Pszichoterapia Tanulmanyok ATTEKINTO TANULMANY, INTEGRATIV ZENEPSZICHOTERAPIA IL. Fekete Anna zeneterdpiit és a zenepszichoterdpidt igvekezet el- choterdpik rendszerében, Eldszir ethatérolia 6 szémhan) A tamulmény lsd rés hhelvezni a kiilinbiz6 verbalis és non-verblis ps minden olvan egvéb segits eljarstol, beavatkozast6l és (pszicho}terdpids technikitél, amelyek tugyancsak alkalmaznak zenet, majd ismertette (rténeti felidését. Definidilta a zenepszicho- terdpia fogalmét mint mélylélekrani megalapozousdgt, analitikusan orientélt pszichoterdpias médscert, és ismertette a zenepszichoterdpia alapvets iskoldinak elméleti alapjait, kiemelve a enei élmény (improvizdcié), a médosult tudatillapotok és az intrauterin élményvildg kézaui kapesolatot. A tanulmany ¢ masodik része bemutatja a enepszichoterdpia legfontosabb médszertani alapjait és alkalmazési terileteit Ismertetia , music medicine” fogalmt, valamint kitér ara, hogy van- e a zenének ,objektvnak” rekinthetd, mindenkie ditalinos érvényiihatisa. Kiemeli a zenetera- peuta zenei és improvizativ kompetencidjéval kapesolatas elvirdsokat, amely nélkil a terdpids holding” é containing” funkcidk nem tudnak zenei formeban is megjelenni. Kulesfogalmak: zenepszichoterdpia — affektiv hangolédds — intrauterin regresszid — music medicine — a zene ,.objektiv” hatasa— improviedeté Médszertan Az alkalmazott technikak alapjin harom alapvetd ‘munkamédot kalénbéztethetiink meg (receptiv, ak- tiv, imtegrativ). Emellett meg kell emlitentink az or- ‘vosi praxisban eyakran és eredményesen haszmilt, de zeneterdpids szakértelmet alg, illetve azt esak pszi- choterapids kontextusban igénylé alkalmazist(,.mu- sic medicine”), valamint a zene rezgéscinek fiziolé~ giai hatésaira épal6 (vibroakusztikus) technikakal, amelyck — amennyiben nem zenepszichoteripias ontextusban kerinek alkalmazdisra — ugyanesak kivil esnek a zencterdpia f6 éramén Receptiv zeneteripia A zeneteripia receptiv formajaban a piciens (il- letve a esoport) a zenét befogads helyzetben éli at vagy felvételril hallgat zenét, vagy a terapeuta imp- rovizal neki a terdpids helyzet it-¢s-most allapotdb6l kiindulva, A zenchallgatés sorin a zene elsosorban trigger-funkeist tlt be, egyéni pszichés anyagot, cemlékeket, elményeket, érzelmeket, képeket segit a felszinre, segiti (facilitélja) az Onkifejezést, az onel- fogadast és az interperszonalis kapesolatokat, katar- zist valt ki, belitéshoz vezet, segiti az intrapszichés Aijjaszervezédést. A zenchallgatis sorin felmerilé képeket, gondolatokat, érzelmeket, emlékeket, asz- szocidciokat a paciens (illetve a csoport) beszélgetés, mas esetekben rajzolds, versirds, tOrténetiris, moz- is sorin jeleniti meg, dolgozza fel és osztja meg egymassal Ma mar a receptiv technikik k6zé sorolédnak @ legkilonbézibb relaxacids és imaginativ technikak, a zene eszkbzdkkel induklt és vezetett hipnézis, valamint azok a vibroakusatikus technikak is, ame- lyek a pszichoteripids munkaban a médosult tudatil- lapotokkal valé munkéra helyezik a hangsilyt(lisd mélet” részben). A ,soceptiv” kifejezés tehat ma mar inkilb sak arra ual, hogy a piciens a zene eléallitaséban nem vese részt, az élmény (példéul imaginatfv) elmélyi- ‘ésében és feldolgozisaban azonban aktiv, cselekv6szetepet jitszik Amennyiben a zenchallgatas. fel VételtSl tWrténik, & paciens twWhbnyire valami mis honverbiilis tevekenyseget vége7: rayzol, verset in, trténetet $20, imaginal, mozog. Kepzett zenet peutik azonban jobbira sajat maguk improvizdlnak a pitceins ith-¢s-most helyzetebol kiindulva, @ pie fens érzelmi rezuiléseire rihangolodva, azokat tWk- rozve-megtartva-hovetve, a prictens trans7-allapotat segitve, imagindciojit €s belso élményeit kiserve, azokra ,rikerdezve", aokat ,amegprovokalva” kat tovibbmozditva — vayyis pacienst egy nonver- billis, eselckvo-mozgo dialogusba bevonva (Grocke, Wigram 2007). Ahtiv zeneterdipia E munkamod alapjat a szabad improvizdci6 (klini- ai improvizéei6) kepezi. Aktiv zeneteripia soran a paciens (illetve a csoport) és a terapeuta egysveriien Kezelheto, eldzetes tudist nem igényl6, de gazdag hangzasviliggal rendelkez® hangszereken (dobok, xilofonok, utos hangszerck, szintetizator stb.) illet- ve sajit hangjan improvizal. Ezek a hangszerek mir ils6 formajukkal é puszta megs7dlaltatasukkal is szimbolikus tartalmakat, regressziv lehetdségeket és asszocifcios dimenzidkat aktivalnak a pszichoteri- piés folyamatban (Decker-Voigt és mtsai 2008). A szabad improvizilis sorin a hangszerek és az akusz- tukum vilaga nemesak kivilrl facilital intrapszichés. 