Áramlástan elméleti anyag

1. Milyen feltételek telhesülése szükséges ahhoz, hogy egy valóságos közeg folyadék
halmazállapotú legyen?

Áramlástan tantárgyban a cseppfolyós és légnemű halmazállapotú anyagokat egyaránt

folyadékoknak tekintjük. A feltételek tehát a következők: 1. A közeg cseppfolyós vagy légnemű
halmazállapotú legyen 2. A közeg tetszőleges mértékben deformálható legyen anélkül, hogy belső
szerkezete megváltozna. 3. Formanélküli, áramlásra képes, önálló, szabad felszínt formáló anyag.

2. Mi a kontínum?

A kontínumok olyan közegek, amelyek a rendelkezésükre álló és az általuk elfoglalt teret

folyamatosan és egyszerre töltik ki. Kontínumnak tekinthetők: 1. a folyékony és légnemű anyagok 2.
más hasonló halmazállapotú és viselkedésű anyagok (pl.: hőerőművekben a szén szilárd
halmazállapotú, de megörlik és áramlik, tehát kontínumnak tekinthető)

3. Mi a telítési gőznyomás és a telítési hőmérséklet?

A telítési gőznyomásnak a valóságos közeg p-v diagramján látható CS+L tartományában

elhelyezkedő egyeneseknek a függőleges tengelyre kivetített értékeit nevezzük. A telítési
hőmérséklet az adott telítési gőznyomáshoz tartozó hőmérsékletérték.

4. Milyen tulajdonságai vannak az ideális folyadéknak?

Az ideális folyadék homogén, nem molekuláris szerkezetű, súrlódásmentes közeg. Jellemző rá, hogy
tökéletesen összenyomhatatlan és bármely nyomáson és hőmérsékleten is folyékony halmazállapotú
marad.

5. Milyen tulajdonságai vannak az ideális gáznak?

Az ideális gáz homogén, nem molekuláris szerkezetű, súrlódásmentes közeg. Jellemző rá, hogy
tetszés szerinti mértékben összenyomható és bármilyen körülmények között megtartja gáznemű
halmazállapotát.

6. Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos folyadék tulajdonságait! Értékelje a különbségeket!

Ideális folyadék: 1. homogén 2. súrlódásmentes 3. összenyomhatatlan 4. halmazállapota nem

változhat meg
Valóságos folyadék: 1. molekuláris szerkezetű 2. súrlódásos 3. összenyomható 4. halmazállapota
bizonyos körülmények közt megváltozhat.

1
Értékelés: A felsorolt tulajdonságok alapján egyértelműen látható, hogy a valóságban ideális
folyadék nem létezik, de az olyan esetekben, ahol a közeg megközelíti az ideális esetet, ott jól
alkalmazhatók az ideális közegre vonatkozó törvényszerűségek.

7. Rajzolja fel egy valóságos közeg p-v diagramját és jelölje be rajta azt a tartományt, ahol a
közeg folyékony és légnemű halmazállapota egyensúlyban van!

A rajzon a karikákkal jelzett tartomány az, ahol a közeg folyékony és légnemű halmazállapota
egyensúlyban van.

8. Mi a kritikus pont?

A kritikus pont a valóságos közeg p-v diagramjának az a pontja, amelyhez tartozó nyomásértéknél a
gáz-cseppfolyós halmazállapot-változás azonnal, átmenet nélkül megy végbe.

9. Mit nevezünk alsó és felső határgörbe alatt egy közeg p-v diagramjában?

A különböző „T=áll” hőmérséklet mellett kapott görbék két helyen törnek. E töréspontok
összekötésével a diagram jobb és bal oldalán egy-egy határgörbét kapunk, amelyek a diagram felső
részében egy úgynevezett kritikus pontban találkoznak. A kisebb térfogathoz tartozó határgörbét
alsó, a nagyobb térfogathoz tartozó határgörbét felső határgörbének nevezzük.

10. Mit értünk stacionárius és instacionárius áramlás alatt? Mondjon példákat is!

Stacionárius áramlás: Stacionárius áramlásnak nevezzük az időben állandó, nem változó

áramlásokat. Stacionárius áramlás például egy tavon egyenletes sebességgel haladó csónak körüli
áramlás, ha azt egy a csónakhoz rögzített koordináta-rendszerből vizsgáljuk.
Instacionáris áramlás: Instacionáris áramlásnak nevezzük az időben változó áramlásokat.
Instacionárius áramlás például egy tavon egyenletes sebességgel haladó csónak körüli áramlás, ha
azt az abszolút rendszerből vizsgáljuk.

11. Mi az áramvonal, a nyomvonal és a pálya?

Az áramvonal: olyan görbe, amelyet egy adott pillanatban a sebességvektor minden pontjában érint.
A nyomvonal: a tér egy pontján egymás után áthaladó folyadékrészeket egy adott pillanatban
összekötő görbe.
A pálya: A folyadékrész pályája egy kiszemelt pontszerű folyadékrész egymást követő pillanatokban
elfoglalt helyeit összekötő görbe.

12. Mit értünk áramcső alatt?

2
Az áramcső egy speciális áramfelület, amelynél az áramvonalak egy zárt görbére illeszkednek (Az
áramfelületet egy kijelölt vonalra illeszkedő áramvonalak alkotják, amelyeket a sebességvektorok
érintik. Ezért az áramfelületen nincs átáramlás.)

13. Milyen különleges tulajdonságai vannak a stacionárius áramlásnak?

1.
 
A stacionárius áramlásban a jellemzők (v, p, ρ, T) nem függenek az időtől, így a sebességteret a
v  v (r ) alakú vektortér írja le, azaz a sebességvektorok az áramlási tér egyes pontjaiban adott
koordináta-rendszerből nézve időben nem változnak. 2. Stacionárius áramlás esetén az áramvonal, a
pálya és a nyomvonal egybeesik. 3. Stacionárius áramlásnál a pálya, a görbe és a nyomvonal
vizualizálható. 4. Stacionárius áramlásnál nem feltétlenül igaz, hogy konvektív gyorsulás nincs.
14. Mi az áramlástani jelenségek Lagrange-féle leírási módszerének lényege, előnye és
hátránya?

A Lagrange-féle leírási mód lényege, hogy az egyes részecskék mozgásának leírása különböző
függvények (sebesség-, út-, gyorsulás-függvény) segítségével történik. A módszer előnye, hogy az
egyes részecskék mozgását viszonylag egyszerű számításokkal meghatározhatjuk. Hátránya, hogy ha
az egész közeg mozgását akarjuk jellemezni, leírni, akkor ez a módszer nem alkalmazható. A
Lagrange-féle leírási mód az út-függvényből indul ki.

15. Mi az áramlástani jelenségek Euler-féle leírási módszerének lényege, előnye és hátránya?


Az Euler-féle leírási módszer lényege, hogy a folyadékrészek sebességét adja meg a hely  r  és az
idő (t) függvényében. A módszer előnye, hogy egyszerűbb ez a leírási mód, mint a Lagrange-féle,
mivel a független változók száma a „t” eltűnésével egyel csökken. (Stacionárius áramlás esetén az

Euler-féle vizsgálati módszernél a folyadékrész sebessége  c  alatt mindig az éppen a vizsgálati
pillanatban az adott vizsgálati keresztmetszetnél lévő folyadékrész sebességét kell érteni). A módszer
hátránya, hogy a számítások matematikailag komplikáltabbak.

