A Pszichopedagógus Kompetenciája" - 15-2006. (IV. 3.) OM Rendelet Az Alap - És Mesterképzési Szakok Képzési És Kimeneti Követelményeiről

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabályszolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A   jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet
az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti
követelményeiről
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a
Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Művészeti Egyetemek Rektori Széke egyetértésével a
következőket rendelem el:
1. § 1 A felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket
(kompetenciákat) a hitéleti képzés szakjainak kivételével e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
2. § 2 A felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit a hitéleti képzés szakjainak kivételével e
rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A hitéleti alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5.
számú melléklete tartalmazza.
3. § 3 A felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit a magyar és külföldi felsőoktatási
intézmények közös képzései, a tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak), valamint a hitéleti
képzés szakjainak kivételével e rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A magyar és külföldi felsőoktatási intézmények
közös mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 3/A. számú melléklete, a hitéleti mesterképzési
szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
4. § (1)4 A tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 4. számú melléklete határozza meg. A
ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható első és második szakképzettségek
megválasztásának táblázatba foglalt előképzettségi feltételeit e rendelet 4/A. melléklete tartalmazza.
(2) A tanári szakon megszerezhető tanári szakképzettségek jegyzékét a felsőoktatási alap és mesterképzésről, valamint a
szakindítási eljárás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 3. számú melléklete
tartalmazza.
(3) A tanári szakra történő belépés feltételeire a Kormányrendelet 12. §ának (5) bekezdése az irányadó. Az ettől eltérő egyedi
szabályokat a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg.
(4) A tanári szak három eleméről, azok kreditértékéről, valamint az első és második tanári szakképzettség megszerzésére
irányuló szakterületi modulok felvételének általános kereteiről a Kormányrendelet 1213. §ai rendelkeznek.
5. § E rendelet 24. számú mellékleteiben meghatározott alap és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai
kompetenciák részét képezi a szaknak megfelelő informatikai írástudás (személyi számítógép, operációs rendszer,
szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet és az elektronikus levelezés használatával kapcsolatos ismeretek), továbbá az
egészségfejlesztési alapismeretek, melyek magukban foglalják a környezet, baleset és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
6. § Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a
távoktatásként szervezett alap és mesterképzésben is.
7. § (1) E rendelet 2006. július 1jén lép hatályba.
(2)5 Az e rendeletben foglalt idegennyelvi követelményeket, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakokon az
összefüggő szakmai gyakorlat követelményét a 2006. szeptember 1jétől tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell először
alkalmazni. Az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet
módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelettel meghatározott, az idegen nyelvi követelmények megjelölésére
vonatkozó előírásokat a rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA
MESTERKÉPZÉSI SZAK KIVÉTELÉVEL a 2010. május 31én hallgatói jogviszonyban állókra is alkalmazni kell. A rendelet
3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
tekintetében az idegen nyelvi követelmények megjelölésére vonatkozó előírásokat a 2010/2011es tanévben első évfolyamra
felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra kell felmenő rendszerben először alkalmazni.
(3) Az egyes tanári szakképzettségeken a képzés abban az esetben indítható, amennyiben e rendelet 4. számú mellékletében
meghatározott tanári szakképzési és kimeneti követelményei kiegészülnek az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzésére
irányuló szakterületi modul megválasztásának előfeltételeivel, szükség szerint az első és második tanári szakképzettség
társításának sajátos szabályaival, valamint az adott tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulnak a tanári
szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követelményeivel.
(4)6 A fordító és tolmács mesterképzési szakon folyó képzés új nyelvvel csak akkor bővülhet, ha az adott nyelven az
intézményben akkreditált alap vagy mesterképzés folyik.
7
(5)7 Az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet
módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 52. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett, az e rendelet 2. számú
melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET, 4. ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAKon a 2010. május 31én képzésben
résztvevő hallgatók tanulmányaikat változatlan feltételek mellett fejezhetik be.
 (6)8 Az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint
a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet módosításáról szóló
38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet) meghatározott képzési és kimeneti
követelményeket a felsőoktatási intézményeknek az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett szakindítás időpontját követően
az első évfolyamra felvételt nyert és hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra felmenő rendszerben kell alkalmazniuk.
 (7)9 A nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon, a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakon 2015. tavaszi
félévében, valamint a vallástörténet mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében hallgatói jogviszonnyal rendelkezők
esetében, továbbá mindhárom szakon a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt (abszolutóriumot)
szerzett vagy záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett volt hallgatók esetében az adott szakon a 38/2014. (IV. 30.) EMMI
rendelet 3. §ával, 17. § (2) bekezdésével és 19. § (1) bekezdésével módosított idegennyelvi követelményekre vonatkozó
rendelkezések nem alkalmazandók, rájuk a hallgatói jogviszony létesítésének időpontjában hatályos idegennyelvi
követelményeket kell alkalmazni.
 (8)10 A molekuláris bionika mérnöki alapképzési és a mérnökinformatikus mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében
hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében és a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt
(abszolutóriumot) szerzett vagy záróvizsgát tett volt hallgató számára kiadható oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7.
§ (1) bekezdésével, illetve 41. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezés szerint kell kiállítani.
 (9)11 Az építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan képzésen 2012. szeptember 1. után hallgatói jogviszonyt létesítők
részére, akik tanulmányi követelményeiket eredményesen teljesítik, az oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 42. § (3)
bekezdésével megállapított rendelkezés szerinti szakmegnevezéssel kell kiállítani.
 (10)12 Nem indítható új évfolyam 2014. szeptember 1. után az igazgatásszervező alapképzési szak képzési követelményei
alapján.
 (11)13 A gazdaság és pénzügymatematikai elemzés alapképzési szak a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 33. § (2)
bekezdés a) pontjával, valamint a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (1)
bekezdésével megállapított szakmegnevezéssel 2014. június 1je után indítható.
 (12)14 A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület szakjaira vonatkozó, 2014. május 31én hatályban lévő
rendelkezéseket kifutó rendszerben kell alkalmazni.
 8. § 15 E rendeletnek a 2. számú melléklet IX. fejezet 1. alcíme, valamint a 3. számú melléklet III. fejezet 13. alcíme, IV.
fejezet 10. alcíme, VI. fejezet 4., 5., 6. alcíme és VIII. fejezet 25. alcíme a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai
Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelv 24., 31., 34., 38., 40., 44. és 46. cikkének való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez
A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK
1. Ciklusokra bontott képzésben az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy
a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési
területen folyó mesterképzésbe léphet;
képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy
adott munkakörben való felhasználására;
ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;
képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben
alkalmas a probléma sikeres megoldására;
b) ismereteit illetően alkalmas
szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;
az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;
idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és
elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;
a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új
kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör
vállalására;
a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek,
táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;
saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére;
a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik
olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni
döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;
minőségtudattal és sikerorientáltsággal;
saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;
értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.
2. Ciklusokra bontott képzésben az osztott és az egységes, osztatlan mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy
felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a
megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;
ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó
technikákat;
eredeti látás és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek
megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák
felhasználásában;
képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására
és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;
b) ismereteit illetően alkalmas
rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni,
döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;
a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére;
szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;
a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre;
az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik
a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes
felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;
saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével,
értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET
1. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.16 Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és földrendező mérnöki (Land Surveying and Land Management
Engineering)
 2.17 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
 szakképzettség: földmérő és földrendező mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Land Management Engineer
 választható specializációk: geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan
nyilvántartási (Geoinformatics, Land Management, Land Cadastre, Irrigation and Melioration, Land Register)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: agrár műszaki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke:
 6.2.18 A specializációhoz rendelhető minimális kreditek: 30 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditek: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat
kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a földügy különböző szakterületein (terepi mérési és távérzékelési
technológiák, adatfeldolgozás, térbeli információk), valamint a kapcsolódó jogi és gazdálkodási tudományokban általános
jártassággal rendelkeznek. Képesek továbbá önálló mérési, feldolgozási, nyilvántartási, információszolgáltatási és tervezési
szakterületeken használatos korszerű technológiák alkalmazására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a
képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek:
különböző méretarányú földmérési és tervezési térkép önálló előállítására, az elvégzett feladatok minőségtanúsításának
elvégzésére;
a létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével összefüggő geodéziai feladatok ellátására;
a környezetükben jelen lévő ellentétes folyamatok szintézisének megteremtésére úgy, hogy a regionalitást helyezik
előtérbe;
környezetvédelmi technikák, problémák kezelésére;
az erózió, a defláció, a másodlagos szikesedés elleni védekezési eljárás alkalmazására;
alapvető vízvezetési műtárgyak tervezési és építési követelményeinek alkalmazására;
a szakterületet érintő gazdasági, technológiai innovációra;
térbeli adatinfrastruktúra referenciarendszerének meghatározására, elemzésére, építésére;
ingatlanhasznosítási lehetőségek elemzésére, értékelésére;
a jogi és környezeti erőforrások magabiztos kezelésére;
térinformatikai rendszerek tervezésében, kialakításában és fenntartásában való közreműködésre;
kataszteri és informatikai nyilvántartások széles körű vezetésére;
térbeli információk előállítására, kritikus elemzésére és feldolgozására;
helyesen felmérni az adott terület vízkészletét, a vízmennyiség és vízminőség ismeretében dönteni a vízbázis
hasznosításáról és a hasznosításhoz szükséges technológia megválasztásáról.
Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak:
a közigazgatásban alapfeladatokat ellátni, különösen a földhivatali hálózatban és a helyi önkormányzatoknál;
a bankszektorban és biztosítóintézeteknél ingatlanokkal összefüggő ügyek intézésére;
az agroökoszisztémák szabályozott hasznosítására, hatékony védelmére, tervszerű fejlesztésére a természet dinamikus
ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával;
a helyi vízkárelhárítással, a mezőgazdasági területek vízháztartásának szabályozásával és az ezt szolgáló művekkel
összefüggő fejlesztési, rekonstrukciós, fenntartási, üzemelési munkákban jelentkező mérnöki feladatok megoldásában való
közreműködésre;
kataszteri és más nyilvántartások vezetésére, e tevékenység irányítására.
Rendelkeznek a szakmai, szakma közi együttműködés és kommunikáció képességével, az alkalmazók igényei felmérésének
képességével, idegennyelvtudással, felelősségtudattal.
 8.19 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
természettudományos és mérnöki alapismeretek: 3055 kredit
természettudományos, informatikai, műszaki, környezettudományi ismeretek;
gazdasági és humán általános ismeretek: 1520 kredit
közgazdaságtani (menedzsment), jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), EU
agrárpolitika, minőségbiztosítás;
szakmai törzsanyag: 4575 kredit
informatikai ismeretek (térinformatika, rendszerszervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki ismeretek,
vízrendezési és meliorációs ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés
módszerei, térképkészítési technológiák, fotogrammetria és távérzékelés, topográfia, országos felmérés);
differenciált szakmai ismeretek: 3060 kredit
geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási specializációkhoz
tartozó speciális ismeretkörök.
9.20 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét
gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.21 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
2. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.22 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in the
Agriculture and Food Industry)
végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
 szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry
 választható specializációk: élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek,
településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet(agrár)informatika (Food Industry Engineering, Agricultural Production
Technology, Environmental Technology, Agricultural Machinery, Urban Management, Machine Stock Maintenance,
Environmental (Agricultural) Informatics)
 6.2.24 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat
A képzés célja olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki,
gazdasági és humán ismereteik birtokában képesek a gépészeti, műszaki és technológiai berendezések fejlesztési
részfeladatainak megoldására, a termelés, gépüzemeltetés irányítási feladatainak végrehajtására, továbbá kellő mélységű elméleti
ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve
képesek:
mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfeldolgozó gépek üzemeltetésére és telepítésére;
összetett tervezési munkákban mérnöki közreműködésre;
termelési folyamatok előkészítésére, irányítására;
műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismeretek birtokában vállalkozások irányítására;
számítógépes hálózatok, egyszerű programok alkalmazására, bővítésére;
környezetbarát termelőrendszerek működtetésére, telepítésére.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve
alkalmasak:
településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatoknál;
műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismereteik birtokában vállalkozások irányítására;
termelési folyamatok előkészítésére, irányítására;
fenntartási, üzemeltetési és szakhatósági feladatok ellátására;
üzemi munka szervezésére, irányítására;
szakismeretek átadására, szaktanácsadásra.
természettudományos alapismeretek: 3045 kredit
matematika, fizika, műszaki kémia, mechanika, informatika, ábrázoló geometria, rajz;
gazdasági és humán ismeretek: 1025 kredit
mikro és makroökonómia, vállalkozásgazdaságtan, gazdasági jog, minőségügyi ismeretek, kommunikáció, filozófia,
menedzsment ismeretek, EU agrárpolitika;
mezőgazdasági ismeretek, anyagismeret, hő és áramlástan, gépelemek, elektro és irányítástechnika, logisztika és
anyagmozgatás, gépszerkezettan, gyártástechnológia, települési környezetmérnöki ismeretek, műszaki informatika,
környezettechnika, energiagazdálkodás, élelmiszeripari gépek és berendezések, munkavédelem, üzemeltetési és üzemfenntartási
ismeretek;
 élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető,
gépüzemfenntartó, környezet(agrár) informatika specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
3. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.28 Az alapképzési szak megnevezése: tájrendező és kertépítő mérnöki (Landscape Management and Garden Construction
Engineering)
 szakképzettség: tájrendezőkertépítő mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Garden and Landscape Architect
 választható specializációk: kertépítő, tájrendező, településüzemeltető (Garden Construction, Landscape Design and
Management, Urban Management)
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat
A képzés célja olyan tájrendezőkertépítő mérnökök képzése, akik ökológiai, műszaki, építészeti technológiai, gazdasági és
vezetési ismereteik birtokában felkészültek a táj, a települések és különböző létesítmények környezetének kertépítési, építési
kivitelezési, rendezési, fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek:
a települési környezet, a közterületek, a település zöldfelülete, közparkok, valamint üdülési, idegenforgalmi és turisztikai
intézmények, közcélú intézmények és magánkertek létesítésére és fenntartására;
a zöldfelületfenntartásra és gazdálkodásra, tájrendezésre, tájgondozásra és védelemre;
a települések üzemeltetésére, fejlesztésére;
számítástechnikaitérinformatikai ismeretek alkalmazására;
a környezetminőség általános javítására;
a mérnöki feladatok ellátása során társszakmákkal való együttműködésre.
Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak:
szakterületükön operatív mérnöki, műszaki, hatósági, szakhatósági, önkormányzati munkakörök betöltésére;
önkormányzatoknál kommunális szolgáltatásokért és a településgazdálkodásra vonatkozó részfeladatokért felelős
szakemberként; üzemeltetői és vezetői feladatok ellátására;
vállalkozások létrehozására és működtetésére.
Rendelkeznek vizuális kifejezőkészséggel, kreativitással, kommunikációs készséggel, idegennyelvtudással, változásokhoz
alkalmazkodó tanulási készséggel.
matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, környezettan, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia;
mikro és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció, filozófia;
mérnöki alapismeretek, táj, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út és közműépítés, kert
és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, EUagrárpolitika, településépítészet és
rendezés, település és zöldfelületgazdálkodás;
 kertépítő, tájrendező, településüzemeltető specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai
gyakorlatból.
4.34 ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
5. GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.35 Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (Agrobusiness and Rural Development
Engineering)
2.36 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agrobusiness and Rural Development Engineer
4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték:
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális
kreditérték: 80 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással,
szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és
térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok, az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság
kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő szakmai
munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok
tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képesek a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, az ipari
termelőeszközellátás, kereskedelem kapcsolódó feladatainak az integrálására. Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű
elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ismeri:
a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és területfejlesztésének összefüggéseit;
a főbb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezéséhez szükséges alapvető
technológiákat, a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiákat;
a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság életminőségét meghatározó követelményeket;
az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit;
a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit;
a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a szakigazgatás követelményrendszerét;
az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát;
az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez kapcsolódó pályázati
követelményeket.
Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alkalmas:
a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására;
az agrárvállalatok és vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására;
a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére;
hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához;
számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére;
közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és megvalósításában;
a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére;
a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.
A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és
kommunikációs készséggel, idegennyelvtudással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)
alapozó ismeretek: 3844 kredit
gazdaságmatematika, informatika, közgazdaságtan, statisztika, gazdasági jog, közigazgatási alapismeretek, agrártermelés
természettudományi alapjai;
agrárismeretek (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (agrárpolitika és
környezetpolitika, szaktanácsadás, pénzügy és számvitel, mezőgazdasági üzemtan, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing);
regionális és vidékfejlesztési ismeretek (regionális gazdaságtan, vidékfejlesztés, területi és projekttervezési ismeretek);
differenciált (agrárgazdasági, vállalatgazdálkodási és szervezési, regionális és vidékfejlesztési) szakmai ismeretek.
gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból,
amely külső gyakorlati helyen az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján is
megszervezhető.
6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.39 Az alapképzési szak megnevezése: informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (Agricultural Information Technology and
Policy Administration Engineering)
 szakképzettség: szakigazgatási agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer
 választható specializációk: informatika, szakigazgatási (Information Technology, Policy Administration)
4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában
képesek a termeléssel, szolgáltatással és szakigazgatással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására, a vidéki
erőforrások európai uniós normák szerinti értelmezésére és komplex értékelésére, továbbá vidékfejlesztési programok
megvalósítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök ismeri:
az agrárszakigazgatás intézményrendszerét;
a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati szervezeti, működési és kommunikációs sajátosságait, a közigazgatás
és agrárgazdaság kapcsolatát;
az Európai Unió és más központi agrár és gazdaságtámogatási rendszerek működését.
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök képes:
a mezőgazdasági, élelmiszerfeldolgozási, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, agrárgazdasági és szakigazgatási ismeretei
birtokában a szakigazgatási területeken informatikai rendszerek és alkalmazások tervezésére, fejlesztésének irányítására,
fejlesztésében történő közreműködésre, üzemeltetésére és menedzsment feladatok ellátására;
informatikai eszközök és rendszerek alkalmazására az agrár, szak és közigazgatási jellegű problémák megoldásában;
korszerű infokommunikációs eszközök, módszerek és rendszerek alkalmazására;
információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására;
adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;
informatikai támogatás és fejlesztés végrehajtásában történő közreműködésre; fejlesztési és üzemeltetési projektek
tervezésére, irányítására;
szakigazgatási alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (információs és döntéstámogató
rendszerek használatára, kliensszerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat és rendszermegosztási feladatainak
ellátására);
szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására.
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök alkalmas:
az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatását, felügyeletét, szervezését ellátó állami és civil
szervezetekben vezetői, szervezői, hatósági és igazgatási munka ellátására;
az Európai Unió szerveinél igazgatási és szakértői feladatok ellátására az agrárpolitika végrehajtásában;
az Európai Unió és az állami, költségvetési szektor, valamint az agrárgazdaság közötti kapcsolatrendszert alkotó
intézményekben vezetői, szervezői feladatok ellátására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
matematika, statisztika, közgazdaságtan, agrártermelés természettudományi alapjai, EU intézményrendszere;
agrár szakismeretek (kertészet, műszaki beruházási ismeretek, növénytermesztés, állattenyésztés); közigazgatási és
szakigazgatási ismeretek (közigazgatásszervezés, közigazgatási jog, vidékfejlesztés intézményrendszere, ágazati szakigazgatás,
településföldrajz); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (EU agrár és környezetpolitikája, üzemtan, pénzügy, számvitel,
szaktanácsadás); informatikai ismeretek (informatikai alapok, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógép
hálózatok, szoftverfejlesztés, adatbázisrendszerek, információs rendszerek, térinformatika, döntéstámogató rendszerek, E
szakigazgatás);
 a)42 informatika specializációhoz tartozó speciális ismeretek: ágazati agrárinformációs rendszerek (EU agrárinformációs
rendszere, tesztüzemi rendszer, statisztikai információs rendszerek, piaci információs rendszerek, integrált igazgatási és
ellenőrzési rendszer), Internet alkalmazásfejlesztés, modellezés, információmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek,
minőségbiztosítás és informatikai rendszerei, vezetői információs rendszerek, szakértői rendszerek, projekt menedzsment,
távérzékelés, ágazatspecifikus alkalmazás megoldások;
 b)43 szakigazgatási specializációhoz tartozó speciális ismeretek: szakigazgatási irányításiszervezési ismeretek (pl.
erdészet, kertészet, borászat), földhasználat, növényegészségügy, vezetési és szervezési ismeretek, EU regionális politikái,
ágazati információs rendszerek, minőségbiztosítási menedzsment ismeretek.
megszervezhető.
7. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.46 Az alapképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Engineering)
szakképzettség: élelmiszermérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Engineer
4. Képzési ág: élelmiszer és kertészmérnöki
A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a kémia, a fizika és
műszaki alaptudományokban, speciális ismeretekkel az élelmiszertudományban, szakmai alapismeretekkel az élelmiszerek
előállítása és tartósítása, valamint az élelmiszertechnológia terén, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a
Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek:
az élelmiszerelőállítás és forgalmazás területén az élelmiszerelőállítással kapcsolatos gazdálkodástudományi, vezetési és
szervezési, marketing, élelmiszeripari informatikai, szabványosítási és műszaki szabályozási elvek alkalmazására;
az élelmiszeripari alapanyagokban és az élelmiszerekben a feldolgozás és a tárolás során bekövetkező fizikai, kémiai,
biológiai és érzékszervi változások és ezek molekuláris hátterének felismerésére;
az élelmiszeripari műveletek alapjainak birtokában az élelmiszeripari feldolgozás és tartósítás korszerű technológiai és a
biotechológiai eljárások alkalmazására;
élelmiszeripari nyersanyagok értéknövelő előállítására, tartósítására, biztonságos élelmiszerek előállítására;
élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek vizsgálati módszereinek biztonságos alkalmazására, a főbb élelmiszer komponensek
azonosítására;
az élelmiszeripar számára fontos mikroorganizmusok kimutatására, vizsgálati módszereinek elvégzésére;
élelmiszeripari folyamatok tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére;
élelmiszeripari folyamatok minőségügyi rendszerének alkalmazására, irányítására;
HACCP rendszer kiépítésében történő közreműködésre és annak irányítására;
élelmiszertechnológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;
szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére.
Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak:
az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szakmai közigazgatási feladatok ellátására;
élelmiszertermeléssel és forgalmazással kapcsolatos szakigazgatási feladatok ellátására élelmiszerellenőrző állomásoknál;
a fogyasztóvédelem terén és a szakmai kamaráknál feladatok ellátására;
termelésirányítói és vezetői feladatok ellátására élelmiszeripari üzemekben.
Rendelkeznek együttműködő képességgel, szakmai kommunikációs készséggel, idegennyelvtudással, felelősségtudattal.
természettudományos alapismeretek (matematika, biometria, alkalmazott informatika, fizika, kémia, biológia, általános
mikrobiológia); műszaki alapismeretek (gépészeti ismeretek); társadalomtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, EU
agrárpolitika);
élelmiszerkémia, fizikai kémia, élelmiszeranalitika, élelmiszer mikrobiológia és higiénia, élelmiszeripari alapműveletek,
mérés és automatizálás, élelmiszeripari alapgépek, munkavédelem, élelmiszertechnológia, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripari
minőségirányítás, élelmiszeripari gazdaságtan, vezetésiszervezési alapismeretek, élelmiszertermelés és forgalmazás jogi
szabályozása; differenciált szakmai ismeretek.
8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.51 Az alapképzési szak megnevezése: kertészmérnöki (Horticultural Engineering)
szakképzettség: kertészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit
A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik képesek üzemi méretű termelési folyamatok irányítására és szervezésére,
az ágazat szakigazgatási alapfeladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzésére. Alkalmasak önálló kertészeti
magángazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén is
ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek:
a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének felismerésére;
biológiai, kémiai, élettani, műszaki és technológiai ismereteik alapján magas biológiai értékű kertészeti termékek
előállítására, megóvására;
termesztés technológiák élettani, műszaki és közgazdasági hátterének meghatározására;
kertészeti termesztésben károsító szervezetek felismerésére, ellenük való hatékony védekezésre;
a termesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;
önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és üzemeltetésére;
kertészeti termelés tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére;
kertészeti termelés és forgalmazás terén a várható trendeket felismerni, a tevékenységet ennek megfelelően módosítani;
szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére.
Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak:
a kertészeti termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szak és közigazgatási feladatok ellátására;
kertészeti vállalkozásokban kertészeti termelési folyamatok megszervezésére, irányítására, valamint a kertészeti termeléssel
kapcsolatos egyéb tevékenység mérnöki feladatainak ellátására;
a kertészeti termesztés legújabb eredményeinek alkalmazására;
szaktanácsadói feladatok ellátására.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelvtudással, minőség
iránti igénnyel, felelősségtudattal.
matematika, fizika, informatikai, kémia és anyagcsereélettan, biológiai, növénytani, növényi biotechnológiai, műszaki,
genetikai és nemesítési ismeretek; gazdasági és humán ismeretek; természeti erőforrásokra (agrometeorológia, talajtan,
vízgazdálkodás) vonatkozó és mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés és földművelés) ismeretek, EU agrárpolitika;
dísznövény termesztési, dendrológiai, gyümölcstermesztési, faiskolai termesztési, szőlőtermesztési és borászati,
zöldségtermesztési, gyógynövénytermesztési, kertészeti növényvédelmi, gazdasági és gazdálkodási (marketing,
minőségbiztosítás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemszervezés) ismeretek;
 a kertészeti ágazatokhoz (dísznövénytermesztés, faiskolai termesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés,
szőlészet, zöldségtermesztés), illetve egyéb (ökológiai gazdálkodás; kertészeti termékmenedzsment, kertészeti biotechnológia,
zöldfelületgazdálkodás, kertészeti gépüzemeltetés és kertészeti vállalkozásfejlesztés) specializációkhoz tartozó speciális
ismeretkörök.
9. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.57 Az alapképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Engineering in Environmental
Management)
szakképzettség: környezetgazdálkodási agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer in Environmental Management
4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit
A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott
hasznosításával, hatékony védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére.
Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet és tájvédelem
gyakorlatában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök képesek:
önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására;
környezetkímélő és fenntartható technológiák alkalmazására;
vállalatok környezetirányítási rendszerének kezelésére;
fenntartható földhasználatok kivitelezésére;
fenntartható tájgazdálkodás megvalósítására;
az agrárkörnyezetgazdálkodási rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére, valamint szaktanácsadásra.
Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök alkalmasak:
agrárkörnyezetgazdálkodás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladatainak ellátására;
agrárkörnyezetgazdálkodás szakigazgatási alapfeladatainak ellátására;
települési, hulladékgazdálkodási feladatok irányítására;
környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására.
matematika, informatika, statisztika, műszaki ismeretek, kémia, biológia (mikrobiológia, növénytan, növényélettan, állattan,
állatélettan), környezet és földtudományok (Magyarország természetföldrajza, talajtan, ökológia, geodézia és távérzékelés);
mezőgazdasági alapismeretek: 1530 kredit
földműveléstan, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, géptan, kertészeti termelés, növényvédelem;
agrárgazdasági és humán alapismeretek: 1015 kredit
makro és mikroökonómia, marketing, számvitel és pénzügy, kommunikáció, munkavédelem;
agrárkörnyezetgazdálkodási ismeretek (környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás, környezettechnika, erdő és vadgazdálkodás,
tájökológia, környezeti jog, EU agrárpolitika, földhasználat); környezet és természetvédelmi ismeretek (környezeti elemek
védelme, környezetállapotfelmérés, természetvédelem, környezetfizika, tájvédelem); környezetfejlesztési ismeretek
(környezetgazdaságtan, térinformatika, területi tervezés, környezetpolitika); differenciált szakmai ismeretek.
megszervezhető.
10. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.62 Az alapképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)
szakképzettség: természetvédelmi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből, az összefüggő szakmai gyakorlat
A képzés célja olyan természetvédelmi mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján képesek a
természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására. A természeti
értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel (pl. erdészet,
mezőgazdasági, vadgazdálkodási, halászati, gyepgazdálkodási, vidék és településfejlesztési szervezetek) fenntartott
munkakapcsolat során a természetvédelmi mérnökök érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak
a természetvédelmi nevelésre és a természetvédelmi turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök képesek:
az elsajátított természetvédelmi, erdőkezelési, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és vízföldtani, vad és halgazdálkodási
ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és a természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi
tevékenység komplex kezelésére;
természetvédelmi, hal és vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémák elemzésére;
a természetvédelmi adattárak, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások adatainak, térképeinek
megértésére és értelmezésére;
természetvédelmi problémák megoldására, ökológiai szemléletű fajmegőrzési, élőhelyfejlesztési, tájrekonstrukciós
feladatok elvégzésére.
Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök alkalmasak:
a természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására;
mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak ellátására;
a természetvédelem tervezésére, irányítására, természetvédelmi szaktanácsadásra;
turisztikai tevékenység végzésére;
természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakhatóságoknál, állat és növénykertekben, vadasparkokban,
múzeumoknál munkakörök betöltésére.
alapozó modulok: 7090 kredit
természettudományos és mérnöki alapismeretek: állattani és növénytani, talajtani és éghajlattani, biogeográfiai és ökológiai
alapismeretek; Magyarország természeti földrajza, földtani ismeretek; műszaki alapismeretek, informatika;
természetvédelmi és egyéb alapismeretek: természetvédelmi állattan és növénytan, földnyilvántartási és térképezési
ismeretek, általános természetvédelem, táj és vidékfejlesztési alapismeretek, állattenyésztés és növénytermesztés alapjai, víztani
és vízgazdálkodási alapismeretek, a vadászat és vadgazdálkodás alapjai, erdészeti, környezetvédelmi és halászati alapismeretek,
számvitel és pénzgazdálkodás, vezetési ismeretek, általános jogi és igazgatási ismeretek;
természetvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek; erdő és mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás és halgazdálkodás védett
területeken; vizes élőhelyek kezelése, terepi vizsgálati módszerek, növényvédelem, gomba és állatvédelem, élőhelyvédelem;
őshonos háziállatok tenyésztése; növény, gomba és állatkereskedelem; dendrológia; etológiai alapismeretek; védett területek
ökonómiája; ökoturizmus; differenciált szakmai ismeretek.
megszervezhető.
11. VADGAZDA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.66 Az alapképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki (Wildlife Management Engineering)
szakképzettség: vadgazda mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Wildlife Management Engineer
A képzés célja olyan vadgazda mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján képesek a
vadvédelem és a természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és
végrehajtására. A vadállománnyal, mint természeti értékkel tevékenységet folytató gazdálkodó vagy egyéb szervezetekkel (pl.
erdészet, mezőgazdasági, halászati, gyepgazdálkodási, vidék és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat
során a vadgazda mérnökök érvényesíteni tudják a vadvédelmi és természetvédelmi elveket és előírásokat, a vadgazdálkodás
érdekeit; alkalmasak a vadgazdálkodás speciális feladatainak ellátására, a természetvédelmi nevelésre és a vadászati turizmus
szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök képesek:
az elsajátított erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, természetvédelmi ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és
természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére;
vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és természetvédelmi problémák elemzésére; statisztikai, rendszerelméleti,
ökonómiai elemzési módszerek alkalmazásával a problémák megoldására;
az Országos Vadgazdálkodási Adattár, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, földnyilvántartások adatainak,
térképeinek megértésére és értelmezésére;
vadállományszabályozási problémák megoldására, ökológiai szemléletű élőhelyfejlesztési feladatok elvégzésére.
Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök alkalmasak:
a vadgazdálkodás és természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására;
vadgazdálkodási, vadkereskedelmi és turisztikai tevékenység végzésére;
a vadgazdálkodás, vadászat, természetvédelem tervezésére, irányítására;
vadgazdálkodási és természetvédelmi tanácsadásra;
mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem kormányzati szervek vadgazdálkodási és természetvédelmi
feladatainak ellátására;
vad és halgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati és természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és
szakhatóságoknál, állat és növénykertekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök betöltésére.
alapozó modulok: 6075 kredit
természettudományos és mérnöki alapismeretek: növénytani, állattani, természetföldrajzi, ökológiai, talajtani, éghajlattani
alapismeretek; műszaki ismeretek; statisztika; számítástechnika;
vadgazdálkodási és egyéb alapismeretek: erdészeti, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati alapismeretek;
természetvédelem; környezet és vízgazdálkodási ismeretek; vadászat és vadgazdálkodás alapjai, etológiai és
viselkedésökológiai ismeretek, vadászati állattan; általános és szakmai jogi és igazgatási ismeretek; számvitel és
pénzgazdálkodás; vezetési, kommunikációs és minőségbiztosítási ismeretek; európai uniós ismeretek; ágazati és
piacgazdaságtan; marketing;
vadászatszervezés és vadászati etika, vadbiológiai ismeretek, vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás, zárttéri
vadgazdálkodás, állományhasznosítás, vadkárelhárítás és becslés, vadgazdálkodás tervezése, élőhelykezelés és
élőhelyfejlesztés, vadegészségügy, vadászebek és vadászati hasznosításuk, fegyver és lőszerismeret, biztonságtechnika és
munkavédelem, trófeakezelés és bírálat, dermoplasztika; differenciált szakmai ismeretek.
megszervezhető.
12. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.70 Az alapképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)
szakképzettség: állattenyésztő mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer
4. Képzési ág: mezőgazdasági
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték 15 kredit
A képzés célja olyan állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki, élelmiszergazdasági és
mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek az állati termék előállítás termelési,
feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas
vállalkozások működtetésére, továbbá kellő mélységű, elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök képesek:
az állattenyésztés és takarmányozás, az állati termékek feldolgozása, értékesítése területén az ismeretek, módszerek,
technológiák és munkaműveletek alkalmazására;
az állattenyésztési ágazatokban folyó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére,
berendezések és gépek szakszerű üzemeltetésére;
gazdasági állatfajok tenyésztőnemesítő munkájának elvégzésére;
az állatállomány betegségmegelőző feladatainak szervezésére és megvalósítására;
az előállított termékek szakszerű kezelésére és azok értékesítésére, piaci forgalmazására;
állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi és közgazdasági
szabályzórendszerének alkalmazására;
környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására;
gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására;
gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére.
Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak:
állati termék előállítással foglalkozó termelőegységek termelésirányítói munkaköreinek ellátására;
vállalkozói és farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére;
állattenyésztési ágazatokban használatos korszerű technológiák bevezetésére és alkalmazására;
állati termék előállításához kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására;
gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzésére.
matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek;
mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 815 kredit
műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek;
gazdasági és társadalomtudományi alapismeretek: 510 kredit
közgazdaságtan, EUagrárpolitika, jogi és társadalomtudományi alapismeretek;
növénytudományi (takarmánynövény termesztéstan, gyepgazdálkodás), állattudományi (takarmányozástan,
állattenyésztéstan), állategészségügyi (állategészségtan, állathigiénia, szaporodásbiológia), gazdasági és szervezéstudományi
(állattenyésztési ágazatok ökonómiája, vezetési ismeretek és munkaszervezés, számvitel és pénzügyi ismeretek,
környezetgazdálkodás), élelmiszertudományi (állati termékek feldolgozása, állattenyésztési termékmarketing), műszaki
tudományi (állattenyésztés gépei) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.
13. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.74 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki (Agricultural Engineering)
szakképzettség: mezőgazdasági mérnök
6.76 Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit.
A képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és
gazdasági ismereteik birtokában a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és gazdálkodás területén általános jártassággal
rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök képesek:
természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására;
önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására;
piacképes mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására;
mezőgazdasághoz kapcsolódó folyamatok ellenőrzésére, irányítására, mezőgazdasági projektek menedzselésére;
a környezetvédelmi előírások, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazására;
gazdasági technológiai innovációra.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak:
különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatainak ellátására;
mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint szakigazgatási feladatok
ellátására;
a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági folyamatok elemzésére és irányítására. Rendelkezek a mérnöki,
illetve a vezetői feladat ellátásához szükséges kommunikációs készséggel, felelősségtudattal.
matematikai, informatikai, műszaki, fizikaikémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai
alapismeretek;
mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 1525 kredit
talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai, vízgazdálkodási, agrometeorológiai, mezőgazdasági alapismeretek;
gazdasági és humán alapismeretek: 512 kredit
közgazdaságtan, jogi és társadalomtudományi, nemzetközi mezőgazdaságtani alapismeretek, EU agrárpolitika;
növénytudományi (földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés,
kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán
menedzsment, agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek,
környezeti és minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdő és vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált
szakmai ismeretek.
14. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.79 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági szakoktató (Agriculture Instruction)
szakképzettség:
a) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági szakirányon
b) mezőgazdasági szakoktató élelmiszeripari szakirányon
c) mezőgazdasági szakoktató kertészeti szakirányon
d) mezőgazdasági szakoktató erdészeti szakirányon
e) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági gépészeti szakirányon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Agricultural Instructor Specialized in Agriculture
b) Agricultural Instructor Specialized in Food Industry
c) Agricultural Instructor Specialized in Horticulture
d) Agricultural Instructor Specialized in Forestry
e) Agricultural Instructor Specialized in Agricultural Mechanical Engineering
választható szakirányok a szakképzés szakmacsoportjai szerint: mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti, erdészeti,
mezőgazdasági gépészeti (Agriculture, Food Industry Horticulture, Forestry, Agricultural Machinery)
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális
kreditérték: 110 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
A képzés célja olyan mezőgazdasági szakoktatók képzése, akik a képzésbe történő belépéskor már megszerzett, továbbá a
későbbi szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék mezőgazdasági vagy élelmiszeripari
szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és
gyakorlati ismereteik alapján a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az
iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásnak megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási
tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken
folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része továbbá a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és
átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Az alapszakon végzettek kellő mélységű
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági szakoktatók képesek:
a termelési technológiák alkalmazására;
a termelési folyamatot meghatározó munkafolyamatok meghatározására;
a munkafolyamatokban alkalmazható szerszámok, gépek, műszaki berendezések megválasztására, működtetésére;
a gyakorlati foglalkozások tervezésére, szervezésére, vezetésére és irányítására: a gyakorlati foglalkozások tantervhez
igazodó céljainak, követelményeinek meghatározására; a foglalkozásokhoz szükséges személyi, tárgyi és környezeti
feltételeknek, továbbá a tanulók egészsége, testi épsége védelmének biztosítására;
az üzemek mint gyakorlóhelyek és az oktatási intézmény közötti rendszeres kapcsolattartásra, az üzem és az iskola
érdekeinek képviseletére;
az agrár szakmai és érdekvédelmi szervezetekben való közreműködésre;
az iskola vagy a szakképző intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének kialakításában való részvételre;
a település, a kistérség és a régió fejlesztésében történő közreműködésre;
új módszerek és eljárások alkalmazására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen. Az alapfokozat
birtokában a mezőgazdasági szakoktatók alkalmasak:
gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos Képzési Jegyzék azon szakmacsoportjában, amelyben
szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek:
a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére;
a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési
programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel;
a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére;
a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására;
a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés
gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok
ellátására;
az oktatás keretében felnőttoktatásra;
az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására.
A szakon végzettek rendelkeznek megfelelő kommunikációs, szervező, irányító készséggel; képesek a tanulók és a tanulók
közös munkájának hatékony irányítására, megszervezésére.
természettudományi alapismeretek: matematika, agrokémia, növénytan, állattan, természeti erőforrások, mezőgazdasági
műszaki ismeretek, további természettudományi ismeretek (pl. genetika mikrobiológiai alapokkal, mezőgazdasági
biotechnológia);
gazdasági és humán ismeretek: filozófia és kultúrtörténet, kommunikáció és alkalmazott szociológia, közgazdaságtan, agrár
és vállalatgazdaságtan, vállalatszervezés és menedzsment, további gazdasági és humán ismeretek (pl. szakmai idegen nyelv,
statisztika, jogi ismeretek);
szakmai törzsanyag: 85105 kredit, ebből
agrár ismeretek (növénytermesztés és növénynemesítés, állattenyésztés és takarmányozástan, földműveléstan,
növényvédelem, további agrár ismeretek pl. ökológia és agrár környezetgazdálkodás, termékfeldolgozás és minőségbiztosítás)
6065 kredit;
pedagógiai ismeretek (pszichológia és személyiségfejlesztés, neveléstan és neveléstörténet, didaktika és oktatásszervezés)
2540 kredit;
mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági gépészeti szakirányokhoz tartozó, valamint az adott
szakképzési terület gyakorlati tárgyainak oktatására irányuló speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.
A szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Az intézményen kívül a
választott szakiránynak megfelelő szakterületen teljesítendő szakmai gyakorlat időtartama legalább 12 hét, amelyhez további
30 kredit rendelhető; az iskolai, pedagógiai gyakorlat legalább 12 kredit.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
15. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.83 Az alapképzési szak megnevezése: növénytermesztő mérnöki (Crop Production Engineering)
szakképzettség: növénytermesztő mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Crop Production Engineer
A képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök képzése, akik a növénytermesztés technológiai és vállalkozási ismeretének
birtokában termelési, gazdálkodási, vezetői, szervezői, feldolgozási és forgalmazási folyamatok előkészítésére, elvégzésére,
elemzésére és fejlesztésére alkalmasak, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban
történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök képesek:
a növényi termékelőállítás, kereskedelem, forgalmazás, menedzsment folyamatainak áttekintésére, értékelésére;
szántóföldi növényekkel kapcsolatos természettudományos, műszaki, mezőgazdaság technológiai, gazdasági, gazdálkodási
ismeretek alkalmazására;
talaj és tájvédelmi feladatok ellátására.
Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak:
szántóföldi növénnyel kapcsolatos szakterületi feladatok ellátására;
a növényi termékelőállításban, kereskedelemben, forgalmazásban önálló mérnöki vagy vezetői feladatok ellátására;
egyegy növényfaj termesztésére specializálódott vállalkozás termelési, termeltetési feladatainak operatív koordinálására;
talaj és tájvédelmi feladatok ellátására;
különböző élelmiszert vagy élelmiszeralapanyagot előállító üzemek termeltetési, felvásárlói, termelésszervezési
feladatainak ellátására;
szaktanácsadói és ellenőrzési feladatok elvégzésére.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelvtudással, a
változásokhoz alkalmazkodó tanulási készséggel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)
matematikai, informatikai, műszaki, kémiai, állattudományi, növénytudományi, mikrobiológiai, ökológiai, genetikai és
biotechnológiai ismeretek;
mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 1525 kredit
talajtan, agrokémia, környezetvédelem, technika, meteorológia;
közgazdaságtudományi, jogi, társadalomtudományi ismeretek (számvitel és pénzgazdálkodás, vállalati gazdaságtan, humán
menedzsment, mezőgazdasági termékek marketingje), EU agrárpolitika;
termesztéstechnológiai (földműveléstan, földhasználat és tájgazdálkodás, vízgazdálkodás és melioráció; mezőgazdasági
géptan), növénytudományi (növényélettan, növénynemesítés és növényi biotechnológia, növénytermesztéstan, növényvédelem,
vetőmagtermesztés és forgalmazás, gyepgazdálkodás, fenntartható és ökológiai gazdálkodás, kertészet), állattudományi
(állattenyésztés, takarmányozás), minőségbiztosítási (minőségbiztosítás a növénytermesztésben, termékfeldolgozás és
élelmiszerbiztonság), gazdasági és szervezéstudományi modulok (növénytermesztés ökonómiája), differenciált szakmai
ismeretek.
16.87 SZŐLÉSZBORÁSZ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.88 Az alapképzési szak megnevezése: szőlészborász mérnöki (Viticulture and Oenology Engineering)
2.89 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: szőlészborász mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer of Viticulture and Oenology
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális értéke: 44 kredit
6.2. Szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális értéke:
6.3. A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit
kreditértéke 30 kredit.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett szőlőtermesztésiborászati és ezzel összefüggő piaci ismereteik
birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó szőlészetiborászati munka szervezésére és
irányítására. Alkalmasak önálló borászati gazdaságok létrehozására és azok üzemeltetésére, valamint borászati termékek
forgalmazására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szőlészborász mérnökök képesek:
ültetvényberuházási tervdokumentációk, termesztési és borászati technológiai tervek készítésére, szaktanácsadási
tevékenység végzésére,
a korszerű, gépesített termesztéstechnológia magas szintű végzésére, irányítására, fejlesztésére,
a megtermelt alapanyag feldolgozásával és a késztermék forgalmazásával kapcsolatos teendők ellátására,
a korszerű borászati technológia, a minőségbiztosítás és ellenőrzés alkalmazására,
a termesztési módszerek és a borkészítés korszerű ökonómiai értékelésére.
Az alapfokozat birtokában a szőlészborász mérnökök alkalmasak:
korszerű szőlő ültetvények létesítésére és fenntartására,
a megtermelt szőlő minőségét megtartó borkészítésre,
szaktanácsadói és tervezési feladatok ellátására,
a szőlő kórokozóinak, kártevőinek és az ültetvényben előforduló gyomnövények felismerésére és növényvédelmi
mérnökkel együttműködve az ellenük való hatékony védekezési módszerek kidolgozására, alkalmazására,
integrált szőlőtermesztés folytatására,
a szőlőfeldolgozás és borkészítés irányítására,
bormarketing végzésére,
a borkezelés végzésére,
a borharmónia létrehozására irányuló módszerek alkalmazására,
termelésfejlesztésre,
mérnöki feladatok ellátására az irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál.
Az alapfokozat birtokában a szőlészborász mérnökök rendelkeznek:
együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel,
döntési és kezdeményező készséggel,
önképzés iránti igénnyel,
minőség iránti igénnyel,
felelősségtudattal,
idegennyelvismerettel.
természettudományi és mérnöki alapismeretek: matematika, biometria, fizika, alkalmazott informatika, kémia, növénytan,
növényélettan, általános mikrobiológia, műszaki alapismeretek, gazdaságtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, üzemtan);
élelmiszerkémia, borászati kémia, borászati analitika, élelmiszer és borászati mikrobiológia, élelmiszeripari alapműveletek,
mérés és automatizálás; munkavédelem, hő és anyagátadási borászati műveletek, szőlészeti és borászati gépek;
agrometeorológia, talajtan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan; vezetési, szervezési és marketing ismeretek, minőségbiztosítás,
szaktanácsadás;
differenciált szakmai ismeretek: 39 65 kredit
a szőlőtermesztés és borászat története, a szőlőtermesztés biológiai és ökológiai alapjai, termőhelyismeret, a szőlőtermesztés
rendeleti szabályozása, eredetvédelem; szőlőtermesztéstechnológiai ismeretek, művelési irányzatok (hagyományos, organikus,
biodinamikus, integrált); a szőlőtermesztés gépesítése, szőlő kártevők és betegségek, a szőlő növényvédelme; szőlőfajtaismeret
és használat, nemesítés, biotechnológia; szőlőszaporítás; borászati technológia, minőségszabályozás, organoleptikus értékelés,
kóstolástechnika.
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: egyrészt egy legalább 3 hetes időtartamú, a szak kiemelt tárgyköreit
(szőlészet, borászat) szorgalmi időszakban lezáró szakmai gyakorlatból, amelynek teljesítése kritériumfeltétel, továbbá egy fél
évig tartó szakmai gyakorlatból.
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió legalább egy hivatalos idegen nyelvéből, amely nyelven az adott szakmának
tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi
bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
 17.92 LÓTENYÉSZTŐ, LOVASSPORT SZERVEZŐ AGRÁRMÉRNÖKI
ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1. Az alapképzési szak megnevezése: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki (Equine Horse Breeding, Equestrian
Sport Manager)
 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
 végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
 szakképzettség: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horse Breeding, Equestrian Sport Manager
 választható specializációk: lovassport menedzser, lovasedző (Equestrian Sport Manager, Riding Instructor)

 3. Képzési terület: agrár
 4. Képzési ág: mezőgazdasági
 5. A képzési idő félévekben: 7 félév
 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke:
 6.2. A specializációkhoz rendelhető kreditérték: 1824 kredit
 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat
kreditértéke: 30 kredit.
 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A képzés célja olyan lovassport szervezők képzése, akik természettudományi, agrárműszaki és mezőgazdasági
technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek a lótenyésztés, a lovassport szervezés területén a
tudásukat alkalmazni. Ismerik a lovassport szervezés különböző szervezeti formáit és azok működését. Az alapfokozatot szerzett
szakemberek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy tanulmányaikat a felsőoktatásban mesterképzésben
folytathassák.
 Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők ismerik:
a lótenyésztéshez, a lótartáshoz, a lovassport szervezéséhez szükséges legújabb természettudományi, agrárműszaki,
agrárgazdasági elméleti és gyakorlati ismereteit,
 a lótenyésztés, a lótartás, valamint a lovassportszervezés ismereteinek versenyszférában történő alkalmazását;
 a lótenyésztés és a lótartás területén az üzemi és egyesületekbe tömörülő kistenyésztők igényeit;
 a lótenyésztés és lótartás technológiáit, módszereit;
 a sport és alternatív hasznosítású lovak tenyésztéséhez szükséges szakmai és marketing ismereteket;
 a lovasversenyek és egyéb, a lóhoz köthető szakmai rendezvények szervezését és lebonyolítását;
 a nemzetközi és a magyar lovaskultúrát és hagyományait;
 a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásait, a jogi
és közgazdasági szabályozórendszert, a rendelkezések alkalmazásának módszereit, technikáit;
 a lótenyésztés és lótartás területén a legújabb kutatási eredményeket.
 Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők alkalmasak:
 a lótenyésztési és takarmányozási, a tenyészállatértékesítési módszerek, technológiák és munkaműveletek
alkalmazására;
 új, korszerű tartási és takarmányozási technológiák bevezetése és alkalmazására;
 a lovas ágazathoz szervesen kapcsolódó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére;
 a tenyésztő és nemesítő munka végzésére;
 a lóállomány betegségmegelőzési feladatainak ellátására és szervezésére;
 a tenyészállatok és a kiképzett sport, verseny vagy más használatú lovak szakszerű kezelésére és azok értékesítésére;
 a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés során minőségi, minőségbiztosítási, és munkavédelmi előírások megtartására, jogi
és közgazdasági szabályozórendszerének alkalmazására;
 a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására;
 a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására;
 gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére;
 az ágazathoz tartozó szakigazgatási feladatok ellátására;
 lótenyésztéssel, lótartással, lovas oktatással foglalkozó egységek irányítói munkaköreinek ellátására;
 lólovas együttesek kiképzésére, lovassportedzések vezetésére és versenyeztetésre;
 lovaskultúra és lovasetika oktatására;
 vállalkozói és farmtípusú lovas gazdaságok önálló vezetésére.
 Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, problémafelismerő és
problémamegoldó képességgel, idegennyelvtudással, minőség iránti igénnyel és felelősségtudattal, képesek csoportmunkában
dolgozni.
 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
 természettudományos alapismeretek: 3437 kredit
 matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai, informatikai és természetvédelmi, környezetvédelmi,
minőségvédelmi alapismeretek;
 mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 1014 kredit
 műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek;
 gazdaságtudományi, társadalomtudományi alapismeretek: 1216 kredit
 lótenyésztő és lovas szervezetek felépítése és működése, jogi ismeretek, EU agrárpolitika, pedagógiai ismeretek, lovas
kultúra és hagyományok, lovasetika;
 szakmai törzsanyag: 7075 kredit
 takarmánynövénytermesztés, gyepgazdálkodás, a ló funkcionális anatómiája és mozgása, speciális lóegészségügyi
ismeretek, általános állattenyésztéstan, lótenyésztés, takarmányozástan, sport és versenylótenyésztés, lovak takarmányozása,
lóbírálat és kereskedelem, lovak tartástechnológiája, etológia, szakági ismeretek, környezetgazdálkodás, számvitel és
pénzgazdálkodás, üzemgazdaságtan, vezetés és szervezés, marketing, vállalkozási ismeretek, mezőgazdasági géptan, szakmai
gyakorlat;
 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 6369 kredit
 differenciált szakmai ismeretek: 1824 kredit
 a) lovassport menedzser specializáción: lovas turizmus, alternatív lóhasznosítás, állattenyésztési biotechnológia,
teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés, lovas terápia, lovas versenyek szervezése;
 b) lovasedző specializáción: humán anatómia és élettan, pedagógia, gimnasztika, edzéselmélet, a lovaglásoktatás elmélete,
a lovaglásoktatás gyakorlata, sportszervezési és vezetési ismeret, lovaglás; továbbá
 mind a két specializáción közös ismeretkörök: szakmai idegen nyelv, díjugrató pályaépítő és bíró képzés, lovas tusa
tereppálya tervező és építő, lovaskultúra és hagyományok, sportjogi ismeretek, lovas marketing, lószállítási ismeretek;
 összefüggő szakmai gyakorlat:30 kredit;
 szakdolgozat:15 kredit.
 9. Szakmai gyakorlat:
 A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen legalább három hét
gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint a képzés utolsó félévében a kétszer öt
héten át tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. Az összefüggő szakmai gyakorlat a választott specializáció szerinti
szakterületnek megfelelő gyakorlati terepen, azonos gyakorlati óraszámmal megvalósuló képzés.
 10. Idegennyelvi követelmények:
 Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.93 Az alapképzési szak megnevezése: magyar (Hungarian)
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
 szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hungarian
 választható specializációk: drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány,
művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin (Drama Pedagogy, Esperanto,
Estonian, Finnish, FinnoUgric Languages, Folklore, Literary Studies, Culture Studies, Language Mentor, Language
Technology, History of Theatre, Administration, NeoLatin Studies)
 3.95 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: magyar
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
 6.2.96 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték:
 7.97 Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a magyar és a világirodalom, valamint a magyar nyelv és általában a
nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatairól megbízható ismeretekkel
rendelkeznek. Cél továbbá a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető eljárások megismertetése. A
végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a magyar alapszakon végzettek képesek:
értelmezni a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi sajátosságait;
megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan megnyilatkozni;
 az alapszak és a hozzá kapcsolódó választott specializáció tanulmányaira vonatkozó ismeretszerzés általános módjainak
és annak fő kutatási módszeréinek elsajátítására;
 hatékonyan kommunikálni a magyar nyelv és irodalom, illetve a választott specializáció kérdéseiben a kor igényeinek
megfelelően, önállóan véleményt alkotni idegen nyelven is, továbbá különböző szempontok szerint bemutatni információkat,
érveket és elemzéseket;
alkalmasak:
 megszerzett ismereteik birtokában a magyar nyelvvel és irodalommal, valamint egyegy specializációval összefüggő
ismereteket igénylő munkakör betöltésére;
kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök ellátására művelődési intézményekben, kutatóintézetekben, az
államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén, továbbá anyanyelvileg jól felkészült szakembereket igénylő társadalmi
szervezetekben;
általános humán tájékozottságot igénylő munkakörök betöltésére;
rendelkeznek:
 a magyar nyelvhez és irodalomhoz, illetve a választott specializáció területéhez kapcsolódó problémák felismerési és
kreatív kezelési képességével;
jó problémamegoldó és kommunikációs képességgel;
kritikai szemlélettel;
a választott alapszak iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel.
 8.98 A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, szakterületi alapozó ismeretek
(bevezetés az irodalomtudományba és a nyelvtudományba, irodalomtudományi proszeminárium, nyelvészeti filológia);
a) általános szakterületi ismeretek: 90110 kredit
aa) irodalomtudomány
világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet
ab) nyelvtudomány
nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció szóban és írásban, helyesírás, fonetika, leíró magyar
nyelvtan, jelentéstan, szövegtan, stilisztika;
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
 ba) a specializációk vagy az alapszak szakterületi ismeretei: szakirányú és alapszakos specializációk,
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez
szükséges pedagógiaipszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat:
2. TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.100 Az alapképzési szak megnevezése: történelem (History)
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
szakképzettségek:
 a) történelem alapszakos bölcsész (megjelölve a szakirányt)
b) történelem, régészet alapszakos bölcsész
 a) Philologist in History (muzeológia vagy levéltár specializáció választása esetén Specialized in Muzeology, Specialized
in Archives)
b) Philologist in History, Archaeology
 választható szakirány: történelem, régészet (History, Archaeology), választható specializációk: levéltár, muzeológia
(Archives, Museology)
4. Képzési ág: történelem
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 10 kredit
 6.2.103 A szakirányhoz, specializációhoz rendelhető maximális kreditpontok: régészet szakirányon 110 kredit; történelem
szakirányon, levéltár és muzeológia specializáción: 50 kredit
 7.104 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből, a rokon és segédtudományokból,
valamint a történelem alapszakhoz tartozó szakirányon, specializációkon szerzett levéltári, muzeológiai, régészeti ismeretekkel
rendelkeznek és képesek történelmi, illetve általános társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és
rendszerezésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek:
a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére;
az információk kritikus elemzésére és feldolgozására;
megoldási javaslatokat adni a történetitársadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül
elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerinti bemutatatására, átgondolására;
összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok,
vizuális szövegek (mozgó, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére;
idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;
alkalmasak:
az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közművelődési intézményekben történelmi ismereteket igénylő munkakörök
betöltésére;
 a levéltár specializáción végzettek alkalmasak korszerű levéltári és irattári ismereteik birtokában a maradandó értékű
iratanyag gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos alapfeladatok ellátására;
 a muzeológia specializáción végzettek alkalmasak a gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, raktározásmegőrzés, valamint
a kutatószolgálat ellátására muzeológus irányításával;
a régészet szakirányon végzettek alkalmasak a régészet általános ismeretanyagára és a Kárpátmedence régészetének fő
korszakaira vonatkozó ismereteik birtokában régész irányításával régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és
dokumentálására.
Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekvő
céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá minőség és felelősségtudattal, jó együttműködő és kommunikációs
képességekkel, problémamegoldó készségekkel.
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, a képzési ág alapozó ismeretei
(bevezetés a történelemtudományba, bevezetés a néprajzba); szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés a régészetbe, bevezetés a
levéltári ismeretekbe, bevezetés a muzeológiába, művészettörténet, történeti földrajz, vallástörténet, művelődéstörténet); latin
nyelv;
történeti segédtudományok (epigráfia, paleográfia, diplomatika, heraldika, kronológia, szfragisztika); őskori és ókori
történelem (Európa és az Európán kívüli világ az őskorban, az ókori Kelet, Görögország, Róma története, az ókori vallások
művelődéstörténete); középkori magyar történelem (a magyarság őstörténete, a Kárpátmedence története a magyar honfoglalás
előtt, Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig); középkori egyetemes történelem (Európa és az Európán kívüli világ a
középkorban); kora újkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története a koraújkorban); kora újkori egyetemes
történelem (a világ története a kora újkorban); újkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története az újkorban 1918
ig); újkori egyetemes történelem (a világ története az újkorban); jelenkori magyar történelem (Magyarország a két világháború
között és a második világháború után, Magyarország története a jelenkorban); jelenkori egyetemes történelem (20. századi és
jelenkori világtörténet);
b) differenciált szakmai ismeretek
ba) történelem szakirány: 50 kredit
a szakmai törzsanyag általános szakterületi ismeretei;
 bb)105 levéltár specializáció: 50 kredit
igazgatási és intézménytörténeti ismeretek (a magyar állam szervezete, kormányzata és intézményei, a levéltári
intézményrendszer és története, a magánszféra irattermelése, gazdasági szervezetek és irataik); levéltártani és irattani ismeretek
(levéltártani ismeretek: új és modernkori iratismeret, irattári és iratkezelési ismeretek; levéltári informatika, levéltári
adatvédelem, adatszolgáltatás, levéltári szakkollégiumok); levéltári szakmai gyakorlat (Magyar Országos Levéltár,
önkormányzati levéltárak, szak és nyilvános magánlevéltár);
 bc)106 muzeológia specializáció: 50 kredit
Magyarország művelődés és kultúrtörténete proszeminárium, általános forrástan, múzeumtörténet, a műgyűjtés és a nagy
múzeumok története, általános és történeti muzeológiai ismeretek, bevezetés a természettudományi muzeológiába, bevezetés az
agrármuzeológiába, bevezetés az iparművészet történetébe, bevezetés a technikatörténetbe, bevezetés a műszaki és a
közlekedéstörténeti muzeológiába, bevezetés az irodalom és a színháztörténeti muzeológiába, felnőttnevelés, élethosszig tartó
tanulás, múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, etika, múzeumi etika, múzeumi gyakorlat;
bd) régészet szakirány: 90 kredit
bevezetés a régészet különböző területeibe, régészetmódszertan, archeometria, muzeológia, régészeti szakterületek (őskori
régészet, antik régészet, római régészet, népvándorláskori régészet, középkori régészet);
be) a második szak szakterületi ismeretei: 50 kredit
szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
 9.107 Szakmai gyakorlat:
 A szakmai gyakorlat magában foglalja a régészet szakirányon a terepmunkát (12 kredit), a levéltár specializáción a
levéltárakban folytatott gyakorlatot (6 kredit), a muzeológia specializáción a múzeumi gyakorlatot (3 kredit).
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
3. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.109 Az alapképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnography)
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),
szakképzettség: néprajz alapszakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnographer
4. Képzési ág: történelem
A képzés célja a néprajztudomány, az európai etnológia és a kulturális antropológia alapjainak megismertetése. Cél továbbá a
saját és mások kultúráját megértő, a szűkebb és tágabb közösségek kulturális identitását alakítani képes, mások kultúrájával
szemben toleráns szakemberek képzése, akik jártasak a kultúrakutatásban, képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a
múltban és a jelenben megérteni és értelmezni. A folklorisztika elméleti ismereteinek elsajátításán túl hangsúlyos szerepet
kapnak a néprajzi gyűjtési és muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, az archiválás módszereinek elsajátítása és a terepkutatás.
A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a néprajz alapképzési szakon végzettek képesek:
a főbb néprajzi tárgykörök anyagának, szakirodalmának, fogalmainak és terminológiájának ismeretében azok gyakorlati
célú felhasználására;
a néprajzi tanulmányokra és kutatásokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és a fő kutatási módszereknek a
birtokában közreműködni a magyarság és Európa népeinek hagyományos kultúrájára vonatkozó vélemények alakításában,
elemzések elvégzésében;
néprajzi elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni, átgondolni;
alkalmasak:
a néprajztudományi ismereteket igénylő munkakörök ellátására;
a közművelődés, a muzeológia, a tömegkommunikáció és a kultúrakutatás területén néprajzi témájú feladatok alkotó
szellemű elvégzésére.
Rendelkeznek magas fokú motivációval és hivatástudattal a kultúra néprajzi feltárása, feldolgozása, megőrzése iránt.
Sikerorientáltság és a minőség iránti elkötelezettség jellemzi a végzetteket, valamint a kultúra néprajzi kutatásával kapcsolatos
problémaérzékenység és problémamegoldó képesség.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a
történettudományba, a néprajzba, a folklorisztikába és a kulturális antropológiába);
a) szakterületi ismeretek: 90100 kredit
magyar és összehasonlító néprajz (életmód, gazdálkodás); népcsoportok és regionális kultúrák; társadalomnéprajz (a paraszti
társadalom szerkezete, története, alapvető egységei és intézményei); magyar és összehasonlító folklór (a folklór főbb műfajai);
rítus és vallás, mentalitás (hiedelmek és hiedelemrendszerek; vallási formációk; rítuselméletek); művészet (zene, tánc,
díszítőművészet, népművészet); Európa és a világ népeinek kultúrája és társadalma (etnogenezis; a megélhetés forrásai;
alkalmazkodás az ökológiai feltételekhez; az életformák történeti típusai; a hétköznapi élet szerkezete, a fogyasztás és
felhasználás főbb jellegzetességei az eltérő kultúrákban); kulturális antropológia (antropológiai elméletek, társadalmak típusai);
forrásismeret; kutatásmódszertan; tudománytörténet; terepkutatás és múzeumi/archivumi gyakorlat; muzeológia, egyéb
társtudományi ismeretek;
ba) folklorisztika, etnográfia vagy kulturális antropológia,
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választható stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez
szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit
A szakmai gyakorlat néprajzi gyűjtés hazai vagy határon túli terepeken, illetve hazai vagy külföldi néprajzi muzeológiai
gyűjteményekben, illetve archívumokban.
4. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.113 Az alapképzési szak megnevezése: anglisztika (English and American Studies)
 szakképzettség: anglisztika alapszakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in English and American Studies
 választható specializációk: angol, amerikanisztika (English, American English)
4. Képzési ág: modern filológia
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az anglisztika területén, valamint általános társadalomtudományi
témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek szakmájuk sokoldalú, inter
és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a
Az alapfokozat birtokában az anglisztika alapképzési szakon végzettek képesek:
az angol nyelv és az angol nyelvű országok és népek kultúrájának átfogó ismeretére;
az angol nyelv írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten;
az anglisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak
alkalmazására;
általános szövegek alapszintű fordítására;
Magyarország és az adott célnyelvi országok társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett
tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;
alkalmasak:
megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására a kulturális kapcsolatok ápolása terén nyelvi közvetítői szerep
betöltésére;
az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására, különösen az angolszász kultúrkör ismeretéhez kötött
munkakörökben;
tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői feladatok ellátására;
az idegenforgalomban nyelvi közvetítői szerep betöltésére.
Rendelkeznek az angol nyelv és kultúra iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív
felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak;
a) szakmai alapozó modul: 3040 kredit
bevezetés az anglisztikai nyelvi tanulmányokba: nyelvfejlesztés (beszéd, hallásutáni értés, szövegértés, fordítás, fogalmazás,
esszeírás); nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapok;
b) választott nyelv speciális ismeretei: 7080 kredit
grammatikai, nyelvelméleti, nyelvtörténeti, alkalmazott nyelvészeti ismeretek; angol nyelvű irodalmak; angol nyelvű népek
történelme;
c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
 ca)117 az alapképzési szak másik specializációja vagy az alapképzési szak adott specializációjának további szakterületi
ismeretei,
cb) a második szak szakterületi ismeretei.
szükséges pedagógiai, pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
A záróvizsga letétele a nyelvvizsgakövetelmények teljesítését igazolja.
5. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.119 Az alapképzési szak megnevezése: germanisztika (German Studies)
szakképzettségek:
a) germanisztika, német alapszakos bölcsész
b) germanisztika, német nemzetiségi alapszakos bölcsész
c) germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész
d) germanisztika, skandinavisztika alapszakos bölcsész
a) Philologist in German Studies, Specialized in German
b) Philologist in German Studies, Specialized in German as Ethnic Minority Studies
c) Philologist in German Studies, Specialized in Netherlandistic Studies
d) Philologist in German Studies, Specialized in Scandinavian Studies
választható szakirányok: német/nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika (German/German Ethnic Minority Studies,
Dutch Studies, Scandinavian Studies)
6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a német, a holland, a dán, a norvég vagy a svéd nyelvtudásuk birtokában a
germanisztika területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati tájékozottsággal
rendelkeznek, amely ismeretek révén képesek szakmájuk sokoldalú, inter és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti
művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a germanisztika alapképzési szakon végzettek képesek:
a német, a holland, a dán, a norvég, illetve a svéd nyelvű országok és népek kultúrájának átfogó ismeretére;
nemzetiségi szakirányon a nemzetiségi történet, kultúrtörténet ismeretére és országismeretre;
a német, a holland, a dán, a norvég, illetve a svéd nyelvek írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú
nyelvvizsgának megfelelő szintjén;
a germanisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak
alkalmazására;
általános szövegek alapszintű fordítására, tolmácsolására;
Magyarország és az adott célnyelvi ország társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk
közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;
alkalmasak:
a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotószellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep
betöltésére;
az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására a megnevezett kultúrkörök ismeretéhez kötött
munkakörökben;
Rendelkeznek a német, a holland, a dán, a norvég vagy a svéd nyelv és kultúra iránti magas fokú motivációval és
elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel
és felelősségtudattal.
nyelvtudományba, az irodalomtudományba; germán nyelvek és kultúrák);
nyelvgyakorlat: német, holland, svéd, norvég, illetve dán nyelvi ismeretek elmélyítése; kulturális ismeretek. A modul nyelvi
záróvizsgával zárul;
b) választott nyelv speciális ismeretei: 8084 kredit
nyelvi ismeretek; nyelvészeti ismeretek; irodalmi ismeretek: kultúra és médiatudományi ismeretek;
ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,
6. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.123 Az alapképzési szak megnevezése: romanisztika (Romance Philology)
szakképzettségek:
a) romanisztika, francia alapszakos bölcsész
b) romanisztika, olasz alapszakos bölcsész
c) romanisztika, portugál alapszakos bölcsész
d) romanisztika, román alapszakos bölcsész
e) romanisztika, román nemzetiségi alapszakos bölcsész
f) romanisztika, spanyol alapszakos bölcsész
a) Philologist in Romanistics, Specialized in French Studies
b) Philologist in Romanistics, Specialized in Italian Studies
c) Philologist in Romanistics, Specialized in Portuguese Studies
d) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian Studies
e) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian as Ethnic Minority Studies
f) Philologist in Romanistics, Specialized in Spanish Studies
választható szakirányok: francia, olasz, portugál, román/nemzetiségi, spanyol (French, Italian, Portuguese, Romanian, Ethnic
Romanian Minority Studies, Spanish)
5. A képzési idő félévenként: 6 félév
6.1. A képzési ágon és az alapszakon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az újlatin nyelvek és kultúrák területén, valamint általános
társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek
szakmájuk sokoldalú, inter és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti
Az alapfokozat birtokában a romanisztika alapképzési szakon végzettek képesek:
az újlatin kultúrkör általános és az adott szakirány átfogó ismeretére;
egy újlatin nyelv írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten;
az újlatin nyelvek és kultúrák tanulmányozására érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási
technikáinak elsajátítására;
általános szövegek átfogó megértésére, összefoglalására, alapszintű fordítására, tolmácsolására;
alkalmasak:
a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep
betöltésére;
az önkormányzati, államigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális életben szervezői feladatok ellátására az újlatin
kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;
tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői, kapcsolatteremtői, ügyintézői feladatok ellátására;
az idegenforgalomban nyelvi és civilizációs közvetítői szerep betöltésére.
Rendelkeznek az újlatin kultúrkör, valamint egy újlatin nyelv iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a
megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (nyelvészeti,
irodalmi alapozó ismeretek);
bevezetés az újlatin nyelvi tanulmányokba: nyelvfejlesztés, leíró nyelvtan, országismeret, az irodalmi szöveg, a latin nyelv
alapjai;
b) a választott nyelv speciális ismeretei: 7080 kredit
alapismeretek a választott nyelvhez kapcsolódóan: földrajzi, történelmi, kultúrtörténeti, művészettörténeti, zenetörténeti,
színház és filmtörténeti, folklorisztikai ismeretek; a stilisztika és verstan alapjai; az adott szakirány irodalomtörténetének
vázlatos ismerete; nyelvfejlesztés; nyelvészet: fonetika, morfológia, szintaxis, lexikológia, lexikográfia; nyelvtörténeti alapok;
7. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.127 Az alapképzési szak megnevezése: romológia (Roma Studies)
szakképzettség: romológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Romologist
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a cigány/roma közösségeket érintő kérdések hatékony közvetítésére
minden olyan társadalmi szervezethez, amely ezen közösségekkel kommunikál, és egyúttal képesek a társadalmi szervezetek
által megfogalmazott igényeket közvetíteni a lokális cigány/roma közösségek felé. Cél továbbá olyan szakemberek képzése,
akik a roma közösségek kultúrájával és problémáival foglalkozó, magasabb szintű végzettséggel rendelkező szakemberek
(romológus, szociológus, szociálpolitikus, pedagógus, jogász, orvos) mellett asszisztensi/közvetítői feladatokat látnak el. A
Az alapfokozat birtokában a romológia alapképzési szakon végzettek ismerik:
a cigány/roma közösségek társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális viszonyainak és folyamatainak szabályszerűségeit;
a többség és kisebbség közötti kapcsolatrendszer szabályszerűségeit és az ezeket létrehozó okok feltárási módszereit;
a hatékony konfliktuskezelési módszereket;
a romani vagy beás nyelv középszintű írásbeli és szóbeli használati szabályait;
alkalmasak:
a közigazgatásban, a kisebbségi igazgatásban, az oktatás területén, a szociális és egészségügyi szférában, a civil
szervezetekben, fegyveres testületekben, egyházakban a roma közösségek helyzetét érintő problémák sikeres kommunikálására;
hatékony közreműködésre a feltárt problémák sikeres gyakorlati megoldásában;
hatékony mediátori szerep betöltésére a kisebbség és többség viszonylatában.
Rendelkeznek magas szintű problémamegoldó képességgel, a kapcsolatteremtés, a kooperáció és a konfliktusok hatékony
kezelésének képességével, idegennyelvtudással és a társadalmi problémák iránti nyitottsággal.
filozófiatörténet; társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a
nyelvtudományba, az irodalomtudományba; a cigány népismeretbe; a romológiába; az európai cigányság helyzetébe;
szocializáció és kisebbségi identitás; területitársadalmi ismeretek, különös tekintettel a cigány közösségekre);
a) általános szakmai ismeretek: 80100 kredit
nyelvészeti ismeretek (bevezetés a szociolingvisztikába, kétnyelvűség, nyelvi tervezés és nyelvpolitika, szociolingvisztika
romani, beás , nyelvtipológia); nyelvi ismeretek (beás lexika, beás grammatika, beás fordítási gyakorlat, romani lexika, romani
grammatika, romani fordítási gyakorlat); egyéb társadalomtudományi ismeretek (a kisebbségek nevelésszociológiája,
multikulturális társadalom, interkulturális nevelés, a kisebbségek jogi helyzete Európában és Magyarországon, szociológiai
ismeretek a cigánykutatásban, foglalkoztatás és gazdaságpolitika, civil szféra); cigány népismeret (a cigányság története, a
cigány népismeret, mint tantárgy, néprajzi kutatások a cigányság körében, kulturális antropológia a cigánykutatásokban, a
cigány közösségek zene és tánckultúrája, cigány/roma irodalom és képzőművészet, cigány kultúra, cigány társadalom romani
vagy beás nyelven, kutatásmódszertan);
ba) az alapszak további szakterületi ismeretei,
Egy hónapos terepmunka nevelésioktatási intézményben, államigazgatásban, önkormányzatoknál, cigány kisebbségi
önkormányzatoknál, egyéb intézményekben és civil szervezetekben, valamint cigány közösségekben.
Az alapfokozat megszerzéséhez romani vagy beás nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.131 Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies)
szakképzettségek:
a) szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész
b) szlavisztika, bolgár alapszakos bölcsész
c) szlavisztika, cseh alapszakos bölcsész
d) szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész
e) szlavisztika, horvát alapszakos bölcsész
f) szlavisztika, horvát nemzetiségi alapszakos bölcsész
g) szlavisztika, szerb alapszakos bölcsész
h) szlavisztika, szerb nemzetiségi alapszakos bölcsész
i) szlavisztika, szlovák alapszakos bölcsész
j) szlavisztika, szlovák nemzetiségi alapszakos bölcsész
k) szlavisztika, szlovén alapszakos bölcsész
l) szlavisztika, szlovén nemzetiségi alapszakos bölcsész
m) szlavisztika, ukrán alapszakos bölcsész
n) szlavisztika, ukrán nemzetiségi alapszakos bölcsész
a) Slavonic Studies, Philologist in Russian Studies
b) Slavonic Studies, Philologist in Bulgarian Studies
c) Slavonic Studies, Philologist in Czech Studies
d) Slavonic Studies, Philologist in Polish Studies
e) Slavonic Studies, Philologist in Croatian Studies
f) Slavonic Studies, Philologist in Croatian as Ethnic Minority Studies
g) Slavonic Studies, Philologist in Serbian Studies
h) Slavonic Studies, Philologist in Serbian as Ethnic Minority Studies
i) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian Studies
j) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian as Ethnic Minority Studies
k) Slavonic Studies Slavistics, Philologist in Slovenian Studies
l) Slavonic Studies, Philologist in Slovenian as Ethnic Minority Studies
m) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian Studies
n) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian as Ethnic Minority Studies
választható szakirányok: orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi,
szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi (Russian, Bulgarian, Czech, Polish, Croatian, Croatian Minority Studies, Serbian,
Serbian Minority Studies, Slovakian, Slovakian Minority Studies, Slovenian, Slovenian Minority Studies, Ukranian, Ukrainian
Minority Studies)
A képzés célja olyan általános szlavisztikai műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik egy szláv nyelvet legalább
középfokú, egy másik szláv nyelvet alapfokú szinten szóban és írásban használni tudnak. A végzettek a szláv kultúráról átfogó
tájékozottsággal rendelkeznek, és ezen ismeretek és készségek birtokában képesek szakmájuk gyakorlati alkalmazására. A
Az alapfokozat birtokában a szlavisztika alapszakon végzettek képesek:
a szláv kultúrkör átfogó ismeretére;
egy szláv nyelv írásban és szóban történő használatára legalább a C típusú középfokú nyelvvizsgának megfelelő szintjen;
egy másik szláv nyelv alapfokú ismeretére;
a szlavisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak alkalmazására;
általános szövegek alapszintű fordítására, tolmácsolására;
alkalmasak:
a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep
betöltésére;
az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására a szláv kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;
Rendelkeznek a szlávság kultúrája és egy szláv nyelv iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett
tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, könyvtárhasználati ismeretek, alapozó
elméleti ismeretek;
szláv kultúrák (a bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán nyelvű országok történelméhez,
földrajzához kapcsolódó alapismeretek, mai intézményrendszere, Magyarországgal való kapcsolatok, továbbá a bizánci és
pravoszláv művészet); klasszikus és modern szláv irodalmak (a szláv népek irodalomtörténete, a legjelentősebb korszakok és
alkotók); a magyarszláv történelmi, nyelvi, irodalmi, kulturális kapcsolatok múltja és jelene;
b) választott nyelv speciális ismeretei: 5060 kredit nyelvi ismeretek, szakirányú nyelvészeti, irodalom és kultúrtörténeti
ismeretek;
ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei;
A szakmai gyakorlat magába foglalja a képzési idő alatt egy alkalommal a szakiránynak megfelelő nyelvterületi gyakorlatot.
9. ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.135 Az alapképzési szak megnevezése: ókori nyelvek és kultúrák (Ancient Languages and Cultures)
szakképzettségek:
a) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, assziriológia szakirányon
b) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, egyiptológia szakirányon
c) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszikafilológia szakirányon
a) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Assyriology)
b) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Egyptology)
c) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Classic Philology)
választható szakirányok: assziriológia, egyiptológia, klasszikafilológia [latin, ógörög] (Assyriology, Egyptology, Classical
Philology Latin, Ancient Greek)
4. Képzési ág: ókori és keleti filológia
A képzés célja olyan gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az
ókortudomány területén, betekintést nyerve az orientalisztikába. Alapszinten ismerik az ókori Mediterráneum és a vele érintkező
területek népeinek és országainak történetét, kultúráját, valamint a választott szakiránynak megfelelően az ókori KözelKeletről,
az ókori Egyiptomról és a klasszikus antikvitásról elmélyültebb tudásra tesznek szert. A végzettek kellő mélységű elméleti
Az alapfokozat birtokában az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szakon végzettek képesek:
a szakirányuknak megfelelő terület történetének és művelődéstörténetének ismeretére;
kétkét ókori nyelv (akkádsumer, egyiptomikopt, göröglatin) legalább középszintű ismeretére;
az ókortudomány és a választott szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjainak és a főbb kutatási
módszereinek kreatív alkalmazására;
az egyes szakirányokon megszerzett ismereteket írásban és szóban magyarul hatékonyan kommunikálni;
a megszerzett információk, a megismert érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására;
alkalmasak:
a szakirányuknak megfelelő ismereteket igénylő munkakör ellátására;
a kulturális életben (pl. könyvtárak, múzeumok, könyvkiadók, médiák) a szakirányuknak megfelelő idegennyelvtudást és
egyéb, elsősorban történetikultúrtörténeti ismereteket igénylő feladatok ellátására;
az ókori és a keleti kultúrák ismeretét igénylő, idegenforgalmiturisztikai jellegű munkakörök ellátására.
Rendelkeznek a választott szakirány nyelve és kultúrája iránti motivációval és elkötelezettséggel, valamint az idegen nyelvi
ismereteken túl együttműködő és kommunikációs készséggel, továbbá meg vannak győződve a megismert kultúrákról szóló
megalapozott ismeretek fontosságáról.
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti ismeretek
(irodalomelmélet, elméleti nyelvészet, esztétika, történelemfilozófia, társadalomfilozófia); az ókori és keleti kultúra területeit
áttekintő ismeretkörök (ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet,
művészettörténet, archeológia, kultúrtörténet);
két ókori nyelv ismeretkörei (görög, latin, egyiptomi, héber, szír, akkád és szanszkrit); az ókori Mediterráneum népei,
gazdasági és szellemi kapcsolatok a Mediterráneum területei között;
b) a választott ókori nyelv és kultúra speciális ismeretei: 7075 kredit
nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, szakirányhoz kapcsolódó specializációk,
szabadon választható tanegységek a képzési ágon belül:
ba) assziriológia szakirány:
nyelvi képzés: akkád nyelv (szövegolvasás), sumér nyelv (nyelvtan, szövegolvasás), egyéb sémi és ékírásos nyelvek (arab,
héber, arámi, ugariti, hettita, elámi, óperzsa vagy hurri),
egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek: az ókori KözelKelet történeti földrajza, régészete, története, kultúrtörténete;
bb) egyiptológia szakirány:
nyelvi képzés: egyiptomi nyelv, kopt nyelv,
egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek: a Nílusvölgy története, kultúrtörténete;
bc)138 klasszikafilológia szakirány:
nyelvi képzés: ógörög és latin grammatika, auktorolvasás,
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: régiségtan, mitológia, verstanmetrika, irodalomtörténet,
színháztörténet, tudománytörténet, numizmatika, epigrafika, zenetörténet,
specializáció: görög és/vagy latin specializáció (ógörög, bizánci görög, latin, középlatin, újkori latin, patrisztika);
szükséges pedagógiai, pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz (a klasszikafilológia szakirányon spanyol is) nyelvekből
legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány
vagy oklevél megszerzése szükséges.
10. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.140 Az alapképzési szak megnevezése: keleti nyelvek és kultúrák (Oriental Languages and Cultures)
szakképzettségek:
a) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, altajisztika szakirányon
b) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, arab szakirányon
c) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, hebraisztika szakirányon
d) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, indológia szakirányon
e) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, iranisztika szakirányon
f) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon
g) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, kínai szakirányon
h) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, koreai szakirányon
i) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, mongol szakirányon
j) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, tibeti szakirányon
k) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, török szakirányon
l) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, újgörög szakirányon
a) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Altaic Studies)
b) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Arabian Studies)
c) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Hebrew Studies)
d) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Indology Studies)
e) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Iranian Studies)
f) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Japanese Studies)
g) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Chinese Studies)
h) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Korean Studies)
i) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Mongolian Studies)
j) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Tibetan Studies)
k) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Turkish Studies)
l) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Modern Greek Studies)
választható szakirányok: altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török,
újgörög (Altaic Studies, Arabic Studies, Hebrew Studies, Indology Studies, Iranian Studies, Japanese Studies, Chinese Studies,
Korean Studies, Mongolian Studies, Tibetan Studies, Turkish Studies, Modern Greek Studies)
4. Képzési ág: ókori és keleti filológia
7.143 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák;
A képzés célja olyan, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az
orientalisztika területén, betekintést nyerve az ókortudományba. Ismerik Ázsia és ÉszakAfrika népeinek, országainak vagy (az
újgörög szakirányon) az ókor utáni görögségnek a történetét, kultúráját. Áttekintésük van továbbá a szakiránynak megfelelő
terület történetéről és művelődéstörténetéről. Ismerik az orientalisztikában és a szakirány területén érvényes ismeretszerzés
általános módjait és a főbb kutatási módszereket. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a keleti nyelvek és kultúrák alapszakon végzettek képesek:
egy keleti nyelv legalább középszintű, egy másik keleti vagy ókori nyelv alapfokú használatára;
altaljisztika szakirányon a törökországi török nyelv középszintű és egy második választott török nyelv alapszintű
használatára;
az újgörög szakirányon a szakiránynak megfelelő nyelv középszintű, használatára;
megszerzett ismereteik írásban és szóban magyarul történő hatékony kommunikálására;
a megszerzett információk, a megismert érvek és elemzések különböző nézőpontok szerinti bemutatására, átgondolására;
alkalmasak:
a szakirányuknak megfelelő ismereteket igénylő munkakör ellátására;
a kulturális életben (pl. könyvtárak, múzeumok, könyvkiadók, média), továbbá a gazdasági életben (pl. idegenforgalom,
turisztika, idegen nyelvű levelezés) közvetítői feladatok elvégzésére;
a közigazgatásban megjelenő feladatok ellátására és igények kielégítésére, a szakirányoknak megfelelő idegen nyelven.
Rendelkeznek a választott szakirány nyelve és kultúrája iránti motivációval és elkötelezettséggel, valamint az idegen nyelvi
ismereteken túl együttműködő és kommunikációs készséggel, továbbá meg vannak győződve a megismert kultúrákról szóló
megalapozott ismeretek fontosságáról.
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak
(irodalomelmélet, elméleti nyelvészet, esztétika, történelemfilozófia, társadalomfilozófia); az ókori és keleti kultúra ismeretkörei
(ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia,
kultúrtörténet);
aa) a keleti nyelvek és kultúrák általános ismeretei (történelem, földrajz, vallás, irodalom, kultúrtörténet, írástörténet);
filológia; újgörög szakirányon egyéb ókori és általános ismeretek;
ab) kötelezően választható szakterületi ismeretek; a választott nyelven és kultúrán kívüli másik keleti vagy ókori nyelv
alapismeretei;
b) a választott keleti nyelv és kultúra speciális ismeretei: 6070 kredit,
nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, a szakirányhoz kapcsolódó specializációk:
ba) altajisztika szakirány
nyelvi képzés: törökországi török nyelv, egy második altáji nyelv,
egyéb filológiai és gyakorlati ismeretek: bevezető kurzusok az altajisztikába, bevezetés a műhelymunkába, gyakorlati
ismeretek;
bb) arab szakirány
nyelvi képzés: klasszikus és modern arab, nyelvgyakorlat, újságnyelv,
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: arab irodalom, arab történelem, iszlám,
specializáció: sémi kapcsolatok;
bc) hebraisztika szakirány
nyelvi képzés: klasszikus héber nyelv (grammatika, szövegolvasás), modern héber nyelv (grammatika, szövegolvasás,
társalgás), egy másik bibliai, illetve zsidó nyelv (pl. arámi, jiddis vagy judeoarab),
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: zsidó történelem, zsidó kultúra, vallás, irodalomtörténeti
bevezetések (bibliai, rabbinikus),
specializáció: egyéb bibliai nyelv vagy talmudi arámi; bibliai vagy judaisztikai tudománytörténet; jiddis kultúrtörténet;
bibliai irodalom vagy középkori zsidó/héber nyelvű irodalom;
bd) indológia szakirány
nyelvi képzés: szanszkrit nyelv, hindi nyelv,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: ind kultúrtörténet (óind és újind), óind és hindi irodalomtörténet;
be) iranisztika szakirány
nyelvi képzés: klasszikus és modern perzsa részletes nyelvleírás, klasszikus perzsa szövegolvasás (forráselemzés), modern
perzsa nyelvgyakorlat,
egyéb irodalomtörténeti és filológiai ismeretek: klasszikus és modern perzsa irodalomtörténet, verstan, paleográfia,
specializáció: választható tárgyak (pl. bevezetés a nyelvtörténetbe és dialektológiába, perzsa művészettörténet, a modern Irán
történetének kérdései, a modern Irán problémái);
bf) japán szakirány
nyelvi képzés: mai japán nyelvtan, nyelvgyakorlatok, szövegolvasás, tolmácsolási és fordítási gyakorlatok,
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: japán gazdaság és kultúrföldrajz, történelem, irodalom,
kultúrtörténet, mai társadalom és kulturális élet, japán szövegszerkesztői, táblázatkezelői és internetes gyakorlatok,
szakdolgozati szeminárium,
specializáció: mai japán szaknyelvi képzés, bevezetés a régi japán nyelvbe, kínai vagy koreai nyelvképzés, japán gazdasági
és pénzügyi ismeretek, művészettörténet, kommunikáció;
bg) kínai szakirány
nyelvi képzés: mai kínai nyelv, klasszikus kínai nyelv és filológia,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség;
bh) koreai szakirány
nyelvi képzés: koreai nyelv,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség;
bi) mongol szakirány
nyelvi képzés: ujgurmongol írásos szövegek, mai mongol nyelv,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, hagyományos nomád műveltség, vallástörténet;
bj) tibeti szakirány
nyelvi képzés: klasszikus tibeti nyelvtan és szövegolvasás, mai tibeti nyelv, beszéd és olvasásgyakorlat, tibeti
művelődéstörténet,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: bevezetés a tibeti műveltségbe, a tibeti filológia alapjai, forrásfeldolgozás, történeti
stúdiumok;
bk) török szakirány
nyelvi képzés: török nyelv, stílusgyakorlat, grammatika, szövegolvasás,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: a török népek története, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság
története, törökmagyar kapcsolatok,
specializáció: általános turkológia vagy oszmán történelem, oszmán paleográfia;
bl) újgörög szakirány
nyelvi képzés: nyelvi és nyelvészeti képzés, újgörög szöveginterpretációk,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: elméleti képzés (proszeminárium, áttekintés az újgörög irodalomról, a görög nyelv történeti
áttekintése, az újkori görögség története, országismeret);
Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvek valamelyikéből egy államilag elismert,
középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése
szükséges. Az újgörög szakirányon a záróvizsga letétele a nyelvvizsgakövetelmények teljesítését igazolja.
11. ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.145 Az alapképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy)
 szakképzettség: andragógus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Andragogue
 választható specializációk: felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi
szervező (Adult Education Management, Labour Counselling, Cultural Management, Human Resource Management)
4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia
Az alapszak célja olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a
szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, a vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a
munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján szakirányú felkészültségüknek megfelelően
képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a
felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök
ellátására, és a humánerőforrásgazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti
ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
 Az andragógusok figyelemmel a választható specializációkra is az alapfokozat birtokában ismerik:
 az andragógia területéhez és a választott specializációhoz kapcsolódó ismeretrendszert, a személyiségfejlődés
törvényszerűségeit, különös tekintettel a felnőttkorra;
az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit, a felnőttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit;
a vonatkozó ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat, szakterületükön a problémák több szempontú
megközelítésének, a megoldások értékelésének elveit és módszereit;
az állami, önkormányzati, vállalkozói, a civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének elveit;
a szervezetek, intézmények működése, illetve képzések iránti szükségletek felmérésének és működésük értékelésének,
elemzésének elemi módszereit;
a változó igényekhez igazodó tananyagfejlesztés, tanulásszervezés, személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés,
továbbá a hatékony szervezetirányítás, a kommunikáció, a konfliktuskezelés elemi módszereit;
az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikálás formáit, az információk, elemzések mások
számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit;
alkalmasak:
a gazdaságitársadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű
értelmezésére;
megfelelő technikák birtokában információk összegyűjtésére és kritikus elemzésére;
a közművelődés, közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, civil szervezetekben, a felnőttképzés különböző
színterein tervezői, szervezői, irányítói feladatok, ezekhez kapcsolódó munkakörök ellátására;
az emberi viselkedés differenciált észlelésére és befolyásolására;
a felnőtt ember megújulási, fejlődési törekvéseit figyelembe véve a személyes életutat és az elért életminőséget segítésére
és megvalósításuk támogatására;
a felnőttképzés különböző területein a képzési irányok és célok meghatározására, felnőttképzési programok összeállítására,
megszervezésére;
a megismerési alapfolyamatok önreflektív elemzésére és fejlesztésére.
Rendelkeznek személyes és szociális kompetenciákkal: a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttműködés
képességével; emberek és csoportok valamely cél érdekében történő befolyásolásának és mozgósításának képességével; emberi
kapcsolataikban humánus és etikus viszonyulással; ismereteik alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal,
kreativitással; egyéni munkájukban reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal; a minőség iránti elkötelezettséggel.
 Az andragógusok a felnőttképzési szervező specializáción ismerik
a hazai és nemzetközi felnőttoktatás történetét, a felnőttoktatás hazai és nemzetközi változásainak tendenciáit;
a felnőttoktatás jogi szabályozását, valamint a felnőttoktatási programok akkreditációját;
a felnőttoktatás formális, nem formális és informális kereteit, jellemző sajátosságait, a felnőttoktatási piac tendenciáit;
a felnőttoktatás területi, életkori, nemek szerinti és a szociokulturális háttér szerint eltérő sajátosságait;
az oktatás, a tanulás és a tanulásirányítás alapvető összefüggéseit, a tanulással kapcsolatos elméleteket;
a felnőttek tanulási igényei feltárásának és motiválásának módszereit;
a felnőttoktatási programok eredményességének értékelési eljárásait;
alkalmasak:
felnőttképzési szervezőképzettséget igénylő munkakörök betöltésére; tanácsadói, mentori szerepek ellátására;
a hazai felnőttképzési folyamatok, valamint a felnőttoktatási rendszerek összehasonlító elemzésére és értékelésére;
intézmények és települések felnőttoktatási igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására;
felnőttoktatási programok tervezésére, azok akkreditációra történő előkészítésére, szervezésére, lebonyolítására és az
eredmények értékelésére; a kész felnőttoktatási programok marketingjének irányítására.
 Az andragógusok a munkavállalási tanácsadó specializáción ismerik:
a gazdálkodás makro és mikrokörnyezetére ható leglényegesebb közgazdasági tényezőket;
az alapvető gazdálkodási struktúrákat;
a hazai és az Európai Unió munkaerőpiacának főbb jellemzőit, alapvető struktúráit és változási tendenciáit;
a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat;
a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait;
a tanácsadás elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és fórumait;
a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát;
alkalmasak:
munkavállalási tanácsadó képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;
a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről
tájékoztatni;
az individuális igények támogatására, egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex
munkaerőpiaci programok szervezésére.
 Az andragógusok a művelődésszervező specializáción ismerik:
a kultúra mikro és mezotereit, illetve azok közösségi használatát;
a kultúra intézményrendszerének főbb történeti és funkcionális változásait;
a kulturális szervezetek rendszerét, működési mechanizmusát, a szervezet rendszerkörnyezettel való összefüggéseit, illetve a
szervezeti kommunikáció szabályait;
a magyar és az egyetemes művészet, illetve az esztétikai és művészeti értékközvetítés történetének alapvonalait;
a művelődési szervezetekkel kapcsolatos gazdaságtan és a kulturális marketing alapvető kérdéseit;
alapvonalaiban a közösségszervezés és fejlesztés történetét és módszertanát;
a kulturális intézményrendszer szerkezetének és funkcióinak szinkronszemléletű vizsgálatának elveit, módszereit, a
működés jogi és szervezeti aspektusait;
alkalmasak:
művelődésszervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;
település és kistérségi szintű közösségfejlesztő projektek tervezésére, megszervezésére és lebonyolítására;
kulturális fejlesztési célok elemzésére és a feltételéhez igazodó tervek készítésére;
a kulturális szervezetek funkcióit a lokális és magasabb térszerkezetben megjelenő közösségi szükségletekhez alakítani;
segíteni a kulturális, művészi és tudományos értékek közvetítésének hatásmechanizmusait, szervezeti formáit.
 Az andragógusok a személyügyi szervező specializáción ismerik:
a gazdálkodás makro és mikrokörnyezetére ható alapvető közgazdasági tényezőket;
az alapvető gazdálkodási struktúrákat;
a hazai és a globális gazdaság alakulásának főbb tendenciáit;
az emberi erőforrásgazdálkodás és erőforrásfejlesztés legátfogóbb elméleti és módszertani kérdéseit;
a személyügyi feladatok jogszabályi környezetét;
a képzési és továbbképzési igények feltérképezésének és meghatározásának módszereit;
a munkavállalók munkavállalással, teljesítményértékeléssel, innovációval és továbbképzéssel kapcsolatos attitűdjeinek
befolyásolására szolgáló elemi módszereket;
a képzések tervezésével, szervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos eljárásokat;
a különböző szervezetek személyügyi feladatainak elméleti és gyakorlati kérdéseit;
alkalmasak:
személyügyi szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;
a személyügyi feladatok toborzás, kiválasztás, képzés, ösztönzés, teljesítményértékelés, munkaerőtervezés önálló
lebonyolítására és értékelésére;
képzések és továbbképzések közvetlen tervezésére, szervezésére, lebonyolítására, értékelésére és korrekciójára;
szervezeti egységek közvetlen irányítására.
a) filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, könyvtárhasználati ismeretek;
 b)150 pedagógiaipszichológiai alapozás:
ba) pedagógiai modul (pedagógiai propedeutika, neveléstörténet, neveléstan, didaktika, nevelés és művelődésfilozófia);
bb) pszichológiai modul (bevezetés a pszichológiába, fejlődéspszichológia, szociálpszichológia, a tanulás és a gondolkodás
anatómiai, élettani és fejlődésbiológiai alapjai, a nevelés pszichológiai alapjai);
bc) társadalomismereti modul (közgazdasági és jogi ismeretek, a társadalomtudományi kutatások módszertana,
vezetéselmélet);
bd) Európatanulmányok modul (az EU integrációs és oktatáspolitikája, nemzetközi szervezetek, struktúrák, döntési
folyamatok);
aa) az andragógia alapjai (az andragógia tudományelméleti és tudományfilozófiai alapjai, andragógiaelmélet);
ab) andragógiatörténet és komparatív andragógia (az andragógia története, felnőttképzési forrás és dokumentumelemzés,
komparatív andragógia); művelődéstörténet (egyetemes és magyar művelődéstörténet);
ac) a felnőttképzés és az emberi erőforrásfejlesztés elmélete (emberi erőforráselméletek, a felnőttképzés gazdasági és jogi
környezete, marketing és minőségbiztosítási alapismeretek);
ad) felnőttoktatási rendszerek, munkaerőpiaci képzések, minőségirányítás (formális, nem formális és informális képzési
rendszerek tervezése, szervezése, irányítása és minőségbiztosítása);
ae) szakmai gyakorlat;

 ba) felnőttképzési szervező specializáción: oktatásmarketing piackutatás; a felnőttképzések tervezése; a felnőttképzés
jogi szabályozása; a felnőttképzés módszertana és eszközrendszere;
 bb) munkavállalási tanácsadó specializáción: munkaerőpiaci ismeretek; pályaismeret; a tanácsadás elmélete és
módszertana; szakpszichológiai intézményi gyakorlat;
 bc) művelődésszervező specializáción: a kultúraközvetítés elméleti és történeti aspektusai, kultúraközvetítő
intézményrendszerek/médiaismeret, tértársadalomkultúra/művelődésszociológia ismeretek; kulturális/művészeti menedzsment,
szociokulturális animáció; kulturális vállalkozások, marketing, PR, művelődésgazdaságtan; nonprofit szektor és
menedzsmentje; szakmai gyakorlat;
 bd) személyügyi szervező specializáción: munka, vezetés és szervezetpszichológia; munka és társadalombiztosítási jog;
munkaerőgazdálkodásfoglalkoztatáspolitika; humánerőforrásfejlesztés, személyügyi menedzsment; személyügyimunkaügyi
technikák; szakmai gyakorlat.
 A szakmai gyakorlat a felnőttképzést folytató intézményekben teljesített külső gyakorlatot, továbbá a választott
specializációnak megfelelő gyakorlatot foglalja magában, amelyeknek együttes kreditértéke legalább 15 kredit
12. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.153 Az alapképzési szak megnevezése: pedagógia (Pedagogy)
szakképzettség: pedagógia alapszakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Pedagogy
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik hatékonyan tudnak közreműködni a közoktatás és a pedagógiai
szolgáltatások rendszerének szakszerű működtetésében. A gyorsan változó és átalakuló nevelési és oktatási rendszer, a növekvő
intézményi önállóság és a szakmai, pedagógiai felelősség feltételei között, a neveléstudomány és alkalmazása terén
felhalmozódott műveltséganyag ismeretében a társadalom pedagógiai folyamatait és intézményeit képesek szakszerűen átlátni
és bennük szakmai vezetés mellett közreműködni. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
Az alapfokozat birtokában a pedagógia alapképzési szakon végzettek képesek:
hatékonyan közreműködni a közoktatási rendszerben felmerülő pedagógiai feladatok ellátásában;
szakképzettségüknek megfelelő nevelői tevékenységek szakmai vezetés alatt történő tervezésére, szervezésére;
segíteni az iskolában folyó nevelőmunkát a pedagógiai programok, a vizsgáztatás és értékelés rendszerének kidolgozása
során;
a szakterületi kutatási eredmények értelmezésére és gyakorlati alkalmazására;
bekapcsolódni a közigazgatás oktatással kapcsolatos feladatainak ellátásába;
alkalmasak:
iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatási és nevelési feladatok ellátásának hatékony segítésére;
a nevelés rendszerében mutatkozó tendenciák és problémák szakszerű átlátására és az intézményi fejlesztésben való
szakképzettségüknek megfelelő speciális pedagógiai szolgáltatások szakszerű végzésére;
oktatási ügyekkel foglalkozó szervezetekben, pl. iskolákban, önkormányzatoknál, minisztériumokban alapszintű
pedagógiai jellegű ismereteket igénylő munkakörök betöltésére.
Rendelkeznek magas fokú együttműködési, alkotó és kommunikációs képességgel, az elvégzett tevékenységek kritikus
értékelésének képességével, valamint az értékalapú gyakorlati problémamegoldó gondolkodás képességével.
pedagógiába, pszichológiába, a művelődés és a tudomány világába);
aa) magyar és egyetemes neveléstörténet (a neveléssel, oktatással kapcsolatos történeti tények, események, folyamatok és
ezek problématörténeti megközelítése elsősorban az európai kultúrkörben; a nevelésoktatás intézményrendszerének alakulása;
értékközvetítés);
ab) neveléselmélet, nevelésfilozófia (a nevelés filozófiai és módszertani alapjai, a nevelésfilozófia főbb irányzatai, a nevelési
helyzetek sajátosságai, a nevelés számára meghatározó személyiségfelfogások, a nevelési folyamat törvényszerűségei; a
nevelési tényezők, hatások és módszerek összefüggései, a hatékony pedagógiai kommunikáció);
ac) oktatáselmélet (oktatáselméleti irányzatok; az oktatás társadalmi meghatározottsága; a tanuló, a pedagógus; az oktatás
célrendszere, tartalma; a tanterv, a tanulás, a tanítás alapjai; az oktatás folyamata, stratégiái, módszerei, eszközei, szervezési
keretei és formái; tanulásszervezés; pedagógiai értékelés; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és csoportok; az
oktatómunka tervezése; a kezdő pedagógus sajátos problémái);
ad) nevelés és oktatáslélektan (a családi és intézményes szocializáció nevelési és oktatási kérdései, pszichológiai
törvényszerűségek és jelenségek, a problémák és megoldási módok pszichológiai megközelítése; attitűdök és készségek
fejlesztése);
ae) nevelésszociológia, oktatásgazdaságtan, oktatáspolitika (informális és formális nevelés szociológiai kérdései; egyén,
csoport, szervezet, társadalom, társadalmi közösségek kérdései, ezek nevelési összefüggései; az ember és az oktatás gazdasági
kapcsolata, oktatásfinanszírozás, oktatástervezés; oktatáspolitika: irányítás, szabályozás, stratégia, oktatásirányítási módszerek);
af) összehasonlító neveléstudomány (nevelés és képzés elméletét és gyakorlatát megalapozó módszerek; európai
iskolarendszerek; általános és szakmai képzés struktúrái; összehasonlító pedagógiai kutatások);
ag) pedagógiai kutatásmódszertan (kvalitatív és kvantitatív módszerek, empirikus pedagógiai kutatás metodológiai kérdései
és eljárásai; a hagyományos és elektronikus adatbázisok, kutatómunkához szükséges adatbázis készítése és használata, a
kutatómunka menete, formái, módszerei);
ah) alkalmazott pedagógia (közoktatási intézmények és szervezetek, szakmai gyakorlat);
ba) specializációs modulok (nevelési, oktatási, neveléskutatási asszisztensek felkészítése),
szükséges pedagógiai és pszichológiái modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit
A szakmai gyakorlat magában foglalja a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményeiben, a közoktatás
pedagógiai szakszolgálatainak intézményeiben és a pedagógiai szakmaiszolgáltató, illetve szolgáltató intézményekben végzett
szakmai gyakorlatot, valamint azon intézményekben (múzeumok, könyvtárak, gyűjtemények) végzett gyakorlatot, amelyekben
a fejlesztő program közvetve kapcsolódik a pedagógiai munkához.
13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.158 Az alapképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)
szakképzettség: viselkedéselemző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Behaviour Analyst
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a pszichológia tudomány elméleti alapismereteinek és alapvető
módszereinek birtokában szakmai vezetés mellett alkalmasak a pszichológia alkalmazott ágaiban feladatok ellátására. A
képzés során olyan készségeket és technikákat sajátítanak el, amelyek révén alapfokon képessé válnak az egyének, a csoportok
és szervezetek megismerésére, illetve fejlesztésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
Az alapfokozat birtokában a pszichológia alapképzési szakot végzettek képesek:
szakmai célok megértésére és megfogalmazására a viselkedéselemzés terén;
egyének, csoportok, szervezetek és helyzetek lényeges jellemzőinek szakszerű megítélésére (felmérések, interjúk
készítésére, speciális tesztek használatára);
a megfelelő mérési technikák kiválasztására és eredményeinek értelmezésére;
a mérési, megfigyelési és interjú adatok rendszerezésére, az adatok alapján a vezető pszichológus számára összegző
beszámolók készítésére;
szakmai szolgáltatások terén csoportfoglalkozások, speciális tréningek vezetésére;
vezető pszichológusok felügyeletével fejlesztő célú beavatkozások végrehajtására;
pszichológiai alkalmasság, működés és viselkedéselemzés során a vizsgálati eszközök használatára;
alkalmasak:
minden olyan szervezetben, intézményben, létesítményben munkakör betöltésére, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés,
újranevelés, korrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik;
pszichológiai laboratóriumban, a munkalélektan területén az alkalmasságvizsgálatok és standard vizsgálóprogramok
lebonyolítására;
egyéni, csoportos és szervezeti szintű pszichológiai alkalmassági, működés és viselkedéselemző vizsgálat elvégzésére.
Rendelkeznek nyitottsággal, toleranciával, közvetlenséggel, elfogadó attitűddel, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs
képességekkel. Alkalmazkodásra és együttműködésre képesek és reális önismeretük mellett motiváltak szakmai látókörük
bővítésére.
pszichológiába, a pszichológia főbb területei; a pszichológia biológiai alapjai); a szakterület gyakorlati készséget fejlesztő
ismeretei (általános és pszichológiai statisztika);
aa) alaptudományi tanulmányok: 8085 kredit
kísérleti/általános lélektan (észlelési folyamatok, a figyelem kognitív és aktivációs vonatkozásai, a tanulás elméletei, az
emlékezet kognitív modelljei, a képzelet, a gondolkodás törvényszerűségei, motiváció és emóció);
evolúciós fejlődéslélektan (evolúciós modellek, fejlődéslélektan: a kognitív, a szenzomotoros, a beszédfejlődés
törvényszerűségei; szocializáció: kötődés, éntudatalakítás, nemi indíttatás, érzelmi és morális fejlődés, szociális kogníció,
szociális kompetencia);
személyiséglélektan (személyiségelméletek, diagnosztikai eszközök és alkalmazásuk);
társadalomlélektan (szociális megismerés, attitűdszerveződés, kognitív stílus, egyéni és társadalmi nézetrendszerek, társas
viselkedés, segítő és agresszív viselkedés, szociális szerep, társadalmi identitás);
ab) a pszichológia alkalmazása és története: 510 kredit
a pszichológia alkalmazott ágainak (vezetéspszichológia, iskolapszichológia, a tanácsadás pszichológiája,
egészségpszichológia) rendszere, módszertana, terápiás és diagnosztikai eszköztára; pszichológiatörténet; pszichológia, etika és
jogi ismeretek;
ba) határtudományok és differenciált kutatásmódszertan (pszichofiziológia, neurológia, egyéb társadalmi és
bölcsészettudományi tanulmányok, differenciált tudományági kutatásmódszertan);
14.163 SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.164 Az alapképzési szak megnevezése: szabad bölcsészet (Liberal Arts)
végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
 szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist
 választható specializációk: filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és
médiatudomány, művészettörténet, elméleti nyelvészet, (Philosophy, Aesthetics, Ethics, Religious Studies, Film Theory and
History, Communication and Media Science, Art History, Theoretical Linguistics)
4. Képzési ág: szabad bölcsészet
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére
és azok hatásmechanizmusainak elemzésére. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a
szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges média elemzésére, a kultúrára gyakorolt hatásuk megfogalmazására. Cél továbbá
a klasszikus és jelenkori humán kultúra alapjainak megismertetése és a kritikai érzékenység kialakítása az egyes specializációk
diszciplináris sajátosságainak eszközrendszerével. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
második ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szabad bölcsészet alapképzési szakon végzettek alapismeretekkel rendelkeznek:
a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, a vizuális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek
mibenlétéről, történetéről és társadalmi szerepéről;
képesek:
argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására;
több műfajban írásos és szóbeli prezentációra;
a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra;
a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására;
az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és értelmezés, valamint a
kritikai elsajátítás terén;
alkalmasak:
művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és
ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására.
Rendelkeznek jó kommunikációs és problémamegoldó képességgel és kritikai szemlélettel. Sikerorientáltság, a minőség
iránti elkötelezettség és a munkatársakkal való hatékony együttműködés jellemzi a végzetteket.
 filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti ismeretek (a 7
specializáció által ajánlott ismeretkörökből legalább 4 specializációból kell választani: bevezetés a filozófiába, az esztétikába;
az etikába; a nyelvtudományba; a vallástudományba; a filmelméletbe; a kommunikációelméletbe; a művészettörténetbe és a
művészettörténet irodalmába);
a) általános szakterületi ismeretek 8595 kredit logika, ismeretelmélet, tudományfilozófia, nyelvfilozófia, metafizika,
fenomenológia, hermeneutika; esztétika és annak története, műelemzés; etikatörténet, ember és társadalom: kultúrtörténet,
pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, kulturális antropológiai ismeretek, társadalomtörténet; vallástörténet,
vallásfilozófia, vallásszociológia, vallási néprajz; bevezetés az építészettörténetbe és a műemlékvédelembe, múzeumismeret,
ikonográfia, emlékmeghatározás, a művészet társadalmi aspektusa, iparművészettörténet, a művészettörténet forrásai és
irodalma, a nyelvírás, a matemaikai logika alapismeretei, számítógépes ismeretek;
b) differenciált szakmai ismeretek 50 kredit
 ba) szabad bölcsész specializáció: a szakmai törzsanyag általános szabad bölcsész szakterületének választható ismeretei;
 bb) filozófia specializáció: a filozófiatörténet nagy korszakai és művei, tudományfilozófia, tudatfilozófia, politikai
filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, analitikus filozófia, szabadon választható ismeretkörök;
 bc) esztétika specializáció: klasszikus elméletek, modern elméletek, kortárs elméletek, ágazati esztétikák, kanonikus mű,
műelemzés, szabadon választható ismeretkörök;
 bd) etika specializáció: etikatörténet, ágazati etikák, alkalmazott etikák, filozófiai antropológia, ökológia, politológia,
szabadon választható ismeretkörök;
 be) vallástudomány specializáció: vallástörténet és valláselmélet, világvallások, vallási jelenségek rendszere, egyetemes és
magyar egyház és felekezettörténet, szabadon választható ismeretkörök;
 bf) filmelmélet és filmtörténet specializáció: filmtörténet, filmelméletek, filmelemzés, a filmi kompozíció, a filmi
elbeszélés, társművészetek és a film, kommunikáció és médiaelmélet, írásgyakorlatok, gyakorlati ismeretek, szabadon
választható ismeretkörök;
 bg) kommunikáció, médiatudomány specializáció: szabályozott társadalom: jogi, etikai, gazdasági, igazgatási és uniós
ismeretek; kommunikációs tréning, beszéd és írásművelés, informatikai ismeretek, a kommunikáció sajátos színterei, a
kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok, medializált kommunikáció,
médiaismeretek, szabadon választható ismeretkörök;
 bh) művészettörténet specializáció: az egyetemes és a magyar művészet nagy stíluskorszakai: antikvitás, középkori
művészet, újkori művészet, legújabbkori művészet, módszertani és gyakorlati szaktárgyak, szabadon választható ismeretkörök; a
művészettörténet mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános
szakterületi ismeretek körében az alapszak adott specializációjának megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét
és a specializáció követelményeinek teljesítését;
 bi) elméleti nyelvészet specializáció: matematikai és logikai alapismeretek, logika, nyelvleírás, fonológia, magyar
fonológia, szintaxis, magyar szintaxis, formális szemantika logikai alapjai, formális szemantika, szemantika, terepmunka;
bj) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell:
a szabadon választott stúdiumok terhére a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek
kreditértéke 10 kredit, továbbá
 a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános szakterületi ismeretek körében az alapszak adott specializációjának
megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét és a specializáció követelményeinek teljesítését.
III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.171 Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi tanulmányok (International Relations)
szakképzettség: nemzetközi kapcsolatok szakértő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Relations Expert
 3.173 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: politikatudomány
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi politikai, gazdasági, jogi, valamint európai uniós ismereteik
birtokában képesek elősegíteni az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelését, valamint a gazdasági,
intézményi lehetőségek hatékony kihasználását az állami és a nonprofit szektorban, a helyi önkormányzatoknál, valamint a
regionális fejlesztéssel foglalkozó intézményeknél, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
Az alapfokozat birtokában a nemzetközi kapcsolatok szakértő képes:
a nemzetközi politikai, gazdasági és jogi ismeretek birtokában a nemzetközi életben való tájékozódásra;
a nemzetközi viszonyokat érintő koncepciók, elméletek, módszerek használatára;
az Európai Unió jogi és intézményi felépítésére, az integráció alakulására vonatkozó információk alkalmazására.
Az alapfokozat birtokában a nemzetközi kapcsolatok szakértők alkalmasak:
minisztériumok, kormányzati szervek, állami intézmények nemzetközi és európai uniós feladatainak ellátására;
az Európai Unió közös vagy közösségi politikái ismeretében önkormányzatoknál, gazdasági társaságoknál és a vállalkozói
szektorban az európai uniós tagságból származó feladatok ellátására;
az EU által meghirdetett pályázatok megírására és projektek menedzselésére.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv
tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
társadalomtudományi alapismeretek: 4050 kredit
multidiszciplináris társadalomtudományi modul (politológia, szociológia, történelem), jogi és közgazdaságtani ismeretek;
készségfejlesztő, módszertani modul: 2030 kredit
kommunikáció, idegennyelv, informatika, statisztika;
nemzetközi kapcsolatok modul (nemzetközi gazdasági, nemzetközi jogi, politikai, gazdaságföldrajzi ismeretek, nemzetközi
viszonyok rendszere, diplomáciatörténet, regionális és civilizációs tanulmányok);
európai integrációs modul (az európai integráció története, elmélete, európai uniós jogi ismeretek, az EU intézményrendszere,
döntéshozatali eljárásai, az EU politikái, nemzetállamok és az EU); differenciált, specializált EU szakmai ismeretek.
Az oklevél megszerzésének feltétele négy hét szakmai gyakorlat elvégzése.
 10.174 Idegennyelvi követelmények:
 Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a
közigazgatási, katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai,
gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmivendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai,
kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi
bizonyítvány vagy oklevél.
2. POLITOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.175 Az alapképzési szak megnevezése: politológia (Political Science)
szakképzettség: politológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist
4. Képzési ág: politikatudomány
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák.
A képzés célja olyan politológusok képzése, akik ismereteket szereznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira,
azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szervezetére és azok működésére vonatkozóan.
Megismerik a politikai értékekre és a szocializációra vonatkozó tudományos elméleteket. Alkalmassá válnak arra, hogy részt
vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások
elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikaelméleti részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az
önkormányzatok, a tömegkommunikációs, szakmai érdekképviseleti, nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá kellő
mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a politológusok képesek:
a politikai összefüggések, folyamatok és törvényszerűségek elemző áttekintésére;
megszerzett ismereteik alapján tájékozódásra, eligazodásra a nemzetközi szervezetek és kapcsolatok rendszerében;
az igazgatásban használatos informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására.
A politológusok ismerik:
az állami, politikai szervezetek, pártok és civil szervezetek működését, a választási rendszerek, kormányformák típusait;
a politikai szocializáció, a politikai kultúra és a politikai értékek alapfogalmait;
államközi kapcsolatok szervezeti és igazgatási feladatait;
az EU szervezetét és működését.
Az alapfokozat birtokában a politológusok alkalmasak:
politikai szakértői elemző feladatok ellátására, humánpolitikai feladatok elvégzésére;
politikai intézmények működésével kapcsolatos ismeretek birtokában szervező, döntéselőkészítő, kapcsolattartó,
kapcsolatépítő munka végzésére;
szervező és menedzseri feladatok ellátására a központi, regionális, valamint a nemzetközi szervezetekben;
a politikai igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában alapszintű problémák megoldására;
szakterületükön összehasonlító elemzések, szakértői anyagok készítésére.
szociológia, társadalomfilozófia, társadalomelmélet, közgazdaságtan, a kommunikációelmélet alapjai;
politikatudomány alapjai, egyetemes és magyar politikai gondolkodás története, XX. századi társadalom és politikatörténet,
magyar politikai rendszer, jogi ismeretek, nemzetközi viszonyok elmélete, módszertani ismeretek, differenciáló szakmai
ismeretek.
Az oklevél megszerzésének feltétele négy hét szakmai gyakorlat elvégzése.
3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.179 Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)
szakképzettség: szociális munkás
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker
4. Képzési ág: szociális
A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről
szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a
demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete
közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű
kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
A szociális képzési ág közös kompetenciái
Az alapfokozattal rendelkezők ismerik:
tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom és szociálpolitikai,
pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait;
a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat;
a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket;
alkalmasak:
a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és
tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére;
az informatikai eszközök használatára;
a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok,
diagramok megértésére, értelmezésére.
Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek:
a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak,
következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére;
a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére,
feldolgozására és elemzésére;
az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére;
az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és megoldó képességének javítására, társadalmi
integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére;
az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására;
a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk
használatára.
Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak:
a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére;
az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális
munkafolyamatok kreatív megvalósítására;
a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika
döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális
munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok
végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegennyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti
elkötelezettséggel, szakmai identitással.
alapozó képzés: 3040 kredit
szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom és szociálpolitikai, pszichológiai,
(nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek;
szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom és szociálpolitika;
pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában;
differenciált kötelezően választandó szakmai modulok.
A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz
kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat
legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke
30 kredit
4. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.183 Az alapképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)
szakképzettség: szociálpedagógus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue
4. Képzési ág: szociális
A képzés célja olyan szociálpedagógusok képzése, akik képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási,
szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a
gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. A képzés multidiszciplináris ismereteket
nyújt, valamint azokat a képességeket, készségeket fejleszti és értékeket közvetíti, amelyek segítségével a szociálpedagógusok
hatékonyan működhetnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társadalmi integrációjának
az elősegítésében. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
A szociális képzési ág közös kompetenciái
Az alapfokozattal rendelkezők ismerik:
a szociális segítségnyújtáshoz szükséges, elsősorban társadalomismereti, társadalom és szociálpolitikai, szociális munkára
vonatkozó, másrészt pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait;
a szociális segítségnyújtáshoz szükséges ismeretszerzés módjait és a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;
a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket;
alkalmasak:
a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és
tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére;
az informatikai eszközök használatára;
a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok,
diagramok megértésére, értelmezésére.
Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok képesek:
az elsajátított társadalomismereti, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi ismeretek és alapelvek alkalmazására
különösen a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás területén;
a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére, azok rendszerszerű elemzésére, a társadalmilag kedvezőtlen
helyzeteket létrehozó okok, következmények feltárására és értelmezésére;
a szociális problémák, a kielégítetlen szükségletek, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására, elemzésére,
kezelésére,
társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények és összefüggések feltárására és értelmezésére;
a gyermekek és fiatalok szocializációja, személyiségfejlődése sajátosságainak, törvényszerűségeinek átfogó elemzésére;
az egyének, családok, csoportok, közösségek jog és érdekérvényesítő képességének fejlesztésére.
Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok alkalmasak:
a gyermek és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a speciális szükségletű, sérült, halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatokban; a helyettes és nevelőszülői hálózatokban, gyermekvédelmi központokban, a
családsegítésben, gyermekjóléti szolgálatokban, kisebbségi intézményekben; kollégiumokban; gyermek és ifjúsági szabadidős
és üdülési programokban; a fogyatékossággal élők intézményrendszerében; a nevelésioktatási intézményekben; bűnmegelőzési
és végrehajtási intézetekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére;
a különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családjai, valamint pedagógusai számára szakszerű
szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidőpedagógia, szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel; továbbá
ezeknek a folyamatoknak a tervezésére, kivitelezésére és elemzésére;
a szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek, technikák hatékony alkalmazására.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális
munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok
végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; egyéni döntéshozatalra és csoportmunkára, szakmabeli,
illetve szakmaközi együttműködésre való képességgel; idegennyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel,
szakmai identitással.
szociális, pszichológiai, pedagógiai, jogi és igazgatási, egészségtudományi alapismeretek, társadalomismeret;
a szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái és módszerei; társadalomismeret; társadalom és szociálpolitika;
pszichológia; pedagógia; jog és jogi igazgatás; egészségügyi ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.
A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz
kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív terepgyakorlat legalább
egy féléven át végzett folyamatos gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit
5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.187 Az alapképzési szak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science)
szakképzettség: informatikus könyvtáros
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist
4. Képzési ág: társadalomismeret
 6.2.190 A specializációhoz rendelhető minimális kreditértéke: 35 kredit
A képzés célja olyan informatikus könyvtárosok képzése, akik korszerű könyvtáriinformatikai ismeretek birtokában képesek
a különböző könyvtártípusok, valamint a szaktájékoztatási feladatokat végző intézmények gyakorlati szaktudást igénylő
munkaköreinek betöltésére. Képesek információhordozók, dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, közreadására; a
könyvtári munka és tájékoztatási tevékenység szervezésére. Felkészültek az információs szolgáltatások működtetésére,
számítógépes szakirodalmi információs rendszerek alkalmazására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel
Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtárosok ismerik:
a hazai és európai uniós könyvtári és információgazdasági stratégiákat, jogi szabályozásokat, intézményrendszereket,
programokat;
a hazai és nemzetközi dokumentumok és információk értékelésével, kiválasztásával, a gyűjteményszervezéssel, a formai és
tartalmi feldolgozással, a keresőrendszerek működtetésével, fejlesztésével, valamint a szolgáltatások nyújtásával és tervezésével
kapcsolatos alapelveket;
az informatikai és infokommunikációs eszközök, módszerek, technikák alkalmazásának, hasznosításának lehetőségeit, a
számítógépes információs rendszerek alkalmazásával, működtetésével, fejlesztésével, továbbá az elektronikus dokumentumok
létrehozásával kapcsolatos alapelveket;
a különböző tanulási források felhasználását;
a feladataik ellátásához szükséges szervezési, marketing, kapcsolattartási és építési, tervezési, projektvezetési,
minőségfejlesztési, humán erőforrás fejlesztési alapfogalmakat, alapelveket.
Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtáros képes, illetve alkalmas:
szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;
az informatikus könyvtáros munkához szükséges szóbeli, írásbeli, idegen nyelvi, interperszonális és a felhasználókkal való
kommunikációs, prezentációs, készségek elsajátítására, fejlesztésére;
információk rendszerezésére és feldolgozására;
idegen nyelven és a kommunikáció legújabb eszközeivel kommunikálni; információkat, érveket és elemzéseket szakmai és
nem szakmai közönségnek bemutatni;
az elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek megértésére,
értelmezésére.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködési készséggel, minőségtudattal, sikerorientáltsággal, saját tevékenységük
kritikus értékelésének képességével, szolgáltatásorientáltsággal, alapvető pedagógiai és andragógiai készségekkel, egyéni
döntéshozatalhoz és csoportmunkához szükséges képességgel, szervező és kezdeményezőkészséggel.
 8.191 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)
kommunikációs készségfejlesztés, filozófia, szociológia, kutatásmódszertan, anyanyelvi képességfejlesztés, könyvtár és
információtudományi ismeretek, kommunikációelmélet alapjai, olvasásszociológia, pedagógia, pszichológia, informatikai
alapismeretek, írás, könyv, sajtó és könyvtártörténet;
formai feltárás, dokumentumleírás, osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek, tartalmi feltárás, írás, könyv, sajtó és
könyvtártörténet; könyvtártan, könyvtári menedzsment alapjai, tájékoztatás, információforrások, információelmélet, adatbázis
építés és kezelés, könyvtárgépesítés, információs rendszerek, hálózati ismeretek; pedagógiai, pszichológiai modul; szakmai
gyakorlat;
 pl. elektronikus és digitális, EU információs, felsőoktatási könyvtári, gyermekkönyvtári, iskolai könyvtári, információ és
tudásmenedzsment, könyvtörténeti, közkönyvtári, különgyűjtemények, szakkönyvtári, tartalomszolgáltatás, weblapszerkesztő,
programozó specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
A szakmai gyakorlat könyvtárakban és információszolgáltató szervezetekben végzett gyakorlatot foglalja magában,
kreditértéke 15 kredit
6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.193 Az alapképzési szak megnevezése: kommunikáció és médiatudomány (Communication and Media Science)
szakképzettség: kommunikátor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication
3. Képzési terület: társadalomtudományi
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: nincs, a szakdolgozat a záróvizsga letételéhez szükséges kritérium jellegű
követelmény
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a társadalmat működtető kommunikációs rendszereket, a társadalmi
kommunikációt, valamint a kommunikáció és a média fontosabb intézményeit. Megszerzett tudásuk birtokában képesek a
társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti
Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok képesek:
a kommunikációhoz és médiához kapcsolódó alapfogalmak és alapelvek elsajátítására;
a társadalom működésével kapcsolatos összefüggések megismerésére, értékelésére, elemzésére;
kommunikációs készségek elsajátítására, illetve ezek fejlesztésére;
helyesen megítélni a társadalmi kommunikáció különböző területeinek problémáit a társadalmi kommunikáció
összefüggésein belül;
a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak megfelelően érvek kifejtésére, helytálló vélemény
megformálására vagy nézet megalkotására.
Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok alkalmasak:
információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek idegen nyelven és a prezentáció legújabb
eszközeivel hatékonyan kommunikálni;
az információk kritikus elemzésére és feldolgozására, az elemzés során felmerülő problémák megoldására;
a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkakörök, feladatok, továbbá közvetítő
társadalmi segítők, mediátorok, PR szakemberek tevékenységének ellátására.
Rendelkeznek együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, önismerettel,
kritikai önreflexióval, felelősségtudattal, hatékony és sikerorientált gondolkodással.
alapozó modul: 4055 kredit
ember és társadalom, a szabályozott társadalom, társadalomtörténet, elemzési technikák, kommunikációs készségfejlesztés;
szakmai törzsmodul: 90140 kredit, ebből
a) szakmai elméleti ismeretek: a kommunikáció és a média társadalomtörténete; a kommunikáció fontosabb színterei, a
kommunikáció fontosabb eszközei, a kommunikáció fontosabb funkciói, a kommunikáció interpretációja, a társadalmi
kommunikáció 1525 kredit; továbbá szakmai gyakorlat 1020 kredit;
b) speciális kommunikációs ismeretek: 1525 kredit
ba) humán kommunikációs ismeretek: média és kommunikáció, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció
dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok;
bb) médiakommunikációs ismeretek: medializált kommunikáció, a médiakommunikáció sajátos színterei, médiaismeretek,
médiadinamikák, a média szabályozása;
c) választható szakmai ismeretek: 1525 kredit;
d) differenciált szakmai ismeretek: pl. PR, marketing, üzleti kommunikáció; újságírás (nyomtatott, rádiós, televíziós, online);
hálózati kommunikáció; közéleti kommunikáció; mediáció; segítőfejlesztő; egyházi kommunikáció; nemzetközi
kommunikáció; vizuális kommunikáció; archiválás; kommunikáció technológia szakirányokhoz tartozó ismeretkörök: 3545
kredit
7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.196 Az alapképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology)
szakképzettség: alapszakos kulturális antropológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist
A képzés célja olyan társadalomtudományi ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a kulturális antropológia
elméleteinek, módszertanának, kutatástechnikáinak ismeretében képesek a kulturálistársadalmi élethelyzeteket jellemző
gyakorlati problémák, változási folyamatok, konfliktusok felismerésére, megértésére, elemzésére, valamint megoldási javaslatok
kezdeményezésére és azok végrehajtásában való közreműködésre. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel
Az alapfokozat birtokában a kulturális antropológusok képesek:
elsajátítani a komplex és hagyományos társadalmak, kultúrák működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket, a
kulturális társadalmi élet működésének szabályszerűségeit;
megismerni a kulturális antropológia és a kapcsolódó tudományterületek elméletét, módszertanát, kutatástechnikai
eljárásait;
a lokálisregionális és globális szintű problémák elkülönítésére, sajátosságaik felismerésére;
helyesen tájékozódni a mai kulturális és társadalmi problémák területén;
önálló antropológiai terepmunka keretében minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére, bemutatására, értékelésére,
értelmezésére és magyarázatára;
a kulturális antropológia alapvető elméleteinek és koncepcióinak alkalmazásával megfelelő érvek kifejtésére és helytálló
vélemény megformálására.
Az alapfokozat birtokában a kulturális antropológusok alkalmasak:
az antropológia alkalmazott szakterületein magas színvonalú szakmai munka végzésére; az ezeket biztosító intézményi és
infrastrukturális feltételek kialakítására;
önálló antropológiai terepmunka végzésére, kulturálistársadalmi élethelyzeteket jellemző problémák, változási folyamatok
elemzését igénylő feladatok ellátására;
krízishelyzetek, konfliktusok felismerésére, megelőzésére, megoldási javaslatok tételére, azok megvalósításában való
államiönkormányzati, civilnonprofit, piacivállalkozói szervezetekben felmerülő szociális problémák, társadalmi
szituációk megoldásához javaslatok kidolgozásában és végrehajtásában szakemberként közreműködni;
a komplex és a hagyományos kultúrákra és társadalmakra vonatkozó információk, érvek és elemzések akár idegen nyelven
és a prezentáció legújabb eszközeivel történő hatékony kommunikálására;
a társadalmi kommunikáció színterein mediátori szerep betöltésére;
közösségfejlesztésre, civil szerveződések előmozdítására;
hatékonyan fellépni a társadalmi diszkrimináció bármely formájával szemben;
hozzájárulni az előítéletes gondolkodáshoz, rasszizmushoz köthető konfliktusok enyhítéséhez;
részt venni roma és kisebbségi közösségek integrációját szolgáló programok kidolgozásában, végrehajtásában;
kulturális és társadalmi hatású lokális és regionális döntési folyamatok előkészítésére, a döntéseket elősegítő adekvát
véleményalkotásra.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel,
felelősségtudattal, önismerettel, empátiával és a kulturális és társadalmi „másság” iránti toleranciával, a feladatok ellátásához
szükséges humán és szociális készségekkel.
alapozó modul: 4050 kredit
antropológiaelmélet és történet; az antropológia kutatásmódszertana; társadalomismeret (társadalomelmélet,
társadalomfilozófia, jogtudomány alapjai, politikatudomány alapjai); továbbá szociológiai, szociálpolitikai, néprajzi,
demográfiai, társadalomtörténeti, kommunikációelméleti, szociálpszichológiai alapismeretek;
szakmai törzsmodul: 105125 kredit
népek és kultúrák Európában (antropológiai ismeretek Európa népeiről és kisebbségeiről; a roma kultúra antropológiája;
együttélési modellek KözépKeletEurópában; ehhez kapcsolódóan az etnikai identitás, társadalmi mobilitás, multikulturális és
interkulturális kommunikáció témakörei), a vizuális kultúra antropológiája (mindennapok vizuális kultúrája,
médiaantropológia), a modern társadalmak antropológiája (kulturális különbségek és változások a magyar társadalomban, a
társadalmi nemek antropológiája, globalizáció és regionalizmus, a nemzeti kultúra antropológiája; továbbá a társadalmi
krízishelyzetek, a szubkultúrák és deviancia, perifériális társadalmi csoportok antropológiája), készségtárgyak (munkaerőpiaci
elhelyezkedést biztosító kompetenciák kialakítása: mediáció, pályázatírás, kommunikáció, önismeret); gyakorlat (terepmunka
szemináriumok, gyakorlati terepmunka, szakmai gyakorlat).
A szakmai gyakorlat a terepmunka során kialakított antropológiai tudásterületekhez (kisebbségkutatás, társadalmi
krízishelyzetek vizsgálata, vizuális kulturális antropológia, roma kultúra) kapcsolódó különböző intézményekben teljesítendő
egyéni gyakorlat.
8. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.200 Az alapképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)
szakképzettség: szociológia alapszakos szakelőadó
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist
A képzés célja olyan szociológia alapszakos szakelőadók képzése, akik a megszerzett szociológiai alapismereteik birtokában
segíthetik a tudásalapú információs társadalom megvalósulását, az életminőség javulását, az esélyegyenlőség feltételeinek
javítását, a társadalmi demokrácia kiteljesítését, valamint a szociális integráció erősítését. Továbbá kellő mélységű elméleti
Az alapfokozat birtokában a szociológia alapszakos szakelőadók képesek:
a strukturális és regionális egyenlőtlenségek szociológiai okainak ismeretében a társadalmi egyenlőtlenségek feltárására,
elemzésére;
az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését célzó programok kidolgozásában való közreműködésre;
a társadalmi hatású döntések szociológiai előkészítésére;
a társadalmi integráció erősítését, különösen a romák társadalmi integrációját szolgáló komplex programok kidolgozásához
és megvalósításához szükséges szociológiai megközelítésmód érvényesítésére;
a társadalmi demokrácia kiteljesedésének elősegítésére, civil szerveződések előmozdítására;
a szociológiailag releváns információk gyűjtésére, feldolgozására, a legkorszerűbb informatikai eljárások alkalmazására;
az Európai Unió polgáraira jellemző életminőség objektív és szubjektív feltételeinek megvalósításában való
közreműködésre.
Az alapfokozat birtokában a szociológia alapszakos szakelőadók alkalmasak:
társadalmi konfliktusok kezelésében való közreműködésre;
a társadalmi hatású fejlesztési projektek előkészítésére, pályázatok készítésére, értékelésére, monitorozására,
minőségbiztosítására, megvalósításuk irányítására;
a helyi fejlesztési lehetőségek feltárására, fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában való részvételre.
A szakon végzettek rendelkeznek a társadalmi problémák iránti érzékenységgel, nyitottsággal, együttműködő,
kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelvtudással, a szociokulturális különbözőségek ismeretén
alapuló empátiával és toleranciával.
bevezetés a szociológiába és a társadalomtudományokba (szociológiai, szociológiatörténeti, szociológiaelméleti,
politikatudományi, jogtudományi, kulturális antropológiai alapismeretek); társadalomismeret (szakszociológiai,
szociálpszichológiai, demográfiai, európai uniós ismeretek); szociológia módszertana; orientációs tárgyak;
társadalomtörténet, a mai magyar társadalom, társadalmi struktúra és rétegződés, szakszociológiai ismeretek, szociológiai
irányzatok, terepgyakorlatok, orientációs gyakorlatok (adatgyűjtési, adatfeldolgozási, adatelemzési ismerétek), idegen nyelv,
kommunikációs, informatikai ismeretek, módszerek.
9. TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.204 Az alapképzési szak megnevezése: társadalmi tanulmányok (Social Sciences)
szakképzettség: társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadó
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Scientist
A képzés célja olyan társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók képzése, akik tájékozottak a társadalomtudományok
elméleti és módszertani alapjaiban, elsajátítják a társadalomkutatások alapvető készségeit. Alkalmasak arra, hogy
kutatásszervezőként, tudományos segédmunkatársként tevékenykedjenek, illetve közigazgatási, tájékoztatási, közművelődési
intézményekben, politikai és közéleti szervezetekben, valamint humánpolitikai területen helyezkedjenek el. Képesek elemzési
feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók képesek:
a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére és rendszerszerű értelmezésére, a társadalmilag kedvezőtlen
helyzeteket létrehozó okok feltárására;
módszertani ismereteik alapján adatok gyűjtésére, rendszerezésére, alapszintű adatelemzések készítésére;
társadalmi jelenségek sokoldalú (komplex társadalomtudományi) megközelítésére és értelmezésére;
idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel hatékony kommunikációra;
kapcsolatteremtésre, kreativitásra és kooperációra a problémák kezelésében, az egyének, közösségeik és az önkormányzati
állami intézmények között.
Az alapfokozat birtokában a társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók alkalmasak:
ügyintézői, asszisztensi munkacsoportok irányítására;
szakmai irányítás mellett kutatási résztevékenységek végzésére;
részfeladatok önálló megoldására.
bevezetés a társadalomtudományokba (a társadalomelmélet alapjai, társadalomtörténet, logika, filozófia,
kommunikációelmélet, társadalomszerkezet, társadalmi folyamatok, életmód, életciklusok); egyén és társadalom (bevezetés az
alkotmányjogba, társadalompolitika, szociálpszichológia, közgazdasági alapismeretek); módszertani ismeretek (a
társadalomkutatás módszerei, bevezetés az ismeretelméletbe, társadalomstatisztika); orientációs tárgyak;
elméleti tárgyak (bevezetés a politikatudományba, bevezetés a pszichológiába, bevezetés a szervezetek működésébe, kultúra
és művelődéstörténet, a társadalom kulturális tagoltsága); gyakorlati tárgyak (statisztika, a magyar társadalom statisztikai
leírása), készségtárgyak (kommunikációs technikák, számítógépes alapismeretek); differenciált szakmai ismeretek.
IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET
1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1.208 Az alapképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)
szakképzettség: gazdaságinformatikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. Képzési ág: informatikai
 7.211 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák.
A képzés célja gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek az információs társadalom feltétel és értékrendszerében a
valós üzleti folyamatok, a folyamatokban rejlő problémák megértésére és megoldására, az értékteremtő folyamatokat támogató
informatikai feladatok menedzselésére, az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek
tudásbázisának és üzleti intelligenciájának a növelésére, az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen
alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, a problémák feltárására, a problématér definiálására,
alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére, továbbá kellő mélységű
 Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
a közgazdasági és az informatikai szakterületek ismeretanyagának alkalmazására;
az üzleti problémák ITvel támogatott megoldására;
szakképzettségüknek megfelelő feladatok felelősségteljes végrehajtására;
az adott szakterület új ismereteinek és eredményeinek a befogadására;
folyamatos tanulásra, saját tudásuk bővítésére, új kompetenciák elsajátítására;
 kommunikációs készségük, tárgyalóképes idegennyelvismeretük birtokában partnerekkel, gazdasági, közgazdasági
szakemberekkel, informatikai fejlesztéseket végző munkatársakkal való hatékony együttműködésre;

 az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.
 Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok a várható specializációkat is figyelembe véve alkalmasak:
üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások tervezési munkáinak elvégzésére,
egyszerűbb programozási feladatok végrehajtására;
rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés és/vagy számítógéppel
támogatott fejlesztés eszközei) használatára;
adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;
a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az ITalkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások
kezdeményezésére, a végrehajtásban az együttműködésére;
az üzleti és informatikai szakemberekkel együttműködve, felhasználva a leghatékonyabb ITmegoldásokat a gazdasági
problémákra megoldási változatok készítésére, informatikai támogatás és/vagy fejlesztés kezdeményezésére, végrehajtására;
a szervezet informatikai egységének menedzselésére, a működtetési kockázatok kezelésére, kisebb fejlesztési és üzemeltetési
projektek tervezésére és irányítására, informatikai feladatok outsourcing megoldásaiban és auditálásában az együttműködésre;
gazdasági alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (operatív, menedzsmentszintű és felsővezetői
információigények meghatározására és kielégítésére, vállalatirányítási és döntéstámogató rendszerek használatára, kliensszerver
architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat és rendszermozgatási feladatainak ellátására).
 8.212 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
 analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány, egyéb természettudományos
ismeretek;
 gazdasági és humán ismeretek: 3040 kredit
 közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, EUismeretek, menedzsment,
vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan);
 rendszertechnikai modul (számítógéparchitektúrák, operációs rendszerek, számítógéphálózatok), szoftvertechnológia
modul (programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés); információrendszer modul (adatbáziskezelés, IRarchitektúrák,
fejlesztés,
 menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált
vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások, IT szolgáltatás legjobb ipari gyakorlata, információbiztonsági ismeretek);
differenciált szakmai ismeretek.
 A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi
gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projektstruktúrájú gyakorlat.
 2.215 MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1.216 Az alapképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
szakképzettség: mérnökinformatikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kredit: 15 kredit
 A képzés célja olyan mérnökinformatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális
rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat és programrendszereinek tervezési, fejlesztési
feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő
folytatásához.
 Az alapfokozat birtokában a mérnökinformatikusok képesek:
az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására;
informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges
mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására;
programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben;
szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használatára;
információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálatára;
 korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére,
továbbfejlesztésére;
 Az alapfokozat birtokában a mérnökinformatikusoktól figyelembe véve a várható szakirányokat legalább két
kompetencia elvárt az alábbiak közül: alkalmasság
számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;
kliensszerver rendszerek programozására, WEB programozásra;
vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére valamely „enterprise modeller” típusú
eszköz segítségével;
döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére.
 matematika (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, diszkrét matematika), számításelmélet és
algoritmuselmélet, fizika, egyéb természettudományos ismeretek;
 közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek;
 rendszertechnika modul (mérés és szabályozástechnika, érzékelők és beavatkozó rendszerek; elektronika, digitális
rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok); szoftvertechnológia modul
(programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés, szoftvertechnológia, egyes programozási feladatok);
informatikai rendszerek modul (adatbáziskezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek felépítése, modellezése és
analízise, informatikai rendszerek megvalósítása, biztonsága, információbiztonsági ismeretek, IT szolgáltatás legjobb ipari
gyakorlata); differenciált szakmai ismeretek.
3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1.223 Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)
szakképzettség: programtervező informatikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist
A képzés célja olyan programtervező informatikusok képzése, akik képesek szoftver orientált információs technológiai
eszközök és rendszerek létrehozási, bevezetési, működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási tevékenységét önállóan és
csoportmunkában ellátni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő
folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok képesek:
algoritmusok tervezésére, elemzésére és megvalósításukra a legfontosabb programozási paradigmák figyelembevételével;
szoftverfejlesztési módszertanok és technológiák alkalmazására;
adatmodellezésre, adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására egy korszerű adatbáziskezelő rendszerben, a SQL
használatára;
mesterséges intelligencia technikák, eszközök alkalmazására, logikai programozására;
osztott rendszerek használatára, WEB programozásra;
numerikus számítási rendszerek modellezésére és megvalósítására;
az informatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos jogi szabályozás alkalmazására, a jogi adatbázisok
készség szintű használatára;
 az alkalmazási területek informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködésre és modellalkotásra.
Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok alkalmasak:
vállalati információs rendszerek tervezésére és készítésére valamely korszerű modellező eszköz segítségével;
döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére;
szakértői rendszerek fejlesztésére és működtetésére;
az informatika formális modelljeinek alkalmazására;
 multimédia alkalmazások tervezésére, fejlesztésére és működtetésére;
 matematikai és természettudományos alapismeretek: 3060 kredit
 analízis (kalkulus), numerikus analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra, operációkutatás, valószínűségszámítás és
statisztika, egyéb matematikai és természettudományos ismeretek;
 számítástudományi ismeretek: 2035 kredit
 logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek,
mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek;
 szoftvertechnológia modul (a programozás módszertani alapjai, programozási technológia, programozási nyelvek,
fordítóprogramok, alkalmazások fejlesztése, programozási környezet, nemzetközi jó gyakorlatok); rendszertechnikai modul
(számítógéparchitektúrák, operációs rendszerek, számítógépeshálózatok, osztott rendszerek, internet eszközök és
szolgáltatások); információs rendszerek modul (az adatbázisok elméleti alapjai, adatbázisok tervezése, megvalósítása,
menedzselése, információs rendszerek, további informatikai ismeretek, információbiztonsági ismeretek); differenciált szakmai
ismeretek (informatikai alkalmazások: számítógépes grafika, szakértői rendszerek, multimédia alkalmazások), gazdasági és
humán ismeretek: makro és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi informatikai ismeretek).
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy olyan idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van,
államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél
megszerzése szükséges.
 V.230 JOGI KÉPZÉSI TERÜLET
 12.231
3. IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.232 Az alapképzési szak megnevezése: igazságügyi igazgatási (Judicial Administration)
szakképzettség: igazságügyi szervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Judicial Administration Manager
 3.234 Képzési terület: jogi
 4.235 Képzési ág: igazságügyi
A képzés célja olyan igazságügyi szervezők képzése, akik jogi, különösen eljárásjogi alapismereteik, a jogi informatika
gyakorlati és az igazságügy szervezetére és ügyvitelére vonatkozó ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy
közreműködjenek igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
Az alapfokozat birtokában az igazságügyi szervezők képesek:
igazságügyi döntések előkészítésére és végrehajtására;
önálló igazságügyi feladatok megoldására;
az államigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges jogalkalmazási technikák alkalmazására.
Az alapfokozat birtokában az igazságügyi szervezők alkalmasak:
igazságügyi szervezőivezetői feladatok ellátására;
az igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában problémák megoldására;
szakigazgatási területeken, önkormányzatoknál és más közigazgatási szerveknél előkészítő, végrehajtó, ügyviteli feladatok
ellátására.
társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai, kommunikációs ismeretek);
jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi, az Európai Unió jog és
intézményrendszerére vonatkozó ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (statisztikai és informatikai ismeretek);
igazgatástörténeti modul (a modern magyar igazságszolgáltatás és a közigazgatás történeti alapjai); szakigazgatási modul (a
bíróság szervezet és igazgatási rendszere); pénzügyi, közgazdasági modul (adó és pénzügyi, közgazdaságtani, a gazdasági
társaságokra vonatkozó ismeretek); közszolgálati és munkajogi modul; igazságügyi eljárásjogi modul (polgári peres, nemperes,
büntetőeljárásjogi, bírósági ügyiratkezelési ismeretek); differenciált szakmai ismeretek.
Az oklevél megszerzésének feltétele 40 óra szakmai gyakorlat elvégzése.
4. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.237 Az alapképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations and Social
Insurance Administration)
szakképzettség: munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Employment Relations and Social Insurance Expert
 választható specializációk: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations, Social
Insurance Administration)
 4.240 Képzési ág: munkajogi
A képzés célja olyan munkaügyi kapcsolatokkal és társadalombiztosítással összefüggő feladatokat elvégző szakemberek
képzése, akik jogi és szakmai ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy munkaügyi kapcsolatok alakításában és
társadalombiztosítási ügyek intézésében közreműködjenek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a
 Az alapfokozat birtokában a munkaügyi kapcsolatok specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási
szakember képes:
kollektív tárgyalás folyamatának előkészítésére, tervezésére;
szakértői, tanácsadói közreműködésre a kollektív szerződés megkötésében;
munkaügyi konfliktusok és viták felismerésére, vitarendezési eszközök és eljárások kiválasztására és alkalmazására;
az érdekegyeztetés folyamatának, intézményeinek megismerésére;
alkalmas:
a vállalatok, költségvetési intézmények szintjén érdekegyeztetési fórumok kialakítására, eljárási szabályainak
kidolgozására;
a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek tevékenységének szervezésére;
az állam munkaügyi kapcsolatokat szabályozó tevékenységének tervezésére, végrehajtására;
munkavédelem, munkaerőpiaci politikák, foglalkoztatáspolitika, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti
szervei közti munkaügyi kapcsolatok rendjének meghatározására és azok betartásának ellenőrzésére.
 Az alapfokozat birtokában a társadalombiztosítási igazgatási specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási
szakember képes:
társadalombiztosítási, illetve magánbiztosítási ellátások, valamint egyéb szociális ellátások megállapítására és folyósítására;
egészségügyi szolgáltatóknál működtetési és finanszírozási feladatok ellátására;
informatikai rendszerek felhasználására;
alkalmas:
a központi és helyi társadalombiztosításban, adóigazgatási szerveknél, valamint magánbiztosítóknál igazgatási feladatok
ellátására;
költségvetési szervek, magánbiztosítási pénztárak, gazdálkodásipénzügyi feladatainak elvégzésére;
a társadalombiztosítási és magánbiztosítási rendszer ellenőrzésére.
alapozó ismeret: 2550 kredit
társadalomtudományi alapismeretek (politikai intézmények működése, politológia, szociológia, társadalomtörténet);
jogtudományi alapismeretek (általános jogi ismeretek, alkotmánytan, polgári jogi és társasági jogi ismeretek); kiegészítő
szakmai alapozó ismeretek (munkaügyi kapcsolatok, vezetési és szervezési ismeretek, informatika, számítástechnika, statisztika,
demográfia, szociálpolitika, általános és szakmai lélektan);
igazgatástörténeti modul (munkaügyi kapcsolatok társadalomtörténete, szociális jog kialakulása és alapjai); általános
igazgatási modul (közigazgatási alapismeretek, közigazgatási és munkaügyi igazgatási eljárási ismeretek, az EU
alapintézményei és jogrendszere); szakigazgatási modul (munkaügyi, egészségügyi és szociális szakigazgatás,
foglalkoztatáspolitika); pénzügyiközgazdasági modul (közgazdaságtan, pénzügyi és adójogi ismeretek, számvitel, vállalat
gazdaságtan, költségvetési gazdálkodás); közszolgálati és munkajogi modul;
 munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
Az oklevél megszerzésének feltétele 4 hét szakmai gyakorlat elvégzése.
 56.245
 VI.246
VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET
1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.247 Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott közgazdaságtan (Applied Economics)
szakképzettség: közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Applied Economics
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: közgazdasági
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alapvető mikro és makrogazdasági, ágazati és funkcionális közgazdasági
ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein közgazdasági elemző munkára,
önálló munka végzésére a döntéselőkészítő, elemző feladatok megoldásában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon végzettek ismerik:
a gazdasági fogalmakat, összefüggéseket és elemzési módszereket,
a gazdálkodás különböző területeinek alapvető elveit és eszközeit,
a gazdasági kapcsolatok és intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait,
a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint a gazdasági szervezés és irányítás alapelveit és módszereit,
a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne kiemelten az EU működési rendszerét és politikáit.
Az alapfokozat birtokában az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
a gazdasági problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, a szükséges információk
beszerzésére és elemzésére,
a megszerzett tudás alkalmazására, gazdasági folyamatok tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok megoldására,
elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére,
önálló és csoportmunka végzésére.
Rendelkeznek önálló problémafelismerő és megoldó készséggel, innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő
(kezdeményező) készséggel, társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, tolerancia
és szinergia lehetősége felismerésének képességével.
gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 6070 kredit
matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat
gazdaságtan, pénzügy, számvitel;
EU ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet és
vezetéselmélet;
gazdaságelméleti, gazdaságstatisztikai, pénzügyi, elmélettörténeti, gazdaság modellezési, gazdaságpolitikai, ágazati és
funkcionális gazdaságtani, közösségi gazdaságtani, világ és Európagazdaságtani, környezet gazdaságtani, közpolitikai
ismeretek, továbbá differenciált szakmai ismeretek.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési
területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
 2.251 GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYMATEMATIKAI ELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1.252 Az alapképzési szak megnevezése: gazdaság és pénzügymatematikai elemzés (Economic and Financial Mathematical
Analysis)
 szakképzettség: közgazdász gazdaság és pénzügymatematikai elemzés alapképzési szakon

 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Economic and Financial Mathematical Analysis
A képzés célja olyan közgazdasági szakemberek képzése, akik az elméleti és módszertani, különösen a gazdaságelemzési és
modellezési ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein beleértve az
Európai Unió, a központi állami irányítás, a regionális, önkormányzati és vállalati szintet önálló munkavégzésre, továbbá kellő
mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban történő folytatásához.
 Az alapfokozat birtokában a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés szakon végzettek ismerik:
a közgazdasági elméleteket és módszereket, különösen azok matematikai alapjait,
a gazdaság intézményrendszerét, működésük elveit és folyamatait,
az információszerzés és elemzés módszereit,
a nemzeti és nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, a gazdasági folyamatok szervezésének és irányításának
alapelveit és módszereit,
a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás alapelveit és modelljeit,
a gazdasági szereplők döntéseit alakító tényezőket, az egyes döntések komplex kölcsönhatásának rendszerét és az azok
gyakorlati elemzésére alkalmas modelleket, módszereket, illetve a gazdasági információs rendszereket,
az EU működési rendszerét és politikáit.
 Az alapfokozat birtokában a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés szakon végzettek alkalmasak:
a különböző gazdasági folyamatok elemzésére, tervezésére, irányítására,
az önálló és csoportos gazdasági elemzések végzésére, kollektív döntések előkészítésében való részvételre,
a gazdaságelemzési módszerek innovatív és kreatív alkalmazására,
a stratégiai jellegű gazdaság és vállalatpolitikai problémák felismerésére, ill. a megoldásukra irányuló döntések
előkészítésére,
elemzések, jelentések, felmérések készítésére magyar és legalább egy idegen nyelven,
önálló és csoportmunka végzésére.
Rendelkeznek önálló problémafelismerő és megoldó készséggel, innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő
(kezdeményező) készséggel, társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, tolerancia
és szinergia lehetősége felismerése képességével.
vezetéselmélet;
gazdaságelméleti, elmélettörténeti, matematikai közgazdaságtani, operációkutatási, statisztikai, pénzügyi, alkalmazott
modellezési, gazdaságpolitikai ismeretek.
3. KÖZSZOLGÁLATI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.257 Az alapképzési szak megnevezése: közszolgálati (Public Services)
2.258 Az alapképzési szakon megszerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: közgazdász közszolgálati alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Public Services
A képzés célja gyakorlatorientált gazdaságtudományi, társadalomtudományi, szervezésivezetési és módszertani
felkészültséggel rendelkező interdiszciplináris gazdasági szakemberek képzése a közszektor mikroszintű, állami és nem állami
intézményei, nonprofit szervezetei, a központi és helyi szintű kormányzati hivatalok és testületek, valamint az ágazati
közpolitikák kezdeményezésében és megvalósításában szerepet játszó hazai és nemzetközi szervezetek számára, akik kellő
mélységű elméleti ismerétekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a közszolgálati alapképzési szakon végzettek ismerik:
a közszektor gazdaságtanának alapvető összefüggéseit,
a közszolgáltató és nonprofit szervezetek működési elveit és rendszerét, folyamatait,
a szervezetfejlesztés, szervezeti folyamatok és rendszerek, irányítás, személyzeti menedzsment, kompetenciafejlesztés,
intézményi kultúra, tervezési stratégia alapvető szakismereteit,
az EU működésének és szakpolitikáinak fő jellemzőit,
a közpolitika megvalósításának folyamatát és a folyamat befolyásolásának alapvető eszközrendszerét,
a költségvetési gazdálkodás és közszolgálati menedzsment alapfogalmait, fő összefüggéseit, a gazdálkodásra ható
tényezőket, és az azok befolyásolására használatos átfogó módszereket,
a köz és nonprofit szervezetek létrehozására, szervezésére, működtetésére és irányítására, fejlesztésére vonatkozó alapvető
elveket és módszereket,
a közjót előmozdító döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzés és megoldáselemzés alapvető
módszereit.
Az alapfokozat birtokában a közszolgálati alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
a valóságos közpolitikai problémák és megoldások, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások kreatív alapfokú elemzésére,
a közszektor szervezeteiben és intézményeiben elemző, tervező és középszintű irányító munka folytatására,
a pénzügyi, közmenedzsment, és információtechnikai ismeretek összetett alkalmazására,
szakterületi jelentések, felmérések elkészítésében való részvételre,
döntések előkészítésében, megalapozásában való részvételre,
a munkájukhoz szükséges információ menedzselésére,
az önálló és felelős munkavégzésre,
csoportban végzett munkára.
Rendelkeznek kommunikációs és együttműködési készséggel, kritikai érzékkel, felelősségtudattal és lojalitással, a társadalmi
értékek iránti elkötelezettséggel, a közpolitika más szereplőinek felfogása iránti megbecsüléssel és empátiával.
vezetéselmélet;
közigazgatási és jogági ismeretkör [közintézményjogi alapismeretek, alkotmánytan, gazdasági jogi (civilisztikai)
alapismeretek]; közmenedzsment ismeretkör (a közszektor és a közszolgáltatások modernizációja, közcélú szervezetek vezetése
és stratégiai tervezése); államháztartásköltségvetés ismeretkör (költségvetési politika, költségvetési szervek számvitele);
közpolitikai ismeretkör (társadalompolitika, etika és felelősség, közpolitika elemzés); továbbá differenciált szakmai ismeretek.
4. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.261 Az alapképzési szak megnevezése: gazdálkodási és menedzsment (Business Administration and Management)
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),
szakképzettség: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Administration and Management
4. Képzési ág: üzleti
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott
gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek és
intézmények folyamatainak tervezésére, elemzésére, valamint a gazdálkodói, vállalkozói tevékenységek és folyamatok
irányítására, szervezésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon végzettek ismerik:
a gazdálkodás alapfogalmait, fő összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és azok befolyásolására használatos
módszereket,
az erőforrásokkal, termelési tényezőkkel való gazdálkodás irányelveit, tervezési, elemzési, értékelési, lebonyolítási
eszközeit, módszereit,
a gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és működtetésének alapelveit és módszereit,
a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk kialakítására és változtatására vonatkozó
alapelveket és módszereket.
Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
a gazdálkodó szervezetekben szakképzettségüknek megfelelő munkakörök betöltésére,
a problémamegoldó technikák vállalati döntések előkészítésében való alkalmazására,
idegen nyelven és az informatika segítségével is a hazai és a nemzetközi üzleti környezetben hatékonyan kommunikálni,
a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, az önálló karrierépítésre tapasztalatainak értékelése és folyamatos
továbbképzés útján; az alapképzésben megismert szakterület gyakorlati úton való kiszélesítésére,
önálló munka végzésére a vállalati rendszer különböző részterületein,
a gazdálkodó szervezetek általános gazdálkodásához és szervezéséhez kapcsolódó munkakörökben vezetői feladatok
ellátására.
közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 8090 kredit
matematika, statisztika, informatika, mikro és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan,
gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezetgazdaságtan, egyéb alapozó
üzleti ismeretek;
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;
 vállalati pénzügyek, számviteli elemzés, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing menedzsment, vezetés és szervezés,
értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, kontrolling, üzleti etika, stratégiai tervezés, továbbá
választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális
tudást adó ismeretek.
Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.
5. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.267 Az alapképzési szak megnevezése: kereskedelem és marketing (Commerce and Marketing)
szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Commerce and Marketing
A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkező
gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és
értékesítésére, kis és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű
Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek ismerik:
a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési trendjeit,
a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét és módszertanát az üzleti és nonprofit szférában,
a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet más folyamataival,
funkcióival,
a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a fogyasztóvédelem területét,
az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit,
a kereskedelmi vállalatok működését és szervezetét, a kereskedelmi tevékenység főbb munkafolyamatait és technikáit,
a logisztikai folyamatokat,
az eüzlet módszereit és hátterét,
képesek a marketing értékesítés rövid és középtávú döntési folyamataiban való eligazodásra, a gyors piaci változások
felismerésére, azokhoz való alkalmazkodásra.
Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek alkalmasak:
kis és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására,
különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére,
önálló és csoportmunka végzésére,
a szervezet funkcionális területeivel és a marketingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel való együttműködésre,
reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására és lebonyolításuk
ellenőrzésére,
a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezésére,
egyes logisztikai feladatok ellátására,
a kereskedelem és marketing specifikus szoftverek használatára,
jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra.
gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezetgazdaságtan, alapozó üzleti
ismeretkörök;
vállalatirányítás, kereskedelem gazdaságtana, marketing menedzsment, szervezeti magatartás, vállalati pénzügyek,
marketingkutatás, külkereskedelmi technikák, marketingkommunikáció, logisztika, média gazdaságtan, továbbá választható
szakirányok, amelyek a szak törzsanyagához, a kereskedelem vagy marketing szakanyagához kapcsolódó, a szakképzettség
részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.
6. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.272 Az alapképzési szak megnevezése: emberi erőforrások (Human Resources)
szakképzettség: közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Human Resource Management
6.4. A szakdolgozathoz rendelt minimális kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
6.6. Intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésben szerezhető kreditérték:
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák:
A képzés célja: a gazdaságtudományokban jártas, módszertanilag felkészült, megfelelő szakmai és általános műveltséggel
rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, üzleti, vezetési, szociológiai, pszichológiai, politológiai, jogi és
kommunikációs ismereteikre támaszkodva képesek a munkaerőpiacok elemzésére, az emberierőforrásgazdálkodás funkcióinak
ellátására, korszerű módszereinek alkalmazására, az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására, az érintett területeken
szervezési, elemzési, tervezési, döntéselőkészítési és szolgáltatási feladatok megoldására, továbbá a megszerzett ismereteik
alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzési szakon történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon végzettek ismerik:
a gazdálkodás fogalmait, legfontosabb összefüggéseit és a gazdálkodást meghatározó tényezőket,
az erőforrásokkal, ezen belül az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás korszerű eljárásait, tervezési, elemzési és értékelési
módszereit,
az emberierőforrásgazdálkodás szervezeti és információs rendszerének működését,
a kompetenciák fejlesztésének az egyéni és szervezeti képességekre gyakorolt hatását, az emberi tőkebefektetések és
hozamok vizsgálatát,
a munkaerőpiaci, érdekegyeztetési és emberierőforrásfejlesztési folyamatok elemzését és koordinálását, az ezzel
kapcsolatos döntéselőkészítési feladatok megoldását az üzleti életben és a közszolgálatban.
Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
a gazdaság különböző területein működő szervezetekben, illetőleg vállalkozásokban az emberi erőforrások fejlesztését és
hasznosítását elősegítő gazdálkodási, elemzési és tervezési feladatok ellátására,
önálló munkavégzésre és csoportmunkára,
közgazdasági megfontolásokra épülő, gazdasági kalkuláción alapuló meggyőző szakmai érvelésre, informatikailag
támogatott korszerű elemzési módszerek, tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására,
megbízható munkavégzésre multikulturális környezetben,
vezetői, tanácsadói munka támogatására,
munkaerőpiaci elemzések készítésére, emberierőforrásgazdálkodási funkciók és érdekegyeztetési folyamatok vizsgálatára,
a személyügyi, a munkaerőpiaci és az érdekképviseleti szervezetekben szolgáltatási feladatok ellátására,
az emberierőforrásfejlesztési és hasznosítási döntéseket előkészítő módszerek és technikák alkalmazására, az elemzésekhez
szükséges információk megszerzésére, feldolgozására, felmérések, jelentések elkészítésére.
matematikai alapok, statisztika, informatika, mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan,
munkagazdaságtan, környezetgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, vezetés és szervezés, gazdasági jog, számvitel alapjai, vállalati
pénzügyek, emberierőforrásmenedzsment, marketing, készségfejlesztő gyakorlatok, szaknyelv, egyéb üzleti alapozó ismeretek;
filozófia, szociológia, pszichológia, politológia, jog, gazdaságtörténet, demográfia, gazdaságpolitika, európai uniós
ismeretek, egyéb szakmai és társadalomtudományi ismeretek;
 munkaerőpiaci intézmények és politikák, szervezet és munkaszociológia, munkahelyi és munkaerőpiaci képzés,
munkaügyi kapcsolatok rendszere, munkajog, kompetencia és ösztönzésmenedzsment, üzleti kommunikáció és
tárgyalástechnika, személyügyi tevékenység, személyügyi informatika, személyügyi kontrolling, szervezeti magatartás,
szociálpszichológia, szervezeti kommunikáció, területfejlesztés, oktatáspolitika, emberierőforrásgazdálkodási esettanulmányok,
munkavédelem és ergonómia, regionális munkaerőgazdálkodás, projektvezetés, operációkutatás, továbbá specializációk,
amelyek a szak törzsanyagához, kötelező és választható tárgyaihoz kapcsolódó speciális szakmai ismeretek elmélyítését teszik
lehetővé.
A szakmai gyakorlat az egyes ismeretkörökhöz kapcsolódó gyakorlati foglalkozásokon szerezhető meg.
7. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK277
1.278 Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdálkodás (International Business Economics)
 szakképzettség: közgazdász nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Business
A képzés célja legalább két idegen nyelven magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági,
társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a
nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés
 Az alapfokozat birtokában a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon végzettek ismerik:
a nemzetközi gazdasági folyamatok elméleti összefüggéseit, hátterét,
a nemzetközi gazdasági és piaci folyamatokat,
az európai integrációs folyamatot, az EU működését,
a globalizáció folyamatait, mozgatórugóit és hatását az egyes régiókra,
a nemzetközi piacműködés és verseny elemzésének módszertani kérdéseit,
a nemzetközi kereskedelempolitika célkitűzéseit, eszközrendszerét,
a nemzetközi pénzügyek törvényszerűségeit, szereplőit, a nemzetközi pénzügyek technikáját,
Magyarország helyét és szerepét a világgazdaságban, az euróatlanti integrációban,
Magyarország külgazdasági folyamatainak dinamizmusát, főbb piacait,
az erőforrások pályázati úton való megszerzésének és felhasználásának lehetőségeit és technikáját,
a nemzetközi versenyhelyzetben meghozandó stratégiai üzleti döntések marketing vonatkozásait és végrehajtásuk
eszközrendszerét,
a világméretű árumozgások logisztikai vonatkozásait,
a nemzetközi ügyletek jellegzetes típusait, folyamatait, jogi vonatkozásait,
a nemzetközi menedzsment interkulturális vonatkozásait,
a nemzetközi üzleti élet viselkedési szabályait, a protokoll és etikett előírásait,
a nemzetközi gazdasági szervezetek működését.
 Az alapfokozat birtokában a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
a nemzetközi áru, szolgáltatások és pénzügyi mozgások elemzésére,
regionális és hazai relációkban való párhuzamos gondolkodásra,
nemzetközi tárgyalások önálló vitelére,
a menedzsment funkciók gyakorlati alkalmazására,
önálló és csoportmunkára,
tárgyalási, prezentációs és meggyőzési technikák alkalmazására,
a problémák önálló felismerésére, a feladatok kijelölésére, rangsorolására és megoldására.
Rendelkeznek önálló problémafelismerő és megoldó, továbbá innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő
(kezdeményező) készséggel, kapcsolatteremtő, beilleszkedési és együttműködési, valamint szóbeli és írásbeli kommunikációs
készséggel, toleranciával, a másság elfogadásának képességével.
gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezetgazdaságtan, egyéb alapozó
üzleti ismeretek;
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet és vezetéselmélet;
 nemzetközi kereskedelmi és gazdasági intézmények, világgazdasági folyamatok és régiók, külgazdasági politika, elemzés
és piacfejlesztés, nemzetközi pénzügyek, nemzetközi ügyletek, nemzetközi marketing, interkulturális menedzsment, EU
közösségi politikák, nemzetközi tárgyalási technikák, nemzetközi etikett, protokoll, továbbá választható specializációk,
amelyek a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési
területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú
általános nyelvvizsgával kiváltható vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.285 Az alapképzési szak megnevezése: pénzügy és számvitel (Finance and Accounting)
szakképzettség: közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance and Accounting
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit,
 6.2.287 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit,
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit,
6.4. A szakdolgozathoz rendelt minimális kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák:
A képzési cél olyan gazdasági szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek és
képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások, pénzintézetek és költségvetési intézmények pénzügyi, szervezeteinek
kialakítására, működtetésére, valamint számviteli szakfeladatok irányítására, a gazdálkodó és egyéb szervezetek számviteli
politikájának és rendjének kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási
kötelezettség teljesítésére, a költséggazdálkodás rendszerének kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, a gazdálkodás
elemzésére, értékelésére és ellenőrzésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő
folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek ismerik:
a nemzetgazdasági ágak helyzetét, fejlődésük fő törvényszerűségeit,
a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvényszerűségeit,
a vállalati gazdálkodás finanszírozásiszámviteliadózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás alapelveit, közvetlen és
közvetett finanszírozás formáit,
a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elméleti alapjait és
gyakorlatát, az értékelés technikáit,
a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogszabályokat, a vállalat piaci alkalmazkodásának legfontosabb pénzügyi
feltételeit,
a hazai és nemzetközi adózási, számviteli szabályokat, a vállalkozások működésének (alapítás, működés, átalakulás,
megszüntetés) számviteli, pénzügyi megjelenítését,
a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folyamatokat, a tevékenységek
elemzésének módszertanát, a döntéselőkészítés módszertani alapjait,
a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénzintézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folyamatot, az értékpapírpiac
működésének fontosabb elemeit,
az államháztartás feladatait és felépítését,
a vállalkozási és közszféra működési törvényszerűségeinek fő különbségeit,
a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerűségeit, a költségvetési finanszírozás alapelveit és lehetséges technikáit.
Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási döntések előkészítésére, a hitelkérelmek, pénzügyi tervek, pályázatok
készítésére, értékelésére,
önálló finanszírozási döntésekre, a mérlegbeszámoló elkészítésére,
a vagyonra és üzleti működésre vonatkozó beszámolók önálló összeállítására, elemzésére,
adó, illeték, vám, jövedék, tbkötelezettségek meghatározására és a bevallások elkészítésére,
gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex pénzügyi, számviteli következményeinek meghatározására,
számviteli politika, számviteli szabályzatok készítésére;
gazdálkodási, likviditási és hatékonysági követelmények összehangolására,
önálló munkavégzésre és csoportmunkára,
tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására, meggyőző szakmai érvelésre, korszerű informatikai eszközök
használatára.
gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezetgazdaságtan, egyéb alapozó
üzleti ismeretkörök;
pénzügyek, jog, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi számvitel, vezetői
számvitel alapjai, elemzésellenőrzés módszertana, üzleti tervezés, a pénzügyi és számviteli informatika, sajátos számviteli
esetek, elszámolására vonatkozó ismeretek, továbbá választható szakirányok, amelyek a szak törzsanyagához, a pénzügyi vagy
számviteli szakágakhoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.
9. TURIZMUSVENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.290 Az alapképzési szak megnevezése: turizmusvendéglátás (Tourism and Catering)
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),
szakképzettség: közgazdász turizmusvendéglátás alapképzési szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Tourism and Catering
A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a közgazdaságtudományi, társadalomelméleti, alkalmazott
módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a turizmus és a vendéglátás területén tevékenységek végzésére
és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatására.
Az alapfokozat birtokában a turizmusvendéglátás alapképzési szakon végzettek ismerik:
a turisztikai ágazat működésének elveit és jellemzőit, annak kapcsolódó ágazatait (szállásadás, vendéglátás,
utazásszervezés, rendezvényszervezés),
a vendéglátás elveit és gazdaságtanát,
a turizmus szereplőinek, érdekeltjeinek és érintettjeinek jellemzőit,
a turisták által igénybe vehető szolgáltatások rendszerét,
a különböző típusú turisztikai vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szabadidős létesítmények) szervezésére,
működtetésére és irányítására vonatkozó elveket és módszereket,
a turisztikai szolgáltatások folyamatait, lebonyolításuk feltételeit és a legfontosabb vonatkozó jogszabályi előírásokat;
a turizmussal kapcsolatos közösségi és nonprofit tevékenységeket, államigazgatási, önkormányzati, területfejlesztési,
kulturális kapcsolódásukat, a turizmus hazai és nemzetközi intézményrendszerét,
a turisztikai vállalkozások működését befolyásoló földrajzi, kulturális, természeti és jogi vonatkozásokat,
a turisztikai vállalatok egyes működési területeinek (marketing, pénzügy, finanszírozás, emberi erőforrás, menedzsment,
kontrolling stb.) sajátosságait, elveit és módszereit,
 a választott specializációnak megfelelő alágazat vagy tevékenység például szálláshelyek, vendéglátás, utazásszervezés,
rekreáció, térségmenedzselés működését, értékelési és döntési kritériumait, szakmai részterületeit, ágazati kapcsolódási
pontjait.
Az alapfokozat birtokában a turizmusvendéglátás alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
az egyes turisztikai szakterületen jelentkező feladatok és munkakörök ellátására,
a turisztikai vállalkozásoknál vezetői feladatok ellátására,
többnyelvű és különböző funkciójú kommunikációra, nemzetközi turizmussal kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az
informatikai ismeretek alkalmazására,
a turizmusban specifikus tárgyalási, prezentációs, információszervezési és meggyőzési technikák alkalmazására,
a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák hatékony kezelésére, különös figyelemmel az
interkulturális konfliktusok lehetőségeire,
a turizmus fejlesztésével kapcsolatos érdekkonfliktusok kezelésére.
Rendelkeznek az adott szervezettípusnak megfelelő emberi és szociális készségekkel, együttműködési képességgel, képesek
önálló karrierépítésre, a tapasztalati úton vagy szervezett továbbképzés keretében szerzett ismeretek hasznosítására.
 8.294 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretek:
matematika, statisztika, informatika; mikro és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan,
gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezetgazdaságtan, alapozó üzleti
ismeretkörök;
 a turizmus rendszere, vendéglátás, szállásadás, utazásszervezés, turisztikai erőforrások, a turizmus közigazgatási,
szakigazgatási, önkormányzati vonatkozásai, turizmus marketing, turisztikai termékek, turisztikai vállalkozások, vendéglátás
szervezés, vezetés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, továbbá választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz, a
turizmus vagy a vendéglátás ismeretköreihez kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító
ismeretek.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési
területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú
általános nyelvvizsgával kiváltható vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
10. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.297 Az alapképzési szak megnevezése: üzleti szakoktató (Vocational Instruction)
szakképzettség:
a) üzleti szakoktató kereskedelmi szakirányon
b) üzleti szakoktató vendéglátó szakirányon
c) üzleti szakoktató ügyviteli szakirányon
a) Vocational Instructor in Commerce
b) Vocational Instructor in Catering
c) Vocational Instructor in Administration
választható szakirányok: a szakképzés szakmacsoportjai szerint kereskedelmi, vendéglátó, ügyviteli (Commerce, Catering,
Administration)
A képzés célja olyan üzleti szakoktatók képzése, akik a képzésbe történő belépéskor megszerzett, továbbá a későbbi
szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék ügyviteli, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció,
vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott
szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik alapján a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén
felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére,
szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi
foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része a
felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Cél
továbbá a választott szakiránynak megfelelően speciális gazdasági, üzleti, szervezési, technológiai, illetve a vendéglátás
területén élelmezéstudományi ismeretek elsajátítása; a vállalkozások, üzleti egységek gyakorlatában megjelenő piaci és
szervezeten belüli problémák értelmezésére és megoldására alkalmas kompetenciák kifejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a
végzett szakoktatókat az iskolai és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai gyakorlatok lebonyolítására és az általuk
oktatottakkal szembeni munkaerőpiaci igények kielégítésére. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók ismerik:
a legalapvetőbb gazdasági fogalmakat, alapösszefüggéseket;
a közgazdasági és üzleti tudomány alapvető törvényszerűségeit, folyamatait;
a piac szereplőit, a gazdaság működésének mechanizmusát;
a magyar gazdaságpolitika törekvéseit, problémáit;
az üzleti vállalkozásokat befolyásoló tényezőket;
az üzleti alapegységek működésének elveit, folyamatait;
a gazdálkodás folyamatának, eredményeinek és problémáinak elemzésére alkalmas módszereket;
a vállalkozások és egységei működtetésének elveit, kereteit;
a környezetgazdálkodás fő vonásait;
az üzleti életben létrejövő emberi kapcsolatokat, viszonyokat meghatározó pszichológiai törvényszerűségeket;
a különböző korosztályú tanulók, hallgatók személyiségfejlődési sajátosságait;
a gyakorlati tevékenységhez szükséges ismeretek átadásának, alkalmazásának módjait;
a felnőttképzés eszközeit, módszereit.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a kereskedelmi szakirányon ismerik:
a bolti gazdálkodás, beszerzés, értékesítés munkafolyamatának elemeit;
a fogyasztóvédelem szabályait, módszereit;
a tanulók, hallgatók bolti, szakmai értékesítési, árukezelési, iskolai és nyilvántartási tevékenységre történő gyakorlati
felkészítésének módszereit.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a vendéglátó szakirányon ismerik:
az alapvető élelmezéstudományi, táplálkozástani összefüggéseket, követelményeket;
a szükséges higiénés szabályokat;
a nemzeti étkezési, élelmezési igényeket, szokásokat;
a vendégek fogadásának, kiszolgálásának alapvető udvariassági, protokoll és üzleti szabályait;
a konyhai és éttermi gazdálkodás szabályait, követelményeit;
a tanulók, hallgatók konyhai gyakorlati tevékenységeinek irányítási, betanítási, motivációs módszereit.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók képesek:
a tanulók, hallgatók gyakorlati tevékenységének megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére és értékelésére;
a korszerű információs és kommunikációs eszközök, eljárások alkalmazására;
az elsajátított neveléslélektani és neveléstani ismeretek gyakorlati alkalmazására;
új módszerek és eljárások felhasználására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók alkalmasak:
szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek:
a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére;
a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatókat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési
programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel;
a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére;
a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására;
ellátására;
az oktatás keretében felnőttoktatásra;
A szakon végzettek rendelkeznek megfelelő kommunikációs, együttműködési, szervező készséggel, képesek az ismereteik
folyamatos bővítésére.
természettudományi és módszertani alapismeretek: 1622 kredit
gazdasági matematika, statisztika, számítástechnika;
gazdaságtani alapismeretek: 1418 kredit
mikroökonómia, makroökonómia, környezetgazdálkodás, gazdaságpolitika, alkalmazott szociológia;
üzleti ismeretek (vállalkozásgazdaságtan, gazdasági jog, marketing, pénzügyi ismeretek, általános és üzleti szakmai lélektan,
fogyasztóvédelem, számvitel, alkalmazott számítástechnika, menedzsment, vállalkozások pénzügyi alapjai, szakmai nyelv) 45
50 kredit;
pedagógiai ismeretek (neveléslélektan és személyiségfejlesztés, neveléstan, neveléstörténet, didaktika és oktatásszervezés,
kommunikációs ismeretek, felzárkóztatás, felnőttképzés, iskolai (tanüzemi) oktatási gyakorlat) 2540 kredit;
a) kereskedelmi szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek: általános és szakáruismeret, bolti
technológia, minőségbiztosítás, logisztika (értékesítés, reklámozás, szállítmányozás), kereskedelmi marketing (fogyasztói és
beszerzési magatartás), hungaricumok, üzleti esettanulmány, kereskedelmi informatika, bolti, kereskedelmi, vállalati
gazdálkodási gyakorlat, kereskedelmi gyakorlatok oktatásának módszertana;
b) vendéglátó szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek: élelmianyag és táplálkozási, ételkészítési és
értékesítési ismeretek, vendéglátó vállalkozás szervezése, vendéglátó vállalkozás gazdálkodása, különleges ételek, italok,
idegenforgalmi alapismeretek, vendéglátói informatika, higiéné, vendéglátó gyakorlatok oktatásának módszertana;
c) ügyviteli szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.
A szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Az intézményen kívül a
választott szakiránynak megfelelő szakterületen teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 12 hét,
amelynek kreditértéke 30 kredit; az összefüggő iskolai, pedagógiai gyakorlat legalább 12 kredit
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET
1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.300 Az alapképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)
szakképzettség: anyagmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: anyag, fa és könnyűipari mérnöki
6.4 A szakdolgozathoz rendelt, kreditérték: 15 kredit
A képzés célja anyagmérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az
anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására,
az anyagelőállítás technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal
előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
ciklusban történő folytatásához.
 Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve ismerik:
az anyagi rendszerekben zajló fizikaikémiai folyamatokat, képesek a folyamatok (alapszinten való) matematikai leírására,
különös tekintettel a termodinamika és kinetika törvényszerűségeire,
a szilárd anyagok atomi, mikro és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket és az
alapvető eszközök működési elvét, illetve a szerkezetek kialakulását előidéző folyamatokat,
az anyaggyártó gépek és berendezések működési alapelveit,
a fémek és ötvözeteik metallurgiai előállításának alapvető technológiáit,
fémek és ötvözeteik képlékeny alakításának, illetve öntésének alapvető technológiáit,
a hőkezelés, a felületkezelés alapvető technológiáit,
a kerámiák, a kompozitanyagok gyártásának alapvető technológiáit,
a szemcsés anyagok, a polimerek előállításának alapvető technológiáit,
a műanyagok feldolgozásának alapvető technológiáit,
az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását;
 Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
az anyagtechnológiák során a munkafázisok minőségi ellenőrzésére és részfeladatok minőségirányítására, különböző
termékek tulajdonságainak meghatározására,
az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés felmérésére és annak csökkentésére,
az anyaggyártással kapcsolatos energiafelhasználás felmérésére és annak racionalizálására,
munkavédelmi feladatok megoldására.
matematika (min. 12 kredit), mérnöki fizika, kémia, fizikaikémia;
közgazdaságtan, vállalkozásgazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, környezetvédelem, biztonságtechnika, jogi
ismeretek, humán ismeretek;
kémiai és fizikai; anyagtudományi, műszaki alapozó; szakmai alapozó (fémkerámiapolimerkompozitok) ismeretek.
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen,
intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó
gyakorlat.
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
2. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.306 Az alapképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)
szakképzettség: faipari mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer
 6.2.308 specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
A képzés célja faipari mérnökök képzése, akik a faanyagfeldolgozás területén alkalmasak az elsődleges famegmunkálások
(fűrészipar, lemezgyártás), és a továbbfeldolgozás (bútor, ajtó és ablakgyártás), valamint a fa épületelemek gyártása területén a
termékkonstrukció és a gyártástechnológia kialakítására, a termelés szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű elméleti
 Alapfokozat birtokában a faipari mérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
a faipar területén technológiai folyamatok irányítására, új technológiák fejlesztésére,
a faipari termelő berendezések működtetésére, üzemeltetésére, üzemfenntartására,
a faiparral kapcsolatos környezeti terhelések, problémák feltárására és annak csökkentésére, gazdaságos energiafelhasználás
megszervezésére,
különböző faipari termékek piackutatására, gyártáselőkészítésére és gyártására,
a minőségszabályozás és minőségellenőrzés legfontosabb feladatainak műszaki irányítására,
az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
matematika (min. 12 kredit), ábrázoló geometria, mechanika, mérnöki fizika, kémia;
közgazdaságtan, vezetésmódszertan, vállalatgazdaságtan, pénzügyi és számviteli ismeretek, marketing, jogi ismeretek,
humán ismeretek;
informatika, gépszerkezetek, géptan, mérés és irányítástechnika, logisztika, hőtranszport és termodinamika, faanatómia,
faipari alapszerkezetek, fűrészipari technológia, faipari lemez és lapgyártás, faipari gépek, bútor, ajtó, ablakgyártás,
faanyagvédelem.
gyakorlat.
3. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.312 Az alapképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)
szakképzettség: könnyűipari mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer
A képzés célja könnyűipari mérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és
irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő
megváltoztatására, az anyag előállítási technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint
ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
 Alapfokozat birtokában a könnyűipari mérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve ismerik:
a könnyűipari feldolgozástechnológia piaci igényeinek felmérését és a szakmai termékparaméterekre történő lefordítását,
azok tervezését,
a könnyűipari termelési folyamatok és a szolgáltatások logisztikai és folyamatproblémáit,
a termék és technológiamérési és fejlesztési módszereket,
a területre jellemző vállalkozások műszaki és szervezési kérdéseit,
az új termékek, folyamatok, elemzési és szervezési módszerek azonosítását és belső logikai rendszerének megértését,
a divat és média által érintett termékek megjelenési (design) és kommunikációs szempontú tervezését, a használati és
gyártási szempontok szisztematikus érvényesítését, termékterv kialakítását,
a kompozitok és konstrukciók tervezésénél jelenleg alkalmazott korszerű eljárásokat, tervezési szoftvereket,
a könnyűipari anyagfeldolgozás jellegzetes eseteinek tervezését, szervezését és irányítását,
a könnyűipari termelési és szolgáltatási folyamatok rendszerszemléletű megvalósítását, a folyamatok átfogó szabályozását
és fejlesztését,
az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását,
a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, kémia;
közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, menedzsment, EUismeretek, humán ismeretek;
műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazott, számítástechnika, automatizálás, termelési és kiegészítő
folyamatok, könnyűipari anyagok, műveletek és technológiák, könnyűipari méréstechnika, minőségirányítás,
környezetvédelem, munkavédelem.
gyakorlat.
4. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.318 Az alapképzési szak megnevezése: biomérnöki (Biochemical Engineering)
szakképzettség: biomérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biochemical Engineer
4. Képzési ág: bio, környezet és vegyészmérnöki
A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak a széles körűen értelmezett biotechnológiai rendszerek és az azokat
működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy
idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások,
termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti
 Alapfokozat birtokában a biomérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
biológiai, biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos
szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,
laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,
 bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott specializációnak megfelelő
szakterületen,
részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében,
kémiai és rokon tudományok kutatásában,
a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,
a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,
legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.
matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biológia, biokémia, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő
további természettudományos ismeretek;
mikro és makroökonómia; menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;
biológiai rendszerek működése; fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnika; géptan és
művelettan; technológia; az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező
ismeretek.
gyakorlat.
5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.324 Az alapképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)
szakképzettség: környezetmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer
A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel
rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni és
a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk
csökkentésére, illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, hulladékszegény technológiák
kialakításának, azok működtetésének önálló megoldására. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok
újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek a természet és tájvédelem, a
környezetpolitika területén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi
szakemberekkel való kommunikációra és csapatmunkára. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére,
ellenőrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó
követelményekhez. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés második ciklusban történő folytatására.
 Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok
kivitelezésére és az adatok értékelésére,
környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre,
vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntéselőkészítésben való részvételre,
víz és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálására,
szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodási tervek
elkészítésére,
környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) értékelésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel
ellenőrzésére, szaktanácsadásra,
korszerű zaj és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására,
környezetvédelmi megbízotti, referensi stb. feladatok ellátására,
környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntéselőkészítési munkában való részvételre,
hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására,
munkavédelmi feladatok megoldására,
közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői munkakörök
betöltésére,
oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenységre,
környezetvédelmi létesítményeket víz és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló,
hulladékégetőmű stb. üzemeltető szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására,
települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.
matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biológia, ökológia, geológia;
közgazdaságtan, jogi ismeretek, menedzsment, szervezés, mérnöki kommunikáció, társadalomtudományi ismeretek;
szakmai ismeretkörök (mérnöki ismeretek; biztonságtechnika, munkavédelem; földtudományi szakismeretek;
egészségvédelem, közegészségügy; környezeti mérések, analitika, monitorozás; környezetvédelmi műszaki műveletek);
környezettan [légkörtan (meteorológia); környezeti kémia]; környezeti elemek védelme (vízminőségvédelem; levegőtisztaság
védelem; talajvédelem; hulladékgazdálkodás; zaj és rezgés védelem; sugárzásvédelem; természet és tájvédelem);
környezetelemzés (környezetinformatika; környezetállapotértékelés; környezetmenedzsment).
gyakorlat.
6. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.330 Az alapképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)
szakképzettség: vegyészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer
6.3. A szabadon választható tantárgyakloz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
A képzés célja vegyészmérnökök képzése, akik alkalmasak kémiai technológiai rendszerek és az azokat működtető
személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven
a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek
kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac releváns szakmai igényei szerint, továbbá kellő mélységű
 Alapfokozat birtokában a vegyészmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások,
kereskedelmi feladatok ellátására,
kémiai laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok
megoldására,
 bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott specializációnak megfelelő
szakterületen,
részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében,
az előbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,
a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,
legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.
matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biokémia, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további
természettudományos ismeretek;
mikro és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;
fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnikai; vegyipari géptan és művelettan; technológia; az
intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.
gyakorlat.
7. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.336 Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki (Civil Engineering)
szakképzettség: építőmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civil Engineer
4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi
A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és
üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési
feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott
tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak
megfelelően szerezhető meg. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
 Alapfokozat birtokában az építőmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek az elvégzett
ágazatnak és specializációnak megfelelően:
kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére,
egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására,
irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre bonyolultabb tervezési munkákban,
 Alapfokozat birtokában az építőmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek az építőmérnöki
szakma teljes területén:
műszaki vezetői tevékenység végzésére,
építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,
építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására,
településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.
matematika (min. 12 kredit), fizika, informatika, mechanika, építőipari kémia, építőipari ábrázolás, az intézmény
hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek;
mikro és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek, az intézmény
hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek;
anyagismeretek, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek,
akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a
törzsanyag részét képező ismeretek.
gyakorlat.
8. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.342 Az alapképzési szak megnevezése: műszaki földtudományi (Earth Science Engineering)
 szakképzettség: földtudományi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Science Engineer
 választható specializációk: földtudományi, bánya és geotechnikai, olaj és gázmérnöki, előkészítéstechnikai (Geology,
Mining and Geotechnology, Oil and Gas Engineering, Waste Management Engineer)
4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi
 A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik alkalmasak a földtani kutatások elvégzésére, a társadalom által
igényelt természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, energiahordozók és a víz készleteinek kutatására, feltárására, a
készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésére és előkészítésére, a tevékenységhez szükséges
sajátos építmények és műtárgyak építési, fenntartási, üzemeltetési, illetve a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozási és
szakhatósági feladatok ellátására, a képzési profilnak megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására,
valamint komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre, továbbá kellő mélységű elméleti
ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A tervezői és szakértői jogosultság az előírt
gyakorlati idő után az elvégzett ágazatnak és azon belüli specializációnak megfelelően szerezhető meg.
Alapfokozat birtokában a földtudományi mérnökök a várható szakirányokat, képzési ágazatokat is figyelembe véve
képesek:
felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére,
építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,
üzemeltetési, fenntartási, vállalkozási, szakhatósági és szakoktatási feladatok ellátására,
energiaellátási feladatok ellátására,
egyszerűbb fejlesztési és szakértői feladatok önálló megoldására,
mérnöki közreműködésre a nyersanyagkutatási, műszaki földtudományi feladatok megoldásában,
irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre komplex tervezési munkákban,
előírt követelmények teljesítése esetén hites bányamérői tevékenység folytatására,
jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői jogosultság
megszerzésére,
jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után szakértői jogosultság
megszerzésére,
az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
matematika (min. 12 kredit), mérnöki fizika, kémia, földtudományi alapismeretek, informatika;
közgazdaságtan, vállalkozásgazdaságtan, menedzsment, államigazgatási jogi ismeretek, humán ismeretek;
természettudományi; informatikai; mérnöki alapozó és módszertani; alkalmazott földtudományi; technológiai; szakirányú
EUs ismeretek;
differenciált szakmai anyag: 4060 kredit
 földtudományi, bánya és geotechnikai, olaj és gázmérnöki, előkészítéstechnikai specializációkhoz tartozó speciális
ismeretkörök.
gyakorlat.
9. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.349 Az alapképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architectural Engineering)
szakképzettség: építészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Engineer
 4.351 Képzési ág: építészmérnöki, ipari termék és formatervező mérnöki
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kredit:
A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás,
szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti,
valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a
fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második
ciklusban történő folytatására.
Az építészmérnökök ismerik:
az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs építészet megjelenési formáit,
a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes beruházási folyamatot,
a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető környezetalakítási, társadalmi és gazdasági
feladatait, a településépítészeti tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és építéshatósági
eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében,
az alapvető tartószerkezettípusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek modellezésében,
a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.
 Alapfokozat birtokában az építészmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkalmazására, építészeti rajz,
modellezés, prezentáció készítésére,
alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában számítógép és mérnöki programok kezelésére, legalább egy CAAD
(építészeti tervezést segítő komplex számítógépes) program felhasználói szintű alkalmazására,
az épületfizikai és környezeti hatások, problémák kezelésére, az épületek funkcionális összefüggéseinek felismerésére és
alkalmazására,
szakirányú tevékenységük során a széles körben használatos, épületszerkezetek felhasználási területeinek és műszaki
teljesítményeinek figyelembevételére,
kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ideértve statikailag határozott és határozatlan szerkezeteket is) önálló erőtani
és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel a hatályos szabványok szerint,
építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére, beleértve, hogy az adott épület a funkciónak megfelel
e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenálle, a választott épületszerkezetek eleget teszneke a tőlük
elvárható és a szabályozásban előírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkedneke a környezetükbe,
az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok szakma szerinti megosztására, a tervezési (társtervezők) és kivitelezési
folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal való együttműködésre,
az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges
műszaki, gazdasági, akadálymentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazására,
a létesítménygazdálkodáshoz, fenntartáshoz, az épületállomány üzemeltetéséhez szükséges műszaki, gazdasági, szervezési
ismeretek alkalmazására,
új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.
matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD, statikaszilárdságtan;
közgazdaságtan, építési menedzsment, építési jogi ismeretek, filozófia, szociológia, városszociológia, építészettörténet,
művészettörténet, építészetelmélet;
szabadkézi rajz, mintázásmodellezés, szín és térkompozició, épületszerkezetek, építőanyagok, épületfizika, épületgépészet,
tartószerkezetekszerkezettervezés, építéskivitelezésszervezés, épülettervezés, akadálymentesítés, településtervezés.
gyakorlat.
10. IPARI TERMÉK ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.356 Az alapképzési szak megnevezése: ipari termék és formatervezői mérnöki (Industrial Design Engineering)
szakképzettség: ipari termék és formatervező mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer
 4.358 Képzési ág: építészmérnöki, ipari termék és formatervező mérnöki
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 60 kredit
A képzés célja ipari termék és formatervező mérnökök képzése, akik alkalmasak ipari termékek tervezésére, gyártására és
forgalmazására: rugalmasan és hatékonyan tudnak reagálni a piacgazdaság kihívásaira; képesek műszaki, esztétikai, humán,
valamint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló, alkotó munkára,
továbbá ismerik a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi
erőforrásokat, képesek a termék életpálya egyes ciklusait menedzselni. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
 Alapfokozat birtokában az ipari termék és formatervező mérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve
képesek:
projektek kezdeményezésére, összeállítására és kivitelezésére team munkában, elsősorban multidiszciplináris környezetben,
viszonylag átfogó szinten termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, időtállósági, üzembiztonsági
és kivitelezhetőségi szempontokat,
az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmigazdasági és ipari környezet
aspektusait figyelembe venni,
a tárgyakat konkretizálni, dokumentálni, vizualizálni és bemutatni,
a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesztelni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási
eredményekkel és módszerekkel alátámasztani,
tervezési projekteket a tervezési módszerek alkalmazásával elemezni és az alkalmazott munkameneteket módszertanilag
megindokolni,
munkavédelmi feladatokat megoldani.
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, elektronika/elektrotechnika, hő és áramlástan, kémia;
közgazdaságtan, innováció menedzsment, iparjog/szellemi tulajdon védelem, marketing, humán ismeretek;
műszaki tervezési ismeretek (anyagtudomány, ipari technológiák, gépszerkezetek, informatika), formatervezési (design)
ismeretek (rajz/ábrázolás, formatan/modellezés), menedzsment ergonómiai ismeretek (minőségirányítás, fogyasztóvédelem).
gyakorlat.
11. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.363 Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)
szakképzettség: gépészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer
 4.365 Képzési ág: gépész, közlekedés, mechatronikai mérnöki
 6.2.366 A specializációhoz rendelhető minimális kredit: 40 kredit
A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a
gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és
tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint; továbbá kellő mélységű elméleti
 Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére,
gép és fém és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására,
gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai feladatainak
kidolgozására,
gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére,
mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére;
logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére,
környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,
környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari környezet kialakítására, környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére,
gyártására,
építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására,
épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására,
hő és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására,
járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére,
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, általános géptan, hő és áramlástan, kémia;
közgazdaságtan, vállalkozásgazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, energiagazdálkodás, államigazgatásijogi
ismeretek, humán ismeretek;
informatikai, műszaki tervezési, anyagtudományi, elektrotechnikai, mérés és irányítástechnikai, géptan, gyártástechnológiai,
általános műszaki ismeretek.
gyakorlat.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú
nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
12.370 KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.371 Az alapképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)
szakképzettségek:
a) közlekedésmérnök
b) légiközlekedési hajózó szakirányon: közlekedésmérnök hivatásos repülőgépvezető
a szakképzettségek angol nyelvű megjelölése:
c) Transportation Engineer
d) Transportation Engineer Professional Pilot
választható szakirányok: közlekedésmérnök, közlekedésmérnök légiközlekedési hajózó szakirányon (Transportation
Engineering, Transportation Engineering in Aviation)
4. Képzési ág: gépész, közlekedés, mechatronikai mérnöki
6. A alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: ;
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit;
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit;
7.373 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja közlekedésmérnökök képzése, akik alkalmasak közlekedési, szállítási és logisztikai folyamatok tervezésére,
előkészítésére, működtetésére és irányítására, a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint ezen folyamatok
eszközeinek megválasztásával, üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátására, beleértve az infrastruktúra,
valamint az irányítási és informatikai rendszer elemeit is. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
Légiközlekedési hajózó szakirányon a végzettek ismerik a repülőgépvezető képzés feltételeit részletesen leíró JAA (EU)
előírás szerinti speciális angol nyelvet.
A légiközlekedési hajózó szakirányon végzettek alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél a
hivatásos repülőgépvezetői tevékenység ellátására, a repülőgépek üzemeltetésével, karbantartásával, a szállítási feladatok
szervezésével, megoldásával kapcsolatos teendők végzésére.
Alapfokozat birtokában a közlekedésmérnökök a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve képesek:
a közlekedési, szállításilogisztikai igények felismerésére, az összefüggések meghatározására,
a közlekedési, szállításilogisztikai folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai
megvalósítására,
a közlekedési, szállításilogisztikai rendszer funkciójának megfelelő folyamat megtervezésére, a technikai elemek
megválasztására, a rendszer működésének menedzselésére,
a folyamatot kiszolgáló járművek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek működtetésére, a
környezeti szempontok figyelembevételére,
tervezői, szervezői, irányítási, üzemeltetési feladatok ellátására,
hatósági és marketing tevékenység végzésére, továbbá
légiközlekedési hajózás szakirányon
parancsnokpilótaként kereskedelmi repülések végrehajtására, repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki
feladatok ellátására, illetve továbbképzés után speciális (közforgalmi, növényvédelmi, katonai) repülőgépes tevékenység
végzésére.
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, műszaki kémia, hő és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret, az
intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;
közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, jog, munkavédelem, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő
további gazdasági és humán ismeretek;
közlekedési és szállítási technológiák, logisztika, közlekedéstervezés, műszaki ábrázolás, járműelemek, járműhajtások,
járművek és mobil gépek, szállítástechnika, közlekedési infrastruktúra, számítástechnika, közlekedési informatika,
közlekedésgazdaságtan, közlekedési statisztika, forgalomtechnika, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, irányítástechnika,
közlekedési automatika, járműüzem, járműfenntartás, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
A légiközlekedési hajózás önálló szakirányon a differenciált szakmai törzsanyag ismeretkörei: repüléselmélet, szakmai angol,
PPL elméleti ismeretek, légijog, repülésmeteorológia, repülési navigáció, repülési gyakorlat, emberi teljesítőképesség és korlátai,
repülőgép műszerek és elektromos berendezések, repülés előkészítése és tervezése, légijárművek üzemeltetési eljárásai,
rádióforgalmazás, repülőgép sárkány és rendszerei, repülőgép hajtóművek, repülő személyzeti együttműködés (MCC).
gyakorlat.
13. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.375 Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronics Engineering)
szakképzettség: mechatronikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronical Engineer
 4.377 Képzési ág: gépész, közlekedés, mechatronikai mérnöki
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték:
A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti,
informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán
alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerűbb mechatronikai szerkezetek
tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
 Alapfokozat birtokában a mechatronikai mérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
a műszakigazdaságihumán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,
a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembevételére,
innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére,
az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására,
a mechatronikai részegységek (szenzorok, aktuátorok, vezérlések) szerkezetekben való kreatív alkalmazására,
komplex rendszerek globális tervezésére,
az elektronika, gépészet és informatika szakértőivel való kommunikációra,
a gyártásautomatizálás berendezéseinek (szerszámgépek, robotok, manipulátorok, szerelő készülékek) CNC programozására,
járműveken alkalmazott érzékelők és beavatkozó szervek programozására, felülvizsgálatára,
optomechatronikai, biomechatronikai berendezések, műszerek tervezésére és gyártására,
elektronikai gyártás mechatronikai folyamatainak tervezésére, felügyeletére és irányítására,
kommunikációs és prezentációs eszközök tervezésére és gyártására.
matematika (min. 12 kredit), fizika, mérnöki anyagok, elektrotechnika, méréselmélet;
közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány;
elektronikai alkatrészek, áramkörök, elektronikai rendszerek, elektronikai tervezési és gyártási technológiák, gépészeti
alapismeretek, gépelemek, mechanizmusok, gépészeti szerkezetek, anyag és gyártástechnológia, informatika, algoritmizálás,
programozási ismeretek, speciális mechatronikai ismeretek, robottechnika, automatizálás, komplex berendezések.
gyakorlat.
14. HAD ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.382 Az alapképzési szak megnevezése: had és biztonságtechnikai mérnöki (Military and Safety Engineering)
szakképzettség: had és biztonságtechnikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military and Safety Technology Engineer
4. Képzési ág: had és biztonságtechnikai mérnöki
 A képzés célja had és biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség haditechnikai, a
védelmi szféra technikai eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására. A
választott specializációtól függően képesek alegységparancsnoki és szaktiszti beosztásokban a békeidőszaki honvédelmi, a
béketeremtési és békefenntartási műveletekben, valamint háborús tevékenységekben a logisztikai és a műszaki támogatás
mérnöki feladatainak ellátására, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és
irányítására, a polgári, katonai vagy nemzetbiztonsági területeken jelentkező komplex biztonságtechnikai (rendészeti, személy
és vagyonvédelmi, információvédelmi, munka és tűzvédelmi, környezetvédelmi) feladatok megoldására, szervezésére és
irányítására, rendszerszemléletű kezelésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
 Alapfokozat birtokában a had és biztonságtechnikai mérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
rendszeresített haditechnikai eszközök üzemfenntartásának tervezésére és szervezésére,
a műszaki útépítő, a harcos műszaki, a műszaki anyagi technikai és a műszaki fenntartási ágazatokban tervező, szervező
feladatok végzésére,
logisztikai, közlekedési, rendszertechnikai és folyamatirányítási feladatok kidolgozására,
komplex légvédelmi rakéta, radartechnikai és elektronikai harceszközök, híradó, katonai kommunikációs és informatikai
rendszerekben üzemelő hálózatok, berendezések üzembe helyezésére, üzemeltetésére a hazai és nemzetközi NATO előírásoknak
megfelelően, katonai számítógépes hálózatók tervezésére, szervezésére, fejlesztésére és üzemeltetésére,
a légi járművek gépészeti, fedélzeti rendszereinek üzemben tartásának megszervezésére, irányítására,
a légi és földi üzemben tartással kapcsolatos műszaki problémák felismerésére, analizálására, azok megoldásához műszaki
és repülésbiztonsági szempontból helyes döntések meghozatalára,
repülőgépészeti, fedélzeti rendszerek üzemképességének békében és repülőharctevékenység időszakában történő
helyreállítására,
a katonai és polgári biztonságtechnikai alkalmazások kiválasztására, kockázatelemzés elkészítésére,
egyszerűbb biztonságtechnikai tervek önálló kidolgozására, komplex védelmi terv készítésére,
biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetésére, élőerős védelem végrehajtására, megszervezésére,
személy és vagyonvédelmi (beleértve a tűz és munkavédelmi, valamint polgári védelmi), továbbá a katasztrófa és
környezetvédelmi feladatok rendszerszemléletű szervezésére és irányítására,
az általános célú és a műveleti repülések nemzeti, nemzetközi és szövetségesi eljárások szerinti irányítására és
végrehajtására, az irányítói eszközök megbízható és hatékony alkalmazására.
8.386 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, informatika és számítástechnika;
közgazdaságtan, hadtörténelem/technikatörténet, hadijog/jogi ismeretek;
minőségbiztosítás, környezetvédelem, munkavédelem, logisztikai alapismeretek, haditechnikai alapismeretek,
információvédelem, műszaki kommunikáció, vezetői gyakorlat, mérnöki alapismeretek és mérések, testnevelésönvédelem,
továbbá az alábbi modulok valamelyike: haditechnikai modul, műszaki, katasztrófavédelmi és közlekedési modul, katonai
elektronikai modul, repülőműszaki modul, biztonságtechnikai modul;
légiközlekedési modul tűzvédelmi modul, munkavédelmi modul.
gyakorlat.
15. ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉS SZAK
1.389 Az alapképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki (Energy Management Engineering)
szakképzettség: energetikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energy Engineer
4. Képzési ág: villamos és energetikai mérnöki
A képzés célja energetikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a nemzetgazdaság, ezen belül a települések, az ipari és
mezőgazdasági üzemek, az intézmények és a lakosság biztonságos és gazdaságos, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő
energiaellátását tervezni, megvalósítani és üzemeltetni a primerenergiahordozók ellátása: a szén és szénhidrogén
technológiák, az atomenergiahasznosítás, a megújuló energia, a hulladékenergiahasznosítás, a villamosenergiaellátás és a
hőellátás, az energiaátalakítás, szállítás és felhasználás, a vezetékes és az egyedi energiaellátás az ipari és a mezőgazdasági
energotechnológiák épületek, létesítmények energiaellátása és felhasználása szakterületein, továbbá kellő mélységű elméleti
 Alapfokozat birtokában az energetikai mérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
a mérnöki tevékenységhez kapcsolódó tárgyalási és vezetői ismeretek alkalmazására,
alapvető energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek alkalmazására,
informatikai eszközök alkalmazásával műszaki tervezésre és dokumentáció készítésére,
energetikai technológiák elemzésére, tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére,
energiaforrások és energiahordozók felhasználásának kidolgozására,
energetikai gépek, berendezések és technológiák működtetésére, fejlesztésére,
villamos, hő és atomenergetikai mérési módszerek alkalmazására,
rendszer és irányítástechnikai ismeretek alkalmazására az energetikai technológiai folyamatok területén,
energetikai vonatkozású környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,
alapvető munkavédelmi és minőségbiztosítási feladatok ellátására és irányítására.
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, villamosságtan, hő és áramlástan, kémia;
közgazdaságtan, vállalkozásgazdaságtan, menedzsment, energetikai gazdaságtan, jogi ismeretek, humán ismeretek;
információtechnológiai ismeretek, elektrotechnikai alapismeretek, szerkezeti és üzemtani ismeretek, energetikai
alapismeretek.
gyakorlat.
16. VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.395 Az alapképzési szak megnevezése: villamosmérnöki (Electrical Engineering)
szakképzettség: villamosmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer
 4.397 Képzési ág: villamos és energetikai mérnöki
 A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán
és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek
megfelelően az alapfokozat és a villamosmérnök szakképzettség birtokában közreműködhetnek villamos és elektronikus
eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési,
minősítési, ellenőrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket
igénylő üzemeltetői, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat
láthatnak el. A képzésben résztvevők a szakon belül egy szűkebb szakmai területen (specializációban) alkotó mérnöki munkára
készülnek fel, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
 Alapfokozat birtokában a villamosmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:
elektronikai alkatrész és mikroelektronikai ismereteikre is alapozva egyszerű analóg és digitális áramkörök tervezésére és
kivitelezésére,
elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására,
alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására,
a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására,
főbb villamosipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatok megoldására,
irányítástechnikai eszközök alkalmazására,
a villamosenergiaellátás és átalakítás folyamatához kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,
alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,
alkalmazás szintű ismereteik felhasználásával a kiválasztott szakirányban villamosmérnöki feladatok megoldására (tervezés,
fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás),
matematika (min. 12 kredit), fizika, informatika, villamosipari anyagismeret, az intézmény hagyományainak és
lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek;
közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, jogi ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek
megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek;
villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai
alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, szabályozástechnika/automatika, mikroelektronika, elektronikai technológia,
villamos energetika, laboratórium), az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét
képező ismeretek.
gyakorlat.
17. MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.402 Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser (Technical Management)
szakképzettség: műszaki menedzser
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Technical Manager
4. Képzési ág: műszaki menedzser, műszaki szakoktató
A képzés célja műszaki menedzserek képzése, akik megfelelő természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodási és
szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán
folyamatai integrált megoldásához, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban
A műszaki menedzserek ismerik:
a műszaki és menedzsment terület alapfogalmait és fő összefüggéseit,
a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit,
a szervezetek működési elveit,
a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket, azok összefüggéseit,
a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket,
a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszichológia, jog) és a műszaki és menedzsment tudományok határterületeinek
elveit és eredményeit,
a környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy, iparjogvédelem, valamint a fogyasztóvédelem követelményeit.
Alapfokozat birtokában a műszaki menedzserek képesek, illetve alkalmasak:
műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányítására, szervezésére,
ellenőrzésére,
üzleti tervek készítésére,
döntéselőkészítési feladatok elvégzésére,
innovációs stratégiák megvalósítására,
munkahelyi csoportok irányítására,
információ menedzselésére,
emberi erőforrás menedzselés feladatainak ellátására,
számviteli rendszer áttekintésére,
a termelésmenedzsment operatív feladatainak ellátására, termelő és szolgáltató tevékenység nyújtására,
a minőségi és hatékonysági mutatók meghatározására,
a versenytársak, a termékek, a piacra lépési lehetőségek elemzésére.
tudással, felelősségtudattal, minőségtudattal, értékelési és önértékelési, analizáló és szintetizáló képességgel.
matematika (min. 12 kredit), fizika, más természettudományok alapismeretei (pl. biológia, kémia, mechanika);
mikroökonómia, makroökonómia, gazdaságstatisztika, számvitel, vállalkozásgazdaságtan, minőségbiztosítás, ergonómia,
humán ismeretek;
műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazások, gyártási és technológiai ismeretek, menedzsment,
pénzügyek, államigazgatásijogi ismeretek, differenciált szakmai ismeretek.
A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök közül a műszaki ismeretek aránya legalább 50%.
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlatot kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki
alapképzésben legalább 4 hét.
18. MŰSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.407 Az alapképzési szak megnevezése: műszaki szakoktató (Vocational Technical Instruction)
szakképzettség:
a) műszaki szakoktató gépészeti szakirányon
b) műszaki szakoktató elektronikai szakirányon
c) műszaki szakoktató informatikai szakirányon
d) műszaki szakoktató vegyipari szakirányon
e) műszaki szakoktató építészeti szakirányon
f) műszaki szakoktató könnyűipari szakirányon
g) műszaki szakoktató faipari szakirányon
h) műszaki szakoktató nyomdaipari szakirányon
i) műszaki szakoktató közlekedési szakirányon
j) műszaki szakoktató környezetvédelmivízgazdálkodási szakirányon
k) műszaki szakoktató biztonságtechnikai szakirányon
a) Vocational Technical Instructor, Specialized in Mechanical Engineering
b) Vocational Technical Instructor, Specialized in Electronics
c) Vocational Technical Instructor, Specialized in Computer Engineering
d) Vocational Technical Instructor, Specialized in Chemical Engineering
e) Vocational Technical Instructor, Specialized in Architectural Engineering
f) Vocational Technical Instructor, Specialized in Light Industry
g) Vocational Technical Instructor, Specialized in Wood Technology
h) Vocational Technical Instructor, Specialized in Printing Industry
i) Vocational Technical Instructor, Specialized in Transportation Engineering
j) Vocational Technical Instructor, Specialized in Environmental Protection and Water Management
k) Vocational Technical Instructor, Specialized in Safety Engineering
választható szakirányok: a szakképzés szakmacsoportjai szerint gépészeti, elektronikai, informatikai, vegyipari, építészeti,
könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelmivízgazdálkodási, biztonságtechnikai (Mechanical
Engineering, Electronics, Computer Engineering, Chemical Industry, Architecture, Light Industry, Wood Industry, Printing
Industry, Transportation, Environmental Management Water Management, Safety Technology)
4. Képzési ág: műszaki menedzser, műszaki szakoktató
A képzés célja olyan műszaki szakoktatók képzése, akik a képzésbe történő belépéskor már megszerzett, továbbá a későbbi
szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék gépészeti, elektrotechnikaelektronikai, informatikai,
vegyipari, építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelemvízgazdálkodási szakmacsoportjába
tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik
alapján a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli
szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység
végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi
(tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része továbbá a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint
a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel
Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók ismerik:
a választott szakiránynak megfelelő gyakorlati képzés technológiai alapjait, munkaeszközeit és eljárásait,
az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását,
a biztonságtechnikai előírásokat.
Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók képesek:
a munkaműveletek, szerszámok és gépek alkalmazására, illetve használatára,
a technológiai fejlődés követésére,
az elektronikus információszerzés, tárolás és közlés alkalmazói szintű használatára,
az önálló tanulás, információszerzés és feldolgozás módszereinek ismeretében azok alkalmazására és átadására,
korszerű szakmai eljárások alkalmazására a gyakorlati képzés megtervezésében,
a saját és a tanulók munkájának megszervezésére és végrehajtására, illetve végrehajtatására,
új módszerek és eljárások alkalmazására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.
Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók alkalmasak:
szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek,
a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére,
a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési
programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel,
a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére,
a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására,
ellátására,
az oktatás keretében felnőttoktatásra,
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, konfliktuskezelő, kapcsolatteremtő, kommunikációs készséggel; továbbá
képesek a tanulókkal folytatandó és a tanulók közti kooperatív munka hatékony megvalósítására.
természettudományi alapismeretek: 4050 kredit
matematika, műszaki fizika és/vagy kémia, további természettudományi alapismeretek;
közgazdaságtan, vállalkozási ismeretek, humán ismeretek és/vagy szakmai idegen nyelv, kommunikáció és alkalmazott
szociológia, további gazdasági és humán ismeretek;
műszaki ismeretek (műszaki dokumentáció, anyag és környezetismeret, elektrotechnika, irányítástechnika, méréstechnika,
minőségfejlesztés, logisztika, környezet, biztonság és egészségvédelem, informatika, szakirányok alapozó ismeretei) 5563
kredit
pedagógiai ismeretek (pszichológia és személyiségfejlesztés, neveléstan, didaktika és oktatásszervezés, pedagógiai gyakorlat)
2540 kredit
gépészeti, elektronikai, informatikai, vegyipari, építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelmi
vízgazdálkodási, biztonságtechnikai szakirányokhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a szakirány szerinti
szakterületen legalább 12 hét.
 19.411 MOLEKULÁRIS BIONIKA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1.412 Az alapképzési szak megnevezése: molekuláris bionika mérnöki (Molecular Bionics Engineering)
 szakképzettség: molekuláris bionikus mérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Molecular Bionics Engineer
 6.2.414 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 60 kredit;
 A képzés célja molekuláris bionikus mérnökök képzése, akik szelektív biológiai, molekuláris fizikaikémiai, elektronikai
és számítástechnikai, valamint orvosi alapismereteket és kísérleti metodikákat elsajátítva, ezeket a gyakorlati és elméleti
munkában integrálni képesek. Ismereteiket alkalmazni tudják a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi és
bioelektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bioprotézis ipar, bioképalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén és más
kapcsolódó területeken (környezet és közegészségvédelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz és személyi biztonság,
személyre szóló orvosi és gyógyszertechnológiák stb.). Képesek lesznek nagyértékű berendezések készségszintű működtetésére
az egészségügyi és ipari alkalmazásokban, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
 a) A molekuláris bionika mérnöki alapképzési szakon végzettek ismerik:
a molekulák világának fizikai, kémiai, elektromos, mágneses és optikai alapeffektusait,
a molekuláris biológiai laboratóriumi alapméréseket és metodikákat beleértve az elektronikai és számítástechnikai
szakismereteket is,
a választott témacsoportnak megfelelő szakterületen a mélyebb szakmaigyakorlati alkalmazásokat,
az ellenőrzési, minősítési feladatokat és kutatásfejlesztési területeken a kísérleti munka részfeladatait,
azokat az elméleti alapokat, amelyek birtokában új szakmai irányokba léphetnek tovább,
azon közgazdasági alapokat, melyekre további ismeretanyag építhető a gyakorlati munkához kapcsolódóan,
az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását.
 b) A molekuláris bionika mérnöki alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
az elsajátított ismeretek alkalmazására elsősorban a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi és bioelektronikai ipar,
nanotechnológiai ipar, bioprotézis ipar, bioképalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén,
az elsajátított ismeretek alkalmazására a környezet és közegészségvédelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz és
személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszertechnológiák stb. területeken is,
az egészségügyi és ipari alkalmazásokban egyre jelentősebb szerepet kapó nagy értékű műszerkomplexumok használatára,
ezen berendezések működtetésére,
szakmai ismereteik önálló és szervezett formában való bővítésére, alkalmazására,
jó kommunikációra, csapatmunkában való együttműködésre, konfliktuskezelésre,
elsajátított ismereteik alapján a jövőt formáló iparágakban és szolgáltatásokban való működésre.
természettudományos alapismeretek: 4060 kredit matematikai alapismeretek, fizikokémiai alapismeretek, kémiai
alapismeretek, biológiai alapismeretek;
közgazdaságtani alapismeretek, vállalatgazdaságtani és menedzsment ismeretek, tudománytörténeti és jogi ismeretek,
iparjogvédelmi, filozófiai és egyéb humán ismeretek;
elektronikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek, biofizikai ismeretek, molekuláris biológiai ismeretek, idegtudományi
ismeretek, az információtechnológia fizikája, genetikai ismeretek, bioinformatikai ismeretek az intézmény hagyományainak és
lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.
 9.416 A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
 A molekuláris bionika mérnöki alapszakhoz kapcsoltan nem tartozik kötelező szakmai gyakorlat; a képzés során
lehetőséget kell biztosítani egyegy szűkebb szakterület gyakorlati vonatkozásainak megismerésére (pl. önálló laboratórium
tárgyak keretein belül).
20.418 JÁRMŰMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: járműmérnöki (Vehicle Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: járműmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer
3. Képzési terület: műszaki képzési terület
4. Képzési ág: gépész, közlekedés, mechatronikai mérnöki
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: ;
A képzés célja járműmérnökök képzése, akik képesek a közlekedési, szállítási és logisztikai folyamatok sajátosságait
figyelembe véve a közúti (személy és haszongépjárművek), vasúti, vízi és légijárművek, illetve járműrendszerek és mobil
gépek, valamint építő és anyagmozgató gépek rendszerszemléletű üzemeltetésére, tervezésükkel, gyártásukkal, javításukkal
kapcsolatos mérnöki alapfeladatok megoldására. E feladataikat a biztonság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás
szempontjait figyelembe véve képesek ellátni. Megfelelő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
A járműmérnökök ismerik:
a mérnöki tevékenységhez szükséges természettudományos, valamint gazdaságtudományi ismereteket,
a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, alapszintű manualitást a jármű és mobilgép gyártásban és javításban,
készséget a diagnosztikai mérésekben, beállításokban,
a járművek és mobil gépek gyártásának és üzemeltetésének környezetvédelmi, minőségügyi, munkahelyi egészségi és
biztonságtechnikai alapjait,
a tervezéshez szükséges alapszintű előírásokat és szabványokat,
a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit,
a szervezési, irányítási és kommunikációs technikákat, képesek idegen nyelvű kommunikációra,
a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat,
a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.
 Az alapfokozat birtokában a járműmérnökök a várható specializációkat és ágazatokat is figyelembe véve képesek:
felismerni a közlekedési, szállítási, anyagmozgatási folyamat megvalósításához szükséges eszközigényeket,
járművek, járműrendszerek és mobil gépek, anyagmozgató gépek, géprendszerek biztonságos, környezetkímélő, energia
hatékony üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására,
járművek és mobilgépek tervezésével, gyártásával és javításával, továbbá ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki
alapfeladatok elvégzésére,
járművek és mobilgépek üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, szervezésére,
műszaki tervezői, szervezői, irányítási feladatok ellátására,
hatósági és marketing tevékenység végzésére.
matematika (minimum 12 kredit), mechanika, fizika, műszaki kémia, hőés áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret,
irányítástechnika alapjai, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;
közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, jog, munkavédelem, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő
további gazdasági és humán ismeretek;
járműgéptan, járművek és mobil gépek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, jármű és hajtáselemek, járműtervezés és
vizsgálat, járműszerkezeti anyagok és technológiák, járműgyártás és javítás, járművek hő és áramlástechnikai berendezései,
járműdinamika, hajtástechnika, irányítástechnika, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
intézményben segédmérnöki feladatok megoldásában jártasság szerzését bizonyító, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10. Idegennyelvi követelmények:
 21.421 LOGISZTIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1. Az alapképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki (Logistics Engineering)
 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
 szakképzettség: logisztikai mérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Engineer
 3. Képzési terület: műszaki
 4. Képzési ág: gépész, közlekedés, mechatronikai mérnöki képzési ág
 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke:
 6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
 6.5. A gyakorlati ismeretek 2530%. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális
kreditérték:
 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan logisztikai mérnökök képzése, akik a szakterülethez kapcsolódó természettudományos, specifikus
műszaki, gazdasági/menedzsment, informatikai, ipari és közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a
vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító
logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási/beszerzési, áruelosztási,
hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek elemzésére, szervezésére és irányítására, valamint a logisztikai rendszerek elemeit
képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések gyártásában, minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésük
irányítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
 a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:
 a mérnöki tevékenységhez szükséges természet és műszaki tudományos, valamint gazdaságtudományi ismereteket;
 a logisztikai mérnöki tevékenységhez kapcsolódó informatikai, ipari és közlekedéstechnológiai ismereteket;
 a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyag és információáramlás folyamatait, eszközrendszerét.
 b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
 felismerni az ipari termelési és gazdasági rendszerekben a közlekedési, szállítási, anyagmozgatási folyamatot, a
logisztikai rendszer megvalósításához szükséges eszközigényeket;
 logisztikai rendszerek üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására;
 a logisztikai rendszerek egyes részleteinek tervezésével, gyártásával és javításával, illetve ezek szervezésével kapcsolatos
mérnöki alapfeladatok elvégzésére;
 integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az
elektronika, és informatika szakterületeiről;
 a logisztikai rendszerek részfolyamatainak, és azok fizikai realizálását végző részegységek (anyagmozgatógépek,
szenzorok, aktuátorok, irányítórendszerek, adatbázisrendszerek stb.) összekapcsolására;
 a munkavédelmi feladatok megoldására;
 az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására;
 a környezetvédelmi feladatok alkalmazására.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
 A szakon végzettek rendelkeznek szervezési, irányítási és kommunikációs készségekkel, együttműködésre, kooperációra
és csoportmunkában való részvétel képességével, kapcsolatteremtő képességgel, idegennyelvtudással, minőség iránti igénnyel,
felelősségtudattal.
 8. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
 8.1. Alapozó ismeretek: 6080 kredit
 természettudományi alapozó ismeretek: 4050 kredit
 matematika (min. 12 kredit), mechanika, fizika, műszaki kémia, hő és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret,
környezetvédelmi ismeretek, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
 társadalomtudományi, jogi és közgazdaságtudományi alapozó ismeretek: 2030 kredit
 mikro és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, közlekedési és logisztikai jog, számviteli ismeretek,
vámeljárások, munkavédelem, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
 8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 70100 kredit
 géptan (általános járműgéptan), járművek és mobil gépek, infokommunikáció, műszaki ábrázolás, járműelemek,
járműszerkezeti anyagok és technológiák, irányítástechnika, közlekedési rendszerek és technológiák, bevezetés a logisztikába,
logisztikai hálózatok, logisztikai menedzsment, ipari gyártó rendszerek, termeléstervezés és irányítás, anyagmozgatógépek és
eszközök, folyamatmodellezés és szimuláció, logisztikai rendszerek irányításának automatizálása, egyéb, intézményi hatáskörű
szakmai törzsanyag.
 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 4347 kredit
 a szakmai törzsanyagból választható ismeretek
 szakdolgozat: 15 kredit.
 Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló
helyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó üzemi gyakorlat.
 Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú
IX. ORVOS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.422 Az alapképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás (Nursing and Patient Care)
szakképzettség:
a) ápoló
b) dietetikus
c) gyógytornászfizioterapeuta
d) mentőtiszt
e) szülésznő
a) Nurse
b) Dietitian
c) Physiotherapist
d) Ambulance Officer (Paramedic)
e) Midwife
 választható szakirányok: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő (Nursing, Dietetics, Physiotherapy,
Paramedics, Midwife)
3. Képzési terület: orvos és egészségtudomány
4. Képzési ág: egészségtudományi
A képzés célja: olyan ápoló és betegellátó szakemberek képzése, akik az egyén, a család, a közösség és a társadalom
egészségvédelméről és az egészség helyreállításáról, valamint az egészségügyi és szociális ellátásról szerzett ismereteik alapján
képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában
önálló felelősséggel részt venni. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Közös kompetenciák az ápolás és betegellátás alapképzési szakon
Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:
az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait
az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait az
egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését, informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép és hosszú távú
célkitűzéseit,
saját szakterületükön a menedzsment feladatokat,
képesek:
részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs
munka folyamataiban;
szükség esetén elsősegélynyújtást biztosítani és a szakképzettségének megfelelő intézkedést hozni,
egészségnevelő feladatok ellátására, továbbá az informatikai eszközök és módszerek alkalmazására, továbbá a
dokumentációs feladatok ellátására,
önálló és szakmai csoportban munkaszervezésre, munkavégzésre interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására,
saját szakterületükön összefüggések felismerésére, az eredmények, tapasztalatok értékelésére, valamint az elméleti és
gyakorlati oktatásban való részvételre,
személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére.
Az ápoló és betegellátók az ápoló szakirányon ismerik:
az egészségügyi és szociális intézményrendszert,
az egészséges szervezet működését, az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségeit, fontosabb
morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát,
a gyakoribb betegségek diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket,
a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségét,
a betegellátás (gondozás) során előforduló nosocomialis ártalmakat, a megelőzés és az elhárítás módjait, valamint a higiéné
szabályait.
Az ápoló és betegellátók az ápoló szakirányon alkalmasak:
segítséget nyújtani az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérésében,
a beteg (gondozott) sajátos szükségleteinek a feltárására, az ápolási diagnózis felállítására és a prioritások alapján történő
szakszerű feladatellátásra,
együttműködésre az egészségügyi és szociális szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, lebonyolításában,
az ápolási modellek megválasztására, azok alkalmazására,
ápolási folyamat megvalósításához szükséges információk, erőforrások feltárására, felhasználására.
Az ápoló és betegellátók a dietetikus szakirányon ismerik:
az egészséges táplálkozás követelményeit, a helytelen táplálkozás egészségkárosító hatását, a megelőzés módjait és
lehetőségeit,
a gyakoribb betegségek és betegségtípusok etológiai tényezőit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit,
patomechanizmusait és a dietoterápia lehetőségeit,
az élelmezési üzemre vonatkozó általános követelményeket, a korszerű ételkészítési technológiákat és a diétás
konyhatechnológia eljárásait, alkalmazási lehetőségeit,
az ételek tápanyagösszetételét, az ételkészítés során abban végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészséges
és a beteg ember táplálkozásában,
az élelmezés területén adódó nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint az
élelmezéshigiéné előírásait,
a különböző üzemeltetők (önkormányzat, vállalkozási formák) által működtetett élelmezési üzemek menedzsment
feladatait,
az alapellátás, gondozás (hospice, home care) szerepét, feladatait.
Az ápoló és betegellátók a dietetikus szakirányon alkalmasak:
táplálkozási és élelmezési szakemberként a dietoterápia önálló művelésére, az élelmezési üzemek vezetésére, továbbá
egyéni és csoportos dietetikai szaktanácsadásra,
a kulturált étkeztetés feltételeinek és körülményeinek kialakítására,
feladatkörükben az élelmezési üzem munkafolyamatainak megszervezésére és az élelmezési szolgálat irányítására,
a gondozó team tagjaként a dietetikai és táplálási feladatok ellátásra.
Az ápoló és betegellátók a gyógytornász szakirányon ismerik:
az egészséges szervezet működését, az egészségkárosító hatásokat,
a gyakori betegségek etiológiai tényezőit, a megelőzés lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit,
patomechanizmusait,
a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségek fizioterápiás
gyógyító eljárásait,
a fizioterápiában használatos orvostechnikai berendezések, gyógyászati segédeszközök működési elvét és gyakorlati
alkalmazását,
a betegellátás kapcsán előforduló nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint a
kórházhigiéné előírásait.
Az ápoló és betegellátók a gyógytornász szakirányon alkalmasak:
a mozgásrendszer funkcionális vizsgálatára és elemzésére, a mozgásszervi státus felvételére, dokumentálására, valamint az
egészséges mozgásképesség kritériumainak megállapítására,
fizioterápiás és rehabilitációs terv önálló készítésére és rehabilitációs programok végrehajtására,
a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségekben a saját
vizsgálatra épülő fizioterápiás gyógyeljárások alkalmazására, az orvos diagnózisa alapján és az orvosi kezelésbe illeszkedően.
Az ápoló és betegellátók a mentőtiszt szakirányon ismerik:
a hazai egészségügy szervezeti felépítését és intézményrendszerét; ezen belül a mentőellátás helyét, szerepét és
kapcsolatrendszerét,
a hazai mentőellátás szervezetét, működését és a vonatkozó jogszabályokat,
az operatív mentőmunka szolgálati, működési és magatartási szabályait,
a mentésben használatos korszerű eszközöket, gyógyszereket, kötszereket és műszereket,
a sürgősségi ellátást igénylő betegségeket és helyzeteket.
Az ápoló és betegellátók a mentőtiszt szakirányon alkalmasak:
a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos
elvégzésére,
tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztrófa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására,
az ismeretek szakszerű alkalmazására valamennyi oxiológiai ellátást igénylő esetben a helyszínen, illetve a sürgősségi
betegellátás rendszerében gyógyintézeti keretek között, elsősorban sürgősségi osztályon,
munkacsoport munkájának a megszervezésére,
elsősegélynyújtás oktatására, mentőápolók és mentőgépkocsivezetők képzésében és továbbképzésében való részvételre.
Az ápoló és betegellátók a szülésznő szakirányon ismerik:
a legfontosabb élettani folyamatokat, a kóros állapotokat, veszélyhelyzeteket, a nőgyógyászati és szülészeti sürgősségi
tennivalókat; az orvos által használt beavatkozásokat és technikákat, az emocionális változásokat és azok jelentőségét,
az orvosi standardok lehetőségeit és azok korlátait, a szülészeti protokollt, a nő és anyavédelem törvényi szabályozását,
valamint e körben meglévő egészségügyi és szociális forrásokat, a tiszta és aszeptikus technikák elveit és gyakorlatát, az emberi
szexualitás folyamatát és problémáit, a reproduktív egészséggel kapcsolatos etikai megfontolásokat, a kulturális
különbözőségeket, a gondozási alternatívákat,
a terhesség felismerésének módszereit, a terhes nő környezeti és foglalkozási veszélyeit, a genetikai veszélyeket, a magzat
növekedését és fejlődését, a különböző szűrőmódszerek indikációit és kivitelezését, az RHnegatív nők speciális gondozási
szükségleteit, a terhesség alatti veszélyeket;
a normális női életciklusokat, a női reproduktív rendszerek problémáinak okait és kezelésük módját, az öregedés anatómiai
és fiziológiai jelenségeit, a menopauza hatását a fizikális és mentális egészségre, az előrehaladott korú nők szűrő és
diagnosztikus tesztjeit.
Az ápoló és betegellátók a szülésznő szakirányon alkalmasak:
a szülés vezetésére, az újszülött ellátására szülés után, az anyaújszülött korai közvetlen kapcsolatának biztosítására;
gyermekágyas megfigyelésre, gondozásra, a szoptatás segítésére, a hazabocsátással kapcsolatos feladatok ellátására
(tanácsadás, kóros tünetek felismerése, intézkedés);
terhesgondozási feladatok végzésére;
általános ápolási feladatok végzésére;
feladatkörében biztonságos higiénés környezet megteremtésére (egészségügyi technika, eszközök, műszerek ismerete és
szakszerű használata, fertőtlenítési és sterilizálási eljárások alkalmazására;
nőbetegek gondozására, ápolására, speciális kezelésére, szülészeti és nőgyógyászati műtéteknél segédkezésre, műtétre váró
betegek előkészítésére;
kommunikációra a terhes és szülő nővel, azok családjával, felvilágosításra és tanácsadásra a fogamzásgátlással és a
családtervezéssel kapcsolatban.
etika, egészségfejlesztésegészségnevelés, egészségügyi informatika, egészségügyi műszaki alapismeretek, filozófia, idegen
szaknyelv, orvosi latin, szociológia, szociálpolitika, egészségügyi jogi, gazdasági és menedzsment ismeretek, népegészségtan,
oxiológiaelsősegélynyújtás, toxikológia;
a) egészségtudományi ismeretkörök: addiktológia, anatómia, ápolásetika, ápolástan, biokémia, biológia, dietetika, élettan
kórélettan, fizioterápia, gerontológia, gyógyszertan, klinikai ismeretek, közegészségtanjárványtan, mikrobiológia,
b) személyiség és kommunikációfejlesztési ismeretek: személyiséglélektan, szociálpszichológia, beteg ember lélektana,
életkorok pszichológiája, személyiség és kommunikációfejlesztő csoporttréning;
a) ápoló szakirány: alapellátás, aneszteziológia, belgyógyászat, csecsemő és gyermekgyógyászat, geriátriai, intenzív terápia,
neurológia, pszichiátria, sebészet, szülészetnőgyógyászat és mindezek ápolástana, valamint közösségi ápolástan, krónikus
beteg ápolástana,
b) dietetikus szakirány: belgyógyászati klinikai dietetika, csecsemő és gyermekkori betegségek dietetikája, élelmezési
menedzsment, élelmezési üzemek műszaki ismeretei, élelmiszer és biokémia, élelmiszerismeret és technológia, ételkészítési
technológia és kolloidika, gyakorlati dietetika, háztartásökonómia, közétkeztetési ismeretek, pénzügyi ismeretek, sebészeti
klinikai dietetika, speciális klinikai dietetika, táplálkozáspszichológia, táplálkozástudomány, politika, epidemiológia,
c) gyógytornász szakirány: fizioterápiai alapok, manuális technikák kardiorespiratorikus betegségek fizioterápia,
mozgásszervi betegségek fizioterápia, neurológiaipszichiátriai fizioterápia, csecsemőgyermekgyógyászati és szülészet
nőgyógyászati fizioterápia, rehabilitáció, elektrodiagnosztika, radiológia és képalkotó eljárások,
d) mentőtiszt szakirány: belgyógyászat, csecsemő és gyermekgyógyászat, igazságügyi orvostani ismeretek, neurológia,
oxiológiamentéstechnika, pszichiátria, sebészettraumatológia, szolgálatvezetés, szülészetnőgyógyászat, toxikológia,
e) szülésznő szakirány: szülészetinőgyógyászati szakismeretek, szakápolástan és ápoláslélektan, reprodukciós szervek
élettani és kóros működése, élettani és kóros terhesség, klinikai genetikai ismeretek, felkészítés a terhességre és a szülésre, szülés
és szülőszobai teendők, családközpontú szülészeti gyakorlat, gyermekágy, „roomingin”, élettani és intenzív újszülöttellátás,
terhes és gyermekágyas gondozása, terhespatológiai és nőgyógyászati szakambulanciák, speciális szakrendelések,
családvédelmi szolgálat, szülészetinőgyógyászati műtő és anaszteziológia, nőgyógyászati és inkológiai betegek ellátása,
gondozása, szülészetinőgyógyászati etika.
A gyakorlati képzés a gyakorlati órákat és a külső szakmai területeken végzett 14 hetes, valamint az összefüggő, komplex,
irányított 1415 hetes szakmai gyakorlatokat foglalja magában.
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből
vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
 2.425 EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1. Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi gondozás és prevenció (Health Care and Disease Prevention)
 szakképzettség:
 a) népegészségügyi ellenőr,
 b) védőnő,
 c) dentálhigiénikus,
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
 a) Public Health Supervisor,
 b) Health Visitor,
 c) Dental Hygienest,
 választható szakirányok: népegészségügyi ellenőr, védőnő, dentálhigiénikus (Public Health Care Inspector, Health
Visitor, Dental Hygienest)
 3. Képzési terület: orvos és egészségtudomány
 4. Képzési ág: egészségtudományi
 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit;
 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit;
 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit;
 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit;
 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 95 kredit;
 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségtudomány eredményei alapján az emberi egészség megőrzése
törvényszerűségeinek megismerésével gondozzák a társadalom egyéneit, közösségeit és elősegítik az egészségük fejlesztésének
lehetőségeit. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
 Közös kompetenciák az egészségügyi gondozási és prevenció alapképzési szakon
 Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:
 az egészségügyi kockázatot hordozó helyzeteket, a balesetmegelőzési előírásokat;
 az egészséges emberi szervezet alapvető biológiai és pszichológiai működését;
 az egészségmagatartás meghatározóit;
 az egészségügyi rendszer felépítését és működésének elemeit;
 képesek:
 sürgős szükség esetén elsősegélyt nyújtani;
 az idegen nyelvű szakirodalomban tájékozódni;
 a megfelelő és helyes szakmai kommunikációra;
 a számítástechnika felhasználói szintű alkalmazására;
 az általános etikai normák betartására;
 az egészség megőrzését szolgáló alapvető tevékenységek társadalommal történő megismertetésére.
 A népegészségügyi ellenőr ismeri:
 a népegészségügyi hatósági feladatok végzésének szabályait;
 a járványügyi állapotjelentés alapján megfelelő járványügyi vizsgálatok, baktériumhordozók felkutatásának és
ellenőrzésének, továbbá a fertőző betegek nyilvántartásának és statisztikáinak értékelését;
 a levegő, víz, talajszennyeződés, a szennyvíz, valamint a hulladék emberre és a környezetére gyakorolt hatásait, az
esetlegesen kialakuló környezeti károsodások megelőzésének és/vagy felszámolásának módozatait és lehetőségét, továbbá
képesek azok végrehajtására;
az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségkárosodásokat, azok vizsgálati módszereit, továbbá az ételfertőzésre, ételmérgezésre
gyanús megbetegedések tüneteit, valamint a szükséges intézkedéseket és az élelmiszerek előállítását, forgalmazását
szabályozó előírásokat;
 az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a megfelelő munkakörnyezet kialakításának feltételeit;
 kórházak, üzemek és intézmények üzemeltetésének higiénés feltételeit;
 valamint a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket és képes azok alkalmazására;
 alkalmas:
 népegészségügyi hatósági tevékenység ellátásra a jogszabályok alapján szükséges intézkedések megtételére és
ellenőrzésére,
 a vonatkozó jogszabályok alapján a megfelelő hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatására,
 járványügyi feladatok kezdeményezésére, megszervezésére és lebonyolítására,
 járványügyi vizsgálatok eredményeinek elemzésére, értelmezésére, felhasználására és kritikus alkalmazására,
 szakterületével összefüggésben vizsgálata eredményeinek és a szükséges intézkedéseknek közérthető formában történő
kommunikálásra,
 a lakosság egészségi állapotát javító helyi és központi egészségpolitikai kidolgozására és megvalósítására,
 nosocomialis surveillance megtervezésére és kivitelezésére,
 a lakosság egészségi állapotának monitorizálására, betegségmegelőző programok tervezésére, szervezésére,
lebonyolítására és értékelésére.
 A védőnő ismeri:
 az egészségvédelmi szűrővizsgálatok rendszerét és elvi alapjait,
 a méhnyakszűrési vizsgálat elveit, módszereit, eljárásait és az egészségügyi rendszerben a szűrővizsgálat helyét,
működését,
 egészségmegőrzés, egészségfejlesztés gyakorlati ismereteit,
 a védőnői munka során alkalmazható eljárásokat és módszereket,
 az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket és a hozzájuk kapcsolódó ellátást,
 gondozási, egészségfejlesztési és prevenciós modelleket,
 a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket,
 a kliensek, gondozottak jogait és azok érvényesítési módját,
 a hátrányos helyzetű családok egészségügyi és szociális ellátásának sajátosságait;
 alkalmas:
 az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerében, tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében
együttműködni,
 méhnyakszűrés végzésére,
 az egyén, család, közösség szintjén a kliensek, gondozottak egészségügyi és szociális
 szükségleteinek feltárására és megállapítására, segítséget nyújt ezen igények megállapítására, kielégítésére,
 az egészségi és szociális problémák felismerésére, rangsorolására, lehetőség szerint megoldására, illetve a megfelelő
szakemberek ezen feladatok megoldására történő bevonására,
 a rendelkezésre álló és feltárható erőforrások gazdaságilag optimális hasznosítására, kliensek, illetve közösségek
ellátására,
 a népegészségügyi adatok kezelésére és értékelésére, illetve kutatások végzésére, meghatározott szűrővizsgálatok,
diagnosztikus eljárások elvégzésére, értékelésére és az eredmények dokumentálására,
 otthoni és intézeti körülmények között nővédelmi szűrővizsgálatok szervezésében való részvételre,
 családtervezéssel kapcsolatos tanácsadásra, anyaságra és szülői szerepre való felkészítésre,
 várandós anyák célzott gondozására, szűrővizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szociális támogatás, anyaotthoni vagy
sürgősség esetén kórházi elhelyezés kezdeményezésére,
 a gyermekágyas, szoptatós anyák ápolására, gondozására és az aktuális állapotuknak ésszükségleteiknek megfelelő
ellenőrző vizsgálatok elvégzésére,
 az anyatejes táplálás, a szoptatás módszereinek a tanítására,
 a koraszülöttek, újszülöttek, az egészséges és veszélyeztetett csecsemők állapotának és fejlődésének a figyelemmel
kísérésére, a jogszabályokban meghatározott szűrővizsgálatok végzésére,
 folyamatos egyéni, igény szerint célzottan 018 éves gyermekek ápolására, gondozására, a nevelés, a szocializáció és az
egészséges táplálás területén történő útmutatásra, illetve e területen történő szűrővizsgálatok elvégzésére,
 gyermekek és ifjak közösségiegészségügyi gondozására (318 éves),
 segítséget nyújtani a magatartási zavarok, káros szokások és szenvedélyek megelőzésében, a serdülőkor problémáinak a
megoldásában, illetve megfelelő szakemberhez való irányításban,
 gyermekvédelemmel kapcsolatos „jelzőfunkció” szerepének betöltésére,
 családok mentálhigiénés támogatására, krízis prevencióra,
 a családot érintő szociális és jogi ismeretek átadására,
 a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátására,
 egyéneknek, családoknak és közösségeknek egyaránt az egészséges életmódra vonatkozó és az egészség megőrzéséhez
szükséges ismereteket átadni.
 A dentálhigiénikus ismeri:
 az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzési lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit,
patomechanizmusát;