65 interperszonalis folyamatokat, hanem olyan pro- jcktiv felileteket és atmeneti targy képzési lehets- ségeket biztosit, amelyek az egyén és a csoport clé mintegy tikrot tartanak: a lithatatlan folyamatokat & torténgseket_ megiclenitik, lithatova-hallhatova, Erzelmileg atélhetOvé és tudatosithatdva teszik. Azaktiv technikakban fontos szerepet jtszik tehat a hangszerek kalinbi76 tulajdonsigaibsl (hangzas, forma, szin, méret, anyag, tapintis) add felszl 16 jelleg, illetve szimbolika, valamint minden olyan kreativ technika, ami a felmerdlé, még strukturdat- lan pszichés anyagot miivészeti formakba rende7i (példiul dal-iris, zenci anyagokhoz szévegiris, tor- tenetszvés, balladak, siratok improvizdlisa/irisa), A professzionalis zeneterapeutak zeneterapia alatt tulajdonképpen szinte mindig aktiv zeneteripiit érte- nek, hiszen a zenei izenet vagy dial6gus esak akkor Jeet valdban személyre szabott és célirényos, ha a zenét in situ, kifejezetten a paciens samara, a7 adott paciensnek s76l6 konkrét dizcnetként improvizala a terapeuta, illetve ha a paciens maga is hanglorris- kent funkcionalhat és ily médon aktivan beleszdthat DPsriceremanin «BX, €vROvAM 2. S2448 200, APMIS psviches tartalmainak mexjelenitésche, korrektiv formibisiba, ajrastrukturdlasiba, AZ aktiy. zeneteripi pszichoteripias, hanem peldaul neurorehabl datlan, esetleg ko modszereit nemesak ene- Klinikai helyzetekben is, i pie latteremtes elsé lépésctjelentheti Ppouta a pains léyrés~ sviv~ vagy mas vitals ritmu: sat vest improvizieiojahoz alapul, vagy amikor egy eszédkeptelen, mozgisitan silyosan korlétozott piciens hang-ivzeneteket kildhet a vil felé epy-egy arra alkalmas eszkoz, hangszer segitséxével Az emberi kizelségnck és kizvetlenségnek azt a fokit, amire a piiciensre hangolad® zenei-akustikus, vokilis improvizicié képes, semmiféle mas han) anyaggal nem Iehet megkizeliteni, (Baker, Tamp- n 2006; Baker, Wigram 2005; Pavlicevic 1995; Wieram 2004.) mikor a zenctera Integrativ zeneterdpia Mint az eddigickb6l kiderilt, a aktiv és receptiv technikakat a zeneterdpids gyakorlatban mara gyak- ran mar alig Iehet eikuloniteni, Az ceyetlen techni kai kriterium még az lehet, hogy rendelkezéste al ‘egy terapiis eélokra alkalmas instrumentirium, amin a pitciensck is konnyedén jétszhatnak. De mara a receptiv technikik tbbsége is aktiv esclekvésbe vonja a pacienscket, az éneklés és hangadis han; szorek nétkal is barmikor elérheti, a terapeuta ak- tiv improvizatorikus részvételérél pedig uzyancsak esett $76, Mindemellett integrativ zeneterapiamak hivjuk azokat a megkozelitési modokat, amelyck zenepszichoteripia © két alapvet6 formajat exe- k ki szamos — gyakorlatilag barmely — mas mivészeti agazat, valamint verbilis és nonverbilis teripiis médszer esrkéztiraval: bibozis, élmok 2e- nei megmunkélisa, kilinbiizé dbrazolé technikak (festés, agyagozis, montizskészités), szévepiras, 4 legkaliinbizobb tematizalt jatekok és gyakorla- tok, tne, mozgas, légzési és test-tudati technikik, mese- vagy tirténetiris, dramatikus megielenités, szerepiatck, hipnézis-, illetve transz-technikiik, mis, kultarak szimbdlumrendszerénck bevondsa, az dtélt- tdolgozott Elményck (Gjbsli) zenei megfogalmazi- sa (dalban, pop-mifajokban, kilonbizo népek vagy stilusok zenei nyelvén) stb, Mivel a zeneteripia alap- votden egy eselekvéshe Agyazott teripids médszer, amely testi érzetekkel, szabadon improvizalt moz~ dulatokkal, érintésekkel, intenziv légzésmunkaval és hangadassal dolgozik, éményviliga gyakran nagyon www pszichoterapia hu 5Pexere + Iyrnananie centers kozel all a mozyis- & tineteripitkehoz (Chodorow 1991; Menényi 2004, 2007). Az integrativ: zeneterap repertoaija gyakorlatilag végtelen, improvizativ es reatiy termeszeténel fogvat lland6an ti) formakat hoz (etre, ugyanakkor sohasem Onecli, mindig kizé rilag a pszichoteripiis cel érdekeit szolgala Hogy a terapeuta mikor milyen modscert valasct azt az Ntés-most helyzet, a terdpias esl, a terapeu ta psvichoterapias &s modszertani Kompetenciija, tz dott miveszeti technikikkban valo jartassiga,itletve onismereti és sajitelményben szerzett tapasztalata hatarozza meg (Frohne-Hagemann 1999; Knill 1992, 1999; Moreno 2007) ws modszerek technikat Vokélis pszichoterapia Az emben hang szerepe a pszichoterapids folya: matokban, illetve az emberi hang mint a pszichotera- pilds munka kozponti médiuma hossziideig viszony- lag kevés figyelmet kapott. Az elmilt évtizedekben azonban annyira megndvekedett a7 érdeklodés az ember: hanggal végzett pszichoterdpias munka irant, hogy tulajdonképpen még ma sem lehet tisetin lit. ni, hogy a nonverbilis terapiakon belil kialakul-e a hang-terapids médszerck ondll6 diszciplinaja, vagy ezek a technikik a mar meglévé nonverbalis mod- szerekbe épiilnek be. Ugy tinik, hogy az eddig kidol- gozott hang-teripids technikakat @ zencterapeutak emelték be legkonnyebben sajét technikai repertodr: Jjukba, talin azért is, mert a nonverbalis vokalis imp- rovizacio a zeneterapidknak is integrins részét képe- 7, Ugyanakkor, ha az emberi hangot nem pusztin a hangkelt6 eszkOzOk exyikenek tekintjak, hanem a pszichoterépids torténések kizponti médiumanak, olyan terdiletre lépiink, amelyen csak specifikus is- rmeretek, Képességek és tapasrtalatok birtokaban mo- zoghatunk biztonsagosan. Aki terapeutaként az em- beri hangga! akar dolgozni, annak sajat hangjaval is intim, megdolgozott viszonyban kell lennic, ¢2 pedi gyakran hosszii éveket vesz igénybe. A cseesem® fejlédésében, majd az egyén cle tében a seéj-nyak-torok-gége terilete fiziologiailag & funkcionalisan is, de foleg pszichés-szimbolikus Ertelemben életfontosségi ,dtjaro” szerepet t6lti be. Az emberi légzd- és hangképzé szervek, valamint az ‘oket korulvevd, illetve dket direkt vagy indirekt mo. don makédtet6 izmok, szdvetek, idegek, stb. a test 6 a psziché minden terdletével kapesolatban slinak, azok hatasit és befolyasét kifeje7ik, mintegy ‘got adnak” nekik, E nyaktaji terdilet bonyolult neuro- muszkuliis reflex- és kapesolatrendszere mély pszi 6 ets tartalmak hordozdja & kifejezie ~ 65 exyik Teyghatskonyabb clfojtoja, Az emberi hang kézvelle- nil, clementaris szinten képes megjeleniteni az em. beri ércelmck és OsetGndk Iegnyersehb, repressziy sine Av emberi hang &s a hozzd kapesolod6 legrés- és testérzeti munka a pszichoteripiés folyamat mélyi- téschen, a teripiis e6li regress7id elscgitésében ki- cemelked hatekonysiga szabalyoz6 szerepet tt be, tugyamakkor a ritmus, a mozgis és az emberi hang (verbilis és nonverbaiis) hasznalata a médosult tue datallapotok létrehozdsanak is exyik legOsibh és leg hatckonyabb médja ‘A 20. szizad folyamin elsosorban a Reich, Lo- wen, Pierrakos és Janov nevével fémjelzett, a teri pias munka kozéppontiiba a testet és a legzéstallind fejlbdési vonal jarult hozza a hanggal valé munka evolieojihoz, majd ehhez esatlakoztak a médosult tudatillapotokkal — 65 ugyanesak a légzéssel és test- ‘munkival — dolgoz6 technikik, szmos killinb6z6 tosttudati- és mozgdsteripia, valamint a 20. szazad Kisérleti szinhazi mozgalmanak néhany kiemelked6 riihelye (példiul Brook 1968; Grotowski 1981). Az cemberi hang mélylélektani szintti clemzésére is alkal- ‘mas cls6 atfogé elméleti mii — The voice of neurosis Paul Moses nevéher fizédik (1954), mig a tech- rikai-modszertami fel6dés legnagyobb alakja Alfred Wolfsohn volt (Newham 1998; Wolfsohn 1990). Az addigi felbdés els nagy szintézisé Paul Newham teremtette meg, aki az emberi hang alap- vet pszichofiziologiai Komponenseinck egy olyan analitikus rendszerét dolgozta ki, amely nemesak pszichoteripids, hanem pedagdgiai és miivészeti célokra is egyarint alkalmazhato, Kifejlesztett egy notacids rendszert