ba-
rátja, a kis kukac-, s ártani akartak nekik. Furcsamódonaz
amúgygyenge,erefüketvesztettKedveséknagy erővel kiverték a
gonoszokat Javasoltáknekik, hogymergenekel a Jó Tükrök bi-
rodalmába,s ha egyjó tükö"rbebelenéznek,mentenmegjavulnak.
A gonoszokhqjlottak a szóra, de vándorútjuksoránmindigcsak
rossz tükrökre leltek, így az átváltozásranem kerülhetettsor.
A jó tükrök birodalmának kitalálója a hatéves, óvodás Ábel.
Szülei korán elváltak, ő kicsiként megélte apja nehezen elviselhető
kemény stílusát. A válás után az apa viselkedése jelentősen megvál-
tozott, látogatja a családot. Az apa-fiú viszony még nem mondható
jónak, Ábel nem felejt könnyen. A még nagycsoportos fiúcska beteg,
emiatt gyakran kerül kórházba, rendszeres orvosi kontroll alatt él.
Nemcsak fizikailag érzi a baját, sajnos a feje fölött z.ajló szakmai
megbeszélésekből „tudja", hogy betegsége bármikor tragikus fordu-
latot vehet. Rosszul alszik, nem marad egyedül, szorong.

Mi lehet a mese hátterében?

Könnyű ráismerni, ki a beteg Kedves Lány. Ábel a mesében
kihelyezi a testében fészkelő bajt a mese potenciális terébe, áthelye-
zi egy más nemű lénybe; így most nem őróla szól a történet, kicsit tá-
volabbra, messzebbre kerül tőle (ez jó így neki). Ábel érzi, és a mesében
meg is jeleníti anyja gyengülő erejét, aki eddig is (nem mindennapi
módon), szinte varázserővel tudta őt segíteni. Különös figurák a ros-
szak, sok rétege van vagy lehet a ,jó tükör" szimbólumnak, és sok
minden rejlik a kedvesek és rosszak viszonyában. Más játékának
kontextusából, utalásokból lehet érezni, hogy az ördög és a kis ku-
kac: apa és fiú. A jó tükör - amit sajnos nem találnak a megváltoz-
ni szándékozó rosszak- kötődik az apa személyéhez (abban az irány-
 69

l,.u, lenne, ahol ő lakik). Az apa - a férfi-modell - nem állt rendel-

J..czésére,amelybe mint jó tükörbe nézve felépíthetné fiúi önmagát
rl 1i'i, aki erős, bátor, küzdőképes stb., s aki így a betegség miatt reá
v.11úmegpróbáltatásokkal szemben kevésbé elesetten állna). Ajáték-
l,.111rendre meghiúsítják Kedvesék, hogy a rosszak megtalálják a jó
111 kröket, amelyekbe tekintve végre megváltozhatnának. Csak a rossz
111krökelérhetőek, az az apai minta, amiben része volt, s amit nem
1ad megbocsátani. Eközben - mint kis kukac - apjához tartozónak
1·, érzi magát. A válás után két véglethez kötődik (a tündérhez és az

111diighöz,a jóhoz és a rosszhoz). A jók és gonoszok között a csata

1,,1yamatos és megújuló, és még nincs megbocsátó elrendezés. A me-
' ·hcn lévő tükör összetett szimbólum. Nemcsak a jó apai tükör hiá-
11 y!iról szól. A vizsgálatokon, kezeléseken Ábel olyan jelzéseket kapott
1111magáról, hogy ő gyenge, beteg, bajban van, sok jóra nem számít-
h:1I.Emiatt is kellene egy jó tükör, amiben önmagát végre jó állapot-
li:111lévőnek láthatná.
Sok együtt átjátszott óra után a beteg kedves lány jobban lett,
H t:nyhült a jó tükrök keserésének kínzó igénye. Emögött több dolog
v:1n. Lassan rendeződik apjával való viszonya (bár továbbra sem fe-
k_1ti a múltat, és a közeledés óvatos). A mi közös játékunk is tükör-
1, t nt működött. Játszás közben megélte saját fizikai erejét, irányító, a
dolgok menetét befolyásolni képes kompetenciáját, önmaga haté-
l,11nyságát.Az ekkor megélt tapasztalatok, érzelmi átélések pozitívan
1, ·lolyásolták tartását. Ábel betegsége továbbra is adott, de a hozzá
l.[1pcsolódó félelmei oldódtak, kiegyensúlyozottabb, nyitottabb, te-
lll"rbíróbblett.
70

A ZÖLD SZÖRNYETEG,
A FÉLTÉKENYSÉG
Ha jól meggondoljuk, a féltékenység is felfogható úgy, mint
ambivalencia. Testvérféltékenység esetén a gyermek a kistestvérét
akár a kukába is kidobná, úgy gyűlöli, de ő az, aki mindenkivel
szemben foggal és körömmel védeni fogja. A bibliai időkből ismert
jelenség ez, Káin és Ábel óta újra és újra átélt érzés. Hol erősebb, hol
enyhébb formában jelenik meg, legtöbbször szocializált módon, bár
néhány szülő beszámol durva agresszióról is erős testvérféltékenység
esetén. Sok kisgyerek - a szülők kimondott vagy kimondatlan elvá-
rásai miatt - ,,eltünteti" a testvérével szemben érzett, ilyen jellegű,
negatív érzéseit, hiszen meg akar felelni a szülők e téren megjelenő
igényeinek. De ez a benyelt, elnyomott, feszítő, nagy erejű érzés „va-
lahol" megjelenik. Megváltozik a gyermek érzelmi állapota, viselke-
dése, agresszívabb lehet, vagy túlzottan ragaszkodó stb. Egy újszülött
ellátása időigényes dolog. Ebből a féltékeny testvér - aki a legtöbb
esetben még maga is kicsi - azt látja, hogy már megint nem vele fog-
lalkoznak, nem ő kap enni, nem őrá mosolyognak. Gyakran (nem tu-
datosan) a nagyobb gyerek a kicsi pozíciójába helyezkedik (ő is cu-
mizni akar, visszaesik a szobatisztaságban, selypít stb., azért, hogy
akkor vele is „annyit" foglalkozzanak. Ehelyett inkább korholásban
van része. Nem ritka eset, hogy a nagyobbnak el kell menni óvodá-
ba, miközben az anyu a kicsivel egész nap otthon van. Úgy érzi,
hogy testvére kivételezett helyzetben van, míg őt az anya ,,eltávolít-
ja" magától.
Tudjuk, hogy természetes módon jön a testvérféltékenység ér-
zése, ezt el kell fogadjuk, és az érzés szocializált formában meg is je-
leníthető, kimondható. Általában a szülők elég jól egyensúlyozva a
gyerekek között elérik, hogy a testvérféltékenység ne öltsön túlzott
méreteket. Ám, ha ez valamiért mégsem sikerül, a játék és a mese
hozzásegítheti a gyermeket ahhoz, hogy kipakolja és kijátssza a be-
nyelt, beszorult rossz érzéseket.
 71

AZÉJJELJŐR
Volt egycsalád:af!)!a,apa és két gyerek.A kicsi kierősza­
kolta, hogy a forró sivatagbame,genek kirándulni. A nagyobb
tz! nem akarta, de hát mit volt tenni.A kicsi f!Jávogottaz úton,
/,r~{{J'nem bír menn~ ezértfelváltva cipelték.Amikor már min-
dmki e!fáradt,a szülők a nagyrabízták, hogy vigyázzona ki-
nire, mrgd elaludtak.Mivel a nagyobbláf!J is vitte a húgát egy
dtlrabon,elgyiitiirtvolt ő is és elaludt.Előbb mégmegígértette hú-
gríval hogybiztosanf!)!Ugton marad.Míg a családaludt, a kicsi
rlloptaaz összesvizüket, és elment,neki a sivatagnak.Találko-
;_ott állatokkal de nemfélt tőlük, sőt bosszantottaőket. J\[yugodt
,·olt, a vzzbőljókat korryolt,mrgdegypálmafa alatt édesdedenel-
.d11dt.Ebredéskor rémülten keresték a szülők az elveszettet.
1 nagyobbláf!Jmintfjártkapott négy-négy pefont és sok szidást,
liÍ / nifogták,hogyő dugtael a testvérétvalahová.,, Csillagom,csil-
lr1~om!" - kiabálták a szülők a kicsinek, és amikor megkerült,
111:~y-négy puszit kapott. Az állatok (akikkel a kicsi gonoszko-
dott) és a mindentlátó madár rávettéka szülőket, hogyijjel les-
r/k ki, mifyendolgokatis követ el a kisebbgyerekük. A szülők
k rheálltak és látták, amint a kicsi elloptaa nagyobbnaka cso-
1-oládiját,és egyvarangyosbékát tett a hefyére.
Rozika 9 éves, éjszaka rendszeresen bepisil, de szervi okot
11L·m találták a panasz hátterében. Nagyon szeretne megszabadulni
<"I1öl a problémájától. Van egy óvodás húga, aki nála törékenyebb, csi-
1111sabb, simulékonyabb, ügyesebben tekeri ujjai köré a szülőket. Ro-
11kúnaknagyon gyakran - és szinte felnőttes felelősséggel- kell el-
1.':lnia testvérét, felügyelni rá.

Mi lehet a mese hátterében?

A cím, aminek látszólag semmi köze a meséhez, beállítja
p1ohlémájának kontextusát (az „éjjel" kritikus időszak, ő és a szülők
1·. ,.iír"-ködnek, hogy az éjszakánként visszatérő bajt elkerüljék). A me-
,1• mondandója sem véletlenül a víz körül forog, neki is a víz, a vize-
72

let okozza a fő gondot. A kicsi akarata szerint kell a sivatagba men-

ni, ahol a víz nagy jelentőséggel bír. A kicsi szemrebbenés nélkül el-
veszi a vizet, és nem érdekli, hogy a testvére alapvető szükségletét,
hogy ihasson, kielégítheti-e. A kicsi folyamatosan piszkálja a nagyot,
elveszi tőle az „édességet" (ami szimbolizálhatja az „édes" anyát,
apát), és békát (egy undorító kétéltű, vízhez kötődő, ,,nyirkos" álla-
tot) tesz oda helyette. Ki miatt vannak az éjszakai problémák? A szá-
mok is megjelenítik Rozika belső ítéletét a szülőkkel való érzelmi vi-
szonyukról. A kicsinek négy -négy puszi és csillagom megszólítás, a
nagynak négy-négy pofon és szidás jár. A szülők a valóságban nem
tesznek ilyen éles különbséget a gyerekek között. De Rozika így éli
meg, és a belső feszültségek létrejöttében, a tünetképzésben és ezek
fenntartásában alapvetően az ő szubjektíven megélt érzései dominál-
nak. Tünete lázadás a rákényszerített „felnőttség" ellen (visszavá-
gyik a babakorba, amikor még nem kellett a kishúgára vigyáznia, és
még ő is a kicsiknek kijáró többlet-törődést kapta). Lázad a szülők­
szerinte - megkülönböztető bánásmódja ellen. Tünete kemény ön-
büntetés is lehet (a testvérével szembeni rossz gondolatai, haragja
miatt). Meséjében elmondja keserű sorsát. A sivatag nemcsak azt a
helyet szimbolizálja, ahol a vízzel gond van, lehet ez „életsivatag",
az élet sivárságának megjelenítője is: hisz gyermeki életvidámság
helyett felnőttes, hétköznapi feladatok terhelik. A mesében kimond-
ja bajának eredetét, s ennek nyomán a valóságban is rendezhetővé
válik az őt is szégyennel eltöltő éjszakai probléma.
 73

A KORONA
Élt egyszeregykiráfyft.Neki is, mint másgyerekeknek,is-
i olrihakellett menni.A piacon át indult el, és útkó"zbenodaad-
/11 11 koron4iátegyláf!Jnak. "Jól van, kiifiam!" - dicsértemeg
rí! Mesaf!Yfa, amikor meghallotta,hogyónként,jó sz!vvelátadta a
oron4iát.,Vett hefyetteneki a mam4ia egy,,szépsapkát. ..
. . .Elt egyhatalmas,erős oroszlán.0 volt az összesállat
l.:iráfya.Elébeperdült egyláf!Jés azt mondta,hogyőpedig az em-
'11-rekuralkodija,és (g;igazdija, parancsolijaaz oroszlánnakis.
I iz! hallva az oroszlánhatalmas;1tordított,de akkorát, hogya
/,íny szinte megdermedttőle. - En vagyokmindenki ura éspa-
1;111csolija - bó'mbólte
-, s ha engemmegláttok,térdefjetekle, legye-
k k. alázatosak!Az oroszlánutasított,parancsokat osztogatott,
t'J. mindenkinek engedelmeskedni kellett, még a kiráfyláf!Jnak
/J. ••
. . .Egyszer beteglett a farkas, bteflett a torkával A pa-
1111.rzra megjelenő doktor belevilágította torkába, és meglepődve
lrílta, hogyafarkas torkán akadt egycukorka.
A hétéves Dávid, aki ezt a mesét játszotta, csendes, visszahú-
:i 1dógyerek. Hangja nagyon rekedt, beszéd közben az erek kidagadnak
:, nyakán. A röntgenfelvétel szerint egy csomó látható a hangszalag-
1;\n. Másfél évvel fiatalabb húga van, akivel nagyon jó a kapcsolata.
,\ kislány a hangadó, Dávid szótlanul teszi, amit a húga mond, szin-
i e boldogan engedelmeskedik neki. Mindenben követi őt, nélküle
múr önállóan alig boldogul.

Mi lehet a mese hátterében?

Túl korán érkezett Dávid kistestvére, akkor, amikor még ő
q~yedül szerette volna birtokolni a szülei szeretetét, idejét, figyelmét.
l lu l a harag, a féltékenység, amit pedig valószínűleg megélt? Dávid
11agyonmeg akar felelni a kimondatlan szülői elvárásnak: ,,szeretni
kell a kisebbet''. Önként átadja neki „koronáját", miközben belül ta-
bn úgy érzi, ez őt illeti meg az idősebb jogán, a fiú jogán. A csalá-
74

dokban többféle hierarchia létezik, ilyen pl. a születés szerinti termé-

szetes rangsor. Dávidék esetében ez megfordult A domináns lány-
testvér olyan tevékenységeket diktált Dávidnak, amely a lányokra és
nem a fiúkra jellemző. Pedig a lányok és a fiúk stílusa különböző.
Az már csak „hab a tortán", hogy a húga mindenben sikeresebb, mint
ő. Ezt igazából nagyon nehéz szótlanul "lenyelnie". A mesék egy-
részt elmondják a problémát: cukorka akadt a farkas torkába (a farkas
Dávid választott identifikációs figurája volt a játékban). A farkasok
általában nem arról híresek, hogy cukrot szopogatnak. Ám, amikor
egy újszülött érkezik a családba, a szűkebb és tágabb rokonság szá-
jából óhatatlanul elhangzik a mondat: ,,milyen cukorfalat, de édes ez
a csöppség!". A mesék másrészt arról tanúskodnak, hogy határozott
és kemény lépéseket tesz Dávid önmaga, fiúi szerepe, stílusa kiala-
kítása érdekében. A mesében helyreállította a hierarchiát, alárende-
lődés helyett erős és domináns lett. Helyére kerültek a dolgok, reha-
bilitálta magát. A mesében megfigyelhető változás a valóságban is
megjelent. Az újabb röntgenvizsgálat azt jelezte, hogy hangszáláról
eltűnt a korábbi csomó.
 75

A MACI ÉS A SZILTdSFA
Élt egyszeregyerős, vad medve.Hatalmasfogai voltak,fé-
lt!metesennézett ki. Egyedül élt a szivárVáf!JOSbarlangban.
1 barlangbefárata előtt állt egynagy szilvqfa, és a medvemin-
tim nap megerettróla egy szem kék szilvát Erről a fáról más
11tmehetett.Igy élt boldogan,egyedülbirtokolvaa szivárváf!YOS
l1t1rlangot
és a szjlváifát.
Történetünk: kitalálója, Zsolti ( akit mamája időnként „Maciká-
11;1k"szólít) ötéves. Van egy közel hároméves fiútestvére. Zsoltit
ovodába viszik, míg a kisebb az anyuval otthon lehet. A testvérek kö-
.r.iiLt - a szülők számára már kezelhetetlennek látszó - feszült vi-
,•w ny, nyílt harc van. Zsolti a testvére megszületése előtt nagyon
.111yás volt. Általában is erős igénye volt az anya közelsége, az általa
11yújtottbiztonság megélése. Nehezen tudta anyját „elengedni" (pl.
hcszokni a bölcsibe, óvodába).

Mi lehet a mese hátterében?