 a gyakoribb betegségek etiopatogenezisét, diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket, kezelési módozatait, a
prevenció, a rehabilitáció lehetőségeit, valamint az egyén általános egészségi állapota és a szájüreg egészségi állapota közötti
összefüggést;
 a gyakoribb orális betegségek rizikójának felmérésében és diagnosztikájában alkalmazott korszerű feltáró eljárások és
módszerek lényegét, azok várható információit, e vizsgálatok indikációit és kontraindikációit, kockázati tényezőit és az
eredmények diagnosztikus értékét;
 az egyes életkorokhoz vagy különleges kezelést igénylő (krónikus betegséggel, testi vagy szellemi fogyatékkal élők)
helyzetekhez kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális orális működéseket, fog és szájbetegségek és a szájtünetekkel is járó
általános betegségek etiopatogenezisét, azok bizonyítékon alapuló, problémaalapú, betegközpontú és minőségi professzionális
dentálhigiénikus prevenciós, diagnosztikus, terápiás és rehabilitációs feladatait;
 a dentálhigiénés ellátás/gondozás során előforduló nosocomialis ártalmakat, az ellátással összefüggő fertőzések extrinsic
tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló
 infekciókontroll elvét, gyakorlati alkalmazását;
 az orális egészség intézményrendszerének felépítését és működését, az abban elfoglalt helyét és szerepét, etikai és jogi
felelősségét, különösen a fogorvosi praxis működésének etikai, jogi, adminisztratív és gazdasági szabályozásának előírásait,
finanszírozási technikáit;
 az orális egészségmegőrzésben, egészségfejlesztésben alkalmazható egyéni és közösségi stratégiák és módszerek elvi
alapjait, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit;
 a dentálhigiénikus munkája során alkalmazható eljárásokhoz és módszerekhez kapcsolódó etikai elvárásokat és jogi
felelősségi alakzatokat;
 alkalmas:
 felmérni, kiértékelni és dokumentálni a betegek orális egészségi állapotát, annak változását, a betegek egyéni
szájhigiénés igényeit, valamint annak testi, pszichológiai, szociális és kulturális hátterét,
 felismerni, hogy mikor van szükség a fogorvoshoz történő irányításra, illetve a fogorvossal vagy más szakmákkal történő
konzultációra;
 különböző életkorú, különböző egészségi állapotú (krónikus betegséggel, testi vagy szellemi fogyatékkal élők), továbbá
szociálisan és/vagy kulturálisan hátrányos helyzetű egyének és közösségek felmért, azonosított és értékelt dentálhigiénés
szükségleteiből kiinduló, reális célokat és kezelési stratégiákat tartalmazó szájhigiénés gondozási tervet készíteni, az elkészült
gondozási terv alapján bizonyítékon alapuló, problémaalapú, betegközpontú és minőségi professzionális dentálhigiénés
gondozást végezni, az általa nyújtott gondozást teljes körűen és pontosan adminisztrálni, dokumentálni;
 egyéni és közösségi kockázati tényezők azonosítása után, a rendelkezésre álló erőforrások felmérését és a megfelelő
beavatkozási stratégiák kidolgozását követően az orális egészség megőrzése és fejlesztése érdekében egyéni és csoportos
egészségfejlesztő tevékenységet tervezni, szervezni, kivitelezni és értékelni, ha szükséges motiválni az egyéneket, közösségeket
orális egészségmagatartásuk optimalizálására, életmódjuk változtatására;
 a fertőzéseket az ellátás során megelőzni;
 a munkájában előforduló biztonsági és minőségi kockázatokat minimalizálni;
 a fogak és az állkapocs friss baleseti sérüléseit elsődlegesen ellátni, valamint a fogászati ellátás során fellépő sürgősségi
ellátást igénylő állapotokat felismerni, kompetenciájába tartozóan ellátni, vagy ellátásában közreműködni;
 saját és a hozzá tartozó munkatársak munkáját szervezni, dentálhigiénés szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében,
kivitelezésében és értékelésében más szakmák képviselőivel együttműködni, információkat megosztani;
 munkájában az etikai alapelveket és erkölcsi normákat betartani, a dentálhigiénikusi szakmát szabályozó jogi szabályok
változását követni, a jogi szabályokat munkájában betartani;
 kompetenciájába tartozóan a betegek részére a tájékozott beleegyezésükhöz szükséges tájékoztatást nyújtani és az ebből
adódó felelősség következményeit felmérni, a részvételi szándék és a személyes felelősség növelése érdekében támogatni a
betegeket és hozzátartozóikat;
 az orális egészséggel kapcsolatosan releváns irodalmat és információt keresni, analizálni, adatokat kezelni és kritikusan
értékelni, kutatómunkában közreműködni, új eredmények, új tudás alkalmazását javasolni;
 szakterületével összefüggésben idegen nyelven kommunikálni, szakmai idegen nyelv tudása birtokában szakmai tudását
bővíteni;
 saját szakmai fejlődése érdekében az élethosszig tartó tanulás keretében szakmai ismereteit bővíteni, képességeit
fejleszteni;
 az alábbi kompetenciák és értékek birtokában képes a dentálhigiénikustól elvárt szakmai viselkedésre:
 személyes kompetenciák (elhivatottság, elkötelezettség, hitelesség, érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, empátia,
törődő magatartás, feltétel nélküli elfogadás, türelmesség, kitartás, szervezőkészség, proaktív viselkedés, állóképesség, jó szem
kéz koordináció, kézügyesség, önállóság, precizitás, stabil kéztartás, megbízhatóság, fejlődőképesség, felelősségtudat,
monotónia tűrés, terhelhetőség);
 társas kompetenciák (interperszonális rugalmasság, udvariasság, segítőkészség, határozottság, meggyőzőkészség,
együttműködési készség, asszertivitás, közérthetőség, prezentációs készség, meghallgatási készség, hatékony kérdezés készsége,
fogalmazó készség, nyelvhelyesség, kommunikációs rugalmasság, kompromisszumkészség, konfliktusmegoldó készség,
stressztűrő képesség);
 módszerkompetenciák (ismeretek helyén való alkalmazása, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás,
gyakorlatias feladatértelmezés, döntéshozatali képesség, körültekintés, elővigyázatosság, módszeres munkavégzés, kreativitás,
eredményorientáltság); valamint
 értékek (a beteg méltóságának a tisztelete, partnerség, a beteg autonómiájának tisztelete).
 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
 alapozó ismeretek: 2535 kredit
 biológia, kémia, ökológia, pszichológia, szociológia, kommunikáció, bioetika, jogi alapismeretek, népegészségtan,
elsősegélynyújtás, informatika
 anatómia, biokémia, sejtbiológia, genetika, élettan, gyógyszertan, mikrobiológia, egészségpszichológia, ápolástan,
egészségszociológia, pedagógia, egészségfejlesztés, klinikai propedeutika, egészségügyi informatika, egészségügyi
menedzsment, latin nyelv
 differenciált szakmai anyag: 100115 kredit
 népegészségügyi ellenőr szakirány: biostatisztika, epidemiológia, népegészségügyi medicina, környezetegészségtan,
táplálkozás egészségtan, munka és sugáregészségtan, gyermek és ifjúságegészségügy, egészségfejlesztés, közigazgatási és jogi
ismeretek; népegészségügyi terep és laboratóriumi gyakorlatok;
 védőnő szakirány: szakápolástan, klinikai ismeretek, egészségfejlesztés gyakorlata, védőnői módszertan, táplálkozástan,
speciális gondozási ismeretek, szakmai vezetési és irányítási ismeretek;
 dentálhigiénikus szakirány: gnatológia és dentális anatómia, orális mikrobiológia és immunitástan, orális patológia, orális
medicina, fogászati gyógyszertan, fogászati radiológia, preventív fogászat, konzerváló fogászat és endodoncia, parodontológia,
fogpótlástan és odontotechnológia, fogászati implantológia, fogszabályozás szájsebészet, gyermekfogászat, gerodontológia,
orális onkológia, fogászati infekciókontroll, helyi érzéstelenítés, fájdalom management, orális egészség fejlesztése, fogászati
műszertan és anyagtan, munkabiztonság, praxismenedzsment, szakmai idegen nyelv, egészségügyi informatika
dentálhigiénikusoknak.
 A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a
gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított,
ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység. A külső szakmai helyen végzett összefüggő
szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
 Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből
vagy nemzetiségi nyelvből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű
érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.426 Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi szervező (Health Care Management)
 szakképzettség: egészségügyi szervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Care Manager
 választható specializációk: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmusszervező (Health
Insurance, Health Administration Management, Health Tourism Management)
6.1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 25 kredit
429
A képzés célja olyan egészségügyi szervező szakemberek képzése, akik az egészségügyben és a humánbiztosításban zajló
folyamatok törvényszerűségeit megismerve ellátják ezen területek informatikai, gazdasági, adatszolgáltatási tevékenységeit.
Képesek az egészségügy működéséhez szükséges és a működése során keletkező információk rögzítését, tárolását,
visszakeresését és célszerű kiértékelését végző számítógépes rendszereket üzemeltetni. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés
második ciklusában történő folytatásához.
Közös kompetenciák az egészségügyi szervező alapképzési szakon
Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek:
az egészségügy működésében keletkező információk rögzítését, tárolását és kiértékelését végző számítógépes rendszerek
üzemeltetésére és a korszerű informatikai módszerek alkalmazására,
matematikai és statisztikai ismeretek birtokában statisztikák, jelentések, beszámolók elkészítésére, elemzésére és
prezentálására,
az egészségügyi intézmények finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátására, a szükséges adatszolgáltatási
kötelezettségek teljesítésére, illetve intézményi controlling rendszerek kialakítására és működtetésére,
ismerik a társadalombiztosítás, betegbiztosítás rendszerét, a finanszírozási, elszámolási módokat, az adatszolgáltatási
kötelezettségeket.
 Az egészségügyi szervezők az egészségügyi ügyvitelszervező specializáción:
képesek a megszerzett elméleti felkészültség, szakmai ismeretek, gyakorlati készségek birtokában, erkölcsi elvek és
magatartásbeli előírások ismeretében egészségügyi ügyvitelszervezőként, információrendszer szervezőjeként, kontrollerként
munkahelyi feladataik ellátására;
ismerik az egészségügy struktúráját, az egészségügyi intézmények rendszerét, felépítését, működési mechanizmusát;
tájékozottak az intézmények közötti információáramlásról, adatszolgáltatási kötelezettségeiről, döntési mechanizmusairól;
képesek a korszerű menedzsment ismeretek alkalmazására;
ismerik az alapvető gazdasági összefüggéseket, törvényszerűségeket (makro mikroökonómia), tudják alkalmazni az
intézményi (vállalati) gazdálkodás alapvető szabályait (vállalatgazdaságtan, számvitel, pénzügy, gazdaságstatisztika, gazdasági
elemzés);
ismerik és használják az egészségügy finanszírozásával (makro és mikro (intézményi) szintű forrásteremtés és allokáció),
endofinanszírozásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket;
önállóan tudnak egészségügyi számítógépes rendszereket kezelni, működtetni; alkalmazzák a rendszer és
információelmélet, valamint a szervezés és vezetéselmélet fontosabb fejezeteit;
ismerik a számvitel és adózás alapjait, birtokolják az alapvető számvitelelemzési technikákat;
ellátják a szakmához tartozó általános értelmiségi feladatokat, képesek az értékteremtésre és közvetítésre.
 Az egészségügyi szervezők az egészségbiztosítási specializáción alkalmasak:
a legújabb tudományos eredmények birtokában az egészségügy és a humánbiztosítás területén informatikai, gazdasági,
biztosítási és adatszolgáltatási tevékenységek végzésére, ellenőrzésére, elemzésére, megfelelő szintű döntések előkészítésére,
illetve meghozatalára;
az egészségbiztosító intézményei dokumentációs és informatikai rendszerének szervezésére, irányítására;
társadalombiztosítási és családtámogatási biztosítások megállapítására és számfejtésére, más előírt ügyviteli feladatok
ellátására;
a szakterületnek megfelelően hatósági és nem hatósági tevékenység körében ellenőrzési feladatok előkészítésének
lefolytatására;
az egészségügyi intézmények és a társadalombiztosítási szervek tevékenységével kapcsolatos pénzügyi, számviteli
feladatok ellátására, támogatására;
egészségbiztosítási tevékenység megszervezésére és irányítására az egészségügyi intézményekben, az államháztartás részét
képező szerveknél és az üzleti szférában.
 Az egészségügyi szervezők az egészségturizmusszervező specializáción ismerik:
az egészségügyi és turisztikai intézmények rendszerét és működési módját, az európai együttműködési lehetőségeket;
a speciális egészségturisztikai szolgáltatások megszervezésének rendszereit, módszereit, a vendégekkel való bánásmód
elméleti és gyakorlati hátterét;
a turizmus általános elméletét, a speciális turisztikai menedzsmentek és stratégiák elemeit, a turisztikai piac nemzetközi
működésének tendenciáit;
a wellness termékcsoport összetevőit, a wellness és rekreációs központok felépítését és működését;
a gyógyszállók, szanatóriumok, gyógy és termálfürdők, gyógybarlangok egészségmegőrzésben betöltött szerepét;
a vízgyógyászat és a fizioterápia alkalmazási köreit, a különböző kezelési módok szerepét a rehabilitációban és a
prevencióban;
a termál és gyógyfürdők, valamint az egészségturizmushoz kapcsolódó intézmények programszervezői feladatait;
a természeti értékek és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásait és turisztikai lehetőségeit, a falusi és ökoturizmusban rejlő
rekreációs lehetőségeket;
képesek:
egészségturisztikai programok készítésére;
részt venni az egészségmegőrzést szolgáló tevékenységek szervezésében és vezetésében;
az egészségturizmus fejlesztését és a nemzetközi együttműködés erősítését szolgáló projektek készítésére, közreműködésre
az Európai Unió turizmusfejlesztési programjainak megvalósításában.
430
egészségtudományi és társadalomtudományi alapozó ismeretek (anatómia, élettani kórélettani alapok, elsősegélynyújtás,
népegészségtan, pszichológiai, jogi, közgazdasági, etikai ismeretek, társadalomismeret); informatikai alapozó ismeretek;
egészségügyi informatikai ismeretek: alapvető klinikai, matematikai ismeretek, orvosi latin nyelv, operációs rendszerek,
szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, prezentáció, grafika, egészségügyben alkalmazott azonosítórendszerek,
dokumentációs technikák, egészségügyhöz kapcsolódó adat és titokvédelmi szabályok;
egészségügyi gazdasági és biztosítási ismeretek: az egészségügyi ellátórendszer elemei, egészségügyi és betegbiztosítási
rendszerek, az egészségügy finanszírozása, közgazdaságtan mikro és makroökonómiai összefüggései, szervezetek pénzügyeinek
alapjai, számviteli előírások, könyvviteli rendszer, statisztikai eljárásmódok, az egészségügy jogi szabályozása;
 egészségbiztosítás specializáció: a társadalombiztosítás története, az ellátások fedezeti rendszere, biztosítási jogviszony,
nyilvántartási rendszerek, szolgáltatások, költségvetési szervek gazdálkodása, nyugdíjbiztosítási rendszer, baleseti és ápolási
biztosítási rendszerek, egészségügyi intézmények kontrolling rendszerei, intézmények irányítása, vezetése, ellenőrzési
rendszerek, az üzleti (forprofit) biztosítók és az önkénteskölcsönös (nonprofit) pénztárak, a társadalom és a humánbiztosítás
jogszabályi környezete;
 egészségügyi ügyvitelszervezői specializáció: az egészségügy struktúrája, az egészségügyben folyó adatszolgáltatási
tevékenységek, az egészségügyi azonosító és dokumentációs rendszerek, az egészségügyi alapellátás információs rendszere, az
egészségügy gazdaságtana, finanszírozási módszere, statisztikája, adózása, hálózatok tervezése, az egészségügyi szervezetek
gazdasági irányítása (kontrollingje), minőségbiztosítása, az egészségügyi adatvédelem jogi szabályozása;
 egészségturizmusszervező specializáció: speciális egészségturisztikai szolgáltatások rendszerei, módszerei, a turizmus
általános elmélete, a turisztikai piac nemzetközi működésének tendenciái, egészségturisztikai intézményrendszer (gyógyszállók,
szanatóriumok, gyógy és termálfürdők, gyógybarlangok), a wellness termékcsoport összetevői, a vízgyógyászat és a fizioterápia
alkalmazási körei, a stressz okai, következményei, az egészséges életmódot segítő preventív programok készítése, a természeti
értékek és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásai.
A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a gyakorlati
készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított,
ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység.
A külső szakmai helyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél
4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS
ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.433 Az alapképzési szak megnevezése: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (Medical Laboratorial
Diagnostic Imaging Analysis)
 szakképzettség: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Laboratory and Diagnostic Imaging Analyst
 választható specializációk: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, orvosi kutatólaboratóriumi analitika, képalkotó
diagnosztikai analitika, optometria (Medical Laboratory Analysis, Medical Research Laboratory Analysis, Medical Diagnostic
Analysis, Optometry)
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek önálló laboratóriumi analitikai vagy képalkotó diagnosztikai
analitikai munka végzésére, szervezésére, kis orvosi laboratóriumok, illetve diagnosztikai részlegek analitikai munkájának
irányítására és jártasak az adatfeldolgozás korszerű módszereiben, valamint a gazdálkodás kérdéseiben. Kellő ismeretekkel
rendelkeznek a korszerű műszer és méréstechnika, az informatika és számítástechnika és azok orvosi laboratóriumi, képalkotó
diagnosztikai alkalmazásának területein. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
 Közös kompetenciák az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitika specializáción végzett orvosi
laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakon
Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:
az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkára vonatkozó egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és
tűzrendészeti előírásokat,
az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai műszerek működésének elveit,
az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai módszerek kémiai, fizikai és biológiai alapjait,
az alapvető biometriai, illetve matematikaistatisztikai módszereket és tudja alkalmazni azokat a szerzett információk,
adatok feldolgozásához és értékeléséhez,
az egészségügyben alkalmazott számítógépes információs rendszerek és hálózatok működését,
a modern számítástechnika orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai alkalmazásának lehetőségeit,
a tevékenységhez kapcsolódó jogi szabályozást,
az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkaszervezés kérdéseit;
képesek:
a laboratóriumi analitikai vagy képalkotó diagnosztikai módszerek értékelésére, továbbá új módszerek bevezetésére,
beleértve a szükséges műszeres vizsgálatokat is,
a szerzett tapasztalatok, eredmények és összefüggések felismerésére, ezek megfelelő dokumentálására és az ezekből
levonható általános következtetések megfogalmazására,
a laboratóriumi vagy képalkotó diagnosztikai veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartására,
megadott szempontok alapján önálló biometriai, illetve matematikaistatisztikai analízisek elvégzésére,
szakmai ismeretek önálló és szervezett formában való bővítésére, alkalmazására,
a szakirodalom felhasználásával új módszerek beállítására,
saját szakterületükön elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre,
információk és erőforrások feltárására,
költségszemléletű gondolkodásra,
interperszonális kapcsolat kialakítására, a csoportos munkába való beilleszkedésre, illetve annak megszervezésére,
munkájukat hivatásszerűen, az etikai normák betartásával végezni,
szakterületének megfelelő egészségnevelési feladatok ellátására.
 Az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai
analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alkalmas:
kémiai, biokémiai, sejtbiológiai, mikrobiológiai, hematológiai, hisztológiai, citológiai, számítástechnikai és műszeres
analitikai ismeretei alkalmazásával a klinikai kémiai, izotópdiagnosztikai, mikrobiológiai, szövettani, citológiai és
hematológiai diagnosztika területén biztonsággal eligazodni és önálló munkát végezni,
kislaboratóriumok, laboratóriumi részlegek analitikai munkájának önálló és közvetlen irányítására,
a hibás mérésen alapuló laboratóriumi mérési eredmények felismerésére,
a laboratóriumi műszerek üzemeltetésére, működésük biztosítására.
 Az orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus
alkalmas:
sejtbiológiai, genetikai, molekuláris genetikai, molekuláris biológiai, molekuláris morfológiai, immunológiai,
sejttenyésztési számítástechnikai és műszeres analitikai ismeretei alkalmazásával a korszerű kutatás aktív közreműködőjeként
tevékenykedni,
a modern kutatólaboratóriumi vizsgálómódszerek főbb területein önálló munkát végezni,
a szakirodalom felhasználásával új módszerek beállítására,
módszertani hibák kiderítésére („trouble shooting”) és azok korrigálására,
korszerű laboratóriumi műszereket, műszeregyütteseket üzemeltetni,
sejttenyésztő laboratóriumok, kísérleti állatházak felügyeletét ellátni, működésüket biztosítani.
A képalkotó diagnosztikai analitikus alkalmas:
a képalkotó diagnosztika egyes területein adott műveletek és vizsgálatok önálló elvégzésére,
képalkotó diagnosztikai műszerek biztonságos üzemeltetésére,
a képalkotó berendezésekkel nyert információk képi feldolgozására, értékelésére és archiválására,
a képalkotó berendezések működtetésével kapcsolatos eljárások és jogszabályok betartására,
betegek felkészítésére képalkotó diagnosztikai és terápiás eljárásokra,
a vizsgálat alatt a beteg megfigyelésére, a kóros állapot észlelésére,
terápiás vizsgálatokban való közreműködésre,
a radiológiai ellátásból származó esetleges egészségkárosító hatások, illetve műszakitechnikai hibák felismerésére és ezek
elhárításában való közreműködésre,
adott munkahely munkafolyamatainak szervezésére.
 Az optometria specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alkalmas:
a legfontosabb szemészeti paraméterek megfigyelésére, korszerű vizsgálati eszközök és módszerek alkalmazására,
a szem megbetegedéseinek, fejlődési rendellenességeinek, a látást veszélyeztető területeknek a felismerésére és értékelésére,
a szem kimosására, bekötésére, szemsérülés ellátására,
a látásélesség szubjektív és objektív meghatározására, a szem törőközegeinek, refrakciós képességének, fénytörésének, a
szemizmok tevékenységének, a heterophoriának és a konvergencia képességének, a binokuláris látásnak a vizsgálatára, továbbá
a csarnokzug, a szemlencse, az üvegtest és a szemfenék vizsgálatára,
az oftalmoszkópia és az oftalmotonometria mérési eljárás elvégzésére, az eredmény értékelésére,
a szem fénytörési hibáinak megfelelő korrekciós szemüveglencse vagy kontaktlencse felírására,
a szemnyomás becslésére,
a szemészeti megbetegedésben szenvedők ápolási szükségleteinek felismerésére és ellátására,
látás szűrővizsgálatok végzésére és értékelésére,
klinikai és ápolástudományi ismereteinek alkalmazására szakmai tevékenysége során,
tevékenysége során felmerülő szomatikus és pszichés problémák felismerésére,
elsősegélynyújtásra,
egészségnevelésre.
természettudományos alapozó ismeretek (matematika, statisztika, fizika, kémia); egészségtudományi alapozó ismeretek
(funkcionális anatómia, élettan, sejtbiológia, genetika, biokémia, immunbiológia);
általános laboratóriumi ismeretek (műszeres analitika, biokémia, molekuláris biológia, mikrobiológia, általános patológia és
patobiokémia, hisztológia); társadalomtudományos és interdiszciplinális ismeretek (bioetika, biztonságtechnika és
elsősegélynyújtás, informatika és könyvtárismeret, angol szaknyelv);
 a) orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáció: általános klinikai laboratóriumi ismeretek, mintavétel,
mintakezelés, laboratóriumi automatizáció, laboratóriumi menedzsment és jogi ismeretek, informatika, biofizika, klinikai kémia,
laboratóriumi hematológia és hemosztazeológia, toxikológia, TDM, in vitro izotópdiagnosztika, immundiagnosztikai és
transzfuziológiai, hisztokémiai, molekuláris genetikai, citológiai, mikrobiológiai diagnosztikai módszerek; diagnosztikai
laboratóriumi gyakorlatok;
 b) orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáció: sejtbiokémia, elektronmikroszkópia, tömegspektrometria, biofizika,
funkcionális neuromorfológia, sejt és szövettenyésztés, farmakológia, farmakotoxikológia, állatkísérleti ismeretek, valamint
élettani és molekuláris genetikai, immunbiológiai, hisztokémiai, haematológiai, citológiai, citometriai vizsgáló módszerek,
áramlási citometria alkalmazása, immunológia, reagensek fejlesztése, izotóptechnika, laboratóriumi menedzsment és
informatika, laboratóriumi vizsgálatok minőségi kontrollja, tájékozódás a szakirodalomban, továbbá a vizsgáló módszerek
tárgyainak minőségi kontrollja;
 c) képalkotó diagnosztikai analitika specializáció: alapvető klinikai ismeretek, a képalkotás folyamata és eszközei,
hagyományos radiológia, ultrahang képalkotás, computer tomográfia képalkotás, mágneses rezonancia képalkotás, angingráfia,
intervencionális radiológia, alkalmazott anatómiai képalkotó módszerek, sugárbiológia és sugárvédelem, sugárterápia, in vivo
izotópdiagnosztika, kontrasztanyagok alkalmazása és alkalmazásuk veszélyei, gyógyszertan alapjai, valamint a fentiekhez
kapcsolódó gyakorlati ismeretek;
 d) optometria specializáció: binokuláris látás zavarai, fizikai és geometriai optika, gyermekszemészet, kontaktológia,
műszaki ismeretek, optikai anyag és gyártásismeret, optometria matematikai alapjai, szemészeti anatómia és élettan, szemészeti
optika, szemészeti patológia, szemüvegrendelés, szemészeti klinikai ismeretek, szemészeti speciális ápolási ismeretek,
szemészeti műszaki ismeretek, területi szakmai gyakorlat (fekvőbetegosztályos vizsgálóban, járóbetegvizsgálóban, területi
kontaktológia laboratóriumban, gyermekszemészeti rendelőben, optikai üzletben).
A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a gyakorlati
készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított,
ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység.
A külső szakmai helyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél
X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET
1. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.440 Az alapképzési szak megnevezése: óvodapedagógus (PreSchool Teaching)
szakképzettség:
a) óvodapedagógus
b) nemzetiségi óvodapedagógus [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén)
nyelvet, illetve a cigányroma képzési irányultságot]
a) PreSchool Teacher,
b) Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) PreSchool Teacher
választható szakirány: nemzetiségi óvopedagógus (Ethnic Minority PreSchool Teaching)
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító
6.1. Az óvodapedagógus, tanító képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 32 kredit, legfeljebb 54 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 26 kredit nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon ebből a
nemzetiségi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 9 kredit
A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek
birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés
A nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógusok képesek az óvodás gyermekek magyar nyelven és nemzetiségi nyelven
történő nevelésére.
Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban
A hallgatók ismerik:
a kisgyermekkori nevelés és oktatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit,
a gyermekek fejlődésének pszichológiai sajátosságait,
Magyarország legújabbkori történetének és társadalmának kérdésköreit,
az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.
Az alapfokozat birtokában a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve az óvodapedagógusok
a) az ismereteket illetően bizonyították, hogy
ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit;
ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait;
ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait;
ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát,
tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének
specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit;
az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel rendelkeznek;
elsajátították a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket az anyanyelvi nevelés, a játék, a mesevers,
az énekzene, a vizuális tevékenység, a mozgás és a környezet tevékeny megismerése területén;
ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit;
tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben;
ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.
b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak
az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására,
óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására,
kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére;
problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására;
pedagógiai döntésekre;
előítéletmentesen az inter és multikulturális nevelésre;
a családokkal való együttműködésre;
a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra;
a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására;
önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására.
idegen nyelven alapszinten kommunikálni;
c) szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítés, önmenedzselés képességével; sikerorientált beállítódással;
minőségtudattal;
gyermek és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel,
fejlett kommunikációs képességgel,
társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással,
az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel;
a teammunkához szükséges kooperációs képességgel;
környezettudatos magatartással.
A nemzetiségi óvodapedagógusok a fentieken túl
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy
magas szintű nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkeznek;
ismerik a nemzetiség történelmét és kultúráját;
nemzetiségi óvodapedagógusként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, a társadalmi érzékenység, a közösségi
felelősségérzet és feladatvállalás;
ismerik az óvodás korosztály nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és
fejlesztési stratégiákat,
korszerű ismeretekkel rendelkeznek a korai kétnyelvűség szakterületén;
elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában az óvodás korú gyermekeket valamennyi nevelési
területen magyar nyelven nevelni, valamint a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatait ellátni;
korszerű népismereti/nemzetiségi tartalmak közvetítésére (néprajz, történelem, zene, tánc stb.) alkalmazni tudják e tartalmak
óvodás korban történő elsajátíttatásának módszertani lehetőségeit.
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
a nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal;
a permanens művelődés igényével és képességével;
az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tiszteletével.
8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika;
a) szakmai elméleti modul: játék pedagógiája és módszertana, anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana, matematikai
nevelés és módszertana, környezeti nevelés és módszertana, énekzenei nevelés és módszertana, vizuális nevelés és módszertana,
testnevelés és módszertana 5472 kredit, továbbá differenciált szakmai ismeretek felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó
ismeretkörökből (pl. idegennyelv) 12 kredit
b) speciális programok modul: 3040 kredit
ba) választható programok (pl. családpedagógia, inkluzívintegrált nevelés, környezeti nevelés, multi és interkulturális
nevelés, gyermek és gyógytestnevelés, gyógypedagógia) 1518 kredit,
bb) nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettség esetén továbbá: nemzetiségi ismeretek, kétnyelvűség elmélete és
gyakorlata, nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata, nemzetiségi nyelv 3040 kredit
c) szakmai gyakorlati modul: 2634 kredit
A gyakorlati képzés az eredményes óvodapedagógusi tevékenységhez szükséges készségek, képességek kialakítását segíti;
olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő
önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá. A gyakorlati képzés fogalmába
beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, önismereti, kommunikációs és játszóképesség
fejlesztő tréningek, a speciális programok gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett
gyakorlatok is.
A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. Az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 9 kredit
 Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon
végzettek esetén a záróvizsga letétele a nyelvvizsgakövetelmények teljesítését igazolja.
2. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.443 Az alapképzési szak megnevezése: tanító (Primary School Teaching)
szakképzettség:
a) tanító,
b) nemzetiségi tanító [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a
cigányroma képzési irányultságot]
a) Primary School Teacher,
b) Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Primary School Teacher
választható szakirány: nemzetiségi tanító (Ethnic Minority Primary School Teaching)
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit, nemzetiségi tanító szakirányon ebből a
nemzetiségi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit
A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek
birtokában alkalmasak az iskola 14. osztályában valamennyi, az 16. osztályban legalább egy műveltségi terület, illetve a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott nem szakrendszerű oktatás oktatásinevelési feladatainak
ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
A nemzetiségi szakirányt választó tanítók képesek az 16. osztályban a nemzetiségi anyanyelvi nevelésre, az 14. osztályban
magyar nyelven minden műveltségi terület, valamint a nemzetiségi nyelven oktatott tárgyak tanítására.
az egyetemes és a magyar nevelés és iskoláztatás történetének jellemzőit;
a kisgyermekek és a 612 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait;
Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit;
Az alapfokozat birtokában a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve a tanítók
ismerik a társadalom működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit;
ismerik a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, az 16. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi
szabályozásának dokumentumait;
ismerik a nevelésoktatás elméletét, a 612 éves korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát,
tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének
specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és
differenciált oktatás eszköztárát;
ismerik a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit, a 612 éves gyermekek sajátosságait;
elsajátították azokat az anyanyelvi és tantárgypedagógiai ismereteket, amelyek az olvasás, írás alapkészségeinek a
kialakításához szükségesek;
rendelkeznek a matematika, a természettudományok alapoktatásához szükséges korszerű ismeretrendszerekkel,
összefüggésekkel, tantárgypedagógiai eljárásokkal;
elsajátították a művészeti neveléshez (énekzene, vizuális nevelés) szükséges szakismereteket, a 610 éves gyermekek
auditív és vizuális megismerő, kifejező és alkotó képességeinek fejlesztésével kapcsolatos metodikai eljárásokat;
ismerik a technikaéletvitelháztartástan oktatásához szükséges ismereteket, metodikai tudnivalókat;
rendelkeznek az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges tudással, speciális tantárgy
pedagógiai eljárásokkal;
ismerik a választott műveltségterület oktatásának 16. osztályra vonatkozó követelményeit, tartalmi és metodikai
összefüggéseit;
az iskolai oktatás 14. osztályában az idegen nyelv kivételével valamennyi műveltségi terület oktatásinevelési
feladatainak az ellátására, valamint az 16. osztályban legalább egy kötelezően választott műveltségi területen az oktatónevelő
munkára;
az ismeretek önálló kritikus feldolgozására;
a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére;
idegen nyelven alapszintű kommunikációra;
nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony
alkalmazására;
a nevelőoktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapkészségek, képességek
fejlesztésére;
a 612 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére, az alapkészségek és képességek kialakítására;
előítéletmentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre;
a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására;
a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre;
önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségeik fejlesztésére, és olyan új
kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak az iskolán belül felelősségteljes munkakör vállalására;
önismerettel, együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs
képességekkel;
társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással;
a permanens művelődés igényével és képességével;
az egyetemes emberi és nemzeti értékekkel, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal,
környezettudatos magatartással;
a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel;
egészséges életvitellel;
sikerorientáltsággal, ugyanakkor saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével;
a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás és a hatékony munkaszervezés készségével;
a másság elfogadásával, toleranciaképességgel.
A nemzetiségi tanítók a fentieken túl
rendelkeznek magas szintű nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal;
ismerik a nemzetiség történelmét és kultúráját;
ismerik a 612 éves korosztály oktatása, nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási
és fejlesztési stratégiákat;
rendelkeznek korszerű ismeretekkel a korai kétnyelvűség szakterületén;
elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában az 16. osztályban a nemzetiségi anyanyelvi
nevelésre, az 14. osztályban magyar nyelven minden műveltségi terület, valamint a nemzetiségi nyelven oktatott tárgyak
tanítására;
rendelkeznek a nemzetiségi identitás kialakításához, elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal;
korszerű népismereti/nemzetiségi tartalmak közvetítésére, képesek e tartalmak 612 éves korban történő elsajátíttatására;
korszerű nemzetiségi műveltséggel, társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással;
az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, erkölcsi normák tiszteletével.
8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika;
a) szakmai elméleti modul: magyar nyelv, irodalom és tantárgypedagógiája, matematika és tantárgypedagógiája,
természetismeret és tantárgypedagógiája, énekzene és tantárgypedagógiája, vizuális nevelés és tantárgypedagógiája,
technikaéletvitelháztartástan és tantárgypedagógiája, testnevelés és tantárgypedagógiája 8196 kredit; továbbá differenciált
szakmai ismeretek a felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó ismeretkörökből (pl. idegen nyelv, gyógypedagógiai
alapismeretek és gyermekvédelem, műveltségterületi vagy egyéb specifikáció) 1014 kredit;
b) kötelezően választható műveltségterületi modul: 3642 kredit
ba) tanító szakképzettség esetén kötelezően választható műveltségi területek: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv,
matematika, ember és társadalom, természetismeret, énekzene, vizuális nevelés, informatika, technika életvitelháztartástan,
testnevelés és sport 2125 kredit;
bb) nemzetiségi tanító szakképzettség esetén: nemzetiségi nyelv és tantárgypedagógia; nemzetiségi ismeretek és tantárgy
pedagógia; nemzetiségi irodalom, gyermekirodalom 3642 kredit;
c) szakmai gyakorlati modul: 4050 kredit
A gyakorlati képzés a 612 éves gyermekek tanulásának irányításához, személyiségük fejlesztéséhez szükséges korszerű
eljárások, módszerek gyakorlását iskolai környezetben, fejleszti a speciális tanítói képességeket, technikai jártasságokat
biztosítja. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai,
valamint a pedagógiai és tantárgypedagógiai stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is. A nemzetiségi szakirányon a szakmai
gyakorlat nemzetiségi nyelven, nemzetiségi iskolában folyik.
A 8. félévben a hallgatók intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek időkerete 810 hét, az
összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 1214 kredit
nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon és
az idegen nyelv műveltségi területen végzettek esetén a záróvizsga letétele a nyelvvizsgakövetelmények teljesítését igazolja.
3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.447 Az alapképzési szak megnevezése: konduktor (Conductive Education)
 2.448 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
 szakképzettség: konduktor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Conductive Teacher
 választható specializációk: óvodapedagógus, tanító (PreSchool Teaching, Primary School Teaching)
5. Képzési idő félévekben: 8 félév
 6.2.449 A specializációhoz rendelhető kreditérték: 60 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditérték: 12 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 15 kredit
 6.5.450 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 45 kredit, tanító specializáción vagy óvodapedagógus
specializáción ebből a tanítói, illetve óvodapedagógusi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit,
451
A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek és képességek birtokában
alkalmasak bármely életkorú sajátos szükségletű mozgássérült (központi idegrendszeri sérült) konduktív neveléssel
megvalósított fejlesztésére, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
 Az óvodapedagógus specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az óvodáskorú
mozgássérült gyermekek (integrált csoportok) nevelésére, fejlesztésére, a mindenkori óvodai nevelési program megvalósítására.
 A tanító specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az 14. osztályos mozgássérült
gyermekek (integrált osztályok) nevelésére, oktatására, a mindenkori tanterv megvalósítására.
a nevelés és az iskoláztatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit,
a kisgyermekek és a 612 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait,
Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit,
 Az alapfokozat birtokában a specializációkat is figyelembe véve a konduktorok a képzés során bizonyították, hogy
ismerik
a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit,
a hazai köz és felnőttnevelés, továbbá a közegészségügy (korai fejlesztés) feladatait és stratégiáit, érvényes dokumentumait,
a rendszerek preferenciáit, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására,
a nevelésoktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai
sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit,
a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, feltételeit, eljárásait valamennyi életkorban, a differenciált és az
inkluzív, illetve integrált nevelésoktatás elveit, eljárásait,
a konduktív pedagógia célját, rendszerjellegét és rendszerelemeit,
a központi idegrendszeri sérülések kialakulásának kockázatát, lehetséges prevencióját, a mozgás és pszichomotoros
fejlődés menetét,
az egészségre nevelés és mentális egészség védelmének kérdéseit az egyes életkorokban és tünettípusokban,
az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működés anatómiai, neuroanatómiai és patológiai
alapjait, a motoros diszfunkció eredetét, tüneteit, vizsgálatát, differenciált diagnosztikájának alapjait,
a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésének lehetőségeit valamennyi életkorban,
a probléma, a feladat és a program tervezésének módszereit, eszközeit, megvalósítási módjait,
az elbocsátás, a más intézménybe helyezés, az integrálás, utógondozás utáni követés és tanácsadás feladatait,
a nevelés eszközeként funkcionáló anyanyelv használatának tartalmi és technikai összetevőit, a hatékony kommunikáció
technikáit és módszereit, a közéleti szereplés követelményeit,
az oktatástechnológia alkalmazását, azokat a legújabb lehetőségeket, amelyek a gyermekek és felnőttek tanulását,
újratanulását segítik;
önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok
értékelésének módját és az eredmények alkalmazását,
a sajátos nevelési igényűekre és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogok törvényi szabályozását;
elméleti (társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai, orvosbiológiai, konduktív pedagógiai) ismereteik kreatív és
adekvát alkalmazására valamennyi életkorú és tünettípusú mozgássérült fejlesztésében,
különböző életkorú sérültek fő élettevékenységeinek, humán funkcióinak fejlesztésére (életvitel, óvodáztatás, iskoláztatás
stb.),
gyermekek és felnőttek konduktív pedagógiai szűrővizsgálatára, illetve a működési zavarok pedagógiai befolyásolására:
problémacentrikus feladatsor összeállítására, a tevékenység irányítására, értékelésére, a sérült megfigyelésére, a fejlődés
dokumentálására,
a fejlődés különböző állomásain differenciált egyéni és csoportprogramok készítésére és lebonyolítására,
együttműködésre szak és társintézményekkel,
együttműködésre családokkal, krízishelyzetek kezelésére, a szülő, hozzátartozó, gondviselő felkészítésére, a fejlesztő
program beépítésére a sérült életrendjébe, és a sérültek iránti attitűdjeik alakítására,
ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására,
nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony
alkalmazására,
a nevelőoktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapképességek fejlesztésére,
multi és interkulturális nevelésre,
a tanítási órán/foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására,
önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességek fejlesztésére, és olyan új
kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak felelősségteljes munkakör vállalására;
c) szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésével,
az emberi értékek és az etikai normák tiszteletben tartásával, az ember tiszteletével,
környezettudatos magatartással, a sérült mint a társadalmi környezet tagjának, általában a másságnak az elfogadásával, a
sérült iránti empátiával és toleranciával,
a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel,
önismerettel, sikerorientáltsággal és önértékelési képességgel, személyes felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett
kommunikációs képességekkel,
a permanens önművelés, önfejlesztés igényével és képességével,
társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással, egészséges életvitellel,
a csoportban való munkavégzés; a kollegalitás és a hatékonyság, munkaszervezés készségével.
 A konduktorok óvodapedagógus specializáción ismerik:
a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás óvodáskorra jellemző sajátosságait, pszichológiai, pedagógiai:
nevelés és tanításelméleti, módszertani kérdéseit, az óvodai nevelés programját és annak konduktív megvalósítását, a feladat és
programtervezés életkorspecifikus lehetőségeit és eszközeit,
az óvodás életkorhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket és az ehhez kapcsolódó ellátási és
gondozási tevékenységeket, a tanulási nehézségeket előidéző okokat, megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit,
a műveltségi tartalmak széles körét, amelyeknek társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai és pszichológiai
megfontolásból kiválasztott részeik az óvodáskorúak fejlesztésében szerepet kapnak,
mindazokat a pedagógiai és pszichológiai koncepciókat és elveket, a különböző irányzatokat, amelyeken a módszertani
eljárások alapulnak,
a nevelési területek tervezésének módjait, a tanításinevelési folyamat megvalósításának, megszervezésének, levezetésének,
értékelésének eljárásait,
a nevelési területeken megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes nevelési területek sajátos hozzájárulását a
kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses képességek fejlesztéséhez, a tanulás mint komplex képesség megalapozásához,
a nevelési területek sajátos hozzájárulását a feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti nevelésre, a
társadalmi, a vizuális: a természeti és az épített, a nyelvi, a hangzó stb. környezet megismerésére, védelmére és fejlesztésére,
mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az óvodai nevelést eredményesen végezheti;
alkalmasak:
elméleti ismereteik adekvát és kreatív alkalmazására a 28 éves, ezen belül a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyéni és
csoportos nevelésében,
a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak felmérésére, azok ismeretében fejlesztő program tervezésére és
végrehajtására,
a sérült gyermek folyamatos és egyéni nevelési és szocializációs, problémáival kapcsolatos tanácsadásra, kapcsolattartásra a
szülőkkel, a gyermek fejlődésének értékelésére,
az óvodáskorúak gyermekvédelmével kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátására,
a sérült óvodások inkluzív, továbbá egészséges gyermekekkel együtt megvalósítandó nevelésére, a nevelési tevékenység
tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a nevelési folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, foglalkozási
nevelési terv készítésére a helyi program kimunkálásától az egyes foglalkozások tervének elkészítéséig,
a nevelési területek tartalmának és a hozzájuk kapcsolódó módszertani ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési
helyzetekben és más korú sérültek fejlesztésében,
a tanulási problémákra utaló jelek felismerésére, a kompetenciahatárok betartásával azok megfelelő kezelésére,
szakszolgálathoz irányítására,
nevelő eljárásainak folyamatos kontrolljára, fejlesztésére, az önművelésre, tájékozódni az új óvodai nevelési koncepciók,
irányzatok körében, megfelelő értékek alapján választani, és a kiválasztott eljárásokat alkalmazni.
 Konduktorok tanító specializáción ismerik:
a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás iskoláskorra jellemző sajátosságait, pszichológiai, pedagógiai:
nevelés és tanításelméleti, módszertani kérdéseit, az 14. osztály nevelésioktatási programjait, megvalósításának konduktív
módjait,
az iskoláskorúak motoros diszfunkcióinak központi idegrendszeri eredetét, felismerését, szűrését, motoros diszfunkciójának
tüneteit, vizsgálatát, a motoros diszfunkció differenciált diagnosztikájának alapjait, ritka kórképeit és azok kezelését, a team
jellemzőit,
az iskolai tanulási nehézségeket előidéző okokat, speciális megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit, speciális hallás,
beszéd és írásproblémáit, és azok fejlesztésének módjait, a mozgássérült iskolások segítésének módjait és eszközeit, alternatív
kommunikációs módszerek alkalmazását,
a műveltségi tartalmak (tudományágak) széles körét, amelyeknek társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai és
pszichológiai megfontolásból kiválasztott részei az 14. osztályosok nevelésébenoktatásban szerepet kapnak,
mindazokat a pedagógiai és pszichológiai koncepcióikat és elveket, különböző irányzatokat, amelyeken a tantárgy
pedagógiai eljárások alapulnak,
a műveltségtartalmakhoz (tantárgyakhoz) kapcsolódó nevelés tervezésének módjait, a tanításinevelési folyamat
megvalósításának, megszervezésének, levezetésének, értékelésének eljárásait,
a műveltségi anyag tanulói feldolgozásának folyamatában megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes
műveltségterületek sajátos hozzájárulását a kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses képességek fejlesztéséhez, a tanulás
mint komplex képesség kialakításához,
a műveltségtartalmak sajátos hozzájárulását a nevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti
nevelésre, a társadalmi, a vizuális: a természeti és az épített, a nyelvi, a hangzó stb. környezet megismerésére, védelmére és
fejlesztésére,
mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az 14. osztályos tanulók iskolai nevelésétoktatását
eredményesen végezheti;
alkalmasak:
a társadalomtudományi, neveléstudományi és pszichológiai ismeretek kreatív és adekvát alkalmazására az 14. osztályosok,
ezen belül mozgássérült gyermekek egyéni és csoportos nevelésében, oktatásában,
az egyéni képességek megismerésére, a fejlődésbeli lemaradás mértékének megállapítására, a képességek ismeretében az
egyéni és a csoportos fejlesztésre; képességhiányok korrigálására, kompenzálására, a fejlődés diagnosztizálására,
dokumentálására,
sajátos nevelési szükségletű kisiskolások tan és fejlesztő eszközeinek fejlesztésére,
a fejlettség különböző szintjeinek megfelelő differenciált egyéni és csoportprogram tervezésére, készítésére,
megvalósítására, értékelésére,
a gyermekvédelemmel kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátására,
a kiválasztott műveltségtartalmak tanításántanulásán keresztül az 14. osztályos sérült gyermekek inkluzív és vegyes
osztályban egészséges tanulókkal együtt megvalósított nevelésére, személyiségfejlesztésére,
az 14. osztályos sérült tanulók tanulási tevékenységének tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a tanulási
folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, oktatásinevelési tervének elkészítésére a helyi tanterv kimunkálásától az egyes
órák terveinek elkészítéséig,
a műveltségtartalmak és a hozzájuk kapcsolódó tantárgypedagógiai ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési
helyzetekben és más korú sérültek fejlesztésében,
nevelőoktató eljárásainak folyamatos kontrolljára, fejlesztésére, az önművelésre, tájékozódásra az új nevelési koncepciók,
irányzatok körében, megfelelő értékek alapján választásra és a kiválasztott eljárás alkalmazására.
társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika és kommunikáció;
a) szakmai elméleti modul (5560 kredit)
orvosbiológiai ismeretkörök: a fejlődő idegrendszer szerveződésének rendellenességei és következményei, az idegrendszer
szerveződésének funkcionális alapjai (autonómiai, élettani), a központi idegrendszeri eredetű, gyermek és felnőttkori
agykárosodás (és lehetséges prevenciója), következményei (ortopédiai), a sérült személy pedagógiai környezetben
megvalósítandó fejlesztése során szükséges elméleti és gyakorlati egészségügyi ismeretek (ápolástan és gyógyszertan,
közegészségtan, fejlődéstan, neuroanatómia, kórtan, neuropszichológia, neurorehabilitáció), a konduktív nevelés orvosbiológiai
elméleti alapjai;
konduktív pedagógiai ismeretkörök: a konduktív nevelés pedagógiai elméleti alapjai; a konduktív pedagógia cél és
feladatrendszere, általános és speciális programja életkoronként (korai, óvodás, iskolás és felnőttkorban), tünettípusonként és
funkciókként; programtervezés, vezetés és értékelés; a korai felismerés, a konduktív pedagógiai szűrés elmélete és gyakorlata;
a konduktív utógondozás célja és módszere, felkészítés az integrálás megvalósítására;
továbbá a főiskola egyedi jellegéből fakadó, választható speciális társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai,
konduktív pedagógiai, jogi ismeretek és azok gyakorlata 1520 kredit;
szakmai gyakorlati modul (4555 kredit);
differenciált ismeretek: 6070 kredit
 a) óvodapedagógus specializáción: magyar nyelv és irodalom és módszertana, matematika és módszertana, társadalom és
természetismeret és módszertanuk, testnevelés és módszertana, énekzene és módszertana, vizuális nevelés és módszertana,
 b) tanító specializáción: magyar nyelv és irodalom és tantárgypedagógiája, matematika és tantárgypedagógiája,
társadalom és természetismeret és tantárgypedagógiájuk testnevelés és tantárgypedagógiája; énekzene és tantárgy
pedagógiája, vizuális nevelés és tantárgypedagógiája, technika (környezetkultúra, életvitel, háztartástan) és tantárgy
pedagógiája.
 A gyakorlati képzés bármely életkorú sérült személyiség és mozgásfejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek
megismerését, a tanultak gyakorlását és alkalmazását biztosítja egyéni és csoportos foglalkozásokon, továbbá fejleszti a
speciális konduktori, nevelői képességeket, technikai jártasságot. A gyakorlati szakmai képzés fogalmába beleértendők a
hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani/tantárgypedagógiai
stúdiumok keretében végzett integrált, többségi és konduktív óvodai foglalkozások és iskolai tanítási gyakorlatok is. A hallgató
az óvodapedagógus specializáción módszertani, a tanító specializáción tantárgypedagógiai gyakorlatot végez különböző
csoportokban. A hallgatók intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az összes szakmai gyakorlaton
belül óvodapedagógus specializáción a szakmai gyakorlat kreditértéke 68 kredit, a tanító specializáción 810 kredit.
4.455 GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)
 végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
 a) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon
 b) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon
 c) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon
 d) gyógypedagógus, logopédia szakirányon
 e) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon
 f) gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon
 g) gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon
 h) gyógypedagógus, autizmus spektrum pedagógiája szakirányon
 a) Special Needs Educator and Therapist (Intellectual and Multiple Disabilities)
 b) Special Needs Educator and Therapist (Hearing Impairment)
 c) Special Needs Educator and Therapist (Visual Impairment)
 d) Special Needs Educator and Therapist (Speech and Language Therapy)
 e) Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders)
 f) Special Needs Educator and Therapist (Physical Disabilities)
 g) Special Needs Educator and Therapist (Learning Disabilities and Difficulties)
 h) Special Needs Educator and Therapist (Autism Spectrum Disorders)
 választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája,
logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája, autizmus spektrum pedagógiája
(Intellectual and Multiple Disabilities, Hearing Impairment, Visual Impairment, Speech and Language Therapy, Behavioural
Disorders, Physical Disabilities, Learning Disabilities and Difficulties, Autism Spectrum Disorders)
3. Képzési terület: pedagógusképzés képzési terület
4. Képzési ág: gyógypedagógia
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 210 + 30 kredit.
6.5. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait és a közoktatási
intézményben végzett gyakorlatot is a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 65
70%a.
A képzés célja olyan gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia és a határtudományai korszerű elméleti és
módszertani ismereteinek, a gyógypedagógiai tevékenységekhez szükséges képességeknek, valamint a szakterületi és gyakorlati
ismereteknek a birtokában képesek segítséget nyújtani a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekeknek, fiataloknak és
felnőtteknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik (kognitív, szociális, szomatikus, érzékelési, észlelési stb.)
korrekciójához, illetve kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, rehabilitációjukhoz, valamint környezetük
rendezéséhez, társadalmi integrációjukhoz. Képesek továbbá választott szakirányukon a különböző fogyatékos, sérült,
akadályozott népességcsoportok szakszerű segítésére, gyógypedagógiai fejlesztésére, nevelésére, oktatására, habilitációjára és
rehabilitációjára.
A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
a) Az alapfokozat birtokában a gyógypedagógusok bizonyították, hogy ismerik
a fogyatékosságügy, illetve a gyógypedagógia egészére vonatkozó általános és átfogó ismereteket,
a gyógypedagógiához közvetlenül kapcsolódó határtudományok fogyatékos, sérült, akadályozott személyekre vonatkozó
ismereteit,
a gyógypedagógiai nevelés, oktatás, fejlesztés módszertanát, gyakorlati ismereteit, valamint az integrált nevelés ismereteit
és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit,
a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok felismerésének, differenciálásának kritériumait,
a súlyosabb fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok esetében a további segítség szervezéséhez szükséges
tevékenységeket,
a választott szakiránynak megfelelő célzott nevelési, oktatási, fejlesztési módszereket, a gondozósegítő eljárásokat,
valamint azok alkalmazását.
 b)457 Az alapfokozat birtokában a gyógypedagógusok alkalmasak:
gyógypedagógiai tevékenység végzésére,
a gyógypedagógiai szakirányokhoz tartozó népességcsoportok gondozására,
nevezetesen:
a közoktatási munkaterületen alkalmasak:
 az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 16. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak és az értelmileg
akadályozottak szakirányokon az 112. évfolyamon, a fejlesztő nevelés, oktatás teljes időtartamában) a szakirányuknak
megfelelő gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban (speciális óvoda, speciális tantervű
általános iskola, előkészítő és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) a nevelési és valamennyi műveltségi
terület oktatási feladatainak ellátására, speciális szakiskolában készségfejlesztő feladatok végzésére, diákotthonban,
gyermekotthonban általános nevelői feladatok ellátására,
az ambuláns gondozást, fejlesztést végző (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgálat,
szakmai szolgáltatás keretében), illetve az integrált/inkluzív neveléstoktatást végző közoktatási intézményekben a speciális
nevelési igényű gyermekek, tanulók, felnőttek körében a szakirányuknak megfelelő területen egyéni fejlesztési, habilitációs
rehabilitációs feladatok ellátására, tanulási technikák megtanítására; együttműködésre, általános gyógypedagógiai
segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban, rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve
családokkal,
a pedagógiai szakszolgálat, a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében, illetve az integrált/inkluzív neveléstoktatást
végző közoktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, a fogyatékos felnőttek körében a
szakirányuknak megfelelő területen egyéni fejlesztési, habilitációsrehabilitációs feladatok ellátására, tanulási technikák
megtanítására; együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben, a gondozásban, a
rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal;
a klinikai és egyéb munkaterületen alkalmasak:
a szakirányuknak megfelelő területen a korai fejlesztés intézményeiben, integráló bölcsődében, lassan fejlődő, tanulási,
beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók körében bármilyen ellátási területen egyéni, komplex fejlesztő
programok vezetésére, habilitációs és rehabilitációs tevékenység folytatására, a tanulási problémák megelőzésének segítésére, az
integrált nevelés gyógypedagógiai feladatainak ellátására,
munkahelyi szervezetben a fejlesztő programok használatának elterjesztésére, eredményeinek mérésére, tanácsadásra,
együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban,
rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal,
az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ágazatban a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok
gondozására, fejlesztésére, pedagógiai kísérésére, életvitelük segítésére,
a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek társadalmi környezetével, elsődlegesen családjukkal való
együttműködésre, gyógypedagógiai segítésére,
a választott szakirányhoz tartozó fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok egyéni fejlesztésére,
rehabilitációjára;
a fogyatékos, sérült, akadályozott személyek érdekképviseletére; esélyegyenlőségüket, intézményi és társadalmi
integrációjukat segítő feladatok ellátására, tanácsadásra,
a pedagógiai szakszolgáltatások keretében a gyógypedagógusi munkakörhöz kötött feladatok ellátására, tanácsadásra,
a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.
c) A szakon végzettek rendelkeznek a választott szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai tevékenységek végzéséhez
szükséges kommunikációs, szociális és kreatív képességekkel, készségekkel; valamint együttműködő, kapcsolatteremtő
képességgel, felelősségtudattal, önismerettel, továbbá a gyógypedagógusok
ca) az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
az értelmileg akadályozott (középsúlyos, súlyos és legsúlyosabb fokú értelmi fogyatékos és halmozottan sérült) gyermekek,
fiatalok és felnőttek
speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, gyógypedagógiai diagnózis készítésére,
állapota és élethelyzete javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és
rehabilitációs feladatok ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel; továbbá
a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre,
a gyermekegészségügyi, korai fejlesztési, valamint a szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és
eszközeinek meghatározására,
a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően az értelmi akadályozottsággal, valamint az értelmileg akadályozott
személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére;
cb) a hallássérültek pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
a hallássérültek óvodáiban, iskoláiban, diákotthonaiban folyó nevelésioktatási feladatok ellátására (beleértve a
halmozottan fogyatékos hallássérültek intézményeit is), valamint a korai tanácsadás tevékenységeinek ellátására,
a neurogén tanulási zavart mutató (diszfáziás) hallássérült gyermekek differenciáló pedagógiájára,
az integrált/inkluzív neveléstoktatást végző közoktatási intézményekbe járó hallássérült gyermekek, tanulók esetén egyéni
habilitációsrehabilitációs feladatok ellátására, kapcsolattartásra a többségi pedagógussal,
a hallássérült felnőttekkel kapcsolatos általános rehabilitációs jellegű feladatok ellátására,
a pedoaudiológiai feladat ellátásában való részvételre a szakirányú végzettségű szakember koordinálása mellett;
cc) a látássérültek pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
a látássérült gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek
meghatározására, a látássérülés fokának, jellegének megállapítására,
a gyermekegészségügyi, korai fejlesztési, valamint a közoktatási intézményekben, speciális óvodákban, iskolákban és
diákotthonokban tanuló, illetve a többségi óvodákba, iskolákba járó látássérült gyermekek fejlesztésére, együttműködve a
nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel,
a szembetegségek és azokból fakadó következmények gyógypedagógiai feladatainak ellátására,
az egyéni tanulási szükségletek felmérésére, értékelésére, az egyéni és társas tanulási környezet tervezésére, kialakítására,
a funkcionális látás fejlesztésére,
a látássérült tanulók számára megfelelő tanítási médiumok tervezésére, elkészítésére és alkalmazására,
látássérült személyek iskolai és társadalmi befogadásának támogatására,
korszerű fejlesztő eljárások és technikai eszközök alkalmazására;
cd) a logopédia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
az orofaciális, fonációs, beszéd és nyelvi zavarok és a specifikus tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
felismerésére, vizsgálatára, elkülönítésére (differenciáldiagnózisára);
a zavarnak megfelelő logopédiai (nyelv és beszédterápiás) ismeretterjesztő, prevenciós, nevelésioktatási, fejlesztési,
kezelési és terápiás feladatok megtervezésére és végrehajtására (ellátására) a 318 éves korú népesség körében a közoktatás
területén, oktatásinevelési és a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartozó intézményekben, együttműködve a nevelésben,
ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.
alapfokú ismeretekkel rendelkeznek a logopédiai korai fejlesztés és az egészségügyi intézményekben megjelenő orofaciális,
fonációs, beszéd és nyelvi zavarokról, melyek lehetővé teszik a képzés második ciklusban való folytatását.
ce) a pszichopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
a beilleszkedési, viselkedés és/vagy teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására, fejlesztési terv készítésére és
megvalósítására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel és intézményekkel,
a nehezen nevelhető, inadaptált, személyiségzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalkorúak, felnőttek gyógyító nevelésére,
oktatására, gondozására, az eredményes szocializáció elősegítésére az egészségügyi, szociális, korai fejlesztési, valamint a
közoktatási intézményekben,
anamnesztikus adatok elemzésére, a viselkedés és/vagy teljesítményzavarokat előidéző okok, tünetek fejleszthetőség
szempontjából történő értékelésére, valamint tanácsadásra és fejlesztésre az okok, illetve a tünetek megszüntetése, enyhítése
érdekében;
cf) a szomatopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
a mozgásos akadályozottsággal járó állapotváltozások ismeretében a személyiségfejlődést befolyásoló gyógypedagógiai,
szomatopedagógiai eljárások, módszerek, eszközök kiválasztására, illetve alkalmazására,
a mozgáskorlátozottak iskoláiban és diákotthonaiban a terápiára, fejlesztésre, nevelésre, oktatásra, egészségügyi és
pedagógiai célú rehabilitációra,
az integrált/inkluzív óvodákba, iskolákba járó mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók fejlesztésére, együttműködve a
nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel,
a mozgáskorlátozott felnőttekkel kapcsolatos általános rehabilitációs feladatok ellátására,
a mozgáskorlátozott személyekkel, környezetükkel, a társszakmákkal való együttműködésre;
cg) a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel küzdő
gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére,
állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós,
habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban
érintett partnerekkel, továbbá
a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre,
a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására,
 a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően a tanulásban akadályozott, tanulási zavarokkal és
nehézségekkel küzdő gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási
részfeladatok elvégzésére;
 ch)458 az autizmus spektrum pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
 az autizmussal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására,
fejlesztési tervek kidolgozására az egyéni felmérés alapján, valamint állapotának és élethelyzetének javítására irányuló
gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok ellátására, együttműködve a
nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel;
 a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére;
 az egészségügyi, korai fejlesztési, oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és
eszközeinek meghatározására;

 szakmai irányítás mellett az autizmussal, az autizmussal élő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel
kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.
Alapozó képzés: 2832 kredit
általánosan művelő ismeretek (tudománytörténet, filozófia, szociológia, idegen nyelv, jogalkalmazás, informatika,
kutatásmódszertan, testnevelés); gyógypedagógiai alapozó ismeretek (anatómiai, kórtani, fejlődéstani, pszichiátriai,
fejlődésneurológiai, pszichológiai, nevelés és nyelvtudományi ismeretek, képesség és személyiségfejlesztési, érzékelési és
mozgásfejlesztési, művészeti nevelési ismeretek);
Szakmai törzsanyag: 195205 kredit:
a szakmai törzsanyaghoz rendelt minimális kreditértéket valamennyi hallgatónak teljesítenie kell az általános szakterületi, a
differenciált szakmai, a kötelezően választható differenciált szakterületi ismeretekből, valamint az összefüggő szakmai
gyakorlatból.
 a)459 általános szakterületi ismeretek: 3050 kredit
 a gyógypedagógus szakma és a sérülés típusai szerinti valamennyi szakterület elméleti ismeretei (gyógypedagógia
történeti, szakkórtani, szakpszichológiai ismeretek, gyógypedagógiai diagnosztika, pszichodiagnosztikai eljárások), a
gyógypedagógus szakma és szakterületeinek gyakorlati, módszertani ismeretei; oktató, nevelő, fejlesztő, segítő terápiás
eljárások módszertana; az óvodai nevelés, illetve a közoktatás 16. (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg
akadályozottak pedagógiája szakirányokon 112.) évfolyamán a nevelésoktatás műveltségi területek szerinti alapozó és
szakmódszertani ismeretei; szakmai gyakorlat;
b) differenciált szakmai modul: 5070 kredit
a szakirányhoz tartozó adott népességcsoportokra vonatkozó elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretek (a sérülés típusa
szerinti szakirányok közül egy kötelezően választandó):
ba) az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: az értelmileg akadályozottak kórtana, pszichológiája, pszichodiagnosztikája; az
oligofrénpedagógia és az értelmileg akadályozottak pedagógiájának története; bevezetés az értelmileg akadályozottak
gyógypedagógiájába;
szakirányú szakterületi ismeretek: az értelmileg akadályozottak gyógypedagógiája: képességfejlesztési ismeretek
(drámapedagógia, zene és vizuális terápiák); speciális gyógypedagógusi képességek fejlesztése (személyiségfejlesztés,
mentálhigiéné, pedagógiai kommunikáció fejlesztése); az értelmileg akadályozott személyek képességeinek megalapozása
(mozgás, érzékelési, észlelési, érzelmi és tudati jellemzők és fejlesztési lehetőségeik; a kommunikáció fejlődésének jellemzői);
pszichomotoros fejlesztő eljárások; Montessoripedagógia; módszertani ismeretek (korai gyógypedagógiai segítségnyújtás,
játékra nevelés, kommunikációfejlesztés, felnőttek gyógypedagógiai támogatása; súlyosan, halmozottan sérültek, továbbá
autisták gyógypedagógiai fejlesztése; önkiszolgálást, szociális, illetve kulturális beilleszkedést segítő módszerek), szakirányhoz
kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;
bb) a hallássérültek pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: a hallássérültek pedagógiájának története, gyógypedagógiája, kórtana, pszichológiája és
pszichodiagnosztikája;
szakirányú szakterületi ismeretek: a hallás audiológiai diagnosztikájának alapvető eljárásai és módszerei, hangerősítési
technikák, a hallásbeszédnyelv fejlesztésének pedagógiája, módszerei; a hallássérültek integrálásának alapismeretei, a
hallássérült felnőttek rehabilitációja, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;
bc) a látássérültek pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: látássérült személyek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája; a látássérültek
pedagógiájának rendszere és története, a látássérülést okozó leggyakoribb kórformák és a látássérült személyek rehabilitációja;
szakirányú szakterületi ismeretek: a fizikai és tanulási környezet kialakításának feltételei, a tájékozódás és közlekedés
tanítása; a látássérült gyermekek készségfejlesztését támogató technológiák, a látássérült gyermekek korai fejlesztése és óvodai
nevelése; funkcionális látásvizsgálat és látásnevelés, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;
bd) a logopédia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: a beszédsérültek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája; a logopédia története és
fogalmi rendszere; a beszéd és hangképzési problémákat okozó leggyakoribb kórtényezők és azok orvosi rehabilitációja;
szakirányú szakterületi ismeretek: a beszédsérültek (logopédiai) diagnosztikájára és rehabilitációjára irányuló beszédterápia,
egyéb terápiás fejlesztő módszerek, logopédiai kórképek, részképességzavarok (diszlexia, diszgráfia stb.) gyógypedagógiája, a
018 éves korú, valamint a felnőtt népesség logopédiai fejlesztéséhez szükséges elméleti és módszertani ismeretek, szakirányhoz
kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;
be) a pszichopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: a viselkedészavarok kórtana, inadaptáltak pszichológiája, pszichodiagnosztikája, a
pszichopedagógia története, pszichopedagógiai alapismeretek;
szakirányú szakterületi ismeretek: a viselkedészavarok okokozati összefüggései; az ártalom és tünetkombinációk
értelmezése; a devianciák és a viselkedészavarok összefüggései; a gyermekvédelmi segítőrendszerek, a reszocializációs
gondozás intézményrendszere, módszertana; a hátrányos helyzetű és/vagy szülői háttér nélküli gyermekek és fiatalok
fejlesztésének, segítésének lehetőségei; a neurotikus személyiségfejlődés kérdései, terápiás lehetőségek; az antiszociális
személyiségfejlődés kialakulása, a pszichotikus fejlődésirány problematikája, a személyiségfejlődési zavarokkal/viselkedésbeli
problémákkal küzdő népességcsoportokhoz kapcsolódó bánásmód, az ellátás hazai módszerei és gyakorlata, szakirányhoz
kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;;
bf) a szomatopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: a mozgáskorlátozott személyek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája, a
szomatopedagógia rendszere és története, a mozgásszervi fogyatékosságot okozó leggyakoribb kórformák és a
mozgáskorlátozott személyek rehabilitációja;
szakirányú szakterületi ismeretek: a mozgásszervi rehabilitációra irányuló mozgásnevelési ismeretek, szomatopedagógiai
diagnosztika, valamint egyéb terápiásfejlesztő eljárások, módszerek, a mozgáskorlátozottságból eredő kommunikációs zavarok
és azok javítása, a mozgáskorlátozott gyermekek komplex fejlesztése, nevelése, oktatása, habilitációja, rehabilitációja, a
halmozottan és súlyosan mozgáskorlátozott személyek szomatopedagógiája, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;
bg) a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: a tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak kórtana, pszichológiája,
pszichodiagnosztikája, pedagógiája, az oligofrénpedagógia és a tanulásban akadályozottak pedagógiájának története;
szakirányú szakterületi ismeretek: a tanulási nehézségek, tanulási zavarok és tanulási akadályozottságok szakpedagógiai és
szakszociológiai alapjai (pedagógiai diagnosztika, tanulásban akadályozottak oktatásának és nevelésének szociológiája, a
tanulási zavarok korai felismerése és terápiája, nehezen tanuló gyermekek az általános iskolában, tanulócsoportok vezetése,
pedagógiai kommunikáció); a pszichikus rendszerek fejlesztésének módszertana (a kommunikációs, a kognitív, az orientációs, a
szociális és a motoros képességek fejlesztése a műveltségi területek, tantárgyak, projektek keretében; diszpraxia, diszkalkulia,
diszlexia, diszgráfia, szociálpedagógiai alapismeretek); terápiás munka, tanulási technikák fejlesztése, módszertani ismeretek
(képi kifejezés és feszültségoldás, bábterápia; szabadidőpedagógia, szexuális nevelés, számítógépes tanulássegítés, speciális
szakiskola, autisták pedagógiai fejlesztése, szabad tanulás), szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;
 bh)460 az autizmus spektrum pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
 szakirányú alapozó ismeretek: az autizmus spektrum etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere,
tudománytörténeti vonatkozások, bevezetés az autizmus spektrum diagnózisába; a gyógypedagógiai felmérés (diagnózis), az
autizmus spektrum gyógypedagógiája;
 szakirányú szakterületi ismeretek: speciális gyógypedagógusi képességek fejlesztése (személyiségfejlesztés,
mentálhigiéné, pedagógiai kommunikáció fejlesztése); autizmusspecifikus terápiás megközelítések egyénre szabott
alkalmazása (pl. protetikus környezet kialakítása, alternatívaugmentatív kommunikáció autizmussal élő személyeknél);
autizmussal élő felnőttek rehabilitációja, közös és eltérő szükségletek az autizmus spektrumán (súlyosan, halmozottan sérült,
illetve jó képességű személyek differenciált ellátása); viselkedési problémák hátterének feltérképezése, megértése, kezelése,
specifikus szakmai kompetenciák, kiemelt fejlesztési területek (szociáliskommunikációs készségek, önállóság, szabadidős
készségek, munkakészségek és munkaviselkedés); társuló zavarok felismerése, kezelése; együttműködés a partnerekkel;
ellátórendszer színterei, jellegzetességei;
c) kötelezően választható differenciált szakterületi ismeretek: 5070 kredit
ca) a differenciált szakmai modul keretében választott egy gyógypedagógiai szakirányt bővítő, és a közoktatás területein
pedagógiai jellegű feladatok ellátását erősítő ismeretek
cb) második gyógypedagógiai szakirányhoz tartozó speciális ismeretek,
cc) egy tanári szakképzettség megalapozásához szükséges szakterületi ismeretek;
d) összefüggő szakmai gyakorlat egy gyógypedagógiai szakirány elvégzése esetén: 30 kredit, két szakirány elvégzése esetén
3050 kredit.
A szakmai gyakorlat részét képezik a szakirányhoz kapcsolódó hallgatói hospitálások, az egyéni és kiscsoportos gyakorlatok,
az önismereti, kommunikációs, fejlesztő tréningek, a gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok, továbbá az
összefüggő szakmai gyakorlat. Az összefüggő szakmai gyakorlat előfeltétele a gyógypedagógiai alapképzési szak a
szakdolgozaton és záróvizsgán kívüli minden követelményének teljesítése, az ezek teljesítéséhez szükséges kreditek
összegyűjtése.
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
5.461 CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.462 Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)
szakképzettség: csecsemő és kisgyermeknevelő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator
3. Képzési terület: pedagógusképzés.
4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító.
5. A képzési idő félévekben: 6 félév.
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit.
6.1. A képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit,
6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit,
6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit,
A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak az
újszülöttkortól a 3 (legfeljebb 5) éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása és
fejlesztése érdekében. Megszerzett komplex gondozási, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi ismereteik birtokában segítik a
célzott korosztály egészséges testi, érzelmi, kapcsolati és beszédkészségének, illetve értelmi képességeinek a fejlődését,
szocializációját, valamint támogatják a kisgyermekes családok nevelési tevékenységét. Alkalmasak gondozói, nevelői,
közvetítői, képviselői és tanácsadói feladatok elvégzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a
az egyetemes és a magyar nevelés és iskoláztatás történetének jellemzőit;
a kisgyermekek és a 612 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait;
Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit;
a) az alapfokozat birtokában a csecsemő és kisgyermeknevelők a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy
ismerik:
a csecsemő és kisgyermekkor jellemzőit, a testi és pszichés események érési, fejlődési jellegzetességeit és a fejlesztés
lehetőségeit,
a korosztály igényeit, szükségleteit, és az azokra adandó, szakmailag megfelelő, az egészséges testi és szellemi fejlődést, az
önállóság kialakulását befolyásoló válaszokat, tényezőket,
az adott korosztály nevelési, gondozási, ápolási, táplálási feladatait és az egészséges fejlődéshez szükséges higiénés,
életmódbeli, kulturális, kommunikációs szokások kialakításának módszertani lehetőségeit,
a művészeti nevelés (gyermekirodalom, énekzene, vizuális kultúra), a gyermekfolklór és a játék személyiségfejlesztő
hatását és ezeknek a nevelésifejlesztési célok elérését szolgáló formáit, módszereit,
a csecsemő és kisgyermeknevelői tevékenység jogi és közigazgatási kereteit, a szakmai adminisztrációs teendőket,
a három év alatti korosztály családon kívüli ellátási formáinak specifikumait, a családi nevelési hatások és a korai személyes
kötődés jelentőségét,
a szakma etikai szabályait,
a szociális ellátórendszer működését és a szociális professzió alapjait,
az elektronikus információs rendszereket,
b) az ismeretek alkalmazását illetően alkalmasak:
holisztikus szemléletük birtokában a rájuk bízott gyermekek fejlesztési, nevelési, gondozási (szükség esetén ápolási)
feladatainak ellátására,
a korai nevelés pedagógiai módszereinek alkalmazására,
a normál fejlődésmenet törvényszerűségeinek felismerésére, az esetleges eltérések családi kontextusban történő
értelmezésére és adekvát fejlesztési, nevelési, tanácsadási módszerek meghatározására,
jó kapcsolat kialakítására és együttműködésre a kisgyermekkel, illetve a gyermekeket nevelő családokkal,
a csecsemő és kisgyermek gondozásanevelése során a napközbeni ellátást segítő más szakemberekkel való
együttműködésre,
az intézményi adminisztrációs és dokumentációs munka elvégzésére,
szakterületükön vezetői feladatok ellátására,
szolgáltatások szervezésére a kisgyermekeket nevelő családok, valamint a gyermekgondozáson levő anyák számára,
gyermekintézményben a gyermekek állapotának, szükségleteinek megfelelő körülmények és feladatok meghatározására,
illetve a csecsemő és kisgyermek korosztály nevelési, fejlesztési feladatainak ellátására,
az egyéni ellátást biztosító rugalmas, folyamatos napirend megszervezésére, biztosítva a játék, az alvás, a szabad levegőn
való mozgás és a rekreáció feltételeit,
az ellátásba kerülő gyermek számára a szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamatának megszervezésére és ezek
feltételeinek megteremtésére,
a család támogatására a gyermek nevelésében, tanácsadói feladatok ellátására a kisgyermekes szülők körében egyéni és
csoportos tanácsadás, foglalkozásvezetés formájában,
a csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentáció vezetésére,
a jogszabályoknak és a szakmai etikai normáknak megfelelően a családokkal és a gyermekkel kapcsolatos személyes adatok
és információk kezelésére,
a gyermeki fejlődéshez szükséges környezet, berendezési tárgyak, eszközök, eljárások, illetve digitális adathordozók,
elektronikus információs rendszerek célnak megfelelő kiválasztására és alkalmazására,
szóban vagy írásban a hatékony kommunikációra, legalább egy idegen nyelv ismeretében az adott nyelvű szakirodalomban
való tájékozódásra,
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek:
megfelelő szakmai identitással, a személyes kompetenciák és kompetenciahatárok felismerése, tudatos kezelése, önreflexió
képességével,
megfelelő szociális és kommunikációs képességekkel,
empátiával,
egyéni döntéshozatali készséggel,
személyes felelősségvállalással,
alkalmazkodó képességgel,
csoportmunkában való munkavégzés képességével,
szakmaközi együttműködési képességgel,
a szakma etikai szabályainak betartása iránti elkötelezettséggel.
társadalomismereti, egészségtudományi, pszichológiai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint informatikai alapismeretek; a
szakmai nevelői képességeket fejlesztő alapismeretek;
a 05 éves korosztályra és a családokra vonatkozó pedagógiai, pszichológiai, életvezetési elméleti ismeretek, gyakorlati
munkaformák és módszerek. A főbb fejlesztési területek és módszerek (beszéd és játéktevékenység, énekzene, mozgásos és
alkotótevékenységek, mese, vers, bábozás) ezek fejlesztési, és pedagógiai diagnosztikai lehetőségei,
a kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdései, a segítő beszélgetés, szakmai kapcsolattartás,
a családra, a családi szerepekre és a családdal való kapcsolattartásra vonatkozó ismeretek,
társadalmi, szociálpolitikai, gyermekvédelmi alapismeretek,
gondozási és egészségügyi ismeretek: gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan, ápolás és táplálkozástan, alvás,
pihenés, higiéné;
a korai fejlesztés módszerei; a spontán érés támogatása,
környezeti hátrányok kiegyenlítése, multikulturális nevelés, szegregáció és integráció,
sajátos nevelési igényű gyermekek körében a gyógypedagógus által irányított speciális korai fejlesztés intézményes
segítése,
a 03 éves korú gyermekeket nevelő családok és gyermeket várók felkészítése a kisgyermeknevelés rendszerszemléletű
kezelésére. Az egyéni és csoportos tanácsadás módszereinek gyakorlása, szülőcsoportok foglalkozásainak a vezetése;
c) szakmai gyakorlat: 30 kredit a szakmai gyakorlat magában foglalja: a képző intézményben végzett csoportos gyakorlati
foglalkozásokat; a képző intézmény által hallgatói csoportoknak szervezett külső intézménylátogatásokat, a monitorozásokat;
hospitálást egy vagy több intézményben, a külső intézményben végzett egyéni tevékenységeket, a csecsemő és
kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlására, egy választott speciális területhez (pl. korai fejlesztéshez, egyéni és
szülőcsoportos tanácsadáshoz) kapcsolódó speciális ismeretek terepgyakorlata, az egyéni összefüggő külső terepgyakorlatot.
A gyakorlat szintjei:
szakmai képességfejlesztés,
tájékozódás az ellátó intézmények megismerésére,
az ellátandó tevékenységek megismerése, laborgyakorlatok, előkészítő kisegítő feladatok ellátása,
önálló tevékenységek végzése terepen.
XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. TESTNEVELŐEDZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.465 Az alapképzési szak megnevezése: testnevelőedző (Physical EducationTraining)
szakképzettség: testnevelőedző (edző differenciált szakmai ismeretek választása esetén megjelölve a sportágat)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physical EducatorTrainer
3. Képzési terület: sporttudomány
4. Képzési ág: sport
 6.2.467 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik testkulturális és sporttudományi, valamint nevelés és egészségtudományi
ismereteik birtokában képesek sportedzői, sportszervezői, testnevelői tevékenység ellátására. A szakon végzettek kellő
mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a testnevelőedző ismeri:
a sporttudomány, a nevelés és egészségtudomány alapfogalmait;
a pszichomotorikus képességek és készségek fejlesztéséhez a testnevelés, a sport eszközrendszerét;
a pedagógiai és szomatomotoros programok módszereit;
a mozgáshibák jellemzőit, azok kijavításának módszereit;
a mozgástanítás során a motoros tanulást elősegítő eljárásokat;
az ízület és gerincvédelem elméletét és gyakorlatát;
a testnevelés és a sport területén a felkészítő folyamatok alapelveit.
Az alapfokozat birtokában a testnevelőedző alkalmas:
az ifjúsági korú sportolók korcsoportos felkészítésére és versenyeztetésére a választott sportágnak megfelelően;
irányítás mellett felnőttek, élversenyzők felkészítésében és versenyeztetésében történő közreműködésre a választott
sportágnak megfelelően;
felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezésére és vezetésére;
egyesületek, szövetségek feladatainak ellátására;
versenyszervezőként közreműködni hazai és nemzetközi versenyek szervezésében;
versenybírói, játékvezetői, sporttudósítói feladatok ellátására;
helyi és települési önkormányzatok sportigazgatási szerveinél munkakörök betöltésére, sportszolgáltatás nyújtására;
edzőtermekben és sportcentrumokban szakképzettségüknek megfelelő feladatok ellátására;
testnevelési és sporttanfolyamok, sporttáborok, sportköri foglalkozások, turisztikai programok szervezésére és vezetésére.
A szakon végzettek rendelkeznek az egészséges életmódra, a fizikai erőnlét fejlesztésére ösztönző szemléletmóddal, az ember
és környezete harmonikus egyensúlyára figyelmet fordító felelősségteljes magatartással.
medicinális alapismeretek (anatómia, élettan, balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás), társadalomtudományi ismeretek
(filozófia, etika, esztétika, szociológia, pszichológia, pedagógia, jogi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek), közismereti
alapismeretek (informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, európai uniós alapismeretek, tudományos kutatási ismeretek);
medicinális ismeretek (anatómia, élettan, humánbiológia, biokémia, egészségtan), sporttudományi ismeretek (testnevelés és
sporttörténet, testneveléselméleti, edzéselméleti ismeretek, sportmenedzsment, mozgástanulás és szabályozás, biomechanika,
sportpedagógia, sportpszichológia, sportszociológia), neveléstudományi ismeretek (pedagógia: neveléselmélet, didaktika,
közoktatási ismeretek; pszichológia: személyiségfejlesztés, vezetéslélektan), sportági alapismeretek (gimnasztika, zenéstáncos
mozgásformák, erőfejlesztés, tábor és túravezetési ismeretek), csapatsportjátékok alapjai (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás,
röplabda), egyéni sportágak alapjai (atlétika, torna, úszás, vízisportok, tenisz, küzdősportok); differenciált szakmai ismeretek
(sportágnak megfelelő edzői vagy sportszervezői, testnevelői ismeretek); szakmai gyakorlat.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a differenciált szakmai ismeretek terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez
szükséges pedagógiai, pszichológiai ismereteket, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.
A szakmai gyakorlat magába foglalja a sportszakmai gyakorlatokat, táborokat, edzésvezetési gyakorlatokat,
edzéslátogatásokat. Kreditértéke 1520 kredit
2. SPORTSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.469 Az alapképzési szak megnevezése: sportszervező (Sports Management)
szakképzettség: sportszervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager
4. Képzési ág: testkultúra
A képzés célja olyan sportszervezők képzése, akik sportvezetési ismereteik birtokában képesek ellátni a sportvezetés
feladatait; feltárni és hatékonyan felhasználni a testneveléshez és a sporttevékenységhez szükséges erőforrásokat, eligazodnak a
sportra ható társadalmi és gazdasági tényezők és folyamatok között. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
Az alapfokozat birtokában a sportszervező ismeri:
a testnevelés és sportmozgalom célkitűzéseit, szervezeti és kapcsolatrendszerét;
az emberi erőforrások alkalmazásához szükséges pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségeket;
a sportvezetéshez szükséges alapvető sporttudományi, gazdasági, vezetéselméleti, szervezéstudományi ismereteket.
Az alapfokozat birtokában a sportszervező képes:
az elsajátított szakmai, jogi, gazdasági, valamint szervezési és vezetési ismeretek hatékony alkalmazására;
a testnevelési és sportszervezetek, egyesületek létrehozására, céljainak meghatározására, sportmozgalom szervezésére;
a szervezetek céljai megvalósulásához szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételek megteremtésére és hatékony
felhasználására.
Az alapfokozat birtokában a sportszervező alkalmas:
sportszervezeteknél, sportegyesületeknél, önkormányzatoknál, rekreációs központoknál, rendezvényszervezéssel foglalkozó
szervezeteknél vezetői, szervezői feladatok ellátására;
sportmarketing tevékenység végzésére.
medicinális alapismeretek (anatómia, élettan, balesetvédelem, elsősegélynyújtás), társadalomtudományi ismeretek (filozófia,
etika, esztétika, szociológia, pszichológia, jogi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek), közismereti alapismeretek
(informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, EU alapismeretek, tudományos kutatási ismeretek);
társadalomtudományi ismeretek (vezetéslélektan, retorika, protokoll és diplomácia, szociológia, minőségbiztosítás, EU és
sport, politológia, logika); gazdasági ismeretek (közgazdaságtan, általános menedzsment, pénzügy, számvitel, statisztika,
marketing, vállalkozás, stratégiai menedzsment); sporttudományi ismeretek (sportpedagógia, sportpszichológia,
sportszociológia, edzéselmélet, testnevelés és sporttörténet, sportmenedzsment, sportjog, sportmarketing, sportvállalkozás,
sportdiplomácia, alkalmazott kommunikáció); sportági alapozó ismeretek (gimnasztika, kondicionális képességek fejlesztése),
csapatsportjátékok és egyéni sportok alapjai (labdajátékok, atlétika, torna, úszás, küzdősportok, szabadidősportok), differenciált
szakmai ismeretek (pl. rekreáció és turizmus, szervezeti adminisztráció, eseményszervező), szakmai gyakorlat.
Szakmai gyakorlat: rekreációs, turisztikai táborozási gyakorlatot, testnevelési és sportszervezeteknél, egyesületeknél végzett
gyakorlatot foglalja magában, amelynek kreditértéke 2025 kredit.
3. REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.472 Az alapképzési szak megnevezése: rekreációszervezés és egészségfejlesztés (Recreation Management and Health
Promotion)
 szakképzettség: rekreációszervező és egészségfejlesztő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Recreation and Health Promotion Manager
 választható specializációk: rekreációszervezés, egészségfejlesztés (Recreation Management, Health Improvement)
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek birtokában
képesek közvetítő és fejlesztő szerep betöltésére az egészségfejlesztés és rekreáció területén; hozzájárulnak az egészséges
életmód megalapozásához, az egészségfejlesztéshez, a rekreációs és mentálhigiénés kultúra kialakításához, feltételeinek
megteremtéséhez és korrekciójához a családokban és társadalmi egészségügyi, szociális, nevelésioktatási intézményekben,
civil szervezetekben. A szakon végzettek képesek az egészségfejlesztés rekreációval kapcsolatos projektjeinek kidolgozására,
megvalósítására; egészségfejlesztő és rekreációs alaptevékenységek végzésére; az egészséget veszélyeztető társadalmi
problémák, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében felmerülő egészségfejlesztési feladatok, mentálhigiénés
szükségletek feltárásában történő közreműködésre. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
Az alapfokozat birtokában a rekreációszervező és egészségfejlesztő ismeri:
az egészséges emberi szervezet alapvető testi, lelki működését és a helytelen életmódból fakadó egészségkárosító
tényezőket;
az egészség és életmód fejlesztésének lehetőségeit és módszereit;
a rekreáció módszereit és technikáit;
az egészséges munkavégzés, munkakultúra, ergonómiai, mentálhigiénés és szervezeti kultúrával való összefüggéseit,
fejlesztési és projektmenedzsment módszereit;
a balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás alapvető szabályait.
Az alapfokozat birtokában a rekreációszervező és egészségfejlesztő képes, illetve alkalmas:
egészségügyi, szociális, nevelésioktatási intézményekben, civil szervezetekben az egészségfejlesztés, a rekreációs és
mentálhigiénés kultúra feltételeinek kialakítására;
egészségfejlesztő, rekreációs projektek kidolgozására;
egészségfejlesztő, rekreációs és életmódprogramok gyakorlati megvalósítására;
elsősegélynyújtásra, balesetvédelmi programok kidolgozására;
közreműködni az egészségfejlesztéshez, rekreációhoz szükséges pályázatok elkészítésében;
szakterületén a pedagógia, pszichológia, szociológia és a testkultúra módszereinek alkalmazására;
a korszerű informatikai rendszerek és eszközök alkalmazására.
A szakon végzettek rendelkeznek az egészséges életmód és életminőség, valamint a rekreáció korszerű szemléletével; az
egészséges emberi magatartás befolyásolásához szükséges kommunikációs és szociális készségekkel és pedagógiai ismeretekkel;
a szakterületükhöz tartozó etikai, jogi és gazdasági; valamint alapvető kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretekkel.
medicinális ismeretek (anatómia, élettan, balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás), társadalomtudományi ismeretek (filozófia,
etika, esztétika, szociológia, pszichológia, pedagógia, jogi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek), közismereti
alapismeretek (informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, európai uniós alapismeretek, tudományos kutatási ismeretek);
medicinális ismeretek (humánbiológia, népegészségtan, táplálkozástan, prevenció), társadalomtudományi ismeretek
(szakpedagógia, egészségfejlesztés, szakszociológia, szakpszichológia, rekreáció elmélete és módszertana, szervezetfejlesztés,
statisztika, mentálhigiéné; természet, munka és környezetkultúra, a turizmus alapjai), képesség, készségfejlesztés
(kommunikációs készségfejlesztés, szociális készségfejlesztés, motoros képességek, relaxációs technikák, mozgásprogramok,
szellemi rekreáció, rekreációs edzéstan); szakmai gyakorlat;
 rekreációszervezés specializáció: medicinális ismeretek (masszázs, rehabilitáció, terhelésélettan); szakmai ismeretek
(animáció, hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők rekreációja, nem sportági mozgásprogramok, rekreáció elmélete és
módszertana, sportmenedzsment, sportmarketing, táborozási ismeretek, sportturizmus, erőnléti vizsgálatok, foglalkozásvezetés,
játékok, rekreációs edzés, rendezvényszervezés, táncok, test és alakformálás, vízi rekreáció, zene és mozgás, aerobic,
gimnasztika, zenés gimnasztika, gördülősportok, korcsolya, harcművészetek, küzdősportok, sportjátékok, tenisz, úszás);
rekreációs, havas és vízi táborok;
 egészségfejlesztés specializáció: medicinális ismeretek (krónikus betegségek megelőzése, természetgyógyászat,
addiktológia, rehabilitáció, családtervezés, szexuális kultúra); társadalomtudományi ismeretek (szervezetfejlesztés,
projektmenedzsment, szociálpolitika, egészségügyi jog, szakmaspecifikus szociológia, egészségfejlesztési marketing,
szociálpszichológia, tanácsadás elmélete, szakkommunikáció elmélete és gyakorlata, kisebbségtudományi alapismeretek,
közösségi mentálhigiéné); szakmai terepgyakorlat (komplex egészségfejlesztő projekt tervezése, megvalósítása, értékelése, PR
terv készítése).
A szakmai gyakorlat magában foglalja az egészségügyi, szociális, oktatási, civil szervezeteknél végzett gyakorlatot, továbbá
a program és foglalkozástervezési, szervezési, vezetési gyakorlatot. Kreditértéke 1218 kredit
4. HUMÁNKINEZIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.477 Az alapképzési szak megnevezése: humánkineziológia (Human Kinesiology)
szakképzettség: humánkineziológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Kinesiologist
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kredit:
A képzés célja olyan humánkineziológusok képzése, akik integrált testkulturális és egészségtudományi ismereteik birtokában
képesek a fizikai teljesítmény korszerű eszközökkel és módszerekkel történő megállapítására; képesek a fiatal, felnőtt és idős
emberek mozgáskultúrájának, állóképességének, terhelhetőségének, erőnlétének a fejlesztésében, megőrzésében, a mozgásszervi
és keringési rendellenességek megelőzésében, illetve rehabilitációjában való közreműködésre. Továbbá kellő mélységű elméleti
Az alapfokozat birtokában a humánkineziológus ismeri:
a fizikai és egészségi állapotnak, a károsodás mértékének a megállapítására alkalmas műszereket, eljárásokat
a sportbeli csúcsteljesítmények eléréséhez a fizikai és mentális képesség fejleszthetőségének eljárásait, módszereit;
az egészségében károsodott emberek mozgásszervi és keringési rendszere rehabilitációjának folyamatát, eljárásait, a
rehabilitáció során bekövetkező változások mérésének, értékelésének módszereit;
az egészségfejlesztő programokat;
az egészséges és egészségében károsodott emberi szervezet működésének alapvető elveit.
Az alapfokozat birtokában a humánkineziológus képes:
a mozgató és keringési rendszer fejlettségi szintjének meghatározására;
modern vizsgálati és olyan fejlesztő módszerek alkalmazására, amelyekkel az egészségükben károsodott emberek
mozgásszervi és keringési rendszere rehabilitálható;
betegség, műtét vagy egyéb károsodások következtében legyengült szervezet roborálásának elősegítésére;
sportolók fizikai képességeinek fejlesztésére;
felügyelet mellett tudományos kutatási módszerek alkalmazására a sport és egészségtudományi kutatások területén;
a fizikai és erőnléti állapot, illetve károsodás mértékének meghatározására, az ehhez kapcsolódó eljárások alkalmazására.
Az alapfokozat birtokában humánkineziológus alkalmas:
sportklubokban fizikai képességek felmérésére, edzéstervezésre, mozgáselemzésre, játékelemzésre;
egészségmegőrzést, rehabilitációt szolgáló intézményekben fizikai aktivitási programok tervezésére, foglalkozások
megszervezésére és lefolytatására;
fizikai állapot műszeres mérésének elvégzésére;
sportklubokban sportsérülések rehabilitációjában való részvételre.
medicinális és természettudományos alapismeretek (anatómia, élettan, balesetvédelem, elsősegélynyújtás, kémia,
matematika), társadalomtudományi ismeretek (filozófia, etika, esztétika, szociológia, pedagógia, jogi alapismeretek,
közgazdasági alapismeretek), közismereti alapismeretek (informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, EU alapismeretek,
tudományos kutatási ismeretek);
medicinális és természettudományos ismeretek (anatómia, élettan, humánbiológia, egészségtan, biokémia, genetika,
terhelésélettan, táplálkozásélettan, sportsérülések, modern képalkotó eljárások, masszázs), sporttudományi ismeretek
(mozgástanulás és szabályozás, biomechanika, mozgástan, mozgáselemzés, mozgásfejlődés, sporttudomány elmélete, biometria,
méréstechnika), társadalomtudományi ismeretek (mentálhigiéné, autogén és mentáltréning, szociálpszichológia), szakmai
gyakorlat; további differenciált szakmai ismeretek (medicinális, sporttudományi és sportági ismeretek: terhelésélettan,
ergometria, mozgásszimuláció, diatetika, laboratóriumi diagnosztika, mozgatórendszer fejlesztése, keringési és légzési rendszer
fejlesztése; testnevelés és sporttörténet, edzéselmélet, edzésmódszertan, sportmenedzsment, sportpszichológia, wellness,
életbiztosítási ismeretek; sportmozgások alapjai, úszás, aerobic, választott sportág edzéselmélete és módszertana).
Rehabilitációs intézetekben, fitness és wellness, valamint sportklubokban végzett szakmai gyakorlatot foglalja magában,
amelynek kreditértéke 1520 kredit.
XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.480 Az alapképzési szak megnevezése: biológia (Biology)
szakképzettség: biológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist
3. Képzési terület: természettudomány
4. Képzési ág: élő természettudomány
 6.2.482 A specializációhoz rendelhető minimális kreditpontok: 50 kredit
A képzés célja olyan biológusok képzése, akik természettudományos, matematikai, kémiai, fizikai és informatikai
alapismereteik birtokában képesek a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, új biológiai ismeretek
megszerzésére. Ismerik tudományterületükön a legfontosabb kutatási módszereket. Gyakorlati és laboratóriumi ismereteik
alapján alkalmasak biológiai feladatok megtervezésére, megoldására és értékelésére, továbbá kellő mélységű elméleti
Az alapfokozat birtokában a biológusok képesek:
a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, az alapelvek gyakorlati alkalmazására;
a kutatás legalapvetőbb módszereinek az alkalmazására;
laboratóriumi és terepi feladatok megoldására, laboratóriumi technikák, műszerek használatára, számítógépes
adatfeldolgozás alkalmazására;
a kutatói modult elvégzők önálló biológiai tudományos probléma felvetésére, egyszerűbb kísérleti megoldások tervezésére,
kivitelezésére és értékelésére.
Az alapfokozat birtokában a biológusok alkalmasak:
laboratóriumi és terepi műveletek elvégzésére;
kísérletek tervezésére, kivitelezésére és alkalmazására.
Az alapszakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel,
idegennyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
általános társadalom és természettudományi alapismeretek: 2040 kredit
matematika, informatika, kémia, fizika, földtudomány, biológia;
szakmai alapozó ismeretek: 2846 kredit
biokémia, sejtbiológia, növényszervezettan, növényrendszertan, állatszervezettan, állatrendszertan;
összehasonlító élettan, növényélettan, humánbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia és biotechnológia,
ökológia és biogeográfia, evolúcióbiológia, etológia, természet és környezetvédelem, differenciált szakmai ismeretek;
 sejt és molekuláris biológus és szupraindividuális biológus specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;
 tanári modul: a második szak szakterületi ismeretei, továbbá pedagógia, pszichológia.
A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.
A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen
végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
2. FIZIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.486 Az alapképzési szak megnevezése: fizika (Physics)
szakképzettség: fizikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physicist
 3.488 Képzési terület: természettudomány
4. Képzési ág: élettelen természettudomány
A képzés célja fizikusok képzése, akik megszerzett ismeretek birtokában képesek tanulmányaikat a képzés második
ciklusában folytatni, ill. egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni. Általános műveltségük, korszerű
természettudományos szemléletmódjuk képessé teszi őket arra, hogy a műszaki és gazdasági életben, valamint az
államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat lássanak el.
 Alapfokozat birtokában a fizikus a várható specializációkat is figyelembe véve ismeri:
a fizika alapvető jelenségeit és az értelmezésükhöz szükséges alaptörvényeket;
a megszerzett ismeretek birtokában képes további tanulásra, szakmai ismereteinek bővítésére.
Alapfokozat birtokában a fizikus a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmas:
a fizika, ill. szakirányú ismeretek alkalmazására az ipari, gazdasági, oktatási és államigazgatási területen felmerülő
kérdésekben;
fizikai mérések elvégzésére, gyakorlati problémák megoldására más szakemberekkel együttműködve;
fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére;
a mindennapi életben felmerülő természettudományosan értékelhető problémák nem szakemberek számára történő
megfogalmazására;
a természettudománnyal és a tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések kommunikálására.
matematika; informatika és elektronika; természettudományos és közismereti alapismeretek, általános gazdasági és
menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;
mechanika; hullámok és optika; termodinamika és statisztikus fizika alapjai; elektromágnesség, relativitáselmélet alapjai;
atomfizikai és kvantumfizikai alapjai; kondenzált anyagok fizikája; mag és részecskefizika; fizikai laboratóriumok;
 a) fizikus specializáció: elméleti fizika; felsőbb matematika; informatika és elektronika; fizikai laboratóriumok;
természettudományos alapismeretek; speciális fizikai ismeretek;
 b) környezetfizika, biofizika, alkalmazott fizika specializációk: elméleti fizika; programozási ismeretek; felsőbb
matematika; természettudományos alapismeretek, illetve specializációs ismeretek;
 c) tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, elméleti fizika, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális
fizikai ismeretek, pedagógia pszichológia ismeretek.
3. KÉMIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.494 Az alapképzési szak megnevezése: kémia (Chemistry)
szakképzettség: vegyész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist
4. Képzési ág: élettelen természettudomány
496

 6.2.496 A specializációhoz rendelhető minimális kredit: 50 kredit
A képzés célja olyan vegyészek képzése, akik elméleti és gyakorlati kémiai ismeretekkel, a rokon szakterületeken (pl.
matematika, fizika, informatika, szakmai idegen nyelv) elfogadható alapismeretekkel rendelkeznek és az alapfokozat birtokában
alkalmassá válnak elsősorban gyakorlati feladatok és problémák felismerését és önálló megoldását igénylő munkakörök
ellátására a vegyipari termelésben, analitikai, minőségbiztosítási laboratóriumokban, valamint igazgatási,
környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken. Kellő mélységű ismerettel rendelkezzenek a képzés második ciklusát
folytatni, illetve egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni.
 Alapfokozat birtokában a vegyész a várható specializációkat is figyelembe véve ismeri:
a legfontosabb kémiai laboratóriumi módszerek elvét és gyakorlati alkalmazhatóságukat;
munkája eredményeit szakmai és nem szakmai körök számára hatékonyan tudja kommunikálni idegen nyelven és az
informatika eszközeit is felhasználva;
képes továbbképzések segítségével új kompetenciákat elsajátítani.
 Alapfokozat birtokában a vegyészek a várható specializációkat is figyelembe véve alkalmasak:
elsősorban gyakorlati problémák és feladatok felismerésére és önálló megoldására a vegyipari termelésben, akadémiai és
ipari kutatóintézetekben, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási, egészségügyi analitikai
laboratóriumokban, valamint igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken a napi műszerüzemeltetési,
rutinmérési feladatok ellátására;
a laboratóriumi nagyműszerek felelősségteljes működtetésére;
a szakterületén önálló döntéshozatalra;
munkájukat minőségtudattal, sikerorientáltsággal és megfelelő értékszemlélettel végezni.
természettudományos alapozó ismeretek: 1424 kredit
matematika, fizika, informatika, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;
általános, szervetlen, analitikai, alkalmazott, szerves és fizikai kémia;
 vegyész specializáción: fizikai kémia, anyagtudomány; környezetkémia és analitika; szerves kémia és biokémia; a
makromolekuláris és polimerkémia; természettudományos ismeretek;
 tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, elméleti kémia, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális
kémiai ismeretek, pedagógiai, pszichológiai ismeretek.
4. FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.501 Az alapképzési szak megnevezése: földrajz (Geography)
szakképzettség: geográfus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer
4. Képzési ág: föld és földrajztudományi
A képzés célja olyan geográfusok képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, valamint idegennyelv
tudásuk birtokában képesek a szakterületükön önálló ismeretszerzésre. Elsajátítják a természeti, társadalmigazdasági és
települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és, módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről,
a természeti és társadalmigazdasági környezetről. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
Az alapfokozat birtokában a geográfusok képesek:
a földrajzi szakirodalom feldolgozására, kritikai értékelésére;
a Földön lejátszódó természeti és társadalmi folyamatok sajátosságainak és kölcsönhatásainak felismerésére;
a természet és társadalomföldrajzi rendszer fő elemeinek ismeretében értelmezni azok törvényszerűségeit, szerkezetüket,
kölcsönhatásaikat és változásaikat;
a földrajzi környezet komplex felmérésére, a természeti, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok tematikus
térképezésére;
földrajzi, térbeli adatok elemzésére, modellezésére, az eredmények értékelésére, megjelenítésére, térképezésére;
a természeti és társadalmi környezetben lejátszódó folyamatok térbeli rendjének meghatározására.
Az alapfokozat birtokában a geográfusok alkalmasak:
földrajzi problémák felismerésére, megfogalmazására;
környezeti, tájminősítési, település és térelemzési szakmai kérdések megoldására, szakmai döntések hátterének
kidolgozására;
a laboratóriumi, terepi adatfelvételek, a társadalomföldrajzi adatok adatbázisba rendezésére, kezelésére és geotudományi
eszközökkel történő elemzésére;
szakterületükön döntések előkészítéséhez szükséges szakmai elemzések készítésére.
természettudományos és társadalomtudományi alapismeretek (matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, európai uniós
alapismeretek, közgazdaságtan, szociológia, demográfia); földtudományi alapismeretek (éghajlattan, térképtan, földtan);
földrajzi alapismeretek (geomatematika, geoinformatika, földrajzi vizsgálati, kutatási módszerek, technikák);
természetföldrajzi modul (geomorfológia és belső erők, talajföldrajz, biogeográfia, hidrogeográfia); társadalomföldrajzi
modul (népesség és településföldrajz, általános gazdasági földrajz); regionális földrajzi modul (Európa természet és
társadalomföldrajza, Magyarország természet és társadalomföldrajza, további regionális ismeretek);
 táj és környezetföldrajzi, település és területfejlesztési, szakinformatikai specializációkhoz tartozó speciális
ismeretkörök;
 tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, terepgyakorlat, továbbá pedagógia, pszichológia;
 speciális gyakorlati ismeretet nyújtó egyéb specializációk.
5. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.507 Az alapképzési szak megnevezése: földtudományi (Earth Sciences)
szakképzettség: földtudományi kutató
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Scientist
4. Képzési ág: föld és földrajztudományi
A képzés célja olyan földtudományi kutatók képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, a
földtudományok elméletének és gyakorlatának ismeretében képessé válnak arra, hogy a tudományos életben, a nemzetgazdaság
különböző intézményeiben, valamint az ipari erőforráskutatásokban önálló szervező és irányító feladatokat lássanak el, és
hivatásuknak tekintsék a Föld megismerését és védelmét. Idegennyelvismeretük birtokában alkalmasak a nemzetközi
szakirodalom követésére, nemzetközi kapcsolattartásra, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
Az alapfokozat birtokában a földtudományi kutatók képesek:
széles körű természettudományos ismeretrendszerük komplex, folyamatorientált és a térbeli összefüggések, a globális és
lokális nagyságrendek megértésén alapuló szemléletük révén a társadalmigazdasági folyamatok következtében fellépő
földtudományi problémák felismerésére, ezen problémáknak a társtudományok szakemberei, a közvélemény, illetve a
döntéshozók számára való szabatos megfogalmazására, alternatív megoldások kidolgozására, valamint a döntéshozatali
folyamatban más szakemberekkel és érdekelt döntéshozókkal való hatékony kommunikációra;
földtudomány elméleti és gyakorlati problémáinak kezelésére, a problémák megoldására irányuló lépések kimunkálására.
Az alapfokozat birtokában a földtudományi kutatók alkalmasak:
nemzeti és nemzetközi földtudományi megfigyelő és előrejelző szolgálatoknál, illetve hatósági jogkört gyakorló
intézményeknél feladatok ellátására;
környezettudományi, erőforráskutatási, környezet és természetvédelmi feladat és munkakörökben szervezői és
koordinációs feladatok ellátására;
kutatási projektek megszervezésére, laboratóriumi és terepi mérések végzésére, koordinálására, az eredmények térképi
ábrázolására és térinformatikai integrációjára;
térbeli és relációs adatok adatbázisba rendezésére, adatbázisok működtetésére, térelemzési, statisztikai módszerek, valamint
geotudományi eszközök felhasználásával történő elemzésére;
ipari és kommunális létesítmények tervezéséhez, biztonsági elemzéséhez szükséges hatástanulmányok elkészítésére, ilyen
vizsgálatokban más szakemberekkel való együttműködésre.
természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, biológia, kémia, informatika);
földtudományi alapismereti modul (légkör, hidroszféra, kőzetszféra, földbelső, földfejlődés, geodinamika); földtudományi
vizsgálati módszerek modul (terepi mérések és megfigyelések, anyagvizsgálati módszerek, távérzékelési módszerek);
alkalmazott földtudományi modul (regionális földtudományi ismeretek, környezeti földtudományi ismeretek, földi erőforrások,
geoinformatika); egyéb földtudományi szakismeretek;
 a) geológus, geofizikus, meteorológus, csillagász, geográfus, térképészet és geoinformatika, műszaki földtudomány
specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;
 b) tanári modul: a második szak szakterületi ismeretei, valamint pedagógia, pszichológia.
6. KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.513 Az alapképzési szak megnevezése: környezettan (Environmental Studies)
szakképzettség: alkalmazott környezetkutató
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Applied Environmental Studies
4. Képzési ág: környezettudomány
A képzés célja olyan alkalmazott környezetkutatók képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, a
nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegennyelvtudásuk, valamint matematikai,
informatikai, kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai ismereteik birtokában képesek a környezettudomány alkalmazott szintű
művelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók képesek:
a környezeti mintákban lévő alkotóelemek eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nmkm mérettartományban;
az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai
folyamatok megértésére és kezelésére;
a környezettudományi elméletek, paradigmák, elvek gyakorlati alkalmazására;
alkalmazói szintű kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására;
az egészségügyi, jogi és biztonsági szabályozások, valamint a kutatásoknak a környezetre és a megrendelőkre gyakorolt
hatásának az ismeretében terepi és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére;
az elsajátított eljárások, technikák alapján adatgyűjtésre, adatrögzítése és adatok feldolgozására és értelmezésére.
Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók alkalmasak:
a környezettudományhoz kapcsolódó alap és alkalmazott kutatói feladatok ellátására;
környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, kutatófejlesztő intézeteknél, szakigazgatási szerveknél munkakörök
betöltésére;
a környezet és természetvédelem, az ipar, mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízügy, egészségügy, települési önkormányzatok
területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldására;
a tanári modult végzettek a környezeti tantárgyak, a természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás előkészítésében,
szervezésében, oktatási és nevelési segédanyagok készítésében közreműködésre.
természettudományi és informatikai alapismeretek: 2035 kredit
fizikai, kémiai, biológiai, földtani, természetföldrajzi, matematikai, informatikai ismeretek;
környezettudományi alapismeretek modul (a természet szervetlen és szerves anyagai és ezek folyamatai: környezeti
szervetlen; szerves és biokémia; levegő, víz és földkémia; ásványkőzettan, környezeti fizika, meteorológia, geoinformációs
rendszerek, talajtan, hidrológia, hidrogeológia; az élő anyag és folyamatai, kölcsönhatásai: általános ökológia, fizika az
élővilágban, alkalmazott ökológia, tájökológia, mikrobiológia, hidrobiológia, biogeográfia);
környezet és természetvédelmi alapismeretek modul (környezettechnológia, környezetgazdaságtan, környezetegészségtan,
globális környezeti problémák, környezetvédelem, természetvédelem, jog, kommunikáció, környezettudatosság,
fenntarthatóság, gazdasági, társadalmi ismeretek);
környezettudományi monitorozási alapismeretek modul (méréstechnikai ismeretek, környezetminősítés, állapotértékelés,
fizikai, kémiai, biológiai és földtudományi mérések és vizsgálati módszerek)
egyéb természettudományi szakismeretek modul;
 különösen a környezetkutató, a környezettan tanári, technikatanári, geofizikai, meteorológiai, geológiai, geográfiai
specializációkhoz kapcsolódó speciális ismeretkörök.
A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi
gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
7. MATEMATIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.520 Az alapképzési szak megnevezése: matematika (Mathematics)
szakképzettség: matematikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematician
4. Képzési ág: matematikatudomány
A képzés célja: matematikusok képzése, akik olyan elméleti és alkalmazott matematikai ismeretekkel rendelkeznek, melyek
képessé teszik őket arra, hogy alapszintű matematikai ismereteiket műszaki, gazdasági, statisztikai és számítógépes területen
alkalmazzák, továbbá hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.
 Alapfokozat birtokában a matematikus a várható specializációkat is figyelembe véve ismeri:
a matematika alapvető módszereinek alkalmazását;
matematikai módszerek, elvek megszerzésének módjait és a kutatás fő módszereit;
a felmerülő problémák megoldási alternatíváit;
a matematikai elemzések eredményeit és azt idegen nyelven és az informatika eszközeit is felhasználva hatékonyan tudja
kommunikálni.
 Alapfokozat birtokában a matematikus a várható specializációkat is figyelembe véve alkalmas:
felelősségteljes állás betöltésére, önálló döntéshozatalra, tevékenysége minőségtudattal történő végzésére;
továbbképzések segítségével új kompetenciák elsajátítására.
matematikai, informatikai, természettudományos alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és
környezetügyi, EU ismeretek;
algebra és számelmélet, analízis, geometria;
 matematikus képzés szakmai ismeretei: algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a matematika alapjai;
valószínűségszámítás és matematikai statisztika; alkalmazott matematika és informatika;
 tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a
matematika alapjai; valószínűségszámítás; informatika; a matematika története.
A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi
gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
XIII.527 MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET
 1.528 ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1. Az alapképzési szak megnevezése: alkotóművészet és muzikológia (Musical Creative Arts and Musicology)
 a) zeneszerző
 b) jazzzeneszerző
 c) muzikológus
 d) zeneteoretikus
 e) zenei asszisztens
 f) elektronikus zenei médiaasszisztens
 g) alkalmazott zeneszerző
 a) Composer
 b) Jazz Composer
 c) Musicologist
 d) Music Theoretician

 e) Music Assistant
 f) Electronic Music Assistant
 g) Composer of Applied Music
 választható szakirányok: zeneszerzés, jazzzeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, elektronikus zenei
médiaművészet, alkalmazott zeneszerzés (Composition, Jazz Composition, Musicology, Music Theory, General Studies in
Music, Electronic Music Media Art, Applied Music Composition)
 3. Képzési terület: művészet
 4. Képzési ág: zeneművészet
 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2030 kredit
 6.2. A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 65 kredit
 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit
 6.4. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 6 kredit
 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneszerzői vagy elméleti tudományos teljesítményükkel a magyar és az
európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti tudásuk birtokában kiművelt ízléssel
gyarapítják a zenei alkotások és a zenéről szóló tudás repertóriumát. A zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet tudnak
vállalni. Aktívan részt vesznek a zenei köztudat formálásában. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek
tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
 a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:
 a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges általános elméleti és történeti zenei anyag;
 a zenei szerkezet mélyebb megértését szolgáló átfogó zeneelméleti, ellenponttani, zenetörténeti, elemző stúdiumok;
 egyszerűbb zeneszerzési, elméleti feladatok megoldásához (pl. hangszerelés, continuojáték, tudományos adatgyűjtés,
irodalomfeldolgozás, műelemzés) szükséges ismeretanyag,
 zeneirodalmi ismeretek.
 zeneművek önálló értékelésére;
 saját környezetükben egyszerűbb zeneszerzési, harmonizálási, hangszerelési vagy elméleti feladatok megoldására;
 asszisztensként történő közreműködésre;
 zenei együttesekben, kortárszenei formációkban, zenekarokban és énekkarokban, valamint a művelődés intézményeiben
a zene értelmezésére és közvetítésére;
 a zene ismeretét és szeretetét szóban, írásban, hangszeren, énekkel terjeszteni;
 zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő művészi szolgálattal alkotó módon segíteni
és alsóbb fokon irányítani;
 a zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet vállalni;
 a zenei köztudat formálásában részt venni.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
 zeneművészeti alkotás megértésének képessége;
 jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség;
 kiművelt zenei ízlés;
 a saját tevékenységük megítélésének képessége;
 az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás;
 minőség és felelősségtudat;
 jó együttműködő és kommunikációs képességek.
 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
 Az alapozó ismeretek: 2030 kredit
 filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet, népzene,
műismeret (hangverseny tapasztalat), akusztika
 Szakmai törzsanyag: 115153 kredit
 a) általános szakterületi ismeretek: 4060 kredit
 zeneelmélet, szolfézs, ellenponttan, zongora, partitúra olvasástranszponálás, kamarazene/kamaraének, kortárszenei
gyakorlat, zenekar/kórusszolgálat, hallásfejlesztés, zenei informatika és médiaismeretek, pszichoakusztika, elektronikus zenei
lejegyzés, előadói gyakorlat;
 b) differenciált szakterületi ismeretek: 6570 kredit

 zeneszerzés és jazzzeneszerzés szakirány: zeneszerzői technikák, stílusgyakorlatok, ellenponttan, műbírálat, hangszerelés,
prozódia, harmonizálás, betanítás, kortárs stílus és repertoárismeret, előadói gyakorlat, elektronikus zeneszerzési technikák;
 muzikológia szakirány: általános és magyar zenetörténet, historiográfia, zenei filológia, zenei szociológia, kutatási
technika, bibliográfia;
 zeneelmélet szakirány: magasabb szintű összhangzattani, formatani, ellenponttani ismeretek, stílustanulmányok,
zeneelmélet, történet, kottaolvasási készség, continuojáték;
 zeneismeret szakirány: összhangzattani, formatani, ellenponttani, zenetörténeti és népzenei ismeretek, stílustanulmányok,
magas szintű kottaolvasási és hallási fejlesztés, hangképzés; elektronikus zenei médiaművészet szakirány: elektronikus és
számítógépes zeneszerzői technikák, zeneszerzői technikák, elektronikus zenei stílusgyakorlatok, elektronikus és kortárs zenei
stílus és repertoárismeret, hangszintézis és analízis, betanítás, előadói gyakorlat, műbírálat;
 alkalmazott zeneszerzés szakirány: zeneszerzői technikák, stílusgyakorlatok, ellenponttan, hangszerelés, prozódia, előadói
gyakorlat, filmzene analízis, digitális hangszerelés és hangfelvétel (zenei editing), hanganalízis, elektronikus hangszerismeret.
 c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 1023 kredit.
 A tanári mesterképzési szak választása esetén ezen ismeretek terhére biztosított a tanári felkészítéshez szükséges
pedagógiai és pszichológiai modul, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.
 Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
2. ELŐADÓMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.529 Az alapképzési szak megnevezése: előadóművészet (Performance)
szakképzettség:
= klasszikus zongora előadóművész
= klasszikus orgona előadóművész
= klasszikus csembaló előadóművész
= klasszikus harmonika előadóművész
= klasszikus hárfa előadóművész
= klasszikus gitár előadóművész
= klasszikus lant előadóművész
= klasszikus cimbalom előadóművész
= klasszikus hegedű előadóművész
= klasszikus mélyhegedű előadóművész
= klasszikus gordonka előadóművész
= klasszikus gordon előadóművész
= klasszikus furulya előadóművész
= klasszikus fuvola előadóművész
= klasszikus oboa előadóművész
= klasszikus klarinét előadóművész
= klasszikus szaxofon előadóművész
= klasszikus fagott előadóművész
= klasszikus kürt előadóművész
= klasszikus trombita előadóművész
= klasszikus harsona előadóművész
= klasszikus tuba előadóművész
= klasszikus ütőhangszeres előadóművész
= klasszikus ének előadóművész
= jazzzongora előadóművész
= jazzgitár előadóművész
= jazzbasszusgitár előadóművész
= jazzbőgő előadóművész
= jazzszaxofon előadóművész
= jazztrombita előadóművész
= jazzharsona előadóművész
= jazzdob előadóművész
= jazzének előadóművész
= zenekar és kórusvezető előadóművész
= egyházzeneorgona előadóművész
 = egyházzenekórusvezetés előadóművész
= népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgőcsellóütőgardon) előadóművész
= népi pengetős (citeratamburakoboztekerő) előadóművész
= népi fúvós (furulyaduda, klarinéttárogató) előadóművész
= népi cimbalom előadóművész
= népi ének előadóművész
= Classical Instrumental Music Performer (Piano)
= Classical Instrumental Music Performer (Organ)
= Classical Instrumental Music Performer (Harpsichord)
= Classical Instrumental Music Performer (Accordion)
= Classical Instrumental Music Performer (Harp)
= Classical Instrumental Music Performer (Guitar)
= Classical Instrumental Music Performer (Lute)
= Classical Instrumental Music Performer (Cimbalom / Dulcimer)
= Classical Instrumental Music Performer (Violin)
= Classical Instrumental Music Performer (Viola)
= Classical Instrumental Music Performer (Cello)
= Classical Instrumental Music Performer (Double Bass)
= Classical Instrumental Music Performer (Recorder)
= Classical Instrumental Music Performer (Flute)
= Classical Instrumental Music Performer (Oboe)
= Classical Instrumental Music Performer (Clarinet)
= Classical Instrumental Music Performer (Saxophone)
= Classical Instrumental Music Performer (Bassoon)
= Classical Instrumental Music Performer (Horn)
= Classical Instrumental Music Performer (Trumpet)
= Classical Instrumental Music Performer (Trombone)
= Classical Instrumental Music Performer (Tuba)
= Classical Instrumental Music Performer (Percussion)
= Classical Music Singer
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Piano)
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Guitar)
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Bass Guitar)
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Double Bass)
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Saxophone)
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Trumpet)
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Trombone)
= Jazz Instrumental Performer (Jazz Drums)
= Jazz Music Singer
= Orchestral and Choral Conductor
= Church Music Performer (Organ)
= Church Music Performer (Choral Conducting)
= Folk Music Performer on Bowed Strings (ViolinViola/Double BassCelloGardon [Percussion Cello])
= Folk Music Performer on Plucked Strings (ZitherTamburaKoboz [Historical Hungarian Lute] /Rotary Lute [Hurdy
gurdy])
= Folk Music Performer on Wind Instruments (RecorderBagpipe/ClarinetTarogato [Hungarian Folk Clarinet])
= Folk Music Performer on Cimbalom
= Folk Song Performer
 választható szakirányok: klasszikus zongora, klasszikus orgona, klasszikus csembaló, klasszikus harmonika, klasszikus
hárfa, klasszikus gitár, klasszikus lant, klasszikus cimbalom, klasszikus hegedű, klasszikus mélyhegedű, klasszikus gordonka,
klasszikus gordon, klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus
fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszerek, klasszikus ének, jazz
zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének, zenekar és
kórusvezetés, egyházzeneorgona, egyházzenekórusvezetés, népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgőcsellóütőgardon), népi
pengetős (citeratamburakoboztekerő), népi fúvós (furulyaduda, klarinéttárogató), népi cimbalom, népi ének (Piano, Organ,
Harpsichord, Accordion, Harp, Giutar, Lute, Cimbalom/Dulcimer, Violin, Viola, Cello, Double Bass, Recorder, Flute, Oboe,
Clarinet, Saxophone, Bassoon, Horn, Trumpet, Trombone, Tuba, Percussion, Classical Singing, Jazz Piano, Jazz Guitar, Jazz Bass
Guitar, Jazz Double Bass, Jazz Saxophone, Jazz Trumpet, Jazz Trombone, Jazz Drums, Jazz Singing, Orchestral and Choral
Conducting, Church Music Performance (Organ), Church Music Performance (Choral Conducting), Folk Music Performance on
Bowed Strings (ViolinViola/Double BassCelloGardon/Percussion Cello), Folk Music Performance on Plucked Strings (Zither
TamburaKoboz/Historical Hungarian LuteRotary Lute/HurdyGurdy), Folk Music Performer on Wind Instruments (Furulya
[Folk Flute]Bagpipe /ClarinetTarogato [Hungarian Folk Clarinet]), Folk Music Performance on Cimbalom, Folk Song
Performance)
3. Képzési terület: művészet
4. Képzési ág: zeneművészet
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2030 kredit
6.2. A szakirányokhoz rendelendő kreditek minimális értéke: 110 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz (diplomakoncerthez) rendelhető kreditérték: 6 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik előadóművészi teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát
gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti ismereteik birtokában kiművelt zenei ízléssel, technikával,
formálókészséggel művészi szolgálat ellátására képesek zene és énekkarokban, kamarazenei együttesekben. A zenei élet
intézményeiben aktív kulturális szerep betöltésére alkalmasak. A végzettek kidolgozott zenei készségekkel, kellő mélységű
vokális és hangszeres, valamint megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő
folytatásához.
a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:
a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges alapvető elméleti és történeti zenei ismeretek,
a szakiránynak megfelelő speciális előadóművészeti, elméleti ismeretek és repertoárismeret,
a zenei előadóegyüttesek műfaji sajátosságainak, működésük és működtetésük tartalmi, formai kereteinek, valamint
társadalmiművelődési adottságainak ismerete,
a kamarazenei, zenekari, illetve énekkari kultúra ismeretanyaga és repertoárja,
a képzés folytatásához szükséges zenei készségek és kellő mélységű elméleti ismeretek;
b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában zenekarokban, kamaraegyüttesekben, énekkarokban szólamaikat tisztán,
formáltan, a stílus és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően megszólaltatni,
a hangversenyéletben kamarazenészként vagy zenekari muzsikusként részt venni,
saját környezetükben szólistaként, kísérőként, szólamvezetőként tevékenykedni,
a zeneművészeti alkotásokat megérteni és azokat szakirányuknak megfelelően interpretálni,
a zeneismeretüket és szeretetüket hangszeren, énekkel, szóban és írásban terjeszteni,
zenei szervezési, szerkesztési feladatokat megoldani,
zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb
fokon irányítani,
a zenei művek önálló értékelésére azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában,
zenei ismereteiket másokkal megosztani,
a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni csoportos zenei teljesítmények létrehozásában;
c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség,
a zeneértés jól megalapozott gyakorlati és elméleti készsége,
kiművelt zenei ízlés,
kiművelt hangszeres/vokális technika, valamint alapvető stílusismeret,
saját tevékenységük megítélésének képessége,
az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,
minőség és felelősségtudat,
jó együttműködő és kommunikációs képességek,
különféle szakmai közösségek/együttesek tagjaként, illetve irányítójaként megnyilvánuló felelős magatartás,
nyilvános szereplés gyakorlatának megszerzése.
Alapozó ismeretek: 2030 kredit
filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet műismeret
(hangversenytapasztalat), akusztika;
Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 115148 kredit
a) általános szakterületi ismeretek: 4060 krediek
zeneelmélet, szolfézs, zongora, kamarazene/kamaraének, kortárszenei gyakorlat, zenekar/kórusszolgálat;
b) differenciált szakterületi ismeretek: 6570 kredit
a hangszer / éneklés / vezénylés / egyházzenei tevékenység technikája, művek produktív feldolgozása, repertoárismeret,
hangversenygyakorlat, stílusismereti kurzusok, adott szakképzettség megszerzéséhez kapcsolódó szakmai ismeretek;
c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 1018 kredit.
A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai
modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.
3. KOREOGRÁFUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.532 Az alapképzési szak megnevezése: koreográfus (Choreography)
szakképzettség: koreográfus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreographer
4. Képzési ág: táncművészet
6.3. A szakdolgozathoz (koreográfiához) rendelt kreditérték: 10 kredit
A képzés célja olyan koreográfusok képzése, akik képesek eredeti és személyes hangvételű táncművészeti alkotások
megtervezésére és gyakorlati megvalósítására, alkotói elképzeléseik személyes megértetésére és elfogadtatására, valamint az
előadóművészekkel való kreatív együttműködésre. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar
táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben, valamint a
magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Szakmai felkészültségük alapján kellő
mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges alapvető táncművészeti ismeretanyag (elméleti, történeti,
gyakorlati),
a művészeti alkotások szerkezete és dramaturgiája,
bölcseleti és képzőművészeti ismeretek,
színházi ismeretek,
színpadi ismeretek,
az előadókkal és színrevivőkkel való kapcsolatalakításhoz és együttműködéshez szükséges alapvető pedagógiai,
pszichológiai, menedzsment és jogi ismeretek;
önálló színpadi mű létrehozására, a koreográfia eszközeivel történő önkifejezésre,
alkalmazott koreográfiai művek készítésére,
a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére,
a koreográfia filmre vagy televízióra történő alkalmazására,
a táncművészeti rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való együttműködésre,
a táncművészet és a társművészetek ismeretének és szeretetének mások felé történő közvetítésére,
egyszerűbb alkotások létrehozására, valamint a saját alkotások művészi elképzeléseinek mások felé történő közvetítésére,
a táncművészeti alkotások megértésére, elemzésére, közvetítésére,
táncművek önálló értékelésére;
a személyes művészi adottságok kiművelése, valamint készség a folyamatos továbbfejlesztésre,
önállóság,
az értékek megismerésére, feltárására, megőrzésére és másokkal történő megismertetésére irányuló felelősségtudat,
a saját tevékenység megítélésének képessége,
az önművelés képessége és készsége,
jó együttműködő és kommunikációs képességek.
művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete;
Szakmai törzsanyag
táncgyakorlatoktánctechnikák, médiaismeretek, kommunikáció, informatika, mozgásbiológia,
a koreográfia művészete és elmélete, zeneismeret, kreativitás, táncelemzés, színházi ismeretek és gyakorlat, pszichológiai
ismeretek.
Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot saját alkotásaik betanítása és bemutatása alkalmával teljesítik
a hallgatók.
4. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.535 Az alapképzési szak megnevezése: táncművész (Dance)
 szakképzettség: táncművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer
 választható specializációk: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc (Classical Ballet, Folk
Dance, Modern Dance, Contemporary Dance, Theatre Dance)
6.4. A szakdolgozathoz (diplomakoncerthez) rendelt kreditérték: 10 kredit
A képzés célja olyan táncművészek képzése, akik képesek személyes adottságaik kibontakoztatásával a táncművészet aktív
művelésére, továbbá a régi és az új táncművészeti alkotások egyéni feldolgozásával azok interpretálására. Megszerzett technikai
és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére intézményekhez kötődő,
illetve a független művészeti életben. A végzettek alkalmasak a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő
bemutatására is. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek
a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges alapvető táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti,
gyakorlati vonatkozásai,
stílusismeret,
 a klasszikus, valamint a választott specializációnak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett magas fokú
technikai képzettség,
 a specializációnak megfelelő speciális elméleti, történeti és gyakorlati táncművészeti ismeretek,
 a specializációnak megfelelő szakmai ismeretek a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet, hagyományok,
kortárs törekvések területén;
 a választott specializációnak megfelelően a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez
igazodva különböző stílusú és jellegű, elsősorban kartáncosi és kisebb szólószerepek önálló megformálására,
 a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére a választott specializációnak megfelelően,
tánckari tagként, magántáncosként vagy egyéb besorolással színházaknál és hivatásos együtteseknél művészi szolgálat
teljesítésére,
a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére;
magas fokú technikai képzettség birtokában készség táncművek önálló elsajátítására,
személyes táncos és művészi adottságok kibontakoztatása, valamint készség a folyamatos továbbfejlesztésre,
saját tevékenység megítélésének képessége,
önművelés képessége és készsége,
művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete, művelődéstörténet;
Szakmai törzsanyag
előadóművészi képességfejlesztés, mozgásbiológia;
 klasszikus balett specializáción: klasszikus balett, emelés, specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő
tánctechnikák (társastánc, moderntánc stb.), specializáció szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,
 néptánc specializáción: néptánc (magyar és nemzetiségi), specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő
tánctechnikák (balett, flamenco, modern társastánc stb.), népzene, néprajz, specializáció szerinti repertoárismeret és
táncműelemzés,
 moderntánc specializáción: moderntánc, specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák
(balett, néptánc stb.), koreográfiai alapismeretek, improvizáció, specializáció szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,
 kortárstánc specializáción: kortárstánc, moderntánc, balett, néptánc, kreativitás (repertoár, improvizáció, kompozíció),
színháztechnika, táncelemzés, egyéb speciális gyakorlat és elmélet,
 színházi tánc specializáción: színházi tánc, specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák
(balett, társastánc, néptánc stb.), ének és zenés színpadi gyakorlat, specializáció szerinti repertoárismeret és táncműelemzés.
modult, amelynek kreditértéke 10 kredit.
Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot a képző intézmény saját előadásain, valamint a
professzionális színházak és együttesek produkcióiban közreműködve teljesítik a hallgatók.
5. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.541 Az alapképzési szak megnevezése: táncos és próbavezető (Dance and Rehearsal Coaching)

 szakképzettség: táncos és próbavezető
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer and Coach
 választható specializációk: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárstánc, divattánc, színházi tánc
(Classical Ballet, Folk Dance, Modern Dance, Ballroom Dance Contemporary Dance, Fashion Dance, Theatre Dance)
A képzés célja olyan táncosok és próbavezetők képzése, akik képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep
betöltésére, és a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Megszerzett technikai és
elméleti ismereteik birtokában alkalmasak az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben való részvételre.
Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik
mesterképzésben történő folytatásához.
a professzionális táncos és próbavezető szakmai tudásához szükséges alapvető elméleti, történeti és gyakorlati
táncművészeti ismeretek,
 a választott specializációnak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett technikai ismeretek,
 a specializációnak megfelelő elméleti, történeti, gyakorlati táncművészeti ismeretanyag,
 a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet, hagyományok és kortárs törekvések ismerete a választott
specializáció vonatkozásában,
kommunikációs és pedagógiai alapismeretek;
saját egyéniségük gazdagításával a táncművészet régi és új alkotásainak interpretálására,
kisebb csoportok munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más
szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során,
a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára,
kisebb együttesek irányítására, a próbafolyamatok vezetésére, a koreográfusrendező elképzeléseinek közvetítésére,
a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű
táncművekben való közreműködésre,
 a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére a választott specializációnak megfelelően,
tánckari tagként színházaknál és hivatásos együtteseknél művészi szolgálat teljesítésére,
próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására,
táncművészeti rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való együttműködésre,
a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére;
a személyes táncos és művészi adottságok kiművelése, valamint készség azok folyamatos továbbfejlesztésére,
készség táncművek önálló elsajátítására,
a saját tevékenység megítélésének képessége,
az önművelés képessége és készsége,
jó együttműködési és kommunikációs képességek.
művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete, pszichológiai és pedagógiai alapismeretek,
kommunikáció és médiaismeretek;
Szakmai törzsanyag
mozgásbiológia, próbavezetési és koreográfiai ismeretek, hospitálás, színházismeret;
 klasszikus balett specializáción: klasszikus balett, pas de deux, kiegészítő tánctechnikák (jazztánc, társastánc, moderntánc
stb.), balettzene, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

 néptánc specializáción: néptánc (magyar és nemzetiségi), kiegészítő tánctechnikák (balett, flamenco, társastánc stb.),
népzene, néprajz, táncjelírás, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),
 moderntánc specializáción: moderntánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), modern zenék, világítástechnika,
specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),
 társastánc specializáción: társastánc, történelmi társastánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, tangó, divattáncok stb.),
tánczene, pontozás és versenyszabályok, viselkedéskultúra, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek
(elmélet és gyakorlat),
 kortárstánc specializáción: modern és kortárstánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), kreativitás, táncelemzés,
szakmai gyakorlati ismeretek,
 divattánc specializáción: divattáncok, kiegészítő tánctechnikák (balett, jazztánc stb.), tánczene, pontozás és
versenyszabályok, viselkedéskultúra, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),
 színházi tánc specializáción: színházi tánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, társastánc stb.), zenés színházi mesterség,
hangképzés és ének, zenés színházi műfajok, színháztörténet, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek
(elmélet és gyakorlat).
Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot a képző intézmény saját előadásaiban, továbbá
táncegyüttesek, színházak, iskolák, versenytáncklubok stb. produkcióiban, illetve azok előkészítésében teljesítik a hallgatók.
6.547 MOZGÓKÉP ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.548 Az alapképzési szak megnevezése: mozgókép (Motion Picture Studies)
a végzettség szintje: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
a szakképzettség:
a) mozgókép szakos vágó
b) mozgókép szakos hangmester
c) mozgókép szakos film és televíziórendező
a) Motion Picture Editor
b) Motion Picture Sound Director
c) Motion Picture Director
választható szakirányok: vágó, hangmester, film és televíziórendező (Motion Picture Editing, Motion Picture Sound
Directing, Motion Picture Directing)
4. Képzési ág: film és videoművészet
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 45 kredit;
6.5. A gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: 72 kredit.
A képzés célja olyan mozgófilmes szakemberek képzése, akik tanulmányaik elvégzése után a mozgóképművészeti kulturális
szakma bármely szegmensében el tudnak helyezkedni, a művész és szórakoztató filmgyártástól a reklámfilmek készítéséig, a
televíziózástól a videoművészetig, a webdesigntól a vizuális effektek létrehozásáig. A képzési ágon belüli közös kompetenciák:
Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: a mozgókép, a színházi és az általában a kultúra területén való tájékozódáshoz
szükséges fogalmi bázist; a mozgóképalkotás alapjaihoz, különösképpen a vágáshoz és a hangtervezéshez szükséges digitális és
analóg technikát.
Rendelkeznek: a mozgókép, a színházi és általában a kultúra fogalmainak értő alkalmazásához szükséges képességekkel, a
mozgóképkészítés, különösképpen a vágás és a hangtervezés gyakorlati feladatainak megoldásához szükséges jártasságokkal és
készségekkel.
a) Az alapfokozat birtokában a mozgókép alapképzési szakon végzettek ismerik:
a mozgóképes művészeti ág szakmai tudásához tartozó általános (elméleti, történeti) ismereteket,
művészettörténeti, művészetelméleti, kultúrantropológiai elméleti ismereteket,
a mozgókép történetét, stílusait, a dramaturgia és mozgókép kapcsolatát,
a filmkészítés, TV műsorok készítési folyamatát, eszközeit, fejlődésük tendenciáit,
számítógépek alkalmazási lehetőségeit a művészetekben,
a szakirányhoz kapcsolódó munkafolyamatok végzésének, szabályainak gyakorlati megoldásait.
b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
a szakiránynak megfelelő elveknek és technikáknak különféle környezetben és mozgóképes műfajban való alkalmazására,
a mozgóképalkotás területén a szakiránynak megfelelő alkotói körben együttműködni,
a szakirányon belül művészi értékű teljesítményt nyújtani,
a mozgóképművészeti alkotásokat a szakirány szempontjából önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíciótechnikai,
esztétikai kontextusában,
a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni új művek létrehozásában.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
a szakiránynak megfelelően legalább két mozgóképes műfajban való jártasság,
tér és formai érzék, ritmusérzék,
vizuális, elméleti, analitikai és gyakorlati (képzőművészeti) tapasztalatok integrálásával működő alkotókészség,
saját és mások művészi teljesítményének pontos és szakszerű megítélésére kifejlesztett készség,
munkájában és a társadalom vizuális kultúrájára vonatkozó minőség és felelősségtudat,
a filmkészítés folyamatának reál, humán, gazdasági és társadalmi szempontból történő áttekintésére kifejlesztett készség.
8.550 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
irodalom, film és színháztörténeti stúdiumok; történelem és társadalomtörténeti, szociológiai, pszichológiai ismeretek,
zenetörténet, művészetek története és elmélete;
Szakmai törzsanyag: 97130 kredit
médiaszociológia, mozgóképtechnikaelmélet, gyártási ismeretek, kompozíciós elmélet, bevezetés a látványtervezésbe,
virtuális tér tervezés, digitális technika, általános dramaturgia;
vágási gyakorlat, vágástechnika, vágásdramaturgia;
hangismeret, akusztika, hangtervezés (sound design);
játékfilmrendezés, a televíziós rendezés gyakorlata, dokumentumfilmrendezés, reklámfilm, operatőri gyakorlat, fotógyakorlat,
színészvezetés, színészmesterség, a színházrendezés alapjai, set design alapok és elméletek, forgatókönyvírás és
filmtervfejlesztés;
egyéb szakterületi ismeretek.
végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
7.553 ALKALMAZOTT LÁTVÁNYTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.554 Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott látványtervezés (Applied Visual Design)
 szakképzettség: alkalmazott látványtervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: General Set Designer
 választható specializációk: díszlet és jelmeztervezés; jelmez és bábtervezés; díszlet, kiállítás és arculattervezés (Set
and Costume Design, Costume and Puppet Design, Set, Exhibition and Facade Design)
4. Képzési ág: iparművészet
6.4. A szakdolgozathoz/diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit;
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: .
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett kortörténeti, kosztümtörténeti, néprajzi, dramaturgiai,
zenetörténeti, pszichológiai, filozófiai, esztétikai és művészettörténeti ismereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi
színházi műhelyekben, a filmes, illetve televíziós produkciókban, művészeti rendezvények és kiállítások létrehozásában vezető
tervező művész irányítása mellett komplex tervezői feladatok megoldására. A végzettek ismerik a színház belső felépítésére, a
film és televíziós produkciók környezetére és infrastruktúrájára, valamint művészeti rendezvények és kiállítások kivitelezési
lehetőségeire vonatkozó tudásanyagot. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzés keretei közt történő
folytatására.
A képzési ágon belüli közös kompetenciák:
Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: a vizuális kommunikáció alapvető közlésformáit, a vizuális nyelv sajátosságait; a
legfontosabb rajzolási, festési, mintázási technikákat, anyagokat, eszközöket, eljárásokat; a különböző ábrázolási konvenciókat,
tervezési módszereket, folyamatokat; felhasználói szinten ismerik a tervezési folyamatokhoz szükséges számítógépes
programokat.
Rendelkeznek: a vizuális kultúra fogalmainak értő alkalmazásához szükséges képességekkel, a gyakorlati feladatok
megoldásához szükséges jártasságokkal és készségekkel.
a) Az alkalmazott látványtervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:
a különböző művészeti közlésformák formanyelvét és sajátosságait,
a kortárs színházművészetet és képzőművészetet,
a színház mint intézmény működési elveit,
a színházépítészet történelmi és szerkezeti ismereteit, a színház intézményének fogalmát és működését,
a viselettörténeti korok jellegzetességeit és azok változásait,
a művészeti korok régiók szerinti hatásait a környezetkultúrára és a művészetre,
a forma és tér kapcsolatát,
a perspektíva törvényszerűségeit,
a színpadi tér és a művészeti és tárgyi bemutatók összefüggéseit,
az emberi test arányrendszerét, felépítését, csontvázrendszerét,
az elektronikával segített, többdimenziós módszereket és a technikai fejlődéssel folyamatosan megújuló, intermediális
korszerű eljárásokat.
önállóan, a különböző tervezési munkákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok megoldására (elemzések,
jellemzések, leképzések),
korszerű szaktechnológiák területén szerzett jártassággal szakmai feladatok megoldására,
igényes színvonalon látványos grafikai tervek készítésére,
az egyes szerepeknél jelentkező karakterisztikus vonások figyelembevételére,
a színház és filmművészet területén, a televíziós színtereken, a művészeti események színterein megbízások teljesítésére.
c) A személyes adottságok, készségek terén rendelkeznek:
korszerű, de személyes vizuális ítéletalkotási képességgel,
hatékony kreativitással,
csoportmunkában történő tevékenység végzésének képességével,
jó interpretációs és kommunikációs képességgel,
technikai adottságok alkalmazási képességével,
tervezői attitűddel,
jó kézügyességgel,
alkotókészséggel.
rajzolás, festés, kreatív vizuális ismeretek, művészettörténet, szaktörténet, műszaki ábrázolás, tervezési alapismeretek,
informatika, forma és térábrázolás, művelődéstörténet, színtan;
mintázás, művészettörténet, szaktörténet, drámatörténet, dramaturgia, viselettörténet, környezetkultúra, rajzolás és festés,
ábrázoló geometria, díszlettervezés, jelmeztervezés, építészettörténet, színpadépítészet, zenetörténet, zenedramaturgia,
tervezőgrafika, tipográfia, mediális ismeretek, anatómia, művésztelepi gyakorlat, tanulmányút;
 a) díszlet és jelmeztervezés specializáció
a színházi, filmes, televíziós díszlet és jelmeztervezés; a tervezés folyamata, gyakorlata; a dráma, a drámai tér, a drámai jellem
fogalma, elemzése; a tervezés és kivitelezés helyszíneinek (színpad, stúdió, szabad tér, műhelyek stb.) gyakorlati ismeretei; a
díszlet és jelmeztervek kivitelezése, a kivitelezés koordinálása, gyakorlati szabászati, világítástechnikai, színpadi maszk és
smink ismeretek;
 b) jelmez és bábtervezés specializáció
a jelmez és bábtervezés ismeretkörei, tervezési folyamata, gyakorlata; szabászat, színpadi maszk és smink ismeretek;
bábtervezés és bábtörténet; a bábelőadások látványának és figuráinak létrehozása; a bábfigura arányainak, működési
technológiájának gyakorlati és elméleti ismeretei; a bábtervezést és kivitelezést koordináló ismeretek;
 c) díszlet, kiállítás és arculattervezés specializáció
a díszlettervezés ismeretkörei, tervezési gyakorlata, folyamata; világítástechnikai ismeretek és gyakorlat; a tértervezés,
térszervezés, térberendezés, a téri arculattervezés ismeretei; számítógépes, tipográfiai, tervező grafikai, fotótechnikai elméleti
tervezési és gyakorlati kivitelezési, szervezési ismeretkörök.
A képzés ideje alatt két alkalommal egyegy hetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton
szükséges részt venni. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
8.560 ANIMÁCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.561 Az alapképzési szak megnevezése: animáció (Animation)
szakképzettség: animációs tervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animator
 3.563 Képzési terület: művészet
 4.564 Képzési ág: film és videoművészet
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: ;
6.4. A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit:
a) A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit;
b) A szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit;
A szakon folyó oktatás célja olyan animációs tervezők képzése, akik az animáció hagyományos és új ágazataiban, a
médiában, a szórakoztató és a kreatív iparban, valamint a tudományok vizualizációra támaszkodó területein is tevékenykednek
és alkotnak. A televíziózás és a filmipar igényeit kiszolgáló animációs megoldások területén képesek alkotói feladatok
ellátására. Képzettségük és készségeik birtokában egyaránt alkalmasak önállóan tevékenykedni, illetve nagyobb produkciók
részfeladatait csoportmunkában teljesíteni. Kellő mélységű szakmai és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
mesterképzésben történő folytatására.
a) Az alapfokozat birtokában az animáció alapképzési szakon végzettek ismerik:
az animációs tervezői tevékenység alapszintű elméleti és gyakorlati ismereteit,
a mozgatás, a látványteremtés és a mozgókép alapvető összefüggéseit,
a különböző médiafelületek speciális körülményeiből adódó sajátosságok integrálását a tervezésbe,
a produkciók felépítésének gazdasági, társadalmi és piaci szempontú megtervezését,
az animációs filmkészítés munkafolyamatait (előkészítés, gyártás és utómunkálatok),
a hangtervezés gyakorlati feladatainak megoldásához szükséges ismereteket,
a látványvilág fejlesztésének technikáit,
a mozgókép és általában a kultúra területén szükséges fogalmi bázist.
animációs tervezői képzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,
animációs produkciók és kommunikációs felületek animációs megoldásainak tervezésére és kivitelezésére,
a produkcióval kapcsolatos kreatív elképzeléseik, koncepciójuk prezentálására, dokumentálására és gazdasági szempontok
figyelembevételével alakítására, vitás helyzetekben azok indoklására,
az animációs technikák felhasználására, és az aktuális médiafelület és a feladatok specifikumai szerint azok kiválasztására és
alkalmazására,
az animáció kivitelezése során a gyártási helyzetek átlátására,
a produkciók hatékony kivitelezésének megszervezésére,
figurák tervezésére, képesforgatókönyvek fejlesztésére,
játékfejlesztésre, interfészek vizuális rendszereinek működtetésére,
tudományos kutatásokban való együttműködésre a valóságot imitáló mozgóképes feladatok megoldása és a természeti
folyamatok valósághű ábrázolásának fejlesztése terén.
együttműködési készség,
etikai érzék,
kreativitás,
minőségtudat és minőségigény,
kritikai attitűd,
értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,
produkciók és projektek megvalósítása során csapatmunkában való részvétel,
humor, ötletgazdagság.
művészeti tanulmányok (vizuális stúdiumok, a valóság rajzi elemzése); animációs stúdiumok (animációs technikák
elsajátítása és alkalmazásai); szakelméleti alapismeretek (a kortárs vizuális kommunikáció megismerése); szakági ismeretek (a
tipográfia alapjai); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 3080 kredit
animációs stúdiumok (az animációs tervezés kreatív feladatai); szakelmélet (az animáció története, általános dramaturgiai
ismeretek, bevezetés a hang és a zene világába, a filmes produkciók felépítése); szakági ismeretek (filmdramaturgia);
szakgyakorlat (digitális technológiák és alkalmazásaik, a hang és a zene alkalmazási metódusai); elméleti stúdiumok (filozófiai,
művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);
b) szakmai gyakorlatok: 1020 kredit;
kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek: művészeti és
animációs stúdiumok (például látványtan, filmgrafikai tanulmányok, az animáció interaktív alkalmazásai); szakági ismeretek
(például forgatási, produceri, jogi és prezentációs ismeretek, digitális technikák alkalmazásai, az interaktív dramaturgia alapjai);
elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók az animáció különböző területein működő kreatív és kivitelező stúdiók
munkájába kapcsolódva szerezzenek tapasztalatokat. Az említett helyszínek lehetnek animációs filmek előkészítésével,
gyártásával foglalkozó stúdiók, filmes, televíziós produkciók utómunkálataival, speciális effektjeivel, trükkjeivel foglalkozó
stúdiók, videó és computerjátékokat fejlesztők, internetes és mobiltartalmakat fejlesztők és minden olyan terület, ahol az
animációt kommunikációs eszközként alkalmazzák. A hallgatók a szakmai gyakorlat ideje alatt megismerkednek gyártási,
fejlesztési sajátságokkal, tudásszintjüknek megfelelően bekapcsolódnak a munkába, ismereteket szereznek különböző
munkafolyamatok és kreatív műveletek rendszeréről, felépítéséről, munkakörök egymáshoz való viszonyáról.
9.566 DESIGN ÉS MŰVÉSZETELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.567 Az alapképzési szak megnevezése: design és művészetelmélet (Design and Art Theory)
szakképzettség: design és művészetelemző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art and Design Theory Specialist
6.4. A szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű ismeretekkel rendelkeznek a vizuális kultúrát elemző
társdiszciplínák területein, képesek ismereteik komplex, interdiszciplináris és kritikai szemléletű alkalmazására, az elméleti
reflexióra való felkészültségüknek pedig a kép, tárgy és téralkotás folyamatainak alapos ismerete is integrált részét képezi. A
szak elvégzése a képi vizuális kultúra, a tárgykultúra és az építészet több szempontú, ugyanakkor az interdiszciplináris
szempontokat egységes kritikai szemlélettel és készségekkel megközelítő elemzésére készíti fel a hallgatókat. A képzés magas
szintű diszciplináris alapot biztosít az oktatott szakterületek (filozófia, kommunikációelmélet, művészettörténet,
társadalomtudomány, művészeti tekhné) szempontjainak és módszereinek alkalmazásához, ugyanakkor a hallgatók alaposan
megismerik az alkotófolyamatokat is, hiszen ezen ismeretek hiányában az elméleti reflexió hiányos és felületes lehet.
Megszerzett ismereteik birtokában a hallgatók felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
a) Az alapfokozat birtokában a design és művészetelmélet alapképzési szakon végzettek ismerik:
a design és művészetelmélet interdiszciplináris szakterülethez tartozó ismeretrendszereket,
a design és művészetelmélet szakterület összefüggésein kívül eső alapfogalmakat és alapelveket,
a design és művészetelmélet területére érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat,
a designelméleti, művészetelméleti problémák megoldásának megközelítési módjait, beleértve ebbe a diszciplináris, illetve
a komplex, integrált, interdiszciplináris megközelítéseket is,
saját tudásuk határait, és azt, hogy ezek a korlátok hogyan befolyásolják elemzéseiket, magyarázataikat és megoldási
javaslataikat.
a design és művészetelmélet szakértő szakképzettségnek megfelelő munkakörök (például szerkesztő, szakíró, szakoktató,
munkaszervező, kurátor asszisztens stb.) ellátására,
információk kritikus, a design és művészetelmélet szakterület interdiszciplináris szempontjait integráló elemzésére és
feldolgozására,
idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel való hatékony kommunikációra,
a design és művészetelmélet szakterületen belül elsajátított problémamegoldó technikák és módszerek hatékony
alkalmazására,
összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok,
vizuális reprezentációk (mozgóképek, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére,
saját tanulási folyamataiknak egy adott cél mentén történő hatékony megszervezésére,
a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására.
döntéshozatali képesség,
minőségtudat, minőségigény és sikerorientáltság,
kritikai gondolkodás és elemzésre való képesség,
értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.
filozófiai alapismeretek; kommunikációelméleti alapismeretek; művészettörténeti alapismeretek; társadalomtudományi
alapismeretek; művészeti tekhné alapismeretek (tervezési folyamatok);
a) kötelező design és művészetelméleti ismeretek: 2050 kredit
művészetfilozófia és a design filozófiája (kép, tárgy, tér); vizuális kommunikáció (kommunikáció képekkel, nem képi
vizuális kommunikáció: tér és tárgy); művészettörténet és a vizuális kultúra története; a vizuális kultúra társadalomtudományi
elemzése;
b) kötelező művészeti tekhné ismeretek: 1020 kredit művészeti tekhné: képalkotás; művészeti tekhné: tárgyalkotás;
művészeti tekhné: téralkotás;
c) differenciált szakmai ismeretek: 4080 kredit, ebből
kötelezően választható design és művészetelméleti ismeretek: 3060 kredit
művészetfilozófia és a design filozófiája (például kép, tárgy, tér); vizuális kommunikáció (például kommunikáció képekkel,
nem képi vizuális kommunikáció: tér és tárgy); művészettörténet és a vizuális kultúra története (például kép, tárgy, tér); a
vizuális kultúra társadalomtudományi elemzése (például média, divat, város);
kötelezően választható művészeti tekhné ismeretek: 1020 kredit
művészeti tekhné (például képalkotás, tárgyalkotás, téralkotás).
A gyakorlati képzés az elméleti ismeretek mélyebb megértését, illetve az egyes tevékenységekkel kapcsolatos képességek és
készségek fejlesztését szolgálja. A gyakorlati képzésbe tartoznak a művészeti tekhné ismeretek, valamint a design és
művészetelméleti ismeretek gyakorlati orientációjú tárgyai is.
10.570 FÉMMŰVESSÉG ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.571 Az alapképzési szak megnevezése: fémművesség (Metalwork and Jewellery Design)
szakképzettség: fémműves tervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metalwork and Jewellery Designer
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték:;
6.4. A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit:
a) A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,
b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;
A szakon folyó oktatás célja olyan fémműves szakemberek képzése, akik a szakterület különböző ágaiban képesek egyedi
jellegű, valamint kissorozatú művek és tárgyak szakszerű tervezésére és magas színvonalú elkészítésére. Felkészültségük alapján
képesek a naponta változó piaci, technikai, technológiai és anyaghasználati körülményeket tudatosan integrálni
tevékenységükbe, akár önálló alkotóként, akár más szakemberekkel együttműködve. Érzékenyek a gazdaság, a közösség és a
környezet problémáira, kihívásaira. Megszerzett tudásuk alkalmassá teszi őket arra, hogy tanulmányaikat a mesterképzésben
folytassák.
a) Az alapfokozat birtokában a fémművesség alapképzési szakon végzettek ismerik:
a fémműves tervezői és alkotói tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteit,
a formaképzés alapvető összefüggéseit,
az általános tárgy és terméktervezés módszertani alapjait,
a fémművesség területén a kutatás módszereit, az ismeretszerzés és feldolgozás módjait, a környezeti, kulturális és
társadalmi szempontok integrálását a tervezésbe,
a tárgy (formaterv) megjelenítésének képi (elektronikus és hagyományos), valamint téri, modellszerű technikáit,
a tárgykészítés hagyományos (kézműves) és újszerű módjait, lehetőségeit.
fémműves tervező szakképzettségüknek megfelelő feladatok ellátására,
tárgyak, tárgyegyüttesek tervezésére és megalkotására,
a tervezett tárgy megvalósításának menedzselésére,
a technológia és a piac szakembereivel való együttműködésre,
tárgyaik, termékeik szakszerű prezentálására,
terveik, megoldási javaslataik módosítására a piaci, megrendelői szempontok szerint, a tervcél figyelembevételével,
a tervezési módszertant a praxisba integrálni.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek:
kreativitás,
kép és formaalkotói tehetség,
együttműködési készség és képesség,
mérlegelő és döntéshozatali képesség,
kommunikációs repertoár,
szellemi nyitottság és kíváncsiság,
társadalmi felelősségtudat (értelmiségi attitűd),
kritikai szelekciós készség, etikai elkötelezettség,
értékorientált igényesség,
alkotói hit és öntudatosság.
művészeti tanulmányok (rajzi, plasztikai és formatanulmányok); tervezési alapismeretek (fémműves tervezési alapismeretek);
elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
fémműves tervezési stúdiumok (fémműves tervezési ismeretek); szakelmélet (ergonómia, tervezésmódszertani ismeretek,
szaktörténet); szakági ismeretek (fémműves szerkezeti tanulmányok, ábrázoló geometria, műszaki ismeretek és ábrázolás,
színesfémtechnológia, ásvány és drágakőismeret); szakgyakorlat (fémműves technikák); elméleti stúdiumok (filozófiai,
c) differenciált szakmai ismeretek: 3070 kredit kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően
választható általános elméleti ismeretek:
fémműves tervezési stúdiumok (például ékszertervezés, öltözködéskiegészítőtervezés, éremtervezés); szakági ismeretek
(például műszaki ismeretek és ábrázolás, szín és felületképzés, éremverési technológia, speciális technikák); elméleti stúdiumok
(filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlat során a hallgatók művészeti alkotóműhelyekben, galériákban, kiállítóhelyeken töltött időszak során
megismerkednek azok tevékenységével, alkotó és promóciós munkájukkal. Gyakorlatot szereznek a műtárgyak előállításában,
azok installálásában és a piaci kapcsolattartás technikáiban. Alkotótelepek, művészeti táborok programjaiban vesznek részt,
ahol tanulmányaik kiegészítéseképpen szabad stúdiumokat végeznek. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat
időtartama legalább 6 hét.
11.575 FORMATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.576 Az alapképzési szak megnevezése: formatervezés (Industrial and Product Design)
szakképzettség: formatervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial and Product Designer
6.4. A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit:
A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik a formatervezés különböző területein képesek kis és
nagysorozatú termékek formai tulajdonságainak és használati jellemzőinek megtervezésére. Felkészültségük és mesterségbeli
ismereteik lehetővé teszi számukra, hogy az ipar elvárásainak és lehetőségeinek figyelembevételével kreatív válaszokat
tudjanak adni a piacgazdaság, a társadalom és a környezet kihívásaira, akár önállóan, akár más szakemberekkel együttműködve.
Képzettségük és készségeik birtokában alkalmassá válnak olyan egyedi vagy kisszériás tárgyak tervezésére, amelyeknek
előállítását és akár forgalmazását is képesek lebonyolítani. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik
a) Az alapfokozat birtokában a formatervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:
a formatervezői tevékenység alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteit,
a tárgy, illetve termékfunkciók és a formaképzés alapvető összefüggéseit,
az általános termék és tárgytervezés módszertani alapjait,
a formatervezés területén a tervezői kutatás módszerét, az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat
és információszerzési forrásokat, az információk elemzését és rendszerezését,
az ergonómiai, a műszaki, a gazdasági, a piaci és a társadalmi szempontoknak a tervezésbe integrálását,
a formaterv látványszerű megjelenítésének kézi és elektronikus technikáit,
a térbeli modellkészítés anyagait és technikáit.
formatervező szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,
egy tárgy vagy termék megtervezésére, esetleges kivitelezésére,
a terv megvalósításához szükséges társadalmi, műszaki, gazdasági és piaci területek szakembereivel való együttműködésre,
a tervezett tárggyal, termékkel kapcsolatos tervezési megfontolásaik indoklására, döntéseik megvédésére,
a formatervezés területén szokásos speciális ábrázolási és modellkészítési technikák és tervezési módszerek alkalmazására.
kreativitás,
érvelési készség,
szellemi nyitottság,
sikerorientáltság,
kritikai attitűd,
etikai érzék,
értékek létrehozására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.
művészeti tanulmányok (rajzi, plasztikai és formatanulmányok); formatervezési stúdiumok (formatervezési alapismeretek);
formatervezési stúdiumok (formatervezési ismeretek); szakelmélet (ergonómia és formatervezésmódszertani ismeretek);
szakági ismeretek (ábrázoló geometria és műszaki ábrázolás, műszaki és konstrukciós ismeretek, színtani, felületképzési és
tipográfiai ismeretek); szakgyakorlat (térbeli modellkészítési ismeretek); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és
társadalomtudományi ismeretek);
kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:
formatervezési stúdiumok (például termék, bútor és csomagolástervezési alapismeretek); szakági ismeretek (például
általános termékkonstrukciós, bútorszerkezettani és csomagolástechnológiai ismeretek); elméleti stúdiumok (filozófiai,
művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a formatervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok
terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a designvállalkozásoknak vagy kisebb tervezőgyártó vállalkozásoknak
mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, felkészültségének megfelelő
feladatok megoldásában vesz részt, olyan gyakorlati ismeretekre és kompetenciákra tesz szert, amelyekre későbbi pályafutása
során szüksége lesz. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
12.580 FOTOGRÁFIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.581 Az alapképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography)
szakképzettség: fotográfus tervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer
 3.583 Képzési terület: művészet
 4.584 Képzési ág: iparművészet
6.4. A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;
a) A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit.
b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit.
A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik a fotográfia sajátos formanyelvének ismeretében képesek képi
üzenetek, narratívák megfogalmazására a fotográfiához kapcsolódó különböző értelmezések filozófiai, szociológiai és művészeti
aspektusainak figyelembevételével. A képzés elősegíti az esztétikai és konceptuális képességeik kibontakozását, valamint a
fotográfia műfaji különbségeinek megértését, értő használatát. A hallgatók képesek összehangolni a technológia újdonságaiban
rejlő lehetőségeket saját alkotói elképzeléseikkel. A megszerzett interdiszciplináris tudás lehetővé teszi a végzettek számára,
hogy az integrált vizuális csatornákon keresztül és a modern képalkotási módszerek megismerésén át munkájukkal hatékony
szerepet töltsenek be a vizuális kultúra társadalmi kiteljesítésében. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik
a) Az alapfokozat birtokában a fotográfia alapképzési szakon végzettek ismerik:
a fotográfia műfajait,
a fotográfia és tágabb értelemben a vizuális kommunikáció különböző területeit,
a fotográfiai tervezőtevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,
a kommunikáció és az információ mélyebb összefüggéseit, azok értelmezéseit,
az információk megszerzésének és adaptálásának eljárásait és módszereit,
a legújabb fotográfiai technológiai eljárásokat,
a rokonítható (kiegészítő és támogató) médiumok gyakorlatát,
a prezentáció mint az elsajátított ismeretanyag gyakorlati produktuma készítésének elveit,
a kor modern vizuális kihívásait és szakmai elvárásait hazai és nemzetközi szinten egyaránt, mind az alkalmazott, mind a
művészeti területeken.
a fotográfia szakterületén felmerülő általános feladatok megoldására,
a fotográfusi szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,
vizuális üzenetek tervezésére, megvalósítására, melyek társadalmi, racionális és emocionális igényeket elégítenek ki,
a terveik megvalósításához szükséges társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel való együttműködésre,
a vizuális kommunikáció fontossága megértésének elősegítésére a társadalom keretein belül,
egyes szakmai feladatok eszmei, tartalmi, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésére,
kapcsolattartásra hazai, illetve nemzetközi szinteken, ezzel elősegítve a hazai fotográfia és médiaterületek jobb megértését
és elismerését itthon és külföldön egyaránt.
együttműködési, kapcsolatteremtő képesség,
az egyéni döntéshozatal képessége,
kritikai attitűd,
az értékek megteremtésére és megőrzésére törekvő magatartás,
csoportmunkára való képesség.
művészeti tanulmányok (látványtan, vizuális stúdiumok, tipográfiai tanulmányok); szakelméleti alapismeretek (kortárs
vizuális kommunikáció, laborgyakorlat); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
tervezési stúdiumok (fotográfiai tervezési alapismeretek a dokumentarizmus, a riport, a stage és a kísérleti területeken, kreatív
tervezés); szakmai stúdiumok (stúdiógyakorlat és digitális gyakorlat); szakelmélet (fotográfia szaktörténet, tervezéselmélet);
elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);
b) szakmai gyakorlatok: 1020 kredit
tervezési stúdiumok (például fotográfia specifikumok, forgatási ismeretek); szakági ismeretek (például produkciós ismeretek,
dramaturgia, hangkultúra, kreatív hang, tipográfia, nyomdatechnológia, elektronikus képalkotás, információs architektúra);
elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a fotográfia különböző területein működő kreatív és kivitelező stúdiók,
ügynökségek munkájába bekapcsolódva szerezzenek tapasztalatokat. Az említett helyszínek lehetnek reklám, editorial vagy
egyéb alkalmazott jellegű fotóanyagok előkészítésével, gyártásával foglalkozó stúdiók, illetve fotóügynökségek,
szerkesztőségek, valamint minden olyan terület, ahol a fotográfiát kommunikációs eszközként alkalmazzák. A hallgatók a
szakmai gyakorlat során megismerkednek gyártási, fejlesztési sajátságokkal, tudásszintjüknek megfelelően bekapcsolódnak a
munkába, ismereteket szereznek különböző munkafolyamatok és kreatív műveletek rendszeréről, felépítéséről, munkakörök
egymáshoz való viszonyáról. A gyakorlatok során szerzett ismeretek és kompetenciák jelentős mértékben segítik a majdani
pályakezdést és beilleszkedést a kreatív iparba. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
13.587 KERÁMIATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.588 Az alapképzési szak megnevezése: kerámiatervezés (Ceramic Design)
szakképzettség: kerámiatervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ceramic Designer
A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és
mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik birtokában képesek megoldani a kerámiatervezés szakterületén
felmerülő kézműves és ipari tervezési feladatokat. Felkészültségük alapján a piacgazdaság kihívásait rugalmasan tudják kezelni.
Képesek az egyedi, a kis és nagyszériás tárgyak tervezésére, megvalósítására. Tervezőmunkájukat önállóan végezik, de más
hazai és nemzetközi szakemberekkel együttműködve csoportmunkában is alkotnak. Felelősséget éreznek a vizuális és
különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelme és a tárgykultúra fejlesztése iránt a környezet megóvásának figyelembevételével.
Kellő mélységű szakmai és elméleti ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
a) Az alapfokozat birtokában a kerámia alapképzési szakon végzettek ismerik:
a kerámiatervezői tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,
a kerámiatervezés területén felmerülő általános termék és tárgytervezési feladatok megoldási lehetőségeit,
a kerámiatervezés területén az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési
forrásokat,
az ergonómiai, technológiai és gazdasági szempontokat,
a szakmai feladatok ipari, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésének módjait.
kerámiatervező szakképzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,
egy tárgy vagy termék megtervezésére, megvalósítására,
a társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel a terv megvalósításához szükséges együttműködésre,
a tervezett tárggyal kapcsolatos tervezési megfontolásaik prezentálására, indoklására, döntéseik alátámasztására,
a kerámiatervezés területén szokásos speciális ábrázolási technikák és tervezési módszerek magas szintű alkalmazására.
magas szintű kreativitás,
jó együttműködési készség,
kritikai attitűd,
művészeti tanulmányok (rajz, mintázás, formatanulmányok); tervezési alapismeretek (kreatív tervezés); szakelméleti
alapismeretek (ergonómiai ismeretek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
tervezési stúdiumok (kerámiatervezési alapismeretek); szakági ismeretek (formálási eljárások, massza és mázkészítés, égetési
ismeretek); szakelmélet (alapanyag és gyártástechnológia); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és
tervezési stúdiumok (például tárgytervezés, terméktervezés); szakági ismeretek (például formálási eljárások, massza és
mázkészítés, digitális prezentáció); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a kerámiatervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok
terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a designvállalkozások vagy kisebb tervezőgyártó vállalkozások
feladatok megoldásában vesz részt, olyan gyakorlati ismeretekre és kompetenciákra tesz szert, amelyekre későbbi pályafutása
során szüksége lesz. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
14.592 MÉDIA DESIGN ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.593 Az alapképzési szak megnevezése: média design (Media Design)
szakképzettség: média designer
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Media Designer
4. Képzési ág: multimédia
6.4. A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
a) A portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit,
b) A szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit;
A szakon folyó oktatás célja olyan kreatív szakemberek képzése, akik magabiztosan kezelik a ma hozzáférhető új
technológiákat, élnek az eszközhasználat variabilitásának lehetőségével és kreatívak az eszközök egymást átfedő
alkalmazásakor. Az alapképzéssel rendelkezők képesek arra, hogy olyan új audiovizuális interfészeket hozzanak létre,
amelyeket művészeti alkotásként vagy tervezői feladat megoldásaként, illetve új termék prototípusaként mutathatnak be.
Mindezt azzal a művészi és tervezői szabadsággal teszik, amely képes a mindennapi élet folyamatainak független és
kompromisszumoktól mentes szemlélésére, értelmezésére. Kellő mélységű szakmai és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a
képzés mesterszinten történő folytatására.
a) Az alapfokozat birtokában a média design alapképzési szakon végzettek ismerik:
a média design tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,
a kommunikációs feladatok megoldási lehetőségeit, az új termékek prototípusainak létrehozási folyamatát,
az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési forrásokat,
a felhasználói, kulturális, társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok tervezésbe integrálásának módozatait.
a szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,
olyan új művészeti alkotások, termékek, installációk, szolgáltatások, alkalmazások megtervezésére, illetve megvalósítására,
amelyek a környezetünkben felbukkanó, változó társadalmi és egyéni igényeket elégítik ki, vagy azokra reflektálnak,
csapatmunkában a különböző projektek megvalósításához szükséges társadalmi, technológiai, gazdasági és kulturális
területek szakembereivel való párbeszédre és együttműködésre,
az adaptív gondolkodás alkalmazására, új ismeretek folyamatos befogadására, feldolgozására és szintézisére,
a speciális kommunikációs technikák és tervezési módszerek magas szintű alkalmazására.
az egyéni döntéshozatali képesség,
csoportmunkára való képesség,
kreativitás,
alkalmazkodóképesség,
kritikai attitűd,
az értékek megteremtésére és megőrzésére törekvő magatartás.
művészeti tanulmányok (rajz, kompozíció, forma, látvány); szakági ismeretek (hardver/szoftverhasználat, tipográfia);
szakelmélet (kortárs kommunikációs művészetek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
média design stúdiumok (tervezési gyakorlatok); szakgyakorlat (speciális alkalmazások és programnyelvek); szakelmélet
(információs architektúrák a művészetben és a kultúrában); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és
társadalomtudományi ismeretek)
kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek: tervezési
stúdiumok (pl. intelligens audiovizuális környezet tervezése); szakelmélet (pl. információs architektúrák és a forgatókönyvszerű
gondolkozás); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgatók valós helyzetekben ismerkedjenek meg egyes szakmai feladatok megoldásaival,
továbbá, hogy lehetőségük legyen betekinteni egy nagyobb projekt felépítésébe, működésébe.
15.596 TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.597 Az alapképzési szak megnevezése: tervezőgrafika (Graphic Design)
szakképzettség: tervezőgrafikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Designer
A szakon folyó oktatás célja olyan tervező grafikusok képzése, akik a vizuális kultúrában való felkészültségük, humán
ismereteik és műveltségük birtokában képesek a szellemi, eszmei tartalmak vizuális formában történő megjelenítésére.
Felelősséget éreznek az általános vizuális kultúra terjesztéséért, színvonalának emeléséért. A képzés célja a tervtől a kész
grafikai munkáig minden munkafolyamat (kép, tipográfia, hang, mozgás stb.), továbbá a technikai kivitelezés oktatása annak
érdekében, hogy sokszorosításra (print, multimédia, online hálózat) alkalmas minőségű munkák létrehozására készítse fel a
hallgatókat. A képzés fontos eleme az intuíció és a tudatosság ötvözése a tervezésben. A végzettek kellő mélységű szakmai és
elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés mesterszinten történő folytatására.
a) Az alapfokozat birtokában a tervezőgrafika alapképzési szakon végzettek ismerik:
a grafikai tervező tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,
a tervezőgrafika és tágabb értelemben a vizuális kommunikáció különböző területeit,
a kommunikáció és az információ mélyebb összefüggéseit, azok értelmezéseit,
az információk megszerzésének és adaptálásának eljárásait és módszereit,
a legújabb grafikai technológiai eljárásokat,
a rokonítható (kiegészítő és támogató) médiumok gyakorlatát,
a prezentáció mint az elsajátított ismeretanyag gyakorlati produktuma készítésének elveit,
a tervezőgrafika területén előforduló speciális ábrázolási technikákat és tervezési módszereket.
tervezőgrafikusi szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,
egy üzenet megtervezésére, megvalósítására, amely társadalmi, racionális és emocionális igényeket elégít ki,
a terv megvalósításához szükséges együttműködésre a társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel,
a szakterületen felmerülő általános tervezőgrafikai feladatok megoldására és nyomdai előkészítésére,
egyegy szakmai feladat eszmei, tartalmi, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésére,
a tervezett üzenettel kapcsolatos tervezési megfontolásaik indokolására, döntéseik alátámasztására.
az egyéni döntéshozatal képessége,
csoportmunkára való képesség,
kritikai attitűd,
az értékek megteremtésére és megőrzésére törekvő magatartás,
kreativitás.
művészeti tanulmányok (rajzi, alaktani, színtani, tipográfiai tanulmányok); szakelméleti alapismeretek (általános vizuális
kommunikációs szaktörténet); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
tervezési stúdiumok (grafikai tervezési alapismeretek, kreatív tervezés); tipográfiai stúdiumok (tipográfiai alapismeretek,
kreatív tipográfiai tervezés); szakági ismeretek (informatika, számítógépes ismeretek, programelsajátítások, nyomdai előkészítési
ismeretek); szakelmélet (médiasokszorosítás, nyomdatechnológia); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és
kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek: tervezési
stúdiumok (például látványtervezés, fotográfiai stúdiumok, kalligráfia); szakági ismeretek (például tervezési módszertan,
dramaturgia, prezentációs technika); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a grafikai tervezés különböző területein megismerjék az ügynökségek
tervezőmunkáját, illetve a tervezőstúdiók vagy kisebb tervezőgyártó vállalkozások mindennapjait. A hallgató a szakmai
gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, és felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt.
A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
16.601 TEXTILTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.602 Az alapképzési szak megnevezése: textiltervezés (Textile Design)
szakképzettség: textiltervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Textile Designer
A szakon folyó oktatás célja olyan textiltervezők képzése, akik alkalmasak szakmai területükön tervezési feladatok ellátására,
a gazdasági és technológiai követelmények figyelembevételével. Önálló tervezőként vagy alkalmazottként a textiles kultúra
színvonalának fejlesztésére és a hagyományok megőrzésére, minőségi megújítására törekszenek. Felkészültségük alapján
alkalmasak egyedi és sorozatban gyártható tárgyak tervezésére és elkészítésére önállóan is, valamint tervezői és kivitelezői
csoportok tagjaként is. Szakmai és elméleti ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
a) Az alapfokozat birtokában a textiltervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:
a textiltervezés alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteit,
a textiltervezés területén felmerülő sokrétű tervezési feladatok megoldási lehetőségeit,
a szakmai feladatok elemzésének ipari, gazdasági és társadalmi szempontjait,
az etikai, műszaki és gazdasági szempontok tervezésbe való integrálását.
textiltervezői képzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,
egy tárgy, termék megtervezésére, amely alkalmas az egyéni és társadalmi, racionális és emocionális igények kielégítésére,
társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel való együttműködésre,
tervezési koncepciójuk indoklására, döntéseik megvédésére,
a textiltervezés területén szokásos speciális ábrázolási technikák és tervezési módszerek színvonalas alkalmazására.
kreativitás,
személyes felelősségtudat, etikai érzék,
kritikai érzék,
értékek kialakítására és megtartására törekvő magatartás,
döntéshozatal képessége.
művészeti tanulmányok (rajz, szín, plasztika és formatanulmányok); tervezési stúdiumok (tervezési alapismeretek);
szakelméleti ismeretek (textilkémia és anyagismeret, néprajz); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
művészeti tanulmányok (rajz, festés, szakmai ábrázolás, vizuális stúdiumok); szakelmélet (textil és viselettörténet); szakági
ismeretek (számítógépes tervezési ismeretek); szakgyakorlat (prototípus előállításának ismeretei); elméleti stúdiumok (filozófiai,
 tervezési stúdiumok (például specializációk szerinti tervezési alapismeretek); szakági ismeretek (például specializációk
szerinti általános gyakorlati technológiai és termékkonstrukciós ismeretek); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti
és társadalomtudományi ismeretek);
 kötelezően választható szakirányú modulok (például szövöttanyagtervező, nyomottanyagtervező, kötöttanyag és
formatervező, öltözéktervező, öltözékkiegészítőtervező specializációk).
 A kötelezően választható specializációk a kötelezően választható ismeretek és a szabadon választható ismeretek egyes
tantárgyainak, valamint a szakmai gyakorlatoknak (a specializáció tanterve által) meghatározott csoportosításával teljesíthetőek.
A kötelezően választható specializációk kreditértéke: 3050 kredit.
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a textiltervezés területén megismerjék a különböző szakmai vállalkozások
(például kézifestő, kéziszövő műhelyek, méretes szalonok, kötött és hurkolt alapanyaggyártó és konfekció cégek, design
stúdiók, bőrdíszműves cégek, táska és cipőgyártó cégek, lakástextilgyártó cégek stb.) tervezői és gyártói munkafolyamatait,
marketingstratégiáját, és a szakmai gyakorlat alatt aktívan bekapcsolódjanak a választott cég aktuális feladatainak megoldásába.
A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
17.608 ÜVEGTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.609 Az alapképzési szak megnevezése: üvegtervezés (Glass Design)
szakképzettség: üvegtervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Glass Designer
A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és
mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik birtokában képesek megoldani az üvegtervezés szakterületén
felmerülő kézműves és ipari tervezési feladatokat. Felkészültségük alapján a piacgazdaság kihívásait rugalmasan tudják kezelni.
Képesek az egyedi, a kis és nagyszériás tárgyak tervezésére, megvalósítására. Tervezőmunkájukat önállóan végzik, de más hazai
és nemzetközi szakemberekkel együttműködve csoportmunkában is. Felelősséget éreznek a vizuális és különösen a tárgyi
kultúra értékeinek védelme iránt, a tárgykultúra fejlesztésének, a környezet megóvásának figyelembevételével. Kellő mélységű
szakmai és elméleti ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
a) Az alapfokozat birtokában az üvegtervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:
az üvegtervezői tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,
az üvegtervezés területén felmerülő általános termék és tárgytervezési feladatok megoldási lehetőségeit,
az üvegtervezés területén az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési
forrásokat,
az ergonómiai, technológiai és gazdasági szempontokat,
a szakmai feladatok ipari, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésének módjait.
üvegtervező szakképzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,
egy tárgy vagy termék megtervezésére, megvalósítására,
a terv megvalósításához szükséges társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel való együttműködésre,
a tervezett tárggyal kapcsolatos tervezési megfontolásaik prezentálására, indoklására, döntéseik megvédésére,
az üvegtervezés területén szokásos speciális ábrázolási technikák és tervezési módszerek magas szintű alkalmazására.
magas szintű kreativitás,
kritikai attitűd,
művészeti tanulmányok (rajz, mintázás, formatanulmányok); tervezési alapismeretek (kreatív tervezés); szakelméleti
alapismeretek (ergonómiai ismeretek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);
tervezési stúdiumok (üvegtervezési alapismeretek); szakági ismeretek (hideg és meleg formálási eljárások, üveg összetételek,
hutázási ismeretek); szakelmélet (alapanyag és gyártástechnológia); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és
tervezési stúdiumok (például tárgytervezés, terméktervezés); szakági ismeretek (például formálási eljárások, üvegösszetétel,
digitális prezentáció); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók az üvegtervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok
terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a designvállalkozások vagy kisebb tervezőgyártó vállalkozások
feladatok megoldásában vesz részt. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
18.613 ÉPÍTŐMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.614 Az alapképzési szak megnevezése: építőművészet (Architectural Art)
szakképzettség: építőművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Artist
4. Képzési ág: építőművészet
Az építőművészet alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik képzettségük és képességük révén építész stúdiók,
vállalkozások, hatóságok és egyéb intézmények alkalmazásában az épített környezet tervezésében, menedzselésében elsősorban
a művészi igényességet igénylő feladatok megoldásában irányítás mellett részfeladatokat látnak el. Tervezési jogosultsághoz
nem kötött területeken önállóan is tevékenykedhetnek. A képzés célja továbbá, hogy a megszerzett ismeretek alapul
szolgáljanak a továbbtanulásra a mesterképzésben, illetve egyéni vagy szervezett továbbképzéseken.
a) Az alapfokozat birtokában az építőművészet alapképzési szakon végzettek ismerik:
az építészeti terek és formák kialakítását, az arányok, a tömegek és a lépték helyes megválasztását,
az épített konstrukciók alapvető műszaki méretezését,
az épületszerkezetek korrekt kialakítását és az anyagok helyes kiválasztását,
az építészet társadalmi beágyazottságából eredő kötöttségek kezelését,
a tervezés humán kérdéseit,
a társművészetek integrálási módozatait,
az épületek statikai működését, az épületszerkezetek funkcionális kialakítását, a szükséges épületinstallációk (gépészet,
elektromosság) működési elveit.
egy tervező teamben munkatársként részt venni a tervezési munka minden fázisában, a beépítési tervtől az épülettervezésen
át a belsőépítészeti részletekig,
kiemelt grafikai munkák elvégzésére a tervezési feladatok prezentációjához,
nagyobb léptékű munkák egyes belső tereinek önálló belsőépítészeti feldolgozására,
engedélyhez nem kötött kisebb volumenű környezetalakítási munkák önálló megtervezésére,
kisebb léptékű belsőépítészeti feladatok önálló megoldására.
széles körű műveltség,
felelősség,
egyéni döntéshozatali képesség,
minőség iránti igény,
kritikai attitűd,
önálló vagy szervezett formában történő folyamatos továbbképzés iránti igény,
jó kézügyesség és rajzkészség,
térlátás.
művészeti tanulmányok (rajz, színtan, formatan, anatómia, ábrázoló geometria); tervezési alapismeretek (építészeti tervezés);
tervezési stúdiumok (építészeti, belsőépítészeti tervezés); szakelmélet (statika, épületszerkezettan, épületgépészet és
villamosság, szaktörténet); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);
művészeti tanulmányok (például formatan, mintázás, színtan); tervezési stúdiumok (például bútorszerkezettan, kreatív
stúdiumok); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).
A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a tervezőirodai munka sajátosságaival, belelássanak az
épület megvalósulási folyamatába: a tervezési fázistól a megbízóval, majd a kivitelezőkkel folyó egyeztetéseken keresztül a
tervezési művezetésig. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
19.618 TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK619
1.620 Az alapképzési szak megnevezése: televíziós műsorkészítő (Television Production)
végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)
szakképzettség: televíziós műsorkészítő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Television Production Expert
 3.622 Képzési terület: művészet, képzési ág: film és videoművészet
5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 5054 kredit;
5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 2630 kredit;
5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 6367 kredit;
5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 20 kredit;
5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit;
5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.
A képzés célja olyan televíziós szakemberek képzése, akik műsorvezetői, riporteri, publicisztikai, rendezői, operatőri
ismereteik és fejlett kommunikációs képességeik, valamint a mozgóképek kifejező eszközeinek ismerete birtokában felkészültek
televíziós műfajokban műsorok önálló készítésére. Cél továbbá, hogy az alkotás valamennyi részegységében kompetens
szakemberként hiteles képernyős személyiséggé váljanak. Megfelelő szintű idegen nyelvi felkészültségük alapján alkalmasak
szakmájuk gyakorlására mind a hazai, mind a nemzetközi média területein. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
mesterképzési szakon történő folytatásához.
a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:
a vizuális nevelés és az ahhoz társuló művészeti ágak ismeretanyagát,
a médiaismeretek rendszerét,
a műfajok rendszerét,
a televíziózás technikai működésével kapcsolatos ismereteket,
a műsorvezetés, a szerkesztés, a riporteri ismeretek, a képi kifejezés, a vágás, az operatőri ismeretek, a hang, a látvány, a
dramaturgia vonatkozó ismeretanyagát,
a logopédiai alapismereteket,
a televíziós jogait és lehetőségeit.
bármilyen művészeti alkotás, társadalomtudományi jelenség kritikai elemzésére,
önálló televíziós műfaj (interjú, riport, dokumentum stb.) megvalósítására,
a televíziós műsorkészítés valamennyi folyamatát önállóan átlátni és irányítani,
elemzések és prezentációk elkészítésére,
egyre bonyolultabb gyakorlatok elkészítésére a televíziós műfajok alapegységén át a komplex műsorokig.
csapatmunkában való részvétel képessége,
munkahierarchiába való beilleszkedés képessége,
nagyfokú önállóság,
kiemelkedő magyar és idegen nyelvű kommunikációs képességek,
kritikai attitűd,
alkotókészség,
tolerancia,
empátia,
hír és témaérzékenység,
felelősségvállalás.
7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
7.1. Alapozó ismeretek: 5054 kredit
vizuális nevelés (művészettörténet, filmtörténet, vizuális kommunikáció, vizuális antropológia); társművészetek (irodalom,
zene); társadalomtudományi ismeretek (történelem, politológia, szociológia); filozófiai ismeretek (retorika, logika).
7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 2630 kredit
újságírás; kiegészítő médiaismeretek (médiajog, médiatörténet, médiamenedzsment, reklámpszichológia); szakdolgozati
szeminárium.
7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
képernyős ismeretek (műsorvezetés, stúdiógyakorlat, beszédlogopédia, elemzésprezentáció; rendezés dramaturgia;
szerkesztőiriporteri ismeretek; képalkotás (operatőri ismeretek, vágás, látvány, hang, multimédia); intézményen kívüli szakmai
gyakorlat;
diplomamunka: 15 kredit.
8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A televíziós műsorvezető, műsorszerkesztő szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási
intézmény tanterve határoz meg.
Az alapfokozat megszerzéséhez bármely két olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos
szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi
bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
20.624 KAMERAMAN ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.625 Az alapképzési szak megnevezése: kameraman (Cameraman Studies)
szakképzettség: kameraman
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cameraman
Az alapképzési szak képzési célja olyan filmes és televíziós operatőr szakemberek képzése, akik megszerzett gyakorlati és
elméleti vonatkozású szakmai ismereteik birtokában alkalmasak vezető munkatársként részt venni a különböző műfajú filmes és
televíziós műsorok elkészítésében. A felkészítés során elsajátított tudás olyan mozgóképes szakmai alapot eredményez, amelyre
építve a végzettek elsősorban játékfilmek operatőri feladataira felkészítő művészeti mesterképzési szakon folytathatnak
tanulmányokat.
a filmtörténet legfontosabb fejezeteit és jelenét,
az egyedi mozgóképi alkotások és a műsorfolyamatok rendszerét,
a fílmnyelv és a dramaturgia eszközeit és szabályrendszerét,
a mozgóképgyártás technikáját és technológiáját,
a gyártásszervezés alapfogalmait és eljárásait,
a szakterülethez kapcsolódó angol szakkifejezéseket.
az operatőri filmes és televíziós technikai eszközök kreatív alkalmazására,
megérteni és megismerni a kapcsolódó szakmák és szakemberek feladatát a filmes és televíziós filmkészítésben,
alkotó módon együttműködni a különböző technikákkal előállított filmes és televíziós termékek gyártása során a
rendezővel és a saját stábbal,
társalkotóvá válni egy filmes folyamatban,
beilleszkedni a produkciók munkájába beosztott és irányító munkakörökben egyaránt,
követni a szakma változó technikáit és technológiáit,
mozgóképi alkotások vizuális nyelvének önálló megalkotására.
csapatmunkában való részvétel képessége,
a munkahierarchiába való beilleszkedés képessége,
jártasság megszerzésének képessége a filmkészítéshez szükséges egyéb mesterségekben,
partneri együttműködési készség,
az alkotói függetlenség megőrzésére való képesség,
alkalmazkodási képesség,
jó vizualitás.
társművészetek (irodalom, zene).
filmtörténet filmelmélet operatőröknek; operatőri ismeretek (dokumentumfilm, játékfilm, tvműsor, reklámfilm);
képtechnikai ismeretek (hangtechnika és labortechnika); szakdolgozati szeminárium.
rendezés és dramaturgiai gyakorlat operatőröknek; szerkesztés, vágás, digitális tér; produceri gyártási ismeretek (jog,
menedzsment); intézményen kívüli szakmai gyakorlat;
A kameraman szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos
szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
21.629 GYÁRTÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.630 Az alapképzési szak megnevezése: gyártásszervező (Producer)
szakképzettség: gyártásszervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Producer
A képzés célja olyan gyártásszervező szakemberek képzése, akik film, televízió és videostúdiók, valamint produceri irodák
számára végeznek gyártásszervezési munkát. A gyártásszervező szakemberek gazdasági szervezőmunkájukkal tevékenyen
végigkísérik a produkció létrejöttét. Szakmai, technikai, gazdasági, pénzügyi, szervezési és jogi ismereteik birtokában a
forgatókönyv alapján felvázolják a megvalósítás teljes folyamatát, ezek fázisait és levezénylik az alkotás létrejöttének gazdasági
háttérműveleteit. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
a filmfajtákat: televíziós magazinműsor dokumentumfilm betétekkel, kisjátékfilm, reklámfilm, televíziós film, játékfilm stb.,
a szinopszist,
a szerzői jogokra vonatkozó háttérismereteket,
a dokumentumfilm és a televíziós stúdióműsor megvalósítására vonatkozó ismeretanyagot,
a filmetűd elkészítésének módját,
a gyártásimegvalósítási terv elkészítési módját,
a költségvetés kidolgozásának formáit,
a televíziós technikákat,
a stúdiók, a televíziós műsorok, az élőadás rendszerének folyamatát.
a rendezővel való együttműködésre, csapatmunkában való részvételre,
egy film teljes gyártásimegvalósítási tervének elkészítésére,
forgatás előkészítésére, az utómunkálatok megszervezésére,
a jogi háttér kereteinek értelmezésére,
a forgatás és az utómunkálatok megszervezésére,
a produkciók gazdasági szervezői irányítására és ellenőrzésére,
a legújabb és a hagyományos technikák használatára,
a művészi morál felmutatására.
jó szervezőkészség,
felelősségtudat,
irányítási képességek,
jó kommunikációs készség,
gyakorlatias látásmód,
jó problémamegoldó készség.
társművészetek (irodalom, zene); társadalomtudományi ismeretek (történelem, politológia, szociológia).
gyártási ismeretek (dokumentumfilm, játékfilm, tvműsor, reklámfilm); gazdasági és jogi ismeretek (pénzügyi, média és
szerzői jog, koprodukció, pályázatok); szakdolgozati szeminárium.
rendezés és dramaturgiai gyakorlat producereknek; képfelvételi, operatőri ismeretek; szerkesztés vágás (riporter mesterség,
digitális vágás);
A gyártásszervező szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
22.634 KÉPZŐMŰVÉSZETELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.635 Az alapképzési szak megnevezése: képzőművészetelmélet (Fine Art Theory)
szakképzettség: képzőművészeti elemző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fine Art Theoretician
4. Képzési ág: képzőművészet
6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit.
7. Az alapképzési szakképzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan elméleti szakemberek képzése, akik a művészetelmélet, a művészettörténet és az esztétika alapvető
kérdéseinek és kihívásainak ismeretében képesek differenciált, kritikai reflexióra a kortárs képzőművészeti kultúra egészére
nézve. A műhelygyakorlatok során elsajátított ismereteik birtokában a művészeti munka gyakorlati kérdéseit és problémáit is
tudják kezelni. Alkalmasak a művészet elméleti kérdéseinek értelmezésére és szakmai vélemények kompetens
megfogalmazására. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatásához.
a művészi kifejezés különböző technikáit, eszközeit, módszereit és funkcióit,
az alapvető művészettörténeti, esztétikai, művészetelméleti ismeretanyagot,
a kortárs új média és vizuális kultúra technikai és elméleti hátterét,
a művészetben felhasznált anyagokat és technikákat,
a kulturális intézményrendszer szerkezetét, szerveződését, valamint a magánszféra kiállítási és vásárlói szokásrendszerét.
kiállítások szervezésére, referenciaanyagok összeállítására, kiállítási kiadványok szerkesztésére, kiállítások koncepciójának
összeállítására, forgatókönyv készítésére,
kiállítások költségvetésének elkészítésére,
projekttervezés és menedzselés megvalósítására,
művészek menedzselésére,
gyűjtemények dokumentálására,
művészeti folyóiratok szerkesztésére,
művészeti kérdésekben önálló szakmai vélemény megfogalmazására, tanácsadásra,
szakmai tanulmányok elkészítésére,
a művészetek interdiszciplináris vizsgálatára,
ismereteik átadására előadói, gyakorlatvezetői, publicisztikai szinten.
kreativitás,
rugalmasság,
autonómia,
problémafelismerő és megoldó készség,
rendszerező kritikai érzék,
jó kommunikációs és meggyőző készség,
magas szintű írás és elemzéskészség,
absztrakció képessége.
ábrázolási technikák: hagyományos ábrázolási és sokszorosító technikák (rajz, festés, mintázás, grafikai eljárások), technikai
médiumok (fényképezés, film, videó, multimédia), művészettörténet;
kurátort alapismeretek: a képzőművészet intézményei és azok működése, kulturális menedzsment (intézményirányítás,
közönségkapcsolat, művészeti marketing), a nonprofit szektor és a kereskedelmi szféra különbsége; a múzeumok és galériák
szerepe; a kiállításrendezés problémái; a kurátori koncepciók típusai; a műtárgy és műemlékvédelem kérdései és gyakorlata;
esztétikai és művészetelméleti alapismeretek: esztétikai alapfogalmak, művészetelméleti beszédmódok és iskolák; művészeti
érték, esztétikai ítélet, műfaji szétválasztás; rendszerező elméletek;
művészet és kultúrtörténeti alapismeretek: művészettörténet és kultúrtörténet (művelődéstörténet) módszerei, főbb szakaszai.
kurátort ismeretek: a kulturális intézmények rendszere (reprezentáció és politika, kulturális örökség, múzeumok, galériák,
folyóiratok, műemlékvédelem); művészet és társadalom (művészetpolitika, oktatás, állami támogatás, média); a művészet és
gazdaság (műkereskedelem, művészeti vásárok, szponzoráció, marketing, nonprofit szektor, alapítványok); menedzsment
(intézményirányítás, közönségkapcsolat, művészeti marketing, arculat, adminisztráció, kurátori stratégiák); jogi ismeretek
(szellemi tulajdon, szerzői jog és más művészi jogok);
esztétika és művészetelmélet: a hagyományos és a kortárs művészetelméleti beszédmódok, az elit és tömegkultúra kérdései,
eredetiség, a műalkotás státusza, művészetfelfogás a médiumok tükrében, kritikai iskolák, képelméletek, a vizuális kultúra
térhódítása a kortárs elméleti diskurzusban;
művészettörténet és vizuális kultúra: művészettörténet és a modern vizuális kultúra, illetve képelméletek ismeretei, művészeti
és tudományos kutatás, feminista kritika, posztkoloniális értelmezések, multikulturalitás, globalizáció, etnikum és környezet
kérdései, a kulturális emlékezet technikái és a múzeum kapcsolata, a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása, a 20. századi
képelméletek és az új diszciplínák;
médiaelmélet, médiatörténet: új médiumok kialakulása, története, elmélete; kommunikációs, képtörténeti paradigmaváltás,
médiaarcheológia történeti hagyományának újrarendezése, értelmezése;
társadalomtudományi alapismeretek: hagyományos és modern művészetszociológia (ízlés és divat kérdései, a művészet
társadalmi meghatározottsága, a „magas” és a tömegkultúra viszonya, vizsgálati módszerek, felmérések), művészetpszichológia
(érzékelés és észlelés törvényszerűségei, csoport és társadalomlélektani összefüggések), képantropológia;
kiállításrendezési gyakorlatok: a művészeti kurátor feladatai, kiállítási koncepciók megalkotása, a művek korszerű
installálása, sajtóanyag megírása, kiállítás dokumentálása, kiállításrendezés és szervezés ismeretei, projektkészítés,
költségvetés, pályázatírás, kiállítás tematikája, művészek kiválasztása, meghívótervezés, tárgyalástechnika, szerepjáték;
szakmai, tudományos írásgyakorlat: sajtó és PRanyagok elkészítése, katalógusszerkesztés, pályázatírás, projektjavaslat
megfogalmazása, a művészetelméleti irányhoz kapcsolódó esettanulmányok elkészítése, műalkotások elemzése, kritikaírás,
könyv és folyóiratszerkesztés.
A szakmai gyakorlat projekt megvalósítása az alábbi témakörökön belül: kiállításszervezés és rendezés,
kiadványszerkesztés, dokumentációs technikák, digitális archiválás, multimédiás prezentáció, művészkövetés archiválás,
dokumentáció, számítógépkezelés, weboldal, adatbázisépítés. A szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.
XIV.638 MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET
1. ELEKTRONIKUS ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.639 Az alapképzési szak megnevezése: elektronikus ábrázolás (Digital Graphic Design)
 szakképzettség: elektronikus ábrázolás alapszakos grafikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Digital Graphic Designer
 választható specializációk: webdesign, képanimátor, elektrográfia (Web Design, Picture Animator, Electrography)
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. Képzési ág: vizuális kultúra
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az elektronikus ábrázolás területén megfelelő elméleti és gyakorlati
felkészültséggel rendelkeznek. Ismerik az elektronikus képalakítás gyakorlatát, a digitális képnyelv, a technikai kép, a
tervezőgrafika, valamint a vizuális kommunikáció különböző területeit. Az alapszakon végzettek tájékozottak a Magyarország
és az európai országok vizuális művészeti életét érintő sajátosságok és problémák tekintetében. A kulturális élet különböző
színterein vállalt feladataik végrehajtása során képesek ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. Megszerzett ismereteik
birtokában kellő mélységű ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
az elektronikus képfeldolgozás fő területei, műfajai és tendenciái,
szakmai informatikai ismeretek,
az elektronikus képalkotás kifejezőeszközei, hatáskeltő lehetőségei,
a digitális, elektronikus eszközök technikai és kulturális vonatkozásai,
vizuális kommunikációs ismeretek,
művészettörténeti ismeretek,
ábrázoló geometriai ismeretek,
a digitális képnyelv ismeretanyaga,
tervezőgrafikai ismeretek,
tipográfiai ismeretek.
a különböző technikai képfajtákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok (képelemzések, képek, képösszeállítások
létrehozása) megoldására,
a megszerzett elektronikus ábrázolás szakismereteinek önálló, kreatív és rugalmas használatára,
a rendelkezésre álló technikai eszközök értő és önálló használatára,
szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,
sokoldalú inter és multidiszciplináris tervezői, kivitelezői és irányítószervezői feladatok elvégzésére,
művészeti szintű végzettséggel rendelkező szakemberek (vizuális és környezetkultúratanár, multimédia művész) mellett
referensi feladatok ellátására;
kreativitás,
rugalmasság,
önállóság,
jó együttműködő készség,
vizuális érzékenység,
jó rajzkészség,
térlátás.
a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, vizuális megismerés, a kulturális
antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, informatikai alapozás, környezetvédelem,
művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek 1020 kredit;
b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatívvizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometria
alapozás; vizuális nyelvi eszköz és anyagismereti alapozás 3040 kredit.
a) szakmai alapozó modul:
az elektronikus képalakítás gyakorlata; a digitális képnyelv alapjai; a tárgykultúra, a design, a környezetalakítás és
téralakítás gyakorlata; vizuális kommunikáció, s ezen belül is a webkommunikáció; az analóg és a digitális technikai kép (fotó,
mozgókép), a médiumszervezés ismeretkörei; szakmai informatika, a tervezőgrafika alapismeretei; művészettörténet,
médiatörténet; vizuális esztétika, műelemzés; a képzőművészeti marketing ismeretkörei; a tipográfiai tervezés területei,
eszköztára, tipográfiai alapfogalmak; a betűformák és tervezői szokások, hagyományok alakulása; a XX. század és a jelenkor
tipográfiai és tervezőgrafikai tendenciái, lehetőségei a számítógépes grafikai terezés és a sokszorosító eljárások változásának
(fejlődésének) tükrében; mai alternatív vizuális kommunikációs törekvések, a betűtől független vizuális kommunikáció
lehetőségei és megjelenési formái az elektronikus médiában; speciális kódok, egyéni kommunikációs stratégiák; design és
tipográfia kapcsolata, kölcsönhatása az elektronikus tervezői gyakorlatban; a kereskedelem és az elektronikus vizuális
kommunikációs tervezőművészet kapcsolata;
ba) az alapszak további szakterületi ismeretei
 a webdesign, a képanimátor, az elektrográfia specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;
A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt
venni.
2. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.644 Az alapképzési szak megnevezése: képi ábrázolás (Visual Representation)
 szakképzettség: képi ábrázolás alapszakos festő/grafikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Representation Artist
 választható specializációk: festészet, képgrafika, díszítő festő, építészeti síküveg (Painting, Graphic Arts, Decorative
Painting, Arhictectural Glasswork)
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a tradicionális,
valamint a kortárs képalakítás és képalkotás terén. A végzettek szemléletmódja biztos alapokat nyújt a vizuális világban való
tájékozódáshoz, beleértve a képalakítás hétköznapi és művészeti megnyilvánulásait is. A végzettek alkalmasak a vizuális
nyelvben rejlő kifejezési lehetőségek tanulmányozására, és azok autonóm módon történő felhasználására. Felkészültségük
alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő
folytatásához.
kultúrtörténeti ismeretek,
a klasszikus és a jelenkori képalakítási technikák ismerete,
színelméleti ismeretek,
rajzolási és festési ismeretek,
vizuális közlésformák ismerete,
PR, vállalkozási és jogi ismeretek,
a rajzolásfestésmintázás fontosabb konvencióinak, az ábrázolás és kifejezés vizuális nyelvi eszközkészletének ismerete,
a képi alkotás fiziológiai, pszichológiai ismeretanyaga;
a köznapi és művészeti vizuális látványok önálló vizsgálatára, elemzésére,
a képi ábrázolás alkalmazott és autonóm műfajaiban és eljárásaiban az elemzési tapasztalatok, következtetések kreatív
hasznosítására,
a vizuális közlések kifejező nyelvi eszközkészletének adekvát felhasználására,
ábrázolási szándékkal harmonizáló anyageszköztechnológia megválasztására,
az emberi környezet vizuális és esztétikai szempontú elemzésének figyelembevételére,
az ábrázolás és kifejezés vizuális nyelvi eszközkészletének alkotó szellemű ábrázolására,
művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;
képalakítási technikák alkotó módon történő felhasználására;
vizuális ítéletalkotás,
interpretáció képessége,
kreativitás,
vizuális memória és fantázia.
a) általános ismeretek: vizuális megismerés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a kulturális
antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, környezetvédelem, művelődéstörténeti,
filozófiai ismeretek 1020 kredit
b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatívvizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometriai
alapozás; vizuális nyelvi, eszköz és anyagismereti alapozás 3040 kredit;
a) szakmai alapozó modul
művészettörténet, műtörténeti alapfogalmak, a különböző nagy művészettörténeti korok; műelemzési gyakorlat és bibliai,
mitológiai, ikonográfiai ismeretek;
a környezetelemzés elméleti és gyakorlati alapjai; az emberi környezet vizuális, esztétikai megjelenése, elemzése; tárgy és
környezetkultúra, vizuális kommunikáció (vizuális közlésformák, vizuális médiumok, általános betűismeret és tipográfia),
építészeti elemzés, népművészeti, kiállításrendezői tanulmányok;
társadalmi ismeretek; vállalkozási és jogi ismeretek; munkaköri tűz, környezet, baleset és munkavédelem;
rajzolásfestés, mintázás; tér és tárgyábrázolás; funkcionális rajzi közvetítő és elemző vázlatrajzok, szerkesztő távlattan,
tapasztalati távlattan, monge, axonometria műszaki rajz, tanulmány jellegű alakrajz, anatómiai rajzok és krokik; színelmélet;
formatan különböző anyagokkal (papír, agyag, fa stb.), a háromdimenziós kifejezés eszköztára; a látási és tapintási érzékelés
bevonása;
ba) az alapszak további szakterületi ismeretei:
 festészet, képgrafika, díszítőfestő, építészeti síküveg specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;
venni.
3. KÉZMŰVES ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.649 Az alapképzési szak megnevezése: kézműves (Craftsmanship)
 szakképzettség: kézműves szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Craftsman and Artisan
 választható specializációk: szövőtextilművesség, festettnyomott textilművesség, nemszőttnemezelt textilművesség,
papírművesség, kerámia, bőrművesség (Woven Textiles, DyedPrinted Textiles, NonWoven and Felt Textiles, Paper Art,
Ceramics, Leather Art)
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a kézművesség területén megszerzett elméleti és gyakorlati
ismereteik kreatív alkalmazására. A végzettek megszerzett ismereteik birtokában kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati
készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
rajzos ismeretek,
ábrázoló geometriai ismeretek,
jogi és vállalkozási ismeretek,
a kézművesség funkcionális, technikai, esztétikai, gazdasági, emberi környezetitárgyi összefüggéseinek ismerete,
a nemzetközi kortárs kézműves tárgykultúra törekvéseinek, a hagyományok szerepének ismerete,
az iparművészet, a design, a környezet és tárgykultúra értékeinek, kultúrtörténeti, történelmi kontextusának, társadalmi
terjesztésének ismerete;
kézműves megmunkálások, díszítések tervezésére, kivitelezésére,
a különböző elvárások, megrendelések, funkciók szerint adekvát megoldások kiválasztására, kivitelezésére,
kézműves szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,
a kézművesség széles körű alkalmazására,
a különböző kézműves technikák anyageszköztechnológia eljárásainak alkalmazására,
az iparművészet, a design, a környezet és tárgykultúra értékeinek terjesztésére;
rajzkészség,
kreativitás,
kézügyesség,
önállóság,
az egyéni kivitelezés képessége.
a) általános ismeretek: a vizuális megismerés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a kulturális
antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, környezetvédelem, művelődéstörténeti,
filozófiai ismeretek 1020 kredit;
alapozás; vizuális nyelvi, eszköz és anyagismereti alapozás 3040 kredit.
művészettörténet, a kézművesség története, ornamentikatörténet, anyagismeretek, technológiai ismeretek; népi
kismesterségek, kézműves alapozó gyakorlatok, tárgy és környezetkultúra, szakmai gyakorlat, szakmai tanulmányút,
műhelygyakorlat, külső műhelygyakorlat, múzeumi gyűjtés, digitális fotódokumentáció, számítógépes prezentáció;
 szövőtextilművesség, festettnyomott textilművesség, nemszőttnemezelt textilművesség, papírművesség, kerámia,
bőrművesség specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;
venni.
4. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.654 Az alapképzési szak megnevezése: környezetkultúra (Environmental Design)
 szakképzettség: környezettervező szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Designer
 választható specializációk: környezetprezentáció, tárgyprezentáció, látványprezentáció (Environmental Presentation,
Object Presentation, Visual Presentation)
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a környezetkultúra területén megfelelő elméleti és gyakorlati
tájékozottsággal rendelkeznek és képesek megszerzett ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. A végzettek ismerik az ember
és környezete kapcsolatának horizontális és vertikális összefüggéseit, Magyarország és az európai országok vizuális művészeti
életét, annak sajátosságait, problémáit. Kulturális intézményekben vállalt feladataik ellátása során képesek felelősségteljes és
környezettudatos ökológiai szemlélet kialakítására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati
készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
vizuális kommunikáció,
vizuális eszközökben rejlő hatáskeltő lehetőségek ismerete,
környezetelemzési eljárások,
művelődéstörténeti ismeretek,
tárgy és stílusismeret,
a funkcióformaanyagtechnológia összefüggéseinek ismerete,
környezetkulturális ismeretek,
PR, jogi és vállalkozási ismeretek;
a vizuális kultúra és vizuális kommunikáció jelenségeinek észlelésére, tanulmányozására, értékelésére,
saját elképzeléseik, a megrendelői elvárások során gondolataik, élményeik hagyományos ábrázolással és digitálisan történő
prezentációjára,
az ember és környezet kölcsönhatásainak elemzésére, a látvány elemeinek értelmezésére, a vizuális kifejezőeszközök értő
alkalmazására, tudatos hatáskeltésre,
különböző anyagkarakterek felhasználásán keresztül anyagszerű struktúrák, konstrukciók, formák funkcionális tervezésére
és kivitelezésére,
művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;
környezettudatos magatartás, a környezettel szembeni érzékenység,
jó elemzőkészség,
felelősségtudat,
jó kommunikációs és prezentációs készség.
a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, vizuális megismerés, a kulturális
rajzi, művészettörténeti ismeretek, a korszerű szemléletű környezetkultúra interdiszciplináris megközelítésű esztétikai,
szakmai ismeretei; szakmai feladatok tervvázlatai, variációi; tér és formaelemzés; ábrázolási konvenciók; rajziplasztikai
ismeretek; a funkcióformaanyagtechnológia összefüggései; a tervezés, kivitelezés, makettezés elméleti és gyakorlati ismeretei;
kézműves, gyári, alkalmazott és autonóm technológiák modern és hagyományos anyagokkal, eszközökkel; társadalmikulturális
háttérismeretek; művészettörténet, tárgytörténet, stílusismeret; vizuális kommunikáció; ember és tárgykörnyezet elemzése;
környezetalakítási és tárgyformálási gyakorlatok;
 környezetprezentáció, tárgyprezentáció, látványprezentáció specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;
venni.
5. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.659 Az alapképzési szak megnevezése: mozgóképkultúra és médiaismeret (Film and Media Studies)
 szakképzettség: mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Media Specialist
 választható specializációk: mozgóképkultúraterjesztő, mozgóképkészítő, multimédiafejlesztő (Film and Media Culture
Promotion, Film and Media Production, Multimedia Development)
4. Képzési ág: mozgóképkultúra
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti ismereteik birtokában képesek tájékozódni a tömegmédiumok
fejlődésének folyamataiban, ismerik a mediális közlés sajátosságait és képesek a mediális közlésmódot használó szövegek
értelmezésére. A végzettek alkalmasak a mozgóképes, illetve multimédiás szövegek előállításával kapcsolatos gyakorlati
feladatok ellátására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek
a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek
magyar és egyetemes filmtörténeti ismeretek,
médiatörténeti ismeretek,
a technomédiumok hatáskeltő eszközeire vonatkozó ismeretek,
a digitális eszközök technikai és kulturális ismeretei,
a mozgóképelőállítás legfontosabb műveleteinek ismerete,
filmforgalmazási ismeretek,
televíziós műsorkészítési ismeretek,
piackutatás, reklám és marketing ismeretek;
a különböző médiaszövegekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok megoldására,
önállóan használni a rendelkezésre álló technikai eszközöket,
önállóan tájékozódni a különböző mozgóképszövegek között,
mozgóképszövegek önálló értelmezésére,
mozgóképkészítői feladatok teljesítésére, analóg és digitális utómunkálatok elvégzésére,
műsorkészítés szervezésére,
szerkesztőség munkájában történő aktív együttműködésre,
művészi végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;
készségek fejlesztésére, új kompetenciák kialakítására irányuló igény,
vizuális eszközök kreatív használata,
vizuális intelligencia,
jó együttműködési és kommunikációs készségek,
kreativitás.
Alapozó ismeretek: 2535 kredit:
filozófia, pszichológia, művelődéstörténet, társadalomismeret, kommunikációelmélet, informatika, jogi alapismeretek.
Szakmai törzsanyag: 5565 kredit:
magyar és egyetemes filmtörténet, filmelmélet, médiaelmélet, mozgóképes szövegek elemzése, műfajismeret (film, televízió,
nyomtatott sajtó), médiaszociológia, médiajog és médiaetika, médiagazdaságtan, technikatörténet, a műsorkészítés és
médiafejlesztés alapjai, gyakorlati ismeretek;
 mozgóképkultúraterjesztő, mozgóképkészítő, multimédiafejlesztő specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
A képzés ideje alatt összefüggő mozgóképes és média szakmai gyakorlat művészetközvetítő vagy tömegkommunikációs
média intézményeknél (választott szakiránynak megfelelően) a gyakorlat szakmai tanulmányutat is tartalmaz.
6. PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.664 Az alapképzési szak megnevezése: plasztikai ábrázolás (Plastic Arts)
 szakképzettség: plasztikai ábrázolás alapszakos szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Plastic Artist
 választható specializációk: szobrászat, érmészet, díszítőszobrász, bábjátékkészítő (Sculpture, Numismatism, Decorative
Sculpture, Puppet and Toy Making)
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a plasztikai ábrázolás területén megszerzett elméleti és gyakorlati
ismereteik birtokában a plasztikai ábrázolás inter és multidiszciplináris gyakorlati művelésére, ismereteik alkotó szellemű
alkalmazására. Eredeti módon használnak fel különböző anyagokat és tárják fel a bennük rejlő téralkotási, térszervezési és
plasztikai kifejezési lehetőségeket. Képesek mélyebb összefüggések feltárására a forma, az anyag, a tömeg és a tér kapcsolatáról.
A végzettek kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő
folytatásához.
művelődéstörténeti és filozófiai ismeretek,
műelemzés,
rajzos ismeretek,
ábrázoló geometriai alapok,
informatikai alapok,
környezetvédelmi ismeretek,
a plasztikai kompozíció térszervező sajátosságai,
a térplasztikai kifejezésformák történetisége, társadalmi, kulturális és művészeti konvenciói, közlésformák, kifejezési
tendenciák;
művészetközvetítő és ezzel kapcsolatos szervező feladatok ellátására,
művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett asszisztensi/közvetítői feladatok ellátására,
a klasszikus és a kortárs plasztikaiszobrászati alakítás technikáinak felhasználására,
a plasztikai kifejezőeszközök kreatív felhasználási lehetőségeinek kiaknázására az alkotói folyamatban,
a forma, az anyag, a tömeg és a tér kapcsolatrendszerének, kölcsönhatásainak érzékelésére,
a vizuálisplasztikai jelenségek helyes megítélésére a plasztikai megnyilvánulások hétköznapi és művészeti területein,
az individuális és a kollektív tudat szerepének megítélésére a plasztikai alakításban, a taktilis és a vizuális megismerés
folyamatában;
kézügyesség,
fejlett vizuális és taktilis érzék,
kreativitás,
önállóság,
művészetközvetítési problémák iránti nyitottság,
problémamegoldó képesség.
a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a vizuális megismerés, a kulturális
b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatívvizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometriai
téri és plasztikai alakítási módok és technikák, plasztikai formanyelv; műfaji és formai sajátosságok; téralkotás, térszervezés
és plasztikai kifejezés lehetőségei; tér és formaalkotási módok; forma, anyag, tömeg és a tér kapcsolata; a plasztikai kompozíció
térszervező tulajdonságai; a szimmetrikus és az aszimmetrikus tér és forma; a statikus és a dinamikus térrendezés, formaalakítás
hatásai; az arányok és a proporcionáltság problémái;
ba) az alapszak további szakterületi ismeretei
 szobrászat, érmészet, díszítőszobrász, bábjátékkészítő specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;
venni.
7. ÉNEKZENE ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.669 Az alapképzési szak megnevezése: énekzene (Singing Music)
 szakképzettség: énekzene alapszakos szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Singing Music Expert

 választható specializációk: karvezetés, népzene, egyházzene (Conducting, Folk Music, Church Music)
4. Képzési ág: zenekultúra
6.1. A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 50 kredit
6.3. A szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelhető kreditérték: 5 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneelméleti, zeneirodalmi ismereteik, a kulturális/művészeti
intézményrendszerről szerzett tudásuk birtokában, kiművelt zenei technikával, jó ízléssel és alkotó döntési készséggel képesek
szolgálatuk ellátására az európai térség zenei és más kulturális/művészeti intézményeiben. A képzés során kellő jártasságra
tesznek szert a magyar zenei élet és az európai országok zenei életének megismeréséhez. Felkészültségük alapján alkalmasak
tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatására.
 általános és a specializációnak megfelelő speciális zenétörténeti, zeneelméleti és zeneirodalmi ismeretanyag elméleti és
gyakorlati ismeretei,
a zeneművészet és zenei információs rendszer intézményeinek ismerete,
a zeneművészet és zenekultúra területéhez tartozó ismeretrendszerekben való jártasság;
zenei szervezési, szerkesztési feladatokat megoldani,
 zenei együtteseket, művelődési intézményeket a specializációjuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és
alsóbb fokon irányítani,
csoportos zenei teljesítmények létrehozásában részt venni,
magas fokú motivációval, minőségi igénnyel és személyes hatással dolgozni az ének, illetve zenekultúrával összefüggő
intézményekben és munkakörökben feladatot ellátni,
a hangversenyélet szervezési kérdéseiben szakreferensként, tanácsadóként és szervezőként működni,
a zeneismeretüket és zeneszeretetüket hangszeren, énekkel, szóban és írásban terjeszteni;
megalapozott és kifejlesztett zenei hallás és zenei formálókészség,
kiművelt ízlés,
saját tevékenység reális megítélésének képessége,
az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,
minőség és felelősségtudat,
jó együttműködő és kommunikációs képességek,
jó szervezőkészség.
filozófiatörténet, zenetörténet alapjai, zeneelmélet alapjai, kóruséneklés alapjai, alapozó szolfézs, zongora és a
partitúraolvasás alapjai, vezénylési gyakorlat alapjai, hangképzés.
zenetörténeti és zeneelemzési ismeretek (zenetörténetzenekultúra, általános zeneelmélet és hangszerismeret), zeneikulturális
ismeretek (népzenenéphagyomány, zenei nevelési tanulmány és rendezvényszervezés, műismeret); zenei készségfejlesztési
gyakorlat (szolfézs, zeneelmélet, partitúraolvasás, zenei informatikai ismeretek), zenei interpretációs gyakorlat (karének és
előadói gyakorlat, vezénylési gyakorlat és kargyakorlat, zongorahangszerjáték, magánének);
 ba) karvezetés specializáció: műelemzés, zeneelmélet, szolfézs, karvezetés, kórusirodalom, beszédgyakorlat,
zongorakíséret, transzponáláspartitúraolvasás;
 bb) népzene specializáció: népi hangszer, népzeneelmélet, néprajz, népi kamarazene, népdalkörvezetés, táncház,
harmonizálási gyakorlat, néptáncelmélet, néptánc;
 bc) egyházzene specializáció: gregorián, liturgiaelmélet, orgona, kórusvezetés, egyházzene gyakorlat,
egyházzenetörténet, népénekkorál, latin;
bd) a második szak szakterületi ismeretei;
be) egyéb differenciált szakmai ismeretek;
c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 1015 kredit.
673
 8.674 DRÁMAINSTRUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1. Az alapképzési szak megnevezése: drámainstruktor (Drama Instruction)
 végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
 szakképzettség: drámainstruktor
 szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Drama Instructor
 választható specializáció: színjáték, drámajáték (Specialization in Acting; Specialization in Educational Drama).
 3. Képzési terület: művészetközvetítés
 4. Képzési ág: drámakultúra
 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2530 kredit
 6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 8 kredit
 6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: az összes kredit legalább 60%a.
 A képzés célja: olyan drámainstruktorok képzése, akik közművelődési és művészeti intézményekben vagy a médiában
képesek a kulturális tervezésben és szervezésben, illetve a drámajátékok tervezésében és vezetésében való jártasságot igénylő
feladatkörök ellátására. Képesek továbbá színházaknál, filmekben színészi feladatok, illetve szabadidőszervezői feladatok
ellátására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához.
 a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:
 a művelődéstörténeti és művészettörténeti folyamatokat
 a műelemzés, a dráma és színházelemzés eljárásait
 a színházi menedzsment főbb kérdéseit
 a színház gyakorlati működését
 a színházi és kulturális szervezés kérdéseit
 a színpadi zene és mozgás főbb kifejezőeszközeit
 az előadáskészítés és az előadáselemzés műveleteit
 a dráma és színháztörténet főbb korszakait
 a drámapedagógia főbb területeit
 Drámajáték specializáción továbbá:
 a drámajáték általános alkalmazását, gyakorlatát
 a drámapedagógia történetét, iskoláit és válfajait
 a drámapedagógia gyakorlatának főbb kérdéseit, a dráma mint módszeregyüttes pedagógiai programokba történő építését
és tanterven túli iskolai alkalmazását
 a (kulturális) szabadidő szervezésének speciális módjait
 Színjáték specializáción továbbá:
 a beszédtechnika eszközeit
 általános színészi eszközöket
 zenés és bábszínészi eszközöket
 közművelődési és művészeti intézményekben, a médiában és az igazgatás területén olyan feladatkörök ellátására,
amelyek a kulturális tervezésben és szervezésben, illetve a drámajátékok tervezésében és vezetésében való jártasságot igénylik;
 művész szakképzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;
 színházaknál, filmekben színészi feladatok ellátására;
 közművelődési intézményekben szabadidőszervezői feladatok ellátására;
 készségek fejlesztésére, új kompetenciák kialakítására irányuló igény;
 vizuális intelligencia;
 jó együttműködési és kommunikációs készségek;
 saját tevékenység reális megítélésének képessége, kritikai szemlélet;
 kreativitás, sikerorientáltság;
 a minőség iránti elkötelezettség és felelősségtudat;
 az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás;
 jó szervezőkészség.
 8. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
 Alapozó ismeretek: 1520 kredit
 alapvető művelődéstörténet, vizuális művészeti ismeretek, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, vezetés és
szervezéstudományi alapismeretek, drámapedagógiai alapismeretek,
 Szakmai törzsanyag:123168 kredit
 a) szakmai alapozó modul: 3550 kredit
 műelemzés, drámaelemzés, színpadi zene és színpadi mozgás, színházi menedzsment, a színház gyakorlati működése,
színházi és kulturális szervezés, az előadáskészítés és az előadáselemzés általános ismeretei
 b) differenciált szakmai ismeretek: 88118 kredit
 választható specializációk: 6070 kredit
 drámajáték specializáción: alkalmazott színházismeret, előadáskészítés és előadáselemzés, alkalmazott drámajátékosi
ismeretek, drámajátékosi gyakorlatok, drámapedagógia, kulturális szabadidő tervezés és szervezés
 színjáték specializáción: alkalmazott színházismeret, előadáskészítés és előadáselemzés, beszédtechnika, általános
színészi ismeretek, zenés színészi ismeretek, bábszínészi ismeretek
 szakmai gyakorlat: 2040 kredit
 szakdolgozat: 8 kredit
 c) egyéb választható ismeretek: 812 kredit
 a (továbblépésként) tanári mesterképzési szak választása esetén a tanári felkészítéshez szükséges 10 kreditértékű
pedagógiai és pszichológiai modul ismeretei (a szabadon választható tárgyak terhére).
 A szakmai gyakorlat színházakban, közművelődési intézményekben, színházi terápiát végző centrumokban végzett,
minimum 150 órás évközi gyakorlat, amely az adott felsőoktatási intézménytől függően meghatározott heti óraszámban, 15
hét/félév időintervallumban, vagy 8 óra/nap időtartamban folyik.
 Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET
1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1.675 A mesterképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)
 2.676 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
szakképzettség: okleveles gazdaságinformatikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer
 3.677 Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
 4.2.678 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési
szakok: a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a gazdálkodási és menedzsment, a gazdaság és pénzügy
matematikai elemzés, a pénzügy és számvitel alapképzési szakok.
 4.3.679 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap vagy
mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű
alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási
intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 2025 kredit
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 5580 kredit
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a komplex üzleti folyamatokat megérteni, problémákat feltárni és
megoldási alternatívákat kidolgozni. Alkalmasak az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai rendszerekkel szemben
támasztott igények felismerésére, fejlesztésre és a kész alkalmazások menedzselésére, valamint kutatásifejlesztési feladatok
ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:
alapvető kommunikációs, vezetési és etikai ismeretek,
környezetvédelmi és minőségbiztosítási ismeretek,
a meghatározó jogi, szabályozási, gazdasági és termelési folyamatok ismerete,
a képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások (tervezés, fejlesztés, integrálás,
üzembe helyezés, minőségbiztosítás, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás) ismerete,
az alapvető kutatási irányok ismerete, a kutatásfejlesztési tevékenységhez szükséges alapvető készségek elsajátítása,
kutatásfejlesztési munkák és az informatikai fejlesztések, menedzselési feladatok dokumentálására vonatkozó ismeretek.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
a szakterület problémáinak a felismerésére, hatékony megoldások kidolgozására, a megoldások megvalósításának a
kezdeményezésére,
az információtechnológia korszerű lehetőségeinek kihasználására, szervezetek üzleti intelligenciájának a növelésére,
az infokommunikációs technológiák együttműködésének megtervezésére, különböző modellnézetek generálására,
az ITtámogatott üzleti alkalmazások vállalati szintű, modellszemléletű tervezésére,
az implementálás, a működtetés, valamint a kockázatok, a változások és a különböző szoftververziók menedzselésére,
szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelve önálló irányítói feladatok ellátására,
kutatásfejlesztési feladatok végzésére és irányítására.
kreativitás, rugalmasság,
intuíció és módszeresség,
tanulási készség és jó memória,
információfeldolgozási képesség,
környezettel szembeni érzékenység,
elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,
kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,
alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:
matematika és a számítástudomány speciális fejezetei (ezen belül kiemelten a matematikai módszerek gazdasági megoldásai,
operációkutatás, szimuláció, matematikai statisztika), valamint az informatika magas szintű műveléséhez szükséges további
természettudományi alapismeretek;
közgazdaság és gazdálkodástudományi, vállalatgazdaságtani, jogi, szervezeti, szervezési és menedzsment ismeretek,
valamint vezetői számvitel és kontrolling ismeretek azon vonatkozásai, amelyek az intelligens információtechnológiai
megoldások kutatásához, fejlesztéséhez szükségesek.
üzleti modellezés, szakértői rendszerek, döntéstámogatás, üzletmenetfolytonosság tervezése, informatikai rendszerek
fejlesztése, tudásbázistervezés, adat és tudásbázismenedzsment, formális nyelvek a modellezésben, informatikai stratégia
tervezése, projekttervezés és irányítás, szabványos fejlesztési megoldások, informatikai rendszerek újjászervezése, integrált
vállalatirányítási rendszerek adaptálása, elektronikus és mobil üzletvitel, webtechnológiák üzleti alkalmazása területén.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 5580 kredit
differenciált szakmai ismeretek:
rendszerfejlesztés, vállalati szintű alkalmazásintegráció, intelligens elektronikus és mobil megoldások, üzletmenet
folytonosság informatikai aspektusa, ITtámogatott szervezetfejlesztés, szervezetközi alkalmazások, infokommunikációs
szolgáltatások, térinformatika, integrált vállalatirányítási rendszerek, döntéstámogatás, fejlesztési módszertanok, adatbázis
menedzsment, folyamatmenedzsment, kockázatkezelés, változás és konfigurációmenedzsment, alkalmazásportfóliókezelés,
mesterséges intelligencia, informatikai audit, csoportmunka támogatása stb.
diplomamunka: 30 kredit
 A szakmai gyakorlat legalább 6 hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) gyakorlat, amelyet a felsőoktatási
 A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos
szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi
bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. A hallgatónak rendelkeznie kell szaknyelvi ismeretekkel is.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományos ismeretek (10 kredit): analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika,
számítástudomány;
gazdasági és humán ismeretek (20 kredit): közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi
ismeretek, EUismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan) ismeretek;
informatikai ismeretek (40 kredit): számítógéparchitektúrák, operációs rendszerek, számítógéphálózatok,
programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés, adatbáziskezelés, IRarchitektúrák, fejlesztés, menedzselés,
minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek,
speciális alkalmazások.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A
hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
 2.682 MÉRNÖKINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1.683 A mesterképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
 szakképzettség: okleveles mérnökinformatikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
 3.685 Képzési terület: informatika
 4.1.686 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mérnökinformatikus alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a
gazdasági informatikus és a programtervező informatikus alapképzési szak.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus
műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök tervezésére, informatikai
rendszerek fejlesztésére és integrálására, az informatikai célú kutatásifejlesztési feladatok ellátására, koordinálására,
tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
 a)688 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:
 a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, hardver és szoftver ismeretek, informatikai rendszerek, adatbázis
elmélet, adatbázistervezés, teljesítményelemzés, adatbiztonság, megfelelő szintű manualitás, mérési készség ezek
laboratóriumi szintű használata,
az informatika területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,
a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki
és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,
a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.
a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a
problémamegoldó technikák felhasználására,
a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új
jelenségek feldolgozására,
a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,
a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,
szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére,
a műszaki gazdasági humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,
komplex informatikai rendszerek fejlesztésére, az információtechnológia eszközeinek készség szintű használatára,
formális módszerek használatára a tervezésben,
informatikai rendszerek teljesítményelemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára,
informatikai rendszerek biztonságosságának analízisére és tervezésére,
adatbázisok tervezésére,
sokprocesszoros digitális rendszerek alkalmazására és fejlesztésére,
szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel.
kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, etikus magatartás,
matematika, információelmélet, számítástudomány, számítástechnika, rendszerelmélet, valamint szakmaspecifikus
alaptárgyak;
mikroökonomia, vezetési, jogi és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki
tudományok kultúrtörténete, környezetvédelem.
tömegkiszolgálás, formális módszerek használata a tervezésben, modellezés és szimuláció, teljesítményelemzés,
adatbiztonság, sokprocesszoros rendszerek, adatbázisok elmélete és adatbázistervezés; számítógépes grafika és képfeldolgozás,
informatikai rendszerek tervezése.
rendszer és szoftverfejlesztés, infokommunikációs rendszerek, sokprocesszoros hardverszoftver rendszerek, intelligens
beágyazott rendszerek, termelésinformatika, infobionika stb. közül választható;
természettudományi ismeretek (20 kredit): analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, fizika;
gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv,
társadalomtudomány;
számításelméleti és programozási ismeretek (15 kredit): számítás és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés,
szoftver technológia;
számítógép ismerete (15 kredit): elektronika, digitális technika, mérés és szabályozástechnika, számítógép architektúrák,
operációs rendszerek, számítógépes hálózatok;
információs rendszerek ismeretek (15 kredit): adatbáziskezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek modellezése,
analízise, megvalósítása, biztonsági kérdései.
3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1.691 A mesterképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)
szakképzettség: okleveles programtervező informatikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező
informatikus alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:
A képzés célja informatikus szakemberek képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon
biztosító képzés alapján informatikai rendszerek fejlesztési, létrehozási, alkalmazási, bevezetési, működtetési, szervizelési
tevékenységét önállóan és csoportmunkában képesek magas szinten ellátni. Rendelkeznek továbbá az alkalmazási területük
informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködési és modellalkotási készségekkel, képesek informatikai célú
kutatási feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
az informatika elméleti alapjainak mesterszintű ismerete és az új technológiák megismerése a gyakorlatban,
az informatika alkalmazási területein jelentkező feladatok megoldásához szükséges alapvető matematikai és
számítástudományi ismeretek elsajátítása és ezek konstruktív alkalmazása,
a szoftverrendszerek tervezésénél alkalmazott alapvető módszerek ismerete és gyakorlat azok alkalmazásában,
a szoftverrendszerek eszközeinek ismerete és készség szintű alkalmazása,
az informatika alkalmazási területein alapvető gyakorlati módszerek és megoldások, valamint az alapvető kutatási irányok
megismerése, a kutatásfejlesztés informatikai tevékenységéhez szükséges alapvető készségek elsajátítása,
a választott specializációtól függő további elvárt szakmai ismeretek;
 b)694 A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására vállalati
információs rendszerek tervezésében és készítésében, valamely korszerű modellező eszköz felhasználásával,
a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek
feldolgozására,
 rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére, ilyen területen irányító feladatok ellátására,
a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, az informatika fennálló modelljeinek
alkalmazására,
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére a multimédia eszközeinek felhasználásával is.
absztrakciós képesség,
elemző képesség és módszeresség,
igény a minőségi munkára,
önműveléshez és a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,
kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,
 8.695 A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:
 folytonos és diszkrét matematika és alkalmazásaik belső specializációtól függő tartalommal az ajánlott ismeretkörökből:
algebrai, lineáris algebrai, számelméleti módszerek és alkalmazásaik a számítástudományban; a matematikai analízis speciális
területei, numerikus módszerek és alkalmazásaik; diszkrét matematika, gráfelmélet, logika és alkalmazásaik; sztochasztikus
modellezés és statisztika elméleti alapjai és alkalmazásai; operációkutatás; algoritmikus módszerek a matematikában (min. 10
kredit);

 a számítástudomány formális modelljei és eszközei belső specializációtól függő tartalommal az ajánlott ismeretkörökből:
algoritmuselmélet: korszerű algoritmusok, algoritmusok bonyolultság és hatékonyságelmélete, alkalmazási területek speciális
algoritmusai, lineáris programozás alkalmazásai; programozás elmélete: formális és programozási nyelvek, számítási modellek,
programtervezés, szintézis és verifikálás, logikai programozás; informatika alapjai: információelmélet, kódelmélet, kriptográfia
(1020 kredit);
 szervezési és menedzsment ismeretek, vezetői és kontrolling ismeretek, minőségbiztosítás.
 8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 3055 kredit
 legalább öt témakör az alábbi ismeretkörökből: modellelemzés, tudományos számítási módszerek, szoftvertechnológia
módszerei, modern programozási nyelvek és paradigmák, a korszerű programozási nyelvek használata, információs rendszerek
elméleti alapjai és alkalmazásai, osztott és párhuzamos rendszerek, információs technológiai és alkalmazásbiztonsági ismeretek,
számítógépes jel és képfeldolgozás, mesterséges intelligencia módszerei, operációkutatás és optimalizálás;
 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 3055 kredit differenciált szakmai ismeretek:
 speciális ismeretkörök: információs rendszerek, modellalkotási módszerek, térinformatika, egészségügyi informatikai
rendszerek felépítése és szervezése, információmenedzselés és szervezés új módszerei, vállalati ügyvitelszervezés,
képfeldolgozás, számítógépes jel és képfeldolgozás, komputergrafika, matematika új alkalmazásai, médiainformatika,
mesterséges intelligencia, operációkutatás, számítástudomány, szoftvertechnológia;
 diplomamunka: 15 kredit.
matematikai és természettudományos alapismeretek (15 kredit): analízis (kalkulus), numerikus analízis, közelítő és
szimbolikus számítások, diszkrét matematika, lineáris algebra és egyéb matematikai és természettudományi ismeretek;
számítástudományi ismeretek (15 kredit): logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és
elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek;
gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): makro és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi, informatikai és
menedzsment ismeretek, humán ismeretek;
informatikai ismeretek (25 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika és az adatbázisok és információs rendszerek
ismeretkörei, számítógépek architektúrája és számítógépes hálózatok témakörei.
 4.698
 5.699 ORVOSI BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: orvosi biotechnológia (Medical Biotechnology)
 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
 végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)
 szakképzettség: okleveles orvosi biotechnológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Biotechnologist
 választható specializációk: alkalmazott bioinformatika, molekuláris biotechnológia (Applied Bioinformatics, Molecular
Biotechnology)

 3. Képzési terület: informatika
 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a molekuláris bionika vagy molekuláris bionika mérnöki
alapképzési szak.
 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok: az általános
orvos, fogorvos, gyógyszerész osztatlan mesterképzési szakok; a biomérnöki, vegyészmérnöki, orvosi laboratóriumi és
képalkotó diagnosztikai analitikus, biológia, valamint kémia alapképzési szakok, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti
egyetemi szintű okleveles vegyész, biológus, biológiatanári, kémiatanári szakok.
 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap és mesterfokozatot adó
szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok,
amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli
bizottsága elfogad.
 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2040 kredit;
 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 1535 kredit
 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 3050 kredit;
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit;
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20%.
 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A szak képzési célja orvosi biotechnológusok képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú
távon biztosító képzés alapján természettudományos, informatikai és orvostudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező
szakemberekként képesek a biomedicinális tudományterületeken önállóan kutatási és alkalmazási, fejlesztési és működtetési
tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon
történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. A végzettek felkészültségük
alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
 a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
 a biotechnológiai módszereket és a biomedicinális alkalmazásokat,
 a biotechnológiai méréstechnikai módszereket,
 a biológiai folyamatok molekuláris mechanizmusát és modellezését,
 a biotechnológia alapvető etikai kérdéseit,
 a biotechnológiához szükséges informatika kérdéseit,
 a szellemi tulajdonjogot,
 a vezetési menedzsment, a szervezés, a szervezet elméleti alapjait,
 az együttműködéshez szükséges kommunikációt.
 b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
 ba) alkalmazott bioinformatika specializáción:
 a számítógépes biológia és kémia eszköz és módszertárának alkalmazására, különös tekintettel a genomikai,
proteomikai, metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai alkalmazásokra,
 adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására, kezelésére és alkalmazására korszerű adatbáziskezelő
rendszerekben, különösen orvosi biotechnológiai területeken,
 biológiai rendszerek számítógépes modellezésére és szimulációjára (bioinspirált rendszerek);
 bb) molekuláris biotechnológia specializáción:
 molekuláris interakciók leírására, molekuláris és rendszerszemléletű biológiai (’systems biology’) és genetikai ismeretek
biotechnológiai kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására,
 molekuláris biotechnológiai és farmakogenomikai ismeretek révén korszerű metabonomikai, metabolonikai és
toxikológiai vizsgálómódszerek kifejlesztésére,
 preklinikai és klinikai gyógyszerkutatás és fejlesztés fázisainak ismerete alapján biotechnológiai gyógyszerkutatási és
fejlesztési tevékenységre,
 molekuláris diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására,
 molekuláris támadáspontok ismerete révén új terápiás módszerek, illetve hatóanyagok kifejlesztésére, különös tekintettel
az onkológiai vonatkozásokra.
 kreativitás,
 logikus gondolkodás és látásmód,
 jó kommunikációs és együttműködési készség,
 csapatmunkára való alkalmasság,

 hatékony konfliktuskezelés.
 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges
 alapozó ismeretkörök: 2040 kredit
 molekuláris biológiai ismeretek, biokémiai, kémiai biológiai ismeretek, élettani ismeretek,
 informatikai ismeretek;
 közgazdaságtani ismeretek, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek.
 fehérjék, fehérjehálózatok ismerete, nukleinsavakkal kapcsolatos technikák, sejtbiológiai ismeretek, molekuláris
patológiai ismeretek;
 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei:
 alkalmazott bioinformatika specializáción: számítógépes biológiai és kémiai ismeretek, adatbázisok tervezése és
alkalmazása, modellezés és szimuláció, szerkezeti bioinformatikai ismeretek, különösen bioinformatikai vonatkozásban,
statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag
felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciaifarmakokinetikai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és
toxikológia, szemészeti ismeretek, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, növényi
biotechnológiai ismeretek;
 molekuláris biotechnológia specializáción: molekuláris genetikai és genomikai ismeretek, molekuláris toxikológiai
ismeretek, gyógyszerkutatás és fejlesztés folyamatának ismerete, molekuláris diagnosztikai ismeretek, molekuláris
támadáspontok ismerete, különösen molekuláris biológiai vonatkozásban statisztikai ismeretek biológiai rendszerek
vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyagfelszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai
farmakokinetikai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, szemészeti ismeretek, nagy
teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, növényi biotechnológiai ismeretek.
 A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy
azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
 A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi
ismeretek: analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, szerves kémia, biokémia,
molekuláris biológia, molekulafizika; gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, menedzsment
ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek; elektronikai és számítástechnikai ismeretek: elektronikai
áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés,
digitális rendszerek, adatbáziskezelés, bioinformatika; biofizikai és idegtudományi ismeretek: biofizika, genetika,
neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia, biolaboratóriumi mérések.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A
 II.700
III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET
1. ANYAGMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.701 A mesterképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)
2.702 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles anyagmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer
 4.703 A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az anyagmérnöki alapképzési szak, az anyagmérnöki, illetve a
kohómérnöki főiskola szintű alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az
energetikai mérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, az ipari termék és formatervezői, a vegyészmérnöki, a villamosmérnöki,
valamint a természettudományi szakcsoportból a kémia és a környezettan alapképzési szak.
 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű alapképzési szakok, amelyeket a
kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága
elfogad.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a műszaki anyagok (fémek és ötvözeteik, kerámiák és szilikátok, polimerek és
műanyagok, illetve az ezekből összeállított kompozitok, új funkcionális anyagok) szerkezetével, tulajdonságaival,
viselkedésével foglalkozó alaptudományokban szerzett ismereteik birtokában képesek ezen anyagok gyártási, alakítási és
feldolgozási technológiáinak tervezésére és azok fejlett technológiai színvonalon való működtetésére, a szakterülethez
kapcsolódó szervezési és irányítási feladatok rendszerszerű végzésére, az anyagmérnöki célú kutatásifejlesztési feladatok
ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
a)704 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:
az anyagtudomány területén az elméleti és gyakorlati ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;
az anyagmérnöki szakmához kötött manualitás, mérési készség ezek laboratóriumi szintű használata,
vezetői ismeretek,
a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és
alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető
ismeretei,
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete.
az anyagmérnökséggel kapcsolatban fellépő problémák matematikai megfogalmazására, illetve az adódó egyenletek
(egyenletrendszerek) analitikai vagy numerikus megoldására,
az anyaggyártó technológiák működtetése során fellépő kémiai, fizikai, fizikaikémiai jelenségek és törvényszerűségek
alapján a folyamatok adekvát modellezésére,
a különböző műszaki anyagok között lévő kapcsolatrendszerek alapján az anyagok összetételének, szerkezetének és
tulajdonságainak technikai meghatározására, az alkalmazható műszerek ismeretére,
a különböző műszaki anyagok gyártástechnológiájának kezelésére, az anyaggyártó gépek és berendezések működtetésére,
az anyagtechnológiák alkalmazására összetett műszaki szerkezetekben, korszerű műszaki és közszükségleti cikkek
tervezésében, gyártásában és alkalmazásában,
anyagmérnöki kérdésekben megalapozott mérnöki állásfoglalás kialakítására, ezen álláspont adekvát kommunikációjára
magyar és legalább egy világnyelven,
áttekinteni vállalati, nemzetgazdasági és nemzetközi szinteken az anyagmérnökséghez tartozó technológiák fejlődési
trendjeit, azok mikro és makrogazdasági kihatásait,
alapvető menedzseri, kommunikációs, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában, anyaggyártó vállalatok menedzseri
feladatainak ellátására.
környezettel szembeni érzékenység;
matematika, szilárdtest fizika, fluidumok fizikája, mechanikája, kémia, fizikaikémia, valamint az alapismeretek azon tárgyai,
amelyek szakmaspecifikusak;
vezetési és menedzsment ismeretek, kommunikáció elmélet, marketing, jogi ismeretek, pénzügyi ismeretek, valamint
szakmaspecifikus gazdasági és humán ismeretek.
anyagszerkezettan, anyagtulajdonságok, anyagtervezés, polimerek, kerámiák, fémek, kompozitok; valamint szakmaspecifikus
szakmai ismeretek.
intézményspecifikus szakirányú ismeretkörök a kerámia és szilikátmérnöki, a polimermérnöki, a mechanikaitechnológiai, a
fémtechnológiai, a metallurgiai és öntészeti, a nanoszerkezetű anyagok és technológia, a távközlési és informatikai funkcionális
anyagok, a kompozitanyagok, a bio és intelligens anyagok területéről, a vegyipari technológia, kiegészítve ezt anyag és
szerkezetdiagnosztikai, anyaginformatikai, anyagvizsgálati, automatizálási, energiagazdálkodási, hulladékgazdálkodási, ipari
marketing menedzsment, környezetvédelmi, minőségirányítási specialitásokkal;
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma
van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy
oklevél szükséges.
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, fizikai kémia;
gazdaságihumán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, menedzsment, minőségügy, környezetvédelem, jogi ismeretek;
anyagtudományi és technológiai ismeretek (15 kredit): anyagok szerkezete és tulajdonságai, tulajdonság és
szerkezetvizsgálat, anyagkárosodás;
műszaki ismeretek (15 kredit): műszaki ábrázolás, géprajz, gépszerkezettan, informatika, elektrotechnika, mechanika,
méréstechnika, műszerezés, automatizálás, energiagazdálkodás.
2. KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.706 A mesterképzési szak megnevezése: kohómérnöki (Metallurgical Engineering)
szakképzettség: okleveles kohómérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metallurgical Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az anyagmérnöki alapképzési szak, a kohómérnöki főiskola szintű
alapképzési szak.
gépészmérnöki, a műszaki földtudományi, a közlekedésmérnöki, a villamosmérnöki, az energetikai mérnöki, a had és a
biztonságtechnikai mérnöki, a vegyészmérnöki, a mérnökinformatikus, a kémia és a környezettan.
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű alapképzési szakok, amelyeket a
elfogad.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik metallurgiai irányultságú természettudományos, műszaki, gazdasági ismereteik
birtokában képesek a földkéregből bányászott ércek és fémtartalmú hulladékok fizikai és kémiai előkészítésére, dúsítására,
ezekből fémek, ötvözetek, illetve vegyületeik gazdaságos, környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő kinyerését és
tisztítását szolgáló eljárások, valamint a fémes anyagokból termékeket előállító formaöntészeti, képlékenyalakítási és hőkezelési
eljárások technológiáinak kidolgozására, korszerűsítésére, berendezéseik tervezésére és azok fejlett technológiai színvonalú
működtetésére, kohómérnöki célú kutatásifejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében
való folytatására.
a kohómérnöki szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség ezek
laboratóriumi szintű használata,
a kohászati tudomány területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
alkalmazása, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető
ismeretei,
a metallurgiai problémák matematikai megfogalmazására, az adódó egyenletek (egyenletrendszerek) analitikai vagy
numerikus megoldására,
a metallurgiai technológiák működtetése során fellépő kémiai, fizikai, fizikaikémiai jelenségek és törvényszerűségek
alapján a folyamatok adekvát modellezésére,
a különböző műszaki anyagok között lévő kapcsolatrendszerek alapján az anyagok összetételének, szerkezetének és
tulajdonságainak technikai meghatározására, az alkalmazható műszerek ismeretére,
különböző fémek, fémötvözetek és fémmátrixú kompozitok gyártástechnológiájának irányítására, az anyaggyártó gépek és
berendezések működtetésére,
kohászati technológiák alkalmazására összetett műszaki szerkezetekben, korszerű műszaki és közszükségleti cikkek
tervezésében, gyártásában és alkalmazásában,
metallurgiai kérdésekben megalapozott mérnöki állásfoglalás kialakítására, ezen álláspont adekvát kommunikációjára mind
magyar, mind legalább egy világnyelven,
áttekinteni vállalati, nemzetgazdasági és nemzetközi szinteken a metallurgiai technológiák fejlődési trendjeit, azok mikro
és makrogazdasági kihatásait,
alapvető menedzseri, kommunikációs, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában, kohászati vállalatok menedzseri
feladatainak ellátására.
matematika, szilárdtest fizika, fluidumok fizikája, mechanikája, kémia, fizikaikémia, elektrokémia, transzportfolyamatok,
valamint az alapismeretek azon tárgyai, amelyek szakmaspecifikusak;
vezetési és menedzsment ismeretek, kommunikáció, marketing, jogi ismeretek, pénzügyi ismeretek, valamint
szakmaspecifikus a gazdasági és humánismeretek.
fémtan, tüzeléstan, metallurgia, öntészet, képlékenyalakítás, hőkezelés, hegesztés; valamint szakmaspecifikus szakmai
ismeretek.
intézményspecifikus szakirányú ismeretkörök fémelőállítása és hulladékfeldolgozási, fémipari hő és felületkezelési,
képlékenyalakító, öntészeti stb. területekről, kiegészítve ezt anyag és szerkezetdiagnosztikai, anyaginformatikai,
anyagvizsgálati, automatizálási, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodási, ipari marketing menedzsment, környezetvédelmi,
minőségirányítási specialitásokkal;
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, fizikai kémia;
gazdaságihumán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, menedzsment, minőségügy, környezetvédelem, jogi ismeretek;
szakmai alapismeretek (15 kredit): metallurgia és öntészet, hőkezelés és képlékenyalakítás, felületkezelés, tüzeléstan
kemencék;
műszaki ismeretek (15 kredit): fémtan, anyagvizsgálat, géprajz, gépszerkezettan, informatika, elektrotechnika, mechanika,
méréstechnika, műszerezés automatizálás, energiagazdálkodás.
3. FAIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.711 A mesterképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)
szakképzettség: okleveles faipari mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a faipari mérnöki alapképzési szak.
anyagmérnöki, a gépészmérnöki, a könnyűipari mérnöki, a műszaki menedzser, az ipari termék és formatervezői.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok a legalább alapfokozatot adó alapképzési
szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit
megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
A képzés célja olyan mérnökök képzése a fafeldolgozás, fahasznosítás valamennyi ágazata fűrészipar, falemezipar,
bútorgyártás, fa épületelem, épületasztalos szerkezet gyártás, más faipari késztermékek előállítása területére. A fafeldolgozással
és fahasznosítással összefüggő mérnöki tevékenységhez szükséges műszaki, környezetvédelmi és közgazdasági ismeretekből
magas szintű elméleti tudás és gyakorlati készség megszerzése. Az elméleti ismeretek olyan szintű elsajátítása, hogy az arra
épülő szakmai képzéssel alkalmasak legyenek a következő évtizedek műszaki fejlődésének alakítására, tanulmányaik PhD
képzés keretében való folytatására.
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, az ismeretek megfelelő szintű tervezői és laboratóriumi szintű
használata,
a faipar területén az anyag, technológiai és gyártmányismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek, valamint a csoportban végzett munka sikerességét támogató tudás,
ismeretei,
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható elemző és problémamegoldó technikák
ismerete,
a törvényszerűségek, összefüggések megértésére megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a
jelenségek feldolgozására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,
helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,
az állapotfelmérés és kockázatelemzés elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex faipari
feladatok megoldására, új technológiák kifejlesztésére, termelési folyamatok szervezésére és irányítására.
a fafeldolgozással és fahasznosítással összefüggő mérnöki feladatok ellátására szakmailag magas szinten;
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére.
széles műveltség,
alkalmazott matematika, mérnöki fizika, fakémia, elektronika, számítógépes ábrázolás;
pénzügyi ismeretek, jogi ismeretek, menedzsment.
gépelemek, fahasznosítás, faszerkezetek védelme, környezetvédelem.
favíz kapcsolat, faforgácsolás elmélete, minőségtervezés, faalapú lemezek, szervetlen kötésű kompozitok, fűrészipari
termelési folyamatok, automatika, ragasztás és felületkezelés, faépületelemek gyártása, vállalatirányítási rendszerek, marketing
mérnököknek stb. ismeretekből választható, valamint speciális tantárgyakból;
természettudományos ismeretek (30 kredit):
matematika (min. 12 kredit), ábrázoló geometria, mechanika, mérnöki fizika, kémia;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vezetésmódszertan, vállalatgazdaságtan, pénzügyi és számviteli
ismeretek, marketing, jogi ismeretek, humán ismeretek;
szakmai ismeretek (40 kredit): informatika, gépszerkezetek, géptan, mérés és irányítástechnika, logisztika, hőtranszport és
termodinamika, faanatómia, faipari alapszerkezetek, fűrészipari technológia, faipari lemez és lapgyártás, faipari gépek, bútor,
ajtó, ablakgyártás, faanyagvédelem.
4. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.715 A mesterképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)
szakképzettség: okleveles könnyűipari mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a könnyűipari mérnöki alapképzési szak.
vegyészmérnöki, a faipari mérnöki, az anyagmérnöki, a gépészmérnöki, a műszaki menedzser, az ipari termék és formatervezői.
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok,
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a könnyűipar szakterületeihez kapcsolódó magas szintű természettudományos
és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek az elméletben és a gyakorlatban jelentkező műszaki és szervezési, komplex
tervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására, a műszaki, informatikai, esztétikai ismeretek, valamint az ehhez
kapcsolódó készségek révén alkalmasak a tervezési, a technológiai és a szolgáltatások területén jelentkező feladatok önálló
irányítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére. A megszerzett tudás alapját képezi
PhD képzés keretében folyó oktatás sikeres folytatására.
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, az ismeretek megfelelő szintű tervezői és laboratóriumi szintű
használata,
a könnyűipar területén az anyag, technológiai és gyártmányismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek, valamint a csoportban végzett munka sikerességét támogató tudás,
ismeretei,
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható elemző és problémamegoldó technikák
ismerete,
jelenségek feldolgozására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,
az állapotfelmérés és kockázatelemzés elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex könnyűipari
feladatok megoldására, a szakirányon jellemző termékek felső szintű tervezésére, a folyamatok szervezésére és irányítására,
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére.
kreativitás, rugalmasság, adaptivitás,
kommunikációs és konfliktusmegoldási készség,
intuíció, kitartás, igényesség és módszeresség,
információfelismerési és feldolgozási képesség,
matematika, mechanika, fizika, alkalmazott kémia, valamint szakmaspecifikus alaptárgyak;
vezetési és menedzsment ismeretek, vállalkozási ismeretek, pénzügyi ismeretek, jogi ismeretek, minőségbiztosítás,
környezetvédelem, kommunikáció elmélet.
informatika és alkalmazott számítástechnika, technológia ismeretek, terméktervezés, méréstechnika, logisztika,
anyagszerkezettan, minőségirányítás, kísérletek alapján történő optimumkeresés.
szakmai anyagszerkezettan, szakipari technológiák, folyamatok és termékek méréstechnikája, folyamattervezés,
számítógéppel támogatott gyártmánytervezés, esztétikai és marketing ismeretek, minőségirányítás és szakmai logisztika stb.;
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, mérnöki fizika, kémia, mechanika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, marketing, innováció menedzsment, EU ismeretek;
anyag és termékismeretek (25 kredit): terméktervezési ismeretek, anyagtudomány, formatervezés, áruismeret,
termékvizsgálatok;
technológiai és logisztikai ismeretek (25 kredit): műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, ipari technológia és logisztika,
informatika és alkalmazott számítástechnika, folyamatok méréstechnikája, minőségirányítás, fogyasztóvédelem.
5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.720 A mesterképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)
szakképzettség: okleveles környezetmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a környezetmérnöki alapképzési szak.
vegyészmérnöki, a biomérnöki, a műszaki földtudományi mérnöki.
A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és irányítási ismeretekkel rendelkező
környezetmérnökök képzése, akik képesek a meglévő, ill. potenciális környezeti veszélyek azonosítására, felmérésére, a
környezeti károk megelőzésére, ill. csökkentésére, továbbá kárelhárítási projektek irányítására. Megfelelő technológiai
megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak a környezeti szennyezések megelőzésére. A végzett okleveles környezetmérnökök
PhD képzésen folytathatják tanulmányaikat.
a környezetvédelmi szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, azoknak megfelelő szintű elméleti és gyakorlati
alkalmazása,
a képzés szakterületén az alapvető kutatási irányok, valamint az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások mélyreható
ismerete, önálló kutatásfejlesztési készség,
környezetvédelmi vizsgálatok (környezeti analitika, monitorozás) végzése,
elemző, értékelő készség a környezettel kapcsolatos műszaki, gazdasági és társadalmi hatások, kapcsolatok vonatkozásában,
országos és regionális jelentőségű koncepciók és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése,
a szakterülethez kapcsolódó aktuális tudományos munkák ismerete, kritikus értékelése, a megszerzett ismeretek kreatív
alkalmazása,
környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára mérési tervek összeállítása, azok
kivitelezése és az adatok értékelése,
a fenntartható fejlődést biztosító technikák, technológiák felhasználásának ismerete, optimális megválasztása, irányítása,
ismeretei.
vízellátási, vízkezelési és szennyvíztisztítási technológiák tervezésére és irányítására,
levegőtisztaságvédelmi technológiák tervezésére és működtetésére,
kommunális és veszélyes hulladékok kezelési technológiáinak tervezésére és irányítására,
kommunikációs és kooperációs készségük birtokában az állami (hatósági), önkormányzati és társadalmi, valamint civil
szervezetek környezetvédelmi munkájának és akcióinak összehangolásában, irányításában való részvételre,
aktív részvételre a környezet védelmét koordináló központi és helyi igazgatási szervek tevékenységében,
közigazgatási, önkormányzati környezetvédelmi hatósági, ellenőrzési, szakértői munkakörök ellátására,
önkormányzati környezetvédelmi tevékenység szervezésére, irányítására,
részvételre a környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntéselőkészítési munkában,
települési környezetvédelmi koncepció készítésére,
vezetői ismeretek alkalmazására,
környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) tervezésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel
ellenőrzésére, szaktanácsadásra,
talajvédelmi technológiák tervezésére és irányítására,
környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítésére,
környezeti hatástanulmányok, felülvizsgálatok irányítására, elkészítésére,
a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,
a tudományágban megszerzett szakmai információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,
a lehetőségek szerinti helytálló bírálatok vagy vélemények megfogalmazására, döntéshozatalra, következtetések levonására,
a problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,
önművelésre, önfejlesztésre, az ismeretek elmélyítésére, bővítésére,
ismereteik alapján a hazai és nemzetközi műszaki és természettudományos szakmai munkába, közéleti tevékenységbe
bekapcsolódni, abban alkotó módon közreműködni,
tanulmányaikat PhD szinten folytatni.
pozitív hozzáállás a szakmai továbbképzéshez,
kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás,
matematika, fizika, kémia, biológia, ökológia és természetvédelem, földtudományi ismeretek;
gazdaságtan, menedzsment, államigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció.
méréstechnika és monitorozás, mérnöki ismeretek, ökotoxikológia, környezetmérnöki technológiák, környezetgazdálkodás,
környezetállapotértékelés, környezetmenedzsment rendszerek, biztonságtechnika és kockázatelemzés.
környezetvédelmi technológiák, tisztább technológiák, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, szennyvízkezelési
technológiák, talajvédelmi ismeretek, környezeti auditálás, környezetinformatika, környezetvédelem minőségbiztosítása,
tervezési feladat speciális ismeretkörei;
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, biológia;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, jogi ismeretek, menedzsment, kommunikáció;
szakmai ismeretek (30 kredit): mérnöki ismeretek (gépészeti ismeretek, számítástechnika), biztonságtechnika,
környezetvédelmi műszaki műveletek, informatika.
6. VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.725 A mesterképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)
szakképzettség: okleveles vegyészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a vegyészmérnöki alapképzési szak, a biomérnöki alapképzési
szak.
anyagmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, a kémia, a könnyűipari mérnöki, a környezetmérnöki.

A szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan vegyészmérnökök képzése, akik a megszerzett
magas szintű természettudományos, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az
ezekhez kapcsolódó készségeik révén vegyipari és rokonipari területeken tervezői, kutatásifejlesztési és magas szintű szakmai
menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A képzésben résztvevők képessé válhatnak arra, hogy tanulmányaikat a szaknak
megfelelő doktori (PhD) képzésben folytassák.
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség ezek laboratóriumi szintű
használata,
a vegyészmérnöki ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
ismeretei,
a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a
önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,
kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére, a szakterülettel kapcsolatos
szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,
kémiai és vegyészmérnöki laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák
elsajátítására és fejlesztésére, különösen a választott specializációnak megfelelő területen,
önálló feladatok ellátására a kémiai technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek
kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,
legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció, szakirodalom megértésére, szakmai kommunikációra.
matematika, fizika, kémia, biológia, biokémia;
közgazdaságtan, technológiamenedzsment, kommunikáció;
analitika, fizikai kémia és alkalmazásai, anyagtudomány, vegyipari művelettan, folyamatirányítás, vegyipari technológiák,
tervezés;
analitikai és anyagszerkezetvizsgálati, anyagtudományi, ásványolaj és petrolkémiai technológiai, finomkémiai műveleti,
folyamatmérnöki, gyógyszeripari, műanyag és száltechnológiai, radiokémiai technológiai, szerves kémiai technológiai,
vegyipari és folyamatmérnöki stb. specializációk tantárgyai;
természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, biokémia ebből kémia legalább 10 kredit;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;
szakmai ismeretek (30 kredit): fizikai kémia alkalmazásai, anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan és
művelettan, technológia.
7. MŰANYAG ÉS SZÁLTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.730 A mesterképzési szak megnevezése: műanyag és száltechnológiai mérnöki (Polymer and Fibre Technology)
szakképzettség: okleveles műanyag és száltechnológiai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Polymer and Textile Technology Engineer
szak.
anyagmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, a kémia, a könnyűipari mérnöki, a környezetmérnöki.
A szakterületek, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan mérnökök képzése, akik a megszerzett magas
szintű természettudományos, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez
kapcsolódó készségeik révén a műanyagokat és szálasanyagokat előállító, feldolgozó és alkalmazó szakterületeken tervezői,
kutatásifejlesztési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A képzésben résztvevők képessé
válhatnak a szaknak megfelelő doktori (PhD) képzésben való részvételre.
használata,
a műanyagok és a szálak területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek
ismeretei,
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret bővítésére, elmélyítésére,
műanyag és száltechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére, a szakterülettel
kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,
műanyag és száltechnológiai laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák
elsajátítására és fejlesztésére,
önálló feladatok ellátására a műanyag és száltechnológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek
kifejlesztésében, a tudományterület és rokon tudományok kutatásában,
matematika, fizika, kémia, biológia, biokémia;
közgazdaságtan, technológiamenedzsment, kommunikáció;
anyagismeret, polimerfizika, polimerkémia, polimerek feldolgozási technológiái;
műanyagok és műanyagtermékek jellemzése, műanyagok alkalmazása, műanyagipari környezetvédelem, műanyag
feldolgozás és alkalmazás fizikai alapjai, műanyagfeldolgozó gépek és technológiák, műanyagfeldolgozó szerszámok,
textiltechnológiai alapfolyamatok, új szálalkalmazások és technológiák stb. közül választható;
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismereteknek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, biokémia ebből kémia legalább 10 kredit;
művelettan, technológia.
8. BÁNYA ÉS GEOTECHNIKA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1.735 A mesterképzési szak megnevezése: bánya és geotechnika mérnöki (Mining and Geotechnical Engineering)
 szakképzettség: okleveles bánya és geotechnika mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mining and Geotechnical Engineer
 4.1.737 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a műszaki földtudományi mérnöki alapképzési szak, a
bánya és geotechnikai főiskolai szintű szak.
anyagmérnöki, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szak.
A képzés célja olyan korszerű természettudományos, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező
mérnökök képzése, akik alapképzési szakon szerzett ismereteikre építve képesek a külszíni és mélyművelésű bányászati
tevékenység, speciális felszín közeli földmunkák, valamint bányászati jellegű földalatti térségek létesítése és alagútépítés során
jelentkező földtani, geotechnikai, műszaki, technikai, gazdasági feladatok megoldására, továbbá a természeti veszélyek és
környezeti problémák felismerésére, kezelésére, a veszélyek elhárítására. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak
termelésirányítói, tervezői, szakértői, hatósági feladatok ellátására, ismereteik alapján szűkebb szakterületükön kutatófejlesztő
munkára nemzetközi együttműködésre, külföldi munkavállalásra. Tanulmányaik alapján alkalmassá válnak kreatív alkotó és
kutató munkára, PhD képzésben való részvételre.
tervező, elemző, kutató, fejlesztő és termelő tevékenységhez szükséges korszerű elméleti alapismeretek,
a bányászati szakterület alapvető kutatási irányainak, a legfontosabb fejlesztési feladatoknak, az alkalmazott
technológiáknak és technikai eszközöknek, a termelési folyamatok ellenőrzésének és szabályozásának ismeretei,
a tevékenységet fenyegető természeti veszélyek és az ellenük való védekezés módszerei, a területhez kapcsolódó mérési,
ellenőrzési, informatikai eszközök és módszerek,
a tevékenységhez kapcsolódó biztonságtechnikai, egészségvédelmi, környezetvédelmi ismeretek,
a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi
egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,
korszerű gazdasági, vezetési, jogi ismeretek,
alkalmazói szintű számítástechnikai ismeretek, különös tekintettel a szakterület speciális igényeire,
a kutatáshoz, tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikák ismerete, rendszer és folyamatszemléletű
problémakezelés.
ismereteik alapján szakterületükön a hazai és nemzetközi műszaki és tudományos közéleti tevékenységbe bekapcsolódni,
abban alkotó módon közreműködni,
a műszaki, technikai fejlődési trendek, az innovációs lehetőségek, a környezetvédelmi, minőségbiztosítási,
biztonságtechnikai, gazdaságossági követelmények felismerésére, és azok rendszerelméleti alapú szintetizálására, munkájukban
hatékony alkalmazására,
a termelési és műszaki szolgáltatási folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására,
kutatási, fejlesztési, tervezési és szakértői feladatok önálló megoldására, komplex projektek irányítására,
felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, szakhatósági tevékenység ellátására,
bányatelepítési és építési feladatok optimális megoldására, feltáró rendszerek tervezésére, kivitelezésének irányítására,
művelési és fejtési rendszerek tervezésére, végrehajtásának, üzemeltetésének irányítására,
a természeti veszélyek analizálására, felismerésére, az ellenük való védekezés optimális módszereinek meghatározására,
bányászati biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, működtetésének irányítására,
a bányászati tevékenység környezeti hatásainak csökkentésére, a rekultivációs tevékenység tervezésére, irányításra,
az előírt különleges követelmények teljesítése esetén ipari robbantástechnikai, hites bányamérői, igazságügyi szakértői
tevékenység folytatására, jogszabályokban rögzített szakmai gyakorlat után tervezői és szakértői jogosultság megszerzésére
bányászati és geotechnikai területen.
matematika, mechanika, műszaki fizika, informatika, geológia;
jogi ismeretek, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek, menedzsment ismeretek, szakterületi gazdasági ismeretek, EUs
ismeretek;
földtan, teleptan, logisztika, automatizálás, geotechnika, geofizika, jövesztéstechnika, robbantástechnika, geodézia,
térinformatika, ásványelőkészítés;
kőzetmechanika, alagútépítés, aknamélyítés, feltárás, fejtés, termelő és szállítógépek, szivattyúk, szellőztetők, vízvédelem,
szellőztetés, biztonságtechnika, talajmechanika, mélyépítés, földművek tervezése, külfejtések nyitása, külfejtési termelési
módszerek, külfejtések gépi berendezései, vízvédelem, biztonságtechnika;
természettudományos ismeretek (25 kredit): matematika, fizika, kémia, földtudományi alapismeretek, informatika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, vállalatgazdaságtan, humán
ismeretek;
szakmai ismeretek (45 kredit): földtudományi ismeretek, műszaki ismeretek, anyagismeret, környezetvédelem,
biztonságtechnika, bányászati és geotechnikai eljárások és technológiák, földmunkagépek, szállítóberendezések.
9. OLAJ ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.741 A mesterképzési szak megnevezése: olajés gázmérnöki (Oil and Gas Engineering)
szakképzettség: okleveles olaj és gázmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Oil and Natural Gas Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak.
környezetmérnöki, a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki, az energetikai mérnöki, a villamosmérnöki.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik rendelkeznek a kőolaj, földgáz és geotermális energiahordozó készletek
feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez, szállításához, tárolásához, szolgáltatásához és felhasználásához szükséges
technológiai ismeretekkel, továbbá infrastrukturális rendszerek tervezéséhez, létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges
felkészültséggel, a mérnöki tevékenység végzéséhez elengedhetetlen ismeretekkel és készségekkel, továbbá elméleti tudásuk
birtokában alkalmasak a szakterület kutatásfejlesztési feladatainak végzésére és irányítására, tanulmányaik PhD képzés
keretében való folytatására.
magas szintű elméleti ismeretek, amelyek lehetővé teszik a szakterület művelését hazai és nemzetközi szinten,
széles körű módszertani ismeretek, amelyek lehetővé teszik a szakterületi feladatok magas technikai szinten történő
gazdaságos megoldását,
a szakterületet érintő EU irányelvek ismerete,
a szénhidrogénellátással összefüggő ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes tervezésben és elemzésben,
ismeretei,
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák, ismerete,
problémamegoldó módszerek felhasználására,
szakmailag magas szinten megtervezni és végrehajtani az aktuális feladatokat,
a technológiai rendszerekben lejátszódó speciális áramlási folyamatok megértésére és számítására,
a többkomponensű szénhidrogén rendszerek fázisviselkedésének megértésére, számítására,
a technológiai rendszerek és a környezet kölcsönhatásának elemzésére, a kockázatok becslésére, havária helyzetek
kezelésére,
komplex tervezési munkák irányítására és projekt menedzseri feladatok ellátására,
szénhidrogén és víztermelő kutak fúrására, biztonságos kiképzésére, kútjavítási műveletek tervezésére és irányítására,
kőolaj és földgáztermelő létesítmények tervezésére és üzemeltetésére,
szénhidrogén telepek művelési technológiájának tervezésére és irányítására,
komplex földgázszállító, földgázelosztó rendszerek tervezésére és üzemeltetésére,
gáztárolási és csúcskiegyenlítési feladatok megoldására,
földgázszolgáltatási tevékenység irányítására,
földgázfelhasználással kapcsolatos tervezési és tanácsadási tevékenységre,
földgázkereskedelmi tevékenység végzésére,
energiagazdálkodással kapcsolatos mérnöki tevékenységekre,
jogszabályokban, illetve a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői, vezető tervezői,
illetve szakértői jogosultság megszerzésére a végzettségnek megfelelő mérnöki szakterületen.
kreativitás, problémafelismerő és megoldó készség, igényesség,
környezettel szembeni érzékenység;
igény a szakmai ismeretek folyamatos megújítására,
matematika, alkalmazott kémia, műszaki informatika, műszaki fizika, alkalmazott földtan;
gazdálkodási és vállalkozási ismeretek, pénzügyi ismeretek, menedzsment ismeretek, jogi ismeretek, EUs ismeretek,
kommunikáció;
fúrási módszerek, rezervoárok és telepfolyadékok, kőolaj és földgáztermelő rendszerek, szénhidrogénszállító rendszerek,
földgázelosztó rendszerek, földgázfelhasználó rendszerek, geotermikus és megújuló energiák;
fúrási technológiák, kútkiképzések, rezervoármechanikai és műveléstechnológiai ismeretek, kőolaj és földgáztermelési
technológiák, kőolaj és földgázszállítás, mélyfúrási geofizika, földgázszállítás és tárolás technológiája, földgázelosztás és
szolgáltatás, földgázfelhasználás, gázelőkészítési technológiák;
diplomamunka: 30 kreditpont.
természettudományos ismeretek (25 kredit): matematika, fizika, kémia, informatika, ábrázoló geometria, mechanika,
földtudományi ismeretek;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, vállalatgazdaságtan, humán
ismeretek;
szakmai ismeretek (45 kredit): energiagazdálkodás, anyagismeret, földtan, geofizika, környezetvédelem, geodézia és
térinformatika, műszaki ábrázolás, folyadékok mechanikája, termodinamika, mélyfúrás, rezervoármechanika, szénhidrogén
termelő rendszerek, szénhidrogénszállító rendszerek, földgázelosztás és szolgáltatás, földgázfelhasználás.
10. HIDROGEOLÓGUS MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.746 A mesterképzési szak megnevezése: hidrogeológus mérnöki (Hydrogeological Engineering)
szakképzettség: okleveles hidrogeológus mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hydrogeological Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak, a környezetmérnöki
alapképzési szak.
földrajz, a környezettan, a földtudományi, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki.
A képzés célja olyan magasan kvalifikált mérnökök képzése, akik képesek a felszíni és felszín alatti vizek földtani és
környezetvédelmi kérdéseinek, valamint a vízvédelmi, vízminőségvédelmi, vízbázisvédelmi, vízkárelhárítási feladatoknak,
másrészt a különböző feladatokhoz kapcsolódó mérnöki létesítmények (épületek, mélyépítési műtárgyak, víztározók,
földművek, utak, víztározók, külfejtések, mélyművelésű bányák stb.) építésénél felmerülő problémáknak a megoldására,
tudományterületükön kutatásifejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való
folytatására.
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek és azoknak megfelelő szintű alkalmazása,
a hidrogeológia, vízkészletgazdálkodás, vízminőségvédelem, vízbányászat területén az ismeretek rendszerezett megértése
és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes tervezésben és elemzésben,
ismeretei,
szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani az aktuális feladatokat,
vízbeszerzési eljárások és a korszerű kútkiképzési technológiák hatékony alkalmazására,
a vízellátással és vízkezeléssel kapcsolatos tervezési, méretezési ismeretek és technológiák alkalmazására,
komplex vízkészlethasználati, vízvédelmi és vízbázisvédelmi feladatok megoldására,
geotechnikai problémák feltárására és azok megoldására,
a bányászati és a munkatér víztelenítési problémák magas szintű megoldására,
felszín alatti vízáramrendszerek hidrodinamikai és transzport modellezésére,
a vonatkozó hazai és európai szakmai, környezetvédelmi és természetvédelmi jogi szabályozás hatékony alkalmazására,
az EU víz keretirányelvnek megfelelő ökológiai szemlélet érvényesítésére,
kutatásifejlesztési és szakértői feladatokban való részvételre, azok irányítására,
komplex tervezési munkák irányítására és projekt menedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre.
kreativitás, problémafelismerő és megoldó készség, igényesség,
a szakmai továbbképzés iránti igény,
matematika, numerikus módszerek, alkalmazott földtan és geofizika, mechanika, műszaki fizika, kémia, műszaki informatika;
jogi ismeretek, EUs ismeretek, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek, pénzügyi ismeretek, menedzsment ismeretek.
hidrogeológia, kúthidraulika, vízkutatás, hidrográfia, általános és műszaki hidrológia, vízminőségvédelem, vízkészlet
gazdálkodás.
alkalmazott vízföldtani ismeretek (geotermika, vízkémia, vízbiológia, vízföldtani adatfeldolgozás, hidrodinamikai és
transzport modellezés), vízellátás tantárgycsoport (vízművek, vízellátás, víztisztítás, szennyvíztisztítás), környezetvédelemi
ismeretek (környezeti kockázatelemzés, kármentesítés, környezetvédelmi geotechnika, hulladékelhelyezés), vízbányászat,
geotechnikai és mélyépítési ismeretek;
természettudományos ismeretek (25 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, biológia, ökológia, ábrázoló geometria,
informatika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, jogi ismeretek, szociológia, filozófia, EU
ismeretek, társadalomtudományi ismeretek, szaknyelv;
műszaki és szakmai ismeretek (45 kredit): számítástechnika, programozás, áramlástan, anyagismeret, géptan, gépelemek,
építőanyagok, műszaki ábrázolás, hőtan, elektrotechnika, ásvány és kőzettan, geológia, geokémia, geofizika, geodézia
térinformatika, térképészeti ismeretek, Magyarország földtana, geotechnika, kőzetmechanika, bányászati ismeretek,
hidrogeológia, fúrási ismeretek, rezervoármechanika, fluidumbányászati ismeretek, talaj és vízföldrajz, környezetföldtan,
talajtan.
11. ELŐKÉSZÍTÉSTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.751 A mesterképzési szak megnevezése: előkészítéstechnikai mérnöki (Process Engineering)
szakképzettség: okleveles előkészítéstechnikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Process Engineer
építőmérnöki, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki, a biomérnöki, a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki, az
élelmiszermérnöki, a faipari, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki.
A képzés célja olyan okleveles előkészítéstechnika mérnökök képzése, akik rendelkeznek a primer és szekunder
nyersanyagok, mint pl. az építőanyagok, vas, színes, ritka és nemesfémek ércei, nemfémes ipari ásványok, energiahordozók,
élelmiszer, gyógyszer és kozmetikai ipari nyersanyagok, a fogyasztásból és termelésből eredő melléktermékek, hulladékok
mechanikaifizikai, biológiai, termikus eljárásokkal történő előkészítéséhez szükséges technológiai és infrastrukturális
rendszerek tervezéséhez, létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel, továbbá alkalmasak
nemzetközi szinten a szakterület kutatásfejlesztési feladatainak végzésére és irányítására, tanulmányaik PhD képzés keretében
való folytatására.
az előkészítéstechnikai szakterület alapvető kutatási irányainak, a legfontosabb fejlesztési feladatoknak, az alkalmazott
problémakezelés.
felismerni a műszaki, technikai fejlődési trendeket, az innovációs lehetőségeket, a környezetvédelmi, minőségbiztosítási,
biztonságtechnikai, gazdaságossági követelményeket, és azokat rendszerelméleti alapon szintetizálni, hatékonyan alkalmazni,
a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, következtetések levonására, döntéshozásra,
a kutatási, fejlesztési, tervezési, szakértői, döntéselőkészítési és tanácsadói feladatok önálló megoldására, illetve részvételre
a feladatok megoldásában, komplex projektek irányítására képzési ágazatnak megfelelő szakterületen,
komplex tervezési munkák irányítására, azokban való részvételre,
a primer és szekunder nyersanyagok előkészítése feladatköréhez kapcsolódó előkészítéstechnikai mérnöki tevékenység
ellátására,
az előkészítési eljárások tervezésére, fejlesztésére, valamint új eljárások kifejlesztésére,
előkészítő művek technológiai tervezésére, az anyag, a hasznos alkotó és a vízmérleg kiszámítására, a berendezések
kiválasztására és méretezésére,
a biomassza, az élelmiszer, gyógyszer, vegyipari nyers és alapanyagok termeléséhez kapcsolódó eljárástechnikai mérnöki
tevékenység ellátására,
a bioeljárások tervezésére, fejlesztésére, technológiai rendszereik megvalósításának irányítására,
a termikus eljárások készülékeinek és berendezéseinek méretezésére, technológiai folyamataik tervezésére, technológiai
rendszereik megvalósításának irányítására,
aerób és anaerób degradáló rendszerek technológiai tervezésére, anyagmérlegeik meghatározására, a berendezéseik
kiválasztására, méretezésére,
termelési és műszaki szolgáltatási folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására,
a különböző termékek piac által megkívánt minőségének biztosítására, minőségszabályozására,
ismereteik alapján a hazai és nemzetközi műszaki és természettudományos szakmai munkába, közéleti tevékenységbe
bekapcsolódni, abban alkotó módon közreműködni,
üzemeltetési, fenntartási, vállalkozási, szakhatósági feladatok végzésére a képzési ágazatnak megfelelő területen,
előkészítő üzemek, berendezések folyamatirányítására és automatizálására,
ásványvagyon, nyersanyaghasznosítási és gazdálkodási koncepció készítésében közreműködésre.
matematika, numerikus módszerek, műszaki kémia, műszaki fizika, műszaki informatika; gazdasági és humán ismeretek: 10
20 kredit
jogi ismeretek, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek, pénzügyi ismeretek, menedzsment ismeretek, szakterületi
gazdaságtani ismeretek, EUismeretek;
mechanikai eljárástechnika az anyagok eltérő fizikai és fizikaikémiai tulajdonságbeli különbségén alapuló szétválasztási
eljárások, keverés, aprítás, darabosítás, keverékek áramlása, többfázisú rendszerek tervezése, eljárástechnikai innováció,
kutatástechnika.
általános előkészítéstechnika, bányaművelés, primer ásványi és másodnyersanyag előkészítési technológiák ipari ásványok
előkészítése, feldolgozása, szenek, ércek és másodnyersanyagok előkészítése , előkészítőművek tervezése, biológiai
eljárástechnika, termikus eljárástechnika, reakciótechnika, aerob és anaerob rendszerek tervezése, technológiai rendszerek
folyamatirányítása és automatizálása, minőségbiztosítás, biztonságtechnika;
természettudományos ismeretek (25 kredit): matematika, fizika, kémia, biológia, ásvány és kőzettan, ábrázoló geometria,
informatika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, vállalatgazdaságtan, társadalomtudományi
ismeretek, jogi ismeretek, EUismeretek;
szakmai ismeretek (45 kredit): műszaki ismeretek géptan, műszaki ábrázolás, elektrotechnika, méréstechnika, műszaki
mechanika, áramlástan, hőtan, anyagismeret, geológia, eljárástechnika alapjai, munka és környezetvédelem alapjai,
hulladékgazdálkodás alapjai.
12. FÖLDTUDOMÁNYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.756 A mesterképzési szak megnevezése: földtudományi mérnöki (Earth Sciences Engineering)
szakképzettség: okleveles földtudományi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Sciences Engineer
gépészmérnöki, az építőmérnöki, a környezetmérnöki, a villamosmérnöki, a mérnökinformatikus, a fizika, a földrajz, a
földtudományi, a környezettan.
A képzés célja geológus és geofizikusmérnökök képzése, akik rendelkeznek a földtani közeg, az ásványi nyersanyagok
kutatásához, az azokkal való gazdálkodáshoz, valamint a környezetvizsgálatok elvégzéséhez, környezetszennyezések
lehatárolásához szükséges földtani és geofizikai ismeretekkel, s az ezen feladatokhoz kapcsolódó mérnöki módszerek magas
szintű ismeretével. Képesek továbbá a kreatív irányításra, a kutatások tervezésére és új módszerek kifejlesztésére. A megszerzett
magas szintű gyakorlati, továbbá elméleti ismereteik birtokában alkalmasak a szakterület kutatásfejlesztési feladatainak
végzésére és irányítására, valamint a tudományos kutatásokba való bekapcsolódásra és PhD képzésben való részvételre.
a földtanigeofizikai szakterület alapvető kutatási irányainak, a legfontosabb fejlesztési feladatoknak, az alkalmazott
problémakezelés.
üzemeltetési, fenntartási, vállalkozási, szakhatósági feladatok ellátására, felelős műszaki tevékenység végzésére,
jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén,
jogszabályokban, illetve a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői, vezetőtervezői
jogosultságra és/vagy szakértői jogosultságra a képzési ágazatnak és szakiránynak megfelelő mérnöki szakterületen,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre a földtanigeofizikai kutatás integrálásával, a
minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódással,
vízkutatáshoz kapcsolódó földtanigeofizikai kutatások végzésére,
a földtani veszélyforrások elemzésére és ez alapján a szükséges terepi és laboratóriumi munkák, illetve mérések és
vizsgálatok és a kiértékelés megtervezésére, továbbá végzésére,
agrogeológiai, agrogeofizikai, valamint a környezetés természetvédelemmel kapcsolatos földtani és geofizikai feladatok
megoldására, illetve a környezetet jellemző geoparaméterek eloszlásának megbízható meghatározására,
területek földtani térképezésére és földtani térképének megszerkesztésére, a felszíni feltárások és mélyfúrások szerkezeti és
anyagvizsgálatára, a geofizikai vizsgálatok kiértékelésére, a terület nyersanyagprognózisára, zárójelentés összeállítására,
az ásványi nyersanyaglelőhelyek földtani és geofizikai viszonyainak elemzésére, földtani és geofizikai kutatási terveinek
elkészítésére, a kutatás műszaki lebonyolítására és ellenőrzésére, valamint a jelentések elkészítésére és véleményezésére,
az ásványi nyersanyagvagyon mennyiségi és minőségi számbavételére, gazdaságossági kiértékelésére, tájékoztató és
koncessziós anyagok összeállítására, valamint ilyen típusú jelentések véleményezésére,
a mérnök és építésföldtani feladatok végrehajtásához szükséges környezetföldtani kutatások megtervezésére, végzésére,
kiértékelésére, továbbá irányítására,
a szilárd és fluidumbányászat során felmerülő földtanigeofizikai jellegű problémák megoldásában való közreműködésre és
a megoldási lehetőségek elemzésére és/vagy javaslattételre, a kutatási eredmények geoinformatikai adatbázisokban való
hasznosítására,
felszíni és mélyfúrási és más földalatti geofizikai kutatások tervezésére, a mérések végrehajtására, és irányítására, a mérési
adatok feldolgozására, kiértékelésére és földtanigeofizikai elemzésére, ilyen jellegű tevékenység véleményezésére,
geofizikai műszerek fejlesztésére, készítésére, számítógépes adatfeldolgozó módszerek, szoftverek alkalmazására és
fejlesztésére.
igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre,
matematika, műszaki fizika, műszaki informatika, ásvány és kőzettan, alkalmazott földtan;
menedzsment ismeretek, EUs ismeretek, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek, jogi ismeretek, szakterületi gazdasági
ismeretek;
szerkezetföldtan, geofizikai kutatómódszerek, mérnökgeológiahidrogeológia, adatfeldolgozás, informatika, fúrásos kutatás;
kőzettangeokémia, történeti földtan, regionális földtan, földtani térképezés, kőolajföldtan, teleptan, földtani kutatási
módszerek nyersanyagkutatás, mérnök és környezetgeofizika, földtanigeofizikai értelmezési, földtani értelmezés, geofizikai
inverzió, adat és információfeldolgozás, szakmai gyakorlat;
természettudományos ismeretek (25 kredit): matematika, fizika, kémia, informatika, ábrázoló geometria;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): makro és mikroökonómia, jogi ismeretek, szociológia, pénzügyi ismeretek;
szakmai ismeretek (45 kredit): mechanika, geotechnika, környezetvédelem, geodézia és térinformatika, műszaki ábrázolás,
földtan, geofizika, nyersanyagkutatás, ásványvagyon gazdálkodás, vízföldtani ismeretek, fúrási ismeretek.
 13.761 ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
 1.762 A mesterképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architecture)
szakképzettség: okleveles építészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect
5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6096 kredit
5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma 80140 kredit
A képzés célja olyan építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település és területrendezés, általában az
épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek
építészeti és szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését,
épületfenntartási és felújítási feladatokat végezzenek, műemlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelelő
elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák
irányítását, továbbá alkalmasak legyenek tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok ismerete,
az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatok ismerete, valamint annak a szükségszerűségnek a
megértése, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,
a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok megfogalmazásának képessége, a tervezéshez szükséges
vizsgálatok elvégzési módszereinek ismerete,
a tartó és épületszerkezettervezés, a kivitelezés, az épülettervezéssel összefüggő mérnöki problémák, valamint az elterjedt
szerkezeti anyagok ismerete,
az épületszerkezetek, épületfizikai problémák, és az épületek funkciói összefüggéseinek ismerete; az egészséges, komfortos
és a környezeti hatások ellen védelmet nyújtó körülmények kialakításához szükséges ismeretek,
az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges
műszaki, gazdasági, minőségügyi, jogi ismeretek és azok együttes alkalmazása,
a tervezői elképzelések épületekké formálásában részt vevő társszakmák, szervezetek, az építési jogszabályok, hatósági
eljárások megfelelő ismerete ahhoz, hogy a koncepciótervből minden szükséges információt tartalmazó teljes kiviteli
tervdokumentáció készüljön,
alapvető hardver és szoftver ismeretek, számítógép és mérnöki programok kezelése, legalább egy CAAD program
felhasználói szintű alkalmazása,
a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a
termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika
alapvető ismeretei,
alapvető kommunikációs ismeretek, beleértve legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértését is.
a környezeti, humán, esztétikai és műszaki követelményeket kielégítő építészeti tervek elkészítésére,
a tervezési munkához szükséges képességek birtokában településtervezési és épülettervezési feladatok elvégzésére,
a magasépítési tartószerkezetek önálló erőtani tervezésére és ellenőrzésére a vonatkozó előírások alapján,
a jó környezet tartós fejlesztését biztosító tervezési feladatok megoldására,
az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepének megértésére, a társadalmi igények
megfogalmazására, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő koncepciótervek készítése során,
az épület használói igényeinek kielégítéséhez szükséges tervek készítésére, mely figyelembe veszi az akadálymentesítés
feladatait, valamint a költségtényezők és a jogszabályok alkotta korlátokat is,
a tradicionális ábrázolási készség; az építészeti rajz, modellezés, prezentáció mint kommunikációs képesség birtokában
munkájuk ismertetésére,
megfelelő tanulmányi eredmény és felvételi vizsga alapján a PhD és DLA képzésben való részvételre,
új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.
kreativitás, rugalmasság, alkotókészség,
széles körű esztétikai műveltség,
környezettel, emberi problémákkal, helyzetekkel szembeni érzékenység,
elkötelezettség és igény a minőségi alkotó munkára,
matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD, statikaszilárdságtan;
közgazdaságtan, építési menedzsment, építési jogi ismeretek, filozófia, szociológia, városszociológia, építészettörténet,
művészettörténet, építészetelmélet;
szabadkézi rajz, mintázásmodellezés, szín és térkompozíció, épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, épületfizika,
tartószerkezetek, szerkezettervezés, építéskivitelezés, szervezés, kompozíció, épülettervezés, akadálymentesítés,
településtervezés (bevezetés és elmélet);
épület és településtervezési gyakorlatok, tervezéselmélet, belsőépítészet, táj és kerttervezés, műemlékvédelem, komplex
tervezés;
4 hét építés helyszíni, 8 hét tervezőirodai komplex gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
14. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.766 A mesterképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronical Engineering)
szakképzettség: okleveles mechatronikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronics Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mechatronikai mérnöki alapképzési szak.
gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a villamosmérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdasági és élelmiszeripari a
gépészmérnöki, az energetikai mérnöki.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a mechatronika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus
műszaki ismeretek birtokában képesek új mechatronikai rendszerek és eszközök tervezésére, mechatronikai rendszerek
fejlesztésére és integrálására, a mechatronikai célú kutatásifejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD
képzés keretében való folytatására.
használata,
a mechatronika területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
ismeretei,
a törvényszerűségek, összefüggések megértésére megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;
integrált ismeretek alkalmazására az elektronika, gépészet és informatika szakterületeiről,
a mechatronikai szerkezetekben működő részegységek (szenzorok, aktuátorok, vezérlések) összekapcsolására,
komplex rendszerek globális tervezésére,
robotok, robotrendszerek, összetett műszaki berendezések fejlesztésére, tervezésére, rendszerintegrációjára,
a járműipar, a háztartási gép gyártás, a számítógép részegység gyártás, a szórakoztató elektronikai ipar, a
kommunikációtechnika, az épületautomatizálás intelligens egységeinek tervezésére, gyártásirányítására és minőségbiztosítására,
szakmai kooperációra az elektronika, gépészet és informatika szakértőivel.
elkötelezettség és igény a minőségi munkára.
matematika, fizika, mechanika, elektrotechnika, hő és áramlástechnika, anyagtudomány, valamint szakmaspecifikus
alaptárgyak;
mikroökonómia, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikáció elmélet, műszaki
tudományok kultúrtörténete, környezetvédelem;
elektronika, mérés és szabályozástechnika, informatika, programozás, mechatronikai szerkezetek tervezése, modellezés és
szimuláció, irányítástechnika, rendszerelmélet;
robottechnika, járműipari mechatronika, mechatronikai projekt, CAD/CAM, villamos tervező rendszerek, optika,
finommechanika, lézertechnika, analóg és digitális technika, korszerű gyártási technológiák, termelésirányítás,
tervezésmódszertan, gépi látás speciális ismeretkörei közül választható stb.
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, hő és áramlástan, mechanika;
elektrotechnikai és informatikai ismeretek (20 kredit): elektrotechnika, elektronika, villamos hajtások, rendszer és
irányítástechnika, analóg és digitális technika, szenzorok és aktuátorok, számítástechnika, programozás;
gépészeti ismeretek (20 kredit): műszaki ábrázolás, gépelemek, gépszerkezettan, gépszerkesztés, géptervezés, gyártás és
anyagtechnológia, járműtechnika, energetika, robottechnika, mechatronika, méréstechnika.
15. BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.771 A mesterképzési szak megnevezése: biztonságtechnikai mérnöki (Safety Engineering)
szakképzettség: okleveles biztonságtechnikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Safety Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a had és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, valamint a
főiskolai szintű biztonságtechnikai alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljésítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a
gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a villamosmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari
gépészmérnöki, az energetikai mérnöki, a mérnök informatikus.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a biztonságtechnika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és
specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek a biztonságvédelem területén jelentkező műszaki és
szervezési, komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására. A megszerzett magas szintű műszaki, informatikai,
szervezői ismereteik, valamint az ehhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak a személy és vagyonvédelem,
információvédelem, munka, tűz és balesetvédelem, környezetvédelem, katasztrófaelhárítás területén jelentkező feladatok
önálló irányítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, alkalmasak beosztottaik és
munkatársaik szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelő irányítására, tanulmányaik PhD képzés keretében való
folytatására.
használata,
a biztonságtechnika területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,
ismeretei,
b)775 A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
a választott specializációtól függően állapotfelmérés és kockázatelemzés elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat
kidolgozására, komplex biztonságtechnikai feladatok megoldására, a személy és vagyonvédelem felső szintű tervezésére,
szervezésére és irányítására,
biztonságtechnikai rendszerek és alkalmazott eljárások tudományos megalapozottságú elemzésére, fejlesztésére, tervezésére
és működtetésére, tudományos kutatómunka végzésére,
a személyi (élőerős), egyéni, objektum és járművédelmi technológiák, eszközök alkalmazásának tervezésére, elemző,
szervező tevékenység folytatására,
a vagyonvédelmi feladatok fejlesztési tervének önálló kidolgozására,
vagyonvédelmi rendszerek telepítésének, üzemeltetésének, fenntartásának tervezésére, szervezésére,
a vagyonvédelmi tevékenységek értékelésére, a vagyonvédelmi berendezések, rendszerek gazdaságos és optimális
üzemeltetésének magasabb szintű fejlesztési, tervezési, szervezési feladatainak ellátására,
a katasztrófák, épített és természetes környezetet károsító hatások vizsgálatából származó információk, a katasztrófa
megelőzés, környezetvédelem lehetőségeinek ismerete alapján, következmény felszámolás technológiájának, technikai
rendszereinek tervezésére, a felszámolásra irányuló szervezési feladatok ellátására,
a tüzek elleni védekezés lehetőségeinek elemzésére, tervezési, szervezési feladatok kidolgozására,
munkavédelmi és ergonómiai problémák felismerésére és megoldására, a megelőző eljárások kidolgozására,
a személy és vagyonvédelemmel összefüggő logisztikai feladatok tervezésére, szervezésére és irányítására,
a minőségirányítással kapcsolatos feladatok tervezésére, szervezésére és irányítására.
kreativitás, rugalmasság, autonómia,
alkalmazott matematika, alkalmazott fizika, alkalmazott kémia, elektrotechnika, információelmélet, rendszertechnika;
EU és biztonságvédelmi jogi ismeretek, műszaki menedzsment, vezetés és szervezéselmélet gyakorlata;
elektronika, fegyver és fegyverzeti ismeretek, kockázatelemzés, tervezési és szervezési ismeretek, munkavédelem, ergonómia,
infokommunikációs rendszerek, személy és vagyonvédelem alapjai;
személy és vagyonvédelmi rendszerek tervezése és üzemeltetése, mérési és üzemeltetési gyakorlat, illetve vállalkozásvezetői
ismeretek, vállalkozásbiztonság, szakmai gyakorlat, és a további specialitásoktól függő ismeretek;
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, hadtörténelem/technikatörténet, hadijog/jogi ismeretek;
szakmai ismeretek (40 kredit): elektrotechnika, elektronika (analóg áramkörök) digitális technika, informatika, hírközlés,
műszaki kommunikáció, szerkezettan, mechanika, anyagismeret; építészet, épületgépészet, munka és környezetvédelem,
biztosítási ismeretek.
16. KATASZTRÓFAVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.777 A mesterképzési szak megnevezése: katasztrófavédelmi mérnöki (Disaster Protection Engineering)
szakképzettség: okleveles katasztrófavédelmi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Disaster Protection Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a had és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak.
építőmérnöki, az építészmérnöki, a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, valamint a védelmi igazgatási szak.
A képzés célja olyan okleveles katasztrófavédelmi mérnökök képzése, akik rendelkeznek korszerű fejlesztési (innovációs)
készségekkel és informatikai ismeretekkel, valamint középfokú nyelvtudással. Képesek a hazai és a külföldi szakmai folyamatok
és irányzatok (trendek) elemzésére, a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi együttműködésben való részvételre. Ismereteik
alapján képesek helyi, közép és felső irányítási szinteken a katasztrófavédelmi feladatok tervezésére, műszaki mentési és
kárelhárítási feladatok szervezésére, irányítására, továbbá kutatási, fejlesztési és beszerzési feladatok szervezésére, illetve
végzésére, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
a műszaki területekhez kötött elméleti és gyakorlati ismeretek,
a katasztrófavédelem területén az ismeretek rendszerszemléletű megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek és készségek, számítógépes kommunikáció,
a katasztrófahelyzetek elemzése, védelmi és mentési feladatok tervezése, a végrehajtás irányítása,
védelmi létesítmények tervezése, mentési felszerelések és eszközök működtetése,
ismeretei,
a választott szakiránytól függően a különböző katasztrófavédelmi feladatok tervezésére, a végrehajtás irányítására, védelmi
létesítmények tervezésére, mentési felszerelések és eszközök működtetésére, katasztrófavédelmi szervezetek vezetésére és
irányítására,
kellő szakmai gyakorlat birtokában tervezői és vezető tervezői feladatok végzésére,
a katasztrófavédelem területén a műszaki mentési és támogatási feladatok tervezésére, szervezésére, irányítására,
kellő szakmai gyakorlat után vezetői és szakértői tevékenységek végzésére,
építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és hatósági feladatok koordinálására, vezetésére,
a veszélyhelyzetek elemzésére, a kockázatelemzési módszerek alkalmazására a katasztrófavédelem területén,
katasztrófák, épített és természetes környezetet károsító hatások, azok kialakulásának megelőzésére, felszámolási
lehetőségeinek elemzésére, mentési eljárások vizsgálatára és kutatására,
a különböző tüzesetek következményeinek felszámolása érdekében végzendő műszaki tervezési, szervezési feladatok
kidolgozására,
a katasztrófavédelemmel összefüggő logisztikai feladatok tervezésére, szervezésére és irányítására,
kutatásifejlesztési feladatok önálló megoldására,
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeretelmélyítésére, bővítésére,
kellő elméleti és gyakorlati ismereteik alapján a katasztrófavédelem területével összefüggő doktori képzésben tovább
folytatni tanulmányaikat.
tanulási készség,
kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és gyakorlása,
alkalmazott matematika, alkalmazott fizika, kémiai folyamatok, technológiák, égés, robbanás fizikája, anyagtudomány,
meteorológia és klimatológia, ökológia és környezetvédelem, közegészség és járványügy, távérzékelés és geoinformatika;
nemzetközi és hazai katasztrófavédelmi jogi ismeretek, katasztrófa pszichológia, krízis kommunikáció, döntéselmélet;
katasztrófavédelem és polgári védelem, tűzvédelem (tűzmegelőzés, tűzoltás, tűzvizsgálat, kockázatelemzés, kritikus
infrastruktúra védelme, ipari biztonság);
árvíz és belvízvédelem, nukleáris balesetelhárítás, egyéni és lakosság védelmi eszközök és rendszerek, speciális
közlekedésépítés, műszaki mentés, veszélyes anyagkezelés és szállítás, speciális műszaki technikai eszközök, speciális építész
és épületgépészeti ismeretek, kárelhárítás, kárfelszámolás, speciális robbantási ismeretek, speciális logisztika, katasztrófavédelmi
együttműködés, katasztrófavédelmi igazgatás és jogi szabályozás, válságkezelés, a mentésszervezés műszaki alapismeretei és
követelményrendszere, biztonsági szociológia, környezetbiztonság, integrált környezeti kockázatelemzés,
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, mechanika (statika), kémia; anyagtudomány, közegészség és
járványügy, távérzékelés és geoinformatika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, hadtörténelem, pszichológia, pedagógia, szociológia,
politikaelmélet, biztonságpolitika EU ismeretek, jogi (hadijog) ismeretek;
szakmai ismeretek (40 kredit): katasztrófavédelem, általános építő, épületgépészeti ismeretek (közművek, földművek,
közlekedésépítés stb.), polgári védelem, tűzvédelem, veszélyes anyagkezelés és szállítás, speciális műszaki technikai eszközök,
környezetvédelmi ismeretek.
17. KATONAI LOGISZTIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.782 A mesterképzési szak megnevezése: katonai logisztikai (Military Logistics)
szakképzettség: okleveles katonai logisztikai vezető
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Logistics Manager
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a had és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, a katonai
gazdálkodási alapképzési szak.
gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a villamosmérnöki, a mérnök informatikus, a gazdálkodási és
menedzsment, a pénzügy és számvitel, a katonai vezetői, a határrendészeti és védelmi vezetői, a védelmi igazgatási, a műszaki
menedzser.
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit,
A képzés célja olyan katonai logisztikai vezető szakemberek képzése, akik a feladatok végrehajtásához rendelkeznek a
szükséges általános műveltséggel, szakmai intelligenciával, katonai, rendvédelmi, műszaki, gazdasági és jogi alapokkal és
legalább egy idegen nyelv kellő szintű ismeretével, valamint a szakmai ismeretek reproduktív alkalmazási képességével, melyek
alapján kellő gyakorlat megszerzése után alkalmassá válnak a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél, az
önkormányzatoknál vagy más rokon szakterületeken a logisztikai támogatási feladatok tervezésére, szervezésére és a végrehajtás
irányítására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek,
a katonai logisztikai területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása, vezetői ismeretek,
alkalmazása, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,
a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete,
harcászhadművész (stratégiai és taktikai) ismeretek,
a hazai és külföldi civil és katonai logisztikai rendszerek elemzése, irányítása, ellenőrzése és működtetése.
a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határaiból származó információk, felmerülő új problémák, új
megalapozott vélemény, illetve bírálat megfogalmazására, következtetések levonására, döntéshozásra,
a megoldandó problémák megértésére, megfogalmazására és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,
a védelmi szférában és a kapcsolódó államigazgatási és katasztrófavédelmi területen a logisztikai feladatok tervezésére,
szervezésére és irányítására,
a logisztikai támogatás tervezéséhez, szervezéséhez kapcsolódó munka elvégzésére, a vezetési dokumentumok, okmányok
kidolgozására, a logisztikai támogató szervezetek feladatának meghatározására, irányítására békében, válsághelyzetben és
háborúban egyaránt,
az anyagellátási, fenntartási és közlekedésszervezési feladatok vezetésére a rendkívüli helyzetek körülményei között honi
területen és a szövetség erőinek alkalmazási helyszínein,
hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben a szakterületüknek megfelelő rendszeresített haditechnikai eszközök
üzemeltetésére és üzemben tartásuk szervezésére, irányítására, a haditechnikai fejlesztési és korszerűsítési feladatok vezetésére,
logisztikai szervezetek vezetésére a NATO és az Európai Unió keretében együttműködésben a szövetségesek megfelelő
szakembereivel,
hazai és nemzetközi, illetve szövetségi fórumokon a magyar katonai logisztikai támogató rendszer megfelelő szintű
képviseletére,
olyan innovatív képességek birtoklására, amelyek lehetővé teszik, hogy a feladatokat tudományos igénnyel kezeljék,
további át és továbbképzéseken vegyenek részt.
operációkutatás a logisztikai rendszerekben, katonaföldrajz, környezetvédelem, alkalmazott matematika, térinformatika,
katonai informatika;
stratégiai és logisztikai menedzsment, minőségbiztosítás, védelemgazdaságtan, védelemtervezés, vezetéspszichológia,
vezetői tréning;
katonai logisztika, hadszíntérismeret, NATO logisztika, szárazföldi csapatok harcászata, szárazföldi csapatok hadműveleti
elmélete, logisztikai folyamatok megszervezése, logisztikai törzsszolgálat, többnemzeti logisztikai gyakorlat;
általános katonai logisztikai modul, haditechnikai katonai logisztikai modul, ellátásiközlekedési katonai logisztikai modul
speciális ismeretkörei;
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, informatika, környezetvédelem;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, hadtörténelem/technikatörténet, hadijog/jogi ismeretek, európai
uniós ismeretek;
szakmai ismeretek (40 kredit): logisztika elmélete, logisztikai támogatás, haditechnikai ismeretek, mechanika, hőtan,
minőségügy, menedzsment ismeretek, munkavédelem, marketing, közgazdaságtan, védelemgazdaságtan, statisztika.
 18.787 VÉDELMI VEZETÉSTECHNIKAI RENDSZERTERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI
SZAK
1.788 A mesterképzési szak megnevezése: védelmi vezetéstechnikai rendszertervező (Defence C3 Systems Management)
szakképzettség: okleveles védelmi vezetéstechnikai rendszertervező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Defence C3 Systems Manager
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a had és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, valamint a
katonai felsőoktatásban a főiskolai szintű műszaki informatikai alapképzési szak és a villamosmérnöki alapképzési szak.
villamosmérnöki, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a fegyveres erők, a rend és katasztrófavédelmi szervek, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, a védelmi igazgatás, illetve a tágabb értelemben vett védelmi szféra kiemelten a NATO
rendszerekkel együttműködő vezetéstechnikai (kommunikációs, informatikai, szenzor, navigációs, azonosító, elektronikai
hadviselési, fegyverirányítási stb.) rendszerei biztonságos működtetésének tervezésére, szervezésére, irányítására, felügyeletére
és ellenőrzésére, valamint az ilyen rendszerek közötti együttműködés feltételeinek biztosítására, tanulmányaik PhD képzés
keretében való folytatására.
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, rendszerszervezési ismeretek,
a védelmi vezetéstechnikai tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
biztos alkalmazói szintű ismeretek a vezetéstechnikai rendszerek szervezési eszközeiben és módszereiben,
a NATO, EU és a védelmi szféra, a vezetés és szervezéselmélet, valamint a vezetéstámogatás, vezetéstechnika alapvető
ismeretei,
az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása ismerete,
védelmi vezetéstechnikai (kommunikációs, informatikai, szenzor, navigációs, azonosító, elektronikai hadviselési,
fegyverirányítási stb.) rendszerek, illetve alrendszereik működtetésének tervezésére, szervezésére és irányítására,
védelmi vezetéstechnikai rendszerek fenyegetettségének értékelésére, védelmének és támadásának tervezésére, szervezésére
és megvalósítására,
NATO, EU, kormányzati és védelmi vezetéstechnikai rendszerek közötti együttműködés feltételeinek megteremtésére és
fenntartására,
védelmi vezetéstechnikai rendszerek kutatási és fejlesztési igényeinek megfogalmazására, irányainak meghatározására,
a végzést követően, kellő szakmai gyakorlat birtokában védelmi vezetéstechnikai rendszerekhez kapcsolódó középszintű
vezetői, tervezői, szervezői és koordinációs feladatok ellátására,
katonai és védelmi informatikai rendszerek hatékony alkalmazásának tervezésére és szervezésére,
katonai és védelmi informatikai rendszerek fejlesztésének és működtetésének tervezésére és szervezésére,
védelmi kommunikációs rendszerek szervezésére,
védelmi kommunikációs rendszerek létesítésére és üzemeltetésére,
védelmi kommunikációs rendszerek védelmének tervezésére, szervezésére és irányítására,
az információbiztonság tervezésére és szervezésére, a fizikai, személyi és dokumentumbiztonság megvalósítására,
katonai és védelmi infokommunikációs rendszerek védelmének tervezésére, szervezésére és irányítására,
védelmi infokommunikációs rendszerek rejtjelbiztonságának tervezésére, szervezésére és irányítására;
az információs műveletek során alkalmazott technológiák, technikai eszközök rendszerszintű alkalmazására,
az információs műveletek humán összetevőinek alkalmazására, az információs műveletek tervezésére és szervezésére.
intuíció és módszeresség;
alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.
alkalmazott matematika, alkalmazott elektronika, alkalmazott információtechnológia, valamint az alapismeretek azon
tárgyai, amelyek szakmaspecifikusak;
NATO, EU és védelmi szféra ismeretek, vezetési ismeretek, a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó vezetéselméleti és
hadtudományi ismeretek;
informatikai rendszerek és szervezésük alapjai, kommunikációs rendszerek és szervezésük alapjai, a vezetéstechnikai
rendszerek védelmének alapjai, felderítő és elektronikai hadviselési rendszerek alapjai;
informatikai rendszerek és alkalmazások, az informatikaalkalmazás megszervezése, informatikai rendszerek tervezése és
szervezése, informatikai rendszerek működtetése, felügyelete, informatikai fejlesztés és beszerzés, kommunikációs rendszerek
tervezése és szervezése, kommunikációs hálózatmenedzsment, a Magyar Köztársaság kommunikációs infrastruktúrája, az
információbiztonság tervezése, szervezése, fizikai, személyi és dokumentumbiztonság, informatikai rendszerek biztonsága,
kommunikációs rendszerek biztonsága, a rejtjelbiztonság elmélete és megvalósítása, elektronikai ellentevékenység és védelem,
információs műveletek technikai alapjai, információs műveletek humán összetevői, információs műveletek vezetése, további
specifikus ismeretek;
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, hadtörténelem/haditechnika, hadijog/jogi ismeretek;
szakmai ismeretek (40 kredit): informatika, villamosságtan, analóg elektronika, digitális technika, harcászat, katonai
műveletek alapjai, információs műveletek, haditechnikai alapismeretek, vezetés és szervezéselmélet.
19. VILLAMOSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.793 A mesterképzési szak megnevezése: villamosmérnöki (Electrical Engineering)
szakképzettség: okleveles villamosmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a villamosmérnöki alapképzési szak.
gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a had és biztonságtechnikai mérnöki, az energetikai mérnöki, a
mérnökinformatikus.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot
adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközökhöz, berendezésekhez és
rendszerekhez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek új villamos,
elektronikus és számítástechnikai rendszerek, berendezések és eszközök tervezésére, fejlesztésére és integrálására, a
szakterületen kutatásifejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, alap és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozásában
való részvételre, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
minden villamosmérnöki mesterszakot elvégző esetében:
alapvető kommunikációs, vezetési és mérnöketikai ismeretek,
környezetvédelmi és minőségbiztosítási ismeretek,
a meghatározó jogi, szabályozási, és gazdasági ismeretek és a termelési folyamatok ismerete,
kutatásfejlesztési és műszaki dokumentáció készítésére vonatkozó ismeretek;
a választott specializációtól függően:
tervezői szintű elektronikai alkatrész és mikroelektronikai ismeretek,
analóg és digitális áramkörök analízise, tervezése és kivitelezése,
rendszermodellezés, méréstervezés, adat és jelfeldolgozás tervezése,
irányítástechnikai eszközök és rendszerek ismerete, tervezése,
híradástechnikai és infokommunikációs rendszerek ismerete, tervezése,
a villamos energiaellátás és átalakítás folyamatának ismerete, tervezése,
főbb villamosipari anyagok és technológiák ismerete, fejlesztése,
számítógéphardver és szoftver ismeretek, számítógépek és számítógéphálózatok alkalmazástechnikája,
elektronikai berendezések és számítógépes rendszerek tervezése, analizálása,
technológiai gépek és folyamatok illesztési, biztonsági funkcióit ellátó rendszerek ismerete, tervezése,
alkalmazásszintű ismeretek (tervezés, fejlesztés, integrálás, üzembe helyezés, gyártás, minőségbiztosítás, üzemeltetés,
szolgáltatás, karbantartás) a kiválasztott szakterületen,
a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és
biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei.
a törvényszerűségek, összefüggések, problémák megértésére, eredeti ötletek felvetésére, a megszerzett tudás önálló
alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,
szakmai kooperációra, az integrált ismeretek alkalmazására.
matematika, fizika, számítástudomány, rendszerelmélet, valamint szakmaspecifikus alaptárgyak;
gazdasági, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki tudományok
kultúrtörténete, környezetvédelem;
mindazon, a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközök, berendezések, továbbá összetett rendszerek fejlesztéséhez,
tervezéséhez, kivitelezéséhez, gyártásához és minőségellenőrzéséhez, és az ezekkel létrehozott komplex szolgáltatásokhoz
kapcsolódó, a szakterületi mesterképzést megalapozó, átfogó elméleti ismeret, amely a villamosmérnöki szakma képzésben
reprezentált szakterületei (példaként lásd 8.3.) valamelyikének műveléséhez szükségesek;
mindeni olyan anyag, eszköz, készülék, berendezés, rendszer, technológiai és tervezési ismeret, amely a villamosmérnöki
szakma képzésben reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez szükségesek [például ilyen szakterületek: (1)
beágyazott információs rendszerek; (2) energiaátalakító rendszerek; (3) infokommunikációs rendszerek; (4) irányítástechnika és
robotinformatika; (5) mikrorendszerek és moduláramkörök; (6) számítógépek rendszer és alkalmazástechnikája; (7) szélessávú
és médiakommunikáció; (8) villamosenergiarendszerek; (9) folyamatok automatizálása és informatikája; (10) távközlés és ipari
kommunikáció; (11) ipari elektronikai rendszerek tervezése];
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika (min. 12 kredit), fizika, villamos ipari anyagismeret;
elektrotechnikai, elektronikai és informatikai ismeretek (30 kredit): elektrotechnika, jelek és rendszerek, elektronika,
digitális technika, informatika, programozás;
villamosmérnöki szakmai alapismeretek (20 kredit): híradástechnika, méréstechnika, szabályozástechnika/automatika,
mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika, laboratórium.
20.797 EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.798 A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi mérnöki (Biomedical Engineering)
szakképzettség: okleveles egészségügyi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biomedical Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe:
 4.2.800 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok:
 biomérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki, mérnök informatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus,
orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, biológia, fizika, kémia alapképzési szakok, valamint az osztatlan
orvos mesterképzési szak.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%
A képzés célja olyan interdiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint alkalmazási készséggel rendelkező
mérnökök képzése, akik műszaki vagy informatikai vagy orvosi vagy természettudományos alaptudásukat kiegészítve, az
elméleti és a gyakorlati jellegű egészségügyi mérnöki tevékenységek rendkívül széles területén alkalmazhatók. Az egészségügyi
mérnökök az élő és élettelen természettudományos, műszaki, gazdasági és humán ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó
készségeik révén alkalmasak szakterületükön tervezői és kutatásifejlesztési feladatok ellátására, egészségügyi és műszaki
szakemberekből álló csoportok kutató, fejlesztő és alkalmazói munkájában való közreműködésre, megfelelő gyakorlat után
ilyen csoportok önálló irányítására alkalmasak. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.
alapismeretek a matematika, fizika és számítástechnika területén,
műszaki és biológiai rendszerek leírására használható módszerek ismerete, élettani folyamatok és szabályozások
modellezése és jellemzése,
orvosbiológiai mérésekhez, valamint terápiás kezelésekhez szükséges műszerek főbb moduljainak és ezek diagnosztikai,
illetve terápiás alkalmazásának ismerete,
alapvető kommunikációs, vezetési és mérnöketikai ismeretek,
minőségbiztosítási, munkahelyi egészség és biztonsági alapismeretek,
a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és
biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,
orvosi informatikai alapismeretek;
b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
a törvényszerűségek, összefüggések, problémák megértésére, eredeti ötletek felvetésére, a megszerzett tudás önálló
alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,
szakmai kooperációra, az integrált ismeretek alkalmazására,
a szakiránynak megfelelően orvosbiológiai tevékenységhez (orvosbiológiai berendezések tervezése, telepítése,
üzemeltetése; orvosbiológiai jelek számítógépes analízise; gyógyszerek és hatóanyagok, gyógyhatású anyagok, gyógyászati
segédanyagok és segédeszközök fejlesztése és tesztelése; orvosbiológiai kutatásokhoz műszeres és méréstechnikai háttér
kiválasztása, kísérlettervezés), egészségügyi informatikai tevékenységhez (egészségügyi szervezési és pénzügyi, továbbá
epidemiológiai és népegészségügyi feladatok kezelése; lágy és kemény adatokból orvosi információ kinyerése; egészségügyi
információs és telemetriai rendszerek, döntéstámogató rendszerek tervezése; egészségügyi adatbiztonsági feladatok kezelése),
sugárbiológiai tevékenységhez (ionizáló sugárzást alkalmazó gyógyászati berendezések tervezése, telepítése, üzemeltetése; új
sugárkezelési eljárások fejlesztése és tesztelése; ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos munka és sugárvédelmi feladatok kezelése)
kapcsolódó feladatok megoldására;
c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret bővítésére, elmélyítésére való készség, a szakmai továbbképzéshez
szükséges pozitív hozzáállás,
matematika, fizika, számítástudomány, biológia, biofizika, anatómia, élettan;
gazdasági, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki tudományok
kultúrtörténete, környezetvédelem.
a szakmai törzsanyag bemutatja a műszaki és biológiai rendszerek elméletét, az egészségmegőrzéshez, egészségügyi
ellátáshoz szükséges adatok megszerzésének, tárolásának informatikai alapjait, a biológiai eredetű jelek mérésére használható
műszerek és méréstechnika, a klinikai műszeres diagnosztika és terápia, valamint az orvosi képalkotás és képfeldolgozás
alapjait.
orvosbiológiai mérnöki, egészségügyi mérnökinformatikus, sugárfizikai, továbbá a szakma igényeinek, valamint a
szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;
van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
természettudományos ismeretek (35 kredit): matematika (min. 12 kredit), fizika (min. 5 kredit), anatómia (min. 6 kredit),
élettan (min. 6 kredit), biokémia (min. 5 kredit), kémia, biológia;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás;
számítástechnikai ismeretek: 5 kredit;
mérnöki alapismeretek (10 kredit): rendszerek analízise, tervezési ismeretek.
21.803 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.804 A mesterképzési szak megnevezése: földmérő és térinformatikai mérnöki (Land Surveying and Geographical Information
Systems Engineering)
szakképzettség: okleveles földmérő és térinformatikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Geoinformatical Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak.
műszaki földtudományi, földmérő és földrendező mérnöki, erdőmérnöki, katonai vezetői, földrajz, földtudományi.
6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 1823 kredit
A képzés célja nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes földmérő és térinformatikai mérnökök kibocsátása, akik az
alapképzésben leírt célokon túl bizonyos gyakorlat után képesek egyrészt az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos
földmérő és térinformatikai mérnöki feladatok, másrészt műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási feladatok önálló ellátására,
továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények geodéziai feladatainak, valamint más földmérési, térképészeti,
térinformatikai feladatok tervezésére és szakértésére. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való
részvételre.
alapvető információs és kommunikációs, vezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma
teljes területén,
felkészítés vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, a vezetői feladatok ellátására a földmérés, a földügy, a
térképészet és térinformatika szakterületein,
ismeretei,
szakmai, környezeti, társadalmi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő, önálló irányítói feladatok ellátására,
a tudományág szakmai ismereteinek, felmerülő új problémáinak, új jelenségeinek feldolgozására,
önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, a földmérő és térinformatikai mérnökség témakörében
további szakismeretek elsajátítására,
vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésre a földmérés, a földügy, a térképészet és térinformatika
szakterületein,
hagyományos geodéziai és a műholdas helymeghatározás elméleti és gyakorlati használatára,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre a földmérő és térinformatikai mérnöki kutatásfejlesztés
integrálásával, a minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódással,
angol nyelvű földmérő és térinformatikai dokumentáció megértésére,
a szakiránynak megfelelően a geodézia (földmérés, földügy, térképészet és mérnökgeodézia), illetve a térinformatika
szakterületéhez (földmérés, földügy, a térképészet, térinformatikai adatbázisok, modellezés és rendszerek) kapcsolódó
feladatok megoldására,
a földmérő és térinformatikai mérnöki tervezésben való alkotó, irányító közreműködésre,
jogszabályokban, illetve a mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői és/vagy szakértői
jogosultságra a szakiránynak megfelelő építőmérnöki szakterületen;
kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,
építőmérnöki matematika, numerikus módszerek, adatbázisrendszerek, informatika, kiegyenlítő számítások, geofizika;
EUismeretek, angol nyelvi kommunikáció, mérnöki etika, döntéstámogató módszerek.
8.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagának kötelező ismeretkörei: 1823 kredit
térbeli adatgyűjtés, térinformatika, továbbá a szakiránynak megfelelően GNSS elmélete és alkalmazása, deformációmérések és
analízis, topográfia, térinformatikai rendszerek, intelligens közlekedési rendszerek és járműnavigáció.
földmérőmérnöki, térinformatikai, továbbá a szakma és a Mérnöki Kamara igényeinek, valamint a szakindítást kérő
intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;
A diplomafeladathoz kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg.
van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
oklevél szükséges, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben az angoltól eltérő nyelvet választ, akkor angolból legalább alapfokú
(B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznie kell.
A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján a
hallgatónak elismerhető legyen legalább 90 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, mechanika, fizika, geofizika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog,
település és régiófejlesztés, közigazgatástan, ingatlannyilvántartás;
építőmérnöki törzsanyag (20 kredit): mérnöki informatika, geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás,
méretezés alapjai, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, fa, falazott és kőszerkezetek, utak, vasúti pályák,
környezetmérnöki alapok, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geodézia mérőgyakorlat,
térinformatika;
geoinformatikaépítőmérnöki specializáció (30 kredit): geoinformatika, vetülettan, geodéziai alaphálózatok, felsőgeodézia,
globális helymeghatározás, mérnökgeodézia, kiegyenlítő számítások, fotogrammetria, távérzékelés topográfia, kartográfia,
építésirányítás, mozgásvizsgálatok, mérnöki létesítmények geodéziája, térinformatikai elemzések, térinformatikai
adatrendszerek.
22.808 GYÓGYSZERVEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.809 A mesterképzési szak megnevezése: gyógyszervegyészmérnöki (Pharmaceutical Engineering)
szakképzettség: okleveles gyógyszervegyészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pharmaceutical Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a vegyészmérnöki alapképzési szak, a biomérnöki alapképzési szak,
a környezetmérnöki alapképzési szak, a kémia alapképzési szak.
anyagmérnöki, az agrármérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari mérnöki, a biológia, a környezettan.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 4660
kredit
A képzés célja a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan mérnökök képzése, akik a
megszerzett magas szintű természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik,
továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén a bioaktív anyagok diszciplínáján belül gyógyszer, növényvédőszer és
finomkémiai ipari területen kutatásifejlesztési, tervezői és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A
képzésben résztvevők képessé válhatnak a doktori képzésben való részvételre.
a gyógyszervegyészmérnökség szerteágazó területéhez kapcsolódó matematikai, fizikai és elsősorban kémiai, valamint
biológiai ismeretek,
ismeretei,
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati, valamint mérnöki ismeretek,
megfelelő szintű manuális (preparatív és műszeres) készség ezek laboratóriumi és üzemi szintű alkalmazása,
a kémiai problémamegoldást lehetővé tévő ismeretek,
gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek,
alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes munkában,
környezetvédelmi és minőségügyi ismeretek;
a gyógyszer, növényvédőszer, valamint finomkémiai iparhoz kapcsolódó törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a
megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,
gyógyszer és növényvédőszer hatóanyagok, valamint finomkemikáliák kutatásában, fejlesztésében, gyártásában és
minőségellenőrzésében, továbbá összetett kémiai technológiai rendszerek tervezésében és kivitelezésében való alkotó
közreműködésre, analitikai módszerek magas szintű alkalmazására, valamint önálló mérnöki feladatok ellátására,
biológiailag aktív molekulák tervezésére,
anyagtudományi ismeretekre épülő gyógyszer és növényvédőszerkészítmény tervezésre és gyógyszertechnológia
kidolgozására, illetve különféle gyógyszerformák gyártásával, minőségellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására,
a felmerülő problémák megértésére és megoldására,
helytálló vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,
eredeti ötletek felvetésére,
önálló irányítói feladatok ellátására,
integrált ismeretek alkalmazására a gyógyszervegyészmérnökség területén;
matematika, fizika, kémia (szakmaspecifikus alaptárgyak pl. számításos és szerves kémia), biológia, biokémia;
mikroökonómia, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítási és szabadalmi ismeretek, ergonómia,
kommunikációelmélet, kémiai tudománytörténet, környezetvédelem.
fizikai kémia, anyagszerkezettan, analitika, alkalmazott szerves kémia (pl. bioaktív anyagok, biotranszformációk), vegyipari
technológiák, vegyipari művelettan és tervezési szakterületek.
gyógyszeripari technológia, növényvédőszerek, molekulatervezés, gyógyszerkémia, bioaktív anyagok szintézise,
készítmények technológiája, valamint választható tárgyak a szintetikus, a formálási vagy analitikai irányultságnak megfelelően;
van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia (szerves kémia), biokémia ebből kémia legalább 10
kredit;
művelettan, kémiai technológia.
23.813 INFRASTRUKTÚRAÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.814 A mesterképzési szak megnevezése: infrastruktúraépítőmérnöki (Infrastructural Engineering)
szakképzettség: okleveles infrastruktúraépítőmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infrastructural Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szak: az
építészmérnöki.
 6.2.816 A szak és a specializáció szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 1823 kredit
 6.3.817 A differenciált szakmai anyaghoz, illetve specializációhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt:
3842 kredit
7. A mesterképzési szak képzési céljai az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes infrastruktúraépítőmérnökök kibocsátása, akik az
alapképzésben leírt célokon túl bizonyos gyakorlat után képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos
infrastruktúraépítőmérnöki szakterületen műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projekt menedzseri feladatok önálló ellátására,
továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a
doktori képzésben való részvételre.
teljes területén,
felkészítés az építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetői feladatok
ellátására az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel az infrastruktúraépítési feladatokra,
ismeretei,
 b)819 a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, az infrastruktúraépítés témakörében további
szakismeretek elsajátítására,
építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésre az infrastruktúra
építőmérnöki területen,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre az infrastruktúraépítőmérnöki kutatásfejlesztés
angol nyelvű infrastruktúraépítőmérnöki dokumentáció megértésére,
 a specializációnak megfelelően a komplex közúti és vasúti közlekedési rendszerekhez (regionális és országos
közlekedési hálózatok, korszerű út és vasúti pályaszerkezetek, intelligens közlekedési rendszerek), a városi közlekedési és vízi
közmű rendszerekhez (közlekedési hálózatok, forgalomtechnika, víz és szennyvíztisztítás, közműhálózatok, települési
csapadékvízgazdálkodás, kommunális mérnöki feladatok), valamint a vízmérnöki tevékenységhez (vízrendszerek modellezése,
vízhasznosítás, vízkárelhárítás, víz és szennyvíztisztítás, vízminőségszabályozás) kapcsolódó feladatok megoldására,
az infrastruktúraépítőmérnöki tervezésben való alkotó, irányító közreműködésre,
 jogszabályokban, illetve a mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői és/vagy szakértői
jogosultságra a specializációnak megfelelő építőmérnöki szakterületen;
építőmérnöki matematika, numerikus módszerek, adatbázis rendszerek, mérnök ökológia, hidromorfológia, környezeti
rendszerek modellezése;
 8.2.820 A szak és a specializáció szakmai törzsanyagának kötelező ismeretkörei: 1823 kredit
 infrastruktúrák földművei, infrastruktúra szerkezetek, továbbá a specializációnak megfelelően úttervezés, vasúttervezés,
víz és szennyvíztisztítási technológiák, forgalomtechnika, területfejlesztés, vízrendszerek modellezése.
 8.3.821 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 3842 kredit
 út és vasútmérnöki, települési, víz és vízi környezetmérnöki, továbbá a szakma és a Mérnöki Kamara igényeinek,
valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további specializációkhoz tartozó speciális szakmai
ismeretek;
természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, statika, szilárdságtan, dinamika;
gazdasági és humán ismeretek: (10 kredit): mikro és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog,
méretezés alapjai, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, fa falazott és kőszerkezetek, utak, vasúti pályák,
térinformatika;
infrastruktúraépítőmérnöki specializáció (15 kredit): infrastruktúra műtárgyak, közlekedési létesítmények pályaszerkezetei,
forgalomtechnika, közműrendszerek, vízminőségszabályozás, környezetvédelem, vízkészletgazdálkodás, úttervezés,
vasúttervezés, vízkárelhárítás, vízhasznosítás, települési közlekedés, közműhálózatok, víz és szennyvíztisztítás,
környezettechnika, környezeti kárelhárítás, környezeti hatásvizsgálatok.
24.823 JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.824 A mesterképzési szak megnevezése: járműmérnöki (Vehicle Engineering)
szakképzettség: okleveles járműmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer
 4.1.826 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a közlekedésmérnöki, a járműmérnöki és a logisztikai mérnöki
alapképzési szak.
gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a had és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdasági és
élelmiszeripari gépészmérnöki.
A képzés célja olyan okleveles mérnökök képzése, akik a járművek és mobil gépek szakterülethez kapcsolódó magas szintű
természettudományos, specifikus járműgépészeti műszaki, informatikai és gazdasági/menedzsment ismereteik birtokában
alkalmasak a vasúti, a közúti, mezőgazdasági, a vízi és a légi járművek, az építő és anyagmozgató gépek fejlesztésére,
tervezésére, gyártására, a bennük végbemenő folyamatok kutatására, valamint ezen járművek és gépek, továbbá a belőlük
alkotott szállító rendszerek és géprendszerek biztonságos, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás követelményeit
figyelembe vevő üzemben tartására, fenntartására, diagnosztizálására, karbantartására és javítására. A mesterfokozat megszerzése
feljogosít a doktori képzésben való részvételre.
ismerete,
a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,
vezetői ismeretek,
ismeretei,
a járművek és mobil gépek témakörébe tartozó kutatásifejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre,
rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére,
integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az
elektronika és informatika szakterületeiről,
a közlekedési/szállítási folyamatban részt vevő járművekkel és mobil gépekkel kapcsolatos rendszerszemléletű,
folyamatelemző gondolkodásmódra,
a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex
járműtechnikai rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására;
alkalmazott matematika, anyagtudományok, irányításelmélet, térinformatika, mechanika, rendszertechnika, elektronika,
mechatronika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;
projekt, környezet és minőségmenedzsment, vezetés és szervezéselmélet, döntéselőkészítő módszerek, ergonómia,
munkavédelem, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
járművek hő és áramlástechnikája, járműrendszerdinamikai szimulációs és optimálási módszerek, jármű és mobil gép
konstrukcióelmélet, járművek és mobil gépek gyártása, javítása, előképzettségtől függően, kötelezően választandó, szakmai
tantárgyak, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
minden olyan anyag, eszköz, készülék, berendezés, rendszer, informatikai, automatizálási, technológiai, tervezési és
közlekedésbiztonsági ismeret, amely a járműmérnöki szakma képzésben reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez
szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális
szakmai ismeretek;
természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő és áramlástan,
elektrotechnika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás,
munkavédelem, társadalomtudomány;
szakmai ismeretek (25 kredit): általános géptan, közlekedési rendszerek, járműrendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi
szállítási rendszerek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, szerkezeti anyagok és megmunkálások, jármű és hajtáselemek,
irányítástechnika, közlekedési technológia, járműdinamika és hajtástechnika, közlekedési automatika, járműgyártás és
fenntartás, közlekedésgazdaságtan;
szakirány ismeretek (15 kredit): járművek hő és áramlástechnikai berendezései járműtervezés és vizsgálat alapjai.
25.829 KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.830 A mesterképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)
szakképzettség: okleveles közlekedésmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Transportation Engineer
alapképzési szak.
gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a had és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnök informatikus, az építőmérnöki, a
könnyűipari mérnöki.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendö kreditek száma: 120 kredit
6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 1530 kredit
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a közlekedési és szállítási folyamatok és rendszerek gazdaságos,
rendszerszemléletű, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, az erőforrásgazdálkodás és a nemzetközi tendenciák
követelményeit figyelembe vevő elemzésére, tervezésére, szervezésére, irányítására. Alkalmasak a kapcsolódó igazgatási és
hatósági feladatok ellátására, valamint a közlekedési és szállítási rendszerek elemeit képező, azt kiszolgáló járművek,
berendezések megválasztására és működtetésére, beleértve az infrastruktúra, az irányítási és informatikai rendszer elemeit is. A
mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.
ismerete,
vezetői ismeretek,
ismeretei,
a közlekedés és a szállítás témakörébe tartozó kutatásifejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre,
a közlekedési rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek
rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére,
a közlekedés tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák
alkalmazására,
közlekedési, szállítási rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására;
alkalmazott matematika, anyagtudományok, irányításelmélet, térinformatika, I+K technológiák, mechanika, elektronika,
mechatronika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;
közlekedési informatika, közlekedéstervezéstechnika, közlekedési automatika, közlekedésgazdaságtan, közlekedési
üzemtan, rendszertechnika, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
menedzsment ismeret, amely a közlekedésmérnöki szakma képzésben reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez
szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális
szakmai ismeretek. A szakirányok kialakítása a közlekedésmérnöki feladatokban megjelenő tevékenységtípusok (pl. tervezés,
üzemeltetés stb.) vagy közlekedési alágazatok (pl. vasút, légiközlekedés stb.) szerint történhet;
elektrotechnika;
szakmai ismeretek (35 kredit): általános géptan, közlekedési rendszerek, járműrendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi
szállítási rendszerek, közlekedési pályák, számítástechnika, műszaki ábrázolás, szerkezeti anyagok és megmunkálások, jármű és
hajtáselemek, irányítástechnika, közlekedési technológia, járműdinamika és hajtástechnika, közlekedési automatika,
járműgyártás és fenntartás, közlekedésgazdaságtan;
szakirány ismeretek (15 kredit): közlekedési információs rendszerek, szállítástechnika, közlekedési hálózattervezés.
26.835 LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.836 A mesterképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki (Logistics Engineering)
szakképzettség: okleveles logisztikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Engineer
alapképzési szak.
gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a had és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdasági és
élelmiszeripari gépészmérnöki, a könnyűipari mérnök.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a logisztika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos, specifikus
műszaki, gazdasági/menedzsment, informatikai és ipari, közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a
vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító
logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási/beszerzési, áruelosztási,
hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek elemzésére, tervezésére, szervezésére és irányítására, valamint a logisztikai
rendszerek elemeit képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések tervezésére, fejlesztésére és azok gyártásában,
minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésük irányítására.
A mesterfokozat feljogosít a tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
ismerete,
vezetői ismeretek,
ismeretei,
a logisztikai rendszerek részfolyamatainak és azok fizikai realizálását végző részegységek (anyagmozgatógépek, szenzorok,
aktuátorok, irányítórendszerek, adatbázisrendszerek stb.) összekapcsolására,
vállalati logisztikai vezetői feladatok ellátására,
logisztikai rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására,
a logisztika témakörébe tartozó kutatásifejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre;
alkalmazott matematika, irányításelmélet, térinformatika, I+K technológiák, folyamatelmélet, mechanika, rendszertechnika,
elektronika, mechatronika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;
logisztikai informatika, szállítási logisztika, anyagmozgató és raktározási rendszerek tervezése, logisztikai gépek és
berendezések, robotok, logisztikai rendszerek irányítása, automatizálása, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
minden olyan anyag, eszköz, készülék, berendezés, rendszer, folyamat, informatikai, automatizálási, technológiai,
tervezési és műszaki logisztikai ismeret, amely a logisztikai mérnöki szakma képzésben reprezentált szakterületei
valamelyikének műveléséhez szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további
szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő és áramlástan,
elektrotechnika;
szakmai ismeretek (25 kredit): általános géptan, közlekedési rendszerek járműrendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi
szállítási rendszerek, közlekedési pályák, számítástechnika, műszaki ábrázolás, szerkezeti anyagok és megmunkálások, jármű és
hajtáselemek, irányítástechnika és automatizálás, közlekedési technológia, közlekedésgazdaságtan;
szakirány ismeretek (15 kredit): logisztikai információs rendszerek, logisztikai menedzsment, szállítási logisztika.
27.841 SZERKEZETÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.842 A mesterképzési szak megnevezése: szerkezetépítőmérnöki (Structural Engineering)
szakképzettség: okleveles szerkezetépítőmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Structural Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az építőmérnöki alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szak: az
építészmérnöki.
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló ' 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok,
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit.
6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 1823 kredit
kredit.
A képzés célja a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes szerkezetépítőmérnökök képzése, akik az alapképzésben leírt
célokon túl bizonyos gyakorlat után képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos szerkezetépítőmérnöki
szakterületen műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projekt menedzseri feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és
speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való
részvételre.
teljes területén,
felkészítés az építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetői feladatok
ellátására az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel szerkezetépítési feladatokra,
ismeretei,
önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, a szerkezetépítés témakörében további szakismeretek
elsajátítására;
építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésére a szerkezet
építőmérnöki területen,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre a szerkezetépítőmérnöki kutatásfejlesztés integrálásával, a
angol nyelvű szerkezetépítőmérnöki dokumentáció megértésére,
a szakiránynak megfelelően épületszerkezetek és építmények rekonstrukciójához (integráló építménytervezés, szerkezetek
diagnosztikája, épületek rekonstrukciója, szerkezetek védelme és javítása) tartószerkezetek analíziséhez (szerkezetek statikája,
dinamikája, nemlineáris vizsgálat, törésmechanika, optimális tervezés, szerkezetek modellezése), speciális tartószerkezeti és
kapcsolódó geotechnikai, mélyépítési tevékenységhez (talaj és szerkezet kölcsönhatása, méretezéselmélet, felületszerkezetek,
feszített szerkezetek, vékonyfalú szerkezetek, kísérleti szerkezetanalízis, szerkezetek megerősítése), az ingatlanszakmához
(értékbecslés, 3D ingatlannyilvántartás, épület auditálás, ingatlanfejlesztés, ingatlangazdálkodás és forgalmazás), valamint
mérnökgeológiai tevékenységhez (a mérnöki létesítmények és kőzetkörnyezetük közötti kölcsönhatások elemzése, a szerkezeti
és földtani elemek értékelése, kőzetmechanika és sziklamunkák, építési kőanyagok minősítése) kapcsolódó feladatok
megoldására,
a szerkezetépítőmérnöki tervezésben való alkotó, irányító közreműködésre,
jogszabályokban, illetve a mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után, tervezői és/vagy szakértői
jogosultságra a szakiránynak megfelelő építőmérnöki szakterületen;
építőmérnöki matematika, numerikus módszerek, adatbázis rendszerek, mechanika, végeselemek módszerének matematikai
alapjai, épületfizika és kémia;
8.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagának kötelező ismeretkörei: 1823 kredit
méretezéselmélet, magasépítéstan, építőanyagok, talaj és szerkezet kölcsönhatása, továbbá a szakiránynak megfelelően
szerkezetek diagnosztikája, épületek rekonstrukciós tervezése, végeselemek módszere, szerkezetek statikája és dinamikája,
geotechnikai tervezés, stabilitáselmélet, értékbecslési módszerek, építésügyi eljárások, ingatlanjog, környezetföldtan,
hidrogeológia.
magasépítő és szerkezetrekonstrukció, szerkezetinformatika, tartószerkezet és geotechnikamérnök, ingatlanmérnöki,
mérnökgeológus, továbbá a szakma és a Mérnöki Kamara igényeinek, valamint a szakindítást kérő intézmények
hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;
hallgatónak elismerhető legyen legalább 110 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, statika, szilárdságtan, dinamika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog,
méretezés alapjai, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, fa falazott és kőszerkezetek, utak, vasúti pályák,
térinformatika;
szerkezetépítőmérnöki specializáció (15 kredit): tartók statikája, véges elemes modellezés, acélszerkezetek,
vasbetonszerkezetek, hídépítés, szerkezettechnológia, mélyépítési műtárgyak, épületszerkezetek és épületfizika, építőanyagok,
magasépítési acélszerkezetek, magasépítési vasbetonszerkezetek, acél és vasbeton hidak, geotechnika, mélyépítési
vasbetonszerkezetek.
28.846 ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.847 A mesterképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki (Energetics Engineering)
szakképzettség: okleveles energetikai mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energetics Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az energetikai mérnöki alapképzési szak.
gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki és villamosmérnöki szakok.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 3060 kredit.
6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 1230 kredit.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 4660 kredit.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit.
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek üzemi, intézményi, önkormányzati és lakossági energiaellátó
rendszerek koncepciójának kidolgozására, tervezésére és üzemeltetésére, valamint nagy energiaellátó, elosztó és felhasználó
rendszerek áttekintésére és üzemeltetésére. Alkalmasak energetikai folyamatok modellezésére, a modellek matematikai
megfogalmazására, megoldására és gyakorlati bevezetésére, vezetési, irányítási, szervezési és hatósági feladatok ellátására az
energetika területén. A program felkészít az energetikai műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és oktatás feladatainak ellátására, a
hazai és/vagy európai szintű mérnöki feladatok megoldására, valamint az energetikai tanulmányok doktori képzés keretében
való folytatására is.
a)850 A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
az energetikai szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel,
ezek laboratóriumi szintű ismeretével,
a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,
a számítógépes kommunikációt és elemzést,
előírásait,
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,
rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex energetikai rendszerek tervezésére,
energetikai technológiák és berendezések folyamatainak elemzésére, tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére,
rendszer és irányítástechnikai ismeretek, mérési módszerek alkalmazására az energetikai technológiai folyamatok területén,
felhasználói energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek alkalmazására,
energiaforrások és energiahordozók gazdaságos felhasználásának és a környezeti értékek kímélésének prioritásként való
kezelésére.
környezeti problémák iránti fogékonyság,
matematika (közönséges és parciális differenciálegyenletek, valószínűségszámítás, numerikus módszerek és alkalmazásaik),
válogatott fejezetek a fizika egyes területeiről (pl. anyagtan, áramlástan, termodinamika, villamosságtan, mechanika);
pénzügyi, vezetői ismeretek, mérnöketika, jog, energiapiac.
energetikai berendezések, villamosenergiatermelés, energiafelhasználói ismeretek, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai
törzsanyag.
a szakirányú képzés keretében megszerezhető differenciált szakmai ismeretek egyegy energiaellátási szakterülethez (hő és
villamosenergiatermelés, hőenergetika, épületenergetika), az egyes energiaforrások kiaknázásához (megújuló energiaforrások,
atomenergetika) vagy az energetikai környezetvédelemhez kapcsolódó speciális szakmai ismereteket tartalmaznak, beleértve a
szakterület kutatási, tervezési, létesítési, üzemeltetési kérdéseit és rendszerkapcsolatait;
természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika és részterületei (mechanika, hő és áramlástan,
villamosságtan, mag és neutronfizika);
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, menedzsment, vállalkozásgazdaságtan, energetikai
gazdaságtan;
szakmai ismeretek (28 kredit): informatikai ismeretek (programozás, digitális technika, méréstechnika, jelfeldolgozás,
rendszertechnika, szabályozástechnika), elektrotechnikai alapismeretek (elektrotechnika, elektronika, elektronikai
alkalmazások), szerkezeti és üzemtani ismeretek (mérnöki alapismeretek, anyagszerkezettan, szerkezettan, áramlástechnikai
gépek, hőerőgépek, villamos gépek);
energetikai szakirányú ismeretek (12 kredit): energetika, villamosenergiatermelés, megújuló energiaforrások,
villamosenergiarendszerek, villamos hajtások, berendezések és hálózatok, atomenergetikai alapismeretek, környezettechnika,
energiaellátás és felhasználás, épületenergetika.
29.852 FA ÉS BÚTORIPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.853 A mesterképzési szak megnevezése: fa és bútoripari terméktervező mérnöki (Wood and Furniture Product Design
Engineering)
szakképzettség: okleveles fa és bútoripari terméktervező mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Product Design Engineer (Wood and Furniture)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ipari termék és formatervező mérnöki alapképzési szak.
faipari mérnöki, az építészmérnöki, a könnyűipari mérnöki szakok.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek műszakitudományos, gazdasági, humán, valamint formatervezői
(design) ismereteikkel a fafeldolgozási és bútorgyártási iparágban a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló
munkavégzésre, alkotó csoportok vezetésére, mind a hazai kis, közép és nagyvállalati, mind nemzetközi környezetben. A
képzési program felkészít a fa és bútoripari terméktervezés témakörébe tartozó kutatásifejlesztési feladatok megoldásában való
alkotó részvételre, valamint terméktervezési tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel,
előírásait,
önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére,
új és eredeti bútorok, fatermékek és termék/szolgáltatás kombinációk tervezésére az egyéni vásárló igényeinek kielégítésére,
a tervező, a felhasználó, az ipar és a társadalom között kiegyensúlyozott érdekek alapján, a nemzetközi etikai kérdéskörök
tiszteletben tartásával,
a teljes termékfejlesztési folyamat átlátására, önállóan vagy egy csapat (team) tagjaként vagy vezetőjeként a folyamat
végrehajtására és irányítására, gyakran nemzetközi környezetben,
a kapcsolódó műszaki, emberi, kulturális, esztétikai és környezeti kérdéskörök, a bútorok, más faipari termékek gazdasági
aspektusainak integrálására a termékfejlesztésben,
integrált ismeretek alkalmazására az ipari termelési folyamatok, az elektronika és informatika szakterületeiről.
kreativitás, rugalmasság, autonómia
alkalmazott matematika, numerikus matematika, optimalizálási algoritmusok, modern fizika, biomechanika, számítógépes
ábrázolás, anyagszerkezettan, polimerkémia, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben; gazdasági és humán ismeretek: 1015
kredit
projekt, környezet és minőségmenedzsment, nemzetközi marketing, ergonómia, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
tervezési módszerek és szimulálási technikák, bútorkonstrukciós ismeretek, vizuális megjelenítési technikák, grafikai és
formatervezési ismeretek és készségek, bútoripari technológiák, ragasztási és felületkezelési technológiák, szerelvényezés
szerelés, ipari méréstechnika, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
bútorstílus irányzatok ismerete, faanyagok modifikálása, intelligens technológiák, különleges gyártási eljárások, gyors
prototípuskészítési technikák, továbbá olyan anyag, eszköz, készülék, berendezés, rendszer, informatikai, automatizálási,
technológiai, tervezési pszichológiai és menedzsment ismeret, amely a terméktervező mérnöki szakma valamelyik
szakterületének műveléséhez szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő esetleges
szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;
elektrotechnika;
szakmai ismeretek (30 kredit): gépészeti alapismeretek, műszaki tervezési ismeretek, anyagtudomány, ipari technológiák,
gépszerkezetek;
faipari ismeretek (20 kredit): faanatómia, fafizika, faipari alapszerkezetek, bútorszerkezetek, faipari technológiák.
30.858 FORMA ÉS VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI
SZAK
1.859 A mesterképzési szak megnevezése: forma és vizuális környezettervező mérnöki (Design and Visual Environmental
Design Engineering)
szakképzettség: okleveles forma és vizuális környezettervező mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Environment and Design Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ipari termék és formatervező mérnöki alapképzési szak.
építészmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a formatervezés.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 1030 kredit.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek új és eredeti termékek, termék/szolgáltatás vizuális rendszerek
kombinációinak tervezésére, az egyéni vásárló és felhasználó igényeinek magas művészi színvonalú kielégítésére a nemzetközi
etikai, esztétikai normák és vizuális környezettervezési elvárások tiszteletben tartásával. Formatervezőitudományosműszaki,
humán, gazdasági és nyelvi ismereteikkel alkalmasak egy csapat (team) tagjaként vagy vezetőjeként a tervezési folyamatok
végrehajtására, illetve irányítására, gyakran nemzetközi környezetben. A képzés program felkészít a vezetői feladatok ellátására,
a kutatófejlesztő munkára, továbbá önálló ismeretszerzésre, valamint a forma és vizuális környezettervező tanulmányok
doktori képzés keretében való folytatására is.
a forma és vizuális környezettervezéshez köthető elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek rajz és modellezési készséggel, a
vizuális kultúra széles körű ismeretével,
a társadalmi, környezeti, esztétikai, etikai és gazdasági összefüggéseket,
a számítógépes kommunikációt és az elemzést,
előírásait,
a globális és lokális társadalmi és gazdasági folyamatokat.
átfogó és mély tudományos és művészeti, design ismereteiken alapuló analitikus gondolkodásra munkájuk során,
az ismeretek szintetizálására és kreatív feladatok megoldására összetett témakörökben,
a megoldandó tervezői kihívások megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,
vállalatoknál és kutató szervezeteknél vezető szerep ellátására, beleértve az igazgatási szerepeket is,
a műszakigazdaságiművészeti, humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére;
szakmai kooperációra a mérnöki, gazdasági és művészeti területek szakértőivel;
nemzetközi környezetben történő munkavégzésre, társadalmi és kulturális, művészeti érzékenységükkel és nyelvi,
kommunikációs képességeikkel, amit részben csapatmunka (teammunka) és külföldi tanulmányok során szereztek.
művészi érzék, esztétikai értékek iránti fogékonyság,
informatika (tervezői programkezelés, CAD), térgeometria, alkalmazott matematika, matematikai statisztika, funkcionális és
intelligens anyagok, műszaki, konstrukciós ismeretek;
alkalmazott ergonómia, alkalmazott pszichológia, szociál és környezetpszichológia, újkori építészet és designtörténet,
design elméleti és művészeti ismeretek (design filozófia, design stratégia, design management, vizuális kultúra világképe).
bel és kültéri környezet és tárgytervezés, térbeli modellezés, 3D számítógépes ábrázolás, CAD, fejlett számítógépes grafikai
módszerek, intelligens anyag és technológiai ismeretek, tervezésmódszertan és kutatásfejlesztés, virtuális termékfejlesztés.
komplex tervezés (projektfeladatok), színdinamikai ismeretek, művészeti grafika, kommunikáció és prezentáció, design és
projectmenedzsment, diplomamunka előkészítése, termék és csomagolás;
természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, ábrázoló geometria;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, innovációmenedzsment, marketing, iparjog/szellemi
tulajdonvédelem, humán ismeretek;
szakmai ismeretek (35 kredit): műszaki tervezési ismeretek (gép és szerkezeti elemek, épületszerkezetek, fémek, fa és
polimerek anyagismerete, ipari technológiák, informatika, termékszimuláció) grafikai/formatervezési (design) ismeretek (rajzi
ábrázolások, formatan, modellezés);
szakirány ismeretek (15 kredit): tervezésmódszertan, integrált terméktervezés, ergonómia, építészeti tervezés,
környezetvédelemökodesign.
31.864 GÉPÉSZETI MODELLEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.865 A mesterképzési szak megnevezése: gépészeti modellezés (Mechanical Modelling)
szakképzettség: okleveles gépészeti modellező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Modelling Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a közlekedésmérnöki
alapképzési szakok.
építőmérnöki, a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a villamosmérnöki, a matematika, a mérnökinformatikus, a fizika, az ipari
termék és formatervező mérnöki, a műszaki menedzser, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a had és
biztonságtechnikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az energetikai mérnöki, a környezetmérnöki.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek alkalmazni a különböző gépészeti területeken felmerülő műszaki
feladatok igényes modellezésen alapuló megoldásának elméleti hátterét, numerikus és kísérleti módszereit, amelyek kezelése a
mechanika, áramlástan, termodinamika és elektronika alapján lehetséges. Képesek az olyan gyakorlati feladatok megoldására,
amelyek kiemelten igénylik az időben változó folyamatok modellezésének és a modellek matematikai kezelésének ismeretét. A
képzési program felkészít a vezetői feladatok ellátására, a gépészmérnöki kutatásifejlesztési feladatok megoldásában való
alkotó részvételre, a nemzetközi ipari kutatásifejlesztési irányok felismerésére és kijelölésére, az azokban való nemzetközi
együttműködésre, valamint a gépészmérnöki tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
a gépészmérnöki kutatófejlesztő munkában meghatározó természettudományi (matematikai, mechanikai, áramlástani,
hőtani és elektronikai) elméletet és számítási módszereket,
a korszerű kísérleti és a numerikus módszerekre támaszkodó modellezési technikákat,
gépek és gépészeti berendezések időben változó folyamatainak modellezését, a folyamatok analízisét,
rendszerszemléletű gazdasági és menedzsment tevékenységhez kapcsolódó feladatokat,
kutatási, fejlesztési feladatok szervezését, irányítását, alapvető kommunikációt idegen nyelven is,
előírásait,
az új tudományos eredmények megismertetésére és alkalmazására,
a gépészmérnöki tervezés, illetve a technológia területén a modellezési módszerek alkalmazására,
rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex kutatásifejlesztési feladatok meghatározására,
azok megoldására, vezetésére,
integrált ismeretek alkalmazására a gépészmérnöki munkában a mechanika, hőtan, áramlástan, elektronika és informatika
szakterületeiről.
közönséges és parciális differenciálegyenletek, numerikus módszerek, lézeres méréstechnika, mechanika, áramlástan,
termodinamika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;
menedzsment, marketing, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
géptervezés és gyártástechnológia, elektronika, szabályozástechnika, informatika, korszerű kísérleti módszerek, modellezési
technikák, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
a gépészeti kutatásban, fejlesztésben reprezentált területek valamelyikének műveléséhez szükséges a szakindítást kérő
intézmények hagyományainak megfelelő speciális szakmai ismeretek. A szakirányok kialakítása a gépészmérnöki feladatokban
jelentkező főbb szakterületek (pl. folyadékmechanika, szilárdtestmechanika, hőtechnika, tervezés és technológia, gépészeti
elektronika, robotika stb.) szerint történhet;
természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, hő és áramlástan;
munkavédelem;
szakmai ismeretek (30 kredit): gépszerkesztés és CAD, gépelemek, gyártástechnológia, anyagtudomány, elektronika,
elektrotechnika, informatika, irányítástechnika.
32.870 GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.871 A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)
szakképzettség: okleveles gépészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak.
anyagmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék és formatervező mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari
gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki és a mechatronikai mérnöki alapképzési szakok.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a gépek, gépészeti berendezések és folyamatok koncepciójának
kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására; a gépipari technológiák, illetőleg új anyagok
és gyártástechnológiák kifejlesztésére, környezetszempontú alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására;
a műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai és/vagy nemzetközi szintű mérnöki
projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására, valamint a gépészeti tanulmányok doktori képzés keretében való
folytatására is.
a gépészmérnöki szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési
készséggel, ezek laboratóriumi szintű ismeretével,
előírásait,
integrált ismeretek alkalmazására a gépek, a gépészeti berendezések és folyamatok, a gépipari anyagok és technológiák,
valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről,
a gépészeti rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs
technológiák alkalmazására,
a gépészeti rendszerek és technológiák minőségbiztosítására, méréstechnikai és jelfeldolgozási feladatatok megoldására,
választott szakiránytól függően az anyagtudományi, a mechanikai, a gyártástechnológiai, a tervezési, a gyártásirányítási, a
műszertechnikai, az áramlás és hőtechnikai eljárások és folyamatok gépeinek, berendezéseinek analízisére, fejlesztésére,
tervezésére, gyártására, üzemeltetésére.
matematika, fizika, mechanika, anyagtudományok, hőés áramlástan és további tantárgyak intézményi hatáskörben;
menedzsment és vezetési ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, újrahasznosítás, energiagazdálkodás,
kommunikáció, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben.
gépszerkezettan, tervezés és gyártás, mérés jelfeldolgozás, elektronika, önálló (projekt) feladat, további, intézményi hatáskörű
szakmai törzsanyag.
minden olyan speciális szakmai ismeret, amely az alkalmazott mechanika, az anyagtudomány, az áramlástechnika, az
épületgépészet, a gépészeti eljárástechnika, a gépészeti rendszerek informatikája, a gépgyártástechnológia, a géptervezés,
hőerőgépek és berendezések, a mezőgépek, a műszertechnika és minőségbiztosítás, valamint a polimertechnika szakterületek
eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges;
természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő és áramlástan;
szakmai ismeretek (40 kredit): általános géptan, elektrotechnika, gépszerkesztés alapjai, CAD/CAM alapjai, gépelemek,
gépészmérnöki alapismeretek, fémek technológiája, polimer anyagtudomány és technológia, gépgyártástechnológia,
informatikai rendszerek, programtervezés, mérés és jelfeldolgozás, áramlástechnikai és kalorikus gépek, irányítástechnika,
anyagmozgató gépek és rendszerek, biztonságtechnika, vegyipari és energetikai gépészet, minőségbiztosítás, mobil gépek,
mezőgazdasági gépek, gép és terméktervezés, környezetipar.
33.876 IPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.877 A mesterképzési szak megnevezése: ipari terméktervező mérnöki (Industrial Design Engineering)
szakképzettség: okleveles ipari terméktervező mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: ipari termék és formatervező mérnöki alapképzési szak.
gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, könnyűipari mérnöki, anyagmérnöki, közlekedésmérnöki, faipari mérnöki,
villamosmérnöki.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek rugalmasan és hatékonyan reagálni a globalizálódó piacgazdaság
kihívásaira. Műszakitudományos, gazdasági, humán, nyelvi, valamint formatervezői (design) ismereteikkel alkalmasak a
termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló munkavégzésre; alkotó csoportok vezetésére mind a hazai kis, közép és
nagyvállalati, mind nemzetközi környezetben. A képzési program felkészít a kutatófejlesztő munkára, további önálló
ismeretszerzésre, valamint az ipari terméktervezői tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
a termékfejlesztéshez és tervezéshez kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek vizualitási, rajz és modellezési
készséggel,
társadalmi, környezeti, esztétikai, etikai és gazdasági összefüggéseket,
előírásait,
átfogó szakmai ismereteiken alapuló analitikus gondolkodásra, az ismeretek szintetizálására és kreatív problémamegoldásra,
vállalatoknál és kutató szervezeteknél vezető szerep ellátására, beleértve az igazgatási szerepeket is,
társadalmi, kulturális érzékenységük és nyelvi, kommunikációs képességeik révén nemzetközi környezetben történő
munkavégzésre,
új és eredeti termékek és termék/szolgáltatás kombinációk tervezésére az egyéni vásárló igényeinek kielégítésére, a tervező,
a felhasználó, az ipar és a társadalom között kiegyensúlyozott érdekek alapján, a nemzetközi etikai normák, elvárások
tiszteletben tartásával,
a teljes termékfejlesztési folyamat átlátására, önállóan vagy egy team tagjaként vagy vezetőjeként a folyamat végrehajtására
és irányítására gyakran nemzetközi környezetben,
a kapcsolódó műszaki, emberi, esztétikai és környezeti kérdéskörök figyelembevételére, azok integrált módon történő
alkalmazására a termékfejlesztésben.
kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatali készség.
alkalmazott matematika (matematikai statisztika, térgeometria stb.); modern fizika, funkcionális és intelligens anyagok,
tervezéselmélet és módszertan, elektronika/elektrotechnika/mérés/jelfeldolgozás;
alkalmazott ergonómia, speciális csoportok ergonómiája, marketing, szociológia (fogyasztás és reklámszociológia);
designelméleti és művészeti ismeretek, designmenedzsment.
fejlett tervezői támogató rendszerek (CAX, DFX; stb.) termékmodellezés és szimuláció (CAE; VEM;) intelligens termékek,
rendszerek és technológiák, alkalmazott K+F módszerek és technikák.
virtuális termékfejlesztés, kutatásifejlesztési projektek, integrált terméktervezői projektek, kommunikáció és prezentáció,
forma, arculat és grafikai tervezési ismeretek, színtani, színtechnikai ismeretek, biomechanika, környezettudatos terméktervezés
a szakirányokhoz tartozó specialitások szerint;
természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, hő és áramlástan, elektrotechnika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, innovációmenedzsment, marketing, iparjog/szellemi
tulajdonvédelem, humán ismeretek;
szakmai ismeretek (35 kredit): műszaki tervezési ismeretek (gép és szerkezeti elemek, fémek és polimerek anyagismerete,
ipari technológiák, informatika, termékszimuláció, mechatronika), grafikai/formatervezési (design) ismeretek (rajzi ábrázolások,
formatan, modellezés);
szakirányú ismeretek (15 kredit): tervezésmódszertan, integrált terméktervezés.
 34.882 LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.883 A mesterképzési szak megnevezése: létesítménymérnöki (Construction Engineering)
szakképzettség: okleveles létesítménymérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Construction Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak épületgépészet szakirány, az
építőmérnöki alapképzési szak magasépítő szakirány.
gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az energetikai mérnöki, a villamosmérnöki, az építőmérnöki, az építészmérnöki, a had
és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnökinformatikus.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek előképzettségük, szakmai ismereteik, nyelvismeretük, jogi és
gazdasági tanulmányaik alapján a teljes létesítménykivitelezési folyamat végigkísérésére a koncepció kialakításától a
tervezésen keresztül a beüzemelés elvégzésig , majd pedig a folyamatos üzemeltetés, karbantartás, felújítás teendőinek
összefogására. Alkalmasak meglévő kommunális, ipari vagy mezőgazdasági épületek teljes körű üzemeltetésére, a vezetési,
irányítási és fejlesztési feladatok ellátására, épületek auditálására, épületek és részrendszereik diagnosztikai vizsgálatára,
kutatási és fejlesztési feladatok végzésére és a létesítménymérnöki tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel , ezek
laboratóriumi szintű ismeretével,
előírásait,
épületszerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági rendszereket,
rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek átfogó tervezésére,
integrált ismeretek alkalmazására a feladatok organizációjához, tenderbonyolításához, kivitelezésszervezéséhez, szakágak
közti koordinációjához,
átadásátvételi eljárások lebonyolítására, épületek beüzemelésére, rendszereinek beszabályozására,
létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához, felújításához diagnosztikai vizsgálat elkészítésére, létesítmények
auditálására, energetikai tanúsítások elkészítésére, értékbecslésre,
megoldások kidolgozására, ilyen rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására,
informatikai és irányítástechnikai eszközök alkalmazására a létesítmények építési, üzemeltetési, karbantartási szakterületén,
épületek funkciójától függő technológiák és az épületek belső és külső környezetével kapcsolatos ismeretek gyakorlati
alkalmazására,
tervezési feladatok organizációjához, tenderbonyolításához, a kivitelezésszervezés szakágak közti koordinációjához
szükséges ismeretek alkalmazására,
minőségbiztosításhoz, átadásátvételi eljáráshoz, épületek beüzemeléséhez, rendszereinek beszabályozásához szükséges
ismeretek gyakorlati alkalmazására,
létesítmények üzemeltetésével, fenntartásával, felújításával kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat elkészítésére, létesítmények
auditálására, energetikai tanúsítások elvégzésére, értékbecslésre, facility managementi feladatok ellátására.
alkalmazott matematika, anyagtudományok, gépészmérnöki ismeretek, villamosmérnöki ismeretek, építőmérnöki ismeretek,
egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;
gazdasági és humán ismeretek: 1020 kredit projekt, környezet és minőség menedzsment, vezetés és szervezéselmélet,
döntéselőkészítő módszerek, pénzügyi és jogi ismeretek, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
rendszertechnika, informatika, épületgépészet, építészeti és épületszerkezeti ismeretek, épületvillamossági ismeretek, egyéb,
intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
menedzsment ismeret, amely a létesítménymérnöki szakterületen szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények
hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;
természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, gazdaságtan, környezetgazdálkodás, minőségbiztosítás,
minőségmenedzsment;
szakmai ismeretek (30 kredit): hőtan, áramlástan, elektrotechnika, elektronika, informatika, műszaki ábrázolás,
anyagismeret, folyamatirányítás, méréstechnika, rendszertechnika, áramlástechnikai gépek;
szakirány ismeretek (10 kredit): épületgépészet, környezettechnika, fűtéstechnika, tüzeléstechnika, légtechnika, vízellátás
csatornázás.
35.888 TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.889 A mesterképzési szak megnevezése: településmérnöki (Urban Systems Engineering)
szakképzettség: okleveles településmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Urban Systems Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az építészmérnöki; a tájrendező és kertépítő mérnöki, az
építőmérnöki alapképzési szakok.
mérnökinformatikus, a műszaki földtudományi, a földmérő és földrendező mérnök, a földrajz, a földtudományi, a
környezetmérnöki, a közlekedésmérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a települések, településcsoportok rendezése, a település környezetének
alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező településtervezési, településépítészi (főépítészi), továbbá
műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó kommunális,
fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a
települések fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, képesek a települések,
településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, ilyen tevékenységek irányítására és ellenőrzésére, a szakterületet
érintő tudományos kutatásra, valamint a településtudományi tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
az urbanisztika elméletét és kortárs gyakorlatát, az elmélet és a gyakorlat közötti kölcsönös kapcsolatokat,
a településrendezés átfogó építészeti, műszaki, ökológiai, környezettudományi, szociológiai, közgazdasági, jogi és
közigazgatási diszciplínáit,
térképek és tervrajzok értelmezését és megítélését, a vizuális kifejezés technikáit,
a regionális és térségi fejlesztési programok, településrendezési tervek készítésének és végrehajtásuk koordinálásának
módszertanát és eszköztárát,
a komplex természeti és kulturális rendszereket, az új szakmai eredményeket, alkotásokat,
a számítógépes kommunikációt, adatkezelést és elemzést, a grafikus rendszerek (CAD, GIS) alkalmazását a területitérségi
tervezésben,
előírásait,
rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére, területfejlesztési
és regionális tervezési feladatok ellátására,
 integrált ismeretek alkalmazására a településrendezés, a településfejlesztés, a regionális tervezés szakterületeiről,
települések, településcsoportok rendezését szolgáló vizsgálatok, elemzések, valamint szerkezeti és szabályozási tervek
elkészítésére a szakági tervezők bevonásával,
településfejlesztési és rendezési tervek megítélésére, kritikus elemzésére s ennek alapján településépítészi (főépítészi),
továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek ellátására,
tervezői munkacsoport (team) tevékenységének megszervezésére, összehangolására, koordinálására, irányítására,
a településüzemeltetési rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére,
ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére,
a települések tervezésében, működtetésében és igazgatásában használatos eljárások, modellek, információs technológiák
alkalmazására.
fejlett térlátás, vizuális kifejezőkészség,
problémamegoldó és döntési készség, döntéshozatali önállóság,
együttműködési és kommunikációs készség, tárgyalókészség,
analitikus és szintetizáló gondolkodásmód,
tervezői készség, kreativitás, koncepcióalkotás képessége,
alkalmasság a különböző szakterületeket összefogó (team) munkákban való részvételre, csapatmunka irányítására,
koordinálására való készség,
önálló munkavégzés, szakmai felelősségvállalás, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre való
készség.
alkalmazott matematika, település és gazdaságföldrajz, térinformatika, területi statisztika, demográfia, településökológia;
településtörténet, településszociológia, közigazgatási jog, ingatlanfejlesztés és gazdálkodás, településigazgatási ismeretek.
területi és regionális tervezés, építészet, városépítészet, településtervezés.
kortárs építészet és városépítészet, tájtervezés és zöldfelületi rendszerek, települési infrastruktúra, települési
környezetvédelem, települési értékvédelem, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő speciális
szakmai ismeretek;
természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, rajz, ábrázoló geometria, anyagismeret, környezettan,
informatika, mérnöki alapismeretek;
gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): gazdaságtudományi alapismeretek, vállalatgazdaságtan, társadalomtudományi
alapismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, építészettörténet;
szakmai ismeretek (30 kredit): geodézia, építészet, térinformatika, út és közműrendszerek, környezetvédelem;
szakirány ismeretek (15 kredit): településrendezés, településigazgatás, településgazdálkodás, települési értékvédelem.
36.895 BIOMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.896 A mesterképzési szak megnevezése: biomérnöki (Biochemical Engineering)
szakképzettség: okleveles biomérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biochemical Engineer
4.898 A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
szak.
környezetmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a kémia, a biológia, az élelmiszermérnöki, az anyagmérnöki alapképzési szak,
valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti kémiatanári, biológiatanári főiskolai vagy egyetemi szintű
szakok.
 4.3.899 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy
mesterfokozatot adó alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek
összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 4565 kredit;
A képzés célja a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan biomérnökök képzése, akik a
megszerzett magas szintű természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik,
továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén szakterületükön a széleskörűen értelmezett ipari, környezeti és
egészségvédelemmel kapcsolatos, valamint élelmiszeripari biotechnológia területén tervezői, kutatásifejlesztési és magas
szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A képzésben résztvevők képessé válhatnak arra, hogy
tanulmányaikat a szaknak megfelelő doktori képzésben folytassák.
a biomérnöki szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel és
ezek laboratóriumi szintű alkalmazásával,
előírásait,
a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a
a biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére, a szakterülettel kapcsolatos
szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,
kémiai, biokémiai, molekuláris biológiai és alkalmazott biotechnológiai laboratóriumi, kísérleti üzemi és termelő üzemi
feladatok elvégzésére, új kísérleti és termelési metodikák elsajátítására és fejlesztésére, különösen a választott specializációnak
megfelelő területen;
önálló feladatok ellátására a széles értelemben vett biotechnológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások,
termékek kifejlesztésében, biokémiai és rokon tudományok kutatásában,
széleskörű műveltség,
információ feldolgozási képesség,
matematika, fizika, kémia, biológia (biokémia);
közgazdaságtan, technológiamenedzsment, kommunikáció, biobiztonság.
analitika, biokémia és molekuláris biológia és alkalmazásai, biológiai szabályozás, bioinformatika, bio és élelmiszeripari
technológiák.
bioreaktortechnika, modellezés, fenntartható fejlődés biotechnológiái (bioenergia, környezeti kémia, környezettoxikológia),
élelmiszeranalitikai eljárások, molekulárbiológiai diagnosztikai és analitikai eljárások, humán mikrobiológia és virológia,
gyógyszerkémia és farmakológia, táplálkozásbiokémia, biodegradáció stb. specializációk tárgyai;
van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy
természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, biológia ebből kémia és biológia legalább 10
kredit;
szakmai ismeretek (30 kredit): fizikai kémia, biokémia és molekuláris biológiai ismeretek és alkalmazásaik, mérés és
irányítástechnika, géptan, vegyi illetve bioipari művelettan, bioipari technológiák.
37.902 ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJÁRÁSTECHNIKAI GÉPÉSZMÉRNÖKI
MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.903 A mesterképzési szak megnevezése: épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök (Construction Machinery and
Process Engineering)
szakképzettség: okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Construction Machinery and Process Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki és az energetikai mérnöki alapképzési szak.
anyagmérnöki, a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a
közlekedésmérnöki és a mechatronikai mérnöki alapképzési szakok.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek az épületgépészeti és technológiai berendezések és folyamatok
koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására; az épületgépészeti és
technológiai rendszerek, valamint rendszerelemek informatikai, irányítástechnikai és biztonságtechnikai feladatainak
megvalósítására, környezetszempontú alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; az épülettechnikai
műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai és/vagy nemzetközi szintű mérnöki projektekhez
való kapcsolódásra, azok koordinálására, valamint a tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel és ezek
laboratóriumi szintű ismeretével,
előírásait,
rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére, integrált ismeretek
alkalmazására,
épületgépészeti és technológiai gépészeti folyamatok modellezésére, a modellek matematikai megfogalmazására,
megoldására és a megoldás alkalmazására,
épületek teljeskörű épületgépészeti rendszerének tervezésére, szakértésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, karbantartásának
irányítására, gépek, berendezések bármilyen közeggel való ellátására és hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására,
gépészeti eljárások és folyamatok, valamint az azokat megvalósító gépészeti és hőtechnikai berendezések tervezésére,
szakértésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, karbantartásának irányítására,
épületgépészeti és technológiai gépészeti rendszerek komplex elemzésére és optimalizálására,
a technológiai rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs
az épületgépészeti és más technológiai rendszerek minőségbiztosítására,
a választott szakiránytól függően épülettechnikai eljárások és folyamatok gépeinek, berendezéseinek analízisére,
fejlesztésére, tervezésére, gyártására, üzemeltetésére.
matematika, fizika, mechanika, anyagtudomány, elektrotechnika, hő és áramlástan, és további tantárgyak intézményi
hatáskörben;
pénzügyi, marketing és vezetői ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, mérnöki etikajog, további tantárgyak
intézményi hatáskörben.
épületgépészeti berendezések és rendszerek, megújuló energiák, technológiai gépészeti rendszerek, tervezési ismeretek,
önálló (projekt) feladat, további, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
minden olyan speciális szakmai ismeret, amely elsősorban a komfort épületgépészet, az eljárástechnika, az épületgépészeti
technológia, a környezettechnológia, az irányítás és biztonságtechnika, a létesítménytechnikai szervezés szakterületek
eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges.
szakmai ismeretek (30 kredit): általános géptan, elektrotechnika, gépszerkesztés alapjai, CAD/CAM alapjai, gépelemek,
gépészmérnöki alapismeretek, fémek technológiája, polimer anyagtudomány és technológia, gépgyártástechnológia,
informatikai rendszerek, programtervezés, mérés és jelfeldolgozás, áramlástechnikai és kalorikus gépek, irányítástechnika,
elektronika, digitális technika, anyagmozgató gépek és rendszerek, biztonságtechnika, vegyipari és élelmiszeripari gépészet,
épületgépészet, energetika, energiaellátás és felhasználás, épületenergetika, megújuló energiaforrások, minőségbiztosítás, mobil
gépek, mezőgazdasági gépek, gép és terméktervezés, környezetipar.
38.908 MŰSZAKI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.909 A mesterképzési szak megnevezése: műszaki menedzser (Engineering Management)
szakképzettség: okleveles műszaki menedzser
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineering Manager
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki menedzser alapképzési szak, valamint a főiskolai szintű
műszaki menedzser alapképzési szak.
műszaki képzési terület további alapképzési szakjai.
6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 1030 kredit;
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, gazdálkodási és
szervezéstudományi, valamint nyelvi ismereteik, készségeik révén képesek komplex műszakigazdasági feladatok
menedzselésére, azaz a technológiai folyamat műszaki és gazdasági megtervezésére, megszervezésére, a megvalósítás
irányítására és az eredmények számbavételére, értékelésére, valamint a gazdálkodás és szervezéstudományi tanulmányok
doktori képzés keretében való folytatására is.
a műszaki, gazdálkodási és menedzsment területek alapfogalmait, ismereteit és fő összefüggéseit,
a műszaki berendezések, rendszerek funkcionális működését, követelményrendszerét, a gazdaságos működés feltételeit,
a szervezetek, mint céltudatos rendszerek működési elveit,
a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket és azok összefüggéseit,
a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és működésük menedzseléséhez szükséges elméletet és módszertant,
előírásait,
a termelési és szolgáltató folyamatok műszaki, gazdasági, humán és társadalmi szempontból történő áttekintésére és az egyes
szakterületek képviselői közötti kommunikációra,
üzleti tervek készítésére és megvalósítására,
műszakigazdasági döntéselőkészítési feladatok elvégzésére és döntéshozatalra,
innovációs stratégiák kidolgozására és megvalósítására,
integrált ismeretek alkalmazására a műszaki berendezések, technológiai folyamatok, anyagok és technológiák, valamint a
kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről,
a termelési rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs
a műszaki értékelemzés feladatainak elvégzésére,
a termelési rendszerek és technológiák minőségbiztosítására,
a gazdálkodás minőségi és hatékonysági mutatóinak javítására.
jó kommunikációs, érveléstechnikai és együttműködési készség,
fogékonyság az újdonságok iránt,
fejlett analizáló és szintetizáló képesség,
erős etikai tartás, a kritikai és önkritikai érzék egyensúlya a döntéshozatal során,
sikerorientált beállítódás minőségtudattal párosulva,
matematika, fizika, kémia, és további tantárgyak (pl. biológia, mechanika, ökológia stb.) intézményi hatáskörben;
nemzetközi menedzsment és gazdaságtan, versenyképesség elemzése, munkagazdaságtan, fenntartható fejlődés,
szervezetfejlesztés, humánerőforrás menedzsment, kommunikációs ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben.
rendszeranalízis, rendszerek tervezése és irányítása, folyamatszabályozás, ágazati technológiák (gépipari, vegyipari stb. pl.
nanotechnológia, biotechnológia, hulladékszegény technológiák), további, intézményi tantervben meghatározott szakmai
ismeret.
minden olyan speciális szakmai ismeret, amely egyegy műszaki, technológiai és a hozzájuk kapcsolódó menedzsment
szakterületek eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges.
A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök közül (8.2 és 8.3) a műszaki ismeretek aránya legalább 50%.
természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, biológia;
gazdaságstatisztika, társadalomtudomány;
szakmai ismeretek (30 kredit): műszaki ábrázolás, gép szerkezetek, informatika és alkalmazások, gyártási és technológiai
ismeretek, menedzsment, pénzügyek, államigazgatásijogi ismeretek, differenciált szakmai ismeretek a műszaki, technológiai és
a menedzsment, gazdálkodási szakterületekről.
39.914 INGATLANFEJLESZTŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.915 A mesterképzési szak megnevezése: ingatlanfejlesztő építészmérnöki (Architecture for Real Estate Development)
szakképzettség: okleveles ingatlanfejlesztő építészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect for Real Estate Development
4. Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az építészmérnök alapképzési szak.
4.2. A 11. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap
vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi
szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási
6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 2632 kredit;
kredit;
7. A mesterképzési szak képzési célja, és az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja okleveles ingatlanfejlesztő építészmérnökök képzése, akik képesek az épített környezet alakításához tartozó,
ingatlannal kapcsolatos fejlesztési és gazdálkodási műveletek ellátására, ingatlanfejlesztési, építési beruházási, építészeti tervek
kidolgozására, a fenntartásiüzemeltetési, bővítési és építési projekteknek a fejlesztés ötletétől az építmény működtetéséig tartó
folyamatainak tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére. Képesek az ingatlanfolyamatok menedzselésére, (az építési
célú beruházásokkal kapcsolatos) szakértői, építésügyi igazgatási, ingatlangazdálkodási és tanácsadói feladatok ellátására. A
képzésben résztvevők képessé válnak a szakra épülő PhD képzésben való részvételre.
az építészmérnöki szakmához kötött megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagot,
az EU 2005/36/EK irányelvek alapján elvárt általános és szakmai ismereteket:
= az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészeteket, technológiákat és tudományokat,
= az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,
= a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,
= az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatot, valamint annak a szükségszerűségnek a
megértését, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,
= az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepét, különösen a társadalmi tényezőket
figyelembe vevő előzetes tervek készítésében felismerik és megfogalmazzák a társadalmi igényeket,
= a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,
= az épületek tervezésével összefüggő szerkezettervezési építéstani és mérnöki ismereteket,
= ismerik és felismerik az épületek funkcióinak megfelelő fizikai problémákat és technológiákat, hogy azokban
kényelmes és az időjárás elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni,
= a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit,
= azokat az iparágakat, szervezeteket, szabályokat és eljárásokat, amelyek szerepet játszanak a tervezési koncepció
megvalósításában, valamint a terveknek az átfogó tervekbe történő integrálásában;
az ingatlanfejlesztési, ingatlangazdálkodási, ingatlanértékesítési és egyéb szakmai és módszertani ismereteket, és megfelelő
szinten az ingatlanpiac(ok) és az azt meghatározó jogi és gazdasági környezetet,
ingatlanfejlesztési stratégiák előkészítését, ingatlanfejlesztési tervek kidolgozását, a projektmegvalósítás koordinálását,
a projektmenedzsment, ingatlan értékbecslés, döntéstámogatás, piacelemzés, marketing, gazdasági és pénzügyi számítások,
költséghaszon elemzések stratégiai tervezését, az ingatlangazdálkodás (Facility Management), kockázatkezelés, minőség
irányítás, kommunikáció módszereit,
a környezetvédelem, a minőségügy, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi
egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,
megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenység folytatására, vezetői poszt betöltésére,
gazdasági, pénzügyi, műszaki és technológiai döntések meghozatalára az ingatlanfejlesztés területén,
a szakterületen jelentkező problémák felismerésére és átfogó megoldására,
adatforrások meghatározására, adatok gyűjtésére, feldolgozására, a kapott eredmények értékelésére és ismertetésére,
saját szakmai ismeretek önálló bővítésére, képességek fejlesztésére, új ismeretek alkalmazására és a megszerzett tudás és
tapasztalat átadására kollégák, beosztottak és ügyfelek részére,
hatékony együttműködésre más szakterületek (építészet, városépítészet, kert és tájtervezés, infrastruktúra fejlesztés,
közlekedéstervezés és logisztika, intézményfejlesztés, szociológia és szociálpszichológia stb.) szakembereivel, az
együttműködés szervezésére, koordinációjára, eredmények fejlesztési folyamatba integrálására,
a közösségi és egyéni, politikai, önkormányzati, intézményi és magánbefektetői döntéshozókkal történő kommunikációra,
hatékony együttműködésre és döntéseik szakmailag megalapozott előkészítésére és támogatására,
az építési célú fejlesztések műszaki, gazdasági, intézményi és jogi problémák felismerésére, azok kölcsönhatásban történő
vizsgálatára, a döntések előkészítésére és meghozatalának segítésére, valamint önálló irányító feladatok ellátására,
az ingatlanfejlesztési folyamatok szereplői közötti kommunikáció megteremtésére és az együttműködés irányítására az
erőforrások optimális felhasználásával, a kockázatok megfelelő kezelésével a költség, idő, mennyiségi és minőségi korlátok
között,
a tudományág szakmai ismereteinek, felmerülő új problémáinak, új jelenségeinek feldolgozására, eredeti ötletek felvetésére,
önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, az ingatlanfejlesztés és az építész tervezés témakörében
további szakismeretek elsajátítására;
építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésre az építészeti területen,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre a építészettel kapcsolatos ingatlan kutatásfejlesztés
jogszabályokban rögzített szakmai gyakorlat után, tervezői jogosultságra,
az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
probléma felismerő és megoldó készség,
kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 1020 kredit
természettudományos alapismeretek: matematikai statisztika, kockázatelemzés, épületfizika, épületenergetika, 510 kredit
gazdasági és humán ismeretek: vállalatgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, ingatlan marketing ismerete, 510 kredit.
ingatlanfejlesztés, építés beruházás lebonyolítása, építészeti programozás, építési projekt menedzsment, ingatlanértékelés;
komplex tervezés
városfejlesztés, szerkezetrekonstrukció, épületdiagnosztika, építés és ingatlanjog, építéstechnológia, ingatlanmarketing, 3D
ingatlannyilvántartás, továbbá az ingatlanszakma és a Magyar Építész Kamara igényeinek, valamint a szakindítást kérő
intézmények hagyományainak megfelelő speciális szakmai ismeretek;
alapján elismerhető legyen legalább 175 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből:
matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD: legalább 20 kredit,
mikroés makroökonómia, építési menedzsment, építési jogi ismeretek filozófia; legalább 8 kredit,
szociológia:
építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet: legalább 10 kredit,
statika, szilárdságtan, tartószerkezetek, szerkezettervezés, geotechnika: legalább 28 kredit,
épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, épületfizika: legalább 40 kredit,
építéskivitelezés, szervezés, építésgazdaságtan: legalább 12 kredit,
szabadkézi rajz, mintázásmodellezés, tér és színkompozíció: legalább 12 kredit,
épülettervezés (elmélet, gyakorlat), településtervezés, komplex tervezés, legalább 45 kredit.
diplomatervezés:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a legalább 145 kredittel rendelkezzen a hallgató. A
felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
40.919 TERVEZŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.920 A mesterképzési szak megnevezése: tervező építészmérnöki (Architecture)
szakképzettség: okleveles tervező építészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect
kredit;
A képzés célja olyan okleveles tervező építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák az épített környezet
alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, képzettségüknek megfelelő elméleti és tudományos tevékenységet
folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A külön jogszabályokban előírt
szakmai gyakorlat után tervezői jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvevők képessé válnak a szakra épülő DLA (egyedi
esetekben a PhD) képzésben való részvételre.
az urbanisztika és az építészet megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, ezek közötti kölcsönös kapcsolatot,
= az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,
= a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,
= az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatot, valamint annak a szükségszerűségnek a
megértését, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,
= az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepét, különösen a társadalmi tényezőket
figyelembe vevő előzetes tervek készítésében felismerik és megfogalmazzák a társadalmi igényeket,
= a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,
= azokat az iparágakat, szervezeteket, szabályokat és eljárásokat, amelyek szerepet játszanak a tervezési koncepció
megvalósításában, valamint a terveknek az átfogó tervekbe történő integrálásában,
a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit,
a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok megfogalmazását, a tervezéshez szükséges vizsgálatok
elvégzési módszereit,
a tradicionális ábrázolási készséget; rendelkeznek az építészeti rajz, modellezés, prezentáció mint kommunikációs
képesség birtoklásával,
az alapvető hardver és szoftver ismereteket, járatosak a számítógép és mérnöki programok kezelésében, képesek legalább
egy CAAD program felhasználói szintű alkalmazására,
az alapvető kommunikációs ismereteket, beleértve legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértését is,
előírásait,
a település és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatának
ellátására, ezen belül épületek, épületegyüttesek építészeti feladatainak elvégzésére, megtervezésére, megszervezésére,
a kivitelezés irányítására és ellenőrzésére,
műemlékvédelmi feladatok ellátására,
képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos tevékenység folytatására, szakterületükön az építésigazgatási és hatósági
munkák ellátására, irányítására,
a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására, eredeti ötletek
felvetésére,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre az építészmérnöki kutatásfejlesztés integrálásával, a
jogszabályokban rögzített szakmai gyakorlat után, tervezői jogosultságra.
természettudományos alapismeretek: épületszerkezeti, statikai, gépészeti, illetve építéskivitelezési ismeretekhez kapcsolódó
alapismeretek, tervezéselméleti ismeretek, 510 kredit
gazdasági és humán ismeretek: EU ismeretek, nyelvi kommunikáció, művészettörténeti ismeretek 1014 kredit.
rajzi gyakorlatok, magas szintű, komplex tervezési és urbanisztikai ismeretek és gyakorlatok.
belsőépítészeti, környezettervezési, vizuális kommunikációs, településtervezési, valamint differenciált mérnöki speciális
szakmai ismeretek és gyakorlatok;
mikro és makroökonómia, építési menedzsment, építési jogi ismeretek filozófia; legalább 8 kredit,
szociológia:
statika, szilárdságtan, tartószerkezetek, szerkezettervezés: legalább 22 kredit,
diplomatervezés:
41.924 SZERKEZETTERVEZŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.925 A mesterképzési szak megnevezése: szerkezettervező építészmérnöki (Architecture in Construction Design)
szakképzettség: okleveles szerkezettervező építészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect in Construction Design
kredit;
Az MSc képzés célja olyan okleveles szerkezettervező építészmérnökök képzése, akik képesek az épületek megvalósításával
kapcsolatos szerkezettervezési problémák megoldására, épületszerkezeti és tartószerkezeti tervek kidolgozására, a kivitelezés
megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére, a szerkezettervezéshez kapcsolódó épületfenntartási, felújítási és
műemlékvédelmi feladatok ellátására. A képzésben résztvevők képessé válnak a szakra épülő PhD képzésben való részvételre, a
képzettségüknek megfelelő területen elméleti és tudományos tevékenység folytatására.
az építészmérnöki szakmához kötött megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagot,
= képesek a környezeti, humán, esztétikai és műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésére,
= ismerik az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészeteket, technológiákat és
tudományokat,
= ismerik az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,
= ismerik a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,
= ismerik az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatot, valamint annak a szükségszerűségnek
a megértését, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,
= ismerik az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepét, különösen a társadalmi
tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében felismerik és megfogalmazzák a társadalmi igényeket,
= ismerik a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,
= az épületek tervezésével összefüggő szerkezettervezési építéstani és mérnöki ismereteket
= a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit
= ismerik azokat az iparágakat, szervezeteket, szabályokat és eljárásokat, amelyek szerepet játszanak a tervezési koncepció
a szerkezettervezés szakmai és módszertani ismereteit,
az új technológiákat, építőanyagokat, alkalmazásuk és bevezetésük műszaki és gazdasági lehetőségeit,
előírásait,
szerkezettervezéshez kapcsolódó műszaki és technológiai döntések meghozatalára az épületek tervezése és kivitelezése
területén,
az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, önálló munkára,
a problémák felismerésére és megoldására a szakterületet átfogó gondolkodással, adatforrások meghatározására, adatok
gyűjtésére, feldolgozására, a kapott eredmények értékelésére és ismertetésére,
épületek szerkezettervezési problémáinak meghatározására, megoldására és a megvalósítás koordinálására,
kommunikációs stratégia kialakítására és kommunikációs feladatok ellátására szakmai és nem szakmai közegben egyaránt,
saját szakmai ismeretek önálló bővítésére, képességek fejlesztésére, új ismeretek alkalmazására és a megszerzett tudás és
tapasztalat átadására kollégái, beosztottai részére,
hatékonyan együtt dolgozni más szakterületek (építészet, városépítészet, kert és tájtervezés, épületgépészet, infrastruktúra
fejlesztés, közlekedéstervezés és logisztika, intézményfejlesztés, szociológia és szociálpszichológia stb.) szakembereivel, és a
munkája során képes az ő szempontjaikat az épület megvalósítása érdekében munkájába integrálni, figyelembe venni,
a közösségi és egyéni, politikai, önkormányzati, intézményi és magánbefektetői döntéshozókkal történő kommunikációra,
hatékony együttműködésre valamint döntéseik szakmailag megalapozott előkészítésére és támogatására,
a megszerzett tudás gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,
a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozatalra, következtetések levonására,
önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, az építészeti tervezés, az épületszerkezettan és
tartószerkezettervezés témakörében további szakismeretek elsajátítására,
építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésre az építészeti területen,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre a kutatásfejlesztés szerkezettervezésbe való integrálásával, a
jogszabályokban rögzített szakmai gyakorlat után tervezői jogosultságra.
együttműködőkészség, csoportmunkára való készség,
vezetői készség.
természettudományos alapismeretek: mérnöki matematika, numerikus módszerek/valószínűségszámítás, adatbázis rendszerek,
épületfizika és kémia, mechanika, 1218 kredit
gazdasági és humán ismeretek: EU ismeretek, angol nyelvi kommunikáció, mérnöki etika, döntéstámogató módszerek, 610
kredit.
tartószerkezet tervezés, épületszerkezet tervezés, komplex tervezés
Épületszerkezet tervezés területén: környezettudatos épületszerkezetek, szerkezet rekonstrukció, faszerkezetek,
energiatudatos épületgépészeti tervezés, vízszigetelések, épületek tűzvédelme, üvegszerkezetek, épületfizika, épületakusztikai
tervezés;
Tartószerkezet tervezés területén: különleges tartószerkezetek, végeselem módszer, dinamika, épületek tartószerkezeteinek
rekonstrukciója, méretezés földrengésre, földművek, alapozás, talaj és szerkezet kölcsönhatása, felújítások geotechnikai
kérdései, betontechnológia;
szociológia:
építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet: legalább 10 kredit
statika, szilárdságtan, tartószerkezetek, szerkezettervezés, geotechnika: legalább 32 kredit,
diplomatervezés:
42.929 URBANISTA ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.930 A mesterképzési szak megnevezése: urbanista építészmérnöki (Architecture in Urban Design)
szakképzettség: okleveles urbanista építészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect in Urban Design
 6.2.932 A szak és a specializáció szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 2836 kredit;
 6.3.933 A differenciált szakmai anyaghoz, illetve specializációhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt:
4355 kredit;
A képzés célja olyan okleveles urbanista építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a településrendezés,
általában az épített környezet alakításának valamennyi feladatát, elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti és
szerkezettervezését, szervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését. Képesek legyenek településfejlesztési koncepciók
kidolgozására, települések, településrészek rendezésére, környezet alakítására, értékvédelmi feladatok, építésigazgatási és
hatósági munkák ellátására, irányítására. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre
építész tervezői, településtervezői szóló tervezői jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvevők képessé válnak a szakra
épülő PhD és DLA képzésben való részvételre.
az urbanisztika és az építészet megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, ezek közötti kölcsönös kapcsolatot,
tudományokat,
tudományokat,
= ismerik az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,
= ismerik a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,
= ismerik az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatot, valamint annak a szükségszerűségnek
a megértését, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,
= ismerik az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepét, különösen a társadalmi
tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében felismerik és megfogalmazzák a társadalmi igényeket,
= ismerik a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,
= ismerik azokat az iparágakat, szervezeteket, szabályokat és eljárásokat, amelyek szerepet játszanak a tervezési koncepció
a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit,
térképek és tervrajzok értelmezését, a számítógépes kommunikációt és elemzést,
előírásait,
a településrendezés, valamint általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatának
ellátására,
a településtervezés feladatainak elvégzésére, megszervezésére a kivitelezés irányítására és ellenőrzésére, épületfenntartási és
felújítási feladatok ellátására,
képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenység folytatására, szakterületükön az építésigazgatási és
hatósági munkák ellátására, irányítására,
műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre,
a építészmérnöki kutatásfejlesztés integrálására,
a minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódásra,
jogszabályokban rögzített szakmai gyakorlat után, tervezői jogosultságra.
alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására,
eszköz jellegű: megismerő készség, középfokú idegennyelvismeret, vizuális kifejezőkészség, problémamegoldó és döntési
készség, kommunikációs készség, alapos szakmai ismeretek, analitikus és szintetizáló gondolkodásmód, tervezői készség,
tárgyalókészség;
személyes: fejlett térlátás, kreativitás, koncepcióalkotás képessége, együttműködési és kommunikációs készség, csapatmunka
irányítására, koordinálására való készség, önálló munkavégzés, szakmai felelősségvállalás, alkalmasság a különböző
szakterületeket összefogó [team] munkákban való részvételre, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való
együttműködésre való készség;
módszertani: rendszerező és értékelő gondolkodás, szervező és irányító szerep felvállalása, vezetői rátermettség,
szakismeretek átadására motiváltság, döntéshozatali önállóság, nyitottság, a gyakorlat és az elmélet összekapcsolásának
készsége, új helyzetekhez való alkalmazkodás készsége, minőség iránti elkötelezettség, kritikai és önkritikai gondolkodás,
vállalkozókészség, ötletgazdagság, rugalmasság, intuíció és módszeresség.
természettudományos alapismeretek: épületszerkezeti statikai építéskivitelezési alapismeretek, tervezéselméleti ismeretek,
58 kredit
gazdasági és humán ismeretek: EU ismeretek, vizuális kommunikáció, művészettörténet, ingatlan marketing ismerete, 512
kredit.
urbanisztika, városépítés történet, modern és kortárs városépítészet, településkutatás, komplex tervezés
környezettervezés, településtervezés, magyar települések, városszociológia, város és kultúra, építési és ingatlanjog;
szociológia:
statika, szilárdságtan, tartószerkezetek, szerkezettervezés: legalább 22 kredit,
diplomatervezés:
 43.936 OLAJMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (KIZÁRÓLAG ANGOL NYELVŰ
KÉPZÉS)
 1. A mesterképzési szak megnevezése: olajmérnöki / Petroleum Engineering
 végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
 szakképzettség: okleveles olajmérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Petroleum Engineer
 3. Képzési terület: műszaki / Engineering
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak.
 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a
gépészmérnöki és a vegyészmérnöki alapképzési szak.
 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 1520 kredit;
 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/specializációhoz rendelhető kreditek száma: 3035 kredit;
 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 35 kredit.
 A képzés célja olyan olajmérnökök képzése angol nyelven, akik rendelkeznek a kőolaj, földgáz és vízkészletek
feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez és szállításához szükséges technológiai és infrastrukturális rendszerek
tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének elméleti és gyakorlati ismereteivel, a mérnöki tevékenység végzéséhez
elengedhetetlen készségekkel, képességekkel, továbbá alkalmasak nemzetközi szinten megfelelni a szakterület feladatainak
végzésére és irányítására és felkészültek tanulmányaik doktori képzésben (PhD) történő folytatására.The program aims to prepare
in English petroleum engineers who will have the skills to design, assemble, and operate the technological and infrastructural
systems necessary to explore, exploit, process and transfer crude oil, natural gas and water resources. Graduates will possess the
necessary knowledge and skills to conduct engineering work; their theoretical knowledge will enable them to succeed in the
international job market even at the supervisory level. Graduates are prepared to continue their studies at the doctoral level.
 a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / Graduates know:
 a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat /
Generally applicable problem solution techniques needed for research or scientific work;
 a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat / Global social and economic processes;
 a kőolaj, földgáz és vízkutak létesítéséhez (fúrásához) szükséges berendezéseket, módszereket; a tipikusan előforduló
üzemzavarok elhárításának módszereit / The pieces of equipment and methods necessary to drill oil, gas, and water wells; the
ways to alleviate typical operational problems;
 a kőolaj, földgáz és vízkutak (felszálló vagy mechanikus) termelésére használatos berendezéseket; a szükséges
berendezések, eljárások megfelelő kiválasztását biztosító módszereket / The various pieces of equipment required for producing
(by flowing or by artificial lift methods) of crude oil, natural gas and water wells along with the methods used for selecting the
proper equipment and processes;
 a kőolaj, földgáz és víztelepek, a bennük található fluidumok, valamint a tároló kőzetek tulajdonságait; az ilyen
telepekben történő szivárgás jellemzőit; a földalatti rezervoárok termelési mechanizmusait; az optimális kihozatalt biztosító
elsődleges vagy fokozott kitermelési mechanizmusokat; a földalatti tárolók numerikus szimulációjának alapjait / The physical
properties of crude oil, natural gas and water reservoirs, their fluids and fluid bearing rocks; the underground seepage of fluids in
such reservoirs; the operating mechanisms of underground reservoirs; the primary or EOR methods providing optimum fluid
recovery; the basics of numerical simulation of underground reservoirs;
 a kőolaj, földgáz és víz csővezetéki szállításával kapcsolatos berendezéseket, eljárásokat; a mezőbeli és távvezetéki
szállítás tervezésének és üzemeltetésének alapjait / The various pieces of equipment along with the required processes needed to
transfer crude oil, natural gas and water by pipelines;
 a számítógépes tervezés és elemzés alkalmazói szintű használatát / User level application of computerized design and
analysis.
 b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / Graduates are capable of:
 törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására / Understand the basic laws and
interrelations and apply their knowledge;
 komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre / Run
complex design projects as project managers or to take part in such projects;
 kőolaj, földgáz és vízkutak létesítésének (fúrásának) tervezésére, mélyfúrások lebonyolítására; a mélyfúrások
költségeinek optimalizálására; mélyfúrás közben fellépő üzemzavarok elhárítására / Design the drilling of oil, gas, and water
wells; manage the drilling of a well, and mitigate typical operational problems;
 kőolaj, földgáz és vízkutak (felszálló vagy mechanikus) termelésének tervezésére, az optimális termelési viszonyok
megvalósítására; a szükséges berendezések, eljárások célszerű kiválasztására; a maximális profitot biztosító megoldások
megvalósítására / Design the production (by flowing or by artificial lift methods) of crude oil, natural gas and water wells,
achieve the optimum operating conditions, properly select the necessary equipment and procedures, to create the system
achieving the maximum profit;
 kőolaj, földgáz és víztelepek termelési mechanizmusainak célszerű megválasztására; a legnagyobb kihozatalt biztosító
elsődleges vagy fokozott termelési mechanizmusok (EOR, IOR) optimális kiválasztására; legkedvezőbb „reservoir management”
megvalósítására / Select the proper operational mechanism for crude oil, natural gas and water reservoirs; select the optimal
primary or secondary (EOR, IOR) mechanism providing maximum of recovery; conduct the most advantageous reservoir
management;
 kőolaj, földgáz és víz olajmezőben történő szállításának tervezésére és üzemeltetésére / Design and operate the transfer of
crude oil, natural gas and water in the oil field.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Graduates use professional skills to:
 kreativitás, problémafelismerő és megoldó készség / Creativity, problem identification and solution skills;
 intuíció es módszeresség / Insight and systematism;
 tanulási készség és jó memória / Learning ability and good memory;
 megfelelő motiváció a gyakran változó munka és földrajzi körülmények közötti tevékenységek végzésére / Proper
motivation to work under frequently changing working and geographical conditions;
 jó kommunikációs készség / Good communication abilities;
 igény a szakmai ismeretek folyamatos megújítására / Desire to renew one’s professional skills;
 kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás / Ability to initiate, to make decisions, to take
personal responsibility;
 megfelelő vezetői képesség és együttműködési készség teamben történő munkavégzésre / Proper managerial and
cooperative skills to work in a team;
 aktív szakmai angol nyelvtudás / Active knowledge of the professional English language.
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: / Core
Foundation Courses: 2535 kredit
 természettudományos alapismeretek / Core Foundation Courses in Natural Sciences 2025 kredit numerikus módszerek
és optimalizálás, számítógépes alkalmazások, rezervoár geológia, olajipari kémia, geotermikus energia, áramlástan, alkalmazott
geofizika / Numerical Methods and Optimization, Computer Applications, Reservoir Geology, Petroleum Chemistry, Geothermal
Energy, Fluid Mechanics, Applied Geophysics.
 gazdasági és humán ismeretek / Core Foundation Courses in Economic and Human Sciences 510 kredit
 kutatási ismeretek, olajipari gazdaságtan, egészség, biztonság és környezetvédelem az olajiparban / Graduate Research
Seminar, Petroleum Economics, Petroleum Industry HSE.
 8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei / Specialised Core Courses: 1520 kredit
 mélyfúrás, a rezervoármechanika alapjai, az olajtermelés alapjai, szénhidrogén szállítás, labor ismeretek: rezervoár
fluidumok, rezervoár kőzetek / Drilling Engineering, Reservoir Engineering Fundamentals, Production Engineering
Fundamentals, Transport of Hydrocarbons, Reservoir Fluid Properties Lab, Reservoir Rock Properties Lab.
 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum:
6570 kredit
 differenciált szakmai ismeretek / Specialized Differetiated Courses: 3035 kredit
 kútkiképzés tervezése, áramlás porózus közegben, anyagmérleg egyenletek, mechanikus olajtermelés, rezervoár
menedzsment és EOR módszerek, mélyfúrás tervezése, labor ismeretek: termelési labor, kitörésvédelmi labor, rezervoár
menedzsment és szimulációs labor, NODAL elemzési alkalmazások / Well Completion Design, Flow in Porous Media, Material
Balance, Artificial Lifting, Reservoir Management and EOR Methods, Production Technology Lab, Drilling Design, Well
Control Lab, Reservoir Management, Simulation Lab, NODAL Analysis Applications
 diplomamunka / Thesis project: 35 kredit.
 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: / Requirements for the compulsory field internship
 A szakmai gyakorlat a második félévet követő négyhetes, a diplomamunkához kapcsolódó nyári gyakorlat, amelyen a
hallgató a feladat megoldásához szükséges ipari adatok összegyűjtését, a megoldási lehetőségek felderítését végzi. / The
compulsory field practice is part of the thesis process. Students must take part in a fourweek summer internship after the second
semester when they collect industrial data required to solve their thesis project as well as investigate the different ways of
solution. The field consultant will certify fulfillment of this requirement.
 A képzésbe való felvétel feltétele angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél / Students having BSc degrees issued in Hungary must possess a
complex intermediate level (B2) certificate or an equivalent high school certificate in the English language.
 Külföldön kiadott diplomával rendelkezők esetében angol tannyelvű, a kiállító ország belső joga szerint elismert
felsőoktatási intézményben megszerzett BSc fokozat / Students with degrees issued in a foreign country must demonstrate their
English language skills with an BSc degree issued from an institution (a) where the language of tuition was English, and (b)
which is fully accredited by the local government.
 A 4.2. pontban meghatározott szakok esetében a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit
megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen
legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: / Students are eligible to apply to the program if
they possess a minimum of 80 credits from their previous studies in the following fields:
 természettudományos ismeretek / Natural Sciences 25 kredit:
 matematika, fizika, kémia, informatika, ábrázoló geometria, mechanika, földtudományi ismeretek / mathematics, physics,
chemistry, informatics, descriptive geometrics, mechanics;
 gazdasági és humán ismeretek / economic and human sciences 10 kredit:
 közgazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, vállalatgazdaságtan, humán ismeretek / economics, management, legal
studies, project economics, human studies;
 szakmai ismeretek / professional studies 45 kredit:
 anyagismeret, földtan, geofizika, környezetvédelem, geodézia, folyadékok mechanikája, termodinamika, mélyfúrás,
rezervoármechanika, szénhidrogéntermelő rendszerek, szénhidrogénszállító rendszerek / material science, geology, geophysics,
environmental protection, geodesy, fluid mechanics, thermodynamics, drilling, reservoir mechanics, hydrocarbon producing
systems, hydrocarbon transporting systems.
felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni / The requirement for
enrollment is that the applicant must have a minimum of 50 credits in the fields listed above. Credits missing must be collected
during normal studies but not later than two semesters after enrollment and in accordance with the university’s standard
requirements.
 44.937 INFOBIONIKA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: infobionika mérnöki (InfoBionics Engineering)
 szakképzettség: okleveles infobionikus mérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: InfoBionics Engineer
 választható specializációk: bionikus interfészek, bionano mérőeszközök és képalkotók (Bionic Interfaces, Bionano
Measuring and Imaging Instruments)
 3. Képzési terület: műszaki
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a molekuláris bionika vagy a molekuláris bionika mérnöki
alapképzési szak
 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok:
a biomérnöki, villamosmérnöki, mérnökinformatikus, vegyészmérnöki, biológia, kémia alapképzési szakok, valamint az
általános orvos, fogorvos, gyógyszerész osztatlan mesterképzési szakok.
 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap és mesterfokozatot adó
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit,
 A képzési cél olyan infobionikus mérnökök képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú
távon biztosító képzés alapján természettudományos, elektronikai, információs technológiai és orvostudományi ismeretekkel
egyaránt rendelkező szakemberekként képesek a bioinfomedicinális tudományterületeken önállóan kutatási, alkalmazási
fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek
magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is.
 az információtechnika matematikai alapjait; téridőbeli jeleket és rendszereket; modellhierarchiát a fizikai szinttől a
különböző szintű funkcionális modellekig (molekula, eszköz, áramkör, hardverrendszer, működtető program, funkciómodell)
és a szerves anyag (molekulák, DNS, sejtek, neuronok) kémiai biológiáját és fizikáját (a „soft matter science” alapjai,
nanobiotechnológia);
 az életet kísérő fizikaikémiai jelenségeket megfigyelő diagnosztikai eszközöket és képalkotó rendszereket [computer
tomográf (CT), funkcionális mágneses rezonancia elven működő képalkotó rendszer (fMRI); atomerő mikroszkóp (AFM);
pásztázó alagútmikroszkóp (STM), speciális optikai mikroszkópok (NSOM, stb.)];
 a szoftvertechnológia alapjait; orvosi képdiagnosztikát és adatbányászatot;
 szervezési és bioetikai ismereteket.
 ba) bionikus interfészek specializáción:
 fiziológiai mérések módszertárának alkalmazására, különös tekintettel az idegrendszer és az elektronikai interfészek
kapcsolatára,
 funkcionális neurobiológiai alapismeretek alapján legalább egy érzékszerv pontos neuromorf modelljének alkalmazására,
 legalább egy idegrendszerhez kapcsolódó protézis vagy interfész működési elvének és konkrét megvalósításának,
valamint a megvalósíthatóság lehetőségeinek és korlátainak alkalmazására,
 diagnosztikai adatbázisok tervezésére és működtetésére, valamint az adatbáziskezelés korszerű módszereinek
alkalmazására,
 biológiai jelek és rendszerek számítógépes modellezésére és szimulációjára, azok elméleti és gyakorlati szempontjainak
(biomorf és bioinspirált rendszerek) ismeretében kutatásifejlesztési projektek szervezésére;
 bb) bionano mérőeszközök és képalkotók specializáción:
 a nanobiotechnológia elméleti alapjainak és mérési módszereinek gyakorlati alkalmazására,
 a molekuláris képalkotás alapjainak ismeretei alapján legalább egy konkrét eszköz alkalmazására (pl. fMRI),
 orvosbiológiai mérőeszközök és mérőrendszerek módszereinek ismeretei alapján legalább egy konkrét mérőrendszer
képességeinek kihasználására,
 az orvosi képdiagnosztika módszereinek készségszintű alkalmazására,
 bioMEMSek és gyógyszeradagolók tervezésére,
 molekuláris dinamikai modellezésekre és szimulációkra,
 kutatásifejlesztési projektek szervezésére.
 kreativitás,
 önállóság,
 intuíció és módszeresség,
 logikus gondolkodás és látásmód,
 jó problémamegoldó készség,
 elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
 jó kommunikációs és együttműködési készség,
 alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására,
 hatékony konfliktuskezelés.
 természettudományi és matematikai alapismeretek: 1525 kredit
 matematikai ismeretek, nano és nanobiotechnológiai ismeretek, téridőbeli modellezés és szimulációs ismeretek,
 közgazdaságtani, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek stb.
 funkcionális neurobiológiai ismeretek, neurális interfészek és protézisek ismerete, párhuzamos számítógép architektúrák
ismerete, közgazdaságtani, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek.
 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei:
 bionikus interfészek specializáción: ideghálózatok modellezése és szimulációja, digitális jelfeldolgozás, adatbázis
kezelés és adatbányászat, BioMEMSek és gyógyszeradagolók, bioinformatika, molekuladinamika, programozható optikai
eszközök, elektronikus berendezések ismerete, gyógyszermolekulatervezés;
 bionano mérőeszközök és képalkotók specializáción: molekulamodellezés és szimuláció, digitális jelfeldolgozás,
orvosi képdiagnosztika, adatbáziskezelés és adatbányászat, ideghálózatok modellezése és szimulációja, programozható optikai
eszközök, bioinformatika, neuromorf érzékelés és mozgatás, gyógyszermolekulatervezés.
 A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy
azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
ismeretek (30 kredit): analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, szerves kémia,
biokémia, molekuláris biológia, molekulafizika; gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): közgazdaságtan, vállalat
gazdaságtan, menedzsment ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek.; elektronikai és
számítástechnikai ismeretek (20 kredit): elektronikai áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás és
algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, digitális rendszerek, adatbáziskezelés, bioinformatika; biofizikai és
idegtudományi ismeretek (15 kredit): biofizika, genetika, neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia,
biolaboratóriumi mérések.
IV.938 AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET
1. AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.939 A mesterképzési szak megnevezése: agrármérnöki (Agricultural Engineering)
szakképzettség: okleveles agrármérnök
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak.
környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, az informatikus
és szakigazgatási agrármérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, az élelmiszermérnöki,
a vadgazda mérnöki szakok.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: minimálisan 15 kredit
A képzés célja olyan okleveles agrármérnökök képzése, akik képesek a mesterszakon elsajátított mezőgazdasági,
természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására az agrártudományok
területén. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori
képzésben történő részvételre.
növénytudományi, állattudományi, gazdasági és humán, valamint környezeti és minőségbiztosítási ismeretek,
a szakma gyakorlásához szükséges természettudományi, műszaki, technológiai, társadalomtudományi és gazdasági
ismeretek,
a mezőgazdasági termeléssel, technológiákkal, az élelmiszeralapanyag előállítással kapcsolatos ismeretek,
a növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeralapanyagelőállítás etikai vonatkozásai,
a fenntartható gazdálkodás és minőségbiztosítás, valamint a vidékfejlesztés alapelveinek ismeretei;
az agrárgazdaságban és a kapcsolódó területeken zajló termelő folyamatok, illetve minőségbiztosítási vagy mérnöki
szolgáltatás irányítási feladatainak ellátására és azok felügyeletére,
az agrártudományokon belül választott, speciális terület alkotó művelésére, az okokozati összefüggések felismerésére,
felhasználására és továbbfejlesztésére,
a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési
és kutatási feladatok elvégzésére,
az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra,
pályázati tevékenység menedzselésére,
termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására,
környezetvédelmi előírások betartására és érvényesítésére;
problémafelismerő és megoldó képesség,
kreativitás,
környezetvédelmi előírások betartása,
mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek és készségek,
szakmai felelősségtudat,
szakmai továbbképzés iránti igény,
alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök
(1528 kredit):
természettudományos és mérnöki alapismeretek: termelésélettan, alkalmazott növényfiziológia, alkalmazott biokémia,
alkalmazott genetika, alkalmazott talajtan.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 3956 kredit:
növénytudományi ismeretek: integrált szántóföldi növénytermesztés, integrált kertészeti termesztés, növényi biotechnológia,
tápanyaggazdálkodás és ötözéses gazdálkodás, termelésszervezés;
állattudományi ismeretek: populációgenetika és szaporításbiológia, tenyésztésszervezés, takarmánygazdálkodás, állati
termékminősítés;
gazdasági és humán ismeretek: marketing, ágazati ökonómia, vállalkozás és project menedzsment, vezetési ismeretek;
környezet és minőségbiztosítási ismeretek: minőségbiztosítás, környezet és tájgazdálkodás.
kommunikáció, logisztika, kutatásmódszertan, idegen nyelven szakmai kommunikációs készség, a diplomamunka
elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;
alapján elismerhető legyen legalább 6084 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi,
műszaki, társadalomtudományi, valamint növénytermesztési, állattenyésztési, gazdasági ismeretek.
legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet a felsorolt ismeretkörökben
a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.
2. ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.943 A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnöki (Food Safety and Quality Engineering)
szakképzettség: okleveles élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Safety and Quality Engineer
agrár képzési területről: élelmiszermérnöki, mezőgazdasági mérnöki alapképzési szakok, valamint állatorvosi egységes,
osztatlan szak;
műszaki képzési területről: biomérnöki alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok:
agrár képzési területről: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a
kertészmérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szakok;
műszaki képzési területről: a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szakok;
természettudományi képzési területről: a biológia, a kémia alapképzési szakok;
orvos és egészségtudományi képzési területről: orvos egységes, osztatlan szak, az ápolás és betegellátás alapképzési szak
dietetikus szakiránya.
adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 3038 kredit
A képzés célja olyan élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnökök képzése, akik mikrobiológiai, molekuláris biológiai,
toxikológiai, analitikai ismereteik birtokában hatékonyan tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló minőségű, az
emberi táplálkozásra minden tekintetben alkalmas élelmiszerelőállítás folyamatát és forgalmazását. A mesterszakon elsajátított
ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
műszeres analitikai ismeretek,
élelmiszer toxikológiai ismeretek,
mikrobiológiai, higiéniai és epidemiológiai ismeretek,
táplálkozástudományi ismeretek,
minőségügyi ismeretek,
élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés,
élelmiszeripari alapanyagok és feldolgozástechnológiák minőségi és biztonsági vonatkozásai,
élelmiszerlogisztika és forgalmazás minőségi és biztonsági vonatkozásai,
biotechnológia biztonsági, etikai és szabályozási kérdései,
élelmiszergazdaságtani ismeretek,
élelmiszerminőségügy és biztonság államigazgatási és jogi szabályozási vonatkozásai,
az élelmiszerbiztonság hazai és nemzetközi hatósági intézményrendszere;
az élelmiszerbiztonság és minőség szakterületén az ismeretanyag alkalmazására és a megszerzett tudás birtokában a
szakterület speciális feladatainak biztonságos megoldására,
az élelmiszermikrobiológia és higiénia, a műszeres analitika, az élelmiszer toxikológia és a táplálkozásélettan területeken
megszerzett tudásuk alkalmazására,
az élelmiszerminőségi és biztonsági rendszerek működtetésére,
megfelelő minőségű növényi és állati eredetű élelmiszeripari alapanyagok és termékek biztonságos előállítására,
az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető fizikai, kémiai és biológiai tényezők gyors felismerésére és azok menedzselésére,
az élelmiszerbiztonság területén vezetői munkakörök betöltésére, szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátására hazai és
nemzetközi szervezetekben vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten;
önálló munkavégzésre való alkalmasság,
szakmai véleményalkotási képesség,
kutatási, tervezési és menedzselési képesség,
kreativitás,
hatékony problémamegoldó készség,
információfelhasználási és elemző készség,
jó szervező és koordináló készség,
képesség és készség a tudomány eszköztárával problémák felismerésére és megoldására,
motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az élelmiszerbiztonsági szemlélet
fejlesztése érdekében,
alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátása.
2226 kredit:
méréselméleti és kísérlettervezési alapismeretek, műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia, elválasztástechnika),
táplálkozási ismeretek, minőség és biztonság élelmiszertechnológiai vonatkozásai, gazdálkodástudományi ismeretek.
alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája, élelmiszerminőség és biztonság mikrobiológia vonatkozásai, minőségirányítás,
minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek, élelmiszerminőség és biztonság jogi szabályozása, az élelmiszerekkel
szembeni fogyasztói elvárások és fogyasztóvédelelem, innovációs menedzsment.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 3040 kredit:
minőségügyi rendszerek auditálása, mérések minőségbiztosítása, élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés, nyomonkövetés az
élelmiszerláncban, analitikai gyorsmódszerek, kapcsolt analitikai rendszerek, molekuláris biológia, mikrobiológiai
gyorsmódszerek, a géntechnológia és új élelmiszerek kockázatai, etikai és jogi kérdéseik, élelmiszerlogisztika és környezeti
biztonság, a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;
alapján elismerhető legyen legalább 6084 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudomány,
gazdaság és társadalomtudomány tárgykörök (1525 kredit) matematika, informatika, biometria, fizika, elektrotechnika, kémiai
és biokémia, általános mikrobiológia, közgazdaságtan; szakmai törzsanyag tárgykörök (4565 kredit): méréstechnika,
automatizálás, mérnöki műveletek, analitika, élelmiszerkémia, alkalmazott mikrobiológia, higiénia, élelmiszer technológiák,
alapanyagismeretjogi ismeretek.
3. ÉLELMISZERMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.946 A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Science and Technology Engineering)
szakképzettség: okleveles élelmiszermérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Science and Technology Engineer
agrár képzési területről: az élelmiszermérnöki alapképzési szak;
műszaki képzési területről: a biomérnöki és a vegyészmérnöki alapképzési szakok.
szakok:
agrár képzési területről: a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási az agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki,
az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szakok;
műszaki képzési területről: a környezetmérnöki alapképzési szak;
 természettudomány képzési területről: a biológia, a fizika, a kémia alapképzési szakok;
orvos és egészségtudományi képzési területről: ápolás és betegellátás alapképzési szak dietetikus szakiránya.
A képzés célja olyan okleveles élelmiszermérnökök képzése, akik ismerik és alkalmazzák a szakterület legújabb tudományos
eredményeit, tájékozottak a természettudományi és műszaki tudományi területeken. A végzettek képesek megszerzett szakmai
tudásuk alkotó alkalmazására a különböző élelmiszeripari ágazatokban. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában
alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
élelmiszeripari nyersanyagokban és az élelmiszerekben lejátszódó változások,
élelmiszeripari folyamatok tervezése és irányítástechnikája,
élelmiszeripari nyersanyagismeret,
élelmiszerfeldolgozási, tárolási és csomagolási ismeretek,
fermentációs és biokonverziós ismeretek,
erjedésipari technológiai ismeretek,
táplálkozástudományi és az élelmiszerfejlesztési ismeretek,
logisztikai, árukezelési és áruforgalmazási ismeretek,
élelmiszertechnológiai, élelmiszerbiztonsági és minőségügyi ismeretek,
élelmiszeretikai ismeretek,
informatikai, valamint tudományos kutatási és fejlesztési ismeretek;
tervezőfejlesztő mérnöki, kutatói munkakörök betöltésére,
kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozására és menedzselésére,
élelmiszeripari folyamatok koordinációjára,
az élelmiszeripari vertikumban és a kapcsolódó területeken vezetési feladatok ellátására,
az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén;
a szakterülethez kapcsolódó fejlesztési munkák kritikus értékelése,
fejlesztői és tervezői szemlélet,
koordinációs képesség,
motiváltság az ismeretanyag bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az élelmiszerbiztonsági és minőségi szemlélet
fejlesztése érdekében munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége,
öálló munkavégzésre való alkalmasság,
kreativitás,
szakmai véleményalkotás és annak hatékony kommunikálása,
információfelhasználási és elemző képesség,
környezettudatos magatartás,
a környezetvédelmi előírások betartatása,
1624 kredit:
fizikaikémia, élelmiszer enzimológia, táplálkozástudomány, méréselmélet és kísérlettervezés, élelmiszeripari
transzportfolyamatok, minőségirányítás.
élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés, élelmiszertechnológia és termékfejlesztés, üzemtelepítés, műszeres analízis,
folyamatirányítás, környezetgazdálkodás, táplálkozástudományi ismeretek.
differenciált szakma ismeretek:
biotechnológiai ismeretek, biomérnöki ismeretek, alkoholos erjedési folyamatok elmélete és gyakorlata, környezetvédelmi és
membrán műveletek, informatika és folyamatszabályozás, áruismeret, árukezelés, tárolás, beszerzési logisztika, növényi és állati
alapanyagok feldolgozási technológiái, tartósítási technológiák, alapanyagok transzformációi, feldolgozástechnológiák
tervezése, kertészeti és mezőgazdasági termékek speciális feldolgozása, élelmiszeradalékok funkciói és alkalmazásuk,
pályázatírási technológiák, technológiai innováció, a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus
tárgykörök;
alapján elismerhető legyen legalább 6084 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természet,
gazdaság és társadalomtudományi modul (2035 kredit): matematikai és informatikai ismeretek, fizikai ismeretek, kémiai
ismeretek, mikrobiológiai ismeretek, gazdaságtani ismeretek; szakmai törzsmodul (4060 kredit): élelmiszerkémia, analitika,
minőség és biztonság, műszaki ismeretek, élelmiszertechnológiai ismeretek, alapanyagismeret.
4. KERTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.951 A mesterképzési szak megnevezése: kertészmérnöki (Horticultural Engineering)
szakképzettség: okleveles kertészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a kertészmérnöki alapképzési szak.
élelmiszermérnöki, a környezetgazdálkodási, az agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a
tájrendező és kertépítő mérnöki, az erdőmérnöki, a biológia, az informatikus és szakigazgatási mérnöki, a gazdasági és
vidékfejlesztési agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki alapképzési szakok.
A képzés célja olyan okleveles kertészmérnökök képzése, akik ismerik, és készség szintjén használják a tudomány és a
kertészeti gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szakma műveléséhez szükséges alap és társadalomtudományokban, a
kertészeti ágazatban és az ahhoz kapcsolódó társágazatokban. A mesterszakon megszerezhető ismeretek elsajátításának további
célja, hogy a képzés Európában széles körben felhasználható tudást adjon e speciális mezőgazdasági szakterület művelőinek. A
végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
növényföldrajzi, ökológiai és természetvédelmi,
ökonómbotanikai,
növényélettani és molekuláris genetikai,
szaporodás és szaporításbiológiai,
kertészet és agrártörténeti,
kertészeti üzemtani,
jogi és közgazdasági,
gyógynövénytani,
faiskolai,
gyümölcsészeti,
szőlészetiborászati,
zöldségtermesztési,
dísznövény és dendrológiai,
növényvédelmi ismeretek;
a kertészettudomány szakterületén a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások, valamint a fontosabb kutatási irányok és
metodikák alkalmazására, irányítói munkakör betöltésére, valamint önálló kutatásfejlesztési feladatok megoldására,
a kertészeti növényekkel kapcsolatos interdiszciplináris komplex ismeretek kreatív alkalmazására hazai, illetve európai
uniós környezetben a termesztés és a fenntartható környezetrendszerek és a természetvédelem területén,
kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozására és menedzselésére,
az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén,
a kertészeti termelés, a kutatásfejlesztés és a szaktanácsadás koordinációjára,
a kertészeti vertikumban és a kapcsolódó szakterületeken vezetési feladatok ellátására a természettudományi, környezet és
természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével,
önálló kutatás végzésére a természettudomány és az agrártudomány területén;
képesség és készség a tudomány eszköztárával megoldható problémák felismerésére, a problémák megoldási módjának
meghatározására,
a szakterülethez kapcsolódó tudományos munkák kritikus értékelése,
magas szintű információfeldolgozási és vitakészség,
koordinációs képesség,
motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére,
munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége,
kreativitás,
természet és élőhelyvédelem iránti fogékonyság,
2025 kredit:
természeti erőforrások, növényföldrajzökológia és természetvédelem, informatikai rendszerek, növényélettani és molekuláris
genetikai ismeretek, a kertészeti növényvédelem biológiai alapjai, szaporításbiológia.
a kertészet kultúrtörténete, a kertészet üzemgazdaságtani és agrárjogi vonatkozásai, gyógynövények kémiai divefzitása, a
szőlőtermesztés biológiai és fitotechnikai ismeretei, borászati szakismeretek, gyümölcsfajták komplex értékelése és használata,
talajnélküli zöldségtermesztés, dísznövények növekedésszabályozása, szaktanácsadás, műszaki szakismeretek.
gyümölcsök és zöldségek táplálkozásbiológiai szerepe, speciális szőlészeti és borászati témakörök, ökonómbotanika,
különleges kertészeti fajok termesztése, kísérletelemzési és értékelési módszerek, speciális minőségbiztosítási ismeretek, a
diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;
ismeretek (2030 kredit), természeti erőforrások alapképzési ismeretek (814 kredit), mezőgazdasági ismeretek (2030 kredit),
gazdasági és gazdálkodási ismeretek (1220 kredit).
5. MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.955 A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági biotechnológus (Agricultural Biotechnology)
szakképzettség: okleveles mezőgazdasági biotechnológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Biotechnologist
választható szakirányok: növényi biotechnológia, állati biotechnológia (Agricultural Plant Biotechnology, Agricultural
Animal Biotechnology)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak;
növényi biotechnológia szakiránynál: a kertészmérnöki és a növénytermesztő mérnöki alapképzési szakok;
állati biotechnológia szakiránynál: az állattenyésztő mérnöki alapképzési szak.
agrár képzési területről: az erdőmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a vadgazda mérnöki, a kertészmérnöki és a
növénytermesztő mérnöki (állati biotechnológia szakirány választása esetén), az állattenyésztő mérnöki alapképzési szakok
(növényi biotechnológia szakirány választása esetén);
természettudományi képzési területről: a biológia alapképzési szak.
A képzés célja olyan okleveles mezőgazdasági biotechnológus mérnökök képzése, akik felkészültek a biokémia,
mikrobiológia, élettan, a klasszikus és molekuláris genetika és transzgénikus nemesítés, a szaporodásbiológia és
szaporításbiológia területén, valamint ismerik és alkalmazzák ezek laboratóriumi gyakorlatát. Elméleti tudásuk, vezetési
szervezési és kommunikációs ismereteik birtokában alkalmasak tervezőfejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök
betöltésére, tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a biotechnológia, genomika és géntechnológia különböző területeinek elméleti és speciális gyakorlati ismeretei,
a mezőgazdaság biológiai alapjait jelentő termesztett növény és tenyésztett állatfajokkal kapcsolatos genomikai,
molekuláris biológiai, genetikai, biotechnológiai, szaporodásbiológiai, géntechnológiai, molekuláris nemesítési ismeretek,
az in vitro és in vivo reprodukciós technikák ismerete,
a mezőgazdasági biotechnológia és géntechnológia molekuláris módszereinek ismerete,
a mezőgazdasági biotechnológiához és géntechnológiához kapcsolódó jogi és közgazdasági ismeretek;
korszerű biotechnológiai eljárások alkalmazására, génmanipuláció elvégzésére, illetve fejlesztőmérnöki és felelős szakmai
feladatok ellátására,
biotechnológiai kutatások elvégzésére, ismereteik továbbfejlesztésére, a legújabb biotechnológiai módszerek
növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési alkalmazására és a gyakorlati bevezetés irányítására,
az államigazgatásban, különböző nemzetközi szervezetekben, agrárkamarában, mezőgazdasági szövetkezetekben stb.
biotechnológus szakértői és szaktanácsadói munkakörök ellátására,
a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, tervezésifejlesztési és kutatási
feladatok elvégzésére,
mérnöki készséget megkövetelő kutatási és fejlesztési programok, projektek és pályázatok összeállítására, kivitelezésére;
kreativitás,
szakmai véleményalkotás, tervezési fejlesztési és menedzselési alkalmasság,
hatékony problémamegoldó képesség,
a környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartása,
2024 kredit:
szerves kémia, biokémia, elválasztástechnika, klasszikus genetika, molekuláris genetika, genomika, anyagcsereélettan,
sejtnövekedés és fejlődésélettan, szaporodás és szaporításbiológia.
molekuláris markerezési technikák, strukturális és funkcionális genomikai módszerek elmélete, gyakorlata és mezőgazdasági
alkalmazása, génizolálás, klónozás, vektorépítés, molekuláris transzformáció, géntranszfer, ökológiai és gazdasági
rizikótényezők, koegzisztencia, GMO politika, a biotechnológia törvényi szabályozása, biotechnológiai termékek marketingje.
növényi biotechnológia: növényi molekuláris biológia és molekuláris nemesítés, sejt és szövettenyésztés, mikroszaporítás,
géntechnológia és transzgénikus növények, növényfajták előállítása, a növényi biotechnológia gyakorlati alkalmazása és
rizikótényezői,
állati biotechnológia: molekuláris sejtbiológia és genetika alapjai, molekuláris állatnemesítés, géntechnológia és
transzgénikus állatok és állatfajták előállítása, alkalmazott állati biotechnológiák, asszisztált reproduktív technológiák
gyakorlati alkalmazás etikai és jogi ismeretei,
a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;
ismeretek modul 3050 kredit, mezőgazdasági ismeretek modul 2434 kredit, gazdasági és társadalomtudományi ismeretek
modul 612 kredit.
6. NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.959 A mesterképzési szak megnevezése: növényorvosi (Plant Protection)
szakképzettség: okleveles növényorvos
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Plant Protection
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a
kertészmérnöki, az erdőmérnöki, valamint a környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szakok.
biológia, a kémia, a vegyészmérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési
agrármérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a természetvédelmi mérnöki szakok.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: minimálisan 22 kredit
A képzés célja olyan okleveles növényorvosok képzése, akik ismerik a növények termesztésével és védelmével, az
egészséges élelmiszerek és takarmányok előállításával és minőségük biztosításával kapcsolatos rendszabályokat, folyamatokat;
továbbá a növények termesztésének kockázatait, károsítóit, a védelemhez használt növényvédő szerek, vegyületeinek
hatásmechanizmusát, munka és élelmiszerhigiénés, valamint munkavédelmi előírásait, azok környezeti és humán vonatkozású
összefüggéseit. Képesek az agrártudomány területén, a képzés során elsajátított mezőgazdasági, növényvédelmi,
természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására. A mesterszakon
elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
növénytani, kémiai, ökológiai, molekuláris biológiai, agrozoológiai, növénykórtani, herbológiai és növénytermesztési
ismeretek,
a szakma gyakorlásához szükséges természettudományi, gazdálkodási, kereskedelmi, tájvédelmi és vidékfejlesztési,
vállalkozási, szakigazgatási és menedzsment ismeretek,
növényvédelmi géptani, ökonómiai ismeretek,
műszaki, technológiai ismeretek,
növénybiotechnológiai, rezisztenciabiológiai, diagnosztikai ismeretek,
szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek működésének ismerete;
növényi kártevők, illetve kórokozók diagnosztizálására, az ellenük való hatékony védekezés megtervezésére, kivitelezésére,
vezetésére,
az államigazgatásban és a gyakorlatban hatósági, növényvédelmi karantén védekezés irányító feladatainak ellátására,
üzemi szintű növényvédelmi irányítói feladatok ellátására,
járványok és gradációk előrejelzésére a kártétel létrejöttének megelőzésére, a növényt károsító szervezetek időbeli
felismerésére,
növényegészségügyi feladatok ellátására, hatások elemzésére,
zárlati károsítók elleni karantén védekezés lefolytatására,
környezetkímélő növényvédelmi eljárások kidolgozására és megvalósítására,
új növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére,
a környezet peszticid terhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására,
ökológiai védekezésre,
integrált növényvédelem megvalósítására,
az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra,
termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, valamint kutatási feladatok megvalósítására,
környezetvédelmi előírások betartására és érvényesítésére;
problémafelismerő és megoldó képesség, kreativitás,
a környezetvédelmi előírások betartása,
mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek és készségek,
(1418 kredit):
természettudományos alapismeretek: kémiai, molekuláris biológiai és biokémiai, környezetvédelmi és toxikológiai,
ökológiai ismeretek,
közgazdasági és társadalomtudományi alapismeretek: gazdálkodási és kereskedelmi, vidékfejlesztési és vállalkozási
menedzsment ismeretek.
természettudományi és műszaki ismeretek: növénykórtani, növényvédelmi entomológiai, herbológia és gyomszabályozás,
alkalmazott növénybiotechnológiai és rezisztenciabiológiai, szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek, műszaki,
informatikai ismeretek,
növényvédelemtani ismeretek: diagnosztikai, növényvédelmi előrejelzés, járványtan, integrált (ökológiai, biológiai)
növényvédelmi, erdészeti növényvédelmi, növényvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek.
növénykórtani ismeretek, növényvédelmi állattani, herbológiai, üzemi növényvédelem, interdiszciplináris modul;
alapján elismerhető legyen legalább 6084 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: növénytermesztés,
kertészeti termesztés, növényvédelem, állattenyésztés, gazdasági ismeretek.
7. TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.962 A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész mérnöki (Landscape Architecture)
szakképzettség: okleveles tájépítész mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Architect
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.
agrár képzési területről: a kertészmérnöki, a földmérő és földrendező mérnöki, az erdőmérnöki alapképzési szakok;
műszaki képzési területről: az építészmérnöki, az építőmérnök (településüzemeltető szakirány) alapképzési szakok;
természettudományi képzési területről: a földrajz alapképzési szak;
1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, illetve egyetemi szintű kertészmérnök, erdőmérnök, építészmérnök, építőmérnök
szakok.
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi színtű alapképzési szakok,
A képzés célja olyan okleveles tájépítész mérnökök képzése, akik a szakterület hagyományaival és az európai tájépítészeti
iskolák követelményeivel összhangban biztos elméleti tudással, elemző és szintetizáló készséggel rendelkeznek. A
mesterszakon végzett tájépítész mérnökök megfelelő ökológiai alapokkal, építészeti, műszaki, valamint társadalom és
gazdaságtudományi ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a település és a táj, a régió és a kistérség fejlesztése során a
fenntarthatóság elvét képviseljék. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés
keretében történő folytatására.
tájökológiai, növényföldrajzi,
dendrológiai,
művészettörténeti és környezetesztétikai,
kert és szabadtérépítészeti,
táj és természetvédelmi,
tájrendezési, táj és településtervezési, területfejlesztési,
tervezésgrafikai és vizuális prezentációs,
gazdasági és közigazgatási,
ismeretek;
különböző szintű és jellegű tájépítészeti tervek, települési és területrendezési tervek, tájvédelmi és természetvédelmi tervek,
kert és szabadtérépítészeti tervek önálló elkészítésére,
nemzetközi környezetben való munkavégzésre, idegen nyelven szakmai tárgyaláson való részvételre,
munkaterv és program készítésére és végrehajtására, tervezői, fejlesztői feladatok ellátására,
a tájépítészeti tervezés, szakirányítás, állami és önkormányzati igazgatás területén megfelelő gyakorlati idő után vezetői,
irányítói munkakörök betöltésére,
a komplex természeti és kulturális rendszerek megértésére, a rész és egész viszonyának értelmezésére,
tájföldrajzi, növénytani, növényalkalmazási és ökológiai ismeretek alkalmazására,
tájértékelési, zöldfelületértékelési módszerek fejlesztésére,
a tájépítészet kulturális jelentőségének ismerete alapján történeti elemzések, vizsgálatok és értékelések készítésére,
a kert és szabadtértervezés társadalmi, ökológia, műszaki aspektusainak ismerete birtokában azok kreatív módon való
alkalmazására;
integrált és holisztikus gondolkodásra való készség, rendszerszemlélet,
kreativitás, tervezői, fejlesztői képesség,
magas szintű vizuális látásmód és kifejezőkészség, szabadkézi és digitális (GAD, GIS) rajzi képesség,
jó megfigyelőkészség esztétikai, térbeli és időbeli szempontok alapján,
tárgyalóképesség (idegen nyelven is),
motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új műszaki ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet
fejlesztésére,
2228 kredit:
tájökológiai, növényföldrajzi, dendrológiai és informatikai, kortárs építészeti, közigazgatási és jogi, művészettörténeti és
környezetesztétikai, környezetgazdaságtani és szociológiai ismeretek.
kert és szabadtérépítészeti ismeretek, tájrendezési, természetvédelmi, területfejlesztési, tervezésgrafikai, erdészeti,
kommunikáció és prezentációs technikai ismeretek.
a választott témának megfelelő szakmai törzsanyag egyes részeinek bővebb elsajátítása érdekében meghirdetett tantárgyak;
gazdaság és társadalomtudományi tárgykörök (2035 kredit): természetföldrajzi és földtani ismeretek, növénytani és ökológiai
ismeretek, műszaki alapismeretek, ábrázoló geometriai ismeretek, geodéziai és földnyilvántartási ismeretek, általános és
természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek, közgazdasági ismeretek; szakmai tárgykörök (4060 kredit): építészeti ismeretek,
kertépítési ismeretek, út és közműépítési ismeretek, műszaki és szabadkézi rajzi ismeretek, dendrológiai ismeretek, táj és
vidékfejlesztési ismeretek, környezetvédelmi ismeretek, kertészeti és erdészeti ismeretek, vízgazdálkodási ismeretek,
gazdálkodás védett területeken, növény, állat és élőhelyvédelem, természetvédelmi biológia.
8. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.966 A mesterképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)
szakképzettség: okleveles természetvédelmi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a természetvédelmi mérnöki alapképzési szak.
agrár képzési területről: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a
kertészmérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a vadgazda mérnöki, az erdőmérnöki alapképzési
szakok;
 természettudomány képzési területről: a biológia, a földrajz, a földtudományi, a környezettan alapképzési szakok,
továbbá biológiatanár, biológus, földrajztanár, geográfus, geológus, környezettantanár, környezettudományi,
környezetvédelemtanár főiskolai, illetve egyetemi szintű szakok.
A képzés célja okleveles természetvédelmi mérnökök képzése, akik képesek a természetvédelem általános és sajátos
feladatainak megtervezésére, szervezésére és irányítására. Megszerzett elméleti tudásuk alkalmazása során hatékonyan
érvényesítik a természetvédelmi elveket és előírásokat. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak
tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
természetvédelmi és ökológiai,
biodiverzitási és genetikai,
tájtörténeti,
környezetpolitikai és jogi ismeretek,
természeti állapot felmérési, monitorozási és hatásismeretek,
a globális környezeti rendszerek ismerete;
természetvédelmi és ökológiai hatástanulmányok elkészítésére,
természetvédelmi nevelésre,
az ökológiai alapokon nyugvó természetvédelmi turizmus megszervezésére,
a természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására,
állat és növénykertek, vadasparkok, múzeumok és más bemutató intézményekben vezetői feladatok ellátására,
ex situ génmegőrzési feladatok ellátására,
természetvédelmi, vad és halgazdálkodási, vadászati, halászati és horgászati szakigazgatási szervek és szakhatóságok
szakirányú képzettséget igénylő munkaköreinek betöltésére,
a természetvédelem jogszabályi előírásainak megfelelő tervezésére, irányítására, valamint természetvédelmi
szaktanácsadásra,
a természetvédelem területén tevékenykedő mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, valamint hazai és nemzetközi,
nem kormányzati szerveknél szakirányú képzettséget igénylő vezetői feladatok ellátására;
konfliktuskezelés a vadgazdálkodás és egyéb más mezőgazdasági, valamint természetvédelmi ágazatok között felmerülő
problémák esetén,
szakmai konzultációra való képesség a természetvédelmet érintő kérdésekben,
kreativitás,
tervezésifejlesztési és menedzselési alkalmasság,
a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartatása,
1522 kredit:
biodiverzitásmonitorozás, monitoring távérzékeléssel, természetvédelmi genetika, táj és vegetációtörténet, bioetika,
információkeresés és szaknyelv.
Magyarország és Európa védett természeti területei, természetvédelmi politika, környezetpolitika, nemzetközi és hazai
természetvédelmi jog, a természetvédelem nemzetközi és hazai helyzete és története, természetvédelmi vagyongazdálkodás,
természetvédelmi kezelési tervek készítése, természeti állapotfelmérés és hatásvizsgálat, környezeti nevelés, globális környezeti
rendszerek működése.
a választott speciális területek megfelelő szakmai törzsanyag egyes részeinek bővebb elsajátítása érdekében meghirdetett
tantárgyak;
gazdaság és társadalomtudomány tárgykörök (1525 kredit); szakmai törzsanyag tárgykörök (4565 kredit): természetvédelmi
állattan és növénytan, biogeográfiai és ökológiai ismeretek, gazdálkodás védett területeken, növény, állat és élőhelyvédelem,
természetvédelmi alapismeretek, természetvédelmi biológia.
9. VADGAZDA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.971 A mesterképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki (Wildlife Management Engineering)
szakképzettség: okleveles vadgazda mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Wildlife Management Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a vadgazda mérnöki alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: az
állattenyésztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az erdőmérnöki, a természetvédelmi
mérnöki alapképzési szakok, valamint az állatorvos osztatlan, egységes szak.
A képzés célja olyan okleveles vadgazda mérnökök képzése, akik szakterületük gyakorlati műveléséhez és irányításához,
illetve annak ellenőrzéséhez szükséges szakmai, természettudományi, valamint szakterületük gyakorlásához megfelelő
műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. A mesterszakon megszerzett ismeretek birtokában alkalmasak a doktori
képzésben való részvételre.
a vadgazdálkodás elméleti és gyakorlati ismeretei,
ökológiai, genetikai és vadegészségügyi ismeretek,
a vadbiológia elméleti és tudományos területein szerzett ismeretek,
térinformatikai, monitoringmódszertani ismeretek,
piaci és gazdálkodási ismeretek;
térinformatikai módszerek alkalmazására a vadgazdálkodás tervezésében,
monitoring rendszer megtervezésére, üzemeltetésére és az eredmények kiértékelésére, valamint a vadállomány és élőhelye
állapotának folyamatos feltérképezésére,
környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére, a vadállomány tartásával járó környezeti terhelések becslésére,
a vadállomány kezelési módjainak értékelésére, annak a génkészletre gyakorolt esetleges hatásának értékelésére,
a vadbetegségek felismerésére és tevékeny részvételre azok leküzdésében,
a vadgazdálkodásból származó termékek piacra vitelére,
képesek szakmai konzultációra a vadgazdálkodást érintő kérdésekben,
a vadgazdálkodási ágazatot a hazai jogszabályoknak, az európai uniós és egyéb nemzetközi normáknak megfelelően tudják
irányítani,
pályázati tevékenység folytatására a vadállomány védelmével és annak a nagyközönség számára történő bemutatására;
konfliktuskezelés a vadgazdálkodás és egyéb más mezőgazdasági, valamint természetvédelmi ágazatok között felmerülő
problémák esetén,
kreativitás,
szakmai véleményalkotás, tervezésifejlesztési és menedzselési alkalmasság,
hatékony problémamegoldó képesség,
a környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartása,
1522 kredit;
matematikai ismeretek; kommunikációs és vezetési ismeretek; vadbiológiai, populáció és viselkedésökológiai ismeretek;
európai uniós és nemzetközi szakmai ismeretek, nemzetközi és hazai természetvédelmi jog.
vadbiológiai kutatások; monitoring és környezeti hatásvizsgálatok módszertana; ágazati értékbecslés és kárbecslés
módszertana; alkalmazott genetikai ismeretek; integrált apróvad, nagyvad és élőhelygazdálkodás; természetvédelmi
ismeretek; szakmapolitikai és nemzetközi vadgazdálkodási kérdések; alkalmazott geodéziai, földnyilvántartási és
térinformatikai ismeretek; megelőzés, higiénia és gyógykezelés a vadtartásban; vadfeldolgozás; vadászati turizmus, vendéglátás
és marketing; pályázati technikák és projektmenedzsment; szakmai kultúra, etika és szakmatörténet.
a választott speciális területnek megfelelően a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek bővebb elsajátítása speciális
kurzusok, egyéni feladatok és gyakorlatok, valamint tanulmányutak formájában;
alapján elismerhető legyen legalább 6084 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: ökológiai és
genetikai alapismeretek, vadászati állattan, vadállományok tervezése és szabályozása, élőhelyfejlesztés, vadászati alapismeretek,
kinológia, fegyvertan, zárttéri vadgazdálkodás, vadászati módok, üzemgazdaságtan, trófeabírálat, vadbetegségek, műszaki
alapismeretek, termőhelyismerettan, vadállományok tervezése és szabályozása, élőhelyfejlesztés, erdészeti, állattenyésztési,
növénytermesztési, vízgazdálkodási alapismeretek, halászati, jogi ismeretek.
 10.975 ÁLLATORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.976 A mesterképzési szak megnevezése: állatorvosi (Veterinary Medicine)
szakképzettség: okleveles állatorvos doktor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Veterinary Surgeon
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. vet.
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300+30 kredit
5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 5070 kredit;
5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 45%;
5.7. Összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető kreditérték: 30 kredit
A képzés célja olyan állatorvosok képzése, akik ismerik és készség szintjén használják az állatorvostudomány és gyakorlat
legújabb eredményeit, tájékozottak a szakma műveléséhez szükséges alap, alkalmazott és társadalomtudományokban, valamint
az állattenyésztési társágazatban. A végzettek megfelelő ökonómiai szemléletmód birtokában képesek az állatbetegségek
megelőzésére, felismerésére és az állatok gyógykezelésére, az élelmiszerbiztonság megteremtésével, az élelmiszerellenőrzéssel
kapcsolatos feladatok ellátására. Hatékonyan vesznek részt a környezetvédelem, az állatvédelem és a vadgazdálkodás komplex
feladatainak ellátásában. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
az állatbetegségeket, azok megelőzési lehetőségeit,
a fertőző betegségek elterjedésének megakadályozását,
a karantén eljárás szabályait,
az állatorvoslásban használatos gyógyszerek hatásmechanizmusait,
az állatról emberre terjedő betegségek jellemzőit,
beteg állatok alapellátási formáit (vizsgálat, belgyógyászati, sebészeti, szülészeti ellátás),
járványos betegségek megelőzési technikáit (vakcinázás, igazgatási intézkedések),
a szakterület tudományos eredményeit és azok alkalmazási lehetőségeit az állatorvosi gyakorlatban.
a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és kereskedelem területén az állategészségüggyel összefüggő
szakigazgatási feladatok ellátására,
állatorvosi gyógyító tevékenység végzésére,
állattartó üzemek részére az állattenyésztés és tartás teljes körében az állategészségüggyel, a szaporodásbiológiával, a
termelés gazdaságosságával összefüggő kérdésekben szaktanácsadói feladatok ellátására,
laboratóriumi munka végzésére,
a zoonózisok elleni védekezés során hatékony együttműködésre a humánegészségügyi szervekkel,
állattenyésztési, takarmányozási, állatorvosi, orvosi és biológiai kutatás végzésére,
szakmai feladatok önálló megtervezésére és végrehajtására,
az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátására,
a járványos betegségek tünetegyüttesének felismerésére, és azok előfordulásakor a szükséges intézkedések megtételére,
az állatállományok egészségének megőrzéséhez és az elvárható termeléshez szükséges tanácsadásra, illetve intézkedésre,
az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátására,
állategészségügyi feladatok ellátására (pl. állatorvosi intézkedés állatkiállításokon, állatvásárokon, valamint élőállat
szállításakor),
munkaterv és program készítésére és végrehajtására.
meghatározására,
szervezőképesség,
motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására,
kreativitás, rugalmasság, kezdeményezőkészség,
információ felhasználási és elemző képesség,
a környezet és természetvédelmi előírások betartatása,
módszeresség, kitartás és intuíció a probléma felismerésében és megoldásában,
7.1. A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 7080 kredit
állattan, biológia, biofizika, biomatematika, kémia, anatómia, szövettan, állatorvosi élettan, állatorvosi biokémia,
informatika, növénytan, agrárgazdaságtan, állatorvosi ökonómia, menedzsment, valamint etika;
paraklinikai modul (7075 kredit): tájanatómia, állattenyésztéstan és genetika, takarmányozástan, mikrobiológia, kórélettan,
általános kórtan, belgyógyászati diagnosztika, gyógyszertan, toxikológia, kórbonctan, alkalmazott etológia, parazitológia;
klinikai és élelmiszerbiztonsági modul (4555 kredit):
belgyógyászat, sebészet és szemészet, szülészet és szaporodásbiológia, méhbetegségek, halegészségügy, kedvtelésből tartott
állatok betegségei, állathigiénia és állomány egészségtan, igazságügyi állatorvostan, élelmiszer higiénia, járványtan, állat
egészségügyi igazgatástan.
vadgazdálkodás, kérődzők egészségtana, sertésegészségtan, baromfiegészségtan, klinikus állatorvos kedvtelésből tartott
állatokkal kapcsolatos klinikai ismeretek és lógyógyászat, kisemlős és prémesállat, élelmiszerhigiénia, genetika és
szaporodásbiológia, laboratóriumi ismeretek és kutatói munkára való felkészítés, járványvédelem;
A szakmai gyakorlat klinikusi, élelmiszerhigiéniai, állategészségügyi igazgatási és laboratóriumi diagnosztikai szakterületen
folytatott összefüggő gyakorlat, amelynek időtartama legalább 15 hét a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak
szerint, 30 kredit értékben.
11.979 ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.980 A mesterképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)
szakképzettség: okleveles állattenyésztő mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az állattenyésztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, vadgazda
mérnöki alapképzési szakok.
 4.2.983 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a
növénytermesztő mérnöki, természetvédelmi mérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, informatikus és
szakigazgatási mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, élelmiszermérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari
gépészmérnöki, biológia, környezettan alapképzési szakok, valamint állatorvosi osztatlan mesterképzési szak.
A képzés célja olyan okleveles állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományos, agrárműszaki,
élelmiszergazdasági, termékfeldolgozási és állattudományi ismereteik birtokában képesek az állatiterméktermelés, feldolgozás,
értékesítés, szakmai feladatai megoldására, továbbá az állattenyésztés területén tervező, szintetizáló kutatási és innovációs
tevékenység végzésére. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
az állatiterméktermelés, feldolgozás, értékesítés elméletét és gyakorlatát,
az állatitermékelőállítás minőségi, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi előírásait, jogi és közgazdasági szabályozó
rendszerét,
az állattenyésztés természettudományi alapjait,
az állatvédelem, és állategészségügyi igazgatás szabályait,
a korszerű állattartási technológiákat,
az állatjóléti előírásokat.
az állati termékek termelési, feldolgozási és értékesítési folyamatainak tervezésére, szervezésére és irányítására,
az innovációs folyamatokban történő alkotó részvételre,
új technológiák és módszerek kidolgozására és bevezetésére,
a termelőüzem agroökológiai potenciáljához optimális megoldások kifejlesztésére és önálló megvalósítására,
az állattenyésztési ágazatok technológiai változatainak kimunkálására,
komplex technológiai rendszerek kidolgozására és azok adaptálására,
a gazdasági állatfajok tenyésztőnemesítő munkájának tervezésére, irányítására,
az állattenyésztés, a kutatásfejlesztés és a szaktanácsadás koordinációjára,
vidékfejlesztési feladatok ellátására,
önálló kutatás végzésére a természettudomány és az agrártudomány területén.
jó problémafelismerési és megoldási készség,
szervezőképesség,
rendszerszerű, kreatív gondolkodásmód,
motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére,
információfelhasználási, elemző és döntéshozatali képesség,
1020 kredit:
alkalmazott genetika, termelésélettan, biokémia, élelmiszerkémia;
takarmánygazdálkodás, takarmánynövény termesztés, gyephasznosítás, állattenyésztési biotechnológia, speciális
állattenyésztés, tenyésztésszervezéstenyésztési programok, legeltetéses állattartás, állattartási technológiák, szaporodásbiológia,
járványvédelem, állatvédelem és állategészségügyi igazgatás, állattartó telepek tervezése, építése és üzemeltetése,
tejfeldolgozás, húsfeldolgozás, élelmiszerminőség és biztonság, ágazati ökonómia, élelmiszermarketing, humánerőforrás
management.
ökologikus állattenyésztés, állatfajok szaporításának speciális kérdései, állati termék minősítésének módszere, társ és
hobbiállat tenyésztése, haltenyésztés és akvarisztika, sportlótenyésztéslovassportszervezés;
természeti erőforrások, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági és gazdálkodási ismeretek.
12.985 TAKARMÁNYOZÁSI ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MÉRNÖKI
1.986 A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki (Animal Nutrition and Feed Safety
Engineering)
szakképzettség: okleveles takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Nutrition and Feed Safety Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: mezőgazdasági mérnöki, állattenyésztő mérnöki, vadgazda mérnöki
alapképzési szakok, továbbá állatorvosi mesterképzési szak.
növénytermesztő mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési
agrármérnöki, biológia.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 2025 kredit.
A képzés célja olyan takarmányozási és takarmánybiztonsági szakemberek képzése, akik rendelkeznek a takarmányozási és
takarmánygazdálkodási szakágazatokkal kapcsolatos korszerű, alapelveiben az Európai Unió szabályrendszerében foglaltakkal
azonos szemléletű, komplex ismeretanyaggal és felkészültek a takarmányozási ipar, valamint a takarmánygazdálkodás teljes
vertikumának termékfejlesztési, termékelőállítási, ökonómiai, környezetvédelmi és minőségbiztosítási szakterületein mérnöki
szintű tervezői és irányítói feladatok ellátására.
A mesterszakon végzettek megszerzett ismereteik birtokában felkészültek arra, hogy munkájuk során a fenntarthatóság elvét
képviseljék. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
biztonságos és környezetbarát takarmányozást,
takarmányozás élettant,
takarmánygyártást,
takarmányozás technológiáit,
takarmányozáshigiénia és állategészségügyi kérdéseit,
takarmányozás ökonómiáját,
takarmányreceptúra készítés és takarmánygyártás számítástechnikai kérdéseit.
termékpálya szemléletű minőségi termék előállításra,
állati takarmányok előállítására, azok minőségének megóvására,
hasznosítható természeti, gazdasági és társadalmi erőforrások felismerésére és komplex értékelésére,
munkaterv és program készítésére és végrehajtására,
az agrárgazdaság és az agrárpolitika különböző döntési folyamataiban való részvételre,
a szakigazgatásban és az egyéb állami intézményrendszerekben szakértői feladatok ellátására,
szakágazati szaktanácsadás művelésére,
egyéni és társas vállalkozások működtetésére,
takarmányozási kísérleti munkában való részvételre.
önálló munkavégzés képessége,
rendszerszemléletű, kreatív gondolkodásmód,
minőségtudat és sikerorientáltság,
kezdeményező és kapcsolatteremtő készség,
felelősségtudat,
a folyamatos szakmai önképzés igénye,
magyar és idegen nyelvű kommunikáció,
motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új műszaki ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet
fejlesztésére,
munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége,
kreativitás,
1520 kredit:
biokémiai, mikrobiológiai, kutatásmódszertani, takarmányozásélettani, termelésélettani ismeretek.
takarmánynövény termesztési, gyephasznosítási, takarmányismereti, keveréktakarmánygyártási, takarmánykonzerválás és
minősítési, műszaki, kérődző állatok takarmányozási, monogasztikus állatok takarmányozási, takarmányvizsgálati,
anyagforgalmi betegség, takarmány minőségellenőrzési, takarmánybiztonsági, munkavédelmi és biztonságtechnikai,
minőségmenedzsment, vezetési, állattenyésztési ágazatok ökonómiai, vállalkozásmenedzsment, a takarmányozás jogi és etikai
kérdései ismeretek.
a választott speciális területek megfelelő szakmai törzsanyag egyes részeinek bővebb elsajátítása érdekében meghirdetett
tantárgyak: társ és hobbiállat takarmányozás, haltakarmányozás, természeti környezet védelme, biometria, kommunikáció;
természettudományi ismeretek (állattan, állatélettan, biokémia, biometria, kémia, matematika, növényélettan, növénytan,
statisztika, számítástechnika), 2030 kredit,
műszaki ismeretek (biofizika, fizika, géptan, mezőgazdasági műszaki ismeretek), 820 kredit,
növénytermesztési ismeretek (agrokémia, talajtan, növénytermesztés, növényvédelem), 1020 kredit,
állattenyésztési és takarmányozási ismeretek (általános állattenyésztés, baromfitenyésztés, juhtenyésztés, sertéstenyésztés,
szarvasmarha tenyésztés, takarmánygazdálkodás, takarmányozástan, állategészségtan, állathigiénia), 1020 kredit,
gazdasági ismeretek (marketing, jogi ismeretek, pénzügy, számvitel, vállalati gazdaságtan, üzemtan) 1020 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 80
kredithez a legalább 60 kredit elismerése után még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel
párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
13.990 VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.991 A mesterképzési szak megnevezése: vidékfejlesztési agrármérnöki (Rural Development Engineering)
szakképzettség: okleveles vidékfejlesztő agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Rural Development Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, valamint az
informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szakok.
agrár képzési terület egyéb alapképzési szakjai, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai.
6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 3550 kredit.
A képzés célja olyan vidékfejlesztő agrármérnökök képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában az erőforrások optimális
felhasználását biztosító termelő, elosztó és szabályozási, valamint a termeléssel, a szolgáltatásokkal összefüggő szervezési és
irányítási folyamatokat felügyelik. Alkalmasak tervezőfejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére,
valamint tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projekteknek a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére való
hatásait,
a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket,
a térségi informatikai fejlesztési és tervezési, társadalomtudományi, gazdasági, valamint projekt koordinálását és vezetését,
multifunkcionális vidékfejlesztéssel és a vidéki közösségek életképességének megőrzésével kapcsolatos elveket,
az agrobiznisz működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit,
a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdasági műszakitechnológiai fejlesztés alapelveit.
mezőgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére,
a gazdálkodás komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó
földhasználat és termelési szerkezet kialakítására,
a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és
kutatási feladatok elvégzésére,
szaktanácsadási feladatok ellátására,
termelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására,
vidéki infrastruktúra problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, szakmai értékelésére.
kreativitás,
mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek,
1020 kredit:
elemzésmódszertan, vezetői számvitel, vidékszociológia, emberi erőforrás gazdaságtan, gazdasági jog.
agrár, vidék és környezetpolitika, településfejlesztés, projektmenedzsment, integrált területfejlesztés, vidékfejlesztés,
vidékgazdaságtan, agrárinformációs rendszerek.
differenciált szakmai ismeretek 3550 kredit:
agrárpolitikai programok elemzése, alternatív gazdálkodás (nonfood), helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés,
közösségfejlesztés, mezőgazdasági piacok gazdaságtana, társadalmi és humánismeretek, termelésgazdaságtan, térségi és
vidékfejlesztési programok menedzselése, térségi tervezés és programozás, vertikális és horizontális koordináció a
mezőgazdaságban, agrártörténet;
ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági, vidékfejlesztési és szakigazgatási ismeretek.
párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezze meg.
14.995 NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.996 A mesterképzési szak megnevezése: növénytermesztő mérnöki (Crop Production Engineering)
szakképzettség: okleveles növénytermesztő mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Crop Production Engineer
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a növénytermesztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki,
környezetgazdálkodási agrármérnöki, valamint a kertészmérnöki alapképzési szak.
élelmiszermérnöki, erdőmérnöki, vadgazda mérnöki, állattenyésztő mérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki,
mezőgazdasági gépészmérnöki, valamint a biológia alapképzési szak.
6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 1434 kredit;
A képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök képzése, akik széles természettudományi, termesztéstechnológiai,
növényvédelmi, növénynemesítési és élelmiszergazdasági komplex ismeretekkel rendelkeznek. A végzett hallgatók a
szántóföldi növények, elsősorban a gabonanövények, ipari és olaj növények, takarmánynövények és energianövények
termesztéséhez szükséges ismereteik birtokában alkalmasak a szántóföldi növénytermesztés szervezési és irányítási
folyamatainak vezetésére. Alkalmasak tervezőfejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére, valamint
a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteket,
a növénytermesztés természettudományos alapjait,
a növénytermesztés műszaki hátterét,
az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának módszerét,
a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket,
a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszakitechnológiai fejlesztés alapelveit.
növénytermesztési projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére,
ellenőrzésére,
korszerű termesztéstechnológiai és kutatási ismeretek adaptálására,
növénytermesztési szaktanácsadási feladatok ellátására,
növénytermelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására,
mezőgazdasági, vidékfejlesztési térségi és régiós szak és közigazgatási feladatok ellátására,
az adott tájra adaptálható környezetorientált növénytermesztési, agroökológiai és talaj művelési technológiák tervezésére,
irányítására, bemutató farmok és projektek létesítésére,
a minőségi termékelőállítás biztonságát, ezáltal a piaci viszonyok harmóniáját fenntartó gazdasági társaságok,
farmgazdaságok vezetésére.
kreativitás,
minőségi agrártermékek létrehozása iránti elkötelezettség,
környezet megóvását szem előtt tartó növénytermesztő mérnöki szemlélet,
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 19
37 kredit:
termesztett növények élettana, szerves és biokémia, alkalmazott talajtan, mezőgazdasági informatika, mezőgazdasági
mikrobiológia.
növénynemesítés, növénytermesztés, alkalmazkodó talajművelés, növényi biotechnológia, a szántóföldi növények
betegségei, a szántóföldi növények kártevői, gyomirtás, integrált növényvédelem, gyepgazdálkodási rendszerek, szakigazgatási
és vezetési ismeretek, jogi ismeretek, a növénytermesztés ökonómiája.
a fajtaelismerés és vetőmagminősítés jogi alapjai, növénynemesítés és fajtafenntartás, transzgénikus növények, vetőmag
feldolgozás, vetőmagvizsgálat, vetőmagminősítés, ökológiai növénytermesztés, ökológiai növényvédelem, mezei és vizes
élőhelyek fejlesztése, földminősítés, kutatásmódszertan, kommunikáció, élelmiszernövények termesztésének higiéniája,
növényi élelmiszerek toxikológiája, posztharveszt technológiák, logisztika, agrártörténet;
ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, gazdaságigazdálkodási ismeretek, műszaki ismeretek.
15.1000 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1001 A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Environmental Management

Engineering)
szakképzettség: okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Environmental Management Engineer
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak.
mezőgazdasági mérnöki, növénytermesztő mérnöki, állattenyésztő mérnöki, kertészmérnöki, informatikus és szakigazgatási
agrármérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki alapképzési szak.
A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi és
környezettudományi ismereteik birtokában alkalmasak a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok, illetőleg
minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság és a környezet széles
értelmű kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Alkalmasak vezetői, illetve kutatói munkakörök betöltésére, valamint
a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteket,
a mezőgazdasági termelés természettudományos alapjait,
a mezőgazdasági termelés és környezet viszonyát,
a természetes környezet megóvásának alapelveit,
az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának alapjait,
környezetvédelmi előírásokat,
a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszakitechnológiai fejlesztés alapelveit.
önálló, környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fejlesztésére,
agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap és irányítói feladatok ellátására,
megfelelő gyakorlat megszerzése után a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére,
megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre,
agroökológiai potenciál különböző léptékű felmérésére és fenntartható kezelésére a térségi, települési és birtok szintű
tervezési folyamatokban,
természetes biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére,
vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére,
települési környezetgazdálkodási, hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására,
az agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint
szaktanácsadásra, ellenőrzésre.
önálló munkára való alkalmasság,
javaslatainak megfelelő szintű indoklására, verbális és írott előadásra való képesség,
kreativitás,
minőségi agrártermékek létrehozása iránti elkötelezettség,
a környezet megóvását szem előtt tartó agrármérnöki szemlélet,
32 kredit:
multidiszciplináris természettudományos ismeretek (a környezettudomány fizikai, biokémiai, biológiai ismeretkörei);
gazdasági és humán tudományi ismeretek (szakigazgatási ismeretek, szociológia, vezetési ismeretek); tudományos
kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek (környezet és agrártudományi kutatásmódszertan, tudományos közléstan).
gazdálkodás (erőforrásgazdálkodás, fenntartható mezőgazdasági rendszerek és technológiák); védelem (környezeti elemek és
folyamatok felmérése, értékelése és védelme, környezeti méréstechnika, ökotoxikológia, környezettechnológia,
természetvédelem); fejlesztéstervezés (rendszerelmélet, területi tervezés, műszaki ismeretek, földhasználat, vízkészlet és
tájgazdálkodás, környezetminőség, környezeti és térinformatika); társadalmigazdasági ismeretek (környezetfilozófia, agrár és
környezetpolitika, környezetgazdaságtan, környezeti jog).
az agrárkörnyezetgazdálkodás, a környezet és tájvédelem, a környezettervezés ismeretkörei;
ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, gazdaságigazdálkodási ismeretek, műszaki ismeretek.
16.1005 DÍSZKERTÉSZETI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1006 A mesterképzési szak megnevezése: díszkertészeti mérnöki (Amenity Horticulture Engineering)
szakképzettség: okleveles díszkertészeti és növényalkalmazási mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Amenity Horticulture Engineer
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kertészmérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a mezőgazdasági
mérnöki, az erdőmérnöki és a tájrendező és a kertépítő mérnöki alapképzési szak.
természetvédelmi mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a környezetmérnöki, továbbá a biológia alapképzési szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett díszkertészeti ismereteik birtokában az élhető egészséges emberi
környezet kialakításában és fenntartásában képesek önálló munkavégzésre. Ismerik az egyes növények ökológiai igényét,
szaporításmódját, alkalmazásuknak lehetőségeit. Alkalmasak tervezőfejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök
betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a növényföldrajz és a tájalkotó növényzet összefüggéseit,
a kertészeti informatikai rendszereket és azok alkalmazását,
a növényi molekuláris genetika és géntechnológia alapjait,
a termelő ökoszisztémák működését,
a természetvédelem alapvető kérdéseit,
a növények szaporodás és szaporításbiológiájának alapjait,
a magyar és nemzetközi dísznövénytermesztés, forgalmazás és növényalkalmazás területét, lehetőségeit,
a kerttervezés alapjait,
a díszkertészet mint speciális ágazat menedzsmentjének alapelveit,
a kertészet kialakulásának, fejlődésének történetét,
a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, és azok készségszintű használatát,
multifunkcionális növényalkalmazással kapcsolatos elveket,
a fenntartható gazdálkodás, az élhető környezet kialakításának és fenntartásának műszaki technológiai alapelveit.
a díszkertészet és növényalkalmazás szakterületén a legújabb gyakorlati módszerek és megoldások valamint a legfontosabb
kutatási irányok és metodikák alkalmazására,
a dísznövénykertészetben, zöldfelületi növényalkalmazásban és a kapcsolódó szakterületeken vezetési feladatok ellátására,
a természettudományos, környezetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével,
a dísznövényekkel kapcsolatos interdiszciplináris komplex ismeretek alkalmazására a termesztés, a forgalmazás, a
minőségbiztosítás és a fenntartható környezetrendszerek terén,
készség a dísznövénytermesztési rendszerek optimális alkalmazására és fejlesztésére a környezethasznosítás lehetőségeinek
figyelembevételével,
meghatározására, ennek érdekében kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozására és menedzselésére,
a szakterülethez kapcsolódó alapvető tudományos munkák kritikus értékelésére és a megszerzett ismeretek kreatív
alkalmazására,
szaktanácsadási feladatok ellátására,
termelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására.
kreativitás,
20 kredit:
természeti erőforrások, növényföldrajz, ökológia és természetvédelem, informatikai rendszerek, genetikai ismeretek,
tájalkotó növényzet és termőtájak, a zöldkörnyezet műszaki háttere, kísérlettervezés.
termelő ökoszisztémák működése és szabályozása; a növényalkalmazás alapjai; globalizált dísznövénytermesztés különös
tekintettel a szabadföldi kultúrák kontinensen belüli, illetve kontinensek közötti szakosodására, növényélettan és molekuláris
növénybiológia, szaporodás és szaporításbiológia; a növénykórtan és rovartan biológiai alapjai; az egészség és zöldkörnyezet
kapcsolata. A kertészet története, a kertészet üzemgazdaságtani és marketing vonatkozásai, kerttervezési és geodéziai ismeretek,
a díszkertészet termesztő és fenntartó közegei.
szabadföldi és beltéri növényalkalmazás, zöldfelület gazdálkodás, formatan és virágkötészet, többkomponensű fás növények
biológiája, bioregulátorok a faiskolában biodiverzitás és természetvédelem, növénygyűjtemények fenntartása, terepi botanika, a
természetvédelem általános és történeti kérdései, in vitro technikák, kertészeti dendrológia, fás és lágyszárú haszonnövények a
zöld környezetben, faiskolai üzem és áruforgalom;
17.1010 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI
1.1011 A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in
Agriculture and Food Industry)
szakképzettség: okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in Agriculture and Food Industry
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki és a
gépészmérnöki alapképzési szak.
anyagmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki és a mechatronikai
mérnöki alapképzési szak.
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vidékfejlesztés
szempontjából fontos un. környezetipar műszaki hátterét alkotó gépek és géprendszerek tervezésére, fejlesztésére, üzemeltetésére
és üzemfenntartására. Képesek továbbá az összetett tevékenységet végző mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyüzemek,
vállalkozások műszaki irányítására, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására. Megfelelő műszaki és alkalmazott
biológiai elméleti alapot szerezve képesek a szakirányú kutatómunkára, nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való
kapcsolódásra, azok koordinálására, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripari gépészeti tanulmányok doktori képzés
keretében való folytatására is.
a gépészmérnöki ezen belül a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakmához kötött elméletet és
gyakorlatot, rendelkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési készséggel ezek laboratóriumi szintű ismeretével,
a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki
és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,
magyar és legalább egy idegen nyelven való kommunikációra,
a műszaki, biológiai, gazdasági, és humánerőforrások kezelésének komplex szemléletére,
rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére,
integrált ismeretek alkalmazására a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészeti berendezések és folyamatok, a
mezőgazdasági, az élelmiszeripari, a gépipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika, és informatika
szakterületeiről,
a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészeti rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos
eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására,
a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészeti rendszerek és technológiák minőségbiztosítására, méréstechnikai és
jelfeldolgozási feladatok megoldására,
választott szakiránytól függően a mezőgazdasági és élelmiszeripari eljárások és folyamatok gépeinek, berendezéseinek
analízisére, fejlesztésére, tervezésére, gyártására, üzemeltetésére.
matematika, fizika, mechanika, anyagtudományok, hő és áramlástan, és további tantárgyak intézményi hatáskörben;
mérnöketika, műszaki gazdaságtan, vállalatirányítási rendszerek, ergonómia és további tantárgyak intézményi hatáskörben.
modellalkotás, folyamatirányítás elmélete, anyag és energiatransport, elektrotechnika, ökotechnológia, gyártórendszerek,
tervezés módszertani ismeretek, méréselmélet, önálló (projekt) feladat, további, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
minden olyan speciális szakmai ismeret, amely a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, illetve a vidékfejlesztéshez kapcsolódó ún.
környezetipar műszaki hátterét alkotó gépek és géprendszerek tervezése, gyártása, üzemeltetése és üzemfenntartása szakterületek
eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, menedzsment ismeretek,
környezetvédelem, munkavédelem, társadalomtudomány;
szakmai ismeretek (40 kredit): mezőgazdasági és élelmiszeripari alapismeretek, az anyagismeret, hő és áramlástan,
gépelemek, elektro és irányítástechnika, logisztika és anyagmozgatás, gép szerkezettan, mezőgazdasági és élelmiszeripari
gépek, gyártástechnológia, minőségbiztosítás, települési, környezetmérnöki ismeretek, műszaki informatika, környezettechnika,
energiagazdálkodás, gépüzemeltetés, és a gépüzemfenntartás témaköreiből.
18.1015 BIRTOKRENDEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1.1016 A mesterképzési szak megnevezése: birtokrendező mérnöki (Land Management Engineering)
szakképzettség: okleveles birtokrendező mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Management Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak.
tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak, környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak, természetvédelmi
mérnöki alapképzési szak.
 4.3.1018 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap és mesterfokozatot adó
alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai,
vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a
felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6.4. A szabadon választható anyaghoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
A képzés célja olyan birtokrendező mérnökök képzése, akik képesek a birtokrendezés tulajdonjogi és földhasználati
(térképi, és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálásán, nyilvántartásán, dokumentálásán alapuló és a fenntartható
földhasználati stratégiák ismeretében a gazdaságosan művelhető birtokok, családi gazdaságok, ésszerűen használható és az
érdekelt felek bevonásával kialakítható birtokszerkezet megvalósítására, a mezőgazdasági termelőtevékenység és a
munkavégzés feltételeinek, az agrárgazdálkodás és az életminőség optimumának figyelembevételével. A végzettek képesek az
adott terület termelési, közösségi célok érdekében történő átméretezésére, az említett szempontok figyelembe vételével.
Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a természeti környezetben, a társadalomban és az agráriumban zajló folyamatokat,
a környezetvédelem és fenntarthatóság stratégiai céljait,
a statisztika alapvető összefüggéseit,
a birtokrendezés törvényi szabályozási koncepcióját,
a térképrendszereket, a térbeli infrastruktúra használatát,
az ingatlannyilvántartás jogi hátterét,
az ingatlanértékbecslés módszereit,
a projektmenedzsment fogalomrendszerét,
a számítógépes tervezési és térinformatikai módszereket,
a birtokrendezési projektek tapasztalatait és módszertanát.
a földcserék, a művelési ág elrendezés, a táblák, birtoktestek mérete, a vizek rendezettsége, a mezőgazdasági terület
közlekedési viszonyai, létesítményei, a vidéki térségek életfeltételei optimalizálására a természeti környezet egyidejű
védelmével,
tevékenységük alapján a lakosság minőségi agrártermékekkel való ellátásának és az agrárgazdaság piaci kapcsolatainak
javítására, továbbá a vidék eltartó képességének növelésére,
az ismeretcsoportok témáinak integrálására,
a tervezési terület optimális hasznosítására és alternatív megoldások kidolgozására,
a különböző vidékfejlesztési és birtokrendezési modellek megértésére, tervezésére és működtetésére,
a különféle hazai és EUs projektekben való együttműködésre, pályázatok elkészítésére,
a rendezés korszerű informatikai eszközökkel történő szervezésére, igazolására és támogatására,
az érdekelt felek igényeinek felmérésére, teljesítésére, meggyőzésére,
vezetői, szakértői és tervezői jogosultságok megszerzésére,
a környezeti erőforrások magabiztos kezelésére,
a tulajdonjogi és földhasználati (térképi, és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálására, nyilvántartására és
dokumentálására,
a földhasználati stratégiák kialakítására és a birtokszerkezet javítására,
a tanulás során felmerülő társadalmi, tudományos és etikai kérdések kezelésére,
idegen nyelven történő kommunikációra,
kutatásfejlesztési módszerek kidolgozására és azok gyakorlati alkalmazására.
szakmai és szakmaközi együttműködés,
az etikus mérnökigazdasági magatartás,
egyéni felelősségvállalás,
kreativitás,
pontos, lelkiismeretes munkavégzés, nagy munkabírás, terhelhetőség,
önálló munkavégzési és döntési képesség,
az önképzés képessége,
a gyorsan változó technológiák szakmai alapelveinek önálló elsajátítása,
a felmerülő problémák felismerése és megoldása,
jó kommunikációs, kapcsolatteremtő és meggyőző képesség csoportmunkában,
jó együttműködési készség.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 28
30 kredit
természet és gazdaságföldrajz, növény és állattani ismeretek, matematikai statisztikai elemzések, településszociológia és
konfliktuselemzés, közigazgatási jog, agrárgazdaságtan, EU agrár és földbirtokpolitika.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező témakörei: 3236 kredit
földjog és földügyi intézményhálózat, agrár és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása, földhasználati tervezés és
monitoring, adatgyűjtési módszerek, birtoktervezési és rendezési ismeretek, vízgazdálkodás, pénzügyi ismeretek, számítógéppel
támogatott birtoktervezés.
a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek speciális ismeretei (vidék és területfejlesztés, természeti erőforrás és
környezetgazdálkodás, tájrendezés és tájvédelem, mezőgazdasági infrastruktúra alapjai, földügyi és információs rendszerek,
térbeli döntéselőkészítés), birtokrendezési esettanulmányok, szakmai idegennyelv;
A szakmai gyakorlat külső terepen, gyakorló helyszíneken elkészített környezeti hatáselemzés, esettanulmány, illetve
vidékfejlesztési stratégia.
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbiak szerint:
természettudományi és mérnöki alapismeretek, gazdasági és humán általános ismeretek törzsanyag: természettudományi
(matematika, fizika), informatikai, műszaki alapismeretek, közgazdaságtani, jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek
(kommunikáció, szociológia), vezetési ismeretek (legalább 20 kredit),
speciális szakmai ismeretek: informatikai ismeretek (térinformatika, rendszertervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek
(építőmérnöki, vízgazdálkodási ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei,
távérzékelés, topográfia), ingatlannyilvántartási ismeretek, környezet és természetvédelmi ismeretek (legalább 40 kredit).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti ismeretkörökből legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A
hiányzó 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
19.1020 ERDŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1021 A mesterképzési szak megnevezése: erdőmérnöki (Forestry Engineering)
2.1022 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles erdőmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Forestry Engineer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az erdőmérnöki alapképzési szak.
növénytermesztő mérnöki, a vadgazda mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, az agrármérnöki, a természetvédelmi
mérnöki, és a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szakok.
4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap vagy mesterfokozatot adó szakok,
illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint 50%.
A képzés célja olyan erdőmérnökök képzése, akik megszerzett műszaki és gazdasági ismereteik birtokában jártasak az
erdészet fatermesztési, fahasználati és gazdálkodási szaktudományaiban, valamint a vadgazdálkodás szakterületén, akik
ismereteiket a gyakorlatban alkotó és irányító módon tudják alkalmazni. A végzettek alkalmasak különböző méretű és jellegű
erdőgazdálkodási vállalkozásokban, vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezeteknél, valamint az erdőgazdálkodást
irányító és ellenőrző szerveknél felsőfokú ismeretekhez kötött vezetői tevékenység ellátására és az erdőművelési és fahasználati
tevékenység szervezésére és irányítására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
az erdészeti tevékenységnek más agrár és egyéb nemzetgazdasági ágazatokkal való összefüggéseit,
a természetes ökoszisztémák működését,
a természetvédelem jelentőségét,
az idegenhonos, különös tekintettel az özönfajok elterjedésének veszélyeit, és az ellenük való védekezés lehetőségeit,
a természetközeli erdőgazdálkodás alapelveit,
a vadgazdálkodás alapelveit,
az erdőgazdálkodásnak az élő, a művi és a humán környezettel lévő kapcsolatrendszerét,
az erdőgazdálkodás irányításának, tervezésének és ellenőrzésének módszereit.
biológiai, műszaki és ökológiai ismereteik alapján az erdő szakszerű a gazdasági, védelmi és közjóléti funkcióit együttesen
fenntartó kezelésére, irányítására és ellenőrzésére,
szaktanácsadói, az erdőgazdálkodás közvetlen és kapcsolódó területein tervezési feladatok ellátására,
az erdőben károsító szervezetek felismerésére és az ellenük való hatékony védekezési módszerek kidolgozására,
alkalmazására,
szakmai problémák megfogalmazására, kritikus elemzésére, azok értékelésére és megoldására,
vezetői mérnöki feladatok ellátására az erdészetet irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
magas szintű általános mérnöki intelligencia,
vezetői alkalmasság,
magas szintű kommunikációs készség magyar és idegen nyelven.
8.1. A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 1224 kredit;
természettudományos és mérnöki alapismeretek: alkalmazott matematika, fizika, szilárdságtan, biokémia, ábrázoló
geometria és műszaki rajz, térinformatika;
gazdasági és humán ismeretek: erdészeti jog, döntéselőkészítés az erdészetben.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 4064 kredit;
erdészeti utak tervezése, erdészeti utak építése, erdőműveléstan, geodézia, távérzékelés, erdészeti vízgazdálkodás,
fahasználati munkarendszerek, erdészeti genetika, erdészeti informatika, erdőrendezéstan, erdészeti számvitel és
pénzgazdálkodás, erdészeti politika, természetvédelem, erdészeti szaktanácsadás, erdészeti marketing.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 3157 kredit;
differenciált szakmai ismeretek: 1642 kredit:
erdővédelmi technológia, erdőértékszámítás, feltáróhálózatok tervezése, különleges rendeltetésű erdők kezelése, kötélpályák
tervezése, üzemeltetése, természeti állapotfelvétel és hatásvizsgálat, kisvízfolyások rendezése, vadbiológiai monitoring és
hatásvizsgálatok, biológiai invázió, fatermés és növekedéstan, útépítés gépei;
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből, amelyen az adott szakmának
tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: erdészeti
termőhelyismerettan, erdőbecsléstan, erdészeti gépek, faterméstan, erdőismerettan, erdészeti szaporítóanyagtermeléstan,
erdészeti szervezés és vezetés, erdőhasználattan, erdőműveléstan, erdővédelemtan, erdészeti üzemgazdaságtan,
döntéselőkészítés.
párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
 20.1024 ERDŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1. A mesterképzési szak megnevezése: erdőmérnöki (Forestry Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles erdőmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Forestry Engineer
3. Képzési terület: agrár képzési terület
5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek maximális értéke: 15 kredit
5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint 50%
A képzés célja olyan erdőmérnökök képzése, akik megszerzett műszaki és gazdasági ismereteik birtokában jártasak az
erdészet fatermesztési, fahasználati és gazdálkodási szaktudományaiban, a vadgazdálkodás szakterületén. Széles körű ökológiai
képzettségük birtokában ismerik az erdei életközösség, valamint a környezet tényezői közötti kapcsolatrendszert, az
ökoszisztémákban végbemenő folyamatokat és azok összefüggéseit, ismereteiket a gyakorlatban alkotó és irányító módon
tudják alkalmazni. Az erdőmérnök gyakorlati tevékenysége során a környezeti és az ökológiai tényezők figyelembevételével
végzi az új erdők létesítésére, az erdő faállományának nevelésére, védelmére, az erdei termékek kitermelésére és értékesítésére, az
erdészeti műszaki tervező és kivitelező munkára erdészeti utak, vízügyi műtárgyak tervezése, építése is kiterjedő
tevékenységet. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
az erdészeti tevékenységnek más agrár és egyéb nemzetgazdasági ágazatokkal való összefüggéseit,
a természetes ökoszisztémák működését,
a természetvédelem jelentőségét,
az idegenhonos, különös tekintettel az özönfajok elterjedésének veszélyeit, és az ellenük való védekezés lehetőségeit,
a természetközeli erdőgazdálkodás és az ültetvényszerű fatermesztés alapelveit,
a vadgazdálkodás alapelveit,
az erdőgazdálkodásnak az élő, a művi és a humán környezettel lévő kapcsolatrendszerét,
ismerik az ökoszisztémákban végbemenő folyamatokat és azok összefüggéseit,
az erdőgazdálkodás irányításának, tervezésének és ellenőrzésének módszereit.
biológiai, műszaki és ökológiai ismereteik alapján az erdő szakszerű, a gazdasági, védelmi és közjóléti funkcióit együttesen
fenntartó kezelésére, irányítására és ellenőrzésére,
szaktanácsadói, az erdőgazdálkodás közvetlen és kapcsolódó területein tervezési feladatok ellátására,
az erdőben károsító szervezetek felismerésére és az ellenük való hatékony védekezési módszerek kidolgozására,
alkalmazására,
szakmai problémák megfogalmazására, kritikus elemzésére, azok értékelésére és megoldására,
vezetői mérnöki feladatok ellátására az erdészetet irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál.
magas szintű általános mérnöki intelligencia,
vezetői alkalmasság,
természettudatos gondolkodás.
7.1. A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 8090 kredit;
természettudományos és mérnöki alapismeretek: matematika, fizika, mechanika, kémia, növénytan, ökológia, földtan,
víztan, általános géptan, geomatika, földméréstan, ábrázoló geometria és műszaki rajz;
gazdasági és humán ismeretek: számvitel és pénzgazdálkodástan, jogi ismeretek erdészeti jog
7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 140146 kredit;
Termőhelyismerettan, meteorológia erdőismerettan, erdészeti szaporítóanyagtermesztés és növénynemesítés,
erdőneveléstan, erdősítéstan, erdővédelemtan, gerinces állattan, növénykórtan, vadászattan, vadgazdálkodás, erdőhasználattan,
erdészeti géptan, erdőrendezéstan, erdőbecsléstan és faterméstan, erdészeti és vadászati üzemgazdaságtan, erdészeti szervezés és
vezetés, erdészeti utak tervezése és építése, távérzékelés, erdészeti genetika, erdészeti politika és erdészettörténet, természet és
környezetvédelem, erdészeti marketing, szakkomunikáció
7.3 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 5460 kredit
jogi ismeretek, közgazdaságtan, ökotoxikológia, gyomismeret, munkaszervezéstan, klimatológiai módszerek,
faanyagismerettan, növényföldrajzi praktikum, talajvédelemtan, vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás, vadállomány
szabályozása, közcélú és közjóléti erdőgazdálkodás ökonómiája, nagyvad ökológia és élőhelygazdálkodás, energetika és
berendezései, feltáróhálózatok tervezése, károsítók és kórokozók ökológiája, ökoszisztémák anyag és energiaforgalma, apróvad
ökológia és élőhelygazdálkodás, erdészeti vízgazdálkodás, geoinformatika, vadkárelhárítás, erdei mellékhasználat, erdészeti
utak fenntartási rendszere, információkeresés ésközlés, nagyterületű erdőleltározás, speciális fahasználatok, védelmi és közjóléti
erdők kezelése, környezeti hatásvizsgálat és állapotfelmérés, populációgenetika;
A szakmai gyakorlat az erdőgazdálkodás, (erdőművelés, erdőhasználat, vadgazdálkodás, kereskedelem, marketing),
erdőrendezés, és erdészeti igazgatás területein folytatott, a szorgalmi időszakon kívül szervezett gyakorlat, melynek időtartama
12 hét, és amely kritérium jellegű.
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből egy államilag elismert, általános,
legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
21.1025 GAZDASÁGI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: gazdasági agrármérnöki (Agribusiness Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles gazdasági agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agribusiness Manager
3. Képzési terület: agrár képzési terület
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, valamint az
informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok az
agrár képzési terület egyéb alapképzési szakjai, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai.
szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény
kreditátviteli bizottsága elfogad
6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett termelési, kereskedelmi, marketing és pénzügyi elméleti és
módszertani ismereteik birtokában, valamint megfelelő ökológiai szemlélet birtokában képesek az agrártermelés és üzleti szektor
kapcsolatrendszerében, makro és mikrogazdasági összefüggéseiben vezetői szakmai feladatok ellátására. A végzettek
alkalmasak agrárvállalkozások alapítására, működtetésére, tevékenységük elemzésére és komplex fejlesztési feladatok
megoldására, valamint az ágazati sajátosságok figyelembevételével a kapcsolódó pénzügyi folyamatok irányítására, elemzésére,
a marketing és kereskedelmi tevékenység menedzselésére. Megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek tanulmányaik
doktori képzés keretében történő folytatásához.
a vállalatok aktuális pozíciójához mérten reális és adekvát stratégiák meghatározásának elemzési módszereit,
a vállalati stratégiák megvalósításának jogi kereteit,
a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszaki, technológiai fejlesztésének alapelveit,
a reális stratégiák, a fenntartható projektek megvalósításához szükséges finanszírozási források megszerzéséhez szükséges
pénzügyi elemzések elkészítésének módját, az alkalmazható módszereket,
az agrár üzleti szektor működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit.
a szakterület problémáinak felismerésére, a megoldást jelentő stratégiák kidolgozására,
az agrártermelésben és kereskedelemben innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére és irányítására,
a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére és a kutatási eredmények gyakorlatban történő megvalósítására,
a vállalatok alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntéselőkészítő és döntéshozatali
tevékenységek magas színvonalú ellátására,
pénzintézeteknél, vállalatoknál pénzügyi elemzői, döntéselőkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására,
az agrár üzleti szektorban a különböző kapcsolati rendszerekben a kereskedelem és marketing tevékenységek szervezésére
és irányítási feladatainak ellátására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek
kreativitás,
elemző és szintetizáló képesség,
elkötelezettség a fenntarthatóság elve mellett,
jó kommunikációs és együttműködési képesség,
vezetői készségek.
20 kredit
kutatásmódszertan, gazdasági jog, számvitel, vidékszociológia, ökonometria.
agrárpolitika, vezetői számvitel, mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana, gazdasági elemzés, projektmenedzsment, adózás,
vállalati pénzügyek, élelmiszerbiztonság, minőségellenőrzés, kereskedelemtan, marketing, tőzsdei ismeretek, agrárinformációs
rendszerek, élelmiszergazdaságtani alapismeretek, helyi és regionális gazdaságfejlesztés.
vállalkozásmenedzsment, pénzügy, kereskedelem és marketing;
A szakmai gyakorlat a választott szakterületnek megfelelően vállalkozásmenedzsment, pénzügy, vagy kereskedelem és
marketing tevékenységre irányuló, munkahelyeken végzett, legalább 4 hetes (160 órás) szakmai tevékenység, amelynek
kreditértékét a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.
van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
Mind a 4.2., mind a 4.3. pontban meghatározott szakokról érkező hallgatók esetén a hallgatónak a kredit megállapítása
alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 84 kredit
az alábbi ismeretekből:
természettudományi ismeretek: 510 kredit,
mezőgazdasági ismeretek: 020 kredit,
gazdasági és vidékfejlesztési ismeretek: minimum 54 kredit.
hiányzó, legfeljebb 24 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
 22.1026 ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: ökológiai gazdálkodási mérnöki (Master’s degree in organic farming)
 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
 szakképzettség: okleveles ökológiai gazdálkodási mérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Organic Farming Engineer
 4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok: a mezőgazdasági mérnöki, a kertészmérnöki, a
növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki és az állattenyésztő mérnöki
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok
az agrár képzési terület gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki,
élelmiszermérnöki, vadgazda mérnöki, valamintmezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szakjai, az
állatorvosi és erdőmérnöki osztatlan mesterképzési szakok; továbbá a természettudomány képzési terület természetismeret,
környezettan és biológia alapképzési szakjai, a műszaki képzési terület környezetmérnöki alapképzési szakja.
 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 30 kredit;
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint) legalább 30%.
 A képzés célja olyan ökológiai gazdálkodási mérnökök képzése, akik ismerik a mezőgazdasági és élelmiszerelőállítási
rendszerek környezeti, gazdálkodási, gazdasági és társadalmi kihívásait, a komplex változási folyamatok interdiszciplináris
megközelítését, a fenntartható fejlődés lokális és globális összefüggéseit és az ökológiai gazdálkodást. A mesterszakon
elsajátított ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 az ökológiai gazdálkodás speciális növénytudományi, állattudományi, molekuláris biológiai, környezeti ismereteit;
 különböző mezőgazdasági rendszerek összefüggéseit;
 az ökológiai gazdálkodás gazdasági, minőségbiztosítási, szociális és etikai vonatkozásait;
 széleskörű minőségi élelmiszertermeléssel kapcsolatos ismereteket;
 az ökológiai gazdálkodás legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteit;
 a vidék diverzitásának fenntarthatósági módszereit.
 az ökológiai gazdálkodás hazai és nemzetközi szabályozásának gyakorlati alkalmazására, kapcsolódó pályázatok magas
szintű menedzselésére;
 alternatív mezőgazdasági rendszerekben zajló termelő folyamatok fejlesztésére, tervezésére, irányítására, felügyeletére;
 a hazai és nemzetközi kutatási eredmények adaptálására az ökológiai gazdálkodás speciális igényeit tekintetbe véve;
 önálló kutatás végzésére;
 kapcsolatépítésre a mezőgazdaságban;
 szakmai tudásuk továbbadására az agrárium szereplőinek oktatás, szaktanácsadás formájában;
 ökológiai élelmiszer és termékelőállítás nyomon követésére és ellenőrzésére.
 az ökológiai gazdálkodás iránti elhivatottság;
 gyors és hatékony döntőképesség;
 magas szintű problémafelismerő, elemző és megoldó képesség;
 fogékonyság az új iránt;
 folyamatos szakmai fejlődés igénye;
 pontos és igényes munkavégzés;
 rendszerelemző és rendszerező készség;
 kreativitás.
 természettudományi és mérnöki alapozó ismeretek: 1822 kredit
 ökológiai ismeretek, talajökológia, környezeti elemek védelme, kutatásmódszertan, ökogenetika, biometria,
természetvédelmi ismeretek
 társadalomtudományi és jogi alapozó ismeretek: 810 kredit
 ökológiai gazdálkodás szabályozása, támogatási és pályázati rendszerek, az ökológiai gazdálkodás etikája és filozófiája
 ökológiai gazdálkodás modul: 1024 kredit
 kártevők hasznos ellenségei, növénykórtan, agrotechnikai gyomszabályozás, konzerváló talajművelés, organikus
nemesítés (növényi és állati génmegőrzés), állati termék előállítás; gazdaság és társadalomtudományi modul: 710 kredit
 szocioökonómia, humánantropológia, agrártörténet, az ökológiai gazdálkodás vállalatgazdaságtana.
 szántóföldi növénytermesztési ismeretek modul, kertészeti ismeretek modul, állattenyésztési ismeretek modul, hal és
vadgazdálkodási ismeretek modul, Post harvesting és állati termék feldolgozás modul; interdiszciplináris ismeretek modul;
 diplomamunka:30 kredit.
 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
 A szakmai gyakorlat az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó területen végzett legalább 4 hetes gyakorlat, a felsőoktatási
intézmény tantervében meghatározottak szerint.
 A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos
irodalma van, komplex középfokú (B2 szintű) államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány,
illetve oklevél szükséges.
 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei
 A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
 természettudományi, gazdasági és társadalomtudományi ismeretek, legalább 2530 kredit: fizika, kémia, matematika,
ökonómia, marketing
 szakmai alapozó ismeretek legalább 5560 kredit: állattan, növénytan, biokémia, műszaki ismeretek, növénytermesztési
ismeretek, környezetgazdálkodás
hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
 23.1027 SZŐLÉSZBORÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: szőlészborász mérnök (Viticulture and Oenology
 Engineering)
 végzettségi szint: mesterfokozat (master, magister; rövidítve: MSc)
 szakképzettség: okleveles szőlészborász mérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Viticulture and Oenology Engineer
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az élelmiszermérnöki, a kertészmérnöki, a szőlészborász
mérnöki alapképzési szakok.
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:
az agrár képzési terület mezőgazdasági mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, növénytermesztő mérnöki, informatikus
és szakigazgatási agrármérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a műszaki képzési terület vegyészmérnöki,
környezetmérnöki, biomérnöki, valamint a természettudomány képzési terület biológia, kémia alapképzési szakjai.
 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2228 kredit,
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
 A képzés célja olyan okleveles szőlészborász mérnökök képzése, akik ismerik a szőlőbor ágazat, a borpiac jellemzőit, a
szakágazat évezredes hagyományait, befogadják e szakterület magyar kultúráját, európai, nemzetközi szemléletét, és készség
szintjén használják a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szakma műveléséhez szükséges alap és
társadalomtudományokban, a szőlőbor ágazatban. Képesek e speciális szakterületen szerzett tudásuk nemzetközi körben történő
művelésére. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 a szőlőtermesztés, valamint a borászat hangsúlyosan európai szemléletű szakmai ismeretanyagát;
 a szőlészet biológiai alapjait;
 a szőlőnemesítés és a genetika releváns eredményeit;
 a szakágazati technológiák (szőlőtermesztés, borászat) aktuális újdonságait;
 a két tárgykörben használatos korszerű finomanalitikai módszerek alkalmazását;
 a termőhely (terroir) ismeret összefüggéseit;
 a szőlő növényvédelmi, a kártevőkre és korokozókra vonatkozó ismereteket;
 a birtoktervezés szőlőültetvénylétesítéstől a palackozóüzem tervezéséig terjedő komplex, a szőlészetiborászati,
környezetvédelmitájtervezési, technikaitechnológiai, műszaki és ökonómiai ismeretanyagát;
 a projektek irányításának, a marketingnek és a szőlészeti termelési rendszerek ökonómia analízisének szükséges
eszközeit;
 a magyar és az európai borkultúra hagyományait, kultúrtörténeti összefüggéseit, a kulturális és emberi dimenziók
beépítésének lehetőségét a problémamegoldásba és a kommunikációba;
 a magyar mellett két további idegen nyelvet a kommunikáció szintjén.
 az ágazat vállalatainak és szervezeteinek hazai, európai és nemzetközi szintű irányítására;
 az ágazat egészében különféle típusú feladatok ellátására;
 önálló kutatási tevékenységre és fejlesztési feladatokban, kutatóintézeti és szakigazgatási tevékenységben kreatív
részvételre;
 az ismeretek átadására, szaktanácsadásra;
 a szőlő és borágazatban és a kapcsolódó szakterületeken, a vezetési feladatokban a természettudományi, környezet és
természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembevételére;
 minősített borbírálói feladatok ellátására, jegyzett nemzetközi és hazai borversenyeken a hazai és külföldi borok
bírálatára, valamint szakértői tevékenységben történő részvételre;
 a B kategóriájú növényvédelmi feladatok ellátására és a növényvédelmi technológiák alkalmazására;
 birtoktervezésre: szőlőültetvénylétesítésére, működtetésére, palackozóüzem tervezésére;
 az ágazati tevékenység során a szőlészetiborászati, a környezetvédelmitájtervezési, a technikaitechnológiai, a műszaki
és ökonómiai szemlélet alkalmazására.
 c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
 magas szintű általános és szakmai műveltség;
 a szőlő és a bor szeretete;
 a szakterülethez kapcsolódó tudományos munkák kritikus értékelése;
 magas szintű információfeldolgozási és vitakészség;
 fejlesztői és tervezői szemlélet;
 alkalmazkodó és fejlődési készség;
 koordinációs képesség;
 motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására;
 munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége;
 az önálló munkavégzésre való alkalmasság mellett képesség a csapatmunkára;
 kreativitás;
 szakmai véleményalkotás és annak hatékony kommunikálása;
 idegen nyelveken történő szakmai szintű kommunikációs képesség;
 környezettudatos magatartás;
 a környezetvédelmi előírások betartatása;
 szakmai felelősségtudat;
 információfelhasználási és elemző képesség.
 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök
 gazdaságitervezési és ismeretbővítő ismeretek: borászati vállalkozások gazdasági kérdései; vállalkozásszervezés és
vállalataudit; létesítménytervezés, tájtervezés, üzemtan, bormarketing és jog, termék és projekt menedzsment, szakmai idegen
nyelv, filozófia, etika, szervezet és munkapszichológia, kutatásmódszertan, kísérletek tervezése és értékelése.
 szőlészeti modul: 2124 kredit
 klasszikus és molekuláris genetika, szőlőnemesítés, szőlő molekuláris biológia, növekedés és fejlődésbiológia,
fajtaértékelés, szőlő stressz élettan, a világ borvidékei, minőségi szőlőtermesztés, termelésfejlesztés, gépesítéskorszerűsítés,
szőlőbor kultúrtörténet, szőlő ökofiziológia, tápanyaggazdálkodás.
 borászati modul: 2124 kredit
 borkészítés kémia és mikrobiológia, szőlőfeldolgozás, erjesztésirányítás, a borkezelés klasszikus elvei és gyakorlata,
aktuális borkészítési irányzatok és technikák, korszerű boranalitika, speciális finomanalitikai módszerek, borok érzékszervi
bírálata.
 Differenciált szakmai ismeretek: 412 kredit
 Választható specializációk
 A szakképzettséghez szükséges követelmények a következő három specializáció közül két specializáció választásával
teljesíthetők:
 borbírálói szakmai ismeretek borismeretek, borbírálat;
 szőlő növényvédő szakmai ismeretek növényvédelem, vegyszerhasználat, biokultúra;
 birtoktervezés szakmai ismeretek birtoktervezés, tájtervezés, emelt szintű, rendszerszintű szőlészet, borászat.
 Szakmai gyakorlat legfeljebb 5 kredit.
 Diplomamunka: 30 kredit.
 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei
 A szakmai gyakorlat a szőlőtermesztéssel, és/vagy borászattal foglalkozó termelési egységekben, valamint a szőlő és
borágazat szakigazgatásában, kutatását végző hivatalokban, intézetekben, egyetemi tanszékeken vagy a borértékesítési
tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél végzett gyakorlat, amelynek időtartama összesen legalább 4 hét.
irodalma van, legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi
bizonyítvány, vagy oklevél szükséges, továbbá egy nyelvből alapfokú nyelvvizsga vagy két féléves igazolt szakmai nyelvi
tanulmány.
 A 4.2. pont szerint a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott módon
történő összevetése alapján elismerhető legyen
 a természettudomány, valamint a műszaki képzési terület szakjai esetében:
 talajtani, mikrobiológiai, növénytani, növényélettani, földműveléstani, növénytermesztési, műszaki alapismeretek
ismeretköreiből legalább 10 kredit;
 az agrár képzés területről érkezők esetében: mikrobiológiai alapismeretek és műszaki alapismeretek ismeretköreiből
legalább 4 kredit.
 A 4.3. pont szerint a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott módon
történő összevetése alapján elismerhető legyen legalább 6084 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben
 természettudományi, gazdasági és társadalomtudományi (fizika, kémia, matematika, általános mikrobiológia, marketing,
informatika) ismeretkörökből legalább 25 kredit;
 szakmai alapozó ismeretekből: szőlőtermesztés, borászat, növénytan, biokémia, növényélettan, műszaki ismeretek,
növénytermesztési ismeretek, állattan, élelmiszermikrobiológia és higiénia, élelmiszeripari alapműveletek ismeretkörökből
legalább 55 kredit.
hiányzó, legfeljebb további 24 kredit a felsorolt ismeretkörökben a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel
párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
 24.1028 SZAKIGAZGATÁSSZERVEZŐ ÉS INFORMATIKUS AGRÁRMÉRNÖKI
 1. A mesterképzési szak megnevezése: szakigazgatásszervező és informatikus agrármérnöki (Agricultural Engineering in
Agricultural Public Administration and Agroinformatics)
 szakképzettség: okleveles szakigazgatásszervező és informatikus agrármérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer in Agricultural Public Administration and Agro
informatics.
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési
szak.
az agrár képzési terület alapképzési szakjai.
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 30%.
 A képzés célja olyan agrár szakemberek képzése, akik képesek a tudásalapú információs társadalom értékteremtő
folyamatainak agrárgazdasági és ahhoz kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztésére, fejlesztések irányítására és
üzemeltetésére. A szakembereknek képeseknek kell lenniük az informatikai rendszer és az általa támogatott agrár, gazdasági,
közszolgálati és szakigazgatási rendszerek folyamatai közötti kölcsönhatások megismerésére, az adott területek szakértőivel
való együttműködésre, a szervezéssel kapcsolatos stratégiai és operatív feladatok megfogalmazására, és az adott folyamatok
szakértőivel együttműködve a megoldás kidolgozására, az informatikai rendszer menedzselésére.
 a kutatásfejlesztéshez és modellezésekhez szükséges korszerű matematikai, gazdasági, statisztikai és informatikai
módszereket és eljárásokat;
 az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatási rendszerét;
 a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati (gazdasági, agrár) szervezeti, működési és kommunikációs
sajátosságait, fontosabb információs rendszereit;
 az agrárvállalkozások működtetéséhez szükséges gazdasági, irányítási, szervezési tevékenységekkel kapcsolatos
összefüggéseket;
 az agárvállalkozások működtetésében alkalmazható innovatív információs és kommunikációs technológiákat,
rendszereket, bevezetésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges módszertanokat;
 az élelmiszerbiztonság, valamint a terméknyomonkövetés támogatására alkalmas információtechnológiákat,
szabványokat, rendszereket és adatbázisokat;
 az elektronikus szolgáltatási rendszerek modelljeit, megvalósítási, üzemeltetési és alkalmazási lehetőségeit (e
kormányzat, eszakigazgatás, eagrobusiness);
 az informatikai projektek menedzselésének korszerű módszereit
 valóságos termelési, működési, üzleti folyamatok megértésére, modellezésére és az informatikai és információs rendszerek
megvalósításának és üzemeltetésének menedzselésére;
 a gyorsan fejlődő számítástechnika és az átalakuló telekommunikáció együttműködésén alapuló informatikai rendszerek
információs folyamataival kapcsolatos feladatok megfogalmazására;
 a megoldásokhoz szükséges modellek megalkotására, a megoldási algoritmusok kidolgozására, a megvalósítási eszközök
kialakítására és az implementálási folyamat irányítására;
 az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások, valamint az alapvető kutatási irányok mélyreható ismeretére alapozva
önálló kutatásfejlesztési tevékenységekre;
 az IT eszközökkel megoldható problémák felismerésére, a problématér és a megoldás módjának a meghatározására;
 az informatikai eszközök és megoldások beszerzési és kihelyezési folyamatainak megtervezésére és irányítására,
kiválasztási kritériumok megfogalmazására az ágazati információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására;
 az adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;
 a szervezet informatikai egységének menedzselésére, fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére és irányítására;
 a szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására;
 az agrár, a gazdasági és az informatikai ismeretek komplex (integrált) alkalmazására, absztrahálására;
 a szakterülethez kapcsolódó aktuális tudományos munkák kritikus értékelésére, a megszerzett ismeretek kreatív
alkalmazására.
 önálló, kreatív munkára való képesség;
 szakirodalomban és a szakirodalom szakszerű kezelésében való jártasság;
 magas szintű informatikai fejlesztői képesség;
 informatikai projektek szervezésében való jártasság;
 tájékozottság a gazdasági és társadalmi folyamatokkal kapcsolatban;
 tárgyalóképes nyelvtudás;
 mérnöki szinten megfelelő kommunikációs készség.
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 2535
kredit
 alkalmazói szoftverek és szoftverfejlesztés, fenntartható mezőgazdasági rendszerek és technológiák, jogi ismeretek,
agroökológiai rendszerek modellezése, agrárkörnyezetvédelem, vállalkozásmenedzsment, kutatásmódszertan.
 agrárspecifikus alkalmazási szoftver rendszerek fejlesztése, infokommunikációs hálózati rendszerek, adatbázisrendszerek
fejlesztése, integrált információs rendszerek, környezetinformatika távérzékelés, agrárgazdaságtan és agrárpolitika, az agrár
szakigazgatás rendszere, agrár és környezetstatisztika, döntéstámogató rendszerek az agrárgazdaságban.
 Differenciált szakmai ismeretek. 2434 kredit
 adatbányászat, eagrárszakigazgatás és ekereskedelem, környezetgazdasági modellezés, biometria, precíziós
mezőgazdaság, szakértői rendszerek az agrárgazdaságban, internet alkalmazások az agrárgazdaságban, elearning technológiák
és tudástranszfer, vidékfejlesztés és szaktanácsadás, környezet és természetvédelmi politika, mezőgazdasági ágazatok
gazdaságtana, vezetés és szervezetelmélet, minőségmenedzsment, ökológiai gazdálkodás, élelmiszerláncmenedzsment és
logisztika.
 diplomamunka: 20 kredit
 A szakmai gyakorlat az agrárszakigazgatási szervezeteknél, önkormányzatoknál, kutatásfejlesztési intézeteknél,
gazdálkodó szervezeteknél (agrár és élelmiszeripari, informatikai vállalkozásoknál) végzett, a diplomamunkához kapcsolódó
legalább 4 hetes (160 órás) szakmai tevékenység.
irodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány
vagy oklevél szükséges.
 módszertani alapozó ismeretek (matematika, valószínűségszámítás, statisztika, biometria);
 agráralapozó és agrárszakmai ismeretek (agrártermelés természettudományi alapjai, ökológia, élő és élettelen
természettudományok, alap és alkalmazott környezettudományok, földtudományok, agrártechnikai és technológiai
szakismeretek, kertészet, műszaki beruházási ismeretek, növénytermesztés, állattenyésztés, növényvédelem, állategészségügy,
élelmiszer és élelmezéstudományok);
 informatikai alapismeretek (informatikai alapok, szoftver és hardverismeret, irodai programcsomagok, Internet
szolgáltatások, információgazdálkodási alapismeretek, adatbázisrendszerek, szoftverfejlesztés, programozás);
 gazdasági és igazgatási ismeretek (közgazdaságtan, pénzügy, számvitel, vállalatgazdaságtan, menedzsment,
vidékfejlesztés, jog, EUismeretek, közigazgatási ismeretek, társadalomtudományi ismeretek, környezetgazdaságtan, üzemtan).
hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) kell megszerezni.
 V.1029 JOGI KÉPZÉSI TERÜLET
 12.1030
 3.1031 JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1032 A mesterképzési szak megnevezése: jogász (Law)
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítése: MA)
szakképzettség: okleveles jogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jurist
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. jur.
5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 80110 kredit;
5.5. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit.
A képzés célja olyan jogászok képzése, akik az állam és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más
társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a
jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogászi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi
tevékenységre, tanulmányaik doktori képzés keretében való folytatására, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai
továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére.
a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismereteket,
tételes jogi ismereteket,
a hazai, az európai és a nemzetközi jog ismereteit,
a tudományos munkához, kutatáshoz szükséges problémamegoldó technikákat, módszereket,
a globális társadalmi, politikai és jogi folyamatokat.
az állam és jogtudományok területén az ismeretek rendszerezett megértésére, elsajátítására, alkalmazására és gyakorlati
hasznosítására,
a változó tételes jog önálló megismerésére és értelmezésére,
szakmai továbbképzésben való részvételre,
az állam és jogtudományok területén megszerzett szakmai tapasztalat alapján új problémák, új jelenségek feldolgozására,
konfliktusok több szempontú értelmezésére, mediatív szerepkör betöltésére,
szakmai együttműködésre a társadalompolitika és a gazdaság területén dolgozó szakértőkkel;
módszeresség és kreativitás a jogszabályok értelmezésében,
társadalmi és jogi problémák felismerő és megoldó készsége,
önálló tanulási készség az új ismeretek megszerzésének területén,
konfliktusban álló felek közötti közvetítés képessége,
érzékenység a környezeti változások iránt,
a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;
alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkába való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására,
egyenlő bánásmód melletti elkötelezettség.
általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret: 2540 kredit
az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek, valamint a sajátos
idegen nyelvi (latin nyelv) ismeretek;
jogtudományi alapozó ismeretek: 5570 kredit
elméleti (jog és állambölcselet, jogszociológia) és történeti (magyar és egyetemes jogtörténet, római jog) jogi ismeretek;
ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő magánjogi, államtudományi (alkotmányjog és közigazgatási jog),
büntetőjogi, valamint nemzetközi és európai jogi ismeretek;
az alapvető jogintézményekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, a jogászi szemléletmód kialakítása, a joggyakorlat
alapelemeinek elsajátítása, összehasonlító jogi ismeretek, valamint a jogszabályelőkészítés (jogalkotás) sajátosságainak
megismerése.
A jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 612 hetes igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási
szakmai gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
 4.1036
 4.1037 EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI ÜZLETI JOG MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi üzleti jog (European and International Business Law LL.M.)
 végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
 szakképzettség: európai és nemzetközi üzleti mesterjogász
 szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Business Lawyer LL.M.
 A mesterfokozatot eredményező, jogász képzésre épülő második jogi mesterszak Master of Laws (rövidítve: LL. M.) címet
tanúsít.
 3. Képzési terület: jogi
 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: a jogász osztatlan mesterképzési szak.
 5. Képzési idő félévekben: 2 félév
 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 2530 kredit,
 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 1620 kredit,
 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
 A képzés célja olyan jogászok képzése, akik a jogász elméleti és gyakorlati tudásukra épülően ismerik az európai és
nemzetközi üzletigazdasági joganyagot, az európai integráción kívüli gazdasági folyamatok komplex jogi szabályozását,
munkanyelvként alkalmazható angol nyelvű szaknyelvi ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik
doktori képzésben (PhD) történő folytatására.
 a jogviszonyok tekintetében alkalmazandó európai és nemzetközi jogforrásokat;
 az Európai Unió belső piacának működési mechanizmusát, a vonatkozó szabályozási eszközöket és a belső piac egyes
részterületeinek sajátosságait;
 az európai gazdasági jog érvényesülési, érvényesítési mechanizmusait;
 a vonatkozó európai bírósági esetjogot, annak gyakorlati jelentőségét;
 a nemzetközi gazdasági jogi problémákhoz rendelhető jogforrások (nemzetközi, európai, nemzeti; kötelező és soft law)
azonosításának módját, a speciális jogforrásokat feldolgozó adatbázisok (jogszabályokat, esetjogot, jogirodalmi műveket vagy
azok adatait tartalmazó adatbázisok) kezelését;
 a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex magánjogi intézéséhez szükséges ismereteket (pl. nemzetközi üzleti
szerződéskötés mint folyamat, teljesítés, iparjogvédelmi vagy szerzői jogbirtokosok igényeinek helyes kezelése, nemzetközi
üzleti forgalomban használatos értékpapírok);
 a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex közjogi értékeléséhez szükséges ismereteket (pl. állami beavatkozások,
állami támogatások, külföldi tulajdon elvonása stb.);
 az angol jogi szaknyelv európai és nemzetközi gazdasági jogi szakterminológiáját.
 komplex, nemzetközi jogi problémák felismerésére, elemzésére;
 a határon átnyúló gazdasági ügyletek jogi vonatkozásainak azonosítására, lebonyolítására;
 egy adott jogi probléma kapcsán az uniós, nemzetközi vonatkozású jogforrás azonosítására, értelmezésére;
 egy nemzetközi vonatkozású jogi kérdés jogérvényesítési mechanizmusainak igénybevételére;
 a problémakezelés során alkalmazott összehasonlító szemlélet alkalmazására;
 az eltérő szabályozási módok és tartalom megértéséből és elsajátításából fakadó toleráns és rugalmas, megoldásközpontú
problémakezelésre, a nemzetközi viszonylatok tanulmányozásából fakadó együttműködési készségre és nyitottságra;
 nemzetközi viszonylatban is jól hasznosítható fogalmi rendszer és kommunikációs készség alkalmazására;
 nemzetközi viszonylatokban is jól hasznosítható érveléstechnikák alkalmazására;
 szakmai szintű angol nyelvtudás alkalmazására.
 problémafelismerő és problémamegoldó készség;
 elemzőkészség;
 lényeglátás;
 módszeresség, magas szintű szakmai tudás;
 munkabírás, terhelhetőség;
 alaposság;
 felhasználói szintű informatikai ismeretek;
 képesség a szakismeretek angol nyelven történő elsajátítására;
 a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás.
 európai gazdasági integráció intézményi működésének alapismeretei, jogharmonizációs alapismeretek, nemzetközi üzleti
jogi alapismeretek.
 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretei: 2530 kredit
 az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, uniós versenyjog, áruk nemzetközi adásvétele, a határon
átívelő gazdasági tevékenység állami ellenőrzésének nemzetközi szabályozói, a szellemi tulajdon európai és nemzetközi
védelme, nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás, a szerződési jog európai és nemzetközi szabályozása.
 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 2125 kredit
 differenciált szakmai törzsanyag: 1620 kredit
 európai társasági jog, európai fogyasztóvédelmi jog, szociális jogok az Európai Unióban, vállalategyesülés, európai
bírósági esetjog, európai gazdasági, bűnügyi együttműködés, jogászi tevékenység gyakorlása az EUban, európai elektronikus
kereskedelmi és a távközlési jog, a nemzetközi kollíziós magánjog és a nemzetközi polgári eljárásjog európai egységesítése,
nemzetközi árufuvarozás, nemzetközi fizetési módok, szerződéses biztosítékok a nemzetközi kereskedelemben, speciális
nemzetközi vitarendezési fórumok, adózás nemzetközi gazdasági viszonylatban, jogi dokumentumok szerkesztése angol
nyelven.
 A mesterképzésbe való belépéshez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú, általános (B2) komplex típusú
nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
5.1038 MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI
1. A mesterképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations and Social
Security Administration)
végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)
szakképzettség: okleveles munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Employment Relations and Social Security Expert
 választható specializációk: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations, Social
Security)
 3.1040 Képzési terület: jogi képzési terület
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak,
valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási főiskolai
szintű szak.
4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban vehetők figyelembe az igazgatásszervező, az igazságügyi
igazgatási és a nemzetközi igazgatási alapképzési szakok.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma:1015 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 15 kredit;
 7.1041 A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése a munkaügy és a társadalombiztosítás területén, akik jogi és szakmai ismereteik
birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek a hazai és nemzetközi munkaügyi kapcsolatok alakításában,
társadalombiztosítási és egyéb szociális biztonsággal kapcsolatos ügyek intézésében. A végzettek megfelelő szakmai és vezetői
felkészültséggel rendelkeznek.
Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a kapcsolódó alapjogok hazai és nemzetközi rendszerét, sajátosságait,
a munka és szociális jogi ügyekben eljáró nemzetközi bíróságok struktúráját és fontosabb eljárási szabályait,
az egyenlő bánásmód hazai és nemzetközi szabályozását, a vonatkozó fontosabb bírói esetjogot,
az EU szociálpolitikáját,
a szakhoz kötődő migrációs jelenségek mechanizmusait és szabályait,
a vállalatok, szervezetek minőségirányítási rendszerét,
a vállalatok belső stratégiai felépítését, irányítását, mechanizmusait,
az üzleti tervezés folyamatait és rendszerét,
a munkaügyi és szociális igazgatási rendszer fontosabb informatikai hátterét,
a szociális és munkaügyi szakigazgatás struktúráját, működési szabályait,
a munkanélküliség hazai kezelésének rendszerét, sajátosságait,
a munkahelyi egészség és biztonság gyakorlati kérdéseit,
a vonatkozó pénzügyi és adójogi ismereteket;
továbbbá
 aa) munkaügyi kapcsolatok specializáción:
a kollektív tárgyalás és alku folyamatának előkészítési, tervezési feladatait,
a kollektív tárgyalás és alku folyamatában a szakértői és tanácsadói közreműködés szabályait és feladatait,
a makro és mezoszintű érdekegyeztetés intézményeit,
a munkaügyi konfliktusok és viták jellemzőit, az optimális vitarendezési eszközöket és eljárásokat,
a vállalatok, költségvetési intézmények szintjén működő különböző érdekegyeztetési fórumokat, azok létrehozásának
módszertanát, eljárási szabályainak kidolgozását,
a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek, képviseletek tevékenységének szervezési elméletét és gyakorlatát,
az állam munkaügyi kapcsolatokat szabályozó tevékenységének tervezési és végrehajtási feladatait,
a munkavédelem, a munkaerőpiaci politikák, a foglalkoztatáspolitika, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti
szervei közti munkaügyi kapcsolatok rendjét és azok betartásának ellenőrzési eszközeit,
az Európai Unió csúcsszintű és az ágazati szociális párbeszéd hátterét;
 ab) társadalombiztosítási igazgatási specializáción:
a központi és helyi társadalombiztosításban, az adóigazgatási szerveknél (járulékigazgatási feladatok), valamint a
magánbiztosítóknál szükséges igazgatási ismereteket,
az egyes társadalombiztosítási, illetve magánbiztosítási ellátások, valamint egyéb szociális ellátások megállapítására és
folyósítására vonatkozó speciális jogszabályokat,
a foglalkoztatóknál felmerülő szociális kérdések elméletét és gyakorlatát,
az egészségügyi szolgáltatóknál szükséges működtetéssel és finanszírozással kapcsolatos ismereteket,
a költségvetési szervek, illetve a magánbiztosítási pénztárak gazdálkodásipénzügyi feladatainak ellátásához szükséges
ismereteket,
a társadalombiztosítási rendszer és a magánbiztosítási rendszer ellenőrzésére vonatkozó ismereteket,
az EUhoz kapcsolódó szociális ügyek jogi szabályozását és azok eljárási mechanizmusait.
az alapjogok megértésére, és annak logikai rendszerén alapuló szabályozás előkészítésre,
a minőségirányítási standardok alkalmazására, minőségirányítási folyamatok megszervezésére, lebonyolítására és
ellenőrzésére,
a vállalatok hatékony stratégiai szervezésére,
a munkaügyi és szociális igazgatási rendszer fontosabb informatikai programjainak alkalmazására,
mind a szociális, mind a munkaügyi szakigazgatás erősségeinek és hiányosságainak felismerésére, szervezeti
összekapcsolódások átlátására és a szervezeti elméleti tudás magabiztos gyakorlati alkalmazására,
az EU szociálpolitikájának részletszabályainak komplex rendszerű áttekintésére, bírósági esetjog ismeretére és
alkalmazására, valamint az ellátásokhoz kapcsolható formanyomtatványok használatára,
a szakhoz kötődő migrációs szabályok alkalmazására és e témakörhöz tartozó tanácsadásra,
a munkanélküliség kezelését szolgáló rendszer átfogó ismeretére, a kapcsolódó gyakorlati ismeretek alkalmazására,
munkahelyi egészség és biztonságvédelem gyakorlati kialakítására, a kockázatok felismerésére és elhárítására.
 a specializációkhoz kapcsolódó pénzügyi és adójogi ismeretek gyakorlati használatára,
egyenlő bánásmód hazai és nemzetközi bírói esetjogának elemző, kritikai alkalmazására;
továbbá
 ba) munkaügyi kapcsolatok specializáción:
a konfliktuskezelő módszerek alkalmazására,
az emberi erőforrás menedzsment, a minőségbiztosítás területén, valamint munkaügyi, személyügyi kutatási feladatok
ellátására, az eredmények nemzetközi és hazai szakmai fórumokon történő prezentálására és közlésére,
a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó szakirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő és kritikai
feldolgozására,
a munkaügyi kapcsolatok folyamataiban tervező, szervező, elemző, értékelő munkakörökben való tevékenységre,
a foglalkoztatással összefüggő szabályok adaptálására és alkotó továbbfejlesztésére,
a munkahelyi belső szabályzatok kialakításában, a munkaügyi nyilvántartások megalkotásában, vezetésében való aktív
részvételre,
a munkaügyi kapcsolatok és a személyügyi feladatok menedzselésére,
munkajogi jogalkalmazásra és tanácsadásra.
 bb) társadalombiztosítási igazgatási specializáción:
a társadalombiztosítási, illetve a szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés szervezésére, irányítására,
a munkavégzéshez kapcsolódó vezetői, irányítói, kommunikációs és konfliktuskezelő módszerek alkalmazására,
a társadalombiztosítással kapcsolatos adatok, adatsorok feldolgozására, értékelésére, az eredmények prezentálására és
közlésére,
a társadalombiztosítással foglalkozó szak és jogirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő alkalmazására,
az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, a balesetbiztosítás, a családtámogatási és munkanélküli ellátórendszer, a humán
magánbiztosítás és az egyéb szociális ellátórendszerek működtetésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok
megtervezésére, megszervezésére és menedzselésére,
a társadalombiztosítással összefüggő szabályok adaptálására és alkotó továbbfejlesztésére,
magyar, nemzetközi és európai uniós szociális jogi normák és bírói gyakorlat alkalmazására.
probléma felismerési és problémamegoldó képesség,
képesség önálló szakmai álláspont kialakítására,
magas szintű kommunikációs és tárgyalási készség,
kreativitás,
pozitív gondolkodás,
rendszerező és áttekintő képesség,
a szakmaietikai normák tisztelete,
vezetői attitűd.
társadalomtudományi ismeretek: stratégiai menedzsment;
jogtudományi ismeretek: polgári és társasági jog, valamint alapjogok védelme a hazai és a nemzetközi jogban;
kiegészítő szakmai ismeretek: minőségmenedzsment.
eljárás nemzetközi bíróságok előtt, munkaügyi és szociális igazgatási informatika, alkalmazott eljárásjog, alkalmazott
szociális szakigazgatás, az EU szociális dimenziója, alkalmazott munkaügyi szakigazgatás, migráció, a munkanélküliség
kezelésének hazai gyakorlata, munkaegészségügy, munkabiztonság, pénzügyi és adójogi ismeretek a gyakorlatban, kontrolling,
emberi erőforrás gazdálkodás, egyenlő bánásmód.
 8.3.1042 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 6075 kredit:
 munkaügyi kapcsolatok specializáción:
költségvetési intézmények munkaügyi kapcsolatai, a participáció nemzetközi és hazai gyakorlata, kollektív alku, kollektív
szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata, szociális párbeszéd gyakorlati vonatkozásai Magyarországon és az EUban, magyar,
európai és nemzetközi munkajog, a munkaügyi viták rendezésének hazai és nemzetközi szabályozása, nyomásgyakorló
eszközök hazai és nemzetközi szabályozása, munkaügyi ellenőrzés, atipikus foglalkoztatás, tárgyalástechnikák gyakorlata, az
állam és a szociális partnerek együttműködésének gyakorlati vonatkozásai, szakmai gyakorlat;
 társadalombiztosítási igazgatási specializáción:
egészségbiztosítás, rehabilitációval kapcsolatos biztosítási ismeretek, társadalombiztosítási nyugdíj, kötelező magánnyugdíj
pénztárak, családtámogatás, nem járulék alapú ellátások, szociális biztonsági rendszerek koordinációja az EUban, kiegészítő
magánbiztosítás, alkalmazott munkajog, tartós ápolás hazai és nemzetközi kérdései, nyitott koordináció, szakmai gyakorlat;
 A szakmai gyakorlat 36 hetes időtartamú, a versenyszféra vagy a közszféra olyan munkaköreiben végzett szakmai munka,
ahol a munkaügyi kapcsolatok, valamint a társadalombiztosítási specializációkhoz tartozó ismeretek gyakorlati alkalmazására
kerül sor. A szakmai gyakorlat kreditértéke 5 kredit.
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretekből: társadalomtudományi ismeretek, állam és jogtudományi
alapismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyiközgazdasági ismeretek, közszolgálati és
munkajogi ismeretek, menedzsment ismeretek, európai uniós ismeretek, munkaügyi kapcsolatok ismeretek,
társadalombiztosításiszociális jogi ismeretek.
 5.1044 KODIFIKÁTOR MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. Mesterképzési szak megnevezése: Kodifikátor (Legal Regulation in Public Administration)
 2. A mesterképzési szakon megszerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben történő megnevezése:
 szakképzettség: okleveles kodifikátor
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Legal Expert in Regulation
 a jogász szakképzettségre épülő második jogi mesterszak Master of Laws (rövidítve: LL.M) cím használatára jogosít.
 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan mesterképzési szak
 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 4 kredit;
 A képzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkezőknek a központi államigazgatási szervek, a helyi és nemzetiségi
önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, az ügyvédi munka, a civilszervezetek tevékenységéhez kapcsolódó szabályozási
feladatokra való felkészítése, a különböző szintű jogszabályok és belső normák (közjogi szervezetszabályozó eszközök,
szabályzatok) előkészítésében, megalkotásában közreműködő szakemberek képzése.
 a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik
 a hazai, nemzetközi és európai uniós jogforrási rendszerek felépítését, hierarchiáját, a három elkülönült jogrend
egymáshoz való viszonyát, együtthatását;
 a hazai jogalkotás mechanizmusait (törvényelőkészítés és a törvények megalkotása, közigazgatási és társadalmi
egyeztetések, szakmai és politikai döntéshozatal, előzetes és utólagos hatásvizsgálat, dereguláció);
 a jogalkotás dogmatikai alapjait, a bírói gyakorlat hatását a jogalkotásra (normakontroll, egységes értelmezés kialakítása,
a jogértelmezés fogalmi alapjai, legisztikai nyelvészet);
 a nemzetközi jogi dokumentumok előkészítésének, elfogadásának és megerősítésének mechanizmusait, speciális
hatálybaléptetési és értelmezési módszereket;
 az európai unió másodlagos jogforrásainak kialakítási és elfogadási mechanizmusait, az implementáció módszereit, a
hazai jogforrási rend uniós megfelelőségének igazolását és uniós vizsgálati eljárásait;
 a jogszabályszerkesztés technikai követelményeit;
 a végrehajtási normák kialakításának normatív és gyakorlati követelményeit;
 a jogszabályok és más normák hivatalos nyilvántartásának módszereit, a nyilvántartási hibák kiküszöbölésének
technikáit, az autentikus normaszöveg megtalálásának (módosítások követése, egységes szerkezet) módját;
 a legfontosabb kódexek (törvénykönyvek) kodifikációs történetének hatását a hatályos szövegekre és a módosításokkal
szembeni követelményeket;
 a belső szabályzatok jogszabályokétól eltérő szerkezeti, technikai és értelmezési követelményeit.
 a szabályozási igény (probléma) felismerésére, azonosítására, a szabályozási kérdések körülhatárolására;
 a szabályozandó kérdésre irányadó meglévő jogszabályok és más normák azonosítására, rendszerbeli áttekintésére,
értelmezésére, a szabályozási hiányosságok feltárására;
 a szabályozási szint meghatározására, a megfelelő szabályozási szint által megkívánt előkészítés, egyeztetés normatív és
kommunikációs megtervezésére;
 a jogforrási rendszerbe illeszkedő és az igénynek megfelelő szabályozási tervezet elkészítésére és megszerkesztésére, a
jogharmonizációs szabályok alkalmazására;
 a szabályozási tervezet egyeztetésére, a vélemények értékelésére, feldolgozására, a tervezet változásainak figyelemmel
kísérésére, a végleges tervezet elkészítésére;
 a szabályozás várható (jogi, pénzügyigazdasági, társadalmi, politikai) hatásainak előzetes vizsgálatára;
 a megalkotott szabályt érintő normakontrollra (magasabb szintű jogszabályba ütközés, Alaptörvénnyel való összhang,
európai uniós jogrendbe illeszkedés) irányuló eljárásokban képviselendő álláspontok kialakítására.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és képességek
 megfelelő kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség, konfliktustűrés;
 a szabályozás következményeinek (hatásainak) mértékéhez igazodó felelősségtudat;
 alkalmasság a saját és az attól eltérő álláspontok összehangolására, a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok
kialakítására.
 jogforrások jellege, hierarchiája, jogalkotás normatív keretei, dereguláció
 8.2. Szakmai törzsanyag: 3858 kredit
 szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 2545 kredit
 a szabályozás előkészítése (stratégia, hatásvizsgálat)
 jogszabály és szabályzatszerkesztés (jogszabályok és szabályzatok szövegezése, stilisztika)
 a jogalkotás gyakorlata (polgári, büntető és közjogi kodifikáció, önkormányzati jogalkotás)
 a jogszabályok kihirdetése, közzététele, nyilvántartása
 a jogalkotás uniós és nemzetközi determinációi
 szakmai gyakorlat,
 a szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: legfeljebb 6 kredit;
 9. képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
 A szakmai gyakorlat 40 óra időtartamú, a versenyszféra vagy a közszféra olyan munkaköreiben végzett szakmai munka,
ahol szervezetszabályozási feladatokat kell ellátni.
 10. Idegen nyelvi követelmények:
irodalma van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány,
illetve oklevél szükséges.
6.1045 KRIMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: kriminológia (Criminology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
szakképzettség: okleveles kriminológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Criminologist
 3.1046 Képzési terület: jogi képzési terület
 4.1.1047 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a szociológia, a szociális munka, a szociálpedagógia, a
társadalmi tanulmányok, a bűnügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, a büntetésvégrehajtási nevelő
alapképzési szakok és a jogász osztatlan mesterképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a gyógypedagógia, a
pszichológia, a kulturális antropológia, a politológia, a nemzetközi tanulmányok, az igazgatásszervező és a nemzetközi
igazgatási alapképzési szak.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó
 6.3.1048 A differenciált szakmai anyaghoz/specializációhoz rendelhető kreditek száma: 1234 kredit
A képzés célja olyan jogi és társadalomtudományi felkészültséggel, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkező szakemberek
képzése, akik képesek a bűnelkövetők társadalmi integrációját, illetve az áldozatsegítést szolgáló, felsőfokú végzettséget
igénylő munkakörök betöltésére, a kriminálpolitika részterületein (büntetőpolitika, bűnmegelőzés, áldozati politika és a
bűnözés elleni nemzetközi fellépés) a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló döntéshozói,
irányítási, tervezési, szervezési, elemzői, szakértői feladatok elvégzésére, valamint a bűnözés, annak megjelenési formái, a
bűnelkövetővé, illetve áldozattá válás, bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás működésének kutatására. Megfelelő
ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a magyar alkotmányos jogrendszer alapjait,
a magyar igazságszolgáltatási rendszert,
a globális társadalmi, politikai és jogi folyamatokat,
a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának mechanizmusait,
az emberi és az állampolgári jogokat, valamint a védelmüket és érvényesülésüket szolgáló hazai és nemzetközi
intézményrendszert,
nemzetközi szervezeteknek (különösen: az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európa Tanács, Európai Unió) a bűnözés
visszaszorítását, megelőzését szolgáló tevékenységét és intézményes eszközeit,
az integrált társadalomtudományi, statisztikai és tudományos kutatási módszereket,
a számítógépes kommunikáció alkalmazói szintű ismereteit,
a szakmai és etikai normákat.
kriminológiai ismeretek alkalmazására a pártfogó felügyelői, az áldozatsegítői, a bűnmegelőzési és a büntetésvégrehajtási
intézményrendszerben, a gyermek és ifjúságvédelem intézményeiben, mediátorként a büntetőeljárásban és a bűnmegelőzésben,
továbbá a személy és vagyonvédelmi vállalkozásokban, valamint civil bűnmegelőzési programokban,
a bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás, a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés intézményei közötti, jogállami
követelményeknek megfelelő együttműködés tervezésére és kivitelezésére,
integrált ismeretek alkalmazására a bűnözéssel kapcsolatos szakpolitikák végrehajtása során,
a kriminálpolitika egyes részterületein a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló
tervezés, döntés előkészítés és szakmai koncepciók, programok kidolgozására,
kriminálpolitikai stratégiák, koncepciók, kriminálpolitikai tárgyú jogszabálytervezetek, stratégiák, programok és
jogszabályok véleményezésére,
szaktanácsadásra az előző tárgykörökben.
a bűnözés és részjelenségei elemzésére, értelmezésére, törvényszerűségeinek, társadalmi összefüggéseinek feltárására,
a büntető igazságszolgáltatási rendszer és egyes intézményei működésének elemzésére, a büntető igazságszolgáltatás és
kriminalitás jellemzői közötti összefüggések vizsgálatára,
kriminálstatisztikai adatok értékelésére,
a bűnelkövetővé válás kockázati tényezőinek vizsgálatára,
viktimizációs kutatásokra,
kriminálpolitikai döntések és bűnmegelőzési programok értékelő vizsgálatára,
kriminológiai kutatási eredmények és ismeretek nyilvánosság előtti szakszerű kommunikációjára.
etikai, jogállami és hatékonysági szempontoknak egyaránt megfelelő problémamegoldás képessége,
segítő szakmákban szükséges objektivitás, diszkrimináció mentesség, tolerancia, humánum,
megalapozott helyzetelemzés és problémafelismerési képesség,
szakmai és etikai normákhoz való alkalmazkodás,
önálló szakmai álláspont kialakításának képessége,
innovatív, rugalmas problémakezelés,
kritikai attitűd.
kriminológiai alapismeretek; alapvető elméleti irányzatok, korunk főbb kriminológiai irányzatai, társadalmi struktúra,
devianciák, bűnözés; a devianciák szociológiája, társadalmi reprodukciója; az egyetemes és a magyar kriminológia története; a
jelenkori kriminálpolitika és bűnözés kontroll tendenciái; alkalmazott kriminológiai ismeretek; kutatási módszertan a
kriminológiában.
alkotmányjogi, közigazgatási jogi és családjogi alapismeretek, jogszociológiai alapismeretek, gyermekjogi és gyámügyi
alapismeretek, kriminálpszichológiai alapismeretek, szociálpolitikai alapismeretek, rendészeti alapismeretek, kriminálpolitika,
büntetőjog, büntetőeljárásjog és büntető igazságszolgáltatás, emberi jogok, szabálysértési jog, viktimológia, helyreállító
igazságszolgáltatás elmélete és gyakorlata a kriminálpolitikában, szakkriminológia, pönológia, büntetésvégrehajtási ismeretek.
fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása, családszociológia és szocializáció, családon belüli erőszak, addiktológia, gender
(nem) és bűnözés, kisebbségszociológia és romológia, közpolitika, pártfogó felügyelet. Áldozatsegítés, bűnmegelőzés elmélete
és gyakorlata. szubkultúrák, kulturális konfliktusok és a bűnmegelőzés, gyermekvédelem és reszocializáció. büntetés
végrehajtás és reszocializáció, a bűnözés elleni fellépés intézményes eszközei nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa
Tanács, Európai Unió), kommunikációs alapismeretek, szakmai gyakorlat;
A szakmai gyakorlat az első két félév követelményeinek teljesítését követően (60 kreditérték megszerzése után) a
bűnözéskontroll egyes intézményeinek (pártfogói szolgálat, áldozatsegítés, közvetítői eljárás, bűnmegelőzés,
büntetésvégrehajtás, speciális gyermekvédelem) tevékenységében való közreműködésből álló 200 órás szakmai munka,
feladatterv alapján, tanszéki koordinációval, tereptanárok közreműködésével. A szakmai gyakorlat helyszíne lehet minden olyan
állami, önkormányzati vagy nem állami (NGO) hatóság, intézmény vagy szervezet, amely bűnözési kontroll feladatokat lát el. A
hallgató az intézmény döntése alapján a gyakorlatnak legfeljebb az 50% át teljesítheti saját munkahelyén. A szakmai
gyakorlat teljesítése kritériumkövetelmény.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A 4.2. pontban felsorolt szakokon szerezett szakképzettség esetén a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló
ismeretek felsőoktatási intézményben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 40 kredit az alábbiak
szerint:
20 kredit jogtudományi és igazgatási,
20 kredit társadalomtudományi és pedagógiai (szociológia, politológia, pszichológia, gyógypedagógia)
ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökből legalább kettőben legalább 1010 kredittel
rendelkezzen a hallgató. A hiányzó, legfeljebb 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a
felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint
kell megszerezni.
A 4.3. pontban felsorolt szakokon szerezett szakképzettség esetén a hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló
ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi
tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
jogtudományi és igazgatási ismeretek,
társadalomtudományi ismeretek: szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia, pszichológia, kulturális antropológia,
szociális és pedagógiai ismeretek: szociális munka, szociálpedagógia, gyógypedagógia.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökből legalább kettőben legalább 30 kredittel
kell megszerezni.
 6.1049 ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI
SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító állam és jogtudományok (Comparative Law LL.M.)
 szakképzettség: összehasonlító jogi mesterjogász
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: LL.M in Comparative Law
 választható specializációk: nemzetközi vállalati jog és annak keletközépeurópai sajátosságai; nemzetközi és európai
közigazgatás, (International Company Law: Focus on Eastern Central Europe, International and European Administration)
 A mesterfokozatot eredményező, jogász képzésre épülő második jogi mesterszak Master of Laws (rövidítve: LL. M.) címet
tanúsít.
 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan mesterképzési szak
 A képzés célja olyan jogászok képzése, akik jogi szakképzettségükre, elméleti és gyakorlati tudásukra építve ismerik az
Európai Unió és a középeurópai EUtagállamok jogrendjét és felkészültek tanulmányaik doktori képzésben (PhD) történő
folytatására.
 az EUjog területét;
 a jogösszehasonlítás módszerét;
 az EU új tagállamaival és az EUjogi aktusok átültetésével kapcsolatos jogi eljárásokat;
 az EUtagállamok politikai és jogi integrációja politikatudományi elemzésének elveit és gyakorlatát;
 a vezetői feladatok ellátásához szükséges interdiszciplináris (különösen politika és közigazgatástudományi)
ismereteket;
 az új jogi szabályozások és további jogrendek önálló elemzésének módszereit;
 nemzetközi vállalati jog és annak keletközépeurópai sajátosságai specializációt választók az EUjog magánjogot érintő
területeit, a német jog és a keletközépeurópai EUtagállamok magánjogát, mindenekelőtt azok társasági jogát és az európai
magánjog vállalatok számára különösen jelentős harmonizált területeit;
 nemzetközi és európai közigazgatás specializációt választók az EUjog közjogot érintő kérdéseit, különös tekintettel az
európai közigazgatási jogra, az egyes tagállamok alkotmány és közigazgatási jogára; a belső piaci alapszabadságok, az európai
versenyjog, valamint az európai munkajog területeire;
 idegen nyelvű szaknyelet.
 az Európai Unió intézményeiben, a gazdaságban ügyvédként és egyéb jogi végzettséget igénylő munkakörökben munkát
végezni,
 az egyes tagállamok közigazgatásában való munkavállalásra minden olyan jogi területen, amelyet a nemzeti jogrendek
európaizálása és nemzetköziesítése különösen érint;
 szakmai tevékenységük keretében további jogrendek önálló összehasonlító elemzésére;
 jogi követelések határokon átnyúló érvényesítésére;
 nemzetközi vállalati jog és annak keletközépeurópai sajátosságai specializációt választók a határokon átívelő ügyekkel
foglalkozó ügyvédi irodáknál és vállalatoknál történő elhelyezkedésre; egyes döntvények kritikus elemzésére, gyakorlati
kihatásuk vizsgálatára, valamint a diszpozitivitási kérdések vizsgálatára;
 nemzetközi és európai közigazgatás specializációt választók az adott ország hivatalainál EUjogi vonatkozású
tevékenység folytatására, az EU intézményeinél és nemzetközi szervezeteknél munkavállalásra.
 nyitottság más jogrendek megismerésére;
 készség más nemzetek polgáraival, különböző kulturális háttérrel rendelkezőkkel való együttműködésre;
 toleráns magatartásforma: más vélemények tiszteletben tartása;
 készség jogi szaknyelv magas szintű és széleskörű alkalmazására idegen nyelven;
 elemzőkészség;
 problémacentrikus szemléletmód és problémamegoldó készség;
 módszertani tudatosság;
 alaposság;
 lényeglátás;
 önálló szakmai vélemény kialakításának képessége;
 kritikai magatartás a vizsgált jelenségek és a megismert elméleti paradigmák vonatkozásában;
 kooperatív magatartás: alkalmasság csoportmunkára;
 készség a középeurópai térségben felmerülő elsősorban jogi, illetve társadalmi, gazdasági vagy politikai problémák
megértésére, kezelésére és megoldására;
 készség az önálló tudományos szintű kutatói munkára.
 8.1. Alapozó ismeretkörök: 69 kredit
 alapismeretek az EU politikai rendszeréről, a jogösszehasonlítás módszereinek alapismeretei
 a belső piaci alapszabadságokra vonatkozó ismeretek, európai versenyjogi ismeretek, európai és összehasonlító munkajogi
ismeretek, Európa intézményesüléséről szóló ismeretek
 nemzetközi vállalati jog és annak keletközépeurópai sajátosságai: európai társasági jogi ismeretek (irányelvek, európai
társasági formák); összehasonlító társasági jogi ismeretek (rt., kft.); európai csődjogról szóló ismeretek; európai adójogi
ismeretek; európai kollíziós jogi ismeretek; európai magánjogi irányelvek átültetéséről (vételi jog, általános szerződési
feltételek, távollévők közötti szerződéskötés, termékfelelősség) szóló ismeretek; európai polgári eljárásjogi ismeretek;
 nemzetközi és európai közigazgatás: alapjogokról, alapvető szabadságjogokról és az európai közjogról szóló ismeretek;
európai közigazgatástudományi ismeretek, összehasonlító alkotmányjogi ismeretek, idegenrendészeti és kisebbségi jogról
szóló ismeretek, az Európai Emberi Jogi Egyezményről szóló ismeretek, európai közigazgatásról szóló ismeretek, európai
szabályozási jogról szóló ismeretek, keletközépeurópai országok közigazgatási rendszerének összehasonlításáról szóló
ismeretek.
 szakdolgozat: 10 kredit.
 A mesterképzésbe való belépéshez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből államilag elismert legalább
középfokú, általános (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél
szükséges.
VI.1050 ORVOS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1051 A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi szociális munka (Social Work in Health Care)
szakképzettség: okleveles egészségügyi szociális munkás
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker in Health Care
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szakok.
4.2. A bementhez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:
ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, társadalmi tanulmányok, szociológia,
politológia, pszichológia, pedagógia.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészség és társadalomtudományok területén megszerzett elméleti és
módszertani ismereteik birtokában képesek az egészségügyi és szociális problémák kezelésére a szakmai, a társadalmi és az
ágazatközi együttműködés során. A végzettek aktív résztvevőivé válnak a preventív tevékenységeknek és az akut problémák
megoldására irányuló tevékenységi formáknak, illetve az utógondozásnak. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti
ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
az egészségi állapotot meghatározó egyéni, társadalmi, epidemiológiai és jogi feltételrendszerek összefüggéseinek,
kutatásának és elemzésének komplex ismerete,
szolgáltatástervezési és evaluációs ismeretek,
egészségtudományi ismeretek,
alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek,
rehabilitációs ismeretek,
a szociális munka ismeretei,
az egészségügyi menedzsment ismeretei;
az integrált szakmai ismeretek felhasználására és gyakorlati alkalmazására,
az egészségügyi és szociális problémák egyéni és társadalmi összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési
programok kidolgozására,
önálló segítő folyamatok kidolgozására és kivitelezésére,
az egészségügyi és szociális problémák komplex kezelésére,
szociális diagnosztika és terápia kidolgozására és alkalmazására,
az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet között a hatékony problémamegoldás érdekében
egyéni és környezeti erőforrások feltárására, mozgósítására és együttműködés kialakítására,
szociális segítő feladatok ellátására speciális egészségügyi és mentális problémákkal küzdő csoportok esetében,
a rehabilitáció részeként szociális fejlesztő programok kidolgozására és alkalmazására a speciális rehabilitációt igénylő
betegségek és csoportok esetében,
teammunkában való részvételre;
problémafelismerő, elemző és megoldó készség,
igény a szakmai továbbképzésben való részvételre,
kezdeményezőkészség,
személyes felelősségvállalás,
rendszerszemléletű gondolkodásmód,
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 1520
kredit
az egészségi állapot társadalmi összetevői és a jóléti ellátások: a társadalmi státus, az egészségi állapot és az életmód
összefüggései, epidemiológiai, demográfiai alapismeretek, egészségpolitika és gazdaságtan, az egészségügy jogi szabályozása,
betegjogok, egészségszociológiai, egészségpszichológiai ismeretek, jóléti politikák, biztosítási és finanszírozási rendszerek,
szociális munka ismeretei: az egészségügyi szociális munka alkalmazott módszerei és beavatkozási technikái, a szociális
munka gyakorlata,
egészségtudományi ismeretek: környezetegészségügyi, valamint munka és élelmezésügyi ismeretek, humán ökológia,
egészségfejlesztés, egészségpedagógia, egészségmegőrzés.
8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 5060 kredit szociális munka ismeretei: szociális munka idősekkel,
szociális munka egészségkárosodottakkal, szociális munka szenvedélybetegekkel, krízisintervenció, szociális és
egészségügyi prevenció, egészségügyi szociális munka, a szociális segítés etikája és gazdaságtana,
alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek: szociálpszichológia és szociálpszichiátria, a
deviancia lélektana, a családlélektan alapjai, a betegség lélektana, ápoláslélektan, veszteségpszichológia, pszichiátria,
mentálhigiénés, pszichiátriai és pszichoterápiás ismeretek,
rehabilitáció és társadalmi integráció: rehabilitációs ismeretek, speciális csoportok rehabilitációja,
menedzsment ismeretek: egészségügyi menedzsment, projektmenedzsment, kutatásmódszertani ismeretek, szolgáltatások
tervezése és evaluációja,
egészségtudományi ismeretek: speciális csoportok egészségügyi és szociális jellemzői, egészségügyi és szociális
szolgáltatások.
differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei: 2030 kredit
öregedéstudomány: az öregedés biológiai és élettani jellemzői, az idősödő társadalom társadalompolitikai vonatkozásai, az
öregedés lélektana, az egészséges öregedés esélyei, ökológiai gerontológia, pszichiátriai betegségek időskorban, a környezet, a
munka, a táplálkozás és a társadalom szerepe az öregedés folyamatában, időskori egészségmegőrzés, a szociális munka speciális
feladatai az idősgondozásban,
fogyatékosságtan: fogyatékkal élők helyzete és életminősége, esélyegyenlőség és társadalmi befogadás, befogadást segítő
programok, fogyatékosok rehabilitációja,
mentális és szenvedélybetegségek: mentális és szenvedélybetegségek egészségügyi és társadalmi jellemzői, egyéni, családi,
közösségi hatásai, kulturális összetevői, megelőzés és kezelés, terápiás és mentálhigiénés módszerek, rehabilitáció,
szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel: krónikus fertőző, illetve nem fertőző betegségekkel küzdők helyzete,
veszélyeztetett csoportok, a megelőzés, a célzott hatékony segítségnyújtás és a rehabilitáció eszközrendszere, haldoklás és
gyászfeldolgozás;
9. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat követelményei:
A képzéshez intenzív terepgyakorlat kapcsolódik, legalább 15 kredit értékben, 400450 óra időtartamban. Az intenzív
terepgyakorlat megosztható a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai anyag ismeretkörei között.
van vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
11.1. Az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező alapképzési szakokon
szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből.
A hiányzó, legfeljebb 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
11.2. A politológia, szociológia, társadalmi tanulmányok, pedagógia és pszichológia alapképzési szakokon szerzett
szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és az egészségügy alapismereteiből,
amelyből legalább 25 kredit a szociális munka legalább 20 kredit az egészségügy témaköréből legyen elismerhető.
A hiányzó, legfeljebb 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
11.3. A pedagógusképzési terület alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása
alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 40 kredit a
szociális munka és a szociálpolitika, valamint 20 kredit az egészségügy alapismereteiből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató, a
hiányzó további 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény
tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
2. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1054 A mesterképzési szak megnevezése: népegészségügyi (Public Health)
szakképzettség: okleveles népegészségügyi szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Public Health
 választható specializációk: népegészségügyi felügyelő, epidemiológia, környezet és foglalkozásegészségügyi,
egészségfejlesztés (Public Health Inspector, Epidemiology, Environmental and Occupational Health, Health Promotion)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak,
valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű közegészségügyi járványügyi felügyelő és
védőnő szakok.
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 5 kredit
A képzés célja olyan népegészségügyi szakemberek képzése, akik a népegészségügyi tevékenység tudományos alapját
jelentő és az ahhoz kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a lakosság egészségi állapotának
javítására, a betegségek megelőzésére a szakmai, az össztársadalmi és az ágazatközi együttműködés során. A végzettek
felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés formájában történő folytatására.
egészségügyi és népegészségügyi ismeretek,
vezetési és szervezetelméleti ismeretek,
menedzsment és kommunikációs ismeretek,
ökológiai, környezetegészségtani és környezetvédelmi ismeretek,
biostatisztikai és epidemiológiai ismeretek,
táplálkozásegészségügyi ismeretek,
munkabiztonsági ismeretek,
kémiai biztonsági ismeretek;
 b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: népegészségügyi felügyelő specializáción:
a lakosság népegészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárására, azok rangsorolására és kezelésére,
népegészségügyi hatósági feladatok ellátására vezetői és végrehajtói szinten,
szervezetfejlesztésre, népegészségügyi programok, akciók tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére,
 egészségterv készítésére; epidemiológia specializáción:
a lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezőknek, valamint a betegségek megelőzési és. kezelési
lehetőségeinek biostatisztikai/epidemiológiai elemzésére, jellemzésére és monitorozására,
statisztikai programcsomag alkalmazására adatkezelés és elemzés céljából,
statisztikai elemzések elvégzésére,
etiológiai, intervenciós, diagnosztikus és prognosztikus epidemiológiai kutatások megvalósítására,
metaanalízis készítésére,
döntéselemzési problémák megoldására,
mintavételi eljárások elvégzésére;
 környezet és foglalkozásegészségügyi specializáción:
a környezet állapota (külső, belső, valamint munkahelyi) és az egészségi állapot közötti összefüggések feltárására,
elemzésére és jellemzésére,
az egészséget károsító környezeti tényezők azonosítására, ezek hatásainak csökkentésére, kiküszöbölésére,
környezeti monitorozás elvégzésére,
kémiai biztonsági felügyelet ellátására,
sugáregészségügyi felügyelet ellátására,
környezeti kockázatbecslés és elemzés elkészítésére,
munkabiztonsági és élelmiszerbiztonsági felügyelet ellátására;
 egészségfejlesztés specializáción:
a népegészségügyi szükségletek kielégítését célzó egészségfejlesztési és betegségmegelőzési programok tervezésére,
szervezésére, lebonyolítására és értékelésére,
célcsoportok egészségi, kulturális és társadalmigazdasági szempontú jellemzésére,
kapcsolatépítésre egyénekkel, csoportokkal és intézményekkel,
egészségfejlesztési programok tervezésére, lebonyolítására és értékelésére,
egészségterv készítésére;
jó kommunikációs és együttműködési készségek,
önálló véleményalkotás,
vezetői képességek,
hatékony konfliktuskezelés.
8.1. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 3034 kredit
kutatási módszerek, elemzések és értékelések a népegészségügyi gyakorlatban; egészségügyi rendszerek és egészségpolitika;
egészséggazdaságtan; kommunikáció a népegészségügyi gyakorlatban; népegészségügyi projekttervezés és megvalósítás.
 8.2.1058 Szakmai törzsanyag, kötelezően válaszható ismeretkörei:
 népegészségügyi felügyelő specializáción: az egészséget meghatározó környezeti és társadalmi tényezők felmérése és
kezelése; egészségterv készítése és megvalósítása; környezeti kockázatbecslés, kezelés és kommunikáció; a népegészségügyi
felügyelet európai kitekintésben; államigazgatási szakismeretek,
 epidemiológia specializáción: modern biostatisztikai módszerek: egészségfelmérések; klinikai és genetikai
epidemiológia; epidemiológiai vizsgálatok tervezése, lebonyolítása és elemzése; az eredmények értelmezése a népegészségügyi
és a klinikai gyakorlatban,
 környezet és foglalkozásegészségügyi specializáción: a természeti, az épített és a munkahelyi környezet, valamint a
táplálkozás és élelmezés hatása az egészségre; környezetmonitorozás; környezeti kockázatbecslés, kezelés és kommunikáció;
környezetegészségügyi rendszerek és szabályozások,
 egészségfejlesztés specializáción: különböző társadalmi csoportok (kiemelten a hátrányos helyzetűek) népegészségügyi
problémáinak azonosítása és kezelése; környezeti kockázatbecslés, kezelés és kommunikáció; egészségfejlesztési projektek
tervezése, lebonyolítása és értékelése;
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási
törvényben meghatározott összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi
ismeretkörökből: biostatisztika és az epidemiológia alapjai, népegészségügyi medicina, környezetegészségügyi, munka,
foglalkozás és táplálkozásegészségügyi alapismeretek, egészségfejlesztési alapismeretek, számítástechnika és egészségügyi
informatika, egészségügyi államigazgatás.
A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven
belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
3.1060 EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1061 A mesterképzési szak megnevezése: egészségpszichológia (Health Psychology)
szakképzettség: okleveles egészségpszichológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Psychologist
 3.1063 Képzési terület: orvos és egészségtudomány
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: pszichológia alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológus szak.
 4.2.1064 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: orvos osztatlan szak, az egészségügyi
szociális munka mesterképzési szak, a népegészségügyi mesterképzési szak egészségfejlesztő szakiránya, továbbá azok az alap
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 6 kredit.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészség és a pszichológiai tudományok releváns ismereteinek
elsajátításával és az ahhoz kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a mentális egészségfejlesztés és
egészségrehabilitáció területén jelentkező feladatok ellátására, a lakosság mentális egészségi állapotának javítására, a
kedvezőtlen egészségmagatartások leküzdésében pszichológiai segítséget, valamint az ezen a területen dolgozó más
szakembereknek pszichológiai szupervíziót, támogatást és konzultációs lehetőséget nyújtva. A végzettek felkészültségük
alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
az egyének és közösségek, a népesség egészségi állapotának megismerésére szolgáló módszertant,
az egészség és betegség elméleteit,
a szakmai ismeretek továbbfejlesztését szolgáló információforrásokat,
az egészséget és betegséget meghatározó tényezőket (kockázati tényezők), különös tekintettel az egészségmagatartás
kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségű viselkedés és egyéb tényezőket,
a kommunikáció elméletét és gyakorlatát, kiemelten pár és csoporthelyzetekben, egészségügyi helyzetekben, valamint
döntések előkészítésében,
környezetpszichológiai szempontok érvényesítését az egészségügyi ellátórendszerben,
az egészségmagatartás elméletét és kutatásának módszertanát,
az egészségkárosító magatartásformák megelőzésének és kezelésének elméletét és gyakorlatát (szenvedélybetegség,
dohányzás, táplálkozási zavarok stb.),
az egészségfejlesztés és nevelés elméletét és gyakorlatát,
a pszichoszomatikus és szomatopszichikus kórképek kiegészítő pszichológiai ellátásának módszertanát,
a rehabilitáció különböző területeit és azok pszichológiai vonatkozásait,
krónikus beteg, rokkant és terminális állapotú betegek pszichológiai ellátását.
az egészségmagatartás meghatározó tényezőinek vizsgálatára és azok megváltoztatására,
a lakosság népegészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárására,
a gyermek és felnőttkori magatartászavarok azonosítására és hatékony ellátására,
a mentális egészségfejlesztés módszertanának alkalmazására egyéni, csoport és közösségi szinteken,
segítő kapcsolati és alappszichoterápiás ellátás nyújtására,
krónikus betegek, rokkant és terminális állapotú egyének pszichológiai ellátására,
csoport és krízisintervenciós módszerek alkalmazására,
a tanácsadás módszereinek alkalmazására,
kutatási projektek tervezésére és kivitelezésére.
vezetői készségek,
2232 kredit:
a viselkedés biopszichoszociális alapjai; biostatisztika és epidemiológia; népegészségügyi medicina és
környezetegészségtan.
személyiséglélektan és családi dinamika; az egészséges személyiség működése; betegségre hajlamosító
személyiségtényezők; pszichodiagnosztika és kutatásmódszertan; megelőző orvostan és népegészségtan; egészségfejlesztés és
nevelés; segítő kapcsolatok és pszichoterápia.
a differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 2634 kredit
pszichopatológia és magatartászavarok; krízishelyzetek; krónikus betegségek, szenvedélybetegségek és függőségek
lélektana; pszichoszomatika; pszichés zavarok egyéni és csoportos terápiáinak elmélete és gyakorlata;
Az egyéni és közösségi szinten végzett egészségpszichológiai tevékenység elmélyítésére a terepgyakorlat formájában
megvalósuló szakmai gyakorlat és kutatómunka időtartama legalább 10 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz
meg. A gyakorlat és kutatómunka kreditértéke 2024 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatóknak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30
kredit az alábbi ismeretkörökből: evolúciós és fejlődéslélektan, kísérleti/általános pszichológia, személyiséglélektan,
szociálpszichológia, a pszichológia alkalmazása és története, diagnosztika a klinikai és egészségpszichológiában.
 4.1066 ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1067 A mesterképzési szak megnevezése: általános orvos (Medicine)
szakképzettség: okleveles orvosdoktor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Doctor of Medicine
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med.
5.1. Alapozó ismeretek: 92124 kredit.
5.2. Előkészítő klinikai ismeretek: 4464 kredit.
5.3. Klinikai alapismeretek: 138186 kredit.
5.5. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek értéke: legfeljebb 18 kredit.
5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: intézményi tanterv szerint legalább 65%.
6. A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan általános orvosok képzése, akik a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyaguk, szakmai készségeik,
orvosi szemléletük és magatartásuk alapján a szakma szabályai szerint részt vehetnek az egészségügyi ellátásban; ezen
tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően
döntenek, illetve cselekszenek; kellő ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy első, majd ráépített
szakorvosképzési programba bekapcsolódhassanak és ezt követően sikeres szakvizsgájuk birtokában, választott szakterületükön
önálló szakorvosi munkát végezzenek; megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni
a doktori képzésbe.
az egészséges emberi test felépítését és működését, a molekuláris szinttől a komplett szervezetig,
a betegségek kialakulásának mechanizmusait, a betegségek által okozott strukturális és funkcionális elváltozásokat,
a gyakran előforduló betegségek okait, tüneteit, etiopathogenezisét, korai diagnosztikáját, a gyógyításukra szolgáló
eljárások lényegét, ezek indikációit és kontraindikációit, valamint ezen eljárások kockázatát,
a betegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, a gyógyszeres terápia élettani és patológiai alapjait, valamint az
eljárások veszélyeit,
az orvostechnikai berendezések működési elveit és alkalmazási területeit,
felhasználói szinten a korszerű egészségügyi ellátás, kutatás és ismeretszerzés információs rendszereit,
a szomatikus és pszichés elváltozások közötti kapcsolatokat, képesek arra, hogy ne betegséget, vagy beteg szerveket, hanem
a beteg embert kezeljék,
az egyén és a társadalom egészségvédelmének, egészségfejlesztésének, az egészség helyreállításának tudományos alapjait,
az egészségre veszélyes ártalmakat,
a megelőzés (primer, szekunder és tercier prevenció) elméleti és gyakorlati alapjait, az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi
alapjait és a gyakorlati megvalósításának módszereit és rendszerét,
az egészségügyi rendszer felépítését és működését, az egészségügy szervezetét, irányítását, gazdaságának alapjait, valamint
az egészségügyi biztosítási rendszert,
az emberek közötti kapcsolatok legfontosabb törvényszerűségeit,
az orvosi tevékenység legfontosabb etikai vonatkozásait és jogi szakkérdéseit, továbbá
gyakorlatot szereznek a legfontosabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatokban, a gyógyító eljárásokban és ezek
értékelésében, alapvető műtéttani és fizioterápiás ismeretekkel rendelkeznek.
az adott betegség gyógyítására legalkalmasabb eljárás kiválasztására,
alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások felügyelet nélküli meghatározott szakmai standardok szerinti
kivitelezésére,
megfelelő orvosbeteg kapcsolat kialakítására, a betegnek betegségéről megfelelő szinten felvilágosítás nyújtására és
meggyőzésére a gyógyítás szükségességéről,
a betegtől és a beteg környezetétől anamnézis felvételére,
a páciens fizikális megvizsgálására,
a vizsgálati eredmények interpretálására,
diagnózis felállítására, laboratóriumi alapvizsgálatok elvégzésére és eredményei értékelésére,
leletek készítésére,
gyógyszerek felírására,
a betegek megfelelő irányítására,
más orvosokkal és szakalkalmazottakkal történő együttműködésre és konzultálásra,
a betegségek megelőzési módszereinek alkalmazására,
az egészségre ártalmas magatartásformák és életmód felismerésére,
a megelőző orvostudomány ismereteinek alkalmazására, szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések kezdeményezésére,
illetve megtételére,
kellő jártassággal rendelkeznek az életmentésben.
empátiás készség, segíteni akarás,
megfelelő szintű kommunikációs képesség (beteggel, teammel, társadalommal),
kritikus gondolkodás,
a szakmai továbbképzés igénye,
hajlandóság a megszerzett tudás átadására,
kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás,
alkalmasság csoportmunkában való részvételre.
7.1. Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek: 136188 kredit
Általános természettudományi alapismeretek:
orvosi fizika/biofizika, biostatisztika, informatika, méréstechnikai ismeretek, orvosi kémia, biokémia, sejtbiológia,
molekuláris biológia, molekuláris genetika.
Orvostudományi alapismeretek:
anatómia, szövet és fejlődéstan, orvosi élettan, patológia, patofiziológia/klinikai fiziológia, mikrobiológia, az immunológia
alapjai, klinikai propedeutika (belgyógyászati és sebészeti propedeutika, műtéttani alapismeretek), klinikai biokémia/klinikai
laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotó eljárások, orvosi elsősegélynyújtás, megelőző orvostan és népegészségtan, orvosi
gyógyszertan.
Magatartástudományi alapismeretek:
orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció, szociológia, szociálpszichológia.
7.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei 138186 kredit:
klinikai alapismeretek: belgyógyászat (kardiológia, gasztroenterológia, hematológia, klinikai endokrinológia,
anyagcserebetegségek, diabetológia, nephrológia, klinikai immunológia, pulmonológia), gyermekgyógyászat, általános
sebészet, traumatológia, aneszteziológia és intenzív terápia, szülészetnőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, farmakoterápia,
fülorrgégegyógyászat, infektológia fertőző betegségek, klinikai genetika, klinikai onkológia, ortopédia, oxyológia,
sürgősségi orvoslás, bőrgyógyászat, radiológia, szemészet, urológia, fogászat és szájsebészet, családorvostani bevezető,
igazságügyi orvostan, továbbá választható ismeretek.
A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15%.
7.3. Diplomamunka: 20 kredit.
8.1069 A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat magában foglalja az ápolástani gyakorlatot, továbbá a belgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebészeti,
szülészeti és nőgyógyászati, neurológiai és pszichiátria gyakorlatot, valamint a családorvosi praxisgyakorlatot. A szakmai
gyakorlatok időtartamát és követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg azzal, hogy annak időtartama
legalább 6 hét.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol vagy orosz vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből egy
nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy
 5.1071 FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1072 A mesterképzési szak megnevezése: fogorvos (Dentistry)
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve MSc)
szakképzettség: okleveles fogorvos doktor
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dentist (D.M.D. doctor medicinae dentariae)
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med. dent.
5.1. Alapozó ismeretek: 80100 kredit.
5.2. Előkészítő klinikai ismeretek: 4559 kredit.
5.3. Klinikai alapismeretek: 115131 kredit.
5.5. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 15 kredit.
5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: intézményi tanterv szerint legalább 65%.
A képzés célja olyan fogorvosok képzése, akik az elsajátított ismeretanyag és szakmai készségek birtokában megfelelő orvosi
szemlélettel és magatartással rendelkeznek; önálló fogorvosi tevékenységet folytatnak az egészségügyi ellátásban, melynek
során figyelembe veszik a betegek eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve
cselekszenek. Megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítésével választott szakterületükön
önálló fogorvosi munkát végeznek; megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a
doktori képzésbe.
az egyén és a társadalom egészségvédelmének alapjait,
a gyakrabban előforduló munkaegészségügyi ártalmak okait, tüneteit, megelőzésüket, s ezek gyógyítását,
a fogorvostudomány területéhez tartozó megbetegedésekkel kapcsolatban a prevenció, a diagnosztika, a terápia és a
rehabilitáció feladatait,
az egészség fogalmát és annak kritériumait,
a fontosabb és korszerű fogászati diagnosztikai eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, ezen
vizsgálatok indikációit és kontraindikációit, kockázati tényezőit és az eredmények diagnosztikus értékét,
a fog és szájbetegségek, a gyakoribb általános betegségek szájban megnyilvánuló tüneteit,
a gyakori(bb) fog és szájbetegségek, valamint szájtünetekkel is járó általános betegségek etiopatogenezisét, korai
diagnosztikáját, ezek gyógyításának lehetőségeit és módszereit,
a fogászati és szájsebészeti szűrővizsgálatok rendszerét, különös tekintettel az onkológiai célzatú megelőzésre,
a fontos és korszerű fogorvosi terápiás eljárások lényegét, ezen eljárások elméleti és gyakorlati alapjait, valamint e terápiás
beavatkozások várható eredményeit, mellékhatásait,
a fogászatban alkalmazott anyagokat, ezek főbb jellemzőit, alkalmazásuk indikációit és kontraindikációit,
az orális rehabilitáció lehetőségeit és módszereit,
a kiemelt népegészségügyi ártalmak etiopatogenezisét, megoldását,
a fogászati infekciókontroll elvét, gyakorlati alkalmazásának szükségességét és lehetőségeit,
a szájsebészeti műtétek, illetve az arc és állcsont sebészeti műtétek indikációit, valamint kockázatait,
a fogászati ellátásban előforduló betegségek pszichológiai és szociológiai vonatkozásait,
az egészségügyi biztosítás rendszerét és az egészségügyi szolgálat szervezeti felépítését, ezen belül a fogorvosi/fogászati
ellátás rendszerét és finanszírozási rendelkezéseit, és a fogorvosi gyakorlathoz szükséges etikai és jogi ismereteket,
az egészségügy gazdasági vonatkozásait.
szakszerű anamnézis felvételére a vizsgált személytől és annak környezetétől,
annak megállapítására, hogy fogászati szempontból a vizsgált személy állapota megfelelőe az egészség kritériumainak,
feltárhatóe az egészségére ártalmas magatartás és életmód, ha fellelhető kóros eltérés, melyek ezek fő jellemzői,
szakszerű kórleírás és dokumentáció vezetésére,
döntéshozatalra a fogorvosi beavatkozásról, továbbá az általános orvoshoz, szakorvoshoz történő utalásról vagy egyéb
intézkedésről,
a sztomatológiai prevenció módszereinek alkalmazására az alapellátásban és a lakosság egészségnevelésében,
megfelelő együttműködés kialakítására teamekkel,
a fogtechnikai munkák ellenőrzésére és a kész fogművek elbírálására,
a fogorvos munkájához szükséges klinikai és műszeres vizsgáló módszerek alkalmazására, értékelésére, a vizsgálatok
eredményeiből történő helyes következtetések levonására,
az azonnali fogorvosi beavatkozást igénylő betegségek felismerésére,
életmentő beavatkozások elvégzésére az orvosi elsősegélynyújtásban,
a fogászati ellátásban használatos berendezések és műszerek kezelésére, ismerik ezek baleset és munkavédelmi szabályait.
empátiás készség, segíteni akarás,
megfelelő szintű kommunikációs képesség (beteggel, teammel, társadalommal),
megfelelő manuális készségek,
együttműködési készség, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátásának képessége,
kreativitás,
jó problémamegoldó készség.
7.1. Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek 125159 kredit:
Alapozó ismeretek:
alapozó tantárgyak (fizika, kémia, biokémia, sejtbiológia), morfológia (anatómia, szövettan, fejlődéstan), molekuláris
biológia (biokémia), patológia (általános és orális patológia, általános és orális patofiziológia, általános és orális mikrobiológia),
funkcionális biológia (fiziológia, orális biológia), magatartástudomány (pszichológia, szociológia, etika) 80100 kredit.
Előkészítő klinikai ismeretek:
bevezetés a klinikai módszerekbe (belgyógyászat, sebészet, fogászati preklinikum), diagnosztika (laboratóriumi diagnosztika,
patológiai diagnosztika, diagnosztikus képalkotó eljárások, általános és orális radiológia), népegészségtan (gazdasági
ismeretek), gyógyszertan (farmakoterápia, toxikológia) 4559 kredit.
7.2. Szakmai törzsanyag 115131 kredit:
Klinikai ismeretek: 2531 kredit
a megbetegedések és terápiájuk komplex ismerete (orvosi genetika, belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, szemészet, fül
orrgégegyógyászat, szájnyálkahártyabetegségek, gyermekgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria,
oxiológia stb.), továbbá választható ismeretek.
Fogászati klinikai modul: 90100 kredit
preventív fogászat, oralis diagnosztika, megtartó fogászat (konzerváló fogászat, endodontia, parodontológia stb.),
szájsebészet (fogsebészet, arc és állcsontsebészet stb.), helyreállító fogászat (fogpótlástan), gyermekfogászat, fogszabályozás,
továbbá választható ismeretek.
Diplomamunka: 20 kredit.
A szakmai gyakorlat magában foglalja a kórházi, az ápolástani, az odontotechnológiai, az extractio, az általános fogászati, a
szájsebészeti gyakorlatot. Időtartama legalább 10 hét.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből vagy nemzeti és etnikai kisebbségi
nyelvből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány,
 6.1075 GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1076 A mesterképzési szak megnevezése: gyógyszerész (Pharmacy)
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve MSc)
szakképzettség: okleveles gyógyszerész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pharmacist (Pharm. D doctor pharmaciae)
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. pharm.
5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditérték: 7095 kredit.
5.2. Orvosibiológiai ismeretekhez rendelhető kreditérték: 6080 kredit.
5.3. Szaktudományi ismeretekhez rendelhető kreditérték: 100160 kredit.
5.4. Szakmai gyakorlathoz rendelhető kreditérték: 2224 kredit.
5.5. Diplomamunkához rendelhető kreditérték: 10 kredit.
5.6. Szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 15 kredit.
5.7. Gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 40%.
A képzés célja olyan gyógyszerészek képzése, akik az elsajátított magas szintű természettudományos és medicinális
megalapozottságú ismeretanyag, szakmai készségek, gyógyszerészi szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a
gyógyszerellátásban, gyógyszergyártásban, az egészségügyi ellátásban, a gyógyszerkereskedelemben, a gyógyszerészettel
kapcsolatos egészségügyi hatósági és egyéb munkákban, a gyógyszerésztudományi, biológiai, kémiai, medicinális orientációjú
tudományos kutatásban, úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a hozzájuk fordulók eltérő
sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, valamint megfelelő szakképzési
program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön majd önálló szakgyógyszerészi munkát
végeznek. Megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe.
a természettudományos alapismereteket fizika, kémia, matematika, analitika, biológia tudományterületeken,
a hagyományos és alternatív (homeopata) terápiában, megelőzésben és a diagnosztikában használatos gyógyszerek,
gyógynövények és anyagok tulajdonságait, az élő szervezetre gyakorolt hatásukat, kölcsönhatásaikat és alkalmazásuk
kockázatait, a gyógyászati segédeszközök alkalmazását,
a betegségek főbb tüneteit, gyógyszerterápiás lehetőségeit és az alkalmazható gyógyszerek adagolásának ismereteit,
a kis, közép és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti és gyakorlati alapjait,
gyógyszerellenőrzési módszerek elméleti és gyakorlati alapjait,
a kémiai analitikai, a biológiai és a mikrobiológiai gyógyszerellenőrzési módszerek elméletét és gyakorlatát,
a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét,
a gyógyszerek forgalomba hozatali eljárását,
a gyógyszergazdálkodás alapelveit, vezetési, szervezési, valamint alapvető közgazdasági és gyógyszerkereskedelmi
ismereteket,
a klinikai, kórházi gyógyszerészet és a klinikai farmakológia alapjait,
a prevenció és az egészséges életvitelre nevelés általános elveit és gyakorlatát,
a gyógyszerészi gondozás, a gyógyszerinformáció, betegségmegelőző és az egészségügyi felvilágosító tevékenység
gyakorlatát.
önálló gyógyszerészi munka végzésére a gyógyszerellátás, a gyógyszerkészítés, a gyógyszerellenőrzés és a
gyógyszerismertetés feladatainak ellátására,
az egészségügyi ellátást igénybe vevő járó és fekvőbeteg gyógyszerrel, gyógyászati anyaggal és gyógyászati
segédeszközzel való ellátására,
a gyógyszerkereskedelem minden szintjén export, import, nagykereskedelem a gyógyszerészeti szakmai követelmények
megvalósulásának szavatolására,
a gyógyszerek minőségének a gyártástól a felhasználásig történő biztosítására,
nagy volumenű (gyógyszergyártás) és egyedi igényeket kielégítő gyógyszerkészítmények előállítására,
a gyógyszerügy országos és regionális szervezeti egységeiben (OEP, ÁNTSZ stb.) gyógyszerügyi szakigazgatás területén
folytatott tevékenységre,
egészségügyi szakszemélyzet részére a gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai tájékoztatásra, gyógyszerismertetésre a
racionális gyógyszerrendelés elősegítése érdekében,
betegek részére a gyógyszerekről és azok helyes használatával kapcsolatos tanácsadásra,
gyógyszerkutatásba és fejlesztésbe való bekapcsolódásra,
szakirányú szakképzésbe történő bekapcsolódásra,
felsőoktatási intézményekben kutatói és oktatói állások betöltésére.
c) A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
nagyfokú felelősség és hivatástudat,
magas szintű elméleti tudás, gyakorlati készségek, szakmai és általános műveltség,
jó koncentrálóképesség, figyelemösszpontosítás,
szakmai ismereteket integráló képesség, az elméleti tudás helyzetorientált felhasználása,
jó döntéshozatali képesség,
készség csoportmunkára, kellő szervezési készség, alkalmasság vezetői feladatok ellátására,
etikai normák betartása, empátiakészség, szakmai diszkréció, emberi problémákkal, helyzetekkel szembeni érzékenység,
jó kapcsolatteremtő képesség betegekkel, hozzátartozókkal és más egészségügyi szakemberekkel,
igény szakmai továbbképzésben való részvételre, élethosszig tartó tanulásra.
7.1. Alapozó ismeretek:
a) Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: 7095 kredit
matematika, informatika, biostatisztika, fizikabiofizika, általános kémia, szervetlen kémia, szerves kémia, analitikai
(kvalitatív, kvantitatív) kémia, fizikai kémia, biokémia, kolloidika.
b) Orvosibiológiai elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: 6080 kredit
gyógyszerészi biológia, anatómia, élettan, kórélettan, mikrobiológia, immunológia, népegészségtan, gyógyszerészi
növénytan, elsősegélynyújtás, latin nyelv.
7.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei:
Szaktudományi elméleti és gyakorlati ismeretek: 100160 kredit
gyógyszerészi kémia, gyógynövény és drogismeret, gyógyszeranalízis, gyógyszertechnológia, biofarmácia,
gyógyszerhatástan, gyógyszerügyi szervezés (szakigazgatás), klinikai (gyógyszerterápiás) ismeretek, klinikai gyógyszerészet,
gyógyszerészi etika, gyógyszerészi gondozás, továbbá választható ismeretek.
6 hónap záróvizsga előtti szakmai gyakorlat (2 + 4 hónap bontásban) akkreditált közforgalmú, illetve intézeti
gyógyszertárban teljesítendő.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből vagy nemzeti és etnikai
kisebbségi nyelvből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
7.1079 TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1080 A mesterképzési szak megnevezése: táplálkozástudományi (Nutritional Sciences)
szakképzettség: okleveles táplálkozástudományi szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nutritionist
 4.1.1082 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló, dietetikus
szakiránya, egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő, népegészségügyi ellenőr szakiránya, orvos, fogorvos,
gyógyszerész osztatlan szakok, élelmiszermérnöki alapképzési szak, állatorvosi osztatlan szak, biológia alapképzési szak,
továbbá az 1993. évi törvény szerinti főiskolai szintű ápoló, dietetikus, közegészségügyijárványügyi felügyelő, védőnő,
élelmiszer technológus mérnöki, biológiatanári, biológus laboratóriumi operátor, egyetemi szintű ápoló, védőnő,
népegészségügyi felügyelő, egészségügyi tanár, általános orvostudományi, fogorvostudományi, gyógyszerésztudományi,
élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki, élelmiszermérnöki, alkalmazott növénybiológus, alkalmazott zoológus, biofizikus,
biológus, molekuláris biológus, biológiatanári, állatorvosi szakok.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok:
humánkineziológia, rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak egészségfejlesztés szakiránya, növénytermesztő
mérnöki, állattenyésztő mérnöki, kertészmérnöki, mezőgazdasági mérnöki, kémia, biomérnöki, környezetmérnöki alapképzési
szakok.
A képzés célja olyan multidiszciplináris ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik egészségügyi, élelmiszeripari és
természettudományos szemléletük, tudásuk birtokában képesek a világszerte fokozódó igénynek megfelelően az
egészségmegőrzés szempontjait is figyelembe vevő minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, táplálékkiegészítők,
speciális tápszerek, gyógytermékek, gyógyhatású termékek fejlesztésére és magas szintű táplálkozástudományi kutató,
tanácsadó, egészségnevelő munkára, az élelmiszerbiztonsággal és toxikológiai vizsgálatokkal kapcsolatos jelenleg átalakulóban
levő szabályozási rendszer kialakítására ágazatközi és társadalmi együttműködésben hazánkban és az Európai Unióban. A
mesterszakon elsajátított kellő mélységű ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében
történő folytatására.
a modern táplálkozás és élelmiszertudományi, egészség és orvostudományi ismereteket,
a statisztikai és epidemiológiai elemző módszereket,
a szervezetbe kerülő anyagok élettanifarmakológiai hatásait, toxikológiai ismereteket,
dietetikai ismereteket, a táplálkozásterápia lehetőségeit, gyakorlati alkalmazását a termékfejlesztés szempontjából,
élelmiszeripari ismereteket,
a termékfejlesztés folyamatát, gazdasági környezetbe illesztését, élelmiszercímkézés törvényi szabályozását, élelmiszerjogi
ismereteket,
élelmiszerek minőségének vizsgálatára alkalmas analitikai, biológiai, mikrobiológiai, farmakológiai módszereket,
élelmiszerbiztonságot, minőségügyi rendszereket, minőségbiztosítás kérdéseit.
minőségi, funkcionális élelmiszer, táplálékkiegészítő, tápszer és egyéb gyógytermék fejlesztésére, egészségügyi hatásainak
lemérésére és toxikológiai vizsgálatára,
élelmiszeripari technológiai újításokra,
az élelmiszerek minőségének meghatározására, egészségügyi szempontok érvényesítésére,
hazai és nemzetközi szervezetekben a táplálkozástudománnyal, élelmezéssel kapcsolatos területeken szakértői és
szaktanácsadási feladatok ellátására, vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten, egészségpolitikai döntések
előkészítésére,
az előbbieket szolgáló szabványok, jogalkotási gyakorlat és intézményi rendszer kialakításában való részvételre,
az egészséges táplálkozás és a kórállapotoknak megfelelő élelmiszerek és étrendek összetételének meghatározására,
az európai uniós pályázati rendszerek által preferált innovatív kutatófejlesztő munka végzésére,
önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, tudomány és munkaterületük alkotó művelésére,
továbbfejlesztésére és eredményeik gyakorlati hasznosítására,
a megoldandó problémák megértésére, szakterületük speciális problémáinak biztonságos megoldására, eredeti ötletek
felvetésére, innovatív tevékenység folytatására,
multidiszciplináris team tagjaként tevékenykedni,
szakmai elvárásoknak megfelelő hiteles döntések meghozatalára,
egészségiparban, a wellness és gyógyturizmus, szállodaipar területén helyes táplálkozási gyakorlatnak megfelelő étrendek
összeállítására, a dietetikai gyakorlat javítására az egészség fenntartása és betegségmegelőző céllal,
táplálkozási és élelmezési szaktanácsadóként egészségmegőrző és betegségmegelőző célból csoportos dietetikai
szaktanácsadásra, a hozzájuk fordulók esetében el tudják dönteni kiket kell klinikai dietetikushoz, orvoshoz irányítaniuk,
a táplálkozástudomány eredményeinek népszerűsítésére a lakosság népegészségügyi mutatóinak javítása érdekében,
ismereteik folyamatos bővítésére magyar és idegen nyelvű szakirodalom felhasználásával.
kreativitás,
jó szervező és koordináló készség, menedzselési képesség,
kezdeményező, döntéshozatali képesség, alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői
elkötelezettség és igény a minőségi munkára, etikus magatartás,
motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására.
35 kredit
tudományos kiértékelés módszerei: biostatisztika, epidemiológia, orvosi biokémia, orvosi mikrobiológia, humán élettan,
molekuláris neurobiológia, gyógyszertan és toxikológia, genomika, nutrigenomika.
klinikai ismeretek, klinikai immunológia, funkcionális élelmiszertudomány, táplálkozásterápia, klinikai dietetika, dietetika
gyakorlat, etika, pszichológiai ismeretek, élelmiszer nyersanyagismeret, élelmiszertechnológia, termékfejlesztés, biológiai,
élettani, farmakológiai hatás vizsgálómódszerei, toxikológiai, klinikai vizsgálatok, innovatív és gazdasági ismeretek.
táplálkozás és energiaháztartás szabályozása, táplálkozás és anyagcsere biokémiája, táplálkozás egészségtan és
epidemiológia, élelmezésbiztonság, gyógynövények, gyógyszerélelmiszer interakciók, egészségmegőrző diéták és
konyhatechnikai gyakorlat, funkcionális élelmiszerek, génmódosított élelmiszerek, élelmiszeranalitika, élelmiszerhigiénia,
élelmiszerbiztonság, agrokemikáliák és élelmiszerbiztonság, minőségügy, minőségbiztosítás, élelmiszerjog.
A szakmai gyakorlat négyhetes diplomaírással kapcsolatos laboratóriumi, dietetikai vagy termelési gyakorlat.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
A hallgatónak a kredit alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető
legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányaiból az alábbi ismeretkörökben:
természet és egészségtudományi ismeretek: 40 kredit az alábbi ismeretkörökből: biológia, sejtbiológia, mikrobiológia,
genetika, kémia, biokémia, anatómia;
agrártudományi és gazdasági ismeretek: 10 kredit az alábbi ismeretkörökből: élelmiszer kémia, élelmiszeripari
alapműveletek, gazdaságigazdálkodási ismeretek.
további 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a felvételtől számított két féléven belül a
felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezze meg.
8.1085 KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1086 A mesterképzési szak megnevezése: komplex rehabilitáció (Complex Rehabilitation)
szakképzettség: okleveles rehabilitációs szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Rehabilitationist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápolás és gyógytornász
szakirányai, az egészségügyi gondozás és prevenció, a humánkineziológia, a szociális munka, a szociálpedagógia és a
pszichológia alapképzési szakok.
 4.2.1088 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe elsősorban a konduktor, a
gyógypedagógia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szakok, valamint az egészségszervező alapképzési szak
egészségturizmusszervező specializációja.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény főiskolai és egyetemi szakok, illetve azok az alap vagy mesterfokozatot adó szakok, amelyeket a kredit
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint: legalább 40%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a komplex rehabilitáció minden színterén (egészségügyi, szociális,
pedagógiai és foglalkoztatási rehabilitáció), multidiszciplináris team tagjaként és önállóan egyaránt, adekvát ellátási
protokollok alkalmazásával konkrét az egyén, illetve esetenként célzott közösségek társadalomba való mielőbbi be vagy
visszaillesztését szolgáló rehabilitációs tevékenység tervezésére és megvalósítására, valamint a rehabilitációs tevékenység
eredményességének mérésére, értékelésére, kommunikálására és javítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében
a komplex rehabilitáció fogalmát, módszereit,
az alapképzettségük által biztosított kompetenciák hasznosítási lehetőségeit a komplex rehabilitáció rendszerében,
a rehabilitáció különböző területein a szakmai protokollokban nevesített teszteket és diagnosztikai eljárásokat,
a rehabilitáció területén alkalmazható kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertant és módszereket,
a rehabilitációs ellátásra vonatkozó alapvető etikai normákat,
a rehabilitációs ellátás és a rehabilitációs munkatársi hatáskör jogi szabályozásának rendszerét.
a rehabilitáció területén a szakmai ismeretek, illetve a szakirodalom kritikus értékelésére, felhasználására és bővítésére,
a rehabilitációs tevékenységek és folyamatok szakszerű tervezésére, monitorozására és értékelésére,
a rehabilitáció területén végzett ellátásban és kutatásban alapképzettségüknek megfelelő közreműködésre,
szakmai és kutatási beszámoló készítésére, illetve azok prezentálására,
a rehabilitációs tevékenység kapcsán szakszerű kommunikációs tevékenység végzésére,
pályázatok készítésére a rehabilitáció területén.
önálló szakmai álláspont kialakítása,
nyitottság az új jelenségek, új tudományos eredmények iránt,
igény a folyamatos önképzésre,
a szakmaietikai normák tisztelete.
8.1. A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 1520 kredit
egészségtudományi ismeretek: az egészségi állapot meghatározó tényezői (az egészség fizikai, mentális és szociális
dimenziói; a rehabilitáció szempontjából alapvető fontosságú fiziológiai, pszichológiai, kineziológiai, epidemiológiai és
biostatisztikai ismeretek, a betegségek és a fogyatékosságok fizikai, társadalmi, jogi, környezeti meghatározottsága,
társadalmi/gazdasági következményei);
rehabilitációspecifikus ismeretek: a funkciózavarok definiálása, alapvető vizsgálati módszerek, osztályozási rendszerek, a
rehabilitáció alapvető fogalomrendszere, szakmaetikai és jogi ismeretek.
népegészségügyi ismeretek, magatartástudományi ismeretek, epidemiológiai és biostatisztikai kutatások, klinikai oksági
kapcsolatok, a rehabilitációs tevékenység elméleti alapjai, rehabilitációs ellátási rendszerek, kommunikációs ismeretek, az
irodalomkutatás kritikus szemlélete, kutatástervezési alapismeretek.
kutatási projekttervezés; kognitív értékelés; szociális és foglalkoztatási ismeretek; szociális és viselkedési tényezők
vizsgálata; életminőség kutatás a rehabilitációban; speciális kutatás a stroke területén; speciális kutatás a spasticitás területén;
ergonómiai kutatás; pedagógiai rehabilitáció specialitásai az elvesztett képességek újratanulásában;
A szakmai gyakorlat a negyedik félévben végzett, átlagosan heti kétnapos gyakorlat. A szakmai gyakorlat színterei a
felsőoktatási intézmény által elfogadott, rehabilitációs tevékenységet folytató szakmai intézmények, intézetek, osztályok.
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió bármely hivatalos idegen nyelvéből vagy nemzeti és etnikai kisebbségi
nyelvből legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján
korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 25 kredit az alábbi ismeretkörökből: fiziológia, pszichológia,
kineziológia, pedagógia. A hiányzó legfeljebb 15 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a
meg kell szerezni.
9.1090 ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1091 A mesterképzési szak megnevezése: ápolás (Nursing)
szakképzettség: okleveles ápoló
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nurse
3. Képzési terület: egészségtudományi
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló szakiránya.
A képzés célja olyan egészségtudományi szakemberek képzése, akik ismerik a hazai egészségügy működését, az ápolás
közép és felsőszintű intézményrendszerét és az egészségtudomány szerepét és fejlesztésének lehetőségét a társadalom életében.
Alkalmasak az ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek felkutatásában és gyakorlati hasznosításuk
előmozdításában történő hatékony részvételre. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a biostatisztikai mutatókat,
a megfelelő adatgyűjtési módszereket és adatforrásokat,
a szakirodalom forrásait, a könyvtári és az internetes keresés módszereit,
az egészségügyi tudományos kutatások alaptípusait,
az alapvető statisztikai módszereket,
az egészséget befolyásoló tényezőket,
a jelentősebb betegségek epidemiológiáját,
az egészségügyi és népegészségügyi rendszer működését,
az egészségügyi menedzsmentet,
a megfelelő egészségügyi jogi ismeretanyagot,
az egészségpolitika és gazdaságtan rendszerét,
ápolástani kutatások alapját és módszertanát,
a vezetéshez, irányításhoz szükséges ismereteket, módszereket;
az ápolási folyamathoz kapcsolódó szervezési és vezetési feladatok elvégzésére,
népegészségügyi problémák, prioritások és célok megfogalmazására,
együttműködés kiépítésére egyénekkel és intézményekkel,
a modern statisztikai módszerek eredményeinek értelmezésére,
programtervezésre, azok lebonyolítására és értékelésére,
a szakterülethez kapcsolódó erőforrásmenedzsment feladatainak ellátására,
költségvetés tervezésére és pályázatírásra,
tudományos munka tervezésére, megszervezésére és lebonyolítására,
egészséggazdaságtani mutatók értelmezésére,
a népesség egészségi állapotának jellemzésére,
szakirodalomkutatásra, a szakirodalom kritikus értékelésére, tanulmányok írására, előadás készítésére,
médiakommunikációra;
kommunikációs készség,
probléma felismerő, elemző és megoldó készség,
az egészségügy területén széles műveltség,
8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
egészségügyi menedzsment és minőségbiztosítás, népegészségtanegészségpolitika, egészségügyi rendszerek nemzetközi
áttekintése, szervezet és vezetés pszichológia, szervezetszociológia, pedagógia, egészségügyi jog, munkajog, tudományos
kutatás és biostatisztika
8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 5665 kredit
általános szakmai ismeretek: 1823 kredit
bizonyítékokon alapuló egészségügy, prezentációkészítés és előadásmódszertan, korszerű epidemiológia, egészség és
társadalombiztosítás, egészségfejlesztésegészségpedagógia, felsőoktatási ismeretek, egészségügyi informatika,
ápolási ismeretek: 2630 kredit
ápoláskutatás, ápolásoktatás, ápolásvezetés és irányítás, projektmenedzsment, ápolásmarketing, szakápolási módszertan,
közösségi ápolás, transzkulturális ápolás és gondozás, korszerű klinikai és farmakológiai ismeretek, genetika, klinikai és területi
gyakorlatok;
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. Az államilag elismert nyelvvizsga letehető nemzeti és etnikai
kisebbségi nyelvből is.
10.1094 KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1095 A mesterképzési szak megnevezése: klinikai laboratóriumi kutató (Clinical Laboratory Sciences)
szakképzettség: okleveles klinikai laboratóriumi kutató
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Clinical Laboratory Scientist
 4.1.1097 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus
alapképzési szak orvosi kutató laboratóriumi analitikus specializációja, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény szerinti orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus főiskolai szintű szak.
4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe az orvosi laboratóriumi és képalkotó
diagnosztikai analitikus szak orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakiránya; a biológia; a kémia; a molekuláris bionika
és a biomérnöki alapképzési szakok, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű szakok
az orvostudományok és a természettudományok területéről.
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit
A mesterképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a klinikai kutatómunka általános és speciális szabályait,
követelményeit és a gyakorlatban aktívan tudják művelni a klinikai kutatásokat. Végezni, szervezni és kontrollálni tudják a
gyógyszeres és egyéb terápiás eljárások, illetve a diagnosztikai módszerek klinikai kipróbálását és evaluálását. Olyan
ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik, hogy a gyógyszer és laboratóriumi diagnosztikum kutatás
területén bekapcsolódjanak a fejlesztő, gyártáselőkészítő munkában, illetve a gyártási technológiák kivitelezésébe. Képesek a
tudomány új felismeréseinek befogadására és a folyamatos továbbképzésre. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
a klinikai kutatások komplex elméleti alapjait és módszertanát,
a legfontosabb betegségek, betegségcsoportok patobiokémiai hátterét,
a klinikai kutatásokhoz szükséges genetikai, genomikai, fehérjebiokémiai, immunológiai és farmakológiai alapokat,
a klinikai kutatások kiértékeléséhez szükséges epidemiológiai és biostatisztikai módszereket,
a kutatásmenedzsment (kutatástervezés, irodalomkeresés, projekt menedzsment, közlés, kutatói karrierépítés, pályázati
tevékenység stb.) alapjait,
a klinikai kipróbálások szabályait,
az esettanulmányok elkészítésének módszertanát,
a bioetikai ajánlásokat és szabályokat,
az embereken, illetve emberekből származó anyagokkal való tudományos kísérletekre és a humán genetikai vizsgálatokra
vonatkozó jogszabályokat.
a klinikai kutatások által igényelt vizsgáló módszerek alkalmazására, az így nyert adatok feldolgozására, értékelésére, az
eredmények prezentálására és közlésére,
a szakirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő és kritikai feldolgozására,
az alapkutatások legfontosabb módszereinek a klinikai kutatások céljából történő felhasználására,
a biostatisztikai és epidemiológiai módszertan gyakorlati alkalmazására a klinikai epidemiológiai kutatásokban,
új módszerek/eszközök/műszerek beállítására, egyes módszertani eljárások adaptálására és alkotó továbbfejlesztésére,
gyógyszer és in vitro diagnosztikum fejlesztésében, gyártáselőkészítésében és a gyártási folyamatok menedzselésében való
aktív, alkotó részvételre,
gyógyszerek és in vitro diagnosztikumok klinikai kipróbálásának megtervezésére és menedzselésére,
hasznosan és felelősséggel végzett orvosdiagnosztikai tevékenységre orvosdiagnosztikai laboratóriumokban, és megfelelő
szakképzési periódus után alkalmasak a klinikai biokémikus szakképesítés megszerzésére.
jó együttműködési készség, kutató csoportok munkájába való beilleszkedés,
a tudomány új felismeréseinek befogadása és igény a folyamatos önképzésre,
a szakmaietikai normák tisztelete,
kritikus értékelés és a tevékenység állandó javítása.
patobiokémia (betegségismeret, a legfontosabb betegségek patobiokémiája, a betegségekben bekövetkező kóros biokémiai
regulációk); biostatisztika, (statisztikai módszerek orvosbiológiai alkalmazása, a klinikai kutatásokhoz speciálisan kifejlesztett
statisztikai eljárások, ezek elérhetősége és gyakorlati alkalmazása, a biostatisztikai programok haszálatának ismerete);
tudományos közlés elméleti alapjai, gyakorlata, tudományos irodalom és adatbázis keresés.
molekuláris genetika és genomika a klinikai kutatásban; a fehérjekutatás modern módszerei, proteomika a klinikai
kutatásban; immunológia és immunológiai módszerek a klinikai kutatásban; bizonyítékokon alapuló orvoslás; klinikai
epidemiológia; klinikai farmakológia; termékorientált gyógyszer és diagnosztikum kutatások, klinikai kipróbálások; klinikai
esettanulmányok; bioetika.
lipidek speciális vizsgáló módszerei; szénhidrátok speciális vizsgáló módszerei; a klinikai kutatás kiemelt területei (malignus
megbetegedések, vaszkuláris, trombotikus betegségek); neurobiológia; modern morfológiai vizsgáló módszerek; sejtbiológiai,
sejtélettani vizsgáló módszerek; farmakológiai kutatásban használt módszerek; immunológiai laboratóriumi gyakorlatok,
A szakmai gyakorlat kutatólaboratóriumi, illetve epidemiológiai szakmai gyakorlat. A hallgatók a felsőoktatási intézmény
kutatólaboratóriumaiban kutatási projektekben való részvétellel sajátítják el a gyakorlatban a kutatás, tervezés, kivitelezés, és az
eredmény értékelés módszertanát, amelynek kreditértéke 913 kredit.
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből, vagy valamelyik magyarországi
nemzeti, illetve etnikai kisebbség nyelvéből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi
ismeretekből.
15 kredit: orvosi biokémia, klinikai kémia, klinikai biokémia, molekuláris biológia, sejtbiológia, általános farmakológia,
neurobiológia, sejt és szövettenyésztés, kutatás menedzsment, hematológiai és hemosztazeológia, immunológia ismeretekből,
továbbá
15 kredit értékű, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan is megszerezhető ismeretekből:
molekuláris biológiai kutató laboratóriumi, molekuláris morfológiai kutató laboratóriumi, sejtbiológiai és sejtélettani kutató
laboratóriumi, farmakológiai kutató laboratóriumi és immunbiológiai kutató laboratóriumi gyakorlat, a felsőoktatási intézmény
tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettek a fenti ismeretkörökből hiányzó krediteket a képzéssel párhuzamosan
is megszerezhetik.
11.1099 EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1100 A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi menedzser (Health Care Management)
2.1101 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben megszerezhető megjelölése:
szakképzettség: okleveles egészségügyi menedzser
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Care Manager
4. Mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe az egészségügyi szervező alapképzési szak és a
gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai.
 4.2.1102 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap és
osztatlan vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, egyetemi
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális érteke: 5 kredit.
7. A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A szak célja olyan egészségügyi menedzserek képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi gazdaságitársadalmi
környezethez alkalmazkodva az egészségügyi rendszer makro és mikroszinten való vezetési feladatainak ellátására és szakértői
kompetenciákkal rendelkeznek. Cél az egészségügy számára átfogó ismeretekkel rendelkező kompetens szakemberek, vezetők
képzése, kiemelt cél az egészségügy területén a rendszerben való gondolkodás alapján a döntéshozatali kompetenciák
fejlesztése. A végzettek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek az egészségügyi rendszer, illetve az egészségügyi szervezetek vonatkozásában ismerik:
a jövőre vonatkozó vízió és stratégiai elképzelések kidolgozásának, elfogadtatásának, és végrehajtásának módszertanát,
a vezetés (tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés) elméleti alapjait és eszközrendszerét,
a szervezeti erőforrások (humán, tárgyi és pénzügyi) integrált menedzsment szemléletét és eszközeit,
a folyamatos innováció és fejlesztés érdekében az információgyűjtés, és értékelés technikáit,
a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer (szervezet és környezet) építésével, és ápolásával kapcsolatos kialakult
gyakorlatokat,
valamint hazai és nemzetközi egészségügyi projektek koordinálásának elméleti és gyakorlati vonatkozásait.
a magyar egészségügyi rendszer, a nemzetközi egészségügyi rendszerekkel történő összehasonlító elemzésére,
az egészségügyi rendszer teljesítményének kritikai értékelésére,
egészségpolitikai programok elemzésében, értékelésében és kidolgozásában való részvételre,
az egészségi állapot alakulásának makroszintű elemzésére,
epidemiológiai vizsgálatok kritikai elemzésére,
az egészségügyi szervezetek működését meghatározó pénzügyi, gazdasági, jogi, etikai és technológiai környezet elemzésére
és értékelésére,
tevékenységi területre vonatkozó küldetés és jövőkép kidolgozására,
stratégiai terv, rövid és középtávú tervek készítésére és stratégiai ellenőrzés végzésére,
az egészségügyben felmerülő etikai problémák felismerésére és intézményes kezelésére,
a szervezési feladatok hatékony végzésére,
az egészségügyi intézmények szervezetének elemzésére és tervezésére, munkafolyamatelemzésre,
szervezeti változtatások hatékony vezetésére,
beosztottak közvetlen irányítására, motivációs eszközök alkalmazására, a beosztottak munkájának operatív ellenőrzésére,
az emberi erőforrások stratégiai menedzsmentjére,
az egészségügyi szervezet kultúrájának elemzésére és átalakítására,
intézményes minőségbiztosítási rendszer kiépítésére és működtetésére,
a vezetői funkciók hatékony gyakorlását megalapozó információs és kommunikációs rendszer tervezésére, alakítására és
helyes használatára, az intézményes adatgyűjtési rendszer működtetésére,
a vezetési feladatok problémaközpontú megközelítésére és a szervezeti döntéshozatali módszerek alkalmazására,
konfliktusok kezelésére, a vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására, a vezetői munkát átfogó koordinációra,
projektek tervezésére és irányítására.
hatékony és hiteles kommunikáció és személyközi kapcsolatok kiépítése,
csoportmunkára való alkalmasság,
projektfeladatok irányítására való képesség,
konfliktuskezelési képességek és problémamegoldás,
az írásos és elektronikus közlés és multimédiás szemléltetés módszerei és technikái,
együttműködési képesség egyénekkel és intézményekkel,
a tudományos munka önálló végzése, megszervezése, irányítása és lebonyolítása, publikálása.
egészségügyi rendszerek elemzése, az egészségügy közgazdaságtanának alapismeretei, epidemiológia és egészségügyi
statisztika, egészségügyi jogi ismeretek.
egészségügyi finanszírozás és rendszerfejlesztés, emberi erőforrás menedzsment és munkajog az egészségügyben, menedzseri
készségek és eszközök az egészségügyben, egészségügyi informatika, minőségmenedzsment az egészségügyben, döntéselmélet
az egészségügyben, az egészségügyi menedzsment etikai kérdései, az uniós tagság egészségügyi vonatkozásai.
egészségügyi szervezetek vezetése, egészségpolitika, területi szakmai gyakorlat;
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tanterve által meghatározott egészségügyi intézményben önállóan vagy
mentor mellett végzett projektmunka, melynek kreditértéke 9 kredit.
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél megszerzése szükséges.
11. A mesterképzésben való felvétel feltételei:
A 4.2. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 30 kredit a pénzügy
számvitel, menedzsment alapjai, szervezeti magatartás, controlling és kerettervezés ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 15 kredittel rendelkezzen a hallgató,
továbbá rendelkezzen az egészségügyi ellátó rendszer szervezésében szerzett legalább egy éves szakmai gyakorlattal. A hiányzó
legfeljebb 15 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven
belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
12.1104 RADIOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: radiográfia (Radiography)
szakképzettség: okleveles radiográfus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Radiographer
 választható specializációk: diagnosztikai, nukleáris medicina, sugárterápia (Diagnostics, Nuclear Medicine,
Radiotherapy)
3. Képzési terület: orvos és egészségtudomány képzési terület
 4.1.1106 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai
analitikus alapképzési szak képalkotó diagnosztika specializációja.
 4.2.1107 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: az orvosi
laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, valamint
orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializációi, az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló szakiránya, a biomérnöki és
a biológia alapképzési szak, az egészségügyi mérnöki mesterképzési szak, valamint az e szakoknak megfelelő korábbi, a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, továbbá a főiskolai szintű diagnosztikai képalkotó szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a képalkotó diagnosztika, a nukleáris medicina (izotópdiagnosztika) és a
sugárterápia területein szerzett ismereteik birtokában, hivatástudattal és az etikai normák betartásával képesek a szakterület
speciális követelményeinek megfelelni, ismerik és alkalmazni tudják az egyes modalitások speciális módszereit, és képesek a
legújabb fejlesztések, vizsgálati és terápiás eljárások elméleti elsajátítására és azok bevezetésére, alkalmazására. Kellő ismerettel
rendelkezve alkalmazni és irányítani tudják a diagnosztikai munkahelyeken működő informatikai rendszereket (HIS/RIS/PACS;
teleradiológia), ismerik és alkalmazzák a képfeldolgozás korszerű módszereit. Megfelelő ismeretekkel és képességekkel
rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a diagnosztikai és terápiás képalkotás elméletét és gyakorlatát,
a vezetési és szervezetelméleti ismereteket,
a menedzsment alapjait és technikáit,
a kommunikáció alapjait,
a kutatásmenedzsment sajátosságait,
az infokommunikációs technológiákat,
a módszertani, és technikai ismereteket,
a munkabiztonsági szabályokat;
 ba) diagnosztikai specializáción:
a radiológia diagnosztikai és terápiás módszereinek önálló alkalmazására, az új módszerek adaptálására, beállítására,
a radiológiai módszerekkel nyert adatok elemzésére,
a korszerű radiológiai képfeldolgozás módszereinek alkalmazására;
 bb) nukleáris medicina specializáción:
a nukleáris medicina diagnosztikai és terápiás módszereinek önálló alkalmazására, az új módszerek adaptálására,
beállítására,
a nukleáris medicina módszerekkel nyert adatok elemzésére,
a radiogyógyszerek és radiodiagnosztikumok jelölésére,
a radioaktív hulladékok megfelelő kezelésére;
 bc) sugárterápia specializáción:
a sugárterápia módszereinek önálló alkalmazására,
a sugárterápiás beavatkozások önálló végrehajtására,
a sugárterápiás tervezési folyamatban való részvételre;
etikai normák betartása,
szakmai hivatástudat,
elméleti modul: alkalmazott matematikai módszerek a képalkotásban; biológiai folyamatok számítógépes elemzése;
sugárbiológiai ismeretek; részletes multimodális keresztmetszeti anatómia; patológiairadiológiairadiofarmakológiaiklinikai
korreláció; betegségek molekuláris alapjai; bizonyítékokon alapuló orvoslás;
informatikai modul: alkalmazott statisztikai módszerek; komplex egészségügyi informatikai rendszerek; telemedicina
teleradiológia; korszerű képfeldolgozó módszerek;
egészségügyi menedzsment modul: integrált irányítási menedzsment az egészségügyben; egészségügyi finanszírozási
rendszerek; betegjogok; kommunikáció, érzelmi intelligencia és szervezetépítés; ergonómia alapjai; radiológiai és radiográfiai
nemzetközi kapcsolatrendszerek.
alkalmazott kutatás modul: képalkotó kutatási módszertan; kutatástervezés, pályázati rendszerek; kutatásmonitoring;
innováció a kutatásban; az irodalomkutatás kritikus szemlélete;
korszerű diagnosztika modul: képalkotó diagnosztikai protokollok és kivizsgálási algoritmus; a leletezés alapjai strukturált
leletezés; komputer segített diagnosztikai rendszerek.
terápiás modul: multimodális képalkotás a terápiás tervezésben; képi vezérelt terápiás protokollok; képi vezérelt RF abláció;
MR vezérelt fókuszált UH; intravascularis terápiás módszerek.
molekuláris képalkotás modul: radiofarmakológia és a metabolizmus multimodális leképezése; molekuláris képalkotás és
terápia; funkcionális MR vizsgálatok; in vivo MR spektroszkópia;
 8.2.1109 Szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei:3237 kredit
 diagnosztikai specializáción:
radiológiai képalkotás modul: képalkotás a sürgősségi ellátásban; neuroradiológiai és fejnyak képalkotás; mellkasi és
kardiológiai képalkotás; abdominális képalkotás; urogenitális képalkotás; musculoskeletális képalkotás; vascularis és
intervencionális képalkotás; gyermekradiológia; komplex emlődiagnosztika; törvényszéki radiológia; minőségbiztosítás a
radiológiában; korszerű sugárvédelem a radiológiai diagnosztikában, szakmai gyakorlat;
 nukleáris medicina specializáción:
nukleáris medicina modul: alkalmazott nukleáris medicina; hibrid rendszerek (PETCT, SPECTCT, PETMR); korszerű
radiogyógyszerészet; izotópdiagnosztikai berendezések minőségbiztosítása; korszerű izotópterápiás módszerek; korszerű
sugárvédelem a nukleáris medicinában, szakmai gyakorlat;
 sugárterápia specializáción:
sugárterápia modul: alkalmazott sugárterápia a korszerű onkológiai kezelésben; sugárterápiás tervezés; speciális sugárterápiás
módszerek; a sugársebészet alapjai; nehézion terápiák alapjai; minőségbiztosítás a sugárterápiában; korszerű sugárvédelem a
sugárterápiában, szakmai gyakorlat;
 A szakmai gyakorlat választott specializációnak megfelelően diagnosztikai vagy nukleáris medicina vagy sugárterápiás
munkahelyeken végzett, legalább 4 hetes szakmai tevékenység, amelynek kreditértékét a felsőoktatási intézmény tanterve
határozza meg.
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex
típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
11.1 A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű diagnosztikai képalkotó szakon szerzett
szakképzettség esetén a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a hiányzó 30 kreditet a mesterfokozat
megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi
és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint az alábbi ismeretkörökből megszerezze:
egészségügyi informatika, alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek, izotópdiagnosztika és terápia, sugárterápia, a
digitális képfeldolgozás alapjai, a multimodális képfeldolgozás alapjai, dokumentáció és leletezés, minőségbiztosítás és
vezetésmenedzsment a képalkotó diagnosztikában, izotópdiagnosztika és terápia szakmai gyakorlat, sugárterápia szakmai
gyakorlat, radiológia szakmai gyakorlat
11.2 A diagnosztikai képalkotó főiskolai szakon szerzett szakképzettségtől eltérő, 4.2. pontban meghatározott szakokon
szerzett szakképzettségek esetében a hallgató a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján rendelkezzen legalább 60 kredittel az alábbi ismeretkörökből:
biofizika, informatika, anatómia, élettan, biokémia, biológia, patológia, neuroanatómia, farmakológia, molekuláris biológia,
izotóptechnika, képalkotás eszközei, képrögzítés folyamata és fajtái, a digitális képfeldolgozás alapjai, sugárbiológia,
sugárvédelem, radiológiai képalkotás, hagyományos radiológia, UH, CT, MR képalkotás, alkalmazott anatómia és képalkotó
módszerek, angiográfia, intervenciós radiológia, sugárterápia, izotópdiagnosztika és terápia, a multimodális képfeldolgozás
alapjai.
féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
 13.1111 FIZIOTERÁPIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: fizioterápia (Physiotherapy)
 szakképzettség: okleveles fizioterapeuta
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physiotherapist
 3. Képzési terület: orvos és egészségtudomány
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász
szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti gyógytornász főiskolai szintű szak.
 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40 45 kredit;
 A képzés célja olyan fizioterapeuta szakemberek képzése, akik képesek a fizioterápiás tevékenység tudományos igényű
mérésére, értékelésére, a protokollok evidenciákon alapuló továbbfejlesztésére, a szakmai vezetésre; akik ismerik a hazai
egészségügy működését, komplex intézményrendszerét és az egészségtudomány szerepét és fejlesztésének lehetőségét a
társadalom életében. Képesek a legújabb tudományos kutatások eredményeinek átültetésére a klinikai gyakorlatba, valamint a
fizioterápiás módszerek és protokollok fejlesztésére. Kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek
 az idegélettani folyamatokat, a mozgáskoordináció és a propriocepció normális és kóros megnyilvánulását;
 a mozgás terhelésélettani vonatkozásait, biomechanikai törvényszerűségeit;
 a biofizika, a biomechanika, a keringés és légzés, valamint az idegélettan aktuális kutatási területeit, eredményeit és
vizsgáló módszereit;
 a releváns klinikumok kutatási módszereit és tudományos eredményeit;
 a kardiorespiratórikus és terheléses vizsgálatok laboratóriumi felszereléseit és lehetőségeit, a vizsgálatok nemzetközileg
elfogadott módjait, és módszereit, valamint azok biztonságos elvégzésének szabályait;
 a képalkotó eljárások működésének fizikai hátterét, illetve a vizsgálatok diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai
jelentőségét, a hagyományos és a funkcionális képalkotó vizsgálatok nyújtotta lehetőségeket;
 a tudományos kutatás módszereit, aktualitásait a mozgásszervi, neurológiai és a kardiorespiratórikus fizioterápia
területén;
 a klinikumban alkalmazott gyógyszeres kezelés fő irányelveit, az alkalmazott gyógyszerek fizikai aktivitásra és
terhelhetőségre gyakorolt hatásait;
 a mozgásszervi, a kardiorespiratórikus és a neurológiai rehabilitáció területén alkalmazott gyógyászati segédeszközöket;
 a legkorszerűbb operatív beavatkozásokat, azok biomechanikai vonatkozásait és fizioterápiás konzekvenciáit;
 a komplex fizioterápia különböző lehetőségeit, azok neurofiziológiai és mozgástani hátterét;
az egészségügyi igazgatási intézmények felépítését, az egyes szervek kompetenciáját, feladatait, az egészségügyi