16. Hogyan értelmezhető a gyorsulás az Euler-féle leírási mód szerint?

Az Euler-féle leírási mód szerint a gyorsulás a sebesség idő szerinti első deriváltja. A gyorsulás e
szerint a leírási mód szerint áll a lokális gyorsulásból, valamint a konvektív gyorsulásból.

 dc c c 
a   c
dt t dr
↑ ↑
lokális konvektív

17. Mit értünk sebességtér fogalma alatt?

A sebességtér egy olyan vektor-függvény, amellyel a helytől és időtől függő sebességvektor írható le.
A vektortér meghatározható a cx, cy, cz vektorkom-ponens leírásával, azaz három skalártérrel.
Eszerint:
cx=cx(x,y,z,t,) cy=cy(x,y,z,t,) cz=cz(x,y,z,t,)

18. Mi a lokális gyorsulás? Írja fel metematikai formában vektoriálisan /x/y/z komponensét!

A lokális gyorsulás a folyadékrész áramlási sebességének egységnyi időre vonatkozó megváltozása.

A lokális gyorsulás akkor különbözhet zérustól, ha a sebességtér a t időtől is függ, azaz az áramlás
instacionárius. A lokális gyorsulás /x/y/z komponensei a következők:

3
 c x c y c z
t t t

19. Mi a konvektív gyorsulás? Írja fel matematikai formában vektoriálisan /x/y/z

komponensét! Mondjon gyakorlati példát a magyarázathoz!

A konvektív gyorsulás az a gyorsulás, amely akkor lép fel, ha a folyadéktér sebességének nagysága
és/vagy iránya a folyadékrész mozgásának irányában (azaz az áramlás irányában) változik. A
konvektív gyorsulás /x/y/z komponensei a következők:
c c c
cx  x  c y  x  cz  x
x x z
c y c y c y
cx   cy   cz 
x x z
c c c
cx  z  c y  z  cz  z
x x z

A konvektív gyorsulást az egyszerűség kedvéért szokták Dc alakban, vagy c gradc alakban is írni.
Gyakorlati példa lehet a konvektív gyorsulásra egy hajó gyorsulása, amely a folyó folyásának
irányában halad.

20. Mit értünk szubsztanciális gyorsulás alatt? Írja fel matematikai formában vektoriálisan
/x/y/z komponensét!

Szubsztanciális gyorsulás alatt a lokális és a konvektív gyorsulás összegét értjük. A szubsztanciális

gyorsulás /x/y/z komponensei a következők:
c c c c
ax  x  cx  x  c y  x  cz  x
t x x z
c y c y c y c y
ay   cx   cy   cz 
t x x z
c z c z c z c z
az   cx   cy   cz 
t x x z

21. Kizárólag a sebesség szempontjából vizsgálva egy áramlást, instacionárius-e az, ha a lokális
gyorsulás valamely pontban zérustól különböző?

Igen, mivel a lokális gyorsulás lényege az, hogy csak akkor különbözik zérustól, ha az áramlás „t”
időtől függ, vagyis instacionárius. Mivel a sebességtér időtől függ, ezért az áramlás biztosan
instacionárius.

22. Kizárólag a sebesség szempontjából vizsgálva egy áramlást , instacionárius-e az, ha a

konvektív gyorsulás valamely pontban zérustól különböző?

Nem instacionárius, mivel a konvektív gyorsulás nem az időtől függ, és az instacionárius áramlás
jellemzője az, hogy a sebességtér függ a „t” időtől.

23. Kizárólag a sebesség szempontjából vizsgálva egy áramlást, mi a szükséges és elégséges

feltétele annak, hogy az áramlást stacionáriusnak lehessen tekinteni?
4
Ahhoz, hogy egy áramlást stacionáriusnak lehessen tekintsünk szükséges és elégséges feltétel, hogy
az adott áramlás esetén a lokális gyorsulás zérus legyen, vagyis hogy a sebességtér ne függjön az
időtől.

24. Igaz-e az a megfogalmazás hogy egyes esetekben a vonatkoztatási rendszertől függ, hogy
hogy az áramlás stacionárius, vagy instacionárius?

Igaz, mivel az egyes áramlások attól függően stacionáriusak vagy instacionáriusak, hogy milyen
koordináta-rendszerből vizsgáljuk azokat. Sőt az instacionárius áramlás egyes esetekben stacioná-
riussá tehető a koordináta-rendszer helyes megválasztásával.

25. Milyen általános fizikai törvény megfogalmazása a folytonosság törvénye?

A folytonosság tétele az anyagmegmaradás törvényének speciális megfogalmazása, amely azt a

fontos tapasztalatot fejezi ki, hogy a tömeg nem keletkezhet és nem is tűnhet el.

26. Írja fel a kontinuitás törvényét általános formájában! Milyen feltételek mellett érvényes a
felírt egyenlet?

A kontinuitás törvényének általános megfogalmazása a következő:

   
  c    div c   0
t t

ahol ρ= a sűrűség, c = a sebességvektor,  = nabla, matematikai operátor.
Ez az összefüggés minden áramlásfajtára megfelelő.

27. Írja fel a kontinuitás törvényét összenyomható közeg / összenyomhatatlan közeg

stacionárius / instacionárius áramlására vonatkozóan a legegyszerűbb formában!

A kontinuitás
 törvénye stacionárius áramlásra összenyomható és összenyomhatatlan közeg esetén:
ρ· c ·A=állandó
A kontinuitás törvénye instacionárius áramlásra összenyomható és összenyomhatatlan közeg esetén:
   
  c    div c   0
t t
28. Írja fel a kontinuitás törvényét összenyomhatatlan közeg csőben lezajló áramlására
vonatkozóan!

   
 c  grad    div c   0 , ahol összefüggést a sűrűség lokális megváltozásának nevezzük
t t
és cgradρ pedig a sűrűség konvektív változása.

29. Mi a divergencia (nabla operátor)?

A nabla operátor egy matematikai operátor, melynek legfőbb hivatása, hogy az általa képviselt
összefüggést egyetlen jelöléssel helyettesítse. Ez a jelölés a . A nabla operátor által takart
összefüggés a következő:
     
 i   j k
x y z

5
30. Sorolja fel az elemi folyadékrész mozgásformáit!

1. Merev test szerű elmozdulás 2. Lineáris nyúlás 3. Merev test-szerű elfordulás (rotáció) 4.
deformáció (alakját és méretét is megváltoztatja)

31. Írja fel az elemi folyadékrész lineáris nyúlását x/y/z koordináta tengely irányában!

c x
x tengely irányában:   x  dt
x
c y
y tengely irányában:   y  dt
y
c z
z tengely irányában:   z  dt
z

32. Írja fel az elemi folyadékrész forgási szögsebességét vektoriálisan illetve x/y/z komponensét
a sebességtér összetevői segítségével!


Az elemi folyadékrész forgási szögsebessége vektoriálisan:  
2

1  
 1 
   c   rot c
2
A sebességtér összetevői segítségével:
1  c z c y 
x    
2  y z 
1  c c y 
 y    z  
2  x z 
1  c y c x 
z    
2  x y 

33. Mi a rotáció?

Rotációnak nevezzük az elemi folyadékrész merev test-szerű elfordulását. Az elfordulás mértéke

rotáció során arányos az oldal végpontjaiban az oldalra merőleges sebességkülönbséggel.
c y
 x  dt
d  x
x
c x
 y  dt
y
d 
y

34. Írja fel az elemi folyadékrész eltorzulásának (deformációjának) sebességét jelző vektor
x/y/z koordináta tengely irányában eső komponensét a sebességtér összetevivel!

 c z c y 
x tengely irányában:   dt
 y z 

6
  c c 
y tengely irányában:  z  x dt
 x z 
 c y c x 
z tengely irányában:   dt
 x y 

35. Melyik közismert fizikai törvény speciális megfogalmazása az Euler-egyenlet?

Az Euler-egyenlet Newton második törvényének megfogalmazása áramló közegekre vonatkoztatva.

36. Írja fel az Euler-egyenletet! Milyen feltételek mellett érvényes?

 
 c c  u 1 p
a  c      
t r r  r
Az Euler-egyenlet kizárólag összenyomható és összenyomhatatlan ideális közegekre érvényes
összefüggés.

