A burgonya (Solanum tuberosum L.

)
vetőgumó termesztése
• A burgonya-vetőgumó szaporítás, minősítés,
tárolás, forgalmazás rendje sok tekintetben
eltér a többi vetőmagétól.

• Szántóföldi növényeink közül a burgonya az

egyetlen, melyet napjainkban kizárólag
vegetatív úton - gumóról - szaporítunk.
 Hazánk adottságai a vetőgumó
termesztés számára
• A burgonya a mienknél hűvösebb és
csapadékosabb viszonyok között érzi jól
magát. Különösen a júliusi aszályos időjárás
okoz gondot, ami virológiailag és élettanilag is
kedvezőtlen.
 2 1 ,0
2 1 ,0

2 0 ,0

2 0 ,0
2 1 ,8

2 1 ,0
2 1 ,8
A h ő m é r sé k le t te r ü le ti e lo sz lá sa ( ºC ) g u m ó k ö tő d é s id ő sz a k á b a n

(A jta y A . n y o m á n )

150

150
150

120
180

180

110
120 110
150

A c sa p a d é k te r ü le ti e lo sz lá sa (m m ) g u m ó k ö tő d é s id ő sz a k á b a n

(A jta y A . n y o m á n )
 Hazánk adottságai a vetőgumó termesztés
számára
• Leromlásnak nevezzük azt a jelenséget, hogy a
vegetatív úton szaporított burgonya termőképessége
évről évre csökken.
• A leromlást különböző kórokozók, elsősorban
vírusok okozzák (levélsodró, Y, S,M, A vírusok).
• A termőhely ökológiai viszonyai gyorsítják vagy
lassítják a leromlás folyamatát (a burgonya számára
túl magas nyári hőmérséklet miatt csökken a gumók
száma, és mérete.)
• Hazánkban a leromlás 1-2 év alatt is igen jelentős
 Az alacsony vírusfertőzöttségű
vetőgumó előállításának lehetőségei
• Vetőgumó szaporítási zárt körzetek kialakítása
• Fajtaváltás (Holland fajták fogékonyak a
vírusbetegségekre ezért gyorsan leromlanak)
• A levéltetű megfigyelés és előrejelzés hálózatának
kiépítése és működtetése.
• Speciális vetőgumó szaporítási technológiák
kialakítása és alkalmazása.
• A burgonyatermelők vetőgumó iránti
igényességének fokozása.
• A vetőgumó előállítás minősítésének fejlesztése, a
követelmények szigorítása
 A vetőgumó szaporító terület
nagysága
• 1990- es évek vége 2500 ha 20 t/ha ez 50000 t
vetőgumót jelent.
• 2004-ben 1187 ha
• 2008 kb. 380 ha
• 2009 kb. 350 ha
• 2010 kb. 300 ha

• Nem vagyunk versenyképesek!

 A vetőgumó-termesztés rendszere

• A fajtafenntartás és szaporítás folyamatának vázlatos

szemléltetése:
1. év Anyatövezés
• 2. év "A" klón
• 3. év "B" klón
• 4. év "C" klón
• 5. év Törzselit
• ______________________________________________
6. év Szuperelit
• 7. év Elit
• 8. év Utántermesztett első éves Ut.1. (ez kerül
ki árutermesztésre a gazdaságokba, termelőkhöz)
 A vetőgumó-termesztés rendszere

• A fenti eljárással leromlásra hajlamosító

termőtájakon vírusfogékony fajtákból nem
lehet megfelelő egészségi állapotú, illetve
biológiai értékű vetőgumót előállítani. Ezért
vált szükségessé különböző speciális
vetőgumótermesztési eljárások kidolgozása.
Vetőburgonya-termesztés nyári ültetéssel
• Az 1950-es években dolgozták ki.
• Amennyiben az ültetést a vírusokat terjesztő
levéltetvek tömeges rajzását követően
júliusban, esetleg augusztus elején végezték,
úgy jelentősen sikerült csökkenteni a
leromlásra hajlamos fajtáknál a gumók
vírusfertőzöttségét.
 Előző évi Desirée Cleopátra Ciklámen