intézmények fenntartói, finanszírozói és munkáltatói oldalának jogi szempontú megközelítési lehetőségeit;
 a szakmai vezetéshez szükséges szakjogi vonatkozásokat és minőségirányítási alapelveket, modelleket, jogi igazgatási és
vezetői ismereteket;
 a tudományos tevékenységhez szükséges adatfeldolgozási, elemzési módszereket, statisztikai programokat és az
adatfeldolgozáshoz használható informatikai hátteret.
 a hazai és a nemzetközi kutatások széleskörű ismeretével, szakmai tapasztalataik felhasználásával és tudományos
gondolkodásmódjukkal a terápiás eljárások és protokollok továbbfejlesztésére a fizioterápia területén;
 a fizikai teljesítőképesség meghatározására, a terhelhetőséget és teljesítőképességet korlátozó fizikai, anatómiai, élettani,
kórélettani tényezők felismerésére és elemzésére;
 a tudományos bizonyítékokon alapuló (evidence based), fizioterápiás tevékenységre, kutatások tervezésére és
kivitelezésére;
 az integrált mozgástani ismeretek felhasználására és gyakorlati alkalmazására;
 a fizioterápia tudományos problémáinak megoldásában, új fizioterápiai ismeretek felkutatásában és gyakorlati
hasznosításuk előmozdításában történő hatékony részvételre;
 a tudományos evidenciákra épülő fizioterápiás módszerek kiválasztására és a gyakorlati alkalmazására;
 a fizioterápiás módszerek hatékonyságának tudományos alapon történő vizsgálatára;
 a fizioterápia területén klinikai vizsgálatok megszervezésére, lebonyolítására;
 az egészségügyi intézményekben a központi gyógytornaszolgálatok, illetve az önálló fizioterápiás egységek szakmai
vezetésére;
 az egészségügyi intézmény és a vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályok és minőségirányítási
alapelvek alkalmazására;
 fizioterápiás tevékenységük során szerzett vizsgálati eredmények tudományos igényű elemzésére, megfogalmazására és
közlésére;
 képes előmozdítani az egészségnevelést, az egészségmegőrzést célzó nemzeti, regionális, helyi, lakóközösségi és
nemzetközi programokat.
 problémafelismerő, elemző és megoldó készség, tudományos információt feldolgozó képesség, rendszerszemléletű
gondolkodásmód;
 kommunikációs készség, amely alkalmassá tesz a hatékony tudományos szintű szakmai kommunikációra;
 multidiszciplináris szemléletmód a problématerületek érzékelésében és kezelésében, valamint a szakmapolitikai
kérdésekben;
 nagyfokú szakmai motiváció és elkötelezettség, valamint mások motiválásának képessége.
 emelt szintű természettudományi alapozó ismeretek: 1012 kredit
 (bio)fizikai, biomechanikai ismeretek, idegélettani ismeretek, kutatásmódszertani ismeretek, klinikai pszichológiai
ismeretek;
 társadalomtudományi alapozó ismeretek: 23 kredit
 jogi ismeretek, intézményvezetési és igazgatási ismeretek, minőségbiztosítási ismeretek, tanulás, tanításmódszertani,
pedagógiai ismeretek;
 egészségtudományi alapozó ismeretek: 23 kredit
 kiegészítő táplálkozástudományi ismeretek, motoros kontroll és motoros tanulás ismeretei.
 8.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 4045 kredit
 Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 2530 kredit
 Emelt szintű gyógyszertani ismeretek, komplex mozgásszervi klinikai ismeretek, emelt szintű neurológiai klinikai
ismeretek, neurológiai fejlesztő eljárások ismerete, emelt szintű kardiorespiratórikus klinikai ismeretek, alkalmazott terhelés
élettani ismeretek, emelt szintű rehabilitációs és gyógyászati segédeszközellátási ismeretek, emelt szintű specifikus
mozgásszervi és neurológiai képalkotó diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai ismeretek, fizioterápiás
differenciáldiagnosztikai ismeretek, evidencián alapuló aktív mozgásterápiás módszerek klinikai alkalmazása és tudományos
háttere, evidencián alapuló passzív manuális módszerek klinikai alkalmazása és tudományos megközelítése, klinikai
neuropszichológiai ismeretek;
 elektro és egyéb fizioterápiás gyógymódok klinikai alkalmazása és tudományos megközelítése; mozgáskoordinációt és
propriocepciót fejlesztő eljárások gyakorlati és tudományos ismeretei; terhelhetőséget fejlesztő módszerek klinikai alkalmazása
és tudományos ismeretei; integrált klinikai gyakorlat, alkalmazott kutatás; intenzív terápia, kardiorespiratórikus rehabilitáció és
neurológia a csecsemő és gyermekgyógyászatban; sportfizioterápiás, ergoterápiás és gyógypedagógiai ismeretek;
 szakmai gyakorlat;
 A szakmai klinikai gyakorlat a képzés harmadik félévében 12 kreditnek megfelelő óraszámban, egészségügyi
intézményben mozgásszervi, kardiorespiratórikus vagy neurológiai klinikai területen letöltendő gyakorlat. A szakmai klinikai
gyakorlat jellege felügyelet mellett végzett önálló szakmai munkavégzés.
 A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges bármely olyan élő nyelvből, amelyen a fizioterápiának tudományos
szakirodalma van.
VII.1112 TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1113 A mesterképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)
2 1114. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles szociológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok.
történelem, nemzetközi tanulmányok, politológia, szociális munka, szociálpedagógia, informatikus könyvtáros, kommunikáció
és médiatudomány, kulturális antropológia, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaság és pénzügymatematikai elemzés,
közszolgálati, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy
és számvitel, turizmusvendéglátás, üzleti szakoktató alapképzési szakok, jogász osztatlan szak.
6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 2024 kredit
A képzés célja olyan társadalomtudományi felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik a társadalmi élet
különböző területein (politika, kutatás, oktatás, kultúra, média, gazdasági élet, egészségügy, környezetvédelem,
településgazdálkodás, társadalomtervezés és irányítás stb.) önállóan vagy teamben végzendő döntéshozói, irányítási, tervezési,
szervezési, szakértői, kutatási és oktatási feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. A végzettek megfelelő elméleti és
gyakorlati tudással, interdiszciplináris ismeretekkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek. Megszerzett ismereteik
birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a magyar társadalom átfogó ismerete,
a társadalomtudományi, szociológiai ismeretek,
a térség, a régió, a földrész társadalmi problémáinak, jellegzetességeinek, fejlődési paradigmáinak részletes ismerete,
az Európai Unió társadalmi, intézményi rendszerének ismerete,
a globális társadalmi folyamatok és problémák ismerete,
társadalomelméleti, szociológiai és kutatásmódszertani ismeretek,
a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris ismeretek,
vezetői ismeretek,
a környezetvédelem, a szakmában releváns jogi szabályozás és a szakmai etika alapvető ismerete,
a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,
a globális gazdasági folyamatok és ezek társadalmi hatásainak ismerete,
a szakmaietikai normák ismerete és alkalmazása;
az elméleti ismeretek professzionális szintű alkalmazására,
a társadalmi valóság fogalmi rendezésére és értelmezésére,
a társadalommal kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére,
önálló és a csoport keretek közt történő kutatómunka végzésére,
a tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására,
a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére,
szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére,
elméleti és gyakorlati kutatómunkára, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzésére,
új problémák, új jelenségek feldolgozására,
integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok területén;
kritikai attitűd,
nyitottság az új társadalomtudományi eredmények, illetve a társadalom új jelenségei iránt,
idegennyelvtudás, jó kommunikációs képességek,
kreativitás, nyitottság, rugalmasság, empátia,
széles műveltség, önképzés,
problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodás,
8.1.1117 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 2024
kredit
társadalomtudományos alapismeretek:
szociológiaelmélet, szociológiatörténet, társadalomelmélet, szociálpszichológia,
értelmiségképző tárgyak, általános ismeretek:
episztemológia, filozófia, pszichoanalízis, identitásszociológia.
kutatásmódszertan, kvantitatív és kvalitatív elemzési eljárások, diszkurzuselemzés, szakszöveg elemzése és fordítása.
a szociológia szakterületei: migráció, kisebbségszociológia, művészetszociológia, tudásszociológia, oktatás, iskolarendszer,
deviancia, szervezetek működése, csoportdinamika, a társadalminem (gender) problémák, vallásszociológia, kommunikáció és
médiaszociológia;
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, francia vagy német nyelvek valamelyikéből és még egy élő idegen nyelvből
államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél
11.1. A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott
összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, történelemtudomány, antropológia, politológia;
gazdasági és jogi ismeretek: közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, környezetvédelem, jogtudomány;
kommunikációs, kulturális, piac és közvéleménykutatási ismeretek;
szakmai ismeretek: szociológiai, társadalomtudományi kutatás módszertan.
11.2. A 4.2. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 20 kredit a szociológia és
társadalomtudományi ismeretkörökből.
 2.1119 POLITIKATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1120 A mesterképzési szak megnevezése: politikatudomány (Political Science)
2.1121 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben megszerezhető megjelölése:
szakképzettség: okleveles politológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a politológia, a nemzetközi tanulmányok, a társadalmi
tanulmányok és az igazgatásszervező alapképzési szakok, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű
politológia, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi tanulmányok, közigazgatási szakok.
kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaság és pénzügy
matematikai elemzés, közszolgálati, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, történelem, szabad bölcsészet, andragógia
alapképzési szakok, osztatlan jogász mesterképzési szak.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap és mesterfokozatot adó
szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzési szakok,
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális érteke: 15 kredit;
A szak célja olyan politológusok képzése, akik ismerik a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb
törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szerveződésére és a közpolitika formálására vonatkozó
tudományos elméleteket és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges tudásanyagot. Az elméleti és módszertani szakirányokon
végzettek megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására, illetve
tudományos karrier kialakítására politikatudományi posztgraduális műhelyek munkájába történő bekapcsolódással. A
gyakorlati ismeretekre nagyobb súlyt helyező szakirányok végzettei alkalmassá válnak arra, hogy politikai intézményekben,
nemzetközi szervezetekben vagy velük érintkező gazdaságitársadalmi szervezetekben döntéselőkészítő, kapcsolattartó,
kapcsolatépítő munkát végezzenek.
a magyar, az európai és az angolszász politikai rendszereket,
politikatudományi fogalmakat,
politikaelméleti ismereteket,
a politikai elemzés módszertanát,
a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat,
a politikai kutatás problémamegoldó technikáit,
a politikai intézmények (elsősorban az állam) és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
a politikatudomány szakterületeinek megfelelő önálló elemző munka végzésére, illetve mások elemzésének elbírálására,
vélemény megformálására,
a politika világára vonatkozó önálló kérdések és kutatási témák felvetésére,
a politikatudomány forrásainak használatára, adatok kikeresésére, illetve adatok generálására,
más tudományág képviselői előtt saját szaktudományuk tudásanyagának, megismerési szempontjainak és módszereinek
bemutatására,
tudományos vitákban való részvételre,
szakmai témák megértésére, bemutatására angol nyelven (szóban és írásban); a nyelvi kompetenciájuk növelésére más
idegen nyelvek elsajátításával,
politikával kapcsolatos szakértői anyagok elkészítésére és politikatudományi kutatások elvégzésére.
lényeglátás és kreativitás,
önálló szakmai vélemény kialakításának képessége,
felelősségteljes magatartás a politikai kutatások során szerzett tudás és információk kezelése tekintetében,
igény a folyamatos önművelésre és a köznapi életben mások politikai véleményének tiszteletben tartására,
kritikai viszonyulás a politikai jelenségekhez,
módszertani tudatosság.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 1820 kredit
társadalomtudományi alapismeretek: társadalomtörténet, közgazdaságtan, kommunikáció,
értelmiségképző tárgyak, általános ismeretek: eszmetörténet, filozófia, pszichológia.
a politikatudomány története, intézményesülése, ismeretelméleti kérdései, politikaelmélet, politikatörténet,
demokráciaelmélet, politikai gondolkodás részterületei, politikai gazdaságtan,
politikai intézmények, összehasonlító politikatudomány, közpolitika és közigazgatás, a politikai kutatás kvantitatív és
kvalitatív módszerei, közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, filozófia, jogtudomány, alkotmányjog, történettudomány,
nemzetközi tanulmányok, kommunikációelmélet;
c) a szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 3540 kredit
politikai kutatás módszertana, komparatisztika, a politika intézményei (állam, kormányzat, pártok, pártrendszerek stb.),
ágazati politikák, közigazgatás, regionalizmus, európai integráció, politikai rekrutáció, elitek, politikai kommunikáció, média,
politikai menedzsment;
A felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga és az
Európai Unió egy másik hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél megszerzése szükséges.
11.1. A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen 60 kredit a politikatudomány, politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi viszonyok
elmélete, Európatanulmányok, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika ismeretkörökből.
11.2. A 4.3. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 60 kredit a
politikatudomány, politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi viszonyok elmélete, Európatanulmányok,
alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika ismeretkörökből.
3.1125 SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1126 A mesterképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)
szakképzettség: okleveles szociális munkás
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker
 választható specializációk: általános szociális munka, klinikai szociális munka (General Social Work, Clinical Social
Work)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szak.
szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia.
mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi, szintű
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az emberi viselkedésre és a társadalmi rendszerekre vonatkozó
ismereteik birtokában az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt és a demokratikus
viszonyok erősítését szolgáló szociális munka végzésére, döntési alternatívák kidolgozására, szolgáltatások tervezésére,
menedzselésére, értékelésére. A végzettek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a társadalom működési szabályszerűségeit,
a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárási lehetőségeit,
szociális munka korszerű elméletét és gyakorlatát,
a szociális területen felmerülő új problémák, jelenségek kritikus elemzési módozatait,
a kutatáshoz és a tudományos munka végzéséhez szükséges módszereket, eljárásokat és technikákat.
az intézményi működést segítő/megalapozó szervezeti és adminisztrációs feladatok meghatározására és ellátására,
a szociális szolgáltatások működésének folyamatos monitorozására és értékelésére,
a szociális munka körülményeit és feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott
vizsgálatára,
a kutatási tapasztalatokból adódó feladatok gyakorlati megvalósítására,
beavatkozási folyamatok tervezésére, menedzselésére, megvalósítására,
intézményvezetésben, szolgáltatások tervezésében való részvételre,
kutatási tervek kialakítására és menedzselésére,
szakmai állásfoglalás kialakítására,
nemzetközi együttműködésben folyó tevékenység munkájába való bekapcsolódásra,
prezentációk összeállítására,
önálló munkavégzésre a szociális területen.
empátia,
szociális érzékenység,
jó kommunikációs képesség,
interdiszciplináris teamben való hatékony munkavégzés,
szakmai ismereteik átadásának képessége,
jó problémamegoldó képesség.
kredit
a szociális munka társadalomtudományi vonatkozásai: a szociális munka elméletét meghatározó ismeretek a társtudományok
köréből (szociológia, közgazdaságtan, állam és jogtudomány, politikatudomány, pszichológia, kommunikációtudomány);
a szociális munka és a szociálpolitika elmélete (a szociális munka és a szociálpolitika elméleti modelljei, a szociális munka
nemzetközi, illetve európai aspektusai, elméleti műhelymunka); a szociális munka módszertana (a szociális munka korszerű
módszerei a főbb szociális problémák mentén, módszerek a szociális munka szervezeti kontextusához kapcsolódóan, módszerek
a szociális munka kutatása körében).
 8.3.1129 A szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei: 3540 kredit;
 általános szociális munka specializáció: a szociális munka területei (a szegénység és kirekesztés, a szenvedélybetegség, a
munka és a foglalkoztatás, addiktológia, counseling); szociális munka projekt (a klienscsoport jellemzői, a klienscsoporttal
végzett szociális munka módszertani kérdései);
 klinikai szociális munka specializáció: a klinikai szociális munka területei (megelőzés, kríziskezelés, rehabilitáció,
mentálhigiéné; közösségi ellátási formák, az ön és kölcsönös segítés, az önkéntesség); szociális munka projekt (a klinikai
szociális munka kliensei, a klinikai szociális munka módszertani kérdései).
A szakmai gyakorlat a szociális munka területeihez kapcsolódó, külső terepen feladatterv alapján, tereptanár közvetlen
irányítása mellett végzett folyamatos, hetenként legalább 8 óra, összesen legalább 300 óra intenzív szakmai munkát jelent,
amelynek kreditértéke 815 kredit. A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek,
valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a
mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat. A hallgató az intézmény döntése alapján a gyakorlatnak
legfeljebb egyharmad részét teljesítheti saját munkahelyén.
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
11.1. A 4.2. pont szerinti szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség
alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből.
A hiányzó kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is
teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
11.2. A 4.3. pont szerinti szakok közül a pszichológia alapképzési szakon, a pedagógusképzési terület alapképzési szakjain,
továbbá az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a
hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján
elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális
munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15
kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető. A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére
irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
11.3. A 4.3. pont szerinti más szakokon szerzett szakképzettség alapján a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a
elismerhető legyen 60 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális
munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15
kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető. A hiányzó legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló
képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
4.1131 SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1132 A mesterképzési szak megnevezése: szociálpolitika (Social Policy)
szakképzettség: okleveles szociálpolitikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Policy Expert
 választható specializációk: általános szociálpolitika, területi szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika (General Social
Policy, Local and Regional Social Policy, Employment Policy)
szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia.
A képzés célja olyan szociálpolitikai szakemberek képzése, akik megszerzett elméleti és módszertani ismereteik birtokában
képesek a társadalom és szociálpolitika területén a szakpolitika alkotásában való részvételre, az ellátórendszer működtetésében
való közreműködésre, a társadalmi érdekek képviseletére, valamint a társadalom és szociálpolitika elméleti művelésére,
kutatására és oktatására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a társadalom, a gazdaság, a politika, az állam és a jog működésének alapvető szabályszerűségeit,
azoknak a tényezőknek a szerepét, amelyek gátolják fontos szükségletek kielégítését, az erőforrások méltányos és
funkcionális elosztását,
az emberi és állampolgári jogok, valamint a társadalmi igazságosság érvényesülésének hatékony formáit,
a szociálpolitika korszerű elméleteit és módszereit,
a hazai és nemzetközi szociálpolitikai rendszerek működését,
a szociálpolitikai intézmény és eszközrendszer átalakításának lehetőségeit,
az egészség és nyugdíjbiztosítás alapvető elveit, a családtámogatási rendszereket, a kiegészítő biztosításokat,
a szociális biztonság és a szociális védelem intézmény és ellátórendszereinek egymáshoz való viszonyát, arányait.
a társadalmi folyamatok tudományos igényű és interdiszciplináris elemzésére,
a szociálpolitikai tevékenység társadalmigazdasági hatékonyságának, társadalmi elfogadottságának mérésére és azoknak a
tényezőknek az elemzésére, amelyek a szociálpolitikára hatást gyakorolhatnak,
társadalmi szükségletek, problémák, kockázatok azonosítására és elemzésére,
beavatkozási folyamatok és szakpolitikai döntések tervezésére, menedzselésére, megvalósítására,
közösségek szervezésére és fejlesztésére, érdekeik képviseletére,
szociális közigazgatási tevékenységre,
szociális ellátórendszerek szervezésére, szociális intézmények fenntartói, illetve vezetői feladatainak ellátására,
társadalmi szervezetek létrehozásában és működtetésében való közreműködésre,
kutatási tervek kialakítására és menedzselésére,
szakmai ismereteik átadására.
személyek iránti empátia, szociális helyzetek iránti érzékenység,
értékek, érdekek azonosításának, továbbá a saját érdekek és értékek professzionális kezelésének képessége,
önálló, kreatív munkavégzés képessége,
szervezetekben, interdiszciplináris teamben, nemzetközi együttműködésben folyó tevékenységre való képesség,
racionális elemzés, problémamegoldás, döntéshozatal, érvelés képessége,
képesség a sikeres kommunikációra különböző személyekkel, csoportokkal, illetve a nyilvánossággal különböző módokon
és helyzetekben,
prezentációk, dokumentumok, tervek kidolgozásának képessége.
kredit
a szociálpolitika elméleti alapjai (a társadalom és szociálpolitika történeti és jelenkori modelljei, a szociálpolitika elméletét
megalapozó ismeretek a társtudományok köréből: szociológia jóléti közgazdaságtan, állam és jogtudomány,
politikatudomány).
a társadalom és szociálpolitika elmélete (társadalompolitikai felfogások és megoldások, a szociálpolitika változásait
magyarázó modellek: történeti, közpolitikai és más magyarázatok, szociálpolitikai felfogások és megoldások, szociálpolitikai
rendszerek összehasonlítása, szociálpolitika az Európai Unióban, elméleti műhelymunka;) a szociálpolitikai tevékenység
módszerei (a szociálpolitikai kutatás és elemzés módszerei, a szociálpolitikai tervezés és politikaalkotás módszerei, szociális
közszolgáltatások és intézmények szervezésének, illetve vezetésének módszerei).
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei: 3040 kredit
általános szociálpolitika: társadalom és szociálpolitikai rendszerek komplex elemzése (szociális jövedelemtranszferek,
szociális szolgáltatások, a munka világához kapcsolódó megoldások, valamint más rendszerek); társadalmi problémák és azokra
irányuló politikák komplex elemzése (szegénység, társadalmi exklúzió, egyes életkori csoportok problémái, a munka világának
problémái); szociálpolitika projekt (önálló tervezésielemzési feladat, terepgyakorlat);
foglalkoztatáspolitika: A munka világának változása és ennek társadalmi, gazdasági összefüggései (A társadalmi hátrányok
munkaerőpiaci gyökerei. A foglalkoztatást meghatározó tényezők. A munka világával összefüggő politizálás, igazgatás, és
közszolgáltatás). A munkaerőpiaci és foglalkoztatási rendszerek komplex elemzése (Munkaerőpiaci folyamatok elemzése.
Foglalkoztatási formák. Vállalati munkaszervezet, belső munkaerőpiacok. Munkaerőpiaci politikák és eszközök. A regionális és
kistérségi stratégiai tervezés. Lokális munkaerőpiaci politikák.) Szociálpolitikai projekt (önálló tervezésielemzési feladat,
terepgyakorlat);
területi szociálpolitika: A területi tényezők társadalmi szerep (A területi tényezők társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási és
más hatásai. Társadalmi hátrányok területi összefüggései. A politizálás, igazgatás, közszolgáltatás területi, illetve helyi keretei.)
A területfejlesztésre, illetve a területi szociális ellátásra irányuló rendszerek komplex elemzése (Területfejlesztési politikák és
eszközök. Vidékfejlesztés, humánerőforrásfejlesztés. A regionális, a kistérségi, települési szociálpolitika működése. Módszerek
a területfejlesztés és a területi szociálpolitika körében.) Szociálpolitika projekt (önálló tervezésielemzési feladat,
terepgyakorlat).
A szakmai gyakorlat a szociálpolitika műveléséhez kapcsolódó, projektszerű, külső terepen végzett folyamatos, hetenként
legalább 8 óra, összesen legalább 240 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 812 kredit.
A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során
megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető
gyakorlati kompetenciákat. A hallgató az intézmény döntése alapján a gyakorlatnak legfeljebb 1/3 részét teljesítheti saját
munkahelyén.
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
11.1. A 4.2. pont szerinti szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség
alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből.
A hiányzó kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is
11.2. A 4.3. pont szerinti szakokon szerzett szakképzettség alapján a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a
elismerhető legyen 60 kredit a szociális munka, a szociálpolitika, a szociológia és a jogtudomány alapismereteiből, amelyből
legalább 15 kredit a szociális munka témaköreiből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköreiből legyen elismerhető. A
hiányzó legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven
belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
5.1136 KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1137 A mesterképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology)
szakképzettség: okleveles kulturális antropológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist
 választható specializációk: alkalmazott antropológia, vizuális antropológia (Applied Anthropology, Visual
Anthropology)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok,
a politológia, a néprajz, a nemzetközi tanulmányok, a romológia és a szociális munka alapképzési szak, továbbá az 1993. évi
LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű szociálpolitika szak.
szakok: a magyar, a történelem, bármilyen idegennyelv, a szociálpedagógia, az informatikus könyvtáros, a kommunikáció és
médiatudomány, a földrajz, a pszichológia, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a
közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a
pénzügy és számvitel, a turizmusvendéglátás, az üzleti szakoktató alapképzési szakok, a jogász osztatlan szak, a tanító
alapképzési szak ember és társadalom, vizuális nevelés műveltségterülete, továbbá 1993. évi LXXX. törvény szerinti általános
nyelvészet, filozófia, esztétika, művészettörténet egyetemi szintű szakok.
A képzés célja olyan gyakorlati társadalomtudományi tudással rendelkező szakemberek képzése, akik a kulturális
antropológia elméleteinek, módszertanának kutatástechnikáinak ismeretében szerzett tudásuk révén képesek a kulturális
társadalmi élethelyzeteket jellemző problémák, változási folyamatok, konfliktusok felismerésére, megértésére, elemzésére, a
társadalmi élet alakításában tevőleges szerepet játszó intézmények, szervezetek döntéseinek tudományos megalapozottságú
szakvéleménnyel történő segítésére, valamint megoldási javaslatok kezdeményezésére és a társadalmi problémák megoldásában,
végrehajtásában döntéshozó szakemberként való közreműködésre. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik
doktori képzés keretében történő folytatására.
a kulturális diverzitás típusait, globális jellemzőit;
a komplex és hagyományos kultúrákkal kapcsolatos elméleteket és fogalmakat;
a kulturális antropológia történetét, elméleteit és módszereit;
az alapvető szakantropológiai irányokat;
önállóan megtervezett és megvalósított kutatásaikhoz vagy tudományos munkájukhoz a széles körben alkalmazható,
elfogadott szakspecifikus problémamegoldó technikákat;
a kulturális antropológia etikai normáit.
a kulturális és társadalmi folyamatok különböző területei problémáinak önálló értelmezésére, teoretikus értékelésére,
valamint ezekre vonatkozóan gyakorlati javaslatok megtételére, interdiszciplináris együttműködést követelő döntések
előkészítésére;
minőségi és mennyiségi adatok önálló antropológiai terepmunka során szerzett felgyűjtésére, bemutatására, értékelésére,
értelmezésére és magyarázatára; illetve az eredmények közvetítésére más tudományterületek szakemberei számára;
a kulturális antropológia kurrens elméletei és bevett kutatásmódszertani koncepciói alapján független és tudományosan
megalapozott álláspont kifejtésére és önálló nézet megalkotására;
a tudományterület kurrens irányzatainak kritikai szemléletű művelésére;
az antropológiaelmélet és módszertan képesség szintű gyakorlására, kritikai álláspont kialakítására és szükség esetén a
holisztikus szemléletet követelő komplex kulturális és társadalmi problémák megoldásában önálló javaslatok kidolgozására;
önképzésre, a kulturális antropológia területén szerzett jártasság elmélyítésére;
komplex és hagyományos társadalmak szociokulturális jelenségeinek, változási tendenciáinak, konfliktusainak értő
elemzésére, önállóan tervezett és kivitelezett kutatási projektekben történő megvalósítására;
stratégiai kutatási programokban, a tudásterület oktatásában, a hazai államiönkormányzati, valamint civilnonprofit
szférában feladatok ellátására.
a kulturális antropológia művelésének készségszintű szakismeretét megalapozó elméleti és módszertani felkészültség;
kommunikációs érzékenység és adoptációs képesség;
együttműködési, kezdeményező, valamint döntéshozó készség;
a kulturális antropológiai munka természetéből az állomásozó terepmunkából következő, kutatásetikai és módszertani
értelemben reflektáló tudatosság;
a társadalmi és kulturális „másság”, akár szélsőséges formákban megnyilvánuló eseteinek toleráns és empatikus kezelésére
alkalmas tudás;
a kulturális antropológiai gyakorlat révén szerzett a kultúrát saját feltételei szerint belülről megértő tapasztalatok széles
körű megismertetésének és átadásának készsége a társtudományok és az érdeklődő közvélemény számára.
kredit
a kulturális antropológia elméleti és gyakorlati alapjai (kulturális antropológia elméletét és gyakorlatát megalapozó bevezető
ismeretek, terepmunkatechnikák és módszerek).
Afrika antropológiája, Amerika antropológiája, Ausztrália antropológiája, Ázsia antropológiája, Európa antropológiája,
vallásantropológia, gazdasági antropológia, szociálantropológia, politikai antropológia, antropológiai elméletek és módszerek.
 8.3.1142 A szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei: 3040 kredit
 specializációt nemválasztók: recens szakantropológiai megközelítések, napjaink kulturális antropológiai elméletei,
módszerei, vitái és etikai kérdései, alkalmazott antropológia, vizuális antropológia, orvosi antropológia, városantropológia,
ökológiai antropológia;
 alkalmazott antropológia specializációt választók: az alkalmazott kulturális antropológia története, elmélete és
módszertana, fő területei;
 vizuális antropológia specializációt választók: vizuális antropológiai elméletek és módszerek, az antropológiai film
története és formanyelve.
A szakmai gyakorlat időtartamát a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg. Ez olyan terepmunkát jelent, amelynek az
értéke 1216 kredit.
Mind a 4.2. és a 4.3. pont szerinti szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a
korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: szociológiai, társadalomtörténeti, művelődéstörténeti, néprajzi,
általános nyelvészeti, filozófiai/esztétikai, kommunikációelméleti, földrajzi, pszichológiai ismeretek, a tanító szak „ember és
társadalom” műveltségterületéről 3437 kredit, illetve a „vizuális nevelés” műveltségterületéről 33 kredit; valamint 10 kredit a
kulturális antropológia alapismereteiből.
A hiányzó kreditek a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül
is teljesíthetők a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
6.1144 NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1145 A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi tanulmányok (International Relations)
 2.1146 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben megszerezhető megjelölése:
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA)
szakképzettség: okleveles nemzetközi kapcsolatok elemző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Relations Expert
 választható specializációk: diplomáciai, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, regionális és civilizációs tanulmányok,
Európatanulmányok (Diplomacy, International Economic Relations, Regional and Civilization Studies, European Studies)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: nemzetközi tanulmányok alapképzési szak, valamint az 1993. évi
LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok, valamint nemzetközi kapcsolatok alapképzési szak, továbbá
főiskolai szintű nemzetközi kapcsolatok alapképzési szak.
kommunikáció és médiatudomány, politológia, szociológia, társadalmi tanulmányok, kulturális antropológia, szociális munka,
szociálpedagógia, informatikus könyvtáros, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaság és pénzügymatematikai elemzés,
közszolgálati, gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy
és számvitel, turizmusvendéglátás, üzleti szakoktató, igazgatásszervező, nemzetközi igazgatási, biztonság és védelempolitikai,
határrendészeti és védelmi vezetői, nemzetbiztonsági, katonai vezetői, történelem, anglisztika, germanisztika, romanisztika,
szlavisztika, romológia, keleti nyelvek és kultúrák, szabad bölcsészet alapképzési szakok.
6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 6075 kredit;
6.3. Differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 3035 kredit;
6.4. Szabadon választható tárgyakhoz rendelt kreditek minimális értéke: 6 kredit;
6.5. Diplomamunkához rendelt kreditérték: 8 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább: 20%.
A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak célja olyan magasan kvalifikált, széles társadalomtudományi műveltséggel
rendelkező szakemberek képzése, akik képesek Magyarország nemzetközi rendszerben és Európában betöltött helyének,
szerepének értelmezésére, ismerik a nemzetközi viszonyok elméleti és gyakorlati összefüggéseit. A képzést elvégző hallgatók
magas szintű nyelvi, tárgyalástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Történeti, társadalomtudományi és szakmai műveltségük
analitikus és szintetizáló gondolkodásra képesíti őket. Tárgyi tudásuk alkalmassá teszi őket a nemzetközi rendszer gazdasági,
jogi, politikai folyamatainak megértésére, előrejelzésére. Képesek elhelyezni a keletközépeurópai térség perspektíváit a
nemzetközi viszonyok kihívásai között. A végzett hallgatók ismerik és értik az Európán kívüli térségek fejlődési tendenciáit és
megfelelő diszciplináris civilizációs, világgazdaságtani, nemzetközi jogi, politikaelméleti , valamint gyakorlati diplomáciai,
protokoll, tárgyalástechnikai jellegű ismeretekkel rendelkeznek. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik
nemzetközi kapcsolatok elméleteit,
globális gazdasági folyamatokat és elméleti reflexióját,
nemzetközi kapcsolatok történeti, jogi, politikai vonatkozásait,
az Európai Unió politikáit, illetve jogi, intézményi, gazdasági rendszerét,
magyar külpolitika történetét, jelenét,
nemzetközi rendszer és a civilizációk viszonyát taglaló elméleteket,
regionális és civilizációs tanulmányokat,
a nemzetközi elemzések problémamegoldó technikáit,
szakmaietikai normákat.
a nemzetközi tanulmányok szakterületein önálló elemző munka elvégzésére,
a nemzetközi, illetve európai integrációs folyamatok megértésére, előrejelzésére és formálására,
nemzetközi gazdasági, politikai jogi szakterületeken döntések előkészítésére és döntések meghozatalára,
szakmaitudományos vitákban való részvételre,
integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok és a külügyi elemzés területén,
nemzetközi kapcsolatok építésére,
szakterületükön tárgyalások lefolytatására idegen nyelven,
diplomataként, nemzetközi szakértőként, kutatóként, újságíróként, illetve az államigazgatás és a multinacionális vállalatok
alkalmazottjaiként feladatok ellátására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek:
lényeglátás és kreativitás,
problémacentrikus szemléletmód, problémamegoldó képesség,
felelősségteljes magatartás a nemzetközi elemzések során szerzett tudás és információk kezelését illetően,
szakmai továbbképzés, önművelés iránti nyitottság,
toleráns magatartásforma: más vélemények tiszteletben tartása,
kritikai magatartásforma a vizsgált jelenségek és a megismert elméleti paradigmák vonatkozásában,
kooperatív magatartás: alkalmasság csoportmunkára,
módszertani tudatosság.
összehasonlító államjog, európai civilizáció történeti, kulturális aspektusai.
nemzetközi politikaelmélet, külpolitikai döntéshozatal, nemzetközi kapcsolatok jogi, történeti, gazdasági aspektusai, magyar
külpolitika története, differenciált ismeretek.
diplomáciai, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, regionális és civilizációs tanulmányok, Európatanulmányok.
A szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve és a hallgató szakmai előtanulmányai határozzák
meg.
 10.1149 Idegennyelvi követelmények
 A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges két idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú
nyelvvizsga, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási,
katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási
menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmivendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi,
közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik legalább általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi
bizonyítvány vagy oklevél,
 vagy
 egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga és további két idegen nyelvből
középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, amelyek közül a felsőfokú (C1) komplex típusú, vagy a két középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási, katonai és rendészeti
képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági,
idegenforgalmi, idegenforgalmivendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti)
nyelvvizsga, a másik legalább általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, pszichológia,
jogiigazgatási ismeretek: közjogtudomány, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika, gazdasági jog,
gazdasági ismeretek: közgazdaságtan, makromikroökonómia, vállalatgazdaságtan, pénzügytan,
politikatudományi: politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi tanulmányok,
történeti, kulturális és nyelvtudományi ismeretek: gazdaság, társadalom és kultúrtörténeti ismeretek, nyelvtudományi,
filológiai ismeretek területein.
7.1150 SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1151 A mesterképzési szak megnevezése: survey statisztika (Survey Statistics)
szakképzettség: okleveles survey statisztikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Survey Statistician
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehető további alapképzési szakok:
természettudományi, műszaki, agrár, informatikai, gazdaságtudomány és társadalomtudomány képzési terület alapképzési
szakjai.
 4.3.1154 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap vagy mesterfokozatot adó
amelyek a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése után a felsőoktatási intézmény kreditátviteli
bizottságának határozata alapján minősülnek elfogadhatónak.
A képzés célja olyan statisztikusok képzése, akik társadalomtudományi elméleti és gyakorlati, valamint matematikai,
statisztikai ismereteik birtokában felkészültek a társadalomkutatásban alkalmazott statisztikai adatelemzésre.
a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika matematikai alapismereteit (vektorterek alapfogalmai, lineáris leképezések és
mátrixok, a matematikai analízis alapfogalmai, deriválás és integrálás egy és többváltozós esetben),
társadalomtudományi ismereteket (a mai magyar társadalom szerkezete, demográfiai helyzete, a társadalmi
egyenlőtlenségek, a társadalmi leszakadás, munkanélküliség, szegénység, marginalizáció, a társadalmi változásokat leíró
elméletek, a racionális cselekvés elmélete, a piaci mechanizmusok működésének közgazdasági szabályai),
a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát (valószínűségi mező, egy és többváltozós
valószínűségeloszlások és momentumaik, a feltételes várható érték általános fogalma, statisztikai mező, statisztikai becslés és
hipotézisvizsgálat, a többváltozós normális eloszlás tulajdonságain alapuló összefüggésvizsgálati és dimenziócsökkentő
eljárások, a normalitás feltételének elvetése mellett alkalmazható nemparaméteres és robusztus eljárások, számítógépes
szimuláción alapuló eljárások, kategoriális változókra vonatkozó eljárások, grafikus modellek),
társadalomtudományi, szociológiai és kutatásmódszertani ismereteket (a statisztikai mintavétel elmélete, egyszerű véletlen
minta, rétegezett és többlépcsős mintavétel, panelvizsgálat, a mintavétel gyakorlati megvalósítása során fellépő kérdések,
számítógépes adatelemzés módszerei, adatbányászat, kutatástervezés és szervezés),
alkalmazói szintű ismereteket a számítógépes kommunikációban és a statisztikai adatelemzésben (statisztikai
programcsomagok használata és programozása, az R statisztikai programnyelv ismerete, a számítógépes prezentáció eszközei).
a megszerzett statisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazására, új elemzési módszerek elsajátítására, és gyakorlat igényei
szerint új eszközök és módszerek kifejlesztésére,
a tudományos vagy üzleti megrendelő felől érkezett kutatási kérdés átfogalmazása a statisztika nyelvére; a kérdésnek
megfelelő vizsgálat teljes megtervezésére, az adatgyűjtés módszerének, a mintavétel módjának kidolgozására,
az empirikus kutatás megszervezésére, teljes körű lebonyolítására,
adatelemzés során megfelelő statisztikai elemzési technika megválasztására és ennek számítástechnikai megvalósítására,
az eredmények megfelelő bemutatására, beleértve a kutatási jelentés írását és a megrendelőnek nyújtott prezentációt,
az empirikus kutatások átfogó statisztikai és gazdasági hatékonyságszempontú értékelésére.
szakmai igényesség,
analitikus gondolkodás,
precizitás és a lényegkiemelés képessége,
szakmai kommunikációs készség magyar és angol nyelven.
matematikai alapismeretek: 1014 kredit
egy és többváltozós matematikai analízis, lineáris algebra;
társadalomismeret, közgazdaságtan.
matematikai statisztika, kategorális változók statisztikája, mintavétel, adatelemzés, közvélemény és piackutatás, statisztikai
programozás, kvalitatív kutatások, társadalmi folyamatok.
a survey statisztika alkalmazási szakterületei: sztochasztikus szimuláció, játékelmélet és társadalmi hálózatok elemzése,
közvélemény és piackutatás, adatbányászat, szakmai gyakorlat;
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú
társadalomtudományi ismeretek: (legalább 30 kredit) társadalomtudományi és közgazdasági elméleti és gyakorlati
ismeretek,
matematikai statisztikai és alkalmazott statisztikai ismeretek: (legalább 30 kredit) (statisztika, lineráris algebra és analízis,
valószínűségszámítás, adatelemzés, társadalomkutatási módszertan),
államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
8.1156 A TÁRSADALMI NEMEK TANULMÁNYA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1157 A mesterképzési szak megnevezése: társadalmi nemek tanulmánya (Gender Studies)
szakképzettség: okleveles, társadalmi nemek tanulmányának kutatója
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Gender Studies Expert
 választható specializációk: elméleti, szakértői (Theory, Applied Gender Studies)
 4.1.1159 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, társadalomtudomány,
gazdaságtudományok, jogi képzési terület vagy a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési
ágának bármely alapképzési szakja.
1160
6.1. Az alapozó törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 1525 kredit.
6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek értéke: 30 kredit.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 10%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a társadalmi nemek tudományában megszerzett elméleti, módszertani és
gyakorlati ismereteik birtokában képesek szakterületükön önálló, kreatív gondolkodásra és a társadalom, illetve
bölcsészettudományok körébe tartozó, a társadalmi nemek vizsgálatára fókuszáló kutatások, illetve a társadalmi nemekkel
kapcsolatos szakmai tevékenységek végzésére az akadémiai, állami és a civil szférában. Megfelelő alapokkal rendelkeznek
tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a társadalmi nemek tanulmányozásának fogalmi keretét,
a társadalmi nemek tanulmányozása során alkalmazott interdiszciplináris gondolkodás alapjait,
a nemi esélyegyenlőség problémakörét empirikus és elméleti szinten is,
az egyes bölcsészettudományi, illetve társadalomtudományi terület fogalmi kereteit és annak társadalmi nemek szempontú
kritikáját,
a szakmaietikai normákat és azok alkalmazását.
 Az elméleti specializáción végzettek ismerik továbbá:
az általános kutatásmódszertani ismereteket,
a tudományos és elemzői munkához szükséges problémamegoldó technikákat.
 Az esélyegyenlőség specializáción végzettek ismerik továbbá:
a nemi egyenlőtlenség megoldására tett politikai erőfeszítéseket, illetve ezek szervezeteit, módszereit,
a nemi egyenlőtlenségek problémakörén munkálkodó szervezetek működését, illetve ezek kritikus elemzését,
a nemi egyenlőtlenség, mint társadalmi probléma illeszkedését a „policy making” globális kereteibe.
 b) Az elméleti specializáción végzettek alkalmasak:
társadalmi problémák társadalmi nemi szempontú megközelítésére és elemzésére,
ilyen típusú problémák megoldáslehetőségének elemzésére,
bölcsészet és társadalomtudományi területeken társadalmi nemi szempontú tudományos kérdések megfogalmazására,
interdiszciplináris gondolkodás alkalmazására a tudományos munkában,
önálló elméleti és empirikus elemzés elvégzésére,
kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére,
szakirodalom felkutatására és értelmezésére,
a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére.
 Az esélyegyenlőség specializáción végzettek alkalmasak:
az ezzel foglalkozó politika intézményeiben politikai elemző, döntés előkészítő, illetve azt végrehajtó és elemző munka
elvégzésére.
kritikus, társadalmi nemi szempontú gondolkodás,
idegennyelv tudás,
jó kommunikációs képességek,
a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás.
8.1. Alapozó ismertek: 1525 kredit
alapfogalmak, történeti háttér, általános bevezetés a tudományágba, a társadalmi nemek elméletei, interdiszciplinaris
gondolkodás, bevezetés a társadalmi nemek tudományának módszereibe, illetve a tudományos kutatómunkába társadalmi
nemek területén.
Társadalomtudományi ismeretek: (esélyegyenlőség a munka világában, nemek és nemzetek, államelméletek nemi kritikája,
vallás és nem, szexualitás és nem, nők és a politika, jóléti államok és társadalmi nem, globalizáció kritika, posztkolonialista,
orientalista elméletek, nőmozgalmak története és elméletei); bölcsészettudományi ismeretek: (irodalomelmélet és társadalmi
nemek, queer elméletek, pop kultúra nemi olvasata, szóbeliség és történetírás, feminista média kutatás, nőirodalom, feminizmus
és a férfitudományok, a test elméletei, az identitás történelmi keretei); diskurzus elemzés, kvalitatív kutatási módszerek,
statisztikai adatok elemzése.
 8.3.1162 Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
 elméleti specializáció: a társadalmi nemekkel kapcsolatos ismeretelmélet és tudományos elméletek differenciált
megismerése, az elmélet és kutatás kapcsolatának tanulmányozása;
 szakértői specializáció: a társadalmi nemekkel kapcsolatos szakmai tevékenység gyakorlása, e tevékenység különböző
területeinek tudományos megalapozása és elmélyített megismerése;
 A szakértői specializáció 36 hónapos terepen végzett gyakorlatra épül, ahol nemi egyenlőtlenséggel, illetve ennek
valamely rokon témakörével foglalkoznak.
egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél megszerzése szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit értékű bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeret.
belül is lehet teljesíteni a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
 9.1165
10.1166 INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1167 A mesterszak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science)
szakképzettség: okleveles informatikus könyvtáros
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist
 választható specializációk: humán informatika (tartalomszolgáltató); információ és tudásmenedzsment; Internet
technológia; iskolai könyvtáros; könyvtári minőségmenedzsment; közszolgáltató könyvtáros; különgyűjtemények;
médiamatika; nyelvészeti informatika; orvosi könyvtáros; régi nyomtatványok feldolgozása; szaktudományi (kutatásfejlesztési)
információmenedzser; tartalomfejlesztő menedzser; üzleti információmenedzser; webtechnológia, (Human Informatics (Content
Supplier); Information and Knowledge Management; Internet Technology; School Libraries; Library Quality Management;
Public Libraries; Special Collections; Mediamatics; Linguistic Informatics; Medical Libraries; Cataloguing of Old Prints;
Subject Area (Research and Development) Information Management; Content Producer; Business Information Management;
Webtechnology.
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: informatikus könyvtáros alapképzési szak, továbbá a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros alapképzési szakok.
 4.2.1169 A 11. pontban meghatározott feltételekkel vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó
alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek száma: 6 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett informatikai és könyvtártudományi ismereteik birtokában az
információs társadalom alapintézményeiben: könyvtárakban, gazdasági, üzleti, közigazgatási, államigazgatási, valamint
kulturális információszolgáltató intézményekben és központokban, továbbá egyéb informatikus könyvtáros képzettséget
igénylő területeken a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva képesek az információs tartalmak
előállításával, szervezésével, feldolgozásával, tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzésére és az ezekhez kapcsolódó
szolgáltatások tervezésére és menedzselésére, a kultúra közvetítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
a könyvtár és információtudomány korszerű elméleti alapismereteit,
az információkezelés technológiáját,
az információ gazdaságtanát, pénzügyi és jogi szabályozásának, valamint szabványosításának korszerű elméleti
alapismereteit,
a potenciális könyvtár és információhasználók szokásainak, igényeinek, elvárásainak felmérésével kapcsolatos alapos
szakmai és módszertani ismeretanyagot,
a tudásreprezentáció hagyományos és modern könyvtári technológiáit (bibliográfiai adatfeldolgozás, az információkereső
nyelvek használata, szövegfeldolgozás stb.),
a könyvtárak működésével, az informatikai rendszerek és alkalmazások használatával, valamint a tartalomszolgáltatással
kapcsolatos jogi szabályozást,
az információs gazdaság és az információs piac elemző ismeretanyagát,
a tudományos kutatómunka alapvető módszereit és technikáját, továbbá a tudományos gondolkodás alapjait.
a korszerű internetalapú technológiák alkalmazására, például dinamikus weblapok készítésére,
a meglevő információk új szempontok szerinti feldolgozására, valamint új információk előállításával hagyományos és
webes tartalomszolgáltatás nyújtására,
hatékony tájékoztatásra és információszolgáltatásra a hagyományos információforrások és a korszerű információs
technológiák felhasználásával,
adatbázisok tervezésére, létrehozására és karbantartására,
szöveges és multimediális információk archiválására, szervezésére és közreadására elektronikus formában,
piacképes könyvtári szolgáltatások szervezésére, menedzselésére, működtetésére, minőségbiztosítására és folyamatos
fejlesztésére (innovációra),
a könyvtárakban keletkezett és kezelt információk szolgáltatására a társadalmi elvárásoknak és az információs piac
igényeinek megfelelően,
felhasználói tanácsadásra,
a megfelelő gyakorlati és menedzsmenttechnikák alkalmazására a fenntartókkal, piaci szereplőkkel és felhasználókkal való
kapcsolatokban,
az információhasználat eredményeinek értékelésére és kutatások végzésére az információmenedzsment problémáinak
megoldása érdekében,
az információelemzés és információtervezés módszereinek alkalmazására,
idegen nyelvek ismeretének birtokában a hazai és a külföldi, a magyar és az idegen nyelvű dokumentumok gyűjtésére,
analitikus és szintetikus feldolgozására, tárolására és rendszerezett közreadására,
a gazdasági, politikai, igazgatási, kulturális, tudományos és más (pl. szolgáltatási, egészségügyi stb.) területeken jelentkező
szakirodalmi információs igények magas szintű kielégítésére, számítógépes információs rendszerfejlesztési feladatok végzésére,
a különböző könyvtártípusok, szaktájékoztatási és dokumentációs intézmények, vállalatok, intézményi részlegek megfelelő
végzettséget igénylő munkaköreinek az ellátására,
külföldi szakmai kapcsolatok építésére,
az üzleti és közigazgatási információmenedzser, az iskolai könyvtáros és más szakterületek feladatainak az ellátására,
informatikai szolgáltatások előállítására, tervezésére, szervezésére és működtetésére, számítógépes szakirodalmi információs és
információkereső rendszerek alkalmazására, adaptálására és fejlesztésére,
tudományos munkavégzésre, önmaguk művelésére és a megszerzett szakműveltség továbbfejlesztésére, megújítására, az
újabb tudományos eredmények és eszközök megismerésére és alkalmazására.
személyes képességek: hatékony kommunikáció, felelősségtudat, szolgálatkészség, empátia, önállóság,
interperszonális készségek: kapcsolatteremtés, szervezés, tárgyalás, csoportban való dolgozás, teamvezetés,
problémamegoldás: rugalmas és kreatív gondolkodás, soktényezős rendszerek felmérése, összefüggések meglátása,
lényeglátás, alternatív gondolkodás,
szakmai attitűdök: fejlett kritikai érzék, amely lehetővé teszi a könyvtár és információtudomány egyes területein jelenleg
meghonosodott gyakorlat hiányosságainak a feltárását; továbbá megfelelő vita és kommunikációs készségek a feltárt
problémák közös megoldása érdekében; egészséges önbizalom és dinamizmus a munkakör feladatainak elvállalásához;
kezdeményező készség új feladatok és az ezekhez szükséges hatáskör kijelöléséhez; döntési képesség konfliktushelyzetekben,
valamint felelősségvállalás a kitűzött célok elérése érdekében; képesség és kellő motiváció az állandóan változó társadalmi
igények felismerésére, reflexiójára, a folyamatos önképzésre, az életen át tartó tanulásra; megfelelő önismeret, képesség a
meglevő tudás és képességek (ön)kritikus értékelésére; minőségtudat és sikerorientáltság; stratégiai látásmód és szolgáltatás
orientáltság.
8.1 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 812 kredit
a mesterképzési szak képzési profiljához illeszkedő elméleti és gyakorlati alapozó kurzusok (pl. társadalomtörténet,
társadalomismeret, kommunikáció, közgazdaságtan, filozófiajog).
8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 3446 kredit
könyvtári szolgáltatások menedzselése, könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei, tartalomszolgáltatás a
könyvtárakban.
differenciált szakmai ismeretek 4050 kredit
 a) választható specializációk ismeretei: 3040 kredit
 humán informatika (tartalomszolgáltató) specializáció: alkalmazott matematika, számítástudomány, alkalmazott
statisztika, informatikai algoritmusok, adat és rendszermodellek, ismeretalapú technológia, szemantikus Web, adatbányászat, E
learning, Emenedzsment, számítógépes felhasználói ismeretek (ECDL szinten), könyvtári adatbázisok szervezése, elektronikus
dokumentumok és formátumok, információgazdaság, olvasásszociológia, pedagógia és pszichológia, természetes nyelvű
szövegek feldolgozása, a tartalomszolgáltatás jogi keretei, tanulás és kutatásmódszertan, emberi erőforrásmenedzsment,
önismeret, pályaválasztás, karrier, illem, etikett, protokoll könyvtári környezetben, mesterséges intelligencia egészségügyi
alkalmazásai, az információs rendszerek architektúrái, alakfelismerés, térinformatika, genetikus algoritmusok;
 információ és tudásmenedzsment specializáció: elméleti és menedzsment ismeretek, az információ és tudásmenedzsment
fogalom és kapcsolatrendszere, információ és tudásmenedzsment projektek menedzselése, etanulás, médiadidaktika, online
közösségfejlesztés, tudástechnológiák és eszközök, infokommunikációs rendszerek és hálózatok, információ és tudásszervezési
technológiák, információ és tudásmenedzsment eszközök, tudástársadalom alkalmazások, szakmai angol;
 Internettechnológia specializáció: IT stratégia, az információs társadalom stratégiája, jogi és etikai kérdései, stratégiai
tervezés, információ és projektmenedzsment, az információmenedzsment, információmenedzsment a gyakorlatban,
projektmenedzsment, a projektmenedzsment gyakorlata, hálózati rendszerek tervezése és fejlesztése, Internet szabványok és
protokollok, webszolgáltatások tervezése és fejlesztése, Internettechnológia, IT biztonság, adatvédelem, titkosítás, elektronikus
kereskedelem, elektronikus kormányzat, adat és szövegbányászat, szakmai angol;
 iskolai könyvtáros specializáció: pedagógiai, pszichológiai törzsanyag, neveléstörténet, neveléselmélet, tantervelmélet,
tantervfejlesztés, elearning, menedzsment és információszervezés, a pedagógiai információ rendszere, az iskolai könyvtár
működéséhez szükséges irányítási ismeretek, tudásmenedzsment iskolai környezetben, tananyagszervezés, az iskolai könyvtár
vezetése, szolgáltatásmenedzsment, minőségirányítási program (MIP), médiapedagógia, tantárgypedagógia, a gyermek és
ifjúsági irodalom története és sajátosságai, olvasáskutatás, olvasáspedagógia, média és taneszközismeret, médiaelemzés,
médiakutatás;
 könyvtári minőségmenedzsment specializáció: hazai és nemzetközi fejlesztési törekvések, minőségirányítási rendszerek és
modellek, minőségügyi dokumentáció, szabványok és jogi szabályozás, stratégiai tervezés, erőforrásgazdálkodás, szakértői,
szakfelügyeleti tevékenység, szervezetmenedzsment, teljeskörű minőségmenedzsment, teljesítménymérés,
szolgáltatásmenedzsment, használói igényfelmérés, használóképzés, kommunikációs stratégiák, probléma és konfliktuskezelés,
minőségi stratégiák, minőségmenedzsment módszertana, minőségellenőrzés, marketing és projektmenedzsment;
 közszolgáltató könyvtáros specializáció: társadalom és közszolgáltatás, hazai és külföldi fejlesztési stratégiák,
tudásmenedzsment, kistérségi együttműködés menedzsmentje, közszolgáltató intézményrendszer, hálózatközpontú
közszolgáltatási modellek, kettősfunkciójú könyvtárak menedzsmentje, kistelepülések szolgáltatási rendszere, közszolgálati és
kulturális adatbázisok és szolgáltatásaik, informatika és webfejlesztés, audiovizuális tartalomszolgáltatás, könyvtárak, teleházak,
epontok, dokumentumszolgáltatás, eügyintézés, jogszabályok, szakfelügyeletek, módszertani ismeretek;
 különgyűjtemények specializáció: tematikus különgyűjtemények, zenei gyűjtemények, audiovizuális és elektronikus
dokumentumok, helytörténeti gyűjtemények, kis és aprónyomtatványok, egyedi, speciális szempontú dokumentumok
gyűjteménye, különgyűjtemények formai és tartalmi feltárása (retrospektív, kurrens), információ és tudásszervezési kutatási
módszerek és technológiák, állományvédelemi szempontok, megoldások, kiállítás és rendezvényszervezés, erőforrás
gazdálkodás a digitalizálási folyamatokban, különgyűjtemények projektmenedzsmentje, különgyűjtemények digitalizálása;
 médiamatika specializáció: médiakommunikáció, multimédia rendszerek, eContent uniós irányelvek, programtervezés,
szerzői jog, információfeldolgozás, információs folyamatok irányítása, digitális megőrzés, szélessávú szolgáltatások,
webszolgáltatások fejlesztése, médiatartalommenedzsment, virtuális referensz szolgáltatások, tudásmenedzsment;
 nyelvészeti informatika specializáció: nyelvészeti alapfogalmak, nyelvészet területei, fonológia, laboratóriumi fonológia,
szintaxis, formális nyelvek, szemantika, formális szemantika, pragmatika, bevezetés a mesterséges intelligenciába, szakértői
rendszerek, logikai programozás, a kísérletes nyelvészet alapjai, számítógépes szövegfeldolgozás;
 orvosi könyvtáros specializáció: orvosi nyelv, élettan, kórélettan alapjai, orvosi szaktájékoztatás, alkalmazott
pszichológia, könyvtáros etika, mentordidaktika, tudományos forrásanalízis, értékelemzés, kiadványszerkesztés, bibliometria, az
internet szakirányú használata, kutatásszervezés;
 régi nyomtatványok feldolgozása specializáció: régi nyomtatványok feltárása, a tartalmi feltáró munka segédletei, európai
és magyar könyvtártörténet, szellemi irányzatok története, olvasmánytörténet, a könyvtörténet rokon területei, levéltári és
térképészeti ismeretek, az írás és az olvasás története, könyvkiadói stratégiák, a cenzúra története, a könyvillusztráció története, a
nyomdatechnika története, antikvár és restaurátori ismeretek, paleográfia, latin nyelv;
 szaktudományi (kutatásfejlesztési) információmenedzser specializáció: a mai magyar makro és mikrogazdaság,
tudománypolitika, könyvtári innovációk a tudományos és kulturális információk menedzselésében, a tájékoztatási intézmények
és eszközök itthon és külföldön, orvosi, egészségtudományi tájékoztatás, társadalomtudományi és bölcsészettudományi
tájékoztatás, közgazdaságtudományi és jogi tájékoztatás, természettudományi és műszaki tájékoztatás, művészeti tájékoztatás,
környezettudományi és agrártudományi tájékoztatás;
 tartalomfejlesztő menedzser specializáció: Internet és PR, a „hálózati társadalom”, nonprofit szervezetek menedzsmentje,
speciális kollégium, webtechnológia, programozási ismeretek, HTML ismeretek, multimédia ismeretek, hálózati ismeretek,
hálózati szolgáltatások, adatbázisok szervezése, digitális szövegek kezelése, strukturált szövegek, metaadatok, teljes szövegű
adatbázisok;
 üzleti információmenedzser specializáció: piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban, üzleti és jogi
ismeretek, professzionális információkutatás és közvetítés, az üzleti információ elmélete és gyakorlata, korszerű
információmenedzsment és marketing módszerek, szervezeti információgazdálkodás, információs tanácsadás, térítéses
információszolgáltatás a könyvtárban, forrásszerzési, pályázatkészítési műhelymunka, információvédelmi alapismeretek,
vállalkozásalapítás, ügyviteli rendszerek;
 webtechnológia specializáció: webfejlesztési irányelvek, adatbázistervezés, SQL, szemantikus Web, névterek, ontológiák,
XML, CSS, Flash, design megoldások, CMS megoldások áttekintése, programnyelvek (PHP/PERL/egyéb), Javascript, AJAX
megoldások, keretrendszerek áttekintése, adatbiztonság, ekereskedelem, ekormányzat, alkalmazásfejlesztés;
b) szakmai gyakorlat: 10 kredit;
A szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg, amelynek kreditértéke 10 kredit.
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga, továbbá egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel
egyenértékű érettségi vagy oklevél szükséges.
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint az informatikus könyvtáros alapképzési szak
ismeretköreiből.
11.1172 KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1173 A mesterképzési szak megnevezése: kommunikáció és médiatudomány (Communication and Media Studies)
szakképzettség: okleveles kommunikáció és médiaszakértő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Communications and Media Studies Expert
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak, valamint a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kommunikáció alapképzési szak.
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a
bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzési területek alapképzési szakjai.
 4.3.1175 A 10. pontban meghatározott feltételek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan munkaerőpiacképes szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kulturális
rendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságairól, következésképp a kommunikáció és a média fontosabb
színtereiről és intézményeiről, s akik ennek alapján felkészültek a fenti intézmények adekvát működtetésére, illetőleg
működésük értékelő elemzésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
a médiához kapcsolódó alapfogalmakat és alapelveket,
a társadalmi kommunikáció különböző területeinek problémáit a társadalmi kommunikáció összefüggésein belül,
a társadalom mibenlétével és működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket,
a társadalmat működtető kommunikációs és mediális rendszereket,
a társadalmi kommunikáció fontosabb intézményeit és színtereit,
a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit (így többek között a média és
a populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait),
a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait,
az állami szabályozás eszközeit,
az Európai Unió által definiált kulturális tér mibenlétét,
a digitális konvergencia jogi, technológiai, kulturális és gazdasági természetét,
a kommunikáció és a média történetiségét,
a társadalmi kommunikáció területének összefüggésein kívül eső alapfogalmakat és alapelveket,
az ismeret megszerzésének módjait és a kommunikációkutatás fő módszereit a kommunikáció területén.
hogy a kommunikáció területén és/vagy munkájukban a kommunikáció szakma gyakorlásához szükséges
követelményeknek megfeleljenek,
a felmerülő problémák megoldására,
önállóan vagy szervezett kurzusok keretében továbbtanulásra és/vagy további szakmai készségek kifejlesztésére,
az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának felhasználására,
az elemzés során felmerülő problémákra különböző megoldások kidolgozására,
az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre,
rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, hiányos rendelkezésre álló adatok esetében is
helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai
közönség számára érthetően kommunikálni,
választott szakterületük szakmai és etikai normáinak betartására,
egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmájuk gyakorlására,
idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére,
a megszerzett tudás önálló alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,
egy szervezeten belül kellő szakmai gyakorlat után vezetői munkakör betöltésére.
olyan együttműködési és kezdeményező készség, melyek szükségesek a személyes felelősséggel járó munkakörök
betöltéséhez,
önismeret,
egyéni döntéshozatalra való képesség,
hatékonyságra való törekvés,
kritikai önreflexió és értéktudat,
más területekre is átvihető ismeretek,
önfegyelem,
önbizalom,
önállóság,
felelősségvállalás,
rugalmasság,
rendszerszemlélet,
döntéshozatalra való képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
önálló tanulásra való képesség.
társadalomtörténet és elmélet (például társadalomfilozófia, társadalomtörténet); megismeréselméletek (például kognitív
pszichológia, tudományfilozófia); a kommunikáció és a média különböző típusú (például történeti, etológiai,
szociálpszichológiai, kulturális antropológiai, szociológiai) leírásai; a kommunikáció és a média szabályozáselméletei (például
jogi, etikai, gazdasági, politikai, kulturális).
a közvetlen emberi kommunikáció elméletei; a társadalmi kommunikáció elméletei (például társadalmi konfliktusok
elemzése, kultúraközi konfliktusok története, medializációtörténet, medializált társadalom); reprezentációelméletek (például a
nyelv tudománya, a jelek tudománya, tudásreprezentáció, vizuális reprezentáció).
a) választható szakterületi modulok ismeretei: 2030 kredit
humánorientáció: nemverbális kommunikáció (vizuális és auditív kommunikáció, mediális kommunikáció stb.); szervezeti
és csoportkommunikáció; pragmatika; identitás és másság (története, elméletei); kommunikációs hálózatok (története, elméletei)
stb.;
médiaorientáció: technológiai médiumok elméletei (műsorszerkesztés, media programming stb.); kritikai kultúrakutatás; az
információs társadalom és a hálózati kommunikáció elméletei (például új médiumok); az identitás és a másság (története,
elméletei) stb.;
b) választható szakirányú modulok ismeretei: 3050 kredit
kommunikáció és médiatörténet, egyházi kommunikáció, hálózati kommunikáció, kommunikációtudomány, közéleti
kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, kultúratudomány, mediáció, médiatudomány, szervezeti kommunikáció,
nemzetközi kommunikáció, vizuális kommunikáció, újságírás: nyomtatott, rádiós, televíziós, online stb.;
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú
nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú
(B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél megszerzése szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit értékű társadalomtudományi, kommunikáció és médiatudományi ismeret. A
12.1177 KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1178 A mesterképzési szak megnevezése: kisebbségpolitika (Ethnic and Minority Policy)
szakképzettség: okleveles kisebbségpolitikai szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnic and Minority Policy Expert
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a szociális munka, a
politológia, a kulturális antropológia, a szociálpedagógia alapképzési szakok.
andragógia, a néprajz, a pszichológia, a romológia, a nemzetközi tanulmányok, az emberi erőforrások, a kommunikáció és
médiatudomány, a igazságügyi igazgatási, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező, a
gyógypedagógia, a tanító, az óvodapedagógia, a konduktor, a katonai vezető, a nemzetbiztonsági, a büntetésvégrehajtási
nevelő, a bűnügyi igazgatási alapképzési szakok.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik az Európai Unió etnikai, nemzeti és kisebbségi problémáit.
Megszerzett jogi, politikai, szociológiai, antropológiai, közpolitikai és történeti ismereteik birtokában képesek a
kisebbségpolitika területén önállóan vagy teamben végzendő döntéshozói, irányítási, szervezési és szakértői feladatok ellátására
önkormányzatoknál, tömegkommunikációs szerveknél, stb. A végzettek megfelelő elméleti és gyakorlati tudással,
interdiszciplináris ismeretekkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek a kisebbségpolitika vonatkozásában. Felkészültek
a kisebbségek, az etnicitás, az interetnikus és csoportközi viszonyok nemzetközi és hazai tudásanyagát és
kutatásmódszertanát,
a folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris ismereteket,
az alkalmazói szintű számítógépes elemzési módszereket,
a kvalitatív elemzési technikák professzionális szintű alkalmazását,
a legjelentősebb hazai etnikai és szociális csoportok helyzetét, a többségi társadalommal való együttélésük különféle
konfliktusait, és a konfliktusok kezelésének lehetséges módozatait,
a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikákat,
szakmai etikai normákat és alkalmazásukat.
a kisebbségekkel kapcsolatos fogalmak rendezésére és értelmezésére,
a kisebbségekkel kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére,
önálló és a csoport keretek közt történő kutatómunka végzésére,
a tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására,
elméleti és gyakorlati kutatómunkára, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzésére,
új problémák, új jelenségek feldolgozására,
integrált ismeretek széles körű alkalmazására a kisebbségszociológia és kisebbségpolitika területén.
kritikai attitűd,
nyitottság az új társadalomtudományi eredmények, illetve a kisebbségpolitika új jelenségei iránt,
idegen nyelv tudása, jó kommunikációs képességek,
széles műveltség, önképzés,
a nacionalizmus és etnicitás elmélete, a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek története KözépKeletEurópában, csoportközi
viszonyok, migrációelmélet, a kisebbségi jogok magyar és nemzetközi története, a kisebbségvédelem európai és magyar
intézményrendszere.
8.2.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 1418 kredit
az összehasonlító közpolitika, a szociális védőháló és kisebbségpolitika összefüggése, a munkaerőpiac, szegregáció, és
diszkrimináció kérdése, a kisebbségpolitika és a média, a multikulturalizmus, a kisebbségpolitika és az európai integrációs
normák, valamint a politikai pszichológia és kommunikáció.
8.2.2. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei
választható ismeretek: 5060 kredit
a nemzeti identitás, a kisebbségi nyelvhasználat, kisebbség és többség a régióban, etnopolitikai konfliktusok, összehasonlító
jóléti állam, önkormányzatiság, oktatáspolitika, kisebbségek az egészségügyben, roma kisebbség KözépKeletEurópában, a
sikeres romák, deviancia, zsidóság Magyarországon, az antiszemitizmus, vallási kisebbségek, feminizmus, szexuális
kisebbségek, családpolitika, hajléktalanság, fogyatékosok, menekültek, lakóhelyi szegregáció, döntéselmélet,
konfliktuskezelési technikák, diskurzusanalízis; doktori programra felkészítő elméleti és módszertani tárgy, a többváltozós
statisztikai elemzés, a konfliktuskezelés, a tanulmányíró szeminárium, a diskurzusanalízis, a pályázatírási gyakorlat
megszerzése, valamint valamilyen kisebbségi nyelv elsajátítása.
Az itt felsorolt témakörökből az intézmény által meghirdetett kurzusok alapján a hallgató választ úgy, hogy 5060 kreditet
összegyűjtsön.
A szakmai gyakorlat terepmunka, amelynek időtartama legalább 3 hét a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak
szerint.
A mesterfokozat megszerzéséhez két középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga amelyek közül az egyik idegen nyelv
kötelezően az angol, német, a francia, az olasz vagy a spanyol vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél
A 4.2 pontban felsorolt alapképzési szakokról érkező hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján korábbi tanulmányai szerint elismerhető legyen legalább 60 kredit
az alábbi ismeretkörökben:
társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, politológia (25 kredit);
gazdasági és jogi ismeretek: közgazdaságtan jogtudomány (12 kredit);
kommunikációs, kulturális, piac és közvéleménykutatási ismeretek (8 kredit);
kutatásmódszertan (15 kredit).
A 4.3. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 20 kredit a szociológia és
társadalomtudományi ismeretkörökből. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a
kell megszerezni.
13.1182 EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI
SZAK
1.1183 A mesterképzési szak megnevezése: egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (Health Care Policy, Planning and
Financing)
szakképzettség: okleveles egészségpolitikai szakértő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Health Care Policy, Planning and Financing
 választható specializációk: egészségpolitika tervezés és elemzés; egészséggazdaságtan (Health Policy Planning, Health
Economics)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a társadalmi tanulmányok, az egészségügyi gondozás és
prevenció, az ápolás és betegellátás, az egészségügyi szervező, az alkalmazott közgazdaságtan és a szociológia alapképzési
szakok, továbbá a közszolgálati alapképzési szak közgazdálkodási szakiránya.
 4.2.1185 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap vagy mesterfokozatot adó
6.2. A differenciált szakmai, kötelezően választható anyaghoz rendelhető kreditek száma: 3642 kredit;
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: legalább 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségügy területén képesek önálló egészségpolitikai, tervezési és
finanszírozási szakértői (elemző, tervezőfejlesztő és programmenedzseri) feladatokat ellátni, és ezáltal hozzájárulni a
tevékenységük színterét jelentő intézmény, térségi (országos, regionális, kistérségi) rendszer teljesítményének,
eredményességének javításához. Megfelelő ismerettel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
az egészségügy makro és mezoszintű rendszereinek, intézményeinek és szolgáltatásainak elemzéséhez és a tervezéshez
szükséges módszertant, továbbá
 az egészségpolitika tervezés és elemzés specializáción
az egészségügyi rendszerek teljesítménye értékelésének elméleteit,
az egészségpolitikai célok elérését szolgáló fejlesztéseket, intézményi kapacitásokat, a munkaerő mennyiségét és minőségét,
a szolgáltatások kínálatát, keresletét és árát, a szolgáltatások minőségét befolyásoló eszköztárat, valamint alkalmazásának
feltételeit és korlátait,
a kormányzat, önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepét az egészségpolitikai
célok elérésében,
a regionális és kistérségi multiszektorális egészségpolitika, egészségügyi fejlesztés, stratégiai tervezés elméleti kérdéseit,
nemzetközi és hazai tapasztalatait,
a forrásteremtés és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,
a térségi ellátásszervezés elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,
a nemzetközi kooperációk tervezésének és elemzésének módszereit,
a minőség mérésének módszereit, a minőség és hatékonyság összefüggéseit, a klinikai kockázatkezelést,
az egészségügy emberi erőforrásainak térségi és intézményi szintű elemzését és menedzsmentjét,
az egészségügyi intézményekben megvalósítandó stratégiai tervezésének és minőségmenedzsmentjének elméleteit,
módszereit;
 az egészséggazdaságtan specializáción
a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit,
az egészségnyereség mérésének módszereit,
a gazdasági elemzések nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszereit,
a gazdasági elemzésekben alkalmazott modellezés alaptípusait,
az egészségügyi kiadások elemzési módszereit,
a forrásteremtés, a fejlesztések és a szolgáltatásfinanszírozási módszerek elméleteit és módszertani kérdéseit,
a gyógyszergazdaságtan elméleteit és módszertani kérdéseit.
az egészségügy nemzetközi folyamatainak és a magyar egészségügyre gyakorolt hatásuknak az elemzésére,
a magyar egészségügy teljesítményének értékelésére, folyamatainak, lehetséges jövőbeli alternatíváinak társadalmi
gazdasági és nemzetközi összefüggéseikben történő elemzésére,
az egészségügyi ellátás mezoszintű rendszerei teljesítményének, problémáinak sokoldalú, interdiszciplináris
megközelítésére, elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, hatástanulmányok készítésére,
az egészségügyi finanszírozó és szolgáltató intézmények gazdálkodásának, teljesítményének és működési problémáinak
elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, az intézmények stratégiai és rövid távú tervei elkészítésében való
közreműködésre,
mezo és intézményi szintű egészségügyi programok menedzselésében való közreműködésre,
nemzetközi szintű egészséggazdaságtani ismeretek birtokában a szolgáltatások minőségére, az egészségügyi technológiák,
terápiák és gyógyszerek költséghatékonyságára vonatkozó elemzések megtervezésére és a releváns programok menedzselésére,
az elért eredmények szakmai nyilvánosság előtti szakszerű, meggyőző írásbeli és szóbeli megjelenítésére, továbbá
 az egészségpolitika tervezés és elemzés specializáción
a gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatokból eredő hatások elemzésére regionális és kistérségi rendszerek,
egészségügyi intézmények szintjén,
országos és térségi (regionális, kistérségi) egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére, az azon alapuló
egészségpolitikai döntési alternatívák megfogalmazására;
az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére vonatkozó módszerek hiányosságából fakadó problémák
megfelelő bemutatására, interpretálására,
a lakosság egészségi állapotának javulását, az ellátórendszer hatékonyságát és minőségének javítását, az egyenlőtlenségek
csökkentését és a finanszírozhatóság céljainak elérését szolgáló egészségpolitikai eszköztár kritikus értékelésére, és az adott
régió, kistérség vagy intézmény sajátos körülményeire való adaptálására,
a kormányzat, önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepének elemzésére,
javaslatok megfogalmazására az egészségpolitikai célok elérésében,
az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszerei hazai alkalmazásának elemzésére, a magyar egészségügy
finanszírozási adatbázisain alapuló elemzések készítésére,
egy adott régió, kistérség, intézmény finanszírozási helyzetének elemzésére, javaslatok megfogalmazására,
térségi (regionális, kistérségi) stratégiai tervek és cselekvési programok elkészítésére,
a térségi ellátásszervezést szolgáló programok elemzésére, tervezésére és menedzselésére,
az egészségügyi intézmények stratégiai tervezéséhez, az orvosszakmai és a gazdasági érdekek összeegyeztetéséhez
szükséges ismeretek és szemlélet alkalmazására,
a nemzetközi kooperációk tervezésére és elemzésére az egészségügy országos, regionális, kistérségi és intézményi szintjén;
 az egészséggazdaságtan specializáción
az életminőség mérési módszereinek alkalmazására,
költséghatékonysági elemzés megtervezésére és kivitelezésére,
az egészségügyi technológiák költséghatékonyságára vonatkozó szakirodalom kritikus értékelésére,
modellezési módszerek alkalmazására,
az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszereinek a minőségre, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a
hatékonyságra gyakorolt lehetséges hatásainak elemzésére,
a gyógyszerágazat működésének, gyógyszertámogatási rendszerek gazdasági és társadalompolitikai szempontok alapján
történő elemzésére.
igény a folyamatos önképzésre,
a szakmaietikai normák tisztelete.
26 kredit
bevezetés az egészséggazdaságtanba; egészségpolitika; egészségszociológia; egészségügyi etika és jog; epidemiológiai
alapismeretek; népegészségügyi medicina.
egészséggazdaságtani elemzések alapjai; egészségügy az Európai Unióban; egészségügyi rendszerek finanszírozása;
komplex regionális elemzés és fejlesztés; magyar egészségügyi rendszer; népegészségügyi programok tervezése és
menedzsmentje; vállalkozásgazdaságtan; egészségügyi informatika; statisztikai módszerek az egészségügyi elemzésekben;
kommunikáció.
 specializációk ismeretei:
 egészségpolitika tervezés és elemzés specializáción: a magyar egészségügy finanszírozása; térségi fejlesztés és
ellátásszervezés az egészségügyben; emberi erőforrásmenedzsment; minőségmenedzsment; pénzügyi és számviteli ismeretek;
stratégiai tervezés és menedzsment az egészségügyi intézményekben; szociális munka és egészségügy; közigazgatási ismeretek,
 egészséggazdaságtan specializáción: egészséggazdaságtani elemzések módszertana, egészségnyereség mérése;
egészségügyi rendszerek finanszírozása; gyógyszergazdaságtan;
A szakmai gyakorlat a harmadik képzési időszak szorgalmi időszakában végzett, átlagosan heti kétnapos gyakorlat. A
szakmai gyakorlat színterei lehetnek: egészségügyi szolgáltató intézmények (elsősorban kórházak), Országos
Egészségbiztosítási Pénztár, regionális egészségügyi tanácsok, Egészségügyi Minisztérium, önkéntes egészségpénztárak,
kutatóintézetek, egészségügyi technológiák fejlesztői és beszállítói, stb.
oklevél megszerzése szükséges.
alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretkörökből: közgazdasági ismeretek,
társadalompolitika, statisztika, politikatudomány, szociológia, pszichológia, kommunikáció, számítástechnika, epidemiológia,
népegészségügyi medicina, egészségügyi informatika, egészségügyi igazgatás.
14.1189 KÖZÖSSÉGI ÉS CIVIL TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: közösségi és civil tanulmányok (Community and Civil Development Studies)
szakképzettség: okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Community and Civil Development Studies
3. Képzési terület: társadalomtudomány képzési terület
 4.1.1190 Teljes kreditérték beszámításával elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a bölcsészettudomány, a
társadalomtudomány, a pedagógusképzés, a gazdaságtudományok, jogi képzési terület vagy a közigazgatási, rendészeti és
katonai képzési terület közigazgatási képzési ágának alapképzési szakjai, valamint az ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, rendelhető kreditek száma: 1020 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelet kreditérték: 12 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a civil társadalom és benne a nonprofit szektor jelenlegi nemzeti, európai és
globális jelentőségének és szerepének ismeretében képesek a civil szervezeti életben, a hazai és nemzetközi hálózatok
működtetésében, a menedzsmentben és a támogatásszervezésben eredményesen tevékenykedni. A végzettek alkalmasak a helyi
fejlesztési folyamatokban, a fejlesztéssel összefüggő tervezési és értékelési eljárásokban szakmai segítség nyújtására, a civil
szervezetekhez kapcsolódó önálló munka végzésére, intézmények, szervezetek vezetésére, projekt és kutatási tervek
kialakítására és menedzselésére, megalapozott szakmai állásfoglalások kialakítására, döntéshozatalra, prezentációra, szakmai
ismereteik átadására, interdiszciplináris teamben való hatékony munkára, valamint nemzetközi együttműködésben folyó
tevékenységre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a nonprofit szektort körülvevő jogi, financiális és társadalmi közeget, szabályozókat, jellemző folyamatokat, és azok
hatásait,
az aktuális társadalmi, gazdasági helyzetben a különböző társadalmi csoportokat, lehetséges partnereket, a civil/nonprofit
önkormányzati szereplőket,
a civil/nonprofit szervezetek főbb jellemzőit, az egyes nonprofit szervezetek sajátos szervezetiműködési jellemzőit,
a lehetséges nonprofit szervezeti célok, funkciók, közönségcsoportok, tevékenységek, és források kategóriáit és határait,
a fejlesztési irányok kidolgozásához, a fejlesztési folyamatok megszervezéséhez és értékeléséhez szükséges ismereteket,
a nonprofit szervezetek alapításával és működésével kapcsolatos jogi környezetet,
a civil/nonprofit szervezetek finanszírozásának lehetséges formáit,
a hatékony forrásszervezési módszereket,
a korszerű információs és kommunikációs technológiákat.
a helyi társadalom szervezeti szereplőinek a kibontakozó helyi cselekvéshez szakmai, és fejlesztői segítséget nyújtani,
az intézmények közötti kommunikáció és a közösségi, civil csoportok együttműködésének a fejlesztésére a nem
kormányzati szektoron belül és a három szektor között,
a tervezési, értékelési és fejlesztési folyamatokban szakmai segítőként való közreműködésre,
a helyi, kistérségi, regionális és nemzetközi együttműködés fejlesztésére,
hazai és nemzetközi programok, projektek tervezésére és támogatások szervezésére,
képzések és tréningek szervezésére és koordinációjára,
a társadalmi nyilvánosság folyamatainak szakmai segítésére,
a hozzáférhető irányítási szinteken, a településközösségek megfelelő szervezeteivel együttműködve érdekképviseleti munka
végzésére.
c) A mesterképzési szakon végzettek rendelkeznek a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságokkal és
készségekkel:
alapos értelmiségi tájékozottság és nagyfokú kreativitás,
az alulról szerveződő, demokratikusan működő közösségek értékként való elfogadása,
tolerancia a társadalom, a helyi közösségek sokszínűségével szemben, a saját és a nagyobb közösségekben többséget élvező
véleményektől, értékektől, viselkedésformáktól eltérő jelenségekkel, megoldásokkal szemben,
nyitottság más emberek véleményének megismerésére, befogadására,
az emberi kapcsolatok konfliktusos jellegének elfogadása, a konfliktusok megoldásában érdekkiegyenlítő megoldásokra
törekedés,
kreativitás, proaktivitás, kezdeményező módon való fellépés,
felelősség vállalás a közösségi problémákhoz,
másokkal való kooperációra, együttműködésre való készség,
szakmai önreflexióra, megújulásra, szakmai munkában az önfejlődésre való képesség.
társadalmi alapismeretek: mai magyar társadalom, szociálpolitikai, politológiai, közigazgatási, szociálpszichológiai
alapismeretek.
a modern közösségiség elméleti keretei: közösségelmélet, társadalmi és közösségi részvétel, modernizáció és demokrácia, a
civil társadalom fogalma, szerepe, civil társadalom a globalizálódó világban;
a modern közösségiség társadalmi jelenségei: civil mozgalmak Magyarországon, a harmadik szektor és társadalmi jellemzői, a
közösségi munka története;
közösségi és civil segítőmunka: a közösségi beavatkozás és annak modelljei, a közösségi munka, mint szaktevékenység, a
segítők szerepei a közösségi munkában;
módszertan: munkamódok, módszerek a közösségi munkában, menedzsment a civil szektorban, kutatásmódszertan, fejlesztési
programok monitorozása, konfliktuskezelés, mediáció.
a közösségi munka speciális területei: fejlesztőmunka cigány közösségekkel, közösségi gazdaságfejlesztés, közösségi
médiahasználat;
végzett hetenként minimum 8 tanóra, forgatókönyv és tanulmányi szerződés alapján végzett terepgyakorlat, melynek időtartama
legalább 6 hét.
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1)
komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag
elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél
ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit
bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretkörökből.
 15.1192 ÖSSZEHASONLÍTÓ HELYI FEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok (Comparative Local Development
Studies)
 szakképzettség: okleveles helyi fejlesztő
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Local Development Expert
 3. Képzési terület: társadalomtudomány
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területen a nemzetközi
tanulmányok, a politológia és a szociológia alapképzési szak, továbbá a gazdaságtudományok képzési területen a közszolgálati,
az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, valamint a turizmusvendéglátás alapképzési szak.
társadalomtudomány képzési területen a kulturális antropológia, a kommunikáció és médiatudomány, a társadalmi tanulmányok
alapképzési szak, továbbá a gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügy
matematikai elemzés, a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel alapképzési szak, a
műszaki képzési területen a környezetmérnöki, a műszaki menedzser, a műszaki szakoktató alapképzési szak, az agrár képzési
területen a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki
alapképzési szak, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az igazgatásszervező, a közigazgatás
szervező és a nemzetközi igazgatási alapképzési szakok.
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a
elfogad.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik multidiszciplináris ismereteik birtokában képesek azoknak a komplex
gazdasági, társadalmi, politikai és térbeli folyamatoknak a feltárására és megismerésére, melyek helyi és regionális szinten
alakítják az életminőség, ezen belül a közösségi és egyéni cselekvés lehetőségeit és korlátait. Ismereteik birtokában a szakot
elvégzett hallgatók képesek a települések, kistérségek és régiók versenyképességét és vonzerejét erősítő helyi fejlesztés széles
értelemben vett szocioökonómiai vonatkozásait számításba venni, azoknak megfelelően a komplex helyi fejlesztési
programokat előkészíteni, megtervezni, lebonyolítani, koordinálni és monitorozni, valamint az ezekhez kapcsolódó alkalmazott
kutatási feladatokat elvégezni. Megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori (PhD) képzés
keretében történő folytatásához.
 a lokális ágazati (helyi gazdaságfejlesztéssel, helyi társadalommal, társadalompolitikával és közösségfejlesztéssel, térbeli
környezet és infrastuktúrafejlesztéssel kapcsolatos) szakpolitikákat;
 a helyi intézmények jogi és pénzügyi szabályrendszerét;
 az intézményi szereplőket, érdekcsoportokat, társadalmi rétegeket és célcsoportokat;
 a helyi döntések értékszempontjait;
 a projektmenedzsment elméletét és gyakorlatát;
 a helyi fejlesztések vizsgálatához szükséges módszereket (értékelés és hatásvizsgálat, a komparatív módszer kvalitatív és
kvantitatív eszköztára);
 a nemzetközi elméletet és gyakorlatot.
 a szakterületükkel kapcsolatos ismeretkörök alkotó felhasználására és integrálására;
 a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos komplex problémák felismerésére, alternatív problémamegoldási javaslatok
kidolgozására és összehasonlítására;
 a nemzetközi helyi fejlesztési tapasztalatok kritikai értékelésére és adaptálására;
 fejlesztési csoportok tagjaként együttműködésre más szakterületek képviselőivel;
 fejlesztési csoportok vezetésére és koordinálására;
 a fejlesztés külső és belső kommunikációjára, idegen nyelvű szakmai kommunikációra;
 nemzetközi fejlesztési pályázatok koordinálására;
 konkrét helyi fejlesztési programok előkészítésében, lebonyolításában és eredményességének mérésében való részvételre;
 olyan társadalomtudományi kutatások elvégzésére, amelyek nélkülözhetetlenek komplex helyi fejlesztési programok
megalapozásához, megvalósításához és értékeléséhez;
 a helyi fejlesztések társadalmikulturálispolitikaigazdaságijogi beágyazottságából fakadó összetett szemléletmód
alkalmazására.
 alkotókészség;
 nyitottság;
 rugalmasság;
 problémaérzékenység;
 módszeresség, elemzőkészség;
 kritikai és komparatív szemlélet;
 információfeldolgozási képesség;
 empátia;
 kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás;
 alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges
 ágazati szakpolitikák: helyi gazdaságfejlesztés, helyi társadalom és közösségfejlesztés, lokális társadalompolitikák, térbeli
környezet és infrastruktúrafejlesztés.
 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 2832 kredit
 horizontális diszciplínák: a helyi fejlesztés jogi és intézményi keretei, önkormányzati gazdálkodás önkormányzati
pénzügyek, érdekcsoportok és intézményi szereplők a helyi fejlesztésben, társadalmi rétegek és célcsoportok a helyi
fejlesztésben, értékszempontok a helyi döntésekben.
 módszertani ismeretkörök: fejlesztési stratégia alkotása, projektmenedzsment, projektértékelés és hatásvizsgálat
(módszerek és nemzetközi tapasztalatok), komparatív módszer (kvantitatív és kvalitatív eszközök), szakmai gyakorlat
 A szakmai gyakorlat a helyi fejlesztés különböző szakterületein hazai vagy külföldi civil szervezetnél, vállalkozásnál,
fejlesztési ügynökségnél, fejlesztési projektekkel foglalkozó kutató és tanácsadó szervezeteknél, kormányzati és önkormányzati
szerveknél végzett 8 hetes szakmai munka.
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga
vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: szociológia,
politikatudomány, jogi ismeretek, gazdaságtudományi ismeretek, nemzetközi ismeretek, statisztika, társadalomkutatás
módszerei.
 16.1193 HUMÁNÖKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: humánökológia (Human Ecology)
 szakképzettség: okleveles humánökológia szakember
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Human Ecology
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területen a szociológia, a
politológia, a kulturális antropológia, és a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési
területen a tájrendező és kertépítő mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki,
a bölcsészettudomány képzési területen a történelem, a filozófia, a gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott
közgazdaságtan, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, továbbá a természettudomány képzési területen a biológia, a
földrajz és a környezettan alapképzési szak.
 6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
 A képzés célja olyan elméleti és gyakorlati szakemberek felkészítése, akik a társadalmi és természeti rendszerek közötti
kölcsönhatások ismeretében képesek a környezeti problémák társadalmi dimenziójának feltárására, társadalmi és kulturális
folyamatok ökológiai szempontú elemzésére, tervezésére és szervezésére helyi és globális szinten. Megfelelő ismeretekkel és
készségekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
 az ökológiai komplexum rendszerösszefüggéseit;
 a társadalmi és környezeti változások kölcsönhatásait;
 a helyi és globális társadalmi folyamatokat;
 a környezetmenedzsment tudományos alapjait és gyakorlatát;
 az ökológiai szempontok alkalmazásának következményeit a társadalomelméletben, a politikai filozófiában és az
etikában.
 társadalmi folyamatok környezeti összefüggéseik felismerésén alapuló elemzésére, tervezésére és szervezésére, különösen
a területfejlesztésben, a közigazgatásban, valamint a civil szervezetekben;
 az ökológiai problematikával kapcsolatos társadalmi konfliktusok kezelésére;
 az ökológiai és szociális fenntarthatóság elveinek megfelelő szemléletmód alkalmazására, terjesztésére és képviseletére
helyi és globális kérdésekben.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek
 az ökológiai és szociális fenntarthatóság iránti elkötelezettség;
 interdiszciplináris szemlélet, tudományterületek közötti közvetítés képessége;
 az ökológiai problémák lokális és globális társadalmi következményeinek, valamint a társadalmi viselkedés környezeti
hatásainak felismerése;
 önálló, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás;
 kritikai szemlélet, vitakészség;
 értékközpontúság, a minőség iránti érzékenység, igény a minőségi munkára;
 jó kommunikációs készség magyar és idegen nyelven;
 kutatói attitűd, fogalmi gondolkodás, absztrakciós képesség;
 a rendszeres tanulás iránti igény;
 a megújulásra, az új ismeretek befogadására, feldolgozására való képesség;
 széles műveltség, kulturális érzékenység;
 interkulturális nyitottság, tolerancia;
 a kulturális örökség védelme, megbecsülése;
 kezdeményező, és együttműködési készség.
 alapozó ismeretkörök: legalább 1216 kredit
 a bioszféra és az ember, térbeli társadalmi folyamatok, városökológia, környezet és etika.
 fenntartható vidékfejlesztés, politikai ökológia, környezetszociológia, az épített környezet védelme, településtervezés és
városrekonstrukció, a természetvédelem alapjai, ökofilozófia, ökológiai gazdaságtan, környezetgazdálkodás;
 kutatásmódszertan és gyakorlat;
 szakmai gyakorlat.
 környezetpolitika, környezeti jog; térinformatika, a terepkutatás módszertana;
 média és környezet, környezeti nevelés, környezetpszichológia, ökológiai antropológia, történeti ökológia;
 ökológia és evolúcióbiológia, evolúciós pszichológia, az ökológiai gondolkodásmód alapjai, a bioszféra anyagcseréje,
környezeti klimatológia;
 9. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat követelményei:
 A szakmai gyakorlat tudományos kutatáshoz, illetve településfejlesztési, környezetvédelmi vagy tájgazdálkodási
programhoz kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény szervezésében vagy kutatóintézetnél, a szakigazgatásban, önkormányzatnál,
nonprofit vállalkozásnál vagy civil szervezetnél végezhető, összesen 40 óra, heti rendszerességgel több hónapon keresztül vagy
tömbösített formában teljesített terepmunka, az intézményi tantervben meghatározott kreditértékben.
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.
 A 4.2. pontban meghatározott szakok esetében a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási
törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a szociológia alapjai,
társadalomszerkezet, társadalmi folyamatok, társadalomkutatás módszertana, politikatudomány, filozófia és társadalomtörténet
ismeretkörökből.
 A mesterképzésbe való felvételnek nem feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben előtanulmánnyal rendelkezzen a
hallgató. A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell
szerezni.
 17.1194 SZOCIÁLPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)
 végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master); MA
 szakképzettség: okleveles szociálpedagógus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szociálpedagógia, szociális munka alapképzési szakok, a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szociálpedagógus és általános szociális munkás
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a
társadalomtudomány képzési terület társadalmi tanulmányok, szociológia, politológia; a bölcsészettudomány képzési terület
pedagógia, andragógia, pszichológia; a pedagógusképzés képzési terület óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus, konduktor
alapképzési szakjai, továbbá a tanári mesterképzési szak, valamint a katekétalelkipásztori munkatárs alapképzési szak; az orvos
és egészségtudomány képzési terület ápolás és betegellátás alapképzési szakjának ápoló szakiránya és ezen szakokkal a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint megfeleltethető szakok.
 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma:1020 kredit,
 A képzés célja olyan szociálpedagógusok képzése, akik a társadalom működéséről és zavarairól, a személyközi
kapcsolatokról, devianciákról a speciális szükségletű csoportokról, a köznevelés rendszerében történő nevelésről és fejlesztésről
szóló elméleti ismeretek felhasználásával segítik elő elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály társadalmi beilleszkedését, a
hátrányos helyzetűek, szociális ellátásra szorulók életesélyeinek és életminőségének javítását. Tevékenységük az egyéni és
közösségi felelősségre, a társadalmi igazságosságra, a demokratikus gondolkodásmódra, az emberi, gyermeki jogokra alapozva a
társas szociális kapcsolatok helyreállítását célozza. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés (PhD) keretében történő
folytatására.
 a szociálpedagógia, szociális szakmai tevékenység korszerű elméletét és gyakorlatát, a köznevelési rendszer működését;
 a társadalom működésének szabályszerűségeit, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket előidéző okok feltárásának
lehetőségeit;
 a gyermek és ifjúkorra vonatkozó pedagógiai és szociálpedagógiai elméleteket, és a problémacsoportokra kidolgozott
szocioterápiás eljárásokat;
 a gyermek és ifjúsági korosztály játék és szabadidő foglalkoztatási szabályait, módszereit, fejlesztési lehetőségeit, a
külföldi „jó gyakorlatok” magyarországi adaptációs lehetőségeit;
 a gyermek, család és ifjúságvédelmi, valamint a szociális szolgáltatások vezetéséhez, minőségbiztosításához szükséges
szakmai ismereteket;
 a sajátos szükségletű csoportok, szociális kisebbségek szociológiai ismérveit, a szociálpedagógiai beavatkozás
lehetőségeit;
 a munkaerőpiaci, a bűnmegelőzési, a speciális pedagógiai kompetenciák fejlesztésének lehetőségeit;
 a hátránykezelő stratégiákat és azok tervezésének eljárásait és módszereit;
 a szociális és gyermekvédelmi ágazati szolgáltatások gazdálkodását, jogi szabályozását;
 az ágazati társadalmi jelenségek kutatási és elemzési módszereit;
 a kisebbségekkel, migránsokkal való foglalkozások speciális módszertani repertoárját.
 önálló munkavégzésre a gyermekjóléti, köznevelési, gyermekvédelmi és szociális ágazatban;
 a gyermekjóléti, gyermek és ifjúságvédelmi, valamint családvédelmi szociális szolgáltatások és programok
kidolgozására, nyújtására, vezetésére, menedzselésére, és ezek minőségfejlesztési, szervezési és adminisztrációs feladatainak
elvégzésére;
 a szociális ellátások és bizonyos ágazatközi (oktatási szociális egészségügyi munkaerőpiaci bűnmegelőzési)
szolgáltatások végzésére;
 kettős identitású speciális szolgálatokban, szolgáltatásokban végzett munkára;
 köznevelési és egyes felnőttképzési intézményi szintű problémák sokoldalú feltárására, elemzésére;
 resztoratív/helyreállító és jóvátételi gyakorlatok alkalmazására;
 hátránykezelő sajátos szociálpedagógiai nevelési, oktatási fejlesztési stratégiák tervezésére és megvalósítására;
 eltérő kultúrájú személyekkel és csoportokkal történő együttműködésre, segítő munkára;
 életvezetési tanácsadásra;
 személyközi kapcsolatokban hatékony kommunikációra;
 a szociálpedagógus felelősségének értelmezésére, személyes és szakmai kompetenciái határainak felismerésére, az etikus
magatartás szabályainak következetes betartására;
 kutatási feladatok elvégzésére, új szakmai állásfoglalás kialakítására;
 ágazati szintű minőségbiztosítási feladatok elvégzésére;
 nemzetközi kapcsolatok keretében végzett munkára.
 szociális érzékenység;
 korszerű tudományos szakmai ismeretek befogadása és alkalmazása;
 jó kommunikációs képesség;
 konfliktusok hatékony kezelésének és feldolgozásának képessége;
 együttműködési képesség;
 kritikai gondolkodás;
 kreativitás, problémamegoldó képesség;
 szervező, elemző és vezetési képesség;
 döntéshozatali képesség;
 problémaérzékenység, kutatási motiváció.
 társadalomismeret, pszichológia, kommunikációelmélet, kutatásmódszertan
 szociálpedagógia, pedagógia, pszichológia, szociológia, etika, kutatásmódszertan, management, vezetés és
szervezéslélektan.
 resztoratív szociálpedagógia: személyközi és csoportközi konfliktusok kezelésének, módszertana: agressziókezelés és
konfliktusmegoldás a büntetésvégrehajtásban, prevenciós eljárások az erőszak megelőzésére; tanácsadás: kommunikációs
képességek és készségek a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalokkal való bánásmódban, reszocializációs hatású
pedagógiai eljárások, életúttervezés; speciális csoportokban közösségszervezés és közösségfejlesztés; kisebbségi közösségek
társadalmi integrációja: kisebbségek a világban és a magyar társadalomban: szegregáció és diszkrimináció, inklúzió és
interkulturalizmus az oktatásban; szociális kompetenciák fejlesztésének módszerei a kisebbségek körében: életúttervezés,
értéktisztázás, konfliktuskezelés, életvezetési tanácsadás; az oktatás és az iskolarendszer szerepe a kisebbségi közösségek
társadalmi integrációjában; kultúrák közötti kommunikáció;
 szakmai gyakorlat: 14 kredit
 A szakmai gyakorlat monitorozás szociális és gyermekvédelmi, valamint az iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett,
vagy magas halmozottan hátrányos helyzetű tanulói aránnyal dolgozó köznevelési intézményekben, a büntetésvégrehajtás
intézményeiben. A gyakorlóhelyen valamely tanult resztoratív eljárás elvégzése, szupervízió mellett. Kutatás tervezése a
gyakorlati hely valamely problématípusára és annak elvégzése.
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, az Európai Unió valamelyik munkanyelvéből, amelyiken a szakmának
tudományos irodalma van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
alapján előfeltételként elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
 társadalomtudományi ismeretek (szociológia, szociálpolitika, jogtudományi ismeretek, filozófia, etika, EUs ismeretek),
legalább 30 kredit;
 szakmai alapozó ismeretek (pedagógia, pszichológia, politológia, szociális munka, szociálpedagógia, kommunikáció)
legalább 30 kredit.
 18.1195 TÁRSADALOMKUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: társadalomkutató (Researcher of Social Sciences)
 szakképzettség: okleveles társadalomkutató
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Researcher of Social Sciences
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szociológia alapképzési szak.
társadalomtudomány képzési terület politikatudomány, szociális és társadalomismeret képzési ágainak alapképzési szakjai,
továbbá a természettudomány képzési terület matematikatudomány, környezettudomány képzési ágainak alapképzési szakjai, a
bölcsészettudomány képzési terület pedagógia és pszichológia képzési ágának pszichológia alapképzési szakja.
 6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 2032 kredit;
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik módszertani ismereteik birtokában bármilyen kutatási területen
hasznosítani tudják adatgyűjtési, adatelemzési és modellépítési képességeiket, szakmai hozzáértéssel képesek bekapcsolódni a
különféle kutatások egyes szakaszaiba, továbbá alkalmasak önálló kutatások megtervezésére és lebonyolítására. A végzett
hallgatók felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 a kutatási koncepciók kialakításának menetét,
 egy empirikus kutatás lebonyolításának lépéseit,
 az adatgyűjtési módszereket,
 az adatok elemzésének különböző, legkorszerűbb módjait,
 a társadalomkutatás ismeretelméleti korlátait,
 a validálás módszereit, és
 rendelkeznek a társadalomtudomány különböző területeire vonatkozó átfogó ismeretekkel;
 a kvantitatív modul kurzusait választók ismerik:
 a többdimenziós adatelemzési technikákat,
 különböző statisztikai programnyelveket,
 különböző statisztikai programcsomagokat, és
 a statisztikai következtetés és az adatbányászat módszereit;
 a kvalitatív modul kurzusait választók ismerik:
 a különböző interjúzási technikákat,
 az interjúelemzés és az általánosítás szabályait,
 a vizuális technikák alkalmazását a kvalitatív módszerekben,
 a médiatartalmak elemzési technikáit,
 a diskurzuselemzés módszerét,
 és az adatok mögött meghúzódó látens tartalmak előhívásának módszereit.
 kutatási problémák megfogalmazására,
 hipotézisek felállítására és tesztelésére,
 a kutatási témákhoz használható adekvát módszerek megválasztására,
 a mintavételi design megtervezésére és a mintavételi algoritmusok kidolgozására,
 kutatások teljes megtervezésére és lebonyolítására,
 az eredmények társadalomelméleti szempontból hasznos interpretációjára;
 a kvantitatív modul kurzusait választók alkalmasak:
 bonyolult adatbáziskezelési problémák megoldására,
 a kapott eredmények különböző programnyelvekkel való értelmezésére,
 válaszokat adni többdimenziós módszerekkel komplex társadalmi problémákra,
 matematikai becsléseket adni az eredmények általánosíthatóságára vonatkozóan,
 a kvalitatív modul kurzusait választók alkalmasak:
 nehezen kutatható problémák kvalitatív módszerekkel való megközelítésére,
 kis létszámú, de társadalompolitikai szempontból fontos csoportok problémáinak mélyebb megértésére,
 nagy léptékű survey kutatások kvalitatív technikákkal történő előkészítésére,
 komplex kvantitatív modellek által „fedetlenül hagyott” ellentmondásainak feloldására,
 a nehezen elérhető csoportok jellemzőinek feltárására.
 matematikai statisztikai ismeretek,
 logikus gondolkodás,
 absztrakciós képesség,
 elemzési készség,
 szintetizáló képesség,
 kapcsolatteremtő képesség,
 interpretációs készség,
 komplex problémák átlátásának képessége.
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz
 szükséges alapozó ismeretkörök: 2028 kredit
 társadalomtudományi alapozó ismeretek: 1518 kredit
 a magyar társadalom szerkezete a rendszerváltás után, társadalmi tőke és kapcsolati tőke, ismeretelmélet, kutatásetika;
 természettudományi alapozó ismeretek: 510 kredit
 kvantitatív módszertani technikák.
 matematikai statisztika, kvantitatív módszertani technikák, mintavétel, kutatásmenedzsment, Network analízis.
 differenciált szakmai ismeretek:
 8.3.1. egy modul választandó az alábbi ismeretkörökből: 2026 kredit
 kvalitatív modul: narratív interjú, diskurzuselemzés, média elemzés (Social), társadalomtudományi kísérletek, vizuális
technikák a kvalitatív elemzésben, esettanulmány;
 kvantitatív modul: számítógépes programcsomagok, kvantitatív módszertani technikák, modellépítés, programozás;
 8.3.2. választható további szakmai ismeretkörök: 412 kredit
 társadalmi egyenlőtlenségek, migráció, nemzetiségpolitika, kulturális antropológia, gazdasági folyamatok, deviancia,
döntéselmélet, szociálpszichológia, idegen nyelvű módszertani szakszöveg olvasás;
 8.3.3. szakmai gyakorlat: 8 kredit
 8.3.4. diplomamunka: 25 kredit.
 A szakmai gyakorlat, oktató irányításával, koordinálásával az egyetemen vagy külső cégeknél, kutatóhelyeken folyó
kutatásban való részvétel, gyakornoki munka a képzés másodiknegyedik féléveiben, amely gyakorlat során végzett
feladatokkal kapcsolatban a hallgatónak írásbeli beszámolási kötelezettsége van. A gyakorlati hely képviselője írásos értékelést
ad a hallgató ott végzett munkájáról.
 A mesterfokozat megszerzéséhez két államilag elismert középfokú (B2 szintű), illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga
letétele szükséges. A két nyelv közül az egyik az angol, német, francia, spanyol vagy olasz nyelvek egyike.
 természettudományi ismeretek, legalább 6 kredit: matematika, matematikai statisztika
 társadalomtudományi ismeretek, legalább 12 kredit: társadalomismeret, szociológia, antropológia, politológia,
pszichológia
 szakmai alapozó ismeretek legalább 3 kredit: SPSS ismeret
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. A szakra való belépéshez az angol nyelv ismerete (szövegértés)
szükséges.
 19.1196 KELETÁZSIA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: KeletÁzsia tanulmányok (East Asian Studies)
 szakképzettség: okleveles KeletÁzsia elemző
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in East Asian Studies
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia, japán,
kínai, koreai, mongol, tibeti szakiránya; a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak.
társadalomtudomány képzési területen a politológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a kulturális antropológia, a
gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a gazdaság és pénzügy
matematikai elemzés, a közszolgálati, a gazdálkodás és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmusvendéglátás, a
bölcsészettudomány képzési területen a történelem és a hitéleti képzési területen a buddhista tanító alapképzési szakok.
 6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2444 kredit;
 6.4. A szabadon választható ismeretekhez rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint: legalább 20%.
 A mesterképzési szak célja olyan magasan kvalifikált, széles társadalomtudományi műveltséggel rendelkező szakemberek
képzése, akik képesek KeletÁzsia, mint régió és az egyes országok nemzetközi életben betöltött helyének, szerepének
értelmezésére, ismerik a nemzetközi viszonyok elméleti és gyakorlati összefüggéseit. Történeti, társadalomtudományi és szakmai
műveltségük birtokában képesek analitikus és szintetizáló gondolkodásra. Tárgyi tudásuk alkalmassá teszi őket a gazdasági,
politikai folyamatok megértésére, előrejelzésére. Magas szintű nyelvi felkészültségük lehetővé teszi számukra a források
feldolgozását és elemzését. A végzett hallgatók ismerik és értik a térség fejlődési tendenciáit. Megszerzett ismereteik birtokában
alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
 a keletázsiai államok politikai, gazdasági rendszerét;
 a keletázsiai államok történetét;
 a keletázsiai államok külkapcsolati és biztonságpolitikai rendszerét;
 a keletázsiai államok társadalmi problémáit;
 a keletázsiai államok szellemi és kulturális örökségét;
 valamely keletázsiai állam nyelvét;
 a nemzetközi elemzések problémamegoldó technikáit;
 a szakmaietikai normákat;
 nemzetközi kapcsolatok komplex rendszerét.
 önálló elemző munka elvégzésére;
 a KeletÁzsiára vonatkozó folyamatok megértésére, előrejelzésére és formálására;
 gazdasági, politikai, jogi szakterületeken döntések előkészítésére és döntések meghozatalára;
 szakmaitudományos vitákban való részvételre;
 integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok és a külügyi elemzés területén;
 nemzetközi kapcsolatok építésére;
 szakterületükön tárgyalások lefolytatására idegen nyelven;
 diplomataként, szakértőként, kutatóként, újságíróként, illetve az államigazgatás és a multinacionális vállalatok
alkalmazottjaiként különböző feladatok ellátására.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek:
 lényeglátás és kreativitás;
 önálló szakmai vélemény kialakításának képessége;
 problémacentrikus szemléletmód, problémamegoldó képesség;
 felelősségteljes magatartás a nemzetközi elemzések során szerzett tudás és információk kezelését illetően;
 szakmai továbbképzés, önművelés iránti nyitottság;
 toleráns magatartásforma: más vélemények tiszteletben tartása;
 kritikai magatartásforma a vizsgált jelenségek és a megismert elméleti paradigmák vonatkozásában;
 kooperatív magatartás: alkalmasság csoportmunkára;
 módszertani tudatosság.
 gazdasági, jogi, nemzetközi kapcsolatok ismeretkörei.
 KeletÁzsia államainak története, gazdasági, politikai rendszere, társadalmi problémái, kül és biztonságpolitikai kérdései,
a regionális együttműködés formái, a keletázsiai civilizáció vallás és filozófiatörténeti, művészeti aspektusai, a térség globális
világban betöltött szerepével kapcsolatos ismeretek.
 nyelvi képzés: 1838 kredit
 a térséggel kapcsolatos, illetve egyéb társadalomtudományi ismeretek: 6 kredit
 A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű, államilag elismert hazai vagy külföldi oklevél megszerzése szükséges, továbbá a kínai, a japán, a hindi, a koreai
nyelv egyikéből középfokú nyelvvizsga vagy a képzés során teljesített, komplex, legalább a középszintű nyelvi kompetenciákat
mérő alapvizsga szükséges.
 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei
 A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott
összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
 társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, pszichológia,
 jogiigazgatási ismeretek: közjogtudomány, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika, gazdasági jog,
 gazdasági ismeretek: közgazdaságtan, makromikroökonómia, vállalatgazdaságtan, pénzügytan,
 politikatudományi ismeretek: politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi tanulmányok,
 történeti, kulturális és nyelvtudományi ismeretek: gazdaság, társadalom és kultúrtörténeti ismeretek, nyelvtudományi,
filológiai ismeretek területein.
hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül
meg kell szerezni.
VIII.1197 MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET
 1.1198 FILMDRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1199 Az osztatlan képzési szak megnevezése: filmdramaturg (Film Script Editing)
2.1200 Az osztatlan képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles filmdramaturg
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film Script Editor
 3.1201 Képzési terület: művészet képzési terület, film és videóművészet
5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a filmszakmai gyakorlattal együtt: 125135 kredit
A képzés célja olyan filmdramaturg szakemberek képzése, akik filmművészeti és filmdramaturgiai ismereteik birtokában
alkalmasak a magyar filmes szakma hazai és külföldi művelésére és képviseletére. A végzettek megfelelő filmes műveltséggel,
filmművészeti ismeretekkel és elmélyült dramaturgiai tudással rendelkeznek szakmájuk alkotó szellemű művelésére.
Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori
képzésben történő folytatásához.
filmtörténeti ismeretek,
filmdramaturgiai ismeretanyag,
forgatókönyves ismeretek,
vizuális művészeti és művészettörténeti ismeretek,
produceri ismeretek,
PR ismeretek;
elkészíteni egy játékfilm eredeti vagy adaptált forgatókönyvét,
előkészíteni a forgatókönyvet a hazai és nemzetközi pályázatokon való eredményes részvételre,
az ötlettől a bemutatóig alkotó módon részt venni egy játékfilm elkészítésében,
televíziós miniszéria, filmsorozat megírására,
filmelemzésre, filmkritika írására, filmes témájú kötet szerkesztésére,
elkészíteni egy film reklámanyagát,
itthon és külföldön képviselni a produkciót,
a filmes kultúra bármely szegmensével összefüggő forgatókönyvíró, dramaturg, kreatív producer munkakör betöltésére,
filmszakmai irányító, művészeti vezető feladatok ellátására;
kreativitás,
felelősségtudat,
elemzőképesség,
fejlett íráskészség,
jó kommunikációs és együttműködési képességek.
történetmesélés és (film)dramaturgiatörténet; drámatörténet; társművészetek (zene, művészettörténet, színház, média).
filmdramaturgia; kreatív írás; dramaturgia gyakorlat (írástechnikák, stilisztika, szöveggondozás); forgatókönyvolvasás,
elemzés; filmelemzés; a filmkészítés folyamata, a filmkészítés elemei (rendezés, vágás, látvány); magyar és egyetemes
filmtörténet, korképes történelem; kommunikáció.
 7.3.1202 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
 filmíró specializáción; forgatókönyvírási elméletek, technikák; játékfilm forgatókönyvírás; televíziós miniszéria és
sorozat dramaturgia; filmes szakírás, kritikaírás; filmszakmai gyakorlat,
 kreatív producer specializáción: produceri ismeretek; hazai és nemzetközi pályázati ismeretek; szerzői jog; angol szakmai
nyelv; filmszakmai gyakorlat;
A filmdramaturgiai szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
 2.1204 SZÍNHÁZI DRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1205 Az osztatlan képzési szak megnevezése: színházi dramaturg (Theatre Script Editing)
szakképzettség: okleveles színházi dramaturg
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theatre Script Editor
 3.1207 Képzési terület: művészet képzési terület, színházművészet
5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a színházi gyakorlattal együtt: 135155 kredit
5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető, kreditek minimális értéke: 15 kredit
A képzés célja olyan színházi dramaturg szakemberek képzése, akik ismerik a kultúra írott, megőrzött és íratlan, csak
áttételesen dokumentált történetét. Tevékeny módon vesznek részt a színházi és az audiovizuális művészi alkotófolyamatban.
Elsajátított ismereteik birtokában adminisztratív és menedzseri tevékenység kifejtésével is tudják támogatni a létrejövő
produkciót. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik
doktori képzésben történő folytatásához.
dráma és színháztörténeti ismeretek,
dramaturgiai ismeretek,
fordítási ismeretek,
színpadi ismeretek,
színházi filológiai ismeretek,
könyvtárismeret,
PR, menedzsment és jogi ismeretek;
egy szöveg filológiai háttéranyagának, szöveg és fordításelemzésének elvégezésére,
drámakötet szerkesztésére,
egy előadás színháztörténeti hátterének rekonstruálására,
egy színház műsorpolitikájának kialakítására,
a színházi próbafolyamatot előkészítő szakmailag precíz és művészileg érvényes szöveggondozás elvégzésére,
a rendező alkotó partnereként történő részvételre a próbafolyamatban,
egy előadás szakmai információs és reklámanyagának összeállítására,
az elektronikus médiában a produkció képviseletére,
a társulat tagjaival történő közös munkára,
egy prózai szöveg dramatizálására, dráma fordítására, alkalmanként drámaírásra,
a színházi kultúra bármely szegmensével összefüggő munkakör betöltésére,
a színház művészi és üzemszerű működéséhez kapcsolódó irányító feladatok ellátására;
kreativitás,
elemző és interpretációs képességek,
érzékenység,
fegyelem,
önállóság,
felelősségtudat.
szöveg és színháztörténet, színházismeret, a színházi működéstan, drámaolvasástechnikák, szövegismeret, társművészetek
(zene, művészettörténet, média, film).
a színházi alkotófolyamat elemei; bevezetés a színházi filológiába; előadásszöveg, dramatikus szöveg az elméletben, a
gyakorlatban; magyar és egyetemes dráma és színháztörténet; dramaturgiagyakorlat (darabválasztás, szöveggondozás,
komparatisztika), írásgyakorlat (szinopszis, műsorfüzet, jelenet, egyfelvonásos); fordításgyakorlat (fordításelemzés,
fordításkritika, dráma, tanulmány és filmfordítás); előadáskritikagyakorlat (ismertető, ajánló, esszé, tanulmány); szcenográfia,
mozgás és látványelemzés, színházi üzem és jog, menedzsment.
 színműíró/műfordító specializáción: műfordítás; színműírás; televíziós, rádiós dramaturgia, zenés, báb, táncdramaturgia;
specializációs szakmai gyakorlat,
 színháztörténész/szakíró specializáción: a színházi szakírás; színházi filológia; a színház dokumentálása (történet és
gyakorlat); a digitális adatmentés, adatrögzítés technikája, az új (internetes) könyvtár; a színházelmélet hatásmechanizmusai;
specializációs szakmai gyakorlat;
A színházi dramaturg szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz
meg.
oklevél, továbbá egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
 3.1210 SZÍNHÁZRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1211 Az osztatlan képzési szak megnevezése: színházrendező (Stage Directing)
szakképzettség: okleveles színházrendező
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Stage Director
 3.1213 Képzési terület: művészet képzési terület, színházművészet
A képzés célja olyan színházrendezők képzése, akik ismerik a világ történeti és kortárs színházi irányzatait, és képesek egyéni
koncepciójuk színpadon történő megjelenítésére. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában alkalmasak a
személyes fogalmazásmódra, és egy alkotócsoport, vagy társulat irányítására és érvényes mondandó kifejezésére a színház
különféle műfajaiban. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek
tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
vizuális művészeti ismeretek.
dramaturgiai ismeretek,
rendezési és színházi ismeretek,
menedzsment ismeretek;
a színészek munkájának vezetésére,
a közreműködő művészek és műszaki szakemberek munkájának megszervezésére, összehangolására, irányítására,
kortárs vagy klasszikus dramatikus szöveg színpadra állítására,
meghatározott idő alatt, a szakmai követelményeknek megfelelő előadás megalkotására,
a színház üzemszerű működtetésére,
önálló színházi műalkotás létrehozására,
a színház kreatív műfajként történő értelmezésére,
új színpadi szövegek létrejöttének inspirálására,
közös gondolkodás és ízlés kialakítására, társulat vezetésére,
repertoár, műsorrend kidolgozására,
a társulatra jellemző, érvényes művészi mondanivalót felmutató arculat megteremtésére,
alkotóként a színházi gondolat kifejezéséhez szükséges formanyelv gazdagítására;
a próbafolyamatért és a létrejött előadásért felelősség vállalása,
kreativitás,
nyitottság,
befogadóképesség,
térérzék.
színház és dráma, történet és elemzés, a vizuális művészetek története (esztétikai, filozófiai, pszichológiai közelítésben);
zeneértés, zenés színpadi műfajok története (operaformák).
szöveg és színpad viszonya (történetmesélés, drámaelemzés); írás és elemzés (novella és jelenetírás, dialógus technika);
dramatizálás (prózai szöveg: népmese, novella); rendezési gyakorlat; zenés színházi elemek; színházi tér, színpadtechnika;
korstílusok gyakorlati feladatok (jelenettől a felvonásig); egyfelvonásos Ódry Színpad; teljes előadás rendezése; szakmai
gyakorlat (hospitálás, asszisztencia).
 színházrendező specializáción: színházi műelemzés; az előadás részleteiben és folyamatában; színészi játék; a prózai
színházi struktúra működése (évadtervezés, társulatszervezés); színészvezetés; a színházi üzem és jog; színházi menedzsment;
színházi szakmai gyakorlat;
 zenésszínház rendező specializáción: zenés műelemzés; kottaolvasási gyakorlat, partitúraolvasás; zenés színészi játék;
zenés műfajtörténet; színészvezetés a zenés színházban; a színházi üzem és jog; zenés színházi menedzsment; zenésszínházi
szakmai gyakorlat;
 fizikai színházi koreográfus specializáción: mozgás, improvizáció, rendezés és koreográfiatörténet, alkalmazott
koreográfia, dramaturgia a mozgásszínházban, koreográfusrendező szakmai gyakorlat, színházi management a koreográfus
rendezőknek;
 bábszínházi rendező specializáción: bábszínészi mozgás, az emberi hang használata (hangképzésénekhangszöveg és
ritmus, zene és szövegmozgás és hang), zenehasználat, vizuális és auditív elemek használata, báb és színház, rendezés és
bábelmélet, bábtörténet, társművészetek és ezek felhasználása, dramaturgia, bábdramaturgia, bábszínházi szakmai gyakorlat;
A színházrendező szakmai színházi gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve
határoz meg.
van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
 4.1216 SZÍNMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1217 Az osztatlan képzési szak megnevezése: színművész (Acting)
szakképzettség: okleveles színművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actor/Actress
 3.1219 Képzési terület: művészet képzési terület, színművészet
A képzés célja olyan színművészek képzése, akik a képzés során elsajátított elméleti ismeretek és komplex gyakorlati
készségek birtokában alkalmasak a hazai színházi műhelyekben, a filmes és televíziós produkciókban, a rádiós
előadóművészetekben, illetve filmszinkronizálási munkákban magas szintű színművészeti tevékenység folytatására.
Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori
vizuális művészeti ismeretek,
irodalomtörténeti ismeretek,
beszédtechnikai ismeretek,
mozgáskultúrához kapcsolódó ismeretanyag,
zenei ismeretek;
egyénileg szerep értelmezésére, a rendező vezetésével a színpadi figura kialakítására,
társulatban együtt alkotni, játszani, az improvizációs technikákat alkalmazni,
mozgás és énekkultúra folyamatos továbbfejlesztésére,
gyorsan és kreatívan jelen lenni a filmes és televíziós műfajokban,
az esténként ismétlődő fizikai és pszichikai igénybevételre,
a művészi teljesítmény magas színvonalon történő megismétlésére,
egy darab többféle értelmezés szerint, a színházi formanyelv keretei közti bemutatására,
előadókészségük teljes készletével önállóan játszani,
színpadi, rádió és filmszerepek, szinkronszerepek eljátszására,
rögtönözésre, szöveg blattolására,
az európai térség színházi kultúrájába alkotó módon belépni;
önállóság,
kreativitás,
állóképesség,
jó memória,
érzékenység,
csoportmunkában történő jó együttműködési képesség,
döntési képesség,
nyitottság.
a vizuális művészetek története (művészettörténet, filmtörténet, szcenikatörténet); ritmus és forma (zeneelmélet, költészettan);
egyén és közösség (pszichológia, szociológia, kulturális antropológia).
műelemzés (színházi szövegolvasás, dráma és előadáselemzés); magyar és egyetemes dráma és színháztörténet; színházi
stílusok, rendezők, irányzatok; általános színészi gyakorlat; zenés színészi játék; hangképzés, korrepetíció; művészi beszéd,
beszédtechnika, mozgás, tánc, akrobatika, vívás.
 zenés színész specializáción: zeneértés, kottaolvasás; zenei előadóművészeti ismeretek (magán és társasének, éneklési
stílusok); zenedramaturgia; zenei formák (színpadi zene, hangszeres zene); szakmai gyakorlat (zenés színházban),
 bábszínész specializáción: bábtörténet (stílusok, korszakok, magyar és egyetemes bábtörténet); meseelemzés, bábjáték
dramaturgia; bábtechnikák, bábkészítés (elmélet, gyakorlat, történet); bábszínész gyakorlat, szakmai gyakorlat (bábszínházban);
A színművész szakmai színházi gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz
meg.
 5.1222 FESTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1223 A mesterképzési szak megnevezése: festőművész (Painting)
szakképzettség: okleveles festőművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Painter
3. Képzési terület: művészet, képzőművészet
5.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 20 kredit;
5.4. A diplomamunkához rendelhető kreditérték: 42 kredit;
6. A mesterképzési szak képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan festőművészi tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett festészeti ismereteik, szuverén
látásmód és az önkifejezés készségének birtokában autonóm festőművészeti tevékenység folytatására alkalmasak. A végzettek
ismerik az egyetemes festészet kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. Megfelelő
ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
történeti ábrázolási technikákat,
különböző térábrázolási módszerek történetét, elméletét, gyakorlatát,
a festészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat,
az egyetemes festészet kifejezési eszközeit, lehetőségeit,
a festészetben használható anyagokat és technikákat.
a festészet területén alkotó tevékenység végzésére,
eltérő technikák (papír, fa, fém, fotó alapozás, vizes és olaj bázisú vegyestechnikák, kollázs, montázs, applikációs és
mediális technikák, történeti festészeti eljárások és módszerek) alkotó jellegű alkalmazására,
magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével
alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére.
szuverén látásmód és az autonóm művészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen sajátos szemlélet,
összehasonlító, rendszerező kritikai érzék,
önálló ítélőképesség,
kifinomult arányérzék,
kognitív, kísérletező hozzáállás,
esztétikai érzék,
kifinomult térlátás,
jó kézügyesség.
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [festészeti technikák, művészeti anatómia és
térábrázolás, (általános)művészettörténet, színtan, művészeti geometria], filozófiai ismeretek, irodalom és zene, valamint
munkavédelem.
7.2. Szakmai törzsanyag: 160190 kredit
szakképzési műtermi gyakorlat, szakmai művészettörténet, esztétikaművészetelmélet, művészetpszichológia,
kortársművészet, fotó, film, építészet, társművészetek (szobrászat, grafika).
A kötelező nyári művésztelepi gyakorlat időtartama: 60 óra.
 6.1226 SZOBRÁSZMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1227 A mesterképzési szak megnevezése: szobrászművész (Sculpture)
szakképzettség: okleveles szobrászművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sculptor
A képzés célja olyan szobrászati tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik birtokában
alkalmasak szobrászművészi tevékenység folytatására. A végzettek ismerik a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a
felhasználható anyagokat és technikákat. A vizuális kommunikáció terén alkotó olyan szobrászművészek, akik korszerű és
klasszikus alapokra épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi
ismeretekkel rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket. Magas
színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az
eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori
képzés keretében történő folytatására.
a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat,
a korszerű és a klasszikus alapokra épített technikai készségek mesterségbeli és esztétikai elemeit,
a térplasztika, kisplasztika, relief, érem, plakett kivitelezési technikáit,
a gipsz, terrakotta, fa, kő, fém öntési és domborítási módszereit,
az elektronikus többdimenziós tervezési és installálási módszereket,
a szobrászati tér és környezetszervezési, építészeti, díszítőművészeti eljárásokat.
a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igények elemzésére,
szobrászati tervező és kivitelező munka végzésére,
szuverén látásmód,
jó kézügyesség,
rajzi és mintázási készség.
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [szobrászat történet, művészeti anatómia és
térábrázolás, (általános) művészettörténet, művészeti geometria], filozófiai ismeretek, irodalom, valamint munkavédelem.
szakképzési műtermi gyakorlat, szakmai művészettörténet, esztétikaművészetelmélet, építészet, művészetpszichológia,
építészet, kortársművészet.
 7.1230 GRAFIKUSMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1231 A mesterképzési szak megnevezése: grafikusművész (Graphic Arts)
szakképzettség: okleveles grafikusművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Artist
 választható specializációk: képgrafika, tervezőgrafika (Graphic Art, Graphic Design)
5.4. A diplomamunkához rendelhető kreditek száma: 42 kredit;
 A képzés célja olyan, a specializációnak megfelelő grafikusművészek képzése, akik a rajzi alapozásra épülő grafikai
műfajok terén alkotóművészeti tevékenység végzésére alkalmasak. Ismerik a művészeti hagyományok és a kortárs művészet
kiemelkedő alkotásait. A végzettek ismerik az egyetemes grafika kifejezési eszközeit és lehetőségeit, az alkalmazható anyagokat
és technikákat. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori (DLA) képzés keretében történő folytatásához.
a korszerű és a klasszikus alapokra épített technikai készségek mesterségbeli és esztétikai elemeit,
térábrázolás elméletét és gyakorlatát,
a grafikai technikákkal, a nyomtatással, különböző anyagokkal elérhető hatásokat,
az egyetemes grafika kifejezési eszközeit, lehetőségeit,
a művészi és tervezőgrafikában használható anyagokat és technikákat,
a hagyományos és a legújabb sokszorosító eljárásokat.
a képgrafika és a tervezőgrafika területén végzett alkotó tevékenység végzésére,
egyéni invenciók alapján, különféle műfajvariációkra épülő grafikai sorozatok, szabad grafikák, könyvillusztrációk
elkészítésére,
a hagyományos sokszorosító eljárások (magas, mély, síknyomó műfajok) mellett az alkotó munkában használatos új
technikai médiumok magas színvonalú alkalmazására,
 a tervezőgrafika specializáció területén felmerülő feladatok plakáttervezés, arculattervezés, tipográfia,
kiadványtervezés, honlaptervezés, illusztráció, alkalmazott fotográfia sikeres és felelősségteljes megoldására,
a grafika kifejezési eszközeinek felhasználásával grafikai produktumok létrehozására,
kiemelkedő rajzkészség,
szorgalom,
művészi ambíció,
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [művészeti anatómia és térábrázolás,
(általános)művészettörténet, művészeti geometria], filozófiai ismeretek, irodalom, valamint munkavédelem;
szakképzési műtermi gyakorlat, szakmai művészettörténet, esztétikaművészetelmélet, grafika történet, betűismeret,
tervezőgrafika elméleti vonatkozásai, grafikai technikák, komplex tervezőgrafikai gyakorlat, kortársművészet, építészet.
 8.1235 RESTAURÁTORMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1236 A mesterképzési szak megnevezése: restaurátorművész (Art Restoration)
szakképzettség: okleveles restaurátorművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art Restorer
 választható specializáció: képzőművészet (festő, faszobrász, kőszobrász), valamint iparművészet (papírbőr, textilbőr,
szilikát fémötvös, fabútor) (Fine Arts Painting, Wooden Sculpture, Stone Sculpture, Applied Arts PaperLeather, Textile
Leather, Silicate MetalGoldsmith, WoodFurniture)
6. A képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan restaurátorművészek képzése, akik ismerik a restaurálás gyakorlatát és elméletét. A végzettek a szakma
művészi és etikai követelményeinek tudatában képesek a szakiránynak megfelelő egyedi restaurálási, műtárgyvédelmi feladatok
elvégzésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a restaurálásban alkalmazott anyagokat és módszereket,
a műemléki és múzeumi, műtárgyvédelmi feladatokat,
az alkalmazott művészi és technológiai eljárásokat,
a restaurálásban alkalmazott speciális fizikai, kémiai vizsgálatokat és az eredmények kiértékelésének módszereit,
a művészeti és természettudományos ismeretekre épülő szakmai tervezés és megvalósítás módszereit.
a korszerű restaurálás manuális feladatainak elvégzésére,
speciális fizikai, kémiai vizsgálatok elvégzésére és kiértékelésére,
ábrázolásra és megjelenítésre egy adott készítéstechnika és stílus ismeretének birtokában,
 a választott specializációnak megfelelő egyedi feladatok elvégzésére,
szakmai tervezésre és kivitelezésre,
önálló restaurátori tevékenység és kutatómunka végzésére, valamint ezek dokumentálására,
az alkalmazott művészi és technológiai eljárások magas szintű művelésére,
a műtárgyak konzerválására szolgáló múzeumi környezet ellenőrzésére és megteremtésére.
szorgalom,
precizitás,
felelősségtudat, etikus magatartás,
összehasonlító, rendszerező kritikai érzék,
kognitív, kísérletező hozzáállás,
jó kézügyesség,
rajzi és mintázási készség.
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [festészeti technikák, készítéstechnikák, művészeti
anatómia és térábrázolás, (általános)művészettörténet, művészeti geometria], filozófiai ismeretek, építészet, valamint
munkavédelem.
szakképzési műtermi gyakorlat, szakmai művészettörténet, anyagtan, fizika, kémia, műemlékvédelem, múzeológia,
művelődéstörténet.
 9.1240 INTERMÉDIAMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1241 A mesterképzési szak megnevezése: intermédiaművész (Intermedia Art)
szakképzettség: okleveles médiaművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Intermedia Artist
 3.1243 Képzési terület: művészet, képzőművészet
A képzés célja olyan médiaművészek képzése, akik a technikai médiumok elméletével és történetével kapcsolatos alapvető
ismereteik birtokában képesek aktív és kreatív jelenlétre az információs társadalom kulturális szféráiban. A végzettek kognitív
(megismerésre kész) művészi magatartással, a tudományt, technikát és művészetet egységben látó szemlélettel képesek autonóm
művészeti tevékenységre, az új médiumok művészi használatára. Képesek a művészi kifejezés különböző technikáinak,
eszközeinek, módszereinek, funkciójának egységben látására, egy vagy több tradicionális képzőművészeti eljárás művészileg
értékelhető gyakorlati alkalmazására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
a) A képzési szakon végzettek ismerik:
a technikai médiumok elméletével és történetével kapcsolatos alapvető ismereteket,
az alapvető technikai képalkotó technikákat,
az új médiumokkal kapcsolatos technikaielméletitörténeti alapokat,
az új technikai médiumok képzőművészeti kontextusban történő alkotó felhasználási módozatait,
ismerik a művészi kifejezés különböző technikáit, eszközeit, módszereit és funkcióit.
az új médiumok művészi használatára,
interdiszciplináris kutatásokban való részvételre,
új művészeti technikák (fotókinetikus és elektronikus művészetek, intermedia, installációs, environment és akcióművészet,
új kommunikációs technikák, interaktivitás, képzőművészeti határterületek) alkalmazására,
stúdiómunka végzésére,
új kommunikációs technikák gyakorlati alkalmazására,
egyedi technikai megoldásokat igénylő művek (installációk, komplex hálózati, illetve multimédia alkalmazások stb.)
megvalósítására,
ismereteik átadására előadói, gyakorlatvezetői, publicisztikai szinten.
tudományt, technológiát és művészetet egységben kezelő szemlélet,
önálló ítélőképesség, kreativitás,
kognitív hozzáállás,
kísérletező, analitikus gondolkodásmód,
készség az interdiszciplináris módszerek alkalmazására.
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [médiatörténet, (általános)művészettörténet,
művészeti geometria], számítógépes alapismeretek, általános médiatörténet, filozófiai ismeretek, művészetpszichológia,
munkavédelem.
szakképzési műtermi (stúdió) gyakorlat, szakmai művészettörténet, esztétikaművészetelmélet, kortársművészet, technikai
médiumok elmélete, XX. sz. művészet története és elmélete, kultúraszemlélet.
10.1245 KLASSZIKUS HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1246 A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus hangszerművész (Classical Musical Instrumental Performance)
 szakképzettség (szakirányok szerint):
 okleveles zongoraművész
 okleveles zongorakísérőkorrepetitor
 okleveles orgonaművész
 okleveles csembalóművész
 okleveles hárfaművész
 okleveles gitárművész
 okleveles cimbalomművész
 okleveles harmonikaművész
 okleveles hegedűművész
 okleveles mélyhegedűművész
 okleveles gordonkaművész
 okleveles gordonművész
 okleveles fuvolaművész
 okleveles klarinétművész
 okleveles szaxofonművész
 okleveles oboaművész
 okleveles fagottművész
 okleveles kürtművész
 okleveles trombitaművész
 okleveles harsonaművész
 okleveles tubaművész
 okleveles ütőhangszerművész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése (szakirányok szerint):
 Pianist
 Piano Accompanist and Repetitor
 Organist
 Harpsichord player
 Harpist
 Guitarist
 Cimbalom/Dulcimer player
 Accordion player
 Violinist
 Violist
 Cellist
 Double Bassist
 Flautist
 Clarinetist
 Saxophonist
 Oboist
 Bassoonist
 Horn Player
 Trumpeter
 Trombonist
 Tubist
 Percussionist
 választható szakirányok: zongora, zongorakísérőkorrepetitor, orgona, csembaló, hárfa, gitár, cimbalom, harmonika,
hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, fuvola, klarinét, szaxofon, oboa, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer
(Piano, Piano Accompaniment and Repetition, Organ, Harpsichord, Harp, Guitar, Cimbalom/Dulcimer, Accordion, Violin, Viola,
Cello, Double Bass, Flute, Clarinet, Saxophone, Oboe, Basson, Horn, Trumpet, Trombone, Tuba, Percussion).
3. Képzési terület: művészet, zeneművészet
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadóművészet alapképzési szakon belül a klasszikus hangszer
megfelelő szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű hangszerművész, tanár
szakok megfelelő szakiránya, illetve főiskolai szintű hangszertanár, kamaraművész szakok megfelelő szakiránya.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehető alapképzési szakok: az
előadóművészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak, továbbá a
művészeti képzési terület, zeneművészeti ág mesterfokozatot adó szakjai, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű zeneművészeti alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául
szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: minimálisan 3555 kredit;
A képzés célja a magasabb zenei és technikai igényű hangszeres repertoár ismerete és részben elsajátítása, a zenekari és
kamarajáték sajátos követelményeinek megismertetése, stílusok és hozzájuk tartozó előadóművészeti ismeretek elsajátítása,
specifikus elméleti, történeti anyagok tanulmányozása által a mélyebb műismerethez vezető módszerek, analitikus eszközök
megismerése, a professzionális zenész szakmai tudásához tartozó általános zenei (elméleti, történeti) ismeretanyag elsajátítása. A
végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori képzésben történő
részvételre.
a magasabb zenei és technikai igényű hangszeres repertoárt;
a zenekari és kamarajáték sajátos követelményeit;
stílusokat és hozzájuk tartozó előadóművészetet;
specifikus elméleti, történeti anyagok tanulmányozása által a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus
eszközöket;
a professzionális zenész szakmai tudásához tartozó általános zenei (elméleti, történeti) ismeretanyagot,
képzési területnek megfelelő idegen szaknyelvet; továbbá
zongorakísérőkorrepetitor szakirányon
a zongorakíséréskorrepetálás sajátos követelményeit;
mesterfokú zongoratechnikát, a basso continuojátékhoz szükséges csembaló és orgonatechnikát;
a magasabb zenei és technikai igényű zongorakísérőkorrepetitor repertoárt;
zongorakísérőként a pódiumon való szereplés, viselkedési kultúra követelményeit, annak közvetítését.
zenekarokban, kamaraegyüttesekben szólamaikat tisztán, formáltan, a stílus és a zeneszerző gondolkodásmódjának
megfelelően megszólaltatni;
a zenekari és kamarazenei kultúra átvételére, hagyományszerű őrzésére, fejlesztésére és továbbadására;
szólistaként szolid technikai és zenei normák alapján, eleven fantáziával és megjelenítő erővel széles körű repertoárt
tolmácsolva élményt adni és a nagy mesterek műveit megszerettetni;
a műveket önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában;
zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és irányítani;
zenei ismereteiket másokkal megosztani;
a zenei közélet, köztudat alakításában tevékenyen, hasznosan részt venni;
a szakmai utánpótlás minőségét példájukkal és együttműködésükkel (tanári képzettség birtokában pedagógiai
tevékenységgel is) biztosítani;
a zeneismeretüket és szeretetüket hangszeren, szóban és írásban terjeszteni; továbbá
a zongorakísérőkorrepetitor szakirányon
zenei tanintézményekben, tanórán, vizsgán, rendezvényeken, hazai és nemzetközi versenyeken, próbajátékon,
próbaéneklésen, zenei együttesekben, operában, színházban, a zongorakísérőkorrepetitori, zenekari zongorista, continuo
játékos, kóruskísérő, tánckísérő tevékenység ellátására;
zongorakísérőkorrepetitor művészként maximális technikai és zenei felkészültséggel, szólisták kísérőjeként,
kamarapartnerként pódiumon és hangfelvételeken a nagy mesterműveket élményt adóan tolmácsolni, megszerettetni.
mesterfokú hangszertechnika;
begyakorlott együttjátszási készség;
a hangszerjátékban megnyilvánuló harmóniai és formai érzék;
sokoldalú stílusismeret;
a hallási, elméleti analitikai, hangszeres tapasztalatok integrálásával működő zeneértés;
saját és mások művészi teljesítményének pontos és szakszerű megítélésére kifejlesztett készség;
munkájában és az ország egész zenekultúrájára vonatkozó minőség és felelősségtudat.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök:
1012 kredit
művelődési ismeretek (irodalom, verstan, művészettörténeti, stilisztikai kurzusok); zenetörténet, népzene (szemeszter
kurzusok egy korszak, szerző, mű, műcsoport, műfaj elmélyültebb megismerésére); műismeret/hangversenylátogatás
(zeneműismeret, előadóművészeti ismeretek bővítése élő zenén keresztül).
zeneszerzési gyakorlatok: zeneszerzéstechnikák megismerése a gyakorlaton keresztül, a középkortól napjainkig; analízis:
különféle stílusú művek alkotó analízise, elméleti és hallási gyakorlatok összekapcsolásával; kamarazene a különféle stílusok
jellegzetes kamarazenei formációinak, műfajainak, műformáinak és stílusnormáinak megismerése; kórus: a hangversenyeken és
liturgiában használatos kórusrepertoár gyakorlati megismerése.
főtárgy: az alapképzésben megszerzett hangszeres tudás művészi továbbfejlesztése, bevezetés a művészi zenei életbe, a nagy
elődök és kortársak művészetének megismerése, azon képességek megszerzése, melyek alapján a hallgató saját és más
teljesítményeit elemezni, ha kell, kritizálni tudja;
mesterkurzus: művészek, mesterek tapasztalatainak megismerése, átvétele;
hangversenyezés: a gyakorlásban felhalmozódott művészi, technikai ismeretek alkalmazása koncertkörülmények között;
zongorakísérőkorrepetitor szakirányon:
főtárgy (énekkísérés, hangszerkísérés, operakorrepetíció): művek elemzésejátszása hangszeres és énekes partnerek
közreműködésével, lapról játék, transzponálás, továbbá: repertoárismeret, partitúrajáték, continuojáték, csembaló,
stílusgyakorlatok;
mesterkurzus: a saját mestertanáron kívül, nagy tapasztalattal rendelkező művészek, mesterek tapasztalatainak megismerése,
átvétele;
hangversenyezés: a gyakorlásban felhalmozódott művészi, technikai ismeretek alkalmazása az élő koncert körülményei
között.
A felsőoktatási intézmény tantervében előírtak szerinti hangversenyezés és mesterkurzuson való részvétel.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a főtárgy elméleti és gyakorlati ismeretköreiben.
11.1250 KODÁLYZENEPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1251 A mesterképzési szak megnevezése: Kodályzenepedagógia (Kodály Music Pedagogy)
szakképzettség: okleveles Kodályzenepedagógia szakértő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Kodály Music Pedagogy
A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehető bármely alapképzési vagy
mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy
egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett szakképzettség.
A képzés célja olyan zenepedagógiai szakértők képzése, akik Kodály zenepedagógiai koncepciójának átfogó és elmélyült
ismerete alapján alkalmasak a zeneoktatás eredményeinek megőrzésére és továbbfejlesztésére. Kiművelt elméleti és gyakorlati
ismereteiket képesek a zeneoktatás teljes spektrumának, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába
állítani. Eredményesen képviselik a magyar zenei nevelés értékeit és sajátosságait nemzetközi összehasonlításban is. Képviselik,
tudatosítják és megvédik a Kodálykoncepció értékeit a zenei közoktatásban és a köznevelésben. A végzettek alkalmasak a
szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra.
a Kodályzenepedagógia történeti hátterét, nevelésfilozófiai sajátosságait, zenei és pedagógiai alapelveit és módszereit,
a Kodályéletművet,
a specializált irányban elmélyített általános zenei, zeneelméleti és szakmódszertani ismeretanyagot,
a Kodálykoncepció nemzetközi adaptációját,
a XX. századi legjelentősebb zenei nevelési irányzatokat,
összehasonlító elemzési módszereket, eszközöket,
az oktatási célú anyaggyűjtés sajátos követelményeit.
a Kodályzenepedagógia elveinek átvételére, megőrzésére, fejlesztésére és továbbadására,
a zenei közoktatás teljes spektrumát szolgáló oktatási anyagok és segédanyagok összeállításában részt venni,
zenei, történeti, nevelésfilozófiai és módszertani ismeretek alapján a zeneoktatás egészének fejlesztését szolgáló
elemzésekben, kutatásokban részt venni,
a nemzetközi zenepedagógiai ismereteiket a magyar zeneoktatás szolgálatába állítani,
a megszerzett tudás, képzelőerő és ízlés birtokában részt venni a zeneoktatás minőségi fejlesztésében,
zenei és zenepedagógiai ismereteiket másokkal megosztani,
a szakmai utánpótlás minőségét példájukkal és együttműködéssel (tanári képzettség birtokában pedagógiai tevékenységgel)
is biztosítani,
a zenei közélet, köztudat alakításában tevékenyen és hasznosan részt venni,
a hazai és nemzetközi zenei élet intézményeiben hasznos szolgáló és kezdeményező szerepet tudnak betölteni,
a Kodály zenei nevelési elmélet gyakorlati szempontjából fontos zenei repertoár (vokális és hangszeres) folyamatos
szélesítésére.
átfogó és elmélyült zenei anyagismeret,
sokoldalú stílusismeret,
kritikai elemző képesség,
pontos és szakszerű ítéletalkotás,
a hazai zeneoktatás egészére vonatkozó minőség és felelősségtudat.
4 kredit
művelődési, művelődéstörténeti, zenetudományi, népzenei alapismeretek.
Kodályéletmű: a Kodályéletmű hármas egységének (zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus) elmélyült ismerete, Kodály
és kortársai; Kodály zenepedagógiai elmélete és gyakorlata: Kodály nemzetnevelő zenepedagógiai elveinek ismerete, a hazai
zeneoktatás szerkezetének és tanítási anyagának átfogó ismerete; összehasonlító zenepedagógiai anyagismeret és analízis:
műfajilag és stilárisan gazdag anyagismeret megszerzése, a világban leginkább elterjedt zenepedagógiai módszerek
megismertetése és elemzése, a Kodálykoncepció nemzetközi adaptációjának irodalma; zenei interpretációs elmélet és gyakorlat:
szolfézs zeneelmélet (a zenei képességek komplex és intenzív fejlesztése), karvezetés (a karvezetéshez szükséges
vezényléstechnikai, énektechnikai, zenei és pedagógiai eszközök elsajátítása), kargyakorlat (próbamódszerek, előadási
metódusok, pedagógiai módszerek és eszközök), kóruséneklés (énekkari előadóművészet szakmai és pedagógiai kérdései,
énekkari irodalom különböző korszakainak megismerése); kutatás: az oktatás fejlesztését szolgáló összehasonlító elemzések és
kutatások módszereinek és eszközeinek megismerése, az önálló kutatómunka metodikájának megismerése; társas zenei
gyakorlat: kamarazene, kamaraének (gyakorlati zenei tevékenység, zenei érzékenység és az együttmuzsikálásba való
beilleszkedés fejlesztése).
iskolai óralátogatás, hangszer, zongoratudás fejlesztése és hangképzés.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a következő ismeretkörökben: szolfézszeneelmélet,
zenetörténet, karvezetés, zongora, hangképzés, kóruséneklés, pszichológia, pedagógia.
12.1254 EGYHÁZZENEMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1255 A mesterképzési szak megnevezése: egyházzeneművész (Church Music)
szakképzettség (szakirányok szerint):
okleveles egyházzenekóruskarnagy
okleveles egyházzeneorgonaművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése (szakirányok szerint):
Church Musician (Choral Conducting)
Church Musician (Organist)
választható szakirányok: egyházzene kóruskarnagy, egyházzene orgonaművész (Church Music Choral Conducting, Church
Music Organ Performance)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: előadóművészet alapképzési szakon belül: egyházzene szakirány,
valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi és főiskolai szintű egyházzene, tanár szak.
előadóművészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi
szakiránya, továbbá a művészeti képzési terület, zeneművészeti ág mesterfokozatot adó szakjai, illetve a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű zeneművészeti alapképzési szakok, amelyeket a kredit
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15kredit;
A teljes értékű zenei képzés birtokában a magyar és egyetemes zenei kultúra ezen belül elsősorban az egyházzenei kultúra
szolgálata és terjesztése, tájékozódás az egyházzene repertoárjában és annak liturgikai összefüggéseiben, ennek gyakorlati
alkalmazása, a kórusok, szkólák életre hívásának és irányításának, illetve a magasrendű templomi orgonaszolgálat ellátásának
képessége. Kiművelt elméleti, továbbá a szakiránynak megfelelő arányban vokális és hangszeres képességek birtokában
alkalmazni tudja az egyházzeneművészet területén. A zenei és liturgikai értékek szakmán belüli és kívüli képviselete,
fejlesztése, tudatosítása, megvédése. Képesség a tevékenységi területéhez kapcsolódó környezetben általános kulturális
értékátadásra. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori
a professzionális zenész szakmai tudásához tartozó általános zenei (elméleti, történeti) ismeretanyagot;
általános, magasabb szintű zenetörténetet, zeneelméletet;
az egyházzene történetét, stílusait, műfajait és repertoárját;
a liturgia és zene kapcsolatát;
stílusokat és hozzájuk tartozó előadóművészeti ismereteket;
specifikus elméleti, történeti anyagok tanulmányozása által a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus
eszközöket,
a képzési területnek megfelelő idegen szaknyelvet.
a liturgikuszenei elveknek különféle környezetben való alkalmazására;
liturgikus szkólákat, kórusokat vezetni, illetve kísérni;
mind liturgikus keretben, mind egyházzenei hangversenyen magas művészi értékű teljesítményt nyújtani;
a nemes egyházzenei hagyományokat átvenni, megőrizni, fejleszteni, továbbadni és szükség szerint védelmezni;
a műveket önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában;
zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és irányítani;
tevékenységgel is) biztosítani;
a zeneismeretüket és szeretetüket hangszeren, szóban és írásban terjeszteni.
a szakiránynak megfelelően egy és többszólamú vokális előadóművészetben, illetve a liturgikus orgonajátékban való
jártasság;
készség a csoportos egyházzenei tevékenységben való részvételre, illetve ennek irányítására;
a művek előadásában megnyilvánuló harmóniai és formai érzék;
a hallási, elméleti, analitikai, hangszeres tapasztalatok integrálásával működő zeneértés;
saját és mások művészi teljesítményének pontos és szakszerű megítélésére kifejlesztett készség;
12 kredit
különféle stílusú művek alkotó analízise, elméleti és hallási gyakorlatok összekapcsolásával; kórus: a hangversenyeken és
liturgiában használatos kórusrepertoár gyakorlati megismerése;
a liturgikus ismeretek szinten tartása és önálló munkával való fejlesztése; orgonás és kórusvezetői szolgálat gyakorlása
tényleges liturgikus és hangverseny szituációban; a kórusszervezés, kórusnevelés és kórusvezetés problematikájának
gyakorlatias megismerése;
mesterkurzus: nagy tapasztalattal rendelkező művészek, mesterek tapasztalatainak megismerése, átvétele.
Differenciált szakmai ismeretek:
Vokális egyházzene:
Gregoriángraduál: műfajelemzés és előadás; kódexolvasás és átírás; a liturgikus alkalmazás történeti és mai funkcionális
elemzése; szövegolvasás és elemzés; szakirodalmi ismeretek; gregorián paleográfia.
Polifon egyházzene: önálló stílus és műfajtörténeti kurzusok; egyes szerzők, művek, műcsoportok zenetörténeti és
funkcionális meghatározottságai; az előadóművészi problémák gyakorlati megismerése és megoldása; tájékozódás a
repertoárkiadásokban; menzurális paleográfia.
Népénekkorál történet: forrásanyag, az írott és népzenei források viszonya; az európai és magyarországi népénektörténet
korszakai, teológiai, irodalmi és zenei stílusirányok érvényesülése; a fontos egyedi darabok besorolása és története;
értékelemzés; népzenei hangfelvételek elemzése.
Orgona, orgonaismeret:
Orgona: az orgonajáték technikájának tudatos továbbfejlesztése, könnyű repertoár átjátszása és a laprólolvasási készség
fejlesztése, az egyéni repertoár továbbfejlesztése.
Liturgikus orgonajáték: a kíséret különféle faktúrái, kísérés eltérő hangszeradottságok mellett; intonációk szerkesztése és
játszása; istentiszteleti orgonajáték készségszintjének kialakítása.
Orgonaismeret: a hangszerépítés és az orgonatechnika, faktúra összefüggése; regisztrálás és hangszerhasználat különféle
stílusú és jellegű művekben; az orgonairodalom megismerése és az orgonás játékiskolák, orgonista egyéniségek felvételeinek
tanulmányozása,
A felsőoktatási intézmény tantervében előírtak szerinti hangversenyezés, istentiszteleti gyakorlat és mesterkurzuson való
részvétel.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a következő ismeretkörökből: egyházzene
(kórusirodalom, gregorián, népének, liturgia, orgona), zenetörténet, zeneelmélet.
13.1259 RÉGIZENE HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1260 A mesterképzési szak megnevezése: régizene hangszerművész
(Early Music Instrumental Performance)
 szakképzettség (szakirányok szerint):
 okleveles régizene művész (csembaló)
 okleveles régizene művész (fortepiano)
 okleveles régizene művész (barokk hegedű)
 okleveles régizene művész (viola da gamba)
 okleveles régizene művész (barokk gordonka)
 okleveles régizene művész (blockflöte)
 okleveles régizene művész (barokk fuvola)
 okleveles régizene művész (barokk oboa)
 okleveles régizene művész (barokk fagott)
 okleveles régizene művész (cornetto)
 okleveles régizene művész (natúrtrombita)
 okleveles régizene művész (natúrkürt)
 okleveles régizene művész (barokk harsona)
 okleveles régizene művész (lant)
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése (szakirányok szerint):
 Early Music Performer (Harpsichord)
 Early Music Performer (Fortepiano)
 Early Music Performer (Baroque Violin)
 Early Music Performer (Viola da Gamba)
 Early Music Performer (Baroque Cello)
 Early Music Performer (Recorder)
 Early Music Performer (Baroque Flute)
 Early Music Performer (Baroque Oboe)
 Early Music Performer (Baroque Bassoon)
 Early Music Performer (Cornett)
 Early Music Performer (Natural Trumpet)
 Early Music Performer (Natural Horn)
 Early Music Performer (Baroque Trombone)
 Early Music Performer (Lute)
 választható szakirányok: csembaló, fortepiano, barokk hegedű, viola da gamba, barokk gordonka, blockflöte, barokk
fuvola, barokk oboa, barokk fagott, cornetto, natúrtrombita, natúrkürt, barokk harsona, lant (Harpsichord, Fortepiano, Baroque
Violin, Viola da Gamba, Baroque, Cello, Recorder, Baroque Flute, Baroque Oboe, Baroque Bassoon, Cornett, Natural Trumpet,
Natural Horn, Baroque Trombone, Lute).
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az előadóművészet alapképzési szakon belül a klasszikus hangszer
megfelelő szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű hangszerművész, tanár
szakok megfelelő szakiránya, illetve főiskolai szintű hangszertanár, kamaraművész szakok megfelelő szakiránya.
A képzés célja olyan régizene hangszerművészek képzése, akik a zenei és technikai igényű régizenei hangszeres repertoár és
a zenekari és kamarajáték sajátos követelményeinek megfelelő ismeretében tájékozottak a régizenei stílusok és hozzájuk
tartozó előadóművészeti formák terén. Ismerik a professzionális régizenét játszó zenész szakmai tudásához kapcsolódó általános
zenei (elméleti, történeti) ismeretanyagot. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való
bekapcsolódásra, valamint doktori képzésben történő részvételre.
megfelelő szinten a magasabb zenei és technikai igényű régizenei hangszeres repertoárt,
a régizene zenekari és kamarajátékának sajátos követelményeit,
a régizenei stílusokat és a hozzájuk tartozó historikus előadóművészeti ismeretanyagot (Aufführungspraxis);
a mélyebb műismerethez vezető módszereket és analitikus eszközöket,
a professzionális régizenét játszó zenész szakmai tudásához tartozó általános zenei (elméleti, történeti) ismeretanyagot,
régizenei együttesekben szólamaikat tisztán, formáltan, a stílus és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően
megszólaltatni,
a zenekari és kamarazenei kultúra átvételére, hagyományszerű őrzésére, fejlesztésére és továbbadására,
szólistaként szolid technikai és zenei normák alapján, eleven fantáziával és megjelenítő erővel széles körű repertoárt
tolmácsolva élményt adni és a nagy mesterek műveit megszerettetni,
a régizenei műveket önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában,
zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és irányítani,
zenei ismereteiket különösképpen a régizene területén másokkal megosztani,
a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni csoportos zenei teljesítmények létrehozásában,
tevékenységgel is) biztosítani,
a zeneismeretüket és szeretetüket hangszeren, szóban és írásban terjeszteni.
a régizenei hangszer mesterfokú kezelése,
begyakorlott együttjátszási készség,
a hangszerjátékban megnyilvánuló harmóniai és formai érzék,
a hallási, elméleti, analitikai, hangszeres tapasztalatok integrálásával működő zeneértés,
saját és mások művészi teljesítményének pontos és szakszerű megítélésének készsége,
1012 kredit
különféle stílusú művek alkotó analízise, elméleti és hallási gyakorlatok összekapcsolásával; kamarazene a különféle stílusok
8.3. szakmai törzsanyag differenciált szakmai ismeretkörei: 3555 kredit
főtárgy: az alapképzésben megszerzett hangszeres tudás művészi továbbfejlesztése, bevezetés a művészi zenei életbe, a nagy
teljesítményeit elemezni, ha kell kritizálni tudja;
mesterkurzus: nagy tapasztalattal rendelkező művészek, mesterek tapasztalatainak megismerése, átvétele;
hangversenyezés: a gyakorlásban felhalmozódott művészi, technikai ismeretek alkalmazása az élő koncert körülményei
között.
14.1264 KLASSZIKUS ÉNEKMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1265 A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus énekművész (Classical Singing)
okleveles operaénekművész
okleveles oratórium és dalénekművész
Opera Singer
Oratorio and Song Performer
választható szakirányok: operaének, oratórium és dalének (Opera Singing, Oratorio and Song Performance)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadóművészet alapképzési szak klasszikus ének szakiránya,
valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. szerinti egyetemi szintű énekművész, tanár, illetve operaénekes,
magánénektanár, valamint főiskolai szintű magánénektanár, ének kamaraművész szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik operaénekes szólóművészként, valamint oratórium és dalénekes művészként
a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni és terjeszteni tudják. Alkalmasak megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik
birtokában azok egyéni jellegű alkalmazására, a zenei értékeknek a szakmán belüli és a kívüli képviseletére, fejlesztésére,
tudatosítására és védelmére. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint
doktori képzésben történő részvételre.
szólóénekesként a színjátszás, a színpadi mozgás, a pódiumon való szereplés művészetét,
megfelelő szinten a magasabb zenei és technikai igényű repertoárt,
az opera, oratórium, illetve daléneklés sajátos követelményeit,
a stílusokat és a hozzájuk kapcsolódó előadóművészeti ismeretanyagot,
a professzionális énekes szakmai tudásához tartozó általános zeneelméleti és zenetörténeti ismeretanyagot,
operában, énekegyüttesekben szólamaikat tisztán, formáltan, a stílus és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően
megszólaltatni,
az operakultúra átvételére, hagyományszerű őrzésére, fejlesztésére és továbbadására,
énekművészként szolid technikai és zenei mércék alapján, eleven fantáziával és megjelenítő erővel széles körű repertoárt
tolmácsolva élményt adni és a nagy mesterek műveit megszerettetni,
a műveket önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában,
énekes együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és
irányítani,
a zenei közélet, köztudat alakításában tevékenyen, hasznosan részt venni,
a zeneismeretüket és szeretetüket énekben, szóban és írásban terjeszteni.
mesterfokú énektechnika,
begyakorlott együtténeklési készség,
az éneklésben megnyilvánuló harmónia és formaérzék,
12 kredit
különféle stílusú művek alkotó analízise, elméleti és hallási gyakorlatok összekapcsolásával; korrepetíció: az énekes
szakirodalom megismerése, megtanulása, művészi szintre emelése, az együttzenélés elsajátítása; kamaraének: az egyes
művekben a saját szólamon túl a partnerek szólamának, a kíséret harmóniáinak, a zenei összefüggések ismerete, képesség
többszólamú hallásra; szakmai német: a német nyelvű dalok autentikus kiejtése, megformálása, a német szövegértés és kiejtés
tökéletesítése, a költői szöveg és a zene kapcsolatának mélyebb megvilágítása.
8.3. A szakmai törzsanyag differenciált szakmai ismeretkörei: 4560 kredit
főtárgy: az alapképzésben megszerzett énekes tudás művészi továbbfejlesztése, bevezetés a művészi zenei életbe, a nagy
teljesítményeit elemezni, ha kell, kritizálni tudja;
dalirodalom: jelentős zeneszerzők által komponált dalok, oratóriumok, kantáták megismerése, formai, harmóniai,
dramaturgiai elemzése, a dallam és szöveg viszonyának megismerése, a teljes zenei anyag átlátása, a zenei tudás mélyítése;
színpadi játék, szerepgyakorlat: a személyiség és a színpadkészség fejlesztése, a színpadi létezés alapjainak elsajátítása: a
könnyedség, a megfelelő fizikai és szellemi kondíció, a képzelőerő, a partnerrel való kontaktusteremtési képesség kialakítása;
mesterkurzus: nagy tapasztalattal rendelkező művészek, mesterek tapasztalatainak megismerése, átvétele;
hangversenyezés: a gyakorlásban felhalmozódott művészi, technikai ismeretek alkalmazása koncertkörülmények között.
A felsőoktatási intézmény tantervében előírtak szerinti hangversenyezés, színpadi játék, szerepgyakorlat és mesterkurzuson
való részvétel.
15.1269 ZENETEORETIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1270 A mesterképzési szak megnevezése: zeneteoretikus (Music Theory)
szakképzettség: okleveles zeneteoretikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Music Theorist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneelmélet
szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű énekzenetanár, karvezetés;
zeneelmélettanár, valamint szolfézstanár szak, továbbá a főiskolai szintű zeneelméletszolfézstanár, karvezetés szak.
alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az előadóművészet alapképzési szak valamennyi
szakiránya; továbbá a művészeti képzési terület, zeneművészeti ág mesterfokozatot adó szakjai, illetve a felsőoktatásról szóló
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek értéke: 25 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik teljes értékű zenei képzés birtokában a zeneelmélet körébe tartozó
szakterületek elméleti és gyakorlati kutatásával, illetve művelésével a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni és
terjeszteni tudják, zeneelméleti szakismereteikkel a zenei kutatást és előadóművészetet is szolgálják, a zeneelmélet történetének
ismeretében biztosan tájékozódnak a stílusok, a kompozíciós technikák, a műfajok világában, és képesek a szakmai értékek
szakmán belüli és kívüli képviseletére, fejlesztésére, tudatosítására és védelmére. A végzettek alkalmasak a zenei élet
intézményeiben művészi szolgálat teljesítésére és kezdeményező szerep betöltésére. A végzettek alkalmasak tanulmányaik
doktori képzésben történő folytatására.
a zeneelmélet történetét és részterületeit (harmóniatan, formatan, ellenponttan, basso continuo stb.),
a különböző stíluskorszakoknak megfelelő analitikai módszereket,
a stílusokat és hozzájuk tartozó előadóművészi ismereteket,
a zeneelméleti diszciplínák európai hagyományainak őrzésére, fejlesztésére és továbbadására,
elemző gondolataik magas szintű szóbeli és írásbeli megfogalmazására,
a kortárs zene elméletének és gyakorlatának figyelemmel kísérésére,
zenei együtteseket, művelődési intézményeket alkotó módon segíteni és irányítani,
a szakmai utánpótlás minőségét példájukkal és együttműködésükkel biztosítani,
zeneismeretüket és szeretetüket szóban és írásban terjeszteni,
az elmélet gyakorlattal történő társítására hangszerjátékkal, laprólolvasással, a repertoárismeret bővítésével.
kifogástalan zenei hallás és partitúraolvasási készség;
kutatói hajlam, szövegértés, íráskészség;
a hallási, elméleti, analitikai, hangszeres tapasztalatok integrálásával működő zeneértés;
saját és mások zenei/tudományos teljesítményének pontos és szakszerű megítélése;
saját tevékenységi területére és az ország egész zenekultúrájára vonatkozó minőség és felelősségtudat.
1012 kredit
művelődési ismeretek (irodalom, verstan, művészettörténeti, stilisztikai kurzusok);
zenetörténet, népzene (korszak, szerző, mű, műcsoport, műfaj elmélyültebb megismerése); műismeret/hangversenylátogatás
különféle stílusú művek alkotó analízise, elméleti és hallási gyakorlatok összekapcsolásával; kamarazene: a különféle stílusok
zeneelmélet, zeneelmélettörténet; szolfézs; vokális ellenpont; stílustanulmányok; mesterkurzusok; zeneművek belső
szerkezetének, formai felépítésének vizsgálata; a retorika ókori művészetének zenére való alkalmazása és annak különböző
aspektusai, elsősorban a barokk korszakban; zeneművek önálló elemzése; zongora repertoár bővítése.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a következő ismeretkörökben: zeneelmélet,
zenetörténet, szolfézs és hangszerismeret.
16.1274 MUZIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1275 A mesterképzési szak megnevezése: muzikológus (Musicology)
szakképzettség: okleveles muzikológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Musicologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak muzikológia
szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű zenetudomány tanár szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik muzikológusként a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni és
terjeszteni tudják, és a nemzetközi zenetudományi életben is gyümölcsöztetni tudják a hazai felsőoktatásban nyert
tapasztalataikat. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a zeneirodalom és a modern zenetudományi kutatás eredményeit,
a zenekari és kamarajáték sajátos követelményeit,
a stílusok és a hozzájuk tartozó előadóművészeti ismeretanyagot,
a professzionális muzikológus szakmai tudásához tartozó zeneelméleti, zeneelmélettörténeti, történeti, művészettörténeti,
filológiai ismeretanyagot,
szólistaként vagy kamaraegyüttes tagjaként szolid technikai és zenei mércék alapján, eleven fantáziával és megjelenítő
erővel széles körű repertoárt tolmácsolva élményt adni és a nagy mesterek műveit megszerettetni,
a zeneismeretüket és szeretetüket hangszeren, szóban és írásban terjeszteni,
technikailag kevésbé igényes művek hangszeres (elsősorban zongorán való) megszólaltatására, tudományos és
ismeretterjesztő előadások hangszeres illusztrálására.
alapfokú jártasság kamarazenei együttesekben való részvételhez,
a hangszerjátékban megnyilvánuló harmónia és formaérzék,
12 kredit
művelődési ismeretek (irodalom, verstan, művészettörténeti, stilisztikai kurzusok); műismeret/hangversenylátogatás
különféle stílusú művek alkotó analízise, elméleti és hallási gyakorlatok összekapcsolásával; kamarazene: a különféle stílusok
differenciált szakmai ismeretek: 4565 kredit a 20. század legjelentősebb magyar mesterei életművének alapos megismerése,
kéziratok, eredeti dokumentumok tanulmányozásával; Magyarországon (vagy a történelmi Magyarország területén) élt, nem
feltétlenül magyar származású alkotók műveivel való megismerkedés, dokumentumok feldolgozásával; a középkori zene
(mindenekelőtt a gregorián) részletes feldolgozása, kódexek anyagának részletes megismerése, a gregorián notáció számos
változatának tanulmányozása; a régizene előadásának aktuális kérdései; zeneszerzők életművének megismerése.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint zeneelméleti, szolfézs, zenetörténeti és
zeneművészeti ismeretkörökben.
17.1279 ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1280 A mesterképzési szak megnevezése: zeneszerző (Music Composition)
szakképzettség (szakirányok szerint): okleveles zeneszerző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Composer
 4.1.1282 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak
zeneszerzés, alkalmazott zeneszerzés, elektronikus zenei médiaművészet szakirányai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű zeneszerzés, tanár szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik kiművelt zeneszerzői képességeiket és elméleti felkészültségüket egyéni
jellegű, eredeti alkotásokban tudják alkalmazni. Zeneszerzői teljesítményükkel a nemzetközi zenei életben is gyümölcsöztetni
tudják a hazai zenei felsőoktatásban nyert tapasztalataikat. Képesek a zenei alkotóművészet értékeit a szakmán belül és azon
kívül képviselni, fejleszteni, tudatosítani, s ha kell, megvédeni. A zenei élet intézményeiben hasznos szolgáló és kezdeményező
szerepet tudnak betölteni. Pedagógiai elhivatottság birtokában a tanári szak elvégzésével kiegészítve képesek a jövendő fiatal
művészeinek közép és felsőfokú képzésében alkotó módon részt venni. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó
tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori képzésben történő részvételre.
a zeneművészeti alkotások magas szintű stiláris, kompozíciótechnikai, formai és esztétikai kritériumait,
a vokális, zenekari, kamarazenei és elektronikus zene előadói követelményeit,
a stílusok és a hozzájuk tartozó formák, zeneszerzői technikák kreatív reprodukálási, illetve alkalmazási módozatait,
a professzionális zenész szakmai tudásához tartozó általános zenei (elméleti, történeti) ismeretanyagot,
önálló zeneszerzői alkotómunka végzésére,
zenekarok, kamaraegyüttesek, szólisták betanító munkájában különösen kortárs zenei alkotások esetében a stílus és a
zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelő instrukciót adva részt venni,
tanári képzettség birtokában a kamarazenei kultúra átvételét, hagyományszerű őrzését, fejlesztését és továbbadását
pedagógiai tevékenységükkel elősegíteni és biztosítani,
a zeneműveket, különösen a kortárs zenét szóban és írásban elemezni,
a szakmai utánpótlás minőségét példájukkal és együttműködéssel (tanári képzettség birtokában pedagógiai tevékenységgel
is) biztosítani,
zeneismeretüket és szeretetüket szóban és írásban (adott esetben az előadásban való közreműködéssel is) terjeszteni,
professzionális jellegű művek létrehozására.
a zeneművek, különös tekintettel a saját kompozíciók előadásában való előadói, illetve betanítói/instruálási képesség,
a hallási, elméleti, analitikai tapasztalatok integrálásával működő zeneértés,
munkájában és az ország zenekultúrájára vonatkozó minőség és felelősségtudat.
1012 kredit
művelődési ismeretek (irodalom, verstan, művészettörténeti, stilisztikai kurzusok);
zenetörténet, népzene (szemeszterkurzusok egy korszak, szerző, mű, műcsoport, műfaj elmélyültebb megismerésére);
műismeret/hangversenylátogatás (zeneműismeret, előadóművészeti ismeretek bővítése élő zenén keresztül).
zongora: repertoárbővítés, valamint a pályához szükséges hangszeres készség magasabb fokú fejlesztése céljából;
partitúraolvasás: bonyolultabb romantikus, XX. századi és kortárszenei vokális és hangszeres partitúrák átlátása, gyakorlati
megismerése és zongorán való játszása; társas zenei gyakorlat: aktív zenei gyakorlat valamilyen hangszeres és/vagy énekes
formációban.
zeneszerzői alkotótevékenység; alapismeretek kibővítésére szolgáló speciális stílusgyakorlatok, ellenponttani és
hangszerelési feladatok, műfajismeret; formatan és analízis; művek vizsgálatához kapcsolódó analitikus technikák;
mesterkurzusok: művészek, mesterek tapasztalatainak megismerése, átvétele; hangversenyezéssel kapcsolatos előadói és
szervezési tapasztalatok megszerzése.
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint zeneelmélet, zenetörténet és hangszer
ismeretkörökben.
18.1285 KÓRUSKARNAGY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1286 A mesterképzési szak megnevezése: kóruskarnagy (Choral Conducting)
szakképzettség: okleveles kóruskarnagy művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choral Conductor
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az előadóművészet alapképzési szak zenekar és kórusvezető
szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű karmesterképző, illetve ének
zenetanár, karvezetés szak, valamint a főiskolai szintű zeneelméletszolfézstanár, karvezetés, illetve fúvószenekari karnagy szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehető alapképzési szakok: az előadó
művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi
A képzés célja olyan kóruskarnagy művészek képzése, akik szolgálják és terjesztik a magyar és az egyetemes énekkari kultúra
értékeit. Tájékozottak az énekkari művészet repertoárjában, ennek gyakorlati alkalmazásában. Képesek az énekkari művészet
különböző ágazatainak ismeretében új együttesek létrehozására és különböző típusú énekkarok irányítására. Kiművelt elméleti,
vokális és részben hangszeres képességeiket egyéni módon alkalmazzák az énekkari művészet területén. A végzettek alkalmasak
a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori képzésben történő részvételre.
a professzionális zenész szakmai tudásához kapcsolódó általános zeneelméleti és zenetörténeti ismeretanyagot,
az énekkari vezénylés manuális technikáját,
az emberi hangot,
a hangalkotás, hangképzés és karbantartás elméleti és gyakorlati kérdéseit,
az énekkari művészet történetét,
megfelelő szintű zenei és technikai igényű énekkari repertoárt,
a stílusokat és a hozzájuk tartozó előadóművészeti ismeretanyagot az énekkari művészet különböző ágazataiban,
a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni csoportos zenei produkciók létrehozásában,
a szakmai utánpótlás minőségét példájukkal és együttműködéskel (tanári képzettség birtokában pedagógiai tevékenységgel
is) biztosítani,
a zeneismeretüket és szeretetüket hangszeren (kóruskarnagyi, tanári tevékenységükön keresztül), szóban és írásban
terjeszteni,
a hazai énekkari kultúra ápolásában aktív, kezdeményező szerepet vállalni,
az énekkari művészet legnemesebb értékeinek őrzésében, fejlesztésében és továbbadásában példamutató munkát végezni,
magas zenei és technikai mércék alapján egyéni fantáziával és megjelenítő erővel széles körű repertoárt tolmácsolva
maradandó élményt nyújtani,
a kórusirodalom széles körű ismerete alapján az egyes műveket önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíciótechnikai,
esztétikai összefüggéseiben,
hosszú távon és folyamatosan is eredménnyel irányítani egy énekkar művészi munkáját,
önálló kreatív kutatómunka indítására és folyamatos végzésére a kórusirodalom és repertoár területén, különös tekintettel a
mindenkori új irányzatok megismerésére és megismertetésére,
kóruskarnagyi és közösségvezetői munka folyamatos és kritikus értékelésére,
az új irodalom megismerésére erőfeszítéseket tenni,
a magyar kortárs kórusművészet születő értékeinek felmutatásában aktív szerepet vállalni;
a zenei élet különböző intézményeiben kezdeményező szerep betöltésére, a zenei értékek szakmán belüli és kívüli
képviseletére, fejlesztésére, tudatosítására és megvédésére.
az énekkari vezénylés technikájának mesterfokú készsége,
az énekkari műfajok, stílusok mélyreható analitikus ismerete,
a vezénylés által történő interpretációban megnyilvánuló elméleti felkészültség, művészi érzékenység,
kiművelt hallás,
magas szintre fejlesztett egyéni énekkultúra,
énekes kamarazenében való jártasság,
a zongorajáték terén komoly hangszertechnikai készség,
az elméleti, hallási, analitikus és hangszeres/vokális tapasztalatok integrálásával megmutatkozó mélyreható zeneértés,
zenei együttesek időhatékony betanítása,
12 kredit
szolfézs: az alapképzésben megszerzett zenei írás és olvasáskészség továbbfejlesztése, valamint a hallás és a memória
fejlesztése, a zeneirodalom főbb vokális műfajainak megismerése a középkortól a 20. századig, különféle zenei részletek
lejegyzése, éneklése, memorizálása; zongora: az alapképzés zongoratanulmányainak folytatása, további repertoárbővítés,
valamint a pályához szükséges hangszeres készség magasabb fokú fejlesztése céljából; kórus: hangversenyeken használatos
kórusrepertoár megtanulása nagykórusban és kamaraegyüttesekben, együttműködés continuóval, hangszeres együttessel;
előadói gyakorlat hangversenyen és liturgiában, vezénylési gyakorlatok.
Differenciált szakmai ismeretek:
Vezényléstechnika: a vezénylés technikai ismereteinek bővítése. A tempó, a karakter, a dinamika és a formálásirányítás
eszközrendszerének művészi szintű elsajátítása. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó műfaji és stilisztikai ismeretek
alkalmazása a vezénylés során. Felkészülés a hivatásos kórusok és professzionális színvonalú amatőr kórusok, énekegyüttesek
vezetésére.
Énekkari vezénylés: a vezénylésgyakorlaton szerzett ismeretek magas szintű alkalmazása és gyarapítása a kórus
betanításának módszertani, valamint az előadás gyakorlati ismereteivel. A művek szövegének értelmezése, a deklamáció
művészi szintű kidolgozása. A kórushangzás alakítása a hangképzési és intonációfejlesztési ismeretek felhasználásával. A
próbafolyamat hatékony tervezése és végrehajtása, az elsajátított próbatechnikai ismeretek és motivációs eszközök magas szintű
alkalmazása, a művészi kifejezőerő fejlesztése. A zeneszerzői szándék és a művészi szintű dikció megjelenítése.
Zenekari vezénylés (oratórium): kisebbnagyobb hangszeres együttes, zenekar irányítása. Misék, passiók, kantáták és más,
jelentős vokális műfajok apparátusának beható ismerete, annak működése, irányítása.
Magánének: a kiművelt énekhang, a helyes technika folyamatos fejlesztése. Az egyéni és a különböző kórustípusokra
vonatkozó kórushangképzési ismeretek bővítése. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó éneklési módok és stiláris
ismeretek további bővítése. A tárgy keretében feldolgozásra kerülő dalirodalom és egyéb műzenei szemelvények magas szintű
előadását célzó készségek fejlesztése a hallgató egyéni adottságaihoz alkalmazkodva.
Repertoárismeret: karirodalmi ismeretek gyarapítása, széles körű elsajátítása. A rendelkezésre álló karirodalom szisztematikus
feldolgozása, a hozzá tartozó szakirodalom ismerete. Ritkán megszólaltatott alkotások megismerése. Összehasonlító
stíluselemzés. Műelemzés partitúra és hangzóanyag felhasználásával. A XX. századi irányzatok és speciális technikák. Kortárs
zenei alkotások, újszerű törekvések a zenekari, illetve a kórushangzásban.
Az énekkari vezénylés módszertana: a kórusvezetés és vezénylés módszertani alapkérdéseinek megismerése. A kórus
szerkezete, szólamai, azok elhelyezésének lehetőségei. A kórushangzás fejlesztése, a hangképzés technikái. Próbatechnikai
ismeretek bővítése, a módszertani kultúra fejlesztése. Kóruspedagógiai elvek alkalmazása a felkészülés és az előadás során. A
műsorszerkesztés alapelvei. A hangfelvételkészítéssel kapcsolatos kérdések (tervezés, technikai feltételek, a kórus felkészítése).
Szerzői jogi kérdések, szervezési, fenntartási és financiális kérdések.
Kamaraének: a vokális kamarairodalom művészi szintű megszólaltatása. A kamaraénekléshez szükséges speciális ismeretek
(akusztika, szólamarányok, esetleges transzpozíció, szólamok elhelyezkedése, hangképzési sajátosságok, frazeálási sajátosságok
stb.) elsajátítása és magas szintű alkalmazása.
Mesterkurzus: művészek, mesterek tapasztalatainak megismerése, átvétele.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint zeneelmélet, zenetörténet és szolfézs
ismeretkörökben:
19.1290 KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1291 A mesterképzési szak megnevezése: karmester (Conducting)
okleveles zenekari karmesterművész
okleveles fúvószenekari karnagyművész
Orchestra Conductor
Wind Band Conductor
választható szakirányok: zenekari karmester, fúvós zenekari karnagy (Orchestra Conducting, Wind Band Conducting)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az előadóművészet alapképzési szak zenekar és kórusvezető
szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű karmesterképző, illetve ének
zenetanár, karvezetés szak, valamint a főiskolai szintű zeneelméletszolfézstanár, karvezetés, illetve fúvószenekari karnagy szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehető alapképzési szakok: az előadó
művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi
A képzés célja olyan karmesterművészek képzése, akik megfelelő zenei képzés birtokában képesek a magyar és egyetemes
zenei kultúra ezen belül elsősorban a zenekari kultúra szolgálatára és terjesztésére. Tájékozottak a zenekari művészet
repertoárjában, ennek gyakorlati alkalmazási módozataiban. A zenekari művészet különböző ágazatainak ismeretében képesek
új együttesek létrehozására és különböző típusú zenekarok irányítására. Kiművelt elméleti és részben hangszeres képességeiket
egyéni jelleggel alkalmazzák a zenekari művészet területén, a zenei élet különböző intézményeiben kezdeményező szerepet
töltenek be. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori
a professzionális zenész szakmai tudásához tartozó általános zeneelméleti és zenetörténeti ismeretanyagot,
a zenekari vezénylés magas szintű manuális technikáját,
a zenekari hangszereket,
az emberi hangot, a hangalkotás, hangképzés elméleti és gyakorlati kérdéseit,
a zenekari művészet történetét,
megfelelő szinten a magasabb zenei és technikai igényű zenekari repertoárt,
a stílusokat és a hozzájuk tartozó előadóművészeti ismereteket a zenekari művészet különböző ágazataiban,
a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket,
a zenekari műfajokat és stílusokat,
a zenekari, oratórikus és kamaraművek, operák partitúráit tisztán, formáltan a stílus és a zeneszerző gondolkodásmódjának
megfelelően betanítani, megszólaltatni,
a zenekari és kamarazenei kultúra átvételére, őrzésére, fejlesztésére, továbbadására,
karmesterként magas fokú technikai és zenei mércék alapján eleven fantáziával és megjelenítő erővel széles körű repertoárt
tolmácsolva érvényt adni és a nagy mesterek műveit megszerettetni,
a műveket önállóan értékelni, azok stiláris kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában,
zenekarokat, különböző zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó
módon segíteni és irányítani,
a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni csoportos zenei produkciók létrehozásában,
a zeneismeretüket és szeretetüket a vezénylés által szóban és írásban terjeszteni,
az új irodalom megismerésére erőfeszítéseket tenni,
a magyar kortárs zenekari művészet születő értékeinek felmutatásában aktív szerepet vállalni,
a zenei értékek szakmán belüli és kívüli képviseletére, fejlesztésére, tudatosítására és megvédésére.
begyakorlott zenekar irányításának készsége,
a zenekari vezénylés technikájának mesterfokú készsége,
művészi érzékenység,
kiművelt hallás,
a zongorajáték terén komoly hangszertechnikai készség,
az elméleti, hallási, analitikus és hangszeres/vokális tapasztalatok integrálásával megmutatkozó mélyreható zeneértés,
zenei együttesek betanításának időtakarékos hatékonyságára kifejlesztett készség,
1012 kredit
zongora: repertoárbővítés, valamint a pályához szükséges hangszeres készség magasabb fokú fejlesztése céljából;
partitúraolvasás: bonyolultabb romantikus, XX. századi és kortárszenei vokális és hangszeres partitúrák átlátása, gyakorlati
megismerése és zongorán való játszása; társas zenei gyakorlat: aktív zenei gyakorlat valamilyen hangszeres és/vagy énekes
formációban.
Differenciált szakmai ismeretei: 3555 kredit
Vezényléstechnika (főtárgy): a vezénylés technikai ismereteinek bővítése. A tempó, a karakter, dinamika és a formálás
irányítás eszközrendszerének művészi szintű elsajátítása. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó műfaji és stilisztikai
ismeretek alkalmazása a vezénylés során. Felkészülés a hivatásos zenekarok vezetésére.
Zenekari vezénylés: a vezényléstechnika óráin kialakult/kialakított készségek gyakorlati alkalmazása zenekarral történő
munka során: zenei instrukciók adása, a zenekarral való speciális kommunikáció különféle módjai.
Ensemblevezénylés: az új társaszenei formációk utóbbi évtizedekben kialakult speciális formációja az ún. Ensemblejáték.
Énekkari vezénylés (oratórium): a karmester művészjelöltek gyakorlata az énekkar, valamint az énekkar és zenekar együttes
vezénylésében és irányításában. Oratóriumok, misék, passiók, kantáták és más jelentős vokális műfajok megszólaltatásának
gyakorlata.
Korrepetíció: az énekesekkel, hangszeres szólistákkal történő próbálás.
Formatan és analízis: az alapképzésben szerzett ismeretek bővítése a nagyobb lélegzetű és összetettebb műfajok, formák
elemzése által.
Hangszerelés: az alapképzésben megszerzett ismeretek elmélyítése gyakorlati hangszerelési feladatok által.
Magánének: a kiművelt énekhang, a helyes technika folyamatos fejlesztése. Az egyéni és a különböző kórustípusokra
vonatkozó kórushangképzési ismeretek bővítése. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó éneklési módok és stiláris
ismeretek további bővítése.
Mesterkurzus: előadóművészeti/zeneelméleti tematikájú kurzusok hazai vagy külföldi szakember irányításával.
Hangversenyezés: a hangversenyezéssel kapcsolatos előadói és szervezési tapasztalatok megszerzése.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint zeneelmélet, zenetörténet és szolfézs
ismeretkörökben.
20.1295 KOREOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1296 A mesterképzési szak megnevezése: koreográfus (Choreography)
 szakképzettség: okleveles koreográfus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreographer
 választható specializációk: klasszikus balett, néptánc, modern tánc, kortárstánc, színházi tánc (Classical Ballet,
Folkdance, Modern Dance, Contemporary Dance, Theater Dance)
3. Képzési terület: művészet, táncművészet
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: koreográfus alapképzési szak.
4.2. A bementhez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szak: táncművész, táncos
és próbavezető alapképzési szakok, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű
kortárstánc művész, kortárstánc koreográfus, kortárstánc pedagógus, balettművész, néptánc művész, színházi tánc művész,
koreográfus, táncpedagógus alapképzési szakok.
A cél olyan koreográfusok képzése, akik művészi adottságaik kibontakoztatásával képesek a táncművészetet aktívan
művelni, azt személyes részvételükkel gazdagítani. Művészi és értelmiségi felkészültségüknél fogva képesek aktív szerepet
betölteni az ország táncművészeti kultúrájában, és a magyar táncművészet értékeit nemzetközi fórumokon is reprezentálni.
Megfelelő technikai és elméleti képzettséggel rendelkezve vesznek részt az intézményekhez kötődő, illetve a független
művészeti életben. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet hagyományait és a kortárs törekvéseket,
professzionális koreográfus szakmai tudásához szükséges magas szintű táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti,
gyakorlati vonatkozásait.
a közönség számára közvetíteni a táncművészet régi és új alkotásait saját egyéniségük gazdagításával,
a táncművészet mindig megújuló arculatának formálására,
saját szakmai fejlődésük érdekében az önálló tanulásra, önképzésre,
önállóan és másokkal együttműködve szakmai kutatási tevékenység vezetésére, illetve abban való kreatív részvételre,
személyes koreográfusi és művészi adottságok kibontakoztatására, valamint a folyamatos továbbfejlődésre,
táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíciótechnikai és esztétikai kontextusában.
 c)1298 A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
jó kooperációs, kommunikációs vezetői képességek,
 a specializációnak megfelelő táncos formanyelv terén szerzett magas fokú technikai képzettség.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: (812
kredit)
tánctörténet, műelemzés (táncelemzés), zene (elmélet, történet, gyakorlat); a múlt, a jelen és a jövő táncművészetének és
társművészeteinek alkotói irányzatai, módszerei.
koreográfiai gyakorlat: színpadi előadás létrehozása; ismeretek valóság és mű, előadó és közönség kapcsolatáról.
A tradicionális, kortárs és kísérleti tánc és mozdulattechnikák, különböző táncirányzatok terén végzett koreográfusi munka
táncnyelvi, szerkesztési és alkotói módszereinek ismeretei.
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 10 hét, ami hivatásos együttessel vagy alkotóval, folyamatos vagy rendszeres
együttműködéssel teljesíthető.
 11.1300 A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
 A specializációnak megfelelő tánctechnikák alapjául szolgáló mozgásrendszerek terén szerzett legalább 30 kredit,
valamint előadói vagy koreográfusi vagy próbavezetői gyakorlat terén szerzett legalább 30 kredit, illetve ezekkel egyenértékű
tudásszint.
21.1301 KORTÁRSTÁNC MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1302 A mesterképzési szak megnevezése: kortárstánc művész (Contemporary Dance)
szakképzettség: okleveles kortárstánc művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Contemporary Dance Artist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: táncművész alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok:
táncos és próbavezető, koreográfus alapképzési szakok, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti
kortárstánc művész, kortárstánc koreográfus, kortárstánc pedagógus, balettművész, néptánc művész, színházi tánc művész,
koreográfus, táncpedagógus alapképzési szakok.
A képzés célja olyan táncművészek képzése, akik művészi adottságaik kibontakoztatásával képesek a táncművészetet
aktívan művelni, azt személyes részvételükkel gazdagítani. Művészi és értelmiségi felkészültségüknél fogva képesek az ország
táncművészeti kultúrájában aktív szerepet betölteni, és a magyar táncművészet értékeit nemzetközi fórumokon is reprezentálni.
Megfelelő technikai és elméleti képzettség birtokában vesznek részt az intézményekhez kötődő, ill. a független művészeti
életben. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges magas szintű táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti,
gyakorlati vonatkozásait,
a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet hagyományait és a kortárs törekvéseket,
a képzés folytatásához szükséges táncművészeti ismeretanyagot és annak alkotó módon történő használatát.
a közönség számára interpretálni a táncművészet régi és új alkotásait saját egyéniségük gazdagításával,
a kortárstánc művészet mindig megújuló arculatának formálására,
egyéni szakmai fejlődésük érdekében az önálló tanulásra, önképzésre,
a kortárstánc változatos formanyelveinek terén szerzett magas fokú technikai képzettség,
kredit.
Az utolsó 100 év újító táncművészeti irányzatai és társművészetei; tánctörténet, műelemzés (táncelemzés), zene (elmélet,
történet, gyakorlat).
előadóművészeti gyakorlat; ismeretek térről, időről, dinamikáról, valóság és mű, előadó és közönség kapcsolatáról; színpadi
előadás létrehozása.
A táncos előadói munka egyes XX. és XXI. századi alternatíváinak beható ismerete, újító testtechnikák, táncnyelvek, új
alkotói módszerek, a tánc új helye a művészetek között.
Kortárstáncok: a kortárs technikák jellegzetes plasztikai, ritmikai és dinamikai világában szerzett tudás gyakorlati és
elméleti elmélyítése, fejlesztése, tudatosítása, valamint a kontakttánc elmélyült, gyakorlati és elméleti tanulmányozása, különös
tekintettel az egyéni, páros és csoportos improvizációs gyakorlatokra.
Tradicionális tánc és mozdulattechnikák: a XX. század újító tánckultúráit megelőző korok mozgásrendszerei különös
tekintettel a hazánkban legelterjedtebb rendszerekre. A balett formanyelvében szerzett jártasság elméleti és gyakorlati
elmélyítése, fejlesztése, tudatosítása. A balettterminológia magabiztos elsajátítása. A kárpátmedencei táncok ritmus és
mozgásvilága, e szempontból válogatott motívumkincs felhasználásával.
XX. századi moderntánc rendszerei: Martha Graham, José Limón, Rudolf von Laban és Merce Cunningham nevével
fémjelzett, ezekkel párhuzamos, illetve ezeken alapuló mozgásrendszerek elmélyült megértése, esztétikai sajátosságaik
tudatosítása.
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 10 hét, ami hivatásos együttessel vagy alkotóval folyamatos vagy rendszeres
együttműködéssel teljesíthető.
A kortárstánc technikai alapjául szolgáló mozgásrendszerek terén szerzett legalább 30 kredit, valamint kreativitás és előadói
gyakorlat terén szerzett legalább 30 kredit, illetve ezekkel egyenértékű tudásszint.
22.1305 KLASSZIKUS BALETTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1306 A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus balettművész (Classical Ballet)
szakképzettség: okleveles klasszikus balettművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Ballet Artist
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: táncművész alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény szerinti balettművész szak.
6.5. A diplomamunkához (színpadi előadás és szakdolgozat) rendelt kreditérték: 20 kredit;
A képzés célja olyan komplex művészi megnyilatkozásra képes balettművészek képzése, akik tánctechnikai
felkészültségüket megszerzett elméleti tudásukkal egységben tudják kezelni. A balettművészek a „testükben tárolt”
koreográfiákból alkotnak szintézist, ami a művészi fejlődés alapját jelenti mind saját maguk számára, mind a bemutatandó
művet megalkotó koreográfus számára. A kulturális élet intézményeiben szolgáló és kezdeményező szerepet tudnak betölteni,
képviselve a táncművészet sajátos értékeit. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében
a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges magas szintű táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti,
a magasabb technikai igényű balettrepertoárt,
a balettművészetben megjelenő különböző stílusokat s a hozzájuk kapcsolódó előadóművészeti ismereteket,
a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet hagyományait és a balettművészet kortárs törekvéseit,
a koreográfia művészetének előadói aspektusból történő értelmezését,
a balettművészet régi és új alkotásainak saját egyéniségük gazdagításával történő, a közönség számára élményszerű
interpretálására,
a balettművészet értékeinek megőrzésére és annak élményszerű tolmácsolására, továbbá az újító törekvésekben való
részvételre,
a balettművészet iránt érdeklődő közönség, valamint az amatőr, félhivatásos és hivatásos együttesek, továbbá táncművészeti
intézmények munkájának alkotó módon történő segítésére,
további repertoár elsajátítására,
mesterfokú tánctechnika, előadói biztonság elsősorban a klasszikus balett táncnyelvén,
együttműködési készség (mind tánckarban, mind pas de deux feladatokban),
a rendezői koreográfiához alkalmazkodó, de önálló koncepció kialakítására is képes szerepformálási készség,
készség a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére,
a saját működési területre és az ország egész tánckultúrájára vonatkozó felelősségérzet.
a gyakorlati tudás elméleti feldolgozásához szükséges technikai és reflektívelemző tantárgyak (kutatásmódszertan,
táncesztétika, a színház művészete).
előadóművészi gyakorlat; a balettrepertoár személyre szabott gyakorlati és elméleti feldolgozása; a táncművészi
életpályához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek (egészségtan, kondicionálás, rehabilitáció).
az előadóművészi gyakorlathoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretek: műelemzés, szerepelemzés, balettzene, színpadismeret,
továbbá a tánc (és ezen belül a balett) művészet elhelyezése a nemzetközi művészeti életben,
a balettművészet formanyelvét használó kortárs alkotók és alkotások ismerete;
A szakmai gyakorlat személyre szabott szakmaiszínpadi gyakorlat 28 kredit értékben.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele a 4. pont szerinti alapfokozat vagy főiskolai szintű végzettség birtokában
megszerzett legalább három éves professzionális balettművészi színpadi gyakorlat.
23.1309 NÉPTÁNCMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1310 A mesterképzési szak megnevezése: néptáncművész (Hungarian Folk Dance)
szakképzettség: okleveles néptáncművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarian Folk Dance Artist
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: táncművész alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény szerinti néptánc színházi táncművész szak.
6.5. A diplomamunkához (színpadi előadás és szakdolgozat) rendelt kreditérték: 20 kredit;
7. A mesterképzési szakképzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan komplex művészi megnyilatkozásra képes néptáncművészek képzése, akik tánctechnikai
felkészültségüket megszerzett elméleti tudásukkal egységben tudják kezelni. A néptáncművészek a tánc mellett komoly
énektudással, népzenei és néprajzi ismeretekkel is rendelkeznek. Együttesi tagként és szólóművészként a magyar és az
egyetemes tánckultúrát szolgálják és terjesztik. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében
a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges magas szintű táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti és
a magasabb technikai igényű néptáncrepertoárt,
a néptánc különböző stílusait és a hozzájuk tartozó előadóművészeti ismereteket,
a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet néptáncra vonatkozó hagyományait és a kortárs törekvéseket,
a koreográfia művészetének előadói aspektusból történő értelmezését,
a néptáncművészet régi és új alkotásait saját egyéniségük gazdagításával, együttesi együttműködéssel történő, a közönség
számára élményszerű interpretálására,
a néptáncművészet és ezzel együtt a népzene, a népszokások, az öltözködési hagyományok stb. értékeinek megőrzésére és
azok alkotó módon történő továbbvitelére,
további repertoár elsajátítására,
a néptáncművészet iránt érdeklődő közönség, valamint az amatőr, félhivatásos és hivatásos együttesek, továbbá
táncművészeti intézmények munkájának alkotó módon történő segítésére,
táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíciótechnikai és esztétikai kontextusában,
a kulturális élet intézményeiben szolgáló és kezdeményező szerep betöltésére, képviselve a táncművészet sajátos értékeit,
a néptáncművészetet a kapcsolódó népzenei, néprajzi közeggel együtt alkotó módon éltetni, bemutatni és megszerettetni.
mesterfokú tánctechnika, előadói biztonság, elsősorban a magyar néptánc táncnyelvében,
együttműködési készség a közvetlen partnerrel és a teljes együttessel,
a rendezői koreográfiához alkalmazkodó, de önálló koncepció kialakítására is képes szerepformálási készség,
készség a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére,
saját működési területére és az ország egész tánckultúrájára vonatkozó felelősségérzet.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz
szükséges alapozó ismeretkörök: 1014 kredit
a gyakorlati tudás elméleti feldolgozásához szükséges technikai és reflektívelemző tárgyak (kutatásmódszertan,
táncesztétika, a színház művészete).
előadóművészi gyakorlat; a néptáncrepertoár személyre szabott gyakorlati és elméleti feldolgozása; a táncművészi
életpályához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek (egészségtan, kondicionálás, rehabilitáció).
az előadóművészi gyakorlathoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretek: népszokások, népviselet, népzene, táncjelírás, néprajzi
ismeretek, a néptáncművészet hagyományőrző és kortárs színpadi jelenlétének ismerete, nemzetközi kitekintésben is;
A szakmai gyakorlat személyre szabott szakmaiszínpadi gyakorlat 28 kredit értékben.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele a 4. pont szerinti alapfokozat vagy főiskolai szintű végzettség birtokában
megszerzett legalább hároméves professzionális néptáncművészi színpadi gyakorlat.
24.1313 LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1314 A mesterképzési szak megnevezése: látványtervező művész (Production Design)
szakképzettség: okleveles látványtervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Production Designer
 választható specializációk: színházi látványtervező, mozgókép látványtervező (Production Designer for Theatre Arts, for
Motion Picture Arts)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az alkalmazott látványtervezés, az animáció alapképzési szakok,
továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi CXXX. törvény szerinti főiskolai szintű látványtervező szak.
4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a mozgókép és az
építőművészet alapképzési szakok.
6.4. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 12 kredit;
A képzés célja olyan művészeti szakemberek képzése, akik a látványtervezői tudás fogalmi és gyakorlati ismeretei és
megfelelő tervezői készségek birtokában alkalmasak a magyar és az egyetemes vizuális színházi és mozgófilmes kultúra
szolgálatára és terjesztésére. Szakismereteikkel a színház és filmművészet többi ágának is segítségére tudnak lenni. A
látványtervezés funkcionális, művészi és közéleti (társadalomtudományi, kultúrantropológiai, szociológiai) problematikájában
képesek mérvadó vélemény kialakítására, és a látványtervezés különböző szakterületein kezdeményező, vezető tervezői, illetve
művészeti műhelyt vezető szerep betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) a mesterképzési szakon végzettek ismerik:
a látványtervező szakmai tudásához tartozó elméleti, történeti és fogalmi ismeretanyagot,
a megfelelő művészettörténeti, művészetelméleti és kultúrantropológiai ismereteket,
a látvány történetét és stílustörténetét,
a látvány és a színház, valamint a mozgókép kapcsolatát,
a speciális vizuális alkotótechnikákat,
a speciális tervezői programokat (szoftvereket) és a digitális technikákat,
a tér és perspektívaelméleteket,
a színházat, mint művészeti intézményt,
a színház működésének jogszabályi kereteit,
a filmes produkciók felépítésének, működésének, szervezetének filmtörvényi kereteit;
a látványtervezés szakmai követelményeinek különféle környezetben és mozgóképes műfajban való alkalmazására,
a színházi alkotás során a rendeződramaturgjelmeztervezőlátványtervező alkotói körben történő együttműködésre,
a mozgóképi alkotás során a rendezőoperatőrlátványtervező alkotói körben történő együttműködésre,
magas művészi értékű teljesítmény nyújtására,
a színházművészeti és filmművészeti alkotások látvány szempontú önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíciótechnikai,
esztétikai kontextusában,
a színház és mozgóképművészethez kapcsolódó interaktív művek létrehozásában való közreműködésre,
művészeti ismereteiket másokkal megosztani,
a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni új művek létrehozásában,
a művészeti közélet, köztudat alakításában tevékenyen részt venni,
a szakmai utánpótlás minőségét példájukkal és együttműködésükkel biztosítani,
művészeti ismeretüket szóban és írásban terjeszteni,
vezető tervezőként a látványtervezői csapat (art department) irányítására;
 c)1316 a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
 a specializációnak megfelelő műfajban (színházi és/vagy mozgóképes) való jártasság,
tér és formaérzék,
sokoldalú stílusismeret,
vizuális, elméleti, analitikai és gyakorlati (képzőművészeti) tapasztalatok integrálásával működő alkotókészség,
saját és mások művészi teljesítményének pontos és szakszerű megítélésére vonatkozó készség,
saját működési területre és a társadalom vizuális kultúrájára vonatkozó minőség és felelősségtudat.
a látványtervezés története, művészettörténet, kultúra és civilizációtörténet, társművészetek története, építészettörténet,
látványelemzés.
színházi és mozgóképes alkotások létrehozásának folyamata, interakció a látványtervezésben, tárgy és térábrázolás
hagyományos és digitális módszerei, látványtervezés elmélet, anyag és szerkezeti ismeretek, látványtervezés gyakorlat.
 választható specializációk:
színházi látványtervező dramaturgia, drámatörténet, színházépítészet színpadtechnika elmélet, színpadtechnika gyakorlat,
világítástechnika, világítástervezés, számítógépes tervezés, kommunikációs gyakorlat, színházi látványtervezés gyakorlat,
színházi gazdasági, menedzsment ismeretek, szakmai gyakorlat (külső), színházi látványtervezői zárógyakorlat;
mozgókép látványtervező filmdramaturgia és forgatókönyv ismeretek, remakeelmélet és gyakorlat, helyszínek differenciált
használata, TVjáték gyakorlat, virtuális tér tervezése, számítógépes tervezés, kommunikációs gyakorlat, látványtervezés
gyakorlat, szakmai gyakorlat (külső), mozgókép menedzsment és jog, mozgókép látványtervezői zárógyakorlat;
A szakmai gyakorlat hazai filmforgatásokon vagy tvstúdiókban vagy egy színházi produkcióban végzett minimum hathetes
szakmai munka.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga vagy ezzel
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: szabadkézi rajz,
műszaki alapismeretek, műszaki ábrázolás, filmtörténet, színháztörténet, dramaturgia, kultúrtörténet, mozgóképtechnikaelmélet,
kompozíció, dramaturgia, operatőri ismeretek, filmtechnikai ismeretek, képelemzés, írásgyakorlat.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökből legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A
 25.1319 ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.1320 A mesterképzési szak megnevezése: építőművész (Architectural Design)
szakképzettség: okleveles építész tervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Designer
5.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 105155 kredit;
5.3. Differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 90120 kredit;
5.4. Szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 15 kredit;
5.5. A diplomamunkához rendelhető kredit érték: 30 kredit;
5.6. Gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 50%
A képzés célja olyan építész tervező művészek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek magas művészi
színvonalon és komplex műszaki szemlélettel, felelősen és elhivatottan ellátni az épített környezet alakításának építészeti
feladatát az új épület és környezete (beleértve a műemléki környezetet is), az épületbelső kialakítás és az épületfelújítás
tervezésének feladatköreiben. A képzés célja továbbá olyan művészi alkotások létrehozására képes szakemberek nevelése, akik
művészeti, tudományos és mesterségbeli ismereteik révén, valamint az alkotó ember kulturális küldetését vállalva, képesek
értéket teremtő, közvetítő és védő szerepre. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében
a magyar és egyetemes építészettörténeti és építészeti elméleteket, illetve a kapcsolódó művészeteket, tudományokat és
technológiákat,
az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészet, az építészeti rajz, a képi és modellprezentációk klasszikus és
mai ábrázolási módszereit,
a művészeti területen a forma, a tartalom és szerkezet egységének, a tömegek és arányok megfelelő megválasztását,
a mérnöki tudományok területén az alapvető konstrukciók méretezésének, az épületszerkezetek korrekt kialakításának és az
anyagok helyes kiválasztásának elveit és gyakorlatát,
az ember és épület, valamint az épület és a környezet közötti kapcsolatokat,
a terekkel, épületekkel kapcsolatos valós emberi elvárásokat és társadalmi szükségleteket,
a különböző térábrázolási módszerek történetének elméletét és gyakorlatát,
az építészeti terek és formák megfelelő kialakításának, a lépték helyes megválasztásának módszereit,
a különböző technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat,
a szabadkézi és számítógépes építészeti ábrázolási technikákat,
a fenntartható, környezetbarát technológiákat,
a hagyományos és korszerű szerkezetek, építéstechnológiák, az épület kivitelezésében előforduló építészeti problémák
megoldásának elveit és módszereit,
a tervezési feladatok megoldásához szükséges írásos dokumentációk elkészítési módjait,
a vonatkozó jogszabályokat, az építési előírásokat, a hatósági eljárásokat,
a terület és településrendezés tervezési folyamatát,
a minőségügy, a munkavédelem, az építészeti menedzsment, a műszaki, valamint a gazdasági és jogi szabályozás és a
építészetika alaptételeit.
a humán, a környezetvédelmi, az esztétikai és a műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésére,
a tervezési munkához szükséges képességek birtokában épülettervezési, településtervezési és műemlékvédelmi feladatok
elvégzésére,
a tradicionális ábrázolási készség, építészeti rajz, modellezés, valamint a legújabb technika alkalmazása, látványtervek,
animációk, számítógépes prezentációk formájában munkájuk bemutatására,
jó kommunikációs készség birtokában munkájuk ismertetésére,
eszmei tartalmak építészeti formában történő megjelenítésére,
új technológiák, szerkezetek, termékek alkalmazására, bevezetésére,
az épített környezethez fűződő valós emberi, társadalmi elvárások, illetve használói igények megértésére és azokat
figyelembe vevő tervezői munkavégzésre.
esztétikai érzék és szuverén látásmód,
kreativitás, rugalmasság, alkotókészség,
jó kézügyesség, rajzi és mintázási készség,
kifinomult arányérzék és térlátás,
elkötelezettség és igény a minőségi alkotó munkára,
környezettel, emberi problémákkal, helyzetekkel szembeni érzékenység,
kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és elhivatottság,
7.1. Alapozó ismeretek: (4060 kredit)
természettudományi, gazdasági és társadalmi ismeretek: matematika, ábrázoló geometria, közgazdaságtan, építészeti
menedzsment, jogi ismeretek;
művészeti alapismeretek: képzőművészeti alapismeretek, tér és tárgyábrázolás, művészettörténet;
tervezési és művészeti ismeretek: szín és fényelmélet, építészeti tervezés, komplex tervezés, építészettörténet,
építészetelmélet, építőművészet, építészeti rajz, művészeti rajz, képző és iparművészet;
műszaki ismeretek: építészeti alapismeretek, anyagismeret, mechanika, épületszerkezettan, műemlékvédelem,
épületszerkezetek tervezése, szerkezettervezés, épületgépészet;
7.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 90120 kredit
művészeti stúdiumokon: plasztika, festészet, építészeti grafika, iparművészeti gyakorlat, építészeti tér és plasztika,
elméleti stúdiumokon: társadalomelmélet, esztétika, prezentációs technikák,
tervezési stúdiumokon: környezettervezés, épület és belsőépítész tervezési gyakorlatok, számítógéppel segített tervezés,
építészeti modellezés, formatervezés;
A szakmai gyakorlat külső helyszínen, összesen 12 hetes, a felsőoktatási intézmény tanterve által meghatározott gyakorlat,
amely 4 részből áll. Ezek: a rajz készséget fejlesztő 1 hetes alkotótábor, az 1 hetes tervező alkotótábor, a 2 hetes közigazgatási
gyakorlat és a 8 hetes tervezőirodai gyakorlat.
van, államilag elismert, középfokú, (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
26.1323 FILM ÉS TELEVÍZIÓ PRODUCER MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1324 A mesterképzési szak megnevezése: film és televízió producer (Fim and Television Production)
szakképzettség: okleveles film és televízió producer
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Television Producer
 3.1326 Képzési terület: művészet/ film és videoművészet
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a gyártásszervező alapképzési szak.
mozgókép és a televíziós műsorkészítő alapképzési szakok.
szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok,
amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kredit átviteli
6.5. A diplomamunkához rendelt kredit érték: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése a mozgóképipar számára, akik megfelelő tehetség, szakmai tudás és általános
tájékozottság birtokában elfogadott és méltó partnerei az alkotóknak, a filmgyártás résztvevőinek, valamint azoknak, akik hazai
és nemzetközi viszonylatban a szakmával kapcsolatba kerülnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a film és televíziós termékek produceri feladatait, azok szakmai tudásához tartozó általános (elméleti, történeti, fogalmi)
ismeretanyagot,
a megfelelő művészettörténeti és művészetelméleti, kultúrantropológiai ismereteket,
a producer szakma etikáját,
a mozgókép történetét, formáit, típusait és stílusait, a látvány és a színház történetéhez fűződő kapcsolatát,
a vizuális alkotótechnikákat,
a televíziós produkciók hierarchiájának, működésének, szervezetének törvényi kereteit,
a filmtörvény és a médiatörvény hatályos rendelkezéseit,
a speciális kommunikációs technikákat nemzetközi és hazai viszonylatokban,
a magyar és a nemzetközi produkciók létrehozásának, elkészítésének és forgalmazásának alapfeltételeit és lehetőségeit,
a magyar és a nemzetközi finanszírozási lehetőségek alapfeltételeit,
a gazdasági, a közgazdasági és a pénzügytechnikai módokat és lehetőségeket.
eldönteni egy ötletről, egy irodalmi műről, novelláról vagy szociológiai, társadalmi látleletről, hogy érdemese belőle
mozgóképes megfogalmazást készíteni,
dokumentumfilm vagy fikciós alkotás megvalósítását látni az ötletben,
meghatározni az elkészült mű célközönségét,
kiválasztani és alkalmazni a forgalmazási és marketing struktúrát,
felmérni a készítendő alkotás költségeit, megszervezni hazai vagy nemzetközi viszonylatban a szükséges jogi,
finanszírozási és gazdasági hátteret,
művészi vagy dramaturgiai vonatkozásban alkotó módon hozzájárulni a mű elkészüléséhez,
a produkció üzemszerű működtetéshez szükséges irányítói és döntési feladatok ellátására,
képviselni az elkészült művet valamennyi megjelenési formájában, a média minden területén.
a producer szakmai közegben megfelelő fellépés, jártasság,
képesség a mozgóképkészítő csoport kommunikációs és gazdasági irányítására,
biztos etikai érzék,
sokoldalú szakmai stílusérzék,
kritikai attitűd,
saját működési területre és a társadalompolitikai kultúrára vonatkozó minőség és felelősségtudat.
művészettörténet: a filmkészítés és a kortárs művészeti jelenségek interdiszciplináris horizontja,
dramaturgia: a történetmesélés képességgé formálása, a szinopszis, a treatment és forgatókönyvolvasás segítségével,
rendezéselmélet: a mozgókép kompozíciós elmélete és hatásmechanizmusa analitikus elemzéssel,
szociológia: a média területén jelentkező mikro és a makro megközelítések eltérő szemléletmódjai, elemzései,
irodalom: a történetmesélés, a leírás, a dialógustechnikák korszakfüggő jelenségei, elemzése,
filmtörténet: rendezői életművek, műfajok és műfaji filmek, a modern és posztmodern film irányzatai.
médiajog: a mozgóképtörvény, a szerzői jogi és médiajogi ismeretek, szerződéses konstrukciók, hatályos bírósági gyakorlat,
nemzetközi kitekintés,
filmforgalmazás: az új média forgalmazásban való megjelenése, elemzése, marketingelmélet, a magyar és a nemzetközi
forgalmazási módok és kereskedelmi struktúrák kialakítása, elemzése,
reklámfilm ismeretek: a reklámfilm struktúrája, működése, formanyelve.
nemzetközi pályázati rendszerek: koprodukció, a filmtervek finanszírozására kiírt pályázatok, a támogatási rendszerek
lehetőségei,
rendezői és operatőri ismeretek: a filmkészítés alkotóigyakorlati megvalósítása;
A szakmai gyakorlat hazai filmforgatásokon, a magyarországi televíziózás meghatározó szerkesztőségeiben vagy színházi
produkcióban végzett legalább négy hetes szakmai munka.
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, az alapképzési fokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől
eltérő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: dramaturgia,
filmtörténet, művészettörténet, irodalom és kultúratörténet, médiajog, filmforgalmazás, marketingelmélet, nemzetközi pályázati
rendszerek, koprodukció, rendezői és operatőri ismeretek.
A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen. A
27.1328 TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1329 A mesterképzési szak megnevezése: televíziós műsorkészítő művész (Television Production Arts)
szakképzettség: okleveles televíziós műsorkészítő művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Television Production Arts
 3.1331 Képzési terület: művészet/ film és videoművészet
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a televíziós műsorkészítő alapképzési szak.
mozgókép, a kameraman és a gyártásszervező alapképzési szakok.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó,
illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a
elfogad.
A képzés célja olyan televíziós szakemberek képzése, akik a műsorkészítés teljes szakmai folyamatának ismeretében képesek
produkciók létrehozására, valamint kreatív, aktív és irányítói feladatok ellátására. A végzettek tevékeny részesei a korszerű
televíziózás alapjainak letételében, és a magyar televíziózás hiteles, emblematikus szereplői lehetnek. Megfelelő ismeretekkel
a televíziós műsorkészítés szakmai tudásához tartozó általános (elméleti, történeti, fogalmi) ismeretanyagot,
a megfelelő művészettörténeti, művészetelméleti és kultúrantropológiai ismereteket,
a televíziós újságírás etikáját,
a televíziózás történetét, stílusait, a látvány és a színház, valamint a mozgókép kapcsolatát,
a speciális kommunikációs és vizuális alkotótechnikákat,
a televíziós produkciók hierarchiájának, működésének és szervezetének törvényi kereteit.
televíziós hír, magazin vagy showműsor készítésére az ötlettől a megvalósításig,
bármilyen élő vagy rögzített televíziós műsor műsorvezetői, riporteri, szerkesztői és rendezői feladatainak ellátására,
televíziós szerkesztőségek irányítására,
egyszemélyes stábként tudósítani a világ bármely pontjáról a megfelelő technikai szükségletek igénybevételével,
a nemfikciós műfajok művelésén túl fikciós televíziós műsorrészek előállítására, megalkotására,
tartalomközvetítésre,
a befogadó közönség és a műsorkészítő felelősségének mérlegelésére,
mérvadó, hiteles forrásai lenni a közéletnek,
tényfeltáró munka végzésére,
a televíziózás bármely szegmensével összefüggő munkakör betöltésére.
a televíziós újságírásnak megfelelő jártasság,
képesség a műsorkészítői csapat irányítására,
biztos etikai és sokoldalú szakmai stílusismeret,
saját működési területére és a társadalom politikai kultúrájára vonatkozó minőség és felelősségtudat.
a) invesztigatív újságírás: a tényfeltáró/oknyomozó újságírás története, eszközei, szerepe, jelentősége és lehetőségei a magyar
közéletben,
b) nemzetközi jogi ismeretek: a jog mint eszköz használata elsősorban a közjog és a médiajog világában,
c) sajtóetika: a hitelesség, a felelősség, a normarendszer ismeretkörei a televíziós műsorkészítésben.
médiamarketing: integrált kommunikációs megoldások tanulása a média és a marketing eszközeinek együttes használatával,
üzenetközvetítés, imidzs és márkaépítés, tehetségmenedzsment,
médiadizájn: interdiszciplináris tervezés és művészeti formák, arculatépítés, a televíziós műsorok látványvilága,
média és hatalom: a negyedik hatalmi ág kialakulásának története, változása, szerepe, a politikai kommunikáció és a média
eszközeinek kölcsönhatása,
animáció és digitális technika: a kutatásfejlesztés a műsorkészítésben, a technológiai tartalom szolgálatában.
hírműsorkészítés: műfajismeret, eszközök, módszerek elsajátítása a gyakorlatban önálló hírműsor készítése során,
magazinműsorkészítés: műfajismeret, eszközök, módszerek elsajátítása a gyakorlatban önálló magazinműsor készítése során,
showműsorkészítés: műfajismeret, eszközök, módszerek elsajátítása a gyakorlatban önálló showműsor készítése során,
a műfaji határok összemosódása,
A szakmai gyakorlat hazai filmforgatásokon, a magyarországi televíziózás meghatározó szerkesztőségeiben vagy színházi
produkcióban végzett legalább négy hetes szakmai munka.
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, az alapképzési fokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől
eltérő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: újságírás, politológia,
művészettörténet, irodalom és kultúrtörténet, médiamarketing, médiatudomány, filmtörténet, produceri alapismeretek.
28.1334 KERÁMIATERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1335 A mesterképzési szak megnevezése: kerámiatervezés (Ceramics Design)
szakképzettség: okleveles kerámiatervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ceramics Designer
 3.1337 Képzési terület: művészet képzési terület, iparművészet képzési ág
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az iparművészet képzési ágon a kerámiatervezés alapképzési szak.
szakok: a művészet képzési terület képzőművészet képzési ág, iparművészet, valamint a művészetközvetítés képzési terület
alapképzési szakjai.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó,
illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket
a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága
elfogad.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és
mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik alapján képesek megoldani a kerámiaművészet szakterületén
felmerülő kézműves és ipari tervezésű, illetve megvalósítású művészi feladatokat. További cél, hogy a szakképzettséget szerzett
hallgatók a munkaerőpiacon közvetlenül is hasznosítható ismereteik és készségeik birtokában képesek legyenek egyedi,
újszerű, eredeti, kis és nagyszériás művészi tárgyak tervezésére, megvalósítására, és felkészültségük birtokában a művészet
területén a piacgazdaság kihívásait rugalmasan tudják kezelni. Tervező munkájukat önállóan, de más hazai és nemzetközi
szakemberekkel együttműködve csoportmunkában is képesek legyenek végezni, valamint felelősséget érezzenek a vizuális és
különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelmére, a tárgykultúra fejlesztésére a környezet megóvásának figyelembevételével.
a kerámiaművészet szakterületi ismereteit,
a művészeti, szakmai problémák ipari, gazdasági, kulturális és társadalmi elemzéséhez szükséges módszereket,
a problémák összefüggésekben való értelmezésére szolgáló módszereket, a problémamegoldás technikát, és az alkalmazási
területeit,
a kerámiaművészet területei mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges információk
beszerzésének eljárásait,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát a kerámiaművészet szakterületein az alkotások, termékek
elemzésében és értékelésében,
a design különböző elméleteiben való eligazodás és önálló elméleti munka követelményeit,
más művészeti területek műfaji sajátosságait.
a tervezési témák és feladatok tárgyi világ rendszerének összefüggésében történő értelmezésére,
az elméleti és gyakorlati megoldások önállóan megfogalmazására,
a szakmai problémák megoldásához szükséges tervezői lépések meghatározására,
újszerű, eredeti, akár szokatlan megoldások keresésére,
kerámiatervek készítésére,
terveik szakmailag magas szintű és önálló megvalósítására, illetve a kivitelezés irányítására,
terveik magas szintű vizuális és verbális prezentációjára és kommunikációjára,
olyan csoportmunkára, melyben egyéni vagy közösségi célok valósulnak meg.
a kerámiaművészet szakterületein az alkotások, termékek elemzésére és értékelésére, valamint a design különböző
elméleteiben való eligazodásra és önálló elméleti munkára való készség,
a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlása,
döntéshozatali készség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képesség,
saját tevékenységük kritikus értékelésének képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos
magatartás,
prezentációs készség,
etikai érzék,
olyan felismerő képesség, mely által a lokális és nemzetközi kultúra szövedékét egyéni, művészi értékekkel képesek
gazdagítani.
művészetpszichológia, tervezési alapismeretek, terméktervezés.
általános művészeti modul: vizuális kommunikáció, kulturális antropológia, művészetszociológia,
szakmai modul: terméktervezés, kerámia technikák, kortárs kerámiaművészet.
tervezési, szakági és szakelméleti ismeretek: terméktervezés, stúdiókerámia, szilikátplasztika, team munka, sokszorosító
eljárások, laborgyakorlat, kerámia technikák, prezentációs ismeretek (3040 kredit),
általános elméleti ismeretek: design elméletek, társadalom és gazdaságtudományi ismeretek (48 kredit),
további szabadon választható szakmai ismeretek: stúdió porcelán, nyílt lángú égetések, rajzivagy plasztikai műterem (812
kredit),
szakmai gyakorlat (210 kredit),
A szakmai gyakorlat a hallgatók által külső helyszínen (üzemekben, gyárakban, tervező intézetekben, nemzetközi kerámia
stúdiókban) végzett gyakorlat, melynek időtartama 23 hét.
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a következő ismeretkörökből: rajz, mintázás, kerámia technológia, tervezési
gyakorlatok.
29.1340 ANIMÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: animáció (Animation Design)
szakképzettség: okleveles animációs tervezőművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animation Designer
 3.1341 Képzési terület: művészet képzési terület, film és videoművészet képzési ág
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az animáció alapképzési szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek az animáció hagyományos
ágazataiban (médiában, a kreatív, szórakoztató és a filmipar trükkigényeit kiszolgáló animációs megoldások területén, valamint
tudományos kutatások szimulációs, a valóságot imitáló mozgóképes alkalmazások megoldásában, természeti folyamatok
valósághű ábrázolásának fejlesztésében) animációs projektek kidolgozására, koncepciók kialakítására, prezentációjára. A
végzettek alkalmasak a kreatív folyamatok meghatározására az előkészítés, a gyártás és az utómunkálatok során, a résztvevők
munkájának koordinációjára és vezetésére, továbbá a produkciók önálló kivitelezésére vagy a kivitelezéshez szükséges alkotók
(figuratervezők, animátorok, látványtervezők stb.) kiválasztására, a részt vevő alkotók és szakemberek csoportokba
szervezésével stábok felállítására és a munka irányítására. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori
az animációs filmalkotói tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteit,
a mozgóképes tartalmak dramaturgiai összefüggéseit, szabályrendszerét,
a különböző médiafelületek sajátosságainak integrálását az alkotói folyamatokba,
a produkciók felépítésének gazdasági, társadalmi és piaci szempontú tervezését,
az animációs filmkészítés munkafolyamatait (előkészítés, gyártás és utómunkálatok),
a hangtervezés gyakorlati feladatainak megoldásához szükséges ismereteket,
a különböző animációs technikákat,
a forgatókönyvíráshoz, történetek fejlesztéséhez szükséges ismereteket,
a karakterek fejlesztéséhez szükséges vizuális és dramaturgiai ismereteket,
a színészek, szereplők vezetéséhez, instruálásához szükséges ismereteket,
a gazdasági, produceri, gyártási ismereteket,
a projektmenedzsmentet,
a filmes alkotótevékenységekhez szükséges irodalmi és zenei ismeretanyagot.
animációs tervezői képzettségüknek megfelelő alkotói, produkciókat vezető feladatok ellátására,
filmes produkciók és a média különböző felületein megjelenő animációs alkotások fejlesztésére,
a produkcióval kapcsolatos kreatív elképzeléseik, koncepciójuk prezentálására és dokumentálására,
a produkciók gazdasági lehetőségeinek figyelembevételével a kreatív koncepció alakítására,
az animációs technikák felhasználására; az aktuális médiafelület és a feladatok specifikumai szerint azok kiválasztására és
alkalmazására,
az animáció kivitelezése során a gyártási helyzetek kialakítására,
a produkciók hatékony kivitelezésének megszervezésére, vezetésére,
figurák, karakterek tervezésére virtuális és valós környezetben egyaránt,
szinopszisok, forgatókönyvek fejlesztésére,
a produkciók számára szükséges kreatív alkotók, tervezők kiválasztására, munkájuk vezetésére,
játékfejlesztésre, interfészek vizuális rendszereinek fejlesztésére,
tudományos kutatásokban való együttműködésre a valóságot imitáló mozgóképes feladatok megoldása és a természeti
folyamatok valósághű ábrázolásának fejlesztése terén.
etikai érzék,
kreativitás,
kritikai attitűd,
produkciók és projektek megvalósítása során a csapatmunka irányítása,
humor,
ötletgazdagság.
animációs tervezés, animációs kreatív gyakorlatok, jogi ismeretek, gazdaságimenedzsment és társadalomtudományi
ismeretek.
animációs film fejlesztése (kreatív folyamatok kezelése az előkészítés, a gyártás és az utómunkálatok során), animációs
alkotások gazdasági, jogi és kulturális környezete, animációs produkciók és korszerű mediális felületek, kortárs filmművészeti
ismeretek, vizuális kommunikáció és médiaismeretek, társadalom és gazdaságtudományi ismeretek.
animációs rendezői ismeretek, történetfejlesztés, forgatókönyvírás, karakterfejlesztés és ábrázolás, filmgrafika, filmes
látványtervezés (figura és háttér tervezése), hang tervezése (sound design), képes forgatókönyv fejlesztése, színészvezetés,
karakterek mozgatása, speciális látványeffektusok alkalmazása és fejlesztése, valós idejű animációk fejlesztése, kompozitálás
mestersége, produkciók számítástechnikai szükségletei (alapvető informatikai ismeretek), forgatásifelvételi ismeretek, a
filmkészítés technológiai folyamatai, digitális eszközök és használatuk, filmdramaturgia, narratíva, filmelemzés, animációs
produkciók dokumentációja, szakmai gyakorlat;
A szakmai gyakorlat az animáció különböző területein működő kreatív és kivitelező stúdiókban végzett kreatív projektek
fejlesztési, gyártási, projektszervezési és irányítási tevékenységeiből álló szakmai munka, melynek időtartama legalább 6 hét.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: szabadkézi rajz,
animációs technikák ismerete, filmtörténet, animációs szaktörténet, dramaturgia, filmdramaturgia, mozgóképtechnikaelmélet,
kompozíció, operatőri ismeretek, filmtechnikai ismeretek, filmelemzés, kultúrtörténet, írásgyakorlat.
30.1342 FOTOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography)
szakképzettség: okleveles fotográfustervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a fotográfia alapképzési szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik vizuális, fotóelméleti, kultúrtörténeti és naprakész mediális ismereteik
birtokában képesek egy hosszútávú művészi, alkotói és kutatói életpálya felépítésére, a folyamatos alkotói megújulásra,
megőrizve a kritikus szemléletet a média alkalmazásának terén. A végzettek alkalmasak fotográfiai projektek kidolgozására,
tervezésére és lebonyolítására önállóan vagy társművészetek képviselőivel való együttműködésben, továbbá a kiváló magyar
hagyományok folytatására és a fotográfiai kultúra ismertségének növelése itthon és szerte a világban. Megfelelő felkészültséggel
rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
a jelenkor fotográfiai folyamatait, meghatározó személyiségeit,
a vizuális ipar struktúráját és infrastruktúráját, piaci és kulturális szegmenseit,
a vizuális kultúra kiemelten a fotográfia és médiaművészet általános művészettörténeti és kultúrtörténeti ismereteit,
a kétdimenziós képi megformálások gyakorlati ismereteit,
a vizuális alapú, audiovizuális médiumok alkotói felhasználását, alakítását,
a magas szintű technológiai ismeretanyagot a fotográfiában és az egyéb vizuális területeken,
a vizuális látványtervezési, a projekttervezési és a produkciós ismereteket,
a gazdasági, produceri, technológiai menedzsmentet, valamint a projektmenedzsmentet.
önálló fotográfiai projektek kidolgozására, tervezésére, lebonyolítására,
klasszikus fotográfiai műfajok és új médiumok alkalmazott és autonóm használatára,
integrált fotográfiai és médiaművészeti feladatok elvégzésére,
interdiszciplináris kutatásokban való részvételre az autonóm és az alkalmazott művészi területeken,
a szakterületeken és a társművészeteken belül, a tudomány, a gazdaság és egyéb társadalmi területek képviselőivel
együttműködve tervezőművészeti projektekben való részvételre, illetve kutatásokra,
a szociális, gazdasági és kulturális folyamatok felismerésére és figyelembevételére, valamint környezettudatosság
elsajátítására,
csoportban való együttműködésre, illetve teamek művészeti vezetésére,
pályázatok, támogatások, megrendelések kiírására, illetve pályázati tevékenység folytatására,
workshopok, előadások megtartására,
az állókép mint alapvető kommunikációs médium és az integrált vizuális csatornák mind átfogóbb kiterjesztésére,
kapcsolattartásra a hazai, illetve nemzetközi művészeti életben, elősegítve a hazai fotográfia és médiaterületek jobb
megértését és elismerését itthon és külföldön egyaránt.
nyitott és innovatív alkotói attitűd,
széleskörű műveltség a klasszikus és modern művészeti területeken,
együttműködési készség a társművészetek művelőivel,
két és három dimenzióban történő vizuális formálási készség,
professzionális prezentációs készség, jó interpretációs és kommunikációs készség,
etikus emberi és alkotói magatartás,
kreatív elemző és alkotókészség,
tudatosan kialakított világnézet, szemléletmód,
magas szintű audiovizuális kulturáltság,
rendszerező kritikai érzék, analitikus gondolkodásmód,
elkötelezett kutatói attitűd.
fotográfiatörténet, művészettörténet, verbális képesség és íráskészséghez tartozó ismeretek bővítése, stilisztikai, retorikai,
prezentációs ismeretek bővítése, képelmezés, önálló projekthez tartozó kutatómunka verbális és szöveges artikulálása, jogi és
gazdasági ismeretek.
összetett fotográfiai gyakorlati munka és kritikai elemzése, integrált vizuális és médiaművészeti gyakorlati munka és kritikai
elemzése, a releváns vizuális és média ismeretkörök (analóg és digitális fotográfiai és mozgóképes elméleti és gyakorlati
ismeretek, tervezéselméleti ismeretek, kortárs hazai és külföldi fotográfiai folyamatok elméleti ismerete, a designkultúra, a
vizuális kommunikáció és mediaelméleti ismeretek, társadalom és gazdaságpolitikai ismeretek.
a vizuális kultúra kiegészítő specifikus területeinek magasszintű ismerete, további összetett fotográfiai gyakorlatok
elvégzése, elemzése, további integrált vizuális és médiaművészeti gyakorlati feladatok elvégzése, kritikai elemzése, a releváns
vizuális és média ismeretkörök (posztprodukciós gyakorlati és elméleti ismeretek bővítése, a vizuális kultúra egyéb területeinek
elméleti ismeretinek megismerése és művelése és gyakorlati alkalmazása, kortárs hazai és külföldi médiaművészek munkáinak
elemzése, vizuális programnyelvek elsajátítása, számítástechnika ismeretek, zene filmművészeti ismeretek, művészet és
designpszichológia, vizuális antropológia, designszociológia, designszemiotika, designtörténet, mediatörténeti ismeretek,
szakmai gyakorlat;
A szakmai gyakorlat, hazai és külföldi fotográfiai vagy film produkciókban, esetleg tvstúdiókban, fotógalériákban végzett
legalább 6 hetes assisztensi, produkciós, stillfotós, szervezői, egyéb feladatokban való közreműködői tevékenységből álló
szakmai munka.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: fotográfiai tervezési
feladatok, fotográfiatörténeti ismeretek, stúdió és digitális gyakorlati ismeretek, speciális fotográfiai ismeretek, vizuális
studiumok, mediatechnikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A
31.1344 MÉDIA DESIGN MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: média design (Media Design)
szakképzettség: okleveles médiatervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Media Designer
3. Képzési terület: művészet képzési terület, multimédia képzési ág
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a média design alapképzési szak.
művészet képzési terület, valamint a művészetközvetítés képzési terület alapképzési szakjai.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 4 16 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 16 30 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak a kreatív szórakoztató és
reklámiparban, a komplex mediális környezetek (kiállítások, prezentációk) kialakításában, az online média területén, valamint a
tudományok és az oktatás vizualizációra támaszkodó területein az előkészítés, a gyártás és az utómunkálatok áttekintésére és
irányítására. Továbbá produkciók, projektek, koncepciók kialakítására, azok fejlesztésére, prezentálására, gyártására önállóan,
illetve szakértői stáb tagjaként, vezetőjeként. A végzettek együttműködnek a tartalomipar szereplőivel, a PR, a reklám vagy
egyéb kreatív szakmák képviselőivel, a tudományos kutatókkal és az oktatási, illetve ismeretterjesztő tartalomgyártás más
szakembereivel, a rendezvényszervezőkkel, kiállításszervezőkkel, valamint az interaktív és online tartalmakat fejlesztő
informatikusokkal és informatikai cégekkel. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő
folytatásához.
az interaktív tartalmak dramaturgiai összefüggéseit, szabályrendszerét,
a különböző médiafelületek sajátosságainak integrálását a tervezői/alkotói folyamatokba,
a szakterület munkafolyamatait (előkészítés, gyártás és utómunkálatok),
az audiovizuális tervezés gyakorlati feladatainak megoldásához szükséges ismereteket,
a különböző média tervezőművészeti alkotótevékenységekhez szükséges irodalmi és zenei ismeretanyagot,
a két és háromdimenziós képi formálások lehetőségeit,
a média design elméletével és történetével kapcsolatos ismereteket,
a média rendszerek és azok technikai médiumainak elméletével és történetével kapcsolatos ismereteket,
a vizuális kultúrával kapcsolatos, illetve az általános művészettörténeti és kultúrtörténeti ismereteket,
az új média felületek és rendszerek kialakítását elősegítő innovatív kutatási módszereket,
a média nyelvezetének magas szintű, artikulált használatát,
alapvető technológiai, konstrukciós ismereteket,
gazdasági, produceri, projektmenedzselési, gyártási ismereteket.
az új médiumok alkotó használatára,
képzettségüknek megfelelő alkotói, produkciós vezetői feladatok ellátására,
a média produkciók különböző felületein megjelenő média design alkotások fejlesztésére,
a produkcióval kapcsolatos kreatív elképzeléseik, koncepciójuk prezentálására, dokumentálására,
a produkciók gazdasági lehetőségeinek figyelembevételével a kreatív koncepció alakítására, vitás helyzetekben azok
indoklására,
a média design technikák felhasználására és azok megválasztására és alkalmazására az adott médiafelület és a feladatok
specifikumai szerint,
szakirányú projektek kivitelezése során a gyártási helyzetek kialakítására,
a produkciók hatékony kivitelezésének megszervezésére, vezetésére,
figurák, karakterek tervezésére virtuális és valós környezetben egyaránt,
a produkciók, projektek számára szükséges kreatív alkotók, tervezők kiválasztására, azok munkájának vezetésére,
játékfejlesztésre, interfészek vizuális rendszereinek fejlesztésére,
tudományos kutatásokban való szakirányú együttműködésre,
interdiszciplináris kutatásokban való részvételre az alkalmazott művészi területeken,
multidiszciplináris produkciók események, vizuális rendezésére, (együttműködve más szakterületekről érkező rendezőkkel,
művészekkel, szakemberekkel),
tervezőművészeti kutatásokra (a szakterületeken belül és a társművészetek a tudomány a gazdaság és egyéb társadalmilag
hasznosítható területtel együttműködve).
képalkotói készség, két és három dimenzióban történő vizuális formálási készség,
professzionális prezentációs készség, jó interpretációs és kommunikációs készség,
kreatív elemző és alkotókészség,
magas szintű audiovizuális kulturáltság,
analitikus gondolkodásmód,
elkötelezett kutatói attitűd,
távlati alkotói programok,
határozottan kialakított világnézet, szemléletmód,
társadalmi érzékenység, környezetvédelmi tudatosság,
a megszerzett ismeretek, módszerek továbbadására való készség,
megrendelések, támogatások stb. megpályázására és elnyerésére való készség.
komplex média design tervezés, jogi ismeretek, gazdaságimenedzsment és társadalomtudományi ismeretek
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 16 30 kredit
média design tervezés és kutatás: média produkció fejlesztése, előkészítése, gyártása, utómunkálatok, a kortárs vizuális
kultúra társadalmi és gazdasági környezete, korszerű mediális felületek ismerete, a designkultúra tárgyai (művészet és
designtörténet, művészet és designfilozófia), vizuális kommunikáció és médiaismeretek, társadalom és gazdaságtudományi
ismeretek
differenciált szakmai ismeretek: 54 80 kredit
média design tervezési és kutatási területei: nemlineáris dramaturgia, információs struktúra tervezése, infografika, média
látványtervezés, tér és objektum konstrukciós gyakorlatok, hang tervezése (sound design), médiaszemélyiségtervezés,
videóművészet, speciális látványeffektusok alkalmazása és fejlesztése. Valamint kompozitálás mestersége, interfészkutatás,
szoftverművészet, újmédia kutatás, interaktív alkalmazások, physical computing, kiállítási/prezentációs design, játékfejlesztés,
tudományos, társadalomtudományi, logisztikai stb. vizualizációs modellezés, mediális narratíva, médiaprodukciók
dokumentációja, informatikai ismeretek, digitális eszközök és használatuk, reklámtörténet, médiaprojektek elemzése,
projektfejlesztési ismeretek, a vizuális antropológia, művészet és designtörténet, művészet és designpszichológia, művészet és
designszociológia, designszemiotika, szakmai gyakorlat;
A szakmai gyakorlatot a média design különböző területeit felhasználó és alakító rendezvények, stúdiók, csatornák,
hálózatok, bemutatók, kampányok keretében végzett legalább 6 hetes kreatív tervezői, gyártási, fejlesztési valamint
projektszervezési és irányítási tevékenységből álló szakmai munka.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: vizuális stúdiumok,
szoftverhasználati ismeretek, média design tervezési ismeretek, médiaművészeti ismeretek, felvételtechnikai ismeretek, kortárs
vizuális kommunikáció szaktörténet, produkciós ismeretek, tipográfiai ismeretek, audiovizuális mozgókép tervezési ismeretek,
dramaturgia, képelemzés, írásgyakorlat.
hiányzó, legfeljebb 30 krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
32.1345 TERVEZŐGRAFIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: tervezőgrafika (Graphic Design)
szakképzettség: okleveles tervezőgrafikus művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Designer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a tervezőgrafika alapképzési szak.
A képzés célja, olyan szakemberek képzése, akik szakmai és technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a kommunikáció
rendszerének összefüggésében tervezési feladatot értelmezni, kreatív és innovatív javaslatokat tenni, azokat magas szinten
megtervezni. Alkalmasak tervezőgrafikai feladatok önálló végrehajtatására és csoport irányítására. Továbbá képesek saját
tevékenységük kritikus értelmezésére és értékek kialakítására, kezdeményezésre és személyes felelősségük gyakorlására.
Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
a tervezőgrafika szakterületein szerzett ismeretanyagot, és annak rendszerezett alkalmazását,
a gazdasági, kulturális és társadalmi jelenségek vizuális formában való megjelenítésének módszereit és technikáit,
a tervezőgrafika területén az információtervezés, a kommunikációtervezés, a tipográfiai kultúra, az interaktív, mozgógrafika
és egyéb képalkotási módok összefüggéseit,
a kommunikáció és az információtervezés mélyebb összefüggéseinek értelmezését,
a tervezéshez szükséges információk megszerzésének módjait,
a tervezőgrafika szakterületén a műfajok, alkotások elemzését, értékelését,
a felmerülő problémák vizuális nyelvre történő pontos lefordítását,
a kommunikáció különböző elméleteiben való eligazodás eszközeit és az önálló elméleti munka módszereit.
tervezési témáikat, feladataikat a kommunikáció rendszerének összefüggésében értelmezni,
elméleti és gyakorlati megoldásokat önállóan megfogalmazni,
a szakmai problémák megoldásához szükséges tervezői lépéseket meghatározni,
a felmerülő feladatokra kreatív és innovatív javaslatot tenni és ilyen jellegű terveket készíteni,
szakmailag magas szinten önállóan megtervezni, végrehajtani a feladatokat és irányítani a feladatmegoldó csoportokat,
terveiket magas szinten vizuálisan és verbálisan prezentálni és kommunikálni.
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használata,
empátia,
szenzibilitás,
kreativitás,
személyes felelősség gyakorlása,
döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámított helyzetekben,
együttműködési készség integrált feladatok megoldását igénylő projektekben,
kritikai attitűd,
a hatékony kommunikáció vizuális stúdiumainak analízise, kutatása, tervezése a tervezőgrafika tükrében, jogi ismeretek,
gazdaságimenedzsment és társadalomtudományi ismeretek.
projekt alapú nyomtatott és interaktív kommunikációtervezési és kutatási ismeretek, a hatékony üzenet a tipográfia tükrében,
a designkultúra tárgyai (művészet és designtörténet, művészet és designfilozófia), vizuális kommunikáció és médiaismeretek,
társadalom és gazdaságtudományi ismeretek.
az olvasási szokások és a könyvkultúra kutatása, könyvtervezés, folyóirattervezés, az alkalmazott illusztráció, fotográfia
szerepének kutatása és tervezése a tervezőgrafikában, marketing alapú reklámkommunikáció kutatása és tervezése, a hatékony
tipográfia a térben kutatása és tervezése, arculat és információrendszer tervezése és kutatása, interaktív könyv és folyóirat,
interaktív szakillusztráció, interfésztervezés, webdesign, televízió arculat, interaktív prezentáció, interaktív információs
rendszer, integrált tervezés, kiadói ismeretek, vizuális ergonómia, hangeffektek a kommunikációban, mozgóképkultúra,
fotográfiai stúdió ismeretek, programozói alapismeretek, vizuális antropológia, művészet és designtörténet, művészet és
designpszichológia, művészet és designszociológia, designszemiotika;
A szakmai gyakorlat hazai vagy nemzetközi grafikai stúdiókban, reklámügynökségekben, kiadókban,
kommunikációtervezést használó intézményekben végzett legalább 6 hetes szakmai munka.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: pl. tervezőgrafikai
tervezési feladatok, grafikatörténeti ismeretek, program és digitális gyakorlati ismeretek, tipográfiai ismeretek,
nyomdatechnológiai, vizuális studiumok, mediatechnikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek.
hiányzó legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
33.1347 DIVAT ÉS TEXTILTERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: divat és textiltervezés (Fashion and Textile Design)
szakképzettség: okleveles divat és textiltervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fashion and Textile Designer
 választható specializációk: textiltervezés, divattervezés (Textile Design, Fashion Design)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a textiltervezés alapképzési szak.
művészet képzési terület, valamint a művészetközvetítés képzési terület alapképzési szakjai.
6.4. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerezett ismereteik birtokában alkalmasak szakmai területükön a
tervezési feladatok magas szintű megoldására, önálló tervezőként vagy alkalmazottként a textiles kultúra színvonalának
fejlesztésére, hagyományainak megőrzésére, minőségi megújítására. A végzettek munkásságukkal hozzájárulnak az általános
tárgykultúra fejlődéséhez, a hazai művészeti élet színesebbé tételéhez, alkotásaikkal a nemzetközi designpiacra is hatással
vannak. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
a divat és textiltervezés elméleti és gyakorlati ismereteit,
a tervezéshez és az ehhez kapcsolódó kutatáshoz szükséges, széles körben alkalmazható, a textil szakterület specifikumaira
épülő problémamegoldást,
a textiles kultúra különböző témaköreinek és sajátosságainak integrálását az alkotói folyamatokba,
a divat és textildesign által meghatározott terület gazdasági, társadalmi és piaci szempontú tervezését,
a textil különböző alternatív felhasználási lehetőségeit.
kreativitásukat, alkotókészségüket az adott feladatnak megfelelően működtetni,
tehetségüket, tudásukat, kreativitásukat alkotásaikban a legmagasabb szinten megjeleníteni,
alkotóművészként más művészeti ágak alkotóival konstruktívan együttműködni,
irányító tervezőként csoportban dolgozni, illetve azt vezetni,
önálló alkotóként a hazai, illetve nemzetközi szakmai fórumokon megfelelő színvonalú alkotásokkal megjelenni.
multidiszciplináris gondolkodás, a rokon művészeti területek szintézisére való képesség,
idegennyelvtudás,
etikai érzék,
kreativitás,
kritikai attitűd,
humor,
ötletgazdagság.
műtermi textilművészeti és tervezési tanulmányok, jogi ismeretek, gazdaságimenedzsment és társadalomtudományi
ismeretek.
divat és textiltervezés, kutatás, műtermi stúdiumok, szakági ismeretek, a designkultúra tárgyai (művészet és designtörténet,
művészet és designfilozófia), vizuális kommunikáció és médiaismeretek, társadalom és gazdaságtudományi ismeretek.
 divattervezés specializáció:
divattervezés és kutatás: öltözéktervezési, kutatási ismeretek, műtermi stúdiumok, szakági ismeretek, divat és textiltervezés
szakelméleti ismeretek: a divat és textildesign tervezési folyamatait segítő szakelméleti stúdiumok;
 textiltervezés specializáció:
textiltervezés és kutatás: textiltervezési, kutatási ismeretek, műtermi stúdiumok, szakági ismeretek, textiltervezés szakelméleti
ismeretek: a textildesign tervezési folyamatait segítő szakelméleti stúdiumok;
A szakmai gyakorlat a textil és divat hazai, illetve nemzetközi stúdióiban végzett legalább 2 hetes kreatív tervezői, gyártási,
fejlesztési valamint projektszervezési és irányítási tevékenységből álló szakmai munka.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: művészeti és
művészetközvetítői alapismeretek, művészeti és szakelmélet, vizuális stúdiumok, tervezési és gyakorlati ismeretek.
34.1351 ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: építőművész (Architectural Design)
szakképzettség: okleveles építőművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Designer
 3.1352 Képzési terület: művészet képzési terület, építőművészet képzési ág
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az építőművészet alapképzési szak.
 4.2.1353 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok az
építészmérnöki alapképzési szak, az osztatlan építész mesterképzési szak, a tervező építészmérnöki mesterképzési szak, valamint
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti építészmérnöki egyetemi szintű szak.
6.1 Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 416 kredit
6.2 A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 1624 kredit
6.3 A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 5080 kredit
6.4 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
6.5 A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit
6.6 A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 50%.
A képzés célja az alkotó ember kulturális küldetését vállaló, értéket teremtő és közvetítő kutató értelmiségi szakemberek
képzése. A végzettek megszerzett művészeti, tudományos és mesterségbeli ismereteik birtokában képesek az épített környezet
tervezésében a művészi igényességet igénylő feladatok megoldására. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori
az építészeti tervező munkához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket,
az építészeti terek és formák, az arányok és tömegek kezelésének módját,
az építészeti tervezéshez szükséges ismeretek rendszerezésének, az információk és új jelenségek integrálásának módszereit,
a problémamegoldó technikákat,
az építészeti alkotómunkához elengedhetetlenül szükséges mérnöki megoldásokat, a korszerű épületszerkezeteket, az
építőanyagok tulajdonságait,
a történeti korok építési kultúráját, a hazai és az egyetemes építészettörténetet,
az építészethez kötődő társművészeteket és társtudományokat,
a különböző térábrázolási módszerek történetének elméletét és gyakorlatát,
az építészeti terek és formák megfelelő kialakításának, a lépték helyes megválasztásának módszereit,
a különböző technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat,
a szabadkézi és számítógépes építészeti ábrázolási technikákat,
a megfelelő vizuális technikákat,
a fenntartható, környezetbarát technológiákat,
a tervezési feladatok megoldásához szükséges írásos dokumentációk elkészítési módjait.
az építészet belsőépítészet bútortervezés hármasság komplexitásának egy feladaton belüli alkalmazására, magas szintű
szintézis létrehozására,
rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel való foglalkozásra, helytálló bírálatot vagy vélemény
megfogalmazására, döntéshozásra, és az ebből adódó következtetések levonására és közérthető bemutatására,
a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére, a beépítési tervtől az
épülettervezésen át a belsőépítészeti részletekig,
szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, mind az építészet, mind a belsőépítészet
területén,
kreatív elképzeléseik, koncepciójuk művészi szintű prezentálására,
az építészet belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és az önművelésre,
a művészi tervezőmunkához szükséges alkotótársak kiválasztására, munkájuk vezetésére.
etikus emberi és szakmai kiállás,
kreativitás, nyitottság és rugalmasság,
kifinomult arányérzék és térlátás,
szervező és rendszerező készség (karmesteri szerep),
team munka irányítása,
jó kommunikációs készség magyar és idegen nyelven,
igényesség a minőségi munkára,
gyors döntéshozó készség,
megfelelő szintű számítógépes ismeretek.
8.1 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 416 kredit
tervezési alapismeretek: építészeti, belsőépítészeti tervezés, kreatív gyakorlatok, szakelméleti alapismeretek: épület
szerkezettan, anyagtani ismeretek;
8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 1624 kredit
tervezési és szakelméleti ismeretek: építőművészeti és belsőépítészeti tervezés és kutatás;
építőművészeti szakelméleti ismeretek: tervezésmódszertani és építészetelméleti ismeretek;
8.3 Differenciált szakmai ismeretek: 80110 kredit
kötelezően választható tervezési, szakelméleti és általános ismeretek: 5080 kredit
építőművészeti tervezési és kutatási stúdiumok: építőművészeti, belsőépítészeti tervezési és kutatási ismeretek, bútortervezési
ismeretek, kísérleti műhely, kert és környezettervezési ismeretek;
építőművészeti szakelméleti ismeretek: szakergonómia, bútorszerkezettan, urbanisztika;
elméleti stúdiumok: művészet és design történeti, filozófiai, vizuális kommunikációs, társadalom és gazdaságtudományi
ismeretek;
A szakmai gyakorlat építész, belsőépítész tervezőirodában, műteremben végzendő, legalább 6 hetes gyakorlat.
művészeti ábrázolási ismeretek (24 kredit): rajz, színtan, formatan, anatómia, mintázás,
tervezési és szakelméleti ismeretek (36 kredit): építészeti, belsőépítészeti tervezés; statika, épületszerkezettan,
épületgépészet és villamosság, szaktörténet.
35.1354 DESIGNELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: designelmélet (Design Theory)
szakképzettség: okleveles design és művészet teoretikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Design Theory
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a design és művészetelmélet alapképzési szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az elsajátított diszciplináris ismeretanyag (filozófia, kommunikációelmélet,
design és művészettörténet, társadalomelmélet) birtokában, továbbá a design, a média, illetve az építészet tervezési elméletének
és gyakorlatának alapos ismeretében alkalmasak e művészeti területek alkotásainak több szempontú, ugyanakkor az
interdiszciplináris szempontokat egységes kritikai szemlélettel és készségekkel megközelítő elemzésére, interpretálására. Az
elsajátított fogalomkészlet és eszköztár birtokában e területek jelenségeinek értő befogadójává és avatott közvetítőjévé válnak.
A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a design és művészetelmélet interdiszciplináris szakterületének fogalmait, ismeretrendszereit, diszciplináris és
interdiszciplináris kutatási területeit és elemzési módszereit,
a designelméleti, művészetelméleti problémák megoldásának módjait, beleértve ebbe a társtudományok diszciplináris
módszereit, illetve az interdiszciplináris megközelítéseket is,
a design és a művészet területének alkotófolyamatait,
a kortárs kultúra, design és művészet jelenségeit, tendenciáit
a saját kutatásaikhoz, tudományos munkájukhoz szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat és
módszereket
a design és művészetelmélet szakterületeinek megfelelő önálló elemző és értékelő munka végzésére, illetve mások
elemzésének, az aktuális kutatásoknak és a tudományos eredményeknek kritikus értékelésére, önálló vélemény és álláspont
kialakítására,
a design és művészetelmélet szakterületein a különböző módszertanok értékelésére, önálló kritika kifejtésére és szükség
esetén alternatív megoldások felvetésére,
az információk kritikus, a design és művészetelmélet szakterület interdiszciplináris szempontjait integráló elemzésére és
feldolgozására, a problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására,
a design és művészetelmélet szakterületein önálló kérdések és kutatási témák felvetésére,
szakterületükön tudományos és művészeti diskurzusokban, vitákban való részvételre,
szakmai és nem szakmai közönség számára szakterületük megismerési szempontjainak, elemzési és értékelési módszereinek
és eredményeinek bemutatására,
idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel való hatékony kommunikációra.
kritikai gondolkodásra és elemzésre való képesség,
önálló döntéshozatalra való képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
minőségtudat, minőségigény, elkötelezettség és sikerorientáltság,
kreativitás,
együttműködési készség, rugalmasság,
hatékonyságra való törekvés,
rendszerszemlélet,
önálló tanulásra való képesség,
kritikai önreflexió.
elméleti és módszertani alapismeretek: a vizuális művészetek és a design interdiszciplináris megközelítése, kutatási
módszertan.
vizuális kommunikáció és a média aktuális kérdései, művészet és designtörténet (a designkultúra, a tér aktuális kérdései;
műértelmezés és műkritika, tudománytörténet), a vizuális művészetek és a design társadalomelméleti elemzése, prezentációs
ismeretek.
design és művészeti tekhné (speciális, illetve a tervezőszakokkal közös integrált kutatási projekt, designelmélet)
művészetfilozófia és a design filozófiája (design és etika, művészet és ökológia), vizuális kommunikáció (médiaelmélet,
hálózati és médiakommunikáció), művészet és designtörténet (európai tárgy és designkultúra, 20. századi és kortárs művészeti
irányzatok), a vizuális művészetek és a design társadalomelméleti elemzése (modernizáció és tradíció, szimbolizáció és
társadalom), a vizuális művészetek és a design gazdasági elemzése (műtárgypiac, műkereskedelem, művészetfinanszírozás).
A szakmai gyakorlat a design és a képzőművészet létrehozásának, illetve közvetítésének jelentős hazai helyszínein végzett
legalább 4 hetes gyakorlat.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: filozófiai,
kommunikációelméleti, társadalomtudományi, design és művészettörténeti ismeretek, művészeti tekhné. A mesterképzésbe való
felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökből összesen legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó 30 kreditet
a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási
intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
36.1356 DESIGN ÉS MŰVÉSZETMENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: design és művészetmenedzsment (Art and Design Management)
szakképzettség: okleveles design és művészetmenedzser
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art and Design Manager
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a design és művészetelmélet, az animáció, az építőművészet, a
fémművesség, a formatervezés, a fotográfia, a kerámiatervezés, a média design, a tervezőgrafika, a textiltervezés és az
üvegtervezés alapképzési szakok.
A képzés célja olyan gyakorlati ismeretekkel, nemzetközi kitekintéssel is rendelkező szakemberek képzése, akik a kreatív
iparágak, a művészeti szféra és a designkultúra érdekérvényesítő irányítóiként, szervezőiként és kommunikátoraiként a vizuális
kultúra piacának ismeretében annak tevékeny alakítói is. Képesek a művészetek és a design eltérő területein gazdasági
szempontok figyelembevételével kulturális projektek és termékek elemzésére, tervezésére, megvalósítására és
kommunikációjára. Alkalmasak a köz és magánintézményekben, kulturális vállalkozásokban felvetődő menedzsment feladatok
elvégzésére, továbbá a vizuális kultúra intézményeiben és vállalkozásaiban (design és kreatív stúdiók, reklámügynökségek,
múzeumok, galériák) felelős munkavégzésre. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a kreatív ágazatok területeinek sajátosságait,
a kulturális piacot, ennek összefüggéseit, hazai és nemzetközi szabályrendszerét,
a modern és kortárs művészet legfontosabb irányzatait,
a közgyűjteményi munka küldetését, feladatait, mechanizmusait,
a nonprofit és más státuszú művészeti és design intézmények működését,
a műkereskedelem főbb jellemzőit,
a művészet reprezentációjának nemzetközi trendjeit,
a design korszerű értelmezését és típusait,
a designkommunikációt és a designstratégiák típusait,
a kulturális szervezetirányítás lehetőségeit és problémáit,
a kulturális projektek gazdasági és pénzügyi tervezését,
a kulturális marketing elméleti és gyakorlati ismereteit,
a kulturális szféra gazdasági és jogi feltételrendszerét,
a művészet és a design befogadásának pszichológiai, szociológiai paramétereit,
a design és művészetközvetítést,
kulturális tevékenységre fordítható források igénybevételének mechanizmusait,
a szponzori támogatás megszerzésének technikáit,
a konfliktuskezelést,
a médiakommunikáció módszereit.
a kreatív ágazatok intézményeiben és vállalataiban szakmai feladatok ellátására,
kulturális projektek kialakítására, prezentálására, teljes körű menedzselésére,
az államigazgatás kulturális területein projektvezetői és projektértékelői munkák végzésére,
művészeti intézményekben átfogó művészeti programok képviseletére,
komplex vállalati designstratégiai feladatok megoldására,
a design és a marketingmunka összekapcsolására,
a kulturális piac művészeti és ökonómiai tényeinek kommunikálására, elfogadtatására,
a művészet és a befogadók közötti kapcsolat kiépítésére, erősítésére,
a művészeti élet és a designszakma kreatív alakítására,
az alkotók, az intézmények és a közönség szempontjainak integrálására,
a hazai és a nemzetközi művészeti folyamatok összefogására,
a művészet és a legkülönbözőbb társadalmi igények összeegyeztetésére,
a gazdasági/jogi és az esztétikai érvek arányos, harmonikus érvényesítésére,
a kreatív tervezői és alkotói munka összefogására, érdekérvényesítésre, csapatépítésre,
kulturális, művészeti projekteket önálló megvalósítására.
kreativitás,
rugalmasság,
önálló döntéshozatalra való képesség,
elemzői képesség,
szervezői képesség,
nyitottság, tolerancia.
gazdasági és vezetéstudományi ismeretek, jogi és társadalomtudományi alapismeretek; kulturális menedzsment és marketing
ismeretek; design és művészettörténeti, illetve elméleti alapozó ismeretek
a kulturális piac modelljei és működési mechanizmusai nemzetközi áttekintésben; magyarországi és EUs műtárgypiaci és
műkereskedelmi ismeretek; designmenedzsment ismeretek a kreatív iparágak esztétikai és ökonómiai értékteremtésének
elméletétől a projektmenedzsment konkrét rutinjaiig; kommunikációs és médiaismeretek a reklámtól a divatszociológián át a
designkommunikációig; a gazdasági szférához kapcsolódó, további társadalomtudományi ismeretek
pénzügyi és kultúratámogatási ismeretek a művészet finanszírozásában, különös tekintettel a szponzoráció, mecenatúra és a
publicprivatepartnership kérdésköreire; vezetési és szervezési ismeretek kulturális intézményekben és vállalkozásokban;
stratégia és jövőképalkotás, illetve a humán és egyéb erőforrásfejlesztés szempontrendszere az innovatív kulturális
területeken; további kapcsolódó társadalom és kultúratudományi ismeretek a művészetpszichológiától a hálózati
kommunikációig; modern és kortárs művészettörténeti és designelméleti ismeretek
A szakmai gyakorlat a designmenedzsment és a művészetmenedzsment kérdésköreivel kapcsolatos hazai, illetve nemzetközi
gyakorlati ismeretek megszerzésére irányuló szakmai munka, melynek időtartama minimum 6 hét.
művészetközvetítői alapismeretek, művészet és szakelmélet; továbbá gazdasági és kommunikációelméleti alapismeretek;
valamint a kultúra és a művészet területéhez kötődő társadalomtudományi ismeretek.
hiányzó 30 krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül,
a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
37.1358 FORMATERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: formatervező művész (Design)
szakképzettség: okleveles formatervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Designer
 választható specializációk: bútorformatervező, formatervező, járműformatervező (Furniture Designer, Product Designer,
Vehicle Designer)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a formatervezés, a fémművesség, a kerámiatervezés és az
üvegtervezés alapképzési szakok.
művészet képzési terület építőművészet, textiltervezés; a művészetközvetítés képzési terület kézműves, környezetkultúra;
valamint a műszaki képzési terület ipari termék és formatervezés mérnöki alapképzési szakjai.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett művészeti, mesterségbeli és tudományos ismereteik birtokában,
tudatos és felelősségteljes tervezői magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és kultúra, valamint a globalizálódó ipar és
piac alkotómunkával kapcsolatos kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív formatervezési megoldásokkal tudnak
reagálni, a lokális kulturális igények figyelembevételével is. Alkalmasak az ipar design iránti aktuális és koncepcionális
elvárásainak teljesítésére, formatervező és designkutatócsoportok irányítására, vezetésére. Munkájukat a termékformatervezés
és a termékfejlesztés, továbbá a designkutatás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve,
csoportmunkában is végezni. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a formatervező művészi (designeri) tevékenységhez szükséges magas szintű rajzi és plasztikai gyakorlati és elméleti
ismereteket,
a formatervezési, design és trendkutatási tevékenységhez szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó
technikákat, a csoportmunkában is hasznosítható módszertani stratégiákat,
a formai/stiláris koncepcióképzés elveit és szabályait,
az ipari termékek alaptulajdonságai gyakorlati cél, anyagi tartalom és megjelenési forma szimbiózisának, harmonikus
megteremtésének technikáit,
a formaterv létrehozásának és megvalósításának folyamatait,
az eredeti alkotóművészi látás és gondolkodásmód, valamint az absztrakció alkalmazásának módszereit,
a design mélyebb társadalmi és kulturális összefüggéseit,
a formatervek gazdasági, társadalmi és piaci szempontjainak érvényesítését,
a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, a minőség és a termékfelelősség alapvető etikai és jogi normáit,
a vezetéshez, irányításhoz és a designmenedzseléshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,
a globális társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat,
a szakmai etikai normákat és azok alkalmazási feltételeit,
a design szabadkézi, számítógépes és verbális prezentációs technikáit,
a formatervek térbeli megjelenítési technikáit,
az innovatív designtevékenységhez szükséges műszaki, humán és művészeti ismeretanyagot.
a megszerzett formatervezési tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,
formatervezési problémamegoldó technikák alkalmazására,
tárgyak, termékek információhordozó tartalmának forma általi kifejezésére,
termékek, termékrendszerek és szolgáltatások világának vizuális fejlesztésére,
tárgyak használati folyamataiban a vizuális érzékelés és a racionális értékelés közötti harmónia megteremtésére,
a design területén a kutatási és tervezési eredmények értékelésére, önálló kritika megfogalmazására,
a problémamegoldásokhoz alternatív javaslatok felvetésére,
a formatervezés terén rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot és véleményt
megfogalmazni, döntést hozni, stratégiákat alkotni, és az ezekből adódó következtetéseket levonni, válaszokat adni és
eredményeiket közérthetően bemutatni,
az önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére,
a művészeti, gazdasági és humán erőforrások komplex kezelésének szemléletére,
új és eredeti tárgyak, termékek és szolgáltatások, illetve ezek kombinációinak formatervezésére, a megrendelők és
felhasználók igényeinek és elvárásainak pontos feltárására, előrejelzésére és kielégítésére a tervező, a felhasználó, az ipar és
társadalom között kiegyensúlyozott érdekek alapján, a nemzetközi etikai normák tiszteletben tartásával,
a teljes termékfejlesztési és formatervezési folyamat átlátására,
önállóan vagy team tagjaként, vagy vezetőjeként a folyamat megtervezésére, végrehajtására és irányítására, nemzetközi
környezetben is,
design és tudományos kutatásokban való együttműködésre, illetve azok kezdeményezésére,
a design színvonalas prezentálására és dokumentálására.
innovatív formaalkotói készség, színérzékenység, két és három dimenzióban történő vizuális formálási készség,
magas szintű szabadkézi rajzkészség, térlátási képesség és formaképzési kultúra,
