HANKISS ELEM�R

A T�ZPARANCSOLAT MA
Besz�lget�t�rsak
B�R�NDY GY�RGY, CS�NYI VILMOS,
DANKA KRISZTINA, FARKAS P�L, FR�HLICH R�BERT,
G�BOR GY�RGY, GY�RGYI K�LM�N,
HELLER �GNES, HERN�DI GYULA, J�KAI ANNA,
KOP�TSY S�NDOR, MANCHIN R�BERT,
M�R� L�SZL�, POLCZ ALAINE, POPPER P�TER,
S�RK�ZY TAM�S, SCHWEITZER J�ZSEF,
SZAB� ISTV�N, SZIGETI JEN�, SZIL�GYI �KOS,
T�SKE L�SZL�, V�GV�LGYI B. ANDR�S,
VAJDA MIH�LY, VARGYAS G�BOR,
VEKERDY TAM�S
Helikon Kiad�
A bor�t� Csonka K�roly
fot�j�nak felhaszn�l�s�val k�sz�lt.
Sajt� al� rendezte
SZENDI EDIT
Szerkesztette
R�T VIKT�RIA
Copyright Hankiss Elem�r, 2002
B�r�ndy Gy�rgy, Cs�nyi Vilmos, Danka Krisztina, Farkas P�l,
Fr�hlich R�bert, G�bor Gy�rgy, Gy�rgyi K�lm�n, Heller �gnes,
Hern�di Gyula, J�kai Anna, Kop�tsy S�ndor, Manchin R�bert,
M�r� L�szl�, Polez Alaine, Popper P�ter, S�rk�zy Tam�s,
Schweitzer J�zsef, Szab� Istv�n, Szigeti Jen�,
Szil�gyi �kos, T�ske L�szl�, V�gv�lgyi B. Andr�s, Vajda Mih�ly,
Vargyas G�bor, Vekerdy Tam�s, 2002
Helikon Kiad�, 2002
Azoknak aj�nlom ezt a k�nyvet,
akik egym.�st nem kitasz�tani, hanem
meg�rteni akarj�k.
EL�LJ�R�BAN
A T�zparancsolatr�l sz�l ez a k�nyv. K�t k�rd�sre keresek
benne v�laszt.
�rv�nyesek-e ma m�g ezek a paranesolatok?
Ha �rv�nyesek, akkor mit jelentenek ma nek�nk, a mo-
dern vil�gban �l� embereknek?
Huszon�t kit�n� szak�rt�vel besz�lgettem el ezekr�l a
k�rd�sekr�l egy telev�zi�s m�sorsorozatban. Volt k�z�tt�k
teol�gus �s vall�st�rt�n�sz, szociol�gus �s antropol�gus,
pszichol�gus �s filoz�fus, biol�gus, jogtud�s �s �r�. Meg-
mondom 8szint�n: igyekeztem kiz�kkenteni �ket szakm�-
juk biztons�gos kereteib�l, igyekeztem szem�lyes vallom�s-
ra k�sztetni �ket. Sok fontos, �rdekes, megh�kkent8 gondo-
latot fogalmaztak meg. Az � v�laszaikat rendezi ez a k�ny
egy-egy paranesolat k�r�. Elmondom �n is, mit gondolok e
paranesolatokr�l: ezek a fejteget�sek foglalj�k t�bb�-kev�s-
b� egys�ges keretbe az �ltaluk mondottakat.
Mint mondottam: ez a k�nyv egy telev�zi�s sorozat anyag�ra
�p�l.' A besz�lget�sekre a budai V�rban l�v�, M�ty�s-kori g�ti-
kus teremben ker�lt sor. Az �n �sszek�t�sz�vegeim z�m�t Ba-
ranya egy-egy var�zslatosan sz�p v�lgy�ben, faluj�ban, temp-
lomkertj�ben, templom�ban vett�k f�l. E helysz�nek szerves
r�szeiv� v�ltak mondand�nknak, ez�rt a k�nyvbeli sz�vegben
is benne hagytam egy-egy r�juk vonatkoz� utal�st. Egy�ltal�-
ban: hogy min�l hitelesebb dokumentum lehessen ez a k�nyv,
amennyire lehetett, meg�riztem az eredeti besz�lget�sek
szem�lyess�g�t, az �rott sz�vegekben megszokottn�l szaba-
A sorozatoi 2001 novembere �s 2002 janu�rja k�z�tt vet�tette az MTV.
dabb, id�nk�nt t�tov�z�, t�preng�, esapong�jelleg�t. K�rem az
olvas�t, k�pzelje el, hogy vel�nk egy�tt besz�lget M�ty�s ki-
r�ly g�tikus term�ben, gy�ny�r� falusi templomok kazett�s
mennyezete alatt, a p�csi D�mban, a budai V�r b�sty�j�n, az
orsz�g legszebb zsinag�g�ja el�tt, feh�r sziklafalak alatt, va-
r�zslatosan sz�p v�lgyekben, sz�l�dombokon, szeg�nys�g�k-
ben is megkap�an sz�p falusi utc�kon.
T�z fejezetre tagol�dik a k�nyv. Az els� fejezet �ltal�ban a
t�rv�nyr�l sz�l; arr�l, hogy milyen szerepet j�tszik a t�r-
v�ny az emberek �s az emberi t�rsadalmak �let�ben. A to-
v�bbi kilene fejezet foglalkozik egy-egy paranesolattal. �gy
j�n ki a kilene, hogy k�t paranesolatot �sszevontunk: az els�
kett�t, illetve az utols� kett�t, att�l f�gg�en, hogy melyik
sz�vegv�ltozatot vessz�k figyelembe. Tehett�k ezt az�rt,
mert az eredeti h�ber sz�vegben nem voltak besz�mozva a
paranesolatok, s a ma olvashat� h�ber sz�veg, illetve a kato-
likus �s protest�ns ford�t�sok pedig k�l�nb�z�k�ppen sz�-
mozz�k be a parancsolatokat.
Sok kit�n� k�nw jelent m�r meg a T�zparanesolatr�l tu-
d�s teol�gusok toll�b�l. Nem akarunk, �s nem is tudn�nk
versenyezni vel�k. Ne v�rjon t�l�nk az Olvas� kegyes elm�l-
ked�st vagy szakavatott Biblia-magyar�zatot, elm�ly�lt sz�-
vegkritik�t vagy v�gs� b�lesess�geket. Nem akarjuk meg-
gy�zni semmir�l. Illetve pontosabban: esak arr�l szeretn�nk
meggy�zni, hogy �rdemes �s fontos elgondolkozni azokon a
k�rd�seken, amelyeket a bibliai T�zparanesolat annak ide-
j�n, h�romezer �wel ezel�tt, �s az�ta �jra �s �jra felvetett.
Nem tudom�nyos m�vet, hanem k�rd�sek �s v�laszok, hitek
�s k�telyek, gondolatok �s �rzelmek, �rvek �s ellen�rvek
gazdag gy�jtem�ny�t tartja a kez�ben. Sz�nd�haink szerint
h�v�kh�z �s nem h�v�kh�z egyar�nt sz�l ez a k�nyv. B�rki-
hez �s mindenkihez, aki el szeretne gondolkozni azon, hogy
vajon mit is jelentenek ma ezek a h�romezer �v �ta titokza-
tos f�nyben ragyog� parancsolatok.
�szint�n rem�lem �s hiszem, hogy az e k�tetben kifejtett
szempontok, n�zetek, elemz�sek senkit sem b�ntanak meg
hit�ben, meggy�z�d�seiben. N�h�ny dologra m�gis szeret-
n�m figyelmeztetni az olvas�t.
Sok �s sokf�le gondolattal, v�lem�nnyel, szemponttal ta-
8
l�lkozik majd ebben a k�nyvben. Minden bizonnyal olya-
nokkal is, amelyekkel eddig nem tal�lkozott, vagy amelyek-
kel nem �rt egyet.
E k�tetben nem esak az eur�pai nagy vall�sok, felekeze-
tek k�pvisel�i fejtik ki gondolataikat. Nagy, a szok�sosn�l
nagyobb teret kapnak a nem eur�pai eredet� vall�sok k�pvi-
sel�i �s olyan tud�s gondolkod�k is, akik nem f�lt�tlen k�-
t�dnek egyik vagy m�sik vall�s hitvil�g�hoz. E k�tet c�lja
ugyanis �pp az egyfel�l, hogy sz�mba vegye: mi a szerepe a
T�zparanesolatnak a mai ember �let�ben, nemesak a h�v�k
�let�ben, s nemesak a nyugati vil�gban; s hogy megvizsg�lja
m�sfel�l 'azt, vajon m�s civiliz�ci�kban m�s vagy hasonl�
t�rv�nyek, erk�lesi norm�k szab�lyozz�k-e az emberek
mindennapi �let�t.
A k�nyvben lejegyzett v�lem�nyeket, gondolatokat, meg-
gy�z�d�seket nem �tk�ztetem egym�ssal, hanem egyszer�en
egym�s mell� �ll�tom �ket. Besz�lget�partnereim az �n k�r-
d�seimre v�laszolva �s nem egym�ssal vitatkozva fejtett�k ki
gondolataikat. Az olvas�nak kell eld�ntenie azt, hogy az itt el-
mondottakb�l milyen k�vetkeztet�seket von le a maga sz�-
m�ra.
Sok �s sokf�le gondolatot �ll�tok itt egym�s mell�, de ezzel
nem valamif�le relativizmust akarok sug�rozni. Nem azt,
hogy ez is ig�z lehet, meg az is, meg amaz is, vagy ak�r egyi-
k�k sem igaz. �pp ellenkez�leg. Annak akartam sz�p �s hi-
teles p�ld�it bemutatni, hogy hogyan kell mindenkinek
megk�zdenie a maga igazs�g��rt.
A telev�zi�s besz�lget�sek m�faja nem igaz�n alkalmas
arra, hogy egy-egy k�rd�st minden r�szlet�ben �s rend-
szeresen kifejtsenek a r�sztvev�k. �gy bizony�ra m�lt�n
�rhet majd minket a kritika, hogy gondolatmenet�nk
nem el�g fegyelmezett �s nem el�g elm�ly�lt. De �gy v�-
lem, rem�lem, hogy a k�tet gondolatgazdags�ga k�rp�tol-
ja majd ez�rt a hi�ny�rt az olvas�t.
Van azonban egy nagy szomor�s�gom. Besz�lget�seink
egyik r�sztvev�je, Jelenits Istv�n tan�r �r, akit a telev�zi�s
m�sorban a n�z�k l�thattak s szavait hallhatt�k, v�g�l arra
k�rt engem, hogy hozz�sz�l�sait ne vegyem be a k�tetbe. EI-
hat�roz�s�t tiszteletben tartom, b�r �szinte sz�vemb�l mon-
9
dom, nagyon sajn�lom, hogy fontos �s �rt�kes gondolatai hi-
�nyoznak e k�tetb�l. Jelenits Istv�n a modern katolikus
gondolkod�s egyik legkiv�l�bb hazai k�pvisel�je. Aki l�tta a
telev�zi�s ad�sokat, az velem egy�tt igazolhatja, hogy gon-
dolatai rendk�v�l fontosak voltak annak megvil�g�t�s�ra,
hogy mit jelent, mit jelenthet a T�zparancsolat a mai ember
�let�ben.
Hogy ezt az �rt valamelyest kit�ltsem, �s a modern katoli-
kus gondolkod�s ne maradjon e k�tetben szakavatott �s ih-
letett k�pvisel� n�lk�l, �gy d�nt�ttem, hogy Pilinszky J�nos
1963-64-ben megjelent, a T�zparancsolatr�l sz�l� t�z elm�l-
ked�s�t beveszem e k�tetbe. Tettem ezt �r�mmel, ann�l is
ink�bb, mert 1982-ben �pp Jelenits tan�r �r rendezte sajt�
al� Pilinszky J�nos pr�zai munk�inak egy r�sz�t, k�zt�k a
T�zparanesolatr�l sz�l� �r�sokat is.z L�tja majd az olvas�,
hogy e sz�vegek milyen term�szetess�ggel illeszkednek a
k�tetbe, s mennyire feld�s�tj�k az am�gy is gazdag gondola-
ti anyagot.
Hadd mondjam el v�gezet�l, hogy besz�lget�seink s e k�-
tet �ssze�ll�t�s�nak legnagyobb �lm�nye sz�momra az volt,
hogy milyen gazdag harm�ni�ban csengenek �ssze �let�nk
szellemi t�rk�p�nek egym�st�l t�voli pontjair�l j�v� gondo-
latok. Bizony�tva azt, hogy a t�rsadalmunkat ma �tszel� �r-
kok �s szakad�kok f�l�tt igen is, most is, ott fesz�lnek a
szellem sz�p h�djai.
Itt k�sz�n�m meg e k�tet t�rsszerz�inek, besz�lget�t�r-
saimnak, hogy megosztott�k velem gondolataikat. Sokat ta-
nultam t�l�k, �s biztos vagyok benne, hogy a k�tet olvas�i is
elgondolkoznak majd azon, amit elmondtak.
Itt k�sz�n�m meg Koltai P�ternek �s S�nta Gy�rgynek, a
sorozat producereinek, hogy a telev�zi�s sorozatot elk�sz�-
tett�k, �s ezzel lehet�v� tett�k e k�nyv megjelen�s�t is. K�-
sz�n�m a sorozat rendez�j�nek �s operat�r�nek, Balogh
Zsoltnak �s Kis Zsoltnak a remek rendez�i elgondol�sokat �s
Pilinszky J�nos. Sz�g �s olaj. Pr�za. A sz�veget gondozta Jelenits Ist-
v�n. Budapest, Vigilia, 1982.
IO
a sz�p l�tv�nyt, amely a sz� szoros �rtelm�ben megihletett
mindannyiunkat, akik a besz�lget�sekben r�szt vett�nk. K�-
sz�net illeti Kende J�li�t, a rendez� munkat�rs�t, aki a v�-
g�s neh�z munk�j�t oldotta meg kit�n�en �s Bakay L�szl�t,
aki a sorozat gy�ny�r� helysz�neit felkutatta.
H�l�val tartozom Szendi Editnek, aki a sorozat �s a k�nyv
szerkeszt�jek�nt n�zhet�v� �s olvashat�v� rendezte az in-
dul�skor szinte �ttekinthetetlen�l nagy �s gazdag, harminc�t
�r�s interj�anyagot. Az 8 seg�ts�ge n�lk�l nem k�sz�lhetett
volna el ez a k�nyv. H�l�val tartozom R�t Vikt�ri�nak, aki a
Helikon Kiad�ban l�tta el a szerkeszt�i szerepet. K�sz�n�m
a Kiad� vezet�j�nek �s munkat�rsainak, Borb�r� Zs�k�nak,
Kov�ts Imr�nek, R�tz M�ri�nak, hogy k�nyw� form�lt�k ezt
a sok gondolatot. H�l�s vagyok Horv�th L�szl�n�nak, hogy
nagy hozz��rt�ssel gondozta a k�ziratot.
11
HANKISS ELEM�R BESZ�LGET�PARTNEREI VOLTAK:
B�R�NDY GY�RGY �gyV�d
CS�NYI VILMOS etol�gus
DANKA KRIszTINA krisnah�v� lelk�sz
FARKAs P�L a Buddhista F�iskola d�k�nja
FR�HLICH R�BERT F�rabbi
G�BOR GY�RGY Vall�st�rt�n�sz
GY�RGYI K�LM�N jOg�SZ
HELLER �GNES filoz�fus
HERN�DI GYULA �r�
J�KAI ANNA �r�
KOP�TSYS�NDOR k�ZgaZd�SZ
MANCHIN R�BERT SZOCIOl�guS
M�R� L�szL� matematikus
POLCz ALAINE pszichol�gus, tantol�gus
POPPER P�TER pszichol�gus
S�RK�ZY TAM�S jOg�SZ
SCHVVEITZER J�ZSEF f�rabbi
szAB� IsTv�N reform�tus lelk�sz
szIGETi JEN� adventista lelk�sz
SZIL�GYI �KOS eSZt�ta
T�SKE L�SzL� iszl�mszak�rt�
V�GV�LGYI B. ANDR�S �jS�g�r�
VAJDA MIH�LY filoz�fus
VARGYAS G�BOR etnOl�guS
vEKERDY TAM�s pszichol�gus

A T�RV�NY
Ha Te voln�l M�zes, mi lenne az a legfontosabb
parancsolat vagy intelem, amit r�v�sn�l a k�-
t�bl�ra?
VEKERDI TAM�S Azt �rn�m r�, hogy "L�gy az, aki
vagy! ", a magad isteni term�szete szerint.
Ha Te lenn�l Buddha, mi volna a legf�bb �ze-
neted?
VEKERDY TAM�S "A vil�g l�ngban �ll, szerzetesek!"
Ezt nyolcszor kellene elmondani, mert Budd-
ha is nyoleszor mondja el. Ez a l�ng a mi v�-
gyaink, a mi t�ves v�gyaink l�ngja.
Ha te vooln�l Comfuce, akkor mit mondan�l?
Vekerdi Tam�s Ink�bb Lao-cet v�lasztom. J�rd a
ta�t, vagyis a teremt� er�k, a benned is lako-
z� teremt8 er�k �ltal kijel�lt utat.
�s te magad mit mondan�l?
vExExw 'rmAs A g�r�g�kt�l venn�m a gondola-
tot. Azt mondan�m: tudd, hogy ember vagy!
Tudd, hogy c�vedhetsz, �s l�gy �ber! Vigy�zz
nagyon! �nmagadnak se higgy el mindent fel-
t�tel n�lk�l. �s pr�b�ld meg8rizni az ifj�s�g-
nak azt a marad�k kis morzs�j�t magadban,
hogy m�g tudsz v�ltozni.
T�RV�NY �S SZABADSAG
Ha azt a sz�t halljuk, hogy t�rv�ny, megdobban a sz�v�nk.
F�l�nk a b�ntet�st�l. Uagy �pp ellenkez�leg, �gy �rezz�k,
hogy rend van a qril�gban. S ha hihet�nk Immanuel Kant-
nak vagy J�zsef Attil�nak, tal�n m�g szabads�g is van eb-
ben a v�ges vagy v�gtelen vil�gban.'
A telev�zi�s v�ltozatnak ezt az epiz�dj�t K�v�g�sz�l�s�n (Baranya me-
gye) k�sz�tett�k, a katolikus templom homlokzata el�tt.
l,
HERN�DI GYuLA Abszol�t �s �r�k �rt�k a szabads�g, ami egyfe-
l�l a k�l�nb�z� t�r-, id�korl�tokt�l val� megszabadul�s
,
m�sfel�l pedig a v�laszt�s lehet�s�ge, a j� v�laszt�s�nak a
lehet�s�ge. Mindenki figyeljen a szabads�gra, �s legyen
mindenki Hudini, a szabadul�m�v�sz, akit megk�t�ztek
�s bilincsbe vertek, de f�l �ra alatt kijutott. Az embernek
ilyennek kellene lennie v�g�l is.
Nem tudni, hogy ki k�t�zte meg az embert. Van, aki
azt mondja, hogy Isten, van, aki azt mondja, a term�szet-
t�rv�ny, van, aki m�st mond. De a l�nyeg az, hogy az em-
beri kult�ra, az emberi civiliz�ci� arr�l sz�l, hogy az em-
beri t�r- �s id�korl�tokat hogyan lehet legy�zni. Az em-
ber pr�b�l megszabadulni abb�l a b�rt�nb�l, amelybe
belesz�letik, �s ebben a k�zdelemben term�szetesen Is-
tenn� akar v�lni. Ha azz� v�lna, ha v�gtelenn� v�lna, ak-
kor viszont m�r nem volna v�laszt�si lehet�s�ge, mert
�r�k boldogs�gban, szinte mozdulatlan boldogs�gban �l-
ne a vil�gban.
DANKA KRISZTINA Sem t�rv�ny, sem szabads�g n�lk�l nem tud
az ember �lni. De e kett� nem ellent�te egym�snak. Mert
az isteni t�rv�nyek - noha tilt�sokat, korl�toz�sokat tar-
talmaznak - forr�sai a mi val�di szabads�gunknak. Els�d-
leges k�teless�g�nk annak meg�rt�se, hogy mi az emberi
�let c�lja, hogyan lehet mor�lisan �lni, hogyan lehet �s
kell betartanunk azokat a t�rv�nyeket, amelyek lehet�v�
teszik sz�munkra, hogy igaz�n szabadok legy�nk, �s em-
berhez m�lt� �letet �lj�nk.
Ha mi �gy �l�nk, akkor ez hat a k�rnyezet�nkre is.
Olyanok vagyunk, mint egy mad�rraj, egy�tt, esapatosan
rep�l�nk, egyik mad�r b�tor�tja a m�sikat, de mindenki a
saj�t erej�b�l marad fenn a leveg�ben. Senki sem tudja a
m�sik helyett a sz�rny�t emelgetni. Az emberi t�rsadalom
tagjai is �gy tudnak egym�sra hat�st gyakorolni; minden-
kinek meg kell tennie a saj�t er�fesz�t�seit, de ott vagyunk
esapatban, b�tor�thatjuk, seg�thetj�k egym�st.
HELLER �GNES Az els� paranesolatban nem az a legfontosabb
,
hogy "�n vagyok az �r, a te Istened", �mb�r lehet, hogy
16
vannak, akik szerint ez a legfontosabb. Ami igaz�n fontos,
az a magyar�zat. Ugyanis nem azt mondja, hogy �n va-
gyok a ti uratok, istenetek, a vil�g teremt�je meg a ti te-
remt�t�k, mennyei aty�tok meg az �r�kk�val�, hanem
azt mondja: "...�n hoztalak ki Egyiptom f�ldj�r�l, a szol-
gas�g h�z�b�l." Vagyis az els� paranesolat azt mondja: ti
szabad emberek vagytok. �s mint szabad emberek, enge-
delmeskedhettek az Ig�nek, a paranesolatoknak.
Az mondja ki a t�z ig�t, aki az embereket egyenl�nek
tekinti a hozz� val� viszony�ban, �s aki az embereket sza-
badon gondolkoz� l�nyeknek tekinti. Olyan l�nyeknek,
akiknek megvan a k�pess�g�k arra, hogy engedelmesked-
jenek neki. A t�z ige �gy van megfogalmazva, �s az az �r-
dekes benne, ha szabad ezt a kifejez�st haszn�lnom, hogy
mindenki engedelmeskedhet neki. Nem kell k�l�n�sen j�
embernek lennie, kiv�l� embernek lennie, nem kell
szentnek lennie - kiv�tel n�lk�l mindenki tud ennek a t�z
paranesolatnak engedelmeskedni.
Ahhoz, hogy az ember en,neh a szabads�gnak a r�szese lehes-
sen, ahhoz hinnie kell Istenben vagy valamif�le transzcen-
denci�ban?
HELLER �GNES Nem f�lt�tlen�l. A T�zparanesolatban ez
ugyan val�sz�n�leg benne van, de nem okvetlen�l kell
ezzel egy�tt elfogadnunk. Nem a transzcendenci�ban
kell hinn�nk, hanem a paranesolatokat kell megtarta-
nunk. Err�l van sz�. A szabad ember szabadon meg
tudja tartani azt, amit a t�z ige megparanesolt. E paran-
esolatok k�telezik azokat is, akik sz�m�ra nem l�nye-
ges az, hogy ki adta a t�z ig�t. De nem f�ggetlen�thet� e
paranesolat a m�sodik mondatt�l. Att�l, hogy "szabad
embereknek adatik meg".
Ugyanakhor egy t�rw�ny vagy egy paranesolat korl�tozza
az eynbert. Azt mondja, hogy ezt ne tedd - azt ne tedd - ezt
se tedd. Mondhatjuk-e ennek ellen�re, hogy a t�rv�nyek a
szabads�ggal szoros �sszef�gg�sben vannah?
17
HELLER �GNES Mondhatjuk. Mert hogyha nincsenek korl�tok,
akkor csak egyetlenegy ember lehet szabad. Ha f�lt�telez-
z�k, hogy mindenki szabad, akkor kell korl�toknak len-
ni�k. Nem kell messzire menni: az �jkori liber�lis gondol-
kod�s azt mondja, hogy minden ember szabad, amennyi-
ben �s addig a hat�rig, am�g a m�sik embert nem korl�tozza
a szabads�g�ban.
A t�z ige arr�l sz�l, hogy ne korl�tozd a m�sik embert a
szabads�g�ban. Szabad �s eszes l�ny vagy: meg tudod �r-
teni, hogy ezt nem szabad tenned.
Ha szabad ilyet mondanom, a t�z ige a sz� legnemesebb
�rtelm�ben liber�lis paranesolat.
A T�RV�NY FORR�SAI
Honnan ker�lnek be a t�r�nyek az emberek, az emberis�g
vil�g�ba a
Vannak, akik �gy v�lik, hogy a t�rv�nyeket Isten adta az
embern,ek, az emberis�gnek.
Plat�n szerint a t�rv�nyek eleve benne voltak s vannak a
vil�gmindens�gben, az univerzumban mint ide�k. S�t,
szerinte val�j�ban csak ezek a v�gs� eszm�k, v�gs� ide�k,
v�gs� t�rv�nyek l�teznek, minden m�s csak az � �rnyk�-
p�k.
Uannak, akik a term�szet�en keresik �s tal�lj�k meg
azokat az �r�k �rv�ny� t�rv�nyeket, amelyek meghat�roz-
z�k az atomok �s csillagok mozg�s�t, az �l� sejtek vagy
ak�r az emberi agy m�k�d�s�t.
A t�rsadalomtud�sok t�bbnyire �gy v�lik, hogy a t�rsadal-
mi egy�tt�l�s t�rv�nyeit az emberi k�z�ss�gek hozz�k l�tre. A
k�z�ss�g tagjai meg�llapodnak abban (�ratlan vagy k�s�bb
�rott, jogszab�lyokba foglalt szerz�d�sben), hogy milyen
norm�k, szab�lyok, t�rv�nyek szerint �lnek majd egy�tt.
A modern �iol�giai �s etol�giai hipot�zisek szerint az er-
k�lcsi magatart�s alapvet� k�szs�gei �s k�s.ztet�sei gene-
tikailag bel�nk vannak k�dolva. �vsz�zadokkal kor��-
ban Immanuel Kant, a h�res n�met filoz�fus is az ember-
ben kereste a t�rv�nyek forr�s�t. De � term�szeresen nem
18
g�nekr�l �rt, hanem arr�l, hogy az �r�k erk�lcsi t�rv�nyek
�gy ragyognak a tudatunkban, mint az �g�olt f�nyes csil-
lagk�pei.
Genetikai adotts�ga-e az emberi fajt�nak, hogy k�pes sza-
b�lyokat alkotni, �s a szab�lyokat - �gy-ahogy - betartani P
CsArm vtLMos Ez az ember egyik legk�l�n�sebb genetikai
adotts�ga. Legegyszer�bb p�ld�ja ennek a nyelv. A nyelv
is bizonyos szab�lyok szerint m�k�dik. Amikor kifeje-
z�nk egy gondolatot, vagy le�runk valamit, akkor szab�ly-
szer�en haszn�ljuk a szavakat �s a mondatokat. Ez is egy
megnyilv�nul�sa annak, hogy szeret�nk szab�lyokat k�-
vetni.
Szeret�nk? Te szeretsz? Egy csom� ember ut�lja, hogy
minduntalan szab�lyokba �otlik.
csANn vtLMos �n is ut�lom, ha t�l sok szab�ly van. De azt a
n�h�ny szab�lyt, ami kell ahhoz, hogy m�k�djenek a dol-
gok, szeretem. Nyilv�n mindenki, amikor reggel felkel, �s
elind�tja mag�t a nap r�g�s �tj�n, akkor valamilyen sza-
b�ly szerint j�r el. El�sz�r megmosakszik, azt�n megissza
a k�v�j�t, vagy ford�tva, elolvassa az �js�gj�t, fel�lt�zik �gy
vagy �gy, �sszer�molja a holmij�t, ezek mind egyfajta r�-
tust k�peznek. �s minden r�tusban az �rzelmek mellett
szab�lyok is m�k�dnek. A szab�lyk�vet�s elemi adotts�ga
az embernek.
Az �llatoknak nincsenek szab�lyaik a
CS�NYI VILMOS Nincsenek, a kuty�t kiv�ve. A kutya kezd az
emberre hasonl�tani abban, hogy nagyon k�nnyen alak�t
ki r�tusokat, �s fogad el szab�lyokat, de a t�bbi �llatn�l
ilyen ninesen. Esetleg az ember l�tja bel�j�k. Ha egy raga-
doz� mad�r a nap egy bizonyos �r�j�ban mindig megjele-
nik, mert a t�pl�l�ka akkor tal�lhat� meg, ezt mi szab�ly-
szer�s�gnek mondjuk, de a mad�r egyszer�en megtanulta
19
azt, hogy p�ld�ul az �rg�k ekkor �s ekkor s�tk�reznek a
napon, �s akkor j�n. De ez nem szab�lyk�vet�s. Az �llat
elm�j�ben a szab�ly nem fogalmaz�dik meg, nem k�l�n�l
el a cselekv�st�l.
A p�rz�si r�tusoknah gyakran nagyon bonyolult �s szab�-
lyozott koreogr�fi�juk van.
CS�NYI VILMOS Ezek nem szab�lyok. Minden egyes udvarl�si
vagy p�rz�si aktus biol�giai ingerek �ltal vez�relt folya-
mat. Az egyik ingert k�veti a m�sik. �s az �llat semmi
m�st nem tesz, mint reag�l azokra az ingerekre, amelyek
�rik. Amikor mi szab�lyt k�vet�nk, akkor az inger szab�ly
form�j�ban a fej�nkben van. Teh�t az aktu�lis eselekv�st
bel�lr�l j�v� inger ind�tja el.
j P�ld�ul egy k�rmenetnek meghat�rozott szab�lyrend-
szere van. Nem a szerint megy a menet, hogy az utc�n ki-
vel fog tal�lkozni. A k�rmenet �tj�t el�re megtervezik.
Pontosan tudjuk, hogy milyen �ton kell menni, hol kell
meg�llni, hol kell im�dkozni, hol kezd�dik �s hol v�gz�dik
a menet. A menetet szab�lyoz� ingersor - ha ezeket az
el�re meg�llap�tott szab�lyokat ingereknek nevezz�k - az
ember fej�ben van r�gz�tve, miel�tt a menet elindul, �s
miel�tt b�rmilyen k�ls� inger �ri a r�sztvev�ket.
A csimp�nzk�z�ss�gehben is szab�lyozva van az, hogy ki
a,z �r, ki kinek kell, hogy engedelmeskedj�h, hogyan kell vi-
selkednie, hogy ne b�nts�k a t�bbiek �s �gy tov�bb.
CS�NYI VILMOS Nem, ezek mind az ember modelljei, elk�pze-
l�sei arr�l, hogy megmagyar�zza a csimp�nz�letet, de ez
nem �gy m�k�dik val�j�ban. A esimp�nzok k�z�tt �lland�
vet�lked�s van, megtanulj�k azt, hogy mit lehet �s mit
nem. �s amint lehet�s�g nylik arra, hogy valamit m�s-
k�pp esin�ljanak a saj�t �rdek�kben, akkor azt azonnal
megteszik. Az embern�l az a k�l�n�s dolog, hogy akkor is
megtesz valamit, hogyha a dolognak l�tsz�lag "semmi �r-
telme nines". Vagyis nem k�nyszer�ti r� senki, hogy ezt
vagy azt tegye.
20
Ez �ri�si k�l�nbs�g. Minden norm�lis �llat esak azt esi-
n�lja, ami az adott pillanatban �rdeke, vagy amire r�k�ny-
szer�l. Az ember ezenk�v�l k�pes szab�lyokat is k�vetni.
Mondok egy p�ld�t. Az, hogy elmondjuk a t�rsainknak,
hogy most itt le fogunk telepedni, a t�rsak fele maradjon
itt, a m�sik fele hozzon k�veket, t�zet fogunk rakni, ket=
ten j�jjenek, mert l�ttunk ott egy d�gl�tt zebr�t, hozz�k
el, ez egy ar�nylag egyszer� dolog. A legegyszer�bb embe-
ri k�z�ss�g is meg tud oldani ilyen feladatot. A csimp�n-
zok sz�m�ra ez lehetetlen. Minden feladatra meg lehet
�ket tan�tani, be lehet �ket idom�tani. T�zet gy�jthatnak,
ak�r motorbiciklit vezethetnek, zebr�t hozhatnak, de azt,
hogy ezt a sokf�le feladatot elossz�k egym�s k�z�tt, hogy
egy�tt oldj�k meg �ket, arra nem k�pesek. Mert nagyon
er�s dominancia, hatalmi viszony �rv�nyes�l az �let�k-
ben, amelyb�l nem tudnak kil�pni, nem tudj�k a c�l �rde-
k�ben a saj�t �rdekeiket vagy a saj�t elk�pzel�seiket
visszafogni.
Mondok egy m�sik p�ld�t. A kutya k�zel�t az emberi
k�pess�gek fel� azzal, hogy k�pes erre a dominanciav�l-
t�sra, ami a szab�lyszer� m�k�d�shez sz�ks�ges. Amikor
egy vak embert vezet egy kutya, id�nk�nt a vak mondja,
hogy mit csin�ljanak, meg�llnak, elindulnak, befordul-
nak. Nagyj�b�l tudja, hogy merre mennek. Id�nk�nt vi-
szont a kuty�nak kell meg�llnia, �s azt "mondania", hogy
ugyan a gazda azt mondja, hogy menj�nk �t, de nem me-
gyek, mert l�tok ott egy aut�t. �t tudja venni a vez�rl�st.
�s vissza tudja adni. Egy b�rmilyen m�s faj� norm�lis �l-
lat vagy �tveszi a vez�rl�st, �s akkor � vezet �s k�sz, vagy
pedig engedelmeskedik, mert kem�ny tr�ninggel arra szo-
r�tott�k r�, hogy mindig engedelmeskedj�k. Vagy vez�rel,
vagy engedelmeskedik. De a kett�t v�ltogatni �s azt is el-
d�nteni, hogy mikor lehet �tvenni a vezet�st �s mikor
nem, ezt csak az ember tudja. Meg a kutya.
Igen, de a kuty�t mi tan�tjuk meg a szab�lyokra.
cs�Nn mLMos A kutya k�pes megtanulni a szab�lyokat, de mi
is seg�tj�k �t abban, hogy megtanulja betartani azokat.
21
Mi t�rt�nt vel�nk? Hogy alak�lt ki ez a szab�lyk�vet� k�-
pess�g�nk? Egy csimp�nz a fej�re esett, �s hirtelen �tala-
kult em�err�, aki m�r tud szab�lyokat is k�vetni? Milyen
mut�ci� t�rt�nt az �llat �s az ember k�z�tt? Az embert ki
tan�totta meg a szab�lyok alkot�s�ra?
CS�NYI VILMOS Nem hirtelen folyamat volt. A csimp�nzt�l k�-
r�lbel�l olyan �t-hatmilli� �wel ezel�tt v�ltunk eI. Ah-
hoz, hogy a szab�lyok kialakuljanak, egy nagyon hossz�,
biol�giai evol�ci�s folyamatra volt sz�ks�g. Azok az em-
beresoportok, amelyek ilyen szab�lyokat nem tanultak
meg, nem maradtak fenn. Mi olyan �s�k lesz�rmazottjai
vagyunk, akik k�pesek voltak saj�t magukat megszervez-
ni. Ehhez nagyon par�nyi k�l�nbs�gek kellenek. Ha p�l-
d�ul van k�t embercsoport: az egyikben csak �tvenen-
hatvanan f�rnek meg egym�ssal, a m�sikban viszont,
mondjuk, sz�z-egyn�h�nyan, mert ebben az ut�bbi cso-
portban van n�h�ny apr� szab�ly, amely jobban �ssze-
tartja 8ket, mint a m�sik esoport tagjait, akkor ez m�r
elegend� ahhoz, hogy egy-k�t milli� �v alatt az egyik eso-
portb�l szab�lyk�vet�, kult�rateremt� emberi k�z�ss�g
legyen, a m�sik csoport meg bennragadjon az �serd�ben,
vagy elpusztuljon.
Evol�ci�s kiv�laszt�d�s sor�n alakulnak ki a szab�lyal-
kot�, szab�lyk�vet� k�z�ss�gek?
CS�NYI VILMOS Igen. De hangs�lyoznom kell, hogy nem ma-
guk a szab�lyok biol�giai eredet�ek, hanem az az adott-
s�g, hogy az ember k�pes szab�lyokat alkotni �s k�vetni.
A jog �onyolult szab�lyrendszer. Hogyan j�n l�tre? Mi a for-
r�sa?
sAmc�zy'r~,s Az eur�pai kontinensen a modern jog els�dle-
gesen �rott jog, �l�n a parlament - mint t�rv�nyhoz� hata-
lom - �ltal hozott t�rv�nyekkel, amelyek k�z�l az alapt�r-
v�ny az alkotm�ny. Ehhez j�rulnak a v�grehajt� hatalom,
a korm�ny �s a miniszterek rendeletei. Ugyanakkor a jog-
22
szab�ly keletkez�s�nek m�sik �tja a szok�sjog, f�leg az
angol joggyakorlatban, illetve a vall�si jogok ter�let�n. A
szok�s persze �nmag�ban nem jog, ha azonban az �llam
k�zhatalmi k�nyszerrel betartatja a szok�st, szok�sjogj�n
l�tre. Valahol a t�rv�nyi jog �s a szok�sjog k�z�tt a k�z�p-
�ton �ll, �s ugyancsak az angol jogfelfog�shoz, az angol
co~m,mon law-hoz f�z�dik az �gynevezett precedensjog,
amikor b�r�s�gok kor�bbi �t�letekb�l k�ndulva hozz�k
meg d�nt�seiket az al�vet�s-megk�l�nb�ztet�s technik�-
j�t alkalmazva, �s a jog a b�r�i �t�letek �tj�n igazodik az �j
k�r�lm�nyekhez.
Mikor �s hogyan j�n l�tre a t�nv�nyi jog?
sAiuctizy'r~�s A szok�sjog �s a precedensjog a lass� evolut�v
fejl�d�s joga, �vsz�zadok alatt fejl�dik ki, l�sd az angol
polg�ri fejl�d�s �vsz�zadait. A modern t�rv�nyi civiljog
iskolap�ld�ja ezzel szemben a nap�leoni k�dexalkot�s,
amikor egy radik�lis forradalom ut�n n�h�ny �v alatt a
teljes jogrendszert jelent�s m�rt�kben �jraalkott�k a va-
lamikori r�mai jog alapj�n. A radik�lis forradalom, az
�les t�rsadalmi cez�ra nem tudja elviselni a szok�sjogot
�s a b�r�i precedensjogot, hiszen a szok�s a r�gi szok�s, a
b�r�k a r�gi rendszer emberei (rend�rt hamarabb lehet
cser�lni, mint b�r�t). Gyorsan �j t�rv�nyeket kell alkot-
ni. Ez volt a jellemz� a szocialista forradalmak ut�n, de a
k�zelm�ltban is a kelet-eur�pai rendszerv�ltoz�s folya-
mat�ban.
Meg kell n�zni p�ld�ul a magyar t�rv�nyhoz�st 1988 �s
2000 k�z�tt. A'90-es �vek fordul�j�n �s nagyj�b�l 1996-ig
fontosabbn�l fontosabb gazdas�gi t�rv�nyek sz�lettek jog-
alkot�si hajr�ban, nem t�r�dve azzal, hogy nincs tapasz-
talatunk a t�bbp�rtrendszer� t�rv�nyhoz�s technik�j�-
ban. Ebb�l sok hiba, ellentmond�s is sz�rmazott, de maga
a folyamat pozit�v volt: l�trej�ttek a modern piacgazdas�g
hordoz�t�rv�nyei, megteremt�dtek a jogi felt�telei an-
nak, hogy intenz�v jogharmoniz�ci�s munk�val ugyan, de
viszonylag z�kken�mentesen az Eur�pai Uni� tagjai le-
hess�nk. Ma m�r �rezhet�en cs�kken haz�nkban a gazda-
23
s�gi t�rv�nyhoz�s temp�ja, �j t�rv�ny alig van, ink�bb
m�dos�t�sok �tj�n a gyakorlati tapasztalatok �rt�kes�t�se
t�rt�nik a jogalkot�sban. Ez azt jelenti, hogy a j�v�ben
n�lunk is er�s�dni fog a b�r�i jogalkalmaz�s, a b�r�i jogfej-
leszt�s, a precedensjog szerepe. Egy�bk�nt az eg�sz vil�-
gon megfigyelhet� a t�rv�nyi jog �s a b�r�i esetjogi ir�ny-
zatok k�zeled�se. De ehhez konszolid�lt t�rsadalmi �s
gazdas�gi viszonyok sz�ks�gesek.
A jognak teh�t t�bb alapja lehet? Alapja az orsz�g pozit�v jo-
ga, a parlament �ltal hozott t�rv�nyek �sszess�ge. De van
term�szetjog is, vagy vannak �gynevezett alapvet� emberi
jogok, amelyek �tny�lnak a hat�rokon, a pozit�v jogrend-
szerek hat�rain.
S�RK�ZY TAM�S A jognak val�ban t�bb alapja van. P�ld�ul a
nemzetk�zi jog - mint alapvet�en szuver�n �llamok
meg�llapod�sain, �nkorl�toz�sain alapul� jog- m�s t�pu-
s�, mint az �llamok bels� joga. A term�szetjog fogalma
azonban a jogtudom�nyokban er�sen vitatott. Szerintem
mag�b�l az emberi term�szetb�l automatikusan nem
sz�rmazik t�rv�ny, de az emberi term�szetnek vannak
olyan jellemz�i, amelyeket a jogalkot�s sor�n szinte ma-
g�t�l �rtet�d�en legitim�lni kell. Ma m�r az alapvet� em-
beri jogokat nemzetk�zi egyezm�nyek �s az alkotm�-
nyok r�gz�tik. A nem �rott, hanem a szok�sjog jelleg�,
�gynevezett t�rt�neti alkotm�ny ugyancsak jogi produk-
tum, �s nem automatikusan j�n l�tre. Az �gynevezett
term�szet jogok voltak�pp a t�rv�nyhoz�val �s a b�r�val
szembeni k�vetelm�nyek. �nmagukban m�g nem jog-
szab�lyok. A T�zparancsolatot kihirdette Isten, de ett�l
m�g nem v�ltak jogszab�lyokk�. Az erk�lcsi norm�k sem
jogszab�lyok. Nem lehet �sszess�g�ket kv�zi term�szet-
jognak tekinteni.
Annak idej�n Isten mi�rt adta ezt a t�z t�rv�nyt az embe-
reknek? Mi�rt wolt sz�ks�g erre? Kinek j� ez, neki, ne-
k�nk?
FR�HLICH R�BERT Els�sorban nek�nk. Isten amit tesz, azt
mindig az ember�rt teszi. Ha jutalmaz, az embert jutal-
mazza, �s ha b�ntet, akkor is az ember okul�s�ra b�ntet.
A T�zparancsolat a mi �let�nket teszi nemesebb�, erk�l-
cs�sebb�, tiszt�bb�. Ha nagyon durv�n akarn�nk fogal-
mazni, azt mondhatn�nk, hogy Istennek teljesen mind-
egy, hogy az ember j� vagy rossz, hogy az ember tiszt�n �l
vagy sem. Nek�nk azonban nem mindegy, hogyan �l�nk.
�s mivel Isten pontosan tudja, hogy nek�nk nem mind-
egy, hogyan �l�nk, nek�nk adta a t�z parancsolatot �s az
�sszes ebb�l k�vetkez� �s az ezekhez kapcsol�d� t�r-
v�nyt. Seg�t nek�nk azzal, hogy megmondja, hogyan kell
cselekedn�nk ahhoz, hogy tiszt�n �lj�nk.
Mi�rt nem adta �t Isten a T�zparancsolatot az embernek
m�r a kezdet kezdet�n? �d�mnak �s �v�nak, ott, az �den-
kertben?
FR�HLICH R�BERT A zsid� filoz�fia szerint a T�zparancsolat ki-
nyilatkoztat�sa a teremt�s cs�csa. A teremt�s m�ve akkor
fejez�d�tt be, amikor Isten kinyilatkoztatta a t�z ig�t. Van
egy rabbinikus legenda, mely szerint amikor Isten megte-
remti a vil�got, az angyalok megk�rdezik: "Mondd, mi lesz
ezzel a teremtett vil�ggal?" Isten erre �gy v�laszol: "Ha Iz-
rael el�rkezik Szin�j hegy�hez, �s megt�rt�nik a kinyilat-
koztat�s, akkor a vil�g fennmarad. IIa nem, visszas�llyed
a k�oszba."
A b�nbees�s is r�sze a teremt�snek?
FR�HLICII R6BERT Minden r�sze a teremt�snek.
vagyis a teremt�s voltak�ppen nem egyszeri aktus, hanem
egy hosszabb folyarnat?
FR�HLICH R�BERT A Teremt�s nagy "T"-vel egyszeri aktus. Az
a bizonyos hat nap tulajdonk�ppen hat korszak. De a te-
remt�s maga mindennap megism�tl�dik. Mindennap �j
dolgok teremt�dnek. �j �letek. �s a vall�sos filoz�fia sze-
24 25
rint az �j �let a teremt�s r�sze. Teh�t a teremt�s addig,
am�g vil�g a vil�g, nem fejez�dik be.
VEKERDY TAM�S �n a term�szetjog h�ve vagyok. Elhiszem
Kantnak, hogy a esillagos �g f�l�ttem �s az erk�lesi t�r-
v�ny bennem, e kett� az, mi esod�latra k�sztet. �gy gon-
dolom, hogy a T�zparancsolat nagys�ga nem abban �ll,
hogyj�l kital�lt�k, hanem abban, hogy leolvasott valam�t.
Valamit valahol leolvasott �s kimondott, ami olyan, mint
a term�szeti t�rv�ny, m�g akkor is, ha a term�szet minket
sokszor ellenkez� rnagatart�sra sarkall. Ez a zseni�lis
benne.
Ha nem volnu ilyen le�rt, k�be v�sett paranesolatrendszer,
akkor is erk�lesi l�nyek voln�nk? K�ls�, le�rt t�rv�nyek
n�lk�l is benn�nk van az erk�lesi t�rv�nyeh esillagrend-
szere?
vEKERDY TAM�S Igen, ott van. Es term�szetesen ott van meg-
szeg�s�nek a lehet�s�ge is. �ppen ez a k�rd�s, hogy ho-
gyan tudjuk t�mogatni azt a nemesebb �nt, azt a "b�nbe-
es�s el�tti" �nt, amit a misztikusok az egykor tiszta
�d�mnak neveznek, annak az �d�mnak, aki m�g nem
evett a tud�s f�j�r�l. A mitol�gi�k, mitolog�m�k szerint a
b�nbees�ssel a k�s�rt� l�nyek �ssze�tv�zt�k magukat ere-
deti, isteni eredet� I�ny�nkkel.
Szigor�an, bet� szerint be kell tartani a T�zparanesolatot?
VEKERDY TAM�S Ha a gyerek valami rosszat csin�l, �s �n azt
mondom neki, hogy "te gazember vagy, s majd megl�tod,
az ilyen emberek b�rt�nbe ker�lnek", vagyis azonos�tom
�t az �ltala elk�vetett rosszal, akkor nem seg�tettem rajta,
nem seg�tettem hozz�, hogy a benne is ott �l� nemesebb-
hez k�zel�tsen, hanem l�kd�stem �t a benne is ott �l�
rossz lehet�s�gek fel�. A nagy nevel�k mind azt hirdetik,
hogy ilyenkor mintegy m�g� kell n�znem a eselekedet�-
nek, ahol ott tal�lhatom nemesebb, igazibb l�ny�t. �s ahe-
lyett, hogy azonos�tan�m a eselekedet�vel, azt mondom,
26
hogy "te ugyan most elbukt�l ebben a k�zdelemben, ezt �s
ezt tetted, de benned is ott van az a tiszta mag, amire �n
apell�lok, amihez vissza akarlak vezetni, amelyiknek �n
seg�teni akarok, hogy kiemelkedjen ebb�l a rossz helyzet-
b�l". Ez az �ssze�tv�z�tts�g, ez a kett�ss�g az, amfbe az
emberben mindig �jra �s �jra belebotlunk.
Ahol �let van, ott ellentmond�s van, mondja Jung. A l�t
paradoxonokban mutatkozik meg, �s ez�rt igazak a mito-
l�gi�k, amikor isten �s s�t�n, t�rv�ny �s t�rv�nyszeg�s
kett�ss�g�ben �br�zolj�k a vil�got. A paranesolatok �lta-
l�nosak, mindenkire �rv�nyesek, �s elvonatkoztatnak a
szitu�ci�t�l, a szem�lyt�l �s att�l a vil�gt�l is, amelyben
m�k�dtetj�k 8ket. Ez a benn�k rejl� ellentmond�s, ame-
lyet mindig �jra nek�nk kell feloldanunk.
Egyik oldalon van egy hkromezer �ves szab�lyrendszer.
Mondjuk a T�zparancsolat. M�sfel�l van egy gyorsan v�l-
toz� vil�g. Mit csin�lhat egy sz�l�? Eligaz�tja-e �t a T�zpa-
rancsolat abban, hogy a gyerek�t hogyan nevelje? Vagy ma.
m�r egy eg�szen mks szab�lyrendszer szerint kell ezt ten-
nie? Vagy nem is kell szab�lyrendszer?
VEKERDY TAM�S �gy gondolom, hogy nines igaz�n nevel�s. Ha-
nem esak egy�tt�l�s van a gyerekekkel. A gyerekek �gy-
sem ahhoz igazodnak, amit mi mondunk nekik, hanem
ahhoz igazodnak, amilyenek mi vagyunk, ahogy viselke-
d�nk, ahogy �l�nk. Amilyenek mi vagyunk �rzelmeink-
ben, �tfut� gondolatainkban �s egy�ltal�n, teljes val�nk-
ban. Teh�t a sz�l� akkor j�r el helyesen, ha kongruens,
�nmag�val azonos, lehet�s�g szerint �szinte, mivel nem
azzal nevel�nk, amit pr�dik�lunk, p�ld�ul erk�lesi elve-
ket, hanem azzal nevel�nk, amilyenek vagyunk.
Azt gondolom, hogy egy sz�l�, ha t�bb�-kev�sb� nor-
m�lisan pr�b�l �lni, akkor mintegy bels� ind�t�kb�l szinte
t�zparanesolat-szer� szab�lyokat k�vet. Vagyis: nem �l,
ha lehet, nem lop, viszonylag keveset hazudik. Persze, az-
t�n valahogy m�gis valami baj t�rt�nik, m�gis f�lrel�p�nk,
m�gis nem eg�szen az igazat mondjuk, mindez megt�rt�-
nik vel�nk, t�k�letlenek vagyunk, de azt�n folytatjuk,
27
megint megpr�b�lunk viszonylag rendesen �lni. Akkor a
dolog rendben lesz. Akkor mi tulajdonk�ppen a T�zparan-
csolathoz vagy a vil�g T�zparancsolataihoz igazodunk,
ahogy ez megfogalmaz�dik a Tao-Te-Kingt�l a Bhagav�-
G�t�n �t az testamentumig, net�n Plat�nig vagy P�tha-
gor�szig. Nem az�rt, mert olvastuk ezeket az �r�sokat,
vagy megtanultuk az �ltaluk megfogalmazott szab�lyokat,
elveket, hanem az�rt, mert valahogyan mindezek ben-
n�nk �lnek. �s akkor a gyerekeink is eligazodnak majd,
t�bb�-kev�sb�, az erk�lcsi �rt�kek vil�g�ban. Ha minden-
�ron meg akarjuk tan�tani �ket ezekre az erk�lcsi t�rv�-
nyekre, �hatatlanul k�pmutat�k lesz�nk.
Azt mondod teh�t, hogy a nagy rendszerek tulajdonk�ppen
egyfajta k�z�s b�zisra �p�lnek, vagy k�z�s forr�sb�l fa-
kadnak. Az �si indiai, az �testamentumi �s �jtestamentu-
mi vagy az iszl�m erh�lcsi rendszer. L�nyeg�het tekintve
egy term�szetes alapb�l n�ttek ki, egy t�r�L fahadtak, egy-
m�ssal rokonok a
VEKERDY TAM�S Igen. Pszichol�giailag sz�lva archetipikus k�p-
z�dm�nyek. Valamilyen rejt�lyes okb�l az ember legben-
s�bb l�ny�b�l fakadnak az �ll�t�sok is, a megtagad�sok is, a
megk�vetel�s�k is, a vel�k val� szembeszeg�l�s is. Ez mind
az ember legbels�bb term�szet�nek r�sze.
Ez�rt alakul �gy az emberis�g �ltalunk ismert, egy�b-
k�nt igen r�vid t�rt�nete, ahogy alakul. Egyfel�l, a pilla-
natban k�r�ltekintve, minden r�mes. Rettenetes a vil�g,
borzalmasak vagyunk mi, emberek. M�sfel�l pedig azt l�t-
juk, hogy t�rt�neti perspekt�v�ban v�g�l mindig a j� gy�z.
B�rmilyen hihetetlen, a fasizmus elbukik, a bolsevizmus
elbukik, a t�k�letlen demokr�ci�k gy�znek. �s b�k�ben
vitatkozhatunk azon, hogy milyen r�mesek vagy nem r�-
mesek ezek a kapitalisztikus fogyaszt�i t�rsadalmakra
�p�l� demokr�ci�k.
Az ad okai teh�t egyfajta rezign�lt optimizmusra, hogy a
rossz v�g�l is eLbukik. De ennek az eLLenkez�je is igaz. A j�
is elbukik, �s j�n a rossz. Egy m�sfajta rossz.
28
VEKERDY TAM�S Igen. Ez egy folytonos k�zdelem. B�rmelyik
nagy mitol�gi�t, mitol�giai k�pet n�zz�k, mindig ott van
ez a "ha". S�t mi t�bb, m�g olyan furcsas�gok is vannak,
hogy egy ideig j�nak l�tunk valamit, azt�n egyszerre esak
kider�l, hogy az maga a rossz. Ez a k�l�n�s �s f�lelmetes
kett�ss�g v�gigk�s�ri az emberi �letet, az emberi t�rt�nel-
met.
Honnan tudod, hogy benned mint emberben mi a j� �s mi a
rossz? S hogy mi a j� �s mi a rossz a vil�gban, az univer-
zumban a
VEKERDY TAM�S Hat�rozott benyom�som van err�l. �s meg-
gy�z�d�sem. Persze lehet, hogy s�lyosan t�vedek. �s eset-
leg k�s6bb az ellenkez�j�t fogom gondolni. Mert ilyen l�ny
vagyok. Aki t�ved. �s van, amikor v�gyaim sodornak el, �s
nem is akarom tudni, hogy mi a j� �s mi a rossz.
A j� �s rossz megk�l�nb�ztet�s�nek a k�pess�ge voltak�p-
pen egy tanul�si foLyamat eredm�nye?
VEKERDY TAM�S Nem. "Az �n vez�rem bens�mb�l vez�rel..."
Honnan j�n ez a vez�rl�s a
VEKERDY TAM�S Ez az a misztikus t�ny, hogy ahogy a csillagos
�g f�l�ttem, �gy van az erk�lcsi t�rv�ny bennem. Erre
mondtam azt, hogy tal�n a term�szet elv�t k�vetem, ami-
kor az erk�les szellem�ben cselekszem. Az etikai rend a
vil�gban ugyanolyan adotts�g, mint a term�szeti t�rv�-
nyek. Csak valami l�thatatlan k�zegben l�tezik �s m�k�-
dik. Ezt a rejtett etikai rendet fejezi ki p�ld�ul zseni�lisan
a T�zparanesolat is. �s ez�rt gondolom, hogy - b�r �jra �s
�jra megszegj�k - abszol�t �rv�nyes.
Az egy m�sik bonyolult k�rd�s, hogy mi t�rt�nt Eur�-
p�ban valamikor Krisztus el�tt hatsz�z �s Krisztus ut�n
hatsz�z k�z�tt, amikor j�ttek a nagy tan�t�k: Sz�krat�sz,
J�zus, Mohamed �s sokan m�sok, �s valamif�lek�ppen
mindegyik�k arra utalt, hogy nem a k�ls� t�rv�ny a fon-
29
tos, nem az, amit k�v�lr�l meg tudsz tanulni, hanem az,
i
I ami bel�led fakad, a te meggy�z�d�sed, v�leked�sed, t�ve-
d�sed. Hogy ez a vil�gra j�jj�n, ebben tud neked seg�teni a
tan�t�mestered - mondja Sz�krat�sz. �n nem tudom ne-
ked megmondani azt, hogy mi az igazs�g, de tudok seg�te-
ni neked abban, hogy te sz�ld meg a te saj�t igazs�godat.
Nem �hajtunk t�l sokat az emberi szem�lyis�gre?
VEKERDY TAM�S Eur�pa egyik legf�bb aj�nd�ka a vil�gnak a
szem�lyis�g fogalma. Ez az az �rt�k, amit az eg�sz vil�g el-
fogad az emberi jogok egyetemes nyilatkozat�ban �s csa-
tolt r�szeiben, �s az�ta valahogy arra t�maszkodunk,
hogy vannak olyan �rt�kek, nevezetesen az emberi sze-
m�lyis�g �s e szem�lyis�g kibontakoz�sa, szabads�ga,
amit minden�ron biztos�tanunk kell. Persze azt mondhat-
ja erre b�rki, hogy ez t�ved�s. Mert rosszul bontakozik ki.
Vagy ak�r maga a rossz bontakozik ki. Ennek a vesz�lye is
megvan.
PoLcz at,AINE A hal�l k�zel�ben f�lt�mad a felel�ss�g�rzet,
hogy mit tettem, mit csin�ltam, �s a bocs�natk�r�s-meg-
bocs�t�s v�gya. �n sok�ig azt hittem, mikor haldokl�
gyermekek mellett voltam, hogy a katolikus egyh�z addig
m�velte a hal�l elQtti �letgy�n�st, ameddig az �tker�lt a
tudattalanba. A T�zparanesolat szab�lyai beleiv�dtak a
kollekt�v tudattalanba. Mert a b�nbocs�nat v�gy�t fedez-
tem fel olyan gyermekekn�l is, akik semmit nem tudtak a
Bibli�r�l, s�t a kereszt�nys�gr�l se. K�s�bb r�j�ttem,
hogy valami m�sr�l van sz�. �si dolog az embern�l, hogy
amikor b�cs�znia kell az �lett�l, felt�mad benne az ig�ny,
hogy elsz�moljon az �lettel �s �nmag�val: mi volt j� �s mi
volt rossz, mit v�tettek ellenem, �s mit v�tettem �n m�sok
ellen. Felt�mad benne a b�nbocs�nat ig�nye, v�gya. Gye-
rekekn�l is, pedig nem is igaz�n tudj�k, hogy mi v�r r�juk,
mi az a hal�l.
Eg�szen kis gyerekn�l is?
30
POLCZ ALAINE Igen.
H�ny �ves kort�l kezdve
POLCZ ALAINE N�gy-�t �ves kort�l kezdve. Ugye k�l�n�s?
Mik azok a szab�lyok, amik miatt b�ntudata lehet egy kis-
gyereknek, amikor szembe kell n�zni a hal�llal?
POLCZ ALAINE "Rossz voltam, rossz." Az ugye gy�jt�fogalom,
hogy "rossz voltam". Nyilv�n mi mondjuk nekik, hogy
rosszak voltak. De van valami, ami bel�lr�l j�n, amit ma-
gukkal hoznak. Nem az az erk�lcsi �rz�k, amelyet mi ne-
vel�nk bel�j�k, hanem valami az igazs�ggal �s igazs�gta-
lans�ggal kapesolatban. Amit azut�n mi, feln�ttek �tala-
k�tunk, m�s igazs�gokat �s m�s igazs�gtalans�gokat
emleget�nk. g arr�l besz�l, hogy ok n�lk�l megvert egy
kuty�t, �s erre most, a hal�l k�zeledt�vel visszaeml�ke-
zik. Nem b�ntudata van, nem is ismeri ezt a sz�t. De va-
lami b�ntja. "Rossz �rz�se van."
A kicsi gyerekek, a n�gy-�t �vesek, nem haszn�lj�k a
mi fogalmainkat.
De valahol �rtik �s �rzik - �s ez esod�latos -, hogy mi
az, hogy ne �lj. Vagy az, hogy ne lopj. "Elvettem a j�t�k�t,
�s � s�rt." ..
A hazugs�g is megjelenik mint rossz:a
POLCZ ALAINE F�lt�tlen�l. De nem a "hazugs�g" sz�t mondja,
hanem elmondja, hogy mi t�rt�nt. "Azt mondtam anyu-
k�mnak, hogy valaki elvette t�lem az utc�n a t�sk�t, pedig
�n hagytam el." A hal�l k�zel�ben f�lt�mad a felel�ss�g�r-
zete, hogy mit tett, mit csin�lt. A bocs�natk�r�s �s a meg-
bocs�t�s v�gya.
Az�rt mondja el, hogy maga feloldozza a
PoLcz ALAtrrE Nem. Hanem, hogy valakivel megossza a terhet.
EI akarja mondani, amit tett. De elmondja a vele t�rt�nt
31
igazs�gtalans�gokat is. A kicsik m�g csak olyan meghat�
apr�s�gokat mondanak el, hogy "egyszer megvert anyu-
k�m, pedig �n akkor nem is csin�ltam semmit, �s m�gis
megvert..." Keser�s�g�t is elmondja. A vil�g igazs�gtalan-
s�g�t fogalmazza meg a maga szavaival.
A pszichol�gia nyelv�n sz�lva, hal�lra k�sz�l�dve �let-
m�rleget k�sz�t�nk. Rejtett vagy nem rejtett t�rv�nyek
alapj�n �t�letet mondunk a vil�g, az �let �s �nmagunk fe-
lett. �letkort�l, vall�st�l, kult�r�t�l f�ggetlen�l.
MI�RT VAN SZ�KS�G T�RV�NYEKRE?
Egy�ltal�ban, mi�rt van sz�ks�g t�rv�nyekre? Mi�rt kor-
l�tozza az ember �nn�n szabads�g�t t�rv�nyekkel? Uagy
lehet, hogy ennek �pp az ellenkez�je t�rt�nik? A t�rv�nyek
nyitj�k meg az ember el�tt a szabads�got? Hogy �rtend�
ez? Mondok egy p�ld�t.
Legyen a p�lda a sakkj�t�k. A j�t�k �gy kezd�dik, hogy
elfogadok n�h�ny szab�lyt, amelyet nem t�rhetek meg, ha
nem akarok kiesni a j�t�kb�l. De ez a n�h�ny szab�ly
ugyanakkor megnyitja el�ttem a szabads�g kapuj�t. Gon-
dolj�k meg, hogy mondjuk egy n�gy-�t �ves kisgyerek le�l a
sakkt�bla el�. N�h�ny percig elj�tszik a b�bukkal, tologat-
ja �ket �sszevissza, majd hamarosan megunja a dolgot �s
les�pri a b�bukat a t�bl�r�l meg m�g az asztalr�l is. Ha vi-
szont valaki megtanulja a sakkj�t�k szab�lyait (mind-
�ssze t�z-egyn�h�ny van bel�le), akkor �lete v�g�ig j�tsz-
hatja �r�mmel �s izgalommal ezt a j�t�kot, mert - h�la e
n�h�ny szab�lynak - a v�gtelen vari�ci�k szabads�ga ny�-
lik meg el�tte.
Akkor is hajland� lehet az ember elfogadni a t�rv�nye-
ket, ha nem b�rja a rendetlens�get �s a vele j�r� bizony-
talans�got. Ha hiszek a t�rv�nyek erej�ben, akkor csak
be kell tartanom �ket ahhoz, hogy biztons�gban �rezzem
magam. A muland�s�g okozta szorong�st is cs�kkent-
heti az, ha belekapaszkodhatok az �r�k�rv�ny�nek hitt
t�rv�nyekbe.
L�ttuk, lehet a t�rv�ny forr�sa az is, hogy az ember egye-
32
d�l �letk�ptelen volna, �s m�sokkal csak �gy �lhet egy�tt,
ha elfogadja �s betartja az egy�tt�l�s szab�lyait.
De sz�ks�gem lehet t�rv�nyekre �nmagammal szemben
is. Ha a t�rv�nyek megszabta fegyelemben �lek, akkor �gy
�rezhetem, hogy ez a rend megv�dhet saj�t �szt�neim, v�-
gyaim, �rzelmeim �rv�nyeit�l s viharait�l is.
Mi�rt van sz�ks�g t�rv�nyekre az emberi k�z�ss�gben?
CS�NYI VILMOS Az�rt van sz�ks�g t�rv�nyekre, hogy a t�rsadal-
mi egy�tt�l�s, a kult�ra valamilyen m�don megszervez�d-
j�k. Az ember abban k�l�nb�zik a t�bbi biol�giai l�tez�t�l,
hogy nem csak a test�nek az adotts�gai hat�rozz�k meg
azt, hogy mit tesz �s hogyan �l. Ha megvizsg�ljuk, mond-
juk, egy majom anat�mi�j�t, m�r nagyj�b�l meg tudjuk
mondani, hogy hol �l, mit eszik, mire k�pes. Az embern�l
az anat�mia ismerete nem volna el�g. Az ember a dzsun-
gelben �s a tundr�kon is meg tud �lni. Rep�lni is tud, pedig
nincs sz�rnya. Kunyh�t �p�t, falut, v�rost, felh�karcol�t.
Kult�r�ban �l. �s ahhoz, hogy a kult�ra m�k�d�k�pes le-
gyen, n�lk�l�zhetetlen az embernek az a tulajdons�ga,
hogy k�pes szab�lyokat alkotni, �s azok szerint �lni.
Ha egy lakatlan szigetre kitenn�nek t�z vagy h�sz gyereket,
kialakulna k�z�tt�k egy hasonl� szab�lyrendszer, mint
p�ld�ul a T�zparancsolat?
cs~rn vli,Mos A legyek ura, Golding h�res reg�nye, amit filmen
is lehetett l�tni, azt p�ld�zta, hogy igen. Azt hiszem, hogy az
elej�n ez egy nagyon z�rzavaros dolog. Teh�t, ha most �gy
�sszefogn�nk h�sz embert az utc�n, �s �ket tenn�nk ki a szi-
getre, akkor el�g nagy bajban lenn�nek. Mindenkinek van-
nak a fej�ben szab�lyrendszer-darabok, �s hogy abb�l egy
�letk�pes eg�szet lehet-e alkotni, az nagy k�rd�s. Annak ide-
j�n Verne Gyula nagyon sokat �rt olyan emberekr�l, akik egy
szigetre ker�ltek �s pontosan az foglalkoztatta, hogy hogyan
tal�lj�k fel a technikai megold�sokat. Ott vannak a szigeten,
puszta k�zzel l�tnak neki a munk�nak, el�bb-ut�bb t�zet
33
gy�jtanak, azt�n m�r vasat olvasztanak, �s mindenf�le tech-
nikai tr�kk�ket hajtanak v�gre. Val�sz�n�leg ugyan�gy m�-
k�dne a dolog t�rsadalmi szinten is. Att�l f�gg�en, hogy kik
lenn�nek ott a szigeten, elindulna valamif�le szervez�d�s.
Ha ez sikeres volna, ha a csoport fennmarad�s�t szolg�ln�k,
ha �sszeillen�nek a kialakul� szab�lyok, akkor r�gz�ln�nek,
�s rendszerbe �lln�nak �ssze. Ha nem siker�lne a dolog, ak-
kor csek�lyek voln�nak a csoport t�l�l�si es�lyei.
GY�RGYI K�LM�N Azt gondolom, hogy a t�rv�nyek teszik lehe-
t�v� azt, hogy az emberek nagyobb sz�mban b�k�ben �l-
jenek, meghat�rozz�k a t�rsadalmi egy�tt�l�snek azokat
az alapvet� szab�lyait, amelyek biztos�tj�k az egy�n �s a
t�rsadalom fennmarad�s�t, azt a lehet�s�g�t, hogy a j�v�-
re n�zve �t�r�k�tse mag�t.
Ha nem lenn�nek t�rv�nyek, akkor az egyes szem�-
lyeknek vagy embercsoportoknak a t�rekv�sei k�nnyen
keresztezhetn�k egym�st. Minden embernek van szabad-
s�g-k�re, vagy vannak szabads�gk�rei, ezeket �gy c�lsze-
r� kialak�tani, hogy ne �tk�zzenek m�s szem�lyek sza-
bads�gk�reivel. A k�t t�rekv�st, a k�t individuum vagy
k�t csoport, vagy adott esetben k�t �llam t�rekv�seit �gy
kell behat�rolni, hogy azok egym�s k�reit ne h�borgas-
s�k. Azt gondolom, hogy ez a rendezett, b�k�s egy�tt�l�s
alapvet� felt�tele mind sz�kebb, mind t�gabb k�rben, a
k�z�ss�gekben �s az �llamok k�z�tt egyar�nt.
T�RV�NY �S TRANSZCENDENCIA
Mi az a T�zparancsolatban, amit egy emberi k�z�ss�g ne
tudott volna kital�lni a maga erej�b�l? Ha mondjuk le�l-
tek volna, �s elkezdenek gondolhozni azon, hogy milyen
szab�lyokra, norm�kra, t�rv�nyekre van sz�ks�g ahhoz,
hogy egy�tt tudjanak �lni egym�ssal, nem tudt�k volna
megfogalmazni ugyanezeket a parancsolatokat a Mi az em-
beren t�li, az isteni ezekben a parancsolatokban?
Ki tudta-e volna tal�lni az ember a T�zparancsolatot isteni
sugallat n�lk�l?
SZAB� ISTV�N Egy r�sz�t bizonnyal igen. Az emberi egy�tt-
�l�sre vonatkoz� paranesok, teh�t a "Ne �lj", a "Ne lopj",
a "Ne par�zn�lkodj�l", a "Ne t�gy hamis tan�bizonys�-
got", a "Ne k�v�nd..." parancsai �ltal�nos emberi tapasz-
talatb�l is t�pl�lkozhatnak. N�ha m�g ellene is lehetne
vetni a T�zparancsolatnak, hogy mi�rt nem t�bb, mi�rt
nem kiterjesztettebb. De a T�zparancsolat az Istenre vo-
natkoz� t�rv�nnyel kezd�dik, s ha alaposan megvizsg�l-
juk, azok n�lk�l a m�sik fele sem megy igaz�n.
Nem tudjuk elk�l�n�teni az �gynevezett m�sodik t�r-
v�nyt�bl�t, az emberi egy�tt�l�sre vonatkoz� t�rv�nye-
ket, mondv�n, hogy hagyjuk Istent, hagyjuk az Isten tisz-
telet�t, j� nek�nk ez a marad�k, ezeket betartjuk, �s bol-
dogan �l�nk, m�g meg nem halunk. Voltak erre vonatkoz�
k�s�rletek, s vannak ma is, azt hiszem, �m a paranesola-
tok k�z�tt van egy nagy �s m�ly �sszef�gg�s.
A k�lvinizmusnak az a h�re, hogy nagyon s.zigor�, purit�n,
a t�rv�nyeket, a T�zparancsolatot szigor�an sz�mon k�r�
vall�s. M�sfel�l a reform�torok azt hirdett�k, hogy a t�r-
v�nyn�l fontosabb a hit. Hogy j�n �ssze ez a k�t �ll�t�s? Mi
k�ze a hitnek a t�rv�nyekhez?
SZAB� ISTV�N Val�ban a hit �ll a k�z�ppontban. De a hitre ju-
t�st vagy a hitnek az elfogad�s�t mindenk�ppen megel�zi
egy nagy �ltal�nos emberi k�zdelem az �nismeret�rt: ki
vagyok? Mi�rt vagyok a vil�gon? Mi a dolgom a vil�gban?
A Biblia �zenete szerint azt, hogy �n ki vagyok, csak
akkor tudhatom meg, akkor ismerhetem meg magamat,
ha el�bb megismerem Istent.
S �gy kapesol�dunk a t�rv�nyhez. A t�rv�nyben az em-
ber �gy ismer �nmag�ra, mint aki Istent�l kapott egy fel-
adatot, egy rendet, �s ezt a saj�t erej�b�l nem tudja telje-
s�teni, nem tudja betartani, nem tudja megtartani. S�t,
P�l apostol arr�l besz�l a R�mai lev�lben - s ez a t�rv�ny
nagy paradoxonja! -, hogy mik�zben a t�rv�ny megmond-
34 35
ja nekem, hogy mit tegyek, nem ad hozz� er�t, hogy meg-
tegyem.
Itt l�p be a hit: meg kell v�ltoznom, m�smilyennek kell
lennem, hogy ezt a t�rv�nyt meg tudjam tartani. A mi
meggy�z�d�s�nk teh�t az, hogy a hitre jutott ember, az
Isten szerint �l� ember k�pes a t�rv�nyeket megtartani,
igaz�n bet�lteni. A hit nem sz�nteti meg a t�rv�nyt, nem
sz�nteti meg a rendet; isteni m�don f�l�lm�lja, de �r-
v�nyben hagyja a t�rv�nyt. Az egyik reform�tus hitirat, a
Heidelbergi K�t� szerint azt, hogy �n megv�ltott ember
vagyok, azt, hogy Istent szeretem, Isten szerint �lek - �p-
pen azzal fejezem ki, hogy megtartom a t�rv�nyt, ezzel
h�l�lom meg az isteni megv�lt�st.
Ford�tva nem igaza Ha a t�rv�nyt megtartom, att�l m�g
nem vagyok j� hereszt�ny?
SZAB� ISTV�N Hit n�lk�l nem tudod megtartani a t�rv�nyt.
A.zt mondod, hogy a hitet meg kell el�znie az �nismeretneh.
Hogyan vagyok k�pes erre? A t�rv�nyekhez kell m�rnem
magam?
SZAB� ISTV�N A t�rv�ny tan�t. Azzal, hogy feladatot ad, az-
zal, hogy korl�toz, �s egyben lehet�s�geket t�r fel - ta-
n�t. Nevel valamire. Persze, mondja az apostol, ha j� is-
kolamester a t�rv�ny, akkor el kell jutnom a megv�lt�s
sz�ks�gess�g�ig, el kell jutnom addig a bel�t�sig, hogy
nekem ez nem megy. Akarom, szeretn�m, de nem
megy. S ahogy m�ly�l ez az �nismeret, be kell l�tnunk
azt is, hogy gyenge az akaratunk, k�ptelenek vagyunk
arra, hogy a t�rv�ny szelleme szerint �lj�nk. Egy 18.
sz�zadi teol�gus mondja, hogy a b�n nem a sz�vben la-
kik, a b�n nem az �rz�kekben lakik, a b�n igazi �lcahe-
lye, rejtekhelye az emberi akarat. Milyen �rdekes az
emberi akarat: �gy teszek, mintha akarn�m, azt�n
m�gse teszem.
Hadd mondjak erre egy p�ld�t! Gyerekkoromban, mi-
kor kukoric�t kellett menni kap�lni a Sz�l�dombra, �n
36
mindig elt�vedtem, mert nem akartam kukoric�t kap�lni.
Persze l�tsz�lag mindig oda "akartam" tal�lni. Amikor vi-
szont di�sz�ret volt, a bokrokon kereszt�l is egyenest
odatal�ltam.
Ilyen az ember. Ha valamit nem akar, akkor az vala-
hogy nem is fog siker�lni.
Az �dv�z�l�s lehet�s�ge nem el�g er�sen vonza az em-
bert?
Szent P�l apostol arr�l is besz�l a R�mai lev�lben,
hogy van bennem egy bels� ember, lehet ezt esetleg a
szellemi embernek tekinteni, s ez gy�ny�rk�dik az Isten
t�rv�ny�ben. Igent mond r�, tetszik neki. �m, folytatja az
apostol, f�lfedezek magamban egy m�sik t�rv�nyt vagy
t�rv�nyszer�s�get, s ez is bennem van, amelyik nem akar-
ja, hogy megtegyem azt, ami tetszik nekem.
Ezzel eljutunk az emberi l�lek nagy paradoxonjaihoz.
Azt mondjuk: a T�zparancsolat n�lk�l nem lehet �lni. S
m�gis, �gy �lj�k a mindennapjainkat, hogy nagyon �gye-
sen ki tudjuk ker�lni a parancsolatokat. Es ebb�l azt�n
nem sok j� kerekedik ki.
T�RV�NY, IGAZS�G, IGAZS�GTALANS�G
Ifj�s�gomban divatos volt megk�rdezni: "Ha �r�kre egy
mag�nyos szigetre kellene menned, melyik h�rom k�nyvet
vinn�d magaddal?" �pp �gy meg lehetne k�rdezni b�rkit�l
,
ha h�rom sz�t kellene v�lasztania a sz�t�rb�l - ilyen vagy
olyan okb�l -, melyik h�rom sz�t v�lasztan�. Ismerek �s
m�lyen tisztelek valakit, aki a k�vetkez� h�rom sz�t v�-
lasztotta: igazs�g, igazs�goss�g, szeretet. J�l tudta, hogy
mi�rt. R�gt�n hozz� kell f�zn�nk azonban, hogy e h�rom
sz�t igazi, m�g k�zelebbr�l, evang�liumi �rtelemben emel-
te ki.
Pilinszky J�nos: Szeretet, igazs�g, igazs�goss�g. �j Ember, 1980. janu�r
6. (Sz�g �s olaj, Budapest, 1982, 443-445. o.)
37
Igazs�g, igazs�goss�g, szeretet: e h�rom sz� egyszerre kul-
csa f�ldi �s term�szetf�l�tti �let�nknek. Ugyanakkor: soha
annyi csal�st, igazs�gtalans�got �s kegyetlens�get nem k�-
vettek el, mint �pp e h�rom sz� jegy�ben �s nev�ben.
J�zus el8re tudta ezt, s ez�rt semmi k�ts�get nem hagyott
afel�l, hogyan is kell e szavakat �rtelmezn�nk. Mi t�bb: egye-
nesen az�rt ny�lt sz�l�sra, hogy e h�rom sz�t megtis2t�tsa az
emberi, nagyon is emberi vissza�l�sekt�l. Mivel embernek
lenni, a tragikus fogalmaz�sban �gy is mondhatn�nk, annyit
tesz, mint �lni �s - vissza�lni. Az �rz�kelhet� vil�gban vissza-
�l�sre csakis az ember k�pes. F�k, madarak, k�vek soha.
De h�t akkor mik�nt is �lhet�nk igazs�gban, igazs�goss�g-
ban �s szeretetben, an�lk�l, hogy vissza�ln�nk vel�k? Lapoz-
zuk fel az Evang�liumot.
- Mi az igazs�g? - k�rdezte Pil�tus. - �s J�zus hallgatott.
Hogy mi�rt? Mivel � maga az igazs�g. �n vagyok (az �t), az
igazs�g (�s az �let). � ismerte az embert, �s tudta, hogy a leg-
szabatosabban megfogalmazott igazs�got is kifacsarja. Hogy
helyette majd sokan fogj�k mondani: "ez az igazs�g" - hogy
azut�n levonj�k bel�le �t�let�ket. "Ne �t�ljetek!" - ki�ltotta �s
k�ny�r�gte m�g a kereszten is. Az igazs�got ugyanis, a teljes
igazs�got (�s m�s igazs�g nincsen) egyed�l Isten tudja. Ponto-
sabban � maga az igazs�g. Ilyen �rtelemben minden �t�lkez�s
egyenl8 az �l� Isten detroniz�l�s�val, az Atya tr�nfoszt�s�val.
Aki �t�l, az igazs�g teljes ismeret�t tulajdon�tja �nmag�nak, az
igazs�ggal azonos�tja mag�t, f�l�slegess� t�ve az Aty�t, �nma-
g�t helyettes�ti be az �l� Isten szem�ly�nek hely�be. A t�nyek
t�nyek, az evang�liumi t�rv�nyek t�rv�nyek - de �t�lni v�gs�
soron csak az �t�lhet, aki maga az Igazs�g. A v�gtelen irgalom
akarata �gy �s a legf�bb szeretet. Pil�tus k�rd�s�re ez�rt felelt
hallgat�ssal Krisztus. M�r hallotta a l�rm�t �s l�tta a civ�d�st
�s a veszt�helyeket, a feneketlen gy�l�letet �s z�rzavart, amit
majd az emberis�g csap az igazs�gra hivatkozva. Mivel az igaz-
s�g nev�ben, t�nyekre �s t�rv�nyekre hivatkozva, az emberi-
s�g m�rhetetlen�l t�bb szenved�st z�d�tott a vil�gra �s a ha-
l�lf�lelemt�l vacog� B�r�nyra, mint az igazs�gtalans�g nev�-
ben. Mi mindennap v�laszolunk Pil�tusnak. J�zus helyett�nk
is hallgatott. Maga volt az igazs�g, ak�r az Atya csod�latos
cs�ndje! Mindenre �s mindenkire ki�rad� egyetlen �s egyete-
mes igazs�ga �s igazs�goss�ga. Mi csak t�rekedhet�nk az igaz-
s�gra s annak alkalmaz�s�ra, az igazs�goss�gra.
S itt �rkezt�nk el a szeretet evang�liumi "term�szet�hez".
Az alapvet� baj, hogy a gy�l�let ravaszabb �s er�szakosabb a
szeretetn�l. A szeretet egyetlen "sansza" a sz�v m�lye, sz�tlan
�s szemreh�ny�s n�lk�li m�lye: "egyed�l" maga Isten. J�zus
hi�ba szerette ellens�geit, t�mad�it, hi�ba h�z�dott vissza
kritikusai el�l, hi�ba t�g�totta ki v�gtelen szeretete hat�rait,
mellyel mindenkit testv�r�nek �s anyj�nak vallott. Fej�re ol-
vast�k "b�neit", s � utolj�ra elhallgatott. Pontosabban a t�rt�-
net hitel��rt egyetlen embernek meg�g�rte, hogy vele lesz a
paradicsomban. Kit �lelt mag�hoz a jobb lator szem�ly�ben?
A gyilkosokat, a v�mosokat �s utcal�nyokat? A r�szeges
Rembrandtot �s Schubertet? Krisztus szeretet�re �s igazs�-
goss�g�ra lenne sz�ks�g�nk, hogy ezekre a k�rd�sekre v�la-
szolni tudjunk. �s az � tekintet�re, mely megl�tta saj�t sebeit
a bal lator kez�n-l�b�n, s tal�n Van Gogh v�szn�n f�lismerte
Veronika kend�j�t.
H�t igen, �gy kellene szeretn�nk. Az �t�lkez�st hagyjuk meg
a Vil�g fejedelm�nek. � a szeretet nev�ben boldog�t �s tesz
t�nkre minket �lel�se pr�s�ben. A megfesz�tett Isten karja
t�rva-nyitva �ll, �s nines enn�l tart�zkod�bban kit�rul� �le-
l�s.
38 39
PARANCSOLAT? T�RV�NY? IVTELElI? IGE?
. Egy matematikai t�rv�nyszer�s�g vagy egy fizikai t�rv�ny
eg�szen m�s, mint egy mor�lis t�rv�ny?
M�R� L�szL� A matematik�nak nincsenek t�rv�nyei. Axi�-
m�i vannak �s t�telei. A fizik�nak vannak t�rv�nyei, de
�ppen az�rt vannak esak t�rv�nyei, mert azok m�r k�vet-
keztetett t�rv�nyek, teh�t az igazs�guk korl�tos. Csak egy
bizonyos vil�gszeml�let keret�ben �rv�nyesek m�g azok a
fizikai t�rv�nyek is, amelyek nagyon �ltal�nos �rv�ny�ek.
Mert mind ember alkotta t�rv�nyek valaminek a le�r�s�ra,
ami t�l�nk f�ggetlen�l is l�tezik, �s ami olyan, amilyen,
f�ggetlen�l att�l, hogy mi �ppen mif�le fogalmakkal k�ze-
l�tj�k meg. A mor�lis t�rv�nyekre ugyanez �rv�nyes. Te-
h�t a t�rv�ny az�rt t�rv�ny, mert ember alkotta. A T�zpa-
rancsolat ilyen �rtelemben nem t�rv�ny, hanem paran-
csolat.
Ig�nek is nevezt�k.
M�R� L�SZL� Igen. Ige. A t�rv�ny nem teljesen univerz�lis,
nem mindenre �rv�nyes dolog. A t�rv�ny sz�ved�ke min-
dig f�lfeslik valahol. Az ig�� nem.
V�g�l is ez t�z parancsolat, t�z t�rv�ny vagy t�z ige? Mert
�gy tudom, hogy a h�berben az ige sz� szerepel.
FR�HLICH R�BERT A h�ber elnevez�s �gy hangzik: �szeret h�-
dibrot, azaz t�z ige, t�z kimondott sz�, t�z sz�veg, t�z tex-
tus. A zsid� terminol�gi�ban a "t�z ige" kifejez�s haszn�la-
tos �s nem a "t�z parancsolat". De a megfogalmaz�s, az,
hogy e k�dexet hogyan nevezz�k, a l�nyeg�n nem v�ltoz-
tat. Ez t�z ige, mely egy�ttal t�z parancs, t�z t�rv�ny. Az,
hogy t�rv�nynek, rendeletnek vagy �ppens�ggel ig�nek,
esetleg aj�nl�snak nevezz�k, s�lyoz�s k�rd�se. De bizo-
nyos szinten mindegyik k�telez�.
Mi t�rt�nik velem akkor, hogyha nem a parancsok szerint
�lek a
FR�IILICFI R6BERT Akkor nem a parancsok szerint �lsz.
Mi a k�vetkezm�nye ennek egy h�v� ember sz�m�ra?
FIt�IILIcI-I R6BERT H�v� ember sz�m�ra a k�rd�s maga ab-
szurd. H�v� �s vall�sos. A k�t fogalmat szeretn�m megk�-
l�nb�ztetni egym�st�l. Aki h�v� �s vall�sos, annak f�l sem
t�nik, hogy a paranesolatok szerint j�r el. Ha m�gis vala-
milyen m�don v�tkezik, akkor megvan a lehet�s�g arra,
hogy megb�nja tett�t �szint�n �s tiszta sz�vb�l, s ha ez
megt�rt�nt, Isten megbocs�t, �s az ember tabula rasa-
val, tiszta lappal indulhat �jra az �letben. Ha a megb�n�s
nem k�vetkezik be, vagy az ember �gy gondolja, hogy
majd a t�lvil�gon elsz�moljuk a dolgokat, akkor tetteinek
k�vetkezm�nye t�nyleg az, hogy Isten "ki�ll�t egy sz�m-
l�t", �s azzal egyszerre, mintegy "egy �sszegben" kell el-
sz�molni. ATalmud azt mondja: h�rom dolgot kell az em-
bernek szem el�tt tartania. Honnan j�tt, hova megy, �s ki
el�tt kell sz�mot adnia. A parancsolatok betart�sa, illetve
be nem tart�sa �pp ez a harmadik pont. Hogy egyszer sz�-
mot kell adni.
Mennyire k�telez� �rv�ny�ek a parancsolatok vagy t�rv�-
nyek a
sztGETI JErr� A t�rv�nyek gyakorlati alkalmaz�s�val van
probl�ma. Az emberek sokszor �gy hiszik, hogyha betart-
j�k a t�rv�nyt, akkor valamit�l elesnek, ami nekik j� �s
fontos. Pedig nem ez�rt van t�rv�ny, hanem �rt�nk. Ha
azt mondom, ne ny�lj bele a mos�g�pbe mos�s k�zben,
mert lev�gja a kezed a t�rcsa, ez nem a mos�g�pgy�ros-
nak j�, hanem annak, aki bele akar ny�lni.
A jog�szok azt mondj�k, hogy az a j� t�rv�ny, amelyet be
lehet tartani, amit ellen�rizni lehet, szankcion�lni lehet. A
40 41
T�zparancsolatot azonban, �gy l�tszik, nem lehet betarta-
ni. Legal�bbis �jra �s �jra megszegj�k �ket.
SZEGEDI ERN� A jogtudom�ny k�t t�pus� t�rv�nyt ismer az
�korb�l. Az egyik a kazuisztikus t�rv�ny, a m�sik az apo-
diktikus t�rv�ny. Kazuisztikus t�rv�nyre p�lda a KRESZ.
Ha valaki rossz oldalon fordul be egy egyir�ny� utc�ba,
b�ntet�st fizet. Teh�t van a k�zus, az eset, �s van r� egy
szankci�, a b�ntet�s. A T�zparanesolat nem ilyen, hanem
apodiktikus. Vagyis egyszer�en meg�llap�t egy c�folhatat-
lan igazs�got; Mintha azt mondan�, hogy minden k�rnek
van k�zepe. Igy jelenti ki, hogy "nem �lsz", "nem lopsz",
nem teszel hamis tan�bizonys�got" Isten orsz�g�ban, �s
"
te Isten orsz�g�nak lak�ja vagy, ez evidencia.
Az apodiktikus t�rv�ny az�rt j�, mert ezt �n alkalma-
zom magamra. A kazuisztikus t�rv�nyn�l menek�l�k. A
T�zparancsolat az�rt apodiktikus t�rv�ny, mert �n bel�l
vagyok a t�rv�ny ker�t�s�n. Ez olyan, mint egy birtokle-
v�l, amivel Isten nekem ad mindent. A kert minden f�j�-
r�l b�tran ehetek, �s az�rt �rdemes azt az egyet tisztelet-
ben tartani, mert az �rt�ket l�tom.
Ha az apodiktikus t�rv�nyt kazuisztikus t�rv�nyk�nt
kezdem alkalmazni, akkor farizeus leszek. A farizeusok
az�rt ker�ltek a t�rv�nnyel szembe, mert egy apodiktikus
t�rv�nyt, ami bels� k�vetelm�ny, k�ls� jegyekhez kezd-
t�k k�tni: szabad-e azt csin�lni, vagy nem szabad. �gy ez
lett etik�juk alapja.
Ez ma is k�s�rt. Elj�nnek hozz�m emberek, mint gya-
korl� lelkip�sztorhoz. "Tess�k mondani, szabad-e ezt
vagy azt megtennem?" - k�rdezik. Minden esetben azt
mondtam, hogy: "Nem tudom. Az�rt nem, mert nem tu-
dom, mit mond benned az a t�rv�ny. Mit mond a T�zpa-
rancsolat neked. J� ez neked? D�ntsd el! Ne �n legyek a
lelk�smereted!" Az ember att�l ember, hogy felel�sen
d�nt. Az�rt nem vagyok felel�s, amiben nem d�nthetek.
G�BOR GY�RGY A T�zparancsolat semmik�ppen sem nevezhe-
t� t�rv�nynek, ink�bb alapt�rv�ny, azaz alkotm�ny, eset-
leg intelem, amelyeknek nem feladatuk jogi t�ny�ll�sok
kifejt�se �s szankci�kkal val� ell�t�sa. A T�zparanesolat
legarchaikusabb r�szei az �gynevezett apodiktikus - teh�t
nem kazuisztikus, nem kifejt� - r�vid, tilt� sz�vegek,
amelyeket egy�bk�nt rendk�v�l neh�z magyarra leford�ta-
ni. Ugyanis a h�ber eredetiben a tilt�sz� ut�n nem k�vet-
kezik imperativus, �gynevezett paranesol� m�d. Ezzel
szemben imperfectum k�vetkezik, amit magyarra legin-
k�bb �gy lehetne leford�tani, hogy pl. nem lopsz (nem
fogsz lopni), nem �lsz (nem fogsz �lni) stb. Ugyanakkor a
magyar nyelvben is j�l �rz�kelhet� a fenti stil�ris k�l�nb-
s�g. Sokkal er�sebb, sokkal durv�bb, ellentmond�st nem
t�r�bb az a parancs (c�mezz�k azt ak�r gyermeknek, ak�r
beosztottnak, vagy b�rkinek), amely nem parancs form�-
ban, hanem kijelent� m�dban fogalmaz�dik meg, vala-
hogy �gy: idej�ssz, le�lsz stb., stb. Ennek az�rt van k�l�-
n�s jelent�s�ge, mert - ne feledj�k - a zsid� (�s k�s�bb a
kereszt�ny) �nfelfog�s szerint az �r�kk�val� adta a T�z-
parancsolatot. Ebb�l k�vetkez�en azt nem lehet - helye-
sebben: nem szabad - megszegni.
Persze teljes joggal felvethet�, hogy ha nem megszeghe-
t�, mi�rt szegj�k meg m�gis folytonosan? �l�nk, lopunk,
hamisan esk�sz�nk, megk�v�njuk felebar�tunk h�z�t, va-
gyon�t, asszony�t �s �gy tov�bb. M�gis azt kell monda-
nom, hogy Isten �ltal�nos rendelete, intelme nem meg-
szeghet�, �m ha ez mindenek ellen�re bek�vetkezik, an-
nak rendk�v�li s�lya �s komoly k�vetkezm�nye van.
Besz�l�nk t�rv�nyr�l jogi �rtelemben, �s besz�l�nk
t�rv�nyr�l term�szeti �rtelemben. Mindenki vil�gosan �r-
z�keli a kett� k�z�tti k�l�nbs�get: a term�szeti t�rv�nyek
nem megszeghet�k, a jogi t�rv�nyek ann�l ink�bb. Ha egy
kez�nkben tartott t�rgyat elenged�nk, akkor az a gravit�-
ci� t�rv�nyszer�s�g�nek megfelel�en a f�ldre fog esni. Ezt
nem lehet megszegni, ezt nem lehet �th�gni, a f�ldobott
k� visszaesik a f�ldre. �m az �l�sre vagy a lop�sra vonat-
koz� isteni parancsolatot meg lehet szegni. M�gis, a vall�-
si �nfelfog�s szerint az isteni parancsolatok olyan �ltal�-
nos �s abszol�t �rv�ny�ek, mint a gravit�ci�. Ezekkel per-
sze k�pes szembefordulni a szabad akarattal rendelkez�
ember, de soha nem k�pes teljes eg�sz�ben megszegni
42 43
�ket. Ugyanis, m�g ha meg is szegi egyik�t vagy m�sik�t, a
tettet nem tudja "t�k�letesen" bev�gezni, hiszen �nmaga
el�l, a saj�t lelk�smerete el�l nem tud elmenek�lni. Dosz-
tojevszkij reg�nye, a B�n �s b�nh�d�s �ppen arr�l besz�l,
hogy a t�rv�ny fal�t m�g �t lehet l�pni, lehet �gy tenni,
mintha nem az isteni, hanem az emberi t�rv�nyek szerint
�ln�nk, amely szerint ak�r �lni is szabad. De hogy m�gis
mennyire az isteni t�rv�nyek szerint m�k�dik a vil�g, azt
�ppen az bizony�tja, hogy lelk�smeret�nkben megsz�lal a
"felettes �n�nk", s a b�nre sz�ks�gszer�en - ak�r a gravi-
t�ci� - k�vetkezik a b�nh�d�s.
T�RV�NY �S Jt�T�xszt~st�.Y
Te a j�t�kelm�letnek az egyik legkit�n�bb szak�rt�je vagy.
A j�t�kban is, az �letben is vannak szab�lyok, t�rv�nyek.
Mi a k�l�nbs�g k�zt�k? Mi a k�l�nbs�g, mondjuk, a labda-
r�g�s szab�lyrendszere �s a t�rsadalmi egy�tt�l�s sza-
b�lyrendszere k�z�tt?
M�R6 t,�szLb Az a k�l�nbs�g, mint a j�t�k �s az �let k�z�tt. A
j�t�kban a szab�lyok val�ban t�rv�nyek. Megk�rd�jelez-
hetetlenek. Ha �n le�l�k sakkozni, akkor nem mondha-
tom azt, hogy mi�rt �gy l�p a l�, l�phetne m�sk�pp is. Pe-
dig lehet, hogy m�g jobb j�t�k is lenne, ha egy kicsit na-
gyobbat ugorhatna. De ez a j�t�kban f�l sem mer�lhet.
Mert - noha ember alkotta a j�t�kszab�lyokat -, ha le-
�l�nk j�tszani, akkor �gy tekintj�k �ket, mintha isteni
t�rv�nyek lenn�nek. Adva vannak, �s k�sz. Am�g j�t-
szunk, addig nem lehet nem betartani �ket, mert ha meg-
szegj�k �ket, akkor v�ge a j�t�knak.
Az emberi t�rv�nyek, az emberi �let t�rv�nyei sokkal
rugalmasabbak.
Az emberi �let t�rv�nyei nem k�telez� erej�ek, vagy nehe-
zebb betartani �ket?
44
M�R� L�SZL� A t�rv�nyt nem neh�z betartani, ha a t�rv�ny
teljesen vil�gos. Nem neh�z betartani azt, hogy �gy �s
csakis �gy l�phetek a l�val, vagy hogy nem ny�lok p�ld�ul
k�zzel a labd�hoz a focip�ly�n. Az �let annyival bonyolul-
tabb, hogy j�val nehezebb benne �rtelmezni a t�rv�nye-
ket. Mindig vita van. Tulajdonk�ppen a fociban is lenne,
ha nem lenne ott a legfels�bb b�r�, a j�t�kvezet�, aki t�-
vedni t�vedhet, de csalni nem csalhat, �s ezt elfogadjuk.
Teh�t amit mond, az �gy van �s �gy t�rt�nt, b�rmi is t�r-
t�nt val�j�ban.
Uannak, akik azt mondj�k, hogy a j�t�kszab�lyok egyfel�l
korl�toznak, m�sfel�l a vari�ci�k v�gtelen lehet�s�g�t te-
remtik meg, �s ezzel a szabads�g forr�sai lesznek.
M�R� L�SZL� A j�t�kszab�lyok gyakorlatilag val�ban v�gtelen
vari�ci�t tesznek lehet�v�, de �rdekes m�don, �n egyre
kev�sb� hiszek a vari�ci�k v�gtelens�g�nek a fontoss�g�-
ban. El�g sok j�t�kot terveztem �s k�sz�tettem magam is.
Nem az sz�m�t, hogy v�gtelen-e a vari�ci�, hanem az,
hogy emberiek-e a vari�ci�k. Azt szeretj�k, hogyha gon-
dolatok fesz�lnek �ssze: �n t�madok a vez�rsz�rnyon, de
akkor � meg �tt�ri a centrumot �s �gy tov�bb - ez az iga-
z�n izgalmas szintje minden j�t�knak. A j�t�kszab�ly te-
h�t akkor j�, ha ilyen emberi fogalomalkot�sokra ad lehe-
t�s�get. Ez nem kombinatorikai k�rd�s, teh�t viszonylag
kev�s l�p�slehet�s�ggel rendelkez� j�t�kok is tudnak
ilyen �rtelemben �rdekesek lenni, m�skor meg �ri�si, a
sakkn�l csillag�szatian nagyobb l�p�skombin�ci�-sz�m-
mal rendelkez� j�t�kok d�g unalmasak maradnak.
A t�rsadalmi t�rv�nyekn�l fontos az igazs�goss�g. A j�t�k-
n�l is alapelv ez? A sakkban p�ld�ul teljes az igazs�gos-
s�g?
M�R� L�SZL� Nem. Az p�ld�ul teljesen igazs�gtalan dolog,
hogy �n jobban sakkozom, mint az ellenfelem, vagy az el-
lenfelem jobban sakkozik, mint �n. Ez t�nyleg igazs�gta-
lan, f�leg ha valamelyik�nk t�bbet foglalkozott azzal a j�-
45
t�kkal, csak �ppen tehets�gtelenebb, mint a m�sik. A j�-
t�k eleve igazs�gtalan. A szab�lyokb�l nem szabad, hogy
ez kider�lj�n, de ett�l m�g igazs�gtalan.
Olyannyira, hogy p�ld�ul Jap�nban, ahol a go-j�t�k na-
gyon elterjedt, ott kifejezetten illemszab�lyok �rj�k el� -
hacsak nem vil�gbajnoks�gr�l vagy ebb�l �l� profik
meccs�r�l van sz� -, hogy nem illik �gy j�tszani, hogy az
er�sebb nem ad el�nyt a gyeng�bbnek. Mondjuk, te job-
ban pingpongozol n�lam, �s ha le�llunk pingpongozni, ak-
kor nyerni fogsz. Ez igazs�gtalan, mert akkor is te nyersz,
ha �n jobban k�zd�k, mint te. De ha ezt tudjuk, �s valahol
m�r bem�r�d�tt, hogyha t�z pont el�nyt adsz, akkor
egyenl�ek az es�lyeink, akkor igazs�gos lesz a j�t�k abban
az �rtelemben, hogy nem az nyer, aki jobban tud, hanem
az, aki jobban k�zd. Ez�rt �rdemes lehet el�nyt adnod:
mindkett�nknek izgalmasabb lesz �gy a j�t�k. �s m�g
igazs�gosabb is lesz.
Aki gyeng�bb, mi�rt v�llalja el a j�t�kot, ha eleve veszt�sre
van �t�lve?
M�R� L�SZL� N�lunk az�rt, mert abban hisz�nk, hogy a legki-
sebb kir�lyfi, a leggyeng�bb is nyerhet. A vil�g m�s r�sze-
in nem is sz�vesen v�llalj�k el. Ha nyilv�nval� a kudarc,
bele se kezdenek. M�s kult�rk�r�kben, p�ld�ul Jap�nban
nem �lnek le; egyszer�en majdhogynem t�rv�nyek tilt-
j�k, hogy le�ljenek, vagy ha le�lnek, akkor annyi el�nyt
kapnak, hogy es�ly�k is legyen.
A t�rsadalom j�t�kszab�lyai igazs�gosabbak? Vagy m�g
igazs�gtalanabbak a
M�R� L�SZL� Nyilv�n m�g igazs�gtalanabbak, mert p�ld�ul a
sakknak a szab�lyai legal�bb szimmetrikusak, legal�bbis
az alaphelyzet az, f�leg ha k�t j�tszm�t is j�tszunk, egy-
szer feh�rrel �s egyszer feket�vel. B�r m�g ilyenkor sem
felt�tlen�l igaz az, hogy ugyanazok szerint a szab�lyok
szerint j�tszol te, mint �n. M�g a sakkban sem, mert m�st
l�t a sakkt�bl�n k�t ember, k�l�n�sen egy jobb �s egy
46
gyeng�bb sakkj�t�kos, �s a jobbik nem az�rt nyer, mert
tov�bb tud el�re kombin�lni, hanem az�rt, mert m�st l�t,
neki esz�be jut olyan lehet�s�g, ami nekem nem.
F�lfoghat� a T�zparancsolat �gy, mint az Isten �s az ern.ber
sakkj�tszm�ja? Az ember azt gondolhatja, hogyha minden
szab�lyt betartok, akkor es�lyem van a nyer�sre.
M�R� L�SZL� �n a T�zparancsolatot ink�bb �gy fogtam f�l
mindig is, mint az emberek k�z�tti j�t�kszab�lyt. Vannak
szab�lyok, amelyeket nem l�phet�nk �t, s melyeket tal�n
Isten adott. De v�g�l is a sakk szab�lyait is adhatta volna
�. Lehet, hogy t�nyleg � adta.
A T�zparancsolat mint szab�lyrendszer j� j�t�kot tesz lehe-
t�v� a
M�R� L�SZL� Val�sz�n�leg igen. Hiszen �letben maradt az
emberis�g. Kicsit olyannak �rzem a T�zparanesolatot,
mint a matematik�ban egy axi�marendszert, ami persze
hogy nem teljes, persze hogy a vil�g sok fontos jelens�g�t
nem ragadja meg, de ha t�l bonyolult volna, akkor meg
haszn�lhatatlan volna, mert nem volna ember, aki �tte-
kintse.
A matematik�val kapcsolatban is lehet vitatkozni arr�l,
hogy vajon Isten teremtette-e vagy emberi alkot�s. De
mint emberi alkot�s, nem lehet bonyolultabb ann�l, mint
amit ember �t tud tekinteni. Val�sz�n�leg valahol a T�zpa-
rancsolatn�l is err�l lehetett sz�. Arr�l, hogy Isten fel tu-
dott volna sorolni t�zmilli� parancsolatot is, csak azt az
ember m�r nem tudn� felfogni, �s nem tudn� alkalmazni.
Az m�r nem seg�ten�, hanem akad�lyozn� az embert ab-
ban, hogy k�smerje mag�t a vil�gban.
Amit manaps�g �rt�knek tartunk, vagy fontosnak tar-
tunk az �let�nkben, nem vezethet� le mind ebb�l a t�z pa-
rancsolatb�l. Ehhez t�z parancsolat nyilv�n kev�s. De ne-
kem ennek ellen�re sincs komoly k�ts�gem afel�l, hogy ez
lehet a t�z legfontosabb parancsolat.
47
T�RV�NY �S JOG
Egy k�z�ss�g milyen jogon k�v�nja azt meg minden polg�-
r�t�l vagy tagj�t�l, hogy betartsa a t�rv�nyeket? �s ha
nem tartja be, akkor milyen jogon b�nteti meg a Nem
mondhatom azt, hogy nem �n hoztam, nem fogadtam el,
a
r�m nem vonatkozik a t�rv�ny.
GY�RGYI K�LM�N Az ember magatart�s�t k�l�nf�le norm�k sza-
b�lyozz�k. Ezek egy r�sze erk�lcsi, szok�s- vagy illemsza-
b�ly. Ezek betart�sa nem k�telez�, �mb�r a k�rnyezet �s a
t�rsadalom nagy nyom�st gyakorol az emberre, hogy eze-
ket is betartsa. Erk�lesi el�t�l�s, kirekeszt�s, megsz�l�s, ki-
besz�l�s, kig�nyol�s: ilyen szankci�kat kapesolhatnak a
megs�rt�s�kh�z, de k�ls�, fizikai k�nyszert t�bbnyire
nem. Az �llami szab�lyok ezzel szemben azok a t�rv�nyek,
egy�b jogszab�lyok, amelyekhez az �llam k�nyszer�t� ha-
talma kapcsol�dik.
Azt, hogy az �llamnak honnan van a joga a tilalmak �s a
paranesok szankcion�l�s�hoz, el�g r�g�ta k�l�nf�le te�ri-
�k magyar�zz�k. Az egyik, a jogtanul� ifjakat tal�n legjob-
ban megragad� te�ria, az a szerz�d�ses �llamelm�let,
amely a 17-18. sz�zadban �ltal�nosan elterjedt. Legis-
mertebb megfogalmaz�ja Jean-Jacques Rousseau, aki a
"t�rsadalmi szerz�d�s"-r�l k�nyvet is �rt. � �gy gondolta,
hogy az �llampolg�rok, �sszetev�n magukat, a f�hatalmat
�truh�zt�k az uralkod�ra; az uralkod� pedig k�teles azt
akk�nt gyakorolni, hogy az megfeleljen azok akarat�nak,
akik ezt a hatalmat r�ruh�zt�k. Ez a szerz�d�ses �llamel-
m�let minden f�hat�s�gi hatalmat erre a szerz�d�sre ve-
zet vissza. Term�szetesen ilyen "szerz�d�s" ebben a for-
m�ban soha nem l�tezett, de j� volt arra, hogy a szerz�d�
polg�rok jogainak a meger�s�t�s�hez �rvet, ideol�gi�t
szolg�ltasson.
A mai viszonyok k�z�tt nem kell ilyen metafor�kkal
oper�lnunk. Azt kell l�tnunk, hogy t�rt�nelmileg alakul-
tak ki az �llamok, t�rt�nelmileg alakultak ki az alkotm�-
nyos rendszerek �s ajogrendszerek, �s az alkotm�ny meg-
hat�rozza az �llamnak �s az egy�nnek az alapvet� vi-
szonyrendszer�t. Ebb�l fakad az, hogy a polg�rnak van-
nak sz�les k�r� jogai, de a polg�rnak vannak k�kem�ny
k�telezetts�gei is. Ezeknek az egys�ge hat�rozza meg a
polg�rnak a viszony�t az �llami f�hatalomhoz, ami egy
�rott alkotm�ny� orsz�gban ugyanesak le van r�gz�tve.
Magyarorsz�gnak is van �rott Alkotm�nya. El lehet olvas-
ni, melyek azok a szervek, amelyek a k�zhatalmat gyako-
rolj�k, milyen m�don van megosztva az �llami hatalom,
�s milyen alapvet� jogok �s k�telezetts�gek hat�rozz�k
meg az �llam �s polg�r�nak a viszony�t.
Amikor �n megsz�letek, akkor �n belesz�letek egy szi-
gor� t�rv�nyes rendbe, �s abb�l m�r kib�jni nem lehet.
Az mondhat�, hogy az embert a b�les�t�l a s�rig elk�s�ri a
jog. S�t, m�r a megsz�let�se el�tt tudom�st vesz r�la a
jogrendszer, mert a m�hmagzatnak is vannak jogai. Is-
mert az a r�mai jogi regula, hogy a m�hmagzat m�r meg-
sz�letettnek tekintend�, s k�vetkez�sk�ppen, ha a jogai
ezt �gy k�v�nj�k, ak�r �r�k�lhet is.
A fogamz�s pillanat�t�l kezdve �r�kl�sk�pes?
GY�RGYI K�LM�N Igen. A m�hmagzat k�l�nb�z� jogeselekm�-
nyeknek lehet a t�rgya, amelyek bizonyos k�rben b�nte-
tend�ek. P�ld�ul a terhess�g megszak�t�s�val kapesolatos
eselekm�nyek. Azt lehet mondani, hogy az ember meg-
sz�let�s�t�l hal�l�ig jogviszonyoknak az alanya; az ember
a modern t�rsadalomban belesz�letik egy bonyolult jog-
rendszerbe.
Ha t�rt�netesen egy rossz orsz�gba sz�letek bele - abban az
�rtelemben, hogy igazs�gtalan, elnyom�, embertelen -, ak-
kor belek�nyszer�l�k ebbe a rendszerbe mint egy k�nyszer-
zubbonyba, �s azon k�v�l, hogy fell�zadok vagy forradal-
mat esin�lok, nines lehet�s�gem arra, hogy kib�jjak ebb�l
a szab�lyrendszerb�l?
GY�RGYI K�LM�N H�t ez egy nagyon bonyolult k�rd�s, �s iga-
z�b�l a k�z�ns�ges jog�sznak a gondolatk�r�n k�v�l is
esik. A n�pelnyom�, diktat�rikus vagy tirannikus rend-
48 49
szereknek az a saj�toss�guk, hogy egy id� ut�n megd�ntik
�ket, �s akkor azok, akik megd�nt�tt�k az �nk�ny,ural-
mat, megteremtik a maguk jobbnak hitt vagy jobbnak re-
m�lt rendszer�t.
Manaps�g is szemtan�i lehet�nk annak, hogy a d�li ha-
t�rainkon nagy �talakul�s megy v�gbe, �s adott esetben
egy diktat�rikus rendszert egy demokratikus vagy leg-
al�bbis demokratikusabb rendszer v�lt f�l.
Vannak olyan dolgok, amelyek minden t�rsadalomban
az egy�tt�l�snek az elemi felt�telei. De azt is lehet l�tni,
hogy nagyon sok olyan �llam van, amely ezeket az elemi
felt�teleket vesz�lyezteti: teh�t egyszer�en irtja a polg�ra-
it vagy el�zi �ket a sz�l�hely�kr�l, teh�t elk�veti mind-
azt, amit a jog�sz genoc�di2imnak: "n�pirt�snak" nevez.
Teh�t az egy�nnek �s az �llamnak a viszonya t�rt�nelmi-
leg felt�telezett �s nagyon bonyolult �sszef�gg�srendszer.
Van a T�zparancsolatnak b�rmi k�ze a magyar vagy aN
eur�paijogrendhez?
S�RK�ZY TAM�S Sok k�ze van hozz�. De a T�zparancsolat mo-
dern �rtelemben nem jogszab�ly. Az eur�pai jogrend ki-
fejti, cizell�lja, komplexen kibontja a T�zparancsolat
olyan t�teleit, mint "Ne �lj", "Ne lopj", "Ne t�gy hamis ta-
n�bizonys�got". F�leg a b�ntet�jog, de p�ld�ul a tulajdoni
rend a civil jognak is sz�les k�r� ter�lete. �n az �llamvizs-
g�mra alig b�rtam megtanulni, hogy az ember�l�snek, il-
letve a lop�snak h�nyfajta eset�t k�l�nb�zteti meg a b�n-
tet�jog. Emellett a T�zparancsolatban csak parancsok
vannak. Ezt a jog felbontja hipot�zisre, azaz egy �ltal�nos
felt�telezett magatart�sra, diszpoz�ci�ra, vagyis jogilag be-
min�s�ti az �ltal�nos t�ny�ll�st, majd j�n a hipot�zishez
�s diszpoz�ci�hoz kapcsolt jogk�vetkezm�ny, amely per-
sze az eml�tett h�rom parancsn�l szankci� jelleg�, teh�t
b�ntet�s. Az isteni parancs egyszer� �s egy�rtelm�. A jog
t�lbonyol�tott �s t�bb�rtelm�.
Te mint �gyv�d els�sorban a t�rv�nyes rendet vagy az �gy-
feledet v�ded?
B�R�NDY GY�RGY �n k�teles vagyok az �gyfeleimet v�deni.
Nem szabad v�denem a b�ncselekm�nyt, v�dhetem az el-
k�vet�t, s�t az a k�teless�gem, hogyha m�d van r�, ment-
s�k fel, pl�ne, ha meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy nem
b�n�s, vagy mindent meg kell tennem az�rt, hogy olyan
�t�letet kapjon, amit meg�rdemel. Mert ha t�l enyhe az
�t�let, az nem tartja vissza a t�rsadalom tagjait. Ha t�l szi-
gor�, akkor sem �ri el tulajdonk�ppeni c�lj�t. Azt tudn�l-
lik, hogy m�sokat visszatartson a b�n elk�vet�s�t�l. Nem
szepar�lja el a b�nelk�vet�t a t�rsadalom tagjait�l, hanem
sz�nalmat �breszt ir�nta. A le�t�tt bokszol�t mindenki
sajn�lja. Ha teh�t t�l szigor� a b�ntet�s - �s tal�n ma egy
ilyen ir�nyzatnak vagyunk a tan�i - akkor, �gy gondolom,
hogy a b�nmegel�z�s c�lj�t, a b�n�z�nek a t�rsadalomb�l
val� ideiglenes kik�z�s�t�s�t nem fogja szolg�lni.
Ha tudod, hogy az �gyfeled b�n�s, akkor is el kell mindent
k�vetned, hogy f�lmentesd �t?
B�R�NDY GY�RGY Nemigen fordult m�g el� velem olyasmi,
hogy ne hittem volna annak az �gyfelemnek a felment�s�-
ben, aki tagadta a b�neselekm�ny elk�vet�s�t. A jogrend
az emberek biztons�ga. A jogi biztons�g viszont att�l f�gg,
hogy milyen a b�ntet�elj�r�s. Ha a hatalom fogja meg�l-
lap�tani azt, hogy kit illet v�delem �s kit nem, akkor m�r
nagy baj van. Akkor a gumibot a falr�l az �r�asztalra ker�l,
onnan f�l lehet emelni, �s �tni lehet vele. A h�zass�g
rossz, de jobbat m�g nem tal�ltak ki. A b�ntet�elj�r�snak
ez a jelenlegi form�ja, a h�rmas tagoz�d�s, ami k�zismert,
nem szorul k�l�n mag ar�zatra. R�viden: van egy �gy�sz,
aki k�pviseli a v�dat. elmondja, ami a v�dlottra terhel�,
ami a v�dlottnak h�tr�ny�ra szolg�l. Van v�d�, aki ennek
az ellenkez�j�t teszi, �s van b�r�, aki igazs�got - ezt id�z�-
jelbe teszem - szolg�ltat. Tudn�llik az, hogy mi az igazs�g,
k�pl�keny valami, id�t�l �s t�rt�l f�gg. Azt azonban, hogy
mi a t�rv�nyes, azt mindenkinek legal�bbis illik tudni. A
b�r�nak t�rv�nyes �t�letet kell hoznia.
50 51
A jog egy�rtelm�bb �s hat�rozottabb rendszer, mint a T�z-
parancsolat?
B�R�NDY GY�RGY El�sz�r is, a T�zparancsolat a mi n�zet�nk
szerint t�rv�nyk�nyv, de borzaszt�an leegyszer�s�tett
form�ban. Azt mondja p�ld�ul, hogy "Ne �lj". Nem ma-
gyar�zza meg, hogy mit jelent m�st meg�lni. A k�ztudat-
ra, a k�zerk�lcsre, a k�zfelfog�sra b�zza. A jog pontosan
meghat�rozza, hogy mi tekintend� ember�l�snek, �s na-
gyon sok lehet�s�g van arra, hogy b�r az ember�l�s b�n-
tetend�, �s �n �ltem, m�gsem fognak megb�ntetni.
Azok az erk�lesi elvek, amelyek fontoss�gukn�l fogva
k�l�n�s v�delemre szorulnak, a b�ntet�jog k�r�be tartoz-
nak. Ezek teh�t erk�lcsi elvek, amelyeknek b�ntet�jogi
v�delme a "nem szabad embert �lni" erk�lcsi t�telb�l ala-
kult ki. Ha egy t�rsadalom azt vallja, hogy bizonyos ese-
tekben nemcsak szabad, de k�teless�g �lni, akkor ott m�r
nagy baj van. De erre is van p�lda a vil�gt�rt�nelemben �s
a vil�gban.
T�RV�NY �S FELEL�SS�G
Sz�ks�g van a T�zparancsolatra a Az emberi l�lekben nincs
egy olyan bels� vez�rl�elv, ami �nmag�ban is elegend�?
SZIGETI JEN� Azt gondolom, hogy az emberi l�lekben van egy
m�rleg, a lelk�smeret. Ez a m�rleg j�l van megszerkeszt-
ve, t�k�letes �s m�k�dik. De minden m�rleg r�szorul ar-
ra, hogy n�ha be�ll�ts�k, ellen�rizz�k, hogy vajon ponto-
san m�r-e. Mert ha ezt nem tessz�k meg, akkor nincs biz-
tos�t�kunk arra, hogy a m�rleg pontosan m�r. S vajon mit
m�r ez a m�rleg? Mindenekel�tt azt, hogy a m�sik ember-
hez hogyan viszonyulunk. Lakatlan szigeten nem �rtel-
mes dolog etik�r�l pr�dik�lni. Ahol csak egy ember �l, el-
t�nik az etika haszna. Kapcsolatok n�lk�l nem lehet eti-
k�r�l besz�lni.
Csak emberrel szemben lehet az ember etik�tlan?
szIGETc JErr� A 20. sz�zad ut�n nagyon hat�rozottan mond-
hatjuk, hogy nem. A Teremt�st�rt�netben azt olvassuk,
hogy az embernek az a dolga, hogy m�velje �s �rizze a vi-
l�got. A Jelen�sek k�nyve pedig azt mondja, hogy amikor
J�zus visszaj�n erre a f�ldre, akkor elpuszt�tja azokat,
akik a f�ldet puszt�tott�k. Ez egy nagyon m�ly �s megr�z�
gondolat. Az apokalipszis dr�m�ja az, hogy az ember �ltal
t�nkretett vil�gban be�ll az anarchia. Istennek az a c�lja,
hogy a harm�ni�t vissza�ll�tsa benn�nk �s a vil�gban. Ma-
gamat kell harm�ni�ba hoznom a vil�ggal, nem a vil�got a
magam �nz�s�vel. L�zad az ember a harm�nia ellen: ez a
"b�n". Elromlanak az ember kapcsolatai, �s a vil�g har-
m�ni�ja is megzavarodik.
A vil�ggal val� kapesolatunk nem egyszer�en sorsesa-
p�sszer� valami. Nem az�rt van �rv�z, mert az istenek le-
k�ldt�k azt a sok-sok es�t a f�ldre, hanem mert kiv�gtuk a
K�rp�tok erdeit, �s nincs, ami visszafogja a lez�dul� vizet.
Hogy t�bbet birtokolhassunk, romboljuk vil�gunkat. Vala-
hol mindig vissza�t a b�n�s �nz�s. Kital�ltuk a DDT-t,
�r�lt�nk, mert azt hitt�k, legy�zt�k a k�rtev� bogarakat,
azt�n kider�lt, hogy r�kkelt� anyag, csak ezt nem tudtuk
volt. Beavatkoztunk a term�szet harm�ni�j�ba, �s t�nkre-
tett�k a vil�got.
A term�szet harm�ni�ja? Van ilyen? Hiszen az ember el�t-
ti term�szetben is voltak vulk�nkit�r�sek, voltak sz�k�-
�rak, volt f�ldreng�s, volt j�gkorszak, �lt�k egym�st az �l-
latok. Mikor, hol volt ez a harm�nia?
szIGETI ,rErr� A j�gkorszak�rt nem �n vagyok a felel�s. A jele-
n�rt viszont �n is felel�s vagyok. �s etikailag ez a d�nt�. Azt
hiszem, hogy az eg�sz T�zparancsolatnak, a Bibli�nak meg
a kereszt�nys�gnek van egy elfelejtett alapfogalma. Ez a fe-
lel�ss�g. Az ember tud�sa r�v�n olyan helyzetbe ker�lt,
hogy ha megnyom egy gombot, elj�n az �j j�gkorszak - ha
valakinek �gy tetszik. Mert ekkora hatalom birtok�ba jutott
az ember. A baj esup�n az, hogy az ember a tud�s�val p�r-
huzamosan erk�lcseiben nem gyarapodott. Mi�rt nem?
Nincs kis erk�lcs meg nagy erk�lcs, f�lig erk�lcs�s ember
52 53
sincs, csak erk�lcs�s vagy erk�lcstelen ember van. Hogyan
lehet akkor n�ni erk�lcs�kben? �gy, hogy felel�ss�get v�l-
lal az ember. Az, aki nem akar felel�ss�get hordozni a m�si-
k�rt �s a k�rnyezet��rt, az lesz a vil�g t�nkretev�je.
Ha ilyen fontos a felel�ss�g, akkor mi�rt nincs a T�zparan-
csolatban az a parancsolat, hogy: L�gy felel�s?
szlGETI ,rEN6 Az�rt, mert az eg�sz T�zparancsolat err�l sz�l. A
felel8ss�g r�szletez�se a t�z ige. Az sincs benne, hogy sze-
ress, �s m�gis, amikor J�zus �sszefoglalja a t�z parancsola-
tot, azt mondja, hogy a t�rv�ny �sszefoglal�sa, bet�lt�se
egy sz�ba belef�r: szeretet. Ezt a r�gi zsid� �r�studom�ny
is tudta, �rtett�k J�zus kort�rsai is. Ezt nem lehetett meg-
c�folni sohasem. A T�zparancsolat - Bod P�tert id�zve -
olyan, mint a ker�t�s. Korl�toz is, de ink�bb v�d. V�di a
ker�t�sen bel�l a szeretet vil�g�t.
Az ember szeret kit�rni a ker�t�sek k�z�L.
sztGETt JErr6 Minden ember b�n�s. Nincs olyan ember, aki
t�k�letesen megtartja mind a t�z parancsolatot. De az
embert a T�zparancsolat tartja meg. Ez sz�j�t�k, de en-
nek m�ly �rtelme van. Azt jelenti, hogy van egy radik�-
lis rossz az emberben, ki-kimegy�nk a ker�t�sen k�v�l,
de a ker�t�sen bel�l van az otthon. �s minden ember
hazav�gyik.
�s hol a szabads�g a
SZIGETI JEN� �n azt hiszem: igaz�n a ker�t�sen bel�l.
T�RV�NY: V�LTOZATLAN �S V�LTOZ�
Az �testamentumi hagyom�ny szerint M�zes annak idej�n
a S�nai-hegyen vette �t Istent�l a T�zparancsolatot. Az�ta
minden kor a maga �let�nek a f�ny�ben pr�b�lta �rteLmez-
ni �s �jra�rtelmezni e t�rw�nyeket. VoLtak korok, ameLyek a
54
t�rv�nyek szigor�t, m�sok a t�rv�nyek sugaLlta szabads�-
got hangs�lyozt�k.
Mintha ezt a kett�ss�get sug�rozn� annak a gy�ny�r�,
rom�n kori templomnak a homlokzata, amely el�tt most
�llunk.3 Fel�l a kett�s ablak M�zes k�t k�t�bl�j�t id�zi.
Lejjebb a falat szigor�, n�gyzetes keret z�rja be, mintegy a
t�rv�ny szigor�ra figyelmeztetve minket. A kaput k�r�l�le-
l� barokk �v k�nny� �s sz�p lend�lete mintha a szabads�-
got sug�rozn�. �s mindezt beragyogja az �r�kk�val� sz�p-
s�g der�je.
FR�HLtCiI R6sERT A paranesolatok meg�rzik alapvet� jelent�-
s�ket. Ett�l lesznek �r�k �rv�ny�ek, �s ett�l �rv�nyesek
ma is. De minden �j kor ad hozz� egy-egy �jabb �rnyala-
tot, kib�v�ti, �jra hangs�lyozza a jelent�startalmukat.
Kinek van joga �jra�rtelmezni a parancsolatokat a
FR�HLICH R�BERT Mindenkinek. Egyetlen megk�t�s van, nem
lehet a t�z ig�be belejav�tani, nem szabad kisebb�t�leg meg-
v�ltoztatni az �rtelmez�s�ket. Kib�v�teni, t�g�tani lehet,
sz�k�teni nem. Nem lehet kiford�tani az eredeti jelent�star-
talm�b�l a t�z ig�t. A "Ne �lj"-b�l nem lehet "�lj"-t csin�lni.
De hogy a "Ne �lj"-�n a fizikai gyilkoss�got �rtj�k vagy vala-
kinek az egzisztenci�lis, esetleg szellemi t�nkret�tel�t, az
m�r a mi lelk�smeret�nk szerint val� �rtelmez�s.
Nincs valamif�le hivatalos, kanonikus �rtelmez�s, amely-
hez ragaszkodni kell?
FR�HLICH R�BERT Term�szetesen l�teznek tradicion�lis kom-
ment�rok, hagyom�nyos �rtelmez�sek, amelyek a mai na-
pig ir�nyad�ak, ha �gy tetszik. A zsid�s�gban nincsenek
dogm�k. Nekem, a rabbinak jogom van arra, hogy a ma-
gam gondolatvil�ga szerint �rtelmezzem nemcsak a t�z pa-
Eml�keztetem az olvas�t, hogy a telev�zi�s v�ltozatban besz�l-
get�s�nk h�ttere a k�v�g�sz�l�si katolikus templom kapubej�rata �s
homlokzata volt.
55
rancsolatot, de az �sszes zsid� parancsolatot, a Szent-
�r�st, a Talmudot, b�rr:lit. Azzal a megk�t�ssel term�sze-
tesen, hogy a vall�sfiloz�fi�val, a vall�si t�rv�nyekkel �s a
t�rv�nyek szellem�vel az �n �rtelmez�sem nem ker�lhet
szembe. De ugyan�gy joga van b�rkinek a saj�t sz�ja �ze
szerint olvasni a Szent�r�s b�rmely r�sz�t vagy a zsid�
irodalom b�rmely r�sz�t. Mindenkinek joga van a maga
�szj�r�sa szerint, a maga meggy�z�d�se szerint �rtelmez-
ni ak�r a T�zparancsolatot, ak�r b�rmi m�s zsid� iratot.
Ma is foLyik m�g a T�zparan,csolat �rteLmez�se, �jra�rteLme-
z�se?
sCIIwEITzEIt J62sEF Vannak alapt�rv�nyek, amelyek nem v�l-
toztathat�k meg. Arr�l azonban term�szetesen lehet gon-
dolkozni vagy ak�r vitatkozni, hogy a szombat megtart�sa
hogyan egyeztetend� �ssze a modern �lettel, hogy az se
k�rosodjon, meg a szombat is megmaradjon. Az a javaslat,
hogy a szombatot ne �nnepelj�k meg - a m�lt sz�zad zsi-
d� reformmozgalmainak egyik gondolata volt az, hogy te-
gy�k �t a szombatot vas�rnapra -, megbukott. A vas�rnap
az vas�rnap, a szombatnak van egy olyan zsid� zamata,
mint ahogy �n nem tudom elk�pzelni, hogy a s�let h�t-
k�znap olyan �z� legyen, mint szombaton. Term�szetesen
ez vulg�ris hasonlat. A szombatnak a templom, az im�d-
s�g, a csal�di tal�lkoz�s, a lehet�s�g szerinti egy�tt �n-
nepl�s adja meg az igazi zamat�t.
A t�rw�ny az t�rv�n,y. Hogyan, lehet a v�ltoz� korokban �r-
v�nyt szerezni neki a
sCI-IWEITzEIZ J�zsEF Van egy olyan elv, amelyet �gy neveznek,
hogy genisut ha-halacha, azaz a vall�st�rv�ny rugalmasan
�rtelmezhet�. A vall�st�rv�ny e rugalmas volta keresi a
technikai megold�sokat arra, hogy a mai vil�gban �l� em-
bernek ne legyen k�r�ra az, ha megtartja a vall�st�rv�nyt.
P�ld�ul a szombati f�z�s is tilalmas. De ha bekapcsolsz egy
meleg�t�lapot m�g szombat el�tt, �s arra r�helyezed az
�telt, �gy, hogy azut�n a meleg�t�lap automatikusan kikap-
56
esoljon, akkor fogyaszthatsz meleg �telt, ha az eg�szs�ged
ezt megk�v�nja. Teh�t a technika is tud seg�ts�gedre lenni.
Embere v�logatja, hogy akarja-e vagy sem. Mi igyeksz�nk
emberi m�don, pokol �s t�lvil�g fenyeget�se n�lk�l r�be-
sz�lni h�veinket arra, hogy l�tezik egy kialakult zsid� �let-
forma, amit a modern ember is meg tud val�s�tani. �rizd
meg a szombatot. Ha nem �rz�d meg, mi azt mondjuk,
hogy te vagy a felel�s lelk�smereted, s�t Isten el�tt is.
Mi a k�vetkezm�nye annak, hogyha valaki megszegi a t�r-
v�nyeket?
sCHWEITZER J�ZSEF Ennek a k�vetkezm�nye v�g�l is a t�lvil�-
gi b�ntet�s, vagy b�ntet�sek fokozata, amelyeket mi is-
mer�nk, de amelyek m�r nem a mi hat�sk�r�nkbe tartoz-
nak. Ha valaki meghalt, akkor m�r hat�sk�r�nk�n t�lju-
tott. Teh�t �let�ben vagy tartja mag�t egy tradicion�lis
zsid� �letform�hoz, vagy nem. Ezt mindenkinek a maga
lelk�smerete szerint kell eld�ntenie.
Van-e olyan pontja a T�zparancsolatnak, amit ti m�sk�pp
�rtelmeztek, mint, mondjuk, egy katolikus, zsid� vagy lut-
her�nus teol�gus?
SZIGETI JEN6 Azt hiszem, hogy nincs. Mint adventista lelk�sz
azt mondom, hogy mi csak komolyan szeretn�nk venni a
T�zparancsolatot �gy, ahogy a Bibli�ban tal�ljuk, mint
ahogy minden bibliai igazs�got, �s nem pr�b�ljuk ennek a
terh�t enyh�teni azzal, hogy magyar�zkodni kezd�nk,
hogy ez ugyan �gy van �rva, de az�rt ezt nem �gy kell �rte-
ni, hanem m�shogy.
A Ne �lj parancsolatot p�ld�uL csak egyf�lek�ppen lehet �r-
teLmezni?
szIGETI JEN� A "Ne �lj" parancsolat l�nyege az, hogy ne �lj.
Pont. Ilyen egyszer�. �s ilyen neh�z. A parancsolat nem
valami elvont dolog. Engem sz�l�t meg. Azt mondja, hogy
k�vessek el mindent az �let v�delm�re. De mi van akkor,
57
hogyha p�ld�ul k�zleked�si balesetet okozok? Figyelmet-
lens�gb�l el�t�k valakit. Ez is b�n, �s Isten legyen nekem
irgalmas ez�rt. Mik�zben b�nh�d�k, m�g jobban �t�lem a
felel�ss�get. Az, hogy minden ember b�n�s, nem azt je-
lenti, hogy le kell bontani a t�rv�ny ker�t�s�t. �t kell �l-
nem azt, hogy milyen nagy felel�ss�g oda�lni a korm�ny-
hoz.
A t�rv�ny v�gs� soron csak egyik pill�re a BibLi�nak.
Az evang�lium a m�sik pill�r, ami n�lk�l a t�rv�ny nem
�rthet8. Az evang�lium pontosan a t�rv�ny g�res�nek fel-
old�sa. Isten az embernek azt mondja: �n �gy szeretlek
t�ged, hogy te is szeretni tudj. �n �gy szeretlek t�ged,
hogy te ember lehetsz az embertelens�gben is. �n �gy
szeretlek t�ged, hogy ha elk�vett�l valami b�nt, leveszem
r�lad a terhet, �tv�llalom az �rte j�v� b�ntet�st. Ez a meg-
v�lt�snak a l�nyege. �jra indulhatunk, tiszta lappal indul-
hatunk. A kegyelem, m�s szavakkal kifejezve, �j d�nt�si
lehet�s�g. Ez nem Isten tehetetlens�ge, akkor sem, ha
Voltaire azt gondolta, hogy Isten az�rt nem b�ntet, mert
h�t �gysem tudna b�ntetni. A kegyelem az, hogy kil�ptem
a ker�t�sen k�v�l, elk�vettem a b�nt, de Isten annyira sze-
ret engem, hogy egy �j d�nt�si lehet�s�get, egy p�tvizsg�t
ad nekem. �s ebben a p�tvizsg�ban is seg�t. De d�ntenem
nekem kell.
Annak, aki nem hisz, aki nem h�v� zsid� wagy kereszt�ny
vagy mohamed�n, annak nehezebb dolga van ezen a f�l-
d�n? Mert sz�m�ra nincs feLoldoz�s a Viselnie keLl a b�ne
terh�t egyszer �s mindenkorra?
SZIGETI JEN� A kereszt�nys�g azt mondja, hogy embers�g�nk
l�nyege: Istennel, emberrel, vil�ggal val� kapcsolatunk.