A mese megrajzolja Zsolti vágyát. Egyedül birtokolni a szi-
vi1rványos barlangot, egyedül enni a szilvafa gyümölcsét, nem osz-
lomi mással. Az angolban van egy érdekes szó, a „mátrix". Anyamé-
lwt jelent, öntőformát, üreget, barlangot: amelyben van valami,
11 111clyből kifejlődhet valami. Ez a szivárványos barlang jelképezheti
11 vágyott anyaölet, amelyet egyedül akar „lakni". A szilvafa és táp-
1.íló gyümölcse lehet az anyai gondoskodás-táplálás szimbóluma,
umdyről csak ő vehetne/ehetne és senki más. Zsolti azonban nem
hirtokolhat zavartalanul, osztoznia kell apjával, öccsével. Féltékeny
,liihét szítja, hogy őt óvodába viszik ( eltávolítják otthonról), miköz-
hl·n testvére anyja mellett otthon maradhat.
76

ELLOPTÁK A NAPOT
Együtt élt egy kis csapat:a csiga,a ryúkaf!YÓés a csibe.
Egyszer nagy bqj tbrtént,valaki elloptaa Napot. A csigameg-
tudta, hogyegygonoszembertette.Elhatároz.!a,hogyegysz.,álma-
ga megbirkózik vele, és visszaszerzi tőle a Napot. De bizof!Y
egyedülnem boldogult.Segítségérejött a másik két állat is. Kozbs
erőveljól eldb"ngették,
megverléka gonosz embert,és a Napot is
visszavették.A gonosz el volt keseredve,mert szeretettvolnaő is
sütkérezni. Ekkor megengedtékneki, hogyhozz4Jukmenjen,ve-
lük legyen.Végül mindenkiresütb'tta Nap.
Miklós, a mesélő, középső csoportos óvodás. Magatartásával
gond van, társaival agresszív. 0 az apa második házasságából szüle-
tett, és van egy bátyja apja első házasságából. Az apa mindkét gye-
reket szereti, a nagyobbikat - abban a rövid időben, amikor náluk
van - nagy gyöngédséggel veszi körül. Miklós rajong a nálánál va-
lamivel idősebb testvéréért.

Mi lehet a mese hátterében?

A Napot apa-szimbólumnak is tekinthetjük, akinek birtoklásá-
ért folyik a harc. Miklós nehezen viseli a másik fiú felé megnyilvá-
nuló fokozott apai gyöngédséget (ő úgy látja, bátyját jobban szeretik;
az apja pedig úgy érzi, hogy a látogatáskor sűrítve kell adni a nagy-
nak, amit a kisebb nap mint nap élvezhet). A csapatból egyedül egy
szereplőt izgatott csak a Nap eltűnése, ő nevezi meg a gonoszt, aki
ellopta, és szeretne vele megküzdeni, de még kicsi, és ezért nem si-
kerül. A valóságban Miklósnak óriási igénye van az apai mintára.
Ám fontos minta számára a testvére is, így érthető a mese hirtelen
váltása. Előbb jól elveri azt, aki „elvonja" apja szeretetét, majd pilla-
natok alatt be- és elfogadja, hisz rajong érte. Ugyanakkor a rossz em-
ber szimbolizálhatja az apát is, aki miatt ez a helyzet kialakult, ez az
apa bírálata lehet. A mese vége, hogy mindenkire egyformán süt a
Nap, hála a hős szerepére vállalkozó csigának. Ám a valóságban fél-
tékenységéből fakadóan még sok belső feszültség keletkezik benne,
aminek egészséges elvezetését, feldolgozását meg kell találnia. Töb-
bek között a maga gyártotta mese is jó elaborációs lehetőség ehhez.
 77

EllDPTÁK A HÚST ÉS A TÜZET

Valamikor régenvolt két erdő. Egyikben ajók, a másik-
ht1na vadak éltek.A vadak mindigéhesekvoltak, mert őket nem
,·tettesenki. Bezzlg ajókat mindennelellátták.A vadak ettől va-
J11ltakmeg, és el akarták pusz!ítani ajókat. Egyenként átset-
tmkedtek ajók erdtjébe,de mégmielőtt bármit is tettek volna,a
,1rík agyonvertékőket. Amikor a vad medvement ajó erdo"'be, ott
tiÍtaláltaJól;,között testvérére, a rókára.Nagyon megörültekegy-
másnak. Am amikor a tiibbijó megláttaa vadak közjil való
111edvét, ütni-verni kezdték. A róka minden ertjét összeszedve
111egvédte testvérét.Ez.fordítva is így lett, a medvéneka vadaktól
kellettmegvédenie a rókát. A két testvérárva volt.Szüleiket há-
romfarkas öltemeg.A farkasok az! állították a szülőkrő4 hogy
,.fvették tőlük a húst, ezért büntettékőket i/yenkegyetlenül.Má-
wk is vádoltáka róka és a medveanyjátés apját, hr.gygonoszok
mltak, elvettékaz oroszltíntóla bárányt,a kakastól a búzát, az
,i"rdög,től a tüzet. A gyerekek mégissajnálták a szüleiket,enniva-
lát hoztak az elhunytaknak, amitől azok ,gra életrekeltek. Tő­
liik aztán megtudták,hogymindenellenükfelhozott vád hazug-
s,~g.A két gyerek mégisúgy döntö"-tt, hogykiengesz!elika szüle-
ikrepanaszkodókat. Tüzet raktak az ördög,nek, húst, búzát ad-
'"k az állatoknak.
Marci öt és fél éves, dundi fiú. Született egy kistestvére, aki-
nek maga is nagyon örül. Marcit szülei nagyon szeretik, mégis sokat
változott a fiú viselkedése: feszült, görcsös ( ez beszédében és mások-
kal való magatartásában is megnyilvánul).

Mi lehet a mese hátterében?

A mese központi történése a táplálás, etetés, gondoskodás.
Marci is úgy érzi, hogy e téren háttérbe szorult. Tele van feszültséggel
(a vad erdő lakói is amiatt vadultak meg, mert a másik oldalt minden-
nel ellátták). Haragszik a szülőkre (ez nem tudatos), mert elvonták
Lőle a tüzet (melegség, szeretet) és a tápláló gondoskodást. Eközben
78

a szülők nagyon is sokat foglalkoznak Marcival, de ő ezt nem így éli

meg, a kicsihez viszonyítva kevesebbnek érzi. A vadak (az ő vad dü-
hének megjelenítői) is fenyegetett helyzetben vannak, hisz elpusztítják
őket. Félhet saját rossz érzéseitől, melyek benne testvére és szülei el-
len fellángoltak (hiszen szereti őket), de félhet ezek megtorlásától is
(ha ezek kiderülnének). A szülőkkel szembeni ambivalens (kettős,
ellentmondásos) érzései jól kirajzolódnak: kemény vádak vannak el-
lenük, de még a rossz szülőknek is kijár a megbocsátó szeretet,
miközben lehet tudni, hogy minden vád hamis. A mese története hor-
dozza a testvérhelyzetben átélhető „se veled, se nélküled" érzést.
Meg lehet vadulni a puszta létezésétől, el kellene pusztítani, mert el-
vonja a szülői figyelmet, mégis lehet örülni annak, hogy van, és vé-
deni kell őt mindenkitől (még önmagunk gonosz fimtáziáitól is). A hi-
ány érzése és egy számára fontos vágy, törekvés fogalmazódik meg
a történet végén: mindenki kapja meg azt, amit „elvettek" tőle, ami
jár neki (a tüzet, az élelmet). 0 is vissza akarja kapni mindazt, ami-
nek vélt vagy valós hiányától szenved (melegséget, gondoskodást).
 79

AZ ERDEI VEREKEDÉS
A Süni eKY.szer kihallgatta az erdőben a két gonosZl a
.\'árkáf!Yés az Ordog beszélgetését. ,,Bosszantsuk a jókat!" -
mondták egymásnak.A S árkáf!Ylusta volt és nem mozdult, de
az Ördog ment „bosszantani".Azéri piszkáfja a jókat, meri
nem szereti, utáfja őket. Ezéri veri és bánija, azt akarya, hogy
pusztufjanak a világbólLe is győzi ajókat, sikerülgonoszaka-
rata. Időközben az erdőben felnőtt a kicsi Kígyó,és nagyonerős
lett. Megelégeltea gonoszok hatalmát a jók folö"tt.Harcban le-
J!JŐZfe az ordogo"-t
és az erdőben élő valamenf!Yigonosz!.
A mesélő Andris nagycsoportos óvodás. Apja gyakran van tá-
vol, így a fiú még erőteljesebben kötődik anyjához. Magatartása kis-
testvére születése után megváltozott. Agresszív, érzékeny lett. Gondok
vannak vele az óvodában és otthon is. Amikor lerajzolja a családját,
íijszülött testvére nem kerül a lapra, mint aki nincs.

Mi lehet a mese hátterében?

A ,jók" a kistestvért jelenítik meg a mesében, aki nem csinál
semmi rosszat, mégis nagyon lehet utálni, egyszerűen mert létezik.
/\ puszta jelenléte elvonja, elfordítja tőle az imádott anyát. Osztozni
kell az eddig egyedül birtokolt törődésen, szereteten. Andris lusta
egy kicsit a valóságban is, ezt a részét jeleníti meg a sárkány. Ugyan-
akkor oly nagy benne a harag a megszületett testvér miatt, hogy még-
is mozdulnia kell: a jókat elpusztítani a világból. Ennek a lelkében
leszkelődő, pusztító, gonosz erőnek a megtestesítője az ördög (a go-
nosz archetípusa). Izgalmas dolog, hogy talál rá erre a figurára egy
hatéves, nem vallásos családban élő gyerek. Nemcsak gonosz erők
gerjednek a lelkében, lassan felcseperedik az erőt, igazságot és jósá-
got jelképező Kígyó fiú is. Ez szintén András lelkének egy tartománya,
egy pozitív - a gonosz érzéseinek, törekvéseinek féken tartására lét-
rehozott-, morálisan jó erő. Úgy gondolom, természetes érzések és
helső küzdelmek zajlanak Andris lelkében. Valamennyien átélhették
mindezeket, akiknek testvérük született. Andris kifejezte és megha-
ladta agresszív indulatait, amelyeket egyébként csak indulati síkon
fejezett ki, és talált magában egy fékező erőt, mely képes uralni a lé-
80

lek pusztító, gonosz energiáit. A mese és annak figurái megjelenítik

Andris önmagával vívott, kiutat és jó megoldásokat kereső harcát.
 81

A KICSIK, AKIK TÚLÉLTÉK

S ok-sok állat élt az erdőben. Kö"zfükvolt a mókus, a va-
kond, a sün és a farkas is. Mind ötévesekvoltak. Tanakodtak
,·zek az ötévesek:miért van at; hogycsak a kicsiketpusztítja el
i1 berobogóüstökös? A süni az! mondta, ő tuqfa a válasz!.
,,A zért, mert amikor az üstökös becsap,hideglest; s mi kicsik
r'z! nehezentucfjukelviselni.Nem lesz elégennivalósem, ezértmi
J,icsik elpusztulunk.Ez! csak a nagyok élik túl" Amikor épp
l'rről beszélgettek, nagy robqjjalbevágottaz üstökös. A kicsik
11z sgyi a tó vize alá b,gtak, és ott túlélték a pusztítást. Amikor
kibfgtak, a süni elhatározta,hogymegkellenetanulni megvédeni
ma,gukat.A kö"vetkezp' üstökös támadásánálmagaalá b,Ytatta
" többieket,és tüskéivelelűzte az üstököst.Aztán sorbana tö"b-
hiek is megtanultakvédekezni,ki miveltudott,afarkas pL afar-
kával vertevissza az üstökös támadását.
Tibi nagycsoportos óvodás. Viselkedésével gond van, otthon
~s az óvodában egyaránt: indulatos, durva, agresszív lett. Nemrég
született kistestvére. Az anyának sokfelé kell osztani magát, hisz
négy gyerek van, és az apuka, mivel nem a városban dolgozik, csak
hétvégeken van otthon. Tibor a legidősebb, nyilván el is várják tőle,
hogy most legalább ő ne igényeljen annyi időt, figyelmet, törődést,
mint a kisebbek.

Mi lehet a mese hátterében?

Több olvasata lehet a mesének. Az egyik jelezheti a testvérfél-
t6kenységet. A sok „nagycsoportos" korú figurával mintha önmagát
akarná megsokszorozni, mintegy növelni jelenlétét, súlyát. Egy új
lény (kistestvér) érkezése a családba rendkívüli dolog (akár az üstö-
kös). Változás következik be (a családban és a mesében is): ,,hideg
lesz", ,,nem lesz elegendő táplálék". A hideg megjelenítheti az anya
„elfordulását", a szeretet elvonását (amit Tibi így élhet meg) . Eddig
is kevesebbet kaphatott az anyuból, most ez még tovább apadt, érzel-
111ileg „hidegebb" lett körülötte. A táplálék is lehet anya-szimbólum.
/\ z ilyen drámai változást a kicsik (Tibi is az) nehezen élik túl, ezt
82

csak a nagyobbak képesek átvészelni. Mégis van ügyesség és küzde-

ni akarás ezekben az ötévesekben, megtanulják magukat megvédeni.
Jelezheti a mese Tibi önállósulási igényét, hasonlók között lenni,
akikkel összefogva erős lehet. A mese mindkét olvasata a képzelet
világában történő önerősítésről szól.

--- ---- --- -·

-----~..,.,..,,...,··-·
--
 83

ÁLNOK KÍGYÓK
Élt valamikorréges-régen egykirá!J meg afelesége.Szüle-
/dt egy babtfjuk.A kirá!Jipár egyszercsak otthonhagytaaz lfi-
.rz.iiliittet,elmentvásárolni,és sohatöbbénem is tért haza,.A kis
rsiippséghiába sírt, nemjiitt senki, hogygonc/játvise/je.Bit apa-
lotában egy tündér, aki mindent látott. Nagy haragragerjedta
rossz szülők ellen.Utánuk ment és kígyóváváltoztattaőket. Ez
itlríalatt a vár kiizelébenjárt egyöregparasztember,s meghallot-
/11 a gyermek sírását. Megkereste,megsqjnálta, magához vette,
hrwJJfolneve/je.Etette, itatta, beszélnitanította.Amikor jelcsepe-
rl'(lett a csöppség1 visszamenta palotába 1 és ó lett az országural-

kodija.
Mónika hatéves lesz. Született egy kistestvére. Azóta a szülők
nagyon nehezen boldogulnak Mónikával. Mindig ellenkezik, dacos,
;1próságok miatt is nagy érzelmi kitöréseket produkál. Figyelni kell
rú, mert agresszívan viselkedik a testvérével.

Mi lehet a mese hátterében?