együttműködési és művészi alkotói kezdeményezőkészség,
kreativitás és rugalmasság,
környezettudatos gondolkodás,
kritikai attitűd,
műtermi általános és kutatásra alapozó tárgy és formatervezési gyakorlatok, korszerű kutatás és tervezésmódszertani
ismeretek, jogi ismeretek, gazdaság és társadalomtudományi, továbbá menedzsment ismeretek.
szakági és szakelméleti ismeretek: innovatív anyagok és technológiák, verbális és vizuális prezentáció, betű és tipográfia,
tervezéselmélet, a fenntartható tervezés és az egyetemes, illetve befogadó tervezés alapelvei, a designkultúra tárgyai (művészet
és designtörténet, művészet és designfilozófia) és társadalomtudományi ismeretek.
 bútorformatervező specializáció
bútorformatervezési műtermi gyakorlatokba integrált funkció, anyag, szerkezet és formakutatások, trendkutatás és bútor
formatervezési stratégiák, innovatív és intelligens anyag és technológiaismeret, bútorszerkezettan, kortárs bútortörténet.
 formatervező specializáció
termékformatervezési műtermi gyakorlatokba integrált célkutatások, formatervezési stratégiák és módszerek,
termékkonstrukciós és termékrendszerelméleti ismeretek, innovatív és intelligens anyag és technológiaismeret, fenntartható
tervezés, modern designtörténet.
 járműformatervező specializáció
járműformatervezési műtermi feladatokba integrált plasztikai és rajzi gyakorlatok, szakirányú kutatások, valamint
járműkonstrukciós és közlekedésbiztonsági alapismeretek, környezetvédelem és ökológia, autóipari modellezési ismeretek
(claytechnika), számítógépes (CAD) tervezési ismeretek, járműtörténet.
A szakmai gyakorlat a formatervezés különböző szakterületein hazai, vagy külföldi (ipar)vállalatnál, vagy tervezőstúdióban
végzett minimum kéthetes szakmai munka.
művészetközvetítői alapismeretek, művészeti és szakelmélet, vizuális stúdiumok, tervezési és gyakorlati ismeretek. A
mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó
30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
38.1362 FÉMMŰVESSÉG MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: fémművesség (Metal Design)
szakképzettség: okleveles fémműves tervező művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metal Designer
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a fémművesség alapképzési szak.
művészet képzési terület formatervezés és a művészetközvetítés képzési terület kézműves alapképzési szakjai.
A képzés célja olyan fémműves tervezőalkotóművészek képzése, akik megfelelő ismereteik birtokában képesek megoldani a
fémművesség szakterületén felmerülő kézműves, manufakturális, illetve ipari tervezésű, és megvalósítású művészi feladatokat. A
szakon végzettek alkalmasak a vizuális és különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelmére, hagyományainak ápolására, a
tárgykultúra fejlesztésére. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a fémműves tervezőművész tevékenységhez szükséges rajzi, plasztikai, gyakorlati és elméleti ismereteket,
az innovatív fémműves tervezéshez szükséges műszaki, humán és művészeti ismeretanyagot,
a fémművességgel együtt járó munkafolyamatokat: modellezés, mintakészítés, installáció, tárgyfotó,
a művészeti, szakmai problémák elemzéséhez szükséges módszereket, problémamegoldási technikákat,
a fémművesség szakmai összefüggéseit,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát,
a tárgyalkotás mélyebb összefüggéseit,
a fémműves alkotások, termékek gazdasági, társadalmi és piaci szempontjainak érvényesítését,
a fémművesség szakmai etikai, és jogi normáit,
a globális társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat,
a számítógépes és verbális prezentációs technikákat,
a tervek térbeli megjelenítési technikáit,
a fémművesség nemzetközi kontextusát.
a fémművesség szakterületein az alkotások elemzésére és értékelésére, önálló elméleti munkára,
tervezési témáikat, feladataikat a tárgyi világ rendszerének összefüggésében értelmezni,
elméleti és gyakorlati megoldásokat önállóan megfogalmazni,
a szakmai problémák megoldásához szükséges tervezői lépéseket meghatározni,
újszerű, eredeti, akár szokatlan megoldásokat megtervezni, megalkotni,
terveiket szakmailag magas szinten önállóan megvalósítani vagy irányítani a kivitelezést,
terveiket vizuálisan és verbálisan prezentálni és kommunikálni,
nemzetközi fémműves szakmai tevékenységben való aktív részvételre.
manuális ügyesség, kreativitás,
stílus és formaérzék, esztétikai érzék,
együttműködési készség, team munkára való képesség,
döntéshozatali készség,
folyamatos szakmai fejlődésre való igény,
kritikai attitűd,
prezentációs készség.
fémműves tervezési, rajz és plasztikai gyakorlatok, tervezésmódszertani ismeretek, jogi, gazdaság és társadalomtudományi,
designmenedzselési ismeretek.
fémműves integrált tervezés, anyagmanipulációs stúdiumok, újszerű anyagkapcsolatok és technológiák, verbális és vizuális
prezentáció, betű és tipográfia; kutatási és szakelméleti tanulmányok, műtermi stúdiumok, tervezéselméleti ismeretek; a
tárgykultúra: művészet és designtörténet, művészet és életmódkutatás, vizuális kommunikáció és médiaismeretek, társadalom
és gazdaságtudományi ismeretek.
fémműves tervezés és kutatás: egyedi fémműves tárgyalkotási feladatok, környezet és életmód centrikus terméktervezés, több
példányban megvalósítandó tárgyak alkotása, a fémművességhez kapcsolódó kutatási feladatok elvégzése, építészethez
kapcsolódó fémműves munkák; a programhoz kapcsolódó szakelméleti ismeretek megszerzése, új technológiák kutatása és
megismerése, új anyagok és anyagkapcsolatok kutatása és megmunkálásuk megismerése; a fémműves tervezési folyamatokat
segítő szakelméleti stúdiumok;
A szakmai gyakorlat a fémművesség különböző szakterületein hazai, vagy külföldi (ipar)vállalatnál, vagy tervezőstúdióban
végzett minimum kéthetes szakmai munka.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: anyagorientált
művészeti és szakelméleti, vizuális stúdiumok, tervezési és gyakorlati ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a
hallgató a felsorolt ismeretkörökből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
 39.1364 FILMRENDEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: filmrendező művész (Film Directing)
 szakképzettség: okleveles filmrendező művész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film Director.
 3. Képzési terület: művészet/ film és videoművészet
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a művészet képzési területen a kameraman alapképzési szak,
valamint a mozgókép alapképzési szak film és televíziórendező szakiránya.
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a
művészet képzési területen a televíziós műsorkészítő, a média design, és a fotográfia alapképzési szakok, a mozgókép
alapképzési szak vágó és hangmester szakiránya, a művészetközvetítés képzési területen a mozgóképkultúra és médiaismeret, a
bölcsészettudomány képzési területen a szabad bölcsészet, a társadalomtudomány képzési területen a kommunikáció és
médiatudomány alapképzési szakok, valamint a művészet képzési területen az intermédiaművész osztatlan mesterképzési szak.
 5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit;
 6.5. A diplomamunkához rendelt kredit érték: 10 kredit;
 A képzés célja olyan mozgófilmes alkotó szakemberek, művészek képzése, akik művészettörténeti, mozgóképtörténeti
valamint gyakorlati szakismereteik birtokában képesek szolgálni és terjeszteni a magyar és az egyetemes mozgófilmes kultúrát,
mérvadó véleményt kialakítani a mozgóképalkotás technikai, művészi és közéleti problematikájában, valamint segíteni az
alkotómunkát a filmművészet többi ágában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 a mozgóképkészítés művészi formanyelvét, technikai sajátságait;
 a filmes alkotások történeti és esztétikai rendjét;
 a produkció elkészítésének szakmai alapjait, a filmrendezés elméletét és gyakorlatát;
 a forgatókönyvírás technikáit, műfaji sajátosságait;
 a színészvezetés gyakorlatát;
 a vágás elméletét és gyakorlatát;
 a fényképezés és képelemzés technikáit;
 az analóg és a digitális képalkotási technikák lehetőségeit a művészetekben;
 a filmszakmához kapcsolódó munkafolyamatok végzésének szabályait, gyakorlati megoldásait;
 a kapcsolódó tudományok határterületeit érintő koncepciókat és ezek alkalmazási lehetőségeit;
 a mozgóképes művészeti ág szakmai tudásához tartozó általános (elméleti, történeti) ismeretanyagát;
 a gyártással kapcsolatos jogi és produceri ismereteket;
 a film forgalmazási és marketing gyakorlatot és elméletet;
 a hazai és európai forgalmazási gyakorlatot.
 eldönteni egy ötletről, egy irodalmi műről, alkalmase a mozgóképes megfogalmazásra;
 a filmes műfajok sajátosságainak (dokumentumfilm vagy fikciós alkotás) megkülönböztetésére;
 az elkészült mű célközönségének meghatározására;
 a készítendő alkotás költségeinek felmérésére, hazai vagy nemzetközi viszonylatban a szükséges jogi, finanszírozási és
gazdasági háttér megszervezésére;
 a mű elkészüléséhez művészi vagy dramaturgiai vonatkozásban alkotó módon való hozzájárulásra;
 a produkció üzemszerű működtetéshez szükséges irányítói és döntési feladatok ellátására,
 az elkészült mű képviseletére valamennyi megjelenési formájában, a média minden területén.
 a művészet és a mesterség ötvözésére képes személyiség;
 önálló filmalkotásra való készség, alkotói felelősségtudat;
 improvizációs készség;
 szervezési, tervezési, vezetői képesség;
 esztétikai érzék, vizualitás;
 csoportmunkára való készség;
 etikai érzék.
 eszközhasználat elmélete és gyakorlata, általános operatőri ismeretek, íráskészség fejlesztése (Napló, tárcaírás és elemzés,
a ritmus, a retorika, a verbális akarat érvényesítésének eszközei) filmes gondolkodás (történetelemzés, történetmesélés): a
szöveg és a képelemzés viszonya, a narrációfajták tudatos használata, filmkészítés és kulturális tudás (művészettörténeti és
filmtörténeti alapismeretek, kortárs irodalom és zene).
 Kötelező törzsanyag ismeretei: 7486 kredit
 filmrendezés elmélete és gyakorlata: a rendezés története és jelen kihívásai;
 íráskészség fejlesztése, forgatókönyvírás: összetettebb narrációs technikák, a filmes írás műfaji sajátosságai, a szerkesztés, a
karakterformálás, a miliőteremtés, az írásritmus alapfogásai; filmszínészmesterség ismerete és színészvezetési gyakorlatok;
 hétvégi film kurzus: improvizációs és önálló feladatmegoldási készség fejlesztése, a filmes forma, a nyelv, és technika
gyakorlása; vágáselmélet és gyakorlat; fényképezés, képelemzés; gyártási/jogi/produceri ismeretek; angol szaknyelv.
 A szakmai gyakorlat hazai (vagy nemzetközi) filmforgatásokon, a magyarországi (és az európai) televíziózás meghatározó
szerkesztőségeiben vagy színházi produkcióban végzett legalább négyhetes szakmai munka.
 A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű
érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol nyelvből.
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: rendezői és operatőri
ismeretek, filmtörténet, művészettörténet, irodalom és kultúratörténet, vágás, labor és digitális technika, webdesign, fotográfiai
ismeretek, filmforgalmazás.
 A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen. A
 40.1365 FILMOPERATŐR MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: filmoperatőr művész (Cinematography)
 szakképzettség: okleveles filmoperatőr művész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cinematographer
 3. Képzési terület: művészet / film és videoművészet
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a művészeti képzési területen a kameraman és a mozgókép
alapképzési szak.
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a
művészet képzési területen a televíziós műsorkészítő, a média design és a fotográfia alapképzési szakok, a művészetközvetítés
képzési területen a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak mozgóképkészítő specializációja, valamint az
intermédiaművész osztatlan mesterképzési szak.
 A képzés célja olyan mozgóképes alkotó szakemberek képzése, akik egyéni látásmódjuk, vizuális fantáziájuk,
kompozíciós érzékük birtokában, valamint a képi ábrázolás stílusjegyei, a vizuális kultúra és a társművészetek és a filmkészítés
elméleti és gyakorlati metodikái ismeretében képesek az őket körülvevő világot vizuálisan értelmezni, a képek nyelvén
fogalmazni, saját alkotói útjukat megvalósítani és a filmkészítés szakembereivel kreatív módon együttműködni. Felkészültek
 az operatőrmunkához szükséges filmes és televíziós technikai eszközöket;
 a játéktér kialakításának lehetőségeit, a színdramaturgiát, a képszögek, optikák, expozíció alkalmazását, a
gépmozgásokat, a különböző fényhatásokat és azok létrehozási módszereit;
 a film és televíziós alkotások hatáselemeit, a képi ábrázolás stílusjegyeit, a kompozíciós törvényszerűségeket;
 a filmes narrációt, a történetmesélést mesteri szinten, a filmtörténet korszakait, a filmnyelv és a dramaturgia eszközeit és
szabályrendszerét;
 a hagyományos és a digitális fényelési technikákat, a kapcsolódó szakmák szakembereinek feladatait;
 a mozgóképgyártás technikáját és technológiáját, a gyártásszervezési alapfogalmakat és eljárásokat;
 a filmszakmához kapcsolódó munkafolyamatok végzésének szabályait és gyakorlati megoldásait;
 a kapcsolódó tudományok határterületeit érintő koncepciókat és ezek alkalmazási lehetőségeit.
 az operatőrmunkához szükséges filmes és televíziós technikai eszközök kreatív alkalmazására;
 a produkciók munkájában irányító és beosztott munkakörben való részvételre;
 alkotói függetlenségük megőrzése mellett mások elvárásainak figyelembe vételére;
 az önfejlesztésre és az operatőr szakma állandóan fejlődő technikáinak megismerésére;
 a mozgóképkészítés bármilyen műfajában a reklámtól a drámai művekig gondolataik vizuális megfogalmazására;
 mozgóképi alkotások elemzésére;
 angol nyelvű szakmai kommunikációra.
 a művészet és a mesterség ötvözésére képes személyiség;
 vizuális érzék, egyéni látásmód;
 esztétikai érzék, kompozíciós érzék;
 igényesség;
 kreativitás;
 csapatmunkára való képesség.
 kortárs (kép)művészet, kompozícióelmélet: művészettörténet, kortárs tendenciák, elemző megismerés;
 zene, filmzenetörténet: zenetörténet a zene és a képi hordozó viszonya, a zenének a mozgóképre való hatása, együttes
megjelenésük;
 kortárs irodalom: a szöveg művészetének mozgóképre gyakorolt hatása, történetmesélés, dramaturgia, a film és irodalom
összefüggései, a szavakban rejlő kifejezőerő és dramaturgiai lehetőségek;
 a legkiemelkedőbb alkotók fotóművészek, rendezőkoperatőrök és alkotások vizsgálata a fotográfiai, filmrendezői és
filmoperatőri megoldások szempontjából, stílusjegyek elemzése; filmtörténet operatőröknek: tárgyak, arcok, terek és a
filmekben megjelenő környezet dramaturgiai ereje;
 angol szaknyelv.
 filmoperatőri ismeretek, eszközhasználat: a felvételi optikák és az embert körülvevő tér összefüggései, a kameramozgások,
színtani, látványtervezési, sminkes és jelmeztervezési összefüggések gyakorlata;
 televíziós operatőri ismeretek: elektronikus kamerákkal világítási, kameramozgatási és kompozíciós gyakorlatok külső
helyszíneken és televíziós műteremben;
 rendezői ismeretek, színészvezetés: a színészi játék, jelenetépítés és a szituáció megteremtése műteremben és külső
helyszíneken;
 forgatókönyvírás, dramaturgia: a hosszabb lélegzetű műfajok dramaturgiai összefüggései, a pontos fogalmazás fontossága,
a filmszerűség követelményeit figyelembe véve miként alakul alkotássá a megírt életanyag;
 hétvégi film kurzus: improvizációs és önálló feladatmegoldási készség fejlesztése, a filmes forma, a nyelv és technika
gyakorlása;
 vágás, digitális vágás;
 digitális labor és képtechnika: legújabb fejlesztésű filmkészítési eljárások, a legkorszerűbb negatív és pozitív
nyersanyagok technikai paraméterei; a digitális kép;
 látvány, virtuális tér, valós tér: a rendezőoperatőrlátványtervező alkotótársi viszonya és konkrét feladatai, a jelmez és
tárgykultúra története, a speciális effektek története és a televíziós látványvilág változásai;
 gyártási, jogi, produceri ismeretek;
 A szakmai gyakorlat hazai (vagy nemzetközi) filmforgatásokon, a magyarországi (és az európai) televíziózás meghatározó
szerkesztőségeiben vagy színházi produkcióban végzett legalább négy hetes szakmai munka.
érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges angol nyelvből.
 41.1366 DOKUMENTUMFILMRENDEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: dokumentumfilmrendező művész (Documentary Film Directing)
 szakképzettség: okleveles dokumentumfilmrendező művész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: documentum film director
 3. Képzési terület: művészet/ film és videoművészet
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a művészeti képzési területen a kameraman és a televíziós
műsorkészítő művész alapképzési szak, továbbá a mozgókép alapképzési szak film és televíziórendező szakiránya, valamint a
művészetközvetítés képzési területen a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak mozgóképkészítő szakiránya.
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési
szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény
kreditátviteli bizottsága elfogad.
 6.5. A diplomamunkához rendelt kredit érték: 10 kredit,
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik dokumentumfilmrendezői ismereteik, készségeik birtokában magas
művészi színvonalon önálló dokumentumfilmes alkotásokat képesek létrehozni. Érzékenyen, hatásosan, egyéni látásmóddal
tudnak a társadalmi élet problémáira, a jelenkor és a múlt eseményeire, jelenségeire reagálni és képesek terjeszteni, szolgálni a
magyar és az egyetemes dokumentumfilmes és mozgóképkultúrát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
 a dokumentumfilmrendezés elméletét és gyakorlatát;
 mesteri szinten a filmes narrációt, a történetmesélést, a dramaturgia és mozgókép történeti viszonyát;
 a filmszakmához kapcsolódó munkafolyamatok végzésének szabályait, gyakorlati megoldásait;
 a kapcsolódó tudományok határterületeit érintő elveket és ezek alkalmazási lehetőségeit;
 a mozgóképes művészeti ág szakmai tudásához tartozó általános (elméleti, történeti) ismeretanyagot;
 a filmes műfajok sajátosságait (dokumentumfilm vagy fikciós alkotás);
 a terepen végzett munka eszközeit, eljárásait, folyamatát, szakmai és erkölcsi követelményeit;
 a dokumentumfilmkészítéshez szükséges filmtörténeti, művészettörténeti, művészetelméleti, társadalomtudományi
fogalmakat;
 az operatőri, a hangkészítési, a vágó, és a gyártásszervezési elméletet és gyakorlatot.
 a készülő mű alkotó módon, magas művészi színvonalon való megformálására;
 a produkció jogi, finanszírozási és gazdasági hátterének megteremtésében való együttműködésre;
 a produkció működtetéséhez szükséges irányítói és döntési feladatok ellátására;
 az elkészült mű képviseletére valamennyi megjelenési formájában, a média valamennyi területén;
 meghatározni az elkészült mű célközönségét.
 kiemelkedő szociális érzékenység;
 csoportmunkára való képesség;
 igényesség;
 esztétikai érzék, vizualitás;
 vezetői készségek.
kredit
 dokumentumfilmtörténeti, filmesztétikai stúdiumok: a magyar és a nemzetközi dokumentumfilmtörténet meghatározó
alkotásai, korszakai, tendenciái;
 társadalomtudományi ismeretek: XX. és XXI. századi történelem, szociológia és politológia, közelítések a jelen társadalmi
hagyományaihoz;
 zene a dokumentumfilmben: dokumentumfilmtörténet zenei szempontból.
 eszközismeret és használat: az operatőri ismeretek, a hangkészítés és a vágás alapjai és gyakorlata;
 dokumentumfilmrendezés: csoportos műhelygyakorlatok az elemző, kritikai gondolkodásmód fejlesztésére, a tudatos és
célirányos kutatómunka tervezésére, megvalósítására (cinema vérité, cinema direct, kreatív dokumentumfilm, folyamatfilmezés,
tényfeltárás, pszeudo dokumentumfilm);
 hazai és nemzetközi dokumentumfilmes pályázati ismeretek: szerzői és médiajog, a hazai és nemzetközi
dokumentumfilmes pályázati lehetőségek, támogatási formák és azok feltételrendszere;
 a dokumentumfilmkészítés utómunkálatai: művészi dokumentumfilmvágás, digitális technika, trükk;
 dokumentumfilmdramaturgia: szerkezet, karakterek, hangsúlyok, ellenpontok, a dokumentumfilmes elképzelés
megírásának törvényszerűségei, a dokumentumfilm szinopszis és forgatókönyv szerkezeti felépítése;
 állókép (dokumentarista fotográfia): a fotóművészet kiemelkedő alkotói és alkotásai;
 terepmunka: csoportos művészetitanulmányi alkotótábor.
 A szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi településen, félévente legalább egy alkalommal végzett, legalább egy hetes
csoportos szakmai munka a képzés során három féléven keresztül.
érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol nyelvből.
 A hallgató a felvételi eljárás során bemutatott/benyújtott alkotásait a Felvételi Bizottság a szakmai tapasztalat és tudás
egyértelmű bizonyítékának tekinti, s a fenti ismeretkörök gyakorlati részének tekintve ezeket maximum 30 kredit értékben
elismeri.
 42.1367 FILMMAKING MESTERKÉPZÉSI SZAK (KIZÁRÓLAG ANGOL NYELVŰ
KÉPZÉS)
 1. A mesterképzési szak megnevezése: filmmaking (Filmmaking)
 szakképzettség: filmmaker
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Filmmaker
 3. Képzési terület: művészet / film és videoművészet
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a kameraman és az animáció alapképzési szakok, valamint a
mozgókép alapképzési szak filmrendező szakiránya.
mozgókép alapképzési szak vágó és hangmester szakiránya, a média design, a fotográfia, a tervezőgrafika, a mozgóképkultúra és
médiaismeret, a kommunikáció és médiatudomány, a szabad bölcsészet alapképzési szakok, az intermédiaművész osztatlan
mesterképzési szak.
adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési
szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kredit
átviteli bizottsága elfogad.
 A képzés célja olyan mozgófilmes alkotó szakemberek, művészek képzése, akik a nemzetközi filmes szakmai ismereteik és
korszerű filmkészítési tapasztalataik birtokában sokféle (fikciós, dokumentum, reklám, animációs) mozgóképkészítői feladat
ellátására képesek, valamint alkalmasak az egyetemes mozgófilmes kultúra és a képzés során megismert magyar filmes
hagyományok szolgálatára és terjesztésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 a filmes nyelvi kommunikációt angol nyelven;
 a filmalkotás gyakorlatának teljes folyamatát;
 az analóg és a digitális képalkotási technikák lehetőségeit;
 a filmes narráció, a történetmesélés szabályait, a dramaturgia és mozgókép történeti viszonyát;
 a filmszakmához kapcsolódó munkafolyamatokat;
 a kapcsolódó tudományok határterületeit érintő elveket és ezek alkalmazási lehetőségeit;
 a mozgóképes művészeti ág szakmai tudásához tartozó általános (elméleti, történeti) ismeretanyagot.
 a mozgókép formanyelvén alkotások létrehozatalára;
 nemzetközi filmkészítési együttműködések, kooperációk kialakítására, működtetésére, azokban való hatékony
részvételre;
 a mozgóképalkotás technikai, művészi és közéleti problematikájában mérvadó vélemény kialakítására;
 a művészettörténet és a mozgóképtörténet ismeretében a biztos tájékozódásra, a megszerzett tudás gyakorlati
alkalmazására.
 kiemelkedő kommunikációs képesség (angol nyelven is);
 fejlett esztétikai ítélőkészség;
 biztos esztétikai érzék, képalkotási tehetség, vizuális fogalmazás;
 kooperatív szellem a mozgóképkészítő csoport munkafolyamatának irányításában;
 stabil etikai érzék;
 empátia a csoportmunka elősegítésére;
 saját működési területre és a társadalompolitikai kultúrára vonatkozó minőség és felelősségtudat.
kredit
 History of Film: alapvető filmes műveltség ismeretkörei, filmtörténet, filmelemzés, esztétika;
 Elements of Screenwriting: forgatókönyvírási gyakorlatok;
 Camera Studies: kameramozgások, beállítások gyakorlata;
 Editing: film és videóvágás gyakorlatok;
 Directing: rendezői ismeretek, rendező és operatőr együttműködése;
 Production Studies: költségvetéstervezés, cashflow tervezés, elszámolások.
 Developing a Story: szinopszis, treatment, jelenetsor és forgatókönyv létrehozása;
 Directing a Documentary, Producing a Documentary: dokumentumfilmkészítés;
 Foundation of Animation Techniques: animációs technikák, az animáció története;
 Acting. Working with the Actor: színészi játék és a színész instruálása a kamera előtt;
 Screenwriting (Short Film, Feature Film): kisfilm, illetve kisjátékfilm teljes forgatókönyvének kivitelezése;
 Directing and Editing a Short Film and a Commercial: rövid műfajok sajátságos rendezési és vágási szabályai, a reklámfilm
műfaja;
 Cinematography IIIII: forgatási helyszínen, stúdióban gyakorlat;
 Studio Lighting (workshop): a mesterséges körülmények közti forgatás speciális világítási követelményei;
 Sound (Workshop): hangrögzítés;
 Marketing from the Idea to the Final Film Product (festivals, TV chanels) and Producing a Feature: a kész film utóéletével
kapcsolatos ismeretek.
 A szakmai gyakorlat hazai vagy nemzetközi filmforgatásokon, az európai és az angolszász televíziózás meghatározó
szerkesztőségeiben vagy színházi produkcióban végzett legalább négyhetes szakmai munka.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele államilag elismert, felsőfokú (C2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél angol nyelvből.
legalább 30 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: filmkészítés (filmmaking), filmtörténet,
filmdramaturgia, forgatókönyvírás, mozgóképkultúra, művészettörténet, irodalom és kultúratörténet, rendezői és operatőri
ismeretek, filmforgalmazás, marketingelmélet.
legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: filmkészítés (filmmaking), filmtörténet,
filmdramaturgia, forgatókönyvírás, mozgóképkultúra, művészettörténet, irodalom és kultúratörténet, rendezői és operatőri
ismeretek, filmforgalmazás, marketingelmélet.
 11. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések:
 A képzés kizárólag angol nyelven indítható.
 43.1368 KORTÁRS MŰVÉSZETELMÉLETI ÉS KURÁTORI ISMERETEK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek (Contemporary Art Theory and
Curatorial Studies)
 szakképzettség: okleveles kortárs művészeti szakíró és kurátor
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Contemporary Art Theory and Curatorial Studies
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a képzőművészetelmélet, a design és művészetelmélet
alapképzési szakok, a szabad bölcsészet alapképzési szak a művészettörténeti és az esztétika specializációkkal, valamint a
festőművész, a szobrászművész, a grafikusművész, az intermédiaművész, a restaurátorművész a látványtervező művész
mesterképzési szakok, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű művészettörténet és
esztétika szak.
 4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: a művészet képzési terület, a
művészetközvetítés képzési terület vizuális kultúra és mozgókép kultúra képzési ágak, a társadalomtudomány képzési terület
társadalomismereti képzési ág alapképzési szakjai.
 6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 2633 kredit;
 A képzés célja olyan művészeti szakemberek képzése, akik művészetelméleti ismereteik, kommunikációs, írás és elemző
készségük birtokában alkotó módon képesek a magyar és a nemzetközi kortárs művészet területén jelentős kulturálisművészeti
értékkel, társadalmi fontossággal bíró komplex projekteket, kutatásokat, kiállításokat, eseményeket elindítani, ezek
koncepcióját kidolgozni, kommunikálni és képviselni, továbbá a kortárs művészeti gyakorlatról, valamint a hozzá kapcsolódó
kritikai és elméleti diskurzusról szakmailag önálló és releváns kutatásokat végezni; a kortárs művészet gyakorlatát a
tudományos kutatás és a kritika eszközeivel elemezni, közvetíteni, valamint együttműködni a hazai kiállítási és művészeti
intézményrendszerrel, művészekkel, szakértőkkel és a művészeti terület egyéb szereplőivel. Megfelelő ismeretekkel
rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
 vizuális művészetek 1920. századi történetét, különös tekintettel a modernizmus, az avantgárd, illetve a későmodern
tendenciák esztétikai, intézménykritikai, társadalom és ideológiatörténeti vonatkozásait;
 a hazai és az egyetemes művészettörténet korszakait, tendenciáit, alapműveit, intézményeit és a nagyobb hazai és
nemzetközi művészeti gyűjtemények anyagát;
 a művészi kifejezés különböző anyagait, technikáit, eszközeit, módszereit és funkcióit;
 a hazai és nemzetközi kortárs művészet aktuális kezdeményezéseit, szereplőit, eseményeit;
 a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen nagyobb európai archívumokat és adatbázisokat, s képesek azok használatára.
 a nagyobb európai archívumok és adatbázisok használatára;
 komplex hazai és nemzetközi kutatások, kiállítások, események kezdeményezésére, ezek kreatív koncepciójának
kidolgozására és vitaképes képviseletére; kutatásokhoz kapcsolódó elméleti, történeti tanulmányok megírására;
 kortárs művészeti projektekről (események, kiállítások) szóló szövegek létrehozására;
 művészeti projektek felelős irányítására, ismerve a szervezés, az intézményi, a financiális és a jogi hátteret, valamint a
pályázás, a rendezés, a technikai lebonyolítás, illetve logisztika, továbbá a kommunikáció és a sajtókapcsolatok menedzselését.
 rendszerező kritikai érzék;
 magas szintű írás és elemzőkészség;
 problémafelismerő és megoldó készség;
 kreativitás;
 rugalmasság;
 autonómia,
 jó kommunikációs és meggyőző készség;
 vezetői képesség;
 absztrakciós képesség.
kredit
 bevezetés a modern és kortárs művészetelméletekbe (a 20. század művészetelméletének alapkérdései, főbb irányai,
fogalmai); bevezetés a kurátori tevékenység elméletébe (a kurátori tevékenység történeti bemutatása a 20. század második
felétől: kurátori koncepciók, kiállításrendezési gyakorlatok és formák bemutatása, kortárs gyűjtemények története; a
képzőművészeti kiállítások elméleti és technikai vonatkozásai); a művészeti gyakorlat története a modernitástól napjaink
kortárs művészetéig (a 20. századi és 21. század eleji művészet története művészetszociológiai és kommunikációelméleti
kérdései, a művészműbefogadó hármasság az alkotó művész munkájában; művészeti technikák, alkotói módszerek; az új
technikai médiumok megjelenése a művészi gyakorlatban); bevezetés a kortárs műkritika gyakorlatába és módszereibe (a kortárs
műkritika elméleti, történeti és művészettörténeti hátterének ismertetése; a kortárs műkritika alapvető formái); bevezetés a
kortárs képzőművészet intézményes kereteibe (a kortárs művészet intézményi keretei; az intézmények funkciója, tevékenysége);
bevezetés a kutatásmódszertanba (kutatásmódszertani alapismeretek: a művészeti és történeti archívumok, az interjútechnika és
diskurzusanalízis módszerei, bibliográfia készítése).
 modern és kortárs művészetelméletek (a modern és kortárs művészetelméletek főbb irányai, szerzői és művei, különös
tekintettel a modern és kortárs művészet kulturális, mediális és társadalmi kontextusának elméleti vizsgálatára; a modern és
kortárs művészeti jelenségekkel kapcsolatos elméletifogalmi eszköztár; az interpretációs készség fejlesztése);
 a kurátori tevékenység módszertana (a legutóbbi évtizedek kurátori gyakorlatainak kritikai elemzése, a nemzetközi
diskurzus ismertetése, valamint a magyarországi és középeurópai kortárs kulturális kontextusok bemutatása esettanulmányok
analízisén és kritikai feldolgozásán keresztül);
 a kortárs művészet gyakorlata, történeti vonatkozásai és előzményei (a kortárs művészeti gyakorlat vizsgálata és kritikai
elemzése a közelmúlt művészetének kontextusában);
 kortárs művészeti projektmenedzsment (a képzőművészeti kiállítások és kapcsolódó programtípusok, az összetett
szervezési és megvalósítási feladatok áttekintése, a kiállításrendezés elemei, folyamatai, összefüggései, gyakorlati alkalmazása);
 kutatásmódszertan és szakszövegírás (egyéni kutatási módszerek megismerése esettanulmányokon, gyakorlati kutatási
feladat, írásgyakorlat a kritika, a recenzió, a tanulmány, az esszé műfajában).
 modern és kortárs művészetelméletek (szövegolvasó, műelemző szeminárium);
 a kortárs kurátori tevékenység elmélete és gyakorlata (szakszövegolvasó, kritikai elemző szeminárium: kutatási
eredmények rendszerezése és publikálása);
 a kortárs műkritika gyakorlata és módszerei (szeminárium keretében: szövegelemzés, tematikus írás és stílusgyakorlatok; a
műkritika mai etikai és művészettörténeti vonatkozásai);
 jogi és gazdasági ismeretek (jogelméleti alapok, szellemi alkotások joga, kulturális örökségvédelem).
 Szakmai gyakorlat: 24 kredit
 120 órás szakmai gyakorlat (4 kredit); kiállításrendezési gyakorlat kurátori gyakorlat (20 kredit).
 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei
 A szakmai gyakorlat során a hallgató részt vesz hazai és nemzetközi kiállítások, események szervezésében, publikációk
gondozásában, élő kapcsolatot tart fenn, épít ki, illetve együtt dolgozik fiatal, pályakezdő művészekkel, művészhallgatókkal,
intézményen belül és kívül.
 A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga és egy államilag
elismert, alapfokú (B1) komplex típusú vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges bármely olyan
idegen nyelvből, amelyen a kortárs képzőművészet elméletének releváns szakirodalma van.
 A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetéséhez a
hallgatónak korábbi tanulmányai alapján legalább 50 elismerhető kredittel kell rendelkeznie a művészettörténet,
képzőművészetelmélet, esztétika, művészetelmélet, muzeológia, kommunikáció és médiatudományi és kultúratudományi
ismeretkörökből.
 A mesterképzésbe való felvételi vizsga feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörből legalább 30 kredittel rendelkezzen a
hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
 44.1369 MOZGÓKÉPMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: mozgóképművész (Motion Picture Art)
 szakképzettség: okleveles mozgóképművész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Motion Picture Artist
 választható specializáció: mozgóképrendező, mozgóképoperatőr, mozgóképíró, dramaturg, mozgóképműsorkészítő,
mozgóképvágó, mozgóképkreatív producer, mozgóképhangmester, animációs mozgóképtervező (Motion Picture Directing,
Cinematography, Motion Picture Writing, Producing, Editing, Creative Production, Sound Design, Animation Design)
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészetközvetítés képzési területen a mozgóképkultúra és
médiaismeret, az elektronikus ábrázolás alapképzési szakok; a művészet képzési területen a kameraman, a forgatókönyvíró, az
animáció alapképzési szakok, valamint a mozgókép alapképzési szak film és televíziórendező, vágó szakirányokkal.
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: művészet képzési területen a
média design alapképzési szak és a mozgókép alapképzési szak hangmester szakiránnyal; a társadalomtudomány képzési
területen a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak, valamint a bölcsészettudomány képzési területen a szabad
bölcsészet alapképzési szak filmelmélet és filmtörténet specializációval.
amely szakhoz kapcsolódóan olyan alkotás mutatható be, amelyet a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
 A képzés célja olyan művészeti szakemberek képzése, akik a mozgókép történetéről, elméletéről szerzett ismereteik,
valamint a mozgóképes technikák birtokában képesek a hagyományos mozgóképes területek mellett új technológiák
alkalmazására az üzleti és a művészeti életben, valamint a professzionális műsorkészítésben. Megfelelő ismeretekkel
 a mozgókép történetét, elméletét és a mozgóképművészet új tendenciáinak a társadalomra gyakorolt hatásait;
 a mozgóképkészítés jogi és etikai követelményeit, a szakmai tisztesség, a siker, a minőség összefüggéseit a
mozgóképművészet és a társművészetek területén is;
 a mozgóképkészítés gazdasági alapjait, a produceri mesterséget és a gyártás, a filmforgalmazás és a műsorelhelyezés
stratégiáit;
 az új média technológiai fejlődését, a korszerű digitális technológiákat, az újfajta vizuális eszközök kreatív használatát
és megújítási lehetőségeit;
 a mozgóképes technikák, valamint az alternatív képrögzítő eszközök alkalmazására és használatára;
 a specializációtól függően rendezőként, operatőrként, műsorkészítőként, mozgóképíródramaturgként vagy animációs
mozgóképtervezőként alkotások előállítására;
 a mozgókép eszközeivel a valóság tükrözésére;
 kreativitás, eredetiség, stílusérzék;
 fejlett térlátás, vizuális érzék, realitásérzék;
 nyitottság, jó kommunikációs készség, jó együttműködési készség;
 technikai érzék és érdeklődés.
kredit
 társadalomtudományi és művészeti ismeretek.
 a mozgóképművészet elméleti és történeti kérdései, hagyományos és alternatív művészi mozgóképtechnikai gyakorlatok
(kamera, világítás, vágás, effektek, hang), forgatókönyvírás/ dramaturgia gyakorlat.
 választható szakmai ismeretek: 1030 kredit
 kutatásmódszertani gyakorlatok, kommunikációs és művészeti prezentációs gyakorlatok, a specializációk közti közös
projekt, gyártási, produceri ismeretek; társművészetek (zene, irodalom, média design, kortárs film, kortárs televízió,
videoművészet, design elmélet) ismeretei; jogi ismeretek;
 választható specializációk: 3040 kredit
 mozgóképrendező specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok (műtermi és eredeti helyszíni gyakorlatok,
forgatókönyvírás, képelemzés, felvételi és utómunka), projekt gyakorlat, a specializációk szerinti elmélet, szakmai gyakorlat;
 mozgóképoperatőr specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok (világítási gyakorlatok, mesterszintű
kameragyakorlatok, hagyományos és digitális technika), projektgyakorlat, a specializációk szerinti elmélet;
 mozgóképíró, dramaturg specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok (forgatókönyv az ötlettől a megvalósult
könyvig, dramaturgiai gyakorlatok, film és képelemzések, mozgóképes műfajok elemzése), projektgyakorlat, specializációk
szerinti elmélet, szakmai gyakorlat;
 mozgóképműsorkészítő specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok (nemfikciós műfajok a filmben, a televíziózásban
és az újmédiában, szerkesztési gyakorlatok, korszerű felvételi és utómunka technikák) projektgyakorlat, specializációk szerinti
elmélet, szakmai gyakorlat;
 mozgóképvágó specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok (hagyományos és digitális technikák, dramaturgiai
ismeretek, fikciós és nemfikciós műfajismeret), projekt gyakorlat, szakirányú elmélet, szakmai gyakorlat;
 mozgóképkreatív producer specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok (forgatókönyvelemzések, fikciós és nem
fikciós műfajismereti gyakorlat, a rendezői és az operatőri mesterség alapjai, gyártási és marketingismeretek), projektgyakorlat,
specializációk szerinti elmélet, szakmai gyakorlat;
 mozgóképhangmester specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok műteremben és terepen (korszerű hangtechnikai
ismeretek, akusztikai ismeretek, gyakorlatok élő hanggal, szinkron és utószinkron), projektgyakorlat, specializációk szerinti
elmélet, szakmai gyakorlat;
 animációs mozgóképtervező specializáción: kreatív művészeti gyakorlatok (hagyományos és digitális animációs
technikák és eljárások, rajz és figuraanimáció, felvételi és utómunka technikák, dramaturgia), projektgyakorlat, specializációk
szerinti elmélet, szakmai gyakorlat;
 diplomamunka: 20 kredit, amelyben az alkotáshoz rendelt kreditérték 15 kredit, az alkotás dokumentációjához rendelt
kreditérték 5 kredit.
 A szakmai gyakorlat részvétel egy mozgóképpel kapcsolatos művészi alkotás létrehozásában.
 A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol nyelvből.
 A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetéséhez a
hallgatónak korábbi tanulmányai alapján legalább 30 elismerhető kredittel kell rendelkeznie az alábbi ismeretkörökből:
 társadalomtudományi és mozgóképpel kapcsolatos művészeti ismeretek;
 mozgóképes szakmai gyakorlati ismeretek.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörből legalább 20 kredittel rendelkezzen a hallgató. A
 45.1370 TÁJÉPÍTÉSZ ÉS KERTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész és kertművész mesterképzési szak (Garden Art and Landscape Design)
 szakképzettség: okleveles tájépítész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Designer
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a műszaki
képzési területen az építészmérnöki alapképzési szak; a művészet képzési területen az építőművészet alapképzési szak.
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit,
 A képzés célja olyan tájépítészek képzése, akik kreatív, formai és vizuális készségekkel és alkotó művészi képességekkel
rendelkeznek, felkészültek a települések és a táj arculatának, létesítményeinek, a közparkoknak, közkerteknek, történeti
kerteknek, parkoknak, szabadtereknek, intézményi és villakerteknek a funkciójukat szolgáló alakítására, művészi kvalitással
bíró megformálására, táj és kertművészeti alkotások létrehozására, illetve ilyen tervek készítésére és a megvalósulás irányítására.
A szakon végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés (DLA vagy PhD) keretében történő folytatására.
 a kertművészet stíluskorszakait és a kortárs kertművészeti alkotások jellemzőit;
 a kert és szabadtérépítészeti formálás műszaki, ökológiai, esztétikai követelményeit és szempontrendszerét;
 a kertépítészeti növényalkalmazás módszertanát és anyagait;
 a kert és szabadtérépítészetben alkalmazott korszerű anyagokat, szerkezeteket és technológiákat.
 önálló alkotó munkára, kertművészeti térkompozíciók, szabadtérépítészeti tervek, alkotások létrehozására;
 a történeti kertek rekonstrukciós tervei elkészítésére, a műemléki környezet alakítására;
 a települési értékvédelem és a kulturális örökség védelmének kert és szabadtértervezési feladatai ellátására.
 fejlett térlátás, formakészség;
 kreativitás, alkotói motiváltság;
 magas szintű növényismeret és alkalmazási jártasság;
 együttműködési készség, alkalmasság csapatmunka irányítására, koordinálására, a különböző szakterületeket összefogó
(team) munkákban való részvételre, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre;
 önálló munkavégzés, felelősségvállalás;
 motiváltság az ismeretanyag folytonos bővítésére, az új szakmai eredmények, alkotások megismerésére, az új műszaki
lehetőségek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére és alkalmazására;
 nemzetközi környezetben való munkavégzésre való képesség.
kredit
 természettudományi ismeretek: térkompozíciós növényalkalmazás, településökológia és fenntarthatóság;
 társadalomtudományi és gazdasági ismeretek: kortárs művészet, építészeti térelmélet és mai irányzatok;
 szakelméleti ismeretek: rajz és vizuális kommunikáció, formázás és modellezés, CAD rendszerek alkalmazása.
 kertművészeti stíluskorszakok, táj és kertépítészet, urbanisztika, települési értékvédelem, szabadtértervezés és design.
 szabadtéri tárgyak formatervezése, kertművészeti stúdió, történeti kertek, tájak helyreállítása.
 A szakmai gyakorlat a vezető tájépítész irányítása mellett végzett négyhetes tervezőirodai gyakorlat. A hallgatóknak a
gyakorlaton objektumtervezési feladatok megoldásában kell közreműködniük.
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, az Európai Unió valamelyik munkanyelvéből államilag elismert középfokú
(B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
 természettudományos ismeretek, legalább 20 kredit: növénytan, talajtan, éghajlattan, dendrológia, növényföldrajz;
 műszaki ismeretek legalább 20 kredit: rajz és formatan, ábrázoló geometria, anyagtan, informatika, szerkezettan,
építészet.
 46.1371 BELSŐÉPÍTÉSZ KÖRNYEZETTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: belsőépítész környezettervező művész (Interior and Environment Design)
 szakképzettség: okleveles belsőépítész környezettervező művész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Interior and Environment Designer
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészetközvetítés képzési terület vizuális kultúra képzési
ágában a környezetkultúra; a művészet képzési terület építőművészet képzési ágában az építőművészet és az iparművészet
képzési ágában a formatervezés alapképzési szakok.
művészetközvetítés képzési terület vizuális kultúra képzési ágában a plasztikai ábrázolás; a művészet képzési terület
iparművészet képzési ágában az alkalmazott látványtervezés; a műszaki képzési terület építészmérnöki, ipari termék és
formatervező mérnöki alapképzési szakok.
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 15 (mestermunka) és 5 (szakdolgozat) kredit;
 A képzés célja olyan belsőépítész környezettervező művészek képzése, akik tehetségük, képzettségük és kreativitásuk
révén alkalmasak szakmai területükön magas szintű környezetalakító, tárgytervező, formateremtő tevékenységet végezni. A
végzettek megszerzett művészeti, tudományos és mesterségbeli ismereteik birtokában képesek az épített környezet alakításában
a művészi igényességet igénylő feladatok megoldására. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés
 a környezettervezéshez, a belsőépítészeti tervezéshez és az ehhez kapcsolódó kutatásokhoz szükséges, széles körben
alkalmazható, a környezettervezés szakterület specifikumaira épülő problémamegoldást;
 a környezetalakításhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket;
 a problémamegoldó technikákat;
 a történeti korok építési kultúráját, a hazai és az egyetemes művészettörténetet, designtörténetet, bútortörténetet;
 a különböző térábrázolási módszerek történetének elméletét és gyakorlatát;
 a különböző technikákat, anyagokat, módszereket és az azokkal elérhető hatásokat;
 szabadkézi és számítógépes környezetalakítási ábrázoló technikákat;
 a szükséges esztétikai, ízlésbeli és színelméleti ismereteket;
 a megfelelő vizuális technikákat.
 kreativitásukat, alkotókészségüket az adott feladatnak megfelelően működtetni;
 rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt
megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;
 szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani a feladatokat;
 kreatív elképzeléseik, koncepciójuk művészi szintű prezentálására;
 alkotóművészként más művészeti ágak alkotóival konstruktívan együttműködni;
 alkotó tervezőként csoportban dolgozni, illetve azt vezetni;
 önálló alkotóként a hazai, illetve a nemzetközi szakmai fórumokon megfelelő színvonalú alkotásokkal megjelenni;
 tudásuk és gyakorlatuk révén szakterületük megújítására, a környezetkultúra fejlesztésére.
 környezettudatos gondolkodás;
 intuíció és módszeresség;
 kifinomult arányérzék és térlátás;
 önálló ítélőképesség;
 etikus emberi és szakmai kiállás;
 kreativitás, nyitottság és rugalmasság;
 együttműködő készség;
 értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás;
 tanulási készség és jó memória;
 igényesség a minőségi munkára;
 prezentációs készség;
 megfelelő szintű számítógépes ismeretek;
 jó színérzék és ízlés.
kredit
 társadalomtudomány, művészetelmélet, vizuális kommunikáció,
 térformálási alapismeretek, tér és környezettervezési alapismeretek;
 belsőépítészeti és környezettervezési szakelméletek,
 térberendezési gyakorlatok, kreatív tér és tárgytervezési gyakorlatok,
 technológiai és anyagismeretek;
 választható szakmai gyakorlatok társművészetek közös projektjei, művészeti prezentációs
 gyakorlatok: 816 kredit,
 választható szakmai ismeretek: 3060 kredit,
 belsőépítészeti tervezési feladatok, kreatív művészeti gyakorlatok, projekt alapú integrált tervezés társművészetekkel,
 természeti és épített környezettel kapcsolatos tervezési feladatok, mobiliák téralakítási gyakorlatai, közterekkel
kapcsolatos projekt alapú gyakorlatok,
 bútortervezési feladatok, környezeti térelemek és mobiliák tervezési feladatai;
 diplomamunka: 20 (15+5) kredit.
 A szakmai gyakorlat egy projektszerű művészi alkotás létrehozása, ennek során mester szintű együttműködés a
társterületekkel.
 művészeti ábrázolási ismeretek (30 kredit): rajz, színtan, formatan, anatómia, mintázás, ábrázoló geometria,
számítástechnikai ismeretek, grafikai tanulmányok
 tervezési és szakelméleti ismeretek (30 kredit): belsőépítészeti tervezés, építészeti tervezés, tárgytervezés, bútortervezés,
bútorszerkezettan, épületszerkezettan, szaktörténet, számítógépes tervezés,
IX.1372 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. SZÍNHÁZTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1373 A mesterképzési szak megnevezése: színháztudomány (Theatre Studies)
2.1374 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:
szakképzettség: okleveles színháztudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theatre Studies Expert
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a
romológia, a szlavisztika, az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák, a szabad bölcsészet alapképzési szakok.
bizottsága elfogad. Elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a történelem, a néprajz, az andragógia, a pedagógia és a
pszichológia, a nemzetközi tanulmányok, politológia, informatikus könyvtáros, kommunikáció és médiatudomány, kulturális
antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok.
6.5. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint: legalább 30%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti és történeti nézőpontból is képesek reflektálni a színházi esemény
mibenlétére. Részletes ismeretekkel rendelkeznek az európai és magyar dráma, illetve színházkultúra történetileg és
szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatáról. Tisztában vannak a különböző diszciplínák színháztudományi
vonatkozásaival, járatosak a színházi üzem és menedzsment kérdéseiben, illetve megfelelő ismeretekkel rendelkeznek
színháztörténeti kutatómunka végzéséhez és tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
irodalom és színháztörténeti ismereteket,
irodalom és színházelméleti ismereteket,
a színjáték egyes típusait és azok történetét,
a színháztudomány tárgyát, célját, módszereit, történetét,
a dramatikus szöveg és a színházi előadás elemzésére vonatkozó ismereteket,
a színháztörténetírás, a színházi szakírás és a színházi kritika műfajaival és gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
a szcenográfiára és a vizuális kommunikációra vonatkozó ismereteket,
alapvető művészet és médiatörténeti, illetve elméleti ismereteket,
a színházi menedzsment, üzem és jog alapvető ismereteket,
a társművészetekre és a társtudományokra vonatkozó ismereteket,
a színház és a kultúra, illetve a társadalom kapcsolatára vonatkozó ismereteket.
b) A mesterfokozat birtokában a végzettek alkalmasak:
a színházi kommunikáció sajátosságainak önálló értelmezésére és kutatására,
a színháztörténeti és szociokulturális meghatározottságának árnyalt reflektálására,
a színházi aktivitás művészeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásainak komplex feltárására,
a szűkebb szakterületük tudományos életébe való bekapcsolására (konferenciákon való részvétel, publikációs tevékenység
szakfolyóiratokban),
ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására, a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb
közönséggel történő megismertetésére,
a doktorképzés keretében folyó ismeretszerzés általános módjainak és fő kutatási módszereinek elsajátítására,
megszerzett ismereteik által a (színház)kultúra bármely szegmensével összefüggő munkakör betöltésére (pl.
színháztörténész, színikritikus),
a színház művészi és üzemszerű működéséhez kapcsolódó szervezési és irányítási feladatok ellátására (pl. művészeti vezető,
irodalmi munkatárs),
általános humán tájékozottságot igénylő (vezető) beosztások betöltésére (pl. napi vagy hetilapok, folyóiratok, tv és
rádiószerkesztőségek kulturális munkatársaként).
a szakterület iránti magas fokú érdeklődés és elkötelezettség,
széles műveltség, problémafelismerő és megoldó képesség,
kreativitás, intuíció és módszeresség,
a szakmai továbbképzéshez való pozitív hozzáállás,
igény az elmélyült és minőségi munkára,
kritikai szemlélet,
rugalmasság és jó kommunikációs készség.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretek: 2030 kredit
kultúra, művészet, színház; bevezetés a színházi stúdiumokba; a színházi szakírás típusai; színjátéktípusok; társművészetek,
társtudományok.
magyar és európai dráma és színháztörténet; a dramatikus és a színházi szöveg elemzése és elmélete; szcenográfia; színházi
menedzsment, üzem és jog.
A képzéshez nem kapcsolódik kötelező szakmai gyakorlat, a szakot indító felsőoktatási intézmény azonban legfeljebb 8
kredit értékben előírhat szakmai (színházi) gyakorlatot a hallgatói számára, amelynek követelményeit az adott intézmény
tanterve határozza meg.
10.1376 Az Idegennyelvi követelmények:
nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből alapfokú (B1) szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi
alapján elismerhető legyen legalább 10 kredit az irodalomtörténet és elmélet, valamint a művészettörténet és elmélet
ismeretkörökből.
2. VALLÁSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1377 A mesterképzési szak megnevezése: vallástudomány (Religious Studies)
 szakképzettség: okleveles vallástudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Religious Studies
 választható specializációk: vallástörténet, valláselmélet, vallás a modern világban (History of Religions, Theory of
Religions, Religion in the Modern World)
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
 4.1.1379 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szabad bölcsész alapképzési szak vallástudomány
specializációja.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a magyar, a
történelem, a néprajz, az ókori nyelvek és kultúrák, az andragógia, a szabad bölcsészet, a nemzetközi tanulmányok, politológia,
informatikus könyvtáros, kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok
alapképzési szakok, valamint a hitéleti szakok.
A képzés célja olyan bölcsészek képzése, akik ismerik az alapvető vallási jelenségeket, a világvallásokat, azok történelmi
megjelenési formáit, az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait, valamint a társadalomban betöltött szerepeit, és
jártasságot szereznek a felekezeti semlegesség alapján a vallási jelenségek társadalomtudományok módszertanára épülő,
interdiszciplináris keretek között folyó tanulmányozásához. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik
a nagyobb vallási hagyományokat, azok mai társadalmi és kulturális jelenlétét és hatásait,
a vallások istenfogalmát, ember és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit, a világnézetivallási
pluralizmust,
vallások antropológiai és kulturális jelentőségét,
a vallással kapcsolatos meggyőződések pszichés összetevőit.
a nagyobb vallási hagyományokról és az újabb vallási jelenségekről szakszerű és elfogulatlan ismeretek megszerzésére és
alkalmazására a tudományos kutatás, az oktatás, a kultúraszervezés, valamint a kormányzati és közigazgatási döntések
előkészítésekor,
kulturális intézményekben, könyvkiadásban, folyóiratszerkesztésben, tömegtájékoztatásban, közgyűjteményekben,
társadalomtudományi intézetekben, művészeti kutatóintézetekben és műhelyekben a vallási ismeretek alkalmazására,
 a választott specializációnak megfelelő területen ismeretei művelésére és fejlesztésére,
vallástudományi ismeretek kultúra más területein (ismeretterjesztés, közművelődés, írott és elektronikus sajtó, média stb.)
történő közvetítésére,
a politikai, társadalmi élet különböző területein meghatározó fontosságú döntések előkészítésében részt venni.
a vallás hívőivel szembeni tolerancia,
a vallás antihumánus célokra történő felhasználásának vagy annak veszélyének felismerése, kritikai érzék,
alkalmasság az együttműködésre, csoportmunkában való részvételre,
környezettel szembeni érzékenység.
 8.1.1381 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 1020 kredit
 a specializációhoz szükséges idegen nyelvi ismeret, módszertani kurzusok.
a vallástörténet és a valláselmélet tudománytörténete, valamint meghatározó személyiségei; a vallástörténet különböző
területei, jelentős vallási hagyományok (írásbeliség előtti vallások, antik vallások, kínai univerzalizmus, hinduizmus,
buddhizmus, zsidóság, kereszténység, iszlám); a valláselmélet különböző diszciplínái (vallásfilozófia, fenomenológia,
szociológia, etnológia, lélektan); alkalmazott vallástudomány (vallás és politika, vallás és művészet, vallásos irodalom, a
vallás a médiában, a vallástudomány gyakorlati alkalmazásai).
 vallástörténet specializáció: az adott vallás(ok) története (korszakai, meghatározó személyiségei); forrásai (szent iratok,
hagyomány, tárgyi emlékek); iskolái, irányzatai; kapcsolata egyéb vallásokkal, hagyományokkal; vallási nyelv(ek);
 valláselmélet specializáció: egy vagy több tudományág vallásosságra és vallásokra vonatkozó elmélete,
tudománytörténete; fontosabb képviselőinek és azok műveinek bemutatása; módszertana, alkalmazása a gyakorlatban;
kapcsolata egyéb diszciplínákkal;
 vallás a modern világban specializáció: kortárs vallási dimenziók vallástörténeti és valláselméleti hátterének
megismerése, vallási fundamentalizmus, migráció, kultúra és identitás, vallás a köz és magánszférában; magyarországi vallási
közösségek; szakmai gyakorlat vallási közösségeknél vagy vallással foglalkozó intézményeknél.
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
10.1. A 4.2. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgató a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján rendelkezzen legalább 15 kredit
vallástörténeti és valláselméleti ismeretkörökből.
10.2. A 4.3. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgató a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján rendelkezzen legalább 30 kredit
vallástörténeti, valláselméleti, valamint társadalomtudományi ismeretkörökből.
A 10.1. és 10.2. pont szerint hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
szerezni.
3.1384 VALLÁSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1385 A mesterképzési szak megnevezése: vallástörténet (History of Religion)
 2.1386 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles vallástörténész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in History of Religion
 választható specializációk: vallástörténet, hebraisztika (History of Religion, Hebrew and Judaic Studies)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: történelem, ókori nyelvek és kultúrák, keleti nyelvek és kultúrák
 4.2.1387 A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe tovább azok az alap vagy
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább 40%.
 7.1388 A mesterképzési szak célja és az elsajátítandó kompetenciák:
A képzés célja olyan vallástörténész szakemberek képzése, akik vallástörténeti, valláselméleti, társadalomtörténeti és
kutatásmódszertani felkészültségüknek megfelelően behatóan ismerik a történeti tudásanyag, illetve az emberi társadalom
eszmetörténetének valamely részterületét. Vallástörténeti, valamint történeti folyamatok és jelenségek egymásra hatásának
megértését segítő interdiszciplináris ismeretekkel rendelkeznek. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori
a társadalomismereti és társadalomtörténeti ismeretanyagot,
az eszmetörténeti és vallástörténeti ismeretanyagot,
a történeti antropológia rendszerét,
a történeti tények ősjelenségek fogalomrendezési és fogalomértelmezési módjait;
 hebraisztika specializáción továbbá
a zsidó vallás és kultúrtörténetet.
önálló szakmai álláspont kialakítására, továbbá a történeti tényekre és jelenségekre vonatkozó nézetek és álláspontok
kritikai értelmezésére,
a történészi hivatásra vonatkozó szakmaietikai normák érvényesítésére,
a történelemmel kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére,
az önálló és a csoportkeretek közt folyó kutatómunka végzésére,
a tanult kutatási módszerek gyakorlatban történő alkalmazására,
önálló szakmai álláspont kialakítására,
a történelemre vonatkozó nézetek és álláspontok kritikai értelmezésére;
 hebraisztika specializáción továbbá
az ókori Izraellel és a későbbi zsidósággal kapcsolatos tudományos, oktatási és egyéb tevékenységek végzésére.
érdeklődés és nyitottság az új történettudományi eredmények, illetve az emberi társadalom történetének új jelenségei iránt,
önálló tájékozódási képesség a történeti irodalomban,
kritikai attitűd,
jó kommunikációs képesség,
hajlam az együttműködésre,
jó problémamegoldó képesség.
10 kredit:
vallásfilozófia, vallásszociológia, vallás és jog, régészet és vallás.
 Vallástörténet specializáción: az ókori és modern keleti kultúrák (a Termékeny Félhold, Izrael, Irán, a judaizmus és az
iszlám, India, Kína és a TávolKelet vallásai), a klasszikus antikvitás (görög és római vallás) és a modern Európa (kereszténység)
vallási rendszereinek és történetének részletes ismerete.
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
 vallástörténet specializáción: a szakmai törzsanyag ismeretköreiből választott ismeretek;
 hebraisztika specializáción: az ókori és modern keleti kultúrák, a klasszikus antikvitás és a modern Európa vallási
rendszereinek és történetének átfogó ismerete mellett a judaizmus és zsidóság története, korszakai, forrásai, a héber és arámi
nyelvű források (szent iratok és kommentárjaik, vallási irodalom) ismerete és eredeti nyelven történő elemzése; felsőfokú szintű
nyelvi ismeretek;
 A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből (egyikük élő idegen nyelv) államilag elismert, középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy felsőfokú (C1) nyelvvizsga egy élő idegen nyelvből, vagy ezekkel egyenértékű érettségi
 A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján a
hallgatónak a korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű ismeret a történelem szakmai
ismeretköreiből, amelyből legalább 16 kredit ókortörténeti és egyetemes és magyar egyháztörténeti ismeret.
4.1392 FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1393 A mesterképzési szak megnevezése: fordító és tolmács (Translation and Interpreting)
szakképzettség: okleveles fordító és tolmács
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Translator and Interpreter
 fordítói specializáció (anyanyelv:...; első választott idegen nyelv:...; második választott idegen nyelv: ....) (Translator
mother tongue...; first chosen foreign language....; second chosen foreign language....)
 tolmács specializáció (anyanyelv:...; első választott idegen nyelv: ...; második választott idegen nyelv:....) (Interpreter
mother tongue...; first chosen foreign language....; second chosen foreign language....)
4. A 11. pontban meghatározott feltételek teljesítése mellett teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe bármely
képzési területhez tartozó alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti bármely főiskolai
vagy egyetemi szintű szak.
6.6. Az elméleti órák és a gyakorlati foglalkozások aránya: 34% elmélet és 66% gyakorlat.
A képzés célja olyan fordítók és tolmácsok képzése, akik szakszerűen látják el az írásbeli és a szóbeli nyelvi közvetítés
feladatát idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre. Az írott vagy hallott forrásnyelvi szöveget tartalmilag pontosan
és nyelvileg helyesen tudják visszaadni a célnyelven, és ismerik a nyelvi közvetítés etikai és retorikai szabályait. Tájékozottak a
forrásnyelvi és a célnyelvi országok, valamint az Európai Unió országainak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális
életében. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a fordítási és tolmácsolási tevékenység elméleti kérdéseit,
a forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát,
a megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyagot,
az Európai Unió társadalmi és intézményi rendszerét,
a fordító és tolmács szakma intézményrendszerét, mechanizmusait, szabványait, etikai kódexeit,
a vonatkozó kommunikációs és protokoll alapismereteket.
szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás, tolmácsolás,
célnyelvi szövegalkotásra,
célnyelven történő szóbeli közvetítésre,
szövegelemzésre forrásnyelven,
filmfeliratozás megalkotására,
kiadványszerkesztésre,
nyelvi tanácsadásra,
szoftver lokalizációra,
terminológiai gyűjtemények készítésére,
fordítástámogató eszközök használatára,
tolmácsberendezések használatára.
idegennyelvtudás,
jó kommunikációs képességek magyar és idegen nyelven,
állóképesség,
monotóniatűrés,
megbízáselemzés,
kritikai attitűd,
kreativitás,
problémamegoldó gondolkodás,
jó memória,
figyelemmegosztás és koncentráció,
folyamatos önképzésre való készség,
minőségre való érzékenység,
stratégiatervezés.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök (1820
kredit):
bevezetés a fordítás elméletébe, bevezetés a fordítás gyakorlatába, bevezetés a tolmácsolás elméletébe, bevezetés a
terminológiába, a fordítás nyelvhelyességi kérdései, szakmai intézményrendszer, Európa tanulmányok.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: (3032 kredit)
általános fordítástechnika; első idegen nyelvről anyanyelvre, anyanyelvről első idegen nyelvre, második idegen nyelvről
anyanyelvre, tolmácsolástechnika; első idegen nyelvről anyanyelvre, anyanyelvről első idegen nyelvre, második idegen
nyelvről anyanyelvre, számítógépes segédeszközök működése; terminológia.
 kötelezően választandó specializációs modul (30 kredit) gazdasági alapismeretek, jogi alapismeretek, nemzetközi
szervezetek, protokoll ismeretek;
 fordítói specializáció:
szakfordítás: első idegen nyelvről anyanyelvre, anyanyelvről első idegen nyelvre, második idegen nyelvről anyanyelvre;
 tolmács specializáció:
konszekutív tolmácsolás: első idegen nyelvről anyanyelvre, anyanyelvről első idegen nyelvre, második idegen nyelvről
anyanyelvre;
diplomamunka (20 kredit).
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú, (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy
ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél és egy másik idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
A 4. pontban felsorolt szakterületekről jelentkezők esetében feltétel az első idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C
típusú nyelvvizsga, a második idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megléte.
5.1398 NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1399 A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudományi (Educational Science)
szakképzettség: okleveles neveléstudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Educational Scientist
 választható specializációk: kora gyermekkor pedagógiája, családpedagógia, elméleti és történeti kutatások, felsőoktatás
pedagógia, gyermek és ifjúsági tanulmányok, intézményfejlesztés, mérés és értékelés, nevelési és oktatási kutatások, segítő
fejlesztő pedagógia, tanterv és programfejlesztés, multikulturális nevelés (Early Childhood and Primary Education, Family
Education, History and Philosophy of Education, Higher Education, Childhood and Youth Studies, Institution Development,
Assessment and Evaluation, Research on Education, Development and Support in Education, Curriculum and Program
Development, Multicultural Education).
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: pedagógia, konduktor, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus
és a csecsemő és kisgyermeknevelő alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott feltétellel számításba vehető alapképzési szakok: andragógia, pszichológia,
szociálpedagógia.
 6.3.1402 A differenciált szakmai anyaghoz (specializációkhoz) rendelhető kreditek száma: 4044 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: törzsképzésben 40%, szakirányban legalább 40%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában megfelelő tudással rendelkeznek a
neveléstudomány művelése és alkalmazása területén. Képesek a közoktatásban és a felsőoktatásban, illetve az oktatásügyben
kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és a fejlesztés
terén feladatokat végezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a nevelésügy hazai eredményeit kommunikálni. Megfelelő
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a neveléstudomány, ezen belül a neveléstörténet, a nevelésfilozófia, a nevelés
és oktatáslélektan, a neveléselmélet, az oktatáselmélet, a nevelésszociológia, az oktatásügyi komparatisztika, a
kutatásmódszertan szaktudományos és alkalmazói ismereteit;
továbbá
 a kora gyermekkor pedagógiája specializáción végzettek:
a kora gyermekkori fejlődés biológiai és pszichológiai alapjait,
a kora gyermekkori nevelés intézményi hátterét,
a kora gyermekkor nevelési kérdéseit,
a kora gyermekkori nevelés módszertani sajátosságait,
a kora gyermekkor pedagógiai kutatásait;
 a családpedagógia specializáción végzettek:
a szülői szerep és a gyermekvállalás evolúciós és történeti hátterét,
a családi élet különböző formáit, azok antropológiai és szociológiai kontextusát,
a család lehetséges funkcióit, működését, a családi kommunikáció és a család életciklusait,
a családi élet mai jellegzetességeit, fejlődésirányait és a jellegzetes családi konfliktusokat,
az értékorientációs tendenciákat a mai magyar családokban,
a diszfunkcionálisan működő családtípust,
a nem a saját családban nevelés és nevelkedés jellegzetességeit,
a családjogi ismeretanyagot és a családgondozás szociálpolitikáját,
a családi élet segítése, a családi konfliktusmegoldás gyakorlatának alternatíváit,
a család és az oktatásinevelési, valamint a családokat segítő intézmények kapcsolatát;
 az elméleti és történeti kutatások specializáción végzettek:
az elméleti és pedagógiatörténeti kutatási metodológiát: a kvalitatív kutatások, a narratív megközelítés különböző formáit,
az összehasonlító elemzéseket és a forráselemzés különböző változatait,
a neveléstudomány elméleti és történeti kérdéseivel határos tudományterületeket: ismeretelmélet, történeti és pedagógiai
antropológia, történeti szociológia, társadalomtörténet, narratív pszichológia,
a könyvtári és a levéltári kutatás gyakorlatát,
a tudományos kommunikáció és szövegalkotás kérdéseit;
 a felsőoktatáspedagógia specializáción végzettek:
a hazai és a nemzetközi felsőoktatási modelleket,
a felső és felnőttoktatásban résztvevők tanulási sajátosságait,
a felső és felnőttoktatásban az adekvát tanulási környezet jellemzőit, fejlesztési és értékelési lehetőségeit, a felsőoktatás
terén folytatható pedagógiai kutatások specifikumait,
felsőoktatási projektek tervezésének, szervezésének, irányításának, lebonyolításának elméletét és gyakorlatát;
 a gyermek és ifjúsági tanulmányok specializáción végzettek:
a gyermekfelfogás történeti változásait,
a gyermekek mindennapi életének alakulását a különböző történeti korokban,
a gyermek és ifjúságpolitika kérdéskörét,
a gyermekkor különböző szociológiai megközelítéseit,
a tömegkommunikáció hatását a felnövekvő nemzedékekre,
a gyermeki jogok kérdéseit,
a gyermek és ifjúsági szabadidős programok tervezésének és a fiatal korosztály szabadidős foglalkoztatásának
módszertanát,
a gyermek és ifjúkor körében végzendő kutatási megközelítéseket;
 az intézményfejlesztés specializáción végzettek:
az iskolaelméleteket,
az európai és a magyar iskolarendszer helyzetét és problémáit,
az iskola antropológiáját,
a reform és alternatív pedagógiákat,
az iskolafejlesztés elméleti és gyakorlati problémáit,
a fejlesztési irányzatokat,
az iskolák sajátosságaiból kiinduló, a helyi igényekhez és szükségletekhez igazodó innováció megtervezésének,
irányításának és segítésének technikáit,
az iskolafejlesztési koncepciók, folyamatok értékelésének módszereit,
az iskolafejlesztési projektek szervezésének, irányításának és lebonyolításának folyamatait,
az innováció szakmai, etikai kérdéseit;
 a mérés és értékelés specializáción végzettek:
a kutatásmódszertani és pszichológiai alapokat,
a mérés, tesztelés, tesztfejlesztés statisztikai alapjait,
a pedagógiai mérések, az adatgyűjtés, az elemzés, az interpretáció szabályait,
az értékelés pszichológiai hátterét,
a mérésértékelés funkcióit, modelljeit és formáit,
a mérés, tesztelés módszereit és eszközeit,
a legfontosabb nemzetközi és hazai mérések (IEA, PISA, MONITOR stb.) módszertanát, eredményeit,
a vizsgáztatás, a vizsgarendszerek európai és Európán kívüli modelljeit, a hazai tapasztalatok elemzési anyagát;
 a nevelési és oktatási kutatások specializáción végzettek:
a neveléstudomány tudományos környezetét,
a tudományos kutatás tudományfilozófiai hátterét,
az innovációs célú intézményi, országos és nemzetközi rendszerszintű kutatások eredményeit,
a nevelési és oktatási kutatások kutatásmetodológiáját,
a nevelési és oktatási kutatásokat,
az alkalmazott és akciókutatások folyamatainak problémaközpontú tervezési módszerét,
a kutatásmenedzsmentre vonatkozó ismeretanyagot;
 a multikulturális nevelés specializáción végzettek:
a többkultúrájú társadalmak kialakulásának történetét és különböző modelljeit,
a multikulturális társadalmak szerkezetének összefüggéseit az oktatássalneveléssel,
a migrációval kapcsolatos regionális összefüggéseket,
a szegregáció kialakulását,
az érdekartikuláció és érdekérvényesítés lehetőségeit az őshonosok és bevándorlók között, a társadalmi jelenségek
gazdasági, munkaerőpiaci összefüggéseit az iskolázás, szakképzés szempontjából,
a multikulturális nevelés történeti és mai lehetőségeit, formáit, az inkluzív nevelésben hatékonynak mutatkozó oktatási
nevelési metódusok elméletét és gyakorlatát;
 segítőfejlesztő pedagógia specializáción végzettek:
az egyéni tanulói igényekhez való alkalmazkodás alakulását a tömegoktatás történetében, a tehetséges tanulókkal való
foglalkozás történetét,
történeti és összehasonlító pedagógiai szempontból a hazai és külföldi megoldásokat,
a segítésfejlesztés „jó gyakorlatának” a példáit,
az esélyegyenlőtlenség megjelenési formáit az iskolarendszer és az iskolai nevelésoktatás szintjén és az esélyegyenlőség
esélyegyenlőtlenség problematikáját a jogi szabályozásban,
a különböző teljesítményzavarok és a tehetség pedagógiai diagnosztikáját,
a teljesítményzavarok prevencióját, korrekcióját,
a tehetségfejlesztés elméleti kérdéseit, gyakorlati lehetőségeit és problémáit;
 tanterv és programfejlesztés specializáción végzettek:
a tartalmi szabályozás rendszerét, működését, az oktatási rendszerben betöltött szerepét,
az egyetemes és a magyar tantervtörténet legfontosabb tantervi paradigmáit és a tantervtípusokat,
a tantervelméleti és az alkalmazott kutatások eredményeit,
a tantervértékelési paradigmákat, módszereket és a tantervfejlesztő munka elméleti alapjait,
a pedagógiai programok, helyi tantervek, tantárgyi programok elemzését, értékelését, illetve projektmunka keretében
történő fejlesztését,
a tanítás és tanulás elméleti modelljeinek alkalmazási lehetőségeit, a tananyagok és taneszközök, oktatási segédanyagok
elemzésének, értékelésének módszereit,
képességfejlesztő tantárgyi programok, taneszközök, oktatási segédanyagok fejlesztését,
a kompetencia alapú fejlesztésre irányuló külföldi és hazai törekvéseket,
a tananyag és tankönyvelemzés elméletét és gyakorlatát.
a nevelés és oktatásügyben, a köz és felsőoktatásban kutatói és/vagy alkalmazói feladatok ellátására,
pedagógiai rendszerek fejlesztésében, működtetésében és irányításában való részvételre,
a szakterületre vonatkozó magyar és idegen nyelvű információ feltárására és elemzésére, a nevelés és oktatásügy
eredményeinek hazai és nemzetközi fórumokon való kommunikálására, jó szövegalkotásra,
önálló tanulással meglevő képességeik fejlesztésére és új kompetenciák kialakítására;
továbbá
 a kora gyermekkor pedagógiája specializáción végzettek:
az intézmények nevelési stratégiájának pedagógiai megalapozására,
a nevelés szervezeti kereteinek és pedagógiai kultúrájának fejlesztésére,
a plurális társadalom igényeiből fakadó sajátos nevelési feladatok megfogalmazására,
szakértőként megoldásukban való aktív részvételre, a pedagógusok munkájának támogatására,
közreműködésre egyes gyermekek és gyermekcsoportok fejlesztésérenevelésére vonatkozó programok kialakításában,
megvalósításában,
kora gyermekkori pedagógiai kutatások végzésére;
 a családpedagógia specializáción végzettek:
nevelésioktatási intézményekben, a családokat segítő intézményrendszerben szakszerű támogatás nyújtására az erre
aktuálisan vagy folyamatosan rászoruló családoknak,
szakértő részvételre kutatásokban;
 az elméleti és történeti kutatások specializáción végzettek:
pedagógiatörténeti és pedagógiaelméleti kutatások végzésére, elméleti és történeti kutatások tervezésére, támogatására,
értékelésére és tudományos fórumokon történő kommunikálására,
az elméleti és történeti kutatásokkal foglalkozó hallgatók munkájának segítésére, tanácsadásra;
 a felsőoktatáspedagógia specializáción végzettek:
felsőoktatási fejlesztések tervezésére, támogatására, értékelésére,
szakértőként részt venni a felsőoktatási menedzsment munkájában,
felsőoktatáspedagógiai kutatások végzésére;
 a gyermek és ifjúsági tanulmányok specializáción végzettek:
ifjúságsegítő szolgálatokban való fejlesztő közreműködésre,
a tanórán kívüli nevelés tartalmi és szervezeti kereteinek tervezésére, e nevelési alkalmak szakszerű vezetésére, pedagógiai
irányítására,
szakértő részvételre gyermek és ifjúságsegítő kutatásokban;
 az intézményfejlesztés specializáción végzettek:
a pedagógiai intézményfejlesztés elméleti kérdéseiben tudásuk továbbfejlesztésére és alkalmazására az iskolai
innovációkban a helyi társadalmi igényeinek, elvárásainak megfelelően;
 a mérés és értékelés specializáción végzettek:
a tanulók, tanulóközösségek, nevelésioktatási intézmények, illetve az oktatási rendszer értékelését szolgáló mérések
lebonyolítására, ilyen célú mérőeszközök fejlesztésére;
 a nevelési és oktatási kutatások specializáción végzettek:
a nevelésoktatás különböző szintjein megjelenő pedagógiai problematika felismerésére,
fejlesztő jellegű nevelésioktatási kutatások megtervezésére, végzésére;
 segítőfejlesztő pedagógia specializáción végzettek:
általános tanulástechnikai fejlesztésre és tanácsadásra,
az eltérő bánásmódot igénylő tanulók szakszerű segítésére;
 a multikulturális nevelés specializáción végzettek:
eltérő kultúrájú fiatalok együttműködésének megszervezésére, irányítására,
a felmerült konfliktusok értelmezésére, kezelésére, hatékony kommunikáció elősegítésére;
 tanterv és programfejlesztés specializáción végzettek:
a központi tantervekhez igazodó helyi tantervek, tantárgyi programok, fejlesztő programok kidolgozására.
önálló munkavégzésre való képesség,
kreativitás,
jó problémamegoldó képesség,
a közösségbe történő beilleszkedés képessége és igénye,
saját tevékenység kritikus értékelésének és irányításának a képessége,
önszabályozás, az önfejlesztés igénye,
értékek kialakítására és megtartására törekvő magatartás.
kredit
neveléstörténeti tanulmányok, kutatások (nevelésfilozófiák és elméletek története), elméleti pedagógia (a neveléstudomány
szaknyelve), nevelés és oktatáslélektan (kognitív pszichológia, neveléslélektan), oktatástudomány (tanítás és
tanuláselméletek), a nevelésszociológia alkalmazásai (a nevelésszociológiai információ), oktatásügyi komparatisztika
(világgazdasági változások és az oktatás).
neveléstörténeti tanulmányok, kutatások (pedagógiai problématörténet, történeti antropológia), elméleti pedagógia
(neveléselmélet pedagógiai antropológia, neveléstudományi modellek és paradigmák), nevelés és oktatáslélektan (pedagógiai
szociálpszichológia), oktatástudomány (tantervelméletek, képességek fejlődése és fejlesztése), a nevelésszociológia
alkalmazásai (iskolaszociológiai szemléletek és szakirodalom, kutatások a nevelésszociológiában), oktatásügyi komparatisztika
(oktatási rendszerek az EUban, oktatásstatisztikai elemzések).
 specializációk ismeretkörei;
 A szakmai gyakorlat a köz és a felsőoktatás különböző színterein, intézményeiben végzett terepmunka, amelynek
időtartamát a specializációkhoz kapcsolódóan a szakot indító felsőoktatási intézmény határozza meg.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 15 kredit az alábbi ismeretkörökben:
neveléstörténet, neveléspszichológia, kutatásmódszertan, informatika és számítógéphasználat, nevelési segítőszolgálati
terepgyakorlat.
6.1407 ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1408 A mesterképzési szak megnevezése: anglisztika (English Studies)
szakképzettség: okleveles anglisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in English Studies
 választható specializációk: angol alkalmazott nyelvészet, angol elméleti nyelvészet, angol irodalom, angol kultúra és
társadalom, posztkoloniális irodalmak és kultúrák (ír, skót, kanadai, ausztrál) (English Applied Linguistics, English Theoretical
Linguistics, English Literature, British Cultural Studies, Postcolonial Studies (Irish, Scottish, Canadian, Australian)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: anglisztika alapképzési szak.
magyar, germanisztika, szlavisztika, romanisztika, romológia, a történelem, a szabad bölcsészet, informatikus könyvtáros,
kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit;
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: legalább 20 kredit;
6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett elméleti, módszertani, gyakorlati ismereteik birtokában magas
szinten ismerik és alkalmaznák az angol nyelvet. Ismerik az angol nyelvű országok, közöttük NagyBritannia, Írország és
Kanada irodalmát, kultúráját, társadalmipolitikai berendezkedését, történelmét, továbbá a modern elméleti és alkalmazott
nyelvészet alapelveit, főbb mai irányzatait, kutatási területeit, és azoknak elsősorban az angol nyelvre vonatkoztatott
eredményeit. Képesek arra, hogy az üzleti életben, a médiában, az oktatásban, a könyvkiadásban, a diplomáciában, a nemzetközi
kapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenforgalomban, pályázati irodákban, a helyi regionális és országos
önkormányzati hivatalokban és általában a kulturális közéletben alkalmazzák megszerzett ismereteiket. Felkészültségük alapján
képesek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
az angol nyelvű kultúrákra vonatkozó ismeretanyagot (pl. nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem).
az anglisztika területén szerzett speciális jártasságok és műveltség birtokában fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint
gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására,
szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
önálló kutatásra,
önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére az angol nyelv és az angol nyelvű népek kultúrájának, történelmének
és irodalmának területén,
az angol és a magyar nyelvű kultúrák közti magas szintű közvetítésre a kulturális, gazdasági, politikai stb. élet különböző
területein,
az angol nyelvre, valamint az angol nyelvű kultúrákra és társadalmakra vonatkozó ismeretek közvetítésére.
magas szintű szakmai motiváltság és elkötelezettség,
fejlett elemző képesség,
különböző kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek feltárásának képessége,
interkulturális attitűd,
magas szintű angol nyelvű kommunikációs készség,
jó előadókészség.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: legalább
20 kredit
az angol nyelv interdiszciplináris közelítésben (társadalmi és kulturális kontextusban); a modern brit társadalom; nyelv,
irodalom és kultúratudományi alapfogalmak és elméleti hátterük; kutatásmódszertan; az angol értekező stílus és formátum (55
kredites kurzusok kialakításával).
az angol nyelvészet, irodalomtudomány és kultúraelmélet irányzatai; az angol nyelv, irodalom és kultúra történeti aspektusai
(55 kredites kurzusok kialakításával).
 angol alkalmazott nyelvészet, angol elméleti nyelvészet, angol irodalom, angol kultúra és társadalom, posztkoloniális
irodalmak és kultúrák (ír, skót, kanadai, ausztrál) specializációkhoz tartozó ismeretek (55 kredites kurzusok kialakításával);
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből az angol kivételével államilag elismert, középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint anglisztika ismeretkörből. Továbbá felsőfokú
C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti ismeretkörből legalább 38 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó
krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
7.1413 AMERIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1414 A mesterképzési szak megnevezése: amerikanisztika (American Studies)
szakképzettség: okleveles amerikanisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in American Studies
 választható specializációk: etnikai és multikulturális ismeretek, amerikai irodalom és irodalomtudomány, amerikai
kultúra és média, amerikai angol nyelv és nyelvészet, összehasonlító tanulmányok (más angol nyelvű kultúrákkal)(Ethnic and
Multicultural Studies, American Literature, American Culture and Media, American English Language and Linguistics,
Comparative Cultural and Literary Studies (within the EnglishSpeaking World))
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: anglisztika alapképzési szak.
magyar, a történelem, a szabad bölcsészet, germanisztika, romanisztika, romológia, szlavisztika, informatikus könyvtáros,
kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit;
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: legalább 20 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az amerikanisztika területén megszerzett elméleti, módszertani, gyakorlati
ismereteik és készségeik birtokában magas szinten ismerik és alkalmazzák az amerikai angol nyelvet. Ismerik az angol nyelvű
országok, közöttük elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kultúráját, társadalmipolitikai berendezkedését, történelmét, az
amerikai jelen és múlt valamennyi lényeges vonatkozását. Megszerzett tudásuk birtokában képesek arra, hogy szaktudásukat az
üzleti életben, a médiában, a könyvkiadásban, a diplomáciában, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az
idegenforgalomban, pályázati irodákban, a helyi és országos önkormányzati hivatalokban és általában a kulturális életben
alkalmazzák. Felkészültségük alapján képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
az amerikai angol nyelvet,
az amerikai angol nyelvű kommunikáció sajátosságait,
az Egyesült Államok kultúráját, történelmét és irodalmát,
a meghatározó amerikai kommunikációs rendszereket (tv, újságok, internet stb.).
az amerikanisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában fogalmi és absztrakt
gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására,
szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
az önálló kutatásra,
önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére az Egyesült Államok kultúrájának, történelmének és irodalmának
területén,
az amerikai és magyar kultúra közti magas szintű nyelvi közvetítésre a kulturális, a gazdasági, a politikai stb. élet különböző
területein,
az amerikai angol nyelvre, valamint az amerikai kultúrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére.
fejlett elemző képesség,
különböző kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárásának képessége,
interkulturális attitűd,
magas szintű, angol nyelvű szóbeli és írásbeli kommunikációs készség,
jó előadókészség.
20 kredit
az amerikai irodalom, kultúra és nyelv történeti aspektusai; az amerikai társadalom és kultúra kialakulásának és
folyamatainak történeti összefüggései; az amerikai angol nyelv sajátosságai interdiszciplináris közelítésben; nyelv, irodalom
és kultúratudományi fogalmak és elméleti hátterük; kutatásmódszertan (45 kredites kurzusok kialakításával).
az amerikanisztika mint tudományág meghatározása, módszereinek ismertetése és nemzetközi irányzatai; az amerikanisztika
társadalomtudományi komponensei; az amerikai kultúra, társadalom, irodalom és nyelv összefüggésrendszerei, kommunikációs
rendszerek (55 kredites kurzusok kialakításával).
 differenciált szakmai ismeretek: 5055 kredit etnikai és multikulturális ismeretek, amerikai irodalom és irodalomtudomány,
amerikai kultúra és média, amerikai angol nyelv és nyelvészet, összehasonlító tanulmányok (más angol nyelvű kultúrákkal)
specializációkhoz tartozó ismeretek (55 kredites kurzusok kialakításával);
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből az angol kivételével államilag elismert, középfokú (B2)
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint anglisztika és amerikanisztika
ismeretkörökből, amelyből az amerikai angol nyelv, valamint az amerikai irodalom és kultúra ismeret együttesen legalább 30
kredit értékű. Továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.
8.1419 ELMÉLETI NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1420 A mesterképzési szak megnevezése: elméleti nyelvészet (Theoretical Linguistics)
szakképzettség: okleveles elméleti nyelvész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Theoretical Linguistics
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsész alapképzési szak elméleti nyelvészet
szakiránnyal és a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia szakiránnyal.
6.6. A gyakorlati ismeretek arány: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) és a
kapcsolódó tudományágak (szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika, stb.) területén
megszerzett szakmai ismereteik birtokában képesek önálló tudományos munka végzésére. Ismerik a megfelelő nyelvleírási
szinteket és a modern nyelvészeti irányzatokat. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében
a nyelvészeti kutatások nemzetközi eredményeit és sztenderdjeit,
a különféle nyelvészeti elméletek, modellek, valamint kutatási módszertanok széles körét,
a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának, analízisének és az elméleti modellek kereteiben történő
értelmezésének lehetőségeit,
az önálló tudományos munka szakmódszertanát,
a modern nyelvtanelmélet kurrens irányzatait és modelljeit.
nyelvészeti ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére,
elméleti nyelvészeti problémák felvetésére és megoldására,
a mai magyar nyelv szerkezetének és rendszerének a modern elméletek, illetve modellek kereteiben történő leírására,
a megjelenített eredmények társadalmi célok érdekében történő alkalmazására (pl. anyanyelvi nevelési koncepciók
kidolgozása, gépi fordítás elvégzése, nyelvi zavarok diagnosztizálása és terápiája, nyelvi adatbázisok és szoftverek fejlesztése,
stb.)
kutatási módszertanok megfelelő alkalmazására,
innovatív kutatások és önálló tudományos munka végzésére.
kreativitás,
önállóság,
kritikai attitűd,
absztrakció képessége,
jó kommunikációs képesség magyar és idegen nyelven.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 1822
kredit
fonológia, szintaxis, logika, formális szemantika, a nyelvleírás alapvető módszerei;
szabadon választható bölcsészettudományi vagy társadalomtudományi ismeretek,
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: Szakmai elméleti modul: 2832 kredit
fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, grammatikai modellek, lexikon; aktuális kutatási irányzatok, eredmények,
interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, nyelvfejlesztési, valamint módszertani ismeretek: legalább 20 kredit;
terepmunka, nyelvészeti gyakorlat, szakdolgozatíró szeminárium.
1423
 8.3.1423 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 6070 kredit:
8.3.1. differenciált ismeretek 4050 kredit:
 a) specializáció választása nélkül:
morfológia, haladó fonológia, haladó szintaxis, haladó szemantika, grammatikaelmélet, grammatikai modellek, lexikon,
neurolingvisztika, pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, számítógépes nyelvészet, számítógépes ismeretek, nyelvfilozófia,
fonetika, valamely nyelv szerkezete, valamely nyelv története, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, diskurzuselemzés,
pragmatika, a nyelvtudomány története, kutatási gyakorlat;
b) speciális program választása esetén:
ba) választható speciális programok ismeretei:
nyelvelmélet (morfológia, haladó fonológia, haladó szintaxis, haladó szemantika, grammatikaelmélet, grammatikai
modellek, lexikon)
számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika (neurolingvisztika, pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, számítógépes
nyelvészet, számítógépes ismeretek, nyelvfilozófia);
bb) egyéb, speciális programokhoz nem kapcsolódó választható ismeretek:
fonetika, valamely nyelv szerkezete, valamely nyelv története, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, diskurzuselemzés,
pragmatika, a nyelvtudomány története, kutatási gyakorlat.
8.3.2. diplomamunka: 20 kredit.
A nyelvészeti gyakorlat során a hallgató egy féléven át heti 4 órában aktívan bekapcsolódik egy kutatóhely munkájába. A
gyakorlat eredményes teljesítésének feltétele a félév végén egy önálló nyelvészeti előadás megtartása.
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez
szükséges nyelvtől eltérő nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű
érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
 A kredit megállapításánál alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján a
hallgatónak elismerhető legyen olyan specializáció, amely legalább 50 kredit értékű és a korábbi tanulmányai szerint a szabad
bölcsész alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációjának vagy a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia
specializációjának nyelvészeti ismeretköreiből áll.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alább felsorolt ismeretkörökben legalább 19 kredittel rendelkezzen a
hallgató: bevezető fonológia, bevezető szintaxis, bevezető logika, bevezető formális szemantika ismeretkörökből. Az 50
kredithez a legalább 19 kredit elismerése után a még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel
párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában
meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.1426 NÉDERLANDISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1427 A mesterképzési szak megnevezése: néderlandisztika (Dutch Language and Culture Studies)
szakképzettség: okleveles néderlandisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of Dutch Language and Culture
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: germanisztika alapképzési szak néderlandisztika szakiránnyal.
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: bölcsészettudományi képzési terület
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a holland nyelvet szóban és írásban magas szinten képesek használni, és a
holland nyelv és irodalom, kultúra és történelem területén megfelelő elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek.
Behatóan ismerik Magyarország és a célország társadalmigazdasági és környezeti helyzetét, problémáit, és ismereteiket képesek
átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során. Képesek megfelelni az Európai Unió intézményeiben támasztott
követelményeknek. Alkalmasak irányító és szervező feladatok ellátására az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a
kultúra és a közigazgatás területén. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a holland nyelv grammatikai szabályrendszerét,
a holland, flamand nyelvtörténetet,
a holland, flamand irodalmat és kultúrát,
a néderlandisztikai irodalomtudomány, kultúratudomány, valamint nyelvtudomány elméletét és módszertanát,
legmodernebb irányzatait,
a kultúratudomány kutatási irányzatait, eredményeit,
a holland és belga állam politikai és kulturális intézményrendszerét.
a holland/flamand nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,
szakmai és szépirodalmi szövegek magas szintű fordítására, tolmácsolására,
holland nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá információk, érvek és elemzések
szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint történő magas szintű bemutatására,
önálló kutatásra,
a holland/flamand és a magyar kultúra közti nyelvi közvetítésre, a kulturális, gazdasági, politikai élet különböző területein,
különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére,
kritikai vélemény megfogalmazására,
alternatív megoldások felvetésére,
saját tudásuk fejlesztésére,
képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,
kritikai gondolkodásmódra.
a holland/flamand nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
minőségtudat,
a holland/flamand nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
absztrakt gondolkodás képessége,
önállóság,
önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítása,
kritikai látásmód,
érzékenység és aktív kritikai attitűd a másság diszkriminációjával, az esélyegyenlőségi problémákkal, a társadalom
kirekesztő mechanizmusaival szemben.
kredit):
a néderlandisztikai irodalom és nyelvtudomány elmélete és módszertana: aktuális kutatási irányzatok, eredmények,
interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
néderlandisztikai szaknyelvi ismeretek: leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, az
akadémiai írásmód elsajátítása, referátumok, szakdolgozatok, értekezések stilisztikája és retorikai szabályai, a terminológia
pontos használata, hivatkozások, bibliográfia, névmutató, tartalomjegyzék; továbbá a holland nyelv és irodalomtudomány
szaknyelvi ismereteinek elsajátítása, magas szintű szakirodalom olvasása és értelmezése;
néderlandisztikai irodalomtudományi ismeretek: irodalomtörténeti és irodalomkritikai ismeretek Hollandiában és
Flandriában társadalmi kontextusban, egymással és az európai irodalmakkal összehasonlításban, továbbá a képzőművészet
történetével párhuzamban vizsgálva előadás és szeminárium kereteiben;
néderlandisztikai nyelvtudományi ismeretek: szótan, jelentéstan, a lexikai egység fogalma, típusai, a hollandflamand nyelv
szókincsének eredetbeli, időbeli, földrajzi, társadalmi, stilisztikai, gyakorisági szempontok szerinti rétegei;
néderlandisztikai kultúratudományi ismeretek: a holland és belga társadalom felépítésének szerkezete, intézményrendszere,
kultúrpolitikája, a média világa, a kulturális identitás szerepe a multikulturális társadalomban, a migránsok helyzete,
szociokulturális sajátosságai, genderproblémák, a posztkolonialitás kultúrája, az EU és a holland nyelv és a holland nyelvű
kultúra kapcsolatrendszere, a kultúraközvetítés fajtái és lehetőségei Hollandiában, Belgiumban és Magyarországon, kortárs
művészetek, kiállításelemzések, múzeumpolitika.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 6585 kredit differenciált szakmai ismeretek: 4565 kredit
a) választható speciális programok ismeretei (3545 kredit) néderlandisztikai irodalomtudomány, nyelvtudomány,
kultúratudomány;
b) az intézmény által meghatározott, a szakhoz kötődő területen választható ismeretek (1020 kredit);
egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. Amennyiben a hallgató rendelkezik államilag elismert, középfokú
(B2) komplex típusú nyelvvizsgával angol nyelvből, abban az esetben német vagy francia államilag elismert középfokú (B2)
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a germanisztika alapképzési szak
néderlandisztika szakirányának ismeretköreiből.
10.1432 ALKALMAZOTT NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1433 A mesterképzési szak megnevezése: alkalmazott nyelvészet (Applied Linguistics)
2.1434 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:
szakképzettség: okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Applied Linguist
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a
romológia és a szlavisztika alapképzési szakok.
4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a pedagógia, a
pszichológia és a szabad bölcsészet alapképzési szakok.
 4.3.1436 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap és mesterfokozatot
adó alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai,
egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a
 6.3.1437 Kötelezően választható specializáció: 3842 kredit;
6.4. A szabadon választható ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatásmódszertani ismereteik
birtokában képesek a társadalom bármely szegmensében felmerülő nyelvi problémákhoz kapcsolódó igények kielégítésére, ezek
kezelésére, aktuális társadalmi igények szerinti alakítására, fejlesztésére. A végzett szakemberek előmozdítják a társadalmi szintű
információáramlást, segítve ezzel az információhoz való jutáshoz fűződő jogot. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek
a nyelv és a gondolkodás/megismerés, illetve a nyelv/nyelvhasználat társadalmi kapcsolatának szerteágazó kérdéseit,
a személyes, intézményi (társadalmi) és kultúrák közötti kommunikáció sajátosságait,
a nyelvi teljesítmény/hatás mérését és a szaknyelvek legfontosabb ismérveit,
egyegy szakmai közösség általános kommunikációs szokásait, jellegzetességeit,
a nyelvészeti kutatások módszertanát,
a lingvisztikai részdiszciplínákat.
b) A mesterfokozat birtokában a végzettek alkalmasak:
nyelvfejlesztési munkálatok végzésére, irányítására egyéni és intézményes szinten,
nyelvi tervezésre mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv (nemzetiségi, környezeti, regionális) vonatkozásában,
tantervfejlesztésre és nyelvi tanácsadásra,
alap és alkalmazott anya és idegen nyelvi kutatások és elemzések végzésére,
a nyelvi szocializáció sokoldalú és sokirányú segítésére,
mind a civil, mind a politikai szféra számára médianyelvészeti ismereteik révén helyzetértékelésre,
a szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra (konferenciai részvétel, publikációs tevékenység),
ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására,
a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére.
a szakterület iránti magas fokú érdeklődés, elkötelezettség és motiváció,
széles műveltség, problémafelismerő és megoldó képesség,
kreativitás, intuíció és módszeresség,
rugalmasság és jó kommunikációs készség.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretek: 1822 kredit
lingvisztikai részdiszciplínák: a nyelvleírás elmélete, leíró nyelvtani ismeretek (fonetikafonológia, grammatika, morfológia,
szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, szemantika, pragmatika, diskurzuselemzés, kontrasztív nyelvészet, nyelvtipológia, a
nyelvészeti kutatások módszertana, a nyelvtudomány/alkalmazott nyelvészet története, nyelvészeti statisztika.
A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 2832 kredit:
nyelv és gondolkodás: pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, neurolingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika,
kétnyelvűség;
nyelv és társadalom: szociolingvisztika, nyelvpolitika, nyelvi jogok, kétnyelvűség, alkalmazott szociolingvisztika,
kommunikációelmélet (interperszonális, társadalmi, intézményi);
a nyelvi kód: számítógépes nyelvészet, korpuszlingvisztika, az írott nyelv.
A szakképzettséghez szükséges követelmények mindhárom témakör ismeretköreiből teljesíthetők:
nyelv és gondolkodás: beszédretardáció, pedagógiai grammatika, jelnyelv, a nyelvi teljesítmény mérése/értékelése, nyelvi
evolúció;
nyelv és társadalom: etnolingvisztika, nyelvészeti antropológia, ökolingvisztika, verbális agresszió, nyelvi kontaktusok,
nyelvtervezés, hungarológiai ismeretek, szaknyelvek;
a nyelvi kód: terminológia, nyelvtechnológia.
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény lehetőségeitől és szakmai kapcsolataitól függően, a tantervben
meghatározottak szerint a közoktatásban, a médiában, az üzleti világban, az igazságszolgáltatásban végzett gyakorlat,
10.1438 Az Idegennyelvi követelmények:
nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú
(B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 10 kredit a lingvisztikai részdiszciplínák (nyelvtudomány) ismeretkörből.
11.1439 ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1440 A mesterképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy)
szakképzettség: okleveles andragógus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Andragogue
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: andragógia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993.
évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, egyetemi
szintű művelődési és felnőttképzési menedzser, művelődésszervező, humánszervező szakok, illetve ezekkel megfeleltethető
korábbi főiskolai, egyetemi szintű szakok (népművelés, közművelődési).
pedagógia, a pszichológia és az emberi erőforrások alapképzési szakok, továbbá bármely pedagógus szakképzettséget adó szak.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: legalább 1622 kredit
A képzés célja olyan andragógusok képzése, akik megszerzett társadalomtudományi ismereteik birtokában alkalmasak az
európai közösséghez, a fejlett országokhoz való felzárkózás támogatására, és a felnőttoktatás és képzés feltételeinek differenciált
fejlesztésére. Ismerik a leghátrányosabb helyzetű rétegek és csoportok társadalmi beilleszkedésének problémakörét, és képesek
oktatásiképzési intézmény, eszköz és módszerfejlesztésére, valamint a tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális
hozzáférés támogatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
az egész életen át tartó tanulás szerepét a társadalom és az egyén életében,
a felnőttképzés gazdasági, politikai és etikai vonatkozásait,
a felnőttképzés elméletét és módszertanát,
a felnőttek tanulásával kapcsolatos elméleteket,
a felnőttképzés speciális célcsoportjait és a velük való foglalkozás különleges eljárásait,
a felnőttképzés területén szerzett tapasztalataik rendszerezésének eljárásait,
az andragógia kutatásmódszertanát,
az andragógia területén folyó aktuális kutatásokat,
a legfontosabb tudományos munkákat,
az Európai Unió felnőttképzéssel kapcsolatos dokumentumait és stratégiáját,
a különböző nemzetközi felnőttképzési rendszereket.
rendszerszerűen és kreatívan foglalkozni az andragógia új és összetett problémáival,
a felnőttképzésben társadalmi, politikai, gazdasági döntések előkészítésére,
következtetéseiket és javaslataikat szakmai és nem szakmai közönségnek bemutatni,
önálló tudományos munkák létrehozására,
az andragógia mélyebb összefüggéseinek megértéséhez szükséges információforrások felkutatására, a társtudományok
eredményeinek értelmezésére és felhasználására,
új információk gyűjtésére, a felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására,
eredeti ötletekkel és önálló tevékenységgel hozzájárulni a felnőttképzéssel kapcsolatos speciális problémák megoldásához,
felnőttképzések és képző intézmények menedzselésére,
a felnőttképzésben adekvát célok megfogalmazására,
a célok elérését szolgáló andragógiai folyamatok megtervezésére és kivitelezésére,
teljesítményértékelési és minőségbiztosítási rendszerek működtetésére,
önműveléssel és folyamatos önfejlesztéssel ismereteik magasabb szintre emelésére.
alkalmazkodóképesség,
előítéletmentesség,
empátia,
tolerancia,
rugalmasság,
objektivitás,
a csoportvezetés, moderálás, animálás, mentorálás képessége,
összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben döntéshozatali képesség,
kritikai attitűd.
1622 kredit
az andragógia közgazdaságtani, politológiai és jogi aspektusai (610 kredit), az andragógia filozófiai, antropológiai,
társadalomelméleti, tudományelméleti és etikai kérdései (56 kredit), kutatás a felnőttoktatásban (statisztikai elemzések) 56
kredit.
andragógiai elméletek (gazdasági, humán erőforrásfejlesztési, tanuláselméleti, kommunikációs aspektusok) (912 kredit), a
felnőttképzés mentálhigiénéje és ergonómiája
(57 kredit), pályaorientációpályakorrekció (57 kredit), felnőttképzési curriculumtervezés, kompetenciaalapú és moduláris
képzések fejlesztése (68 kredit), a felnőttoktatás didaktikája és módszertana (tanítási, tanulási módszerek, ICT,
teljesítményértékelés, APL, APEL) (1014 kredit), a képzés értékelése, minőségfejlesztése (57 kredit).
szociálandragógia (a felnőttképzés speciális célcsoportjai) (1014 kredit), a felnőttoktatás menedzsmentje (felnőttképzési
intézmények vezetése és irányítása, projektmenedzsment) (68 kredit), andragógiai kompetenciák (moderálás, csoportvezetés,
mentorálás, animálás) fejlesztése (1014 kredit), európai dimenzió a felnőttoktatásban, felnőttoktatási rendszerek (69 kredit);
nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit, amelyből
10 kredit a bölcsész képzési területen a közös stúdiumainak ismeretei (filozófiatörténet, társadalomismeret, kommunikáció,
informatika, könyvtárismeret);
20 kredit pedagógiai és/vagy pszichológiai ismeret.
A hiányzó krediteket (max. 30 kredit) a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított
két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
12.1443 EMBERI ERŐFORRÁS TANÁCSADÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1444 A mesterképzési szak megnevezése: emberi erőforrás tanácsadó (Human Resource Counselling)
szakképzettség: okleveles emberi erőforrás tanácsadó
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Resource Counsellor
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: andragógia, emberi erőforrások alapképzési szakok, a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó,
művelődésszervező, egyetemi szintű művelődési és felnőttképzési menedzser, humán szervező szakok.
pedagógia és a pszichológia alapképzési szak, továbbá bármely pedagógus szakképzettséget adó szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett humán és gazdasági ismereteik, valamint kialakult
interdiszciplináris szemlélet birtokában képesek a munka, a munkavállalás világában, illetve az ennek megfelelő iskoláztatás,
képzés és továbbképzés rendszerében orientáló, támogató és tervezési tevékenységre. Segítik az egyéneket pályatervezési
döntéseik meghozatalában, és a terület irányítóinak döntéselőkészítési munkáját támogatják a munkaerőgazdálkodás és az
oktatás makroszintű folyamatainak rendszerezésével, illetve összefüggéseinek feltárásával. A végzettek alkalmasak a szociális
kapcsolatrendszerek működtetésére és a munka világához kapcsolódó problémamegoldási folyamatok tervezésére, illetve
irányítására. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
az andragógia elméletének rendszerébe illeszkedő pszichológiai megalapozottságú szociálpszichológiai összefüggéseket,
a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munkatudományokat, a pályák osztályozási rendszereit, a képzés
és a munkavállalás jogi szabályrendszerét,
a pályamunka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó
támogató informatikai rendszereket,
a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó alkalmazott pszichológiai, andragógiai ismereteket, azok
gyakorlati alkalmazását, a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit,
a szervezeti, intézményi humánpolitika céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket a
munkavállalók képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában.
hiteles írásbeli és szóbeli kommunikációra,
váratlan helyzetek megoldására,
a nemzetközi tapasztalatok, jó példák (gazdasági, szociálpszichológiai) hazai követelményeknek megfelelő adaptálására,
önálló és felelősségteljes munkára a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításáért, egyéni tervezési készségük
fejlődésének támogatása érdekében,
interperszonális kapcsolatokban az érdekek és az értékek összhangjának megteremtésére az aktuális foglalkoztatáspolitikai
lehetőségek figyelembevételével,
a különböző szintű és tartalmú konfliktusok megoldásához való hozzájárulásra,
folyamatos önképzésre, a hosszú távú stratégiák jelentőségének felismerésére, ennek érvényesítésére támogató jelleggel az
egyéni, illetve csoportos tanácsadási tevékenységben.
jó kapcsolatteremtési, együttműködési és konfliktusmegoldási képességek,
előítéletmentesség,
az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye,
értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka, a pálya, mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg,
öndefiníciós képesség, melynek alapján képesek szakmai tevékenységüket és személyes karrier esélyeiket folyamatosan
értékelni, elemezni és fejleszteni,
megfelelő nyitottság a különböző kultúrák iránt,
elkötelezettség az interkulturális kapcsolatok építésére, törekvés a munkamagatartás tradícióinak megismerésére,
a társszakma képviselőivel való együttműködés képessége,
a csapatmunka fontosságának elfogadása,
a szakma érdekeinek képviselete hazai és nemzetközi szervezetekben.
kredit
foglalkoztatáspolitikai, közgazdasági ismeretek, speciális andragógia ismeretek, etika, kutatásmódszertan.
szervezetpszichológia, szociálpszichológia, pályalélektan, tervezés elmélete, tanácsadás elmélete gyakorlata, emberi
erőforrással foglalkozó szervezetek felépítése jogállása.
informatikai rendszerekkel támogatott tanácsadás, konfliktuskezelés módszerei, felnőttképzési szolgáltatások, foglalkozás
speciális helyzetű csoportokkal, egyénekkel, tanácsadási módszerek, pályaorientáció irányai az EUban, emberi erőforrás
menedzsment, szakmai gyakorlat;
9. Szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat az ifjúsági korosztályok, valamint a felnőtt korosztályok tanácsadásával foglalkozó olyan
intézményekben végzett gyakorlat, ahol a tanácsadáshoz kapcsolódóan nemzetközi kutatási vagy projekttevékenységet
végeznek.
alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit, amelyből
10 kredit a bölcsész képzési területen, a közös stúdiumok ismeretei (filozófiatörténet, társadalomismeret, kommunikáció,
informatika, könyvtárismeret);
20 kredit pedagógiai és/vagy pszichológiai ismeret.
A hiányzó krediteket (max. 30 kredit) a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított
két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
13.1447 ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1448 A mesterképzési szak megnevezése: esztétika (Aesthetics)
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, röv. MA)
szakképzettség: okleveles esztétika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Aesthetician
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika szakiránnyal.
szakok: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
1451
 4.3.1451 A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe: azok az alap és mesterfokozatot adó
5. A képzési idő: 4 félév
6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditérték: 1020 kredit;
6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditérték: 2024 kredit;
6.3. Differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditérték: 5570 kredit;
6.5. Diplomamunkához rendelet kreditérték: 20 kredit;
6.6. Gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 50%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett művészetelméleti, esztétikai, kultúra és médiatudományi
ismereteik birtokában többféle megközelítési módot felhasználva alkalmasak művek elemzésére. Elmélyült ismeretekkel
rendelkeznek a szakirányú magyar és idegen nyelvű szövegek feldolgozásában és fordításában. Megfelelő felkészültséggel
az esztétika elméleti és történeti, valamint ennek az irodalom és a kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és
magyarázatához szükséges kutatási módszereket,
az esztétikai elmélet és történet alapvető kérdéseit,
az esztétika történetének meghatározó alakjait,
az esztétikai elméleteket.
ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló
tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő
megtervezésére és végrehajtására,
az esztétikai megközelítések, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus
értékelésére,
eredeti látás és gondolkodásmód birtokában a művészeti jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására,
saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és
önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,
különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az esztétikával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő
munkakör ellátására,
esztétikai ismereteik alapján a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és
elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a kultúra egészét és az esztétikai megközelítést illetően,
az esztétikai kérdésfeltevések és a kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás,
fogalmi gondolkodás,
az absztrakció képessége,
kritikai attitűd,
értékközpontúság.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 1020
kredit:
az esztétikai, valamint művészet és kultúra és médiatudományi ismeretek: esztétika elméleti alapproblémái, ágazati
esztétikák alapvető kérdései, a műértelmezés alapvető stratégiái, aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris
kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
a) szakmai elméleti ismeretek: esztétikai, művészetelméleti, valamint kultúra és médiatudományi tárgykörök valamint
alternatív megközelítésmódok; esztétikai irányzatok és iskolák; a művészeti jelenségek interpretációjának kérdései és
módszerei, valamint az esztétika elmélettörténeti ismeretek;
b) gyakorlati készségek fejlesztését szolgáló ismeretek: idegen nyelvű szakszövegolvasás, íráskészségfejlesztés.
8.3 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 7590 kredit
a) választható speciális programok ismeretei: 4050 kredit
három modul választása az alábbi témakörökből:
antik és reneszánsz művészetelméletek, a felvilágosodás esztétikája, a német idealizmus és a romantika esztétikája, a 19.
század esztétikája, a 20. század első felének esztétikai gondolkodása, kortárs művészetelméletek/ ágazati gyakorlat;
b) egyéb, speciális programokhoz nem kapcsolódó, választható ismeretek: amelynek kreditértéke 1520 kredit.
nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert,
középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika ismeretköreiből. Továbbá
középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga valamely élő nyelvből.
14.1453 KLASSZIKAFILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1454 A mesterképzési szak megnevezése: klasszikafilológia (Classical Philology)
szakképzettség: okleveles klasszikafilológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Philologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapszak klasszikafilológia
szakiránya.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek a klasszikus antikvitásról vagy az
annak örökségét folytató középkori adott esetben kora újkori európai kultúráról. A választott specializációnak megfelelő
nyelvet (latin, ógörög, középkori latin, újkori latin vagy bizánci görög) magas szinten ismerik. Képesek az adott nyelven
született kiemelkedő irodalmi művek sokoldalú elemzésére, és ismerik a megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. A
végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
felsőfokon a latin és/vagy az ógörög nyelvet,
a klasszikus (antik) latin és/vagy görög (vagy az antik örökségre építő közép és újkori latin és/vagy görög) nyelv, irodalom
és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,
áttekintő módon az antikvitás (vagy az annak örökségére építő középkor) irodalmának és kultúrájának egészét,
a fentebbiek jelentőségét az európai kultúrában és az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes
civilizációs folyamatokban,
a premodern és a modern nyelv, irodalom és kultúratudomány (különböző módszereinek) alkalmazhatóságát a fenti
nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek stb. megismerésében.
az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a
tudományos munka kritikus értékelésére,
eredeti látás és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati
alkalmazására,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a klasszikus (antik) latin és/vagy görög nyelvvel és
kultúrával (vagy az antik örökségre építő közép és újkori latin és/vagy görög nyelvvel) összefüggő elmélyült ismereteket
igénylő munkakör ellátására,
a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem
szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a klasszikus (vagy a középkori) latin és/vagy görög nyelv és kultúra
vonatkozásában,
a klasszikus (vagy a középkori) latin és/vagy görög nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési
és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
értékközpontúság,
jó kommunikációs képesség.
filológia (paleográfia, szövegkritikaszövegkiadás), irodalomtörténet, irodalmi művek értelmezése, leíró nyelvészet
(fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, a
görögséggel (Bizánccal) és Rómával (a középkori NyugatEurópával) érintkező népek, nyelvek, kultúrák, filozófia, esztétika,
vallástörténet, egyháztörténet, régészetművészettörténet, retorika és poétika, természettudomány, kultúrtörténet (a fentieken túl
a kultúra további területei, pl. jog, színháztörténet).
a) választható speciális programok ismeretei 4045 kredit:
választható programok (latin, ógörög, antik örökség) szerint: nyelvfejlesztés (ógörög, latin grammatika, stilisztika, stb.),
különböző műfajú, az alapfokon tanultakhoz képest nehezebb irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása (szövegolvasás,
auktorolvasás), speciálkollégiumok, szakszemináriumok, kutatószemináriumi munka, konferenciarészvétel beszámolóval;
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 2030
kredit;
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1)
komplex típusú nyelvvizsga, ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez
szükséges idegen nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak
latin vagy (ó)görög szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
15.1459 SKANDINAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1460 A mesterképzési szak megnevezése: skandinavisztika (Scandinavian Studies)
szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles skandinavisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Scandinavian Languages and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: germanisztika alapképzési szak skandinavisztika szakiránnyal.
6.6. A gyakorlati foglalkozások aránya 30%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a skandináv országok irodalmáról, kultúrájáról, nyelveiről és társadalmáról
átfogó ismeretekkel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom és kultúratudományi ismereteik birtokában alkalmasak a
kulturális élet számos területén és a közigazgatásban nyelvi és kulturális közvetítői feladatok ellátására. Képesek megszerzett
ismereteik továbbfejlesztésére és magas szintű gyakorlati alkalmazására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
a dán, norvég, svéd nyelv egyikének a Közös Európai Referenciakeret szerinti C2es szintjét,
a dán, norvég, svéd nyelv egyikének nyelvtani szerkezetét és fejlődési tendenciáit,
a dán, norvég, svéd irodalom és kultúra megfelelő ismeretanyagát,
a tudományos kutatás területeit és módszertanát,
a dán, norvég és svéd nyelvű társadalmak politikai intézményrendszerét,
a tudományos kutatás területeit és módszertanát.
tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére
és végrehajtására,
önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére,
az irodalomtudományban és a nyelvtudományban illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a dán, norvég, svéd nyelvvel és kultúrával összefüggő
elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,
dán, norvég és svéd nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és
elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
fogalmi gondolkodás és az absztrakció képessége,
a dán, norvég, svéd nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
minőségtudat,
eredeti látás és gondolkodásmód a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségek vonatkozásában,
a dán, norvég, svéd nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek,
kritikai attitűd.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 812 kredit:
az adott nyelvhez kapcsolódóan nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint a kultúra és médiatudományi kutatási
irányzatok és eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 2832 kredit:
nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint kultúra és médiatudományi ismeretek; nyelvtudományi
megközelítésmódok; az adott (a dán, norvég és svéd) nyelv rendszerszemléletű szerkezete; leíró nyelvtani (fonológia,
morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései
és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; a dán, norvég és svéd kultúra egyes, szinkrón és diakrón szemlélettel tárgyalt
területei; a nyelv, a kultúra, az irodalom kölcsönhatása.
aa) választható programok: dán, norvég vagy svéd kultúra
az adott filológiai diszciplína (nyelv, irodalom és kultúratudomány) elméleti és gyakorlati vetületei, a tudományos kutatás
területei és módszerei;
ab) az adott program keretében választható specializációk:
irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúra és médiatudomány, komparatisztika, textológia, fordítástudomány, szakfordítás,
gyakorlati kultúratudomány stb.
kredit;
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további nyelvből államilag
elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a germanisztika alapképzési szak
skandinavisztika szakirányának ismeretköreiből. Továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű
nyelvvizsga dán vagy norvég vagy svéd nyelvből.
16.1464 IRODALOM ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1465 A mesterképzési szak megnevezése: irodalom és kultúratudomány (Literary and Cultural Studies)
szakképzettség: okleveles irodalom és kultúratudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of Literary and Cultural Studies
 4.1.1467 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: magyar alapképzési szak irodalomtudomány vagy a
művelődéstudomány specializációval.
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: anglisztika,
germanisztika, romanisztika, szlavisztika, szabad bölcsészet.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak irodalmi és kulturális jelenségek, művészi szövegek tudományos
elemzésére, azok esztétikumának és poétikairetorikai létmódjának figyelembevételével. Ismerik a modern kommunikáció
közegeit, a nyelviközvetítési rendszereket, a nyelv művészetének és médiumainak sajátosságait, valamint az irodalmiság
legaktuálisabb társadalmi funkciójára és feltételeire összpontosító kutatásokat. Alkalmasak a közoktatásban, a könyvkiadásban,
a művelődésszervezés legkülönbözőbb szintjein, a kulturális kapcsolatok hazai és nemzetközi csatornáin feladatok ellátására.
az irodalom és kultúratudomány elmélyült és hatékony műveléséhez, a napjaink igényei által meghatározott elméleti és
gyakorlati elemző készségekhez szükséges szakmai tudásanyagot és kutatási módszereket a szövegértelmezés, az alapkutatás, az
irodalomtörténet és az irodalomelmélet terén,
az irodalom és kultúraközvetítés különböző ágazataihoz szükséges szaktudás nélkülözhetetlen elemeit (médiumok
szerkesztői tevékenysége, újságírás, kulturális igazgatás, reklám, társadalomtudományi és kultúrapolitikai elemzés), valamint a
kulturális szolgáltatásokban végzendő munka fontos összetevőit: rendezvényszervezés, intézmények és programok tervezése és
irányítása,
az interdiszciplináris együttműködésre épülő kulturális feladatok lényegi követelményeit és elvégzésük módozatait:
kapcsolattartás külföldi intézményekkel, projektek szervezése,
a könyvszakma, az igényes és kreatív kiadói munka elvárásait: az irodalmi, kulturális és társadalomtudományi kiadók és
folyóiratok szerkesztésének alapjait.
a tudományág szakmailag számottevő, nemzetközi szintű művelésére, diszciplináris összetevőinek aktuális
újrafogalmazására, napjaink kihívásainak megfelelő konkretizálására és a kulturalitás tekintetében is korszerű távlatra
helyezésére: publikálás, konferenciaelőadás, részvétel nemzetközi projektekben, oktatás,
a jelenkori kultúra mediális összefüggéseinek átlátására, konkrét feladatainak kreatív és társadalmilag hasznosítható
megoldására: irodalmi reprezentáció, kapcsolat a tömegmédiumokkal,
piacképes szakmaikiadóikommunikációs stratégiák tervezésére, nemzetközi kapcsolattartásra,
pályázati tevékenység folytatására,
irodalmi szövegek és társadalomtudományi ismereteket igénylő szakmunkák fordítására, lektorálására, gondozására.
a modern európai kultúra hagyományainak és normáinak megfelelő hozzáállás: tisztelet, tolerancia, etikus együttműködés,
szakmai motiváció az irodalomnak és kulturális közegeinek kutatása iránt,
megfelelő műveltség (főleg az irodalom és társművészetei, a filozófia, az esztétika a történelem és a mediológia terén),
kreativitás a tudományág sajátos problémaköreinek átlátásához és kezeléséhez,
a tudományos munkához és annak közösségi formáihoz általában szükséges gondolkodási és habituális tulajdonságok:
elméleti érzék, szellemi nyitottság és értéktudat, kezdeményezési és együttműködési képesség, felelősségvállalás.
Az irodalomtudomány újabb, kultúraelméleti orientációjával megjelent területeinek áttekintése és módszereinek elemző
elsajátítása. Mű és diskurzuselemző gyakorlati ismeretek a kulturális médiumok, illetve a különböző kulturális szintek viszonya
és ennek történeti alakulása tekintetében.
a) esztétikai és filozófiai ismeretek (az esztétikaifilozófiai diskurzus és az irodalom viszonya, szakszövegolvasás);
irodalomtörténeti és elméleti alapfogalmak (irodalomelméleti iskolák, módszerek elemzése, szakmai alapfogalmak
újragondolása); műfajelmélet és műfaj történet; az interpretáció gyakorlata a műelemzéstől a kritikaírásig, a szépirodalmi
szövegek megértését és az interpretáció hatékonyságát befolyásoló, történetileg változó feltételek reflektálása (2830 kredit);
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei. (10
12 kredit)
választható speciális programok: irodalom és kultúratudomány, régi magyar irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern
magyar irodalom, összehasonlító irodalom és kultúratudomány.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a magyar vagy az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika, a
szabad bölcsészet alapképzési szakok ismeretköreiből.
Az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika, a szabad bölcsészet alapképzési szakok ismeretkörei mellett
továbbá 10 kredit irodalomtudományi ismeret is szükséges. A 60 kredithez a legalább 50 kredit elismerése után még hiányzó
krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
17.1470 TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1471 A mesterképzési szak megnevezése: történelem (History)
szakképzettség: okleveles történész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak.
szakok: a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, természettudomány, jogi, valamint közigazgatási, rendészeti és katonai
képzési terület, továbbá a gazdaságtudományok képzési terület közgazdasági képzési ág alapképzési szakjai.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz (speciális programok) rendelhető kreditek száma: 3070 kredit;
6.6. A gyakorlati foglalkozások aránya: minimum 30%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egyetemes és a magyar történelem, a rokon és segédtudományok területén
megszerzett ismereteik birtokában képesek a történész mesterség gyakorlására. Felkészültek történelmi, illetve társadalmi és
politikai kérdésekben egyaránt. Ismerik a magyar és az egyetemes történet nagy korszakait és fontos összefüggéseit. Megfelelő
egy történelmi korszak vagy szakterület történeti problémáit,
a történeti folyamatokat,
a forrásolvasás és elemzés módszereit,
a historiográfiai ismeretanyagot,
a történelmi kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható
problémamegoldó technikákat,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát.
szakmai irányítás mellett a történelem egyes részterületein kutatásra, publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos
írásművek létrehozására,
a történettudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára,
a történettudomány ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban,
szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is,
rendszerszerűen és kreatívan új és összetett történelmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai
ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó
következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni,
a megoldandó történelmi szakterületi problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek
felvetésére,
szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani történeti korszakok, történelmi események bemutatását,
szakmai és nem szakmabeli közönség számára,
saját tudásukat magasabb szintre emelni, a történelmi képzési terület, egyes történelmi korszakok társadalmi, gazdasági
belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani,
történelmi folyamatok elemzésére és összefüggések feltárására.
korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban,
a problémamegfogalmazás, önálló ítéletalkotás képessége,
kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása,
kritikai attitűd.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök (1020
kredit):
historiográfia, történetfilozófia, kutatásmódszertan, történelemelmélet.
politikai struktúrák, államok, gazdaság, társadalom, demográfia, életmód, kultúra, gondolkodás.
Kötelezően választandó speciális programok
A szakképzettséghez szükséges követelmények a három témakör bármelyik ismeretköréből teljesíthetők:
kronológia szerinti: őstörténet, ókor, középkor, kora újkor, újkor, jelenkor; középkori magyar és egyetemes történet,
medievisztika, interdiszciplináris medievisztika, ókorközépkor, koraújkori magyar és egyetemes történet 1618. század, 19.
századi magyar történet, 19. századi egyetemes történet (Európa és Európán kívüli világ), 20. századi magyar történet, 20.
századi egyetemes történet (Európa és Európán kívüli világ);
terület szerinti: magyar történet, Európa történet, Európán kívüli világ, helytörténet országtörténet Kárpátmedence
története, A Pannon régió története, Európa tanulmányok, Mediterráneum története (ókorközépkor), KeletEurópa, KeletKözép
Európa történetének komparatív vizsgálata (A nemzeti királyságok megszületésétől az EU tagság elnyeréséig), Kelet, Kelet
KözépEurópa és a Balkán története, Balkanisztika és iszlám országok története, Közép, Kelet és DélkeletEurópa
összehasonlító története, IberoAmerika története;
tematika szerinti: gazdaság és társadalomtörténet, politikai eszmék és intézmények, diplomáciatörténet, művelődéstörténet,
hadtörténet, egyház és vallástörténet, klasszikus és modern segédtudományok, gazdaság, társadalom, életmód, gazdaság és
településtörténet, társadalmi krízisek és uralmi technikák, technikatörténet, társadalom és életmódtörténet a 1618. században,
politikai eszmék, államrendszerek, politikai intézmények, szervezetek, eszmetörténet a 1620. században, egyetemes és magyar
hadtörténet, egyháztörténet, vallás, egyház és művelődéstörténet, történeti forráskiadás, kapcsolódó kontinensek,
globalizáció és regionalizmus, interetnikus kapcsolatok és konfliktusok, történeti ruszisztika, modern szovjetológia,
kremlinológia.
A szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a történelem alapképzési szak ismeretköreiből.
18.1476 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1477 A mesterképzési szak megnevezése: magyar nyelv és irodalom (Hungarian Language and Literature Studies)
szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Hungarian Language and Literature
 választható specializációk: régi magyarországi irodalom; klasszikus magyar irodalom; modern magyar irodalom;
összehasonlító irodalom és kultúratudomány; irodalomtudomány; általános nyelvészet; történeti nyelvészet; leíró nyelvészet;
beszédtudomány; szövegtan és stilisztika; nyelvtársadalomkultúra; funkcionális kognitív nyelvészet; alkalmazott nyelvészet,
(Early Hungarian Literature; Classical Hungarian Literature; Modern Hungarian Literature; Comparative Literary and Cultural
Studies; Literary Studies; General Linguistics; Historical Linguistics; Descriptive Linguistics; Speech Studies; Text Linguistics
and Stylistics; Language, Society, Culture; Functional Cognitive Linguistics; Applied Linguistics)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: magyar nyelv és irodalom alapképzési szak, továbbá a főiskolai
szintű magyar nyelv és irodalom szak.
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a modern
filológia, a szabad bölcsészet és a történelem képzési ág alapszakjai, valamint az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak.
 4.3.1479 A 10. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az
alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett irodalomtudományi és nyelvtudományi ismereteik birtokában
képesek az irodalmi olvasás technikáinak alkalmazására, elkülönítve azt más olvasásmódoktól; átfogóan ismerik a magyar és a
világirodalom történetét, a hazai és a nemzetközi irodalomelmélet jelentős eredményeit, elmélyültebben ismerik egy korszak
vagy jelenség irodalmi problémáit. Ismerik a nyelvhasználat, a társadalom és kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerét,
a nyelvhasználat társadalmi és területi tagolódását, a mai kommunikációs formák és területek időszerű kérdéseinek kifejtőleíró
közvetítési módjait. Birtokolják az egyetemes és a magyar nyelvtudomány valamennyi elméleti és történeti részterülete alapvető
ismereteit. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a nyelv és az irodalom mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket,
a magyar és az európai irodalom és kultúra kiemelkedő alkotásait,
a mai nyelvhasználati és nyelvi kulturális kihívásokra adható válaszokat,
a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit,
a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseit és azok kapcsolatait,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi őket az irodalomtudományban és a
nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,
önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
alkalmazására,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az irodalommal, a nyelvvel és kultúrával összefüggő
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat az irodalom, a nyelv és a kultúra vonatkozásában,
a nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
a nyelv és irodalomtudománynak a társadalommal mint kulturális rendszerrel kialakított kapcsolatrendszere, a tudomány
gyakorlati alkalmazásának, eredményei elfogadtatásának feltételei és módszerei; a nyelv és irodalomtudomány szervezeti
keretei, legfontosabb színterei, az információt szolgáltató intézmények ismeretei.
a magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban, korszak és diskurzusformációk az
irodalomtudományban, az irodalomtudomány diszkurzív alakzatai (kánon, korszak, episztémé, paradigma), kritika és
tanulmányírás, papír alapú és digitális szöveggondozás, újabb nyelvelméletek, nyelvtörténeti és névtani kutatások, nyelv és
társadalom, beszédtudományok, a magyar nyelv leírása, leíró nyelvtani ismeretek (fonológia, morfológia, szintaxis),
nyelvfejlesztési ismeretek, kulturális nyelvészet, alkalmazott nyelvészet.
 Választható specializációk:
régi magyarországi irodalom: propedeutika: kritikatörténet, textológia; műfaj és eszmetörténet, hatástörténet;
szövegolvasás, interpretáció; az irodalom medialitása, társművészetek;
klasszikus magyar irodalom: propedeutika: kritikatörténet, textológia; műfaj és eszmetörténet, hatástörténet; szövegolvasás,
interpretáció; az irodalom medialitása, társművészetek;
modern magyar irodalom: propedeutika: kritikatörténet, textológia; műfaj és eszmetörténet, hatástörténet; szövegolvasás,
interpretáció; az irodalom medialitása, társművészetek;
összehasonlító irodalom és kultúratudomány: nyelv, szöveg, irodalom; technika, médium, művészet; irodalom és
társművészetek; a kultúra intézményei és regiszterei; komparatisztika;
irodalomtudomány: az irodalom és kultúratudomány története és elmélete; irodalom és medialitás, kulturális praxisok;
poétika és retorika; a szöveg és diskurzuselemzés módjai; az interpretáció elmélete és gyakorlata; irodalomtudományi
irányzatok a hermeneutika után;
általános nyelvészet: kutatásmódszertan; a nyelvleírás elméletei; nyelvtipológia; szemantika és szemiotika; nyelvi szintek;
kontrasztív nyelvészet; lexikológia; korpusz és számítógépes nyelvészet; speciális nyelvészeti ismeretek;
történeti nyelvészet: kutatásmódszertan; uralisztika; a magyar nyelv rendszertörténete; a nyelvtörténet forrásai; a szókészlet
története; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; névelmélet; speciális nyelvészeti ismeretek;
leíró nyelvészet: kutatásmódszertan; a nyelvleírás elméletei; szemantika és szemiotika; nyelvi szintek; kontrasztív
nyelvészet; a diskurzusok grammatikája; korpusz és számítógépes nyelvészet; speciális nyelvészeti ismeretek;
beszédtudomány: kutatásmódszertan; a beszéd folyamata; beszédelemzések; kommunikáció és retorika; leíró dialektológia és
szociolingvisztika; speciális nyelvészeti ismeretek;
szövegtan és stilisztika: kutatásmódszertan; pragmatika; a szöveg nyelvészeti leírása; stíluselméletek; az irodalom
nyelvisége; diskurzuselemzés; szöveg és stíluselemzés; speciális nyelvészeti ismeretek;
nyelvtársadalomkultúra: kutatásmódszertan; geolingvisztika; történeti dialektológia és szociolingvisztika; leíró
dialektológia és szociolingvisztika; kommunikáció és retorika; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika;
élőnyelvi terepgyakorlat; speciális nyelvészeti ismeretek.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a magyar alapképzési szak világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus
magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet, nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció
szóban és írásban, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan ismeretköreiből. A hiányzó krediteket (legfeljebb 20 kredit) a
mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási
intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
19.1482 NÉMET NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1483 A mesterképzési szak megnevezése: német nyelv, irodalom és kultúra (German Language, Literature and Culture)
szakképzettség: okleveles német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in German Language, Literature and Culture
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: germanisztika alapképzési szak német szakiránnyal, germanisztika
alapképzési szak német nemzetiségi szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű német nyelv és irodalom és német nyelvtanár
szakok.
A képzés célja olyan német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a német nyelv, irodalom és
kultúra tudományának átfogó ismeretével és a német nyelvben, a német nyelvű országok kultúrájában speciális jártassággal és
felkészültséggel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom és kultúratudományi ismereteik birtokában képesek a
közigazgatásban és a kulturális élet számos területén nyelvi közvetítői feladatok ellátására. Megfelelő ismeretekkel
rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a német nyelvet,
a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási
módszereket,
a német nyelvű országok irodalmának és kultúrájának egészét,
a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő
információkat,
a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás eredeti látás és gondolkodásmód birtokában történő
gyakorlati alkalmazását,
az intermediális jelenségek elemzését, a nyelvhasználat elméleti és gyakorlati kérdéseit, a német nyelvi változatok szerepét,
a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség
alkalmazására,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a német nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
ismereteket igénylő munkakör ellátására,
német nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket
szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a német nyelv és kultúrát illetően,
a német nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
a német nyelvhez kapcsolódó nyelvtudományi, irodalomtudományi valamint kultúra és médiatudományi ismeretek: aktuális
kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
nyelvi, irodalom és nyelvtudományi, valamint kultúra és médiatudományi tárgykörök: felsőfokú nyelvi elmélyítő képzés;
nyelvtudományi megközelítésmódok; a német nyelv rendszerszemléletű szerkezete; leíró nyelvtani ismeretek (fonológia,
morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései
és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; a német kultúra egyes szinkrón és diakrón területei; nyelv, kultúra és irodalom
kölcsönhatása.
választható programok: irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúra és médiatudomány, komparatisztika, textológia,
fordítástudomány, szakfordítás, műfordítás, gyakorlati kultúratudomány stb.
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei (10
20 kredit);
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű a korábbi tanulmányok szerint a germanisztika alapképzési szak német
szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből. További felsőfokú C típusú államilag
elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből.
20.1487 NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1488 A mesterképzési szak megnevezése: német nemzetiségi nyelv és irodalom (Language and Literature of German as a
Minority Language)
szakképzettség: okleveles német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of German as a Minority Language
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: germanisztika alapképzési szak német szakiránnyal, germanisztika
alapképzési szak német nemzetiségi szakiránnyal, továbbá a főiskolai szintű német nemzetiségi nyelv és irodalom, német nyelv
és irodalom, és német (nemzetiségi) nyelvtanár szakok.
A képzés célja olyan német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a hazai német
kisebbség története, nyelve, nyelvhasználata, irodalma, szellemi és tárgyi kultúrája, valamint identitása vonatkozásában átfogó,
magas szintű és speciális ismertetekkel, emellett azonban a német nyelv, irodalom valamint a német nyelvű országok kultúrája
területén is jelentős jártassággal rendelkeznek. Megszerzett interdiszciplináris ismereteik birtokában képesek magyarországi
német, illetve általában kisebbségi intézményekben, szervezetekben (önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak,
sajtóorgánumok, kulturális szervezetek, egyesületek, kutatóintézetek), valamint a közigazgatásban és a kulturális élet számos
területén való magas szintű munkavégzésre. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében
a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a német nyelvet,
a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási
módszereket,
a hazai német kisebbség történetét, nyelvét, nyelvhasználatát, irodalmát, tárgyi és szellemi kultúráját,
a német nyelvű országok irodalmának és kultúrájának egészét,
a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő
információkat,
az elmúlt évtizedekben tapasztalható politikaigazdasági, valamint társadalmi folyamatokat, amelyek a hazai németség
életében is komoly változásokat hoztak és felgyorsították a nyelvi, illetve kulturális asszimilálódást.
az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken, így a kisebbségtudományban is az
aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,
a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség
eredeti látás és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi, kulturális valamint kisebbségspecifikus jelenségekről
szerzett tudás gyakorlati alkalmazására,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a hazai német kisebbséggel és általában a német
nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,
német nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a hazai német kisebbség nyelvének, irodalmának, kultúrájának ápolását,
megtartását és közvetítését valamint a német nyelvet és kultúrát illetően,
a német nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
a német nyelvhez kapcsolódó nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint kultúra és médiatudományi ismeretek:
aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
nyelvi, irodalom és nyelvtudományi, valamint kultúra és médiatudományi tárgykörök: felsőfokú nyelvi elmélyítő képzés;
nyelvtudományi megközelítésmódok; a német nyelv rendszerszemléletű szerkezete; leíró nyelvtani ismeretek (fonológia,
morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései
és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; a német kultúra egyes szinkrón és diakrón területei; nyelv, kultúra és irodalom
kölcsönhatása; kisebbségi jogok és intézményrendszerek európai dimenzióban és a hazai németeknél.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelező és kötelezően választandó ismeretkörei 6585 kredit:
az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a kultúra és médiatudomány, a történettudomány, a kontaktológia, a
szociálpszichológia, a szociolingvisztika, a sajtótörténet és a komparatisztika tárgykörében;
b) a német nyelv, irodalom és kultúra mesterszak, mint rokonszak által meghirdetett kurzusok közül választható nyelv,
irodalom és kultúratudományi ismeretkörök (1020 kredit);
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű a korábbi tanulmányok szerint a germanisztika alapképzési szak német
szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből. További felsőfokú C típusú államilag
elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből.
21.1492 OLASZ NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1493 A mesterképzési szak megnevezése: olasz nyelv, irodalom és kultúra (Italian Language, Literature and Culture)
szakképzettség: okleveles olasz nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Italian Language, Literature and Culture
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak olasz szakiránnyal, továbbá a
főiskolai szintű olasz nyelv és irodalom, olasz nyelvtanár szakok.
mesterfokozatot adó alapképzési, vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti
főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése
alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom és kultúrtörténeti ismereteik birtokában
az olasz nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik Olaszország kultúráját, történelmét és politikai
berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet
számos területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően az olasz nyelvet,
az olasz nyelv grammatikai rendszerét,
az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait,
az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkeznek az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel,
az olasz irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát,
az olasz nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási
módszereket,
azokat az új nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokat, amelyek szükségesek lehetnek egy
jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.
saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,
a szűkebb szakterületükön jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjukba, mindennapi
szakmai gyakorlatukba történő beépítésére és használatára,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az olasz nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
ismereteket igénylő munkakörök ellátására,
olasz nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és
elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására,
a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások
felvetésére.
az olasz nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
az olasz nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
eredeti látás és gondolkodásmód,
fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra való képesség,
kritikai attitűd,
önálló tanulási képességek,
a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris
általános és szaknyelvi fejlesztés, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, a
nyelvtudomány, az irodalomtudomány és az irodalmi interpretáció valamint a művelődéstörténet kérdései, irányzatai,
eredményei.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70100 kredit.
a) választható speciális programok ismeretei: 4060 kredit:
aa) a romanisztika (francia/olasz/portugál/román/spanyol) szakok közös specializációi: újlatin nyelvészet; újlatin
lexikográfia; középkori újlatin irodalmak.
ab) választható speciális programok:
olasz nyelvészet; olasz irodalom és művelődéstörténet; a szak és műfordítás alapjai;
kredit;
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak olasz
szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá felsőfokú C típusú államilag
elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga olasz nyelvből.
22.1497 SPANYOL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1498 A mesterképzési szak megnevezése: spanyol nyelv, irodalom és kultúra (Spanish Language, Literature and Culture)
szakképzettség: okleveles spanyol nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Spanish Language, Literature and Culture
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak spanyol szakiránnyal, továbbá a
főiskolai szintű spanyol nyelv és irodalom, spanyol nyelvtanár szakok.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a
spanyol nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a spanyol nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai
a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a spanyol nyelvet,
a spanyol nyelv grammatikai rendszerét,
a spanyol és spanyol nyelvű irodalmak és kultúrák főbb ismeretanyagát,
a spanyol nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási
módszereket,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a spanyol nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
spanyol nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és
felvetésére.
a spanyol nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
a spanyol nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
eredményei.
lexikográfia; középkori újlatin irodalmak, iberoromán filológia.
spanyol nyelvészet; spanyol irodalom és művelődéstörténet; a szak és műfordítás alapjai;
kredit;
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak spanyol
elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga spanyol nyelvből.
23.1502 FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1503 A mesterképzési szak megnevezése: francia nyelv, irodalom és kultúra (French Language, Literature and Culture)
szakképzettség: okleveles francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in French Language, Literature and Culture
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak francia szakiránnyal, továbbá a
főiskolai szintű francia nyelv és irodalom, francia nyelvtanár szakok.
francia nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a francia nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai
a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a francia nyelvet,
a francia nyelv grammatikai rendszerét,
a francia/frankofón irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát,
a francia nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási
módszereket,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a francia nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
francia nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és
felvetésére.
a francia nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
a francia nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
eredményei.
lexikográfia; középkori újlatin irodalmak.
francia nyelvészet; francia irodalom és művelődéstörténet; francia nyelvű kommunikáció, nyelvészet, irodalom és
művelődéstörténet; francia nyelv, franciafrankofón irodalom és kultúra; a szak és műfordítás alapjai;
kredit;
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak francia
szakirányának
nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá felsőfokú C típusú államilag elismert
vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga francia nyelvből.
24.1507 ROMÁN NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1508 A mesterképzési szak megnevezése: román nyelv, irodalom és kultúra (Romanian Language, Literature and Culture)
szakképzettség: okleveles román nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Romanian Language, Literature and Culture
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak román szakiránnyal, továbbá a
főiskolai szintű román nyelv és irodalom szak.
román nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik Románia kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését.
Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén.
a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően a román nyelvet,
a román nyelv grammatikai rendszerét,
a román irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát,
a román nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási
módszereket,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a román nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
román nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és
felvetésére.
a román nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
a román nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
döntéshozatali képesség
eredményei.
román nyelvészet; román irodalom és művelődéstörténet; a szak és műfordítás alapjai;
kredit;
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak román
elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga román nyelvből.
25.1512 PORTUGÁL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1513 A mesterképzési szak megnevezése: portugál nyelv, irodalom és kultúra (Portuguese Language, Literature and Culture)
szakképzettség: okleveles portugál nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Portuguese Language, Literature and Culture
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: romanisztika alapképzési szak portugál szakiránnyal, továbbá a
főiskolai szintű portugál nyelv és irodalom szak.
1515
4.2.1515 A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot
adó alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti
portugál nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a portugál nyelvű országok kultúráját, történelmét és
politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a
kulturális élet számos területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
a Közös Európai Referenciakeret C2 szintének megfelelően a portugál nyelvet,
a portugál nyelv grammatikai rendszerét,
a portugál és portugál nyelvű irodalmak és kultúrák főbb ismeretanyagát,
a portugál nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási
módszereket,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a portugál nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
portugál nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és
felvetésére.
a portugál nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
a portugál nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
eredményei.
portugál nyelvészet; portugál irodalom és művelődéstörténet; a szak és műfordítás alapjai;
kredit;
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a romanisztika alapképzési szak portugál
elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga portugál nyelvből.
26.1517 PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1518 A mesterképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)
szakképzettség: okleveles pszichológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Psychologist
 választható specializációk: kognitív pszichológia, társadalom és szervezetpszichológia, munka és
szervezetpszichológia, klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlődés és klinikai
gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia (Cognitive Psychology, Social and Organizational
Psychology, Work and Organizatonal Psychology, Clinical and Health Psychology, Counselling and Educational Psychology,
Developmental and Clinical Child Psychology, Interpersonal and Intercultural Psychology)
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a pszichológia alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993.
évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológia szak.
A képzés célja olyan pszichológus szakemberek képzése, akik megszerzett pszichológiatudományi ismereteik birtokában
tájékozottak a pszichológia több ágában. Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit, és képesek ezeket az egyének,
csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait,
az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit,
a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmaietikai szabályait,
a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit,
 a választott specializáció speciális ismereteit és módszertanát; továbbá
 a kognitív pszichológia specializáción végzettek ismerik:
az alapvető kognitív rendszereket, működésüket, a magatartásszabályozás és a viselkedésvezérlés folyamatait,
a neuropszichológia, a pszicholingvisztika, az evolúciós és biológiai pszichológia alkalmazását a kognitív pszichológiában,
a kognitív rendszerek fejlődését, a szocializáció és a mentalizáció folyamatait, a fejlődéslélektan felhasználási lehetőségeit,
a kognitív idegtudomány, a pszichiátria, a neuorgenetika és a viselkedésgenetika kognitív pszichológiában hasznosítható
eredményeit;
 a társadalom és szervezetpszichológia specializáción végzettek ismerik:
a közgondolkodás, a társadalmi kommunikáció és reprezentáció szabályszerűségeit, vizsgálatuk elméleteit és módszereit,
a történeti és politikai pszichológiát, a kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai vetületét, a csoportdinamika és a
csoportközi viszonyok meghatározóit,
a szervezetek pszichológiai tényezőit, szervezetfejlesztést, munkapszichológiát, emberi erőforrásgazdálkodást, szervezeti
konfliktusokat, konfliktusmenedzsmentet,
a gazdaságpszichológiát, a szervezeti és egyéni döntés folyamatait, a reklám, a marketing és a PR társadalom és
szervezetpszichológiai aspektusait,
a közgazdaságtan, a szociológia, a történettudomány, a kommunikációkutatás és a közvéleménykutatás társadalom és
szervezetpszichológiában is hasznosítható eredményeit;
 a munka és szervezetpszichológia specializáción végzettek ismerik:
a munkapszichológiai elméleteket, a munkaalkalmasság, kiválasztás, munkahelyi szocializáció, munkahelyi
képességfejlesztés módszereit,
az ergonómia és a munkahelytervezés eredményeit,
a szervezetpszichológiai kutatásokat, a szervezetfejlesztést, a vezetéspszichológiát, a szervezeti kultúra meghatározóit,
a közgazdaságtan, a munkajog, a szociológia és a közvéleménykutatás munka és szervezetpszichológiában hasznosítható
eredményeit;
 a klinikai és egészségpszichológia specializáción végzettek ismerik:
a klinikai pszichológia és tanácsadás elméleteit, a pszichopatológiát, a klinikai pszichodiagnosztikát,
a személyiség fejlődésének elméleteit, az életkorhoz kötődő pszichopatológiát és a pszichodiagnosztikát,
a pszichoterápiás elméleteket és az intervenciós módszereket,
az egészségpszichológia elméleteit, a klinikai egészségpszichológiát, az egészségmagatartás, egészségfejlesztés és
egészségkommunikáció jellemzőit,
a stressz és a stresszel való megküzdés pszichológiáját,
az egészségpszichofiziológia anatómai és élettani alapjait, a magatartástudomány, a neuropszichológia, a
pszichofarmakológia és az addiktológia klinikai és egészségpszichológiában hasznosítható eredményeit,
 a tanácsadás és iskolapszichológia specializáción végzettek ismerik:
a tanácsadás különféle elméleti irányzatait, az életvezetési, pálya és munkatanácsadás elméleteit, a kríziselméleteket,
a tanácsadás és az iskolapszichológia különböző területein használt diagnosztikai eljárásokat,
az iskolapszichológia elméleti irányzatait, feladatát és munkamódszereit, az oktatónevelő intézmények szervezeti
sajátosságait,
a pedagógia, a gyermekvédelem, a gyermek és serdülő pszichiátria tanácsadásban és iskolapszichológiában hasznosítható
eredményeit;
 a fejlődés és klinikai gyermekpszichológia specializáción végzettek ismerik:
a fejlődéspszichológia alapvető elméleteit, az érzelmi, motoros, kognitív és szociális fejlődési modelleket,
a pszichopatológia alapjait, a fejlődési pszichopatológiát, a fejlődési zavarokat, a trauma lélektanát, az emlékezeti és
elaborációs mechanizmusok működését gyermekeknél,
a gyermekpszichodiagnosztikai eljárásokat és terápiás módszereket,
a humánetológia és a kognitív idegtudomány fejlődés és gyermekklinikai pszichológiában hasznosítható eredményeit;
 az interperszonális és interkulturális pszichológia specializáción végzettek ismerik:
az interperszonális kapcsolatok pszichológiai elméleteit és vizsgálati módszereit,
a kultúra pszichológiai kutatásának elméleteit és módszereit, a kisebbségek pszichológiai kutatásának módszereit,
a mediáció, a konfliktuskezelés, a pár és családterápiás technikák alapjait,
a csoportkutatás, a kommunikációtudomány és a kultúrakutatás interperszonális és interkulturális pszichológiában
használható eredményeit.
szakterületükön kutatófejlesztő munka végzésére,
a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára,
a pszichológusi tevékenység gyakorlására megfelelő szakmai szupervízió mellett olyan nevelési, képzési, fejlesztő,
gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik,
szakmájuk interdiszciplináris és multidisziplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására,
a természettudományi és társadalomtudományi partnertudományok új eredményeinek követésére;
továbbá
 a kognitív pszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
a modern kísérleti pszichológia, a kognitív pszichológia szemléletének, az ehhez kapcsolódó módszereknek és alkalmazási
készségeknek birtokában önálló kutatómunka megtervezésére és kivitelezésére, valamint gyakorlati, alkalmazott munkára;
 a társadalom és szervezetpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
a társadalmipolitikaigazdasági folyamatokkal kapcsolatos kutatómunka végzésére,
a közgondolkodás és a társadalmi kommunikáció területén, valamint a gazdasági és más társadalmi célú szervezetekben
szakértőitanácsadói tevékenység folytatására,
társastársadalmi konfliktusok, problémák feltérképezésére és a megoldásukhoz segítő mediátori, fejlesztői közreműködésre;
 a munka és szervezetpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
a munkatevékenység pszichológiai vonatkozásait egységes integrált formában alkalmazni a munka és
szervezetpszichológiai feladatok megoldásakor,
a munka világában felmerülő különböző pszichológiai problémák (személyzetkiválasztás, kompetenciaelemzés és
fejlesztés, karriertervezés, ösztönzés és értékelés, emberierőforrásfejlesztés, kockázatkezelés, munkahelyi egészségfejlesztés,
stb.) szakszerű megoldására;
 a klinikai és egészségpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
szaktudásuk szakszerű és hatékony alkalmazására az egészséges és kórosan megváltozott pszichés folyamatok tudományos
igényű vizsgálatában, a pszichés és testi betegségekkel küzdő emberek diagnosztikájának és kezelésének pszichológiai
támogatásában, valamint a betegségmegelőzéssel és az egészségfejlesztéssel foglalkozó teamek munkájában;
 a tanácsadás és iskolapszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás
keretében,
az egyéni, csoport és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére,
a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására;
 a fejlődés és klinikai gyermekpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
klinikai kutatási ismereteik, valamint módszertani jártasságuk hasznosítására a gyermekpszichológusi munkában, a
szupervízió alatt folytatott diagnosztikai és terápiás tevékenységre;
 az interperszonális és interkulturális pszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
a társadalmi és a társas érintkezés elméletében és jelenségvilágában szerzett átfogó, gyakorlati és kutatási ismereteiket és
alapvető módszertani jártasságukat a különböző szintű társadalmi és társas együttműködések szolgálatába állítani.
magas szintű szakmai motiváltság, elkötelezettség, felelősségtudat és etikai érzék,
fejlett elemzőképesség a magatartás és a pszichés működés különböző területein,
nyitottságra, együttműködésre törekvés, tolerancia,
reális önismeret, kreativitás és kezdeményezőkészség az emberi kapcsolatokban,
önreflexió a szakmai tevékenységek során, a folyamatos szakmai megújulás képessége,
érzések és gondolatok világos kifejezésének képessége.
8.1. Az alapképzési ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 16 24 kredit
fejlődéslélektani, kognitív pszichológiai, személyiséglélektani, szociálpszichológiai alapozó mesterkurzusok.
pályaszocializáció, pszichológus etika, módszertani készségfejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés.
 8.3.1521 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: Differenciált szakmai ismeretek: 6070 kredit
 Kognitív pszichológiai specializáción: kognitív rendszerek (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb
rendű kognitív folyamatok), magatartásszabályozás, viselkedésvezérlés, neuropszichológia, pszicholingvisztika, kognitív
rendszerek fejlődése (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb rendű kognitív folyamatok), evolúciós és
biológiai pszichológia, alkalmazott fejlődéslélektan, szocializáció és mentalizáció, kognitív idegtudomány, neurogenetika és
viselkedésgenetika, pszichiátria (fejlődés és neuro), módszerspecifikus gyakorlatok, kísérlet és tesztfejlesztés, adatelemzés
módszertana a kognitív pszichológiához kapcsolódó területeken; módszerspecifikus gyakorlatok fejlődés és evolúciós
pszichológiából, fejlődéskutatás; kognitív fejlődés és zavarai.
 Munka és szervezetpszichológia specializáción: munkapszichológiai elmélete (pszichológiai alkalmasság és kiválasztás,
munkahelyi képesség és készségfejlesztés, ergonómia, munkahelytervezés, munkahelyi szocializáció, munkahelyi
egészségfejlesztés, munkapszichológiai kutatások módszertana, közlekedéspszichológia), szervezetpszichológia elmélete
(humán erőforrás gazdálkodás, szervezeti kultúra, szervezetfejlesztés, vezetéspszichológia, szervezeti igazságosság,
szervezetpszichológiai kutatások módszertana, reklámpszichológia), társtudományi alapozás (közgazdaságtan, munkajog,
szociológia, közvéleménykutatás), szakmai/gyakorlati tevékenység terepen, ill. intézményen belül (munkapszichológiai
gyakorlat; szervezetpszichológiai gyakorlat).
 Klinikai és egészségpszichológia specializáción: a klinikai pszichológia és a tanácsadás alapjai, pszichopatológia és
klinikai pszichodiagnosztika, a személyiségfejlődés, életkorhoz kötődő pszichopatológia és pszichodiagnosztika,
pszichoterápiás elméletek és intervenciós módszertan, az egészségpszichológia alapkérdései és társadalmi kontextusa, klinikai
egészségpszichológia, egészségpszichofiziológia és pszichoneuroimmunológia, egészségmagatartás, egészségfejlesztés és
egészségkommunikáció, stressz és megküzdés, társtudományi alapozás (az egészségpszichofiziológiai anatómiai és élettani
alapjai, idegrendszer anatómiája, élettana és működési zavarai, neuropszichológia, pszichofarmakológiai és addiktológia
alapismeretek, pszichiátria), szakmai/gyakorlati tevékenység terepen illetve intézményen belül (klinikai pszichológia és az
egészségpszichológia területén, klinikai esetprezentációk, az egészség szociális reprezentációja, egészségpszichológiai
empirikus kutatások, dinamikus interjú, egészségpszichológiai edukációs programok, szuggesztív hatások egészségügyi
vonatkozásai, klinikai diagnosztika, komplex esetelemzések, választható módszertani specializáció), vezetett kutatómunka.
 Tanácsadás és iskolapszichológia specializáción: a tanácsadás elméleti irányzatai, életvezetési tanácsadás, krízis
elméletek, diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban, pálya és munkatanácsadás elmélete, diagnosztikai módszerek a
pálya és munkatanácsadásban, az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei, preventív iskolai
programok, az oktatatónevelő intézmények szervezeti sajátosságai, diagnosztikai módszerek az iskolapszichológiában,
társtudományi alapozás, szakmai gyakorlati tevékenység terepen, ill. intézményen belül (iskolai konzultáció, életvezetési és
pályatanácsadás, pszichológus identitás és pályaszocializáció és jövőképtervezés, tanácsadás a felsőoktatásban,
egészségpszichológia, fejlődés és kognitív pszichodiagnosztika, családi tanácsadás), vezetett kutatómunka (nevelés és
oktatáspszichológiai vizsgálatok, tanulás tanítása, személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában, iskolai szervezet
vizsgálatai, kutatások a tanácsadás területén).
 Fejlődés és klinikai gyermekpszichológia specializáción: érzelmi, kognitív, motoros és szociális fejlődést bemutató, a
fejlődési modellekkel megismertető mesterkurzusok, mesterkurzusok a pszichopatológia alapjairól (általános pszichopatológia,
fejlődési pszichopatológia, trauma és emlékezet, elaborációs mechanizmusok gyerekeknél: rajz, mese, játék), a kognitív fejlődés
zavarai, evolúciós és neuropszichológiai összefüggések, klinikai gyerekpszichológiai speciális kurzusok (addiktológia, narratív
technikák a személyiség vizsgálatában, trauma és emlékezet), társtudományi alapozás (evolúciós szemlélet a pszichológiában,
fejlődéstani kognitív idegtudomány), szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül; kutatómunka,
diagnosztikai eljárások (gyermek pszichodiagnosztika, projektív technikák, diagnosztikai gyakorlatok, fejlődéspszichológiai
empirikus kutatások).
 Interperszonális és interkulturális pszichológia specializáción: csoportdinamika, interperszonális krízisek, kisebbségek
pszichológiája, családterápiás elmélet, módszerek, kommunikáció, konfliktuskezelés, az intézmények világa: döntés, fejezetek
az interperszonális pszichológiához kapcsolódó területekből, társadalmi konfliktusok, kultúra és identitás, kultúra és
tömegkommunikáció, közvéleménykutatás, reklámpszichológia, környezetpszichológia, vallásos jelenségek, valláspszichológia
története, vallás és családpszichológia, társtudományi alapozás, szakmai/gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül
(módszerspecifikus gyakorlatok az egészségügy területén, családterápiás centrikus megközelítésben, az alapellátásban fölmerülő
problémák kezelésére, pszichológiai tesztek fejlesztésének módszertana, gyakorlatfeldolgozó szeminárium, módszerspecifikus
gyakorlatok tanácsadó cégeknél, kommunikációs tréning).
 Társadalom és szervezetpszichológia specializáción: közgondolkodás, csoportdinamika és csoportközi viszonyok,
társadalmi kommunikáció és reprezentáció, történeti és politikai pszichológia, kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai
vetületben, narratív pszichológia, pszichoanalitikus szociálpszichológia, művészetpszichológia, szervezetek pszichológiai
tényezői, szervezetfejlesztés, munkapszichológia, emberi erőforrás gazdálkodás és ergonómia, reklám, PR, marketing,
gazdaságpszichológia, szervezeti kultúra, szervezeti konfliktusok, konfliktus menedzselés, krízisintervenció, társtudományi
alapozás, szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (közgondolkodás vizsgálati módszerei; médiaelemzés;
társadalmi programok értékelésének módszerei; ergonómia és emberszámítógép interakció, tréning és alkalmasságvizsgáló
módszerek; emberi erőforrás gazdálkodás és munkahelyi szocializáció), vezetett kutatómunka (közgondolkodás, társadalmi
kommunikáció, szervezet és döntéskutatás, társadalmi programok értékelése, kulturális összehasonlító vizsgálatok).
A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben, megfelelő tudományos fokozattal, illetve gyakorlati
szakképesítéssel rendelkező pszichológus irányításával végzett gyakorlat. A terepgyakorlat formájában végzett szakmai
gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra és kreditértéke minimum 10 kredit, melyet a felsőoktatási intézmény tantervében
határoz meg.
A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből melyek közül egyik az angol államilag elismert középfokú (B2)
komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
27.1523 FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1524 A mesterképzési szak megnevezése: filozófia (Philosophy)
szakképzettség: okleveles filozófia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philosopher
 4.1.1526 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia specializáción.
 4.2.1527 A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a
bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
6.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 412 kredit;
6.6. A gyakorlati foglalkozások aránya: legalább 20%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a filozófia művelésére, valamint a filozófia és a kultúra, illetve a
filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek közötti párbeszéd folytatására. Megszerzett ismereteik
birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a szövegek elemzésére, a szövegeknek a filozófiai
tradíció egészén belüli elhelyezésére és értékelő elemzésére. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. A végzettek
megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a filozófiatörténet, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az etika, az esztétika, az
elmefilozófia, a történelemfilozófia, a tudományfilozófia és a vallásfilozófia megfelelő ismeretanyagát,
az alkalmazott filozófia fő területeit,
a filozófia belső összefüggésrendszerét és a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszerét,
a filozófia és a kultúra, valamint a filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás alapvető sajátosságait,
az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.
saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területükön belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel
folyamatosan új képességek kialakítására,
a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti párbeszéd folytatására,
az aktuális filozófiai kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti
megközelítéseinek értékelésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült
a filozófia területén szerzett tudás alkalmazására, továbbá mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához
szükséges megfelelő információk beszerzésére és a kutatási módszerek alkalmazására,
szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képesek magas szinten bemutatni.
analitikus gondolkodás, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésének és
értékelő elemzésének képessége,
filozófia egészével ill. annak egyegy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák
felismerésének és kreatív kezelésének képessége,
az önálló gondolkodás és problémamegoldás képessége,
megfelelő szintű nyelvtudás a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásához,
olyan munkakörökhöz szükséges tulajdonságok és más területekre is átvihető ismeretek, valamint az ezek alkalmazását
lehetővé tevő együttműködési készség, melyek megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a
döntéshozatalt összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási
képességeket,
saját tevékenységükre vonatkozó kritikus értékelés képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő
céltudatos magatartás,
kritikai érzékenység.
kredit):
logika, filozófiai alapozó, filozófiatörténeti alapozó: propedeutika, szakszövegolvasás, módszertani alapozó.
a filozófiatörténet fő korszakai, a kortárs filozófiai áramlatok, ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, politikai filozófia,
társadalomfilozófia, etika, esztétika.
 a) kötelezően választandó specializációs modul 3050 kredit
filozófiatörténet: ókori, középkori, újkori, 19. századi vagy 20. századi filozófia
szisztematikus filozófia: pl. logika, ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, politikai filozófia, etika, esztétika,
elmefilozófia, történelemfilozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, a társadalmi nemek filozófiája, analitikus filozófia,
hermeneutika, fenomenológia;
alkalmazott filozófia: orvosi etika, üzleti etika vagy környezeti filozófia;
b) a szakhoz kötődő további választható ismeretek: 2040 kredit
az elméleti alapozás és a törzsanyag témakörei, továbbá pl. elmefilozófia, etika, történelemfilozófia, tudományfilozófia,
vallásfilozófia, jelenkori filozófia (az analitikus ill. posztanalitikus irányzatok, a fenomenológia ill. a hermeneutika)
ismeretkörei. A filozófia területén kívül eső tárgykörök filozófiailag releváns ismeretei;
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű filozófiai ismeret (logika, filozófiai alapozó, filozófiatörténeti alapozó,
propedeutika, szakszövegolvasás, módszertani alapozó, filozófiatörténet, kortárs filozófia, ismeretelmélet, nyelvfilozófia,
metafizika, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, elmefilozófia, történelemfilozófia, tudományfilozófia,
vallásfilozófia, a társadalmi nemek filozófiája, más ismeretkörökön belül folytatott filozófiailag releváns tanulmányok, orvosi
etika, üzleti etika vagy környezeti filozófia). A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel
meghatározottak szerint meg kell szerezni.
28.1531 ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1532 A mesterképzési szak megnevezése: altajisztika (Altaic Studies)
szakképzettség: okleveles altajisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Altaicist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak altajisztika vagy
török szakiránya.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az altajisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség
birtokában képesek fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök
ellátására, szakmájuk mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
valamint az önálló kutatásra. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a törökországi török nyelvet felsőfokú szinten,
egy másik mai török nyelvet (volgai török, kazak) középfokú szinten,
a nyelvi és nyelvészeti, valamint filológiai elemzés módszertanát,
az altaji nyelven beszélő népek történelmét, mai helyzetét,
a régi törökmongol kapcsolatokat,
az altaji nyelvcsalád összefüggéseit,
a régi magyartörök kapcsolatokat, valamint a magyar nyelv korai török elemeit,
a török nyelven beszélő népek történelmét,
a töröktörök nyelvi kontaktusokat.
az ótörök rovás és ujgur írásos nyelvemlékek feldolgozására,
az arab írásos középtörök szövegemlékek készség szintű kezelésére,
a klasszikus török irodalmak kezelésére, elemzésére,
a turkológia egyes területein szerzett speciális jártasságok és műveltség birtokában gyakorlati készségeket igénylő feladatok
és munkakörök ellátására,
a törökországi török nyelvre, kultúrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére,
önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére a török népek kultúrájának, történelmének és irodalmának területén,
az önálló kutatómunkára, kritikai vélemény megfogalmazására.
jó kommunikációs képesség az elsajátított török nyelveken,
a török nyelveket beszélő népek kultúrájával kapcsolatos problémák felismerésének és kezelésének képessége,
az egyes kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárásának képessége,
fejlett elemzőképesség,
új ismeretek megszerzésének képessége önműveléssel, önfejlesztéssel.
kredit
török nyelv, török nyelvgyakorlatok, mongol nyelv, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési
ismeretek,
szabadon választható nyelvészeti ismeretek.
8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei:
A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 2427 kredit
török fordítási és stílusgyakorlatok, török országismereti nyelvgyakorlatok, altaji nyelvű népek története, összehasonlító
altajisztika; aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani
ismeretek.
török nyelvemlékek, összehasonlító török nyelvtörténet, ó és középtörök források,
török irodalmak, a török népek története,
a török népek vallásai, török művelődéstörténet,
török fordítás és stílusgyakorlatok,
A mesterfokozaton megszerzéséhez az Európai Unió hivatalos nyelvei, orosz vagy török nyelvek valamelyikéből egy
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit értékű ismeret szükséges:
a) altajisztika vagy turkológia (50 kredit),
b) a keleti népek története, művelődéstörténete (min. 4 kredit),
c) szabadon választott nyelvészeti stúdiumok (min. 6 kredit).
 A b)c) ismeretek esetében a történelem alapképzési szak vagy a magyar alapképzési szak finnugor specializációja, illetve
a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja vagy a szlavisztika alapképzési szak ismeretei
beszámíthatók.
alapján a mesterképzésbe felvételt lehet nyerni államilag elismert középfokú C típusú (vagy azzal egyenértékű) török
nyelvvizsga megszerzésével és 18 kredit összegyűjtésével is a keleti népek története, művelődéstörténete (min. 4 kredit),
valamint a második török nyelv (min. 10 kredit), és bevezetés az altajisztikába (4 kredit) ismeretkörökből.
29.1537 MŰVÉSZETTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1538 A mesterképzési szak megnevezése: művészettörténet (Art History)
szakképzettség: okleveles művészettörténész
a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Art Historian
 választható specializációk: középkori művészet, újkori művészet, legújabbkori művészet, muzeológiaműemlékvédelem
(Medieval Art, Modern Art, Contemporary Art, MuseologyNational Monument Protection)
 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet specializációja.
 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a művészet
képzési terület képzőművészet, iparművészet képzési ág alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakjai, valamint a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti képzőművészeti és iparművészeti egyetemi szintű alapképzési szakok.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelt kreditek száma: 1822 kredit;
6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 2832 kredit,
6.3. Differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 4555 kredit,
6.4. Szabadon választható ismeretekhez rendelhető kreditek száma: legalább 6 kredit,
6.6. Az elméleti órák és a gyakorlati foglalkozások aránya: 70% elmélet és 30% gyakorlat.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a festészet, a szobrászat, az építő és az iparművészet, valamint a modern
média területén megszerzett ismereteik birtokában tájékozottak az egyetemes képzőművészet és az általános művészetelmélet fő
kérdéseiben. Ismerik az egyetemes művészettörténet anyagát, és különösen jártasak a magyarországi művészettörténet területén.
Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait,
az egyes művészeti iskolák tevékenységét,
a kiemelkedő alkotók munkásságát,
a művészeti örökség védelmével, a műalkotások közvetítésével és gondozásával kapcsolatos ismeretanyagot,
a modern kutatásmódszertani ismereteket.
b) A mesterszakon végzettek alkalmasak:
művészettörténeti tudományos tevékenység végzésére,
önálló kutatómunka végzésére,
művészettörténészi munka végzésére múzeumokban, galériákban, kiállítási intézményekben,
szakfeladatok ellátására médiában, kulturális intézményekben, műemléki hivatalokban,
a legkorszerűbb kutatási módszerek alkalmazására,
művészetkritikusi tevékenység folytatására,
a művészettörténeti ismeretterjesztésre,
megfelelő idegen nyelvi ismeretek a külföldi szakirodalom használatához,
jó szervezőkészség a múzeumok, galériák és más szakmai gyakorlati intézményekben folyó gyakorlati tevékenység
bonyolításához,
vizuális memória,
alkalmasság elmélyült kutatómunkára,
folyamatos önképzésre való készség,
minőségre való érzékenység, jó íráskészség.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök
kredit
tudománytörténet, metodika, muzeológia, műemlékvédelem, szabadon választható ismeretek a rokon tudományágak köréből.
magyar (középkori, újkori és legújabb kori) művészet, egyetemes (középkori, újkori és legújabb kori) művészet, módszertani
és gyakorlati ismeretek.
 választható specializációk: középkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései, újkori magyar és egyetemes
művészet speciális kérdései, legújabbkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései, muzeológiaműemlékvédelem;
b) kiegészítő speciális stúdiumok: 1015 kredit
 a választott specializációnak megfelelő szakmai ismeretek és készségfejlesztő tárgyak;
A szakmai gyakorlat múzeumban, galériában, illetve más, művészeti jellegű vagy műemlékvédelmi intézményben végzett
120 órás gyakorlat, amelynek kreditértéke 6 kredit.
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú
nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag
elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A középkori művészet és az újkori művészet specializáción a latin nyelvből tett záróvizsga az idegennyelvikövetelmények
teljesítését igazolja.
 11.1543 A mesterképzésbe való felvétel feltételei
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a szabad bölcsészet alapképzési szak
művészettörténet specializációjának ismeretköreiből.
 30.1544 NÉPRAJZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnology and Folkloristics)
 végzettségi szint: mesterfokozat (magiszter, master; rövidítve: MA)
 szakképzettség: okleveles néprajz mesterszakos bölcsész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnologist and Folklorist
 választható specializációk: folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, európai etnológia, kulturális antropológia,
vallási néprajz/vallásantropológia, táncfolkorisztika/táncantropológia, néprajzi kulturális örökség, néprajzi muzeológia
(Folkloristics, Material Culture, Social Anthropology, European Ethnology, Cultural Anthropology, Ethnology of
Religion/Anthropology of Religion, Dance Folkloristics/Anthropology of Dance, Ethnographic Cultural Heritage, Museum
Studies)
 3. Képzési terület: bölcsészettudomány
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: néprajz alapképzési szak.
 4.2. Azok az alap vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti
 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
 7. A mesterképzési szak képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett néprajzi, folklorisztikai és kulturális antropológiai ismereteik
birtokában képesek a saját és mások kultúrájának elemzésére és értelmezésére. Jártasak a kultúrakutatásban és ismerik a kultúra
működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben. Elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a néprajz valamely szűkebb,
speciális területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
 a népi és nemzeti kultúra összefüggéseit,
 az európai és az Európán kívüli népek kultúráját,
 a modern filológia módszereit,
 a társtudományok és a szaktudomány (folklorisztika, néprajz, kulturális antropológia) tudománytörténetét és
problématörténetét Magyarországon, Európában és Európán kívül,
 az etnikai/nemzetiségi/kisebbségi kérdések történeti és jelen vonatkozásait Európában és a nagyvilágban,
 a kulturgeográfiai ismeretanyagot (annak táji, ökológiai, gazdálkodási tényezői néprajzi vonatkozásait),
 a szövegfilológia megfelelő ismeretanyagát,
 a hazai nemzetiségek hagyományos kultúráját a múltban és a jelenben,
 a művelődéspolitikához szükséges népismeret hazai és nemzetközi vonatkozásait,
 az adatkezelés, feldolgozás, archiválás módszereit,
 vallástudomány, néphit, népi vallásosság, vallási néprajz megfelelő ismeretanyagát.
 a szaktudomány önálló művelésére, szakmaimódszertani továbbfejlesztésére, reflexív társadalomtudományi
kutatómunka végzésére,
 a néprajz hazai és nemzetközi kortárs irányzataihoz kapcsolódó elméletimódszertani elvek, gyakorlat alkalmazására,
 néprajzi terepmunka végzésére,
 múzeumi források kezelésére és értelmezésére,
 muzeológiai tevékenység végzésére,
 a néprajzi kulturális örökség feltárására, megőrzésére és védelmére a néprajz területén annak eszközeivel,
 néprajzi ismeretek oktatására,
 a közművelődési tevékenységek végzésére,
 történeti források kezelésére.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek, kompetenciák:
 tájékozódási készség az összehasonlító kutatások különböző területein,
 készség és jártasság a tudományos kutatás általános módszertanában és a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai
szakmódszertanban,
 jártasság a múzeumok, archívumok anyagának felhasználását illetően,
 gyakorlati jártasság a kép és hangfelvétel, digitalizálás, számítógépes kutatás, adatbázis építése területén,
 mások kultúrájával szembeni tolerancia,
 jó együttműködési készség.
 8.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 4060kredit
 magyar és összehasonlító folklorisztika: a folklór és a folklorisztika legfontosabb problémái, tudománytörténet,
módszertani alapok elmélyítése, folklórjelenségek elemzése;
 az anyagi kultúra kutatása: az életmód és a tárgyi kultúra recens és történeti kérdései, archivális, muzeológiai és egyéb
források elemzése, értelmezése alapján;
 társadalomnéprajz: tárgyának tekinti a magyar, az európai és az Európán kívüli társadalmak társadalomnéprajzi
vizsgálatát, az iparosodás előtti időszaktól kezdve a jelenkorig;
 kulturális antropológia: a kultúrák és a társadalmak megismerésének legfontosabb fogalmai, elméleti és
tudománytörténeti problémái, a kutatás módszerének alapvető kérdései, példáiban az Európán kívüli népekre és a modern városi
társadalmakra fókuszálva.
 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező és kötelezően választandó ismeretkörei: 5080 kredit
 magyar és összehasonlító folklorisztika, anyagi kultúra ismeretei és kutatása, társadalomnéprajz, kulturális antropológia
ismeretei, valamint a specializációk ismeretei;
 b) specializáció választása esetén:
 folklorisztika specializáción: a folklór jelenségvilágával kapcsolatos kutatásmódszertani aspektusok, összehasonlító
folklorisztika (fogalma, területei, tudománytörténete, hatások és kölcsönhatások, imagológia, rokon komparatív tudományok);
európai folklór (rendszerezése, területei); a szövegfolklór műfajai, hiedelmek, népi vallásosság, szokásvilág, zene, tánc,
népművészet, az egyes népek/népcsoportok folklórja, szokás, mentalitás (fogalma és főbb területei, szokáscselekvések, a
szokások az élet egyes területein), néphit, népi vallásosság (hiedelemrendszerek, magyar és európai néphit, a népi vallásosság);
szövegfolklorisztika (fogalmak, tartalmi és formai rendszerezések, az egyes műfajok történeti és jelenkori vizsgálata, stilisztikai,
poétikai és esztétikai elemzések); történeti folklorisztika (történetiség a folklórban és a folklorisztikában, kapcsolat a
rokontudományokkal, tudománytörténet, korszakolás, társadalomtörténeti keretek);
 anyagi kultúra specializáción: az életmód és a tárgyi kultúra összefüggéseinek recens és történeti kérdései szóbeli
gyűjtések, archivális és muzeális források, gyűjtemények feldolgozása alapján; a hagyományos paraszti és a modern társadalom
tárgyi világa és a kultúra közötti összefüggésrendszerek (tárgy és fogyasztás, tárgy és identitás, tárgy és szimbólum, múzeumi
gyűjtemények, a műgyűjtés kultúrtörténete és motivációi, a múzeumi tárgy); a paraszti és polgári háztartások tárgykészlete, a
tárgyak készítésének technológiája (kézművesség, kisipar), beszerzése (javak cseréje), használata (életmód); munka és
eszköznéprajz; tárgy és életmód; ökológia és anyagi kultúra: a természeti erőforrások, tájlehetőségek kiaknázása a
gazdálkodásban; táj és település, természeti környezet és építészeti kultúra;
 társadalomnéprajz specializáción: társadalomnéprajz az iparosodás előtti időszaktól kezdve egészen a jelenkorig; a
társadalom szerveződési formái és tendenciái (rokonsági csoportok, rokonsági terminológia, családtípusok); lokális elvű
csoportok (törzs, falu, város, mezőváros); egyéb szolidáris csoportok (céhek, egyletek, vallásos társulatok), a vallási közösségek
társadalomnéprajza; a népi jogszokások; identitáskutatások; az akkulturáció és az enkulturáció kérdései; a globalizáció és a
multikulturalizmus társadalmi hatása; az alternatív társadalmi mozgalmak; nemzeti, etnikai, vallási identitáskutatások, a
hagyomány és a nemzet fogalmának átalakulása;
 európai etnológia specializáción: európai etnológia (a modernkori európai nemzeti, etnikai, illetve lokális kultúrák, a
történeti és jelenkori rétegkultúrák és szubkultúrák); a nemzeti és/vagy etnikai kisebbségek, az etnicitás és etnopolitika
jelenségei; a források feltárása és kezelése; a globalizáció hatásai; magyar néprajzi kutatási hagyományok;
közösségtanulmányok; az életmód, a mindennapi élet és a mindennapi életvilágok kutatási paradigmái; a jelenkori társadalom
rétegződése; a réteg és szubkultúrák;
 kulturális antropológia specializáción: meghatározó klasszikus antropológiai iskolák (az evolucionizmustól a
funkcionalizmuson és a kultúra és személyiség iskolán át a strukturalizmusig); a kritikai elméletek az etnometodológiától a
posztmodern antropológián keresztül az orientalizmusig és a posztkolonializmusig; a gazdaság (termelés, technológia, tulajdon,
munkamegosztás, elosztási rendszerek, fogyasztás), a társadalom (rokonság, genealógiai és lokális szerveződések, szövetségek és
hálózatok, nemi és korosztályi viszonyok és világok, a átmenet rítusai), a politika (egyén és társadalom, társadalmi hierarchiák,
hatalmi viszonyok, lokális szerveződések, konfliktusok, erőszak), a vallás (vallás népi vallás lokális vallás,
hiedelemrendszerek, hiedelemszövegek, rituális gyakorlatok) az etnicitás, az identitás és a globalizáció ismeretei;
 vallási néprajz/vallásantropológia specializáción: a vallási néprajz; a vallásantropológia; az európai társadalmak, az
Európán kívüli társadalmak és a modern/posztmodern globális társadalom vallásiként értelmezhető jelenségei; a vallási kultúra;
vallási néprajz, vallásantropológia, vallásszociológia: a tér, az idő és a társadalom szakralizációja; a vallásos mentalitás; a vallási
interferencia; vallási szinkretizmus; doktrínák: hiedelemrendszerek, mitológiák; a vallások gyakorlata: kultuszok, rítusok,
rituális folyamatok; világvallások; szekularizáció, szekták, kultuszok, vallási és pszeudovallási mozgalmak, neopogányság,
New Age;
 táncfolklorisztika/táncantropológia specializáción: a hagyományos és jelenkori tánckultúrák; a magyar és az európai
táncfolklorisztika; a tánc, mint kulturális jelenség; a Kárpátmedence hagyományos paraszti tánckultúrái, az ezekkel szoros
kapcsolatban álló revival mozgalmak; ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatban felbukkanó zenei és táncdivatok; magyar és
nemzetiségi táncok, valamint más európai és Európán kívüli népek táncai; a tánctörténeti források és a recens folklór együttes
vizsgálata; táncos mozgás és más emberi mozgásrendszerek fiziológiai, kognitívpszichológiai, neurobiológiai alapjai;
mozdulatjelíró rendszerek; a Labantáncjelírás;
 néprajzi kulturális örökség specializáción: a kultúra modernizációjának elméleti kérdései; a kulturális örökség, az
örökségvédelem (pl. lokalitás, regionalitás, helyi közösség, helyi emlékezet, helyi tudás, kulturális sokszínűség, fenntartható
fejlődés); az örökségvédelem történeti modelljei; az UNESCO, az Európai Bizottság és Magyarország kultúrával kapcsolatos
programjai; a kultúra általános működési törvényei; a kultúrpolitika történeti és aktuális kérdései; a kultúra megörökítésének,
rögzítésének különböző lehetőségei; a dokumentálás, az archiválás, a felhasználás különböző technikai szintjei (kiállítás,
könyv, film, multimédiás eszközök), mindezek törvényi (jogi) és pénzügyi keretei, közgazdasági és pénzügyi megszervezése; a
kulturális örökség föltérképezéséből, megszerkesztéséből, leírásából, védelméből adódó feladatok az örökségvédelem különféle
(helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi) szintjein; az épített, a természeti és dokumentumörökség, illetve a szellemi kulturális
örökség és a belföldi, nemzetközi turizmus kapcsolata; a kultúramentés hatása a lokális társadalmak életére; a kulturális ipar, a
kulturális piac, a kulturális keresletkínálat és minőségbiztosítás kérdései és ezek alkalmazhatósági területei;
 néprajzi muzeológia specializáción: néprajzi muzeológia (történeti, irodalomtörténeti, színháztörténeti,
természettudományi kérdések); a muzeológia története, néprajz és muzeológia, a világ múzeumai a múzeumok világa, modern
muzeológia Európában (és Magyarországon), néprajzi tárgyismeret, az empirikus társadalomvizsgálat és a muzeológia
kapcsolata, jelenkori tárgydokumentáció (SamDok és MaDok programok), múzeumi reprezentáció elméleti és gyakorlati
kérdései (kiállítások rendezése stb.), műtárgyvédelem, múzeumi gyűjtemények, múzeumok törvényi szabályozása;
 A szakmai gyakorlat múzeumi gyakorlatból és terepmunkából áll, amelynek kreditértéke 20 kredit.
31.1545 LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1546 A mesterképzési szak megnevezése: levéltár (Archival Science)
szakképzettség: okleveles levéltáros
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Archivist
 választható specializációk: közép és koraújkor; új és jelenkor (the Middle Ages and Early Modern History, the Modern
and Contemporary History)
 4.1.1549 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: történelem alapképzési szak levéltár specializációja.
4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű történelem alapképzési szakok, továbbá jogi, szociológiai, közgazdasági
szakterületen szerzett egyetemi szintű végzettséget adó szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett levéltári, történelmi és informatikai ismereteik birtokában
képesek minden levéltártípusban önálló levéltárosi feladatokat ellátni, és a szolgáltató levéltár funkcióinak, a társadalomnak a
levéltárossal szemben támasztott új igényeinek megfelelni. Képesek biztosítani a hagyományos papír alapú és az új típusú E
iratokban felhalmozott ismeretanyag használatát, tértől és időtől függetlenül. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek
a levéltári és történeti kutatásokhoz vagy tudományos munkák megírásához szükséges problémamegoldó technikákat,
a magyar kormányzat és igazgatás fejlődésének korszakait és az ott keletkezett irategyütteseket,
levéltári rendezés szintjeit, szabályait,
a selejtezés és segédletkészítés szabályait, és alkalmazni tudják a történeti segédtudományok eredményeit,
a levéltári adatbázis építés technikáit és szabályait,
ismerik a levéltári adatvédelem szabályait,
a szolgáltató levéltár kritériumait és feladatait.
a maradandó értékű iratanyag gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával, hozzáférhetővé tételével, publikálásával
kapcsolatos feladatok ellátására,
a levéltárakban jelentkező aktuális feladatok (iratértékelés, rendezés, segédletkészítés, állományvédelem, iratkiadás,
kiadványkészítés, közönségszolgálat, levéltárpedagógia stb.) ellátására,
a rájuk bízott irategyüttes tudományos igényű önálló feldolgozására,
az ún. Eiratok kezelésére és hasznosítására,
tudományos kutatásra, publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására,
a történelem, a történelem segédtudományai és a levéltártudomány eredményeinek megismertetésére a szélesebb közönség
számára,
szakmai önképzésre legalább egy élő idegen nyelven,
az irattári forrásanyag értékelésére és a társadalom számára maradandó értékkel bíró megőrzendő iratanyag felismerésére.
tájékozódó képesség a levéltári szakterület minden részletében,
korrekt, szakszerű és érthető önkifejezés szóban és írásban, jó problémamegfogalmazó és problémamegoldó képesség,
önálló ítéletalkotás,
jó kommunikációs készség.
kredit;
levéltári informatika, levéltári rendszer és szervezetjogi ismeretek
szakmai ismeretek 4050 kredit
történeti segédtudományi ismeretek; levéltártani ismeretek; irattári, selejtezési, gyűjtőterületi, iratértékelési, segédletkészítési
ismeretek; adatvédelem, adatkezelés; Eiratok, Eirattár, Elevéltár; levéltári és irattári állományvédelmi ismeretek;
levéltári szakmai gyakorlat: legalább 10 kredit.
 8.3.1550 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 5060 kredit differenciált szakmai ismeretek: 3040
kredit
 közép és koraújkor specializáció: szaknyelvi ismeretek (latin, német), közép és koraújkori igazgatástörténet, közép és
koraújkori latin paleográfia, közép és koraújkori német paleográfia, közép és koraújkori magyar paleográfia, közép és
koraújkori irattan, közép és korújkori forráskezelés, forráskiadás;
 új és jelenkor specializáció: közgazdasági ismeretek, új és jelenkori igazgatástörténet, új és jelenkori irattan,
iratismeret, új és jelenkori iratfeldolgozás, új és jelenkori iratértékelés, új és jelenkori gazdaságtörténet, gazdaságigazgatás, új
és jelenkori magánigazgatás, magániratok archiválása, Eiratkezelés;
 A szakmai gyakorlat a Magyar Nemzeti Levéltárban, önkormányzati levéltárban, nyilvános magánlevéltárban,
szaklevéltárban végzett gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.
 A hallgatónak elismerhető legyen a levéltári törvényben felsorolt bármely típusú levéltárban szerzett minimum két éves
levéltárosi gyakorlat. A középés koraújkor specializáción továbbá német és latin nyelvből tett középszintű érettségi vizsga
vagy államilag elismert alapfokú B típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.
32.1554 FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1555 A mesterképzési szak megnevezése: filmtudomány (Film Studies)
szakképzettség: okleveles filmtudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Film Studies
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szabad bölcsészet alapképzési szak.
 4.2.1557 A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap és mesterfokozatot
adó alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai,
egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a
6.6 A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik speciális filmtörténeti, filmelméleti és mozgóképalkotási ismereteik
birtokában képesek a filmet kulturális és társadalmi összefüggésében elemezni és értelmezni. Otthonosan mozognak a
filmtörténet és a filmes műfajok közegében. Kritikai készségük alkotó módon nyilvánul meg a különböző írásos műfajokban,
mind az elméleti megközelítésekben, mind a filmes irányzatok, korszakok, műfajok elemzésében. Ismerik a filmgyártás és
forgalmazás speciális problémáit és a filmkészítés művészi kihívásait nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Megfelelő
a filmtörténet nagy korszakait,
az egyes filmtörténeti korszakok részletes ismeretanyagát,
a filmelmélet átfogó történetét,
a filmelmélet történetének egyes korszakait,
a filmelmélet és filmtörténet klasszikus és kortárs irodalmát,
a filmkészítés technikai és intézményi feltételeit,
a kulturális élet és a film kapcsolatának történeti viszonyát,
a mozgókép történetének és elméletének azon területeit, melyek a mozgóképet a képzőművészet és a média irányába
tágítják ki,
a médiatörténet és a média elemzésének tárgykörét.
a kulturális élet számos területén és a filmszakmában filmes ismereteket igénylő feladatok elvégzésére,
kritikák megírására,
kulturális kontextusok értelmezésére,
a filmi megközelítések irodalomelméleti, művészettörténeti, esztétikai kontextusának bemutatására,
a különböző kulturális produktumok összehasonlítására és elemzésére,
a filmek és más mozgóképi alkotások történeti kontextusba helyezésére.
íráskészség,
kritikai attitűd,
döntéskészség,
jó szervezőkészség.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretek: 220 kredit
a filmtörténet és filmelmélet fő irányai és korszakai: bevezetés a filmtörténetbe, bevezetés a filmelméletbe.
egyetemes filmtörténet, magyar filmtörténet, filmelmélet, filmelemzés, filmkészítési gyakorlat, írásgyakorlat, filmszakmai
ismeretek,
filmkészítéssel vagy filmforgalmazással (szinkron, operatőri munka, forgalmazással kapcsolatos jogi ismeretek stb.)
kapcsolatos gyakorlati ismeretek, írásgyakorlat (tanulmány, recenzió, kritika, szakfordítás), szövegelemzés, diplomamunka
előkészítő szeminárium;
filmtörténeti kutatószemináriumok: jelentős rendezők életművét feldolgozó szemináriumok, műfajtörténeti szemináriumok,
nemzeti filmtörténetet feldolgozó szemináriumok, gyártástörténet, filmes társadalomtörténet, politikatörténet szemináriumok,
filmtörténeti korszakokat feldolgozó szemináriumok; filmelméleti kutatószemináriumok: filmelméleti korszakokat áttekintő
szemináriumok, műfajok elméleti megközelítéseivel foglalkozó szemináriumok, elméleti irányzatokkal foglalkozó
szemináriumok, médiaelmélettel vagy történettel foglalkozó szemináriumok, jelentős elméletalkotók életművét feldolgozó
szemináriumok, filmelemző szemináriumok;
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű ismeret a következő tárgykörökből: a mozgóképpel kapcsolatos gyakorlati
ismeretek, filmtörténeti, filmelméleti ismeretek, a médiára vonatkozó elméleti ismeretek, filozófiai, irodalomelméleti,
kultúrtörténeti ismeretek.
33.1559 ETIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1560 A mesterképzési szak megnevezése: etika (Ethics)
a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles etika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Ethics
 választható specializációk: etikatörténet, filozófiai etika, alkalmazott etika, ember és társadalomismeret (History of
Ethics, Philosophical Ethics, Applied Ethics, Human and Social Studies).
 4.1.1562 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a szabad bölcsészet alapképzési szak etika és filozófia
specializációi.
1563
4.2.1563 A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a
bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
6.6. A gyakorlati foglalkozások aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, az
etikailag releváns társadalmi és tudományos összefüggések vizsgálatára, a szövegek elemzésére, a szövegeknek az etikai
gondolkodás tradíciójának egészén belüli elhelyezésére és értékelő elemzésére, valamint az etikai gondolkodásmód különböző
intézményi, társadalmi vagy diszciplináris összefüggésekben történő megjelenítésére, képviseletére és érvényesítésére. A
végzettek alkalmasak az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek
közötti párbeszéd folytatására. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek
az etikatörténet és a filozófiai etika fő területeit,
a filozófia és az etika belső összefüggéseinek, a filozófia rokontudományainak, kapcsolatrendszerének rendszerezett és
részletes ismeretanyagát,
a filozófia, az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésének alapvető szempontjait és
eszközrendszerét,
a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait,
az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció eljárásait.
interdiszciplináris területeken is az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és
kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elemzésére,
az aktuális etikai kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti
megközelítéseinek értékelésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült
megszerzett tudásuk alkalmazására, továbbá mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő
információk beszerzésére és a kutatási módszerek alkalmazására,
szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képesek magas szinten bemutatni.
analitikus gondolkodás, a szövegek elemzésének, a szövegeknek az etikai tradíció egészén belüli elhelyezésének és értékelő
elemzésének képessége,
az etika és a filozófia egészével, illetve annak egyegy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos
problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai érzékenység,
megfelelő szintű nyelvtudás a nemzetközi szakirodalom feldolgozásához,
olyan munkakörökhöz szükséges tulajdonságok és más területekre is átvihető ismeretek, valamint együttműködési készség,
melyek megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt összetett és előre kiszámíthatatlan
helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket,
magatartás.
filozófiatörténet és etikatörténet, logika és nyelvfilozófia, művelődés és gondolkodástörténet.
kortárs etikák, politika és jogfilozófia, huszadik századi analitikus filozófiai cselekvéselméletek, filozófiai antropológia és
filozófiai pszichológia.
etikatörténet: antik és hellenisztikus etika, középkori etika, korai újkori etika, kanti etika, utilitarizmus, 1920. századi
etikai irányzatok, kortárs etikai irányzatok;
filozófiai etika: etikatörténet, normatív etika, metaetika;
alkalmazott etika: orvosi etika, üzleti etika, szociáletika, gazdaságetika környezet és bioetika, kommunikációetika,
tudomány és technikaetika, feminista etika;
ember és társadalomismeret: kulturális antropológia, szociológia, pszichológia, művelődéstörténet, élettudományok és
ökológia;
b) a szakhoz kötődő további választható ismeretek: 3040 kredit
 az alkalmazott etika, illetve az ember és társadalomismeret specializáció hallgatóinak: az etikatörténet vagy a filozófiai
etika specializáció ismeretei (legalább 10 kredit);
az elméleti alapozás és a törzsanyag témakörei, és ezeken túl pl. orvosi etika, bioetika, üzleti etika, környezetetika; az etika
szoros értelemben vett területén kívül eső tárgykörök az etikai diszkusszió szempontjaiból releváns ismeretei;
diplomamunka 20 kredit.
alapján elismerhető legyen összesen legalább 50 kredit értékű etikai ismeret a következő tárgykörökből: etikai, filozófiai, illetve
etikatörténeti, filozófiatörténeti alapozó, propedeutika, szakszövegolvasás, módszertani alapozó, filozófiatörténet és
etikatörténet, logika és nyelvfilozófia, művelődés és gondolkodástörténet, kortárs etikák, kortárs filozófia, politika és
jogfilozófia, huszadik századi analitikus filozófiai cselekvéselméletek, filozófiai antropológia és filozófiai pszichológia,
kulturális antropológia és kultúraszociológia, művelődés és gondolkodástörténet, a pszichológia kortárs kérdései, a szociológia
kortárs kérdései.
34.1567 FINNUGRISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1568 A mesterképzési szak megnevezése: finnugrisztika (FinnoUgric Studies)
szakképzettség: okleveles finnugrisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in FinnoUgric Studies
 4.1.1570 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar alapképzési szak finnugor, finn vagy észt
specializációja.
szakok: bölcsészettudomány alapképzési szakok.
1572
 4.3.1572 A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe, továbbá azok az alap vagy
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett finnugrisztikai ismereteik birtokában alkalmasak
szakterületükön tudományos munka végzésére. Ismerik az uráli/finnugor nyelvek kialakulásának folyamatait, történetileg és
társadalmilag változó formáit, valamint a finnugor népek politikai, szociológiai, kulturális, gazdasági és nyelvi helyzetét.
az egyetemes nyelvtudomány és az urálisztika/finnugrisztika elméleti és történeti részterületeinek alapjait,
a modern globalizációs kor időszerű nyelvhasználati problémáit (kisebbségi nyelvhasználat, terminológiafejlesztés, fordítás
tolmácsolás, korszerű nyelvi mentalitás kialakítása),
a gyakorlati felhasználhatóság szintjén a finn, az észt, a lett vagy más balti nyelvet,
a képzésben művelt tudományszakok kapcsolódásait, rendszerét, kitekintéssel a társtudományokra.
általános humán tájékozottságot igénylő munkakörök betöltésére,
 megszerzett ismereteik birtokában a finnugor nyelvekkel, valamint egyegy specializációval összefüggő ismereteket
igénylő munkakör betöltésére (kutatóintézeti munka, kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök ellátása művelődési
intézményekben, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén, továbbá anyanyelvileg jól felkészült
szakembereket igénylő társadalmi szervezetekben),
kisebbségi kérdésekben tanácsadóként tevékenykedni hazai és nemzetközi szervezetekben, intézményekben; politikai,
kulturális, gazdasági szakértőként dolgozni hazai és nemzetközi szervezetekben,
finn, az észt, a lett vagy más balti nyelvek magas szintű ismeretét előfeltételező feladatok ellátására,
megalapozottan értékelni a szakterületükön folyó tudományos munkát, és bekapcsolódni szűkebb szakterületük
tudományos életébe (tudományszervezés, pályázati tevékenység, csatlakozás folyamatban levő projektekhez; konferenciákon
való részvétel, publikációs tevékenység szakfolyóiratokban)
 hatékonyan kommunikálni a finnugor nyelvek és kultúrák, illetve a választott specializáció kérdéseiről: különböző
szempontok szerint bemutatni információkat, érveket és elemzéseket, önállóan véleményt alkotni idegen nyelven is,
szakmai konzultáció mellett egy részterületen önálló kutatásra,
publikációra és érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására,
a szaktudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára,
szakmai önképzésre legalább egy élő idegen nyelven is.
egy vagy több uráli/finnugor, illetve balti nyelv és kultúra elsajátítása, tanulmányozása és művelése iránti magas fokú
motiváció és elkötelezettség,
a tanulmányozott nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
szóbeli és írásbeli kommunikációs készség idegen nyelven,
jártasság a modern elektronikus adatkezelés és kommunikáció eszközeinek használatában,
kritikai attitűd, értékközpontúság, minőségérzék,
igényes anyaggyűjtés és feldolgozás készsége,
kreativitás,
gyakorlottság az ismeretek tudományos fórumokon való megjelenítésében.
gazdasági és kulturális menedzsment; az informatika legújabb eredményei a nyelvtudományban.
leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, komparativisztika, uráli nyelvek,
nyelvtipológia, szakszövegolvasás.
uralisztika (Uralistics): uráli hangtan, alaktan, mondattan, szemantika és lexikológia; két kisebb uráli nyelv, a finn vagy az
észt nyelv haladó kurzusa; az uráli népek népköltészete, szépirodalma, tárgyi néprajza, történelme és mai kultúrája,
finnugor nyelvészet (FinnoUgric Linguistics): kutatásmódszertan, az uráli nyelvek rendszertörténete; nem uráli nyelvek;
szociolingvisztika, történeti névtan, nyelvtipológia, nyelvi kontaktusok, geolingvisztika,
uráli népek kultúrája (Culture of Uralic Peoples): kutatásmódszertan, történelem és művelődéstörténet, néprajz, népzene és
néptánc, irodalom, őstörténet és régészet,
fennisztika (Finnish Philology): történelem és művelődéstörténet; finn leíró nyelvtan, a finn nyelv fejlődése, balti finn
nyelvészet, finn nyelvváltozatok; finn irodalom, néprajz, fordítási és stílusgyakorlatok; észt nyelv,
esztológia (Estonian Philology): történelem és művelődéstörténet; észt leíró nyelvtan, az észt nyelv fejlődése, balti finn
nyelvészet, észt nyelvváltozatok; észt irodalom, néprajz, fordítási és stílusgyakorlatok; finn nyelv,
nyelvtörténet és diaiaktológia (Samoyedic Peoples and Languages Studies): szamojéd fonológia, morfológia és szintaxis,
szamojéd nyelvtörténet és dialektológia, nyelvi kontaktusok; nyenyec nyelv, nganaszan nyelv; egy szamojéd nyelv
szociolingvisztikája; a szamojéd népek története és művelődése,
kisebbségtudomány (Minority Studies): kisebbségi szociológia; Oroszország nemzetiségi összetétele; a finnugor államok
nemzetiségi politikája; az oroszországi finnugor népek nyelvi, politikai helyzete, anyagi és szellemi kultúrája, nemzetközi
együttműködési lehetőségek; nyelvek,
KözépEurópa tanulmányok (Baltikum) (MiddleEuropean Studies [Balticum]): KözépEurópa általános és kulturális
jelenségként vett értelmezése, KözépEurópa és az Európai Unió; a balti országok történelme, politikai berendezkedése,
intézményrendszere; a balti államok gazdasági helyzete, kulturális élete, diplomáciája; nyelvek;
b) a szakhoz kötődő további ismeretek: legalább 10 kredit;
további nyelvészeti, irodalomtudományi, folklorisztikai ismeretek; uráli, illetve baltikumi nyelvek, speciális
képzőművészet, zene, tánc, egyéb előadóművészet és sporttörténeti ismeretek, további régészeti, történelmi, politikai,
szociológiai és egyéb, a történelmi és a mai kultúrára vonatkozó tanulmányok az érintett népek vonatkozásában;
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű általános, idegen vagy magyar leíró és történeti nyelvészeti,
finnugrisztikai, fennisztikai, esztológiai, baltisztikai ismeret, továbbá legalább középfokú C típusú nyelvvizsga, illetve annak
megfelelő nyelvtudás finn, észt vagy más balti nyelvből.
hiányzó krediteket a mesterfokú képzéssel párhuzamosan a felvételtől számított két féléven belül az intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározott módon kell teljesíteni.
35.1575 SZLAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1576 A mesterképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavic Studies)
szakképzettség: okleveles szlavisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Slavic Studies
 választható specializációk: bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán (Bulgarian, Czech,
Croatian, Polish, Russian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Ukrainian)
 4.1.1578 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mesterképzési szak specializációjának megfelelő
szlavisztika alapképzési szak szakiránya.
szakok: a bölcsészettudomány képzési területhez tartozó alapképzési szakok.
6.4 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a
szlavisztika művelése és alkalmazása területén. Képesek az oktatásban és a kutatásban önálló kutatói és/vagy alkalmazói
feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni,
továbbá hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Megfelelő ismeretekkel
 a szláv nyelv és irodalomtudomány eredményeit, továbbá a választott specializációnak megfelelően a nyelvhez kötődő
ország kultúráját és irodalmát,
az adott nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
a korszerű alaptudományi tájékozódásra épülve különböző szakterületek elsősorban a nyelv és az irodalomtudomány
területén) speciális ismeretanyagát,
a tudományos kutatás területeit és módszereit,
 a választott specializáció nyelvét a Közös Európai Referenciakeret C1es szintjén a fogalmi gondolkodás és az
absztrakció értő használatát.
alkalmazására,
az adott nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő
információk beszerzésére és a kutatási módszerek alkalmazására,
a nyelvtudományban és az irodalomtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a
tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló
kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
 a szlavisztikával és a specializációnak megfelelő nyelvvel és kultúrával összefüggő, elmélyült ismereteket igénylő
munkakör ellátására,
a megszerzett ismeretek és készségek továbbfejlesztésére,
az adott nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések
szakmai és nem szakmabeli közönségnek történő különböző nézőpontok szerinti magas szintű bemutatására.
 a specializációnak megfelelő nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
a nyelv és kultúra használatának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság,
az adott nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
olyan tulajdonságokkal és más területekre is átvihető ismeretek, valamint együttműködési készség, melyek megkövetelik a
kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint
a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességet,
kritikai attitűd,
a szakmai törzsanyag ismeretköreit (pl. ősszláv nyelv, ószláv nyelv, összehasonlító szláv nyelvészet, összehasonlító szláv
irodalomtörténet stb.) alapozó ismeretek.
 8.2.1582 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 4050 kredit:
 a) szlavisztikai ismeretek: leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, az ősszláv nyelv,
ószláv nyelv, összehasonlító szláv nyelvészet; összehasonlító szláv irodalomtörténet; az ősszláv nyelvhez köthető, a külső
nyelvtörténet kapcsolódó segédtudományai által átfogott területek (pl. régészet, nyelvföldrajzi alapismeretek stb.), valamint az
adott specializációk alapozó ismeretei;
b) nyelvi képzés.
 a) a specializáció nyelvének megfelelő történeti és leíró nyelvészeti; irodalom és kultúratörténeti ismeretek;
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kulturológiai ismeretek;
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől
eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű, a szlavisztika alapképzési szak bármely szakirányán szerzett ismeret.
A szlavisztika alapképzési szaknak a mesterszakétól eltérő szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett oklevéllel
rendelkezők esetében a mesterszak specializációjának megfelelő középfokú C típusú nyelvvizsga is szükséges.
hiányzó krediteket a mesterfokú képzéssel párhuzamosan a felvételtől számított két féléven belül az intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározott módon kell teljesíteni.
36.1586 BOLGÁR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1587 A mesterképzési szak megnevezése: bolgár nyelv és irodalom (Bulgarian Language and Literature)
szakképzettség: okleveles bolgár nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Bulgarian Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak bolgár szakiránnyal.
4.2 A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:
modern filológiai alapképzési szakok.
szlavisztika, különösen a bolgár nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a bulgarisztikai oktatásban és a
kutatásban önálló kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a bulgarisztika, tágabb értelemben a
szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő
folytatásához.
a bolgár nyelv grammatikai rendszerét,
Bulgária kultúráját és irodalmát,
a bolgár nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
a korszerű alaptudományi tájékozódásra épülve elsősorban a nyelv és az irodalomtudomány területén a megfelelő speciális
ismeretanyagot,
a bolgár nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
megszerzett ismeretek továbbfejlesztésére,
az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti
megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és a bolgár nyelvvel és kultúrával
összefüggő, elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,
bolgár nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
a bolgár nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság,
a bolgár nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
A szakmai törzsanyag ismeretköreit (pl. ősszláv nyelv, ószláv nyelv, összehasonlító szláv nyelvészet, összehasonlító szláv
8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 6080 kredit:
a) szlavisztikai nyelvészeti és irodalomtudományi ismeretek: leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és
nyelvfejlesztési ismeretek, ősszláv nyelv, ószláv nyelv, összehasonlító szláv nyelvészet, összehasonlító szláv irodalomtörténet; a
külső nyelvtörténet kapcsolódó segédtudományai által átfogott területek ismeretkörei (pl. régészeti, nyelvföldrajzi
alapismeretek) (2030 kredit),
b) bolgár ismeretek: bolgár nyelvi képzés; bolgár történeti és leíró nyelvészet; bolgár irodalom és kultúratörténet (4050
kredit).
A szakhoz kötődő nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kulturológiai specializációk ismeretei.
eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű bolgár nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem bolgár szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett
oklevéllel rendelkezők esetében továbbá középfokú C típusú nyelvvizsga is szükséges. A hiányzó krediteket a mesterfokú
képzéssel párhuzamosan a felvételtől számított két féléven belül az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában
meghatározott módon kell teljesíteni.
37.1591 CSEH NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1592 A mesterképzési szak megnevezése: cseh nyelv és irodalom (Czech Language and Literature)
szakképzettség: okleveles cseh nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Czech Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak cseh szakiránnyal.
szlavisztika, különösen a cseh nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a bohemisztikai oktatásban és a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a bohemisztika, tágabb értelemben a
folytatásához.
a cseh nyelv grammatikai rendszerét,
Csehország kultúráját és irodalmát,
a cseh nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
a cseh nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és a cseh nyelvvel és kultúrával
cseh nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
a cseh nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
a cseh nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
alapismeretek) 2030 kredit;
b) cseh ismeretek: cseh nyelvi képzés; cseh történeti és leíró nyelvészet; cseh irodalom és kultúratörténet 4050 kredit.
A szakhoz kötődő nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kulturológiai specializációk.
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű cseh nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem cseh szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett oklevéllel
rendelkezők esetében továbbá középfokú C típusú nyelvvizsga is szükséges. A hiányzó krediteket a mesterfokú képzéssel
párhuzamosan a felvételtől számított két féléven belül az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott
módon kell teljesíteni.
38.1596 HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1597 A mesterképzési szak megnevezése: horvát nyelv és irodalom (Croatian Language and Literature)
szakképzettség: okleveles horvát nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Croatian Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak horvát szakiránnyal.
szlavisztika, különösen a horvát nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a kroatisztikai oktatásban és a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a kroatisztika, tágabb értelemben a
folytatásához.
a horvát nyelv grammatikai rendszerét,
Horvátország kultúráját és irodalmát,
a horvát nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
a horvát nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és a horvát nyelvvel és kultúrával
horvát nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
a horvát nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
a horvát nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
kredit):
8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (6080 kredit):
b) horvát ismeretek: horvát nyelvi képzés; horvát történeti és leíró nyelvészet; horvát irodalom és kultúratörténet (4050
kredit).
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei (3545 kredit):
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű horvát nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem horvát szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett
39.1601 LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1602 A mesterképzési szak megnevezése: lengyel nyelv és irodalom (Polish Language and Literature)
szakképzettség: okleveles lengyel nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Polish Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak lengyel szakiránnyal.
szlavisztika, különösen a lengyel nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a polonisztikai oktatásban és a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a polonisztika, tágabb értelemben a
folytatásához.
a lengyel nyelv grammatikai rendszerét,
Lengyelország kultúráját és irodalmát,
a lengyel nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
a lengyel nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és a lengyel nyelvvel és kultúrával
lengyel nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
a lengyel nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
a lengyel nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
b) lengyel ismeretek: lengyel nyelvi képzés; lengyel történeti és leíró nyelvészet; lengyel irodalom és kultúratörténet (4050
kredit).
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű lengyel nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem lengyel szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett
40.1606 OROSZ NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1607 A mesterképzési szak megnevezése: orosz nyelv és irodalom (Russian Language and Literature)
szakképzettség: okleveles orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Russian Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránnyal.
szlavisztika, különösen az orosz nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a ruszisztikai oktatásban és a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a ruszisztika, tágabb értelemben a
folytatásához.
az orosz nyelv grammatikai rendszerét,
Oroszország kultúráját és irodalmát,
az orosz nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
az orosz nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és az orosz nyelvvel és kultúrával
orosz nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
az orosz nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
az orosz nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
alapismeretek) (2030 kredit);
b) orosz ismeretek: orosz nyelvi képzés; orosz történeti és leíró nyelvészet; orosz irodalom és kultúratörténet (4050 kredit).
a szakhoz kötődő nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kulturológiai specializációk,
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű orosz nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem orosz szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett oklevéllel
41.1611 SZERB NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1612 A mesterképzési szak megnevezése: szerb nyelv és irodalom (Serbian Language and Literature)
szakképzettség: okleveles szerb nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Serbian Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak szerb szakiránnyal.
szlavisztika, különösen a szerb nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a szerbisztikai oktatásban és a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szerbisztika, tágabb értelemben a
folytatásához.
a szerb nyelv grammatikai rendszerét,
Szerbia kultúráját és irodalmát,
a szerb nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
a szerb nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és a szerb nyelvvel és kultúrával
szerb nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
a szerb nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
a szerb nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
b) szerb ismeretek: szerb nyelvi képzés; szerb történeti és leíró nyelvészet; szerb irodalom és kultúratörténet (4050 kredit).
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű szerb nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem szerb szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett oklevéllel
42.1616 SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1617 A mesterképzési szak megnevezése: szlovák nyelv és irodalom (Slovakian Language and Literature)
szakképzettség: okleveles szlovák nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Slovakian Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak szlovák szakiránnyal.
szlavisztika, különösen a szlovák nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a szlovák filológiai oktatásban
és a kutatásban önálló kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szlovák filológia, tágabb értelemben
a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő
folytatásához.
a szlovák nyelv grammatikai rendszerét,
Szlovákia kultúráját és irodalmát,
a szlovák nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
a szlovák nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
megszerzett ismereteik továbbfejlesztésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és a szlovák nyelvvel és kultúrával
szlovák nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
a szlovák nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
a szlovák nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
b) szlovák ismeretek: szlovák nyelvi képzés; szlovák történeti és leíró nyelvészet; szlovák irodalom és kultúratörténet (4050
kredit).
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű szlovák nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem szlovák szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett
43.1621 SZLOVÉN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1622 A mesterképzési szak megnevezése: szlovén nyelv és irodalom (Slovenian Language and Literature)
szakképzettség: okleveles szlovén nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Slovenian Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak szlovén szakiránnyal.
szlavisztika, különösen a szlovén nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a szlovenisztikai oktatásban és
a kutatásban önálló kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szlovenisztika, tágabb értelemben a
folytatásához.
a szlovén nyelv grammatikai rendszerét,
Szlovénia kultúráját és irodalmát,
a szlovén nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
a szlovén nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és a szlovén nyelvvel és kultúrával
szlovén nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
a szlovén nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
a szlovén nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
b) szlovén ismeretek: szlovén nyelvi képzés; szlovén történeti és leíró nyelvészet; szlovén irodalom és kultúratörténet (4050
kredit).
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű szlovén nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem szlovén szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett
44.1626 UKRÁN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1627 A mesterképzési szak megnevezése: ukrán nyelv és irodalom (Ukrainian Language and Literature)
szakképzettség: okleveles ukrán nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Ukrainian Language and Literature
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak ukrán szakiránnyal.
szlavisztika, különösen az ukrán nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek az ukranisztikai oktatásban és a
kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon az ukranisztika, tágabb értelemben a
folytatásához.
az ukrán nyelv grammatikai rendszerét,
Ukrajna kultúráját és irodalmát,
az ukrán nyelv és kultúra elméletileg megalapozott, sokrétű ismeretrendszerét,
ismeretanyagot,
az ukrán nyelvet a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1es szinten,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a szlavisztikával és az ukrán nyelvvel és kultúrával
ukrán nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések
az ukrán nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a nyelv és kultúra használatának és átadásának
az ukrán nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
b) ukrán ismeretek: ukrán nyelvi képzés; ukrán történeti és leíró nyelvészet; ukrán irodalom és kultúratörténet (4050 kredit).
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei (3545 kredit):
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű ukrán nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy
kulturológiai ismeret. A szlavisztika alapképzési szak nem ukrán szakirányán vagy egyéb alapképzési szakon szerzett oklevéllel
45.1631 INDOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1632 A mesterképzési szak megnevezése: indológia (Indology)
szakképzettség: okleveles indológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Indologist
 választható specializációk: szanszkrit, hindi (Sanskrit, Hindi)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia szakiránya.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel, alapos tárgyi és módszertani tájékozottsággal
rendelkeznek a klasszikus, illetve a modern indiai kultúráról. A választott specializációnak megfelelő nyelvet (szanszkrit, hindi)
magas szinten ismerik. Képesek az adott nyelven született kiemelkedő irodalmi művek sokoldalú elemzésére és ismerik a
megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
felsőfokon a szanszkrit és/vagy a hindi nyelvet,
azon képességeket és módszereket, amelyek lehetővé teszik számukra önálló tudományos tevékenység folytatását,
az indológia tudományterületének fontosabb kutatási területeit (szanszkrit és hindi nyelvészet, irodalom, történelem, kultúra
stb.), illetve azokat a fontosabb kutatásokat, amelyek ma meghatározzák e tudomány prioritásait,
a fentebbiek jelentőségét az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes civilizációs folyamatokban,
a modern India vonatkozásában magas szinten a hindi nyelvet és irodalmat,
a premodern és a modern nyelv, irodalom és kultúratudomány (különböző módszereinek) alkalmazhatóságát a fenti
nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek stb. megismerésében; továbbá
 a szanszkrit specializáción végzettek ismerik:
klasszikus India vonatkozásában az irodalomtörténeti, vallástörténeti, filozófiatörténeti kutatásokat,
a források közti tájékozódást és azok szövegkritikai feldolgozását,
szövegértés és szövegértelmezés módozatait
latin és/vagy ógörög nyelvet alapfokon;
 a hindi specializáción végzettek ismerik:
a modern India vonatkozásában magas szinten a hindi nyelvet,
országismereti tudásanyagot,
újperzsa nyelvet alapfokon.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a klasszikus és/vagy modern indiai kultúrával
összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására;
rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy
véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára
közérthetően bemutatni;
a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére;
kutatási eredményeiket szélesebb orientalisztikai kontextusban is elhelyezni;
saját tudásukat magasabb szintre emelni, képzési területük belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és
önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani,
nyelvtudás és országismeret birtokában (mű)fordításra, nyelvi és szakmai lektorálásra (cikkek, könyvek, filmek),
szerkesztésre a külkereskedelem, diplomácia, turisztika (idegenvezetés), kulturális menedzsment, média, újságírás,
államigazgatás, idegenrendészet, szakkönyvtár, kulturális antropológia területén.
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a klasszikus és/vagy modern indiai kultúra vonatkozásában,
a szanszkrit és/vagy hindi nyelvvel, irodalommal és a klasszikus és/vagy modern indiai kultúrával kapcsolatos problémák
felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
jó kommunikációs képesség.
filológia (szövegkritikaszövegkiadás), irodalomtörténet, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési
ismeretek, a történeti és összehasonlító nyelvtudomány módszertana, vallástörténet, művészettörténet.
differenciált szakmai ismeretanyag: 6070 kredit
 választható specializációk ismeretei:
 szanszkrit specializáció: óind történeti nyelvtan és nyelvtörténet, szanszkrithoz közeli nyelvek (óperzsa, avesztai, prákrit,
páli, stb), szanszkrit szövegek olvasása és elemzése (védikus szanszkrit, epigráfia, szépirodalom, filozófia, vallás, stb.),
nyelvfejlesztés: hindi nyelv, a szakterületen választható további ismeretek (speciálkollégiumok, szakszemináriumok, stb.);
 hindi specializáció: újind történeti nyelvtan és nyelvtörténet, hindihez közeli nyelvek (bradzs, urdú, bengáli, stb.),
modern és középkori hindi szövegek olvasása és elemzése, fordítási és tolmácsolási gyakorlat, nyelvfejlesztés: szanszkrit nyelv,
a szakterületen választható további ismeretek (speciálkollégiumok, szakszemináriumok, stb.);
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az
alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú
A keleti nyelvek és kultúrák alapszakon az indológia szakirányt nem elvégzett hallgatónak 62 kreditet kell teljesítenie az
indológia alapképzési szakirány nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből. A 62 kreditből
a) legalább 50 kredittel már a felvételi jelentkezéskor rendelkeznie kell (a kredit megállapításának alapjául szolgáló
ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján a korábbi tanulmányai szerint),
b) további 12 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, az indológia szakirány általa nem
elvégzett tanegységeiből (nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretkörökben), a felvételtől számított
két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszereznie.
46.1639 SINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1640 A mesterképzési szak megnevezése: sinológia (Chinese Studies)
szakképzettség: okleveles sinológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Chinese Studies
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai szakiránya.
összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátvételi bizottsága elfogad.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 50%
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a legkülönbözőbb területeken az üzleti életben, tudományban,
államigazgatásban, diplomáciában stb. kínai nyelvtudásuk és Kínára vonatkozó ismereteik birtokában magas szintű szakmai
munka végzésére képesek. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a sinológia alapvető ágainak, területeinek (történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, vallás és
filozófiatörténet, kultúra és művészettörténet, filológia) legfontosabb alapismereteit,
a modern kínai írott és beszélt nyelvet legalább HSK chuzhong A szintjén, ami megfelel a felsőfokú C típusú államilag
elismert nyelvvizsgának,
a klasszikus kínai írott nyelvet legalább középszinten,
a kínai nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges
kutatási módszereket,
a kínai nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges
megfelelő információkat,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi őket mind a sinológiában, mind
interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs
iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások
felvetésére.
a sinológiában, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,
alkalmazására,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a kínai nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
kínai nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a kínai nyelvet és kultúrát illetően,
a kínai nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
filológiai és nyelvtudományi ismeretek, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek,
japán nyelvi alapozó képzés.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretköre: 2080 kredit
klasszikus kínai írott nyelvi és a hagyományos prózairodalmi nyelvi ismeretek, kínai nyelvészet, irodalomtudomány, ókori és
középkori filozófia és esztétika, vallás és egyháztörténet, történettudomány, politikatörténet, régészet, művészettörténet,
kultúrtörténet és filológia ismeretek.
Differenciált szakmai ismeretek 2545 kredit:
a) különböző műfajú irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása; filológiai diszciplína (nyelv és irodalomtudomány,
művelődéstörténet) elméleti vetületei; a tudományos kutatás területei és módszerei (1525 kredit);
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, történettudományi, kultúratudományi vagy más speciális területek ismeretei,
tutoriális kurzusok és szakdolgozati szeminárium (1020 kredit);
egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. Amennyiben a hallgató rendelkezik államilag elismert, középfokú
(B2) komplex típusú nyelvvizsgával angol nyelvből, abban az esetben angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1)
komplex típusú vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert
középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak
kínai szakirányának történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből. Továbbá
HSK jichu A, illetve középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga kínai nyelvből.
47.1644 INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA ÉS PEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI
SZAK
1.1645 A mesterszak megnevezése: interkulturális pszichológia és pedagógia (Intercultural Psychology and Education)
szakképzettség: okleveles interkulturális pszichológia és pedagógia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Intercultural Psychology and Education
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a pszichológia, a pedagógia, a gyógypedagógia, a társadalmi
tanulmányok, a szociológia alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott feltétellel elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: szociális munka,
szociálpedagógia, andragógia, politológia, szabad bölcsészet, történelem, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és
médiatudomány, romológia.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: törzsképzésben legalább 40%, differenciált szakmai anyagban legalább 40%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elmélyült interkulturális pszichológiai és pedagógiai tudásuk és
kompetenciájuk révén tudatosan kezelik a plurális társadalomban megjelenő értékek sokféleségét, nyitottak mások
véleményének, kultúrájának megismerésére, valamint képesek olyan helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek az
elfogadását és a kulturális sokféleség pozitív hozamának kiaknázását segítik, mindeközben a fellépő konfliktusokat
eredményesen kezelik.
és értik a különböző kultúrák értékvilágának fő sajátosságait,
a szociokulturálisökonómiai háttér és a társadalmi sikeresség összefüggéseit,
a többségi és kisebbségi csoportok egymáshoz való viszonyának történeti és kulturális vetületeit,
a hazai kisebbségeket, és a rájuk vonatkozó jogi dokumentumokat,
az interkulturális kommunikáció alapvető folyamatait,
és érti a sztereotípiák, előítéletek működését és olyan módszereket, amelyek elősegítik az előítéletek csökkentését.
tevékenységükben figyelembe venni az alapvető emberi jogokat, a különféle kultúrák értékvilágát és az értékek
átalakulásának folyamatát is,
az elsajátított interkulturális szemléletet munkájukban képviselni, közvetíteni;
az interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértésére, azok gyakorlati alkalmazására, partnereik munkájának
eredményes szervezésére, a folyamat közben fellépő konfliktusok hatékony kezelésére;
reflektálni a saját kultúrájuknak rejtett feltételezéseire, képesek azonosítani és kritikusan viszonyulni saját előítéleteikhez,
etnocentrikus szemléletükhöz;
olyan munkakörnyezetet teremteni, amelyben a partnerek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, képesek a
konstruktív együttműködésre.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek (attitűdök):
nyitottság mások és más kultúrák, értékvilágok elfogadására,
a kulturális különbözőség legitimitásának és a kulturális identitás jelentőségének elismerése minden ember életében,
az emberi identitás összetettségének elfogadása,
annak elfogadása, hogy a kultúrák együttélése együtt járhat a társadalmi élet minden területén konfliktusok keletkezésével,
amelyek egy plurális társadalomban békés úton megoldhatók.
kredit
a kultúra fogalma és dimenziói (antropológiai, szociológiai, pszichológiai és pedagógiai szempontokból is), kisebbségi és
többségi identitás (etnikai, vallási, nemi, életkori, szexuális kisebbségek), kisebbségek a társadalomban (társadalmi
egyenlőtlenségi rendszerek), emberi és kisebbségi jogok, a multikulturalizmus kialakulása és a multikulturális elméletek
kritikái, előítéletek és ideológiák (rasszizmus, antiszemitizmus).
globalizáció és migráció, interkulturális kommunikáció, társadalomtudományi kutatás, kvantitatív és kvalitatív módszerek,
szenzitivitás tréning, interkulturalitás tréning (választható: interkulturális kompetencia, demokratikus értékek,
konfliktusmegoldás, identitás, gender), kutatásmódszertan gyakorlat, idegen nyelvű szakszövegolvasás.
kulturális és kulturális összehasonlító pszichológia: társas viselkedés, gyermekfejlődés, gyermeknevelés és szocializáció;
nemek közötti kapcsolatok, nemi szerepek, a nemmel kapcsolatos nézetek;
interkulturális és összehasonlító pedagógia: az oktatás európai és Európán kívüli dimenziói;
kultúrák találkozása és az oktatás;
kisebbségi oktatási modellek a világban és a hazai kisebbségek oktatása;
társadalmi csoportok reprezentációja a médiában;
interkulturális pszichológia: előítéletek, sztereotípiák és csoportközi viszonyok elméletei, társadalmi konfliktusok;
interkulturalitás a gyakorlatban: család, iskola, tanácsadás, egészség, szervezet és kultúra, konfliktuskezelés, tárgyalás, béke,
fenntartható fejlődés, segélyszervezetek;
szövegolvasás és elemzés: különböző kultúrák narratívái fikciós műfajok alapján, nem nyugati pedagógiák;
gondolkodás, tanulás és társas viselkedés: keletázsiai és euroamerikai minták;
iskolai gyakorlat irányított megfigyelés, terepgyakorlat; diplomamunka: 20 kredit.
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos
A jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 15 kredit a következő ismeretkörökben: pszichológia, pedagógia, kutatásmódszertan,
szociológia, kommunikációelmélet, antropológia, kultúratudomány.
48.1649 ARABISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1650 A mesterképzési szak megnevezése: arabisztika (Arabic Studies)
szakképzettség: okleveles arabisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Arabic Studies
4. A mesterképzésbe való belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arab szakiránya.
bölcsészettudományi terület alapképzési szakjai.
6.1 Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 515 kredit;
6.2 A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 4060 kredit;
6.3 A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 2337 kredit;
6.4 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
6.5 A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a klasszikus és modern arab nyelv, a közelkeleti és északafrikai
iszlámarab világ történelmét és műveltségét. Az arabisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség
birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet
az arab országok történetét és mai helyzetét,
a klasszikus arab nyelvű forrásokat a szépirodalom, történelem, nyelvészet, iszlám területén,
az iszlám történetét és mai alakulásait,
modern irodalmi arab nyelvet és egy nyelvjárást (egyiptomi),
egy másik sémi nyelvet vagy az iszlám egy másik nyelvét középszinten,
a magyarokra vonatkozó történeti és földrajzi forrásokat,
a közelkeleti és északafrikai térségbeli népek történetét és műveltségét.
mind az írott mind a beszélt arab nyelv magas szintű használatára, ezt a tudásukat tudományos előadások megtartása és
szakcikkek megírása mellett olyan gyakorlati területen is kamatoztathatják, mint a jelenleg újra bővülő gazdasági
kapcsolatokhoz kötődő tolmácsolás, fordítás, delegációk mellett ellátott tolmácsolási, fordítási teendők, fordító irodáknak
történő fordítási feladatok,
tevékenységre, eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és
végrehajtására,
a történet és a nyelvtudományban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és
kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív
megoldások felvetésére,
képesek a mélyebb összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a kutatásban,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az arab nyelvvel és az iszlám kultúrával összefüggő
arab nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és
nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására,
az önálló kutatómunkára.
az iszlámarab műveltség és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a fenti nyelvek és kultúrák
használatának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság,
az arab nyelvvel és az iszlám kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
amelyek megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt összetett és előre
kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket,
kritikai attitűd,
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 515 kredit;
az arab nyelvhez kapcsolódó nyelvtudományi, irodalomtudományi valamint kultúra és vallástudományi ismeretek: leíró
nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, aktuális kutatási irányzatok, eredmények,
interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
nyelvi, irodalom és nyelvtudományi, valamint kultúra és vallástudományi tárgykörök: felsőfokú nyelvi elmélyítő képzés;
nyelvtudományi megközelítésmódok; az arab nyelv rendszerszemléletű szerkezete; irodalomtudományi irányzatok és iskolák;
az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; az arabiszlám kultúra egyes jelenkori és történeti
kérdései; bevezetés a Korántudományokba és átfogó ismeretek a modern arab világról.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 4357 kredit;
a) kötelezően választható speciális programok ismeretei 1525 kredit
az arab irodalommal, nyelvtudománnyal, történelemmel, művelődéstörténettel és az iszlámtudományokkal foglalkozó
kurzusok;
b) kötelezően választható további ismeretek: 812 kredit művelődéstörténeti, történeti, vallás, irodalom és nyelvtudományi
ismeretek; diplomamunka: 20 kredit.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú
hallgatónak elismerhető legyen 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a keleti nyelvek és kultúrák alapszak arabisztika
szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás és művelődéstörténeti
ismeretköreiből, amelyből amennyiben előzetesen végzettségét a 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakokon szerezte 15
kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a felsőoktatási intézmény tanulmányi és
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint teljesíthető.
A 4.3. pont szerinti előtanulmányokkal rendelkezők az 50 kredit tanulmányi követelményt középfokú arab nyelvtudás
birtokában is teljesíthetik úgy, hogy a nyelvtudás mellett a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek és kultúrák
alapképzési szak arabisztika szakirányának irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás és művelődéstörténeti
ismeretköreiből 25 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint a
mesterképzési tanulmányokkal párhuzamosan is teljesíthetők.
49.1654 EGYIPTOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1655 A mesterképzési szak megnevezése: egyiptológia (Egyptology)
szakképzettség: okleveles egyiptológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Egyptologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak egyiptológia
szakiránya.
ókori nyelvek és kultúrák további szakirányai és a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak.
LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett filológiai, nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelmi,
régészeti, művészettörténeti ismereteik birtokában ismerik az ókori egyiptomi civilizáció történetét, kultúráját, irodalmát,
nyelvét és társadalmát. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
az óegyiptomi nyelv összes fázisát,
az óegyiptomi nyelv mindhárom írásának (hieroglif, hieratikus, démotikus) sajátosságait,
a kopt nyelvet és írást,
az ókori Egyiptom történetét, annak kapcsolatait a keleti Mediterraneum és Afrika (Núbia) történetével,
az ókori Egyiptom szerepét a hellenizmus és a késő antik kor világában,
az ókori egyiptomi irodalmat és annak tágabb ókori keleti kontextusát,
a kopt irodalmat és annak helyét a korakeresztény irodalomban,
az egyiptomi és kopt nyelvészet és nyelvtörténet problémáit,
az ókori egyiptomi vallás történetét és kérdéseit, az egyiptomi panteont, a legfontosabb vallásos szövegcsoportokat és
legfőbb tárgyi emlékeit,
az ókori egyiptomi művészet és építészet történetét és legfőbb tárgyi emlékeit, továbbá az ókori egyiptomi ikonográfiai
elemzés módszereit,
az egyiptomi régészet módszertanát, elméletét és gyakorlatát, a régészettudomány egészének keretében,
az ókori egyiptomi (és a középkori kopt) nyelv, irodalom, művészet és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és
magyarázatához szükséges kutatási módszereket,
saját tudásuk magasabb szintre emelésére,
képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az ókori egyiptomi kultúrával összefüggő elmélyült
az ókori egyiptomi kultúra (és az egyetemes ókortudomány) iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a tudományág
alkalmazásának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság,
a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlása,
kritikai attitűd.
a) nyelvi ismeretek: 2030 kredit
leíró nyelvtani ismeretek (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztés, nyelvtörténet, egyiptomi/kopt szövegolvasás
(filológia), hieratikus, démotikus szövegolvasás (paleográfia, szövegkritikaszövegkiadás);
b) történeti, kultúrtörténeti ismeretek: 1020 kredit
az ókori Egyiptom története, a kopt egyház története, Egyiptom régészete, Egyiptom művészete és építészete, egyiptomi /
kopt irodalomtörténet, Egyiptom vallástörténete.
nyelv és irodalomtudományi, vallástörténeti, régészetiművészettörténeti, koptológiai ismeretek;
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei: 10
20 kredit;
nyelvvizsga vagy angol, német, francia olasz vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak
egyiptológia szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és történettudományi ismereteiből, továbbá 8 kredit értékű
ógörög nyelvismeret.
50.1659 MONGOLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1660 A mesterképzési szak megnevezése: mongolisztika (Mongolian Studies)
szakképzettség: okleveles mongolisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Mongolian Studies
4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak mongol szakiránya
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a keleti nyelvek
és kultúrák további szakirányai.
6.1 Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 214 kredit;
6.2 A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek szám: 1530 kredit;
6.3. A differenciált szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 5080 kredit;
6.4. A szabadon választható tárgyakhoz rendelt kreditek száma: legalább 6 kredit;
6.5 A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a mongolisztikában megszerzett belsőázsiai, filológiai alapokon nyugvó
nomád műveltség, vallástörténeti (buddhizmus, természeti vallások, sámánizmus), történelmi, irodalmi ismereteik birtokában
képesek mind az írott, mind a beszélt mongol nyelv(ek) írásban és szóban történő magas szintű használatára. Ennek birtokában
alkalmasak tudományos előadások megtartása és szakcikkek megírása mellett a jelenleg újra bővülő gazdasági kapcsolatokhoz
kötődő tolmácsolási, fordítási, és fordítói irodának történő fordítási feladatok elvégzésére. A végzettek saját témájukban és
annak közvetlen történeti és elméleti kontextusában mélyreható, többféle megközelítési módot használnak fel és jól
alkalmazható tudással rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
felsőfokon a modern (halha) mongol nyelvet,
a klasszikus mongol nyelvet, a nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek vizsgálatához szükséges kutatási
módszereket,
a belsőázsiai népek történetét és műveltségét,
a belsőázsiai népek vallásait (buddhizmus, samanizmus),
a belsőázsiai buddhizmus történetét, művészetét,
a kommunikáció rendszerét eltérő kultúrájú népekkel,
végrehajtására,
a megismert kutatási módszerekkel képesek más területek, népek kultúráinak kutatására,
képesek az interdiszciplináris kutatásokra,
kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a mongol nyelvvel és a belsőázsiai kultúrákkal
összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,
képesek a mongol nyelv írásban és szóban történő magas szintű használatára,
mongol nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések
szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására.
a belsőázsiai és mongol nomád műveltség és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a fenti nyelvek és
kultúrák használatának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság,
Mongólia, a nomád műveltség és életmód, illetve BelsőÁzsia jelenkorával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív
kezelési képessége,
magatartás,
absztrakciós képesség.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 214 kredit:
klasszikus és modern mongol (halha) nyelvismeret, kultúrtörténeti alapozás, forrásismeret,
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 1530 kredit:
a) általános nyelvi fejlesztés;
b) nyelvtudományi, történelmi, művelődéstörténeti és kutatásmódszertani ismeretek: leíró nyelvtani (fonológia, morfológia,
szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, adott terület népei és nyelvei,
a nyelvészet további területei (különös tekintettel a kortárs elméleti nyelvészet alkalmazására), filológia (paleográfia,
szövegkritikaszövegkiadás), BelsőÁzsia történelme és társadalomtörténete, az egyetemes történetben betöltött szerepe, a térség
kapcsolata a világ más területeivel a korábbi időszakokban és napjainkban, a belsőázsiai buddhizmus története, népi
vallásosság, a nomádok hagyományos műveltsége.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 70100 kredit
a) különböző műfajú irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása; történeti források feldolgozása; filológiai diszciplína
(nyelv és irodalomtudomány, történettudomány és művelődéstörténet) elméleti vetületei; a tudományos kutatás területei és
módszerei (4060 kredit);
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, történettudományi, kultúratudományi vagy más speciális területek ismeretei,
tutoriális kurzusok és szakdolgozati szeminárium (1020 kredit);
mongol szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, történeti és kultúratudományi ismeretköreiből. A 4.2. és 4.3. pont szerinti
előtanulmányokkal rendelkezők esetében továbbá 10 kredit mongol nyelvi [klasszikus és modern mongol (halha)] ismeret
szükséges. Ezen 10 kredit értékű nyelvi ismeretet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell
megszerezni.
51.1664 TIBETOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1665 A mesterképzési szak megnevezése: tibetológia (Tibetan Studies)
szakképzettség: okleveles tibetológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Tibetan Studies
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak tibeti szakiránya.
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a keleti nyelvek
és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: legalább 6 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a tibeti kultúrára és nyelvre, valamint tágabb környezetére, a belsőázsiai
térségre vonatkozó, filológiai alapokon nyugvó ismereteik birtokában képesek a klasszikus és modern tibeti nyelv, a tibeti és a
belsőázsiai műveltség és történelem, a buddhista vallás és filozófia témaköreiben magas színvonalú tudományos tevékenység
végzésére. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a klasszikus és modern tibeti nyelvet,
a tibeti nyelv történetét és nyelvjárásait,
Tibet történetét és kultúráját,
a teokratikus tibeti állam gazdasági és államigazgatási rendszerét,
a tibeti nyelvű vallásos és világi irodalmat,
a Tibetkutatás történetét, eredményeit,
Kőrösi Csoma Sándor tudományos tevékenységét,
a belsőázsiai népek történetét és műveltségét,
Tibet vallásait (népi hitvilág, bön, buddhizmus),
a buddhizmus történetét, filozófiáját és művészetét.
ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, problémák felvetésére, a megoldandó problémák megértése és
megoldása terén önálló tevékenységre, eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan
történő megtervezésére és végrehajtására,
saját tudásuk magasabb szintre emelésére, a képzési területükre jellemző belső törvényszerűségek megértésének
elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,
a tibeti nyelvű források feldolgozására, a mélyebb összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a
kutatásban, szakterületük sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára,
kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére,
önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a tibeti és a belsőázsiai kultúrákkal összefüggő elmélyült
ismereteket igénylő munkakör ellátására.
a tibeti és a belsőázsiai műveltség és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a fenti nyelvek és kultúrák
használatának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság,
Tibet, a tibeti kultúra, történelem és életmód különféle vonatkozásaival, a buddhista vallás és filozófia történetével, illetve
BelsőÁzsia jelenkorával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
amelyek megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt összetett és előre
kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket,
magatartás.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges
alapozó ismeretkörök 812 kredit:
klasszikus tibeti nyelv, modern tibeti nyelv (lhászai nyelvjárás), forrásfeldolgozási ismeretek, szakirodalmi ismeretek.
a) nyelvfejlesztés: általános és szaknyelvi (a tibeti írásbeliség területeinek átfogó megismerése, az azokra jellemző
szaknyelvek sajátosságainak és terminológiájának elsajátítása),
b) történelmi és művelődéstörténeti ismeretek: Tibet és BelsőÁzsia története, tibeti nyelvű történeti források feldolgozása;
tibeti művelődéstörténet, a hagyományos tibeti állam, társadalom, gazdaság felépítése; Tibet vallásai, a tibeti és belsőázsiai
buddhizmus története, bön, népi vallásosság; buddhista művészet;
c) nyelvtudományi ismeretek: általános [(leíró nyelvtan: fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek,
történeti és összehasonlító nyelvtudomány] és a tibeti kultúrkört és környezetét érintő nyelvészeti témakörök tanulmányozása; a
vonatkozó tibeti nyelvű források filológiai feldolgozása, elemzése; a tudományos módszerek elsajátítása és alkalmazása.
a) választható speciális programok ismeretei: (3040 kredit)
választható modulok: nyelvtudomány (klasszikus és modern tibeti nyelv, nyelvjárások, nyelvtörténet, sinotibeti
nyelvcsalád); irodalomtudomány (tibeti buddhista irodalom); történettudomány (Tibet és tágabb környezetének története, tibeti
történeti források feldolgozása, elemzése); művelődéstörténet (tibeti és belsőázsiai buddhizmus, vallástörténet, bön, buddhista
művészet);
kredit;
tibeti szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi, történeti, művelődéstörténeti ismeretköreiből. A 4.2. és a 4.3.
pont szerinti előtanulmányokkal rendelkezők esetében további 10 kredit klasszikus és modern tibeti nyelvi ismeret szükséges,
melyet a mesterképzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban
meghatározottak szerint kell megszerezni.
52.1669 RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1670 A mesterképzési szak megnevezése: régészet (Archaeology)
szakképzettség: okleveles régész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Archaeologist
 választható specializációk: ősrégészet, antik /görögrómai/ régészet, római provinciák régészete, kora keresztény régészet,
népvándorlás kori régészet, középkori régészet, kora újkori régészet, az Eurázsiai steppe és a finnugor népek régészete, az ókori
ElőÁzsia régészete, archaeometria (Prehistory, Classical (Greek and Roman) Archaeology, Roman Provincial Archaeology,
Early Christian Archaeology, Archaeology of the Migration Period, Medieval Achaeology, Archaeology of the Early Modern
Period, Archaeology of the Eurasian Steppes and FinnoUgric People, Archaeology of the Ancient Western Asia, Archaeometry)
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a történelem alapképzési szak régészet szakiránya.
6.2. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakágakhoz rendelhető kreditek száma: 7090 kredit;
6.5. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább: 30%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a régészet általános ismeretanyagából és a választott szakágak ill. azok
segédtudományainak területén megszerzett ismereteik birtokában képesek a régész mesterség gyakorlására. A forrásfeltárás és
értelmezés régészeti módszereinek ismeretében legalább két korszak problémáit ismerik. A végzettek alkalmasak régészeti
források és lelőhelyeket felkutatására, feltárására és feldolgozására, valamint ilyen jellegű múzeumi gyűjtemények kezelésére. A
régészeti emlékanyag mellett ismerik a kulturális örökség más területeit is, és felkészültek arra, hogy ezen örökséggel
kapcsolatos alapfeladatokat ellássanak minden olyan intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme,
feldolgozása és bemutatása. Emellett rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek a közgyűjtemények régészmuzeológus
munkakörének betöltéséhez szükségesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
egy fő és egy mellékszakág módszertanát és tudásanyagát,
a régészeti források feltárásának, elemzésének és értelmezésének módszereit,
a régészeti muzeológia és örökségvédelem módszertanát és tudásanyagát,
az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítésének módszereit,
a régészeti felderítő munka és az ásatások megtervezésének, vezetésének és dokumentálásának módszereit,
a fogalmi gondolkodás és absztrakció értő használatát,
a szak idegennyelvi követelményén túl, a főszakág jellegzetességének megfelelő, intézményi tantervben meghatározott élő
idegen nyelvet olvasási szinten.
régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és feldolgozására,
a régészeti jellegű múzeumi gyűjtemények kezelésére, a közgyűjtemények régészmuzeológus munkakörének betöltésére,
a kulturális örökség más területeinek kutatására, és ezen örökséggel kapcsolatos alapfeladatok ellátására minden olyan
intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme, feldolgozása és bemutatása,
régészeti problémák tudományos szintű kutatására és publikálására,
legalább két idegen nyelv birtokában saját tudásuk folyamatos bővítésére.
a régészet iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, mély felelősségérzet a kulturális örökség védelme iránt,
a régészettel kapcsolatos tudományos problémák felismerésének és alkotó kezelésének képessége,
megfelelő szintű nyelvtudás a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásához,
múzeumi gyűjtemények kezelésének és gyarapításának képessége,
ásatás és más régészeti terepmunka önálló irányításának képessége,
saját tevékenység kritikus értékelésének képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos
magatartás.
régészeti múzeológia, örökségvédelem, múzeumi munka gyakorlati ismeretei, ásatási terepi ismeretek, ásatás szervezési és
vezetési ismeretek.
a) választható szakágak ismeretei:
az alábbiak közül két szakág választása kötelező, amelyből a főszakág kreditértéke 4050, a mellékszakág kreditértéke 1520:
ősrégészet, antik /görögrómai/ régészet, római provinciák régészete, kora keresztény régészet, népvándorlás kori régészet,
középkori régészet, kora újkori régészet, az Eurázsiai steppe és a finnugor népek régészete, az ókori ElőÁzsia régészete,
archaeometria;
b) a főszakághoz kötődő további speciális ismeretek 1520 kredit:
a főszakág jellegének megfelelően a kötelező témaköröket kiegészítő speciális ismeretek az alábbi témakörökben:
településrégészet, temetők régészete, építészet, művészet, kézművesség, csere és kereskedelem, epigráfia, oklevéltan, éremtan,
címertan, pecséttan, ikonográfia, vallástörténet, forrásolvasás, gazdaságtörténet, technológia, georégészet, légirégészet,
paleopatológia stb;
A szakmai gyakorlat tanásatásokon történik, melyek időtartama 70 óra, valamint múzeumi gyakorlat, melynek időtartama 110
óra.
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos
53.1674 JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1675 A mesterképzési szak megnevezése: japanológia (Japanese Studies)
szakképzettség: okleveles japanológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Japanese Studies
4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszak: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya.
keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 6 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: körülbelül 50%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik japán nyelvtudásuk és Japánra vonatkozó ismereteik birtokában az üzleti
életben, a tudományban, az államigazgatásban, a diplomáciában magas szintű szakmai munka végzésére képesek japán
nyelvismeretet igénylő feladatok ellátásával. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében
a japanológia alapvető ágainak, területeinek (történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, vallás és
filozófiatörténet, kultúra és művészettörténet, filológia) legfontosabb alapismereteit,
a modern japán írott és beszélt nyelvet Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Noryoku Shiken) felsőfok (Ikkyu)
szintjén,
a klasszikus japán írott nyelvet legalább középszinten,
a japán nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges
kutatási módszereket,
a japán nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges
megfelelő információkat,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi őket mind a japanológiában, mind
interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs
iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások
felvetésére.
a japanológia területén szerzett speciális jártasságuk és elmélyült műveltségük birtokában fogalmi és absztrakt
gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására,
szakmájuk mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló
kutatásra,
a japanológiában, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a japán nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
japán nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket
motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a japán nyelvet és kultúrát illetően,
a japán nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kritikai attitűd,
klasszikus japán filológia, japán nyelvészet és nyelvtudomány, modern japán nyelv, alapozó kínai nyelvképzés.
klasszikus japán írott nyelv, hagyományos prózairodalmi nyelvi ismeretek, japán nyelvészet, leíró nyelvtani (fonológia,
morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, japán irodalomtudomány, ókori és középkori filozófiatörténet, ókori és