Ez a kapesolat sosem statikus, hanem dinamikus. Egy em-
ber addig ember, am�g keres. Azt hiszem, hogy az az em-
ber, aki most azt mondja mag�r�l, hogy �n ateista vagyok,
az is keres. Sok ateista bar�tom van, akivel nagyon sok
�p�t�, k�z�s, j� gondolatokban gazdag besz�lget�st folyta-
tunk. Ha valaki azt mondja mag�r�l, hogy �n pillanatnyi-
lag nem hiszek Istenben, ez sokkal becs�letesebb, mint
58
ha valaki azt mondja: �, �n vall�sos vagyok, mert ez a di-
vat, �s ugyanakkor �gy �l, mint ha Isten nem l�tezne. Ez a
kereszt�nys�g es�dje. Aki ezt n�vleges kereszt�nyeknek
el akarja magyar�zni, az mindig falakba �tk�zik. Szerin-
tem nagyon vil�gos, de m�gis neh�z meg�rtetni: a hit azt
jelenti, hogy vagyok �n, �s van Valaki, akit �n Istennek h�-
vok, �s k�zt�nk kapesolat van. Ez m�s, mint a vall�s. A hit
vertik�lis fogalom, az eget �s a f�ldet k�ti �ssze. A vall�s
viszont horizont�lis �s kult�raf�gg�. Nyilv�n a r�mai ka-
tolikus h�v� ma ugyanannak a vall�snak egy v�ltozat�t k�-
veti, mint a k�z�pkori h�v�. A vall�s v�ltozik, a hit nem.
V�gs� soron mondhatom, hogy bennem az a hit �l, mint
�brah�mban �lt, de a hitemet m�sk�nt kell meg�lnem.
Valahol itt van a megold�s kulcsa. A t�rv�ny �nmag�ban
nem seg�t. A t�rv�ny a ker�t�s, amelyik a kert�rt van. Na-
gyon fontos, mert lehat�rol, megmutatja embers�gem
alapvet� dimenzi�it, de �nmag�ban nem tesz emberr�.
Ez�rt a t�rv�nyt nem betartani kell; a t�rv�ny tart meg
engem.
S�RK�ZY TAM�S A jog, �ppen stabilit�sra t�rekv�se folyt�n,
sz�ks�gk�pp konzervat�v. A jogrendszert sokszor b�r�lj�k
is az�rt, mert nem tud el�g gyorsan reag�lni a v�ltoz�sok-
ra. A jog tov�bb� eszk�zt�r�ban, dogmatik�j�ban is kon-
zervat�v, ahogy ezt Rabel kifejezte: a c�lokat a t�rsada-
lom, a jogi eszk�z�ket a trad�ci� hat�rozza meg. Ugyanak-
kor a jogrendszer - ha sokszor lassan is, de - adapt�l�dik
a v�ltoz�sokhoz. Nyilv�n m�sk�pp alkalmazkodik a t�rv�-
nyi jog �s m�sk�pp egy szok�s-, illetve precedensjog.
Besz�Lgett�nk egyszer ezekr�L a dolgokr�L. Mondt�l n�h�ny
�rdekes p�ld�t arra, hogy d�nt�seiben egy b�r� mennyif�Le-
k�ppen m�rlegelhet k�l�nb�z� szab�lyrendszereket...
S�RK�ZI TAM�S Ezek nagyon trivi�lis p�ld�k, de j�l mutatj�k,
hogy az �ll�t�lag id� el�tt megfagyott tradicion�lis szok�s-
illetve precedensjogok milyen zseni�lisan alkalmazkodnak
az �j id�k �j k�vetelm�nyeihez, m�gpedig a trad�ci�k teljes
megtart�s�val. Az egyik p�lda angol, az 1960-as, '70-es
/ 59
�vekb�l. Adva van egy angol f�rj, aki f�lt�nys�gb�l - �ll�t�-
lag volt oka r� - lek�t�zte a feles�g�t egy sz�kre, �s vil-
lanyborotv�j�val teljesen kopaszra ny�rta. Akkoriban
Londonban m�g nem m�szk�ltak kopasz n�k az utc�n,
mint mostan�ban, �s �gy az asszony "akci�k�pess�g�ben"
er�sen s�r�lt. Az emancip�lt asszony perelte a f�rj�t r�sz-
ben becs�lets�rt�s meg�llap�t�s��rt, r�szben el�g jelent�s
erk�lesi k�rt�r�t�s�rt. A per eleinte a tradicion�lis �ton
haladt - a k�z�pkori rideg angol jog szerint egy asszony-
nak a f�rj�vel szemben nincs megv�deni val� becs�lete,
h�zass�gon bel�l k�rt�r�t�st se k�rhet. A h�lgy �gye teh�t
veszt�sre �llt. T�rt�nt azonban ekkor, hogy a b�r� �ll�t�lag
feltette az alperesnek a k�rd�st: "Uram, van �nnek fod-
r�szipari k�pes�t�se?" �s a nemleges v�lasz ut�n el�t�lte
becs�lets�rt�s helyett kont�rkod�s�rt, ugyanazon �sszeg-
re, mint amit erk�lcsi k�rt�r�t�s c�m�n k�rtek. J�llakott a
kecske, de megmaradt a k�poszta is. �rv�nyes�lt a feud�-
lis trad�ci�, de az�rt az is, hogy egy modern t�rsadalom-
ban nem lehet valakit er�szakkal kopaszra ny�rni, mert ne
adj' isten, legk�zelebb tal�n m�g meg is �li. A p�lda persze
mesterk�lt, de mutatja az angol jog zseni�lis alkalmazko-
d�k�pess�g�t.
Hasonl� p�ld�kat lehetne hozni a t�rv�nyhoz�s ter�le-
t�r�l is. Vannak olyan civiliz�ci�k, orsz�gok, amelyekben
a k�z�pkor �ta �l az a t�rv�ny, hogy p�ld�ul a le�ny nem
�r�k�lheti elhunyt sz�lei vagyon�t. Ezek ut�n egy ezen
jogter�lethez tartoz� orsz�g t�rv�nyhoz�sa kimondta,
hogy ha a hagyat�k meghalad bizonyos �sszeget, �s az
egyed�li �r�k�s le�ny, ezt a le�nyt fi�nak kell tekinteni.
Ezt a m�dszert a jogi szakm�ban fikci�val val� oper�l�s-
nak h�vj�k, a feket�t a jogrendszer feh�rr� v�ltoztatta.
�r�k�lhet a Sorbonne-on v�gzett milliomos le�ny, de a
tradicion�lis szab�ly is fennmaradt.
A jog ink�bb k�veti mintsem alak�tja a val�s�got?
S�RK�ZY TAM�S Alapvet�en igen. P�ld�ul a szocialista t�rsa-
dalmi rendben, a szocialista ideol�gia miatt a szocialista
jog sokkal jobban v�dte a t�rsadalmi tulajdont, mint a sze-
60
m�lyi tulajdont. De hi�ba mondta ki ezt a t�rv�ny, a t�rsa-
dalom tudata ellen�llt a jognak: ha valaki az egyetemr�l
elvitte a vil�g�t�testeket a koleszba, az h�s volt �s nem tol-
vaj, �s aki a koll�gan�je t�sk�j�b�l kivett 50 forintot, az
szem�t, megb�lyegzett tolvaj volt, pedig a hivatalos jog
alig b�ntette. Teh�t a jognak t�rsadalomalak�t� ereje sze-
rintem �ltal�ban kisebb, mint a k�vet� jellege. Ugyanak-
kor azonban egy stabil jogrendszer el�bb-ut�bb alak�tja is
a t�rsadalmi-gazdas�gi viszonyokat.
Felt�telezhet� teh�t, hogy annak idej�n a m�zesi t�rv�nyek
kodifik�ltak egy kialakult szok�sjogota
S�RK�ZY TAM�SIgen, val�sz�n�nek tartom, hogy M�zes esak
legitim�lta, meger�s�tette p�ld�ul azt a boml� nemzetis�gi
t�rsadalomban m�r kialakult szok�st, hogy tiszteld a m�-
sik tulajdon�t, teh�t ne lopj. Ahogy Rousseau mondta,
m�r megielent az az ember, aki el�sz�r elker�tett mag�-
nak egy kis kertecsk�t, �s individu�lis g�ggel azt mondta,
ez az eny�m, �s volt annyi ereje, hogy ezt m�sokkal elis-
mertesse. De az�ltal, hogy a "Ne lopj" t�telt fel�rt�k a k�-
t�bl�ra, ez az elv min�s�gileg m�s lett, meger�s�d�tt, �s
ez�ltal alak�t�ja is lett a t�rsadalomnak.
B�R�NDY GY�RGY Ma m�r nagyon kevesen tudj�k, hogy a szo-
cializmusban megjelent polg�ri t�rv�nyk�nyv el�tt a ma-
gyar "mag�njog" tulajdonk�ppen precedensjog volt. Szo-
k�sjog volt. Egy Pesti nev� igazs�g�gy-miniszter csin�lt
ugyan egy mag�njogi t�rv�nyk�nyvjavaslatot - akkor a
polg�rjogot mag�njognak h�vt�k -, de sosem lett bel�le
t�rv�ny. A szok�sjog pedig igen t�g teret �s lehet�s�get
adott a v�ltoztat�sra.
Na m�r most, �n egy nagyon tud�s �gyv�dn�l dolgoz-
tam, aki azt mondta: a jogfejl�d�st Magyarorsz�gon a jog-
tudatlan �gyv�dek viszik el�re. "H�t hogy �rtend� ez, An-
dor b�csi?" - k�rdeztem. Azt mondta: "N�zd, fiam, bej�n
hozz�m egy �gyf�l, �s el�adja, hogy ez meg az a probl�m�-
ja. �n meghallgatom, �s azt mondom, ezt a pert nem v�lla-
lom el, mert er ilyen sz�m� polg�rjogegys�gi d�ntv�nye
61
van a K�ri�nak, biztos, hogy elvesz�ten�nk. Erre � elmegy
egy tudatlan �gyv�dhez, aki elv�llalja a k�pviseletet, el-
veszti els� fokon, elveszti m�sodfokon, elker�l a K�ri�-
hoz, �s akkor ezek a b�lesek elkezdenek gondolkozni,
hogy h�t v�ltozott a vil�g, v�ltoztak a vall�si t�rv�nyek,
ma m�r ez sem helyt�ll�, az sem, h�vjunk esak gyorsan
�ssze ey polg�ri jogegys�gi tan�csot, �s vitassuk meg a
dolgot. Igy is lett, �s a tan�cskoz�s v�gezt�vel megv�ltoz-
tatt�k az addigi gyakorlatot. A jogfejl�d�st a tudatlan �gy-
v�d vitte el�re. �nt�lem maradhatott volna tov�bb is
olyan, mint amilyen addig volt."
Mi az er�sebb, a val�s�g vagy a jog?
B�R�NDY GY�RGY K�lcs�nhat�sban vannak egym�ssal. Mi, az
id�sebb koroszt�ly, azt mondjuk, hogy a jog, sajnos, t�l
szabadj�ra engedte az embert, mert mi ismerj�k �s helye-
selj�k a r�git. Egyszer vitatkoztam a nagyap�mmal, aki t�-
relmesen v�laszolgatott egy ideig, azt�n hirtelen abba-
hagyta. Nagyon okos ember volt. �gy sz�lt hozz�m: "I(isfiam,
�n veled nem vitatkozom t�bbet." "De h�t mi�rt nem
,
nagyapa, h�t ez olyan j�." "Az�rt nem - mondta erre � -
,
mert �n meg�rtelek t�ged, mert �n is voltam fiatal. De te
nem �rtesz meg engem, mert m�g nem volt�l �reg."
�n meg tudom �rteni, hogy v�ltoznak az id�k, v�ltoz-
nak az erk�lcs�k. Az �n csal�domban van m�g olyan bala-
toni felv�tel, ahol az �desany�m meg a esal�d t�bbi n�tag-
ja bok�ban megk�t�tt b� v�szonnadr�gban f�rd�tt, akkor
az volt a n�i f�rd�ruha. Ma fures�n n�zne ki. Nemesak a
k�ls� szok�sok v�ltozhatnak meg, hanem v�ltozik vel�k
kapesolatban az embereknek a felfog�sa is. Mi volt hama-
rabb, az �j divat vagy az �j szellemis�g, amely a bok�ban
megk�t�tt f�rd�trik�t�l elvezetett oda, hogy ma m�r
f�rd�ruha sem kell a napoz�shoz? Szinte eld�nthetetlen
k�rd�s az, hogy melyik volt a m�sikra hat�ssal.
Ha ennyire v�ltoz�konyak a szok�sok, erk�les�k, �letst�lu-
sok, akkor a sz�veg�ben �vezredek �ta v�ltozatlan T�zpa-
rancsolat hogyan maradhatott �rv�nyben?
62
B�R�NDY GY�RGY Mert alapelveket foglal mag�ban. Mert nem
magyar�z meg el�re minden esetet, nem sorolja fel a kiv�-
teleket. Olyan alapelveket fogalmaz meg, amelyeket azt�n
a k�l�nb�z� korok, t�rsadalmak �rtelmeznek, kib�v�te-
nek, lesz�k�tenek, esin�lnak vele, amit j�nak l�tnak. A
T�zparanesolat, hogy �gy mondjam, term�szetjog. A ter-
m�szet alkotta meg. Hogy M�zes a hegyen mit esin�lt Je-
hov�val, �n azt nem tudom, de lehozott k�t k�t�bl�t, ami
�vezredekre megadta a jogszolg�ltat�s alapgondolatait,
azt, hogy mi az, ami erk�lesileg szabad, �s ami erk�lesileg
tilos.
M�s civiliz�ci�k jogrendszere is hasonl� alapelvekre �p�l a
Vannak olyan uniwerz�L�k, ameLyek - sokf�le form�ban
ugyan, de - minden�tt jelen vannak?
B�R�NDY GY�RGY F�lt�tlen�l. Az, hogy ezt M�zes k�t�bl�ba
v�ste, m�sok meg nem, nem v�ltoztat azon, hogy ahol esak
egy kicsi m�velts�g van, ott m�r van eny�m, tied, �v�. Te-
h�t vari, amit nem szabad megtennem, ami a m�s�, az az
�v�, nem az eny�m, nem szabad teh�t elvenni, ellopni.
Nem szabad embert �lni. Nem szabad - ez a kezdetleges
t�rsadalmakban k�l�n�sen nagy jelent�s�g� volt - a m�s
feles�g�t a magam�v� tenni. Ezek olyan alapszab�lyok,
amelyek m�velt vagy m�veletlen, a f�ldnek ezen vagy azon
a r�sz�n �l� t�rsadalmakban egyar�nt megvannak.
Mennyire rugalmasak a t�rv�nyek vagy szok�sjogok az �l-
talad vizsg�lt t�rzsi kult�r�kban?
vARGYAS G�BOR Hadd mutassam be ezt a rugalmass�got egy
p�ld�n. Ann�l a k�z�p-vietnami hegyi t�rzsn�l, ahol �ve-
kig �ltem, a br�kn�l, a rizs alapt�pl�l�k. Ugyanakkor a rizs
egyben az egyik legfontosabb istens�g is. Minden egyes
rizskal�szban benne lakik a rizsistenn�. �pp ez�rt sz�m-
talan vall�si k�vetkezm�nye van annak, hogy a rizzsel ho-
gyan kell b�nni. P�ld�ul ami nagyon �rdekes, �s eg�sz D�l-
kelet-�zsi�ban rendk�v�l archaikus dolognak sz�m�t, nem
arathat� sarl�val vagy valami �les v�g�szersz�mmal, mert
63
akkor megs�rten�k yiang Abon - �gy h�vj�k a rizsistenn�t
- test�t, aki elv�rezne. A rizst k�vetkez�sk�pp nem sza-
bad kics�pelni sem, mert akkor yiang Abon test�t "ver-
n�k". �gy a rizst puszta k�zzel "aratj�k" le. Az "aratj�k"
sz�t az�rt teszem id�z�jelbe, mert ez valamif�le v�g�szer-
sz�mot felt�telez, ami ez esetben hi�nyzik: a br�k minden
egyes kal�szon v�gigh�zz�k a kez�ket, s a markukban
�sszegy�lt magvakat kis kos�rk�ba gy�jtik. Ez nyilv�nva-
l�an hihetetlen�l f�raszt� �s lass� m�dszer, b�r vannak
el�nyei is. El�sz�r is, gyakorlatilag egy�ltal�n nincs szem-
vesztes�g, s�t a m�g �retlen magvakat kihagyj�k, s k�s�bb
m�g egyszer v�gigb�ng�szik az eg�sz irt�sf�ldet; m�sod-
szor ily m�don az arat�st �s a cs�pl�st, teh�t a gabona le-
v�g�s�t �s a szemek kitermel�s�t egy f�st alatt letudj�k.
M�gis, az eg�sz munka oly embertelen (az �les kal�szk�k
a kez�ket m�r az els� nap v�resre vagdoss�k! ) �s lass�,
hogy a br�k, mint l�tni fogjuk, a vall�si k�t�tts�gek el-
len�re is szabadulni pr�b�ltak t�le.
Csakhogy ez forradalmi v�ltoz�st felt�telez. Nyilv�nva-
l� ugyanis, hogy a rizs arat�sa �s cs�pl�se a teljes vall�si
h�tt�r megv�ltoz(tat)�s�t jelenti, ami m�g akkor is nehe-
zen vihet� kereszt�l, ha - mint minden�tt - itt is megvan-
nak a kiskapuk. A br� vall�s egyik l�nyege az, hogy a ter-
m�szetf�l�tti vil�g k�pvisel�ivel, most mindegy, hogy mi-
nek nevezz�k �ket, szellemeknek, istens�geknek vagy
isteneknek (helyi n�ven yiangok), alkudozni lehet, k�rni
lehet t�l�k; amennyiben a k�r�sekre pozit�v v�laszt ad-
nak, amit j�sl�s �tj�n d�ntenek el, a br�k felhatalmazva
�rzik magukat, hogy a k�rt l�p�st megtegy�k.
Mint megtudtam, ottl�tem el�tt m�r t�bbsz�r is k�s�rle-
tet tettek arra, hogy a hagyom�nyos arat�st valamif�le
modernebb megold�ssal v�lts�k fel, de ez sohasem hono-
sodott meg. Valami v�ratlan csap�s miatt, amit visszame-
n�leg �gy �rtelmeztek, hogy a yiangok b�ntet�se az �j
m�dszerek miatt, mindig visszat�rtek az eredeti m�dszer-
hez. �s itt j�nnek be a t�rv�nyek, illetve az, hogy az em-
ber egy t�rsadalomban, f�leg egy ilyen kis l�pt�k�, hagyo-
m�nyos t�rsadalomban, sohasem egymag�ban �ll; indivi-
duumk�nt is az emberi k�z�ss�g tagja; a t�rsadalmat
t�rv�nyek kov�csolj�k egybe. A rokons�gi csoport, az
�gazat vagy nemzets�g, amelybe egy br� a sz�let�s�n�l
fogva beletartozik, szolid�ris csoport: amit az egy�n tesz,
nemcsak �nmag�ra, de az eg�sz emberi k�z�ss�gre is k�-
vetkezm�nyekkel j�rhat. Ha az egy�n v�tkezik, az eg�sz
esoport b�nh�dik, aminek hihetetlen �sszetart�, �s
ugyanakkor visszah�z� ereje is van. A konkr�t esetre
visszat�rve: �n, a rokons�gi csoport, az �gazat tagja, hi�ba
akarom sarl�val learatni a rizst, mert �gy gyorsabb. Nem
tehetem meg. Ha b�rki az �gazatb�l megbetegszik, vagy a
term�se rossz lesz, engem fognak okolni az �t �rt csap�-
s�rt, �s �gy k�rt�r�t�ssel fogok tartozni neki.
Jelen voltam akkor, amikor sokadszori k�s�rlet ut�n -
de ez nagyon hossz� t�rt�net, itt most nem tudom r�szle-
tesen elmes�lni - az egyik fiatal f�rfi az �gazat "v�nei"
el�tt szertart�sosan bejelentette, hogy szeretn� a rizst
sarl�val learatni. Merthogy a k�rny�ken m�r nagyon sok
helyen �gy csin�lj�k. Ezzel mindenki tiszt�ban volt. A v�-
lasz az volt, hogy "j�, megteheted, de ugye tudod, hogyha
b�rkinek b�rmi baja lesz, akkor a teljes k�rt�r�t�st te �l-
lod". Vagyis nagyon er�snek kell lenni ahhoz, hogy az
egy�n ki merje h�vni maga ellen az eg�sz t�rsadalmat! Az
illet� m�gis megtette. �s abban a pillanatban, a tudt�n k�-
v�l, forradalmi v�ltoz�st ind�tott el. Mert ut�na nagyon r�-
vid id�n, egy h�t leforg�s�n bel�l, r� hivatkozva, a falut al-
kot� 19 h�zb�l 18-ban �tt�rtek a sarl�s arat�sra! Mint ki-
der�lt, a k�rd�s m�r �vek �ta napirenden volt, de senki
sem merte v�llalni az �j�t�st. Amikor azt�n a j�g megt�rt,
�s a felel�ss�g elh�rult a haboz�k feje f�l�l, senki sem
akart kimaradni a dologb�l. �gy 1989-ben a szemem l�tt�-
ra megt�rt�nt az, ami addig elk�pzelhetetlen lett volna:
sarl�val arattak az irt�sf�ldeken. Ez egy�bk�nt m�g min-
dig nem jelenti azt, hogy a dolog v�glegess� v�lt. �jra meg
kellene n�zni az eg�szet most, egy �vtized eltelt�vel. Ha
ugyanis az�ta valami csap�s �rte a falut, minden bi-
zonnyal visszat�rtek a r�gi technik�hoz, a csap�st a yian-
gok figyelmeztet�sek�nt �rtelmezve...
65
64
�s hogyan rendezt�k el a dolgot a rizsistennel Azt, hogy
megsebes�tik vagy meg�lik a
VARGYAS G�BOR Ez az itt szok�sos s�ma szellem�ben j�sl�s
vagy divin�ci� �tj�n t�rt�nt. "Enged�lyt k�rtek r�", hogy
megtegy�k, �s az enged�lyt megkapt�k...
EGYETEMES �RV�NY�EK-E A T�RV�lVYEK?
Vannak, akik �gy v�lik, hogy egyetemes �rv�ny�ek. M�sok
azt mondj�k, hogy a k�l�nb�z� civiliz�ci�kban k�l�nb�z�
t�rv�nyek, t�rv�nyrendszerek fogalmaz�dtak meg. �s va-
l�ban, az indiai v�d�kban vagy Hammurabi h�res t�rv�ny-
k�nyv�ben, a jap�n sint�ban, az iszl�m Kor�nj�ban vagy
a korai civiliz�ci�k rigmusaiban, szok�saiban, verseiben
sz�mtalan szab�ly, id�nk�nt eg�sz szab�Lyrendszer meg-
fogalmaz�dik. Ezek hasonl�tanak, rokonok a T�zparancso-
lattal, de vannak k�l�nbs�gek is. Vannak civiliz�ci�k p�l-
d�ul, amelyeken bel�l az els� t�rv�ny, az �n vagyok az �r,
a te Istened, nem �rtelmezhet�, mert vagy nincsenek iste-
nek az � vil�gukban, vagy sok isten van. Vagy az a t�r-
v�ny, hogy Ne lopj, olyan kult�r�kban, ahol nincs mag�n-
tulajdon, de m�g szem�lyi tulajdon is alig van, nem mii-
k�dne, f�l�sleges volna. Ennek ellen�re azt mondhatjuk,
hogy a T�zparancsolat szellemis�ge, erk�lcsis�ge az�rt na-
gyon hasonl� jelleggel sug�rzik m�s civiliz�ci�kban is.
G�BOR GY�RGY Meggy�z�d�sem, hogy a T�zparancsolat olyan
alapt�rv�ny, amely az eg�sz civiliz�ci�nak az alapt�rv�-
nye, azaz nemcsak a zsid�s�ghoz sz�l, nemcsak a zsid�-
kereszt�ny trad�ci�hoz, hanem az eg�sz emberi nemhez.
Elk�pzelhetetlen e n�lk�l �rtelmes emberi egy�tt�l�s, s
�ppen ebben az �rtelemben tekinthet� teljes joggal devi-
anci�nak b�rmelyik parancsolat megszeg�se. Ez term�-
szetesen vonatkozik azokra a parancsolatokra is, amelyek
- l�tsz�lag - csak a zsid�s�ghoz sz�lnak, p�ld�ul az idegen
istenekre, vagy a szombatra vonatkoz� parancsolat. A
66
szombat tisztelet�t Isten a zsid�s�gnak �rja el�, de minden
n�pt�l elv�rja azt, hogy legyen egy olyan "id�pillanata",
amely a pihen�s mellett a visszaeml�kez�s ideje ("eml�-
kezz�l meg a szombatr�l"), a l�lek befel� fordul�s�nak, a
sz�mvet�snek az ideje, amikor az ember (l�v�n fizikai �s
szellemi l�tez�) egy pillanatra "kil�p" fizikai idej�b�l, �s a
bens�v� tett id�re, a l�lek idej�re koncentr�l.
Hogy ez egy�bk�nt mennyire univerz�lis parancs, azt
mi sem bizony�tja jobban, mint az, hogy a pihen�s paran-
csa az antikvit�sban abszol�t egyed�l�ll� m�don a rab-
szolg�kra, s�t m�g az �llatokra is kiterjedt. De az �r�kk�-
val� azt is elv�rja minden n�pt�l, hogy ne b�lv�nyokat,
hamis istens�geket im�djanak, hiszen ne feledj�k: a b�l-
v�nyok sokf�le form�t �lthetnek a mammont�l a despot�-
kig, a v�reskez� dikt�torokig. A sz�veg val�ban az eg�sz
emberis�get sz�l�tja meg: Anohi Adon�j - kezd�dik a T�z-
parancsolat sz�vege, "En vagyok az �r", s ett�l az egyes
sz�m els� szem�lyt�l jut el a r�eh�, a "felebar�tod" kifeje-
z�sig: "Ne k�v�nd meg felebar�tod h�z�t..." A "felebar�t"
kifejez�st tal�n helyesebb "embert�rs"-k�nt ford�tani,
ugyanis ez nemcsak a zsid�kra, hanem m�s n�pek fiaira is
vonatkozik. Minthogy a h�ber Biblia egy hely�n ugyanezt
olvashatjuk az egyiptomiakkal kapcsolatosan, teljesen vi-
l�gos, hogy a kifejez�s, a t�rzsi k�z�ss�g tagjain t�lmutat-
va, t�gabb jelent�st hordozott. Mellesleg a zsid� hagyo-
m�ny r�gt�l fogva vallja, hogy a T�zparancsolatot Isten a
vil�g hetven nyelv�n jelentette ki, s a puszt�ban adta a
n�pnek, ez�ltal is jelezv�n, hogy a parancsolatok minden
emberre vonatkoznak.
A l�nyeg teh�t, hogy az a sz�veg, amely az embert te-
remt� Istent�l indul el, �s eljut az eg�szen t�g �rtelemben
vett embert�rsig, voltak�ppen Isten �s az ember felt�tlen
tisztelet�t fogalmazza meg. �sszehasonl�t� vall�st�rt�n�-
szek, etnogr�fusok egy�bk�nt pontosan tudj�k, hogy a k�-
l�nb�z�, egym�st�l t�rben �s id�ben eg�szen t�vol es� n�-
pek vall�si hitvil�g�ban �s el��r�saiban mennyi k�s�rtetie-
sen hasonl� elv�r�s fogalmaz�dik meg. Ennek racionalit�sa
k�nnyen bel�that�: eg�szen egyszer�en �letk�ptelenn�
v�lna, \kipusztulna az a t�rzs vagy nemzets�g, amely min-
67
dennapos gyakorlat�v� tenn� a gyilkol�st, a rabl�st, vagy
amely ne vezetne be bizonyos szexu�lis tilt�sokat �s �gy
tov�bb.
MANCHIN R�BERT Egy sor vizsg�latban kutattuk azt, hogy az
emberek egyetemes vagy korl�tozott �rv�ny�nek, csak
saj�t magukra vonatkoz�nak tartj�k-e a T�zparancsolat-
ban megfogalmazott erk�lcsi norm�kat. Azt k�rdezt�k,
hogy mit gondolnak: �rv�nyesek-e ma is ezek a parancso-
latok, �s ha igen, az m�sokra is vagy csak r�juk vonatko-
zik. �rdekes k�l�nbs�geket tal�ltunk az egyes orsz�gok
k�z�tt.
�spedig?
MANCHIN R�BERT Magyarorsz�gon k�r�lbel�l az emberek
15-20 sz�zal�ka gondolja azt, hogy minden parancsolat -
az els� n�gy parancsolat is - egyetemes �rv�ny�, vagyis
teljes m�rt�kben mindenkire vonatkozik. Enn�l j�val t�b-
ben tekintik a T�zparancsolatot saj�t magukra �rv�nyes-
nek. �rdekes, hogy Amerik�ban nem m�rhet� ilyen mar-
k�ns k�l�nbs�g. Ott az emberek t�bb mint 80 sz�zal�ka
gondolja azt mind a t�z t�rv�nyr�l, hogy az v�ltozatlanul
�rv�nyes, �s mindenkire vonatkozik.
Alapvet�en m�s �lm�nyekben volt r�szem, amikor
1991-ben siker�lt eljutnom Alb�ni�ba, Eur�pa tal�n
legszekulariz�ltabb orsz�g�ba, �s tanulm�nyozhattam
az �rt�kekkel kapcsolatos meggy�z�d�seket, hiteket,
k�ts�geket, v�ltoz�sokat. A T�zparancsolatot p�ld�ul ke-
vesen ismert�k, besz�lget�partnereim k�z�tt sokan
voltak mohamed�nok, de a mindennapi erk�lcs szab�-
lyaival kapcsolatban teljes volt az egyet�rt�s.
Miben volt p�ld�uL egyet�rt�s a
MANCHIN R�BERT Igen er�s volt akkor Alb�ni�ban az etikus
magatart�snak sz�beli hagyom�nyokon alapul� szab�ly-
rendszere. Hat�konyan m�k�d�tt annak ellen�re, hogy
egy teljes �llamappar�tus pr�b�lta meg negyven-�tven
68
�ven kereszt�l minden megnyilv�nul�s�t megakad�lyoz-
ni. Amikor ezekr�l a norm�kr�l besz�lgett�nk, nem tud-
t�k igaz�n megfogalmazni, hogy mi a forr�sa, abban bizto-
sak voltak, hogy le�rva sehol sem olvashatom, de megpr�-
b�lt�k elmagyar�zni, hogy hogyan m�k�dik.
Felejthetetlen este volt, amikor led�nt�tt�k Enver Ho-
dzsa szobr�t Tirana f�ter�n, �s a t�meg a s�t�tben a koll�-
giumokba bez�rk�zott sztr�jkol� di�kokhoz h�mp�lyg�tt.
A t�megben n�h�nyan r�j�ttek, hogy k�lf�ldi vagyok. A
vadidegen f�rfiak az esem�nyek ut�n megh�vtak a lak�-
sukra, vend�gs�gbe. H�sz f�rfi �lt szorosan k�rbe, n�k
hoztak id�nk�nt enni-innival�t, �s kevert nyelven besz�l-
gett�nk.
Legink�bb az izgatta �ket, hogy vajon, ha v�gleg meg-
bukik a kommunizmus, �s j�n helyette valami eg�szen
m�s, a "modern, polg�ri vil�g", hogyan fognak megv�ltoz-
ni azok az �rt�kek �s norm�k, amelyek �vsz�zadok �ta
szab�lyozz�k az emberek egym�s k�zti kapcsolat�t.
Elmagyar�zt�k p�ld�ul, hogy bar�t �s bar�t k�z�tt alap-
szab�ly az, hogy ha valakinek meghal valakije, akkor azt
negyven napon kereszt�l a bar�tai nem hagyj�k egyed�l a
gy�sz�ban. �jdons�lt ismer�s�mnek, aki megh�vott, az
apja h�sz nappal kor�bban halt meg. Bar�tai aznap este is
�tj�ttek �s politiz�lgattak, besz�lgettek. Mikor megtudt�k,
hogy k�lf�ldi vagyok - k�lf�ldieket kor�bban elk�pzelhe-
tetlen volt mag�nlak�sban fogadni -, arr�l k�rdeztek haj-
nalig, hogy mit gondolok, hogyan fogja megv�ltoztatni a
szabads�g az �let�ket. P�ld�ul, k�rdezt�k, a k�z�s gy�sz-
nak ez a szok�sa megmarad-e vajon. Nagyot nyeltem,
mert att�l f�ltem, hogy nem tudok sz�mukra megnyugtat�
v�laszt adni. V�giggondoltam, hogy a saj�t any�m temet�-
se ut�n lenne-e negyven napom, hogy egyed�l gy�szoljam
�t. Arra nem is merek gondolni, hogy bar�taim apj�nak
hal�la eset�n tudn�k-e vel�k negyven est�n �t ennyi id�t
t�lteni.
Bar�taim �gy �rezt�k, hogy ezeket a hagyom�nyos szo-
k�sokat, a k�z�ss�gi szolidarit�snak ezeket a fontos moz-
zanatait vesz�ly fenyegeti. Amikor a szab�lyok forr�sair�l
pr�b�ltunk besz�lgetni, akkor ez a f�leg fiatal �rtelmis�-
69
giekb�l �ll� t�rsas�g nem tudta �ket sem az iszl�mhoz,
sem a kereszt�nys�ghez k�tni. De hogy a k�z�s gy�sznak,
az egy�tt�rz�snek, az egym�s seg�t�s�nek ezek a hagyo-
m�nyai valahol s valahogy k�z�s forr�sb�l fakadtak a T�z-
parancsolattal �s m�s nagy hagyom�nyos erk�lcsi rend-
szerekkel, abban biztos vagyok.
Van-e a buddhizmusban olyan emberi szab�lyoz�rend-
szer, mint a T�zparancsolat a kereszt�ny wil�gban?
FARKAS P�L A t�z fogadalom, amelyb�l �t vonatkozik azokra a
vil�giakra is, akik a buddhizmust komolyan veszik, �s �gy
�rzik, hogy t�nyleg a Buddha szavainak a k�vet�i.
Ez az �t szab�ly n�vekszik fel nyolcra abban az eset-
ben, amikor p�ld�ul az �nnepnapokon a vil�gi k�vet�k
bemennek a kolostorokba, �s ott egy kicsit szigor�bb ren-
det vesznek magukra, �ltal�ban egy vagy k�t napig ott tar-
t�zkodnak tan�csk�r�s �s k�z�s szertart�sok c�lj�b�l. �s
ebb�l lesz t�z szab�ly akkor, amikor a Nov�ciust felavatj�k,
aki addig van ez alatt a t�z szab�ly alatt, am�g teljes felava-
t�s� szerzetess� nem v�lik. Amikor teljes felavat�s� szer-
zetess� v�lik, akkor m�r egy kicsit bonyolultabb szab�ly-
rendszer vonatkozik r�, mert itt m�r a kolostori rendet
kell mag�ra vennie, ami a legegyszer�bb v�ltozat�ban 227
szab�lyt jelent, de adott esetben ak�r 350 szab�lyra is b�-
v�lhet.
A magja mindennek az az �t szab�ly, amelyet �t fogada-
lomnak h�v a buddhizmus. Nem szeretn�m azt mondani,
hogy "parancsolat", mert ez fogadalom, amit az ember �n-
k�nt vesz mag�ra egyszer�en az�rt, mert bel�tja azt, hogy
helyes ezeknek a felv�tele. Az �t fogadalmat megel�z�en
az, aki a buddhizmus k�vet�j�nek deklar�lja mag�t, vagy
a buddhizmus k�vet�je k�v�n lenni, a mened�kv�tel szer-
tart�s�t v�gzi el. Ez a mened�kv�tel a buddhizmus "szent-
h�roms�g�hoz", a Buddh�hoz (teh�t a fel�bredetthez), a
Dharm�hoz (teh�t a szavaiban kifejtett tanhoz, t�rv�ny-
hez) �s a Szangh�hoz (teh�t a tant betart� gy�lekezet-
hez) fordul�s oltalom�rt.
Ez az �t fogadalom a k�vetkez�. "Ne l�gy �rtalm�ra
70
semmilyen �l�l�nynek", ez k�nnyen p�rhuzamba hozha-
t� a "Ne �lj"-jel. "Ne vedd el azt, amit nem adtak oda", ezt
k�nnyen p�rhuzamba hozhatjuk a "Ne lopj" parancsolat�-
val. "Ne �lj m�rt�ktelen �letet", amit a "Ne par�zn�lkod-
j�l" parancsolat�val hozhatunk p�rhuzamba, hiszen ez a
m�rt�ktelens�g az�rt nagyon er�teljesen a szexu�lis ter�-
letre vonatkozik. "Mondj igazat, ne r�galmazz, ne besz�lj
durv�n �s ne fecseg,j." Ez k�nnyen p�rhuzamba hozhat� a
"Ne t�gy a te felebar�tod ellen hamis tan�bizonys�got"
paranesolat�val. S v�g�l az utols�, hogy "Ne alkalmazz a
tudatodat h�tr�nyosan befoly�sol� szereket", b�d�t� italo-
kat, k�l�nf�le drogokat. Ez tal�n m�g szint�n valamif�le
m�don a m�rt�klet�ss�ghez hozhat� k�zel.
Teh�t ez az �t fogadalom, amelyet m�g a vil�gi is mag�ra
vesz, hogyha Buddha k�vet�j�nek vallja mag�t. Hozz� kell
tennem, hogy a buddhizmusban nines b�n. Nem l�tezik ez
a fogalom. V�tek van a sz� eredeti �rtelm�ben: teh�t a c�lt
elv�ti az, aki nem ezeknek a fogadalmaknak megfelel8en
cselekszik. A c�l pedig a szenved�st�l val� megszabadul�s,
az a bizonyos Nirv�na, amir�l oly sz�nesen annyif�le esacs-
kas�got lehet olvasni �s hallani k�l�nb�z� m�diumokban,
�s ami tulajdonk�ppen ha eg�szen egyszer�en akarjuk ki-
fejezni, akkor a szenved�s gy�k�rokainak: a moh� v�gya-
koz�snak, a d�h�dt elutas�t�snak �s a bizonytalans�gb�l
ered� tudatlans�gnak a megsz�n�se. Azt mondhatn�m,
hogy a v�gy, a harag �s a nem tud�s - �gy mondhatjuk a
legegyszeru"bben - forgatj�k a l�tez�s kerek�t. Ezek azok,
amik �jra �s �jra sz�let�sbe �s meghal�sba viszik az em-
bert a buddhizmus tan�t�sa szerint, illetve helyesebben in-
k�bb �gy mondan�m, hogy a Buddha tan�t�sa szerint. Nem
igaz�n szerenes�s a buddhizmus sz�.
Hogy egy�rtelm� legyen az, hogy a buddhizmusban be-
l�t�sb�l val� fogadalmak vannak �s nem paranesolatok,
egy picit vissza kell ny�lni Buddha tan�t�s�nak a magv�ra,
arra a bizonyos n�gy nemes igazs�gra, amelyet a fel�bre-
d�sekor vagy megvil�gosod�sakor megtapasztalt, �s ame-
lyet azut�n a legels� besz�d�ben - a Ben�reszi Besz�dben
- a tan kerek�nek megforgat�sakor - teh�t a tan�t�s elin-
d�t�sakor - kifejtett. E szerint a l�tez�s szenved�steli, e
71
szenved�s oka a szomj, azaz a s�v�rg�s, a szenved�s meg-
sz�ntethet� a nirv�na el�r�s�vel, �s v�g�l a szenved�s
megsz�n�s�hez vezet� �t a nemes nyolcas �sv�ny.
A "gy�gyszer" a "nemes nyolcas �t" - a k�z�p �tja -,
ami h�rom tagb�l �ll.
Az els� k�t tagja a b�lesess�ggel, a m�sodik h�rom tag-
ja az er�nyekkel vagy erk�les�kkel �s az utols� h�rom tag-
ja pedig az �sszeszedetts�ggel, az elme �sszeszedetts�g�-
vel �ll kapcsolatban.
Te Vietnamban kutatt�l, egy helyi t�rzsn�l �lt�l hosszabb
ideig. Ha ott a t�rzsnek a v�njeit megk�rdezn�d, �ssze tud-
n�d �ll�tani az emberi viselked�s alapszab�lyainak vala-
mif�le csokr�t?
VARGYAS G�BOR A vietnami hegyi t�rzsekn�l - ugyan nem �p-
pen ott, ahol �n voltam, a br�kn�l - nagyon sok helyen szo-
k�s, hogy ezeket a hagyom�nyos t�rv�nyeknek tekinthet�
szentenci�kat verses form�ban megfogalmazz�k. Ilyen �rte-
lemben v�ve a szab�lyok (el��r�sok �s tilt�sok) val�s�gos -
sz�jhagyom�nyban �l� - korpuszt alkotnak, amit nyugod-
tan p�rhuzamba �ll�thatunk saj�t t�rv�nyk�nweinkkel.
Amikor vit�s k�rd�s ad�dik, �ssze�l a falu, illetve a sz�k �r-
telemben vett helyi t�rsadalom, a v�nek, �s mindenki el-
mondja, a saj�t szemsz�g�b�l n�zve, hogy szerinte mi a
t�ny�ll�s. Majd ezeknek a versbe szedett szentenci�knak a
seg�ts�g�vel hozz�k meg a d�nt�st. Ezek a sz�jhagyom�ny-
ban �l� "t�rv�nyk�nyvek" annyira jellemz�ek az itteni n�-
pekre, hogy az 1930-as �vekben a francia gyarmatos�t�k, gya-
korlati okokb�l, el is kezdt�k �sszegy�jteni �ket: a helyi t�r-
v�nykez�st ennek figyelembev�tel�vel akart�k megoldani.
Ezek viselked�si szab�lyrendszerek?
VARGYAS G�BOR Igen, viselked�si szab�lyrendszerek. �s egy�l-
tal�n nem egyed�l�ll�ak. Indon�zi�ban p�ld�ul a mal�j
sz�val adatnak nevezett, sz�jhagyom�nyban �l� helyi
szok�sjog olyannyira pontosan kidolgozott volt, �s a min-
dennapi �let minden szelet�t oly r�szletesen meghat�roz-
ta, hogy a hollandok �ri�si korpusz�t gy�jt�tt�k �ssze �s
�rt�k le. Ez a ma "jogi antropol�gi�nak" nevezett tudom�-
ny�g egyik el�fut�ra.
A te t�rzsedn�l is a tilt�sok domin�lnak?
VARGYAS G�BOR Nem, �gy nem mondan�m. Ez a fajta "ne k�-
v�nd", "ne tedd" t�rv�nyfelfog�s a br�kn�l - akik k�z�tt
�n �ltem - ugyan nem ismeretlen, mert hisz' nines olyan
n�p, amelyn�l ne lenri�nek tilt�sok. De n�luk m�gis in-
k�bb a biztat�sok domin�lnak: a "ne tedd" helyett az "ezt
csin�ld" �s az "�gy esin�ld".
A vall�sos tekint�llyel al�t�masztott "ne tedd" tilt�s ne-
ve az, hogy tabu. Ez eredetileg polin�z sz� volt, �s a 18.
sz�zadban ker�lt be az eur�pai nyelvekbe. Nines olyan
n�p, amelyn�l ne lenn�nek ilyen jelleg� tabuk. De a br�k
k�z�tt a legritk�bban hangzik el ilyen jelleg� tilt�s. M�g
akkor is, ha van r� sz�, a t�n. Ez megfelel a polin�z tabu
sz�nak, s ha m�g hozz�teszik azt, hogy t�n tang yiang,
azaz hogy ez "az istenek tilt�sa", akkor ez m�r vall�si ta-
bu. Csakhogy ezt a magyar�zatot a leggyakrabban az �n
k�rd�seimre adt�k el�. Spont�n m�don, mondjuk, a br�
gyermekeknek mondani szinte sohasem hallottam. Pedig
�n m�sf�l �vig egy kunyh�ban, k�r�lbel�l 16 n�gyzetm�-
reten, �t�dmagammal �ltem egy br� csal�dban, �s m�g-
sem eml�kszem egyetlen olyan esetre sem, amikor ezt a
t�n sz�t magukt�l mondt�k volna, annyira nem jellemz�.
A h�tk�znapi, nem vall�sos tilt�s persze m�s, a gyermekre
az�rt �k is r�sz�lnak, hogy "ne tedd" ezt vagy azt, de en-
nek a "ne tedd"-nek - amit egy�bk�nt m�s sz�val fejeznek
ki! - soha nem l�ttam a n�lunk szok�sos k�vetkezm�ny�t:
feny�t�st vagy b�ntet�st. A "ne tedd"-ben valahogy mindig
benne van az, hogy a saj�t �rdekedben ne tedd, nem
az�rt, mert �n, a sz�l� �gy paranesolom. A br� gyermekek
a t�rv�nyeket is - mint a kult�ra b�rmely m�s szelet�t -
j�t�k, illetve belenevelked�s r�v�n saj�t�tj�k el.
Vegy�nk egy p�ld�t, a h�zass�gi el��r�sokat �s tilt�so-
kat. Nines olyan n�p, ahol valamilyen m�don ne lenne
szab�lyo\ a, hogy kit lehet, kit nem lehet elvenni. A br�k-
73
72
n�l egyszer magam is tan�ja voltam, amikor h�zigazd�m
feles�ge k�t�ves kisgyermek�vel j�tszott: "Ez �s ez a le�ny
tetszik neked?" �s egym�s ut�n f�lsorolt vagy hat nevet.
Az addig lelkesen nevetg�l� kisfi� a hatodikn�l elfintor�-
totta az arc�t �s azt mondta: "� nem tetszik nekem,
mert..." - �s itt megnevezte azt a rokons�gi kateg�ri�t,
ami miatt a le�nyka nem volt elvehet� (mintha min�lunk,
mondjuk, az els� unokatestv�r kateg�ri�j�ba esett volna,
de ann�l val�j�ban sz�lesebb kateg�ri�r�l volt itt sz�).
Vagyis m�r a k�t�ves kisgyermek is tudja, hogy a sz�ban
forg� l�ny neki nem "tetszhet", mivel olyan rokoni kate-
g�ri�ba tartozik, ami eleve kiz�rja �t a sz�mba j�het� l�-
nyok k�r�b�l. Teh�t a tilt�sok valahogy finomabban jut-
nak �rv�nyre �s m�s az elsaj�t�t�suk m�dja is.
T�SKE L�SZL� Az iszl�m a t�rv�ny vall�sa. �gy is szoktak fo-
galmazni, hogy ami a kereszt�nyeknek a teol�gia, az a
muszlimoknak a vall�sjog tudom�nya (fiph). A Kor�n
nem hasonlatokban besz�l, mint p�ld�ul az Evang�lium,
hanem konkr�t el��r�sokkal szolg�l. Nemcsak a t�lvil�gra
ford�tja az emberek figyelm�t, hanem a mindennapi �letet
is �thatja �s ir�ny�tja. Az embernek az Istennel �s a t�bbi
emberrel szembeni k�telezetts�geit is mag�ban foglalja,
de a lelki �s a vil�gi k�z�tt nem ismer hat�rvonalat, vagy
�gy is mondhatjuk, hogy a szakr�lis �s a prof�n k�z�tt
nem tesz k�l�nbs�get.
AKor�n az iszl�m el�tti t�rzsis�g korszak�ban keletke-
zett, a felboml� t�rzsi t�rsadalmak hagyom�nyaira �p�t,
azokat fejleszti tov�bb, �s helyezi bele az egyistenhit ke-
ret�be �s szellemis�g�be. Az �j szab�lyrendszer, az iszl�m
jog az ember tetteit �t kateg�ri�ba sorolta be. Az ember
cselekedete lehetett: k�telez�, aj�nlott, enged�lyezett,
helytelen�tett �s tiltott. �rtelemszer�en az iszl�mban is-
meretlen fogalom az auton�m erk�lcs. Az etika k�rd�s�t
az iszl�m sosem b�zta a lelk�smeret szav�ra, hanem a ha-
gyom�ny, az Isten szava �s a Pr�f�ta p�ld�ja voltak a m�rv-
ad�k. Jellemz�, hogy a klasszikus arab nyelvben nincsen
sz� a lelk�smeretre. A f�ggetlen lelk�smeret mint auto-
n�m instancia elk�pzelhetetlen az iszl�mban. Mert a lelki-
74
ismeret csak Istenre hivatkozhat, �s csak Isten sz�laltat-
hatja meg. A muszlim nem a lelk�smerete szav�t k�veti,
hanem Isten akarat�t.
A modern muszlim �llamok t�bbs�g�ben gyakorlatilag
kett�s jogrendszer m�k�dik. Az egyik az �rott, a t�rv�-
nyekben hivatalosan megjelen� �s az �llamis�g m�k�d�-
s�t biztos�t� rendszer, ami bizonyos elemeiben felhasz-
n�lja a k�nonjognak megfelel� sar��t, a kinyilatkoztatott
t�rv�nyt, de alapvet�en eur�pai civil jogi hagyom�nyok
adapt�l�s�nak tekinthet�. K�l�n�sen a mag�njogban vagy
a csal�djogban, teh�t a h�zass�g, a v�l�s, az �r�k�s�d�s
k�rd�seinek rendez�s�ben van jelent�s szerepe a hagyom�-
nyos vall�sjognak. A m�sik jogrendszer az adott hely szo-
k�sjoga (~.crf, kda), ami erej�t, hat�s�t tekintve ink�bb
m�k�dni l�tszik, sokszor az �rott t�rv�ny helyett vagy mel-
lett. Egy k�z�ns�ges k�zleked�si balesetben p�ld�ul, ahol
szem�lyi s�r�l�s is t�rt�nik, a hivatalos feljelent�s, majd el-
j�r�s mellett azonnal m�k�d�sbe l�p a szok�sjog: a s�rtett
k�pvisel�it megkeresik a baleset okoz�j�nak k�pvisel�i, �s
a s�r�l�s m�rt�ke szerinti egyezs�get k�tnek. Ezek ut�n pe-
dig a rend�rs�gi feljelent�st visszavonj�k.
A T�ZPARANCSOLAT MA
�gy tudom, ti a GalLupn�l t�bb k�zv�lem�ny-kutat�st v�-
geztetek �s tettetek f�l k�rd�seket a. emberek vall�sos
meggy�z�d�s�vel kapcsolatban is. Ezekben a vi.zsg�latok-
ban kider�lt-e az, hogy mely t�rv�nyehet tartanak az em-
berek fontosabbnak �s melyeket kev�sb� fontosnak?
MArrcHtN tt6sERT Igen, az elm�lt h�rom �vtizedben t�bb-keve-
sebb rendszeress�ggel nemesak arr�l k�rdezt�k a magyar
t�rsadalmat reprezent�l� mint�kon az embereket, hogy
mi a vall�sos meggy�z�d�s�k, hanem arr�l is, hogy mi-
lyen t�rsadalmi �s mor�lis norm�kat tartanak k�telez�-
nek, �s ezen bel�l mennyire tartj�k fontosnak az egyes
paranesolatokat.
Azarancsolatok elfogadotts�ga k�tfel� v�lik. Az els� n�gy
75
parancsolatot, amely az ember �s Isten kapcsolat�t szab�-
lyozza, viszonylag kevesen tartj�k �rv�nyesnek magukra �s
m�sokra n�zve (a vall�sos embereknek p�ld�ul csak 14-18
sz�zal�ka). A m�sodik hat parancsolatot, amely az emberek
k�z�tti kapcsolatokat szab�lyozza, j�val sz�lesebb k�rben
tartj�k �rv�nyesnek. A vall�sos emberek 40 sz�zal�ka gon-
dolja p�ld�ul azt, hogy a "Ne �lj" parancsolatot minden em-
ber, h�v� �s nem h�v� egyar�nt, �rv�nyesnek tartja.
Fontoss�guk szerin,t sorrendbe lehet-e �ll�tani a t�z paran-
csolatot? Vagy egyform�n fontos, �rv�nyes, szent mind-
egyik?
FR�HLICII R6BERT Sorrendet sokf�le szempontb�l lehet fel�ll�-
tani. Egy szempont van azonban, mely nem elfogadhat�, a
fontoss�g szempontja. Mindegyik parancsolat egyform�n
fontos. A t�z ige egym�st k�vet� sorrendje nem fontoss�gi,
hanem logikai sorrend, logikai l�nc, ebb�l kifoly�lag a ti-
zedik �ppolyan fontos, mint az els�.
Teh�t azok a t�rv�n,yek, amelyek az isten,nel val� kapcso-
latunkat szab�lyozz�k, nem fontosabbak, mint azok, ame-
lyek az emberekkel val� kapcsolatain,kat rendezik?
FR�HLIcH R6BER'r Nem. Egyform�n er�sek. Aki igaz�n szereti,
tiszteli �s f�li az Istent, az igaz�n szereti, f�li �s tiszteli az
embereket is.
Ford�tva is igaz ez? Az a nem h�v� ember, aki tiszteli �s
szereti az embereket, ezzel �ntudatlanul Isten,t is tiszteli?
FR�IILICII R6BERT Egy nem h�v� ember, aki tiszteli �s szereti
az embereket, �s j�indulat van a sz�v�ben, akkor is Isten-
nek tetsz� dolgot cselekszik, ha � maga nem �gy �li ezt
meg, hogy most Isten kedv�ben j�r. � �gy �li meg, hogy
az�rt tisztess�ges, rendes ember, �s az�rt szereti az embe-
reket, mert hum�nus. Noha nem hisz Istenben, az, amit
csin�l, Istennek tetsz� cselekedet.
76
KOP�TSY S�NDOR Az aligha vitathat�, hogy a T�zparancsolat
kiv�l�an megfelelt nemcsak a maga kor�nak, hanem a k�-
vetkez� �vezredeknek is. De annak az �ll�spontnak a he-
lyess�ge viszont m�r vitathat�, hogy e paranesolatokat
nem haladta t�l a meghirdet�s�k �ta eltelt id�, k�l�n�sen
a jelen rohan� temp�ban fejl�d� vil�ga. Ami j� erk�lesi �s
gyakorlati ir�nyelv lehetett t�bb ezer �ven kereszt�l a
nyugati t�rsadalmak sz�m�ra, az nem f�lt�tlen felel meg a
mai t�rsadalmak ig�ny�nek. Ami akkor j� ir�nyt� volt, a
sumer, egyiptomi �s sz�r kult�ra viszonyai k�z�tt, azt
eredm�nyesen alkalmazhatta k�tezer �ven kereszt�l a
Nyugat is, de eleve nem felelhetett meg a kor sz�mos m�s
kult�r�ja �ltal t�masztott ig�nyeknek, �s egy�ltal�n nem
biztos, hogy a nyugati kult�rk�r fejlett t�rsadalmaiban
m�g ma is �rv�nyes.
Egyszer besz�lgett�nk m�r arr�l, hogy ifj�s�godban, �leted
egy kor�bbi korszak�ban fontos volt sz�modra az, hogy
egy hat�rozott gondolati rendszerben, egy gondolati rend-
szer norm�i, "t�rv�n,yei" szerint �lj �s gondolkodj�l. Ma pe-
dig �gy �rzed, hogy van m�r er�d arra, hogy elengedd a
rendszerek fog�dzkod�it, �s meg�llj a saj�t l�badon, hogy
a gondolati szabads�gban �lj. Hogyan zajlott le ez az �tme-
netP
VAJDA MIH�LY H�t �szrev�tlen�l, term�szetesen, az ilyesmi �sz-
rev�tlen�l t�rt�nik, nem �gy, hogy az ember hirtelen meg-
vil�gosodik. Illetve biztos van olyan is, �n azonban nem hi-
szem, hogy a "megvil�gosod�k" t�pus�ba tartozn�k.
Lassan �szrevettem azt, hogy m�r nem hiszek bizonyos
fix, megingathatatlan, v�gs� �rt�kekben, dogm�kban; nin-
esenek fix hiteim, s egyre ink�bb kezdtem �r�lni is ennek.
Kezdtem �lvezni, hogy nincsenek m�sok �ltal fel�ll�tott
korl�tai annak, hogy mit gondolhatok s mit nem, esak �n
magam �ll�tom a korl�tokat.
A bizonyoss�gok vil�ga el�g hamar sz�k lett a sz�mom-
ra, el�g hamar �reztem azt, hogy "De h�t mi�rt? H�t mi�rt
ne k�rdezzek r�?" �s el�g hamar �reztem azt is, hogy tu-
lajdonk�ppen ez a feladata a filoz�fi�nak. Az, hogy r�k�r-
77
dezzen a hiteinkre, ak�r a T�zparanesolatra is. Hitek n�l-
k�l minden val�sz�n�s�g szerint a modern vil�gban sem
tudunk l�tezni. Mindenkinek megvannak a maga hitei,
megvannak a maga meggy�z�d�sei. �s ezen �n nemcsak a
kinyilatkoztatott vall�st �rtem, hanem mindazt, amir�l
ak�r a politik�ban, ak�r a tudom�nyhoz val� viszony�-
ban, ak�r a h�tk�znapokban az ember meg van gy�z�dve,
an�lk�l, hogy hit�nek igazs�g�t igazolni tudn�. Mindenki-
nek megvannak - ha tetszik - a maga hitei, dogm�i, m�-
ni�i. M�r viszonylag r�g�ta meg vagyok gy�z�dve arr�l -
ez a hitem -, hogy a filoz�fia feladata, de egyben minden
ember�, amikor le�l �s medit�l, azaz filozof�l, hogy r�k�r-
dezzen nem is annyira a m�sok, mint saj�t maga dogm�i-
ra �s hiteire.
Amikor mertem m�r ezt gondolni, amikor mertem m�r
�gy tenni, akkor sokkal jobban �reztem magam. Egysze-
r�en jobban �reztem magam.
�n nem �ll�tom, hogy ez �gy van �s punktum. Nem �ll�-
tom azt, hogy igenis ez a filoz�fia �s semmi m�s. M�g csak
azt sem �ll�tom, hogy ezt lehet igaz�n j�l csin�lni. Nem �l-
l�tom persze azt sem, hogy a filoz�fi�nak mindig ezt kel-
lett volna tennie. Azt meg azt�n semmik�ppen sem, hogy
ez most m�r ezent�l �gy lesz �s nem m�sk�pp. Csup�n azt
�ll�tom: �n j�l �rzem magam abban, hogy nem els�sorban
�ll�tok, hanem k�rdezek, r�k�rdezek, �s nem v�rom el
magamt�l azt, hogy k�rd�seimre v�laszt is tudjak adni. A
filoz�fia k�rd�sei pedig �ltal�ban �gy hangzanak: "Biztos
vagy benne, hogy ez meg az t�nyleg �gy van? Ha nem vagy
olyan nagyon biztos benne, akkor ne is akard er�ltetni a
dolgot... !" - valahogy ez a dolog l�nyege.
Nem t�lt el valamif�le szorong�s vagy f�lelem �rzet most,
hogy kil�pt�l a sokak sz�m�ra biztons�got ad� eszmei ka-
r�mb�l, �s egyed�l �llsz a vil�gban a magad gondolatai-
val P
VAJDA MIH�LY Az ember szorong. Vajon nem �ppen az�rt
akar-e hinni, megingathatatlanul hinni bizonyos dolgok-
ban, mert szorong? M�r �nmag�ban az is szorong�s forr�-
78
sa lehet, ha valahol a tudatom legm�ly�n �rzem (bocs�nat
a k�pzavar�rt), hogy tal�n nem is lehet hinni abban, ami-
ben hiszek.
Lehet-e azt mondani, hogy nincs, nem fogalmazhat� meg
olyan kijelent� mondat a vil�gr�l, amely biztosan igaz volna?
VAJDA MIH�LY H�t... Ha most azt �ll�tan�m, hogy nincsen �s
nem lehet, akkor valami v�gletesen dogmatikusat �ll�ta-
n�k. A filoz�fus �vsz�zadokon �t hitt abban, hogy amit �
�ll�t a filoz�fia nev�ben, hogy ami neki a vil�g igazs�ga, az
valamilyen �rtelemben az �rv�nyes igazs�g, a mindenki
sz�m�ra �rv�nyes igazs�g; hiszen �gy gondolta, hogy csak
az igazs�g, ami mindenki sz�m�ra �rv�nyes. Nem l�tezik
olyan igazs�g, ami egyiknek igazs�g, a m�siknak nem igaz-
s�g; az csak v�lem�ny. �gy volt ez a 19. sz�zad k�zep�ig.
Azut�n megjelentek azok a gondolkod�k, akik ezt m�r
m�sk�ppen l�tt�k. �k az �n igazi h�seim: Kierkegaard,
Nietzsche, de m�r a k�sei Schelling, tal�n Schopenhauer
is (benne kev�sb� vagyok bizonyos) - �s h�t az olyanok,
mint Freud, sz�val akik k�l�nb�z� �s m�gis �rv�nyes
perspekt�v�kban gondolkodtak. Freud persze hitt abban,
hogy tudom�nyt csin�l... Egyre kev�sb� hitt benne, de
az�rt hitt benne. De ak�rmennyire is hitt benne, az�rt
alapj�ban v�ve � is a szem�lyis�ghez k�t�tte a gondolko-
d�st, amit a filoz�fia k�t �s f�l �vsz�zadon �t, vagyis az �j-
kori eur�pai filoz�fia, nem engedett meg mag�nak.
Vonatkozik mindez az erk�lcsre is? Az erk�lcsnek sincse-
nek - �gy v�led - alapvet�, biztos szab�lyai, norm�i a T�z-
parancsolata?
VAJDA MIH�LY Valahol vannak szab�lyai, csak nem tudhatjuk
�ltal�nos �rv�nnyel, hogy melyek azok. �s nem vehetem
magamnak a b�tors�got: sem arra, hogy �n pr�b�ljam
megfogalmazni ezeket a szab�lyokat, sem pedig arra, hogy
az emberis�g sz�m�ra szent vagy kev�sb� szent sz�vegek-
b�l kiv�logassam azokat, amelyekhez bizony ragaszkod-
nunk kell.
79
Nagyon is elgondolkodtat� sz�momra Descartes esete.
� az eur�pai filoz�fia t�rt�net�nek, �jkori t�rt�net�nek
legkezdet�n kifejtette azt, hogy a m�dszeres k�tely seg�t-
s�g�vel tudom�nyosan megalapozunk majd mindent, v�g-
s� fokon az erk�lcs t�rv�nyeit is. S akkor hirtelen felteszi
a k�rd�st: �s h�t addig...? Addig mi legyen...? V�lasza:
addig ragaszkodjunk hagyom�nyainkhoz, ahhoz, amit ta-
n�tottak nek�nk.
A 19. sz�zadban j�n a filoz�fi�ban a nagy v�lt�s. Az az
�j meggy�z�d�s, hogy amit �n igaznak tartok (mert bizo-
nyos dolgokat term�szetesen igaznak tartok: mert h�t le-
hetetlen �gy l�tezni, hogy ne legyenek meg a magam igaz-
s�gai, m�g ha �lland�an r� is k�rdezek a saj�t igazs�gaim-
ra) -, azt nem tehetem k�telez� igazs�gg� az emberis�g
sz�m�ra, de m�g egy k�z�ss�g sz�m�ra sem: az az �n igaz-
s�gom. Max Scheler mondja egy helyen - �s ez egy nagyon
furcsa, de sz�momra rendk�v�l fontos mondat -, hogy l�-
tezik olyan abszol�t igazs�g, ami csak egy, egyetlen ember
sz�m�ra igaz. �s m�gis abszol�t. �s itt jutunk vissza a T�z-
parancsolathoz.
A T�zparancsolat a h�v� sz�m�ra megk�rd�jelezhetet-
len. Neki igaz - s ki vagyok �n, hogy a csak neki igaz igaz-
s�g volt�t megk�rd�jelezzem? Kult�r�nk m�s k�pvisel�i,
ahogy itt most �n is tettem, a T�zparancsolat egyn�mely
parancs�t k�telez� �rv�ny�nek, m�sokat kv�zi "elavult-
nak" tekintenek. A l�nyeg az, ami sz�momra a l�nyeges:
nem lehet b�rmi egyform�n igaz, m�g ha �ltal�noss�gban
nem tudom is megmondani, mi az, ami �rv�nyes, s mi az,
ami nem. Az �n szememben m�gis azok a legvesz�lyeseb-
bek, akik mindig mindent tudni v�lnek: a fundamentalist�k.
�rv�nyes-e ma is a T�zparancsolata S ha �rv�nyes, vajon
�rv�nyes�l-e? Ha K�lvin vissvaj�nne �s k�r�ln�zne a mai
Magyarorsz�gon vagy Eur�p�ban, vajon mit mondana?
Mi lenne a f� �zenete?
SZAB� ISTV�N A t�rsadalom �s az egyh�z �llapot�ra vonatkoz�
diagn�zisa val�sz�n�leg sokkal les�jt�bb lenne, mint volt
annak idej�n a 16. sz�zadban.
80
Akkor sem volt k�l�n�sebben r�zs�s a helyzet.
SZAB� ISTV�N Nem volt r�zs�s, s ha a kor dokumentumait ol-
vassuk, azt l�tjuk, hogy a k�zdelem ugyanazok k�r�l a
k�rd�sek k�r�l forgott. A k�z�llapotok, az erk�lcsi viszo-
nyok roml�sa, a f�llazul�s, az emberi �nz�s ugyan�gy je-
len volt akkor is, mint ma. Tal�n �gy lenne pontos a fogal-
maz�s, hogy a teol�giai �zenete mellett - ami ugyanaz
volt a 16. sz�zadban, Krisztus ut�n a 2. sz�zadban vagy
Krisztus el�tt a pr�f�t�k idej�n, �s ugyanaz ma is ("t�rje-
tek meg, v�ltozzatok meg, ford�ts�tok meg az �leteteket! ")
- K�lvin bizonyosan harcot ind�tana ma az�rt, hogy a t�r-
v�nyhoz�sban - teh�t a mai t�rv�nyhoz�sban - valami-
lyen m�don a T�zparancsolatb�l fakad� isteni elvek �r-
v�nyre jussanak. Abban eg�szen biztos vagyok, hogy ami
ma a nyugati civiliz�ci�ban, a t�rv�nyhoz�sban folyik,
nem nyern� el a tetsz�s�t.
A modern jogfiloz�fusok is meg tudj�k er�s�teni, hogy a
hat�rozott �s karakteres t�rv�nyi megfogalmaz�sokra, a
j� �s a rossz megk�l�nb�ztet�s�re a t�rv�nyhoz�sban, az
�t�lkez�sben �s az �ltal�nos emberi-erk�lcsi elvek r�gz�t�-
s�ben is m�lhatatlanul nagy sz�ks�g van. Ha nincsenek
szab�lyok, vagyis mindent szabad, s nem tudjuk m�r,
hogy hol vannak a hat�rvonalak, z�rzavaros helyzetbe ke-
r�l�nk.
K�lvin nem hitt abban, hogy az egyes ember �nmaga
sz�m�ra t�rv�nyt szabhat. � ezt a t�rv�nyt Istent�l val�-
nak sz�rmaztatja, illetve olyan kollekt�v k�z�ss�gi-emberi
alkot�snak, amiben a k�z�ss�g szempontjai jutnak �r-
v�nyre. Teh�t nem volt individualista.
K�lvin nem mondta volna azt, hogy Az �n vez�rem ben-
s�mb�l vez�rel?
szaB� Is'rvW Vez�rel - a k�ztes igazs�g�ra �s Isten t�rv�ny�-
nek a megtart�s�ra.
J�zsef Attila e sz�p mondata sokf�lek�ppen �rtelmez-
het�. �n nagyon szeretem, a gimn�ziumban ez volt az
�retts�gi tabl�nk mott�ja. Mi ezt akkor �gy �rtelmezt�k,
\ 81
hogy ez a vez�r nem �n magam vagyok, de az �n vez�rem
bens�mb�l vez�rel - igen. Ki �? A Szentl�lek Isten? Az is-
teni irgalom? Az Isten jelenl�te? Ez az �n vez�rem.
Akkor mi�rt van az, hogy a k�lvinizmust tekintik a mo-
dern individualizmus egyik legf�bb forr�s�nak?
SZAB� ISTV�N Az�rt, mert K�lvin f�jdalommal tapasztalta,
hogy valahol megszakadt az egys�g t�rv�ny �s az emberi
gyakorlat k�z�tt. A j�ra vezet� t�rv�nyek, az �letre szol-
g�l� t�rv�nyek, s�t az ember �dv�ss�g�re szolg�l� t�rv�-
nyek �s az a k�z�ss�gi-emberi alkot�s, amely �rtelmezi
ezeket a t�rv�nyeket, f�jdalmas ellentmond�sba ker�ltek.
Gondoljunk a k�z�pkorra, ahol �rtelmez�sre �rtelmez�s,
t�rv�nyre t�rv�ny sz�letik, de ezek tartalmilag m�r elt�r-
tek az eredett�l.
K�lvin nem az individuumra apell�l, hanem az isteni
kinyilatkoztat�sra. S ez a hivatkoz�s, megengedem, saj�-
tos k�r�lm�nyek k�z�tt l�trehozhatja azt a j�t�kot, hogy
az individuum a saj�t k�z�ss�g�vel szemben hivatkozhat
az isteni t�rv�nyre. Ebb�l azt�n sarjadhat egyfajta indivi-
dualizmus, �s k�ts�gtelen, hogy amikor a szekulariz�ci�
sor�n elp�rolgott a teol�giai tartalom, elsziv�rgott az is-
tentudat, teljes erej�ben megjelent a modern ember, az
individualista ember, a mag�nak val� ember. S lehet azt is
mondani, hogy ez valamif�le reform�tus-k�lvinista-pro-
test�ns gy�kerekre megy vissza.
�m �ppen Max Webert is lehetne id�zni, aki azt mondja
a kapitalizmus �s a protest�ns etika kapcsolat�t elemz�
k�nyv�ben, hogy a gyermek megette a sz�l�anyj�t. K�lvi-
n�k nem erre gondoltak. Ez ink�bb f�jdalmas lecsonkul�-
sa a dolognak. �k eredetileg megjel�lt�k azt az objekt�v
forr�st, ami az egyes ember f�l�tt is �ll, �s a k�z�ss�g f�-
l�tt is �ll, s term�szetesen erre utalva fektettek nagy hang-
s�lyt a lelk�smeret szabads�g�ra. Tal�n az volt az �j elem
a k�z�pkorhoz k�pest, hogy nem lehet az emberi lelk�s-
meretet beabronesozni. Ugyanakkor a lelk�smeretet min-
dig k�tik a t�rv�nyhez, mindig k�tik az isteni kinyilatkoz-
tat�shoz.
82
Besz�lget�seink sor�n majdnem mindenki hangs�lyozta
azt, hogy t�rv�nyek, szab�lyok rendszere n�lk�l egyetlen
k�z�ss�g sem �lhet meg. Ugyanakkor a te �r�saidat ohas-
va az a benyom�sa az embernek, min,tha az �ltalad vizs-
g�lt mai orosz t�rsadalomban nem Lenne, vagy nem m�-
k�dne iLyen szab�lyrendszer.
szILAGn �xos Legal�bbis az emberek azt gondolj�k, hogy
nem m�k�dnek a t�rv�nyek Oroszorsz�gban, hogy t�rv�-
nyen k�v�l �l szinte mindenki. Nemhi�ba lett a '90-es
�vekben az egyik leggyakrabban haszn�lt sz� az orosz
k�zbesz�dben a beszpregyel, ami olyan �llapotot jelent,
amelyben a cselekedeteknek semmif�le t�rv�ny �s norma
nem szab hat�rt, ahol semmif�le szab�lys�rt�snek, nor-
maszeg�snek, t�rv�nytelens�gnek nincsenek konkr�tan
l�that� �s visszatart� k�vetkezm�nyei. Mintha az igazs�g-
szolg�ltat�s megsz�nt volna, helyesebben sz�lva: mintha
�tadta volna hely�t a k�lcs�n�s lesz�mol�sok alvil�gi logi-
k�j�nak, a bossz�, a megtorl�s mag�n�nk�ny�nek.
Minden t�rv�ny elhat�rol�s: a j�, a helyes, az �dv�z�t�
elhat�rol�sa a rosszt�l, a helytelent�l, a k�rhozatost�l. A
T�zparancsolat t�rv�nyei, ebben a tilt� form�ban, csupa
elhat�rol�sok. A t�rv�nyes �llapot mindig valamilyen
szerz�d�sre megy vissza. A bibliai id�kben az Istennel k�-
t�tt szerz�d�sekre, k�s�bb ilyen-olyan t�rsadalmi szerz�-
d�sekre, legal�bbis a t�rv�nyes �llapot elk�pzel�s�ben.
Hogyan lehets�ges, hogy vannak t�rv�nyeink, �s mi�rt
kell, mi�rt �rdemes betartanunk �ket? Azt hiszem, Orosz-
orsz�gban ez a szerz�d�s bomlott fel, noha a szovjet kor-
szak "t�rsadalmi szerz�d�se" nem �pp a demokr�cia, ha-
nem az �nk�ny szab�lyai szerint k�ttetett meg. Dikt�tum
volt, de att�l m�g l�tezett. A tot�lis �llam l�nyeg�ben a
mindenhat� Isten szerep�ben l�pett fel, �s a haragj�t�l �s
b�ntet�s�t�l val� f�lelem is vall�si sz�nezetet �lt�tt ebben
a sz�les t�megeiben �s alapint�zm�nyeiben m�g nem sze-
kulariz�l�dott, nem modern t�rsadalomban. Az �llami
er�szak g�zsba k�t�tte az embereket, de ez a g�zs az
orosz fejl�d�sben nem volt kifejezetten �j fejlem�ny. Min-
dig az �llam k�t�tte g�zsba az egy�neket, ha meg nem az
83
�llam, akkor valamilyen nagyon r�gim�di archaikus k�-
z�ss�gi forma. Ezt h�vt�k, ugye, faluk�z�ss�gnek.
A maga hazug �s otromba m�dj�n a szt�lini �llam az
orosz t�rsadalomnak erre az archaikus k�z�ss�gi mentali-
t�s�ra �p�tett. Egy mindenki�rt, mindenki egy�rt. Vagyis
b�rmit k�vetett el egyvalaki, az�rt az eg�sz k�z�ss�gnek
kellett felelnie, �s megtord�tva, b�rmi t�rt�nt a k�z�ss�g-
gel, az�rt minden egyes egy�n felelt. Erre az archaikus �s
term�szetesen �ratlan szerz�d�sre �p�lt r� a '30-as �vek
totalit�rius szerz�d�se". Ez az �lszerz�d�s adott form�t
"
keretezte be, rendezte �ssze az oroszorsz�gi t�rsadalmat.
Szt�lin hal�la ut�ri �rv�ny�t vesztette, de m�g �vtizedekig
�gy tett szinte mindenki, mintha l�tezne, mik�zben egyre
kevesebben tartott�k be. M�r a '70-es �vekben kezdet�t
vette az �llam sz�thord�sa, a mag�n�nz�sek elszabadul�-
sa. De ez a r�gi rend - �s benne az archaikus birodalmi ci-
viliz�ci� �vsz�zados rendje - m�ra teljesen sz�tesett. A
jogfoszt�k jogfoszt�sa a jog tr�nfoszt�s�hoz vezetett.
Semmi nem szent, semmilyen norm�t nem kell igaz�b�l
betartani, �s ez a mindennapi �letre, a gazdas�gra �s a po-
litik�ra egyar�nt �rv�nyes. �s �gy l�tszik, az a sokak �ltal
rem�lt vall�serk�lesi �jj�sz�let�s, amelyet a pravoszl�v
egyh�zhoz f�ztek, ez alatt a t�z �v alatt nem teljes�lt.
A norm�knak ez a hi�nya az, amit anarchi�nak neve-
z�nk?
SZIL�GYI �Kos Amikor er�sen centraliz�lt, etatista rendszerek
ker�lnek v�ls�gba �s omlanak �ssze - mint Oroszorsz�g
t�rt�net�ben m�r annyiszor -, akkor minden �sszeomlik,
a rendszer legkisebb eleme is sz�tesik, val�ban bek�sz�nt
az anarchia id�szaka, amit a t�rt�n�szek "orosz k�osz-
nak", "szmut�nak" - vagyis "zavaros id�knek" -, �jabban
pedig a "beszpregyelnek" neveznek.
Az orosz vall�sfiloz�fusok sz�vesen k�pzelik ezt a me-
netrendszer�en be�ll� k�oszt egyfajta kultur�lis vagy
t�rt�nelmi hal�l�llapotnak, esetleg beavat�si hal�lnak,
amelyen Oroszorsz�gnak �t kell mennie, hogy - a vil�g
�mulat�ra - "harmadnapon" felt�madjon. A krisztusi
Oroszorsz�gnak �jra meg �jra v�gig kell j�rnia a maga
Golgot�j�t, �s meg kell fesz�ttetnie ahhoz, hogy f�lt�-
madjon. A hal�l, a boml�s, a sz�tes�s, a k�osz tulajdon-
k�ppen tan�s�gt�tel az isteni kiv�lasztotts�gr�l. A ka-
tasztr�fa a esoda �lneve. A esoda meg a katasztr�f��.
Egyik �lland�an �tbillen a m�sikba. Helyesebb is lenne
tal�n esudasztr�f�nak nevezni.
Valamif�le, a T�zparancsolaton alapul� mor�l nyilv�n
Oroszorsz�gban is m�k�d�tt a polg�rh�bor� eL�tt.
SZIL�GYI �KOs Igen, felt�tlen�l, ez val�ban a kereszt�ny Oroszor-
sz�g volt, ha m�r nem is a k�z�pkori Rusz, amelyet "Szent-
nek" neveztek. De ennek a pravoszl�v vagy ortodox Oroszor-
sz�gnak nem sok k�ze volt ahhoz a kereszt�nys�ghez, amely
a Nyugatot a polg�rosul�s id�szak�ban jellemezte. A protes-

tantizmusr�l besz�lek, amit Max Weber - meglehet, vitatha-

t�an - a "kapitalizmus szellem�vel" azonos�tott. A reform�-
ci� a "tiszta forr�shoz", az "eredeti sz�veghez" val� visszat�-
r�s jegy�ben sok tekintetben az �sz�vets�g bet�j�hez �s
szellem�hez, t�bbek k�z�tt a t�rv�nyt�bl�khoz, a T�zparan-
esolathoz is visszat�r. Term�szetesen a T�zparancsolat az �j-
sz�vets�gben is �rv�nyben marad, de egy �j parancsolattal,
az egyetemes szeretet parancsolat�val eg�sz�l ki.
M�rmost az orosz ortodox kereszt�nys�g fel�l n�zve az
Ujsz�vets�g parancsolata, a szeretet krisztusi parancsa
nemcsak beteljes�ti a t�rv�nyeket, a T�zparancsolatot, ha-
nem �rv�nytelen�ti is. Nyugaton a szeretet parancsa �r-
v�nyben maradhatott a T�zparancsolattal egy�tt, egyik
nem t�rli a m�sikat. Mintha az ortodoxia Oroszorsz�gban
t�ls�gosan buzg�n fogta volna f�l a kereszt�ny ember �let-
feladat�t, amikor a szeretet parancs�val a t�rv�nyeket
mintegy "fel�l�rta", abban a meggy�z�d�sben, hogy a pa-
ranesolatok eleve benne vannak a szeretet parancs�ban,
�s k�l�n-k�l�n is csak benne �s �ltala maradhatnak �r-
v�nyben. Ezzel szemben a reform�ci�, a protest�ns �ram-
latok mintha az ellenkez� v�glet fel� mozdultak volna el: a
szeretet parancs�t t�ls�gosan form�lisan fogt�k fel, �s fel-
oldott�k az �testamentumi T�zparancsolatban.
84 ` 85
A hagyom�nyos orosz gondolkod�s ellent�te a nyugati-
val leegyszer�s�thet� az ortodox �s protest�ns habitus el-
lent�t�re. Az ortodox h�v� sz�m�ra a protestantizmusban
van valami ridegs�g, a hitsz�nokok t�zes retorik�ja jeges
hideget �raszt, a t�rv�nyek hangs�lyoz�sa pedig engesz-
telhetetlens�get �s sz�vtelens�get takar. Csakhogy ez a
"rigorozit�s", "sz�vtelens�g", "formalit�s" annak az indivi-
dualiz�lt, megform�lt, �sszer�, egy�ni �rdeken alapul� vi-
l�gnak is az alapja, amelyet polg�rinak nevez�nk, s amely-
nek rendj�t nem a szeretet bel�lr�l fakad� �s megfogha-
tatlan parancsa,, hanem a t�rv�nyek mindenki sz�m�ra
k�telez� �s sz�mon k�rhet� ereje szavatolja. A kanti for-
m�lis etik�n alapul� polg�ri vil�grendet, ha tetszik, a "fej
civiliz�ci�j�t" nem vagy legal�bbis sokkal kev�sb� fenye-
geti az a k�oszba s�llyed�s, tot�lis normaveszt�s, amely a
"sz�v civiliz�ci�j�t", amely a k�ls�dleges t�rv�nyek rideg
szigor�val �s a gazdas�gi sz�m�t�ssal szemben a szeretet
sz�p parancs�t k�veti.
Mi t�rt�nt ezzel a szeretet-vall�ssal vagy szeretet-k�z�s-
s�ggel a szovjet korszakban? Ellen tudott �Llni a nyom�s-
nak, vagy gyeng�bb volt, mint hogyha lett volna egy protes-
t�ns t�pus�, kem�ny, jogi-etikai v�za?
SZIL�GYI �KOS Sokkal gyeng�bb volt, sokkal kev�sb� tudott el-
len�llni a totalit�rius �llam k�s�rt�s�nek, mert ez az �llam
nem a piaci t�rsadalom fogyaszt�i j�l�t�vel, hanem a teok-
r�ci�k f�ldi paradicsom�val kecsegtette, amelyben min-
denki �sszeolvad mindenkivel, a boldogs�g nem viszonyla-
gos, hanem abszol�t. Olyasf�le "kisszer�" biztons�gr�l
azonban, amelyet a jog�llam �s a piac ny�jt az elk�l�n�lt
egy�nnek, itt sz� sem lehetett. A t�rsadalmi ellen�ll�s hi�-
nya - az ortodox egyh�z v�rtan�s�ga e tekintetben mit sem
k�l�nb�zik att�l, amit id�r�l id�re Biz�ncban kellett ki�ll-
nia a legkereszt�nyibb cs�sz�rok uralma alatt - l�nyeg�ben
a form�lis etika, a t�rv�nyek, a sz�vtelen �s �nz� polg�ri in-
dividuum hi�ny�ra vezethet� vissza, ami - ha nem is olyan
ar�nyokban, mint kor�bban - mindm�ig minden nyugato-
s�t� orosz reformizmus legnagyobb ker�kk�t�je.
86
A szt�lini totalit�rius �llam �ppen ennek a szeretet-val-
l�snak az �rz�leti �s erk�lesi hagyom�ny�ra �p�tett. Kisa-
j�t�totta. �p�teni tudott az ortodox hagyom�ny amorf k�-
z�ss�gis�g�re, a sz�v �s a szeretet r�gz�thetetlen �s k�ls�-
v� soha nem v�l� parancsolat�ra, nem utols�sorban pedig
az orosz ember eszkatol�gikus be�ll�totts�g�ra, amely a
v�gs� dolgokat �s a csod�t a f�ldi l�t muland� �s h�tk�z-
napi rendje el� �s f�l� helyezi. F�lhalmozni, vagyont gy�j-
teni, p�nzt f�lre tenni? Minek? Hogy az �letet k�nyelmes-
s�, biztons�goss�, kellemess� tegy�k? Erre a kis id8re?
Mikor ott van a mi �gi haz�nk? Ott az ezer�ves birodalom,
az �j �g �s �j f�ld, ahov� nem form�lis t�rv�nyekkel, ha-
nem egyed�l a formaliz�lhatatlan szeretet parancs�val
emelkedhet�nk fel?
MEGV�DENEK-E MINKET A T�RV�NYEK?
Megv�denek-e a benn�nk l�v� induLatokkal, szenved�lyek-
kel, f�Lelmekkel szemben? Megv�denek-e a vi.lkgban l�v�
rombol� er�kkel szemben?
Vannak, akik �szinte sz�vb�l �s hittel valLj�k, hogy igen-
is megv�denek, ha szigor�an betartjuk �ket. M�sok azt te-
szik ehhez hozz�, hogy a t�rv�nyek �nmagukban er�tle-
nek, csak a hit �ltal meger�s�tve k�pesek megv�deni min-
ket a rosszal, a k�s�rt�sekkel, a gonosszal szemben. Megint
mksok �gy w�lik, hogy az emberi �rtelem �s akarat �nma-
g�ban k�pes a t�rv�nyek felismer�s�re �s betart�s�ra.
Vannak, akik - Nietsche nyomdokaiban j�rva - ehetik
a T�zparancsolatot. �gy v�lik, hogy a zsid�s�g �s a keresz-
t�nys�g erk�lcse, etik�ja k�t-h�rom ezer �wen �t m�rgezte a
nyugati vil�gban �l� embereket. Elb�tortalan�totta, megk�-
t�zte �ket, b�ntudatot oltott bel�j�k, aheLyett hogy felszaba-
d�totta, az �let gazdag teljess�g�t meg�lni k�pes emberekk�
alak�totta volna �ket.
Vannak olyanok, akik neh�z �s wesz�lyes kalandra v�l-
lalkoztak. Elengedt�k a t�rv�nyek �s t�rv�nyrendszerek fo-
g�dzkod�it, mert m�r nem hiszneh abban, hogy a t�rv�-
nyek a v�gs� igazs�g foglalatai, s hogy bizton eLigaz�tj�k
87
i az embert az emberi l�t minden neh�z h.elyzet�ben. �gy v�-
lik, hogy az embernek mag�nak kell v�llalnia a felel�ss�-
get d�nt�sei�rt. Nem hisznek abban, hogy van egyetlen,
v�gs� igazs�g, de hisznek abban, hogy vannak.fontos igaz-
s�gok, �s hisznek abban, hogy �let�k minden perc�ben �s
teljes erej�kkel keresni kell ezeket af�ntos igazs�gokat.
POPPER P�TER Az �vezredek folyam�n a T�zparancsolatb�l er-
k�lesi kisk�t� lett. Arr�l sz�lt, hogy mit nem szabad esi-
n�lni, mert nem tetszik az istennek, teh�t erk�lestelen,
teh�t b�ntudatot kell �reznie annak, aki ezt esin�lja. Ml�g
Thomas Nlann is azt mondja, hogy a T�zparancsolat az
emberi viselked�s alf�ja �s omeg�ja.
Isten mindig is tudta, hogy nem fogj�k betartani ezeket
a parancsolatokat. De nem is ez a l�nyeg, hanem a t�rek-
I v�s �s az, hogy hidegs�g fogja-e k�r�l annak az embernek
a sz�v�t, aki megs�rti ezeket a parancsolatokat, mert tudja,
�
kil�pett Isten t�rv�nyei k�z�l. Am�g b�ntudatot �rez az em-
ber a haszontalans�gai�rt, addig nincs vele erk�lesileg baj.
Baj akkor van, mikor m�r nem ismeri a b�ntudatot, nem is-
meri, vagy �rv�nytelennek tartja a'r�zparancsolatot.
Na m�r most, �n azt mondom, hogy az�rt itt nem eg�szen
arr�l van sz�, hogy Isten adott egy mor�lis szab�lyrendszert
az embernek, hogy e szerint kell �lnie. Az egyik leg�rdeke-
sebb von�sa a T�zparancsolatnak az, hogy nem indokolja
meg, mi�rt ne �ljek, mi�rt ne lopjak, mi�rt ne esin�ljam ezt
vagy azt vagy amazt. Csak. Isten indokol�sa mind�ssze az,
hogy: mert �n �gy k�v�nom. �n vagyok az �r. Pont. F�st MIi-
l�nnak, �gy eml�kszem, nagyon tetszett ez, �s azt mondta,
hogy ez azt�n a pont a mondat ut�n. �n vagsok az �r.
Biztos-e, hogy itt err�l van sz�? Mlert van egy �rdekes
dolog, ami f�lt�nik az embernek, ha a T�zparancsolatot ol-
' vassa. Ez a m�sodik szem�ly. Egy es sz�m m�sodik sze-
j
m�ly. Te ne �lj. Te ne lopj. Te tiszteld aty�dat �s any�dat.
�s �gy tov�bb. Soha nem mondja azt, hogy ti ne �ljetek.
i T�bbes sz�mot soha nem haszn�l. Van valami nagyon
hangs�lyozottan szem�h,re sz�l�. Kv�zi neked sz�l� do-
log. �s �nnekem az az �rz�sem, hogy ez �seredeti form�-
C 88
j�ban tan�csad�s volt arr�l, hogy hogyan lehet velem, is-
tennel, j�ban lenni. Hogyan lehet az ember egy�nileg j�-
ban istennel. Ha j�ban akarsz velem lenni, akkor ezeket
meg ezeket meg ezeket ne esin�ld. Nem arr�l van sz�,
hogy te akkor egy erk�lestelen diszn� vagy, hanem arr�l,
hogy ha ezeket nem tartod be, elt�volodunk egym�st�l.
Nem lesz�nk k�zel egym�shoz. Teh�t ez nagyon a szem�-
lyes viszonynak az �pol�s�r�l sz�lt.
Ebb�l az id�k folyam�n erk�lesi k�dex lett, pedig ere-
detileg nem volt az. Vagy ha az volt, amit �n nem hiszek,
akkor a mai emberis�g is meg a megel�z� gener�ci�k is
katasztrof�lisan n�znek ki. �s akkor valami borzaszt�t
kell mondanom.
A vall�soknak irt�zatosan sok idej�k volt arra, hogy az
emberekb�l a T�zparancsolatot vagy hasonl� erk�lesi t�r-
v�nyeket betart� l�nyeket faragjanak. A hindu vall�s ere-
dete az �vezredek messzes�g�be v�sz el. A buddhizmus-
nak is volt k�t �s f�l ezer �ve. A zsid�knak volt n�gyezer
�v�k. A kereszt�nys�gnek volt k�tezer. Az iszl�mnak is
volt vagy ezern�gysz�z, ezer�tsz�z. �ri�si id�mennyis�g.
S az eredm�ny, h�t valljuk be �szint�n, k�ts�gbeejt�.
Erre mondta egyszer M�rei Ferene, a neves pszichol�gus,
hogy hallgasson a szoci�lpszichol�gia, am�g nem tud v�la-
szolni arra a k�rd�sre, hogy 2000 �wel Krisztus ut�n ho-
gyan alakulhattak ki emberm�sz�rsz�kek a kereszt�ny
Eur�p�ban. S most is kialakulnak �jra �s �jra, hol Boszni�-
ban, hol itt meg ott meg amott. Sz�val itt beleker�l�nk az
eg�sznek t�nyleg a tragikus s�r�j�be.
A.zt jelenti-e ez, hogy ha nem lett volna, nem volna T�zpa-
ranesolat, akkor se lenne nagyon m�s a vil�g?
POPPER P�TER Azt gondolom, hogy ha erk�lcsi magatart�s
szempontj�b�l n�zem a vil�got, akkor nem lenne m�s. Ha
viszont azt n�zem, hogy mindig is voltak, lesznek egy�-
nek, akiknek saj�t, bens�s�ges kapesolatuk van a transz-
cendenci�val, akkor nagyon fontos a T�zparancsolat l�te,
mert seg�ti �ket e kapesolat megteremt�s�ben �s fenntar-
t�s�ban.
89
�n a sz�vemben igent mondok a T�zparancsolatra.
Azt gondolom, hogy igaz, m�ly �s nagyon fontos dolgok
fogalmaz�dtak meg benne. �s azt is gondolom, hogy a
t�rekv�s a l�nyeges, az, hogy t�rekedj�nk e parancsola-
tok szerint �lni, akkor is, ha tudjuk, hogy �jra �s �jra
elbukunk majd.
A h�bor� ut�n egyszer T�r�k S�ndor �r� bar�tom tal�l-
kozott S�k S�ndorral.
Amikor t�l voltak a "hogy vagy, hogy vagy, hogy
vagy"-okon, T�r�k S�ndor �gy sz�lt: "Te, amikor ott
voltam az aknamez�n a fronton, �n mor�lisan olyan
tiszta voltam, olyan szil�rd. Most hazaj�ttem, megvan a
lak�som, �ll�som, feles�gem, �s h�l' istennek, m�r sze-
ret�m is van. �s �gy el vagyok piszkol�dva..." S�k S�n-
dor meg�lelte �s �gy sz�lt: "S�ndork�m, ilyen az igazi
emberi �let. Az ember mindig elesik. �s mindig f�lkel.
Keljen f�l."
Az eur�pai kult�r�ban Isten m�r a teremt�skor elv�-
lasztja a s�t�ts�get a vil�goss�gt�l. A sz�razat a v�zt�l. A
j�t a rosszt�l. Vagyis eleve tiszta kateg�ri�k l�trehoz�-
s�ra t�rekszik. �s azt gondolom, hogy ez maradt az eu-
r�pai gondolkod�s hagyom�nya. Ebben van egy k�vete-
l�s az eur�pai ember sz�m�ra. Az, hogy legy�l egy�rtel-
m�, t�rd magad egy�rtelm�v�, �s ami nem f�r bele ebbe
az egy�rtelm�s�gbe, t�ntesd el valahogy magadb�l. Te-
h�t ha t8lem megk�rdezik, hogy vil�gn�zetileg vagy val-
l�silag ki vagyok, akkor elv�rj�k, hogy vagy azt mond-
jam, hogy katolikus vagyok, vagy azt, hogy protest�ns
vagy buddhista, vagy ateista vagy hitetlen. De ha azt
mondom, hogy �n egy zsid�ba oltott kereszt�ny vagyok
sok buddhista be�t�ssel �s gondolattal, akkor sz�lh�-
mosnak tartanak.
�s szakmailag? Szakmailag mi vagyok? Analitikus
vagy behaviorista? Ha erre azt mondom, hogy te, �n
analitikus vonalr�l indultam, de sok behaviorista, szo-
ci�lpszichol�giai vagy ak�r fiziol�giai gondolattal is gaz-
dagodtam, akkor megint az van, hogy sz�lh�mos va-
gyok. Ez�rt neh�z az eur�pai kult�r�ban �lni. Mert ne-
kem musz�j magam egy�rtelm�v� t�rni, s ami nem f�r
90
ebbe bele, azt el kell fojtanom. S akkor itt lesz a v�lasz
arra, hogy mi�rt n�pbetegs�g a neur�zis ebben a nagy
kollekt�v elfojt�sban. �n azt hiszem, hogy Keleten ez
nem �gy van. Mikor a T�vol-Keleten j�rtam s f�leg Indi-
�ban, arr�l gy�z�dtem meg, hogy az emberek ott elvise-
lik az ambivalenci�kat, a polivalenci�kat is.
A T�ZPARANCSOLAT �S A TEL,lESS�G
Luther M�rton azt mondotta, hogy nem lehet a T�zpa-
rancsolatra alapozni egy teljes erk�lcsi rendszert. Hoz-
z�f�zte ehhez, hogy a T�zparancsolat nem is annyira a
templomba vagy a sz�sz�kre illih, hanem sokkal ink�bb
a v�rosh�z�ra. Mert nagyon fontos wil�gi t�rv�nyehet fo-
galmaz meg.
M�sok, nagy �s kiv�l� gondolhod�k szerint a T�zpa-
rancsolat az emberi erk�lcs teljess�g�nek a foglalata.
Te mit gondolsz err�l? V�lem�nyed szerint a T�zparan-
csolat �nmag�ban is elegend� alap egy teljes erk�lcsi
rend fel�p�t�s�hez?
SZAB� ISTV�N Tal�n a sz�vm�k�d�shez lehetne ezt hasonl�-
tani: mindig van egy diasztol� meg egy szisztol�. Egy-
egy parancsolat �rtelme id�nk�nt kit�gul, egy esom�
szempont be�rad, b�v�teni kell, �rtelmezni, magyar�z-
ni kell. P�ld�ul ott van az, hogy "Ne �lj." Mire terjed ki?
Lehet-e �nv�delemb�l �lni, lehet-e igazs�gos h�bor�t
folytatni? Lehet-e b�ntet�s�l hal�los �t�letet kiszabni?
Azt�n vannak olyan pillanatok, amikor ez a sokf�le �r-
telmez�s �jra visszah�z�dik az egyszer�, szik�r, szigo-
r� alapsz�vegbe. S�t valamennyi parancsolat beles�r�-
s�dhet az isteni t�rv�ny alap�zenet�be: "Szeresd Is-
tent, �s szeresd felebar�todat." A biblikus felfog�s
szerint az isteni t�rv�nynek ez a szeretetparancsolat a
summ�ja.
91
Az a parancsolat, hogy L�gy irgalmas, t�r�dj a szenved�k-
kel, nem hi�nyzik a T�zparancsolatb�l?
szAB� Is'rv�N A mai embernek bizonnyal nagy ig�nye van ar-
ra, hogy �jra meg �jra hallja: "Tiszteld a m�sikat!" - "T�-
r�dj a gyeng�vel!" - "Gyakorold a szolidarit�st, az irgal-
mass�got!" En azonban azt hiszem, hogy amikor k�z�pre
�ll�tjuk a T�zparancsolatot, �s megpr�b�ljuk a magunk
�let�ben f�lfejteni, hogy mit jelent, akkor abban a maga
term�szetes m�dj�n ez is benne van. "Ne t�gy felebar�tod
ellen hamis tan�bizonys�got!" - ebben benne van a szoli-
darit�s parancsa is, a tisztelet a parancsa is; "Ne �lj!" - eb-
ben benne van az irgalmass�g parancsa is; "Ne par�zn�l-
kodj!" - ebben benne van a m�sik �let tiszteletben tart�-
s�nak a parancsa is.
HELLER �GNES Bizony�ra nem kellenek m�s parancsolatok, de
bizony�ra kellenek t�rv�nyek. H�romezer �v �ta mindig
m�sfajta t�rsadalmi egy�ttl�t jellemez benn�nket, s konk-
r�t t�rv�nyek j�nnek l�tre, ilyen t�rv�nyek, amolyan t�r-
v�nyek. Ez eg�szen m�s k�rd�s. A T�zparancsolatot nem
helyettes�ti a parlamenti t�rv�nyhoz�s.
Alapelv, alapprmc�pium nem kell t�bb?
HELLER �GNES A T�zparancsolat mint az alap, mint a legfonto-
sabb erk�lcsi princ�piumok �sszess�ge, elegend�.
Elgondolkoztam �n is azon, hogy vajon val�ban benne
van-e a T�zparancsolatban mindaz a fontos elv, mindaz a
fontos intelem, amelyre sz�ks�ge van az embereknek az
�letben. L�ttuk, t�bben is hiszik �s vallj�k, hogy ama T�Z
minden fontos erk�lcsi elvet mag�ban foglal, sz� szerint
kifejtve, vagy szellem�ben, rejtve.
Lehet, hogy igazuk van. Lehet, hogy �n t�vedek. De �gy
�rzem, hogy van n�h�ny olyan elv, olyan princ�pium,
amelyre �rdemes �sfontos volna nagyon is odafigyeln�nk.
Hadd mondjak n�h�ny p�ld�t.
L�gy irgalmas. - Enyh�tsd az �l�l�nyek szenved�s�t. -
Seg�ts a betegeken, a szeg�nyeken, a mag�nyosokon. -
L�gy igazs�gos mindenkivel szemben; l�gy igazs�gos
�nmagaddal szemben is. - L�gy t�relmes m�sokkal,
m�s emberekkel, m�s vil�gokkal, m�s hitekkel szem-
ben. - Ne vesz�tsd el a rem�nyt. B�rmennyire is neh�z a
vil�g, b�rmily neh�z is az �leted, ne vesz�tsd el a re-
m�nyt. �gy v�lem, ezek is fontos intelmek voln�nak.
Minderr�l �jra �s �jra sz�lunk majd, amikor az al�b-
biakban az egyes parancsolatok jelent�s�r�l, �rv�nyess�-
g�r�l, rejtelmeir�l besz�l�nk.
92
�N, AZ �R VAGYOK
A TE ISTENED
Ha ott lett�l volna a S�nai-hegy l�b�tl�l, amikor
M�zes lej�tt a k�t�bl�kkal, mit k�rdezt�l volna
t�le?
SCHWEITZER J�ZSEF Tal�n azt k�rdeztem volna
M�zest�l, nemde azt rem�led, hogy ezek a
t�rv�nyek el�g er�sek ahhoz, hogy ezt az
Egyiptomb�l kivonult n�pet az id�k folyam�n
fenntarts�k �s megtarts�k.
�s � vajon mit v�laszolt volna erre?
SCHWEITZER J�ZSEF Nem tudom. De azt hiszem,
hogy ha zsid� m�dra gondolkodott, azt k�r-
dezte volna: tudsz-e jobbat ezekn�l? Nem ele-
g�ns - tudom, de olykor felelni is k�rd�ssel
kell.
Popper P�ter id�zte a telev�zi�s m�sorban Pi-
linszky J�nos k�vetkez� szavait:
"Ti �gy gondolkoztok, hogy az �letben probl�-
m�k vannak, �s megold�sokra van sz�ks�g. �n
�gy gondolkozom, hogy az �letben trag�di�k
vannak, �s irgalomra van sz�ks�g."
ISTEN
�n, az �r vagyok a te Istened. Ne legyenek n�ked idegen iste-
neid �n el�ttem. Ne esin�lj magadnak faragott k�pet... K�rd�-
sek sokas�ga mer�l f�l ezzel a parancsolattal kapesolatban.
Mi�rt sz�l�totta meg Isten M�zest? Mi�rt sz�l�t meg � minket,
embereketa Mi�rt fontos neki, hogy ne legyeneh idegen iste-
nem? Vagy nem neki fontos, hanem nek�nk? Mi�rt van ne-
k�nk, embereknek sz�ks�g�nk Istenre? vagy nincs sz�ks�-
g�nk r�? Igaza volt-e Nietzsch�neh, amikor azt mondotta:
Isten halotta Uaz t�vedett? �s egy�ltal�ban, mi�rt terem-
tette Isten a vil�got �s az emberis�get a'
Mondhatn�nk azt - de nem volna igazunk -, hogy k�ny-
ny� dolga van azoknak, akik nem hisznek az �testamen-
A telev�zi�s v�ltozatban ezt az epiz�dot a nagyhars�nyi k�b�-
ny�ban �s a Dob utcai zsinag�ga homlokzata el�tt vett�k f�l.
97
tum �s az �jtestamentum isten�nek l�t�ben. Mert ha Isten
nem l�tezik, akkor mindezek a k�rd�sek �rtelmetlenek �s
f�l�slegesek. Senki sem teremtette a vil�got, �s senki sem
sz�l�totta meg uz emberis�get, mondj�k. Az embereknek
volt sz�ks�g�k arra, hogy hihessenek egy gondvisel� isten-
ben, aki t�r�dik az � n�p�vel, t�r�dik az � gyermekeivel,
mindannyiunkkal. Ha az emberis�g k�pes lesz fel�p�teni a
maga sz�m�ra egy biztons�gos �s �rtelmes vil�got, akkor
nem lesz m�r sz�ks�ge a teremt� �s gondvisel� �gi hatal-
makra.
�s mondhatn�nk azt - de tal�n nem volna igazunk -,
hogy nehezebb dolguk van azoknak, legal�bbis ebb�l a
szempontb�l, akik hisznek Istenben, Isten l�t�ben. Nehe-
zebb dolguk van, mert a Biblia nem magyar�zza meg azt,
vagy legal�bbis �n nem tal�ltam meg annak magyar�za-
t�t, hogy Isten v�g�l is mi�rt teremtette a vil�got, mi�rt te-
remtette az emberis�get. Mi�rt volt sz�ks�ge egy�ltal�ban
a vil�gra �s az emberis�gre, hiszen minden bizonnyal meg
volt � a maga �r�kk�val�s�g�ban �s teljess�g�ben nagyon
is j�l. Sokan sokf�le v�laszt adtak erre a k�rd�sre.
Vannak, akik �szinte sz�vb�l hisznek abban, hogy Isten
szeretetb�l teremtette a vil�got; az � t�l�rad� szeretete hoz-
ta l�tre a vil�got �s az emberis�get. M�sok azt fejtegetik,
hogy Isten meg akarta osztani a maga �r�m�t valakivel, el-
s�sorban a maga k�p�re teremtett emberrel. Vann.ak, akik
�gy v�lik, hogy a teremt�s csak �gy lehet teljes, ha Isten a
maga l�nyege szerint - s ez a l�nyeg a szabads�g - tov�bb-
adja a szabads�got egy m�sik l�nynek is. Hagyja, hogy a
szabads�g m�sban is kiteljesedjen.
Vannak, akik �gy gondolj�k, hogy Istennek terve volt, �s
terve van a vil�ggal �s az emberis�ggel. Sokaknak az a
m�ly meggy�z�d�se, hogy Isten uz emberrel, emberis�ggel
egy�tt fejezi be a teremt�s munk�j�t. Lehet, hogy a gonosz
legy�z�s�ben van szerepe az emberis�gnek. Lehet, hogy az
emberben teljesedik ki a teremt�s: az emberi tudatban, az
emberi l�lekben eszm�l r� a vil�g �nmag�ra. Lehet, hogy a
t�rt�nelem folyam�n a vil�g egyre ink�bb �tszellem�l, spi-
ritualiz�l�dik, s ebben a folyamatban az emberis�gnek
fontos szerepe van.
Ak�rhogy is van, ez a sok �s sokf�le gondolat, elk�pzel�s,
v�laszkeres�s azt jelzi, jelezheti, hogy az emberben �s nem
felt�tlen�l csak a vall�sos emberben m�lyen gy�kerezik az
Isten ut�ni vagy legal�bbis a transzcendencia ut�ni v�gy.
S vajon mi a forr�sa ennek a v�gynak?
Mi teremti meg az emberekben. az Isten ut�ni v�gyat? Mi
t�pl�lja a transzcendencia ig�ny�t a A f�lelem? A f�lelem
egy ismeretlen �s vesz�lyes vil�gt�l, amellyel szemben csak
egy gondvisel� hatalom v�dhet meg minket a Vagy a halan-
d�s�gt�l, a hal�lt�l val� f�lelem, amellyel szemben csak
egy �r�kk�val�, az id�n k�v�l is l�tez� l�ny ny�jthat v�del-
met a Vagy nem a f�lelem, hanem a teljesebb �let ut�ni v�gy
a forr�s? A tisztas�g v�gya egy �jra �s �jra bemocskol�d�
vil�gban? A harm�nia v�gya egy diszharmonikus vil�g-
ban? Egy olyan harm�ni��, amely itt a F�ld�n megval�s�t-
hatatlan?
Vannak, akik �gy v�lik, hogy a transzcendencia dimen-
zi�ja az ember legl�nyeg�hez tartozik. Mert az em�er Isten
teremtm�nye. Vagy mert szinte genetikailag bel� van k�-
dolva. Olyan saj�tos l�nyek vagyunk, amelyek k�pesek ar-
ra, �s arra vannak ind�ttatva, hogy valahogy t�ll�pjenek,
kil�pjenek saj�t magukb�l. Maga a sz�, hogy transzcen-
dencia: valahonnan valahova val� �tmenetet, �tl�p�st je-
lent. Az az adotts�g, hogy az emberi l�nynek tudata, eml�-
kezete van, m�r k�pess� teszi az embert arra, hogy ki-
l�pjen a jelen pillanat �s �nn�n sz�k fizikai l�t�nek
b�rt�n�b�l.
Forr�sa lehet a transzcendencia v�gy�nak az is, hogy
sok tud�s szak�rt� s gondolkod� szerint az ember a sz�
metaforikus �rtelm�ben korasz�l�tt, f�lk�szen sz�letik �s
�lete v�g�ig k�zd a kiteljesed�s�rt. Mindig valami m�sra,
t�bbre, igazabbra, teljesebbre v�gyik. S ez az in��ttat�s
ford�tja �t ak�r Isten, ak�r valamilyen m�s jelleg� transz-
cendencia fel�.
Ebbe az ir�nyba hat az is, hogy az ember olyan l�ny, aki
nem tud eselekedni an�lk�l, hogy ne tudn� vagy sejten� a
c�lt, �s nem tud �gy �Lni, hogy ne tudn�, ne hinn�, ne re-
m�ln�, hogy valami �rtelme van az �let�nek �s �ltal�ban
az emberi �letnek. Nem akarunk �rtelmetlen�l �s nyomta-
98 99
lanul eltiinni a semmiben. Ahhoz azonban, hogy valami-
nek �rtelme legyen, kell egy �rtelmez�si keret. Van, aki �gy
�rzi, hogy Isten, az isteni szf�ra az a keret, amely �rtelmezi
az �let�nket, l�t�nket. Plat�n szerint csak ide�k elvont
univerzum�n beL�l kaphat valamif�le �rtelmet a f�ldi �let.
M�sok szerint a t�rt�nelem vagy valamilyen szent �gy az a
keret, amely �rtelmet adhat az emberi �letnek.
Sok, m�ly forr�sa lehet a transzcendencia ut�ni v�gy-
nak az emberi �letben.
Mi�rt olyan fontos Istennek az, hogy lesz�gezze: � az �r, �
az Isten?
FR�HLICH R�BERT Nem neki fontos. Nek�nk fontos. Izrael sz�-
m�ra fontos. A kinyilatkoztat�skor �ppen k�t h�nap telt el
azut�n, hogy Izrael kivonult Egyiptomb�l. Egy olyan poli-
teista kult�r�t hagytak ott, amelyben t�bb sz�z �vig �ltek,
s amelyben term�szetes volt, hogy t�bb istens�g �l, l�te-
zik, �s valamilyen form�ban beleavatkozik az emberek
sors�ba. V�gig�lt�k a t�z esap�st, melynek mindegyike va-
lamilyen m�don s�jtotta Egyiptom n�p�n t�l az egyiptomi
istens�geket is. Az els� esap�s - mely v�rr� v�ltoztatta a
vizet - a N�lus, azaz H�pi istens�g megal�z�sa volt, amely
betet�z�d�tt a Nap els�t�t�t�s�vel, azaz R� napisten sem-
miss� t�tel�vel. Ez�rt kellett lesz�gezni, hogy Isten az az
Isten, aki kivezette �ket Egyiptomb�l �s bebizony�totta,
hogy az egyiptomi istens�gek nem istenek. A Szin�ve-hegy
l�b�n�l �ll� zsid�knak kellett lesz�gezni, hogy: "En va-
gyok az Isten, aki kivezettelek."
A Biblia szerint Isten megsz�l�totta az embert. Mi�rt? Mit
akar Isten?
SZAB� ISTV�N El�sz�r is nyilv�nval�, hogy Isten adni akar.
M�sodszor kider�l, hogy a szabad�t� Isten az, aki adni
akar. �s harmadszor kider�l az, hogy Isten �nmag�t akar-
ja adni.
Isten adni akar. A f�laj�nlott sz�vets�g Isten aj�nd�ka.
Nem Izrael v�lasztotta Istent. Isten v�lasztotta Izraelt.
Nem az �nmag�t rabszolgasorsb�l kiszabad�t� Izrael tal�lt
r� a puszt�ban erre a k�l�n�s Istenre, hanem �brah�m,
Izs�k �s J�kob Istene, a vil�gteremt�, szuver�n �r tal�l r�
�jra erre a rabszolgan�pre. A sz�vets�g �s a sz�vets�g t�r-
v�nye, a T�zparancsolat - aj�nd�k. A kegyelem m�ve. Az a
t�ny, hogy el�tt�nk van a Sz�vets�g k�nywe, hogy meg�ra-
tott, annak a bizony�t�ka, hogy Isten adni akar.
De ne feledj�k azt sem, hogy a t�rv�nyt a szabad�t� Is-
ten adta. A t�rv�ny rendj�vel egy�tt a t�rv�ny szabads�-
g�t is aj�nd�kba adta nek�nk. �s ahol adja, ahol a sz�vek-
be �rja, ahol lelk�vel �titatja �s sz�munkra �l�v� teszi, ott
mindig szabads�got is ad. �s ez a T�zparancsolat l�nyege.
�gy kezd�dik a preambulum: "�n vagyok az �r, a te Iste-
ned, aki kihoztalak t�ged Egyiptom f�ldj�r�l, a szolgas�g
h�z�b�l." �n vagyok az �r, a te Istened, aki kiszabad�tot-
talak t�ged. Ett�l kezdve mi, kereszty�nek is �gy tekin-
t�nk az egyiptomi szabad�t�sra, mint Istennek alapvet�
mozdulat�ra, �s �gy gondoljuk �t �nmagunk �let�t is, aho-
gyan elgondolhat� az az Egyiptomb�l val� kiszabadul�s
anal�gi�j�ra. Mert nek�nk is van Egyiptomunk. Besz�l er-
r�l P�l apostol, besz�lnek err�l az �jsz�vets�gi �r�k, ami-
kor azt mondj�k: "A mi Egyiptomunk a b�n fogs�ga, a mi
Egyiptomunk a b�nnek val� kiszolg�ltat�s. Krisztus sza-
bad�t�sa pedig az, hogy kihoz benn�nket a hal�l orsz�g�-
b�l, az elvesz�s birodalm�b�l, �s �tvisz benn�nket Isten
orsz�g�ba." Egy t�rt�nelmi esem�nyb�l, egy maroknyi
rabszolgan�p szabadul�s�b�l, sors�b�l �rtj�k meg: Isten -
szabad�t� Isten. �s az�rt szabad�t� Isten az Isten, mert
szabads�g n�lk�l a t�rv�ny teljes�thetetlen, szabads�g
n�lk�l a t�rv�ny megtarthatatlan.
"�n, az �r, vagyok a te Istened" - a szabad�t� Isten mu-
tatkozik be �gy. Mi a T�zparancsolatnak ezt a r�sz�t beve-
zet�nek tartjuk, m�lhatatlanul fontos bevezet�nek. Isten
az egyetlen Isten. Isten a szabad�t� Isten. Rajta k�v�l nin-
esen m�s isten. Teh�t az a parancs, hogy "ne legyen m�s
istened", �hozz� k�ti az embert, vagy orient�lja az em-
bert. Ez eg�sz l�temben, tudatomban meghat�rozza, hogy
kicsoda vagy micsoda az a forr�s, aminek �nmagam val�-
100 i 101
j�t k�sz�nhetem. S tal�n az�rt is fontos ez, mert az ember
vall�sos term�szet� l�ny, �gy van megalkotva. Teh�t az
ember mindenk�ppen fog mag�nak istent csin�lni. Keres-
ni fogja azt, ami �t meghaladja, ami �t transzcend�lja,
vagy ahogy a protest�ns teol�gus, Tillich mondja: az em-
ber �let�ben van egy v�gs� meghat�rozotts�g, egy v�gs�
�rdek. Isten azt mondja, hogy ez "�n vagyok".
Mivel indokolja vagy bizony�tja Isten azt, hogy � az egyet-
len isten?
SZAB� ISTV�N Bizony�tja a szabad�t�s�val, t�rt�nelmi tettei-
vel, s sz�munkra, kereszt�nyek sz�m�ra Krisztus elk�ld�-
s�vel, azzal az egyetlenszer�s�ggel, hogy az �r�kk�val�
szembel�p a prof�n vil�ggal. A tiszta bel�p a b�n�sbe,
hogy szabad�tson. Ez az Isten bizony�t�ka. Isten bizony�-
t�ka az � szabad�t�sa, az � megv�lt�sa, az � h�s�ge.
G�BOR GY�RGY A sz�veg azt mondja, hogy "�n vagyok az �r, a
te Istened, aki kivezettelek t�ged Egyiptomb�l, a szolga-
s�g h�z�b�l." Mi�rt fontos ez? Mindenekel�tt l�tni kell
,
hogy Isten megsz�lal�sa, kinyilatkoz�sa szem�lyes, tov�b-
b� a megsz�l�totthoz is mint egyes, egyedi szem�lyhez for-
dul. Nem elvont elv, mindent�l f�ggetlen hatalom vagy en-
tit�s sz�l�tja meg �ltal�ban az embert, hanem a vil�got te-
remt� Isten sz�l�tja meg teremtm�ny�t, a h�s-v�r l�tez�
szem�lyes individuumot.
A sz�veg ugyanakkor arra is figyelmeztet, mintegy to-
v�bbl�pve a Genezis k�nyve teremt�sjelenet�nek �ltal�-
noss�g�n, s imm�r t�rt�neti k�rnyezetbe helyezve az em-
berteremt�s aktus�t, hogy oly m�don teremtettelek, oly
m�don faragtam bel�led embert, hogy kivezettelek a szol-
gas�g h�z�b�l, azaz megismertettem veled a szabads�g �l-
m�ny�t, megadtam neked a szabads�got, azaz val�s�gos
emberr� tettelek. �gy lett�l te ember, s ennek elmond�sa,
az erre val� eml�keztet�s az�rt rendk�v�l fontos �ppen
egy t�rv�nyk�nyv vagy alkotm�ny legelej�n, mert soha-
sem szabad az embernek elfelejtenie: csak szabad ember
tud a t�rv�nyekkel mit kezdeni, rabszolga nem. A szabad
102
ember "dialogiz�l�" t�rv�nyek rendszer�ben �l, a rabszol-
ga egyir�ny� utas�t�sok, el��r�sok �s kegyetlen parancso-
latok megfellebbezhetetlen �s megv�ltoztathatatlan k�v�-
let�ben. Csak szabad ember k�pes szabadon d�nteni �s
v�lasztani, kijel�lni saj�t hely�t a k�rnyez� vil�gban. Is-
ten teh�t nem a kozmikus mindens�gben, hanem t�rt�ne-
ti m�don �reztette meg az emberrel a szabads�got, s az
embernek is a t�rt�nelemben kell megv�vnia a saj�t "sza-
bads�gharc�t", d�nteni j� �s rossz k�z�tt, v�lasztania a
mor�lis szitu�ci�k szakadatlan egym�sut�nj�ban.
J6xAI ANNA Engedje meg, hogy a saj�t szakm�m szempontj�-
b�l sz�ljak hozz� ehhez a k�rd�shez. fr� vagyok, �s val-
lom, hogy az ember az �let�vel, ha tudja, ha nem, valamit
szolg�l. Akkor is, hogyha nagyon sokan azt mondj�k ma-
naps�g, hogy ez m�r nincs �gy. Ez nem azt jelenti, hogy az
ember programk�lt�szetet vagy programirodalmat m�vel,
hanem azt, hogy a sz�veg m�g�tt van egy szellemi biroda-
lom, amit a vil�gnak k�zvet�teni akar. A "csak Istenednek
szolg�lj" sz�momra az�rt fontos, mert azt a k�tf�le hib�t
is elk�vethetj�k alkot�s �s �r�s k�zben, hogy egyszer�en
behelyettes�tj�k Istent valaki m�ssal, �s elkezd�nk annak
szolg�lni, ak�r a h�rn�vnek, ak�r a mammonnak, a p�nz-
nek, aminek ma igaz�n nagy keletje van, vagy pedig azt
tessz�k, hogy �resen hagyjuk ezt a helyet. Ebb�l keletkez-
nek azok az �r�sok, amelyeket az olvas�, ha k�zbe vesz,
akkor esetleg elsz�rakozik rajta, de semmif�le lenyomatot
nem k�pez a lelk�ben. Nincs ellent�tben a szolg�lat azzal,
hogy a m�v�szet �s az irodalom ezen bel�l mindig is saj�-
tos eszt�tikai t�rv�nyeknek van al�vetve. Teh�t nem azt
jelenti, hogy szolgaian m�sol valamit, ism�tel, hanem azt,
hogy magas eszt�tikai h�fokon, magas izz�sban a saj�t
szem�lyis�g�n �tsz�rve ad h�rt az isteni vil�gr�l.
�gy �rtend� ez, hogy Istent kell szolg�lnia a m�v�sznek �s
a m�v�szetnek?
,r�tcAt ANNA Eredetileg alapvet� feladata volt ez a m�v�szetek-
nek, �s �n hiszem, hogy a j�v�ben �jra alapfeladata lesz,
103
hogy k�zelebb hozza egym�shoz az �gi �s f�ldi val�s�got.
Ez a szolg�lat, �sszeh�zni a r�st �g �s f�ld k�z�tt. �t kell
rep�lni a szakad�kot, �s lehet�leg vinni a t�bbieket is ma-
gunkkal. Le kell hozni valamit. Hamvas B�la mondta,
hogy nagyon k�nny� felmenni, ha az ember megkapta azt
a kegyelmet vagy azt az ihletetts�get. Igaz�n neh�z azon-
ban lehozni ezeket az igazs�gokat an�lk�l, hogy az elme
t�bolyba hullana. Ez�rt t�rt�nt az meg, ami megt�rt�nt az
irodalmunkban, hogy annyi kiv�l� hatalmas tehets�g el�-
gett ebben a munk�ban. Az elme nem b�rta tov�bb. Vagy
igen kor�n elhaszn�l�dott, meghalt. Ez az igazi kock�zat.
Ilyen ing�z�nak lenni. �g �s F�ld k�z�tt. �s hozni ezeket
a m�lhatatlan kincseket ide a muland� val�s�gba. Hang-
s�lyozom, az eszt�tika t�rv�nyei szerint, teh�t nem la-
ment�ci�ban, nem fr�zisokban, nem �res pr�dik�ci�ban,
hanem egy megszervezett igazs�gban, aminek egy�ni ere-
je van.
�gy �rzi, hogy az igazi remekm�vehben a transzcendencia
jelen van valamilyen form�ban?
J�KAI ANNA Igen, �n ezt �gy �rzem, �gy tudom.
Mondjon, erre egy p�ld�t.
J�KAI ANNA P�ld�ul a B�n, �s b�nh�d�s, Tolsztoj Karenina
An,n�ja vagy a H�bor� �s b�ke. Magyar p�ld�kat hadd
mondjak, Hamvas B�l�t, akinek az �letm�ve sz�momra
rendk�v�l fontos. V�rkonyi N�ndort, aki egy olyan kult�-
ra- �s emberis�gt�rt�netet �ll�tott fel, aminek szinte p�rja
nincsen a sz�zadunkban. Kodol�nyi J�nost a m�toszreg�-
nyekkel, az �n vagyokkal, a V�z�n.t�vel... Ezekben a
k�nyvekben az �nnek, a magasabb rend� �nnek, a szem�-
lyis�gnek a megszenvedett tapasztalat�n kereszt�l sz�-
r�dve sz�lalnak meg az �r�k isteni igazs�gok.
A realist�nak nevezett szerz�kn�l, mint p�ld�ul egy Balzac
vagy egy M�ricz Zsigmond, n�luk is megjelenik a transz-
cender,cia a
104
J�KAY ANNA �n azt hiszem, hogy minden j� �r�sban meg,jele-
nik, m�s �s m�s fokon. A transzcendencia nem azt jelenti,
hogy �lland�an Istent kell emlegetni. Ha egy �gynevezett
realista m�ben nem fordul el� Isten neve, de benne van az
emberi szenved�s, benne van ennek a gy�tr�d�, szeren-
cs�tlen vil�gnak a f�jdalma, ezek a ki�lt�sok, az Istenhez
sz�l� seg�lyki�lt�sok t�bbet mondanak el Isten oly nehe-
zen megk�zel�thet� nev�r�l s l�nyeg�r�l, mint a folytono-
san emlegetett, �s sok esetben blaszf�mi�v� s�llyesztett
istenk�p.
�n b�zom a gondolatban, abban a kozmikus gondolko-
d�sban, amely �jra be fog hatolni az emberi tudatba, �s
meg fogja szentelni mindazt, amit az ember �nerej�b�l el-
�r. �n hiszem, hogy lehet m�r tudni az Isten jelenl�t�t a
vil�gban. A hi�ny�t is lehet �rezni. L�tjuk, hogy milyen az
az �let, ahonnan sz�m�zt�k, ahol let�r�lt�k a lelt�r �l�r�l
az istens�get.
szIGE'rI JEN� Minden ember f�l�tt kell, hogy legyen valami
vagy valaki. A szuperindividualista ember �n- �s k�zvesz�-
lyes. Az ember csak kapesolataiban v�lhat igaz�n ember-
r�, csak kapcsolataiban �lheti meg �nn�n embers�g�t. De
nemcsak a m�sik emberhez kapcsol�dik �let�nk, hanem
valami vagy valaki f�l�tt�nk �ll�hoz is. Azt hiszem - �s ez-
zel nem akarok megs�rteni senkit -, hogy az Istenben
h�v� ember ebb�l a szempontb�l valamivel el�ny�sebb
helyzetben van, mint az, aki nem hisz. Mert egy szem�ly-
lyel, m�g ha transzcendens szem�lyr�l van is sz�, k�ny-
nyebb kapcsolatot kialak�tani, mint, mondjuk, egy esz-
m�vel.
Ugyanakkor �gy gondolom, nagyon neh�z eld�nteni
azt, hogy ki az ateista. Ha valaki azt mondja, �n ateista va-
gyok, ezt meglehet�sen szkeptikusan fogadom. A h�res
n�met teol�gus, Dietrich Bonhoeffer a n�met hitvall� egy-
h�z tagja volt. R�szt vett a nagyb�tyja, von Hass t�bornok
�ltal vezetett Hitler-ellenes �sszeesk�v�sben. A n�cik b�r-
t�n�be ker�lt. A vallat�s idej�n �sszez�rt�k a n�met szo-
cialista p�rt egyik vezet� tiszts�gvisel�j�vel, aki meggy�-
z�d�ses ateista volt. Napokig pr�b�lt�k egym�st meggy�z-
105
/
ni - eredm�nytelen�l. Egy sz�nyegbomb�z�skor nem volt
id� a rabokat az �v�helyre vinni. A l�gnyom�st�l az egyik
sarokt�l a m�sikig dob�dtak, mint �lettelen testek a z�r-
k�ban. Egyszer a borzalmak hat�s�ra felki�ltott ez az ate-
ista fiatalember: "Jaj, Istenem!" Bonhoeffer, akinek a
napl�ja fennmaradt, le�rja, hogy arra gondolt hirtelen,
hogy diadalmasan odaki�ltja: "Na, ugye, kutya, ilyenkor
m�giscsak van Isten!" De abban a pillanatban elsz�gyellte
mag�t - �rja -, mert a maga hit�vel megzsarolta volna ezt a
retteg� embert. Az ilyen zsarol�s is s�lyos b�n. Ez�rt csak
ennyit mondott: "Tarts ki, Fritz, fogd meg a kezem! M�r
csak n�h�ny m�sodperc." Amikor hal�lra vert�k ezt a f�r-
fit, mert nem akart vallani, Bonhoeffer �l�ben halt meg.
Csak ennyit mondott: "Dietrich! A te istened er�sebb,
mint az eny�m."
�gy gondolom, hogy ez nagyon megd�bbent�, de sok
igazs�got hordoz� t�rt�net. A T�zparancsolat els� n�gy pa-
rancsolata nem arra val�, hogy zsaroljunk vele embereket,
hanem azt �zeni nek�nk, hogy Isten, ha hiszem, ha nem,
ha akarom, ha nem, f�l�ttem van. Lehet, hogy nem �gy h�-
vom, hogy Isten, hanem m�sk�pp, �s nagyon sokszor az�rt
h�vjuk m�sk�nt, mert a kereszt�nyek sz�gyent hoztak erre
a n�vre. Olyasmit tulajdon�tottak az Istennek, amihez Is-
tennek semmi k�ze. Valamilyen m�s hatalomnak a jellem-
z�je. A T�zparancsolat erre mindig figyelmeztet.
M�R� L�SZL� Azt hiszem, van n�h�ny olyan sarokpont az �le-
t�nkben, amelyek �ltal�noss�gban orient�lnak. Ilyen,
mondjuk, a vall�s, ilyen a tudom�ny. M�s �s m�s ter�leten
van otthon mindkett�, �s akkor �rik el a legnagyobb ku-
darcaikat, ha olyan ter�letre mer�szkednek, ahol nem il-
let�kesek.
Az els� parancsolat - amelyben Isten azt mondja, hogy
igenis vagyok, �s csakis �n vagyok az, aki istennek nevez-
het� - voltak�ppen nem is a h�v�kh�z, hanem a nem h�-
v�kh�z sz�l. Mert egy h�v� sz�m�ra Isten l�te nem k�ts�-
ges. Nekem kell ez a parancsolat, nem annak, aki mag�t�l
is meg van gy�z�dve a j�isten l�t�r�l. A szab�lyok azok-
nak kellenek, akik k�telkednek, teh�t akik sz�m�ra mind-
106
ez nem mag�t�l �rtet�d�, akik el tudnak k�pzelni m�s-
fajta vil�got is.
VAJDA MIH�LY "Ne legyenek idegen isteneid" - ez csup�n egy
bizonyos kult�r�nak a parancsa. Elfogadhatjuk �s k�vet-
hetj�k, amivel persze azt is �ll�tjuk, hogy ez a hit, az egy-
istenhit magasabb rend� m�s hitrendszerekn�l.
�n nem �gy gondolom, de azt persze tudom, hogy ez a
zsid�-kereszt�ny-mohamed�n isten volt t�rt�netileg a
legsikeresebb. M�s magas kult�r�k vagy ak�r nem magas
kult�r�k, amelyek m�s istenekben hisznek, amelyet m�s
istenek vez�relnek, k�ts�gtelen�l kev�sb� sikeresek. De
megeshet, hogy emberibbek, ak�rmit jelentsen is ez.
Hiszen a sikeress�g nem minden. Az eur�pai egyisten-
hit p�ld�ul szembe�ll�totta a testet �s a lelket, az anyagi �s
a szellemi vil�got.
Nem tudunk kil�pni ebb�l a hagyom�nyb�l, mert ez
hozz�tartozik eur�pais�gunkhoz. Mondhatom �n azt,
amikor �ppen filozof�lok, hogy k�rem sz�pen: baj van ez-
zel az eur�pai metafizik�val, ennek a dualizmus�val, hogy
ez valahol nem tud m�r kimozdulni, nem tud �jat ny�jta-
ni, hogy meg kellen,e ezt haladni, m�g ha nem �ll is hatal-
munkban meghaladni.
Mondhatom ezt, de nem tartozik-e hozz�m az eur�pai
kult�ra, hiszen valahogyan m�g a b�r�m alatt is jelen van
dualista metafizik�j�val egyetemben. Nem j� testet �s lel-
ket szembe�ll�tani egym�ssal, sz�momra, filoz�fiai k�p-
zetts�g� ember sz�m�ra ez problematikus �ll�t�ss� v�lt,
de tudom-e �n ezt igaz�n m�sk�pp gondolni? Nem vagyok
benne biztos.
Isten vagy valamif�le metafizikum l�tez�s�re nem k�r-
dezel r�?
VAJDA MIH�LY Sz�momra isten �s metafizikum nem egy �s
ugyanaz. Nem vagyok ugyan k�pes meg�rteni, hogy ho-
gyan van az, hogy egy�ltal�n vagyunk, hogy mi�rt van
egy�ltal�n a l�tez�, mi�rt nem ink�bb a semmi, enn�lfog-
va egy materialista filoz�fia sz�momra k�ptelens�g. Nem
107
az�rt k�ptelens�g, mintha felt�tlen�l azt �ll�tan�m, hogy
l�tezik egy szellemi princ�pium, amelyik ir�ny�tja a vil�-
gunkat, hanem az�rt, mert makacsul hinni abban, hogy
nem l�tezik, sz�momra elvakult butas�g. L�tezik, vagy
nem l�tezik, erre a k�rd�sre, m�g itt �l�nk a f�ld�n, biztos
nem kapunk v�laszt. Hogy mi van a hal�lunk ut�n, ezt ed-
dig m�g nem siker�lt megtudni.
Valami szelleminek a meghat�roz� volta teh�t nem ide-
gen gondolat nekem, de ez nem azonos a m�zesi istennel,
sem azzal, amiv� ez az isten a kereszt�nys�gben v�lt. Nem
szem�lyes, semmif�lek�ppen nem szem�lyes, nem valami
"l�ny". Abban nem tudok hinni. Ebb�l m�g az sem k�vet-
kezik, hogy nincs, csak azt �ll�tom, hogy �n ebben nem tu-
dok hinni. Ezzel szemben a h�v� zsid� vagy kereszt�ny
hisz abban, hogy van valahol egy l�ny a vil�gban, amelyik
tudja, hogy �n mit cselekszem, �s gondomat viseli. A gond-
visel�s gondolata meghat�roz� az eur�pai zsid�-
kereszt�ny vall�si trad�ci�ban; azt is mondhatn�m: a l�-
nyege.
A "TART�ZKOD� ISTEN"=
A T�zparancsolat els� h�rom parancsolata Isten�. Az els� t�-
k�letes h�dolatot k�vetel, a m�sodik k�l�n�s tilt�st k�z�l; a
harmadik parancsolat liturgikus �rt�k� meghagy�s Isten nap-
j�nak megszentel�s�r�l.
A maga isteni fens�g�ben m�gis legink�bb az els� parancso-
lat sz�l, a m�sik kett�ben m�r �rezz�k a k�zvet�t�t, a k�zbe-
iktatott tolm�cs hangj�t.
Az els� parancsolat a leg�tfog�bb, a legteljesebb, s mintegy
kerete az ut�na k�vetkez�knek. Azzal, hogy els� szem�lyben
�ll, a t�rv�nyad� Isten szav�t egy pillanatra �tt�ri a szeret�
Atya hangja. Most m�g csak egy pillanatra, hogy majd ha elj�n
az �r�ja, visszavonhatatlanul bet�ltse a vil�got.
T�rv�ny �s szeretet k�lcs�n�ss�g�t, azonoss�g�t �gy p�l-
Pilinszky J�nos: �n vagyok a te Urad, Istened. �j Ember, 1963. novem-
ber 17. (Sz�g �s olaj, Bp. 1982, 89-90. o. )
d�zza �pp az els� s leghangs�lyozottabb parancsolat �rulko-
d�an szem�lyes gesztusa. A sorok m�g�l el�t�n� "mozdulat"
isteni harm�ni�t k�lcs�n�z a szavaknak: a h�v�s �s megh�v�s
kit�ntet� sz�ps�g�t a parancsnak.