Mónika vágya, fantáziái, bűntudata szövődött a történetbe,
amit ő talált ki. Az. eredeti mesében volt még egy nagyobb gyermek
1s, de a történet eljátszásakor már ez a figura „elkallódott". Mónika
dühös a kis testvérre, szeretné, ha otthagynák, és kikerülne a családi
körből. Ám Mónika egyúttal egy lelkileg egészséges kislány, aki tud-
j a, hogy gonosz és büntetést érdemlő dolog az, ha egy ilyen védtelen
apróságot sorsára hagynak (meséjében megbünteti az elhagyó szülő­
ket, egy jóságos öreget küld a kicsi megmentésére). Ugyanakkor az
a vágyfantáziája is megjelenik, hogy nőjön fel a kicsi, de másnál! A já-
kkban Mónika akarta a sorsára hagyott baba szerepét eljátszani. Ez
hasznos empátiás „gyakorlat" volt számára: megélni azt, amit a má-
siknak kíván féltékeny haragjában. A történetben ugyanakkor kifeje-
l'ődhet Mónika saját szeparációs szorongása is, amit a szülők eltávo-
lodása váltott ki belőle. Izgalmas volt a játék egy másik szereplője,
egy verbálisan nem kommunikáló kisfiú alakítása is. (A valóságban
lÍl még babaként hagyta el az édesanyja testvéreivel együtt.) Eredeti-
84

leg ő játszotta volna a királyt. Be is öltözött, büszkén ült a trónusán

koronával, palásttal. Ám amikor fölfigyelt a büntető tündér szerepé-
re, otthagyott csapot-papot, koronát, trónust, és ő lett az igazságosz-
tó tündér. Szorongató volt az a „néma" játék, ahogy ez a fiúcska
megbünteti (kígyóvá változtatja) a gyermeküket elhagyó szülőket.
 85

NEHÉZ IDŐSZAK
Óvodás korban megfigyelhető egy elég jellegzetes periódus,
amelyet Oidipusz király mitikus története alapján nevezett el Freud
<">dipusz-komplexusnak.
Ezt az időszakot sokféle belső erő tartja intenzív mozgásban,
feszültségekkel, konfliktusokkal lehet terhes. A fejlődő gyermek ke-
resi, építi önmagát. [ntenzíven másolja, utánozza a saját nemének
megfelelő szerepviselkedést, főként szülői mintát követve. A család-
han, a vele azonos nemű szülővel való erős azonosulás során lehet-
nek túlzások. A felnőtt helyére, szintjére, szerepébe gondolja magát,
rivalizál vele. S mivel a férfi és női szerepeknek, a nemi szerepeknek
megfelelő viselkedésnek csak a másikhoz viszonyítva van értelme,
így a rivalizálás célja az ellentétes nemű szülő lehet. Eközben a gyer-
mek azt is érzi, hogy az azonos nemű szülővel - akivel most vetély-
társnak érzi magát - nem kerülhet szembe. Részben azért, mert őt is
szereti és szeretetére, jóindulatára, gondoskodására nagy szüksége
van. Másrészt azért, mert tőle tudja csak „eltanulni" a nemének meg-
felelő stílust, viselkedést, érzelmi reakciókat, mozdulatokat, kommu-
nikációt stb., valamint a másik nemmel való kapcsolattartás rutinja-
it, ügyességeit is.
Érzelmileg nehéz, ellentmondásos helyzet ez, de a gyerekek
últalában átküzdik magukat ezen a nem könnyű fejlődési perióduson.
Előfordul azonban, hogy ezt a kritikus időszakot valami még megter-
heli, megnehezíti: válás, valamelyik szülő érzelmi vagy fizikai hiá-
nya, kapcsolati, elvárási problémák és így tovább.
86

MESÉK A RUDI LÁNYÉRT 134LÓ HARCRÓL

A kerek erdovensok állat élt. Voltak kijzijttük fiúk is.
Ezek ijsszeverekedtekazon, kié legyena Rudi láf!Y.Elvette vol-
na őt a kígyó, de a láf!Ynem akarta. Ekkor jött a kis kukac is
láf!Ykérove,és a Rudi láf!Yhozzáment....
...Sok állat verekedettismét a Rudi láf!Yért.A harc végén
már csak két állat - az ijregjarkasmega cicafiú- küzdöttek
továbba láf!Yérl.Végül afiatal macskafiú szereztemega Rudi
láf!Yt.A cicafiúnak az volt a kérése,hogyaz esketéstvégző ma-
dár békítseki őt az ijregfarkassal Ki is békültek, ám az eske-
téskor az öregfarkasismét verekednikezdett a láf!Yért.Mivel se
harcca4se másként nemjutottak dűlőre, m~gkértéka Rudi láf!Jf,
monefjamegő, hogykihez akar menni.A láf!Ymérgeslett, kia-
bált, hogyő nem tud választani,és ráparancsoltaz egérre,hogy
dijntseel ő. Ekkor az egéraz! kérdeztea Rudi lár!y/ól·,,Háf!Y
évesis vagy te?" Mire a láf!Yfelelt, hogy„103"-, ,,Oreg vagy"-
mondta neki az egér-, ,,az öregebbhez mef!i!" Igy az ijregjar-
kas és a Rudi láf!Yelf!Yertékegymást.A cicafiú azonban nem
tudott belef!Yugodniebbe,osztozni nem akart a R.udiláf!Yon,sőt
most már magának akart mindennőt.
A történet szerzője az 5 éves Bence, aki átmenetileg egyedül
lakott édesanyjával. Szoros volt az együttlétük, mint egy pár minden-
hová együtt jártak. Édesapja egy ideig távol élt tőlük, külföldön dol-
gozott. Mindenki boldog volt, amikor visszajött az apa, és ismét a ré-
gi kerékvágásba került a család élete. Éppen ezért volt furcsa, hogy
Bencénél feszültséget jelző tüneteket tapasztaltak. ,
Mi lehet a mese hátterében?
Bencének nyílván nagyon ideális volt egyedül birtokolni az
anya idejét, figyelmét, és zokon esett neki, amikor az apa, a vetély-
társ megjelent a színen. Legszívesebben „eltüntetné" az apát, mert
megzavarta az addigi idilli helyzetet. Eközben nagyon örül rég látott
apjának, akit imád. Szüksége van rá, hogy a férfias viselkedést elta-
 87

111iljatőle. Ugyanakkor kívánja távollétét, hogy továbbra is birtokol-

h;1ssa anyját. Önmagát túlértékelve a „férfiszerepében" apja helyét
kívánja. Féltékenység, szeretet, imádat, bűntudat, gyűlölet stb. kavarog
henne. Ezt a furcsa érzelmi zűrzavart Freud Ödipusz-komplexusnak
nevezte. Két erő küzd a kisfiúban: az apai szerepet átvenni, fülébe
kerekedni, illetve visszaadni az apa rangját, helyét és megtalálni saját
s;.erepét, pozícióját az eredeti struktúráját újra visszanyerő családban.
88

]ÖTTEKÁK
Élt egyszeregyszép szőke nő és ©' kék fiú, a fia. Este,
amikor elaludtak,megérkezteka „Jöttekák": háromjéifi (a va-
dásZ;a bohócés az ördiig).Ezek el akarták rabolnia nőt. A kék
fiú felébredt,és vernikezdte a Jöttekákat. Aztán gondoltegyet,és
azt mondta,hogyha hoznak sok kincset,nekik acfjaa nőt. Hoz-
ták is érte boldogan,ám a fiú még tiibbetkövetelt.Kiabált a
Jöttekákka4 ádázul csépelteőket, és nem adta a nőt.
Szabolcs találta ki a történetet, aki nagycsoportos óvodás. Vi-
selkedése, egész lénye „férfias" (határozott, erőteljes). Az. óvodában
panasz van a magatartására, otthon nem. Szülei elváltak, ő az anyá-
val él, aki csinos, szőke nő. Az édesapa nem lakik velük, de tovább-
ra is jó a kapcsolatuk. A mamának új partnere van. Úgy tűnt, Sza-
bolcsnak is megfelelt, de ez az ígéretes kapcsolat megszakadt, ám
lett egy másik.

Mi lehet a mese hátterében?

Szabolcs épp az ödipális periódust éli. Ilyenkor a fiúkban ket-
tős törekvés él. Valahogy „félreállítani" az apát (ilyen jellegű vágy-
fantáziájuk miatt szorongást, bűntudatot élhetnek át, hisz eközben
nagyon szeretik is apjukat), másfelől viszont folyton a nyomában
lennének, hogy minden mozdulatát, rezdülését le tudják másolni,
azonosulnak viselkedésével, stílusával, hogy olyanok legyenek, mint
ő. Szabolcs esetében valóságosan „eltűntek" a férfiak (lehet, hogy
hatékonyan működnek a vágyfantáziák?!). Emiatt az átlagosnál erő­
sebb lehet benne a rossz érzés. Az. élet megnehezítette számára az
ödipális periódust. Kellenének a férfiak, akik ,jöttek" az anyához,
kellene a ,,kincsük" (azaz férfias tulajdonságaik), de közben a
,,Jöttekák" el is vennék a most kizárólagosan birtokolt anyut. Osztoz-
nia kellene velük. A kizárólagos anyabirtoklás érzése nagyon erős
Szabolcsban. Ám ő az, aki a Jöttekákat a mesébe hozza. Ez az élet
realitása: az anyjának kell társ és neki apa, ezt már jól érzi. A reali-
tás és saját igénye elvezet oda, hogy majd el tudja fogadni anyja mel-
lett az új társat.

1
 89

PISZKOS KINCSEK
Volt egykisfiú és egykerek Nap. A Nap egyrecsak da-
,w,dt a bennegyarapodókincsek miatt. A fiú szerettevolnameg-
szereZf1iezeket, de sqjnosa kincsek (ara1!J,gyémánt)piszkosak
1 oltak.Arra gondolt,hogymegkellenemosnia kincseket,és ezért
1

1r:leengedtea Napot vízzel A hidegvíz miatt a Napocskafázni

kezdett, egyredermedtebblett.A fiú sok takarót tett rá, hogyfa1-
111elegítse.
Kiizbena belsf!/ében
tisztultak a kincsek, és a piszkos
vízben, ame!J alul kifö!Jt, kígyók, bogarak, skorpiók voltak.
l igyszer csak váratlanula Nap kezdett átalakulni, óriáskígyóvá
változott.Kobrakígyókéntkétágú f!Yelvével vadul támadtaafiút.
Patrik 6 éves óvodás, három testvér közül ő a legidősebb. Ap-
juk gyakran távol van (családon kívüli kapcsolata miatt), a gyerekek
leginkább az édesanyával vannak, akit ez a helyzet nagyon megvisel.
1fa az apa rövid időre otthon tartózkodik is, Patrikkal nagyon feszült,
konfliktusos a kapcsolata. A fiú viselkedése már máshol és másokkal
is problémássá vált.

Mi lehet a mese hátterében?

Patrik abban a korban van, amikor a fiúk erősen azonosítanak
az apával. Ezt az azonosulást, másolást azonban megnehezíti Patrik
számára az, hogy az apai minta fizikailag nem áll rendelkezésére, il-
letve ha néha ott van, akkor szinte fenyegetőnek éli meg (a veszeke-
dések és az apa dühe miatt, amelyet nyilván sokszor a gyerek indít
be). Patrik érzékeli az anya fáradtságát, magára maradottságát is,
ezért haragszik apjára, és emiatt érzett dühe megnehezíti az apai min-
ta beépítését. (Azt a személyt tudjuk leginkább modellálni, akivel jó
a kapcsolatunk.) A mese kifejezi a fiú viszonyát a Nappal (mely
szimbolizálhatja az apát): igényli a kincsét, mert az értékes és fontos,
de ilyen formában (piszkosan) nem kell; takargatja-védi a Napot (hi-
szen szereti), és menekül tőle (mert gyűlöli, mert félelmet kelt).
Közeledni és menekülni tőle, szeretni-gyűlölni. Nagy erejű és ellent-
mondó érzésekkel küzd. Különös kép a Napot megtisztítani a piszok-
tól, és egyben elég reménytelen feladat is. Megfigyelhető egy érzel-
90

mi távolodó mozgás: segít a Napon, mely egyre inkább undorítóvá és

veszedelmessé válik. Reménytelenség és tehetetlenség érzése fejező­
dik ki a történetben, mint ahogy reménytelen feladat a széthulló kap-
csolatokat egy kisgyereknek rendezni.
 91

AZ ÖREG KJR4Ly
Volt ©' öregkirá!Y,mega lánya. Egyszer a palotqjukba
lútogatottegykirá!Jfi,akinek nagyontetszett a lány.Meg is kér-
/(' a kezét, s szerettevolnaőt sqját várábavinni. Az iiregkirá!J
111'makarta engednia lányát;vagyha mégiselmegy,akkor ő is ve-
liik tart (elhagyvavárát, országát).Viták, veszekedésután még-
is elengedteaz apa a lányát, ő magapedig otthonmaradt.A fia-
talok esküvőt tartottak, ahol a pap eltévesztettea sziivegét:a ki -
rá/ylánytúgy mutatta be, mint az iiregkirá/yfeleségét.Gyorsan
kijavítottatévedését,és összeadtaaz i.ffúpárt. Az öregkirá/y iga-
zi feleségemár korábbanel~agyta férjét és várát, elmentotthonról
111ertnem voltjó neki ott.Am távollétealatt rqjiitt,hogymégisott-
hon van a he!yeaz iiregkirá!J mellett.Visszament hozzá, de ott-
hon bqj várta.Az iiregkirá/yt megmartaegykígyó.Az asszony
,i[JJ
Orsanorvosthívott,kórházba vitteaz öregkirá!Jt, aholszeren-
o-éremegtudták gyógyítani.
Marika ötéves múlt Sok változás volt az életében (költözködés,
új város, új óvoda, közben megszületett az öccse is). A szülők nagy
gyöngédséggel igyekeztek átsegíteni őt mindezen. Marika mégis sok-
szor sír, viselkedése gyakran dacos, nehezen kezelhető. Feje, gyomra
laj. Mindkét szülőhöz nagyon erősen ragaszkodik. Mivel rosszul al-
szik, apja magához veszi éjjel (miközben a mama a kicsivel van).

Mi lehet a mese hátterében?

Marika a női szerepviselkedés tanulásakor az anyjával rivali-
zál, tőle akarja az apát elhódítani. Az anya, látjuk, hosszú ideig nem
is szerepel a mesében, el lett „távolítva" az apa közeléből. Az eske-
tő pap elszólása is mutatja, hogy a kislány anyja szerepébe vágyilc
gondolatban. Nehezen válnak el egymástól a mesében a lány és az
apa, mint a valóságban is Marika az apjától. Mégis győz a realitás.
J\ fiatal lány a fiatal királyfi párja lesz, az öreg királynak pedig a hoz-
zá hasonló korú nő a társa. A mesében már megszületett a döntés: el-
hagytam apámat és átengedtem anyámnak. Fokozatosan elrendező­
dik az érzelmi, kapcsolati szövevény, és mindenki a helyére kerül.
92

BELSŐ EGYENSÚLYOK
A gyermekkor jól látható munkája, feladata megteremteni
mindazt, ami a mindennapi életképességhez, beilleszkedéshez kell.
Ezzel egy időben, szinkronban zajlik egy nem látható, de nagyon
fontos belső folyamat is, a pszichés struktúrák kidolgozása, integrá-
lása. A játék, a mese ebben az integráló, harmonizáló, egyensúlyte-
remtő munkában jó szolgálatokat tehet.
A megszülető gyermek elemi szükségletekkel, nagy erejű
késztetésekkel él, melyek nem tudnak késlekedni, azonnali kielégü-
lésre törekszenek. Lassan majd megtanulja, hogy várnia kell, hogy
bizonyos rendszer, bizonyos szabályok szerint történnek a dolgok.
A szülök által megfogalmazott szabályok, normák fokozatosan be-
épülnek a gyermek személyiségébe, s ezek alkotják majd az én-struk-
túrában a felettes-ént. Nem könnyű pl. a nagy energiákkal rendelke-
ző ösztönerőket „megzabolázni", s a szigorú felettes-én kontrolja alá
rendelni. A gyerekek, az emberek többsége elég jól kidolgozza a kí-
vánt én-struktúrákat, amelyek ezután már belülről és jó] vezérlik
döntéseit, magatartását, cselekvéseit. De van, amikor valamiért a
gyermeknek fontos, ,,megéri" az ösztönrész uralmának fenntartása.
A felettes-én (a lépésről lépésre beépülő szülői normák, szabályok,
értékek rendszere) a korábbi gondtalanság, szabadság feladását is je-
lenti. A civilizációnak ára van!
Belső munka az is, amikor egy kisgyermek kidolgozza, fej-
leszti, integrálja, harmonizálja pszichés (értelmi, akarati stb.) képes-
ségeit.
Folyamatos belső munka saját gyermeki, fiú-lány szerepének,
megfelelő viselkedési sémáinak megformálása is. Közben figyeli a
körülötte megjelenő más szerepek viselkedési elemeit, és beépíti, in-
tegrálja már meglévő készletébe. Előfordul - különböző okokból -,
hogy a gyermek számára ez nem megy könnyen (ha pl. az apa fizi-
kailag vagy érzelmileg nincs jelen a családban).
Az életkor, a fejlődés és mindenféle változás újabb és újabb
belső egyensúly megteremtését követeli meg a gyermektől. Ez a
belső áthangolódás ahhoz kell, hogy a gyermek adaptálódni tudjon
a benne és körülötte bekövetkező változásokhoz, igazodjon azok-
hoz, el tudja azt fogadni. Ez sem megy mindig könnyen és zökke-
nők nélkül.
 93

A KÍGYÓ ÉS A KIRÁLYI TRÓN

Élt háromfiú madár, egyikük volt a kiráfy. Ültek a tró-
11on,és arról tanácskoztak, hogyanlehetneelpusztítania gonosz
l :[t?,Y
ót. Ennek a kígyónak afa1d méfyénvolt ajárata, és a luk,
111 a trón előtt tátongott.A madarak ké-
efyenkibtjjt, kiiZfJetlenül
szültek a kígyó elleni harcra:edzettek,erősítették magukat, végül
111{~páncélingetis ö"/tiittek,hogya harc kiizben ne kfe őket bqj.
Jiitt is a kígyó a lukábó4 de a hárommadár visszaverteőt. Több-
rz.ó"rpróbálkozott a kígyó, de hiába.A madárkiráfyazt mond-
!,,, hogycsak akkorjiihet elő, amikor ő megengedi neki. Ez ment
is egydarabig.Egyszer azonban,amikor mindenmadár aludt, a
k(f!J'Ó engedéfynélkül kibtjjt. Amikor ezt a madarak észrevették,
o/yan ágyúvallőtték, amefy tűzzel vette őt körül A kígyó most
már nagyonmegijedt,és ettől kezdve kiivettea trónonülő mada-
n,k parancsait,csak a kiráfy engedéfyéveljiitt elő. Végül a kiráfy
111egkedvelte a megszelídültkígyót. Felhívták őt is a trónra, és
,;f!)'üttéltek továbbbékességben.
Máté három testvér közül a legkisebb, kései gyerek. Már óvo-
dás volt, de még mindig élvezte, ha babázták. Csoportjában sok vad
fiú volt, akiktől nagyon félt. Napközben gyakran előfordult, hogy be-
kakált az óvodában.