középkori esztétikatörténet, ókori és középkori vallástörténet, ókori és középkori egyháztörténet, történettudomány,
politikatörténet, régészet, művészettörténet, kultúrtörténet.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 4565 kredit: differenciált szakmai ismeretek: 2545 kredit
a) különböző műfajú irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása, nyelv és irodalomtudományi ismeretek,
művelődéstörténeti ismeretek, a szak és műfordítás alapjai, a tudományos kutatás területei és módszerei;
b) a szakhoz kötődő területeken további történettudományi, kultúratudományi ismeretek, nyelvi kurzusok,
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az
alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit értékű ismeret a korábbi tanulmányai szerint a keleti nyelvek és kultúrák
alapszak japán szakirányának történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
A 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében továbbá középfokú nyelvtudás szükséges japán nyelvből.
A 4.3. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo
Noryoku Shiken) megszerzett középfokú (Nikyu) vagy középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű
nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.
54.1679 TURKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1680 A mesterképzési szak megnevezése: turkológia (Turkic Studies)
szakképzettség: okleveles turkológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Turkic Studies
 választható specializációk: török filológia, oszmán történelem (Turkish Philology, Turkish History)
4. 1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető alapszakok: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török
szakiránya.
4. 2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a
keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.
 4. 3.1682 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy
6. 1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 812 kredit;
6. 2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 1525 kredit;
6. 3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek: 6080 kredit;
6. 4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;
6. 5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
6. 6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a turkológia különböző szakterületein (nyelvek, történelem, irodalom,
művelődés és vallástörténet, művészettörténet, modern országismeret), valamint a klasszikus oszmánli és a mai török nyelvben
magas szintű jártassággal, élő nyelvi tapasztalatokkal, valamint számottevő klasszikus perzsa vagy klasszikus arab nyelvi
ismeretekkel is rendelkeznek. A turkológia területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek
gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet számos területén.
a mai törökországi török nyelvet felsőfokon,
a klasszikus perzsa vagy a klasszikus arab nyelvet olvasási szinten,
a megfelelő vallás és művelődéstörténeti ismeretanyagot,
az önállóan végzett kutatómunkához szükséges fogalmi és absztrakt gondolkodás elemeit,
az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertant;
továbbá
 a török filológia specializáción végzettek:
a török népek és nyelvek diakrón és szinkrón állapotát,
a törökség történetét a kezdetektől napjainkig,
a török nyelvű szövegemlékeket, különös tekintettel a klasszikus oszmánli és keletitörök (turkí) irodalmi és történeti
szövegek olvasására, értelmezésére,
a klasszikus török irodalmak (oszmánli, keletitörök, azerí) történetének forrás szintű ismeretanyagát,
az azerí, özbeg, kazak, tatár nyelv valamelyikét olvasási szinten;
 az oszmán történelem specializáción végzettek:
az Oszmán Birodalom és a Török Köztársaság történetének elmélyült, forrásszintű ismeretanyagát,
az oszmántörök elbeszélő forrásokat,
az oszmántörök okleveles kútfők készségszintű kezelését.
ismereteiket mind a gyakorlati élet területén kamatoztatni, mind az önálló tudományos kutatómunka eredményeit írásban
megfogalmazni és szóban tudományos fórumokon megjeleníteni,
fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására, szakmájuk
mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
a széleskörű keleti (orientalisztikai) ismeretek, a nyugati kultúra és tudományos gondolkodás birtokában a mai nemzetközi
politikai, társadalmi, valamint az irodalmi és művészi tevékenységnek az eddigieknél mélyebb és behatóbb megismerésére,
megértésére és értékelésére;
továbbá
 a török filológia specializáción végzettek:
a tömegesen rendelkezésre álló (irodalmi, történeti, szociológiai, nyelvi stb.) publikálatlan források feldolgozására,
az Európai Unió országaiban, az Orosz Föderáció területén, Iránban, KözépÁzsiában, Kínában élő török népeket,
közösségeket érintő történeti és modern politikai események, valamint társadalmi kérdések mélyebb megértésére,
interpretálására,
közepes nehézségű klasszikus perzsa vagy klasszikus arab szövegek megértésére;
 az oszmán történelem specializáción végzettek:
még kiadatlan oszmántörök források feldolgozására, értelmezésére és publikálására,
önálló kutatómunkájuk eredményeinek írásban történő publikálására, vagy tudományos fórumokon való szóbeli
megjelenítésére,
magas szintű mai török nyelvtudásuknak köszönhetően tolmácsolási, fordítási, elemzési feladatok elvégzésére,
a Török Köztársaságot érintő aktuálpolitikai események elemzésére, hátterének megvilágítására, magyarázatára.
fejlett elemzőkészség,
önálló ítéletalkotás képessége,
különböző kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek feltárásának képessége,
a turkológiához, annak különböző területeihez kapcsolódó történeti, nyelvtudományi, leíró nyelvtani (fonológia,
morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, irodalomtudományi, valamint vallás és művelődéstörténeti ismeretek;
az oszmanisztika különféle kutatási területeihez tartozó történeti, gazdaságtörténeti, diplomatikai, művelődés és
művészettörténeti ismeretek.
nyelvfejlesztési modul: a hallgatók nyelvtudásának a Közös Európai Referenciakeret B2 szintre történő emelése;
olyan szakfordítási képességek kialakítása, amelyek által elsajátíthatják a filológiai gyakorlathoz és kutatáshoz, valamint a
kapcsolattartáshoz szükséges szakmai nyelv ismeretét.
a) a történettudomány és/vagy a filológiai diszciplína (nyelv és irodalomtudomány, művelődéstörténet, a szak és műfordítás
alapjai) elméleti és gyakorlati vetületei, a tudományos kutatás területei és módszerei;
 b) a specializációk ismeretei, válaszható specializációk:
török filológia,
oszmán történelem,
c) a szakhoz kötődő további ismeretek: nyelvi, történettudományi, kultúratudományi, vagy egyéb speciális területeken
meghirdetésre kerülő kurzusok;
A képzéshez törökországi (ankarai vagy isztambuli) nyelvi képzésen való részvétel kapcsolódik. Ennek elvégzése ottani
vizsgához kötött.
hallgatónak elismerhető legyen 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a keleti nyelvek és kultúrák alapszak török
szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás és művelődéstörténeti
ismeretköreiből, amelyből amennyiben előzetes végzettségét a 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakon szerezte 15 kredit a
mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában
meghatározottak szerint teljesíthető.
A 4.3. pont szerinti előtanulmányokkal rendelkezők az 50 kredit tanulmányi követelményt középfokú állami nyelvvizsgával
egyenértékű török nyelvtudás birtokában is teljesíthetik úgy, hogy a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek és
kultúrák alapképzési szak török szakirányának irodalomtudományi, történelemtudományi, vallás és művelődéstörténeti
ismeretköreiből 25 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény
tantervében meghatározottak szerint a mesterképzési tanulmányokkal párhuzamosan is teljesíthetők.
55.1686 ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1687 A mesterképzési szak megnevezése: asszíriológia (Assyriology)
szakképzettség: okleveles asszíriológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Assyriologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia
szakiránya.
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvi, történelmi, irodalmi, vallástörténeti és kultúrtörténeti
ismereteik birtokában képesek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, múzeumokban kutatói állások betöltésére), önálló
kutatómunkára, tudományos ismeretterjesztésre (pl. könyvkiadóknál, felnőttképzési fórumokon). Megfelelő ismeretekkel
az akkád és sumér nyelvet, illetve az ezen nyelvek lejegyzésére használt ékírásos írásrendszert olyan szinten, hogy az
képessé teszi őket az ezeken a nyelveken írt szövegek valamennyi nagyobb típusának olvasására, megértésére, értelmezésére és
fordítására,
az ókori Mezopotámia történelmének és kultúrájának egészét, melyről rendszerezett, elméletileg megalapozott, sokrétű
tudással bírnak,
átfogó és alapos módon az ókori KözelKelet nyelveit, történetét, régészetét és kultúráját,
legalább egy másik sémi vagy ékírásos nyelv rendszerét (például: héber, arámi, arab, ugariti, hettita) középfokon,
azokat a korszerű alaptudományi ismereteket, melyek lehetővé teszik a különböző szakterületek (történettudomány,
nyelvtudomány, irodalomtudomány stb.) eredményeinek és megközelítéseinek alkalmazását az ókori Mezopotámia nyelveinek,
történetének, és kultúrájának kutatásában,
az ókortudományban és a szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjait s a megfelelő főbb kutatási
módszereket,
a görög nyelvet alapfokú szinten.
önműveléssel folyamatosan új képességek kialakítására,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az ókori Mezopotámia nyelveivel, történetével, és
kultúrájával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek, kompetenciák:
motiváció és elkötelezettség az ókori Mezopotámia nyelveit, történetét, és kultúráját illetően,
az ókori Mezopotámia nyelveivel, történetével, és kultúrájával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési
képessége,
kritikai attitűd,
a) nyelvi ismeretek (2030 kredit): leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, akkád és
sumer szövegolvasás, sumer lexikográfia;
b) történeti, kultúrtörténeti ismeretek (1020 kredit): Mezopotámia vallástörténete, régészete, művészettörténete,
kultúrtörténete, Mezopotámia irodalomtörténete.
8.2. A differenciált szakmai ismeretanyag kötelezően választható ismeretkörei: 6080 kredit
a) kötelezően választható ismeretek: 3545 kredit
az ókori Mezopotámia történetének írott forrásai (az írott források elemzésének kérdései), az ókori Mezopotámia tárgyi
emlékei (régészeti és művészettörténeti problémák), az ókor Mezopotámia irodalma (különös tekintettel a kortárs
irodalomtudomány alkalmazására), az ókori KözelKelet hadtörténete, az ókori Mezopotámia nyelveinek nyelvészeti kutatása
(akkád nyelvtörténet, összehasonlító sémi nyelvészet, sumer nyelvtani problémák), írástörténet, az ékírásos szövegek filológiai
problémái (paleográfia, szövegkritika és kiadás);
b) további válaszható ismeretek: 515 kredit
sémi nyelvészet, további sémi nyelvek tanulmányozása, paleográfia, összehasonlító vallástörténet, régészet,
művészettörténet, történeti szemináriumok;
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1)
elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A 4.2. pontban megjelölt esetekben a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási
törvényben meghatározott összevetése alapján a mesterszakra történő jelentkezéskor elismerhető legyen legalább 50 kredit az
ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakirányának ismeretköreiből. A mesterszak a hallgató
előtanulmányainak áttekintése alapján, azok kiegészítése céljából előírja a hallgató számára legfeljebb 20 további kredit
megszerzését, melyeket a hallgatónak a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított
két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell teljesítenie.
56.1692 IRANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1693 A mesterképzési szak megnevezése: iranisztika (Iranian Studies)
szakképzettség: okleveles iranisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Iranian Studies
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak iranisztika
szakiránya.
bölcsészettudományi terület alapképzési szakjai.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kötelezően megszerzendő kreditek száma: 6080 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az iranisztika különböző szakterületein (nyelvek, történelem, irodalom,
művelődés és vallástörténet, művészettörténet, modern országismeret), valamint a klasszikus és a modern perzsa nyelvben
magas szintű jártassággal, élő nyelvi tapasztalatokkal, valamint számottevő arab nyelvi ismeretekkel is rendelkeznek. Az
iranisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő
feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet számos területén. Megfelelő ismeretekkel
a modern perzsa nyelvet felsőfokon,
az iráni népek történetét: a modern Irán, valamint a földrajzilag és nyelvileg szorosan kapcsolódó régiók (KözépÁzsia,
Afganisztán, India) helyzetét,
a klasszikus és modern perzsa irodalom nyelvi forrásaihoz kapcsolódó filológiai (szövegkritikai, stb.), irodalomtörténeti és
irodalomelméleti (prozódia, rímtan, retorika, stb.) kérdéseket,
a megfelelő vallás és művelődéstörténeti ismeretanyagot,
az önállóan végzett kutatómunkához szükséges fogalmi és absztrakt gondolkodás elemeit.
b) A mesterképzési szakon végzettek a fenti ismeretek birtokában alkalmasak:
ismereteiket mind a gyakorlati élet területén kamatoztatni, mind az önálló tudományos kutatómunka eredményeit írásban
megfogalmazni és szóban tudományos fórumokon megjeleníteni: a kutatómunka ezen a fokon elsősorban a tömegesen
rendelkezésre álló (irodalmi, történeti, szociológiai, nyelvi stb.) publikálatlan források feldolgozására épül, és ez a kutatói
pályán viszonylag gyors előrehaladást jósol,
történeti és modern politikai események, valamint társadalmi kérdések mélyebb megértésére, interpretálására,
a modern perzsa nyelv ismeretén túl fordítási és tolmácsolási gyakorlatok birtokában összekapcsolva ezeket nyelvterületi
tapasztalatokkal tolmácsolási, elemzési feladatok elvégzésére,
közepes nehézségű klasszikus arab szövegek szótár segítségével való megértésére,
az iranisztika terén szerzett, ma egyre több aktualitást hordozó ismereteikkel olyan, ma általánosan és széles körben nem
ismert területek, jelenségek, fogalmak és forrásadatok interpretálására, megértésére, melyek egyedi és értékes ismeretek lévén
kutatói elfogadásukat nagyban elősegíti, valamint ezek gyakorlati hasznosíthatósága miatt azok birtokosát a munkaerőpiacon
értékessé és keresetté teszi,
a széleskörű keleti (orientalisztikai) ismeretek, a nyugati kultúra és tudományos gondolkodás birtokában a mai nemzetközi
politikai, társadalmi, valamint az irodalmi és művészi tevékenységnek az eddigieknél mélyebb és behatóbb megismerésére,
megértésére és értékelésére.
kreativitás,
kritikai érzékenység,
megfelelő szintű nyelvtudás a nemzetközi szakirodalom feldolgozásához,
személyes felelősség,
kritikai attitűd.
az iranisztikához, annak különböző területeihez kapcsolódó történeti, nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint vallás
és művelődéstörténeti ismeretek.
nyelvi kérdések (a nyelv rétegzettsége: a klasszikus és modern perzsa nyelv különbsége, írott és beszélt nyelv viszonya a
perzsa nyelvtörténetben), leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, irodalomtörténeti és
elméleti kérdések (műfajelmélet és történet), a történelem és a történettudomány kérdései (pl. etnikai elemek az újkori
dinasztikus történetben, városi fejlődés, királyságalkotmányos monarchiaköztársaság), modern társadalom és
művelődéstörténet (képzőművészetek). A nyelvi ismereteket elmélyítő képzés (rétegnyelvek, dialektális elemek).
a) a szakmai törzsanyagot elmélyítő további irodalom, nyelv, történettudományi, vallás és művelődéstörténeti
(művészettörténeti) kurzusok (3040 kredit);
b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei (30
40 kredit);
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1, komplex típusú
hallgatónak elismerhető legyen 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a keleti nyelvek és kultúrák alapszak iranisztika
szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, vallás és művelődéstörténeti ismeretköreiből,
amelyből amennyiben előzetes végzettségét a 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakon szerezte 15 kredit a mesterfokozat
megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában
meghatározottak szerint is teljesíthető.
A 4.3. pont szerinti előtanulmányokkal rendelkezők az 50 kredit tanulmányi követelményt középfokú állami nyelvvizsgával
egyenértékű újperzsa nyelvtudás birtokában is teljesíthetik úgy, hogy a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek és
kultúrák alapképzési szak iranisztika szakirányának irodalomtudományi, történelemtudományi, vallás és művelődéstörténeti
ismeretköreiből 25 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény
57.1697 HEBRAISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1698 A mesterképzési szak megnevezése: hebraisztika (Hebrew Studies)
szakképzettség: okleveles hebraisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hebrew Studies
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak hebraisztika
szakiránya.
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: az ókori nyelvek
és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák, a vallástudomány; továbbá a hitéleti (teológia, judaisztika) képzési terület alapképzési
szakjai, valamint a bölcsészettudományi képzési terület további alapképzési szakjai.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvi, történelmi, irodalmi, vallástörténeti és kultúrtörténeti
ismereteik birtokában képesek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban kutatói állások
betöltésére), önálló kutatómunkára, tudományos ismeretterjesztésre (pl. könyvkiadóknál, zsidó közművelődési intézményekben,
felnőttképzési fórumokon). Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a héber nyelv különböző korszakait és fontosabb nagy szövegcsoportjait,
a klasszikus héber nyelvet felsőfokon (Cl), a modern héber nyelvet legalább B2 szinten
a héber nyelv és irodalomtörténetet,
a zsidó történelmet,
a zsidó vallást,
az ókori Kelet vallástörténetét,
legalább két másik sémi vagy „zsidó” nyelvet (például: arámi, akkád, arab, jiddis) középfokon,
a bibliai és a judaisztikai tudománytörténetet,
Izrael régészeti vonatkozásait.
általános értelmiségi tájékozottságot valamint a héber nyelvvel és az ókori Kelet kultúrájával, a zsidó kultúrával összefüggő
saját tudásuk magasabb szintre emelésére, önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,
saját kutatásaikhoz vagy tudományos munkáikhoz szükséges információk beszerzésére,
tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére,
a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására,
a héber nyelv és zsidó kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszerek
alkalmazására.
a héber nyelv és zsidó kultúra iránti elkötelezettség, ezek átadását illető minőségtudat,
kritikai attitűd,
értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás, értékközpontúság,
a héber nyelvvel és a zsidó kultúrával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére való képesség, széles
körben alkalmazható problémamegoldó technikák készségszintű használata,
megfelelő szintű nyelvtudás a hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozásához,
fogalmi gondolkodás és az absztrakció képessége.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 812 kredit;
leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, szakmai nyelvfejlesztés.
a) nyelvi ismeretek: 1020 kredit
héber nyelvtörténet, Biblia és posztbiblikus szövegolvasás,
b) történeti, kultúrtörténeti ismeretek: 1020 kredit
az ókori Kelet története, zsidó történelem, héber/zsidó irodalomtörténet, zsidó vallástörténet, Izrael régészete, zsidó
művészettörténet, filozófia és kultúrtörténet.
Differenciált szakmai ismeretek: 4565 kredit
a bibliatudomány szövegközpontú tanulmányai (bibliai szövegolvasási stúdiumok, targumi, qumráni, rabbinikus szövegek,
középkori kommentárirodalom); nyelvi felkészítés (pl. arámi nyelv); történelmi, régészeti, hermeneutikai stb. tanulmányok;
zsidó tudományok: zsidó történelem, irodalom, filozófia, művelődéstörténet (rabbinikus irodalom, a jiddis vagy más „zsidó”
nyelv és kultúra, a modern héber nyelv és irodalom vagy a modern zsidó történelem és kultúra);
b) a szakhoz kötődő további szabadon választható ismeretek (1020 kredit) pl. klasszika filológiai tanulmányok,
Septuaginta/Vulgata szövegolvasás, sémi nyelvészet, további sémi nyelvek tanulmányozása, ékírásos stúdiumok, paleográfia,
összehasonlító vallástörténet, a KözelKelet népei, irodalmai, régészet, művészettörténet, zsidó zene, folklór, történeti
szemináriumok, műfordítás;
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1),
elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
10. A mesterképzésbe való felvétel további feltételei:
A 4.2. pont szerinti tanulmányokkal rendelkezők esetében a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen
az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák, a vallástudomány; továbbá a hitéleti (teológia, judaisztika)
képzési területen végzettek esetében legalább 40 kredit, amelyből 20 kredit értékben héber nyelv és szövegolvasási ismeretekkel
már a jelentkezéskor rendelkeznie kell a hallgatónak. A keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak hebraisztika szakirányának
további 20 kredit értékű ismeretét a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni;
a további bölcsészettudományi alapképzési szakon végzettek esetében legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint,
amelyből 20 kredit értékben héber nyelv és szövegolvasási ismeretekkel már a jelentkezéskor rendelkeznie kell a hallgatónak. A
keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak hebraisztika szakirányának további 30 kredit értékű ismeretét a mesterfokozat
és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
A 4.3. pont szerinti tanulmányokkal rendelkezők esetében a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek a
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit keleti nyelvek és kultúrák
alapképzési szak hebraisztika szakirányának ismeretköreiből.
58.1702 ISZLÁM TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1703 A mesterképzési szak megnevezése: iszlám tanulmányok (Islamic Studies)
szakképzettség: okleveles iszlám tanulmányok szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Islamic Studies
4. A mesterképzésbe való belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arabisztika,
iranisztika és turkológia szakirányai
bölcsészettudományi képzési terület alapképzési szakjai
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditérték: legalább 6 kredit.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvi, filológiai és az iszlám kultúrával kapcsolatos ismereteik
birtokában képesek önálló tudományos kutatómunkát folytatni, illetve a közélet területén az iszlám kultúrát behatóan ismerő
szakemberekként (pl. újságíró, politológus, diplomata stb.) magas színvonalon tevékenykedni. A végzettek az iszlám vallás, az
iszlám világ történelmének és kultúrájának átfogó tudományos ismeretével rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori
az iszlám nyelvei (arab, török, perzsa stb.) közül egynek az aktív, kettőnek a passzív használatát,
a fenti nyelveken írott források filológiai elemzésének követelményeit,
az iszlám vallás történelmét és mai áramlatait,
az iszlám világ történelmét és mai helyzetét,
az iszlám kultúrkör művelődéstörténetét,
az iszlám világban napjainkban ható ideológiákat,
az iszlám világ és a nyugati világ közötti kölcsönhatások jellemzőit a történelem folyamán,
az iszlám világ és a nyugati világ mai kölcsönhatásainak sajátosságait;
végrehajtására,
megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az iszlám nyelveivel (arab, perzsa, török stb.) és az iszlám
kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,
az iszlám nyelvei (arab, perzsa, török stb.) közül egynek a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikálásra,
az írott források filológiai elemzésének szuverén alkalmazására a vallás, a történelem és a művelődéstörténet területén,
az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten
való bemutatására, valamint az iszlám nyelvein írott források olvasására és filológiai igényű elemzésére,
az önálló kutatómunkára;
az iszlám műveltség és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
a fenti nyelvek használatának, valamint az említett kultúrával kapcsolatos ismeretek átadásának fontosságát illető
az iszlám nyelveivel és kultúrájával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
kezdeményező készség,
személyes felelősség vállalási készség,
szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képesség,
kritikai attitűd,
nyelv, irodalom és történettudományi, valamint kultúra és vallástudományi ismeretek: aktuális kutatási irányzatok,
eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
nyelvi ismeretek elmélyítése, fejlesztése
szakmai ismeretek: az iszlám vallással, tanaival, történetével, irányzataival kapcsolatos ismeretek elmélyítése: az iszlám
vallás története, a Korántudományok, a népi vallásosság, a misztika és a XXXXI. századi iszlám mozgalmak, az iszlám világ
modern történelme, az iszlám világ kultúrtörténete, az iszlám művelődéstörténetének főbb aspektusai, az iszlám világ és Európa
kapcsolatainak alakulása a múltban és napjainkban, az iszlám vallás, illetve az iszlám világ specifikus jegyei.
a) kötelezően választható speciális programok ismeretei: 2733 kredit vallás, történettudományi és művelődéstörténeti
kurzusok;
b) kötelezően választható további ismeretek: 812 kredit művelődéstörténeti, történeti és vallástudományi ismeretek;
nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert
hallgatónak elismerhető legyen 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak
arabisztika, iranisztika vagy turkológia szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint
vallás és művelődéstörténeti ismeretköreiből, amelyből amennyiben előzetes végzettségét a 4.2. pontban felsorolt alapképzési
szakon szerezte 15 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a felsőoktatási intézmény
tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint teljesíthető.
A 4.3. pont szerinti előtanulmányokkal rendelkezők az 50 kredit tanulmányi követelményt komplex, középfokú (B2 szintű)
újperzsa államilag elismert nyelvvizsga letételével is teljesíthetik úgy, hogy a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek
és kultúrák alapképzési szak arabisztika, iranisztika vagy turkológia szakirányának irodalomtudományi, történelemtudományi,
valamint vallás és művelődéstörténeti ismeretköreiből 20 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felsőoktatási intézmény
59.1706 LOGIKA ÉS TUDOMÁNYELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1707 A mesterképzési szak megnevezése: logika és tudományelmélet (Logic and Theory of Science)
szakképzettség: okleveles logika és tudományelmélet szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Logic and Theory of Science
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott alapképzési szakok:
 4.1.1709 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia vagy elméleti
nyelvészet specializációja; a szociológia, a matematika és a fizika alapképzési szak, az informatikai és a közgazdasági képzési
ág alapképzési szakjai.
bölcsészettudományi alapképzési szakok.
6.3. differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 2939 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a logikában és a logikához szorosan
kapcsolódó matematikai területeken. Képesek a logikai és analitikai eszközöket valamely konkrét tudományterület filozófiai és
metodológiai problémáinak kutatásában alkalmazni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
megfelelő mélységben a logikát és a logikához szorosan kapcsolódó matematikai területeket,
a tudományfilozófiát,
a filozófiatörténet alapvető szerzőit és műveit tudományfilozófiai szempontból,
valamely konkrét tudományterület alapjait általában és a mesterképzési szintnek megfelelő mélységben az illető
tudományterület filozófiai és fundamentális problémáit,
a kortárs analitikus filozófiának a tudományfilozófia szempontjából alapvető területeit (metafizika, ismeretelmélet,
nyelvfilozófia);
az érintett szaktudomány és a vele kapcsolatos alap és filozófiai kutatások irodalmában és egyéb (számítógépes, internetes)
forrásaiban való eligazodásra, tájékozódásra,
az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,
ezekről a területekről angol nyelven publikálható esszé, vitacikk megírására, tudományos vitákban való részvételre;
tudományos nézetek filozófiai és logikai elemzésének készsége,
vitakészség,
tolerancia,
kritikai gondolkodás,
előadói és érvelési készség.
Az alapozó képzési szakasz célja, hogy a filozófiai alapképzettséggel rendelkező hallgatók a választott szaktudományból, a
szaktudományos előképzettséggel rendelkező hallgatók filozófiából egészítsék ki ismereteiket. Ennek súlyponti témakörei:
filozófiai előképzettséggel nem rendelkező hallgatók esetében: kortárs tudományfilozófia, ismeretelmélet, nyelvfilozófia,
filozófiai logika;
logika vagy matematikafilozófia modult választó, filozófiai előképzettséggel rendelkező hallgatók esetében:
halmazelmélet, matematikai logika, absztrakt algebra;
a fizika alapjai és filozófiája modult választó, filozófiai előképzettséggel rendelkező hallgatók esetében: klasszikus
mechanika, klasszikus elektrodinamika, kvantummechanika;
a nyelv és a nyelvészet filozófiája modult választó, filozófiai előképzettséggel rendelkező hallgatók esetében: szemantika,
formális szemantika, a formális szemantika logikai alapjai, matematika;
a társadalomtudományok filozófiája modult választó, filozófiai előképzettséggel rendelkező hallgatók esetében:
valószínűségszámítás, gazdaságszociológia, a társadalomelmélet alapjai, szervezetszociológia.
logika: logikai szintaxis és szemantika, nemklasszikus logikák, halmazelmélet, metalogika;
filozófia: elmefilozófia, a kortárs metafizika néhány centrális problémája (idő, okság, természeti törvény, testelme, szabad
akarat, modalitások stb.), a társadalomfilozófia módszerei és a társadalomtudományok módszertani problémái;
tudományelmélet: valószínűségi módszerek a tudományelméletben, logika és tudománymetodológia.
a választható modulok:
logika (dinamikus elméletek, absztrakt modellelmélet, a logikai rendszerek általános elmélete, univerzális algebrai logika,
eldönthetőség és kiszámíthatóság, logikai paradoxonok és ezek kezelésére alkalmas elméletek);
a matematika alapjai és filozófiája (axiomatikus halmazelmélet, a matematika megalapozása az elsőrendű logikában és a
másodrendű megalapozás körül folyó viták, a matematika filozófiájának viszonya a matematikai alapkutatáshoz és a matematika
történetéhez, a matematikai strukturalizmus és a kategóriaelméleti megalapozás, formalizmus és fizikalizmus: a Hilbertprogram
mai utódai);
a fizika alapjai és filozófiája (a fizika szerepe a modern ontológia világképében, empiricista és racionalista tradíciók a
fizikában, a fizikai elméletek logikai analízise, nyelvfilozófiai problémák a fizikában, a fizika alapfogalmainak empirikus
alapjai, operacionalizmus és instrumentalizmus, a modern kozmológia filozófiai és metodológia kérdései, a kvantumelmélet
fundamentális problémái);
a nyelv és a nyelvészet filozófiája (szemantikanyelvtan interfész, dinamikus szemantika, szemantikapragmatika
határvonal, jelentéselméletek: hagyomány és új fejlemények, nyelvészet és mesterséges intelligencia, szemantikai problémák,
szemantikai viták);
a társadalomtudományok filozófiája (fogalomalkotás a társadalomtudományban, viták a történelmi magyarázatról,
metodológiai individualizmus, magyarázatmodellek a történeti és társadalomtudományokban, objektivitás, értékmentesség,
ideáltipikus és narratív konstrukciók, racionális döntéselméletek);
összevetése alapján legalább 50 kredittel kell rendelkeznie az alábbi szakok, illetve azok szakirányai, specializációi
valamelyikének ismeretköreiből:
filozófia (különösen logika, nyelvfilozófia, tudományfilozófia, metafizika),
matematika (különösen matematikai logika, halmazelmélet, univerzális algebra),
fizika (különösen klasszikus mechanika, klasszikus elektrodinamika, kvantummechanika),
elméleti nyelvészet (különösen szemantika, formális szemantika, a formális szemantika logikai alapjai, matematika, logika),
közgazdaságtan (különösen valószínűségszámítás, gazdaságszociológia, optimumszámítás),
szociológia (különösen kommunikációelmélet, a társadalomelmélet alapjai, szervezetszociológia),
továbbá komplex, középfokú (B2 szintű) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.
60.1712 BUDDHIZMUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1713 A mesterképzési szak megnevezése: buddhizmus (Buddhist Studies)
szakképzettség: okleveles buddhizmus szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Scholar
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai, japán,
mongol, koreai, tibeti vagy indológia szakirányai.
bölcsészettudomány és a hitéleti képzési terület alapképzési szakjai.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek szám: 5058 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a buddhizmust térben és időben átfogóan, Indiától Japánig, a buddhizmus
alapításától a mai korig, az adott kultúrákba beágyazva ismerik, és képesek eredeti források alapján önálló kutatásokat végezni.
A végzettek alkalmasak a buddhista tanulmányok területén szerzett jártasságuk és műveltségük birtokában fogalmi és absztrakt
gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására. Megfelelő ismeretekkel
a buddhizmus alapvető ágaiban rendszerezett adatokat és a megfelelő ismeretanyagot,
a történettudomány, irodalomtudomány, vallás és filozófiatörténet, kultúra és művészettörténet, vallásszociológia,
vallásfilozófia területein a buddhizmus tárgyköréhez kapcsolódó ismereteket,
a kelet, délkelet és belsőázsiai népek történetét, társadalomtörténetét és műveltségét,
a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseit.
legalább egy klasszikus keleti nyelven (páli, szanszkrit, tibeti, mongol, kínai) eredeti buddhista szövegeket olvasni és
feldolgozni,
tudományos előadások megtartására és szakcikkek megírására,
az interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és
kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások
felvetésére,
végrehajtására,
a mélyebb összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a kutatásban,
a történet, a nyelv és a vallástudományban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző
korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív
alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a kelet és a belsőázsiai kultúrákkal, nyelvekkel (kínai,
japán, mongol, tibeti, koreai) összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására,
legalább egy keleti nyelv (japán, kínai, mongol, tibeti, szanszkrit) írásban és szóban történő magas szintű használatára,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatával, mely képessé teszi őket a történet és a nyelvtudományban az
aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,
önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
képesek eredeti keleti nyelvű (kínai, japán, mongol, tibeti, koreai, szanszkrit) források feldolgozására, a mélyebb
összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a kutatásban,
a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem
szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten történő bemutatására.
a buddhista műveltség és a kapcsolódó keleti nyelvek és kultúrák iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,
Kelet, Délkelet és BelsőÁzsia jelenkorával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
a döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
kritikai attitűd,
önálló helyzetelemzés,
absztrakciós képesség.
legalább egy keleti nyelv klasszikus és modern változatának ismerete, forrásismeret, kultúrtörténeti és általános
vallástörténeti ismeretek, a keletázsiai vallások és hiedelemrendszerek (hinduizmus, bön, konfucianizmus, taoizmus,
sintoizmus, samanizmus stb.) ismeretei.
a) általános nyelvi fejlesztés; bevezetés a buddhizmus egyik klasszikus nyelvébe, a szükséges nyelvtudás birtokában
buddhista szövegek olvasása;
b) a buddhizmus történetének fejlődése (az indiai, belsőázsiai, délkeletázsiai, kínai, tibeti, japán, koreai és mongol
buddhizmus), bevezetés a buddhizmus egyik klasszikus nyelvébe (szanszkrit, páli, tibeti, mongol, kínai), buddhista szövegek
olvasása eredeti nyelven. Az egyes területek buddhizmusának történelme, filozófiai és vallási jellegzetességei, irodalma és
képzőművészete.
a) szakmai elméleti és nyelvi ismeretek (2040 kredit),
b) egy választott szakterület (India, Mongólia, Tibet, Kína, Japán, Korea, DélkeletÁzsia) ismeretei; a választott szakterület
klasszikus nyelvén fennmaradt buddhista szakszövegek olvasása,
c) a szakterülethez tartozó további történeti, kultúrtörténeti, nyelvi ismeretek, a szakma elméleti és gyakorlati vetületei, a
tudományos kutatás területei és módszerei.
A 4.2. pont esetében a hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi
ismeretkörökből:
50 kredit a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai, japán, mongol, koreai, tibeti vagy indológia szakirányának
nyelvi, nyelvtudományi, történeti és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá valamely keleti nyelvből (kínai, japán, mongol,
tibeti, koreai, szanszkrit)
10 kredit értékű nyelvismeret. A 10 kredit értékű nyelvi ismeretet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel
meghatározottak szerint is megszerezhető.
A 4.3. pont esetében a hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján legalább 70 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi
ismeretkörökből:
50 kredit a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai, japán, mongol, koreai, tibeti vagy indológia szakirányának
nyelvi, nyelvtudományi, történeti és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá valamely keleti nyelvből (kínai, japán, mongol,
tibeti, koreai, szanszkrit)
20 kredit értékű képzés bölcsészettudományi (történettudomány, irodalomtudomány, vallás és filozófiatörténet, kultúra és
művészettörténet, vallásszociológia, vallásfilozófia) témakörben.
61.1717 HUNGAROLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1718 A mesterképzési szak megnevezése: hungarológia (Hungarian Studies)
szakképzettség: okleveles hungarológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarologist
 választható specializációk: művelődés és történettudományi, magyar mint idegen nyelv (Cultural Studies and History;
Hungarian as a Foreign Language)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem és a magyar alapképzési szakok.
szakok: a néprajz, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika, a keleti nyelvek és kultúrák, a szabad bölcsészet
(a következő specializációk valamelyikével: esztétika, művészettörténet, kommunikáció és médiatudomány, filmelmélet és
filmtörténet), a nemzetközi tanulmányok, a politológia, kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia.
alap vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi
szintű alapképzési szakok, amelyet a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási
 7.1722 A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris, komplex tudással rendelkeznek a magyar kulturális
örökségről, ismerik annak egyedi vonásait és európai, illetve regionális párhuzamait, beágyazottságát. Egyúttal képesek nemzeti
kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletére, a különböző nemzeti kultúrák elfogulatlan
vizsgálatára, az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre. Specializáció választása esetén a végzett szakemberek az
adott tudományterületen elmélyültebb ismeretekre és készségekre tesznek szert.
 a magyar kulturális örökség legfontosabb eredményeit és jellemzőit, különösen a széles értelemben vett
művelődéstörténet területén, illetve a választott specializációjuknak megfelelő tudományterületen;
a hungarológiai tudományterületek szakirodalmát és kutatási módszereit;
az interkulturális kapcsolatok elemzéséhez és fejlesztéséhez szükséges elméleti és gyakorlati eszközöket;
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, amely képessé teszi őket a megszerzett elméleti tudás gyakorlati
alkalmazására, egyéni továbbfejlesztésére.
a magyar kulturális örökség ápolásával és kutatásával kapcsolatos feladatokra;
a társadalmikulturális alrendszerek működtetésében való részvételre;
a különböző nemzeti kultúrák részterületei közötti hasonlóságok és különbségek feltárására, értelmezésére;
a nemzeti kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletére és az interkulturális dialógusban
való szakszerű részvételre;
 a választott specializációnak megfelelő szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra (konferenciákon való
részvétel, publikációs tevékenység, tudományszervezés, pályázati tevékenység, projektekben való részvétel);
a szakmai ismereteik további önálló bővítésére, elmélyítésére.
magas szintű szakmai motiváltság és elkötelezettség;
a kulturális örökség megbecsülése, széles körű általános műveltség;
interkulturális nyitottság, tolerancia;
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció képessége;
kreativitás, kezdeményezőkészség;
értékközpontúság és kritikai attitűd.
a hungarológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány főbb irányzatai és funkciói;
nemzettipológiák; a kultúratudomány fogalma, kulturális kánonok, nyelv és kultúra, interkulturális transzfer;
kommunikációelmélet, kommunikációs stratégiák, alkalmazott nyelvészet.
magyar művelődéstörténeti folyamatok (közép)európai kontextusban, a magyar kultúra és művelődés interkulturális
bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (középeurópai) és multikulturális jelenségek;
hungarológia és Európatanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben.
 a) specializáció nélkül:
magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs
képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet);
(közép)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpátmedence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvietnikai
kapcsolatok, nyelvpolitika, kisebbségi nyelvhasználat); magyarországi és kárpátmedencei közgyűjtemények, Magyarország
kép külföldön, magyarok a külföld szemében;
választható ismeretek a következő témakörökből: középeurópai nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosságok;
történelemértelmezések, vallások és egyházak, nemzeti kánonok és kultuszok; a Kárpátmedence történeti ökológiája és
kulturális földrajza, a magyar kultúra külföldi recepciója; kisebbségi magyar irodalom, kultúra; fordítás, műfordítás, kulturális
transzfer; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban; kulturális reprezentáció, a magyar kulturális diplomácia
intézményi hálózata; a médiumok szerepe az interkulturális kommunikációban; a finnugor néprokonsági eszme, a turanizmus; a
középeurópai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai;
szakszemináriumok és/vagy tutorális foglalkozások;
 b) specializáció választása esetén a választható specializációk ismeretei: 5060 kredit művelődés és történettudományi
specializáció:
multidiszciplináris ismeretkörök (1525 kredit): a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet,
kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet,
filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpátmedence népeinek összehasonlító néprajza,
geolingvisztika, nyelvietnikai kapcsolatok, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság KözépEurópában); magyarországi és kárpát
medencei közgyűjtemények; Magyarországkép külföldön, magyarok a külföld szemében;
kötelezően választható művelődéstörténeti ismeretkörök (3040 kredit): irodalom és (társ)művészetek kapcsolata; poétika és
retorika, szöveg és diskurzuselemzés; az irodalmi interpretáció elmélete és gyakorlata; hatás és olvasástörténet, kritikatörténet;
komparatisztika, világirodalom nemzeti irodalmak; az irodalom és kultúraközvetítés rendszerei, a műfordítás elmélete;
nemzeti kánonok és kultuszok KözépEurópában; a magyar irodalom külföldi recepciója; kisebbségi irodalmak és kultúrák,
külföldi magyar irodalom; kutatásmódszertan, tudománytörténet; gazdaság és társadalomtörténet; művelődés és
mentalitástörténet; politikai eszmék és intézmények története; diplomáciatörténet; történelemértelmezések, történeti
helyzetmagyarázatok KözépEurópában; a Kárpátmedence történeti ökológiája; a finnugor néprokonsági eszme, a turanizmus; a
középeurópai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai;
szakszemináriumok és/vagy tutorális foglalkozások művelődés és történettudományi ismeretkörökből (515 kredit);
 magyar mint idegen nyelv specializáció:
multidiszciplináris ismeretkörök (1525 kredit): a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet,
kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet,
filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpátmedence népeinek összehasonlító néprajza,
nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság KözépEurópában); magyarországi és kárpátmedencei közgyűjtemények; Magyarország
kép külföldön, magyarok a külföld szemében;
kötelezően választható magyar mint idegen nyelvi ismeretkörök (3040 kredit): kutatásmódszertan, pedagógiatörténet; a
nyelvoktatás elmélete, a nyelv interkulturális közvetítése; a magyar mint idegen nyelv módszertana; a magyar nyelv
morfológiája; grammatika idegen nyelvként; kommunikatív nyelvpedagógia; nyelvészeti pragmatika nyelvi szokáskultúra;
szociolingvisztika, bilingvizmus; tananyagismeret; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; tudománytörténet; kommunikáció
és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra;
történeti dialektológia; történeti névtan; geolingvisztika; kontrasztív nyelvészet; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai
Unióban;
szakszemináriumok és/vagy tutorális foglalkozások nyelvészeti és nyelvpedagógiai ismeretkörökből (515 kredit);
 Specializáció választása nélkül a mesterképzés követelményei teljesítésének feltétele, hogy a hallgatóknak a kredit
magyar történelmi, illetve magyar nyelvészeti és magyar irodalmi ismeretkörökből legalább 12 kredit. amelyet a mesterfokozat
és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
 Szakirány választása esetén a szakirány felvételének feltétele: művelődés és történettudományi specializációnál
történelem alapképzési szakon, magyar mint idegen nyelv szakiránynál magyar alapképzési szakon vagy valamely modern
filológiai alapképzési szakon szerzett oklevél.
62.1726 A TERMÉSZETTUDOMÁNY TÖRTÉNETE ÉS FILOZÓFIÁJA
1.1727 A mesterképzési szak megnevezése: a természettudomány története és filozófiája (History and Philosophy of Sciences)
 2.1728 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles természettudománytörténész és filozófus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in History and Philosophy of Sciences
 választható specializációk: tudománytörténet és tudományfilozófia, tudomány a társadalomban (History and Philosophy
of Science, Science in Society)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a természettudomány, az informatika és a műszaki képzési
területek alapképzési szakjai.
szakok: a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia specializációval, a szociológia alapképzési szak, a társadalmi
tanulmányok alapképzési szak, a gazdaságtudományok képzési terület közgazdasági képzési ágának alapképzési szakjai.
A mesterképzési szak célja olyan tudománytörténészek, illetve tudományfilozófusok képzése, akik természettudományi,
műszaki, informatikai, filozófiai, közgazdaságtudományi vagy szociológiai szakterületeken szerzett ismereteik birtokában
képesek egy adott tudomány fejlődésének önálló követésére, a tudomány történeti és jelenkori folyamatainak, állapotának, az
ezekkel kapcsolatos társadalmi tényezők hatásának vizsgálatára, a tudomány elméleti kérdéseinek kezelésére és a
tudománytörténet, a tudományfilozófia önálló művelésére. A végzettek ismerik a tudomány fogalmi, módszertani és történeti
vonatkozásait. Állásfoglalásaik elméletileg és történetileg megalapozottak, és ezáltal szakmapolitikai kérdésekben a döntés
előkészítés folyamatában hatékonyan alkalmazhatók. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés
a tudomány természetét,
a tudománnyal foglalkozó tudományok alapjait,
egy választott tudomány történeti és filozófiai kérdéseinek részleteit,
a tudománytörténet és tudományfilozófia jelenlegi fejleményeit,
a tudománnyal és szerepével kapcsolatos nézeteket és vitákat,
a tudományok kutatásának módszereit és azok korlátait.
egy választott részterület önálló követésére,
a különböző területekről származó kutatási módszerek kiválasztására és alkalmazására,
egy adott problémára vonatkozó kutatási tevékenység megtervezésére, kivitelezésére és az eredmény publikálására vagy
hasznosítására,
kutatások tervezésére és szervezésére, menedzselésére, kutatási pályázatok előkészítésére.
magas szintű kritikai és alkotó gondolkodás,
a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő kutatási képesség,
elemző képesség, amely az (elsősorban angol nyelvű) irodalom feldolgozásán és értékelésén alapuló tudománytörténeti,
tudományfilozófiai (és az eredeti szakmai alap) műveltségre épül,
a tárgyi tudáson alapuló gyors tájékozódási képesség a tudomány folyamataiban, az új problémákban,
a tudománnyal kapcsolatos ismeretek összegyűjtésének, feldolgozásának és szintetizálásának képessége egyénileg vagy
(akár interdiszciplináris) csoportokban,
kritikai viszonyulás a saját módszertanhoz (reflexivitás),
rugalmasság a megközelítések irányát illetően,
akadémiai kutatási elméleti, logikai, értelmezési készségek,
gyakorlati érveléstechnikai, írástechnikai készségek.
A filozófia története (810 kredit): A filozófia sajátosságai és kialakulása. A mágia, a mítosz, a vallás, a filozófia és a
tudomány kifejlődésének történeti folyamata. Az antik görög filozófia fontosabb szakaszai és képviselői. Az ókori filozófia
hatása a középkorban. Hit és tudás a patrisztikában és a skolasztikában. A polgári világkép kifejlődésének szakaszai. A
reneszánsz gondolatvilága. Az újkori tudományos világkép és a polgári értékek filozófiai megalapozása. Empirizmus és
racionalizmus. A klasszikus polgári értékek megszilárdulása: a felvilágosodás korának szellemi áramlatai. A francia
felvilágosodás társadalmi törekvései. A modernitás eszményei. A klasszikus német filozófia. XIXXX. századi materializmus,
pozitivizmus, hermeneutika, vallás és életfilozófia. A posztmodern gondolkodás.
A természetfilozófia története (25 kredit): Antik görög természetfilozófia, természetfelfogás az ókori Kínában. Középkori és
reneszánsz természetfilozófia, a természeti törvény fogalmának kialakulása, a racionalista gondolkodás kialakulása. A
mechanisztikus természetkép kifejlődése és kiteljesedése: Galilei, Kepler, Descartes, Newton, Leibniz természetfelfogása, az
óraművilág. A mechanisztikus világkép kibontakozási és felbomlási folyamata, Kant és Hegel természetfilozófiája. Materialista
és pozitivista természetfelfogás. Rendszerelmélet, önszerveződés, mai természetkép és ökológia.
Logika (68 kredit): A formális logika alapfogalmai. A logikai grammatika kategóriái. A formális nyelvek természete. A
propozícionális logika nyelve, kalkulusa és szemantikája. A klasszikus elsőrendű (extenzionális) logika nyelve, kalkulusa és
szemantikája. Kvantifikáció, azonosság. A szemantikai következmény fogalma és tulajdonságai. Levezethetőség, elsőrendű
elméletek. Az analitikus táblázatok módszere. Metalogikai tételek: szemantikai teljesség, negációnemteljesség, az igazság
definiálhatatlansága. Kitekintés néhány nemklasszikus logikára. Az informális logika és az érveléselmélet elemei. Gyakorlati
érvelések, érvelésrekonstrukció és értékelés, érvelési hibák. Megbízható érvelésminták, induktív következtetések, általánosítás,
statisztikai érvek, oksági következtetések.
Ismeretelmélet (47 kredit): A tudás fogalma és történeti változásai. Igazság, jelentés és igazolás. A szkepticizmus és
története. Descartes és a racionalizmus, a felvilágosodás filozófiája. A másik elme problémája. A múlt megismerése.
Megalapozási törekvések, igazságelméletek. Koherenciaelmélet, korrespondanciaelmélet. Pragmatizmus és naturalizáció.
Individualizmus és externalizmus. Az a priori tudás problémája. Hit és tudás.
Tudományfilozófia (1012 kredit): Kísérlet és megfigyelés. Természeti törvények. Magyarázat. Kvalitatív és kvantitatív
konfirmáció. Kauzális magyarázatok (deduktívnomológikus és induktívstatisztikus). Elmélet és megfigyelés. Realizmus és
relativizmus. Empiricizmus és racionalizmus. Az induktív megismerés problémái. A logikai pozitivizmus változatai. A Bécsi Kör
eszmerendszere. A DuhemQuine tézis. A modellek természete és szerepe a megismerésben. A tudományfejlődéselméletek
története (XVIIIXIX. sz.). A XX. sz. első felének kumulatív tudományfejlődésmodelljei. Popper felfogása a tudomány
haladásáról. Kuhn korai tudományfejlődésmodellje. Lakatos és a tudományos kutatási programok metodológiája. Feyerabend:
az inkommenzurabilitás és az ismeretelméleti anarchizmus. A kvázidarwiniánus evolúciós modellek. A racionalitás és
relativizmus problémája a posztpozitivista tudományfilozófiában. A XX. századi tudományfilozófia útja a szociológiai
fordulatig: az empirista (verifikacionista és falszifikacionista) episztemológia válsága, a fundamentum probléma
megoldhatatlansága. A historicista fordulat: a tudomány történeti dimenziójának megjelenése. Az edinburghi iskola „erős
program”ja. A tudományos tudás szociológiájának (SSK) viszonya a XIXXX. századi angolszász tudományszociológiához és a
német Wissenssoziologiehoz. Viszonyuk a szociálkonstruktivistákhoz. A BloorLatour vita.
Egyetemes tudománytörténet (68 kredit): A tudomány kezdetei. A görög tudomány jellemzése és fejlődési szakaszai. A
középkori és reneszánsz tudomány. Újkori forradalom a tudomány jellegében és társadalmi helyzetében. A tudomány a
mechanikai világkép kiteljesedése és felbomlása korában. A XX. századi forradalom a tudományokban. Tendenciák a mai
tudomány fejlődésében.
 a) a választható specializációk ismeretei (legalább 30 kredit):
tudománytörténet és tudományfilozófia: általános tudománytörténet, egy tudomány részletes története, metafizika, általános
tudományfilozófia, egy szaktudomány kortárs filozófiai kérdései, tudásszociológia,
természettudomány a társadalomban: tudományszociológia, technika és társadalom, tudományetika, tudomány és közönség,
vallás és tudomány, tudomány és művészet;
b) további választható szakmai ismeretek (egy diszciplína története és filozófiája) (510 kredit);
A szakmai gyakorlat 2 hét nyári szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi intézményben.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányaiból egy választott természettudományi terület (matematika,
fizika, kémia, biológia, földtudomány) alapjaiból.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az adott természettudományi terület ismeretköreiből legalább 30
kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
számított két féléven belül. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell
szerezni.
63.1732 RENESZÁNSZ TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1733 A mesterképzési szak megnevezése: reneszánsz tanulmányok (Renaissance Studies)
szakképzettség: okleveles reneszánsz tanulmányok szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Renaissance Studies
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott alapszakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az anglisztika, a germanisztika, a magyar, a romanisztika, a szabad
bölcsészet, a szlavisztika, a történelem alapképzési szakok és az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszikafilológia
szakiránya.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az európai reneszánsz és kora újkor kultúrájáról szerzett sokoldalú ismereteik
birtokában képesek a korszakra vonatkozó ismeretek magas színvonalú közvetítésére, valamint az önálló tudományos munkára.
Ismerik a korszak fontos kulturális jelenségeit, irodalmát, történelmét, művészetét és jelentős eszmei áramlatait. Felkészültek
a későközépkor és a kora újkor (reneszánsz és a barokk korszak) irodalmának, bölcseletének, művészetének és kultúrájának
fontos jelenségeit,
a korszak tanulmányozásának történetét, eredményeit,
a korszak kutatásának fontos hazai és nemzetközi tudományos intézményeit, meghatározó iskoláit és azok beszédmódját,
legalább középszinten a késő középkori vagy kora újkori latin nyelvet,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi őket az aktuális kutatások és a tudományos
munka kritikus értékelésére,
a latin nyelvet középszinten.
a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére,
valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására,
ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére,
a középkor és kora újkor kulturális termékeinek a széles közönség számára is érthető módon történő népszerűsítésére és
értelmezésére,
a mesterszakon megszerezhető ismereteket igénylő munkakörök betöltésére.
fejlett elemzőképesség,
különböző kulturális területek közötti hasonlóságok és különbségek feltárásának képessége,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció képessége,
kritikai attitűd.
propedeutika, középkori és kora újkori latin nyelv.
filozófiatörténet (1518. század), információ és kommunikációtörténet (1518. század), a 1518. század tudománytörténete,
egyház és liturgiatörténet (1518. század), jelképek és szimbólumok a középkori és a kora újkori gondolkodásában, a középkor
és a kora újkor földrajzi, demográfiai keretei és eseménytörténete.
A szakképzettség megszerzéséhez az alábbi 1030 kreditértékű ismeretkörök közül legalább három szakmai modult kell
választani úgy, hogy abból egy legalább 30 kredites és két 1016 kredites modul legyen:
angol irodalom (1518. század), cseh irodalom (1518. század), francia irodalom (1518. század), horvát irodalom (1518.
század), lengyel irodalom (1518. század), magyar irodalom (1518. század), német irodalom (1518. század), neolatin irodalom
(1418. század), olasz irodalom (1418. század), portugál irodalom (1518. század), spanyol irodalom (1518. század), török és
perzsa irodalom (1518. század), művészettörténet (1518. század), középkori és kora újkori történelem, tudománytörténet (15
18. század), filozófiatörténet (1518. század), középkori és kora újkori zenetörténet;
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő
további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a régi magyar irodalom, középkori és kora újkori
történelem és irodalomtudomány elméleti és gyakorlati ismeretköreiből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a
felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére
 64.1737 RUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1738 A mesterképzési szak megnevezése: ruszisztika (Russistic Studies)
szakképzettség: okleveles ruszisztika szakos bölcsész szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Russistics
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya, továbbá a
történelem, a politológia, a nemzetközi tanulmányok alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a
bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, a természettudományi, a jogi és igazgatási, a nemzetvédelmi és katonai képzési
terület, valamint a gazdaságtudományi képzési terület közgazdasági képzési ág alapképzési szakjai.
6.6. Az elméleti órák és a gyakorlati foglalkozások aránya az intézményi tanterv szerint legalább 40%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik Oroszország múltját és jelenét, az ország geopolitikai helyzetét és az
Európai Unióhoz fűződő viszonyát. Ismerik továbbá az orosz történelem és kultúrtörténet tanulmányozásának és kutatásának
elveit és módszereit. Képesek eligazodni Oroszország és Európa történelmileg determinált viszonyrendszerében, az orosz
fejlődési sajátosságokban és a mai orosz valóságban. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak a változó társadalmi
igények és feltételek, külpolitikai és külgazdasági viszonyok között orosz ügyek kezelésére, kapcsolatok fejlesztésére, az
Európai Unió (és benne Magyarország) és Oroszország közötti közvetítésre társadalmi, államigazgatási, kulturális, tudományos,
gazdasági téren. A végzettek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
az orosz és szovjet történelem legfontosabb fogalmait,
az orosz és szovjet történelem legfontosabb eseményeit,
az orosz és szovjet történelem legfontosabb fejlődési törvényszerűségeit,
az orosz és szovjet kultúra nagy korszakait és sajátosságait,
az orosz mentalitás történelmileg kialakult jellegzetességeit,
a mai orosz valóság legfőbb színtereit,
Oroszország és Európa kapcsolatát a múltban és jelenben.
az orosz és szovjet történelem bármely problémájában való eligazodásra,
az orosz és szovjet történelem bármely problémájának kutatására,
a mai orosz valóságban való eligazodásra és eligazításra,
a mai orosz valóság elemzésére a társadalom, a politika, a kultúra, a média, a gazdaság és a mentalitás világában,
Oroszország és az Európai Unió kapcsolatainak kutatására és fejlesztésére,
az írott és elektronikus sajtóval való együttműködésre.
önálló, invenciózus, történelmi trendekben való gondolkodás,
általánosítási és analitikus képességek,
a választott specializációhoz kapcsolódó problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,
empatikus kommunikáció és kapcsolatteremtés,
elméleti igényesség és praktikus látásmód.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: (1220
kredit)
bevezetés az orosz történelem és kultúra, az orosz sajátosságok tanulmányozásába.
az eurázsiai történelmi tér, pravoszlávia és kultúra az orosz államszocializmustól az állam által irányított újkapitalizmusig, az
orosz rendszerváltás, az orosz gazdaság múltja és jelene, a mai orosz társadalom, kultúra és politika, Oroszország és Európa
paradigma.
Az oroszszovjet történelmi fejlődés legfőbb sajátosságainak vizsgálata, az orosz civilizáció alapját képező ortodoxia
bemutatása és kulturális kontextusba helyezése, a determináns történelmi tér bemutatása, a kontinuitás és diszkontinuitás
elemzése az orosz és szovjet periódus, valamint a rendszerváltás között, az orosz gazdaság múltjának és jelenének,
lehetőségeinek bemutatása. A mai orosz társadalom, kultúra és politikai rendszer alakulásának vizsgálata. Oroszország helye
Európában.
orosz és szovjet emberek és eszmék, a történelmi gondolkodás és legjelentősebb képviselői, orosz és szovjet művészet,
hétköznapok; napjaink orosz nyelve, irodalma; az orosz biztonság, kül és energetika politika, magyarorosz kapcsolatok, a 21.
századi orosz média és nyilvánosság, források, levéltárak, múzeumok.
A mesterfokozat megszerzéséhez orosz és angol vagy német nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a történelem alapképzési szak vagy a
szlavisztikai alapképzési szak orosz szakirányának ismeretköreiből, valamint a hallgató rendelkezzen legalább olvasási szintű
orosz nyelvtudással. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 20 kredittel
rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
megszerezni.
65.1741 ROMOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1742 A mesterképzési szak megnevezése: romológia (Roma Studies)
szakképzettség: okleveles romológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Romologist
 választható specializációk: beás nyelv és kultúra, romani nyelv és kultúra, cigány nemzetiségi népismeret specializáció
(Beyash Language and Culture, Romani Language and Culture, Roma Culture)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a romológia alapképzési szak.
bölcsészettudomány képzési terület modern filológia képzési ágának alapképzési szakjai.
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek szám: 1422 kredit;
 7.1745 A mesterképzési szak képzési célja, és az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudományi és alkalmazói tudással rendelkeznek a romológia
tudományos művelése és alkalmazása területén, ismerik a beás, a roma és a magyarcigány kultúra, valamint a diaszpóra más
európai csoportjainak kulturális sajátosságait. Ismerik a roma kultúra egyedi vonásait és képesek azt összehasonlítani más
nemzeti kultúrákkal. Képesek a választott nyelv és kultúra magas szintű alkalmazására, a nyelv fejlesztésére. A képzés során
kialakult kompetenciáik alapján képesek a közigazgatásban, közgyűjteményekben, médiában, tudományos intézetekben, a
felsőoktatásban kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás
és fejlesztés terén feladatokat végezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a romológia hazai és európai eredményeit
kommunikálni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 a roma és beás kultúra legfontosabb hazai és európai eredményeit és jellemzőit, főként a művelődéstörténet területén,
illetve a választott specializációnak megfelelő területen,
 a választott specializációnak megfelelő romani vagy beás nyelvet felsőfokon,
a két elismert cigány nyelv (beás és romani) közül legalább az egyiket felsőfokon (szóbeli és írásbeli szinten egyaránt),
a beás és/vagy romani nyelv, lexikai, grammatikai, dialektológiai jellemzőit és kutatásmódszertanát,
 a romológia, valamint ezen belül a történeti, filozófiai, szociálpszichológiai, szociológiai, néprajzi, alkalmazott
nyelvészeti, népismereti, nemzetiségpedagógiai, ismeretanyagát,
a romológia szakirodalmát és kutatási módszereit,
 a választott specializációnak megfelelő nyelv, irodalom és kultúra megfelelő ismeretanyagát,
 a cigány nemzetiségi népismeret legfontosabb területeit,
a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseit,
az európai cigány csoportok kultúráját, közös problémáit, érdekképviseleti fórumait,
átfogó ismeretekkel rendelkeznek a magyarországi és az európai cigányság nyelvéről, kultúrájáról, történetéről és
problémavilágáról, a kisebbség és a többség közötti viszonyról,
a romani/beás nyelv és a cigány közösség kultúráját,
a romani/beás nyelv szabályait,
a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) használatát,
 a megfelelő specializáción a roma és a beás nemzetiségi népismeret tananyag korpuszát, tankönyveit és tanítási, tanulási
segédanyagait, tanítási/tanulási modelljeit,
 a roma és a beás nemzetiségi népismeret törvényi környezetét és szabályozását,
 a cigány nemzetiségi népismeret teoretikus hátterét, kritikai olvasatát, lehetséges narratíváit.
 a választott specializációnak megfelelően a roma vagy a beás kulturális örökség ápolásával és kutatásával kapcsolatos
a roma vagy a beás kultúra hatékony képviseletére és a különböző nemzetek kultúráival történő összehasonlításra,
a közigazgatásban, közgyűjteményekben, médiában, tudományos intézetekben, a felsőoktatásban kutatói és/vagy
alkalmazói feladatok ellátására,
az adott területek rendszereinek fejlesztésében, működtetésében és irányításában való részvételre,
az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos magyar és idegen nyelvű információ feltárására, elemzésére,
a romológia eredményeinek hazai és nemzetközi fórumokon való kommunikálására, illetve
önálló tanulással meglevő képességeik fejlesztésére és új kompetenciák elsajátítására;
a kulturális örökség megbecsülése,
széles körű általános műveltség,
igény és képesség interdiszciplináris kitekintésre,
igény és képesség önfejlesztésre a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó
ismeretek terén,
önálló munkavégzés,
az alkotás, problémamegoldás és döntés,
képesség és igény együttműködésre, a közösségbe történő beilleszkedésre,
képesség a tevékenység kritikus értékelésére és irányítására,
önszabályozás, önfejlesztés igénye,
interkulturális nyitottság és tolerancia.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 1826 kredit:
a romológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány, a néprajz, az irodalomtudomány, a
szociológia főbb irányzatai a romák és a beások vonatkozásában; a kultúratudomány fogalma, szemléletének változásai a roma
és a beás kultúra megítélésében; nyelv és kultúra, interkulturális csere;
történeti alapozás: a történettudomány szemlélete, módszerei a cigányság vonatkozásában, a naiv tudomány és a
rendszerezett tudomány álláspontjai az eredet és a vándorlás kérdéseiben, a cigányság csoportjainak kirajzása, európai és
magyarországi története napjainkig;
néprajzi és a kulturális antropológiai alapozás: európai és magyarországi tudományos paradigmák, szemlélet és módszertan a
cigányság vonatkozásában, a roma és beás diaszpóra sajátos helyzete a mai Európában a népi hagyományőrzés terén;
szociológiai alapozás: a roma és beás cigány csoport helyzete Magyarországon és Európában, szociológiai paraméterek, a
demográfiai, migrációs, iskolázottsági, foglalkoztatottsági mutatók; a cigányság a magyar és az európai fejlesztési
programokban;
nyelvészeti és irodalmi alapozás: nyelvészeti paradigmák, a magyarországi cigány nyelvek (romani és beás) helyzete a
nyelvhasználatban és a nyelvészeti kutatásban; a diaszpóra más nyelvi változatai;
irodalmiművészettörténeti alapozás: az irodalomtudomány, irodalomelmélet és a leginkább a huszadik századi kritikai
iskolák alapján a roma/cigány irodalom és képzőművészet fogalomköre, alapvető teoretikus és kánonalakító kérdései;
kutatásmódszertan.
roma és beás művelődéstörténeti folyamatok európai viszonylatban, a roma és a beás kultúra és művelődés interkulturális
bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (középeurópai) és multikulturális jelenségek;
romológiai és Európatanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben és politikában;
 roma és a beás művelődés és kulturális örökség (romani és beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom,
művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet,
kortárs filmművészet); (közép)európai kulturális kapcsolatok (európai roma/cigány népcsoportok összehasonlító néprajza,
lingvisztika, nyelvietnikai kapcsolatok, nyelvpolitika, nemzetiségi nyelvhasználat); magyarországi és európai
közgyűjtemények, magyarországi romák képe külföldön, a romák más nemzetek szemében;
választható ismeretek a következő témakörökből: középeurópai nyelvi, etnikai önazonosságok; történelemértelmezések,
vallások és egyházak, a roma és a beás kultúra külföldi kapcsolatai; roma és a beás irodalom, kultúra; fordítás, műfordítás,
kulturális transzfer; a roma és a beás nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban; kulturális reprezentáció, a roma kulturális
diplomácia „intézményi” hálózata; a médiumok szerepe az interkulturális kommunikációban; az indiai néprokonsági eszme, a
középeurópai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai a roma/cigány népességet érintve;
szakszemináriumok és/vagy tutorális foglalkozások;
 roma és beás nemzetiségi népismeret sajátosságai a lakóhely és a táj viszonylatában; az egyes roma és beás csoportok
komplex kulturális megközelítésű vizsgálata, az Európai Unió és az Európa Parlament nemzetiségpolitikájának alapjai, indokai
és megjelenési formái, különös tekintettel a roma/cigány csoportokra; a nyilatkozatok, karták tartalma, relevanciája a
magyarországi romákra és beásokra, a társadalom multietnikus dimenziójának jelentése, a multikulturalizmus és
interkulturalizmus fogalmi terjedelmének, változatainak megismerése, a multikulturalizmussal, illetve interkulturalizmussal
összefüggő tudományos diskurzusok, ezek összefüggése a magyarországi roma/cigány közösségekkel.
 a) választható specializációk: (3440 kredit)
 beás nyelv és kultúra specializáció:
beás művelődés és kulturális örökség; beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs
(közép)európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő beás közösségek összehasonlító néprajza, nyelvi, etnikai önazonosság
Európában); beás közgyűjtemények;
nyelvészeti és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a beás nyelv morfológiája; kommunikáció és
retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra;
történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a beás nyelv és kultúra helyzete az
Európai Unióban;
beás irodalom és kultúra; az irodalom és kultúraközvetítés rendszerei, beás műfordítás elmélete;
 roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma/cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális
helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés és mentalitástörténet;
politikai eszmék története; történelem értelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a középeurópai rendszerváltás
politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
 romani nyelv és kultúra specializáció:
roma művelődés és kulturális örökség; romani nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs
(közép)európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő roma, szinto, manush, kalo közösségek összehasonlító néprajza,
nyelvi, etnikai önazonosság Európában); roma közgyűjtemények;
nyelvészet és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a romani nyelv morfológiája; kommunikáció és
retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra;
történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a romani nyelv és kultúra helyzete az
Európai Unióban;
roma irodalom és kultúra; az irodalom és kultúraközvetítés rendszerei, romani műfordítás elmélete;
 roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma/cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális
helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés és mentalitástörténet;
politikai eszmék története; történelem értelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a középeurópai rendszerváltás
politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
 cigány nemzetiségi népismeret specializáció:
 az európai és hazai nemzeti és etnikai nemzetiségekkel kapcsolatos ismeretek, a hazai cigányság története, kultúrája,
érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, a cigány nemzetiségi népismeret legfontosabb
területei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tananyag korpusza, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tankönyvei és
tanítási, tanulási segédanyagai, tanítás/tanulási modelljei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret törvényi környezete és
szabályozása, a cigány nemzetiségi népismeret teoretikus háttere, kritikai olvasata, lehetséges narratívái, felsőfokú nyelvvizsga
szintű nyelvi ismerteek a választott cigány nyelvből;
b) a szakhoz kötődő további szabadon választható ismeretek: (1220 kredit)
a szakhoz kötődő területeken további szakmai ismeretek történeti, kulturális antropológiai, néprajzi, irodalmi,
képzőművészeti, média vagy más speciális kérdéskörökben;
c) diplomamunka: 20 kredit.
 A mesterfokozat megszerzéséhez egy, a specializáció nyelvétől eltérő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2),
komplex típusú nyelvvizsga, és beás vagy romani nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a romológia alapképzési szak nyelvtudományi, irodalomtudományi és
kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá beás vagy romani nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 20 kredittel rendelkezzen a hallgató, a
66.1748 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1749 A mesterképzési szak megnevezése: kulturális örökség tanulmányok (Cultural Heritage Studies)
szakképzettség: okleveles kulturális örökség tanulmányok szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Specialist of Cultural Heritage Studies
 4.1.1751 Teljes kreditérték beszámításával elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a társadalomtudomány
képzési terület alapképzési szakjai, a szabad bölcsészet és a történelem alapképzési szakok, valamint a magyar alapképzési szak
hungarológia és összehasonlító irodalomtudomány specializációi.
szakok az építészmérnöki és az építőművészet alapképzési szakok, továbbá az építészmérnöki, az ingatlanfejlesztő
építészmérnöki, a szerkezettervező építészmérnöki, az urbanista építészmérnöki, és az építőművész mesterképzési szakok,
gazdaságtudományok, a jogi képzési terület vagy a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési
ágának bármely mesterképzési szakjai valamint az építész és az építőművész osztatlan mesterképzési szakok.
6.6. Az elméleti órák és a gyakorlati ismeretek aránya: 60% elmélet és 40% gyakorlat.
A képzés célja olyan szakembereket képzése, akik megszerzett művelődéstörténeti és művelődéselméleti ismereteik
birtokában képesek a kulturális örökség gazdasági, mentalitásbeli, környezeti és információs rendszerének történeti
értelmezésére. Ismerik a kulturális örökség védelmére, értékeinek megmutatására és menedzselésére vonatkozó
munkafolyamatokat. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a társadalomtudományok és bölcsészettudományok (régészet, muzeológia, művelődéstörténet) megfelelő ismeretanyagát,
az építészet és építészettörténet megfelelő ismeretanyagát,
a kulturális örökségről való gondolkodás történetét,
a kulturális antropológia, az európai civilizációtörténet, a szemiotika, a vallástörténet kulturális örökséghez kapcsolódó
vonatkozásait,
a kulturális örökség elméletét,
a kulturális örökség kezelésének jogi hátterét és pénzügyi vonatkozásait,
a kulturális örökség védelmének technikáit, nemzetközi gyakorlatát,
a kulturális örökség védelmének hazai szervezetrendszerét;
a könyvtárak különgyűjteményeiben, a levéltárakban és a múzeumokban, a kulturális menedzsment és az örökségvédelem
intézményeiben a stratégiai és a gyakorlati feladatok elvégzésére,
a kulturális örökség védelmére vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,
a kulturális örökség reflexív bemutatására,
a kulturális örökség menedzselését végző intézmények korszerű irányítására,
a kulturális értékek közvetítésére a társadalom különböző rétegei felé,
a magyar és az egyetemes kulturális örökség közötti átjárás, megfeleltetés megszervezésére,
a kulturális örökség témájában kutatói munka végzésére,
szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is,
rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a
lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket
szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni,
a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére,
saját tudásukat magasabb szintre emelni, képzési területük belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és
önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani;
korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban,
a problémamegfogalmazás és önálló ítéletalkotás képessége,
kritikai attitűd,
motiváció,
elkötelezettség és minőségtudat,
az absztrakció képessége.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: (1216
kredit)
a kulturális örökség kutatásának háttértudományai: kulturális antropológia, filológia, néprajz, régészet; államigazgatási
alapismeretek; esztétika és művészettörténet; kulturális intézményrendszerek.
 8.2.1754 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: (3240 kredit)
 művelődés, gondolkodás és tudománytörténet; a kulturális örökség reprodukálása; az átörökítés technikái (kodikológia,
bibliológia, fotográfia, film, digitális technika, restaurálás); a média és a társadalmi kommunikáció története; a kulturális
örökség fogalma történeti értelemben; a kulturális örökség jogi szabályozása; összehasonlító művelődéstörténet; a kulturális
örökség bemutatása.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: (5070 kredit)
választható programok: kulturális örökség elmélete; kulturális örökség menedzsment;
a választott programokhoz kapcsolódó ismeretek:
világörökség, nemzeti örökség, helyi örökség örökségi rétegek; integrált örökségvédelem (történeti fejlődés, intézményi
rendszer); a kulturális örökség dokumentációs és regisztrációs módszerei (régészeti, írott emlék, szellemi örökség, épített örökség
stb.); a kulturális örökség rekonstrukciója (elméleti és gyakorlati megközelítések); régészeti örökség, írott örökség, épített
örökség, szellemi örökség (választandó képzési modulok formájában); kulturális örökség védelme (természetvédelem);
kutatásmódszertan (szakspecifikus kutatási módszertan régészeti, történeti, levéltári, művészettörténeti, könyvtártudományi
kutatási módszerek); múzeumetika; a tárgy interpretációjának folyamata a megelőző konzerválástól a bemutatásig; gyűjtemény
menedzsment; múzeum és gyűjteményi intézmény irányítási ismeretek; épületrehabilitáció kulturális célból, a kiállítás elmélete
és gyakorlata; kommunikációs és médiaismeretek;
további választható ismeretek az adatbáziskezelés/térinformatika; intézményi ismeretek/terepgyakorlat; emberi erőforrás
kezelés; szaknyelvi tanulmányok (1012 kredit);
A szakmai gyakorlat kulturális örökséggel foglalkozó intézményben (köz, illetve magángyűjtemény, múzeum, szakhivatal
stb.) végzett gyakorlat, melynek időtartama 120 óra.
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan természetes idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos
szakirodalma van, egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert
középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő idegen nyelv
alapfokú ismerete, továbbá
a 4.2 pontban felsorolt szakokon szerzett szakképzettség esetén a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi
tanulmányai szerint művelődéstörténeti (kulturális antropológiai, néprajzi, régészeti, filológiai, esztétikai, művészettörténeti,
történelmi, kultúratudományi) ismeretkörökből,
a 4.3 pontban felsorolt szakokon szerzett szakképzettség esetén a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 40 kredit a korábbi
tanulmányai szerint művelődéstörténeti (kulturális antropológiai, néprajzi, régészeti, filológiai, esztétikai, művészettörténeti,
történelmi, kultúratudományi) ismeretkörökből.
67.1756 TERMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1757 A mesterképzési szak megnevezése: terminológia (Terminology)
szakképzettség: okleveles terminológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Terminologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok a magyar, az anglisztika, a
germanisztika, a romanisztika és a szlavisztika alapképzési szakok.
6.3. A differenciált szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 2442 kredit
6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek száma: legalább 6 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik rendelkeznek azokkal a terminológiai, módszertani, magyar nyelvi,
idegennyelvi és egy tág témakörben szaktárgyi ismeretekkel, valamint kompetenciákkal, amelyekkel képesek a terminológia
elveinek megfelelően terminológiai dokumentációs munkák végzésére, a terminológia területén használt eszközök és módszerek
alkalmazására. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek a tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a terminológia elméletét,
a terminológiai munkamódszereket alkalmazói szinten (normatív és deskriptív terminológia),
a terminusalkotás és képzés és a terminológiai rendezés szabályait,
a terminológiamenedzsmenthez és a különféle felhasználások érintkezési pontjaihoz szükséges elektronikus eszközöket és
programokat,
a terminológiai szabványosítás és a terminológiai harmonizáció elméletét és gyakorlatát,
az infokommunikációs technológiákat (IKT) és a dokumentációt alkalmazói szinten,
a magyar nyelv szabályait,
a terminológia alkalmazását szolgáló kommunikációs (különösen szakmai nyelvhasználati, verbális és nemverbális)
ismereteket,
legalább egy idegen nyelvet és annak egy doménjának terminológiai rendszerét,
a tudományos kutatás elméleti alapjait és módszertanát,
a terminológiai kutatás módszereit.
a terminológia elveinek megfelelően egy adott tárgykör terminológiai rendezésére és fejlesztésére, a fogalmi kapcsolatok
felismerésére és leírására,
a terminológiai munkák végzése során használt eszközök és módszerek alkalmazására, különösen a számítógéppel
támogatott terminológiamenedzsment eszközök használatára,
definíciók megalkotására, megújítására vagy harmonizálására,
adott tárgykörök metaadatainak leírására,
grammatikai információk és források beazonosítására,
terminológiai adatbázisok használatára,
új adatok bevitelére terminológiai adatbázisokba, terminológiai adatok exportálására más adatbázisokba, pl. egynyelvű
vagy többnyelvű szótárakba,
a hazai és a nemzetközi terminológiai rendszerek kapcsolatrendszerében zajló információtranszfer folyamatokban való
közreműködésre,
a terminológia témakörére vonatkozó ismeretek magas szintű továbbadására,
terminológiai kutatást végezni új terminusok beazonosítására, meghatározására és megnevezésére.
biztos és kellőképpen rugalmas fogalmi keretek birtoklása, amely lehetővé teszi a meglevő tudás folyamatos korszerűsítését
és bővítését,
kreativitás,
hatékony problémamegoldó készség a terminológiai munkában,
fejlett kritikai érzék, amely lehetővé teszi a terminológiai gyakorlatban felmerülő problémák és hiányosságok feltárását,
megfelelő vita és kommunikációs készségek,
egészséges önbizalom és dinamizmus a munkakör feladatainak elvállalásához,
kezdeményező készség új feladatok és az ezekhez szükséges hatáskör kijelöléséhez,
döntési képesség konfliktushelyzetekben,
felelősségvállalás a kitűzött célok elérése érdekében,
képesség és kellő motiváció az állandóan változó társadalmi igények felismerésére, reflexiójára, a folyamatos önképzésre, az
egész életen át tartó tanulásra,
megfelelő önismeret,
kritikai attitűd,
stratégiai látásmód.
elméleti alapozás: ismeretelméleti alapok és logika, nyelvészeti alapok, a kommunikációelmélet alapjai, nemverbális
kommunikáció és szemiotika (1216 kredit),
továbbá
nem bölcsészek számára: bevezetés a nyelvtudományba, bevezetés a filozófiába, általános nyelvészet, helyesírás, jelentéstan
(1520 kredit);
bölcsészek számára: matematika, természettudományi alapok, közgazdasági alapok, vállalatgazdaságtan, pénzügyi és
számviteli alapismeretek (1520 kredit).
nyelvtudományi ismeretek: helyesírás, szemantika, pragmatika, névtan, szóalaktan, szóképzés, terminusalkotás,
terminológia alapjai: terminológiatörténet, terminológiaelmélet, lexikográfia, nyelvpolitika, nyelvtervezés,
terminológiamenedzsment és terminográfia: korpusznyelvészet, terminológiamenedzsment, terminográfia,
infokommunikációs technológiák és dokumentáció, minőségbiztosítás és szabványosítás.
a) adatbáziskezelés: lexikográfiai és terminológiai típusú művek kezelése és készítése, a fogalomalapú információkezelés
módszerei, számítógépes nyelvészet és számítógépes ontológia, szövegek terminológiai elemzése, a terminológia fordítási
vonatkozásai, szabványosítás, igazgatási ismeretek, gazdasági ismeretek;
b) a szakhoz kötődő további ismeretek: a tudományos kutatás és közlés, a terminológia oktatásmódszertani vonatkozásai,
projektmenedzsment, szaktudományos kompetenciák fejlesztése, a terminusalkotás és a terminológiai rendezés speciális
kérdései, új irányzatok a terminológiában;
alapján elismerhető legyen legalább 15 kredit, az alábbi két ismeretkör valamelyikéből:
 bölcsészettudomány képzési terület alapozó stúdiumai közül: bevezetés a nyelvtudományba, bevezetés a filozófiába,
általános nyelvészet, helyesírás, jelentéstan;
szakmai ismeretek alapozó stúdiumai közül: matematikai analízis, kísérleti fizika, atom és molekulafizika, általános kémia,
bevezetés a közgazdaságtanba, vállalatgazdaságtan, pénzügyi és számviteli alapismeretek.
Egy idegen nyelvből államilag elismert, általános, komplex középfokú (B2 szintű) nyelvvizsga szükséges.
68.1761 VIZUÁLIS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1762 A mesterképzési szak megnevezése: vizuális kultúratudomány (Visual Culture Studies)
szakképzettség: okleveles vizuális kultúra szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Visual Culture
 4.1.1764 Teljes kreditérték beszámításával elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a bölcsészettudomány
képzési terület szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika, filozófia, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és
médiatudomány specializációi, valamint a társadalomtudományi képzési terület kommunikáció és médiatudomány alapképzési
szakja.
szakok a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a művészet, valamint a művészetközvetítés képzési terület alapképzési
szakjai.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felismerik a vizualitás kulturális és mediális konstruáltságát, történelmi és
társadalmi, kontextuális meghatározottságait, valamint a vizuális tapasztalatok jelentőségét az adott társadalomban uralkodó
vagy marginalizált identitásmodellek létrehozásában. Ismerik a vizualitás történeti modelljeit és a hozzájuk kapcsolódó
interpretációs eljárások hagyományait. Az elsajátított megfelelő kritikai fogalomkészlet és eszköztár segítségével értő
befogadóivá és közvetítőivé válnak a kortárs és történeti vizuális jelenségeknek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés
a vizuális kultúra interdiszciplináris meghatározottságát, kutatási módszertanát,
azt a kritikai fogalomkészletet és eszköztárat, melynek segítségével képesek feltárni a vizualitás történeti, kulturális,
társadalmi, mediális megalkotottságát,
a magas és tömegkultúra termékeinek leírási és értelmezési módjait,
a kortárs kulturális jelenségeket, irányzatokat,
a képhasználat és képrögzítő technikák történetét és gyakorlatát,
a nézőség (spectatorship) és az intézményi keretek diszkurzív szabályozó funkcióit,
a képiséghez kapcsolódó fő diszciplínák előfeltevéseit, módszertanát, elemzési eljárásait,
az emberi kommunikáció verbális és vizuális aspektusa közti különbségeket;
a vizuális jelenségek, társadalmi gyakorlatok és alkotások kritikai elemzésére, történeti és társadalmi kontextusban történő
magyarázatára és megítélésére,
a kortárs és történeti képhasználati módozatokra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,
a vizuális tapasztalatok sokoldalú bemutatására,
a kulturális önképviselet intézményes kereteiben zajló feladatok tervezésére és végrehajtására,
a kulturális értékek közvetítésére a társadalom különböző rétegei felé,
a kultúra önreprezentációs technikáinak kialakításában, promóciójában, alkalmazásában való kritikai részvételre,
a vizualitás történeti, elméleti és intézményes hátterére vonatkozó kutatói munka végzésére,
szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is;
korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban, írásban és képi nyelven,
képesség a vizuális jelek komplex leírására,
képesség a képi és vizuális jelek szubjektum és társadalomformáló hatásának felismerésére, annak különböző módú
felhasználására,
a problémamegfogalmazás és önálló ítéletalkotás képessége,
kritikai attitűd,
motiváció,
elkötelezettség és minőségtudat,
az absztrakció képessége.
a vizuális kultúra alapjai, esztétikai ismeretek, szemiotika, a kultúra multimedialitása, kultúratudományok.
a képiség elméletei, médium és művészetelméletek, irodalomelmélet, művészettörténet, környezetkultúra, kultúrtörténet,
vizuális kommunikáció, vizuális emlékezet, vizuális narráció, a kultúra intézményei.
kötelező ismeretek: filmelmélet, médiaelmélet, digitális média, fotográfia, adaptációk, filmelemzés, színházelmélet, színház
és drámatörténet, műfaji filmek, muzeológia, építészet, a design története, kritikaírás (3540 kredit);
választható ismeretek: a társadalmi nemek tudománya, testelméletek, pszichoanalitikus elméletek, kultúratudomány,
médiatudomány, szemiotika, filmtörténet, populáris kultúra, iparművészet (1015 kredit)
nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő idegen nyelvből államilag
hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint művészettörténet, filmelmélet, színházelmélet,
kommunikáció és médiatudomány, kultúratudomány ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti ismeretkörből legalább 20 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó
krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
69.1768 ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOM ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNY
1. A mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító irodalom és művelődéstudomány (Comparative Literary and Cultural
Studies)
szakképzettség: okleveles összehasonlító irodalom és művelődéstudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Comparative Literary and Cultural Studies
 választható specializációk: összehasonlító irodalomtörténet; műfordítás; színháztudomány; feminista irodalomkritika
(Comparative Literary History; Literary Translation; Theatre Studies; Feminist Literary Criticism)
3. Képzési terület: bölcsészettudomány képzési terület
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési terület magyar alapképzési szakja, a
modern filológia képzési ág alapképzési szakjai, illetve a szabad bölcsészet alapképzési szak.
7. A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett interdiszciplináris nemzeti és összehasonlító
irodalomtörténeti, művészet és művelődéstudományi ismereteik birtokában képesek az irodalom és társművészeteinek
összehasonlító, több nyelvterületet érintő értelmezésére. Ismerik a különböző művészeti ágak átfogó jellegzetességeit és
irodalomhoz való viszonyát, az irodalom és művészettörténeti folyamatokról kialakítható általános koncepciók elméletét, a
nemzeti és egyetemes kultúra értelmező és alkotó rendszereinek működésmódjait. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek
az összehasonlító irodalomtörténet magas szintű műveléséhez szükséges nemzeti és összehasonlító irodalomtörténeti,
művészet és művelődéstudományi tudásanyagot,
a műértelmezés adekvát módszereit, s ennek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az irodalomtudomány, a
művészettudomány és a művelődéstudomány komparatisztikában releváns területeiről,
a terület műveléséhez szükséges tudományos nyelvet, fogalmakat és érvelésmódokat,
az összehasonlító irodalomtudomány magyar és idegen nyelvű szakirodalmát és szakirodalmi forrásait,
a napjaink komparatisztikai kutatásainak megértéséhez és kihívásainak megválaszolásához szükséges szakmai
tudásanyagot.
az elsajátított ismeretek önálló és kreatív alkalmazására,
az újabb szakmai irányzatok önálló és értő földolgozására és kritikájára,
a megfelelő módszer kiválasztására és az így eltervezett feladat körültekintő kivitelezésére,
az irodalmi és társművészeti folyamatok és rendszerek leírására, értelmezésére,
ismereteiket a kortárs irodalom és művészet kontextusában új jelenségekre alkalmazni,
kritikai készséggel mérlegelni a kulturális piac, a vizuális kultúra, a retorikai terek hatásait és értékét,
a globalizáció közepette a regionális különbségeket is érzékenyen kezelni,
legalább egy idegen nyelven szakmai vezetéssel kutatómunkát folytatni,
megalapozott szakmai döntéshozatalra.
etikus, toleráns és kooperatív szakmai hozzáállás, elkötelezettség,
elmélyült műveltség és annak bővítésére irányuló igény,
jó tájékozódó képesség az elsődleges és másodlagos irodalomban egyaránt;
kreatív, önálló és problémaérzékeny hozzáállás,
az interkulturális nyitottság és a társadalmikulturális alrendszerek közti összefüggések fejlett elemzési készsége,
a különféle nyelvi és gondolkodásmódbeli szokások különbségeinek értő és toleráns kezelése, így a kulturálisművészeti
párbeszéd előmozdításának képessége,
hatékony kommunikációs készségek mind szakmai közegben, mind a nagyközönség irányában a területen elért eredmények
tanácskozásokon vagy írott orgánumokon való bemutatása során,
képesség a saját munka kritikus és alapos önértékelésére,
nyitottság és szaktudás az egyéni ismeretek elmélyítéséhez, az önműveléshez legalább egy idegen nyelven is.
az összehasonlító irodalomtudomány elmélete és módszertana: az összehasonlító irodalom és művészettudomány
meghatározásai, kutatási területei, irányzatai, módszerei, valamint történeti alakulása.
az összehasonlító irodalom és művelődéstudomány kutatási területei: irodalomtörténeti, irodalomelméleti és művészeti
iskolák és irányzatok; a kortárs kutatási irányok; az interdiszciplinaritás szemléletmódjának reflexiója; idegen nyelvű
szakszöveg olvasása (9 16 kredit)
az irodalom társművészeteinek elméleti és történeti vizsgálata (1015 kredit)
 8.3.1770 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 7090 kredit
a) általános szakmai ismeretek: (2025 kredit)
összehasonlító irodalomtörténeti tanulmányok: a nyelvek, kultúrák és beszédmódok közötti közvetítés irányai; a magas
kultúra helyzete és lehetőségei a népszerű kultúra kontextusában; az irodalmiművészeti kánonok szerepe és intézményes
jellege; az etnikumok és kisebbségek kultúrájának helyzete, a globalizáció egyes jelenségei a nemzeti kultúra viszonylatában; a
külföldi magyar irodalom és művészet jelentősége, illetve a magyar irodalom külföldi recepciója;
 b) választható specializációk: (3045 kredit)
összehasonlító irodalomtörténet: az összehasonlító irodalomtudomány története, korszakfogalmak az összehasonlító
irodalomtörténetben, regionális irodalmak önértelmezése és kölcsönhatásai, összehasonlító műfajelmélet és történet, a
társművészetek elmélete a komparatisztikai szemléletben, irányzatok és mozgalmak összehasonlító vizsgálata
műfordítás: az irodalmi nyelvek közötti közvetítés elmélete, a műfordítások művelődésformáló szerepe, a műfordítások
vizsgálatának elmélete és módszertana, a műfordítások történetének összehasonlító irodalomtudományi vizsgálata, a magyar
irodalom külföldi közvetítése, műfordításelemzés és kritika, a műfordítás gyakorlata, írásgyakorlatok
színháztudomány: dráma, színház és társművészeteik, rendezés, színházi látvány és színészi játék az előadásban,
drámatörténeti elemzések, színháztörténet, színház és társadalom kölcsönhatásai, kulturális modelljei, színháztörténetírás és
színházi szakírás, előadáselemzés
feminista irodalomkritika: nőiség, nemi szerepek és a modernség, francia és amerikai feminista kritika, a feminizmus
klasszikus alkotói, posztmodern szubjektivitás és nemi identitás, magyar írónők a modernség és urbanizáció korában, kortárs
magyar írónők, művészek és a feminista kritika hazai fogadtatása, Queer elméletek és a homoszexualitás művészi
megnyilatkozásai;
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy
egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2)
komplex nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a magyar alapképzési szak, a modern filológia képzési ág alapképzési szakjai,
illetve a szabad bölcsészet alapképzési szakok ismeretköreiből, továbbá 10 kredit összehasonlító irodalomtudományi ismeret is
szükséges.
hiányzó legfeljebb 20 kreditet irodalomtörténeti, illetve összehasonlító irodalomtudományi vagy művelődéstudományi
ismeretkörökből a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
70.1771 SZEMIOTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: szemiotika (Semiotics)
szakképzettség: okleveles szemiotika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Semiotician
4.1. Teljes kreditérték beszámításával elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a bölcsészettudomány képzési
terület alapképzési szakjai.
 4.2.1772 A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe a társadalomtudomány, az
informatika, a jogi képzési terület, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ága, a
természettudomány, és a művészet képzési terület alapképzési szakjai.
6.5. A diplomamunkához rendelet kreditérték: 20 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az alapvetően bölcsészettudományok területén megszerzett
interdiszciplináris ismereteik birtokában alkalmasak elméleti kutatásokra, a kultúra és társadalomtudományok különféle
területeihez kapcsolódó, illetve tudományközi szférákban folytatott interdiszciplináris szakértői elemzések végzésére,
alkalmazott szemiotikai tevékenységek művelésére, népszerűsítésére és társadalmi kommunikációjára, alkalmazott jelrendszerek
értelmezésére, fejlesztésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a jeltudományi alapfogalmakat, elméleteket és módszereket,
a nemzetközi és magyar szemiotika történetét,
a hagyományos és modern kultúrákban a jelek és jelrendszerek működésének a sajátosságait,
a szemiotikai tanulmányokba bevont tudományterületeket,
az interdiszciplináris gondolkodásra alkalmas módszereket,
a nyelvi és más szövegek szemiotikai leírásának és értelmezésének a módjait.
szakkutatás végzésére,
alkalmazott szemiotikai tevékenység művelésére,
interdiszciplináris témaköröket illetően a szemiotika szempontjainak érvényesítésére,
jeltudományi szempontú empirikus kultúravizsgálatra,
ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére,
a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a
feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására,
az aktuális kutatások és tudományos munkák kritikai értelmezésére, az egyes tudományterületek és a szemiotika történeti és
elméleti kontextusba való helyezésére, szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
alapos értelmiségi tájékozottság és nagyfokú kreativitás alapján az elméleti ismereteknek az alkalmazás gyakorlati
problémáival való összekötésére,
interdiszciplináris alkalmazási körök kimunkálására és teljesítésére, a szemiotika összekapcsolására más
bölcsészettudományi diszciplínákkal, szakokkal, kreatívan hozzájárulva a gondolkodás új területeinek megnyitásához
különböző interdiszciplináris szemiotikai nézőpontok mentén,
elméleti és alkalmazott gyakorlati ismereteiknek érvelés, bemutatás, elemzés útján történő hatékony közvetítésére a nem
szakmabeli közönség számára.
c) A mesterképzési szakon végzettek rendelkeznek a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságokkal és
készségekkel:
a jelelmélet és az interdiszciplináris szak keretében tanulmányozott diszciplínák művelése iránti magas fokú motivációval
és elkötelezettséggel, az ezekhez a tudományterületekhez tartozó ismeretek átadásának fontosságát illető minőségtudattal és
sikerorientáltsággal,
a szemiotikával és az érintett interdiszciplináris tudományterületi elemekkel kapcsolatos problémák felismerési és kreatív
kezelési képességével,
olyan munkakörökhöz szükséges és más területekre is átvihető ismeretekkel, valamint együttműködési készséggel, melyek
megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását,
saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos
magatartással.
bevezetés a szemiotikába, szemiotikaelmélet, szemiotikatörténet.
nyelv, kommunikáció, szövegek; kultúraszemiotika, etnoszemiotika; a mai magyar jelrendszerek (komparatisztikai
megközelítés), alkalmazott szemiotika.
jeltudományi szemantika, jelentéselmélet, logika; jeltudományi szintaktika, jelrendszerek; jeltudományi pragmatika,
jelhasználat, jelzés; speciális jelrendszerek; szakmai gyakorlat
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, vagy
egy, az alapképzési fokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő idegen nyelvből államilag elismert,
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerinti esztétikai, filozófiai, történettudományi,
nyelvtudományi, irodalomtudományi, kulturális és művészeti ismeretkörökből.
hiányzó krediteket, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
megszerezni.
71.1774 TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: történeti muzeológia (Historical Museology)
szakképzettség: okleveles történeti muzeológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: HistoricalMuseologist
 4.1.1775 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a történelem alapképzési szak muzeológia specializációja.
szakok: a bölcsészettudomány képzési terület néprajz alapképzési szakja, a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet
specializációja, a magyar alapképzési szak és a társadalomtudomány képzési terület informatikus könyvtáros alapképzési szakja.
 4.3.1777 A bemenethez továbbá figyelembe vehetők az orvos és egészségtudomány, az agrár, a műszaki és a
természettudomány képzési terület alap vagy mesterfokozatot adó szakjai, illetve e területeknek a felsőoktatásról szóló 1993.
évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakjai, amelyeket a kredit megállapításának alapjául
 6.3.1778 A differenciált szakmai anyaghoz/specializációhoz rendelhető kreditek száma: 2035 kredit
6.6. Szakmai gyakorlat: 510 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik országos, megyei, vagy kisebb szak és más múzeumok, gyűjtemények,
kiállítóhelyek tudományos munkatársai vagy vezetői feladatainak ellátására, továbbá szakáguk elméletének és módszertanának
saját kutatásaik segítségével történő továbbfejlesztésére alkalmasak. Megszerzett általános és szakmuzeológiai ismereteik
birtokában képesek a gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, megőrzés, a tudományos feldolgozás, publikálás, illetve a bemutatás
és a közművelődési hasznosítás teljes körű és önálló végzésére, valamint ezen tevékenységek összehangolására, irányítására. A
média, illetve a kulturális igazgatás területén is alkalmazhatóak. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori
képzésben történő folytatására.
a kulturális javak megőrzésének és közönség elé tárásának megfelelő formáit,
a muzeológia tudományterületén megjelenő új ismeretanyagot és annak alkalmazását,
a múzeumi szakmai funkciók teljességét és ellátásuk módszertani fogásait mindhárom (gyűjteményi, tudományos
publikációs, közönségkapcsolati) tevékenységcsoportban,
a fenti tevékenységeket szabályozó törvényeket, rendeleteket és etikai normákat,
a korszerű nemzetközi és hazai gyakorlatot.
az elsődleges forrásul szolgáló tárgyi kultúra anyagának feltárására, begyűjtésére, nyilvántartásba vételére, megőrzésére,
tudományos feldolgozásáraelemzésére, logikai rendszerezésére és értékelésére, hozzáférhetővé tételére,
 a különböző szakmai besorolású, országos, hely vagy szaktörténeti gyűjtőkörű muzeális intézmények tevékenységének
bármely területén jelentkező aktuális feladatok (feltárás, meghatározás, hitelesítés, leltárba vétel, raktározás, megelőző
állagvédelem, kiállításrendezés, más eszközökkel történő közzététel, közönségkapcsolat, stb.) ellátására.
elmélyült és igényes, önálló értékeléseket eredményező kutatói munkára a muzeológiai tevékenységek intézményen belüli
és kívüli területein egyaránt.
tájékozódó képesség saját múzeumi szakterülete minden részletében,
problémafelismerő és problémamegoldó, önálló ítéletalkotó képesség a tudományos és publikációs tevékenységben,
rendszerező képesség a gyűjtemények feldolgozásában,
kreativitás, eredetiség, térlátás és esztétikai érzék a kiállításrendezésben,
kommunikációs és előadói képesség mind a hagyományos formák (tárlatvezetés, előadások, múzeumi foglalkozások,
vetélkedők) esetében, mind a modern eszközök (média, film, digitális hordozók) használatakor,
színvonalas szóbeli és írásbeli kommunikációs képesség magyar és idegen nyelven egyaránt,
hivatásuk iránti magas szintű szakmai érdeklődés, motiváltság és elkötelezettség
tudományos kutató munkájukhoz szükséges széles látókör, problémamegoldó képesség, a korszerű múzeumi technikák
alapos ismerete, használata.
forrástan és történeti segédtudományok, intézménytörténet (a középkortól a jelenkorig), a tárgyi emlékek, történeti földrajz
technika, művelődés és kultúrtörténet (különös tekintettel az anyagi/tárgyi kultúra magyarországi darabjainak termelésére
és fogyasztói használatára).
b) szakmuzeológiai ismeretek:1520 kredit
szakmuzeológiai anyagismeret (kerámia, textília, fémek, fa, papír stb.), termelés és használattörténeti ismeretek (munka és
használati eszközök, lakáskultúra, bútorok, háztartási eszközök, a mindennapi élet tartozékai ruházkodástól a szokásrendben
használt tárgyakig, szerszám és pénzhasználat stb.), korabeli ábrázolások, képi anyagok ismerete, hangsúlyosan az újkori
emlékanyagban tömegesen megmaradt fotó illetve fotózástörténetre (fényképek, sokszorosított dokumentumok),
szakmuzeológiai forrásismeret (hangzó és más technikai források stb.).
c) kiállításmenedzsment ismeretek: 510 kredit
a kiállításrendezés elmélete, módszertana, a kiállításmenedzsment alapismeretei, gyakorlati kiállításrendezés.
választható ismeretek:
múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, közönségkapcsolatok („látogatóbarát múzeum”, a múzeumi ismeretközlés
lehetőségei, múzeumi menedzsment és marketing ismeretek, múzeum pszichológia), múzeum és számítógép témakörökből 1015
kredit
örökségvédelem és múzeumügy története Európában és Magyarországon, a mai magyarországi vonatkozó jogszabályok
510 kredit
A szakmai gyakorlat két, egyenként 180 órás múzeumi szakmai gyakorlat elvégzéséből áll, melyre a szakmuzeológiai
stúdiumok minimumának elvégzése után kerül sor helytörténeti gyűjteményben, illetve országos (történeti) múzeumban.
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen
nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint forrástani, magyar művelődés és kultúrtörténeti,
iparművészeti, technikatörténeti és általános muzeológiai ismeretkörökben.
hiányzó krediteket, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
megszerezni.
72.1780 KULTURÁLIS MEDIÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális mediáció (Cultural Mediation)
szakképzettség: okleveles kulturális mediátor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Culture Mediator
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az andragógia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű népművelő, művelődésszervező, népművelőkönyvtáros, valamint egyetemi
szintű népművelő, közművelődési előadó, művelődési (és felnőttképzési) menedzser, művelődésszervező diplomát kiadó
szakok.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szak a
bölcsészettudomány képzési területen a pedagógia, a pszichológia; a gazdaságtudományok képzési területen az emberi
erőforrások; a társadalomtudomány képzési területen a szociológia, a politológia, az informatikus könyvtáros és a kulturális
antropológia alapképzési szakok; valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű
személyügyi szervező, a tanító, a tanár, az egyetemi szintű humán szervező szakok.
intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: legalább 1624 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nevelés és kultúratudományi, pszichológiai,
társadalomtudományi ismereteik birtokában képesek a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére, a szükségletek
felmérésére, elemzésére, a megjelent igények megjelenítésére, a kultúra tartalma, a kultúra alkotói és a különböző társadalmi
csoportok közötti mediálásra, professzionális kultúraközvetítésre. A végzettek alkalmasak a különböző településeken, hazai és
nemzetközi közösségekben a kulturális igények alapján a művelődési lehetőségek fejlesztésére, kulturális projektek tervezési,
szervezési, üzemeltetési és ellenőrzési feladatainak ellátására. Megfelelő ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek
 a)1781 A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
a kultúraközvetítés komplex folyamataira ható tudományos diszciplínák (kultúratudomány, nevelés és
művelődéstudomány, pszichológia, társadalomelmélet) meghatározó elméleti irányzatait és azok összefüggéseit,
a kultúra és a civilizáció fogalmak jelentésének fejlődéstörténetét, egymáshoz való viszonyukat,
a magyar és az európai kultúra folyamatainak és jelenségeinek lényeges értékeit,
a magyar kultúra nemzetközi környezetben való képviseletének módjait,
a kultúraközvetítés elméletét és gyakorlatát,
a kultúraközvetítés állami, piaci és nonprofit intézményeit és szervezeteit,
a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezési, elemzési technikáit,
a szervezés és irányítás elméleti alapjait és technikáit,
a kulturális intézmények, hazai és nemzetközi kultúraközvetítő hálózatok, kutatócsoportok és projektek tervezési, vezetési,
menedzselési ismereteit,
a kultúra gazdaságtanát,
 a globális emberi jogokat és a nemzetiségi jogokat tartalmazó joganyag lényegi összefüggéseit,
mind a tudományos nyilvánosságban, mind a kultúraterjesztésben megkívánt magas igényű írásos és szóbeli kommunikáció
technikáit, magyar és egy idegen nyelven,
az infokommunikációs technológiák használatát.
a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezett, alkotó megértésére, az új információk, problémák és
jelenségek kritikus feldolgozására, a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére, a szükségletek felmérésére,
felismerésére, a felmerülő igények megjelenítésére, a látens és manifeszt igényekhez igazodó innovatív kulturális mediációs
folyamatok tervezésére, s élményt nyújtó tapasztalatok szakszerű facilitálására,
a magyar kultúra és kultúraközvetítés, különösen a közművelődés (állami, piaci és nonprofit) intézményeit és szervezeteit, a
tradíció és a fejlődés dialektikájában működtetni, fejleszteni, értékelni,
nemzetközi környezetben a magyar kultúra képviseletére,
saját hipotézisen alapuló, önálló kulturális jellegű kutatások tervezésére és megvalósítására, az eredmények tudományos
igényű írásos és szóbeli prezentálására, más kutatások eredményeinek kritikai reflexív elemzésére,
kulturális szakértői feladatok ellátására, a kulturális örökség menedzselésére, a szellemi és tárgyi kulturális örökség helyi
közösségek általi elismerési, gondozási folyamatainak támogatására,
a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti szakszerű mediálásra, szervezetépítésre, fejlesztésére,
menedzselésére, a nemzetközi kulturális kapcsolatok élénkítésére,
a kultúraterjesztés és a közművelődés területén stratégiák kidolgozására, különböző szintű társadalmi, politikai, gazdasági,
és kulturális igazgatási döntések előkészítésére, azok szakmai és nem szakmai közönség számára történő kommunikálására,
 a hagyományos és új típusú civil társadalmi kezdeményezések támogatására, nemzetiségi esélyegyenlőségi,
érdekartikulációs, érdekérvényesítési és érdekvédelmi folyamatok felépítésére.
a különböző professziók és szektorok képviselőivel együttesen dolgozva közreműködni helyi, regionális, nemzeti és
globális szintű társadalomfejlesztési programokban, kulturáliskreatív kompetenciák transzferhatásainak felerősítésében.
kreativitás, problémamegoldó és reflexiós képesség,
kooperáció, konfliktustűrés és konfliktuskezelés képessége, önismeret, empátia,
a szakmai énkép megkonstruálása, s a kulturális mediátor professzió értékeihez való hűség, elkötelezettség, etikai
felelősségvállalás
az új feladatok megoldására inspiráló kezdeményező készség, személyes felelősségvállalás, pozitív beállítódás, küzdeni
tudás, érzelmi intelligencia,
a kulturális menedzsment és a mediálás sajátosságaiból adódó összetett és előre ki nem számítható helyzetekben a változás
és a válságkezelés, a döntéshozás, a dialógusteremtés, a kultúraközi kommunikáció képessége,
nyitottság más kulturális világok iránt, a kulturális különbözőség értékelése
a tudásmenedzsment, a tudásforrás feltárásának, az ismeretek és tapasztalatok önreflektív elemzésének képessége,
a korrekció és adaptáció, a rendszerképzés, az optimalizáció, a konvertálás, a következtetés, az integráció és a
hipotézisalkotás képessége,
a permanens innováció képessége (kreativitás, originalitás, flexibilitás, fluency), a hatékony vezetés, teammunka és az
önfejlesztés képességével.
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: legalább 16
24 kredit
kulturális mediáció interdiszciplináris (a filozófiai, antropológiai, társadalomelméleti, kultúraelméleti, pedagógiai,
pszichológiai, szociológiai, szociálpszichológiai, etikai, továbbá közgazdaságtani, politológiai és jogi) alapozó ismeretei,
valamint bevezetés a kultúrakutatás empirikus gyakorlatába.
a fenntartható fejlődés, a környezetkultúra és életminőség értelmezési kerete (46 kredit); a tudományos, technológiai és
infokommunikációs kultúraközvetítés (58 kredit); a kulturális örökség interpretációja (68 kredit); a társadalmi tér különböző
szintjein (lokális, regionális, nemzeti, globális) történő kulturális feltételrendszer kulturális ellátás tervezése, kulturális
fejlesztés (58 kredit); a modern és kortárs művészeti kultúra, a művészeti mediáció (58 kredit); a kulturális mediáció
módszertana (710 kredit).
A későmodern társadalmak kulturális kihívásai (48 kredit), az európai és nemzetközi dimenziók a kulturális mediációban (5
8 kredit), a kulturális szervezetek és interkulturális projektek menedzsmentje (68 kredit), a mediátori kompetenciák fejlesztése
(810 kredit), a kulturális mediáció célcsoportjai (58 kredit), a kultúrakutatás elmélete, empirikus módszerei (46 kredit);
nyelvvizsga, és egy további idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel
alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretekből:
bölcsészettudományi diszciplínákhoz tartozó alapismeretek: pedagógiai, pszichológiai, filozófiai, etikai ismeretek;
kommunikációtudományi ismeretkör, kommunikációfejlesztés;
társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, antropológia, politológia;
gazdasági és jogi ismeretek.
73.1783 NYELVTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: nyelvtudomány (Linguistics)
szakképzettség: okleveles nyelvész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Linguist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a magyar alapképzési szak, továbbá az anglisztika, a germanisztika,
romanisztika, romológia, a szlavisztika, az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szakok.
6.4. A szabadon választható ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és kutatásmódszertani ismereteik birtokában
képesek a társadalmi nyelvhasználatban megjelenő nyelvváltozási folyamatok, valamint az új nyelvhasználati igények
kezelésében történő sikeres közreműködésre; a hazai és nemzetközi nyelvtudományi kutatás, oktatás és szolgáltatás
kapcsolatrendszerében zajló információátviteli folyamatokban való közreműködésre; a nyelvészet témakörére vonatkozó
ismeretek magas szintű továbbadására és nyelvészeti kutatások végzésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
a nyelvészeti kutatások nemzetközi eredményeit és sztenderdjeit,
a különféle nyelvészeti elméletek irányzatait és modelljeit,
a nyelvre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának, analízisének, értelmezésének lehetőségeit,
a nyelv és a nyelvhasználat változási folyamatainak elveit és vizsgálati módszereit,
a nyelv és a gondolkodás/megismerés, illetve a nyelv/nyelvhasználat társadalmi kapcsolatának szerteágazó kérdéseit,
a személyes, intézményi (társadalmi) és kultúrák közötti kommunikáció sajátosságait,
a nyelvészeti kutatások módszertanát.
diakrón és szinkrón, illetve alap és alkalmazott nyelvészeti kutatások és elemzések végzésére,
a magyar nyelv történetének, rendszerének, változási folyamatainak, általános nyelvészeti kérdéseknek különböző
nyelvelméletek kereteiben történő leírására,
levéltári, múzeumi, önkormányzati, közszolgálati, civil szférában stb. nyelvvel, nyelvhasználattal kapcsolatos feladatok
(kiadványszerkesztő, szöveggondozó, korrektor, levelező) ellátására, nyelvfejlesztési munkálatok végzésére, irányítására egyéni
és intézményes szinten,
nyelvi tervezésre mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv (nemzetiségi, környezeti, regionális) vonatkozásában,
a nyelvi szocializáció sokoldalú és sokirányú segítésére,
nyelvészeti szakértői feladatok ellátására,
kiadók, főhatóságok, igazgatási rendszer (pl. törvényalkotás) nyelvészeti feladatainak megoldására,
a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére,
nyelvészeti kutatási módszerek megfelelő alkalmazására,
a szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra (konferenciai részvétel, publikációs tevékenység) nyelvészeti
ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére.
a szakterület iránti magas fokú érdeklődés, elkötelezettség és motiváció,
problémafelismerő és megoldó gondolkodás,
kreativitás, önállóság, intuíció és módszeresség,
absztrakció és információfeldolgozási képesség,
rugalmasság és jó kommunikációs készség magyar és idegen nyelven.
kredit
nyelvészeti filológia, a tudományos kutatás és közlés (a kutatásmódszertan alapjai), a nyelvtudomány rendszere, a
nyelvtudomány története
nyelvelméletek, a nyelvrokonság kutatása, történeti nyelvészet, fonológia, leíró nyelvészet korszerű eredményei, nyelvi
korpuszok és nyelvi adatbázisok, nyelvváltozatok (szociolingvisztika, dialektológia), nyelv és kultúra, nyelv és elme (kognitív
nyelvészet, pszicholingvisztika, neurolingvisztika)
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 6080 kredit
nyelvi rendszerek, nyelvi változások, magyar és finnugor (uráli) nyelvtörténeti és etimológiai kutatások, grammatikai
elemzések, nyelvi kontaktusjelenségek,
beszédtudományok, szemantika, pragmatika, kommunikáció, funkcionális nyelvészet, stilisztika és retorika,
szövegnyelvészet,
nyelvi adatbázisok, számítógépes nyelvészet (gyakorlati tárgyként), nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvi jogok,
lexikográfia, lexikológia, terminológia, terminográfia, névtudományi ismeretek;
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez
szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel
hallgatónak elismerhető legyen legalább 30 kredit nyelvtudományi alapozó, fonetikai, fonológiai, szintaxis, jelentéstani és
pragmatikai, morfológiai és lexikológiai, valamint alkalmazott nyelvészet ismeretekből.
Továbbá egy államilag elismert általános középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga.
74.1785 LATINAMERIKA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: LatinAmerika tanulmányok (Latin American Studies)
szakképzettség: okleveles LatinAmerika tanulmányok szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Latin American Studies
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a történelem, a romanisztika, a szabad bölcsészet, a nemzetközi
tanulmányok, és a politológia alapképzési szakok.
 4.2.1786 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők elsősorban figyelembe a magyar, a
néprajz, az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok,
a biztonság és védelempolitikai, az alkalmazott közgazdaságtan, a nemzetközi gazdálkodás, és a turizmusvendéglátás
alapképzési szakok, továbbá a jogász osztatlan mesterképzési szak.
alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési
szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény
6.1. Az elméleti alapozó ismeretkörökhöz rendelhető kreditek száma: 2530 kredit
6.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretköreihez rendelhető kreditek száma: 3545 kredit
6.3. A differenciált szakmai anyag kötelezően választható ismeretköreihez rendelhető kreditek száma: 2530 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett térségspecifikus bölcsészettudományi és társadalomtudományi
ismereteik birtokában képesek a magyar diplomáciai szolgálatban vagy az Európai Unió olyan közösségi intézményeiben való
munkavégzésre, melyek tevékenységi köre kapcsolatos LatinAmerikával. A végzettek a latinamerikai térség ismerőiként
alkalmasak külpolitikai elemzői, újságírói, külföldi tudósítói feladatok ellátására. Megfelelő nyelvi ismereteik birtokában a
gazdasági élet, az állami és a nonprofit szféra, valamint a kultúra területén olyan feladatokat látnak el, amelyek erősítik és
sokoldalúbbá teszik Magyarország kapcsolatait az Európán kívüli régióval. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik
a latinamerikai társadalom és történelem alapvető mozgásirányait és fejlődési tendenciáit,
a LatinAmerikában ható szellemi, művészeti áramlatokat,
a LatinAmerikában beszélt nyelvek meghatározó jellemzőit,
a térség etnikaivallási sajátosságait, demográfiaimigrációs folyamatait,
a szubkontinensen belüli és a térségen túlmutató nemzetközi konfliktusok természetét,
az itt jellemző modernizációs modelleket, fejlesztési stratégiákat,
a fenntartható fejlődés ökológiaitársadalmi problémakörét,
a térség helyzetét a globálissá vált világgazdasági, társadalmi, kulturális folyamatokban,
térség nemzetközi kapcsolatainak történeti, politikai, kulturális vonatkozásait és elméleti alapvetéseit,
Európa és a latinamerikai térség történelmi viszonyának és jelenlegi kapcsolatainak kérdéskörét (különös tekintettel a
magyar latinamerikai kapcsolatokra),
a térség humán tudományos kutatásának történetét és módszertanát,
a tudományos kommunikáció formáit, csatornáit.
a szubkontinenst érintő alapvető társadalmi, politikai, kulturális jelenségek, történelmi összefüggések törvény és
szabályszerűségeinek megértésére, elemzésére
a latinamerikai térség és ezzel együtt a globálissá vált világ komplex folyamatainak megértésére, adatok elemzésére,
LatinAmerika tárgyú elemzések eredményeinek bemutatására, és azok kommunikálására szakértők és nem szakértők felé,
idegen nyelven is,
a releváns szakirodalom és források feldolgozására.
magas szintű szakmai motiváltság és elkötelezettség a térség vonatkozásában,
fejlett elemzői képesség,
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció képessége,
jó kommunikációs készség magyar és idegen nyelven,
kritikai attitűd.
történettudományi, irodalomtudományi, művelődéstudományi és kulturális antropológiai/néprajzi ismeretek
térségspecifikus földrajzi ismeretek; a függetlenné válás folyamata, annak európai előzményei és szellemi előkészületei; a
fiatal államok társadalomszerkezete, etnikai és szociális problémák; a szubkontinensen belüli fegyveres konfliktusok;
nagyhatalmak jelenléte, befolyása LatinAmerikában; a térség gazdasági és politikai integrációjának tradíciói, új formái; a
nemzettudat formálódása, sokszínű és sokszintű identitás; változatok identitásépítésre a szubkontinensen; szellemi és politikai
áramlatok LatinAmerikában, különös tekintettel a modernizmusra és a populizmusra; spanyol/portugál nyelvű irodalom Latin
Amerikában; a portugál és a spanyol nyelv sajátosságai LatinAmerikában; magyarok LatinAmerikában.
a prekolumbián időszak társadalmai, művészeti emlékei; a karibi kultúra kérdései; felzárkózási teóriák és politikai kísérletek
LatinAmerikában; LatinAmerika a magyar diplomácia tükrében, Magyarország a latinamerikai diplomaták szemével; latin
amerikai filmművészet; fordítói ismeretek; az etnikai sokszínűség néprajzi, kulturális antropológiai vetületei;
A mesterfokozat megszerzéséhez egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő portugál, spanyol, angol,
francia, német vagy olasz nyelvből. államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű
A mesterszakot választó valamennyi hallgatónak a spanyolul/portugálul tartandó órák követéséhez már tanulmányaik
megkezdésekor középszintű spanyol, portugál vagy francia nyelvismerettel kell rendelkeznie.
A 4.2 és 4.3 pontban felsorolt szakokról érkező hallgatóknak a kredit megállapítás alapjául szolgáló ismeretek a
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetésekor elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a
nemzetközi tanulmányok, a politológia, a romanisztika, és az új és jelenkori történelem elméleti és gyakorlati ismeretköreiben.
 75.1787 DIGITÁLIS BÖLCSÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: digitális bölcsészet (Digital Humanities)
 szakképzettség: okleveles digitális bölcsész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Digital Humanities
 3. Képzési terület: bölcsészettudomány képzési terület
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területen a magyar, a történelem,
a néprajz, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a romológia, a szlavisztika, az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti
nyelvek és kultúrák, valamint a szabad bölcsészet alapképzési szakok, továbbá a társadalomtudomány képzési terület
társadalomismeret képzési ág alapképzési szakjai.
 4.2. A 10. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok a
bölcsészettudomány, valamint társadalomtudomány képzési terület alap vagy mesterfokozatot adó szakjai, illetve a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti bölcsészet, valamint társadalomtudományi főiskolai vagy egyetemi
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett bölcsészettudományi ismereteik,
 nyitott, interdiszciplináris szemléletük, valamint hivatástudatuk birtokában képesek a bölcsészeti tartalmak modern
technikai eszközökkel történő megjelenítésével kapcsolatos feladatok ellátására. A végzettek alkalmasak széleskörű, integrált
elméleti tudásuk, tudományos ismereteik és az interdiszciplináris módszertan modern, innovatív alkalmazására, valamint
információfeldolgozásra a rendelkezésre álló digitális erőforrások hatékony kiaknázásával. Megfelelő ismeretekkel és
készségekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
 a számítástechnika, a matematika, a logika és a megismeréstudományok alapjait;
 az információtechnológia, az információfeldolgozás és az alkalmazott statisztika alapjait;
 az egyes bölcsész és társadalomtudományi ismereteket feltételező digitális rendszerek létrehozásának és működtetésének
elméletét és gyakorlatát;
 a kutatásmódszertan alapjait.
 egyes speciális bölcsészettudományi területeken folyó kutatások empirikus adatainak feldolgozására, elemzésére;
 szakmai konzultáció mellett egy részterületen önálló kutatásra; publikációra, ismeretterjesztő és tudományos írásművek
létrehozására; a szaktudomány eredményeinek és problémáinak prezentálására a szélesebb közönség számára;
 kulturális és tudományos értékű kiadványok digitális létrehozására, szerkesztésére, fejlesztésére, virtuális múzeumok,
virtuális valóságra támaszkodó térképek, elektronikus könyvtárak és ehhez hasonló típusú adatbázisok megalkotására,
feltöltésére és karbantartására.
 kreativitás;
 problémafelismerő és megoldó képesség;
 elemző és szintetizáló képesség;
 elkötelezettség a fenntarthatóság elve mellett;
 jó kommunikációs és együttműködési képesség;
 szakmai felelősségtudat és tolerancia;
 szakmai továbbképzés iránti igény;
 vezetői készségek.
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: legalább
1015 kredit
 számítástechnikai alapismeretek, matematikai alapismeretek, az információfeldolgozás elméleti alapjai.
 megismeréstudományi alapismeretek, logika, az információtechnológia alapjai, kutatásmódszertan, adatbázisok,
adatelemzés.
 digitális kultúra specializáción: terek és idők, művelődés, irodalom, sajtó, digitális forrásvédelem, vizualitás és kulturális
terek, elektronikus szövegtárak és levéltárak, kutatásmódszertan, művészetek és informatika, későmodern multimedialitás,
modellezés, kutatási gyakorlat;
 számítógépes nyelvészet specializáción: az adatelemzés irodalmi és nyelvészeti szempontjai, kutatásmódszertan, a
formális nyelvleírás szintjei, a statisztika mint nyelvészeti segédtudomány, elektronikus publikáció, a nyelvtechnológia alapjai,
kutatási gyakorlat;
középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol,
német vagy francia nyelvből.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele jártasság az alapvető informatikai rendszerek gyakorlati alkalmazásában és
középszintű angol nyelvtudás.
 A 4.2. pontban meghatározott szakokon a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 10 kredit filozófiatörténet, esztétika, társadalomismeret,
könyvtárismeret és kommunikáció ismeretkörökből.
 A mesterképzésbe való felvételnek nem feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben előtanulmányokkal rendelkezzen a
hallgató. A hiányzó, legfeljebb 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
szerezni.
 76.1788 KÖZÉPEURÓPA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: KözépEurópa tanulmányok (Central European Studies)
 szakképzettség: okleveles KözépEurópa tanulmányok szakos bölcsész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Central European Studies Expert
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területen a magyar, a történelem,
a néprajz, a szlavisztika, a romológia, valamint a szabad bölcsészet alapképzési szakok, valamint a germanisztika alapképzési
szak német, nemzetiségi német, a romanisztika alapképzési szak román, olasz szakirányai, továbbá a társadalomtudomány
képzési terület társadalmi tanulmányok és szociológia alapképzési szakjai.
 4.2. A 10. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett térspecifikus ismereteik birtokában képesek a középeurópai
térséghez kapcsolódó külpolitikai, gazdasági elemzői, kutatói, képviseleti, kultúrák közötti közvetői, kultúrdiplomáciai és
szervezői feladatok ellátására a tudományos életben, a sajtóban, a diplomácia területén, a vállalati munkában, nemzetiségi
szervezetekben és különböző kulturális közösségekben. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés
 KözépEurópa helyét az európai történelemben, a régió és a nagyhatalmak viszonyának változásait;
 a régiót összekötő és elválasztó szálakat, a térség sajátosságait, fejlődésbeli különbségeit, ezek miértjeit;
 KözépEurópát mint kulturális régiót, a történelem, az irodalom, a képzőművészet, néprajz, zene, film, a nyelv, gazdaság,
társadalom, politika, kultúra összefüggéseit és jellemzőit;
 a térséget ért kulturális, művészeti, nyelvi, történeti, politikai, gazdasági, társadalmi hatásokat;
 a nemzetiségi kérdés szerepét, jelentőségét, a nemzetté válás sajátosságait, sikereit, kudarcait, a multikulturalizmus
középeurópai jelenségeit;
 a térségre vonatkozó kutatások módszertanát;
 a régióval foglalkozó részdiszciplínákat;
 a modern kommunikáció eszközeinek használatát és az elektronikus adatkezelést, adatátvitelt;
 a térség legalább egy nyelvét államilag elismert alapfokú (B1) nyelvvizsga szintjének megfelelő szinten.
 a régió tudományos életébe való bekapcsolódásra, ismeretek, kutatási eredmények tudományos fórumokon, magyarul és
idegen nyelven való megjelenítésére, megvitatására, az álláspontjuk megvédésére;
 a térségre vonatkozó magas szintű ismeretterjesztésre;
 a hazai és a külföldi felsőoktatásban kutatómunkára (egyetemi kutatócsoportban);
 mindazon feladatok ellátására, amelyek szolgáltató és termelő vállalatoknál régióspecifikus elméleti és gyakorlati
ismereteket követelnek;
 a térséggel kapcsolatos elemzői feladatok ellátására;
 a térségben kisebbségi, nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos ismereteket igénylő feladatok ellátására.
 a régió iránti érdeklődés, elkötelezettség;
 önálló, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás;
 kritikai szemlélet, vitakészség;
 értékközpontúság, a minőség iránti érzékenység, igény a minőségi munkára;
 kutatói attitűd, fogalmi gondolkodás, absztrakciós képesség;
 a rendszeres tanulás iránti igény;
 a megújulás képessége, az új ismeretek befogadása, feldolgozása;
 széles műveltség, kulturális érzékenység;
 interkulturális nyitottság, tolerancia;
 a kulturális örökség védelme, megbecsülése;
 kezdeményező, és együttműködési készség.
1822 kredit
 KözépEurópa történelme, gazdasági, társadalmi, kultúrtörténeti háttere; kultúratudományi alapozás, német, osztrák,
francia, angol, orosz és szovjet KözépEurópaelméletek, szakirodalom és forrásismeret, kutatásmódszertan;
 KözépEurópa a 1921. században: történelem, irodalom, művészetek, filozófia, néprajz, nyelvészeti ismeretek, jelenkori
gazdaság, politika, társadalom, nemzetiségek, kisebbségek, szakirodalom és forrásismeret, kutatásmódszertan;
 idegen nyelvi ismeret a régió valamely nyelvéből.
 kultúratudományi ismeretek: a térség irodalma, kulturális kánonai, ezek intézményei, a régió művészete, filozófiája, a sajtó
és a kultúra viszonya, a középeurópai narratíva eltérései a nyugati és a keleti narratívától, szakirodalom és forrásismeret,
kutatásmódszertan; kisebbségi tanulmányok: a középeurópai térség etnikai kérdéseinek múltja és jelene, a kisebbségi
jogrendszer története és a kisebbségi jogalkotás az egyes államokban, a nemzetközi jogi és európai szabályozás, az állami,
oktatási és kulturális intézményrendszer, a nyelvi együttélés és a kétnyelvűség, a kisebbségi sajtó, identitáselméletek és a
nemzeti(ségi) identitások, szakirodalom és forrásismeret, kutatásmódszertan;
 KözépEurópa gazdaságtana: gazdaságelmélet, gazdaságtörténet, integráció és dezintegráció a 1921. században, az
agrártérség és az iparosítási kísérletek, jelenlegi vállalati szerkezet, ipar, bankszféra, agrárszektor, a régió befektetési és pénzügyi
lehetőségei, a társadalomszerkezet, szakirodalom és forrásismeret, kutatásmódszertan;
 diplomácia: a térség nemzetközi kapcsolatrendszerének története, a soknemzetiségű Habsburg Birodalom külpolitikája, a
kisállami korszak a két világháború között, a szovjet korszak és a felbomlásának hatásai a régióra, KözépEurópa és az Európai
Unió, a diplomáciához kapcsolódó tudományágak, a kultúra szerepe a diplomáciában, szakirodalom és forrásismeret,
kutatásmódszertan;
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol vagy német nyelvből.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél angol vagy német nyelvből.
legalább 50 kredit a filozófiatörténet, esztétika, gazdaság és társadalomismeret, nemzetközi tanulmányok, politológia,
romológia, kommunikáció, új és jelenkori történeti ismeretek, irodalomelmélet, nyelvészet, germanisztika, szlavisztika
ismeretkörökből.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredit előtanulmánnyal
meg kell szerezni.
 77.1789 KOREANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: koreanisztika (Korean Studies)
 szakképzettség: okleveles koreanisztika szakos bölcsész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Korean Studies
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területen a keleti nyelvek és
kultúrák alapképzési szak koreai szakiránya.
 4.2. A 10. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik koreai nyelvtudásuk, Koreaifélszigetre vonatkozó ismereteik, valamint
nyitott, interkulturális szemléletük birtokában képesek az üzleti életben, az államigazgatásban, valamint a diplomáciában koreai
nyelvi és kulturális ismereteket igénylő feladatok ellátására. Megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek
 a koreanisztika alapvető ágainak, területeinek (történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, vallás és
filozófiatörténet, kultúra és művészettörténet, filológia) alapjait;
 a modern koreai nyelvet és a klasszikus írásbeliséget;
 a koreai nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges
kutatási módszereket;
 a kutatásmódszertant alapjait.
 a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás eredeti látás és gondolkodásmód birtokában történő
gyakorlati alkalmazására;
 a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára;
 mind a koreanisztikában, mind interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások, a tudományos munka és a különböző
korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek kritikus értékelésére;
 szakmai feladatok magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására;
 saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és
önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására;
 alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a koreai nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült
ismereteket igénylő munkakör ellátására;
 koreai nyelven hatékony kommunikációra.
 motiváció, elkötelezettség a koreai nyelvet, kultúrát illetően;
 problémafelismerő és megoldó képesség;
 együttműködési készség;
 kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás;
 fogalmi gondolkodás;
 absztrakciós képesség;
 kritikai attitűd;
 értékközpontúság.
115 kredit
 filológia (paleográfia, szövegkritikaszövegkiadás), a tradicionális filológiai szövegmegközelítésre alapuló tárgyak:
írástörténet, paleográfia, szövegkritika
 történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, az adott terület lakossága, valamint az általuk használt
nyelvváltozatok.
 szakmai ismeretek: 7392 kredit
 történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, a koreai nyelvváltozatok egymáshoz és a keletázsiai nyelvi
areához való kapcsolatai; a koreai nyelv magas szintű ismerete, különböző bölcsész tudományterületekhez kapcsolódó
szakszövegek irodalmi és történeti szövegek olvasása, megértése, fordítása; a nyelvészet további területei, különös tekintettel
a kortárs elméleti nyelvészet alkalmazására;
 koreai vallások és hagyományos műveltség: a buddhizmus története, népi vallásosság, sámánizmus; a buddhizmus,
sámánizmus, a kapcsolódó kultuszok szövegalapú forrásainak tanulmányozása, valamint a terepkutatások során gyűjtött
anyagok párhuzamba állítsa;
 történettudomány, régészetművészettörténet: a térség története a korai nomád társadalmak korszakától napjainkig, a
különböző koreai államalakulatok (KóCsoszon, Kogurjó, Silla, Pekcse, Korjó, valamint Csoszon) fejlődése és egymáshoz való
viszonya; a koreai nemzet 20. századi megosztottsága: a politikai rendszereken felülemelkedő közös nemzeti identitás; a
fellelhető történeti források részletes feldolgozása, új anyagok feltárására;
 politikatörténet: a koreai kérdés és a két koreai államalakulat sajátos belső fejlődése, valamint a délkoreai modernizációs
modell részletes megismerése; kutatásmódszertan.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele a középfokú (B2) szintnek megfelelő koreai nyelvtudás.
 A 4.2. pontban meghatározott szakokon a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit koreai történettudományi, nyelvtudományi,
irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretkörökből.
 78.1790 MENTÁLHIGIÉNÉS KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATÉPÍTŐ MESTERKÉPZÉSI
SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: mentálhigiénés közösség és kapcsolatépítő (Mental Health in Relations and
Community Development)
 2. A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
 szakképzettség: okleveles mentálhigiénés közösség és kapcsolatépítő szakember
 szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Mental Health in Relations and Community Development
 specializációk: közösségépítő erőforráskoordinátor; egyházi/felekezeti közösség és kapcsolatépítő (Community
Development and Human Resources Coordinator, Pastoral Community Care).
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, a pedagógusképzés
képzési területek alapképzési szakjai, valamint a hitéleti alapképzési szakok, valamint az ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról
szóló 1993.évi LXXX. törvény szerinti egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzési szakok.
 4.2. Figyelembe vehetők továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi
 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma:1020 kredit;
 7. A mesterképzési szak képzési céljai, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A képzés célja olyan mentálhigiénés közösség és kapcsolatépítő szakemberek képzése, akik tevékenységükkel
hozzájárulnak a helyi közösségek alulról építkező, problémamegelőző és problémamegoldó folyamatainak elősegítéséhez, a
társadalmi problémák kezeléséhez és csökkentéséhez, valamint a helyi társadalom erősítéséhez; akik képesek közösségek,
közösségi hálók kiépítésére, fejlesztésére és vezetésére, amelyek lakóhelyi, munkahelyi, civil társadalmi és egyházi/felekezeti
területen fejlesztő, támogató és védelmet adó tevékenységet folytatnak, és működésükkel elsődlegesen a közösségbe vont
emberek biopszichoszociális jóllétét, annak fenntartását, erősítését szolgálják, és növelik a közösségi cselekvés
társadalomalakító tényezőinek hatékonyságát is. Erőforrásorientáltan képesek támogatni a közösség fejlődését, működését, és
elősegíteni a közösségben levő lehetőségek hasznosulását az egyes emberek jólléte, társadalmi integrációja és a társadalmi
harmónia érdekében, felhasználva a közösség alakulásáról, működéséről, fejlesztő, erősítő hatásairól szerzett elméleti és
gyakorlati ismereteiket. A képzés célja továbbá olyan mentálhigiénés kapcsolatépítő szakemberek képzése, akik képesek
egyének közösségre szocializáló kapcsolatainak kialakítására és működtetésére, és segítő kapcsolataikon keresztül elősegítik a
különböző társadalmi és kulturális hovatartozású egyénekkel, családokkal, csoportokkal a bizalmi légkör, megértésközpontú,
életcélkereső, problémamegoldó munka kialakítását, az egyén körüli szupportív közösségi háló kiépülésének érdekében.
 a különböző funkciójú csoportok és közösségek kialakulását, valamint működésük szociálpszichológiai, pedagógiai,
szociológiai és teológiai szempontú megközelítését;
 a spontán alakuló informális csoportos civilszerveződések működési sajátosságait, ezek erősítésének, közösséggé
fejlesztésének módszereit;
 a fejlesztő, támogató és védelmet nyújtó közösségi háló kiépítésére vonatkozó vezetési ismereteket;
 az egyén és a közösség jóllétének kölcsönhatását, ennek lélektani megalapozottságát;
 az élethosszig tartó fejlődés menetét, feltételeit, kríziseit, akadályait;
 az emberi kapcsolati formák sajátosságait, hatásait, működési feltételeit;
 a kapcsolatépítésre szoruló egyének, csoportok sajátos problémáit, pszichés állapotuk általános jellemzőit;
 a testilelki egészség szempontjából veszélyeztetett életkori, illetve pszichoszociális fejlődésükben akadályozott
társadalmi csoportok sajátos problémáit és potenciális erőforrásait;
 a mentálhigiénés segítő kapcsolat elméletét és módszertanát;
 a közösség és kapcsolatépítésre vonatkozó teammunka elméletét és gyakorlatát.
 az egyének, csoportok, közösségek, intézmények eredeti, társas és közösségi erőforrásértékeinek feltárására,
tudatosítására és mobilizálására, az egyéni és társas jóllét megőrzésére;
 a kiégés mentálhigiénés hatókörű prevenciójára;
 rekreációs programok szervezésére és sajátos közösségfejlesztési eljárások (aktivizálás, mediáció, projekttervezés)
működtetésére;
 segítő kapcsolat kialakítására és a megküzdéséhez szükséges adekvát segítségnyújtásra a kliens életvezetési és
kapcsolathiányból eredő problémáiban, veszteségei feldolgozásában, problémái megoldásában a pozitív pszichológia
szemléletére alapozva;
 a személyes korlátok és megterhelő társas helyzetek felismerésére (burnout, mobbing, kirekesztés) és kompetenciáinak
megfelelő adekvát beavatkozási módok keresésére, illetve kivitelezésére;
 a közösségépítő munkára vonatkozó kutatási tervek kialakítására és értékelésére;
 a munkaterületén elvégzendő felmérésekhez szükséges kutatási módszerekhez megfelelő szintű ismeretek megszerzésére
és alkalmazására;
 munkájának a szakmai etikai szabályok betartásával történő, felelős végzésére;
 a közösségépítő erőforráskoordinátor specializáción végzettek alkalmasak továbbá:
 az elsajátított empátiás képesség birtokában megfelelő érzékenységgel az egyének személyes és társas erőforrásainak
feltárására és mobilizálására;
 a közösséghiány okainak feltárására és megszüntetésére;
 alternatív helyi és közösségi struktúrák kiépítésére;
 a nonprofit ismeretek, illetve a nonprofit szervezetek elméletének és hazai szabályozásának használatára;
 a társadalmi és kulturális hovatartozási mintázatok sokféleségére történő reflektálásra, kapcsolatba hozva azt az
élethelyzetekkel;
 etnikailag és szociálisan színes miliőben is a közösséggé válás folyamatának elindítására, erősítésére, monitorozására,
pedagógiai eszközökkel és coaching általi támogatására;
 eltérő származású és eltérő élethelyzetből jövők együttműködésének és egyenjogú csoportrészvételének biztosítására;
 participációs folyamatok kezdeményezésére civil társadalmi és interkulturális kontextusban;
 az egyházi/felekezeti közösség és kapcsolatépítő specializáción végzettek alkalmasak továbbá:
 az egyházi intézmények speciális szervezeti sajátosságainak figyelembevételére a közösségépítésben;
 a spirituális igények kielégítését is megcélzó közösségi formák kialakítására;
 a segítő kapcsolatban az életvezetési kérdések mellett a spirituális és vallási kérdésekben nyújtott segítségre;
 ökumenikus együttműködésre, különböző felekezethez tartozó közösségek közös programjainak és projektjeinek
menedzselésére.
 c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
 mikro és mezoszinten végbemenő társadalmi folyamatok észlelésének képessége, probléma és rendszerérzékenység;
 kommunikációs és konfliktusmegoldási képesség az egyéni élet és csoporttörténetekre és megküzdési stratégiákra
támaszkodva;
 nyitottság a személyes korlátok és megterhelő társas helyzetek felismerésére és megoldására;
 erőforrásorientált és megítélés nélküli attitűd;
 empátia, szociális és interkulturális érzékenység;
 folyamatos önreflexió és önismeretfejlesztés;
 státusz és kompetenciabeli különbségek megfelelő módon való kezelése és kompetenciahatárainak betartása;
 teammunkára való képesség.
 8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
kredit
 közösség és kapcsolatépítő munka elméleti alapjai, hazai és nemzetközi perspektívái, gazdasági forráslehetőségei és jogi
szabályozása; mentálhigiénés szemlélet és ismeretek; posztmodern értékelméletek.
 a közösség, a csoport és a család működésének pedagógiai, szociálpszichológiai, vezetés illetve menedzsmenttudományi
és spirituális megközelítése; a segítő kapcsolatok és módszertanuk; a közösségépítő projektmunka módszertana; önreflexió a
professzionális segítő munkában; társadalomtudományi kutatási módszerek.
 közösségépítő munka speciális társadalmi területei és modelljei, integrálás, terepgyakorlat,
 terepgyakorlatfeldolgozás és praxiselmélet;
 közösségépítő erőforráskoordinátor specializáción: köznevelési és felsőoktatási, az egészségügyi, a sport, valamint a
különböző kulturális területeken működő csoportok, közösségek sajátosságai; magyarországi etnikai és vallási kisebbségek
helyzete és sajátosságai; a különféle társadalmi csoportok konfliktusai és azok kezelési módjai;
 egyházi/felekezeti közösség és kapcsolatépítő specializáción: felekezeti közösségek és kapcsolatok belső működése és a
társadalomra gyakorolt hatása; teológiaipasztorális ismeretek integrációja a társadalomtudományi ismeretekkel; a szociális tér
elemzése, az értékátadás kérdései;
 A szakmai gyakorlat a specializációknak megfelelő terephelyen végzett gyakorlat, amelynek kreditértéke 12 kredit. [A
közösségépítő erőforráskoordinátor specializáción: szociális intézmény (pl. családsegítő, idősotthon, gyermekotthon),
köznevelési és felsőoktatási intézmény, közösségi ház, lakótelepi, munkahelyi, falu, kisebbségi stb. kutatótábor, civil
szervezetek stb. Az egyházi/felekezeti közösség és kapcsolatépítő specializáción: gyülekezet, plébánia, egyházi iskola, egyházi
ifjúsági szervezet, egyházi szociális intézmény stb.]
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, az Európai Unió valamelyik munkanyelvéből államilag elismert középfokú
(B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
 Az egyházi/felekezeti közösség és kapcsolatépítő speializáció választásának feltétele a hittudományi alapvégzettség vagy
olyan hittudományi felsőoktatási intézményben folyó alapképzési szak elvégzése, amely teológiai képzési részt is magában
foglal minimum 50 elvégzett kredittel. Ez utóbbi esetben a hallgatóknak a mesterszak elvégzése közben további 50
hittudományi kreditet kell szerezniük ahhoz, hogy megkaphassák a mester diplomát.
 79.1791 AFRIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: afrikanisztika (African Studies)
 szakképzettség: okleveles afrikanisztika szakos bölcsész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in African Studies.
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési terület
alapképzési szakjai, továbbá a jogi képzési területen az igazságügyi igazgatási alapképzési szak, a közigazgatási, rendészeti és
katonai képzési terület közigazgatási képzési ágának alapképzési szakjai, a rendészeti képzési ágban a bűnügyi igazgatási és
rendészeti igazgatási, a honvédelmi és katonai képzési ágban a biztonság és védelempolitikai alapképzési szakok, továbbá a
gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok.
 4.2. Figyelembe vehetők továbbá az alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának
alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
 7. A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az afrikanisztika területén tudományos és gyakorlati ismeretekkel
rendelkeznek. Ismerik Afrika történetét, a térség országainak kultúráját, nyelveit, társadalmipolitikai, gazdasági
berendezkedését, Afrika és Európa múltját és jelenét. Felkészültségük alapján képesek tanulmányaik doktori képzésben történő
folytatására.
 Afrika népeinek történelmét, kultúráját, civilizációját, a térség országainak történetét;
 Afrika vallásait, hagyományos hitvilágát, az iszlám, a kereszténység jegyeit, a vallások területén a szinkretikus nézeteket;
 Afrika múltjának és jelenének társadalmipolitikai, gazdasági vonatkozásait;
 a segélyszervezetek, a menekültügy kérdéseit;
 Afrika és Európa kapcsolatának történetét és mai helyzetét, a térség országainak társadalmi és gazdasági berendezkedését
a modern világban;
 a térség egyik nyelvét;
 a nyelvi és antropológiai ismereteket;
 a fogalmi gondolkodás és az absztrakció olyan értő alkalmazását, mely képessé teszi őket az afrikanisztikában az aktuális
kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek
értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;
 az afrikanisztikai tanulmányaik során megszerzett ismeretek magas szintű használatára, gyarapítására;
 a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítésének értékelésére, az aktuális kutatások és tudományos
munkák kritikus értékelésére, szükség esetén alternatív megoldások felvetésére, az afrikai társadalmi és kulturális jelenségekről
szerzett tudás gyakorlati alkalmazására, továbbá az afrikai politika, kultúra mélyebb összefüggéseinek megértésére, megfelelő
információk beszerzésére és kutatási módszerek alkalmazására;
 ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló
és végrehajtására;
 alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az afrikai történelemmel, társadalommal és kultúrával
összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására;
 egy világnyelven és egy afrikai nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikálásra, szakkönyvek és
szakcikkek olvasására és fordítására, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és laikus közönségnek különböző
nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására;
 az afrikai társadalom és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség;
 az afrikanisztikai ismeretek használatának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság;
 az afrikanisztika kutatásával és művelésével kapcsolatos problémák felismerése és alkotó módon történő megoldása;
 együttműködési készség, amely megköveteli a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt
összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket;
 saját tevékenységük kritikus értékelésének képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos
magatartás;
 interkulturális attitűd;
 magas szintű idegen nyelvi szóbeli és írásbeli kommunikációs készség;
 önművelési, önfejlesztési képesség.
kredit
 a mai afrikanisztikában meghatározó interdiszciplináris irányzatok, specializációk elméleti és kutatásmódszertani
ismeretkörei;
 nyelvi képzés legalább egy afrikai nyelvből (pl. szuahéli), valamint egy, a hallgató által már tanult világnyelvből
(lehetőleg angol, és/vagy francia, esetleg portugál, német stb.), továbbá egy második idegen nyelv tanulásának elkezdése vagy
folytatása.
 a szubszaharai Afrika történeti, kulturális folyamatai, történelmének tanulmányozása a függetlenné válás időszakától
napjainkig;
 az afrikai civilizáció és művelődés kérdései az ókori Egyiptomtól napjainkig;
 alapvető térségspecifikus földrajzi ismeretek Afrikáról;
 Afrika földrajzi és gazdasági adottságain alapuló geopolitikai ismeretek;
 a nemzettudat formálódása, sokszínű és sokszintű identitás; az identitás építése a kontinensen;
 a térség modern államainak társadalmi és politikai berendezkedése;
 Afrika és Európa, valamint a világ többi részével való kapcsolatának története;
 az Afrikai Unió felépítése és működése;
 magyarok Afrikában;
 segélyszervezetek működése Afrikában, a menekültügy általános és hazai vetületei;
 nyelvi képzés.
 történettudományi, vallástudományi, művelődéstörténeti ismeretek vagy a mai Afrika ismeretei; a szubszaharai Afrika
kérdésköreivel foglalkozó diszciplínák elméleti és gyakorlati vetületei, valamint a tudományos kutatás területei és módszerei.
 A mesterfokozat megszerzéséhez angol, francia, német, portugál, olasz, arab, szuahéli, orosz vagy spanyol nyelvből egy
államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga szükséges.
 A mesterszakra való bejutásnak előfeltétele legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
angol, francia, német, portugál, olasz, arab, szuahéli, orosz vagy spanyol nyelvből.
 A hallgatóknak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit az afrikanisztikai területén szerzett speciális elméleti, illetve nyelvi ismeret vagy a
 80.1792 MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDTUDOMÁNYI ÉS CSALÁDTERÁPIÁS
 1. A mesterképzési szak megnevezése: mentálhigiénés családtudományi és családterápiás (Mental Healthoriented Family
Studies and Family Therapy)
 1. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
 szakképzettség: okleveles mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember
 szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Mental Healthoriented Family Studies and Family Therapy
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a pszichológia, a szociális munka, a szociálpedagógia, a
gyógypedagógia, a felekezeti szociális munkás alapképzési szakok, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak
védőnő szakiránya, valamint a pszichológia, az egészségpszichológia, a szociális munka, az egészségügyi szociális munka, a
család és gyermekvédő tanár mesterképzési szakok, a neveléstudományi mesterképzési szak családpedagógia specializációja,
továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti pszichológia, szociális munkás egyetemi szintű szakok.
 4.2. A 11. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe a tanári
mesterképzési szakok, az általános orvos mesterképzési, valamint a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi
tanulmányok alapképzési szakok, az ápolás és betegellátás alapképzési szak szülésznő szakiránya, a szociálpolitika, a
szociológia, a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szakok, továbbá a hitéleti képzési terület alap és mesterképzési
szakjai.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű családtudományi és családterápiás elméletek és a hozzájuk
kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a családok vizsgálatára fókuszáló tudományos
tevékenységre, kutatásra és oktatásra, képesek továbbá a családterápiás módszerek és szemléletmód magas szintű, társadalmi
kontextust is tekintetbe vevő alkalmazására. Családterápiás és rendszerszemléletű de nem klinikai jellegű beavatkozások
révén képesek megelőző, támogató, erőforrásokat feltáró és segítő módon hatást gyakorolni a családi kapcsolatokra, beleértve a
speciális helyzetű családokat és alternatív együttélési formákat. Képesek mentálhigiénés szemléletmóddal, személyiségük és
szakmai felkészültségük integrálásával, etikusan végezni munkájukat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő
folytatására.
 a családokkal kapcsolatos korszerű interdiszciplináris (pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, demográfiai és egyéb
családtudományi) ismeretek alapjait;
 a családok, családi alrendszerek (házastársi, szülői, gyermek alrendszerek) és családi kapcsolatok elméleteit;
 a család és a társadalom egyéb alrendszerei közötti kapcsolatokat, a család társadalmi és kulturális kontextusának
alapvető összefüggéseit;
 a családi működés zavarainak elméleteit;
 a különféle családformák és alternatív együttélési módok sajátos működését és segítésük sajátos szempontjait;
 a mentálhigiénés szemléletmód alapjait;
 az egészséges és patológiás személyiségfejlődés és magatartás családi vonatkozásait;
 a családterápiás iskolákat és irányzatokat, ezek szemléletbeli és gyakorlati hangsúlyait;
 a rendszerszemléletű (egyéni és családi fókuszú) konzultáció elméletét és gyakorlatát;
 a családterápia alapvető és specifikus eszköztárát, eljárásait;
 a családterápiás intervenciók tervezésének, kivitelezésének és értékelésének elveit és módszertanát;
 a családterápia és a családpszichoterápia elméletének, indikációjának és gyakorlatának különbségeit;
 a családterápiás szakmai gyakorlat kereteit és kompetenciahatárait;
 a családterápia hazai alapintézményeit;
 a családokkal kapcsolatos interdiszciplináris teammunka elméletét és gyakorlatát;
 a családokat támogató rendszerekben folyó munka formáit, kereteit és hazai alapintézményeit;
 a családtudományi kutatások elméletét és módszertanát;
 a hatékony szakmai kommunikáció eszközeit;
 a szakmaietikai normákat és alkalmazásukat a családokkal folytatott munka különböző színterein.
 a családdal összefüggő elméletek és tapasztalatok kritikus értékelésére és továbbfejlesztésére;
 a családok és a bennük élő egyének helyzetének, erősségeinek és működési zavarainak feltárására, differenciált,
rendszerszemléletű, a társadalmi és kulturális kontextust figyelembe vevő leírására;
 családtudományi és családterápiás ismereteik integrációjára;
 olyan szakmai identitás kifejlesztésére, amelynek középpontjában az egyének és a család mint életforma értékelése,
tisztelete és támogatása áll;
 mentálhigiénés hatású (preventív, erőforrásokat feltáró, megoldáskereső és megoldásokat támogató) konzultációs
eljárások rendszerszemléletű alkalmazására egyénekkel, párokkal és családokkal;
 mentálhigiénés szemléletmód alkalmazására a családok támogatásának különböző szintjein és színterein;
 az egyének, párok és családok helyzetének, problémáinak megfelelő családterápiás intervenciók megválasztására,
kezdeményezésére és hatékony alkalmazására;
 konzultációs és szupervíziós munka használatára;
 hatékony gyakorlati együttműködésre a családokkal foglalkozó egyéb tudományágak és segítő szakmák képviselőivel;
 a családtudományi kutatások tervezésére, kivitelezésére és feldolgozására;
 kutatási eredmények és közlemények elemzésére, kritikus értékelésére és az új, bizonyítékon alapuló eredmények
gyakorlati alkalmazására;
 tudományos ismereteik és eredményeik magas fokú, hatékony kommunikációjára, prezentációjára és képviseletére
szakmai és nem szakmai közegben;
 a saját szakmai tevékenység reflexív és kritikus értékelésére a családterápiás megközelítés határainak, a szakmaietikai
normáknak, a saját szakmai tapasztalat határainak, valamint a személyes élettapasztalatnak és önismeretnek a
figyelembevételével.
 c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
 nyitott, empatikus és kliensközpontú működés készsége;
 elkötelezettség, felelősségtudat és etikai érzékenység;
 átfogó, rendszerezett gondolkodásra való képesség az emberi magatartás és a társas kapcsolatok vonatkozásában;
 kezdeményezőkészség az emberi kapcsolatokban;
 jó kommunikációs készség;
 reális önismeret, empátia, kreativitás;
 önreflexió a szakmai tevékenységek során, a folyamatos szakmai megújulás képessége;
 készség interdiszciplináris teamben való hatékony munkavégzésre.
kredit
 családokkal kapcsolatos interdiszciplináris (pszichológiai, szociológiai, családpedagógiai, demográfiai,
kultúrantropológiai, társadalomorvostani, jogi, etikai, általános rendszerelméleti) alapismeretek; a családsegítés közösségi és
szakmai színterei, ezek kapcsolata a nagy társadalmi rendszerekkel
 a családok működésének pszichológiai, társas és társadalmi összefüggései; a családi működés zavarai; emberi fejlődés és
magatartás családi kontextusban: személyiségfejlődés, szexualitás, lelki zavarok, társas viselkedés; a mentálhigiénés segítő
kapcsolat elmélete és gyakorlata; a családterápia elméletei, irányzatai; a családterápiás intervenciók tervezésének és
kivitelezésének elmélete és gyakorlata; kutatás és szakmai kommunikáció a családtudományban;
 8.3. a szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 5563 kredit
 speciális helyzetű és problémájú családokkal (válás, gyász, fogyatékosság, meddőség, diszfunkciók, családformák) végzett
családterápiás munka elmélete és gyakorlata; a családokkal kapcsolatos tevékenység speciális területei és modelljei (prevenció,
konfliktuskezelés, krízisintervenció); családterápiás terepgyakorlat; terepgyakorlatfeldolgozás és praxiselmélet; önreflexió
(családi önismeret) és szupervízió szerepe a professzionális cselekvésben; szakmai gyakorlat;
 A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben (pl. családsegítőben, nevelési tanácsadóban, iskolában,
idősgondozási intézményben) végzett családsegítő és családterápiás gyakorlat, melyet a gyakorlóhelyen családterapeuta
módszerspecifikus szakképzettséggel rendelkező szakember vagy mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember
irányít. Szakmai gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra, kreditértéke a differenciált szakmai anyag részeként minimum 10
kredit, melyet a felsőoktatási intézmény tantervében határoz meg.
 A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges valamely olyan európai ország hivatalos
nyelvéből, amelyen a mesterképzési szak szakterületének releváns szakirodalma olvasható.
 A 4.2. pont szerint a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 30 kredit pszichológiai és társadalomtudományi tárgyak
alapismereteiből, melyből legalább 12 kredit a pszichológia témaköréből és legalább 12 kredit a szociológia témaköréből
legyen elismerhető. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 15 kredittel
rendelkezzen a hallgató. A hiányzó kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
 A 4.3. pont szerint a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben
meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 60 kredit pszichológiai és társadalomtudományi tárgyak
alapismereteiből, melyből legalább 30 kredit a pszichológia témaköréből, és legalább 20 kredit a szociológia témaköréből
legyen elismerhető. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel
rendelkezzen a hallgató. A hiányzó kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
 A képzésbe való felvétel feltétele továbbá, hogy a hallgató a felvételkor rendelkezzen legalább 100 óra egyéni vagy 150
óra csoportos önismereti képzéssel. E képzés legyen valamely, a Pszichoterápiás Tanács Szövetség tagjaként nyilvántartott
tudományos társaság, illetve e társaságnak erre feljogosított tagja által tartott képzés. A fenti feltételeknek megfelelő önismereti
képzés a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, az abszolutórium megszerzéséig is teljesíthető a
felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
 81.1793 BESZÉDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: beszédtudomány (Speech Science)
 szakképzettség: okleveles beszédtudomány szakos bölcsész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Speech Science
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar alapképzési szak, a bölcsészettudomány képzési
területen az idegen nyelvi alapképzési szakok, valamint a gyógypedagógia alapképzési szak logopédia szakiránya, valamint az
ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzési szakok
 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: bármely, a
bölcsészettudomány képzési területen induló alapképzési szak.
 4.3. Figyelembe vehetők továbbá az alap vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatási ismereteikkel
előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást a beszédtudomány területén. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek
 a beszédtudománnyal kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák szerteágazó kérdéseit;
 a beszédtudományi kutatások módszertanát;
 a beszédtudományi alkalmazásokat.
 beszédkutatási és fejlesztési munkálatok végzésére, irányítására egyéni és intézményes szinten (a végzettség nem jogosít
logopédiai diagnosztikára és terápiára);
 alap és alkalmazott anya és idegen nyelvi kutatások és elemzések végzésére a beszédtudomány területén;
 a nyelvi szocializáció, a tipikus fejlődésű gyermekek beszédfejlődésének sokoldalú és sokirányú segítésére;
 a társadalom minden rétegének beszédjellemzésére;
 a szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra (konferenciai részvétel, publikációs tevékenység);
 ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására;
 a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére.
 a szakterület iránti magas fokú érdeklődés, elkötelezettség és motiváció,
 tanulási készség,
 széles műveltség, problémafelismerő és megoldó képesség,
 kreativitás, intuíció és módszeresség,
 információfeldolgozási képesség,
 a szakmai továbbképzéshez való pozitív hozzáállás,
 igény az elmélyült és minőségi munkára,
 kritikai szemlélet,
 rugalmasság és jó kommunikációs készség.
kredit
 a beszédtudomány története, a beszédprodukciós modellek, a beszédpercepciós modellek, beszédakusztikai alapismeretek,
a beszédzavarok csoportosítása, általános jellemzése, beszédviselkedés, a beszédtudományi kutatások módszertana (általános
kutatásmetodológia).
 8.2. Szakmai törzsanyag: 7078 kredit
 Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 6266 kredit
 a fonológia elméleti alapjai, beszédakusztika, beszédprodukció (a zöngeképzés, koartikulációs jelenségek),
beszédpercepció (a beszédmegértés), a beszédzavarok diagnosztikájának és terápiájának elméleti háttere, szociofonetika,
beszédtudományi alkalmazások, a beszédtudományi kutatások módszertana: statisztika és tudományos írás. A magyar nyelv
fonológiája, a mentális lexikon, az anyanyelvelsajátítás (018 éves korig), az időskori beszéd, beszédműfajok,
beszédadatbázisok és annotálás, a verbális kommunikáció újabb formái (sms, email, internet, chat).
 Szakmai gyakorlat: 812 kredit
 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
 A szakmai gyakorlat beszédtechnológiai fejlesztésekkel, beszéddiagnosztikai központokban vagy a felsőoktatási
intézménytől független meghatározó kutatóintézetekben, illetve egyéb helyszínen végzett legalább négyhetes szakmai munka
(segédkutatói feladatok, tesztfelvételek, beszédadatbáziskészítés).
hallgatónak elismerhető legyen legalább 30 kredit nyelvtudományi ismeretekből.
 Továbbá egy államilag elismert általános középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, valamint a beszédtudomány angol
nyelvű szakirodalmának megismeréséhez, feldolgozásához szükséges megfelelő szintű angol nyelvi szakszövegértés szükséges.
 82.1794 ÚJGÖRÖG NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: újgörög nyelv, irodalom és kultúra (Modern Greek Language, Literature and Culture)
 szakképzettség: okleveles újgörög nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist Modern Greek Language, Literature and Culture
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög
specializációja.
 4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a
bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
 A képzés célja olyan újgörög nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész szakemberek képzése, akik az újgörög nyelvet,
irodalmat és kultúrát illetően átfogó tudományos ismeretekkel rendelkeznek, az újgörög nyelvű országok kultúrájában speciális
jártassággal és felkészültséggel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom és kultúratudományi ismereteik birtokában
képesek a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén nyelvi közvetítői feladatok ellátására. Megfelelő ismeretekkel
 a Közös Európai Referenciakeret C2 szintjének megfelelően az újgörög nyelvet;
 rendszerezett, elmélyült tudással bírnak az újgörög nyelv, az újgörög nyelvű irodalom és kultúra, valamint a jelenkori
társadalmipolitikai kontextus egészéről;
 a újgörög nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseit, a kutatási irányzatokat és eredményeket;
 a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazását;
 a görög nyelv korábbi fejlődési szakaszait (ógörög, bizánci görög);
 az Európai Unió működését és intézményrendszerét,
 az alkalmazott nyelvtudomány tárgykörébe tartozó fordításelméletet;
 a fogalmi gondolkodás és az absztrakció alkalmazása lehetőségét, amely képessé tesz az irodalomtudományban és a
nyelvtudományban és más társadalomtudományokban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a
különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség
esetén alternatív megoldások felvetésére.
 ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló
tevékenység folytatására és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő
megtervezésére és végrehajtására;
 az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a
tudományos munka kritikus értékelésére;
 eredeti látás és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati
alkalmazására;
 saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és
önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására;
 különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség
esetén alternatív megoldások felvetésére;
 alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az újgörög nyelvvel és kultúrával összefüggő
elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására;
 újgörög nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és
elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni;
 magyarújgörög, illetve újgörögmagyar fordítási és tolmácsolási feladatok ellátására.
 az újgörög nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, használatának és átadásának fontosságát
illető minőségtudat és sikerorientáltság;
 az újgörög nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerése és alkotó módon történő megoldása;
 együttműködési készség, amely megköveteli a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt
összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket;
 saját tevékenységük kritikus értékelésének képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos
magatartás;
 az önképzés, továbbfejlődés iránti állandó igény;
 pontos, precíz munkavégzés.
kredit
 a újgörög nyelvhez kapcsolódó nyelvtudományi, irodalomtudományi valamint kultúra és médiatudományi ismeretek:
aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek.
 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei:
 nyelvi, irodalom és nyelvtudományi, valamint kultúra és médiatudományi tárgykörök: felsőfokú nyelvi elmélyítő
képzés; nyelvtudományi megközelítésmódok; az újgörög nyelv rendszerszemléletű szerkezete; irodalomtudományi irányzatok
és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; az újgörög kultúra egyes szinkrón és
diakrón területei; nyelv, kultúra és irodalom kölcsönhatása.
 Differenciált szakmai ismeretek:
 a) választható speciális programok ismeretei: 4060 kredit
 választható programok: irodalomtudomány, elméleti és alkalmazott nyelvtudomány, kultúra és médiatudomány,
történettudomány, politika és társadalomtudomány, komparatisztika, textológia, fordítástudomány, szakfordítás, műfordítás,
tolmácsolás, újkori görög szövegkritika és szövegkiadás;
 b) a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei:
1020 kredit
 A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, újgörög vagy török nyelvből egy államilag
elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga és egy további (az alapszakon szerzett
nyelvvizsgától eltérő), államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
 A hallgatóknak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög specializációjának
nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismereteiből.
hiányzó, legfeljebb további 12 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított
két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
X.1795 SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. SZAKEDZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1796 A mesterképzési szak megnevezése: szakedző (Sports Coaching)
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MSc)
szakképzettség: okleveles szakedző (a sportág megjelölésével)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Coach specialized in (Name of Sport)
4.1. Teljes kreditek beszámításával vehető figyelembe: a testnevelőedző alapképzési szak, továbbá a főiskolai szintű
szakedzői szak.
szakok: a humánkineziológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak rekreációszervezés specializációja,
továbbá 1993. évi LXXX. törvény szerinti gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár, sportmenedzser, rekreáció, egészségtantanár,
humánkineziológia alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a
5. Képzési idő: 4 félév
A képzés célja sportszakemberek képzése a csúcsteljesítmény elérésére törekvő versenysport területére, akik a tanulmányaik
során elsajátított szakmai ismeretek, képességek és készségek birtokában képesek az élsportolóvá válás teljes folyamatának
tervezésére és irányítására, a sporttehetségek kiválasztására, a céltudatos versenyeztetésére, a hosszú távú felkészítés sajátos
technológiájának tervezésére, a tudományos igényű edzésszervezés és tervezés gyakorlati alkalmazására, valamint a sportági
edzéselmélet továbbfejlesztésére. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő
folytatására.
a sporttudományi kutatás elméletét és módszertanát, az élsportfinanszírozás kérdéseit, a szponzorálással és a marketinggel
kapcsolatos folyamatokat, a sportfejlesztési stratégiákat,
az élsportolók felkészítésének specifikus orvosbiológiai és pszichopedagógiai törvényszerűségeit, a határterhelések nyomán
fellépő élettani jelenségeket és viselkedésformák típusait, illetve individuális sajátosságait,
 a sportágcsoporti specializáció és a választott sportág teljesítményprofilját, a teljesítményt döntően meghatározó
összetevők rendszerét, ezek kölcsönhatását és fejleszthetőségét,
a sportbeli felkészítés meghatározó területeit, hangsúllyal a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésének
elméletére és módszertanára,
az edzésterhelés alakításának elméletét és gyakorlatát, a csúcsteljesítmény időzítésének módszertanát, az informatikai
lehetőségek felhasználását a korszerű edzéstervezésben,
a teljesítményfokozás megengedett és meg nem engedett módszereit, a doppingellenes küzdelem aktuális kérdéseit,
 az élsportedzés sportági specializációra, illetve sportágra vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmát,
valamint a választott sportág szerinti angol vagy német szaknyelvet.
szakmai problémák megoldására, eredeti ötletek megfogalmazására,
szakmai feladatok magas szintű megtervezésére és végrehajtására,
az edzés folyamatának direkt és indirekt irányítására,
pozitív szemléletmód, cselekvéskultúra kialakítására,
önálló edzőtevékenység végzésére, élsportolók felkészítésének és versenyeztetésének szakmai vezetésére,
sportolók felkészítését segítő munkacsoport irányítására,
vezetői feladatok ellátására, az utánpótlás korcsoportokat felkészítő edzők szakmai felügyeletére,
szövetségi kapitányi feladatok ellátására, az adott sportági szövetség szakmai munkájának irányítására,
hosszú, közép és rövid távú célok meghatározására, illetve az azokhoz rendelhető adekvát felkészítési programok
kidolgozására,
vizsgálati eredmények értékelésére és értelmezésére, optimális fejlesztési döntések meghozatalára,
a sportszakma ismeretanyagának bővítésére és korszerűsítésére az elvégzett kutatási eredmények birtokában,
nemzetközi szövetségek bizottságaiban a szakma képviseletére.
vezetőiszervezői képesség,
konfliktuskezelő képesség,
nyitottság az új befogadására,
szuggesztivitás, motiváló képesség,
gyors információfeldolgozó képesség,
kooperatív készség, alkalmasság az együttműködésre,
közösségformáló képesség,
kezdeményezés, személyes felelősségvállalás.
8.1800 A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
kredit
tudomány és sporttudományelmélet, a sporttudományi kutatás elmélete és módszertana, hazai és nemzetközi
sportadminisztráció, sportfejlesztési stratégiák, élsportfinanszírozás, élsport az EUban.
funkcionális (sport) anatómia, a sportsérülések rehabilitációja, humángenetika, doppingprevenció, sportbiokémia, az
élsportedzés elmélete és módszertana, informatika és edzéstervezés, sportbiomechanika, sportdietétika, terhelésélettan, sportági
stratégia, sportszaknyelv, sportpedagógia az élsportban, pszichoregulációmentáltréning, bánásmódpszichológia,
konfliktuskezelő technikák, szakmai gyakorlat.
az élsportedzés sportágspecifikus elmélete és módszertana, a laboratóriumi és pályatesztek módszertana, a sportág elmélete és
módszertana, a sportági szakirodalom elemzése, edzésmegfigyelés és edzésvezetési gyakorlatok.
A harmadik félévben kéthetes, a negyedik félévben négyhetes edzésvezetés gyakorlati követelményeinek teljesítése,
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi
ismeretek: 10 kredit, pedagógiai és pszichológiai, valamint orvos és egészségtudományi ismeretek: 25 kredit, sporttudományi,
sportági alap és szakismeretek ismeretek: 25 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzék a hallgató. A
2.1802 REKREÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1803 A mesterképzési szak megnevezése: rekreáció (Recreation)
szakképzettség: okleveles rekreáció irányító
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Recreation Expert
 választható specializációk: sportrekreációsportturizmus; egészségmegőrzésrehabilitáció; (Sportrecreation and Sport
Tourism, Health Promotion and Rehabilitation)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető alapképzési szakok: rekreációszervezés és egészségfejlesztés
alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű rekreáció és
egészségtantanár szakok.
4.2. A bementhez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehető alapképzési szakok: testnevelő
edző, humánkineziológia, sportszervező, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű
sportmenedzser, a főiskolai és egyetemi testnevelő tanár, humánkineziológia és gyógytornász szakok.
6.5. A diplomamunkához rendelt kredit érték: 10 kredit
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett természettudományi, orvos és egészségtudományi ismereteik
birtokában képesek az egészséges emberek rekreáció célzatú sportolásának, kulturált szabadidő eltöltésének segítésére, utazási
kedvének kiszolgálására, a különböző típusú egészségközpontú szállodai animációk, szolgáltatások munkafeladatainak
ellátására. Orvosi felügyelet irányítás mellett részt vesznek az egészségkárosodott (kardiovaszkuláris, mozgásszervi, elhízott és
túlsúlyos) emberek rehabilitációjában, melynek során azok egészségi állapota, életminősége releváns mozgásterápiával
javítható, illetve teljes vagy részleges munkaképessége visszaállítható. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
a rekreáció rekreációs tevékenység irányító ellátásához szükséges testkulturális, természet és társadalomtudományi
ismeretanyagot,
minden életkorra kiterjedően az emberek szabadidős tevékenységének szervezési lehetőségeit,
az egészségi állapot stabilitási tartományának szélesítési módozatait,
az életminőség javításához, rehabilitációhoz szükséges szakszerű tanácsadási formákat,
az egészséges életmód megszervezésének fizikai, lelki és szociális lehetőségeit,
a bennük bízó csoporttagok iránti felelősségi viszonyokat,
a rekreáció értékeinek átszármaztatási, alkotó módon fejlesztő munkafolyamatát,
a szakterületre vonatkozó menedzselési és vállalkozási munkafolyamatot,
valamint a választott sportág szerinti angol vagy német szaknyelvet.
b) A mesterképzési szakon végzettek legyenek alkalmasak:
a kulturált szabadidőeltöltés sportoláson alapuló megtervezésére, szervezésére, az egyes életstíluscsoportok keretén belül,
preventív és részben rehabilitálást célzó tevékenység végzésére,
a vendégek fizikai állapotának megállapítására, vizsgálati eredmények alapján edzés és táplálkozási programok készítésére,
a kutatási eredmények értékelésére, az eredmények gyakorlatban történő alkalmazására, valamint kutatási tervek
elkészítésére,
sajátos eszközrendszerek felhasználásával a sportturizmus területén megjelenő igények felmérésére, a piaci viszonyokhoz
alkalmazkodó szakszerű elemzésére, tervezésére és megvalósítására,
a test és egészségkultúra, részben a művelődés területén végbemenő folyamatok szakszerű elemzésére, tervezésére és
irányítására, a szabadidősport sajátos eszközrendszereinek alkalmazására,
az esetleges sportsérülésekben elsősegély nyújtására, a gyógyulási folyamatok elősegítésére, speciális mozgásprogramok
alkalmazására sérülés vagy orvosi beavatkozások után,
a fizikai állapot meghatározására és célirányos fejlesztésének megtervezésére,
az egészségmegőrzés, az egészségi állapot javítására irányuló módszerek egyénre szabott kidolgozására valamennyi
életkorban,
tudományos alapú projektek megtervezésére, megszervezésére és lefolytatására, a kutatási eredmények értékelésére és
releváns következtetések levonására,
kutatócsoport tagjaként és egyénileg a rekreáció alkotó művelésére, valamint annak elméleti és gyakorlati
továbbfejlesztésére, a kapott eredmények közlésére,
testkulturális és egészségszemléletű programok folyamatának direkt és indirekt irányítására,
pozitív egészségcentrikus szemléletmód, cselekvéskultúra és igény kialakítására,
önálló testkulturális tevékenység végzésére,
betegségek megelőzésére szolgáló programok tervezésére és lefolytatására,
elhízás, szenvedélybetegségek, káros életmód megelőzése érdekében tanácsadásra,
terhelésélettani vizsgálatok eredményének értelmezése, szakirányú szakképzettséggel vizsgálatlebonyolításra,
wellness, fitnesz és egészségorientált klubok, intézmények munkájának tervezésére és irányítására,
hazai és nemzetközi szakmai és tudományos szervezetekben a szakterület képviseletére.
azon tulajdonságok, amelyek biztosítják a pszichomotoros képességek szintjének meghatározását és fejlesztését a
szabadidősport valamennyi területén, az egészség megőrzését célzó tevékenységet folytató valamennyi szakirányú
intézményben: nyitottság, döntéshozatali képesség, felelősségvállalás, vezetőszervező készség, közösségformáló képesség,
azon adottságok és készségek, amelyek birtokában oktathatják a rekreációrekreációs tevékenység irányítás speciális tanári
képesítést nem előíró tantárgyait felsőfokú oktatási intézményekben: tanulási készség és jó memória, információfeldolgozási
készség, igény a minőségi munkára, jó kommunikációs és konfliktuskezelő készség,
a tudományos kutatás végzéséhez szükséges olyan készségek, amelyek segítségével kutatómunkát végezhetnek kutató
intézetekben: problémafelismerő és megoldó képesség, kreativitás, önállóság, manuális ügyesség,
az egy életen át tartó tanulás és a folyamatos szakmai továbbképzés iránti igény.
8.1. Alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 1020 kredit
természettudományi, orvos és egészségtudományi ismeretek (alkalmazott élettan, alkalmazott pszichológia,
egészségtudományi és EU egészségügyi ismeretek);
társadalomtudományi ismeretek (jogi és közgazdasági ismeretek, pályázatírási ismeretek);
közismereti alapismeretek (szakkommunikáció, alkalmazott rekreáció, menedzsment, a rekreációkutatás elmélete és
módszertana, matematikai statisztika).
 8.2.1807 Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 2530 kredit
 természettudományi, orvos és egészségtudományi ismeretek [terhelésélettan, dietétika, humánbiológia, életszakaszok
(gyermekkor, időskor /gerontológia/), közegészségtan, addiktológia, kardiológia, ortopédia, belgyógyászat, fizioterápia,
természetes gyógymódok];
 mozgás és sporttudományi ismeretek (mozgástanulás és szabályozás, biomechanika, mozgáselemzés, méréstechnika,
alkalmazott edzéselmélet és módszertan);
társadalomtudományi ismeretek (mentálhigiéné, relaxáció, autogén és mentáltréning, szociálpszichológia, szabadidő
szociológia);
 egyéb ismeretek: alkalmazott technológia a rekreáció, a turizmus és a szabadidős szolgáltatások területén (a szabadidős
szolgáltatások reklámozása/promóciója, üzleti rekreáció és turizmus).
 8.3.1808 Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 7075 kredit
 a) választható specializációk: 5560 kredit
 sportrekreációsportturizmus specializáció:
természettudományi, orvos és egészségtudományi ismeretek: alkalmazott terhelésélettan, táplálkozástan, mozgatórendszeri
sérülések mozgásterápiája, klinikai és rehabilitációs ismeretek, balneológia, hidroterápia, sport és egészségügyi masszázs,
mozgásszervi szűrőprogram, természetes gyógymódok, elhízáshipertóniadiabetes mozgásterápia, kognitív és viselkedésterápiai
alapismeretek, meteorológiai ismeretek alapjai;
társadalomtudományi ismeretek: egészségpszichológia, a néprajz, és a népművészet alapjai, az építészet alapjai, építészeti
stílusok, iparművészet, a képzőművészet alapjai, a művészettörténet alapjai; Magyarország és a környező országok
helyföldrajza, idegenforgalmi és turisztikai nevezetességei, sportföldrajza; Magyarország védett területei, gyógyvizei és nemzeti
parkjai, világörökség objektumai; környezetkultúra, a turizmus általános elmélete, turizmustervezés, termálturizmus,
idegenforgalmi ismeretek, szállodai ismeretek, vendéglátási ismeretek, gasztronómiai alapismeretek, utazási irodai ismeretek;
szervezéselmélet, idegenforgalmi közgazdaságtan, alkalmazott menedzsment és marketing, idegenforgalmi és egészségügyi
szakkommunikáció;
sporttudományi ismeretek: a sportrekreáció edzéselmélete és kutatásmódszertana, a sportturizmus kutatásmódszertana;
sportági ismeretek: választott sportág edzésrendszere és vizsgálati módszerei, szabadtéri tevékenységek, sportok; vízi és
kerékpárturizmus, sportturizmus, lovagláslósportok, lovasturizmus, szellemi sportok, technikai sportok, szállodai
szolgáltatásokban megjelenő sportok, tánc;
rekreációs mozgástani ismeretek: gyógygimnasztika, gyógytorna, gyógyúszás, ergonómiai torna, jógaelmélet és gyakorlat;
 egészségmegőrzésrehabilitáció specializáció:
természettudományi, orvos és egészségtudományi ismeretek: alkalmazott terhelésélettan, táplálkozástan, sportsérülések
mozgásterápiája, diagnosztikai és terápiás eljárások fizikai alapjai, balneológia, hidroterápia, sport és egészségügyi masszázs,
orvosi mozgásszervi szűrőprogram, természetes gyógymódok, betegség utáni rehabilitáció, elhízáshipertóniadiabetes
mozgásterápia, kognitív és viselkedésterápiai alapismeretek;
társadalomtudományi ismeretek: egészségpszichológia, alkalmazott menedzsment, egészségfejlesztés módszertana,
szervezetfejlesztés, projektmenedzsment, az egészségmegőrzés társadalmi meghatározottsága;
mozgástani ismeretek: mozgásszabályozás, pszichoreguláció, gyógygimnasztika, ergonómia, gyógytestnevelés és
gyógytornaelmélet,
rekreációs sportok ismeretei: szellemi rekreáció és mentálhigéne;
b) szakmai gyakorlat: 5 kredit;
 A szakmai gyakorlat health, fitnesz és wellness, valamint sportklubokban, idősek otthonában végzett félévközi,
valamint a specializációnak megfelelő intézményekben, létesítményekben, szolgáltatási területen kettő négyhetes összefüggő
szakmai gyakorlat.
A mesterfokozat megszerzéséhez egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen a szakterületnek tudományos
szakirodalma van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi
összevetése alapján legalább 55 megszerzett kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi
ismeretkörökből:
társadalomtudományi ismeretek (15 kredit),
természettudományi ismeretek (15 kredit),
sporttudományi, sportági alap és szakismeretek (15 kredit),
egészségtudományi ismeretek (10 kredit).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzenek a hallgatók.
A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
3.1812 SPORTMENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1813 A mesterszak megnevezése: sportmenedzser (Sports Management)
szakképzettség: okleveles sportmenedzser
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager
4.1. Teljes kreditek beszámításával vehető figyelembe: sportszervező alapképzési szak, továbbá az 1993. évi LXXX. törvény
szerinti főiskolai szintű sportmenedzser, testnevelés sportszervezés.
szakok: a testnevelőedző, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a közszolgálati, a gazdaság és pénzügyimatematikai
elemzés, az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a
nemzetközi gazdálkodási, a turizmusvendéglátás alapképzési szakok, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai
szintű szakedző és rekreáció szakok.
6.3. A differenciált szakmai ismerethez rendelhető kreditek száma: 1525 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek min. értéke: 6 kredit;
A képzés célja olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése a testnevelés és sport legkülönbözőbb
szervezetei számára, akik
képesek meghatározni a sportvezetésnek a modern piacgazdaság viszonyai között betöltendő céljait, előírni feladatait; jól
eligazodnak a sportot átható társadalmi, gazdasági tényezők és folyamatok között; képesek megkeresni, kitermelni és
hatékonyan felhasználni a testneveléshez és a sporttevékenységhez szükséges erőforrásokat; felkészültségük alapján alkalmasak
tanulmányaik doktori képzésben való folytatására.
a sport és közgazdaságtudományi ismeretek rendszerezett alapjait és törvényszerűségeit;
a szakterületükön felmerülő új problémák, új jelenségek megoldási és kezelési módjait;
a problémamegoldó technikákat a sport és menedzsmenttudomány területén;
az aktuális sporttudományi kutatásokat és vezetéstudományi munkákat, képesek azok kritikus értékelésére,
továbbfejlesztésére,
valamint az intézmény tantervében meghatározott idegen szaknyelvet.
önálló tevékenység végzésére és eredeti ötletek megfogalmazására a felvetődő speciális problémák megoldása érdekében;
magas szinten megtervezni és végrehajtani specifikus szakmai feladatokat;
sportmenedzseri szakterületük alkotó művelésére, a vezetésszervezés elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztésére,
eredményeik közlésére;
a sporttudomány és a menedzsment korszerű elméleti és módszertani ismereteinek felhasználásával a testkultúra/sport
területén végbemenő folyamatok szakszerű elemzésére, tervezésére és irányítására a testnevelés és a sport sajátos
eszközrendszerének alkalmazásával;
különböző típusú testkulturális/sport/rekreációs/turisztikai szervezetek alakítására és működtetésére.
a sportmenedzseri munkakör betöltéséhez szükséges azon tulajdonságok, amelyek biztosítják a sportvezetés és szervezés
magas szintjét és hatékonyságát az irányító, illetve végrehajtó sportszervezetekben éppúgy, mint a piac bármely más területén;
a permanens tanulás és továbbképzés igénye, amely a vezetői munka folyamatos megújulását eredményezi;
magas szintű szakmaspecifikus ismeretek, amelyek a sajátos feladatok megoldását és innovatív továbbfejlesztését
szolgálják.
8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök
kredit
alapozó ismeretek: a testnevelés és sport elmélete, kvantitatív módszerek, sport és társadalomtudományok, vállalat
gazdaságtan;
szakmai alapozó ismeretek: a sport üzleti kérdései, humán erőforrás menedzsment, marketingmenedzsment, sportágak
gazdaságtana, sporttörténet, vezetésszervezés.
a sport kereskedelmi joga, a sport status joga, diplomáciasportdiplomácia, döntéselmélet, egyéni és csapatmenedzselés,
eseménymenedzsment, kutatásmódszertan, létesítménymenedzsment, sportmédia, sportmarketing, sportpénzügyek, stratégiai
menedzsment.
a) differenciált szakmai ismeretek: 1525 kredit
a sport belső és nemzetközi joga, sport és turizmus, sportpedagógia, sportpszichológia, sportüzleti esettanulmányok.
b) választható további szakmai ismeretek:
a szabadidősport üzleti kérdései, politológia, projektmenedzsment, sportadminisztráció, sportszervezetek szociológiája,
szolgáltatás és minőségmenedzsment, üzleti teljesítménymérés és menedzsment;
A diplomamunkához kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg.
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy
ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie az alábbi ismeretkörökben:
társadalomtudományi ismeretek: 10 kredit,
gazdálkodástudományi ismeretek: 25 kredit,
sporttudományi ismeretek: 25 kredit.
4.1819 HUMÁNKINEZIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1820 A mesterképzési szak megnevezése: humánkineziológia (Human Kinesiology)
szakképzettség: okleveles humánkineziológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Kinesiologist
 választható specializációk: terhelésélettan, preventív és rehabilitációs mozgástan, gerontokineziológia (Exercise
Physiology, Preventive and Rehabilitation Kinesiology, Gerontokinesiology)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a humánkineziológia, az ápolás és betegellátás gyógytornász
szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű gyógytornász szak.
testnevelőedző, a biológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
szerinti főiskolai szintű a dietetikus, sportmenedzser, továbbá a főiskolai és egyetemi szintű testnevelő tanár, egészségtantanár,
illetve egyetemi szintű gyógytestnevelő tanár alapképzési szakok.
6.4. A szabadon választható ismeretekhez rendelhető kreditek minimális száma: 10 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 40%.
A képzés célja olyan humánkineziológusok képzése, akik a sport és mozgástudományi, valamint egészségtudományi
ismeretekre épülően széles társadalmi alapon (önkormányzatok), az egészségügyhöz kapcsolódóan (megelőző
egészségtudomány és rehabilitáció), valamint az üzleti életben (egészségturizmus, magas szintű wellnessszolgáltatás,
egészségbiztosítás, mozgásegészségügyi ipar) képesek ellátni feladatukat az orvostársadalommal és az egészségügyi végzettségű
szakemberekkel partnerként együttműködve. Az egészségügyi szakmákkal munkamegosztásban képesek mozgásterápiával és a
kiegészítő táplálkozásterápiával az egészséget veszélyeztető és bármely életkorban fellépő kockázati tényezők mérséklésére.
Olyan szakemberek képzése, akik képesek a fizikai állapot és teljesítmény korszerű vizsgálóeszközökkel és módszerekkel
történő megállapítására, illetve korszerű eszközök használatával az egészség fenntartására és helyreállításában való
közreműködésben, valamint mozgásterápiai rehabilitációt célzó teamek munkájában részt venni a kineziológia eszközeit és
módszereit alkalmazva. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a sport és mozgástudomány, valamint az egészségtudomány alapvető ismereteit, továbbá azon egészségügyi szervezési,
közgazdasági és jogi feladatokat, melyek szükségesek a preventív egészségtudományok műveléséhez és az egészségügyi
kockázatkezeléshez az egészségügy és a társadalom legkülönbözőbb szintjein;
a sport és egészségtudományi kutatások elméletét és módszertanát abból a célból, hogy alkalmasak legyenek a
legmagasabb szintű tudományos kutatás művelésére e tudományágakban;
 a megfelelő tudományterületek nemzetközi irodalmát, és elsajátítják azt a készséget, ami alkalmassá teszi őket a
tudomány legújabb nemzetközi vívmányainak felismerésére, elsajátítására, továbbfejlesztésére a tudományos kutatómunka és
pályázatírás ismeretanyagának birtokában;
a fizikai teljesítmény korszerű vizsgálóeszközökkel és módszerekkel történő megállapításának folyamatát, mely alkalmassá
teszi a végzett hallgatót az egészségfejlesztésre, a mozgásterápiai rehabilitáció lefolytatására az alkalmazott legkorszerűbb
eszközök használatával;
 a terhelésélettan és a klinikai terhelésélettan eszközös vizsgálatának módszereit, beleértve a klinikai fiziológiai
diagnosztikai módszereket is;
 a sportolás és az élsportolók kiválasztása (tehetségfelismerés) folyamatának specifikus mozgástani, orvosbiológiai és
pszichopedagógiai törvényszerűségeit, a sportsérülések rehabilitációjának szakmai követelményeit;
a mozgásterápia mellett a táplálkozás és a pszichoterápia módszereit szakirányoktól függően,
valamint az intézmény tantervében meghatározott idegen szaknyelvet.
hazai és nemzetközi szintű szakmaspecifikus kérdések megoldására, eredeti projektek megfogalmazására;
kutatói csoportokban kutatómunka végzésére, vizsgálati eredmények közlésére magyar és idegen nyelven;
mozgásterápiás tevékenységre, és a hozzájuk kapcsolódó táplálkozási módok tervezésére és végrehajtására az egészségügyi
kockázatkezelés területein;
 a humánkineziológia és a terhelésélettan alkotó művelésére, valamint azok elméletének és gyakorlatának
továbbfejlesztésére, eredményeinek közlésére;
 terhelésélettani vizsgálatok lefolytatására, a vizsgálati eredmények értékelésére;
mozgáselemező vizsgálatok elvégzésére, dinamometriás és ergonómiai vizsgálatok lefolytatására és az eredmények
értékelésére;
wellness és egészségvédő klubok, intézmények munkájában alkotó részvételre és a tevékenységi körhöz igazodó releváns
programok tervezésére;
sportolók felkészítését segítő munkacsoport irányítására;
a mozgás és a kiegészítő (táplálkozási, pszichológiai) programok folyamatos kifejlesztésére, alkalmazására és
továbbfejlesztésére;
a fizikai állapot meghatározására és célirányos fejlesztésének megtervezésére, lefolytatására, egészségmegőrzésre irányuló
tevékenység végzésére, az egészségi állapot javítására, helyreállítására irányuló kineziológiai módszerek egyénre szabott
kidolgozására;
mozgatórendszeri fogyatékkal élők mozgásterápiájának megtervezésére, megszervezésére és lefolytatására, az elhízás
kineziológiai szempontú befolyásolására;
a pszichomotoros képességek szintjének meghatározására és fejlesztésére az élsport valamennyi területén;
a legszélesebb körben értelmezett életmód terápia pozitív szemléletmódjának, mozgás és egészségkultúrájának
kialakítására;
a sportszakmák ismeretanyagának bővítésére és korszerűsítésére az elvégzett kutatási eredmények birtokában;
ipar és termelésorientált szakismeretek elsajátítására és alkalmazására a mozgástudomány határterületein.
vezetőiszervezői képesség;
empátia az állampolgári életminőséghez;
mások egészségére irányuló szolidaritás;
hit a mozgáskultúra nélkülözhetetlenségében;
elkötelezettség a preventív egészségkultúra műveléséhez;
határozott közösségi kiállás;
tudományos kutatásra és oktatásra alkalmasság;
nyitottság az új ismeretek befogadására;
jó kommunikációs készség;
konfliktuskezelő képesség;
szuggesztivitás, motiváló képesség;
gyors információ feldolgozó képesség;
kooperatív készség, alkalmasság az együttműködésre;
közösségformáló képesség;
team munkában együttműködési képesség;
kezdeményezés, személyes felelősségvállalás.
kredit
természettudományi, orvos és egészségtudományi ismeretkörök: molekuláris sejtbiológia és patológia, neurobiomechanika,
mozgásszabályozás és tanulás, kinantropometria, táplálkozás és anyagcsere, magatartástudomány, kutatásmódszertan, biometria
és alkalmazott statisztika, közegészségtan, foglalkozás egészségügy (ergonómia), legalább egy idegen szaknyelv teljes körű
ismerete.
alkalmazott élettani, orvos és egészségtudományi ismeretkörök: terhelésélettan, dinamometria, fizikai képességek
diagnosztikája, életmód programok, sportorvosi ismeretek, reumatológia, mozgásszervi rehabilitáció, ortetikaprotetika
gyógyászati segédeszköz ismeret, kardiopulmonáris rehabilitáció, pszichoreguláció, neuropszichológia, mozgás gerontológia,
klinikai szakmai gyakorlatok.
terhelésélettan: terhelés és sportélettani vizsgálatok, műszeres mozgáselemzés, mozgásszervi betegségek és sérülések
diagnosztikája, edzéstervezés (mozgató és kardioreszpiratórikus rendszer fejlesztésére), erőedzés, pszichoregulációs edzés,
sportsérülések rehabilitációja, sporttáplálkozástan;
preventív és rehabilitációs mozgástan: kineziológiai elmélet és gyakorlat a prevencióban és a rehabilitációban, fittness
eszközismeret, életmódprogramok tervezése, elhízástudomány, lipidológia, fizioterápia és balneológia, egészségturizmus,
wellness;
 gerontokineziológia: a tápláltsági és életmód hatások összefüggései időskorban, mozgás gerontológia és az öregedés
mozgásterápiája, időskori mozgásszervi megbetegedések és rehabilitációjuk, neuropszichológia és klinikai pszichológia, a
demencia megelőzése mozgás tréninggel; időskori rekreáció;
 további választható ismeretek az egyes specializációkhoz:
 a tudományos kutatás modul (szakirodalom gyűjtése, problémafelvetés, kérdésfelvetés, célkitűzés megfogalmazása,
hipotézis felállítása, kutatási terv készítése, adatgyűjtés és elemzés, tudományos közlemény és diplomadolgozat írása, előadás
prezentáció elkészítése a specializációknak megfelelő választott tudományos témákban legfeljebb 20 kredit);
 A szakmai gyakorlat rehabilitációs intézetekben, wellness, fittness és sport klubokban végzett, a választott
specializációnak megfelelően gyakorlat, amelynek időtartama képzési időszakonként két hét, továbbá a második képzési
időszakot követően egy hónapos nyári gyakorlat. A harmadik és negyedik képzési időszakban végzett szakmai gyakorlatnak
része a diplomamunka elkészítéséhez kapcsolódó, az egyetemen, valamint országos hatáskörű egészségügyi intézmények
tudományos műhelyeiben végzett gyakorlat.
orvos és egészségtudományi, pedagógiai, pszichológiai ismeretek: 40 kredit,
társadalomtudományi ismeretek: 5 kredit,
sport vagy mozgástudományi ismeretek: 15 kredit.
XI.1827 GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET
1. KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1828 A mesterképzési szak megnevezése: közgazdasági elemző (Economic Analysis)
szakképzettség: okleveles közgazdasági elemző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economic Analyst
 3.1830 Képzési terület: gazdaságtudományok
 4.1.1831 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: alkalmazott közgazdaságtan, gazdaság és pénzügy
matematikai elemzés vagy közszolgálati alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: gazdálkodási és
menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus
vendéglátás, üzleti szakoktató alapképzési szakok.
6.16.2. Alapozó és szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 5070 kredit;
A képzés célja magas szintű közgazdaságtudományi műveltséggel, az európai és világpiacon versenyképes tudással
rendelkező szakemberek képzése, akik elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek önálló, kreatív, közgazdász
szemléletű gondolkodásra, alkalmazott közgazdaságtudományi elemzések és kutatás végzésére az akadémiai, állami és
magánszférában, és megfelelő alapokkal rendelkeznek esetleges közgazdaságtudományi doktori képzés folytatásához is.
mikroökonómia közgazdaságtani fogalmi keretét,
a közgazdaságtanban használt matematikai módszereket,
makroökonómiai problémákat és modelleket,
az ökonometria alapjainak elméletét és gyakorlatát,
a számítógépes elemzésben alkalmazói szintű ismereteit,
tágabb értelemben vett kutatásmódszertani ismereteket,
behatóbban egyes közgazdaságtani területek,
a tudományos és elemzői munkához szükséges, problémamegoldó technikákat,
társadalmi és üzleti problémák közgazdasági szempontú megközelítésére,
adott kérdéskörök elemzésére, a problémák megfogalmazására,
közgazdasági érvelések egyszerű formalizálására,
mérési problémák formalizálására és mérési modellé alakítására,
önálló elméleti és empirikus elemzés elvégzésére,
kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére,
szakirodalom felkutatására és értelmezésére,
a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére.
közgazdasági gondolkodás,
idegennyelv tudás, jó kommunikációs képességek,
kritikus szemlélet,
szakmai tisztesség és következetesség,
8.1. Alapozó és szakmai törzsanyag: 5070 kredit
gazdaságtani és módszertani alapismeretek; továbbá mikroökonómia, makroökonómia, ökonometriai, az ezekhez szükséges
matematikai ismeretek, a közgazdasági gondolkodás története.
8.2. Kötelezően választható szakmai ismeretek: 4050 kredit
A közgazdaságtan szakterületei: a gazdasági fejlődés gazdaságtana; a környezet és a természeti erőforrások gazdaságtana; a
nyugdíjrendszer gazdaságtana; a szabályozás gazdaságtana; az átmenet gazdaságtana; döntéselmélet, döntéstámogató
rendszerek; az egészségügy gazdaságtana; elméleti és alkalmazott ökonometria; matematikai statisztika; demográfia;
idősorelemzés; gazdasági előrejelzés; fogyasztói magatartás; gazdaságszociológia; gazdaságtörténet; információ gazdaságtana;
intézményi közgazdaságtan; iparági piacszerkezetek; közösségi gazdaságtan; közösségi pénzügyek; makrogazdasági
modellezés; matematikai közgazdaságtan; makropénzügytan; monetáris makroökonómia; munkagazdaságtan; nemzetközi
kereskedelem és gazdaságtan; nemzetközi pénzügyek; oktatásgazdaságtan; összehasonlító közgazdaságtan; pénzügyi
közgazdaságtan; politikai gazdaságtan; regionális és városi gazdaságtan; viselkedési és kísérleti közgazdaságtan.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből és egy további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex
típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit, a korábbi tanulmányai szerint, gazdaságtani és módszertani (mikroökonómia,
makroökonómia, matematika, statisztika, ökonometria, valamint közgazdasági, gazdálkodási, informatikai és
társadalomtudományi) alapismeretekből.
hiányzó kreditek a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is
teljesíthetők a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
2.1834 MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION (MBA) MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1835 A mesterképzési szak megnevezése: Master of Business Administration (MBA)
 szakképzettség: okleveles közgazdász MBA szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist (Master of Business Administration)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a
nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, valamint a műszaki menedzser alapképzési szakok.
szakok: az emberi erőforrások, a turizmusvendéglátás, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai
elemzés, a közszolgálati, az üzleti szakoktató alapképzési szakok.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az üzleti terület minden fontosabb részterületén megszerzett ismereteik
birtokában képesek a vállalkozások életben maradását és fejlődését biztosító stratégiai szemlélet kialakítására. Ismerik a
nemzetközi gazdaság fő tendenciáit, valamint képesek az emberi erőforrások, illetve általában szervezetek, vállalkozások
tevékenységeinek irányítására. Cél továbbá a megfelelő elméleti alapokkal ötvözött karriergyorsítás. Megfelelő ismeretekkel
az üzleti és menedzsment ismeretanyagot,
az üzleti élet működési és fejlesztési folyamatait, szabályszerűségeit, kommunikációs szokásait,
a vonatkozó szakirodalmat.
tervezni, szervezni, irányítani és vezetni a versenyszektor és közszféra szervezeteinek munkafolyamatait akár hazai, akár
nemzetközi szinten,
az üzleti folyamatok menedzselésével kapcsolatos feladatok megoldására, elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére,
az üzleti problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, a szükséges információk beszerzésére
és elemzésére,
stratégiai jellegű kérdések felismerésére és megválaszolására.
szakmai igényesség iránti elkötelezettség,
önálló problémafelismerő és megoldó készség,
innovációs készség,
kritikai elemző és javaslattevő készség,
vezetői készségek,
vállalati gondolkodás,
tolerancia és szinergia lehetőségének felismerése,
üzleti etika és részben a társadalmi kérdések iránti érzékenység,
szóbeli és írásbeli kommunikációs készség.
kredit
kvantitatív módszerek, szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberi
erőforrás menedzsment.
kvantitatív módszerek, szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberi
erőforrás menedzsment, üzleti (vállalati) gazdaságtan, stratégiai menedzsment, vállalati kommunikáció, üzleti jog,
változásmenedzsment, minőségmenedzsment, projektmenedzsment, döntésproblémamegoldás, nemzetközi pénzügyek,
befektetések, információmenedzsment.
A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
specializációk, modulok, illetve szabályozottan választható szakmai tantárgyak, így például bankügyletek, egészségügy
menedzsment, gazdaságpolitika, határidős és opciós ügyletek, környezetmenedzsment, közösségi gazdaságtan, logisztika,
makrogazdasági pénzügyek, nemzetközi (multinacionális) menedzsment, pszichológia, technológiamenedzsment,
termelésszervezés, üzleti etika, üzleti jog, üzletpolitika;
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga,
vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga,
vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány
módszertani alapismeretek (15 kredit): matematika, statisztika, informatika;
közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezetgazdaságtan,
gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaságelmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és
funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ és Európagazdaságtan, közpolitikai ismeretek;
üzleti alapismeretek (10 kredit): vállalati gazdaságtan, pénzügyek, gazdasági jog, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika,
üzleti kommunikáció;
társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia,
pszichológia, filozófia;
szakmai ismeretek (15 kredit): szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment,
vezetés és szervezés, kontrolling, stratégiai tervezés, emberi erőforrás menedzsment.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató,
továbbá a 4. pont szerinti alapfokozat vagy főiskolai szintű végzettség birtokában megszerzett legalább három, mesterfokozat
vagy egyetemi szintű végzettség birtokában megszerzett kétéves szakmai, vezetői gyakorlat. A hiányzó krediteket a
mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási
intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
3.1840 MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1841 A mesterképzési szak megnevezése: marketing (Marketing)
 szakképzettség: okleveles közgazdász marketing szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Marketing
 4.1.1843 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és
menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmusvendéglátás, az emberi erőforrások alapképzési
szakok.
 4.2.1844 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehetőek az alkalmazott
közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, valamint a közszolgálati alapképzési szakok.
6.2. A Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 3045 kredit.
6.5. A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik különböző üzleti és nonbusiness szervezetekben, intézményekben és
vállalkozásokban végeznek marketingtevékenységet. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek
marketingstratégia kialakítására, a tág értelemben vett marketingtevékenységek menedzselésére, különböző szervezetek,
folyamatok és szakmai programok irányítására, a szükséges marketingeszközök tartalmának meghatározására, feladatok
végrehajtásának koordinálására, kapcsolattartásra belső és külső funkciókkal, szervezetekkel. Megfelelő ismeretekkel
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik
a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, annak mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési trendjeit
különböző szinteken,
Európai Unió működését, szakmailag releváns irányelveit, szabályozását,
a marketingrendszer működését, az értékalkotás módjait, az érték mérésének és növelésének módszereit,
a vállalati gazdálkodás átfogó kategóriáit, a teljesítmény mérésének módjait és marketingterülettel való kapcsolatát,
az értékalkotó marketingfolyamatok és az innováció kapcsolatát,
a marketing részterületek mérésének és elemzésének módszereit,
az adatok magas szintű kvantitatív elemzésének (közgazdasági, ökonometriai, matematikaistatisztikai) módszereit,
a komplex problémák megoldásának technikáit,
kultúraközi kutatás módszertanát,
a marketingtervezés folyamatát, módszereit,
a vevőorientáció érvényesítésének szervezeti formáit és folyamatait,
a szakterületre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmat,
a választott doktori képzés igényeinek megfelelő kutatási módszertant.
a vállalat értékalkotó tevékenységének átlátására és a vállalati stratégia kialakításában való részvételre,
a marketing, kereskedelmi és logisztikai folyamatok teljesítménymutatóinak meghatározására és a pénzügyi és nem
pénzügyi teljesítménymutatók elemzésére,
a piaci jelenségek elmélyült elemzésére,
marketingprogramok és tervek összeállítására és a tervezés irányítására,
egyes marketingrészterületek irányítására (pl. termékmenedzsment, termékfejlesztés, reklám, értékesítés, személyes eladás,
árkialakítás, kutatás stb.) és ugyanezen területek vezető szakértőjeként való működésre,
szervezetközi együttműködésben való részvételre, illetve szervezetközi projektek irányítására,
nemzetközi szakspecifikus együttműködésben való részvételre,
üzleti tárgyalások hatékony folytatására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek
etikus magatartás,
vezetői képesség,
motivációs és irányító képesség,
empátia más kultúrák, illetve szakterületek megközelítéseit illetően,
kreatív problémamegoldó és eredeti látásmód,
hatékony projektirányító és szervezőképesség,
szociális és morális kérdések iránti nyitottság,
konfliktusmegoldó képesség,
nyitottság az együttműködésre,
felelősségvállalás a saját és mások teljesítményéért,
két idegen nyelven tárgyalóképes kommunikációs készség.
kredit:
modern közgazdasági elméletek, döntéselméleti és módszertani ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása és
vezetése, irányítása, stratégiai menedzsment, pénzügyi menedzsment, a marketing vezetési kérdései, értékteremtő, logisztikai
folyamatok tervezése és irányítása.
környezet és piacelemzés tervezése, végrehajtása, marketingkutatás módszertana, marketing információs és döntéstámogató
rendszer, a fogyasztáselmélet kérdései és vásárlói magatartás elemzése, disztribúciómenedzsment, beszerzési és értékesítési
(Sales) folyamatok irányítása, vezetése, ellátási lánc menedzselése, termékek és márkák menedzselése, integrált marketing
kommunikáció, kommunikációs stratégia és eszközei, gazdasági és versenyjogi ismeretek, marketingstratégia tervezése és
végrehajtása, marketingkontrolling, interkulturális, nemzetközi marketing kérdései, társadalomtudományi módszertanok,
legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása.
 specializációk, szakmai modulok, illetve szabályozottan választható szakmai tantárgyak az intézményi sajátosságoknak
megfelelően;
11. A mesterképzésbe való belépés feltételei:
alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi tanulmányai szerint az üzleti alapképzési szakok képesítési
követelményei tartalmának megfelelően az alábbi ismeretkörökben:
a módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika) 812 kredit,
az elméletiközgazdaságtani alapismeretek (mikro és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, regionális gazdaságtan,
gazdaságtörténet) 812 kredit,
és az üzleti kötelező szakmai alapismeretek (vállalatgazdaságtan, vállalati pénzügy, marketing, számvitel, vezetésszervezés,
emberi erőforrás) 1014 kredit.
4.1848 NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1849 A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (International Economy and Business)
szakképzettség: okleveles közgazdász nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Economy and Business
 választható specializációk: nemzetközi gazdaságelemzés, nemzetközi üzleti menedzsment, nemzetközi fejlesztés,
összehasonlító európai gazdasági és üzleti tanulmányok (International Economic Analysis, International Business and
Management, International Development, Comparative European Economic and Business Studies)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető alapképzési szakok: a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak.
szakok: a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus
vendéglátás, az üzleti szakoktató, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a közszolgálati,
valamint a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak.
6.2. Szakmai törzstárgyakhoz szaktárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 3045 kredit.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek számat: 3045 kredit.
6.4. A szabadon választható szaktárgyakhoz rendelhető minimális kreditek értéke: 5 kredit.
6.5. Diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit.
6.6. Gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alapvető nemzetközi, mikro és makrogazdasági, nemzetközi politikai,
európai integrációs, nemzetközi jogi, regionális és civilizációs/globalizációs, valamint üzleti ismereteik birtokában képesek a
gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein nemzetközi jellegű közgazdasági elemző munkára, önálló munka
végzésére a döntéselőkészítő, elemző feladatok megoldásában. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori
képzés keretében történő folytatásához.
a társadalmigazdasági összefüggéseket, az azokat befolyásoló tényezőket lokális, regionális, nemzeti és nemzetközi
szinteken,
a közgazdasági, nemzetközi gazdasági, világgazdasági, gazdálkodási és döntési elméleteket és elemzési módszereket,
a kutatáshoz, szakirodalmi eredmények feldolgozásához, illetve innovatív gyakorlati munkához szükséges
problémamegoldó technikákat,
a munkatársak, csoportok, illetve projektek, nagyobb szervezetek irányítási módszereit, a stratégiai tervezés és menedzsment
vállalati, állami, regionális és globális módszereit,
a hazai és nemzetközi szakirodalmat, a kutatások eredményeit.
a nemzeti, az európai és az egyetemes értékek megismerésére, vállalására és ezen értékek megjelenítésére a vállalati,
regionális, állami és nemzetközi szervezetek világában,
a munkaköréhez tartozó összetett szakfunkciók ellátására, szervezésére, irányítására, módszertanok kreatív alkalmazására,
szakmailag megalapozott vélemény megfogalmazására, döntések előkészítésére és meghozatalára,
a vállalati, régió, állam és nemzetközi szervezeten belüli, illetve a szervezet és környezete közötti összefüggések,
kapcsolatok felismerésére, megértésére és alakítására,
az e szervezetek működésében megjelenő problémák és az új környezeti jelenségek önálló felismerésére, feladatok
kijelölésére, megoldására,
a gazdasági, a pénzügyi, a marketing és a menedzsment elméletek nemzetközi szintű alkalmazására,
a nemzetközi üzleti környezet geopolitikai, társadalmi, kulturális és vallási vonatkozásainak elemzésére,
hatékony nemzetközi üzleti stratégiák kidolgozására,
 tárgyalási, meggyőzési technikák aktív és hatékony alkalmazására, üzleti kommunikációra idegen nyelven.
az értékek iránt elkötelezettség,
társadalmi/szociális érzékenység hazai és nemzetközi viszonylatban,
elkötelezett a minőség, a fenntarthatóság és a sokszínűség iránt,
nyitottság a más/új területekkel, módszerekkel, illetve véleményekkel, javaslatokkal szemben,
egyéni és közösségi felelősségvállalás,
a tudás megújításának képessége,
nyitott gondolkodásmód,
együttműködési készség.
8.1. Az alapozó képzésben megszerezhető ismeretkörök (2030 kredit):
nemzetközi gazdaságtan, gazdasági és társadalom statisztika, mikroökonómia és makroökonómia, nemzetközi politikai
gazdaságtan.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (3045 kredit):
nemzetközi vállalati környezet és piacelemzés elmélete, regionális integrációs elemzés tervezése, végrehajtása, a
világgazdasági fejlődés főbb elméleteinek, összehasonlító módszereinek ismeretei, nemzetközi gazdasági és üzleti információs
rendszer formái, a nemzetközi pénzügyi folyamatok lényege, formái, hatásai, nemzetközi szervezetek irányítása, befolyásolása,
hatásmechanizmusaik elemzése, társadalomtudományi módszertanok, legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása,
alkalmazása, valamint a fejlődésgazdaságtan vállalati, regionális és világgazdasági vonatkozásai.
differenciált szakmai ismeretek (3045 kredit):
 nemzetközi gazdaságelemzés specializáció: világgazdasági elméletek értelmezése, fejlődési utak, átalakulások elemzése,
általános nemzetközi gazdasági elemzési készség, nemzetközi irányítási módszerek, transznacionális vállalati stratégiák
megfogalmazása, globális és vállalati irányítás, regionális elemzés különböző formái, nemzetközi szervezeti magatartás,
nemzetközi tárgyaláskészség;
 nemzetközi üzleti menedzsment specializáció: transznacionális vállalati jelenlét a világgazdaságban, nemzetközi
menedzsment, nemzetközi marketing, nemzetközi számvitel, nemzetközi gazdaságpolitika ismeretek. Lehetséges ismeretkörök
még: a világ különböző régióinak üzleti gyakorlata, nemzetközi kereskedelmi jog, külgazdasági stratégia vállalati és regionális
szinten, az Európai Unió üzleti környezete és belső piac közötti kapcsolat értelmezése, a világ egyes régióinak gazdasági
kapcsolatai, nemzetközi működőtőke mozgás, szellemi tulajdon védelme, fogyasztói jogok és jogorvoslás az EU belső piacán,
vállalkozásalapítás és működtetés az egyes EU tagállamokban, áru és értéktőzsdék működési mechanizmusa, Ázsia, DélAmerika
stb. országainak üzleti világa stb.;
 nemzetközi fejlesztés specializáció: nemzetközi és regionális gazdasági folyamatok, illetve gazdaságpolitikai döntések,
elemzés, értékelés, regionális és nemzetközi vonatkozású vállalati fejlesztési projektek kidolgozási, irányítási, végrehajtási
ismeretei. Nemzetközi gazdaságpolitikai cél és eszközrendszerek, nemzetközi kereskedelempolitikai, beruházási, fejlődési,
fejlesztési ismeretek. További lehetséges ismeretkörök: fejlődési elméletek értelmezése, fejlesztési politikák a világgazdaságban,
nemzetközi fejlesztési szervezetek gyakorlata, nemzetközi gazdaságpolitikai és gazdasági tendenciák értelmezése, regionális
politika és források, regionális projektek menedzselési ismeretei, globális, regionális és hazai regionális fejlesztéspolitikai
ismeretek;
 összehasonlító európai gazdasági és üzleti tanulmányok specializáció: a specializáció által lefedett ismeretkörök a
következők lehetnek: európai összehasonlító gazdaságpolitikai elemzés, európai közösségi (gazdasági) jog, gazdasági és
pénzügyi unió követelményrendszere, gazdasági és szociális kohézió elmélete, gyakorlata, az európai politikai integráció
kérdéskörei, agrár és vidékfejlesztés rendszere, az unión belüli vállalati együttműködés specifikumai, az EU helye a globális
gazdasági rendben, Európa üzleti folyamatai, Az EU gazdasági szakpolitikái;
vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai alapján, az alábbi ismeretkörökből: módszertani
alapismeretek (15 kredit), közgazdasági alapismeretek (10 kredit), üzleti alapismeretek (10 kredit), társadalomtudományi
alapismeretek (10 kredit), szakmai ismeretek (15 kredit).
5.1856 PÉNZÜGY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1857 A mesterképzési szak megnevezése: pénzügy (Finance)
 szakképzettség: okleveles közgazdász pénzügy szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance
 választható specializációk: vállalati pénzügy, befektetéselemző, monetáris és közpénzügyek (Corporate Finance,
Investments, Monetary Policy and Publuc Finance)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: pénzügy és számvitel, valamint gazdálkodási és menedzsment
szakok: alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a közszolgálati, a gazdálkodási és
menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmusvendéglátás, az üzleti
szakoktató.
A képzés célja olyan pénzügyi gazdasági szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes,
korszerű és magas színvonalú elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretanyag elsajátítása után képesek önálló, kreatív,
közgazdász szemléletű gondolkodásra, a gazdaság pénzügyi folyamatainak irányítására és elemzésére makro, illetve mikro
szinten egyaránt. Az emelt szintű üzleti és módszertani ismereteknek, a tudatosan fejlesztett vezetői készségeknek és
képességeknek birtokában a pénzügy mesterképzési szakon végzettek alkalmassá válnak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet
különböző területein, az állami és magánszférában a pénzügyi feladatok ellátására, a pénzügyi szakirodalom feldolgozására és
gazdagítására, valamint a doktori képzésben való részvételre.
az alapvető kommunikációs, vezetési és etikai ismereteket,
a vállalati pénzügyi és beruházási döntések módszertanát, a vállalati beruházások és egyéb befektetések elemzésének
módszertanát, a vállalatok finanszírozási és adóügyeinek lehetőségeit,
a tágabb értelemben vett pénzügyi szféra működésére (bankok, biztosítók, brókercégek, befektetési alap és vagyonkezelők,
illetve ezek felügyeleti szervei és a jegybank) vonatkozó speciális pénzügyi összefüggéseket, szabályokat, törvényszerűségeket,
azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel képesek nagy és közepes vállalkozások pénzügyi funkcióit vezetni és
irányítani, beleértve azon vállalkozásokat is, amelyek tevékenységük vagy tőkeszerkezetük következtében kapcsolatban állnak
a tőkepiaccal, illetve jelentős pénzügyi kockázatoknak vannak kitéve,
a pénz és tőkepiaci instrumentumok árazását, a tőkepiaci tranzakciókat, és az ezekhez kapcsolódó értékelési eljárásokat, a
pénzügyi kockázatkezelésben fontos származtatott ügyletekkel kapcsolatos elméletet és gyakorlatot,
 a képzés specializációjának megfelelő területen az alapvető gyakorlati módszereket és megoldásokat.
a vállalatok elemző, döntéselőkészítő, és döntéshozatali tevékenységének magas színvonalú ellátására,
a pénz és tőkepiaci instrumentumok árazására, a tőkepiaci tranzakciók kezelésére és irányítására, a beruházások és egyéb
befektetések elemzésére, a származtatott ügyletek pénzügyi kockázatkezelésére,
pénzintézeteknél, költségvetési intézményeknél, országos hatáskörű irányító szervezeteknél pénzügyi elemzői, döntés
előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására.
elemző és szintetizáló készség,
kredit
kvantitatív döntési módszerek, matematikaistatisztikai elemzés, pénzügyi közgazdaságtan, pénzügyi jog, kutatási
módszerek.
haladó vállalati pénzügyek, haladó pénzügytan, pénzügyi piacok elemzése, befektetések, kockázatok kezelése és mérése,
adótan, pénzügyi kimutatások elemzése, pénzügyi elmélettörténet.
 vállalati pénzügy specializáció: alkalmazott vállalatértékelés, vállalati válságkezelés, pénzügyi kontrolling, vállalati
pénzügyi információs rendszerek, stratégiai beruházások és reálopciók, beruházási és finanszírozási döntések;
 befektetéselemző specializáció: alkalmazott vállalatértékelés, banküzemtan, kötvény és részvénypiacok, származtatott
ügyletek, empirikus pénzügyek;
 monetáris és közpénzügyek specializáció: banküzemtan, monetáris politika, közösségi pénzügyek, adóelmélet és
politika, ágazati költségvetési gazdálkodás, szakirányú számvitel és kontrolling stb.;
üzleti alapismeretek (10 kredit): vállalati gazdaságtan, számvitel, kontrolling emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog,
marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai
tervezés, üzleti kommunikáció;
szakmai ismeretek (15 kredit): pénzügy, pénz és tőkepiaci ismeretek, banküzemtan, pénzügypolitika, adózási ismeretek,
vállalati pénzügyek, vállalatértékelés.
6.1864 REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1865 A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan (Regional and Environmental Economic
Studies)
 szakképzettség: okleveles közgazdász regionális és környezeti gazdaságtan szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Regional and Environmental Economic Studies
 választható specializációk: területfejlesztési, környezetfejlesztési, városfejlesztési (Regional Development, Environment
Development, Urban Development)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment, a közszolgálati, a turizmus
vendéglátás és a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok.
szakok: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a kereskedelem és marketing, az emberi
erőforrások, a pénzügy és számvitel, az üzleti szakoktató, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szakok.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik magas szintű elméleti és módszertani ismereteik birtokában alkalmasak a
területi és ökológiai folyamatok elemzésére, az összefüggések és problémák felismerésére, regionális és környezeti politikák,
stratégiák és programok kidolgozásában való alkotó, innovatív közreműködésre, a regionális és a környezeti tudomány
művelésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 az alapvető mikro és makrogazdasági, regionális és település, valamint környezeti gazdaságtani, geográfiai és
szociológiai ismereteket,
a feladataik megoldásához szükséges problémamegoldó technikákat,
a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának kritériumait és feltételeit,
szakirodalmi tájékozódás eszköztárát,
a területfejlesztésben, városfejlesztésben és a környezeti gazdaság irányításában a gyakorlati problémák felismeréséhez és
elemzéséhez szükséges ismereteket és módszereket.
b) A mesterfokozat birtokában a szakon végzettek alkalmasak:
a különböző ágazatok, kormányzati és önkormányzati szervezetek, intézmények és vállalkozások területén jelentkező
regionális és környezeti tudományi feladatok megoldására,
önálló elemző, tervező feladatok megoldására, csoportban történő munkavégzésre és irányításra,
a települési és regionális szintű társadalmi, gazdasági és környezeti problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló
döntések előkészítésére,
a szükséges információk beszerzésére és elemzésére, tervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatok megoldására,
elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére, önálló és csoportmunka végzésére,
problémák kritikus és konstruktív kezelésére,
a kormányzati szférában, nemzetközi szervezetekben, a magánszervezeteknél és közintézményeknél felmerülő szakmai
feladatok megoldására.
kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség,
személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,
társadalmi kérdések iránti érzékenység.
kredit:
közösségi gazdaságtan, kvantitatív módszerek, vezetői gazdaságtan.
gazdasági folyamatok térbelisége, társadalmi folyamatok térbelisége, regionális és környezeti elemzési módszerek, regionális
gazdaságtan, környezetgazdaságtan, regionális politika, térségi gazdaságfejlesztés, ökológiai, környezetvédelmi ismeretek.
 területfejlesztési specializáció (integrált vidékfejlesztés, regionális programozás és menedzsment, helyi gazdaság és
vállalkozásfejlesztés),
 környezetfejlesztési specializáció (környezetpolitika, környezeti menedzsment, ipari ökológia, környezeti etika),
 városfejlesztési specializáció (városszociológia és városföldrajz, városmenedzsment, városfinanszírozás);
üzleti alapismeretek (10 kredit): emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő
folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció;
szakmai ismeretek (15 kredit): vállalati gazdaságtan, pénzügy, számvitel, vállalati pénzügyek, kontrolling, adózási
ismeretek, vállalatértékelés.
7.1872 SZÁMVITEL MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1873 A mesterképzési szak megnevezése: számvitel (Accountancy)
 szakképzettség: okleveles közgazdász számvitel szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Accountancy
 választható specializációk: vezetői számvitel, ellenőrzés és könyvvizsgálat (Management Accounting, Control and
Audit)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pénzügy és számvitel alapképzési szak.
4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe: a kereskedelem és marketing, a nemzetközi
gazdálkodás, a turizmusvendéglátás, az emberi erőforrások, az üzleti szakoktató alapképzési szakok.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban versenyképes, korszerű elméleti és
gyakorlati ismeretanyag elsajátítását követően képesek a gazdálkodó egységek számviteli folyamatainak irányítására,
ellenőrzésére és elemzésére. Elméleti és gyakorlati, üzleti és módszertani ismereteik, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és
képességek birtokában alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép és felsővezetői feladatok
ellátására, a számvitel nemzetközi és hazai szakirodalmának feldolgozására, annak gazdagítására, valamint a doktori képzésben
történő részvételre.
a számvitel és a könyvvizsgálat specifikus összefüggéseit, hazai és nemzetközi szabályozásának lényegét, tartalmát és
elemeit;
a pénzügyi kimutatások összeállításának és elemzésének technikáit, módszereit;
a pénzügyi instrumentumok számvitelét;
a számvitel és a könyvvizsgálat számítógépes támogatásának mechanizmusát;
az általános társadalmigazdasági környezet mechanizmusait, a piac működési elveit, a gazdálkodó szervezetek működési
rendjét, céljait, a gazdálkodás eredményeit befolyásoló tényezőket, a fejlesztéshez szükséges finanszírozási források feltárását,
értékelését, a fejlesztések menedzselését;
a gazdálkodó egységek, vállalatok és szervezetek működési területeinek vezetésiirányítási és koordinálási feladatait, elveit,
technikáit és módszereit;
azokat a sajátos technikákat, amelyek a tudományterület elméleti kérdéseinek kutatását és gyakorlati alkalmazását lehetővé
teszik;
a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok, a gazdálkodó szervezetek környezetének rendszerszemléletű elemzésére;
a különféle gazdasági rendszerek, intézmények, intézetek stb. számviteli és ellenőrzési rendszerének kialakítására,
működtetésére, irányítására és ellenőrzésére;
a számvitellel összefüggő gazdasági problémák felismerésére, elemzésére, a megoldást szolgáló stratégiai és operatív
döntések meghozatalára, a végrehajtás irányítására;
a konszolidált beszámoló összeállítására és elemzésére;
a gazdálkodó egységek költségvetési kapcsolatainak ellenőrzésére és elemzésére;
a pénzügyi kimutatások összeállítására és elemzésére.
kredit
matematikaistatisztikai elemzés, kvantitatív döntési módszerek, vállalati pénzügyek, vállalkozások jogi környezete, kutatási
módszerek.
haladó vezetői számvitel, pénzügyi kimutatások elemzése, haladó vállalati pénzügyek, pénzügyi instrumentumok számvitele,
nemzetközi számviteli beszámolási rendszer, konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése, vállalkozások adózása és
költségvetési kapcsolataik ellenőrzése.
 vezetői számvitel specializáció: számvitel elmélet és kutatás, költség és teljesítmény elszámolás, stratégiai vezetői
számvitel, pénzügyi kontrolling, a számvitel számítógépes támogatása, alkalmazott vállalatértékelés, számviteli
esettanulmányok,
 ellenőrzés és könyvvizsgálat specializáció: számvitel szabályozása, a könyvvizsgálat rendszere, költségvetési szervek és
költségvetési támogatások ellenőrzése, hitelintézetek ellenőrzése, a könyvvizsgálat számítógépes támogatása, vállalatirányítás
és számvitel, ellenőrzési esettanulmányok;
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei
közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet
gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaságelmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati
és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ és Európagazdaságtan, közpolitikai ismeretek;
üzleti alapismeretek (10 kredit): emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő
folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció;
filozófia;
szakmai ismeretek (15 kredit): vállalati gazdaságtan, pénzügy, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, vezetői számvitel,
pénzügyi számvitel, éves beszámoló összeállítása és elemzése, hitelintézeti és költségvetési számvitel, konszolidált beszámoló,
számviteli informatika, vállalati pénzügyek, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi jog.
8.1878 TURIZMUSMENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1879 A mesterképzési szak megnevezése: turizmusmenedzsment (Tourism Management)
szakképzettség: okleveles közgazdász turizmusmenedzsment szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Tourism and Management
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a turizmusvendéglátás alapképzési szak, továbbá az 1993. évi
LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű idegenforgalmi és szálloda szak, valamint vendéglátó és szálloda szak.
gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és
számvitel, az üzleti szakoktató, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, valamint a
közszolgálati alapképzési szakok.
6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 2030 kredit.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek értéke: 610 kredit.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az elsajátított közgazdaságtudományi, társadalomtudományi,
vezetéstudományi, módszertani és szakirányú ismereteik birtokában képesek a turizmus területén önálló és átfogó tervezési,
irányítási és koordinációs feladatok ellátására helyi, regionális, országos, valamint nemzetközi szinten a turisztikai
vállalkozásoknál, multinacionális cégeknél, a turizmus állami és önkormányzati irányítási, közigazgatási és tervezési
intézményrendszerében, valamint a nonprofit szférában. Elsajátított elméleti és kutatásmódszertani ismereteik alapján
alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására a gazdaságtudományok területén.
a turizmus rendszerének lényegét/tartalmát és elemeit, működési mechanizmusát, a turizmus specifikus összefüggéseit,
a turizmus rendszerének működését befolyásoló környezeti elemeket és fő hatókörüket,
a fenntartható fejlődés elveit, a fenntartható turizmus kialakításához szükséges technikákat/módszereket,
az ágazat egyes területeinek vendéglátás, szálloda (szálláshely) ipar, utazásszervezés és közvetítés, rendezvény és
konferenciaszervezés, államigazgatás, regionális és helyi szervezetek, valamint a kapcsolódó területek, úgymint, közlekedés,
kultúra, sport, egészség és életmód tevékenységeihez tartozó szakmai és vezetési ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeit
és technikáit,
az általános társadalmigazdasági környezet mechanizmusait, a piac működési elveit, a gazdálkodó szervezetek működési
rendjét, céljait, a gazdálkodás eredményeit befolyásoló tényezőket, a fejlesztéshez szükséges finanszírozási források feltárását,
értékelését, a fejlesztések menedzselését,
a vállalatok és szervezetek működési területeinek (tervezés, fejlesztés, pénzügyi és emberi erőforrás gazdálkodás, marketing
tevékenység) vezetésiirányítási és koordinálási feladatait, különös tekintettel a turisztikai szervezetekre,
a különböző típusú és méretű vállalkozások, cégek vezetésére, irányítására és tevékenységeinek koordinálására vonatkozó
elveket, technikákat és módszereket,
a turizmus nonprofit területéhez kapcsolódó tevékenységek típusait, működési mechanizmusukat, egymáshoz kapcsolódó
részeiket települési, kistérségi, regionális, országos és nemzetközi szinteken egyaránt,
a turizmus nemzeti és nemzetközi intézményrendszerét, speciális jogi és közgazdasági szabályait és működési
mechanizmusát,
a turizmus és szabadidőipar legújabb nemzetközi és hazai keresleti és kínálati trendjeit, illetve azok hatókörét,
azokat a sajátos technikákat, amelyek a tudományterület elméleti kérdéseinek kutatását és gyakorlati alkalmazását teszik
lehetővé,
vállalkozásoknál, közigazgatásban, valamint a nonprofit szférában egyaránt önálló (felső)vezetői pozíció betöltésére,
hatékony vezetői és gazdálkodási döntések meghozatalára, különösen a turizmus területén,
a turisztikai szakterületeken jelentkező feladatok elvégzésére és megfelelő munkakörök irányítására és koordinálására,
az emberi, pénzügyi és technikai erőforrások hatékony felhasználására és e tevékenység vezetésére,
a fenntartható turizmusfejlesztés jegyében kiemelten a tervezési és fejlesztési folyamatok turizmus specifikus és
rendszerszemléletű irányítására,
a problémák komplex elemzésére, a megoldások integrált megközelítésére, önálló véleményalkotásra, a megoldás lehetséges
eszközeinek differenciált alkalmazására,
piackutatási, stratégiaalkotási programok tervkészítési, irányítási, szervezési, értékesítési feladatainak megoldásában
közreműködésre,
a turizmus mint tudományterület és mint gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti jelenség folyamatainak és
összefüggésrendszerének felismerésére és azok elméleti és gyakorlati alkalmazására,
a turizmus makro és mikro folyamatainak elemzésére, irányítására/befolyásolására és koordinálására,
a turizmushoz kapcsolódó egyéb (kultúra, közlekedés, természetvédelem, sport, egészség és életmód) tevékenységek
fejlesztésére és az ott dolgozók munkájának összehangolására, irányítására,
beosztottjaik számára is önálló életpálya tervezésére,
magas szintű üzleti kommunikációra két idegen nyelven, melyek közül az egyik az angol nyelv.
vezetői, koordináló, kommunikációs és együttműködési képességek,
irányítási és összehangolási képességek,
elkötelezettség a fenntarthatóság elve mellett,
az ismeretek, készségek folyamatos bővítése, fejlesztése iránti igény,
kreativitás,
az új megoldások keresése,
emberi és szociális érzékenység,
elkötelezettség az értékek, a más kultúrák megértésére, megvédésére és elfogadására irányuló törekvések iránt,
idegennyelvtudás,
motiváltság,
nyitottság,
rugalmasság,
empátia.
8.1. Alapozó és szakmai törzsanyag: 5070 kredit
gazdaságtani és módszertani alapismeretek; továbbá kvantitatív módszerek, gazdaságstatisztika és elemzés, döntéselemzés
módszertana, stratégiai menedzsment, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, gazdaságpolitika, ebusiness,
projektmenedzsment, integrált vállalatirányítási rendszerek, vállalati kommunikáció, vállalat finanszírozás, pénzügyi stratégiák,
pénzügyi menedzsment, a turizmus rendszerének vezérlési technikái, a turizmus területi tervezése, turisztikai kutatások
módszertana, szakmai jog és intézményrendszer, nonprofit szektor gazdálkodása, marketingkommunikáció, nemzetközi
szállodamenedzsment.
8.2. Kötelezően választható szakmai ismeretek:
turisztikai desztinációs menedzsment, területfejlesztés és térségi menedzsment, projektmenedzsment, szabadidő szociológia,
attrakció és látogatómenedzsment, kreativitásfejlesztés, pénzügyek a turizmusban, emarketing a turizmusban, desztinációs
marketing, minőségmenedzsment a turizmusban, térségi turizmusban szerepet játszó köz és magánszervezetek együttműködése,
turizmus és közlekedés;
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú, a képzési
területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú
általános nyelvvizsga, melyek közül egyik az angol, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
gazdaságtani és módszertani (mikroökonómia, makroökonómia, matematika, statisztika, informatika, vállalatgazdaságtan,
számvitel, kontrolling, pénzügyek, emberi erőforrásmenedzsment) és társadalomtudományi alapismeretekből legalább 40
kredit;
turizmus általános elmélete, turizmus gazdaságtana, turizmus földrajza, turizmus marketing, vendéglátószálloda
ismeretkörökből legalább 20 kredit.
9.1884 VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1885 A mesterképzési szak megnevezése: vállalkozásfejlesztés (Business Development)
 szakképzettség: okleveles közgazdász vállalkozásfejlesztés szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Development
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi
gazdálkodás alapképzési szakok.
 4.2.1887 A bementhez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési
szakok: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a közszolgálati, a kereskedelem és
marketing, az emberi erőforrások, a pénzügy és számvitel, a turizmusvendéglátás, az üzleti szakoktató alapképzési szakok.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas
színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek tevékenységének
elemzésére és komplex fejlesztési feladatainak megoldására. Ugyanakkor a magas szintű vállalkozásfejlesztési (innovációs)
elméleti és módszertani ismeretanyag, a mester szintű üzleti ismeretek, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és képességek
birtokában a mesterszakon végzettek alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép és
felsővezetői feladatok ellátására is. Megszerzett ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a vállalkozások aktuális pozíciójának szakmailag megalapozott elemzéseken nyugvó értékelési módszereit a belső
adottságok és külső környezeti sajátosságok figyelembevételével,
a vállalkozások reális (piaci, pénzügyi, technikaiinnovációs) versenyelőnyön nyugvó fejlődési (változási) pályájának
meghatározását,
a fejlesztés (változás) megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések
elkészítési módjait,
a fejlesztés (változás) megvalósítása érdekében szükséges projektvezetési ismeretanyagot,
a fejlesztésben (változásban) érintettekkel történő szakszerű kommunikációs technikákat.
a vállalati gazdálkodás összefüggésrendszerének és kölcsönhatásainak felismerésére,
a jövőbeli jövedelmezőségre ható tényezők mindenkori jelentőségük szerinti értékelésére,
a gazdálkodás színvonalának feltérképezéséhez szükséges módszerek differenciált alkalmazására,
a gazdálkodás fő kérdéseiben hiányos információk mellett is megbízható eligazodásra,
a megismert vállalatfejlesztési innovatív módszerek kreatív módon történő alkalmazására,
szakmailag megalapozott döntések meghozatalára,
az üzleti kommunikációs és tárgyalási technikák aktív és hatékony alkalmazására.
problémafelismerőképesség,
kreativitás,
társadalmi és szociális érzékenység és felelősség,
elkötelezettség a folyamatos szakmaiemberi fejlesztésre,
együttműködési és feladatdelegálási képesség.
kredit
vállalati stratégia, pénzügyi elemzés, vállalkozásinnováció, társadalmi és gazdasági előrejelzés, vállalkozások költségvetési
kapcsolatai, kutatásmódszertan.
projektvezetés, innovációmódszertan, vállalatfinanszírozás és pénzügyi stratégiák, vállalati döntéstámogató rendszerek,
üzleti kommunikáció, innováció és vállalkozásfejlesztési politika, vállalkozás és globalizáció, piaci stratégiák, szolgáltató
vállalkozás.
vezetői gazdaságtan és számvitel, üzleti tanácsadás, értékelemzési módszertan, speciális, a diplomamunkát elősegítő
kurzusok;
módszertani alapozó ismeretek: (matematika, statisztika) 8 kredit;
elméletigazdaságtani alapozó ismeretek: (mikroökonómia, makroökonómia, pénzügytan): 10 kredit;
egységes üzleti alapozó ismeretek: (marketing, gazdasági jog, vállalatgazdaságtan, számvitel, vállalati pénzügy) 12 kredit.
10.1890 VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1891 A mesterképzési szak megnevezése: vezetés és szervezés (Management and Leadership)
 szakképzettség: okleveles közgazdász vezetés és szervezés szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Management and Leadership
 választható specializációk: szervezetalakítás és folyamatszervezés, controlling és teljesítménymenedzsment, emberi
erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés, üzletviteli tanácsadás, termelés és szolgáltatásmenedzsment,
információmenedzsment (Organization Development and Process Management, Controlling and Performance Management,
Human Resource Management and Organization Development, Management Consulting, Production and Service Management,
Information Management)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak.
szakok: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a
turizmusvendéglátás, az emberi erőforrások, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, az
üzleti szakoktató, valamint a közszolgálati alapképzési szakok.
 A képzés célja a vállalkozások, valamint a közszféra szervezetei számára olyan szakemberek képzése, akik megalapozott
és integrált szakmai ismeretekkel rendelkeznek a menedzsment széles és a választható specializációjuknak megfelelő szűkebb
területén. Megszerzett tudásuk birtokában képesek elemezni, tervezni, irányítani a versenyszektor és a közszféra szervezeteinek
munkafolyamatait. Képesek újonnan felmerülő problémákat felismerni, elemezni és megoldani, miközben az egyéni és
szervezeti tanulás megismert kategóriáit használják, valamint az innovációra és a kreatív gondolkodásra való képességeiket
hasznosítják. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a vezetés és szervezéstudomány és gyakorlat korszerű irányzatait és eredményeit,
a korszerű informatikával és knowhowval támogatott vezetési és szervezési módszereket és azok gyakorlati alkalmazását,
a szervezetek működése során felmerülő problémák és új jelenségek megoldási módozatait, illetve a kritikus feldolgozására
irányuló módszereket,
 a képzés specializációjának megfelelő területen az alapvető (funkcionális) gyakorlati módszereket és megoldásokat,
valamint ezek hasznosításának lehetőségeit.
a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon megfelelő alkalmazási (foglalkoztatási) lehetőségek felismerésére és kihasználására,
a gyakorlati tapasztalatok megszerzését követően vezetői feladatok végzésére,
a szervezetek működésével kapcsolatban egyénileg vagy csoport tagjaként szakmailag megalapozott vélemény
megfogalmazására, döntéselőkészítésre és döntéshozatalra,
 a specializációnak megfelelő további ismeretek birtokában speciális munkakörök betöltésére,
a tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában saját vállalkozás irányítására és működtetésére,
a szak tudományágában a kutatások és azok eredményeinek kritikus értékelésére,
tudásuk, képességeik és készségeik folyamatos, egy életen át tartó fejlesztésére.
kitartás és stressztűrő képesség,
emocionális intelligencia,
igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre.
kredit
marketingmenedzsment ismeretek, pénzügyi ismeretek, matematikaistatisztika módszerek és elemzések, kvantitatív döntési
módszerek, kutatási módszertan, vezetői üzleti gazdaságtan, gazdaságpolitika.
szervezetelmélet, szervezeti magatartás és vezetés, stratégiai menedzsment, változás és tudásmenedzsment, projektek
menedzselése, termelés és folyamatmenedzsment, integrált információs rendszerek irányítása, controlling.
 a) specializációkhoz kapcsolódó ismeretek:
 üzletviteli tanácsadás specializáció: tanácsadó iparági általános ismeretek, üzletviteli modellek és rendszerek, tanácsadói
szakmai alapismeretek, tanácsadó cégismeret, tanácsadási módszerek és technikák, vezetői kompetenciafejlesztés;
 emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés specializáció: emberi erőforrás menedzsment rendszerek és
alkalmazások, szervezetfejlesztés elmélete, modelljei és gyakorlata, szervezeti kultúra vizsgálata és fejlesztése, vezetői
kompetenciafejlesztés;
 szervezetalakítás és folyamatszervezés specializáció: szervezeti és működési modellek, folyamatmenedzsment és
információtechnológia, szervezetközi hálózatok és információtechnológia, projektvezetés, társaságirányítás, gyakorlati projekt;
 termelés és szolgáltatásmenedzsment specializáció: termelési és szolgáltatási folyamatok szervezése, logisztika/ellátási
lánc menedzsment, technológiamenedzsment, a minőségmenedzsment eszközei, projektmenedzsment, termelési és szolgáltatási
döntések elemzése, termelő és szolgáltatórendszerek kockázatelemzési és megbízhatósági kérdései, teljesítménymenedzsment;
 információmenedzsment specializáció: információrendszerek fejlesztése és menedzselése, internet tartalommenedzsment,
integrált informatikai rendszerek a gyakorlatban, adatbányászat, ebusiness üzleti modellek és alkalmazások, számítógépes
projekttervezés;
 controlling és teljesítménymenedzsment specializáció: vállalatértékelés, az üzleti döntések támogatása, stratégiai
költségmenedzsment, teljesítménymenedzsment, üzleti intelligencia rendszerek, controlling nem üzleti szervezetekben,
gyakorlati problémamegoldó projekt.
b) egyéb szakmai modulok:
üzleti kommunikáció, kisvállalatok menedzsmentje, projektek menedzselése, innovációmenedzsment, közszolgálati
menedzsment, minőségmenedzsment, nemzetközi menedzsment, funkcióközi menedzsment ismeretek.
funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan;
üzleti alapismeretek (15 kredit): vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, pénzügy, számvitel, döntéselmélet és
módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció, adózási ismeretek, vállalati pénzügyek;
társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): EUismeretek, közpolitikai ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia,
filozófia, pszichológia;
szakmai ismeretek (10 kredit): értékteremtő folyamatok menedzsmentje, vezetés és szervezés, üzleti tervezés, vállalkozás
menedzsment, stratégiai tervezés, controlling, emberi erőforrás gazdálkodás, vezetői készségfejlesztés, információs rendszerek.
11.1898 KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1899 A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika (Public Policy and Management)
szakképzettség: okleveles közgazdász közgazdálkodás és közpolitika szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Public Policy and Management
 választható specializációk: közpolitika elemzés, közintézményi menedzsment, ágazati szakértő (Public Policy Analysis,
Public Management, Sectoral Policy Analyst)
 4.1.1901 A teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügy
matematikai elemzés, a közszolgálati alapképzési szak.
 4.2.1902 A belépésnél a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a
gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi
tanulmányok, a politológia, a szociális munka, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, az igazgatásszervező, közigazgatás
szervező, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, a nemzetközi igazgatási, a védelmi igazgatási, a katonai
gazdálkodási alapképzési szakok, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű gazdaságmatematikai elemző,
közgazdasági, közgazdász tanári, gazdálkodási, gazdálkodási közgazdász tanári, nemzetközi kapcsolatok, pénzügyi szakok és a
főiskolai szintű közszolgáltatási közgazdász szak.
mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szakok,
6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 3545 kredit.
6.4. A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 614 kredit.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább: 30%.
A szak képzési célja olyan szakemberek képzése, akik az elsajátított közgazdaságtudományi, társadalomtudományi,
vezetéstudományi jogi, módszertani és szakirányú elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a közszektor állami és
nem állami intézményeiben, nonprofit szervezeteiben, a központi és a helyi kormányzatokban, az ágazati közpolitikákat
kezdeményező, alakító és megvalósító hazai és nemzetközi (EU) szervezetekben és szerveződésekben a közpolitikai,
közgazdálkodási és közigazgatási problémák szakmailag megalapozott szemléleti keretekben történő elemzésére, tervezési,
koordinációs és irányítási feladatok ellátására, a közcélú projektek bármely munkafázisában érdemi részvételre. Elméleti és
kutatásmódszertani ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzett hallgató ismeri:
a közszektor gazdaságtanának fogalmait és azok összefüggéseit;
a közpolitika alakításának és megvalósításának elveit és gyakorlatát, az alkotmányos társadalmi értékek és normák érvényre
juttatásának (a közjót előmozdító közpolitikának) konfliktusos természetét;
az EU rendszerét, működését és közpolitikáit;
a közcélú szervezetek szervezésére, működtetésére, irányításra vonatkozó elveket és módszereket; a gazdasági, szervezeti,
politikai és emberi erőforrások felhasználásának elveit és gyakorlati módszereit; a költségvetési gazdálkodás és közintézményi
menedzsment fogalmait és azok összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és e tényezők befolyásolására használatos
módszereket;
általában a tudás és főként saját tudásának korlátozottságát, az élethosszig tartó folyamatos tanulás szükségességét.
b) A mesterképzési szakon végzett hallgató alkalmas:
döntéselőkészítő elemzőkiértékelő munka végzésére önállóan és csoportban a közszektor különböző területein működő
szervezetek számára, illetve a közszektoron kívüli szervezet számára valamely kollektív érdek érvényre juttatása végett;
a hazai és az EU fejlesztési politikáinak megvalósításában való közreműködésre, az Európai Unió követelményrendszerének
eleget tevő közintézmények működtetésére;
a közcélú szervezetek munkafolyamatainak elemzésére, tervezésére és irányítására;
a társadalmi értékek érvényre jutásának és az értékátváltásoknak föltárására, explicit bemutatására, az ellentétes
érintettségből fakadó konfliktusos helyzetek megértésére és kreatív kezelésére;
a komplex társadalmigazdasági problémák felismerésére, mennyiségi és minőségi jellemzőik elemzésére, megoldási
javaslatok (közpolitikai program, stratégia, akcióterv) kidolgozására;
a szakterületi, pénzügyi, menedzsment, kutatásmódszertani, információtechnikai ismeretek összetett módon a gyakorlatban
való alkalmazására;
a közgazdasági, jogi, politikatudományi, szociológiai ismeretanyag valóságos közpolitikai problémák és megoldások
(javaslatok) elemzésében alkotó módon, együttes használatára;
információk szelektálására, értékelésére és feldolgozására, menedzselésére, a probléma és megoldáselemzésre a jól és a
kevésbé jól strukturált helyzetekben, a problémamegoldások szakmailag megalapozott repertoárjának alkalmazására;
az információszerzési, tárgyalási és meggyőzési technikák alkalmazására.
a vezetői, koordináló, kommunikációs és együttműködési képesség;
irányítási és összehangolási képesség;
szociális és emberi érzékenység, empátia;
elkötelezettség más kultúrák megértésére, elfogadására, megvédésére irányuló törekvések iránt;
a hazai és nemzetközi szakirodalom kritikus figyelemmel kísérése, az alkalmazott tudományok és a szakterület mélyebb
összefüggéseinek megértése, önálló szaktudományos munka végzése;
szakmai motiváltság és nyitottság, rugalmasság;
magatartását a magán és közéleti etika írott és íratlan szabályai vezérlik.
3040 kredit
mikroökonómia (haladó), makroökonómia (haladó), ökonometria (statisztika) társadalomkutatás módszertana.
Az intézmények saját tantervéhez illeszkedő, közvetlenül a közgazdálkodás és a közpolitika elvi, módszertani és gyakorlati
kérdéseit taglaló ismeretek:
közgazdasági: közösségi gazdaságtan, kormányzati intézményi gazdaságtan, szabályozás gazdaságtana, költségvetési
politika;
jogi: jogintézmények gazdaságtana, civilisztika, összehasonlító alkotmánytan;
közpolitikai: közpolitika folyamata, közpolitika elemzés (haladó), a közügyek elméleti alapjai, közpolitika elméletek;
politikatudományi: magyar politikai és kormányzati rendszer, összehasonlító európai közigazgatástan;
szociológiai: konszenzus és konfliktus szociológiája, társadalomelméletek, gazdaságszociológia, szociálpszichológia;
Európai Unió (és a közpolitika nemzetközi színtere): Európai Unió politikai gazdaságtana, EU közpolitikái.
 differenciált szakmai ismeretek: 3545 kredit specializációkba és/vagy modulokba szervezhető, az intézmény tantervébe
illeszkedő szabályozottan választható ismeretek, és az intézményenként opcionális szakmai gyakorlat;
 közpolitika elemzés specializáción: közpolitika folyamata és elemzése, költséghaszon elemzés, összehasonlító
közpolitika;
 közintézményi menedzsment specializáción: stratégiaalkotás, szervezettervezés és folyamatszervezés, controlling,
információmenedzsment és emberierőforrásmenedzsment a közszektorban;
 ágazati szakértő specializáción: az ismeretek átfogják az adott ágazat gazdaságtani, pénzügyi, társadalomtudományi,
ágazati közpolitikai folyamatainak, irányításának és gazdálkodásának területeit (egészségügyi gazdaságtan, egészségpolitika és
finanszírozás, minőségfejlesztés és menedzsment az egészségügyben, egészségügyi technológiaelemzés);
 10.1906
A leendő hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott
összevetésével elismerhető legyen korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökben:
módszertani, gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (matematikai alapok, gazdaságmatematika, statisztika,
számvitel, mikroökonómia, makroökonómia, pénzügytan, alkotmánytan, EU integrációs alapismeretek, gazdasági jog,
társadalompolitika) legalább 40 kredit;
szakspecifikus ismeretek (közpolitikai tanulmányok, szervezet és vezetéselmélet, közcélú szervezetek vezetése,
államháztartás és költségvetés, közösségi gazdaságtan és közpénzügyek, kutatástervezés, közszolgálati etika, gazdasági és
társadalmi szabályozás elmélete és gyakorlata, közgazdasági elmélettörténet) legalább 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a leendő
hallgató. A felvett hallgató a hiányzó krediteket a mesterképzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a
felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint megszerezheti.
12.1907 BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1908 A mesterképzési szak megnevezése: biztosítási és pénzügyi matematika (Actuarial and Financial Mathematics)
 szakképzettség: okleveles biztosítási és pénzügyi matematikusközgazdász
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actuarial and Financial MathematicianEconomist
 választható specializációk: aktuárius, kvantitatív pénzügyek (Actuarial Science, Quantitative Finance)
 4.1.1910 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, az
alkalmazott közgazdaságtan, a pénzügy és számvitel, a matematika alapképzési szakok, továbbá az 1993. évi LXXX. törvény
szerinti egyetemi szintű közgazdasági és pénzügy szak, valamint matematikus és alkalmazott matematikus szakok.
4.2.1911 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:
a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a fizika, a
gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szakok, továbbá a felsőoktatásról
szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű fizikus, programozó matematikus és matematikatanári szakok.
 4.3.1912 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe tovább azok az alap vagy
6.3.1913 A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 3035 kredit;
A cél magas szintű matematikai, statisztikai, pénzügyi és közgazdaságtudományi műveltségű, az európai és világpiacon
versenyképes tudással rendelkező szakemberek képzése, akik elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek önálló,
kvantitatív szemléletű gondolkodásra, elemzések és kutatás végzésére az állami és magánszférában, a pénzügyi szektor minden
területén. A végzett hallgatók megfelelő alapokkal rendelkeznek akadémiai kutatások, doktori képzés folytatásához is.
a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket és elemzésük módszereit,
a gazdasági, pénzügyi, demográfiai és biztosítási folyamatokban megjelenő bizonytalanság és kockázat mérését,
a matematikai, statisztikai modellezést,
számítógépes programcsomagok alkalmazását.
a banki és biztosítási termékfejlesztésre,
a befektetések értékelésére,
magas szintű matematikai elméleti tudásuk és a gyakorlati ismeretek kombinációja révén pénzügyi folyamatok tervezésére,
előrejelzésére és irányítására,
elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére,
pénzügyi, biztosítási problémákat alkotó módon, eredeti megoldást adva képesek megközelíteni.
 Az aktuárius specializáción végzettek alkalmasak továbbá:
az életbiztosítás, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás és az általános (vagyon) biztosítás gyakorlatában előforduló
kalkulációk elkészítésére,
a tartalékoláshoz kapcsolódó számítások elvégzésére,
a biztosítási kockázat mérésére, modellezésére.
 A kvantitatív pénzügyek specializáción végzettek alkalmasak továbbá:
a piaci, a hitelezési és a működési kockázatok felmérésére, a kockázati folyamatok modellezésére,
a kockázatkezelési stratégia meghatározására,
a különböző pénzügyi termékek árának meghatározására,
a megbízó elvárásainak megfelelő befektetési portfolió kialakítására és ehhez kapcsolódóan az optimális tőkeallokációs
stratégia kidolgozására.
pontos, módszeres, megbízható munkavégzés,
információrendszerezési és feldolgozási képesség,
érzékenység a társadalmi kérdések (pl. nyugdíjrendszer, egészségbiztosítás) iránt,
kritikai elemző készség javaslattevő, kezdeményező képesség,
rugalmasság a csoportmunkában,
személyes felelősségvállalás és döntéshozatali képesség,
a szakmai továbbképzés iránti igényesség,
fogékonyság az új tudományos eredmények alkotó módon való alkalmazására.
kredit
analízis elemei, valószínűségszámítás, statisztika, mikroökonómia, makroökonómia és pénzügy.
sztochasztikus folyamatok, többváltozós statisztika, idősorok elmélete, operációkutatás, parciális differenciálegyenletek,
vállalati pénzügyek, befektetések, biztosítástan és jog, sztochasztikus analízis, kockázatok matematikai modelljei, statisztikai
ismeretek.
 aktuárius specializáció: életbiztosítás, neméletbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosítási számvitel, biztosítási eredmény
elemzése, tartalékolás, kockázati folyamatok, pénzügyi folyamatok elemei;
 kvantitatív pénzügyek specializáció: sztochasztikus analízis emelt szinten, pénzügyi folyamatok, kockáztatott érték,
kockázati modellek, portfoliókezelés, pénzügyi piacok és intézmények, származtatott eszközök, terméktervezés és fejlesztés,
hitelezési kockázat, döntéselmélet és döntési modellek;
módszertani alapismeretek (legalább 35 kredit): matematika, statisztika, informatika;
közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, piacszerkezet, nemzetközi gazdaságtan, pénzügy;
üzleti alapismeretek (legalább 15 kredit): számvitel, kontrolling, adózási ismeretek, vállalatértékelés, vezetésszervezés,
üzleti etika, üzleti kommunikáció, marketing, vállalati gazdaságtan, vállalati pénzügy;
társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): gazdasági jog, szociológia, EU ismeretek, pszichológia.
13.1917 GAZDASÁGMATEMATIKAI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1918 A mesterképzési szak megnevezése: gazdaságmatematikai elemző (Quantitative Economic Analysis)
 szakképzettség: okleveles közgazdász gazdaságmatematikai elemző szakon
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Quantitative Economic Analysis
 választható specializációk: gazdaságmodellezés, operációkutatás, ökonometriastatisztika (Economic Modelling,
Operations Research, EconometricsStatistics)
 4.1.1920 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: gazdaság és pénzügyimatematikai elemzés alapképzési
szak.
alkalmazott közgazdaságtan, közszolgálati, gazdálkodási és menedzsment, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás,
pénzügy és számvitel, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű gazdaságmatematikai elemző,
közgazdasági, gazdálkodási, nemzetközi kapcsolatok, pénzügyi szakok.
A képzés célja magas szintű közgazdasági műveltséggel, nemzetközi szinten versenyképes elméleti és módszertani tudással
és készségekkel rendelkező szakemberek képzése, akik ismereteik birtokában képesek önálló, kreatív gondolkodásra,
alkalmazott közgazdasági elemzés és kutatás végzésére az akadémiai, állami és magánszférában egyaránt, és megfelelő
alapokkal rendelkeznek a közgazdaságtudományi doktori képzés, illetve fokozatszerzés folytatásához is.
a) A mesterképzési szakon végzettek mester szinten ismerik:
az erőforrásokkal való gazdálkodás, a gazdasági szervezés és irányítás elméleteit és módszereit,
a gazdasági összefüggések formalizált leírásának, modellezésének és elemzésének módszereit,
a hazai és a nemzetközi gazdaság különböző területeinek működési elveit,
a gazdasági intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait,
a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne kiemelten az EU működési rendszerét és politikáit.
közgazdasági elemző, előrejelző és modellalkotási tevékenységre, a közgazdasági folyamatok és problémák modellszintű
megfogalmazására,
az elemzéshez és modellalkotáshoz szükséges információk beszerzésére és elemzésére,
a matematikai és statisztikai eszköztár ismeretében igényes gazdasági elemző és döntéselőkészítő munkára a gazdasági
intézményrendszer különböző területein és szintjein,
a gazdasági folyamatok tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok megoldására, gazdaságpolitikai alternatívák
kidolgozásának elősegítésére, azok várható a hazai és nemzetközi hatásának elemzésére,
jelentések, felmérések elkészítésére,
a nemzetközi tudományos szakirodalom kritikus feldolgozására.
a problémák önálló felismerése és megoldása,
számítógépes programcsomagok alkalmazói készsége,
innovációs készség,
kritikai elemző és javaslattevő, kezdeményező készség,
társadalmi kérdések iránti érzékenység,
tolerancia és szinergia lehetősége felismerésének készsége és képessége,
szóbeli és írásbeli kommunikációs készség,
angol nyelvű szakmai kommunikáció.
kredit):
gazdaságelemzés, elmélettörténet, gazdaság és társadalomstatisztika, többváltozós adatelemzés, bevezetés az ökonometriába
és a makrogazdasági modellezésbe.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei
Elméleti és módszertani alapismeretek és szakmai törzsismeretek (4555 kredit):
közgazdaságtani (mikro és makroökonómia) és statisztikaiökonometriai, illetve az ezekhez szükséges felső matematikai
ismeretek (konvex analízis és játékelmélet); további nemzetközileg kompatibilis közgazdaságtani, elmélettörténeti, pénzügyi,
gazdaságmodellezési és ökonometriai ismeretek.
differenciált szakmai ismeretek (4050 kredit):
 gazdaságmodellezés specializáció: makrogazdasági előrejelzés, gazdasági mechanizmusok mikroökonómiája, az
információ közgazdaságtana, aukcióelmélet, makroökonómiai modellek, makromodellezési esettanulmányok;
 operációkutatás specializáció: döntési modellek, dinamikus modellek, optimalizálási modellek, többváltozós
adatelemzés, operációkutatási modellek, idősorok sztochasztikus modelljei, modellezési esettanulmányok;
 ökonometriastatisztika specializáció: következtető statisztika és ökonometria elmélete, adatszerzési módszerek,
sokváltozós statisztika, statisztikai modellezés, statisztikai programcsomagok és elemzések, idősorelemzés és előrejelzés,
keresztmetszeti és panel ökonometria, pénzügyi és biztosítási alkalmazások ökonometriája;
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú a képzési területnek
megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga és egy másik
élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga
vagy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány
A hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint gazdaságtani és módszertani (mikroökonómia,
makroökonómia, matematika, statisztika, ökonometria, valamint közgazdasági, gazdálkodási, informatikai és
társadalomtudományi) alapismeretekből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt gazdaságtani és módszertani ismeretkörökben legalább 30 kredittel
rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől
szerezni.
14.1923 LOGISZTIKAI MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1924 A mesterképzési szak megnevezése: logisztikai menedzsment (Logistics Management)
 szakképzettség: okleveles logisztikai menedzser
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Manager
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a
nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmusvendéglátás, az emberi erőforrás, a közszolgálati, az alkalmazott
közgazdaságtan alapképzési szakok.
 4.2.1926 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehetők: a gazdaság és pénzügy
matematikai elemzés, az üzleti szakoktató, a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a
közlekedésmérnöki és a műszaki menedzser, gépészmérnöki alapképzési szakok.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább: 30%.
A képzés célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik az integrált vállalati logisztikai menedzsment összefüggéseit
átlátva képesek a vállalati logisztikai rendszer és a vállalatokat átfogó ellátási láncok átfogó irányítására. A szükséges elméleti
tudás birtokában, illetve a modern gyakorlati megoldások ismeretében e szakemberek sikeresen képesek a vállalaton belüli,
illetve a vállalatok közötti logisztikai folyamatok tervezésére, elemzésére és fejlesztésére, illetve azok hatékony vezetésére. A
képzés eredményeképpen a hallgatók megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a vállalati logisztikai folyamatok, illetve az ellátási lánc működésére ható meghatározó üzleti és technikai folyamatokat;
a logisztikai rendszer belső felépítését, a logisztikai folyamatok és rendszerek, tervezési, elemzési és fejlesztési módszereit és
eljárásait;
a logisztikai szolgáltató vállalatok tevékenységének megszervezéséhez és irányításához szükséges ismereteket;
az ellátási lánc menedzsment modern üzleti megoldásainak eszköztárát;
a logisztika és ellátási lánc hatékony menedzsmentjét támogató informatikai megoldásokat;
a logisztika, illetve egyes alrendszerei és az ellátási lánc teljesítményének értékelésére alkalmas technikákat;
a logisztika és ellátási lánc menedzsment területének meghatározó kutatási irányait, azok fogalomrendszerét és a kutatáshoz
szükséges módszertani alapokat.
a vállalati versenyképességet támogató logisztikai fejlesztések és célkitűzések megfogalmazására;
a logisztikai folyamat elvárásainak és teljesítményének más vállalati funkcióval történő hatékony összehangolására;
a vállalati logisztikai rendszer, illetve egyes alrendszereinek működése kapcsán az ismert elemzési eljárások alkalmazása
segítségével a rendszer (vagy alrendszerei) tervezésére, elemzésére, ezek alapján fejlesztési javaslatok önálló megfogalmazására;
a vállalati logisztikai folyamatok rendszerszemléletű és a folyamatokat középpontba helyező irányítására és fejlesztésére;
projektek hatékony menedzsmentjére,
csoportban való hatékony részvételre, azok irányítására;
a hatékonyabb ellátási lánc menedzsment eszközeinek vállalatspecifikus meghatározására;