is, amelynek segitsépével az em- beri beszéd- és énekhang jellegzetességeit mar halls kozben, gyorsiris-szerien fel lehet jezyezni késbtt clemzés — esetleg kutatis — céljira, O az els6 és ‘mindezidkiig egyetlen hangspecialista, aki egy szisz- tematikus pszichoterépias — elméleti, médszertani & képzési — rendszert épitett ki a pszicholégiai & érzcimi zavarok, pszichoszomatikus betegségck, kilénbo7é fogyatékossigok, valamint a hang be- tegségeinek és zavarainak a kezelésére. Rendszendt hhang-mozgas terépidnak (Voice movement therapy — VMT) nevezte el. A VMT Paul Moses analitikus munkajn, Alfred Wolfsohn gyakorlati és terdpids ‘munkajén alapszik, elméleti hatterét a pszichoanal 7s, a argykapesolat-elméletek, a pszichodinamikus alapelvek és a pszichoterdpidk mais nagy elméleti rendszerei képezik, legfontosabb elméleti_alapiét azonban a jungidnus és pos2t-jungidnus pszichologia & psvichoterapia adja (Newham 1998).Mindemetlett a zeneteripia hagyomanyos iskolit- is hatalmas fejl6dés indult az embers hang teri- ids hasznilatit illetoen, Ebben azok a zenepszicho- terapeutik isszak ma is a Foszerepet akik mis testtudati és/vagy: mélosult tudatillapo: tokkal dolgoz6 terapids modszerekben is jiratosak. Kozalik nchinyan olyannyira az emberi hangot he: Iyezik munkajuk kozeppontjaba, hogy azt mar nem 1s zeneterdipiinak, hanem inkabb ,.vokilis pszichote: ripianak” nevezik, médszertani repertoariukat pedi specialis vokalis techmikak tucatjarval bovitik (Aus: n 2006, 2007; Uhlig 2006). Az emberi hanggal végzett pszichoteripiés mun- ka a nonverbilis terapidk egyik leyeérdekeseb és legigéretescbb fejlidési terdleténck igérkezik, ami feltchetien szinte minden mas terdpiis médszerre is hatassal lesz, hiszen nines olyan terapia, amely teljes cestindl igban zaylana, ts iszattak és n és nema Music medicine Mivel a zene és a ritmus olyan erdteljes hatast keépes kifejteni a vegetativ idegrendszerre és a pszi- chomotérium egészére, az orvosi gyakorlatban is sok helyen alkalmaznak zeneteripiat (Frank 1975, Spintge 1993, 2001), A zene ergotrdp (szimpatikus idegrendsverre gyakorolt) versus trophotrap (a pa- raszimpatikus idegrendszert stimuldlé) hatésaira alapozva egyre tbb korhizi osztilyon alkalmaznak zenét elsdsorban nyugtatasra, altatasra, érzésteleni- téste, fijdalomesillapitasra (Decker-Voigt, Escher 1994; Horden 2000; Spintze 2000, idévi Pap 2002), illetve relaxicids terapidk részeként. Ehhe7 gyak- ran nines is s7ikség képzett zeneterapeutara, mert az eljarés minddssze abo! all, hogy a kello lélekta- ni helyzetekben (mitét clatt, fijdalmak esetén) le het6vé tes7ik a betegek szamara, hogy fulhallgatén keresztiil kedvene zengiket hallgassdk. A tapasztalat sverint teljesen mindegy, hogy ki milyen zenct hall- gat, a Kenyeg az, hogy a beteget a sajat maga altal kivalasztott zenck megnyugtatjak, kellemes assz0- cidciokat ébresztenck benne, és figyelmét elterelik a szorongissal teli gondolatokrOl, Nemetorszagi ada- tok szerint 30-50%-0s gyogyszermegtakaritist lehet {gy eléri (Decker-Voixt 1991; Spintge 2000, idezi Pap 2002). Nyilvanvaloan itt & zenehallgatis az autohipnozis egy forméja: a beteg mar eleve olyan zenet valas/t, amirdl tudja, hogy az benne milyen hatist fog kivaltani, és ily médon létre is hozza azt 4 hatast, Az autohipnotikus hatés azonban azaltal is létrejOn, hogy a zenchallgatis soran a figyelem fokozatosan bes7ikil, a tudat- és én-mikides m6- Ieamia © BS. foray 2. spas 2009, Anais ionalis gondolkodas a hittérhe sorul, a wlll, a szuggesztibilitis foko- szidiba sillyed (Vas 1998). Termeszetesen egy kepzett, illetve hipnézisban is jiratos ceneterapeuta ezcket a folyamatokat sokkal céliranyosabban és hatékonyabban tudja irdnyitani, hhiszen a perioperativ idoszakban a paciensck eyakor- Jatilag mar eleve médosult tudatallapotban vannak Mivel az auitiv informacidfelvétel sltakinos anesz: tzidban is kimutathato, és a beteyek a szuggesctiv hatisoknak fokozottan ki vannak teve, a miitetalat- ti auditiv érzékenységet eyogyité eéllal is i lehet haszndini (Varga 1998; Varga 2005), A zenchallgatés ilyenkor