Olyan ez a n�h�ny sz�, mint a vil�g harm�ni�j�nak alap-
k�plete. Mint egy zenei szab�ly vagy duzzaszt�g�t - mely szi-
gor�val �pp a l�lek �rad�s�t k�sz�ti el�.
S vajon parancsnak is csak parancs volna? Parancs �s nem
leplezett sz�vets�g? Im�ra �s szolg�latra h�v, de vajon nem az
isteni szeretet �s a mi megkeres�s�nk bevall�sa ez? Eny�im
vagytok �s �n a ti�tek - mi m�st jelent Istent im�dni? Mi m�s
az im�ds�g, mint a felt�tel n�lk�li egyes�l�s? S mi m�s Isten
szolg�lata, mint tiszta cselekv�s, Istenben val� cselekv�s, az
, im�ds�g kreat�v v�ltozata?
Az els� parancsolat a t�relmetlen�l tart�zkod� isteni szere-
tet parancsa. M�r nincs messze az id�, amikor ez a szeretet
v�gk�pp el�rulja mag�t. Egysz�l�ttj�t adja akkor �rt�nk, s le-
sz�ll az emberi term�szet, vil�gunk legelhagyottabb, legzor-
dabb, legmag�nyosabb zugaiba, hogy gondjaiba vegyen min-
denkit.
De ez a pillanat m�g v�rat mag�ra. A t�relmetlen �s al�za-
tos Isten m�g csak a t�rv�ny szav�val k�zel�thet hozz�nk,
mintegy a "nagy egyetem" harmonikus hangj�n. De mint a
h�rn�knek, ki mikor sz�lni kezd, az izgalomt�l megcsuklik a
hangja, �gy bukkan el� az Isten forr� �s al�zatos szerelme
ezekben a kezd� szavakban:
�n vagyok a te...
Micsoda forr�s�gban fog sz�lni J�zus sz�j�b�l ez az �n �s te,
a szeretet nemegyszer ism�tl�sekbe bonyol�d� mondataiban!
Igen, ez m�g a tart�zkod� Isten hangja. Pedig a Fi� m�r fel-
k�sz�lt, �s az Atya is k�sz m�r a szeretet paroxizm�lis �ldoza-
t�ra, hogy megismerhess�k a t�rv�nyb�l �s hideg t�nyekb�l
sz�tt val�s�got a maga m�rhetetlen forr�s�g�ban, igazi volt�-
ban.
108 109
ISTEN M�S CIVILIZ�CI�KB:lN
Az egyistenhit voltak�ppen mag�ba olvasztotta a t�bbis-
tenhit sz�mos elem�t. Mert nagyon sokf�le isten volt, �s
minden isten m�s �s m�s emberi v�gyra vagy emberi f�le-
lemre adott v�laszt. Voltak vall�sok, amelyek a term�szeti
er�ket isten�tett�k. Megjelentek a napistenek, a tengeriste-
nek, de volt istene a sz�lnek, a viharnak, a hajnalnak, az
�jszak�nak. Maga Zeusz napisten �s viharisten volt egy
szem�lyben. S�t vannak arra is jelek, hogy kezdetben Jeho-
va is vagy Jehova el�alakja is viharistenk�nt �lt a zsid�
n�p k�pzelet�ben. Sok civiliz�ci�ban �s k�z�ss�gben tisz-
telt�k a term�kenys�g isteneit. A mi civiliz�ci�nkban is
nagy hagyom�nya volt ennek. Gondoljunk csak a m�g a
m�lt sz�zadban is gyakori tavasz�nnepekre, az arat�st �s
a sz�retet megszentel� cerem�ni�kra, a M�ria-kultuszban
is fel felbukkan� hajdani term�kenys�g-mot�vumokra (p�l-
d�ul Gy�m�lcsolt� Boldogasszony �nnep�re).
A klasszikus g�r�g mitol�gi�ban elvont eszm�k �s ide�k
jelentek meg isteni form�ban. Aphrodit� a sz�ps�g fogal-
m�t testes�tette meg, Pallas Ath�n� a b�lcsess�get. Apoll�n
nemcsak napisten volt, hanem a jognak �s a t�rv�nynek is
az istene. Az �testamentumban �s az �jtestamentumban
Isten az �r�kk�val�s�g, a mindenhat�s�g, a szeretet meg-
testes�t�je, �mb�r az �vezredek sor�n mind a zsid�, mind
a kereszt�ny hittud�sok �jra �s �jra figyelmeztett�k h�vei-
ket, hogy Isten sokkal t�bb �s m�s, mint puszta szimb�-
lum.
Voltak olyan civiliz�ci�k, ahol az emberek k�pzelete, v�-
gya, f�lelme az alvil�got �s a hal�l ut�ni vil�got n�pes�tette
be istenekkel. �v�, �rz� vagy b�ntet� istenekkel. M�s civi-
liz�ci�kban a j�nak �s a gonosznak vannak k�l�n istenei,
az � k�zdelm�k teremtette a vil�got, s mozgatja az egyete-
mes �s az emberi t�rt�nelmet. Ennek egyik klasszikus p�l-
d�ja a perzsa zoroasztrizmus, amelyben a j� �s a gonosz, a
s�t�ts�g �s a f�ny istene k�zd egym�ssal. Megjelent ez a
kett�ss�g, ez a dualizmus az �testamentumban �s az �j-
testamentumban is. Annak ellen�re, hogy a zsid�s�g �s a
kereszt�nys�g mindig k�zd�tt ez ellen, mert alapvet� hit�k
az volt, hogy Isten mindenhat�, �r�kk�val� �s teljess�ggel
j�. Teh�t nem teremthetett rosszat a vil�gban. �ppen ez�rt
Szent �goston p�ld�ul t�bbek k�z�tt �gy magyar�zta a
rossz jelenl�t�t a vil�gban, hogy a rossz voltak�ppen nem
is l�tezik. A rossz csak a j�nak a hi�nya.
Voltak olyan civiliz�ci�k, ahol az isten az uralkod� sze-
m�ly�ben testes�lt meg. P�ld�ul a f�ra�, a jap�n vagy a k�-
nai cs�sz�r szem�ly�ben. M�shol az isten, egy-egy n�p sa-
j�t istene, n�pe v�delmez�j�v� v�lt. Ismer�nk olyan koro-
kat, kult�r�kat, amelyekben Isten a,z egyetemes erk�lcsi
rend megtestes�t�jek�nt jelent meg. Jelen van ez a von�s az
�testamentumban is: a T�zparancsolatban Isten az erk�l-
csi rend alapt�rv�nyeit adja �t az embernek.
Voltak �s vannak olyan kult�r�k �s vall�sok, amelyek-
ben isten a hal�l �s a felt�mad�s szimb�lum�v� v�lt. Gon-
doljunk csak az egyiptomi Ozirisz-kultuszra vagy a g�r�g
Dion�szosz-kultuszra. A kereszt�nys�gben Isten fia �ldoz-
za fel mag�t az emberis�g�rt, az�rt, hogy legy�zve a hal�lt
megnyi.ssa az �r�k �let kapuj�t az emberek el�tt.
Semmi k�ts�g: a nyugati civiliz�ci�nak �vezredeken �t
elidegen�thetetlen eleme volt az Istenbe, Isten �r�kk�val�-
s�g�ba, mindenhat�s�g�ba, gon.dvisel� szeretet�be, a ha-
l�lt legy�z� erej�be vetett hit. Vil�gszerte t�bb millibcrd em-
ber ma is ebb�l a hitb�l mer�t er�t �s rem�nys�get. M�sok
el�g er�t �reznek magukban ahhoz, hogy puszt�n az embe-
ri �rtelem �s akarat seg�ts�g�vel gy�zz�k le a f�lelmet �s
tarts�k �bren magukban s m�sokban a rem�nyt.
�n vagyok az �r, a te Istened. Ne legyenek n�ked idegen is-
teneid. Etol�giai szempontb�l fontos parancsolat ez?
CS�NYI VILMOS Etol�giai szempontb�l ez az�rt fontos, mert az
a vall�s, az a hit, az a hiedelemvil�g, amely a kult�r�t k�-
r�lveszi, �sszehangolt rendszer kell, hogy legyen. A zsid�
vall�s kialakul�sakor nagyon sokf�le egy�b vall�s is volt a
K�zel-Keleten. Ha ezeknek az elemeit egyszer�en csak
�sszedob�lt�k, �sszeeszk�b�lt�k volna, a dolog v�g�l is
nem m�k�d�tt volna. De k�l�n-k�l�n a b�lv�nyim�d�k is,
110 111
az egyistenh�v�k is, a sokistenh�v�k is ki tudtak dolgozni
egy-egy olyan �sszef�gg�, egys�ges, homog�n hiedelem-
rendszert, amely �nmag�ban m�k�d�k�pes volt, rendez-
te, szab�lyozta �s �rtelemmel t�lt�tte f�l a k�z�ss�g �le-
t�t. Minden kult�ra - a vall�st is egy kult�rafajt�nak te-
kintem itt - elemi �letfelt�tele, hogy a saj�t m�k�d�k�pes
rendszer�t meg�vja a k�ls� behat�sokt�l.
VARGYAS G�BOR Az "�n, az �r vagyok a te Istened" jellegzete-
sen monoteisztikus, egyistenhitbeli megfogalmaz�s, ami
eleve elk�pzelhetetlen b�rmif�le "animista" vagy politeis-
ta t�rzsi t�rsadalomban. A br�k vall�s�nak a l�nyege az -
I
�s nagyon sok m�s, harmadik vil�gbeli, afrikai, amerikai,
�ce�niai t�rzsi t�rsadalom� is az -, hogy gyakorlatilag
minden egyes dolognak, legyen az �l� vagy �lettelen, lel-
ke, szelleme, istens�ge vagy istene (nevezz�k, ahogy akar-
juk; a br� nev�k yiang) van. Minden, ami t�rt�nik, az � fi-
gyel� szem�k el�tt, tudtukkal �s akaratukkal, illetve akara-
tuk ellen�re t�rt�nik. A t�rv�nyek �th�g�sa, az el��r�sok
elmulaszt�sa, a fenn�ll� vil�grend b�rmif�le megzavar�sa
maga ut�n vonja a term�szetfeletti vil�g k�pvisel�inek a
haragj�t �s beavatkoz�s�t: az embereket �rt csap�sok, a
betegs�g, az �h�ns�g, az asz�ly, bizonyos hal�lnemek stb.
mind-mind annak a jelz�s�re szolg�lnak, hogy a yiangok
el�gedetlenek valamivel; nemtetsz�s�knek ilyen m�don
adnak hangot. Ebb�l egyenes �ton k�vetkezik a hiba vagy
mulaszt�s j�v�t�tel�nek, a baj, illetve csap�s kik�sz�b�l�-
s�nek a technik�ja is: j�sl�s, divin�ci� r�v�n kider�tik az
ok�t, majd �ldozatbemutat�s r�v�n kiengesztelik a yian-
gokat. Az �ldozat val�j�ban nem m�s, mint az istenek ha-
ragj�nak a lecsillap�t�sa, illetve j�akaratuknak, seg�ts�-
'; g�knek a megnyer�se.
Mi�rt hissz�k azt, hogy az isteneket ki lehet el�g�teni azzal,
hogy meg�l�nk egy �l�l�nyta
VARGYAS G�BOR Alapvet�en az�rt, mert az isteneket humani-
z�lt form�ban, emberek m�dj�ra k�pzelik el, akik ugyan-
�gy esznek �s isznak, mint az emberek. A br�k egy�bk�nt
sz� szerint azt mondj�k, hogy az emberek "v�tkeztek", �s
ez�rt a yiangok "megharagudtak". De sokszor m�g az sem
kell, hogy az emberek "v�tkezzenek", olykor egyszer�en
csak arr�l van sz�, hogy a yiangok m�r "r�gen nem kap-
tak enni", �s az embereket s�jt� csap�sokkal felh�vj�k a
figyelm�ket arra, hogy "�hesek". Az �ldozat teh�t tulaj-
donk�ppen nem m�s, mint az isteneknek adott �tel.
A br�k panteonja nagyj�b�l-eg�sz�b�l k�t, egym�st�l
vil�gosan elk�l�n�l� esoportra oszlik. Az egyik az �gyne-
vezett "h�zban �l�", a m�sik pedig a "boz�tban �l�" iste-
nek csoportja. E k�t kateg�ri�ban l�nyeg�ben a term�szet
�s a kult�ra vil�g�nak a szembe�ll�t�sa fejez�dik ki. A "bo-
z�tban �l�" yiangok azok, akiket a n�lunk szok�sos ter-
minol�gi�val "term�szetszellemeknek" vagy "boz�td�mo-
noknak" szoktak nevezni, akik az emberekkel szemben
�ll�, "vad" (ezen most nem civiliz�ltat �rtve) term�szeti
vil�got szem�lyes�tik meg, m�g a "h�zban �l�" yiangok
azok, akik az emberek �ltal lakott vil�got, a humaniz�lt
teret n�pes�tik be. Ez ut�bbi kateg�ri�ban a legfontosabb
szellem vagy isten az �s�k yiangja, aki (vagy amely) az
�sszes elhunyt �s lelk�t vagy szellem�t mag�ban foglalja:
egy hossz�, h�rom gener�ci�n kereszt�l tart� folyamat so-
r�n az elhunytak lelkei ebben a yiangban olvadnak �ssze,
s egy�ttesen a Kane�nak nevezett istens�get adj�k ki.
F�lni hell az istenekt�l? Vagy inh�bb j�akarat�ak, seg�-
teneh?
VARGYAS G�BOR Ez nagyon �rdekes k�rd�s, mert szemben az-
zal, amit, mondjuk, Afrik�b�l ismer�nk, ahol f�lnek az
�s�kt�l, �s az �s�k vagy csak nagyon j�k, vagy csak nagyon
rosszak, eg�sz D�lkelet-�zsi�ban az �s�k ambivalens l�-
nyek, azaz egyszerre "j�k" �s "rosszak". Olyanok, mint a
sz�l�k. Ha valami rosszat k�vett�l el, akkor megharagsza-
nak, de k�l�nben szeretnek. Igaz, a br�k nem �gy mond-
j�k ezt, hogy "a yiangok szeretik az embereket", de �rzik,
hogy ilyenkor nem s�jtj�k csap�sokkal �ket az istenek.
112 j 113
Hason,l� viszonyban �ll egy br� a maga isteneivel, min,t egy
zsid� vagy kereszt�ny ember a maga Isten�vel?
VARGYAS G�BOR Nem. Ez megint csak nagyon �rdekes dolog.
Enn�l a t�rsadalomn�l �s sok m�s d�lkelet-�zsiai n�pn�l
is, akiket viszonylag j�l ismerek, �ltal�ban a term�szetf�-
l�ttihez, illetve k�zelebbr�l a term�szetfeletti vil�g k�pvi-
sel�ihez f�z�d� viszony eg�szen m�s, mint min�lunk. Az
�ldozatbemutat�snak vagy �ltal�ban a r�tusoknak �s a
szertart�soknak a l�nyege az, hogy "bankettet" rendez-
nek az istenek sz�m�ra. Etetik, itatj�k �ket, egy�tt mulat-
nak vel�k - ez�ltal nyerik el j�indulatukat, seg�ts�g�ket
vagy egyszer�en csak azt, hogy b�k�n hagyj�k az embere-
ket. Az a fajta tiszteletteljes megillet�d�tts�g, ami, mond-
juk, egy kereszt�ny templomba val� bel�p�skor fogja el az
embert, a viselked�s ezzel egy�tt j�r� gesztusai, a csendes
�tszellem�l�s, az istennek val� teljes al�vetetts�get sugal-
l� let�rdel�s stb. teljesen ismeretlen a br�kn�l. Term�sze-
tesen f�lnek is ayian.gokt�l, t�bbek k�z�tt a term�szetfe-
letti szankci�k miatti f�lelm�kben sem h�gj�k �t a tabu-
kat, az el��r�sokat vagy �ltal�ban v�ve a t�rv�nyt. De
ezzel egy�tt is sokkal ink�bb egyfajta emberek k�z�tti,
hogy �gy mondjam, az emberi hierarchi�ban id�sebb ko-
ra miatt felettem �ll� embert�rshoz f�z�d� kapcsolat az,
ami a br�knak az istenekkel val� kapcsolat�ra jellemz�.
�s el ne felejtsem: a br�k elk�pzel�sei szerint nemcsak az
emberek f�ggnek az istenekt�l, hanem az istenek is az
emberekt�l. Ha az emberek valami miatt megharagszanak
a yiangokra, �s nem "adnak nekik enni", a yian,gok �hen
pusztulnak! Ezt - ha nem is t�l gyakran, de - a tudom�-
sukra is hozz�k a hozz�juk int�zett im�kban.
DANKA KRISZTINA �gy gondolom, a Biblia �sszes parancsolata
�rtelmes �s relev�ns megk�zel�t�se a transzcendens igaz-
s�gnak. A vaisnava vall�sb�lcselet szerint egyetlen transz-
cendencia, egyetlen Isten l�tezik, akinek h�rom f� arcula-
ta van. � els�dlegesen egy szem�ly, minden er�, sz�ps�g,
hatalom birtokosa, akit egyesek Krisn�nak, m�sok Allah-
nak, Jahv�nak vagy Aty�nak sz�l�tanak. M�sik fontos as-
pektusa a bel�le ki�raml� szem�lytelen energia, a brah-
man. A harmadik f� megnyilv�nul�si form�ja a minden
atomban bennl�v�, mindent �that� Fels�l�lek, a para-
m�tm�, melynekjelenl�t�t az ember p�ld�ul lelk�smeret-
k�nt tapasztalja. Az �l�l�ny voltak�ppen nem m�s, mint
Isten par�nyi, szabad akarattal �s �n�ll� szem�lyis�ggel
rendelkez� r�sze, aki Istent�l elk�l�n�lve puszt�n csak
�tmeneti boldogs�got tapasztalhat. A vall�s nem m�s,
mint az �l�l�ny �s Isten kapesolata helyre�ll�t�s�nak fo-
lyamata: latinul religio, szanszkritul yoga, vagyis "�jra
�sszekapcsol�d�s". Isten nem feledkezik meg az ember-
ro"1, hanem hol szem�lyesen al�sz�llva, hol a k�l�nf�le
k�ld�ttein, felhatalmazott pr�f�t�in kereszt�l az adott
t�rt�nelmi korszaknak, f�ldrajzi helynek �s az emberek
meg�rt�k�pess�g�nek megfelel�en m�s-m�s m�don eml�-
keztet eredeti helyzet�nkre, nyilatkoztatja ki ugyanazt az
igazs�got. Teh�t ebb�l a tekintetb�l nekem nem okoz gon-
dot a Biblia isten�t megsz�l�tani, mert tudom, hogy ez
nem k�l�nb�zik att�l az Istent�l, akit �n szeretek. A hin-
duizmus nem "vagy-vagy"-ban, hanem "�s"-ben gondol-
kodik.
A Krisna is ugyanolyan szigor� �s igazs�gos, mint a Bibli�-
ban megrajzolt Isten, vagy m�s t�pus� Isten?
DANKA KRISZTINA Ugyanarr�l az Istenr�l van sz�, de - mint
eml�tettem - Istennek k�l�nf�le arculatai vannak. A Bib-
lia meg�rt�sem szerint Isten tulajdons�gai k�z�l hatal-
mass�g�t, mindenhat�s�g�t emeli ki, javar�szt az isten-
f�lelemre alapoz, amelynek az a l�nyege, hogy ha nem
tartod be ezeket a parancsolatokat, akkor meg leszel
b�ntetve. A Bhagavad-Git�, illetve a v�dikus szent�r�sok
emellett f�k�nt Isten szeretetrem�lt�s�g�t hangs�lyoz-
z�k. Ez�rt van az, hogy a hindu szertart�sok rendk�v�l vi-
d�mak, sz�nesek, a templomok d�sz�tettek. �gy v�lik, ha
te ismered �s szereted Istent, akkor automatikusan betar-
tod a t�rv�nyeit. A v�dikus szent�r�sok, az emberis�g ren-
delkez�s�re �ll� leg�sibb �s legterjedelmesebb kinyilat-
koztat�sok r�szletesen le�rj�k, hogy Isten mit szeret �s
114 115
mit nem, elmondj�k, hogyan n�z ki, mit csin�l, milyen
gondolatai vannak. Szeretn�k eml�keztetni arra, hogy
nem Isten antropomorf, ember form�j�, hanem a "saj�t
k�p�re teremtett" ember theomorf, isten form�j�. A Bh�ga-
vata Pur�na Istent olyan vonz� szem�lyk�nt mutatja be,
akit megismerv�n a l�lekben automatikusan fel�bred a sze-
retet ir�nta, �s hogyha valakit szeret�nk, nem fogunk olyan
dolgot cselekedni, ami sz�m�ra nem jelentene �r�met.
T�SKE L�SZL� Az iszl�m �nmeghat�roz�sa �testamentumi ha-
gyom�nyokra �p�l, mert Mohamed, mintegy fundamenta-
lista vall�si reform�tork�nt fell�pve, mik�zben "int�sk�nt
�s figyelmeztet�sk�nt" defini�lta tev�kenys�g�t, arra t�re-
kedett, hogy �brah�m vall�s�t, az eredeti, hamis�tatlan
monoteizmust helyre�ll�tsa. Nem valami �jat akart kiala-
k�tani, hanem az elfelejtett, eltorz�tott �s megromlott r�gi-
re ir�ny�totta a figyelmet, arra, ami k�z�ss�get teremtett
zsid�k, kereszt�nyek �s muszlimok k�z�tt, s ami nem
m�s, mint az �brah�m alap�totta �si vall�s, az iszl�m.
Amikor a Kor�n (37:103) szerint �brah�m �s a gyer-
mek - a muszlim hagyom�ny sohasem tiszt�zta, hogy Isz-
h�qr�l (Izs�kr�l) vagy Iszm��lr�l (Ismailr�l) volt-e sz� -
al�vetik magukat Isten akarat�nak, m�gpedig �gy, hogy
�brah�m az �lomban kapott utas�t�snak, a gyermek pedig
atyj�nak �s Istennek engedelmeskedik, akkor ezzel meg-
val�s�tj�k az iszl�m k�z�pponti tan�t�s�t. A Kor�n-vers
ugyanis arra mutat r�, hogy az ember szolga: Isten szolg�-
ja. Az ember hely�t ez az Istenhez val� viszony hat�rozza
meg a teremt�sben, s ez jelenik meg mag�ban az iszl�m
sz�ban is. Mert az iszl�m az al�rendel�st, a magam oda-
ad�s�t jelenti, a felt�tlen beh�dol�st a felt�tlen hatalm�
szem�lyes Isten el�tt, akit arabul All�h-nak h�vnak.
Nos, ebb�l az alaphelyzetb�l k�vetkeznek a muszlim ri-
tu�lis k�teless�gei, a hit nyilv�nos megvall�sa (sah�da), a
napi �tsz�ri ima (szal�t), a b�jt�l�s (szij�m), a k�z�ss�gi
ad� (zak�t) �s a zar�ndoklat (hadzsdzs). De a legfonto-
sabb az els�. A muszlim k�teless�ge, hogy a hit�r�l nyilv�-
nosan bizonys�got tegyen, m�gpedig a k�vetkez� form�-
ban: "Bizonys�got teszek arr�l, hogy nincs m�s istens�g
az (Egyetlen) Istenen k�v�l, �s hogy Mohamed Isten k�l-
d�tte." ("Ashadu an l� il�ha ill� all�h wa-muhammad
rasz�l all�h").
Isten mindenhol jelen van? Az eg�sz vil�got besug�rozza,
megszenteli?
'r�sxE LAszLb A szentnek akkor van �rtelme, ha a prof�n meg-
k�l�nb�ztethet� t�le. M�rpedig az iszl�mban nagyon ne-
h�z ez a megk�l�nb�ztet�s. A vil�g szent, mert Isten te-
remt� akarata r�v�n j�tt l�tre, s benne az � t�rv�nyei
uralkodnak. A vil�g minden mozzanata Isten egys�g�r�l,
csod�latos hatalm�r�l �s megfellebbezhetetlens�g�r�l
�rulkodik. Jelek vannak a vil�gban, amelyek ezt bizony�t-
j�k; az �rtelmes ember ezeket felismeri, �s �gy v�lik musz-
limm�. �gy t�r vissza eredeti, term�szetes �llapot�ba; ter-
m�szetes muszlim h�v�v� �gy v�lik. A hit �s az �rtelem
ez�rt a muszlimok felfog�sa szerint sohasem ker�lhet
szembe egym�ssal.
Csak az iszl�m vil�g vagy az eg�sz vil�g, az eg�sz emberi,-
s�g meg van szentelve? A gyauroh is meg wannak szentel-
ve?
T�SKE L�SZL� A muszlim h�v� sz�m�ra a muszlim h�v�k k�z�s-
s�ge, az umma szent, �s szent a term�szeti vil�g is, �s abban
az �rtelemben, hogy az adott kor m�g nem muszlim n�pei a
muszlim vil�gt�rt�neti elk�pzel�sek szerint el�bb-ut�bb h�-
v�kk� v�lnak, a nem h�v�k is szentnek tekinthet�k. Szent-
nek, azaz a vall�s t�rv�nyei al� tartoz�nak. Szentnek, azaz
Isten �ltal szab�lyozottnak. Vil�gos tal�n, hogy a szent �s a
prof�n szembe�ll�t�sa a mindent felold� �s mindent mag�ba
�lel� egys�g, a tauh�d (Isten Egynek vall�sa) alapj�n csak a
k�ls� �rtelmez� sz�m�ra ny�jthat fog�dz�t. A vil�gi �s a val-
l�si hatalom egybefon�d�sa, a hivat�sos paps�g �rtelmezhe-
tetlens�ge (nem l�te) j�l mutatj�k a t�rsadalmi int�zm�nyek
szintj�n is ezt az eg�szre, az eg�sz t�rsadalomra, az eg�sz te-
remtett vil�gra vonatkoz� szents�get.
116 i 117
Hogyan tudj�k betartani vall�suk szigor� parancsait a
nyugati vil�gban �l� muszlimok milli�i?
T�SKE L�SZL� A Nobel-d�jas Nagib Mahf�z szerint a nyugati
vil�gban a muszlim "modern �letet �l". "Tartja mag�t a
nyugati polg�ri �s b�ntet�joghoz, a t�rsadalmi �s gazdas�-
gi tranzakci�k minden kuszas�g�ba belebonyol�dik, de
sohasem tudja pontosan, hogy ezek mennyire felelnek
meg muszlim hit�nek, vagy mennyire mondanak neki el-
lent. Mag�val sodorja az �let �rad�sa, �s mindaddig el is
felejti a k�ts�geit, am�g p�nteken meg nem hallja az im�ra
sz�l�t� m�ezzint, vagy valamelyik �js�g vall�si oldalait el
nem olvassa. Ekkor ezek a r�gi k�ts�gek visszat�rnek, �s
v�ratlan aggodalommal t�ltik el. R�d�bben, hogy ebben
az �j t�rsadalomban valami tudathasad�sban szenved:
egyik fel�vel hisz, im�dkozik, b�jt�l �s elv�gzi a zar�ndok-
latot; a m�sik fele azonban szinte semmisnek tekinti eze-
ket az �rt�keket a bankokban, a b�r�s�gokon �s az utc�-
kon, de m�g a mozikban �s sz�nh�zakban, s�t tal�n ott-
hon, csal�dja k�r�ben is, amikor n�zik a t�v�t."
�n vagyok az �r, a te Istened... Jelent-e ez b�rmit is egy
buddhista sz�m�ra? Buddha n.em isten,...
FARKAS P�L Nem isten, teh�t eleve nem is lehet ilyen m�don
szavakkal illetni, nem lehet hozz� im�dkozni. En azt gon-
dolom, hogy az els� n�h�ny parancsolat nem igaz�n �rtel-
mezhet� egy buddhista sz�m�ra. A buddhizmus tud iste-
nekr�l mint vil�ger�kr�l vagy mint magasztos tudat�lla-
potok megjelen�t�ir�l.
Teh�t a buddhizmus szempontj�b�l az istens�g l�tez�
fogalom, de nem befoly�solja a vil�g rendj�t. Az istens�g
l�tez�se is a m�g meg nem szabadult, felt�telekhez k�t�tt
l�tez�sek k�r�n bel�l van. B�r az isten hosszabb ideig �l-
vezi tetteinek a gy�m�lcseit, mivel ezek nagyon szeren-
cs�s tettek voltak. De azut�n azok is kimer�lnek egyszer,
�s az isten is visszazuhan az �jrasz�let�s k�r�be, adott
esetben esetleg alacsonyabb �llapotokba.
�n vagyok az �r, a te Istened. Van-e, lehet-e ennek a paran-
csolatnak valami, b�rmif�le jelent�se egy jap�n ember sz�-
m�ra?
V�GV�LGYI B. ANDR�S A kereszt�ny jap�nok sz�m�ra term�-
szetesen van, az �tlag jap�n sz�m�ra nincs. Viszonylag
sok kereszt�ny jap�n van, milli�s nagys�grendben, de h�t
ez egy sz�zharminemilli�s orsz�g. Feltehet�leg Jap�n a vi-
l�g legvall�stalanabb orsz�ga. Sok mindennek konfuci�-
nus gy�kere van, amely nem annyira vall�s, mint ink�bb
egyfajta t�rsadalomszervez� mor�l, etika, t�rsadalmi
rend, ami beleiv�dott a jogrendbe is. A kisebbs�gi vall�s, a
buddhizmus is ink�bb egyfajta �letvezet�stjelent. A sinto-
izmus pedig, amelyre azt mondan�m, hogy a t�bbs�gi ja-
p�n vall�s, a t�bbs�gi jap�n hit, egy kicsit animista, er�-
sen babon�s vall�s, amelynek ink�bb csak r�tusai vannak.
Igaz, van mintegy kilencezer istene is - minden utcasar-
kon van egy helyi isten vagy istens�g -, de ahol ennyi is-
ten van, ott gyakorlatilag egy sincs.
�s ez mind seg�t� isten, b�rmelyikhez lehet im�dkozni,
hogy seg�tsen?
V�GV�LGYI B. ANDR�S Lehet. Mondjuk, az egyik abban seg�t,
hogy meglegyen a lott� �t�s�d, a m�sik abban seg�t, hogy
ne romoljon el a karbur�tor az aut�dban, a harmadik ab-
ban seg�t, hogy j�jj�n ki a v�zvezet�k-szerel� id�ben. Te-
h�t a k�l�nb�z� dolgoknak k�l�nb�z� seg�t�i vannak. Az
isteni seg�t�s nincs centraliz�lva, hogy �gy fogalmazzak.
Ezt a val�di sinto vall�st egy�bk�nt nem szabad �sszeke-
verni az �llami sint�val, ami tulajdonk�ppen 19. sz�zadi v�v-
m�ny. A jap�n imperializmusnak lett az alapja, nyugati min-
t�ra. "J�, a kereszt�nys�gnek mekkora �llamszervez8 ereje
volt bizonyos korokban" - csod�lkoztak r� a nyugati vil�gra,
�s l�trehozt�k a sintoizmusnak azt az �llami form�j�t,
amelyben a es�sz�r a f�isten. Ez kor�bban nem volt �gy, de a
huszadik sz�zadban m�r er�sen meggy�kerezett a jap�n t�r-
sadalomban. Jap�nban a h�bor� befejez�s�t onnan tudt�k
meg emberek, hogy a cs�sz�r megsz�lalt a r�di�ban, �s k�-
118 119
z�lte, hogy most egy kicsit rossz a helyzet. Ez augusztus
14-�n volt. M�snap letett�k a fegwert. De azzal, hogy a cs�-
sz�r megsz�lalt a r�di�ban, egy�ttal megrend�tette a sintoiz-
mus �s a hagyom�nyos jap�n civiliz�ci� alapjait. Mert egy
nemzet istene, egy F�isten nem kommunik�l a r�di� �tj�n.
ISTEN A DIAI VIL�GBAN
A vizsg�lataid szerint ma Magyarorsz�gon a t�zparancso-
lat k�z�l melyeket tudj�k az emberek viszonyLag nehezen
�rtelmezni?
MANCHIN R�BERT Tal�n kezdj�k ott, hogy Magyarorsz�gon az
emberek t�bbs�ge nem tud mit kezdeni nemcsak az els�
parancsolattal, hanem az els� n�gy parancsolattal �ltal�-
ban. Ma Magyarorsz�gon csak minden nyolcadik-tizedik
ember gondolja �gy, hogy ez a parancsolat - ak�rcsak a
m�sik h�rom - teljes m�rt�kben �rv�nyes mindenkire. �s
csak minden harmadik ember (teh�t a fenti 10-12 sz�za-
l�kon fel�l tov�bbi 20 sz�zal�k) �rzi �gy, hogy mag�ra
n�zve teljes m�rt�kben �rv�nyesek ezek a parancsolatok.
�rdekes, hogy ugyanezt a nyolcvanas �s kilencvenes �vek
elej�n �s v�g�n is megk�rdezt�k, �s az ar�nyok nem v�l-
toztak.
A szem�lyes viszonyon t�l, azon t�l, hogy el tudjuk-e
fogadni az "�n vagyok a te Istened" kifejez�st, a m�sik
k�rd�s az, hogy tudja-e a mai ember ezt az Istent ugya-
n�gy a szabads�g, a szabad�t�s isten�nek l�tni, mint
ahogy a t�rt�nelem sor�n sokan l�tt�k. Igaz, az Egyiptom-
b�l, a szolgas�g h�z�b�l val� szabadul�s mint �rt�k min-
dig is ambivalens volt. Egyiptomr�l nemcsak a szolgas�g,
hanem a h�sos fazekak is sokaknak esz�be juthattak. A
szabads�g �s a k�nyelem, a mor�lis fegyelem vagy a fo-
gyaszt�s kellemess�ge r�gi dilemm�ja az emberis�gnek.
�n vagyok az �r, a te Istened. Fontos-e ez az intelem ma?
Seg�ts�g�re van-e a mai embernek?
SZIL�GYI �KOS Egy Istent�l elhagyott, egy transzcendent�lisan
otthontalan vil�gban? A mi vil�gunk, a mi politikai, t�rsa-
dalmi, erk�lcsi rend�nk nem Istenre �p�l. De ez csak a
modern, szekulariz�lt �llam jogrendje, a modern t�rsada-
lom �letrendje, ahol legfeljebb retorikailag van helye Is-
tennek. Az egyes egy�n sz�m�ra, az � szem�lyes v�laszt�-
sak�nt nagyon is lehets�ges, hogy az �let�t Istenre alapoz-
za. De akkor t�nyleg eg�sz �let�t Istenre kell alapoznia.
Vagy-vagy.
Te a mai orosz �let �s kult�ra kiv�l� szak�rt�je vagy. Lehet
azt mondani, hogy ma Oroszorsz�gban nehezebb az �tes-
tamentum, az �jtestamentum vagy egy kanti erk�lcs sze-
rint �lni, min,t m�shol?
SZIL�GYI �KOS Az egyes ember sz�m�ra nehezebb, mert az a
saj�tos vall�si hagyom�ny - az ortodox trad�ci� -, amely-
hez gondolkod�sban, �letvitelben akkor is ezer sz�llal k�-
t�dik, ha nem gyakorolja hit�t, a k�z�ss�ghez �s a csod�-
hoz kapesol�dik.
M�rpedig a moderniz�ci� - az individualiz�l�d�s, a
p�nzviszonyok uralma, a polg�ri �let pr�z�ja, a privatiz�-
l�d�s - mindenekel�tt a hagyom�nyos k�z�ss�gis�g for-
m�it bomlasztja fel �s "var�zstalan�tja" a vil�got. Az orosz
kult�ra �s az orosz t�rt�nelem fejl�d�s�t csod�k szeg�lye-
zik - esod�k �s katasztr�f�k, persze. Ugr�sok, amelyek
�sszel nem mindig foghat�k fel. Csod�s erk�lcsi teljes�t-
m�nyek, h�stettek, �ldozathozatalok, a szeretet csod�i.
De minden csoda egy napig tart, igaz, hogy ez a nap �n-
nepnap. Kit�r�s a h�tk�znapi �letb�l. De az �let maga et-
t�l nem v�ltozik meg, nem alakul �t a csoda rendje sze-
rint. Itt maradunk, �s a mindennapis�g rendje szerint kell
�ln�nk. Ez a form�lis �s norm�lis rend az, ami az orosz
�letb�l hagyom�nyosan hi�nyzik.
A hagyom�nyos orosz be�ll�t�d�s kiss� eszkatologikus
�s mindig maximalizmus fel� hajl�: ez az �let csak el�k�-
sz�let az igazi �letre, teh�t nem �rdemes berendezkedni
benne. Teh�t: mindent vagy semmit. Ez persze k�nnyen
esap �t nihilizmusba: a kis dolgok, az �let anyagi oldal�-
120 121
nak, �r�meinek, k�nyelm�nek aszketikus megvet�se k�ny-
nyen megy �t vil�g- �s �letmegvet�sbe. Mell�kes, hogy ez az
�llami er�szak vagy - mint az ut�bbi �vtizedben l�thattuk -
a civil er�szak form�it �lti. Oroszorsz�gban tal�n az�rt ne-
hezebb ma a parancsolatok szerint �lni, mint Nyugaton,
mert mik�zben bek�vetkezett a hit k�z�ss�gi alapzat�nak
�s vele a csoda l�gk�r�nek a sz�tfoszl�sa, nem ment v�gbe
sem a vall�serk�lesi t�rv�nyek formaliz�l�d�sa, sem a hit
individualiz�l�d�sa, ha tetszik, nem alakult ki az a kett�s
k�nywitel, ami a protest�ns vil�got jellemzi.
KOP�TSY S�NDOR Az els� parancs mai �rv�ny�t er�sen k�ts�-
gess� teszi az, hogy ma m�r sz�mos t�rsadalom m�k�dik
�gy, hogy az isten l�t�t ugyan a t�bbs�g tudom�sul veszi,
de ezt nem tekinti olyan k�rd�snek, amin vitatkozni kel-
lene. M�sfel�l viszont azt l�tjuk, hogy �ppen a legfejlet-
tebb, a kereszt�nyi vil�got legink�bb megval�s�t� t�rsa-
dalmakban ker�lt h�tt�rbe az istenhit hivataloss� t�tele.
Ezekben sem tagadj�k az isten l�t�t, de nem vezetnek le
bel�le mindenki sz�m�ra k�telez� magatart�sszab�lyo-
kat.
Aligha vitathat� az, hogy az erk�lcs�k ott er�sebbek a
gyakorlatban, ahol az istenhitet, e hit elfogad�s�t nem te-
kintik sem t�rsadalmi v�laszt�vonalnak s hi�ny�t a kire-
keszt�s indok�nak. Bizony�t�sk�nt el�g �ltal�ban a nyu-
gat-eur�pai purit�n kult�rk�rre, azon bel�l is els�sorban
a skandin�v �llamokra hivatkozni. Ezzel szemben azok-
ban a t�rsadalmakban, amelyekben az istenhit k�ts�gbe
von�sa elrettent� b�nnek sz�m�t, vagy �pp ellenkez�leg,
amelyekben az istenhitet ny�ltan tagadni kell, a t�nyleges
erk�les�k nagyon gyenge alapokon �llnak. A t�nyek tan�-
s�ga szerint az istenhitet csak elv�rhat� j�nak �s nem szi-
gor� isteni parancsnak kellene tekinteni, azaz semmik�p-
pen mindent megel�z� parancsnak.
Ami a "Ne csin�lj magadnak faragott k�pet" parancs�t
illeti, ezt csak a zsid� �s mohamed�n vall�s veszi komo-
lyan. A kereszt�nys�gen bel�l ezt a parancsot csak kis
m�rt�kben s�rtik meg a protest�ns felekezetek, de �ltal�-
nosan megszegi mind a r�mai katolikus, mind a keleti or-
122
todox kereszt�ny gyakorlat. El�g bemenni e k�t ut�bbi
vall�s templomaiba, megn�zni a szertart�saikat, kider�l,
hogy tele vannak faragott �s festett k�pekkel. Ezt a paran-
esot ugyan teol�giai �rtelemben nem tagadja meg a k�t
nagy kereszt�ny egyh�z sem, de a gyakorlatban �ppen el-
lent�tesen viselkedik. Nemcsak az isten�br�zol�st fogad-
j�k el, de t�lzott m�rt�kben alkalmazz�k a szentek �br�-
zol�s�t, k�peik, szobraik babon�s tisztelet�t is.
B�LV�NYOK
A n�pi buddhizmus mindennapi gyakorlata tele van k�-
pekkel, szobrokkal, b�lv�nyokkaL Hogy f�r �ssze ez a
buddhizmus m�ly spiritualit�s�val?
FARKAS P�L Eleinte egy�ltal�n nem �br�zolt�k a Buddh�t. Sok
sz�z �ven kereszt�l nem voltak testi val�j�ban Buddha-
�br�zol�sok. A Buddha jelenl�t�t egy adott k�pen csak
szimb�lumok jelen�tett�k meg: p�ld�ul a tan hirdet�s�t
jelk�pez� csakra, vagyis a ker�k, a l�bnyomok, a l�tusz-
tr�n, az erny�, amely az uralkod�nak a jelk�pe. A k�pe-
ken ezek szimboliz�lt�k azt, hogy Buddha jelen van. De
nem jelen�tett�k meg - s nem is hiszem azt, hogy Buddha
ezt helyesnek tartotta volna. Ugyanakkor a buddhizmus
t�r�k�pess�g�t bizony�tja az, hogy amikor azt�n el�j�tt az
az er�s ig�ny az emberekben, hogy k�zzelfoghat�bb m�-
don is tisztelhess�k �s im�dhass�k, akkor meg,jelentek a
Buddha-�br�zol�sok. De a szerzetesek �jra �s �jra elma-
gyar�zz�k a vil�gi h�v�knek, hogy nem a szobrot, nem a
k�pet kell tisztelni, hanem mindig azt a princ�piumot,
mindig azt az alapelvet, ami m�g�tte van, teh�t a k�pess�-
get, a megvil�gosod�st.
Szabad-e Istent �br�zolni? Nem b�lv�nyim�d�s-e ez?
DANKA KRISZTINA Isten mindenben benne van. A k�ben �s a f�-
ban is. A hinduk, illetve az indiai vall�sok �ltal�ban k�sz�-
tenek faragott szobrokat Istenr�l. Ezt nemcsak �gy tal�-
123
lomra teszik, hanem ennek megvan a maga �si, komoly
m�v�szete, tudom�nya. A k�l�nf�le szent�r�sok le�rj�k,
hogy Istennek milyen a form�ja, milyenek az ar�nyai, ho-
gyan n�z ki, �s lesz�gezik, hogy mivel Istent anyagi szem
nem tudja �rz�kelni, k�ny�r�letess�gb�l tulajdons�gait
�ltalunk is �rz�kelhet� anyagi elemek - mint p�ld�ul a
m�rv�ny, a f�m vagy a fa - seg�ts�g�vel is megnyilatkoz-
tathatja. A hinduk visszautas�tj�k, amikor ezeket m�sok
b�lv�nyoknak nevezik, ezek sz�mukra murtik, istenszob-
rok, melyek az Abszol�t szempontj�b�l nem k�l�nb�znek
mag�t�l Istent�l.
A bibliai parancsot teh�t a vaisnavizmus �gy �rtelmezi,
hogy ne legyenek a szem�lyes istenen k�v�l m�s istene-
ink, ne adjunk isteni tiszteletet olyan dolgoknak, amelyek
azt nem �rdemlik meg: p�nznek, hatalomnak �s egy�b
t�rgyaknak, illetve eszm�knek.
Azt mondja, hogy Isten mindenben benne van. Akkor ben-
ne van a p�nzben is meg a hatalomban is.
DANKA KRISZTINA Benne van a p�nzben is �s a hatalomban is,
de ezeket j�l kell tudni haszn�lni. Teh�t a j� �rtelemben
vett hatalom nem baj. Ha a p�nzt vagy a technik�t j�ra
haszn�ljuk, azzal nincsen semmi probl�ma. Ezek mind
eszk�z�k. De �ltal�ban a p�nz, a fetisiz�lt, az isteni rangra
emelt p�nz nagy ellens�ge az emberis�gnek.
Mi�rt?
DANKA KRISZTINA Az�rt, mert elvonja az ember figyelm�t az
igaz�n l�nyeges lelki dolgokr�l, �s az anyagi dolgokra tere-
li. A l�lek az ember igazi �nje, nem pedig a pusztul�sra
�t�ltetett test. A tud�sunkat, a test�nket bez�rj�k a kopor-
s�ba, de a l�lek tov�bbmegy. A mi igazi �n�nk teh�t a l�-
lek, s hogyha erre nem ford�tunk gondot, akkor soha nem
lehet�nk igaz�n boldogok.
Ne csin�lj magadnak faragott k�pet... Mi�rt nem lehet �br�-
zolni Istent vagy Mohamedet?
T�SKE L�SZL� A tauh�d nem t�r semmilyen t�rsat, nem en-
gedi, hogy a v�gtelen Egy valamilyen hozz� nem m�lt�
dologgal �sszekapcsol�djon. Az iszl�m kialakul�s�nak
t�rt�neti, pog�ny b�lv�nyim�d� k�r�lm�nyeivel lehet
magyar�zni a faragott k�p tilt�s�t, mert Mohamed Mekka
elfoglal�sakor sz�tz�zta a K�ba-szent�lyben elhelyezett
b�lv�nyokat. Tudnunk kell, hogy nincsen konkr�t kor�ni
hely a tilt�s megfogalmaz�s�ra. A muszlim m�vel�d�st�r-
t�net saj�toss�ga, hogy a v�gtelen�l elvont Istens�g, illet-
ve a v�gtelen�l konkr�t pr�f�ta vonatkoz�s�ban sem en-
gedi az �br�zol�st. De t�rt�netileg a biz�nci k�ptilt�sokt�l
sem f�ggetlen�l alakult ki az iszl�m �br�zol�si tilalma. Ez
olyan dekorat�v m�v�szetet eredm�nyezett, ami felsz�-
molta az emberi test �br�zol�s�t, de a vonalak, a f�nyek �s
�rny�kok szabad j�t�k�nak �ri�si teret adott az arabesz-
kek r�v�n az �p�letek homlokzatain. M�skor az arab �r�st
�s �gy k�zvetlen�l a Kor�n �zenet�t haszn�lt�k d�sz�t�-de-
korat�v elemek gyan�nt.
Ma is �rv�nyes m�g ez a tilt�s?
'r�sxE LAszt,b Annyira, hogy a Risz�la (A kinyilatkoztat�s)
c�m�, Mohamed �lett�rt�net�t �s tev�kenys�g�t bemutat�
nagy epikus filmben sem �br�zolhatt�k az alkot�k a pr�f�-
t�t. A film szerepl�i kin�znek a v�szonr�l, mintha egy l�t-
hatatlan pr�f�t�t hallgatn�nak. Az � tekintet�k �s figyel-
m�k k�zvet�ti a kinyilatkoztat�st a n�z�kh�z.
MANCHIN R�BERT Az "�n vagyok az �r, a te Istened" kijelen-
t�shez kapcsol�dik egy m�sodik intelem, �spedig az, hogy
"Ne legyenek idegen isteneid." Vagyis hogy ne im�dj b�l-
v�nyokat. Ezzel a tilalommal pedig manaps�g nagyon is
hadil�bon �llunk. A b�lv�nyok az Istenn�l k�nyelmeseb-
ben im�dhat� istenek. Manaps�g pedig olyan m�rt�k� �j
ide�l- �s b�lv�nyd�mping �llt el�, hogy az egyes emberek
mind kev�sb� tudnak meg�llni �s elgondolkodni azon,
hogy tulajdonk�ppen kit is im�dnak, �s ki az � isten�k.
Ez a modern kori b�lv�nyim�d�s ipari m�ret� b�lv�ny-
termel�sen alapszik. Ennek az ipar�gnak a m�vel�i azt
124 125
kutatj�k, hogy milyen meggy�z�si technik�kkal lehet a fo-
gyaszt�st lojalit�ss� �talak�tani, hogyan lehet �rt�kekkel
�s hangulatokkal felruh�zni, hogyan lehet k�nyelmess� �s
vonz�v� tenni a szabads�gr�l val� lemond�st, hogyan le-
het egy teljesnek tetsz� �let biztons�g�nak ill�zi�j�t sug�-
rozni. Vil�gunk a szem�nk el�tt alakul �t olyann�, ahol
m�r nem adott term�keket vagy szolg�ltat�sokat k�v�-
nunk �s fogyasztunk, hanem az adott term�kekhez tarto-
z� b�lv�nyokat, m�g�ttes szimb�lumokat.
Mondan�l erre egy p�ld�t?
MANCHIN R�BERT Magyarorsz�gon p�ld�ul, ahogyan a vil�g
m�s r�szein is, n�h�ny doh�nygy�r profit�l hatalmasat
abb�l a szenved�lyb�l, aminek k�vetkezm�nyek�ppen
n�lunk �vente egy kisv�rosnyi ember hal meg. A teljes
rekl�mtilalomig h�tral�v� h�napokat is arra haszn�lj�k,
hogy k�zel �vi 4 milli�rd forint�rt sugallj�k �ton-�tf�len,
hogy "van v�laszt�sod", "szabad vagy". Vagyis hogy sza-
badon v�laszthatod a doh�nyz�st, vagy a doh�nyz�s maga
a szabads�g. Ak�rcsak a plak�tok doh�nyz� h�sei, l�h�-
ton nyargal�szhatsz a nagy szabads�g v�gtelen horizontja
fel�. Sugallj�k ezt azoknak az embereknek, akiknek 60
sz�zal�ka Magyarorsz�gon t�bb mint egyszer pr�b�lt m�r
leszokni, de kudarcot vallott, s k�z�l�k sokaknak a k�r-
h�zablak a j�vend� horizontja s nem a Marlboro-country
hull�mz�-dombos, v�zes�ses panor�m�ja. Nyilv�nval� az
ellentmond�s a fel�p�tett m�tosz �s a meg�lt val�s�g k�-
z�tt, de m�gis tel�p�tenek egy hamis istent, aminek az
im�data sok embernek sok szenved�st okoz, de b�s�gesen
megjutalmazza f�papjait.
A te �letedben felmer�l a b�lv�nyim�d�s vesz�lye?
M�R� L�SZL� Akaratlanul is felmer�l, p�ld�ul amikor az em-
bert megk�s�rti az, hogy sok p�nzzel k�n�lj�k meg. �s
ilyen helyzetekben j�, ha van valami, ami orient�lja az
embert, ami ugyan nem mondja meg egy�rtelm�en, hogy
eddig �s ne tov�bb, mint valami �g� csipkebokor, de id�-
126
r�l id�re m�gis figyelmeztet, hogy vannak olyan hat�rok,
amelyeket nem kellene �tl�pni.
Mi�rt kell a b�lv�nyok ellen k�zdeni?
FR�HLIca R�sER'r A bibliai filoz�fia szerint a b�lv�ny ember
alkotta t�rgy, s mikor az ember bizodalm�t �nn�n keze
munk�j�nak gy�m�les�be veti, hi�baval�, �rtelmetlen
dolgot tesz. Amik�ppen a 115. zsolt�r fogalmaz: "sz�juk
van, de nem besz�lnek, szem�k van, de nem l�tnak...", ez
mutatja, hogy mi�rt is �rtelmetlen a b�lv�nyim�d�s. Ezen
t�lmen�en is el�t�lend�, hiszen Isten l�nyeg�t tagadja
meg. Isten l�nyege nem m�s, mint az �r�kk�val�s�g, a
mindenhat�s�g, az abszol�t j�s�g. A b�lv�ny nem �r�kk�-
val�, semmire nem k�pes, s miut�n egy puszta t�rgy, �gy
nincsenek bels� tulajdons�gai sem. A b�lv�nyim�d�s el-
len az�rt kell harcolni, mert az isteni attrib�tumokat k�r-
d8jelezi, illetve tagadja meg.
Ma is vannak b�lv�nyok?
FR�HLicfI R�sER'r Term�szetesen vannak, de ezek nem sz�k-
s�gszer�en jelennek meg szobor form�j�ban. A modern
kor b�lv�nyai lehetnek val�ban t�rgyak, de lehet a p�nz, a
hatalom vagy valamilyen kiv�lts�g. Ezek nem materializ�-
l�dott b�lv�nyok.
Ezek ugyanolyan vesz�lyesek, mint voltak a hajdaniakP
FR�HLICH R�BERT Sokkal vesz�lyesebbek. A mai f�tisek - a va-
gyon, a hatalom, a befoly�s, a h�rn�v, a t�rsadalmi rang -
az�rt vesz�lyesek, mert birtokosaik m�ni�kusak lehetnek
att�l, hogy kergetik �s hajszolj�k �ket. A r�gi b�lv�nyok
mindig rendelkez�sre �lltak, de ezeket az �jakat nap mint
nap meg kell szerezni �s meg kell tartani.
Lehet �gy b�lv�nyt im�dni, hogy nem is tudjuk, hogy b�l-
v�nyt im�dunk P
127
FR�HLICH R�BERT A mai vil�g olyan, hogy az ember �lland�an
hajszolja az el nem �rhet�t, �s olyan dolgokat im�d, ame-
lyeknek hossz� t�von nincs hasznuk �s �rtelm�k. A mo-
dern b�lv�nyok senkit nem tesznek boldogabb�, jobb�
vagy nemesebb�, �s nem lesz t�l�k az ember �lete sem
teljesebb. A boldogs�g is, melyet �ltaluk el�r, csak addig
tart, am�g azt mondja: v�gre ott vagyok, ahol lenni akar-
tam. De a k�vetkez� pillanatban m�r meginog a sz�k, m�r
megjelenik egy k�tked� tekintet. Ebben a pillanatban ve-
sz�ti el az ember azt, ami�rt k�zd�tt.
Nem alapvet� emberi tulajdons�g-e, hogy mindig m�sra
v�gyunk, mint amit m�r el�rt�nk?
FR�HLICH R�BERT Az embert mindig az viszi el�bbre, hogy
m�sra �s t�bbre v�gyik. A baj csak az, hogy ma az ember
nem az �rt�kekben v�gyik t�bbre. A t�bbet akar�s a mai
vil�gban nem azt jelenti, hogy t�reksz�nk arra, hogy oko-
sabb�, b�lcsebb�, m�veltebb�, kultur�ltabb�, jobb� vagy
becs�letesebb� v�ljunk. �s nem is az a baj, ha valaki arra
v�gyik, hogy legyen p�ld�ul egy aut�ja. f1 baj az, ha vesz
egy aut�t, �s ut�na azt mondja, hogy nekem m�gsem erre
van sz�ks�gem, hanem egy szebbre, egy csillog�bbra, egy
nagyobbra. S ha ez meglesz, m�r az sem fogja kiel�g�teni.
Mire kell az embernek t�rekednie?
FR�HLIcH R6BERT Arra, hogy Istenhez hasonl�v� v�ljon. Ez
alapvet� zsid� t�rv�ny. M�zes Harmadik K�nyv�ben ol-
vashatjuk: "Szentek legyetek, mert szent vagyok �n." Ez
l�tsz�lag teljes�thetetlen parancs, hiszen az isteni szubsz-
tancia az ember sz�m�ra el�rhetetlen. Mi nem v�lhatunk
Istenn�, de t�rekedn�nk kell arra, hogy min�l ink�bb
megk�zel�ts�k az isteni t�k�letess�get. A zsid� ember sz�-
m�ra alapvet� k�teless�g, hogy igyekezzen az isteni pozi-
t�vumokat mind jobban megk�zel�teni �s mag��v� tenni.
Nem sz�lhet g�g�t az, hogy �me, �n Istenhez hasonl�v� v�l-
hatok? K�l�n�sen ma, amikor az emberi szem�lyis�g apo-
te�zis�nak kor�ban �l�nk.
FR�IILIcH R�BERT G�g�t az sz�lhet, ha valaki �gy �rzi, hogy
olyan fokra h�gott, melyn�l magasabbra m�r nem lehet
jutni. �m ha annak tudat�ban �l�nk, hogy mindig van
olyan l�pcs�fok, melyen nem tudunk felmenni, az eltipor-
ja a g�g�t. Hiszen ha tudom, hogy mindig van egy olyan
szint, amelyet nem �rhetek el, akkor mire alapozzam a
g�g�met! ?
A csod�k vil�g�val egy�tt a b�lv�nyok is elt�ntek az orosz
�letb�l?
SZIL�GYI �KOS Nem, egy�ltal�ban nem, �s ez m�r �nmag�ban
is rettenetesen megnehez�ti az Istenhez kialak�that� kap-
csolatot. Nincs az a t�rsadalom, ahol ez a fajta b�lv�ny-
im�d�s ne jelenne meg, de Oroszorsz�gban ennek gy�ke-
rei eg�szen a biz�nci hagyom�nyig ny�lnak vissza. Addig
a bizonyos k�ptiszteletig, amit annak idej�n a nyugati
egyh�z - egy g�r�gb�l rosszul ford�tott sz�veg alapj�n -
b�lv�nyim�d�sk�nt - idololatriak�nt - �t�lt el. Noha az or-
todoxia - oroszul: pravoszl�via - egy�ltal�n nem csin�lt
Istent a k�pb�l, nem szolg�lta a k�pet, hanem tiszteletben
r�szes�tette, amit a l�tria �s a proszk�n�zisz szavakkal
k�l�nb�ztetett meg egym�st�l (latinra ezt is, azt is adora-
ti�k�nt ford�tott�k).
A proszk�n�zisz tulajdonk�ppen leborul�s a k�p el�tt,
megcs�kol�sa a k�pnek, mindaz, ami a szent kultuszt�r-
gyakat �ltal�ban a tisztelet kifejez�sek�ppen megilleti. De
a szolg�lat, a l�tria egyed�l Istent illeti meg, s ez az orto-
doxi�ban is �gy van. K�ts�gtelen azonban, hogy a n�pi
k�p- �s ereklyetiszteletnek m�r Biz�ncban is eg�szen ext-
r�m, babon�s, m�gikus form�i alakultak ki, amelyeket ne-
h�z volna a l�that� k�p vagy relikvia isten�t�s�t�l megk�-
l�nb�ztetni. A b�lv�ny hamis, hazug, �res Isten. Ebben az
�rtelemben b�lv�nyozni valamit annyi, mint Isten hely�re
�ll�tani �s Istenk�nt szolg�lni.
128 129
Nyugaton, k�l�n�sen az�ta, hogy a liturgi�val szemben
f�l�nybe ker�lt a hermeneutika, a ritu�lis ism�tl�ssel a
sz�veg �rtelmez�se, a k�pek harca, vet�lked�se nem j�t-
szik t�l nagy szerepet. Oroszorsz�gban azonban m�g ma is
�ltal�nos - egyh�zi k�r�kben - a telev�zi�nak mint a mo-
dern technikai b�lv�nyk�pnek �s az ikonnak, vagyis Isten
igaz k�p�nek szembe�ll�t�sa. Egyik-m�sik ortodox pap a
telev�zi�t egyenesen a "S�t�n templom�nak" nevezi.
B�lv�nyozni b�rmit lehet. Mit jelent a b�lv�nyoz�s?
Azt, hogy istenk�nt tisztelek valamit, vagy Isten - a hi�ny-
z� Isten - hely�re �ll�tom �s isten�tem. Ez b�rmi lehet, egy
szt�r isten�t�se, a p�nz isten�t�se, a test isten�t�se. Ke-
reszt�ny szempontb�l minden b�lv�nny� v�lik, ha Isten
hely�re �ll�tj�k. B�lv�ny lehet nemcsak a P�nz, de az �l-
lam, a Nemzet, a Csal�d is. A korai kereszt�nys�gben k�-
l�n�sen er�s hangs�lyt kapott a l�tv�nyoss�gok el�t�l�se:
a sz�nh�z, a cirkusz, az amfite�trum sz�rakoztat� l�tv�-
nyoss�gai �gysz�lv�n vakk� teszik az embert az egyetlen
szeml�l�sre m�lt�, persze szellemi szeml�l�sre m�lt�
t�rgy - a l�thatatlan Isten ir�nt. Tertullianus szem�ben,
ha a l�tv�nyoss�gokr�l, a spekt�kulumokr�l �rt sz�vegeire
gondolunk, aligha lenn�nk jobbak, mint az �kori R�ma
cirkuszait �s amfite�trumait megt�lt� t�meg.
�s szerinted jobbak vagyunk?
SZIL�GYI �KOS Tal�n igen. Persze, a modern t�meg is vak �s
s�ket: nem a l�thatatlan Isten szellemi szeml�l�s�re �ssz-
pontos�tja elm�j�t, �s nem meghall�ja a t�rv�nyeknek. De
p�ld�ul az �ltalunk n�zett �l�sfilmekben az �l�s fikci�. A
borzalmak fikcionaliz�l�dnak �s szublim�l�dnak. "Fino-
mul a k�n." Annyival vagyunk tal�n jobbak, hogy a cirkuszi
l�tv�nyoss�gok nem egy az egyben ker�lnek szem�nk el�,
vagy hogy a gladi�tork�zdelmek sportversenyekk� szubli-
m�l�dtak. A val�s�gban vagy nem t�rt�nnek meg, vagy
nem v�gzetes a kimenetel�k. B�r baleset, mer�nylet, ka-
tasztr�fa egy az egyben megy. Mindenesetre a r�mai gladi-
�torj�t�kot miAgladi�tor c�m� fikci�s filmen kereszt�l �l-
vezz�k. A lev�gott fej - kell�k. A v�r paradicsoml�.
Ezek borzalmas dolgok, �s ha j�l vannak megesin�lva,
�gy is kell, hogy hassanak r�nk: elborzaszt�an. De az�rt a
r�gi R�m�hoz k�pest ez mindenk�ppen finomod�s, civili-
z�l�d�s, ha �gy tetszik.
A civiliz�ci�s folyamat l�nyege szerintem nem az, hogy
minden egyre szellemibb� �s fennk�ltebb� l�nyeg�l, ha-
nem az, hogy k�zvetettebb�, formaliz�ltabb� v�lik. Ennek
a jelent�s�ge nem becs�lhet� el�gg� t�l. De erk�lcsi szem-
pontb�l nem hiszem, hogy t�ls�gosan messze esn�nk a r�-
gi R�m�t�l vagy legal�bbis Biz�net�l.
De vajon volt-e az elm�lt k�tezer �vben olyan korszak,
amikor az emberis�g kereszt�ny hitre megt�rt r�sze - �s
nem csup�n egy-egy v�rtan�, szent�let� sztarec - nem-
csak hirdette, hanem gyakorolta is ezeket az er�nyeket?
Nemcsak k�v�lr�l tudta, de bel�lr8l be is tartotta a T�zpa-
ranesolatot? El�g fut� pillant�st vetn�nk a k�z�pkorra, a
legszentebb h�bor�k - a keresztes hadj�ratok - lefoly�s�-
ra, a sz�z�ves h�bor�ra... �s akkor hol van m�g a husza-
dik sz�zad? Mik�nt lehets�ges, hogy a k�t vil�gh�bor�t a
humanista �rt�kekre alapul� eur�pai kult�r�n nevelke-
dett emberek ind�tott�k el, egyh�zaik �ld�s�val? �s mi-
k�nt lehets�ges az, hogy a huszadik sz�zad eur�pai m�-
sz�rsz�keit olyan emberek m�k�dtett�k, akik bizony nem
hi�nyozhattak volt a k�telez� hittanr�l, megtanult�k a
T�zparancsolatot, esetleg h�v� kereszt�nyek is voltak,
templomba j�rtak, �s abszol�t �rv�nyesnek gondolt�k
ezeket az erk�lcsi norm�kat?
Ebb�l nem azt a k�vetkeztet�st akarom levonni, hogy
akkor felesleges e t�rv�nyek tan�t�sa �s ismerete, vagy hi-
�baval� a hit. Hanem csak azt, hogy igazi szellemi fordu-
lat, teljes bels� fordulat - g�r�g sz�val: metanoia - n�lk�l,
felel�ss�gv�llal�s, lelk�smeret n�lk�l a parancsolatokb�l
semmi nem val�sulhat meg. Sem az egyes ember, sem a
t�rsadalmak �let�ben.
szAs� Is'rvArr Nemcsak a m�ltb�l k�sz�nnek vissza a r�gi, ha-
mis istenek, hanem vannak �j istenek is.
Ismer�s-e a halad�s-isten? Ugye, milyen ismer�s!? Ki-
esi korunkt�l kezdve abban n�tt�nk f�l, abban nevel�d-
130 131
t�nk, hogy: a halad�s mindenek f�l�tt! �s a halad�s olt�-
r�ra odavitte az ember a maga �ldozat�t: a m�sik embert.
Ismer�s-e a m�sik isten, a p�nz-isten? Ez nem is annyi-
ra �j, b�r mostan�ban eg�szen kifinomult tr�kk�kkel, �j-
fajta, vonz� arculattal jelentkezik. Tal�n �t-hatsz�z �wel
ezel�tt a p�nz-istent m�g n�h�ny es�rg� arannyal lehetett
�br�zolni. Ma el�g csak egy n�gysz�gletes plasztiklapot
f�lmutatni: �me a p�nz-isten! Mire k�pes ez, milyen er�
van benne, micsoda hatalommal rendelkezik �letek f�l�tt,
sorsok f�l�tt! ? Hi�ba vagyunk igyekv�k, erk�les�sek, oko-
sak, nagyszer�ek, esod�latosak; rabszolg�k vagyunk mind-
addig, am�g ad�ss�gunk van. Ez a p�nz-isten hatalma.
Ismer�s-e az �jkor m�sik nagy istene, a hat�konys�g-
isten? Mennyi mindent al�rendel�nk a hat�konys�gnak!
Gondoljuk csak �jra v�gig nevel�si eszm�nyeinket. Szinte
�hatatlanul �gy n�z�nk m�r gyermekeinkre, �gy keress�k
sz�mukra az iskol�t, a pedag�gust, a tant�rgyat, a nevel�si
programot, hogy mikorra a gyermek feln�tt lesz, hat�kony
legyen. Azt szoktuk mondani, hogy mindez megk�nny�ti
az �letet. Minden egyszer�bb�, �ttekinthet�bb�, k�nyel-
mesebb� v�lik. Biztos ez? A hat�konys�g-isten elvette az
id�nket, nincs id�nk a gyerek�nkre, az unok�nkra, a ba-
r�tainkra, mert a hat�konys�g-istent etetni kell, m�k�d-
tetni kell, f�teni kell, emberi energi�val, emberi ver�t�k-
kel, emberi v�rrel.
Ismer�s-e a szent-isten? Kora fiatals�gt�l k�s� �regko-
rig! Micsoda hatalom ez! Il�zass�gok, �letek mennek
t�nkre, bar�ts�gok sz�nnek meg, gyermekek kall�dnak el,
hogy csak n�h�ny k�vetkezm�ny�t, �ldozat�t soroljam
fel. Pedig azt hiszi a mai ember, hogy a szex-isten a sza-
bads�g-isten. Ha szabad a szeY, ha mindent szabad, akkor
�n is szabad vagyok, hiszi a mai ember.
Vagy m�skor azt hiszi a mai ember, hogy a megold�s a
birtok-istenben vagy ajuss-istenben van.
Ismerj�k-e a hatalom-istent? Mindannyiunk lelk�ben
van egy kis birodalma, �s ezt a birodalm�t szeretn� n�vel-
ni, szeretn� az eg�sz lelk�nket elfoglalni, szeretne minden-
re kiterjeszkedni, mindent meghat�rozni. Azt�n szeretn�
elfoglalni a m�sik embert. Ismer�s-e az �nim�dat-isten? A
'70-es �vek egyik amerikai filoz�fusa-pszichol�gusa ezzel a
c�mmel �rt k�nyvet: A. �nim�dat t�rsadalma.
V�g�l, ismer�nk m�g egy er�s istens�get, ez pedig a ha-
l�l-isten. Freud, a nagy psziehol�gus ebben bizony�ra iga-
zat mond, amikor megrend�l�ssel f�lismeri, hogy minden
ember lelke m�ly�n ott van a hal�l�szt�n, a thanatosz-
elv. Amikor a'70-es �vek v�g�n egy h�res erd�lyi k�lt� �n-
gyilkos lett, a megrend�lt magyar szellemi �let egy m�sik
kiv�l�s�ga ezzel a c�mmel �rt nekrol�got: Aki szerelmes
lett a hal�lba. A hal�l-isten megk�veteli a mag��t, a m�si-
kat el�bb, mert azt k�nnyebb odadobni, de v�g�l azt�n
engem. Sokat j�r ez az istens�g a mi t�j�kunkon.
Most csak nyole-kilene ilyen istens�get soroltam f�l, de
folytathatn�m nyolesz�zig, kilenesz�zig, mert sokan van-
nak ezek az istens�gek. Nem volna itt az ideje, hogy f�lki-
�ltsunk v�gre: "J�jj�n a szabad�t� Isten"? Az egy, igaz,
�l�, �letet, szabads�got, j�v�t �s rem�nyt ad� Istent kelle-
ne h�vnunk.
Egy kicsit tal�n k�pr�zik a szem�nk ennyi hitvall�st, gon-
dolatot, fejteget�st olvasv�n. De egy valamiben, �gy v�lem,
valamennyi r�sztvev� �s az emberek t�bbs�ge egyet�rt. Ab-
ban, hogy b�rmerre is j�rduL a vil�g, mindenk�ppen sz�k-
s�g�nk van arra, hogy higgy�nh valamiben. Higgy�nk egy
gondvisel� Istenben vagy egy erk�lesi vil�grendben, egy
fontos emberi �gyben. Hogy higgy�nk p�ld�ul abban, hogy
lehet �s �rdemes enyh�teni az emberi szenved�st. �s v�gs�
fokon abban, hogy van er�nk �s b�tors�gunk arra, hogy
m�lt�s�ggal tekints�nh fel az emberi l�t nagyszer� magas-
s�gaiba, �s rezzen�stelen�l tekints�nk le az emberl�t f�lel-
metes szakad�kaiba.
132 i 133
AZ �RNAK, A TE ISTENEDNEK
NEV�T HI�BA FEL NE VEDD
Hogyha ott lenn�l a S�rtai-hegy l���n�l, amikor
M�zes lej�n a k�t k�t�bl�val, mit k�rdezn�l t�le?
CS�NYI VILMOS �n annyira egy�rtelm�nek l�tom
mind kultur�lis, mind biol�giai szempontb�l
a T�zparancsolat sz�ks�gszer�s�g�t, hogy az
�n sz�momra nincs itt semmi titok, amit fel
kellene der�teni. Teh�t legfeljebb azt k�rdez-
n�m meg t�le: IIogy van?
Ha te lenn�l ma M�zes, mi lenne az a h�ram in-
telem, amit elmondan�l az embereknek?
HELLER �GNES Gondolkozz, hogyan gondolkozz�l.
Gondolkozz, hogyan eselekedj.
Gondolkozz, hogyan �lj.
ISTEN NEVE
Itt �llok a p�csi D�m el�tt, egy gy�ny�r� templom el�tt,
amelyben nap mint nap elhangzik Isten neve. Magyarul �s
latinul.l K�zben ohasom a parancsolatot: "Az �rnak, a te
istenednek nev�t hi�bafel ne vedd."Hogy j�n �ssze ez a k�t
dolog? Hogyan lehets�ges az, hogy egyfel�l egy kereszt�ny
templomban, Eur�pa egyik legszebb templom�ban nap
mint nap elhangzik Isten neve, ugyanakkor a zsid�-
kereszt�ny kult�ra egyik alapparancsa tiltja Isten nev�nek
haszn�lat�t?
K�tf�lek�ppen lehet feloldani ezt az ellentmond�st. A ma-
gyar�zatok egyik t�pusa arra mutat r�, hogy a bibliai sz�-
veg nem �ltal�ban tiltja Isten nev�nek kiejt�s�t, hanem
csak arra int, hogy Isten nev�t hi�ba ne vegy�k a sz�nkra.
M�s sz�val, hogy ne �lj�nk vissza Isten nev�vel. A n�met
bibliaford�t�sban p�ld�uL kifejezetten a Missbrauchen sz�
szerepel, ami azt jelenti: vissza�lni valamivel.
A magyar�zatok m�sik csoportja szerint a parancsolat
egy�ltal�ban �s teljesen tiltja Isten nev�nek kiejt�s�t. Isten
neve mintegy tabuk�nt szerepel. Sok olyan n�p volt, sok
137
olyan civiliz�ci�, ahol Isten szem�lye �s neve szigor� tabu
volt. Nem lehetett kiejteni a nev�t, mert aki kiejtette, arra
lecsapott az istenek, Isten haragja. A zsid� hagyom�nyban
viszonylag k�s�n, igaz�n csak a babil�niai fogs�g ut�ni
�vtizedekben alakult ki ez a tilt�s. Az Eszter k�nyve az el-
s�, ahol Isten neve m�r egy�ltal�ban nem szerepel. Ez a til-
t�s a mai napig fontos eleme a zsid� hagyom�nynak.
Istent egy�bk�nt sokf�lek�ppen h�vt�k a k�l�nb�z� nyel-
vekben. Neve gyakran utalt valamilyen isteni tulajdons�g-
ra. A latin isten-n�v, a Deus korai, szanszkrit gy�kere a vi-
l�goss�gra, a vil�g�t�sra, a vil�g�t�ra utal. Az orosz bog
sz� azt jelenti, hogy �r. A h�ber Jahve sz�, �gy tudom, a l�t-
ige h�rom idej�re utal, arra, hogy: voltam, vagyok, leszek.
FR�HLICH R�BERT Isten, mikor kinyilv�n�tja a tetragramma-
tont, �nn�n �r�kl�t�s�g�t, �r�k�rv�ny�s�g�t fedi fel. M�-
zes M�sodik K�nyv�ben olvassuk: "�brah�mnak, Izs�k-
nak �s J�kobnak megnyilatkoztam mint Hatalmas Isten,
de azt a nevemet, hogy �r�kk�val�, nem fedtem fel ne-
kik." Ez a bizonyos �r�kk�val� a n�gybet�s Istenn�v, a
tetragrammaton, melynek k�l�nb�z� olvasatai, mint p�l-
d�ul Jahve vagy Jehova, mind hib�sak. Mi magunk is csak
jelezz�k ezzel a n�gy bet�vel Isten kimondhatatlan nev�t,
mivel nem tudjuk nemcsak kiejteni, de kimondani sem.
Ez a n�gy bet�: jod, h�, v�v, h�, az �r�kk�val�s�g szimb�-
luma, a h�ber l�tige k�l�nb�z� ragozott form�inak sum-
m�z�sa. Ez a n�gy bet� �nmag�ban jelenti az �r�kk�val�-
s�got.
Teh�t v�g�l is nem tudjuk, hogy mi Isten neve?
FR�HLICH R�BERT Istennek nagyon sok nev�t tudjuk. Nem
tudjuk azonban azt a bizonyos nevet, amelyen megnyilat-
kozott M�zesnek, nem ismerj�k azt a nevet, amelyet a f�-
pap egy �vben egyszer, az engesztel�s napj�n seg�ts�g�l
h�vott a Szentek Szentj�ben.
138
Vannak, akik szerint e n�gy titokzatos bet�ben az az isteni
kijelent�s rejlik, hogy: vagyok, aki vagyok. Vagyis a n�v azt
a fontos �zenetet hordozza, hogy Isten azonos �nmag�val.
Teljesen azonos �nmag�val. S mint ilyen, eg�szen m�s,
mint amilyenek mi vagyunk. Mert mi, emberek sohasem
vagyunk azonosak �nmagunkkal. Mindig �rezz�k valami-
nek a f�j� hi�ny�t. Valami folyton folyw�st arra sarkall,
hogy tov�bbl�pj�nk, t�rekedj�nk valamire, m�ss� le-
gy�nk. Sohasem tudjuk el�rni a teljes azonosscfcgot, a teljes
kiteljesed�s�t, a magunk teljess�g�t. F�lbemaradt, a kitelje-
sed�sre csak �h�toz� l�nyek vagyunk. Sokak sz�m�ra Is-
ten jelenti ezt a sz�munkra el�rhetetlen teljess�get, betelje-
sed�st, nyugalmat. Isten, aki azt mondja: vagyok, aki va-
gyok. Aki teljesen azonos �nmag�val.
Vannak, akik szerint a Jahve sz� azt jelenti, hogy: le-
szek, aki leszek. Vagy: ott leszek. Fontos ez az �rtelm,ez�s is,
mert arra utal, hogy Isten azt mondja, ne agg�djatok, ne
f�ljetek. Veletek vagyok, �s ott leszek mindenkor, ahol �s
amikor sz�ks�getek van r�m. Ez az olvasat a gondvisel�,
mindenhat�, az emberekkel t�r�d� isten k�p�t id�zi f�l.
Egy tov�bbi �rtelmez�s szerint a Jahve sz� azt jelenti,
hogy: vagyok az igaz�n l�tez�. Nem egyszer�en l�tezem, ha-
nem egyed�l �n l�tezem igaz�n, hitelesen, autentikusan.
Ez az �rtelmez�s is az emberl�t egyfontos �s k�nz� probl�-
m�ja k�r�l forog. Szinte �lland� �rz�se ugyanis az ember-
nek, hogy l�te, emberl�te nem el�g hiteles, nem el�gfontos,
nem el�g tartalmas, nem el�g igazi, nem el�g �t�t�. Mintha
�pp a l�nyege hi�nyozn�k. Mintha �r volna a k�zep�n, a
legm�ly�n. Ezzel szemben Isten azt mon.dja, hogy S igaz�n
l�tezik. Az � l�te hiteles, telt, jelent�s�ggel �s l�nyeggel teli.
Egy tov�bbi �rtelmez�s szerint a Jahve sz� �gy ford�tan-
d�, hogy: vagyok az �nmagamban l�tez�. Vagyis Isten nem
f�gg semmit�l �s senkit�l. Auton�m. Teljesen szabad. Nem
szenved att�l, amit�l mi, emberek szenved�nk: a szabad-
s�g hi�ny�t�l vagy korl�tozotts�g�t�l.
Mi mindannyian f�gg�nk valamit�l. F�gg�nk a sz�-
leinkt�l, g�njeinkt�l, a t�rsadalomt�l, anyagi l�t�nkt�l, tu-
datunk hat�rait�l. Csak bizonyos korl�tok k�z�tt va-
gyu.nk, lehet�nk szabadok.
139
Lehets�ges az is, hogy �gy �rezt�k az emberek, s �rzik
m�g ma is sokan, hogy Isten olyan hatalmas, olyan sug�r-
z�an, izz�an l�tez�, hogy nem lehet belen�zni, ahogy a
Napba se lehet belen�zni. Nem lehet k�zvetlen kontaktusba
ker�lni vele. Rilk�nek van egy sz�p verse az angyalokr�l,
amiben arr�l �r, hogy ha az angyalok megsz�l�tan�k az
embert, akkor elpusztulna, el�getn�, felperzseln� az angya-
lok intenz�vebb, sug�rz�bb l�te.
"�s ha ki�ltok, hallja-e b�rki az angyali
rendekb�l? S ha ak�r m�g hirtelen egyik�k
a sz�v�re veszi is, elpusztuln�k az er�sebb
l�t�t�l. Mert mi a sz�ps�g, ha nem annak a
Rettent�nek a kezdete, melyet elvisel�nk m�g
�pp, s ha esod�ljuk, az�rt, mert hagyja k�z�nnyel
l�tezn�nk csak. Az angyalok mind iszony�ak."2
G�BOR GY�RGY Az �kori h�ber n�pet olyan n�pek vett�k k�-
r�l, amelyek k�r�ben az istenek, a legk�l�nf�l�bb b�lv�-
nyok megid�z�se vagy isten�k nev�nek m�gikus form�-
ban val� kimond�sa a mindennapi gyakorlat term�szetes,
mondhatni elengedhetetlen r�sz�t k�pezte. A zsid�s�g is-
tene ezzel szemben nem faragv�ny, nem k�darab vagy va-
lamilyen m�s anyagi megtestes�l�s, azaz egyfajta t�rgyias-
s�g, hanem - b�leseleti, filoz�fiai �s teol�giai �rtelemben
egyar�nt - absztraktum. Olyan absztraktum, amely a poli-
teista istenekkel szemben nem puszt�n a vihar istene, a
szerelem istene, a nemz�s istene, a vizek, a foly�k, a f�k
vagy a term�f�ld istene, hanem mind-mind egy�ttv�ve, s
valamennyin�l m�g sokkal t�bb, hiszen mint legv�gs� elv
egyszerre fogja �ssze a tulajdons�gaikat. Ilyen �rtelemben
mondhatjuk absztrakci�nak, akivel nem lehet �rz�ki �rte-
lemben vett konkr�t kapesolatba ker�lni, szem�lyes vi-
szonyt fenntartani. A viszony, amelyet a h�v� ehhez az Is-
tenhez kialak�t, nem is fogalmaz�dhat meg m�sban, mint
a hit aktus�ban.
= Rilke: Els� Duim�i el�gia. Tandori Dezs� ford�t�sa.
A g�r�g�k a hit fogalm�t ilyen �rtelemben m�g nem is-
mert�k, sz�mukra az istenek �rz�kelhet� l�nyekk�nt je-
lentek meg, akikkel ak�r nap mint nap tal�lkozhattak, s
ez�ltal az istenek l�te evidenciak�nt fogalmaz�dott meg a
sz�mukra. (Az istentagad�s nem v�letlen�l kaphatott eg�-
szen m�s jelent�st a g�r�g�kn�l, mint a zsid�-kereszt�ny
hagyom�nyban.) A g�r�g�k egy�tt mentek harcolni az is-
teneikkel, egy�tt �ltek le vel�k a lakom�khoz, egy�tt sze-
retkeztek �s sz�ltek nekik gyermekeket.
A zsid�s�gn�l minderr�l sz� sines. Istent nem lehet
konkr�t form�ban, a n�v kimond�s�val megid�zni, el�rni
azt, hogy a puszta megnevez�s�vel, a n�v kimond�s�val
jelenval�s�g�t is biztos�tsuk, esup�n az�rt, hogy azt�n sa-
j�t elk�pzel�seinknek, �hajainknak �s sz�nd�kainknak
megfelel�en tudjuk �t manipul�lni. Nem v�letlen�l mond-
ja a h�ber sz�veg, hogy l�s�v, azaz hi�ba, feleslegesen, �r-
telmetlen�l. Term�szetesen lehet hozz� fordulni, lehet
k�rni �t, lehet k�zvet�teni fel� a v�gyainkat (ez maga az
ima megszentelt pillanata, amelyre t�k�letesen igaz a tal-
mudi mond�s: ima �h�tat n�lk�l olyan, mint a test l�lek
n�lk�l), de nem lehet �t megid�zve utas�t�sokat, paran-
esokat adni neki vagy sz�mon k�rni rajta ezt-azt. Isten ne-
v�vel nem lehet vissza�lni, s ennek garanci�j�t biztos�tot-
ta a hagyom�ny, amely tiltotta Isten nev�nek b�rmely
�sszef�gg�sben val� kiejt�s�t: a n�v v�gs� soron tabunak
sz�m�tott.
J�KAI ANNA Amikor a T�zparancsolat sz�letett, rendk�v�l fon-
tos volt, hogy el� kellett k�sz�teni az emberis�get arra,
hogy a tapinthat�, k�zzel foghat�, anyagba-form�ba �n-
t�tt istenk�p helyett tal�lja meg Istennek azt a transzcen-
dens k�p�t, amely nem foghat�, nem tapinthat�, nem l�t-
hat�. Amely egy eg�szen m�s dimenzi�ban, de �l az em-
berben. M�g ma is arra kell vigy�znunk, hogy ne
gondoljuk azt, hogy egy feh�r szak�ll�, j�s�gos �reg�r k�-
p�ben kell az Istent megjelen�teni, vagy �gy sz�lni �s �gy
im�dkozni hozz�. �nmagunkban kell megtal�lnunk az �r-
v�nyes Istent, magunknak abban a r�sz�ben, amelyet hal-
hatatlannak hisz�nk. Ami �sszek�ti a lelket a szellemmel.
141
140
A N�V HATALMA
Lehet, hogy az�rt tiltja a T�zparancsolat Isten nev�nek a
kiejt�s�t, mert �si hiedelem volt az sz�mos civiliz�ci�ban,
hogy az ember azonos a nev�vel. K�vetkez�sk�ppen, ha is-
merem valaki nev�t, ha b�rmit tehetek a nev�vel, akkor
m.�gikus hatalmam van felette. Nev�nek haszn�lat�val
k�nyszer�thetem b�rmire. Ha elveszem a nev�t, azzal ak�r
megfoszthatom az �let�t�l.
A korai t�rzsek �let�ben tipikus volt p�ld�ul az, hogy ha
elfogtak m�s t�rzsbeli harcosokat, akkor mindenekel�tt
megfosztott�k �ket a nev�kt�l. Mert akinek nincs neve, az
nem l�tezik, akinek nincs neve, az nem ember, azzal b�r-
mit lehet csin�lni. Vagyis emberl�t�kt�l fosztott�k meg
�ket azzal, hogy a nev�ket elvett�k t�l�k. Ez t�rt�nt a Bib-
li�ban D�niellel �s h�rom t�rs�val is. A babiloni fogs�gban
rabtart�ik els� dolga volt, hogy elvett�k a nev�ket, �s m�s
nevet adtak nekik.
M�g radik�lisabb gyakorlat d�vik a b�rt�n�kben. A ma-
gyar b�rt�n�kben is. Beker�l egy rab, s abban a pillanat-
ban elveszik a nev�t - legal�bbis 1957-58-ban m�g �gy volt
-, �s kap egy sz�mot. Am�g a b�rt�n lak�ja, addig csak ezt
a sz�mot haszn�lhatja, csak ezzel h�vj�k, csak ezzel jelent-
kezhet. Nincs neve. Mint emberi l�ny, mint polg�ri szem�ly
megsz�nt l�tezni. Eml�kezetes az is, hogy Hitler megpr�-
b�lta el�rni, hogy a gyerekeknek ne kereszt�ny, hanem r�gi
n�met, germ�n, pog�ny neveket adjanak. Vagy gondoljunk
,
a mai modern vil�gra: a "brand"-ek, az �ruk nev�nek
embl�m�j�nak, v�djegy�nek szinte m�gikus hat�sa van a
v�s�rl�kra. �s megford�tva: v�dik az �rucikket a konku-
renci�val szemben.
Megint csak a korai civiliz�ci�kban a beavat�si szertar-
t�soknak is fontos eleme volt az, hogy a beavatand�k el-
vesztik gyerekkori nev�ket, s amikor m�r ki�llt�k a neh�z
pr�b�kat, akkor kapj�k meg �j, teljes jogot biztos�t� feln�tt
kori nev�ket. A katolikus vil�gban a gyerek a kereszts�g-
ben kapja meg tulajdonk�ppeni nev�t, egy szentnek a ne-
v�t. A keresztn�v �gy szents�gk�nt, m�r-m�r m�gikus er�-
vel v�di, oltalmazza tov�bbi �lete sor�n. Amikor egy szerze-
test felszentelnek, �j nevet kap a szents�gben, a papi hiva-
t�s�ban. Ha egy l�ny f�rjhez ment hajdan�ban, levetette, el-
hagyta l�nynev�t, s felvette a f�rje nev�t. Ez k�t dolgot jelen-
tett. Egyr�szt hogy bizonyos tekintetben a f�rj hatalm�ba
ker�lt, m�sr�szt pedig azt, hogy a f�rj jogai v�dt�k, oltal-
mazt�k �t is. Nomen est omen. Ha hihet�nk ennek a latin
k�zmond�snak, akkor: az ember neve az ember v�gzete. �s
val�ban, sokan hiszik azt, hogy az a n�v, amit kapnak a
sz�let�s�kkor, tulajdonk�ppen az eg�sz �let�ket meghat�-
rozza valamilyen saj�tos, furcsa, titokzatos m�don.
Ha a n�vnek ilyen nagy hatalma van f�l�tt�nk, akkor
�rthet�v� v�lik, hogy mi�rt volt mindig olyan fontos �s
olyan gy�ny�r�s�gteljes az inkognit�. Az elrejt�z�s egy
�iarc, egy maskara m�g�. Nem megmondani a nevemet,
�lnevet haszn�lni. Ha a nevemet eltitkolom, szem�lyis�ge-
met rejtem el, �s ezzel megv�dem bels� szabads�gomat
mksokkal, a k�lvil�ggal szemben.
S ha nek�nk jogunk van erre, hogyi.sne volna Istennek
joga arra - ha ez a fogalom egy�ltal�ban alkalmazhat� egy
isteni l�nyre -, hogy elrejt�zz�k el�l�nk. A Rejt�zk�d� Isten.
Sokakat megig�zett m�r ez a titokzatos �s magasztos k�p.
FR�HLICH R�BERT Isten kimondhatatlan nev�nek birtokl�sa
hatalmat jelentett. E hatalom illusztr�l�s�ra a legeklat�n-
sabb p�lda a G�lem t�rt�nete. A pr�gai L�w rabbi egy
agyagszobrot alkotott, Isten kimondhatatlan nev�t fel�rta
egy pergamenre, �s amikor ezt a pergament a szobor nyel-
ve al� helyezte, a G�lem �letre kelt. �m hogy a m�gia mi-
lyen veszedelmeket rejt mag�ban, arra bizony�t�k a t�rt�-
net v�ge, mely szerint egy nap a rabbi nem vette ki a szo-
bor sz�j�b�l a pergament, s a G�lem n�tt, n�tt, majd
tombolni kezdett, �s csak a legnagyobb neh�zs�gek �r�n
siker�lt a rabbinak megf�keznie. A k�s�bbi korokban e
parancsolat �rtelmez�se a m�gia ellen is sz�lt.
Amikor a teremt�skor Isten azt mondja �d�mnak �s �v�-
nak, hogy adjatok nevet minden �l�l�nynek, minden �llat-
nak, ezzel hatalmat adott nekik �s nek�nk embereknek az
143
142
�llatok f�l�tt. A u�vad�s egyfajta hatalomad�s. Ha �n Isteu
nev�t kiejtem, ez jelentheti-e azt, hogy �n az Isten f�l�tt is
valamif�le hatalmat kapok?
FR�HLICH R�BERT A n�v birtokl�sa, a n�v ismerete hatalmat
jelenthet a m�sik ember f�l�tt. A hangs�ly azonban az
ember" sz�n van. Isten nem ember. Neki van hatalma f�-
,
l�tt�nk, de nek�nk nincs hatalmunk f�l�tte.
Isten nev�t ne ejtsd ki hi�ba: uines e m�g�tt a tilalom m�-
g�tt valami f�lelem? Isten olyan er�s, olyan. hatalmas
olyan sug�rz�, hogy nem szabad �rintkezn�nk vele, m�g a
nev�nek a kiejt�s�vel sem. Mert el�gn�nk, megsemmis�l-
n�nk ebben a k�zvetlen kapesolatban?
FR�HLICH R�BERT Ha a parancs m�g�tt van is f�lelem, az in-
k�bb a b�ntet�st�l val� f�lelem. Ha megszegj�k a paran-
esolatot, az�rt b�ntet�s j�r. De mivel Isten j�, �s legfonto-
sabb attrib�tumainak egyike a kegyelmez� j�s�g, �gy a
t�le val� f�lelem nem retteg�sszer� f�lelmet jelent. Az is-
tenf�lelem f�lve tisztel�st, igen m�ly tiszteletet jelent.
esW vtLNtos Amikor az ember �sid�kben megszerezte azt a
k�pess�get, hogy az elm�j�ben vil�gokat tudott teremteni,
akkor ez fantasztikusan �j �s nagy dolog volt. Amikor va-
laminek a nev�t kimondt�k, az nagyon komoly eselekedet
volt. A n�vad�s bizonyos �rtelemben a teremt�s al:tusa,
ezzel indul el a bels� konstrukci�, bels� �s k�ls� vil�gunk
�p�t�se.
M�gihus hat�sa is van a szavaknak?
CS�NYI VILMOS A konstrukci�s lehet�s�gek miatt van m�gikus
hat�suk.
Sz�ks�g van a k�z�ss�gnek m�gikus hatalomra?
CS�NYI VILMOS Szerintem igen, mert nagyon sok mindent nem
tud a racionalit�s praktikus oldal�r�l megfogni. Vannak
144
olyan esem�nyek, amelyek m�r csak a statisztikai el�for-
dul�suk miatt is sokkal jobban kezelhet�k egyfajta m�gi-
kus hat�s r�v�n. Mondok egy p�ld�t: mindenki tudja, ha fe-
kete macska megy �t el�tte, akkor az rosszat jelent. Ha ezt
az ember tudom�nyos szempontb�l elemzi, s az a macska,
mondjuk, egy p�rduc, ami egy kicsit nagyobbacska, de
az�rt nem olyan nagy a k�l�nbs�g, sz�val ha egyszer arra
megy a p�rduc, akkor arra nek�nk nem �rdemes men-
n�nk. Lehet, hogy m�r nincs ott, de ez nem sz�zal�kos va-
l�sz�n�s�gre megy, teh�t sokkal kisebb hib�t k�vetek el,
ha nem megyek t�bbet arra, mintha azt mondom, hogy
most �ppen elment, nem val�sz�n�, hogy megint j�n, s
nyugodtan mehetek. Teh�t igaz�b�l a racionalit�s itt azt
mondja, hogy higgy�l abban, hogy ez aff�le fenyeget�s, ami
nem m�lik el, s keresd m�shol a megold�st. A m�gia min-
dig ott seg�t, ahol nem igaz�n tudjuk, hogy van a dolog, ki-
esit gyan�s, s jobb elker�lni, t�vol tartani magunkat t�le.
VAJDA MIH�LY Ez a parancsolat voltak�ppen azt mondja: ne
vond Istent felel�ss�gre. K�rni k�rhetsz t�le, szeretettel �s
al�zattal; de szidni nem szidhatod, mert nem igazodhatsz
el sz�nd�kain. Ez v�gig jelen van a vall�si trad�ci�ban.
Nem tudhatod, b�rmi sz�rny�s�ggel tal�lkozol is a vil�g-
ban, hogy mi ezzel Isten sz�nd�ka. Nekem az az �rz�sem,
hogy ezt �gy kellett, �gy kell �rtelmezni. Ha �n hiszek egy
szem�lyes Istenben, aki t�r�dik velem, aki Aty�m, mert
h�t egy�rtelm�en egy apa-figura ez a zsid� Isten, akkor
nem b�r�lhatom, nem vonhatom felel�ss�gre. Ahogyan az
apa a tradicion�lis t�rsadalomban, egy tradicion�lis csa-
l�dban megk�veteli, hogy �t pedig ne kritiz�lj�k, hogy az
� d�nt�seit ne vonj�k k�ts�gbe vagy ne b�r�lj�k fel�l, �gy
- s ez teljesen term�szetes - az Atya is megk�veteli ezt va-
lamennyi gyermek�t�l. Minden k�roml�sa Istennek azt je-
lenti, hogy �n k�ts�gbe vonom d�nt�seinek a helyess�g�t.
M�rpedig ez az, ami a legnagyobb b�n.
14.5
NEVEZD MEG ISTENT
A kereszt�ny gyakorlat nem tiltja Isten nev�nek haszn�la-
t�t. M�r a Bibli�ban olvassuk, hogy az apostol azt mondja:
Uram, m�g az �rd�g�k is engedtek nek�nk a te neved �ltal.
Vagy P�ter, amikor a koldust meggy�gy�tja, �gy sz�l hozz�: A
N�z�reti J�zus nev�ben kelj fel �s j�rj! Teh�t Isten nev�nek a
sz� pozit�v �rtelm�ben is lehet hatalma, �s a h�v� ember is
mondhatja minden bizonnyal azt, hogy Isten seg�tsen, Isten
veled, Isten �vjon. Ez, ha �szinte sz�vb�l mondj�k, �gy gon-
dolom, nem s�rti Isten tekint�ly�t �s szents�g�t.
DANKA KRISZTINA �rdekes, hogy a vaisnavizmus vagy Krisna-
tudat nemhogy tiltan�, hanem ink�bb szorgalmazza, hogy
Isten nev�t a sz�junkra vegy�k. Hogy �lland�an, �jjel-nap-
pal r�la besz�lj�nk, dics�rj�k, dics��ts�k �t. Isten neve
mantra, vagyis transzcendent�lis hatalommal felruh�zott
sz�, amely rendszeresen kimondv�n, ism�telv�n megtisz-
t�tja a lelket. Az egyik ilyen legismertebb mantra a "Har�
Krisna, Har� Krisna, Krisna Krisna, Har� Har�, Har� R�-
ma, Har� R�ma, R�ma R�ma, Har� Har�" ima. Isten ab-
szol�t, ez�rt az � neve s az � szem�lyis�ge nem k�l�nb�-
zik egym�st�l. Ha �lland�an ism�telj�k a nev�t, akkor
ez�ltal tal�lkozunk vele, ez�ltal k�zelebb ker�lhet�nk
hozz�.
�s a maga neve nem azonos a maga szem�lyis�g�vel?
DANKA KRISZTINA Nem, mert �n nem vagyok transzcendens.
�n vil�gi, haland� l�ny vagyok.
A maga neve mennyiben k�l�nb�zik az Isten nev�t�l?
DANKA KRISZTINA Annyiban, hogy az �n nevem hang,ja, hang-
vibr�ci�ja anyagi vibr�ci�. Isten transzcendens, � abszo-
l�t. � benne van a nev�ben, benne van a form�j�ban, �
mindenben benne van, ami vele kapcsolatos.
Teh�t nincs semmif�le tabu, amely tiltan� Isten nev�nek a
kiejt�s�t?
DANKA KRISZTINA Hi�ba nem szabad kiejteni, vagyis nem sza-
bad olyan kontextusba helyezni, ami Istenre n�zve s�rt�,
k�roml�. Teh�t ez a tilalom ebben a form�ban a vaisna-
vizmusban is megvan.
"HI�BA NE VEDD..."
Sokf�lek�ppen vissza lehet �lni Isten nev�vel. P�ld�ul se-
g�ts�g�l h�vhatjuk ellenfeleinkkel szem�en, akiket meg
akarunk �tkozni, s ha Isten nev�vel sz�runk r�juk �tkot
vagy �ppen ellenkez�leg, az �rd�g nev�vel, annak roppant
ereje van - legal�bbis a t�rt�nelem folyam�n sokan �gy
gondolt�k, �s ma is sokan �gy gondolj�k.
Lehetett, s lehet Isten nev�t hi�ba venni, vissza�lni vele
�gy is, hogy hamisan esk�szik az ember. S ezzel valakit
t�nkretesz. Istent h�vja tan�ul a maga hamiss�g�hoz, a
maga �n.z� kis �rdekeinek szolg�lat�ra. Lehetett, s lehet Is-
ten nev�vel �gy is vissza�lni, hogy mag�val Istennel szem-
befordul az ember. Fell�zad ellene. �t �tkozza valami�rt,
v�lt igazs�gtalans�g�rt, val�s igazs�gtalans�g�rt, balsze-
rencs��rt, f�jdalom�rt. Be lehet r�ngatni Istent a nev�n�l
fogva egy k�vetel�dz� im�ba. Ez is nev�nek hi�baval�
haszn�lata.
SZAB� ISTV�N Sok mindent jelent ez a parancsolat. A r�gi K�-
roli-ford�t�sban �gy szerepel, hogy "h�jj�ba fel ne vedd!" -
vagyis ne vedd fel �gy, hogy "h�jja" legyen. De h�t hogy
tudjuk az Isten nev�t �gy kimondani, hogy ez az � teljes-
s�g�t mag�ban foglalja? Igy kapesol�dik ez az el�z� pa-
ranesolathoz is, hiszen a k�ptilalom a szavakra is vonat-
kozik.
Vonatkozik ez a parancsolat az esk�d�z�sre is: ne h�vd
magad mell� tan�ul Istent hi�ba. Ne tedd k�nny�v� az Is-
ten nev�t, ne tedd olyann� az � nev�t, hogy csak �gy min-
146 147
denhez oda lehessen id�zgetni. K�romkodni is szoktunk
az Isten nev�vel, erre szoktam azt mondani, hogy ez ma-
gyar parancsolat, mert mi, magyarok az Isten nev�vel na-
gyon tudunk k�romkodni, de tal�n m�g t�bbsz�r mond-
juk azt, hogy "Isten bizony." Val�ban nem k�vet�nk el
ez�ltal fels�gs�rt�st? Hisz mi sem szeretj�k, hogyha bele-
kevernek benn�nket valamibe, s id�zik a nev�nket olyan
dolgokban, amihez semmi k�z�nk nincsen. Nos, ez m�g
ink�bb vonatkozik az Istenre.
Mintha egy isteni �nv�delem fogalmaz�dn�k ebben meg.
Isten meg akarja v�deni nev�nek szents�g�t. Nev�nek hi�ba-
val� felv�tele profaniz�lja az � szents�g�t. Nagyon �vatosan
m�g azt is mondom: Istennek f�j az embernek ez az elvete-
m�lts�ge. Lehet, hogy er�s ez a kifejez�s, hogy isteni �nv�de-
lem fogalmaz�dik itt meg, de a pr�f�t�kn�l vannak ilyen kife-
jez�sei Istennek, hogy "dics�s�gemet m�snak nem adom .
Nem engedi meg az Isten, hogy �t s�relem �rje.
Mi�rt t�r�dik az Isten azzal, hogy egy ilyen senki, min.t az
ember, az � nev�t haszn�lja?
s2As� ts'rv�rr Az�rt, mert az Isten sz�m�ra az ember kedves.
Meglep�.
szAs� Is'rv~rr Hogy kedves az emberhez? Mi�rt?
Az ember nem valami remek l�ny. A k�Lvini~mus szerint is
esend� �s b�n�s.
szAB� Is'rv~ Annak teremtette: remeknek, kiv�l�nak, s ez�rt
transzcendens szempontb�l n�zve vagy az isteni teremt�s
sz�nd�ka szerint n�zve az embernek kiv�l�nak kell len-
nie. Az ember a teremt�s egyik f�lfoghatatlanul nagy mi-
n�s�ge, m�gpedig az�rt, mert valami saj�tos m�don kap-
csol�dik az emberhez az isteni szeretet. Isten mindig a
maga teljes dics�s�g�ben akarja megmutatni mag�t, s mi
akkor lesz�nk igaz�n �nmagunk, ha a teljes Istent ismer-
j�k meg. Ha csak egy Isten-konstrukci�val ismerked�nk
148
meg, egy eltorz�tott istenval�s�ggal, akkor nincs lehet�s�g
az igaz �s teljes emberi �nismeretre sem.
vExERt~Y 'rAM�s Azt hiszem, el�g sokan voltunk az �gyneve-
zett szocializmus negyven-egyn�h�ny �v�ben, akik �gy
�rezt�k, hogy bizonyos dolgokat - individualit�sunkat,
nemzeti hovatartoz�sunkat, ritu�lis vonzalmunkat, a
transzcendens ir�nti �rdekl�d�s�nket �s szeretet�nket,
vagy szenved�ly�nket - �rizn�nk kell. Titokban Kierke-
gaard-t kell olvasnunk, a Bibli�t kell olvasnunk... Majd j�tt
a rendszerv�lt�s, s egyszer csak elkezdett �mleni a r�di�-
b�l - egy�bk�nt sokszor r�gi p�rttitk�rok sz�j�b�l, miut�n
nagy nekilend�l�ssel v�grehajtott�k volt a maguk p�lfor-
dul�s�t - mindenf�le sz�veg nemzetr�l, hitr�l, keresz-
t�nys�gr�l, erk�lcsr�l. S akkor �n, aki az el�z� negyven
�vet ezeknek az �rt�keknek a - f�ld alatti - szolg�lat�ban
v�ltem t�lteni, egyszer csak azt kezdtem �rezni, hogy "ezt
nem! �gy nem!", s hogy most azonnal lecsavarom a r�di�t.
Ezt a rengeteg hazugs�got nem b�rom hallgatni. Amikor
Isten emleget�se szlogenn� v�lik, t�rsadalmi karriert biz-
tos�t� jelmondatt� v�lik, abban a pillanatban ez Isten ne-
v�nek hi�baval� ajkunkra v�tele. Ezek az �rt�kek bels�
�rt�kek, nem lehet �ket karrier�p�t�sre, politikai rekl�m-
c�lokra s egyebekre felhaszn�lni. Ahogy ezt ma nagyon
sokan teszik, ahogy ez ma, mondhatn�m, kurzuss� v�lt.
ESK� �S KrtROMKOD�S
FR�HLICH R�BERT Eredetileg ez a parancsolat val�sz�n�leg az es-
k�re, az esk�t�telre vonatkozott. A bibliai esk�formula �gy
hangzott: CLuzj H�S�m, azaz "�l az Isten". Ez azt jelentette,
hogy amik�ppen bizonyos az, hogy Isten �l, olyan biztos, hogy
az esk�tev� megtartja az �g�ret�t. M�ra kib�v�lt a parancsolat
jelent�startalma. Hiszen ma is mondjuk, hogy "Isten bizony"
�gy, "bizony Isten" �gy, de a v�g�n nem tessz�k meg. M�r ez is
esk�. �s m�r ez is a parancsolat megszeg�se. �s sz�mtalan-
szor megszegik ezt a parancsolatot k�l�nb�z� vulg�ris kifeje-
z�sekkel. �rnyaltt� v�lt teh�t ez a parancsolat is.
149
HELLER �GNES Ne esk�dj�l, csak akkor, ha abszol�t sz�ks�ges.
Ez k�l�nben kapcsolatban van azzal, amit az�ta - j�val
k�s�bb - Nietzsche mondott, hogy az ember olyan l�ny,
aki �g�retet tehet. Megvan a k�pess�ge, hogy �g�retet te-
gyen, ez�rt nagyon vigy�znia kell arra, hogy mikor tesz
�g�retet. Hi�ba ne vegye sz�j�ra Isten nev�t. Nem kell Is-
tenre esk�dnie, de �gy �g�rjen, hogy biztos legyen benne,
abban a pillanatban, amikor az �g�retet megteszi, hogy
meg tudja majd tartani az �g�ret�t. Ezen alapszik az er-
k�les. Azon, hogy az �g�ret olyasmi, ami felt�telezi, hogy
megtartjuk. Akkor is, ha nem tartjuk meg.
B�R�NDY GY�RGY A d�dap�mra hivatkozn�k, akinek volt egy
mond�sa, m�r az unok�im is hajtj�k. Azt mondta, hogy
nem megtenni, megcsin�lni neh�z valamit, hanem meg-
�g�rni. Mert ha meg�g�rtem, akkor k�nny� a helyzetem:
be kell tartanom, meg kell csin�lnom �s k�sz. Ez a ha-
meg�g�rem-akkor-be-is-tartom az �n d�dap�m idej�ben -
1820-ban sz�letett �s 1900-ban hal�lozott el - erk�lcsi
norma volt. Hol van ez m�r ma?
Isten new�t hi�ba ne vedd fel: mit jelent ez egy jap�n ember
sz�m�ra?
V�GV�LGYI B. ANDR�S �rtelmezhetetlen.
Meg lehet nevezni Istenta Lehet p�ld�ul esk�dni r�?
v�GV�LGYI B. ANDR�S Esk� van, de az esk� els�sorban a h�b�r-
�rnak sz�l. Al�- �s f�l�rendelt t�rsadalomr�l besz�l�nk.
Piramisszer� ez a t�rsadalom, ami annyib�l �rdekes, hogy
ugyanakkor sok mindenben nagyon egyenl�s�g alap�.
Kire esh�sznek fel?
v�GV�LGYI B. ANDR�S A cs�sz�rra.
A cs�sz�rra mint istenre?
V�GV�LGYI B. ANDR�S Nem mint istenre. A es�sz�r-isten int�z-
m�ny�t, azt hiszem, m�g Douglas McArthur t�bornok, aki
a jap�n alkotm�nyt �rta 1946-ban, megsz�ntette. Az egyik
els� t�rv�ny az volt, hogy a cs�sz�r nem F�isten t�bb�.
K�romkodni b�n-eP
V�GV�LGYI B. ANDR�S Mit �rt�nk k�romkod�son?
Isten kkroml�s�t.
V�GV�LGYI B. ANDR�S Megint �rtelmezhetetlen, mert ha nincs
egy, azaz egy isten, akit szidhatn�l, akkor ennek �gy nincs
�rtelme. K�romkodni vagy es�ny�n besz�lni, vagy szexua-
lit�sr�l besz�lni, vagy �dip�lis dolgokr�l besz�lni teljesen
norm�lis a jap�n nyelvben. �n nem igaz�n besz�lek vagy
besz�ltem jap�nul, s�t, de mondjuk van egy angol jap�n
szlengsz�t�ram, �s nagyon pomp�s kifejez�sek vannak
benne. Nagy �lvezettel olvastam ezeket, hogy hogyan hat�-
roznak meg bizonyos dolgokat. Ez nagyon �rdekes �s na-
gyon tanuls�gos. K�romkod�si szok�saikon s fordulataikon
�t bele lehet l�tni egy kicsit a gondolkod�suk menet�be.
Igaz ugyan, hogy a szexualit�s vicc vagy tr�f�lkoz�s t�r-
gy�t k�pezheti, de ebben n�luk nem kavarodnak f�l m�ly,
elfojtott, tudatalatti tartalmak. Vonatkozik ez az any�val
kapcsolatos szexu�lis kapesolatra is, ami a magyarban a
k�romkod�s egyik f� ter�lete. Nem tudom, ismered-e,
hogy a sinto vall�s kozmog�ni�ja szerint Jap�n teremt�se
tulajdonk�ppen egy incesztus eredm�nye. Jap�n ugyanis
Izunami �s Izunagi istenn� �s isten - akik fiv�r �s n�v�r
voltak - szeretkez�s�nek nem a gy�m�lcse, hanem annak
mocsk�b�l sz�letett. Ennek a testv�rszerelemnek a mel-
l�kterm�keib�l potyogtak le az �gb�l azok a dolgok, amik-
b�l a Jap�n szigetek lettek.
VARGYAS G�BOR Az "Isten nev�t hi�ba fel ne vedd" parancsot
sz�k �rtelemben kiz�r�lag a k�romkod�sra vonatkoztatva
a k�rd�s nagyon �rdekes, izgat� probl�ma. Az �ltalam is-
mert nyelvekben vagy t�rsadalmakban (eur�paiakban �s
150 151
�zsiaiakban egyar�nt) mindben a szexualit�s az, ami el�-
t�rbe ker�l benne, illetve az istenek. Ez az�rt meglep�,
mert a szexualit�st egy�ltal�n nem �vezi minden t�rsada-
lomban olyan pr�d�ria, mint min�lunk, teh�t nem ad�dik
�nk�nt, hogy �gy mondjam, a t�m�b�l az, hogy k�romko-
d�skor - egy�bk�nt nem szalonk�pesnek tekintett - sze-
xualit�sra utal� szavakat haszn�ljanak. A nyelvek fejl�d�-
s�ben azt�n sokszor m�gis azt l�tjuk, hogy a gyakori k�-
romkod�sok miatt az egykor kiejthetetlen�l tr�g�r szavak
ban�liss� v�lnak, �s elvesztik eredeti jelent�s�ket. �gy lett
p�ld�ul a magyarban a n�met Hunds~'ut sz�b�l - ami ere-
detileg a n�st�nykutya, azaz a szuka nemiszerv�tjelentet-
te, teh�t komoly tr�g�rs�g volt - a "huncut" sz�, ami�rt
m�g a 19. sz�zadban is nyelvlev�g�ssal b�ntett�k a delik-
venseket. Vagy gondoljunk arra, hogy napjainkban a nemi
aktusra utal� sz� sok hely�tt m�r-m�r k�t�sz�v� v�lt, il-
letve hogy k�l�nf�le igek�t�s form�i mennyi mindent je-
lenthetnek.
Ami m�rmost a szakralit�st, az istenek k�roml�s�t ille-
ti, a dolog �rthet�bb. A kereszt�ny vil�gban minden, ami
szent, �lesen elv�lik mindatt�l, ami prof�n: gondoljunk
arra a viselked�sbeli k�l�nbs�gre, amivel a prof�n t�rb�l a
szakr�lis t�rbe, azaz a templomba val� bel�p�st jelezz�k.
A mindenhat� Isten olyan t�vols�gban �ll az emberek, a
h�tk�znapi haland�k vil�g�t�l, hogy m�g a megnevez�se
is, teh�t nev�nek felesleges kiejt�se is szents�gt�r�snek
sz�m�t, nemhogy az �nmag�ban is tr�g�rs�gnak tekintett
szexualit�ssal val� kapesolatba hoz�sa. N�lunk teh�t az
istenk�roml�s el�t�l�se t�bb�-kev�sb� logikusan megma-
gyar�zhat�.
De hogy a br�kn�l, ahol a szakr�lishoz val� viszony
olyan, mint amilyennek kor�bban m�r bemutattam, ahol
egy�tt isznak, s�t r�szegeskednek az istenekkel, �s a je-
lenl�t�kben minden olyasmit megengednek maguknak,
ami emberek k�z�tt megengedhet�, hogy teh�t ott mi�rt
nem lehet a term�szetfeletti vil�g k�pvisel�it emlegetni...
azt m�r nehezen tudn�m megmondani. Gyan�tom, hogy
ugyanazon okok miatt, mint min�lunk, m�g akkor is, ha a
br�kn�l a szakr�lis �s a prot�n szt�ra egy�ltal�n nem k�-
l�n�l el �gy egym�st�l, mint ahogy min�lunk, de bizony�-
tani nem tudom.
Sok�ig azt is hittem, hogy egy�ltal�n nem k�romkod-
nak. Egyszer azt�n hal�szni voltunk az egyik bar�tommal,
�s az igen hossz�, dr�ga �ll�t�h�l� belegabalyodott valami
v�z alatti fat�nkbe, az �gak rongyosra szaggatt�k. Be kel-
lett menn�nk a v�zbe, hogy valahogy kibogozzuk �s a ma-
radv�nyait a partra vigy�k. Na ott, ruh�stul mellk�z�pig a
v�zben, egyszer csak meghallom, hogy k�romkodik, mint
a v�zfoly�s. Pontosabban: a kontextusb�l meg�rtettem,
hogy itt most k�romkod�sr�l van sz�. �s mit tesz ilyenkor
az antropol�gus? Hidegv�rrel, ism�tlem, mellk�z�pig a
v�zben, el�vettem az ingzsebemben l�v� kis jegyzetf�zete-
met, �s elkezdtem az addig sohasem hallott szavakat felje-
gyezni... Ez igen mulats�gos volt, neki is nagyon tetszett.
Ki�lt�nk a partra, �s akkor ott, f�l �ra alatt, beavat�st
nyertem a br� nyelv rejtelmeibe - v�logatottan zaftos k�-
romkod�sok tucatj�t dikt�lta le nekem.
Ut�na kider�lt, �s ez az eg�sz l�nyege, hogy otthon, a
lakott t�rben, a h�zban, ahoL a h�zioLt�rok, azaz az iste-
nek van.nah, tilos k�romkodni. Teh�t amikor �n �vele
kint vagyok a term�szetben, a foly�parton, az erd�ben
vagy az �sv�nyen, k�t falu k�z�tt, minden tov�bbi n�lk�l
k�romkodhat. De a faluban?! Mondhatn� valaki, hogy "de
hisz a term�szetben is vannak yi.angok" - �s igaza van.
Neh�z megmagyar�zni, hogy a "boz�t yiangjai" ebb�l a
szempontb�l mi�rt nem j�nnek sz�m�t�sba.
KoP�'rsY s�t~rDoR Ami ezt a parancsolatot illeti, az ugyan he-
lyes elv�r�s, hogy az Isten nev�t hi�ba ne vegy�k, de ez
az�rt m�gsem olyan alapvet� jelent�s�g�, ami miatt a t�z
legfontosabb parancsolat k�z�tt volna a helye. Az �testa-
mentumi hagyom�ny Isten nev�nek kiejt�s�t �pp�gy til-
totta s tiltja, mint Isten �br�zol�s�t. A kereszt�nys�g r�-
mai �s ortodox form�i ellenben tele vannak az Isten �br�-
zol�s�val �s nev�nek emleget�s�vel. Anakronisztikus �s
indokolatlan teh�t a t�z legfontosabb vall�si-erk�lesi inte-
lem k�z�tt emlegetni. Igaz, gyakran �rvelnek �gy, hogy ez
a parancs csak az istenk�roml�s tilalm�t jelenti. De ma
152 153
m�r ez sem olyan nagy t�rsadalmi k�rt okoz� b�n, amit a
t�z parancs egyik�nek eml�tenie kellene.
A TILT�S �S A SZERETET NEVE
Az ember legmagasabb rend� tal�lm�nya a sz�. Az a bizonyos
"csak sz�" emberi l�t�nk tal�n legfontosabb val�s�ga.
De a szavak k�zt is kir�lyi rangja van a n�vnek. Valamit ne-
v�n nevezni: szellemi birtoW�st �s megismer�st jelent. A val�-
di realizmus a szavak szeretet�vel �s tiszteletben tart�s�val
kezd�dik.
S ha ez �gy van, a m�sodik parancsolat vajon azt jelenten�,
hogy Isten szem�ly�t a fens�g magas�val Wv�nn� elhat�rolni a
f�ldi sz�nt�rr�l? �ppen nem. A ritk�n Wejtett szavak gyakran a
legdr�g�bbak, �s legink�bb tulajdonaink. Gondoljunk a szerel-
mesekre: milyen f�ltve ejtik ki egym�s nev�t, melyben rejtve
tulajdon nev�k is bennfoglaltatik. Isten m�sodik parancsolata
ezt a szerelmet k�ri sz�mon t�l�nk - legbels�bb l�ny�nket, f�-
lelmet �s odaad�st - s �pp nem t�vols�got!
Persze, valamif�le tart�zkod�s m�gis van az �sz�vets�gi
formul�z�sban. Isten szeretete m�g csak rejtetten, indirekte
jelentkezik benne, mint a t�li napf�ny: vil�g�t, de a hev�t nem
�rezz�k. Von�saib�l m�g csak a fens�g t�nik e18.
Megrend�t� Isten arc�n a v�ltoz�s, amikor lehajol �rt�nk.
F�ns�ges tart�zkod�sa f�lfoghatatlan dr�m�ba csap �t, mely-
nek koh�j�ban a legs�lyosabb k�rd�sek izzanak - a b�n, a
szabad akarat, Isten mindenhat�s�g�nak, J�zus megtestes�l�-
s�nek �s �ldozat�nak titkai.
E napt�l fogva: Aty�nk, �ldozati b�r�ny a neve. Egy k�z�-
l�nk. S�t: aki a legelesettebbet befogadja h�z�ba, et fogadja
be. �gy siet seg�ts�g�re k�pzelet�nknek, hogy kire gondoljunk,
amikor r�gondolunk? Az �hez�re, a szomjaz�ra, a mez�telen-
re. Szinte elv�sz a testek tolong�s�ban!
A misztikusok Jegyes�knek �rzik, s a k�lt�k k�l�n�s sza-
vakkal tapogatj�k von�sait. "Mint k�z, amelybe s�mak, oly
Pilinszky J�nos: Isten nev�t hi�ba ne vegyed! �j Ember, 1963. novem-
ber 25. (Sz�g �s olaj. Budapest, 1982, 89-90. o.)
154
szeg�ny!" Mindenkin�l k�zelebb ker�l hozz�nk az �jsz�vet-
s�g pillanat�t�l fogva.
�s m�gis - a r�gi parancsolat tov�bbra is �rv�nyben marad,
csak �j �rtelmet, �j fordulatot kap. Isten k�zben mag�hoz �lel-
te az eg�sz elidegenedett teremt�st. A m�sodik parancsolat
hangs�lya, mely a szeretet �s szerelem komolys�g�t �s hev�t
k�ri sz�mon t�l�nk, mostant�l m�r a vil�g f�lemel�s�t is jelen-
ti. A felebar�t, a m�sik, a t�bbi ember, �nmagunk megbecs�l�-
s�t, nev�nek tisztelet�t. Mert mik�nt Isten megtestes�l�s�vel
al�sz�llt a prof�n vil�gba, �gy kell nek�nk magunkra �lten�nk
a szakr�lis vil�g ezerszeres val�s�g�t. �s itt m�r semmi se hi�-
6aval�, �s Isten is t�bb� nem tilt�sokban, hanem k�zvetlen�l
sz�l hozz�nk, a legbens�s�gesebb �s leg�nnepibb, a leg�ltal�-
nosabb �s legv�laszt�kosabb, a legtart�zkod�bb �s legintimebb
nyelven, a szeretet nyelv�n.
A NYELV ANGYALI �S �RD�GI HATALMA
T�g�tsuk most ki figyelm�nk k�r�t. Ha a n�vnek nagy ha-
talma van, akkor �ltal�ban az emberi nyelvnek m�g na-
gyobb hatalma van felett�nk �s vil�gunk f�l�tt. Angyali ha-
talma �s �rd�gi hatalma. Ke~dj�k az angyalival.
Az embert sokan �s sokf�lek�ppen jellemezt�k. Van, aki
homo fabernek nevezte, cselekv�, csin�l�, alkot�, fabri.k�l�
l�nynek. M�sok homo sapiensnek, gondolkod�, elm�lked�,
racion�lis l�nynek. Vagy homo ludensnek, j�t�kos l�nynek.
De tal�n mindenn�l ink�bb besz�l� l�nynek kellene neve~-
n�nk. Mert tal�n mindenn�l ink�bb a nyelv, a besz�d k�-
pess�ge tette az embert emberr�. Nyelv n�lk�l az ember
nem ismerhette volna meg �s nem �rthette volna meg a vi-
l�got �s �nmag�t. Nyelv n�lk�l az ember elveszett volna
egy ismeretlen �s z�rzavaros vil�gban.
Eml�ke~nek Garc�a Marquez h�res reg�ny�re, a Sz�z �v
mag�nyra. A reg�ny egy falu lak�inak t�rt�net�t �rja le. �s
t�rt�nik egyszer, hogy a falu valamennyi lak�ja hirtelen el-
veszti az eml�ke~et�t. Nem tudj�k semmir�l, hogy mi mi-
csoda. Hogy egy�ltal�ban l�te~ni �s �lni tudjanak, t�bl�cs-
k�kat �rnak, ilyeneket: EZ A TEH�N. EZ AZ ASZTAL. EZ A
155
SZ�R �s a t�bl�kat r�akasztj�k a teh�nre, az asztalra, a
sz�kre. Mert el kell nevezni a dolgokat, hogy el tudjunk iga-
zodni a vil�gban, hogy otthonra tudjunk tal�lni ebben a vi-
l�gban. Egy h�res n�met filo~�fus, Heidegger fejtegette azt,
hogy az embernek a nyelv a h�za. Szavakb�l, mondatok-
b�l, jelk�pekb�l �p�t�nk f�L magunknak egy emberi vil�got,
amely �rteLemben, jelent�sben, rem�nyben gazdagabb, mint
a puszta t�rgyak n�ma, otromba, semmitmond� vil�ga.
Nyelv n�Lk�l elveszten�nk szabads�gunkat is. Mert ha
nem tudn�nk elmondani, hogy mi t�rt�nt vel�nk, s mi t�r-
t�nhet majd a j�v�ben, akkor beleszoruln�nk a jelen pilla-
natba, az itt �s mostba. Ha nem tudn�nk gondolatokb�l,
szavakb�l nem l�tez� ~il�gokat fel�p�teni, nem tudn�nk ki-
t�rni adott vil�gunk sz�k �s merev korl�tai k�z�l.
Nyelv n�lk�l emberi kapcsolataink is elszeg�nyedn�nek.
Az �llatok szomor� �s n�ma mag�nya szakadna r�nk. De
nyelv n�lk�l nem ~oLn�nak m�tos~aink, nem volna vall�s,
nem volna b�lcselet, nem volna tudom�ny sem.
Szavak seg�ts�g�vel meg tudjuk �ll�tani az id�t. Egy n�-
h�ny szavas versben meg tudunk �r�k�teni egy k�l�nben
nyomtalanuL s ~isszahozhatatlanul elt�n� pillanatot, �l-
m�nyt, t�jat, emberi �rz�st. Szavak seg�ts�g�vel meg tudjuk
fogalmazni �let�nket. Sz�krat�sz mondta, hogy az az �let,
amelyet nem elemz�nk, nem �Let. Ugyanezt egy mai francia fi-
loz�fus, Paul Ricoeur �gy fogalmazta meg, hogy az a~ �let,
amelyet nem mondunk el, magunknak vagy m�soknak, nem
igaz�n �let. Ha nem mondjuk el �let�nket, akkor �rtelmetle-
n�L �s n�m�n belev�sz a semmibe.
A nyelvnek teh�t roppant hatalma van. S ha ilyen fontos �s
szent eleme �let�nknek, akkor bizonyos fokig tal�n r� is vo-
natkozik az, amit a parancsolat Isten new�r�l mond. Hi�ba s
m�ltatLanul ne �lj�nk vele.
FA~s P�~, A buddhizmusban a szerzetess�gben, ha valaki
olyan tulajdons�gokkal k�rkedik, olyan k�pess�gekkel,
megval�s�totts�gokkal, melyekkel nem rendelkezik, az a
n�gy nagy v�ts�g egyike, ami azonnali kiz�r�st von maga
ut�n. A m�sodik a r�galmaz�s tilalma, a harmadik a durva
156
besz�dnek a tilalma, teh�t, hogy semmilyen m�don ne
s�rts�nk meg senkit - sz�val sem. Ebben m�g benne van-
nak a viccel�d�sek is, teh�t, hogy ne mondjunk valakir�l
vicces megjegyz�seket, vagy j�pof�nak hat� dolgokat, ame-
lyek �t kicsiny�tik. S azt�n az utols�, a legnehezebb, ez pe-
dig a fecseg�snek a tilalma, teh�t, hogy az ember lehet�s�g
szerint mindig id�ben sz�ljon, �s mindig s�lyos szavakat
mondjon, �s mindig a tannal, a t�rv�nnyel megegyez�en
besz�ljen. H�t ez nem mindig szokott siker�lni, sajnos.
szAs� is'rvArr Ahogy Jakab apostol mondja a level�ben: a
nyelv olyan, mint egy kicsiny t�zl�ng, amely egy eg�sz er-
d�t f�l tud gy�jtani. H�ny �s h�ny �let �ll �vek �s �vtize-
dek �ta l�ngokban a nyelv t�ze miatt! Vagy az apostol m�-
sik k�p�hez igazodva: a nyelv olyan forr�s, amelyb�l �des
�s keser�, �ld�s �s �tok is egyform�n j�n ki. H�ny �let lett
keser�v� �s val�ban �tkozott� a nyelv b�ne miatt!
Egy francia teol�gus, filoz�fus, Jacques Ellul n�h�ny
�wel ezel�tt, m�g a hal�la el�tt meg,jelentetett egy k�ny-
vet, amelyben a modern t�megkommunik�ci�val, a telev�-
zi�val, a m�diumokkal, a k�pi vil�ggal foglalkozik, �s ezzel
kapcsolatban egy k�l�n fejezetet szentel annak, amit � �gy
nevezett el: a derizi� kora. Ez a latin sz� azt jelenti, hogy
g�nyolni, valamit g�ny t�rgy�v� tenni. R�gen a k�z�pkor-
ban az udvari bolondot nevezt�k deri~ornak. Ott �lt a f�-
�r, a kir�ly mellett, aki nagyon fontos dolgokban tett ki-
nyilatkoztat�st, int�zte egy orsz�g �gyeit, �s az udvari bo-
londnak az volt a feladata, hogy g�nyol�d�s�val �lland�an
eml�keztesse ur�t, kir�ly�t �s parancsol�j�t arra, hogy
az�rt � is csak ember, s amit t�n olyan hallatlanul fontos-
nak gondol, az bizony csak emberl�pt�k�. Udvari bolond-
nak lenni kock�zatos foglalkoz�s volt ugyan, de j�l fizet�,
tiszteletrem�lt� foglalkoz�s. M�ra - mondja a francia filo-
z�fus - a derizors�g, a mindent g�nny� tev� szakma elsza-
kadt ett�l a kock�zatt�l, �s ma a derizorok, a g�nyol�d�k
lettek kir�lyokk�, urakk�, szt�rokk�. A nyelv kicsiny t�z-
l�ng, de t�zv�szk�nt is puszt�thatja a vil�got.
157
A nyelvnek teh�t �rd�gi hatalma is van. Vissza lehet �lni
nemcsak a n�vvel, Isten vagy m�s nev�vel, hanem mag�-
val az emberi nyelvvel is.
A nyelv nemcsak besz�d, hanem egyben tett is. A nyelv-
vel cselekedni is lehet. Lehet vele parancsolni, tiltani, �t-
kozni, s�rteni, m�sokat megal�~ni, dolgokat vissz�j�ra
ford�tani. A nyelvvel, gyilkos szavakkal m�g �lni is lehet.
Nemcsak teremt�sre, hanem rombol�sra is lehet haszn�lni
a nyelvet. Nemcsak megvil�gos�t�sra, hanem but�t�sra is.
Lehet haszn�lni frivolan, �gy, hogy semmibe vessz�k. F'e-
cseg�st�l hangos ma a vil�g. Iga~a van annak a buddhista
szerzetesnek, aki az �res besz�det az egyik legnagyobb em-
beri v�teknek tartja. �s igaza van a karthauzi szer~etes-
nek, aki hallgat�si fogadalmat tes~, mert �gy v�li, hogy a
csendben k�zelebb ker�lhet Istenhe~.
A csendben mi is k�nnyebben sz�t �rt�nk �nmagunkkal,
sorsunkkal, a vil�gmindens�ggel. Ne �lj�nk vissza a
nyelvvel. Ne �lj�nk vissza Isten nev�vel. Ne �lj�nk vissza
az ember egyik legszentebb kincs�vel, a szavak, az ig�k
csod�j�val.
MEGEML�KEZZ�L
A SZOMBATNAPR�L
Ha �el�phetn�L a l�ngpallos� angyal mellett az
�denkertbe, �s ott tal�ln�d az egyikfa alatt-m�g
b�kess�gben �s �rtatlans�gban - �d�mot �s
�v�t, mit k�rdezn�i t�l�k?
s2:~s6 ~s'rvAN Nagyon neh�z k�rd�s. El�sz�r azt
k�rdezn�m, mint minden embert�l, hogy
hogy vannak.
�s azt�n?
szas� ~s'rv~V Mivel lelkip�sztor vagyok, �s van-
nak mor�lis k�telezetts�geim, megpr�b�ln�m
�ket figyelmeztetni arra, hogy vesz�lyek le-
selkednek r�juk. 6k r�gt�n visszak�rdezn�-
nek, hogy mif�le vesz�lyek. Mert nincsen
vesz�ly�rzet�k. Akkor �n megpr�b�ln�m ne-
kik elmondani, hogy �pp az a baj, hogy nin-
esen vesz�ly�rzet�k.
�s tal�n azt firtatn�m m�g, hogy hogyan le-
het az Istennel sz�ba �llni. Igen, ezt biztosan
megk�rdezn�m t�l�k.
A SZENT �S A PROFAN
Itt j�runk ebben a esendes faluban, sehol egy l�lek, �res az
utca, mintha �resek lenn�nek a h�~ak.l Mintha mindenki
a f�ldeken dolgo~na, vagy a templomban volna. �nnep
vana Vas�rnap? H�tf�? Kedd a Szerda? H�tk�znap? N�gy-
�t ezer �vvel ezel�tt ez a k�rd�s m�g �rtelmetlen lett volna,
mert nem voltak hetek, �s �gy nem lehettek h�tk�znapok
sem. Volt egy-k�t �nnep elsz�~a az �vben, meg�nnepelt�k
p�ld�ul a holdh�napok ke~det�t �s v�g�t, de ilyen heti,
rendszeres �nnepnap a legt�bb korai civiliz�ci�ban m�g
nem volt. A zsid� n�p volt egyike az els�knek, amelyek be-
ho~t�k a szombat int�~m�ny�t, azt, hogy hat napot dolgo-
zunk, �s a hetedik napon megpihen�nk. L�tsz�lag ez egy
egyszer�, praktikus int�~m�ny. Dolgozni kell, ut�na pihen-
ni kell, majd ut�na �jra dolgozni kell. Van a~onban ennek
egy enn�l fontosabb �s m�lyebb jelent�s�ge.
A nyugati civiliz�ci� �s sok m�s civiliz�ci� is egy saj�tos
K�ros, Baranya megye. Utca �s reform�tus templom.
161
kett�ss�gre �p2ilt fel, a h�tk�~napok �s �nnepek kett�ss�g�-
re. Vagy ink�bb tal�n azt mondan�m, hogy a prof�n h�tk�z-
napok �s a szent �nnepek kett�ss�g�re. A prof�n �s a szent
szf�ra kett�ss�g�re. K�t dimenzi�ban �l�nk. Egyik az id� di-
menz~i�ja, a t�rt�nelem, a mindennapok t�rt�n�sfolyama,
�let�nk napjainak egym�sut�nis�ga. A tegnapb�l j�n a ma,
a m�b�l a holnap. Az okb�l az okozat. Gondok, sikerek, ku-
darcok sora. A t�rt�n�sek horizont�lis dimenzi�ja.
De van egy m�sik dimenzi� is, a vertik�lis, a f�gg�leges
dimen,zi�. Viszonyunk a vil�gmindens�ghez. Viszonyunk a
transzcendenci�hoz. Vis~onyunk az emberi l�t nagy k�rd�-
seihe~, az id�tlens�ghez. Ez a k�t dimen.zi�, az id� hori~on-
t�lis dimenzi�ja �s az id8tlens�g, a transzcendencia verti-
k�lis dimenzi�ja az eur�pai kult�ra legl�nyeg�hez tarto-
~ik, �s sz�mos m�s kult�r�ban is e k�t dimen~i� k�z�tt
fesz�l az emberi �let, az emberi sors, az emberi t�rt�nelem.