a logisztika és ellátási lánc menedzsment meghatározó kutatási területein önálló kutatási probléma megfogalmazására és a
kutatás végrehajtására.
a szakma elfogadott sztenderdjei, etikai szabályai szerint végzi tevékenységét,
rendelkezik vezetői képességekkel,
hatékonyan képes kialakítani és működtetni keresztfunkcionális csoportokat,
hatékony projektirányító és szervező,
munkatársait illetve kollégáit motiválja és irányítja,
empatikus más kultúrák illetve szakterületek megközelítéseit illetően,
új megoldások és eljárások iránt nyitott,
keresi a konfliktusok feloldását és nyitott az együttműködésre,
vállalja a felelősséget saját és munkatársai teljesítményéért.
kredit:
modern közgazdasági elméletek, módszertani ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása, vezetése és irányítása,
stratégiai menedzsment, pénzügyi ismeretek, marketing menedzsment, üzleti tervezés, vezetői számvitel, kutatásmódszertan.
üzleti gazdaságtan, nemzetközi üzleti gazdaságtan, stratégiai menedzsment, üzleti tervezés, termelés és
szolgáltatásmenedzsment, beszerzés, disztribúció, készletgazdálkodás, túratervezési módszerek, logisztikai szolgáltatások,
szállítmányozási ismeretek, raktárgazdálkodás és raktártechnológiai ismeretek, anyagmozgatási ismeretek, a logisztikai
teljesítmény mérése és menedzsmentje, információmenedzsment, ebusiness megoldások, szabványos áruazonosítás, nyomon
követési rendszerek.
választható specializációk, modulok: beszerzési stratégia, beszállítók értékelési rendszerei, beszállítói kapcsolatok
fejlesztése, operatív beszerzés, tárgyalástechnika, közbeszerzés, beszerzés jogi aspektusai, logisztikai stratéga, ellátási lánc
menedzsment, makrologisztikai ismeretek, szállítási módok, kombinált fuvarozás, logisztikai szolgáltató központok, city
logisztika, visszutas logisztika, integrált vállalatirányítási rendszerek felépítése, bevezetése és működtetése, logisztikai
kontrolling, vevői kapcsolatok menedzsmentje, CRM, minőségmenedzsment, karbantartás, technológiamenedzsment, lean
menedzsment, projektmenedzsment, üzleti szimulációs programok;
diplomamunka 15 kredit.
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaságtanelmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika ágazati és
funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan;
üzleti és kötelező szakmai alapismeretek (25 kredit): vállalatgazdaságtan, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés,
döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, tevékenységmenedzsment, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, stratégiai
tervezés, pénzügy, számvitel, kontrolling.
XII.1929 TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1930 A mesterképzési szak megnevezése: alkalmazott matematikus (Applied Mathematics)
 szakképzettség: okleveles alkalmazott matematikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Applied Mathematician
 választható specializációk: alkalmazott analízis, sztochasztika, pénzügymatematika, diszkrét matematika,
operációkutatás, számítástudomány, műszaki matematika (Applied Analysis, Stochastics, Financial Mathematics, Discrete
Mathematics, Operatons Research, Computer Science, Engineering Mathematics)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a matematika alapképzési szak.
szakok: a természettudomány, műszaki, informatika képzési területek valamennyi alapképzési szakja, a gazdaságtudományok
képzési terület közgazdasági képzési ágának gazdaság és pénzügymatematikai elemzés alapképzési szakja.
A képzés célja olyan tudományos kutatási szintet elérő szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik
magas szintű matematikai ismereteik és modellezési tapasztalataik birtokában képesek alkotó módon a gyakorlatban felmerülő
matematikai problémák megoldására. Nyitottak szakterületük és a rokon területek új tudományos eredményeinek kritikus
befogadására. Felkészültségük alapján képesek a gyakorlati problémák modellezésére, megoldására és a megoldások gyakorlati
kivitelezésének irányítására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
az algoritmuselmélet, az alkalmazott analízis, a diszkrét matematika, az operációkutatás, a valószínűségszámítás és a
matematikai statisztika alapvető eredményeit,
a matematika különböző alkalmazási területeit,
az alkalmazott matematikai modellek megalkotásához és szimulálásához szükséges informatikai, számítástechnikai
ismeretanyagot.
ismereteik önálló továbbfejlesztésére,
a matematika alkalmazási területein alkotó módon kombinálni és felhasználni megszerzett ismereteiket az élő és élettelen
természetben, a műszaki és informatikai világban, a gazdasági és pénzügyi életben felmerülő problémák megoldásában,
a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és
modellezésére, döntési folyamatok előkészítésére,
a számítástechnika eszközeinek felhasználásával a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő számítási
sztochasztikus jelenségek, folyamatok modellezésére,
a nagy számításigényű, illetve nagy tárkapacitású feladatok felismerésére, alternatív megközelítések elemzésére,
a problémák belső törvényszerűségeinek megértésére, feladatok megtervezésére és magas szintű végrehajtására,
az idegen nyelvű szakmai kommunikációra,
az informatikai lehetőségek alkotó módon történő alkalmazására.
absztrakciós, modellalkotó és problémamegoldó képesség,
térszemlélet,
kritikai attitűd,
rendszerszerű gondolkodás,
kreativitás,
szakmai felelősségvállalás,
önálló döntéshozatali képesség,
szakmai együttműködő készség,
csoportmunkában való részvétel képessége,
a kapcsolódó tudományos problémáknak a nem szakemberek számára is érthető megfogalmazási képessége,
idegen nyelvű szakmai kommunikációs készség.
 A specializációkon továbbá elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 a) Szakirány választása nélkül
ismerik a differenciálegyenletek, a közelítő számítások elméletének alapjait és ezek legfontosabb alkalmazásait természeti,
műszaki és gazdasági jelenségek modellezésében,
a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait,
a kódoláselmélet és kriptográfia alapjait, a gyakorlatban legelterjedtebb kódok és titkosírások elméleti hátterét és
alkalmazhatóságát,
a kiszámíthatósági kérdések elméleti hátterét,
a legfontosabb matematikai és statisztikai szoftverek használatát és azok matematikai hátterét, alkalmazhatóságuk korlátait.
b) Szakirány választása esetén
 Alkalmazott analízis specializáción végzettek:
ismerik a matematikai analízis természettudományos, ipari és üzleti szférában történő alkalmazásait,
alkalmasak az adott területen felmerülő problémák közönséges és parciális differenciálegyenletekkel történő matematikai
modellezésére és a modellek önálló matematikai vizsgálatára,
ismerik a matematikai modellezéshez szükséges fontosabb matematikai programcsomagokat.
 Sztochasztika specializáción végzettek:
alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló sztochasztikus, véletlenszerű törvényszerűségek
felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére,
magas színvonalon képesek használni statisztikus törvények elemzésére alkalmas programcsomagokat,
alkalmasak önálló és irányító munkaköröket betölteni a sztochasztika tudományos eredményeit vagy módszereit
felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.).
 Diszkrét matematika specializáción végzettek:
ismerik a diszkrét matematika klasszikus és aktuális elméleti eredményeit,
ismerik a diszkrét matematika algoritmikus módszereit, a kriptográfia, algoritmuselmélet, kódelmélet, diszkrét optimalizálás
hatékony módszereit.
 Operációkutatás specializáción végzettek:
alkalmasak különféle (ipari, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági, kommunikációs) rendszerek irányítási, működtetési és
optimalizálási problémáinak matematikai modellezésére és számítógépes megoldására,
képesek operációkutatási algoritmusok és ezek matematikai hátterének kidolgozására, a hatékonyság vizsgálatára.
 Számítástudomány specializáción végzettek:
ismerik az algoritmuselmélet/bonyolultságelmélet szakterületét,
alkalmasak számítógépes problémák modellezésére, innovatív megoldására,
ismerik az adott területen hasznosítható matematikai módszereket.
 Pénzügymatematika specializáción végzettek:
mikro és makroökonómiai, valamint pénzügyi alapismeretekkel rendelkeznek,
ismerik a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait,
alkalmasak sztochasztikus jelenségek, folyamatok modellezésére,
ismerik a sztochasztikus és pénzügyi folyamatok, a kockázati folyamatok, az életbiztosítás és a neméletbiztosítás
matematikai elméletét, valamint az idősorok elemzésének matematikai elméletét,
alkalmasak pénzügyi folyamatok, biztosítási kérdések matematikai elemzésére, modellezésére,
ismerik legalább két statisztikai programcsomag használatát, tudják a kapott eredményeket értelmezni, elemezni.
 Műszaki matematika specializáción végzettek:
a műszaki problémák matematikai modellezésében hatékonyan tudnak együttműködni fejlesztőmérnökökkel,
alkalmasak az innovatív mérnöki gyakorlatban előforduló problémák matematikai megoldására,
alkalmasak a műszaki életben előforduló problémák numerikus megoldására is,
ismerik a differenciálegyenletek, a közelítő számítások elméletének alapjait és ezek legfontosabb alkalmazásait természeti,
műszaki és gazdasági jelenségek modellezésében,
ismerik a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait,
ismerik a számítógép geometriai és grafikai alkalmazási módjait.
Elméleti alapozás 1525 kredit:
algebra és számelmélet alapjai (unitér terek, spektráltétel, polinommátrixok kanonikus alakja, mátrixok minimálpolinomja,
CayleyHamiltontétel, Jordanféle normálalak, sajátvektor, kvadratikus alakok, Sylvester tétele, algebrai struktúrák, a
csoportelmélet alapjai: permutációcsoportok, Lagrangetétel, normálosztók és faktorcsoportok, véges Abelcsoportok alaptétele,
a gyűrűelmélet alapjai, integritástartományok, testkonstrukciók, véges testek, kvadratikus kongruenciák, lánctörtek), analízis
alapjai (RiemannStieltjesintegrál, vonalintegrál, inverz és implicitfüggvénytétel, feltételes szélsőérték, mértékelmélet,
Lebesgueintegrál, Hilbertterek, ortonormált rendszerek. Lagrange és HermiteFejérinterpoláció, közönséges
differenciálegyenletek, lineáris differenciálegyenletek, a numerikus analízis alapjai), geometria alapjai (nemeuklideszi
geometriák, projektív terek és csoportelméleti vonatkozásaik, transzformációcsoportok geometriája, vektoranalízis:
differenciálszámítás, vektorkalkulus 3dimenzióban, topológikus és metrikus tér fogalma, sorozatok és konvergencia,
kompaktság és összefüggőség), valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapjai (Bayestétel, sztochasztikus
függetlenség, valószínűségi változók és az eloszlásfüggvény, várható érték, szórásnégyzet, kovarianciamátrix, nagy számok erős
és gyenge törvényei, BorelCantellilemma, a feltételes várható érték általános fogalma, független tagú sorok, karakterisztikus
függvények alapjai, centrális határeloszlástétel, statisztikai sokaság, véletlen minta, empirikus eloszlás, GlivenkoCantellitétel,
nevezetes statisztikák, maximumlikelihoodbecslés, momentummódszer, NeymanPearsonlemma, konfidenciaintervallumok,
paraméteres próbák és nemparaméteres próbák), informatika és operációkutatás alapjai (programcsomagok használata az algebra,
analízis, geometria, numerikus matematika területén, lineáris programozás alapjai).
Az alábbi ismeretkörök közül legalább négy témakör ismeretanyagának választása:
Diszkrét matematika (512 kredit): Testbővítések elmélete és alkalmazásaik. A véges testek elmélete és alkalmazásaik.
Kriptográfiai alapfogalmak. Az algoritmuselmélet alapfogalmai és alkalmazásai. Gráfok magasabb összefüggősége, diszjunkt fák
és fenyők, az összefüggőség növelése. Gráfok és hipergráfok színezései, perfekt gráfok. Párosításelmélet. Gráfok beágyazásai.
Erősen reguláris gráfok. Az egészségi feltétel és alkalmazásai. Véletlen módszerek: várható érték és második momentum
módszer, véletlen gráfok, küszöbfüggvény. Extremális kombinatorika: extremális halmazrendszerekről és gráfokról szóló
klasszikus tételek.
Operációkutatás (512 kredit): Folytonos és sztochasztikus optimalizálás. Alternatíva tételek, MinkowskiWeyltétel, pivot és
belsőpontos algoritmusok, elipszoidmódszer; konvex optimalizálás: szeparációs tételek, konvex Farkastétel, KarushKuhn
Tuckertétel, Lagrangefüggvény és nyeregponttétel, Newtonmódszer, belső pontos algoritmus; a sztochasztikus programozás
alapmodelljei és megoldó módszerei; gyakorlati problémák. Diszkrét optimalizálás. Max folyam min vágás, Egervárydualitás,
poliéderes kombinatorika, teljesen duális egészértékűség, párosításpoliéder; gráfalgoritmusok, Magyarmódszer, EdmondsKarp
algoritmus; NPteljes problémák algoritmikus megközelítései: dinamikus programozás, Lagrangerelaxáció, korlátozás és
szétválasztás, mohó algoritmusok; gyakorlati problémák.
Alkalmazott analízis (512 kredit): Ortogonális polinomok. Trigonometrikus és ortogonális polinomsorok pontonkénti és
egyenletes konvergenciája. Fouriertranszformáció. Az approximációelmélet elemei. Stonetétel, BohmannKorovkintétel.
Legjobb approximáció polinomokkal. Jackson tételei. Interpoláció. Splinefüggvények. Approximáció racionális
függvényekkel. Lagrangeinterpoláció Lebesguefüggvénye. ErdősBernsteinsejtés az optimális alappontokról. Grünwald
Marzinkiewicztétel. Stabilitáselmélet. Periódikus megoldások. Peremértékfeladatok lineáris differenciálegyenletekre. A
variációszámítás alapfeladata. EulerLagrangedifferenciálegyenletek. Geometriai módszerek a mechanikában. Lagrange és
Hamiltonrendszerek. Legendretranszformáció. EulerLagrangeegyenletek, Hamiltonegyenletek. Szimmetriák és megmaradási
tételek. Alapfogalmak a parciális differenciálegyenletek elméletében. Karakterisztikus függvény, első integrálok. Elsőrendű
lineáris és kvázilineáris egyenletek. Elsőrendű egyenletek karakterisztika elmélete, Cauchyfeladat. Másodrendű lineáris
parciális differenciálegyenletek osztályozása és kanonikus alakra hozása. Goursat és Cauchyfeladat hiperbolikus egyenletekre.
Vegyes feladat hullámegyenletre. Fouriermódszer. Vegyes feladat hőegyenletre, maximumtétel. Cauchyfeladat hőegyenletre,
Duhamelelv, Peremértékfeladatok potenciálegyenletre. Fixponttételek és alkalmazásaik.
Sztochasztikus folyamatok (512 kredit): Négyzetesen integrálható folyamatok. Gyengén stacionárius folyamatok, lineáris
szűrők. Az idősorok analízisének elemei. Erősen stacionárius folyamatok, ergodikus tételek. Diszkrét és folytonos idejű Markov
láncok és alkalmazásaik. Az Itőféle sztochasztikus integrál, sztochasztikus differenciálegyenletek, diffúziós folyamatok.
Algoritmuselmélet (512 kredit): Rendezés és kiválasztás, kupac. Dinamikus programozás. Gráfalgoritmusok: szélességi és
mélységi keresés, feszítőfák, legrövidebb utak, folyamok. Keresőfák, amortizációs idő, Fibonaccikupac. Stringkeresés.
Huffmankód. LempelZivWelch tömörítési eljárása.
 a) specializáció választása nélkül
numerikus matematika (QR algoritmus, általánosított inverz, függvények minimalizálása, gradiens, konjugált gradiens
módszer, gyors Fouriertranszformáció, közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása, peremértékfeladatok
numerikus megoldása, parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása), differenciálegyenletek (kétdimenziós autonóm
rendszerek, peremértékproblémák, nyeregponttulajdonság, strukturális stabilitás, elemi bifurkációk, elsőrendű parciális
differenciálegyenletek, Hamiltonrendszerek, hővezetési és diffúziós problémák, maximumelvek, harmonikus függvények,
Harnack tételei, Greenfüggvények, Poissonformulák. Fouriermódszer, nemlineáris parciális differenciálegyenletek), a
matematikai statisztika fogalmai és módszerei (becslési módszerek és tulajdonságaik, másodlagos mintavétel, jackknife,
bootstrap, általánosított likelihoodhányados próba, nemparaméteres próbák, cenzorált minta), információelmélet, algoritmusok
és bonyolultságuk (kódelmélet, Shannontétel, hibajavító kódok, RSA, véges automaták, Turinggépek, NPteljesség,
bonyolultsági osztályok, adatstruktúrák, poliédermódszer gráfelméleti alkalmazásai, számelméleti algoritmusok diszkrét
logaritmusra, prímtesztek, Gröbnerbázis), integrálgeometria (Santalóféle klasszikus eredmények, GelfandHelgasontételek,
Radon és más integráltranszformációk, tomográfiai alkalmazások, alakfelismerési és rekonstrukciós eljárások), választható
tárgyak (dinamikus modellek, optimalizálás, sztochasztikus folyamatok, felületmodellezés, haladó algoritmikus geometria);
 b) specializáció választása esetén
 alkalmazott analízis specializáció: modellezés, természettudományos ismeretek (legalább 9 kredit) (modellalkotás és
természettudományos alkalmazások: biológiai modellek, kémiai reakciók modellezése, reakciódiffúzió rendszerek
szimulációja; információ technológiai és vállalati ismeretek: programcsomagok használatának általános elvei és technikája, kész
programcsomagok konkrét alkalmazásai során felmerülő problémák, adatbázis kompatibilitás, fejlesztés stb., a vállalat működési
elvei, az alkalmazott matematikus feladata az üzleti szférában), differenciálegyenletek numerikus módszerei (legalább 9 kredit)
(a közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldási módszerei: elsőrendű kezdetiérték feladatok, RungeKuttatípusú
módszerek, többlépéses rendszerek, stabilitás; elliptikus és időfüggő parciális differenciálegyenletek numerikus megoldási
módszerei: véges elemek és véges differenciák módszere, Ritz és Galjorkintípusú módszerek, stabilitás, Lax ekvivalencia
tétele; parciális differenciálegyenletek és numerikus megoldási módszereinek alkalmazásai: Maxwellegyenletek és numerikus
módszerei, származtatott tőzsdei termék árazása, szilárdságtani feladatok), differenciálegyenletek (legalább 10 kredit) [dinamikai
rendszerek: fázisképek osztályozása, Poincaréféle normálforma, stabilis, instabilis, centrális sokaság, HartmanGrobmantétel,
dinamikai rendszerek bifurkációi, alapvető példák és alkalmazások, bifurkációs görbék meghatározása biológiai modellekben,
strukturális stabilitás, attraktorok típusai, káosz a Lorenzféle meteorológiai modellben, diszkrét dinamikai rendszerek; parciális
differenciálegyenletek elmélete: Szoboljevterek, peremérték és sajátértékfeladatok gyenge (Szoboljevtérbeli), variációs és
klasszikus megoldása, a gyenge és a klasszikus megoldás vizsgálata a Fouriermódszerrel és a Galjorkinmódszerrel, divergencia
alakú kvázilineáris elliptikus és parabolikus egyenletek, elliptikus variációs egyenlőtlenségek], választható tárgyak (legalább 5
kredit);
 sztochasztika specializáció: statisztika (min. 15 kredit) (a matematikai statisztika fogalmai és módszerei: becslési
módszerek és tulajdonságaik, másodlagos mintavétel, jackknife, bootstrap, L és Mbecslések, robusztusság, mintavétel véges
sokaságból, általánosított likelihoodhányados próba, nemparaméteres próbák, cenzorált minta, élettartamadatok elemzése;
többdimenziós statisztikai eljárások: többdimenziós normális eloszlás és a ráépülő statisztikai modellek, eljárások,
kontingenciatáblák elemzése; statisztikai programcsomagok: legalább két különböző statisztikai programcsomag átfogó
ismerete, az elérhető modellek ismerete, a várható eredmények elemzése), időfüggő sztochasztikus rendszerek (legalább 15
kredit) (sztochasztikus folyamatok, sztochasztikus analízis: martingál, lokális martingál folytonos időben, sztochasztikus
integrál folytonos szemimartingál szerint, Itőformula, SDE jósolható függvények esetén, erős és gyenge megoldás; pénzügyi
folyamatok: részvények és kötvények diszkrét és folytonos időben, arbitrázs, martingálmérték, önfinanszírozó stratégiák, Cox
RossRubinsteinformula, BlackScholesformula, sztochasztikus rövid és hosszú távú kamatlábmodellek; idősorok elemzése;
stacionárius folyamatok, autoregressziós, mozgóátlag folyamatok, becslések, periodogramm, hosszú emlékezetű folyamatok,
frakcionálisan integrált és önhasonló folyamatok, LARCH folyamatok), választható tárgyak (legalább 10 kredit);
 pénzügymatematika specializáció: statisztika (legalább 5 kredit), (a matematikai statisztika fogalmai és módszerei:
becslési módszerek és tulajdonságaik, másodlagos mintavétel, jackknife, bootstrap, mintavétel véges sokaságból, általánosított
likelihoodhányados próba, nemparaméteres próbák, cenzorált minta, többdimenziós statisztikai eljárások, többdimenziós
normális eloszlás, kontingenciatáblák elemzése, statisztikai programcsomagok: legalább két különböző statisztikai
programcsomag átfogó ismerete, az elérhető modellek ismerete, a várható eredmények elemzése) sztochasztikus rendszerek
(legalább 15 kredit) (sztochasztikus folyamatok: sztochasztikus differenciálegyenlet erős megoldása, pénzügyi folyamatok,
diffúziós folyamat, Kolmogorovegyenletek, arbitrázs, martingálmérték, önfinanszírozó stratégiák, CoxRossRubinstein
modell, BlackScholesformula, sztochasztikus rövid és hosszú távú kamatlábmodellek; idősorok elemzése: stacionárius
folyamatok, autoregressziós, mozgóátlag folyamatok, becslések, periodogramm, hosszú emlékezetű folyamatok, frakcionálisan
integrált és önhasonló folyamatok; biztosításmatematika: életbiztosítás, halálozási táblák, díjszámítás, nemélet biztosítás,
nevezetes káreloszlások, összetett kockázat, díjkalkulációs elvek, tartalékolási elvek, kockázati folyamatok, Lundbergtétel,
szubexponenciális eloszlások), gazdaságtudományok (legalább 15 kredit) (mikroökonómia; egyéni és piaci kereslet, fogyasztói
többlet, termési technológia megválasztása, kereslet és kínálat, piaci elégtelenség, állami beavatkozás, általános egyensúly;
makroökonómia: nemzetgazdaság szereplői, egyensúly a munkapiacon, árupiac, az ISfüggvény, a pénz funkciói, az LM
függvény, a neoklasszikus és a Keynesféle modell összehasonlítása, költségvetési és monetáris politika eszközrendszere,
munkanélküliség és infláció; pénzügyi alapismeretek: pénz kialakulásától a modern pénzig, kereskedelmi bankok, központi
bank, monetáris politika, költségvetési politika, befektetési döntések, értékpapírok, értékpiac, tőzsde, devizarendszerek, IMF,
Világbank), választható tárgyak;
 diszkrét matematika specializáció: kombinatorikai algoritmusok (mélységi és szélességi keresés, legrövidebb utak,
FloydWarshallmódszer, feszítőfák, keresőfák, páros gráfok párosításai, hálózati folyamok, maximális folyamminimális vágás
tétel), Gröbnerbázisok [Gröbnerbázis polinomgyűrűkben, Hilberttétel (Nullstellensatz), alkalmazások], véges testek és
polinomok (véges testek stuktúrája és automorfizmusai, körosztási és irreducibilis polinomok, polinomok felbontása véges
testek felett), diszkrét optimalizálás (algoritmusok lineáris diofantikus egyenletekre, lineáris egyenlőtlenségek és lineáris
programozás komplexitási kérdései, Khachiyanmódszer, ellipszoidmódszer, becslések az egész értékű programozásban),
algebrai kódelmélet (véges test feletti polinomok, digitális információ kódolása és dekódolása, blokkkódok, lineáris kódok,
mátrixos kódok, a BCH és ReedSolomonkódok dekódolása, konvolúciós kódok, Viterbialgoritmus), algoritmuselmélet
(Turinggép, parciálisan rekurzív függvények, kiszámítható függvények, Churchtézis, eldönthető és eldönthetetlen problémák,
nem rekurzív halmazok, algoritmusok bonyolultsága), kriptográfia (privát kulcsú kriptorendszerek, véletlen kulcs, DES, AES,
nyilvános kulcsú rendszerek, RSA, kritográfiai protokollok, kulcscsere, időpecsét, elektronikus aláírás), választható tárgyak
(legalább 5 kredit);
 operációkutatás specializáció: diszkrét optimalizálás (924 kredit) (egész értékű programozás, dinamikus programozás,
heurisztikus programozás, kombinatorikus optimalizálás, poliéderes algoritmusok, gráf algoritmusok, matroidelmélet,
ütemezéselmélet, ládapakolási feladat), folytonos optimalizálás (924 kredit) (lineáris és nemlineáris optimalizálás, szemidefinit
programozás, sztochasztikus optimalizálás, dinamikus modellek, játékelmélet, fixponttételek, minimaxtételek), operációkutatás
számítógépes módszerei (36 kredit) (matematikai programozási eljárások implementációs problémái, inputoutput formátumok,
megoldó programcsomagok, CPLEX, XPRESS), operációkutatási projekt (36 kredit), választható tárgyak (legalább 10 kredit);
 számítástudomány specializáció: adatbányászat (36 kredit) (gyakori mintázat keresés, szintenként haladó algoritmusok,
döntési fák, neurális hálók, kNN, SVM, dimenziócsökkentési eljárás, hierarchikus algoritmusok, spektrálklaszterezés), WWW és
hálózatok matematikája (36 kredit) (webkeresők, Markovláncok és véletlen séták gráfokon, HITSmodellek, szinguláris
felbontás, gráfmodellek), bonyolultságelmélet (69 kredit) (számítási modellek, algoritmusok és alsó becslések az erőforrás
használatra, véges automaták, formális nyelvek, Turinggépek, véletlenített bonyolultságosztályok, PSPACEosztály,
párhuzamos algoritmusok, Kolmogorovbonyolultság), algoritmusok és adatstruktúrák tervezése, elemzése és implementálása (6
9 kredit) (maxvissza sorrend és alkalmazásai, minimális súlyú fenyők, fafelbontás, párosítások nem páros gráfokban,
kiegyensúlyozott és önkiegyensúlyozó fák, keresőfák), kriptográfia és adatbiztonság (69 kredit) (informatikai adatvédelem,
szimmetrikus kulcsú rendszerek, nyilvános kulcsú titkosítás, RSA, elektronikus aláírás, Rabinkriptorendszer, kriptográfiai
protokollok, adatvédelmi rendszerek, nemzetközi és hazai szabványok), információelmélet, kódok és szimmetrikus struktúrák (4
6 kredit) (entrópia, feltételes entrópia, kölcsönös információ, Fanoegyenlőtlenség, zajmentes kódolás, Shannonalaptétel,
hibajavító kódok, véletlen kódok), választható tárgyak (legalább 10 kredit);
 műszaki matematika specializáció: numerikus analízis, differenciálegyenletek megoldása (1020 kredit) (dinamikai
rendszerek: diszkrét és folytonos idejű dinamikai rendszerek, attraktorok és medencék, Ljapunovfüggvények, invariáns
sokaságok, strukturális stabilitás, elemi bifurkációk, káosz, Fourieranalízis és függvénysorok: Fouriersorok, Dirichletmag,
Fejérpélda, inverziósformula, Hermite és Laguerre polinomok teljessége, gyors Fouriertranszformált, wavelet transzformált;
parciális differenciálegyenletek: kezdeti és peremérték problémák, elliptikus peremfeladatok gyenge megoldásai, Szoboljev
terek, parabolikus egyenletek), lineáris modellek és alkalmazásai (1020 kredit) (mátrixanalízis: mátrixok sajátértékei és
szinguláris értékei, önadjungált mátrixok spektrálelmélete, mátrixpolinomok, pozitív elemű mátrixok, PerronFrobeniustétel;
lineáris rendszerek analízise: lineáris rendszerek, átmeneti mátrix, irányíthatóság, megfigyelhetőség, impulzusválasz, realizáció,
frekvenciaválasz, McMillanfokszám, spektrálfaktorizáció; irányítási rendszerek: lineáris irányítási rendszerek, kanonikus
alakok, minimális realizáció, lineáriskvadratikus optimális irányítás végtelen időintervallumon, Pontrjaginféle maximumelv
nemlineáris feladatokra, HamiltonJacobiBellmanegyenlet), numerikus matematika (1020 kredit) (nagyméretű lineáris algebrai
feladatok: iterációs módszerek, lineáris peremértékfeladatok diszkretizálása, variációs feladatok, Ritzmódszer; véges elem
módszer: Galjorkinféle végeselemmódszer, hálógenerálás, hibabecslés, a módszerek stabilitása, programcsomagok; numerikus
optimalizálás: globális szélsőérték, egyváltozós és vonalmenti minimalizálás, konjugáltgradiens módszer, lineáris programozás,
szimplex módszer, feltételes szélsőérték, Lagrangemultiplikátor, konvex programozás, dualitás, programcsomagok; numerikus
és szimbolikus számítások: szimbolikus számítási programcsomag használata), sztochasztika (1020 kredit) (többváltozós
statisztikai módszerek: többdimenziós normális eloszlás és a ráépülő többdimenziós statisztikai modellek, kontingenciatáblák
többdimenziós skálázás és beágyazás, többváltozós küszöbmodellek, probit és logitanalízis; idősorok elemzése: stacionárius
folyamat, autoregressziós, mozgóátlag folyamat, paraméterbecslés, modellillesztés, előrejelzés; sorbanállás, tömegkiszolgálás:
Markovláncok, stabilitás, ergodicitás, születési és halálozási folyamatok, Poissonfolyamat, tömegkiszolgálási rendszerek
stabilitása, Littleformula, sorhossz, várakozási idő, protokollok).
alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi matematikai tanulmányai alapján algebra, analízis, geometria,
halmazelmélet, kombinatorika, matematikai logika, operációkutatás, számelmélet, valószínűségszámítás tárgyak
ismeretköreiből.
2. BIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1937 A mesterképzési szak megnevezése: biológus (Biology)
 szakképzettség: okleveles biológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist
 választható specializációk: ökológia, evolúció és konzervációbiológia; molekuláris, immun és mikrobiológia;
molekuláris genetika, sejt és fejlődésbiológia; növénybiológiai; idegtudomány és humánbiológia (Ecology, Evolutionary and
Conservation Biology; Molecular Immuno and Microbiology; Molecular Genetics, Cell and Developmental Biology; Plant
Biology; Neuroscience and Human Biology)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológus alapképzési szak.
szakok: az erdőmérnöki, a kertészmérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, a
környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, a vadgazda mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, az
élelmiszermérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, az egészségügyi
gondozás és prevenció, a környezetmérnöki, a biomérnöki, a vegyészmérnöki, a kémia, a környezettan.
A képzés célja olyan biológusok képzése, akik természettudományos, matematikai, informatikai, valamint gazdasági, humán
és nyelvi ismereteik birtokában biotechnológiai, gyógyszeripari és rokon ipari területeken tervezői, kutatásifejlesztési és magas
szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. Megszerzett ismereteik alapján legyenek képesek tanulmányaik
a biológiai ismeretek rendszerét,
a környezetvédelem, a minőségügy, a munkahelyi biztonság, a természet és környezetvédelmi jog szabályozását,
a bioetika alapvető ismeretanyagát,
a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat,
a szakterületre vonatkozó pályázati rendszereket és a pályázatírás technikáit.
a biológia hatókörébe tartozó új problémák, új jelenségek feldolgozására,
a biológiai és kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére,
a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,
biológiai és biotechnológiai laboratóriumi és félüzemi, valamint terepi feladatok elvégzésére,
új kísérleti metodikák elsajátítására és fejlesztésére,
számítógépes elemzés elvégzésére,
problémamegoldó technikák alkalmazására.
kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás,
manualitási és mérési készségek,
magyar és idegen nyelvű szakmai kommunikációs készségek,
önállóság.
kredit:
természettudományi alapozó ismeretek: 412 kredit biomatematika, bioinformatika, biofizika, biológiai kémia, biológiai
mérési módszerek;
társadalomtudományi ismeretek: 46 kredit kommunikáció, könyvtári ismeretek, pályázati rendszerek;
sejt és molekuláris biológia, genetika és populációgenetika, általános ökológia.
szabályozásbiológia és fiziológia, növénybiológia, biotechnológia és mikrobiológia, evolúcióbiológia és zoológia,
természet és környezetvédelem.
 ökológia, evolúció és konzervációbiológia specializáció: ökológia (populációktól a globális folyamatokig),
evolúcióbiológia, környezet és természetvédelem, ökofiziológia, biogeográfia, hidrobiológia, taxonómia, szisztematika,
társulástan, etológia, biológiai modellezés és az alkalmazott statisztika legfontosabb elméleti és gyakorlati ismeretei;
 molekuláris genetika, sejt és fejlődésbiológia specializáció: molekuláris genetika, molekuláris sejtbiológia, fejlődéstan,
mikrobiális genetika, fágbiológia, fejlődésgenetika, humángenetikajelátviteli mechanizmusok, a sejtosztódás és szabályozása, a
sejthalál, a transzkripció és a transzláció molekuláris mechanizmusai, szövet és szervfejlődéstan, őssejtbiológia,
tumorsejtbiológia, géntechnológia, sejt és szövettani vizsgáló módszerek, in vitro technikák, immuncitokémia/in situ
hibridizáció, fermentációs és fágtechnológiák, tumorsejtbiológia és őssejtbiológia elméleti és gyakorlati ismeretei;
 molekuláris, immun és mikrobiológia specializáció: géntechnológia, biotechnológia, sejtbiológia, biofizika,
bioinformatika, szerkezeti biológia, immunobiológia, molekuláris és környezeti mikrobiológia elméleti és gyakorlati ismeretei;
 idegtudomány és humánbiológia specializáció: a gerinctelen és gerinces állatok szervezetének felépítése, az állatvilág és
az ember evolúciója, biodiverzitás, biológiai és történeti antropológia, humángenetika; az állatok és az ember elterjedését
meghatározó tényezők, populációdinamika, biológiai adaptáció; az idegrendszer filo és ontogenezise, idegélettan és
elektrofiziológia, neurokémia és farmakológia, biológiai ritmusok, kóros idegi működések, az etológia és pszichofiziológia
elméleti és gyakorlati ismeretei;
 növénybiológiai specializáció: növényi molekuláris biológia, növényi anyagcsereélettan, növényi stresszfiziológia, a
növénytermesztés gyakorlati kérdései, növényökológia és társulástan; mikológia, in vitro növénynevelési technikák,
fotoszintézisbiofizika és biokémia, növényi biotechnológia és környezetvédelem elméleti és gyakorlati ismeretei.
természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, informatika, fizika, kémia ebből kémia legalább 10 kredit;
szakmai ismeretek (20 kredit): biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, mikrobiológia, növényszervezettan,
növényélettan, növényrendszertan, állatélettan, állatszervezettan, állatrendszertan, ökológia, természetvédelem.
3. CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1943 A mesterképzési szak megnevezése: csillagász (Astronomy)
 szakképzettség: okleveles csillagász
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Astronomer
 4.1.1945 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak környezetfizika specializációja,
földtudományi alapképzési szak csillagászati specializációja.
szakok: fizika alapképzési szak, valamint a földtudományi alapképzési szakok nem csillagászati specializációval.
 4.3.1947 A 1.1. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap vagy mesterfokozatot adó
A csillagász mesterképzési szak célja átfogó csillagászati ismeretek nyújtása, beleértve a csillagászattal érintkező
interdiszciplináris területeket is. Továbbá a tágabb körben használható, a tudományos kutatáshoz, a tudományos szaknyelv
használatához, a csapatmunkához, a tudományos kutatási eredmények kommunikációjához szükséges készségek elsajátítása, a
multidiszciplináris összefüggésekben felmerülő új vagy szokatlan problémák megoldására való képesség elsajátítása.
Megszerzett ismereteik alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a műszertechnikai és spektroszkópiai ismeretanyagot,
a legkorszerűbb hazai észlelőeszközök használatát,
megfigyelések feldolgozásának standard számítógépes módszereit,
a csillagászat valamennyi főbb területének elméleti ismeretanyagát.
csillagászati megfigyelések, mérések végzésére,
az adatok kiértékelésére,
az adatok elméleti értelmezésére,
a csillagászat és űrtan alkotó továbbfejlesztésére,
új tudományos eredmények integrálásával szakmailag megalapozott csillagászati és űrtani ismeretek közvetítésére a
társadalom számára,
megfigyelések értelmezésére,
a csillagászat és az űrtan alkotó továbbfejlesztésére.
jó megfigyelőképesség,
elemző képesség,
modellalkotó képesség,
kreativitás,
a minőség iránti elkötelezettség,
kredit
matematikai és informatikai alapismeretek (48 kredit), fizikai alapismeretek (416 kredit).
csillagászati műszertechnika és informatika (távcsövek, detektorok, CCD, fotometriai és spektroszkópiai ismeretek, mérési
technikák és berendezések, képek készítése, digitális képfeldolgozás, elektronikus adatbázisok, adatkezelés, numerikus
módszerek, programozás,
ábrakészítés, cikkírás technikája) (410 kredit);
csillagászati kutatások módszertana (új műszerek, módszerek és kutatási eredmények feldolgozása, szemináriumon való
előadások tartása, nyári gyakorlat) (812);
obszervációs csillagászat (az égitestek megfigyelési technikái a különböző elektromágneses tartományokban; az égitestek
megfigyelt jellemzőinek, típusainak empirikus oldalról történő bemutatása) (410 kredit);
égi mechanika (égitestek mozgásegyenletei, Ntest probléma, kéttest és háromtest probléma, perturbációszámítás,
pályaszámítás) (612 kredit);
asztrofizika és űrfizika: az égitestek szerkezetére és fejlődésére vonatkozó ismeretek; az égitestek elméleti modellezésének
módszerei) (814 kredit);
galaktikus, extragalaktikus csillagászat és kozmológia (csillagközi anyag, csillagképződés, csillaghalmazok, Tejútrendszer
szerkezete, galaxisok típusai, fejlődése, kölcsönhatásai, aktív galaxisok, kvazárok, galaxishalmazok, Hubbletörvény,
világmodellek, az univerzum fejlődése) (1018 kredit).
 A differenciált szakmai anyag: sajátos specializációs csillagászati ismeretek 1530 kredit (pl. rádiócsillagászat,
változócsillagászat, kettőscsillagászat).
2 hét nyári szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi csillagászati intézetben.
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
matematika/informatika legalább 15 kredit (analízis (kalkulus), lineáris algebra numerikus matematika,
valószínűségszámítás, matematikai statisztika, programozás, informatika);
fizika legalább 20 kredit (mechanika, hullámtan, optika, elektromosságtan, atomfizika, magfizika, statisztikus fizika,
kvantumfizika);
csillagászat legalább 20 kredit (csillagászati megfigyelések, bevezetés a csillagászatba, informatika a csillagászatban,
csillagászati laboratórium).
4. FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1950 A mesterképzési szak megnevezése: fizikus (Physics)
 szakképzettség: okleveles fizikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Phyisicist
 választható specializációk: alkalmazott fizika, biofizika, informatikus fizika, nukleáris technika, környezetfizika, orvosi
fizika (Applied Phyisics, Biophysics, Information Technology for Physics, Nuclear Technology, Environmental Physics, Medical
Physics)
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak.
szakok: a kémia, a környezettan, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az
anyagmérnöki, a műszaki informatika, a matematika alapképzési szak és a természettudomány képzési terület egyéb szakjai a
tanári modul fizika szakmai ismeretkörével.
A képzés célja olyan fizikusok képzése, akik alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai
törvényszerűségek kísérleti tanulmányozására, azok elméleti értelmezésére és jártasak az informatika fizikát érintő területein.
Magas színvonalon képesek üzemeltetni a fizikai törvényeken alapuló eljárásokra és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott
berendezéseket. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a modern fizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát,
a fizika alkalmazott elméleti, kísérleti, illetve számítógépes módszereit,
a matematika és az informatika fizikát érintő területeit,
a tudományos kutatás, önképzés és kommunikáció alapvető módszereit.
az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek tudományos
igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére,
alap, ill. alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódásra,
a fizikai törvényekre és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott ipari, informatikai és mérési rendszerek magas színvonalú
üzemeltetésére,
az informatika fizikát érintő szakterületeinek művelésére,
rendszeres szakmai önképzéssel új tudományos eredmények feldolgozására és munkájuk során ezek alkotó módon való
alkalmazására,
kísérletek tervezésére, kivitelezésére és kiértékelésére,
a fizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémák megfogalmazására,
a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével önálló és irányító munkakörök
betöltésére a fizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem
stb.); továbbá
 az alkalmazott fizika specializáción szerzett ismeretek birtokában a korszerű technológiai alapanyagok és folyamatok
vizsgálatára, a bennük lezajló fizikai jelenségek észlelésére, értelmezésére és alkalmazására;
 a biofizika specializáción szerzett ismeretek birtokában az élő szervezetek felépítésében és működésében megnyilvánuló
fizikai eredetű törvényszerűségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére;
 az informatikus fizika specializáción szerzett ismeretek birtokában a számítógéppel megoldható fizikai problémák
kezelésére, valamint hardver és szoftverfejlesztő szakemberként matematikai és fizikai alapismereteik alkalmazására;
 a nukleáris technika specializáción szerzett ismeretek birtokában a nukleáris reaktorfizika, reaktortechnika, az
atomerőművek, a nukleáris méréstechnika, a sugár és környezetvédelem, a radioizotópok gyógyászati, mezőgazdasági, ipari és
geofizikai szakterületeken kutató, tervező, alkalmazó munka végzésére;
 a környezetfizika specializáción szerzett ismeretek birtokában matematikai, számítástechnikai, integrált
természettudományos ismereteik, valamint jelentős laboratóriumi gyakorlatuk birtokában környezettudománnyal és
környezetvédelemmel kapcsolatos kutatói feladatok elvégzésére;
 az orvosi fizika specializáción szerzett ismeretek birtokában az orvosi diagnosztika és terápia módszereinek ismeretében
az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezések szakszerű üzemeltetésére és fejlesztésére.
matematika (legfeljebb 15 kredit), informatika és méréstechnika (legfeljebb 15 kredit), gazdasági és menedzsment ismeretek
(legfeljebb 4 kredit).
atomok és molekulák fizikája (legfeljebb 6 kredit), kondenzált anyagok fizikája (legfeljebb 6 kredit), mag és részecskefizika
(legfeljebb 9 kredit), statisztikus fizika (legfeljebb 6 kredit), fizikai laboratórium (legfeljebb 6 kredit).
8.3.1956 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
 a) specializáció választása nélkül
a következő témakörök közül legalább két témakör választása: asztrofizika, biológiai fizika, atom és molekulafizika, fizikai
anyagtudomány, kvantumrendszerek fizikája, optika és lézerfizika, részecske és magfizika, statisztikus fizika, szilárdtestfizika
(legalább 15 kredit);
egyéb szakmai tárgyak (legalább 6 kredit);
laboratóriumi kutatási feladat (legalább 5 kredit);
 b) specializáció választása esetén
 alkalmazott fizika specializáció: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: anyagtudomány,
szilárdtestfizika, felület és vékonyrétegfizika, optika, optoelektronika, lézerfizika, fényforrások, nanofizika, biológiai
anyagtudományok (témakörönként legalább 4 kredit);
 biofizika specializáció: biológia, általános biofizika, molekuláris biofizika, biofizikai vizsgálati módszerek, biofizikai
laboratórium (témakörönként legalább 4 kredit);
 informatikus fizika specializáció: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: modern programozási
módszerek és matematikai alapjaik, numerikus módszerek a fizikában, számítógépes szimulációk a fizikában,
infokommunikációs hálózatok, számítógép architektúrák, informatikai eszközök fizikai alapjai, elektronika, mérésvezérlés,
adatgyűjtés és adatelemzés, alkalmazások a fizika különböző területein (témakörönként legalább 4 kredit);
 nukleáris technika specializáció: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: mag és neutronfizika,
reaktorfizika, atomerőművek termohidraulikája, nukleáris méréstechnika (témakörönként legalább 4 kredit); radioizotópok
alkalmazásai, környezeti sugárvédelem;
 környezetfizika specializáció: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: a környezettudomány
alapjai, környezeti áramlások, sugárzások fizikája, sugárvédelem, energetika és környezet, hidrológia, hidrogeológia, légkörtan,
környezeti folyamatok modellezése, akusztika és zajszennyezés, környezetkímélő anyagok és technológiák, környezetvédelmi
ismeretek (témakörönként legalább 4 kredit);
 orvosi fizika specializáció: orvosi biológia és élettan (legalább 10 kredit), fizikai módszerek az orvosi diagnosztikában és
terápiában (legalább 16 kredit), az orvosi fizika és a biofizika vizsgálati módszerei.
fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika legalább 20 kredit;
matematika, informatika, programozás, számítástechnika legalább 18 kredit (ebből matematika legalább 10 kredit);
egyéb természettudományos ismeretek: (kémia, anyagtudomány, nukleáris és környezetvédelmi ismeretek, mérés,
folyamatszabályozás, irányítástechnika) legalább 15 kredit.
5. GEOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1958 A mesterképzési szak megnevezése: geofizikus (Geophysics)
 szakképzettség: okleveles geofizikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geophyisicist
 választható specializációk: kutató geofizikus, űrkutatótávérzékelő (Geophysical Exploration, Space Science and Remote
Sensing)
 4.1.1960 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: földtudományi alapképzési szak geofizikus specializáció.
szakok: a műszaki földtudományi alapképzési szak, a földtudományi alapképzési szak geológus, geofizikus, meteorológus
specializáció, a környezettan alapképzési szak, a földrajz alapképzési szak.
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 26 kredit, ebből szaklabor 6 kredit.
 A képzés célja olyan geofizikus szakemberek képzése, akik megfelelő geofizikai tudással, a szakma műveléséhez, a
nemzetközi kapcsolattartáshoz vagy külföldi munkavállaláshoz szükséges idegennyelvismerettel, korszerű műszakigazdasági
szemléletmóddal, továbbá a választott specializációnak megfelelő speciális szakismeretekkel rendelkeznek. Képesek
nemzetközi kutatási kooperációban, illetve szakmai pályázatokon való részvételre résztvevőként és irányítóként.
Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
az általános természettudományi és globális földtudományi ismeretanyagot,
geofizikai és távérzékelési ismeretrendszert,
a kutatáshoz, illetve tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,
a számítógépes adatfelvétel, adatfeldolgozás és megjelenítés megfelelő eszközeit.
a geofizikai törvényszerűségek és összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására, gyakorlati hasznosítására
és fejlesztésére, a problémamegoldó technikák felhasználására,
a geofizika tudományában felmerülő feladatok és problémák tanulmányozására és megoldására a kutatás, műszaki fejlesztés
és az ipari alkalmazások területén,
a Föld és tágabb környezete fizikai tereinek, a Föld összetételének, belső szerkezetének és felszínének műszeres
tanulmányozására, az adatok feldolgozására és értelmezésére,
földi folyamatok numerikus szimulációjának elvégzésére és geodinamikai modellalkotásra,
tetszőleges, georeferenciával rendelkező adatrendszerek geoinformatikai integrálására, térképi megjelenítésére, a térképek,
adatbázisok alapján elemzés végzésére,
a geofizikai inverzió elméletének és gyakorlatának készségszintű alkalmazására,
földi folyamatok (földrengések, felszíni stabilitás, klímaváltozások stb.) kockázatelemzésére,
tudományos kutatásban, nemzetközi kooperációban való részvételre, szakirányú projekttervezésre és végrehajtásra,
kutatásirányításra,
geofizikai problémák gyakorlati megoldására, terepi mérések kivitelezésére és irányítására,
 irányító munkakörök betöltésére a tudományos alapkutatásban, obszervatóriumi tevékenységben, specializációnak
megfelelő szakhatósági tevékenységben, az ipari nyersanyag és erőforráskutatásban és feltárásban, kommunális és veszélyes
ipari létesítmények helykiválasztásában és biztonságos üzemeltetésében, a vízgazdálkodásban és környezetvédelemben,
geofizikai kutatás magas szintű tervezésére, szervezésére és minőségi ellenőrzésére,
szakhatósági feladatok elvégzésére.
önállóság,
magyar és idegen nyelvű kommunikációs készségek,
természettudományi ismeretek: 1520 kredit
matematika, geoinformatika, inverzióelmélet, hullámterjedés, numerikus eljárások.
földfizikai törzsanyag: kőzetfizika, rugalmas hullámok a Földben, földi áramlások fizikája, földi gravitációs és mágneses tér,
felsőlégkörfizika, geodinamika és geotermika, térképvetületek; egyéb szakmai ismeretek (geofizikai kutatások menedzselése,
szeizmikus kockázat meghatározása, geokronológia, geokémia, vulkanológia, földtörténet, műholdas geodézia, repülési és
űrjog, űrélettan, Naprendszer kutatása, műholdas termésbecslés, távérzékelési adatrendszerek, csillagászattörténet, vetülettan,
térképtörténet, jelfeldolgozás, radartechnika).
 kutató geofizikus specializáció: szeizmikus adatfeldolgozás és értelmezés, tektonikus geomorfológia, gravitációs,
mágneses és geoelektromos kutatások, rugalmas hullámok a Földben, szénhidrogén kutatás, nagyfelbontású geofizika,
szeizmológia és szeizmotektonika, mélyfúrási geofizika, geofizikai terepgyakorlat;
 űrkutatótávérzékelő specializáció: távérzékelés, műholdas meteorológia, műholdfelvételek feldolgozása, csillagászat,
mesterséges holdak mozgása, asztrofizika, napfizika, bolygókutatás, helymeghatározó rendszerek, űrfizika, űrhírközlés,
műholdfedélzeti műszerek, űreszközök tervezése, Föld működése, NaprendszerFöld kapcsolatok, globális változások.
Diplomamunka: 26 kredit, ebből szaklaboratórium 6 kredit.
 A szakmai gyakorlat földtani vagy távérzékelési feladat megoldása nyári terep, illetve szakmai gyakorlaton, ahol a
hallgató, specializációtól függően, megismerkedik a fontosabb geofizikai vagy távérzékelési kutatómódszerek alkalmazásával, a
műszerek, illetve szoftverek kezelésével, az adatok feldolgozásával, az adatok értelmezésével.
alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint:
matematika (legalább 6 kredit),
fizika (legalább 6 kredit),
geológia (legalább 8 kredit),
földfizika (legalább 10 kredit),
alkalmazott geofizika (legalább 10 kredit) ismeretkörökben.
6. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1967 A mesterképzési szak megnevezése: geográfus (Geography)
 szakképzettség: okleveles geográfus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer
 választható specializációk: geoinformatika, geomorfológia, regionális elemzés, táj és környezetkutatás, terület és
településfejlesztés, turizmusföldrajz, erőforrás és kockázatelemző, régiómenedzser (Geoinformatics, Geomorphology, Regional
Analysis, Landspace and Environmental Research, Regional and Urban Development, Tourism Geography, Risk and Resource
Analyzer, Regional Management)
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földrajz alapképzési szak.
szakok: a műszaki földtudományi, a földtudományi, a környezettan, a földmérő és földrendező mérnöki, a tájrendező és kertépítő
mérnöki, a környezetmérnöki, a turizmusvendéglátás.
6.1. A szakmai alapozó és törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 3540 kredit.
A cél olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi
jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére
és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására.
Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak legyenek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a földrajzi terület belső törvényszerűségeit,
az eloszlási mintázatokat,
a grafikai és térképészeti eljárások használatát.
a földrajz mélyebb összefüggéseinek megértésére,
szakterületükön alternatív megoldások kidolgozására,
a tér, hely és régió elemeinek integrálására,
az emberi társadalom és földrajzi környezete kölcsönhatásából fakadó problémák vizsgálatára,
tájak értékelésére, táji, környezeti, térbeli kölcsönhatások átfogó elemzésére; továbbá
 a geoinformatika specializáción szerzett ismeretek birtokában:
az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni,
az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe rendezni vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon rendszerezni,
a rendezett adatbázisokban műveletek végzésére és modellalkotásra,
az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, AutoCAD,
Grass stb.) használatára;
 geomorfológia specializáción szerzett ismeretek birtokában:
geomorfológiai problémák feltárására, azok önálló megoldására,
más szakterületekkel való együttműködésre, eredményeik integrálására,
a gyakorlati élet szereplőivel való együttműködésre,
a társadalom figyelmének felkeltésére a geomorfológiai problémák megoldásai iránt,
a felszínalakulás térbeli folyamatainak térképi megjelenítésére, a terepi és laboratóriumi vizsgálatok végzésére és alkalmazói
szintű elemzésére;
 regionális elemzés specializáción szerzett ismeretek birtokában:
társadalmi jelenségek hazai és nemzetközi adatbázisainak feltárására, rendezésére,
a regionális elemzési ismeretek átfogó és helyiregionális társadalmigazdasági összefüggésekbe ágyazott értékelésére,
prezentálására, döntéselőkészítő elemzések készítésére,
a területi folyamatok rövid, közép és hosszú távú trendjeinek feltárására, előrejelzések készítésére;
 táj és környezetkutatás specializáción szerzett ismeretek birtokában:
a táj és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozásainak komplex elemzésére és tervezésére,
a táj és környezetalakítás hatásainak prognosztizálására, a várható következményeket jelző indikátorok meghatározására,
modern térinformatikai eszközök és módszerek alkalmazására, valamint a táj és környezetmonitoring megszervezésére,
a táj és környezetfejlesztés érdekében a rehabilitációs beavatkozások irányítására, a települési környezetvédelem táji
keretekben történő integrált kezelésére,
átlátni a táj és környezetvédelemben szerepet játszó helyi, regionális és európai uniós intézményrendszer kompetenciáját,
illetve a gyakorlatba átültetni ezek intézkedéseit;
 terület és településfejlesztés specializáción szerzett ismeretek birtokában:
terület és településfejlesztési kérdések elemzésére,
a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére,
érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére
 turizmusföldrajz specializáción szerzett ismeretek birtokában:
a turizmus alapjaiként szolgáló adottságok és feltételek térségi elemzésére, vizsgálatára,
a turisztikai desztinációk kérdéskörének komplex kezelési módjait, a turizmus hatásainak természeti, társadalmi, gazdasági,
politikai következményeit alkotó módon befolyásolni;
 az Európai Unió forrásaihoz kötődő területi vetületű idegenforgalmi projektek előkészítésére, tervezésére és
lebonyolítására;
 az erőforrás és kockázatelemző specializáción szerzett ismeretek birtokában:
 erőforrás és a kockázatadatok gyűjtésének irányítására, rendszerezésére és feldolgozására,
 a tudományos alapok és a társadalmi feltételek együttes alkotó felhasználására,
 folyamatos nemzetközi tájékozódásra és a helyi sajátosságokon alapuló adaptációra,
 eligazodásra a különböző szintű hatóságok és szervezetek közötti munkamegosztásban,
 az erőforrások kiaknázásának és a kockázatok mérséklésének gyakorlati irányítására;
 a régiómenedzser specializáción szerzett ismeretek birtokában:
 a pontos területfejlesztési helyzetfeltárás elkészítésére, a fontosabb telepítő tényezők, könnyen áttekinthető, tematikus
térképes ábrázolásával,
 megalapozott operatív és térségi marketing stratégiák felállítására, pénzügyi tervezéssel, pályázati lehetőségek
hozzárendelésével,
 települési, és térségi projektek lebonyolítására, a helyi szereplők összefogására, számukra szakmai, technikai segítség
nyújtására,
 workshopok, lakossági tájékoztatók, térségi rendezvények szervezésére és moderációjára,
 a helyi tudásbázis dinamizálására, térségi kutatások hálózatba szervezésére, az oktatási és kutatóintézetekkel való
együttműködések kialakítására.
kreativitás,
rugalmasság,
problémafelismerő és problémamegoldó készség,
kezdeményező és döntéshozatali képesség,
eredeti látás és gondolkodásmód, absztrakciós képességek.
földrajzi elméleti ismeretek: modellezés, szimuláció, földrajzi kutatásmódszertan, környezeti informatika, geomatematika,
K+F és projektmenedzsment;
szakmai ismeretek: környezetföldrajz, táj és környezettervezés, tájértékelés, tájelemzés, regionális és területi fejlesztés,
politikai földrajz, tér és társadalom kapcsolatelemzése.
 8.2.1972 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: Differenciált szakmai ismeretek 3560 kredit:
 geoinformatika specializáció: adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek
(ArcGIS, Idrisi, Goemédia, Grass stb.) ismerete, adatbáziskezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki
informatika;
 geomorfológia szakirány: geomorfológia, negyedidőszakkutatás, alkalmazott geomorfológiai térképezés, természeti
veszélyek, geomorfológiai tervezés, geomorfológiai értékek meghatározása;
 regionális elemzés specializáció: társadalmi térelmélet, társadalomstatisztikai adatbázisok, földrajzi információs
rendszerek, terepi társadalomföldrajzi adatgyűjtés, regionális elemzési módszerek, tematikus társadalomföldrajzi térképezés,
térelemzési és regionális modellek, területi hatáselemzések, a regionális vizsgálatok prezentációs eszközei;
 táj és környezetkutatás szakirány: környezet és tájtervezés, környezeti hatásértékelés, tájvédelem, környezetinformatika,
környezetgazdálkodás, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés;
 terület és településfejlesztés specializáció: terület és településfejlesztés, vidékfejlesztés, falufejlesztés, területi tervezés,
alkalmazott térinformatika, városok fejlesztésének kérdései, projekttervezésprojektmenedzsment, nemzetközi regionális
kapcsolatok, határmenti térségek közötti együttműködés, kistérségek és fejlesztési kérdéseik, helyi gazdaságfejlesztés,
közösségfejlesztés;
 turizmusföldrajz specializáció: térségi turizmustervezés módszerei, a turisztikai terméktervezés és fejlesztés térségi
kapcsolatai, tematikus kínálatok és utak tervezése és fejlesztése, az Európai Unió turizmuspolitikája, hatáselemzések a
turizmusban, turisztikai régiók a globális piacon, a turizmus nemzetközi és hazai intézményrendszere, régió és
településmarketing, desztinációfejlesztés és térségi menedzsment, a fenntartható fejlődés és a turizmus, idegenforgalmi
területfejlesztés, térorientált turisztikai termékek, a turizmus humánökológiája, a turizmustervezés geoinformatikai alapjai;
 erőforrás és kockázatelemző specializáció: a földi szférák, mint erőforrás és mint kockázat, a társadalom, mint erőforrás és
kockázat, a gazdaság fenntarthatósága és sérülékenysége, az éghajlatváltozás, ennek hatásai és a társadalmi válaszadás
lehetőségei, a fenntarthatóság és a kockázatmérséklés hazai és nemzetközi dokumentumai, a katasztrófavédelem és a kárenyhítés
elvei és gyakorlata, a fenntarthatóság és a kockázatok tudatosítása a társadalomban;
 régiómenedzser specializáció: építés és környezetföldtan, települési stresszforrások, fenntarthatóság a helyi tervezésben,
hulladékgazdálkodás, az ingatlangazdaságtan földrajzi vonatkozásai, szervezetfejlesztés és helyi irányítási modellek, vállalati
gazdaságtan, vállalkozások finanszírozása, helyi termékpálya és erőforrás menedzsment, térség és településmenedzsment, helyi
fejlesztési koncepcióalkotás, marketingkommunikációs és PR eszközök.
 Diplomamunka: 30 kredit.
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét (min. 5 kredit), amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
természettudományos ismeretek (10 kredit): matematika, geomatematika, fizika, kémia, biológia (ökológia), geodézia;
gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, jogi ismeretek, szociológia, menedzsment, európai uniós
ismeretek;
szakmai ismeretek (45 kredit): geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, talajföldrajz, népesség és településföldrajz,
általános gazdasági földrajz, regionális földrajz (Európa, Magyarország), geoinformatika.
7. GEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1974 A mesterképzési szak megnevezése: geológus (Geology)
 szakképzettség: okleveles geológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geologist
 választható specializációk: földtanőslénytan; vízföldtan, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan; ásványtankőzettan
geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria; EU medencekutató (Geology and Paleontology; Hydrogeology, Petroleum and
Environmental Geology; Mineralogy, Petrogogy, Geochemistry, Mineral Exploration and Archaeometry; EU Basin Researcher)
 4.1.1976 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a földtudományi alapképzési szak geológus specializációja.
szakok: a földtudományi alapképzési szak geofizikus szakiránya, a műszaki földtudományi alapképzési szak, a környezettan
alapképzési szak, a földrajz alapképzési szak.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek minimális száma: 30 kredit.
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit, ebből 10 kredit szaklaboratórium.
A képzés célja olyan geológusok képzése, akik geológiai szemléletmóddal, valamint megfelelő elméleti és gyakorlati
szaktudással rendelkeznek. Ismerik azokat a vizsgálati elveket, módszereket, melyek a szilárd és folyékony ásványi
nyersanyagok (érc, építőanyagok, szénhidrogén és hangsúlyozottan a víz) felkutatásához szükségesek. Tudományosan
megalapozott környezetvédelmi szemlélet és technikák birtokában képesek nemrutin jellegű környezet és vízgazdálkodási
feladatok megoldására is. Felkészültségük alapján alkalmasak legyenek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a szakma/tudományág elméleti és gyakorlati műveléséhez szükséges alapvető természettudományos, információs,
kommunikációs és vezetési ismeretanyagot a geológia teljes területén,
a nagy földi rendszerek folyamatait,
az ősföldrajzi és őskörnyezeti rekonstrukciókat, a szedimentológiai és szerkezetföldtani modelleket,
a különböző célú és jellegű földtani térképeket,
a távérzékelés alkalmazási módjait,
a földtani jelentés, alkalmazott földtani dokumentáció elkészítésének, szerkesztésének formáit,
vízgazdálkodási (kiemelten termálvízgazdálkodási) problémák megoldási lehetőségeit,
a geomatematikai módszereket,
a környezetszennyezési problémák kutatási és kárelhárítási módszereit,
a felszín alatti víz áramlási rendszereinek komplex térképezési módszereit,
a felszín alatti víz földtani hatótényező szerepének és a vízkőzet kölcsönhatásoknak a kezelési módszereit.
a földtani kutatás megtervezésére és az azzal kapcsolatos feladatok koordinálására, lebonyolítására, irányítására,
földtani veszélyforrások és földtani időtávlatban veszélyes objektumok geológiai szempontú értékelésére,
a földtani szakirodalom megismerésére és megértésére legalább egy világnyelven,
helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére, döntéshozásra,
következtetések levonására a földtani kutatás vagy szakértés során,
ásványok, kőzetek, ősmaradványok, felszíni és mélyföldtani objektumok terepi, laboratóriumi (műszeres) vizsgálatára,
dokumentálására és innovatív értelmezésére,
alapvető geológiai, geokémiai, paleobiológiai és geofizikai vizsgálati technikák, módszerek komplex alkalmazására és
értelmezésére,
különböző szilárd és fluid, ásványi nyersanyagok (szénhidrogén, víz, ércek, vegyesásványok építőanyagok)
prognosztizálására, kutatására, a kutatás és termelés megtervezésére, készletbecslésére,
különböző célú kutatási folyamatok során a földtani (ásványkőzettani, rétegtani, szerkezeti, kor) viszonyok
dokumentálására, földtani modellek készítésére, földtani térképezésre és egyéb földtani célú terepi munkára, földtani
anyagvizsgálat megtervezésére/elvégzésére, ásványi energiahordozók és nyersanyagok felkutatására és a megtalált készletek
megkutatására, hidrogeológiai folyamatok és mechanizmusok ismeretének széles körű alkalmazására, a fenntartható vízkészlet
gazdálkodás tudományos megalapozására, környezetgeológiai problémák felmérésére, azok elhárítására,
 megfelelő szakmai gyakorlat után, szakértői jogosultságra a specializációk területén,
számítógépes elemzés elvégzésére,
geológiai szaktudást igénylő gazdasági folyamatokban, vállalkozásokban való részvételre.
színlátás, térlátás,
vizuális kifejezőképesség,
terepi mozgásképesség,
magyar és idegen nyelvű kommunikációs készség,
kredit
ásványkőzettangeokémiai ismeretek; földtaniőslénytani; matematikai ismeretek.
ásvány, kőzettan és geokémia (510 kredit); földtan (1018 kredit), őslénytan, alkalmazott földtan, geomatematika, földtani
térképezés, terepgyakorlat.
Differenciált szakmai ismeretek legalább 30 kredit:
 földtanőslénytan specializáció: őslénytan (legalább 10), földtan (rétegtan, fáciestan, földtani térképfelvétel és
szerkesztés, AlpiKárpátiPannon régió regionális földtana) (legalább 12 kredit), üledékföldtan, szerkezeti földtan, geofizikai
kutatási módszerek);
 vízföldtan, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan specializáció: a szénhidrogének és a víz mint nyersanyag, valamint a
felszín alatti fluidum, mint földtani tényező kutatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, kárfelmérési és elhárítási
ismeretek, áramlástan matematikai kezelése, geostatisztikai és geofizikai kutatási technikák; ezen belül vízföldtan (legalább 15
kredit), szénhidrogénkutatás (legalább 5 kredit), földtan és környezetgeológia, valamint geofizika (legalább 10 kredit);
 ásványkőzettan, geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria specializáció: ásvány és kőzettan (6 kredit), geokémia
(6 kredit) ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálati módszerek (8 kredit), szilárd ásványi nyersanyagok, nemércek,
építőanyagok kutatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek (6 kredit), archeometriai és archeogeológiai ismeretek (4
kredit);
 EU medencekutató specializáció: medencegeometria, felépítés, fő fajták, medencék környezettani specifikumai,
vízföldtan és áramlástan (legalább 6 kredit), rétegtan és mikropaleontológia, valamint szekvenciasztratigráfia (legalább 6 kredit)
szeizmikus és földradar kutatási ismeretek), neotektonika (legalább 6 kredit), Pannon medence, mint a medencék egy
típusterülete kutatási projekt, mely terepi megfigyeléseken alapul.
Diplomamunka: 30 kredit, ebből 10 kredit szaklaboratórium.
A tanterv részét képező földtani térképezési terepgyakorlat min. 3 hét önálló földtani térképezési feladat elvégzése, térkép és
térképmagyarázó elkészítése.
alapján elismerhető legyen a korábbi tanulmányai szerint a 4.2ben megjelölt szakok esetén legalább 40 kredit; egyéb
természettudományi alapképzési szak esetén legalább 50 kredit szakmai ismeretanyag, amely a következő ismeretkörök
mindegyikéből legalább 66 kreditet tartalmaz: ásványtan, kőzettangeokémia, őslénytan, földtan, alkalmazott földtan.
8. KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1982 A mesterképzési szak megnevezése: környezettudomány (Environmental Science)
 szakképzettség: okleveles környezetkutató
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Researcher
 választható specializációk: alkalmazott ökológia, környezethidrológia, környezetfizika, környezetföldtudomány,
levegőkörnyezet, limnológia, műszeres környezeti analitika (Applied Ecology, Environmental Hydrology, Environmental
Physics, Environmental Earth Science, Atmospheric Environment, Limnology, Instrumental Methodology in Environmental
Science)
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a környezettan, a környezetmérnöki, a környezetgazdálkodási
agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki alapképzési szakok, valamint a biológia, a fizika, a földrajz, a földtudományi, a kémia
alapképzési szakok a tanári modul környezettan szakmai ismeretkörével.
biomérnöki és vegyészmérnöki alapképzési szakok, valamint a műszaki, agrár képzési terület 4.1. pontban fel nem sorolt
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%, aminek legalább fele laboratóriumi, terepi,
üzemi jellegű, önálló gyakorlati munka.
A képzés célja olyan környezetkutatók képzése, akik a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó
műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással és az ahhoz illeszkedő gyakorlattal, széles körben
hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szemléletmóddal rendelkeznek.
Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, földtudományi és
biológiai folyamatokat,
a környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszereit mikro, mező és makro régió szinten,
a földi erőforrások egyidejű kiaknázásnak és megőrzésének lehetőségeit,
a környezettudományra jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek alkalmazói, tervezői és vezetői szintű
ismeretanyagát,
a környezeti mintákban lévő szilárd, cseppfolyós és légnemű alkotók összetételének, szerkezetének és eloszlásának elemzési
módjait.
terepi és laboratóriumi környezeti vizsgálatok kivitelezésére, megfelelő figyelemmel a kockázatbecslésre, hozzáférési
jogokra, a megfelelő egészségügyi és biztonsági szabályozásokra,
mérési adatok előkészítésére, értelmezésére és bemutatására megfelelő minőségi és mennyiségi technikák és
programcsomagok felhasználásával,
mintavételre és a laboratóriumi adatgyűjtés hibáinak kezelésére,
környezeti hatásvizsgálatok tervezésére és kivitelezésére, az eredmények kiértékelésére összhangban a hazai és az EU
elvárásokkal és előírásokkal,
önálló tervező, irányító, szakértői munkakörök betöltésére a környezettudományhoz kapcsolódó tudományos kutatásokat
végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó és továbbfejlesztő munkahelyeken, kutatófejlesztő
intézetekben és a szakigazgatásban,
az ipar, a mező és erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok munkájába történő
bekapcsolódásra,
a természetvédelem területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok önálló megoldására,
az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, földtudományi és
biológiai folyamatok megértésére, valamint ezen folyamatok rendszerben való kezelésére,
a környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszerének feltárására és értékelésére mikro, mezo és makro régió
szinten,
a minőség fontosságának megértésére a környezettudományi kutatásokban,
(a rendszerint hiányos adatokból álló) különböző típusú észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján vezetői szinten
hipotézisek felállítására és ellenőrzésére,
a környezettudományban szerepet játszó anyagi minőségek és jelenségek tulajdonságainak felismerésére, azonosítására,
valamint ezek környezettudományi módszerekkel való jellemzésére,
a környezeti mintákban lévő alkotók eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nmkm mérettartományban, térben és
időben egyaránt,
kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és kutatási beszámolók elkészítésére, beleértve az átvett adatok
felhasználását is,
adatgyűjtésre, adatrögzítésre és feldolgozásra a megfelelő technikák alkalmazásával terepen és laboratóriumban,
a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés
munkafolyamat sorozaton keresztül; továbbá
 az alkalmazott ökológia specializáción szerzett ismeretek birtokában:
terepi és laboratóriumi vizsgálataikban az ökológiai szemlélet és a környezeti állapot értékelési eljárásainak érvényesítésére,
a természetvédelem területén jelentkező környezetvédelmi ökológiai szakképzettséget igénylő feladatok önálló, irányító
szintű megoldására,
 a környezethidrológia specializáción szerzett ismeretek birtokában:
a felszíni és felszín alatti vizekben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok közvetlen környezeti szerepének
értékelésére, valamint ezek hidrológiai módszerekkel történő jellemzésére,
a felszíni és felszín alatti vizekben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatokra jellemző, közvetlen környezeti
szempontból fontos paraméterek mérésére és a mérési eredmények kiértékelésére;
 a környezetfizika specializáción szerzett ismeretek birtokában:
a környezettudomány jellegzetesen fizikai mérési és adatfeldolgozási módszereket igénylő területeinek művelésére,
a modern környezettudomány által felhasznált fizikai elméletek alkotó felhasználására;
 a környezetföldtudomány specializáción szerzett ismeretek birtokában:
környezetföldtudományi kutatásokban való részvételre, továbbá a fentiekkel kapcsolatos, szakhatósági feladatok ellátására,
a környezeti hatásvizsgálatok, a környezetminősítés, a hulladékelhelyezés, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés kapcsán
felmerült földtudományi problémák kezelésére,
a földtörténeti múltban, de különösen az ember kialakulásával jellemzett közelmúltban a környezettörténet áttekintésére és
ebből a környezet jelen és jövőbeli természetes és mesterséges változásainak jobb előrejelzésére,
az energia és ivóvízkérdés földtudományi vonatkozásainak ismerete révén a környezettudatos gyakorlati megoldások
felismerésére és kommunikálására;
 a levegőkörnyezet specializáción szerzett ismeretek birtokában:
a légkörben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok környezeti (lokális, regionális és globális) hatásainak felismerésére és
elemzésére,
a légkört alkotó gázok és aeroszol részecskék mintavételének és elemzésének megtervezésére és kivitelezésére, illetve az
eredmények tudományos értékelésére;
 a limnológia specializáción szerzett ismeretek birtokában:
a szárazföldi felszíni vizeket érintő problémák széles körű megértésére a vizek földtani, kémiai és biológiai sajátságainak
részletes ismerete alapján,
a szárazföldi felszíni vizekkel kapcsolatos megfigyelési és kísérletes kutatások tervezésére, végrehajtására, a kapott adatok
tudományos elemzésére;
 a műszeres környezeti analitika specializáción szerzett ismeretek birtokában:
a környezeti folyamatok molekuláris megértésére, a folyamatok eredetének és hatásának megértésére,
megfelelő monitorozási rendszer összeállítására,
környezetbarát technológiai módosítások megalkotására, illetve környezetbarát technológiák kémiai alapjainak
kidolgozására,
a kémiai szennyezés mentesítési eljárások kidolgozására,
az adott környezeti probléma megoldását elősegítő új analitikai módszerek önálló kidolgozására, optimálására, validálására
és az adott feltételek melletti alkalmazására.
rendszerszemlélet,
jó megfigyelőkészség,
jó szervezőkészség,
kredit
alkalmazott matematika, környezeti informatika, alkalmazott fizika, biokémia, egyes környezeti övek fizikája, hidrológia,
alkalmazott analitikai kémia, globális és regionális változások, sugárzások, energetika és környezet, élettan, alkalmazott
ökológia.
környezeti mintavétel, környezeti méréstechnikák, környezetvédelem (megelőzés, fenntarthatóság, rehabilitálás), táj és
környezetgazdálkodás, természetvédelem, környezeti anyagok, szennyezések, a környezettudomány társadalmi beágyazottsága
(jogi, közgazdasági, kommunikációs feltételrendszer, pályázati ismeretek), terepgyakorlat és/vagy üzemi gyakorlat.
 alkalmazott ökológia specializáció: alkalmazott ökológia, ökológiai minősítés, társadalmi kihatások, természetvédelem;
részterületek: település ökológia, természetvédelmi ökológia és kezelés, erdészeti ökológia, agroökológia, biodiverzitás és
mérése, tájelemzés, környezet ökológiai minősítés, környezetszennyezés ökológiai hatásai, környezet és társadalom, ökológiai
modellezés; laboratóriumi/terepi gyakorlatok (legalább 10 kredit): biodiverzitás és mérése, tájelemzés, környezet ökológiai
minősítés, környezetszennyezés ökológiai hatásai, ökológiai modellezés; egyéb alkalmazott ökológiai ismeretek;
 környezethidrológia specializáció: hidrogeomorfológia, talajmikrobiológia, élővizek ökológiája, hidrogeológia,
hidrológiai folyamatok modellezése, vízgazdálkodás, szennyezőanyagterjedési modellek; laboratóriumi/terepi gyakorlatok
(legalább 10 kredit): hidrológiai folyamatok modellezése, szennyezőanyagterjedési modellek, vízanalitikai gyakorlatok,
hidrobiológiai mérési gyakorlatok; egyéb környezethidrológiai ismeretek;
 környezetfizika specializáció: környezeti áramlások dinamikája, sugárzások fizikája, izotóptechnika, sugárvédelem,
energetika és környezet, akusztika, zaj és rezgésvédelem, anyagtudomány, környezettudatos technológiák, fizikai mérési
módszerek; laboratóriumi gyakorlatok (legalább 10 kredit): izotóptechnika, anyagtudomány, zaj és rezgésvédelem, sugárzások
fizikája, mérési módszerek, egyéb környezetfizikai ismeretek;
 környezetföldtudomány specializáció: negyedidőszak kutatás, globális és regionális klímaváltozások; alkalmazott
hidrogeológia, alkalmazott paleoökológia, környezeti ásványtan; fosszilis és megújuló energiahordozók földtudományi
vonatkozásai; a KárpátPannon régió földtani viszonyai és topográfiája; környezetvédelem; régészeti geológia, archeometria;
laboratóriumi/terepi gyakorlatok (legalább 10 kredit): térinformatika, alkalmazott hidrogeológia, környezetgeofizika,
alkalmazott paleoökológia, környezeti ásványtan, levegőkörnyezet; egyéb környezetföldtudományi ismeretek;
 levegőkörnyezet specializáció: levegőkémia, fizikai meteorológia, légköri modellek, levegőminőség és egészségügyi
hatások, levegőtisztaságvédelmi technológiák; laboratóriumi gyakorlatok (legalább 10 kredit): levegőkémia, fizikai
meteorológia, levegőtisztaságvédelmi technológiák; egyéb levegőkörnyezeti ismeretek;
 limnológia specializáció: alkalmazott limnológia, planktonökológia, vízminőségi modellek, vízügyi hidrológia és
hidrobiológia, ökofiziológia és kísérlettervezés, vízi élőlényismeret; laboratóriumi gyakorlatok (legalább 10 kredit): alkalmazott
limnológia, planktonökológia, ökofiziológia és kísérlettervezés; egyéb limnológiai ismeretek;
 műszeres környezeti analitika specializáció: kémiai analitika, műszeres analitikai módszerek, vízkémia, a levegő kémiája,
talajkémia, élelmiszeranalitika, környezettechnika, környezeti katalízis, környezetvédelmi technológia, energiatermelés, a
közlekedés környezeti hatása; analitikai spektroszkópiai eljárások, szerkezetvizsgáló módszerek, modern nagyműszeres
eljárások, távérzékelés, kemometria, analitikai minőségbiztosítás, validálás, szabványosítás, akkreditálás; laboratóriumi
gyakorlatok (legalább 10 kredit): műszeres analitikai gyakorlatok, szerkezetvizsgálat, nukleáris méréstechnika,
környezetvédelmi technológia, környezeti informatika, egyéb műszeres analitikai ismeretek.
 A képzésnek legalább a 6.6. pontban meghatározott mértékben integráns része a laboratóriumi és terepi önálló
gyakorlati munka. Specializáció, illetve intézményi tanterv üzemi gyakorlatot is megkövetelhet a kreditkeret terhére. A
specializációk által előírt minimális gyakorlati követelményeket a 8.3. pont tartalmazza.
alapján elismerhető legyen 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint természettudományi, környezettudományi, műszaki,
környezetgazdasági ismeretekből, amelyből a természettudományi és környezettudományi ismeret legalább 50 kredit.
9. MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1989 A mesterképzési szak megnevezése: matematikus (Mathematics)
 szakképzettség: okleveles matematikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematician
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a matematika alapképzési szak.
szakok: a természettudomány, műszaki, informatika képzési területek valamennyi alapképzési szakja, a gazdaságtudományok
képzési terület közgazdasági képzési ágának gazdaság és pénzügymatematikai elemzés alapképzési szakja.
A képzés célja olyan tudományos kutatási szintet elérő, szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik
megszerzett matematikai szaktudásukat képesek alkotó módon a gyakorlatban is felhasználni. Nyitottak szakterületük és a rokon
szakterületek új tudományos eredményeinek kritikus befogadására. Egyaránt alkalmasak elméleti és gyakorlati matematikai
problémák modellezésére, megoldási eljárások kidolgozására és ezen eljárások tényleges folyamatának irányítására.
Megfelelően felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
az algebra, analízis, diszkrét matematika, geometria, operációkutatás, számelmélet, valószínűségszámítás és matematikai
statisztika alapvető eredményeit,
a matematika legfontosabb alkalmazási területeit,
a szakma gyakorlásához szükséges informatikai ismeretanyagot.
a matematikai ismeretek alkotó jellegű integrálására és alkalmazására a természettudományok, gazdaságtudományok,
műszaki és informatikai tudományok által felvetett problémák megoldásában,
a műszaki és a gazdasági életben működő bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és modellezésére,
döntési folyamatok előkészítésére,
a számítástechnika eszközeinek alkalmazásával a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő számítási
magyar és idegen nyelvű (angol) szakmai kommunikációra.
kritikai gondolkodás,
absztrakciós és modellalkotó képesség,
rendszerszerű gondolkodás,
szakmai felelősségvállalás,
önálló döntéshozatal,
szakmai együttműködés,
csoportmunkában való részvétel képessége.
Elméleti alapozás: 1525 kredit
algebra alapjai (Unitér terek, spektráltétel. Polinommátrixok kanonikus alakja. Mátrixok minimálpolinomja, Cayley
Hamiltontétel. Jordanféle normálalak. Sajátvektor. Kvadratikus alakok, Sylvester tétele. Algebrai struktúrák. A csoportelmélet
alapjai: permutációcsoportok, Lagrangetétel, normálosztók és faktorcsoportok. A véges Abelcsoportok alaptétele. A
gyűrűelmélet alapjai: Integritástartományok. Testkonstrukciók, véges testek), analízis alapjai (Mértékelmélet. Lebesgueintegrál.
Függvényterek. Komplex függvénytan. Cauchytétel és integrálformula. Analitikus függvények hatványsora. Izolált szinguláris
helyek, reziduumtétel. Közönséges differenciálegyenletek. Egzisztencia és unicitási tételek. Lineáris egyenletek és rendszerek.
Hilbertterek, ortonormált rendszerek), geometria alapjai (Nemeuklideszi geometriák: Projektív terek. Csoportelméleti
vonatkozásaik, transzformációcsoportok geometriája. Vektoranalízis: Differenciálszámítás, vektorkalkulus 3dimenzióban.
Topológikus és metrikus tér fogalma. Sorozatok és konvergencia. Kompaktság és összefüggőség), valószínűségszámítás és
matematikai statisztika alapjai (Bayestétel, sztochasztikus függetlenség. Valószínűségi változók és az eloszlásfüggvény.
Várható érték, szórásnégyzet, kovarianciamátrix. Nagy számok erős és gyenge törvényei. BorelCantelli lemma. A feltételes
várható érték általános fogalma. Független tagú sorok. Karakterisztikus függvények alapjai. Centrális határeloszlástétel.
Statisztikai sokaság, véletlen minta, empirikus eloszlás, GlivenkoCantellitétel, nevezetes statisztikák. Maximumlikelihood
becslés, momentummódszer. NeymanPearsonlemma. Konfidenciaintervallumok. Paraméteres próbák és nemparaméteres
próbák).
Az alábbi ismeretkörök közül legalább négy témakör ismeretanyagának választása:
Algebra és számelmélet (512 kredit): Csoportelmélet. Permutációcsoportok. Csoport automorfizmusai, szemidirekt szorzat.
Konjugáltság, normalizátor, centralizátor, centrum. Osztályegyenlet, Cauchytétel, Sylowtételek. Véges pcsoportok. Nilpotens,
ill. feloldható csoportok. A véges nilpotens csoportok jellemzése. Szabad csoportok, definiáló relációk. Szabad Abelcsoportok.
A végesen generált Abelcsoportok alaptétele. Lineáris csoportok. Testelmélet. Testbővítés. Végesfokú bővítés, fokszámtétel.
Felbontási test, normális testbővítés. Véges testek. Tökéletes testek és végesfokú bővítéseik. Test algebrai lezártja. Galois
csoport, a Galoiselmélet főtétele. Radikálbővítés. A gyökjelekkel való megoldhatóság jellemzése. RuffiniAbeltétel.
Gyökjelekkel megoldhatatlan racionális együtthatós algebrai egyenlet létezése. Algebrai feltétel geometriai alakzat
szerkeszthetőségére körzővel és vonalzóval. Az algebrai kombinatorika elemei. Kvadratikus kongruenciák, Legendre
szimbólum. Diszkrét logaritmus (index). Egyértelmű prímfaktorizáció kérdése bizonyos másodfokú számtestekben. Diofantikus
problémák. Lánctörtek és alkalmazásaik.
Analízis (512 kredit): Funkcionálanalízis elemei. StoneWeierstrasstétel. Banachterek, korlátos lineáris transzformációk. Az
Lpterek duálisai, folytonos függvények terének duálisa, Hilberttér duálisa, reflexivitás. HahnBanachtétel, BanachSteinhaus
tétel, nyílt leképezések tétele és következményeik. Parciális differenciálegyenletek. A matematikai fizika modellegyenleteire
kitűzött kezdetiérték és peremértékproblémák egzisztencia, unicitás és stabilitásvizsgálatai (húr rezgése, hővezetés, Laplace
egyenlet). A karakterisztikák módszere. Fouriermódszer. Maximumminimumelv lineáris egyenletekre. Greenfüggvény. A
Dirichletprobléma megoldása gömbben. Fouriersorok. Fejértétel. A trigonometrikus rendszer teljessége. Riemannlemma.
Konvergenciakritériumok. Fouriertranszformált. Inverziós formula. Ortogonális polinomok. Laguerrefüggvények teljessége.
Laplacetranszformáció.
Geometria (512 kredit): Differenciálgeometria és topológia. Sokaságok, szimpliciális felbontások. Kompakt felületek
osztályozása. Homotópia. Sima sokaságok, tenzorok és differenciálformák. A doperátor és Stokes tétele, bevezetés a de Rham
elméletbe. Riemannmetrika, görbület és geodetikusok felületeken. GaussBonnettétel. Véges geometriák. Illeszkedési
struktúrák. Projektív és affin síkok. Galoisgeometriák. Kombinatorikai és csoportelméleti módszerek geometriai alkalmazásai.
Véges algebrai geometria. Kódelméleti alkalmazások.
Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (512 kredit): Martingálok. Martingál, szub és szupermartingál.
Konvergenciatétel, reguláris martingálok. Doobfelbontás, négyzetesen integrálható martingálok konvergenciahalmaza.
Megállási idők, Waldazonosság. Markovláncok. Diszkrét paraméterű Markovláncok. Az állapotok osztályozása, periódus,
átmeneti és visszatérő állapotok. Az átmenetvalószínűségek határértéke. Pozitív és nullállapotok. Stacionárius eloszlás,
ergodikus Markovláncok. Pontfolyamatok, Poissonfolyamat. Wienerfolyamat konstrukciója. Kvadratikus variáció. A
trajektóriák analitikus tulajdonságai (folytonosság, nemdifferenciálhatóság, Hölderfolytonosság). Faktoranalízis.
Többszempontos szórásanalízis, szórásfelbontó táblázatok. Főkomponens és faktoranalízis, a főkomponensek, faktorok
becslése, a faktorszám meghatározása, faktorok forgatása.
Diszkrét matematika (512 kredit): Testek alkalmazásai. Párosításelmélet, általános faktorok. Gráfok beágyazásai. Erősen
reguláris gráfok, az egészségi feltétel és alkalmazásai. Leszámláló kombinatorika: generátorfüggvények, inverziós formulák,
rekurziók. Mechanikus összegzés. Gráfelméleti alkalmazások (fák, feszítő fák, 1faktorok száma). Véletlen módszerek: várható
érték és második momentum módszer, véletlen gráfok, küszöbfüggvény. Extremális kombinatorika: extremális
halmazrendszerekről és gráfokról szóló klasszikus tételek. Rendezés és kiválasztás, kupac. Dinamikus programozás.
Gráfalgoritmusok: szélességi és mélységi keresés, feszítőfák, legrövidebb utak, párosítás páros gráfban, magyar módszer,
folyamok. Kereső fák, amortizációs idő, Fibonaccikupac. Huffmannkód, LempelZivWelch eljárása.
Operációkutatás (512 kredit): Lineáris optimalizálás: klasszikus eredmények (pl. alternatíva tételek, dualitás, Minkowsky
Weyltétel); Pivotalgoritmusok (szimplex, crisscross); belsőpontos algoritmusok (logaritmikus barriermódszer, Karmarkar
algoritmus); ellipszoidalgoritmus. Nemlineáris optimalizálás: konvex optimalizálás klasszikus eredményei (szeparációs tételek,
konvex Farkastétel, KarushKuhnTuckertétel, Lagrangefüggvény és nyeregponttétel); módszerek (Newtonmódszer, redukált
gradiens módszer, belsőpontos algoritmus). Diszkrét optimalizálás: klasszikus eredmények (Max folyam min vágás, Egerváry
dualitás, Hoffmantétel); poliéderes kombinatorika (teljesen unimoduláris mátrixok alkalmazásai, teljesen duális egészértékűség,
párosítás poliéder); Gráfalgoritmusok (magyarmódszer, EdmondsKarpalgoritmus, előfolyamalgoritmus, költséges áram); NP
teljes problémák algoritmikus megközelítései (dinamikus programozás, Lagrangerelaxáció, korlátozás és szétválasztás, mohó
algoritmusok). Sztochasztikus programozás: alapmodellek (várható értékkel és valószínűséggel megfogalmazott, statikus és
dinamikus); megoldó módszerek. Optimalizálásra vezető gyakorlati problémák (modellek).
A következő ismeretkörök közül legalább három témakör ismeretanyagának választása úgy, hogy a választott témakörök
mindegyikéből legalább 1010 kreditet kell teljesíteni.
Algebra: (algebrai kódelmélet, csoportelmélet, csoportok reprezentációelmélet, félcsoportelmélet, gyűrűelmélet, hálóelmélet,
homologikus algebra, kommutatív algebra, univerzális algebra).
Számelmélet: (additív számelmélet, az algebrai számelmélet elemei, diofantikus egyenletek, kongruenciák és alkalmazásaik,
konstruktív számelmélet).
Analízis: (dinamikai modellek, komplex függvénytan, operátorelmélet, reprezentációelmélet, valós függvénytan).
Geometria: (algebrai geometria, algebrai topológia, differenciáltopológia, diszkrét geometria, geometriai modellezés,
hiperbolikus geometria, konvex halmazok, Liecsoportok).
Sztochasztika: (független növekményű folyamatok, határeloszlástételek, idősorok elemzése, információelméleti
alapfogalmak, paraméteres és nemparaméteres próbák, statisztikai programcsomagok).
Diszkrét matematika: (extremális kombinatorika, gráfelmélet, kódok és szimmetrikus struktúrák).
Operációkutatás: egészértékű programozás, folytonos optimalizálás, játékelmélet, kombinatorikus optimalizálás,
matroidelmélet, sztochasztikus optimalizálás, ütemezéselmélet;
alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi matematikai tanulmányai alapján algebra, analízis, geometria,
halmazelmélet, kombinatorika, matematikai logika, operációkutatás, számelmélet, valószínűségszámítás tárgyak
ismeretköreiből.
10. METEOROLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1994 A mesterképzési szak megnevezése: meteorológus (Meteorology)
 szakképzettség: okleveles meteorológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Meteorologist
 választható specializációk: időjáráselőrejelző, éghajlatkutató (Weather Forecasting, Climate Research)
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a földtudományi alapképzési szak meteorológus
specializációja; a fizika alapképzési szak környezetfizika specializációja; a környezettan alapképzési szak meteorológiai
specializációja.
földtudományi alapképzési szak geofizikus, geológus, csillagász specializációi; a környezettan alapképzési szak nem
meteorológiai specializációi; a fizika alapképzési szak nem környezetfizika specializációi; a műszaki földtudományi
alapképzési szak; földrajz alapképzési szak.
A képzés célja olyan meteorológusok képzése, akik megfelelő meteorológiai szemlélettel, valamint magas szintű elméleti és
gyakorlati szaktudással rendelkeznek. Ismerik és készség szintjén képesek alkalmazni a gyakorlati, mérés és megfigyelés
orientált vizsgálati módszereket, valamint az időjárás és az éghajlat modellezéséhez, előrejelzéséhez szükséges eljárásokat.
Tudományosan megalapozott meteorológiai, környezetvédelmi szemlélettel rendelkeznek. Felkészültségük alapján alkalmasak
a szakma gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretanyagot,
a meteorológiai ismeretek rendszerét,
a légköri folyamatok, az időjáráselőrejelzés, az éghajlatváltozás, az alkalmazott klimatológia, a környezetvédelem alapvető
ismereteit,
a kutatáshoz és az operatív munkához kapcsolódó széles körben alkalmazható problémamegoldó módszereket.
a meteorológia és a klimatológia minden területén tudományos kutatási feladatok tervezésére, megszervezésére és
végrehajtására,
a földfelszíni meteorológiai megfigyelési rendszer kezelésére, fejlesztésére,
az űrbázisú meteorológiai megfigyelőrendszer adatainak feldolgozására és elemzésére,
levegőkörnyezeti megfigyelések végrehajtására, adatfeldolgozására és elemzésére, tanulmányok készítésére,
távérzékelési komplex feladatok végrehajtására,
éghajlati kutatások, idősor és mezősor analízis feladatok végzésére,
globális és regionális éghajlatváltozással kapcsolatos elemzések készítésére,
az időjárás előrejelzésére operatív munkakörben,
numerikus modellezésre,
skálafüggő éghajlat és légkördinamikai vizsgálatokra,
repülésmeteorológiai előrejelző és elemző feladatokra,
veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésére, riasztásra,
légköri transzport folyamatok vizsgálatára, modellezésére,
a talajnövényzetlégkör közötti kölcsönhatások kutatására, elemzésére,
légkörfizikai és levegőkémiai kutatások és szakfeladatok ellátására,
magas szintű alkalmazott számítástechnikai műveletek elvégzésére.
mérési és modellezési készség,
matematika, fizika, informatika: 1018 kredit.
dinamikus meteorológia, légköri energetika, szinoptikus meteorológia, numerikus előrejelzés, mezoszinoptika, éghajlattan,
légkörfizika, felszínlégkör kölcsönhatások, fizikai oceanográfia meteorológiai műszerek és megfigyelések, távérzékelés,
műholdmeteorológia, statisztikai módszerek.
 időjáráselőrejelző specializáción: előrejelzési informatika, előrejelzési gyakorlat, szinoptikus meteorológia, numerikus
előrejelzés, mezőelemzés, numerikus parametrizációk, repülésmeteorológia;
 éghajlatkutató specializáción: globális és regionális éghajlatváltozás, éghajlati adatok feldolgozása, éghajlat modellezés,
hidrológia, óceán és krioszféra, megújuló energiaforrások, levegőkörnyezetvédelem, agroklimatológia, kémiai folyamatok a
légkörben, biogeokémiai körfolyamatok, városklimatológia.
A szakmai gyakorlatokat az intézményi tanterv határozza meg.
földtudományi alapismeretek (10 kredit): általános csillagászati, földrajzi, geofizikai, geológiai, térképészeti tárgyak;
matematikai ismeretek (12 kredit): elemi analízis, matematika, parciális differenciálegyenletek, valószínűségszámítás és
matematikai statisztika;
fizikai ismeretek (12 kredit): mechanika, hőtan, elektromosság, optika, általános fizika, elméleti fizika;
informatikai ismeretek (6 kredit): numerikus módszerek, programozás, adatfeldolgozás;
meteorológiai törzsanyag (10 kredit): általános meteorológia, klimatológia, alkalmazott klimatológia, dinamikus
meteorológia, szinoptikus meteorológia, légkörfizika, levegőkémia.
11. VEGYÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.1999 A mesterképzési szak megnevezése: vegyész (Chemistry)
 szakképzettség: okleveles vegyész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist (MSc)
 választható specializációk: analitikai kémia, anyagkutatás, gyógyszerkutatás, szerkezetkutatás, informatikai kémia,
környezetkémia, szintetikus kémia (Analytical Chemistry, Materials Science, Pharmaceutical Chemistry, Structural Chemistry,
Chemical Informatics, Environmental Chemistry, Syntetic Chemistry)
 4.1.2001 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: specializációtól függetlenül a kémia alapképzési szak,
vegyészmérnök alapképzési szak, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű vegyészmérnöki, vegyész
fizikus laboratóriumi operátor, kémiatanári alapképzési szakok.
szakok: a biológia, a fizika, a földrajz, a földtudományi, a környezettan, a matematika, a természetismeret, valamint a
biomérnöki, az anyagmérnöki, a környezetmérnöki és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési
szak.
illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a
elfogad.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: legalább 30 kredit.
A képzés célja a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan vegyészek képzése, akik
szakterületükön magas szintű elméleti és gyakorlati kémiai ismeretekkel, a rokon szakterületeken (pl. matematika, fizika,
informatika, szakmai idegen nyelv) megfelelő szintű alaptudással rendelkeznek; alkalmasak elsősorban a kutatás és a műszaki
fejlesztés területén a választott tudományterületükön kezelhető feladatok és problémák önálló tanulmányozására és
megoldására, valamint anyagok előállítására és kémiai átalakítására, azok minőségi és mennyiségi vizsgálatára, szerkezetük
meghatározására; önálló és irányító munkaköröket láthatnak el például a vegyipari termelésben és más gazdasági ágazatokban,
igazgatási területeken, a környezetgazdálkodásban és környezetvédelemben, minőségbiztosítási és minőségellenőrzési
területeken.
a szakmához kötött legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteket és laboratóriumi szintű alkalmazásukat;
a kémiai ismeretek rendszerezett megértéséhez és elsajátításához szükséges módszereket;
a vegyész munkahelyeken szükséges vezetői ismereteket;
alkalmazói szinten a számítógépes kommunikáció és elemzés módszereit;
a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki
és gazdasági jogi szabályozás alapvető ismereteit, illetve szabályait;
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikák alkalmazását.
a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására;
a tudományágban megszerzett információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására;
szakmai bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra;
feladatok önálló megtervezésére és végrehajtására;
önművelésre, önfejlesztésre;
a műszaki gazdasági humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére;
kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére, a szakterülettel kapcsolatos
szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására;
laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi kémiai feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák elsajátítására és fejlesztésére,
különösen a választott specializációnak megfelelő területen;
önálló feladatok ellátására a kémiai technológiai rendszerek fejlesztésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében;
tudományos kutatómunkára;
legalább egy idegen nyelven szakmai dokumentáció, szakirodalom megértésére, kommunikációra; továbbá
 az analitikai kémia specializáción szerzett ismeretek birtokában: a korszerű analitikai, spektroszkópiai és
tömegspektrometriai módszerek alkalmazására, a radioanalitika, élelmiszeranalitika, a kemometria alkotó felhasználására, a
minőségbiztosítás, a gazdaság és a környezetvédelem legkülönbözőbb területein;
 az anyagkutatás specializáción szerzett ismeretek birtokában: az anyagtudomány kutatófejlesztő munkájában való
részvételre, új anyagi rendszerek előállítására, megtervezésére és vizsgálatára; a modern anyagi technikai újdonságok folyamatos
megismerésére és értékelésére;
 a gyógyszerkutatás specializáción szerzett ismeretek birtokában: a gyógyszerkutatási és gyógyszerfejlesztési
tevékenység elvégzésére, a gyógyszerkutatásban résztvevő orvosokkal, gyógyszerészekkel és gazdasági szakemberekkel való
együttműködésre;
 a szerkezetkutatás specializáción szerzett ismeretek birtokában: a korszerű kémiai szerkezetkutatás elméleti és gyakorlati
ismereteinek alkalmazására, a gyakorlatban felmerülő molekulaszerkezeti kérdések megoldásához szükséges adekvát módszerek
kiválasztására és alkotó felhasználására;
 az informatikai kémia specializáción szerzett ismeretek birtokában: az informatika alapvető elméleti és gyakorlati
ismereteinek felhasználására és a kémiában, a vegyiparban és a gyógyszeriparban felmerülő, informatikával kezelhető kérdések
megoldásához szükséges módszerek kiválasztására és alkalmazására;
 a környezetkémia specializáción szerzett ismeretek birtokában: a környezetben lejátszódó folyamatok kémiai okainak
felismerésére, a környezetszennyező anyagok analitikájának, ártalmatlanításának elméleti és gyakorlati ismeretében a
gyakorlatban felmerülő környezeti kémiai kérdések megoldásához a megfelelő módszerek kiválasztására és alkalmazására;
 a szintetikus kémia specializáción szerzett ismeretek birtokában: adott szerves vegyipari vagy gyógyszeripari
munkahelyen a hatékony, innovatív munkához szükséges speciális ismeretek rövid idő alatt történő megszerzésére és
felhasználására.
kredit:
természettudományos alapismeretek: matematika, fizika, biológia, földtudomány, informatikai kémia.
Szervetlen kémia: Koordinációs kémia. A komplex vegyületek jellemzése, vizsgálatuk módszerei. Biológiai és gyakorlati
szempontból jelentős ligandumok. A komplex vegyületek szerepe biológiai folyamatokban, gyógyászati, környezetvédelmi,
analitikai stb. jelentőségük. Az elemorganikus vegyületek jellemzése, gyakorlati vonatkozásokkal.
Szerves kémia: Retroszintézis, szintonok, szintézistervezés. Modern szerves kémiai szintézismódszerek, fémorganikus
vegyületek alkalmazása szerves szintézisekben. Védőcsoportok és alkalmazásaik. Természetes forrásból származó és
félszintetikus és szintetikus biológiailag aktív molekulák jellemzése és szintéziseik. Szerves kémiai reakciók mechanizmusának
értelmezése, határmolekulapályák elmélete és alkalmazása, sztereoelektronikus hatások. Néhány alapvető nemionos
mechanizmus. Bioreguláció
Komplex szerves kémiai feladat megoldása modern szerves kémiai szintézismódszerek alkalmazásával, kromatográfiás
elválasztás, tisztaságellenőrzés, szerkezetazonosítás.
Fizikai kémia: Anyagszerkezet és elméleti kémia, fenomenologikus és statisztikus termodinamika, reakciókinetika,
elektrokémia, kolloidkémia, kolloidtechnológia, környezeti kolloidkémia, radiokémia és izotóptechnika tárgykörökből a BSc
ismeretekre építő, mélyebb elméleti összefüggéseket is elemző kurzusok. Haladó fizikai kémiai gyakorlat, számítógépes kémia.
Analitikai kémia: Analitikai vizsgálatok tervezése, analitikai stratégiák természetes, ipari és környezeti minták minőségi,
mennyiségi és speciációs analitikai vizsgálatához. Az analitikai módszerek teljesítőképességének összehasonlítása. Új analitikai
módszerek érvényesítése (validálása). Mintavételi, mintaelőkészítési eljárások műszeres analízisekhez. Kalibrálás,
standardizálás. Műszeres technikák, elválasztási módszerek elvének és gyakorlatának mélyebb elsajátítása. Kombinált analitikai
eljárások speciációs analitikai célokra. Online és folyamatos analitikai módszerek. Az elemzési adatok értékelési módszerei.
Műszaki kémia: Válogatott fejezetek a kémiai technológiából. A vegyészmérnöki tudomány alapjai.
Differenciált szakmai ismeretek: legalább 30 kredit
 A b) pontban felsorolt specializációk ismeretköreiből egyenként legalább 4 kredit értékű ismeret teljesítése.
 b)2005 specializáció választása esetén:
 Analitikai kémia specializáció: A legelterjedtebb analitikai kémiai módszerek elméleti alapjai; a mérőműszerek
felépítése, működési elve, alkalmazásai; a validálás és minőségbiztosítás szabályai; a mérések kiértékelésének módszerei; az
analitikai kémia jelentősége a környezetvédelemben, a gyógyszer és az élelmiszeriparban; az analitikai kémiai eredmények
felhasználása, az eredmények alkalmazása a gazdasági és a nonprofit szférában.
 Anyagkutatás specializáció: Szerves, szervetlen és fémorganikus kiindulási anyagok; amorf rendszerek előállítási
módszerei, szolgél technika; polimer gélek; nemkonvencionális anyagok; nanodiszperz rendszerek; felületi rétegek előállítási
lehetőségei; rendezett molekuláris nanorétegek; spektroszkópiai vizsgálatok az anyagtudományban (IR, NMR, MS, nukleáris
módszerek); szórási vizsgálatok (fény, röntgen, neutron); képalkotó technikák (TEM, SEM, AFM); felületvizsgálati módszerek
(optikai, elektrokémiai stb); diffrakciós mérések.
 Gyógyszerkutatás specializáció: Biokémia. Bioorganikus kémia. Bioszervetlen kémia. Élettan. Sejtbiológia. Biológiailag
aktív peptidek. Gyógyszerek szerkezete és hatása III. Gyógyszeripari kutatás és fejlesztés. Sztereoszelektív szintézisek.
Totálszintézisek. A sztereokémia és a kiroptikai spektroszkópia alapjai. Szerves kémiai spektroszkópia és elválasztástechnika.
Szerves kémiai speciális preparatív és biomolekuláris módszerek.
 Szerkezetkutatás specializáció: NMR spektroszkópia. Röntgendiffrakció. Optikai spektroszkópia. UV, látható, IR és
Ramanspektroszkópia. A tömegspektrometria alapjai. Elméleti molekuláris kémia. Fotoelektronspektroszkópia. Gáz
elektrondiffrakciós szerkezetmeghatározás. Sztereokémia és a kiroptikai spektroszkópia alapjai: Nukleáris szerkezetvizsgáló
módszerek. Folyadékok szerkezetvizsgálata. Kötelezően választandó két gyakorlat a következő háromból: 1. NMR
spektroszkópia, tömegspektrometria, elválasztástechnika; 2. Röntgendiffrakció, elektrondiffrakció, molekulagrafika, nukleáris
módszerek; 3. Optikai spektroszkópia, fotoelektronspektroszkópia, CDspektroszkópia.
 Informatikai kémia specializáció: A számítógépes kémia alapjai: numerikus analízis vegyészeknek; statisztikus
mechanika; alkalmazott statisztika; számítógépes modellezés, gyógyszertervezés, kvantumkémia és molekuladinamika;
kísérlettervezés; molekuláris informatika; matematikai módszerek a reakciókinetikában.
Operációs rendszerek és programozási ismeretek: Unix; Scripting; Mathematica; Origin haladóknak; Objektumorientált
programozás; Fortran és Cprogramozás.
Hardver és hálózat: elektronikai alapismeretek; digitális módszerek a méréstechnikában, jeltovábbítás és jelfeldolgozás; PC
alapú rendszerek; Webtechnológiák a kémiában.
 Környezetkémia specializáció: A környezetben lejátszódó kémiai folyamatok jellemzői, a kémia és a környezet
kapcsolata, a környezetszennyező anyagok analitikai meghatározása; a környezetszennyezés csökkentése, a kémiai biztonság, a
környezeti kockázatbecslés és hatásvizsgálat módszerei.
Kötelező elméleti és gyakorlati kurzusok: Környezetvédelmi analitika. Elválasztástechnika. Toxikológia. Talaj és környezet.
Környezeti kolloidika. Környezetvédelmi technológia. Zöld kémia. Hulladékkezelés. Környezeti kockázatbecslés és
hatásvizsgálat.
Kötelezően választható kurzusok: Geokémia. A levegő és a vízkörnyezet kémiai minősítése. A környezet károsodása és
védelme. Környezeti problémák komplex kezelése. Határfelületi kémia. Nukleáris környezetvédelem.
 Szintetikus kémia specializáció: Korszerű szintetikus kémiai ismeretek (elméleti alapok és gyakorlati megvalósítási
lehetőségeik), nagy hatékonyságú szintézistechnikák és technológiák. Előállítás és gyártás során alkalmazandó speciális
eljárások. Biológiailag aktív molekulák hatásának biológiai alapjai, a tervezésüknél alkalmazott módszerek. A kutatásfejlesztés
és gyártás során jelentkező elválasztási, szerkezetazonosítási és szerkezetfelderítési tevékenység alaptechnikái.
A mesterfokozat megszerzéséhez előfeltétel egy legalább 4 hetes szakmai gyakorlat. Intézményi döntés alapján a korábbi
tanulmányok során elvégzett gyakorlat is elismerhető.
természettudományos ismeretek (15 kredit): matematika, fizika, informatika; biológia, földtudomány, környezettan;
gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): EU ismeretek, általános gazdasági és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás;
szakmai ismeretek (50 kredit): általános kémiai, szervetlen kémiai, szerves kémiai, analitikai kémiai, fizikai kémiai, műszaki
kémiai.
12.2007 ANYAGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2008 A mesterképzési szak megnevezése: anyagtudomány (Materials Science)
 szakképzettség: okleveles anyagkutató
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Scientist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika, a kémia és az anyagmérnöki alapképzési szakok.
szakok: a természettudomány képzési területről a biológia, a környezettan, a földtudományi alapképzési szakok; a műszaki
képzési területről a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a környezetmérnöki, az energetikai mérnöki, a gépészmérnöki, a
villamosmérnöki, a mechatronikai mérnöki alapképzési szakok.
Az anyagtudományi szakon olyan szakemberek képzése a cél, akik kellő mélységű természettudományos, anyagszerkezeti,
anyagismereti, és anyagvizsgálati ismeretekkel rendelkeznek, értik a technológiai folyamatok mögött álló kémiai és fizikai
alapjelenségeket. Alkalmasak a különböző technológiákban használt anyagok, végtermékek (fémek és ötvözeteik, félvezetők,
kerámiák, műanyagok és polimerek, illetve az ezekből összeállított kompozitok, új funkcionális anyagok) tulajdonságainak
vizsgálatára és az anyagi tulajdonságokat meghatározó fizikai és kémiai összetételek, szerkezetek tervezett befolyásolására.
Széleskörű természettudományos ismeretek birtokában képesek anyagtudományi kutatófejlesztő munkára, illetve doktori
iskolák programjaiba való bekapcsolódásra, a természettudományok (fizikus vagy vegyész), illetve mérnöki tudományok
területén.
az anyagtudomány modern elméleti és kísérleti módszereit,
az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket, és ezen összefüggések felhasználásával új tulajdonságú, új
szerkezetű anyagok előállítási lehetőségeit,
az anyagok atomi, nano, mikro és makroszerkezetének alapvető vizsgálati módszereket,
az anyagvizsgálati módszerek elméletét és gyakorlatát,
az anyagokban lejátszódó folyamatok fizikai és kémiai alapjait, a folyamatok irányításának és tervezésének módszereit,
az anyagtudományi kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges matematikai és informatikai technikákat,
a számítógépes kommunikáció, elemzés és modellezés módszereit.
kémiai, fizikai törvényszerűségek, összefüggések komplex megértésére, a megszerzett ismeret tudományos igényű kísérleti
tanulmányozására és gyakorlati hasznosítására,
a szakirodalom információinak feldolgozására, önművelésre, önfejlesztésre, a felmerülő új problémák megértésére és az új
jelenségek megismerésére,
alap, ill. alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódásra, a feladatok önálló megtervezésére
laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák fejlesztésére,
új szerkezetű, új funkcionalitású termékek kialakítására, tervezésére,
az anyagkutatás problémáinak matematikai megfogalmazására, a területhez kapcsolódó informatikai feladatok ellátására,
legalább egy idegen nyelven szakmai dokumentáció (tudományos cikk, tanulmány, pályázat) elkészítésére, tudományos
kommunikációra,
a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével önálló és irányító munkakörök
betöltésére az anyagtudomány és technológia sokirányú területén, valamint az e területekhez kapcsolódó műszaki
szolgáltatások szintjén,
 a választott specializációnak megfelelően az anyagok fizikaikémiai jellemzőinek meghatározására, a vizsgálatokhoz
alkalmazható technikák és módszerek alkalmazására, illetve kezelésére, a mérésekhez szükséges standardok kiválasztására és a
mérések elvégzésére.
széleskörű műveltség,
kredit
fizika, kémia, számítógépes módszerek, gazdaság és menedzsment.
fizikai anyagtudomány, kémiai anyagtudomány, anyagszerkezet vizsgálati módszerek, kerámiák, polimerek, bioanyagok,
funkcionális és intelligens anyagok, szilárdtestfizika, fémek és félvezetők, nanoanyagok és technológia, anyag és
anyagszerkezet vizsgálati módszerek a laboratóriumi gyakorlatban.
az intézmény lehetőségei szerint a következő témakörök ajánlottak: anyagszerkezeti vizsgálatok; anyagvizsgálati
módszerek; bioanyagok; felületmódosítás, funkcionális bevonatok, katalizátorok; fémek és félvezetők; funkcionális és
intelligens anyagok; kerámiák, kompozit és hibridanyagok; mágneses és optikai anyagok; nanoszerkezetű anyagok; polimerek;
anyagtudomány szerepe a környezetvédelemben, matematikai módszerek az anyagtudományban, számítógépes anyagtudomány,
Nincs kötelezően előírt szakmai gyakorlat.
fizikai ismeretek (20 kredit): általános fizika, szilárdtestfizika, elektronika, műszaki fizika, statisztikus fizika,
kvantummechanika, anyagfizika, fizikai laboratórium;
kémiai ismeretek (20 kredit): általános kémia, anyagismeret, kémiai anyagtudomány, szervetlen kémia, szerves kémia,
kolloidika, felületkémia, kémiai laboratórium;
matematikai/informatikai ismeretek (15 kredit);
egyéb szakmai ismeretek (15 kredit): ásványtan, nukleáris technika, környezetvédelem, méréstechnika,
folyamatszabályozás, irányítástechnika, automatizálás, biológia;
gazdasági és humán ismeretek (6 kredit).
13.2014 MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2015 A mesterképzési szak megnevezése: molekuláris biológia (Molecular Biology)
 szakképzettség: okleveles molekuláris biológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Molecular Biologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológus alapképzési szak.
szakok: kémia, környezettan, természetismeret, biomérnöki alapképzési szakok, valamint az agrár képzési terület alapképzési
szakjai, orvos és egészségtudomány képzési terület alapképzési és osztatlan szakjai.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a molekuláris biológia legfontosabb eredményeit, alkalmazási
lehetőségeit, a molekuláris biológia szemléletét és módszertanát, a molekuláris biológia területén multidiszciplináris team
tagjaként képesek molekuláris biológiai problémák multidiszciplináris megközelítésére, molekuláris biológiai módszerek
önálló alkalmazására az alap és az alkalmazott kutatások területén, innovatív tevékenység folytatására, továbbá az eredmények
értékelésére és interpretálására, tudományterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik gyakorlati
hasznosítására. Megszerzett ismereteik alapján képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a molekuláris biológia legfontosabb eredményeit és alkalmazási lehetőségeit, a molekuláris biológia szemléletét és
módszertanát,
az élő szervezetek felépítését és működését a szakmai ismeretek elsajátításához szükséges mértékben,
a genetika, a genomika, az immunológia és a mikrobiológia alapjait, molekuláris biológiai vonatkozásait, rendelkeznek
molekuláris növénybiológiai ismeretekkel,
a molekuláris biológia adott területen alkalmazható módszereit.
Ezen túlmenően
a bioanalitika specializációs modult teljesítő hallgatók ismerik:
a bioanalitika legfontosabb törvényszerűségeit és a bioanalitika módszereit,
a problémamegoldás módozatait az adott szakterületen,
a biokémiagenomika specializációs modult teljesítő hallgatók ismerik:
a biokémia és a genomika legfontosabb törvényszerűségeit, az élő szervezetekben lejátszódó biokémiai molekuláris
szabályozási folyamatokat, génexpressziós eseményeket,
a genetika specializációs modult teljesítő hallgatók ismerik:
a genetika legfontosabb törvényszerűségeit,
a humán, állat, növény, és mikrobiális genetika specifikumait,
az immunológia, sejt és mikrobiológia specializációs modult teljesítő hallgatók ismerik:
a mikroorganizmusok és az immunrendszer felépítését, működését és kóros folyamatokban játszott szerepét, a témához
kapcsolódó hagyományos és molekuláris biológiai módszereket,
a molekuláris agrobiológia specializációs modult teljesítő hallgatók ismerik:
a növényi és az állati szervezet felépítésének, működésének elemeit,
a mezőgazdasági bio és géntechnológiai, molekuláris biológiai módszereket,
a molekuláris evolúcióbiológia specializációs modult teljesítő hallgatók ismerik:
a szupraindividuális biológia, elsősorban az evolúcióbiológia és az ökológia, valamint a molekuláris biológia közötti
határhelyzetű tudományterület elméleti alapjait és módszertanát,
az orvosbiológiafarmakológia specializációs modult teljesítő hallgatók ismerik:
az emberi szervezet felépítésének és működésének alapvető törvényszerűségeit,
az emberi szervezetben zajló folyamatok molekuláris szintű szabályozó mechanizmusait,
a folyamatok farmakológiai befolyásolhatóságának alapjait.
molekuláris biológiai problémák multidiszciplináris megközelítésére,
a kutatási irányok kiválasztására, a kísérletek kivitelezésére és a kapott eredmények értékelésére az adott szakterületen,
molekuláris biológiai módszerek önálló alkalmazására az alap és az alkalmazott kutatások területén,
speciális szakterületeken, határtudományok területén, multidiszciplináris team tagjaként tevékenykedni,
gyakorlati készségek és képességek birtokában innovatív tevékenységet folytatni.
Ezen túlmenően
a bioanalitika specializációs modult teljesítő hallgatók képesek:
molekuláris biológiai, egészségügyi, élelmiszeripari, környezetvédelmi és gyógyszeripari stb. feladatokhoz kapcsolódó
analitikai problémák felismerésére, az analitikai módszerek kiválasztására, alkalmazására, és a problémák megoldására,
a biokémiagenomika specializációs modult teljesítő hallgatók alkalmasak:
arra, hogy multidiszciplináris team tagjaként bekapcsolódjanak biokémiai, genomikai kutatásokba,
a biokémiai folyamatok molekuláris szintű feltárására, a génexpressziós események és mintázatok vizsgálatára,
a genetika specializációs modult teljesítő hallgatók alkalmasak:
arra, hogy genetikai kutatásokba bekapcsolódjanak,
a folyamatok molekuláris szinten történő feltárására, vizsgálatára, a megfelelő genetikai módszerek kiválasztására, kísérletek
kivitelezésére, a kapott eredmények értékelésére,
betegségek genetikai hátterének vizsgálatára,
az immunológia, sejt és mikrobiológia specializációs modult teljesítő hallgatók alkalmasak:
arra, hogy bekapcsolódjanak a mikrobiológiai, járványügyi, immunológiai és fertőző betegségekkel kapcsolatos alap és
klinikai kutatásokba,
részt vegyenek mikrobiológiai minőségellenőrzésben, alkalmazott mikrobiológiai, immunológiai fejlesztésben, járványügyi
megelőző tevékenységben és környezeti tanulmányokban,
a molekuláris agrobiológia specializációs modult teljesítő hallgatók alkalmasak:
arra, hogy állatorvosokkal, növényvédelmi és más szakemberekkel együtt multidiszciplináris team tagjaként molekuláris
agrobiológiai kutatásokat végezzenek,
a molekuláris evolúcióbiológia specializációs modult teljesítő hallgatók képesek:
bekapcsolódni a modern szemléletű evolúcióbiológiai és ökológiai alapkutatásokba,
részt venni a természet és környezetvédelmi munkához kapcsolódó alkalmazott kutatásokban,
új szupraindividuális problémák felismerésére, molekuláris biológiai módszerek alkalmazásával a megfelelő kutatási
irányok kiválasztására, kutatási tervek készítésére, azok végrehajtására és az eredmények értékelésére,
az orvosbiológiafarmakológia specializációs modult teljesítő hallgatók képesek:
részt venni orvosbiológiai és farmakológiai kutatásokban, együtt működni a témában dolgozó orvosokkal,
gyógyszerészekkel, vegyészekkel,
az életjelenségek molekuláris szintű értelmezésére, azok tanulmányozásához szükséges kísérleti irányok meghatározására, a
kísérletek kivitelezésére, a kapott adatok értelmezésére.
kreativitás, problémafelismerő és megoldó készség,
intuíció és módszeresség, önállóság
tanulási készség, jó manualitás
elkötelezettség és igény a minőségi munkára, továbbképzés iránti motiváltság,
kezdeményezőkészség, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás,
alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre,
magyar és idegen nyelvű szakmai kommunikációs készség.
kredit
anyagcsere, sejt és szervbiokémia, biofizika, bioinformatika, biostatisztika, humán élettan, molekuláris genetika,
molekuláris immunológia.
genomika és rendszerbiológia, izotóptechnika, molekuláris biológia módszertani alapjai, molekuláris növénybiológia,
molekuláris virológia, problémamegoldó feladatok a molekuláris biológia tárgyköréből, prokarióták élettana, sejtbiológia.
 bioanalitika specializáció: analitikai és molekuláris biológiai módszerek, mintaelőkészítési technikák, eredmények
kiértékelése,
biokémiagenomika specializáció: biokémiai ismeretek és módszerek, genomika, genomi bioinformatika, molekuláris
biológiai módszerek,
genetika specializáció: speciális genetikai ismeretek, génmódosított szervezetek, génsebészet, genetikai bioinformatika,
immunológia, sejt és mikrobiológia specializáció: immunológiai, sejt és mikrobiológiai ismeretek, a tudományterület
módszertana, humán orvosi vonatkozások,
molekuláris agrobiológia specializáció: klasszikus és molekuláris agrobiológiai ismeretek, molekuláris biológiai módszerek,
a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása,
molekuláris evolúcióbiológia specializáció: szupraindividuális biológiai ismeretek, molekuláris biológiai vonatkozások és
módszerek, határterületi kutatások,
orvosbiológiafarmakológia specializáció: orvosbiológiai és farmakológiai ismeretek, klasszikus és molekuláris biológiai
módszerek, klinikai vonatkozások;
természettudományi ismeretek legalább 10 kredit (biológia, fizika, kémia),
szakmai alapozó ismeretek legalább 50 kredit (állat vagy humánszervezettan, állat vagy humánélettan, biokémia,
evolúcióbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológiai alapismeretek, növényszervezettan és élettan,
populációgenetika, sejtbiológia, sejtélettan).
14.2021 HIDROBIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2022 A mesterképzési szak megnevezése: hidrobiológus (Hydrobiology)
szakképzettség: okleveles hidrobiológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hydrobiologist
 választható specializációk: biotikus, halászatbiológus (Hydrobiota, Fishery)
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológia alapképzési szak szupraindividuális biológus
specializációja, valamint a környezettan alapképzési szak környezetkutató specializációja.
biológia alapképzési szak nem szupraindividuális biológus specializációja, a környezettan alapképzési szak nem
környezetkutató specializációi, a természetvédelmi mérnöki alapképzési szak, továbbá a földrajz, a földtudományi, a kémia, a
környezetmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki alapképzési szakok.
összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. Ezekben az esetekben a szakterületi bizottság
egyénre szabott döntése és meghatározott kreditteljesítési követelménye esetén lehetséges a felvétel.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint, de legalább 35%.
 A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett természettudományi, mezőgazdasági, matematikai és
informatikai alapismereteik és a hidrobiológia legfontosabb fogalmainak, alapvető összefüggéseinek és a specializációk szerinti
speciális ismereteinek birtokában képesek a kísérleti és a terepi munka során nyert eredmények kritikus elemzésére, valamint
kutatási és fejlesztési célú feladatok megtervezésére, megoldására és értékelésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek
a hidroszférában lejátszódó folyamatokat, valamint a folyamatok kapcsolatrendszerének feltárására, értékelésére és
rendszerben való kezelésére alkalmas módszereket,
a hidrobiológia tudományára jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek alkalmazói, tervezői és vezetői szintű
ismeretanyagát,
a víz, mint környezeti elem és erőforrás fenntartható használatának, kiaknázásának és megőrzésének lehetőségeit,
a saját munkájukhoz és/vagy kutatásaikhoz szükséges, ill. ahhoz alkalmazható problémamegoldó technikákat,
a vizeket érintő hazai és EU szintű aktuális elvárásokat és szabályzókat, valamint azok változásainak nyomon követésére
alkalmas forrásokat,
a tudományterület legfontosabb kutatási módszereit és azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmazásával tudásuk
továbbfejleszthető.
a hidrobiológia szakterületén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, továbbá a tudományterület elméleti
ismereteire, illetve a megszerzett tapasztalatokra alapozva új információk befogadására, új jelenségek felismerésére és a
felmerülő új problémák megoldására,
a vizekben zajló ökológiai folyamatok felismerésére, a vizek minőségének leírására, a vízminőségváltozások nyomon
követésére, vízminőségjavító cselekvési programok kidolgozására,
a vízhasználatok (vízjósági szempontú) elemzésére, a különböző vízfelhasználók speciális igényei szerinti vízjóságok
körülhatárolására, s a vízkibocsátások minőségi ellenőrzésére,
a vízi és a vizes élőhelyekkel kapcsolatos különböző típusú észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján hipotézisek
felállítására és ellenőrzésére vezetői szinten,
adatgyűjtésre, adatrögzítésre, feldolgozásra, terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására, a
megfigyelés > felismerés > szintézis > modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül,
a mintavétel meghatározó jelentőségének felismerésére, a mintavételi stratégia megtervezésére, a mintavételi hibák,
valamint a laboratóriumi vagy terepi munka, illetve a feldolgozás és adatrögzítés során fellépő bizonytalanságok megfelelő
kezelésére,
a vizeket érő hatások és a vizekben lezajlódó változások objektív, szakmai szempontú értékelésére, szakértői feladatok
ellátására;
 a biotikus specializáción szerzett ismeretek birtokában továbbá:
a vízi és a vizes élőhelyeket érintő kutatások tervezésére, szervezésére és lebonyolítására, kutatási beszámolók készítésére,
a vizekről mint közegről, illetve mint élőhelyről szerzett ismeretek integrálására, komplex szituációk kezelésére,
a vízi és a vizes élőhelyek élőlényeivel kapcsolatos adatok és ismeretek gyakorlati szempontú, ill. tudományos igényű
elemzésére;
 a halászatbiológus specializáción szerzett ismeretek birtokában továbbá:
a halastavakat, ill. halász és horgászvíznek minősített természetes vizeket érintő kutatások tervezésére, szervezésére és
lebonyolítására, kutatási beszámolók készítésére,
a halas és halasított vizekről mint közegről, ill. mint élőhelyről szerzett ismeretek integrálására, komplex szituációk
kezelésére,
a halas és halasított vizekben a halgazdálkodási tevékenység támogatására, a vizek halfajaival, haltáplálékszervezeteivel, a
halfajok lehetséges konkurens, parazita, illetve predátor élőlényeivel kapcsolatos adatok és ismeretek gyakorlati szempontú,
illetve tudományos igényű elemzésére.
elemző és szintetizáló képesség,
kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség más szakterületek képviselőivel,
információfeldolgozási, rendszerezési képesség,
továbbtanulási készség,
önálló munkára való készség, alkotói szinten,
készség a megszerzett ismeretek gyakorlatban való irányító jellegű gyakorlására, jó szóbeli és írásbeli kommunikáció
anyanyelven,
legalább egy idegen nyelv és annak szakmai anyagának középszintű ismerete,
csapatmunkára való alkalmasság,
az egyéni és kollektív célok és felelősségek felismerése és ezen szerepek szerinti cselekvés,
a kutatás szellemi szabadságának tisztelete,
a tudomány társadalom iránti elkötelezettségének felismerése,
a szakma etikai szabályainak elfogadása.
kredit:
elméleti alapozó ismeretek: 812 kredit
biomatematika, informatika és számítástechnika, kutatásmódszertan, ökológiai vízigény;
molekuláris biológia, szünbiológiai szabályozás, taxonómia, hidroökológia.
hidrológia és hidrogeográfia, hidrofizika és hidrokémia, vízgazdálkodás, vízi élettájak, vizes élőhelyek, vízi anyagforgalom,
hidrotoxikológia, élővilágvédelmi információrendszer, vízminőségi modellezés, vízkezelés hidrobiológiája,
paleohidrobiológia.
 8.3.2027 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 6575 kredit differenciált szakmai ismeretek:
 biotikus specializáció: hidrobakteriológia, hidrofikológia, hidroprotozoológia, hidromikológia, hínár és
mocsárinövények, vízi gerinctelen állatok, vízi gerinces állatok, vízi konzervációbiológia, vízi biomonitorozás, EU Víz
Keretirányelv;
 halászatbiológus specializáció: ichtiológia, halpopulációk dinamikája, halbetegségek, vízi produkcióbiológia,
természetesvízi halgazdálkodás, halszaporítás és tenyésztés, haltáplálékszervezetek, haltenyésztési rendszerek, biomanipuláció,
halászati ökonómia;
b) kötelezően választható szakmai ismeretek: 912 kredit
Ramsari Egyezmény, Natura 2000, evolúciógenetika, vízvédelmi jogszabályok, vízgyűjtőgazdálkodás, környezetállapot
értékelés, auditálás, hidroökonómia, fitoplanktonökológia, vízi makrofitonok élettana, pikoalgák, kovamoszatok,
cyanobaktériumok biológiája, zooplankton, zoobentosz, odonatológia, vízi élőlények etológiája, vízi élőlények stresszreakciói,
trópusi hidroökológia, molekuláris taxonómia, fénymikroszkópos vizsgálatok, elektronmikroszkópos vizsgálatok, víz és
üledékmintavételi módszerek, csípőszúnyogok, vízi állatok adaptációja, vízi állatok ökofiziológiája, létesített vizes élőhelyek,
precíziós mezőgazdaság, haltaxonómia és halfaunisztika, halélettan, halszaporodásbiológia, halgenetika és biotechnológia,
haltakarmányozás, a halászat törvényi szabályozása, a világ haltenyésztése, hidegvízi díszhaltenyésztés, tengeri akvakultúra,
halfeldolgozás és marketing, vízi erőforrásgazdálkodás.
 c) specializációnak megfelelő szakmai gyakorlat: 69 kredit
üzemlátogatás/terepgyakorlat, szakmai konzultáció; diplomamunka: 30 kredit.
van államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél
szükséges.
alapján elismerhető legyen 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományos ismeretek (30 kredit): biológia, kémia, környezettudomány, földtudomány, matematika, informatika,
fizika, agrártudományok.
szakmai ismeretek (30 kredit): hidrobiológia, limnológia, potamológia, vízi élőlényismeret, hidrobiológiai vizsgálati
módszerek, vízminősítés, vízi természet és környezetvédelem, mikrobiótataxonómia, fitotaxonómia, zootaxonómia,
mikrobiális ökológia, növényökológia, állatökológia, etológia, populációbiológia, cönológia, produkcióbiológia, biogeográfia.
15.2029 TÉRKÉPÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2030 A mesterképzési szak megnevezése: térképész (Cartography)
 szakképzettség: okleveles térképész
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cartographer
 4.1.2032 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a földtudományi alapképzési szak térképész
specializációja.
szakok: a földtudományi alapképzési szak nem térképész specializációi; a földrajz, a környezettan, a tájrendező és kertépítő
mérnöki, építőmérnöki, a programtervező informatikus, a környezetmérnöki alapképzési szakok, továbbá a földmérő és
földrendező mérnöki alapképzési szak.
6.4. A szabadon választható ismeretekhez rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
A képzés célja olyan térképész szakemberek képzése, akik megfelelő kartográfiai szemlélettel, valamint magas szintű elméleti
és gyakorlati szaktudással rendelkeznek. Ezek birtokában sokféle kartográfiai terület feladatait képesek magas szinten ellátni:
hagyományos és számítógépes térképszerkesztés, geoinformatikai rendszerek tervezése és üzemeltetése, modern felmérési
módszerek (GPS, távérzékelés), tematikus kartográfia. Képesek továbbá kartográfiai és geoinformatikai célú kutatási feladatok
ellátására és koordinálására. Rendelkeznek a térképészet hagyományos és informatikai alapú feladatainak megoldásához
szükséges ismeretekkel és készségekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a szakma gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretanyagot,
a kartográfiai ismeretek rendszerét,
a szakma műveléséhez szükséges magas szintű interdiszciplináris elméleti ismeretanyagot (általános és tematikus
kartográfia, számítógépes térképészet, geoinformatika, felméréstan),
a digitális képfeldolgozás és a számítógépes grafika szerkesztési eljárásait, és birtokába jutottak az érintkező határterületi
tudományok (geodézia, geológia, geofizika, földrajz, meteorológia, matematika, történelem, nyelvészet) idevágó
ismeretanyagának,
a kutatáshoz és az operatív munkához kapcsolódó széles körben alkalmazható problémamegoldó módszereket,
a számítógépes kommunikáció, elemzés és modellezés módszereit.
a különböző rendeltetésű térképek matematikai és kartográfiai szerkesztési alapelveinek, felmérési eljárásainak, ábrázolási
megoldásainak és sokszorosítási technológiáinak alkalmazására,
saját szerkesztésű térképek előállításakor fejlett technika (számítógépes perifériák, képfeldolgozó berendezések, GPS)
alkalmazására és a célszerű eljárások használatára,
az érintkező határterületi tudományok (geodézia, geológia, geofizika, földrajz, meteorológia, csillagászat, statisztika,
történelem, nyelvtudomány stb.) megfelelő ismeretanyagának alkalmazására,
hazai és külföldi, régi és új térképek, valamint más térképészeti kiadványok (föld és éggömbök, dombortérképek stb.)
értékelésére, forrásanyagként való felhasználására, adattári adatbázis jellegű feldolgozására,
olyan térképek létrehozására, amelyeket a gazdasági ágazatok, illetve a megrendelők a kívánt szakterületen
hasznosíthatnak,
a térképtudomány körébe tartozó ismeretek átadására,
magyar és idegen nyelvű szakmai kommunikációra.
önálló döntéshozatali képesség,
széles körű általános szakmai műveltség (földrajzi nevek ismerete, terepi tájékozódás képessége, természettudományi
alapok),
pontosság, elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
jó informatikai alaptudás és helyesírás,
csoportmunkában való részvétel képessége.
kredit
felméréstan (geodézia, topográfia, fotogrammetria, távérzékelés); számítógépes kartográfia, kartográfiai vizualizáció.
kartográfiatörténet, vetülettan, tematikus kartográfia, számítógépes kartográfia geoinformatika, térképszerkesztéstervezés,
térképkiadványok, nyomdai előkészítés.
kartográfiai vizualizáció, tematikus kartográfia, atlaszkartográfia, térképkiadványok, nyomdai előkészítés, nyári szakmai
gyakorlat;
A szakmai gyakorlat az intézményi tantervben meghatározott nyári gyakorlat, amelynek időtartama 2 hét (4 kredit).
szükséges.
természettudományi alapismeretek (10 kredit): matematika, fizika, kémia, biológia, informatika;
földtudományi alapismeretek (10 kredit): földtan, földrajz, meteorológia, csillagászat, kartográfia;
egyéb és alkalmazott földtudományi ismeretek (10 kredit): geoinformatika, földi és térképi koordinátarendszerek,
terepgyakorlat;
szakmai ismeretek (35 kredit): térképészet alapjai, műholdas helymeghatározás, térképészeti földrajz, domborzattan,
topográfiai térképrendszerek, digitális kartográfia (alapismeretek), geoinformatika a térképészetben, térképészeti számítások,
térképrajz és technológia, földrajzi nevek.
16.2036 ÖKOTOXIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2037 A mesterképzési szak megnevezése: ökotoxikológus (Ecotoxicology)
 szakképzettség: okleveles ökotoxikológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ecotoxicologist
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológus, a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási
agrármérnöki, a környezetmérnöki és a biomérnöki alapképzési szakok.
szakok: az erdőmérnöki, a kertészmérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, a természetvédelmi
mérnöki, a vadgazda mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, az élelmiszermérnöki alapképzési szakok, az állatorvosi egységes,
osztatlan mesterképzési szak, az általános orvos, gyógyszerész egységes, osztatlan mesterképzési szakok, továbbá a
vegyészmérnöki, a kémia, a környezettan, földtudományi alapképzési szakok.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, aki megszerzett természettudományi, biológiai (elsősorban ökológiai és
toxikológiai) és társadalomtudományi ismereteik birtokában képesek önállóan az ökotoxikológiai jelenségek felismerésére.
Ismerik az ökotoxikológia legfontosabb módszereinek alapelveit és megvalósításuk lehetséges módjait. Alkalmasak az észlelt
környezeti károk értékelésére és remediációjára és munkájuk társadalmi kontextusba helyezésére. A végzettek felkészültek
az ökotoxikológia legfontosabb elméleti és gyakorlati törvényszerűségeit,
a speciális ökotoxikológiai statisztikai eljárásokat,
a szennyezőanyagok viselkedését a környezetben, kimutatásuk, nyomon követésük módszereit,
a szennyezőanyagok hatásait különböző közegekben (talaj, víz, levegő),
különböző objektumok (populációk, társulások, ökoszisztémák, bioszféra) környezetszennyező anyagok hatására adott
reakcióit,
a globális környezeti problémákat, azok gazdasági és társadalmi hátterét, a megoldásukat célzó intézkedéseket,
a környezeti kockázatok becslésének lehetőségeit,
a GLP laboratóriumok működési rendjét,
a szakterület hazai és nemzetközi jogi szabályozását,
az ökotoxikológiára vonatkozó hazai és nemzetközi elvárásokat és szabályokat, azok forrásait,
a tudományterület kutatási módszereit, alkalmazásuk és fejlesztésük lehetőségeit,
az ökotoxikológia legújabb eredményeit, és azok készség szintű használatát.
az ökotoxikológia legfontosabb összefüggéseinek felismerésére, azok elemzésére, új ismeretek megszerzésére és
elsajátítására,
természettudatos elvek alkalmazására a gyakorlatban is,
a szupraindividuális szintű környezeti veszélyek és problémák felismerésére, ezek megelőzésére, csökkentésére, vagy
megszüntetésére tudományos alapokon nyugvó megoldások kidolgozásával,
a tudományos kutatás módszertanának alkalmazására, kutatási munka végzésére és eredményeinek magyar és idegen
nyelven történő közzétételére,
laboratóriumi és terepi vizsgálatok tervezésére, kivitelezésére, értékelésére és tudományos következtetések levonására,
gazdálkodási és minőségügyi ismeretek birtokában azok alkalmazására,
szakmai önképzésre,
olyan vizsgálatsorozat, kutatás, monitoring rendszer megtervezésére és üzemeltetésére, amely során megfelelő figyelmet
fordítanak a vonatkozó szabványokra, jogszabályokra, hozzáférési jogokra és megkívánt szakértői kompetenciákra.
szakmai együttműködés kialakítására a kapcsolódó tudományágak művelőivel,
az ökotoxikológiai problémák tudományostársadalmi kontextusba helyezésére és azok interpretálására a döntéshozók és a
társadalom felé.
kreativitás, rugalmasság, motiváltság,
környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység,
környezettudatos gondolkodásmód és felelősségtudat,
kritikus gondolkodás a környezeti problémákkal kapcsolatban,
1430 kredit:
ökorendszerek és modellek, ökológia, toxikológia, környezetvédelem, ökorendszerek fizikai kémiai és biológiai terhelései,
környezetszennyező anyagok kémiája, matematika, statisztika, informatika.
komplex ökotoxikológia, környezeti elemek ökotoxikológiája és védelme, társadalmi tevékenységi ágazatok
ökotoxikológiája, környezetterhelés és eliminálás szakmai, társadalmi és gazdasági szempontból, laboratóriumi és szabadföldi
ökotoxikológiai vizsgálatok.
ökotoxikológiai alkalmazások a környezetvédelemben, környezeti hatásokra bekövetkező anyagcsererendellenességek, az
ökotoxikológia molekuláris és sejtszintű alapjai, vízi és talaj állatok ökotoxikológiája, bioinformatika,
környezetterhelhetőség, környezetjog, az ökotoxikológia társadalmi vonatkozásai, ökotoxikológiai eljárások hazai és
nemzetközi szabályozása;
szükséges.
17.2042 FÖLDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2043 A mesterképzési szak megnevezése: földtudomány (Earth Sciences)
 szakképzettség: okleveles földtudományi kutató
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Scientist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a földtudományi alapképzési szak
szakok: a környezettan, a környezetmérnöki, a műszaki földtudományi, a földrajz, a fizika alapképzési szak.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a különböző geoszférák felépítésével, folyamataival kapcsolatos ismereteik
birtokában képesek önálló tervező, irányító, szakértői munkakörök betöltésére a földtudományokhoz kapcsolódó tudományos
kutatásokat végző, a földtudományok eredményeit alkalmazó és továbbfejlesztő munkahelyeken, kutatófejlesztő intézetekben
és szakigazgatási szervekben. A végzettek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatásához.
a földi anyagi minőségek és jelenségek tulajdonságait,
a földi környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszerét mikro, mezo és makroszinten,
a földi erőforrások fenntartható kitermelésével kapcsolatos komplex problémakört,
a földtudományokra jellemző elméleteket, paradigmákat, elképzeléseket és elveket,
az adatgyűjtés, adatrögzítés és feldolgozás megfelelő technikáit,
legalább egy idegen nyelv szakmai ismeretanyagát középszinten.
a Föld légkörében, felszínén és felszín alatti szféráiban lejátszódó földtudományi folyamatok megértésére, valamint ezen
folyamatok komplex rendszerben való kezelésére,
a földi anyagmintákban lévő alkotók eloszlásának és szerkezetének elemzésére térben és időben,
a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés
munkafolyamatsorozaton keresztül,
a rendszerint hiányos adatokból álló különböző típusú észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján vezetői szinten
hipotézisek felállítására és ellenőrzésére,
kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és kutatási beszámolók elkészítésére, beleértve az irodalmi adatok
felhasználását is,
adatok előkészítésére/begyűjtésére, értelmezésére és bemutatására, megfelelő minőségi és mennyiségi technikák és
eljárási/programcsomagok felhasználásával,
a mintavétel meghatározó jelentőségének felismerésére,
laboratóriumi adatgyűjtés és a mintavételi hibák, valamint a terepi, adatrögzítés és adatfeldolgozás során fellépő
bizonytalanságok megfelelő kezelésére,
a földtudomány önálló, alkotó művelésére mind az elméleti, mind a gyakorlati feladatokat illetően,
a földtudományok iránti társadalmi igények kielégítésére,
az ipar, az energiaszektor, a vízügy, a bányászat, az energetika, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a települési
önkormányzatok munkájába történő bekapcsolódásra.
elemző és szintetizáló készség alkotói szinten,
önálló problémamegoldó készség,
döntéshozatali készség vezetői szinten,
önálló munkára való képesség alkotói szinten,
kritikus és önkritikus látásmód,
képesség új ötletek felvetésére önálló kutatói szinten (kreativitás),
továbbtanulási készség,
készség a megszerzett ismeretek gyakorlatban való irányító jellegű alkalmazására,
minőség iránti elkötelezettség,
magas szintű információkezelési készség,
jó szóbeli és írásbeli kommunikációs készség az anyanyelven és egy kiválasztott idegen nyelven,
interdiszciplináris kutatófejlesztői csoportban való együttműködési készség,
csapatmunkában való hatékony részvétel képessége,
a kutatások erkölcsi vonatkozásainak (a tudomány társadalom iránti elkötelezettségének ill. a szakmai etikának) felismerése;
a kutatás szellemi szabadságának tisztelete; a szakmai viselkedési szabályok elfogadása,
az egyéni és kollektív célok és felelősségek felismerése és ezeknek a szerepeknek megfelelő cselekvés.
8.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (8084 kredit)
az egyes geoszférák felépítésével, dinamikájával, fejlődésével kapcsolatos ismeretek: litoszféra modul (1030 kredit),
hidroszféra modul (515 kredit), légkör modul (1020 kredit), felszíni folyamatok modul (210 kredit), valamint ember és
környezete modul (515 kredit);
további szakmai modulok: modellezés és szimuláció a földtudományokban (1020 kredit), földtudományi mérés és
anyagvizsgálat (1020 kredit), regionális földtudományok (515 kredit), szakmai gyakorlat (45 kredit).
8.2. Diplomamunka: 30 kredit, ebből 10 kredit projektmunka.
A szakmai gyakorlat önálló földtudományi feladat végzése a felsőoktatási intézmény által jóváhagyott intézménynél vagy
cégnél, amelynek időtartama legalább 3 hét.
szükséges.
A mesterképzésbe történő felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi tanulmányai
szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományos ismeretek (15 kredit): matematika, fizika, kémia, biológia, informatika;
szakmai ismeretek (50 kredit): ásványtan, kőzettan, általános földtan, történeti földtan, Föld fizikája, paleontológia,
geokémia, szerkezeti földtan, hidrogeológia, meteorológia, klimatológia, térképészet, talajtan, általános természeti földrajz,
geoinformatika.
18.2048 BIOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2049 A mesterképzési szak megnevezése: biofizikus (Biophysics)
 szakképzettség: okleveles biofizikus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biophysicist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika és a biológia alapképzési szakok.
szakok: a természettudomány képzési területről a matematika, a kémia, a környezettan, a földtudományi alapképzési szakok; a
műszaki képzési területről a biomérnöki, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szakok.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő biofizikai, illetve az ehhez szükséges biológiai és fizikai
ismereteik birtokában; képesek ezeket alkotó módon használni a biológia és fizika határterületein végzett oktató, kutató és
fejlesztő munkákban. A biofizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémákat a nem szakemberek számára
érthetően fogalmazzák meg és a társadalom nyilvánossága előtt képviselik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben
a modern biofizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát,
a biofizika alkalmazott elméleti, kísérleti, illetve számítógépes módszereit,
a fizikának és a biológiának a biofizikát érintő területeit,
a tudományos kutatás, önképzés és kommunikáció alapvető módszereit.
az élő szervezetek felépítésében és működésében megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek
tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére,
az alap, illetve alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába történő bekapcsolódásra,
a biológiai, biotechnológiai, egészségügyi, élelmiszeripari, környezetvédelmi kutatások, eljárások és szolgáltatások modern
vizsgálati berendezéseinek üzemeltetésére és fejlesztésére,
a biofizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémákat a nem szakemberek számára érthetően
megfogalmazni és a társadalom nyilvánossága előtt képviselni,
rendszeres szakmai önképzéssel az új tudományos eredmények feldolgozására és alkotó módon történő alkalmazására,
a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével önálló és irányító munkaköröket
betölteni a biofizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem
stb.).
a) előképzettségtől függően
biológia vagy fizika alapozó modul: biológiai és biokémiai alapismeretek (molekuláris biológia, genetika, sejtbiológia,
élettan, ökológia, szerves kémia, biokémia stb.) 2636 kredit vagy
fizikai és matematikai alapismeretek (algebra, analízis, mechanika, optika, elektromosságtan, statisztikus fizika, atomfizika
stb.);
b) további nem természettudományi ismeretek (pl. gazdasági, menedzsment, EU ismeretek) legfeljebb 4 kredit.
8.2.
A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 3040 kredit
biofizikai ismeretek: általános biofizika (legalább 4 kredit), molekuláris biofizika (legalább 2 kredit) szupramolekuláris
biofizika (legalább 2 kredit) bioinformatika (legalább 2 kredit) biofizikai vizsgálati módszerek (legalább 4 kredit) biofizikai
laboratórium (legalább 5 kredit).
8.3.
A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 4054 kredit
A biofizikai egyes területeinek speciális ismeretei (beleértve a biológiának és fizikának a biofizika szempontjából releváns
területeit is), valamint a gyakorlati készségek megszerzése, illetve a tudományos képzés megalapozását segítő ismeretek;
szakmai ismeretek (legalább 40 kredit): biológia és kémia (amelyből legalább 25 kredit biológia) vagy fizika és matematika
(amelyből legalább 25 kredit fizika);
további természettudományos ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt szakmai ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a
hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két
19.2053 IMMUNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2054 A mesterképzési szak megnevezése: immunológia (Immunology)
 szakképzettség: okleveles immunológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Immunologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a biológia és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai
analitikus alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a
biomérnöki, a környezettan és a kémia alapképzési szakok.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális érteke: 6 kredit.
A képzés célja olyan immunológus szakemberek képzése, akik megszerzett természettudományos és informatikai ismereteik
birtokában képesek arra, hogy felismerjék és kritikusan elemezzék a biológiai rendszerek működésének alapvető összefüggéseit.
Ismerik a sejt és a molekuláris biológia és kiemelten az immunológia sajátos kutatási módszertanát, továbbá azokat a
lehetőségeket, melyek révén tudásuk továbbfejleszthető. Birtokában vannak mindazon gyakorlati, laboratóriumi és
tudományinformatikai alapismereteknek, melyek az immunológia bármely szakterületén képessé teszi őket önálló kutatási
fejlesztési feladatok tervezésére, kivitelezésére és kritikus értékelésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében
a biológia, ezen belül a sejt és molekuláris biológia, biokémia, valamint kiemelten az elméleti és klinikai immunológia
alapvető területeit,
az immunológiai kutatások alapvető módszereit,
a különböző módszerek értékeléséhez szükséges informatikai módszereket,
az in vitro és az in vivo kísérletek, valamint a klinikai kutatások végrehajtásának és értékelésének etikai vonzatait,
eredményeik közlésének lehetőségeit, az igényes szakmai diszkusszió legfontosabb fórumait,
az új szakmai információkhoz való gyors hozzájutás lehetőségeit,
a folyamatos önképzés lehetőségeit és módszereit,
az angol nyelvet olyan szinten, hogy szakmai kérdésekről nemzetközi fórumokon is előadást tartanak és érdemben tudnak
vitatkozni.
az immunológia legfontosabb összefüggéseinek elemzésére, az alapelvek gyakorlati alkalmazására, hipotézisalkotásra és a
kísérleti eredmények kritikus elemzésére,
egy választott részterület szakirodalmának önálló követésére,
a különböző tudományterületekről származó kutatási módszerek kiválasztására és alkalmazására,
laboratóriumi műveletek elvégzésére, kísérletek tervezésére, kivitelezésére és értékelésére, továbbá az eredmények
publikálására és/vagy hasznosítására,
kutatási projektek tervezésére és szervezésére, menedzselésére, kutatási pályázatok előkészítésére.
magas szintű kritikai és alkotó gondolkodás,
a nemzetközi elvárásoknak megfelelő kutatási képesség,
elemző képesség, amely az (elsősorban angol nyelvű) irodalom feldolgozásán és értékelésén alapul,
a tárgyi tudáson alapuló gyors tájékozódási képesség a tudomány folyamataiban, az újonnan felmerülő kérdésekkel
kapcsolatban,
a verbális és írásbeli kommunikáció képessége (angol nyelven is) a tudományos témában jártas és kevéssé jártas emberekkel,
kreativitás, problémamegoldó és önálló döntéshozó képesség,
a felvetett tudományos problémák és a kutatásban alkalmazott módszerek rugalmas megközelítésének és a kapott
eredmények kritikus értékelésének képessége,
akadémiai kutatási elméleti, logikai, értelmezési készségek,
gyakorlati laboratóriumi, érveléstechnikai, írástechnikai készségek.
biomatematika / bioinformatika, biofizika / biológiai mérési módszerek, biológiai kémia, sejt és molekuláris biológia,
fejlődés és molekuláris genetika, mikrobiológia, szabályozásbiológia fiziológia, rendszerbiológia.
az antigénfelismerés molekuláris alapjai, receptorok és jelátvitel az immunsejtekben, a sejtmembránok tulajdonságai, az
immunológiai szinapszis, a természetes immunrendszer, az immunrendszer evolúciója, az adaptív immunrendszer sejtjei és
működése, klinikai immunológia, laboratórium menedzsment és minőségbiztosítás, állatmodellek, immunbiotechnológia,
immunológiai alap, képalkotó és sejtanalitikai módszerek, klinikai immunológiai módszerek.
a doktori képzést, valamint a gyakorlati készségek és kompetenciák kialakítását, illetve szervezését segítő speciális szakmai
ismeretek, melyek felkészítenek a kísérletes feladatok önálló tervezésére, kivitelezésére, értékelésére és az eredmények
interpretálására;
A hallgatónak, a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése
alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit
természettudományos (matematika, fizika, kémia, informatika),
biológiai szakmai (biokémia, molekuláris biológia, sejtbiológia, genetika, mikrobiológia, állatszervezettan, állatélettan,
immunológia)
ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak elismerhető legyen legalább 40 kredit az alábbiak szerint:
természettudományos alapismeretekből legalább 20 kredit, amiből a kémia legalább 10 kredit; és biológiai szakmai
alapismeretekből legalább 20 kredit. A további hiányzó, legfeljebb 20 kreditet (amiből legalább 2 kredit immunológiai ismeret)
a mesterképzéssel párhuzamosan a képzés első két félévében kell megszerezni.
20.2057 HUMÁNBIOLÓGIAANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1.2058 A szak megnevezése: humánbiológiaantropológia (Human Biology and Anthropology)
 szakképzettség: okleveles humánbiológusantropológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Biologist Anthropologist
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a biológia alapképzési szak.
4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a környezettan, a
pszichológia, és a történelem alapképzési szak régészet szakiránya.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett biológiai ismereteik birtokában képesek más kapcsolódó
társtudományok humánbiológiai vonatkozású feladatait is megérteni és megoldani. Differenciált szakmai ismereteik alapján
képesek humánbiológiával kapcsolatos gyakorlati és kutatási feladatok elvégzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés
a biológia elméleti alapjait, a biológia sejttani, genetikai, élettani, evolúcióbiológiai és ökológiai tudományterületeinek
alapismereteit,
a humánbiológia részterületeit,
a tudományág diszciplínái közötti összefüggéseket,
a humánbiológiai kutatások etikai követelményeit,
a humánbiológiai kutatások alapvető módszereit,
az általános vizsgálati technikákat,
a tudományos kommunikáció módszertanát,
a vizsgálóeszközök, műszerek használatát,
a vizsgálati adatmátrixok számítógépes feldolgozási módszereit,
az önképzés lehetőségeit és módszereit.
az elsajátított elméleti ismereteik és a megszerzett technikai gyakorlat birtokában humánbiológiaantropológiai, illetve a
kapcsolódó tudományterületeken humánbiológiai feladatok ellátására,
az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására,
hipotézisalkotásra és a kísérleti eredmények kritikus elemzésére,
laboratóriumi és terepi vizsgálatok megszervezésére és vezetésére,
új humánbiológiai laboratóriumok működésének megszervezésére,
az általános laboratóriumi technikák, műszerek használatára, számítógépes adatfeldolgozásra,
az idegen nyelvű szakirodalom önálló feldolgozásával elméleti és gyakorlati ismereteik folyamatos bővítésére,
a kutatási eredmények magyar és idegen nyelven történő bemutatására és átadására,
pályázati munkában való részvételre.
összefüggések elemzésének képessége,
csoportmunkában való részvétel képessége,
önállóság,
vezetői attitűd.
természettudományi alapozó modul: biostatisztika, kutatástervezés és kivitelezés módszertana: legalább 8 kredit;
biológiai alapozó modul: molekuláris sejtbiológia, genetika és populációgenetika, antropogenetika: legalább 10 kredit;
primatológia, őslénytan alapjai, emberszármazástan: evolúciós teóriák és a humán adaptáció: legalább 10 kredit;
az ember növekedése és érése, humán morfológia: legalább 6 kredit.
alkalmazott humánbiológia, oszteometria és szomatometria legalább 8 kredit; humánökológia, humánetológia: legalább 6
kredit;
humán mikrobiológia, molekuláris genetika gyakorlat: legalább 6 kredit;
adatkezelési és modellezési módszerek a humánbiológiában: legalább 2 kredit.
differenciált szakmai törzsanyag: 3240 kredit
paleoantropológiai, orvos antropológiai, epidemiológiaiauxológiai ismeretek;
alapján legalább 40 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből:
sejtbiológia, biokémia, általános mikrobiológia, immunológia: 12 kredit;
állatszervezettan, állatrendszertan, állatélettan: 20 kredit,
humánbiológia, etológia, biometria: 8 kredit.
21.2061 BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: biotechnológia (Biotechnology)
 szakképzettség: okleveles biotechnológus
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biotechnologist
 választható specializációk: gyógyszerbiotechnológia, környezetbiotechnológia (Pharmaceutical Biotechnology,
Environmental Biotechnology)
3. Képzési terület: természettudomány képzési terület
4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok a természettudomány képzési területen a biológia, a
környezettan, valamint a műszaki képzési területen a biomérnöki alapképzési szakok.
szakok a természettudomány, az agrár és az orvos és egészségtudomány képzési terület egészségtudományi képzési ágának
alapképzési szakjai, továbbá a gyógyszerész és az általános orvos osztatlan mesterképzési szakok.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit
 A képzés célja olyan biotechnológusok képzése, akik a biotechnológiai, továbbá a szükséges biológiai,
környezettudományi, bioanalitikai, bioinformatikai, jogi, minőségbiztosítási és biobiztonsági, etikai, nyelvi,
vállalatgazdaságtani és menedzsment ismeretek birtokában, a regionális és magyarországi, biotechnológiai eljárásokat
alkalmazó és fejlesztő vállalatok, kutatóintézetek igényeinek megfelelően képesek a XXI. század színvonalának megfelelő
komplex tervezési, kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek kezdeményezésére, elvégzésére, illetve koordinálására,
vezetésére a biotechnológia területén. A képzés célja továbbá gyógyszerbiotechnológia specializáción a hagyományos
gyógyszerbiotechnológiai tevékenységek mellett a nagy hozzáadott értékű gyógyszerek (első helyen biofarmáciák) egyes
tervezési, kutatási és gyártási fázisaiba megfelelő szaktudással és alkotókészséggel bekapcsolódni, illetve a tevékenységeket
koordinálni, irányítani képes szakemberek képzése; környezetbiotechnológia specializáción a környezeti károk felmérésére,
illetve azok biotechnológiai eljárásokkal történő megelőzésére, elhárítására, csökkentésére képes szakemberek képzése.
Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a biológia legfontosabb törvényszerűségeit,
a természettudomány és technológia általános ismereteit,
a biotechnológia történetét, a hagyományos és új biotechnológia elméletét és gyakorlatát, a diszciplína legfontosabb
aktuális globális és magyarországi fejlődési irányait,
a biotechnológia egyes részterületeinek, így a gyógyszerbiotechnológiának, az élelmiszerbiotechnológiának, a környezet
biotechnológiának és a fermentációs technológiának, illetve az ezekhez a területekhez kapcsolódó bioanalitikának az elméletét
és gyakorlatát,
az új biotechnológia kialakulását és fejlődését lehetővé tevő biokémia, sejtbiológia és genetika diszciplínák legújabb
kutatási eredményeit, fejlődési irányait, a genetikailag módosított szervezetek előállításának az elméletét és gyakorlatát,
felhasználásának környezeti kockázatát,
a biotechnológiai tevékenységek jogi, etikai, közgazdasági, minőségbiztosítási és biztonsági környezetének a
szabályozását,
a tudományos problémafelvetés, a multidiszciplínáris problémamegközelítés és megoldás módszereit.
a tudományos igényű kísérlettervezés és kivitelezés módszereit, valamint a kísérleti eredmények kiértékelésének és
diszkussziójának eszközrendszerét,
az interdiszciplináris koncepcióalkotást és módszerfejlesztést,
a biotechnológia közvélemény általi megítélését.
 aa) A gyógyszerbiotechnológia specializáción végzettek ismerik:
a biotechnológia gyógyszeripari alkalmazási területeit, különös tekintettel a biofarmáciák előállításának és analitikájának
az elméletére és gyakorlatára,
a biotechnológiai úton előállított gyógyszerek formulázását, klinikai felhasználását és hatásmechanizmusát,
a biotechnológiai úton előállított diagnosztikumok működési mechanizmusát és felhasználását,
az új gyógyszerek felfedezéséhez szükséges funkcionális genomikai, immunológiai és farmakológiai ismereteket.
 ab)A környezetbiotechnológia specializáción végzettek ismerik:
a környezeti károk felismerésének, felmérésének az elméletét és gyakorlatát,
a környezeti károk biotechnológiai eljárásokkal történő megelőzésének, elhárításának, csökkentésének elméletét és
gyakorlatát,
a biodegradálható hulladékok ártalmatlanításának és hasznosításnak az elméletét és gyakorlatát,
a szennyvizek és szennyezett talajok biológiai tisztításának és kezelésének az elméletét és gyakorlatát,
a korszerű környezeti biotechnológiai eljárások fejlesztéséhez szükséges molekuláris biológiai ismereteket.
ismereteik folyamatos gyarapítására mind szervezett keretek között, mind önképzés révén,
a kutatási eredményeik magyar és idegen nyelven történő közlésére, átadására, illetve az idegen nyelvű szakmai információk
megértésére, gyakorlati alkalmazására,
a biotechnológiai ismeretek gyarapítására, a diszciplína továbbfejlesztésére,
komplex biotechnológiai tervezési, kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek kezdeményezésére, elvégzésére,
illetve koordinálására, vezetésére,
innovációs tevékenységek hatékony végzésére,
a más szakterületeken dolgozó szakemberekkel (pl. biológusok, környezetkutatók, mérnökök, biomérnökök, orvosok,
gyógyszerészek) való szakmai együttműködésre,
az alapkutatást végzőkkel és a technológia felhasználókkal való szakmai együttműködésre,
a közvéleményformálókkal, valamint a politikai és gazdasági döntéshozókkal való együttműködésre.
 ba) A gyógyszerbiotechnológia specializáción végzettek alkalmasak:
gyógyszerek, első helyen biofarmáciák, biotechnológiai eljárásokkal történő előállítására,
a biotechnológiai úton előállított gyógyszerek analízisére, formulázására,
diagnosztikumok biotechnológiai úton történő előállítására,
genomikai adatok feldolgozására és funkcionális genomikai vizsgálatok kivitelezésére új gyógyszerek kifejlesztése
érdekében.
 bb) A környezetbiotechnológia specializáción végzettek alkalmasak:
a környezeti károk felismerésére, felmérésére,
a környezeti károk biotechnológiai eljárásokkal történő megelőzésére, elhárítására, csökkentésére,
a biodegradálható hulladékok ártalmatlanítására és hasznosítására,
a szennyvizek és szennyezett talajok biológiai tisztítására és kezelésére,
új környezeti biotechnológiai eljárások fejlesztésére.
más szakterületeken (pl. biológusok, mérnökök, biomérnökök, orvosok, gyógyszerészek) dolgozó szakemberekkel, illetve
az alapkutatási tevékenységet végzőkkel, a technológia felhasználókkal továbbá a véleményformálókkal (pl. média) és
döntéshozókkal való együttműködési és kommunikációs képesség,
vezetéshez szükséges menedzsment és kommunikációs készségek,
kreativitás, problémafelismerő és megoldó készség, innovációs aktivitás,
önállóság, nyitott gondolkozásmód,
jó tanulási készség, folyamatos szakmai önképzés, továbbképzés iránti motiváltság,
jó manualitás és kísérletező készség, igény a minőségi munkára,
döntéshozatali, vezetési és pályázási képesség,
team munkában való eredményes részvétel,
magyar és idegen nyelvű szakmai kommunikációs készség,
széleskörű műveltség, etikus gondolkozásmód.
természettudományi alapozó ismeretek: 58 kredit
alkalmazott matematika, anyagvizsgálati módszerek, genetikai bioinformatika
társadalomtudományi, jogi és közgazdaságtudományi alapozó ismeretek: 58 kredit
biotechnológiai jogi ismeretek, etika, kommunikáció, minőségbiztosítás és biobiztonság, vállalatgazdaságtani és menedzser
ismeretek
prokarióta és eukarióta sejtek biológiája, bioanalitika, biokémia, produkció biológia és fenntartható fejlődés
genetikailag módosított organizmusok (GMO), gyógyszer és élelmiszerbiotechnológia, ipari fermentációk, környezet
biotechnológia, toxikológia és ökotoxikológia, üzemlátogatások
 gyógyszerbiotechnológia specializáción: az immunológia biotechnológiai vonatkozásai, biofarmácia,
fehérjebiotechnológia, fehérjék: jellemzésük, előállításuk, analízisük és terápiás felhasználásuk, génexpresszió és szabályozása
funkcionális genomika, gyógynövénybiotechnológia, gyógyszertechnológia, orvosi biotechnológia
 környezetbiotechnológia specializáción: biodiverzitás, biomonitorozás és fitoremediáció, hulladékgazdálkodás és
kezelés, környezetállapotértékelés, környezeti hatásvizsgálat és kockázatbecslés, molekuláris és környezeti mikrobiológia,
műtárgyas szennyvíztisztítás és létesített vizes élőhelyek, növényi ökofiziológia, növényi stresszélettan (adaptív növényi
stratégiák), resztaurációs ökológia és rekultiváció, talajremediáció;
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van,
államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél
szükséges. Amennyiben a középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga nyelve nem angol, akkor további követelmény angol
nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy
természettudományi ismeretek, legalább 20 kredit: fizika, földtan, kémia, matematika és informatika (és/vagy
bioinformatika)
szakmai alapozó ismeretek legalább 50 kredit: állatbiológia, biokémia és molekuláris biológia, biotechnológia (és/vagy
fermentációs technológia és/vagy biomérnöki műveletek és/vagy ökológiai vizsgálómódszerek és környezetállapot értékelés),
genetika és sejtbiológia, mikrobiológia (és/vagy mikrobiális ökológia), növénybiológia, ökológia, természet és
környezetvédelem
 22.2066 TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN
 1. A mesterképzési szak megnevezése: tudománykommunikáció a természettudományban (Science Communication)
 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
 szakképzettség: okleveles természettudománykommunikációs szakember
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Science Communication Expert
 választható specializációk: tudománykommunikáció és tudományos ismeretterjesztés, természettudományos és műszaki
múzeumi ismeretterjesztés (Science Communication; Natural Science and Technology Education in Museums)
 3. Képzési terület: természettudomány
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a természettudomány, az informatika és a műszaki képzési
területek alapképzési szakjai.
az orvos és egészségtudomány, valamint az agrár képzési terület alapképzési szakjai.
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit.
 A mesterképzési szak célja olyan okleveles természettudománykommunikációs szakemberek képzése, akik képesek a
természettudományos és műszaki ismeretek korszerű, sokoldalú, tudományos szempontból hiteles és a tömegkommunikáció
eszköztárát optimálisan kihasználó megjelenítésére a médiában. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori
 a tudománykommunikáció alapvető hazai és nemzetközi irányzatait, forrásmunkáit;
 általános médiaelméleti, sajtó és PRismereteket;
 a múzeumi kommunikációt megalapozó múzeumi kutatási területeket a tömegkommunikáció ismeretközvetítési
módszereit alkalmazói szinten,
 a természettudományos / műszaki területeken a tudománykommunikációs anyagok készítésének technikáit;
 a kutatói tudománykommunikáció leggyakoribb műfajaihoz: a prezentációkészítéshez, poszter és
kiadványszerkesztéshez, digitális grafikához, fényképezéshez, egyszerű információs honlap készítéséhez szükséges
nyomdatechnikai, esztétikai és informatikai ismeretek alapjait;
 a kutatásmenedzsment elveit és módszereit alkalmazói szinten;
 a tudományos eredmények közlésének megszervezési, tervezési sajátosságait;
 az európai és magyar pályázati prioritásokat és pályázati mechanizmusokat, továbbá
 a tudománykommunikáció és tudományos ismeretterjesztés specializáción végzettek ismerik:
 a tudománykommunikáció sikeres műveléséhez nélkülözhetetlen, átfogó interdiszciplináris természettudományos
ismereteket;
 a kommunikáció elméletét és általános gyakorlatát;
 a kutatásfejlesztés és a tudományos intézményrendszer működésének alapjait;
 a tudományos ismeretterjesztő média világát;
 a társadalmi véleményformálás eszközrendszerét;
 a bemutató és illusztrációs anyagok készítését;
 a videofilm és rádióműsorkészítés elméletét és gyakorlati alapjait;
 a nyomtatott és elektronikus újságírás műfajait;
 közművelődési kiadványok szerkesztését, szövegezését;
 a természettudományos és műszaki múzeumi ismeretterjesztés specializáción végzettek ismerik:
 kiállítások készítésének elméletét és gyakorlati alapjait;
 felnőtt programok, gyermekfoglalkozások tervezésének, szervezésének és megvalósításának elméletét és gyakorlatát;
 a múzeumi ismeretterjesztő munka tervezésével, szervezésével kapcsolatos hazai és nemzetközi irányzatokat;
 a jó közgyűjteményi ismeretterjesztő gyakorlatokat, ezek megvalósítási módszereit;
 a múzeumokban végzett tezaurálással és kutatásokkal kapcsolatos átfogó ismereteket;
 a múzeumi kommunikáció kiállítási, közművelési, nyomtatott és elektronikus műfajait, ezek kreatív szöveges és képi
megformálását;
 a múzeumi PRt és marketing alapjait;
 a látogatószociológia elméletét és gyakorlatát.
 a tudományos kutatások, eredmények, trendek értelmezésére, a társadalom számára érthető kommunikációjára;
 a kutatások tervezésére és szervezésére, menedzselésére, kutatási pályázatok előkészítésére és lebonyolítására;
 a célcsoportnak és a tudományterület sajátosságainak megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztására;
 a kommunikációs eszközök hatékony alkalmazására;
 a tudománykommunikáció és tudományos ismeretterjesztés specializáció alapján átfogó tudománykommunikációs
feladatok önálló megszervezésére, megvalósítására;
 a természettudományos és műszaki múzeumi ismeretterjesztés specializáció alapján múzeumi és egyéb kiállítások és
ahhoz kapcsolódó gyermek és felnőtt programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására.
 a tudományos és ismeretterjesztő médiaelemzési módszerek alkalmazásának képessége;
 a korszerű pedagógiai paradigmák médiában, tudománykommunikációban és múzeumi, közművelődési munkában
történő megjelenítésének képessége;
 a közérdeklődésre számot tartó természettudományos problémák lényeges elemeinek közérthető kiemelésének
képessége;
 a kiállítások értékelő, kritikai elemzésének képessége;
 szakmai együttműködő készség, a csoportmunkában való részvétel képessége;
 rendszerszerű gondolkodás;
 nyitottság, rugalmasság szakterületük és a rokon területek új tudományos eredményeinek kritikus befogadásában;
 verbális és vizuális kommunikációs készség (pl. tudományos problémáknak a nem szakemberek számára is érthető
megfogalmazásának képessége);
 problémamegoldó képesség;
 elemző képesség;
 önálló döntéshozatali képesség;
 etikus magatartás;
 szakmai felelősségvállalás;
 kreativitás;
 idegen nyelvű szakmai kommunikációs készség;
 a folyamatos önképzéshez, az ismeretek önálló továbbfejlesztéséhez szükséges élethosszig tartó tanulási képesség.
 8.1. A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 2024 kredit
 A természettudományok aktuális eredményei, tudománytörténet, kultúrtörténet, médiatörténet, kommunikációelmélet,
tanuláselmélet, a kutatásmenedzsment elméleti alapjai, a tudománykommunikáció célcsoportjai, az ismeretterjesztés pedagógiai
és pszichológiai alapismeretei, a vizuális nyelv összetevői és használata, a vizuális megismerés módszerei, a korszerű pedagógiai
paradigmák, az információs műveltség (információkezelés, szűrés, elemzés, kiadványmenedzsment stb.), médiaetika és médiajog,
múzeumi etika.
 A természettudományos ismeretterjesztés sikeres programjai itthon és világszerte, multimédia a múzeumokban, kiállítási
kommunikáció, a szöveges és képi kommunikáció technikai alapismeretei: videofilmtechnika, hangtechnika, információs és
kommunikációs technológiai és nyomdatechnikai alapismeretek, tudományszervezési ismeretek; tudománypolitikai,
intézményrendszeri ismeretek, projektmenedzsment módszerek, pályázatírás, pályázatmenedzsment, általános közgazdasági
ismeretek.
 a) a választható specializációk ismeretei: 2832 kredit
 tudománykommunikáció és tudományos ismeretterjesztés specializáció:
 tudománypolitika az Európai Unióban,
 tudománykommunikációs ismeretek és technikák: intézményi kommunikáció, média beszéd, tudásbrand és tudományos
PR, közösségi tudományos tartalmak, médiatendenciák az értékközvetítésben,
 természettudományos nonfiction műfajok: videó és film stílusgyakorlatok, nyomtatott és online tudományos újságírás a
gyakorlatban, televíziós és rádiós újságírás és műsorszerkesztés, digitális természet és tárgyfotó, dokumentumfotó,
természettudományos ismeretterjesztő irodalom;
 ismeretterjesztő kiadványok és publikációk szerkesztéséhez, egyszerű kiadványok elkészítéséhez szükséges grafikai,
képfeldolgozási és design alapismeretek és készségek;
 természettudományos és műszaki múzeumi ismeretterjesztő specializáció:
 jelentős hazai természettudományos és műszaki múzeumok története és jelene; természetrajzi (natural history) kutatások a
magyarországi múzeumokban, múzeumpedagógiai és andragógiai módszerek az ismeretterjesztésben, tanítás tárgyakkal,
gyűjteménykezelés, kiállítások szervezése, készítése, a múzeumi kommunikáció technikái és módszerei (kiállítási honlap,
nyomtatott ismeretterjesztő termékek), múzeumi programok tervezése, szervezése;
 b) további választható szakmai ismeretek: 610 kredit
 tanulási technológiák, telementorálás, oktatófilm készítése a filmes látványról tudományos újságíróknak, tudományos
fotó, múzeumi katalógus rendszerek, vizuális műalkotások befogadása, vizuális kommunikáció: grafika, tipográfia haladóknak,
3D modellezés, térkép, térkommunikáció, web szerkesztés, web animáció;
 A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből és egy további egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú
(B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
alapján elismerhető legyen a korábbi tanulmányai alapján együttesen legalább 50 kredit a természettudomány (matematika,
fizika, kémia, biológia, földtudomány), az informatika vagy műszaki képzési terület ismereteiből.
 A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a természettudományi képzési terület ismeretköreiből legalább 30
kredittel rendelkezzen. A hiányzó, legfeljebb 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a
meg kell szerezni.
 23.2067 KOGNITÍV TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: kognitív tanulmányok (Cognitive Science)
 szakképzettség: okleveles kognitív tudományi kutató
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cognitive Scientist
 választható specializációk: a tudomány kognitív modelljei, kognitív idegtudomány, pszicholingvisztika és
nyelvfeldolgozás (Cognitive Models of Science, Cognitive Neuroscience, Psycholinguistics and Language Processing)
 3. Képzési terület: természettudomány
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a pszichológia, a mérnökinformatikus, a programtervező
informatikus, a biológia alapképzési szakok, a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia specializációja.
szabad bölcsészet kommunikáció és médiatudomány specializációja, a kommunikáció és médiatudomány, a
gazdaságinformatikus, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a
magyar alapképzési szak nyelvtechnológia, elméleti nyelvészet specializációja, a pedagógia, a biomérnöki, a vegyészmérnöki,
az építészmérnöki, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a mechantronikai mérnöki, a villamosmérnöki, a gazdálkodási és
menedzsment, a műszaki menedzser, a matematika.
 6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 1220 kredit;
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek értéke: 20 kredit;
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: 4060%.
 A képzés célja olyan kutatók képzése, akik a tudáselemzés és tudásszerveződés természettudományos módszereivel hajtják
végre az emberi megismerés és a tudás komplex vizsgálatát. A végzettek képesek kognitív tudományi kutatási feladatok
végrehajtására a tudáselemzés formális (matematikai, logikai, filozófiai, nyelvelméleti), biológiai (biológiai rendszerek,
idegrendszeri szerveződések és zavaraik), valamint mérnöki (gépi rendszerek, számítógépes technikák) komponenseinek
ötvözésével. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
 a megismeréssel foglalkozó filozófiai részdiszciplínákat: ismeretelmélet, logika;
 a kognitív pszichológia szemléleti keretét és a kapcsolódó területek: az informatika, a matematika, az idegtudomány, a
neurobiológia és a nyelvészet megfelelő ismeretanyagát;
 a számítógépes kommunikáció és elemzés alkalmazói szintű ismereteit;
 a kutatáshoz és tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;
 a szakmaietikai normákat és azok alkalmazási feltételeit.
 aktív számítógéphasználatra,
 a szakirodalom kritikus használatára;
 kritikus fogalmi elemzések végzésére;
 empirikus kutatás tervezésére, kísérletek kivitelezésére és az eredmények feldolgozására;
 komplex viselkedési mutatók műszeres, kísérleti vizsgálatára;
 a humán kutatások módszertani és etikai szempontból megfelelő kezelésére;
 önálló kutatási munkák megtervezésére és végrehajtására;
 a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére.
 multidiszciplináris, természettudományos gondolkodás;
 intuíció és módszeresség;
 kreativitás, nyitottság és rugalmasság;
 tanulási készség és jó memória;
 idegennyelvtudás, jó kommunikációs készségek;
 elkötelezettség és igény a minőségi munkára;
 a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;
 környezettel szembeni érzékenység.
 8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket kiegészítő, alapozó ismeretek: 1220 kredit
 neurobiológiai, matematikai, informatikai ismeretek, bevezetés a kognitív pszichológiába: 914 kredit;
 gazdasági és humán ismeretek: 36 kredit.
 statisztika, kísérlettervezés, a kognitív pszichológia főágai: észlelés, emlékezet, tudat és figyelem, gondolkodás és nyelv;
nyelvészeti alapismeretek; pszicholingvisztika; neuropszichológia; evolúciós pszichológia; ismeretelmélet; programozás;
intelligens rendszerek; tudományfilozófia; kultúraszociológia.
 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 5060 kredit
 a) a kognitív tudomány egyes ágainak műveléséhez szükséges speciális elméleti, módszertani ismeretkörök:
 a tudomány kognitív modelljei specializáció: tudományelmélet, tudománytörténet, tudományfilozófia, evolúciós
megismerés, továbbá a specializációhoz kapcsolódó, a tantervben meghatározott kötelezően választható ismeretek;
 kognitív idegtudomány specializáció: kognitív idegtudomány, percepció és tanulás, kognitív fejlődés, kognitív
informatika, kognitív látás, továbbá a specializációhoz kapcsolódó, a tantervben meghatározott kötelezően választható
ismeretek;
 pszicholingvisztika és nyelvfeldolgozás specializáció: kognitív nyelvszemlélet, pszicholingvisztikai módszerek, nyelvi
megértés, gyermeknyelv, továbbá a specializációhoz kapcsolódó, a tantervben meghatározott kötelezően választható ismeretek;
 b) a specializációkhoz kötelezően választható további ismeretkörök;
 A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
 A 4.2. alpontban felsorolt alapképzési szakokról a mesterképzési szakra való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak legalább
1012 kredit elismerhető legyen a korábbi tanulmányai alapján az alábbi ismeretkörök közül legalább három ismeretkörben:
matematika, statisztika; informatika; ismeretelmélet; logika; nyelvészet; élettani ismeretek.
XIII.2068 PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET
1.2069 GYÓGYPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2070 A mesterképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)
szakképzettség: okleveles gyógypedagógus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Special Needs Educator
 választható specializációk: gyógypedagógiai terápia, fogyatékos emberek társadalmi integrációja (Special Education
Therapy, Social Integration of the Disabled)
Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető alapképzési szak a gyógypedagógia.
 6.3.2072 A differenciált szakmai anyaghoz (specializációkhoz) rendelhető kreditek száma: 4654 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: törzsképzésben 5%, szakirányban legalább 25%.
A képzés célja olyan fogyatékosságügyi szakemberek képzése, akik szakismereteik birtokában, holisztikus, megfelelő etikai
megalapozottsággal bíró emberképpel képesek a nevelési, terápiás és rehabilitációs dominanciájú, multidiszciplináris
társadalomtudományként
értelmezett gyógypedagógiatudomány és legfontosabb határtudományai legkorszerűbb eredményeinek szintetizálására,
teória és praxis kölcsönhatásainak aktuális vizsgálatára és értelmezésére, valamint szakmai tevékenységük széles körű
reflektálására, a tevékenységük szempontjából releváns elméleti modellek és gyakorlati módszerek továbbfejlesztésére és
nemzetközi összehasonlítására, általános szaktudományos és szakmai műveltségük elmélyítésére, a tudományos kutatásra,
továbbá képesek a gyógypedagógiának az ellátórendszerekben való magas szintű művelésére, gyógypedagógiai innovációk
kidolgozására és bevezetésének irányítására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő
folytatásához.
a szűkebb és tágabb értelemben vett gyógypedagógiatudomány és a legfontosabb határtudományok fogyatékosságügyre
vonatkozó elméleti ismereteit,
 a választott specializációnak megfelelő gyógypedagógiai gyakorlat társadalmi szerepét, fejlesztési irányait, az ellátó
rendszerek működésének szabályozását;
a különböző kommunikációs eszköztárak használatát.
a gyógypedagógia elméleti és/vagy gyakorlati ismereteinek tudományos igényű továbbfejlesztésére, valamint a doktori
képzési ciklusba való belépésre,
 az elsajátított ismeretek és szaktudás szintetizálására és alkalmazására általában és a választott specializáció elméleti és
gyakorlati kérdéseire vonatkozóan, továbbá saját szakmai tevékenységük széles körű reflektálására és szakmai felkészültségük
folyamatos fejlesztésére,
a gyógypedagógiai elmélet és gyakorlat kölcsönhatásainak vizsgálatára, a gyakorlati módszerek továbbfejlesztésére,
nemzetközi összehasonlítására, a gyógypedagógiai innovációk kritikai elemzésére, a szakmai terminológia következetes
használatára,
a szakmai együttműködés és kommunikáció technikáinak alkalmazására, szakmai ismereteinek, tapasztalatainak,
véleményeinek szóbeli és írásbeli megfogalmazására, szakmai vitában való részvételre, érvelésre,
a tudományos kutatómunkában való eredményes közreműködésre, a tudományos bizonyítás módszereinek alkalmazására, az
idegen nyelvű szakmai anyagok feldolgozására,
a fogyatékos ember értékére, emberi méltóságára vonatkozó korszerű antropológiai és etikai szemlélet elfogadására,
a fogyatékos emberekkel szembeni előítéletek csökkentésére, az érintett családok segítésére a fogyatékos személy
elfogadásában, továbbá
 a gyógypedagógiai terápia specializáción végzettek képesek és alkalmasak:
 a gyógypedagógia alapképzési szak szerinti választott specializáción (értelmileg akadályozottak, hallássérültek,
látássérültek, tanulásban akadályozottak pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia és szomatopedagógia) megszerzett és az
adott fogyatékos népesség sajátosságainak megismerésén alapuló interdiszciplináris tudás továbbfejlesztésével alapképzésük
populációspecifikus kompetenciáinak a specializáció differenciált szakmai anyagának választható tárgyaival történő bővítésén
és elmélyítésén keresztül a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok, továbbá felnőttek társadalmi beilleszkedésének
elősegítésére, a megnehezült életkörülményekkel összefüggő személyes hátrányok csökkentésére vagy megszüntetésre a
jogszabályokban előírt módon, egyéni és kiscsoportos formában folyó gyógypedagógiai terápiás tevékenység végzésére,
szakszolgálati és a szakmai szolgáltatási tevékenység folytatására és fejlesztésére, diagnosztikus és fejlesztő eljárások,
képességfejlesztő programok, terápiás továbbképzési programok, fejlesztési tervek, eszközök, kidolgozására,
teammunkára, megfelelő együttműködésre, kommunikációra a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, fejlesztésben, és
rehabilitációban közreműködő szakemberekkel, intézményekkel és a szülőkkel, hozzátartozókkal,
a gyógypedagógiai fejlesztőmunka, a habilitáció és rehabilitáció különböző színterein az egyén életkorának,
problémájának, a népességcsoport sajátosságainak, a beavatkozás jogi lehetőségeinek ismeretében az egyéni sajátosságok, a
megnehezült társadalmi beilleszkedés körülményeinek feltárására, különböző diagnosztikus és terápiás eljárások, a
gyógypedagógiai tanácsadás módszereinek alkalmazására és fejlesztésére, a szakemberek közötti együttműködés kialakítására, a
fogyatékosság, fejlődési zavar okozta hátrány csökkentésére vagy megszüntetésére,
a gyógypedagógiai megsegítés egyéni szükségleten alapuló folyamatának tervezésére, a diagnosztikus és terápiás
beavatkozás feltételeinek kidolgozására, programfejlesztésére, újabb diagnosztikus és fejlesztő/terápiás eljárások kipróbálására,
adaptálására és továbbfejlesztésére,
az egyéni és csoportos fejlesztés lehetőségeinek körültekintő mérlegelésére, más intervenciókkal történő összehasonlítására,
szakmai és jogi dokumentumok figyelembevételével a fejlesztés és megsegítés folyamatának nyomon követésére,
a hazai és nemzetközi gyakorlatban elismert diagnosztikus és terápiás módszerek, fejlesztő eljárások, működési rendszerek
hatáselemzésére, innovációjára, a szolgáltatási rendszer átalakítására és fejlesztésére irányuló szakmapolitikai tevékenység
folytatására,
a gyógypedagógiai terápiás munka, a habilitációs és rehabilitációs tevékenység továbbfejlesztését segítő tudományos
kutató munkára,
gyógypedagógiai témájú doktori tanulmányok folytatására,
 a fogyatékos emberek társadalmi integrációja specializáción végzettek képesek és alkalmasak:
 a gyógypedagógia alapképzési szak választott specializációja szerinti népességspecifikus szakterületi ismereteknek a
többi populációcsoportra kiterjedő általános elmélyítése alapján szert tenni egy olyan, társadalom és szaktudományi bázisú
ismeretrendszerre, melynek birtokában képessé válnak a sérült/fogyatékos/akadályozott emberek számára olyan
életperspektívákat és körülményeket létrehozni és fenntartani, melyek elsődlegesen a legtágabban értett társadalmi integrációt,
az életkörülmények normalizálását és az önrendelkezést szolgálják,
 a specializáción nyújtott személyközpontú tanulmányaik alapján, az UNESCO 1994es Salamancai Nyilatkozatával
összhangban a fejlődés, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés segítésének tárgyi és személyi feltételeit a személyes
szükségletekhez és igényekhez igazítani, annak érdekében, hogy a legkülönfélébb fogyatékosságokkal élő embereket az őket
ellátó intézmények ne szelektálják egyszerűen fogyatékosságuk fajtája és súlyossági foka mentén, hanem vonják be és tartsák
meg őket mindenkori szociális közösségeikben,
a képzés nemzetközi kapcsolatrendszerének kihasználásával, a partnerintézmények közreműködésével a
fogyatékosságügyhöz kapcsolódó különféle ellátórendszereket európai perspektívában látni, a hazai intézményi környezetet a
releváns európai trendekhez igazítani, szakmai tevékenységüket európai dimenziókban értelmezni és reflektálni, továbbá részt
venni nemzetközi innovációk megtervezésében és kivitelezésében,
a sem sajátos populációra, sem valamely életkorra nem specializálódó, a legtágabb értelemben vett társadalmi integráció
komplex feltételrendszerére irányuló képzésüknek köszönhetően a fogyatékosságot relatív fogalomként, a környezet és az egyén
közötti viszonykategóriaként értelmezni, és ennek megfelelően a fogyatékos ember konkrét élethelyzetét és szociális
környezetét úgy alakítani, hogy a kirekesztés helyett a befogadás és a kölcsönös alkalmazkodás érvényesülhessen,
az alapképzésben szerzett általános és szakdidaktikai ismereteiket az integratív/inkluzív gyógypedagógia kritikai
konstruktív didaktikai ismereteivel és a projektpedagógia eszköztárával kibővítve a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt
számára olyan egyénre szabott, individuális szükségleteihez és lehetőségeihez igazodó tanulási feltételrendszer megszervezésére
és fenntartására, amely a teljes körű kooperációra, a heterogenitásra, a humánus és demokratikus tanításitanulási folyamatokra, a
kölcsönösségre épül,
hangsúlyos társadalomtudományi, jogi és közgazdasági stúdiumaiknak köszönhetően, valamint a társadalmi elfogadást
javító PRmunka eszközeinek birtokában a gyógypedagógiai cselekvés társadalmi beágyazottságának értelmezésére, a
fogyatékos emberek életminőségére és társadalmi integrációjára ható politikai és szociálpolitikai hatásmechanizmusok
reflektálására és befolyásolására, az inkluzív társadalmi környezet feltételrendszerének kialakítására,
számos önállóan végzett, de szakmai és tudományos szempontból megfelelően kísért projektmunkán keresztül megvalósult
tanulmányaik alapján elősegíteni klienseik személyes kompetenciáinak fejlődését, individuálisan kísérni tanulási és életvezetési
folyamataikat.
nyitottság a fogyatékos emberek élethelyzetét segítő, megkönnyítő társadalmi kezdeményezések iránt,
partneri együttműködési viszony kialakítása a fogyatékos személyek nevelésében, terápiájában, rehabilitációjában
közreműködő szakemberekkel,
kreativitás és empátia,
önálló munkavégzésre való képesség,
a szakmai teambe történő beilleszkedés képessége és igénye,
saját tevékenység kritikus értékelésének és irányításának a képessége,
önszabályozás, az önfejlesztés igénye,
értékek kialakítására és megtartására törekvő magatartás.
kredit
humántudományi ismeretek: a neveléstudomány új irányzatai, társadalompolitika,
kutatómunka; az integratív/inkluzív gyógypedagógia társtudományi alapjai, úgymint a
közösségi ellátás (Community Care) társadalmi és jogi feltételei, a képességfejlődés pszichológiai alapjai, nyelvészeti
alapismeretek.
gyógypedagógiaelmélet (a fogyatékosság probléma és társadalomtörténete, az integráció és a differenciáló pedagógia
összefüggései, összehasonlító gyógypedagógia, antropológiai és etikai modellek a gyógypedagógiában), az integratív/inkluzív
gyógypedagógia szakmai alapjai (segítő szakmák és értékek, szakmai szolgáltatási rendszerek a gyógypedagógiában) legalább 8
kredit;
további választható ismeretkörök: az egyes fogyatékosságtípusok jellemzői, gyógypedagógiai pszichopatológia, a
fogyatékosság mint komplex jelenség, akadályozott emberek szexuális szocializációja legalább 4 kredit.
 gyógypedagógiai terápia specializáción:
 a) a specializáció általános ismeretei: klinikai gyógypedagógiai tanulmányok (klinikai gyógypedagógia, kognitív
fejlődésneuropszichológia, diagnosztikus rendszerek a gyógypedagógiai munkában, rehabilitáció az egészségügyben);
életkorok specifikuma; gyógypedagógiai intervenció (fejlesztő munka tervezése, kognitív képességfejlesztő eljárások,
viselkedésterápiás eljárások, segítő kapcsolat), terepgyakorlat (szakterületi gyakorlat/egyéni esetkezelés, szakszolgálati munka);
2832 kredit;
 b) a specializáció specifikus, az alapképzés szerint választható ismeretei: speciális terápiás fejlesztő eljárások az értelmi
akadályozottság, hallássérülés, látássérülés, logopédiai megsegítést igénylők, pszichopedagógiai megsegítést igénylők,
mozgáskorlátozottság, tanulási akadályozottság esetében 1822 kredit;
 fogyatékos emberek társadalmi integrációja specializáción: az integratív/inkluzív gyógypedagógia alapjai, az
együttnevelés filozófiai alapjai, az integratív/inkluzív didaktikai tervezés alapjai, pedagógiai projektalkotás, az integratív
gyógypedagógia neveléselmélete, elmélyülés a társadalomtudományban (magyar és európai szociális jog, fogyatékosság és
marginalitás, szociális munka és fogyatékosságügy, iskolai és társadalmi integráció az EUban, szociálpolitikatörténet,
intézmények jellemzése és evaluációja, az inkluzív társadalom szociáletikája, a befogadás és kirekesztés története a
gyógypedagógiában), specializációk;
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga és egy
másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi
3/A. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez2076
MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖS KÉPZÉSEI
1. SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLIS GAZDASÁG MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése:
szociális munka és szociális gazdaság (Social Work and Social Economics)
szakképzettség: okleveles szociális gazdaság szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Social Economics
3. Képzési terület: társadalomtudomány képzési terület
társadalomtudomány képzési területen a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia alapképzési szakok, a
pszichológia alapképzési szak, valamint a gazdaságtudományok képzési terület közgazdasági képzési ág, a jogi képzési terület,
a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ága, a pedagógusképzés és az orvos és
egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjai.
6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma 4050 kredit;
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett szociálpolitikai és gazdálkodási ismereteik birtokában képesek
a szociális gazdaság területén működő intézmények és szolgáltatások irányítására, működtetésére és fejlesztésére. A végzettek a
szociális segítés nemzetközi szakmai és etikai alapelveinek ismerőiként alkalmasak nemzetközi együttműködésben
megvalósított feladatok ellátására. Megfelelő szervezeti és szervezetfejlesztői ismereteik birtokában a szociális szolgáltatások
területén olyan feladatokat látnak el, amelyek a helyi gazdaság erősítésével a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gazdasági
és társadalmi integrációját segítik elő. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására.
a nemzetközi gazdaság és szociálpolitika összefüggéseit és elméletét, a szociális gazdaság működését,
a gazdálkodással összefüggő ismereteket,
a kutatásmódszertani és értékelési elméletet és gyakorlatot,
az Európai Unió politikai, gazdasági működésére, jogalkotására, szabályozási mechanizmusaira vonatkozó szabályrendszert,
a vállalkozások, nonprofit szervezetek irányításával, vezetésével kapcsolatos jogi ismereteket,
a szervezetelemzésés szervezetfejlesztés, a szociális marketing és menedzsment sajátosságait,
a helyi gazdaság és társadalom problémáinak elemzésére, a területfejlesztés és a helyi önkormányzatokkal való
együttműködés kialakítására vonatkozó ismereteket.
a szociálgazdaság területén működő szervezetek, illetve közszolgáltatások vezető funkcióinak ellátására és külső
képviseletére,
irányítási és vezetői feladatok tervezésére és lebonyolítására,
szociális intézmények és szolgáltatások irányítására, struktúrák és folyamatok kiépítésével,
szervezeti egységek vezetésére olyan területeken, mint minőségbiztosítás, controlling, személyügy, marketing és
nyilvánosságmunka, számvitel,
stratégiai tervezésre,
projekttervezésre és lebonyolításra,
személyügyi tervezésre,
marketing, fundraising és pr feladatok tervezésére,
szociális tervezésre, értékelésre,
a helyi gazdaság és a helyi társadalom számára alkalmas programok tervezésére és irányítására,
nemzetközi együttműködésben való aktív tervezői és irányítói feladatok ellátására.
analitikus, diagnosztikus és koncepcionális gondolkodás,
igény a szakmai továbbképzésben való részvételre,
rendszerszemléletű gondolkodásmód,
alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.
nemzetközi gazdaság és szociálpolitikai ismeretek, gazdálkodási alapismeretek, a globalizációs tendenciák és társadalmi
hatásainak ismeretei, kvalitatív kutatásmódszertani ismeretek és értékelés, az Európai Unió politikai, gazdasági működésére,
jogalkotására, szabályozási mechanizmusaira vonatkozó ismeretek.
a szociális munka és szociális gazdaság összefüggéseinek ismeretei, szervezetek működésével kapcsolatos szociológiai és
pszichológiai ismeretek, nonprofit szervezetek joga, vállalkozási jogi ismeretek, szociális marketing, költségmenedzsment és
finanszírozási ismeretek, projektmenedzsment, szaknyelvi ismeretek, kompetenciafejlesztés, a helyi gazdaság és társadalom,
valamint a területfejlesztési folyamatok elemzése.
differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei: 2035 kredit
szociális szolgáltatások, intézmények minőségbiztosítása, szociális adminisztráció, munkajog, személyügyi és vezetési
ismeretek, alkalmazott kutatásmódszertani ismeretek és értékelés, szervezeti stratégiák, szervezetfejlesztés, európai
interkulturális projektmenedzsment, alkalmazott szaknyelvi ismeretek, nemzetközi szakmai gyakorlat, vállalkozási ismeretek,
a képzéshez intenzív nemzetközi szakmai gyakorlat kapcsolódik 10 kredit értékben, a differenciált szakma ismeretek
körében;
A képzéshez intenzív nemzetközi gyakorlat kapcsolódik 10 kredit értékben, amelyet valamelyik külföldi
partnerintézménynél kell teljesíteni. A szakmai gyakorlat a szociális gazdaság területén működő
intézményekben/szervezeteknél teljesítendő, amely irányítási, gazdálkodási, szervezési és a nemzetközi együttműködésre
vonatkozó szakmai feladatok teljesítéséből áll.
10. Idegennyelvismeret követelményei:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2)
 11.1.2079 A 4.2. pontban felsorolt, politológia, szociológia, társadalmi tanulmányok, pedagógia és pszichológia
alapképzési szakokon szerzett szakképzettség esetén a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek
felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 40 kredit a szociális munka és a
szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 25 kredit a szociálpolitika legalább 15 kredit a szociális munka
témaköréből legyen.
hiányzó 20 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is
 A 4.2. pontban felsorolt, gazdaságtudományok képzési terület közgazdasági képzési ág, a jogi képzési terület, a
közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ága, a pedagógusképzés és az orvos és
egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása
alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a
szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 30 kredit a szociálpolitika, legalább 15 kredit a
szociális munka témaköréből legyen elismerhető.
hiányzó 20 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is
11.2. A 4.3 pont szerinti szakról érkező hallgató számára a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit
megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 60
kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 30 kredit a szociális munka témaköreiből, és
legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető.
hiányzó, legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven
belül teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
12. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések:
12.1. A közös képzésben, a külföldi és a magyar felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodás alapján a valamelyik
külföldi partnerintézménynél teljesítendő kreditek értéke legalább 30 kredit.
12.2. A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar
felsőoktatási intézménynek a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 117. § (4) bekezdése szerinti feltételeinek fennállása
esetén indítható.
FHCampus Wien (Ausztria)
Fachhochschule München (Németország)
University of Trnava (Szlovákia)
University of Ostrava (Csehország)
BabesBolyai University (Románia)
University of Silesia (Lengyelország)
University of Poitiers (Franciaország)
Fachhochschule Zentralschweiz (Svájc)
Debreceni Egyetem (Magyarország)
 2.2080 KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése:
környezetpolitika és menedzsment mesterképzési szak Environmental Sciences Policy and Management (MESPOM)
 végzettségi szint: mesterfokozat / Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA)
 szakképzettség: okleveles környezetpolitika és menedzsment szakember
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Environmental Sciences Policy and Management
 3. Képzési terület: társadalomtudomány / Social Sciences
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az agrár képzési területen a környezetgazdálkodási agrármérnöki,
valamint a természetvédelmi mérnöki alapképzési szak. / No additional requirements are imposed on those holding a Bachelor’s
degree (or equivalent degree of at least 180 ECTS) in environmental sciences.
 4.2. A bemenethez a 9. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a
közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ágának, az agrár, a társadalomtudomány, a jogi, a
gazdaságtudományok, a műszaki, valamint a természettudomány képzési terület alapképzési szakjai / Additional requirements
set in point 10 are required of those holding a Bachelor’s degree (or equivalent degree of at least 180 ECTS) in agricultural
studies, social sciences, legal and administrative studies, economics, engineering or natural sciences.
 5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters
 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS
 6.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to core foundation courses:
2226 kredit / ECTS;
 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to specialised core courses: 3438
kredit / ECTS;
 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to specialised differentiated
courses: 2030 kredit / ECTS;
 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték Minimum amount of elective courses: 6 kredit
/ ECTS;
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték / Amount of credits allocated to thesis: 30 kredit / ECTS.
 A képzés célja olyan környezetvédelmi szakemberek képzése, akik tudományos ismereteik, menedzsment készségük és a
globális összefüggések ismeretének birtokában nemzetközi viszonylatban is képesek a komplex környezeti problémák
orvoslására integrált, a globális perspektíváknak megfelelő, hatékony lokális megoldási stratégiákat fejleszteni és alkalmazni. A
végzettek alkalmasak a magán és közszférában, a tudományos és nonproft szektorokban környezetpolitikai vezetői, illetve
kompetens végrehajtói feladatok ellátására. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő
folytatására. / The program aims to prepare environmental professionals who will be able to develop and implement integrated
solutions to complex environmental problems. Graduates are able to combine scientific knowledge with management skills,
global perspectives with attention to local contexts, precaution with the ability to lead rapid and radical transformations and
with sensitivity to political factors. Graduates will be able to pursue careers in private, public, academic or nonprofit sectors as
effective leaders or competent followers. They are prepared to continue their studies at doctoral level.
 az aktuális környezeti változások, a klímaváltozás tudományos elméleteit és modelljeit /scientific theories and models of
key contemporary environmental changes such as the climate change;
 a környezeti változások előidézte gazdasági, politikai és egyéb társadalmi következményeket, beleértve azok hatását a
magán és közszférában tevékeny szervezetekre és az ezen szervezetek válaszait meghatározó elméleti megfontolásokat /
economic, political and other societal implications of the environmental change including its impact on private and public
sector organizations and theories shaping these organizations’ responses;
 a kulcsfontosságú technológiákat és társadalmitechnológiai rendszereket, amelyek alkalmasak a környezeti kérdések és
problémák kezelésére / key technologies and technosocial systems appropriate for addressing environmental issues;
 a környezetpolitikai folyamatokat és rendszereket, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban, beleértve a vonatkozó európai
példákat / environmental policy processes and regimes at the national and international levels including the examples from
Europe.
 környezeti problémák azonosítására és rendszerezésére az adott társadalmi kontextusban tudományos, szabályozási és
menedzsment szempontok alapján / framing environmental problems in their specific societal contexts from scientific, policy,
and management perspectives;
 megfelelő helyzetelemző eszközök azonosítására és alkalmazására (pl. modellek, térinformatika, statisztikai módszerek,
kvalitatív módszerek), amelyek segítségével elemzik / identifying and applying appropriate tools (e.g. models, GIS, statistical
tools, qualitative methods) to analyze:
 az emberkörnyezet kölcsönhatás természeti és technológiaitársadalmi aspektusait / Natural and technosocial aspects of
environmenthuman interaction;
 a környezeti problémákhoz és kérdésekhez kapcsolódó politikai és intézményi folyamatokat / Political and institutional
processes related to environmental issues;
 a környezeti kihívásokra válaszul adott vezetői és menedzsmentintézkedések hatékonyságát / Effectiveness of
management and policy responses to environmental challenges;
 a környezeti problémák elemzésével járó komplexitás és bizonytalanságok megbízható kezelését / Credibly handling
complexity and uncertainty inherent in analysis of environmental issues;
 a gyakorlati szempontokra koncentráló környezettudományi kutatási prokjektek megtervezését, megvalósítását és
felügyeletét / Designing, implementing and overseeing rigorous practically focused environmental research projects.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek / Graduates use professional skills to:
 a környezettudományhoz kapcsolódó, illetve társterületen való önálló tanulás és önfejlesztés készsége / Independently
advance learning in environmental and related fields;
 saját és mások tapasztalatára és képességeire vonatkozó kritikai képesség / Critically reflect on own and others
experience and capacities;
 magabiztos részvétel környezettudósok, menedzserek és jogalkotók szakmai hálózatainak munkájában / Confidently
interact in professionals networks of environmental scientists, managers and policy makers;
 a környezeti problémákkal összefüggő különféle nézőpontokra és egyeztetésekre való odafigyelés és értelmezés készsége
/ Listen to and relate to diverse perspectives and discourses related to environmental issues;
 szakmai etikusság és integritás / Appreciate the need for professionally ethical conduct and integrity;
 elképzelések és koncepciók hatékony közlése a legkülönbözőbb szakmai és kulturális háttérű közönség számára
írásban, szóban bemutatva, elektronikus és online módon egyaránt / Effectively communicate ideas and concepts to audiences of
various disciplinary and cultural backgrounds including through written and oral presentations, electronic and online tools;
 nagy mennyiségű információ kezelése, szoros határidejű feladatok szervezése és teljesítése; / Handle large amounts of
information, organize and perform timesensitive assignments;
 együttműködés készsége interdiszciplináris és multikulturális csapatban / Work in interdisciplinary and multicultural
teams;
 kiváló írásbeli és szóbeli, szakmai és tudományos angol nyelvi kommunikációs készség / Speak and write English at a
professional and academic level;
 a folyamatos önfejlesztés készsége tervezés, megfelelő időbeosztás, kritikus önreflexió és önértékelés, valamint egyéni
tanulási stratégiák segítségével / Continuously improve skills through planning, time management, critical reflection and self
evaluation, and adoption of individual learning strategies.
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: / Core
Foundation Courses: 2226 kredit / ECTS
 átfogó, általános jellegű alapozó ismeretek: kommunikáció, íráskészség fejlesztése (tudományos jellegű írások),
adatgyűjtés és feldolgozás módszerei / Crosscutting foundation topics: communication, academic writing and data gathering
and processing methods;
 környezettudomány alapozó ismeretek: az ökoszisztémák működési elvei különböző szinteken; környezet és emberi
társadalom kölcsönhatása; a legfontosabb környezeti kihívások, beleértve az éghajlatváltozást / Foundation courses in
Environmental Sciences: principles of functioning of ecosystems at different levels; human interaction with the environment;
major contemporary environmental challenges including climate change;
 környezetpolitika alapozó ismeretek: a környezetjog és a környezetpolitika alapelvei, környezeti irányítás és nemzetközi
környezetvédelmi intézmények / Foundation courses in Environmental Policy: the principles of environmental law and policy,
environmental governance and international environmental regimes;
 környezetmenedzsment alapozó ismeretek: szervezeti és intézményi környezetmenedzsmentelvek és elméletek, a
környezetmendzsment területén alkalmazott eszközök és megközelítési módok (értékelés, tervezés, kommunikáció, stb.) /
Foundation courses in Environmental Management: the principles and theories of environmental management in organizations
and institutions, the main tools and approaches for environmental management (assessment, planning, communication, etc.).
 8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: / Specialised Core Courses: 3436 kredit / ECTS
 átfogó, általános szakmai törzsanyag: a környezettudományi, a környezetpolitikai és a környezetmenedzsment tudás
integrálási készségének fejlesztése és környezetvédelmi kihívások hatékony integrált problémamegoldási képességének
fejlesztése, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek kialakítása készségének fejlesztése, az ökoszisztémára, projektekre és
termékekre koncentráló gyakorlati, integratív ismeretek / Crosscutting mandatory courses: developing skills to integrate
environmental sciences, policy and management knowledge and skills to deliver effective integrated solutions to environmental
challenges, qualitative and quantitative research methods, practical integrative courses with focus on ecosystems, projects or
products;
 környezettudományi ismeretek: komplex ismeretek megszerzése különböző környezettudományi területeken, mint
például légköri szennyezés, vízkészletek, biodiverzitás és természetvédelem, stb. / Environmental Science courses:
environmental science fields such as atmospheric pollution, water resources, biodiversity and conservation or similar;
 környezetpolitika: komplex ismeretek megszerzése a szakpolitikai elemzés terén, valamint a nemzeti és nemzetközi
környezetvédelmi intézmények és irányítórendszerek megismerése / Environmental Policy courses: policy analysis and
understanding of national and international environmental governance regimes;
 környezetmenedzsment: a környezetmenedzsment szakmai ismereteinek és képességeinek fejlesztése, amely érintheti a
tervezés, értékelés kérdéseit, valamint az egyes szervezeteken belüli menedzsmentrendszereket is / Environmental Management
courses: professional environmental management knowledge and skills, environmental planning, assessment or management
system in organizations.
 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum:
5060 kredit / ECTS
 differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei / specialized differentiated courses: 2030 kredit / ECTS
 környezettudomány: a legfontosabb környezetszennyező folyamatok megismerése, tudományos eredmények,
közlemények gyűjtése, értékelése és felhasználása, alkalmazása. A környezetszennyezés okozta egészség és ökoszisztéma
károsodás, a környezettudomány elemző módszerei, felkészítő kurzus szakdolgozatírásra / Environmental Science: key
pollution processes and ability to obtain, validate and use scientific information, pollution damage to health and ecosystems,
analytical methods in environmental science, preparation for thesis writing;
 környezetmenedzsment és szakpolitika: magán, önkormányzati és állami szervezetek környezeti vonatkozású stratégiái.
Szervezeti szintű környezetmenedzsment, integrált termékpolitika, környezetstratégiák, felkészítő kurzus szakdolgozatírásra. /
Environmental Management and Policy: strategies of public and private organizations in the environmental area, environmental
management in organizations, integrated product policy, environmental strategies, preparation for thesis writing;
 diplomamunka / thesis: 30 kredit / ECTS.
 A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English
proficiency requirements apply to all students who wish to join the program. The minimum requirements are presented in the
table below:
Teszt /Test Minimum szint / Minimum Score Required
TOEFL (Internetalapú / Internetbased, iBT) 88
TOEFL (Elektronikus / Computerbased) 230
TOEFL (Papíralapú / Paper version) 570
CEU Administered TOEFL (Papíralapú / Paper 570
version)
International English Language Test (IELTS) 6.5
Cambridge Proficiency Examination C
Cambridge Advanced English Test B
 A 4.2. alpont szerinti szakokról érkező hallgatónak rendelkeznie kell legalább egyéves szakmai tapasztalattal a
környezetvédelem területén, melynek keretében legalább 1 hónapos (vagy 10 kredites) szakmai terepgyakorlat igazolása
szükséges. / For those applicants holding a degree in study areas listed in 4.2: candidates are expected to have relevant work
experience and professional training at least 1 year work experience in the field of environmental protection combined with
professional onthejob training (equivalent to at least 1 month or 10 ECTS credits).
 10. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések:
 A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar
felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható /
The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian
higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:
 Középeurópai Egyetem (Hungary)
 Lund University (Sweden)
 University of Manchester (United Kingdom)
 University of the Aegean (Greece).
 3.2081 KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
közpolitika Public Policy (MAPP)
 végzettségi szint: mesterfokozat/Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA)
 szakképzettség: okleveles nemzetközi közpolitikai szakember
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in International Public Policy
 3. Képzési terület: társadalomtudomány/Social Sciences
 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a társadalomtudomány képzési területen: a nemzetközi
tanulmányok, a politológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az
igazgatásszervező, a közigazgatásszervező, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, a gazdaságtudományok képzési területen
az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a gazdaságelemzés, a közszolgálati alapképzési
szakok. / Bachelor’s degrees are accepted with full credit values in the following fields of the Social Sciences: International
Studies, Political Science, Sociology, Social Studies; in Legal and Administration Sciences: Administration Management,
International Administration; in Economic Sciences: Applied Economics, Economic Analyis, Public Service.
 4.2. A bemenethez a 9. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok a
társadalomtudomány, a jogi és a gazdaságtudományok képzési terület további alapképzési szakjai, valamint a közigazgatási,
rendészeti és katonai képzési területen a közigazgatási képzési ág szakjai, valamint a biztonság és védelempolitikai, a
nemzetbiztonsági, a védelmi igazgatási és a katonai vezetői alapképzési szakok. / Additional requirements set in point 9 are
required for those holding other Bachelors degrees in any of the fields of the Social Sciences, Legal and Administration Sciences,
Economics, as well as, from the National Defense and Military field, the BSc in Security and Defence Policy, in National Security
Studies, in Defence Administration, in Military Leadership.
 5. A képzési idő félévekben: 4 félév/semesters
 6.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to core foundation courses:
814 kredit / ECTS;
 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to specialised core courses: 3238
kredit / ECTS;
 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to specialised differentiated
courses: 2432 kredit / ECTS;
 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték / Minimum number of credits allocated to
elective courses: 16 kredit / ECTS;
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték / Number of credits allocated to thesis: 30 kredit / ECTS;
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább / The minimal proportion of practice in the
curriculum: 30%.
 A képzés célja olyan közpolitikai szakemberek képzése, akik szakmai ismereteik és gyakorlati készségeik alapján képesek
aktuális transznacionális közpolitikai problémák elemzésére és megoldására. Felkészültek a politikai intézmények, folyamatok,
közpolitikák működésének és ezeknek a globális politikai gazdaságtól a helyi kormányzatig történő interakciójának
megértésére, ezen belül is a nemzetközi és a transznacionális irányításra. A végzettek alkalmasak a magán és közszférában, a
tudományos és nonprofit szektorokban vezetői, illetve kompetens végrehajtói feladatok ellátására. Felkészültségük alapján
alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására is. / The objective of this program is to train public
policy professionals, who, based on their professional knowledge and practical skills, are able to analyse and solve contemporary
transnational policy problems. They are prepared to understand how political institutions, processes and public policies operate
and interact from the global political economy through to local levels of governance, with a strong focus on international and
transnational governance. Graduates are able to pursue careers in private, public, academic or nonprofit sectors as leaders or
competent implementers. They are prepared to continue their studies at doctoral level.
 a közpolitika alakításának kérdéseit, a szupranacionális intézmények működését és a koordinációs mechanizmusokat /
public policy formation, the functioning of supranational institutions and coordination mechanisms;
 az európai és más nemzetközi kormányzási modelleket és rendszereket / European and other international governance
models and regimes;
 a nemzeti, transznacionális és nemzetközi közpolitikai, illetve az európai és a globális folyamatokat / national,
transnational and international policy as well as European and global processes;
 a közpolitikák kialakításának politikai, gazdasági, jogi, geopolitikai és társadalmi következményeit / the political,
economic, legal, geopolitical and social implications of the formulation of public policies;
 a közpolitikai folyamatok, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi fejlődés tendenciáit, és az e területeket összekötő
dinamikus társadalomtudományi elméleteket / conceptual advancement in social science theories of the policy process,
international relations, the tendencies of international development and the dynamics between these fields of social science
theories.
 a közpolitikai kérdések kritikus elemzésére, az európai és globális kormányzás holisztikus perspektívákból való
szemléletére / critically analysing policy issues and developing holistic perspectives on European governance and global
governance;
 a közpolitikák és a közpolitika eszközeinek kvantítatív és kvalitatív módszerekkel történő értékelésére / evaluating
public policies and policy instruments with quantitative and qualitative methods;
 releváns kutatási témák önálló kidolgozására, előzetes hipotézisek és gondolatmenetek felállítására, adatgyűjtésre és
elemzésre, vizsgálati eljárások kidolgozására és a kutatások eredményeiről tudományosan helytálló és eredményes jelentések
készítésére / independently formulating relevant research topics, developing preliminary hypotheses and ideas, conducting data
collection and analysis, designing investigation procedures and preparing scientifically sound and effective reports on research
outcomes;
 az intézményi keretek ismerete alapján szakmai tanácsadásra a döntéshozók részére nemzeti és nemzetközi fórumokon /
providing expert advice to decision makers in national and international fora relying on an understanding of institutional
contexts;
 különféle szektorok és intézményi keretek közpolitikáinak megtervezésére és a közpolitikák végrehajtásában való
részvételre / designing and participating in the delivery of public policies in various sectors and institutional settings.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek / Required personal abilities and
competences for the qualification:
 a közpolitikával és a kormányzással kapcsolatos témákban, diskurzusokban való professzionális részvétel / interact with
expertise in various fields related to public policy and governance;
 a közpolitikai tanulmányok és kapcsolódó irodalmak kritikai elemzése / provide critical analysis of policy studies and
related literature;
 statisztikai adatok, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek használatának képessége / competence in using statistical
data, quantitative methods, and qualitative methods;
 vezetői készségek és kulturális érzékenység / leadership skills and cultural sensitivity;
 a közszolgálatban való részvétel során a tisztesség és az etikus viselkedés szükségességének elismerése, megbecsülése /
appreciate and acknowledge the need for integrity and ethical conduct in public service;
 a könyvtári, elektronikus és internetes információs források magabiztos használata / use library, electronic and online
information resources with confidence;
 írásbeli anyagok és szóbeli előadások készítése szakmai és nem szakmai közönség részére / make written and oral
presentations to specialist and nonspecialist audiences;
 részvétel multidiszciplináris, multikulturális csapatok munkájában / work in multidisciplinary, multicultural teams;
 kiváló angol nyelvi írás, olvasás és szóbeli, szakmai és tudományos kommunikációs készség / speak, read and write
English at professional and academic level;
 a szakmai ismeretek folyamatos bővítése, önálló tanulás és önfejlesztés, önértékelés készsége / continuously improve
professional knowledge through individual learning, selfdevelopment and selfevaluation.
 alapozó ismeretkörök: / Core Foundation Courses: 814 kredit / ECTS
 kutatástervezés, kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek / research design and qualitative and quantitative research
methods.
 8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: / Specialised Core Courses: 3238 kredit / ECTS
 a közgazdaságtan közpolitikai vonatkozásai: a társadalmigazdasági folyamatok viselkedési aspektusainak megértése,
mikroökonómiai elméletek; a mikroszintű gazdasági viselkedés által alakított viszonyok; közgazdasági elemzés, különös
tekintettel közpolitikai problémákra. / Economics for Public Policy: understanding the behavioral aspects of socioeconomic
processes; microeconomic theories; relationships as driven by economic behavior at the micro level; economic analysis applied
for specific public policy issues;
 közpolitikai elemzés: a közpolitika komparatív vizsgálata, a közpolitika jellegének és funkciójának elemzése, a
közpolitikai tanulmányok megalapozása, a gazdasági szereplők, szervezetek és hálózatok működésébe való bevezetés révén, a
közpolitikai folyamat, stratégiaalkotás, közpolitikai érdekképviselet, végrehajtás, a politikatranszfer, a közpolitika
felülvizsgálata és értékelése. / Policy analysis: comparative analysis of public policy; nature and function of public policy; the
foundations of public policy studies by introduction to actors, organizations and networks; the policy process, agenda setting,
policy advocacy, implementation, policy diffusion, audit and evaluation of public policy;
 közpolitikai menedzsment: a közpolitikai menedzsment reformjának fejlesztése nemzetközi kitekintéssel, a reform
szakmai és etikai vonatkozásai, az „összeillesztő kormányzat” modelljeinek kidolgozása; közpolitikai eszközök és technikák
használata mikroszintű közpolitikai folyamatoknál / Public Management: development of public management reform in its
international perspective, the professional and ethical implications of reform, and the development of models of ‘joined up
government’; policy instruments and techniques utilised at the microlevel stages of the policy process;
 globális kormányzat: globális kormányzat, a globalizáció és az állam, többszintű kormányzás és az EU kormányzata,
decentralizált kormányzás és környezeti kormányzás / Global Governance: global governance, globalization and the state,
multilevel governance and EU governance, decentralized governance, and environmental governance.
 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei /Obligatory differenciated elements of the core curriculum:
5462 kredit / ECTS
 differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei/ specialized differentiated courses: 2432 kredit / ECTS
 európai uniós közpolitikaalkotás és EU ágazati politikák: az európai uniós jogalkotás és közpolitikaalkotás folyamata,
a specifikus közpolitikai területek és az európai integráció jelenlegi kihívásai viszonylatában; a legfőbb EUs intézmények
működése, döntéshozatali és jogalkotási folyamatok az EUban; kormányzati dinamika az egyes közpolitikai területeken, az
európai integráció elméletei / EU policy making and EU sectoral policies: European Union law and policymaking processes,
within the context of specific policy areas and current challenges of European integration; functioning of the main EU
institutions, decision and lawmaking processes in the EU; governance dynamics in specific policyareas; theories of European
integration;
 nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi kapcsolatok elmélete, nemzetközi szervezetek, globális rendszerek, közpolitikai
hálózatok, globális civil társadalom / International Relations: international relations theory; international organisations, global
regimes, policy networks, global civil society;
 nemzetközi politikai gazdaságtan vagy fejlődésgazdaságtan: globális gazdasági rend, globális politikai gazdaságtan, a
fejlesztési folyamatok globális politikaigazdasági kontextusa / International Political Economy or Development Economics:
global economic order, Global political economy; global politicaleconomic context of the development process;
 makroökonómia: makroökonómiai elmélet és folyamatok, a legfontosabb makrogazdasági mutatók közötti kapcsolat, a
pénzügyi szektor és a fizetési mérleg alakulása; / Macroeconomics: macroeconomic theory and processes, relationships between
aggregate economic variables, organization of the financial sector and national accounts;
 diplomamunka / thesis: 30 kredit / ECTS.
 A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete / The English
following table:
Teszt /Test Minimum szint / Minimum Score
Required
Cambridge Proficiency Examination C
Cambridge Advanced English Test B
 A 4.2. alpont szerinti szakokról érkező hallgatónak rendelkeznie kell legalább fél éves szakmai vagy kutatási
tapasztalattal. / Applicants holding a degree in study areas listed in 4.2 are expected to have at least half a year’s professional or
research experience.
 10. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések:
felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. szerinti feltételeinek fennállása esetén
indítható/The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the
Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education
institutions:
 Középeurópai Egyetem (Hungary)
 Barcelona Institute of International Studies (Spain)
 International Institute of Social Studies, Erasmus University Rotterdam (Netherlands)
 University of York (United Kingdom)
 4.2082 FENNTARTHATÓ TAKARMÁNYOZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK
fenntartható takarmányozás (Sustainable Animal Nutrition and Feeding)
 végzettségi szint: mesterfokozat / Master’s degree (magister, master; rövidítve: MSc)
 szakképzettség: okleveles fenntartható takarmányozási agrármérnök
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sustainable Animal Nutrition Agricultural Engineer
 3. Képzési terület: agrár / Agricultural Sciences
 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a vadgazda
mérnöki, az élelmiszermérnöki, a biológia alapképzési szakok, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű alkalmazott
zoológia alapképzési szak, továbbá az állatorvosi osztatlan mesterképzési szak. / Full credit values can be recognized for the
following: agricultural engineering, animal husbandry engineering, wildlife management engineering, food engineering,
biology BSc, applied zoology BSc, and MSc in veterinary medicine.
 5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters
 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits from the foundation studies: 812 kredit /
ECTS;
 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the core studies: 2226 kredit / ECTS;
 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the specialization studies: 5862
kredit / ECTS;
 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma / Minimum number of credits from the
optional subjects: 5 kredit / ECTS;
 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma / Number of credits from the thesis: 30 kredit / ECTS;
 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint / Ratio of practical skills according to the university
curriculum: 40%.
 7. A mesterképzési szak, képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
 A képzés célja olyan takarmányozási szakemberek képzése, akik ismerik az állatjólét, a környezetgazdálkodás és a
takarmányozás közötti összefüggéseket, szakmai ismereteik alapján képesek a fenntartható állattenyésztés takarmányozási,
takarmánygazdálkodási tényezőinek elemzésére, a gazdálkodási szemlélet befolyásolására és alakítására, az agrárpolitikai
döntési folyamatokban megoldási javaslatok kidolgozására. Alkotó munkájuk során összeegyeztethető a termelés volumenének
növelése, az élelmiszerbiztonság és a gazdaságos termékelőállítás a környezettudatos gazdálkodással és a környezetterhelés
csökkentésével. A felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására./Objective of
the Master’s program, competencies to be acquired:
 The aim of the program is to train nutritionists who know the relationship between animal welfare, environmental
management and animal nutrition; who based on their acquired knowledge are capable of analyzing the animal nutrition and
feeding aspects of sustainable livestock production, can influence and shape the management attitude, and can develop
solutions for the agricultural policy decisionmaking processes. In their creative work they can coordinate the increase of
production volumes with food safety and the economical production with environmental awareness and the mitigation of
environmental impact. Based on the acquired knowledge they are capable of continuing their studies under a PhD program.
 a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / MSc graduates know:
 a fenntartható takarmányozás elméleti és gyakorlati alapjait / the theoretical and practical bases of sustainable animal
nutrition and feeding,
 a takarmányozásélettan legújabb kutatási területeit / the latest research areas of animal nutrition physiology,
 a takarmánytartósítást és takarmánygyártást / feed preservation and feed manufacturing,
 a különböző állatfajok takarmányozási technológiáját, a precíziós takarmányozás elveit / the feeding technology of
different animal species; the principles of precision animal nutrition,
 az állatjólét, a környezetgazdálkodás és a takarmányozás közötti összefüggéseket / the relationships among animal
welfare, environmental protection and animal nutrition,
 az állatitermékminőség és biztonság és a takarmányozás közti összefüggéseket / the relationships among animal product
quality and safety and animal nutrition.
 b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / MSc graduates are capable of:
 a fenntartható takarmánygazdálkodásra, előtérbe helyezve a produktivitás, a takarmánybiztonság és az
élelmiszerbiztonság növelését és ezzel párhuzamosan a környezeti terhelés (ökológiai lábnyom) csökkentését / sustainable feed
management with a focus on enhancing productivity, feed safety and food safety and at the same time the reduction of the
ecological footprint;
 azon takarmányozási tényezők értelmezésére, melyek meghatározóak a fenntartható állattenyésztés szempontjából / the
interpretation of animal nutrition and feeding factors that are crucial from the aspect of sustainable animal husbandry;
 a termékpályaorientált szemlélet érvényesítésére a takarmányozás és a takarmánygazdálkodás különböző aspektusainak
figyelembevételével / a product chain oriented approach, bearing in mind the various aspects of animal nutrition, feeding and
feed management;
 megoldásokat kínálni a változó környezeti viszonyok között élő állatok takarmányozására / providing solutions for the
feeding of animals kept under changing environmental conditions;
 az agrárpolitika döntési folyamataiban való részvételre / participating in the agricultural policy decisionmaking
processes;
 szakigazgatásban és egyéb állami intézményrendszerekben szakértői feladatok ellátására / providing expert consulting in
agricultural administration and other state institutions;
 szakágazati szaktanácsadásra / acting as extension specialists in the sector;
 projektorientált inter és multidiszciplináris tudományos munkákra és azok eredményeinek feldolgozására / performing
projectoriented inter and multidisciplinary research work and processing their results;
 az adott területen az egyéni és társas vállalkozások működtetésére / operating individual and corporate businesses in the
field.
 c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Personal abilities and competences required for
the qualification:
 kreatív, önálló munkavégzés / creativity, ability to work independently;
 rendszerszemléletű tervezés / systematic approach to planning;
 folyamatos szakmai képzés / continuous professional training;
 informatikai ismeretek / information technology skills;
 a szakmai angol nyelv magas szintű használata / high proficiency in English;
 környezettudatosság és a fenntarthatóság előtérbe helyezése a munkavégzés során / keep environmental awareness and
sustainability in focus when working;
 a munkatársakkal való együttműködés és a vezetői feladatok ellátása / abilities for team work and for performing
managerial responsibilities.
 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök /
Compulsory foundation studies expanding the knowledge acquired in the frames of BSc learning and required for earning the
Master’s degree: 812 kredit / ECTS
 Projektek tervezése, végrehajtása; állati termékek előállítása; gazdasági állatok takarmányozása. / Project planning and
implementation; producing animal products; livestock nutrition and feeding.
 8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei / compulsory fields of study within the core studies: 2226 kredit / ECTS
 Takarmánygyártási és tartósítási alapismeretek; állati termékek minőségét befolyásoló takarmányozási tényezők és
táplálkozásélettani alapismeretek. / Basics of feed manufacturing and preservation; nutritional factors affecting the quality of
animal products and basics of nutrition physiology.
 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum:
8892 kredit / ECTS
 differenciált szakmai ismeretek / Specialization studies: 5862 kredit / ECTS
 Állatjólét; környezetvédelem; környezetgazdálkodás; takarmányipari ismeretek; tápanyagforgalom; táplálóanyagok
értékelése; takarmánykeverékgyártás; precíziós takarmányozás. / Animal welfare; environment protection; environmental
management; feed manufacturing studies; nutrient metabolism; evaluation of nutrients; compound feed manufacturing;
precision animal nutrition.
 diplomamunka / Thesis work: 30 kredit / ECTS.
 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei / Compulsory internship criteria:
 A szakmai gyakorlat a diplomamunkát megalapozó fél éves kutatói és tervezési munka, amelynek során a hallgató a
fenntartható gazdálkodási szemléletet kell, hogy a klasszikus takarmányozási feladatokkal összevesse. / The internship consists
of sixmonth research and planning work that provides the basis for the thesis and in the course of which the students are required
to study traditional animal nutrition tasks in the light of the sustainable production approach.
 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei /Admission requirements for the Master’s program:
 A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English
following table:
Teszt /Test Minimum szint / Minimum Score Required
 11. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések / Important other regulations pertaining to the fields of study:
felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén
indítható/ The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the
Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education
institutions:
 Debreceni Egyetem (Magyarország),
 Wageningen University (Hollandia),
 Aarhus University (Dánia)
 Ecole d’Ingénieurs de Purpan (Franciaország).
TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2083 A mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
szakképzettség: okleveles ... tanár (a kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szakképzettség szerint)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: teacher of ...
4.2084 A képzési idő félévekben és a tanári szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma a képzés különböző
formái szerint:
4.1. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülő tanári szakon:
a) a két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor: 5 félév, 150 kredit;
b) a szakmai és művészeti tanári szakképzettségek területén a csak egy szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén:
4 félév, 120 kredit.
4.2. Mesterfokozatot adó szakon nem tanári szakképzettség megszerzését követően vagy művészeti képzési területen
mesterszakkal párhuzamosan felvett tanári szakon:
a) egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 3 félév, 90 kredit;
b) a művészeti képzési területen a szakterületi követelményeknek a művészeti mesterszakon történt teljesítése esetén
további 2 félév, 60 kredit.
4.3. Főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat
a) egy korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 2 félév, 60 kredit;
b) két korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 3 félév, 90 kredit.
4.4. Újabb, oklevelet adó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben:
a) a tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában: 2 félév, 60 kredit;
b) az egyetemi vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában: 2 félév, 60 kredit,
c) az alapképzésben vagy főiskolai szintű képzésben szerzett pedagógus szakképzettség birtokában: 3 félév, 90 kredit.
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma a tanári szak elemei szerint:
5.1. A tanári szak elemeinek kreditértékei, amelyet a 6. pontban jelzettek figyelembevételével kell alkalmazni.
5.1.1.2085 A tanári szakképzettség szakterületi ismereteinek kreditértéke:
egy tanári szakképzettség megszerzése esetén általában 40 kredit; az alapképzésre épülő szakmai és művészeti tanári
szakképzettségek esetén legfeljebb 50 kredit, korábbi főiskolai szintű tanári szakra épülő képzésben legalább 60 kredit;
két tanári szakképzettség esetén 80 kredit, amelyből az első tanári szakképzettséghez legalább 30 kreditet kell, a második
tanári szakképzettséghez legfeljebb 50 kreditet lehet szerezni;
egy tanári szakképzettség megszerzése esetén a tantárgypedagógiai, szakmódszertani ismeretek kreditértéke legalább 7
kredit.
5.1.2. A tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteinek kreditértéke: általában 40 kredit;
amely korábbi főiskolai vagy egyetemi szintű tanári oklevél esetén a 6.1. pontban leírtaknak, megfelelően csökken; tanári
mesterszakon szerzett oklevél birtokában teljesítettnek tekintendő.
5.1.3. A közoktatási intézményekben, felnőttképző intézményben szervezett összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke:
általában 30 kredit
5.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: az 5.1.1. és 5.1.2. képzési elemekhez összegyűjtendő
kreditek 5%a.
5.3. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit, amelyhez az 5.1.3. pontban meghatározott szakmai gyakorlat
részeként készített, a szakmai gyakorlatot bemutató és feldolgozó portfóliót is mellékelni kell. A szakdolgozat 5 kreditjét az
5.1.2. képzési elem terhére kell biztosítani, s ha ennek kreditértéke 10 vagy ennél alacsonyabb, a szakdolgozat helyett a
portfóliót az 5.1.3. képzési elem terhére kell elkészíteni. Egy szakdolgozatot kell készíteni két tanári szakképzettség esetén is.
5.4. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait és a közoktatási
intézményben végzett gyakorlatot is a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 65
70%a.
6.2086 A tanári szak egyes képzési elemeinek kreditértéke a tanári mesterképzés 4. pontban megnevezett különböző formái
esetén, és a tanári szakra történő belépés feltételei
6.1.2087 Az egyes képzési elemek kreditértékei:
a 4.1. a) pontban leírt 150 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 80, 40, illetve 30 kredit;
a 4.1. b) pontban leírt 120 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 50, 40, illetve 30 kredit;
a 4.2. a) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1. elem kreditértéke 30 kredit, ha a mesterfokozatot adó, de tanári
szakképzettséget nem eredményező szakon megszerzett kreditekből legalább 10 kredit kreditátvitellel elismerhető, az 5.1.2.,
illetve az 5.1.3. elemek értéke 40, illetve 20 kredit;
a 4.2. b) pontban leírt 60 kredites képzésben az 5.1.1. elem kreditértéke a művészeti mesterszakon történő teljesítése esetén 0
kredit; az 5.1.2., illetve 5.1.3. képzési elemek értéke 40, illetve 20 kredit;
a 4.3. a) pontban leírt 60, illetve a 4.3. b) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1. elem kreditértéke
szakképzettségenként 3030 kredit, az 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 10, illetve 20 kredit;
a 4.4. a) pontban leírt 60 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 40, 0, illetve 20 kredit;
a 4.4. b) pontban leírt 60 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 40, 10, illetve 10 kredit
a 4.4. c) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 50, 20, illetve 20 kredit.
A 4.3. a), b), valamint a 4.4. a), b) pontban leírt képzéseknél az 5.1.3. elem részeként az adott szakterülethez tartozó tanítási
gyakorlatról kell portfóliót készíteni. Az 5 kredites szakdolgozat és a záróvizsgán az 5.1.2. elem alapján szervezett tanári
képesítővizsgarész nem követelmény.
6.2. A tanári szakra történő belépés feltételei:
6.2.1. Az e rendelet 4. §ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő
ismeretek követelményeinek teljesítése, amelynek kreditértéke 10 kredit, valamint az egyes tanári szakképzettségek
választásához e rendelet 7. § (3) bekezdése szerint a tanári szakképzettségek szakterületi ismeretei vonatkozásában előírt
feltételek.
6.2.2. Az egyes tanári szakképzettségek általánostól eltérő sajátos követelményeiről rendelkező 11. pontban figyelemmel kell
lenni arra, hogy
a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az ember és társadalom műveltségterületitanári és
természetismerettanári első szakképzettség megszerzésére irányuló képzés felvételének követelményeit kielégítheti bármely
olyan alapképzési szakon, szakirányon szerzett szakképzettség, melynek tudományterületi, illetve tudományági ismereteit a
nevelésoktatás műveltségi területe magában foglalja, tekintet nélkül arra, hogy erre az alapképzési szakra, szakirányra más
tanári szakképzettség épüle vagy sem;
a szaktárgyat idegen nyelven oktató tanári második szakképzettség az adott szaktárgy oktatására jogosító első tanári
szakképzettséggel párhuzamosan vagy arra épülve szerezhető meg;
a speciális, pedagógiai jellegű feladatokra felkészítő második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésnek
alapképzési szakra vonatkozóan nincs meghatározott előfeltétele, illetve bármely első tanári szakképzettséghez felvehető.
Pedagógus szakképzettség birtokában valamennyi kizárólag második tanári szakképzettség felvehető egyedüli
szakképzettségként, azzal a feltétellel, hogy a 11.2.3 pont szerinti követelményeknek és mentességeknek teljesülniük kell.
7.2088 A tanári szak képzési célja, az elsajátítandó tanári kompetenciák:
A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas:
a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi,
érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai
kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;
tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek
kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére,
az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;
a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe
menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;
a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott
szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos
fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási
eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség
védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;
az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: különösen az olvasásszövegértés,
információfeldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményzőképesség és vállalkozói
kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók
előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának
integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testilelkiszellemi egészségének
fejlesztésére;
a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanításitanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű
kiválasztására, az új információskommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;
a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi
teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az
értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;
szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és
kutatófejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;
szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló
ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb
módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó
értékelésére.
A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati
készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt:
Szakmai tudás
A tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete:
az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmigazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos
eredmények ismerete,
a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében,
magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudás,
a nevelésifejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak,
diszfunkcióinak ismerete,
egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és
módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete,
a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban,
a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési
törvényszerűségeinek ismerete,
alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről,
az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete.
Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás
széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány és/vagy műveltségi terület(ek)en,
a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a
hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések,
kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete,
a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés
esetén emellett az adott szakképzési terület cél és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismerete),
a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok
elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete,
a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése,
az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a
tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.
Szakmai képességek
A tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén:
képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni,
képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek,
tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére,
képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.
A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén:
szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára
szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására,
képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni,
képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanításifejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat
kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni,
képes a tanulók információskommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját
irányítani.
Az osztálytermi munka szervezése, a tanítástanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén:
képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet
kialakítása érdekében,
képes az új kommunikációsinformációs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban
rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani,
képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező
tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására,
képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére,
képes a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére,
képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és
fenntartására.
Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén:
képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást
biztosítani,
képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon
követésére és elemzésére,
képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni,
képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.
Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség
A szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén:
rendelkezik a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával,
empátiával,
rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának,
interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információskommunikációs eszközöket,
megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre,
közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a
tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében,
képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet
játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel,
képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait
átadni,
képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként
együttműködni,
képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában,
képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények
szakszerű értékelésére.
Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén:
demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott
mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására,
képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen
kezelni az iskolában és azon kívül is,
képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési
szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre,
érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó
nehézségekre,
személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a
demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.
8.2089 A mesterfokozat és a tanári szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök
8.1. Pedagógiai és pszichológiai alapozó tanulmányok
Az alapképzésbe épülő, legalább két féléven át biztosított, a tanári felkészítést megalapozó, a pályaismeretet és
pályaorientációt segítő pedagógiai és pszichológiai ismeretkörök, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit:
a) a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális
és gazdasági szerepe,
b) a tanítás tudományos megalapozása, a neveléstudomány alapvető paradigmái, kutatási módszerei, a szakmai ismeretszerzés
módja,
c) ember és gyermekismereti alapozás, a saját pályamotivációk és a tanulók megismerésének eszközei és módszerei,
d) a nevelés, a tanítástanulás cél és eszközrendszerének legfontosabb jellemzői,
e) kommunikációs készségfejlesztés, az információskommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségei az oktatásban,
tanulásban.
A fenti a)e) pontban meghatározott ismeretkörök elméleti és gyakorlati aránya 6040%, ahol a c) és e) pont szerinti ismeretek
elsajátítása jellemzően kiscsoportos gyakorlat keretében folyik.
A hallgató a tanulmányai és gyakorlatai alapján feljegyzéseket, portfóliót készít, ami felhasználható a tanári mesterképzésbe
felvétel elbírálásakor.
8.2. A tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai és társtudományainak ismeretkörei
Az iskola mint szervezet, az oktatás társadalmigazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi
meghatározottsága. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskola feladatai és lehetőségei az
esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében.
A magyar közoktatás történeti gyökerei és jelenlegi intézményrendszere, az iskolarendszer fejlődése, szabályozásának
rendje, működésének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata.
Az emberre vonatkozó, pedagógiaipszichológiai szempontból releváns természet és társadalomtudományi ismeretek,
filozófiai elméletek. A tanulás idegtudományi alapjai. A gyermekre és nevelésére, oktatására vonatkozó tudományosan
megalapozott ismeretek. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése.
A személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméletek és kutatási eredmények. A pszichés
fejlődés életkori és egyéni sajátosságai, a fejlődésben jelentkező problémák, zavarok természete és ezek pedagógiai kezelésének
útjai. A tanulók megismerésének módszerei és eszközei. A megfigyelés eszközei, kérdőívek készítése, tesztek használata. Az
érzelmek szerepe a nevelésoktatás gyakorlatában. Az érzelmi intelligencia, alkotó tényezői és szerepe.
A demokratikus társadalmak nevelési céljai. A közösségek szerepe a nevelésben. Értékek a nevelésben. A nevelés
hatásmechanizmusai. Értékek közvetítése a tanításitanulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az
előítélet és társadalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulásának segítése, a tolerancia és a szociális készségek fejlesztésének
lehetőségei. Az igazságosság, az egyenlőség és a méltányosság alapelveivel és iskolai érvényesítésével kapcsolatos ismeretek.
A hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az
iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete. A hátrányok
csökkentését célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete.
A tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, tanuláselméletek, a természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és
különbségei. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők ismerete.
A tanulói tudás szerveződésével és változásával kapcsolatos ismeretek. A fogalomrendszerek kialakulásának sajátosságai, az
értelemgazdag fogalmi megértést elősegítő tanulásitanítási módszerek ismerete. A szakértelem és a műveltség kialakulásának
folyamataival kapcsolatos ismeretek.
A készségek és képességek fejlődési folyamatainak ismerete. A tanulás eredményességét alapvetően befolyásoló
képességek, a nyelvikommunikációs és a tanulási képességek szerepének ismerete. A transzfer és a problémamegoldás
összefüggései, szerepük a tudás alkalmazásában. A kompetencia különböző értelmezési kereteire és fejlesztésére vonatkozó
ismeretek.
Az iskolai, illetve a tanulásitanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzése
szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat
kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.
Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek és ezek hatékony alkalmazásának
feltételei, módjai. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmódszerek, a személyre szóló és a teljes elsajátításhoz
vezető tanítási módszerek.
Az iskolai életben résztvevő személyek és csoportok (tanulók, tanulócsoportok, tanárok, nevelőtestület)
kapcsolatrendszerének ismerete. A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái a
mikrotársadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a nevelési folyamatba bevonó, a tanulási és magatartási problémákat a
családdal és a társadalmi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete.
A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás
hazai gyakorlata. A tanár tervezési tevékenységei: helyi tanterv készítése, tanmenetkészítés; tématervezés (tematikus, epochális,
projekt terv); egyéni fejlesztési tervek készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási órára.
Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai. A nevelésioktatási folyamatban alkalmazható értékelés
módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés
fejlesztése. Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata.
Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanításitanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre
nevelés módszerei. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége.
A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos nevelési
igényű tanulókkal kapcsolatban. A speciális nevelési szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. Az egységesség és
differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása,
az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikáinak ismerete.
A közoktatási rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső értékelés. A minőségfejlesztés
intézményi feladatai és lehetőségei. Az iskolai innováció feladatai.
A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi
szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában.
A tanulói csoportok és a nevelőtestületek életének általános szociálpszichológiai és iskolai funkciójukból következő
speciális jellemzői. A tanulók és a tanárok testilelkiszellemi egészségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné és megküzdési
stratégiák.
A tanítás, nevelés és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási
kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.
A tanári tevékenység megalapozásához szükséges kitekintés a társtudományokra: anyanyelv, magyar kultúrtörténet, európai
ismeretek, etika, jogi, társadalmi, közgazdasági, környezetvédelmi, egészségnevelési alapismeretek.
8.3. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek:
A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek:
A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak
követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű
ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei.
Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás
sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más
műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott
kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból
származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez
kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése.
A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének
fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a
fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség és képességbeli
előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A
tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A
hatékony tanulási környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérésiértékelési
módok.
A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek
kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és
tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos
tananyagelrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai.
A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni
sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása.
A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez
kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi
felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a
tanításinevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.
8.4. A szakmai gyakorlat, amelynek előírt formái:
a) a pedagóguspálya megismerésére, általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatok: pályaismereti,
gyermek és önismereti, konfliktuskezelési módszerek, iskolalátogatások, óramegfigyelések és elemzések, mikrotanítás, legalább
30 óra;
b) iskolában vezetőtanár irányításával az adott szakképzettség területén végzett csoportos gyakorlat szakképzettségenként 60
óra, amely magában foglalja a hospitálást, az óramegbeszéléseket és legalább 15 önállóan megtartott órát/foglalkozást (a
hallgató az egyik szakképzettség tanítási gyakorlatát az 58., a másikat pedig a 912. évfolyamon kell, hogy végezze);
c) közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben megbízott vezetőtanár és felsőoktatási tanárképző szakember
folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok
teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése. A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, szakképzettségenként heti 25 óra
(max. heti 10 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szeminárium elvégzését
és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását.
Az a) szerinti gyakorlat kreditértéke (a pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a b) szerinti
gyakorlat kreditértéke szakképzettségenként (a szakterületi tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a c) szerinti összefüggő
egyéni gyakorlat kreditértéke 30 kredit. A gyakorlat során a hallgató a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett
elkészíti a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját
gyakorlati fejlődését dokumentáló portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.
8.5. Szakdolgozat
A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és
tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományosszakirodalmi eredményeket
összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét
értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulásitanítási folyamatról módszeresen gyakorlati
tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját
tanári munkájában alkalmazni.
A tanári szakdolgozatnak kettő összetevője van:
1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett [8.4. a) és b)] gyakorlat tapasztalatainak,
valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő
szeminárium [8.4. c)] tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió),
2.2090 e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános
neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges
segédlet készítése (tanulmány, legfeljebb 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát
szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap és középfokú oktatás szintjeinek, illetve
a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni.
9. Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés,
óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés (pl.
iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága
érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában
a 8.4. pontban foglaltak szerint.
11.2092 Tanári szakképzettségenként
11.1.1. AZ ELSŐ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGKÉNT VÁLASZTHATÓ SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI
ISMERETEI
a) A KÖZOKTATÁS MŰVELTSÉGI TERÜLETEIN VÁLASZTHATÓ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET
Magyartanár
A szakképzettség oklevélben szereplő,
magyar nyelvű megjelölése: okleveles magyartanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Hungarian language and literature.
A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési
feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:
Szakterületi ismeretek:
A szakterületi ismeretek köre az irodalomtudomány és a nyelvtudomány iskolai nevelés szempontjából adekvát tartalmaira
épül, figyelemmel a Nemzeti alaptanterv és a kétszintű érettségi követelményeire.
a) Irodalomtudomány
Irodalmi művek elemzése (az antikvitástól a 19. század végéig; 20. század)
A középiskolai szövegértelmezést segítő eljárások, terminológiai apparátus elsajátítása és gyakorlása magyar és világirodalmi
művek elemzése során. Korszerű irodalomtudományi interpretációs eljárások és elméletek. A művészeti/irodalmi (ön)megértés és
a tanítási cél (kulturális, szociális kompetenciafejlesztés, szövegértés, szövegalkotásfejlesztés, a kulturális kánon átadása)
szempontjából hasznos és jelentős, az érettségi követelményeihez illeszkedő művek, szövegek kiválasztásának módja, elemzése.
Korszakok, műnemek és kulturális folyamatok. Korszerű irodalomtörténeti szemléletmód a középiskolában, az irodalom
történetisége, folyamatszerűsége. A hagyomány megkerülhetetlensége: a hagyomány mint az újítás mindenkori feltétele. Az
irodalmi korszakolás elméletei. Az irodalmi műnemek és jelenkori elméleteik, pedagógiai szerepük. A stílusok története,
irodalmi korszaktudat és diszkurzus, az irodalmiság ismérveinek történetisége. A mai kultúra jelenségei, elméletei,
kultúraköziség: a saját és az idegen megértés kölcsönössége.
Az irodalom, az irodalmi folyamat nyelvimateriális és formaipoétikai komponensei, illetve az irodalomtanítás extern és
intern elemei. Az irodalmi szöveg nyelvisége és mediális megalkotottságának sajátszerűségei. Verstani, szövegpoétikai és
klasszikus retorikai alapfogalmak, alkalmazásuk az iskolai szövegelemzés során. Az irodalmi folyamat szociológiai és
pszichológiai vonatkozásai. Az esztétikai tapasztalat közvetettsége és közvetített jellege ennek sajátosságai az irodalomban,
következményei az irodalomtanításban.
Az élő irodalom és a mai kultúra középiskolában. A kortárs irodalom jelenségei, irányzatai. Jelenkori irodalmi folyóiratok,
csoportosulások, régiók, alkotók. A kortárs irodalomtudomány és irodalomkritika eredményeinek megismertetése a
középiskolában. Irodalmi intézmények. Az irodalom szerepe a mai társadalomban; társadalmi viták az irodalomról és annak
intézményrendszeréről. A tömegirodalom és magas irodalom viszonya. A médiakutatás, a tömegkommunikáció, a film, a
televízió, az internet, kapcsolata az irodalommal és az irodalomtanítással.
b) Nyelvtudomány
Kultúra, társadalom és nyelv összefüggései. A világ nyelvi, kulturális képe. A nyelv, a nyelvhasználat és a társadalom
összefüggése, a nyelvi tervezés és a nyelvi politika, a nyelv és a kulturális identitás összefüggései, az interkulturális
kommunikáció alapfogalmai. Szemiotikái keretek. A nyelv társadalmi és területi változatai, a nyelvváltozatok leírása,
nyelvföldrajz, kisebbségi nyelvhasználat, nyelvünk az EUban.
Nyelvtörténeti ismeretek. A történetiösszehasonlító nyelvészet elméleti és kutatásmódszertani alapjai. A nyelvi változás
általános törvényei, irányai. A nyelvrokonság bizonyítékai, a magyar nyelvtörténet forrásai, korszakai, a nyelvi standardizáció
folyamata, a nyelvi szinteknek megfelelően a magyar nyelv rendszerének alakulástörténete, nyelvemlékek elemzése.
A magyar nyelv leírása. Hangtani, alaktani, mondattani, jelentéstani ismeretek. A magyar nyelv leírásának legfontosabb
irányzatai és módszerei: a klasszikus, a transzformációs generatív, a funkcionális és a kognitív grammatika elemzésmódjai. A
nyelvi szintek rendszernyelvészeti leírása. A korpusznyelvészeti elemzés megközelítésmódjai. Nyelvtipológiai és kontrasztív
nyelvészeti kitekintés.
Beszédelmélet és szövegkutatás. Kommunikációtan, szövegtan, stilisztika, retorika és pragmatika. A verbális és nonverbális
kommunikáció kutatásának alapkérdései. A kommunikációs stratégiák, a kommunikációs folyamat (tervezéstől az
interpretációig), a szövegtípusok és a stílusváltozatok kapcsolata, írott és beszélt szövegek elemzésének elmélete és gyakorlata.
Az iskolai kommunikáció sajátosságai. Tárgyalási stílusok és tárgyalási technikák.
Szakmódszertani ismeretek:
Az irodalom tanításának elmélete és gyakorlata. Az irodalompedagógia fogalma, az irodalom tanításának céljai és feladatai;
az irodalomtanítás szemléletmódjai, alternatív formái;
A Magyar irodalom című tantárgy művelődési anyaga; a magyar nyelvi és irodalmi érettségi vizsga követelményei. A
magyarórák felépítése; az óraelemzés és az óratervezés szempontjai; magyar irodalmi tankönyvcsaládok és segédkönyvek; a
képességfejlesztés eljárásai; az ismeretbővítés speciális eljárásai (elméleti iskolák eredményeinek felhasználhatósága az
oktatásban, az élő irodalom jelenségeinek közvetítése).
Az irodalomtanítás korszerű, befogadásközpontú, kognitív, személyes és/vagy szociális kompetenciákat fejlesztő, interaktív
és reflektív módszer (kooperatív tanulás, projekt, tanulói portfolió, drámapedagógia, folyamatolvasás, folyamatírás, kreatív írás,
vita) és eljáráskészlete (grafikai szervezők, a reflexivitás technikái, előzetes tudást előhívó technikák, stb.).
Az anyanyelvi nevelés módszertana. Az anyanyelvi nevelés története, cél és feladatrendszere, alapelvei. A tanulói
nyelvfejlődés 618 éves korig. Az anyanyelvi nevelés módszerei, munkaformái, gyakorlattípusai és taneszközei. Az anyanyelvi
nevelés tervezése. Motiváció, ellenőrzés és értékelés az anyanyelvi órán. Anyanyelvi kísérlet (mikrotanítás), iskolai hospitálás,
óraelemzés. A tömegkommunikáció és a számítógép szerepe az anyanyelvi nevelésben. Az anyanyelvi nevelés és más
műveltségi területek kapcsolata.
Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése. A szövegértés, a szövegelemzés, a szövegalkotás, a szókincs, a stílusérzék, a
nyelvhelyesség, a helyesírás, a beszédkultúra, a tanulási képesség fejlesztésének módszerei; a helyesírás, az érvelés tanítása. A
készség és képességfejlesztés speciális eljárásai: felzárkóztatás és tehetséggondozás.
A magyar nyelv című tantárgy művelődési anyaga. A funkcionális szemléletű anyanyelvtanítás. A magyar nyelvi ismeretek:
a grammatikai, a kommunikációs, a szociolingvisztikai, a jelentéstani, a szövegtani, a stilisztikai, a nyelvtörténeti, az általános
nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai. Anyanyelvi nevelés a tanórán kívül.
IDEGEN NYELV MŰVELTSÉGI TERÜLET
Angoltanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles angoltanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of English language and culture.
Alapvető rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet főbb területeinek ismeretanyaga (szocio és
pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges
kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.
Angol alkalmazott nyelvészet: Az idegen nyelv elsajátításának elmélete és gyakorlata. A nyelvtanítás módszertani
ismereteinek elméleti megalapozása. Az első és második nyelv elsajátításának elméletei. A köztes nyelv tanulmányozásából
fakadó ismeretek. A második nyelv és az idegen nyelv. A nyelvtanulás stílusai és stratégiái, a tanulás tanítása. Egyéni
sajátosságok a nyelvtanulásban: nyelvérzék, életkor, nyelvi szorongás, motiváció.
Angol nyelvi stúdiumok: magas szintű angol nyelvű kommunikációs készség elsajátítása, az angol nyelvhelyesség
szabályainak magabiztos alkalmazása, az angol nyelvi változatok ismerete. A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai,
szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai
ismeretek.
Az angol nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak az adott kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Egyes angol nyelvű kultúrák (amerikai, ausztrál, ír, kanadai, skót stb.) ismerete. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei
ismeretek. Az angol nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében.
Az angol nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
és a magyarországi gyakorlat.
A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintű nyelvi érettségi
vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, bankosítása. A vizsgák minőségi kritériumai: a
validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni
munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok
készítésének módszertana.
Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe a
kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényező. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális
kommunikáció fogalma.
A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben.
Sajátos kompetenciák:
Az angoltanár
rendelkezzék magas szintű célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1es szinten), legyen képes magabiztosan
alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában;
a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelőbb módszereit
és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó
ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során;
ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítő munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az
együttműködő tanulás (pár és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka;
ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a
szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és
értékelni.
Némettanár/német és nemzetiséginémettanár
magyar nyelvű megjelölése:
a) okleveles némettanár
b) okleveles német és nemzetiséginémettanár;
angol nyelvű megjelölése:
a) teacher of German language and culture
b) teacher of German as a minority language and culture.
Választható szakirányok: némettanár, nemzetiséginémettanár.
Német nyelvészet: alapvető rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet főbb területeinek ismeretanyaga
(szocio és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz
szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. A magyar és a német nyelv kontrasztív nyelvészeti ismeretei.
A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete.
Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek.
Ismeretek a német irodalom és kultúra területén: a német nyelvterület kultúrájának (irodalom, film, képzőművészet,
alkalmazott művészetek) legfontosabb szellemi és művészeti irányzatai, amelyek meghatározóak a német kultúra sajátos
arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának, a kultúra és a német nyelvű országok
társadalmának (beleértve a politika és gazdaság) aktuális kérdései. Az irodalmi műfajok értő ismerete (műelemzés és befogadási
modellek) az irodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai
(magyarnémet és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában). Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei
ismeretek. A német nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében.
A nemzetiséginémettanár szakirányhoz tartozó sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai német kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a
néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A német kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves része
különös tekintettel a középés délkeleteurópai régióra.
Szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi
németeknél. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Közép és délkeleteurópai német nyelvű regionális irodalom a 20. században.
A német nyelv tanításának módszertana: A nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák
A némettanár és a nemzetiséginémettanár
értékelni.
Franciatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles franciatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of French language and culture.
Francia nyelvészet: a modem francia általános, szinkrón, diakrón és alkalmazott nyelvészet főbb területeinek (lexikológia,
szemantika, pragmatika, szövegnyelvészet, stilisztika), valamint a francia nyelv történetének átfogó ismerete. A tanításhoz
szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.
A szinkrón nyelvállapot rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek.
A francia nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a francia kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Francia irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a francia irodalom történetének áttekintő ismerete. A francia irodalom
alkotásainak értő elemzése. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A francia nyelv és kultúra tanításának
jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körű tájékozottság a frankofón országok kultúrájának, civilizációjának
(történeti, művelődés és művészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.
A francia nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A franciatanár
értékelni.
Olasztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles olasztanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Italian language and culture.
Olasz nyelvészet: a modern olasz általános, szinkrón, diakrón és alkalmazott nyelvészet főbb területeinek (lexikológia,
szemantika, pragmatika, szövegnyelvészet, stilisztika), valamint az olasz nyelv történetének átfogó ismerete. A tanításhoz
A szinkrón nyelvállapot rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek.
Az olasz nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak az olasz kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Olasz irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és az olasz irodalomtörténetének áttekintő ismerete. Az olasz irodalom
alkotásainak értő elemzése. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. Az olasz nyelv és kultúra tanításának
jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körű tájékozottság Olaszország kultúrájában, civilizációjának (történeti,
művelődés és művészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.
Az olasz nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
Az olasztanár
értékelni.
Spanyoltanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles spanyoltanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Spanish language and culture.
Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. A nyelvtanítás módszertanának szaknyelve, a nemzetközi szakmai
testületekben és szervezetekben való részvételhez szükséges kompetenciák.
A spanyol és latinamerikai nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti
irányzatok, amelyek meghatározóak az adott kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes
emberi kultúrának.
A spanyol nyelvű irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a spanyol irodalom történetének áttekintő ismerete. A
spanyol irodalom alkotásainak értő elemzése. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A spanyol nyelv és
kultúra tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körű tájékozottság a spanyol nyelvű országok
kultúrájának, civilizációjának (történeti, művelődés és művészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.
A spanyol nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A spanyoltanár
értékelni.
Romántanár/román és nemzetiségiromántanár
a) okleveles romántanár
b) okleveles román és nemzetiségiromántanár;
a) teacher of Rumanian language and culture
b) teacher of Rumanian as a minority language and culture.
Választható szakirányok: romántanár, nemzetiségiromántanár.
Alapvető rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet főbb területeinek ismeretanyaga (pragmatika, szocio és
A román nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Román irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a román irodalom történetének áttekintő ismerete. A román irodalom