Mi lehet a mese hátterében?

Máténál korábban is megfigyelhető „megoldás" volt, hogy bi-
1.onytalan , szorongató helyzetekben a mamába kapaszkodott, és „ba-
haként" viselkedett. A vadnak, veszélyesnek megélt óvodai csoportban
is tudattalanul ehhez a „munkamódhoz" nyúlt. Regresszív (korábbi
életkorra jellemző, abba visszacsúszó) viselk~désével együtt járt a
széklet- és vizeletürítés körüli szabályozatlanság. A madarak - a
mesében - trónon ülnek. Aki vécén ül, arra is azt mondjuk: ,,trónol".
Királyi fölsőbb parancsra szabad csak kibújni a kígyónak a föld alat-
1i lyukából, mint ahogy a székletnek sem szabad csak úgy „magától"
kibújnia. Érdekes hasonlattal, jelképpel dolgozza fel Máté ezzel a
94

mesével saját széklet -kontrollja érdekében vívott küzdelmét. Meg-

személyesíti a székletet, és mint külsővé vált lényt hatalma alá kény-
szeríti. Máté a közös játék során lépésről lépésre küzdött meg a szék-
let szabályozását zavaró dolgokkal.
 95

AZ ÖTÉVES FELNŐTT MÓKUS

ÉS DINÓ URASÁG
Réges-régen élt a Fo"fdiin
a Dinó. Egyszer csak beszáguldott
n:yüstokös.A Dinó előszor mégelzavartaafarkával de amikor
t.'l{Ísodszor
süvítettfelé, már nem tudta elhárítania bqjt.Az üs-
tiikos elpusztítottaa Dinót. Évek múlva kis állatokjártak a
az otévesfelnőtt mókus és két o"féves
l ·ö"fdiin: gyerek-egérke. Ad-
d{~kapirgáltak, amíg csak elő nem ásták a Dinó maradváf!Jait.
I :zután a felnőtt o"féves mókus iráf!Jításávalaz állatok é{elmet
gví!Jtöttektélire,mqjd mikor estelett, lefeküdtek aludni. Ejsza-
ka különos dologto·rtént,a Dinófeléledt,ugyanisnem volthalott,
rsak úgy tett, mintha kimúlt volna.A feltámadt Dinó mego"fte a
hs állatokat, mert ő az uraságiMegbüntettea kicsiket, amiért
"Z ő területéremerészkedtek.
Béla nagycsoportos óvodás. Sok gond van a viselkedésével a
c:;oportban és otthon is. Agresszív, mozgékony, nehezen szabályoz-
ható, gyakran durva (szóban és tettben) társaival és esetenként a fel-
nőttekkel is. Szülei elváltak . Édesapja néha keresi vele a kapcsolatot,
ha együtt vannak, szeretik egymást, majd hosszú ideig eltűnik az apa
lléla életéből. Édesanyjának van egy új partnere. Az új apuval elég
jó a kisfiú kapcsolata, de ez a férfi fáradt, munkájából adódóan gyak-
ran van távol.

Mi lehet a mese hátterében?

Furcsa figura a mesében az ötéves, ámde felnőtt mókus
( ugyanazzal a korral az egerek még gyerekek). Béla ez a „felnőtt" öt-
éves. Az apa nincs jelen (melyik miért?), így az óvodás korú fiú lép
az apai szerepbe (viselkedése kemény, férfias, küzdő). Jól mutatja a
mese, hogy zavaros, lehetetlen helyzet ez a fiú számára (kicsi és fe-
lelősségteljes nagy egyszerre). A hatalmas Dinó elpusztítja az ötéves
„felnőttet", mert az ő felségterületére merészkedett. Ahogy az apa
l1elyére, pozíciójára pályáznak, merészkednek az ilyen korú fiúk, mi-
közben félnek is a hatalmas riválistól. Végül is a Dinó az úr, az erő
és hatalom, aki farkának csapásával képes még az üstököst is elza-
96

varni; meddig tart hát elpusztítani neki egy kis állatkát? A mese Bé-
la lelke mélyén kavargó sok kérdést fogalmazott meg szimbolikus
formában. ,,Ki is vagyok? Kicsi vagy nagy? Gyermeki vagy felnőtti
szerep szerint kell viselkednem? Szerethetem az apát, vagy féljek a
riválistól? Bűnös vagyok, mert távol akarom tudni a felnőtt férfiakat
az anyutól? Viszont ha távol vannak, az nekem is rossz, mert nagyon
hiányzik a felnőtt férfi minta! Szóval ki vagyok én, és mit szeret-
nék?" A gyerekeknek az a jó, ha elég nyugodt és stabil a családi
konstrukció, az, amiben élnek. Bélának kicsit összekuszálódott az
élete (elhagyás, két apa, természetes fejlődési krízis stb.). Sokszor
egymásnak is ellentmondó, sőt egymást szinte kizáró érzések, fe-
szültségek kavarognak benne, amit nem könnyű nap mint nap kordában
tartani. A mesében a becsapódó üstökös lehet a válás is, melynek kö-
vetkeztében az első Dinó elpusztult (az apa elment). A második
Dinót ugyan ők keltették életre, de csalódott benne, mert az kegyet-
len törvényt ült, visszaélt a hatalmával. A mesében a gyermek lázad,
tiltakozik a hatalmat gyakorló ellen.
 97

A GONOSZ ISKOLAMESTER
Volt négyrobot.Nem messzetőlük lakott egygonoszisko-
lamester.Csalogattaiskoltijábaa robotokat,hogymqjd megtanít-
j a őket minden rosszra(köpködésre,csúf!Yabeszédre,verekedésre
fs egyebekre). Az egyik robotel is ment hozzá, és mindenrosszat
megtanulttőle. A tö"bbirobototpiszkálta, idegesítetterosszaságá-
1•al. Az egyikjó robotkitalálta, hogyát kell szertlni rosszá vált
társukat. Ki is szedtek belőle minden rosszat.Am hiába tették
j rívá,az iskolamesterigra csalogatnikezdte őt túrórudival,csoki-
l'a~ és ó menni is akart hozzá. A háromjó robotúiját állta, és
111egakadáfyozta.A jó robotoke!fogtákaz iskolamestert,a bíró-
ságra vitték. Ott életfogytiglani
büntetéstszabtak ki rá, hogyso-
ha mást ne tu4ion rosszá tenni.
A történetet iskolakezdés előtt álló olyan fiúk találták ki, akik-
kel épp „rosszaságuk" miatt van gond (verekedés, csúnya beszéd
stb.).

Mi lehet a mese hátterében?

A történetben a jó robotok mindent elkövettek annak érdeké-
hen, hogy a rosszra csábulást megakadályozzák. Mintha az én-részek
jelennének meg, s küzdenének egymással a történetben. A fejlődő,
erősödő felettes-én (a három jó robot személyében) betartatja asza-
hályokat (nem szabad köpködni, nem való csúnyán beszélni), ha kell,
büntet, bűntudatot kelt. Megjelenik az ösztön-én is (a rossz iskola-
mester), amely a felettes-én kontrollja nélkül elsodorja az ént rossz
irányba. Ebben az életkorban zajlik az én-részek harca, az ösztön-én
megfékezése, a felettes-én kontrolljának növekedése, kiterjesztése.
Az én (a rosszra csábítható robot) még csak most tanul egyensúlyoz-
ni az öröm-elvet követő ösztön-én és a szabályokkal felszerelkező,
az erkölcsi értékeket képviselő felettes-én között. Ez a gyógyító me-
se abból az alap-elvárásból fakad, hogy a gyerekek szeretnének meg-
javulni, és önerőből jókká válni.
98

ELSZAKADÁS
A közös játék során spontán módon megszülető mesék tete-
mes része szól az elszakadásról. Ez nem véletlen, hisz a gyermekkor
egyik legnehezebb és legfájóbb feladata a szülőkről való leválás. Ez
egy hosszú folyamat, melyben a gyermek lépésről lépésre, a neki
megfelelő ritmusban tud csak egészségesen leválni, elszakadni a szá-
mára minden szempontból biztonságot jelentő szülőről. A szülőről
való érzelmi-fizikai leválásnak megvan a jól kidolgozott koreográfi-
ája, menete. Mindez a megszületéssel kezdődik, amikor a gyermek
fizikailag ugyan már külön létező személy, mégis szoros - szinte ál-
landó - szülői (anyai) közelséget igényel, s nem szívesen engedi el
látóteréből gondozóját. Lassanként egyre inkább el tudja viselni, ha
rövid időre magára hagyja őt a szülő. A gyermek képességei, auto-
nómiája, lelki teherbírása érlelődik, a körülötte lévő dolgok, esemé-
nyek érdeklődését, figyelmét egyre jobban lekötik, játékával kitölti
az időt, elfoglalja magát, akkor már kicsit hosszabb időre is elviseli
a védelmet, biztonságot jelentő szülő távollétét. A leválási folyamat-
ban fontos szerepe van a szülő-gyerek kapcsolat érzelmi biztonságá-
nak. A gyermeknek folyamatosan éreznie kell, hogy szeretik, hogy
bízhat a szülőben, aki ha szüksége van rá, rendelkezésére áll. Fontos,
hogy megtapasztalja (sokszor, apró helyzetekben), hogy a szülő, ha
el is kell mennie, visszatér, eltűnése nem végleges.
Egy kisgyermek, aki - ha átmeneti időre is - nélkülözni
kényszerül a szülőt, az alapvető biztonságtól, védettségtől van meg-
fosztva. Azzal egyenrangú érzés ez, mint amikor valóságosan és vég-
legesen elveszítjük azt, akihez nagyon kötődtünk. A halál, a gyász
érintése ez. Nagy tapintatot és odafigyelést igényel a felnőtt részéről
ez a jelenség, hisz ilyen nagyságú fájdalmat generalizál. A korai
években megélt elszakadás „ősmintája" lesz annak, hogy mit tudunk
majd kezdeni későbbi életünk során óhatatlanul bekövetkező veszte-
ségeink.kel, hogy tudjuk majd azokat elviselni, feldolgozni. Az élet
sajnos teremt olyan helyzeteket, hogy a korai időben kénytelen a
gyermek elszenvedni az elszakadást, például ha az édesanyának vissza
kell mennie dolgozni. A bölcsődékben jól kidolgozott módszerrel
próbálják mérsékelni az elválás okozta traumát. Lassan, fokozatosan,
maximálisan a gyermekre figyelve, az ő érzelmi teherbíró képessé-
gének megfelelő ritmusban, a szülővel együttműködve tudják ezt
megvalósítani. Szükséges lenne ez még óvodás korban is. Sajnos
 99

előfordul, hogy a kívánt és a gyermek számára is elviselhető forma

helyett, az elszakadás drasztikus és traumatikus. (Ha nem figyelnek
e folyamatban a gyermek igényeire, érzelmi jelzéseire.) Előfordul,
amikor a szülő nem tudja „elengedni" a gyermeket valamiért. Ez
nem tudatos a szülő részéről, aki erősen köti magához a kicsit. Van,
amikor a szülő szeretné már, hogy váljon le róla a kisgyermek, sür-
geti a folyamatot (,,ke11neki a közösség", ,,én már nem vagyok elég
neki" - mondja), miközben a kicsi még nincs erre felkészülve. Az
det az apróságokat sem kíméli, s bizony van, aki már gyermekként
megtapasztalja a végleges, a valódi veszteséget, ha meghal valaki a
közvetlen környezetében. Traumatikus lehet az elszakadás pl. akkor
is, ha ő vagy a szülő hirtelen kórházba kerül. Váláskor ugyancsak el-
szenvedi a kisgyermek a szülő „elvesztésének" rossz érzését.
A korai vagy túl drasztikus elszakadás fájdalmas. Ilyenkor
egyszerre szakadnak szét azok - a gyermek biztonsága szempontjá-
ból fontos és szükséges - szálak, amelyek ezerféle módon kötik még
a gyermeket a szülőhöz. Ám, ha a folyamat a maga megfelelő tem-
pójában zajlik, ezek a szálak apránként maguktól fellazulnak, s vi-
szonylag nagy feszültségek, fájdalmak nélkül felfeslenek. S azután
gyermekünk: fizikai és érzelmi téren autonóm lénnyé válva, megerő­
södve „saját lábára áll", s nem igényeli már a korai időszakra jellem-
ző mértékű szülői közelséget.
 100

ÍRISZ, AZ ÜVEGTÜNDÉR
A jóságosÍrisz tündéregypalotában élt. Nagyon,óvatosan
kellett neki ott közlekedni, mert mindentö"réke1!J volt.Irisz csen-
desés magá1!JOS volt.A tündéreff.kirá!Jntfieszép ruhákat vett ne-
ki, hogyjobb kedvre derítse.Am ez sem sokat segített,hangu{a-
tán. ,,A szép ruha nem minden''- mondtaszomorúanIrisZ:Bi-
tek még az átlqtszó várban varázslók is, akik fo!Jton csakpa-
rancsolgattakIrisznek. De hát a varázslók már csak i!Jenek,
szeretneka tündérekfaló'tturalkodni.A tündérekebbenaz üveg-
palotában nem kapnak köruryenhatalmat.Erre csak kilencéves
korban kerülhet sor, és addiga kirá!Jnőfelügyeletealatt élnek.
Mqjd mégkerek tíz esztendeigkell ott maradniuk, és csak qzu-
tán foghatnak hozzá, hogyfelépítsék a maguk palot4iát. Irisz
tündéris elhatározta,hogyő is i!Jenüvegpalotátépítmagának,és
azt erős üvegből készíti.
Ildi, a történet szerzője kilencéves, egyedüli gyermek. Jó tanu-
ló, kedves, szép kislány. Otthon csak felnőttek között él (szülők,
nagyszülők). Nagyon erősen kötődik édesanyjához, még most is ne-
hezen tűri a tőle való elszakadást. Egy komoly kimenetelű betegség
gyanúja merült fel nála, ez még fokozta anyjához való kötődését. Be-
széde, stílusa nagyon választékos, de nemcsak beszéde, hanem gon-
dolkodása, viselkedése is felnőttes, felelősségteljes. Nyoma sincs
benne a gyermekes kelekótyaságnak. Ildi problémája, hogy nem fo-
gadják be kortársai.

Mi lehet a mese hátterében?

Többször játszottam Ildikóval, s hallgattam az általa kitalált
történeteket. Minden gyerek játékának, meséjének sajátos, sokszor
visszatérő dallama van. Az ő vissza-visszatérő motívuma a bezártság
volt. Hol üvegpalotába, hol aranykalitkába, hol gyémántbányába volt
bezárva. Tiszta, rendezett az üvegpalota, jól átlátható benne minden.
Van tündérkirálynő, aki gondoskodik róla. Itt minden gyönyörű, ám
ott a fal, ami elválasztja őt egy másik világtól. Lehet, hogy idebent
mégsem olyan jó minden, hisz magányosnak, bezártnak érzi magát.
 lOI

/\z üvegfalon túl, saját valós világában talán jobb lenne. Ám Írisz
tündér, ha felnő, maga is erős üvegpalotát épít (erősen azonosul az őt
körülvevő felnőttekkel, hisz rajong értük, és ez az érzés kölcsönös).
Pillanatnyi önvédelme is kifejeződhet abban, hogy erős üvegpalotát
kíván (betegségtől való félelme, a többiektől való izoláltsága miatt
fokozott igénye lehet a biztonságra).

-
102

A ZÖLD FIÚ ÉS AZ ARANYHAJÚ LÁNY

Élt egyszeregy ara1ryhqjúlál!J. Találk!Jzottaz oroszlán-
nal aki kitépte aral!Jhqját.Mások is bántották őt. Az aral!J-
hqjú hagytamagát, nem sírt. E!feleftettsírni!Amikor már elege
lett mindenből a '!Yuszi mamához ment, aki „belevette"a kis-
lá1!Jta hasába.Ott nem bántottaőt senki, ottjó volt neki....
. . . Valamikor régenélt egyzöldfi4- Rosszalkodott,de csak
azért, hogyjijjjön vissza az a1!Juk4ia.Am amikor visszqjö"tt hoz-
zá, akkor már őt is bántotta. (fj, egyjó a1!Jukátköveteltmagá-
nak. Jö"ttis a régihe!Jettegy 4j mama, de a zö"ldfiú nem örült
neki. Továbbütött-vertmindenkit, és visszakívántaa régial!JU-
ktf,ját,az voltigazánjó neki! Visszqjö"tta r{f!,ial!Juka, de sqjnos
rögtönutána megis halt. A zöldfiú bánatábanaz erdo"be ment,
hogyott égenaz állatokkal.
A történetek szerzője Renáta, aki négyéves, értelmes, viselke-
dése inkább fiús. Szülei elváltak. Apja más városba költözött, és nem
tartotta velük a kapcsolatot. A kislány anyjával és nagymamájával élt
együtt, akik nagyon szerették őt. A nagymama nemsokára beteg lett
és meghalt. Mivel az anya dolgozott, így Renátának óvodába kellett
menni. Az óvodai beilleszkedéssel gondja volt (tiltakozott, sírt, ag-
resszív, olykor szótlan lett és gyakran volt beteg). A óvodában társai
bántották kiszámíthatatlan viselkedése miatt.