Szent �goston p�ld�ul k�t t�rt�nelemr�l besz�l. Az egyik a
prof�n t�rt�net, az emberi.s�g f�ldi t�rt�nete, amely j�n va-
lahonnan �s megy valahov�. �t�lte a R�mai Birodalom
buk�s�t, �s �gy �rezte, hogy a vil�gi t�rt�nelem m�r a ha-
nyatl�s korszak�ba �rkezett el. Egy m�sik t�rt�nelem vi-
szont, amelyet � szent t�rt�netnek, az isteni v�ros t�rt�ne-
t�nek nevez, f�lfel� �vel. A b�nbees�st�l halad az utols� �t�-
let, a mennyorsz�g, az �dv�z�ltek vil�ga fel�.
A mindennapi ember egyszerre �l a k�t dimenzi�ban.
Egyszerre �l a mindennapok horizont�lis vil�g�ban �s -
mondjuk �gy - a.z emberi sors nagy k�rd�seinek univer~u-
m�ban. Lehet�s�ge van arra, hogy id�nk�nt f�ltekintsen az
univer~umra, saj�t sors�nak magass�gaiba, ha h�v� em-
ber, akkor az isteni szf�r�ba. E kett�ss�gben gazdagabb�
v�lhat az �lete. Be kell a~onban vallanunk, hogy ritk�n
�l�nk ezzel a lehet�s�ggel. Beleragadunk a mindennapi
�let �r�meinek s gondjainak horizont�lis vil�g�ba, s csak
egy-egy v�ls�gos helyzetben vagy az elm�lyed�s egy-egy rit-
ka pillanat�ban eszm�l�nk r� arra, hogy az emberi l�tnek
van egy m�sik dimenzi�ja is.
A h�tk�~napok �s szombatnapoWvas�rnapok v�ltako-
z�sa abban lehet seg�ts�g�nkre, hogy �t�lj�k a h�tk�zna-
pok �s �nnepek, a prof�n �s a szent, a mindennapi gon-
162
dok-�r�m�k �s az emberi sors v�gs� k�rd�seinek kett�s�-
g�t, fesz�lts�g�t, dr�m�j�t.
A szombatnapot szenteld meg. Mi�rt olyan fontos ezP
SCHWEITZER J�ZSEF �gy gondolom, az�rt ker�lt bele a T�zpa-
rancsolatba, mert kett�s alapjelent�se van. Az egyik, hogy
eml�keztet a vil�gteremt�sre, amely szerint a nagy m� el-
k�sz�t�se hat napig tartott. A hetediken maga a nagy Alko-
t� is megpihent. A m�sik pedig, hogy a T�zparancsolat em-
l�keztet az egyiptomi kivonul�sra, teh�t a szabads�g el-
nyer�s�nek t�ny�re. A Bibli�t k�vet� talmudi r�tusjog
rendk�v�l sok rendelkez�ssel b�sty�zta k�r�l a szomba-
tot, olyanokkal, mint hogy ne v�gezz semmif�le munk�t,
hogy a szombat a pihen�s ideje legyen, de nem esup�n fi-
zikai �rtelemben. A szombat a lelki, szellemi fel�d�l�snek
az ideje is, amir�l a kor�bbiakban m�r r�szletesen sz�l-
tunk.
Mit jelent az, hogy megszentelni?
SCHWEITZER J�ZSEF A szombatot kiemelt napp� teszi az, hogy
a vil�gteremt�s ut�n a pihen�s napja, teh�t tulajdonk�p-
pen Isten megszenteli mag�nak, s mindny�jan, akik meg-
tartjuk, a nap szents�g�hez hozz�j�rulunk. K�l�nben a
kados jelent�se nagyon bonyolult.
A kados a szent?
SCHWEITZER J�ZSEF Igen, a szent. Mert tulajdonk�ppen azt,
hogy kados, hogy szent, mi az embereknek csak egyetlen
kateg�ri�j�ra mondjuk, akiket vall�suk miatt meggyilkol-
tak, teh�t a m�rt�rokra.
H�t a pr�f�t�k a �k nem szentek?
SCHWEITZER J�ZSEF Az m�s. Nem, �k pr�f�t�k. A pr�f�t�k a
szents�gr�l tan�tottak. P�ld�ul �zsai�s pr�f�ta azt mond-
163
ta, hogy ha-�L ha-kados, a szent Isten, cedaka, az igazs�g
�ltal lesz szentt�. Teh�t Istennek egyik tulajdons�ga az
igazs�g, az igazs�goss�g ember �ltal el nem �rhet� foka.
Ez�rt szent.
A szent sz� Isten jelenl�t�re is utal?
SCHWEITZER J�ZSEF A Talmud szerint Isten minden�tt jelen
van. Nincs hely a vil�gban, ahol Isten szents�ge ne volna
jelen.
A szent szombatnapon k�zelebb ker�lnek a h�v�k Istenhez,
mint a h�tk�znapokon?
FR�HLtCfI R�sER'r Isten mindig egyforma k�zel van. Szomba-
ton a h�v�k ker�lnek egym�shoz k�zelebb. Noha a zsid�
ritu�l�ban istentiszteleteket mindennap este �s reggel tar-
tunk, �s ezekhez az istentiszteletekhez legal�bb t�z feln�tt
f�rfi sz�ks�ges, a k�ztudatban m�gis az �l, hogy az isten-
tiszteletek p�ntek este �s szombat reggel vannak. N�lunk,
a mi zsinag�g�nkban a h�tk�znapi istentiszteleteken
15-20 f� jelenik meg, p�ntek este �s szombat reggel legke-
vesebb 100 f� vesz r�szt az istentiszteleten. Ilyenkor ke-
r�lnek egym�shoz k�zelebb, hiszen �jra egy�tt vannak,
tal�lkozik �jra a megszokott gy�lekezet.
~rCsIN R6~ER'r A T�zparancsolaton bel�l ez az egyetlen pa-
rancs, amelyet a kereszt�nys�g nagy r�sze �jra�rtelme-
zett - ha tetszik, megv�ltoztatott.
A szombat helyett a vas�rnap lett a heti pihen�nap. A
k�be v�sett t�rv�nyt�bl�n bel�l ez az egyetlen, amelyik-
n�l az �jra�rtelmez�s, a trad�ci� fel�l�rta a Bibli�ban a
mai napig olvashat� sz�veget.
A szombatparancs �zenet�vel kapcsolatban tal�n kon-
szenzus van a k�vetkez�kben. A parancs nemcsak a pihe-
n�sre, hanem a munk�ra is vonatkozik. Nem egy�ni pa-
rancs, hanem a csal�dra, a t�gabb k�z�ss�gre is vonatko-
zik. A szabads�gr�l is sz�l azzal, hogy felsz�l�t a napi
munk�b�l val� kiszakad�s fontoss�g�ra. K�l�n�s az, hogy
ez az egyetlen olyan parancsolat, amelyik indokl�st is tar-
talmaz: "...mert hat napon �t teremtette az Isten az eget
�s a f�ldet..."
A teremt� �s a teremtett kapcsolat�ra val� eml�kezte-
t�s visszautalhat mindarra, amit a teremt� �s a teremtett
ember kapcsolat�val kapcsolatban a teremt�st�rt�netb�l
�lland�an �rdemes felid�zn�nk. Mit tud a modern term�-
szettudom�nyos gondolkod�son feln�tt gener�ci� kezdeni
a teremt�st�rt�nettel? Belef�r az emberk�p�nkbe, az em-
ber term�szet�r�l, hely�r�l val� gondolkod�sunkba az,
hogy arra eml�kezz�nk hetente, hogy mi nem teremt� Is-
tenek vagyunk, hanem r�szei vagyunk a teremtett vil�g-
nak? Igaz, kit�ntetett helyzetben l�v� teremtm�nyek va-
gyunk.
Ami id�nk�nt n�mi g�ggel t�lt el minket...
MANCHIN R�BERT Egy kit�n� zsid� gondolkod�n�l olvastam,
hogy a teremt�st�rt�netben le�rt dominanciaparancs -
"Hajts�tok uralmatok al� a f�ldet �s minden teremtm�-
ny�t" -, f�lre�rtve vagy sem, a lehet� legnagyobb vesz�ly-
be sodorta a vil�g t�bbi teremtm�ny�t. De az�rt az ember
hatalma �gy sem korl�tlan. A t�rben l�tez�k f�l�tti domi-
nanci�val szemben az id�vel val� k�zdelemben alulma-
radtunk. Az id�t nem lehet a t�rbeli dolgok feletti domi-
nanci�val leig�zni. Amikor hat napon kereszt�l a dolgok
uralma alatt �l�nk a t�rben, a szombatparancs - ha j�l �r-
tem - a megszentelt id�re eml�keztet, amikor a teremt�st
�nnepelhetj�k.
V�ltoztatott-e ezen valamit, hogy a kereszt�nys�g ezt a
szent id�t szombat helyett vas�rnap �nnepli a
MANCHIN R�BERT A vas�rnap a Felt�mad�s napja. �s egyben a
hal�lb�l ism�t felkel� Napnak is a napja a r�mai planet�ris
h�tbeoszt�s szerint. A h�t els� napja - amit Saturnus nap-
ja el�z�tt meg. A 2-3. sz�zadban, amikor fokozatosan
megt�rt�nt az elhat�rol�d�s a zsid�k szombatj�t�l, el�-
sz�r p�rhuzamosan �nnepelt�k mindk�t napot. A napkul-
164 165
tusz m�r kor�bban is elterjedt volt. A pog�ny-kereszt�-
nyek sz�m�ra a legy�zhetetlen, mert a mindig felj�v� Nap
�s Krisztus p�rhuzama is term�szetesen ad�dott. A nap-
im�d� Konstantin cs�sz�r h�res 321-es �vben kiadott ren-
delete az, amely hivatalos �nnepnapp� nyilv�n�totta a va-
s�rnapot, �s �ld�zhet�v� tette azokat, akik nem a vas�r-
napot, hanem a szombatot �nnepelt�k meg.
A h�t els� napj�nak az elnevez�se, Dies Solis, az egyip-
tomi asztrol�gi�b�l sz�rmazik. Angolul Sundaynek, n�-
met�l Sonntagnak, a nap napj�nak nevezik.
Azt is tudjuk, hogy az akkori centrumt�l t�volabbi vid�-
keken - p�ld�ul Pann�ni�ban, ahol Arius p�sp�k tan�tv�-
nyai pr�dik�ltak �s tan�tottak - milyen v�rre men� hitvi-
t�k folytak t�bbek k�z�tt a vas�rnap-szombatnap k�rd�se
k�r�l is. Az �gynevezett eretnekmozgalmak egy r�sze
nem fogadta el a vas�rnapot mint Isten napj�t, �s bet�
szerint ragaszkodott a bibliai szombatnaphoz. A vit�k az
autorit�s k�rd�se k�r�l forogtak. Vagyis ak�r�l, hogy ki-
nek van joga ahhoz, hogy az Isten t�rv�ny�t megv�ltoztas-
sa. Sokkal k�s�bb Erd�lyben is, ahol az akkori Eur�pa leg-
szabadabb szellemi vit�i folytak, ez volt a hitvit�z�k egyik
alapk�rd�se. Ehhez a parancsolathoz kapcsol�dott az er-
d�lyi szombatosok mozgalma is.
D�n R�bert tal�lta meg �s publik�lta el�sz�r magyarul
Glirius k�nyv�t, amely Isten ismeret�r�l sz�l. �rvel�se a
T�zparancsolattal kezd�dik. Azt mondja: mi az Isten isme-
rete? Isten ismerete nem m�s, mint a T�zparancsolatnak az
ismerete. Sz�veg�t J�zus egy mond�s�val kezdi a t�rv�ny
v�ltoztathatatlans�g�r�l, miszerint egy j�ta vagy egy pon-
tocska se m�lik el a t�rv�nyb�l. A Sola Scriptura-elvet a
protestantizmus is �tvette. Legk�vetkezetesebben a szom-
batosok ragaszkodtak hozz�. De mindennek komoly el�z-
m�nyei voltak az �rm�ny egyh�z, az �bolg�r Birodalom te-
r�let�n l�v� eretnekmozgalmak, illetve k�s�bb a Balk�non
meghonosod� eretnekmozgalmak t�rt�net�ben is.
SZENTS�G �S SZrlBADS�G
HEItrr~nI GnII,A A szabads�g k�r�l kell mindent keresni, mert
a szabads�g az a fogalom, amelynek a hagyom�nyos eur�-
pai kult�r�ban a szents�g felel meg. A plat�ni h�rom �rt�k
- a j�, az igaz, a sz�p - a k�z�pkorban egyetlen f8 �rt�k-
ben, a szents�gben, Isten szents�g�ben testes�lt meg. A
mai modern kult�r�ban ezt most a szabads�g helyettes�ti.
Te magad i.s a szents�get tekinted a legf�b� princ�pi.um-
nakP
HERN�DI GYULA Igen.
A qrikfgmindens�gben van m�g sza�ads�g az em�er qril�-
g�n k�qriil?
HERN�DI GYULA Vannak tud�sok, akik azt �ll�tj�k, hogy csak
az emberis�g, az ember k�pes kommunik�lni a vil�gmin-
dens�ggel. Ha ez �gy igaz, akkor ez a vacak kis bolyg�,
amely a mindens�gnek egy ilyen furcsa kis sark�ban fo-
rog, tulajdonk�ppen k�zponti fontoss�g�. Majdnem azt
mondhatn�m, hogy mi vagyunk az Isten. Az ember az Is-
ten.
Mi�rtP
HEItrtADI Gnn.A Az�rt, mert a l�t legf�bb �rt�kei fel�, a j�s�g,
az igazs�g, a sz�ps�g fel� vagy az ezeket �sszegez� szabad-
s�g fel� t�reksz�nk. Ez azt jelenti m�s sz�val, hogy Isten
fel�. Istenl�tre, halhatatlans�gra v�gyunk. Hogy el�rhet-
j�k-e ezt valaha, azt nem tudom.
Azt mondod tehkt, hogy a szabads�g a legszentebb �rt�k...
HEIZrrADI Grm,A Az amerikaiak az�rt nem voltak h�ly�k azzal
a F�ggetlens�gi Nyilatkozattal. Mert Jefferson mit mon-
dott? Azt, hogy az embernek joga van az �lethez, a sza-
bads�ghoz �s a boldogs�ghoz. Ez a h�rom alap�rt�k szoro-
166 167
san �sszef�gg egym�ssal. Az �let �nmag�ban �rt�kes. A
szabads�g az �letben val�s�that� meg. �s a boldogs�g nem
m�s, mint a szabads�g �rzelmi meg�l�se, �t�l�se. Teh�t
akkor vagyok boldog, amikor szabad vagyok, �s amikor
nem vagyok szabad, �gy vagy �gy, bel�l vagy k�v�l, akkor
boldogtalan vagyok.
szAB6 IsTv�N A szombatnap, a vas�rnap nem egyszer�en csak
"szabadnap", amikor is nem kell dolgoznunk. A szombat-
nap egyben a szabads�g napja. Isten szabads�ga testes�l
meg benne, �s az ember szabads�g�nak is keret�v� v�lhat.
Nines er�, nincs hatalom, amely Istent arra k�sztethetn�,
hogy vil�got alkosson. Szabad szeretet�b�l teremt vil�got. S
ugyan�gy Isten szabad arra is, hogy meg�lljon, szeml�l�d-
j�n, meg�ldja azt, amit teremtett �s �rvendezzen benne.
Szabads�ga van Istennek a munk�ra, �s szabads�ga van az
�nnepl�sre. Az �r napja a szabad �nnepl�s napja. A vas�r-
nap nem a kikapesol�d�s napja. Senki sem mondhatja a 20.
sz�zad v�g�n itt Magyarorsz�gon, hogy csak egy szabadnapja
van egy h�ten, s az�rt kell a vas�rnapot arra ford�tania, hogy
megl�togassa az ismer�s�t vagy elrendezze a kertj�t, mert a
h�t t�bbi napj�n robotol�s van. Ma m�r k�t szabadnapunk
van, de eg�szen biztosra veszem, ha net�n h�rom vagy n�gy
lesz majd, akkor sem fogja mindaddig meg�rteni a vas�rnap
l�nyeg�t az ember, am�g nem a szabad �nnepl�s lehet�s�g�t
�li meg benne. Nem az�rt kell a vas�rnapi pihen�, hogy kif�j-
juk magunkat, hogy relax�ljunk, hogy rekre�l�djunk, hanem
az�rt, hogy szabadon �nnepelj�nk. A vas�rnap a szabad Is-
ten szabad aj�nd�ka szabad �nnepl�sre. Az igazi vas�rnap
titka, hogy Istent ismerj�k meg benne m�g jobban, az � tit-
kaiba l�tunk bele ezen a napon. Amikor a sumeni asszony
felkereste volt Elizeus pr�f�t�t, hogy tan�csot k�rjen t�le, azt
mondta neki az ura: "Nli�rt akarsz hozz� menni, nincsen
sem �jhold, sem szombat?" - ez arra utal, hogy az �nnepnap
Isten megismer�s�nek min�s�tett alkalma volt �sid�k �ta.
Nem az�rt vagyunk vas�rnap templomban, mert �gy neveltek
minket, vagy mert m�giscsak illend� a harangsz�ra elindul-
ni, hanem az�rt, mert ez a nap kiv�l�an alkalmas arra, hogy
belel�ssunk Isten sz�v�nek nagy titkaiba.
168
A SZENT, A PROF�uT �S A Tr~RSADALOM
HELLER �GNES Fontos �zenete ennek a parancsolatnak az,
hogy mindenki pihenjen a pihen�napon. Nemcsak te ma-
gad, hanem szolg�l�d �s szolg�l�l�nyod �s fiad �s az ide-
gen is, aki a kapuid k�z�tt tart�zkodik. Teh�t nem lehet
k�l�nbs�get tenni rabszolga �s szabad ember, f�rfi �s n�,
idegen �s bennsz�l�tt k�z�tt. Mindenki, az �r �s a szolga
is dolgozik hat napon �t, megpihen a hetedik napon. Ez
voltak�ppen az univerzalit�snak �s az egyenl�s�gnek a
koncepci�ja. Eg�szen vil�gosan ki van mondva. Az�rt ne
besz�lj�nk csak a szombat megszentel�s�r�l. Hozz�tarto-
zik, hogy hat napon �t dolgozz�l.
CS�NYI VILMOS A korai vall�sok nem k�l�n�ltek el a minden-
napi �lett�l. Teh�t nem volt sz�ks�g arra, hogy vas�rnap
legyen vagy szombat. Azt�n az �jabb kori vall�sokban (�s
egy etol�gusnak a judaizmus, a kereszt�nys�g, az iszl�m,
a buddhizmus "�jabb kori" vall�soknak sz�m�tanak) a
vall�s m�r elk�l�n�lt a prof�n vil�gt�l, �s egy teljesen k�-
l�n rendszert alkotott a maga �nnepeivel, hiedelmeivel.
�s vigy�z arra, hogy a k�t szf�ra ne keveredj�k. Ez az el-
k�l�n�l�s modern fejlem�ny.
Mi�rt fontos a k�z�ss�g sz�m�ra, hogy e~t a k�t szf�r�t el-
~�lassza?
CS�NYI VILMOS Ez csak egy id� �ta fontos, ami�ta a k�z�ss�-
gek a kereskedelem, a h�bor�k, a v�ndorl�s r�v�n m�s
t�rsadalmakkal is gyakran tal�lkoznak. Ennek a tal�lko-
z�snak mindenf�le praktikus oldala �s haszna van: az
egyik l�ndzs�t k�sz�t �s ad eser�be, a m�sik cobolypr�-
met, j� dolog valamelyest megtanulni a m�sik nyelv�t,
azt, hogy hogyan f�zik az �telt, vagy hogyan k�sz�tenek
bizonyos eszk�z�ket. Mindezt �rdemes �tvenni, mert
hasznunk van bel�le. De ha a hiedelmeiket, a vall�sukat is
�tvessz�k, akkor elt�nik egy fontos g�t, akkor �sszezava-
rodhatnak a mi hiteink, szok�saink, hagyom�nyaink, �s
ez vesz�lyeztetn� a k�z�ss�g egy�tt�l�s�t. Min�l t�bb te-
169
h�t az �rintkez�s m�sokkal, m�s kult�r�kkal, ann�l in-
k�bb meg kell er�s�teni a mi hitvil�gunkat, a mi cerem�-
ni�inkat, a mi vall�sunkat. Ann�l ink�bb el kell v�lasztani
a v�ltozatlanul meg�rzend� szent dolgok szf�r�j�t a m�-
sokkal val� �rintkez�sek folyam�n v�ltoz�, mindennapi,
prof�n vil�gt�l. A szent �s a prof�n szf�r�j�nak a sz�tv�-
laszt�sa teh�t v�dekez�s, �rtelmes v�dekez�s: v�di a k�-
z�ss�g alapvet� �rt�keit.
De vannak szinkretikus vall�sok is. Jap�nban p�ld�ul
nem okoz az gondot, hogy a buddhi~mus, a konfuci,aniz-
mus, a taoizmus, a sintoi~mus, az �s�k tis~telete egyszerre
van jelen az emberek mindenna~i gyakorlat�ban. Sokf�le
vallks keveredik egy k�z�ss�g tudat�ban. Nem mon,d ez el-
lent annak, amit mondasz?
CS�NYI VILMOS Azt hiszem, hogy nem. Az�rt nem, mert nem
felt�tlen�l egy elm�ben keverednek a k�l�nf�le hitrend-
szerek. Igaz, kialakultak toler�ns vall�sok, �s kialakultak
nagyon merev �s agressz�v vall�sok is. Vannak p�ld�ul t�-
r�t� vall�sok, �s vannak nem t�r�t� vall�sok. Sz�les a v�l-
tozatok sk�l�ja. Azt mindig egy konkr�t esetben kell meg-
vizsg�lni, hogy az adott vall�s szempontj�b�l, a megmara-
d�s szempontj�b�l mennyiben fontos az elz�rk�z�s, �s
mennyiben lehets�ges a nyitotts�g.
Az a fogalom, hogy szent, mit mond egy etol�gusnak? Mit
tud kezdeni vele?
CS�NYI VILMOS Az �n napt�ram sz�zezer �vekben m�r�dik. A
szent egy �jabb kori fogalom, amely megpr�b�lja a t�rsa-
dalomban a mindennapok gyakorlat�t a hiedelmek vil�g�-
t�l valamennyire elk�l�n�teni. Ha ez az elv�laszt�s nem
t�rt�nne meg, akkor - mint az im�nt mondottam - olyan
kevered�s j�nne l�tre a kult�ra �sszetev�iben, hogy az
biztosan katasztrof�lis lenne.
Ennek a biol�gi�ban nagyon sok anal�gi�ja van. A bio-
l�gi�ban is megfigyelhet�, hogy az �l�l�nyek nem akarnak
egym�ssal keveredni. Teh�t a fajok elk�l�n�lnek egym�s-
170
t�l. M�gis vannak olyan mechanizmusok, amikor a fajok
k�z�tti kevered�s igen alacsony szinten ugyan, de meg,je-
lenik. Ismer�nk olyan �gynevezett horizont�lis g�n-
transzfert, ami azt jelenti, hogy g�nbevitel j�n l�tre ak�r
n�v�nyek, ak�r �llatok k�z�tt. Ez nagyon, nagyon ritk�n
ugyan, de el�fordul. Az �l�vil�g teh�t egys�ges ebbo"1 a
szempontb�l. Minden �l�l�nynek vannak olyan biol�giai
mechanizmusai, amelyek kifejezetten akad�lyozz�k az
idegen g�nek bevitel�t, mert azok megzavarj�k az adott
fajban a g�nek kialakult funkcion�lis egyens�ly�t, �s az
idegen g�n az organizmust esetleg �letk�ptelenn� is tehe-
ti. Nagyon-nagyon ritk�n persze k�l�n�s, �j, hasznos tu-
lajdons�gokra is szert lehet tenni ilyen m�don, de igen
nagy a kock�zat.
A mai globali~�l�d� vil�gban nincs komoly ~es~�lye ennek
a kevered�snek? Nem fenyeget az a ~esz�ly, hogy a szent
hagyom�nyokkal meger�s�tett, z�rt k�z�ss�gek felbomla.-
nak, �s valamif�le k�ros z�rzavar alakul ki?
CS�NYI VILMOS De fenyeget. A hagyom�nyos k�z�ss�gek fel-
boml�s�nak vagyunk a tan�i, �ldozatai, szerepl�i. A kell�s
k�zep�n vagyunk ennek a boml�si folyamatnak, aminek
k�tf�le kimenetele lehet.
A boml�sfolyamat k�vetkezt�ben egyre kisebbek lettek
a szerves k�z�ss�gek. A nyugati civiliz�ci�ban p�ld�ul
m�r j� ideje az emberi szem�lyis�gre reduk�l�dott a k�-
z�ss�g. Vagyis az egyes ember m�k�dik �gy, mint egy
mikrok�z�ss�g: vannak hiedelmei, megvan a maga szent
�s prof�n szf�r�ja, megvannak az �nmag�val val� egy�tt-
�l�s szab�lyai. Ebben a folyamatban megjelentek olyan
�rt�kek, amelyek m�s civiliz�ci�kban is fontosak lehet-
nek, �s imm�r sz�les k�rben elterjedtek. P�ld�ul az embe-
ri jogok tisztelete, a szem�lyis�g auton�mi�j�nak a v�del-
me, a k�rnyezet v�delme �s �gy tov�bb.
Ha ezel�tt k�tsz�z �wel valaki azt mondta volna, hogy
v�deni kell a k�rnyezetet, �s hogy a barb�roknak ugyan-
olyan jogaik vannak, mint a kultur�lt embereknek, akkor
kinevett�k vagy kisepr�zt�k volna. Ma pedig �gy t�nik,
171
hogy ezek a m�r �ltal�nosan elfogadott erk�lcsi elvek egy
�j t�zparancsolatnak v�lhatnak majd az alkot�elemeiv�.
Ez az egyik lehet�s�g. A szem�lyis�gatomokb�l kialakul-
hat majdan egy nagy, glob�lis kult�ra. B�r egy�ltal�n nem
biztos, hogy ez fog t�rt�nni.
A m�sik lehet�s�g az, hogy megint elj�n az elk�l�n�l�
kult�r�k ideje. De ezeket nem f�lt�tlen�l egym�s mellett
lak� emberek alkotj�k majd, hanem olyan emberek, akik
hasonl�k�ppen gondolkoznak, ugyanazt a gondolati vagy
�rzelmi nyelvet besz�lik, ugyanazokat a dolgokat tartj�k
fontosnak, ugyanazokban a dolgokban hisznek. �s lehet-
s�ges, hogy ezekb�l a f�ldrajzilag nem egy helyen lak�
emberek alkotta, virtu�lis k�z�ss�gekb�l �p�l majd f�l egy
glob�lis t�rsadalom.
KoPATsY sArrDoR Ma is k�v�natos, hogy az embereknek legye-
nek �nnepei, id�nk�nt szakadjanak ki a munk�jukb�l, de
ennek a kor�bbi fontoss�ga megsz�nt. Egyr�szt a munka
egyre kev�sb� j�r olyan fizikai ig�nybev�tellel, amit k�te-
lez� el��r�ssal �s egys�ges napt�ri napokon kellene meg-
szak�tani. K�l�nben is, a pihen�napok megtart�sa a mo-
dern �llamnak �s nem az egyh�zaknak a feladata. J�, ha
vannak k�z�sen tartott �nnepek, de legal�bb olyan fontos
az, hogy legyenek napjai a mag�nynak is. Ez is sokkal in-
k�bb elv�r�s, mint isteni parancs.
AZ �R�K TEREVIT�S NAPJA=
Az �sz�vets�g el�ad�s�ban, b�r az ember teremt�se m�g h�t-
ra volt, Isten a hetedik napon megpihent. Viszont az �jsz�vet-
s�gben J�zus hangs�lyozottan vallja, hogy az Atya �r�k�sen
munk�lkodik.
S val�ban, ha k�zelebbr�l megn�zz�k a Genezis sz�veg�t,
l�thatjuk, hogy az a hetedik napon is ink�bb teremt�sr�l,
mint pihen�sr�l besz�l. Ez a sz�, hogy pihen�s, nem is szere-
z Pilinszky J�nos: Az �r napja. �j Em�er, 1963. december 15. (Sz�g �s
'I olaj, Budapest, 1982, 91-92. o.)
pel az idev�g� versben. Sokkal ink�bb egy �jabb teremt� gesz-
tusr�l van sz� itt is, egy olyan z�r�akkordr�l, mely visszahat�
er�vel a "napok" sorozat�b�l egyetlen hatalmas szakaszt, pe-
ri�dust form�l, a teremt�s alaphull�m�t s egy�ttal alapritmu-
s�t. �gy sz�letett meg a hetedik nappal a kozmosz sz�vver�se.
Mit jelent h�t a mi emberi �let�nkben a hetedik nap, mit
megszentel�nk �s az �rnak aj�nlunk?
Az ember munk�j�t a b�nbees�s �ta f�rads�g �s ver�t�k �r-
ny�ka k�s�ri. Nem a munka a b�ntet�s�nk teh�t, esup�n a
munka terhe �s ver�t�ke. A munka isteni eredete �s term�sze-
te az�ta se m�dosult, csup�n elnehezedett munk�nk, ahogy
�rtelm�nk �s term�szet�nk is elnehezedett. A teremt�s koz-
mikus ritmus�ban a hetedik nap sz�munkra az�ta val�ban
megpihen�st, pihen�napot is jelent. Nemcsak a ny�lt isteni
parancs, hanem a test�nkbe �rt term�szet is �gy k�v�nja, hogy
e napra lerakjuk szersz�mainkat.
De az �nnep val�di �rtelme ezzel kor�ntsem teljes. A be�ll�
esendben tov�bb l�ktet a vil�g, s a cs�nd m�ly�r8l kihalljuk
Isten jelenl�t�t, �r�k�s m�k�d�s�nek "nesz�t".
A hetedik napon erre kell eml�kezn�nk, s ezt kell kihatla-
nunk bel�le. A h�tk�znapok f�rads�gos munk�j�nak a hetedik
nap kell, hogy sz�ps�get �s �rtelmet adjon, �r�k �rv�nyt a l�t-
sz�lag helyi �gynek; heti munk�nkat, b�rmilyen szer�ny is az,
pr�b�ljuk elhelyezni, beleilleszteni az Atya munk�j�ba, cse-
lekv� szeretet�be.
Az �nnepnap megszentel�se f�radoz�sunk megszentel�se
is kell, hogy legyen, mely a legalantasabb munk�t is kozmikus
szintre emelve, mintegy Isten keze al� j�tssza. Af�rads�gos
r�szeket e napon illeszthetj�k vissza a nagy eg�szbe, az Atya
f�radhatatlan ihlet�be.
Igaz�ban nem pihen�nap most se sz�munkra ez a hetedik,
csup�n visszafordul�s a forr�shoz (mint az �tk�vez� munk�s,
amikor megpihen �s f�lemelkedik, s v�gigpillant az �ton, hogy
�rtelmet mer�tsen az "egyhelyben val�" kop�csol�shoz).
Isten orsz�g�t J�zus az�rt hasonl�tja hol sz�l�skerthez, hol
�nnepi asztalhoz, mert mindez egyszerre. �r�k�s b�ke �s
�r�k�s cselekv�s. A szeretet �lland� ihletetts�ge.
172 173
�NNEP M�S KULT�R�KBAN
Magukn�l, Krisna-h�v�kn�l van kiemelt szent nap?
DANKA KRISZTINA Mi �gy gondolkodunk, hogy minden napnak
kiemelt, szent napnak kell lennie, melyet az ember az �r-
nak �ldoz. De ha valaki ezt nem tudja betartani, akkor leg-
al�bb egy napja legyen olyan, amikor f�lreteszi a vil�gi dol-
gait, a munk�j�t, �s medit�l, az �rhoz im�dkozik, rendezi,
�jra�rt�keli a Vele val� kapcsolat�t. Ez is j�, de a legt�k�le-
tesebb az, ha a szent �s a prof�n id� nem k�l�n�l el, ha az
ember minden pillanat�ban a szakralit�sban �l �gy, hogy
tudat�ban van annak, hogy van Isten, hogy � az �r szolg�ja,
minden gondolat�t, cselekedet�t felaj�nlja az �r szolg�lat�-
nak. A Bhagavad-G�t�ban ez �gy hangzik el, hogy "Gon-
dolj mindig R�m, s l�gy a h�vem! ... Mindent, amit teszel,
cselekszel, valamennyi vezekl�seddel egy�tt �ldozd fel ne-
kem!". Ezt tartja a hinduizmus a legt�k�letesebbnek, nem
t�mogatja az �gynevezett "vas�rnapi vall�soss�got". De
hogyha az ember sz�m�ra ez nem j�rhat� �t, akkor leg-
al�bb egy h�ten egy nap legyen az, amit Istennek �ldoz.
A Bibli�ban a szabadnap egyben a pihen�s n,apja. Maguk-
n�l ink�bb a medit�ci� napja?
n~rrxA xius2TIrrA �n a Bibli�t sem �gy �rtelmezem, hogy ez a
pihen�s napja, hanem ez az az id�, amikor az ember ki-
sz�ll abb�l a m�kusker�kb�l, amikor hajtja a p�nz�t, a
meg�lhet�s�t, v�gzi a munk�j�t. Ez az, amikor egy eg�-
szen m�s virtu�lis atmoszf�r�ba ker�l, ahol �gymond ki-
piheni azt a fajta f�radalmat, �s felt�ltekezik lelki energi�-
val. Ez sz�munkra az �rral val� szorosabb kapcsolatnak a
napja.
A buddhista kult�r�ban van szombatnap?
FAxx~s t~�L A buddhizmus a holdh�napok szerint m�ri az
id�t. A holdh�napok huszonnyolc naposak, teh�t tizenh�-
rom van egy �vben. �jholdkor �s teliholdkor mindig tarta-
174
nak egy nagyobb �nnepet. Vagyis k�thetenk�nt van egy
nyilv�nos gy�n�sra eml�keztet� �nnep, amikor felmond-
j�k a szerzetesi szab�lyokat, �s megvallj�k, ha megszegt�k
azokat. E k�t nagyobb �nnep k�z�tt a hetedik napokon is
vannak kisebb �nneps�gek. Teh�t gyakorlatilag ugyan-
�gy, mint a nyugati civiliz�ci�ban, h�t- naponk�nt van itt
is egy �nnepnap.
T�SKE L�SZL� J�l ismert, hogy a muszlim napt�r holdh�na-
pokban sz�mol, egy h�nap huszonnyolc-harminc napos, a
h�nap kezdet�t az �jhold megjelen�s�hez k�tik, s emiatt
a nap�vhez k�pest a muszlim hold�v "siet", az �nnepek
mindig m�shov� esnek. A napi id�beoszt�st a napi, a hetit
tal�n a p�nteki k�z�ss�gi istentisztelet szab�lyozza, m�g
az �veset a nagyobb vall�si k�teless�gek �s �nnepek. Az
�vnek azonban nincs szakr�lis jelent�s�ge. Az iszl�m k�t
vall�sjogilag k�telez� �nnepet �r el� h�vei sz�m�ra. Eze-
ken k�v�l vannak olyan kisebb vall�si �nnepek, amelyek
�ltal�nosak a muszlim orsz�gokban, de vannak olyanok
is, amelyek csak helyi szentekhez, egy adott f�ldrajzi egy-
s�g hagyom�nyaihoz kapesol�dnak.
A legfontosabb �nnep az "�ldozati �nnep" (�d al-ad-
h�), amelyet a muszlim napt�r Dz�-l-hidzsd~sa h�napj�-
nak 10. napj�n tartanak. Ekkor mutatj�k be a zar�ndokok
a mekkai M�n� melletti v�lgyben azt az �ldozatot, amely-
lyel �brah�m pr�bat�tel�re eml�keznek. A m�sik egyete-
mes �nnep a "b�jtt�r�s �nnepe" (�d al fitr), ami a rama-
d�n havi b�jt�l�s (s~ij�m) megt�r�s�nek az �nnepe.
A mindennapokban �s az �nnepeken minden muszlim
elv�gzi a k�telez� istentiszteletet, a szal�tot. Val�j�ban ez
az istentisztelet visz ritmust a h�vek �letrendj�be, arra em-
l�keztet� m�don, ahogy Millet festm�nye, az Angelus �br�-
zolja a francia parasztokat, amint �ppen megszak�tj�k a
munk�t a f�ldeken, hogy esatlakozzanak az im�hoz. Ilyen-
kor a teheraut�b�l kisz�ll a sof�r, leter�ti a sz�nyeg�t, el-
v�gzi a ritu�lis mosakod�st, majd elv�gzi az istentiszteletet,
s ugyan�gy a hivatalnok otthagyja �r�asztal�t, a hivatali
�p�letben l�v� mecsetbe megy, hogy a k�z�ss�g tagjaival
vagy adott esetben egyed�l v�gezze az istentiszteletet.
175
F�rfiak is, n�k is?
T�SKE L�SZL� Nem, �ltal�ban a f�rfiak gy�lnek �ssze a k�z�s-
s�gi helyeken, a mecsetekben, illetve a dzs�mikban. A
n�k, ha akarnak, r�szt vehetnek ugyan a k�z�s istentisz-
teleten, de otthon is elv�gezhetik. A k�z�ss�gi helyeken
mindenesetre k�l�n hely van kijel�lve sz�mukra, h�tul,
oldalt vagy a karzaton, hogy elej�t vegy�k a k�s�rt�sek-
nek.
Volt heti beoszt�sa az �letnek?
T�SKE L�SZL� Ha a p�nteki k�z�ss�gi istentisztelet k�telez�
rendj�t nem sz�m�tan�nk, amire pedig a Kor�n 62:9 fi-
gyelmeztet: "Ti h�v�k! Ha elhangzik a h�v�s a p�nteki is-
tentiszteletre, akkor siessetek All�h megeml�kez�s�re �s
hagyj�tok a kalm�rkod�st!" - azt lehetne mondani, hogy
nem, hiszen ezen t�l a p�ntek nem �rtelmezhet� pihen�-
napk�nt. Teh�t l�nyegesen k�l�nb�zik a kereszt�ny va-
s�rnapt�l �s a zsid� szombatt�l.
A p�nteki k�z�ss�gi istentisztelet k�telez�en tartalmaz
egy pr�dik�ci�t (khutba). Ennek szigor� szerkeszt�si rendje
alakult ki: Isten dics��t�s�vel kezd�dik, ezt a hitvall�s k�veti,
majd az �ld�smond�s k�vetkezik a pr�t�t�ra, im�k a musz-
lim k�z�ss�g�rt, a Kor�n recit�l�sa �s v�g�l a kegyess�gre
val� buzd�t�ssal fejez�dik be. A kalif�tus kezdeteit�l fogva a
khutb�nak mindig volt politikai jelent�s�ge. Egy kalifa vagy
uralkod� nev�nek im�ba foglal�sa azt jelentette, hogy vall�-
si-politikai hatalma van az adott ter�let f�l�tt.
VARGYAS G�BOR B�rmennyire furesa vagy szokatlan nek�nk,
m�g az id�sz�m�t�s is kult�raspecifikus. A br�kn�l, mint
ahogy eg�sz Vietnamban, s�t D�lkelet-�zsi�ban sok he-
ly�tt, napot, (hold)h�napot �s �vet tartanak sz�mon, he-
tet nem. Az "id�sz�m�t�si egys�g"-�rtelemben vett h�tnek
h�t napra val� oszt�sa, �s f�leg abb�l egynek mint meg-
szenteltnek a kiemel�se, a br�kn�l, de hozz�tehetn�m,
sz�mtalan m�s t�rzsi t�rsadalomban is, ismeretlen �s �r-
telmetlen dolog. A br�knak �gy nincs is szavuk az "egy
176
h�t" megnevez�s�re, noha a ma, tegnap, tegnapel�tt, hol-
nap, holnaput�n szavakon t�l m�g �t tov�bbi napig meg-
nevezik a napokat el�re �s h�tra. Teh�t amit mi �gy mon-
dunk, hogy h�rom nappal ezel�tt, azt �k egy speci�lis sz�-
val fejezik ki, �s ha nagyon er�ltetj�k, azt is el tudj�k
mondani gond n�lk�l, hogy "kilenc nappal ezel�tt", ezt
m�r ugyan sorsz�mb�l alkotott sz��sszet�tellel kifejezve,
mint mi; csakhogy a hetedik nap kiemel�s�nek nincs �r-
telme, mert az � kult�r�jukban a hetedik nap semmif�le
k�l�n�s jelent�s�ggel nem b�r. Vagyis: nem az�rt nem ne-
vezik meg a "hetet", mert "primit�vek".
K�l�nleges jeLlege van ott, n�luk az �nnepnapoknaka �k
is megszentelik ezeket a napokat?
VARGYAS G�BOR Az a fajta gondolkod�s, hogy "a hetedik napot
munka n�lk�l, pihen�ssel �s �nneppel szenteld meg", t�k�-
letesen idegen a br�k sz�m�ra. A k�rd�s nem �gy mer�l fel,
mint min�lunk. Az �nnepek teh�t olyan �rtelemben szen-
tek, hogy akkor az emberek �ltal�ban nem dolgoznak, mivel
az �nnepeken, amelyek mindig k�z�ss�gi esem�nyek, r�szt
akarnak venni. De ez nem k�telez�, hacsak - ami el�g ritka -
valamif�le k�z�ss�gi tabut �rv�nybe nem l�ptetnek, ami
mindenkire vonatkozik. Teh�t ezt a lehet�s�get lesz�m�tva,
ha valaki �gy gondolja, hogy ki kell mennie az �nnep alatt az
irt�sf�ldj�re dolgozni, ki fog menni, minden tov�bbi n�lk�l.
Legfeljebb valamelyik esal�dtagj�val k�pviselteti mag�t, vagy
egyszer�en kimarad abb�l, ami az � sz�mukra az �nnept�l
elv�laszthatatlan: a h�sev�sb�l. M�rpedig ez nem elhanya-
golhat� szempont, hisz a br�k, sok tr�pusi t�rzsi t�rsada-
lomhoz hasonl�an, gyakorlatilag "k�nyszer-veget�ri�nu-
sok", azaz csak nagyon kev�s h�st esznek, azt is csak az �l-
dozatbemutat�ssal egybek�t�tt r�tusok, teh�t az �nnepek
sor�n. Ez�rt van az, hogy a br� nyelvben az "�nnep" vagy a
"r�tus" szinonim�ja a "h�st enni".
Az �nnepnap ott is a ~nedit�ci�nak, im�nak, a transzcen-
denci�val val� kapesolatteremt�snek az ideje? Uagy iLyes-
mi nincs n�luk?
177
VARGYAS G�BOR Egy�ltal�n nincs. A br�k a transzcendenssel
nap mint nap kapcsolatban vannak. B�rmi t�rt�nik, az
mindig az�rt van, mert a yiangok, akik az emberi vil�got
fel�gyelik, �gy akarj�k; vagy �pp ellenkez�leg, �gy ~,em
akarj�k, �s megb�ntetnek �rte. Teh�t a br�k a transzcen-
denssel folyamatos kapesolatban vannak. Az id�nek nincs
az az �les kett�ss�ge, szentre �s prof�nra val� elk�l�n�l�-
se, mint n�lunk, mint ahogy a t�rben sem �gy v�lik el egy-
m�st�l a szent �s a prof�n, mint min�lunk. Szent�lyeik
ugyan vannak, �s ez nagyj�b�l a templomnak felel meg, de
eleve t�bbf�le szent�ly van, mivel t�bbf�le isten van. Az-
t�n ezekbe a szent�lyekbe csak nagyon ritk�n, �ltal�ban
�vente egyszer, maximum k�tszer mennek, amikor is a
mez�gazdas�gi ciklus megfelel� �nnep�t �lik meg. �s
mint ahogy n�lunk is elk�pzelhetetlen lenne egy �vben
k�t arat��nnepet �lni, n�luk is fures�n venn� ki mag�t, ha
azt v�rn�nk t�l�k, hogy p�ld�ul hetente menjenek oda �l-
dozatot bemutatni.
Nem is im�dkoznak?
VARGYAS G�BOR De, term�szetesen im�dkoznak. Csakhogy az
mindig a r�tushoz, az �ldozatbemutat�shoz kapcsol�dik.
Az �ldozat, vagyis a v�res �ldozat (mivel k�l�n "�tel�ldo-
zat" nincs: az �llatot lev�gj�k, megf�zik, majd a f�tt h�st
aj�nlj�k fel az isteneknek) �nmag�ban, ima n�lk�l nem
l�tez� fogalom. A k�t legfontosabb vall�sos eselekm�ny,
�ldozat �s ima a br�kn�l (is) mindig egy�tt j�r. Amikor az
�ldozatot az isteneknek felaj�nlj�k, akkor im�dkoznak.
Az, ho y este lefekszem, �s elalv�s el�tt elim�dkozom,
hogy "�n Istenem, j� Istenem, lecsuk�dik m�r a szemem"
stb. elk�pzelhetetlen a br�k sz�m�ra.
Nem minden �ltalunk ismert civiliz�ci�ban volt teh�t meg
a prof�n �s a szent kett�ss�ge. Vannak olyan civiliz�ci�k,
amelyekben az emberek �gy v�lt�k, hogy az isten, a szel-
lem, a l�lek mindenhol jelen van. Anyagban, f�ben, vir�g-
ban, emberben, a felh�kben. Az eg�sz vil�got �ts~ellem�ti a
l�lek. Ez a gondolat nem volt idegen az �testamentumt�l �s
az �jtestamentumt�l sem. De az elm�lt k�tezer �vben a
prof�n �s a szent kett�ss�ge alapvet� meghat�roz�j�v�
v�lt a nyugati civiliz�ci�nak. Le lehet �gy is �rni ezt a ket-
t�ss�get, hogy a test �s a l�lek, a prof�n test �s a szent l�lek
kett�ss�ge.
Ez a kett�ss�g egyben a nyugati vil�gban �l� em�er sza-
bads�g�nak egyik legf�bb forr�s�v� �s garanci�j�v� v�lt.
Hogyana �gy, hogy a test f�l�tti uralmat a vil�gi hatalom
gyakorolta, a l�lek gazd�ja viszont az egyh�z volt. Egyi.k-
nek sem volt teljhatalma az eg�sz ember f�l�tt. Mondok er-
re egy p�ld�t.
A k�z�pkorban az egyh�znak joga volt arra, hogy m�glya-
hal�lra �t�ljen egy eretneket. Arra azonban m�r nem volt jo-
ga �s lehet�s�ge, hogy az �t�letet v�grehajtsa. Mert a testtel
m�r nem rendelkezett. �t kellett adnia az el�t�ltet a vil�gi
hatalomnak, a v�rosi magis~tr�tusnak vagy a kir�ly kato-
n�inak, �s csak azok vihett�k az eretneket a v�rpadra. �s a
v�rpadon a~ egyh�z - a gy�ntat�pap szem�ly�ben - m�r az
�ldozat mellett �llt, az � lelki �dv��rt im�dkozott. Mert az
emberi lelket �s az emberi �letet akkor is szentnek �s s�rthe-
tetlennek tartott�k, ha az ember b�n�ss� v�lt.
Egy m�sik p�ld�ja ennek a kett�ss�gnek a magyar t�rt�-
nelemb�l vehet�. T�b� szemtan� le�rta azt, hogy 1849. okt�-
�er 6-�n hogyan v�gezt�k ki Aradon a v�rtan�kat. Le�rj�k
a~t, hogy amikor k�rbe�llt�k az akaszt�f�kat a katon�k, a
vez�nyl� tiszt a h�h�rt felsz�l�totta, hogy hajtsa v�gre az �t�-
letet. Ekkor a h�h�r kegyelmet k�rt az el�t�ltek sz�m�ra. A
tiszt azt v�laszolta: Istenn�l a kegyelem. A h�h�r m�g egy-
szer, majd harmadszor is megism�telte a k�r�st, mert
olyannyira szentnek sz�m�tott az ember�let, hogy nem lehe-
tett minden tov�bbi n�lk�l megsemmis�teni. A tiszt harmad-
szor is elutas�totta a k�r�st, �s ekkor a h�h�r v�grehajtotta
a~ �t�letet. Igen �m, de mindezek ut�n a tiszt parancsot
adott a katon�knak, hogy eres~kedjenek t�rdre, �s mind-
annyi.an egy�tt im�dkoztak a kiv�gzettek lelki �dv��rt. �r-
dekes �s sz�p p�ld�ja ez annak a kett�ss�gnek, amely k�t
�vezreden �t alapja volt az eur�pai civiliz�ci�nak, �s amely
egyben az emberi szabads�g egyik legf�bb forr�sa volt.
178 179
Erre a kett�ss�gre eml�keztet, eml�ke.~tethet minket a
h�tk�znapok �s a szombatnapok, a h�tk�znapok �s a va-
s�rnapok v�ltako~�sa.
KLzDELEbI a1Z ID�VEL
Van a szombatnapoknak egy m�sik jelent�s�ge is. Az, hogy
tagolj�k, artikul�lj�k a.~ id�t, az id� fut�s�t. Kapaszkod�-
pontokat k�n�lnak nek�nk az id� feltart�~tathatatlan
�raml�s�ban. Mert �gy sodr�dunk a.~ id�ben, mint egy ful-
dokl� a meg�radt hegyi~�ly�ban. A.~ id� l�thatatlan, meg-
foghatatlan, meg�ll�thatatlan: sodor minket a semmibe, a
neml�tbe, az elm�l�sba. Ahogy a fuldokl� pr�b�l kapasz-
kodni �gba, szikl�ba, �gv pr�b�lunk mi is kapaszkod�kat
tal�lni az id� sodr�s�ban.
K�p~elj�k eL, mi t�rt�nne �n�kkel akkor, ha ~�L�bredn�-
nek egy ismeretlen vil�gban, ameLyben nem voln�nak nap-
t�rak, nem voln�nak �js�gok, nem volna senki, akit�l
megk�rdezhetn�k, hogy: milyen nap is van maa Milyen h�-
napot, �vet �runk? Mit tenn�nek?
Van ezzel kapesolatban egy anekdota. Valamikor r�gen
egy v�ndor elker�l egy kis v�rosba, eljut a f�t�rre, L�t ott
egy �r�sboltot, sz�p �r�k ketyegnek a kirakatban, bemegy
a boltba, illedelmesen k�sz�n, majd �gy sz�l: "Mondja, ked-
ves mester, honnan tudja �n, hogy h�ny �ra van? Hogyan
�ll�tja be az �r�it?" - "Nines enn�l semmi sem egyszer�bb
kedves fiam. L�tod ott szemben azt a templomot? Amikor a
harang megsz�lal, akkor van d�l, �s �n az �r�im mutat�j�t a
12-es sz�mra �ll�tom." K�sz�ni a v�ndor, kiL�p a t�rre, s
l�tja, hogy �pp j�n ki a templomb�l a sekresty�s. Odamegy
hozz�, illedelmesen k�sz�n neki, �s megk�rdezi: "Ne hara-
gudjon, Sekresty�s Uram, hogy k�v�nesiskodom. De k�rem,
mondja m�r meg, honnan tudja, hogy mikor van d�l, s mikor
kell megh�znia a harangokat?" - "H�t, kedves fiam, mi sem
egyszer�bb enn�l. Amikor a Nap m�r magasan j�r, �tn�zek a
t�ren, �s amikor l�tom, hogy tizenkett�t mutat az a nagy �ra
ott az �r�smester uramn�l, akkor tudom, hogy el�rkezett a
d�l, �s megh�zom a harangokat."
180
�gy vagyunk mi is az id�vel. Ha egy ismeretlen vil�gban
�bredn�nk f�l, azt meg tudn�nk �llap�tani, hogy milyen
napszak van, reggel, d�l vagy este. De hogy milyen h�t van,
milyen h�n.ap van, milyen nap van, h�tf�, kedd vagy va-
s�rnap, azt honnan tudhatn�nk? Az �vszakkal tal�n
k�nnyebben boldoguln�nk, de itt is nagyokat t�vedhet-
n�nk. Mert mondjuk, ha Alas~k�ban �bredn�nk fel, akkor
az ottani nyarat n�zn�nk esetleg itteni tavas~nak. El vol-
n�nk veszve ebben a vil�gban.
Ugyan�gy, ahogy annak idej�n �seink is el voltak veszve
egy ismeretlen vil�gban. El voltak ves.~ve t�rben �s id�ben
egyar�nt. A t�rben m�g viszonylag k�nnyebb volt t�j�ko-
~�dniuk, mert voltak hegycs�csok, dombh�tak, foly�k, v�l-
gyek, egy nagy fa, lassan kiraj,~ol�dott k�r�l�tt�k egy m�r
ismer�ss� v�l� t�j.
Az id�ben sokkal nehe~ebb dolguk volt. Az id� meg~'ogha-
tatlan, l�thatatlan. Nem tudjuk, honnan j�n �s hova megy.
Nem tudjuk, hogy fut-e, foLyik-e, vagy tal�n nem is L�tezik.
~seinknek kapaszkod�kat kellett keresni�k ebben a l�tha-
tatlan �raml�sban. K�n�lkozott erre egy-egy nagy esem�ny,
egy vulk�nkit�r�s, egy �rad�s, egy t�.~v�s~, a t�rzs �let�nek
egy-egy nagy esem�nye. K�s�bb pr�b�lt�k tov�bb tagolni a~
id�t. Felfedezt�k az els� �r�kat a term�szetben, a Nap, a
Hold, a esillagok j�r�s�t, s e.~ek seg�ts�g�vel osztott�k �zek-
re, r�szekre az id�t. Megsz�lettek el�bb-ut�bb az els� napt�-
rak. Egyiptomban, Babilonban tudt�k el�sz�r meghat�rozni
a,~t, hogy egy nap�v k�r�lbel�l h�romsz�~hatvan�t nap.
Egy holdh�nap huszonnyolc nap. Majd a.~sid�s�g a hus~on-
nyole napot n�gy r�szre os~totta �s �gy megs~�letett a h�t.
El�bb-ut�bb �r�kat is kezdtek k�s~�teni. Babilonban kital�l-
t�k az els� v�zi�r�kat, majd nap�r�kat. K�s�bb a~ iszl�m-
ban kidolgozt�k a hordo.~hat� nap�r�kat, amelyek m�r a
csillagok j�r�s�t is mutatt�k. Al~r�d, a h�res kelta kir�ly ro-
v�tkolt gyerty�kkal m�rte az id�t. Az els� mechanikus �r�t
a 13. sz�~adban tal�lt�k ki. Ma m�r atom�r�kkal m�rik a
csillag�szok a~ id�t, egyre pontosabban. Vagyis az �vezre-
dek, �vsz�zadok sor�n egyre pontosabban, prec�zebben
tudta az emberis�g tagolni, m�rni, �s ezzel bizonyos fokig a
hatalm�ba ker�teni a l�thatatlanul fut� id�t.
181
Ez ~olt az emberi civiliz�ci� egyik legnagyobb k�zdelme.
�s legnagyobb diadala. Vagy legal�bbis egy nagy gy�zelem
ill�zi�ja. Az~al, hogy imm�r tagolni, m�rni tudtuk a~ id�t,
�gy �re~t�k, hogy �rr� lett�nk f�l�tte, �rr� lett�nk az elm�-
l�son, haland�s�gunkon, vagy ak�r mag�n a hal�lon is.
G�BOR GY�RGY Az emberis�gnek �gysz�lv�n antropol�giai
ig�nye, hogy az id�t, eme r�miszt�, rettenetes, monoton
kontinuit�st, megszak�thatatlan �lland�s�got valamilyen
m�don egy-egy pillanatra feltart�ztassa. Azaz kil�pjen eb-
b�l a folyamatos �s kezelhetetlen kontinuumb�l, �s olyan
id�pillanatokat ragadjon meg, amelyek - ha csak gondo-
latban is, de - meg�ll�that�ak vagy megism�telhet�ek.
Ezek az �gynevezett szent id� pillanatai.
A szent id� az id� kontinuit�s�val ellent�tesen nem-
csak meg�ll�tja az id�nek a szakadatlan m�l�s�t, hanem
megism�telhet�v� is teszi azt, hiszen - ha, mondjuk, �ves
ciklusokban gondolkodunk - �vr�l �vre visszat�r ugyanaz
a pillanat, ugyanaz a nap, amely mint szent �nnep valami-
lyen m�don Isten megjelen�s�vel, "teof�ni�j�val" kapcso-
latos. Ilyenkor egy pillanatra �gy �rezheti az ember, hogy
Isten kort�rs�v� v�lik. De az�rt is sz�ks�gesek ezek a
szent id�pillanatok, mert az emberi tulajdons�gok egyik
meghat�roz�ja, egyik l�nyege az eml�kez�s. Eml�kezet
n�lk�l nincs emberi l�tez�s, hiszen l�t�nk �ppen att�l
emberi, hogy t�rt�nelemben zajlik, id�ben v�ltozik, s nem
a term�szeti �lland�s�g ism�tl�dik benne �vsz�zadokon,
�vezredeken kereszt�l, a maga sz�ntelen egyformas�g�-
ban. Az eml�kez�snek a zsid� �nfelfog�sban k�l�n�sen
fontos szerepe van, hiszen a n�p Isten�t, Isten�nek min-
den megnyilv�nul�s�t a t�rt�nelemben �rz�keli.
A "meg�ll�tott" pillanatokban minden n�p, minden nem-
zet, minden vall�si k�z�ss�g, minden ember szem�lyesen
visszaeml�kezhet saj�t h�seire, m�rt�rjaira, szentjeire, a
m�lt dics� tetteire vagy ak�r saj�t �let�nek, m�ltj�nak l�-
nyeges momentumaira, s az egy�n, �ppen �gy, mint a k�z�s-
s�g, pozit�v �s negat�v paradigm�kat fogalmazhat meg �nma-
ga sz�m�ra. A k�z�ss�g vagy az egy�n eme mor�lis sz�mve-
182
t�s�n, egyfajta katartikus �lm�ny�n kereszt�l v�lhat az is-
m�tl�d�, "�jraindul�" id� az imm�r tanuls�gokat hordoz�
,
felejthetetlen �lm�nyekkel teli �jrakezd�s pillanat�v� is.
Mindenesetre ezek az �nnepi id�pontok csak akkor k�pesek
metaforikus �rtelemben "meg�ll�tani" az id�t, �s tart�sakk�
v�lni, ha a k�z�ss�g �nnepi ideje k�pes tal�lkozni az egy�n
�nnepi idej�vel, ha az egyes ember egy pillanatra az Egyip-
tomb�l kivonul� M�zes k�vet�j�nek �rezheti mag�t vagy J�-
zus kort�rs�nak, vagy mondjuk az 1848-as m�rciusi esem�-
nyek tev�keny r�sztvev�j�nek. Mert ha nem, akkor csup�n a
szakr�lis vagy prof�n k�ls�s�geket �lt� diktat�rikus hatalom
n�p�nnep�lyeknek �lc�zott �nt�mj�nez�s�r�l besz�lhe-
t�nk, amely nem lehet tart�s, hiszen m�r a legkisebb t�rsa-
dalmi v�ltoz�s elt�r�lheti, v�g�rv�nyesen.
S~�mos m�dja van annak, hogy az id�t legy�zz�k. Van-
nak, akik egys~er�en k�ts�gbe vont�k az id� l�t�t. Plat�n
szerint ~�ld�ul csak �r�kk�val�s�g van, az id� csup�n az
�r�kk�val�s�got visszaver� mo~g� t�k�r. M�sok megpr�-
��lt�k behat�rolni az id�t. Meg~r�b�lt�k bes~or�tani az
id�t a nem t�l r�gi Teremt�s �s a nem t�l t�voli Utols� �t�let
napja k�~�. Tudjuk, az �testamentumi id�s~�m�t�s szerint
alig n�h�ny ezred�~e teremtette Isten a vil�got. Az �ske-
res~t�nyek pedig azt hitt�k �s vallott�k, hogy n�h�ny �vti-
~eden bel�l bek�vetke~ik az id�k w�gezete.
Vannak, akik �gy gondolt�k, hogy a~ id�nek ir�nyt le-
het szabni. Tudjuk, hogy honnan j�w�nk, �s tudjuk,
hogy hova megy�nk. Voltak, akik szerint meg lehet �lni
az id�t. Az angolok azt mondj�k, hogy kill the time, meg-
�lni az id�t. Mi, nem sokkal bar�ts�gosabban, el�tj�k
~agy agyoncsapjuk az id�t. Vagy nagyvonal�an sz�t-
sz�rjuk, elsz�rakozzuk. M�sok megpr�b�lj�k meg�ll�ta-
ni. Faust �r�k v�gya, hogy meg�ll�tsa a~ id�t a teljes bol-
dogs�g pillanat�ban. Lehet az id� lelass�t�s�val is k�-
s�rletezni. Min�l t�b� esem�nyt s�r�t�nk bele, ann�l
ink�bb �gy �rezz�k, hogy lassabban m�lik el. A mai mo-
dern ember k�l�n�sen szenved a~ id� egyre gyorsabb fu-
t�s�t�l, e~�rt hajszolja a.~ esem�nyeket �s �lm�nyeket,
183
hogy minden perce tele legyen, hogy ne ~icsson �resen a
semmibe az id�, �resen a semmibe a~ �lete.
Azok a civiliz�ci�k is az elm�l�ssal hadakoztak, akik
k�p.~elet�kben k�rk�r�ss� form�lt�k, �nmag�ba vissza-
hajl�tott�k az id�t. Abban hittek, akartak hinni, hogy az
id� �jra �s �jra visszat�r a k�ndul�pontj�ba. Nines eleje,
�s nincs v�ge. S ha siker�lt bez�rni az id�t ebbe a k�rbe,
mintha legy�~t�k volna a~ id�t, a.~ elm�l�st. �r�k emb
v�gy az is, hogy visszaford�tsuk a~ id� kerek�t. Ho
visszamenj�nk a m�ltba, felt�mass uk �jra azt, ami �r�k-
re elm�lt. Kor�bban csak a k�pzelet volt k�pes erre. Ma ne-
k�nk, modern embereknek m�r remek technikai es~k�~e-
ink is vannak. Gondoljunk csak a filmre: milyen var�zsa
van annak, amikor a filmkock�k visszafel� peregnek, vagy
amikor visszamegy�nk a m�ltba, s a m�ltb�l el�rerep�-
l�nk aj�v�be.
Az id�t meg lehet v�deni, meg lehet �ri~ni is. M�r Szent
Benedek kolostor�nak regul�i is el��rt�k, hogy Isten idej�-
nek minden pillanata s,~ent, egyetlen pillanat�t sem sza-
bad h�vs�gokra elf �cs�relni. A modern korba a protest�n-
sok, purit�nok lzo~t�k be e~t a szellemet: sz�mukra a~ id�
elpazarl�sa a legnagyobb b�n�k k�z� tarto~ott, mert �le-
t�nk minden pillanat�ban Istent kell szolg�lnwnk. J�l kell
s�f�rkodnunk a.~ egyik legnagyobb isteni adom�nnyal: uz
id�vel is. M�g k�s�bb m�sok valami hasonl�t �gy fogal-
ma~tak meg, hogy: az id� p�nz.
Bele lehet kapaszkodni d�tumokba, nagy �nnepekbe is.
De bele lehet kapuszkodni a esillagokba is. Az as~trol�gia
seg�ts�g�vel a esillagk�pek mozg�s�ho.~ k�tj�k emberl�-
t�nket, a v�gtelen �s �r�k id�tlens�ghe.~ k�tj�k a mi m�l�
id�nket. �t lehet alak�tani a~ id�t t�rr� is. Amikor a~t
mondja Einstein, hogy az id� a t�r negyedik dimenzi�ja,
akkor ez �gy is �rtelmezhet� - b�r �t kor�ntsem ez a gon-
dolat mo.~gatta -, hogy egy megt�ghatatlan valami �tala-
kuL valamiv�, ami az emberi �rtelem sz�m�ra megfogha-
t�bb, mert a t�rrel valahogy k�nnyebben tudunk b�nni,
mint az id�vel.
Az id�t meg lehet �rizni a~ eml�ke.~et�nkben is. Ha eml�-
ke~�nk, akkor twlajdonk�ppen a se~nmibe elt�n� id�t ra-
gadjuk meg, �s �r�k�tj�k maradand�v�. Ez az irodalom �s
�ltal�ban a m�v�szet var�zs�nak egyik forr�sa. Szembe is
lehet sz�llni az id�vel. S~embe lehet n�zni az elm�l�ssal, a
hal�llal. De el is lehet menek�lni a~ id�b�l az alv�sba, a
nark�zisba, a k�bulatba.
De t�rj�nk vissza a szombatnaphoz, vas�rnaphoz. Ez a
nap is az id�vel val� k�zdelemnek fontos eszk�ze. A szom-
batnappal, vas�rnappal is mened�ket keres�nk az id�ben.
Megs~entel�se a~�rt olyan fontos, mert ez a nap nyugv�-
pont a meg�ll�thatatlanulfut�, zakatol� id�ben.
K�l�n�sen fontos volt a szombatnap a zsid�s�g t�rt�net�-
ben, lehet, hogy m�r M�zes kor�ban is. Igaz�n fontoss� azon-
ban a szombatnap a jere~s�lemi templom lerombol�sa, 586
ut�n v�lt, amikor a zsid�s�g elvesztette a haz�j�t. Elves~tette
t�rbeli otthon�t; v�ndor�tra, v�ndor�letre k�nys~er�lt. �t-
k�nyszer�lt az id�be. Az id�ben kellett megtal�lnia a maga
otthon�t, �s megtal�lta ezt a,~ id�beli otthont az ism�tl�d�
szombatnapokban. Sokan �ll�tj�k, hogy a szombatnap lett a
zsid�s�g haz�ja, id�beli ha,~�ja. Ez�rt v�dt�k olyan szigor�
t�~�nyek a szombatnap szents�g�t. Mert a zsid� k�z�ss�gek
�gy �re~t�k, hogy aki megt�ri a szombatnap szents�g�t, az tu-
lajdonk�ppen a zsid�s�g v�gs� mened�k�t rombolja le.
K�zelebb ker�,l�nk-e a szombatnapon a fontos eg~iszten-
ci�lis vagy transzcendens k�rd�sekhez?
HELLER �GNES Ez volt a szombatnapnak a c�lja. Az�rt nem
dolgoztak a hetedik napon, hogy a hetedik napot a szel-
lem dolgainak szentelhess�k. Ma is j� lenne, ha a pihen�-
napot szellemi dolgokkal t�lten� az ember.
Nem azzal t�lti?
HELLER �GNES T�bbnyire nem azzal t�lti. Nietzsch�re hi-
vatkozom. �t igaz�n nem lehet vall�sos embernek
mondani, s�t �pp ellenkez�leg, de � mondta, hogy sz�-
gyen, hogy az emberek a napnak azt a szak�t szentelik
a m�v�szetnek, amikor m�r f�radtak m�st csin�lni. A
18q, 185
napnak a legszebb szak�t kellene a m�v�szetnek �l-
dozni...
Te mint filoz�fus tulajdonk�ppen eg�sz h�ten., minden-
nap szombatnapot tartasz, mert a szelLem dolgaival fog-
lalkozoL.
HELLER �GNES A filoz�fus privil�giuma, a m�v�sz privil�giu-
ma, a szellem sok munk�s�nak a privil�giuma az, hogy az
� �let�ben nincs �les hat�rvonal a szombat �s a h�tk�zna-
pok k�z�tt.
vExER~Y'r~(s Az ember nem tud �lni igazi ritmusok n�lk�l,
b�r ma, a modern �let e fel� a form�tlans�g, ritmustalan-
s�g fel� tol minket. Pedig sz�ks�g�nk van a k�l�nb�z� mi-
n�s�gek v�ltakoz�s�ra, ritmus�ra. A tev�kenyked�s, a ki-
fel� fordul�s, az extraverzi� ut�n id�nk�nt el kell nyugod-
nom, el kell esitulnom, magamba kell vonulnom.
A mai civiliz�ci� nagyon is egy ir�nyba, kifel� ford�tja
az embert. Sokszor bele is betegszik ebbe az ember, �s ak-
kor klinikai ter�pi�s m�dszerekkel pr�b�ljuk �t visszafor-
d�tani, hogy saj�t bels� vil�g�t is �lje �t. "Ne csak kifel�
fordulj, ne csak tev�kenykedj, fordulj oda is, ami ott a leg-
bens� titkos magvad, ami az indiaiak szerint is, a Kabbala
szerint is az �r l�nyeg�vel egy; teh�t a teremt� l�nyeg�vel
egy, benned is van ebb�l egy szikra."
A mai vas�rnapok nem ennek a befel� fordul�snak a
napjai?
VEKERDY TAM�S Nem, vagy ritk�n, vagy nem nagyon. Igaz�b�l
persze a napot is be kellene osztani, a napnak is kellene,
hogy legyen ilyen ritmusa, de ehhez nagyon sok minden
hi�nyzik. Az �jszak�k nem igaz�n �jszak�k, villanyt gy�j-
tunk, nincs igaz�n s�t�t, a reggelek nem igaz�n reggelek, a
hajnalok nem igaz�n hajnalok. A r�gi tan�t�sok szerint az
angyalok k�l�n�sen alkonyatkor �s hajnalban ny�zs�g-
nek k�r�l�tt�nk. Jeles alkot�k nagyon szerett�k ezeket az
�r�kat. J�kai p�ld�ul a hajnalt k�l�n�sen prefer�lta, mert
186
- �gy tapasztalta - akkor j�nnek az ihlet� gondolatok. Mi
elpasszoljuk �ltal�ban az alkonyatot is, �szre sem vessz�k
s a hajnalt is (t�bbnyire �talusszuk).
~rcHIN R6sER'r Nemzetk�zi id�m�rleg-vizsg�latokban Ma-
gyarorsz�g szisztematikusan mindig a legt�bbet dolgoz�
t�rsadalom c�m�t �rdemli ki. Az t�rt�nt a hatvanas �vek-
t�l kezdve, hogy az emberek, m�g a k�d�ri kompro-
misszum r�szek�nt, miut�n ledolgozt�k a nyolc �r�jukat,
szabadok voltak abban, hogy m�g nyolc �r�t dolgozzanak
otthon. A bibliai parancsban van munk�ra val� felsz�l�t�s,
azt mondja: hat napon �t dolgozz�l, de a hetedik napon
pihenj, illetve a l�lek dolgaival, a k�z�ss�g dolgaival, sze-
retteiddel foglalkozz�l.
M�ra azonban a hat napon �t dolgoz�sb�l h�tnapi dol-
goz�s lett. Ez egy�tt j�r azokkal a katasztrof�lis n�peg�sz-
s�g�gyi mutat�kkal, amelyek egy�rtelm�en a magyar t�r-
sadalom v�gzetes biol�giai kizs�km�nyol�s�t mutatj�k.
A te szem�lyes �Letedben isfontos ez a parancsa
I~tANcI-IIN R6sER'r Azt kell mondanom, hogy mindegyik paran-
csolat kih�v�s.
Pr�b�lkozom er�sen a "Ne legyenek idegen isteneid"-
paranecsal. A szombatnap megszentel�s�nek parancsa
hatalmas kih�v�s arra, hogyan lehet meg�llni ak�r egy
napra is ebben a borzaszt� rohan�sban. Nagyon neh�z, de
ha siker�l, az igazi �jj�sz�let�s. E parancsolat r�sze az is,
hogy "Megeml�kezz�l a teremt�sr�l". Hogy feltegyem ma-
gamnak a k�rd�st, legal�bb szombatnapon, hogy: val�ban
teremtett l�ny vagyok? �n vagyok-e isten, vagy van egy
Isten, aki engem teremtett? Ez is nagy kih�v�s. Nagy al�-
zat kell ahhoz, hogy az ember elfogadja ezt a helyzetet �s
viszonyt.
szAB� IsTv~iN Az orvosok �s a biol�gusok nyilv�n megmoso-
lyogn�nak ez�rt a hasonlat�rt: a sz�v is egyheted m�sod-
percet pihen, mik�zben folyamatosan zakatol. A 20. sz�-
zadban, amikor mindenki ismeri azt a kifejez�st, hogy mit
187
jelent 2e~orkoholicnak lenni, meg nem �llni, m�kusker�k-
ben futni, mit jelent nekem, lelkip�sztornak kimenni a
harminc�t-negyven-negyven�t �ves fiatalembereket elte-
metni, akik sz�vinfarktusban haltak meg, mit jelent a haj-
sza, �s mit jelent a rem�nytelens�g, hogy nincs meg�ll�s,
akkor azt kell mondanom, hogy ez nagyon hasznos t�r-
v�ny.
De hangs�lyozom, hogy itt is Istenr�l van sz�: Isten
szabad Isten, � le tud �llni. Tud abban gy�ny�rk�dni,
amit alkotott, s tal�n nem baj, ha az ember, aki az � k�p�-
re �s hasonlatoss�g�ra van teremtve, szint�n le tud �llni, s
ebben a le�ll�sban megeml�kezni a teremt� �s gondvisel�
Istenr�l. Hat�rozottan hiszem, hogy ennek a t�rv�nynek
az a sz�nd�ka, hogy az ember, aki belefeledkezik a mun-
k�j�ba, aki f�ldnek szegezett fejjel �li a napjait, mert t�rja
a f�ldet, mert form�lja a f�met, mert alkot, mert tervez, fel
tudja emelni a tekintet�t �s a sz�v�t is. Nagyon j� t�rv�ny
ez, nagyon szeretem!
M�g sohasem volt ez a k�~delem az id�vel olyan heves,
olyan dr�mai, olyan tragikus, mint manaps�g. Most, ami-
kor az id� m�r val�ban f�lelmetesen felgyorsult. M�g a ko-
r�bbin�l is f�ntosabb most sz�munkra a~ a hit, hogy a~
id� legy�~het�. Sz�vesen ringatjuk magunkat abba a~ ill�-
~i�ba, hogy legy�~t�k az id�t. Hogy siker�lt �vekbe, h�na-
pokba, hetekbe, napokba, �r�kba, percekbe, e~redm�sod-
percekbe, milliomod m�sodpercekbe beles~or�tanunk az
id�t. Hogy egyre pontosabb �r�ink remek szerke.~ete csap-
d�ba ejtette az id�t. Hogy kedv�nkre forgathatjuk az id�t.
Hogy nemsok�ra m�r szabadon utazunk vissza a titok~a-
tos m�ltba �s el�re a nagys~er�j�v�be.
De ugyanakkor a~�rt �rezz�k, tudjuk, hogy ma m�g -
vagy egyszer s mindenkorra - mindez ill�zi�. Mert az id�
tov�bb fut �s mag�val ragad minket, sodor minket a~ is-
meretlenbe, az elm�l�sba, a neml�tbe.
�ppen ez�rt olyan fontos az, hogy id�nk�nt meg�lljunk
egy percre, egy pillanatra, egy �r�ra, egy napra, �s meg-
pr�b�ljunk kil�pni az id�b�l a.~ id�tlens�gbe. �let�nk pro-
f�n t�rt�nelm�b�l a szent szf�r�j�ba. Fontos volna meg�ll�-
tani, ha nem is az id�t, legal�bb �nmagunkat. Fantos vol-
na egy-egy pillanatra �t�lni azt, hogy nem vagyunk az id�
foglyai, szabadok vagyunk, �s k�nny�ek vagyunk, ak�r
t�ncra is perd�lhet�nk. Arra gondolva, hogy sokf�le ha-
gyom�ny szerint annak idej�n Isten is j�kedv�ben, j�tszva,
t�ncolva teremtette a vil�got.
�rdemes teh�t megs~enteln�nk a szombatnapot, meg-
szenteln�nk a vas�rnapot.
188
TISZTELD ATY�DAT
�S ANY�DAT
Po~Cz ~Ns Az �let �rtelme? �n azt gondolom,
hogy �t vagy hat �vig �lek m�g, rem�lem, nem
tov�bb. Idej�ben kell tudni meghalni. Nagyon
fontos. De bonyolult k�rd�s, hogy tud-e az em-
ber meghalni akkor, amikor itt az ideje. Az �ton
v�gig kell menni. Visszan�zve, sz�mtalanszor
felteszem ezt a k�rd�st. N�ha �gy �rzem, hogy
mindig az �let �rny�kos oldal�n j�rtam, de ezt
hozta nekem az �let. Azt gondolom, hogy az �le-
tem c�lja az, hogy a c�lj�t elfogadjam. Nem tu-
dom megmondani, hogy ez vagy az, de amit esi-
n�lok, azt j�l �s szeretettel, minden er�mbbl �s
minden tud�sommal teszem. A betegeimet sze-
retem. �n az �letet szeretem.
Azt mondja, hogy szereti az �letet...
Po~Cz ~mrre Nagyon szeretem.
... �s a hal�llal foglalkozik.
Po~.Cz ~t.a~rre A hal�l az �let r�sze.
Seg�tett a szenved�knek. Szinte az eg�sz �lete
ab6an telt �s telik el, hogy igyekszik enyhiteni a
szenved�st...
Po~Cz eL.a~N~ Nem parancsra esin�ltam, hanem a
c�lom megtal�lt engem. A szeretet valahogy
bel�m volt �ltetve. Sohasem gondoltam, hogy
akarni kell, hogy szeressek, hogy keresni kell
a c�lomat. IIagyni kellett, hogy megtal�ljon.
Ez az emberi l�t �rtelme.'
KINEK AZ �LETE �RT�KESEBB?
Engedj�k meg, hogy mindenekel�tt feltegyek �n�knek egy
k�rd�st. Egy has~ontalan k�rd�st. Tis~telik �n�k a sz�lei-
keta Tisztelik �ket �szinte sz�vb�l wagy sz�nb�l, vagy iga-
z�n? Nem tudom, mi a v�las.~uk, de tegy�nk egy k�s�rletet.
J�tsszunk el egy j�t�kot, egy kegyetlen j�t�kot.
A j�t�k neve az, hogy A ment�cs�nak. Tal�n ismerik. �gy
sz�l a t�rt�net, hogy haj�t�r�st szenved egy t�rsas�g, �s k�-
'A telev�zi�s sorozatban ezt az epiz�dot Gr�b�con, a szerb templomban
vett�k fel.
193
z�l�k n�h�nyan egy ment�cs�nakban pr�b�lnak menek�l-
ni. Napok �ta h�nykol�dnak a tengeren, a es�nak kicsi, �k
sokan vannak, v�z alig van, �lelem alig van. El kell d�nte-
ni�k, hogy vagy mindannyian meghalnak, vagy valakit,
valakiket ki kell dobniuk a es�nakb�l.
K�pzelj�k magukat az � helyzet�kbe. �n�k hogy d�nte-
n�nek a Hogy d�nten�k el azt, hogy kinek a~ �lete �rt�ke-
sebb, s ki� a leg�rt�ktelenebb? Kivel kell ke~deni? Velem
,
veled, vele a A d�nt�s v�gtelen�l neh�z, mert mindannyian
hissz�k �s valljuk, hogy az emberi �let szent. Minden em-
ber �lete szent.
De ha t�.~ ember �lete m�lik azon, hogy tudunk-e d�nteni
vagy sem egy ilyen tragikus hely,~etben, akkor a d�nt�st
m�giscsak meg kell hoznunk.
Persze a es�nak utasai d�nthetnek �gy is, hogy nem d�n-
tenek. �s belenyugszanak k�~�s v�gzet�kbe. De ezzel t�z
emberi �let f�l�tt mondj�k ki a hal�los �t�letet. D�nthetnek
�gy is, hogy nem v�llalj�k a d�nt�s felel�ss�g�t, hanem
sorsot h�znak, s ezzel a felel�ss�get �truh�zz�k az �gi ha-
talmakra, a v�g~etre, a v�letlenre.
De d�nthetnek �gy is, hogy v�llalj�k a felel�ss�get. Mi
t�rt�nik ekkor? �n p�ld�ul mit tenne? Hogyan v�las~tana
p�ld�ul egy id�s, beteg asszony �s egy fiatal l�ny k�~�tt?
Kit tess�kelne ki a es�nakb�l? Sok mindent�l f�gghet itt a
d�nt�s. M�s �s m�s kult�rk�r�kben feln�tt emberek m�~s-
k�pp �s m�sk�pp d�nten�nek. A fajf'enntart�s dar~e~ini t�r-
v�ny�nek �rtelm�ben nyilv�nval�an a fi,atal l�nyt kellene
meg�rizni�k a cs�nak utasainak, �s az id�s asszonyt�l
kellene megv�lniuk. �s val�ban, voltak olyan korai civili-
~�ci�k, amelyekben az �regeket kitett�k a vadonba, a ra-
gadoz�k vagy a~ �hhal�l �s a hideg pr�d�j�ul. De voltak
olyan korai civiliz�ci�k is, amelyekben �pp ellenkez�leg:
az id�s embereknek volt a Legnagyobb becs�lete, �k voltak
a t�rzs hagyom�nyainak �rz�i, a v�nek tan�cs�nak tagjai,
a k�z�ss�g �let�nek ir�ny�t�i. Ezekben a k�z�ss�gekben a
fiatalok �let�nek volt kisebb az �rt�ke.
Tudjuk, hogy voltak olyan korok �s kult�r�k, amelyek-
ben a.z ap�knak joguk volt arra, hogy saj�t gyerekeiket
ak�rfel is �ldozz�k a saj�t maguk vagy a k�z�ss�g �rdek�-
194
ben. Gondoljunk csak Agamemnonra, aki fel�ldo~ta l�-
ny�t, Iphigenei�t (m�s m�toszvari�nsokban csak fel akar-
ta �ldozni) az�rt, hogy a j� szelek meg�rkezzenek, haj�ha-
d�val tov�bbvitorl�~hasson, �s lerombolhassa az ellens�g
v�ros�t, Tr�j�t. Vagy gondoljunk a Bibli�ban �brah�mra,
aki saj�t gyerek�t, Izs�kot k�s~ fel�ldozni a~�rt, hogy Is-
tenben val� felt�tlen hit�r�l tan�s�got tegyen. Manaps�g
arra hajlanak a modern t�rsadalmak, hogy ink�bb az �re-
geket �ldozz�k fel. Azt a esoportot, amelynek, ahogy most
mondani szok�s, a legkisebb, a leggyeng�bb az �gyneve-
zett �rdek�rv�nyes�t� k�pess�ge.
De vannak enn�l dr�maibb hely.~etek is. Egy �he~� afri-
kai orsz�gban �h�ns�g idej�n el kell d�ntenie az �leter�s
feln�tteknek, a sz�l�knek, hogy saj�t sz�leiket, a,~ id�se-
ket, vagy saj�t gyerekeiket hagyj�k �hen halni. �s ez nem
j�t�k, ez a rettenetes val�s�g, ez a rettenet nap mint nap
megism�tl�dik m�g ebben a mi nagys~er�, modern vil�-
gunkban is. A ment�cs�nak j�t�k tulajdonk�ppen nem is
igaz�n j�t�k. Ma, itt Eur�p�ban is nap mint nap d�nt�nk
arr�l, hogy kinek az �lete �rt�kesebb. Az id�s ember� vagy
a fiatalabb�. P�ld�ul az~al, hogy a Parlament�en nyugd�j-
emel�st szavazunk-e meg, vagy ink�bb a fiatalok p�lya-
kezd�s�t t�mogatjuk.
De t�rj�nk vissza a es�nakho~. Kinek a~ �lete �rt�ke-
sebb? Ez att�l is f�gg, hogy el�rel�that�lag hol vet�dik
majd partra a es�nak. Ha egy lakatlan szigeten, ott a f�rfi-
er�, a testi er� nagyon fontos. Lehet teh�t, hogy a es�nak
�leter�s f�rfi utasait kell utolj�ra hagyni.
�m ha �gy �t�lj�k meg, hogy nem a f�k kiv�g�sa, h�zak
�p�t�se lesz majd a leg~'ontosabb feladat, hanem a,~ otthon-
teremt�s, hogy emberi m�don lehessen �lni, hogy a rettene-
tes h�nykol�d�s ut�n meg lehessen pihenni, a sebeket be
lehessen k�t�zni, akkor viszont ink�bb a es�nakban �l�
asszonyokat, l�nyokat kellene megmenten�nk, mert a.~ ott-
honteremt�snek, a szenved�sek enyh�t�s�nek �k a bajno-
kai, var�~sl�i �s nem a f�rfiak.
De nem minden korban, nem minden kult�r�ban d�nt�t-
tek volna �gy. A k�z�pkorban, mint tudjuk, er�s volt a n�-
gy�.l�let. Akkor �s ott ink�b� a n�k estek volna �ldo~at�ul
195
egy ilyen ment�cs�nakbeli kalandnak. Gondoljuk csak meg,
hogy a k�s� k�z�pkori boszork�nyperek is ink�b� a n�ket
k�ldt�k bos~ork�nyk�nt a m�gly�ra, vagy fullas~tott�k v�z-
be, �s nagyon ritk�n fordult el� az, hogy egy f�rfi jutott ha-
sonl� sorsra. Iga~, a k�z�pkori �s �jkori Madonna-kultusz
p�ld�ul valamelyest jav�tott a n�k meg�t�l�s�n �s helyzet�n.
Kialakult k�s�bb, els�sorban a kir�lyi-hercegi udvarokban
egyfajta udvariass�g, lovagiass�g, etikett. E.~ arra k�telezte
af�rfiakat, hogy tisztelj�k �s seg�ts�k a n�i nemet. K�s�bb ez
a polg�ri magatart�srend r�sz�v� is v�lt. Tudjuk, hogy p�l-
d�ul a Titanicon is el�sz�r a gyerekek �s n�k sz�llhattak be
a ment�cs�nakokba. A f�rfiak utolj�ra maradtak, vagy
egy�tt kellett els�llyedni�k a haj�val.
Vagyis a k�l�nb�z� korokban �s kult�r�kban k�l�nb�-
z�k�ppen d�nt�ttek volna ebben a k�rd�sben. �n hogy
d�ntene? Ha egy f�rfi �s egy n� k�.~�l kellene v�lasztania,
kit tess�kelne ki a cs�nakb�l?
Ha egy any�nak kellene d�ntenie, hogy � l�p-e ki a cs�-
nakb�l, vagy gyerek�t hagyja kidobatni a cs�nakb�l, az
esetek 99 sz�zal�k�ban minden bizonnyal ink�bb �nma-
g�t �ldozn� f�l. De a v�laszt�s lehet�s�ge nincs mindig ad-
va. H�nyszor kell d�ntenie az orvosoknak, hogy egy neh�z
�s �letves~�lyes s.~�l�s alatt kinek a.~ �lete �rt�kesebb, ki�t
kell megmenteni: az any��t vagy az �jsz�l�tt�t!?
Fel lehet �ll�tani egy m�sik k�pletet is. Ha ott �lne a es�-
nakban Einstein, �s vele szemben valaki, aki tal�n nem
olyan nagy koponya, mint �, hogyan d�nten�nk? Ha Ein-
stein meghal, akkor tal�n egy vil�gras~�l�, a.~ eg�s~ embe-
ris�g sz�m�rafontos felfedez�s nem s.~�lethet meg. Elegen-
d� ok ez arra, hogy a vele szemben �l�t �t�lj�k hal�lra?
Utolj�ra hadd k�rdez~em meg eg�s~en durv�n �s �lesen,
mert az �let, mint l�ttuk, id�nk�nt ilyen �lesen tes~i fel a
k�rd�seket: Ha ott �lne a es�nakban a~ �n id�s �desanyja
�s t�~�ves gyereke, mit tenne? Azt mondhatn�, hogy nem
d�nt�k, �n saj�t magam ugrom be a v�zbe, nem vehetek
r�szt ebben a d�nt�sben, nem Lehetek oka sem �desany�m,
sem gyermekem hal�l�nak. De ha m�gis d�ntenie kellene,
mert, mondjuk, �n a cs�nak korm�nyosa, �s �n n�lk�l
mindenki beleveszne a tengerbe, akkor hogy d�ntene?
�s gondolja meg: a T�zparancsolatban a gyerekeket csak
a Ne �lj parancsolata v�di. A sz�l�ket a Tiszteld aty�dat �s
any�dat parancsolata is.
vriGv�LG~ B. At~rD~s Nem tudom, hogy l�ttad-e az egyik leg-
jobb jap�n filmrendez�nek, Imamura Shoheinek cannes-i
nagyd�jas filmj�t, a Narayama ballad�j�t. A '80-as �vek
elej�n k�sz�lt. Egy kis faluban j�tsz�dik a hegyekben. Az
t�rt�nik, hogy egy k�z�pkor� f�rfi anyja el�ri a nyolcvan-
�ves kort. Nyolevan�ves korban - ebben a kis faluban,
ahol kev�s a rizs, kev�s az anyagi eszk�z a fennmarad�s-
hoz - az id�seket felviszik a hegyre, egy "elef�nttemet�-
be". A fi�ra h�rul az a k�telezetts�g, hogy anyj�t felvigye a
hegyre. A nagy k�rd�s: felvigye-e vagy sem? Err�l a v�v�-
d�sr�l sz�l a film. Alapvet�en antihum�nus az eg�sz t�rt�-
net, viszont a f�rfi �gy �rzi, hogy nem teheti meg, hogy
nem teszi meg ezt. Az anya is tudja, hogy ez k�telezetts�g,
ez t�rsadalmi parancs, el�rtem a nyolevan�ves kort, fel
kell, hogy vigyen. A fia v�g�l a h�t�ra k�t�zi, felviszi a he-
gyekbe, h� van, j�g van, hideg van, �s ott az asszony �rte-
lemszer�en egy-k�t napon bel�l meghal. Ez f�j a fi�nak,
de a t�rsadalommal szemben neki ez a k�telezetts�ge,
meg kell tennie. Azt mondj�k egy�bk�nt, hogy ilyen eset
m�g a 20. sz�zadban is el�fordult.
Sajnos nem is ritk�n. Ha nem is fizikai �rtelemben, de nem
vissz�k-e id�s sz�leinket mi is f�l a hegyre? Ridegs�ggel,
szeretetlens�ggel, nemt�r�d�ms�ggel? A jaj-annyi-dolgom-
van gonos.~ alibij�vel?
cs~i mLn~tos Vannak olyan t�rsadalmak, amelyeknek na-
gyon fontos, hogy szab�lyozz�k a l�tsz�mukat. Biol�giai-
lag a szab�lyoz�s egyik eszk�ze az, hogy a l�nycsecsem�-
ket meg�lik. Sok olyan archaikus t�rsadalom volt, ahol
nem tekintett�k embernek a megsz�letett bab�kat, s az
anya d�nt�tte el att�l f�gg�en, hogy b�s�g�ben voltak a
javaknak, vagy �ppen valamilyen rossz �vszak volt, hogy
meg�li vagy megtartja a gyereket. Els�sorban a l�nyokat
196 ~-- 197
�lt�k meg, miut�n egy popul�ci�nak a szaporas�ga els�-
sorban a l�nyok ar�ny�t�l f�gg. Vannak adatok arra, hogy
az archaikus csoportokban �ltal�ban t�bben voltak a f�r-
fiak. 1,3:1 volt a f�rfiak �s a n�k ar�nya. T�bb f�rfi kellett
ahhoz, hogy a esoport a neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt meg
tudjon �lni. Sok ezer �wel k�s�bb v�geztek egy �sszeha-
sonl�t� kutat�st Jap�nban, Nig�ri�ban �s az Egyes�lt �lla-
mokban. Megk�rdezt�k �j h�zasokt�l, hogy milyen nem�
bab�t szeretn�nek el�sz�r. Mind a h�rom orsz�gban 1,3:1
ar�nyban k�v�ntak fi�t �s l�nyt. �gy l�tszik, nagyon m�-
lyen beiv�dott az emberekbe ez a b�v�s 1,3:1 ar�ny.
CSAL�D, SZ�L�, GYEREK
T�SKE L�SZL� A muszlim t�rsadalmak szerkezet�ben a mai
napig er�sebben �lnek a t�rzsi, nagycsal�di, esal�di kap-
esolatok. Eleven �s j�l ismert dolog a rokons�gi szolidari-
t�s. Sok hely�tt ennek alapj�n d�ntik el a h�zass�gokat,
hiszen �ratlan t�rv�ny, hogy a nagyb�csi l�ny�t kell elven-
ni, de belesz�lnak az egy�ni p�lyav�laszt�sba is, mert van
m�r a esal�dban t�zolt�, katona, tan�rember meg orvos
is, de m�g nincs jog�sz vagy rend�r, esetleg vall�sjogtud�s
vagy motorszerel�.
A 20. sz�zad bizonyos �rtelemben felrobbantotta eze-
ket a viszonyokat, hiszen a moderniz�ci� ig�nye, a t�rsa-
dalmi felemelked�s v�gya �s a gazdagod�s rem�nye �ri�si
t�megeket sz�vott el �s sz�v el eredeti k�rnyezet�kb�l. Ez
a folyamatosan tapasztalhat� bels� migr�ci� azzal j�r,
hogy az eredeti, t�bbnyire vid�ki k�z�ss�gr�l leszakadnak
az egyes emberek, �s sz�tsz�r�dnak a v�rosok vil�g�ban.
Reg�nyek, Nag�b Mahf�z �s Tauf�q al-I-Iak�m egyiptomi el-
besz�l�k novell�i �rj�k le a talajt vesztett v�rosba k�lt�z�k
lelki �s testi nyomor�t, �rt�k- �s t�j�koz�d�sipont-veszt�-
s�t, m�rhetetlen szenved�s�t. Volt egy d�bbenetes �lm�-
nyem ezzel kapesolatban.
Egy adott v�ros telep�l�sszerkezet�hez tartozott, hogy
minden lak�negyedben ismert �s tiszteletben tartott k�-
z�ss�gek laktak. A v�ros t�rt�netileg szervez�d�tt, �s a
mediterr�neum d�li partvid�k�re jellemz� m�don nem
alakult ki a magisztr�tus, a v�rosir�ny�t�s test�lete, ha-
nem a vezet�s egyetlen szintj�nek megmaradtak ezek a
hagyom�nyosan v�rs�gi alapon szervez8d�tt v�rosr�szek,
v�rosnegyedek. Ezek bels� szolidarit�sa, �sszetart�sa
megfelel� m�don biztos�totta a k�z�ss�gnek a szomsz�-
dokkal val� j� viszony kialak�t�s�t, m�sfel�l az egy�n sz�-
m�ra a hozz�juk tartoz�s v�delmet �s biztons�got jelen-
tett. Nos, az �jabb bek�lt�z�sek, illetve a nomadiz�l� k�-
z�ss�gek sz�rv�nyainak betelep�t�se sor�n �llamilag
l�trehoztak egy olyan v�rosr�szt, egy �j lak�telepet,
amelynek a lakoss�ga az orsz�g k�l�nb�z� r�szeib�l ver-
buv�l�dott, �s �gy eredetileg k�l�nb�z8 esal�dokhoz tar-
toztak. A t�bbi v�rosr�sszel szemben itt nem volt meg a
bels� szolidarit�s koh�zi�s ereje, lak�it nem v�dte a vala-
hov� tartoz�s k�ls� elismer�se, tekint�lye �s tisztelete. A
v�ros eg�sze j�ttmenteknek �s hontalanoknak tartotta, ha
egy�ltal�n sz�m�t�sba vette �ket, mert nem volt esal�d-
juk, nem volt hagyom�nyuk, nem volt sz�rmaz�suk. T�r-
t�nt, hogy k�t, ebb�l a negyedb�l sz�rmaz� fiatalember
fiatalos virtusb�l ben�zett ("besz�lt") egy k�ztisztelet-
ben �ll� negyed egyik lakodalmas udvar�ba. M�snap hol-
tan tal�lt�k �ket. �s nem ker�ltek meg a gyilkosok.
v.~tGyAs GAsoR Azt mondhatn�nk, hogy minden olyan t�rsada-
lomban, ahol �skultusz van, az �s�knek mindenr�l tudniuk
kell: �k onnan fentrc5l, az ido"k kezdet�t�l fogva a mai napig az
ellen�rz�s�k alatt tartanak mindent, �s az emberek itt lent
semmi olyasmit, legal�bbis semmi fontosat, nem tehetnek,
amiro"'I az �s�knek ne kellene tudniuk. �gy p�ld�ul a br�kn�l,
amikor az antropol�gus meg�rkezik a faluba, azonnal fel�ll a
h�zigazda, �s az �s�k olt�ra el�tt rizst sz�rva (ami a yiangok
figyelm�nek a felkelt�s�t szolg�lja, ugyanis ennival�!), im�t
recit�lva �rtes�ti �ket arr�l, hogy valami fontos t�rt�nt, azaz
bejelenti az idegen �rkez�s�t. Ahogy p�ld�ul a szomsz�d falu-
beli emberek l�togat�s�t is bejelentik az �s�knek, ugyan�gy
bejelentett�k azt is, hogy �n �rkeztem a faluba.
De b�rmilyen esem�ny, amely a dolgok szokv�nyos
menet�ben valamif�le fontoss�ggal b�r - p�ld�ul ha a h�z-
198 199
tet�t kijav�tj�k (ami felt�telezi azt, hogy a tet�t�rbe, azaz
az "�gi vil�gba" felf�ggesztett �solt�rok f�l� m�sznak), ha
a bivaly borj�t ellett, ha �j h�zat akarnak �p�teni, ha egy
nagy szertart�st akarnak elv�gezni (ami bivaly�ldozat be-
mutat�s�val j�r egy�tt) �s �gy tov�bb -, az mind k�telez�-
en felt�telezi, illetve azt vonja maga ut�n, hogy az �s�ket
arr�l im�ban �rtes�tik. Azzal, hogy a dolgot bejelentik, az
egyben tudom�sul is v�tetik, ily m�don enged�lyt kapnak
az elv�gz�s�re, azaz baj vagy csap�s eset�n mentes�lnek
az al�l a v�d al�l, hogy az �s�k, az istenek, a yiangok tud-
ta n�lk�l vagy akarata ellen�re v�gezt�k azt el.
Ugyan�gy az ember�let fordul�it, teh�t a sz�let�st, a h�-
zass�got �s a hal�lt is mind-mind legel�sz�r az �s�knekje-
lentik be. Amikor p�ld�ul egy br� csecsem� megsz�letik,
egy h�ten bel�l a sz�l�k n�vad� szertart�st v�geznek,
amelynek sor�n ritu�lis m�don bejelentik az �s�k isten�-
nek, Kane�nak, hogy a rokons�gi csoport, azaz az emberi
t�rsadalom egy �jabb taggal gyarapodott, s k�rik �t, hogy
vegye oltalm�ba, k�s�rje figyelemmel az �jsz�l�tt �let�t.
Amikor pedig meghal, "kijelentik" �t az �l�k vil�g�b�l:
most m�r ne legyen gondja r� t�bbet Kane�nak. Ilyen �r-
telemben teh�t a br�k vagy b�rmilyen m�s n�p �lete,
akikn�l �skultusz van, az �s�k �beren figyel� szeme el�tt
zajlik.
N�luh is van teh�t valamilyen, a Tis.~teld aty�dat �s any�-
dat-parancsolathoz hasonl� magatart�sszab�ly?
VARGYAS G�BOR Van. �n azt hiszem, nincs is olyan t�rsadalom,
amely ezt valamilyen form�ban el ne togadn�, de az�rt a
hangs�ly most is a valamilyen f�rm�ban megfogalmaz�son
van. A br�kn�l tudn�llik az a fajta felt�tlen tisztelet �s al�-
vetetts�g, ami a zsid�s�gn�l, illetve a 19-20. sz�zadi pat-
riarch�lis eur�pai csal�dban megvolt, ismeretlen.
A br� gyermekeket kis korukt�l fogva auton�m l�ny-
k�nt, majdhogynem a feln�ttekkel egyenrang�k�nt keze-
lik, b�r ezt f�lve mondom, mert val�j�ban az�rt nem err�l
van sz�. �m mindenk�ppen olyan l�nyeknek tekintik
�ket, akik kevesebbet tudnak ugyan, mint a feln�ttek, de
200
akiket ez�rt m�g nem kell "nevelni", �s f�leg nem feny�-
t�ssel kell nevelni. A gyermekek tulajdonk�ppen az eg�sz
kult�r�t j�t�k, illetve belenevelked�s r�v�n tanulj�k meg.
Teh�t p�ld�ul amikor egy asszony elmegy a foly�ra ha-
l�szni, ott van mellette k�t�ves kisfia is, akinek k�l�n kis
h�l�t k�sz�tenek, s aki �gy mintegy j�tszva, a munkav�g-
z�s k�nyszere n�lk�l tanulja meg a hal�szat fort�lyait. �s
hogyha halat fog - l�ttam ilyet! -, �ri�si �dvrivalg�ssal vi-
szi az anyj�nak, aki k�l�n meg is jutalmazza �rte.
Olyat is l�ttam, hogyha az, amit esin�l, m�r vesz�lyess�
v�lt, azt a sz�l�k megtiltott�k a gyermeknek, de az�rt ez
rendk�v�l ritka. Egy esetben p�ld�ul a k�t�ves kisgyerek
egy majdnem akkora borotva�les boz�tv�g� k�ssel kez-
dett el hadon�szni, mint �, s amikor m�r kis h�j�n mag�-
ban is k�rt tett, nem besz�lve a f�b�l �s bambuszb�l k�-
sz�lt h�zr�l, akkor r�sz�ltak, majd v�g�l kivett�k a kez�-
b�l a szersz�mot. De el�sz�r csak r�sz�ltak, hogy
"vigy�zz, mert megv�god magad". Nem azt mondt�k, hogy
"ne vedd a kezedbe, mert k�s, villa, oll� nem gyerek kez�-
be val�". Teh�t hagyt�k, hogy pr�b�lgassa. B�rmilyen
vesz�lyes is, �gy is, �gy is meg kell tanulnia a szersz�m
haszn�lat�t, �s min�l el�bb megtanulja, ann�l jobb, mert
ann�l kor�bban f�ggetlenedik a sz�l�t�l. A sz�l� ott van,
vigy�z� szem�vel fel�gyeli a gyermeket, de f�lt� szeretet�-
vel a tanul�si folyamatot m�gsem korl�tozza. Verni soha-
sem l�ttam a gyermekeket, egyszer�en az�rt, mert a br�k
hiedelme szerint ver�skor elt�vozik az emberek lelke, az-
az ha valakit megvern�nek, akkor az a hal�l�t okozn�.
Summa summarum, egy t�z-egyn�h�ny �ves gyermek
m�r teljesen auton�m l�ny, akinek a sz�lei sohasem
mondj�k meg, hogy mit kell csin�lnia, vagy mit nem sza-
bad csin�lnia. Mag�t�l tudja.
MI�RT TISZTELJEM A SZ�LEIMET?
Tiszteld aty�dat �s any�dat! B�rmilyen furcsa is, ez a pa-
rancsolat annak idej�n neyn a gyerekekhez, hanem a fel-
n�ttekhe.~ sz�lt. M�gpedig a feln�tt f�rfiakhoz, mert az �ho-
201
ri ~s�d�s�gn�l teljes jog� polg�r csak a feln�tt f�rfi volt. A
n�knek j�val kevesebb joga volt.
A~�ta megv�ltozott m�r a vil�g. Ma a T�zparancsolat
mindenkihe~ �s b�rkihez sz�lhat.
A gyereknek egy�bk�nt tal�n nem is olyan fontos ez a pa-
rancsolat. Mert a gyerek �rzi, hogy szeretik, �r~i, hogy v�-
dik, �s az az �rz�s, amit ez kiv�lt benne, lehet szeretet, le-
het h�la, �s tal�n egy kicsit k�s�bb m�r valami tisztelet is.
De el�bb-ut�bb fordul a kocka. A gyerek felcseperedik, fel-
n�tt� v�lik, �s akkor k�nnyen meg~'eledkezhet arr�l, hogy
mit tettek �rte a sz�lei. K�l�n�sen ma, amikor a fiatalok-
nak minden�ron �s gyorsan �nv�nyes�lni�k kell. Err�l az
elm�lt �vtizedekben meg tudt�k gy�zni m�g a sz�leiket is,
mert seg�tett nekik az eg�sz t�rsadalom, a t�megkommuni-
kkci�, a telev�zi� �s mindenki m�s. �gyhogy ahelyett, hogy
�tvenn�k a sz�leik v�ll�r�l a terhek egy r�sz�t, ahelyett,
hogy viss.~aadn�nak valamit abb�l, amit kaptak, sokan -
pers~e t�volr�l sem mindenki �s minden gyerek - ink�bb
m�g tov�bb ny�z~�k a sz�leiket. Nagyon gyakori a mai
korban, nem mintha kor�bban nem lett volna a,~, a Lear
kir�ly-effektus. Amikor a gyerekek kifosztj�k, �s id�nk�nt
m�g meg is al�zz�k a sz�leiket.
De az�rt k�rdezz�k meg, hogy v�gt�re is mi�rt kell tisz-
telni a sz�leinket. Nem valami rossz �s �res hagyom�ny
e~? Mi�rt kell tisztelni �ket?
szp,sb ~sTvE�ri Eml�keztetni kell az embert a t�rv�ny szav�val
is arra, hogy nem vele kezd�dik az �let, s ha szabad �gy fo-
galmazni: �n sem �nmagammal kezd�d�m. Ma nagyon ne-
h�z e mellett a bel�t�s mellett �rvelni, hiszen ma minden
azt sugallja, hogy veled kezd�d�tt a vil�g, �nmagaddal
kezd�dsz, �nmagaddal �rsz v�get.
A t�rv�nyben az �let folyamatoss�g�r�l van sz�, mely
valahol elt�nik a m�ltban (nem tudom eg�szen v�gig
visszak�vetni, hogy honnan j�ttem), �s valahol elt�nik,
rem�nyeink szerint, a j�v�ben is. Nem �t �v m�lva �r v�-
get a vil�g, nem a gyerekeimmel �r v�get, nem az uno-
k�immal, s ezt mindenki �t is tudja �lni, sokszor tal�n
202
sz�vszorongva, amikor a gyerekei�rt, unok�i�rt im�dko-
zik, hogy csak bajuk ne ess�k. Csak boldog idej�k legyen,
csak menjen j�l a dolguk. Nem tudunk csak a m�nak �lni.
Mert akkor megk�rdezem: mi lesz a gyerekeddel, az uno-
k�ddal, ha f�l�getj�k a vil�got magunk k�r�l, mindent fel-
�l�nk, s itt hagyunk nekik roncsokat, romokat, egy kifosz-
tott vil�got. Ez azt is jelenten�, hogy az el�deinket sem
tisztelt�k, mert �k nem ezt hagyt�k r�nk.
SCHWEITZER J�ZSEF Amikor az ember maga sz�l� vagy nagy-
sz�l� lesz, csak akkor l�tja, hogy a sz�l�, am�g a saj�t
sz�rnyainkra bocs�tott benn�nket, mennyit f�radott �r-
t�nk. A gyerek �rz�keli, k�v�nja az anyai szeretetet, a sz�l�i
szeretetet, �s a sz�l� ezt sokszor, m�g tal�n a m�rt�ken fe-
l�l is �rasztja. Azt az �ldozatoss�got, amit minden sz�l�
zoksz� n�lk�l meghoz, hogy nappal dolgozik, �s �jjel a be-
teg gyerek mellett fenn van, vagy azt mondja a feles�g�nek,
ha ne adj' isten, a gyerek beteg, hogy menj a m�sik szob�ba
majd ma �n leszek itt, pihend ki magad - mindezt nem tud-
juk el�gg� viszonozni. Sz�val az, hogy tisztelj�k a sz�lein-
ket, a minimum, amit a legt�bb sz�l� meg�rdemel.
Nem j�r minden embernek tisztelet?
SCHWEITZER J�ZSEF Mindenkinek tisztelet j�r, de az�rt vannak
fokozatok. Egy sz�l�nek - lehet, hogy �n most �nz� va-
gyok - egy kicsit t�bb tisztelet j�r a gyereke r�sz�r�l, mint
m�snak.
�s a sz�l�nek is tisztelnie kell a gyerek�t?
SCHWEITZER J�ZSEF Nem. Ezt a Biblia annyira term�szetesnek
tartja, hogy sehol nem �rja meg. Az term�szetes dolog,
hogy a sz�l� nem tiszteli, hanem szereti a gyerek�t. AB�b-
li�ban arra van utal�s, hogy ha ad�dik egy nagyon elru-
gaszkodott gyerek, akivel nem lehet b�rni, azt el kell vinni
a paphoz; bibliai kifejez�ssel �lve � l�zad� �s engedetlen
fi�. Nagyon szigor�an b�ntetik, ak�r meg is k�vezik. De
h�t ez a r�gi vil�gban volt, amikor m�g nem tudt�k, hogy
203
mi a gyerekpszichol�gia, �s nem tudt�k, hogy hogyan le-
het a gyerekkel b�nni. A Misn�ban, ami a Biblia ut�ni ha-
talmas t�rv�nyk�nyv, m�r el��r�st tal�lunk arra, hogy a
sz�l� tan�tsa meg a gyermek�t �szni, ami nagyon fontos
volt, hiszen tengerparti �llamban �ltek, �s haj�t�r�s vagy
haj�rabl�s bek�vetkezhetett. Ugyancsak rabbinikus el�-
�r�s, hogy az apa tan�tsa meg fi�t, ahogy mondt�k, "tisztes
iparra"; ma �gy mondan�k, tan�tsa meg arra, hogy a val-
l�st�rv�ny tiszteletben tart�sa �s gyakorl�sa mellett krea-
t�v keny�rkeres� foglalkoz�sa legyen.
M~R6 L�s2L� Az intelligenciavizsg�latok azt mutatj�k, hogy
bizonyos �rtelemben huszon�t �ves kor�ban �ri el az em-
ber a cs�csot, akkor tud a leglogikusabban, leggyorsabban
gondolkodni. Ezt az id�sebbek, f�k�pp ha a saj�t gyere-
k�kr�l van sz�, hajlamosak elismerni. M�s ter�leteken,
ahol ink�bb tapasztalatokra van sz�ks�g, ott az id�sebbek
teljes�tenek jobban. Fiatalon azonban az ember nem na-
gyon �rti, hogy mit tudhat az id�sebb ember jobban, mint
�. Ez a parancsolat tal�n arra figyelmezteti, hogy valamit
az�rt tudhat az �reg is, valami olyat, ami nekem egyel�re
a koromn�l fogva teljesen k�v�l esik a l�t�k�r�m�n. Ennyi
tulajdonk�ppen el�g is szerintem.
HELLER �GNES Nem arr�l sz�l ez a parancsolat, hogy az �re-
geket kell tisztelnie, hanem arr�l, hogy az embernek a
saj�t apj�t �s anyj�t kell tisztelnie. A kett� nem ugyan-
az. �s nem az�rt kell tisztelni az embernek az apj�t �s
anyj�t, mert b�lcsek, b�lcsebbek, mint �k, mert t�bbet
tudnak, mert sokat lehet t�l�k tanulni. Hanem az�rt,
mert �k adt�k nek�nk az �letet. �s ezen az sem v�ltoz-
tat, ha �k t�rt�netesen nem b�lcsek, hanem kevesebbet
tudnak, mint te.
Az sem v�ltoztat e~en, ha �k nem tis~teletrem�lt�an �lnek?
HELLER �GNES Nem kell szeretni �ket. A "Tiszteld ap�dat �s
any�dat" nem annyit jelent, hogy szeresd ap�dat �s any�-
dat. Err�l nincs sz� itt. Minden felebar�todat szeresd, mint
204
tenmagad. S�t egyszer azt is mondja aBiblia, hogy szeresd
az idegent. Ap�dnak �s any�dnak nem j�r k�l�n szeretet.
Tiszteletj�r.
Hogy tisztelhetek egy t�rt�netesen nem tiszteletrem�lt�
embert?
HELLER �GNES A tisztelet nem azt jelenti, hogy �n j�v�hagyom
azt, amit csin�lnak, hogy �n okvetlen rendes embereknek
tartom �ket. Legfeljebb megpr�b�lom a sz�gyen�ket elta-
karni. Nem kell nagyra becs�lni �ket, sem szeretni. Tisz-
telni kell �ket, mert �k adt�k nek�nk az �letet. N�lk�l�k
nem l�tezn�nk.
Ez a h�la...
HELLER �GNES J�, lehet, hogy h�la, de tal�n m�g h�l�t sem kell
�rezni. Eltemetteti az ember a sz�leit. Ez volt �ppen, hogy
�gy mondjam, az emberi kult�ra egyik alapk�rd�se. Ez�rt
hal meg Antigon�. � a b�tyj�t temeti el, mert nem lehet
temetetlen�l hagyni rokonokat, hozz�tartoz�kat, nem le-
het gondozatlanul hagyni a s�rjukat. De ez�rt nem kell a
T�zparancsolathoz menni. Mert azt hiszem, hogy ez min-
den emberi kult�r�ban �gy van.
CS�NYI VILMOS Minden olyan �l�l�nyn�l, amelynek a felneve-
l�si peri�dusa hossz�, ki kell alakulnia valamilyen kapeso-
latnak a sz�l�k �s ivad�kok k�z�tt. Egyr�szr�l az ivad�k-
nak sz�t kell fogadnia, m�sr�szt a sz�l�knek t�r�dni�k
kell ivad�kaikkal. Mondok erre egy biol�giai p�ld�t. A
medv�kn�l az anya van a bocsokkal. A h�mek k�l�n van-
nak. T�bb �vj�rat� bocs megy egy�tt, az anyjuk dirig�l-
ja �ket. Vagyis ha p�ld�ul meg�ll m�ln�zni, akkor a bo-
csoknak is meg kell �llniuk. Ha �gy �rzi, hogy itt gyan�s
neszek vannak, tov�bb kell menni, akkor a bocsoknak
is azonnal tov�bb kell menni�k. Miut�n k�l�nb�z�
nagys�g�ak a bocsok, k�t-h�rom-n�gy �vig is k�vetik az
anyjukat. A nagyobbak ezt m�r id�nk�nt unj�k, �s �gy
gondolj�k, m�r �k is tudj�k, hogy mikor kell meg�llni,
205
�s mikor tov�bbmenni. Ilyenkor az anya j� nagy pofo-
nokat osztogat nekik, �s akkor sz�t fogadnak. Ez min-
daddig tart, am�g nem �tnek vissza. Amikor m�r olyan
nagyok lesznek, hogy vissza�tnek, akkor az anya elza-
varja �ket. S att�l kezdve �n�ll�an �lnek. De am�g ott
vannak, am�g elfogadj�k az anya dominanci�j�t, addig
azt kell csin�lni, amit az anya dikt�l. Nl�s sz�val, addig
tiszteletben kell tartani az any�t.
Az emberekn�l, akikn�l k�l�n�sen hossz� ez a peri�-
dus, tizen-egyn�h�ny �v, ott k�l�n�sen fontos, hogy ne
csak a biol�giai k�t�d�s tartsa �ssze a csal�dot mint
egys�get. Az emberekn�l a k�z�ss�g kultur�lis eszk�-
z�kkel �s parancsokkal m�g tov�bb er�s�ti a biol�giai
k�t�d�st.
xoP~'rsy sArrDoR Ez a parancs ma is �rv�nyes, de ki kellene
eg�sz�teni a csal�d eg�sz�re. Mert a csal�don bel�li tiszte-
let k�lcs�n�s, nem pedig egyoldal�. Nemcsak a gyerekek-
nek kell tisztelni�k a sz�leiket, hanem a sz�l�knek is a
gyerekeket �s a testv�reknek is tisztelni�k kell egym�st.
A jelenkori vil�gban m�r nem az a legfontosabb, hogy a
gyerekek tisztelj�k a sz�l�ket, hanem egyre ink�bb az, hogy
a sz�l�k gondoskodjanak a gyermekek nevel�s�r�l. R�gen,
amikor a fizikai er� jelentette a j�vedelem forr�s�t, a m�r
munkak�ptelen sz�l�k eltart�s�r�l pedig csak a gyerekeik
gondoskodtak, ez az egyh�zi parancs indokolt volt. Ma m�r
az �regekr�l els�sorban a t�rsadalom gondoskodik, ellenben
a gyermekek felnevel�se �s tan�ttat�sa d�nt� h�nyad�ban
egyel�re m�g sz�l�i feladat maradt. Ha sz�ks�g van e t�ren
egyh�zi parancsra, akkor a t�rsadalmi �rdeket jobban kife-
jezn� az, hogy a sz�l�k gondoskodjanak gyermekeik min�l
hat�konyabb felnevel�s�r�l, nem a gyerekek a sz�l�k eltar-
t�s�r�l. En valahogy �gy fogalmazn�m meg ezt a parancsot:
T�rekedj arra, hogy a gyermekeid n�lad t�bbre vigy�k.
TEHETETLENEK �S �RTATLANOKz
Tiszteld aty�dat �s any�dat! �gy t�nik, Isten e parancsolat�t
sz�v�nkbe, term�szet�nkbe �rta; s ez igaz is. De hogy b�n-
bees�s�nkkel mennyire elhom�lyosultak e t�rv�ny bet�i, ah-
hoz elegend� az �si m�toszokat ismern�nk s egyes primit�v
n�pek b�n�sm�dj�t az �regekkel szemben. A fiatal isten le-
d�nti a r�git, az er�s t�rzsbeliek le�lik a tehetetlen aggokat.
Ez is a term�szet t�rv�nye, de csak a term�szet�, a term�szet
hom�lyba, nyerses�gbe fordult er�i�. Az �sz�vets�g Isten�-
nek mintegy tiszt�ra kellett mosnia az elhom�lyosodott sza-
vakat, ut�na rajzolnia az egyszer m�r le�rt, de s�t�tbe t�nt be-
t�ket: "Aty�dat �s any�dat tiszteljed!"
A tiszteljed sz�ban itt eleve bennfoglaltatik, hogy szeressed.
Hogy Isten m�gis tiszteletr�l besz�l, f�lfedi messzetekint� sz�n-
d�k�t. A tisztelettel a szeretet formai fontoss�g�t hangs�lyozza.
Sz�lBk ir�nti szeretet�nknek nemcsak bels�, hanem k�ls�, t�r-
sadalomalak�t� jegyeit �s jelent�s�g�t. A csal�d ezzel az isteni
tervben a t�rsadalom legfo"bb iskol�ja. Kialak�t�ja a legalapve-
t8bb viselked�si �s viszonyul�si form�knak, s a maga forr� val�-
s�g�val el�k�sz�t az elvontabb t�rsadalmi viszonylatok �t�l�s�-
re, meg�rt�s�re �s teljes�t�s�re is.
A esal�dot eg�szen sohase lehet kin�n�nk, de elhivatotts�-
gunknak ugyanakkor t�volr�l se v�gs� kerete. J�zus forradalmi
h�v�sa egyenesen �gy sz�l: hagyd el aty�dat �s any�dat! ... S�-
lyos szavak, nem is lehet m�sk�pp meg�rteni �ket, mint a m�-
sik h�v�ssal, �nmagunk megtagad�s�val egy�tt. �nmagunkat,
minden f�ldi javunkat, aty�nkat �s any�nkat is el kell veszte-
n�nk ahhoz, hogy egy magasabb szinten v�gre val�ban birto-
kolhassuk a vil�got �s benne v�reinket �s �nmagunkat. Ez az
"elhagy�s" legv�g�l nem elhagy�st jelent h�t, hanem a birtok-
l�s leg�nzetlenebb �s legteljesebb form�j�t. Ahogy J�zus hal�-
lakor egyed�l �gy j�hetett l�tre a gyeng�d k�t�s, mit � maga tett
a kereszten �desanyja �s legkedvesebb tan�tv�nya k�z�tt: "Asz-
szony, �me a te fiad", �s "Fi�, �me a te any�d..."
Ha a t�kozl� fi� sz�v�ben ez a szeretet l�ngolt volna, igen,
2 Pilinszky J�nos: A negyedik parancsolat. �j Eynber, 1964. febru�r 2.
(Sx�g �s olaj. Budapest, 1982, 92-94. o.)
206 207
akkor is kez�be veszi v�ndorbotj�t, de minden t�volod� l�p-
te csak k�zelebb vitte volna a sz�l�i h�zhoz, szeretete l�nye-
g�hez.
De van az Evang�liumnak egy d�nt� kieg�sz�t�se, mely a
sz�l�k ut�n a gyermekeknek kij�r� tiszteletr�l besz�l. Isteni
kieg�sz�t�s! A teljess�g emancip�ci�ja!
M�lt� v�lasz a vil�gban �jra �s �jra lej�tsz�d� feneketlen bot-
r�nyra, a gyermekek szenved�s�re. Minden b�n�k k�z�l - �rez-
het�en - tal�n ez a t�vis hatol legm�lyebbre Isten sz�v�ben. A
sz�l�k ir�nti szeretet megfogalmaz�sa ut�n a gyermekek felma-
gasztal�s�val v�lik az �sz�vets�gi t�rv�ny teljess�gg�. Az Evang�-
liumot - k�v�l�ll�k - sokszor tekintik ugyanis paradoxonok gy�j-
tem�ny�nek. S hogy nem az, annak oka a forr�, elragadtatott �s
�tszellem�lt teljess�g, mely �pp a legsark�tottabb fogalmaz�snak
is �r�k nyugalmat �s egyens�lyt ad.
Az �sz�vets�g "statikusnak" nevezhet� t�rv�nye ut�n J�-
zus sz�j�b�l a csal�d, �s a csal�don t�l az eg�sz emberi k�z�s-
s�g k�lcs�n�s szeretet�nek �s becs�l�s�nek t�rt�net�nk v�-
g�ig �rv�nyes "dinamikai t�rv�ny�t" kaptuk �r�k�l.
A TISZTELET N�GY FORM�JA
Tiszteln�nk kell sz�leinket akkor is, ha �nmagunkat is
szeretn�nk tisztelni.
Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy a~t mondjuk:
mi, fiatalok, tele vagyunk �leter�vel, mi vagyunk a fontosak,
a~ igaz�n �rt�kesek. R�nk van sz�ks�ge a t�rsadalomnak,
nek�nk van jogunk arra, hogy az �let teljess�g�t meg�lj�k.
Sz�leink �lete, b�rmennyire is szeretj�k �ket, m�r hajlik a~
alkonyatba. Az � �let�k m�r nem olyanfontos, m�r nem k�-
pesek olyan nagy dolgokra, mint mi. A.z � �let�k m�r nem
olyan �rt�kes, mint a mi �let�nk.
Azt�n eltelik majd n�h�ny �vtized, �s a mi �let�nk hajlik
az alkonyatba. Mi cs�s~unk lassan a t�rsadalom �s a~ �let
perem�re.
Les~-e akkor er�nk, hogy a~t mondjuk: az �n �letem m�r
nem olyan �rt�kes, m�r nem olyan fontos, mint a fiatalok
�lete. M�r nem teljes �rt�k� emberi �let. Mai magatart�-
sunk alapj�n akkor voln�nk k�vetkezetesek, ha annak
idej�n majd ezt mondan�nk.
Ha ma �gy gondoljuk, �s eszerint is cseleksz�nk, hogy
id�s s.~�leink �lete ugyanolyan �rt�kes, mint a mi �let�nk,
akkor annak idej�n majd tiszta lelk�smerettel hihet�nk
abban, hogy a mi �let�nk is teljes �rt�k� �s m�lt�s�ggal teli
�let maradt, akkor is, ha m�r megg�rnyedt�nk, nehezen
j�runk, m�r a~ okul�r�val se l�tunk valami f�nyesen, �s
el-elfelejtj�k, hogy a~ im�nt hova is tett�k ezt vagy azt.
vExEIt~Y TAM�s Van egy r�gi n�pmese, amely arr�l sz�l, hogy
a v�ndorleg�ny egy fal el� �r, �s nem tudja �tugrani, nem
tud rajta �tm�szni. Ez�rt azt�n elkezdi lepakolni az addig
hurcolt terheit, de ahogy pakolja le, amit hozott mag�val,
amit �seit�l, sz�leit�l, m�sokt�l kapott, a fal egyre n�,
egyre magasabb lesz. Amikor pedig elkezdi �sszeszedni,
�jra f�lvenni, amit levetett, a fal egyre ink�bb zsugorodik,
�s v�g�l siker�l �tugrania rajta. Vagyis nem akkor tudunk
majd a j�v�be �tlend�lni, ha mindent ledobunk magunk-
r�l, megtagadjuk sz�leinket, m�ltunkat. Akkor tudjuk
megtenni ezt az ugr�st, ha felvessz�k a hagyom�nyt, vala-
milyen hagyom�nyt - teljesen mindegy szerintem, hogy
milyet -, �s �gy megy�nk tov�bb egy nyitott j�v� fel�.
A mer�ben �j dolgokat hoz� nagy tan�t�sokr�l mindig
kider�l - gondoljunk p�ld�ul Sz�krat�szre vagy az �jtes-
tamentumra -, hogy roppant gazdag hagyom�nyt hordo-
zunk magukban, �s tudtak minderr�l l�tsz�lag megfeled-
kezve �j dolgokat mondani �s hozni.
�s persze ez a gondolatmenet m�g hosszan vezethet�
eg�sz Dosztojevszkijig, a Karamazov testv�rekig, ahol azt
mondj�k, hogy "legyen olyan az a sz�l�, hogy tisztelni le-
hessen" vagy a rabbinikus tan�t�sokig, amelyek azt mond-
j�k, hogy "egyr�szt tiszteld a saj�t sz�leidet, m�sr�szt te
legy�l olyan, hogy a te gyereked tisztelni tudjon t�ged,
hogy majd hossz� ideig �lj a f�ld�n az � t�mogat�s�val".
Azt hiszem, hogy nemhi�ba van ez a parancsolat, a ha-
gyom�ny szerint, az els� (az isteni l�thez val� viszonyun-
kat szab�lyoz�) k�t�bl�n. A kisgyerek ugyan�gy n�z f�l a
208 209
sz�leire, szeretettel �s tisztelettel - ha olyanok, hogy lehet
�ket szeretettel tisztelni -, mint ahogy k�s�bb feln�z az is-
teni l�tbe.
Goethe azt mondja egy rejt�lyes tan�t�sban, a Wilhelm
Meisterben, hogy "n�gy tiszteletet kell megtanulnod". Kis-
gyerekkorodban meg kell tanulnod a felfel� tekint�st, a
n�lad nagyobbra tekint�st, s ezt a sz�leiden tanulhatod
meg. Aki ezt nem tudja megtanulni, az k�s�bb sem tud a
mag�n�l nagyobbra feltekinteni, az mindenre letekint,
mindent megvet, s mert rosszul l�tja a vil�got, beteg em-
ber lesz. Nem tudja felismerni, hogy vannak n�la nagyobb
dolgok is.
Ezut�n meg kell tanulnod tisztelni az al�d vetett vil�-
gokat. Ugye, ez a kilencedik-tizedik-tizenegyedik �let-
�v, amikor a gyerekeknek Pestalozzi azt aj�nlja, hogy
legyen �llatuk, hogy �l�l�nyt gondozhassanak. Ha vala-
hol ez nincs, akkor ott van Doroghy Sanyika a L�gy j�
mindhalkligban, aki k�nozza a legyeket, kit�pi a sz�r-
nyukat. Az �llatgondoz�s ennek az �letszakasznak
sz�ks�ges �s fontos eleme. Ha hi�nyzik a gyerek �let�-
b�l, akkor k�nnyen a fon�kj�ra, az �llatk�nz�sba fordul.
A m�sodik "tisztelet" teh�t: tanuld meg tisztelni az al�d
vetett vil�gokat.
A harmadik tisztelet: a kort�rsesoport, bar�taim, szerel-
meim, a velem egy�v�s�ak tisztelete. Ezeket nemcsak szeret-
nem kell, nemcsak haverkodnom kell vel�k, hanem tisztel-
nem kell a szem�lyis�g�ket. Csak ha ezen a h�rom tisztele-
ten tanul�k�nt �tmentem, s �rz�let�ket magamba vettem,
juthatok el a negyedik, legfontosabb tiszteletig: tiszteld saj�t
szem�lyis�gedet! Ha an�lk�l jutok el id�ig, hogy f�ll�pked-
tem az els� h�rom gr�dicson, akkor egoizmuss� torzul a tisz-
teletnek ez a negyedik form�ja. De ha �tmentem az el�z� f�-
zisokon, akkor tisztelhetem azt, ami bennem meg akar sz�-
letni, akkor azz� lehetek, aki vagyok.
Valahogy �gy f�gg �ssze a negyedik parancsolat Goethe
modernnek t�n� tan�t�s�val. �s �gy f�gg �ssze a szem�lyi-
s�g auton�mi�j�val, a bel�lr�l vez�relts�g gondolat�val,
ami egyet jelent a szabads�ggal.
Anonymus Ez a parancsolat - �n �gy gondolom - nem csak a
v�rs�gi kapcsolatra vonatkozik, hogy val�ban tiszteln�nk
kell azt, aki a vil�gra hozott minket, a l�tbe seg�tett min-
ket. Hanem azt is jelenti, hogy az emberis�gnek tisztelnie
kell azt, ami el�tte volt. Nem lehet a m�ltat megtagadni,
nem lehet �gy tenn�nk, minthogyha a semmib�l, vadonat-
�j, el�zm�ny n�lk�li b�lesess�ggel l�pt�nk volna be ebbe
a vil�gba. Manaps�g el�gg� gyakori dolog, hogy szeretn�nk
megtagadni mindazt, ami el�tt�nk volt, holott ez megta-
gadhatatlan. Fontos, hogy tisztelj�k az el�deinket, tisztel-
j�k amit l�trehoztak.
T�rv�nyes ez az irodalomra is. Nem azt jelenti ez, hogy
ut�nz�nak kell lenn�nk. Ha egy fiatal, indul� �r� tudja
tisztelni azt, ami el�tte volt, az nem jelenti azt, hogy az
eredetis�g�t elveszten�. De h�t a nyegles�g sem azonos az
eredetis�ggel. �gy gondolom, hogy az eluralkod� nyegle-
s�ggel, �nhitts�ggel szemben seg�t ez a parancsolat. Hogy
n�zd meg az id�sebbeket, n�zd meg azokat, akik m�r nin-
esenek veled, de itt �ltek, ebben az orsz�gban. Ha �gy tet-
szik, �gy lehet egy sokszor patetikusnak t�n� millennium-
eszm�t �tlelkes�teni. N�zd meg, hogy mi volt k�tezer �wel
ezel�tt itt. Honnan j�tt�l �s mi az, amit tov�bbvihetsz.
A m�lt tisztelete nem azt jelenti, hogy kritik�tlan ra-
jong�ssal fordulunk fel�. Ez a m�sik hiba. Mindig �tes�nk
a l� m�sik oldal�ra. Azt kell megn�zni, hogy abb�l, ami
volt, mi az id�t�ll� vagy ak�r �r�k �rv�ny�. Mi az, ami v�l-
toz�, elhagyhat�, mert t�lhaladta az emberis�g. �s mi az,
ami �rt�k maradt a mai korban is. Amit tov�bb lehet vin-
ni, f�nyezni, �polgatni, tov�bbgondolni egy k�vetkez� j�-
v�be. A mi �let�nk hosszabbodik meg, ha megtartjuk a
gy�kereinket, �s n�vesztj�k a j�v�be a m�g tal�n gyenge
�gakat.
210 211
1F'�K �S FI�K
V�lto~nak az id�k, �s nem mindig a legjobb ir�nyba. Mint-
hogyha r�gen valamelyest igazs�gosabb lett volna az id�-
sek �s a fiatalok k�z�tt az �let javainak az eloszt�sa. Leg-
al�bbis bizonyos t�rsadalmakban. Gondoljunk arra, hogy
egy hagyom�nyos t�rsadalomban, amikor egy feln�tt em-
ber �letereje kezdett hanyatlani, ugyanakkor emelkedni
kezdett t�rsadalmi rangja �s fontoss�ga. Beker�lt az �re-
gek tan�cs�ba, � volt a t�rzs vagy a,~�lu hagyom�nyainak
a let�tem�nyese, a folytonoss�g garanci�ja.
Valami hasonl� van a mai nyugati t�rsadalmakban is.
Az id�s emberek �letereje term�szetesen itt is hanyatlik -
b�r lassabban, mint a hagyom�nyos �s a szeg�nyebb t�r-
sadalmakban. S.~emben a hagyom�nyos t�rsadalmakkal,
itt t�rsadalmi fontoss�guk �s preszt�~s�k is cs�kken. De
van valami, ami ellens�lyozza ezt a vesztes�get. Az, hogy -
legal�bbis polg�ri k�r�kben - vagyonban, gazdags�gban
ekkor �rik el �let�k cs�cspontj�t, vagy legal�bbis bizton-
s�gban �s j�m�dban tudnak �lni.
N�lunk, Magyarors~�gon m�g nincs ilyen egyens�ly. Az
�let m�l�s�val a~ id�s emberek �letereje term�szetesen n�-
lunk is hanyatlik, az �regek elvesztik t�rsadalmi szerep�-
ket �s fontoss�gukat, de nincs m�g vagyonuk, megr�lel�
anyagi h�tter�k, ami mindezt ellens�lyozhatn�.
Azt s.~ok�s mondani, hogy ma a fiataloknak �ll a vil�g.
Lehet, hogy ez rendben is van �gy, de tal�n m�g sincs telje-
sen rendben. M�g a nagyon gazdag ors.~�gokban sem.
Hadd mondjak el ez~el kapcsolatban egy kis t�rt�netet.
Amerik�ban j�rva l�ttam egys~,er vagy sokszor, hogy be-
fordul a sarkon, csikorg� kerekekkel egy fantasztikus aut�.