37. Hogyan származik az Euler-egyenletből a Bernoulli-egyenlet? Milyen általános törvény

egyik speciális megfogalmazása ez utóbbi?

c  c2   u 1 p
   c  rot c      
t r 2 r  r

Az Euler-egyenlet egy differenciálegyenlet, amely kapcsolatot teremt a folyadékgyorsulás és a

folyadékra ható erők között – a folyadék súrlódásának elhanyagolásával. A Bernoulli-egyenlet
differenciálos alakját felírva rögtön észre vehető, hogy az Euler-egyenlet részét képezi a Bernoulli-
egyenletnek.

A Bernoulli-egyenlet differenciálos alakja:

2
 c2 
 
2 2 2
c 2 p  
1 t ds     U   
  ( c  rot c )ds  0
2
1

 1
1 1

1. 2. 3. 4. 5.
Az egyenlet egyes részei:
1. Instacionárius tag; 2. Fajlagos mozgási energia 3. A hatóterek eredő potenciáljának eredője; 4. A
nyomáskülönbségből származó erők által végzett munka tömegegységre eső része; 5. A Bernoulli
egyenlet örvényes tagja.

A Bernoulli-egyenlet az energia-megmaradás törvényének speciális megfogalmazása. Ez leginkább

akkor ismerhető fel, ha a Bernoulli-egyenletet integrálos formában írjuk fel.

38. Írja fel a Bernoulli-egyenletet összenyomható / összenyomhatatlan közeg stacionárius /

instacio-nárius örvényes / örvénymentes áramlására vonatkozóan a legegyszerűbb formában!

Összenyomható / összenyomhatatlan ideális közegek örvénymentes stacionárius áramlására:

7
 2
c 2
 
2
p 2

   U    0
2
1
1
1
Összenyomható / összenyomhatatlan ideális közegek örvényes stacionárius áramlására:
2
c  2
 
2 2
p  2

   U    ( c  rot c )ds  0
2
1
1 1
1
Összenyomható / összenyomhatatlan ideális közegek örvénymentes instacionárius áramlására:
2
 c2 
U    p  0
2 2
c 2
1 t ds    
2
1

  1
1

Összenyomható / összenyomhatatlan ideális közegek örvényes instacionárius áramlására:

2
 c2 
 
2 2 2
c p  2 
1 t ds     U   
  ( c  rot c )ds  0
2
1

  1
1 1

39. Írja fel az impulzus-tételt áramló folyadékokra vonatkozóan! Milyen feltételek mellett
érvényes a felírt egyenlet?

Az impulzus-tétel

általános alakja áramló

folyadékokra

a következő:
   
 c    c  dA     g  dv   pdA   ds  R
( A) ( A) ( A) ( A)

1. 2. 3. 4. 5.
Az egyenlet tagjai:
1. A ható erők; 2. Súlyerő; 3. Nyomásból származó erő; 4. Súrlódási erő; 5. Külső erő.
Az összefüggés ebben a formában akkor alkalmazható, ha az áramló folyadék összenyomható vagy
összenyomhatatlan és az áramlás súrlódásos vagy súrlódásmentes. Nagyon fontos feltétele az
alkalmazhatóságnak, hogy az áramlásnak kizárólag stacionáriusnak vagy kvázi stacionáriusnak kell
lennie.

40. Milyen összefüggéssel lehet számítható ki egy tartály kiürülési ideje? Milyen feltételek
teljesülése szükséges az összefüggés alkalmazhatóságához?

A 2 g  H
T   [sec], ahol
A0 g
T= a kiürülés ideje, A= a tartály keresztmetszete, A 0= a kifolyónyílás keresztmetszete, g= nehézségi
gyorsulás, H= a vízoszlop magassága.
Az összefüggés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a tartály keresztmetszete a kiömlés során nem
változhat.
41. Mi az ellenőző felület szerepe az impulzus-tétel felírásakor?

Az impulzus-tétel felírásakor a vizsgálandó részt ellenőrző felülettel zárjuk körül. Az impulzus-

vektorok kifeszítik a felületet. Az áramlás vizsgálata ezáltal egyszerűsödik. Ezen a felületen
vizsgálom az impulzus-erőt és az egyes ható erők nagyságát és irányát.

8
42. Milyen irányú az impulzus erő az ellenőrző felületre vonatkoztatva? Miért?

Mivel az elemi impulzusok az ellenőrző térfogat belsejéből mindig kifelé irányuló, a helyi
sebességvektorral párhuzamos vektorok, ezért ugyanezeket a tulajdonságokat mondhatjuk el az
impulzus erőről is az ellenőrző felületre vonatkoztatva.

43. Mi a Borda-Carnot féle veszteség, hogyan határozható meg?

A szűk torkolatból kilépő ideális folyadék áramlása során keletkező veszteséget Borda-Carnot féle
veszteségnek nevezzük. Ez a fajta veszteség tehát még súrlódásmentes közeg áramlása során is
felléphet. A veszteség forrása az az örvénylés, mely a hirtelen keresztmetszet-változás miatt áll elő,
lévén hogy a közeg nem képes követni a hirtelen keresztmetszet-változást. A Borda-Carnot féle
veszteség a következő összefüggésből határozható meg:
c  c  2
p Bc  1 2  
2

44. Hogyan határozható meg a nyomás alatti tartályból kiáramló gáz sebessége? Mit értünk
kritikus nyomásviszony alatt?

A nyomás alatti tartályból kiáramló gáz sebessége:

 1
  
c 2  R  T1  1  x  
 1  
ahol κ= egy adiabatikus tényező.

Kritikus nyomásviszony:
p /p }nyomás<x , ennek van egy kritikus értéke, aminél kisebb érték alatt a sebesség nem
fog növekedni.

 2   1
x krit  
  1

45. Mi a Laval-fúvóka, és mi a szerepe?

A Laval-fúvóka rövid szűkülő részből és hozzá csatlakozó kúpos, bővülő toldatból áll. Használata
jellemző például sugárszivattyúknál vagy sugárhajtóműveknél. Akkor szokásos alkalmazni, ha azt
kívánjuk, hogy a kiáramlás (expanzió) a kritikus nyomáson túl is folytatódjon és a sebesség az
átlagsebességnél nagyobb legyen. Több jellemző eset is lehetséges: 1. Az ellennyomás értéke
pE=<p=<p0 közé esik. 2. pL<p<pE közé esik: ekkor a gáz egy bizonyos „p”-nél kisebb nyomásig
expandál, és ezután ugrásszerűen nyomásnövekedés következik be. 3. pM<p<pL közé esik 4.
0<p=<pM nyomástartományban a fúvóka utáni nyomás csökkentése nem hat a fúvókában történő
áramlásra.

46. Mekkora sebességgel áramlik ki a összenyomható közeg egy egyszerű fúvókán át egy
tartályból, ha a nyomásviszony kisebb, mint a kritikus érték?

Ha egy összenyomható közeg egyszerű fúvókán át áramlik ki egy tartályból és a nyomásviszony

kisebb, mint a kritikus érték, akkor a közeg áramlási sebessége nagyobb lesz, mint az átlagsebesség.

9
47. Igaz-e, hogy ideális folyadék áramlása során veszteség nem keletkezhet? Indokolja meg
válaszát!

Nem igaz. Bár az ideális folyadékokra igaz, hogy tökéletesen összenyomhatatlanok és

súrlódásmente-sek, ennek ellenére léphetnek fel veszteségek az áramlás folyán , mivel az ideális
folyadék is csak fokozatosan tölti ki a rendelkezésére álló teret.

48. Milyen feltétel teljesülése esetén lehet figyelmen kívül hagyni a nyomásból származó erőket
az impulzus-tétel felírásakor? Miért?