Mi lehet a mese hátterében?

Játékában azokat az indulatait fejezte ki, amelyek akkor lán-
golnak fel benne, amikor őt bántják, illetve amikor őt feszíti a harag,
a tehetetlenség (amiért anyja otthagyja az óvodában). A kisgyerekek
gyakran vágynak vissza az anyaméh biztonságába (nyuszi mama ha-
sába), ha számukra ismeretlen, veszélyesnek ítélt helyzetbe kénysze-
rülnek. Az óvodába kerülés nála a szokásosnál is keservesebb volt.
Ilyenkor a gyerekek - ha csak időlegesen is - ,,elveszítik" a mamát.
Reni már átélt ilyen helyzeteket: eltűntek az életéből számára fontos
emberek (apja, nagymamája). Mi a garancia arra, hogy az anya eltű­
nése is nem ilyen végleges lesz? Érti ő a magyarázatot, de az ilyen
 103

kicsi gyerek viselkedését nem a ráció, inkább az érzelmek vezérlik.

Fél, mert túl sok volt már a vesztesége! Ez az újabb elszakadás (biz-
tonságvesztés) belobbantja a korábbi veszteségek sebeit is. Dühös az
anyjára, amiért ezeket az érzéseket okozza neki. Fantáziájában meg-
bünteti az „elhagyó anyát", gondolatban rosszakat kíván neki. Emi-
att bűntudata van, fél (nehogy valóra is váljanak ezek a gondolatok).
Saját belső szorongásai, félelmei, bűntudata, feszültségei, indulatai
lefoglalták energiáit, így sokkal nehezebben tudott az új helyzethez,
az óvodához alkalmazkodni. Regressziós módon védekezik: vissza-
vágyik a nyuszi mama hasába, majd az állatok közé. A mesében elmond-
ja, azért rossz, mert elhagyták, de hiába jön vissza a két anyuka, ő
már csak ellenséges tud lenni. Önvád fogalmazódik benne és az álta-
la kitalált történetben: miért rossz azokkal, akik szeretik őt és segíte-
ni igyekeznek keserves helyzetén.
104

A KÍGYÓ ÉS A KISLÁNY
, Volt egykiráfy, és annak volt egyfeleségemegegykislá1!Ja.
Ejjel, amikor mind méfyenaludtak,jö"ttegyhatalmaskígyó.Na-
gyon megtetszettneki a kislál!J,elloptaőt a szülők mellől, és be
isfalta. Az apa látta a gonoszkígyót másnap,amikor kerestea
lá1!Jáf.Feltűnt neki a kígyó nagyhasa, de nemgondoltarra, hogy
ott keressea gyerekét.Mindenesetre jól összekörö·zte
a gonosz ál-
latot. Az al!Jának rögtöngyanús lett a kígyó megdagadthasa.
Amikor gyantgát elmondtaaz apának, az cselteszeltki. Kígyó-
lán1!Jáálcáztaaz al!Jáf,odavittea kígyóhot;akinek nagyontet-
szett a „kígyólál!J".Am(g gyöiryö"rköaö"tt benne,a kígyólánl!Já
változottal!Jal!JOmkodnikezdte a kígyó hasát, m(gki nem csú-
szott belőle a kislál!J.Az apa, al!Jamega kislál!J hazamentek,
a gonosz kígyópedig ottpusztult.
Kriszti, a történet szerzője hétéves, erősen dadog, gátolt, visz-
szahúzódó. Nem volt még ötéves, amikor ikertestvérei születtek, két
lány. Az anyának hirtelen sok dolga lett. Kriszti egyre több időt töl-
tött a nagyszülőknél, akik imádták őt, berendeztek egy szobát is szá-
mára, gyakran aludt náluk. Kriszti kapcsolata szüleivel továbbra is
nagyon jó volt.

Mi lehet a mese hátterében?

Az új jövevények kiszorították Krisztit korábbi helyéről. Fél-
tékenységét jelzi, hogy híre sincs a mesében egynél több gyereknek.
Az első és legfontosabb kötés a gyermeket szüleihez köti. Ezen a
ponton bizonytalanság, zavar támadt Krisztinában: kihez állok én
legközelebb, melyik családhoz tartozom tulajdonképpen? Örömmel
volt a nagyszülőkkel, de közben ,,kimaradt"saját családjának esemé-
nyeiből, kötéseiből. Különös képben jeleníti meg, hogy az ő problé-
mája, elhatárolódása, ,,eltűnése" családjából valahogy összefügg a
terhességgel, a szüléssel. Alapélményként jelenik meg az állapotos-
ság és a szülés. A kígyó ebben a mesében is a csábítás szimbóluma.
A „befalja" kifejezés az erős, csábító, bekebelező szeretetet jelzi
(mint amilyen erős érzelmekkel fogadja be őt a nagyszülői család).
 105

Krisztina sok mesén át, játszva ,jött rá", hogy neki vissza kell jutnia
legfontosabb érzelmi kötéseibe, a szüleihez, testvéreihez. Nem a „ki-
lökődés" a megoldás. Ugyanakkor a mese végén létrejött ideális há-
romszemélyes család érzelmi kompenzációt jelent számára.
106

AZ ARANYOS KÍGYÓ
Egyszer volt egyrét, ott élt a bohóc,a bociés mégnéhány
állat.Mindenki aludt.A bociés a bohócálmukban találkoztak.
Ebben az álombanaz történt,hogya bocivéletlenülrálépettegy
kígyó hátára, mire az belemarta bociba.A bohóchozis odakú-
szott a kígyó, de nem marta meg,mivela bohócegyfa mögébtijt.
Kó"zbenkiderült, hogya kígyó megszelídült.A bohóceltijságolta
a bocinak,hogytóhbénem marja mega kígyó, bátranjijjjón oda.
A boci,a bohócés a kígyó beszélgettek, jó barátok lettek, akik
ezentúlegyüttéltek.
A mese szerzője Jancsi, aki hat éves, és éjszakánként többször
bepisil. Még nem volt ágytiszta, amikor szülei kapcsolata megrom-
lott, és hosszú viták, feszültségek után el is váltak. Jancsi anyjával él,
apját a válás óta nem látta.

Mi lehet a mese hátterében?

A mese az álomban játszódik, alvás közben. Onánia-fantázia
és az enurézis élménye húzódhat meg a történet hétterében. A kígyó
szexuális szimbólum, a férfiúság jelképe is lehet. Jancsi problémája
összefügg az éjszakával, nemi szervével. Sajnos érzékennyé, sérülé-
kennyé válhat a gyerekeknél a pszichikum egy-egy területe, a szer-
vezet egy-egy funkciója, ha valamilyen válság, trauma akkor éri
őket, amikor az épp kialakulóban, intenzív fejlődésben van. Jancsi-
nál is sérült a kialakulóban lévő ágytisztaság a családi viharok, az
apa „elvesztése" miatt. Egyéb gondok is nehezítették nála, hogy a
fejlődés ezen a ponton időben, stabilan kialakulhasson. A történet
egy fontos üzenete, hogy éjszaka vigyázni kell! Mit jelenthet a kígyó
megszelídülése, hogy nem okoz több gondot? Talán önbátorítás, ta-
lán belső óhaj, hogy az éjszakák baj nélkül múljanak el.
 107

SZOMORÚSÁGBÓL LETT ÖRÖM

Volt egyryúk megannak egykicsi,rye.A ryúka,ryószomo-
rú volt, mert a róka megettemár háromcsibijét.Megmaradtgyer-
meke kérdeztetőle: miért vagybús?Az a,ryaelmesélteneki. ,,Ne
sbj a,ryácskám,mqjd megolcfjukvalahogya dolgot"- vigasztal-
ta a,ryjáta csibe.Ekkor előugrott a róka, és befaltaaz utolsócsi-
bét is. Búsult a ryúk, nem tudott bele,ryugodni a sok veszteségbe.
Kértea kutat, hogysegítsenrqjta.Az segíteninem tudott, de na-
p;yonelszomorodotta tö"rténeten. Jött egylá,ry vizet kérni a kút-
tól, de az a nagy szomorúságmiatt nem tudott adni. A kút el-
mondta ryúka,ryóesetéta lá,rynak, aki szintén bánatos lett.
A lá,ryelmesélteaz a,ryjának,aki maga is nagy szomorúságba
esett, és továbbadtákaz, apjuknak is. Hanem egyszerkö"zösen
kitaláltak egy tervet.Arkot ástak, abba belefeküdtryúka,ryó,
mintha csak aludna.Arra gondoltak,jön mqjd a róka, hogyme-
gegye,,és akkor ryúka,ryóelszáll,a tö"bbiekmegagyonverika ró-
kát. Igy is tettek. Amikor elpusztítottáka rókát, ollóvalfelvág-
ták a hasát, és kijött belőle a kiscsibe.Nagyon megörültekegy-
másnak, a rókátpedig a kútba dobták.
A mese szerzője a hétéves Éva, akinek viselkedésével otthon
gondok vannak. Dacos, duzzogós, mintha folyton próbára akarná
tenni anyja szeretetének, türelmének, elfogadásának teherbíró képes-
ségét. Éva korán elveszítette apját, és rövid élete során sok veszteség
érte; meghatározó élmény, hangulat volt számára a gyász, a szomo-
rúság.

Mi lehet a mese hátterében?

Éva életének részévé vált a bánat. Ez az életérzés telepedett rá
a mese szereplőire is hosszan, ismétlődően, szinte kiúttalanul. A gyász-
ba zuhanó anyát lekötötte férje halála miatt érzett fájdalma, így ér-
zelmi szinten, egy adott időre szinte „elveszítette" kislányát. Idővel
a családban összeadódtak az erők, és megpróbálták átfordítani a
helyzetet, ahogy a mese címe is jelzi: hogy szomorúságból végre
108

öröm legyen. Éva a mese során nagy erővel, fondorlattal dolgozott

azon, hogy visszafordítsa a szinte visszafordíthatatlant: szülessen új-
já anyja számára, szülessen újjá kapcsolatuk, újra találják meg egy-
mást, akiket a gyász eltávolított egymástól. A gyász, a szomorúság
elviselésében jelentős segítséget jelent az együttérzés, a részvét.
(Szomorú volt a kút, a lány, az anyja stb.) A mesében Éva a gyászt
alakítja, a veszteség tárgya ő maga (a kiscsibe lesz). Átveszi az eltűnt
szerepét. Ám ő - mint veszteség - még újra megtalálható a mesé-
ben és a valóságban is. A legfontosabb gyógyító tendenciát, a kislány
leghőbb vágyát a cím hordozza: legyenek túl a nagy szomorúságon,
és tudjanak végre örülni, tudjanak érzelmileg olyan közel kerülni
egymáshoz, mint ahogy azt korábban is igényelte volna.
 109

A SZÖRNY
Élt egyszeregytúz-lövelúfszö·rf!Y,aki csak hangokathal-
latott.Arra ment egykukac, és belenézetta ször1!Jszqjába.Meg-
lepte,amit látott:térkip volt a szqjában és rqjta f!Yelvek,fogak.
A kukac megállapította,hogy a szbr1!Jneknagyonnagy f!Yelve
van, sót öt f!Yelve,amefyekhosszúak, és ö"ffoga van.A szqjape-
digfofytonf!Yitvavolt. Odamenthozzqjuk a kacsa, és összeakar-
ta csukni a szo·r1!J szqját, de az mindigkif!Yílt.Erre a kukac és
a kacsafogtak egymadzagotésjól összekötö"tték,ám még(gyis
kif!Yílt.Látta a tigris,hogyezek ketten nem boldogulnak,ó az-
tánjól elbánt vele:elástaa szórf!Yet jó méfyrea fii/dbe. Egyszer
csak rengenikezdett afald, a szó·r1!Jelób,Yt,nem engedtemagát
legyőzni.

A szörny kitalálója Adrienn, aki hatéves óvodás, vékonyka,

barna szemű és hajú kislány. Nem beszél, anyja unszolására mond
egy-két szót, inkább jelekkel közli, amit akar. Komor és gátlásos.
A szülők szerint „tudja, de nem mondja ki a dolgokat". Nem mer vál-
lalkozni semmire, fél a kudarctól. Két és fél éves volt, amikor Ma-
gyarországra jöttek egy déli országból. Addig csak anyjától hallott
magyar szót. Sok változás érte: új ország, új nyelv, anyja dolgozni
ment, ő óvodába került, testvére is született. A szülők úgy gondolják,
hogy túl szigorúan fogták Adriennt. Beszédnehézséggel küszködik.
Logopédushoz járatják rossz artikulációja miatt, ám ott nehezen ha-
ladnak, mert a kislány nem akar beszélni.

Mi lehet a mese hátterében?

Ez a térképpel bélelt szájú, sok nyelvű, jámbor, mégis ijesztő
(tűz-lövellő) szörny, aki „csak hangot hallat" - mintha a nyelvnek
(amivel a kislány most birkózik), erős közlési vágyának, kifejezési
nehézségeinek és az ezekből fakadó feszültségeknek a megtestesülé-
se volna. Önmagát így torznak, másokhoz képest „szörnynek" érzi.
A „segítő" állatok próbálkoznak, mint ahogy ő is igyekszik a helyze-
tet megoldani, sikertelenül (összekötni a szájat: ,,nem beszélni, mert
nem tudok; inkább hallgatni és mutogatni"). Beszélni szeretne (ki-
110

nyitni a száját), de nehéz. A segítő állatok a mesében nem boldogul-

nak, és ez jó! Nem becsukni, összekötni kell a szájat, nem a föld alá
ásni a beszélhetnék vágyát, a beszélni tudást. Más pozitív megoldás-
ra van szüksége, és jól látja lennek irányát. A későbbi közös játékok
során nyitottabb, vidámabb lett, beszédaktivitása sokat javult. Így
már sikeresebb, hatékonyabb lett a logopédiai foglalkozás is.
 111

ELTŰNTEK

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyasszof!Ymega tízeszten-

dős fia. Amik!Jr a fiú beteglett vagymásgoncfjavolt, a1!Jjanem
foglalk!Jzottvele,magárahagyta,elfordulttőle. Jö"ttegynagy erefű
,,szerszám",és kettévágtamindketttfjüket(afiút és az a1!Jjátis).
Rosszak voltak, veszekedtek,megérdemelték. Hanem kijzben ott
maradta már elkészítettfinom palacsinta,és hogylegyen,aki azt
megegye, afiút és az a1!Jjátis tgrateremtették.S mivelifyenjól be-
lefö"tteka teremtésbe,lett egyötéves
fiú és egyapa is mellijük.A ki-
sebbikfiú mindigútban volt, f!Yávogott, ezértaz apa a nagyobbik
fiúval bezárkózott a műhefybe és szereltek.A kicsit nem enged-
ték be.Közben az a1!Jaelmenta boltba,és az ötévesmagárama-
radt. Az apa a műhefyből meghallottaa kicsi sírását, kiment
hozzá, mqjd hazahívtaa boltbólafeleségét,a gyerekheZ:Otthon
szó szót követett,az apa lelőtte az a1!Jáf,mqjd bementa műhefy­
be a nagyobbikfiúhoz. Az ötéves fiú telefonálta rendőrségre, ami-
korra azok kijö"ttek,az af!Yamárjobban volt, csak megsérült.
A rendőrijk keresték az apát és a nagyobbfiút, de nem találták
őket, mert azok elásták magukat. Még betotifallalis kö"rülvolt
vévea hefy,ahováelbrgtak.A mentők ugyanegykülönlegesmű­
szerrel megtalálták,hogy,hovatűntek, de onnan senki embeifia
nem tucfjaőket kiszedni. lgy aztán a rendőrök, mentősök dolguk
végezetlenülodébbálltak,nincsmit tenni.Az a1!Jaés a kisebbik
fiú magukra maradtak.
Sára, a mese kitalálója ötéves óvodás. Nehezen szokott be az
óvodába, anyjához nagyon erősen kötődik, szinte nem tud tőle elsza-
kadni. Sára négyhónapos volt, amikor édesapja meghalt. Akkor any-
ja mély gyásza miatt nem tudott úgy figyelni a pici érzelmi és egyéb
szükségleteire, mint ahogy egyébként tette volna. Miután a mama
túljutott a krízisen, újra nagy szeretettel és gondoskodással vette kö-
rül kislányát.
112

Mi lehet a mese hátterében?