Egy gy�ny�r�, h�f�h�r vagy v�r�s, meggypiros vagy �gs~�n-
k�k Lincoln vagy Cadillac, nyolc m�ter hossz�, feh�r gu-
mikkal, majd mer�s~en, sz�p lend�lettel, eleg�nsan, ringa-
t�~va meg�ll egy h�~ el�tt. Lassan kiny�lik az ajt�, me~ele-
nik egy eleg�ns, ,~�h�r vagy piros, vagy k�k, magas sark�
n�i cip�, majd megjelenik egy eleg�ns l�bs~�r, egy szoknya
sz�le. R�vid sz�net ut�n megjelenik egy... egy j�r�ka h�-
rom alum�niuml�ba, �s lassan kik�sz�l�dik a~ aut�b�l
212
egy eleg�nsan, nett�l �lt�z�tt id�s h�lgy, nagyon id�s
h�lgy, �s rozog�n, �vatosan, de az�rt hat�rozottan elindul
a h�z fel�. �me, a mai technika egy kicsit helyrebillenti a
m�rleget a fiatalok �s az id�sek k�~�tt. Ha kev�s a~ er�nk,
megtoldhatjuk n�h�ny sz�z l�er�vel. Persze nem csod�l-
kozn�k, ha ez az id�s h�lgy jobban �r�lt volna, ha a l�nya
vagy a fia hozta volna el �t egy szakadt kis Fordon. �s m�g
egy k�v�ra is felment volna hozz�, az �res lak�sba.
SZIL�GYI �KOS A r�gi Oroszorsz�g patriarch�lis vil�g volt,
amelyben az atya abszol�t tekint�lye �rv�nyes�lt. Ret-
tent� hatalma, b�ntet� szigora �s jutalmaz� j�s�ga ki-
kezdhetetlen volt, csal�dban, faluk�z�ss�gben, �llamban
egyar�nt. Tulajdonk�ppen minden szinten az Atyaisten
f�ldi m�sa volt. A t�rv�ny az atya volt. El�g k�m�letlen
atya, ami azt illeti. Nemhi�ba jutott az orosz ortodox ke-
reszt�nys�gben olyan fontos szerep - a k�zbenj�r� szere-
pe - az Any�nak, vagyis az Istensz�l�nek: Sz�z M�ri�nak.
Kellett valaki, aki anyai irgalm�val sz�t emel az Utols� �t�-
letre k�sz�l�d� �ristenn�l - a Fi�n�l �s az Aty�n�l - a b�-
n�s ember�rt. Az ikonoszt�znak, vagyis az ikonfalnak a
kir�lyi kapu f�l�tti els� sora, az �gynevezett de�szisz - az
oroszok deis~usznak mondj�k -, ami egy�bk�nt k�ny�r-
g�stjelent, Isten anyj�t mindig ebben a k�ny�rg� helyzet-
ben, J�zus Krisztus Pantokr�tor fel� fordulva �r�k�ti meg.
�s ilyen k�zbenj�r�kra Oroszorsz�gban a vil�gi �letben is
�llad�an sz�ks�g volt a rettenetes hatalm� �llamistenn�l,
mindegy, hogy �ppen c�roknak - "F�ldi Krisztusoknak" -
vagy f�titk�roknak h�vt�k-e �ket. Mert ezek a f�ldi k�z-
benj�r�k szinte mindig asszonyok voltak. M�g a szt�lini
id�kben is. A C�r-atyuska �s k�l�n�sen a "N�pek Atyja",
Joszif Szt�lin tekint�lye azonban csak kisr�szt alapult a
trad�ci�n, nagyobbr�szt a karizm�b�l sz�rmazott, ami -
mint mindenf�le kegyelem - racion�lisan megfoghatatlan.
Ami ebb�l a szempontb�l igaz�n �rdekes, az az 1917-es
orosz forradalom. Mint minden modern forradalom, ez is
a m�lt elt�rl�s�t, egyben teh�t a hagyom�nyon alapul� te-
kint�ly, az apai �s �ltal�ban a sz�l�i tekint�ly megd�nt�-
213
s�t, minden r�gi �rt�k �t�rt�kel�s�t t�zte ki c�lj�ul, �s
minden kor�bbin�l tekint�lyelv�bb atyakultuszba ha-
nyatlott: a forradalom gyermekei felfalt�k az ap�kat (a
polg�rh�bor�ban val�ban el�fordult, hogy fi�k apjuk �le-
t�re t�rtek), azt�n a forradalom falta fel gyermekeit,
ahogy azt m�r �vsz�zadok �ta csin�lja.
A szt�lini rendszerben olyan apakultusz alakult ki,
amelyben az �llamisten ir�nti felt�tlen h�s�gnek - "h�s�g
a p�rthoz, h�s�g a n�phez" ugyeb�r - minden egy�b h�s�g
al� volt rendelve. A gyakorlatban ez a gyanakv�s �s felje-
lent�s k�teless�g�t jelentette. Fi� feljelentette az apj�t,
f�rj elvitette a feles�g�t, feles�g a f�rj�t, avagy, ha letart�z-
tatt�k valamelyik�ket, megszak�tottak vele minden szem�-
lyes kapcsolatot. �s ezt a viselked�st normak�nt �ll�tott�k
minden szovjet �llampolg�r el�. Az egyik szovjet alapm�-
tosz, amit Eizenstein 1936-ban meg is filmes�tett, de nyil-
v�n rosszul, mert a filmtekercseket fels�bb utas�t�sra
megsemmis�tett�k, Pavel Morozov t�rt�nete �s kultusza
volt. Ez a kamaszfi� - legal�bbis a legenda szerint - felje-
lentette kul�k apj�t, mire �t meg nagyapja bossz�b�l
meggyilkolta. Ez a t�rt�net az �sz�vets�gi parancsolatnak
pontosan az ellent�t�t parancsolta: ne tiszteld aty�dat, s�t
�ruld el aty�dat, ha "�llamellens�g" lett, mert a te igazi
aty�d nem �, hanem az �llam. Tulajdonk�ppen csak
egyetlen csal�d l�tezett, a "szovjet n�pek nagy csal�dja",
k�zelebbr�l az �llamcsal�d. "Minden szovjet �llampolg�r a
GPU munkat�rsa" - jelentette ki 1936-ban, a titkosrend-
�rs�g megalak�t�s�nak 20. �vfordul�j�n a p�rt egyik veze-
t�je, Mikoj�n.
Mindez, a moderniz�ci�s folyamatok �sszes ismert k�-
vetkezm�nyein k�v�l, nagyban j�rult hozz� a csal�d erk�l-
csi �s �rzelmi keret�nek meggyeng�l�s�hez �s sz�tes�s�-
hez. A fogyaszt�i �rt�kek �s �letvitel t�rnyer�se az �ltal�-
nos gazdas�gi hanyatl�s �s erk�lcsi z�ll�s k�r�lm�nyei
k�z�tt az ut�bbi t�z �vben csak felgyors�totta ezt a folya-
matot. Oroszorsz�gban a n�pess�gfogyatkoz�s az elm�lt
t�z �vben dr�maibb �tem� volt, mint ak�r Magyarorsz�-
gon. J�val kevesebb a sz�let�sek, mint a hal�loz�sok sz�-
ma, az orsz�g lakoss�ga gyors �temben fogy. Ijeszt� ar�-
214
nyokat �lt�tt a gyerekb�n�z�s, a fiatalkori k�b�t�szer-fo-
gyaszt�s. Utolj�ra a '20-as �vekben, a polg�rh�bor� ut�n
jelentek meg azok az ap�tlan-any�tlan sokmilli�s gyerek-
hord�k - a beszpri~ornyikok -, amelyek az alvil�g seg�d-
let�vel v�gigrabolt�k �s gyilkolt�k Oroszorsz�got. Csak
persze a terror, a j�rv�nyok, az �h�ns�g akkor t�nyleg fel-
n8ttek - sz�l�k - milli�inak �let�t ragadta el, most viszont
ink�bb arr�l van sz�, hogy a gyerekeket kil�kik vagy ki-
ut�lj�k az utc�ra. Mint a kuty�kat, mellesleg azok is t�z-
ezersz�m esatangolnak a v�rosokban, m�g Moszkv�ban is,
ha nem is a belv�rosban, persze. Ezeknek a gyerekeknek
azt�n mondhatn�nk, hogy "Tiszteld ap�dat �s any�dat."
Az eur�pai t�pus� civilizkci�kban s�Lyos dilemma tes~i bo-
nyolultt� a sz�l�k �s a gyerekek vi.szony�t. A sz�l�i h�z ol-
talmazza is, de meg is b�kly�zza az embert. Felcsepered-
v�n a fiatal elkezdi v�vni a maga szabads�gharc�t a sz�-
l8kkel szemben. Nem tehet m�st, ha szem�lyis�g�t ki
akarja bontakoztatni, ki akarja teljes�teni. De ez a folya-
~nat fontos emberi k�tel�kek eLs~ak�t�s�s~al, elszakad�s�-
~al �s komoly �r~elmi s�r�l�sekkel j�rhat. Neh�~ j�l megol-
dani a~ egy�tt ~agy k�l�n diLemm�j�t.
A mai Amerik�ban, tudjuk, az ut�bbi mellett d�nt�ttek.
A kamas~kor elm�lt�val a gyerekeknek el kell hcz~yniuk a
sz�l�i h�zat. Ez j� is meg rossz is. A gyerekeh szabads�g�t
is szolg�lja, a sz�l�h szabads�g�t is szolg�lja. De nagy le-
het az �ra. Mert a sz�l�k el�bb-ut�bb magukra maradnak.
Ki hell l�pni gyerekeik �let�b�l - ez id�nk�nt egybeesik a
munk�jukt�l, munkahely�kt�l val� elszakacd�.ssal -, �s el
kell ~onulniuk, ha nem is az �regek szikL�j�ra, hanem,
mondjuk, egy eleg�ns vagy nem eleg�ns id�sek otthon�ba.
Illet~e f�k�ppen, mert ma ez a di~at, el kell menni�k d�lre,
Ari,zona, Te,~as ~agy Florida �gynevezett nagy ah�v�ro-
saiba, nyugd�jas v�rosaiba, ahol ugyan j�l �s k�nyelmesen
�lhetnek, m�g Cadillacj�k is lehet, de a~�rt ott egy�tt �lneh
mindazokkal, ahih lassank�nt m�r a hal�lra k�sz�l�dnek.
Nem olyan dr�mai e~, mint hajdan volt a sz�l�k �s gye-
rekek, ap�k �s fi�h konfliktusa. Nem gyilkolj�k m�r egy-
. 15
m�st, mint Kronos~, Uranusz, Zeus.~ gyilkolta egym�st.
Vagy ahogy Oidipus~ meg�lte saj�t apj�t, Hamlet meg�lte
mostohaapj�t, �s Elektra meg�lette saj�t �desanyj�t. �m-
b�r a nagyv�rosi gett�kban gyakran el�fordul ma is, hogy
fiatal hord�k .~aklatj�k a tehetetlen �regeket. Kambodzs�-
ban, Kong�ban tizen�ves gyerekek l�v�ld�zt�k halomra a
feln�tteket.
Mindez arra figyelme~tet, hogy tal�n m�gsem volna s.~a-
bad teljesen elfelejten�nk a~t a parancsolatot, hogy: Tisz-
teld aty�dat �s any�dat. Vagy, mondjuk, abban a sorrend-
ben, ahogy az egyik �j kelet� Biblia ford�t�s mondja: Tisz-
teld any�dat �s aty�dat. Vagy, mondjuk �gy, hogy: Tisztelj
minden embert, hogy �nmagadat is tis~telhesd.
ttEttN,(ut cmna Be vagyunk vetve, be vagyunk
haj�tva a vil�gba, a l�tbe. Nem tudjuk, hogy
mi�rt. Nem akartunk megsz�letni, nem aka-
runk meghalni, �s a kett� k�z�tt van hat-
van-hetven �v. �n m�r hetven�t �ves va-
gyok, olyan sok m�r nincs h�tra, nyolcvan,
�s azt�n j� napot k�v�nok. Elmer�l�nk �jra
a semmibe. �n j� n�h�ny filoz�fust ismerek,
mindegyik mond valami sz�pet a hal�lr�l,
valami j�t. Heidegger fantasztikus k�lt�i
nyelven elmondja a maga balgas�gait Sartre
�s Camus �rtekezik a semmir�l, a Kierke-
gaard nevG szerencs�tlen d�n ifj� is gy�nyt5-
r�eket �r. �s v�g�l egyvalami van, az, hogy
meghalunk. Enn�l nagyobb botr�ny nincs,
nem l�tezik a vil�gon. �r�kl�t kellene, a ha-
l�l v�laszt�s�nak a jog�val. Ennyi. Ezt kelle-
ne fel�rni a temet8k kapuj�ra. �r�kl�t, de ha
�gy d�ntesz, jogod van meghalni.
Ahogy s�t�lok e~en a sz�p �s b�k�s mez�n,' �s n�~em ezeket
a szel~Ed �llatokat, a~on gondolkozom, hogy mit fizzhetn�k
hozz� m�g mindahho~, amit a~ elm�lt �vs~adokban
annyian elmondtak m�r err�l a parancsolatr�l.
Eszembe jut egy t�rt�net. N�h�ny h�ttel ezel�tt l�ttam a
telev�zi�ban egy dokumentumfilmet. �gy kezd�d�tt, hogy
egy magyar kisv�rosban vagy egy faluban, egy csal�di h�z
kertj�ben sz�pen s�t a nap, �rik a cseresznye, selymesen
. ~�ld a f�, a csal�d tagjai ott s�r�gnek, �nnepl�ruh�ban,
lehet, hogy �ppen n�qmapot �nnepelnek. Ott a helyeske
nagymama, a papa, a ser�nyked� mama, a gyerekek, min-
denki boldog, mindenki mosolyog, �s ott ugr�l k�z�tt�k egy
feh�r kis b�r�ny. A gyerekek hanc�r,ro~nak vele, a csal�d
kedvence lehet... Majd egyszerre csak a csal�df� el�ves~
egy j� nagy k�st, megfogja a b�r�nyt, �s elnyisszantja a tor-
k�t. Majd megny�zz�k, �s hamarosan ott rotyog a kond�r-
ban. Minde~ �gy zajlik le, mintha ez ~olna a dolgok rendje,
a qril�g legterm�s~etesebb dolga.
Ez-e a qril�g rendje? Hogyan lehets�ges a,~, hogy valakit,
akit szeret�nk, legyen a~ ak�r csak egy b�r�ny, minden to-
~�bbi n�lk�l meg�l�nk, megny�zzuk �s megessz�k? Ahogy
T�j: Gorica �s K�n k�z�tt. Baranya megye.
219
a rigmus mondja: ez elment vad�szni, ez megl�tte, ez ha-
~avitte, ez megf�zte, ez az icike-picike gyerek meg e~t az
icihe-picike b�r�nyt mind megette.
Azt mondhatn� erre b�rki, hogy ugyan m�r, ne morali-
~�ljak. �n meg azt k�rde~n�m, hogy mi�rt ne moraliz�l-
jakP Vagy legal�bbis mi�rt ne gondolkozzunk el azon, hogy
hogyan is �llunk ezzel a Ne �lj parancsolattal. Szabad-e �l-
n�nk, s ha szabad, kit, mit, mikor, mi�rt, hogyan �lhet�nk
meg?
LEHET-E NEDI �LNI?
POPPER P�TER Freud me~jegyezte egyszer, hogy � azt hiszi, az
emberi kult�ra �vezredei alatt mind�ssze egyetlen �sz-
t�nt siker�lt semleges�teni, ez pedig a kannibalizmus.
Vagyis hogy ma m�r nem kell elfojtanunk magunkban azt,
hogy h�, de bezab�ln�m a szomsz�domat. Nem biztos,
hogy igaza van. �n azt hiszem, hogy ezek �rintetlen�l ott
vannak az emberben, �s nem is nagyon tudom, hogy le-
het-e vel�k valamit kezdeni. Az ember egy dolog f�l�tt �r:
a cselekedetei f�l�tt. Az �rzelmeimet nem tudom akarat-
lagosan befoly�solni, az indulataimat se, a gondolataimat
se. Egyet tudok, egyet kezembe adott az �let, a magatart�-
somat, a cselekv�semet. Ha azt gondolom valamir�l, hogy
nem szabad megtenni, akkor itt, a cselekv�sn�l kell meg-
fognom a dolgot. Nem arr�l van sz�, hogy milyen szel�d
ember vagyok �n, dehogy vagyok szel�d ember. De nem
�t�k oda, m�g akkor sem, ha igazs�gos volna.
De ez nagyon neh�z �gy. Mindig meghatva jut eszembe,
hogy volt egyszer egy piarista szerzetes tan�r, hatalmas,
k�tm�teres ember. Nagy sz�noka volt a piarista rendnek,
ebben kicsit �lvezkedett is. Ha p�ld�ul egy gyerek szaladt
a folyos�n, �s v�letlen�l ki�t�tte kez�b�l a brevi�rium�t,
akkor minim�lisan azt mondta: "D�b�r�gve hull kezem-
b�l f�ldre ez a szent k�nyv. De nem �n hajolok �m le �rte,
�n, K�v�ry Szil�rd, any�m negyedik gyermeke, hanem te,
b�d�s k�ly�k..." �s �gy tov�bb.
� mes�lte egyszer k�ts�gbeesett szomor�s�ggal, hogy
220
'45 ut�n iszony� tolong�s volt a villamosokon, ritk�k vol-
tak a j�ratok, hatalmas t�meg igyekezett f�levick�lni vala-
melyikre. � is fel akart sz�llni, de egy fiatal mel�s sr�c el-
kezdett vele ord�tani: "Rohadt csuh�s, te n�pny�z�, ne
vedd el a dolgoz�k el�l a helyet. Mit keresel itt?" - "F�l
akarok sz�llni, fiam, a villamosra" - �s f�lnyomakodott
v�g�l � is. V�letlen�l �pp a fiatalember mell� ker�lt a pe-
ronon, aki tov�bb gyal�zta. Olyannyira behergelte mag�t,
nyilv�n volt benne egy kis alkohol is, hogy egy hatalmas
pofont lekent az aty�nak. Az atya ekkor azt mondta: "Meg
vagyon �rva, hogyha valaki meg�ti a jobb orc�dat, tartsd
oda neki a bal orc�dat is. Itt van, fiam, �sd meg ezt is!" A
sr�c nem volt sz�vbajos, lekente a m�sodik hatalmas po-
font is az aty�nak. "Akkor, tudj�tok, elb�d�ltem - mes�lte
az atya v�gtelen szomor�s�ggal. - Eddig a Krisztus. Most
j�n, fiam, dr. K�v�ry Szil�rd. Es j�l megvertem ott a pero-
non." Mindezt igazi szomor�s�ggal mondta, mert nem
tudta megfogni mag�ban az indulatot, az agresszi�t, nem
tudott �gy viselkedni, ahogy papk�nt viselkednie kellett
volna.
Minden k�r�lm�nyek k�z�tt teljes �~�ny� tilalmat mond
ki ez a parancsolat a~ ember�l�sre?
PoPPER P�TER Vannak dolgok, amelyeket nem lehet kicsit csi-
n�lni. Vagy �l�k, vagy nem �l�k. De �gy kicsit �lni, hogy
�ltal�ban nem szabad, de ha az �llam, de ha a h�h�r, de
ha h�bor�, akkor tal�n m�gis, ezt �n nem hiszem. Azt hi-
szem, hogy �lni nem szabad, soha senkinek, semmi k�r�l-
m�nyek k�z�tt.
Amerik�ban nemr�g v�gezt�k ki azt a fiatalembert, aki an-
nak idej�n Oklahom�ban felrobbantott egy irodah�zat.
�gy tudom, hogy Amerik�ban ilyenkor h�rom fecskend�t
haszn�lnak, �s h�rom ember kez�be adj�k a h�rom fecs-
kend�t, de csak az egyikben van m�reg. Hogy ne lehessen
tudni, ki �li meg az illet�t...
221
POPPER P~TER Azt gondolom, hogy az ember ne v�llalkozz�k
h�h�rszerepre, de ha m�r v�llalkozik, akkor v�llalja. Ne-
kem ne legyen h�rom fecskend�, �s akkor mindenkinek
k�nny� lehet a lelk�smerete. Ha valaki h�h�r, v�llalja fel,
hogy � h�h�r. Eml�kszem, Kardos professzor �r, aki a ma-
gyar pszichol�gusok atyja volt, valamikor a'30-as �vek v�-
g�n �tn�zett huszon-valah�ny �letrajzot, a h�h�ri �ll�sra
jelentkez� emberek �n�letrajzait. �rdekelte, hogy mivel
akarj�k meggy�zni a p�ly�zatot elb�r�l�kat: "igenis, �n va-
gyok az ide�lis h�h�r". De nem tal�lt semmi m�st, mint
azt, hogy a h�h�rjel�lt azzal indokolja, hogy � j� h�h�r
lesz, hogy m�r eddig is esin�lt ilyesmit. Az els� vil�gh�bo-
r� alatt tett szert a sz�ks�ges gyakorlatra.
Ne �lj ! Mennyire �ltal�nos t�rv�ny ez?
SZAB� ISTV�N Neh�z err�l besz�lni. Ma k�l�n�sen, hiszen a
hal�lb�ntet�s elt�rl�se az �let felt�tlen tisztelet�re hivat-
kozik. A h�bor�val szembeni f�ll�p�snek - lett l�gyen az
egy�bk�nt igazs�gos h�bor� - �s a pacifizmusnak a moz-
gat�rug�i legal�bbis egy hivatkoz�sban ide mennek visz-
sza. Kapesol�dik szorosan az el�z� t�rv�nyhez, hiszen az
�let folyamatoss�g�r�l van sz�. Az emberi �let, minden
egyes ember �lete Istennek az alkot�sa.
�lni azt jelenti, hogy az isteni m�vet semmis�tem meg,
fels�gs�rt�st k�vetek el. �lni azt jelenti, hogy megfosztom
a m�sikat att�l, ami � maga.
Mi�rt, his~en a lelke tov�bb �l, a~ �r�kk�val�.
sz~� cs'rv�~t~ Az ember testest�l-lelkest�l az, aki. Lehet cini-
kusan mondani, hogy h�mozzuk csak le r�la ezt a b�rgo-
ly�t, fosszuk meg ett�l az �rny�ktestt�l, s milyen j� lesz,
ha kiszabadul a l�lek a test b�rt�n�b�l. De ennek semmi
k�ze a Bibli�hoz, ez rossz platonizmus.
A bibliai felfog�s szerint az ember testest�l lelkest�l az,
aki. A szem�lyes identit�som, az �nazonoss�gom, az az �n
testem �s lelkem, az az �n egyszeri, p�ratlan val�s�gom.
Az az, aki vagyok. Ezt megsz�ntetni, megsemmis�teni Is-
222
ten elleni t�mad�s. Nem besz�lve a m�sik elleni t�mad�s-
r�l, s itt lehet id�zni a t�rv�nyhez f�z�tt �rtelmez�seket:
"amit nem k�v�nsz magadnak, ne tedd a m�sikkal, amit
magadnak k�v�nsz, azt tedd a m�sikkal". Ha �n �lni aka-
rok, akkor nem tehetek �gy, hogy a m�sik �let�t nem be-
es�l�m meg.
A l�lek ne~n �L to~�bb a test hal�la ut�n?
sz.asb Is'rv~ Megmarad a l�lek, de nem �gy �l tov�bb mint
szem�lyes identit�s.
Mi a felt�mad�sban hisz�nk, abban, hogy a felt�mad�s-
kor az ember testi, lelki, szellemi egys�ge �jra helyre�ll
egy m�sfajta min8s�gben, a l�tez�snek sz�munkra most
m�g nem igaz�n felfoghat� vagy kifejezhet� min8s�g�ben.
De aki meghalt, az meghalt.
Azt, hogy az � �lete Istenn�l mik�ppen van elrejtve, mi
nem tudhatjuk.
Mi az �let hat�rmezsgy�j�n nem tudunk �tl�pni, nem
tudunk bemenni a halottak birodalm�ba, vagy megn�zni,
hogy vajon mi van a hal�l ut�n. B�r vannak err81 �rdekes
jelz�sek, nyomok, de ebb�l az ember nem tud �tfog� k�-
pet alkotni mag�nak. Valami van a hal�l ut�n, �m az sz�-
munkra tal�ny, miszt�rium.
Erre a f�ldi �letre n�zve azt kell mondanunk, hogy a
test �s a l�lek egys�get alkot, ett�l ember az ember. Nem
lehetek cinikus, nem mondhatom azt: "ugyan r��t�k a ke-
zedre, de sebaj, a lelkednek nem f�j, kiontom a v�red, se-
baj, a lelkednek nem f�j, nem �rt". Dehogynem, dehogy-
nem, hiszen minden f�jdalom, minden hal�l, minden
k�nny a l�lekre is hat.
vAGv�~Gn B. ~t~(s Az emberi �let tisztelete nem jelent meg
a jap�n gondolkod�sban �gy, ahogy azt a BibLia sugallja. A
buddhizmus mindenhol m�shol a vil�gon nagyon b�k�s,
nagyon pacifista. De Jap�nban p�ld�ul a szamur�jk�dex-
ben a "Ne �lj" parancs nemhogy nem szerepel, hanem ki-
fejezetten az szerepel, hogy "�lj". Egy a 19. sz�zadban ke-
letkezett szamur�jk�dex szerz�je p�ld�ul azt �rja, hogyha
223
�t�ves kor�ban egy szamur�j gyerek nem tud lev�gni
karddal egy kuty�t, �s tizenh�rom �ves kor�ban nem k�-
pes arra, hogy karddal meg�lj�n egy embert, akkor abb�l
a gyerekb�l nem lesz igazi szamur�j. Az �l�st gyakorolni
kell, �s nem el�gg� b�tor ember az, aki nem meri meg�lni
a m�sikat.
Az ellens�get?
V�GV�LGYI B. ANDR�S Nem csak az ellens�get kellett meg�lni.
Hajdan�ban egy j� szamur�j tanul� tizenh�rom �ves kor�-
ban m�r kiv�l�an, egy v�g�ssal tudott embert �lni.
Kezdetben kuty�kon, azt�n bambuszb�l �s szalm�b�l
k�sz�tett emberi alakokon gyakoroltak, v�g�l pedig �l�-
ben, b�rt�n�kben l�v� tolvajokon �s rabl�kon t�k�letes�t-
hett�k az "�l�s m�v�szet�t".
SZIL�GYI �KOS A messzi �vsz�zadokba visszatekintve Orosz-
orsz�g - legal�bbis a hivatalos, az �llami ember�l�s ter�n
- sok�ig j�t�konyan elt�rt Nyugat-Eur�p�t�l. A k�z�pkori
kiv�gz�s nagy sz�nj�t�ka, a rettenet sz�nh�za nem alakult
ki Oroszorsz�gban. Rettegett Iv�n e tekintetben is �j feje-
2etet nyitott Oroszorsz�g t�rt�net�ben, de ez a fejezet
el�g r�vid volt. A felvil�gosod�s kori orosz abszolutizmus
uralkod�i a hal�lb�ntet�st �jra meg �jra elt�r�lt�k. A de-
kabrista felkel�s vezet�inek, majd a II. S�ndor elleni me-
r�nylet elk�vet�inek a kiv�gz�s�n k�v�l az eg�sz 19. sz�-
zadban alig volt �llami kiv�gz�s Oroszorsz�gban.
Volt azonban sokf�le m�s feny�t�si �s b�ntet�si m�d -
szib�riai katorg�t�l (k�nyszermunk�val egy�tt j�r� sz�m-
�zet�s) a vessz�z�sig. �s ha az �llami �nk�nyt egy-egy
felvil�gosult monarcha kord�ban tarthatta is, a f�ldes�ri
�nk�nyt aligha. Dosztojevszkij �rja meg annak az �r�lt
f�ldes�rnak a t�rt�net�t, aki v�rebeivel t�peti sz�t a
cs�nytev� jobb�gygyereket.
Teh�t �llamilag szankcion�lt kiv�gz�s nem vagy alig
volt, �s az ember�l�s, a m�sik ember �let�nek elv�tele -
�sszhangban a kereszt�nys�g alapelveivel - olyan b�nnek
sz�m�tott, amelyn�l nincs nagyobb. A r�gi Oroszorsz�g-
ban a gyilkost dusegubnak, vagyis "l�lek�l�nek" h�vt�k. A
Dosztojevszkij-reg�nyek eselekm�nye legt�bbsz�r �ppen
e k�r�l a legnagyobb b�n k�r�l forog.
�rdekes, hogy a bolsevikok nem sokkal hatalomra jut�-
suk el�tt a hal�lb�ntet�s elt�rl�s�t �g�rt�k, mivel azt az
1917 febru�rj�ban hatalomra jutott Ideiglenes Korm�ny -
a polg�ri korm�ny - fenntartotta. Teh�t a bolsevikok azzal
az �g�rettel pr�b�ltak n�pszer�s�get szerezni, hogy elt�r-
lik a hal�lb�ntet�st, �s azt hiszem, komolyan is gondolt�k
ezt. Ahogyan eg�szen 1917 nyar�ig eg�sz Oroszorsz�g ko-
molyan gondolta, hogy az orosz forradalom abban k�l�n-
b�zik majd az am�gy b�lv�nyozott francia forradalomt�l,
hogy v�rtelen lesz. Azt�n tudjuk, mi lett bel�le.
A.z �rd�g k�zbesz�lt.
SZIL�GYI �KOS Igen, az �rd�g k�zbesz�lt.
Mi jellemz� a rrr.ai �llapotokra a
szIt,AGn �xos A killerpiac. A profi b�rgyilkosok sz�nre l�p�se.
Megint egy angol sz� - killer -, amely teljesen orossz� v�lt az
eltelt �vtizedben. Az �j jelens�ghez �j sz�t kellett tal�lni. Az
persze, sajnos, Oroszorsz�gban sem �j, hogy meg�lnek vala-
kit, de az �j, hogy a gyilkoss�g egyfajta szolg�ltat�s, ami meg-
fizethet�, az �rak pedig aszerint emelkednek, hogy ki az ille-
t�. Az, hogy egy bank�rt vagy egy politikust eltesznek l�b
al�l - �s mi tagad�s, ez el�g gyakran megesik a mai Oroszor-
sz�gban -, borzalmas, de az�rt m�sutt is el�fordul. A killer-
piac azonban nem csak a politikai �s az �zleti �let szerepl�i
sz�m�ra hozz�f�rhet�. Mint arr�l sz�mos orosz lap besz�-
molt, kisemberek saj�t mag�n�leti probl�m�ik megold�s�ra
m�r p�r sz�z doll�r�rt v�s�rolhatnak killert, aki azt�n az ille-
t�t megszabad�tja gy�l�lt ap�s�t�l, feles�g�t�l vagy megunt
f�rj�t�l, esetleg kellemetlenked� szeret�j�t�l. Ez valami �j.
Egy az erk�lesi t�rv�nyek �ltal k�v�l �s bel�l is hat�rolatlan
�llapotban, ahol mindent a p�nz nyelv�re ford�tanak le,
nincs az a sz�rre�lis metafora, amely ne val�sulhatna meg �s
ne v�lna r�vid id�n bel�l megszokott� �s term�szetess�.
224 ~... 225
Ez Moszkva vagy Oros~orsz�g?
sZIL�Gn tlKOs Ez, sajnos, eg�sz Oroszorsz�g. Term�szetesen
nem �ll�tom, hogy a mag�n�leti probl�m�inak �s kontlik-
tusainak megold�s�ra mindenki killereket haszn�l Orosz-
orsz�gban, de a jelens�g l�tezik, �s az ,,isten h�ta m�g�tti"
kisv�rosokban is el�fordul. "Van ember - van probl�ma,
nincs ember - nincs probl�ma" - szerette mondogatni
egykoron Szt�lin. Ez volt a totalit�rius �llam �loz�fi�ja.
bZost a mag�nes�csel�k filoz�fi�ja ez. P�nz van, killer van,
probl�ma nincs - ember nincs.
T�l a killer probl�m�n., a.~ emberi �letnek aN �rt�ke alacso-
nyabb ott az emberek tudat�ban, �rzelmi vil�g�ban, mint,
mondjuk, egy nyugati t�rsadalomban?
szIL�Gn �xos Felt�tlen�l. B�r tal�n nem eg�szen �gy. Az em-
beri �let szents�ge el�g j�l megf�r a konkr�t egyes ember
�let�nek semmibev�tel�vel. �gy van ez minden archaikus
t�rsadalomban vagy ott, ahol ez az archaikus vil�gszeml�-
let valamik�pp �thatja m�g a moderniz�l�d� t�rsadalmak
mentalit�s�t.
Az egyes ember, a szem�ly �let�nek �rt�ke elv�lasztha-
tatlan az emberi �let individualiz�lts�gi fok�t�l, az egy�n
�nrendelkez�si szabads�g�t�l. �s a javak b�s�g�t�l, a gaz-
dags�gt�l is. Att�l az elk�pzel�st�l, hogy mi illeti meg az
egy�nt, mi j�r vagy j�rhat neki ezen a vil�gon. Gondolha-
tom-e azt, hogy minden, ami m�snak van, nekem is j�r,
vagy eleve nem is gondolhatom? Ha nem olyan l�nyeges,
hogy �n �ljek, nem olyan l�nyeges, hogy �n vagyok, nem
olyan l�nyeges, hogy szem�ly szerint �n legyek boldog,
akkor term�szetesen az egy�ni �let is kev�sb� �rt�kes. Ke-
v�sb� mindenesetre mint a velem - politikai �s vall�si ins-
" tanci�k �ltal - szembe�ll�tott k�z�ss�g �lete, a nagybet�s
�let.
F~Rxas P�L A "Ne �lj" fogadalm�t vagy az �rtalmatlans�g foga-
dalm�t - mert �gy hangzik ez a buddhizmusban - nagyon
sokf�lek�ppen lehet felfogni.
Egy szerzetes szempontj�b�l eg�szen v�gletesen azt je-
lenti, hogy lehet�s�g szerint meg kell �rizni minden lelkes
�l�l�nynek az �let�t, bele�rtve ebbe olyan �llatok�t is,
mint a sz�nyogok, molylepk�k vagy hangy�k, teh�t egy�l-
tal�n nem k�nny� fogadalom.
Ugyanakkor egy vil�gi emberrel szemben enn�l j�val
kisebb az ig�ny. A hegyvid�ki ter�leteken megoldhatatlan
az �l�s ilyen sz�les k�r� tilalma, hiszen az emberek az
�let�ket nem tudn�k fenntartani an�lk�l, hogy �llatokat
ne �ln�nek. A tibeti hegyvid�ken mind�ssze n�h�ny h�-
napra val� n�v�nyi eles�g van, ezt lesz�m�tva csak az �lla-
ti h�s az, ami el�rhet� �s hozz�f�rhet�, �s vannak m�g
enn�l vadabb vid�kek is.
Az egyik szerzetes p�ld�ul arr�l �r a k�nyv�ben,
hogy Thaif�ld nagyon vad r�sz�n �lt �s tan�tott, ahol
az emberek egym�s k�z�tti veszeked�se �s a gyilkos-
s�gok mindennaposak voltak. Ha nekik azt pr�b�lta
volna mondani, hogy ne �ljenek meg egy sz�nyogl�r-
v�t se vagy egy b�k�t se, akkor nem vett�k volna ko-
molyan. Teh�t � arra pr�b�lta ezeket az embereket r�-
venni, hogy legal�bb egym�st ne �lj�k meg, �s az �
sz�nvonalukhoz k�pest m�r ez is jelent�s el�rel�p�st
jelentett.
Mi�rt ne �ljek?
SCHWEITZER J�ZSEF H�t ezt te sem mondod komolyan.
Nem.
scnwEITzER J�zsEF A dolog, megmondom, hol kezd�dik. Volt
nekem egy nagyb�ty�m, aki 1944-ben azt mondotta:
"Ezek a nyilasok meg�rdemeln�k, hogy ha v�ge a h�bor�-
nak, akkor �gy menj�nk az utc�n, hogy bel�j�k d�f�nk
egy k�st." Amikor v�ge volt, akkor azt k�rdeztem: "Na, b�-
ty�m, hol a k�s?" Azt felelte: "Fiam, k�nnyebb ilyet mon-
dani, mint megtenni."
A "Ne �lj" annyit jelent, hogy az �let szent dolog. A zsi-
d� vall�s szerint az �letad�ssal k�zel�t�nk legjobban a te-
226 227
remt� Istenhez. Akkor hogyan vehetj�k el �nb�r�skod�s-
sal egy m�sik ember �let�t?
Ugyanakkor az emberis�g az egyik Legv�rengz�bb fajta a~
�l�l�nyek k�z�tt.
SCHWEITZER J�ZSEF Nyilv�n az�rt, mert �gy fejl�d�tt a vil�g, a
politika. �n gondolom, hogyha az emberis�get - �s most
bocs�natot k�rek - nem a gazdas�gi �s a politikai �s a ha-
talmi �rdekek, hanem t�nyleg a humanizmus ir�ny�tan�,
akkor kevesebb gyilkol�s volna ezen a f�ld�n. Ezt �n nem
tudom vil�gm�retekben, orsz�gm�retekben megakad�-
lyozni.
Az nagyon-nagyon k�nos k�rd�s, hogy h�bor�ban sza-
bad-e �lni. Erre azt lehet mondani, hogyha az ember �l-
lampolg�r, akkor p�ld�ul a zsid�t - nem szents�gi �gyek-
ben - m�r a babiloni id�k �ta �llampolg�ri t�rv�nyek k�-
telezik. Vagyis egy zsid� ember nem mondhatja azt, hogy
� nem lesz katona, mert � nem akar �lni. Legal�bbis eddig
nem mondhatta. Ma �j lehet�s�g a fegyvern�lk�li szolg�-
lat, amit nagyon helyesnek tartok. Akkor is annak tarta-
n�m, ha nem lenn�k rabbi. Azt mondta ez a h�res minisz-
tereln�k asszony, a Golda Meir: nem az a legnagyobb baj,
hogy az arab ellens�geink vel�nk szemben h�bor�skod-
tak, a legnagyobb baj az, hogy k�nyszer�tettek benn�nket
arra, hogy megszegj�k a legszentebb t�rv�nyt, �s �lj�nk.
Sz�val zsid� sz�m�ra az, hogy egy ember �let�t kioltsa,
csak nagyon s�lyos sz�ks�g eset�ben �llhat el�. Hogy az-
t�n a h�bor� nagyon s�lyos sz�ks�g vagy nem, ez m�r
m�s dolog. Semmik�pp sem ide�lis �gy elint�zni dolgokat,
hogy a m�sik embert meg�lj�k.
A "NE �LJ" JOGI HAT�LYAI
B�R�NDY GY�RGY Term�szetes dolog, hogy egy h�bor�ban az
ellens�get meg�l�m. S�t az eg�sz vil�g felfordul a h�bor�-
ban. Azel�tt �p�teni kellett, m�velni kellett az embereket,
�vni kellett az eg�szs�g�ket, s �ki ebben nagyot alkotott,
228
az kapott egy kit�ntet�st. H�bor�ban a feje tetej�re �ll az
eg�sz vil�g. Ki min�l t�bb �rt�ket puszt�t az ellens�g ter�-
let�n, �s min�l t�bb embert �l meg, ann�l t�bb kit�ntet�st
kap, �s ann�l nagyobb h�s. A jogrend nem fejezi ki azt,
hogy h�bor�ban te �lhetsz. Nines egy k�l�n paragrafus ar-
ra, hogy feloldozlak t�ged az �l�s b�ne al�l, hogyha kato-
nak�nt �lsz. Sokan �gy gondolj�k, hogy ez le van �rva jog-
rend�nkben. De nincs le�rva. Ez csak szok�s. Teh�t azt
nem mondja a t�rv�ny, hogy �ld meg az ellens�get, de azt
mondja, hogy ne futamodj meg. Ebb�l az k�vetkezik,
hogyha nem futamodom meg, akkor vagy � �l meg engem,
vagy �n �l�m meg �t. Ez egy ilyen farkast�rv�ny. A h�bo-
r� az erk�lcsi elveket �s a t�rv�nyeket is felforgatja. Nincs
megmondva, hogy b�ntetlen�l �lhetsz, de az le van �rva,
hogyha megfutamodsz, akkor esetleg kiv�geznek.
B�k�ben egy�rtelm�bbek a t�nv�nyek? Egy�rtelm�bb az
igazs�g?
B�R�NDY GY�RGY Az, hogy mi az igazs�g, k�pl�keny dolog,
id�t�l �s t�rt�l f�gg. Azt azonban, hogy mi a t�rv�nyes, azt
mindenkinek illik tudnia. �s a b�r�nak t�rv�nyes �t�letet
kell hoznia. Teh�t akkor, ha l�tom azt, hogy v�dencem ta-
gad, �s alappal tagad, teh�t vannak k�r�lm�nyek, amik
mellette sz�lnak, akkor ezeket f�lt�tlen�l k�pviselnem
kell, hogy a b�r� tudjon azut�n helyesen d�nteni.
Volt egy �gyem, amilyen se azel�tt, se az�ta nem volt a
magyar judikatur�ban, ahol a v�dlott n�gy �vig �s nyolc h�-
napig volt el�zetes letart�ztat�sban. Ezalatt h�romszor ha-
l�lra �t�lt�k, �s negyedszerre f�lmentett�k. A hal�los �t�lete-
ket a Legfels�bb B�r�s�g mindig hat�lyon k�v�l helyezte. A
feles�gem �gyv�d, �s sokat vitatkoztunk azon, hogy ez az
ember b�n�s-e vagy nem. � meg akart gy�zni arr�l, hogy ez
a v�dlott �rtatlan. Mondtam: "engem nem tudsz meggy�zni
arr�l, hogy biztosan �rtatlan, de ha csak egyetlenegy �rv van
amellett, hogy nem b�n�s, akkor f�l kell menteni. Ebben az
esetben k�r�lbel�l egyenl� ar�nyban vannak a mellette �s
ellene sz�l� �rvek �s indokok, teh�t fel kell menteni, nekem
azt kell k�pviselnem, hogy ments�k f�l".
229
A b�r� v�g�l felmentette. �n pedig elhat�roztam, hogy
elmegyek hozz� -j� volt a munkakapesolatunk, k�les�n�-
sen nagyra becs�lt�k egym�st -, �s megk�rdezem, hogy
szerinte b�n�s volt-e a v�dlott. "Biztos, hogy � k�vette el"
- mondta. "De �n mint b�ntet�jog�sz, a jog tisztess�ge,
becs�lete �s biztons�ga �rdek�ben nem tehettem m�st,
mint hogy f�lmentettem." Ez az ember akkor �nel�ttem
hirtelen az �gig n�tt. Azt gondoltam magamban, hogy ez
igen. Ez az ember tisztess�ges �t�lkez�st akar ebben az or-
sz�gban, �s nem az � egy�ni �rz�seit n�zi, hanem a per-
anyagot, a bizony�t�kokat, �s ennek alapj�n - egy�ni �rz�-
se ellen�re - felmentette.
Ma Magyarorsz�gon jogilag j�l van szab�iyozva a Ne �lj
parancsa?
GY�RGYI K�LM�N Azt gondolom, hogy alapvet�en igen. Ma-
gyarorsz�gon 1990 �sz�n hozott az Alkotm�nyb�r�s�g egy
t�rt�nelmi jelent�s�g� hat�rozatot, amelyben alkotm�ny-
elleness� nyilv�n�totta a hal�lb�ntet�st. Azt gondolom,
hogy ez a magyar jogt�rt�netnek egyik f�nyesen ragyog�
lapja.
A hal�lb�ntet�s kapes�n az Alkotm�nyb�r�s�g, illetve
p�rhuzamos v�lem�nyk�nt egyes alkotm�nyb�r�k is meg-
fogalmazt�k alapvet� n�zeteiket az emberi �letr�l �s az
emberi �let elv�tel�r�l. Hat�rozat�ban az Alkotm�nyb�r�-
s�g arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy alapvet� jog - eb-
ben az esetben az �lethez val� jog - l�nyeges tartalm�t
t�rv�ny nem korl�tozhatja, �s a hal�lb�ntet�s eset�ben
nemcsak alapvet� jog l�nyeges tartalm�nak a korl�toz�s�-
r�l, hanem a jog mindenest�l val� megsemmis�t�s�r�l van
sz�, ez�rt a hal�lb�ntet�s: alkotm�nyellenes. Ut�bb ez az
alkotm�nyb�r�s�gi d�nt�s m�s orsz�gok alkotm�nyb�r�-
s�gai sz�m�ra a hal�lb�ntet�s k�rd�s�ben vez�rfonalul
szolg�lt. Az els� magyar Alkotm�nyb�r�s�gnak ez a d�nt�-
se az orsz�g hat�rain t�l is visszhangot kapott.
A gond az, hogy felt�tlen�l �s minden k�r�lm�nyt�l
f�ggetlen�l az emberi �letnek a kiolt�s�t a jog nem tilthat-
ja meg. ~lz�rt nem, mert r�gi, �s a r�mai jogban is gy�ke-
230
rez� jogt�tel, hogy az er�szakot mindenkinek jog�ban �ll
er�szakkal viszonoznia. Teh�t, ha valaki az �letemre t�r,
vagy valaki a szeretteim �let�re t�r, akkor �n a t�mad�
�let�nek a kiolt�s�val is v�dekezhetek.
Ezen k�v�l meghat�rozott k�rben a hat�s�g tagjai jogo-
sultak fegyverhaszn�latra. Ebben a k�rben jogszer�en
emberi �letet olthatnak ki. Ismert dolog, hogy az emberek
nem mindig �lnek b�k�ben, ez�rt l�teznek h�bor�k, �s a
h�bor�nak is van joga. A h�bor� joga megengedi a h�bor�
jogszab�lyainak a megtart�s�val a m�sik �llam hadvisel�
katon�j�nak a meg�l�s�t. Teh�t van olyan k�r, amelyben
a jog megengedi az emberi �letnek a kiolt�s�t, szigor�an
meghat�rozott felt�telekhez k�tve.
Ennek k�vetkezt�ben nem lehet azt mondani, hogy az
Alkotm�ny �s a magyar jogrendszer minden felt�telt�l
f�ggetlen�l v�den� az emberi �letet.
Noha hozz� kell tennem, hogy az 1990 okt�beri magyar
alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozathoz az alkotm�nyb�r�k �ltal
f�z�tt �gynevezett "p�rhuzamos v�lem�nyek"-ben el�for-
dult olyan �ll�spont, amely felt�tlen�l �s minden esetre
abszol�t �rt�knek tekinti az emberi �letet, amelyet a jog
semmilyen m�don nem engedhet megs�rteni.
Teh�t m�g az �let v�delm�ben sem lehet �letet kioltani - ez
azt jelenti?
GY�RGYI K�LM�N S�lyom L�szl� eln�k �r, az Alkotm�nyb�r�-
s�g els� eln�ke, nagy h�r�, eg�sz Eur�p�ban ismert jo-
g�szprofesszor azt a v�lem�ny�t fejtette ki, hogy a jog
nem engedheti meg semmilyen m�don m�s �let�nek a ki-
olt�s�t, m�g a jogos v�delem eset�ben sem. � �gy magya-
r�zta ezt, hogy err�l a ter�letr�l a jog kil�p, �s a term�sze-
tes �s�llapot �ll vissza, mert a jog nem engedheti meg az
emberi �let kiolt�s�t. Ezek az egym�ssal konkur�l� �rde-
kek, �letek - teh�t hogy "te �lsz meg engem, vagy �n �llek
meg t�ged" - S�lyom eln�k �r megfogalmaz�sa szerint az
eredeti �s�llapot alapj�n old�dnak meg, de a jog ilyen
esetben sem szankcion�lhatja a m�sik ember �let�nek a
kiolt�s�t. Ez egy �rdekes �s sokak �ltal vitatott felfog�s.
231
A magyar b�ntet�jog egy�rtelm�en szab�lyozza a jogos
v�delem int�zm�ny�t. "Nem b�ntethet�, aki a cselek-
m�nyt jogos v�delemben k�veti el."
A jogos v�delmi helyzet akkor keletkezik, ha olyan
t�mad�s elh�r�t�s�hoz van sz�ks�g a v�dekez� cselek-
m�nyre, amely a megt�madott vagy m�sok szem�lye, ja-
vai vagy a k�z�rdek ellen ir�nyul. Teh�t az �n �letem vagy
m�s �lete ellen int�zett vagy azokat k�zvetlen�l fenyeget�
t�mad�s eset�n a magyar jog a t�mad� meg�l�s�t is meg-
engedi. Engedi: a jogos v�delemben elk�vetett �l�s jogsze-
r� �l�s lesz. �s itt nem csak az �nv�delemr�l van sz�, ami-
kor a t�mad�t meg�l�m.
A vagyon v�deLm�ben is Lehet embert �lni?
GY�RGYI K�LM�N �ltal�nos felfog�s Magyarorsz�gon, hogy a
vagyon v�delm�ben nem. Az�rt, mert ar�nytalan lenne.
Az ar�nytalans�g azt jelenti, hogy a fenyeget� t�mad�s-
sal nincs ar�nyban, mert l�nyegesen nagyobb s�relmet
okoz, mint amelynek az elh�r�t�s�ra t�rekszik. Ez alap-
vet�en �gy van Eur�pa �ltalam ismert �sszes b�ntet�
jogrendj�ben; teh�t a norv�gokn�l csak�gy, mint az
olaszokn�l.
VIIKOR LEHET �LNI?
A legf�bb parancsolat-e a~ a parancsolat, hogy Ne �lj?
�ltal�ban �gy v�lj�k, hogy igen. Az emberi �let szents�-
g�n�l nincs fontosabb �rt�k. Minden�ron meg kell v�de-
ni. Ugyanakkor ~annak olyan hely~etek, amikor �gy �r-
zik sokan, hogy az emberi �letn�L vannakfontosabb dol-
gok. �gy �rzik, hogy a haz�t minden�ron meg kell
v�deni. A h�snek fel kell �ldoznia saj�t �let�t vagy m�-
sok �let�t, hogy megv�djen egy nagyobb �rt�ket, a haz�t.
Ugyanilyen nagyobb �rt�k lehet a becs�let. Vannak
olyan civili~�ci�k, amelyben a becs�let megv�d�se fon-
tosa�b, mint az �let megv�d�se. De lehet egy szent �gy is
fontosabb, mint az ember �lete. A m�rt�r egy ilyen szent
�gy�rt �ldozza fel a maga �let�t. A Ne �lj parancsa teh�t
ebb�l a szempontb�l sem egyetemes �rv�ny�.
Egyetemes �~�ny� ez a parancsolata Semmilyen k�r�lm�-
nyek k�z�tt nem Lehet embert �lni?
HELLER �GNES Nem j� a ford�t�s. Mert a hiteles ford�t�sban a
parancsolat �gy sz�l, hogy "Ne gyilkolj" �s nem �gy, hogy
"Ne �lj". Nem minden �l�s sz�m�t gyilkoss�gnak, leg-
al�bbis a Biblia szerint. Teh�t mindig interpret�ci�ra szo-
rul, hogy melyik �l�s gyilkoss�g. Amit a T�zparancsolat
megtilt, az a gyilkoss�g.
�s te a A Ne �lj vagy a Ne gyilkolj parancsolatot tartod az
emberre n�zve k�tele~�nek vagy ir�nyad�nak?
HELLER �GNES �n is a "Ne gyilkolj" parancsolat mellett va-
gyok. Nem vagyok pacifista.
Nem tartom a h�bor�ban val� �l�st gyilkoss�gnak, f�l-
t�ve, hogy megt�madt�k a n�pemet �s v�dekezem. Nem
tartom gyilkoss�gnak az �nv�delemb�l elk�vetett ember-
�l�st. S�t, b�r ellenzem a hal�lb�ntet�st - ellenzem, al�
akarom h�zni -, de ha valakit hal�lra �t�lnek, azt nem te-
kintem gyilkoss�gnak. Az, hogy voltak�ppen mi a gyilkos-
s�g, mi nem, az alapj�ban t�rt�nelmi interpret�ci� k�rd�-
se. Minden kor bizonyos �l�st�pusokat gyilkoss�gnak �r-
telmezett, m�sokat nem.
Nem �rtelmeztem sose gyilkoss�gnak a megtorl�st.
FR�IILIcII R6sERT H�bor� eset�n a dolog evidens. Hiszen ha
v�lasztani kell ak�z�tt, hogy j�n az ellens�g, �s lem�sz�-
rolja a csal�domat �s lem�sz�rol engem, vagy �n puszt�-
tom el az ellens�get, az �let�szt�nnel szemben idegen len-
ne, ha azt mondan�m, hogy akkor puszt�ts�k el a csal�do-
mat, puszt�tsanak el engem is. Term�szetesen h�bor�ban,
ha m�sk�pp nem megy - �s a h�bor�ban m�sk�pp nem
megy -, akkor az ellens�get meg kell �lni. A sz�ks�ges
m�rt�kn�l nagyobb puszt�t�s azonban tilos. Teh�t ha lete-
232 233
szi a fegyvert, felemeli a kez�t, akkor m�r nem ellens�g.
Akkor m�r nem szabad meg�lni.
Egy t�mad� h�bor�ban, rabl�h�bor�ban nem szabad
�lni. Csak az orsz�g v�delm�ben, szabad �lni, ha j�l �r-
tem?
FR�HLICH R�BERT H�bor�ban szabad �lni. Hogy ez most az or-
sz�g v�delme-e vagy sem, ezt nagyon neh�z etikailag meg-
fogalmazni, l�sd az els� vil�gh�bor�t, ahol minden olda-
lon harcoltak zsid� katon�k, �s voltak zsid� tisztek, �s
voltak zsid� k�zleg�nyek. Az egyik t�mad� hadsereg volt,
a m�sik v�dekez� hadsereg, �s mind a k�t oldalon �ltek.
G�BOR GY�RGY A h�ber Bibli�ban sok olyan elbesz�l�ssel ta-
l�lkozhatunk, amelyeknek a k�z�ppontj�ban gyilkoss�g
szerepel. A paradicsomi b�nbees�s t�rt�net�t r�gt�n K�in
testv�rgyilkoss�g�nak elbesz�l�se k�veti. A zsid� honfog-
lal�s sor�n eg�sz v�rosok pusztultak el, de �ltek �s �lettek
a legkiv�l�bbak is: M�zes �s D�vid vagy a makkabeusi fel-
kel�s h�sies vezet�i is.
A T�zparancsolat l�nyege annak r�gz�t�se, hogy a leg-
nagyobb szents�g az emberi �let, ez az, amit felt�tel n�l-
k�l tisztelni kell. Az �let isteni adom�ny, ebbe nem avat-
kozhat be az ember, hiszen ellenkez� esetben nemcsak a
vil�g rendj�t, a kozmikus rend eg�sz�t, hanem az isteni
rendet is megs�rten�, tov�bb� vesz�lyeztetn� Isten els�
parancsolat�t. Azt, hogy "szaporodjatok �s sokasodjatok,
�s t�lts�tek be a f�ldet". De a t�rt�nelem sor�n sz�mta-
lanszor ker�lhet az ember olyan helyzetbe, amikor �lnie
kell. Ilyenkor az igazi mor�lis k�rd�s gyakran nem az,
hogy �lni vagy nem �lni, hanem az �l�s "m�g�ttes�vel"
kapcsolatosan mer�l f�l, azaz ilyenkor �ppen az �l�s
k�zvetlen t�ny�vel kapcsolatos moraliz�l�s v�lhat ha-
zugg�. Ha valaki - mik�nt tette ezt Hitlerrel szemben a
20. sz�zad nagy protest�ns teol�gusa, Bonhoeffer - me-
r�nyletet k�sz�t el� egy kegyetlen, t�meggyilkos zsarnok
ellen, mor�lis szempontb�l hamis lenne azon gondolkod-
nia, hogy �lhetek-e vagy sem. Ha tudom, hogy ezzel a
234
tettel ezreket, milli�kat menthetek meg a pusztul�st�l,
akkor �ln�m kell, �ppen az�rt, hogy a sz�veg �ltal tiltott
gyilkoss�gok ne k�vetkezhessenek be. Hiszen ne feled-
j�k: a sz�veg a gyilkoss�got tiltja (l� tirc�h - ne gyilkolj)
�s nem az �l�st.
Minden ember �let�t �rt�kesnek tekinted?
M�R� L�SZL� Egy�rtelm�en igen. Azzal egy�tt, hogy bizonyos
fajta b�neselekm�nyek eset�n bennem is beindul az ag-
resszi�. Ne �ljen az olyan ember, mint az az oklahomai t�-
meggyilkos, aki 128 ember hal�l�t okozta. Eur�p�ban
nem �gy l�tjuk, itt az orsz�gok t�bbs�ge betiltotta a hal�l-
b�ntet�st.
Az �ldozatok hoz~�tartoz�i k�vetelt�k, hogy l�thass�k sa-
j�t szem�kkel a kiv�g~�st. Ez sz�modra elfogadhat� vagy
visszatets~� magatart�s?
M�R� L�SZL� Nem volt visszatetsz�. Adhat az embernek bizo-
nyos megnyugv�st, hogy �me, a t�rv�ny beteljesedett, b�r-
mi is legyen a t�rv�ny. Teh�t hogy nincs sum�kol�s, itt
megt�rt�nt, aminek meg kellett t�rt�nnie.
Nem valami �si kannibalis~tikus �szt�n bugybor�kolt
itt f�l?
M�R� L�szL� �n nem �rzem �gy. Egy�bk�nt nem a "Ne �lj"
parancsolata miatt �rtek egyet a hal�lb�ntet�s elt�rl�s�-
vel, hanem egyed�l az�rt, mert a b�r�k vagy a jog�szok t�-
vedhetnek. Ezer sz�zal�kig biztosak nem lehet�nk abban,
hogy t�rt�nt-e, vagy hogyan t�rt�nt a b�ncselekm�ny, te-
h�t minden kiv�gz�s mag�ban hordja a Justizmord vesz�-
ly�t: azt, hogy a jog t�ved�sb�l ak�r gyilkolhat is. Ezt ne-
h�z felv�llalnia egy b�r�nak.
J�KAI ANNA A "Ne �lj" parancsa sz�momra egy�rtelm�. Ez�rt
nem tudom elk�pzelni, hogy vissza�ll�ts�k a hal�lb�nte-
t�st. Nem a b�ntetlens�get k�v�nom, hanem azt vallom,
235
hogy az �letet nem veheted el. Becsukhatod a b�n�st, be-
z�rhatod, �letfogytiglan, ha �gy tetszik, de ne �ld meg.
Ez�rt nem tudok lelkesedni semmif�le h�bor��rt sem.
M�g az �gynevezett igazs�gos vagy honv�d� h�bor�kn�l is
elszorul a sz�vem, mert biztos vagyok abban, hogy Isten
nem �ldja meg a fegyvereket. Tragikus helyzet, ha szeret-
teink v�delm�ben m�giscsak meg�lj�k a v�tkes m�sikat.
Teh�t a "Ne �lj" olyan parancs, amelyet semmilyen k�r�l-
m�nyek k�z�tt nem volna szabad �th�gni, s tal�n ezt a pa-
rancsot h�gta �t a legkisebb skrupulussal az emberis�g,
ami�ta ezen a f�ld�n �l. Azt gondolom, hogy itt m�k�dni,
�lni kell, az �t�let oda�t van.
T�SKE L�SZL� A Kor�n a K�in-t�rt�netre eml�kez� r�szben
mondja, hogy "el��rtuk Izrael fiai sz�m�ra, hogy ha valaki
meg�l egy emberi l�nyt ... - akkor olyan az, mintha az
�sszes embert �lte volna meg." (Kor�n 5:32).
Aki meg�l egy embert...
'rt~stcE t,~is2L6 ... az olyat tesz, mintha az eg�sz emberis�get �l-
te volna meg. A sz�veg megeml�ti azt a k�t esetet is, ame-
lyekre nem �rv�nyes ez a meg�llap�t�s. Ezek a bossz� �s a
megtorl�s. A Kor�n a bossz� �s a megtorl�s eseteit kiv�-
telnek tekinti. A bossz� valaki hal�la egy m�sik ember
meg�l�s��rt. A megtorl�s az ellen ir�nyul, aki valami rom-
l�st id�zett el� a f�ld�n.
�lni akkor kell, s�t akkor k�teless�g, ha valamely ese-
m�ny ezek egyikek�nt �rhat� le.
A Kor�n rendelkez�sei k�l�nf�le �rtelmez�st kaptak a
vall�sjogtud�sok �r�saiban. Ezekben a szerint �rt�kelt�k a
jogi eseteket, hogy a vall�s, az �let, az �rtelem, az ut�dok �s
a vagyon (�rt�kben egym�sra k�vetkez�) szempontj�b�l
k�rosak voltak-e vagy sem. Az �vsz�zadok alatt �gy kiala-
kult, �rott �s �ratlan szab�lyok f�ny�ben az ember - a k�-
z�ss�g eleven tagjak�nt - egy adott tett elk�vet�s�nek pilla-
nat�ban szinte teljes bizonyoss�ggal tudja, hogy az s�rt�-e
a vall�s�ra, a k�z�ss�g �let�re n�zve, vagy az �sszer�s�g, az
ut�dok, illetve a vagyon ellen val�-e. S a rendelkez�s�re �l-
236
l� eselekv�smint�k k�z�l az adekv�t form�t fogja v�laszta-
ni. Ha a muszlim s�rt�sk�nt �li meg azt, amit tapasztal, ak-
kor azonnal tudja, hogy meg kell torolnia a s�rt�st.
A s�rt�s megtorl�sa fontosabb, min,t egy ember �lete?
T�SKE L�SZL� Adott esetben a k�z�ss�g megs�rt�se nem m�s,
mint a vall�s, az �let megs�rt�se, s mivel ezek a legna-
gyobb �rt�kek, megs�rt�s�ket meg kell torolni. A s�rt� eb-
ben a viszonylatban az abszol�t negat�v szerep�ben jele-
nik meg. A Kor�n 5:45 p�ld�ul �gy fogalmaz: "Az �let�rt
�let, a szem�rt szem, az orr�rt orr, a f�l�rt f�l, a fog�rt fog
�s a megsebz�sek�rt megsebz�s a megtorl�s." A gyakorlat-
ban persze mindig k�s�rletet tesznek arra, hogy az okozott
s�rt�st anyagi, p�nzbeli megv�lt�ssal rendezz�k. A k�zle-
ked�si balesetben okozott anyagi k�r rendez�se lehet a
biztos�t� dolga, de ha s�r�l�s t�rt�nik, akkor annak ren-
dez�s�re hosszas t�rgyal�sok kezd�dnek a k�t f�l k�pvise-
l�i k�z�tt, s szinte biztosra vehet�, hogy a helyi hagyom�-
nyokban r�gz�tett m�don meg is �llapodnak majd. Addig a
baleset okoz�ja z�r alatt, biztons�gban van. Az �llami jog
�gy v�di meg a szok�sjog potenci�lis �rv�nyes�t�it�l.
�s a dzsih�d vagy a szent h�bor�?
T�SKE L�SZL� K�t k�l�nb�z� dologr�l van sz�. K�z�ns�ges �r-
telemben a dzsih�d azt a buzg� h�v� magatart�st jelenti,
amivel a muszlim f�rfi vagy n� �li az �let�t, gyakorolja a
vall�s�t, s minden energi�j�val arra t�rekszik, hogy eg�sz
napj�t bet�ltse ez az elk�telezett, tudatos Istenf�l� �let.
Buzg�lkod�s, ser�nyked�s a hit �tj�n: mag�t a sz�t tal�n
�gy ford�thatn�nk.
T�rt�netileg viszont a muszlimok sz�m�ra el��rt k�te-
less�gnek is tekintik, m�gpedig a hatodik oszlopnak, ami a
hitvall�s (sah�da), az istentisztelet (szaL�t), a b�jt (szi-
j�m), a k�z�ss�gi ad� (zak�t) �s a zar�ndoklat (hadzsdzs)
oszlopai ut�n k�vetkezik. A t�rt�nelmi tapasztalatok sze-
rint az iszl�m expanz�v t�rekv�seiben val� r�szv�telt �rja
el� minden muszlim sz�m�ra, s elvileg mindaddig, am�g az
237
eg�sz vil�got meg nem h�d�tj�k. A dzsih�dot az iszl�m el-
ismert vezet�je hirdetheti meg, de el�bb egy ultim�tum-
ban fel kell sz�l�tania az ellenfeleket, hogy t�rjenek �t az
egy igaz hitre. Ha ez elmarad, �s h�bor� t�r ki, akkor a
muszlim h�v�k Isten �tj�n (~� s,~ab�L All�h) elesve azonnal
a Paradicsomba juthatnak. A sikeres h�d�t�s ut�n az el-
lenf�l vagy �tt�r, vagy jogilag rendezett k�r�lm�nyek k�-
z�tt, nem muszlimk�nt �l a muszlim birodalomban.
A dzsih�d mindk�t �rtelemben a vall�s meger�s�t�s�t
szolg�l� k�telezetts�g. Mint ilyen, alapvet�en a t�rsada-
lom vall�sos �let�nek a r�sze, �s ez�rt sz�munkra nem
lenne szabad puszt�n a politik�val �sszekapesolni.
HIT LEHET, �S HIT NEM LEHET DIEG�LNI?
A Ne �lj parancsa, L�ttuk, sokak szerin,t csak az emberre
~on,atko~ik, �s m�g r� sem minden helyzetben. T�rt�netileg
egy tov�bbi sz�k�t� korl�tja is volt e parancsoLatnak: az,
hogy a k�l�nb�z� korok �s civiliz�ci�k nem min,den em-
bert, illetve m�st �s m�st tekintettek embernek.
Hossz� �ve~redeken �t az ember kateg�ria csak egy
meglehet�sen s.~�k k�rre von,atkozott. A t�rzs tagjai p�l-
d�ul embern.ek tekin.tett�k a t�rzs t�bbi tagj�t, akikkel
szemben be kelL tartani �izonyos magatart�sszab�lyokat.
A szoms~�clos t�r~s vagy az ellen,s�ges t�rzs tagjaira e sza-
b�lyok m�r nem vonatkoztak, �k m�r nem voltak igaz�n, em-
berek, r�juk m�r lehetett vad�szni, �ket meg lehetett �lni,
ak�r meg is lehetett enni. Az �kori nagy civiliz�ci�kban, is
esak a~ emberek kis t�red�k�t tekintett�k embern,ek, vagyis
olyan l�n,ynek, akivel s.~emben mor�Lis k�telezetts�gek wan-
nak. A t�bbs�get, a rabszolg�kat n,em tekintett�k embernek,
�ket lehetett adni-venni, vagy ak�r meg is lehetett �lni. De
nem kell ilyen messzire visszany�lnun,k. Ezel�tt alig sz�~�t-
ven �~vel a szabads�g orsz�g�ban, Amerik�ban,, Legal�bbis a
d�li �llamokban. m�g m�k�dtek a rabszolgapiacok, �s az ott
�l� feh�r emberek t�lnyom� t�bbs�ge, egy�bk�nt tis~tess�ges
�s j�raval� emberek, term�s~etesnek tartotta e~t az �llapotot.
238
vt�Gv�LGYI B. ANDlt~�s A h�bor� ut�n nemesak n�rnbergi perek
voltak, hanem toki�i perek is, amelyben jap�n h�bor�s
b�n�s�k vallottak arr�l, hogy hogyan is �lt�k meg �k azt a
esendes-�ce�ni h�bor�t, amely 1937-ben elkezd�d�tt K�-
na ellen. Olyan tisztek voltak �k, akik r�szt vettek a nan-
kingi m�sz�rl�sban K�n�ban, a jap�n hadsereg legdurv�bb
t�megm�sz�rl�s�ban, amelyben karddal, bajonettel, k�s-
sel m�sz�roltak le sok t�zezer embert, f�rfit, n�t, gyereket.
�s a perben nem arra hivatkoztak, hogy paranesra tet-
t�k, amit tettek, hanem arra, hogy hiszen ezek k�naiak
voltak �s fel sem mer�lt benn�k, hogy nem lehet meg�lni
�ket. Mert h�t van olyan ember, akit meg lehet �lni, �s
~
van olyan ember, akit nem lehet meg�lni. -
~ A Ne �lj paranesolata minden emberre vonatko~ik
esak a saj�t n�~em, orsz�gom, n,emzetem tagjaira?
v~DA MIII~iLY A 20. sz�zad m�sodik fel�nek modern embere
szeretn� elker�lni a h�bor�kat. Ez eddig rendben is van.
Eleve b�n�snek is tekinti b�rmif�le h�bor� megind�t�s�t,
azt a hitet terjeszti, hogy minden probl�m�t meg lehet ol-
dani b�k�s eszk�z�kkel. �n azt hiszem, hogy rettenetesen
sok ebben a hipokr�zis. Hiszen mindenki tudja, hogy van-
nak dolgok, melyekr�l nem lehet t�rgyalni. Amikor k�t
vall�si esoport egym�snak esik, mir�l lehet akkor t�rgyal-
ni? Ha a m�sik l�te irrit�l�, mert idegen, mert f�lelmet
kelt, nem akarom l�tni - mir�l lehet ilyenkor t�rgyalni?
Nem nagyon hiszek abban, hogy mindent meg lehet ol-
dani b�k�s eszk�z�kkel. Ami azonban nem jelenti azt,
hogy a "Ne �lj" - az emberre vonatkoz�an legal�bbis - ne
lenne sz�momra abszol�t �rv�ny� paranes. Nem tudom,
hogy ha olyan helyzetbe ker�ln�k, nem szegn�m-e meg
magam is, mondjuk �nv�delemb�l; eddig azonban, h�la
istennek, nem ker�ltem m�g ilyen helyzetbe.
De a parancsolatok - �s ez nagyon fontos - alapj�ban
v�ve nem azt jelentik, hogy �gy �lj, ha pedig nem �gy �lsz,
akkor nem is vagy ember. Csup�n azt jelentik, hogy pr�-
b�ld ehhez tartani magad. Ha �gy tekint�nk a paranesola-
tokra, akkor a "Ne �lj" paranesolata az �n sz�momra ter-
239
m�szetesen �rv�nyes, m�g a "Ne legyenek m�s isteneid"
nem. Csak azt nem tudom, hogy nekem, aki Max Weber-
rel sz�lv�n vall�silag amuzik�lis vagyok, nem hiszek
egyetlen istenben sem, jogomban �ll-e azt k�rdezni, hogy
vajon mi�rt ne lehetne t�bb istenben is hinni.
Cs�~r~I mLMos Az egy csoporton bel�li agresszi� m�rt�ke az
embern�l nagyon kicsi, a csoportok k�z�tti agresszi� vi-
szont nagyon nagy. Az embern�l ez mindig ilyen k�t�l�
dolog. Teh�t egyr�szt a saj�t csoportj�t mindent�l v�del-
mezni akarja, �s mindent�l meg akarja k�m�lni. Akit vi-
szont k�ls�nek, ellens�gnek, idegennek tart, azzal szem-
ben minden rosszat megenged.
Az ember olyan l�ny, aki ak�r a kez�vel is tud �lni. Egy
ilyen �l�l�nyn�l nagyon fontos, hogy pontosan tudja, ki
tartozik hozz�, �s ki az ellens�g. A szab�lyok az�rt is fon-
tosak, hogy mindenki el tudja d�nteni, hogy ki az, akit
nem szabad meg�lni, �s ki az, akit dics�s�g agyoncsapni.
Ma is �gy m�k�dik ez a
Cs�Nn vILMos Rem�lj�k, hogy m�r egyre kev�sb�. Ma azt
sulykoljuk embert�rsaink fej�be, hogy az eg�sz emberis�g
egyetlen nagy csoport. Ha siker�l el�rni ezt, ha minden is-
kol�ban, minden �vod�ban, minden csal�dban azt mond-
j�k �s gondolj�k majd, hogy mi emberek ezen a bolyg�n
mind egyetlen csoport tagjai vagyunk, akkor tal�n egy
jobb vil�g j�n majd el.
De mintha az �llatcsoportokra is a.~ volna a jellemz�, hogy
a csoporton, bel�l vis~on.ylag kicsi, csoportok k�z�tt vi-
szont nagyon n.agy az agresszi�.
Cs�r~I mLMos Nem. A hozz�nk k�zel�ll�, nagyon fejlett szoci-
alit�s� �llatokn�l, csimp�nzokn�l, kutyaf�l�kn�l van egy
ilyen megk�l�nb�ztet�s, hogy idegen csoport, de ez ter�-
lethez, territorialit�shoz k�t�tt. Sokkal ink�bb, mint az
embern�l. Egy�bk�nt az �llatok egym�ssal �lland�an ver-
sengenek, sokkal jobban versengenek, mint az emberek.
A majmok marakodnak. De mondjuk a s~el�d zebr�k wagy
antilopok?
cs�r~I vILMos A zebr�k is. Minden �llat. Gyakorlatilag az
eg�sz �llatvil�got, minden fajt le lehet �rni �gy, mint egy-
m�ssal verseng� egyedek k�z�ss�g�t, �s a verseng�s alap-
j�n meg lehet magyar�zni a tulajdons�gaik evol�ci�s ere-
det�t. Az ember az egyetlen, ahol ez nem el�g a magyar�-
zathoz, ahol azt kell felt�telezni, hogy amellett, hogy
term�szetesen van lehet�s�ge a versenynek, van egy e f�-
l�tt �ll� szempont, �s az a csoport. �s a csoport �rdek�ben
fel�ldozzuk magunkat, az �rdekeinket, ak�r az �let�nket
is. Ezt az �llatokn�l soha nem tapasztaljuk.
Az �llatokn�l nincs csoportszellem a
CS�NYI vILMOS Nincs.
Sok �llat csoportban, csord�ban, falk�ban j�r...
Cs�rrvt vILMos Ez teljesen logikus, jogos k�rd�s. Ez�rt nagyon
sok vizsg�lat c�lozta azt meg, hogy vajon van-e ilyen cso-
porttudat, csoportelk�pzel�s, vagy nincs. �s az der�lt ki,
hogy nincs. A csoporton bel�l az �llatok konkr�t egyedek-
hez vonz�dnak. De olyat, hogy csoport vagy csoporttudat,
az �llati elm�ben nem lehet kimutatni...
A farkasfalka egym�ssal zsen,i�lisan egy�ttm�k�dve ker�ti
be �ldozat�t...
cs~I vILMos A farkasok nagyon j�l ismerik egym�st, nagyon
hossz� k�ly�kkoruk van, minden egyed ismeri a m�sikat.
Egym�ssal szemben a farkasfalk�k nagyon toler�nsak. Te-
h�t nem l�pnek egym�s ter�let�re. Nem viselnek h�bor�-
kat, �s hogyha valaki kiszorul a farkasfalk�b�l, akkor az a
falk�k k�z�tti, k�t-h�rom kilom�ter sz�les s�vban �l, �s
pr�b�l csatlakozni valamelyik falk�hoz. Ha azok b�s�g�-
ben vannak az �lelemnek, akkor m�g be is fogadj�k. Alul-
r�l kell neki kezdeni. De a farkasfalk�nak sincs csoporttu-
240 241
data. Az egyes �llatok sz�m�ra nincs valami, ami fonto-
sabb, mint �k egyedileg.
xoP~t'rsY s~rrDoR "Ne �lj". Ez a parancs id�t�ll� annak elle-
n�re, hogy �ppen a vil�gi �s az egyh�zi hatalmak soha
nem gyakorolt�k. Az �llamok �s a vall�sok ezt az isteni pa-
rancsot magukra n�zve soha nem tartott�k k�telez�nek,
s�t a Nyugat az emberi �let kiolt�s�ban minden m�s kul-
t�r�t magasan megel�z�tt. Szerencs�re a fejlett vil�gban
m�r vall�si ellent�tek alapj�n nem �lnek. Ma m�r a fejlett
vil�gban az �llam sem �li meg t�rsadalmi b�n�k miatt a
saj�t polg�rait.
�~?
vARGYAs G~tBoR Az �l�s tilt�sa vagy meg�t�l�se, b�rmilyen hi-
hetetlennek t�nik is, megint csak kultur�lisan meghat�ro-
zott jelens�g. A H�ts�-Indi�t�l �ce�ni�ig terjed� hatalmas
ter�leten p�ld�ul ismert (de a br�kn�l nem) a fejvad�szat
szok�sa, ami kifejezetten az �l�st �rja el� a f�rfiak, els�-
sorban a fiatal, ifj�avat�s el�tt �ll� f�rfiak r�sz�re. Mi�rt?
Mivel mindig konkr�t esetekr�l kell besz�ln�nk, vegy�k a
d�lnyugat-�j-guineai aszmat t�rzs p�ld�j�t, akik h�rhedt
fejvad�szok. N�luk az �let �s a hal�l elv�laszthatatlanul
�sszekapcsol�dik egym�ssal, a kett� egym�sb�l k�vetke-
zik. A k�ndul�pont az, hogy az �leter� sz�khelye a fej, il-
letve az, hogy a hal�l sohasem term�szetes dolog, hanem
mindig idegen, rosszindulat� emberek beavatkoz�s�nak,
"fekete m�gi�j�nak" a k�vetkezm�nye.
Ha b�rki rneghal a t�rzs�n beL�l a
vARGYAs GA�oR Igen. Nem mintha nem tudn�k, hogy van be-
tegs�g, �s hogy amiatt meg is lehet halni. De a k�rd�s
ilyenkor �gy mer�l fel, hogy ki okozta a betegs�get �s mi-
�rt? Teh�t a v�gs� ok mindig ez - es�nya jogi nyelven
sz�lva - az idegenkez�s�g lesz, amit meg kell bosszulni.
De ahhoz, hogy mindezt meg�rts�k, meg kell ismerked-
n�nk a vil�g �s az emberis�g l�trej�tt�nek, teremt�s�nek
aszmat eredetm�tosz�val. E t�rt�net szerint Fumeripitsj, a
teremt� isten, egyed�l �rezte mag�t az �ltala teremtett vi-
l�gban. F�b�l emberalakokat faragott teh�t - ehhez tudni
kell, hogy az aszmatok egyike a m�v�szet�kr�l (f�leg fafa-
rag�saikr�l) legh�resebb p�pua t�rzseknek -, majd dobot
k�sz�tett �s a dob hang,jaira e faragv�nyokat �letre keltet-
te. Az emberek teh�t f�b�l, n�v�nyekb�l j�ttek l�tre, az
isten akarat�nak megfelel�en, �s a hasonl�s�g a f�k �s az
emberek k�z�tt l�nyegi: t�rzs�k a fa t�rzs�nek, karjuk a
fa �gainak, l�buk a gy�kereknek, fej�k a fa gy�m�leseinek
felel meg. Ahogy az elsz�rad� n�v�nyek hely�n �jra meg
�jra kisarjad a n�v�nyzet, a hal�l az emberi vil�gban is az
�j �let forr�sa lesz. Ha teh�t azt akarom, hogy a esopor-
tomban bek�vetkezett hal�l a vissz�j�ra forduljon, �s
�lett� v�ljon, meg kell szereznem az �leter� forr�s�t,
m�ghozz� abb�l a esoportb�l, amelyet felel�ss� teszek
az �n csoportomban bek�vetkezett hal�l�rt. Vagyis hogy
�j �letciklust gener�ljak, �ln�m kell. Ez�rt a fejvad�szat
r�tusa, ami nem v�letlen�l fon�dik �ssze elv�laszthatatla-
nul az ifj�avat�ssal, az avatand�k szimbolikus hal�l�val �s
f�rfik�nt val� �jj�sz�let�s�vel.
Az avat�si szertart�sok sor�n ezt - a lev�gott fejnek k�-
sz�nhet�, f�rfik�nt val� - az �jj�sz�let�st szimbolikus for-
m�ban el is j�tssz�k. A t�bb h�napig tart� r�tussorozat so-
r�n egy alkalommal az ifjak a lev�gott fejjel egyed�l ma-
radnak az erd�ben, �s medit�lnak. Ekkor sz�ll �t a
lev�gott fejb�l bel�j�k az �leter�; ekkor kapj�k meg az �j,
feln�tt nev�ket is. Egy m�sik r�tus sor�n egyetlen fat�rzs-
b�l kiv�jt b�d�nhaj�ban �tnak indulnak, a lev�gott fejjel a
t�rd�k k�z�tt, nyugat fel�, ami a hal�lt szimboliz�lja. Az
�t sor�n dramatikusan el�adj�k azt, hogy a fi�k egyre �re-
gebb� v�lnak, majd mire az �t v�g�re �rnek, "meghal-
nak". Ekkor az �regek a lev�gott fejekkel egy�tt, ami, is-
m�telj�k meg, az �leter� forr�sa �s szimb�luma, bedobj�k
�ket a v�zbe, hogy onnan �jj�sz�letve, "csecsem�k�nt"
j�jjenek el�. A kenuk megfordulnak, hogy most m�r kelet,
azaz az �let forr�sa �s a falu fel� tartsanak. A t�bb�r�s �t
sor�n a "csecsem�k" egyre feln�ttebb� v�lnak, m�gnem
haza�rve - a fejjel, az �leter�vel val� tal�lkoz�s �s az ab-
242 243
ban val� megmer�tkez�s r�v�n - v�gre �tl�pik a feln�ttkor
k�sz�b�t, �s teljes �rt�k� "emberekk�" v�lnak.
Ehhez kapcsol�dik a m�v�szet eg�sze is. A csod�latos
sz�ps�g�, barokkosan mozgalmas �s t�lzs�folt faragv�-
nyokon h�rom alapvet� fejvad�szszimb�lumot l�tunk vi-
szont. Az egyik az im�dkoz� s�ska, amir�l k�zismert,
hogy a n�st�ny a p�rz�s k�zben t�lfalja a h�met. Azaz
meg�li. A m�sik k�t fejvad�szszimb�lum k�t mad�r. Az
egyik a fekete vagy feh�r kakadu, a m�sik az �gynevezett
szarvcs�r� mad�r, amelyek mind gy�m�lcs�ket �s bogy�-
kat esznek. M�rpedig eml�kezz�nk r�, hogy az emberek
f�b�l sz�lettek, �s a gy�m�lcs�k val�j�ban az emberi feje-
ket szimboliz�lj�k, azokkal egyen�rt�k�ek. A madarak te-
h�t, amelyek nap mint nap gy�m�lcs�ket esznek, szimbo-
likusan nap mint nap embereket �lnek. �gy fon�dik �ssze
egyetlen, sz�tv�laszthatatlan egys�gbe a vil�g teremt�se,
az �let �s az �l�s; az egyik felt�telezi a m�sikat, nem l�-
tez(het)nek egym�s n�lk�l. Ilyen �rtelemben v�ve a Ne �lj
parancsa - b�rmennyire is evidensnek t�nik a mi sz�-
munkra - megint csak olyan t�rv�ny, ami egy meghat�ro-
zott t�rt�nelmi-kultur�lis k�r�lm�nyek k�z�tt l�trej�tt
saj�tos t�rsadalomhoz, a saj�t t�rsadalmunkhoz k�t�dik.
De nem minden�tt ez a t�rv�ny. S�t, mint l�ttuk, van,
ahol az a t�rv�ny, hogy �lj. �s akkor f�rfiv� v�lsz, �s gon-
doskodni fogsz a vil�g fennmarad�s�r�l.
v�Gv�r,GYt s. ~DR�s A katolikus vall�s tiltja az �ngyilkoss�-
got. A szamur�j doktr�na viszont ink�bb b�tor�tja. A sza-
mur�j mesters�ge a hal�l, de nem �gy, mint egy b�rgyil-
kosnak. Ki kell dolgoznia saj�t hal�l�t is. Ha nem tud eles-
ni csatamez�n, harcban a d�mi��rt, a f�ldes�r�rt, az �
�rdekeit v�dve, akkor az igazi �s sz�p hal�l az, ha saj�t
maga vet v�get az �let�nek, ak�r ritu�lis m�don. Az �n-
gyilkoss�g ilyen �rtelemben b�tor�tott dolog volt a hagyo-
m�nyos jap�n kult�r�ban.
Egyszer besz�lgettem egy h�res jap�n filmrendez�vel �s
showmannel, a jap�n m�dia egyik legjelent�sebb mai fi-
gur�j�val. K�rdeztem t�le, hogy a jap�noknak a hal�lhoz
val� viszonya v�ltozott-e az elm�lt �vtizedekben. Azt
mondta, hogy b�r egyre er�sebbek a nyugati hat�sok, ami
els�sorban a t�megkult�r�n kereszt�l �ri a jap�nokat, ez a
hagyom�ny m�g sokakban er�sen �l. Egy n�h�ny h�ttel
kor�bban megjelent �js�gh�rre h�vta fel a figyelmemet.
Egy br�kerh�z cs�dj�nek �gy�ben nyomozott egy rend�r-
tiszt, akit feltehet�en korrump�ltak. A korrupci� Jap�n-
ban egy�ltal�n nem ritka dolog egy�bk�nt, teh�t a p�nzzel
val� lefizet�s teljesen norm�lis, csak nem j�, hogyha az
emberre ezt r�bizony�tj�k. Amikor elfogt�k - ez egy sz�l-
lodai szob�ban t�rt�nt -, a letart�ztat�st szervez� rend�r-
tiszt azt mondta ennek a nyomoz�nak, hogy m�g kimehet
a f�rd�szob�ba, miel�tt a bilincset r�tenn�k. Kiment a
f�rd�szob�ba, �s egy szamur�jkardot tal�lt a t�k�r el�tti
polcon. Meg�rtette, hogy ez az utols� lehet�s�ge, hogy ne
sz�gyenben kelljen meghalnia. V�gzett mag�val.
Vagyis ebben a k�rben a becs�let az �letn�l is nagyobb �rt�k a
v�Gv�LGYI s. ArrDtt~�s Hogyne, a becs�let az �letn�l nagyobb
�rt�k. Ha valaki elvesz�ti a becs�let�t, a j� h�rnev�t, ez
sokkal nagyobb retteg�ssel t�lti el, mint, mondjuk, a f�j-
dalom vagy a hal�l.
Az elm�lt �vtizedben sokat j�rt�l Alb�ni�ban. Hogyan �r-
telmezik ott a Ne �lj parancs�t?
MANCHIN R�BERT Alb�nia egy �szaki kis hegyi faluj�ban szem-
bes�ltem azzal, hogy egy t�rv�ny egy k�z�ss�gen bel�l
�r�s n�lk�l is, csak sz�beli hagyom�nyoz�s �tj�n is fenn-
maradhat minden k�ls� nyom�s �s ellent�tes norm�k
propag�l�sa ellen�re is. Ez nemcsak nekem, az idegennek,
hanem Tiran�ban �l� �rtelmis�gi bar�taimnak is d�bbe-
netes �lm�ny volt a kilencvenes �vek elej�n.
Az alb�n muszlim hagyom�ny kor�bban sem volt na-
gyon er�s, alatta tov�bb �lhetett egy �si hit- �s szok�s-
rendszer. �s lappangva tov�bb �lt - a 20. sz�zad m�sodik
fel�ben is -, annak ellen�re, hogy a k�m�letlen�l ateista
politikai rendszer t�bbek k�z�tt �ppen az erk�lesi nor-
m�k feletti tot�lis kontrollt t�zte ki c�lul. Err�l a sz�beli-
244 245
s�gen alapul� t�rv�nyr�l - melynek a hat�konys�g�r�l a
sz�zadel�n magyar kutat�k is besz�moltak - a sz�zad v�-
g�n, a kegyetlen, alb�n verzi�j� bolsevik moderniz�ci�s
k�s�rlet ut�n mindenki azt felt�telezte, hogy m�r v�gk�pp
a m�lt�.
Az egyik hagyom�nyos parancs �gy sz�l, hogy ha
meggyilkolnak valakit a csal�dodb�l, azt meg kell bosszul-
nod. V�rbossz�t kell �llnod.
Ugyanakkor van egy er�sebb parancs, a vend�gfogad�s-
nak �s a vend�gjognak a parancsa. Ha valaki a te h�zad-
ban van, az felt�tlen tiszteletet �s vend�gl�t�st �rdemel,
�s semmi b�nt�d�sa nem eshet. A vend�g v�delme, felt�t-
len biztons�ga mindenn�l fontosabb erk�lcsi parancs.
Olyannyira az, hogy kioltja a v�rbossz� k�teless�g�t is.
Az �ltalam megismert esetben is ez t�rt�nt. Egy fiatal-
ember, aki egy falusi vereked�sben meg�lt egy m�sik fi�t,
a v�rbossz� el�l a meg�lt fi� sz�leinek h�z�ba menek�lt.
K�pzeld el azt a helyzetet, amikor a sz�l�knek meggyil-
kolt gyerek�k gyilkos�val kellett egy fed�l alatt �lni�k, �k
etett�k, ruh�zt�k, �s az id�k sor�n voltak�ppen a gyere-
k�kk� v�lt. A h�zb�l nem mozdulhatott ki, mert akkor a
bossz� k�teless�ge �letbe l�pett volna, �s a t�rv�nynek
engedelmeskedve �j csal�dj�nak meg kellett volna �lni �t.
Az eset, mint k�s�bb kider�lt, nem volt egyedi. A ki-
lencvenes �vekben kifejezetten hasonl� esetek felold�s�ra
�s megb�k�ltet�sre misszi�k alakultak, amelyek pr�b�l-
tak seg�teni az ellentmond� hagyom�nyok �s t�rv�nyek
gener�lta gyilkos fesz�lts�gek felold�s�ban.
A~ erk�lcsi �let ter�n is n.agy megr�zk�dtat�st, nagy v�lto-
z�st, nagy meg�jul�st jelentett a kommunista rends,zer
�ss~eoml�sa?
~rtc~-t~N RbsER'r Ter�z Anya, aki err�l a vid�kr�l sz�rmazott,
a kommunista rendszer �sszeoml�s�val gyakorlatilag egy
id�ben t�rhetett haza, 1991-ben.
Az els� nytan meg�nnepelhet� H�sv�t alkalm�val
sz�k bar�ti k�rben folytatott besz�lget�s eml�ke �lesen
megmaradt bennem. Ebben az alb�n t�rsadalmat j�l isme-
246
r� t�rsas�gban a "Ne �lj" paranesa fogalmaz�dott meg
mint a H�sv�t legfontosabb �zenete a szenved�sekto"1
meggy�t�rt alb�n t�rsadalom sz�m�ra.
An�lk�l, hogy tudtak volna egym�sr�l, k�t nappal k�-
s�bb Skodr�ban tal�lkoztam Simon Jubanival, egy katoli-
kus pappal, akit - huszon�t �vi b�rt�n �s kegyetlen k�nz�s
ut�n - �pp akkor engedett szabadon az �j rendszer. Els�
pr�dik�ci�j�ban arr�l besz�lt a hegyi falukb�l a h�rre a he-
lyi temet8 k�poln�j�ba elmer�szked� h�veinek (ahol az el-
s� nyilv�nos �sszej�vetelt enged�lyezt�k), hogy a keresz-
t�ny H�sv�t �zenete mindenekel�tt: a "Ne �lj" paranesa.
A sz�zhuszonh�t katolikus papb�l, akiket - n�gy kiv�-
tellel - a rendszer meg�lt, � volt az egyik, akit �lland� k�n-
z�sok k�zepette ugyan, de �letben hagytak. �letresz�l� �l-
m�ny volt - k�t nappal a Ter�z Any�val val� besz�lget�s
ut�n - besz�lgetni vele, �s ugyanazokat az �rveket hallani.
A keresztre fesz�tett Megv�lt� �zenet�t a saj�t, alb�n
kult�r�ban m�lyen gy�kerezett bossz��ll�s erk�les�vel
szemben. Ezek az alb�n kereszt�nyek az igazi v�ltoz�sok
el�est�j�n a v�rbossz�val szembeni erk�lesi t�rv�nyek
hirdet�s�t tartott�k a legfontosabbnak, benne l�tt�k a k�-
zelg� v�ls�g lehets�ges megold�s�nak kules�t.
Ugyanesak ennek a tavasznak az �lm�nye volt n�h�ny
h�ttel k�s�bb egy Gjirokastra k�zeli d�li hegyi faluban
r�szt venni az ortodox H�sv�t meg�nnepl�s�n.
Tudni kell azt, hogy amikor 1967-ben a kommunist�k
Alb�ni�t a vil�g els� ateista �llam�nak nyilv�n�tott�k
(amit k�s�bb az alkotm�nyban is r�gz�tettek), akkor ez
azzal is j�rt, hogy szisztematikusan megsemmis�tett�k a
mecseteket, templomokat �s mindenkit, aki egy riv�lis er-
k�lcsi �rt�krend nev�ben fell�phetett volna. Ezen a d�li
vid�ken p�ld�ul ez azt jelentette, hogy az ortodox papokat
nyilv�nosan megborotv�lt�k �s a legsz�kimond�bbakat
b�rt�nbe z�rt�k. A falu k�z�pkori temploma az �tvenes
�vekt�l kezdve a helyi sz�vetkezet rakt�rak�nt funkcio-
n�lt, �s a falusiak a hegyoldal egy barlangj�ban rendeztek
be egy titkos k�poln�t. A faluban az ortodox templomot
visszak�vetel� fiatalokkal szemben 1989 v�g�n olyan bru-
t�lisan l�ptek fel, hogy a ver�sekbe h�rman belehaltak. A
247
megr�z� esem�ny ut�n a f�rfiak t�bbs�ge elmenek�lt, az
ottmaradt asszonyok azonban, elmond�suk szerint, na-
ponta j�rtak fel a barlangk�poln�ba. Egy k�z�pkor� helyi
asszony nemcsak az �nekeket tudta fejb�l el�nekelni, ha-
nem nagyon sok bibliai textust is - t�bbek k�z�tt a T�zpa-
rancsolatot -, �s hetente egyszer elmondta ezeket a textu-
sokat a kis f�ld alatti k�z�ss�gnek.
Mint a g�r�g tolm�cs seg�ts�g�vel rekonstru�lt besz�l-
get�sek sor�n sz�momra is kider�lt, ugyanazzal az �rve-
l�ssel �s szellemben �nnepelte ez a kis, laikus k�z�ss�g
�vtizedek �ta els� leg�lis h�sv�tj�t, amilyennel a t�l�k
sokkal �szakabbra �nnepl� katolikusok a T�zparancsolat
"Ne �lj" parancs�t ism�telt�k meg az �nnepi meg�jul�s
h�sv�ti hangulat�ban. F�lve kicsit saj�t maguk indulatai-
t�l is, a mor�lis parancs felemleget�s�vel �s �sszek�t�s�-
vel, a meg�lt, de hal�lb�l felt�madt Messi�s �nnepl�s�vel,
igazi mor�lis forradalmi atmoszf�ra r�szesek�nek �rezte
mag�t mindenki ezekben a felejthetetlen pillanatokban.
Mindaz a sz�rny�s�g, ami az elk�vetkez� �vekben t�r-
t�nt a Balk�n orsz�gaiban, sokszorosan igazolta azt a m�ly
aggodalmat, ami ezekb�l a meggy�t�rt katolikus, moha-
med�n, ortodox sz�vekb�l akkor �s ott kiszakadt.
Ez az erk�lcsi dr�ma els�sorban vagy kiz�r�lag Alb�ni�-
ban j�tsz�dott le a Ne �lj parancsa k�r�l a
MANCHIN R�BERT A v�rbossz� �s a "Ne �lj" parancs�nak meg-
szeg�se egy�ltal�n nem korl�toz�dott vall�si k�z�ss�-
gekre.
Boszni�ban dolgozva - a szerb, a horv�t �s a musz-
lim-bosny�k k�z�ss�gekben v�gezve vizsg�latokat - pr�-
b�ltuk meg�rteni az alig p�r sz�z kilom�terre a magyar
hat�rt�l d�lre zajl� �ld�kl�seket. Szemt�l szemben kellett
tal�lkoznunk azzal, hogy mit jelenthet, ha e t�rv�ny �rv�-
ny�t veszti vagy ak�r csak relativiz�l�dik.
Egy t�rt�nelemben j�ratlan szociol�gus sz�m�ra d�b-
benetes volt hallgatni a helyi ferencesek hivat�st�rt�neti
besz�mol�j�t arr�l az inkviz�tori misszi�r�l, amelyet Mar-
chiai Jakab �ta feladatuknak tudnak, �s amely az eretnek-
248
s�gek t�zzel-vassal val� irt�s�ra ir�nyul. Sz� szerint f�j-
dalmas volt v�gighallgatni a tud�s teol�giai indokl�sokat.
�s hallhattuk ezek laikus v�ltozat�t a f�kuszcsoportos be-
sz�lget�sekben is, ahol arr�l folyt a sz�, hogy mi�rt kell az
identit�s �s a hit v�delm�ben ak�r sz� szerint venni az
eretneks�gek t�zzel-vassal val� irt�s�nak k�telezetts�g�t.
A fel�getett, felrobbantott ortodox �s katolikus templo-
mok �s a hozz�juk esatlakoz� kif�st�lt lak�h�zak, a esillo-
g�an, l�that�an nagy k�lf�ldi p�nzekb6l helyre�ll�tott
vagy lerombolt falusi mecsetek, a legyilkolt muszlimok t�-
megs�rjaival egy�tt, mind arr�l tan�skodnak, hogy ak�r-
hogyan is pr�b�ljuk ezeket a magyar�zatokat elhesseget-
ni, az egym�snak fesz�l� identit�sok �s gyilkos indulatok
erej�t a m�g�tt�k �ll� vall�sok mor�lis b�zisa adta.
Mindezt l�tva csak meger�s�dhet az emberben az a
meggy�z�d�s, hogy a "Ne �lj" parancs�nak mindenf�le re-
lativiz�l�sa, felh�g�t�sa embertelen �s elfogadhatatlan.
Hogy milyen k�nnyen hirobban bel�l�nk a~ �l�s, a gyilkol�s
szenved�lye, a~t j�l bizony�tj�k a h�bor�k, �s j�l mutatja a,~,
ami Kambodzs�ban, IZuand�ban vagy nemr�giben hat�ra-
inkt�l alig n�h�ny sz�z kilom�terre, Boszni�ban t�rt�nt. J�l
nevelt, udvarias fiatalemberek, pap�k �s mam�k kedven-
cei, kit�n�, j�zan polg�rok n�h�ny �ra leforg�sa alatt ke-
gyetlen, v�rengz� gyilkosohk� v�ltak. �ldjuk a j� sorsunhat,
hogy ez�ttal, e.~ egyszer nem s~�vott be minket is ez a v�res
�rv�ny. De a~�rt ne feledj�k, hogy b�rmilyen b�kess�g van
is ezen a sz�p t�jon, b�rmilyen szel�deknek �s j�knak �rez-
z�k is �nmagunkat, az�rt m�g mindig nagyon f�lelmetesen
id�szer� az a r�gi, hajdani parancsolat: Ne �lj.
AZ ALLATOKriT MEG LEHET �LM, UGYE?
Itt az id�, hogy visszat�rj�nh a b�r�nyokho~. Uonatkozih-e
a Ne �lj erk�lcsi parancsa az �llatokra is? Neh�z k�rd�s.
Egyvalami biztos. Jogunk a sz� s.~oros �rtelm�ben sem-
mik�ppen sincs arra, hogy meg�lj�k �het. Mert �gy v�lem,
249
hogy a joghoz valamif�le meg�llapod�s kell a felek k�z�tt, s
nem eml�kszem, hogy valaha is le�lt�nk volna az �llatok-
kal, �s meg�llapodtunk volna abban, hogy nek�nk csakjo-
gaink s nekik csak k�teless�geik vannak; hogy nek�nk jo-
gunk van rabs�gban tartani, ak�r meg is �lni �ket, nekik
pedig k�teless�g�k n�m�n t�rn,i minde~t. Egyszer�en a~t
tessz�k vel�k, amit �ppen akarunk. �gy b�nunk vel�k -
ahogy mondani szok�s -, mint az �llatokkal. Legfeljebb az
er�sebb joga vagy valamif�le h�bor�s jogtalans�g �~�nye-
s�l vel�k szemben.
K�l�n�sen furcsa sz�momra a~ �ldozati b�r�nyok sor-
sa. Hogy tehett�k a,~t meg, �vezredeken �t, hogy az istene-
ket saj�t b�neink�rt teljess�ggel �rtatlan �l�l�nyek v�r�vel
pr�b�ltuk kienges~telni a Ennek m�g a logik�j�t sem �r-
tem, vagy nem akarom meg�rteni. �n k�vettem el a b�nt,
�s a b�ntudatt�l azzal szabadulok meg, hogy meg�l�k egy
m�sik �l�l�nyt. Tudom persze az �ldo~at-bemutat� v�la-
s~�t: az �llat a~ �n tulajdonom, s ha meg�l�m, ezzel ves~te-
s�g �r, �s ez a vesztes�g a vezekl�sem. Vagy egy m�g kor�b-
bi v�las~ is: az istenek is �l�l�nyek, �k is esznek, isznak, s
ha t�lem sz�p �ldozati b�r�nyt kapnak, kegyesebben te-
kintenek majd r�m.
Lehet, hogy t�vedek, amikor a Ne �lj parancs�nak �rv�-
ny�t a,~ �llatokkal kapcsolatban is f�lvetem. Besz�lget�t�r-
saim t�bbs�ge �gy v�li, hogy a Ne �lj parancsa nem vonat-
kozik a~ �llatokra. Eg�sz sor nagyon fontos �rvet hoztak
ennek al�t�maszt�s�ra. Vannak, akik a Bibli�ra hivatkoz-
tak, s a Biblia szerint Isten hatalmat adott nek�nk az �lla-
tok felett. M�sok meggy�z�d�se szerint az emberi �let �rt�-
kesebb, mert az ember a t�rzsfejl�d�s magasabb szintj�re
jutott el; mert tudata van; mert az em6er tudja, hogy ha-
land�; mert gondolkod�sra k�pes; mert mor�lis �r~�ke
van; mert sz�p�rz�ke van; mert a.~ embernek lelke van...
Lehet, hogy igazuk van. B�r mindez nem f�lt�tlen�l ad er-
k�lcsi felment�st a.~ al�l, hogy sz�ks�gb�l, k�nys.~erb�l
vagy �ppen nemt�r�d�ms�gb�l, saj�t �rdek�nkben �l�l�-
nyek sz�zmilli�inak �letet oltjuk ki nap mint nap.
A;z �llatokat mi�rt lehet meg�lni?
scI-IwEI'rzER ,r�zsEF �llatokat a magunk fenntart�sa miatt
�l�nk, mert ilyen v�rengz�k vagyunk, �s levezetj�k v�reng-
z� �szt�neinket az �llatokon. A zsid� vall�st�rv�ny oly m�-
don �rja el� a ritu�lis v�g�s �tj�n az �llat meg�l�s�t, hogy az
�llatnak a lehet� legkisebb szenved�st okozzuk. A dolog l�-
nyege az, hogy k�t �t�eret elv�gunk egy roppant �les k�s-
sel, egyetlen h�z�ssal. Azon az �les k�sen egy kicsi g�b sem
lehet, sz�val nines, ami ezt az �les h�z�st megakad�lyozza.
Abban a pillanatban, amikor ez megt�rt�nik, az agy elvesz-
ti a kapesolat�t a v�rkering�ssel, a tudat megsz�nik, teh�t
az �llat szenved�se, amennyire lehet, minim�lisra cs�k-
ken. Ez a ritu�lis v�g�s alapvet� erk�lcsi alapja.
Ennek ellen�re az nines benne a zsid� vall�sban, hogy
h�st kell enni. Lehetsz veget�ri�nus. Nekem van egy na-
gyon kedves rabbi koll�g�m, aki veget�ri�nus. Nem mu-
sz�j h�st enni, de lehet. K�tsz�z �wel ezel�tt (lehet, hogy
el�bb) megk�rdeztek egy rabbit: szabad-e zsid�nak va-
d�szniP A felelet �gy sz�lt: szabad, de nem illik, hogy esak
az�rt �lj�nk, hogy �lj�nk, sz�rakoz�sb�l.
�rt�kesebb-e a~ emberi �let, mint az kllat �lete?
POLCZ ALAINE �rt�kesebb.
Mi�rt?
PoLcz ALAINE Mert nek�nk lelk�nk van - mondom mint pszi-
chol�gus, �s ezt humorosnak tartom... Nek�nk van vala-
mink, amit erk�lcsi �rz�knek h�vunk, van t�bbezer �ves
T�zparanesolatunk, ami nem esak n�lunk van meg. Tal�n
az a k�l�nbs�g az �llat �s k�z�tt�nk, hogy nek�nk erk�l-
esi norm�ink, szab�lyaink vannak: Ne lopj. Hamis tan�bi-
zonys�got ne t�gy. Ne par�zn�lkodj. Ne �lj.
Igaz, h�bor� idej�n papjaink meg�ldj�k a z�szl�kat, innen
�s t�l, akkor szabad �lni a haza v�delm�ben. �s m�g egy-k�t
eset van, amikor szabad �lni. �s amikor szabad �ngyilkos-
nak lenni. De valahol az �l�s �nmag�ban negat�v dolog.
250 .. 251
Visszat�rve az �llatokhoz, az �llatok egym�st is �lik. A
nagy halak megeszik a kicsi halakat. S�t azt mondta az
egyik agron�mus bar�tom - nagyon elcsod�lkoztam -,
hogy vannak agressz�v n�v�nyek, �s vannak gyilkos n�v�-
nyek. Vannak n�v�nyek, amelyek elnyomj�k egym�st, �s
vannak, amelyek meg�lik egym�st, �s meg�lnek �llatokat,
meg�lnek minket.
Ott az �l�s minden�tt...
El kell fogadnunk teh�t a~t, hogy mi is mint �l�l�n,yek, ra-
gadoz�k vagyunk?
PoLCz ~atrrE Ragadoz�k vagyunk, �s �nz�k vagyunk, �s ha-
talmaskod�k vagyunk.
�s k�zben v�gyun,k arra, hogy ne legy�n.k? S ha igen, seg�t-e
ebben a T�zparancsolat?
PoLCz aL~INE Sokat seg�t, �s k�l�n�sen azzal seg�tett, hogy f�-
lelmesnek �ll�totta be az Istent, b�ntet�nek. Mert nem va-
gyunk el�g �rettek ahhoz, hogy felismerj�k: magunknak
�rtunk azzal, ha �l�nk. Lelk�nk tisztas�g�t, erk�lcsein-
ket, az igazi szabads�got, az igazi szeretetet, a f�nyt, ami
benn�nk van, cs�kkentj�k ezzel. Ha �n �l�k, akkor nem-
csak azt b�ntom meg, akit meg�ltem, s�t lehet, hogy az
sok rosszt�l szabadult meg. Hanem �nbennem els�t�te-
dett valami.
De h�t ezt nem lehetett, �s most sem lehet olyan egy-
szer�en kimondani.
K�rj�k a hal�lb�ntet�s vissza�ll�t�s�t, ugye? Magyaror-
sz�gon el�g magas sz�zal�kban. De kider�lt, hogy azzal
nem kevesebb a b�n�z�s, a mostani f�lm�r�sek ezt igazol-
j�k. Az �l�s b�ntet�se igaz�ban nem korl�toz minket. Az
volna megold�s, ha erk�lcsi f�lismer�s tartana vissza min-
ket, embereket �s nem a f�lelem Istent�l, a k�rhozatt�l
vagy a b�rt�nt�l. Hiszen egy jobb vil�g, egy szellemibb vi-
l�g fel� t�reksz�nk. T�reksz�nk?
Te mint filoz�fus, hogyan, magyar�~n�d meg azt, hogy a
252
nyugati civiliz�ci�ban, de a civiliz�ci�k t�bbs�g�ben is, a~
emberi �let �rt�kesebb, mint a~ �llatok �Lete?
HELLER �GNEs Nagyon sokf�lek�ppen tudn�m megmagyar�z-
ni. Az egyik, hogy mi is �llatok vagyunk. De k�tf�le �llatr�l
van sz�. Az �llat sz�m�ra se �rt�kes a m�sik �llat �lete. Az
egyik �llat, ha tudja, felfalja a m�sikat. Az ember is csak
�gy cselekszik, mint faj�nak minden tagja. De nem akarok
ezzel �rvelni.
Azt akarom mondani, hogy az ember �rtelmes l�ny, �s
d�nt�si lehet�s�ge van, teh�t eld�ntheti, �s nem az �szt�-
nei sugallj�k azt, hogy mivel �l �s mivel nem �l, mit tekint
t�pl�l�knak s mit nem tekint t�pl�l�knak. Az ember �lete
az�rt �ll magasabban, mert d�nt�si �s �rtelmi k�pess�ggel
rendelkezik. R�viden �sszefoglalva: mert az ember halan-
d�, az �llat csak elpusztul.
Az �nmag�ban, hogy tudjuk, haland�k vagyunk, mi�rt je-
Lent �rt�ket?
HELLER AGNES �rt�knek tekinthet�-e az, hogy �ntudatos l�ny
vagyok? - ez a k�rd�s. Nos, az �ntudatos l�thez hozz�tar-
tozik az, hogy saj�t magunkr�l tudjuk, hogy haland�k va-
gyunk. A haland�s�g az embern�l m�s viszonyt alak�t ki a
saj�t hal�l�hoz, mint az �llatn�l a saj�t hal�l�hoz. A mi vi-
szonyunk a saj�t hal�lunkhoz az, hogy az �let�nk egy ha-
l�lhoz val� �let. Ez nem privil�gium, vagy tal�n tekinthet-
j�k privil�giumnak is, de mindenesetre megk�l�nb�ztet
benn�nket az �llatvil�gt�l.
Mondhatn�m azt is, hogy Kant szerint csak az ember
sz�m�ra l�tezik a sz�p. Mert �rz�kei is vannak, �s szelle-
me is van. �rz�kei az �llatnak is vannak, de a sz�ps�g esak
annak l�tezik, akinek szelleme, esze, �t�l�k�pess�ge is
van. Szellem�k az isteni l�nyeknek �s angyaloknak is van,
de nincs test�k. Vagyis v�gs� soron csak az ember sz�m�-
ra l�tezik a sz�p. Ez m�r �nmag�ban privil�gium.
Kant ember volt, �s mondjuk nem zebra. Teh�t az ember
s~empontj�b�l �rt�kelte a dolgokat.
253
HELLER �GNES Nem is tudunk m�sk�pp gondolkozni, mint a
saj�t szempontunkb�l. Voltak�ppen szerintem bizonyos
fokig k�pmutat�s, ha azt hissz�k, hogy mi a zebra szem-
pontj�b�l is tudunk gondolkozni, mert �gyis k�ptelenek
vagyunk erre. A zebra ugyanis sohasem gondolja azt, hogy
kacsak�nt hogyan gondolkodna. Nem is gondolkodik a ka-
csa szempontj�b�l. Azt a k�rd�st, hogy vajon milyen a vi-
l�g a zebra szempontj�b�l, csak az ember teszi fel. Teh�t
mondhatn�m azt, hogy a k�rd�s mag�ban rejti a v�laszt:
privilegiz�ltak vagyunk.
Vagyis a~, hogy mi olyan, dolgokat tudunh, amit ~rc�s n,em
tud, �rt�kesebb� teszi a mi �Let�nket.
HELLER AGNES Nem a tud�s �nmag�ban, hanem a gondolko-
d�s k�pess�ge, ami �rt�kess� tesz. Nem az, amit konkr�-
tan tudunk, hanem az, hogy k�pesek vagyunk gondolkod-
ni, k�pesek vagyunk reflekt�lni arra, amit tudunk. K�pe-
sek vagyunk tagadni azt, amit tudunk. K�pesek vagyunk
k�rd�seket felvetni azzal kapcsolatban, amit tudunk.
Ez csak azt jelenti, hogy m�sok vagyun,k.
HELLERAGNEs �n nem azt mondom, hogy t�bbek vagyunk, de
azt mondom, hogy az ember �lete �rt�kesebb az ember
sz�m�ra, mint az �llat �lete.
sA~uc�zY'r~�s A polg�ri jog sok�ig teljes m�rt�kben azonos�-
totta az �llatot a dologgal. Ahogy azonban civiliz�l�dott az
! emberis�g, megjelentek a k�rnyezetv�delmi-�llatv�delmi
t�rv�nyek. A kab�tomat el�gethetem, de egy kuty�t m�r
nem vethetek t�zre. A teljes tulajdonosi �nk�ny civiliz�l-
,; tabb �llamokban m�r megsz�nt. A n�met B�rgerLiches
Ge~etzbuchba be is ker�lt egy olyan szab�ly, hogy az �lla-
l
tokra f�szab�lyk�nt a dologra vonatkoz� tulajdoni szab�-
lyokat kell alkalmazni (teh�t a kutya eladhat�, elaj�nd�-
kozhat�), de csak f�szab�lyk�nt, �s azokt�l el kell t�rni,
ha az �llat term�szet�b�l m�s k�vetkezik.
254
va.iD~ MW,Y �nszerintem a "Ne �lj" parancsolata alapj�ban
v�ve az emberre vonatkozik. Mindig is �gy �rtettem, s
hossz� ideig szerintem mindenki �gy �rtelmezte, hogy
esak az emberre vonatkozik. �s akkor egyszer esak j�n
egy modern �llatv�d�, �s azt mondja neked, hogy mi�rt,
hol a hat�r, mi�rt nem szabad embert �lni, �s mi�rt sza-
bad �llatot �lni, �s k�l�nben is ez az eg�sz rohadt emberi-
s�g olyan, hogy embert is mindig �lt... A hell�nek a barb�-
rokat alig-alig tekintett�k embernek. Azt�n ez v�ltozott,
�ppen a kereszt�ny vall�s elterjed�s�vel. A zsid�-keresz-
t�ny eredet� eur�pai kult�r�ban minden ember egyfor-
m�n �rt�kes. Minden ember egyform�n �rt�kes, ha haj-
land� elfogadni a kereszt�ny tanokat, �s kereszt�ny m�d-
j�ra �lni. Ha nem alkalmazkodik, az persze m�s, l�sd a
konkviszt�dorok viszony�t az indi�nokhoz, hogy ne
mondjak mai p�ld�kat. De mindegy.
Ma az �sszes nemzetk�zi alapokm�nyban, minden�tt le
van fektetve minden ember egyenl� joga az �lethez, sa-
t�bbi. Az �llatr�l nincsen sz� ezekben a chart�kban. Az
�llatokra a "Ne �lj" parancsa nem �rv�nyes, m�gis egyre
ink�bb kezdj�k r�juk is kiterjeszteni. �n magam is szok-
tam viccesen olyanokat mondani, hogy "�n az�rt bizony
f�k�t nem enn�k, mert a f�ka is ember".
A barb�rt elpuszt�thattuk - ma m�r nem puszt�thatjuk
el. Az �llatokat elpuszt�thatjuk, de bizonyos �llatokat m�r
nem puszt�thatunk el. Azt teh�t, hogy meddig terjed az
�l�l�nyeknek az a k�re, amelyre a "Ne �lj" paranesa min-
den korl�toz�s ellen�re valamilyen �rtelemben m�gisesak
�rv�nyes, azt hiszem, hogy egy kult�r�n bel�l kialakult
konszenzus hat�rozza meg, semmi m�s.
HIE~trrADI GmLA Vannak, akik �gy gondolj�k, hogy a "Ne �lj"
paranesa voltak�ppen �gy olvasand�, hogy: "Ne �lj em-
bert." Vagyis hogy esak �s kiz�r�lag az emberr�l sz�l a
t�rt�net. A t�bbi �l�l�ny, az �llat, a n�v�ny nem sz�m�t.
�ket meg lehet �lni. Vannak viszont m�sok, akik szerint
minden �let �rt�kes. Az �llat �s a n�v�ny �let�nek is meg-
van a maga m�lt�s�ga �s szents�ge. De tov�bbmegyek,
m�g a krist�lynak is van valamilyen �rtelemben �lete.
255
Olvastam egy h�res francia fizikus dolgozat�t, amely-
ben azt �rja, hogy az elektronnak is van t�rid� szerkezete
�s eml�kezete. Vagyis az elektron is �let. Vannak, akik
szerint m�g a vil�gegyetem is �l�l�ny, s esak az�rt nem
tudjuk a vil�gegyetem �l�l�ny mivolt�t �szlelni, mert t�l-
s�gosan r�vid az �let�nk ehhez. Olyanok vagyunk, mint a
tiszavir�g, amely egyetlen este vir�gzik �s vir�gzik el. �s
k�vetkez�sk�ppen egy tiszavir�g-t�rt�n�sz soha nem le-
het k�pes annak le�r�s�ra, hogy milyen a hajnal.
Schr�dinger, a h�res fizikus fejtette ki azt, hogy az �let
negat�v entr�pi�val (energi�val, form�val, inform�ci�val)
t�pl�lkozik.2 Mi meg�lj�k �s megessz�k az �llatokat (vagy-
is sz�tronesoljuk a benn�k l�v� form�kat, elfogyasztjuk a
benne l�v� energi�kat), az �llatok meg�lik egym�st �s
meg�lik a n�v�nyt (sz�tmorzsolj�k, sz�tr�gj�k a n�v�ny-
ben l�v� szerkezeteket, form�kat, megem�sztve f�lhasz-
n�lj�k a benne l�v� energi�kat), a n�v�ny meg�li az elemi
r�szecsk�ket... Vagyis tulajdonk�ppen egy gyilkos t�rsa-
s�g �l itt a f�ldgoly�n. De ha ez �gy van, akkor mi�rt van
az, hogy annyira f�ltj�k az �let�nket? Akkor mit kezd-
j�nk ezzel a fontos paranecsal? Akkor mit is jelenthet a
"Ne �lj" paranesolata? J�rt M�zes v�g�h�don? Ha igen, ak-
kor hogy �rti: kit, mit ne �ljek?
Ez az igazi probl�ma. Ha minden �l, ember, �llat, n�-
v�ny, s ha mindezek egym�sb�l �lnek, egym�son �l�sk�d-
nek, egym�st puszt�tj�k, akkor mi a megold�s? Ki lehet-e
l�pni a puszt�t�snak �s az elpuszt�ttat�snak ebb�l a go-
A g�r�g "entr�pia" sz� rendetlens�get, rendezetiens�get jelent. A ter-
modinamik�ban az entr�pia n�veked�se azt jelenti, hogy a munkav�gz�sre
k�pes energi�k egyre ink�bb �talakulnak munkav�gz�s�re nem k�pes h�e-
nergi�v�. Ha az entr�pia el�ri a maximumot, akkor egy olyan egyens�ly�lla-
pot j�n l�tre, amit h�hal�lnak szok�s nevezni. Az inForm�ci�elm�letben az
entr�pia az inform�ci� ellent�te: az az �llapot, amelyben a jelek z�rejj� ke-
verednek �s egyre kev�sb� k�pesek haszn�lhat� inform�ci�t �tadni. I3izo-
nyos filoz�fiai, nyelvfiloz�fiai, m�v�szetfiloz�fiai �rtelmez�sek szerint az
entr�pia a form�tlans�g, a form�latlan anyag. Ellent�te a forma, amelynek
l�trehoz�s�hoz �s fenntart�s�hoz energia sz�ks�ges. A lIern�di Gyula �ltal
haszn�lt "negentr�pia" (vagyis negat�v entr�pia) az entr�pia ellent�te, vagy-
is hasznos inform�ci� vagy �l�, eleven forma.
nosz k�r�b�l? Nem v�lhatna szellemm� az ember? Hogy
ne az legyen, hogy v�rod a h�h�rt, hogy mikor, melyik
hajnalban j�n, melyik d�lben j�n, �s melyik pillanatban
v�gja �t azt az eret az agyadban.
A.zt mondod, hogy nemcsak �ldozatok, hanem h�h�rok is
vagyunk...
HEltl~r~iDI GYuLA Igen, mi is h�h�rok vagyunk. De szerenes�t-
len h�h�rok. Mert tudjuk, hogy �ldozatok is vagyunk. �s
szeretn�nk legy�zni a hal�lt.
Gy�zd le a hal�lt... Ualami ilyesmi lehetne a tizenegyedih
parancsolat?
HEIut�DI G~r.A Az�rt mondtam, hogy: �r�kl�t kellene, a hal�l
jog�val. Ez azt jelenten�, hogy �r�k �leted van. De ha
megunod az �r�kl�tet, akkor azt mondhatod, szabad aka-
ratodb�l, hogy k�rem, �n most vagy mondjuk holnap d�l-
ut�n h�rom �rakor befejezem, �s j� napot k�v�nok. Vagy
j� �jszak�t.
Te m�r mondt�l ilyen j� �jszak�t-ot?
HExrr�DI GYuhA Mondtam. De az ember esak sz�t tudja t�rni a
karj�t. A vil�g abszurd. �n Pannonhalm�n n�ttem fel. �p-
pen a kolostorral szemben volt a szob�m. Tizenk�t �ves
lehettem, f�r�dtem, �s ut�na bementem a szob�mba, lefe-
k�dtem �s n�ztem a kolostort, �s att�l a pillanatt�l kezdve
van bennem ez a fantasztikus k�nl�d�s. Azt�n az orosz ha-
difogs�gban volt egy m�sik kolostor. Ott tanultam meg,
hogy a vir�gillatt�l nem boldog, de nem is hal meg az em-
ber. Egy r�zsa kolhozban dolgoztam, ahol r�zsaszirmokat
kellett szedni az ottani r�zsaolajgy�r sz�m�ra. Hatvanezer
hold r�zsa. Fantasztikus. �s volt egy nagy homb�r, ahol
volt mit tudom �n, h�ny ezer tonna r�zsaszirom. �s egy-
szer, amikor m�r elegem volt mindenb�l, elhat�roztam,
hogy �ngyilkos leszek. Olvastam, hogy a liliom illata �l.
Bementem a rakt�rba, �s bef�rtam magam a r�zsaszir-
256 257
mok k�z�. V�rtam a hal�lt. Nem j�tt. T�z pere, h�sz pere.
Mondom: mi a fene van, h�t meg se lehet halni itt? Nem
lehet. r'lzt�n meg azt mondtam: ezeknek �n nem halok
meg. Kimentem �s tov�bb �ltem. A r�zsaillatt�l nem hal
meg az ember. Ak�rmennyi r�zsaszirom van is k�r�l�tte.
A T�~paran,csolat seg�t a �ln,i vagy meghulni?
HERrrADI GIvLA Valamelyest seg�t. �n nem vagyok t�l el�ge-
dett ezekkel a paranesolatokkal.
Valamelyest igen. Mert a "Ne �lj" paranesolata, ha
nem is vet v�get az �letek elpuszt�t�s�nak, es�kkentheti
a puszt�t�st. Ez t�rt�nik p�ld�ul akkor, ha valaki nem
eg�szs�g�gyi szempontok miatt lesz veget�ri�nus, ha-
nem az�rt, mert nem akarja, hogy miatta meg�ljenek �l-
latokat. Ez a korl�toz� er� benne van a paranesolatok-
ban. �s ilyen �rtelemben fontos, hogy vannak. Vitatkoz-
hatunk vel�k, de az biztos, hogy jobb, hogy vannak,
mintha nem lenn�nek.
A~t mondod, hogy az ember szabad, de h�h�r. S~abad h�-
h�r. �s nyomoruLt. Nem vaLami tiszteletrem�lt� L�n.y.
tIERrr~DI GI~LA Azt kell tisztelni benne, hogy szabad. �s tisz-
telni kell akkor, ha igyekszik n�velni a szabads�g�t, �s
es�kkenteni h�h�rs�g�t. Ezt a t�rekv�st lehet tisztelni
benne. Azt, hogy t�rekszik a szabads�gra. Mert m�s nines.
Vagy van? Isten van, ha van, de � nem figyel oda.
u~tvxA x~usz'rrrra Sajnos az ember esak �gy tud �lni ezen a f�l-
d�n, hogy er�szakot k�vet el m�sokon, m�g akkor is, ha
nem akarja. Ha a talajon l�pked�nk, �rtatlan hangy�kat,
bogarakat taposunk el, ha leveg�t vesz�nk, akkor mikro-
organizmusokat semmis�t�nk meg. Viszont a szabad aka-
ratunkkal felel�ss�g is j�r. T�l�nk f�gg, hogy ha nem is tu-
dunk teljes er�szakmentess�gben �lni, akkor legal�bb mi-
nim�lis er�szakra t�rekedve folytassuk mindennapi
gyakorlatainkat. Ez a hindu vall�sfiloz�fi�ban azt jelenti,
hogy az ahimsz�, az er�szakmentess�g elve k�telez�v� te-
258
szi sz�munkra, hogy ezt a "Ne �lj" paranesolatot ne esak
az emberekre vonatkoztatva, hanem az �llatokra is �rtve
alkalmazzuk. �gy gondolkodnak, hogy az embernek l�te
fenntart�s�hoz egy�ltal�n nines sz�ks�ge arra, hogy �rtat-
lan �llatokat puszt�tson el, felt�ve ha nem eszkim� az ille-
t�, tudv�n, hogy a zuzm� nem t�ls�gosan kal�riad�s. Fo-
gyasszunk ink�bb gy�m�les�ket, z�lds�geket, tejterm�-
ket, mert ha az ember megfej egy tehenet, vagy egy alm�t
levesz a f�r�l, azzal j�val kisebb er�szakot k�vet el, mint-
ha egy sokkal fejlettebb tudattal �s f�jdalom�rzettel ren-
delkez� �llatot puszt�tana el. Aki j�rt m�r v�g�h�don �s
volt m�r almasz�reten, annak nem kell magyar�zni a k�-
l�nbs�get.
A n�v�ny is �l�l�ny. �s az �gyn.e~e.~ett �lettelen, t�rgyak,
anyagok? Azokat lehet puszt�tani a
D~xA tc~sz'rINA Nem. Az ember szabad akarattal rendelke-
zik, �s a szabad akarat - mint mondtam - felel�ss�get is
jelent. A k�r�l�tt�nk �l� l�nyek�rt, term�szeti t�rgyak�rt
felel�ss�ggel tartozunk. Hogyha valaki uralkodik a term�-
szeten - az embernek megvannak erre a technikai eszk�-
zei �s az intelligenci�ja -, akkor j� kir�lynak kell lennie. A
f�ld ellen sem szabad er�szakot elk�vetni, mert ez valahol
vissza�t.
Embernek m�rt heLL �ln,ie a f�Ld�n?
D~~trtcA KmszTIN~ Az�rt, mert arra v�gyott, hogy itt �ljen. Az
emberi l�ny, illetve b�rmelyik �l�l�ny a saj�t v�gy�nak
megfelel� testet kap. A hindu vall�sfiloz�fia �s ezen bel�l
a t�bb ezer �ves vaisnava vagy Krisna-h�v� filoz�fia �gy
gondolkodik, hogy az �l�l�ny alapvet�en spiritu�lis l�lek,
amely a v�gyainak �s a tetteinek megfelel�en id�tlen id�k
�ta k�l�nf�le testekben inkarn�l�dik. Ez egyszer �llati,
egyszer pedig emberi, att�l f�gg�en, hogy milyen tetteket
hajtott v�gre.
E~t nevezik l�lekv�ndorl�snak?
259
DArrx~ xrusz'rINa Ezt. Nincs hal�l, csup�n a l�lek, "elny�tt ru-
h�j�t �jra cser�lve", egyik testb�l a m�sikba k�lt�zik.
Csak �llati l�nyekbe lehet �tmenni vagy n�v�nyekbe is?
D~xA Kx~sZTINA Term�szetesen minden �l�l�ny - legyen az
n�v�nyi, �llati vagy emberi - tulajdonk�ppen egy-egy
�r�kk�val� �s elpuszt�thatatlan l�lek. Nem igaz, hogy csak
az embereknek van lelke. A l�lek jelenl�t�re utal� jelen-
s�g p�ld�ul a n�veked�s vagy az anyagcsere. Eredeti hely-
zet�nkben mindannyian l�lekk�nt Istennel vagyunk a
transzcendens vil�gban, amit a kereszt�ny teol�gia Para-
dicsomnak h�v, a vaisnava hindu teol�gia pedig Isten biro-
dalm�nak. Amikor szabad akaratunkat rosszul haszn�lva
�gy d�nt�nk, hogy nem akarunk tov�bb Istennel lenni, le-
j�v�nk az anyag �tmeneti vil�g�ba. �s onnant�l kezdve
k�l�nf�le testeket �ltve v�ndorlunk. Ez lehet n�v�nyi, �l-
lati �s emberi test. A hindu szent�r�sok besz�lnek egy
�gynevezett lelki evol�ci�r�l, ami azt jelenti, hogy az ala-
csonyabb l�tform�b�l, tudatszintr�l mindig f�ljebb �s f�l-
jebb jut a l�lek. M�g az alacsonyabb szint� �l�l�nyeket
puszt�n a biol�giai szab�lyrendszer�k �s az �szt�neik ve-
z�rlik, a nehezen el�rhet� emberi l�tforma m�r a kifino-
mult intelligencia r�v�n lehet�s�get ad arra, hogy a l�lek
haszn�lhassa a szabad akarat�t, befoly�solhassa a sors�t.
Eld�ntheti, hogy az �tmeneti anyag vagy az �r�kk�val� l�-
lek t�rv�nyszer�s�geinek engedelmeskedik.
A n�v�ny m�g nem d�nthet?
D~tcA KRtsz'rtrr~ A n�v�nyi l�t egy alacsonyabb tudat�llapotot
jelent, amely a l�nyt k�pess� teszi arra, hogy n�j�n, hogy
a f�ny fel� forduljon, de arra m�r nem, hogy Istenr�l �s az
�let c�lj�r�l gondolkodjon.
�s az �llatok?
DArrx~ K~usz'rIrrA Az �llatok m�r fejlettebbek, de ilyesmikr�l
�k sem d�nthenek.
Csak feljebb lehet ker�lni?
D~xa xx~sz'rINA Az ember lefel� is d�nthet. A l�lekv�ndorl�s-
nak pontosan az a l�nyege, hogy a l�lek beleker�l ebbe a
k�rforg�sba, amit szanszkrit sz�val szamsz�r�nak nevez-
nek, de az ember�let c�lja, hogy visszaker�lj�n a transz-
cendens vil�gba. Ezt a megtisztul�s �ltal lehet el�rni. M�g-
pedig �gy, hogy az ember betartja Isten t�rv�nyeit, �s
megtiszt�tja a lelk�t. Amikor a l�lek �jra megtisztul, akkor
kisz�ll ebb�l a k�rforg�sb�l, �s visszamegy Isten birodal-
m�ba, az �r�kl�t, a t�k�letess�g �s teljes boldogs�g haz�-
j�ba, oda, ahol "minden sz� egy �nek, minden l�p�s egy
t�nc".
Ha meg�l�nk valakit vagy valamit, akkor nem a lelket �l-
j�k meg, hanem csak a testet?
DaNxa x~usz'rIN~ A hinduk legfontosabb szent�r�sa, a Bhaga-
vad-G�t� kijelenti, hogy a "lelket nem lehet elpuszt�tani.
T�z nem �getheti, v�z nem nedves�theti, sz�l nem sz�r�t-
hatja". Csak a testet tudjuk meg�lni. Az egyik legnagyobb
probl�ma a v�g�hidakkal az, hogy meg�lj�k a diszn� vagy
a borjak test�t, �s ez�ltal arra k�nyszer�tj�k �ket, hogy
visszat�rjenek a borj�-, illetve a diszn�testbe, mert ott
m�g nem t�lt�tt�k le a term�szet t�rv�nyei alapj�n kisza-
bott idej�ket. Teh�t nem engedj�k �ket feljebb �s feljebb
j�nni, eg�szen az emberi l�t form�j�ba, amikor m�r sza-
badon d�nthetnek a sorsukr�l.
Indi�ban is van~n,ak v�g�hidaka
n~tvx~ xx~sz'rIN~~ Lehet, hogy �jabban m�r vannak, de eredeti-
leg nem voltak. A hindu filoz�fia tiltja az �llatok �l�s�t,
azokat csak akkor fogyasztott�k, amikor fel�ldozt�k az ol-
t�ron, vagy pedig amikor mag�t�l elpusztult az �llat.
Semmilyen �llatot nem lehetett meg�lni a hindu vall�s sze-
rint a
260 261
DANxA xltlsz'rlNa Csak �ldozatnak. Ez az �si id�kben �gy volt,
azt�n term�szetesen, ahogy a hindu kult�ra degrad�l�dott,
a h�sev�s tilalma is egyre kev�sb� volt fontos sz�mukra. A
hinduk ez�rt is mondj�k, hogy Buddha tulajdonk�ppen
szint�n egy isteni inkarn�ci�, aki els�sorban az�rt j�tt erre
a f�ldre, hogy visszat�r�tse az embereket az er�szakmen-
tess�g �s k�ny�r�letess�g eredetileg �rv�nyes elv�hez.
Lehet �lni nem fi.~ikailag is?
DArrxA xlusz'rINA A lelket fizikailag nem lehet megsemmis�te-
ni, de a lelki �letet, az �letnek a v�gyait meg lehet �lni. �s
ez is er�szakos cselekedet.
Hogyan lehet �r~�helni a~t, ha a~ emberf�ljebb ker�l a hie-
rarchi�ban? Maga honnan tudja, hogy milyen szintet �rt
el a
D~rx~, xltlsz'rtNA Ez nem most d�l el, hanem a hal�l pillanat�-
ban. Ebben az �let�nkben a k�vetkez�t k�sz�tj�k el�. Te-
h�t ahogyan most �l�nk, amilyenek a v�gyaink, cselekede-
teink, annak megfelel�en fog alakulni a j�v�nk. Ebben a te-
kintetben nagyon igazat adok a karthauzi szerzeteseknek,
akiknek jelszava az, hogy memento mori, vagyis "eml�kezz
a hal�lra". Eml�kezz arra, hogy egyszer el fog pusztulni a
tested, s ragadj meg minden pillanatot a j�ra, a megtisztu-
l�sra, hogy a v�gs� vizsg�n, a sz�mad�skor j�l szerepelhess.
VrlD.tSZSZENVED�LY. �LNI .I�?
Nagyon sok s~�m�t�g�pes vagy j�t�ktermi j�t�h van, ahol
�lni hell. Van olyan j�t�k, ahol a Ne �lj a parancs a Lehetne
ilyen j�t�kot csin�lni?
M~It� L�szL� Biztosan lehetne, de val�sz�n�leg unalmas j�t�k
lenne.
Mert szeret�n~z �lni?
262
M~R6 LAszLb Pontosan. Szeret�nk absztrakt m�don �lni. Ha
le�l�nk sakkozni, mit csin�lunk? Gyilkol�sszuk egym�st.
Ki akarom ny�rni a kir�lyodat. Az�rt �l�k le. Nem vagyok
sakkoz�, ha nem ez�rt �l�k le.