ültetési idő vírus termés vírus termés vírus termés

fert.% t/ha fert.% t/ha fert.% t/ha

Tavaszi Április 56,3 43,2 54,0 42,2 0,33 56,8

ültetés Május 87,3 37,3 90,8 36,8 0,00 58,0

Nyári Július 45,2 42,0 73,3 50,2 0,00 53,0

ültetés Augusztus 0,3 51,0 8,9 55,0 0,00 52,7

Vetőburgonya-termesztés szártalanítással
• A módszert, amellyel elsősorban a
vektorokkal, főként a levéltetvekkel terjedő
vírusok ellen lehet hatékonyan védekezni,
eredete miatt gyakran holland módszernek is
nevezték.
• Lényege, hogy a vírusterjesztő levéltetvek
tömeges rajzását követően azonnal
eltávolítják a burgonya lombozatát, ezáltal
megakadályozzák, hogy a tetvek szúrásával
megfertőzött lombból a vírusok a gumóba
jussanak.
 Fajta A betakarítás A következő évi

ideje vírusfert. % termés t/ha

Desirée Ültetés után 70 36,9 50,3

nappal (június)

Ültetés után 90 39,2 48,8

nappal (július)

Természetes 92,7 30,5

éréskor
(szeptember)
Ciklámen Ültetés után 70 1,1 54,2
nappal (június)

Ültetés után 90 0,0 57,3

nappal (július)

Természetes 0,0 59,2

éréskor
(szeptember)
Biotechnológiai módszerek alkalmazása
a vetőgumószaporításban
• Ivarszervek, illetve ivarsejtek nélkül megy
végbe.
• A létrehozott új egyedek nem zigótából, hanem
különböző növényi részekből, testi (szomatikus)
szövetekből, sejtekből fejlődnek ki.
• A burgonyánál a merisztématenyészeteken
alapuló mikroszaporítási módszer terjedt el.
• Alkalmazásával vírusmentesíthető a kiinduló
alapanyag.
 Fajták
• Korábban elsősorban holland fajták (Desiree,
Kondor, és Cleopátra )voltak a
köztermesztésben, amelyeknek gyors a
leromlásuk.
• Rendelkezésre állnak korszerű vírusos
leromlásnak jól ellenálló magyar fajták is (pl.
keszthelyi fajták ilyen a Ciklámen és más fajták
mint a Pannónia)
• Az újabb fajták „hátránya” a sárga
gumószín, ami a minőséggel nincs
összefüggésben.
 A burgonya vetőgumó
termesztéstechnológiája
 A termőhely-megválasztás, szempontjai

• Ökológiai viszonyok
• vírusforrások mértéke
• talaj tulajdonságai

• Zárt körzetek kialakítása (bizonyos távolságon

belül nem folyik burgonyatermesztés, levéltetvek
gazdanövényeinek termesztése)
• Hollandiában a tengerparti övezetekben történik a
termesztés
• Hazánkban még nem alakítottak ki zárt körzeteket
 Táblakiválasztás
1. izoláció biztosítása (200 m)
2. megfelelő talajok
• a laza,
• jó vízgazdálkodású,
• tápanyagban gazdag talajok a
legalkalmasabbak a vetőgumó
termesztésére.
• Ilyenek pl. a humuszban gazdag
homoktalajok, a laza öntés és csernozjom
talajok, valamint a barna erdőtalajok.
 Táblakiválasztás
• Alkalmatlan talajok:
• 1 % alatti humusztartalmú - homok talajok,
• az olyan kötött talajok, melyek jó
talajműveléssel nem lesznek laza, jól
rostálható szerkezetűek,
• a pangó vizes, vízállásos területek sem.
• A talaj kémhatását illetően az 5-7 pH-érték a
legkedvezőbb.
 Vetésváltás
Burgonya