Sára fiúként jeleníti meg önmagát, ezzel is távolítja a mesebe-
li gyerekkel kapcsolatos eseményeket, így könnyebb elviselni. A lát-
szólag távolságot tartó, ridegnek tűnő anya az anyja, aki - gyásza
miatt - valóban nagy lélektani távolságra lehetett gyermekétőJ.
Mintha az anya viselkedése hívta volna elő az apa haragját, ami mi-
att eldördült a végzetes lövés. Gyakran tapasztalható, hogy a gyere-
kek a „megmaradó" szülőt vagy önmagukat (a síró kisebb gyerek)
okolják a szeretett lény elvesztése miatt. A:z viszont igaz, hogy édes-
anyja az apa halála miatt „sérült". Különös kép az is, amikor egy be-
tonos peremmel ellátott, sír-szerű valamiben eltűnik az apa a na-
gyobbik gyerekkel. Azt lehet tudni, hogy hol vannak „beásva", de
nem lehet őket onnan visszahozni. Érdekes gondolat a mesében,
hogy akik valamikor „rosszban" voltak egymással, valamitől sérül-
tek (a kettévágott anya és gyereke) újra megteremthetők, és az is,
hogy az a nagyobb gyerek, aki átélte az anya távolságtartó hidegsé-
gét, eltűnt, nincs. A történet valójában gyászmunka. Mintha megket-
tőzte volna önmagát, egyik része az apával sírba szállt, a másik
anyjával maradt. A soha meg nem fordítható ténynél, az apa sírba ke-
rülésénél állt le a mese. Ám a visszamaradókra feladat vár: meggyá-
szolni, békében elengedni az eltávozottat, s békességben élni azok-
nak, akik itt maradtak. Ez a játék ebben a gyászmunkában és újra-
kezdésben volt Sára segítségére.
 113

A SZiv::4Rv'ANY-KAPU
Egy tágasbarlangbanélt egyszomorúkis virágés egymed-
vecsalád:a1rya,apa és két kis bocs.A barlangbtjáratátegyszi-
vároál!Jzárta el, senkit és semmitnem engedettse ki, se be.A két
bocsés a kis virágmocorgott,szerettek volnaa barlangelőtti rét-
rejutni. A szivárvál!Jhosszaskérlelésükrekiengedteőket. Kint
sütö"tta nap, mézet 1!Jalogattak,afűben hemperegtek.Találkoz-
tak a 1!JUSzjval, aki mindigis itt élt kint, szabadon. Ugrándoz-
tak, szaladgáltak.. . Elértek a közeli tópartjára, és ott beleug-
rottak a vízbe.A bocsokazonban nem tudtak úszni. A 1!JUszi
ugyantudott, de két bocsnaknem bírt segíteni.A szivárvál!Jlát-
ta, hogymi tö.rténik,és kiengedtea barlangbóla szülőket. Azok
gyorsankikapták a bocsokata vízből, megmentettékőket. A szi-
várvál!Jnakmegesetta sz!ve a bezárt virágonés a bocsokon,hisz
végignézte,mi!Jenélvezettelhancúroztaka réten,mi!Jenjól érez-
ték magukat. Ezért úgy dóntó"tt,hogykiengediőket a szabadba,
amikor csak szeretnék.
Tamás találta ki a történetet, aki nagycsoportos óvodás. Nem-
régen halt meg a nagypapája, aki velük lakott, és akit nagyon szere-
tett. Eddig is nagyon erősen kötődött édesanyjához, a nagyapa elvesz-
tése óta ez még fokozódott. Nem mer kortársai közé menni játszani,
nem szól hozzájuk. Állandóan anyja közelében szeretne lenni.

Mi lehet a mese hátterében?

Tamás eleve nehezebben válik le a szülőkről, mint más gyere-
kek. A nagyapa elvesztése, hirtelen halála kegyetlen tapasztalatot ho-
zott számára: egyik napról a másikra eltűnt az életéből a szeretett
lény. Ijedten és görcsösen kapaszkodik abba, aki még megvan, és
akinek a lehetséges elvesztésétől fél. Közben csábító a külvilág, a ha-
sonló korúakkal (a nyuszival) való hancúrozás. Menne is, fél is. Aszi-
várvány, ez a testetlen, megfoghatatlan valami, elzárja az útját. Ilyen
testetlen és megfoghatatlan a veszteség, a halál is, ami láthatatlan zá-
rat képez a hasonló korúak világa, a játékos gondtalan szabadság fe-
114

lé, és benn tartja őt szoros „barlangi" térben a szülőkkel. Ha kimegy

a barlangból, baj érheti (vízbe fullad). De a bezártság is tarthatatlan!
Ám a szivárvány enged szigorából, s ahogy csitul a veszteség miatti
bánat, az újabb veszteségtől való félelem, a kicsi bocsok egyre több
időt tölthetnek majd a napsütötte réten a nyuszival játszva. Önbáto-
rítás ez a mese, hogy merjen kilépni a gyász teremtette elzártságból,
és tudjon újra örülni az életnek.
 115

A T?4.RÁZSPOROS REPÜLŐ ÁGY

Egy kisfiúnak volt ®' külónlegeságya. Nemcsak aludni
lehetettbenne,hanem repülni is. Volt ebbenaz ágybanmég va-
rázsporis, amijól jóvet bqj esetén.Ez a kisfiú úgygondolta,hogy
a1?Jjával és apjával ®'Ütt elrepüla varázságyonmessze világot
látni. Elrepültek a titokzatos Egyiptomba,útkózbenfiilvettek
egyfekete nindzsát. Ez a nindzsafelkeltetteévezredesálmábóla
fáraó múmi4iát,aki éktelenharagragerjedt.S ok varázsportkel-
lett rászórni,hogylecsitufjonaz ifrifkálmábanmegzavartmúmia,
és békévelelengecfjea varázságyutasait.
Áron, a történet kigondolója második osztályos. Egy ideje fe-
je erősen fáj, éjszaka gyakran vérzik az orra. Tünete hátterében szer-
vi ok nincs (az orvosi vizsgálatok ezt kizárták). Problémájának meg-
jelenését megelőzően külön költözött nővérétől, saját szobája lett.

Mi lehet a mese hátterében?

Az ágy főszerepet kapott a mesében (a külön alvás hatására).
A mesében a biztonság, az arra való törekvés sok mozzanatban elő­
kerül. Maga az ágy is védelmet jelent. Történetében anyját-apját is
viszi az útra (nem egyedül kalandozik, mindkét emberre szüksége
van, biztonsága így duplán garantált), varázsporral rakja meg az
ágyat, ha bármi baj éri, még ez is segíteni tudjon, szülei mellett. Sok-
szoros a biztosítás! Ez a megsokszorozott védelem félelméről árul-
kodik. Ugyanő maga már „nagy" fiú, aki külön szobába költözött,
kikerült nővére védőszárnyai alól. Ez büszkeség, de egyben félelem
és szorongás is. Az elvesz-tett biztonság keresése érezhető a mesé-
ben. A félelem nemcsak a korábbi gyermeki biztonság „elvesztésé-
re" adott reakció, egy része talán az ébredező ösztönerők számlájára
is írható, hisz küszöbön a serdülés. Határlét ez: a kisgyermekkor biz-
tonságába kapaszkodik (szülők, takaró, mesék varázslata), és a köze-
ledő kamaszkor új izgalmai, kalandjai, éjszakai titkai csábítják. Lap-
pangó szorongásai a filmek titokzatos alakjaiban öltenek testet.
116

A KIRÁLYFI VISSZATÉRA KIRÁLYNŐVEL

Volt egykiráfy és annak egyfelesége.Vendégségbe jött hoz-

ztfjuk a kiráfy.ft.Egyszerpanaszra érkezetthoZK,tfjuka kígyó,aki
elmondtaa kiráfynak, hogy becsaptaőt a varázflókakas. AZ!
ígérteugyanisa kakas a kiráfynak, hogymeggyógyít;a afeleségét,
aki meg volt őrülve. ~ kígyó eZJltánelment,és az mryakésselel-
pusz!ítottaa kakast. Elt ott egyoroszlánis, aki az egészvilágura
a,kartlenni.A kígyó őt is elpusZfította
a sztfjábanlévő af!)'akéssel
Igy tett a kígyó a háromfefű sárkámryalis. Előtte azonbana sár-
káf!J kioktatta az asszof!J'I,
aZf mondtaneki, hogyne beszéffen.
A mese szerzője Attila, aki óvodás. Szülei elváltak. Ö édes-
anyjával él, akit imád, de kedveli apját is. Az anyát a volt férj anya-
gilag nagyon rossz helyzetbe hozta, aki többek között emiatt is indu-
latosan beszél róla. Attila nagyon visszahúzódó, nem vesz részt az
óvodai foglalkozásokon, komor és szomorú.

Mi lehet a mese hátterében?

Különös a mese címe. A férj, a király eszerint „eltűnt", a fia-
tal királyfi és a királynő alkotnak párost (mint a valóságban anya és
fia). A mesében a házaspárhoz királyfi érkezik. Erről a rádió soroza-
tának címe jut eszembe: ,,Vendég a háznál": a vendég a családba ér-
kező, oda születő gyermek. A mesében meg kell gyógyítani az as-
szonyt, mert megőrült. (Elég ijesztő lehet egy kisgyermeknek az in-
dulatkitöréseket hallani, főleg ha azok egy általa szeretett személy,
az apa ellen irányulnak.) A sárkány végül is tudta a megoldást a nő
bajára: ,,ne beszéljen az asszony". Attila is ezt szeretné (ne bántsa
szavaival az apát, akit ő még szeret). Az anyakéssel vagdalkozó kí-
gyó megjelenítheti Attila tehetetlen, elfojtott dühét, de az anya (a
maga részéről végül is érthető) indulatát is. Nagyon nehéz, ugyanak-
kor nagyon fontos lenne, hogy a felnőttek ne tetheljék meg a gyere-
kek válás utáni, amúgy is nehéz helyzetét még saját, egymás ellen
irányuló indulataikkal is. A meséből érezni, hogy Attila elfogadta a
válás tényét, megfelel számára, hogy anyjával van, de apja bántását
rosszul tűri. A mesében az asszonyt kell gyógyítani!
 117

ÉLETÉRZÉSEK,ÉLETHELYZETEK,
TITKOK
A gyermekkor sem mentes a különböző életnehé:zségektől.
Családi, anyagi, egészségi problémák, konfliktusokkal teli viszo-
nyok, hétköznapi feszültségek stb. Ezeket a gyermek közvetlenül és
a körülötte lévő felnőtteken át közvetve is érzékeli. Szinte minden
kis történet megjeleníti azt az életérzést, ami adott helyzet nyomán a
gyermekben kialakul. Játék, mese közben a térben, cselekvések által,
képekben, vizuálisan pontosan „megfogalmazzák" helyzetüket, az
őket körül vevő légkört. Az így megjelenített mondanivalójuk: pon-
tos, árnyalt, gazdag tartalommal bír. Teljesebb, mint a puszta szavak-
kal történő visszaadása mindezeknek. Sőt sok esetben csak így lehet
őket megjeleníteni. Más formában talán nem is tudnák megfogal-
mazni: mert túl bonyolult lenne számukra, vagy mert a zavaró élmé-
nyek a szavak előtti időszakból valók. Lehetséges, hogy ezeket nem
képes kimondani, vagy úgy gondolja, nem szabad kimondani, mé-
lyen hallgatni kell róluk, direkt megfogalmazásuk:, nyílt vállalásuk
nehéz. De egy báb kimondhatja helyette mindezeket. Az, hogy a
gyermeket feszítő, zavaró bonyolult élmények, életérzések felszínre
kerülnek, valahogy kimondódnak, már megkönnyebbülést jelent.
Sok titok-elemet hordoznak az idézett mesék, játékok. A titok
különleges jelenség, elválaszt, összeköt, lehet édes, de lehet kínzóan
feszítő is. A gyerekek történetei hordozzák saját titkaikat: mindenki
elől elzárt, eltitkolt gondolatokat, vágyfantáziákat. Megjelennek a
mesékben olyan titkok is, amelyeket a felnőttek hordoznak, és ame-
lyekről azt hiszik, a gyerekeknek sejtésük sincs róla. A felnőttek sok-
szor nem számolnak azzal, hogy az általuk hordozott, ki nem mondott
titkok jól érzékelhetőek. A gyerekek nagyon jól értik a nem szóbeli
kommunikációs csatornák üzenetét (az arckifejezésben a fájdalmat,
az érintésben a feszültséget, a hang dühös felcsattanását, a mozdula-
tok hevességét stb.). Értik a családban zajló, nem szóbeli kommuni-
kációt, a tudattalan üzeneteket. Egy hároméves kislány azt kérte ap-
jától, hogy költözzön el otthonról. A szülők kapcsolata már korábban
megromlott, de a kislány kedvéért úgy tettek, mintha semmi nem
változott volna Ez a csöppség pontosan érezte a helyzetet, amit még
néhány évig akartak tartani a kedvéért. Nincs értelme titkolni a gyer-
mek előtt azt, aminek úgyis tanúja, amit ő úgyis megél, megtapasz-
118

tal. Nincs értelme úgy tenni, mintha nem halt volna meg a nagypapa,
hiszen rájön a gyermek. Mint ahogy azt sem jó elhallgatni, ha a kicsi
nem vér szerinti gyermeke szüleinek.
Sokszor a szülők bizonytalanok abban a tekintetben, hogy mit
osszanak meg a gyermekkel, vagy hogy egy titkot mikor lehet el-
mondani neki. Van, amikor olyasmivel terhelik, ami meghaladja dön-
tési körét, teherbíró képességét, s van, amikor nem osztják meg vele
azt, amit pedig együtt kellene megélniük, kibírniuk. Sajnos sok ne-
gatív, fájó érzés juthat egy kisgyereknek is. Esetenként nehéz, riasz-
tó élmények, tapasztalatok, félelmek köthetik gúzsba őket. Vannak
ilyen nehéz helyzetek, de meg kel1 tanulnia a gyermeknek ezeket va-
lamilyen módon kezelni. Meg kell tanulnia ezeket belsőleg feldol-
gozni, az ezekhez való érzelmi viszonyulását áthangolni. Ehhez a
munkához kiváló eszköz lehet a mese, a játék.
 l 19

KÖRKÖRÖS JÁRAT
Egyszer volt,hol nem volt,volt egyki.ifiú. Katonaruhátvett
fa~és beült egyvonatba.Nem volt rq/ta kívül a vonatonsenki.
A vonatJo!Jtonkö"rbe-körbe járt ... A vagonbanvolt egyká!Jha
is. Nem volt rossz ez a ká!Jha, mégsemtudott befűteni senki ben-
ne.A fiú már nem is turf/aigazp.n,hogyjó-e neki aZ; ha egyszer
valaki mégisbefűtene és melegetcsinálnaa vagonban.Volt ott még
tévé,rádióstb. Betettek ebbea vagonbamindent, de semmit nem
használtak.A fiú csa~ ült a vagonbanegyedü~nézett magaelé,
és ment velea vonat...0 már ki sem nézettaz ablakon,hisz úgy-
sem látni kint sem semmi érdekeset.
Csaba 9 éves. A szülei elváltak. Apja nem sokat törődik vele,
amióta elköltözött tőlük. Anyja sokat dolgozik (kell a pénz, és a
munkába temetkezve, elfelejtkezik csalódásáról). Gyakran bízza az
anya a fiát szomszédokra, rokonokra, amíg ő dolgozik. Csaba visel-
kedése egyre elviselhetetlenebbé vált (izgága, agresszív, mindenna-
posak lettek a viták). Az anya dühös, csalódott, úgy érzi, erőn felül
megad a fiának mindent, és mégis romlik a kapcsolatuk.

Mi lehet a mese hátterében?

Csaba két szülőt veszített el egyszerre. Fizikailag talán rendel-
kezésére állnak, érzelmileg azonban nem. Igaz, ebben a korban már
nem olyan hőfokú a szülő-gyerek kapcsolat, mint kisgyermekkorban,
ám még mindig elég erős az igény a pozitív érzelmekkel átitatott, in-
tenzív kapcsolatra. A mese jól mutatja az érzelmi űrt, ami a fiúban
kialakult. Az az "érzelmi vákuum", amely a szülők részéről őt körül-
veszi, erősen frusztrálja őt ( és ez a frusztráció feszültséget, agreszszi-
ót gerjeszt benne). Izgága viselkedésével provokálja környezetét, ne-
gatív érzelmeket hív elő a másikból, de ezek legalább valóságos és
hiteles érzelmek. Ha torz módon is, de „pótolják" érzelmi hiányait,
,,foglalkozzatok velem" igényét. A meséből árad a magány, a célta-
lanság, a sóvárgás az érzelmek, a melegség, szeretet, az igazi embe-
ri kapcsolatok után, a közömbösség a világ sok csodája iránt. A me-
se inkább egy sokat csalódott, mindenből és mindenkiből kiábrándult
120

ember életstílusát jeleníti meg, és nem egy 9 éves gyerekét. Ebben a

korban a gyerekek még tele vannak életörömmel, aktivitással, pozi-
tív, szeretettel átitatott ragaszkodással szüleik iránt. Ráérne még ki-
ábrándulni. Története a hiányról szól, arról, ami nincs (de ami na-
gyon kellene): intimitás, személyesség, igazi érzelmi kapcsolat. Min-
dene megvan, csak a legfontosabb hiányzik.