Akkor, ha a keresztmetszet állandó, mert ilyenkor a sűrűség is állandó. Ha ezek teljesülnek, akkor
 
p/ρ=állandó, vagyis akkor ennek integrálja  p zérus lesz  a nyomásból származó erők eredője
is zérus lesz.

49. Mit fejez ki az impulzus-tétel áramló folyadékok esetében?

Az impulzus-tétel áramló közegek esetében azt fejezi ki, hogy a mozgásmennyiség idő szerinti
megváltozása egyenlő a testre ható erők eredőjével. (Ez természetesen csak stacionárius vagy kvázi
stacionárius áramlás esetén igaz)

50. Írja fel a Navier-Stockes egyenletet! Milyen feltételek mellett érvényes a felírt egyenlet?

A Navier-Stockes egyenlet általános alakja:


dc p U    
          c       c
dt r r r
Az összefüggés érvényes összenyomható valóságos közegek instacionárius áramlására.

51. Írja fel a Navier-Stockes egyenletet és magyarázza el a benne szereplő tagok jelentését!

dc p U    
          c       c
dt r r r
A Navier-Stockes egyenlet bal oldalán a szubsztanciális gyorsulás ρ-szorosa áll, bal oldalán a
kontínum egységnyi tömegére ható erők összege áll. A jobb oldal első tagja a nyomásból származó,
második tagja a térfogati, a többi tagja a súrlódásból származó erőt jelenti.

52. Mit fejez ki a Navier-Sockes egyenlet és milyen összefüggésben van az Euler-egyenlettel?

A Navier-Stockes egyenlet a sebesség áramvonalra merőleges változásának szakaszosságát fejezi ki.

A Navier-Stockes egyenlet az Euler egyenlet ρ-szorosa. A valóságos kontínumok legáltalánosabb
mozgásegyenlete, amely speciális esetként a súrlódásmentes áramlást és a nyugalom egyenletét is
magában foglalja. A súrlódásmentes kontínumok áramlásának dinamikai alapegyenletét Euler
építette fel. (Euler egyenlet + v·Δc = Navier-Stockes egyenlet).
53. Mi a viszkozitás, mi a mértékegysége?

A valóságos folyadékok áramlásuk során máshogyan viselkednek szilárd test közelében, mint az
ideálisak: a határrétegben sebességük 0-ról c-re változik. Ennek az oka az adott folyadék
viszkozitása. A viszkozitás a folyadéknak azon tulajdonsága, amely az egymás mellett elmozduló
folyadékrétegek között ébredő csúsztatófeszült-ségekből adódik. Létezik dinamikai viszkozitás (μ)
és kinematikai viszkozitás (υ). A dinamikai viszkozitás mértékegysége: (N·sec)/m 2, a kinema-tikai

10
viszkozitásé: m2/sec. A viszkozitás régebben használt mértékegysége az Engler-fok, mely egy
tapasztalati mértékegység: azt mutatja meg, hogy az adott méretű és kialakítású nyíláson át
ugyanazon mennyiségű folyadék hányszor gyorsabban vagy lassabban folyik ki természetes úton,
mint a desztilált víz.

54. Írja fel a Newton-féle folyadéksúrlódási alapegyenletet és értelmezze azt!

dc
F = τ·A   [μ]=Ns/m2, ahol:
dy
μ = dinamikai viszkozitási tényező, τ = folyadékban az áramvonalakkal párhuzamos rétegekben
keletkező látszólagos súrlódási feszültség. Newton szerint a sebesség azért változik, mert a folyadék
súrlódással terhelt.

55. Mi az összefüggés a kinematikai és a dinamikai viszkozitás között?

Ha a dinamikai viszkozitást elosszuk a sűrűséggel, akkor a kinematikai viszkozitást kapjuk meg

eredményül: υ = μ/ρ.

56. Hogyan változik a gázok és a folyadékok viszkozitása a hőmérséklet függvényében?

Az egyes közegek viszkozitása erősen hőmérséklet- és csekélyebb mértékben nyomásfüggő. A

hőmérséklet növelésével a folyadékok viszkozitása csökken, a gázoké pedig növekszik.

57. Rajzolja fel a réteges áramlás sebességeloszlását ideális és valóságos folyadék esetére
szilárd test közelében! Mit értünk határréteg alatt?

Határréteg: Valóságos folyadékok áramlásánál a sebesség a falhoz viszonyított koordináta-

rendszerben rohamosan csökken. Az áramlás magjában a sebességek átlagértéke viszont állandó. Azt
a tartományt , amelynek közelében a sebesség 0-ról „c”-re változik határrétegnek nevezzük.

58. Miért szükséges a valóságos folyadékok tanulmányozásához empirikus módszereket

előnyben részesíteni?
Mert valóságos folyadékok általános mozgását leíró Navier-Stockes egyenletben található „v·Δc”
(súrlódást jellemző tag) felírásakor másodrendű parciális differenciálegyenletet kapunk, melynek
megoldása általában igencsak nehézkes. Ezért inkább tapasztalati módszereket alkalmazunk.

59. Hogyan kell kiszámítani a Froude-számot? Milyen áramlástani jelenségek modellezésekor

van jelentősége? Miért?

11
 c
A Froude-szám kiszámítási módja: Fr  l  g
ahol c= sebesség, l= hossz, g= nehézségi gyorsulás.

A Froude-szám a domináns erők viszonyát fejezi ki. Általában hajómodellek vizsgálatánál, szabad
vizekben lejátszódó áramlások vizsgálatánál van jelentősége, mivel ekkor a hullámzás a döntő,
amelyet a súlyerő generál.

60. Hogyan kell kiszámítani a Reynolds-számot? Milyen áramlástani jelenségek

modellezésekor van jelentősége? Miért?

1
A Reynolds-szám kiszámítási módja: Re  c 
v
ahol c= sebesség, l= hossz, v= térfogat.

A Reynolds-szám a kis mintakísérleteknél használatos. Az áramlásban fellépő erők közül í

tömegerők és a súrlódó erők hasonlóságára utal. Turbulens és laminális áramlások esetén jellemző.
Áramlástani jelensége: csőkeresztmetszetet teljesen kitöltő áramlások, szilárd testet körülölelő
áramlások.

61. Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy egy modellen végzett mérések eredményeiből a
valóságos jelenségre lehessen következtetni?

Egy modellkísérlet eredményei akkor vihetők át a gyakorlatba, ha hasonló áramlástani körülmények

biztosítottak. Ennek feltétele, hogy: 1. azonosak legyenek a kezdeti és peremfeltételek (geometriai
hasonlóság és az áramlástani tér peremén hasonló viszonyok biztosítása) 2. Azonos dimenziótlan
differenciálegyenlet írja le mindkét áramlást (modell-áramlás és valóságos áramlás) és az állandók és
együtthatók azonosak (áramlástani hasonlóság) legyenek. 3. Méretarányos legyen a minta.
Az áramlás alakulását az áramlásban ható erők befolyásolják: térerő, nyomásból származó erő,
súrlódásból származó erő, tehetetlenségi erő, és ezek eredője. A ható erők egymáshoz való viszonya
azonos legyen. A tömegek hasonlósága, áramlástani hasonlóság: sebesség és gyorsulás viszonyoknak
kell megegyeznie.

62. Milyen hasonlósági kritériumokat ismer? Melyiknek mikor van jelentősége?

1
1. Reynolds-szám: Re  c 
v
Jelentősége: Csőkeresztmetszetet teljesen kitöltő áramlások, szilárd testet körülölelő áramlások.
c
2. Froude-szám: Fr  l  g
Jelentősége: Hajómo-dellek vizsgálata, mivel a hullámzás a döntő, amelyet a súlyerő generál.
p
3. Euler-szám: Eu    c 2
Jelentősége: Ha az áramlási tér peremén megfelelő nyomásértéket kell biztosítani, mint
peremfeltételeket.
c
4. Weber-szám: We    l  c 2
Jelentősége: Cseppek mozgása, porlasztása.