Elővetemény Jó Közepes Rossz Tilos

kategóriák
őszi árpa silókukorica takarmánycirok Solanaceae családba
őszi búza csalamádé cukorrépa tartozó
rozs lucerna növények
csillagfürt kukorica (dohány, paprika ,
tojásgyümölcs,
paradicsom)
lucerna

Speciális A burgonya a Heterodera rostochiensis és Heterodera globodera fonalférgek miatt önmaga

követelmény után 3-4 évig nem következhet
A korai burgonya általában jó elővetemény a kalászosoknak
A burgonya után homok talajok: rozs, csillagfürt, somkóró, homoki bab stb.
termeszthető csernozjom talajok: őszi búza. kukorica, tavaszi árpa stb.
növények
A vetésváltásnál – a betegségekre, kártevőkre, gyomosodásra kifejtett hatás
figyelembe – az elővetemény lekerülési ideje
veendő – a talaj víz és tápanyagtartalmára kifejtett hatása
szempontok – az elővetemény tarlómaradványa
 Vetésváltás

• Burgonyától, dohánytól, paprikától,

paradicsomtól, tojásgyümölcstől, szilvától és
őszibaracktól legalább 200 m szigetelési
távolságot kell biztosítani!
 Talajművelés

Vetőgumó termesztés

A növényfaj biológiai igénye – mélyművelés

– rögmentes ületető ágy
– rostálható talajállapot
– aprómorzsás, kellően ülepedett, kiváló ültető ágy
A talajművelés speciális az áruburgonyától is korábban történik az ültetés, ezért
feladatai időben kell biztosítani a jó minőségű ültetőágyat

Az alapművelés lehetséges – mélyszántás (1)

megoldásai – lazítás + szántás (2)

Az alapművelés mélysége – 30 – 35 cm szántás (1)

(cm) – 40 – 50 cm középmély lazítás + 18 – 22 cm szántás (2)
 Tápanyagellátás
Vetőgumó trágyázása

Fajlagos N 0,45-0,50
tápanyagigény P2O5 0,20-0,23
(kg/100 kg fő- és K2O 0,80-1,00
melléktermék
MgO 0,10-0,15
Trágyaadagok N 120-140 áru 130-160 kg/ha vetőgumó
(kg/ha) P2O5 100-120 120-140 kg/ha vetőgumó
K2O 200-240 240-280 kg/ha vetőgumó
MgO 60-80 savanyú talajon
A trágyázás PK ősszel 100 %
rendszere N ősszel 30 %
tavasszal 70 %
Homoktalajon A kálium műtrágya is megosztható:
ősszel 80 %
tavasszal 20 %

Trágyaadagot –a betegségre való fogékonyság

módosító –az elővetemény tarlómaradványa
tényezők –a talaj felvehető tápanyag tartalma
–öntözési lehetőség
–a fajta intenzitása stb.
 Előhajtatás
• Az előhajtatás célja, olyan 1,5-2,5 cm hosszú,
zömök, fényhajtások nevelése, melyek az
ültetés során nem törnek le.
• Az előhajtatással rövidül a burgonya ültetéstől
számított tenyészideje.
• A korábbi érés termésnövekedéssel is jár,
mert a burgonya fejlődése a hűvösebb tavaszi
időszakra esik.
 A vetőgumó csávázása

• A kórokozók ellen történik (ősszel, tavasszal)