megsziir a kOrhizi Komyezetbol sirmaz6, negativ tartalma szuggesztiokat, helyikre pedig. is- mert, pozitiv asszocidcidkra kondicionalt zenet in- gercket (szuggesctiokat) léptet, A zene nonverbalis szuggesati6it szikség esetén természetesen ki Iehet egésziteni verbilis szuggesatiokkal is Amennyiben a zene kozvetlen élettani hatasait egy pszichoterapiis folyamatban, relaxéci6s technikak részeként, speciilis terdpias céllal haszndljk, kulo- ndsen, ha a zenet a terapeuta improvizalja a paciens pillanatnyi fiziologiai-affektiv allapotabél kiindulva (sziv- és légzésritmus),esetleg kitejezetten zene’ dukeidja hipnoterapiat végez, akkor ez természet sen ugyancsak zenepszichoterapeutai Kompetenciat igényel (Decker-Voigt, Escher 1994) 2odik, az ceyén rey Vibroakusztikus terapidk E terapidk alapelve, hogy kilénbiiz6 akusztikus vibractok a test éS az idegrendszer kilonb67 pont- jain Konkrét, mérheto elektro-biokémiai valaszokat vltanak ki, amelyeket céliranyosan lehet terdpias célokra felhasznaini, E terdpids modszerck egy ré- sze elektromos misszerekkel Iétrehovott frckvencik~ kal dolgozik (példaul Skille, Wigram 1995; Tomatis 1995), masok kildnbdz0 hangszerekkel (gong, hhang-tal stb.) é8/vagy az emberi hanggal (példiul Be- rendt 1991; Gardner-Gordon 1993). Professzionalis eneterapeutak ezeket a technikikat dltalaban nem hasenaljik, részben mert ezck epyike-misika orvosi kompetenciat igényel, részben pedig mert a legtdbb vibroakusztikus teripia hatékonysaga tudomanyo~ san nem alitimasztott. Ha egy zeneterapeuta mégis dolgozik ilyen technikakkal, azt dltakiban esak egy pszichoterapiis folyamat keretein bell, elsdsorban médosult tudatillapot Iétrehozasihoz, vagy a mar ismertetett aktiv-receptiv-vokdlis-integrativ médsze~ rek részeként hasznilja www. pszichoterapia hu 7aqeny © dyreunariy ceseronarin I A vibroakusctikus terapiik egy: specnilis formaja fekvo vagy dlé helyzetw ,.monochord” hasznsia Altalinos relaxieishoz, imaginatiy és transz-techni kaknal a médosult widatallapot eloidézeschez, illetve pszichotikus vagy fogyutckos paciensek megnyugta- tasihoz, esctleg jutalmazisihoz, A monochord czy olyan, fibol keszult, rezondtor-dobozzal rendelkezi gy vagy fotel, amelyre kérdbelil 8-40 azonos frek- vencian rezgo hurt feszitenek, A hurokon a terapeuta harfa-szerii kezmozdulatokkal jétyzik, jitekat esetleg dudokissal, nonverbalis vokahzaci6val kiséri, Noha yolva, a hangolis rminden hie azonos hangra van soha nem tokéletes, igy & hangzo élmény egy kulon- legesen vibrilé hang-ruhatag”, amit a piciens er Jjes testi rezgésélményként is tél, hiszen benne dh illetve rata feks7ik a monochordon Mindazonaltal a zencterapeutik nagyon thin haszndinak vibroakusztikus elemeket. Mindezeket a kilnboz6 technikikat a terapeu ta szakmai bekitisa és modszerspeeifikus kompe- tenciaja szerint alkalmazhatja egy pszichoterdpiis folyamaton beliil, szemmel tartva természetesen a pszichoterdpias médszerek kombinicidjira és in- tegracidjara vonatkoz6 szakmai alapelveket (Szdnyi 2000). Az emlitett technikak barmelyike barmely el- ‘méleti iskola kerctein belil alkalmazhato, — tehat analitikus zeneteripidn, jungidnus zeneterdpian, de gestalt- vagy rendszerszemiéleti zeneterspin belil is alkalmazhatunk aktiv, receptiv, vokilis vagy intex- ratiy technikikat ‘A mar emlitett, specifikus médszertannal rendel- kez, esetenként akar tobbéves képzést igénylé terd- iis irinyzatokra természetesen kevésbé jellemzé a médszerkombindci6. Mindemellett Schapira és Hugo (2005) a zenete- rapiat kifejezetten plurimoddlis médszemek neve7i, hiszen mind elméletalkotaséban, mind médsze ban sokszini, integrativ terapias eljdras. A zene ,,objektiv” hatasa ‘A zene — akér mint eselekvés, akar mint produk- tum — nagyon sajatségos jelenség az emberisey tér- ténetében, mert noha sem az eredetét nem fejtettdk még meg, sem letszakségleti szinti, potolhatatlan funkcidjér61 vagy evolicids hasznér6l nem tudunk, emberi kultira még sohasem Iktezett zene nélkil (példiul Gregory 1997), A ritmus fogantatisunk pil- Janatat6l kori vesz benniinket édesanyank