• .
"•t:,}
.

.
,\'\
~
 121

A BÁTOR SÜNI
Egyszer voltegykert, abbanélt tgy cicaés egykutya. A va-
kond vendégségbe ment hoZ:<,4iuk.
JófélekáposZfalevéllelkínálták
meg. Miklzben ettek, megjelentegy rettenetesdiigevő tengeri
szö·rf!Y.Artani akart a kis állatoknak. Sqjnos, azok túl gyen-
gék voltak és nemgyőzhettek, így csak összehúzták magukat,fél-
reálltak. Ekkor jött a Sün4 a kis állatok bátor védelmezefje.
Szembeszállt a szörnf!Ye4és legyőzte. Ugyanígygyőzedelmeske­
dett a kert állatairatámadóö"rdögfalött is.
Sanyi nagycsoportos óvodás. Bátortalan, visszahúzódó. Társai
piszkálják szótlansága, gátlásossága miatt, amit ő csendben tűr.
Sanyiéknak otthon van egy cicájuk és egy kutyájuk. Néhány hete va-
laki rájuk bízta a bárányát, aki kertjükben élt a többi állattal együtt.
Egy nap a nagyapa és a bárány gazdája levágta a barit.

Mi lehet a mese hátterében?

Közös játékunkban Sanyi mint Sündisznó (a figura kiválasztá-
sa sem véletlen!) hihetetlen erővel küzdött a védtelen állatokért.
Ütötte-verte a szörnyet/ördögöt. Olyan erős volt benne az aktuális
esemény (az ártatlan bárány leölése) miatti indulat, hogy a düh átsza-
kította a gátakat, fékeket, és ez a visszafogott, csöndes gyerek har-
colt, mint még soha. Ez a játék a bárányról szólt, de a mélyben ott le-
hettek azok a feszültségek is, amelyeket az őt piszkáló társaktól kapott,
melyeket eddig csak passzívan eltűrt. A káposztalevelet majszoló va-
kond megfelel a báránynak, a gyöngékért (így önmagáért is) kiálló
Süni azonos Sanyival. A spontán játék és a mese segítette őt abban,
hogy az aktuális és korábbi rossz érzéseitől - pszichés munkával,
bár nem tudatosan - megszabadulhasson. Ezzel egy időben új ta-
pasztalatokat is szerzett önmagáról. Fizikailag és érzelmileg is meg-
élte, hogy - bár még kicsi - nem tehetetlen és kiszolgáltatott. Van
ereje küzdeni önmagáért és a nála gyengébbekért is.
122

A LEGJOBB OTTHON
Élt egyasszo'!Yaz urávalJózsival aki részegesvolt.Egy-
szerJózsi leitattaa macskefjukatis, és kábítószertf!YOmotta köl-
dökébe.Amikor a macska nagyonrosszul lett, a gazflasszof!Ya
orvoshozvitte.A kórházban mindent csináltak vele:f!YOlcüveg
vért kapott, sós vízbe kellettfeküdnie, csövetdugtak le, megnéz-
ték a Ph-értékétis, ame!J nagyonkritikus volt. S z!vműköilés,
légzés,vér1ryomás tragikus... Az orvosmár lemondottróla,de az
asszo'!Ykö1!Jö·rgö'tt,
hogycsiná!Janakvalamita cictfjávalAz or-
vos kiabálni kezdett: ,,Ne legyentürelmetlen,ha sokat kellemet-
lenkedik, kiadom a jószágát!". Ezután a doktor nekifogott,és
megműtötte a macska hasát,sőt afarkát is le akarta vágni.Előt­
te mégrákapcsoltaa betegállatraaz immunrendszert.Ekkor be-
osontJóZfi, és egyóvatlanpillanatban lekapta róla a rákapcsolt
védő szerkezetetés elment.A macska haldoklik! Ekkor jön egy
másik orvos,és ordítanikezd az előző doktorra:,,Mit csinálma-
ga körorvos,ezért hét évet kap, tű,gön inneni". Percekmúlva a
macska kezdjobban lenni, és meggyógyulaz 4i doktor „levegr[jé-
tőr

Nándi 9 éves kedves, okos fiú. Egyedül él anyjával. A szülők

elváltak, amikor ő 3 éves volt. Anyja-apja nem tudott kijönni egy-
mással, kapcsolatuk állandó feszültséggel volt terhes (főleg az apa
italozása miatt). a gyereket sem akarták igazán. Nándinak ijesztő
rosszullétei voltak, gyakran került ilyenkor kórházba. Sem otthon,
sem a kórházban nem tudtak mit kezdeni a bajával.

Mi lehet a mese hátterében?

A mese drámaian fejezi ki a kórházban megélt ijesztő helyze-
tet: a gyermek nem érti, mit csinálnak vele, hallja, hogy nem tudnak
segíteni rajta, fél a haláltól. A mesében a macska személyesíti meg
Nándit, és egy férfi (az alkoholista Józsi) volt az, aki ártott neki. A fér-
fi elveszi a macska immunrendszerét, aki így védtelenné válik. Nán-
di is védtelenné vált a benne kavargó feszültségekkel és az élet ne-
 123

hézségei miatt, melyek sajnos bőségesen terhelték őt. Akkor hagyta

el őt az apja, amikor a férfias szerepviselkedés intenzív beépítése vé-
gett nagy szüksége lett volna rá. A mese címe „A legjobb otthon".
Az otthon védett tér. A címben benne van a vágya: egy olyan otthon
hiányzik neki, ahol jó lenni, ahol egy igazi család van: anya, apa,
megértés, biztonság és nyugalom.
 124

ACAFA-CSAIÁD

Egy messzi tengerbenéltek a cápák.A vízből kiemelkedett

egytor01ryszerű dolog)amit elborítottaz árví:z:Ez egyfelrobbant
tengeralat!Járóvolt,ami belefúródotta tenge,jenékbe,csak egycsú-
csa állt ki. A toro1!Jmelletta vízbenlebegetta betegfónö'k-cápa.
Befalta a szétrobbanttengeralat!Járó egy daralját, ez okozta a
bteft. Egy búvárlemerülthozxá. Előbb altató lövedéketlőtt be-
le, mtefd megnézte.Irgekciót adott neki, amitől kinőtt afarka.
A szijával is tett valamit,mert az megösszevolt nőve. Ahogy a
főnök-cápa szija meg1!Jílt, kiabálni kezdett a tőle nem messze
úszkálófeleségével·,,Miért nem nőtetted mega kicsi cápát!"Köz-
ben a kicsi cápaa toro1!Jtúlsófelén körözött, és nem tudott szü-
leihezúszni. Esé!Jesem volt erre,mert csak a toro1!J fölött a le-
vegőn átjuthatott volnahozxqjuk, de ő csak úsz11itudott (repül-
ni nem), és nem a levegő, hanema víz volt az életeleme.
A főnök.­
cápa sorsasem voltjobb. A búvár azt mondta:,,Halál vár rá,
mert nemjól viselkedett".
Robi, aki a mesét kitalálta, második osztályos, törékeny, bete-
ges fiú, születési sérülése miatt komoly tanulási nehézséggel küzd.
Az anya a fiát - sok betegsége miatt - agyonpátyolgatta, ,,nem en-
gedte felnőni", önállóságát kibontakozni. Az apának komoly szív- és
keringési problémái voltak, félteni lehetett, hogy elveszítik. Az asz-
szony gyakran hangoztatta a férj (apa) hibáit. Nyíltan kimondódott,
hogy ebben a családban a férfiakkal „baj van". A férfiak (apa és fia)
szeretve voltak ugyan, de sok beleszólásuk a dolgok menetébe nem
volt.

Mi lehet a mese hátterében?

A mese tengerében szimbolikusan kirajzolódnak azok az él-
ményszigetek, melyeket Robi átélt, melyek őt foglalkoztatják, szo-
rongatják. Sok mindent mond ki a család történetéről, működéséről,
melyeket pontosan érzékel. Össze van nőve a fünök-cápa szája: mi-
ért nem védi magát az apa, miért nem szól bele (főnök volta ellené-
 125

re) a dolgok irányításába? Külső beavatkozás kellene), hogy a cápa

farka (lehet férfi szimbólum) ,,kinőjön", hogy a férfias dominancia
megjelenhessen. Bajban van a kis cápa és a főnök is, mint ahogy ve-
lük kettőjükkel (apával és fiúval) is folyton gond van. Az anyacápa
békésen, magabiztosan és közömbösen (meglehet, inkább tehetetle-
nül) úszkál. Halál vár a főnök-cápára, mint ahogy a valóságban is
majdnem meghalt az apa (Robi fél ennek lehetséges bekövetkezté-
től). A kis cápa nem kap segítséget a szüleitől (vagy nem tudnak
neki adni), így nem juthat el hozzájuk, illetve azok sem őhozzá.
Megjelenik a tanulási nehézség, összefonódva a szülők és a fiú
egészséges módon való együttlétének vágyával: olyan teljesítményt
várnak tőle (a tornyon és a levegőn repüljön át, miközben ő vízi lény
és csak úszni tud), amire képességei nem teszik őt alkalmassá. A ten-
geri jelenet elég kilátástalan, mint ahogy pillanatnyilag az egész csa-
lád helyzetét is ilyennek éli meg Robi. Nemcsak a jelenlegi helyzet
megrajzolását nyújtja a történet, de vágyak, dühök, vádak is megfo-
galmazódnak benne. Legfontosabb igénye az önállóság, az autonó-
mia (,,miért nem nőtetted meg a kicsi cápát"). Ez az igénye ütközik
egy másikkal, hiszen sok baja miatt védelmet is jelent számára az
önállóságát gúzsba kötő szeretet. Mindezek ambivalens érzelmeket
gerjeszthetnek benne. Elégedetlen sok dologgal szemben: miért nem
áll a sarkára az apa, miért nem tesz valamit a békésen úszkáló anya,
miért „más" ő, miért izolált. Pillanatnyi megkönnyebbülést hozhat
ezeknek az életérzéseknek a kimondása, de a megoldás meghaladja
Robi kompetenciáját. Problémájából adódóan nyilván vannak hatá-
rok és korlátok, amelyeket tudomásul kell venni, de azokon belül -
ha a család minden tagja összefog - lehet a valóságban egy minden-
ki számára egészségesebb létformát kialakítani.
 126

ALU4SÓRA
Valahol volt egymagasfallal elkeritettiskola. Bent alvás-
órát tartottak, vígan hortyogtaka tanulók az iing tanárral
együtt.Egyszer nagyrobcgzavartajel őket. Az iskolán kívül élő
nagy ertjú Fa1!JŰVŐ (egyébkénttitkos kiráfyji) szétverteaz iskola
falát. A bentlévők ámultannézték, amint Fa1!JŰVŐ ké1!Jelmes fo-
telt rak magának a leomlotttéglákbó4még arra is voltgonrfja,
hogylábaipihentetésérelábtartótkész!tsen.Az alvásórafalriadt
hallgatóielképedvekérdezt~f:,afote!Jábanterpeszkedő Fa1!)lűvőt,
hogyezt ugyanmiért tette. 0, lazán heverészye,az iskolárólcsak
en1!)lit
mondott:egyrészttúl nagy volt,másrésztépp elálltaaz er-
dőbe vezető utat.

Kristóf, a mese szerzője nagycsoportos óvodás, most íratták be

az iskolába. Három testvére van, ő a legnagyobb. Általában megvi-
selik a nagyobb változások, szereti, ha megszokott módon zajlanak
körülötte a dolgok, ha biztos a terep, ahol léteznie kell.

Mi lehet a mese hátterében?

Fanyűvő, a titkos királyfi Kristóf maga A történetben lévő óri-
ási fal két részre tagolja a világot. A fal mögött az iskola, kint az er-
dő, a szabadság. Kristóf szóban ugyan megfogalmazta örömét, hogy
végre iskolás lesz, az új helyzet érzelmi elfogadásával azonban gond-
ja van. Vonzza, ugyanakkor taszítja is őt az ismeretlen új. Az élet-
módváltás várt, de riasztó tényéről, elővételezett félelmeiről szól a
történet. A szorongás elhárításának egy módja, hogy igyekszik az is-
kolai létet bagatellizálni, így kevéssé félelmetes (alvásóra van, a ta-
nár is inkább muris figura, mintsem tekintély-személy). Az iskola
még így is riasztóan nagy az ő számára, és az épület fala végérvénye-
sen lezár egy életszakaszt, az óvodáskort. Végül a regresszió kínál-
kozik megoldásként: vissza az óvodáskorba, a szabad létbe.
 127

AZ OLAJOS ROBOT
Volt egyrobot,ame!Jeteredetilegazértgyártottak, hogyki-
válóbblegyen,mint az emberek legjobbfatballisttjja. Sqjnos, a
bqnokság előtt a robot tropárament. Szjnte tócsábancsöpögö"ft
belőle az olrg:számtalan apróponton a gép ki is gyulladt.A ve-
zérműben pedig elektromoszárlat keletkezett. Már-már úgy lát-
szott, nem vehetrészt a bqnokságon.Meghallottaezt az egyik
kiválófutballista - aki egyébkéntgépésZ?J1érnök volt-, és meg-
szereltea robotot.Azután megküzdöttekegymássala bqnoksá-
gon. A robotgyőzö"tt, afutballistapedig azért kapott érmet,hogy
az ellerifelén
segített.
A történet szerzője, Zoli, első osztályos. Szolid, csendes,
egyáltalában nem sportos, nem vagány alkat. Diffúz szorongás jel-
lemzi: fél a kutyáktól, a betegségtől, a bezártságtól stb. Vizelet-visz-
szatartási gondjai is vannak.

Mi lehet a mese hátterében?

A robot hordozza a diagnózist: az egész testre kiterjedő szo-
rongást (több ponton kigyulladó tűz, zárlat), az olajfolt a vizeletprob-
lémát fedi le. Saját személyén kívülre, egy szerkezetbe helyezi Zoli
a bajt. Ö nem érti ennek a szerkezetnek a működését, nem tudja sza-
bályozni, de valaki biztos képes megjavítani, és feltehetőleg rendbe
lehet hozni. Az, hogy ezt éppen egy futballista teszi meg, talán egy
fiúsabb stílus utáni vágyról szól. A bajnokság erkölcsi győztese pe-
dig az ember lett, nem a robot. Az élő ember nem gép: érez, mozog,
cselekszik, szabad akaratából és nem mások által programozottan te-
szi a dolgát. A gúzsba kötő szorongástól való szabadulás igényét fe-
jezheti ki az ember győzelme a bajnokságon a robot felett.
 128

AZ ÁLLATKERTI ÁLLATOK
Egyszervolt egyállatkert.Sokféleállatottartottak ott (va-
kond, sas,mt!fom,elefántstb.). Furcsaállatkert volt, mindenál-
lat ketrecbevolt zárva, a kertet vastagja! és erős kapuk zárták
ef a külvilágtól A fal fotö"ttszögesdrót-kerítés is volt, ame/ybe
ara»iotvezettek. Még egy hatalmas vizesárok is volt körülötte.
Voltak o/yanállatok, akik szerettek volnaszabadulnia bezárt-
ságbólA vakond megpróbáltalagutatfúrni, hogyazon kiszök-
nek, de minden vastagbetonréteggel volt burkolva.A sasfoffelé
próbálkozott, de ott is sűrű dróthálóvolt kifeszítve. Bármerreis
ke~esték,nem volt kiút. Az egyik állat beletörődő hangonmeg-
szdl~lt:most minek akarunk kimenni innen, v{P,ülisjó he/yünk
van ztt,adnak enni,gondunkat viselik.
A..történet szerzője, Géza, első osztályos. Magatartásával gond
van Otthon és az iskolában is. Szülei elváltak. Ó édesanyjával él,
an:Yagilagelég rossz körülmények között. Az. anya új kapcsolatából
~:111~ett egy ,húga, akit láthatóan nem kedvel, és hasonlóan érez az
~J apaval is. Edesapja csábítgatja őt egzotikus utazásokkal (ami vagy
igaz lesz vagy nem), de az apa jobb körülmények között él, mint ők.