Ilyen alapvet�en er�s az emberben az �l�sv�gya
M~It� L~(szL� Nem tudom, hogy �l�sr�l van-e sz� vagy egysze-
r�en agresszi�r�l, vagy ak�resak arr�l, hogy az igaz�n
nagyvonal� j�t�kok v�rre mennek. Nem a gyilkol�s �szt�-
n�vel vagyunk tele, vagy ha igen, az a fontos, hogy tudjuk
szublim�lni, tudjuk absztrah�lni. Tudunk p�ld�ul sakkoz-
ni, rendezett k�r�lm�nyek k�z�tt ringben verekedni. Va-
lahol mindig megjelenik a "Ne �lj" paranesa, de nem ab-
ban, hogy ne is gondolj arra, hogy �lj�l. Az ninesen a T�z-
paranesolatban, hogy ne j�tssz ilyet, ne gondolj ilyenre,
teh�t ez val�sz�n�leg nem is b�n.
R�ad�sul egy apr�s�g, de tal�n idetartozik. Kimutatt�k,
hogy a nagyon agressz�v, v�res jelenetek n�z�se a t�v�ben
n�velheti az agresszi�t, de hasonl�an v�res videoj�t�kok
akt�v j�tsz�sa �gy t�nik, hogy nem n�veli. Teh�t m�s
passz�van n�zni, �s m�s akt�van esin�lni.
vExEttDY 'r~is J� �rzelmi h�tt�rb�l �rkez� gyerekeknek, te-
h�t akik nagy �rzelmi biztons�gban n�nek fel, val�sz�n�-
leg nem k�l�n�sebben �rt az agressz�v film, nem lesznek
t�le m�g agressz�vabbak. Rossz �rzelmi h�tt�rb�l �rkez�
gyerekekn�l viszont val�sz�n� az �rtalom. �s van itt egy
�ner�s�t� circulus vitiosus is: ezek a gyerekek keresik az
agressz�v filmeket.
Egy m�sik nagy amerikai kutat�s azt mutatta ki, hogy
azok a gyerekek, akik kilenc�ves korukban nagy t�meg-
ben n�zik az agressz�v filmeket, tizenkilenc �ves koruk-
ban szignifik�nsan nagyobb ar�nyban vannak k�pviselve
a sz�ls�s�gesen agressz�v popul�ci�ban. Nem az�rt, mert
t�l sok ilyen filmet n�ztek �s itt van a megf�rdul�s, hanem
m�r eleve is az�rt n�ztek �s kerestek t�l sok ilyen filmet,
mert �rzelmi hi�nnyal, hi�tussal �rkeztek.
Egy tov�bbi amerikai kutat�st szeretn�k m�g id�zni,
263
amely szerint a val�s�gban l�tott agresszi�t nagyon pon-
tosan ut�nozza a gyerek, de az agresszi�s szintje viszony-
lag csek�lyebb m�rt�kben n�. Szorong�s is l�p fel, ami ezt
visszafogja. A filmben, a virtu�lis vil�gban l�tott agresszi�t
kicsit kev�sb� pontosan tudja ut�nozni �s levezetni, de
sokkal jobban megn� az agresszi�s szintje. �s - k�l�n�s
m�don - a legink�bb a rajzfilm n�veli az agresszi�s szin-
tet, ahol dramaturgiailag el is van rejtve, hogy mi t�rt�nik.
Tom r�ugrik Jerryre, Jerry ellapul, �s m�ris f�lugrik �s ro-
han tov�bb. Mint ha mi sem t�rt�nt volna. Mikor odarak-
juk gyerekeinket a rajzfilmek el�, hogy "ez neked val�",
akkor mi is szerepet j�tszunk agresszi�s szintj�k emel�s�-
ben.
Az agresszi�t nem lehet levezetni filmekkel. De igazi j�-
t�kban, teh�t olyan igazi j�t�kban, hogy l�v�ld�z�k egy
j�t�kpisztollyal a sz�leimre a h�tv�g�n, net�n, ha j� er�-
ben van, ap�m m�g egy-k�tszer el is v�g�dik, �s azt�n �n
t�st�nt r�adom a t�maszt� l�v�st...
Milyen l�v�st?
VEKERNY TAM�s T�maszt�, "felt�maszt�" - �gy nevezik a gye-
rekek: most "t�maszt�" l�v�s j�n, puff, �s akkor fel lehet
�llni. �s lehet nevetni, �r�lni egym�snak. Az igazi j�t�k-
ban elsz�ll az agresszi�.
A Biblia szerint, kicsit n�piesen �tfogalmazva, az ember a
teremt�s koron�ja. Hogy j�n ez �ssze azzal, hogy h�zben az
ember mint faj, fajta az egyik legv�rengz�bb �s leggono-
szabb l�ny a vil�gona
FR6IILICH R�BERT A teremt�st�rt�netn�l azt olvassuk, hogy
azt mondja Isten az embernek, hogy uralkodj a tenger ha-
lai, a mez� vadjai �s a f�ld n�v�nyei f�l�tt.
Az embert Isten az�rt teremtette val�ban, hogy a te-
remt�s koron�ja legyen, �s a f�ld ura legyen. Egy uralmat
lehet j�l �s lehet rosszul gyakorolni. Az ember megr�sze-
g�lt att�l, hogy az �llatokat m�r le tudta gy�zni, mert nem
kellett f�lnie att�l, hogy j�n a kardfog� tigris, mert meg-
volt ellene a m�dszer, hogy hogyan v�dekezzen. M�r meg-
tanulta azt, hogy a fegyvert hogyan kell forgatni. H�t ak-
kor n�zz�k m�r meg, hogy a m�sik ember ellen is tud-
n�m-e haszn�lni. Hogy az ugyan�gy v�rzik-e, mint az �l-
lat. S az els� gyilkoss�gt�l megvadult, megr�szeg�lt az
ember. Ahogy fejl�d�tt az emberis�g, a tudom�ny, a tech-
nika, �gy lett egyre hatalmasabb az ember, �s onnant�l
kezdve ezt a hatalm�t, ha nem is mindig �s minden �rte-
lemben, de nagyon sokszor rosszul haszn�lta fel. Vissza�lt
vele. Nem vagyok pszichol�gus, de azt hiszem, az ember
megalom�nn� �s cezarom�nn� v�lt ezen a bolyg�n, hatal-
mi v�gya �s a hatalom tudata el�nt�tte az ember j�zan
esz�t. Egyre t�bbre t�rt �s uralkod�sra v�gyott. Nem volt
el�g az a hatalom, ami a kez�ben volt.
Mondhatjuk azt, hogy az ember, a teremt�s koron�ja, vala-
milyen szempontb�l gonoszabb, mint az �llatok a
FR�HLICH R�BERT Az ember mint a teremt�s koron�ja alkot-
m�nyos monarchia helyett dikt�torr� v�lt ezen a bolyg�n.
t "ISTEN D�BBENT MOZDULATA"'
Ne �lj! - A r�viden megfogalmazott parancsban, t�l a tilt�s
gesztus�n, szinte l�tjuk Isten d�bbent mozdulat�t, ahogy a
gyilkos keze ut�n kap, hogy m�g a leveg�ben meg�ll�tsa.
B�nbees�s�nknek, b�nre hajl� term�szet�nknek bizony�-
ra ez a v�tek a summ�ja. Amikor K�in meg�li �belt, paradi-
csomi ki�zet�s�nk beteljesedett. A folyamat mintegy v�g�re
�rt. E tett�nkkel v�gleg megjel�lt�k �s megal�ztuk a F�ldet. A
, gyilkoss�g v�tkeink omegapontja.
Amikor Albert Schweitzert, a h�res protest�ns teol�gust �s
humanist�t megk�rdezt�k, miben l�tja az erk�lcsi j� alapj�t,
�gy v�laszolt: j� az, ami az �letet szolg�lja. Ha m�ly�re n�-
z�nk, a meg�llap�t�st val�ban kit�n�nek, szellemesnek tal�l-
Pilinszky J�nos: Az �t�dik. �j Ember, 1964. febru�r 16. (Sz�g �s olaj,
Budapest, 1982, 94-95. o.)
264 265
juk. Az �nz� �let- �s �lvezetv�gy helyett az �let �s az erk�lcsi
j� k�z�s �ltet� napj�t az �letszolg�latban jel�li �s tal�lja meg.
S �pp�gy �rv�nyes a ford�tottja is: rossz az, ami az �letet meg-
rontja �s lerombolja.
�gy tal�ltuk, hogy a gyilkos tett mintegy v�gs� pontja, sum-
m�ja a t�bbi b�nnek. De k�ts�gtelen�l megvannak k�zvetlen
el�dei �s k�zvetlen sz�l�i: az agresszivit�sig fajult �nz�s �s a
semmibe vetett bizalom.
�me, a rosszul szeretett �let, mely m�sok eln�m�t�s�val k�-
v�n megval�sulni - az �let eln�m�t�s�val, az �let szolg�lata he-
lyett. S itt vess�nk mindj�rt egy fut� pillant�st a nihilizmusra
is, hogy az �ld�kl�s mi volna m�s, mint akt�v nihilizmus, mely
az �let dolgait a semmivel k�v�nja rendezni �s megoldani. E
t�ma modern korunkat kiv�teles s�llyal �rinti. Hajlamoss�
v�ltunk a semmi misztifik�ci�j�ra, az �let miszt�rium�val
szemben. Holott: titokzatos dolog a semmi, de az �let ezer-
szerte magasabb rend� titok. A b�n azonban nemcsak elho-
m�lyos�totta, de nyilv�n be is sz�k�tette sz�v�nket, s a l�lek
sz�k�ss�g�ben vonakodik befogadni a nagyobbat: az �let tel-
jess�g�t.
De van az �t�dik parancsolatnak az isteni dr�m�ra utal�
vonatkoz�sa is, amit emberi szavakkal tudunk csak megfogal-
mazni. Az �sz�vets�gi parancsolatokat dikt�l� Isten, mikor
ehhez az �t�dikhez �rt: ember �s Isten t�rt�net�nek m�ly-
pontj�t �rintette. A b�neinket mag�ra �lt� Fi�isten is le�letik
a kereszten, mikorra kimondhatja majd nagyszer� k�t�rtel-
m�s�ggel, hogy beteljesedett. Az elszenvedett b�n�k sorozata
�s a megv�lt�s t�nye egyszerre.
Az �ldott �let vadhajt�s�nak, az er�szaknak t�rt�nete azon-
ban ezzel m�g nem �rt v�get. Tov�bbra is ott puszt�t k�z�t-
t�nk, nylt vagy leplezett form�ban. Vakmer�en kell a szem�-
be n�zn�nk. Nem a kompromisszumok �s nem a szentenci�-
zus f�ligazs�gok s�kj�n. Egy korszakban, mely v�gre a
h�bor�k v�gs� k�rt�s�t t�zte ki legf�bb c�lj�ul, mi, kereszt�-
nyek sz� szerint, teljes komolys�g�ban kell, hogy �rtelmezz�k
az Evang�lium idev�g� tan�t�s�t.
�N �LT MAR?
Keds~es Olvas�! Ha belen�z a s~�v�be, mondhatja-e �s~in-
t�n a,~t, hogy �n m�g sohasem �lt? �n p�ld�ul nem mond-
hatn�m. �n m�r �ltem. Persze nem �gy, hogy el�~ettem a
nczgyk�st, �s valakinek a sz�v�be s~�rtam. Nem is �gy,
hogy el�vettem egy Coltot vagy Magnumot, �s durr, valakit
lel�ttem. De �lni nemcsak pisztollyal, k�ssel, bu~og�nnyal,
k�t�llel lehet, hanem sok minden mkssal is.
P�ld�ul s~avakkal. Nem egy csapcfsra, nem egyetlen s~�-
wal. De csepegtetett m�regk�nt a szavak bi~tosan �lni tud-
nak. Meg lehet �lni egy embert erk�lesileg is. P�ld�ul, ha j�
alaposan megr�galmazzuk. Ha k�~�leti szerepl�b�l hirte-
len megb�lyegzett p�ri�v� v�lik. Meg lehet �lni embert �r-
~elmileg is. P�ld�ul a~~al, hogy megvonjuk t�le a s~erete-
tet. Az emberek jelent�s h�nyada s~enwed att�l, �elerokkan
abba, hogy nem kap elegend� s~eretetet. Meg lehet �lni,
vagy legal�bbis s�lyosan meg lehet sebes�teni valakinek a
lelk�t a~al is p�ld�ul, ha megbotr�nkoztatjuk. Ha olyat
mondunk neki a vil�gr�l, az �letr�l, valami olyanr�l, ami
s~ent neki, amit nem tud elwi,selni. Meg�lhetj�k valakiben
a rem�nys�get. A~t a hitet, hogy �rdemes �lni, �rdemes to-
v�bb �lni. Meg�lhetj�k valakiben a,z �ntudatot, a~ �nbe-
cs�l�st, a hiwat�studatot is, azt a,~ �rz�st, hogy � �rt�kes �s
fontos ta~�ja egy k�~�ss�gnek.
Leg~'eljebb az ment minket, hogy nemcsak ragado~�k,
hanem �ldozatok is vagyunk. Nemcsak tigrisek, hanem
antilopok is. A tigrisek is �rtatlanok, mert nem tudj�k,
hogy mit cselekszenek, az antilopok is �rtatlanok, mert �r-
tatlanul halnak meg. De a,~ �let kegyetlen. (5nmag�n t�p-
l�lko~ik, �nmag�b�l t�pl�lkozik, �nmaga pr�d�ja. Min-
denki ~ad�szik valakit, �s mindenkit vad�s~ik valami
m�s.
Benn�nk is itt �l a vad�s~szenved�ly. �vs~�,~e~redek
�ta. Lehet, hogy bi~onyos szempontb�l m�g rosszabbak va-
gyunk, m�g v�rengz�bb vadak vagyunk, mint a~ �llatok.
Mert szinte a~ egyetlen �l�l�ny az ember, aki saj�t mag�t is
puszt�tja. Nem egyenk�nt, egys~er-egys~er, hanem t�mege-
sen. Tudjuk, ak�r nagy t�megben is. Kannib�lok vagyunk.
266 267
Vagy csak voltunk? Mondhatjuk azt, hogy m�ra m�r meg-
javultunk, civiliz�l�dtunka Lehets�ges. De az�rt benn�nk
�lnek a hajdani gyilkos �szt�n�k.
S~erenes�re ma m�r nem h�s-v�r embereket �ld�kl�nk,
ha �ppen nincs h�bor� vagy valamilyen m�s visz�ly k�-
z�tt�nk, hanem virtu�lisan �lj�k embert�rsainkat. P�l-
d�ul a videoj�t�kok vagy a telev�zi� k�perny�j�nek a se-
g�ts�g�vel. A legsikeresebb videoj�t�kok t�bbs�ge a va-
d�s~atr�l, a hajs~�r�l, az ember�l�sr�l, az ellens�g
elpus~t�t�s�r�l sz�l. �s valljuk be �s.~int�n, sokan �lvez-
~�k e~t a hajsz�t. �lvezz�k az embervad�szatot. �lve~z�k,
ha a k�perny�n a h�s halomra l�vi, felrobbantja, megsem-
mis�ti az ellens�get. Val�ban ennyire v�rs~omjasak va-
gyunk? Nem f�lt�tlen�l.
Ezek a filmek nemesak az�rt ny�g�~nek le minket, mert
az ember�l�sr�l sz�lnak, hanem a.~�rt is, mert a hal�lr�l
sz�lnak. �s haland�k�nt nem tudunk az elm�l�s ig�zet�-
b�l szabadulni. A hal�l k�r�l forgunk. Megborzongunk, �t-
�lj�k, pr�b�lunk szemben�zni vele �gy, hogy egyel�re m�g
nem nek�nk kell meghalnunk. Helyett�nk halnak meg a
kalandfilmek, akci�filmek h�sei.
Vagy hogy egy m�s p�ld�val is �ljek, mit gondolnak, a
heti k�pes magazinokban, n�i magazinokban mik a leg-
fontosabb, leggyakoribb t�m�k a Minden bizonnyal a szere-
lem, a divat, a test�pol�s, a gyereknevel�s, a lak�s, a h�res-
s�gekkel kapesolatos h�rek-pletyk�k. Van azonban m�g
egy t�ma, amely legal�bb ilyen gyakori, vagy ak�r gyako-
ribb. A hal�l. Nemesak a fi~ikai hal�L - ebb�l is sok van,
emberek, h�ress�gek k�zdelme a hal�los betegs�gekkel, a
s~enved�s h�sies t�r�se, a v�ratlanul lecsap� kegyetlen
hal�l �s �gy tov�bb -, hanem �rzelmi, erk�lesi, k�z�leti ha-
l�l is. Csal�di boldogs�gok �sszeoml�sa, �ri�si vagyonok
elveszt�se, k�~�leti nagys�gok megs,~�gyen�l�se, buk�sa.
Valamilyen s~inten mindez a hal�l �lm�nye, emberi �letek
pusztul�s�nak az �lm�nye.
S minde~t l�zasan olvassuk. I~gat minket. Magunknak
se valljuk be, de �lve~~�k is ezeket a t�rt�neteket, meg ret-
teg�nk is t�l�k. Mert - �s k�rem, ne s�rt�djenek meg, hogy
m�r m�sodszor �rom le ezt - a magunk m�dj�n kannib�-
lok vagyunk, szeretj�k r�gni, ropogtatni a.~ emberi �lete-
ket. De ugyanakkor �ldozatok is vagyunk, retteg�nk att�l,
hogy a mi �let�nk is b�rmikor megroppanhat, �ss.~erop-
panhat. Gondoljunk a vil�girodalom nagy trag�di�ira: va-
lamennyi arr�l s~�l, hogy egy sz�p �s nagyszer� emberi �let
elpusztul. Hamletnek, a ragyog� renesz�ns~ hercegnek az
�lete elpusztul. Desdemona vagy Oph�lia: a fiatals�g, a
sz�ps�g, az �rtatlans�g szimb�lumai rettenetes hal�lt hal-
nak. Megig�zve, megrend�lve n�z~�k, �s saj�t sorsunk-
k�nt �lj�k �t tragikus sorsukat. Vagy a fest�szet. A k�s� k�-
z�pkori, a renesz�nsz vagy a barokk fest�szet tele van
olyan k�pekkel, amelyek a.~ emberek k�n.z�s�t, meg�get�-
s�t, ker�kbet�r�s�t, olajban f�z�s�t �br�zolj�k. Sok k�z�t-
t�k a m�ly �tt�teles jelent�ssel b�r� szentk�p, de a~ �h�ta-
ton t�l az emberi �let pusztul�s�nak, a hal�lnak az �lm�-
nye is leny�g�z minket. A hal�lra nem tudunk nem
odafigyelni.
Valahol, valamilyen s~inten a Ne �lj paranesolata m�-
g�tt ott eseng egy emberi hang, egy emberi k�ny�rg�s is: f�-
lek a hal�lt�l. Ne �lj meg engem! Ne kelljen meghalnom. Ne
m�g.
268
NE PAR�ZN�LKODJ�L
Ha J�n�s pr�f�ta felt�madna, nem sz�rny�l-
k�dne-e el, s nem mondan�-e azt, h.ogy de hi-
szen ez Szodoma �s Gomora �s a par�znas�g
kora?
rROaL~ca H6QeR'r Szodom�t �s Gomor�t val�sz�-
n�leg mondan�, a par�znas�g kor�t bizonyo-
san mondan�, a fej�hez kapna �s visszamene-
k�lne a cethalba.
Elszaladna?
FR�tIL~ca x�seit'r Nem szaladhatna el. Elszaladni
senkinek sines joga. IIa J�n�s visszaj�nne �s
megn�zn� ezt a bolyg�t, val�sz�n�leg sokkal
d�rgedelmesebb lenne, mint akkor volt Nini-
v�vel szemben.
Ha te lenn�l J�n�s pr�f�ta, �s visszaj�nn�l, mit
mondanc�l?
rK�mnca a�sett'r Ismerve az emberis�g eddigi
t�rt�net�t, azt hiszem, felesleges lenne b�r-
mit is mondani. IIa valamit m�gis mondanom
kellene, az els� mondatom ez lenne: embe-
rek, n�zz�tek meg, mit tettetek az elm�lt n�-
h�ny ezer �vben! A m�sodik pedig �gy hang-
zana: tanuljatok v�gre abb�l, amit tettetek az
elm�lt n�h�ny ezer �vben. De ezt mondjuk
�lland�an, �s m�g sincs foganatja. Az emberi-
s�get nem lehet akarata ellen�re jobb� vagy
boldogabb� tenni. Elj�n majd az az id�, ami-
kor az emberis�g �nn�n akarat�b�l d�nt �gy,
.- hogy jobb� v�lik. �gy t�nik a2onban, hogy
m�g nem j�tt el ez a pere.
NE T�RJ HrtZASS�GOT
Hogy ker�l�nk ide, erre a sz�p dun�nt�li t�jra a' Mi k�ze le-
het ennek a b�k�s dombvid�knek ahhoz a paranesolatho~,
amelyr�l ma akarunk besz�lni, a Ne par�zn�lkodj�l paran-
esolat�hoz? �s hogyan ker�l�nk ide, ebbe a szoborparkba?
Mi k�~e lehet a Ne par�zn�lkodj-nak e~ekhez a szobrokhoza
Tal�n az, ha hihet�nk Freudnak, hogy ezek a szobrok
nem voln�nak itt, �s �ltal�ban a m�v�s~ett�rt�net nagy al-
Nagyhars�nyi dombok �s szoborpark. Baranya megye
273
kot�sai nem j�ttek volna l�tre, ha nem folyna �vezredek
�ta k2izdelem a sze,~ualit�s �s a~ erk�lcs, a~ emberi v�-
,
gyak �s a t�rsadalmi norm�k k�~�tt. Ha a t�rsadalmak
legal�bbis a nyugati t�rsadalmak, nem fojtott�k volna el
hoss~� �vsz�zadokon �t az ember alapvet� sze~cu�lis v�-
gyait, s e~ek a v�gyak nem kerestek volna maguknak ki-
utat, nem alakultak volna �t, vagy ahogy a szakemberek
mondj�k, nem szublim�l�dtak volna m�alkot�sokk�.
De eml�ke~tetnem kell arra, hogy ez a parancsolat erede-
tileg nem is a s~e~ualit�sr�l sz�lt. A h�ber eredetiben -
majd k�s�bb a katolikus ford�t�sban is - az szerepel, hogy
Ne t�rj h�zass�got. Csak a protest�ns ford�t�sba kertilt bele
a 16. sz�.zadban az a sz�lesebb k�r�, illetve m�s jelleg� til-
t�st sugall� v�ltozat, hogy Ne par�zn�lkodj�l. Vagyis erede-
tileg ez a parancsolat nem az emberi indulatokat, v�gya-
kat akarta korl�tozni, hanem a tulajdont v�dte. V�dte va-
lakinek a feles�g�t egy m�sik f�rfiwal szemben. Azt tiltotta,
hogy egy szabad zsid� f�rfi bet�rj�n m�s h�zass�g�ba, �s
eltulajdon�tsa m�s feles�g�t. A sz� szoros �rtelm�ben eltu-
lajdon�tsa, mert a feles�g akkoriban a f�rj tulajdona volt.
CsArm mLMos Nagyon fontos esem�ny volt az emberis�g t�r-
t�net�ben az, hogy kil�pett a majom�r�ks�gb�l - ami a
p�rkapcsolatok ter�n polig�mi�t jelentett -, �s fokozato-
san �t�llt a monog�m p�rkapcsolatok rendszer�re. A poli-
g�m �llatokn�l ugyanis a h�mek legf�bb foglalatoss�ga az,
hogy figyelik, hogy a n�st�nyekkel mi t�rt�nik: ha �ppen
p�rosodni lehet, akkor nekik ott kell lenni�k, mert csak
�gy tudj�k a k�vetkez� gener�ci�ban a megfelel� sz�m�
ut�dot a maguk sz�m�ra biztos�tani. Egy olyan fajn�l vi-
szont, ahol a h�meknek, mondjuk, el kell menni�k t�bb
napra valami�rt, k��rt, nyilak�rt, zebr��rt, akkor - ha
mindenki hozz�f�rhetne a n�st�nyekhez - �pp a legak-
t�vabb h�mek ker�ln�nek h�tr�nyba, azok, akikre a k�-
z�ss�g fennmarad�sa szempontj�b�l a legnagyobb sz�k-
s�g van. A csoport �rdeke teh�t, hogy az asszonyok h�s�-
gesek legyenek. Nem sz�z sz�zal�kig persze, mert melyik
t�rsadalomban h�s�gesek sz�z sz�zal�kig, de az esetek
274
t�bbs�g�ben. Meg kell v�rniuk a visszat�r�t. Ha ez kifejl�-
dik, ezzel k�z a k�zben fejl�dhet ki az a t�pus� munkameg-
oszt�s, amely - szemben az �llatcsoportokkal - az ember-
csoportokra jellemz�. Biol�giailag el�felt�tele teh�t az
emberi t�rsadalom kialakul�s�nak, hogy a h�s�g �s a mo-
nog�m p�rkapesolat mint rendez�elv, megjelenjen.
G�BoR GY�RGY A bibliai sz�veg nem azt mondja, hogy ne pa-
' r�zn�lkodj�l, mert hiszen mi is voltak�ppen a par�zn�lko-
d�s, mi min�s�lhet egy�ltal�n annak? Ha magamra csu-
kom a h�l�szoba ajtaj�t, akkor csakis �n d�nt�m el a part-
neremmel egy�tt, hogy mit tekint�nk annak �s mit nem.
Noha a m�zesi t�rv�nyek egy�rtelm�en kijel�lik �s szank-
cion�lj�k a szexu�lis b�n�k k�l�nb�z� fajt�it (pl. buj�lko-
d�s, v�rfert�z�s, szod�mia, pederasztia, nemi er�szak
stb.), �mde - sok m�s esetben - r�szben kult�raf�gg�, t�r-
t�nelmi koronk�nt v�ltoz� t�nyez�r�l van sz�, illetve pri-
v�t, szem�lyes, intim fogalomr�l, amelyet egy t�rv�nyi
 test�let, egy b�r�s�g jogi �rtelemben nemigen vizsg�lhat.
De el�fordulhat az is, hogy egy m�sik, egy magasabb ren-
d� paranesolat semleges�ti az alacsonyabb rend�t. Gon-
doljunk a saj�t l�nyaival h�l� L�t eset�re: az �let szents�-
g�nek, az �let fennmarad�s�nak elve itt semleges�tette a
v�rfert�z�s elborzaszt� b�n�t.
A h�ber sz�veg nem v�letlen�l mondja azt, hogy L� ti-
n�f, azaz "Ne l�gy h�zass�gt�r�!" Mi�rt olyan nagy b�n a
h�zass�gt�r�s? - tehetn�nk fel most err�l az oldalr�l a
k�rd�st. H�nyszor t�rtek h�zass�got �ppen a szabads�g
jegy�ben, gondoljunk csak Anna Karenin�ra vagy valame-
lyik tipikusnak nevezhet� Boccaccio-novell�ra, ahol a fia-
talasszonyka a bar�tj�val (az ifj� di�kkal) mintegy meg-
b�nteti az �reg, zsarnok, kapzsi, despota f�rjet, azaz �p-
pen a szabadon v�lasztott szerelme seg�ts�g�vel v�vja meg
a maga szabads�gharc�t.
"Ne t�rj h�zass�got". A zsid�s�g sz�m�ra ez a parancsolat
alapvet�en fontos volt. Nem puszt�n az�rt, mert a h�zass�g
szent int�zm�ny, hanem az�rt, mert a h�zass�g egyfajta
sz�vets�g (brit), m�gpedig szerz�d�sben megfogalmazott
sz�vets�g. �s a szerz�d�sben megfogalmazott sz�vets�get
75
nem lehet semmisnek tekinteni, hiszen minden ilyennek a
legf�bb tan�ja �s v�delmez�je maga az �r. Ahogy Izrael n�-
pe nem szegheti meg az �rral k�t�tt sz�vets�g�t, ugyan�gy
nem k�vethet el szerz�d�sszeg�st az egyes ember sem.
Nem v�letlen, hogy a h�ber Biblia az idegen istenekkel val�
"buj�lkod�st", Jahv�nak a m�s istenekkel val� "megesal�-
s�t" nevezi par�zn�lkod�snak. Azt, amikor a n�p mintegy
idegen isteneknek dobja oda mag�t, fekszik le vel�k. �rul-
ja, �ruba bocs�tja a saj�t szellem�t, test�t, lelk�t. Teh�t a
b�lv�nyim�d�k k�vett�k el a par�zn�lkod�s b�n�t.
A l�nyeg teh�t az, hogy a kult�rt�rt�netileg v�ltoz� sze-
xu�lis-erk�lesi fogalmak aligha, �mde egy szerz�d�sszeg�s
minden fajt�ja �s form�ja t�rv�nyileg pontosan megragad-
hat�, �rtelmezhet� �s szankcion�lhat�.
szAs� Is'rv~�r~ Nagyon sz�p a magyar kifejez�s, hogy ne t�rj
h�zass�got. A par�znas�g h�zass�gt�r�s. Ez azt jelenti,
hogy abb�l az emberi �letsz�vets�gb�l, amiben benne
�lsz, teh�t a f�rfi �s a n� �letsz�vets�g�b�l ne t�rj ki, �s ne
t�rj be a m�sik�ba.
H�zass�got t�rni azt jelenti, hogy egy �l� organikus
kapesolatot megt�r�k, megrong�lok, megsemmis�tek. A
t�rv�ny teh�t teljess�ggel az �let v�delm�t szolg�lja.
B�nteti-e b�rmilyen form�ban a modern jog a par�zn�lko-
d�st a
Gy�RGYI x�L~i~~N A T�zparancsolat e vonatkoz�sban nagyon szi-
gor�, mert a par�zn�lkod�s tilalm�n t�l m�snak a feles�g�t
m�g k�v�nni sem szabad. Enn�lfogva voltak�ppen a lelki
�letre, a bels� t�rt�n�sekre vonatkoz� tilalmat is tartalmaz.
A b�ntet�jog a par�zn�lkod�st bizonyos k�rben tilal-
mazza. A modern jogrendszerek p�ld�ul �ltal�ban tiltj�k a
gyerekkel kapesolatos szexu�lis eselekm�nyt - m�gha az
�jabb id�kben az �letkorral kapesolatos r�szletez� rendel-
kez�sek nem is jellemezhet�k ilyen egyszer�en. Tiltott to-
v�bb� a f�gg� viszonyban l�v� szem�llyel kapesolatos sze-
xu�lis eselekm�ny �s bizonyos k�rben az azonos nem�ek
k�z�tti nemi kapesolat is. De azt nem lehet mondani,
276
hogy �ltal�ban a szexu�lis magatart�s a h�zass�g keretein
k�v�l tilalmazott lenne. Nem, err�l ninesen sz�.
Term�szetesen minden esetben tilalmazott a "par�z-
n�lkod�s" akkor, ha a nemi szabads�g s�relm�vel j�r, ha a
szabad partner-, p�r- vagy t�rsv�laszt�st s�rti. Teh�t az
�gynevezett nemi er�szak term�szetesen b�ntetend�.
A 19. sz�zadban elfogadott eur�pai b�ntet� t�rv�ny-
k�nyvek egy�bk�nt tartalmaznak a h�zass�gt�r�ssel kap-
esolatos rendelkez�seket, b�r ezek �rv�nyess�g�t korl�toz-
hatj�k azzal, hogy a h�zass�gt�r� csak a s�rtett h�zasf�l
ind�tv�ny�ra �s esak akkor lesz b�ntethet�, ha a h�zass�-
got felbontott�k, vagyis ha a h�zass�gt�r�s v�l�shoz veze-
tett. A meggondol�s az lehetett, hogy ha a h�zass�g fenn-
marad, akkor nem �rne c�lt egy ilyen b�ntet�s.
Term�szetesen mindaz, amit �n itt mondok, aff�le k�z�p-
�s kelet-eur�pai l�t�sm�d. Mert ha egy kiss� sz�lesebbre t�r-
juk a kaput, akkor az iszl�m jogrendszer vagy m�s t�voli or-
sz�gok jogrendszerei is beker�lnek figyelm�nk k�r�be, �s
�gy m�r sokkal bonyolultabb� v�lik a k�plet.
Arra azonban szeretn�m felh�vni a figyelmet, hogy a je-
lenleg �ltal�nosan elfogadott �ll�spont szerint az alapvet�
emberi jogokkal kapcsolatos nemzetk�zi dokumentumok
minden jogrendszerre, �gy a vall�si alap� jogrendszerekre
n�zve is k�telez�ek.
Ami a h�zass�got illeti, b�ntet�jogi v�delm�t a legt�bb
eur�pai orsz�gban a big�mia megb�ntet�s�vel v�lik bizto-
s�tani. N�lunk is van a B�ntet� T�rv�nyk�nyvben "kett�s
h�zass�g" nev� t�ny�ll�s.
E~ ma Magyarorsz�gon komoly b�n?
G~'�ttGYI x~�L~,rt A kett�s h�zass�g Magyarorsz�gon b�ntett-
nek min�s�l. H�rom �vig terjed� szabads�gveszt�ssel
b�ntetend� az, aki olyan szem�llyel k�t h�zass�got, aki
m�r h�zass�gban �l, illetve aki a megl�v� h�zass�ga mell�
k�t egy tov�bbit.
Ez, k�rem sz�pen, el� tud fordulni. 1999-ben a hat�s�-
gok �t big�mi�t vettek nyilv�ntart�sba. Teh�t ez tilalma-
zott, �s nagyon ritk�n fordul el�.
'~~' 77
Mintha Amerik�ban azt l�tn� az ember, hogy ha egy gaz-
dag ember el akar v�lni a feles�g�t�l vagy ford�tva, akkor
�rdeke az, hogy a m�sikr�l bebizony�tsa, hogy h�zass�got
t�rt, mert akkor ebb�l valamif�le anyagi el�nye s~�rma~ik.
GY�RGYI x�l,Htarr A modern �llamok alapj�ban k�tf�lek�ppen
rendezik a h�zass�g felbont�s�ra okot ad� helyzetet. Az
egyik - id�ben kor�bbi - megold�s a v�tkess�gi elv alapj�n
szab�lyozza a h�zass�g felbont�s�t, a t�rv�nyben r�szlete-
sen felsorolva az �gynevezett bont�okokat, k�zt�k a h�-
zast�rsi h�s�g megs�rt�s�t. A 20. sz�zadban azonban
mind t�bb orsz�g t�rt �t a v�tkess�gi elvr�l az �gynevezett
feld�lts�gi elvre. Ez az elv - �s a magyar jog is ezen az ala-
pon �ll - akkor engedi a h�zass�g felbont�s�t, ha az tart�-
san, m�lyrehat�an �s helyrehozhatatlanul megromlott a
felek k�z�tt, tekintet n�lk�l arra, hogy ezt egyik vagy m�-
sik h�zasf�l magatart�sa id�zte el�.
Az egy�b jogk�vetkezm�nyek, az �gynevezett j�rul�kos
k�rd�sek elb�r�l�sa szempontj�b�l azonban lehet jelent�-
s�ge a h�zasfelek magatart�s�nak. Tess�k arra gondolni,
hogy a h�zass�gok egy r�sz�b�l gyermek sz�rmazik, �s eb-
ben az esetben a gyermek elhelyez�s�vel kapcsolatban is
d�nteni kell. A b�r�s�gnak pedig adott esetben nem lesz
k�z�mb�s az, hogy kinek a magatart�sa adott okot a h�-
zass�g felbont�s�ra, illetve egy�ltal�n milyen volt az egyik
vagy m�sik h�zast�rsnak a magatart�sa. Ez a szempont
fontos szerepet j�tszhat akkor, amikor a b�r�s�g arr�l
d�nt, hogy kin�l helyezz�k el a gyerekeket.
SZEXUALITAS �S BLlTTUDAT
De t�rj�nk vissza a bibliai parancsolat t�rt�net�hez. A h�-
zass�gt�r�s tilalma m�r t�bb mint k�tezer �vvel ezel�tt fo-
kozatosan �talakult mor�lis parancsolatt�. A k�~�pkori
keres~t�nys�gben m�r a mai �rtelemben jelentette azt,
hogy ne par�zn�lkodj�l, �s a par�zn�lkod�s, a szex~u,�lis
s~abadoss�g akkor m�r egyike volt a h�t hal�los b�nnek.
Flogyan, mi�rt alakult ki ez a szigor� tilt�s? A nyugati civi-
278
lizc5~i�ban mi�rt vette k�r�l k�t �vezreden �t a ��n, a b�n-
tudat, a f�lelem l�gk�re a szea~ualit�st? Sz�mos elk�p~el�s,
elm�let, hipot�zis fogalmaz�dott meg ez~el kapcsolatban a
legk�l�nb�z�bb tudom�ny�gakban.
Vannak ps~ichol�gusok, akik szerint a fizikai �s lelki
tiszt�talans�g �rz�se kapcsol�dik a s~e,~cualit�shoz; �s tud-
juk, hogy a korai civiliz�ci�k a tiszt�talans�ggal k�szk�d-
tek �gy, mint ahogy k�s�bb a nyagati civiliz�ci�k a b�n-
nel, b�ntudattal k�szk�dtek. Szociol�gusok szerint a~�rt
f�z�dhet b�ntudat a szexualit�shoz, mert a sze,~ k�nnyen
bomlaszt� er�v� v�lhat, felbomlaszthatja a k�~�ss�get, s ez
ellen a k�z�ss�g azzal v�deke~ik, hogy b�ntudattal veszi
k�ri,il a s~eaeualit�st. Biol�gusok �s antropol�gusok az in-
cestus vesz�ly�t k�tik a sze~eualit�shoz. Freud s~erint a
szexualit�son bel�l �ri�si szenved�lyek �s ellent�tek fe-
sz�lnek. Mert a s~ea~ualitks egyszerre az �r�mszer~�snek
nagys~er� lehet�s�ge, �s a legsz�rny�s�geseb� emberi
szenved�sek forr�sa. A s~eaeualit�s hatalmas er�forr�s, a,~
alkot�er� forr�sa, de ugyanakkor �enne van, benne rejt�-
~ik a hal�lv�gy, a pusztul�s �s �npuszt�t�s v�gya is.
A s~eacualit�st�l val� irt�z�s �rz�s�t s~;�mos m�tos~ �s
vall�s is megf'ogalmazta. A gnos~tika - egy hellenisztikus
�s kora keres~t�ny vall�sos �s filoz�fiai ir�nyzat - szerint
p�ld�ul a l�lek annak idej�n le~uhant a mennyekb�l, beke-
r�lt a tiszt�talan anyag �s a test rabs�g�ba. A s~exn~�lis
v�gy m�g er�sebben ehhez a tiszt�talan testhez k�ti a~ em-
bert, meghosszabb�tja rabs�g�t.
Vannak, akik s~erint van valami rettenet a s.zexu�lis ak-
tusban. Mert egy pillanatra s~inte istenn� v�lunk, teremt�-
v� v�lunk, a semmib�l l�treho~unk egy �j �letet. De ugyan-
abban a pillanatban elind�tunk az �tj�ra, egy ismeretlen
�tra, a v�gtelen lehet�s�gek �s v�gtelen ves~�lyek �tj�ra
egy �j �letet. E roppant felel�ss�g ��ntudattal t�lti el az em-
bert.
M�sok azt fejtegetik, hogy a sze,~u�lis aktusban egys~er-
re �lj�k �t szem�lyis�g�nk kiteljesed�s�t �s megsemmis�l�-
s�t. Mert egyfel�l val�ban teremt� aktus, megmozgatja
eg�s~ emberi s~em�lyis�g�nket, gondolat- �s �rzelemvil�-
gunkat. De m�sfel�l ez a legink�bb �szt�n�s, �si, �llati
279
megnyilv�nul�sa az embernek: megrend�ti, �nmag�b�l ki-
megnyiLv�nul�sa az embernek: megrend�ti, �nmag�b�L ki-
vetk�zteti a t�rzsfejl�d�s sor�n k�s�bb kialakult, �rtelmes,
erk�les�s, felvil�gosuLt �rtelem k�r� rendez�d�tt emberi
szem�lyis�get. Ez az ellentmond�s is zavart kelt benn�nk,
�s a rossz �rz�snek, a bizonytalans�gnak vagy ak�r a b�n-
tudatnak az �rz�s�vel veszi k�r�l a szexualit�st.
�rthet� h�t, hogy a civiliz�ci� megpr�b�lta sz�k t�rre
szor�tani, korl�tozni, tabukkal k�rbeb�sty�zni, elfojtani a
szexualit�st, �s ezzel v�deni az emberi k�z�ss�get, v�deni
az emberi szem�lyis�get, v�deni �nmag�t.
szolg�lja. Ha az aktus nem ezzel a c�llal j�n l�tre, akkor az
m�r b�n�s aktus.
Mi�rt b�n az, hogyha nem a gyereknemz�s a c�l a
FR�HLICH R�BERT Megszeg�nk vele egy t�rai paranesolatot, a
"szaporodjatok �s sokasodjatok" parancs�t. Nem az a
b�n, ha egy fi� �s egy l�ny j�l �rzi mag�t egy�tt, hanem
az, ha nem szaporodnak �ltala.
A szaporod�s egyfajta parancs a
Ha j�l �rtem, az eredeti sz�veg szerint ez a parancsolat a
h�zass�gt�r�st tiltotta, nem �ltal�ban a par�znas�got. A
par�znas�g nem is sz�m�tott b�nnek?
FR�ItLICH R�BERT Ez az els� parancsolat a Bibli�ban.
Istennek mi�rt j� az, ha mi szaporodunk?
FR�HLICH R�sERT Az is b�n, de s�lyoznunk kell. A zsid�s�g
hagyom�nyaiban a t�rv�nyeknek t�bb szintje van. A T�z-
paranesolat t�rv�nyei helyezkednek el a piramis es�cs�n.
A T�ra t�rv�nyei t�bbs�g�kben ennek a t�z ig�nek a kiter-
jeszt�sei, ezekhez kapesol�dnak, ak�r t�bb logikai l�nco-
laton kereszt�l. Ezek alatt helyezkednek el a rabbinikus
t�rv�nyek. A piramis sorai egy�ttal rangsort is jelentenek.
A par�znas�g t�rai tilalomba �tk�zik, de nem s�rti a sz�
szerint vett t�z ig�t.
A par�znas�gon tulajdonk�ppen a szabad szerelmi kap-
csolatokat �rti a Biblia :'
FR�HLICH R�BERT Ertelmezhet� a par�znas�g kifejez�s egyfaj-
ta vall�si elt�velyed�sk�nt is, de alapvet�en a szabad sze-
xualit�st jelenti.
Mi a baj a h�zass�gon k�v�li szexualit�ssal? Mi�rt tekint-
j�k b�nnek a
FR�HLICH R�sERT Vall�si szempontb�l egyetlen baj van vele,
amit�l egy�bk�nt b�nn� is v�lik. A zsid� etika �s erk�les
szerint a nemi aktus a gyermeknemz�s c�lj�t kell, hogy
FR�HLICH R�BERT Nem Istennek j�. Nek�nk fontos a szaporo-
, d�s.
Nek�nk mi�rt j�, hogy szaporodunk? Lassank�nt m�r t�l
sokan vagyunk.
FR�IILICH R6BERT Ha m�r t�l sokan lesz�nk ezen a bolyg�n,
akkor az emberis�g val�sz�n�leg megtal�lja majd a m�dj�t
m�s bolyg�k ben�pes�t�s�nek. Most az�rt j�, ha min�l
t�bben vagyunk, mert a sokasod�s egy�ttal el�re is visz. A
nagy sz�mok t�rv�nye alapj�n sok ember k�z�tt j�val
t�bb kiemelked� egy�nis�g van, mint a kevesek k�z�tt.
Ez�rt kell szaporodni �s sokasodni, hogy ez�ltal min�l
t�bb kiv�l�s�got hozzunk a vil�gra. Ne besz�lj�nk most
arr�l, hogy mindenkinek j� �s fontos, ha gyermeke van.
sCIiwEITzER,t�zsEF Az �sb�n a zsid� vall�sban l�tezik, de az
ellent�tele is: "Szaporodjatok �s sokasodjatok." Teh�t az
�nmegtart�ztat�sban val� �let nem magasabb rend�,
mint a esal�di �let. A esal�di �letnek term�szetesen tisz-
t�nak kell lennie. A esal�d nagyon fontos t�nyez�je a zsi-
d� vil�gk�pnek. A zsolt�r szerint a boldogs�g forr�sa, ha
l�tod fiaidnak fiait, s b�kess�get tapasztalsz Izrael felett.
280 281
Mi azt valljuk, hogy �j �let �ltal, teh�t a csal�di �leten ke-
reszt�l ker�l�nk a legk�zelebb minden �let forr�s�hoz, az
Istenhez.
A nem~�s aktus�ban, ha j�l �rtem a
scxw~I'rzEtt,r�zsEF Abban, hogy a p�rkapcsolatnak a zsid� er-
k�les szerint egyed�li c�lja az ut�dok �s a k�z�ss�g fenn-
marad�s�nak a biztos�t�sa. Sz�pen �rja le a S~ent�r�s a
P�ldabesz�dek k�nyv�ben, hogy milyen az igazi p�rkap-
esolat, a "der�k asszony" magasrend� megbecs�l�se.
Hogyha ez �gy van, akkor mi�rt k�t�dik b�ntudat a szeacu-
alit�shoz a hagyom�nyos eur�pai kult�r�ban, a
sctiwErr2Ett.r62sEF Nem tudn�m azt mondani, hogy a zsid� kul-
t�r�ban a szexualit�shoz �ltal�ban b�ntudat k�t�dik. A Bi6-
li�ban az olvashat�, hogy az ember tiszt�nak sz�letik, de sz�-
v�nek indulata sz�let�s�t�l fogva hajlik a rosszra. Ezt azut�n
nagyon sokf�lek�ppen lehet magyar�zni. Mert a sz�v indula-
ta a j�cer sz�val fejez�d�tt ki, amely t�bbek k�z�tt, de nem
kiz�r�lagosan, szexualit�st jelent. Ez azut�n a pszichoanali-
tikusoknak b�s�ges magyar�zatokra ad lehet�s�get.
, PorPER p~'rER A kereszt�nys�gnek a nagy �j�t�sa volt, hogy
�rzelmekben �s gondolatban is lehet b�nt elk�vetni. Az
�s~�vets�gben, ha j�l tudom, ez m�g nincs jelen.
Van az a k�zsz�jon forg� mondata J�zusnak, hogy "aki
asszonyra tekint, gonosz k�v�ns�gnak ok�b�l, m�r par�z-
n�lkodott az � sz�v�vel". Na most, ennek is van k�tfajta �r-
telmez�si lehet�s�ge. Hadd moraliz�ljak egy kicsit. Me-
gyek az utc�n, j�n egy csinos n� velem szemben, r�n�zek
�s f�lt�mad a par�zna v�gy bennem. Err�l besz�l J�zus?
Nem. Hanem arr�l besz�l: "aki asszonyra tekint gonosz
`i k�v�ns�g ok�b�l". Teh�t el�sz�r van a gonosz k�v�ns�g �s
csak azt�n a r�tekint�s. Ford�tva, mint ahogy az el�bb �n
! mondtam. Vagyis, trivi�lis p�ld�val �lve, ne f�rjak lyukat
a strandon a kabin fal�ban az�rt, hogy gonosz k�v�ns�gok
gerjedjenek bennem.
282
A szeacu�lis k�~�ns�got mi�rt nevezed gon,oszn,ak?
PoPPER P~'rER Ez egy nagyon neh�z k�rd�s. Minden nagy er-
k�lcstan�t� h�rom dologt�l borzaszt�an f�lti a h�veit. A
p�nzt�l, a hatalomt�l �s a kritik�tlan szext�l. Na m�r
most, a kritik�tlan szext�l mi�rt f�lti?
�n azt gondolom, hogy a szexnek, mondjuk, a szerelmi
form�ja, teh�t ahol val�di szerelem robban be, az a b�lv�ny-
im�d�snak enyhe v�ltozata. A legt�bb szerelmesnek fogal-
ma sincs arr�l, hogy kit szeret, mert r�vet�ti a gy�ny�r�
fant�zi�it; �s abba szeret bele: a saj�t fant�ziak�p�be. De
�gy vagy �gy, ez most tulajdonk�ppen mindegy, ez egyfaj-
ta im�dat, im�d�s, �s nem Isten im�d�sa.
Emi�tt m�lt�n h�mm�gnek a vall�s k�pvisel�i, �s azt
mondj�k, ha m�r nem tudom megsz�ntetni, legal�bb be-
vonom a szents�gek k�r�be. Teh�t azt mondom, legyen
szerelem, legyen szex, de csak a h�zass�g szents�g�n be-
l�l. �gy pr�b�lj�k �l�t venni annak, hogy itt az�rt egy em-
ber glorifik�l�s�r�l, egy ember im�d�s�r�l van sz�.
A "par�zn�lkod�snak" egy m�sik form�j�t �gy h�vj�k
Pesten, hogy sportszer� szex, k�bor numera vagy mit tu-
dom �n. Ezzel az lehet a baj, hogy t�lont�l az anyaghoz, a
testhez k�ti az embert. Nincs benne semmi szellemi,
nincs benne �rzelem, csak a testi �lvezet van benne.
Ez a szellemi �ress�g, a testnek ez a hatalma: ez�rt ide-
genkednek t�le a h�v�, vall�sos emberek.
De a~t mivel magyar�zod, hogy nemcsak erk�lcsi agg�lyok
tapadnak a sze~chez, hanem - legal�bbis a hagyom�nyos
nyugati kult�r�ban - szorong�s �s b�ntudat is?
roPPER p~'rER Ez a legk�l�n�sebb dolog a vil�gon. Valaki,
mondjuk h�romezer-hatsz�z �wel ezel�tt egy M�zes nev�
�r, azt mondja: "Ne par�zn�lkodj�l", �s Kov�cs �r h�rom
�s f�l ezer �v m�lva m�g mindig b�ntudatos, ha megesalja
a feles�g�t. Holott esetleg nem is olvasta a T�zparancsola-
tot, de a "Ne par�zn�lkodj�l" intelme beker�lt az eur�pai
gondolkod�s v�rkering�s�be, �s ez b�ntudatot kelt. De
h�t ez minden folyamattal �gy van. Ha nekem gyerekko-
283
romban sokszor mondt�k azt, hogy P�terke, m�r megint
hazudt�l, sz�gyelld magad, s most itt �llok �sz fejjel, �s
term�szetesen id�nk�nt nem mondok igazat, �s leleplez-
nek, �n sz�gyellem magam. Mert j�n vele az �rzelem, j�n
vele gyerekkorom �rzelmi vil�ga.
Sok ezer �ve itt van vel�nk a szexu�lis b�ntudat. A vi-
l�g legcsod�latosabb dolga az, hogy bizonyos szavak
�vezredeken �t hatnak. Ez�rt is �rdekel engem a vil�gon
a legjobban a hat�sok k�rd�se. De felelni nem tudok arra
a k�rd�sre, hogy miben gy�kerezik egyes mondatoknak,
J�zus vagy Buddha, vagy P�l vagy M�zes szavainak ez a
fantasztikus �tsug�rz�sa. Erre nem tudok felelni. Nem
tudok.
HEltN�nI GYULA Van egy kapcsolat, egy f�rj �s egy feles�g kap-
csolata. Ha te mint k�v�l�ll� megk�v�nod a m�sik feles�-
g�t, akkor a magad �nz� �r�m�nek �rdek�ben er�szakot
teszel k�t ember kapcsolat�n. �s cs�kkented a f�rj sza-
bads�g�t. A szabads�g�t arra, hogy szerethesse a t�rs�t.
Ez egy el�g bonyolult dolog, nincs id�nk itt alaposabban
elemezni. De az k�ts�gtelen, hogy a m�sik ember szabad-
s�g�nak az igenl�se, az tulajdonk�ppen a szeretet. A sza-
bads�g, a boldogs�g �s a szeretet alkotja azt az egy�ttest,
amely �rt�kess� �s emberiv� teheti az �letet.
Mi�rt nem elegend� az ember saj�t s.~abads�ga?
HERrr�DI GYuLA Saj�t szabads�g nincs. �lland�an �tk�z�l, �l-
land�an r�szt veszel a m�sik �let�ben, teh�t szab�lyozni
kell ezt a r�szv�telt. �s a r�szv�telnek - hogy is mondjam
- hum�n form�ja a magad �s a m�sik szabads�g�nak az
igenl�se. Az embertelen form�ja pedig a szabads�g tagad�-
sa, hi�nya. Az, amikor becsapsz valakit, hazudsz valaki-
nek, k�nyszer�tesz valakit, vagyis nem engeded, hogy sza-
bad emberk�nt maga d�nts�n a sors�r�l. Neh�z �gy �lni,
hogy a te szabads�god se s�r�lj�n, �s a m�sik szabads�ga
se s�r�lj�n. Neh�z megtal�lni az egyens�lyt a t�lzott �n-
fel�ldoz�s �s a m�sik rideg fel�ldoz�sa k�z�tt.
Mi�rt kapcsol�dik b�ntudat a kereszt�ny kult�r�ban a
sze~ualit�sho~ a
HEltN�DI GYULA Azt hiszem, a f� b�n�s ebben P�l apostol
volt. �s Szent �goston. Na meg Plat�n. Plat�n, ugye, azt
mondta, hogy csak az ide�k l�teznek, a sz�ps�g, a j�s�g,
az igazs�g. Az anyagi vil�g tulajdonk�ppen az ide�k
rossz �s halv�ny t�kr�z�d�se. A l�lek mint a j� �s az
anyagi test mint a rossz jelen van sok korai mitol�gi�-
ban �s vall�sban, a zoroasztrizmusban, a manicheiz-
musban, de benne van - P�l, Szent �goston �s m�sok
hat�s�ra -.a kereszt�nys�gben is. S ha ez �gy van, akkor
le kell gy�zni a rosszat, �s �polni kell a j�t, le kell gy�z-
ni a testet, a test �szt�neit, "b�n�s" v�gyait, a test sa-
nyargat�s�val, aszk�zissel �s minden lehets�ges m�s
eszk�zzel. A szexualit�s pedig a testi v�gyak �s szen-
ved�lyek kvintesszenci�ja, a gonosz karjaiba sodorja, a
test rabs�g�ba z�rja az embert. Hogyisne kellene meg-
zabol�zni, legy�zni. �nmegtart�ztat�ssal, b�jttel, ko-
lostorba vonul�ssal, c�lib�tussal, amely a katolikus
egyh�zban a mai napig �l. A szexu�lis �r�m�k keres�se
�s ki�l�se par�zn�lkod�s, kiv�ve abban az esetben, ha
megszentelt h�zass�gon bel�l nem a gy�ny�r, hanem
ut�dok nemz�se a c�l. Azt hiszem, hogy itt keresend�
l�nyeg�ben az a testelleness�g �s szexualit�s-ellenes-
s�g, amely jellemz� volt, s bizonyos fokig m�g ma is jel-
lemz� a hagyom�nyos kereszt�ny kult�r�ra.
"T�ZFOLYAbi, HOLT�G, T�ZES T�"=
Szok�sos a par�znas�got mint tazfolyamot emlegetni. Holott:
ha m�r folyam, akkor is legfeljebb holt�g. De m�g ink�bb: t�-
zes t�. Vagy m�g az sem.
A sodr� folyam: a term�szet�nkbe �rt szerelem, mely �pp
hogy nem �ll meg a szerelmesekben, hanem t�lcsapva, t�lmu-
2 Pilinszky J�nos: A hatodik parancsolat. �j Ember, 1964. febru�r 23.
(Sz�g �s olaj. Budapest, 1982, 9~-97. o.)
284 ~:~ 285
tatva rajtuk, folytat�st, ut�dokat k�v�n. A par�znas�g ezzel
szemben meg�ll�tja a teremt�s folyam�t. F�lreterelt holt�ga az
�letnek, mely �nz�n egyed�l �nmag�r�l k�v�n tudni. A par�z-
nas�g meg�ll�st, megtorpan�st �s �nz�st jelent. S mint min-
den meg�ll�s: pusztul�st.
Gyakorlatban ez az elt�velyed�s rendszerint a sz�v gy�-
vas�g�b�l ered, mely nem meri v�llalni az igazi szerelem
kock�zat�t, f�jdalmasan neh�z iskol�j�t, a szerelem, a h�-
zass�g �s a gyermek�ld�s Istent�l meg,jel�lt �tj�t. K�l�n�-
sen nem azt, hogy sokszor a legigazabb szerelem is kudarc-
cal v�gz�dhet, trag�di�val, melynek megem�szt�s�re csak
tiszta sz�v �s b�tor l�lek k�pes. Kem�ny �s nagyszer� isko-
la! S a par�zn�k - ha j�l megkaparjuk - nem egyebek, mint
bukott di�kok vagy iskolaker�l�k. Szerelem helyett: az �n-
z�st, a par�znas�g kock�zat n�lk�linek t�n� �ll�viz�t v�-
lasztott�k.
Meg�lltak. Pedig a szerelem, ha val�di szerelem, nem �ll
meg, nem ismeri az �nz�st, tov�6b halad az ut�dokban, s
egyre szeLlemibb form�k�a t�rekszik �tv�ltani mag�t.
Igazi szerelemre csak tiszta sz�v k�pes. Nem v�letlen, hogy
a misztikusok sz�t�ra oly rokon a szerelmi elragadtat�s sz�t�-
r�val. Hiszen a szerelem - a maga term�szetes p�ly�j�n is -
el�bb-ut�bb szublim�l�sra, �tszellem�l�sre t�rekszik, ha
meg k�v�nja �rizni mag�t. De a k�t dolog m�gse azonos. Mert
b�r a szerelem er�i �tszellem�thet�ek, a szentek Isten fele for-
dul�sa l�n,yege szerint l�lekb�l fakad, szellemi �s nem �tszel-
lem�tett er�fesz�t�sb�l.
Az igaz szerelem azonban a legnagyobb dolgok k�z� tar-
tozik, s ez�rt mindenkit�l m�lys�ges komolys�got �s fele-
l�ss�g�rz�st k�vetel. A szerelmesek n�m�k �s komolyak.
K�r�l�tt�k rendesen ann�l zajosabbak a k�v�l�ll�k, a sz�l-
kakeres�k �s �t�lkez�k. Az �t�lkez�k legt�bbsz�r saj�t sz�-
v�k cs�dj��rt, kicsinys�g��rt k�v�nnak bossz�t �llni. Az
�t�lkez�s pedig se igaz szerelemre, se igaz istenszeretetre
nem elegend�.
Az �sz�vets�g tilt�sa ut�n az Evang�lium �tmutat�sa ezzei
rendk�v�l vil�gos. A h�zass�g szents�g�t a legmagasabb rend�
f�ldi utak egyik�nek tekinti, s egyed�l a megtorpan�st�l, az
�nz�st�l, a minimalizmust�l, a par�znas�gt�l �v. Teljes �s
286
tiszta lend�letre k�telezi a szeret8 sz�veket. Enn�l a p�ly�n�l
csak egy k�l�nbet ismer. Azt a p�ly�t, amely k�zvetlen�l a
term�szetfelettit v�lasztja, de amely �pp�gy v�gc�lja a term�-
szet �tjain Isten fel� k�zel�t8 sz�veknek is.
Csak meg ne �lljunk k�zben!
AZ EMBERI DR�MA
Rejt�~ik itt m�g egy nagyobb emberi dr�ma is. �ltal�ban
az �let �s az ember szem�lyes �let�nek a dr�m�ja.
A h�res n�met filo~�fus, Arthur Schopenhauer �r arr�l,
hogy van egy �ltal�nos, szem�lytelen �letfolyamat, biol�-
giai folyamat, amely h�mp�ly�g el�re, �s minket, �l�l�-
nyeket, n�v�nyeket, �llatokat, embereket csak eszk�zk�nt
has~n�l, csak hordoz�k�nt has~n�l. Arra haszn�l, ho
�ltalunk tov�bbfuttassa, megsokszoro~za �nmag�t.
mihelyt az �l�l�ny bet�lt�tte ezt a feladat�t, f�l�slegess�,
eldobhat�v� v�lik.
Ha e~ �gy iga~, akkor tragikomikus h�s�k vagy egysze-
r�en esak �ldozatok vagyunk. A szerelemben szem�lyi,-
s�g�nk �s sza�ads�gunk kiteljesed�s�t �lj�k meg, holott
lehet, hogy ~al�j�ban ennek �pp az ellenkez�je t�rt�nik
vel�nk: elves~�tj�k �nmagunkat �s s~abads�gunkat.
Csapd�ba ker�l�nk. Mert abban a pillanatban, amid�n
a szerelem cs�cs�n �tadjuk az �letet ut�dainknak, vol-
tak�ppen saj�t hal�los �t�let�nket is al��rjuk. Mert fel-
adatunkat teljes�tett�k, s a~ �letfolyamat s~empontj�b�l
t�bb� m�r nem vagyunk fontosak. F�l�slegess� v�ltunk.
Ha e~ �gy igaz, akkor a k�rd�s az, hogy hogyan lehet v�-
dekezni e~ ellen? E~ ellen a csapda, ez ellen a megsz�gye-
! n�l�s ellen?
Sokan sokf�lek�ppen pr�b�lnak v�deke~ni ellene. Van-
nak, akik eltakarj�k a s~em�ket. K�ptelenek s~emben�zni
azzal a t�nnyel vagy felt�tele~�ssel, hogy esetleg csak es~-
k�.zei vagyunk egy szem�lytelen �s k�m�letlen �letfolyamat-
nak. To~�bb �lnek abban a hit�en vagy ill�zi�ban, hogy az
ember, a~ emberis�g a qril�g k�zepe, a,~ �let �s a vi,l�g wan
mi�rt�nk s nem mi �rt�k.
287
M�sok �gy v�dekeznek, hogy megszentelik, felmagas~to-
s�tj�k az �letfolyamatot. A~t mondj�k, hogy nem puszta bi-
ol�giai folyamatr�l van sz�, hanem valami t�bbr�l. T�rt�-
nelemr�l. Valamir�l, aminek nemesak a fi.~ikai �s biol�giai
t�rv�nyekben rejl� oka, hanem c�lja is van. Lehet, �gy-
i
mond, hogy nekem mint egyedi embernek nines nagy sze-
repem a vil�gban, de a~ emberis�g eg�sz�nek, az emberi-
s�g kibontako~�s�nak, az emberi faj tov�bb�l�s�nek igen;is
fontos �s nagy �s ak�r szent s~erepe van a vil�gmindens�g
t�rt�net�ben. Ha a.~ emberis�g nem volna, akkor a~ univer-
zuma m�s lenne, �rt�ktelenebb, �resebb lenne. Ezt a f�lya-
i matot, szemben a vak �letfolyamattal, m�r �rdemes szol-
g�lni.
Vannak, akik a~.~al tiltako~nak az eLlen, hogy vak
eszk�zei legyenek a~ �letfolyamatnak, hogy kil�pnek e
folyamatb�l. Schopenhauer szerint ennek egyetlenegy
! m�dja van, a~ �ngyilkoss�g. Mert ha magamat meg-
�l�m, akkor nem adom tov�bb, nem s,~olg�lom a~ �let-
folyamatot. Az �nmegtart�~tat�st v�llal� buddhista vagy
keres~t�ny szer~etes is kil�p az �letfolyamatb�l, �s in-
k�bb a spiritualit�s �r�kk�val� �rt�keivel keres kap-
csolatot.
Vannak, akik a~ emberi szem�lyis�get s.~egezik a sze-
m�lytelen �letfolyamattal s~embe. His~nek abban, hogy
� ga~dagon fel�p�tett, auton�m szem�lyis�g k�pes a sze-
m�lytelen �letfolyamatb�l kiszakadni, �s �nmag�ban is
�rt�kk�, ak�r maradand� �rt�kk� v�lni. Nem utols�sor-
ban e~�rt v�lt az emberi szem�Lyis�g �p�t�se olyan alap-
vet� t�rekv�ss� a nyugati civili,~�ci�ban.
Figyelemre m�lt�, hogy a T�zparanesolat, akkoriban szo-
katlan m�don, egyes sz�m m�sodik szem�lyben s~�l�tja
meg az embert. A.~t mondja, hogy ne �lj, ne lopj, ne par�~-
n�lkodj, ne k�v�nd felebar�tod h�z�t, feles�g�t vagy ak�r-
mij�t. Hozz�m sz�l mint egy�nhe,~, mint auton�m ember-
hez. K�s�bb a kereszt�nys�g �ri�si L�p�st tett eL�re, amikor
a~t hirdette, hogy minden egyes emberi �let s~ent �s s�rthe-
tetlen �rt�k.
Azt�n j�tt a renes~�nsz, a romantika s v�g�L a mai kor
szem�lyis�g-apote�~isa. Ma el vagyunk foglalva szem�lyi-
s�g�nk �p�t�s�vel, kicsit bele vagyunk sz�d�lve �nn�n
nagyszer�s�g�nkbe, auton�mi�nkba, �s nem nagyon haj-
lunk a schopenhaueri melank�li�ra.
A szExuALITt�s M.�s c1vll,izAcI�xBArr
Sok olyan civiliz�ci� van, ahol nem ~ajlik e~ a nagy dr�ma
a sze,~ualit�s �s az etika, a szeac �s az erk�les k�z�tt. Sok
olyan kult�ra van, ahol a szex a mindennapi �let term�-
szetes r�sze, mint a~ ev�s, a s�ta vagy a bes.~�lget�s. Ahol
nincs k�l�n�s fontoss�ga vagy k�l�n�s dr�m�ja a szeacua-
Lit�snak. Vajon melyik kult�ra, melyik t�rsadalom j�r job-
ban a Az, ahol a sze,~ a mindennapok egyszer� �s term�sze-
tes r�sze vagy az, amelyben dr�ma j�tsz�dik le, a~ �r�m �s
a f�jdalom, az �r�m �s a f�lelem, a szabads�g �s a rabs�g,
a~ �rtatlans�g �s a b�n�ss�g dr�m�ja?
vAltGYAs G�BoIt A par�zn�lkod�s jellemz�en megint esak
kult�r�hoz k�t�tt fogalom. Err�l m�r nagyon sokat �r-
tak az antropol�giai szakirodalomban. Magyarul is meg-
jelent p�ld�ul Bronislaw Malinowskinak, a h�res lengyel
sz�rmaz�s� angol antropol�gusnakA vademberek nemi
�lete �szaknyugat-Melun�~i�ban c�m� m�ve.~ �
1915-1918 k�z�tt t�bb �vet t�lt�tt a d�lkelet-�j-guineai
Trobriand-szigeteken, ahol a bennsz�l�tt lakoss�g eg�sz
t�rsadalmi �let�t - �gy nemi �let�t is - behat�an tanul-
m�nyozta. Id�zett m�ve az�ta is klasszikus p�ld�ja an-
nak, hogy a szexualit�s t�rsadalmank�nt mennyire el-
t�r� form�kat mutathat. R�viden: a Trobriand-szigeteken
mindaz, ami az eur�pai kult�r�ban a "Ne par�zn�lkodj" t�-
pus�, vall�shoz kapesol�d� szexu�lerk�lesb�l k�vetke-
zik, ismeretlen, illetve annak az ellentettje. Teh�t a fia-
talok a h�zass�g el�tt t�k�letes nemi szabads�gban, eu-
r�pai fogalmak szerint szabadoss�gban �lnek. A nemi
'ABaloma c�m�, Malinowski v�logatott �r�sait tartalmaz� tanulm�nyk�-
tetben, Gondolat Kiad�, 1972.
289
288
�r�s el�r�sekor - olyan t�z�ves koruk k�r�l (a tr�puso-
kon ez kor�bban k�vetkezik be, mint n�lunk) - a fi�k el-
hagyj�k a sz�leik kunyh�j�t, �s k�l�n e c�lra k�sz�lt
�p�letbe, a bukumatul�nak nevezett "fiatalok kunyh�-
j�ba" k�lt�znek, ahol szabadon fogadhatj�k a l�nyokat.
Egy l�ny egy este ak�r t�bb fi�val is h�lhat, semmi sem
korl�tozza: a fiatals�g az az �letkor, amikor mindez
rendj�n val�, �s a szok�s c�lja �pp az, hogy a fiatalok
egym�ssal megismerkedjenek, tapasztalatokat szerezze-
nek, �s k�s�bb annak alapj�n p�rt v�lasszanak maguk-
nak. A h�zass�g ut�n azt�n ez �pp az ellenkez�j�re for-
dul: amennyire szabadok voltak kor�bban, annyira szi-
gor� norm�k l�pnek �letbe ut�na. �s ez csak egy p�lda a
lehet�s�gekre, mert ha valamire, akkor erre igaz�n illik
a r�gi mond�s, hogy "ah�ny h�z, annyi szok�s".
K�z�p-Vietnamban, a br�kn�l valami hasonl�r�l van
sz�, mint a Trobriand-szigeteken. A fiatalok h�zass�g el�tt
teljes nemi szabads�gban �lnek, s ha nem is k�l�n e c�lra
k�sz�lt �p�letbe, de egy egyed�l�ll�, �zvegy f�rfihoz (a fi-
�k), illetve n�h�z (a l�nyok) k�lt�znek, ahol k�lcs�n�sen
fogadhatj�k egym�st. �s van egy gy�ny�r� szok�suk: az
egym�snak felelgetve �nekelt, �gynevezett alternat�v szerel-
mes �nekek �nekl�se. Teh�t az eur�pai vall�serk�lcs szerint
"�llatias" vagy legal�bbis "szabados" viselked�shez magas
rang� k�lt�szet �s zene kapcsol�dik: csak akkor kapod meg
az illet�t, ha sz�pen tudsz �nekelni, ha az improviz�lt da-
lokban megfelel� m�don ki tudod fejezni az �rzelmeidet. A
fi�k �s l�nyok csoportosan elmennek az erd�be, mert a fa-
luban ezt nem illik csin�lni, �s akkor a telihold f�ny�n�l -
mert az udvarl�s �s az azzal egy�tt j�r� szerelmes �nekek
�nekl�se jellemz� m�don mindig a teliholdhoz kapcsol�-
dik; aki �lt m�r ilyen helyeken �s l�tta a csillagos eget �s a
teliholdat, az tudja, hogy milyen gy�ny�r�, �s hogy milyen
boldogs�got tud okozni az embernek; teliholdkor eg�sz Viet-
namban, m�g a v�rosokban is, mint Hanoi, szinte megbo-
londulnak az emberek, �s f�l �jszaka k�zen fogva kint s�t�l-
nak az utc�kon -, sz�val a telihold f�ny�n�l, lantk�s�retre,
a t�bbiek szeme l�tt�ra �s f�le hallat�ra, megkezd�dik a fi�k
�s l�nyok "m�rk�z�se", ami ak�r eg�sz �jszaka is eltarthat.
290
Egy (vagy n�h�ny) versszakot �nekel a fi�, majd felel r� a
le�ny, �s a magyar n�pk�lt�szetb�l is ismert "p�rhuzamos
kezd�k�ppel" (mint p�ld�ul: "meg kell a b�z�nak �rni
,
mert azt sok nap �ri, meg kell a sz�vnek hasadni, mert azt
sok b�nat �ri") �s m�s hasonl� k�lt�i fog�sokkal fejezik ki
�rzelmeiket. Csod�latos zene, csod�latos k�lt�szet, az em-
ber teljesen a hat�sa al� ker�l, �s ez is a c�lja: az �nekl�s
maga majdhogynem szexu�lis aktus; a fiatalok egy id� ut�n
a sz� szoros �rtelm�ben behergel�dnek, s egyszer csak fog-
j�k magukat, esapot-papot otthagynak, �s elvonulnak a bo-
z�tba szerelmeskedni. A t�bbiek pedig folytatj�k az �neket,
mintha mi sem t�rt�nt volna.
Teh�t b�ntudat nem k�t�dik a sze~hez?
vARGYAs GABoR Egy�ltal�n nem. Semmif�le b�ntudat nem
kapcsol�dik hozz�, s�t m�g annak nem k�v�nt v�geredm�-
ny�hez sem, ami ilyen esetben, ugye, ha egy l�ny szaba-
don h�lhat a fi�kkal, k�nnyen megeshet. Ha egy l�ny ter-
hes lesz, sz�mtalan t�rsadalmilag elismert, elfogadott
megold�s van. M�g az is lehet, hogy nem az veszi el, akit�l
terhes lett. A br�k felfog�sa szerint ugyanis egyetlen k�-
z�s�l�s nem el�g ahhoz, hogy valaki teherbe ess�k; azt
tartj�k az ap�nak, aki a legt�bbsz�r h�lt a l�nnyal, s �gy a
magja "felhalmoz�dott" a l�nyban.
Istene van a s~erelemnek? V�nus~ vagyAphrodit� rokonaa
vARGYAS G�BOR Nincs, semmi ilyen nincsen.
DAirxA xR~sz'rcNA Az �si ind vall�sfiloz�fia szerint - mint ahogy
arra m�r kor�bban is t�bbsz�r utaltam - az �l�l�ny nem
azonos a test�vel, hanem �r�kk�val� l�lek. Ez a l�lekfoga-
lom nem egyezik azzal a dologgal, ami a modern pszicho-
l�giai kutat�s t�rgy�t k�pezi. Az embernek van egy l�tha-
t�, tapinthat� "durva-fizikai" teste, egy elm�j�t, intelli-
genci�j�t, v�gyait mag�ban foglal� "finom-fizikai" teste,
�s van a lelke. Jobban mondva � maga a l�lek. Szab� L�-
rinc Tat tvam asi, vagyis Ez vagy te! c�m� vers�ben - ami
291
nem m�s, mint az ind Cs�ndh�gja Upanisad ford�t�sa -
az �lett�l b�cs�z� b�lcs ezekkel a szavakkal vigasztalja a
hal�los �gy�n�l keserg� fi�t:
"Ne sirass, fiam, Szv�tak�tu! �n se
s�rok m�r �rte:
nem olyan fontos dolog a hal�lom.
Semmi se v�sz el ezen a vil�gon,
egy a l�lek �s ezer a ruh�ja
s a val�s�g csak ez a k�nny� p�ra.
Ne sirass, Szv�tak�tu!
V�gd meg a f�g�t! Mi van benne? Csak mag?
V�gd sz�t a magvat!
Mit l�tsz? Semmit? - Ez a semmi a magban,
ez n� meg f�v�, ez a l�thatatlan:
ez a l�lek, a mindens�g cs�r�ja,
ez a val�s�g, ez a k�nny� p�ra,
tudod-e, Szv�tak�tu?
Elt�nik, mint ha s�t teszel a v�zbe,
de ott az �ze:
mindenen �tcsap az �r�k lehellet:
az isten �l, az isten a Te Lelked:
ez a val�s�g, melynek nincs hal�la
ez a mindens�g, ez a k�nny� p�ra:
Ez vagy Te, Szv�tak�tu!"
A hinduizmus szerint a "durva-" �s a "finom-fizikai"
test egyar�nt az anyag kateg�ri�j�ba tartozik, muland� �s
v�ltoz�. A harmadik pedig, a l�lek, felette �ll az anyag t�r-
v�nyszer�s�geinek, �lland� �s elpuszt�thatatlan. Az em-
ber saj�tos helyzet�b�l k�vetkez�en szabadon d�ntheti
el, hogy �szt�nl�ny vagy szelleml�ny k�v�n-e lenni, hogy
az anyag vagy a l�lek energi�j�t hagyja-e mag�n �rv�nye-
s�lni, s ezzel v�laszthat az �tmeneti �s az �r�k boldogs�g
k�z�tt. �ppen ez�rt azok a dolgok, amelyek a testi felfo-
g�shoz, a testtel val� �nazonos�t�shoz k�tik, az anyaghoz
l�ncolj�k az embert. A "Ne par�zn�lkodj�l" parancsolata
m�s sz�val azt jelenti sz�momra, hogy "Ne k�sd magad az
anyaghoz! Ne alkudj meg! L�gy igaz�n �s �r�kre szabad!"
Kedvenc k�lt�m, Szil�gyi Domokos fogalmaz �gy: "Csak
az igaz, ami v�gtelen, minden v�ges megalkuv�s." Az �si
filoz�fi�k java r�sze szerint a nem ut�dnemz�sre sz�nt
szexu�lis �let nem m�s, mint az �r�k boldogs�g helyett az
�tmeneti �r�m�kkel val� megalkuv�s. Ezek szerint a sze-
xu�lis �let olyan tev�kenys�ge az embernek, amelyet �r-
demesebb magasabb rend� szellemi, lelki energi�v� szub-
lim�lni. Ak�rmilyen hihetetlen, rengeteg gyakorlati p�ld�t
l�ttam arra, hogy a szexu�lis �letr�l - "ha nem vakarjuk,
nem viszket" alapon - sokan ugyan�gy leszoktak, mint,
mondjuk, a doh�nyz�sr�l. Hozz� kell tennem, a testis�g-
t�l val� eg�szs�ges elszakad�s hossz� t�von csak akkor
val�sulhat meg, ha az ember "magasabb rend� �zt" ta-
pasztal a lelki energia, �gy is mondhatn�m: Isten jelenl�-
t�b�l. Ez a szerzetesi �nmegtart�ztat�s titka. Ha finomabb
a dobostorta, k�nnyen lemondok a spen�tr�l. Nem kell
k�zben a falat vakarni, a dolog term�szetesen m�k�dik.
Ezt persze gyakorolni igen, de er�ltetni nem lehet.
A Krisna-h�v�k Magyarorsz�gon k�r�lbel�l h�sz-hu-
szon�t ezren vannak, ebb�l t�bb sz�z olyan szerzetes,
lelk�sz, avatott h�v�, akik nemi �letet h�zass�gon bel�l
is csak gyermeknemz�s c�lj�b�l �lnek, mert �gy gondol-
j�k, hogy ezt Isten az�rt adta, hogy az ember reproduk�lja
�nmag�t.
A szerelem megnemes�ti, spiritualiz�lja a szeaualit�st?
D~x~ xu~sz'rirrA Ez neh�z k�rd�s, mert a szerelem olyan,
mint a szexualit�s. A szexualit�sb�l sz�rmaz� �r�m j�n �s
megy. �n fontosabbnak tartom a szeretet hangs�lyoz�s�t.
A szeretet sz�momra sokkal magasabb rend� a szerelem-
n�l, mert ez ut�bbi - mint ahogy azt mindenki tudja - vak.
A szeretet pedig arr�l sz�l, hogy azt adom meg a m�sik-
nak, amire r~,eki sz�ks�ge van, ez nem egy adok-veszek
kapcsolat. Egy h�zass�got sem lehet puszt�n a szerelemre
alapozni. Ha a szerelem nem alakul �t egy id� ut�n szere-
tetteljes bar�ts�gg�, akkor a kapcsolatnak v�ge van.
292 ~- 293
El�g sokat j�rtam Keleten, k�l�n�sk�ppen Indi�ban, s
az a meggy�z�d�sem alakult ki, hogy a nyugati t�rsadal-
mak polg�raiban a szexu�lis v�gy mesters�gesen van felfo-
kozva. Indi�ban m�g most is rengeteg olyan csal�d van,
ahol term�szetesnek sz�m�t, hogy csak gyereknemz�s c�l-
j�b�l �ljenek szexu�lis �letet. Tal�n mert nem n�znek
annyi telev�zi�t, nem l�tj�k a rekl�mokat, melyekben egy
fogkr�met sem lehet venni an�lk�l, hogy egy hi�nyos �lt�-
zet� h�lgy ne aj�nlan� a figyelm�nkbe. Az emberek sze-
m�rmesebben �lt�zk�dnek az utc�n. A sz�ri p�ld�ul a
h�lgyek testr�szeit el�g j�l elfedi, s a f�rfiak ez�rt nem �r-
zik magukat minden percben irrit�lva.
Meggy�z�d�sem, hogy a teremt�s aktusa m�g�tt v�gte-
len �rtelem h�z�dik meg. Mindennek megvan a maga oka
�s c�lja. A Teremt� az �ltala teremtett dolgokhoz a szent
iratokon kereszt�l adja meg a haszn�lati utas�t�st. Ak�r-
milyen okosak is vagyunk, ak�rmilyen ideol�gi�t is gy�r-
tunk, ha egy g�pet nem a haszn�lati utas�t�s szerint alkal-
mazunk, megr�z benn�nket az �ram, vagy egy�b k�rt te-
sz�nk magunkban. �gy van ez a Teremt�ssel is. Ha a
szexu�lis �letet nem arra haszn�ljuk, amire val�, meg-
szegj�k Isten �s a Term�szet t�rv�nyeit, amely sz�ks�g-
k�ppen rossz visszahat�sokat von maga ut�n. Ha a szaba-
dos szexu�lis �let a term�szet t�rv�nyei szerint val� len-
ne, akkor nem kellene term�szetellenes fogamz�sg�tl�kat
gy�rtani, nem lenne abortusz, nem lenne nemi betegs�g,
AIDS. A Term�szet a maga nyelv�n �gy figyelmezteti a "Ne
par�zn�lkodj�l" isteni parancsolatra a kebel�b�l kisza-
kadt embert.
Ne par�zn�lkodj�l: van ilyen tilt�s a buddhizmusban.?
FARxAs PAL Az erre utal� brahmacs�rja sz� azt jelenti, hogy
"a tan�tv�ny �tj�t j�rja" - �s a tan�tv�ny �tja a m�rt�kle-
tess�g, a lemond�s, mert a tan�tv�ny ezzel kezdi, teh�t ne-
ki er�teljesebben kell �nmag�t korl�toznia. Min�l maga-
sabb fokon van valaki, ann�l kev�sb� van erre sz�ks�ge,
ann�l ink�bb vegy�lhet el, hogy �gy mondjam, a t�meg-
ben, �s ann�l ink�bb �lhet teljesen h�tk�znapi �letet. De
294
eleinte az�rt korl�toznia kell mag�t. A kolostori szab�lyok
is bizonyos fokig ezt szolg�lj�k, teh�t ezek praktikus sza-
b�lyok, nagyon sok egyszer� �letviteli szab�ly is van k�-
z�tt�k, amik olyan keretet pr�b�lnak adni, amelyek rend-
k�v�l alkalmasak arra, hogy az ember az "�ton j�rjon". Ez
nem jelenti azt, hogy felt�tlen�l �s kiz�r�lag esak a le-
mond�s �tj�n lehet megk�zel�teni a fel�bred�st, �s kiz�r�-
lag ezen az �ton lehet ezt bej�rni.
A m�rt�kletess�g itt nemesak a szexu�lis viselked�sre
vonatkozik, hanem vonatkozik minden �rz�kszerv hasz-
n�lat�ra. Teh�t a m�rt�ktelens�gre az ev�sben, a t�v�n�-
z�sben, vagyis a szemnek a t�lzott �s korl�tozatlan hasz-
n�lat�ban, a zenehallgat�sban. Ebb�l k�vetkezik bizonyos
fokig az, ami azt�n majd megjelenik a hetedik paraneso-
latban olyan m�don, hogy ilyen fel�letes sz�rakoz�sokt�l
a lehet�s�g szerint tartsa mag�t az ember t�vol.
Lehet-e a,~t mondani, hogy egy buddhista k�z�ss�g - nem a
szerzetesek, hanem egy egyszer�, mindennapi buddhista
k�z�ss�g - fegyelmezettebb, m�rt�ktart�bb, mint egy eur�-
pai hagyom�nyos k�z�ss�g?
FAttx~S P.4L Nem sz�vesen mondan�k ilyet. Nem hiszem, hogy
nagy k�l�nbs�g volna k�z�tt�k.
Lezajlott a buddhista wil�gban is egy olyan fodyamat, ame-
lyet a nyugati vil�gban szexu�lis forradalomnak szok�s ne-
vezn,i a
F~~s r~, M�sk�pp �rt�kelik ezt a dolgot. Teh�t vil�gi em-
berre vonatkoztatva ez a bizonyos szab�ly annyit jelent,
hogy a t�rs�val �ljen egy�tt, �s ne v�lasszon �jra �s �jra
m�s �s m�s t�rsat. Ha ez egy h�zass�gi k�t�tts�g, akkor
term�szetes m�don a f�rj�vel, illetve a feles�g�vel, ha
nem, akkor a kiv�lasztott p�rj�val �ljen. Ebben nincs ben-
ne a promiszkuit�s lehet�s�ge, ez t�ny.
Ugyanakkor persze az sincs benne, hogy valamif�le
b�nnek venn� a szexualit�st szabad emberek k�z�tt. Te-
295
h�t akik szabadon d�ntenek arr�l, hogy ilyen jelleg� kap-
csolatba ker�lnek egym�ssal, azok maguk tudj�k, hogy
mit cselekszenek. A h�zast�rsak k�z�tt is term�szetesen
szerencs�s az, ha kapcsolatukat magasabb szinten pr�b�l-
j�k megval�s�tani. Vagyis egyfel�l ha szexu�lisan nem
zs�km�nyolj�k ki egym�st, ha figyelembe veszik a m�sik
hangulatait. �s m�sfel�l ha nem esnek itt is valamif�le
olyan m�rt�ktelens�gbe, hogy szinte �letvitell� v�lik ez az
�r�mszerz�si lehet�s�g.
'r�stcE L�szL� A Kor�n 17:32 szerint: "...tarts�tok t�vol ma-
gatokat a par�zn�lkod�st�l! Sz�gyenletes dolog az!" Na-
gyon fontos parancsolatr�l van sz�, ami a f�rfiakra �s a
n�kre is �rv�nyes. Ezzel egy�tt ismert a polig�mia, s�t bi-
zonyos k�r�kben a vall�sjog lehet�s�get ad az �lvezeti h�-
zass�gra. A sza�d-ar�biai kir�lys�got harcokban megala-
p�t� Sza�dr�l szokt�k elmondani, hogy egy s�r�l�st k�ve-
t�en h�zass�ggal kellett bizony�tania teljes �rt�k�s�g�t,
f�rfiass�ga s�rtetlens�g�t.
�lvezeti h�zass�g?
'r�sxE LAszL� Az �lvezeti h�zass�g iszl�m el�tti keleti hagyo-
m�nyk�nt �l tov�bb az iszl�mban, jogilag szab�lyozott fel-
t�telek k�z�tt, �rv�nyes h�zass�gi szerz�d�ssel. De nem
terjed ki az eg�sz muszlim k�z�ss�gre, s ink�bb kuri�-
zumk�nt szoktak megeml�kezni r�la. A muszlim h�zass�-
gi szerz�d�s nagyon komoly int�zm�ny, pontosan tartal-
mazza a felek vagyoni �rdekelts�g�t, szab�lyai a h�zass�g
megsz�n�s�t k�vet� �llapotra �s az �r�kl�sre is kiterjed-
nek. Minthogy a muszlim h�zass�gok a f�ld�n k�ttetnek, a
v�l�s is szerves r�sz�t k�pezi a csal�djogi szab�lyoz�snak.
Ez�rt ennek az �lvezeti h�zass�gnak a felbont�sa nem �t-
k�zik neh�zs�gbe.
M�sfel�l ha felid�zz�k a Kor�n rendelkez�seit a v�l�s
kimond�s�t k�vet� t�relmi id�re vonatkoz�an, akkor vil�-
goss� v�lik sz�munkra, hogy a h�zass�g jogi szab�lyoz�sa
els�sorban az ut�dokat, azaz a k�z�ss�g potenci�lis j�v�-
j�t �s anyagi �rdekeit v�di. A par�znas�g a h�zass�gon k�-
296
v�li kapcsolatot jelenti, �s komoly meg�t�l�s al� esik a ha-
gyom�nyos �s a modern muszlim vil�gban is. Tal�n el�g
arra utalnunk, hogy Az Ezeregy�js~aka mes�inek keret-
t�rt�nete az elk�vetett �s felfedett par�znas�gra �p�l.
Tudjuk, hogy Sahrij�r kir�ly fiv�re �s k�s�bb maga Sahri-
j�r is par�znas�gon kapta a feles�g�t. Meg�lt�k �ket �s a
cs�b�t�kat, majd elbujdostak, de vil�gj�r�suk sor�n azt ta-
pasztalt�k, hogy a par�znas�g az emberek �s a dzsinnek
vil�g�ban is �ltal�nosan elterjedt, mondhatni, kozmikus
jelens�g. Ekkor d�nt �gy a kir�ly, hogy mindennap �j le-
�nnyal k�t h�zass�got, �s m�snap meggyilkoltatja, nehogy
a h�zass�gt�r�s b�ne ism�telten elk�vettess�k. A t�rt�net
azzal fenyeget, hogy a l�nyok el�bb-ut�bb elfogynak, �s
hogy a tombol� kir�ly v�gs� soron a vil�g �s az emberis�g
veszt�t okozza. A v�ls�g a par�znas�g miatt t�rt ki, s erre
�rdemes odafigyeln�nk, b�r az Ezeregy�jszak�t ebb�l az
aspektusb�l nem szoktuk vizsg�lni. Mindenesetre nehe-
zen �rthet�, hogy Sahraz�d mi�rt szeretne a kir�ly feles�-
ge lenni? Mi�rt fenyegeti meg vez�r �desapj�t, hogy ak�r el
is veszejti a kir�lyn�l, ha nem adja hozz� feles�g�l? A v�-
lasz nyilv�nval�: Sahraz�d �rez mag�ban akkora er�t,
hogy a kir�ly �ll�spontj�t, illetve be�ll�t�d�s�t megv�ltoz-
tassa. Ezt egy�bk�nt az eredeti mesefolyam sz�znegy-
vennyolcadik �jszak�j�n m�r el�ri. De itt sz�munkra a ke-
rett�rt�net k�zponti eleme, a h�zass�gt�r�s, a par�znas�g
mindens�gpuszt�t� bemutat�sa a fontos, mint ami a ha-
gyom�nyos muszlim t�rsadalom mes�inek alapsz�vet�-
hez tartozik.
Hogyan �llunk mindezzel manaps�g?
'r�sx~ LAszL� A h�zass�gon k�v�li kapesolat komoly meg�t�-
l�s al� esik a mai muszlim vil�gban is. A megesett l�nyo-
kat �ltal�ban el szokt�k k�l�n�teni. Persze orsz�gonk�nt
m�s �s m�s a helyzet. A kett�s t�rv�nynek, illetve a t�r-
v�ny kett�ss�g�nek a m�k�d�se figyelhet� meg itt is. A
megesett l�nyt az �llami jogrendszer veszi v�delm�be,
m�gpedig a szok�sjog ('ur,~ k�vet�ik�nt felt�telezett sz�-
l�k el�l. �s az �let v�delme �rdek�ben z�rj�k b�rt�nbe
297
vagy m�s hasonl� int�zetbe. Hiszen a l�nyok, illetve gyer-
mek�k, m�g ha csak verb�lisan is, de hal�lfenyeget�sben
�lnek. Egyes hagyom�nyok szerint ugyanis az ap�nak
ilyen esetben a l�ny meggyilkol�s�val kell helyre�ll�tani a
csal�d becs�let�t. A sar��t szorosabban k�vet� muszlim
orsz�gokban az elk�l�n�t�sn�l, elz�r�sn�l sz�ls�s�gesebb
megtorl�sok is el�fordulnak. Maga a Kor�n vil�gosan ren-
delkezik ebben az �gyben: "Ha egy f�rfi �s egy n� par�z-
n�lkodik, mindegyik�ket sz�z korb�cs�t�ssel korb�csol-
j�tok meg!" (Kor�n 24:2).
A k�rd�s a t�bbnej�s�g probl�m�j�t is �rinti. Nem sze-
retn�k abba a hib�ba esni, hogy elt�lozzam vagy t�ls�go-
san leegyszer�s�tsem a jelens�geket. A mai hagyom�nyos
berendezked�s� muszlim t�rsadalmak rendk�v�l tehet�s
�s gazdag k�reiben vagy m�sutt, ink�bb vid�ken a t�bbne-
j�s�g term�szetes, b�r mindink�bb vitatott �letforma, �s a
bevett �rt�kek szerint �gy-�gy m�k�dik. �s �gy-�gy fesze-
getik a hat�rait, pr�b�lj�k megsz�ntetni, t�bb-kevesebb
sikerrel. R� kell azonban mutatni arra, hogy a polig�mia is
az eredeti t�rzsi t�rsadalmak szolidarit�sra �p�l� int�z-
m�nye, �s mint ilyennek az a funkci�ja, hogy v�delmet
ny�jtson azoknak a n�knek, akik a betegs�g, a h�bor�, a
sz�l8k elhal�sa �s m�s okok miatt egyed�l maradtak. Az
�rv�n vagy a gyermekeivel egyed�l maradt n�knek nem
voltak �letes�lyeik, hacsak nem ker�ltek valamilyen esa-
l�d oltalm�ba. A Kor�n rendelkez�sei erre az elvre �p�l-
tek. Mindenesetre �gy t�nik, hogy bizonyos k�r�lm�nyek
k�z�tt a t�bbnej�s�g fontos emberi-t�rsadalmi funkci�t
t�lt�tt be, f�ggetlen�l att�l, hogy mint m�s t�rsadalmi in-
t�zm�nyekkel is, a t�bbnej�s�ggel is vissza lehetett �lni.
K�l�n probl�ma lehetne azt tiszt�zni, hogy nek�nk, a ke-
reszt�nys�g hagyom�ny�ban feln�tt t�rsadalom tagjai
sz�m�ra, ahol a h�zass�g egyetlen f�rfi �s egyetlen n� k�-
z�tt k�ttetik az �gben, mennyire l�that� be, hogy a t�bb-
nej�s�g val�ban pozit�v int�zm�ny volt.
vAGv�c.Gn B. r~rrD~�s Jap�n olyan orsz�g, ahol a szexipar ko-
moly szerepet j�tszik a t�rsadalom �let�ben, nagy szerepe
van a jap�n gazdas�gban, nagyon elterjedt dolog, �s �vsz�-
zados hagyom�nya van. A m�lt sz�zad k�zep�n, az akkor
hatmilli�s Toki�ban p�ld�ul volt egy vigalmi negyed, g�sa-
h�zakkal, kurtiz�nokkal, teah�zakkal, kabuki sz�nh�zakkal
�s egyebekkel. Yoshiwar�nak h�vt�k, �s egyesek szerint k�-
r�lbel�l egymilli� �lland� lakosa volt. Teh�t a n�pess�g
egy�t�de-egyhatoda itt �lt, ez egy nagyon komolyan felk�-
sz�lt ipar volt.
Nem minthogyha Eur�p�ban vagy a nyugati vil�gban
nem lett volna ilyen, b�r sehol sem ennyire. De Nyugaton
b�ntudat kapcsol�dott hozz�, a T�zparanesolat megalapo-
zott egy olyan etikai normarendszert, amire tulajdonk�p-
pen �p�l a nyugati civiliz�ci�. Igaz, szerintem a T�zparan-
csolat t�rt�nete arr�l sz�lt, hogy hogyan s�rtett�k meg
ezeket a paranesolatokat folyamatosan. Jap�nban vagy
Kelet-�zsi�ban viszont nem volt T�zparanesolat, m�s t�-
pus� etikai norm�ik vannak. Ez nagyon tanuls�gos. �n Ja-
p�nban t�bbet gondolkodtam a T�zparancsolatr�l, mint
b�rhol m�sutt a vil�gon.
A jap�n f�rfi nem monog�m abban az �rtelemben, hogy
h�zass�gon k�v�li kapcsolatokat, illetve mondjuk �gy,
hogy a vigalmi negyedek l�togat�s�t nagyon sz�les k�rben
�zt�k �s �zik mind a mai napig. Nincs "Ne par�zn�lkod-
j�l" parancs, nincs b�ntudat. A b�ntudat a jap�nok szexu-
alit�s�b�l hi�nyzik.
A h�zass�g persze fontos. A h�zass�g a n� sz�m�ra h�sz
�vre f�foglalkoz�st jelent, egyszer�en az anyas�got, illetve
a csal�d ell�t�s�t. Viszont a f�rfinak szabads�ga van. A te-
het�s f�rfiak kitartanak kurtiz�nokat vagy esetleg g�s�kat,
s tett�k ezt k�l�n�sen r�gebben. Ez persze az igen tehet�-
sekre jellemz�.
A f�rfi teljesen ny�ltan tarthat fent hCz~ass�gon k�v�li kap-
csolatokat? A feles�g tudt�wal?
v�Gv�L~n B. ~Dtt�s Hogyne. Err�l sz�lnak az olyan anekdo-
t�k, hogy p�ld�ul a jap�n �zletember elindul d�lkelet-
�zsiai �zleti �tra, �s a feles�ge kell� sz�m� �vszert csoma-
gol be neki. A szexu�lis h�s�get nem v�rja el a t�rsadalom.
298 299
A n�t�l elv�rj�k?
vAGv�LGYI s. ~rrDlt~�s A n�t�l addig, am�g gyermeket nevel. De
az teljesen elfogadott, hogy a n� a f�rjhezmenetel�ig, mi-
kor bishojo ("sz�pl�ny") korban van, teh�t tizenn�gyt�l
huszonk�t-huszonh�rom �ves kor�ig, ebben az �letsza-
kaszban a l�nygyermek kitombolhatja mag�t.
Kor�bban is �gy volt e~, amikor m�g nem volt p�ld�ul fo-
gamz�sg�tl�s a
vAGv�LGYt s. ~VDIt~�s Kor�bban is, mert valamilyen szint� fo-
gamz�sg�tl�s Jap�nban ismert volt. Akik a jap�n szexuali-
t�s vil�g�ban ismer�sek, azok mondj�k, hogy Jap�nban
rengeteg kieg�sz�t� seg�deszk�z van a szexualit�shoz. �s
mindenf�le �vszerek is m�r az eg�szen korai id�szakokt�l
kezdve voltak. H�t ez persze nem volt t�k�letes biztons�g,
de az�rt valamilyen szinten ez beletartozott. Teh�t,
mondjuk, a sz�zen h�zasod�s k�v�nalma, ami ak�rcsak
h�sz-harminc �wel ezel�tt is Eur�p�ban, kis telep�l�se-
ken komolyan vett dolog volt, Jap�nban nem l�tezett.
Teh�t magyarul, a Ne par�zn�lkodj�l a n,�kre vonatkozik
egy bizonyos �letkorban,, a f�rfiakra meg egy�ltal�ban.
nem.
vAGv�LGYI B. t~Dl~�s A n�kt�l addig, m�g gyermeket nevel, azt
hiszem, ink�bb elv�rj�k ezt, mint a f�rfit�l. Ett�l f�ggetle-
n�l persze l�tezik monog�m szerelem, de m�s a hozz� va-
l� viszony. A szexua�t�s sokkal ink�bb az ev�shez, iv�s-
hoz �s m�s testi funkci�khoz kapcsolhat�. Bizonyos �rte-
lemben a T�zparancsolat a nyugati vil�gban a szexualit�st
szakraliz�lta. Ezzel szemben azt mondan�m, hogy Jap�n-
ban viszont megmaradt a k�z�ns�ges, a prof�n szintj�n, a
prof�n testi funkci�k �s ig�nyek szintj�n.
Ha a Jap�n t�megkult�r�t n�zed, ann�l vadabb, kegyet-
lenebb, szexu�lisan pervert�ltabb dolog kev�s van a vil�-
gon. A jap�n porn�ipar ott kezd�dik, ahol a nyugati abba-
hagyja. A szado-mazochizmus alapeset. �s ez csak durvul,
300
teh�t hihetetlen�l sz�ls�s�ges. Ez az a bizonyos szelep,
ahol a g�z t�vozni tud, �s ez nagyon fontos. A k�v�ns�got,
a v�gyat az emberi szem�lyis�g nagyon fontos r�sz�nek
tartj�k. Teh�t a k�v�ns�g olyan dolog, hogy an�lk�l tal�n
nincs is ember. Ez a k�v�ns�g lehet teljesen vad, lehet tel-
jesen perverz, ett�l az illet� m�g j� ember, j� tagja a t�rsa-
dalomnak. �s a nagyon bizarr jap�n t�megkult�r�ban �s
szexiparban mindezt ki�lik, �s teljesen legitimen ki is �l-
hetik.
SZIL�GYI �KOS Oroszorsz�gban szexu�lis tekintetben mindig
nagyobb volt a szabads�g, kevesebb volt az elfojt�s, mint
Nyugaton. Enn�lfogva persze az erotik�nak, a reflekt�lt
�rz�kis�gnek, a v�gy titokzatos t�rgy�nak, az �rz�ki d�-
monalit�snak is kisebb volt a terepe �s a kult�raalkot�
szerepe. A szexualit�s a nyers nemis�gre korl�toz�dott,
m�r-m�r fiziol�giai jelleg� volt.
Egy�bk�nt a n�-f�rfi szerep is eg�szen m�s Oroszor-
sz�gban, mint Nyugaton. A n�k egy kicsit feljebb vannak,
ha nem is t�rsadalmi preszt�zs�k, de t�nyleges szerep�k
szerint. Az er�s ember a csal�dban, akinek bels� tart�sa,
felel�ss�g�rzete van, akire t�maszkodni lehet, ink�bb a
n�, mint a f�rfi. A 19. sz�zadi orosz reg�nyirodalom tele
van olyan n�alakokkal, akik mellett a f�rfifigur�k t�bbnyi-
re gy�moltalannak, m�g a szerelemben is hat�rozatlannak
hatnak. Az orosz f�rfit mindig meg kell menteni, �s a men-
t�angyal mindig egy n�. Ez ma is messzemen�en igaz: a
n�k nemcsak vit�lisan vannak f�l�nyben a f�rfiakkal
szemben, de feln�ttebbek is n�luk. Az orosz f�rfi - �r�k
kamasz. Oroszorsz�gban ink�bb a n� v�laszt p�rt, mint a
f�rfi. Lehet, hogy ez az egyik oka, hogy szexu�lis t�ren, de
ism�tlem, nem az erotika ter�n, szabadabb �s szabado-
sabb volt �s maradt az orosz t�rsadalom.
A szovjet id�szak ezt m�g tov�bb er�s�tette, f�ggetlen�l
att�l, hogy volt egy paternalista �llami csal�dkultusz is a
'30-as �vekben. A'20-as �vekben azonban ez volt az egyet-
len orsz�g, amelyre a szabad szerelem, az �letforma-forra-
dalom h�vei vil�gszerte feltekintettek. Nem is besz�lve a
pszichoanalitikusokr�l, el�g tal�n most Freud vagy Wil-
301
helm Reich nev�t eml�teni. A '20-as �vek Oroszorsz�ga a
pszichoanal�zis aranykora. A nemek k�z�tti kapcsolatokat
szab�lyoz� t�rv�nyhoz�s a maga kor�ban a legliber�lisabb
volt. Nem l�tezett t�rv�nytelen gyerek. A homoszexualit�st
nem b�ntett�k. A h�zass�gb�l b�rmikor szabadon ki lehe-
tett l�pni. Nemcsak a templomi esk�v�t, de m�g a polg�ri
esk�v�t is elt�r�lt�k: ha k�t ember �gy gondolta, hogy
�sszek�ti az �let�t, akkor az utc�r�l bement a megfelel� hi-
vatalba �s bejegyeztette mag�t. Ha pedig m�snap el akartak
v�lni, ugyanezt tett�k, csak k�ratkoztak az anyak�nyvb�l.
PAR�ZNA VILAG?
Par�zna vil�gban �l�nk maa Par�~n�bb a vil�g ma, mint
volt, mondjuk, s~�z �vvel e~el�tt?
szAs� tsTvArr Ahogy olvasom a k�z�pkori egyh�zfegyelmez�si
jegyz�k�nyveket, tartalmis�g�ban tal�n nem. Abban a te-
kintetben, hogy a mai vil�g eln�z�bb, s�t azt kell monda-
nom, hogy nemcsak eln�z�bb, hanem mintha drukkere
lenne a par�znas�gnak, erre azt kell mondanom, hogy s�-
lyosabb helyzetben vagyunk.
S�lyosabb helyzetben vagyunk, legal�bbis abban, hogy
t�rsadalmilag egyre kevesebb szankci�ja van ennek a do-
lognak, nemcsak t�rv�nyileg, hanem a meg�t�l�s�ben is. S
ez mindenk�ppen azt mutatja, hogy s�lyosabb a helyzet,
nagyon elszomor�t�, elgondolkodtat� a helyzet.
K�lvin szigor�bb volna, gondolom...
szAB� Is'rv�N Minden tekintetben szigor�bb volna. Ebben a
tekintetben is. Rendk�v�l er�sen k�pviseln� azt az elvet,
hogy az erk�lcsi roml�st valamilyen m�don meg kell aka-
d�lyozni. A feln�v� nemzed�keket �gy kell nevelni, hogy
a h�zass�got �letre sz�l� k�tel�knek, olyan bens�s�ges,
intim viszonynak tarts�k, amely nem s�rthet� meg.
Egy huszadik s~�~adi pszichi�ter, Freudra hivatkozva,
302
a~t mondhatn�, hogy a t�lzott puritani~mus, a t�lzott �n-
fegyelem neur�zist s~�lhet.
szAs� is'rv~ Bek�vetkezhet az, hogy a t�lzott szigor, a rend-
k�v�l nagy �nfegyelem, az �nmagunkra val� k�nyszer�t�s
meg a m�sok �ltali r�k�nyszer�t�s ok�n neurotikusok le-
sz�nk, elfojtottak lesz�nk, savany�bbak lesz�nk, pr�dek
lesz�nk, ez egy rettenetes dolog, biztos. De ha megn�zz�k
a felbomlott csal�dokat, anya-apa n�lk�l feln�v� gyereke-
ket, a vil�g sz�tesetts�g�t, ha megn�zz�k azt, hogy micso-
da elk�peszt� er�vel kell harcolni, hogy a gyerekeink
eg�szs�ges szeml�let� szexualit�sban n�jenek f�l, hogy
micsoda iszony� boz�t vagy dzsungel a pornogr�fia, vagy
hogy kifeslik ez az eg�sz vil�g, hogy pedofMi�val van tele
ez a vil�g, s lehetne folytatni, akkor elborzadunk. Ha meg-
gondolom, hogy mindez annak a jegy�ben t�rt�nik, hogy
"a szabad �s feln�tt ember tud m�rlegelni, tud bel�tni,
nem kell k�nyszer�teni", "hadd v�logasson esak, s azt�n
majd megmondja, hogy mi a j� neki" - akkor att�l f�lek
hogy a modern korra n�zve nagyon szomor� bizony�t-
v�nyt fognak ki�ll�tani a k�s�bbi nemzed�kek. Term�sze-
tesen nem �gy d�l el a dolog, hogy most akkor v�lasszunk
a purit�nok neuraszt�ni�ja �s a modern ember sz�tesett-
s�ge k�z�tt, mert nem ez az alternat�va. �n eg�szen biztos
vagyok benne, hogy minden id�ben �s korban lehetett a
h�zass�got, a szexualit�st eg�szs�gesen, �r�mteli m�don,
h�s�gben, tisztas�gban meg�lni. K�lvin idej�n is.
A.z �kori zsid�s�g �let�ben, ha j�l tudom, a s~abad ~sid�
f�rfiaknak joguk volt a t�bbnej�s�gre.
scHwEiTzER ~6zsEF A r�gi zsid� t�rsadalomban a t�bbnej�s�g
szab�lyos dolog volt. Eur�p�ra n�zve j� ezer �wel ezel�tt
Rabb�nu G�rsom, egy n�met rabbi tiltotta meg. A zsid�-
kereszt�ny kult�ra az egynej�s�get ismeri.
A mai vil�got sokan par�zna vil�gnah titul�lj�k. Szerin-
t�k a s~e~cu�lis forradalom sz�tzil�lta a csal�di �s m�s
mor�lis k�tel�keket. Te hogy l�tod ezt?
303
sCHwEI'rzER J6zsEF �n egy kis k�rben mozgok. �s ebben a
k�rben magam is l�tok siker�lt meg siker�letlen h�zass�-
gokat. Gyakran tapasztalok olyasmit, hogy a fiatalok meg-
gondolatlanul h�zas kapcsolatra l�pnek, esetleg - a mi val-
l�sunkr�l besz�lve - annak vall�si megszentel�se n�lk�l.
De �n azt gondolom, hogy ilyenek mindig voltak, csak ma
a t�rsadalom olyan, hogy amit eddig igyekeztek nagyon
titkolni, azt most szabadabban teszik. Nagyon rem�lem,
hogy abban a k�rben, amelyben �n szer�ny szolg�latot
v�gzek mint rabbi, ez a probl�ma t�volr�l sem jelent�s.
Mi lehet a hat�sa az emberre �s az emberis�gre az �gyne-
ve~ett sze~u�lis forradalomnak?
CS~ v~LMos A szexualit�snak az embern�l h�rmas funkci�-
ja van. A reprodukci�, a stresszold� funkci� �s a p�rkap-
csolat-er�s�t� funkci�.
M�r az emberszab�s� majmokn�l, a bon,ob�kn�l (t�rpe
csimp�nzokn�l) megjelenik a stresszold� funkci�. A n�s-
t�nyek az id� hetven sz�zal�k�ban hajland�k p�rosodni,
egy kis jutalom�rt, �lelem�rt vagy csak bar�ts�gb�l. J�val
bonyolultabb form�ban az emberek k�z�tt is m�k�dik ez
a funkci�. Ha egy modern t�rsadalom el tudja k�l�n�teni,
meg tudja k�l�nb�ztetni egym�st�l a h�rom funkci�t, ak-
kor a szexualit�s nem zavarja meg a t�rsadalmi egy�tt-
�l�st.
Teh�t nem tartod valamif�le boml�snak a jelen,hori s~e~u-
�lis s~abadoss�got?
Cs�rtv~ mLMos Boml�s az el�z� kult�r�hoz k�pest, de ahhoz,
hogy egy �j kult�ra kialakuljon �s m�s szok�sokat vezes-
j sen be ahhoz nyilv�n az el�z�nek fel kell bomlania. Majd
,
megl�tjuk, hogy mindebb�l mi sz�letik. Hogy megint egy
p�ld�t mondjak, a hatvanas �vekben a kommun�k azt
gondolt�k, hogy a p�rkapcsolat mesters�ges dolog. Igye-
keztek l�trehozni olyan k�z�ss�geket, ahol az volt a sza-
b�ly, hogy ne legyenek p�rkapcsolatok, hogy mindennap,
mindenki m�ssal legyen egy�tt. Ezek a kommun�k mind
felbomlottak, �s az�rt bomlottak fel, mert �jra �s �jra ki-
alakultak p�rkapcsolatok, amelyek megbontott�k a kom-
mun�knak ezt az alapszab�ly�t. �n teh�t nem hiszem,
hogy az �j t�rsadalomban valamif�le szabad szexualit�s
uralkodik majd el. A hely�kre ker�lnek a dolgok.
A Ne par�zn�lkodj�l intelm�t teh�t te laz�bban �rtelmez-
n�d, rnint tett�k ezt kor�bban a
Cs�rryi vILMos Ez kult�raf�gg�. Azt gondolom, hogy egy ilyen
szab�ly n�lk�l nem lett volna kult�ra �s t�rsadalom. Ez
egy alapvet�en fontos szab�ly. Az, hogy konkr�tan mit ne-
vezel par�zn�lkod�snak, az pedig az adott kult�ra f�ggv�-
nye. Egy p�sztort�rsadalomban a legkisebb f�lrel�p�s is
par�zn�lkod�snak sz�m�t. Nyilv�n egy modern t�rsada-
lomban ezt valahogy m�sk�pp kell meg�t�lni. De �n azt hi-
szem, hogy minden t�rsadalomban lesz h�s�g, �s minden
t�rsadalomban lesznek p�rkapcsolatok. Legfeljebb nem
sz�z �vig tartanak, hanem csak tizen�tig.
KoP�'rsY sArrDoR Ez a parancs is elvesztette a kor�bbi kiemelt
jelent�s�g�t. A m�ltban a h�zass�gon k�v�li nemi �let a
t�rsadalomra n�zve is nagyon vesz�lyes volt, teh�t kem�-
nyen kellett tiltani. Ennek az okai �ltal�noss�gban elm�l-
tak. Ma m�r mindenf�le nemi kapcsolat megengedett,
nem csak a k�t nem k�z�tti h�zass�gon k�v�liek. Nincs is
ok arra, hogy ez ellen �ltal�nos isteni tilalmat hirdessenek
a vall�sok. Most ugyan m�g mindig hirdetik, de e vall�si ti-
lalomnak nincs sz�mottev� hat�sa. A hat�stalan tilalmak
azonban soha nem voltak b�lcsek. Ezt a parancsot telje-
sen el kellene felejteni, hiszen ez esetben a pozit�v visel-
ked�sre val� buzd�t�s felesleges.
Mit jelent a par�zn�lkod�s tilalma egy modern ember sz�-
rrc�ra?
vEtcE~Y'r~vtr�s Itt megint csak egy rejt�llyel �llunk szemben.
Az �jtestamentumban a tan�tv�nyok azt k�rdik J�zust�l,
hogy Mester, hogyan is van ez a n�s�l�ssel �s v�l�ssal? Er-
304 305
re J�zus azt feleli: "Amit Isten egybe szerkesztett, azt em-
ber el ne v�lassza..." - "�risten! - mondj�k erre a tan�tv�-
nyok. - De h�t akkor jobb az embernek asszonyt nem is-
i
merni! �s nem lehet elv�lni? De hiszen M�zes megenged-
te, hogy v�l�levelet adjunk!"
"Az a ti sz�vetek kem�nys�ge miatt volt - v�laszolja J�-
i
zus. - Amit Isten egybe szerkesztett, azt ember el ne v�-
lassza. Mert vannak, akik her�lten sz�lettek, vannak, aki-
ket az emberek her�ltek meg, s vannak, akik maguk her�-
lik meg magukat az Isten orsz�g��rt. De kem�nyebb
besz�d ez, mintsem elhordozhatn�tok."
Nem is �rtj�k pontosan, csak �rezz�k, hogy valami�rt
ez egy sz�kimond� �s zseni�lis megold�sa egy sz�munkra
megoldhatatlan probl�m�nak.
Akkor v�g�l is h�nyad�n �llunk?
Amikor a gyerekekkel azt j�tsszuk el, hogy mi "tudjuk"
a nemis�g megold�s�t, majd ha feln�tt lesz, � is "tudni
fog,ja" - h�t ez hazugs�g. Nem tudjuk a nemis�g megold�-
s�t. Sok mindent tudunk r�la persze, de ez egy megoldha-
tatlan rejt�ly az emberi szem�lyis�gek �let�ben, �s ne
higygy�k azt, hogy ez r�gen megoldottabb volt. Csak tit-
kosabb volt, pokolibb volt.
Amerik�ban szexu�lis felszabadul�s hull�ma s�p�rt v�-
gig. �s val�ban elt�ntek a hiszt�ri�s �s egy�b elfojt�sos
neur�zisok, ahogy ezt Freud j�solta. Csakhogy �j, m�g s�-
lyosabb neur�zisform�k jelentek meg. A depresszi�, de-
perszonaliz�ci�s skizoid jelleg� t�netek �s m�s eff�l�k. A
teljes szabads�g nem megval�s�that� a szexualit�sban,
mert elv�sz bel�le a szem�lyis�g �s a szem�lyess�g. A ha-
zug, k�pmutat� k�t�tts�g pedig elviselhetetlen a szexuali-
t�sban. Kib�rhatatlan. Akkor h�t mit tegy�nk? Rilke azt
mondja egy hely�tt, hogy f�jdalmas tal�lkoz�sok �s elv�-
l�sok el�tt �llunk, hiszen imm�r a n�i szem�lyis�g is teljes
�rt�k�v� �rleli mag�t. Kiszabad�tja mag�t a rabs�gb�l, a
f�rfiaknak val� szexu�lis �s egy�b al�vetetts�gb�l.
A szexualit�s az emberi �let paradoxonjainak egyike,
amelyet esak hordozni tudunk megoldatlanul, �s mindig
�jra meg �jra megk�s�relj�k megoldani. Igenis, a h�s�g-
nek �rt�ke van, �p�t� ereje van. �p�ti saj�t szem�lyis�g�n-
ket, t�rsunk �s gyerekeink szem�lyis�g�t. De a szexu�lis
hazugs�gnak, amely h�s�get hazudik, rombol� ereje van.
Jobb egy j� v�l�s - mondj�k az amerikaiak, b�r nines j�
v�l�s a gyerek szempontj�b�l -, mint egy h�zass�gi pokol,
amelyet preszt�zsb�l, anyagi �rdekb�l fenntartunk.
Hogyan �llunk h�t ma ezzel a parancsolattal, a par�zna-
s�ggal? L�ttuk, vannak, akik �r.gy gondolj�k, hogy rosszul.
Hogy a par�znas�gnak, az erk�lcsi roml�snah, ciqriliz�-
ci�nk felboml�s�nak korszak�ban �l�nk. �s azt monda-
n�k, ha visszaj�nne J�n�s pr�f�ta, �s f�l�lne Ninive f�l�, a
dombra, a t�kinda levelei al� az �rny�kba, �s len�zne Nini-
v�re, akkor elborzadna, �s Istenhez ki�ltana, hogy puszt�t-
sa el ezt a romlott v�rost.
�mde manaps�g sokan qritatkozn�nak J�n�ssal. Azt fej-
tegetn�k, hogy �pp ellenkez�leg: t�bb ezer �v szigora ut�n,
az emberi v�gyak-�szt�n�k k�m�letlen elfojt�sa ut�n v�gre
elj�tt az old�dks �s a szabads�g korszaka. Az emberi �rzel-
mek �s v�gyak felszabadul�s�nak a korszalza. Szem�lyis�-
g�nh v�gre a maga teljes gazdags�g��an ki�ontakozhat.
Nem tudom, kinek van igaza. Lehet, hogy a maga m�d-
j�n mindk�t oldalnak. Lehet, hogy �pp e k�t �ll�spont qrit�-
ja afontos. Mert arra eml�keztet minket, hogy �let�nhnek
ezen a ter�let�n sem ker�lhetj�k el a k�zdelmet. Itt is r�-
szesei vagyunk egy dr�m�nak, az �szt�n�k �s az �rtelem,
a v�gyak �s az erk�lcs, az �rzelmek �s a t�rsadalmi nor-
m�k k�zdelm�nek. Ebben a k�zdelemben kell helyt�ll-
nunk, kell szem�lyis�g�nket, szabads�gunkat, m�lt�s�-
gunkat meg�vnunk.
Ha a Ne par�zn�lkodj�l parancsolata erre a k�zdelemre
eml�keztet minket, akkor �rdemes nagyon is odafigyel-
n�nk r�.
306
NE LOPJ
Amikor Lej�tt M�.zes a Sinai-hegyr�l, �s l�tta,
hogy n�pe az aranyborj�t im�dja, sz�lt J�zsucf-
nak, �s J�zsua meg�lt k�teser embert. Te is
ilyen sQigor� t�rv�nyhoz� voln�lP
saRK�zY 'c.~is Nem hiszem. �gy gondolom, a
jognak nem lehet az a c�lja, hogy elrettent-
sen. A jog j�t�kszab�lyokat kfv�n fel�llftani.
Ezt E�rsi Gyula jog�szprofesszor egyszer �gy
fejezte ki, hogy a jog der�l�t�an kedvez�tle-
n�l �rt�kel. Te most lopt�l, �reg, ez nem sz�p
dolog, �s ez�rt b�ntet�st fogsz kapni. De a
b�ntet�snek nem az az els8dleges rendeltet�-
se, hogy megtorolja a m�r elk�vetett lop�st,
hanem az, hogy g�tl�sokat �p�tsen be a tudat-
ba a j�v�beli lop�sok megg�tl�sa c�lj�b�l. Re-
torzi� helyett prevenci�. Megtorl�s helyett
megel�z�s. Az�rc b�ntetlek, mert felt�tele-
zem, hogy jav�that� vagy. A jogban a meg�r-
t�s, a tolerancia, a k�z�pm�rt�k �pp�gy ben-
ne van, mint a b�ke �s a bar�ts�g.
A szigor�, t�rq;�nyhoz� Isten esetleg mosolyog
is n�ha?
sArtx�zY 'r~t,nGs N�lam felt�tlen�l. Vannak azon-
ban sz�p sz�mban olyanok, akikn�l nem mo-
solyog.
NE LOPJ
S~�ks�g van-e erre a szigor� figyelmeztet�sre? Annyira s�-
lyos �s komoly b�n a lop�s, hogy be kellett ker�lnie a t�~
parancsolat k�~�?'
Engem �szint�n sz�lva meglep a~, hogy a T�zparaneso-
lat k�~�l n�gy a tulajdon v�delm�r�l is s~�l. Ne lopj. Ne k�-
v�nd a te felebar�tod feles�g�t. Ne k�v�nd a te felebar�tod
h�z�t, szolg�l�it, j�sz�gait �s semmij�t. A par�znas�g elleni
paranesolat is voltak�ppen eredetileg �gy sz�lt, hogy ne
t�rj h�zass�got, vagyis, ne s~ere~d meg magadnak m�s fe-
les�g�t.
T�rt�netileg �rthet� e~ a szigor. Mert amikor e~ a t�rv�ny
meg~'ogalma~�dott, akkor a ~sid� t�rsadalom t�rt�net�nek
A telev�zi�s v�ltozat k�ls� felv�telei P�csv�radon, a v�rudvaron �s az
altemplomban k�sz�ltek.
311
egy �tmeneti korszak�ban �lt. A nom�d �letform�t akkor-
t�jt v�ltotta �t a leteleped�, letelepedett f�ldm�vesek �let-
form�j�ra. A nom�d t�rsadalomban m�g szinte nem lett
volna �rtelme ennek a t�rv�nynek. Mert a nom�d t�rsada-
lomban nem nagyon van mit lopni. Egy agr�rt�rsadalom-
ban viszont m�r nagyon is szigor�an kell v�deni a tulaj-
dont. Meg kellett az embereknek tan�tani - ak�r t�zzel-
vassal -, hogy ebben az �j vil�gban m�sk�pp kell �lni. Itt
nem szabad semmif�lek�ppen sem elvenni azt, ami a m�-
s�. Gondoljunk arra, hogy a mi t�rt�nelm�nkben is lej�t-
sz�dott ez a kors~ak. Az�rt voltak olyan kegyetlen�l s~igo-
r�ak Szent Istv�n �s S~ent L�szl� t�rv�n.yei.
Akkoriban m�g n�lunk is k�zlev�g�ssal b�ntett�k a tol-
vajt.
Sok kit�n� Biblia-magyar�~� a~t mondja, hogy eredeti-
leg ez a parancsolat a~ emberrabl�st tiltotta, nem holmi
csip-csup lop�st.
A k�z�pkori egyh�zaty�k szerint sem lop�sr�l van itt
sz�, hanem er�s~akos rabl�sr�l, m�sok tulajdon�nak er�-
szakos elv�tel�r�l.
Voltak, mondjuk Rousseau �ta, akik m�g enn�l is to-
v�bbmentek, �s azt fejtegett�k, hogy voltak�ppen maga a
tulajdon, a mag�ntulajdon is lop�s. Legal�bbis akkor, ha
nem egyenl�en van elos~tva a~ emberek k�~�tt. Vagy ha
valaki m�sok munk�j�b�l, m�sok k�r�ra gyarap�tja a va-
gyon�t.
FA~S P�L A buddhizmusban az, amit nem adnak oda, nem
vehet� el. S�t egy szerzetes meg sem �rinthet semmit,
ami nem az �v�. Ha bemegy valakinek a h�z�ba, akkor
nem veheti fel az asztalr�l a poharat, �s nem n�zegetheti
meg, hogy milyen sz�p, vagy nem �rinthet meg ak�r egy
szobrot sem, mert ahhoz el�sz�r fel kellene aj�nlani neki,
hogy "uram, szeretn�m, ha megn�zn�d", �s akkor meg-
n�zheti, de addig nem. Ez er�teljes bels� fegyelemre szok-
tat. Ha a vil�gi ember tal�l valamit, �s felveszi, az nem mi-
n�s�l lop�snak. Egy szerzetes m�r nem vehet fel ak�rmit.
Az utc�n sem hajolhat le, �s nem veheti fel a tal�lt gy�-
312
m�ntk�s�nty�t. K�t dolog miatt sem. Egyr�szt mert p�nzt
sem �rinthet meg �kszereket sem, m�sr�szt az�rt, mert
azt nem adt�k neki oda. R�ad�sul a lop�st t�gan �rtelmezi
a buddhizmus. Lop�snak sz�m�t mindenf�le hamis m�-
= . don t�rt�n� vagyonszerz�s. Teh�t ha valaki, mondjuk, ha-
mis s�lyokkal m�r, vagy k�l�nb�z� tr�kk�kkel becsapja a
m�sikat. Ilyen szempontb�l lop�snak sz�m�t p�ld�ul -
hogy egy modern tr�kk�t eml�tsek - a term�kek tisztes-
s�gtelen rekl�moz�sa, vagyis amikor a term�kr�l olyasva-
lamit �ll�t a rekl�m, amivel a term�k nem rendelkezik; ha
jobbnak mutat valamit, mint amilyen.
'r�sxE LAszLb A Kor�n 5:38 szerint "A tolvajnak - lett l�gyen

f�rfi, avagy n� - v�gj�tok le a kez�t... int� p�ldak�nt..." A

g�r�g-r�mai �s a zsid� jog nem ismeri a lop�s�rt kiszabott
k�zlev�g�st, ez�rt felt�telezik, hogy az iszl�mban itt egy
eredeti arab b�ntet� szok�s �tv�tel�r�l van sz�. A k�l�n-
f�le ir�nyzatok azonban k�l�nf�lek�ppen �rtelmezt�k a
jad "k�z" sz�t: a sz�ls�s�gesek az eg�sz karra vonatkoz-
tatt�k, teh�t a v�llt�l �rtett�k a b�ntet� csonk�t�st, m�sok
a csukl�t�l, b�r arra is van hagyom�ny, hogy az als� ujj-
percet meghagyt�k a b�ntet�s v�grehajt�sakor az�rt,
hogy az illet� szab�lyosan el tudja v�gezni az im�hoz
sz�ks�ges ritu�lis mosakod�st. Azokban a mai muszlim
�llamokban, amelyekben a vall�sjog (sar�a) ezen r�sze is
�rv�nyes�l, a csukl�oper�ci�t szakorvosok v�gzik. A nagy
�ves zar�ndoklatr�l sz�l� besz�mol�kb�l tudjuk, hogy a
sza�d-ar�biai Dzsidd�ban �s Mekk�ban az �zletek �rui,
nagy �rt�k� arany �kszerei is szabadon, majdhogynem
�rizet n�lk�l vannak kihelyezve a zar�ndokok el�. Nem
tartanak a lop�st�l vagy a rabl�st�l, hiszen a t�rv�ny �r-
v�nyben van, �s a csukl�b�l leoper�lt k�z hi�nya �r�kre
megb�lyegezn� az elk�vet�t. Mindenesetre arra is utal-
nunk kell, hogy a Kor�n el�bbi verse azzal folytat�dik,
hogy "ha azonban valaki, miut�n v�tkezett, megb�n�ssal
fordul All�hhoz, �s megjavul, akkor All�h megengeszte-
l�dve fordul fel�" (5:39).
313
A tulajdont tehcfct k�l�n�s szigorral v�di az is~l�m t�r-
s~�ny...
'rt~stcE ~(szLb A h�v� muszlim k�teless�geinek negyedik osz-
lopa az alamizsn�lkod�s, m�s sz�val, a k�z�ss�gi ad� fize-
t�se. A Kor�n t�bb helyen is megfogalmazza: l�nyeg�ben
a muszlim h�v� j�t�konykod�si k�telezetts�g�t jelenti,
azt, hogy j�vedelme meghat�rozott h�nyad�t a szeg�nyek
�s a r�szorul�k megseg�t�s�re kell ford�tania. Vil�gosan
l�that� azonban, hogy az iszl�m ezt nem b�zza a lelk�s-
meretre, hanem a t�rv�ny r�v�n szab�lyozza. Megadja,
hogy a bev�tel h�ny sz�zal�k�t �s milyen felt�telek mel-
lett kell erre a c�lra ford�tani. Ez t�rt�netileg v�ltozott, ma
�ltal�ban az �llami ad�k r�szek�nt k�zpontilag vonj�k le
az ad�alanyokt�l. Ez a ~ak�t, a kegyes ad�.
E~ most hcfcny szcfc~al�k lehet?
'r�sxE t,AszLb K�t-h�rom sz�zal�k, de egyes helyeken el�rheti
a t�z sz�zal�kot is.
A lop�s mennyire gyakori b�n Jap�nban?
vAGv�LGyi s. atJn~is A tulajdonnak ott is megvan a szents�ge.
A lop�s, pontosabban a p�nzlop�s nem �rdekli a jap�no-
kat. Vannak dolgok, amiket lopnak a jap�nok, de az nem
p�nz vagy nem �rt�kes dolgok. Lopnak rozzant ker�kp�-
rokat, eml�keim �s tapasztalatom szerint eserny�t is, ko-
moly �rt�ket azonban nem A lak�sokat nyitva tartj�k,
senki soha nem megy be sehova. Nines bet�r�s vagy be-
surran� tolvajl�s.
Mi~el magyar�~od ezt?
vAGv�LG~ B. ~rrDR4s A tulajdonnak megvan a szents�ge. Nem
veszem el a m�s�t. � az�rt megdolgozott. Jap�n ilyen
szempontb�l val�sz�n�leg a vil�g egyik legjobb k�zbizton-
s�g� orsz�ga. Mik�zben ezzel egy�tt nagy a b�n�z�s, de ez
a b�n�z�s v�delmi p�nzes maffiab�n�z�s, teh�t a yaku-
314
~�k teljesen bele�p�lnek a jap�n �let rendj�be. Ahol lak-
tam, volt utcai �kszerkereskedelem - d�lkelet-�zsiai ez�st
�kszerekr�l besz�l�nk, ezeket �ltal�ban izraeliek esin�l-
j�k Toki�ban -, �s ott, a lak�som k�rny�k�n �sszeismer-
kedtem egy izraeli f�rfival, aki �kszereket �rult. K�rdez-
tem t8le, hogy megy az eg�sz, az, hogy az utc�n �rulnak,
ninesen rend8r, van-e helyfoglal�si enged�ly, teh�t ilyen
apr�s�gokra voltam k�v�nesi. Mondta, hogy ez nem �gy
van. Fel kell h�vni a helyi yakuza alegys�get, ter�leti egy-
s�get, fel kellett h�vni mondjuk Tanaka-sant - Tanaka a
jap�nban olyan gyakori n�v, mint n�lunk a Szab� vagy a
Kov�cs -, �s Tanaka-san havi harmincezer jen�rt, ami
nem egy komoly �sszeg, int�zi a dolgokat.
"�s hogyha j�nnek a rend�r�k, akkor mi van?" "Akkor
semmi - mondja -, j�n a Tanaka-san, �s elint�zi a rend-
�r�kkel".
Ez r�sze ajap�n �letnek. B�n�z�s teh�t van. Ami abban
az �rtelemben szervezett b�n�z�s, hogy v�delmi p�nzt
k�rnek a nyilv�nos h�zakt�l vagy a szerencsej�t�k-bar-
langokt�l, meg bizonyos sz�rakoztat�ipari l�tes�tm�nyek-
t81. Ez bevett szok�s. Valamif�le egy�ttm�k�d�s van a tu-
lajdonosok �s a yaku~�k k�z�tt. Ink�bb ter�letfeloszt�-
sok kapes�n szokott l�v�ld�z�s lenni. Amikor �n ott
voltam - egy �vet voltam Jap�nban -, akkor egy ilyen eset
t�rt�nt, aminek k�r�lbel�l harminc hal�los �ldozata volt.
v~ttGYAs GAsoR Nyilv�nval�, hogy nincs olyan t�rsadalom,
amelyben ne lenne �rv�nyes a "Ne lopj", m�g akkor is, ha
esetleg �gy nines kimondva. Paranesba adva �n ezt soha
nem hallottam a br�kn�l. Ha most nagyon malici�zus
akarn�k lenni, azt mondan�m, hogy lop�s-isten viszont
van, aki a lop�s sor�n seg�ti a br�kat. Igaz, �n soha ennek
�ldozatot bemutatni nem l�ttam, csak a nev�t eml�tett�k.
�s amikor r�k�rdeztem, azt v�laszolt�k, hogy r�gen, ami-
kor m�g h�bor�zni j�rtak - legal�bb sz�z�tven �ve nem
h�bor�znak, ha egy�ltal�n valaha h�bor�ztak is, mert a
legkor�bbi le�r�sok, amelyek a 19. sz�zad hetvenes �vei-
ben sz�lettek, m�r azt emlegett�k, hogy a br�k kiv�tele-
sen b�k�s n�p -, ez az isten seg�tette �ket abban, hogy az
315
ellenf�l j�sz�g�t el tudj�k hajtani, vagyis tal�n ink�bb va-
lamif�le h�bor�s istenr�l besz�lhet�nk. De ez az�rt hom�-
lyos, �s �ltal�ban v�ve igen ritka dolog.
Egym.�st�l nem lopnak?
vARGyAs GABoR Nem, illetve alig. Mag�ntulajdon term�sze-
tesen van, vagy ink�bb szem�lyi tulajdon, de itt lopni
az�rt nem nagyon �rdemes. A br�kn�l, illetve �ltal�ban
az egalit�rius t�rzsi t�rsadalmakban (amelyek teh�t
nem oszt�lyt�rsadalmak), nagyon kev�s olyan t�rgy
van, amit el lehet lopni, vagy �rdemes ellopni. Szemben
azzal, ahogy n�lunk el lehet lopni p�ld�ul egy dr�ga aut�t,
ami az�rt m�giscsak vesz�lyes dolog, mert az embert raj-
takaphatj�k �s a tett (legal�bbis elvben) s�lyos b�nte-
t�st vonhat maga ut�n, az a n�h�ny �rt�kt�rgy, ami va-
l�ban megvan a br� t�rsadalomban - p�ld�ul a j�sz�g
(bivaly vagy marha) -, nagyon k�nnyen nyomon k�vet-
het�, �s a tolvaj tetten �rhet�. M�st viszont nem nagyon
�rdemes lopni, mert mindenki mindent el� tud �ll�tani
mag�nak.