szivdobo- isa, légzésritmusa, jarésabél adéd6 ,ringatisa” for- majéban, de sajét testlink ritmusai is veliink vannak ee letink tegels6 pillanata: 6ta, A mozdulatok ritmikuy ismetlsxtése, Wrienesck ciklikuy viltozdisa és visze cratérése, a jclenségek lassuld-zyorsul6, kitdrd-elh 16, erdsddi-halkuld, névekvé-eskkend dinamikija mind mikro-, ming makrokormikus szinteken a fizi kai, biokigiai és psrichikai let megnyilvinutsainak lapyet mintizatait alkotja, A hangok és rezpések k és evoliiciénk elsé pilhanataital vikigibor et kezdve ugyanesak ezemy: élménnyel, asszociicid. vl kapesolddunk, melyck wyakran megelizik, meg- ketilik, vagy akir meg is haladjik a tudat hétkéz- api, tbbnyire a verbilis zondolkodashoz katéd6 imikédési modjait, Mivel a beszéd diltal kézvetitet informciok nagy részét is a hangunk altal hordozott zenei clemek (hanger®, hangszin, beszédtempo) feje- zik ki, Cletink els néhany eve ilyen értelemben egy alapveten ,zenei” kozeghen zajlik: éményeink mi- noseyet a szavaknak és torténéseknek nem absztrakt értelme, hanem kézvetlen zeneisége hatirozza meg {Bagdy 2002; Blum 1993; Decker-Voigt 1999; Sal- lenbach 1993; Stern 1985). A kilénbbzé kultirdkban a zenci megnyilvanulasok talan legdsibb és legalap- vet6bb funkcidja ezért mindig is az emberek tudati- érzelmi egymasra hangolédasa és szinkronizéciéja volt, Ebben mindig fontos szerepe van a ritmikus impulzusok erdteljes, kozvetlen élettani hatésainak is (Csanyi 1999; Vas 1998) ‘A ene azonban soha nem pusztin fizikai jelen- ség. Elemei a fizika birodalmabdl szérmaznak, de a zene alapyetéen emberi produktum: a kalinbdz6 akusctikaimegnyilvinuldsokat az emberi psziché rendezi Osszeftiggésbe, és ruhazza fel értelemmel, jelentéstartalommal, érzelmi és gondolati asszocidci- “Okkal. A zene nagyrészt szimbolikus kommunikaci a szimbolikus és asszociativ tartalmak pedig erdsen kultraspecifikusak, Adott kultirk6rok legnagyobb zenészei sem tudnak gyakran mit kezdeni egy-cgy mask kultira zenéjével, amig bele nem tanulnak annak érzeimi és zenei nyelvezetébe, ritmus- és har méniaviligiba. Igy a zene abjektiv hatdsérél s26l6 elképzelések az emberi psziché adottsigaitfigyelem- be véve valbjaban illiziGnak nevezhetik. Ha példul gy gondoljuk, hogy a klasszikus zenei hagyominy egyértelmien harmonikus, kiegyensiilyozott és szinte ayOuyil6 erejii, clég esak egy futd pillantast vetmink a zenetérténette, hogy meggyézédjiink az ellenkezd- jer). J. S. Bach még kantori dllasit is rendszeresen veszélybe sodorta elviselhetetlennek és diszharmo- nikusnak mindsitett orgonajatékival, Schumann el ‘megyégyintézetben halt meg, Mozart pedig, akinek a zenéjetol allitolag még a tehenek is jobban tejelnek, 35 éves kora elétt belehalt életmédjaba, életének & lelkiviliginak feldolgozatlansigaiba. Az vitathatatlan tény, hogy a villy KOWonbo26 stilust és hanguat peldiul az intrauterin emleknyory & legzesritmus, a beltraktus zajan és a js rt stb,), valamint a itmikus impulzusok idegrendsze: fi hatasai univeredlisnak mondhatok (Decker-Voixt 1999), A zene vegelativ hatisai sem értelmezheti Snallo eydgyite erdkent, bar a szivritmust, izgalmi Allapotot ketsézkivil KonnyG zenei-ritmikus ribatis- sal befolyasoiny, es — mint arral mar s76 eset! — e7t a jelenséget klinikat célokra is Fel lehet hasa hogy milyen zene kire mikor milyen hatist eyakorol, faz minden esetben tele igok objekriv, szinte misztikus. ezoterikus hatisiral éverredck sta s7iletnek ijabb es ujabb elméletek, de ezeket az elméleteket a konkret tények és tudoma- fayos kutatasok soha nem igazoljik, lepfeljebb meta forikus értelemben. cegyeni. A zene 6s a han A lélek dsztdnscintt és transzcendens erdiforrasat A zenoterpia hatékonysiganak egyik titka — mis imivészeti teripidkhoz hasonléan — abban reik, hogy a nonverbilis élményvitig nemesak a korai sé- ruléscket, vagy a2 elfajtot érzelmeket hozza a felszin- re, hanem a kreativitas olyan forrisat is Felfakas2ti, aminek erejével a sérilések atdolgozase is kinnyebbs valik, 6 amelyck nem saiinnek meg a teripia befeje- zésekor. Az aja felfedezett alkotoerd ériési pszichés ‘tbe