• Porcsávázás bizonyult a leghatékonyabbnak.
 A vetőgumó darabolása
• Vetőgumó takarékossági okokból,
• A kedvezőbb tőtávolság, illetve növényszám
kialakítása céljából végeznek gumó darabolást.
• Különlegesen értékes vetőgumó gyors
elszaporítása céljából hazánkban is többször
felmerült a vetőgumó darabolás gondolata. A
háborús éveken kívül azonban még az
áruburgonya termesztésben sem terjedt el széles
körben.
• Vetőgumó előállításnál nem alkalmazható a
vetőgumó darabolás, mert a módszerrel járó
fertőzési veszély nincs arányban a várható
előnyökkel.
 Ültetés
Áruburgonya Primőr- Vetőgumó Fojtott
burgonya burgonya
Ültetés Válogatás: – egészségi állapot szerint
előkészítés – méret szerint
műveletei Előhajtatás: ültetés előtt 3 héttel
Csávázás:
Optimális III.25 – IV.20 III.20 – IV.5 III.20 – IV.5 VI.25 – VII.10
ültetési idő
Sortáv (cm) 76 76 76 76
Tőtáv (cm) 25 – 26 25 – 26 23 – 24 25 – 26
Ültetés 3–4 2–4 2–4 4–6
mélysége 50 – 55 50 – 55 55 – 60 50 – 55
Tőszám ezer 2,5 – 3,0 2,0 – 3,0 2,0 – 2,5 2,5 – 3,0
db/ha
Ültetőgumó-
norma (t/ha)
Bakhátkészítés Ültetőgép készíti: 10 – 12 cm magas
Primer Van Rumpt talajmaró töltőgéppel 35 – 40 cm
Szekunder
 Betegségek
Vírusok Baktériumos betegségek Gombás betegségek Élettani betegségek

Fontosabb –levélsodró vírus –feketető rothadás –burgonyavész –cérnahajtás képződés

betegségek –Y vírus –baktériumos nedves (Phytophtora Infestaz) –külső hajtás-
–X vírus rothadás –fuzáriumos száraz gumócska képződés
–A vírus –baktériumos gyűrűs- rothadás –levél-bronzosodás
–M vírus betegség –cerkospórás –levelek kékes
–S vírus levélfoltosság elszíneződése
–sztolbur betegség –burgonyahimlő –ikernövés, fiasodás
–hajtásrothadás –hálózatos héj-
–szártő rothadás repedezettség
–Colletotrichu- mos –megzöldülés
tőkorhadás és –vasfoltosság
gumótorzulás –üvegesség
–fertőző hervadás –szürke-foltosság
–burgonyarák –különböző
–sugárgombás elszíneződés
varasodás
–ezüstfoltosság
Védekezés módja –rezisztencia –csávázás Prestige, Topsin –vetésváltás –makro, mezo és
és alkalmazott nemesítés Metil 70 WP –csávázás, Topsin Metil mikroelem hiány
szerek –a levéltetvek –rezisztencia nemesítés 70 WP megszüntetése
irtása –kémiai védekezés: –kedvezőtlen ökológiai,
Ridomil agrotechnikai tényezők
Ridomil-Zineb mérséklése
Ridomil Plus –hajlamosító tényezők
Miltox Special mérséklése
Dithane M45
 Állati kártevők
Burgonya

Fontosabb állati –talajlakó kártevők (fonálférgek, pajorok)

kártevői –levéltetvek
–gumórontó fonalféreg
–burgonyabogár és lárvája

Védekezés módja –talajfertőtlenítés (1)

–állománykezelés (2)
Alkalmazott Nemasol (1)
inszekticidek Previcur (1)
Actara (2)
Bancol 500 SC (2)
Bulldock (2)
Fendona 10 EC (2)
Judo (2)
Karate (2)
Decis 2,5 EC (2)
 Gyomirtás

Burgonya

Gyomnövényei –fehér libatop –mezei aszat

–szőrös disznóparéj –mezei zsurló
–zöldmuhar –tarack
–fakó muhar –mogyorós lednek
–folyondár szulák –csattanó maszlag stb.
Gyomirtás ideje –preemergens (1)
és technológiája –postemergens (2)
Fontosabb Dual Gold (1)
herbicidek
Sencor 70 WP (1, 2)