Persze az�rt t�lozni sem szeretn�k. Magam is tan�ja
voltam egy esetnek, amikor az irt�sf�ldeken j�rva valaki-
nek - egy idegennek - a f�ldj�hez �rve n�h�ny cs� kuko-
ric�t let�rt az egyik bar�tom, ami ott is lop�snak sz�m�t,
s pajkosan r�m kacsintva, a hagyom�nyos formul�val �l-
ve "felkiab�lt az isteneknek", mondv�n, hogy "elk�rem a
yiangokt�l, mert sz�ks�gem van r�". De ez ott is olyan
kis semmis�g, hogy nyilv�n mindenki megteszi b�rmif�le
k�vetkezm�ny n�lk�l - hacsak rajta nem kapj�k. P�pua-
�j-Guine�ban, a Sepik foly� vid�k�n j�rva ugyan�gy ta-
n�ja voltam egy varsarabl�snak. Mintha csak a Tisz�n�l
vagy a Balatonn�l lettem volna... De ami jellemz�, nem
�r�tett�k ki a teljes vars�t! Csak n�h�ny halat szedtek ki
bel�le, hogy a kecske is j�llakj�k, �s a k�poszta is meg-
maradjon. Es �gy komment�lt�k, hogy "Na, ez olyan kis
b�n, hogy X szellem is megbocs�tja".
Azt hiszem, hogy ilyen jelleg� lop�s minden t�rsada-
lomban van. Ez�rt is vannak az ilyen "Ne lopj"-t�pus� sza-
316
b�lyok vagy t�rv�nyek. De nagyon nagy jelent�s�ge nincs
ennek olyan helyen, ahol nagyj�b�l azonos anyagi szinten
�ll az eg�sz t�rsadalom. Hogy m�g egy �rdekes p�ld�t
mondjak, a br�kn�l abban a csal�dban, ahol �n �ltem -
ami egy polig�m esal�d volt -, a k�t feles�g ki nem �llhatta
egym�st. Egyszer az egyik feles�g a f�lem hallat�ra azzal
v�dolta a m�sikat, hogy ellopott t�le egy sz�ttes szokny�t,
ami el�g dr�ga port�k�nak sz�m�t ott. De ez az�rt volt fur-
esa, mert az illet� a szokny�t ott, a faluban, a lop�s hely-
sz�n�n, nem viselhette, hisz azonnal felismerte volna a
k�rvallott a szoknya mint�j�t. �gyhogy nem is igaz�n �r-
tettem a dolgot. De az�rt ilyesmik megesnek, ha nem is t�l
gyakran.
cs~rtn mLMos Az archaikus t�rsadalmakban, ahol nines ma-
g�ntulajdon, ahol legfeljebb esak t�rgyak vannak, de azt
mindenki sz�vesen odaadja vagy k�les�nadja, nem sok �r-
telme van a "Ne lopj" parancsnak. Az archaikus t�rsadal-
maknak nagyon sok szab�lya vonatkozik arra, hogy ho-
gyan ossz�k el az �rt�kes dolgokat, mondjuk a h�st. De
ahogy a t�rsadalmak differenci�l�dnak, ahol m�r sokf�le
ember, sokf�le szem�lyis�g �l egy�tt, meg,jelenik a tulaj-
don. �s akkor ezt a tulajdont m�r szab�lyokkal kell v�de-
ni, mert a tulajdon v�delme biol�giailag nines bel�nk k�-
dolva.
Amikor n�zz�k a cowboy-filmeket a telev�zi�ban, ezek
mindig valamilyen konfliktusr�l sz�lnak. A f�ldek, v�lgyek,
legel�helyek k�r�li konfliktusok vannak a k�z�ppontban.
Mi�rt? Amikor Amerik�ban a bev�ndorl�k el�sz�r mentek
nyugatra, annyi f�ld volt, amennyit akartak. Nem volt �r-
telme a f�ldtulajdonnak, annak, hogy "ez a hegy az
eny�m", vagy "ez a v�lgy az eny�m", mert ezerszer akko-
ra ter�let volt, mint amennyi kellett. Csak amikor elsza-
porodtak az emberek, �s m�r viszonylag kev�s volt a f�ld,
akkor kezd�dtek el a konfliktusok, akkor jelentek meg a
cowboyfilmekben megjelen�tett probl�m�k, p�ld�ul hogy
a j� viz� v�lgyben ki fog tavasszal legeltetni �s �gy tov�bb.
Azt�n nagyon gyorsan, mintegy �tven �v alatt hirtelen ki-
alakultak a szab�lyok, elkezdtek dolgozni a f�ldhivatalok,
317
megsz�letett a f�ldtulajdon, a tulajdoni lap �s minden
egy�b. Ma m�r Amerik�ban minden darab f�ldnek van
birtokosa. Teh�t az ember ilyen szempontb�l rendk�v�l
k�pl�keny. Ha nem szor�tj�k r�, akkor nem �rdekli a tulaj-
don. Ha verseny van, ha t�l sokan vannak, ha kev�s az,
amit el lehet osztani, akkor megjelennek a szab�lyok,
amelyek ezt a konfliktust igyekeznek es�kkenteni, �s sza-
b�lyozz�k, hogy kinek mije lehet.
Az �llatokn�l is van tulajdontudat?
Cs~rrn vtLhtos Ismereteink szerint nincs. A legfejlettebbekn�l
nagyon halv�nyan megjelenik valami ilyesmi. Volt egy go-
rillakutat� h�lgy, Diana Fossy. Egyszer a k�vetkez� jele-
netet siker�lt filmre vennie. � ott fekszik a f�ben, a jegy-
z�k�nyv�vel meg egy ceruz�val. Egy fiatal gorilla odaj�n,
n�zegeti �t, eg�szen mell� �l, elveszi a jegyz�t�mb�t,
megn�zi, megr�gja egy picit, �ztelen pap�r, eldobja. Azt�n
elveszi t�le a ceruz�t, azt is megn�zi, megr�g,ja, kik�pi �s -
visszaadja. Ez egy teljesen �rtelmetlen �llati aktus. Tudni-
illik ha nem kell neki, akkor el kellett volna dobnia. De
ehelyett visszaadta. Az a felismer�s, hogy amit elvett, az a
m�sikhoz tartozik, ez valami fantasztikusan nagy dolog.
Ez az emberekn�l term�szetes. De az �llatokn�l nagyon
k�l�n�s.
A kuty�d nem lopja el a ~oknidat?
Cs~m vILMos A kuty�m nem lopja el a zoknimat, de a ku-
ty�knak fejlett tulajdon�rz�k�k van. Sok mindenben ha-
sonl�tanak az emberhez.
M�s hc�~i�llatn�l e~ nincs meg?
Cs�m vILMos Nincs. A territorialit�s, hogy egy bizonyos
ter�letet v�dek, nem azonos a t�rgyak vagy szem�lyek
birtokl�s�nak tudat�val. E kett�t j�l meg lehet k�l�n-
b�ztetni.
MI�RT 1~E LOPJUNK?
Bocs�ssanak meg ez�rt a frivol k�rd�s�rt. De tal�n �rde-
mes egy pillanatra elgondolkozni rajta.
T�bb ,v�lasz k�n�lko~ik erre. Ne lopjunk, mert a T�~pa-
rancsolat tiltja a lop�st. Ne lopjunk, mert lopni ~es~�lyes;
elkaphat a rend�r, megb�ntethetnek. Ne lopjunk, mert lop-
ni erk�lcstelen. Ne lopjunk, mert ha �n lopok, a m�sik is
lop meg a harmadik is, �s ez v�g�l a teljes z�r;zavarhoz ve-
zetne. Ne lopjunk, mert a tulajdon a t�rsadalmi egy�tt�l�s
alapja. �s �gy tov�bb. Van teh�t b�ven okunk arra, hogy ne
lopjunk.
De az�rt jegyezz�k meg azt is, hogy nem minden lop�st
tilt az erk�lcsi �r~�k�nk. Vannak erk�lcs�s, nemes, er�-
nyes lop�sok. Legal�bbis a mond�k vagy legend�k qri.l�g�-
ban. Gondoljunk csak Robin Hoodra, aki elwes~i a gonos~
ga~dagokt�l, amit elvehet, �s odaadja a j� szeg�nyeknek, s
ezzel egyfajta t�rsadalmi igazs�got s~olg�ltat. Ilyen n�pi
hiedelem �vezte a mi R�zsa S�ndorunkat is. �s gondoljunk
Illy�s Gyu,la h�res sz�p vers�re, a Hfis�kr�l besz�lekre,
amely egy somogyi vagy baranyai szeg�ny majors�g n�p�-
nek �jszakai kalandj�r�l s~61, arr�l, ahogy �jjel belop�~-
nak, besurrannak az uras�gi sz�r�re, �s amit lehet, el-
emelnek, ~is~ik magukkal a,~t, amir�l �k �gy gondolj�k,
hogy a~ igazs�g ne~�ben �ket illeti meg s nem az uras�got.
�gy voltunk mi is az �tvenes-hatvanas �~ekben: �gy �rez-
t�k, az �llam t�l�nk rabolta el azt, aminek egy par�nyi t�-
red�k�t igyeke~t�nk ~i.sszas~ere~ni, viss~acsenni. S m�g
b�tor tettnek is, ak�r politikai tiltakoz�snak is tekintett�k
e~t. Vagyis a lop�s id�nk�nt mintha a,~ er�ny �s az erk�lcs
f�ny�ben csillogna.
A jogszab�lyok azonban nem ismernek ilyen nemes lo-
pcfst.
318 ~.-- 319
A TOLVAJ �S r1 JOG
A jog a lop�s milyen t�pusait s~ankcion�lja ma Magyaror-
sz�gon?
GY�RG~t x~,M�rr Azt el�re kell bocs�tanom, hogy mindegyik
eur�pai orsz�gban ez a leggyakoribb b�ncselekm�ny. Ha
r�n�z�nk a magyar b�n�gyi statisztik�ra - van egy ilyen
statisztika, amit a rend�rs�g �s az �gy�szs�g egy�ttesen
vezet, amely kimutatja a hat�s�g tudom�s�ra jutott, �gy-
nevezett regisztr�lt b�n�z�st -, l�thatjuk, hogy ebben a
listavezet� a vagyon elleni b�ncselekm�nyek csoportja �s
azon bel�l is a lop�s. Ez, mint mondtam, �ltal�nosan jel-
lemz� az eur�pai �llamokra.
A legegyszer�bb esete a lop�snak az, amikor valaki egy
idegen dolgot - lopni csak ing�s�got lehet, mert p�ld�ul a
f�ld nem mozd�that�, teh�t nem is lophat� el - m�st�l el-
vesz az�rt, hogy azt jogtalanul eltulajdon�tsa. A dolog vala-
kinek a birtok�ban van, valakinek a tulajdon�t k�pezi, �s
a tolvaj ebbe a helyzetbe szeretne bef�szkel�dni, �s �gy
akar tenni, mintha � lenne a tulajdonos. Ez jogellenes ma-
gatart�s, s k�vetkez�sk�ppen jogilag �gy nem is szerezhet
tulajdont a tolvaj. De azt szeretne, az a c�lja.
A t�rv�ny el�g sok s�lyosabban min�s�t� k�r�lm�nyt
kapcsol a lop�shoz, �s ezek a k�r�lm�nyek s�lyosabb
b�ntet�ssel is j�rnak. De ezeken k�v�l vannak egy�b olyan
cselekm�nyek is, amelyek magukban foglalj�k a lop�st, de
ezeket m�r nem �gy h�vj�k. Ilyen b�ncselekm�ny p�ld�ul
a rabl�s. A rabl�s - r�viden - er�szakkal elk�vetett lop�s-
k�nt jellemezhet�. Tartalmaz egy lop�si mozzanatot, �s
tartalmaz ezenk�v�l a dolog elv�tele v�gett egy er�szakot,
avagy �let vagy testi �ps�g ellen ir�nyul� k�zvetlen fenye-
get�st, a s�rtett vagy valaki m�s ellen.
S�t azt is rabl�snak min�s�tik, hogyha a tetten kapott
tolvaj a dolog megtart�sa v�gett er�szakot alkalmaz. Az
el�fordul id�nk�nt, hogy valaki egy �nkiszolg�l� boltban
valamit levesz a polcr�l �s eldugja, �s azt�n, mikor elkap-
j�k, megpr�b�l er�vel kiszabadulni, kit�rni, �s megpr�b�l-
ja az ellopott dolgot megtartani, mag�val vinni. Ez rabl�s-
320
nak fog min�s�lni, mert a tettes a dolog megtart�sa v�gett
alkalmazta az er�szakot.
�sr�gi a lop�s tilalm�ra vonatkoz� rendelkez�s, de az is
�sr�gi, hogy az emberek lopnak. Ilyen m�don k�v�nj�k ki-
igaz�tani a t�rsadalomban �rv�nyes�l� t�rv�nyes eloszt�si
rendszert. Magyarorsz�gon - �rdekes m�don - nem min-
den lop�s b�ncselekm�ny, hanem esak az �rt�kesebb dol-
gok ellop�sa. Most t�zezer forintn�l van az �rt�khat�r. Ez
azt jelenti, hogyha valaki azt meg nem halad� �rt�kre k�-
veti el a cselekm�nyt, akkor az csak szab�lys�rt�s lesz. De
a zsebtolvajl�s, f�ggetlen�l att�l, hogy h�ny forintot lop-
nak el, mindenk�ppen b�ncselekm�nynek min�s�l.
Az �gynevezett ga~das�gi b�ncselekm�riy, a sikkaszt�s-
t�l a korrupci�ig, n,em a lop�snak egy kifinomultabb for-
m�ja?
GY�RGn x�L~�rr A lop�s fogalm�t igen sokf�le �rtelemben
haszn�lj�k. Lehet hallani szoftverlop�sr�l, amit a b�nte-
t�jog szerz�i vagy szomsz�dos jogok megs�rt�s�nek ne-
vez. Lehet hallani valaki m�s irodalmi alkot�s�nak ellop�-
s�r�l, amit a b�ntet�jog bitorl�snak nevez. Lehet hallani
arr�l is, hogy fizet�sk�ptelens�g eset�n kilopt�k a v�llalat
vagyon�t, amit pedig a jog cs�db�ntettnek nevez. De
gyakran hallani a lop�st egyszer�en mindenf�le vagyon el-
leni b�ncselekm�ny gy�jt�fogalmak�nt is. Ezt nem kell a
jogban j�ratlan �llampolg�rnak felr�ni, mert neki nem az
a legfontosabb probl�m�ja, hogy pontosan meg tudja k�-
l�nb�ztetni egym�st�l a lop�st meg a sikkaszt�st.
Lehet-e mondani, hogy a~ �gyn,evezett gazdas�gi b�ncse-
lekm�ny k�rt�konyabb, mint a sz�kebb �rtelemben vett lo-
p�s a
GY�RGYt x~L~�rr A B�ntet� T�rv�nyk�nyvben k�l�n fejezet
sz�l a gazdas�gi b�ncselekm�nyekr�l �s k�l�n fejezet a
vagyon elleniekr�l. E k�t csoport elhat�rol�s�r�l �s egy-
m�shoz val� viszony�r�l j� nagyot lehet vitatkozni, �s a
jogi �r�k ezt nem is mulasztj�k el.
321
A vagyon elleni b�ncselekm�nyek teszik ki az �sszes is-
mertt� v�lt b�ncselekm�ny 70 sz�zal�k�t, �s az �ltaluk
2000-ben okozott k�r m�r a sz�zmilli�rd forintot ostro-
molta. A gazdas�gi b�neselekm�nyek sz�mar�nya ehhez
k�pest igaz�n eleny�sz�nek t�nik, az �sszes ismertt� v�lt
b�neselekm�ny 2,5 sz�zal�k�t teszik ki.
Benne wan ebben az �gynevezett feh�r gall�ros b�n�z�s is?
Tehkt ha egy banktisztvisel� elsihkaszt t�zmiLli� forintot,
a~ is benne van ebben a s~�zmilLi�rdban a
Gy�RGn xr~,Ht~irr A sikkaszt�s igen, az benne van. Teh�t a va-
gyon elleni b�ncselekm�nyekkel okozott k�r megk�zel�ti
a sz�zmilli�rdos hat�rt, ami, ugye, k�lts�gvet�sileg is je-
lent8s t�nyez�. Ez az�rt �rdekes, mert az Orsz�ggy�l�s
minden �vben, illetve van olyan, amikor minden k�t �v-
ben szavaz arr�l, hogyan osztass�k el a k�lts�gvet�s. �s
akkor, amikor a rend�rs�gre, az �gy�szs�gre meg a b�r�-
s�gra sz�nt p�nzt m�rik, akkor �rdemes megfontolni,
ho~y a b�neselekm�nyek mekkora k�rt okoznak.
s ebben a k�zel sz�zmilli�rdban m�g nem szerepel a
gazdas�gi b�neselekm�nyekkel okozott k�r, amely ennek
kevesebb mint a fel�t, 2000-ben mintegy harminc�tmilli-
�rd forintot t�tt ki. De ism�telnem kell, hogy a k�zgondol-
kod�s a vagyon elleni �s a gazdas�gi b�ncselekm�nyek k�-
z�tt igaz�b�l nem tesz komoly k�l�nbs�get. Az �llampol-
g�r nehezen fogja meg�rteni, hogy a hitelez�si esal�s, a
t�kebefektet�si csal�s meg a sz�m�t�g�pes csal�s: gazda-
s�gi b�ncselekm�ny, szint�gy az ad�- �s t�rsadalombizto-
s�t�si esal�s, ezzel szemben a "k�z�ns�ges" csal�st a va-
gyon elleni b�ncselekm�nyek k�z� sorolta be a t�rv�nyal-
kot�.
sAitx�zy'ra~(s A lop�s egy alapvet� vagyon elleni �s ilyen �r-
telemben gazdas�gi b�ncselekm�ny. De a b�ntet�jog rend-
szere igen cizell�lt: egyfel�l a lop�snak rengeteg esete van
(pl. az er�szakkal val� lop�s: a rabl�s), m�sr�szt a lop�shoz
sz�mos speci�lis b�ncselekm�ny t�rsul, �gy p�ld�ul a sik-
kaszt�s, a csal�s, a h�tlen kezel�s. P�ld�ul saj�t t�rgy�t
saj�t mag�t�l a tulajdonos nem lophatja el. Beviszem az
�r�mat a z�logh�zba z�logt�rgyk�nt, megkapom a k�l-
es�nt, majd amikor a becs�s elfordul, visszaveszem az
�r�mat �s a p�nzzel, illetve az �r�val egy�tt elballagok. Ha
j�l eml�kszem, di�kkoromban ezt az esetet csal�snak mi-
n�s�tett�k a b�ntet�jog�szok. A lop�s alapb�neselekm�ny,
�s a legegyszer�bb gazdas�gi b�ncselekm�ny. Ma m�r egy
csal�rd es�ddel vagy egy t�zsdei sz�lh�moskod�ssal j�val
nagyobb k�rokat lehet okozni, mint ha valakinek a busz-
ban kiveszi egy zsebtolvaj a p�nz�t, b�r ez ut�bbi is meg-
lehet�sen kellemetlen. Ahogy a vil�g virtualiz�l�dik �s im-
materializ�l�dik, �gy szorul h�tt�rbe a lop�s. R�gen a
r�szv�ny egy kinyomtatott �rt�kpap�r volt, el lehetett lop-
ni. Ma a dematerializ�lt r�szv�ny egy elektronikus k�d,
nem lehet ellopni, legfeljebb meghamis�tani.
De a T�zparancsolat lop�sra vonatkoz� negat�v szab�-
ly�t meg is lehet ford�tani, pozit�v oldalr�l is lehet n�zni.
Tudn�llik hogy a mag�ntulajdon szent, a tulajdonost javai
�lvezet�ben senki sem h�bor�thatja, �s a tulajdonos a pri-
v�t auton�mia keret�ben szabadon birtokolhat, haszn�l-
hat, rendelkezhet. A tulajdonos jogosults�gai sz�momra
fontosabbak, mint a b�ntet�jogi v�delem. A lop�s ugyanis
devi�ns magatart�s. A t�megkommunik�ci�ban, a k�zv�-
lem�ny sz�m�ra a nagy posta- vagy vas�trabl�sok az �rde-
kesek. Ugyanakkor a norm�lis tulajdonosi joggyakorl�s
t�bbsz�zezer mozzanata senkit sem "dob fel", pedig ez j�-
val fontosabb a gazdas�g, a t�rsadalom norm�lis m�k�d�-
se szempontj�b�l.
A gazdas�gi szab�lyrendszer az�rt van, hogy a piaci
versenyben r�sztvev�k tudj�k, hogy mit tehetnek �s mit
nem. A jogrendszernek a kereteket t�gan kell megh�znia,
tart�zkodnia kell a t�lszab�lyoz�st�l, mert az agyon�ti a
kreativit�st. A jognak stabilit�st kell adnia, biztons�got
kell sug�roznia, �s akkor az emberek t�bbs�ge �nk�nt k�-
veti a jogot. A jog magatart�smint�kat kell hogy k�n�ljon
az embereknek a gazdas�gi �letben, �s nem szabad, hogy
puszt�n szankcion�l� k�ls� hatalomk�nt jelenjen meg.
Nem szeretem az �gynevezett vissza�l�s-centrikus jogal-
kot�st, amely annak �rdek�ben, hogy sz�zb�l "elkapjon"
322 ~.. 323
�t vissza�l�t, kilencven�t tisztess�ges v�llalkoz�t k�t
g�zsba adminisztrat�v el��r�saival, nem is besz�lve az
ez�ltal okozott t�bbletk�lts�gekr�l.
A t�r~�nyhoz�nah meg keLL �rtenie az emberi gyenges�ge-
keta
sAmc�zY'r~s Azt hiszem, igen: a t�rv�nyhoz�nak is, de m�g
ink�bb a t�rv�nyalkalmaz�knak. A nyugati ad�praxisban
van egy hallgat�lagos szab�ly, a kisebb lazas�gokat, k�lts�g-
elsz�mol�si tr�kk�ket szel�d mosollyal eln�zik, de ha vala-
ki p�ld�ul 25 sz�zal�kn�l t�bb ad�t eltitkol, beindul az �l-
lamg�pezet �s les�pri, cs�dbe kergeti a v�llalkoz�st. A jog-
nak meg�rt�ssel kell kezelnie "botladoz� polg�rait",
szeretnie kell �ket, mert �rt�k �s nem ellen�k van. Bel�-
tom persze, hogy a jog ezen funkci�ja csak konszolid�lt vi-
szonyok k�z�tt tud kibontakozni. Jancs� Mikl�s CsiLlago-
sok, haton�k c�m� filmj�ben leegyszer�s�tett a jogalkalma-
z�s: a feh�rek az elfogott v�r�s�ket, a v�r�s�k az elfogott
feh�reket l�vik r�gt�n agyon, harmadik �t nincs.
Az elm�lt �vti~edekben er�s�d�tt vagy gyeng�lt a jogrend a
wil�gban a �s Magyarorsz�gon?
B�~DY Gy�RGY A jogrend er�s�d�tt. Hogy hat�s�ban er�s�-
d�tt, azt m�r nem mern�m �ll�tani. Ma minden szab�lyoz-
va van a jogrendben. De hogy ezt ki tartja be �s hogyan, az
egy m�s k�rd�s. Senki sem vizsg�lja azt, ha m�r egy va-
gyonnak a m�sodik, harmadik gener�ci�s tulajdonosa
van, hogy ez a vagyon hogy keletkezett. L�sd, mondjuk, a
Kennedyeket. Vagy l�sd n�h�ny magyar arisztokrata csa-
l�dnak magyarorsz�gi nagy vagyon�t: egy�ltal�ban nem
biztos, hogy a magyar �rdekek h�sies k�pviselet��rt kapta
annak idej�n az, aki kapta.
Manaps�g egyre ink�bb az eredm�nyess�g a d�nt�. Ez
mindenben �gy van, a sportban is. A futballban f�lr�gj�k
egym�st az emberek, �s olyan dolgokat tehetnek meg,
amik az �n koromban elk�pzelhetetlen lett volna. �s ez
nem csak a sportban van �gy.
Nem vagyok �n Vas�rn.api �js�g, de ahogy egyes hatal-
mas �llami vagyonok mag�nk�zbe ker�ltek - �s �n nem
teszek k�l�nbs�get, hogy k�lf�ldi vagy belf�ldi k�zbe -, a
t�rv�nyek szigor� rendelkez�se �s el��r�sa mellett, tess�k
ezt megn�zni. Mert senki se mondja nekem, hogy egy
olyan vagyon, ami m�r �t-hat �wel ezel�tt is sokmilli�s
vagyon volt, ez a szocializmusban �sszesp�rolt p�nzb�l
sz�rmazik. Egyszer�en �th�gj�k a t�rv�nyeket az embe-
rek, f�ty�lnek r�juk. Ha a b�r� megid�z egy t�rgyal�sra
egy tan�t, az nem j�n, �jra megid�zi, elh�z�dik az �gy h�-
napokig, �vekig esetleg, mire egy rend�r a tan�t el�vezeti,
holott a tan�skod�s �llampolg�ri k�teless�g. H�t �gy n�-
z�nk ki a t�rv�nyekkel. Csin�lnak t�rv�nyeket, de h�t be-
tartj�k-e �ket az emberek? S ami m�g enn�l is fontosabb
k�rd�s, az az, hogy vajon mindenkinek be kell-e tartania a
t�rv�nyeket. Kik vannak olyan helyzetben, hogy k�nyte-
lenek betartani, mert m�sk�pp b�ntet�st kapnak, �s kik
vannak olyan helyzetben, akik legyintenek egyet, mert
tudj�k, hogy �gysem b�ntetik meg �ket?
A~t mondtad nekem egyszer kor�bban, hogy nagysz�leid
idej�ben egy fakalLanty� t�bbet �rt, mint ma a Legmoder-
nebb biztons�gi ~�r.
s�ft~�rtDY GY�RGy Nem a fakallanty� �rt t�bbet, mint ma a biz-
tons�gi z�r. Az emberi erk�lcs �rt t�bbet, ami a fakallan-
ty�t k�pess� tette arra, hogy engem megv�djen. Mert
esz�be sem jutott egy�ltal�n senkinek, hogy elvegye, ami
az eny�m. Nem a biztons�gi eszk�z �s a biztos�t�si eszk�z
az, ami az embert az emberi rosszt�l megv�di, hanem
hogy min�l kevesebb legyen a rossz az emberben. Tartsa
tiszteletben a m�sikat. Ne akarja elvenni a m�s�t. Tartsa
be a T�zparancsolatot. Ha egyszer majd mindenki betart-
ja, akkor maradhat, vagy visszaj�het a fakallanty�.
xoPt~'rsY s�rrDoR A lop�s ma is �ltal�nos jelens�g, de a "Ne
lopj" mint f�benj�r� vall�si tilalom nem f�lt�tlen indo-
kolt. A vall�si t�rv�nyeknek ebben az esetben sem annyi-
ra tiltaniuk kellene a rosszat, mint ink�bb buzd�taniuk
324 ~--- 325
kellene a j�ra. A "Ne lopj" helyett ink�bb arra kellene in-
teni az embert, hogy: "Tiszteld m�sok tulajdon�t." Ez sok-
kal t�bb, mint a lop�s tilalma. M�sok tulajdon�ban ugyan-
is a lop�son k�v�l is lehet k�rt tenni.
M~R� LAszL6 A lop�s hat�r�t nagyon neh�z megh�zni. Ha egy
t�m�tt p�nzt�rc�t tal�lok az utc�n, azt nem vehetem f�l,
de ha egy t�zforintost tal�lok, azt nyugodtan f�lvehetem -
ebben val�sz�n�leg mindny�jan egyet�rt�nk. Pedig �ltal�-
nos �rtelemben, az etikai elvek szintj�n nines k�l�nbs�g a
k�t cselekedet k�z�tt. Ez�rt gondolom �n �gy, hogy ezek
a parancsolatok ink�bb csak ir�ny�tj�k, orient�lj�k az em-
ber figyelm�t meg a viselked�s�t, de nem felt�tlen�l sz�
szerint �rtend�k. Kell ut�na egy vaskos t�rv�nyk�nyv ar-
r�l, hogy mi sz�m�t lop�snak.
MI�RT LOPUNK?
Honnan ez az �szt�n~�s, ez az ind�ttat�s arra, hogy lop-
junk? Sz�mos ilyen �s~t�nz�s l�tezik. Felsorolok k�z�-
l�k n�h�nyat, azzal a megjegyz�ssel, hogy puszt�n �s~-
t�n�~nek, de semmik�ppen sem jogos�tanak fel minket a
lop�sra.
R�vihet p�ld�ul a sz�ks�g arra, hogy lopjunk. Ezt neve-
zik meg�lhet�si lop�snak, meg�lhet�si b�n�~�snek. De Lop-
hatunk j�t�kb�l is, �lvezetb�l, mert kellemes izgalom lehet
�gyesen, csalafint�n ellopni valamit �gy, hogy ne vegyenek
�s~re minket. Gondolj�k csak meg, hogy a g�r�g isten, Her-
m�s~, akit a r�maiak Merk�rnak neve.~tek, nemcsak a h�r-
n�ks�g istene volt, nemcsak a keresked�k istene volt, ha-
nem: a tolvajok istene is. S val�ban agyaf�rtan, remek cse-
lekkel s~ere.~te meg azt, amit meg akart szerezni. Sokkal
�gyesebb volt, mint mi, �tlagemberek. Nem apr�-csepr�
dolgokat tulajdon�tott eL, hanem mag�t Zeuszt vagy Jupi-
tert csapta be.
Vannak, akik hatalomv�gyb�l lopj�k, rabolj�k el azt,
ami a m�s�. Mert a tulajdon hatalom is egyben. Lophat az
ember szorong�sb�l is. Szorongunk ebben a vil�gban, �s
326
�gy �re~�k, hogyha van valamink, az biztons�got ad, ab-
ba belekapaszkodhatunk.
Graham Greene �r arr�l egyik �tik�nyv�ben, hogy ami-
kor egy ismeretlen v�rosba �rke~ik, els� doLga, hogy v�s�-
rol valamit mag�nak. Az els� boltban, ba~�rban. Ak�rmit.
Egy �ngy~.�jt�t, egy g,yuf�sskatuly�t. Mert ha m�r a kez�ben
van e~ a t�rgy ebb�l a v�rosb�l, akkor abban a pillanat-
ban m�r otthon �r~i mag�t, biztons�gban �r~i mag�t a~on
a helyen.
Lophatunk s�rtetts�gb�l is. Vannak, akik s~erint a~ em-
berek t�bbs�ge meg van s�rtve a vil�gra. Mi�rt? Mert �gy
�r~ik, hogy t�bbet adnak a viL�gnak, a t�rsadalomnak,
mint amit kapnak a vil�gt�l, a t�rsadalomt�l. �s ez iga~-
s�gtalan. S ha iga~s�gtalan, akkor mintha valami jogunk
t�madna arra, hogy elvegy�k a~t, ami a mi,�nk, amit nem
kapunk meg a vilkgt�l.
Sok s~�m�t�g�pes j�t�kot k�s~�tett�l. Olyan j�t�k nines,
hogy Ne lopj?
M~R6 L�szLb Nines. Olyan viszont van, hogy lopkodj�l innen-
onnan, esak ne vegy�k �szre.
Sikeres j�t�k?
M~R6 L~(.szL6 Ez annyira nem, mint, mondjuk, a gyilkol�sz�s
j�t�kok.
E~ek szerint a lopks nem olyan alapvet� �s m�ly �szt�n,
mint az �l�s...
M~R� LAszL� Val�sz�n�leg nem.
Csin�ln�l egy olyan j�t�kot, ahol a Ne lopj az alapsza��ly?
M~R� LAszL6 Ugyanolyan unalmas lenne, mint a "Ne �lj" j�-
t�k.
327
Mivel magyar�~od a~t, hogy az er�ny unalmasabb, mint a
b�n?
M~It6 L�szLb Azzal, ahogy Tolsztoj kezdi az Anna Karenin�t.
Azzal teh�t, hogy a boldog esal�dok mind egyform�n bol-
dogok - a boldogtalanok meg mind a maguk m�dj�n bol-
dogtalanok.
A SEMMI SZABADS�GA~
El�bb tal�n mag�r�l a birtokl�sr�l. Az Evang�lium a vil�gi javak-
hoz val� viszonyunkban f�ggetlens�get �s �nzetlens�get k�vetel.
A Miaty�nknak mindennapi kenyer�nkr�l sz�l� isteni tan�t�sa -
kiz�rja az anyagi javak mindenfajta �nc�l� halmoz�s�t. A birtok-
l�snak ez az evang�liumi, ruhak�nt r�nk szabott form�ja annyi,
amennyi mintegy term�szetes, szerves r�sz�t alkotja szem�lyes
�let�nknek. Nlinden egyeb�nk - munk�nk minden t�bbi gy�-
m�lese - legyen m�sok�: csal�dunk�, a k�z�ss�gk�nt k�r�lvev�
t�rsadalom�, Isten�. Csak �gy lehet�nk szabadok - m�g a javak
form�tLan s�lya v�g�l is agyonnyomja tulajdonos�t. Az "evang�-
liumi szeg�ny" organikusan birtokolja a vil�got, m�g a "gazdag"
arr,organikusan; szervetlen, s�t�t massz�ban r�kos�tja el maga
k�r�l az �letet.
Ha ezzel a megfontol�ssal n�zz�k a tolvajt, akkor a tolvajl�s
nem egy�b, mint a gazdagod�s legalantasabb form�ja: a har�-
esol�s �szt�n�nek leplezetlen anarchizmusa. M�r a har�cso-
l�s maga is l�nyege szerint anarchia, egyfajta hitetlens�g az
�lettel, a t�bbiekkel, Istennel szemben. Az "evang�liumi sze-
g�nys�g" organikus, az �letben �s Istenben b�z� szerves rend-
j�vel szemben a "gazdag" a bizalmatlans�got, gazdags�g�val
az �let eg�sz�b�l �nz�n �s f�lt�kenyen kiszak�tott s�t�t
massz�t k�pviseli. Inn�t m�r esak egy l�p�s a tolvajig: � az, ki
e "rendbont�st" a mer�nyletig fokozza.
A tolvaj a hazug, az �rul� tejtestv�re. B�n�ben a nihilizmus
v�tke lappang. A tolvaj hiszi, hogy titokban eselekszik. Hiszi,
z Pilinszky J�nos: Ne lopj! �j Ember, 1964. �prilis 19. (Sz�g �s olaj, 1982,
Budapest, 97-98. o.)
328
i ;~
hogy a vil�g esak kulissza, s m�g�je ker�lve a semmi szabad-
s�g�t �lvezheti.
Hogy a lop�snak mi az ellent�te, az Evang�lium r�felel� va-
l�di v�lasza? Az irgalmass�g eselekedete. A tolvaj: titokban
har�csol f�ldi javakat. Az irgalmas: titokban osztja meg saj�t-
j�t m�sokkal. A tolvaj: a kapzsis�g b�n�be vakult ember leg-
tiszt�bb t�pusa. Az irgalmas: az evang�liumi �letforma leg-
szebb f�ldi megval�s�t�ja.
De a tolvajl�s alapvet� nihilizmus�ra a v�g�t�let mondja
majd ki az irgalomban felszabadult ember legfens�gesebb di-
es�ret�t. Mert egyed�l �k, az irgalmasok �rtik meg a vil�got s
benne a f�ldi javak szerep�t. Egyed�l �k tudj�k helyre�ll�tani
a sz�tzil�lt �rt�krendet, az �letbe vetett m�lys�ges bizalmat, a
felebar�t m�lt�s�g�t s a val�s�g Isten sz�v�ig ny�l� realit�s�t,
m�lys�ges komolys�g�t.
Miv� lesznek akkor a tolvajok t�veszm�i az irgalmass�g ese-
lekedeteinek f�ny�ben!
KIT�L LEHET LOPM?
Mintha lenne valamif�le alapszab�ly arr�l, hogy min�l t�-
volabb van valaki, ann�l ink�bb lehet t�le lopni. Ha valaki
a~ �n esal�domho~, az �n t�r~semhez tarto~ik, az �n ku-
ty�m k�lyke, akkor egyetlen garast sem szabad t�le elven-
ni. De ha a szomsz�d t�rzs tagja, az ellens�ges t�rzs vagy
orsz�g tagja, ha nem r�mai polg�r, hanem barb�r, akkor
mindent el lehet t�le rabolni. A h�~�t, a feles�g�t, a juhait
vagy ak�r �nmag�t is mint rabszolg�t.
T�rt�netileg e,~ a k�r, az erk�lesi �r.~�kenys�gnek a k�re
t�gult. A kezdetekben lesz�k�lt egy esal�dra, egy hord�ra,
egy t�r~sre. K�s�bb kit�gult egy eg�sz orsz�gra. M�g k�-
s�bb Eur�p�ra, a nyugati vil�gra. A nyugati vil�gon bel�l
egy tisztes polg�r nem lopott, �s nem rabolt, de a gyarma-
tokon m�r val�s.~�n�leg la~�bbak voltak az erk�lesei. Az
elm�lt �vti~edekben az erk�lesi �rz�kenys�g m�r kezdett
az eg�s.~ emberis�gre kiterjedni. Egyre t�bben �r~ik �gy,
hogy minden emberrel szemben van valami erk�lesi k�te-
less�g�nk. Nem ugyanolyan m�rt�k�, mint a k�zelebbiek-
329
kel szemben, mint a nyugati kult�r�ban �l�kkel s~emben,
de a.z�rt m�r megindult valamif�le glob�lis erk�lcs kiala-
kul�sa.
i
De a.z�rt ne �r�,lj�nk t�l kor�n. Mert e~ a ma m�r t�g er-
k�lcsi k�r nagyon k�nnyen �s pillanatok alatt �sszer�n-
dulhat, �ssze~sugorodhat. El�g, ha kit�r egy h�bor�, s ab-
�an a pillanatban m�r az ellens�g megint ellens�g, az el-
j lens�g m�r megint nem ember. Nagyon �r~�keny, nagyon
t�r�keny ma m�g a~ erk�lcsi �rz�kenys�g�nknek ez a t�-
gabb k�re.
Ki~s�km�nyol�s, gyarmatos�t�s, globaliz�ci� - mondan�d
azt mint k�lvinista pap, hogy ezek valahogy nem Istennek
tetsz� dolgok?
s2ABb Is'rvArr Semmik�ppen sem Istennek tetsz� dolgok, b�r
nem �rtek egyet Rousseau-val, aki azt mondta, hogy azt
az embert kellene agyonverni, aki el�sz�r jelentette ki va-
lamir�l, hogy az az �v�. A tulajdon, a t�rgyi vil�g hozz�tar-
tozik az emberhez.
Igen, a "Ne lopj" azt jelenti, hogy ne vedd el azt, ami
a m�s�, ne r�vid�tsd meg �t, ne tedd �t kevesebb�.
Vagyis innent�l kezdve a jogtalanul szerzett vagyon, a
kizs�km�nyol�s, a tisztess�gtelen�l szerzett haszon tel-
jess�ggel �t�let al� esik. ABiblia tele van t�rt�netekkel,
amikor elveszik a m�sik�t, �s megjelenik a pr�f�ta, �s
�t�letet mond. P�ld�ul �mos pr�f�ta azt mondja, hogy
"elv�tetik t�letek az a kis takar�, amit z�logba vettetek
a szeg�nyt�l �s nem adt�tok vissza, s most rajta d�zs�l-
t�k, megsemmis�ti Isten az �leteteket, �t�letet mond
emiatt f�l�ttetek". Vagy: "hi�ba j�tt�k, �ldoztok, im�d-
koztok, szenteskedtek! Legyen igazs�goss�g, egyenes-
s�g, tisztess�gess�g a ti sz�vetekben!" Az �s~�vets�g
nagyon sok helyen rendelkezik err�l, az �zvegyek, a
szeg�nyek, az �rv�k, a j�vev�nyek t�mogat�s�ra vonat-
koz� t�rv�nyekben.
De besz�lj�nk a tilt� t�rv�nyek pozit�v �rtelm�r�l
is. K�lvin p�ld�ul ezt a t�rv�nyt �gy magyar�zza, hogy
330
ez nemcsak azt jelenti, hogy nem lophatok, nem vehe-
tem el a m�sik�t, hanem azt is, hogy mindent meg kell
tennem annak �rdek�ben, hogy a m�sik jav�t szolg�l-
jam. Minden parancsolatban van egy ilyen pozit�v tar-
talom is.
vEtcEx~Y 'r~s Elk�pzelhetetlen eg�szs�ges t�rsadalom -
esak a legut�bbi id�kre utalok vissza - mag�ntulajdon n�l-
k�l. A mag�ntulajdon esetleg egoist�v� tesz. De az egoiz-
must soha nem szabad �sszet�veszteni az individualiz-
mussal. Csakis az individualista t�rsadalom eg�szs�ges,
csakis az individualista t�rsadalom hoz l�tre val�di, szer-
vesen �p�l� k�z�ss�geket.
Ezek s~erint az emberi.s�g nem volt eg�s~s�ges az elm�lt
k�tsz�zezer �vben.
vExE~Y'r~As Nem bizony. Majd egy fordulat k�vetkezett be
valamikor Kr. e. 600 �s Kr. u. 600 k�z�tt-Jaspers "tengely-
id�nek" nevezi ezt a korszakot -, amikor felbomlottak a
v�r szerinti �s egy�b k�z�ss�gek, �s az egy�n �tja v�lt
d�nt�v�.
D�bbenetes t�rt�neti pillanat volt az, amikor a k�z�p-
korban a katolikus egyh�zjog elrendelte, hogy a n�t meg
kell k�rdezni, hogy szabad akarat�b�l megy-e f�rjhez eh-
hez �s ehhez az emberhez. Persze, ezt akkor nem tartot-
t�k m�g igaz�n be, de maga a gondolat elk�pzelhetetlen
volt az emberis�g azt megel�z� �tezer-tizen�tezer-har-
mincezer-�tvenezer �ves t�rt�net�ben. Teh�t egy igazi
fordulat j�tsz�dott le e tekintetben. Az egy�n �tja v�lt
d�nt�v�.
Az emberi szem�lyis�gnek pedig van egy k�re, amely
t�lterjed �nmag�n. Lehetnek szem�lyes t�rgyaink, tulaj-
donunk, amelyekhez egy�bk�nt jobb, ha nem ragaszko-
dunk a szent tan�t�sok szerint. Bizonyos �rtelemben a
mag�ntulajdon az individuum r�sze. Ak�rcsak az eg�t, j�-
ra is, rosszra is haszn�lhatjuk. Emberi k�teless�g�nk,
hogy nemes c�lokra haszn�ljuk.
Sok hely�tt teszik ezt, tal�n az �jgazdagok a legkev�s-
331
b�. A m�r hagyom�nyokkal rendelkez� gazdag csal�dok
�ltal�ban t�bbet k�ltenek j�t�kony c�lokra, s t�mogatj�k
a tudom�nyokat �s a m�v�szeteket - �s nem csak a le�rha-
t� ad�sz�zal�k miatt, mert azt m�sok is le�rhatj�k -, mint
a frissen lett gazdagok. N�lunk m�g viszonylag kev�s a
hajland�s�g erre. De tal�n majd elj�n ennek az ideje is.
Egy jeles tan�t�mester mondta azt, hogy a s�t�tbe kell
p�nzt kidobni, mert abb�l n� a j�vend� t�rsadalma. Nem
tudhatom, hogy mit hoz a j�v�. De ha adakozom dolgokra,
amelyekj�vend� sors�t nem ismerhetem, akkor egy r�sze
minden bizonnyal elv�sz majd annak, amit adtam. De a
m�sik r�sz�b�l megsz�letik a j�v�.
Mi a v�lem�nye a buddhist�knah a kapitalista kizs�km�-
nyol�sr�l?
Fa~s PAL Nem n�zik j� szemmel - ez a legkevesebb, amit
mondhatok. Nem igaz�n kelt �r�m�t azokban, akik a
buddhizmust komolyan veszik. Mert a kapitalizmus hihe-
tetlen m�rt�kben megrontja a t�rsadalmakat. Ha valami,
akkor ez igaz�n a m�rt�kletess�g ellen hat. A "Ne lopj" el-
len hat, a "Ne �rts" ellen hat, �s minden l�tez� buddhista
fogadalom ellen hat. A kapitalizmusban nincsenek g�tak,
illetve csak mesters�ges, mor�lis g�tak vannak, amikr�l
tudjuk, hogy b�rhonnan b�rhov� tehet�k. Vagyis nem va-
lamif�le b�lcs bel�t�sb�l sz�rmaznak, hanem bizonyos
emberek vagy embercsoportok er�ss�g�t�l f�gg�en azok-
b�l az elk�pzel�sekb�l, amelyeket �k �rv�nyes�teni tud-
nak. A buddhizmust�l idegen a kapitalista �letforma.
Egy jog�s~ tud-e hezdeni valamit is azokkal a te�ri�kkal
vagy ideol�gi�khal, ameLyek szerint m�r maga a mag�ntu-
lajdon is Lop�s a
s�~uc�zY'r~is Nem sokat. K�zkelet� mond�s a polg�ri t�rsa-
dalmak eredeti t�kefelhalmoz�si korszak�b�l, hogy Henry
Fordn�l vagy Rockefellern�l az els� milli� megszerz�s�t
kellett volna a jog�szoknak megvakarniuk, a t�bbi t�bb
sz�zmilli�t ugyanis m�r nyilv�nval�an leg�lisan kerest�k
332
meg. Ez a probl�ma azonban csak a polg�ri t�rsadalmak
indul�sakor jelentkezik, �gy most n�lunk is a rendszerv�l-
toz�s ut�ni els� k�t �vtizedben. A szocialista ideol�gia
szerint a gazdag emberr�l eleve v�lelmezni kell, hogy tol-
vaj, hogy t�rv�nyellenesen jutott vagyon�hoz. Dickens
vagy Balzac reg�nyeiben is ezt gondolj�k a szerepl�k,
Thackeray-n�l m�r kev�sb� �s Sommerset Maughamn�l
pedig m�r eg�szen kedves emberek a gazdagok. Bizonyos
�letsz�nvonal �s kult�rsz�nvonal felett el�g k�nny� bel�t-
ni, hogy nem az erk�lcsi szab�lyokt�l f�gg a t�zsde m�k�-
d�se, hogy a gazdas�gi �letben szerencse is kell, teljes
es�lyegyenl�s�g pedig nem lehets�ges.
B�ntetend�-e a gazdas�gi jog szerint az er�f�l�nnyel val�
vissza�l�s a
s~~c�zY'r~(s B�ntetend�. A gazdas�gi �letnek ugyanis szin-
t�n van etik�ja, �s az erk�lcsi szab�lyok megs�rt�se bizo-
nyos szint felett jogellenes magatart�snak min�s�l. A mo-
nopolhelyzettel, illetve az er�f�l�nnyel val� vissza�l�s ti-
lalma m�r a 19. sz�zadban kialakult, igazi jelent�s�get
persze a nagyv�llalat-k�pz�d�ssel a 20. sz�zad m�sodik
fel�ben kapott. Hadd tegyek ehhez k�t meg,jegyz�st: nyil-
v�n ilyen szab�ly az �llami tulajdon t�bbs�g�n alapul�
szocialista gazdas�gban nem lehetett, m�sr�szt ez a tila-
lom versenyjogi �s nem b�ntet�jogi tilalom, amely alap-
j�n egy v�llalatra s�lyos p�nzb�rs�got lehet kivetni, de
senkit sem csuknak be, holott a k�zv�lem�ny szem�ben
csak ez lenne a b�ntet�s.
Ha egy nagyon gazdag �s er�s orsz�g vagy egy nagyon gaz-
dag �s er�s multinacion�lis c�g wiss~a�l az er�f�l�ny�vel a
hisebb �s szeg�nyebb ors~�goh s v�LLalatoh k�r�ra, e~ jogi-
lag eL�bb-ut�bb majd b�ntetend� lesz?
s�mc�zy 'r~s Az orsz�ggal a gazdas�gi jog nem tud mit
kezdeni, mert szuver�n - ez a nemzetk�zi jog probl�m�-
ja. A multinacion�lis v�llalattal szemben pedig az egyes
orsz�gok versenyjoga m�r ma is fell�phet, ha er�f�l�ny�-
333
vel vissza�l a hazai v�llalatokkal szemben. Az Eur�pai
Uni�nak m�r most kialakult egy er�s versenyjoga, amely
eg�sz Eur�p�t egys�ges piack�nt k�v�nja kezelni. Persze
egy kis d�l-amerikai vagy afrikai orsz�g jogrendszere
nem tud sokat kezdeni egy olyan multinacion�lis v�lla-
lattal, amelynek az �ves eredm�nye t�bb, mint, mond-
juk, az angol vagy a francia nemzeti j�vedelem. De az�rt
hadd tegyek ehhez hozz� valamit. Az er�f�l�nnyel val�
vissza�l�sr�l van sz� �s nem az er� norm�lis gyakorl�s�-
r�l. A c�pa nem tehet arr�l, hogy c�pa, a neh�zs�ly�
bokszol� se arr�l, ha nagyobbat �t, mint egy l�gs�ly�. Ez
m�g nem vissza�l�s.
Egy szeg�ny afrikai orsz�g hova fordulhat, ha �gy �r~i,
hogy egy er�s eur�pai, jap�n vagy amerikai v�llalat er�f�-
l�nnyel jut extra has~onhoz n�laa
sAlt c�zy T~s L�nyeg�ben sehova sem. �gy tudom, hogy
az ENSZ keret�ben most k�sz�l a multinacion�lis v�lla-
latokkal kapcsolatos keretszab�lyoz�s. Az�rt azt is l�tni
kell, hogy a szeg�ny orsz�gnak �ltal�ban j�, ha gazdas�-
gilag er�s nemzetk�zi nagyv�llalat n�la letelepedik, hi-
szen beruh�z, befektet, foglalkoztat�st biztos�t, jelenl�-
te az adott orsz�gnak stabilit�st is ad. Ez�rt szokt�k a
szeg�nyebb orsz�gok befektet�si kedvezm�nyek biztos�-
t�s�val �szt�n�zni a k�lf�ldi beruh�z�sokat. Sv�jc p�l-
d�ul nem �szt�nzi, de �rorsz�g m�r igen. Ha nem kell
nekik a multi, mi�rt adnak neki ad�kedvezm�nyeket?
A multinacion�lis v�llalatok jelenl�t�nek el�nyei �ltal�-
ban nagyobbak, mint a h�tr�nyok, persze egy ilyen transz-
nacion�lis c�g nem altruista szeretetszolg�lat, c�lja
nem az adott orsz�g megseg�t�se, hanem a profitterme-
l�s. Megeml�thetn�m v�g�l, hogy a multinak sem lehet
c�lja az orsz�g t�lzott elszeg�ny�t�se, kizs�km�nyol�sa,
mert akkor nem tudja term�keit eladni. Piacra pedig
sz�ks�ge van.
Eml�kszem, amikor a Volkswagen az 1980-as �vek ele-
j�n Shanghai mellett aut�gy�rat �p�tett, elcsod�lkoztam a
gy�r �ri�si m�retein, �s k�rdeztem az ott dolgoz� n�mete-
ket, kinek fogj�tok az aut�kat eladni? Azt mondt�k, a k�-
nai gazdas�g 1995 k�r�l el fogja �rni ezt a fejletts�gi fokot.
Addig betan�tj�k a k�nai munk�sokat, propag�lj�k a ter-
m�keket �s �gy tov�bb. Amikor az 1990-es �vekben a k�-
nai piacon megindult az aut�gy�rak versenye, ezen befek-
tet�s r�v�n a Volkswagen jelent�s versenyel�nyh�z jutott.
Ehhez persze olyan er�snek kell lennie egy v�llalatnak,
hogy t�z �vig elviselje a vesztes�get a hossz� t�v� piaci si-
ker �rdek�ben. Erre csak egy multinacion�lis c�g k�pes.
N�ha j� a multi.
MI MINDENT LEHET LOPM?
Mi mindent lehet lopni? Lehet alm�t lopni a f�r�l. E~ m�g
bocs�natos kis v�tek. Lehet p�nzt lopni. Ez m�r kev�sb�
bocs�natos. Lophatjuk a napot is. E~zel �nmagunkat k�ro-
s�tjuk meg. De el lehet lopni m�st�l megfoghatatlanabb dol-
gokat is. P�ld�ul az �letlehet�s�geket. A jobb helyzetben l�-
v�k elsz�vhatj�k m�sok el�l a lehet�s�geket an�lk�l, hogy
b�rki r�juk mondan�, hogy tolvajok. Ezek a l�thatatlan lo-
p�sok vagy tolvajl�sok tal�n m�g gyakoribbak �s tal�n
m�g k�rt�konyabbak, mint a k�~ismert egyszer�, utcai
vagy nem utcai lop�sok. A.~ �rd�g ellophatja az ember lel-
k�t. Mi ellophatjuk m�s becs�let�t, p�ld�ul a~zal, hogy
megr�galma~uk.
Lophatunk t�lentumot is. Hogy �rtend� e.~? �gy, hogy ha
igaz az a t�rt�net, hogy sz�let�s�nkkor mindannyian ka-
punk egy t�lentumot, valamit, amit csak mi tudunk, vala-
mit, amit csak mi tehet�nk meg, valamit, amit csak mi l�t-
hatunk meg a vil�gb�l, akkor tal�n k�teless�g�nk �nma-
gunkkal �s m�sokkal szemben, hogy kif�nyes�ts�k ezt a
t�lentumot, hogy megl�ssuk �s felmutassuk azt, amit csak
mi l�thatunk meg a vil�gb�l, hogy megtegy�k a,~t, amit
csak mi tehet�nk meg ebben a vil�gban. Ha elmulasztjuk
e~t, akkor elvett�nk valami fontosat m�sokt�l �s �nma-
gunkt�l.
K�vethet�nk el enn�l m�g s�lyosabb b�nt is, an�lk�l
hogy elveszten�nk tisztes polg�rL h�r�,nket. Egy olyan vi-
334 ~. 335
l�gban, amelyben t�bb sz�~ milli� ember �he~ik nap mint
nap, a legs�lyosabb lop�s val�sz�n�leg az, hogy akinek f�-
l�slege van, az m�g ebb�l a f�l�slegb�l sem ad azoknak,
akik r�szorulnak.
FR�HLtcH R�sER'r R�si - aki a legnagyobb k�z�pkori zsid� T�-
ra-komment�tor volt, �s a 11. sz�zadban, Franciaorsz�g-
ban tev�kenykedett - �gy v�li, hogy ez a tilalom az ember-
rabl�sra vonatkozik. A lop�snak mint a t�rgyak eltulajdo-
n�t�s�nak tilalma val�sz�n�leg prevent�v int�zked�s. Egy
p�ld�val megvil�g�tva: valaki ellop egy alm�t a z�lds�ges-
t�l, majd k�s�bb f�lb�torodik, �s m�r t�bb mindent fog
lopni, majd nem �ll meg a lop�sn�l, az esem�nyek feltar-
t�ztathatatlanul k�vetik egym�st, elindul egy lavina, me-
lyet nem lehet meg�ll�tani.
A "Ne lopj" parancs�nak van azonban egy spiritu�lis as-
pektusa is: amikor valaki ellopja felebar�tj�nak tudat�t,
azaz becsapja, f�lrevezeti. Ez is lop�s, s�t tal�n m�g s�lyo-
sabb b�n is, mint apr�bb t�rgyakat eltulajdon�tani. Ha va-
lakit f�lrevezet�nk, becsapjuk, akkor nemcsak esetleges
anyagi k�rokat okozunk neki, de elvessz�k t�le a hit�t �s
a bel�nk vetett bizalm�t is.
D~rxr~ xiuszTIrrA A "Ne lopj!" parancsolata az �n olvasatom-
ban nemcsak arra vonatkozik, hogy ne tulajdon�tsuk el
embert�rsaink j�sz�g�t, hanem arra is, hogy Istent�l se
lopjunk. Istent�l val� lop�snak sz�m�t p�ld�ul az, amikor
az ember kizs�km�nyolja a term�szetet, hogy mag�nak
sokkal t�bbet megszerezzen bel�le. Ha kiv�gja az �serd�-
ket, vagy ha agyonm�tr�gy�zza a f�ldet a nagyobb term�s-
hozam �rdek�ben. A pillanatnyi �nz�s hossz� t�von j�l
l�that� m�don megbosszulja mag�t.
Fontos, hogy az ember csak annyit fogadjon el, tartson
meg a maga sz�m�ra, amennyi felt�tlen�l sz�ks�ges. Ne
akarjon t�bbet �s t�bbet. A felhalmoz�s, a f�l�sleges fo-
gyaszt�s vesz�lyes, biztos, hogy v�gs� soron valami nega-
t�v k�vetkezm�nyt von maga ut�n.
Ha mag�nak egy ruha helyett t�bb ruh�ja van, ezt valaki
m�st�l ves~i el a Egy s~eg�ny ors~�g szeg�ny asszony�t�l
veszi el, vagy nincs ilyen �rz�keny patikam�rlege a javak
eloszt�s�nak?
D~rrxA xmsz'rIrrA �n azt gondolom, hogy ennek nincs ilyen �r-
z�keny m�rlege, de az�rt tudatosnak kell lenn�nk abban,
hogy a term�szetet ne zs�km�nyoljuk ki, s hogyha ne-
k�nk van t�bb, akkor osszuk sz�t a szeg�nyeknek. Mi p�l-
d�ul mor�lis k�teless�g�nknek tartjuk, hogy �hez� embe-
reket etess�nk, �s adom�nyozzunk azoknak, akiknek
sz�ks�g�k van r�. Teh�t az embernek mag�nak kell �rez-
nie, hogy hol az a hat�r, �s nem szabad ezeket a v�gyakat,
ig�nyeket mesters�gesen fokozni. Egyet�rtek Assisi Szent
Ferenccel, aki azt mondja, hogy az �g madarait is ell�tja
az �r, mi�rt ne tenne ugyan�gy az emberrel is. Nyugod-
tabb az �let�nk, ha nem tesz�nk f�l�sleges er�fesz�t�se-
ket ajavak megszerz�s�re oly m�don, hogy az v�gs� soron
m�s ember, illetve a term�szet k�r�ra v�ljon.
Maga nem f�l att�l, hogy szeg�ny lesz, �s n�lk�l�~ni fog?
D~xa x~usz'rINA A szeg�nys�g �s a gazdags�g relat�v fogal-
mak. A beng�liai dzsungelben nagyon-nagyon sok ember-
rel tal�lkoztam, akinek csak egy v�lyogvisk�ja, egy kis
rizsf�ldje, egy teh�nk�je van, �s m�gis nagyon gazdagnak
�s el�gedettnek �rzi mag�t. Mi�rt? Mert neki m�sok az
ig�nyei. Sz�m�ra pontosan elegend� az, hogy van mit en-
nie, van hol laknia, a csal�dja szeret� k�zeg�ben �l, �s
mindennap olvassa a szent�r�sokat. Kapcsolata van Isten-
nel. Tudja, ami vele t�rt�nik, annak kozmikus jelent�s�ge
van. Sz�m�ra ez rendk�v�li gazdags�got jelent. Hogyha
egy nyugati turista odamegy, felki�lt: "Uristen! Hogy lehet
ilyen nyomorban �lni?" Az �n beng�liaim pedig csak mo-
solyognak ezen.
�n magam is lehet, hogy m�shoz k�pest szeg�ny vagyok,
de �gy �rzem, hogy mindenem megvan, amire sz�ks�gem
van, boldog �s el�gedett vagyok. A f�ldi javakat b�rmikor el-
vesz�thetj�k, a lelki kincseket, gazdags�got viszont soha.
336 337
Vannak, akik azt mondj�k, hogy a~, aki nem ad a r�szoru-
l�knak a f�l�slegb�l, az ~oltak�ppen elweszi a szeg�nyekt�l
azt, ami az � r�s~�k volna. Hogy �ll ez~el a~ iszl�m a
T�sxE LAszLb Ez a kezdetekt�l, a kialakul�s els� mozzanat�-
t�l megtal�lhat� az iszl�mban. A vall�st�rt�n�szek egy
k�re szerint az iszl�m a sz�tes� t�rzsi t�rsadalomnak
egyfajta magasabb szinten val� �jrafogalmaz�sa, �jrafo-
galmaz�d�sa. A muszlimok egym�s "testv�rei", a k�z�s-
s�g egyenrang� tagjai, akiknek k�z�s �gyeit a k�z�ss�g
konszenzusa ir�ny�tja. A vezet� nem t�rv�nyt ad, vagy
szab�lyoz, hanem az egyszer adott isteni t�rv�ny v�gre-
hajt�s�t biztos�tja. A muszlim k�z�ss�g �gy h�vja mag�t,
hogy umma. Ez egy olyanfajta virtu�lis "t�rzsis�g", ami
ide�lisan az eg�sz emberis�gre kiterjed, de egy adott t�r-
t�nelmi pillanatban a muszlimok teljes k�z�ss�g�t mag�-
ban foglalja. Ebben a k�z�ss�gben pedig isteni paraneso-
latk�nt jelenik meg, hogy a k�z�ss�g elesett tagjair�l gon-
doskodni kell.
Ez az eredetileg v�rs�gi-rokons�gi alapon nyugv� szoli-
darit�s k�s�bb, az iszl�m keret�ben az �j k�z�ss�gszerve-
z� elven, a hiten nyugv� szolidarit�ss� emelkedett, alakult
�t. A modern muszlim mozgalmak siker�nek �s n�pszer�-
s�g�nek egyik oka ebben a gondoskod� szolidarit�sban
keresend�. T�bbs�g�k tiszt�n szoci�lis mozgalomk�nt in-
dult. Iskol�kat, tov�bbk�pz� int�zeteket, k�rh�zakat,
�lelmiszer-eloszt� k�zpontokat alak�tottak ki, ahol ala-
esonyabb �rakkal dolgozva a lakoss�g sz�lesebb k�r�t tud-
t�k ell�tni az alapvet� l�tsz�ks�gleti cikkekkel. Olyan fel-
adatot v�llaltak, amelyeket az �llam nem akart, vagy vala-
milyen okn�l fogva nem tudott ell�tni.
Azt jelenti-e ez, hogy egy hagyom�nyos muszlim k�z�ss�g-
ben nehezebb volt �hen halni, mint, mondjuk, egy, az ipari
forradalom sodr�ba ker�lt eur�pai k�z�ss�gben a
Ti~sxE LAszL� Igen. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt nem lehe-
tett �hen halni.
338
EL LEHET EGY ORSZAGOT LOPM?
Legut�bbi k�nyved c�me az, hogy Oroszorsz�g elrabl�sa. El
lehet egy eg�sz orsz�got lopni?
sZiLAGYI Axos Az elm�lt �vtized Oroszorsz�gban kicsit olyan
volt, mint amikor vend�gs�gben eloltj�k a villanyt. Ott
van az asztalon az �llami tulajdon sokemeletes habostor-
t�ja, m�r ami a Szovjetuni� sz�tes�se ut�n bel�le megma-
radt, �s ezt a tort�t privatiz�lni kellett. A privatiz�ci� l�-
nyeg�ben azt elentette, hogy leoltott�k a villanyt: aki
kapja, marja. s nyilv�n az kapta, aki k�zelebb �llt a tor-
t�hoz, vagy ha t�volabb, akkor �lesebbek voltak a karmai.
Mire a villanyt felkattintott�k, az �llamb�l m�r esak mor-
zs�k maradtak. Nemcsak az �llami tulajdonb�l, hanem az
�llamb�l mag�b�l is: hiszen mindenki arra tette r� a ke-
z�t, �s azt pr�b�lta eladni, amije volt: a katon�k a rak�t�-
kat �s tankokat, a hivatalnokok az enged�lyeket �s ked-
vezm�nyeket, a v�llalati igazgat�k a v�llalati tulajdont,
legt�bbsz�r �nmaguknak, a maffia v�delmi szolg�ltat�sait
az �jgazdagoknak �s �gy tov�bb.
Persze, erre azt lehetne mondani, amit m�r a nagy
orosz t�rt�net�r�, Karamzin is mondott a 19. sz�zad ele-
j�n, amikor arra a k�rd�sre, hogy mi �js�g Oroszorsz�g-
ban, lakonikusan �gy felelt: "Oroszorsz�gban lopnak."
Igen, de az�rt Oroszorsz�got nem lopt�k el. Oroszorsz�got
k�tszer lopt�k el: el�sz�r az �llamnak, amikor a bolsevi-
kok kiadt�k a n�pszer� jelsz�t: "Rabold, amit elraboltak
t�led!", esak persze a n�p nem tudta, hogy nem mag�nak,
hanem az �llamnak rabol. �s m�sodszor, amikor a legyen-
g�lt �llamot rabolt�k el �s osztott�k sz�t egym�s k�z�tt
azok, akiket k�s�bb "oligarch�kk�nt" kezdtek emlegetni.
Ez a lop�s olyan m�rt�k� �s olyan szem�rmetlen volt,
hogy a m�lyen meggy�keresedett el��t�letet, mely szerint
- Proudhon megfogalmaz�s�t id�zve - "a tulajdon - lo-
p�s", tal�n soha semmi nem er�s�tette meg jobban, mint
az oroszorsz�gi privatiz�ci�. Persze ez nem annyira vala-
mi elemi erej� erk�lcsi felh�borod�sban, mint ink�bb
egyfajta egykedv�s�gben fejez�d�tt ki: ez m�r a dolgok
339
rendje. A lop�s antinorma ugyan, de norma. Lopni nor-
m�lis dolog, nem lopni - abnorm�lis. A kis belorusz taka-
r�t�n�, akit egy riporter arr�l faggatott, mit gondol Luka-
senko eln�kr�l, aki nem tudom �n, h�ny milli� doll�rt v�-
gott zsebre �ppen, azt mondta, nincs abban semmi, m�g
sz�p, hogy zsebre v�gta, mindenki lop, viszi, ami csak a
keze �gy�be akad, csak �n vagyok ilyen szerencs�tlen,
hogy ezen a partvison meg felmos�v�dr�n k�v�l semmi
m�st nem vihetn�k haza innen.
Az �llami fosztogat�st-osztogat�st szentes�t� ideol�gia
sz�tfoszlott, a mag�nfosztogat�st pedig a p�nz ideol�gi�-
ja szentes�tette. Tal�n sehol a vil�gon nem jelent meg
olyan agressz�van, t�mad� m�don a p�nz ideol�gi�ja,
mint abban az orsz�gban, ahol mindaddig a legjobban
megvetett�k. Csakhogy ez a megjelen�sm�d nem annyi-
ra a polg�ri t�rsadalomra, mint ink�bb annak hi�ny�ra
vall. Az orosz �jgazdagok, az "�joroszok" - novije russz-
kije vagy new ~Zussians - agressz�van f�ny�z� �s maga-
mutogat�an k�ltekez� �letm�dja ink�bb a k�sei feudaliz-
mus reprezentat�v fogyaszt�si mint�it id�zi. A nyugati lu-
xussz�llod�kban az �joroszok l�ptek a k�olaj-milliomos
arab sejkek hely�re.
V�gs� soron ez sem a p�nz polg�ri megbecs�l�s�t vagy
ak�r fetisiz�l�s�t, hanem rendies megvet�s�t tan�s�tja.
Mondhatjuk azt, hogy az �j Oroszorsz�gban a p�nzen k�-
v�l semmi nem sz�m�t, de csak ha hozz�tessz�k: f�lt�ve,
hogy a p�nzt sz�rj�k, elk�ltik, megmutatj�k hatalm�t, s�t-
k�reznek f�ny�ben. V�g�l is a nagy p�nz megszerz�s�nek
m�dja - �s itt nem az els� "piszkos" milli� legend�j�ra
gondolok, hanem az �llam t�nyleges kifoszt�s�ra, tot�lis
korrump�l�s�ra - megfelel annak a k�nnyeds�gnek, aho-
gyan �s amire a k�nnyen szerzett p�nzt elk�ltik.
Persze ha valaki ma elmegy Moszkv�ba, el fog �julni a
v�ltoz�st�l. �pp nemr�g j�tt vissza a moszkvai filmfeszti-
v�lr�l egy filmes bar�tom, aki �vekig �lt New Yorkban, �s
azt mondta, hogy Moszkva fantasztikus v�ros, jobb, mint
New York. �s val�ban, fogyaszt�si, �letviteli, kultur�lis
szempontb�l, az �let min�s�ge szempontj�b�l Moszkva a
multikultur�lis glob�lis vil�g metropolisa, csak h�t megint
valahogy �gy, mintha Patyomkin-falu lenne, mert m�g�t-
te ott lapul a l�tez� Oroszorsz�g, p�ld�ul az az �tven-hat-
van milli� ember, akik a hivatalos adatok szerint is �tlag
napi egy doll�rb�l tengetik �let�ket. Kleptokr�cia, korrup-
ci�, kriminaliz�l�d�s: ezek azok a var�zsszavak, amelyek-
kel a nagy orosz �talakul�s t�z esztendeje le�rhat�. Nem-
esak az alvil�g szabadult el, maga az orosz t�rsadalom is
kriminaliz�l�dott. Csak egyetlen p�lda. A racket - vagyis
az alvil�gi band�k �ltal mag�nemberekt�l, bank�rokt�l,
v�llalkoz�kt�l, keresked�kt�l behajtott "v�delmi p�nz" -
Oroszorsz�gban olyan �ltal�noss� v�lt, hogy ez az angol-
b�l k�lcs�nz�tt sz� teljesen eloroszosodott, m�g ig�t is
csin�ltak bel�le: reketyirovaty.
Mi t�rt�nne, ha ma M�~es meg~eLenne a maga k�t szigor�
k�t�bl�j�val, mondjuk, Moszkva f�utc�j�n?
szILAGn A~cos Nem sokra menne vel�k. Woland - az �rd�g -,
mint tudjuk, egyszer m�r, a '30-as �vekben megjelent, �s
�gy tette pr�b�ra a moszkvaiakat, hogy egy variet�ben be-
mutatott n�h�ny b�v�szmutatv�nyt a p�nzzel. Kider�lt,
hogy az �rd�gnek m�g a szovjet rendszerben is nagyobb
hatalma van a lelkek felett, mint Istennek. A Kreml urai-
r�l nem is besz�lve. A p�nz hatalma ott is t�retlen, ahol e
hatalmat - n�vleg - elt�r�lt�k. M�rt lenne akkor kisebb
ma, amikor hatalm�t nemcsak helyre�ll�tott�k, de m�s
hatalom, m�g az �rd�g� sem szegez�dik vele szembe?
Hacsak nem az �llam�rd�g� megint...
Ha a Kremlben v�ratlanul megjelenne P�ter c�r: mi lenne
az els� int�zked�se?
szIt,AGn �Kos Nyilv�n lefejeztetn� az oligarch�kat. De h�t -
ha nem is nagyp�teri brutalit�ssal, hiszen, ugyeb�r, fino-
mul a k�n - ezt teszi Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin is.
Nemhi�ba f�gg dolgoz�szob�j�ban megv�laszt�sa �ta
Nagy P�ter k�pe, �s nemhi�ba sz�l�v�rosa Szentp�terv�r,
ahonnan a Kreml �j hatalmi garnit�r�j�t is toborozta...
341
340
Nehezebb lenne most Nagy P�ter doLga, mint akkor volt?
szILAGn Axos Annyival nehezebb, hogy id�k�zben kider�lt:
furk�sbottal nem lehet Oroszorsz�got bekergetni Eur�p�-
ba, ahogyan egykor � pr�b�lta meg. T�rv�nyekkel, a jog
eszk�z�vel, p�nz�gyi eszk�z�kkel viszont hosszadalmas
�s bonyolult. Igaz, hogy a mai reformerek, nyugatosok, ci-
viliz�torok kez�be a technikai fejl�d�s �j eszk�z�ket is
adott, mindenekel�tt a t�vk�zl�s forradalm�ra, az inter-
netre gondolok. De h�t ezek sem var�zsszerek.
Voltaire mit tan�csolna? Ha te voln.�cl Voltaire, mit tan,�-
csolncfcL Putyinnak?
sztLAGn Axos Tal�n azt, hogy "tapossa el a gyal�zatosat", �c-
rase~ l'inf�me!, esak persze ezen nem a pravoszl�v egy-
h�zat, hanem a despotikus orosz �llamot �rten�m, �s nem
azt, hogy t�zzel-vassal felsz�molj�k, hanem hogy a jog
uralm�nak vess�k al�. De azt hiszem, eff�le j� tan�csokkal
van a pokolba vezet� �t is kik�vezve, �gyhogy tal�n m�g-
sem tan�csoln�k semmit. Voltaire, a tan�cstalan.
Tolsztoj mit mondana a k�r��e gy�lt embereknek a
szIt,AG~t Axos Nem is kell Tolsztojig elmenni, hiszen itt van
Szolzsenyicin, akit a 20. sz�zadi Tolsztojk�nt emlegetnek,
�s aki val�ban pr�f�tai szenved�lyess�ggel hirdette meg,
mi a teend�, hogyan kellene Oroszorsz�got berendezni, �s
hogyan lehetne megmenteni. Az erk�lcsi vil�grend hely-
re�ll�t�s�val. Egyfajta saj�tos, kereszt�ny �rt�keken ala-
pul� orosz "erk�lcsi kapitalizmus" k�p�t festette fel, de
h�t ez - sajnos �s h�l' isten - csak festett k�p maradt.
Igen, nemcsak "sajnos", hanem "h�l' isten" is, mert az er-
k�les�k hanyatl�s�t semmif�le fundamentalista rigoriz-
mus nem �ll�thatja meg, legfeljebb tet�zheti. �rdekes,
hogy Putyin volt az els� politikus, akivel Szolzsenyicin le-
�lt besz�lgetni, �s akir�l j� szava is volt. Putyin persze
nem erk�lcsi fundamentalista, csak nyugatos orosz nacio-
nalista, de erk�lcsi rigorozit�sa val�ban Szolzsenyicin�re
342
i.
eml�keztet. Szolzsenyicin az orosz kultur�lis m�ltb�l a
"raszkolnyikok", az �hit�ek erk�lesi puritanizmus�hoz
munkaszeretet�hez kanyarodott vissza, oda, ahol az �tes-
tamentumi t�rv�nyek m�g megingathatatlanok voltak.
Putyin pedig Nagy P�ter "protestantizmus�hoz", n�metes
gyakorlatiass�g�hoz �s munkaszeretet�hez, nemhi�ba
van tele az eln�ki appar�tus Szentp�terv�rr�l �rkez8 etni-
kai n�metekkel, �s nemhi�ba emlegetik Putyint a mai N�-
metorsz�gban egyszer�en csak �gy: "a mi kremli n�me-
t�nk".
Ha Moszkv�ban voln�l, �s a legjobb bar�tod a v�lladra bo-
ruLna, els�rn� mag�t, k�ts�gbe wolna esve, �s azt k�rdezn�
t8led: Mondd, mit csin�ljak?! Mit v�laszoln�l?
szILAG~ Axos Nyicse~o. Nyicsevo.
E~ mit jelent?
szIt,AGn Axos Azt jelenti, hogy nincs semmi baj, hogy amit 8
nagy bajnak l�t, az nem is olyan v�szes. fgy veszik le egy-
m�s v�ll�r�l a vil�g vagy az �let terh�t az oroszok: nyicse-
vo. Hiszen egy bizonyos t�vols�gb�l n�zve val�ban nines
semmi baj. Val�ban r� lehet legyinteni mindenre. Ehhez
esak meg kell kapnunk ezt a bizonyos t�vols�got, mint az
�veggoly�t, ugyeb�r. Megkaphatjuk a vall�st�l, a vil�gt�r-
t�nelem vagy a vil�gkult�ra eleven tudat�t�l, de megad-
hatja a nagy t�r �s' a nagy id� tapasztalata is. Nem eszik
olyan forr�n a k�s�t, minden kih�l egyszer. M�g a vulk�-
nok is.
Azt mondottuk, hogy a tulajdon, a t�rgyak, minden, ami
megs~erezhet�, a~ a hatalom, a bi~tons�g, a~ �ntudat, az
�n�r~et, az er�, a teljess�g, a teljese�b �let forr�sa ~agy
ak�r a szabads�g forr�sa lehet a sz�munkra. Mert mindez
kisz�les�theti �letlehet�s�geink tartom�ny�t.
De a tulajdon rabs�g is lehet. K�t�d�nk hozz� �s megk�t-
het minket. Elvonhatja figyelm�nket a fontosa�� dolgok-
343
r�l. �let�nk igazi k�rd�seir�l. Sorsunkr�l. Emberi hely~e-
t�nkr�l. Emberi kapcsolatainkr�l. Arr�l, hogy mit is kelle-
ne kezden�nk �nmagunkkal ebben a~ �letben. A tulajdon
nemcsak felszabad�t, hanem rabul is ejthet minket. J� �r-
z�s t�rgyakat megs~erezni, a tulajdont felhalmozni. Egye-
nes �ton vagy esetleg id�nk�nt m�g g�rbe �ton is. De j� �r-
z�s lehet, a szabads�g �lm�nye lehet a~ is, ha a t�rgyakt�l,
a tulajdont�l k�pes megszabadulni az ember.
Egy bar�tom �r�, gy�ny�r� k�nyvt�ra van, azt mes�lte
nekem egys~er, hogy � minden vas�rnap hajnalban be-
megy a k�nyvei k�z�, kikeresi egy kedves k�nyv�t, a h�na
al� csapja, majd kimegy a Gell�rt t�rre, felmegy a h�dra,
meg�ll a h�d k�~ep�n, m�g egys~er belelapoz a k�nyvbe,
beleolvas, majd becsukja, m�g egyszer megsim�tja a k�t�-
s�t, �s azt�n egy hirtelen mozdulattal: behaj�tja a Duna
hull�maiba. �s ut�na valahogy - nem �rri, hogy mi�rt, de
m�gis - szabadnak �s boldognak �rzi mag�t.
Kedves Olvas�! �n �re~te m�r ezt a s~abads�got? �rezte
a t�rgyakt�l, a tulajdont�l val� megszabadul�s s~abads�-
g�t? Ha nem, �rdemes lenne egyszer kipr�b�lnia. De vi-
gy�zzon! T�rt�netesen ne egy v�~�j�t vagy kedvenc subl�t-
jukat dobja ki az ablakon. Mert valakiben k�rt tehet, �s e~-
zel egy m�sikfontos parancsolat ellen v�tene.
.
NE TEGY
A TE FELEBAR�TOD ELLEN
HAMIS TAN�BIZONYSAGOT
t
�
i
Ha ott lett�l volna a S�nai-hegy l���n�l, amikor
M�zesj�tt le a k�t k8t��lkval, mit k�rdezt�l vol-
na t8le?
va,rne MmALY Megvagy? Minden rendben van,
M�zes?
!
Ha tal�lkozn�l Buddh�val, mit k�rdezn�l t8le?
v.�DA twaALY Lehet-e tenni b�rmit is az�rt, hogy
az ember megvil�gosodj�k?
Ha tal�lkozn�l J�zussal, mit k�rdezn�l?
vw~A MmALY Ugye te is tudod, hogy t�ged nem
lehet k�vetni?
Ha tal�lkozn�l Nietzsch�vel, mit k�rdezn�l?
vwua M~aAt,Y Mondd, abba bolondult�l bele, hogy
I v�gs8 soron megoldhatatlannak �rezted, amit
megoldani akart�l?
Ha tal�lkozn�l Freuddal?
i
v~rnA MIaAtY Ugye tudod m�r, hogy nem tudo-
m�nyt csin�lt�l, hanem ann�l valami sokkal
fontosabbat?
�s ha tal�lkozn�l �nmagaddal? Mit k�rdezn�l
�nmagadt�l?
vA.rDp M~aA~Y Mit nagyk�p�sk�dsz m�r annyit?
Honnan tudod, hogy nem tudsz semmit? Ez a
legnagyobb nagyk�p�s�g. Ezt Sz�krat�sz ta-
l�n megengedhette mag�nak, de te nem!
A TAN�S�GT�TEL
Eln�zem a t�volban a falu h�zait.' Megb�jnak zs�pfedel�k,
eser�ptetej�k alatt. �rzik titkaikat. Nem ha.~udnak. Nines
fenn a~ erny�, nines �res kas, nin.es hivalg� gazdags�g. Nem
hazudnak, legfeljebb hallgatnak a szeg�nys�g�kr�l. Nem tu-
dom, ha megs~�laln�rtak, mit mondan�znak. Elmondhatn�k-e
i iga~ t�rt�net�ket. Ha egy�ltal�ban ~an igazs�g. 1718-ban
' Gy�rk�ny, pincesor. Baranya megye.
347
�rkeztek ide az els� telepesek Burgenlandb�l. Majd j�ttek a
hesseni n�metek. Vir�gz�, gazdag falu n�tt ki itt a v�lgyb�l.
N�gysz�z�tven csal�d �lt itt j�m�dban, boldogs�gban �s min-
den bizonnyal id�nk�nt boldogtalans�gban. Azt�n j�tt a nagy
h�bor�. A v�g�n a falu fel�t kitelep�tett�k. Hely�,kbe m�shon-
nan szalajtott menek�ltek j�ttek. A Felvid�kr�l, Kelet-Ma-
gyarorsz�gr�l s kezd�dtek az egy�tt�l�s neh�z �vtizedei. A
harcok, a haragok, a s�rt�sek �s ellens�rt�sek. Az igaz �s ha-
mis tan�s�gt�telek. M�ra elcsendesedett a v�lgy.
Annak idej�n a~ �korban, s�t a k�z�pkorban is, nagyon
fontos parancsolat volt e.~. Mert akkor m�g a jogi elj�r�snak,
a bizony�t�s menet�nek alig-alig voltak a mai �rtelemben vett
hiteles es~k�zei s m�dszerei. K�vetkez�sk�ppen a tan�knak
�ri,�,si szerepe volt. Nap mint nap emberi �letek m�ltak azon,
hogy a tan�k az iga~at vallj�k, vagy hamisan tan�skodnak.
J�zus is figyelmezteti a tan�tv�nyait, mondv�n: "Egy�ltal�ban
ne esk�djetek. A ti besz�detekben legyen az igen igen. A nem
pedig nem. Ami pedig t�lmegy ezen, az a gonoszt�l van." S~�p
mondat. Att�l tartok, hogy ezt mi sem tudjuk ilyen j�l betarta-
ni m�g ma sem, a mi igen�nk sem mindig igen, �s a mi ne-
m�nk sem mindig nem. De a~�rt a tan�bizonys�gnak a jelen-
t�s�ge a~ eur�pai t�rt�nelem folyam�n fokozatosan cs�kkent.
Nagy visszaes�sekkel. Gondoljunk csak arra, hogy a 1 rrl7.
sz�~adban, a boszork�nyperek idej�n h�ny ember �let�be ke-
r�lt a hamis tan�skod�s. Uagy arra, hogy az �tvenes �vek-
ben, a konstrukci�s perekben, h�ny megk�nzott embert k�ny-
szer�tettek hamis tan�s�gt�telre.
I~ELLER �GNEs Erre csak Szekeres Gyuri, volt bar�tom t�rt�-
net�t tudom elmes�lni. Szekeres Gyurit R�kosi�k b�rt�n-
be vetett�k, �s azzal a perspekt�v�val �ll�tott�k szembe,
hogy vagy hal�lra �t�lik, vagy pedig vallom�st tesz X. Y. el-
len, aki a bar�tja volt. Visszament a cell�j�ba - mes�lte -,
�s semmi sem seg�tett rajta, csak egyetlenegy. Eg�sz id�
alatt ezt morogta mag�ban: "Ne t�gy felebar�tod ellen ha-
mis tan�bizonys�got."
"Ne t�gy felebar�tod ellen hamis tan�bizonys�got." Azt
mondta a Gyuri: ha elkezdtem volna gondolkozni azon,
348
amit mondtak, hogy ezzel kinek haszn�lok, kinek �rtok,
hogy nekik ink�bb haszn�lok, a p�rtnak ink�bb �rtok �s �gy
tov�bb, akkor t�k�letesen meg lettem volna zavarodva. De
mert esak ezt mondtam magamban, hogy "Ne t�gy feleba-
r�tod ellen hamis tan�bizonys�got", meg voltam mentve.
B�rmilyen nagy �rat kellett is fizetnie �rte, nem tett fe-
lebar�tja ellen hamis tan�bizonys�got.
,r�xAt Ar~~A Ez egy olyan parancsolat, amit minden diktat�r�-
ban meg kellett volna fogadnunk, amikor d�lt Magyaror-
sz�gon a n�cizmus, meg kellett volna fogadnunk a szem�-
lyi kultusz �veiben, s�t m�g a puha diktat�ra �vei alatt is.
Gyan�tom, m�g a szabads�gban, napjainkban is meg kelle-
ne fogadnunk. Addig, am�g hazugs�ggal el�ny�sebb poz�-
ci�t lehet kiverekedni �gy, hogy valaki m�st feket�t�nk
be, addig ez a parancsolat �geti az emberek sz�v�t.
De nem el�g az, hogy "Ne t�gy hamis tan�bizonys�got."
Vannak az �letnek olyan sark�tott pillanatai, amikor az
igazs�g mellett kell tan�s�got tenni, amikor nem el�g,
hogy befogom a sz�mat. Amikor ki kell nyitni, �s kock�za-
tot v�llalva el kell mondanom egy m�sik embernek a v�-
delm�ben, amit el kell mondani. Ember�ri�sok voltak,
akik ezt megtett�k. Kevesen, de voltak. A szem�lyi kul-
tusz �veiben �s azt megel�z�en, �s �n hiszem, hogy ma is
vannak olyan embert�rsaink, akik val�ban bens� pa-
rancsra kapj�k a vez�rl�s�ket, �s tan�s�got tesznek amel-
lett, ami igaz. Akkor is, ha n�ha k�nyelmetlen, vagy t�rt�-
netesen senkinek sincs �ny�re, s egyesek - szellemi tudat-
lans�gukban - olykor le is mosolyogj�k.
A HAZUGS�G
T�g�tsuk ki figyelm�nk k�r�t. A hamis tan�bizonys�ggal
rokon az a fogalom, hogy hazugs�g. Vannak, akik �gy v�-
lik, hogy a tan�bizonys�gr�l sz�l� parancsolat vonatko~ik
erre a t�gabb k�rre, a hazugs�g k�r�re is. N�zz�k meg,
hogy indokolt-e ez a kiterjeszt�s.
Annyiban val�s~�n�leg indokolt, hogy a ha~ugs�g megle-
349
het�sen elterjedt jelens�g volt mindenkor. �s ma is az.
Szinte belek�pr�zik a szem�nk, ha megpr�b�ljuk felsorol-
ni, hogy h�nyf�le ha~ug ember van. A ha~ug ember lehet
sz�lh�mos vagy sz�delg�. Lehet csal�. Lehet cselsz�v�. Le-
het - �pp ellenkez�leg - nem �rt� s rombol�, hanem j�t�-
kony, j�sz�v�, irgalmas, aki nem akarja elmondani az
igazs�got a m�sik embernek, mert f�lti �t az igazs�gt�l. Le-
het a hazug ember hatalmaskod�. Hamis pr�f�ta, szem-
f�nyves~t�. Lehet gy�va, gyenge, �n�ltat�. Lehet �ls~ent,
hipokrata. Cimbor�lhat az �rd�ggel. L ehet kenetteljes pap
vagy kenetteljes politikus. Lehet b�rtollnok, �s lehet n�pbu-
t�t�. Lehet k�lt�, v�s�ri kiki�lt�, ri.pacs vagy rekl�mf�n�k.
H�t ez el�g n�pes �llatsereglet. V�g�l is egy�ltal�ban
van-e valaki, aki azt mondhatja mag�r�l, hogy � igaz em-
ber, � sohasem hazudik a Sokszorosan meg kell gondolnia
b�rmelyik�nknek a dolgot, miel�tt ezt �ll�tan� mag�r�l.
Mert nagyon is sokf�lek�ppen lehet ha~udni.
Lehet hazudni csellel - gondoljunk p�ld�ul a tr�jai fal�-
ra, amelynek seg�ts�g�vel be lehetett csapni a tr�jaiakat, �s
el lehetett foglalni a v�rosukat. Lehet hazudni sz�nlel�ssel.
Eml�ke~nek arra a latin k�~mond�sra: Timeo Danaos et
dona ferentes. "F�lek a g�r�g�kt�l, m�g akkor is, ha aj�nd�-
kot hoznak." Lehet igazat ha~udni. Igazat mondok, de �gy,
hogy az illet� valami m�st �rtsen rajta. Lehet hazudni ir�-
ni�v�L is. A~t mondom p�ld�ul valakinek, hogy jaj, m�r
megint milyen okos vagy, amikor �pp az ellenkez�j�t gon-
dolom. Vagy a~t mondom, hogy nagyon k�s~�n�m, amikor
nagyon is nem vagyok h�l�s a~�rt, amit az illet� mond
vagy tes~.
Az igazs�got el is lehet hallgatni. Lehet suny�tani. Lehet
�rv�nytelen�teni azt, amit mondok, mik�zben mondom.
Eml�ke~nek arra, hogy gyermekkorunkban a k�z�ps� �s a
mutat�ujjunk �ss~efon�s�val jelezt�k, hogy amit mon-
dunk, a~ nem �rv�nyes. Ez a mi �let�nkben j�t�k volt, de
voltak ennek a t�rt�nelemben v�resen komoly v�ltozatai
is. El�fordult p�ld�ul az inkviz�ci� idej�n, hogy a~ eretnek-
s�ggel v�doltak �gy pr�b�ltak kib�jni az al�l a k�nyszer
al�l, hogy megtagadj�k hit�ket, hogy amit mondtak, az l�t-
s~�lag megfelelt annak, amit az inkviz�tor k�vetelt, de va-
l�j�ban a v�dlott m�st �rtett rajta. P�ld�ul amikor arra
akart�k k�nyszer�teni azokat, akik nem hittek a S~enth�-
roms�gban, csak egyetlen Istenben, hogy mondj�k ki: hi-
s~ek a Szenth�roms�gban, akkor azt v�las~olt�k: igen, hi-
szek abban, hogy az egyetlen Isten olyan szent �s hatal-
mas, hogy �enne minde~ jelen van. Ezt a~t�n vagy
elfogadta, vagy sem a~ inkviz�tor.
FR�Ht,icH R�sER'r A T�r�ban k�tszer szerepel a t�z ige. Egy-
szer M�zes M�sodik K�nyv�ben, majd pedig M�~es (~t�-
dik K�nyv�ben, s a k�t sz�veg nem teljesen fedi egym�st.
Az egyik elt�r�s �pp enn�l a parancsolatn�l van. M�~es
M�sodik K�nyv�ben a s�ker = hazug sz� szerepel, m�g
M�~es �t�dik K�nyv�ben a s�v = hamis sz�t olvassuk. A
k�t kifejez�s k�l�nb�z� �rtelmez�st takar. Hazug tan� az,
aki tudatosan hazugs�got �ll�t, hamisan tan�skodik ak�r
b�r�s�g el�tt, ak�r egy k�z�ns�ges besz�lget�sben. A ha-
mis tan� kifejez�s pedig olyan tan�skod�st takar, ahol az
illet� - b�r meg van gy�z�dve arr�l, hogy igazat mond -
hamis �ll�t�s mellett �ll ki.
xoP~'rsY s~nott "Ne t�gy hamis tan�bizonys�got." Ez is in-
k�bb a vil�gi jogrend el��r�sa kell, hogy legyen, mintsem
kiemelt fontoss�g� isteni paranes. A helyes paranes: az
igazat mondd!
cs~rrn viLMos Az emberi k�z�ss�gben ennek az elvnek na-
gyon nagy szerepe van. Eml�tett�k, hogy a legfejlettebb �l-
latcsoportban is egy�ni verseny van: mindenki mindenki-
nek a versenyt�rsa. Az embercsoportokban viszont meg-
jelenik a k�z�ss�g fogalma. Az emberek tudnak arr�l,
hogy �k ehhez �s ehhez a esoporthoz tartoznak. M�r az
archaikus t�rsadalmak is nagyon szigor�an szab�lyozt�k
azt, hogy ne lehessen vissza�lni a k�z�ss�ggel. Teh�t ne
legyen olyan, aki a napot lopja reggelt�l estig, �s m�sok
hozz�k neki az ennival�t, vagy hogy a esoport tagjai sza-
ladg�lnak f��rt, v�z�rt, gy�jt�getnek, egyvalaki meg heve-
r�szik.
350 351
Ez a sz�ks�g, ez a k�nyszer kifejlesztett az emberben
egy sor olyan biol�giai tulajdons�got, ami arra szolg�l,
hogy a csoport �let�nek a szab�lyoz�s�t megk�nny�tse. Az
egyik p�ld�ul a sz�gyen�rzet. Egy �llat mi�rt sz�gyelln�
mag�t? Mindent megcsin�l, ami neki kell. Egy emberben
a sz�gyen�rzet azt jelzi, hogy � tudja, hogy ezt a dolgot
nem lett volna szabad megcsin�lnia, de megcsin�lta, �s
most m�r sajn�lja. Az, hogy ne hazudj, az �llat sz�m�ra
�rtelmetlen dolog. Mert minden �llat hazudik, ha az �rde-
keit ez szolg�lja. Ez alapt�rv�ny. Az ember viszont �rzi,
hogy a hazugs�ggal megs�rtette a k�z�ss�get, megt�vesz-
tette a k�z�ss�get, k�rt okozott a k�z�ss�gnek, �s emiatt
rosszul �rzi mag�t. S a lehet�s�gekhez k�pest igyekszik el-
ker�lni a hazugs�got. Ez egy nagyon finom szab�lyoz�s,
amelynek megvannak a biol�giai alapjai �s a t�rsadalom
�ltal kidolgozott szab�lyai. Mindez csak az emberre jel-
lemz�.
A~ �ltatok hazudn.ak?
CsArm vtLMos �, az �llatok remek�l tudnak hazudni. P�ld�ul
amikor valamelyik egy vereked�s k�zben felf�jja mag�t,
�s �gy tesz, mintha k�tszer akkora lenne, pedig bel�l egy
picike kis test van. Ez egyfajta megt�veszt�s. Ezt �gy is
h�vj�k az etol�gusok, hogy megt�veszt� viselked�s. Vagy
amikor vad d�hvel �s morg�ssal t�madnak egym�sra m�g
akkor is, hogyha sejtik, hogy itten nem sok keresnival�juk
van, de �gy tesznek, mintha nagyon er�sek �s hatalmasak
lenn�nek, azt�n ha kider�l, hogy m�gse, akkor gyorsan,
sipirc, elszaladnak.
Ne t�gy hamis tan�bizonys�got. Meg�rten,�k ezt az int�st
annak a vietnami t�rzsnek a tag~ai, akikn�l j�rt�l?
VARGYAS G.4BOR Nem, mert ez megint csak jellemz�en olyan
"komplex" t�rsadalomhoz k�t�dik, amely m�reteit tekint-
ve j�val nagyobb, mint az "egyszer� t�rsadalmak" k�z�
tartoz� br� t�rsadalom. Egy olyan faluban p�ld�ul, ahol
�n �ltem, ahol h�sz h�zb�l, azaz k�t-h�romsz�z emberb�l
�llt a teljes falu, aminek a fele egy�bk�nt is gyermek, min-
denki ismer mindenkit, �s mindenki tudja, hogy mi t�rt�-
nik. �gy nincs, vagy alig van sz�ks�g tan�skod�sra. �n
ilyen jelleg� �gyet j�szerivel nem is l�ttam, hacsak ide
nem sz�m�tom a v�l�sokat megel�z� "v�nek tan�cs�t"
(egy ilyet l�ttam, de t�bbr�l is tudok). A teljes rokons�g
�sszegy�lik, hogy - egyfajta helyi �t�lkez�si f�rumot alkot-
va - megvitass�k a h�zasp�rok k�z�tti civ�d�sokat �s el-
d�nts�k, kinek van igaza. A v�l�snak itt is komoly anyagi
k�vetkezm�nyei vannak, ami ak�r a borsos menyasszony-
v�lts�g visszafizet�s�t is jelentheti, �s ily m�don az azt
�sszead� eg�sz rokons�got �rinti, illetve a gyermekek sor-
sa itt is kock�n forog. De ez sem annyira tan�s�gt�tel,
mint ink�bb az adott �gyr�l alkotott szem�lyes v�lem�ny
kinyilv�n�t�sa.
Az emberek ott t�bbet vagy kevesebbet hazudnak, mint mia
vARGYAs G�soR Mi mennyit hazudunk?
Sokat.
vARGYAs G�BoR Ott az embereknek nincs nagyon mi�rt hazud-
niuk. Vegy�nk egy p�ld�t. N�lunk egy gyermek k�sve megy
haza. �s akkor hazudik, hogy - nem tudom �n - itt �s itt
volt, ez�rt �s ez�rt k�sett. A br�kn�l viszont, mint m�r
mondtam, a n�gy�ves gyermekt�l sem k�rik sz�mon,
hogy mi�rt j�tt "k�sve" haza; egy�ltal�n nincs is mihez
k�pest k�sni, mivel nincsenek fix id�pontok. Naplemente-
kor meg �gyis hazamegy, mert �hes, �s nincs hol aludnia,
vagyis r�viden, ha kev�s a tilt�s, kev�s a t�rv�ny�th�g�s,
nincs mi�rt hazudni.
Na, az�rt most eszembe jutott egy "kegyes" hazugs�g a
br�kn�l. Egyszer, egy csirke�ldozat ut�n az egyik adat-
k�zl�m azt �ll�totta, hogy kifejezetten az �n kedvem�rt
v�gezte el az �ldozatbemutat�st, mivel tudta, hogy engem
ezek a dolgok �rdekelnek, �s �gy valamif�le ellenszolg�lta-
t�sra sz�m�tott. Csakhogy ut�na elsz�lta mag�t, mond-
v�n, hogy "m�r r�g�ta csirk�t akart enni". Mint tudjuk, a
352 I 353
br�kn�l "esak �gy" tilos h�st enni, teh�t valamif�le vall�-
sos indok sz�ks�ges az �llatok lev�g�s�hoz. �gy � is "kita-
l�lta", hogy "beteg", vagy hogy a esal�dj�ban valaki beteg,
m�r nem eml�kszem r�, ami el�gs�ges indok ahhoz, hogy
egy esirk�t fel�ldozzanak. �s azt�n, hogy t�lem is kapjon
valami aj�nd�kot, azt �ll�totta, hogy a kedvem�rt csin�lta.
De ez az�rt a sz�momra ink�bb "f�llent�s", mint hazug-
s�g. Teh�t nyilv�n itt is van hazugs�g, emberi t�rsadalmat
nehezen tudok elk�pzelni e n�lk�l, de hogy valaki nyil-
v�nval�an a szemedbe hazudj�k, az az�rt el�g ritka.
T�sxE L�szL� Az iszl�mban az Istennel szembeni hazugs�g, a
meghazudtol�s (arab sz�val takdz�b, "hazugs�gnak tarta-
ni") maga a hitetlens�g. Muszlim felfog�s szerint a kinyi-
latkoztat�s egy�rtelm�en �s vil�gosan, �rthet� m�don
k�zli az igazs�got az emberrel. Az embernek vele sz�letett
adotts�ga, j�zan esze r�v�n ezt meg kell �rteni, igaznak
kell tartani, �s az ebb�l k�vetkez� t�rv�nyeket �s el��r�-
sokat a legnagyobb odaad�ssal k�vetni kell (arab sz�val
taszd�q, "igazs�gnak tartani"). Ez a muszlim h�v� hit�-
nek, Istenhez val� viszony�nak a l�nyege: a kinyilatkozta-
tott igazs�g megismer�se, igaznak tart�sa �s felt�tlen k�-
vet�se. Ha valamilyen okn�l fogva nem tartan� igaznak a
kinyilatkoztat�st, az esak sz�nd�kos �s tudatos elhat�ro-
z�s eredm�nye lehetne, s ilyen �rtelemben kimer�ten� a
meghazudtol�s fogalm�t. Ekk�ppen az Isten, az ember �s
a vil�g viszony�nak megk�rd�jelez�se v�gs� soron a vall�s
�rv�nytelen�t�se lenne. A hit tartalma teh�t az igazs�gnak
tart�s �s a hitetlens�g, az igazs�g sz�nd�kos �s tudatos
elutas�t�sa.
A mai modern vil�gban nagy probl�ma a ha~ugs�g?
sz~,s� Is'rv~ Mindig nagy probl�ma volt, a b�neset �ta. Ott
kezd�d�tt, amikor Isten sz�mon k�ri �d�mot �s �v�t, �s
�k tologatj�k egym�sra a felel�ss�get, igazat is mondanak,
meg nem is mondanak igazat. Es ez att�l kezd�d�en
�r�k�s gond. Tal�n azt lenne j� egyszer meg�rteni, hogy
mi�rt kell az az embernek, hogy hazudjon. Mi�rt fanya-
lodik r�, mi�rt k�nyszeredik bele, mik�zben �t�lj�k �s
tudjuk azt, hogy milyen hallatlanul fontos, �s mennyire
hozz�tartozik az �nbecs�l�s�nkh�z az, hogy igazat mon-
dunk, hogy amit mondunk magunkr�l, ahogy besz�l�nk,
amit m�sr�l mondunk, az megb�zhat�, az igaz.
Enn�l a parancsolatn�l, hogy "Ne t�gy felebar�tod ellen
hamis tan�bizonys�got" - kiterjeszt� �rtelemben val�ban
a hazugs�gr�l van sz�, de nem a k�lt�i hazugs�gr�l, nem a
gyerek fantazi�lgat�s�r�l, nem a feln�tt �ber �lmair�l, ha-
nem arr�l, hogy milyen a viszonyom a m�sikhoz. �s a m�-
siknak van neve. A m�siknak van �nbecs�l�se, a m�sik-
nak van tisztess�ge. Hamis tan�bizonys�got tenni azt je-
lenti, hogy megfosztom �t ett�l. Ez is "j�" magyar dolog:
�sszej�n k�t magyar, vagy h�rom magyar, �s elkezdenek
egy negyedikr�l besz�lni. S azt csak orcapirul�ssal lehet
v�gighallgatni, hogyan dob�ljuk a t�vollev�re a sarat. Ta-
l�n a r�gi angolok �rtett�k j�l, hogy az �riembers�ghez
hozz�tartozik az, hogy ha valakit egy t�rsas�gban szidnak,
akkor a gentlern.annek k�teless�ge megv�deni az illet� j�
h�r�t. Ma, ha kinyitjuk az �js�gokat, s l�tjuk-olvassuk,
hogy b�rkir�l b�rmit lehet �rni, b�rmit lehet mondani - a
szabad t�j�koztat�sra hivatkozva -, akkor bizony azt kell
mondanunk: nagyon szomor� a helyzet.
n~rrxA xFusz'rIrrA A hindu vaisnava vil�gfelfog�s szerint l�tezik
egy Abszol�t Igazs�g, ami nem m�s, mint Isten l�te �s az
Isten szem�lye. Isten igazs�gai t�vedhetetlenek, a f�ldi
igazs�gok ezzel szemben relat�vak. Viszont �gy tartj�k,
hogy ha az ember az ilyen f�ldi, relat�v viszonyokban sem
tud igazat mondani, nem tud, vagy nem akar k�l�nbs�get
tenni val� �s val�tlan k�z�tt, akkor nem tud �szinte kap-
esolatot kialak�tani Istennel sem. A hazugs�g �s az �szin-
t�tlens�g megakad�lyozhat benn�nket abban, hogy �szin-
t�k legy�nk saj�t magunkkal szemben is, hogy m�lyen a
lelk�nkbe tudjunk n�zni, �s fel tudjunk t�rulkozni Isten
el�tt. Teh�t azt gondolom, hogy k�zvetve ez lehet az �rtel-
me a hazugs�g tilalm�nak.
354 ~-- 355
Ha m�soknak hazudunk, abb�l nek�nk milyen k�runk
sz�rmazhat a
DANxA xlusz'rINA Legf�k�ppen az, hogy csal�d�st okozunk a
m�sik embernek, elvesztj�k a bizalm�t. M�sr�szt pedig
magunkban is k�rt tesz�nk, mert elvesz�tj�k az �szinte-
s�gre val� k�pess�get. A vall�sok szerint az emberi �let
legf�bb c�lja, hogy az ember megismerje �s megszeresse
Istent. Szeretni nagyon neh�z. Ez nem �gy m�k�dik, hogy
vagy van, vagy nincs. Ezt tanulni kell, ez�rt �ldozatot kell
hozni. A szab�lyoz� elvek, a t�rv�nyek arra val�k, hogy
megtan�tsanak benn�nket szeretni. Az �szintes�g hi�nya
g�t lehet az ember �s az Isten kapcsolat�nak kibontakoz�-
s�ban, e n�lk�l pedig az emberi �let hi�baval�v� v�lik.
v�Gv�LGYI B. ANDIz�s Amerik�ban, amikor a jap�n gazdas�g
olyan nagyon a cs�cson volt, �gy a '80-as �vek elej�t�l a
'90-es �vek elej�ig, szinte ipar�gg� v�lt az, hogy k�zik�ny-
veket adtak ki arr�l, hogy hogyan t�rgyaljunk jap�n part-
nereinkkel. Ugye a vil�g k�t vezet� gazdas�g�r�l besz�-
l�nk. No m�r most, az amerikai, n�piesen sz�lva, szarva
k�zt a t�gy�t, teh�t megy el�re egyenesen, c�ltudatosan,
ez van, ezt akarom el�rni. Megnevezem, el�rem. A jap�-
nok ehhez k�pest valahogy spir�lisan mennek, k�r�ket �r-
nak le, hosszan zajlik a t�rgyal�s. De fogalmazzunk m�s-
k�pp. A "nem" helyett ink�bb azt mondj�k, hogy "igen, ez
nagyon figyelemrem�lt�, de tal�n t�rj�nk majd vissza erre
k�s�bb, term�szetesen, vizsg�ljuk meg, h�t lehet, hogy itt
lesz egy kis neh�zs�g, de..." - egysz�val udvariatlan �s le-
hetetlen azt mondani valakinek, hogy: "nem". A "nem"
sz� term�szetesen l�tezik, de elutas�t�sk�nt a t�rgyal�fe-
lek nem nagyon haszn�lj�k. Konfliktusker�l� m�r maga a
nyelv is, �s ebb�l k�vetkez�en a viselked�s is.
Nem k�tele~� az iga.~mond�s?
v�Gv�LGYt B. ArrDIz�s Amiz az el�bb mondtam, az nem felt�t-
len�l hazugs�got jelent, hanem ink�bb tapintatot �s bi-
zonyos fok� hipokr�zist. M�s strukt�r�ban mozog a gon-
dolkod�suk. Roland Barthes �rt egy karcs�, de nagyon ta-
nuls�gos k�nyvet Jap�nr�l, a Jelek birodalma c�mmel.
Sajnos nincs meg magyarul. Ebben a k�nyvben teszi fel
azt a k�rd�st, hogy ugyan mi�rt gondoljuk mi, hogy az
�gynevezett term�szetes viselked�s magasabb rend�,
mint a mesterk�lt, a ceremoni�lis, a k�dolt. A jap�nok
viselked�se saj�tos jelz�sekhez, jelekhez k�t�tt, k�dolt.
Kicsit m�s nyelvet besz�lnek a n�k, mint a f�rfiak. Nyel-
vileg, szemantikailag, sz�haszn�latban, ak�r a mondat-
szerkeszt�sben is. M�sk�pp besz�lnek a falusiak, mint a
v�rosiak. Ezek a m�ss�gok, k�dok pontosan elhelyezik
az embert a t�rsadalomban, s mivel Jap�n nem forradal-
m�r orsz�g, soha az �letben nem volt n�luk t�rsadalmi
forradalom, ez�rt ezt el is fogadj�k.
Nem kelt valamif�le bizonytalans�got ez a k�rm�nfont fo-
galmaz�sm�d, az, hogy sohasem lehet tudni, hogy mi iga~
�s mi nem a~?
v�Gv�LGYI B. ANDR�S Nem, mert az igazs�g fogalma sem olyan
egy�rtelm� Jap�nban, mint n�lunk. �pp az el�bb eml�tett
Barthes mondta azt - s ezt �rdekes hallani egy Descartes-
on nevelkedett francia tud�s sz�j�b�l -, hogy az ember Ja-
p�nban r�j�n arra, hogy a racionalit�s csak az egyike a le-
hets�ges vil�gmagyar�zatoknak.
.,r1 Z�RZAVrlR SZABADS�GA"=
Minden b�nt zavar sz�l, de a hazugs�g egyenesen a zavarkel-
t�s b�ne. Aki viszont hamis tan�s�ggal v�dolja felebar�tj�t, a
hazugs�gnak is egyik leg�sszetettebb v�tk�t k�veti el. A k�-
oszt, a s�t�ts�get �s a b�k�tlens�get s�lyosb�tja vele, mely az
eredeti b�n �ta am�gy is valamennyi�nket nyomaszt.
Isten a nyolcadik parancsolattal - "Hamis tan�s�got ne
sz�lj felebar�tod ellen" - m�g csak mintegy "term�szetes"
= Pilinszky J�nos: A hamis tan�s�gr�l. �j Ember, 1964. j�nius 28. (Sz�g
�s olaj, Budapest, 1982, 98-99. o.)
356 357
szinten k�v�nja k�r�l�rkolni az emberi b�k�tlens�gek terje-
d�s�t. Az igazi, "term�szetfeletti" kivezet� utat J�zus mutat-
ta meg nek�nk. � maga lett az �t, a kivezet� �t a hazugs�gok
�ttalan k�osz�b�l. Az � szem�ly�ben valamennyien megh�-
v�st kaptunk Isten orsz�g�ba, ami maga az igazs�g, a szabad-
s�g �s az �nzetlens�g, s e megh�v�s �ta minden hazugs�g
nylt k�sleltet�se az isteni elgondol�sok kibontakoztat�s�-
nak. Mert a hazugs�g nem el�g, hogy v�tek, de egyenesen az
a fajta b�n, mely t�j�koz�d�sunk norm�it kusz�lja �ssze. Az
a mer�nyl�, ki legel�sz�r is a vil�goss�got oltja ki, az �r�kat
�ll�tja meg, az ir�nyt�t t�ri sz�t, hogy azut�n "szabadon"
dolgozhass�k.
Szabadon? A szabads�g, amit a hazugs�g sz�l, egyed�l a
z�rzavar szabads�ga lehet. A p�nik szabads�ga.
Isten nyolcadik paranesa az �jsz�vets�g t�kr�ben bel�t-
hatatlan m�ret� strat�giai t�rk�p�v� t�gul egy �tk�zetnek,
melyben a rend k�zd a z�rzavar, az �nzetlens�g az �nz�s,
az igazs�g a hamiss�g ellen, az emberis�g legalapvet�bb �r-
dekeinek megval�s�t�s��rt. Mivel azonban a hamiss�g min-
denk�pp �nz�sb�l fakad, sorsa is sz�ks�gszer�en v�ges. Ve-
le szemben az igazs�g csak ideiglenesen vesz�thet, sorsa vi-
szont sz�ks�gszer�en torkollik a v�gtelenbe. Az igazs�g
ez�rt sose lehet t�relmetlen vagy t�mad�, �s sose ir�nyul-
hat senki ellen. Tartalm�ra hogyan is c�folhatna r� term�-
szete? Gy�zelme a szel�dekre v�r �s a t�relmesekre.
Az igazs�g sorsa f�l�tt maga Isten virraszt.
HAZUDUNK �NMAGUNKNAK IS?
Ha lehetne statisztik�t k�sz�teni ilyesmir�l, minden bizonnyal
kider�lne, hogy gyakrabban hazudunk magunknak, mint
m�soknak. Szeretn�nk szebbnek, okosabbnak, b�lcsebbnek
l�tni, tudni magunkat, mint amilyenek val�j�ban vagyunk.
Nem csak H�feh�rke mostohaanyja k�rdezte meg �jra �s �jra
a t�kr�t�l azt, hogy �-e a legszebb a vil�gon.
ReggeL nem j� belen�zni a t�k�rbe. Mert �js~aka sz�thull
a.z ember arca, sz�thulL az ember szem�lyis�ge. Reggel a sz�
szoros �rtelm�ben �ssze kell szedn�nk magunkat, �ssze kelL
t�kolnunk magunkat. Zuhanyozunk, torn�zunk, d�rzs�lj�k
a fogunkat, f�s�lj�k a hajunkat, a h�lgyek megalkotj�k a~
arcukat is, s csak ha mindezek ut�n n�z�nk �jra a t�k�rbe,
akkor tudjuk elfogadni �nmagunkk�nt azt, amit l�tunk.
Persze, ki tudja, hogy melyik arcunk a~ igazi, �s melyik a~
�Larc: a kusza reggeli ~agy a rendbe tett nappali?
A m�v�szet sem mond a sz� h�tk�~napi �rtelm�ben iga-
zat. A kir�lyokr�l, hercegekr�l, b�borosokr�l �s m�s nag:y
urakr�l s h�lgyekr�l k�s~�lt hajdani portr�k t�bbs�ge ~al�-
sz�n�leg szebbnek mutatta modellj�t, mint az val�ban ~olt.
Vagy J�zsef Attil�nak volt igaza, amikor azt �rta, hogy a
m�v�szetnek �pp az a nagys�ga, hogy nem puszt�n a val�-
dit mutatja meg, hanem a wal�di m�Ly�n rejl� igazat qril-
Lantja f�l a
Nem mindig ��rjuk elviselni a val�s�got, �s gyenges�-
g�nkben a~t akarj~uk, hogy hazudjanak nek�nk. �s ha~ud-
nak nek�nk nemcsak a s~appanoper�k, de a maguk m�d-
j�n m�g a legnemesebb trag�di�k is.
N�gy felvon�son �t k�m�letlen�l bemutatj�k az �let min-
den rettenet�t, a~ emberi szenved�s �s gonos~s�g m�lys�-
geit, a~ emberi vil�g �sszeoml�s�t, majd a negyedik felvo-
n�s utols� jeleneteiben hirtelen feloLdj�k a fesz�Lts�get, be-
ind�tj�k az �gynewezett katar~is-g�pezetet, �s abba az
ill�zi�ba ringatj�k a n�z�t, hogy az ember �s a wi,l�g m�gis-
csak nagyszer�. Uoltak korok �s t�rsadalmak, amelyeknek
m�g ez sem volt el�g. A 18. sz�~cdban p�ld�ul �t�rt�k Shakes-
peare trag�di�it.
A~ egyik v�ltozatban Othell�t m�g idej�ben figyelmezte-
tik J�g� csels~�v�s�re, J�g�t letart�ztatj�k, �s h�seink bol-
dogan �lnek, m�g meg nem halnak. Uagy p�ld�ul a R�me�
�s J�li�t k�t v�ltozatban j�ts~ott�k: egyik este tragikus 6e-
fejez�ssel, a m�sik este happy endinggel. A mai hollywoodi
filmek t�b�s�ge is hazudik, vagy legal�bbis f�lLent: �desen-
boldogan fejez�dik be, holott az �letben legal�bb annyi s~o-
mor� befejez�s van, mint amennyi boldog.
358 j. 359
Mint pszichol�gus mit gondol, nagyon �rtalmas a hazugs�g?
POLCZ ALAINE NagyOn.
Mi�rt a
PoLCz ALAINE Az elm�lt �vekben igyekeztem mindig igazat
mondani, �s ett�l annyival tiszt�bb �s k�nnyebb lett az
�let. Mi, emberek, valahol �rezz�k, hogy milyen m�ly kap-
esolat k�t �ssze benn�nket, s hogy ez a kapesolat milyen
�rz�keny �s s�r�l�keny valami, de nem t�r�d�nk vele iga-
z�n. Hajland�k vagyunk elfelejteni.
Ha egy vend�gemnek sz�pen, udvariasan k�r�l�rom,
hogy be akarok menni dolgozni, vagy elfoglalts�gom van
a h�zban, �rzi, hogy valami zavar van k�zt�nk. Ha vi-
szont azt mondom, hogy "Te! Ma m�g meg kell esin�l-
nom valamit, megyek dolgozni, b�cs�zzunk el!" - egy-
szer�en, de �szint�n, tiszt�n kimondom, akkor nem s�r-
t�dik meg, �s nem s�r�l meg, nem zavarodik meg a
k�z�tt�nk l�v� kapcsolat. A metakommunik�ci�m csak
akkor lehet j�, ha autentikus, hiteles, ha azt mondom,
amit gondolok. Ezzel �rz�m meg egy emberi kapesolat
tisztas�g�t �s m�lt�s�g�t.
Politikusoknak, papoknak van valam��le rutinhangs�-
lyuk. M�r nem igazi az, amit mondanak, mert rutinb�l
mondj�k, megszok�sb�l. M�r nem olyan gondolatot k�z�l-
nek, amely�rt megharcoltak, amelyet �szint�n hisznek,
amelyet kihordtak.
�gy meglep�dtem: most vas�rnap a templomunkban, a
V�rosmajorban egy pap �szint�n besz�lt. I-Iallja a f�lem!
�s nem is tudatos! �rzem.
Olyan hamis m�r a metakommunik�ci�nk, annyit be-
sz�l�nk �sszevissza, cs�sztatunk, cs�szik sz�t a vil�g �s a
kapcsolataink.
Teh�t amikor �n hazudok, akkor magamat is r�szokta-
tom arra, hogy k�r�l�rjak-es�sztassak-�tejtsek-hamisan
dics�rjek. �s olyan v�gtelen�l egyszer� a vil�g, ha �szinte
vagyok. �szinte vagyok.
360
El�forduL, hogy �n,mag�nak ha,~udih a
PoLez ALAINE Ha az ember �gy igaz�ban belen�z mag�ba, ak-
kor r�j�n, saj�t mag�nak hazudik a legt�bbet. A legnehe-
zebb magunkkal szemben�zni, �szint�n. De pr�b�lgatom.
P�ld�ul azt mondom magamnak, nekem nem fontos,
hogy hogyan �lt�zk�d�m. Hogy �n csak azzal t�r�d�m,
mondjuk, hogy feh�r bl�zt nem veszek f�l, mert az vak�t.
De ha j�l belegondolok a dologba, be kell vallanom ma-
gamnak, hogy igenis fontos nekem, hogy esinos legyek. �s
ugyan m�r mi�rt fontos nekem, hogy esinos legyek nyole-
van�vesen? Nem humoros...?
Vagy p�ld�ul szeretn�m, ha el tudn�m fogadni, hogy a
hajam m�r feh�r. De festetem. Mikl�s, a f�rjem nemet
mondott a feh�r hajamra. Pedig neki gy�ny�r� h�feh�r ha-
ja van, esillog ez�st�sen... Szeretn�k igazi sz�p �reg-
asszony lenni, aki v�llalja az eg�szet a r�ncaival, a feh�r ha-
j�val. Vagy a k�rnyezetem nem engedi, vagy �n nem va-
gyok el�g �szinte �s el�g er�s - mert ha �n igaz�n akarn�m,
akkor f�ty�ln�k a k�rnyezetemre. Azt mondan�m Mikl�s-
nak, hogy "N�zd meg feh�ren a hajamat, �s azut�n mondd,
hogy nem." M�gsem merem v�llalni az �regs�get...?
PoPPER P�'rElt Nekem van egy jap�n ismer�s�m, egy orvos, aki
azt mondta, hogy �n az�rt nem hiszek nektek, mert egy
olyan kult�r�nak �n nem hiszek, amely az �let h�rom leg-
l�nyegesebb k�rd�s�ben esak konvencion�lis hazugs�go-
kat tud mondani. Na, melyik ez a h�rom? Azt mondta: a
szex, az agresszivit�s �s a hal�l. Csak hazudtok.
Mit �rthetett � ezen,?
POPPER P�TER �n �gy �rtettem �t, hogy az emberben igenis
vannak agressz�v indulatok. Mi letagadjuk �ket. Megpr�-
b�ljuk elfojtani �ket. Megpr�b�ljuk ideologiz�lni az ag-
resszivit�sunkat. Megpr�b�ljuk verbaliz�lni, vagy a nylt
fizikai agresszi� helyett a szoci�lis lehet�s�geket kihasz-
n�lni, vagyis hazudni, �s a saj�t agresszi�nknak valami er-
k�lesileg pozit�v tartalmat adni. Noh�t, ez ronda.
361
Nem �r�k k�zdelem ez az �szt�n�k �s valami m�s k�zt?
POPPER P�TER De az. �s az eur�pai embernek �pp az a l�nye-
ge, hogy nem akarja mag�t hazug m�don �s er�szakkal
egy�rtelm�v� tenni, hanem v�llalja ezt a k�zdelmet. Azt,
hogy �n minek nevezem e k�zdelem k�t p�lus�t, �szt�-
n�knek �s kult�r�nak, �szt�n-�nnek �s felettes-�nnek,
vagy a s�t�ts�g �s a vil�goss�g, Isten �s a S�t�n harc�nak,
teljesen mindegy. �n azt gondolom, hogy a tisztess�ges
ember �tja, aki nem hazudik, vagy igyekszik nem hazud-
ni, az, hogy v�llalja ezt a dr�mais�got, ezt az �r�k bels�
konfliktust.
Ez�rt tartom nagyon problematikusnak azt a saj�t
szakm�mban elterjedt �ll�spontot, hogy az ide�l a konflik-
tusmentes ember, akinek nincsenek bels� konfliktusai,
ninesenek v�v�d�sai, k�ts�gbeesett �tkeres�sei, hanem
minden mili�be harmonikusan illeszkedik bele. F�st Mi-
l�nt id�zem, aki azt mondta valakir�l, hogy ez. e~y nagyon
rendes ember; de hi�nyzik bel�le a tragikum s h�t mit
kezdjek �n egy tragikum n�lk�li emberrel?
Gyakran id�zem, valah�nyszor sz�t kapok, Pilinszky
J�nost, aki egyszer azt mondta nekem: "Ut�llak titeket,
pszi-vel kezd�d� foglalkoz�s�akat." "Mi�rt ut�lsz?" - k�r-
deztem. "Az�rt, mert rettenetes nagy terhet raktok az em-
berekre. Ugyanis azt hirdetitek, hogy minden probl�m�-
nak van megold�sa. S akkor az emberek �gy �rzik, hogy
esak �k olyan h�ly�k, hogy nem tal�lj�k meg a saj�t �le-
t�knek, a szexnek, a kapcsolataiknak a megold�s�t. De
h�t megt�vesztitek �ket" - mondta. "Mert az �let legt�bb
probl�m�j�t nem lehet megoldani, csak elviselni. J�l, vagy
rosszul. Vagyis ti �gy gondolkoztok, hogy az �letben prob-
l�m�k vannak, �s megold�sokra van sz�ks�g. �n �gy gon-
dolkozom, hogy az �letben trag�di�k vannak, �s irgalomra
van sz�ks�g."
Van-e helye a hazugs�gnak az alkot�munk�ban?
J�xAI ~rA Az alkot�munk�ban nagyon nagy probl�ma a ha-
zugs�g. Mert j� m� �szintes�g n�lk�l nincsen. De az is
362
igaz, hogy egyed�l esak �szintes�gb�l nem lesz j� m�.
Ezek azok a naiv dolgok, amikor valaki azt hiszi, hogy h�,
megmondtam �szint�n, ez micsoda nagy m�! Ennek a K�-
d�r-rendszerben volt nagy piaca, mert kev�s volt az a f�-
rum, ahol igazat lehetett mondani, �s az �r�nak f�l�rt�ke-
l�d�tt az �zsi�ja az�ltal, hogy olyan dolgokat is kimon-
dott, amit m�s f�rumokon nem lehetett. Ma ez m�r nincs.
Ma az eg�sz orsz�g olyan, mint a Hyde Park, itt mindenki
minden sarkon elord�thatja a maga h�lyes�g�t.
Viszont a hazug m�vek el�bb-ut�bb leleplez�dnek,
mert id�vel lepereg a d�szes m�z, �s marad alatta az �n�s
sz�nd�k, a rejtett manipul�ci�. Ez ma is megvan. Lehet,
hogy kicsit rafin�ltabban m�k�dik. Lehet, hogy nem lehet
r�gt�n �szrevenni sok m�ben azt, hogyan h�z�dik meg
m�g�tte a p�nz uralma, de �szre lehet majd venni, ha az
ember h�sz �v m�lva vagy harminc �v m�lva elolvassa.
Nem szabad hazudni.
Persze az igazs�g n�ha f�jdalmas, k�nyelmetlen. �s f�-
k�nt nem �gy kell igazat mondani, hogy a t�bbi emberr�l
mondom el az igazat, hanem saj�t magamr�l. Ha rosszr�l
kell �rni, meg kell keresni �nmagamban. Nemcsak a j�t,
hanem a rossznak a cs�r�j�t is. Azt kell felnagy�tani, �s azt
kell a vil�g el� t�rni. �nmagamb�l kell k�ndulni ahhoz,
hogy a t�bbi ember b�j�t-baj�t vagy a hazugs�g�t tetten
tudjam �rni.
Egy nagy �r�nak, egy nc~y gondolkod�nak lehet olyan l�to-
! m�sa a vilkgr�l, amit m�sok nem tudnak elviselni. Amikor
Nietzsche azt mon.dja, hogy Isten meghalt, vagy amikor
S~ophokl�s~, Shakespeare vagy O'Neill �gy �rzi, hogy a~
�let alapvet�en tragikus, hogy nincsen rem�ny, akkor ezt
nem szabad elmondaniuk nyersen �s teljesen ny�ltan, mert
a legt�bb ember nincs f�lk�sz�lve arra, hogy.az iga~s�g-
nak e~t a t�l �les f�ny�t, f�lelmetes m�lys�g�t elviselje.
J6xAI ~rrA Erre nem lehet egy �r� tekintettel. Nem, nem,
I semmik�ppen sem. Mert akkor �desk�s, szentiment�lis,
szirupos dolog lesz bel�le. M�sr�szt pedig az, hogy a vil�g
tragikus, jelenlegi helyzet�ben tragikus, nem mond ellent
363
annak, hogy a trag�di�b�l valamilyen m�don ki lehet kec-
meregni. Ma is �ll�tom, hogy nagyon sok emberi sors tragi-
kus. De l�tom azt, hogyan lehet megpr�b�lni ezt a trag�di-
�t �rtelmezni. Hogyan lehet �rtelmet csin�lni bel�le.
Ami Nietzsch�t illeti, nemr�giben el�g sokat foglalkoz-
tam vele, �ppen az�rt, mert ez az "Isten meghalt" sz�-
momra arcul�t�sszer�en hangzik. �n azt gondolom, hogy
nem Isten halt meg, hanem mi lett�nk olyan sz�kl�t�k�-
r�ek, cs�l�t�kk� v�ltunk, �s csak nagyon keveset l�tunk
ebb�l az istens�gb�l. �gy azt�n k�nnyebb azt mondani,
hogy meghalt. Mikor Nietzsch�r�l besz�l�nk, Nietzsch�-
nek a sors�t kellene megn�zn�nk. Isten hal�l�r�l besz�lt,
de k�zben gondolkod�, szenved� emberk�nt � halt meg.
Nem lehet elb�jni, nem lehet vir�gos sz�lamokkal �thi-
dalni azt a keser� helyzetet, amibe az ember �nhib�j�b�l
is belebukott. L�tni kell, fel kell m�rni, meg kell mutatni,
kegyetlen�l kell megmutatni a tragikumot, de ugyanakkor
az irgalom lehet�s�g�t mindig fenn kell tartani. "Isten
nem halhat meg, csak mi lesz�nk j�g, ha megsz�n�nk sze-
retni" - �rtam egyik apokrif im�mban. S az �l�, �r�k Isten-
hez sz�momra J�zus Krisztus a kapu.
r1Z �LETfIrlZL'GS:~G
Az ember sz�m�rafontos az a hit, hogy �let�nek van vala-
mi c�lja, �rtelme, van benne valami, ami maradand�, ami
jelent�ssel t�lti f�l, ami�rt �rdemes �lni. El�fordul azon-
ban, hogy a~ �let ki�resedik, �rtelmetlenn� v�lik, �s az em-
ber hajlamos arra, hogy kit�ltse e~t az �ress�get valami
sz�p �lommal, �ltet� ill�zi�val. Egy �ltet� ha.~ugs�ggal.
Mondok erre egy p�ld�t.
Ibsen h�res darabj�ban, a Vadkacs�ban, egy nonv�g kis-
v�rosban �l egy fiataL p�r a kisl�nyukkal. Vel�k lakik a
nagypapa, aki hajdan h�res vad�sz volt, s hogy el b�rja vi-
selni az �letet, a padl�son berendez mag�nak egy vadont,
�s ott ~ad�s~ik egy vadkacs�ra. E.~ a~ � �letill�zi�ja, ami
boldogg� tes~i, �let�t �rtelemmel �s �r�mmel t�lti meg.
A h�~asp�r �let�nek k�~�ppontja s mindennapi boldog-
364
s�guk forr�sa a kisl�nyuk. T�rt�nik azonban, hogy megje-
lenik a f�rj egy hajdani bar�tja, aki - abban a hitben, hogy
a~ igazs�gnak mindenk�ppen ki kell dertilnie, mert a ha-
zugs�g megm�rge~i az emberek �let�t - elmondja neki,
hogy a l�ny nem is a~ �v�, hanem hajdani f�n�k��, egy
gazdag keresked��, aki csak az�rt tartja �t, mert ho.~z�ad-
hatta feles�g�l teherbe ejtett szeret�j�t. A f�rj hisz a bar�t-
j�nak, �gy �rzi, hogy ki kell irtani minden �ls�got �s ha-
zugs�got a~ �let�kb�l, �s e~�rt eltasz�tja mag�t�l a feles�-
g�t �s a l�ny�t, mondv�n, hogy sohasem les~ k�pes t�bb�
szeretni �ket. Mert a s~eretet nem �p�lhet hazugs�gra. A
kisl�ny hallja ezt a szomsz�d szob�b�l. Nem b�rja elviselni
a~t a tudatot, hogy � m�rge~i meg hazugs�ggal apja �let�t.
F�lmegy a padl�sra, �s csal�dja boldogs�g��rt fel�ldo~za:
agyonl�vi mag�t.
A k�rd�s, s.~abad volt-e az iga.~s�g nev�ben lerombolni
azt az �letill�~i�t, amely s.~�pp�, tartalmass�, boldogg� tet-
te ennek a h�rom embernek az �let�t.
sz~LAGYI �xos Sokf�le hazugs�g van. Besz�l�nk kegyes �s al-
jas, szem�rmetlen �s szem�rmes, piti�ner �s vil�grasz�l�
hazugs�gr�l, att�l f�gg�en, mi�rt hazudunk. Hogy megt�-
vessz�k, becsapjuk felebar�tunkat vagy magunkat, vagy
megszabaduljunk az �let igazs�g�nak nyom�s�t�l. Sz�val,
hazudhatunk �nmagunknak, bar�tunknak �s ellens�g�nk-
nek, hazudhatunk a n�pnek, a v�s�rl�nak, az olvas�nak �s
�gy tov�bb. Csak egyvalakinek nem lehet hazudni - f�lt�-
ve, hogy hisznek benne -, Istennek, mert � az egyetlen,
akivel szemben soha nem lehet igazunk. M�rpedig aki ha-
zudik, v�gs� soron mindig azt akarja, hogy igaza legyen.
Minden�ron, m�g a hazugs�g �r�n is. A hazugs�gban min-
dig van valami er�lk�d�s. Az igazs�got term�szetesnek, a
hazugs�got mesterk�ltnek �rezz�k.
Az "orosz" hazugs�g - "orosz" term�szetesen nem nem-
zetkarakterol�giai, hanem szoci�lpszichol�giai �rtelem-
ben - olyan kultur�lis �p�tm�ny, val�s�gkoholm�ny,
amelynek �rtelme �s c�lja az �n- �s vil�gmegt�veszt�s. Ez
nem h�tk�znapi �rtelemben vett, megfontolt, kisszer�,
365
gyakorlatias hazugs�g. Ink�bb �nfeledt �s �nc�l�. Kicsit
gyerekes vagy kamaszos. Szertelennek is mondhatn�nk.
Nagyot mondani, nagyobbnak, f�lelmetesebbnek, jobb-
nak, szebbnek, igazabbnak, gazdagabbnak, fejlettebbnek
l�tszani, elhitetni, hogy ami van - nincs, �s ami nincs -
van, ez t�bb�-kev�sb� minden kisebbrend�s�gi komple-
xussal k�szk�d� "kamasz n�pre" jellemz�. Persze az
orosz mindennapokban ez a gyerekes-kamaszos hazudo-
z�s j�val kev�sb� k�lt�i form�ban jelentkezik. P�ld�ul
megb�zhatatlans�gk�nt: nem tartj�k be a szerz�d�st,
adott szavukat vagy a megbesz�lt id�pontot.
Az "orosz" hazugs�got a Nyugaton is k�zismert Pa-
tyomkin-falvak p�ld�j�n lehetne tal�n legjobban bemutat-
ni. Potemkin - oroszosan Patyomkin - herceg volt az, aki
nem l�tez� falvak d�szleteivel szeg�lyezte a Volga egyik
partszakasz�t, amely mellett Nagy Katalin haj�zott el,
hogy a c�rn� meggy�z�dhessen birodalma vir�gz�s�r�l:
az �let szebb �s vid�mabb lett. A szovjet t�pus� kommu-
nizmus maga is sok tekintetben ilyen val�s�gkoholm�ny,
dekor�ci�, d�szlet, kirakat volt. Hazugs�g hazugs�gon.