12
5. Geometriai hasonlóság: Méretarányos nagyítás, kicsinyítés. Áramlástanilag hasonló: a dinamikus
erők egymáshoz viszonyított aránya azonos legyen: tehetetlenségi erő - térerő, tehetetlenségi erő-
súlyerő.
M 1 c1  1
6. Tömegek hasonlósága: 
M 2 c2   2

63. Milyen jelenségekkel foglalkozik a hidraulika?

A hidraulika tárgya: a csővezetékekben létrejövő, a teljes teret kitöltő áramlások vizsgálata. A

hidraulika célja: meghatározni, hogy az áramlás során mekkora veszteség keletkezik. A hidraulika a
gyakorlati életben a következő áramlási formákkal foglalkozik: 1. Stacionárius vagy kvázi
stacionárius áramlások 2. Örvénymentes áramlások 3. Olyan áramlások, amelyeknél a közeg áramlás
szempontjából csak a gravitációs erőtér hatásainak van kitéve.
64. Mit értünk nyomásveszteség alatt?

Nyomásveszteség alatt az áramlás során a folyadéksúrlódás miatt keletkező energiaveszteséget

értjük az áramló közeg térfogategységére vonatkoztatva. (Jele: Δp').

65. Milyen mennyiségek mérése útján és hogyan lehet következtetni a csövekben áramló
valóságos folyadék áramlási irányára?

Valóságos folyadék áramlási irányának megállapítására a legegyszerűbb módszer, hogy a csővezeték

két pontja között megvizsgáljuk az energiaviszonyokat, mivel a folyadék mindig a nagyobb
energiájú pontból a kisebb energiájú pont felé halad.
c2  p
E  g  z   
2 
Ha E1>E2, akkor a folyadék E1-ből E2 felé folyik.

66. Miért nem lehet megállapítani semmilyen számítási módszerrel sem, hogy az ideális
folyadék milyen irányba áramlik?

A folyadékok áramlási irányát leginkább az adott vizsgálati pontok közötti energiaviszony

vizsgálatával lehet meghatározni, ami nem jelent mást, mint hogy megvizsgáljuk a két pont között az
áramlás során keletkező nyomásveszteséget. A nyomásveszteség pedig egy másik megfogalmazás
alapján a valóságos nyomáskülönbség és az ideális nyomáskülönbség különbsége. Mivel jelen
esetben ideális folyadékról van szó, ezért ez a meghatározás értelmét vesztette, így nem tudjuk
meghatározni az áramlás irányát.

67. Létezhet-e, hogy a folyadék áramlási irányában a nyomás nő? Indokolja meg a választ!

Igen, létezik ilyen eset. Abban az esetben, ha a folyadék tágabb keresztmetszetből szűkebb
keresztmetszetbe áramlik át, akkor az áramlás irányában a nyomás nőni fog.
68. Igaz-e, hogy a csővezeték két pontja között mért nyomáskülönbség egyenlő a nyomásvesz-
teség nagyságával?

Ez az eset csak akkor áll fenn, ha az áramlás állandó keresztmetszetű csőben történik. A csúsztató
feszültség fékezi az áramlást, ebből származik egy nyomáskülönbség, ami egyensúlyt tart a súrlódási
erőkkel. Ez a nyomáskülönbség a nyomásveszteség. Például szűkítés esetén kevesebb a
nyomásvesz-teség, mint bővítés esetén és a nyomás nem biztos, hogy az áramlás irányába fog
csökkenni.

13
69. Mit értünk turbulens vagy gomolygó áramlás alatt?

Turbulens áramlás esetén a részecskéknek időben gyorsan változó, az áramlás irányára merőleges
összetevője is van, ami az intenzív keveredést eredményezi. A molekulák sebessége sosem állandó,
girbe-gurba, meghatározhatatlan áramlási vonal. Az áramlás magjában a sebességek átlagértéke
állandó. A határrétegben a sebesség rohamosan csökken.

70. Mit értünk réteges vagy lamináris áramlás alatt?

Lamináris áramlás esetén a részecskék a cső tengelyével párhuzamosan áramlanak, sebességük

egymással párhuzamos. Az egyes rétegek között keveredés nincs.
71. Hogyan állapítható meg, hogy a csővezetékben az áramlás lamináris vagy turbulens?

A Reynolds-számból lehet a legkönnyebben megállapítani. Amennyiben a Reynolds-szám nagyobb,

mint 2300, akkor az áramlás turbulens. Ha a Reynolds-szám kisebb, mint 2300, akkor az áramlás
lamináris.

72. Jellemezze a lamináris áramlást!

Lamináris áramlás esetén a részecskék a cső tengelyével párhuzamosan áramlanak, sebességük

egymással párhuzamos. Az egyes rétegek között keveredés nincs.

73. Jellemezze a turbulens áramlást!

Turbulens áramlás esetén a részecskéknek időben gyorsan változó, az áramlás irányára merőleges
összetevője is van, ami az intenzív keveredést eredményezi. A molekulák sebessége sosem állandó,
girbe-gurba, meghatározhatatlan áramlási vonal. Az áramlás magjában a sebességek átlagértéke
állandó. A határrétegben a sebesség rohamosan csökken.
74. Rajzolja fel a csővezeték valamely keresztmetszetében a sebesség változását lamináris
áramlás esetére! Milyen viszonyban van egymással a maximális és az átlagos sebesség? Miért?

A maximális sebesség az átlagos sebesség kétszerese: c = cmax/2.

A közeg lamináris áramlásánál a sebességvektor nagyságát egy forgási paraboloid írja le. Ha ennek a
paraboloidnak az egyes pontjait kifejező összefüggésbe a maximális sebességértékhez tartozó
értékeket helyettesítünk be, akkor pont ez a fenti viszony fog kijönni eredményül.

75. Írja fel az egyenes csövekben keletkező nyomásveszteség kiszámítására szolgáló alap-
összefüggést és értelmezze a benne szereplő tényezőket!

l c2
p '     
d 2
ahol: Δp'= a nyomásveszteség, λ= a csősúrlódási tényező, l= a cső hossza, d= a csőátmérő, c=
áramlási sebesség, ρ= sűrűség.

14
76. Hogyan változik a nyomásveszteség, ha a csőátmérőt a felére csökkentjük miközben
minden más tényezőt állandó értéken tartunk? Miért?

A nyomásveszteség a 32-szeresére növekszik. Ezt úgy tudjuk a legkönnyebben belátni, ha a

nyomásveszteséget megadó képletbe fele akkora értéket helyettesítünk be:
l c2 v4 l 8
p '       , ahol c  2  p'    5 2    v
2

d 2 d  d 
77. Mi a csősúrlódási tényező?

A csősúrlódási tényező egyenes, hengeres csövek ellenállását fejezi ki. Jele: λ. A csősúrlódási
tényező elsősorban a Reynolds-számtól és a csőfal érdességétől függ.

78. Hogyan változik a cső súrlódási tényezője a Reynolds-szám függvényében?

A csősúrlódási tényező és a Reynolds-szám közti bonyolult összefüggést a következő ábrával lehet

szemléltetni:

I. taromány: (δ>>z) Hidraulikailag sima cső. Ha 2300<Re<104, akkor a Blasius-formulát kell

0,3164
alkalmazni:   . Ha 104<Re<106, akkor a Herrman összefüggést kell alkalmazni (ahol az
Re 0 , 25
érdesség nem befolyásoló tényező):
0,3964
  0,0054 
Re 0 ,3
II. tartomány: (δ~z) Átmeneti tartomány:
1  2,51 k  d
 2  lg   0,269  , ahol: k  e .
  Re  d  4
III. tartomány: (δ<<z) Hidraulikailag érdes cső. A Nikuradze-formulát kell alkalmazni:
1 d
 2  lg  1,14
 k

79. Mit értünk turbulens áramlás alatt?

Turbulens áramlás esetén a részecskéknek időben gyorsan változó, az áramlás irányára merőleges
összetevője is van, ami az intenzív keveredést eredményezi. A molekulák sebessége sosem állandó,
girbe-gurba, meghatározhatatlan áramlási vonal. Az áramlás magjában a sebességek átlagértéke
állandó. A határrétegben a sebesség rohamosan csökken. (Re>2300)

15
80. Rajzolja fel a csővezeték valamely keresztmetszetében a sebesség változását turbulens
áramlás esetére! Értelmezze az ábrát összehasonlítva azt az ideális folyadék esetére
vonatkozóval!