Furore 9 EC (2)
 Szelekció, idegenelés
• Legalább 4-5 alkalommal történik.
• A beteg, csenevész, fajtaidegen, vagy a
fajtától eltérő habitusú töveket távolítjuk
el.
• Burgonyánál a szántóföldi szelekció
célja a magról termelt növényektől
eltérően, a betegségek - főként a
vírusok - okozta károk mérséklése.
 Szántóföldi ellenőrzés
• Az ellenőrzések száma: 4

• Az ellenőrzések időpontja:

• 1. 20-25 cm növénymagasságnál
• 2. virágzáskor
• 3. szártalanítás előtt
• 4. szártalanítást követő 14. nap után
A szántóföldi ellenőrzés követelményei
A vizsgálat Egység SE Elit I. Megjegyzések

tárgya szaporítási fok

ELVÁLASZTÓ SÁV más fajtájú vagy szaporítási fokú, vagy származási helyű m 1,5 Legalább 2 sor távolságot ki kell
vetőgumóval beültetett területtől hagyni

SZIGETELÉSI TÁVOLSÁG burgonyától, dohánytól, paprikától, paradicsomtól, m 200

tojásgyümölcstől, szilvától és őszibaracktól, legalább

GYOMOSSÁG, legfeljebb minősítő szám 2

FEJLETTSÉG, legalább értékszám 4 4 3

KIEGYENLÍTETSÉG, legalább
KULTÚRÁLLAPOT, legalább

IDEGEN FAJTA, a mintaterek átlagában, legfeljebb % 0 0 0,1

VESZÉLYES KÁROSÍTÓ GYOMNÖVÉNYEK 0

VÍRUSOS MEGBETEGEDÉS % 0,1 0,2 0,5

a mintaterek átlagában, együttesen, legfeljebb
Súlyos leromlásos tüneteket mutató vírusok és mikoplazmák:
Levélsodró vírus (Potato leaf-roll vírus),
Y vírus (Potato virus Y)
Súlyos mozaik* (komplex) vírus
Bíborszínű csúcssodródás mikoplazma
(Potato purple top-roll mycoplasma)

Enyhe tüneteket mutató vírusok és mikoplazmák: 0,2 0,5 2,0

Enyhe mozaik**

BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK % 0,2 0,5 1,0 A harmadik ellenőrzésen már nem

a mintaterek átlagában, legfeljebb fordulhatnak elő.
Fekete tőrothadás***

GOMBABETEGSÉGEK % 0,2 0,5 1,0

a mintaterek átlagában, együttesen, legfeljebb
Egyéb tő- és hervadásos betegségek,
(Fusarium spp., Verticillium spp.,
Colletotrichum spp.)

a mintaterek átlagában, legfeljebb 0 0 0,5 A harmadik ellenőrzésen nem

Fejletlen, csenevész növény**** fordulhatnak elő.

a mintaterek átlagában, együttesen, legfeljebb minősítő 2

Rizoktóniás betegség (Rhizoctónia solani) szám
Allternáriás betegség (Alternaria spp.)
Burgonyavész (Phytophthora infestans)

* Súlyos mozaik: fertőző vírusbetegség tünete, amelyet a lombozat elszíneződése és torzulása jellemez, ezért vizuális vizsgálattal könnyű felismerni.
** Enyhe mozaik: fertőző vírusbetegség tünete, amelyet a lombozat elszíneződése vagy foltossága jellemez, ezért vizuális vizsgálattal nehezebb felismerni.
*** Fekete tőrothadás: a burgonya baktériumos betegségének általánosan használt neve, amelyet rendszerint az Erwinia carotovora subsp. atroseptica okoz. Hasonló tüneteket okozhat az Erwinia
carotovora subsp. carotovora és az Erwinia chrysanthemi is.
 Öntözés
Burgonya

Vízigény (mm) 500 – 550

Öntözés jelentősége kiemelkedően jelentős, a termés mennyiséget és a termés biztonságot

növeli

Öntözési rend – öntözés ideje: VI.3–VIII.1 d. (gumókötés időszaka)

– öntözővíz norma: max. 30 – 40 mm (4 – 5-ször öntözve)
– öntözés módja: esőszerű öntözés