és Grbmforrist képez az egyen életében &s lehetd- Vé tes2i szimara, hogy a hétkoznapok problémaihoz, a nchéz dontési és érzelmi helyzetekhez isa kreativ ember ssabadsigival viszonyuljon ‘AZ sntegrativ. zoncterapias megkozelitések azon a tapasztalaton alspulnak, hogy ha kilépOnk a ver~ balits vilagabol, Konnyen elmosodnak a kilonboz6 nonverbilis élménytartomanyok Kézitti hatirok és neh kulontartani a zene, a Ielegzés, a hangadis, a ének, a mozgas, a tane, a kepi onkifejezcs birodal- rait, vagyis nagyon Konnyen eljutunk abba az amo- dilis-kerestmodalis ,ssemiivészeti” vilagba, ahol a mar korabban emlitet simini transzok is zajanak (Rittnes, Hess 1996) A zens improvizicis sata festlel, a Iélegzettel és a ember hang aktiv manka, a szimbohkus megélés szamos szintje és formaja szinte automatikusan veret eyyre mélyebb, wa-progresscid-erdekéhen-regressztv"” dllapotok el teréschez, melyck uy’ syanesak szinte észre~ vvetlenillIépnek at a jungi Kollektiv tudattalan vila tba, hoznak fel az exyenbol archetipikus tartalmakat és energidkat, iMletve hoznak létre arehaikus-ritualis csoport-tirténéscket és éhiménycket, Ugyanakkor mint mar err s26 eset — az akusztikum Folyama: tos, kérdlolelé jeleniéte biztositja az chhez sziksé- ges bictonsirgor és tarti funkeist, amely egészen az intrauterin vikig mogidézéscig &s az ott elszenvedett, trauimak horrektiv dteléscig és atdolgozisdig is vis7~ szamehet, de amely a transzcendens élmény vilig felé is lat nyithat, Ebben az élménytartominyban pedig, Jung gondolataival élve — val6ban a pogany iste- nick ereje és bolesessége valik eléshet6ve a ,falando” Gn-tudat hétkOznapi vikigaban, Vegszdkent [Az emberi hang és a zene a kapesolatteremtés cegyik legisibb, legéreckenyebb, lénytink legmé- lyebb rétegeiig. hato moda, A hangok a 576 legs rosabb ¢rtelmeben megerintenek benninket & di hhatolniak testink-lelkiink hatarain, A zene, a ritmus és a hangok iramlasban eltimik a tivolsie az én és a fe kozott, Egymésra talal bennnk a testi és a lelki, a zsigeri és a szellemi, a7 Osi és az rok, a7 infernalis és a transzcendens is. A hangban, cené= ben, ritmusban, mozgasban kapesolatba kerilink énmagunkkal és egymassal, Iényiink legmélyebb és Iegmagasabb rétegeivel, ltiink forrdséval, érzelme- ink teljes szivarvanydval. De leginkabb talin azzal a megfoghatatlan jitékkal, amib6l maga a zene is sailetik: kreativitisunkkal, teremt@ erinkkel, Iéte- zésiink lktet forrdsaval, és az abbsl fakado Grom- mel és seabadsiggal, hogy életink szimféniajanak rminden hangjit, minden sz6lamat mi magunk irhat- jjuk és hangszerelhetjak meg, INTEGRATIVE MUSIC PSYCHOTHERAPY II. “The first part of this paper (published in ou last issue) tied to define the place of psychotherapy within the field ofthe various verbal and nonverbal psychotherapie. herapy and music it marked them off all other helping professions, interventions and (psycho}therapeutic techniques that also make use of music, ‘and outlined the most important aspects ofits historical development. It defined music psychotherapy as an ‘analitically oriented psychotherapeutic method and gave an inteluction to the theoretical principles ofthe most important schools of music-psychotherapy, emphasizing the connection between musical experince (improvisation), altered states of consciousness, andthe intrauterine world www pszichoterapia.hu 9Pogeay + dyrvigariy zageneearia EE This second part of the paper gives an introdeti rnusie-psyehotherapy andl to their scope of applic ‘of application, and it roucheson the questi “applicable to al. I also emphasizes the requirements regarding the musical and imsprovisatory e ‘of the music therapist without which the therapeutic holding and containing functions form. Key words: music psychotherapy —affet alt “objective” effects of music — improvisation Hivatkozott irodalom I, Austin, D: Songs of the self: Vocal psychotherapy for adults tn ‘marized as children. In Carey, szerk, (2006) Expressive ‘creative arts methods for truma survivors. London, Jessica Kingsley, 133-153 Austin, D.