Turbulens áramlás során a sebességvektorok nagysága és iránya pillanatról pillanatra változik.

Ideális folyadékokban a súrlódásmentes áramlás miatt a sebességvektorok nagysága állandó, iránya
megegyező.

81. Mit értünk hidraulikailag sima cső alatt?

Hidraulikailag sima az a cső, melynek a folyadékkal érintkező felületén a legnagyobb helyi

kiemelkedések sem állnak ki a határréteg felszínéből. Ugyanaz a cső különböző Re-számoknál lehet
hidraulikailag sima és érdes is. 2300<Re<105, hidraulikailag sima csőre vonatkozik:
0,3164

Re 0, 25

82. Mikor beszélünk hidraulikailag érdes csőről?

Hidraulikailag érdes a cső, ha a felületi érdesség nagyobb, mint a határréteg vastagságának az ¼-e.
k>δ/4, hidraulikailag érdes az a cső, melynek a folyadékkal érintkező felületén helyi kiemelkedések
és besüllyedések vannak.

83. Milyen esetben befolyásolja a csőfal fizikai érdessége a csőfalsúrlódási tényező értékét?

Ha a Reynolds-szám eléri a kritikus értéket (Rekr~100·(d/k)), akkor a csősúrlódási tényező már csak
a csőfal fizikai érdességétől függ (feltételezve, hogy a csősúrlódási tényező minimuma kb. 0,01).

84. Igaz-e, hogy a felületi érdesség nem feltétlenül van hatással a csősúrlódási tényezőre?
Miért?

Igaz. Erre a legjobb példát nyújtják a hidraulikailag sima csövek, melyeknél a csősúrlódási tényezőt
egyedül a Reynolds-szám befojásolja. Ennek okai elsősorban a hidraulikailag sima csövek
tulajdonságaiban keresendők.

85. Mi a Dupuit-féle állandó? Mi indokolja a használatát?

A Dupuit-állandó értéke megközelítőleg: λ~0,025. Használatát az indokolja, hogy a valóságban

csövek belső fala nem tökéletesen sima.

86. Mit értünk egyenértékű vagy hidraulikai átmérő alatt? Mikor szükséges az alkalmazása?

Egy adott keresztmetszethez tartozó hidraulikai átmérő azon kör-keresztmetszetnek az átmérője,

A
melyen azonos mennyiségű folyadékot áthajtva azonos veszteségek keletkeznek. d e  4  , ahol A=
K
16
a csővezeték keresztmetszete, K= a szabálytalan keresztmetszet kerülete, de= egyenértékű
csőátmérő.

87. Mi a diffúzor hatásfok? Milyen összefüggésben van a diffúzor veszteségtényező-jével?

Diffúzornak nevezzük az olyan keresztmetszet-átmeneteket, ahol a keresztmetszet a közeg haladási

irányában haladva növekszik. A diffúzor hatásfoka: ηd=Δpvalóságos/Δpideális azt mutatja meg, hogy
milyen viszonyban van a valóságos nyomásveszteség az ideális nyomásvesz-teséggel az adott
áramló közeg esetében. A diffúzor hatásfoka tehát így van összefüggésbe a diffúzor
veszteségtényezőjével.

88. Mikor nagyobb a diffúzor nyomásvesztesége mint egy ugyanolyan kialalkítású konfúzoré?

Mert a konfúzor esetén leválási veszteség nem lép fel, míg a diffúzornál igen. A csökkenő
sebességgel áramló folyadék-elemek egyre nagyobbodó nyomással kerülnek szembe, ami az áramlás
rendezettségét veszélyezteti. Az áramlás rendezetlensége miatt a veszteségek is tetemesen
megnövekednek.

89. Hogyan kell kiszámítani a különféle csővezetéki elemeknél keletkező nyomásveszteséget?

Értelmezze a felírt összefüggést!

1 c2 v  4 l 8
   , ahol c  2  p'    5 2    v ,
2
Egyenes cső esetén: p '   
d 2 d  d 
ahol: Δp'= a nyomásveszteség, λ= a csősúrlódási tényező, l= a cső hossza, d= a csőátmérő,
c= áramlási sebesség, ρ= sűrűség, v= térfogatáram.
c2
Egyéb elemek esetén: p ' ~ p1  p 2      , ahol ξ = Δpmért/(c2/2)·ρ
2
Csőív esetén: ar R/D viszony határozza meg a veszteségtényezőt.
90. Miért nagy az átmeneti elzárószelep veszteségtényezője?

Az átmeneti elzárószelep veszteségtényezője azért nagy, mert az áramló folyadék iránytörést

szenved a szelep működtetésekor, és az iránytörés mindig elég nagy veszteségekkel jár.

91. Miért kisebb egy tolózár vagy egy gömbcsap veszteségtényezője mint egy átmeneti elzáró
szelepé.

Azért, mert míg a tolózárnál vagy a gömbcsapnál az áramló folyadéknak nem kell az átáramlása
során irányt változtatni, addig az átmeneti elzáró szelepnél igen.

92. Milyen előnyös és hátrányos tulajdonságai vannak egy gömbcsapoknak?

Előnyök: 1. gyors nyitás és zárás 2. nyitott állapotban az áramló közeg törésmentesen áramlik 
kicsi a veszteségtényező 3. olcsó 4. egyszerű 6. tömítettsége elég jó.
Hátrányok: 1. Mennyiségi szabályozásra, tört folyamat megvalósítására nem alkalmas 2. Hirtelen el
lehet zárni  káros nyomás-visszalökések.

93. Mi a csővezetéki jelleggörbe? Mi a jelentősége?

Az „l” hosszúságú és „d” átmérőjű csővezeték energiaigénye egyenlő a csővezeték ellenállásának

legyőzéséhez szükséges munkával. A csővezeték jelleggörbéje az a matematikai összefüggés, amely

17
a térfogatáram függvényében történő csővezeték hidraulikai ellenállásának változását mutatja.
Jelentősége, hogy megtudhatjuk, hogy adott térfogatáram esetén a csővezeték mekkora mértékben
van megterhelve.
94. Milyen alapvető hatása van a csőátmérőnek egy csővezeték létesítési és üzemeltetési
költségeire?

Ha a csővezeték mérete nagyobb, akkor elkészítéséhez több anyagra van szükség valamint az
üzemeltetéséhez több energiára van szükség. Az első jellemző a létesítési költséget növeli, a második
az üzemeltetési költséget.

95. Hogyan lehet meghatározni illetve kiválasz-tani egy csővezeték átmérőjének optimális
értékét elméleti és gyakorlati körülmények között?

l 8
Elméleti: A „ p'       v 2 ” összefüggés-ből kifejezve.
d  5
2

Gyakorlati: 1. A nyomásveszteség minimalizá-lásával. 2. Az áramlási sebesség optimalizálásával. 3.

A névleges átmérő minimalizálásával. 4. A beruházási és üzemeltetési költségek figyelembe vétele
alapján.

96. Miben különbözik a szabad felszínű csatornákban lezajló áramlás a zárt, keresztmetszetet
teljesen kitöltő csővezetéki áramlásoktól?