Kiöntözött víz (mm) 150 – 200

Öntözés terméstöbblete 40 – 50 %
 Szártalanítás

• A burgonya lombozatának a természetes

érés előtti eltávolítását jelenti.
• A szártalanítás a vetőburgonya
termesztésnél a vírusfertőzés
csökkentése, gumóméret szabályozás,
vagy a gépi betakarítás megkönnyítése
miatt végezzük.
 Szártalanítás

A szártalanítás módjai:

• Mechanikai (szárzúzás)
• Kémiai (vegyszeres, Reglone)
• Fizikai (lombégetés)
• Kombinált
 Betakarítás
• A gumók héja erős nyomással sem hámlik le.
• Szártalanítás után 10-14 nap alatt még a
nagyon fiatal gumók is beérnek.
• A több hétig földben hagyott gumóknál
lejárhat a gumók nyugalmi ideje, és
csírázásnak indulhatnak.
• A július elején szártalanított szaporító
területeket július második felében be kell
takarítani.
 Tárolás
• A tárolás célja, minél kevesebb veszteséggel
és minőségi károsodással eltartani a gumókat
a kiültetésig.
• A tárolás szakaszai:
• 1.Szárítás. Betak. után 2-4 nap.
• 2. Sebpara képzés. Betak. után 4-15 nap.
• 3. Lehűtés
• 4. Tartós tárolás 3-4 °C-on. 85%
páratartalom.
A vetőgumóval kapcsolatos minőségi
követelmények

•Méret követelmények
•Minőségi követelmények
 Méret előírások
• Gömbölyű és ovális gumó típusú fajtáknál:

• a kisfrakció keresztátmérője 28-45 mm

• a nagyfrakció keresztátmérője 45-60 mm

• Hosszúkás gumó típusú fajtáknál:

• a kisfrakció keresztátmérője 25-35 mm

• a nagyfrakció keresztátmérője 35-45 mm
Minőségi követelmények
A betegségek és hibák megengedett mértéke az
egyes szaporítási fokozatokban (tömeg %-ban)
Szaporítási fokozat Törzselit, szuperelit, Után-termesztett
elit

Száraz korhadásos 1,0 2,0

Baktériumos és gombás eredetű nedves 0,2 0,5
rothadásos és fagykárosodott gumók

Sugárgombás varas, rizoktóniás gumók 2,0 5,0

Vas- és szürkefoltos gumók 1,5 3,0

Sérült gumók 2,0 3,0

Tapadó föld, rög, egyéb szennyeződés 2,0 2,0

Külsőleg felismerhetően idegen fajtájú 0,0 0,5

gumók
Megengedett összes hiba és betegség 6,0 10,0
 Hajtásképesség

• 92-95 %-nak kell lennie.

• A vizsgálatot a 4. szántóföldi ellenőrzéskor
vett mintából laboratóriumban végzik el.
 Vírusfertőzöttség
• A szántóföldi ellenőrzésen vett gumómintákból
elvégzett rügydugvány vizsgálat alapján a súlyos
leromlást okozó vírusbetegségek megengedett
mértéke:

• Törzselit fokozatban 1%
• Szuperelit fokozatban 3%
• Elit fokozatban 6%
• Utántermesztett "A" fok. 10 %
•
• Amennyiben a hibahatár meghaladja a szabványban
fentebb jelzett értékeket, úgy a tétel nem
fémzárolható.
• A fémzárolt vetőgumó minőségi kifogásolása
esetén a hibák megállapítására az Országos
Mezőgazdasági Minősítő Intézet (ma már Nébih)
jogosult. A hiba megállapítása hivatalos minta
alapján történik.

• A Minősítő Intézet a szaporító táblák terméséből

a következő évben "Kisparcellás fajtaazonosító
vizsgálatot" végez a fajtatisztaság, a vírus- és
egyéb betegségek megállapítása, illetve ezekkel
kapcsolatos jogvitás ügyek tisztázása céljából