M�gsem annyira a hazugs�g mennyis�ge �s min�s�-
ge, hanem ink�bb k�l�n�s s�lytalans�ga, k�nnyeds�ge
az, ami kult�rantropol�giai szempontb�l saj�tosan
"orossz�" teszi. Ez egyfel�l a n�pi t�megekben m�g �l�
archaikus mentalit�sra vall, mivel az archaikus tudat-
ban hazugs�g �s igazs�g hat�rai eleve nincsenek vil�go-
san megvonva, vagy legal�bbis nem ott h�z�dnak, ahol
a szekulariz�lt modern tudatban. M�sfel�l azonban - �s
ezt �rzem fontosabbnak - az orosz koholm�nyvil�g
ar�nytalans�ga �s s�lytalans�ga az orosz ortodox vall�-
si hagyom�nyra vezethet� vissza, amelyre k�l�n�sen
nagy hat�ssal volt Pszeudo-Dion�sziosz areopagita �gy-
nevezett "apofatikus" vagy "negat�v" teol�gi�ja. Mint
mondani szok�s: tal�n nem v�letlen�l. �gy gondolom,
hogy m�g a 19. sz�zadi orosz nihilizmus is ebb�l a val-
l�si forr�sb�l t�pl�lkozott. Nietzsche el volt ragadtatva
t�le, de f�lre�rtette a jelens�get.
Mi f�n. terem ez a negat�v teol�gia?
366
szn�Gn Axos Ez egy olyan teol�giai �ll�spont, amely szerint
Istenr�l nem lehet pozit�v �ll�t�sokat tenni, mivel t�l van
az emberi �rtelem �s nyelv hat�r�n. Teh�t megk�zeliteni
csak �gy lehet, hogy tagadjuk ezeket az �ll�t�sokat: Isten
nem j�, nem sz�p, nem igaz �s �gy tov�bb. A hit csak taga-
d�sokkal tud t�lhaladni az �rtelem, a vil�g nyelvi artikul�-
ci�j�nak fok�n. Az orosz teol�gusok szinte beleszerettek
ebbe a negat�v teol�gi�ba. Pedig bizony vesz�lyeket is ma-
g�ban rejt. Mert ha ezen a f�ld�n semmi nem igaz, akkor a
hazugs�g �s igazs�g k�z�tt nemigen lehet vagy kell erk�l-
esi k�l�nbs�get tenni. Ha hazugs�gokkal - vagyis a logika-
ilag vagy erk�lcsileg igaz �ll�t�sok tagad�s�val - f�rhatja �t
mag�t az ember Isten �rtelemf�l�tti igazs�g�hoz, akkor
m�rt ne lehetne ezt a technik�t a mindennapi �letben is
haszn�lni? Azt hiszem, ez az a mentalit�s, amelyre az
orosz birodalmi �llam, legv�g�l a szovjet �llam ideol�gi�ja
is �p�lt.
A hazugs�g �s igazs�g k�z�tti transzcendens egyenl�-
s�gjelet nem lehet minden tov�bbi n�lk�l kiterjeszteni az
emberi egy�tt�l�s politikai �s mindennapi rendj�re. Ebb�l
ered a hazugs�g k�l�n�s s�lytalans�ga, hogy ninesenek
k�vetkezm�nyei, nem k�rik sz�mon senkin �s semmin,
m�g a v�res hazugs�gokat sem. Alighanem ez a f� oka an-
nak, hogy Oroszorsz�gban sem a m�ltban, sem a jelenben
nem k�vetkezett be katartikus szembes�l�s a hazugs�ggal
- sem a m�lt nagy, sem a jelen kis hazugs�gaival. A hazug-
s�gokat k�nnyebb volt �jabb hazugs�gokkal elhazudni.
Lehet persze, hogy ami hazugs�gnak l�tszik, r�szben a
t�rsadalmilag "sz�ks�ges felejt�shez" tartozik. Nem tudom
,
esak azt l�tom, hogy Oroszorsz�gban kev�sb� tudnak �s
akarnak k�l�nbs�get tenni �lethazugs�g �s �let, szappan-
opera �s val�s�g k�z�tt, mint Nyugaton. Nem nagyon isme-
rik azt a "kett�s k�nyvel�st", amely a modern t�rsadalmak
ember�re annyirajellemz�. �k nem az igazs�ghoz igaz�tj�k
a sz�mviteli k�nyvet, hanem a k�nyvh�z az �letet. A totali-
t�rius �llami t�megkult�ra �lethazugs�g�t az amerikaniz�lt
kereskedelmi t�megkult�ra �lethazugs�ga v�ltotta fel. Most
a telev�zi� �p�ti fel az orosz fogyaszt�i t�rsadalom Patyom-
kin-falvait - szappanoper�kb�l.
367
Van saj�t szappan.oper�juk a
sztLAGYt �xos Van, nem is egy, de ugyanazok a brazil �s me-
xik�i sorozatok is futnak, mint Magyarorsz�gon vagy b�r-
hol a vil�gon. �s ugyanazok a kv�zj�t�kok - a Szerencse-
ker�kt�l a Nincs kegyelemig -, ugyanazok a rekl�mok,
ugyanazok az amerikai akci�filmek. Oroszorsz�g is csak
egy h�z a t�megkult�ra vil�gfaluj�ban.
Tal�n egyetlen jelens�get emeln�k m�g ki, ami a t�v-
k�zl�si forradalomnak �s az inform�ci�s t�rsadalom gyors
ki�p�l�s�nek k�sz�nhet�en �j hazugs�gm�fajt teremtett
ezen a k�l�n�s kultur�lis talajon. Az a neve, hogy komp-
romat, vagyis "kompromitt�l� mat�ria .
A kompromat olyan politikusokat, �zleti embereket,
k�z�leti szem�lyis�get lej�rat�, rossz h�rbe hoz� doku-
mentum, amelyet az�rt hoznak nyilv�noss�gra, hogy a
c�lba vett szem�lyt megzsarolj�k, elt�vol�ts�k �ll�s�b�l,
megbuktass�k, el�ss�k valamilyen zs�ros megrendel�st�l.
Ezek a kompromatok nem gyerekj�t�kok: b�rgyilkoss�-
gok, robbant�sos mer�nyletek, hihetetlen korrupci�k,
p�nzmos�si �gyletek szerepelnek a v�dak k�z�tt. Komp-
romat persze m�sutt is van, m�g min�lunk is, de olyan
ar�nyban sehol nem fordul el�, mint Oroszorsz�gban.
Ez�rt besz�lnek itt "kompromatok h�bor�j�r�l", az orosz
neten t�bb kompromat-site is m�k�dik, ahol napi szinten
lehet k�vetni a legfrissebb kompromatokat, mint a sport-
h�reket vagy az id�j�r�s-jelent�st. De ezeket a kompro-
matokat szinte sohasem k�veti bizony�t�si elj�r�s vagy b�-
r�s�gi t�rgyal�s. L�nyeg�ben olyan k�zl�sek, amelyekben
igazs�g �s hazugs�g, r�galom �s leleplez�s, gyal�zkod�s �s
bizony�t�s megk�l�nb�ztethetetlenek egym�st�l.
Amerik�ban nagyobb kultus~a van a.~ igazmomd�sn,ak,
mint mondjuk Eur�p�ban?
~rrCturr R�sER'r Az a gyerekem, aki Amerik�ban j�r egyetem-
re, teljes borzad�llyal hallgatja az itthoni besz�mol�t ar-
r�l, hogy hogyan csalnak a di�kok a vizsg�n. El�g hat-
nyolc �v ahhoz egy kem�ny, versenyszellem� k�rnyezet-
368
ben, hogy teljesen elfelejtse azokat a norm�kat, amiket
itthon � is elfogadott. A nagy amerikai egyetemeken -
mostan�ban volt a Harvardon egy nagy port felkavart eset
- azonnal kir�gj�k azt a di�kot, aki ak�rcsak seg�tett is a
m�siknak valamiben. Ez a kl�ma n�lunk nem alakult ki.
N�h�ny tan�r kiv�tel�vel az iskola mint int�zm�ny sem
�rt�keli annyira s�lyosnak a vizsg�kon elk�vetett kisebb-
nagyobb szab�lyszeg�seket, p�ld�ul a pusk�z�st, de a di�-
kok maguk sem defini�lj�k a csal�st olyan erk�lesi probl�-
m�nak, amit ennyire s�lyosan kellene b�ntetni.
Teh�t van egy olyan �ltal�nos k�rnyezet, ami kor�nt-
sem hasonl�t p�ld�ul arra a purit�n �rt�krendre, aminek
Amerika bizonyos r�szein a mai napig domin�ns norma-
meghat�roz� szerepe van. A k�rd�s az, hogy egy esetleg
kialakul� szigor�bb etika mikor j�rja majd �t a magyar
t�rsadalmat. Ez lehet bels� folyamat eredm�nye (polg�ro-
sod�s), lehet r�szben k�ls� hat�sok kiv�ltotta v�ltoz�s
(szigor�bb eur�pai norm�k, kialakul� glob�lis etika stb.).
Magyarorsz�gon ma m�g nem vert (�jra) gy�keret ez a szi-
gor�bb etika. A "Ne t�gy hamis tan�bizonys�got" paran-
esolat�t p�ld�ul �nmag�ra n�zve az emberek 90 sz�zal�ka
teljes m�rt�kben �s v�ltozatlanul �rv�nyesnek �rzi, de
ugyanakkor �gy v�li, hogy a t�bbiek nem ilyen szigor� er-
k�les�ek: az embereknek esak mintegy egyharmad�r�l t�-
telezik fel p�ld�ul azt, hogy betartj�k ezt a paranesolatot.
Mindenk�ppen nagyra becs�lend� az amerikai iga~mon-
d�s-kult�ra, de id�nk�nt mintha keveredn�k egy saj�tos
hipokr�.~issel. �n helyes vagyok, j� vagyok, udvarias s~a-
gyok, ~nem b�ntok senkit, te se b�nts engem, �n nagys~er�
vagyok, te is nagyszer� vagy, ne besz�lj�nk semmi olyan-
r�l, ami esetleg nekem vagy neked kellemetlen lehet... Igaz,
mkskor meg sz�munkra s~inte elk�pzelhetetlen�l b�tran
�s k�.m�letlen�l megmondj�k egym�snak a,~ igazat. P�ld�-
ul a,z orvos a,~ ijeszt� diagn�zist a betegnek vagy a feles�g a
f�rjnek, f�rj a feles�gnek, hogy m�r nem s.~ereti.
ht~rrCHtN tt�sERT Az amerikai t�rsadalmon bel�l a mai napig is
d�bbenetesen gyors v�ltoz�sok tudnak v�gbemenni. P�l-
369
d�ul a n�k helyzet�ben. A vel�k val� nyilv�nos viselked�s
�s besz�dm�d, ami�ta csak �n tudtam ezt k�vetni, az el-
m�lt h�sz �vben teljesen megv�ltozott. A feket�kkel kap-
esolatos, legal�bbis nyilv�nos viselked�s �s besz�d etikett-
je is teljesen �talakult. Egyszer�en nem lehet bizonyos
jelz�ket, de kor�bban elfogadott szavakat sem kiejteni,
mert abban a pillanatban az �ri t�rsas�gban - az �ri t�r-
sas�g ak�r egy kocsma is lehet, ha nem nagyon r�szegek
m�g - megfagy a leveg�. A politikailag korrekt besz�dm�d
elsaj�t�t�sa felt�tele a nyilv�nos diskurzusban val� r�szv�-
telnek - etikai kateg�ri�v� v�lt. Kialakult egy besz�dm�d,
ami "politikailag korrekt"-nek defini�l�dik - �s annak el-
len�re, hogy az egy�nek szintj�n esetleg ez nem is inter-
naliz�l�dik teljesen, a k�zbesz�d kontrollj�n kereszt�l
m�gis hat�kony viselked�sszab�lyoz�v� v�lt. A k�ls� t�r-
v�nyek, viselked�si norm�k er�ltetett internaliz�l�sa j�t-
sz�dik le, ami el�seg�thet nagyon pozit�v t�rsadalmi v�lto-
z�sokat is.
�s ncfclunk?
~cHirr R6BER'r N�lunk mintha nagyobb konfliktusokkal j�t-
sz�dn�k le ugyanez a folyamat. Glob�lisan is kialakultak a
k�zbesz�ddel kapcsolatos elv�r�sok. A magyar t�rsada-
lom eur�pai uni�s integr�l�sa sor�n akarva-akaratlanul,
k�szs�gesen vagy vonakodva �t kell majd venn�nk az eu-
r�pai polg�ri magatart�s �s k�z�leti viselked�skult�ra
alapvet� norm�it, azokat is, amelyeket ma m�g id�nk�nt
megszeg�nk. Annak ellen�re, hogy a magyar t�rsadalom
egyharmada idegenkedik a rom�kt�l, �s t�bb mint k�thar-
mada elfogadhatatlannak tartja a homoszexualit�st, ezek
az el��t�letek a politikailag elfogadhat� k�zbesz�dben
nem jelenhetnek majd meg.
Persze a magatart�snorm�k er�ltet�se t�lz�sba is me-
het. Az amerikai t�rsadalmi vit�kban az ut�bbi id�ben �p-
pen egyre t�bben fordulnak a "politikai korrekts�g" t�l-
zott megk�vetel�se ellen. Azt azonban mindenki vagy leg-
al�bbis az emberek t�bbs�ge elismeri, hogy a politikai
korrekts�g norm�ja nagyban hozz�j�rult a t�rsadalmi
diszkrimin�ci� visszaszor�t�s�hoz a k�z�letben, a munka-
helyeken, minden�tt. Az amerikai t�rsadalomban, tapasz-
talatom szerint, az�rt tudott ez a t�rsadalmi-politikai ta-
pintat ilyen relat�ve r�vid id� alatt t�rsadalmi norm�v�
v�lni, mert sokan �rtenek egyet azzal, hogy �nk�nt f�lv�-
ve bizonyos k�ls� korl�tokat, jav�tom saj�t �letem min�-
s�g�t is. Mert p�ld�m m�sokat is arra �szt�n�zhet, hogy
betartsa e norm�kat.
Hadd mondjak egy m�sik p�ld�t a t�rsadalmi kooper�-
ci�t el�seg�t� szab�lyok erej�r�l a vil�g m�sik v�g�b�l,
kedvenc Alb�ni�mb�l.
Amikor az els� k�zleked�si l�mp�t f�ltett�k Tirana f�-
ter�n, az legink�bb csak a rendszer st�tusszimb�luma
volt. Kicsit hasonl�tott arra, ahogyan gyerekkorunkban a
villanyrend�r�ket n�zt�k mint a modern f�v�ros szimb�-
lumait. Az els� k�lf�ldi l�togat�k sz�m�ra a tiranai l�mpa
megmosolyogtat� volt, mert nem volt aut�forgalom, amit
a l�mp�k szab�lyozhattak volna. Alb�n bar�taim ett�l
m�g a szab�lyoz� rendszer megl�t�re b�szk�k voltak,
mert szimbolikusan a moderniz�ci� gy�zelmek�nt �rt�-
kelt�k. Nekem, aki aut�val voltam, vesz�lyes volt, mert a
p�rtvez�rek lef�gg�ny�z�tt aut�i sz�m�ra a l�mp�k esak
az�rt voltak fontosak, mert mindenki sz�m�ra j�l l�that�-
an jelezhett�k, hogy �nekik nem sz�m�t a piros, nekik
azon is hatalmukban van �trobogni. �s persze att�l m�g,
hogy piros volt a l�mpa, a gyalogosok is v�gan �tmentek a
m�sik oldalra. �t �v ut�n visszat�rve azt l�ttam, hogy
megteltek az utak szem�lyaut�kkal, �s az aut�k t�bbs�ge
m�r betartotta a l�mpa szem�lytelen szab�lyait. Vagyis a
k�zleked�s r�sztvev�i itt is elfogadt�k, hogy ha valami-
lyen k�ls� t�rv�nyt betartasz, akkor ugyan feladsz valamit
abb�l a szimbolikus vagy val�di szabads�gb�l, hogy te b�r-
mikor b�rmilyen ir�nyba �tv�gtathatsz a keresztez8d�-
sen, m�sfel�l azonban neked is hasznod van abb�l, ha
minden aut�s betartja a szab�lyokat. Mindez annak elle-
n�re t�rt�nt meg, hogy �t �wel kor�bban bar�taim arr�l
gy�zk�dtek, hogy a b�szke �s szabads�gszeret� alb�nok
sohasem fogj�k elfogadni az ilyen t�pus� korl�toz�sokat.
370 371
A HAZUGSAG K�REI �S KORSZAKAI
Vannak a ha~ugs�gnak k�rei, �s vannak korszakai. L�s-
suk el�bb a k�r�ket. Vannak civiliz�ci�k, amelyek rendk�-
v�l s~igor�an, m�sok eln�z�bben �t�lik meg a ha.~ugs�got.
A buddhizmusban p�ld�ul a hazugs�g az egyik legna-
gyobb v�tek. A~t a szerzetest, aki a legkisebb m�rt�kben is
nem az iga~at, a teljes igazat mondja, azonnal kiz�rj�k a
kolostorb�l. Mi�rt? A~�rt, mert a buddhizmus sz�m�ra az
igazs�g keres�se, az iga~ �ton j�r�s, a teljes igazs�gig,
megvil�gosod�sig val� eljut�s a legf�bb c�l, a leg~'�bb pa-
rancs. Fontos a~ iga~s�g a kereszt�nys�gben is, de leg-
al�bb ilyen fontos a b�nb�nat, a megv�lt�s, a megv�lt�
s~em�lye, az �dv�~�l�s. Igaz, J�zus azt mondja, hogy � az
�t, az igazs�g, az �let, vagyis az igazs�g is benne testes�l
meg, de m�gsem kap akkora hangs�lyt, mint a buddhiz-
musban.
�s mi �rtend� a~on, hogy vannak a ha~ugs�gnak kor-
szakai? A~ �rtend� ezen, hogy vannak korok, amelyek-
�en a ha~ugs�g elterpeszkedik �s el�raszt mindent. M�s
korokban pedig er�sebben �rv�nyes�l az iga~mond�s
erk�lcsi parancsa. Azt szok�s hinni �s mondani p�ld�ul,
hogy a viktori�nus kor nagyon hipokrata volt. Burj�nzott
benne a polg�ri p�ffeszked�s, �ls~ents�g, a hazugs�g.
Nem v�llalt�k �nmagukat teljes embers�g�kben. Sz�-
gyellni�k, kend�zni�k kellett �s~t�neiket, �rz�seiket. Te-
le voltak sz�gyen�rzettel, b�ntudattal, elfojt�ssal.
Vagy itt van a mi saj�t korunk. Ez a h�res fogyas.~t�i
civili~�ci�. Mi is hadil�bon �llunk az igazs�ggal, az
igazmond�s l�tv�nyos kultus~,a ellen�re is. Gondoljunk
a rekl�mvil�gra. A rekl�m nem az igazs�g vil�ga. Nem
is tart r� ig�nyt, hogy az legyen. El akarn.ak hitetni ve-
l�nk valamit, amir�l �k is tudj�k, mi is tudjuk, hogy
nem igaz, s valamik�ppen m�gis elhissz�k. Mert sz�p,
sz�nes ill�zi�kat, �lm�nyeket, �r�m�ket mell�kel a ha-
zugs�ghoz vagy a f�liga~s�ghoz. �s nek�nk sz�ks�g�nk
van ezekre az ill�zi�kra. Valamif�lek�ppen otthon �rez-
~�k magunkat a kellemes hazugs�goknak �s ill�zi�knak
ebben a vil�g�ban. A rekl�mok, kalandfilmek, szappan-
oper�k, klippek mintha-vil�g�ban, amelyben semmi
sem igaz�n igaz, semmi sem az, ami.
FARxAs r~�l. Az igazmond�s kiemelked�en fontos paranesolat
a buddhizmusban. Erre vall az is, hogy a megvil�gosod�s
v�gs� st�diuma el�tt �ll� l�ny, az �gynevezett B�dhiszatt-
va, teh�t akinek m�r a l�nyege a vil�goss�g, elvileg ak�r
minden l�tez� szab�lyt megt�rhet, ezt az egyet azonban
nem. Mert ha megt�ri, visszaesik a l�t egy alacsonyabb
szintj�re. Az igazmond�s fogadalm�t teh�t nagyon komo-
lyan kell vennie a buddhist�nak, mert ha az ember nem
azt mondja, ami van, akkor ebb�l a hazugs�goknak �s esa-
l�soknak, t�ved�seknek �s mell�besz�l�seknek m�rhetet-
len burj�nz�sa k�vetkezik.
Ez egy�bk�nt m�s civiliz�ci�kban is megfigyelhet�. A
latinban volt p�ld�ul egy kiss� cinikus k�zmond�s, �gy
sz�lt, hogy Mendacem opportet esse memorem, vagyis
aj�nlatos, hogy a hazugnak legal�bb j� legyen az eml�ke-
z�tehets�ge. Ezt az eml�kez�tehets�get szeretn� k�m�lni
a buddhizmus.
A szerzetess�gben, ha valaki olyan tulajdons�gokkal
k�rkedik, olyan megval�s�totts�ggal, amellyel nem rendel-
kezik, az egyike annak a n�gy s�lyos v�ts�gnek, amelyek
azonnali kiz�r�st vonnak maguk ut�n. Ugyanez a helyzet
a hazugs�ggal rokon r�galmaz�ssal. A buddhizmusban na-
gyon er�s a t�rekv�s a b�k�s egy�ttl�tez�sre. �s ez�rt a vi-
sz�lysz�t�s minden form�ja, �gy p�ld�ul a r�galmaz�s is,
s�lyos v�tek. Ilyen esetekben azonnal szerzetesi gy�l�st
kell �sszeh�vni, �s a k�z�ss�g d�nt�se �ltal�ban a kiz�r�s.
H�romszor felsz�l�tj�k a v�tkez�t, de hogyha hi�ba, akkor
azonnal kiz�rj�k. R�ad�sul a kiz�rt szerzetest soha nem
veszik vissza t�bbet a rendbe. Ha viszont valaki �gy �rzi,
hogy hajlamos a v�tkez�sre, de miel�tt megtenn�, �nma-
g�t�l visszavonul, �s leteszi a szerzetesi ruh�t, akkor azt
mondj�k, hogy nem t�rte meg a fogadalm�t, s k�vetkez�s-
k�ppen: k�s�bb, ha meger�s�dik elhat�roz�s�ban, vissza-
t�rhet a rendbe. De az, akit kiz�rtak, az m�r nem t�rhet
vissza.
372 373
A~ iga~mond�s k�teless�ge od�ig terjed, hogy p�ld�ul, ha a
feles�g vagy a f�rj m�r nem szereti a t�rs�t, meg kell neki
mondania?
F~txAs P~, Meg kell mondania az igazs�got, �s azt�n el kell
boes�tania a f�rj�t vagy a feles�g�t.
M~R� LAszL� A hazugs�g bizonyos esetekben egyszer�en sta-
bil strat�gia tud lenni, nem a hazudoz� sz�m�ra, hanem
az eg�sz emberis�g sz�m�ra. Sok olyan helyzet van,
amelyben, ha bizonyos sz�zal�k hazudik, �s m�sok igazat
mondanak, akkor sokkal eredm�nyesebb tud lenni a k�-
z�ss�g, mintha mindenki igazat mond, vagy ha mindenki
hazudik. Teh�t �gy t�nik, hogy a hazugs�g nemcsak min-
dennapi j�t�kainkban hasznos meg sokszor �lvezetes, ha-
nem az eg�sz emberis�gnek ny�jt plusz t�l�l�si lehet�s�-
get.
Mi �rtend� ezen a
M~R� t,t(szr.� A j�t�kelm�letb�l vett p�ld�n tudom ezt a leg-
jobban al�t�masztani. Tekints�k p�kerj�t�knak azt a t�l-
�l�s�rt foly� k�zdelmet, amelyet m�s fajt�kkal szemben
folytatunk, legyenek azok ak�r szib�riai tigrisek, ak�r
skorpi�k, mindegy. Ilyenkor, ha t�l k�smerhet� egy fajta
(azaz: egy j�t�kos), akkor az s2inte biztosan vesz�teni fog.
Teh�t egy�rtelm�en az eg�sz fajt�nak (mint fajt�nak) �r-
deke az, hogy sokf�le legyen. Ahhoz, hogy ne legy�nk t�l-
zottan k�smerhet�k, az kell, hogy ne mindig ugyan�gy vi-
selkedj�nk azonos helyzetekben. P�ld�ul amikor az igaz-
s�g mindig ugyanaz, ne felt�tlen�l mindig ugyanazt
mondjuk. A p�kerben k�ts�gtelen, hogy a j�t�khoz tarto-
zik, hogy hazudni kell. De az eg�sz emberis�g sz�m�ra is
hasznos tud lenni egy bizonyos mennyis�g� hazugs�g.
V~DA MI~,Y Mindig �rdekesnek tartottam, hogy a hazugs�g-
nak mint olyannak a tilt�sa nem szerepel a T�zparaneso-
latban. Csak az szerepel, hogy "Hamis tan�bizonys�got ne
t�gy." Ezen k�v�l, ha �ppen ilyen vagy olyan okn�l fogva
374
�gy �rzed, hogy nem mondhatod meg az igazat, vagy �p-
pen hazudnod kell, akkor m�r a te m�rlegel�sedre b�zt�k,
hogy igazat sz�lsz, vagy nem sz�lsz igazat. M�sokat meg-
r�galmazni, s r�juk bajt hozni azonban hazug �ll�t�ssal
! nem szabad.
Vannak, akik �gy v�lik, hogy a hazugs�gnak ugyanolyan
rombol� hat�sa van, mint b�rmilyen b�nnek. Sz�trom-
bolja, s~�tmarja az emberi, kapcsolatokat, megrontja a~

ember kapcsolat�t a vil�ggal, a trans~cendenci�val, �n-

mag�val. Vannak, akik sz�m�ra a~ iga~mond�s sarkala-
tos �rt�k.
vA,rDA MIIt~,y Ez �gy �ltal�noss�gban biztosan nem �ll. A ha-
zug ember, akinek minden gesztusa hazug, az persze sz�t-
rombolja maga k�r�l a vil�got. De van, aki az�rt hazudik,
mert m�sokat k�m�lni akar, s ez sok, tal�n a legt�bb eset-
ben rendben van. A politikus hazudik, de a modern politi-
` ka mintha nem is m�k�dn�k m�sk�ppen. Aki hazugs�g-
mentes politik�t akar, az radik�lis, s a radikalizmus k�vet-
kezm�nyeit t�lont�l j�l ismerj�k.
Nem tudn�m semmik�ppen sem elfogadni azt, hogy
, "Ne hazudj", mint parancsolatot. Ha �gy �rzed, hogy ezzel
n�veled a pozit�v �rt�keket a vil�gban, akkor n�ha szabad
hazudnod is, de ha egy m�dod van r�, akkor mondj igazat,
mert k�l�nben mindent �sszezavarsz, �s a magad sz�m�-
, ra is neh�zz� teszed az �letet. Valahogy �gy �ll a dolog. Ez-
zel azonban mindj�rt meg is sz�ntett�k a dolog parancso-
lat jelleg�t.
Szellemi szabadfoglalkoz�s� ford�t� koromban ford�-
tottam egy amerikai filoz�fusn�nek, m�g a nev�re is em-
l�kszem, Sysella Bocknak h�vt�k, a hazugs�gr�l sz�l�
k�nyv�t. Az volt az alapt�zise, amit mint valami katego-
rikus imperat�vuszt, �gy ism�telgetett, hogy hazudni so-
ha �s semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem szabad. �sz-
veszejt�en komikus az eg�sz k�nyv, mert mindenf�le
es�r�ssel-esavar�ssal azt pr�b�lja bebizony�tani, hogy
rninden szitu�ci�ban meg lehet �szni a hazugs�got. Va-
l�j�ban azonban nem lehet minden szitu�ci�ban meg-
375
�szni a hazugs�got, s val�sz�n�leg nem is olyan fontos,
hogy meg�sszuk.
"Ne �lj" �s "Ne t�gy hamis tan�bizonys�got": sz�mom-
ra ez a k�t alapvet�en fontos parancsolat. Mindkett�n�l
vannak bizonyos korl�toz�sok, de e kett�t azonban vala-
milyen �rtelemben abszol�t parancsoknak tekintem.
Hangs�lyozom: nem tarthat�k be, nem is tartand�k be
sz�z sz�zal�kosan. Mert el8fordult, hogy emberek az igaz-
mond�s k�nyszer�t�l vezettetve mondt�k el a hat�s�g-
nak, hogy valaki olyasmit csin�lt, ami�rt azt�n k�t�l vagy
b�rt�n j�rt. Itt is nagyon differenci�ltnak kellett lenni. A
"Ne t�gy felebar�tod ellen hamis tan�bizonys�got" azt je-
lenti, hogy ne okozz m�snak hazugs�goddal k�rt. Ne
mondj olyat, ami m�st bajba sodor. Megeshet azonban,
hogy �ppens�ggel hamisan kell tan�skodnom ahhoz, hogy
a m�sik ne ker�lj�n bajba. Igazs�g�rzetem �s erk�lcsi �r.
z�kem azt sugallja nekem, hogy igenis, ebben az esetben
nem szabad megmondanom az igazat.
Az igazs�g is lehet vesz�lyes? Vagy mindent el lehet mon-
dani az embereknek?
Nem, nem, nem. �n azt gondolom, hogy m�s dolog
az, hogyha valakit megk�m�lek az�ltal, hogy nem mondom
el az igazat, �s m�s dolog az, hogy az�rt nerri mondom el az
igazat, hogy ebb�l neki baja sz�rmazz�k. �n tan�r is vol-
tam, hossz� �vekig tan�tottam. Bizony sz�gyellhetn�m,
hogyha egy butuska, de kedves, j�lelk� gyereknek a szem�-
be mondtam volna vagy az anyj�nak,. vagy az apj�nak,
hogy: "K�rem, az �n fia, az �n l�nya menthetetlen�l osto-
ba." Hi�ba mondtam volna igazat, ezzel b�nt k�vettem vol-
na el. Ehelyett azt mondtam, �s az volt a helyes, �s ez volt a
parancsolat szerinti, hogy: "K�rem, a gyerek nagyon szor-
galmas, mindent megtesz, igyekszik, olyan helyes sz�p k�k
szeme van, milyen �gyes a h�zimunk�ban! B�resak �n tud-
n�k �gy gombot varrni. Sajnos esak kettes." Ez nem hazug-
s�g, ez a j�indulat a m�sik embernek az �rdek�ben.
Ugyanez �rv�nyes az �let minden helyzet�ben. A sze-
m�be lehet v�gni egy kezd� koll�g�nak, hogy uram, �n di-
376
lett�ns. Csak nincs �rtelme. Mert att�l ugyanolyan dilet-
t�ns marad. Ezekben az �gynevezett igazs�gokban, s�rt�,
b�nt� odamondogat�sokban nem hiszek. Abban hiszek,
hogy bizonyos sark�tott helyzetekben ki kell �llnom amel-
lett, amit igaznak hiszek. Tudva, hogy az �n igazs�gom
nem biztos, hogy az egyetlen objekt�v igazs�g. B�r szerin-
tem van ilyen objekt�v igazs�g. K�zel�teni kell fel�.
t~rrcH~rr R�BERT K�zv�lem�ny-kutat�saink sor�n a hazugs�ggal
kapcsolatban eg�sz sor k�rd�st tett�nk fel az embereknek.
V�laszol�ink mintegy �tven sz�zal�ka azt mondta, hogy
nincs abszol�t hazugs�g, mindig minden "att�l f�gg". Nem
tudom, hogy ki hogyan �rtelmezi az igazmond�st �s a hazug-
s�got, hiszen mondhatjuk azt, hogy id�nk�nt sokkal t�bb �r-
talom van abb�l, hogy valakinek brut�lisan igazat mondunk,
mint ha nem sz�lunk semmit. Az azonban nagyon is elgon-
dolkoztat�, hogy egy eg�sz t�rsadalomnak a fele �gy gondol-
ja, hogy a "Ne t�gy hamis tan�bizonys�got", vagyis ne ha-
zudj, tal�n m�r nem is igaz�n �rv�nyes erk�lesi szab�ly.
Az emberek - �s most nemcsak a s�lyos betegekre gondo-
lok, hanem ��rkire - nem k�v�nj�k-e meg, hogy hazudja-
nak nekik? Nincs-e sz�ks�g�nk erre az enyh�n r�zsasz�n
k�dre vagy szem�vegre ahhoz, hogy �lni tudjunk a
MarrCHIN R�BERT Dehogyis nincs. Ha megn�zed, hogy mik a
t�rsadalmi interakci�k mikroszab�lyai, akkor egy pillanat
alatt kider�l, hogy �gy van.
Tan�tottam egyetemista gyerekeket. Egy id�ben divat
volt az "ethnometodol�gia". Ez az emberi magatart�sfor-
m�k �s egy�tt�l�si cerem�ni�k ezernyi apr� mozzanat�t,
szab�ly�t, m�dozat�t vizsg�l� diszcipl�na volt. Megk�rtem
a gyerekeket, hogy menjenek haza �s viselkedjenek �gy -
egy h�tig, a k�vetkez� �r�ig -, minthogyha j�l nevelt gyere-
kek lenn�nek, akik elj�ttek a nagyn�nihez l�togat�ba. Ves-
s�k le szok�sos modorukat vagy modortalans�gukat, sz�le-
ikkel b�njanak tisztelettud�an, illeszkedjenek be a csal�d-
ba. �s k�rtem, hogy tapasztalataikat �rj�k le egy napl�ba.
Szinte hihetetlen, hogy mennyire kudareba fulladt ez a
377
pr�b�lkoz�s. Gyakorlatilag senki, se a gyerekek, se a sz�-
18k nem b�rt�k h�rom napn�l tov�bb. Megzavarodtak ki-
alakult viselked�snorm�ik, kapesolataik, egyi.itt�l�s�k ce-
rem�ni�i, amelyekben term�szetesen sok elhallgat�s, f�l-
ren�z�s, tapintatos hazugs�g, mell�besz�l�s volt, de mind-
ez be volt olajozva, �s j�l m�k�d�tt az eg�sz. Amikor a
gyerekek hirtelen �tv�ltottak egy m�sik magatart�skult�-
r�ra, a j�l nevelt polg�ri udvariass�g magatart�skult�r�j�-
ra (term�szetesen ebben is rengeteg tapintatos �ls�g, el-
hallgat�s, finom kis hazugs�g volt), akkor a sz�l�k nem
tudtak mit kezdeni vel�k. Kiz�kkentek a kis igazs�gok �s
kis hazugs�gok megszokott rendj�b�l.
Minden emberi kapcsolathoz hozz�tartozik az egyenes
besz�d �s az elhallgat�s-cs�sztat�s valamif�le kever�ke.
Ezt civiliz�lt keretek k�z�tt lehet tartani. A "Ne t�gy hamis
tan�bizonys�got" paranesolata val�sz�n�leg els�sorban azt
tiltja, hogy m�s ember �let�ben k�rt okozz, m�s ember �r-
dekeit, szabads�g�t, m�lt�s�g�t megs�rtsd a hazugs�ggal.
A HAZUGSAG �S A SZABADS�G
A hazlvgs�gnak tehkt lehet pozit�v szerepe is az ember �let�-
ben. A ha~ugs�g id�nk�nt a szeretettel p�rosul: van j�t�kony
ha~ugs�g, irgalmas hazugs�g. Igaz, sokan vitatj�k ezek jogo-
sults�g�.t, de ennek ellen�re sokszor �szint�n �gy �rezz�k,
hogy nem lehet mindent elmondani a m�siknak. Vannak
olyan helyzetek, amikor egy ember a maga gyenges�g�ben, t�-
r�kenys�g�ben, szenved�s�ben nem b�rja elviselni a teljes
iga~s�go~
Van f�l�sleges �s van kegyetlen igazmond�s is. F�l�sle-
ges koll�g�nk arc�ba v�gni, hogy ma reggel milyen rosszul
n�z ki, kegyetlens�g a szer�ny k�~pess�g� embernek a sze-
m�be mondani, hogy milyen sz�nalmasan ostoba. Mi lenne
m�g a legiga~ibb bar�ts�ggal, a legjobb h�~ass�ggal is, ha
mindig mindent sebbel-lobbal elmondan�nk egym�snak,
ami �pp felkavarodik benn�nk egy adott pillanatban?
Sz�ls�s�ges helyzetekben egy szent �gyet is szolg�lhat a
ha~ugs�g.
378
Gondoljunk arra a megk�n~ott ellen�ll�ra a Gestapo
vagy a GPU ~ri.nc�j�ben, aki a~�rt ha,~udott, hogy megment-
se bajt�rsait.
�s v�gs� fokon a hazugs�g szabads�gunkat is s~olg�l-
hatja. Megv�dhet minket a k�ls� vilbcggal s~emben, m�sok
kandi tekintet�vel s~emben. V�dheti bels� vil�g�nkat, v�d-
heti titkainkat, v�dheti a szem�lyis�g�nk legbels�bb l�nye-
g�t. Azt, ami senki m�sra sem tartozik. V�dheti azt a bels�
k�~delmet, amit nek�nk magunknak kell v�gigharcol-
nunk �let�nk v�gs� k�rd�seivel, sorsunkkal, a muland�-
s�ggal. Hallgat�ssal, a k�v�ncsiskod�k elh�r�t�s�val �s
id�nk�nt ak�r egy-egy �rtatlan hazugskggal is jogunk van
megv�deni ezt a bels� sza�ads�gunkat. Emberi auton�-
mia, emberi s~em�lyis�g tal�n nem is l�tezhetne, ha e bels�
vil�gok ~fcrait - akcfcr az iga,~mond�s k�nys~er�vel - b�rki
,
b�rmikor felt�rhetn�. Ha nem voln�nak, nem lehetn�nek
titkaink.
B�lcs volt teh�t a T�zparancsolat ihlet�je, s~erz�je, ami-
kor nem a~t mondta, hogy ne ha~udj, hanem csak azt,
hogy Ne t�gy hamis tan�bizonys�got. Vagyis hogy m�sok
�let�t ne ves~�lye~tesd, ne rombold a~al, hogy nem az iga-
zat mondod.
L�ttuk, a hazugs�gnak ezer cs�nja-b�nja, e~er form�ja,
ezer f�nye-�rnya van. A ha~ugs�g t�bbnyire rombol. Rom-
bolja a~ emberi kapcsolatokat, rombolja a k�z�ss�get,
rombolja az emberi s~em�lyis�get. De van, amikor �~rp el-
lenkez�leg, megv�di a~ embert a felesleges f�jdalomt�l.
Megv�di a gyeng�t a hatalmaskod�t�l. Megv�di bels� s~a-
�ads�gunkat a tolakod�kt�l �s a f�ldi hatalmakt�l.
De az�rt k�rem az olvas�t, hogy ne tekintse mindezt ali-
binek, �s ne dobja az iga~s�g gyepl�j�t m�ris a lovak k�z�.
Mi a~ a legfontosabb dolog, amit �traval�k�nt egy haldokl�
gyereknek m�g el kell mondani a
PoLcz ALAIr~ Azt, hogy ne f�ljenek. A hal�l nem rossz.
Hossz� ideig azt gondoltam, hogy a haldokl�nak szabad
hazudnom. Ha a gyerek megk�rdezi t�lem: "Mondd, meg
379
fogok halni?", akkor �n nem mondhatom azt, hogy: "Igen,
meg fogsz halni." Hanem azt kell mondanom, hogy: "�h,
dehogy, a mi orvosaink arra val�k, hogy t�ged meggy�-
gy�tsanak." De tudtam, �reztem, hogy �rzi � is, hogy mel-
l�besz�lek. �s vajon van-e jogom arra, hogy egy beteg gye-
reket egy hazugs�ggal bocs�ssak el egy m�sik vil�gba?
! Hogy az utols� emberi sz�, amit hall, egy hazugs�g le-
gyen?
�s akkorP
PoLcz AL~NE Azt mondom neki: "Nem tudom, kedvesem, de
rem�nykedj�nk abban, hogy meg tudunk gy�gy�tani t�-
ged." Ezzel el�rem azt is, hogy amikor val�ban ott van a
hal�la ideje, nem �gy �li meg, hogy becsaptam, hazudtam
neki, hogy hamisan vigasztaltam. Akkor is meg tudja fogni
a kezemet, bizalommal n�z a szemembe �s hisz nekem,
amikor azt mondom: "Nagy l�rm�t fogsz hallani. Ut�na
egy esattan�st. Akkor �tm�sz egy s�t�ts�gen, �s a f�nybe
ker�lsz. Szabad leszel �s k�nny�. Megsz�nik minden
rossz, minden f�jdalom." - Elhiszi.
' NE K�V�ND
i A TE FELEBARATOD H�Z�T
Ha itt lenne most M�~es, vajon mit mondana,
mi a legf�bb parancsolat?
eoeeeR e�'reR Val�sz�nu'leg azt mondan�, hogy
teljes sz�vedb8l szeresd az Istent, �s �lj a t�r-
v�nyei szerint.
S.s�krat�ss mit mondana?
eoeeett eErEs Hogy jobb igazs�gtalans�got elvi-
selni, mint elk�vetni.
J�~us mit mondana?
eoeeee e�'rea A szel�ds�gr8l besz�lne. Nem a sze-
retetr�l, hanem a szel�ds�gr�l, teh�t hogy nem
szabad szabadj�ra engedni az ember vads�g�t.
Ha Nietssche volna itt?
eoePEs e�'rEs Azt mondan�, hogy ugye megmond-
tam, l�tj�tok, mi lett bel�lem.
Ha Freud a~olna �tt?
eoepeR r~'reR Ha k�rtan�tok �nmagatokb�l mind-
azt, ami �szt�n�s, ami �llati, rettenetes l�nyekk�
v�ln�tok, a tiszta intellektus embereiv�. De �n
m�gis azt mondom, hogy irts�tok szorgalmasan
az �llatit �nmagatokban, m�g marad �ppen el�g.
�s ha �nmagadat k�rde~n�d meg? Mit monda-
n�l?
vorPee e�'reR H�t att�l f�gg. Magamnak azt monda-
n�m, hogy: �lj hitelesen. Ez a legfontosabb. Ne
fedd el hazugs�gokkal, man�rokkal azt, aki vagy.
Ha a fiamnak mondan�m, akkor azt monda-
n�m, hogy dr�ga fiam, �nr�m ne haragudj hogy
ez a vil�g nem olyan, mint amilyennek lennie
kellene. Bocs�ss meg, �n nem tehetek r�la.
Ne k�v�nd a te felebar�tod h�z�t. Ne k�v�nd a te felebar�tod
feles�g�t. Ne k�v�nj semmit, ami a te felebar�tod�. Meg kell
mondanom, hogy nekem bajom van e~zel a paranesolattal.
Nem �rtem, hogy mi�rt kell ilyen szigor�,an tiltani azt, hogy
v�~y~junk a ,vil�g dolgaira. Mi�rt kell vel�nk szemben ilyen
m�rt�kben v�deni m�sok tulajdon�t? Ennyire moh�k va-
383
gyunkP Ennyire meg akarunk szerezni mindent, ami a vi-
l�gon megs~erezhet�P'
Eredetileg ezek a parancsok val�ban a tulajdon v�del-
m�t szolg�lt�k. K�s�bb azonban az �rtelm�k egyre ink�bb
�talakult. B�lcs papok, teol�gusok egyre ink�bb �gy v�lt�k,
hogy ez a parancsolat nem is annyira a vil�g dolgair�l,
mint i.nk�bb r�lunk sz�l. Nem vel�nk szemben akarja
megv�deni m�sok tulajdonbct, hanem ink�bb minket akar
megv�deni �nmagunkkal szemben, a benn�nk kavarg�,
forrong� v�gyakkal, k�v�ns�gokkal szernben.
xfvAnsAc, vAGY, iiucys~c
nArrxA xlusz'rlrrA Az embernek m�r a v�gyai szintj�n meg kell
tanulnia fegyelmeznie mag�t. Ha ez siker�l, akkor a szavai-
nak �s a cselekedeteinek is ura marad. Ha az ember ismeri
a T�rv�nyeket, megfelel�en alkalmazza az intelligenci�j�t,
akkor tudja igaz�n haszn�lni a szabad akarat�t. Sokszor azt
gondolja, akkor szabad, ha a v�gyai beteljes�lnek, holott ez
pontosan ford�tva van: lelke a szabadon engedett v�gy rab-
szolg�j�v� v�lik. ABhagavad-~�t� �gy fogalmaz: "A b�k�t, a
boldogs�got nem az �ri el, aki igyekszik a v�gyait beteljes�-
teni, hanem egyed�l az, akit nem zavar a k�v�ns�gok szaka-
datlan �z�ne, melyek �gy �mlenek bele, mint foly�k az �l-
land�an t�lt�d�, �m mindig mozdulatlan �ce�nba."
V�gyak n�lk�l teh�t nincsen l�lek. Ezeket k�rtani nem,
esak megszel�d�teni lehet. Igaz�n szabad ember az, aki
nem �t percekre, hanem eg�sz �let�ben boldog akar lenni,
aki ismeri a helyes �s a helytelen k�z�tti k�l�nbs�get, a
sz�v�ben megjelen� k�v�ns�gok k�z�l tudatosan maga v�-
lasztja ki, hogy melyeket v�ltja cselekv�sre, s melyeket
t�r esak el k�z�mb�sen.
G~(BOR GY�RGY A parancsolat h�ber eredetij�nek ig�je �gy
hangzik, hogy l� tahmod, azaz: "ne irigykedj". A k�rd�s
A telev�zi�s v�ltozatnak ezt az epiz�dj�t a budai V�r kertj�ben �s
b�sty�j�n vett�k fel.
384
az, hogy mit kezdhet�nk, kezdhet�nk-e egy�ltal�n b�rmit
is jogi �rtelemben az embernek egy bels�, pszichol�giai
megnyilv�nul�s�val, lehet-e a v�gyakat szankcion�lni? A
r�mai jog az erre vonatkoz� �ll�spontj�t egy�rtelm�en ki-
mondja: De internis non iudicat praetor, vagyis bels� ma-
gatart�sr�l nem lehet t�rv�nyes �t�letet mondani. Jogilag
�rtelmezhet�, ha valaki lop, �l stb., de az irigys�g, a pusz-
ta v�gyakoz�s nem.
Ebben a paranesolatban (ne feledj�k, hogy mik�nt ezt
m�r a kor�bbiakban jelezt�k, a T�zparancsolat nem t�r-
v�ny, hanem alkotm�ny vagy intelem) a gondos t�rv�ny-
alkot� arra h�vja fel a figyelmet, hogy a b�n nem mag�t�l
j�n. Zseni�lis pszichol�giai megfigyel�s, hogy a gonosz k�-
v�ns�g mag�ban hordozza a vesz�lyt, s a b�n�s v�gyat k�-
vetheti a tett, a sz�nd�kt�l eljutunk a k�vetkezm�nyig. Az
ember szabad akarattal rendelkezik, szabads�g�ban �ll
ezt vagy azt elk�vetni, vagy nem elk�vetni. A paranesolat
teh�t azt mondja ki, hogy vigy�zz, szabadon d�nthetsz, de
uralkodj �nmagadon, legy�l ura �szt�neidnek! A Talmud
nem v�letlen�l hangs�lyozza, hogy az az igaz�n er�s, aki
k�pes uralkodni a v�gyain.
A parancsolat teh�t egy folyamatra h�vja fel a figyelmet.
Minden jelent�s �r�, a l�lek�br�zol�s nagy mesterei pon-
tosan tudj�k, mir�l van sz�. Raszkolnyikov nem egyszer�-
en kapja mag�t, �s elmegy gyilkolni, hanem hosszan felk�-
sz�l r�, att�l kezd�d�en, hogy megfogan benne a v�gy, be-
bizony�tani �nmag�nak, hogy k�pes elk�vetni ak�r a
legnagyobb b�nt is, k�pes felr�gni a normat�v�kat, k�pes
�lni. Amikor J�zus a T�zparancsolatot �rtelmezi, akkor bi-
zonyos �rtelemben radikaliz�lja a sz�veg mondand�j�t.
Ugyanis azt mondja, hogy m�r a gondolat is b�n, hiszen
aki b�n�s v�ggyal n�z asszonyra, sz�v�ben m�r h�zass�g-
t�r�st k�vet el. A j�zusi �rtelmez�s jogilag aligha, pszichi-
kailag ann�l ink�bb elfogadhat�.
szAB� IsTv�N A k�v�n�s voltak�ppen a lop�s egyik bels� mot�-
vuma. Azzal kezd�dik a lop�s, hogy megk�v�nom a m�si-
k�t. Ha azonban finomabb elemz�sbe kezd�nk, l�tjuk,
az�rt itt t�bbr�l van sz�. A k�v�n�s ugyanis nem jut el
385
minden esetben a megval�sul�sig, tudn�llik a lop�sban
megjelen� megval�sul�sig - de eljut m�sig. A m�sik tulaj-
don�nak megk�v�n�sa eljuthat od�ig, hogy megharagszom
r�, mert k�v�nom valamij�t, de nem lehet az eny�m, nincs
r� m�dom, hogy megszerezzem, h�t haragszom r�. Eljut-
hat od�ig, hogy al�becs�l�m �t. Kevesebbnek tartom �t.
Eljuttathat engem od�ig, hogy �nmagamat tartom keve-
sebbnek, depriv�ltnak, deprim�ltnak, megfosztottnak, s
ez nem a lop�sban fog lecsap�dni, hanem egy csom�
olyan dologban, amit a lop�s nem fed le. Lecsap�dik sze-
retetlens�gben, lecsap�dik gyilkol�sban, lecsap�dik h�-
zass�gt�r�sben, lecsap�dik r�galmaz�sban. Szinte azt le-
hetne mondani, hogy ez a parancsolat, mintegy visszate-
kintve, megpr�b�lja �sszefoglalni az el�tte �ll�kat.
~cHirr R6sERT Err�l a parancsolatr�l - �s a "Ne par�zn�l-
kodj�l"-r�l - gondolj�k a magyarok a legink�bb azt, hogy
napjainkban m�r elvesztette �ltal�nos �rv�ny�t. V�laszaik
szerint a magukat vall�sosaknak tart�k sem igaz�n tud-
nak mit kezdeni ezzel a parancsolattal.
Az �n sz�momra viszont ez a legink�bb dinamiz�l�, t�r-
sadalmi kapcsolatokat befoly�sol�, ha tetszik, szociol�giai
t�rv�ny a t�z k�z�l. A modern fogyaszt�i t�rsadalom haj-
t�erej�nek is bizonyult motiv�ci�s er� fogalmaz�dik meg
benne. Az egy�ni �s a k�z�ss�gi motiv�ci�k egyik legfon-
tosabb hajt�ereje ugyanis �pp abban rejlik, hogy �lland�-
an t�bbet k�v�nunk, mint amennyink van.
Uagyis a~ emberi k�v�ns�g pozitiv er�neh tekinthet�...
~cHiN R6BER'r Is-is. A k�v�ns�g, a nagyobbra, t�bbre v�gy�s
r�sze tud lenni egy judeo-kereszt�ny, t�rv�nytisztel� �let-
rendnek. Hiszen az embert �pp ez az �lland� m�sra �s
t�bbre v�gy�s k�l�nb�zteti meg a t�bbi �l�l�nyt�l. De a
sz�kebb �rtelemben vett fogyaszt�s korl�tlans�g�val
szemben mindig is szemben �llt az erk�lcsi �rt�krend.
Arr�l nem is sz�lva, hogy ez a paranesolat nem �ltal�-
ban ajavakr�l sz�l, hanem konkr�tan a m�sik emberjava-
ir�l. A szomsz�dom feles�g�n k�v�l a szomsz�dom va-
386
gyont�rgyait sorolja fel, mint a k�rhoztatott k�v�ns�gok
t�rgy�t. Vagyis nem az anyagi javak ir�nti v�gyakoz�st
tiltja a t�rv�nyad�, hanem esak a m�sik javai ir�nti irigy-
ked�st, �csing�z�st. Ez ut�bbi az, ami a Biblia p�ld�i sze-
rint D�vid kir�lyt�l Ah�b kir�lyig �sszek�t�tte a tizedik
paranes megszeg�s�nek k�vetkezm�ny�t m�s parancsok
megszeg�s�vel. A m�sik tulajdon�ban l�v� dolgok olyan
szenved�lyes akar�sa.
A rnagyar t�rsadalomra is jellemz� a k�v�ns�goknak ez a
felfoko~ott jelenl�te?
~rrcHIrr R6BER'r A hetvenes �vekben, amikor megpr�b�ltuk
k�l�nb�z� t�rsadalmak �rt�keit �s motiv�ci�it �sszeha-
sonl�tani, azt tal�ltuk, hogy a magyar t�rsadalmat j� n�-
h�ny m�s t�rsadalommal szemben er�sebben jellemzi az
anyagi gyarapod�s v�gya. Ezt a motiv�ci�s rendszert - leg-
al�bbis r�szben - a szeg�nys�g t�nye �s a nyugati t�rsa-
dalmak gazdags�g�nak a l�tv�nya k�z�tti fesz�lts�g ala-
k�thatta ki.
�rdekes eredm�nye ugyanakkor ezeknek az �sszeha-
sonl�t� empirikus vizsg�latoknak az is, hogy egyfel�l az
anyagi-vagyoni helyzet, m�sfel�l a szubjekt�v �letmin�s�g
�s az el�gedetts�g nem f�gg szorosan �ssze sem az egy�-
nek, sem a t�rsadalmak szintj�n. Csak az �letsz�nvonal al-
s� harmad�ban tal�ltunk szoros �sszef�gg�st az anyagi
helyzet �s az egy�n el�gedetts�ge k�z�tt. Ebben a tarto-
m�nyban az anyagi helyzet javul�s�val n�vekszik a szub-
jekt�v j�l�t is. Ezen a t�l�l�si szinten fel�l azonban els�-
sorban az egy�n �rt�krendj�t�l f�gg az, hogy azonos anya-
gi helyzet�t szubjekt�ven milyen el�gedetts�gi szinten �li
meg.
A nemzetk�zi �sszehasonl�t�sok - amelyekben azt vizs-
g�ltuk, hogy egy adott t�rsadalomban az egy f�re jut� j�-
vedelem hogyan f�gg �ssze az �tlagos el�gedetts�gi szint-
tel - szint�n azt mutatj�k, hogy esak a fejletts�g egy bizo-
nyos szintj�ig mutathat� ki kapcsolat. Konkr�tan azt
tal�ltuk, hogy hozz�vet�legesen az egy f�re jut� 8-9000
,~/f� az a szint, ameddig az �letsz�nvonallal egyenletesen
387
n� a t�rsadalom el�gedetts�ge, szubjekt�v j�l�te. Ezen fe-
l�l m�r nincs ilyen �sszef�gg�s. Ugyanakkor, min�l na-
gyobb az adott t�rsadalmon bel�l az anyagi javak eloszl�-
s�nak a sz�r�sa, vagyis min�l nagyobbak a t�rsadalmi
k�l�nbs�gek, ann�l alacsonyabb a t�rsadalom �tlagos
szubjekt�v el�gedetts�ge. Azonos anyagi ell�totts�gi szint
mellett is cs�kken a t�rsadalom szubjekt�v �letmin�s�ge,
ha n�vekszenek a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek.
Hogyan �llun,k e~zel man,aps�g?
tv~rrCHIN R6sER'r Az elm�lt �vtizedekben az anyagi elv�r�sok
menedzsel�se a modern t�rsadalmak egyik legnehezeb-
ben megoldhat� probl�m�j�v� v�lt.
Egyik oldalon a glob�lis vil�grend �s az inform�ci�s for-
radalom k�vetkezt�ben gyakorlatilag mindenki minden-
kinek a l�t�t�vols�g�ba ker�lt, s �gy a n�lunk jobban �l�k
minden anyagi j�sz�ga kih�v�an �s naponta serkenti v�-
gyainkat �s indulatainkat. S�lyosb�tja a helyzetet az, hogy
az elm�lt �vtizedben az emberis�g rendelkez�s�re �ll�
�sszes anyagi javaknak olyan m�rt�kben fokoz�dott a
koncentr�ci�ja, �s ezzel p�rhuzamosan oly m�rt�kben
er�s�d�tt t�bb milli�rd emberben a s�rtetts�g, az indulat,
a frusztr�ci�, hogy ez m�r puszt�n mor�lis parancsolatok-
kal �s puszt�n az egy�nek szintj�n nem oldhat� fel.
Vonatko~ik ez a magyar t�rsadalomra is a
~rcHIN R6BER'r A szociol�gia relat�v depriv�ci�nak nevezi
azt a jelens�get, hogy az egy�n a maga anyagi helyzet�t a
szomsz�dja, a sz�m�ra relev�ns m�sik - a felebar�t -
anyagi helyzet�nek f�ny�ben �t�li meg.
Az elm�lt �vtizedben a magyar t�rsadalom rosszkedv�-
nek oka nemcsak a saj�t anyagi helyzet�nek �s fogyaszt�-
si lehet�s�geinek sz�k�l�se volt, hanem az is, hogy l�tja:
m�s emberek, m�s nemzetek sokkal jobban �lnek, mint �.
A magyar t�rsadalom elm�lt t�z �v�nek legf�jdalma-
sabb szoci�l-pszichol�giai �lm�nye az volt, hogy ha sz�t-
ny�lik az oll�, ha l�tv�nyosan javul a felebar�t~m h�z�nak
a min�s�ge, akkor ett�l romlik az �n relat�v helyzetem.
Nem leszek szeg�nyebb, de annak �rzem magam. �s en-
nek rombol� hat�sa van vagy lehet. Ki�lheti bel�lem a t�r-
sadalmi szolidarit�s �rz�s�t. Ha �n nem vagyok el�gedett
�s boldog, akkor mi�rt t�r�djek m�s ember baj�val �s bol-
dogtalans�g�val? A "Ne k�v�nd" parancsa ett�l az elem-
bertelened�st�l is meg akar minket �vni.
vA,rDA MtHAi,y Ezt a parancsolatot egyszer�en �gy tudn�m le-
ford�tani, hogy: ne l�gy irigy. De mi�rt ne irigykedjem?
Olyan nagyon b�n�s dolog az? Ezen nem sokat gondol-
kodtam �letemben, mert szerintem vannak irigy term�-
szet� emberek, �s vannak azok, akik nem irigyek. Az irigy
term�szet�eknek lehet mondani, hogy az irigys�g cs�nya
dolog, �s ha ezt � elfogadja, interioriz�lja, akkor egy �le-
ten �t szenved majd t�le. Kiel�g�tetlen marad. Van, aki
nem veszi �szre, hogy irigy. Ismertem sok olyan embert,
aki folyton csak irigykedett. Egyre csak azt mondta - per-
sze lehet ezt m�sk�ppen is fogalmazni -, hogy: "Igazs�gta-
lan dolog az, hogy annak ott annyi mindene van. Nem
az�rt mondom ezt, mert nekem nincs, �n megvagyok j�l
azzal, amim van, de a t�bbiek szempontj�b�l ez t�nyleg
igazs�gtalan."
Erre vonatkozik Petrinek egy k�tsorosa, b�r tudn�m
pontosan id�zni - �s most �n irigylem azokat, akiknek j� a
mem�ri�juk -: J�, ha elveszik t�le, nekem att�l nem lesz
ugyan t�bb, de neki kevesebb lesz, �s ez irt� j�! Ez a fajta
magatart�s meglehet�sen �ltal�nos.
De lehet egy irigy ember is nagyon tisztess�ges: Mert
egy�ltal�ban nem biztos, hogy amit megk�v�n, azt el is tu-
lajdon�tja. Ezzel szemben vannak olyanok, aki eseppet
sem irigyek, nem k�v�nnak meg semmit, de �gy �lnek,
mintha az eg�sz vil�g az �v�k lenne, �s a legesek�lyebb
m�rt�kben sem t�r�dnek azzal, hogy ez vagy az kinek a
tulajdona.
J�xai ~A Kevesen vannak, akik �let�kben m�g soha nem
voltak irigyek. K�l�n�sen am�g fiatal az ember, �s am�g
neki nincs meg az, ami m�snak igen. Az igazi elk�v�n�s,
389
3�38
ami b�n, ami idetartozik ehhez a parancsolathoz, mikor
�gy k�v�nok meg valamit, hogy azt szeretn�m, hogy a m�-
siknak ne legyen. Mi�rt van neki ez, �s nekem mi�rt
nincs? Add, hogy neki ne legyen, �s legyen helyette ne-
kem, mert �n jobban meg�rdemlem.
Azt nem �rzem b�nnek, ha egy ember szorult helyzet�ben
�s sokszor val�ban m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt keser�en
f�ls�hajt, �s azt mondja: "Istenem, �gy szeretn�m, hogyha
nekem is megadatna ez az �r�m vagy ez a boldogs�g, ami en-
nek �s ennek. . . Ne vedd el to e, Istenem, esak ossz�l nekem is
belo e." Ez k�ny�rg�s, gyermeki s�v�rg�s, de nem b�n.
�rtelme~het�-e ez a parancsolat etol�giai szempontb�l a
cs~rrn vtl,Mos Ez nem univerz�lis t�rv�ny. Nincs biol�giai
alapja, �s nem �ltal�nos�that�. A kultur�lis szab�lyok ka-
teg�ri�j�ba tartozik. Azokban a kult�r�kban �rv�nyes,
amelyekben m�r van egy�ni tulajdon, m�r van h�zam, �s
van f�ldem, amit meg akarok v�deni.
xoPA'rsY sArrDoR "Ne k�v�nd felebar�tod h�z�t, feles�g�t, �k-
r�t, szamar�t, se m�s j�sz�g�t."
Ez a parancs tele van idej�tm�lt t�rgyi elv�r�sokkal.
Egyfel�l, ami a h�zass�gt�r�st illeti, itt a k�lcs�n�ss�gr�l
kellene sz�lnia. A T�zparancsolat ne csak a f�rfiakhoz sz�l-
jon, hanem a n�kh�z is. M�sfel�l, a k�v�ns�g �nmag�ban
nem b�n, csak a tett az. A b�n�s gondolat feletti �t�let min-
dig hiba volt. Ami a tiltottan megk�v�nt t�rgyak felsorol�s�t
illeti, az k�tezer �ve anakronizmus. El�g volna csak annyit
mondani - �s ezt m�r a "Ne lopj" parancsolattal kapcsolat-
ban is eml�tettem -, hogy: Tiszteld m�sok tulajdon�t.
MI BAJ VAN AZ EMBERI V�GYAKKAL?
Mi�rt kell minden�ron korl�tozni a v�gyakat a Mi�rt kell
a~ emberi v�gyakat �gy ~uisszametszeni, mint egy ross.~ul
burj�n~� bokrot a Egy�ltal�n, mi�rt kell viss~ametszeni a
bokrokat? �n gondolom, hogy a term�szet meglenne na-
gyon j�l an�lk�l is, hogy mi qriss~amets~egetn�nk. Vajon
mi�rt kell korlktozni, viss~a~'ogni ~�gyainkat? Eleve min-
i den emberi v�gy gonosz? Ugy tele vagyunk moh�s�ggal,
�gy tele vagyunk b�lv�nyok ir�nti im�dattal, �gy tele va-
? gyunk gyilkos d�hvel, �gy tele wagyunk par�~zna k�v�ns�-
gokkal, hogy igenis, val�ban ki kell irtani bel�l�nk minden
v�gyako~kstP Voltak olyan korok �s olyan emberek, akik
�s~int�n �gy hitt�k, hogy a.~ emberi w�gyak igenis a go-
nosznak �s a rossznak a meleg�gyai. Ha elolvassuk S~ent
Benedek regul�it, amely a kolostori �letet s~a��lyo~ta, ott
val��an, a sz� szoros �rtelm�ben minden emberi v�gyat a
,
legs~igor�bban �s a legalaposabban ki akartak irtani. Ki-
v�ve egyetlen v�gyat, a~ Isten ut�ni ~cfi~yat.
scfIwEITzEIt .I�zsEF M�~es Harmadik K�nyv�ben van egy
mondat, amely azt mondja, hogy szentek legyetek, mert
szent vagyok �n, az �r�kk�val�, a ti Istenetek. Ezt �gy
szoktuk magyar�zni, hogy a szent az erk�lcsi javaknak az
�sszess�ge. Igazs�g, jog, kegyelem, irgalom, teh�t mindaz,
ami felemel�, az Istenben van meg maxim�lisan, ember
�ltal el nem �rhet� fokon. Az embernek mor�lis feladata,
i hogy amennyire lehet, t�rekedj�k ezek fel�. Eszerint a k�-
dos a szent ember szempontj�b�l mindig ide�l marad. Te-
h�t szentek legyetek. Az ide�lis c�lt el�rni nem tudjuk, de
a fel�je vezet� �t is sz�p, mor�lis tart�st ad az embernek,
�s etikai programja lehet �let�nknek. Pr�b�ljunk a k�dos
eszm�nye fel� k�zeledni egy kicsit, ha tudunk, pr�b�ljunk
meg �nmagunk f�l� emelkedni.
Mi�rt kell f�l�lemelkedn�nk �nmagunkon?
scItwEI'rzElt JbzsEF Most �n erre egy k�rd�ssel v�laszolok. Azt
mondta egyszer egy katolikus pap a rabbinak: "�n nagyon
j�ban vagyok veletek, de ti mindenre egy k�rd�ssel v�la-
szoltok." Mire azt felelte a rabbi: "Na �s, ez olyan nagy

baj?" Erre is egy k�rd�ssel v�laszolt. K�rem, van ember,

aki egy �letet le�l �gy esetleg, hogy elhagyott feles�g�vel
�s k�z�s gyerekeikkel nem t�r�dik. �s van olyan ember,
391
390
aki meg�r�l az�rt, ha h�rom napig nem tud a gyerek�r�l.
Mor�lisan melyik a jobb?
Az emberben l�v� indulatok, �szt�n�k, k�v�ns�gok mind
ross~ak?
SCHWEITZERJ�ZSEFNem mind rossz.
A t�rv�ny korl�tozni akar minket vagy felszabad�tani a
sCHwEITzER J6zsEF N�zd, amit lehet, fel kell szabad�tani. De
van, amit korl�tozni kell. Nemcsak az egy�n, hanem a t�r-
sadalom miatt is.
�s m�ris megs~�laltak a harangok, a kolostor �s a v�ros
harangjai. Z Arra figyelmeztetnek minket, hogy Isten fel� s
ne a vil�g dolgai fel�, ne �nn�n v�gyaink fel� forduljunk.
De megint meg kell k�rdeznem, hogy mi baj van az emberi
v�gyakkal? Mi�rt nevezik sokan a.~ emberi v�gyakat
rossznak �s gonosznak a
Uannak, akik a~t mondj�k, hogy a v�gyak tulajdonk�p-
pen �nmagukban nem gonoszak, de a~ emberr� v�l�s ko-
rai kors~ak�ban alakultak ki, m�lyen be vannak m�g
�gyazva az �llati l�t �s.~t�nvil�g�ba. Ezekkel az �szt�n�k-
kel �nmagukban nincs semmi baj, de az emberl�t szintj�n
m�r rombol�kk� v�lhatnak. M�sok is a~t mondj�k, hogy
nem magukkal a v�gyakkal van baj, hanem az~al - �s ez
itt egy t�rsadalmi magyar�zat -, hogy az �n v�gyam �ssze-
�tk�zhet a m�sik v�gy�val. A k�t v�gy �tk�z�s�b�l pedig
sok emberi s~enved�s, sok emberi konfliktus �s baj sz�r-
mazhat. Vannak mitol�giai �s vall�sos magyar�~atok. A~
egyik g�r�g m�tosz s~erint a ross~, a gonosz �gy ker�lt be a
vil�gba, hogy t�ved�s t�rt�nt. Pandora istenn� kinyitotta
azt a bizonyos szelenc�t, �s kirajzott bel�le a visz�ly, a baj,
a gonosz indulatok, az emberi szenved�s. Egy m�sik m�-
2 A Budav�r k�rny�ki harangok �pp akkor sz�laltak meg, amikor ezt a
r�szt vett�k f�l.
tosz s~erint Zeusz egy Epim�thosz nev� istenre b�zta azt,
hogy oss~a sz�t az �l�l�nyek k�~�tt a tulajdons�gokat. Epi-
m�thos~ meg is tette ezt, odaadta az oros~l�nnak az �les
fogakat, a ga~ell�nak a gyors l�bakat, a sasnak az �les
s~emet �s �gy tov�bb. Amikor bealkonyodott, egy szeren-
cs�tlen, csupasz l�ny jelent meg, aki mag�t embernek ne-
ve~te, de neki m�r semmi sem jutott. �s ebb�l a hi�nyb�l
sz�rmazott azt�n minden baj, minden emberi s~enved�s,
minden emberi nyomor�s�g. Mert ez a szerencs�tlen l�ny
�lland�an t�bbre v�gyott, mint amije volt.
Megint m�sok �gy v�lik, hogy tulajdonk�ppen a~ ember
�nmaga felel�s az�rt, hogy v�gyai ross~akk� �s gonos~ak-
k� v�ltak. Gondoljunk a k�l�nb�~� b�nbees�si t�rt�netek-
re, legend�kra, m�toszokra. A s~�munkra leg~'ontosabb
szerint �va engedett a k�v�ns�gnak, a ross~ k�v�ns�gnak,
s ezzel tulajdonk�ppen beho~ta a vil�gba, az Isten �ltal te-
remtett j� �s �rtatlan vil�gba a b�nt, a s~enved�st, a nyo-
mor�s�got. M�s hagyom�nyok szerint nincs eredend�
b�n: minden ember tis~ta lappal indul, mindenki maga fe-
lel�s az�rt, hogy v�gyai �p�tik vagy rombolj�k �nmaga �s
m�sok �let�t.
Vannak filo~ofikusabb magyar�~atok is. A gnosztikusok
szerint annak idej�n a l�lek egy darabja lezuhant a
mennyekb�l, �s beker�.lt az anyagi vil�g rabs�g�ba. A test
minden v�gya er�sebben �s er�sebben k�ti ehhez a b�rt�n-
h�z. Ha k�pes a gn�zisra, az iga~i tud�sra, akkor juthat �r-
v�nyre a l�lek tis~ta v�gya: a~, hogy visszaker�lj�n a
mennyekbe.
A s,~toikusok szerint k�t dolog k�ti a~ embert ehhez a
szenved�sekkel teli vil�ghoz: af�lelem �s a v�gyakoz�s. Ha
k�pesek vagyunk f�lelem �s v�gyak n�lk�l �lni, csak akkor
�rhetj�k el a szenved�smentes harm�nia �s boldogs�g �l-
lapot�t.
A v�gyaknak ez~el a~ �ltal�nos el�t�l�s�vel sokan nem
�rtenek egyet.
Nincs neh�~ dolguk, mert k�nny� megmutatni, hogy v�-
,.
gyak n�lk�l nem v�lt volna emberr� a~ ember, nem volna
szerelem �s bar�ts�g, nem �p�ln�nek a v�rosok �s a kated-
r�lisok, nem volna zene �s k�lt�szet. A v�gyakoz�s valami
393
392
m�sra, t�bbre, jobbra, teljesebbre - legl�nyege a fausti em-
bern,ek.
Vannak, akik a~t vallj�k, hogy a~ emberr� v�l�s t�rt�ne-
te �p~en a b�nbees�ssel, egy eredend�en b�n�s v�ggyal
ke~d�d�tt. S~erint�k �d�m �s �~a �denkerti �llapota nem
~olt igazi emberl�t, hanem ink�bb csak puszta teny�s~�s,
egyfajta boldog �nk�v�let. Ha woltak egy�ltal�ban v�gyaik,
e~ek a szel�d naps�t�shez, a lombok �rny�nak j�t�k�ho~,
a felh�k fut�s�hoz k�t�dhettek. Amikor az els� iga~i v�gy
bel�j�k sajdult, a megismer�s �s a l�zad�s v�gya, akkor
indultak el az emberr� w�lks �tj�n. Mert ki kellett l�pni�k
egy adott, k�s~en kapott qril�gb�l, �s a maguk erej�b�l kel-
lett megteremteni�k a maguk vil�g�t. Nem igaz�n ember-
l�t a~, ahol a~ embereknek nem kell fel�p�teni�k a maguk
h�~ait, templomait, int�zm�nyeit, ahol nem kell d�nteni�k
j6 �s ross~ k�~�tt, ahol v�gyaik �s f�lelmeik m�g nem vet-
t�k k�r�l �ket az eszm�k, a sz�ps�gek, a szimb�lumok uni-
ver~um�val.
GABOR GY�RGY A h�ber Biblia hihetetlen�l realisztikus m�-
don felh�vja a figyelmet arra, hogy "az ajt�n�l hever a b�n,
fel�d v�gyakozik, de te uralkodj�l rajta". A sz�veg teh�t
nem tagadja, nem leplezi el a b�nt, s�t �ll�tja, hogy a b�-
n�ss�g az ember �let�nek a r�sz�t k�pezi. De - �s ez na-
gyon fontos - nem vagyunk a b�nre predesztin�lva. Nincs
"bel�nk programozva" a b�n�ss�g.
Nincs eredend� b�n a
Gr�BOR GY�RGY Sok protest�ns bar�tommal ellent�tben �n ezt
k�ts�gbe vonom. �n ink�bb �gy gondolom, hogy sz�let�se
pillanat�ban minden ember tabula rasa: tiszta lappal j�n
a vil�gra. Tagadom, hogy a csecsem�ben, s�t esetleg m�r
az embri�ban eleve elrendelt hajlamok lenn�nek: b�n�z�i
alkat, uralkod�sra termett alkat stb. �m az ember a szoci-
aliz�l�d�s, az �let sor�n folyamatosan szembetal�lkozik a
b�nnel, a b�n�s lehet�s�gek sokszor igen-igen cs�bos k�-
s�rt�seivel, hiszen a vil�gban ott a b�n. Emberi mivoltunk
l�nyege a szabads�g, �s ehhez szervesen hozz�tartozik a
v�laszt�s, a d�nt�s j� �s rossz k�z�tt. Ez maga az emberi
szabads�g. Ha tetszik, ezt programozt�k bel�nk, ezt kap-
tuk meg a Mindenhat�t�l. Egy csecsem� nem lehet b�n�s.
M�r hogyan is lehetne, amikor a b�n fogalm�hoz hozz�-
tartozik a tudatoss�g �s a szabad v�laszt�s t�nye. Ugyan-
�gy nem lehet b�n�s az, aki nincs �t�l�k�pess�ge vagy �r-
telmi k�pess�ge birtok�ban.
a
Mi a legm�lyebb forr�sa az emberi ~�gyaknak.
szAs� is'rvArr Istenhi�nyos az ember, boldogs�ghi�nyos, sze-
retethi�nyos, nem teljes, nem kerek az �lete. �s ez�rt ke-
res�nk valami m�st, valami transzcendenst. Az esend�s�-
g�nk egyik forr�sa, hogy emberr� v�lhatunk.
Mondhat�-e az, hogy a.~ emberr� v�l�s a b�nbees�ssel kez-
d�d�ttP

szAsb tsnv�~rr Ezen m�r az egyh�zaty�k is sokat t�rt�k a fej�-

ket. Van, aki azt mondja, hogy a b�neset feli~ culpa, sze-
rencs�s b�n volt, mert �ltala indulhatott el az ember a fel-
n�tts�g fel�, v�gig,j�rhatja a t�rt�nelmet, fokr�l fokra fel-
jebb juthat.
�n el tudom ezt a gondolatmenetet fogadni, de teol�-
giailag s�lyos k�telyeim is vannak azzal kapcsolatban,
hogy a b�neset ind�totta volna el az embert az igaz ember-
s�g keres�se fel�. Ink�bb valami paradox dologr�l van sz�.
Mert azt is hozz� kell tenni, hogy a b�neset nemcsak elin-
d�totta az embert egy �ton, hanem ki is z�kkentette az
igazi embers�gb�l. Nem �gy indul h�t a t�rt�net, hogy az
Isten fogyat�kosnak, hi�nyosnak, t�red�kesnek, gyerme-
kinek, �rtatlannak, de esend�nek teremtette az embert, s
azt�n bek�vetkezett, ami bek�vetkezett. Aminek, �gy-
mond, be is kellett k�vetkeznie, s j�, hogy bek�vetkezett,
mert ez�ltal jutunk el�r�bb �s el�r�bb. Nem. Isten az em-
bert boldogs�gban, szents�gben, igazs�gban teremtette.
�s ebb�l a szent �s boldog �llapotb�l kizuhantunk.
Kizuhantunk bel�le, �s ezt nagyon neh�z elfogadni.
394 395
Sz�mos gondolkod�n�l l�tom, hogyan k�nl�dnak, hogy
er�lk�dnek, hogy pr�b�lj�k visszaford�tani a t�rt�nelmet,
igyekeznek visszajutni valami kezd�pontba, orig�ba. Nem
ut�pi�t kergetnek, nem aj�v� fel� mennek, nem egy hipo-
tetikus embers�get hajszolnak, hanem visszafel� t�rek-
szenek. William Blake, szeg�ny k�lt�, id�nk�nt ki�lt mez-
telen�l a kertj�be, s megbotr�nkoz� kort�rsainak azt
mondta: �n m�r paradicsomi �llapotomban vagyok. �gy,
mint �d�m annak idej�n.
Mindaz, amit tesz�nk, m�g az ilyen furcsa, kificamo-
dott k�s�rlet is, ennek az eredend� boldogs�gnak a megta-
l�l�s�t c�lozza. Ez�rt nagyon tal�l� az a teol�giai megfo-
galmaz�s, hogy "es�s" t�rt�nt, buk�s t�rt�nt. Kiestem a
kocsib�l, vissza kell sz�llnom. Leestem a szek�rr�l, vissza
kell r� m�sznom. Valami ilyesmiben van az ember.
A~t mondod, hogy az �denkertben a nagyon helyes �s nyil-
v�n csinos, de kicsit butuska �wa, �s a nagyon helyes, de
h�t nem t�l yn,�velt �s nem t�l differenci�Lt �d�m az em-
bers�gnek egy magasabb fok�n �llt, mint mondjuk egy
mindent megs~enved� Niet.~sche, egy mindent �tgondol�
Kant, vagy egy minden sz�ps�get �t�l� Leonardo da Vinci?
sz~b Is'rv~rr �n nem mondom, hogy �va butuska lett volna
�s azt sem, hogy �d�m esetleg �gy n�zett ki, mint a cro-
magnoni �sember, s mind�ssze 13 volt az IQ-ja. Ezt nem
tudjuk. Az az angyal a l�ngpallossal ott �llt, s tal�n m�g
ma is ott �ll a Paradicsom kapuj�ban. Nem tudunk vissza-
menni az id�ben, nem tudunk bepillantani a hajdani
�denkertbe. Nem tudjuk, milyen volt �d�m �s �va. Lehet,
hogy valamif�le eredend� primit�vs�gben �ltek, �s az na-
gyon j� volt. De lehet, hogy szinte m�r-m�r angyalok vol-
tak. Egyet tudunk. Azt, hogy az els� ember m�ly bizalmi
kapcsolatban �lt az Istennel, �s a mi ember�nk, akir�l
besz�l�nk, mi magunk ezt elvesz�tett�k. Ez a bizalmi
kapcsolat megt�rt. Lehet, hogy a nietzschei gondolat
m�lys�ge bel�thatatlanabb, mint mondjuk �v��. Lehet,
hogy Leonardo eszt�tikai �rz�ke sokkal pomp�sabb �s
mennyeibb, mint mondjuk �d�m�. De hogy Nietzsch�-
396
ben, Leonard�ban, Kantban benne van Isten f�j� hi�nya,
abban eg�szen bizonyos vagyok. S hogy ez milyen rette-
netes szenved�ssel j�r, azt Nietzsche sors�n�l semmi sem
p�ld�zza jobban.
vEx~RnY TaHt~s Jung, a jeles pszichi�ter azt mondja, hogy
ahol �let van, ott ellentmond�s van. Az �let, a l�t val�ban
csak paradoxonokban tud megnyilv�nulni, egy�rtelm�en
nem. Ez�rt hazug tulajdonk�ppen minden egy�rtelm�
hitoktat�s, erk�lcstan vagy m�diasugallat. P�ld�ul azt
mondja, sugallja a m�dia, hogy: A szerelem boldog�t!
S mikor �n m�g mindig nem vagyok szerelmes, pedig
m�r tizenn�gy �ves vagyok, m�r tizen�t, m�r mindenki
! szerelmes, csak �n nem, m�r mindenki t�l van mindenen,
csak �n nem, k�ts�gbeesve v�rom a nagy �lm�nyt.
�s amikor elj�n, akkor meg nem hozza meg azt a bizo-
nyos teljes boldogs�got. F�jdalmat okoz, f�lt�keny va-
gyok, rem�nytelen�l vagyok szerelmes... Arra j�v�k r�,
hogy engem nem boldog�t a szerelem - de azt hiszem,
mindenki m�st igen. �s nem tudom, hogy amikor ezt
akarj�k elhitetni velem, akkor nem mondanak igazat. Ak-
kor hazudnak.
A szerelem val�ban kiterjeszti emberi kapcsolataink
k�r�t, ebb�l ered�en val�ban t�bb �r�mh�z juttat. De l�-
nyegesen t�bb f�jdalomhoz, k�nhoz, rettenetes szenve-
d�shez, f�lt�kenys�gekhez, csal�d�sokhoz is elvezet. Ak-
, kor mondan�nk igazat a feln�vekv� gener�ci�knak, ha va-
lahogy err�l a kett�s�gr�l besz�ln�nk. Arr�l, hogy ahol az
�letben valami kiterjed, az j�, az felszabad�t�, de ugyanak-
kor ugyanannyi s�ly is r�rak�dik a v�llunkra. Legal�bbis
�n �gy gondolom.
De h�t a nagy tan�t�mesterek mindig is tudt�k s vallot-
t�k ezt. Mint ahogy azt is tudt�k �s vallott�k, hogy olyan
l�nyek vagyunk, akik elbukunk, de nem szabad azt mon-
danunk magunknak, hogy: h�t Istenem, �gyis el fogok
bukni, most �ppen sietek egy elbuk�s fel�, nem olyan
nagy baj az... Ez b�n. Maga az elbuk�s is az, de bocs�na-
tos... Ugyanakkor, ha elbuktam, v�gs� k�ts�gbees�sbe el-
mer�lni, ez is b�n.
397
Igyekszem nem elbukni. M�gis elbukom. Nem esem
k�ts�gbe, hanem fel�llok, �jra kezdem. Az emberi l�ttel ez
a k�szk�d�s fon�dik �ssze.
Err�l a k�zdelemr�l sz�lnak a teremt�st�rt�netek, a
b�nbees�s-t�rt�netek. Arr�l, ahogy a nagy ellenl�bas, a
nagy ellenz�, az antipodosz, a Mefisztofel�sz (a gondola-
tok megront�ja) vagy Arim�n (a rossz gondolatok sz�l�je,
a s�t�ts�g ura) hogyan sz�ll szembe a teremt� er�kkel.
Lucifer (a f�ny hoz�ja) Prom�theusz rokona. Megtan�tja
az embert a t�z titkaira, kov�csmesters�gre tan�tja, �r�sra
tan�tja. Ez e vil�gi f�nyt, mondj�k az indiai b�lcsek, a d�-
monok var�zsolj�k el�nk, �s ill�zi�, maya, mert csak a
szellem val�s�gos. Az �rd�g csapd�ba csalja az embert, le-
r�ntja a f�ldre, ahova �gy is le kellett volna j�nnie, csak
tal�n egy kicsit k�s�bb �s m�sk�pp. De azzal, hogy ler�nt-
ja a f�ldre, a szabads�g lehet�s�g�t adja meg neki. Mert ha
nem volna ez a k�t er�, nem lenn�nk szabadok. Nem tud-
n�nk szabadon d�nteni, szabadon v�lasztani j� �s rossz
k�z�tt.
Mi a ross~, �s mi a j�?
vEx~Rny T~~s A 20. sz�zad t�rt�nelm�ben p�ld�ul �n rossz-
nak tekintem a nemzeti szocializmust, a fasizmust, a
bolsevizmust. Besz�k�tett�k az emberi szem�lyis�g lehe-
t�s�geit, egyform�ra sajtolt�k, a szabads�g lehet�s�geit
megsz�ntett�k, �s �lkollekt�vumokat toltak az emberi
szem�lyis�g el�. Az �n meggy�z�d�sem szerint minden
olyan rendszer rossz �s hamis, amely egy b�rmilyen kol-
lekt�vumot az emberi szem�lyis�g mint �rt�k el� helyez.
Ez nem azt jelenti, hogy az emberi szem�lyis�g ne m�-
lyeszten� gy�kereit kollekt�vumokba. Csal�dba. Egy ak�r-
hogy megfogalmazott �gt�j alatti k�z�ss�gbe. Egy ak�r-
hogy megfogalmazott v�ltoz�, spiritu�lis k�z�ss�gbe. Mi-
n�l m�lyebbre ny�lnak gy�kerei, Sz�chenyi szerint ann�l
magasabbra emeli majd a fa koron�j�t.
Mi a k�z�s abban, hogy ross~ a bolsevi~mus �s a fasizmus;
rossz az, hogyha valaki hazudik; ross~ a~, hogyha valaki
398
megcsalja a feles�g�t vagy a f�rj�t; rossz a~, ha valaki ha-
misan esk�s~ik; ross~ az, hogy valaki a sz�leit nem tiszte-
li a Mi a k�z�s ebben a sok �s sokf�le ross~ban?
vExEx~Y 'r~4s Megpr�b�lok nagyon provokat�v k�rd�sedre
koncentr�lt �s bizony�ra sok t�ved�ssel teli v�laszt adni.
Az a rossz, ami roncsolja az embert, ronesolja az ember
saj�t szem�lyis�g�t �s a t�bbi ember szem�lyis�g�t. M�g-
pedig a szem�lyis�gnek azt az �ltalam felt�telezett, a
misztikusok, a gn�zis, a vall�sok �ltal felt�telezett isteni
magv�t. Vagy ha nem is ronesolja, mert az nem ronesol-
hat�, megpr�b�lja besz�ni a hamiss�g h�l�ival, elegy�teni
t�ved�sekkel, hazugs�gokkal. �s ezzel itteni, f�ldi, e vil�gi
meg,jelen�s�ben mindenk�ppen ronesolja. Ez a rossz.
J6xAI ~rrA Mindannyian ismerj�k, milyen az, amikor az em-
berben el�rad egy-egy boldog, ihletett pillanat... Ki�l a fa
al�, elm�l�zik a napf�nyben, vagy n�zi az es�cseppeket,
�s �gy �rzi, hogy t�k�letesen egy�tt van a vil�gmindens�g-
gel. Felold�dik minden f�jdalma, �s �gy �rzi, hogy a szel-
lemi szf�r�j�ban lebeg. Ezeket az istens�gk�zeli perceket
azt�n hirtelen megszak�thatja az, hogy az emberben hirte-
len f�lbukkan egy inger, ami visszar�ntja a f�ldre. P�ld�ul
�tv�gya t�mad egy kis m�kos t�szt�ra. Bemegy a h�zba, �s
megeszi a m�kos t�szt�t. Ebb�l �ll az �let�nk. Itt vagyunk
lent, itt bukd�csolunk, f�lrep�l�nk, majd visszaz�kke-
n�nk.
Az er�t a k�zdelmekhez valahonnan fentr�l szerezz�k.
Sz�ks�g�nk van er�re. Mert nem lebeghet�nk el�kel�en
fent a magasban. Ha ez lett volna a c�l, akkor nem a F�ld-
re helyezte volna a teremt� akarat az embert. Az�rt he-
lyezte ide az anyagba, hogy k�zdj�n meg az �tszellem�l�-
s�rt. �s ek�zben lelkes�tse �t a vil�got is.
Lehet�nk-e emberek �gy, hogy nem v�gyunk a halhatat-
lans�gra, lehet�nk-e �gy emberek, hogy nem szeretn�nk le-
gy�~ni a hal�lt? �d�mnak �s �v�nak e~ m�g nem volt
gondja, mert egyfajta �nfeledt �r�kk�val�s�gban vagy leg-
al�bbis id�tlens�gben �ltek. Mi tudjuk, hogy az id�nk ki
399
van s~�molva, tudjuk, hogy az �let�nk r�vid, �s szembe
kell n�zn�nk az elm�l�ssal. Tal�n �ppen ez a s.~emben�z�s
tesz minket iga~�n emberr�. �s a v�gy, hogy legy�zz�k a,~
elm�l�st, a hal�lt.
Dmc~, t~szTIN~ A l�lek nem tud boldogs�g n�lk�l �lni. Alap-
term�szete a l�leknek, hogy �lland�an keresi a boldogs�-
got. Nincs egyetlen ember, egyetlen �l�l�ny, aki ne akarna
boldog lenni. Mi�rt? Mert a boldogs�gv�gy ontol�giailag
elv�laszthatatlan a l�lekt�l, elvesztett eredeti otthonunk-
ban, a transzcendens vil�gban, Isten birodalm�ban mi
alapvet�en �r�k�let�ek vagyunk, �s teljes boldogs�gban
�l�nk. Mi�ta onnan egy rossz d�nt�s�nk k�vetkezt�ben
kizuhantunk, �lland�an ez ut�n kutatunk. Sajnos azon-
ban, ha nem a megfelel� helyen, hanem a muland� anyag-
ban keress�k a boldogs�got, akkor el�bb-ut�bb - J�zsef
Attila szavaival �lve - "szomor�, homokos, vizes s�kra"
�r�nk, �s a "semmi �g�n" �l sz�v�nk, ki�resed�nk. El-
vesztj�k archimedesi pontjainkat, kapaszkod�inkat. Ezen
a holtponton lend�tik �t az embert a vil�gvall�sok, illetve
azok a spiritu�lis trad�ci�k, amelyek arr�l sz�lnak, hogy
az �l�l�ny t�bbet �rdemel n�h�ny percnyi boldogs�gn�l.
A testnek is lehetnek sz�p v�gyai.
DaNxA x~uszTirra Mint p�ld�ul?
P�ld�ul v�gyako.~hat szeretetre.
D~rxA x~usz'rIrrA Az a test v�gya vagy a l�lek�?
Maga szerint?
D~rx~ xtusz'rINA A l�lek v�gya. A szeretet alapvet�en a l�lek
megnyilv�nul�sa.
Ha egygyerek v�gyik arra, hogy megsimogass�k, az a l�lek
vagy a test v�gya?
D~x~ xiusz'rIrrA Arra v�gyik, hogy megsimogass�k, ez azt je-
lenti, hogy szeretetre v�gyik, teh�t ez a l�leknek a v�gya.
Egy l�lek sem szereti, ha �t nem szeretik.
sc~i'rzER.r6zsEFAz ahab az a szeretet, ami szinte maga f�-
l� emeli az embert. A szeretet m�s form�iban mindig ben-
ne van az ember �nz�se is. A Szent�r�s, amikor a feleba-
r�t szeretet�r�l besz�l, akkor ezt az ahab ig�t haszn�lja.
"Szeresd felebar�todat, mint tenmagadat." Ami annyit je-
lent tulajdonk�ppen, hogy ismerd el, fogadd el a m�sik
emberben is a j�t �s a rosszat, ahogy benned is egy�tt van
a j� �s a rossz. Ne tekintsd magad supermannek, aki min-
denkit el�t�lhet. Ismerd el a j�t �s a rosszat mindenkiben.
A szeretet k�l�nb�z� fajt�it a Biblia m�s �s m�s sz�val
fejezi ki. M�s h�z�val kapcsolatban p�ld�ul azt mondja,
hogy: "ne k�v�nd". Ezt a chamad ig�vel fejezi ki, amely
sokf�l�t jelent: k�v�ns�got, szeretetet. �ltal�ban, ha err�l
besz�l�nk, azt szoktuk mondani, hogyha valaki megk�-
v�nja m�snak a nej�t, ami erk�lcsileg egy el�t�lend� do-
log, az�rt teszi, mert szereti. De a chamad ige valami m�s-
ra is utal. Arra, hogy vajon kit szeret. A m�sikat vagy �n-
mag�t. Ha p�ld�ul arr�l van sz� a Bibli�ban, hogy h�st
akarsz enni, mert megk�v�ntad, akkor erre megint egy
m�sik ige van, az, hogy ava. Teh�t a h�rom ig�b�l az ahab
jelenti bizonyos m�rt�kig a felt�tel n�lk�li szeretetet. Ez
az ige szerepel Istennel kapcsolatban esak�gy, mint a fele-
bar�ttal kapesolatban. A t�bbi felt�telhez k�t�tt, s ahogy a
k�s�bbi magyar�zat mondja, a felt�tel elm�lt�val az arra
alap�tott �rzelem, v�gy is elm�lik.
Hadd mondjak erre egy rabbinikus p�ld�zatot. Egy rab-
bi l�tja egyszer, hogy egy h�ve rendk�v�l j� �tv�ggyal eszik
egy t�l halpaprik�st. Azt mondja neki: "Milyen j��z�en
eszel!" "Igen - mondja a zsid� ember -, mert �n nagyon
szeretem a halat." Erre a rabbi: "Ha te a halat szeretn�d
nagyon, akkor nem enn�d meg, hanem hagyn�d �lni a v�z-
ben. Te magadat szereted, amikor a halpaprik�st szere-
ted." Az ahab azt a fajta szeretetet jelenti, amikor nem
magamat szeretem, hanem a m�sikat.
400 401
"A L�LEK LEGREJTE'I"fEBB HOM�I.YA"'
... Ezzel a parancsolat�val Isten az emberi l�lek legrejtet-
tebb hom�ly�ba hatol le, oda, ahol a v�gyak sz�letnek: "...ne
k�v�nd..." E sz� el�rulja, hogy ez a b�n olyan, mint a talajv�z.
A v�gyakoz�s rejtek�b�l fakad, s ez�rt is oly neh�z v�dekezni
ellene. Mert g�tat csak az ellen emelhet�nk, ami k�v�lr�l t�-
mad. Ami bel�lr�l, az ellen egyed�l bens�, rejtett �let�nk
szintj�n v�dekezhet�nk, azon a k�z�s ponton, ahonn�t v�-
gyaink fakadnak, �s ahol akaratunk lakik.
Nem arr�l van sz�, mintha a vil�got �r�mre �s f�jdalomra
lehetne osztani. Gyakran hiszik ezt a b�n�s�k is, mikor a
b�nben v�lik megtal�lni �r�m�ket s a j�k is, amikor a j�t�l
v�rj�k boldogul�sukat. A b�n�s �lete �ppoly f�jdalmas lehet,
mint az er�nyes�. A v�laszt�vonal nem itt h�z�dik, hanem
ott, ahol a j� a rosszt�l elk�l�n�l, v�gyaink z�n�j�ban.
Hogy mi k�l�nb�zteti meg a kett�t egym�st�l? Az eg�sz
Evang�lium felelet r�. Az er�nyes �let mindig adott feladatai-
ban �l, a jelent fogadja el, azt m�ly�ti el, v�ltoztatja �t szabad-
s�gg� �s b�k�v�. A b�n�s v�gyakoz�s viszont mindig m�st �s
mindig t�bbet akar, k�pzelg� b�k�tlens�geket sz�l �s er�sza-
kot. A b�n mindent elidegen�t, a gy�ny�rt �pp�gy, mint a
szenved�st. A j� mindenben otthonra tal�l s a szenved�sben
legkiv�lt. A rossz idegenn� �s neh�zz� teszi a f�ldet, amit az
er�ny gyeng�den tart a kez�ben. ...
... Hogy a teremt�s a szeretet m�ve, azt legink�bb az
aj�nd�koz�s jelent�s�b�l �rthetj�k meg. Mert mit is jelk�pez
tulajdonk�pp az aj�nd�k annak r�sz�r�l, aki adja? A val�di
aj�nd�k l�nyeg�ben �nmagunk egy darabja, s az �nmagunk-
b�l val� darabka "lemond�sunkat" szimboliz�lja annak jav�-
ra, akit megaj�nd�kozunk vele. Viszont mivel fogadhatja el
m�lt�k�pp a val�di aj�nd�kot valaki? Azzal, ha elfogadva, r�g-
t�n � maga is lemond r�la, ami annyit jelent: hogy nem az
Pilinszky J�nos: A kilencedik. - A tizedik. �j Ember, 1964. augusztus 9.
�s szeptember 20. (Sz�g �s olaj, 1982, 99-102. o. R�szletek.) Pilinszky
J�nos a katolikus sz�moz�s szerint k�t parancsolatban t�rgyalja a "Ne
k�v�nd..." tilt�sokat, amelyeket mi itt, a protest�ns bibliaford�t�sok alapj�n,
egy fejezetbe vontunk �ssze.
402
aj�nd�k�rt h�l�s, hanem az �nzetlen szeretetre � maga is �n-
zetlen �s ingyenes szeretettel felel. Az aj�nd�knak ez az �n-
zetlen �s ingyenes ad�sa-fogad�sa egyetlen igazi m�dja az
aj�nd�koz�snak, s l�nyeg�ben a szeretet gesztusa, amiben a
foghat� aj�nd�k csup�n jelk�pe, szimb�luma a eselekv� sze-
retetnek. En�lk�l nincs is aj�nd�koz�s, s ha igen, jobb lett vol-
na meg se t�rt�nnie.
E p�lda belevil�g�t Isten teremt�s�nek �s benne a mi �le-
t�nknek evang�liumi l�nyeg�be. A teremt�st mint Isten sze-
relm�nek jelk�p�t kell fogadnunk, s mint a val�di megaj�nd�-
kozottnak: a lemond�s �nzetlen szeretet�vel kell igyekezn�nk
v�laszolni r�. Aki viszont e h�v�snak megfelel: m�ris r�szes�l
abban az �j f�ldben �s �gben, amir�l a Jelen�sek k�nyve be-
sz�l, s melynek minden egyes kock�ja ebb�l az anyagb�l, Is-
ten �s ember k�lcs�n�s szeretet�b�l �p�l majd.
A birtokl�snak ez az �j t�rv�nye el�bb teljes lemond�st k�-
vetel, de ezzel egy id�ben, magasabb szinten s m�r itt a f�ld�n
is, teljes birtokl�st jelent. Le kell mondanunk a g�res�sen szo-
� rongatott r�szr�l, hogy �l�nkbe hulljon az eg�sz: J�zus a vi-
l�gnak szeretetb�l val� birtokl�s�t k�veteli t8l�nk, ami azo-
nos a teljes birtokl�ssal. "Boldogok a szel�dek, mert �k b�rj�k
a f�ldet." Ez nem paradoxon, hanem az egyed�li realit�s.
j Egyed�l az �nzetlen szeretet kez�ben val�s�g a val�s�g, mint
a szeretet foghat� jele, legyen sz� b�rmir�l, testi munk�r�l
vagy ak�r egy k�ltem�nyr�l.
Az �letnek ilyen �nzetlen birtokl�s�val l�nyeg�ben a te-
remt�s l�nyege, maga az isteni szeretet realiz�l�dik. A tizedik
parancsolatt�l id�ig v�gtelen hossz� az �t. Az egyik puszta til-
t�s, a m�sik t�nd�kl� pozit�vum. Min�l ink�bb el8rehalad va-
laki a t�k�letesed�s �tj�n, figyelme ann�l ink�bb tev�dik �t az
Evang�lium fogalmazta szavakra.
Vajon hol tartunk ezen a hossz�-hossz� �ton? Melyik �n-
1
�m�t� formul�n�l? Melyik szofizm�n�l? Melyik kib�v�n�l, fa-
rizeuskod� �ncsal�sn�l? Pedig ez az a keskeny �t, amir�l a
Biblia besz�l. Az egyetlen �t. �s ezt a keskeny utat senki se te-
heti meg ker�l� �ton, �tv�gva a szomsz�dos sz�les mez�k�n.
f Azok a mez�k m�shov� vezetnek.
403
AZ ELSZABADULT V�GYAK KORA?
Hogy �llunk ma a v�gyainkkal? Mondhatn�m azt, hogy
ross~ul. Mintha a v�gyaink elhatalmasodtak volna f�-
l�tt�nk. Kiszabadultak, kirobbantak sok s~�~ vagy sok
ezer �ves elfojtotts�gukb�l. Sokan vallott�k �s vallj�k
a~t, hogy az emberi civiliz�ci� egyik leg~'�bb funkc�ja
�pp az, hogy korl�tozza, keretbe, form�kba, int�zm�-
nyekbe foglalja a v�gyakat. Vajon ma, amikor - �pp el-
lenkez�leg - szinte minden, ami k�r�l�tt�nk van, in-
k�bb felkorb�csolja, mintsem csillap�tja v�gyainkat,
vajon nem egyfajta civiliz�ci�s boml�s folyamat�nak
vagyunk r�szesei a
Az k�ts�gtelen, hogy a 20. sz�zad m�sodik fel�ben a
hagyom�nyos eur�pai vagy nyugati civiliz�ci� �talakult
azz�, amit ma �gy h�vunk, hogy fogyaszt�i civiliz�ci�.
Mi ind�totta el s tette lehet�v� ezt az �talakul�st? Egy-
r�szt a b�s�g. Ma m�r lehet v�gyakozni, mert v�gyaink
jelent�s h�nyada kiel�g�thet�. Egy m�sik ok a t�lterme-
l�s. Kor�bban, �vezredeken �t hi�nygazdas�gban �lt az
emberis�g. Ma a nyugati vil�gban er�nek erej�vel sar-
kallni kell a fogyaszt�i v�gyakat, hogy a b�s�gesen meg-
termelt javak elfogyjanak, �s a gazdas�g g�pezete ne �ll-
jon le. Fontos a~ is, hogy ma, legal�bbis a fejlett vil�g-
ban, m�r nem kell m�st�l elvennem a~t, amire v�gyom,
�s �gy sokkal kev�sb� tapad m�r b�ntudat a szerz�shez,
j�m�dhoz, gazdags�ghoz. A hagyom�nyos nyugati civi-
liz�ci� sz�.~�tven-k�ts.~�z �ve probl�m�kkal k�szk�dik,
nem tud m�r olyan egy�rtelm� v�laszokat adni az em-
berl�t nagy k�rd�seire, mint kor�bban. A fogyaszt�i civi-
liz�ci� ebbe az �rbe t�rt be a maga csillog�-villog�-szi-
pork�z� attrakci�ival, azt a~ ill�zi�t keltve, hogy v�-
laszt tud adni ezekre a k�rd�sekre.
POPPER P�TER Freud nem vesz �szre egy �szt�nt, vagy leg-
al�bbis nem k�l�n�ti �lesen el: a szerz�s �s a birtokl�s �sz-
t�n�t. Ez az �szt�n t�lfejl�d�tt a fogyaszt�i t�rsadalom-
ban. Vannak k�zgazd�szok, akik azt �ll�tj�k, hogy m�r
nem is fogyaszt�i t�rsadalomban �l�nk, hanem a "poszt-
fogyaszt�iban". M�r mi hozzuk l�tre a v�gyakat �s a fo-
gyaszt�k k�z�ss�g�t, �s mi is el�g�tj�k ki �ket. K�ts�gte-
len, hogy a fogyaszt�s fantasztikusan hat�sos fesz�lts�gle-
vezet�si tev�kenys�g. Amikor Miller Az �gyn�k hal�l�ban
azt mondja, hogy ha Amerik�ban k�t h�tig nem lehetne v�-
s�rolni, v�r folyna a kontinens egyik v�g�t�l a m�sikig, ak-
kor ez a dolog egyr�szt ellenszenves, de m�sr�szt j�, hogy
, van egy ilyen fesz�lts�glevezet8 eszk�z. �mb�r nem hi-
szem, hogy ez a fesz�lts�glevezet�s legnagyszer�bb m�d-
ja.
Vannak, akik a~t mondj�k, hogy a fogyaszt�i civiliz�ci�
voltak�ppen a~ erk�lcs�k �s k�~�ss�gek boml�s�nak a
korszaka. Igaz-e ez s~erinted a
GABOR GY�RGY Semmik�ppen sem. M�r esak az�rt sem,
mert a fogyaszt�s �nmag�ban teljesen semleges foga-
lom, ami lehetj�, �s persze lehet rossz. Mi�rt is k�ne le-
n�znem a fogyaszt�kat, amikor mi magunk is vala-
mennyien azok vagyunk. Nagyon j� dolog, ha az ember-
nek vannak k�v�ns�gai �s v�gyai. Van, aki azt mondja,
hogy nekem el�g h�rom p�r cip�, s van, aki azt mondja,
hogy nekem �t p�r cip� kell, viszont kevesebb k�nyvre
�s mozijegyre van sz�ks�gem. Sz�v�nk, v�gyaink, no �s
persze p�nzt�rc�nk "joga" ezt vagy azt megk�v�nni, eb-
ben �n semmi veszedelmes vagy �rd�gi dolgot nem l�-
tok. Mindenki fogyasszon �gy, ahogy neki tetszik, �s ezt
senki se korl�tozhassa. Nem k�rek egy olyan "orwelli"
vil�gb�l (volt m�r r�sz�nk benne), ahol egy "felettes
�n", egy hatalmi entit�s mondja meg, hogy mire �s
mennyire van sz�ks�gem. De egy�bk�nt se b�ntsuk a
v�gyakat, a k�v�ns�gokat, az �lmokat. Minden tud�st,
minden m�v�szt, minden alkot� embert a "b�v�tetten
�jratermelt" v�gyai s �lmai mozgatnak. De a mindenna-
pi �letben is minden embernek sz�ks�ge van v�gyakra,
s m�g ha azok olykor hamisak is, ezek tartanak �letben
valamennyi�nket.
404 405
Nincs ebben a.~�rt valamif�le b�lv�nyim�d�s a
Gr�BOR GY�RGY Mint minden m�s id�szakban �s minden m�s
korban, ma is megvannak korunk b�lv�nyai. A Biblia be-
sz�mol a pr�f�t�kr�l, akik saj�t koruk b�lv�nyai ellen l�p-
tek fel elt�k�lten, de nem sok eredm�nnyel. Ebben me-
gint nem l�tok semmif�le visszaes�st, roml�st, t�rsadalmi
degener�l�d�st. Ismertek azok az ilyen-olyan ideol�gi�k-
b�l t�pl�lkoz� apokaliptikus sz�lamok, amelyek korun-
kat, a 20. sz�zad v�g�t, a 21. sz�zad elej�t m�r temetik
mint a v�gs� rossznak �s roml�snak a vil�g�t. De hiszen
minden korban volt "kult�rmocsok", �s minden korban
voltak nagyszer�, els�rang� dolgok. Amikor visszatekin-
t�nk a t�rt�nelemre, akkor hajlamosak vagyunk esak Ho-
m�roszt l�tni, Dant�t, Michelangel�t, Bachot, Goeth�t,
Beethovent, a legnagyobbakat, s ek�zben elfeledkez�nk
arr�l, hogy az � idej�kben is megvolt a m�sik oldal, a
szenny, a giccs, a borzalmas t�megtermel�s. Csak persze
a t�rt�nelmi tudat �s visszaeml�kez�s az elm�lt korokat
kegyesen �tsz�rte, �s megmaradt nek�nk Mozart �s
Rembrandt, Giotto �s Shakespeare, Kafka �s Bart�k. Ko-
runk ugyanilyen �rt�keket fog hagyom�nyozni az elk�vet-
kez� nemzed�kekre, akik szint�n megteremtik majd a
maguk cs�csteljes�tm�nyeit �s szemeteit.
Ami a "mindeneket el�raszt� amerikai kult�rmocsok"
gicessz�lamait illeti (�s most felejtkezz�nk el egy pillanat-
ra arr�l, hogy kiket �s milyen �rt�keket adott Amerika a
vil�gnak), nem hiszem, hogy csak Pepsi Col�t lehet inni,
persze akinek ez kell, v�lj�k eg�szs�g�re, de aki j�fajta v�-
r�sbort szeret kortyolgatni vagy b�rmi m�st, az garant�l-
tan megtal�lja a sz�m�ra kedveset. Sz� sincs arr�l, hogy a
vil�g a szennyben, a par�znas�gban �s a mocsokban uni-
formiz�l�dna. A t�megzen�k mellett vannak els�rang�
hangversenytermek, �s van pomp�s kort�rs zene, a gices-
felhozatal mellett remek gal�ri�kban fantasztikus kort�rs
k�pz�m�v�szetben gy�ny�rk�dhet�nk, s a bestseller iro-
dalom �s a bulv�rsajt� mellett remek irodalmi foly�iratok
�llnak rendelkez�s�nkre, szerte a nagyvil�gban. Melles-
leg: Bach, Mozart, Rembrandt vagy Csokonai is valamikor
406
kort�rsnak sz�m�tott, s nekik is a kort�rs szennyel kellett
megk�zdeni�k.
Am�gy a 19. sz�zad v�ge fel� tud�s emberek kisz�m�-
tott�k, hogy a 20. sz�zad harmincas �veire a vil�got ka-
tasztr�fa fenyegeti, ugyanis annyi lesz a l�, hogy az ember
nyakig fog j�rni a l�citromban. Ezt meg�sztuk, erre j�ttek
az aut�k, a rep�l�k. Egyes k�rnyezetv�d�k - akiknek
am�gy nagy tisztel�je vagyok - tudni v�lik, hogy benzin-
g�zben fogunk megfulladni. Term�szetesen ma is lesel-
kednek r�nk val�s vesz�lyek, ezeket meg kell oldani, s -
hitem szerint - meg is fog ezekkel valahogy birk�zni az
emberis�g.
Nem his~el a vil�g roml�s�ban?
Gr(BOR GY(SRGY Nem hiszek benne. Nem romlott a vil�g, hanem
m�s, mint volt. De r�gt�n hozz�teszem, hogy �n a fejl�d�s-
ben sem hiszek. Nem fejl�d�tt a vil�g, hanem m�s. Nem hi-
szem azt, hogy az emberis�g folyamatosan �s fokozatosan
fejl�dne. Technikailag persze igen, de a technika, a techni-
cit�s �nmag�ban abszol�t �rt�ksemleges t�nyez�. Ma
gyorsabban tudunk eljutni Budapestro7 Londonba, P�rizs-
ba, New Yorkba, mint sz�z vagy k�tsz�z �wel ezel�tt. De
m�s �rtelemben nincs fejl�d�s. Az ember l�nyeg�t tekint-
ve, legfontosabb jellemz�iben, tulajdons�gaiban, �szt�nei-
ben �s racion�lis m�k�d�s�ben nem v�ltozott semmit.
M�sk�l�nben hogyan is �rhatott volna r�lunk Szophokl�sz
�s Racine, hogyan szerezhetett volna nek�nk zen�t Monte-
verdi �s Schubert, hogyan festhetett a mi gy�ny�r�s�g�nk-
re Raffaello �s Caravaggio, hogyan is lenne sz�munkra rele-
v�ns k�zlend�je Arisztotel�sznek �s Kantnak?
Nem vagyunk szabadabbak, mint M�zes kor�ban voltak
p�ld�ul a zsid�k vagy az akkor �l� m�s n�pek?
G~BOR GY�RGY A szabads�g viszonysz�: mihez k�pest? A sza-
` bads�g nem fokozhat�, valaki vagy valami vagy szabad,
vagy nem szabad. A k�rd�sre egyfel�l azt mondom, hogy
nem vagyunk szabadabbak, ink�bb m�shogy vagyunk sza-
407
badok. (�s persze m�shogy vagyunk rabszolg�k.) Nem azt
mondom, hogy a polg�ri vil�g lenne maga a t�k�ly, hanem
ink�bb azt, hogy "ez a vil�g a l�tez� vil�gok le,gjobbika"; a
maga hib�ival �s borzalmaival egy�tt sem tal�ltak ki m�g
jobbat, s k�vetkez�sk�ppen a kritikai attit�dre - mint
mindig - ma is sz�ks�g van. De azt fontos tudnunk, hogy a
polg�ri vil�g radik�lis m�ss�got jelent a kor�bbi vil�gok-
hoz k�pest. Itt sz�letett meg az a gondolat, hogy az ember
�let�t eleve elrendelt m�don nem a sz�let�se hat�rozza
meg, hanem valami m�s, ami mag�t�l az embert�l (is)
f�gg.
M�g kor�bban az ember valahov� belesz�letett, egy
rendbe, egy oszt�lyba, egy kasztba, b�rhov�, akkor gya-
korlatilag ott is maradt, megv�ltoztathatatlanul, mind-
�r�kk�. Ha parasztnak sz�letett, paraszt maradt, nem t�r-
hetett ki onnan, lehetett b�rmilyen tehets�ges is. Ha ural-
kod�nak sz�letett, lehetett b�rmilyen idi�ta, akkor is az �
kez�ben volt az orsz�galma, kicsavarhatatlanul. Mintha a
hatalom mell� b�lcsess�g is t�rsulna! A polg�ri vil�g ezt
sz�ntette meg, s ez bizony l�nyeges v�ltoz�st jelentett a
kor�bbiakhoz k�pest. A francia enciklop�dist�k sokszor
id�zett �s sokszor f�lre�rtett te�ri�j�ra kell gondolnunk. A
szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g tri�sz�b�l a szabads�g
azt jelenti, hogy minden ember szabadnak sz�letik, azaz
szabadon bontakoztathatja ki tehets�g�t, hajlamait, s va-
l�s�thatja meg �nmag�t. De az�rt az elgondolkoztat�, hogy
a francia enciklop�dist�k �ta k�zel k�tsz�z�tven esztend�
telt el. Elveinkben, v�gyainkban �s c�lkit�z�seinkben va-
jon fejl�dt�nk-e az�ta?
�gy tudom, a v�gyak elleni harc fontos szerepet j�tszik a
buddhizmusban.
FAx~S PAL Az �jral�tes�l�s kerek�t forgatja a v�gy �s a v�gy
keltette ragaszkod�s, �s ez�rt a buddhizmus sz�m�ra k�-
l�n�sen jelent�s ez a parancsolat. Amire Buddha r��b-
redt, az egy viszonylag egyszer�nek t�n� tan�t�s, a n�gy
nemes igazs�g els� igazs�ga, mely szerint a l�tez�s szen-
ved�s vagy szenved�steli. A dolgok sohasem el�g�tenek ki
408
teljesen, sohasem eg�szen �gy vannak, mint ahogy mi
szeretn�nk. Mindig, mindig t�bbet szeretn�nk �s t�bbet
akarunk, s ez v�gtelen sok b�natot �s f�jdalmat okoz az
�let�nk folyam�n. �s v�gtelen sok b�natot okoz a testben
sz�let�s is, aminek a k�vetkezm�nye a betegs�g, az �reg-
s�g �s a hal�l. M�ghozz� elker�lhetetlen k�vetkezm�nye,
ez�rt Buddha -j� orvos m�dj�ra - megpr�b�lja megkeres-
ni a betegs�g ok�t, amit a v�gynak ford�tott tanh� sz�ban
jel�l meg. Ez egyfajta s�v�r v�gyakoz�s mindarra, amit
szeret�nk, ami kiel�g�t minket, ami megfelel nek�nk. �s
ezzel egy�tt j�r term�szetesen mindannak az elutas�t�sa,
f�lretev�se, d�h�dt �s haragteli arr�bb taszig�l�sa, ami vi-
szont ezt a j� �rz�st nem el�g�ti ki. A vonz�s �s tasz�t�s
szk�ll�ja �s kar�bdisze k�z�tt verg�dve nagyon nehezen
tal�ljuk a hely�nket a vil�gban.
Ann�l is ink�bb, mert am�g mindent csak ebben a ket-
t�ss�gben tudunk l�tni, �s nem tudjuk felfedezni m�g�tt�k
a v�gs� egys�get, addig tudatlans�gban �l�nk, �s nem is-
merj�k f�l azt, hogy a vil�g csak k�pr�zat. Ez a tudatlans�g
legf�k�ppen abb�l fakad, hogy az ember - v�gyakoz�sainak
�s ellenszenveinek f�ny�ben - hamis �n-k�pet alak�t ki ma-
g�r�l; �s csak akkor tapasztalhatja meg a nirv�n�t, a l�te-
z�st mozgat� okok kialv�s�t, ha t�ll�p ezen a kett�ss�gen.
Ha Buddha megjelenne ma, itt, Eur�p�ban, �s l�tn� a v�-
gyaknak �s ha.zugs�goknah ezt a kawarg�s�t �s z�rzava-
r�t, mit mondana?
FAtt~c~s P�L Azt gondolom, hogy t�lzottan nem csod�lkozna,
mert � �r a hanyatl�s korszak�r�l s arr�l, hogy mi k�vetke-
zik bel�le. Azon viszont tal�n csod�lkozna, hogy tan�t�sa
m�g ma is �l, �s szomor� tekintettel figyeln�, ahogy lassan
v�gleg visszah�z�dik �s elt�nik.
A te �letecLben mi a Legf'ontosabb ige, fogadalom, �tmutat�s?
Fatuc~s rAL Nekem a legfontosabb az, hogy ez a szabads�g
�tja. Egy olyan szabads�g�, amelyet mindenki k�pes
megval�s�tani. Mindenki k�pes az igazs�got sz�nr�l sz�n-
409
re l�tni, �s m�soknak is felmutatni. Persze k�l�nb�z�
sz�nvonalon.
Ennyi az, amit az ember tehet. Mag�ra vesz egy �letm�-
dot, amelynek a helyess�g�r�l meg van gy�z�dve, �s ezt
az �letm�dot mint mint�t, �letlehet�s�get felmutatja a
t�bbieknek. �s azt mondja: "�gy is lehet." �s akkor a t�b-
biek ezt vagy komolyan veszik, vagy sem, �szreveszik,
vagy sem, k�vetik, vagy sem. Ez m�r rajtuk �ll.
Mondhat�-e az, hogy ma a t�l~ott k�v�n.s�gok kors~ak�-
ban �l�nk a
s2Asb Is'rvt(N Ha szabad, akkor �n �gy pontos�tom, hogy a
k�v�ntat�s kor�ban �l�nk. K�v�ntatnak. Olyan l�tjogot
adnak a k�v�n�snak �s a k�v�ntat�snak, amivel - azt hi-
szem, s ezt a gyerekeken lehet j�l l�tni - boldogtalann�
teszik az embereket. Mert egy dolog, hogy �lvezz�k mi
is azt, ami rendelkez�s�nkre �ll, olyannyira ak�r, hogy
szinte belesz�d�l�nk vagy megcs�m�rl�nk t�le. De
nem ez az igazi probl�ma. J� dolog, hogy ha van v�lasz-
t�k. A k�v�ntat�s azonban azt sugallja, azzal �ltat, azzal
esap be, hogy kikerekedik, teljess� v�lik az �leted, bol-
dog leszel, sikeres leszel, ha elveszed, megveszed, meg-
szerzed, megeszed, amit �ppen el�d tesznek. Lehet,
hogy durva a hasonlat, de dolgoztam nark�sok k�z�tt:
szinte azt lehet mondani, hogy a mai vil�g lassan nem a
narkotikumok, a drogok ter�n, de szellemi �rtelm�ben
ker�l narkotikus �llapotba. A nark�s nyomor�s�ga az,
hogy nem tud megszabadulni a k�v�n�st�l. Akkor teljes
az �lete, amikor megszerezte �s megkapta az "anya-
got", �s milyen �rdekes, abban a pillanatban v�lik sze-
rencs�tlenn� is.
Biztos, hogy kell nek�nk mindaz, amit k�n�lnak? Biz-
tos, hogy kell az nekem, amit megszerezhetek, megvehe-
tek? Nem leszek �n att�l szerencs�tlenebb? �rdemes
ezen elgondolkodni.
HELLER AGNES A modern t�rsadalom el�gedetlen t�rsadalom.
Mi�ta a modern t�rsadalom kialakult, mindig el�gedetlen
410
volt, mindig m�st akart �s mindig t�bbet akart. Ezt csak
negat�vumk�nt szokt�k a t�rsadalomkritikusok, kult�r-
kritikusok le�rni, de mint mindennek, ennek is t�bb olda-
la van.
El�gedetlenek vagyunk t�rsadalmi berendezked�seink-
kel, el�gedetlenek vagyunk, mert nem j� az ad�z�si vagy
az eg�szs�g�gyi rendszer�nk.
El�gedetlenek vagyunk, mert az egyik szeg�ny, a m�sik
gazdag, el�gedetlenek vagyunk, mert az igazs�g, m�lt�-
nyoss�g, tisztess�g nem kell�k�ppen �rv�nyes�l t�rsadal-
munkban. El�gedetlenek vagyunk azzal is, hogy nincs j�
lak�sunk, legmodernebb sz�m�t�g�p�nk, el�gedetlenek
vagyunk a keny�r min�s�g�vel �s ak�r �nmagunkkal is.
Az el�gedetlens�g teh�t sok mindennel szemben megnyil-
v�nul. Fontos k�z�s �gyeinkkel kapesolatban �pp�gy,
mint a fogyaszt�s trivialit�saival kapesolatban. De nem le-
het az egyiket akarni, �s a m�sikat nem akarni. Ok�,
mondj�k, ne legy�nk el�gedetlenek, ne akarjuk kiel�g�te-
ni a sz�ks�gleteinket. De ha nagyon r�szoktatnak minket
az el�gedetts�gre, akkor a k�z�gyek ter�n is elapadhat az
el�gedetlens�g, �s a vil�g olyan marad, amilyen.
A modern kor saj�tja ez az el�gedetlens�g?
HELLER �GNES Az univerz�lis el�gedetlens�g igen. R�gen is
mondt�k, hogy ez nem j�, valami m�s lenne j�, de a t�rsada-
lom eg�sz�re ritk�n mondt�k. A k�z�pkorban elfogadt�k,
hogy ez a siralom v�lgye, h�bor� is mindig volt, a gy�ztes n�-
pek mindig k�rtott�k a vesztes n�peket. Ma ezt hirtelen nem
tartjuk term�szetesnek. Ma ezt term�szetellenesnek tartjuk,
meg akarjuk v�ltoztatni. Itt van az Eur�pai Uni�. Eur�pa n�-
pei a t�rt�nelem folyam�n szinte sz�ntelen�l gyilkolt�k egy-
m�st. Itt voltak a vall�sh�bor�k, a harminc�ves h�bor�, ka-
tolikusok �s reform�tusok k�z�tt d�l� h�bor�k. Ma pedig
m�r �kumenizmusr�l besz�l�nk.
A megl�v�vel, az adottal szembeni univerz�lis el�gedet-
lens�g a modern kor saj�tja.
Ez vonatkozik az egyes emberre is. Igen, ma mindent
akarunk. Az �let sokf�les�g�t �s teljess�g�t akarjuk.
411
Persze a hatalmat egyesek mindig akart�k, �s az arany-
nak az �hs�ge is mindig jellemezte az embereket. De csak
egyfajta hatalmat akartak, �s csak egyfajta gazdags�got
akartak. K�rdezt�l volna meg, mondjuk, egy el�kel� ath�-
ni urat, hogy szeretne-e h�res sz�n�sz lenni! Kinevetett
volna. Reagennek igaza volt, amikor azt mondta, hogy a
sz�n�szeket m�g a m�lt sz�zadban is a kutyatemet�be te-
mett�k el. Bezzeg ma. A sz�n�sz ak�r amerikai eln�k is
akarhat lenni. Vagy az amerikai eln�k szaxofonm�v�sz.
Ma mindegy, mib�l van a p�nzed - ak�r h�res sz�n�sz,
ak�r politikus vagy - mindegy. Ez egy m�s kor.
Nem vagyok kult�rkritikus, nem sir�nkozom, hogy ret-
tenetesen �llunk, meg hogy milyen borzalmas vil�gban
�l�nk. Csak azt mondom: a vil�g se nem borzalmasabb, se
nem jobb, mint a kor�bbi vil�gok, csak �ppen m�s, mint a
kor�bbi vil�gok. Itt is csin�lhatunk valamit, ami ezt a vil�-
got, ahogy van, jobb� teszi. �s az a feladata annak, aki eb-
be a vil�gba sz�letett, hogy amit megtehet a k�rnyezet�-
�rt, a felebar�tai�rt, azt ebben a k�rnyezetben, ezek�rt a
felebar�tok�rt megtegye, �s ne sir�nkozzon azon, hogy a
vil�g milyen borzalmas, �s jobb volt h�romezer �wel ez-
el�tt.
�s arr�l se kell �lmodozni, hogy ez a vil�g borzalmas,
de majd j�n a megv�lt�s k�tezer �v m�lva vagy h�romezer
�v m�lva. Szerintem ezek term�ketlen attit�d�k. �s m�g
egy. Tudnunk kell, hogy nincs nyeres�g vesztes�g n�lk�l.
Volt, amikor azt hitt�k, hogy van. T�vedt�nk. Az ember
egy�ni �let�ben sines. Ha v�gign�z�nk az �let�nk�n, volt-e
valaha nyeres�g�nk vesztes�g n�lk�l, el kell ismern�nk,
hogy sosem volt. Igaz, nincs m�rc�nk, nem tudjuk �ssze-
m�rni nyeres�geinket �s vesztes�geinket. Egyet tehet�nk:
tegy�nk meg mindent annak �rdek�ben, hogy a m�rleg a
nyeres�gek fel� billenjen.
A mai fogyaszt�i t�rsadalomra jellemz� �lethabzsol�st el-
fogadja az iszl�m?
'ri~sxE L�szL6 A muszlim felfog�s szerint a vil�g javai az�rt van-
nak, Isten az�rt teremtette �ket, hogy az ember boldogul-
412
jon vel�k, felhaszn�lja �ket saj�t j�l�t�nek biztos�t�s�ra �s
Isten nagyobb dics�s�g�re. Ha k�zben betartja a t�rv�nye-
ket, Istennel �s embert�rsaival kapesolatos k�telezetts�-
geit, akkor �dv�z�lni fog, �s a Paradicsom kapui megnyM-
nak el�tte. Ha azonban a vil�ghoz val� viszonyba olyan ele-
mek ker�lnek, amelyek az isteni t�rv�nyekkel szemben �ll-
nak, m�rpedig a nyugati rekl�mok erotikus elemei, a n�i
testr�szeket t�lhangs�lyoz� megold�sok vagy az akci�fil-
mek �rtelmetlen er�szakvil�ga �s az eff�l�k kimer�tik ezt,
akkor az iszl�m a t�rv�ny �rdek�ben sz�t emel, �s megfo-
galmazza a kritik�j�t. Nevezhetik ezt fundamentalizmus-
nak vagy elz�rk�z�snak, de l�tni kell, hogy ez val�j�ban az
�rt�kek melletti ki�ll�s. Eg�sz�ben teh�t csak azt utas�tja
el, ami s�rtheti az ember emberi l�t�t.
A nyugati fogyaszt�i t�rsadalom s~em�lyis�ghultus~�t is
elutas�tja az iszl�m a
Tt~sxE LAszLb Amikor azt mondjuk, hogy a muszlim eselekv�-
seiben a prof�n �s a szent nem v�lik el egym�st�l, amikor
a h�v� legfontosabb k�teless�ge az engedelmess�g, �s leg-
nagyobb b�ne az engedetlens�g, az isteni hatalommal
szembeni engedetlens�g, akkor az ezeket megval�s�t�
mindennapi muszlim ink�bb tekinthet� valamif�le "kol-
lekt�vum" r�szek�nt vagy elemek�nt, �s nem tarthat� az
individualiz�ci�s folyamatban kialakul�, elidegen�l� indi-
viduumnak. A szem�lyis�g olyan fogalma vagy min�s�ge,
amit mi nyugati szem�lyis�gnek tekint�nk, �s ezt �rt�k-
�t�let n�lk�l mondom, eg�szen a legut�bbi id�kig nem ta-
l�lhat� meg. Az irodalomt�rt�net j� p�ld�kkal szolg�lhat
ehhez is. Azt hiszem, irodalm�r k�r�kben volt egy olyan
k�zmegegyez�s, hogy a magyar k�lt�szet �rz�kenys�g�t,
individualiz�ci�j�t tekintve mintegy sz�z �wel k�veti a
nyugati irodalmakat. Nos, az arab nyelv� irodalom (vagy
irodalmak) legal�bb ilyen t�vols�gban �llnak a magyart�l.
A kiv�teles egy�nis�gek kiugr� teljes�tm�nye itt is m�do-
s�thatja a szab�lyt, mint a m�lt�n Nobel-d�jas Nag�b Mah-
f�z vagy a Sorbonne-on tan�t� sz�riai k�lt�, Ali Ahmad
Szaid, k�lt�i nev�n Adonisz. De az arab irodalom m�faji
413
szerkezet�ben, azaz a mindent elural� l�rais�gban, a kis-
epikai m�fajok t�lteng�s�ben �s f�leg a val�s dr�mai szi-
tu�ci�kat n�lk�l�z� sz�npadi m�veiben �ppen ennek az
individuumnak a hi�ny�t fedezhetj�k fel.
Mondhatjuk azt, hogy a muszlim vil�gban egy gazdag k�-
z�ss�g van, �s valamivel s~eg�nyebb az emberi szem�lyi-
s�g, nyugaton pedig ga.~dagabb az emberi szem�lyis�g �s
szeg�nyebb a k�z�ss�g?
'rt~stcE I,�szL� Azt hiszem, mondhatjuk.
Te meLyik vil�gban �rzed magad jobban, melyikben vagy
boldogabb?
TtlslcE I,AszI.� Nincs ilyen vil�g.
N�zem ezt a v�rost, az �r�m�knek �s a szenved�seknek ezt a
v�ros�t.4 Ezt a b�n�s Niniv�t, ezt a b�n�s vagy �rtatlan R�-
m�t. Ezt a renes.~�nsz Firenz�t. Ezt a v�rost, amely elterpesz-
kedik, s�tk�re.~ik egy �j ci~iliz�ci�, a fogyas.~t�i civiliz�ci� f�-
ny�ben,. Mert m�r egy �j civiliz�ci,�ban �l�nk. A v�gyak fel-
szabadul�zs�nak vagy elszabadul�s�nak civi.liz�ci�j�ban.
Uannak, akik �gy v�lik, hogy ez a roml�s korszaka. A v�-
gyak elszabadul�s�nak, az erk�lcs boml�s�nak a kors~aka.
Ez az �j civiliz�ci�, ha egy�ltal�ban annak lehet neve~ni,
roncsolja a hagyom�nyos eur�pai civiliz�ci�t - �s vala-
mennyi hagyom�nyos civiliz�ci�t -, amelyek a k�teless�gre,
a m�sok ir�nti felel�ss�gre �p�ltek. Hozz�teszik ehhez m�g
azt is, hogy a fogyaszt�i civiliz�ci�nak csak a~ok a haszon�l-
ve~�i, akiknek megvannak az an,yagi k�r~ilm�nyei.k arra,
hogy �ljenek a~ �j lehet�s�gekkel. A~ok viszont, akik a sze-
g�ny orsz�gokban szeg�n,ys�gben �lnek, azok �ldozatai en-
nek a v�ltoz�snak. Hagyom�nyos ciwiliz�ci�juk boml�f�lben
Eml�keztetem az olvas�t arra, hogy ezt az epiz�dot a budai V�r
kertj�ben �s b�sty�j�n vett�k f�l, �s a kamera �jra �s �jra v�gigp�szt�zta
az alattunk fekv�, napf�nyben ragyog�, perzsel�d� v�rost.
van, az �j ciqriliz�~ci� pedig - kiele,'g�thetetlen v�gyakat korb�-
csoLva fel benn�k - esak fokoz~a nyomor�s�gukat.
M�sok mindennek a~ ellenke~�je mellett kardoskodnak.
Szerint�k egy val�ban �j korszakba l�pt�nk be, a.~ ember~
v�gyak �s alkot�energi�k felszabadul�s�nak kors~ak�ba.
Soha ilyen lehet�s�g nem volt m�g arra, hogy nemcsak n�-
h�ny kiv�lts�gos ember, hanem el�bb-ut�b� valamennyi em-
ber kiteljes�tse �nmag�t, az emberl�t �j dimen,~i�itfede~zef�l,
�let�t �gy �p�tse f�l, mint egy harmonikus m�alkot�st.
Uajon kinek van igaza? A roml�st ki�Lt�knak vagy a fel-
szabadul�st �nnepl�knek? Tal�n mind a kett�j�knek, tal�n
egyik�knek sem.
Akik az erk�lcs�k roml�sa, a v�gyak elszabadul�sa mi-
att agg�dnak, elfelejtik mindazt a s~enved�st, amiben ezred-
�veken �t minda~oknak r�sze volt, akik a k�m�letlen�l szi-
gor� erk�ks, a b�ntudat, a~ eLfojt�sok, a k�nyszer� aszk�-
~is hagyom�nyos civili,~�ci�j�ban �ltek. M�sfel�l vi,szont a
v�gyak fels~abadul�s�nak �s az �nmegval�s�t�snak �j ci-
vili~�ci�ja is tele van s�lyos t�rsadalmi �s emberi probl�-
m�kkal. A t�rsadalmi probl�m�k - k�~�ss�gek boml�sa, el-
mag�nyosod�s, a minden�ron e~al� �oldogs�g fel�letes,
to~~z �s ~esz�lyes m�dozatai - k�zismertek. Ink�bb egy em-
beri probl�m�t eml�tek itt.
A fogyas~t�i civilizkci� boldogs�gkuLtusza m�g�tt is tor-
nyosulnak s�t�t �rnyak. Mert amikor l�~asan pr�b�ljuk ki-
teljes�teni �nmagukat, akkor lehet, hogy a~�rt tess~�k e~t,
mert nincs m�s v�laszt�sunk. Ha az ember nem hisz m�r a~
�r�kk�vaL�s�gban, ha �gy �r~i, hogy mindent ebben a r�~rid
em�eri �letben kell el�rnie, mag�t megval�s�tania, minden le-
hets�ges �r�m�t megszere~nie, akkor ez k�nnyen l�,~as �lla-
pott�, a boldogs�g boldogtalan keres�s�v� ~Gclhat.
U�g�l is a~t hiszem, mindannyiunknak joga van arra, hogy
v�gyait megval�s�tsa, �nmag�t harmonikus s~em�lyis�gg�
�p�tse akkor, ha ezzel m�sok szem�lyis�g�t, m�sok �let�t, m�-
sok szabads�g�t ~agy a vi,l�g �rt�keit nem rombolja. De tu,d-
nunk kell azt, hogy neh�z feladatra v�llalkozunk. Nap mint
nap meg kell k�zden�nk az�rt, hogy megval�suljon �let�nk-
�en a v�gyak szabads�g�nak �s a v�gyak kork�ctoz�s�nak
sz�p �s t�r�keny egyens�Lya.