Míg a zárt csővezetékeknél az áramló közeg teljesen kitölti a rendelkezésére álló keresztmetszetet és
ez a keresztmetszet általában kör alakú, addig a szabad felszínű csatornákban az áramló közeg nem
biztos, hogy teljesen kitölti a rendelkezésére álló keresztmetszetet, és általában nem kör, hanem
inkább négyszögletű vagy trapéz alakú. Az első ipari áramlásoknál, a másik élő szabad vizek esetén
jellemző.

97. Milyen összefüggésben van egymással a szabad felszínű csatornában áramló folyadék
sebessége, a vízmélység és a csatorna lejtése?

A fenti három jellemző közti összefüggések a következő összefüggésekből lehet meghatározni:

i
c  2  g  de 

v
c
bm

ahol:
c= a folyadék áramlási sebessége, g= a nehézségi gyorsulás, d e= az egyenértékű átmérő, i= a
csatorna lejtése, m= a csatorna magassága, b= a csatorna szélessége, λ= a csősúrlódási tényező.

98. Mire következtet abból, hogy egy állandó szélességű csatorna két különböző keresztmetsze-
tében a vízmélység különböző?

Arra, hogy a csatorna e két különböző keresztmet-szetében az áramló folyadék sebessége különböző
lesz. Ez bizonyítható például a „c=v/(b·m)” összefüggés alkalmazásával a két keresztmetszetnél.

99. Mi a rohanás jelensége egy szabad felszínű csatornában lezajló áramlással kapcsolatban?
Mikor következhet be?

18
Ha a folyadék sebessége nagyobb, mint a hullám sebessége, akkor rohanó mozgásról beszélünk. Ezt
a jelenséget kerülni vagy korlátozni kell, mert nagy a meder-romboló hatása. A rohanás jelensége
bekövetkezik például akkor, ha ugyanazon folyadék-hozam ugyanazon energiatartalom mellett
ugyanabban a mederben kétféle mélységben képes lefolyni. A nagyobbik áramló, a kisebbik rohanó
mozgással szállítja a folyadékot.
100. Írja fel a szabadfelszínű csatornában kialakuló stacionárius áramlás sebességének
kiszámítására szolgáló alapösszefüggést és értelmezze!

i bm
c  2  g  de  ( ahol d e  4  )
 2m b
ahol:
c= a folyadék áramlási sebessége, g= a nehézségi gyorsulás, d e= az egyenértékű átmérő, i= a
csatorna lejtése, m= a csatorna magassága, b= a csatorna szélessége, λ= a csősúrlódási tényező.

101. Hogyan számolható ki egy határolatlan méretű áramlásba helyezett testre ható
közegellenállási erő? Értelmezze a felírt összefüggést?

c2
F  c  A    , ahol:
2
F= a közegellenállási erő, cω= áramlási sebesség, A= a testnek az a felülete, amely közvetlenül
érdekelt a közegellenállásban, c= a test sebessége, ρ= a sűrűség.

102. Mi az oka annak, hogy az autóbuszok, teherautók és más hasonló formájú járművek hátsó
felülete különösen erősen piszkolódik?

A magyarázat elsősorban ezeknek a járműveknek a formájában rejlik: A sajátos kialakítás miatt az

áramló levegő és benne a szennyeződés a járművet illetően a leválási buborékoknál tud igazán
összegyűlni és lerakódni. Ez fokozottan igaz a jármű hátsó részén kialakuló leválási buboréknál,
ahol a légáramlási tulajdonságok miatt egy állandó örvénylő mozgás jön létre, amely a levegőt (és
benne a szennyeződést) a jármű hátuljának középső része fele tereli leginkább. A személykocsiknál
ez azért nem jellemző igazán, mert formatervezésük, vonalvezetésük sokkal előnyősebb.

103. Hogyan magyarázható, hogy azonos orrkiképzésű és vetületi felületű járművek

közegellenállási tényezője mégis különböző lehet?

Nagyobb sebesség esetén a közegellenállási tényező csökken, így akár ugyanannak a járműnek is
lehet különböző sebességeknél különböző a közegellenál-lási tényezője.

104. Milyen két csoportba sorolhatók a különböző geometriai alakok a közegellenállási tényező
szempontjából?

1. csoport: A közegellenállási tényező (ce) nem függ Reynolds-számtól (Re). Az ilyen geometriai
alakoknál akármekkora az áramlás sebessége, a ce mindig ugyanakkora. Ide sorolhatók elsősorban az
élekkel rendelkező testek: a hasáb, kocka, félkör és gömbhéj alakú testek.

19
2. csoport: A ce az Re függvénye. Ezeknek a sajátossága, hogy az Re-től függően vándorol a leválási
pont. Ha a ce növekszik, akkor az Re csökken. Idetartoznak a gömb alakú testek, illetve azok a
henger alakú testek, amelyek a úgy áramlanak, hogy hossztengelyük az áramlás irányára merőleges.

105. Mi a magyarázata annak, hogy a gömb és más áramvonalas alakú testek közegellenállási
tényezője függ a Reynolds-számtól?

Domború felületek esetén a közegellenállási tényező függ a felületi érdességtől. Mivel az áramlásba
helyezett testek esetén turbulens áramlásokról beszélhetünk, ezért a Reynolds-szám a felületi
érdesség függvénye. Élekkel rendelkező testeknél az áramló közeg a tiszta homlokfelülettel
érintkezik, így a közegellenállási tényező nem függ a Reynolds-számtól.

106. Mit értünk leválás alatt? Mi ennek a hatása?

A leválás egy olyan jelenség, amely az által jön létre, hogy az áramló közegekben álló vagy mozgó
test kiterjedéséből és formájából adódóan megtöri az áramló közeg áramvonalait. Ezek az
áramvonalak nem tudják követni a test görbületét és az áramlás rendezetlenné válik. A leválás
elsősorban élek közelében jelentkezik, ahol az áramvonalak megritkulnak, a sebesség megnő, a
nyomás pedig csökken és a határréteg leválik. Minél szögletesebb a test, annál nagyobb a leválási
buborék. Maga a leválás jelensége gazdasági szempontból kedvezőtlen, mivel a veszteségek
tetemesen megnagyobbodnak.

107. Mi a magyarázata, hogy egyes testek közegellenállási tényezője független a Reynolds-

számtól? Mondjon példaként ilyen testeket!

Az ilyen testeknél akármekkora az áramlás sebessége, a ce mindig ugyanakkora. Bár a Reynold-szám

 c l 
meghatározásához használt összefüggésben  Re   is szerepel az áramlási sebesség (c), de mivel
 v 
ce nem függvénye c-nek, ezért c nem tud befolyásoló tényező lenni így Re sem.
Ilyen testek például az élekkel rendelkező testek: a hasáb, kocka, félkör és gömbhéj alakú testek.

108. Milyen feltételeknek kell teljesülnie, hogy egy test közegellenállási tényezője kicsi legyen?

1. A dinamikus nyomás nagy legyen. 2. A homlokfelület nagy legyen. 3. A hatófelület kicsi legyen.

109. Mit értünk egy szárny állásszögén vagy megfúvási szögén?

A megfúvási szög az a szög, amely alatt a légáram a testre érkezik.

110. Hogyan változik a felhajtóerő- és az ellenálláserő-tényező kis állásszögek esetén?

Kis állásszögek esetén a felhajtóerő-tényező lineárisan változik. és az ellenálláserő-tényező pedig

viszonylag kis értékű marad.

111. Mit értünk egy szárny szívott és nyomott oldala alatt? Melyik oldalon keletkeznek a
leválások?

A Bernoulli-törvény alapján a alulról nyomóerő, felülről szívóerő hat. A nyomott oldal lesz az,
amellyel az áramvonalak először érintkeznek. Így tehát a szárny alsó része a nyomott, a felső része a
szívott oldal. A szárny aszimmetrikus tehát a felső részén az áramló levegő sebessége nagyobb, mint
alul. A nyomott oldalon keletkeznek a leválások, mert ott kisebb a sebesség, így a nyomás nagyobb.