Mi lehet a mese hátterében?

_ Elég lehangoló életérzést, kiúttalanságot áraszt a történet.
Tobbszörösen be van zárva, és nincs kiút ebből a helyzetből. Egyet-
len l~hetőség a beletörődés, a lemondás: végül is enni adnak! Nem
annyira fizikai szükségletek, inkább érzelmi, kapcsolati igényei nem
kapnak: megfelelő kielégülést ebben az új családi felállásban, és a jövő
sem tűnik: kecsegtetőnek. Legalább is ezt most így éli meg. Mégis
vannak: biztató jelek. Csak egy figura törődik bele ebbe a kilátástalan
helyzetbe. A többi mind keresi a megoldást, a kitörési pontokat. Le-
het, ,hogy ő is talál ilyet! Környezete is mozdult érte, miután észre-
vettek az ő viselkedésének megváltozását.
 129

JULISKA ÉS JANCSI
Egyszer volt, hol nem volt, volt két kismadár.Az egyiket
a libát- Juliskának, a másikat- a vatjút- pedig]ancsi-
nak hívták. Barátok voltak, akik egyedülmagukra maradtak.
Csak egymásraszámíthattak. Biz01rysok ellenségükvolt, össze-
vissza csipkedték,bántották őket. Belijük mart a kígyó, megha-
rapta őket a krokodil Azután egysziinryű, késesemberjö'ft,aki
megsZfirkáltaa két madarat. Osszekarmolta őket a félelmetes
tigris is. S zegbryekmár alig éltek. Akkor hirtelenelőtermett a
boszorká,ry.Nagy haragragetjedt,látva, hogymit tettek az ő ki-
csi,ryeiveLElűZfe a gonoszokat,mqjd megfogtakismadárkáit, és
elvitteőket egyidegenhe=v a gó!JáhoZ:Megkértea gó!Ját,hogyvi-
sefjegonrfjátfiókáinak, ésaZK,alse szó, se beszédúgy eltűnt, mint-
ha soha ott sem lett volna.A fiókák pedig ott maradtak ajósá-
gos, de idegengó!Jamadárnál
Két kisfiú a ffiszereplő, akikről születésük után azonnal le-
mondott az édesanyjuk. Így a két gyereket egy-, illetve kétéves korá-
ban örökbe fogadták. Nem voltak testvérek, csak ebben az új család-
ban kerültek egymás mellé. A szülők titokban tartották, hogy nem
vér szerinti gyerekeik. A fiúk, közösségbe kerüléskor, erősen tilta-
koztak a szülőktől való elválás ellen. Arról panaszkodtak, hogy az
óvodában, iskolában bántják őket. Nehezen tudtak beilleszkedni. Ál-
talában rossz közérzetűek, kedvetlenek, sírósak voltak. Éjszaka rosz-
szul aludtak, féltek, szorongtak. Egyikük találta ki ezt a mesét.

Mi lehet a mese hátterében?

„Elveszíteni" az élet elején a biztonságot jelentő anyát óriási
trauma. Az ő dédelgető védelme nélkül belekerülni a világ körforgá-
sába nagyon nehéz. A fiuk szorongása, félelme érthető, hiszen nem
alakulhatott ki náluk - a legkorábbi időben, a biztonságot nyújtó
anyai ellátás nyomán - az „ősbizalom". Egy megszülető csöppség
élete, teste-lelke a mamára van bízva. Meghatározó negatív élmény,
ha ebben a korai bizalmi kapcsolatban csalatkozni kell. Kiben bízhat-
nak ezek után, hogyan bízzanak bárkiben is, ha nincs meg a bizalom
130

alapélménye. Elhagyták őket, mint a mesebeli Jancsit és Juliskát, ki-

lökték őket ebbe a veszélyes világba. .,Eldobhatók vagyunk, nem
szeretnek; nem bízhatunk, nem tudjuk, hova tartozunk és kik va-
gyunk ..." Sok negatív tapasztalat, sok válasz nélküli, sőt eltitkolni
való kérdés feszíti őket. Biztonságban élni (nem félni), beilleszkedni
valamilyen közösségbe ( óvoda, iskola) akkor lehet, ha biztonságos a
háttér (mint egy jól működő család esetében). Most ugyan már a fi-
uk családban, szeretetben élnek, de alattomosan rájuk telepedik a ti-
tok. A titok, amit ők lelkük mélyén pontosan tudnak (hogy ők nem
vér szerinti gyermekeik szüleiknek). Ez a ki nem mondott titok szét-
feszítheti, veszélyezteti a szülők iránt nehezen kibontakozó, nyilado-
zó bizalmukat. Attól szoronganak, hogy újra rászedhetik őket. A me-
se legfontosabb üzenete, hogy a gyerekek „tudják" a titkot. Tisztáz-
ni ke11ene a szülőknek a gyerekekkel ezt a helyzetet. A bizalom, a
kapcsolat egészséges kiépítéséhez nem a titok ingoványos talaja
nyújt jó alapot. Nagyon fontos és nem is olyan bonyolult az örökbe-
fogadás tényének közlése, mint azt gondolják „Én nem a szívem
alatt, hanem a szívemben hordtalak" - mondta egy anya a fogadott
leánykájának. ,,Amikor a csecsemőotthonban megláttalak, rögtön
megszerettelek, azt éreztem, hogy nekem rád van szükségem, és a
szívembe fogadtalak." Milyen szép, tiszta és tisztességes megoldás
ez a nyomasztó, bomlasztó, egészséget és kapcsolatot károsító titok
helyett.
 KIŰZETÉS A PARADICSOMBÓL
Élt méga kezdet kezdeténa Paradicsomban két pár. A kí-
gyó szerettevolnarábírniőket, hogyegyeneka tudásf tfjánakgyü-
mö"fcséből. A féifiak valahogyódzkodtak ettől a nők viszont
jóízűen ették az almát. Már éppenazt gondolták, hogymegvan-
nak okosodva,amikor af bftak és a kígyó nagy egyetértésben ki-
jelentették, hogyez ajéifzak f 4ia volt, és ez az alma csak ajéifi-
aknak hoz okosságot,a nők, ha ettek is belőle, buták maradtak.
A kert másik csücskébenállt a nők almef4ia, ame/ynektermésé-
től okossáválhatnak.A két nő mindenfurdalás nélkül evettan-
nak gyümölcséből is, s lám, megokosodtak.Ez abból látszott,
hogy azonnal elkezdték hqjtani a féifiak,at, hogy do/goZK,anak.
Nagy civakodás,lárma lett ezután az Edenkertben. Az Isten
idegeslett, 7?1egelégelte
a ricsq,jt,és a párokat kizavarta a Paradi-
csombólAtka csak akkor enyhülmqjd, ha aftifi és nő tud kö·-
zösen építeniegy házat, és képes annak fedele alatt békességben
élni. Hát ez nem ment könnyen, és a békességis nagyonsérülé-
kenynek tűnt, de végülis állt a háZ; s kisebb morgásokhallat-
szottak csak ki alóla.Az átok eZK,el megsz!ínt,Isten visszefo-
gadta őket a kertbe.
Olyan lányok és fiúk találták ki és játszották el a történetet,
akikben már fészkelődik a serdülés. A másik nem iránt ébredező
vonzódás leplezésére intenzíven „utálják" a másik nem képviselőjét,
azonos nemű „bandákba" tömörülve. Egyéni problémájukat tekintve
igen különbözőek a gyerekek, de közösek abban, hogy bajuk hátte-
rében konfliktusos családi, párkapcsolati gondok állnak: válás, anyai
dominancia, apai elutasítás stb.

Mi lehet a mese hátterében?

A történet szinte miniatűr karikatúrája a mai megbillent hely-
zetnek, a férfi és nő viszonyában fellelhető társadalmi méretű nega-
tív tapasztalatoknak. Ki a domináns? Ki az okosabb? Ki a kezdemé-
nyezőbb? Ki diktál kinek? Kinek kellene igazodni, alárendelődni egy
132

kapcsolatban? Sok válás mögött sorakoznak ezek a kérdések. Dúl az

okos önérvényesítés, a nemek harcolnak egymással az életben és a
mesében, miközben tudják (a legfőbb törvényhozótól), hogy csak
együtt boldogulhatnak. A bibliai történet igaz és szép keretet adott a
gyerekek által megélt negatív élettapasztalatoknak és a vágyaiknak.
A gyerekek tudnak valamit, amire a nagyok is figyelhetnének: akkor
juthatunk vissza az Édenbe, ha tudunk békességben egy fedél alatt
létezni férfiak, nők, no meg gyerekek!
 133

ZÁRSZÓ
Végezetül, de hitem szerint legelőbb valóként szeretném meg-
köszönni a szerzőknek - a GYEREKEKNEK - az alkotó munkát.
Ezt én minden együtt eltöltött óra után meg is teszem! Megköszö-
nöm a jó játékot és a jó mesét minden kisgyereknek. De köszönetet
kell mondanom a szülőknek is, akik elhozzák gyermekeiket. Én gon-
dos, jó szülőknek tartom őket, hisz figyelnek a gyermekeikre, látják
problémáikat, és mozdulnak is értük. Idejüket adják, hétről hétre jön-
nek gyermekeikkel, mert féltik, szeretik őket, segíteni akarnak raj-
tuk. Számomra ezek a szülők nyitott, hiteles emberek . Nem dugják
homokba a fejüket, ha bajt észlelnek, és nem söprik a problémát a
szőnyeg alá, hogy senki ne is lássa, nem szégyellik megosztani el-
akadásukat. Fontosabb számukra, hogy gyermekük vergődését csi-
tulni lássák. Tiszteletre méltó törekvés ezekben a szülőkben, hogy
lépnek-tesznek azért, hogy gyermekük kiegyensúlyozottabb, boldo-
gabb, lelkileg egészségesebb legyen. Figyelnek fontos emberi kap-
csolataikra, a másikban (gyermekükben) zajló belső dolgokra. Van
szemük, hogy időben észre vegyék és megelőzzék a bajt, s van rálá-
tásuk arra, hogy mikor kell már külső segítség a helyzet normalizá-
lására.
S mivel tisztelem ezeket az embereket (a kisgyerekeket és szü-
leiket egyaránt), minden történetet „átigazítottam", álcáztam. A ne-
vek nem valódiak, más adatok sem egyeznek. Így senki nem azonos
a történetekben szereplő kisfiúkkal és kislányokkal, illetve sok más
szülő is saját és gyermeke helyzetére, gondjára ismerhet bennük.
S ez nem véletlen, hiszen életnehézségekkel, problémákkal vala-
menynyien szembesülünk. De mindenképpen törekednünk kell azo-
kat lehetőleg jól megoldani, hogy lelkileg egészségesen s talán bol-
dogabban élhessünk.
134

I
 135

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT
IRODALOM
Adler, Alfred (1990): Emberismeret. Göncöl Kiadó, Bp.
Bagdy Emőke (1977 és további kiadások): Családi szocializáció és
személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Bp.
Balogh Tibor (1991): Lélek és játék. Akadémiai Kiadó, Bp.
Bálint Alice (1990) : A gyermekszoba pszichológiája. Kossuth
Könyvkiadó, Bp.
Bálint Alice (1990): Anya és gyermek. Párbeszéd Kiadó, Bp.
Benedek László (1992): Játék és pszichoterápia. Animula Kiadó, Bp.
Bettelheim, Bruno (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki
lélek. Gondolat Kiadó, Bp.
Bettelheim, Bruno ( 1970): Az elég jó szülő. Paulus Hungarno/Kairosz,
Kiadó, Bp.
Campbell, Ross (2002): Életre szóló ajándék. Harmat Kiadó, Bp.
Domes, Martin (2002): A kompetens csecsemő. Park Kiadó, Bp.
Elkonyin, D. B. (1983): A gyermeki játék pszichológiája . Gondolat
Kiadó, Bp.
Fontana, David (1994): A szimbólumok titkos világa. Tericum Kiadó,
Bp.
Franz, Marie Louise von (1998): Archetípusos minták a mesében.
Édesvíz Kiadó, Bp.
Fraiberg, Selma H. (1990): Varázsos évek. Park Kiadó, Bp.
Freud, Anna (1993): Normalitás és patológia a gyermekkorban. Animula
Kiadó, Bp.
Freud, Anna (1994): Az én és az elhárító mechanizmusok. Párbeszéd
Kiadó, Bp.
Gordon, Thomas (1994): Tanítsd gyermekedet önfegyelemre. Studium
Effektíve kiadása
Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban.
Animula Kiadó, Bp.
Jung, C. G. (1993): Mélységeink ösvényein. Gondolat Kiadó, Bp.
Jung, C. G. (1997). Gondolatok az apáról, az anyáról és a gyermekről.
Kossuth Kiadó, Bp.
Kast, Verena (2002): Férfi és nő a mesében. Euro Advice Bt. kiadása
Kende B. Hanna (2000): Gyermek-pszichodráma. Osiris Kiadó, Bp.
136

Kende B. Hanna (2001): Harry Potter titka. A gyermek csodavilága.

Osiris Kiadó, Bp.
Kiss Tihamér (1985): A kisgyermek érzelmei. Tankönyvkiadó, Bp.
Klein, Melanie (1999): A szó előtti tartomány. Akadémiai Kiadó, Bp.
Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes (1997): Gyermeklélektan. Medicina
Kiadó, Bp. 9. kiadás
Piaget, Jean (1970): Szimbólumképzés a gyermekkorban. Paulus
Hungamo/Kairosz Kiadó, Bp.
Piaget, Jean - Inhelder, Barbel (1999): Gyermeklélektan. Osiris Kiadó,
Bp.
Petzold, Hilarion - Ramin, Gabriele (1996): Gyermek-pszichoterápia.
Osiris Kiadó, Bp.
Polcz Alaine (1999): Világjáték. Pont Kiadó, Bp.
Pszichológiai Műhely (1992): Gyerekek, szülők, pszichológusok. 9. sz.
Akadémiai Kiadó, Bp.
Ranschburg Jenő (1973 és további kiadások): Félelem, harag, agresszió.
Tankönyvkiadó, Bp.
Ranschburg Jenő (1984): Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat Kiadó,
Bp.
Ranschburg Jenő (1995): Szülők lettünk. Cser Kiadó, Bp.
Ranschburg Jenő (1998): Pszichológiai rendellenességek a
gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
Ranschburg Jenő (2002): A világ megismerése óvodáskorban. Okker
Kiadó, Bp.
Rudas János (1990): Delfz örökösei. Gondolat Kiadó, Bp.
Stöckert Károlyné (szerk., 1995): Játékpszichológia. Eötvös József
Könyvkiadó, Bp.
Vikár András - Sáfrány Zsófia (1999): A pszichodráma-csoport.
Animula Kiadó, Bp.
 137

TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ . .............. . ........................ 5
ELŐSZÓ ....... . ........................ . ....... 7
A „TÜKRÖZŐDŐ HOLDMESÉK" SZÜLETÉSE ...... 11
A GYERMEKKOR ÉS A MESE ............. . ...... 14
A JÁTÉK ...................................... 17
,,A játék a gyermek önteremtő műhelye" ........... 17
Mikor mit játszanak a gyerekek? .......... . ...... 18
A spontánjáték . ....................... . ...... 19
A gyógyító játék ....................... . ...... 20
Lenyűgöző munkamód ......................... 26
AZ ELFOGADÁS .................... . .......... 31
ELVÁRÁSAINK . ............................... 40
A SZERETET ............................ . ...... 54
AMBIVALENCIÁK ....................... . ...... 61
A ZÖLD SZÖRNYETEG, A FÉLTÉKENYSÉG . ...... 70
NEHÉZ IDŐSZAK ............................... 85
BELSŐ EGYENSÚLYOK ......................... 92
ELSZAKADÁS . . ............................... 98
ÉLETÉRZÉSEK, ÉLETHELYZETEK, TITKOK ...... 117
ZÁRSZÓ ....... . ... . .................... . ..... 133
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ..... 135
 1650,- Ft

A képzelet mindig előtte jár a valóságnak; nem csak azt látja,

ami van, hanem azt is, ami lehetne.
Gracián

A képzelet a lélek szeme.

Joubert

A játék megmutatásában láthatóvá válik az, ami van.

Megmutatkozik és napvilágra kerül az, ami egyébként mindig
rejtve van és láthatatlan.
Gadamer

Egyórányi játék alatt többet tudsz meg egy emberről,

mint egyévi beszélgetés során.
Platon

A mese a kritika legenyhébb módja.

Vető József

A jó szülők gyökereket és szárnyakat adnak gyern1ekeiknek.

Gyökereket, hogy mindig tudják, hol az otthonuk, és
szárnyakat, hogy elrepülhessenek, és gyakorolhassák mindazt,
amit tőlünk tanultak.
Jonas Salk

ISBN 963 86075 3 x

JUU1ll