- Vocal psychotherapy. In. Crowe, B.., Colwell, C sverk, (2007): Effective clinical patios in music therapy Muste therapy for children, adolescents and adults with men tal disorders, Silver Spring, MD, Amencan Music Therapy Association, 76-93, agdy FE (2002): Hangers, mors, rims’ a murikaliis Yelk srerverédesének méhen bell evokere Hang es lek, Ma yar Zenci Tandes, 43 $1 Baker, F, Tamplin, 1 (2006). Music therapy’ methods an neu rorchabitation clinician's Manual, London, Philadelphia, Jessica Kingsley Baker. F, Wigram, T (2008) Songwriting, Methods, techniques ‘and clinical applications for music therapy clinicians, educa tors and students, London, Philadelphia, Jessica Kingsley Borendt, ME. (1991), The world is sound. Nad Brabima. Ro- ‘chester, Destiny Books Brook, P. (1968): The empty space. Harmondsworth, Penguin Books, ‘Chodorow, J. (1991); Dance therapy and depth psychology. New York, London, Routledge CCsinyi V. (1999). Az emben teemészet. Huminetoligia. Buds pest, Vinee Decker-Voit, H-H. (1991): Aus der Seele gespielt. Munchen, Goldmann Decker-Voigt, H-H. (1999): Mit Musik ins Leben. Krouzlingen, Ariston Decker-Varg, HeHt, Escher, J. szeth. (1994) Neue Klange in ‘der Medizin. Musiktherapie in der Inneren Medizin. Bremen, Toalog Decher-Voigt, H-H.. Obereyelsbacher, D. Timmermana, T. (2008); Letrbuch Musiktherapie. Monchen, Basel, Ems Reinhardt Frank, Ch. Die Auswirkung shythmischer Elemente auf vege= tative Funktionen. In: Hare, G, seetk. (1975): Grundlagen der Musikterapie und Musikpsyckologie. Sttgart, Gustay Fischer, 79-90, Frotne-Hagemann, (1999): Musik und Gestalt. Klinische Mus siktherapie als imegraive Psychotherapie. Gottingen, Van ‘hodrima, L'Harmattan, Moses, PJ. (1954/1971): The vie of neurosis, New York, Gru ne and Staton Newham, P. (1998): Therapeutic Voicework, London, Jessica Kingsey. Pap J. (2002): Hang. Erber ~ Hang, Rendhagyé hangantrop logia Budapest, Vince Pavlicevic, M.: Interpersonal processes i clinical improvisation | Jn. Wigram, T., Saperson, B., Wes, R szerk. (1995): The a and science of music therapy: A handbook. Australia, Har wood Academic Publishers, 167-178, Ritinr, S. Hess, P» Trance. Verandertes Beseultscin, In: Dec: ker-Voigt, HHL, Knill,PJ,, Weymann, E. szerk. (1996): Le ikon Musiktherapic. Gottingen, Hogrete, 395-403, Schapira, D, Hugo, M. (2008): The plumodal approach in mu sie therapy. Voices: a world Forum for Music Therapy, Mp ww: voices no/malinssues/mi4000S00018S hum Skill, ©., Wigram, T: The effeet of music, vocalsation and ‘vibration on brain and muscle tissue: studies in vibroacousi ‘herapy: In: Wigeam,T, Saperston,B., West, R.szeth (1995) ‘The ar and science of music therapy” a handbook. Australia, Harwood Academic Publishers, 23-57Spintge, Ri: Musik in der klimisehen Medizin. In: Rosing, H ‘err, R., Brut, H.szerk (1993): Musikpsychologie. Ham: burg, Rowot, 307 405 Spintge,R:Aspekte Zum Fach MusikMedizin tn: Decker-Voi TAIL sek (2001): Schulen der Masiktheraie. Manchen, mst Reinhardt Verlag, 197-207 Stem, D. N. (2002): eseesemd személykir viliga, Budapest, ‘Animal Szbnyi G. A hezeles kombintevs kése. In Szinyi G., Fore 4), 2000) A pssichetorpiatankOnyve, Budapest, Medic. ra, 180-185 Tomas, A. (1995); Dot Klang des Lehens Vorgebuetliche Kom ‘munikation, Hamburg, RowohlTaschenbuc, Unig, S- (2006) Authsetic voices, authentic singing: 2 mult ‘ltural approach w vocal music therapy Gilsum, Barcelona Publishers. Dsricnotn atin © 18, EVPOLYAM 2. SPAM 2009, APRILIS Varga K. (1998): Sruggesztiv hatisok a7 orvost gyakoratban, ilonds ekinete perioperatiyioszakra, Psychiat Hh ‘aria, 135529540 ‘Varga K. s7cth, (2005): Sruggeslv kommunikicié a szomati Is orvosisban, Budapest, Orszgos Addiktologa Ize Vas 1 (198) A. zene sly és Stern elmelete a selFérzet fj deseo. Psrchoterapia, 717-23. \Wigram, T (2004): Improvisation. Methods and techniques for muse therapy clinicians, educators and students. London, Jessica Kingsley Woitbohn, A. (1990). Notes on .Ompheus” Spring: A Journal of Aehetypeand Culture 50-76-79, Fekete Anna anna fekete(agmail com ‘wwww-pszichoterapia.hu "