20
112. Rajzolja rá egy szárnyprofilra ható erőket! Jelölje be a megfúvási irányt!

113. Mi szükséges, hogy a szárnyprofil állásszöge kis értékű legyen?

Ha a szárnyprofil állásszöge kis értékű, akkor a felhajtóerő tényezője (c f) lineárisan változik és a

közegellenállási tényező viszonylag kis értékű marad. Ez lehetővé teszi, hogy kis teljesítménnyel is
lehessen repülni.

114. Írja fel az U-csöves manométer mérési alapösszefüggését!

Működése a súlyos folyadék egyensúlyán alapszik, melynek törvénye szerint a következő

alapösszefüggés írható fel:
p1-p2=ρ·g·(h1-h2)

115. Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy folyadékos nyomásmérő

mérőfolyadékának kiválasztásakor?

A mérőfolyadék sűrűsége legyen nagyobb, mint a mérendő folyadéké, színe pedig másmilyen
legyen. Fontos, hogy jól elváló felszínek jöjjenek létre, melyeket könnyű leolvasni.

116. Mitől függ a folyadékos nyomásmérő pontossága? Fokozható-e ez?

A folyadékos nyomásmérő pontossága függhet: 1. A mérőfolyadék minőségétől. 2. A leolvasás

pontosságától. 3. A skálázás milyenségétől. 4. A nyomásváltozás nagyságától. Ezen kívül nagyon kis
átmérőjű csővel nem szabad méréseket végezni, mert hamis eredményeket kapunk.
A folyadékos nyomásmérő pontossága fokozható a következőkkel: 1. Növeljük az érzékenységet. 2.
A higanynál kisebb sűrűségű anyagot választunk. 3. A szintkülönbség méréspontosságának
növelésével. 4. Egyenes cső alkalmazásával (előtte 10d, utána 5d). 5. Úgy kell kialakítani a mérési
helyet, hogy ne zavarja az áramlást.

117. Milyen elven működik a ferdecsöves manométer?

21
A ferdecsöves manométer segítségével nyomáskülönbséget tudunk mérni. A mért érték mindig
abszolút nyomásérték, vagyis a műszer a 0 nyomású térhez képest határozza meg a tartályban a
nyomáskülönbséget.

118. Milyen elven működik a Bourdon-csöves vagy csőrugós manométer?

A csőrugós manométer egyik végén zárt, másik végével a nyomótérhez csatlakozó vékonyfalú
elliptikus vagy ovális keresztmetszetű rézből készített görbe cső, amelynek görbülete a belső
túlnyomás hatására csökken, vákuum hatására nő. Mind túlnyomás, mind pedig vákuum mérésére
használható. A csőrugó végének elmozdulásának mechanikai áttétel viszi át a mutató tengelyére.

119. Milyen előnyei és hátrányai vannak a folyadékos manométereknek?

Előnyei: 1. olcsók, 2. egyszerűek, 3. megbízhatóak, 4. kis nyomáskülönbségeket nagyon pontosan

mérnek.
Hátrányai: 1. Nagyobb nyomásértékeknél pontatlanok, 2. sérülékenyek.

120. Milyen előnyei és hátrányai vannak a csőrugós manométereknek?

Előnyei: 1. Nagy nyomások mérésénél nagyon pontosak. 2. Túlnyomás és vákuum mérésére

alkalmasak ipari körülmények között. 3. Kevésbé sérülékenyek. 4. Egyszerűek. 5. Kis méretűek.
Hátrányai: 1.Drágák. 2. 20ºC-ra hitelesítik őket és hőmérséklet-eltérés esetén 0,5-4% mérési hiba
keletkezhet.

121. Mitől függ a csőrugós manométer pontossága?

A pontosság függhet a következő tényezőktől: 1. falvastagságtól, 2. az anyagtól, 3. az alapértéktől, 4.

az effektív méréshatártól.

122. Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy csőrugós manométer kiválasztásakor?

1. Milyen nagyságrendű nyomások mérésére akarjuk felhasználni? 2. Mekkora a rendelkezésre álló

hely a méréshez? 3. Milyen körülmények között akarjuk a nyomásmérést elvégezni? 4. Tudjuk-e
biztosítani a 20ºC-os hőmérsékletet, ahhoz, hogy a mérés pontos legyen?

123. Mi a Prandtl-cső?

A Prandtl-cső az áramlás valamely pontjában uralkodó sebesség mérésére szolgáló mérőkészülék.

Lényegében egy forgástest, amelynek orrpontjában és palástján, az orrponttól távolabb egy-egy furat

22
található az ott uralkodó nyomások mérésére. A cső orrpontjában a sebesség nulla, mert ott torlópont
keletkezik. A hengeres rész palástján az orrponttól távolabb a közeg sebessége és a statikus nyomás
is közel ugyanakkora, mint a cső odahelyezése nélkül. A Prandtl-cső alkalmas dinamikus nyomások
kivezetésére. Elsősorban repülőgépek sebességmé-résére használják.

124. Mi a Pitot- vagy torlócső?

A Pitot-cső egy „széllel” (áramlással) szembe fordított nyitott végű ferde cső, melyet össznyomás
mérésére alkalmaznak. A hozzá közeledő ferde áramlásra viszonylag érzéketlen. A Pitot-cső
segítségével ugyancsak megállapítható a sebesség:
c2 g
p2     h    g  c  2  h   
2 
125. Mire kell ügyelni a nyomásmérési hely kialakításakor?

A nyomásmérési helyek kialakításakor elengedhe-tetlen fontosságú, hogy kisebb nyomások mérése

esetén a mérési helyen és környékén sorja nem lehet, mert az nagyon negatívan befolyásolja a mérés
eredményének hitelességét.

126. Hogyan lehetséges meghatározni az áramló folyadék térfogatáramát Venturi mérő

segítségével?

A térfogatáram meghatározásának folyamata:

2  p d 2 1
V   
 4  d  , ahol
2

1  
D
2 2
c 2  c1
Δp=p1-p2 és h    g  p    , valamint c1·A1=c2·A2.
2

127. Mire szolgál a mérőperem? Ismertesse működési elvét!

A mérőperem az a segédeszköz, amelynek segítségével egy csőben uralkodó átlagsebességet

meghatározhatjuk egyetlen nyomáskülönbség-mérés alapján.
Működési elve: A csővezetékben elhelyezett szűkítő elem hatására létrejön a vizsgálati helyen egy
nyomásérték-különbség. Ennek a nyomás-különbségnek az ismeretében a térfogat áram már
könnyen meghatározható. A mérőperemet egyaránt alkalmazzák az iparban és a laboratóriumokban
is.

128. Hogyan számítható át a v.o.mm./Hgmm mértékegységben megadott nyomás Pa

mértékegységre?

Az átszámításhoz a „Δp=Δh·ρHg·g” összefüggést kell felhasználnunk. A higany sűrűsége: ρHg=13600

kg/m3. Mielőtt belekezdenénk a számításba, le kell olvasni a folyadékoszlopok közötti
magasságkülönbséget (Δh). Ha ezt megtettük, akkor a számítás segítségével megállapíthatjuk, hogy

23
az adott szintkülönbség mekkora nyomáskülönbségnek felel meg. Ellenőrzésképpen nézzük meg,
hogy ha a fenti műveletet elvégezzük, akkor valóban a kívánt mértékegységet kapjuk-e
eredményül?:
Δp=Δh·ρHg·g
kg m m 1 N
 Pa  m  3  2  kg  2  2  2  Pa , vagyis valóban Pa mértékegységet ad eredményül.
m s s m m

24