alkotásainak értő elemzése. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A román nyelv és kultúra tanításának
jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körű tájékozottság a román kultúra és civilizáció (történeti, művelődés
és művészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.
A nemzetiségiromántanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
Szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi
románoknál. Nyelv kultúra társadalom identitás.
A hazai román kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a
néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A román kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves része
különös tekintettel a közép és délkeleteurópai régióra.
Román nyelvű regionális irodalom.
A román nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A romántanár és a nemzetiségiromántanár
értékelni.
Romológiatanári szakképzettségek
okleveles romológiatanár (romani nyelv és kultúra)
okleveles romológiatanár (beás nyelv és kultúra);
teacher of Romology (Romani language and culture);
teacher of Romology (Beash language and culture).
Tanári szakképzettségek az adott nyelv alapján választható.
Az adott nyelvi és közösségi kultúra átfogó ismerete ezen belül a magyarországi és az európai cigányság nyelvei, kultúrája,
problémavilága, története, a kisebbség és többség közötti viszony, oktatási, munkapiaci helyzet stb. , továbbá ezen ismeretek
korosztályspecifikus közvetítésének ismeretei.
Nyelvészeti ismeretek: a romani vagy a beás nyelv alapvető rendszernyelvészeti ismeretei, az alkalmazott nyelvészet főbb
területeinek ismeretanyaga (szocio és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció,
stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.
A romani vagy a beás nyelv szinkrón nyelvállapotának, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai
rendszerének magas fokú ismerete, kommunikációs készség elsajátítása. Szociolingvisztikai sajátosságok, a dialektusok szerepe.
Stilisztikai ismeretek.
Ismeretek a magyar és cigány nyelvű irodalom és művészet területén: az irodalom, film, képzőművészet, alkalmazott
művészetek stb. legfontosabb irányzatai, a népi kultúra ismérvei, a roma közösségek által lakott országok társadalmának
(politikájának, oktatásügyének, gazdaságának) aktuális kérdései. A cigány nyelvű irodalom alkotásainak értő elemzése
(műelemzés és befogadási modellek) az irodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a
komparatisztika aktuális szempontjai a magyar, a romani, a beás és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában. Széles
körű tájékozottság a roma közösségek kultúrájának és civilizációjának (történeti, művelődés és művészettörténeti, társadalmi,
politikai) területén.
A hazai cigány kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a
néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A cigány közösségek mint a sokszínű európai kultúra szerves
részei különös tekintettel a közép és délkeleteurópai régióra.
Szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi
nyelvhasználat a magyarországi cigány nyelvű csoportoknál. Nyelv kultúra társadalom identitás, magyar és cigány
anyanyelvű roma közösségek.
A szakirányok az adott nyelv és az adott nyelvi és kulturális közösségek sajátosságaira vonatkozó ismeretek mentén válnak el
egymástól. A szakirányokhoz tartozó sajátos ismeretek mennyisége legalább 15 kredit.
A nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
A négy alapkészség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás) fejlesztésének módjai, a nyelvoktatási óratípusok, az óra részei és
annak speciális sajátosságai a romani vagy a beás nyelv és kultúra tanítása során. A romani, illetőleg a beás nyelv és kultúra
tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében.
A nyelvoktatás a nemzetiségi iskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben.
A romológiatanár
rendelkezzék magas szintű célnyelvi (romani vagy beás) kommunikációs kompetenciával (legalább C1es szinten), legyen
képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában;
értékelni.
Orosztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles orosztanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Russian language and culture.
Az orosz nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak az orosz kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. Az orosz nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
fejlesztése érdekében.
Orosz irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és az orosz irodalom történetének áttekintő ismerete. Az orosz irodalom
alkotásainak értő elemzése.
Az orosz nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
Az orosz nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a betűtanítás korszerű módszerei; a
nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentősége; az igeidők tanításának módszertani fontossága.
Az orosztanár
értékelni.
Bolgártanár/bolgár és nemzetiségibolgártanár
a) okleveles bolgártanár
b) okleveles bolgár és nemzetiségibolgártanár;
a) teacher of Bulgarian language and culture
b) teacher of Bulgarian as a minority language and culture.
Választható szakirányok: bolgártanár, nemzetiségibolgártanár.
A bolgár nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a bolgár kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A bolgár nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
Bolgár irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a bolgár irodalom történetének áttekintő ismerete. A bolgár irodalom
A nemzetiségibolgártanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai bolgár kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a
néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A bolgár kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves része
különös tekintettel a középés délkeleteurópai régióra.
Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvűség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi
bolgároknál. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Bolgár nyelvű regionális irodalom.
A bolgár nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A bolgár nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a betűtanítás korszerű módszerei; a
A bolgártanár vagy nemzetiségibolgártanár
értékelni.
Lengyeltanár/lengyel és nemzetiségilengyeltanár
a) okleveles lengyeltanár
b) okleveles lengyel és nemzetiségilengyeltanár;
a) teacher of Polish language and culture
b) teacher of Polish as a minority language and culture.
Választható szakirányok: lengyeltanár, nemzetiségilengyeltanár.
A lengyel nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a lengyel kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A lengyel nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
Horvát irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a horvát irodalom történetének áttekintő ismerete. A horvát irodalom
A nemzetiségilengyeltanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai lengyel kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány,
a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A lengyel kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves
része különös tekintettel a közép és délkeleteurópai régióra.
lengyeleknél. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Lengyel nyelvű regionális irodalom.
A lengyel nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A lengyel nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerű módszerei; a
A lengyeltanár és a nemzetiségilengyeltanár
értékelni.
Horváttanár/horvát és nemzetiségihorváttanár
a) okleveles horváttanár
b) okleveles horvát és nemzetiségihorváttanár;
a) teacher of Croatian language and culture
b) teacher of Croatian as a minority language and culture.
Választható szakirányok: horváttanár, nemzetiségihorváttanár.
A horvát nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a horvát kultúra sajátos arculatának kialakulásában és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A horvát nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
Horvát irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a horvát irodalom történetének áttekintő ismerete. A horvát irodalom
A nemzetiségihorváttanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai horvát kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a
néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A horvát kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves része
horvátoknál. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Horvát nyelvű regionális irodalom.
A horvát nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A horvát nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerű módszerei; a
A horváttanár és a nemzetiségihorváttanár
értékelni.
Szerbtanár/szerb és nemzetiségiszerbtanár
a) okleveles szerbtanár
b) okleveles szerb és nemzetiségiszerbtanár;
a) teacher of Serbian language and culture
b) teacher of Serbian as a minority language and culture.
Választható szakirányok: szerbtanár, nemzetiségiszerbtanár.
A szerb nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a szerb kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A szerb nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
Szerb irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a szerb irodalom történetének áttekintő ismerete. A szerb irodalom
A szerb nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a betűtanítás korszerű módszerei; a nyelvtani
esetrendszer tanításának módszertani jelentősége; az igeidők tanításának módszertani fontossága.
A nemzetiségiszerbtanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai szerb kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a
néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A szerb kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves része
szerbeknél. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Szerb nyelvű regionális irodalom.
A szerb nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és
a magyarországi gyakorlat.
A szerb nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a betűtanítás korszerű módszerei; a nyelvtani
esetrendszer tanításának módszertani jelentősége; az igeidők tanításának módszertani fontossága.
A szerbtanár és a nemzetiségiszerbtanár
együttműködő tanulás (pár és csoportmunka), valamint az ún, frontális osztálymunka;
értékelni.
Szlováktanár/szlovák és nemzetiségiszlováktanár
a) okleveles szlováktanár
b) okleveles szlovák és nemzetiségiszlováktanár;
a) teacher of Slovakian language and culture
b) teacher of Slovakian as a minority language and culture.
Választható szakirányok: szlováktanár, nemzetiségiszlováktanár.
A szlovák nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a szlovák kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A szlovák nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
Szlovák irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a szlovák irodalom történetének áttekintő ismerete. A szlovák
irodalom alkotásainak értő elemzése.
A nemzetiségiszlováktanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai szlovák kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány,
a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A szlovák kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves
szlovákoknál. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Szlovák nyelvű regionális irodalom.
A szlovák nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A szlovák nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerű módszerei; a
A szlováktanár és a nemzetiségiszlováktanár
értékelni.
Szlovéntanár/szlovén és nemzetiségiszlovéntanár
a) okleveles szlovéntanár
b) okleveles szlovén és nemzetiségiszlovéntanár;
a) teacher of Slovanian language and culture
b) teacher of Slovanian as a minority language and culture.
Választható szakirányok: szlovéntanár, nemzetiségiszlovéntanár.
A szlovén nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a szlovén kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A szlovén nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
Szlovén irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a szlovén irodalom történetének áttekintő ismerete. A szlovén
irodalom alkotásainak értő elemzése.
A nemzetiségiszlovéntanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai szlovén kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány,
a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A szlovén kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves
szlovénoknál. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Szlovén nyelvű regionális irodalom.
A szlovén nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
A szlovén nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerű módszerei; a
A szlovéntanár és a nemzetiségiszlovéntanár
értékelni.
Ukrántanár/ukrán és nemzetiségiukrántanár
a) okleveles ukrántanár
b) okleveles ukrán és nemzetiségiukrántanár;
a) teacher of Ukrainian language and culture
b) teacher of Ukrainian as a minority language and culture.
Választható szakirányok: ukrántanár, nemzetiségiukrántanár.
Az ukrán nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak az ukrán kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. Az ukrán nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség
Ukrán irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és az ukrán irodalom történetének áttekintő ismerete. Az ukrán irodalom
A nemzetiségiukrántanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai ukrán kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a
néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. Az ukrán kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves
ukránoknál. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Ukrán nyelvű regionális irodalom.
Az ukrán nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák
Az ukrán nyelv és kultúra tanítása során felmerülő speciális oktatási jelenségek: a betűtanítás korszerű módszerei; a
Az ukrántanár és a nemzetiségiukrántanár
értékelni.
Latintanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles latintanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Latin.
A latin szöveg grammatikája, lexikája, történeti, filozófiai, vallás és kultúrtörténeti vonatkozásai.
A latin irodalom legfontosabb alkotói életművének áttekintése, a latin irodalom főbb tendenciáinak ismerete; a modern
irodalomtudomány és esztétika elemzési módszerei szerinti irodalomértés.
Az ógörög nyelv alapvonalai, könnyebb görög szövegek fordítása.
Az antik (göröglatin) világ történetének (földrajzának), irodalmának, vallásának, művészetének főbb vonalai, történeti,
nyelvi és kulturális (főképp irodalmi) kapcsolatai az ókori keleti és az antikra támaszkodó közép és újkori európai
civilizációkkal, különös tekintettel Pannóniára és a latin nyelv szerepére Magyarország kultúrájában.
Az ókori gyűjteménnyel rendelkező múzeumok anyagának ismerete. Tárlatvezetési ismeretek, a topográfia és a tárgytörténet
kérdései, a feliratok olvasásához szükséges epigráfiai alapvetés.
Latin szakmódszertan: a latintanításban alkalmazható módszerek az irodalmi szövegek feldolgozásában (pl.: szöveg
szituálása, lexikai, nyelvtani feldolgozása, a hozzá kapcsolódó művelődéstörténeti ismeretek bemutatásának lehetőségei, a
szöveg magyar nyelvű értelmezése). A tankönyvek és segédletek kipróbálásához szimulációs gyakorlatok. A gyakorlatok,
szemléltető anyagokjátékok önálló elkészítése. A latin nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése
érdekében.
A latin tanításának klasszikus, kétnyelvű tradíciója, a közvetítő készség mérésének elmélete, a fordítás elméletének
alapkérdései, a lexika fordításnak problémái, grammatika, az egyszerű és az összetett mondat fordításának kérdései.
Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Tananyagkészítés, projektmunka. Felkészülés a tanítási gyakorlatra.
Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka),
tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. A nyelvtudás mérése és
értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése,
bankosítása. A vizsgák minőségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.
Japántanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles japántanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Japanese language and culture.
Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. Magas szintű japán nyelvű kommunikációs készség elsajátítása, a japán
nyelvhelyesség szabályainak magabiztos alkalmazása.
A japán nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a japán kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Japán irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a japán irodalom történetének áttekintő ismerete. A japán irodalom
alkotásainak értő elemzése. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A japán nyelv és kultúra tanításának
jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körű tájékozottság Japán kultúrájának, civilizációjának (történeti,
A japán nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és
a magyarországi gyakorlat.
validitás és a megbízhatóság.
A japán nyelv magyar anyanyelvű tanulók számára történő oktatásához szükséges speciális ismeretek, a magyar és a japán
nyelv sajátosságai, a japánul tanuló magyar diákok speciális nyelvi problémái: a tónusok és a szórend szerepe, nyelvjárási
ismeretek, az írásjelek elsajátításának módszertani kérdései stb.
A japántanár
értékelni.
Kínaitanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles kínaitanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Chinese language and culture.
Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. Magas szintű kínai nyelvű kommunikációs készség elsajátítása, a kínai
nyelvhelyesség szabályainak magabiztos alkalmazása.
A kínai nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és művészeti irányzatok, amelyek
meghatározóak a kínai kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.
Kínai irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a kínai irodalom történetének áttekintő ismerete. A kínai irodalom
alkotásainak értő elemzése. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A kínai nyelv és kultúra tanításának
jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körű tájékozottság Kína kultúrájának, civilizációjának (történeti,
A kínai nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.; nemzetközi tendenciák
validitás és a megbízhatóság.
A kínai nyelv magyar anyanyelvű tanulók számára történő oktatásához szükséges speciális ismeretek, a magyar és a kínai
nyelv sajátosságai, a kínaiul tanuló magyar diákok speciális nyelvi problémái.
Multikulturális környezetben (pl. a kéttannyelvű iskolában) történő nyelvi és kulturális oktatás sajátosságai.
A kínaitanár
értékelni.
Újgörögtanár/újgörög és nemzetiségigörögtanár
a) okleveles újgörögtanár
b) okleveles újgörög és nemzetiségigörögtanár;
a) teacher of Modern Greek
b) teacher of Modern Greek as a minority language and culture.
Választható szakirányok: újgörögtanár, nemzetiségigörögtanár.
Újgörög nyelvészet: alapvető rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet főbb területeinek ismeretanyaga
(szocio és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz
Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. A magyar és a görög kontrasztív nyelvészeti ismeretei.
Ismeretek a görög irodalom területén (vázlatos áttekintés az ókori és bizánci görögségről, alapos ismerek az új és modern
kori görög irodalomról). A görög kultúra (irodalom, film, képzőművészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb irányzatai, a
kultúra és a görög nyelvű országok (Görögország és Ciprus), továbbá a diaszpóra társadalmának (beleértve a politika és
gazdaság) aktuális kérdései.
A bizánci kereszténység: vázlatos áttekintés történetéről, a bizánci egyházszervezetről és egyházi kultúráról
(templomépítészet, liturgia). Az irodalmi műfajok értő ismerete (műelemzés és befogadási modellek) az irodalomtörténet
tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai (magyarújgörög és egyéb
európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában), a bizánci (ortodox) kereszténység szerepe a középkori Magyarország
kultúrájában. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek.
A nemzetiségigörögtanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (814 kredit):
A hazai görögök története, tárgyi és szellemi kultúrája többek között a történet, a nyelv, az irodalomtudomány, a néprajz,
a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A görög kisebbség mint a sokszínű európai kultúra szerves része
különös tekintettel a közép és déleurópai régióra.
görögöknél. Nyelv kultúra társadalom identitás.
Görög nyelvű regionális irodalom.
Az újgörög nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi
tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
A betűtanítás korszerű módszerei, a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentősége.
A görögtanár vagy nemzetiségigörögtanár
értékelni.
Ógörögtanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles ógörögtanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Ancient Greek.
Az ógörög szöveg grammatikája, lexikája, történeti, filozófiai, vallás és kultúrtörténeti vonatkozásai.
Az ógörög irodalom legfontosabb alkotói életművének áttekintése, az ógörög irodalom főbb tendenciáinak ismerete; a
modern irodalomtudomány és esztétika elemzési módszerei szerinti irodalomértés.
A latin nyelv alapvonalai, könnyebb latin szövegek fordítása.
Az antik (göröglatin) világ történetének (földrajzának), irodalmának, vallásának, művészetének főbb vonalai, történeti,
nyelvi és kulturális (főképp irodalmi) kapcsolatai az ókori keleti és az antikra támaszkodó közép és újkori európai
civilizációkkal, különös tekintettel az ógörög nyelv, a bizánci kereszténység, a hazánkban élő görögség szerepére Magyarország
kultúrájában.
Az ókori gyűjteménnyel rendelkező múzeumok anyagának ismerete. Tárlatvezetési ismeretek, a topográfia és a tárgytörténet
kérdései, a görög feliratok olvasásához szükséges epigráfiai alapvetés.
Ógörög szakmódszertan: az ógörög tanításában alkalmazható módszerek az irodalmi szövegek feldolgozásában (pl. szöveg
szituálása, lexikai, nyelvtani feldolgozása, a hozzá kapcsolódó művelődéstörténeti ismeretek bemutatásának lehetőségei, a
szöveg magyar nyelvű értelmezése). A tankönyvek és segédletek kipróbálásához szimulációs gyakorlatok. A gyakorlatok,
szemléltető anyagok, játékok önálló elkészítése. Az ógörög nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése
érdekében.
Az ógörög tanításának klasszikus, kétnyelvű tradíciója, a közvetítő készség mérésének elmélete, a fordítás elméletének
alapkérdései, a lexikafordításnak problémái, grammatika, az egyszerű és az összetett mondat fordításának kérdései.
Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Tananyagkészítés, projektmunka. Felkészülés a tanítási gyakorlatra.
Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka),
tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. A nyelvtudás mérése és
értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése,
bankosítása. A vizsgák minőségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.
Portugáltanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles portugáltanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Portuguese language and culture.
Portugália (és a portugál ajkú világ) nyelvi műveltségterületen felhalmozódott kultúra fő területei, azok a szellemi és
művészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az adott kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az
egyetemes emberi kultúrának. Portugál irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a francia irodalom történetének áttekintő
ismerete. A portugál irodalom alkotásainak értő elemzése. Kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei ismeretek. A portugál
nyelv és kultúra tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében.
A portugál nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi
tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
A portugáltanár
értékelni.
MATEMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET
Matematikatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles matematikatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of mathematics.
Algebra és számelmélet:
Fejezetek az elemi számelméletből: Kvadratikus reciprocitás tétele. Legendre és Jacobiszimbólum, magasabb fokú
kongruenciák, primitív gyök, diszkrét logaritmus (index). Lánctörtek, diofantikus approximáció. Nevezetes diofantikus
egyenletek (pl. Pellegyenlet). Algebrai számtestek. Prímszámok eloszlása, prímtesztek. Kombinatorikus számelmélet. A
fogalomalkotás folyamata.
Fejezetek az algebrából: Testbővítések, felbontási test. Kapcsolat a középiskolai algebrával: bonyolultabb nevezők
gyöktelenítése. Legfeljebb negyedfokúra visszavezethető egyenletek. Testbővítés Galoiscsoportja, magasabb fokú egyenletek
megoldhatósága gyökjelekkel. Geometriai szerkeszthetőség, nevezetes és hétköznapi szerkeszthetőségi kérdések megoldása,
komputeralgebrai utalásokkal. Hálók, hálóazonosságok, Boolealgebrák. Kapcsolat a tanári munkával: halmazokkal való
számolás, a legnagyobb közös osztóra és legkisebb közös többszörösre vonatkozó disztributív azonosság.
Analízis:
A komplex függvénytan elemei alkalmazásokkal: Reguláris függvények. Hatványsorok, elemi függvények kiterjesztése
komplex változóra. Alkalmazás másodrendű közönséges differenciálegyenletek megoldására. Komplex változós függvény
differenciálhatósága. Komplex vonalintegrál. Cauchyféle integráltétel és integrálformula. Az algebra alaptétele.
Szingularitások. Reziduumszámítás. A fogalomalkotás folyamata.
Valós függvénytan elemei alkalmazásokkal: Lebesguemérték. Mérhető függvények. Lebesgueintegrál és kapcsolata a
Riemannintegrállal. Alkalmazások a valószínűségszámításban: véletlen változó eloszlásfüggvénye és sűrűségfüggvénye.
Fouriersor. Alkalmazások a parciális differenciálegyenletek elméletében: a hővezetés differenciálegyenlete. Fourier módszere a
változók szétválasztására. A fogalomalkotás folyamata.
Differenciálegyenletek: Közönséges differenciálegyenletek és rendszerek megoldásának létezése, előállítása. Lineáris és
nemlineáris rendszerek kvalitatív tulajdonságai. A parciális differenciálegyenletek alaptípusai. A Fouriermódszer.
Geometria:
A geometria alapjai: Az axiomatikus módszer, a relatív ellentmondásmentesség. Modellek. Az abszolút geometria
axiomatikus felépítése. A párhuzamossági axiómával egyenértékű állítások. Az elliptikus, euklideszi és hiperbolikus geometria
modelljei. Hiperbolikus trigonometria. Transzformációcsoportok, az Erlangeni program. A fogalomalkotás folyamata.
Diszkrét és konvex geometria: Pontrendszerek, mozaikok, elhelyezések és fedések. Rácsok. Konvex halmazok. Extremális
pontok. Konvex poliéderek. Polaritás, duális poliéderek. Szimmetrizációk. Az izodiametrális egyenlőtlenség. Az izoperimetrikus
probléma. A fogalomalkotás folyamata.
Topológia és differenciálgeometria: Metrikus és topologikus terek, folytonos leképezések, homeomorfizmusok.
Összefüggőség, kompaktság. Görbék és felületek topológiai vizsgálata: gráfok, Jordántétel, Eulerkarakterisztika,
irányíthatóság, osztályozás. A felületek differenciálgeometriája: alapformák, főgörbületek, főirányok, Minkowski és Gauss
görbület, geodetikusok. A GaussBonnettétel. Nevezetes felületek. A fogalomalkotás folyamata.
Projektív geometria: Az affin geometria elemei. Az euklideszi sík és tér projektív bővítései. Perspektivitások és
projektivitások. Kettősviszony, Papposz tétele. Centrális kollineációk és alkalmazásaik. A projektív geometria analitikus
modellje. A másodrendű görbék projektív elmélete. Póluspoláris kapcsolat. Pascal, Brianchon és Steiner tételei. Másodrendű
felületek. Fogalomalkotási folyamata.
Sztochasztika:
Elemi valószínűségszámítás: A diszkrét modell. Geometriai valószínűség. Valószínűségi változók, eloszlások. Feltételes
valószínűség. A nagy számok törvénye. Bolyongási problémák. A matematikai statisztika alapfogalmai. Matematikai játékok,
rejtvények.
Valószínűségszámítás alkalmazásai: Sztochasztikus modellek és statisztikai vizsgálatok. Véletlen bolyongás (arkusz
szinusz törvény, nagy eltérések, iterált logaritmus tétel, tönkremenési problémák). Pontfolyamatok (Poissonfolyamat). Elágazó
folyamatok (GaltonWatsonfolyamat, folytonos idejű Markovféle elágazó folyamat). Sorbanállási modellek (stacionárius
születésikihalási, sorbanállási rendszerek). A fogalomalkotás folyamata.
További fejezetek a valószínűségszámításból és a matematikai statisztikából: Nevezetes abszolút folytonos eloszlások,
rendezett minták. Véletlen bolyongás. Generátor függvény. Minta, nevezetes statisztikák. Becslések és tulajdonságaik. A
hipotézisvizsgálat elemei. Nevezetes statisztikai eljárások. Iskolai kísérletek tervezése és kiértékelése.
Információelmélet és sztochasztikus folyamatok: Markovláncok. Felújítási folyamatok. Poissonfolyamat. Elágazó
folyamatok. Entrópia, divergencia. Redundancia és nyelvészet. Egyértelműen dekódolható kódok. Hibajavítás.
Diszkrét matematika:
Kriptográfia alapjai: Alapvető kriptográfiai fogalmak. Szimmetrikus, aszimmetrikus kriptorendszerek. Eltolásos, lineáris
rendszer, DES, RSA. Alapvető kriptográfiai protokolok. Digitális aláírás. PGP bemutatása.
Kombinatorikai érdekességek, matematikai játékok: Dominók, hamis pénz feladatok, minimax tételek
intervallumrendszerekre. Ramseytételek véges és végtelen esetben. Kombinatorika és geometria. Pozíciós játékok, Grundy
számok, amőba.
Kombinatorika és alkalmazásai: Síkbeli konvex alakzatok, Helly tétele és alkalmazásai. Kombinatorikus geometriai
problémák. Elemi topológiai feladatok. A skatulyaelv. A logikai szitaformula. Az invariáns módszer alkalmazásai. Partíciós
problémák. Sakktáblával kapcsolatos feladatok. Különböző típusú, színezéssel kapcsolatos feladatok.
Gráfelmélet és algoritmusok: Gráfelméleti alapfogalmak. Egyszerű gráfok. Fák, erdők. Többszörös élű gráfok. Eulervonal,
Hamiltonkör. Síkban rajzolható gráfok. Páros gráfok, házasítási probléma. Turántípusú tételek. Ramsey tétele. Irányított gráfok.
Fokszámsorozatok realizációja. Szélességi és mélységi keresés, legrövidebb út. Párosítás páros gráfokban, folyamok, Menger
tételei. Gráfszínezések. Extremális gráfok.
Elemi matematika és módszertan:
Demonstráció és kísérletezés a matematikaórán: A matematikai fogalmak, fogalmi rendszerek kialakítását megalapozó
tapasztalatszerzés, konkrét tevékenységek. A tanulói tevékenységhez, szemléltetéshez szükséges hagyományos és modern
eszközök (pálcikamodellektől a számítógépes animációkig) alkalmazhatóságának bemutatása pozitív és negatív példákon.
Az „egyetemi matematika” az iskolai matematikában: Számfogalom, műveletfogalom, relációk és függvények, a
matematikai logika alapismeretei, a geometria megalapozása, geometriai transzformációk, mérés, mérték, valószínűségszámítás,
statisztika. A válogatott témakörök feladatanyaga alapján annak a vizsgálata, hogyan és mit lehet egyegy témakörből
továbbadni a gyerekeknek az egyes iskolatípusokban úgy, hogy abban korrekt matematikai tartalom jelenjen meg az életkornak
megfelelő formában.
Indoklások és bizonyításuk az iskolai matematikaoktatásban: Az indoklási, bizonyítási tevékenység, mint a matematikai
gondolkodás egyik alapvető összetevője. A bizonyítási igény felkeltésének módszerei. Tételek megsejtését elősegítő eljárások.
Szemléletes okoskodások, indoklások, bizonyítási stratégiák.
Válogatott fejezetek az elemi matematikából: A 10től 18 évesek számára rendezett országos versenyek feladatainak
megoldása. Ismerkedés más országok tanulmányi versenyeinek feladataival. Régi könyvek feladatai, történeti érdekességek.
A szakmai modul ismeretanyaga legalább 65%ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz.
A matematika tanítása: a matematikadidaktika mint interdiszciplináris tudomány; a matematikadidaktika főbb elméleti
kérdései. A fogalmak, tételek, bizonyítások tanításának alapkérdései. Néhány fontosabb témakör tanításának főbb kérdései,
módszerei, eszközei. Számelmélet, algebra, függvények. Geometriai alapfogalmak, geometriai transzformációk. Vektorok,
trigonometria. Kombinatorika, valószínűségszámítás, gráfok. Statisztika.
A matematika oktatásának a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módszereinek ismerete, különös tekintettel a
matematikai fogalmak kialakulásának korosztályonkénti különböző szintjeire:
A számfogalom fejlesztése. Számérzet komponensei. Műveleti modellek az egész számok körében. Számkörbővítés,
permanenciaelv.
Feladattípusok, nyitott feladatok, problémamezők, problémavariációk. Problémamegoldási stratégiák, heurisztikus elvek.
Bizonyítási stratégiák, algoritmikus gondolkodás.
A matematikai modellalkotás az oktatásban. Alkalmazásorientált matematikaoktatás.
Matematikai fogalmak tanításának alapkérdései. Definíciók fajtái. Követelmények definíciókkal szemben. Feladattípusok a
fogalmak tanításával kapcsolatban.
A geometriai gondolkodás fejlődésének szintjei.
A magyarországi matematikatanítás főbb sajátosságainak, a múlt századbeli tantervi változások tartalmi lényegének
megismerése. Matematikaididaktikai elméletek, matematikadidaktikai kutatások eredményei.
A zsebszámolók, személyi számítógépek matematikatanításban való felhasználása.
A matematikatanár rendelkezzék:
a matematikatanítással kapcsolatos saját kutatásaihoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben
alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével;
fejlett fogalmi gondolkodással és absztrakciós képességgel, ami képessé teszi őt a matematikadidaktikai tudományban az
aktuális kutatások és tudományos munkák kritikus értékelésére;
eredeti (matematikai) látás és gondolkodásmóddal, amely a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati
hasznosíthatóságában, valamint a speciális matematikai problémamegoldó technikák felhasználhatóságában is jelentkezik;
a tanulók speciális matematikai képességei korai felismerésének képességével, amelynek kihasználásával a tehetséges
tanulókat ösztönzi a megoldandó problémák megértése és megoldása területén eredeti ötletek felvetésére;
a matematika iránti megfelelő attitűd kialakítani tudásának képességével;
matematika versenyek szervezésének képességével,
a matematika tanulásához gyenge képességekkel rendelkező tanulókkal való foglalkozás módszertani eszköztárával.
EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET
Történelemtanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles történelemtanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of history.
A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika, gazdaság, társadalom és művelődéstörténetére épülő, egyegy
korszakkal (ókor, középkor, újkor, modern kor) vagy régióval (Magyarország, Európa, Ázsia, Amerika stb.) vagy témakörrel
(gazdaság és társadalomtörténet, eszmetörténet, hadtörténet, egyháztörténet stb.) kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek.
A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az egyes korszakok és
tárgykörök forrásai, forrástípusai. Az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményei.
A történelem segéd és rokontudományainak ismerete (topográfia, kronológia, paleográfia, genealógia, heraldika stb. és
régészet, néprajz, művészettörténet, történeti antropológia stb.), amelyek a tanár tudásának kibővíthetőségét és a tanítás során
azok hasznosíthatóságát biztosítják. A legújabb történetírói irányzatok (mentalitástörténet, mikrotörténelem, nőtörténet,
történeti demográfia, kisebbségtörténet stb.) és feldolgozási módszerek, azok alkalmazási lehetőségei.
A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek: ismeretszerzés és feldolgozás (a
források és feldolgozások megkülönböztetése; forráskritika, tájékozódás könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban,
atlaszokban, ismeretterjesztő és tudományos folyóiratokban, internetes keresőprogramokban, CDROMok kezelésében; a
feldolgozás során a lényeges és lényegtelen jelenségek elhatárolása; az oksági viszonyok az okok és következmények bonyolult
rendszerében való eligazodás; alternatívák, az egyén és a csoport szerepének és felelősségének megértése, a tettek mögött
meghúzódó szándékok felismerése).
Kifejezőképességek: a források és feldolgozások által közvetített adatok, gondolatmenetek, nevek felidézése; a problémák
és kihívások világos megfogalmazása, az erre adott magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak elsajátítása, a
történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek ismerete; az írásbeli kifejezőképességek: a
vázlat és felelettervkészítés, kivonatolás, jegyzetelés, táblázatkészítés technikái, szövegszerkesztő programok alkalmazása; a
képi kifejezés módszerei: diagramok, grafikonok elemzése, készítése, képi ismerethordozók gyűjtése, válogatása, készítése.
Tájékozódási képességek: térben és időben való tájékozódás kronológiai és topográfiai adatok segítségével, a történelmi
események és a földrajzi viszonyok kölcsönhatásának felismerése, szinkronszemlélet, ökológiai szemlélet s ezek
továbbfejlesztése.
A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány
és tanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára.
A történelem tanításának módszertana: A történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei, a történelemtanítás
tervezésének kérdései. A történelemtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a
magyarországi gyakorlat.
Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni
Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az
oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében.
A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben.
Kommunikációtanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles kommunikációtanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of communications studies.
Az általános képzési és kimeneti követelményektől eltérő sajátos követelmény: a szakterületi ismeret kreditértéke legalább
16 kredit, az iskolai gyakorlat legalább 6 kredit.
A kommunikáció segéd és rokontudományainak ismeretei, amelyek a tanár tudásának, oktatásinevelési céllal történő
összekapcsolását, rendszerbefoglalását, bővíthetőségét és a tanítás során azok alkalmazhatóságát biztosítják.
Interdiszciplináris ismeretek a kommunikáció, a média, a digitális és nyomtatott sajtó, a Public Relations, a
mozgóképkultúra, a szociálpszichológia, a szociológia, a kulturális antropológia témaköreiben, valamint a közgazdaságtan, a
jogtudomány, a politológia és a filozófia metszéspontján.
A kommunikációelmélet és a társtudományok legfontosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek ismerete, alkalmazása,
továbbadásának képessége. A kommunikáció tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz, a művészeti
oktatáshoz, különös tekintettel az EU gyakorlatára.
Információszerzési és feldolgozási módszerek, azok alkalmazási lehetőségei a kommunikációs munkakörökben. A források
által közvetített adatok, gondolatmenetek, nevek rögzítésének és felidézésének módszerei.
Kifejezőképességek: a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formái, az írásbeli kifejezőképességek: a
vázlat és felelettervkészítés, kivonatolás, jegyzetelés, táblázatkészítés technikái, szövegszerkesztő programok alkalmazása, a
képi kifejezés módszerei: diagramok, grafikonok elemzése, készítése, képi ismerethordozók gyűjtése, válogatása, készítése.
A mesterségbeli tudás és a speciális kommunikációs képességek fejlesztésének módszerei. A kommunikációs technikák és
csatornák megismerése, alkalmazásuk és alakításuk lehetőségei, módszerei. A hatékony kommunikáció és együttműködés.
A kommunikáció lehetséges terepei, formái és gyakorlata. Kommunikációs projektek tervezésének, szervezésének
módszertana.
A kommunikációelméleti ismeretkörök tanításának módszerei a közoktatás, a szakképzés valamint a felnőttképzés területén.
A reflektív gondolkodás és tevékenység fejlesztésének lehetőségei, módszerei. Korszerű tanulásszervezési, irányítási és
értékelési technikák a kommunikáció tárgyak oktatásában.
A kommunikációórák tervezésének kérdései. Megfigyelések, gyakorlatok szervezésének, irányításának és értékelésének
kérdései.
Tudományos mélységű ismeretek, kutatás és fejlesztőmunka a kommunikáció tárgyak oktatása kapcsán különös
figyelemmel a közoktatás igényeire.
A szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók
egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása, az alkalmazást segítő
segédanyagok készítése.
Felkészítés a kommunikációfejlesztési gyakorlatok vezetésére.
Ember és társadalom műveltségterületi tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles, ember és társadalom műveltségterületi tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of specialization of people and society.
A következő tématerületek diszciplináris ismereteinek oktatásinevelési céllal történő összekapcsolása, rendszerbe foglalása
különös tekintettel a történettudomány, a pszichológia, a szociológia, a kulturális antropológia ismeretanyagára, valamint a
közgazdaságtan, a jogtudomány, politológia és a filozófia vonatkozó ismeretköreire.
A kultúra. Hagyományok és értékek a kultúra intézményeiben, a tárgyi környezetben, a viselkedésben és a mentalitásban. A
civilizáció. A kulturális identitás. Nemzeti kultúra és nemzettudat. A magyar művelődéstörténet főbb jellemzői. Európai
integráció és kulturális közösség.
A társas kapcsolatok és az emberi személyiség. Az ember társas magatartásának evolúciós alapjai. Interperszonális
kapcsolatok: érzelmek, megismerés, viselkedés. Szocializációs folyamatok és az énkép alakulása. A személyiség szerkezete és
konzisztenciája. Választási szabadság és a döntések tudatossága.
A biológiai és a társadalmi nemek. A nemek evolúciós jellemzői. A nemek kultúrtörténete és pszichológiai sajátosságai.
Deklarált nemi ideológiák és implicit viszonyulások a társadalomban és a művészetekben.
A termelés és a gazdaság. A klasszikus közgazdaságtan alapfogalmai: a javak, az árucsere, a pénz, a tőke. A technikai
fejlődés kölcsönhatása a társadalmi és természeti viszonyokkal. A modern piacgazdaság előfeltételei, intézményei és
szabályszerűségei. A gazdasági fejlettség mutatói, válság és stabilitás gazdaságtörténete. A fogyasztói magatartás és
következményei.
A társadalmi szerkezet. Csoportok, tömegek és szervezetek a társadalomban. Az állam és funkciói. A társadalmi tagolódás
dimenziói, társadalmi típusok és hierarchiák. A társadalmi kommunikáció rétegződése és csatornái. A társadalmi
esélyegyenlőség és a hátrányos helyzet.
Csoportközi viszonyok. Az előítéletek és sztereotípiák szociálpszichológiai elméletei, kísérletek, a társadalmi
egyenlőtlenségek rendszerszerű működése, a csoportközi konfliktusok kialakulása, fennmaradása és megszüntetésük
lehetőségei, történeti összehasonlításuk. A társadalmi traumák több generációs hatásai, a kollektív és a személyes emlékezet,
viszonyuk a történelemmel.
A társadalmi változások. Az egyéni és csoportérdekek érvényesítése, társadalmi konfliktusok. A háború és következményei,
a terrorizmus. A forradalmak dinamikája. Társadalmi szerződések. Reformok és stratégiai fejlesztés. A társadalmi programok
hatékonyságának értékelése.
A társadalmi közélet. A politika szerveződési formái és intézményei. Uralmi rendszerek és államformák. Közgondolkodás és
ideológia. Tekintélyelvű és diktatórikus berendezkedések. A plurális demokrácia. A társadalmi mozgalmak, pártrendszer és
pártpolitika. A politikai meggyőződés és a választói magatartás.
A társadalmi normák. A normák funkciói és fajtái. Az erkölcsi szabályok, valláserkölcs és a szekularizált civil erkölcs. A jogi
szabályozás: jogalkotás, jogi szankcionálás és igazságszolgáltatás. Az emberi és állampolgári jogok. Erkölcsi magatartás,
érzelmek és tudatosság.
Az életút és az életmód. A születés, a gyermekkor, a betegség és öregség, a halálozás kultúrtörténete. Az egészséges élet
feltételei, az épített és természetes környezethez való viszony. A munka és a szabadidő. Testkultúra, élménykeresés és
szórakozás.
A társadalom és az egyén megismerése. Laikus és tudományos ismeretek a társadalomról és az emberről. A laikus
ismeretszerzés buktatói. A gondolkodás egyéni stílusa. A tudományos ismeretszerzés típusai, forrásai, eszközei, rendszere.
Tételek és kételyek a társadalmi törvényszerűségekkel kapcsolatban.
A modul céljaihoz kapcsolódó pedagógiai folyamatok mint a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a
nemzeti identitás, a történelmi és az állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi
problémák iránti nyitottság, az épített és természetes környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a
humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és
képességek kialakításatervezéséhez, irányításához szükséges ismeretek.
Emberismeret, társadalomismeret, társadalmi ismeretek, állampolgári ismeretek; az interdiszciplinaritás kérdései. Kiemelt
nevelési területek: állampolgári nevelés, multikulturális nevelés, médiapedagógia, környezeti nevelés, emberi kapcsolatok.
A társadalom és emberismeret tanításának története Európában és az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon.
Tantervi modellek, eltérő megközelítések. A jelenlegi hazai szabályozás: Nemzeti alaptanterv, kerettantervek, érettségi
követelmények.
A társadalom és emberismerethez tartozó kompetenciák azonosítása és értelmezése.
Tantervfejlesztési dilemmák, döntési pontok az Ember és társadalom műveltségi területen. A tantárgyi integráció
lehetőségei. A tanár tervezőmunkája: tématerv és óravázlat készítése. Tankönyvek és más taneszközök.
A projektmódszer, kooperatív és dramatikus technikák alkalmazása az ember és társadalomismeret tanításában. Az
ellenőrzés és értékelés módszerei.
Pedagógiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles pedagógiatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of educational science.
A pedagógiaoktatás nevelésfilozófiai, társadalomelméleti, társadalompedagógiai alapjai, iskolapedagógiai vonatkozásai.
A pedagógiaoktatás jelentősége a hazai iskolarendszer fejlesztése szempontjából, a bolognai folyamat hatása a
pedagógiaoktatás színtereire. A felnőttoktatás sajátosságainak szerepe a pedagógia tárgyak oktatásában.
Pedagógusképzési, tanárképzési modellek, koncepciók a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. A pedagógiai tárgyak
oktatásnak módszertani kérdései.
A pedagógus szakma pályaképének formálási lehetőségei. A mesterségbeli tudás és a speciális pedagógiai képességek
fejlesztésnek módszerei. A pedagógiai előfeltevések, nézetek megismerése, alakításuk lehetőségei és technikái. A hatékony
pedagógia kommunikáció és együttműködés.
Pedagógusszerepek, feladatok az iskolai szervezeten belül és kívül. A pedagógiai innováció lehetséges terepei, formái,
gyakorlata.
A reflektív pedagógiai gondolkodás és tevékenység fejlesztésének lehetőségei, módszerei. Korszerű tanulásszervezési,
irányítási és értékelési technikák a pedagógiai tárgyak oktatásában.
A pedagógiaórák tervezésének kérdései. A pedagógiai megfigyelések, gyakorlatok szervezésnek, irányításának és
értékelésnek kérdései formális és nemformális keretek közt.
Pedagógiai projektek tervezésének, szervezésnek módszertana. Kutató, fejlesztő munka a pedagógiai tárgyak oktatása
kapcsán.
A pedagógiatanár képes a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban is a pedagógia korszerű tartalmait egy újszerű
didaktikai megközelítésben tanítani, a pedagógiai tárgyak oktatása során az ismeretközlésen túl speciális pedagógiai
képességeket fejleszteni és a pálya gyakorláshoz nélkülözhetetlen attitűdöket alakítani, végső soron egy kompetenciaalapú
oktatási folyamatot tervezni, irányítani és értékelni.
EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGI TERÜLET
Biológiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles biológiatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of biology.
Molekuláris biológia és genetika
A biomolekulák szerkezeti hierarchiája. A makromolekulák, elsősorban a fehérjék és nukleinsavak szerkezete és működése.
A térszerkezet kialakulása, stabilitása, molekuláris interakciók. A biológiai szabályozás molekuláris mechanizmusai. A biológiai
információtárolás és átadás molekuláris alapjai: replikáció, transzkripció, transzláció.
A genom molekuláris szerveződése. Replikáció, hibajavítás, rekombináció. A transzkripció folyamata és poszttranszkripciós
módosítások. A genetikai kód, és a transzláció folyamata. A génexpresszió szabályozása pro és eukariótákban. A
géntechnológia alapjai. Fehérje szerkezeti szintjei. A térszerkezet kialakulása, stabilizálása és dinamikája. Fehérjeevolúció.
Fehérjeszerkezet és funkció bemutatása az oxigéntároló és szállító fehérjék, valamint a molekuláris motorok működésének és
szabályozásának példáján. A biokatalízis termodinamikai alapjai, molekuláris mechanizmusai és szabályozása. Az
enzimreakciók kinetikája. A bioenergetika alapjai, anyagcserehálózatok.
A genetikai információ szerveződése: szerkezete, működése, és kifejeződésének szabályozási lehetősége. A genetikai
alapfogalmak: Gén: ortolog, paralog. cisztron, ORF, exon, intron, alléi, géngéntermék, génkönyvtár fogalma. A mutáció és
típusai DNS szinten, allélek szintjén, spontán és indukált mutációk. Az állandóság és változás egyensúlyának jelentősége és
szerepe a különböző biológiai szerveződési szinteken. A Mendel törvények: genotípus, fenotípus, tesztcross, öröklés menetek.
Rekombináció. Géntérképezés. Crossing over: 2 és 3 pontos és delációs logika. Chiasma. Holliday szerkezet. Fágok,
baktériumok géntérképezése. Kromoszóma: genom, meiozis, mitózis, kromoszóma szerkezete, kariotípus, ploidia, nemi
kromoszómák, mesterséges kromoszómák, a kromoszóma térképe, Tetrád: jelentése gaméta, kromoszóma, kromatida, gén szinten.
Genetikai szabályozás: a gén cisz/transz része, pozitív és negatív szabályozás elve. Lac operon, lambda fág lizogéniája.
Plazmidok és fágok géntechnológiai jelentősége. Fejlődésgenetika. Humángenetika: családfaelemzés, LÖD elemzés, DNS
diagnosztika, igazságügyi, bűnügyi alkalmazások. A Humán Genom Program és más genom programok jelentősége.
Transzgénikus élőlények. A molekuláris biológiai és genomikai módszerek alkalmazása a taxonómiában.
Sejt és fejlődésbiológia
A vírusok, a prokarióta és eukariota, (állati, gomba és növényi) sejtek összehasonlítása: A vírusok és prokarióták
szerkezetének jellemzése, főbb molekuláris sajátságai: energianyerésük, szaporodási stratégiáik, örökletes anyaguk szerkezete.
Az élővilágban elfoglalt helyük és szerepük az egymással és a környezettel kialakult kölcsönhatásaiknak molekuláris jellemzői:
együttműködés, versengés, élősködés, molekuláris adaptáció, egészségügyi és gazdasági jelentőségük.
A sejtek közötti kapcsolatok szerepe soksejtű élőlényekben: A sejtsejt kapcsolatok és a sejtEC mátrix kapcsolatok. A
sejtek közötti kommunikációt biztosító molekuláris jelek és továbbítóik csoportosítása. A jelátviteli mechanizmusok általános
tulajdonságai, néhány típusának bemutatása konkrét példa alapján. A sejtmembrán felépítése. Átjutás a membránon. Csatornák,
transzporterek, pumpák. Receptorok. Szignalizáció. A sejtváz és a sejtek mozgása. A sejtosztódás szabályozása. A sejtpusztulás
és mechanizmusai.
A fejlődésbiológia alapjai. A megtermékenyítés. A szegmentáció és szabályozása. A gasztruláció mechanizmusai és
szabályozása. A szelvényesség meghatározottsága, genetikai szabályozása. A neuruláció és az azt indukáló anyagok. Az embrió
szerkezete a csíralemezek kialakulása után.
A szövetek kialakulása, típusai, előfordulásuk a szervrendszerekben és szervekben.
Az ember egyedfejlődése. A pre és posztnatális növekedés sajátosságai és szerveződése. Szekuláris növekedési változások
jelenségei, okai. A genetikai kontroll és a környezeti tényezők hatása a növekedésre és az érésre.
Evolúcióbiológia
Replikákáció és replikátorok. Kvázispéciesz. Az Eigenegyenlet. Replikátorok osztályozása. Az élet keletkezése. Szerves,
abiogén szintézisek. Metabolizmus. Kompartmentalizáció. Ribozimek jellegzetességei és mesterséges szelekciójuk. A genetikai
kód eredete. A transzláció megjelenése. Az eukariota sejt eredete. Szimbionta eredetű sejtszervecskék. A transzportrendszerek
kialakulása. A rekombináció előnyeinek és hátrányainak evolúciógenetikája. A kapcsoltság megtörésének evolúciós
jelentősége. A szexuális szaporodás megjelenése. A többsejtűek eredete. A többsejtűség fajtái. Epigenetikai öröklődés, Az
öregedés megjelenése. Zootípus és az állatok evolúciója. Az állattársadalmak eredete. Az együttműködés evolúciója. Az állati
társadalmak típusai. A munkamegosztás és a kasztok. Az emberi társadalom eredete. Az emberi nyelv eredete és szimulációs
megközelítése. Hominin törzsfejlődés. Eszközhasználat.
A genetikai diverzitás, mint az evolúció alapja. A genetikai diverzitás mérése, enzimpolimorfizmus és DNSszintű
polimorfizmus (mitokondriális és nukleáris gének). A populációs szintű elemi evolúciós folyamatok. Evolúciósan stabil
stratégiák, az evolúció játékelméleti modellezése. A fajkeletkezés genetikai alapjai és módjai. Az adaptív radiáció. A genomikai
szintű változások jelentősége a makroevolúcióban. A bioszféra evolúciója. A nagy radiációk és tömegkipusztulások.
A biológiai és a kulturális evolúció összefüggései: A hominid jellegek kialakulása, az ember evolúciójának fázisai. Ember és
környezete: a Homo sapiens biodiverzitása; a földrajzi rasszok kialakulása és az europid, a mongolid, a negrid és az ausztralid
földrajzi rasszok jellemzése.
Ökológia, környezet és természetvédelem
Az ökológia, mint tudomány, szünbiológia. Szupraindividuális szintek és topográfiájuk. Ökológiai tényezők és a
tűrőképesség. Környezet fogalma, alrendszerei, skála jellege. A környezet és körülvett dialektikus fogalom pár. Természeti
környezet.
Az élőlények földrajzi elterjedése. Legfontosabb növény és állatföldrajzi régiók ismerete. Áreatípusok, flóra és
faunaelemek, ökotípusok. Az elterjedés változásainak elemzése molekuláris módszerekkel, molekuláris biogeográfia és
filogeográfia. A pannóniai életföldrajzi régió fő sajátosságai. Életfeltételek és környezeti erőforrások, az ökológiai környezet és
tolerancia. A nichefogalom történeti és tartalmi fejlődése.
A populációdinamika alapfogalmai. Élettáblák és túlélési görbék. Denzitásfüggés és intraspecifikus verseny. Életmenetek és
optimalizáció. Elemi populációs kölcsönhatások: interspecifíkus verseny, predáció, parazitizmus, mutualizmus. Az
életközösségek szerveződése. Táplálkozási hálózatok. Az életközösségek időbeni változása, a szukcesszió. Az életközösségek
sokfélesége, a diverzitás és mérése. Szigetbiogeográfia. Bolygatás és a társulások stabilitása.
Az ökoszisztéma fogalma, anyagforgalom és engergiaáramlás az ökoszisztémában, a szerves anyagtermelés sajátosságai vízi
és szárazföldi ökoszisztémákban. A vízi és szárazföldi élőhelyek sajátosságai, tagozódása, életközösségei. A napenergia
hasznosulása vízi ökoszisztémákban. A plankton és a bentosz szerkezete és működése. A bioszféra. Az éghajlat elemei és fő
meghatározói, makroklíma és mikroklíma. A globális klímaváltozás általános és regionális következményei. A talaj fogalma,
talajképződés, a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai.
A biológiai invázió és következményei. A természetes környezetvédelem ökológiai alapjai. A biológiai sokféleség
megőrzésének fontossága. Fajképződés és kipusztulás. Faj és élőhelyvédelem. Természeti örökségünk a Kárpátmedencében. A
védett természeti területek típusai. Natura 2000 területek. Természetvédelem az Európai Unióban és Magyarországon.
Globális környezeti problémák környezetterhelés, biológiai indikáció. A biológiai monitorozás alapelve és jelentősége. A
környezetegészségtan alapjai.
Szabályozásbiológia, fiziológia
A növények élettana
= Anyagcsereélettan: A növények ásványi táplálkozása. A víz és ásványi anyagok felvétele. Fotoszintézis. A növényi
légzés jellegzetességei. Szénhidrát anyagcsere. N és Sanyagcsere a növényekben. A növényi anyagcsere áttekintése: az
univerzális és speciális anyagcsere összefüggései.
= Fejlődésélettan: Az egyedfejlődést és anyagcserét befolyásoló belső (hormonok és hormonhatású anyagok) és
környezeti (fény, gravitáció, hőmérséklet, tápanyagellátás) tényezők, hatásmechanizmusuk. A növény egyedfejlődésének
szakaszai.
= A növényi stressz biológiája: A stresszorok. Az oxigénaktiválás, mint a növényi stresszreakciók alapja. A stressz
ökológiai hatásai (globális klímaváltozás, üvegház hatás és a növénytakaró állapotának összefüggései).
= A növényi hormonok hatása és hatásmechanizmusa.
= A virágzás biológiája: A virágzás élettani szakaszai. A virágindukció exogén és endogén feltételei:
= A fotoszintézis és evolúciója: A fotoszintetikus rendszerek morfológiája és működése a baktériumokban, az algákban és
a magasabb rendű növényekben. A fotoszintetikus pigmentek. A fényreguláció, akklimatizáció, adaptáció, fénygátlás. A
CO megkötés útjai a prokarióta és eukarióta szervezetekben. A fixációs folyamatok és enzimrendszerek evolúciója.
2
Az állatok és az ember élettana
= Sejtélettan. A membránok transzportfolyamatai, az elektromos potenciálok generálása, az izomösszehúzódás, az
idegsejtek közötti kommunikáció molekuláris mechanizmusa.
= A homeosztázis. A szervezet, mint rendszer. A belső környezet fogalma. Cannon homeosztázis elmélete és a dinamikus
homeosztázis szemlélet.
= A táplálkozás és az anyagcsere élettana. A szervezet metabolikusan aktív részei (máj, izom, zsírszövet, vese, vér,
idegszövet) és működésük. A bélhormonok szerepe a tápanyagfeldolgozás előkészítésében. A táplálékfelvétel perifériás
és centrális és szabályozása.
= A kiválasztás élettana. Vizelettermelés és folyadékfelvétel. A vizelet koncentrálásának és hígításának szabályozása: az
ADH és az aldoszteron, az ANP és az angiotenzin kölcsönhatásai. A szomjúság és ivás szervezeti integrációja. A
sejtanyagcsere és az ozmózis kapcsolatai. A légzés és a veseműködés hatásai a testfolyadékok pHjára; a szabályozásuk
integrációja. A Ca++ anyagcsere, a csontfelépítés és degradáció szabályozása. A keringés és a légzés élettana.
= Neuronális endokrin és immunrendszerek és kölcsönhatásaik. A központi idegrendszer zsigeri és viselkedésirányító
funkciója; ezek kölcsönhatásai. A vegetatív és bélidegrendszer. A szomatomotoros rendszer. A hipotalamusz és a limbikus
struktúrák integratív működései. A kognitív (pszichikai és elme) működések.
= Az endokrin rendszer és kölcsönös kapcsolatai az idegrendszerrel. Neuroendokrin és endokrinneurális átalakítók.
= A viselkedés élettana. A viselkedés fogalma, a belső és külső környezet leképeződése: késztetések és emóciók; a
viselkedés közvetlen mozgatói: motivációk; akció és reakciómintázatok. A viselkedés zavarai, a viselkedés és
magatartás Stressz, stresszor és stresszválasz, a szervezet védekező mechanizmusai. A stresszválasz fiziológiája:
vészreakció, általános adaptációs szindróma, kimerülés. Az idegrendszer szimpatikus kimenete, a mellékvese velője és
kérge. A stresszválaszt szabályozó központi neuronkörök: hipotalamusz, mandulamag komplexum, agytörzs, előagy. A
stressz és a betegségek.
= A népbetegségek (magasvérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, rák, depresszió, HIV fertőzés, alkohol és kábítószerfüggés)
okai, a hátterükben álló biológiai alapmechanizmusok. Megelőzés, gyógykezelés.
Az immunrendszer és működése: Az immunrendszer sejtjei és szervei. Az antigén fogalma, az immunválasz folyamata.
Ellenanyag szerkezet és funkció. Effektor funkciók. A természetes és az adaptív immunrendszer összehangolt működése.
Társulások (közösségek) struktúrái és működése. A trofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok).
Etológia
A viselkedés és a magatartás fogalma, neurobiológiai alapjai. A magasabb idegi szerveződésű állatok és az ember
viselkedése. A szociális viselkedés formái és evolúciója. Kognitív etológia. A viselkedésökológia és viselkedésevolúció alapjai.
A szexuális viselkedés alapjai, genetikai szabályozottsága. Az ember és a domesztikált állatok kapcsolata. Kísérleti állatok
kezelésének szabályai. Az állatvédelem biológiai és etikai alapjai.
A tanári szakterületi ismeretek második szakképzettségként választók számára továbbá matematikaifizikaikémiai ismeretek,
biológiai laboratóriumi gyakorlatok (alapozó gyakorlat, biokémia és mikrobiológia gyakorlat, állat és növényélettan gyakorlat,
terepgyakorlat), biológiaelméleti ismeretek (genetika, molekuláris biológia, mikrobiológia, biotechnológia, növény és
állatélettan, ökológia, etológia, környezet és természetvédelem).
Az induktív és deduktív szemléletű biológiaoktatás elméleti és gyakorlati kérdéseinek ismerete és használata, kiemelten az
alap és középszintű biológiaoktatásban.
A feladat és problémamegoldás szerepe és jelentősége a biológiai gondolkodás fejlesztésében.
A természeti és társadalmi környezetet kímélő környezetbarát életmód szerepének oktatási szerepe, lehetőségei.
Elméleti és gyakorlati ismeretek a terepi és laboratóriumi kísérletezés, szakmai kirándulások, környezet és természetvédelmi
táborok, szakkörök a tanulókísérletek szerepéről, feladatairól, szervezéséről és lehetőségeiről az alapozó és középszintű
oktatásban.
A tantárgyi értékelési formák, mérésmetodikai alapelvek (validitás, reliabilitás) speciális tantárgyi vonatkozásainak ismerete
és használata.
Az informatika biológiatanításban történő alkalmazása, világháló alapú tanulási módszerek, valamint a multimédiás
módszerek alkalmazási lehetőségeinek ismerete és használata.
A biológia oktatásának tárgyi feltételei (szaktanterem, szertár, labor, tankönyv, füzet), szemléltető anyagok és eszközök
előállítása.
A biológiatanár képes:
érzékeltetni diákjaival a természettudományok közti szoros kapcsolatot, látja, és tanítványaival láttatni tudja a biológiai és
társadalmi problémák kapcsolatrendszerét;
a biológia tudomány régebbi és folyamatosan megújuló ismereteit az iskolán keresztül a társadalom felé kommunikálni, az
egzakt természettudományos eredményeket megérteni és elemi és közép szinten azok igazságtartalmának meghamisítása nélkül
érthető formában tanítani;
a tanulók tévképzeteit felismerni és meggyőzően cáfolva megváltoztatni;
a tanulók életkori sajátosságaihoz és tudásszintjéhez igazodva képes magyarázatot adni az életmóddal, életvitellel,
betegségekkel, a természeti környezet megőrzésével kapcsolatos biológiai problémákra és a mögöttes mechanizmusokra;
kialakítani a tanulók önmagukkal és a környezetükkel szemben érzett társadalmi felelősségérzetét;
a megtanult tudományos ismereteket kisebbnagyobb közösségekben ismeretterjesztő szinten népszerűsíteni, magyarázni,
terjeszteni, motivációt adva ezzel az ismeretek elsajátítására.
Kémiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles kémiatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of chemistry.
Természettudományos és környezettudományos alapismeretek. Matematika, fizika, informatika, környezettan.
Általános és szervetlen kémia, elméleti kémia. Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer. Atomszínképek.
Forgási és rezgési spektrumok. Elektronátmenetek és jellemzőik. A molekulák elektronszerkezete, kvantumkémiai alapfogalmak.
A kémiai kötés. Kötéstípusok. A molekulák szerkezete, sztereokémia. A koordinációs kémia alapjai, egyensúly, szerkezet,
kinetika. A molekulák elektromos és mágneses tulajdonságai.
A periódusos rendszer. Az elemek gyakorisága és geokémiai rendszere. Fémek és nemfémek jellemzése. Hidrogén,
nemesgázok és vegyületeik. A nemfémes elemek, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. Az smező elemei, vegyületeik,
kémiájuk és sztereokémiájuk. A pmező elemei, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. Átmenetifémek és vegyületeik. Zárt
és nyílt szerkezetek sztereokémiája. Szerkezet és a reakciómechanizmus kapcsolata. Lantanoidák és vegyületeik, aktinoidák és
vegyületeik: kémiájuk és sztereokémiájuk. Szervetlen láncok, gyűrűk, klaszterek és kalitkavegyületek. Fém és elemorganikus
kémia.
Fizikai kémia, kolloidkémia, magkémia. Az egyensúlyi termodinamika alapjai. Gázok, folyadékok és szilárd anyagok
termodinamikai leírása. Elegyek termodinamikai leírása. Fázisátalakulások és fázisegyensúlyok. Kémiai egyensúlyok.
Transzportfolyamatok leírása és a nemegyensúlyi termodinamika alapjai. Formális reakciókinetika. Összetett reakciók
kinetikája. Heterogén reakciók. A határfelületi reakciók kinetikája. Katalízis, katalizátorok, homogén és heterogén katalitikus
reakciók. Kémiai reakciók molekuláris dinamikája. Elektrolitok. Heterogén elektrokémiai egyensúlyok. Elektródfolyamatok
kinetikája.
Diszperz rendszerek és stabilitásuk. A kolloid állapot. A határfelületi jelenségek és adszorpció. Makromolekulák és
asszociációs kolloidok.
A radioaktív bomlás. A radioaktív sugárzások kémiai hatása. Magreakciók. Az elemek származása, kozmológiai folyamatok.
Szerves kémia. A szerves kémiai reakciók típusai és mechanizmusa. Szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai. Szerves
vegyületek térkémiája: geometriai és optikai izoméria, a konformáció fogalma, konformációs egyensúlyok. Szénhidrogének:
alkánok, aliciklusos szénhidrogének, alkének, diének és poliének. alkinek. Alkoholok, éterek és epoxidok. Fenolok és
származékaik. Oxovegyületek. Karbonsavak és karbonsavszármazékok. Szénhidrátok: mono, di és poliszacharidok. Aromás
szénhidrogének. Alifás és aromás halogénezett szénhidrogének. Nitrogént, ként vagy egyéb heteroatomot tartalmazó szerves
vegyületek (aminok, nitrovegyületek, szulfonsavak és származékaik). Heterociklusos szénvegyületek. Aminosavak, peptidek és
fehérjék.
Egyszerű és összetett lipidek. Nukleinsavak és építőköveik. Biológiailag aktív természetes szénvegyületek (alkaloidok,
antibiotikumok, vitaminok, hormonok).
Analitikai kémia. Ionok kimutatása csapadékos és redoxireakcióik alapján. Titrimetriás és gravimetriás analitikai módszerek.
Az elektroanalitika alapjai: potenciometria, konduktometria, elektrolízisen alapuló módszerek. Elválasztástechnikai módszerek.
Spektroszkópiai szerkezetvizsgáló és analitikai módszerek. Mágneses magrezonancia spektroszkópia. Diffrakciós módszerek.
A kémia gyakorlati alkalmazásai. Vegyipari nyersanyagok és alapanyagok. Energiaforrások. Szervetlen, szerves és
biotechnológiai vegyipari eljárások. Műanyagok és polimerek. Esettanulmányok, a kémiai ismeretek kontextusalapú tárgyalása
(kémia és társadalom, fenntartható fejlődés, kémia és környezet stb.).
Kémiai határterületi ismeretek. Környezetszennyezés és környezetvédelem. Zöld kémia. A biokémia alapjai. Bioszervetlen
kémia. Ásványtani alapismeretek. A kémia tudománytörténeti vonatkozásai. Paradigmaváltások a kémiában (pl. Daltonféle
atommodell, kvantummechanikai modell). A fogalmi váltás nehézségei.
A környezettudatos életvitelhez, a biztos, balesetmentes kísérletezéshez, a gyakorlati munka során a fegyelmezett és
felelősségteljes tanulói magatartás kialakításához szükséges ismeretek.
A kémia jelentősége a modern társadalmakban. A mindennapok kémiája.
A kémia elméleti modelljeinek elemi szintű magyarázata és tanítása.
A kémiai fogalmak fejlődési sajátosságai, tanításánaktanulásának lehetőségei és nehézségei.
A tanulók fogalmi rendszerének ismerete: naiv előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi
váltás nehézségei.
A feladat és problémamegoldás szerepe és jelentősége a kémiai gondolkodás fejlesztésében.
Információforrások a kémia tanításában.
A szemléltetés lehetőségei a kémia tanításában. A modellezés szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintű
kémiaoktatásban.
A kísérletezés (demonstrációs, mérő és tanulókísérletek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintű
oktatásban. A kémiaoktatás tárgyi feltételeinek (szaktanterem, szertár, laboratórium) szerepe és jelentősége.
Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásának lehetőségei a kémiaoktatásban a jelenségbemutatás, kísérletezés,
modellezés, kiértékelés és az adatelemzés területén.
A kémia és más természettudományos tantárgyak kapcsolata, a kereszttantervek, tantárgyak közti kapcsolatok jelentősége az
általános és középiskolában.
A diákok differenciált fejlesztésének lehetőségei a kémia tanításában (tanórán kívüli lehetőségek, tanulmányi versenyek
stb.).
Kémiai ismeretek felhasználása a környezetvédelemben. Környezettudatos magatartás erősítése.
A kémiatanár
magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméleti kémia alapvető törvényeit, a kémiatudomány jellemző ismeretszerző
módszereit;
felkészült az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló kémiai törvényszerűségek bemutatására;
képes tanítványainak megmutatni a kémia szerepét az anyag szerveződésének leírásában, láttatni tudja a társadalom
mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a természettudományos, kiemelten a kémiai ismeretekkel;
a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva képes bemutatni, kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illetve elemi
kvantitatív szinten értelmezni a szervetlen és szerves kémia jelenségeit.
Fizikatanár
A szakképzettség oklevélben szereplő
magyar nyelvű megjelölése: okleveles fizikatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of physics.
A mechanika alaptörvényei, általánosított megmaradási tételek. A klasszikus mechanikai törvények érvényességi köre, a
mechanika szerepe a természeti jelenségekben, a mindennapi életben és a technikai gyakorlatban (pl. közlekedés,
sportjátékszerek stb.). A nemlineáris jelenségek elemi szintű értelmezése.
Az energiafogalom centrális szerepe a klasszikus és a modern fizikában. A korpuszkuláris anyag, az erőterek és az energia
kapcsolata. Az általánosított energiamegmaradás elve és alapvető jelentősége a fizikai és a rokon természettudományos
problémák megoldásában, illetve a természeti jelenségek széles körének magyarázatában.
Folytonos közegek, gázok, folyadékok és szilárd anyagok makroszkopikus mechanikai tulajdonságai, aero és hidrosztatika,
rugalmas alakváltozás, hidro és aerodinamika.
A hőtan főtételei, az entrópia makroszkopikus fogalma, termodinamikai potenciálok, irreverzibilis folyamatok, a
termodinamika alkalmazása egyszerű speciális rendszerekre.
A statisztikus fizika valószínűségi szemlélete, a makroszkopikus termodinamika fogalmainak és törvényeinek statisztikus
értelmezése.
Elektromágnesség, elektrosztatikus tér vákuumban, dielektrikumokban és vezetőkben. A statikus mágneses tér és az anyag
mágneses tulajdonságai. Az elektromos áram és hatásai. A Maxwellegyenletek vákuumban és anyagi közegben, az
anyagállandók értelmezése.
Az elektromágneses hullámok elmélete, hullámjelenségek, az elektromágneses hullámok energiája, Az elektromágneses
spektrum. Az elektromágneses hullámok a természetben és a technikai gyakorlatban. Az elektromágneses hullámok és a
korpuszkuláris anyag kölcsönhatása. Az elektromágneses sugárzások alkalmazása az orvosi diagnosztikus és terápiás
eljárásokban. A relativitáselmélet alapjai, fizikai világképformáló jelentősége.
Mikrofizika. A mikrofizika klasszikus előzményei. A kvantumfizika kísérleti alapjai, kvantummechanikai és a klasszikus
fizikai mennyiségek kapcsolata.
Magfizika. Atommagmodellek, a természetes és mesterséges radioaktivitás jelensége és alkalmazásai. Magreakciók, a
magenergia alkalmazásai, nukleáris kockázatok. Az elemi részek fizikájának alapjai.
A csillagászat alapjai. A klasszikus leíró csillagászat, Keplertörvények, csillagrendszerek, csillagfejlődés. A modern
kozmológia alapjai. A modern űrkutatás elméleti és gyakorlati vonatkozásai.
A társadalmi közegben értelmezett természettudomány és természettudományos kutatás, nagy felfedezések a fizikában, a
tudósok szerepe és felelősségének kérdései a régebbi korokban és napjainkban.
A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz.
A mechanika tanításának tartalmi alapkérdései, az iskolai kísérletezés, a tanulók önálló kísérleti munkájának szervezése és
irányítása. A fízikatantervek szükségszerűen spirális felépítése, az egyes fogalmaknak, jelenségköröknek, törvényeknek a
tanulók kognitív fejlődéséhez igazodó fokozatos bővítése és annak alkalmazása a tanításban. Jellegzetes és újratermelődő
mechanikai tévképzetek eredete, azonosítása és kezelése (az arisztotelészi és a newtoni szemléletmód, centrifugális és
centripetális erő stb.).
Az energiafogalom kialakítása és a fogalom folyamatos tartalmi bővítése az alapozó és középszintű fizikaoktatásban.
(Legyen képes a fokozatosság elvét követve meggyőzően elfogadtatni a diákokkal az általánosított energiamegmaradás elvét,
és ennek sokirányú alkalmazhatóságát. Tudjon kialakítani diákjaiban józan fenntartásokat minden olyan „új” elmélettel
szemben, amelyik ellentmondásban áll az általánosított energiamegmaradás tételével. Jellegzetes áltudományos nézetek
szakértői kezelése.)
A folytonos közegekkel, gázokkal, folyadékokkal és szilárd anyagokkal kapcsolatos hétköznapi tapasztalatok, technikai
alkalmazások és a fizikai ismeretek szoros kapcsolatának bemutatása a tanításban. Az iskolai tananyagból kimaradó témakörök
élményszerű ismeretterjesztő szintű bemutatására.
A hőtan általános és középiskolai tanításának alapproblémái. A statisztikus sokaságok viselkedésének törvényszerűségei, az
átlagérték és az ettől való eltérések, várható ingadozások fogalmának a diákok életkori sajátságaihoz illeszkedő elemi
tárgyalása. A modellalkotás kifejlesztése és alkalmazása a középiskolában, statisztikus modelljátékok, döntésjátékok.
Számítógép alkalmazása a sokelemű rendszerek vizsgálatánál. A fizikai hőtan alaptörvényeinek szerepe más
természettudományokban (pl. a kémia, biológia geológia stb.). A determinisztikus és statisztikus törvények közötti fogalmi
váltás nehézségei.
Az elektromágnesség elméleti és gyakorlati problémái a gimnáziumi fizikatanításban. Demonstrációs kísérletek bemutatása,
az iskolai mérőkísérletek kiértékelése. A fizikai ismeretek alkalmazása a mindennapi, háztartási elektromosság gyakorlati
kérdéseivel (balesetmegelőzés, energiatakarékosság) kapcsolatban.
Az elektromágneses hullámok alapvető jelentősége a modern technikában, a gyakorlati energetikában, valamint a
kommunikációs eszközökben. A fény kettős természete és a kérdéskörrel kapcsolatos ismeretelméleti problémák.
A modern fizika (atom és részecskefizika, statisztikus fizika, anyagtudomány) tanításának elvi és gyakorlati problémái az
alapozó és a középszintű oktatásban. A modellalkotás szerepe a fizikai megismerés folyamatában és a fizika tanításában. A
klasszikus atomfizika és héjfizika szerepe más természettudományokban, kémiai és biológiai alkalmazások fizikatanítási
integrációja. A mikrofizikai és makrorendszerek törvényeinek kapcsolata.
Az atomenergia jelentősége a modern társadalomban, döntési kockázatok. Az atomenergiára vonatkozó új eredmények
elsajátításának és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitáknak jelentősége.
A csillagászati törvények szerepe a fizika történeti fejlődésében. Klasszikus és modern csillagászati ismeretek beillesztésére
a fizika tantárgy kereteibe.
Motivációs stratégiák a fizikatanításban. Az általános és középiskolai fizika oktatás kezdő és peremfeltételei, a fizika
tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei. Fizikatanítás külföldön.
Az induktív és deduktív szemléletű fizikaoktatás elméleti és gyakorlati kérdései a középiskolai fizika tanításában.
A feladat és problémamegoldás szerepe és jelentősége a fizikai gondolkodás fejlesztésében. A fizikatanítás feladata és
lehetőségei a tanulók olvasási és szövegértő képességének fejlesztésében.
A kísérletezés (demonstrációs, mérő és tanulókísérletek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintű
oktatásban. Tanítási, tanulási környezet, a fizika oktatásának tárgyi feltételei (szaktanterem, szertár, labor, tankönyv, füzet,
számítógép használat, internet stb.), szerepe és jelentősége.
A fizika elméleti modelljeinek elemi, középiskolai matematikai ismeretekre építő magyarázata.
A természettudományos tárgyak egybehangolása, az integrált természettudományos oktatás hazai és külföldi tapasztalatai.
A diákok differenciált foglalkozásának, fejlesztésének lehetőségei a fizikatanításban. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás
speciális feladata és fórumai (iskolai szakkör, KÖMAL, regionális, országos, nemzetközi versenyek).
A szakköri foglalkozások lehetőségeiről az iskolai és az iskolán kívüli tanulói aktivitások lehetőségei, a fizikai
ismeretterjesztés formái és feladatai.
Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásának lehetőségei a fizikaoktatásban a szemléltetés, kísérletezés, modellezés és
a mérési adatok kiértékelése területén.
Fizikai ismeretek felhasználása a környezetvédelemben. Környezettudatos magatartás erősítése.
A fizikatanár
képes érzékeltetni diákjaival a természettudományok közti szoros kapcsolatot, a társadalom felelősségét a természeti
környezet megőrzéséért;
látja és tanítványaival láttatni tudja a társadalom mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a
természettudományos, kiemelten a fizikai ismeretekkel;
a tanulók életkori sajátosságaihoz, absztrakciós képességeihez és tudásszintjéhez igazodva képes bemutatni, kísérletekkel
demonstrálni, kvalitatív, illetve elemi kvantitatív szinten értelmezni a mechanika, termodinamika, elektromágnesség, optika
jelenségeit, a modern fizika (mikrofizika, statisztikus fizika, anyagtudomány, kozmológia) legfontosabb eredményeit;
képes a megtanult tudományos ismeretek, az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló, fizikai törvényszerűségek
bemutatására;
érti és képes érzékeltetni a természeti folyamatok matematikai leírásának jelentőségét a tudományos és gyakorlati életben;
ismeri és alkalmazza a fizikatanításban a modern pedagógia módszereit iskolai és iskolán kívüli környezetben (projekt
módszer, kooperatív technikák, konstrukciós feladatok stb.).
Természetismerettanár2093
magyar nyelvű megjelölése: okleveles természetismerettanár
angol nyelvű megjelölése: science teacher
A biológia, fizika, kémia, földrajz és földtudomány fogalomrendszerének ismerete. Magas szintű ismeretek a következő
területeken:
biológiából: biokémia és genetika, sejtbiológia, a növények és gombák testszerveződésének általános törvényei, az állatok
és az ember szervei, szervrendszerei, felépítésük, működésük és a működésük szabályozása, az immunrendszer és működése,
evolúcióelmélet, filo és ontogenezis, rendszertani alapismeretek, az ember törzs és egyedfejlődése, az ökológiai környezet és
tolerancia;
fizikából: a mechanika alaptörvényei, megmaradási tételek, a termodinamika főtételei, az elektromágnességtan és optika
törvényei, statisztikus fizika, elemi részek, atom és magfizika, a kvantummechanika és relativitáselmélet alapjai, a csillagászat
elemei;
kémiából: általános és szervetlen kémia, a periódusos rendszer, kötéstípusok, molekulaszerkezet, kvantumkémiai
alapfogalmak, fizikai kémia, a reakciókinetika, diszperz rendszerek és stabilitásuk, a kolloidállapot, magkémia, szerves kémia,
szerves vegyületek felépítése és tulajdonságai, analitikai kémia, a kémia gyakorlati alkalmazásai, a biokémia alapjai;
földrajz és földtudományból: a Föld múltjának megismerésére szolgáló módszerek, a Föld keletkezése és szerkezete,
kőzetek, ásványok, a légkör és az időjárás, éghajlat, a vízburok, a nagy földrajzi övezetek, a földfelszínt alakító folyamatok.
Integrált, a szaktudományok eredményeinek összesítésén alapuló, magas szintű környezet és a természetvédelemi
ismeretek, fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás.
A természettudományos ismeretszerzés általános módszerei. A legfőbb, egymásnak ellentmondó tudományelméleti
modellek (a pozitivista magyarázat, racionalista tudománykép, a tudományos felfedezések elméletirányított jellegére építő
megközelítések, konstruktivista tudományszemlélet).
A természettudomány fejlődésének története differenciálódás és integrálódás a tudomány fejlődésében.
A természettudományok szerepe és felelőssége a modern társadalomban.
A szakterületi ismeretek keretében legalább 14 kredit integrált természettudományi tárgyat kell biztosítani a következő
témakörökből legalább négyben:
a természet energiaforrásai,
környezet és természetvédelem,
az élő anyag szerveződése, evolúciója,
az élettelen anyag felépítése,
az univerzum fejlődése,
a természettudományok története,
az emberi test és a egészséges életmód.
A természettudományos tárgyak tanításának integrált vagy részben integrált szervezése az alap és középfokú oktatásban.
A természetismeret mint a középiskolai természettudományos képzést lezáró tantárgy.
A természettudományok határterületei a középiskolában.
Komplex természettudományos problémák kitűzése megoldása és szerepe a természettudományos szemlélet alakításában.
A jelenségbemutatás és a mérés szerepe a természettudományos oktatásban. Sajátos kompetenciák:
A természetismerettanár képes
a természettudomány részterületeinek integrált szemléletére, egységes látására,
ismeretei alapján a hétköznapi élet természettudománnyal kapcsolatos híreinek kritikai értelmezésére,
az iskolán kívüli foglalkozásokon, osztálykirándulásokon (pl. múzeumokban és természetvédelmi területeken) a speciális
természettudományos ismeretszerzés irányítására és szervezésére.
FÖLDÜNKKÖRNYEZETÜNK MŰVELTSÉGI TERÜLET
Földrajztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles földrajztanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of geography.
Természettudományi és általános földtudományi ismeretek:
Földünk belső szerkezetének geofizikai magyarázata. A magmatikus folyamatok (földrengések) geofizikai, geokémiai
alapjai. A szilárd kéreg geofizikai tulajdonságai.
A kőzettípusok csoportosítása, a magmatikus differenciálódás rendszere. A kőzetek, ásványok és ércek fogalmának
elkülönítése. Környezetföldtani alapfogalmak.
A talajtani jellemzők és folyamatok számára fontos ásványok, elemek, nehézfémek. Az élővilág számára létfontosságú
elemek, nyomelemek környezetföldtani előfordulása.
A légkör kialakulása, jelenlegi összetétele. A légkör vertikális tagolódása, fizikokémiai folyamatai. A levegő mozgásának
fizikai alapjai. Felhő és csapadékképződés.
A légcirkuláció globális rendszere, akciócentrumok. A globális rendszer sérülékenysége.
Az üvegházhatás természeti, ill. társadalmi okai, következményei.
Klasszikus és modern éghajlati rendszerek ismerete (a Köppenrendszertől a WalterLiethféle éghajlati rendszerig). Az
időjárási előrejelzések megbízhatósága, hosszú távú becslések, különös tekintettel a Kárpátmedencére.
A globális éghajlatváltozás kérdése (jelei, regionális különbségek). Városi levegőminőség, a fotokémiai szmog. A
levegőszennyezettség hazai összetevői, mértéke.
A víz fizikai és kémiai alaptulajdonságai, ezek szerepe a hidroszféra adottságaiban. A hordalékmozgás fizikája. A jég sajátos
fizikai jellemzői.
A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, folyók tavak, óceánok, sarki jégtömegek. A felszíni vizek csoportosítása, főbb
típusaik, a vizek szennyezése és annak lehetséges következményei. A felszínalatti régiók hidrológiája. A hidrogeológiai
megközelítés jelentősége a víz és környezetvédelemben.
Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek, kapcsolatuk a felszíni vizekkel. A felszínalatti vizek szerepe a
vízellátásban. Környezetföldtani vonatkozások (szennyeződési lehetőségek és azok következményei, vízellátási problémák). A
medencehidraulika elvei és gyakorlata. A felszínalatti vízrendszerek jellemzői.
A fizikai, kémiai és biológiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízminősítési
rendszer. A vízminőség és vízminőség védelem.
Hidrobiológiái alapfogalmak, a vízháztartás, ill. vizek kémiai típusainak ökológiai jelentősége. A Balaton vízminőségi
állapota.
A karsztformák kialakulásának kőzetkémiai és hidrológiai összetevői. A karszthidrológiai folyamatok
környezetérzékenységének magyarázata.
Az aprózódás és a mállás kőzetfizikai, kőzetkémiai magyarázata. Az aprózódás/mállás kapcsolata az éghajlattal és a
talajképződéssel.
A lejtős tömegmozgások fizikai és hidrodinamikai magyarázata. A tömegmozgásos felszínek tulajdonságainak
építésföldtani következményei.
A környezettudományok és a földrajz kapcsolata. A környezetminősítés, környezetértékelés alapelvei, a monitorozási
rendszer kiépítése.
Földünk anyag és energiaháztartása (szén, oxigén, nitrogén, vízkörforgás). Az emberi tevékenységek környezetkárosító
hatásának történelmi fázisai.
A földfelszín ábrázolása. Vetülettípusok és torzítások. A térkép sík és domborzati rajza. Mérések a térképen. Távérzékelés és
űrfelvételek kartográfiai szerepe.
Matematikaistatisztikai eszközök alkalmazása a földtudományban. Lineáris és regressziós korreláció. Sztohasztikus
összefüggések.
Természetföldrajzi ismeretek:
A kontinensek és az óceánok keletkezése. A lemeztektonikai folyamatok magyarázata, a kontinensek mozgása a földtörténet
során. Jelenleg aktív alábukási, eltolódási, ill. távolodási zónák, helyek, ezek hatása a felszíni természeti folyamatokra és a
társadalmi tevékenységekre.
A vulkánosság típusai. Földünk legaktívabb vulkáni területei. A posztvulkáni folyamatok hasznosítási lehetőségei.
Kőzetgeomorfológia; a karbonátos kőzetek, a gránit, a homokkő, a bazalt, a lösz sajátos formakincse. A sajátos
geomorfológiai formák helye a természetvédelemben.
Az éghajlati geomorfológia eszmetörténeti jelentősége, sikere a földfelszíni folyamatok magyarázatában. Az elegyengetett
felszínek kérdése.
A földi vízháztartás és vízkörforgás alapelemei. Óceonográfiai alapfogalmak, a tengeráramlások. A tengerpartok
formakincse. Tengerpartok és globális klímaváltozás.
A szárazföldi vízhálózat alakrajzi jellemzői. Folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei. A folyószabályozás,
vízrendezés és egyéb beavatkozások a természetes fluviális folyamatokba.
A vízfolyások víz és hordalékszállítása. Folyószakaszjellegek, völgytípusok, hordalékkúpok, delták. Potamikus kultúrák és
folyóhasználati lehetőségek.
A tavak legfontosabb típusai, a tavak fejlődésének természetes útja. Létesített víztározók, és egyéb antropogén
beavatkozások az állóvizek életébe (pl. rekreációs kihasználás).
A felszín alatti vizek típusai. Karsztosodás és karsztformák. A trópusi és nem trópusi karsztok. A karsztok szerepe az emberi
területhasználatban.
Eljegesedett sarkvidéki, ill. magashegységi területek formakincse. A periglaciális felszínformák. A szélsőséges élőhelyek
környezetérzékenysége.
A tömegmozgásos folyamatok geomorfológiai típusai, jellemző előfordulási helyei. Hazai felszínmozgásos területek
aktuális problémái.
Az eolikus formák rendszere és típuscsoportjai. Földünk legjellemzőbb sivatagi területei.
A Szahelövezet problémája.
Az antropogén geomorfológia rendszere. Példák az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának jellemzésére.
A természeti és antropogén veszélyek és értékek. Szerepük a társadalmi tevékenységek területi megoszlásában.
A földrajzi övezetesség rendszere, az övezetekre legjellemzőbb talajok és biogeográfiai típusok. Azonális talajok. A
talajerózió.
Földünk élővilágának területi elrendeződése. Potenciális és aktuális vegetáció. A Föld erdőtípusai és a mezőgazdasági
haszonnövényzet ökológiai szerepe.
Az ember által legveszélyeztetettebb élőrendszerek. A természetvédelem és az emberi tevékenység konfliktusának regionális
példái. Védelmi kategóriák (világ, európai, nemzeti).
A táj mint komplex természeti rendszer rendszerelméleti bemutatása. A tájföldrajz helye a geográfiában. Tájtípusok.
A táji rendszer stabilitása, érzékenysége és antropogén befolyásoltsága. A tájanalízis és szintézis, környezeti hatásvizsgálat.
Területi információs rendszerek, GIS, számítógépes térképezés, ill. ezen módszerek alkalmazásai, felhasználása a
földrajzoktatásban. A prezentációs technikák általános és geográfiai eszköztára.
Általános társadalom és gazdaságföldrajzi ismeretek:
A társadalom és a környezet kapcsolata. A földi ökorendszer teherbíró képessége és a népességszám gyarapodás. A
népességnövekedés területi különbségei.
A népesség szerkezeti változásai, foglalkozási megoszlása és a migráció területi eltérései. A Föld népességének kulturális és
vallási tagolódása.
A települések kialakulásának természeti és gazdasági okai. Településtípusok és megoszlásuk kontinensenként.
Településhálózat.
A városok funkcionális belső tagozódása. Agglomerációk és szuburbanizáció. Élhető városok, városökológiai gondok.
A gazdasági fejlettség helyzete a Földön. A világgazdaság funkcionális és területi szerkezete.
Centrum és periféria.
Az ipar és bányászat területi elrendeződésére ható természeti tényezők. A világ iparának szerkezeti és területi átrendeződése.
A világ ipari centrumai. Az ipari termelés környezetvédelmi vonatkozásai.
A Föld energiapotenciálja, hagyományos és megújuló energiaforrások. Atomenergia és környezetvédelem.
A mezőgazdasági termelés történeti fejlődése és környezetformáló hatása. A mezőgazdasági tevékenység és a természeti
adottságok kapcsolata.
A mező és erdőgazdálkodás földrajzi típusai. A mezőgazdaság főbb termékcsoportjai és az élelmiszergazdaság területi
sajátosságai.
A közlekedés és kereskedelem területi szerkezete. A nemzetközi munkamegosztás. A nemzetközi gazdasági integrációk.
Az idegenforgalom földrajza és válfajai. A turizmus általános gazdasági szerepe, a turizmus és környezetvédelem kapcsolata.
Területi tendenciák a világ turizmusában.
Globális társadalmigazdasági és környezeti problémák, valamint perspektíváik, mérséklésük és megoldásuk elvei,
lehetőségei. A világ akut problémái; a túlnépesedés, az energiahiány, a vízhiány regionális különbségei, ennek földrajzi, területi
differenciái.
Globális politikai földrajzi jelenségek, folyamatok ill. a várható tendenciák. Érdekellentétek a fejlett, ill. fejlődő országok
között.
Regionális természeti és gazdaságföldrajzi ismeretek:
Nyugat és ÉszakEurópa természeti és társadalmigazdasági jellemzői, ill. a régiók változó helyzete, szerepe a kontinens
fejlődésben. A táj és természetvédelem európai rendszere.
KözépEurópa, KeletEurópa és a Mediterráneum összehasonlító természetigazdasági elemzése a kontinens egésze
szempontjából.
Az Európai Unió regionális természeti és társadalmigazdasági különbségei, ezek hatása az uniós gazdaságpolitikai,
társadalompolitikai folyamatokra. Az Unió vidékpolitikája.
Az európai tengerpartok és hegyvidékek összehasonlítása természeti, gazdasági, idegenforgalmi, társadalmi potenciál
szempontjából.
Ázsia „a XXI. század kontinense” természeti potenciáljának kihasználása és társadalmi fejlődése. Környezetvédelmi
aggályok.
Az AngolszászAmerika és Ausztrália világgazdasági szerepének változása és a természeti adottságok kihasználása.
Természet és környezetvédelem a fejlett ipari országokban.
LatinAmerika és Afrika természeti adottságainak kihasználása, társadalmigazdasági fejlődési problémái.
Táj és erőforráshasználat Magyarországon és a Kárpátmedencében. A történelmi szakaszok és a jelenlegi tájhasználat
bemutatása. Az adott szakaszok domináns és alárendelt erőforráselemei, a mindenkori energianyerés fő típusai.
A magyar kultúra és életvitel története, jelene és fejlődési lehetőségei történeti földrajzi értelmezésben. Hazánk
népességének demográfiai jellemzői, a hazai településhálózat sajátosságai.
Magyarország a Kárpátmedencében; a természeti adottságok szerepe az ország mezőgazdasági, bányászati, valamint ipari
tevékenységében.
Hazánk társadalomföldrajzi régióinak egyedi vonásai, a területi differenciálódás történelmi gyökerei és jelenlegi tendenciái.
Hazánk, Európa és a világ politikai földrajzi helyzete és tendenciái. Természetföldrajzi keretek és világgazdasági
erővonalak. Az energiaforrások és a víz egyre meghatározóbb szerepe, az ezek birtoklásáért folyó politikaikatonai
törekvésekben rejlő veszélyek.
A földrajztanítástanuláshoz szükséges eredményes, egymásra épülő tanulási stratégiák;
A különböző tanulói képességekhez és oktatási célkitűzésekhez igazodó differenciált földrajztanítás módszerei, eszköztára;
A felzárkóztatás és a tehetséggondozás kihívásai és lehetőségei;
A kooperatív és a reflektív tanulási technikák, a projektmódszer;
A tanulói képességeket, kompetenciákat fejlesztő módszerek: módszertani (pl. megfigyelés, stratégiai tervezés),
intellektuális (pl. térbeli és időbeli tájékozódás, lényegkiemelés, rendszerezés, gondolkodási képességek), kommunikációs (pl.
szóbeli és írásbeli munka, információkezelés és feldolgozás), személyes és társas kompetenciák (pl. társas aktivitás,
döntésképesség, környezettudatosság);
Tevékenységközpontú tanításitanulási gyakorlat: olyan, élményszerű helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók
tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból
következtetéseket vonhatnak le; alkalmazhatják korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket; megfogalmazhatják
egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, megvédhetik azokat érvekkel vitákban;
A terepi oktatás módszerei (tanulmányi séták, kirándulások, üzem és intézménylátogatások, terepfoglalkozások, erdei
iskolák, természeti és társadalmi terepfelmérés és vizsgálódás stb.);
A múzeumpedagógiai, a könyv és médiatárpedagógiai, illetve a drámapedagógiai módszerek a földrajztanításban;
Az ellenőrzés és az értékelés korszerű módszertana, mérésmetodikai alapismeretek;
Felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek, a számítástechnika által nyújtott lehetőségek felhasználása a mindennapos
földrajztanári munkában.
A földrajztanár
rendelkezzen széles körű, a többi tantárgy tanulásában és a mindennapi életben hasznosítható földrajzikörnyezeti
tájékozottsággal, valamint biztos és átfogó topográfiai ismeretekkel; továbbá kronologikus szemlélettel, problémamegoldó
gondolkodási képességgel, igazodjon el a földrajztanításban alkalmazott nagyságrendek között;
legyen képes a bármely iskolatípusban való földrajzoktatásra; rendelkezzen az 56., a 78. és a 912. évfolyamos
korosztályok sajátos pedagógiai igényeihez igazodva a szak szemléletével és műveltségtartalmával (amely eligazítja a ma
emberét a környezeti, a természeti, a társadalmigazdasági kérdésekben és a mindennapos tevékenységekben tapasztalható
földrajzi jelenségek megértésében, illetve az ismeretek gyakorlati alkalmazásában);
rendelkezzen komplex látásmóddal, amely magában foglalja a természeti, a társadalmikulturális és a gazdasági környezetet,
valamint a lokális, a regionális és a globális szemléletű földrajzi és környezeti gondolkodást;
rendelkezzen vizuális intelligenciával;
rendelkezzen környezeti intelligenciával, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a
környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésének képességével;
rendelkezzék a tudatos és értékelvű gondolkodás képességével, a jövő iránt való elkötelezett magatartás, és a fenntartható
fejlődés iránti felelősséggel. Ismerje és alkalmazza nevelőoktató munkájában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának
interaktív, képességfejlesztő módszereit;
legyen képes folyamatosan felhasználni, tudásrendszerében alkalmazni, új logikával integrálni a földrajzi tudományágak,
valamint a rokon és társtudományok ismeretanyagát;
képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatos magatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványai között;
legyen képes az iskolai környezeti nevelési programok elkészítésére és a tantestület bevonásával történő megvalósítására;
tantárgyi program készítésére, a tananyag feldolgozása során pedig a haza és Európacentrikus szemléletmód érvényesüljön;
építse a földrajztanítástanulás folyamatát részben az elektronikus kommunikációs, információs technikák alkalmazására,
amely lehetővé teszi a világ egészének és egyes régióinak bemutatását, a természeti és társadalmi aktivitást és a közöttük lévő
kölcsönhatások számtalan aspektusát. Kapjon helyet az általános iskolai, de különösképpen a középiskolai földrajzoktatásban a
hálózatalapú tanulási környezetekre épülő tanulás, a vizuális prezentációs technikák, a GIS alkalmazása;
ismerje és munkája során tudatosan alkalmazza majd a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló
tevékenységterületek: a szociális és társadalmi kompetenciák, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus
személyiség kialakításának, a társas aktivitás fejlesztésének módszereit;
rendelkezzen az új típusú tanári attitűddel, a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógusként
tevékenykedjen;
legyen képes erősíteni az iskolai életben a földrajz sokféle és egyre inkább fontossá váló tartalmi, szemléleti,
viselkedésmódbeli érték és mintaközvetítő szerepét, kialakítani a tanulókban más szaktanárokkal együttműködve a
környezet iránti érzékenységet és a környezettudatos magatartást.
Környezettantanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles környezettantanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of environmental science.
A környezet fizikai szennyezésének főbb formái. A szennyezők terjedése. Áramlás, sodródás jelensége. Globális áramlási
jelenségek (légkör, óceánok).
A zaj fogalma, a zajjal kapcsolatos környezeti problémák és azok kezelése.
Az ionizáló és nemionizáló részecske és elektromágneses sugárzások jellege és környezeti, egészségügyi hatásai.
Sugárvédelem alapelvei. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése.
Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés fizikai folyamatai és ezek melléktermékei.
A maghasadásos energiatermelés, a nukleáris fütőanyagciklus. A nukleáris energiatermelés főbb problémái, kilátásai. Az
energiatakarékosság lehetőségei, jelentősége. A jövő energiatermelése, a megújuló energiák. Az energiatermelő ágazatok
környezeti hatásai. Az energetika folyamataiból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.
A légkör kialakulása, folyamatai. A Föld őslégköre és jelenlegi összetétele. A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. A
kémiai folyamatok szerepe a légkör összetételének alakulásában, a légkör kémiai minősítése.
Az atmoszféra felépítése, nyomás és hőmérsékleti viszonyai. A sztratoszférikus ózon kémiája és szerepe. Városi
levegőminőség, a fotokémiai szmog kialakulás és jellemzői, a troposzférikus ózon. A légköri aeroszol tulajdonságai jelentősége
és hatásai.
A Föld energiamérlege, globális éghajlatváltozás és lehetséges következményei. Az üvegházhatás természeti és társadalmi
okai és következményei.
A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, folyók tavak, óceánok, sarki jégtömegek. A felszíni vizek csoportosítása, főbb
típusaik, a vizek szennyeződése és annak lehetséges következményei. A felszínalatti régiók hidrológiája. A hidrogeológiai
megközelítés jelentősége a víz és környezetgazdálkodásban.
A fizikaikémiai valamint biokémiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízminősítési
rendszer. A szennyeződés lehetséges módjai, a szennyvizek jellemzése, a fontosabb szennyvíztisztítási eljárások.
Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek, kapcsolatuk a felszíni vizekkel. A felszínalatti vizek szerepe a
vízellátásban. Környezetföldtani vonatkozások (szennyeződési lehetőségek és azok következményei, víz ellátási problémák). A
medencehidraulika elvei és gyakorlata. A felszínalatti vízrendszerek jellemzői.
A kémiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízminősítési rendszer. A vízminőség és
vízminőségvédelem. Az ivóvíz minősítése, ivóvíz előállítása felszíni és felszín alatti vizekből.
A környezet minősítése során alkalmazott monitorozási vizsgálatok alkalmazását lehetővé tevő fizikai, kémiai, biológiai és
ökotoxikológiai módszerek bemutatása.
Az ásványok (természetes szilárd vegyületek) és jelentőségük a környezettudományban. A környezetvédelem
szempontjaiból legfontosabb ásványcsoportok. Az ásványok kapcsolata biológiai folyamatokkal és az emberi egészséggel.
A földkérget felépítő kőzetek. Vulkáni jelenségek. Magmás eredetű hasznosítható ásványi nyersanyagok. Az épített
környezet kőanyagainak (építő és díszítőkövek) átalakulásai környezeti hatásokra, műemlékvédelmi kapcsolatok.
A Föld belső felépítése. Lemeztektonika és kontinensvándorlás. A Föld kontinentális litoszférájának fejlődése. Alapvető
szerkezetföldtani folyamatok. A földrengések leírása, földrengés veszélyeztetettség. A szeizmológia és szerepe a Föld belsejének
megismerésében.
Az üledékes folyamatok környezetföldtani vonatkozásai (folyószabályozás, gátépítés hatásai az
üledékfelhalmozódásra/elmosásra stb.). Hasznosítható ásványi nyersanyagok az üledékes folyamatsorban. A mállás jelensége és
kapcsolata az éghajlattal.
A KárpátPannon régió kialakulásának főbb lépései (időben és térben). A földtani felépítéssel összefüggő speciális
környezeti problémák (felszínmozgásos területek, bányakárok, vízbeszerzési nehézségek, geokémiai anomáliák, törésvonalak
stb.).
Klíma és klímaváltozások. Az éghajlatot meghatározó tényezők. Klímajelző üledékek. Klímaváltozások a föltörténeti
múltban. Éghajlati és biológiai fordulópontok a Föld története során.
A zonális talajok képződése jellemző tényezőik és folyamataik tükrében (összehasonlító elemzés). A Föld és Magyarország
klímazonális talajtípusai.
A hidromorf, a savanyú és a szikes talajok képződésének természetes és antropogén okai, javításuk eljárásai, anyagai.
Növényzetük jellegzetességei.
A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezői, a talajvédelem
kérdései. A talajok antropogén eredetű szervetlen és szerves szennyezői és meghatározásuk módjai.
A bioszféra evolúciója. A földi élet kialakulása, fejlődése a rekonstrukció lehetőségei (ősmaradványok). A földtörténeti idő
és mérése, kronológia. Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára.
Vírusok, baktériumok, cianobaktériumok és protisták. Gyakorlati szempontból fontos mikroorganizmusok.
Környezetvédelmi biotechnológiák. Biotranszformáció, biodegradáció, bioelimináció, mineralizáció, bioakkumuláció,
biomagnifikáció, reszisztencia és perzisztencia.
Algák, zuzmók, mohák, hajtásos növények és gombák evolúciója, jellemzése és rendszerezésük elve. Gyakorlati
szempontból fontos taxonok környezettani vonatkozásai.
Álszövetes (szivacsok), testüregnélküli (csalánozók), testüreges gerinctelen állatok (férgek, ízeltlábúak és puhatestűek) és a
gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök) evolúciója, rövid jellemzésük, környezeti jelentőségük.
A biológiai organizáció és az ökológia alapelvei. A környezeti és a toleranciai tényezők fogalma. Az indikáció és a
limitáció. Populációs alapjelenségek. Términtázat, életmenet stratégiák.
A populációs kölcsönhatások. Populációdinamika, alapmodellek. Túlélési görbék. A kompetíció és a niche.
Társulások (közösségek) struktúrái és működése. A trofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok). A biodiverzitás és
megőrzésének fontossága.
A biológiai produkció. Az anyagforgalom és az energiaáramlás. Elsődleges termelést korlátozó környezeti tényezők (fény,
víz, hőmérséklet, tápanyagok, széndioxid).
A szukcesszió fogalma és főbb folyamatai. Az ökológiai rendszerek stabilitása, a degradálódás és az eutrofizálódás, illetve az
azokat kiváltó főbb környezeti tényezők.
A víz, mint életközeg. Élőhelyek, életközösségek természetes vizekben. A trofitás és a szaprobitás fogalma. A lebegő
életforma. Fitoplankton. Zooplankton. Anyag és energiaszintek természetes vizekben.
A bioszféra evolúciója. A földi élet kialakulása, fejlődése a rekonstrukció lehetőségei (ősmaradványok). A földtörténeti idő
és mérése, kronológia. Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára. A szén, nitrogén, kén és a foszfor biogeokémiai
ciklusai. A szén és vegyületeinek felhalmozódása az üledékképződés során.
A környezet és természetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma, a fenntartható fejlődés. A természet és
környezetvédelem története. A környezetvédelmi mozgalmak. Nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi egyezmények.
Az élő és élettelen természet védelme. A természetvédelem célja és szervezetei. A védett természeti területek típusai. Natura
2000 területek. Természetvédelmi stratégiák. Természetvédelem az Európai Unióban és Magyarországon. Természetvédelmi
kezelés (prezerváicó, konzerváció, rehabilitáció és rekonstrukció). Ökológiai folyosók természetvédelmi jelentősége.
Globális környezeti problémák környezetterhelés biológiai indikátorai, a jelző és mérő élőlények. A biológiai monitorozás
alapelve és jelentősége az ökológiai hatásvizsgálatokban. A környezetegészségtan alapjai.
Az ipari és mezőgazdasági termelés során keletkező, valamint a kommunális hulladékok osztályozása, minősítése.
Hulladékgazdálkodás, a hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására alkalmazott eljárások ismertetése.
A környezeti és a gazdasági érdekek összehangolásának, a felelős környezeti magatartás kialakításának lehetősége, a
vállalati önkéntes környezetirányítási rendszerek szerepe. Az egyén és a kisebbnagyobb társadalmi közösségek szerepe,
felelőssége a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A személyes felelősség kialakítása és
cselekvési lehetőségek keresése a közvetlen környezet (lakóhely) megóvásában.
A tanulók, iskolájuk, családjuk, lakóhelyük cselekvési lehetőségei saját környezetük védelmére, a környezeti gondok helyi
mérséklésére az érintett környezeti jelenségek körében. A környezettudatos szemléletet kialakítása a természeti jelenségek
megértésében, azok tudatos környezetkímélő felhasználásában.
A természeti, az épített, a társadalmi és a gazdasági környezetre, valamint a lokális, a regionális, kontinentális és a globális
szemléletű környezeti gondolkodásra vonatkozó komplex látásmód kialakulásához, a környezeti témák, kérdéskörök integrált,
ill. inter és transzdiszciplináris szemléletű átlátásához és a gondolkodásmód átadásához szükséges ismeretek.
Környezeti intelligencia kialakulásához, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a
környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésének képességéhez szükséges ismeretek. A környezet és természetvédelem
történetéről.
A környezeti elemek (víz, levegő, talaj) és szennyezők, a hulladék és energiagazdálkodás kérdései tanításának módszertana.
Alapvető ismeretek fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának az iskolai életben való elfogadtatásához. A környezeti neveléssel
kapcsolatos tanórán és iskolán kívüli programok (pl. erdei iskola, jeles napok, nyári táborok, szakkörök stb.), kísérletek és terepi
feladatok szervezéséhez és vezetéséhez szükséges ismeretek. Ezen belül:
A környezettan tanítás általános alapkérdései, hagyományai és jelene, törvényi szabályozása. Tantervi szabályozás a
Nemzeti alaptanterv követelményei.
Iskolai szabályozás: az iskola környezeti nevelési programja, a környezettan tárgy tananyagának beillesztése az iskolák
tantervébe, az ökoiskola cím.
A környezettan oktatás tanórai keretei, a környezettan tantárgy tartalma, felépítése, létező tantervi programok megismerése,
a tanórai munka, tervezése, környezeti tartalmak a szaktárgyi órákon, az oktatás módszerei a Nem alaptanterv, a kerettanterv és
az érettségi követelmények alapján.
A környezettan tanítás tanórán kívüli iskolai lehetőségei, formái, tartalma, szerepe: nemzetközi és hazai környezeti nevelési
programok, a szakköri munka, a versenyek, iskolai akciók szervezése, vezetése és működtetése, iskolanap, témanap (jeles
napok), témahét.
A környezettan tanítás iskolán kívüli lehetőségei, formái, tartalma, szerepe: az erdei iskola, a környezettani
terepgyakorlatok, a tematikus környezettani táborok, a tanösvények. Intézmények látogatása: üzemlátogatás szervezése,
vezetése, múzeumpedagógia, zoopedagógia, védett épületek, területek látogatása. Környezeti neveléssel foglalkozó iskolák,
oktatóközpontok meglátogatása tanulmányi kirándulás keretében.
A környezettan tanítás és környezeti nevelés módszerei, eszközei. A projektmódszer. Tevékenységek: önálló mérések,
vizsgálatok, laboratóriumi kísérletek, szituációs játékok, drámajátékok, riportkészítés, kérdőívkészítés, helyzetfelmérés
(szociometriái vizsgálat), cikkelemzés, poszterkészítés, házi dolgozatírás, tanulói előadások, ökológiai lábnyom, modellkészítés,
asszociációs feladatok, csoportmunka, önálló munka stb. Az írott és digitális média, az oktatócsomagok használata. Pályázatok
írása.
Készségfejlesztések: problémamegoldó, konfliktuskezelési, együttműködési, önálló ismeretszerzési, elemző, megfigyelő,
kommunikációs, vita, előadói készségfejlesztés.
A környezettantanár:
rendelkezzen komplex látásmóddal, ami magában foglalja a természeti, az épített és a társadalmi környezetet, valamint a
lokális, a regionális, kontinentális és a globális szemléletű környezeti gondolkodást;
képes legyen egy téma, kérdéskör integrált, ül. interes transzdiszciplináris szemléletű átlátására, és a gondolkodásmód
átadására; rendelkezzen környezeti kultúrával, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a
környezeti elemek közti kapcsolatok felismerésének képességével;
rendelkezzék a tudatos és értékelvű gondolkodás képességével, a jövő iránt való elkötelezett magatartás, és a fenntartható
fejlődés iránti felelősséggel; ismerje és alkalmazza nevelőoktató munkájában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának
interaktív, képességfejlesztő módszereit;
képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatos magatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványai között;
legyen képes az iskolai környezeti nevelési programok elkészítésére és a tantestület bevonásával történő megvalósítására.
MŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGI TERÜLET
Énekzene tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles énekzene tanár;
angol nyelvű megjelölése: school music teacher.
A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképesítésre, illetőleg ismeretekre
alapozva olyan iskolai énekzene tanárok képzése, akik magas fokú zenei és pedagógiai tudásuk birtokában alkalmasak a
közoktatás zeneikulturális területein az énekzene oktatására, valamint karvezetői felkészültségük alapján az iskolai
kórusmunka vezetésére és az abban rejlő zenei nevelési feladatok ellátására, valamint az alapfokú művészetoktatási
intézményben az oktatásinevelési feladatok ellátására, továbbá akik képesek a tanulmányok doktori képzésben történő
folytatására.
Szolfézs (zenei írásolvasás, zenei készségfejlesztés), zeneelméleti és zenetörténeti ismeretkörök (zeneirodalmi műveltség és
ismeretterjesztés, zeneművek elemzése), partitúraolvasási, transzponálási, improvizálási ismeretek.
A magyar népzene rétegződése, népi hangszerek, népi hagyományok megismerése, népdalrepertoár kialakítása.
A tanórán kívüli zenei nevelés megszervezésének ismeretei: hangversenylátogatásra nevelés, táncház, zenei szakkörök (pl.
furulya, ütő, vonósegyüttes).
Karvezetés, iskolai énekkarok vezetése, iskolai kulturális rendezvények szervezése, megfelelő kórusrepertoár kialakítása.
Vokális és hangszeres képzettségi ismeretkörök: beszédművelés, egyéni és kórushangképzés, ill. zongora, furulya és egyéb
hangszeres tudás (vonós és ütőhangszer).
A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok zenéjének ismerete (pl. német, román, szerb, szlovák, ill. roma népzene, ezekhez
kapcsolódó népi hagyományok megismerése).
Az énekzenei nevelés és oktatás főbb módszeres eljárásainak ismerete: Kodály Zoltán elvei, összehasonlítva a világban
használatos, ismertebb zenei nevelési koncepciókkal (Orff, Dalcroze, Willems, Suzuki stb.); a 318 éves korosztály zenei nevelési
módszereinek átfogó ismerete.
Daltanítás, ritmikai és dallami ismeretek tanításának módszerei.
A zenei írásolvasás, zenei készségfejlesztés módszerei.
A többszólamúságra nevelés módszerei.
A zenehallgatás módszerei.
Az énekzene tanár
karvezetői felkészültsége alapján alkalmas az iskolai kórusmunka vezetésére és az abban rejlő zenei nevelési feladatok
ellátására;
ismereteit a zeneoktatás egészének, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába tudja állítani;
képes iskolája zenei életének megszervezésére és cselekvő részese az iskolán kívüli kulturális életnek.
Mozgóképkultúra és médiaismerettanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles mozgóképkultúra és médiaismerettanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of moving image and media education.
A kommunikáció formái.
Mozgóképi szövegek; az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok, mozgóképolvasás; az elemi mozgóképi szövegalkotó
kódok alkalmazása, mozgóképírás.
Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása.
Sztereotípiák és konvenciók a mozgóképi szövegkörnyezetben.
Mozgóképi szövegek értelmezése.
Értelmezés, elemzés; mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok
értelmezése; mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt képhang kapcsolatok értelmezése.
A média társadalmi szerepe, működési módja.
Médiakategóriák.
Médiahasználati szokások.
Médianyelvek.
Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásával kapcsolatos ismeretek.
Elektronikus médiumok (videó, számítógép) alapfokú alkotó használatával kapcsolatos ismeretek.
A médiapedagógia elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
A fejlesztési céloknak (megismerő, alkotó, elemző, ítélőképesség, ízlés, érzelmi intelligencia, kooperativitás) megfelelő
módszerek ismerete.
Tanítási módszerek és stratégiák: frontális, egyéni, csoportos, projekt, felfedezéses, differenciálás.
Tanítási munkaformák: egyéni munka, páros, csoportos, frontális munka.
A tanítás tervezése: jogszabályok, kerettantervek, pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat.
Értékelési célok: tudás, diák, tanár, iskola. A tanulás értékelési formái: formatív, diagnosztikus, összegző. Szóbeli, írásos,
megbeszélés, kiállítás. Mérés.
Taneszközök, számítógép, vetítők, CDkészítés, powerpoint.
Iskolai gyakorlatok (hospitálás, tanítás) a kezdő tanár problémái.
Vizuális és környezetkultúratanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles vizuális és környezetkultúratanár,
angol nyelvű megjelölése: teacher of visual culture.
feladatokra, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményben az oktatásinevelési feladatok ellátására, továbbá a
tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Az emberi környezet értékelése a hasznosság és a szépség szempontjából.
Az emberi környezet, a közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágyazottságának
ismerete.
A vizuális alkotó és befogadó képességek fejlődésének ismerete (gyerekrajzfejlődés).
A képiplasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása. A
konkrét és fogalmi gondolkodás és cselekvés kapcsolata.
A kreativitás jelentőségének és fejlesztési lehetőségeinek (vizuális alkotó tevékenységeken keresztül) ismerete.
A látvány érzelmeket keltő szerepe, az érzelmi intelligencia kifejlesztésében betöltött szerepe.
Az esztétikum felismerése és értékelése minden látható jelenségben.
A környezetkultúra funkcionális, esztétikai, gazdasági szempontjai.
A vizuális művészetnek, mint az emberi megismerés és kifejezés egyik módjának az ismerete. A képzőművészetnek, mint a
legkomplexebb vizuális üzenetnek és értékközvetítőnek a megismerése.
A látás, az ábrázolás és a vizuális kifejezés szerepe az emberi kommunikációban.
A vizualitásnak az önismeretben, identitás kialakításában, az önkifejezésben betöltött szerepe.
A látható minőségeknek a napi gyakorlatban, a tudományban és a művészetben betöltött szerepe.
A fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a városi környezet értő használatához.
A vizuális és környezetkultúra tanításának módszertana, elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák
A fejlesztési céloknak (megismerő, alkotó, elemző, ítélőképesség, ízlés, érzelmi intelligencia, kooperativitás) megfelelő
módszerek ismerete.
Tanítási módszerek és stratégiák: frontális, egyéni, csoportos, projekt, felfedezéses, differenciálás.
Tanítási munkaformák: egyéni munka, páros, csoportos, frontális munka.
A tanítás tervezése: jogszabályok, kerettantervek, pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat.
Értékelési célok: tudás, diák, tanár, iskola. A tanulás értékelési formái: formatív, diagnosztikus, összegző. Szóbeli, írásos,
megbeszélés, kiállítás. Mérés.
Taneszközök, számítógép, vetítők, CDkészítés, powerpoint.
Iskolai gyakorlatok (hospitálás, tanítás) a kezdő tanár problémái.
INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET
Informatikatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles informatikatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of informatics.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben, az informatika, az informatikai szakképzésben emellett az
informatikusi szakképzettségnek megfelelő szakmai tantárgyak oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és az iskolai informatikai
eszközök, oktatási információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos fejlesztési feladatok, továbbá a
Az informatikai alkalmazások felhasználási módszertana, fő komponensei, fogalomrendszere, informatikai technológiák, az
oktatás megalapozását biztosító ismeretkörök az alábbi területeken:
Informatika és társadalom: Az informatika fejlődéstörténete. Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban.
Adatbiztonság, személyes adatok védelme. Jogi, etikai, pszichológiai és szociológiai vonatkozások. (24 kredit)
Informatikai alkalmazások: Dokumentumkészítés. Prezentációtervezés és kivitelezés. Médiainformatika. Képfeldolgozás.
Grafikai alkalmazások. Táblázatkezelés. Adatbáziskezelés. Alkalmazói versenyfeladatok megoldása. (620 kredit)
Algoritmizálás és programozási nyelvek: Algoritmikus problémamegoldás módszerei. A közoktatásban használt
programozási nyelvek. Programfejlesztői környezetek. Programozási versenyfeladatok megoldása. (415 kredit)
Információs technológiák: Infokommunikáció, információs technológiák szerepe a kommunikációban. Informatikai
közhasználatú felületek, információs hálózati szolgáltatások, információs technológiák alapjainak ismerete, használata.
Könyvtár alapismeretek. Oktatóprogramok, elearning. (415 kredit)
Számítástudományi ismeretek: Logikai alapok a programozáshoz és az alkalmazásokhoz, számításelmélet, automaták és
formális nyelvek, mesterséges intelligencia, egyéb számítástudományi ismeretek. (Legfeljebb 8 kredit)
Informatikai fogalmak, eszközök, módszerek tanításának alapkérdései. A problémamegoldás módszertana. Informatikai
alapismeretek (hardver, szoftver), dokumentumkészítés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, prezentáció és grafika, algoritmizálás
és programozási nyelvek, programozási eszközök, információs társadalom, információs hálózati szolgáltatások témakörök
tanításának fő kérdései, módszerei, eszközei. Az értékelés módszerei (különös tekintettel az érettségire, illetve a tantárgyi
versenyekre).
Az informatikatanár
alkalmas szakszerűen használni az iskola informatikaoktatási eszközeit, bevonni oktatómunkájába az informatikai
eszközöket, távoktatási anyagokat;
közoktatási informatikai tananyagfejlesztésre, más szakos tananyagfejlesztés informatikai megvalósításának támogatására;
informatikai tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre;
hátrányos helyzetűek informatikai képzésére;
új, korszerű informatikai alkalmazások megismerésére és ezen ismeretek átadására;
problémák megoldásának algoritmikus kifejezésére, a megoldások helyességének igazolására és hatékonyságuk elemzésére;
együttműködő készsége alapján csoportmunkára;
az informatika és a társadalom kölcsönhatásának követésére.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET
Testnevelő tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles testnevelő tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of physical education.
alapozva a közoktatásban, az iskolai testnevelés és sport oktatásinevelési feladatainak ellátására, a szakképzésben, a
felsőoktatásban és a felnőttképzésben, emellett a sportszakmai tárgyak oktatási, valamint minden szinten a sportpedagógiai
kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Az iskolai testnevelés szempontjából legfontosabb sportágak és egyéb lehetséges mozgásterületek (pl. tánc, stretching)
oktatásának elmélete és módszertana.
Szabályismeret a testnevelés és az iskolai sport fontos sportágaiban, játékvezetői, illetve versenybírói ismeretek és
gyakorlottság.
A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésének elmélete és módszertana az egyes korcsoportok sajátosságainak
figyelembevételével.
A különböző korcsoportok mozgásigénye, eltérő terhelhetősége, a kondicionális és koordinációs képességek mérése.
A sportszakemberképzés területén lehetséges szakmai tantárgyak elmélete, gyakorlata és módszertana.
A sporttevékenység megszerettetéséhez, az életen át tartó fizikai aktivitás iránti elkötelezettség kialakításához, e területen a
tehetségek felismeréséhez és a tehetséggondozás feladataihoz szükséges ismeretek, tehetséggondozás (mentorálás).
Ismeretek és készségek a testi fejlettség státuszának megállapítására, az egyéni fejlettség programjának elkészítésére, ezzel
összefüggésben ismeretek és készségek motorikus próbák szervezésére, lebonyolítására, értékelésére és az adatok tárolására.
Ismeretek, jártasságok, készségek az iskolai sport szervezeteinek működtetéséhez, illetve diáksportversenyek rendezésére,
lebonyolítására.
A sajátos fejlesztést igénylő (fogyatékkal, krónikus betegségekkel élő, testi fejlődésükben lemaradó, elhízott) tanulók,
hallgatók és felnőttek pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei, a prevenció kérdései.
Ismeretek és gyakorlottság sport és rekreációs táborok szervezésében és vezetésében.
Gyakorlottság az integrált testnevelés és sportfoglalkozás vezetésében.
A testnevelés elmélete és módszertana, a pszichomotoros tanítástanulás különböző stratégiái, tantárgypedagógiai
sajátosságai.
A tanítástanulás folyamatának sajátosságai a tanórai és a tanórán kívüli testnevelésben az egyes korosztályok szerint. Az
iskolai és iskolán kívüli sportköri foglalkozások szervezése és levezetése.
A tanításitanulási folyamat motoros és kognitív aspektusának tudatos transzferáló eszközként való alkalmazása tanórai és
tanórán kívüli testnevelésben az egyes korosztályok oktatási ismereteinek figyelembevételével.
Ismeretek és készségek a testnevelési tananyag tervezésére (tantervfejlesztés, tanmenetkészítés, óravázlatkészítés).
Ismeretek és készségek a testnevelési óra és a sportfoglalkozás szervezésére és vezetésére.
Az iskolai és iskolán kívüli sportköri tevékenységekhez tartozó játék és sportfoglalkozások szervezése és levezetése,
különös tekintettel az olyan kreatív foglalkozásokra, ahol a közösségben végrehajtandó feladatok dominálnak.
A tanult mozgáskészlet kreatív használata, eredeti mozgások, mozgásfolyamatok, játékok alkotása.
Olyan mozgásformák, tevékenységek, sportágak ismerete, amelyek egyrészt divatosak, megfelelnek a korszellemnek, és
amelyek bizonyítják, hogy a sport elsősorban örömforrás, kaland, játék, másrészt életük bármely szakaszában nehézségek nélkül
űzhetik majd a diákok.
Olyan szakmai módszertani felkészültség, amely a gyengébb testilelki adottságú diákok számára is vonzóvá teszik a
testnevelés és az iskola sportéletet, sikerélménnyel szolgálnak nekik.
Nyitottság az új és bevált nemzetközi, elsősorban európai módszertan, illetve gyakorlat iránt, hogy hivatásuk gyakorlása
során megfeleljenek az új követelményeknek.
Egészségfejlesztéstanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles egészségfejlesztéstanár;
angol nyelvű megjelölése: health promotion teacher.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatási,
pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való
felkészítés.
Az egészségfejlesztés célja, fogalma, tárgya, értékei, az egészségtan (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszciplína)
oktatásának nemzetközi és hazai helyzete az iskolai és iskolán kívüli egészségfejlesztési foglalkozások sajátosságai, az
egészséggel kapcsolatos döntések és kívánatos viselkedések, az egészségfejlesztéstanár feladatai a tudatos egészségmagatartás
kialakítása érdekében.
Az iskolaegészségügy, az egészségnevelés, egészségfejlesztés, mentálhigiéné általános kérdései, a fogyatékkal élők, az
idősek, a leszakadók, más kisebbségek, a hajléktalanok sajátos problémái, azok kezelési technikái, az egész életen át való
tanulás és a rendszeres szabadidős aktivitás mentálhigiénés és makrotársadalmi hatásai, a munkahelyi egészségvédelem (work
site health promotion) gazdasági és humán aspektusai, a tudományos kutatás, a terepen végezhető (tudományos) felmérések
szabályai, azok eredményeinek felvilágosító és tudományos célú bemutatása.
Az addiktológia, a drogprevenció, a magatartástudomány, a biológia, a pedagógia, a pszichológia, a sporttudomány, a
szociológia, a szociális munka egészségre és egészségtudományra vonatkozó elmélete és gyakorlata, oktatási és kutatási
módszerei, eredményei.
A Nemzeti alaptantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben, illetve a közoktatási törvényben az egészséges életmódra
nevelés területére vonatkozó iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési, készségfejlesztési, mentálhigiénés prevenciós
feladatok, követelmények és módszerek.
A tanításitanulási folyamat sajátosságai a különböző típusú egészségfejlesztő foglalkozásokon a különböző korosztályok
(óvodáskorúak, kisiskolások, általános és középiskolai tanulók, ifjú és felnőtt korúak) szerint, az egészségtanórán és a
szakképzés alapozó szakmai tárgyaiban alkalmazható eljárások és módszerek, az elsősegélynyújtás gyakorlata és oktatási
módszerei.
A pozitív beállítódás, magatartás, a stabil és rugalmasan alkalmazkodó szokásrend megteremtésének módszertana.
A dohányzással, az alkoholfogyasztással, a droghasználattal, a szexuális magatartással, a fizikai aktivitással, az obezitás
megelőzésével, a védőeszközök használatával, a stresszel és más felmerülő egészségügyi kockázati tényezővel kapcsolatos
ismeretek, a szükségletek felmérése, komplex iskolai prevenciós programok, projektek kialakítása, implementálása, a programok
eredményességének értékelése, a szükséges szakterületek tanárainak vagy más szakemberek (pl. védőnő, iskolaorvos,
iskolapszichológus), valamint a szülők bevonásával kapcsolatos ismeretek.
A helyes önismeretre való nevelés módszertana.
A függőségekre NEMet mondás gyakorlatának, a helyes döntések kialakításának módszertana.
A balesetmentes társas együttélés, közlekedés gyakorlatai, a prevenció módszertana.
A veszélyes anyagok, eszközök (petárda, tűzijáték, kisgépek stb.) épséget veszélyeztető használata megelőzéséhez
szükséges módszerek.
Az egészséges iskolai környezet kialakításához szükséges eljárások gyakorlata.
A személyes tanácsadásban, a kooperatív módszerek, a teammunka alkalmazásában való jártasság.
Az egészségtábor a felvilágosító és rekreációs csoportfoglalkozások szervezési, lebonyolítási feladatai, hagyományos és új
módszerei.
Elsősegélynyújtási rutinok (sebellátás, sérültekről való gondoskodás, újraélesztési technikák stb.).
b) A SZAKKÉPZÉS, MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS, ILLETVE ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS TERÜLETEIN VÁLASZTHATÓ
SZAKMAI, MŰVÉSZETI TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK
MŰSZAKI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZÉS
Mérnöktanári szakképzettségek2094
okleveles mérnöktanár (anyagmérnök)
okleveles mérnöktanár (faipari mérnök)
okleveles mérnöktanár (könnyűipari mérnök)
okleveles mérnöktanár (biomérnök)
okleveles mérnöktanár (környezetmérnök)
okleveles mérnöktanár (vegyészmérnök)
okleveles mérnöktanár (építőmérnök)
okleveles mérnöktanár (műszaki földtudományi mérnök)
okleveles mérnöktanár (építészmérnök)
okleveles mérnöktanár (ipari termék és formatervező mérnök)
okleveles mérnöktanár (gépészmérnök)
okleveles mérnöktanár (közlekedésmérnök)
okleveles mérnöktanár (mechatronikai mérnök)
okleveles mérnöktanár (had és biztonságtechnikai mérnök)
okleveles mérnöktanár (energetikai mérnök)
okleveles mérnöktanár (villamosmérnök)
okleveles mérnöktanár (gazdálkodási mérnök/műszaki menedzser)
okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus)
okleveles mérnöktanár (járműmérnök)
okleveles mérnöktanár (molekuláris bionika)
okleveles mérnöktanár (műszaki szakoktató)
Teacher of Engineering (Materials Engineer)
Teacher of Engineering (Timber Idustry Engineer)
Teacher of Engineering (Light Industry Engineer)
Teacher of Engineering (Biochemical Engineer)
Teacher of Engineering (Environmental Engineer)
Teacher of Engineering (Chemical Engineer)
Teacher of Engineering (Civil Engineer)
Teacher of Engineering (Earth Science Engineer)
Teacher of Engineering (Architectural Engineer)
Teacher of Engineering (Industrial Design Engineer)
Teacher of Engineering (Mechanical Engineer)
Teacher of Engineering (Transportation Engineer)
Teacher of Engineering (Mechatronical Engineer)
Teacher of Engineering (Military and Safety Technology Engineer)
Teacher of Engineering (Energy Engineer)
Teacher of Engineering (Electrical Engineer)
Teacher of Engineering (Engineering Manager)
Teacher of Engineering (Engineering Information Technologist)
Teacher of Engineering (Vehicle Engineer)
Teacher of Engineering (Molecular Bionics)
Teacher of Engineering (Vocational Technical Instructor)
A képzés célja a felsőfokú műszaki képzésre alapozva az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli, valamint az
akkreditált szakképzésben az elméletigényes tantárgyak tanítására, a műszaki szakoktatás területén a pedagógiai kutatási,
tervezési és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a szakképzési irányultságú tudományos minősítés megszerzésének
megalapozása.
Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretkörök.
Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcsolódó Nemzeti alaptanterv műveltségterületeire, a felnőttképzéssel
kapcsolatos sajátos ismeretek.
A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató műszaki/informatikai
alaptantárgyainak elmélyítése a mérnöki/informatikai alapképzési szak szerint.
A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei, differenciált szakmai ismeretek: műszaki/informatikai ismeretek
bővítése a mérnök/informatikai képzési terület adott alapképzési szakjának megfelelő szakirányú ismeretkörökkel.
A szakterületi ismeretek mérnöktanári szakképzettségenként:
okleveles mérnöktanár (anyagmérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudományi, technológiai, műszaki alapozó,
szakmai alapozó (fémkerámiapolimerkompozitok) ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (faipari mérnök): elméleti alapozó, valamint faanatómia, faipari alapszerkezetek, fűrészipari
technológia, faipari lemez és lapgyártás, faipari gépek, bútor, ajtó, ablakgyártás, faanyagvédelem ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (könnyűipari mérnök): elméleti alapozó, valamint termelési és kiegészítő folyamatok, könnyűipari
anyagok, műveletek és technológiák, könnyűipari méréstechnika, minőségirányítás, környezetvédelem, munkavédelem
ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (biomérnök): elméleti alapozó, valamint biológiai rendszerek működése, fizikai kémia alkalmazásai
és anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, géptan és művelettan, technológia ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (környezetmérnök): elméleti alapozó, valamint földtudományi szakismeretek, egészségvédelem,
környezeti mérések, monitorozás, környezetvédelmi műszaki műveletek, környezettan, környezeti elemek védelme,
környezetelemzés ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (vegyészmérnök): elméleti alapozó, valamint fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány, mérés és
irányítástechnika, vegyipari géptan és művelettan, technológia ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (építőmérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudomány, szerkezettan, geotechnika,
geoinformatika, létesítményi, települési és környezetmérnöki ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (földtudományi mérnök): elméleti alapozó, valamint alkalmazott földtudományi, technológiai,
bánya és geotechnikai, olaj és gázmérnöki, előkészítéstechnikai ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (építészmérnök): elméleti alapozó, valamint mintázásmodellezés, épületszerkezetek, építőanyagok,
épületgépészet, tartószerkezetek, épülettervezés, kivitelezésszervezés ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (ipari termék és formatervező mérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudomány, ipari
technológiák, gépszerkezetek, formatervezés (rajz/ábrázolás, formatan/modellezés), ergonómia, fogyasztóvédelem ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (gépészmérnök): elméleti alapozó, valamint mechanika, illetve gépészeti alapozó, gépszerkezettani,
alakítástechnológiai, gyártástechnológiai ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (közlekedésmérnök): elméleti alapozó, valamint közlekedési rendszerek, forgalomtechnika,
szállítmányozás, közlekedésgazdaságtan, ügyfélszolgálati menedzsment ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (mechatronikai mérnök): elméleti alapozó, valamint elektronikai rendszerek, elektronikai tervezési és
gyártási technológiák, mechanizmusok, gépészeti szerkezetek, robottechnika, automatizálás ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (had és biztonságtechnikai mérnök): elméleti alapozó, valamint biztonságtechnikai rendszertervezés
és szervezés, vállalkozásbiztonság, személy és vagyonvédelem, fegyver és fegyverzet ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (energetikai mérnök): elméleti alapozó, valamint információtechnológia, elektrotechnika, szerkezet
és üzemtan, energetika ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (villamosmérnök): elméleti alapozó, valamint villamosságtan, elektronika, digitális technika,
méréstechnika, villamos energetika ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (gazdálkodási mérnök): elméleti alapozó, valamint rendszer és szervezetfejlesztés,
infokommunikációs szolgáltatások, adatbázismenedzsment, folyamatmenedzsment, kockázatkezelés ismeretkörök;
okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus): elméleti alapozó, valamint adatstruktúrák, párhuzamos rendszerek, továbbá
= adatbázisok elmélete és adatbázistervezés, adatbiztonság, szoftverfejlesztés, alkalmazásmenedzsment vagy
= számítógépes grafika, vizuális alkalmazásfejlesztés, multimédia ismeretkörök.
AGRÁR SZAKKÉPZÉS 2095
Agrármérnöktanári szakképzettségek 2096
okleveles agrármérnöktanár (földmérő és földrendező mérnök)
okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök)
okleveles agrármérnöktanár (tájrendező és kertépítő mérnök)
okleveles agrármérnöktanár (erdőmérnök)
okleveles agrármérnöktanár (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök)
okleveles agrármérnöktanár (informatikus és szakigazgatási agrármérnök)
okleveles agrármérnöktanár (élelmiszermérnök)
okleveles agrármérnöktanár (kertészmérnök)
okleveles agrármérnöktanár (környezetgazdálkodási agrármérnök)
okleveles agrármérnöktanár (természetvédelmi mérnök)
okleveles agrármérnöktanár (vadgazda mérnök)
okleveles agrármérnöktanár (állattenyésztő mérnök)
okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdasági mérnök)
okleveles agrármérnöktanár (növénytermesztő mérnök)
okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdasági szakoktató)
okleveles agrármérnöktanár (szőlészborász mérnök)
Teacher of Agriculture (Land Surveying and Land Use Engineering)
Teacher of Agriculture (Agricultural and Food Industry Mechanical Engineering)
Teacher of Agriculture (Landscape Management and Garden Construction Engineering)
Teacher of Agriculture (Forest Engineering)
Teacher of Agriculture (Agribusiness and Rural Development Engineering)
Teacher of Agriculture (Agricultural Information Technology and Policy Administration Engineering)
Teacher of Agriculture (Food Engineering)
Teacher of Agriculture (Horticultural Engineering)
Teacher of Agriculture (Environmental Management and Agricultural Engineering)
Teacher of Agriculture (Nature Conservation Engineering)
Teacher of Agriculture (Wildlife Management Engineering)
Teacher of Agriculture (Animal Husbandry Engineering)
Teacher of Agriculture (Agricultural Engineering)
Teacher of Agriculture (Crop Production Engineering)
Teacher of Agriculture (Vocational Agricultural Instructor)
Teacher of Agriculture (Viticulture and Oenology Engineering)
A képzés célja az agrár alapképzési szakokon szerzett szakterületi ismereteik birtokában elméletileg megalapozott,
módszertani ismeretekkel és képességekkel rendelkező szaktanárok képzése az agrár irányultságú iskolarendszerű szakképzés
valamennyi szintje, az iskolarendszeren kívüli szakképzés és felnőttképzés számára. Olyan szakemberek képzése, akik az agrár
szakképzés területén képesek a pedagógiai tervezési, fejlesztési és kutatási feladatokra, továbbá aktív részesei lehetnek a
vidékfejlesztésnek, előmozdíthatják az elmaradott régiók felzárkózását, elősegítik az Európai Unió oktatási rendszereihez való
kapcsolódást. Mindezek mellett a képzés kellő alapokat ad ahhoz, hogy a hallgatók tanulmányaikat a PhDképzésben
folytathassák a neveléstudomány területén.
Szakterületi közös ismeretek:
Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretkörök: az agrármérnöki alapképzési szakon
elsajátított alapozó ismeretek bővítése, illetve elmélyítése a szakterület szerint.
Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcsolódó Nemzeti Alaptanterv műveltségterületeire, illetve a szakképzés
egész rendszerére, benne a mezőgazdasági szakképzés helyére és a határos szakképzési területekre.
Gazdasági és humán ismeretek: a szakképzés és a gazdaság kapcsolatrendszere, mikro és makrogazdasági környezeti
feltételek, a felnőttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek.
A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató agrármérnöki
alaptantárgyainak elmélyítése a szak szerint.
A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei, differenciált szakmai ismeretek: az agrármérnöki ismeretek
bővítése az agrármérnöktanári szakképzettségnek megfelelő szakirányú ismeretkörökkel.
Szakterületi ismeretkörök agrármérnöki szakképzettségenként:
okleveles agrármérnöktanár (földmérő és földrendező mérnök): elméleti alapozó, gazdasági valamint geoinformatika,
földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;
okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök): elméleti alapozó, gazdasági és
élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető,
gépüzemfenntartó, környezet(agrár) informatika szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;
okleveles agrármérnöktanár (tájrendező és kertépítő mérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint kertépítő, tájrendező,
településüzemeltető szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;
okleveles agrármérnöktanár (erdőmérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint erdészeti termőhelyismerettan,
erdőművelési, erdővédelmi, erdészeti növénykórtani, erdészeti állattani, erdészeti rovartani, vadászati és vadgazdálkodási,
erdőhasználati, erdészeti géptani, erdőrendezési, dendrometriai, faterméstani, erdészeti üzemgazdasági, erdészeti szervezési és
vezetési ismeretek, differenciált szakmai ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint
agrárismeretek (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (agrárpolitika és
környezetpolitika, szaktanácsadás, pénzügy és számvitel, mezőgazdasági üzemtan, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing);
regionális és vidékfejlesztési ismeretek (regionális gazdaságtan, vidékfejlesztés, területi és projekttervezési ismeretek);
differenciált (agrárgazdasági, vállalatgazdálkodási és szervezési, regionális és vidékfejlesztési) speciális ismeretkörök;
okleveles agrármérnöktanár (informatikus és szakigazgatási agrármérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint
informatika szakirányhoz tartozó speciális ismeretek: ágazati agrárinformációs rendszerek (EU agrárinformációs rendszere,
tesztüzemi rendszer, statisztikai információs rendszerek, piaci információs rendszerek, integrált igazgatási és ellenőrzési
rendszer), internet alkalmazásfejlesztés, modellezés, információmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, minőségbiztosítás
és informatikai rendszerei, vezetői információs rendszerek, szakértői rendszerek, projekt menedzsment, távérzékelés,
ágazatspecifikus alkalmazás megoldások; szakigazgatási szakirányhoz tartozó speciális ismeretek: szakigazgatási irányítási
szervezési ismeretek (pl. erdészet, kertészet, borászat), földhasználat, növényegészségügy, vezetési és szervezési ismeretek, EU
regionális politikái, ágazati információs rendszerek, minőségbiztosítási menedzsment ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (élelmiszermérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint élelmiszerkémia, fizikai kémia,
élelmiszeranalitika, élelmiszer mikrobiológia és higiénia, élelmiszeripari alapműveletek, mérés és automatizálás, élelmiszer
ipari alapgépek, munkavédelem, élelmiszertechnológia, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripari, élelmiszeripari gazdaságtan,
vezetésiszervezési alapismeretek, élelmiszertermelés és forgalmazás jogi szabályozása; differenciált szakmai ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (kertészmérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint a kertészeti ágazatokhoz
(dísznövénytermesztés, faiskolai termesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlészet, zöldségtermesztés), illetve
egyéb (ökológiai gazdálkodás; kertészeti termékmenedzsment, kertészeti biotechnológia, zöldfelületgazdálkodás, kertészeti
gépüzemeltetés és kertészeti vállalkozásfejlesztés) szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;
okleveles agrármérnöktanár (környezetgazdálkodási agrármérnök): elméleti alapozó, gazdasági és
agrárkörnyezetgazdálkodási ismeretek (környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás, környezettechnika, erdő és vadgazdálkodás,
tájökológia, környezeti jog, EU agrárpolitika, földhasználat); környezet és természetvédelmi ismeretek (környezeti elemek
védelme, környezetállapotfelmérés, természetvédelem, környezetfizika, tájvédelem); környezetfejlesztési ismeretek
(környezetgazdaságtan, térinformatika, területi tervezés, környezetpolitika); differenciált szakmai ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (természetvédelmi mérnök): elméleti alapozó, gazdasági, természetvédelmi jogi és
szakigazgatási ismeretek; erdő és mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás és halgazdálkodás védett területeken; vizes élőhelyek
kezelése, terepi vizsgálati módszerek, növényvédelem, gomba és állatvédelem, élőhelyvédelem; őshonos háziállatok
tenyésztése; növény, gomba és állatkereskedelem; dendrológia; etológiai alapismeretek; védett területek ökonómiája;
ökoturizmus; differenciált szakmai ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (vadgazda mérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint vadászatszervezés és vadászati etika,
vadbiológiai ismeretek, vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás, zárttéri vadgazdálkodás, állományhasznosítás,
vadkárelhárítás és becslés, vadgazdálkodás tervezése, élőhelykezelés és élőhelyfejlesztés, vadegészségügy, vadászebek és
vadászati hasznosításuk, fegyver és lőszerismeret, biztonságtechnika és munkavédelem, trófeakezelés és bírálat,
dermoplasztika; differenciált szakmai ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (állattenyésztő mérnök): elméleti alapozó, gazdasági, növénytudományi (takarmánynövény
termesztéstan, gyepgazdálkodás), állattudományi (takarmányozástan, állattenyésztéstan), állategészségügyi (állategészségtan,
állathigiénia, szaporodásbiológia), gazdasági és szervezéstudományi (állattenyésztési ágazatok ökonómiája, vezetési ismeretek
és munkaszervezés, számvitel és pénzügyi ismeretek, környezetgazdálkodás), élelmiszertudományi (állati termékek
feldolgozása, állattenyésztési termékmarketing), műszaki tudományi (állattenyésztés gépei) ismeretek; differenciált szakmai
ismeretkörök;
okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdasági mérnök): elméleti alapozó, gazdasági, valamint növénytudományi
(földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés, kertészet),
állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán menedzsment,
agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek, környezeti és
minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdő és vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált szakmai
ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (növénytermesztő mérnök): elméleti alapozó, gazdasági, termesztéstechnológiai
(földműveléstan, földhasználat és táj gazdálkodás, vízgazdálkodás és melioráció; mezőgazdasági géptan), növénytudományi
(növényélettan, növénynemesítés és növényi biotechnológia, növénytermesztéstan, növényvédelem, vetőmagtermesztés és
forgalmazás, gyepgazdálkodás, fenntartható és ökológiai gazdálkodás, kertészet), állattudományi (állattenyésztés,
takarmányozás), minőségbiztosítási (minőségbiztosítás a növénytermesztésben, termékfeldolgozás és élelmiszerbiztonság),
gazdasági és szervezéstudományi modulok (növénytermesztés ökonómiája), differenciált szakmai ismeretek;
okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdasági szakoktató): elméleti alapozó, gazdasági, mezőgazdasági, élelmiszeripari,
kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági gépészeti szakirányokhoz tartozó, valamint az adott szakképzési terület tárgyainak
oktatására irányuló speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.
GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉS
Közgazdásztanári szakképzettségek
okleveles közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan),
okleveles közgazdásztanár (kereskedelem és marketing),
okleveles közgazdásztanár (pénzügy és számvitel),
okleveles közgazdásztanár (turizmusvendéglátás),
okleveles közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek),
teacher of economics (theoretical economics),
teacher of economics (commerce and marketing),
teacher of economics (finance and accounting),
teacher of economics (tourism and catering),
teacher of economics (entrepreneurial studies).
A képzés célja olyan közgazdásztanárok képzése, akik alkalmasak a közoktatásban, az iskolarendszerű és iskolarendszeren
kívüli szakképzésben, valamint a felnőttoktatásban a tanulók közgazdasági szemléletének és általános gazdasági, vállalkozási
ismereteinek, üzleti szaktudásának megalapozására, a gazdasági üzleti szakképzésben pedig az adott közgazdásztanári
szakképzettségüknek megfelelő szakmai tárgyak elméleti és gyakorlati oktatására, a tanórai és gyakorlóirodai, tanüzleti tanulás
szervezésére, a pedagógiai kutatási feladatok ellátására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Szakterületi közös ismeretek:
A közgazdász alapképzésben elsajátított ismeretek bővítése, illetve elmélyítése a szakterület szerint.
A szakképzés és a gazdaság kapcsolatrendszere, a gazdasági képzés helye és szerepe a középiskolában, a szakképzésben. A
felnőttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek.
Kitekintés a kapcsolódó Nemzeti alaptanterv műveltségterületre. Modularitás a szakképzésben, élethosszig tartó tanulás.
Az oktatásban hasznosítható, legkorszerűbb informatikai alkalmazások ismerete.
A közgazdasági ismeretek bővítése a közgazdász tanári szakképzettségnek megfelelő szakirányú ismeretkörökkel.
Szakterületi ismeretek szakképzettségenként:
közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan): Mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan. Közgazdasági
elmélettörténet. Hazai és nemzetközi pénzügyi, finanszírozási és banki ismeretek. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok, európai
integrációs ismeretek, külgazdasági ismeretek. Magyar és nemzetközi jogi ismeretek. Marketing, nemzetközi marketing.
közgazdásztanár (kereskedelem és marketing): Logisztika. Üzleti döntések matematikai megalapozása. Üzleti szimulációs
gyakorlatok, esettanulmányok. Kultúra és fogyasztás. Fogyasztóvédelem. Modern kereskedelem. Business Games a
kereskedelemben. Árutőzsde. Vezetői számvitel.
Marketingstratégia. Marketing kommunikációs stratégia. Marketingmenedzsment. Kapcsolati marketing és networking.
Marketingstratégiai döntések szimulációs és szintetizáló gyakorlatok. Reklámjog és etika. TQM modellek.
Fogyasztáspszichológia és fogyasztásszociológia.
közgazdásztanár (pénzügy és számvitel): Hazai gazdaságijogszabályi környezet, nemzetközi jogszabályi környezet, EU
ismeretek
Pénzügyi számvitel, vezetői számvitel, számviteli információs rendszer, számítógépes könyvelés, kontrolling ismeretek.
Pénzügyi, finanszírozási, befektetési és banki ismeretek, adózás, pénzügyi tervezés, pénzügyi számítások, nemzetközi pénzügyi
ismeretek. IKTismeretek.
közgazdásztanár (turizmusvendéglátás): Regionális és környezetgazdaságtan. Településmenedzsment. Idegenforgalmi
területfejlesztés. Ökoturizmus. Egészségturizmus. Konferenciaturizmus. Szállodai menedzsment. Business Games a turizmusban.
Magyar és európai művelődéstörténet. Nemzetközi idegenforgalmi földrajz. Nemzetközi protokoll. Vezetői számvitel.
Mikrobiológia. Higiéné. Táplálkozástudományi ismeretek. Fogyasztóvédelem a vendéglátásban. Business Games a
vendéglátásban. Nemzetközi protokoll. Nemzeti táplálkozási sajátosságok. Vendéglátó műszaki, technológiai ismeretek:
közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek): Válogatott fejezetek a mikro és makroökonómiából. Közgazdasági
elmélettörténet. Vállalkozások menedzsmentje. Üzleti tervezés. Vállalkozás befektetéseinek értékelése. Humán erőforrás
gazdálkodás. A vállalkozások költségvetési kapcsolatai, adózás.
Gazdaságstatisztika. Jogszabályi környezet. Kkvk a gazdaságban. Ebusiness, információtechnológia. A vállalkozások
társadalmi felelősségvállalása (CSR).
Szakmódszertani közös ismeretek:
A gazdasági ismeretkörök tanításának módszerei a közoktatás, a szakképzés, valamint a felnőttképzés területén. A
szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni
sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása, az alkalmazást segítő
GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKKÉPZÉS
Gyógypedagógiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles gyógypedagógiatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of special education.
A képzés célja olyan gyógypedagógiatanárok képzése, akik alkalmasak közép és felsőfokon, valamint a felnőttoktatás
különböző területein gyógypedagógiai ismeretek oktatására (felsőoktatás, gyógypedagógiai felsőfokú szakképzés, szakoktatók
képzése, segítő szakemberek képzése, gyakorlati képzést irányító gyógypedagógusok továbbképzése, szülők felkészítése a
speciális nevelési feladatok ellátására stb.); továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Meghatározó antropológiai és etikai ismeretek a gyógypedagógia elméletben, a fogyatékos emberekkel kapcsolatban
kialakuló társadalmi megítélésben, a gyakorlati gyógypedagógiában. Az összehasonlító gyógypedagógia kutatásának és
alkalmazásának szerepe a gyógypedagógia nemzetközi irányzatainak megismerésében. A gyógypedagógiai problématörténet
átfogó kérdéseinek rendszerezése.
A kognitív pedagógia és a kognitív pszichológia ismereteinek alkalmazása a gyógypedagógia valamennyi területén
(fogyatékossági csoportok, életkori csoportok, fejleszthetőség és nevelhetőség, nevelési eljárások eredményessége,
hatékonyságvizsgálatok). Mindkét tudományág kutatási eredményeinek gyógypedagógiai alkalmazását elősegítő innovációk
tervezése, fejlesztése, bevezetése kutató szeminárium keretében.
Az integráló és differenciáló pedagógia összefüggései. Az integrációs pedagógia gyógypedagógiai vonatkozásainak
kidolgozása. Gyógypedagógusok felkészítése az integráló nevelésben való részvételre (az integrált nevelés társadalmi
körülményeinek és pedagógiai feltételeinek kutatása, a tanácsadás fő területei, az eredményesség vizsgálata).
Gyógypedagógiai ismeretek oktatása a felsőfokú szakképzésben (gyógypedagógiai asszisztensek képzése) és a
felsőoktatásban (gyógypedagógusok, valamint szociális szakemberek alapképzése, mesterképzése és továbbképzése, valamint a
pedagógusok továbbképzése), képzési programok kidolgozása. Szülők felkészítése a speciális családi nevelés feladatainak
ellátására.
Tanterv és programfejlesztés a gyógypedagógiai intézmények számára, szakértői feladatok ellátása a gyógypedagógiai
közoktatási intézmények pedagógiai programjainak és helyi tanterveinek, módszerfejlesztő eljárásainak értékelésében.
Tanulásszervezés és tanulásirányítás nehezített tanulási helyzetben. A tanulást és az élethelyzet javítását elősegítő technikai,
informatikai eszközök alkalmazása a gyógypedagógiában.
Az általános képzési és kimeneti követelményektől eltérő sajátos követelmény, hogy a szakterületi ismeret keretében
összegyűjtendő 50 kredit, valamint az 5.1.2. pontban foglalt, pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit keretéből együttesen
és legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó az előtanulmányok alapján.
A gyógypedagógiai oktatás, nevelés, fejlesztés, rehabilitáció területén működő szakmai szolgáltatások ismerete és ezek
fejlesztése (a sajátos nevelési igény megállapítása, beiskolázás, tanulási tanácsadás, komplex fejlesztő projektek tervezése,
tanulást segítő eszközök fejlesztése, pályaválasztás és életvezetés segítése).
Alapképzésben szerzett ismereteken túl a gyógypedagógia többi népességcsoportjára (értelmileg akadályozott, hallássérült,
látássérült, beszédfogyatékos, viselkedészavart mutató, mozgáskorlátozott, tanulásban akadályozott) vonatkozó alapvető
ismeretek összefoglalása.
A gyógypedagógia oktatásához szükséges elméleti és gyakorlati szakterületi ismeretek elsajátítása és rendszerezése.
A gyógypedagógiatanár
felkészült a gyógypedagógiai ismeretek oktatására a középfokú és felnőttképzésben (felsőoktatás, felsőfokú szakképzés,
szakoktatók képzése, speciális segítséget igénylő hallgatók a felsőoktatásban);
képes a gyógypedagógiai ismereteket a társadalmi nyilvánosság felé közvetíteni.
A tanári szakképzettség a mesterfokozatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után
szerezhető két tanári szakképzettséget adó képzésben. A gyógypedagógiatanár szakképzettség bármely közismereti tanári
szakképzettséggel társítható. Az 5.1.1. pontban fogalt szakterületi ismeretek kreditjeiből, valamint az 5.1.2. pontban foglalt,
pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit keretéből együttesen legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó. A második
tanári szakképzettség megválasztásának előfeltételeként meghatározott 50 kredit értékű szakterületi ismeret követelményei a
gyógypedagógiatanár szakképzettséggel párhuzamosan is teljesíthetők.
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉS 2097
Egészségügyi tanári szakképzettségek
okleveles egészségügyi tanár (ápolás és betegellátás)
okleveles egészségügyi tanár (egészségügyi gondozás és prevenció)
okleveles egészségügyi tanár (orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus)
teacher of health sciences and health care (nursing and patient care)
teacher of health sciences and health care (health care and prevention)
teacher of health sciences and health care (medical laboratory and diagnostic image analysis)
A képzés célja az orvos és egészségtudományi képzési terület alapképzésein szerzett szakterületi ismereteik birtokában
elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel és képességekkel rendelkező tanárok képzése a közoktatás, iskolarendszerű
és iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a felnőttképzés egészségügyi irányultságú nevelési és oktatási feladatai
ellátására; az egészségügyi szakoktatás területén a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok ellátására.
A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Minden egészségügyi tanári szakképzettségen szükséges szakterületi ismeretkörök:
az adott egészségtudományi alapképzési szakon elsajátított alapozó ismeretek bővítésének, elmélyítésének tágabb
műveltségi tartalma, ismeretanyaga;
az egészségügyi szakképzés alapozó tárgyainak, valamint a közoktatásban és felnőttoktatásban az egészségfejlesztésnek a
szakmódszertana;
egészségügyi jogi, közgazdasági, informatikai, szervezési és menedzsment ismeretek;
az egészségügyi oktatás, képzés, szakképzés rendszere, kapcsolódása az egészségüggyel határos más oktatási területekhez,
szintekhez, képzésekhez;
az egészségügyi tanári munka hatékonysága, a tanár társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszere, helye az iskolai és az
iskolán kívüli nevelő, oktató közösségekben;
az egészségfejlesztés mikro és makrokörnyezeti feltételeinek, elméletének és gyakorlatának tudományos igényű
alkalmazása;
szociális készségek fejlesztése, megismertetése és tudatosítása, spontán és kreatív problémamegoldások módszertana;
a hatékony kommunikáció módszereinek tudatos alkalmazása az egészségügyi ellátásban tipikus interperszonális helyzetek
kezelésére;
az egészségügyi oktatás, képzés gyakorlati szakmai tárgyainak magas színvonalú oktatását támogató egészségtudományi
ismeretek elmélyítése.
Az adott egészségügyi tanári szakképzettség szerint szükséges szakterületi ismeretkörök:
az egészségfejlesztés általános módszertana;
az alapozó egészségügyi tárgyak szakmódszertana;
az adott egészségügyi szakterületek tantárgycsoportjainak metodikai ismeretkörei és tanítási gyakorlata;
a tanári szakképzettségnek megfelelő egészségügyi szakmák speciális szaktantárgyai tanításának metodikai, didaktikai
ismeretköre;
az adott alapképzési szak valamennyi szakirányában kiegészítő szakismeretek és ezek oktatásának szakmódszertana.
az egészségtudomány, illetve a neveléstudomány területén szerzett ismeretek összekapcsolásával és továbbfejlesztésével az
egészséges életmódra nevelni;
az általános nevelési, oktatási, egészségnevelési és mentálhigiénés feladatok ellátása, egészségnevelő módszerek
alkalmazása során felismerni az egészségkárosító környezeti, valamint az életmódból fakadó (pl. kábítószer fogyasztó,
alkoholfüggő) vagy a rossz szociális helyzetből származó negatív hatásokat;
az egészségmegőrzés és visszaállítás egyéni és társadalmi normáinak, gyakorlatának ismerete, prevenciós programok
tervezése, kidolgozása, fejlesztése és alkalmazása a képzésben, szakképzésben és a közoktatásban;
az életminőség javítása érdekében problémamegoldó, korszerű életmodelleket, a megváltozott egészségi állapotnak
megfelelő életvitelt ajánlani, s erre oktatni, nevelni a pedagógia leghatékonyabb módszereivel, eszközeivel;
kommunikációs igényesség a sajátos egészségügyi interperszonális kapcsolatokban, az erre való nevelés képessége,
példamutatás, didaktikai felkészültség;
az egészségügyi képzés speciális, regionális igényeknek megfelelő fejlesztése, helyi képzési koncepciók, tantervek,
középtávú és távlati fejlesztési programok kidolgozása;
a képzési hely (képző intézmény), valamint a gazdasági, munkaerőpiaci és társadalmi környezet közötti kapcsolat
felismerése, fejlesztése;
az egészségtudományi és a pedagógiai kutatás területén kutatási projektek kezdeményezése, tervek készítése, programok
szervezése, nemzetközi eredmények, direktívák adaptálása, kutatásra alapozott fejlesztések indítása;
intenzív, kettős érdeklődés az egészség és neveléstudományi fejlődés iránt, céltudatos, tervszerű és állandó önfejlesztés.
MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS 2098
Zenetanárszakképzettségek
okleveles zongoratanár,
okleveles orgonatanár,
okleveles csembalótanár,
okleveles harmonikatanár,
okleveles hárfatanár,
okleveles gitártanár,
okleveles lanttanár,
okleveles cimbalomtanár,
okleveles hegedűtanár,
okleveles mélyhegedűtanár,
okleveles gordonkatanár,
okleveles gordontanár,
okleveles furulyatanár,
okleveles fuvolatanár,
okleveles oboatanár,
okleveles klarinéttanár,
okleveles szaxofontanár,
okleveles fagotttanár,
okleveles kürttanár,
okleveles trombitatanár,
okleveles harsonatanár,
okleveles tubatanár,
okleveles ütőhangszertanár,
okleveles énektanár,
okleveles jazzzongoratanár,
okleveles jazzgitártanár,
okleveles jazzbasszusgitártanár,
okleveles jazzbőgőtanár,
okleveles jazzszaxofontanár,
okleveles jazztrombitatanár,
okleveles jazzharsonatanár,
okleveles jazzdobtanár,
okleveles jazzénektanár,
okleveles zeneismerettanár,
okleveles zeneszerzéstanár,
okleveles jazzzeneszerzéstanár,
okleveles egyházzenetanár (...) zárójelben megjelölve a szakirányt szakirányok: egyházzeneorgona, egyházzene
kórusvezetés,
okleveles népzenetanár (...) zárójelben megjelölve a szakirányt
szakirányok: népi vonós: hegedű, brácsa, nagybőgőcsellóütőgardon; népi pengetős: citeratambura koboztekerő; népi
fúvós: furulyaduda, klarinéttárogató; népi cimbalom; népi ének.
Piano Teacher,
Organ Teacher,
Harpsichord Teacher,
Accordion Teacher,
Harp Teacher,
Guitar Teacher,
Lute Teacher,
Cimbalom (Dulcimer) Teacher,
Violin Teacher,
Viola Teacher,
Cello Teacher,
Double Bass Teacher,
Recorder Teacher,
Flute Teacher,
Oboe Teacher,
Clarinet Teacher,
Saxophone Teacher,
Bassoon Teacher,
Horn Teacher,
Trumpet Teacher,
Trombone Teacher,
Tuba Teacher,
Percussion Teacher,
Classical Singing Teacher,
Jazz Piano Teacher,
Jazz Guitar Teacher,
Jazz Bass Guitar Teacher,
Jazz Double Bass Teacher,
Jazz Saxophone Teacher,
Jazz Trumpet Teacher,
Jazz Trombone Teacher,
Jazz Drums Teacher,
Jazz Singing Teacher,
Teacher of General Music Studies,
Teacher of Music Composition,
Teacher of Jazz Composition,
Teacher of Church Music (...)
Orientations: Organ, Choral Conducting
Teacher of Folk Music
Orientations: folk stringed instruments: violin, viola, double basscellogardon [percussion cello]; folk plucked instruments:
zithertamburakoboz [historical Hungarian lute]rotary lute [hurdygurdy]; folk wind instruments: furulya [folk flute]bagpipe,
clarinettarogato [Hungarian folk clarinet]; folk cimbalom; folk singing.
A képzés célja a zeneművészeti ágban, a felsőoktatásban alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett
szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva olyan tanárok felkészítése, akik az iskolarendszerű, egyéni és csoportos
formában megvalósuló zeneművészeti oktatásban, továbbá a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi területén és a nem
iskolarendszerű oktatásban képesek tanári munkakör ellátására:
hangszeres zenetanár (klasszikus, jazz, népi) szakképzettség esetén a szakképzettségnek megfelelő hangszer, valamint
kamarazene;
énektanár (klasszikus, jazz, népi) szakképzettség esetén a magánének, a kamaraének, a dalirodalom, a hangegészségtan, a
beszédgyakorlat;
egyházzenetanár (egyházzenekórusvezetés, egyházzeneorgona) szakképzettség esetén az egyházzenei tárgyak;
zeneszerzéstanár és jazzzeneszerzéstanár szakképzettség esetén a zeneszerzés, a zeneelmélet, a zenetörténetzeneirodalom,
az improvizáció;
zeneismerettanár szakképzettség esetén a zeneelmélet, a szolfézs, a népzene, a zenetörténetzeneirodalom, az improvizáció
oktatása tekintetében. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
a) Az előadóművészet alapképzési szakra épülő tanárképzésben az alapképzésben elsajátított ismeretkörök elmélyítése,
amely magába foglalja a választott szakképzettségnek megfelelően
a hangszeres és elméleti ismereteket;
a szóló, kamarazenei, zenekari/énekkari repertoárismeretet, valamint az alapvető vezényléstechnikai ismereteket;
a zeneművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei az oktatásnevelés területén.
b) Az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szakra épülő tanárképzésben az alapképzésben elsajátított ismeretkörök
elmélyítése, amely magába foglalja a választott szakképzettségnek megfelelően
az általános elméleti és zenetörténeti ismereteket;
zeneszerzési, ellenponttani, zeneelméleti ismereteket (hangszerelés, continuojáték, műelemzés);
a zeneirodalom remekműveinek széles körű ismeretét;
a zeneművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei az oktatásnevelés területén.
az alap és a tanári mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
a művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei a korszerű kutatások fényében;
a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a zeneművészet oktatásban és nevelésben történő
alkalmazási lehetőségei, módszerei;
felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális zeneművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő
művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának, feladataira.
a tanult zenei ismeretek átadásának képessége;
jó együttműködő és kommunikációs képesség;
a nyilvános szereplés gyakorlata.
Színjátéktanár szakképzettség
magyar nyelvű megjelölése: okleveles színjátéktanár;
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Theater Education
A képzés célja olyan tanárok képzése, akik alapfokozatukra vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett
szakképzettségükre és a szín és drámajáték területén szerzett, legalább 110 kredit értékű ismereteikre alapozva képesek az
alapfokú és középfokú oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben a színművészeti
nevelés és oktatás feladatainak ellátására, pedagógiai kutatásokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő
folytatására.
bevezetés a színház művészetébe, egyetemes színház és drámatörténet;
dramaturgiai alapfogalmak, dramatizálás, szerkesztés;
rendezői alapismeretek; rendezői stílusok, előadáselemzés;
hagyományismeret, ünnepi szertartások;
a színház működése, színházi szakmák, színpadtechnikai alapok;
produkciós gyakorlat;
énekzenei gyakorlatok, a zenei szerkesztés gyakorlata;
vers és prózamondás;
beszédtechnikai alapismeretek, beszéd és retorikai gyakorlatok;
a színházművészet elméleti és történeti vetületeinek ismerete, a színház pedagógiájának kortárs értelmezése;
az alap és a tanári mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
drámapedagógiai alapok, gyakorlat, játék, drámajáték, színjáték;
tanítási dráma, drámaépítés, kreatív írás;
színház a nevelésben;
bemelegítő mozgásformák, mozgásimprovizációk különböző korosztályoknak;
bábjátékos alapok, bábkészítés, bábmozgatás, bábdramaturgia, bábterápia;
a kreativitás jelentőségének felismerése és fejlesztése, metodikája;
a medialitás, a vizuális kommunikáció tanításának alapjai;
a művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési
oktatási feladatainak, valamint a korszerű kutatások fényében;
a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a színházművészet oktatásnevelésben történő
felkészülés a tehetséggondozás, a művészi pályára történő felkészítés, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni
kibontakoztatásának feladataira;
a színházművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei az oktatásnevelés területén.
a tanult ismeretek átadásának képessége;
kreativitás, a művészetek és a színjáték iránti elkötelezettség;
jó együttműködő és kommunikációs képesség.
Tánctanári szakképzettségek
okleveles tánctanár (klasszikus balett),
okleveles tánctanár (néptánc),
okleveles tánctanár (moderntánc),
okleveles tánctanár (kortárstánc),
okleveles tánctanár (színházi tánc),
okleveles tánctanár (társastánc),
okleveles tánctanár (divattánc),
okleveles tánctanár (tánctörténet és elmélet),
Dance Teacher (Classical Ballet),
Dance Teacher (Hungarian Folk Dances),
Dance Teacher (Modern Dance),
Dance Teacher (Contemporary Dance),
Dance Teacher (Theatre Dances),
Dance Teacher (Ballroom Dances),
Dance Teacher (Fashion Dances),
Dance Teacher (Dance History and Dance Theory).
A képzés célja olyan tanárok felkészítése, akik
képesek az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű egyéni és csoportos oktatásban megvalósuló alapfokú táncművészeti
oktatásban, táncművészeti szakképzésben, a tánccsoportok területén a tánctanári feladatok ellátására;
ismerik a Nemzeti alaptanterv szerinti művészetek műveltségi terület nevelésioktatási feladatait;
képesek táncórák, iskolai tánccsoportok vezetésére, felnőttképzésben tánciskolai foglalkozások tartására;
alkalmasak a pedagógiai és táncszakmai kutatások, tervezési és fejlesztési feladatok ellátására;
képesek az oktatáshoz szükséges nyilvános előadások létrehozására.
az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő ismeretkörök általában a táncművészet, valamint a választott
szakirány szerint;
a táncművészet és az egészséges életmód kapcsolata, az egészséges életmódra történő nevelés;
a táncművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei az oktatásnevelés területén.
az alapképzésben és a tanári mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
a művészeti oktatás és nevelés helyének, szerepének, módszereinek ismerete a Nemzeti alaptanterv, valamint a korszerű
kutatások fényében;
a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a táncművészet oktatásnevelésben történő alkalmazási
lehetőségei, módszerei, képesség a megszerzett ismeretek alkalmazására és alkotó módon történő továbbfejlesztésére;
felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális táncművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő
művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.
a tanult táncművészeti ismeretek átadásának képessége;
kreativitás, a művészetek és a tánc iránti elkötelezettség;
a nyilvános szereplés gyakorlata;
a tánc kivitelezése során megnyilvánuló problémák felismerésének és javításának képessége;
az iskolai és az iskolán kívüli táncművészeti és kulturális események megszervezésére és/vagy az azokban való cselekvő
részvétel képessége.
c) A HITÉLETI KÉPZÉSI TERÜLETEN SZEREZHETŐ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG
Hittanárnevelő tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles hittanárnevelő tanár
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Religious Education
A képzés célja a hittanárnevelő tanár szakképzettség megszerzésére irányuló képzés felkészít a hittanárnevelő tanári
hivatásra a hitoktatás különböző színterein (iskola, plébánia/gyülekezet, felnőttképzés), továbbá a tanulmányok doktori
képzésben történő folytatására. A hittanárnevelő tanár szakképzettség a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §
ának (1) bekezdése szerint jogosít pedagógusmunkakör betöltésére.
Az általános képzési és kimeneti követelményektől eltérő sajátos követelmények és ismeretkörök: a valamennyi egyház
tekintetében elfogadott és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által támogatott, az általános kompetenciákat
kiegészítő sajátos szakmai kompetenciák megtalálhatóak a Szegedi Hittudományi Főiskola honlapján.
A képzés szempontjából lényeges más rendelkezés: az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a
szakképzettség oklevélben történő megnevezésére az egyház saját, belső szabályai szerint más elnevezést, felekezeti
meghatározást is használhatnak.
11.1.2. KIZÁRÓLAG MÁSODIK TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGKÉNT FELVEHETŐ SZAKKÉPZETTSÉGEK
SZAKTERÜLETI ISMERETEI
a) A KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, MŰVÉSZETOKTATÁS TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEINEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI
Magyar mint idegen nyelv tanára
magyar nyelvű megjelölése: a magyar mint idegen nyelv okleveles tanára;
angol nyelvű megjelölése: teacher of Hungarian as a foreign language.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben a magyar nyelv idegen nyelvként történő tanulásával és a
magyarság kultúrájának elsajátításával kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a
A magyar mint idegen nyelv oktatásának története, diszciplináris kérdései, fogalmának értelmezési lehetőségei, jelenlegi
intézményei.
A magyar (és általában a finnugor) nyelv(ek) specifikumai, különbözése más európai nyelvek struktúrájától. A magyar mint
idegen nyelv oktatásának grammatikai kérdései, különbségek az anyanyelvi és idegen nyelvi megközelítések között, a
funkcionális nyelvészet, a nyelvtipológia, az összevető nyelvvizsgálat és a fordítástudomány elmélete és gyakorlata. Mérés és
értékelés. Kommunikatív nyelvpedagógia.
A nyelvhasználat szociolingvisztikai kérdései, nyelvészeti pragmatika, interkulturális kommunikáció, a magyar
nyelvhasználat sajátosságai interkulturális összefüggésben, a nyelv és kultúra viszonya, a kultúra közvetítésének
problematikája, a különféle kultúrákból érkező diákok tanítása közben felmerülő nyelvi és szociokulturális nehézségek, ezek
leküzdésének mikéntje. Kulturális diplomácia.
A hungarológia fogalma, a magyarsággal kapcsolatos ismeretek sikeres átadásának nehézségei. A magyar művelődéstörténet
és a magyar művészet közvetítése. Kapcsolattörténet. A magyarságkép változatai. Kisebbségtudomány és nyelvpolitika.
Az általános képzési és kimeneti követelményektől eltérő sajátos követelmény, hogy a szakterületi ismeretek körében
legalább 10 kredit tantervileg elágazik a szakképzettség megválasztásának feltételéül előírt alapképzési szakon teljesített
követelmények tartalmától függően:
nyelvészeti ismeretekre a néprajz, kulturális antropológia, történelem esetén,
hungarológiai ismeretekre a magyar, illetve bármely idegen nyelv esetén.
A magyar mint idegen nyelv oktatásának elmélete és gyakorlata, az újabb nyelvoktatási módszerek, azok alkalmazási
lehetőségei, a szakterület hazai és külhoni törekvései.
munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka).
Tananyagismeret, tankönyvelemzés, a magyar nyelvtan azon jelenségei, amelyek az idegen ajkúak oktatásában a
legnagyobb nehézséget jelentik. Tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana.
kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényező. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze.
Nyelv és beszédfejlesztő tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles nyelv és beszédfejlesztő tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of speech and language.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben a kisgyermekkortól a felnőttkorig a beszéd és anyanyelvi
kommunikációs készségek fejlesztésével kapcsolatos területen az egyéni és csoportos fejlesztési, nevelési, oktatási, pedagógiai
kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
A beszédtervezési folyamat (a beszédtervezés meghatározása, a közlés szándékától a kiejtésig, a produkciós folyamat
szintjei, transzformációs működések: grammatikai megformálás, fonológiai és fonetikai tervezés; megakadás jelenségek,
beszédtípusok: spontán, félspontán beszéd, felolvasás; kivitelezési szabályok és tendenciák).
A beszédmegértési folyamat (a hallás folyamata, az észlelési szintjei, hallás és észlelés egymásra hatása, a mondatértés és
szövegértés folyamata, a szövegösszefüggések felismerése, a mentális lexikon, a nyelvi jelek aktiválása, a megértési folyamat
fejlődése, a megértési folyamat zavarai, életkori sajátosságok, felismerés és fejlesztési területek).
Beszédképzés és beszédfejlesztés (a magyar artikulációs bázis, a beszéd ép és kóros jelenségei, köznyelvi hangképzés és a
prozódiai jellemzők, a hangos megszólalás szabályai, tendenciái, elvárások és reakciók a verbális kommunikációban, a hibás
beszédprodukció felismerése, fejlesztési területek és módozatok gyermek és felnőttkorban).
Hangzó nyelv: a beszéd (a beszédhangok, a hangkapcsolatok és a hangsorok létrehozása, kiejtési jellemzők, fiziológiai
sajátosságok, akusztikai következmények; a beszéd szupraszegmentumai: beszéddallam, hangsúly, tempó, ritmus, szünet,
hangszínezet; hangképzés és a szöveg meghangosítása, megakadásjelenségek, a félspontán és a spontán beszéd jellemzői, a
beszéd fejlesztésének lehetőségei).
Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás alsóbb szintjei, a hallás jellemzői, fonetikai és fonológiai folyamatok, szófelismerés,
a mentális lexikon aktiválása, észlelés és megértés összefüggései, mondatazonosítás, a szöveg auditív feldolgozása, a
szövegértés célzott fejlesztése, beszédészlelés és beszédmegértés az osztályteremben, a tanári beszéd jellemzői, anyanyelvi és
felnőttkori beszédpercepciós sajátosságok).
Beszédzavarok (a beszédzavar fogalma, beszédhibák, beszédpercepciós zavarok, beszédmegértési nehézségek, kóros
beszédprodukciós folyamatok, organikus és funkcionális beszédzavarok; a zöngeképzés zavarai, a beszédhangképzés zavarai, a
prozódiai jellemzők kóros megjelenési formái, retorikai hibák; a gyermekek leggyakoribb beszédhibái, felnőttkori beszéd és
ejtéshibák, a beszédzavarok felismerése, beszédhigiéné).
Beszédviselkedés (a hangos megnyilatkozások típusai, tanári verbális magatartás, anyanyelvfejlődési sajátosságok a
beszédviselkedésben, prozódia és szöveg egysége, a beszédalkotás mint viselkedés, nyelvi tartalom és verbális előadásmód,
hangzó és nemverbális gesztusok, mimika és beszéd, mozgás és beszéd, kapcsolattartás, megjelenés, a verbális érintkezés
jellemzői, fejlesztési lehetőségek).
A nyelv és beszédtanítás elmélete (a verbális kommunikáció oktatásának elméleti háttere; az anyanyelv és annak hangzó
változatát érintő tanításnak a teoretikus kérdései; a didaktikai és gyakorlati feladatok összehangolása; a módszertani
rugalmasság problémája; a tanulók adottságainak és a fejlesztési lehetőségeinek összefüggései).
A nyelv és beszédtanítás gyakorlata (a nyelv és beszédtanítás metodológiai tényezői; a nyelv és beszédtanítás módszerei:
egyénileg, osztálytermi körülmények között, valamint kiscsoportos foglalkozások keretében; a készség és képességfejlesztés
eljárásai; a nyelv és beszédtanítás gyakorlattípusai; a szemléltetés).
Nyelv és beszédtanítási gyakorlatok (a módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazása; a különféle nyelv és beszédtanítási
formák, szemléltetési lehetőségek gyakorlati alkalmazása; a didaktikai feladatok gyakorlati megvalósulásai: a bemutatás, a
gyakorlás, az ismétlés, az ellenőrzés, az értékelés szerepe).
Ábrázológeometria és műszakirajztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles ábrázológeometria és műszakirajztanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of descriptive geometry and technical drawing.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az ábrázológeometria és a műszaki rajz területén az oktatási,
pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való
felkészítés.
Projektív geometria. Affinitás és az ellipszis. Kollineációk, korrelációk, involúciók. A projektív sík és térgeometria
analitikus modellje. Másodrendű és másodosztályú alakzatok. Pascal, Brianchon, Steiner tételek. Speciális projektív
transzformációs csoportok. A témakörök tárgyalásakor kiemelendők az ábrázoló szakhoz fontos fejezetek.
Monge és kótás projekció. A tér kölcsönösen egyértelmű leképezése síkra. Helyzetgeometriai és metrikus feladatok. Képsík
transzformáció és rotáció. Poliéderek. Gömb, kúp, henger. A kótás projekció alapfeladatai. Tetőszerkezetek és terepfeladatok.
Kiemelten kerüljenek tárgyalásra azok a legfontosabb fejezetek, amelyek tanítására a középfokú intézményekben sor kerülhet.
Axonometria. A leképezés fogalma, Pohlketétel és az alaptétel, térelemek ábrázolása. Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés.
Speciális axonometriák. Általános vizuális nevelési szempontok.
Centrális projekció. A vizuális ábrázolás főbb történeti állomásai. A centrális projekció matematikai megalapozása.
Térelemek ábrázolása, helyzetgeometria feladatok, metrikus feladatok, mérési kör. Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés.
Speciális perspektívák.
Műszaki rajz. A szimbolikus ábrázolás alapelvei, a legfontosabb szabványok. Grafikus szoftverek, műszaki rajzok gépi úton
való előállítása. Az AutoCAD elemei. Szerkesztések. Síkbeli és térbeli objektumok ábrázolása.
Programozási ismeretek.
Kötelezően választható szakterületi ismeretek:
Térinformatika. A térinformációs rendszerek modellalkotása. Térképészeti alapok, fontosabb vonatkozási rendszerek és
adatnyérési eljárások. Néhány térinformatikában érdekes algoritmus megvalósítási kérdései. Egy konkrét térinformációs rendszer
(pl. Autodesk Map) megismerése a gyakorlaton.
Konstruktív geometria. Görbék, kúpszeletek. Másodrendű felületek, forgásfelületek. Síkmetszetek és áthatások. Kontúr,
képkontúr, árnyékproblémák. Steiner rokonság. A kúp tengelyei. Szférikus kúpszeletek. Felületek kifejtése. Konstruktív
differenciálgeometriai problémák. Csavarok és csavarfelületek. Konstruktív geometriai szerkesztések grafikai szoftverekkel (pl.
CADKey).
Lineáris leképezések. Az általános kétképsíkos, nyomelemes és axonometrikus ábrázolás. A helyzetgeometriai és metrikus
feladatok egységes megoldása. Parallel és centrálaxonometria. Az összemetszési eljárások Fotogrammetria. Reliefperspektíva.
Kinematikus geometria. Nullarendszer.
Nemlineáris leképezések. Ciklográfia. Az Apollóniuszféle feladatok megoldása. Általánosítási lehetőségek. Képzetes
térelemek. Sztereografikus projekció és gyakorlati alkalmazása, gömbi tükrözés. Földrajzi hálózatok. Geometriai modellek
ekvivalenciája.
Ábrázoló geometria tanítása. Az Ábrázoló és művészeti geometria érettségi tárgy részletes tartalmi követelményrendszere
alapján a konkrét tananyagrészekhez kapcsolódó pedagógiai tudnivalók. A vizuális ábrázolás története és az ábrázoló geometria
története.
Iskolai ábrázoló geometria. Feladatmegoldó rutin megszerzésének módszerei standard, szakköri és versenyfeladatok esetén.
A műszaki rajz oktatásának lehetséges színterei és szakmódszertana.
Az ábrázológeometria és műszakirajztanár
képes a fejlett térszemlélet kialakítására, rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a tanulók érzelmeire is hatva értelmi és
manuális, rajzi képességeiket fejlesztve, bennük önálló ismeretszerzési és cselekvési igényt alakítson ki;
rendelkezik magas szintű problémamegoldó képességgel, tér és modellszemlélettel.
Filozófiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles filozófiatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of philosophy.
A képzés célja olyan filozófiatanárok képzése, akik alkalmasak az iskolai oktatásban, szakképzésben, felső és
felnőttoktatásban a filozófiai alapfogalmak, a legjelentősebb filozófusok és filozófiatörténeti korszakok megismertetésére, és
képesek felkelteni a tanulókban a filozófiai gondolkodás iránti fogékonyságot. A képzés célja továbbá, hogy a hallgatók szert
tegyenek a filozófia bármilyen szintű műveléséhez szükséges kompetenciákra: legyenek képesek önálló filozófiai
kérdésfeltevésre, kritikai értékelésre, birtokolják a filozófiai kérdések megközelítéséhez szükséges technikákat, és tudják
ismereteiket önállóan bővíteni, továbbá akik képesek a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
A filozófiatörténet nagy korszakainak átfogó ismerete, mely néhány korszak elmélyültebb ismeretére is támaszkodik.
A jelenkori filozófia problémafelvetéseinek és vitáinak átfogó ismerete, melyet ebben az esetben is egy kortárs
megközelítésmód (az analitikus ill. posztanalitikus irányzatok, a fenomenológia, ill. a hermeneutika) beható tanulmányozása
alapoz meg.
A filozófia szisztematikus művelésének áttekintő ismerete, és az alapvető területek közül (logika, ismeretelmélet,
tudományfilozófia, nyelvfilozófia, metafizika, elmefilozófia, etika, politikai filozófia, társadalomfilozófia, történelemfilozófia,
vallásfilozófia) néhánynak a részletes és elmélyült megismerése.
Az alkalmazott filozófia problémakörei, ezek kapcsolatrendszere a filozófia szisztematikus területeivel.
Kompetenciafejlesztés a filozófiaoktatásban (pl. szövegértelmezés, önálló kérdésfelvetés, filozófiai problémák
problématörténeti elemzése).
A filozófia tanításának módszertana: A filozófiatanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Tanítási technikák,
módszerek, mikrotanítás. Multimediális tanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka,
frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana.
filozófiaoktatásban.
Felkészülés a tanítási gyakorlatra.
A filozófiatanár
képes önálló filozófiai kérdésfeltevésre, kritikai értékelésre, birtokolja a filozófiai kérdések megközelítéséhez szükséges
technikákat, és tudja ismereteit önállóan is folytonosan bővíteni.
A filozófiatanár képes arra, hogy segítse a tanulókat komplex fogalmi struktúrák felépítésében, a logikai viszonyok
átlátásában, és hogy megismertesse velük az argumentáció alapvető szabályait.
Etikatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles etikatanár (erkölcstantanár);
angol nyelvű megjelölése: teacher of ethics.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban, illetve a felnőttképzésben az etika területével kapcsolatos
nevelési, oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő
folytatására való felkészítés.
Etikai tradíciók. A filozófiatörténet jelentős irányzatainak és gondolkodóinak etikaspecifikus megközelítése és ezek egy
részének elmélyült feldolgozása. A nagy világvallások írásos hagyományaiból és élő gyakorlatából levezethető erkölcsi
tanítások átfogó ismerete. A kortárs magatartáselméletekkel és személyiségetikákkal való ismeretség.
Etikai argumentáció. Az erkölcsi dilemmák feloldásának legfontosabb módjai. A szándékokra és a következményekre
apellálás, általánosíthatóság, alapértékek. Az erkölcs elvek megalapozásának különféle módjai. Válaszok az erkölcsi
relativizmusra.
A mai társadalom morális kérdései. Demokratikus alapértékek, emberi jogok, multikulturalizmus, környezetvédelem, a
globalizáció kihívásai, társadalmi egyenlőtlenség, bioetikai és szociáletikai kérdések. Az erkölcsi hagyományok szerepe a
gyorsan változó világban.
Alkalmazott etikák. Az egyes tevékenységi körökhöz kötődő speciális etikai kérdésekkel való ismeretség orvosetika, etika
és nevelés, üzleti etika.
Az etika tanításának módszertana: Az etikatanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.
Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Csoportos vita kialakítása és mederben tartása. Multimediális tanítási
ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek,
tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana.
etikaoktatásban.
Az etikatanár
Naprakész ismeretekkel rendelkezik gyorsan változó világunkról és az egyén életvezetését befolyásoló társadalmigazdasági
folyamatokról. Képes régi és új ismereteit folyamatosan szintetizálni, s az így kialakult személyes és szakmai értékeit
kongruens módon tanítványai erkölcsi fejlesztésére fordítani. Tudatosan segíti a közös gondolkodást és a szabadon
kibontakozó termékeny morális kommunikációt.
Hangsúlyozottan tájékozott a modern nevelési és oktatási koncepciók területén, valamint kiemelkedően jártas a kooperatív,
kommunikatív és interaktív pedagógiai módszerek és a konfliktuskezelő eljárások használatában. Ismeri az egyén és a
társadalom életének etikai szempontból hangsúlyos területeit és képes ezeket megjeleníteni a tanulók sajátos világában. Az
erkölcsi fejlődés különböző szakaszaiban járó növendékeinek adekvát irányítást és/vagy támogatást tud adni személyes
értékrendjük és konstruktív életvezetésük kialakításához.
Hon és népismerettanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles hon és népismerettanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of ethnography and ethology.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben a magyar kulturális (természeti, gazdasági
stb.) örökség értékeinek és etnikai sajátosságainak a megismertetésére, e területen az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és
fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
A hon és népismeret tárgykör interdiszciplináris és holisztikus jelleggel. A hagyományismeret átfogó, történeti és néprajzi
ismerete.
Magyarország társadalomtörténete a 1920. században. Zsellérek, jobbágyok, a szegény és gazdag paraszti rétegek vagyoni
viszonyainak ismerete. A paraszti polgárosodás történeti és néprajzi vonatkozásai, a 19. század második felében. A nemesi,
munkás, városi stb. kultúra.
Magyarország településtörténete, különös tekintettel a falvakra és mezővárosokra, valamint a tanyásodásra. A falu
szerkezete, társadalmi és közéletének tényezői. A faluközösség.
A természetközelben élő, annak erőforrásait, természeti kincseit felhasználó paraszti életmód. A nemzeti identitástudat
elemeinek ismerete, a nemzeti örökség fogalmának, megismerésének gyakorlata.
Magyarország néprajzi tájai, régiói. Népcsoportok, etnikumok a történeti és a jelenlegi Magyarországon. A magyarországi
nemzetiségek, illetve a szomszéd országok népeinek története, interetnikus kapcsolatrendszere.
A magyar paraszti kultúra elemeinek ismerete: öltözködés, viselet, étkezés, ház és településtípusok, lakberendezés,
mezőgazdasági és használati eszközök, munkarend, egyéni és közösségi munkaformák. A népművészet hagyományai, irányzatai,
legfontosabb kortárs alkotó egyéniségei.
A népi hagyományok értékeinek elsajátítása a fogyasztói társadalom viszonyai között.
A paraszti család és háztartásszerkezet ismerete. Erkölcs és vallásosság a magyar népcsoportok körében. Nemi szerepek és
generációk a magyar népéletben. Népszokások, hiedelmek, népmesék és népi játékok.
Hétköznapok és ünnepnapok (karácsony, húsvét, pünkösd, farsang stb.), periódusok (évszakok és heti munkarend) a paraszti
életmódban.
A népi kultúra forrásanyagának (fénykép, film, muzeális tárgyak, írott dokumentumok és szájhagyomány) feldolgozási és
alkalmazási képessége.
A parasztság a magyar irodalomban, a paraszti élet szépirodalmi megörökítése.
A hon és népismeret tanításának módszertana: Az empirikus ismeretátadás különféle speciális formái, a hatékony tanulási
környezet változatainak ismerete. A tanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a
magyarországi gyakorlat.
Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális tanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka,
pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének
módszertana. Sajátos mérésiértékelési rend.
oktatásban, a csoport mint motiváló tényező. A hon és népismeret mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális
A hon és népismeret oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben.
Gyógytestnevelő tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles gyógytestnevelő tanár;
angol nyelvű megjelölése: adapted physical education teacher.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben, a felnőttképzésben az egészségmegőrzést, egészséghelyreállítást, rehabilitációt
szolgáló gyógytestnevelés foglalkozások megtartására, e területen a nevelés, a szakmai ismeretek, szaktárgyak oktatási,
pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatainak ellátására, valamint a felnőtt, intézményesített testedzésből kiszorult,
gyógytestnevelést igénylő lakosság ellátására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
A szakterületi ismeretek köre az egészség és sporttudomány iskolai nevelés és oktatás szempontjából adekvát tartalmaira
épül, figyelemmel a sérült, beteg, valamint a sajátos nevelési igényű (SNIs) gyermekek gyógytestnevelés keretein belüli
ellátására.
A gyógytestnevelés törvényi háttere, rehabilitációban betöltött szerepe, annak iskolai keretek között történő szervezése.
A habilitációrehabilitáció értelmezése a gyógytestnevelésen belül, a preventív szemlélet, a mozgásterápia, a testedzés, a
sport életmód meghatározó szerepe.
Az egészségügyi és oktatási intézményekkel, szakembereikkel, valamint a tanulókkal, szülőkkel, családokkal való
kommunikáció és a kapcsolattartás formái. Az iskolai kommunikáció sajátosságai.
A gyermekkorban leggyakrabban előforduló veleszületett, és szerzett belgyógyászati és mozgásszervrendszeri betegségek
patomechanizmusa, azok korai felismerése, kezelésükben a beteg állapotához, a betegség súlyosságához igazított mozgás és
sportterápia.
A gyermekkorban leggyakrabban előforduló veleszületett, és szerzett belgyógyászati és mozgásszervrendszeri betegségek,
elváltozások megelőzése, a betegségek pszichés következményei, a gyógytestnevelés eszközei a terjes személyiség
fejlesztésben.
A gyógytestnevelés klasszikus terápiás és általános kondicionálást szolgáló elemei, a foglalkoztatás módja.
Egyéni és csapatsportágak adaptálása az adott belgyógyászati és mozgásszervrendszeri elváltozások mozgásterápiájában.
A sportágak kondicionális képességek szerinti csoportosítása, a különféle betegségek és mozgásterápiájukban az adekvát
kondicionális képességek megfeleltetése.
A különféle elváltozásokban szenvedő, gyógytestnevelésre járó gyermekek sajátos sportágválasztási szempontjai, a
gyógytestnevelő tanár tanácsadói feladatai a gyermekek sportágválasztásában.
Az SNIs gyemekek mozgásterápiája a gyógytestnevelés eszközeivel a személyiségfejlesztés szolgálatában.
A sérült, akadályozott emberekkel kapcsolatos fogalmak, megsegítésük hazai rendszere.
Az akadályozott emberek önellátásának segítése, edzése mozgás és sportterápiás eszközökkel, a parasport pszichés és
kondicionális alapjai.
Egészségügyi szakemberek által a megfelelő testnevelési, gyógytestnevelési kategóriába sorolt tanulók számára
kompenzáló, fejlesztő, egészségmegőrző mozgás és sportprogramok tervezése, készítése (egyéni és csoportos fejlesztési
programok).
A gyógytestnevelés tanítás korszerű, befogadás központú, kognitív, személyes és/vagy szociális kompetenciákat fejlesztő,
interaktív és reflektív módszer és eljáráskészlete.
A gyógytestnevelési foglalkozások gyakorlatanyagának adekvát megválasztása, közlésének technikája, a gyakorlatvezetés
és hibajavítás módszerei.
A gyógytestnevelési óra vezetésének különbségei, egyéni és közösségi tevékenységek munkaformái.
A vegyes diagnózisú gyermekek együttes foglalkoztatásának módszerei, a koedukált csoportok életkori, pedagógiai,
pszichológiai sajátosságai.
A gyógytestnevelés szemléletű sportolás készség és képességfejlesztő hatásai: felzárkóztatás, esetleges tehetséggondozás.
A gyógytestnevelés tantárgy művelődési anyaga a testkulturális intelligencia fejlesztésében.
Motiváció, ellenőrzés és értékelés a gyógytestnevelési órán.
A tanulók hosszú távú felkészítése az intézményesített testedzés megszűnése utáni időszakra a terápiás megoldások egyéni
folytatása érdekében.
A gyógytestnevelési foglalkozások hatékonyságának rövid és hosszú távú ellenőrzése, annak regisztrálása, tudományos
feldolgozása, interpretálása.
A gyógytestnevelő tanár
pszichomotoros, testkulturális, egészségügyi és gyógypedagógiai ismeretei szintézise alapján tudását alkotóan és
eredményesen használja fel a mozgásszervi, belgyógyászati és pszichoszomatikus betegségek megelőzésében és/vagy
rehabilitációjában.
Olyan pszichomotoros képességekkel, mozgáskultúrával és készségekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik tudása
gyakorlati alkalmazását, a mozgásos cselekvések magas szintű oktatását, a testkultúra értékeinek közvetítését a testkultúra és
betegellátás sajátos interdiszciplináris területein.
Képes együttműködni az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerének fejlesztésében, megvalósításában és
ellenőrzésében.
Képes a gyógytestnevelési feladatokat ellátni a közoktatási, gyógypedagógiai, nevelési és oktatási, valamint az inkluzív
nevelést alkalmazó közoktatási intézményekben.
Technikatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles technikatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of technology.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben a technikai alapismeretek a technikai műveltség közvetítésére,
az e területtel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori
képzésben történő folytatására való felkészítés.
Technikai alapismeretek: szintetizáló, integratív jelleggel a szakirányú alapképzésben megszerzett ismereteket bővíti,
különös tekintettel a technika iteratív fejlődésének jellegzetességeire, tendenciáira térben és időben, a természetitechnikai
(művi)társadalmi környezet kölcsönhatására, dinamikájára.
Technikai alapelvek: tudományosan, történeti keretekbe illesztve elemzi az alapelvek (célorientáltság, tervszerűség,
gazdaságosság, rendszerszemlélet és modell elv) gyakorlati alkalmazásával a technika alapkategóriáit (anyag, energia,
információ, rendszer, modell), a legfontosabb összefüggéseit.
A technikatudomány és a társtudományok kapcsolata. Áttekinti a természettudományok, a társadalomtudományok és a
technika kapcsolatrendszerét, a közöttük lévő szerves összefüggések jelentőségét a társadalmi szerveződésben.
A választható szakmai ismeretek gyakorlatorientáltak, a problémafelismerést, megoldást, a gyakorlati (manuális) műveletek
és kísérletek tervezését, kivitelezését és értékelését erősítik.
A technikatanítás szakmódszertana korszerű technikai műveltségi háttérrel biztosítja az elméleti és gyakorlati jártasságot a
technika oktatásában.
A technikatanár a képzési szinteknek megfelelően képes értelmezni, átfogni, bemutatni és megértetni a természet, a
társadalom, a technika és a technológia kapcsolatait, a makro, a mikrokörnyezet és a környezetvédelem szerepét, az
agrotechnikai, a technikai és a technológiai rendszerek felépítését, működését, előnyeit, veszélyeit, a technikai fejlődés
törvényszerűségeit.
Háztartásgazdálkodástanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles háztartásgazdálkodástanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of household economics.
alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben a háztartásgazdálkodással kapcsolatos ismeretátadás és
készségfejlesztés oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben
történő folytatására való felkészítés.
A Háztartástani alapismeretek a szakirányú alapképzésben megszerzett tudást rendszerezik, bővítik, különös tekintettel az
emberember (családon belül és kívül), az ember és a multikulturális környezet kapcsolatának jellegzetességeire,
kölcsönhatására.
A szakmai törzsanyag elmélyíti az alapelvek (történetiség és hagyomány, célorientáltság, tervszerűség, gazdaságosság,
rendszerszemlélet) gyakorlati alkalmazásával a háztartási ismeretek és háztartásgazdálkodás fontosabb fogalmait. Széles körű
tájékozottságot biztosít a háztartástechnika, a háztartásökonómia, a környezetbarát háztartás, az ergonómia, a kertkultúra, a
mikrogazdálkodás, a család és a vállalkozás, a fogyasztás és a piac területeken. Nemzetinemzetközi tendenciák
figyelembevételével elemzi a háztartásgazdálkodás összefüggéseit, kapcsolatrendszerét, jellegét és mindennapi gyakorlatát; a
rugalmas együttműködés, a munkamegosztás és a munkaszervezés, a pénzgazdálkodás, a háztartás és a piacgazdaság szerepét.
A kötelezően választható differenciált szakmai ismeretek (pl. háztartások kultúrtörténete, falusi turizmus, táplálkozás,
konyhatechnológia, egészséges életvitel, gazdálkodóivállalkozói alapismeretek, közgazdaságtani és jogi alapok, pénzügyi
alapismeretek, környezetgazdálkodás, biogazdálkodás, energiagazdálkodás stb.) a háztartástechnikai és technológiai ismeretek
gyakorlati alkalmazására, az innovatív problémamegoldásra, a gyakorlati (manuális) műveletek szakszerű, kreatív, balesetmentes
elvégzésére irányulnak.
A háztartásgazdálkodástanítás szakmódszertana korszerű szakműveltségi háttérrel, komplex háztartásgazdálkodási
problémák megoldásával és a gazdaságossági szemlélet kialakításával biztosítja az elméleti és gyakorlati jártasságot a tanulók
életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó háztartási ismeretek oktatásában.
A háztartásgazdálkodástanár a képzési szinteknek megfelelően (közoktatásban és szakképző iskolákban) képes értelmezni,
elemezni, bemutatni és megértetni a háztartásgazdálkodás fontosságát, a racionális döntéseknek a mindennapi életben betöltött
szerepét, a családellátó és a háztartási feladatokat, az életmód és a fogyasztás kapcsolatát, a kritikus fogyasztói magatartást, és a
technikai környezettel összefüggő korszerű életvezetési szemléletet.
Életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of life management and practical knowledge.
alapozva a közoktatásban az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területen a mindennapi életvezetési szokások
kialakítására, valamint a szakképzésben és a felnőttképzésben háztartásvezetéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási,
tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Életvitel és gyakorlati alapismeretek: az alapképzésben megszerzett ismeretekre épít, az emberkörnyezettechnika, az
életviteléletmód, a műszaki kommunikáció és a számítógépes környezet témáit dolgozza fel.
Életvitel szakmai törzsanyaga: olyan tudományosan megalapozott ismerteket közvetít, amelyek az alkalmazásra, a
gyakorlati ismeretekre helyezik a hangsúlyt, így az anyagok és alkalmazásuk, környezetünk energetikai rendszerei,
kommunikációs és informatikai rendszerek, környezetünk gépei témákat elméleti megalapozás után gyakorlatorientáltan
dolgozza fel. Az életvitel laboratórium integrálja a bemutatott témaköröket és komplex, kreatív konstruálást tesz lehetővé. A
törzsanyag integrálását a rendszer és modelltechnika, társadalmi vetületét az életmód és életvitel jogi és szociológiai elemzése
zárja. A feldolgozás a történetiség, a célorientáltság, a tervszerűség, a gazdaságosság és a rendszerszemlélet technikáinak, illetve
a munkamegosztás, a munkaszervezés, a balesetelhárítás, a tűzvédelem fontos szabályainak a figyelembevételével történik.
A választható szakmai kurzusok gyakorlatorientáltak, a problémamegoldásra, célfunkcióforma elemzésre, anyagmódszer
eszköz célszerű megválasztására és műveletek szakszerű elvégzésére irányulnak. Kiemelt témák: közlekedéskultúra, kertkultúra,
háztartásökonómia, grafikus kultúra, munka és termeléskultúra.
A szakmódszertan korszerű általános műveltségi és gyakorlati háttérrel biztosítja a jártasságot az életvitel és gyakorlati
ismeretek oktatásában, a mértéktartó és egészséges életvitelre, a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelésében.
Az életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanár a képzési szinteknek megfelelően képes jó kommunikációs
készséggel, metodikai tudatossággal értelmezni, elemezni, bemutatni és megértetni az életvitel és a gyakorlati ismeretek
fontosságát, életpályakompetenciák mindennapi életben betöltött szerepét, és képes a köznapi életben felmerülő korszerű és
hagyományőrző életvezetési kérdések magyarázatára.
Ügyviteltanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles ügyviteltanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of business administration.
A képzés célja olyan tanárok képzése, akik birtokában vannak az ügyvitel elméleti és gyakorlati szakmai ismereteinek és
képesek az ügyviteli és a kapcsolódó szakterületeken a szakterülethez tartozó ismeretek magas szintű oktatására a
közoktatásban, a szakmai előkészítésben, az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a felnőttképzésben. A
képzés sajátos ismeretkörei gyakorlati, elméleti és módszertani területeket foglalnak magukban, amely által a hallgatók
felkészülnek a szakterület oktatási feladatain túl a pedagógiai kutatási feladatok végzésére. A képzés felkészít a tanulmányok
Az alapképzésben megszerzett gyakorlati ismereteket és készségeket elmélyítő alapozó ismeretek, a gazdaság ügyviteli
területének (mint gyakorlati diszciplínának) leíró jellegű tevékenységformái (gépírás, gyorsírás, szövegszerkesztés, táblázat és
adatbáziskezelés).
Gazdaságmenedzsmentismeretek: a gazdaság és az ügyvitel kapcsolata, a gazdaság ügyviteli területének átfogó
megismerése, az ügyviteli adminisztráció és a különböző szervezetek információs rendszerének kapcsolata, az ügyviteli munka
megszervezésének és a kapcsolatok kialakításának gazdasági, jogi, szervezésivezetési vonatkozásai (szervezeti magatartás,
projektismeretek, marketing, pr és ügyfélkapcsolat), valamint a hivatali kapcsolatok interkulturális sajátosságai a gazdasági
szféra különböző területein.
Az ügyviteli terület magas szintű műveléséhez szükséges diszciplináris, elméleti kérdések (írástörténet, információelmélet,
gépírás és gyorsíráselmélet), a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató ügyviteli alapismereteinek elmélyítése,
az általános ügyviteli folyamatok és folyamatszabályozási rendszerek (automatikus irodaszervezés), tevékenységformák
megismerése, valamint az ügyvitel személyiségformáló, társadalmi és gazdasági mobilitást elősegítő, kulturális funkciót betöltő
ismeretei, kutatási módszerei és területei.
Az ügyviteli ismeretkörök tanításának lehetőségei a közoktatás, a szakmai előkészítés, illetve az érettségire felkészítő
képzés, a szakképzés, valamint a felnőttképzés területén; a mindenkori szakképzési struktúra, ennek történeti háttere, fogalmai,
jogszabályi háttere, az Országos képzési jegyzék által szabályozott ügyviteli szakmacsoport és szakmák felépítése, szakmai és
vizsgakövetelményei; a képzés és vizsgáztatás megszervezésének körülményei.
Az ügyvitel összetett ismeretköreinek (információkezelés, szövegszerkesztési gyakorlatok, gépírás, gyorsírás,
viselkedéskultúra, irodatechnika, ügyviteli, ügyintéző ismeretek, jegyzőkönyvvezetés, levelezési ismeretek stb.) tanítási
tanulási sajátosságai, folyamata, oktatási feladatai, a szakterület oktatási módszerei, a tanítás folyamatai során alkalmazható
eljárásai; tehetséggondozó és felzárkóztató feladatai, az eltérő fejlődésűek és sérültek oktatásának lehetőségei; a vizsgára
felkészítés teendői; alkalmazható mérésiértékelési módok, eljárások. Az ügyviteli ismeretkörök tanításának nemzetközi
tendenciái.
Az ügyviteli szakterületet szabályozó pedagógiai dokumentumok (kerettantervek, központi programok, szakmai és
vizsgakövetelmények, egyéb szakképzési dokumentumok) ismerete, készítésének gyakorlata. Az ügyviteli területen elsajátított
tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a gyakorlati készségek és a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A
szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni
sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása, az alkalmazást segítő
A tehetséggondozás különleges, szakmai hagyományokon alapuló hazai és nemzetközi szakmai versenyeinek ismerete, a
versenyre való felkészítés pedagógiai, szakmai teendői, a felkészítést segítő segédanyagok készítése.
Választható ismeretkörök, differenciált szakmai ismeretek: az ügyvitel speciális területének elméleti, történeti, kutatási és
módszertani ismeretkörei.
b) A KÖZOKTATÁSBAN, A SZAKKÉPZÉSBEN, ILLETVE A MŰVÉSZETI NEVELÉSBENOKTATÁSBAN EGYARÁNT
ALKALMAZHATÓ, SPECIÁLIS, PEDAGÓGIAI JELLEGŰ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI
Szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles [szaktárgy]t [idegen nyelv] nyelven tanító tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of [subject] in [language].
A szakképzettség megnevezésében [szaktárgy]on a közoktatásban megtalálható, közismereti, szakmai, művészeti és
testkulturális tanári szakok, illetve szakképzettségek értendők, [idegen nyelv]en az adott idegen nyelv, beleértve a nemzeti és
etnikai kisebbségek nyelveit és a magyart mint idegen nyelvet is.
A képzés célja a tanárképzés keretében megszerzett valamely tanári szakképzettség területén a közoktatásban, a
szakképzésben és a felnőttképzésben oktatható tantárgy(ak) valamely idegen nyelven való oktatására, valamint az idegen
nyelven történő oktatási, pedagógiai kutatási tervezési és fejlesztési feladatokra történő felkészítés, továbbá a tanulmányok
doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Felsőfokú, C típusú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás.
A szaktárgy szaknyelvére vonatkozó felsőfokú nyelvtudás.
A célnyelvi országok és közösségek kultúrájának ismerete, különösen azok oktatási rendszerével, helyzetével, azon belül a
szaktárgy adott nyelvű oktatásával kapcsolatos tudás; ez utóbbi elhelyezése hazai és nemzetközi összehasonlításban.
Interkulturális tudás.
A szaktárgyi szakmai nyelv, szakmai nyelvhasználat, szaknyelvi kommunikáció tanításának módszertana. A
szaktárgytanítás módszertanának és az idegennyelvtanítás módszertanának ötvözete. A célnyelvi kultúrában alkalmazott
szaktárgytanítási metodikák.
Az idegen nyelven való tanítás pedagógiai szaknyelvének, a (tannyelv)pedagógia szakmai nyelvének magas szintű
ismerete.
Az idegen nyelven folyó tanítás sajátos didaktikája. Az idegen nyelvű tanítási és vizsgaanyagok, segédanyagok (tantervek,
tananyagok, taneszközök, vizsgakövetelmények stb.) kiválasztásához, készítéséhez, felhasználásához, adaptálásához szükséges
ismeretek.
Az idegen nyelvű óravezetési és pedagógiai kommunikációs technikák ismerete, módszertana, szakmai együttműködés
különböző anyanyelvű kollégák között.
Az idegen nyelven tanulás támogatását szolgáló pedagógiai, nyelvpedagógiai, pszicholingvisztikai stb. tudás, a hozzá
speciálisan társuló nevelés elmélete és gyakorlata. Az idegen nyelven folyó tanulás tanítása.
A nemzetközi kooperációhoz és médiahasználathoz, az infokommunikációs technológia és az audiovizuális eszközök
idegen nyelvű használatához és tanításához szükséges tudás.
Drámapedagógiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles drámapedagógiatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of creativ drama.
A képzés célja a nevelésioktatási intézmények pedagógiai programjában a nevelőoktató, személyiségfejlesztő,
közösségépítő tevékenységekhez szükséges innovatív szakmai kultúrával rendelkező pedagógusok képzése, akik felkészültek a
drámapedagógia alkalmazására, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményben a tárgynak megfelelő oktatásinevelési
feladatok ellátására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
A drámapedagógia történetével, útjaival, intézményeivel összefüggő ismeretkörök.
A drámapedagógia pszichológiai vonatkozásai, különböző megjelenési formái, iskolái.
Dramaturgia a drámatanári gyakorlatban.
Hozzáértő aktivitás a drámával, színházzal összefüggő extracurriculumokban (kollektív színházlátogatás, intézményi
színjátszócsoport, tehetségfejlesztő versenyek stb.)
A dráma mint módszeregyüttes beépítése a pedagógiai programokba, az egyes műveltségi területek és/vagy tantárgyak
anyagába. Tantervek, tanmenetek, projektvázlatok készítése drámára építve/a drámát alkalmazva.
A dráma/drámapedagógia gazdag eszközrendszerének alkalmazása nevelési, oktatási intézmények oktatási
tanulásszervezési és nevelési (személyiségfejlesztési, közösségépítési redukciós, rekreációt szolgáló) feladatai során
curriculumban és extracurriculumban.
Drámapedagógia alkalmazási lehetőségei: a tanítási órán, osztályfőnöki órán, az iskolai élet konfliktusainak megoldásában,
intézményi ünnepek és szertartások koordinációjában, szabadidős/tanítási órán kívüli fejlesztő játékprogramok
kezdeményezésében, szervezésében.
Tantárgypedagógiák és alkalmazott drámapedagógia.
Drámaóra tervezése/adaptálása, vezetése, elemzése.
Dramatikus módszerek, technikák különböző tantárgyak tanításában.
Műelemző játékok.
Múzeumpedagógiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles múzeumpedagógiatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of museumpedagogy.
A képzés célja olyan ismeretek közvetítése, készségek és képességek fejlesztése, amelyeknek eredményeként a
pedagógusjelölt képes a múzeumlátogató gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlettségi szintjének megfelelő tananyagrendszerek
tervezésére és tanítására, forrásalapú múzeumi tanórák tervezésére és megtartására, a múzeumi óra tartalmának leginkább
megfelelő eszközök megválasztására és alkalmazására, a múzeumi órán a tanulói önállóságot, aktivitást és a tanulók közötti
interaktivitást inspiráló tanulási környezet biztosítására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő
folytatására.
A múzeumpedagógia fogalma, tárgya, a múzeumpedagógia (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszciplína)
nemzetközi és hazai helyzete. A múzeumi környezetben történő tanítástanulás sajátosságai, a múzeumpedagógus feladatai.
Különböző típusú múzeumi foglalkozások elemezése, az ott folyó tanításitanulási folyamat, a múzeumi órák során
alkalmazható eljárások.
A múzeumok szervezete, a muzeológiai szakágak, a múzeumokban őrzött kulturális javak rendszerezésének,
feldolgozásának és bemutatásának módjai, a gyűjtőmunka, és a gyűjtött anyag tudományos feldolgozásának kritériumai.
A múzeumpedagógiai, muzeológiai, művészetpedagógiai, művészetpszichológiai, művészettörténeti, régészeti, történeti és
néprajzi kurzusokon szerzett elméleti tudás elsajátítása, szintetizálása.
Elméleti, valamint szakmai módszertani tudásuk alapján, segítséggel, majd önállóan végzett gyakorlás eredményeként
képessé válnak a specifikus, konkrét múzeumi körülményekhez és konkrét tanulócsoportokhoz igazodó programok tervezésére,
szervezésére, kivitelezésére és értékelésére.
Játék és szabadidőszervező tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles játék és szabadidőszervező tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of leisure time.
A képzés célja olyan ismeretek közvetítése, készségek és képességek fejlesztése, amelyeknek eredményeként a
pedagógusjelölt képes a játék különböző formáit motiváló, személyiségfejlesztő eszközként használni, valamint felmérni a
csoport, az emberek igényét, a hely és az időtartam adta lehetőségeket, illetve különböző játék és szabadidős tevékenységeket
kezdeményezni, megszervezni és vezetni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Az emberről szóló, legfontosabb tudományos eredmények, a különféle emberképek, az azokhoz kapcsolható
nevelésfelfogások; a megközelítésmódokat befolyásoló szociokulturális tényezők, mindezeknek a személyiségfejlesztésre
vonatkozó hatásai.
Az ember egész életen át tartó fejlődésére vonatkozó legfontosabb tudományos eredmények, különös tekintettel a gyermek,
serdülő és ifjúkori fejlődésre; a gyermekkorral, serdülőkorral kapcsolatos különböző kulturális, szociológiai felfogások.
A szocializáció lényegesebb szociológiai, szociálpszichológiai, oktatásszociológiai elméletei; a szocializáció főbb terepei,
hatásai, különös tekintettel a családi szocializációra, a szabadidő eltöltésének tereire és a média világára.
A gyerekek, serdülők, fiatalok értékvilága, szubkultúrái. A kultúratudományok tanulókat is érintő kulturális közegekre
vonatkozó kutatási eredményei, különös tekintettel az ifjúsági (szub)kultúrákra, a kulturális tevékenységekre, a médiára, a
kisebbségi kultúrákra és az iskolára, mint kulturális világra. A kultúraköziségre, multikulturalizmusra és kulturális keveredésre
vonatkozó kutatások főbb eredményei és a legfontosabb elméleti megközelítések.
A médiában, az internet világában és a szabadidőhöz köthető más kulturális közegekben megjelenő értékek és hatásaik a
tanulók világára. A demokratikus berendezkedés főbb általános és hazai intézményei és jellemzői. Azon források és szervezetek
megismerése, amelyek szakmai, gondozói, nevelői, fejlesztői munkájában segíthetik (gyermekjóléti, gyermek és ifjúságvédelmi,
kulturális és szabadidő, illetve az ifjúsági civil világ, a gyerekekhez, kamaszokhoz, fiatalokhoz forduló média
intézményrendszerének jelene és fontosabb történeti változatai).
Szakmai szakmódszertani tudás érdekében az ismeretek elmélyítése a játékkal és a szabadidővel kapcsolatban (különös
tekintettel az életkori specifikumokra); megfigyelés, élményszerzés, gyakorlás szintjén a tervezés, szervezés, irányítás, motiválás
stb. különböző módjainak megismerése, támogatással majd önállóan történő alkalmazása.
Multikulturális nevelés tanára
magyar nyelvű megjelölése: a multikulturális nevelés okleveles tanára;
angol nyelvű megjelölése: teacher of multicultural education.
A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az iskola világában tudatosan kezelik az értékek sokféleségét, nyitottak mások
véleményének, értékeinek tiszteletben tartására, képesek olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az
értékeknek az elfogadását segítik. Célja továbbá a multikulturális szemlélet formálása. A képzés ugyanakkor a csoportközi, az
interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértésével, az előítélet és etnocentrizmus csökkentésével a különböző
kultúrájú tanulók és munkatársak együttes munkájának eredményes szervezésére, és a folyamat közben szükségszerűen fellépő
feszültségek, konfliktusok hatékony kezelésére is felkészít. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő
folytatására.
A multikulturális nevelés elmélete és gyakorlata. A multikulturális iskola. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek, népcsoportok
és bevándorlók gyermekei az iskolában.
A globalizáció hatása az oktatásügyre. Európai identitás és oktatás. Kultúra, szocializáció, identitás.
Család, iskola, kultúra. Az iskolával, tanulással, tudással kapcsolatos kulturális értékek. A média hatása a szocializációra.
A csoportközi kapcsolatok, a hatalmi viszonyok és a társadalmi konfliktusok szociálpszichológiája.
Migráció, szegregáció és kultúraközi interakció. Etnikai és vallási konfliktusok, nemzetközi krízisek, népirtások,
terrorizmus. Antiszemitizmus. Társadalmi traumák emlékezete és oktatása. Holokauszt: társadalmi stigmatizáció és politikai
elnyomás. Demokrácia és diktatúra: társadalmi kényszerek és egyéni döntési lehetőségek.
A társadalmi nemmel kapcsolatos nézetek, nemi szocializáció a különböző kultúrákban. A szexualitás társadalmi
konstrukciói, homoszexuális identitások.
Interkulturális készségek, előítéletmentes gondolkodás, sajátélménytréning.
Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó ismeretek mélyítése a multikulturális oktatás, nevelés
szakmódszertanának területén. Kiemelten: multikulturális konfliktuselemzés a gyakorlatban (terepmunka, kutatás, forráselemzés,
programfejlesztés.) Az előítéletek kezelésének módszertana (felismerés, alakítás).
Fogyatékosokrekreációjatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles fogyatékosokrekreációjatanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of recreation for people with disabilities.
A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik elméleti és módszertani tudásuk birtokában készek és képesek a fogyatékos
emberek valamennyi életkori csoportja rekreációs tevékenységét megtervezni, szervezni, irányítani és kísérni, szakterületük
legújabb ismereteit alkalmazni és továbbfejleszteni, a rekreáció értékeit átszármaztatni és belsővé tenni. A képzés felkészít a
tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
A különleges gondozásra jogosult (a sajátos nevelési igényű és a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) gyermekek,
tanulók és foglalkoztatásuk. Prevenció, rekreáció, rehabilitáció fogalmak, tevékenységek, folyamatok, színterek.
A természeti környezet és a rekreáció kapcsolatrendszere, összefüggései a fogyatékos gyermek, fiatal, felnőtt élethelyzetével
és életmódjával. A szociális helyzet és a fogyatékosság összefüggései, a társadalmi rétegződés és a rekreáció kapcsolata. A
rekreáció szerepe a fogyatékos emberek társadalmi integrációjában.
A rekreációs tevékenységre nevelés kérdései, a szokások kialakításának módjai, módszerei és eszközei. A testnevelés,
gyógytestnevelés, adaptált testnevelés, mozgásnevelés és a rekreáció kapcsolata. A sport és az adaptált speciális
sporttevékenységek, a fogyatékosok sportja, eszközei, mint a rekreáció sajátos formái. Fogyatékos gyermekek és fiatalok
egészségnevelése, egészségmegőrzése, egészségfejlesztése. Prevenciós célú, az egészség megőrzését szolgáló mentálhigiénés
programok, a család bevonása. Fogyatékos emberek szellemi rekreációja.
Szabadidős programok, táborok, versenyek és rendezvények szervezése.
A pedagógiai, gyógypedagógiai rehabilitáció mint a fogyatékos emberek rekreációjának kihagyhatatlan eszközei a
minőségi élet megteremtésében.
Az adott fogyatékkal élők érzékszervimozgatószervi működésének és életérzésének átélése.
Sajátos mozgáskultúra, amely lehetővé teszi tudása gyakorlati alkalmazását, a mozgásos cselekvések oktatását, a testkultúra
értékeinek közvetítését az adott fogyatékosság ismeretében.
Az akadályozott ember iránt érzett empátia, a szakterületnek megfelelő rehabilitációs, mozgásterápiás tevékenységek
(egészségügyi intézményekben is).
Együttműködés az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerének fejlesztésében, megvalósításában, ellenőrzésében.
A fogyatékos emberek szabadidejének szervezése: önálló tervezése és irányítása, együttműködés az egészségügyi, a
szociális és a különböző közoktatási, felsőoktatási és felnőttképzési szolgáltatások szakembereivel, a családokkal és a
kortárscsoportokkal.
Az akadályozott ember iránt érzett empátia (a saját élményű gyakorlatok módszerének alkalmazásával).
Inkluziv nevelés tanára
magyar nyelvű megjelölése: az inkluziv nevelés okleveles tanára;
angol nyelvű megjelölése: teacher of inclusive education.
A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik elméleti, módszertani és gyakorlati tudásuk birtokában készek és képesek a
különleges gondozásra jogosult gyermekek, tanulók befogadó nevelésére, differenciált csoportos foglalkoztatására többségi
keretek között, együttműködésre a segítő szakmák képviselőivel és a szülőkkel. A képzés felkészít a tanulmányok doktori
Az inkluziv nevelés elmélete és gyakorlata, az inklúzióval kapcsolatos és arra hatással lévő elméletek, oktatáspolitikák és
gyakorlati megoldások. Szegregáció, integráció, inklúzió. Az inkluziv nevelés interdiszciplináris, multiprofesszionális
megközelítései az intézményi/iskolai inklúzió különböző szintjein.
Hazai és nemzetközi eredmények, koncepciók, iskolamodellek, jogi szabályozók. A társadalmi és az iskolai/intézményi
folyamatok kirekesztő tendenciái.
A különleges gondozásra jogosult (a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő)
tanulók foglalkoztatása többségi keretek között. Az egyéni, a társadalmi, etnikai, nemzeti és kulturális különbözőségek
elfogadása és elfogadtatása a multikulturális és interkulturális nevelés szemléletéhez kapcsolódóan.
Az együttnevelést segítő szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások rendszere, felépítése, a gyógypedagógussal
való együttműködés lehetőségei és megszervezésének módjai, szakmai kompetenciák és kompetenciahatárok.
Kompetenciafejlesztés a kommunikáció, a konfliktuskezelés, az attitűdformálás, a csoportépítés és a kölcsönös
együttműködések befogadást segítő tartalmai területén.
Módszertani tudás elsajátítása, amely a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel
küzdő tanulók iskolai befogadásának segítéséhez szükséges. A módszertani tudás elmélyítése, gyakorlati vonatkozásainak
pontosabb megismerése a már elsajátított módszertani ismeretek birtokában, a közoktatás gyakorló szinterein történik.
Család és gyermekvédő tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles család és gyermekvédő tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of family and child protection.
A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik képesek az oktatási és nevelési intézményekben gyermekvédelmi feladatok
ellátására, valamint rendszerszemléletükből adódóan a gyermekcsalád diákot egységben kezelni; akik a kompetencia körükbe
tartozó intervenciókra alkalmasak; akik készek a család és gyermekvédelmi munkát segítő szak és szakmai szolgáltatást
biztosító intézményekkel együttműködni; akik működési területükön a jogi és etikai normákat betartják és betartatják. A képzés
felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek: az egyenlőtlenségek, a mobilitás problémái, társadalmi, oktatási és
szociálpolitikai megoldások a jóléti társadalmakban és a hazai gyakorlatban.
A család és gyermekvédelem jogi háttere, alapvető jogi ismeretek, a gyermekvédelem jogi szabályozása. A gyermekvédelmi
szakellátás rendszere, és kapcsolata a közoktatási intézményekkel.
A pedagógiai mentálhigiéné és prevenció: a szocializációs színterek kielégítő működésének mentálhigiénés feltételei, az
iskola mentálhigiénés feladatai, módszerei.
Családpszichológiai és családszociológiai ismeretek, a családi működés rendszerszemléletű megközelítései, családi
életciklusok áttekintése, családi krízisek. A családi konfliktusok kríziskezelő mechanizmusai.
A gyermek és serdülőkori érzelmi, tanulási és beilleszkedési zavarok háttere, a károsodás tünetei, okai, a deviáns életút,
magatartásforma felismerése és a beavatkozás módszerei. A szociális inadaptáció kezelésének iskolai lehetőségei.
Otthont nyújtó bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben folyó pedagógiai munka sajátosságainak megismerése.
A család és a gyermekvédelmi munka módszertani alapjai. Az elméleti és a gyakorlati ismeretek szintetizálása az
eredményes (egyéni és kooperációban történő) módszertani eljárások elsajátítása érdekében. Tapasztalatcsere, esetelemzés.
Tanulási és pályatanácsadásitanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles tanulási és pályatanácsadásitanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of education and career counselling.
A képzés célja, hogy a megismertesse a hallgatókat a tanulási és pályatanácsadásitanár szerepével, kapcsolatrendszerével és
feladataival, valamint az összetett pályatervezés legfontosabb elemeivel. A modul célja továbbá, hogy képessé tegye a
hallgatókat a szakszerű és rugalmas feladatvégzésre, és olyan alapvető pedagógiai, pszichológiai módszerek alkalmazására,
amelyek segítik tanácsadói munkájának eredményes végzésében. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő
folytatására.
Tanuláslélektani alapkérdések. A tanulási nehézségek típusai, háttere. Egészségi és egészségpszichológiai problémák, mint
tanulást gátló tényezők. A tanulási hatékonyság fejlesztése. Az egyéni és a csoportos tanulási tanácsadás módszerei.
Képességek és személyiségjegyek felismerésének és fejlesztésének módszerei. Az egyéni és a csoportos tanulási és
pályaválasztási tanácsadás módszerei.
A pályaválasztás elméleti háttere. Az ember és pályamegfelelés alapkérdései. Pályaválasztási és pályafejlődési tanácsadás a
közoktatásban, az átmenet előkészítése a középiskolai szintre, a felsőoktatásra és az iskolából a munka világába való belépésre.
A pályainformációk és a pályaismeret rendszere, forrásai. A pályaorientáció, pályaválasztási ismeretek. A pályaismeret
közvetítésének módszerei az iskolában. Munkaerőpiaci ismeretek.
Az esélyegyenlőség növelése a tanulási és pályaválasztási tanácsadás segítségével.
Egészségi és egészségpszichológiai problémák, mint tanulást gátló tényezők. Prevenció, intervenció.
A család értékrendszerének szerepe a tanuláshoz való viszony kialakulásában és a pályaválasztásban.
Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó ismeretek mélyítése a tanulási és pályatanácsadási tanár módszerei
és tevékenységi területein. A tanulóval, a nevelőtestülettel és a családdal való együttműködés lehetőségei és módszerei a
tanulók tanulási teljesítményeinek és megfelelő pályaválasztásának elősegítése érdekében.
Tehetségfejlesztő tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles tehetségfejlesztő tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of talent development.
A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik megbízható ismeretekkel rendelkeznek a tehetségazonosítás és fejlesztés
témakörében; képesek a különböző életkorú és társadalmi helyzetű tehetséges gyerekek, ifjak, felnőttek szenzitív fejlesztésére,
tehetségük kibontakoztatására, gazdagítására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Tehetségpedagógiai és pszichológiai ismeretek. A tehetségre vonatkozó legfontosabb tudományos kutatások
eredményeinek ismerete: a tehetségfogalom és modellek, a tehetség összetevői, a tehetségtípusok kiemelt területei.
A tehetséges tanuló identifikációja, a mérőeszközök problematikájának ismerete; a komplex megközelítés elvén alapuló
diagnosztizálási jártasság kialakítása.
A tehetségfejlesztés színterei.
A tehetséges tanulók tanulásával, beilleszkedésével kapcsolatos sajátos problémák ismerete. Személyre szabott
segítségnyújtás és tanácsadás. A tehetségesek konfliktusai.
A különleges bánásmódot igénylő tanulókra (köztük a potenciálisan tehetséges tanulókra) vonatkozó pszichológiai,
szociológiai, pedagógiai ismeretek. A képességeik alatt teljesítő (tehetséges) tanulókkal való bánásmód.
Tehetségfejlesztéssel kapcsolatos oktatáspolitikai intézkedések jogi dokumentumok ismerete és értelmezése a tanulók
esélyeinek növelése érdekében.
Tehetségpedagógiai módszerek és stratégiák ismerete; differenciálás és individualizálás, gazdagító program, egyéni
tehetségfejlesztő programok. A tantárgyakon átívelő, a tanteremtől eltérő iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek
tehetségfejlesztésben játszott szerepének ismerete és érvényesítése.
Kollégiumi nevelőtanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles kollégiumi nevelőtanár;
angol nyelvű megjelölése: pedagogue in a hall of residence.
A képzés célja a bentlakásos intézmények, alap és középfokú kollégiumok, gyermekotthonok számára olyan tanárok
képzése, akik képesek a színtérspecifikus szocializációs, szociális, motivációs, életmódmintaadó, tanulást támogató, tudás és
értékközvetítő, személyiségfejlesztő intézményi funkciókat segíteni; képesek a helyi szükségletekhez igazodó intézményi
programokat, egyéni és csoportos tevékenységeket megtervezni, megszervezni, végigvezetni, elemezni, értékelni. A képzés
felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
A hallgatók ismereteket szereznek a kollégiumi neveléstörténet progresszív irányzatairól, a kollégiumi nevelés funkció és
hagyományrendszeréről, a hazai és európai bentlakásos intézményrendszer fejlődéstörténetén túl annak társadalmi
progresszióban betöltött szerepéről.
Ismereteket sajátítanak el a magyar bentlakásos intézmények jelenlegi rendszeréről, szerkezetéről, struktúrájáról, jogi és
tanügyigazgatási környezetéről, a társadalmi, szocioökonómiai háttérről.
Megismerik az érintett korosztályok szociális és fejlődési determinációit, az egyéni bánásmód lélektanát és pedagógiáját, a
motiválás módszertanát, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás a pályaorientáció, a kooperativitás feladatait. Módszereket
sajátítanak el a tanulók, a kollégiumi közösségek megismerésére, fejlesztésére vonatkozóan.
Megismerkednek a kollégiumpedagógia elméletével és gyakorlatával, a minőségbiztosítás rendszerével,
kollégiumpedagógiai műhelyekkel, a kollégium mint mikrotársadalom jellemzőivel. Ismereteket kapnak a
diákönkormányzatiságban rejlő pedagógiai lehetőségekről, a tanulók nevelésében érintett egyéb intézményekkel való
együttműködésre vonatkozó elvárásokról és módszerekről.
Ismereteket kapnak a kollégiumpedagógustól elvárható személyiségvonásokról és viselkedésrepertoárról, pedagógiai és
kommunikációs készség és képességstruktúráról.
Ismeretet szereznek az inkluzív nevelés, a multikulturális nevelés elméletéről, kollégiumspecifikus módszereiről.
Felkészülnek a gyermekvédelem preventív és problémakezelő feladatainak megoldására, különös tekintettel az életvezetési,
megküzdési stratégiák kialakítására és erősítésére, a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésére a tanulók nevelésében
érintett ágensekkel együttműködve.
A képzés során mind elméletben, mind gyakorlatban nagy hangsúlyt kap a kollégiumi nevelés módszertanának
megismerése, elsajátítása. A gyakorlatokon elsajátítják a kollégiumi kultúra fejlesztését elősegítő módszereket. Fókuszálnak az
életkori sajátosságokon alapuló nevelési megközelítésekre.
Pedagógiai értékelés és mérés tanára
magyar nyelvű megjelölése: a pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára;
angol nyelvű megjelölése: teacher of educational assessment and measurement.
A képzés célja a nemzetközi és a hazai pedagógiai értékelési kultúra elméleteinek, gyakorlatainak és eljárásainak
megismertetése, olyan tanárok képzése, akik képesek ezeknek az ismereteknek önállóan és kreatív módon való alkalmazására a
tanulói és az iskolai értékelés területén. Ismereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi mérések lebonyolítására, azok
eredményeinek értelmezésére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
A pedagógiai értékelés társadalmi hátterére vonatkozó ismeretek. (A teljesítményértékelés története és társadalmi funkciói.
Értékelési és vizsgarendszerek összehasonlító vizsgálata.)
A tudásra vonatkozó ismeretek. (A tudás pszichológiai, szociológiai, filozófiai elméletei. A tudáskoncepciók fejlődése.
Modern tudáskoncepciók.)
A pedagógiai értékelés folyamatára és formáira vonatkozó ismeretek. (A tanulói teljesítmények, tantárgyi és tantárgyközi
kompetenciák diagnosztikus, fejlesztő és minősítő értékelése az oktatási folyamatban. Intézményi szintű értékelések, mérések,
vizsgák. Rendszerszintű értékelés, a legfontosabb hazai és nemzetközi mérések.)
Az értékeléssel és méréssel kapcsolatos kompetenciák. (Kompetenciamérések megtervezése, mérőeszközkészítés, az adatok
értelmezése. A hozzáadott érték mérése. Rendszerszintű mérések eredményeinek sokoldalú értelmezése. Statisztikai
adatfeldolgozás.)
A szakma gyakorlásával összefüggő (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is összefüggő) sajátos
módszerek és kompetenciák kiemelt kezelése (pl. az együttműködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározáshoz, a
tervezéshez, a programszervezéshez szükséges felkészültség).
Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó ismeretek mélyítése. Az értékelés metodikájára vonatkozó
ismeretek. (Az értékelés mérés és tesztelméleti, statisztikai, pszichometriai alapjai. Kvantitatív és kvalitatív értékelés.
Informatikai technológiák az értékelés, mérés folyamatában.)
Tantervfejlesztő tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles tantervfejlesztő tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of curriculum development.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik készek és képesek a tantervfejlesztéshez nélkülözhetetlen diszciplínák
tudáskészletének alkotó felhasználására; a konkrét oktatástervező/képzéstervező tevékenység koordinálása, végrehajtása,
elemzése, értékelése során az oktatás/képzés cél és folyamatrendszerének rendszerszintekbe és rendszeregészbe illesztésére; az
oktatás/képzés gyakorlatát orientáló tantervi dokumentumok fejlesztésére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben
A tanterv és a tantervfejlesztés tanulás és tanításelméleti, tudástani háttere.
A gyermek és ifjúkorra vonatkozó ismeretek és alkalmazásuk a tantervek tartalmának kialakításában.
A tantervre és a tantervi szabályozásra vonatkozó ismeretek és jelentőségük a tantervek fejlődésében és a
tantervfejlesztésben.
A műveltségre vonatkozó ismeretek és szerepük a tantervek kialakulásában és fejlesztésében.
A műveltség kanonizációjának történeti, kulturális összefüggései, műveltségi kánon és tanítási kánon, műveltség és
kompetencia, műveltség és tantárgy/típusok/, tantervszervezési modellek.
A tantervfejlesztésre, a tantervértékelésre vonatkozó ismeretek és technológiák, értelmezési keretek, rendszerkomponensek,
rendszerszintek, folyamatok és módszerek, tantervfejlesztési tradíciók, tantervi implementáció, tantervértékelési modellek.
A tantervfejlesztés interdiszciplinárisan alapozott technológiai tudás meglétét feltételezi, ezért az ún. módszertani tudás
alapozása, a hallgatói alkotótevékenység, a szakmai önfejlesztés mozgósítása lehetőség szerint integrálódik a modul mindegyik
elemébe. Hangsúlyozottan jelen kell lenniük a szakma gyakorlásával összefüggő (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és
presztízshelyzetekkel is összefüggő) olyan sajátos módszereknek és kompetenciafejlesztési törekvéseknek, amelyek pl. az
együttműködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározáshoz, a tervezéshez, a programszervezéshez szükségesek.
Minőségfejlesztéstanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles minőségfejlesztéstanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of quality development in education.
A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek a
közoktatási intézmények minőségirányítási rendszerének kialakításához, bevezetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez. Megfelelő
tudással rendelkeznek a rendszerépítés és tervezés, folyamatszabályozás, értékelés és fejlesztés területén. A képzés felkészít a
tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Az Európai Unió minőségpolitikája; minőségfilozófiák, minőségirányítási rendszerek, modellek (TQM, EFQM, ISO), ágazati
modellek Magyarországon, díjmodellek (KMD, SZÖM).
Intézményi értékelés, önértékelés az európai iskolákban és Magyarországon.
A minőségfejlesztés emberi tényezői, a változás szerepe a szervezetek és az egyén életében. Minőségfejlesztési technikák
(ötletroham, Pareto, Isikhawadiagram, problémamegoldási technikák, KJS stb.), adatgyűjtés és elemzés, mérőeszközök készítése
szervezeti/minőségügyi vizsgálatokhoz, adatbázisok létrehozása és kezelése.
A minőségfejlesztés mint a stratégiai tervezés része. ÖMIP, IMP tartalma, szabályozó szerepe a közoktatási törvény
vonatkozó rendelkezései alapján. Fejlesztési terv és projektterv kapcsolata. Partnerek azonosítása, igény,
elégedettségvizsgálatok, ezek eredményeinek felhasználása a fejlesztésben. Folyamatszabályozás.
A közoktatási intézmények minőségértékelési sajátosságainak megismerése a közoktatási rendszer különböző típusú
intézményeiben.
A szakma gyakorlásával összefüggő (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is összefüggő) sajátos
módszerek és kompetenciák, pl. az együttműködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározáshoz, a tervezéshez, a
programszervezéshez.
Módszertani felkészültség a minőségfejlesztés nemzetközi trendjeinek megismerésére, elemzésére; a közoktatás
minőségfejlesztési feladatainak önálló, illetve kooperációban történő elvégzésére.
Andragógus tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles andragógus tanár;
angol nyelvű megjelölése: teacher of adult education.
A képzés célja olyan, a felnőttképzés elméletében jártas, gyakorlati megoldásokra felkészült, innovációra fogékony tanárok
képzése, akik a képzéshez kapcsolódó önfejlesztés révén az élethosszig való tanulás segítésében a közoktatás, a szakképzés és a
felnőttoktatás bármely területén részt tudnak venni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
Az andragógia tudománya. A felnőttkori tanulás szükségessége, a felnőttképzés kialakulásának történelmi, társadalmi,
gazdasági okai. A felnőttképzés elmélete. A felnőttek tanulása. A felnőttoktatás/képzés rendszerei, szervezetei, szereplői
jellemző szektorai, hazai és nemzetközi szabályozása.
Humánerőforrásfejlesztési, gazdálkodási stratégiák a fefnőttképzés és a művelődés világában. Karriertervezés.
Vezetéselméleti alapok, szervezet és munkaerőfejlesztés.
A felnőttképzés oktatás és szolgáltatásmarketingje. A piackutatás alapvető módszerei.
A felnőttoktatás/képzés szociológiai vonatkozásai. A tudás és a tanulás társadalmi meghatározottsága. Az emberi beruházás
elmélete. Képzettségi és társadalmi hierarchia. A felnőttoktatás/képzés mentálhigiénés és szociális funkciói, kapcsolat a
társadalmi mobilitással, élethosszig tartó tanulás.
Tanulás és oktatásszervezés a felnőttek körében. Andragógiai curriculumtervezés és tananyagfejlesztés. Tájékozottság a
nemzetközi programokban, felkészültség programtervezésre.
A felnőttképzés didaktikai alapjai. A felnőttek tanulásának jellemzői A felnőttoktatók kulcskompetenciái.
Stratégiák, módszerek a felnőttképzésben. Nyitott képzés, távoktatás, elearning, kooperativitás, projektmunka elmélet és
gyakorlat.
Gyakorlati ismereteinek mélyítése a felnőttképzés gyakorló szinterein.
Könyvtárpedagógiatanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles könyvtárpedagógiatanár:
angol nyelvű megjelölése: teacher of library pedagogy.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti és gyakorlati felkészültségük birtokában képesek az iskolai
könyvtár (médiatár) hatékony bevonására az iskolai nevelőmunkába mind az oktatás segítése, mind a tanulók olvasóvá nevelése
által. A képzés felkészít e tanári szakképzettségnek megfelelő szakképzési, felnőttképzési szakmai tantárgyak oktatására,
továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
A könyvtárpedagógia (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszciplína) nemzetközi és hazai helyzete. A könyvtári
környezetben történő tanítástanulás sajátosságai, a könyvtárpedagógus feladatai. Különböző típusú könyvtári foglalkozások
elemzése, az ott folyó tanításitanulási folyamat, a könyvtári órák során alkalmazható eljárások.
Az iskolai könyvtár szerepe az oktatásban, az információs társadalomban, a szabadidő hasznos eltöltésében. Az iskolai
könyvtár szervezete, helye az oktatási intézményben. Az iskolai könyvtár kapcsolata a könyvtári rendszer más
könyvtártípusaival. A könyvtárakban őrzött kulturális javak, az iskolai oktatást és tanulást segítő információk gyűjtésének, a
gyűjtött anyag tudományos feldolgozásának, rendszerezésének és szolgáltatásának módszerei. A szabadidő hasznos eltöltését
szolgáló programok szervezésének módszerei.
A gyakorlati foglalkozásokon a hagyományos és az elektronikus könyvtári ismeretek szintetizálása, specifikus, a szaktárgyi
tanárok bevonásával megvalósuló, konkrét könyvtári körülményekhez igazodó tantárgyi programok tervezése, kivitelezése és
értékelése.
A szakmai szakmódszertani tudás mélyítése a nevelésioktatási intézmények könyvtáraiban végzendő speciális pedagógiai
munkában történhet meg. Itt nyílik annak megismerésére és begyakorlására lehetőség, hogy megfelelő információs technológiák
használatával hogyan lehet megszerezni és terjeszteni a szakirodalmi információkat; melyek a megfelelő gyakorlati és
menedzsment technikák az iskolavezetéssel fenntartott kapcsolatokban; milyen konkrét módszertani felkészültséggel lehetséges
színvonalas könyvtári órák tartása, a könyvtárlátogató gyermekek és fiatalok fejlettségi szintjének megfelelő
tananyagrendszerek tervezése, az elsajátítás segítése.
A szakmai gyakorlat a 8.4. pont alapján történik, figyelembe véve a szakterület specifikumait.
A könyvtárpedagógiatanár
képes a nevelésioktatási intézmények könyvtáraiban végzendő speciális pedagógiai munkákra,
a tanári munka pedagógiai információforrásokkal történő támogatására,
a hozzáférhető és költséghatékony pedagógiai információs szolgáltatások fejlesztésére és szervezésére, a felhasználók
képzésére,
a megfelelő információs technológia használatával megszerezni, szervezni és terjeszteni a szakirodalmi információt,
az információs szolgáltatások fontosságának az elismertetése érdekében megfelelő gyakorlati és menedzsment technikák
alkalmazására az iskolavezetéssel fenntartott kapcsolatokban,
speciális információs termékek fejlesztésére az oktatásinevelési intézményen belüli és kívüli használat céljára vagy egyedi
igények szerint,
a könyvtárlátogató gyermekek és fiatalok fejlettségi szintjének megfelelő tananyagrendszerek tervezésére és tanítására,
forrásalapú könyvtári tanórák tervezésére és megtartására, a könyvtári óra tartalmának leginkább megfelelő eszközök
megválasztására és alkalmazására, a könyvtári órán a tanulói önállóságot, aktivitást és a tanulók közötti interaktivitást inspiráló
tanulási környezet biztosítására.
11.1.3. A SZAKKÉPZÉS, ILLETVE MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS TERÜLETÉN MESTERFOKOZATRA ÉS NEM
TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGRE ÉPÜLŐ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK
INFORMATIKAI, MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET
Mérnöktanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles mérnöktanár (...);
angol nyelvű megjelölése: teacher of engineering (...), zárójelben megjelölve a mesterfokozatot adó szakon szerzett
szakképzettséget.
A tanári szakképzettségek a mesterfokozatot adó nem tanári szak szakképzettségei szerint differenciálódnak.
A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel rendelkező szaktanárok képzése. A szakterületi ismeretek
a mesterszakon nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó szakterületi ismereteket
foglalja magába. A képzés felkészít a tanári szakképzettségnek megfelelő pedagógiai vagy a szakterületen a tanulmányok
AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET2099
Agrármérnöktanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles agrármérnöktanár (...);
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Agriculture (...),
zárójelben megjelölve a mesterfokozatot adó szakon szerzett szakképzettséget.
GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET
Közgazdásztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles közgazdásztanár (...);
angol nyelvű megjelölése: teacher of economics (...), zárójelben megjelölve a mesterfokozaton szerzett szakképzettséget.
GYÓGYPEDAGÓGIAI KÉPZÉSI ÁG
Gyógypedagógus tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles gyógypedagógus tanár;
angol nyelvű megjelölése: special education teacher.
A képzés célja olyan tanárok képzése, akik képesek
a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó közoktatási feladatokat végző intézményekben a jogszabályokban
előírt gyógypedagógiai oktató, nevelő, fejlesztő, rehabilitációs feladatok végzésére/teljesítésére;
a felnőtt fogyatékos emberek gyógypedagógiai kísérésére, segítésükre az élethosszig tartó tanulási folyamatokban;
a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, fejlesztésben, rehabilitációban közreműködő partnerekkel (szakemberekkel,
intézményekkel) és a szülőkkel (hozzátartozókkal) megfelelő együttműködésre, kommunikációra;
a gyógypedagógiai oktatás, nevelés, fejlesztés, rehabilitáció területén tudományos kutatómunkára, a szakmai szolgáltatások
fejlesztésére (programok, tantervek, taneszközök, tankönyvek kidolgozására), gyógypedagógiai témakörű doktori képzésbe való
belépésbe.
a nehezített tanulási folyamat biológiája, pszichológiája és gyógypedagógiája;
a tanulási folyamatok tervezése, irányítása, értékelése, módszertani ismeretek;
gyakorlati ismeretek.
A gyógypedagógustanár
ismeri a fogyatékos népesség valamely csoportja gyógypedagógiai nevelésének, oktatásának, fejlesztésének és
rehabilitációjának elméleti és gyakorlati ismereteit, az életkori csoportok és az intézményi színterek szerint különböző
gyógypedagógiai megsegítés szakszerű formáit;
ismeri a gyógypedagógiai folyamat (diagnosztikus nevelési és rehabilitációs folyamat) egyes szakaszaiban alkalmazott
gyógypedagógiai tevékenységeket, módszereket, a különnevelés és az együttnevelés pedagógiai feltételeit és formáit, a
gyógypedagógiai tevékenységeket meghatározó szakmai és jogi dokumentumokat, az ellátórendszer működését, a
gyógypedagógiai tanácsadás módszereit;
felkészült a gyógypedagógiai tervező munkára (tanterv, taneszköz és programfejlesztés), az együttnevelés
gyógypedagógiai módszereinek fejlesztésére;
képes a gyakorlatban eredményesen elvégezni a megfelelő nevelési, oktatási rehabilitációs feladatokat (különböző
intézményekben, különböző életkori csoportokban), megtervezni a gyógypedagógiai folyamat aktuális szakaszait, az egyéni
igényekhez alkalmazni a gyógypedagógiai módszereket, a pedagógiai diagnosztikai eljárásokat;
képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni (tanulási/nevelési környezetet kialakítani, feladatot kiválasztani, az eredmény
kialakulásának folyamatát megfigyelni, a hibák okait feltárni, a képességfejlesztési folyamat további lépéseit pontosan
meghatározni), amelyekben a gyógypedagógiai segítséget igénylő érintett személyek dokumentálhatóan az állapotuknak
megfelelő segítséget kaptak;
a fogyatékossági területek szerinti sajátos kompetenciák leírását lásd a gyógypedagógus tanár szakterületi ismereteinek
leírásánál.
Az általános képzési és kimeneti követelményektől eltérő sajátos követelmény:
A tanári szakképzettség két tanári szakképzettséget adó képzésben is szerezhető a mesterfokozatot adó nem tanári
szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után. A gyógypedagógustanár szakképzettség bármely közismereti
tanári szakképzettséggel társítható. Az 5.1.1. pontban fogalt szakterületi ismeretek kreditjeiből, valamint az 5.1.2. pontban
foglalt, pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit keretéből együttesen legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó. A
második tanári szakképzettség megválasztásának előfeltételeként meghatározott 50 kredit értékű szakterületi ismeret
követelményei a gyógypedagógustanár szakképzettséggel párhuzamosan is teljesíthetők.
ORVOS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET2100
Egészségügyi tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles egészségügyi tanár (...);
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Health Sciences (...),
zárójelben megjelölve a mesterfokozaton szerzett szakképzettséget.
A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel rendelkező szaktanárok képzése. A szakterületi és a
szakmódszertani ismereteket a mesterszakon nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez
tartozó szakterületi ismeretek foglalják magukba, amelyek a tanári szakképzettség tekintetében az alapképzésre épülő adott
egészségügyi szakképzettség szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését biztosítják.
A képzés felkészít a tanári szakképzettségnek megfelelő pedagógiai vagy a szakterületen a tanulmányok doktori képzésben
MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET2101
Design és vizuálisművészettanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles design és vizuálisművészettanár;
angol nyelvű megjelölése: Arts and Design Teacher.
A képzés célja a művészeti képzési terület iparművészeti, építőművészeti, film és videoművészeti, valamint multimédia
képzési ág mesterképzési szakjaira alapozva olyan művésztanárok képzése, akik a középfokú művészeti szakképzésben, a
középfokú design és vizuális művészeti szakképzés számára megfogalmazott általános és a szakirányú képesítés speciális
követelményeinek teljesítésére fel tudják készíteni a tanulókat, képesek a Nemzeti alaptanterv szerinti művészetek műveltségi
terület nevelési oktatási feladatainak, továbbá az alapfokú művészeti oktatás és a nem iskolarendszerű oktatás feladatainak
ellátására. A képzés felkészít a tanári szakképzettségnek megfelelő pedagógiai vagy a szakterületi tanulmányok doktori
A szakterületi ismeretek a mesterszakon, nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez
tartozó szakterületi ismereteket foglalja magába, amelyeknek a tanári szakképzettség tekintetében része továbbá:
designtörténet, a formatervezés története, történeti és elméleti áttekintés;
az emberi környezet, a design, a közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális
beágyazottsága;
a vizuális alkotó és befogadóképességek fejlődése (gyermekrajzfejlődés);
a képiplasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, a képi látásmód elmélete és gyakorlati alkalmazása, a konkrét
és fogalmi gondolkodás és cselekvés kapcsolata;
a kreativitás jelentősége és fejlesztési lehetőségei, módszerei (a vizuális alkotó és tervező tevékenységeken keresztül);
a látvány érzelmeket keltő szerepe, az érzelmi intelligencia kifejlesztésében betöltött szerepe;
a vizuális kultúra különböző megnyilvánulási formái;
a design és a vizuális művészetek vizuális kultúrán belüli helye, szerepe, egymáshoz való viszonya; az egyes vizuális
művészeti ágak sajátosságai;
a design és a vizuális művészetek mint az emberi megismerés és kifejezés egyik módja; a képzőművészet mint az egyik
legkomplexebb vizuális üzenet és az értékközvetítés eszköze;
a kultúra hagyományos és mai értékei;
a műelemző, tárgyelemző módszerek, a funkció, a tartalom és a forma összefüggése;
a látás, az ábrázolás és a vizuális kifejezés szerepe az emberi kommunikációban;
a vizualitásnak az önismeretben, az identitás kialakításában és az önkifejezésben betöltött szerepe;
a fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a design, a városi környezet értő használatához;
az életmód, az emberi igények szerepe a környezetalakításban és használatban;
a társadalmi és gazdasági lehetőségek és technikai adottságok szerepe a környezetalakításban és használatban;
a tárgy és környezetalakítók, valamint a tárgyakat és a környezetet használók felelőssége a társadalommal, a kulturális és a
természeti környezettel szemben;
szakelmélet (szaktörténet, szakesztétika, szakos műszaki ismeretek, szakos kereskedelmi ismeretek, tervezéselmélet,
designelmélet);
általános elméleti ismeretek (művészettörténeti, társadalomtudományi, filozófiai és kommunikációs ismeretek).
az adott, a nem tanári, mesterfokozatot adó szakképzettségeknek megfelelő, konkrét design és vizuális művészeti szakterület
sajátos szakmai és tantárgypedagógiai ismeretei;
a kreatív problémamegoldás módszerei;
a mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a design és a vizuális művészetek oktatásban és
nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;
felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális iparművészi, vizuális művészi és művészetelméleti pályára történő
előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.
a tanult művészeti ismeretek átadásának képessége;
kézműves és tervezői gyakorlat (műhely, tervezés);
általános gyakorlati ismeretek (szabadkézi rajz, festés, mintázás, formatan, színtan, műtermi munka).
Képzőművésztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles képzőművésztanár;
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Fine Arts
A képzés célja a képzőművészeti mesterképzési szakokra alapozva olyan képzőművésztanárok képzése, akik
felkészültek az egyetemes és magyar vizuális kultúrában a képzőművészetet és a vizuális kommunikációt közvetítő
hivatásra, a szakirányú oktatás és nevelés feladataira;
ismereteiket, alkotói tapasztalataikat szakszerűen, a tantervi követelményeknek megfelelően képesek átadni (a rajz és
képzőművészeti technikák, a művészettörténet és műelemzés, a művészeti és ábrázoló geometria, a képzőművészeti és vizuális
technikai médiumok tantárgyak és az ezekkel megegyező tartalmú diszciplínák oktatásán keresztül) a művészeti szakképzésben,
a felsőoktatásban, a közoktatásban, az alapfokú művészeti oktatási intézményekben, valamint a vizuális közművelés területén;
vizuális művészeti, művészettudományi, művészettörténeti, pszichológiai és pedagógiai megalapozottságú kultúrájukra
támaszkodva, a vizuális ábrázolás és kifejezés kortárs és történeti értékeinek birtokában képesek növendékeiket a megismerési,
tanulási folyamatokban differenciáltan irányítani, az alkotói attitűdjükben orientálni, képzőművészeti tevékenységükben
támogatni, kulturális, művészeti és közösségi személyiségfejlődésüket elősegíteni.
A szakterületi ismeretek a mesterszakon, nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez
tartozó szakterületi ismereteket foglalja magába, amelyek a tanári szakképzettség tekintetében az alapképzésre épülő vizuális és
környezetkultúra tanár szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését is biztosítja, továbbá:
az egyetemes képzőművészet kifejezési eszközeit, lehetőségeit;
a különböző térábrázolási rendszereket, konvenciókat és azok történetét;
a képzőművészetben használható anyagokat és technikákat;
a képzőművészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat;
az összehasonlító elemzési módszereket, eszközöket.
a képzőművészetoktatás történeti háttere, nevelésfilozófiai sajátosságai;
a művészeti nevelés pedagógiai alapelvei és általános módszerei;
a művészeti képzés elméleti és gyakorlati, szakmódszertani ismeretanyaga;
a vizuális technikai médiumok és azok alkotói és oktatási lehetőségei;
a szemléltető eszközök és azok módszertani lehetőségei;
az oktatási célú kutatás, anyaggyűjtés és alkotás sajátos követelményei a vizuális kultúra területén;
a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a képzőművészet oktatásban és nevelésben történő
felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális képzőművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő
művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.
a tanult művészeti ismeretek átadásának képessége;
kreativitás, a művészetek és a képzőművészet iránti elkötelezettség;
képzőművészeti alkotói gyakorlat.
Színházművészeti tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles színházművészeti tanár
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Theatre Studies
A képzés célja olyan tanárok képzése, akik a mesterképzésben a színházművészeti művészeti ágban szerzett
szakképzettségükre alapozva képesek a színművészeti nevelés és oktatás feladatainak ellátására, a színházművészettel
kapcsolatos szakmai tárgyak oktatására az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. A színházművészeti
tanári képzés felkészít a kapcsolódó pedagógiai és szakmai kutatásokra. A szakterületi és a szakmódszertani ismereteket a
mesterszakon nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó szakterületi ismeretek
foglalják magukba, amelyek a tanári szakképzettség tekintetében az alapképzésre épülő adott színjátéktanár szakképzettség
szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését biztosítják.
Filmművészeti tanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles filmművészeti tanár
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Film Studies
A képzés célja olyan tanárok képzése, akik a film és videoművészeti ág mesterképzési szakjain, a filmtudomány
mesterképzési szakon szerzett szakképzettségükre alapozva képesek a film, televízió és videoművészeti szakmai tárgyak
tanítására az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a felnőttoktatásban, az alapfokú művészetoktatásban,
továbbá az alapfokú és középfokú nevelésoktatás területén a művészetek műveltségi terület mozgóképkultúra és médiaismeret
tantárgyának tanítására. A képzés felkészít a kapcsolódó pedagógiai és szakmai kutatásokra, valamint a tanári
szakképzettségnek megfelelő pedagógiai, vagy a szakterületen a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
A szakterületi ismeretek a mesterszakon nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó
szakterületi ismereteket foglalja magába, amelyek a tanári szakképzettség tekintetében az alapképzésre épülő mozgóképkultúra
és médiaismerettanár szakképzettség szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését is biztosítják;
további sajátos szakterületi ismeretek:
forgatókönyvírói alapfogalmak, dramatizálás, szerkesztés;
filmrendezői, operatőri alapismeretek, rendezői stílusok, filmelemzés;
filmkészítési alapismeretek; vágás, montázs, gyártásvezetés;
a képi dokumentum fogalma, kezelése;
a televíziózás művészete, etikája, a felelős kommunikáció;
a hír értéke, az önálló tájékozódásra nevelés problémája;
a látvány értelmezése, szerkesztése, építése.
a filmművészet elméleti és történeti vetületei, a mozgóképkultúra pedagógiájának kortárs értelmezése;
a kreativitás jelentőségének felismerése és fejlesztése, metodikája;
a medialitás, a vizuális kommunikáció tanításának alapjai;
a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a filmművészet oktatásnevelésben történő alkalmazási
lehetőségei, módszerei;
felkészülés a tehetséggondozás, a művészi pályára történő felkészítés, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni
kibontakoztatásának feladataira;
a filmművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei az oktatásnevelés területén.
a tanult ismeretek átadásának képessége;
kreativitás, a művészetek és a filmművészet iránti elkötelezettség;
jó együttműködő és kommunikációs képesség.
Zeneművésztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles zeneművésztanár (...)
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Music Performance (...)
A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel rendelkező művésztanárok képzése. A szakterületi és a
zenetanári szakképzettség szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését biztosítják.
Táncművésztanár
magyar nyelvű megjelölése: okleveles táncművésztanár (...)
angol nyelvű megjelölése: Teacher of Dance Performance (...)
A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel rendelkező szaktanárok képzése. A szakterületi és a
tánctanár szakképzettség szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését biztosítják.
11.2. Az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi elem megválasztásának, illetve társításának
előfeltételei
A tanári szakon az első végzettség és tanári szakképzettség megszerzésekor az alábbi esetek kivételével két tanári
szakképzettséget kell megszerezni. Egy tanári szakképesítés szerezhető
a szakmai tanári, a művészeti tanári, illetve a hittanárnevelő tanár szakképzettségekre felkészítő képzésekben,
a nem tanári mesterszakot követő vagy azzal párhuzamosan folytatott tanári mesterszakon,
pedagógus szakképzettséget nyújtó alapképzési szakot követő tanári mesterszakon, továbbá
a korábbi, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti, főiskolai szintű tanári oklevéllel rendelkezők vagy az egyetemi szintű
tanári, illetve nem tanári képzésben oklevelet szerzettek tanári mesterszakon folytatott tanulmányai során.
A tanári szakra történő belépésnek a 6.2.1. pontban meghatározott, a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő
10 kredit értékű ismeretek követelménye alól mentesülnek a pedagógusképzési területhez tartozó alapképzési szakokon, illetve
más, szintén pedagógusmunkakörre felkészítő, pedagógiai jellegű szakképzettséget nyújtó (szakoktatói, szociálpedagógia,
pedagógia) szakokon oklevelet szerzettek.
11.2.1. A kormányrendelet szerinti első tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények:
A képzésbe az egyes első tanári szakképzettségek szerint meghatározott az alábbiakban és a 4/A. számú mellékletben
megfelelő alapképzési szakként megnevezett alapképzési szak(ok)ról vagy szakirányokról, valamint az ezeknek megfelelő
mesterképzési, illetve a korábbi az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakokról lehet belépni.
A korábbi főiskolai és egyetemi szintű szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha a
megfelelőség e szerint nem állapítható meg, a megfelelő szakterületen szerzett 110 kredit értékű tanulmányok teljesítése az adott
tanári szakképzettség megválasztásának feltétele, melynek megfeleltethetőségét a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben ítéli
meg.
Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok
szakképzettségenként:
a)2102 A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek:
magyar nyelv és irodalom műveltségi terület
magyartanár:
magyar alapképzési szak;
idegen nyelv műveltségi terület
angoltanár:
anglisztika alapképzési szak;
némettanár/német és nemzetiséginémettanár:
a germanisztika alapképzési szak német vagy német nemzetiségi szakiránya;
franciatanár:
a romanisztika alapképzési szak francia szakiránya;
olasztanár:
a romanisztika alapképzési szak olasz szakiránya;
spanyoltanár:
a romanisztika alapképzési szak spanyol szakiránya;
romántanár/román és nemzetiségiromántanár:
a romanisztika alapképzési szak román vagy román nemzetiségi szakiránya;
romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra):
a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományok, orvos és
egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, művészet, művészetközvetítés képzési terület bármely alapképzési
szakján szerzett alapfokozat és romani, illetve beás nyelvből tett C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga;
orosztanár:
a szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya;
bolgártanár/bolgár és bolgárnemzetiségitanár:
a szlavisztika alapképzési szak bolgár szakiránya;
lengyeltanár/lengyel és lengyelnemzetiségitanár:
a szlavisztika alapképzési szak lengyel szakiránya;
horváttanár/horvát és nemzetiségihorváttanár:
a szlavisztika alapképzési szak horvát vagy horvát nemzetiségi szakiránya;
szerbtanár/szerb és nemzetiségiszerbtanár:
a szlavisztika alapképzési szak szerb vagy szerb nemzetiségi szakiránya;
szlováktanár/szlovák és nemzetiségiszlováktanár
a szlavisztika alapképzési szak szlovák vagy szlovák nemzetiségi szakiránya;
szlovéntanár/szlovén és nemzetiségiszlovéntanár:
a szlavisztika alapképzési szak szlovén vagy szlovén nemzetiségi szakiránya;
ukrántanár/ukrán és nemzetiségiukrántanár:
a szlavisztika alapképzési szak ukrán vagy ukrán nemzetiségi szakiránya;
latintanár:
az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika filológia szakiránya;
japántanár:
a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya;
kínaitanár:
a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai szakiránya;
újgörögtanár:
a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög szakiránya;
ógörögtanár:
az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika filológia szakiránya;
portugáltanár:
a romanisztika alapképzési szak portugál szakiránya;
matematika műveltségi terület
matematikatanár: matematika alapképzési szak;
ember és társadalom műveltségi terület
történelemtanár:
történelem alapképzési szak;
kommunikációtanár:
magyar, kommunikáció és médiatudomány, szociológia alapképzési szakok vagy a szabad bölcsészet alapképzési szak
filmelmélet és filmtörténet, vagy kommunikáció és médiatudomány szakiránya;
ember és társadalom műveltségterületi tanár:
történelem, néprajz, pszichológia, szabad bölcsészet, kulturális antropológia, kommunikáció és médiatudomány, szociológia,
társadalmi tanulmányok alapképzési szakok;
pedagógiatanár
pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógia alapképzési szakok vagy szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia
szakiránya, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógia. A felsorolt alapképzési szakokon (a szabadbölcsészet filozófia
szakirányának kivételével) szerzett pedagógiaipszichológiai ismeretek tekintetében legalább 25 kredit teljesítését el kell
ismerni;
ember a természetben műveltségi terület
biológiatanár:
biológia vagy biomérnöki alapképzési szak;
fizikatanár:
fizika, gépészmérnöki, energetikai mérnöki vagy anyagmémöki alapképzési szak;
kémiatanár:
kémia, vegyészmérnöki vagy anyagmérnöki alapképzési szak;
természetismerettanár
természetismeret, biológia, fizika, földrajz, földtudományi, kémia, környezettudomány alapképzési szak;
földünkkörnyezetünk műveltségi terület
földrajztanár:
földrajz vagy földtudományi alapképzési szak;
környezettantanár:
biológia, fizika, kémia, földrajz, földtudományi, környezettan, környezetmérnöki, erdőmérnöki, környezetgazdálkodási
agrármérnöki vagy természetvédelmi mérnöki alapképzési szak;
művészetek műveltségi terület
énekzene tanár:
énekzene, előadóművészet, alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak;
mozgóképkultúra és médiaismerettanár: mozgóképkultúra és médiaismeret, kommunikáció és médiatudomány vagy
média design alapképzési szak, a szabad bölcsészet alapképzési szak filmelmélet és filmtörténet vagy kommunikáció és
médiatudomány szakiránya;
vizuális és környezetkultúratanár:
kézműves, környezetkultúra, plasztikai ábrázolás, képi ábrázolás, elektronikus ábrázolás, kerámiatervezés, üvegtervezés,
fémművesség, formatervezés, textiltervezés, tervezőgrafika, fotográfia, alkalmazott látványtervezés, animáció, design és
művészetelmélet, média design vagy építőművészet alapképzési szak;
informatika műveltségi terület
informatikatanár:
programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, mérnök informatikus vagy informatikus könyvtáros alapképzési szak;
testnevelés és sport műveltségi terület
testnevelőtanár:
testnevelőedző alapképzési szak;
egészségfejlesztéstanár:
rekreációszervezés és egészségfejlesztés, testnevelőedző, humánkineziológia, ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás
és prevenció, egészségügyi szervező, gyógypedagógia, vagy szociálpedagógia alapképzési szak.
b)2103 A szakképzés, művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészetoktatás területein választható szakmai, művészeti tanári
szakképzettségek:
műszaki, informatikai szakképzés
mérnöktanári szakképzettségek:
a műszaki/informatikai képzési területen a mérnöktanári szakképzettségnek megfelelő mérnöki/informatikai alapképzési
szakok (anyagmérnök, faipari mérnök, könnyűipari mérnök, biomérnök, környezetmérnök, vegyészmérnök, építőmérnök,
földtudományi mérnök, építészmérnök, ipari termék és formatervező mérnök, gépészmérnök, közlekedésmérnök, mechatronikai
mérnök, hadés biztonságtechnikai mérnök, energetikai mérnök, villamosmérnök, gazdálkodási mérnök, mérnök informatikus),
valamint a műszaki szakoktató alapképzési szak.
A műszaki szakoktató alapképzési szakról belépők esetén a belépési feltétel az adott mérnöktanári szakképzettségnek
megfeleltethető műszaki szakoktatói szakirány, valamint hogy a mérnöki ismeretek tekintetében a szakiránytól függően 130
150 kredit elismerhető legyen. Az adott alapképzési szak mérnöki/mérnökinformatikai szakképzettség hiányzó ismereteinek
kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a mesterszintű mérnöktanári képesítő vizsgára való
jelentkezésig a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiai
pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének 6.2.1. pontja
szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek teljesítése szakoktató alapképzési
szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek;
agrár szakképzés
agrármérnöktanár szakképzettségek:
az agrár képzési területen az agrármérnöktanár szakképzettségeknek megfelelő agrár alapképzési szakok (földmérő és
földrendező mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, tájrendező és kertépítő mérnök, erdőmérnök, gazdasági és
vidékfejlesztési agrármérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök, élelmiszermérnök, kertészmérnök,
környezetgazdálkodási agrármérnök, természetvédelmi mérnök, vadgazda mérnök, állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági
mérnök, növénytermesztő mérnök), valamint a mezőgazdasági szakoktató.
A mezőgazdasági szakoktató alapképzési szakról belépők esetén a belépési feltétel az adott agrármérnöktanári
szakképzettségnek megfeleltethető mezőgazdasági szakoktatói szakirány. Az adott alapképzési szak agrár szakképzettség
hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a mesterszintű agrár
mérnöktanári képesítő vizsgára való jelentkezésig a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni. A
tanári képesítés pedagógiaipszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú
mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek
teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek;
gazdasági szakképzés
közgazdásztanári szakképzettségek:
a gazdaságtudományok képzési területen meghatározott alapképzési szakok:
elméleti közgazdaságtan szakirányon: alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés alapképzési szakok; kereskedelem és
marketing szakirányon: kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok, pénzügy és számvitel
szakirányon: pénzügy és számvitel alapképzési szak; turizmusvendéglátás szakirányon turizmusvendéglátás alapképzési szak,
vállalkozási ismeretek szakirányon: gazdálkodás és menedzsment, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás alapképzési
szakok az üzleti szakoktató alapképzési szaknak az adott közgazdásztanári szakképzettségnek megfeleltethető szakiránya;
Az üzleti szakoktató alapképzési szakról belépők esetén a belépési feltétel az adott tanári szakképzettségnek megfeleltethető
üzleti képzési ág alapképzési szakja. További feltétel az üzleti szakoktató szakképzettséggel rendelkezők esetében, hogy a
gazdaságtudományi ismeretek tekintetében a szakiránytól függően 130140 kredit elismerhető legyen. Az adott alapképzési
szak közgazdász szakképzettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel
párhuzamosan a mesterszintű közgazdásztanári képesítő vizsgára való jelentkezésig a felsőoktatási intézmény által
meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiaipszichológiai ismeretei tekintetében 30 kredit
teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó
pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén
nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek;
gyógypedagógiai szakképzés
gyógypedagógiatanár:
a gyógypedagógia alapképzési szak.
egészségügyi szakképzés
egészségügyi tanári szakképzettségek:
Az alapképzési szakkal azonos nevű egészségügyi tanári szakképzettségek választásához az orvos és egészségtudomány
képzési terület egészségtudományi ágának az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció, valamint az orvosi
laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakjai (és az 1993. évi LXXX. tv. szerinti egészségügyi
szakoknak az adott alapképzési szaknak megfeleltethető szakirányai), az egészségügyi tanár (ápolás és betegellátás), illetve az
(egészségügyi gondozás és prevenció) szakképzettség választásához az 1993. évi LXXX. tv. szerinti főiskolai szintű
egészségügyi szakoktató.
Az egészségügyi szakoktató alapképzési szakról belépők esetén az adott alapképzési szaknak a tanári szakképzettséghez
szükséges, de az egészségügyi szakoktatóképzésben nem tanult, hiányzó szakterületi ismereteit legalább 25 és legfeljebb 30
kreditértékben a tanári mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan az egyéni külső iskolai gyakorlat
megkezdéséig, a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni.
A tanári képesítés pedagógiaipszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú
mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek
teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek;
művészeti szakképzés, alapfokú művészetoktatás
zenetanári szakképzettségek:
a művészeti képzési területen az előadóművészet alapképzési szaknak a zenetanári szakképzettségeknek megfeleltethető
szakirányai (klasszikus hangszer: zongora, orgona, csembaló, harmonika, hárfa, gitár, lant, cimbalom, hegedű, mélyhegedű,
gordonka, gordon, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek; jazzhangszer:
jazzzongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob; klasszikus ének:
klasszikus ének; jazzének: jazzének; egyházzene: egyházzeneorgona, egyházzenekórusvezetés, népzene: népi vonós, népi
pengetős, népi fúvós, népi cimbalom, népi ének), továbbá
az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak megfelelő szakirányai (zeneszerzés, jazzzeneszerzés, muzikológia,
zeneismeret, zeneelmélet).
Az adott zenetanári szakképzettségtől eltérő alapképzési szakirányról belépők esetén a felsőoktatási intézmény tantervében,
belépési feltételként a szakterületi ismeretek kiegészítését írhatja elő, amely ismeretek a mesterfokozat megszerzésére irányuló
képzéssel párhuzamosan is megszerezhetők.
színjátéktanári szakképzettség:
bármilyen alapképzési szak, továbbá a felsőoktatási intézmény által meghatározott, a szín és drámajáték területén szerzett,
legalább 110 kredit értékű ismeret.
tánctanári szakképzettségek:
a művészeti képzési területen a táncművész vagy a táncos és próbavezető alapképzési szakoknak a tánctanári
szakképzettségeknek megfeleltethető szakirányai (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárstánc, divattánc,
színházi tánc), vagy a koreográfus alapképzési szak. Az adott tánctanári szakképzettségtől eltérő alapképzési szakirányról
belépők esetén a felsőoktatási intézmény tantervében, belépési feltételként a szakterületi ismeretek kiegészítését írhatja elő,
amely ismeretek a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan is megszerezhetők.
c) A hitoktatás területén választható tanári szakképzettség:
hittanárnevelő tanár:
katekétalelkipásztori munkatárs alapképzési szak, továbbá olyan alapképzési szak, amelyen a hallgatónak a kredit
megállapításának alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető
legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a filozófiaiteológiai ismeretkörökben.
11.2.2. A kormányrendelet szerinti második tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények:
a) közismereti tanári szakképzettségek:
Valamennyi első közismereti szakképzettség választható második tanári szakképzettségként is bármely első tanári
szakképzettséggel párhuzamosan.
A közismereti tanári szakképzettségek mellé az ott meghatározott előfeltételek betartásával a kizárólag másodikként jelölt
tanári szakképzettségek bármelyike is választható.
Az első tanári szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való megválasztásának előfeltétele az adott
tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak ismereteiből legalább 50 kredit értékű tantervben meghatározott
szakterületi ismeret elsajátítása. Az 50 kredites előtanulmányi követelmény alól mentesülnek azok, akik olyan alapképzési
szakon, illetőleg az ennek megfelelő az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakon szereztek
szakképzettséget, amelyet e rendelet 11.2.1. pontja a tanárképzésbe való belépésnél az első tanári szakképzettség
megválasztásának feltételeként jelölt meg. A korábbi főiskolai és egyetemi szintű szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4.
számú melléklete tartalmazza. Ettől eltérő, illetve további előfeltételek a következők:
az idegen nyelv műveltségi területhez tartozó, nyelvtanári szakképzettségek második szakképzettségként való
megválasztásának további feltétele a latintanár, az ógörögtanár, a japántanár és a kínaitanár szakképzettségek kivételével az
adott idegen nyelvből tett, felsőfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga;
a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra) szakképzettség második szakképzettségként való
megválasztásának feltétele a tantervben meghatározott legalább 50 kredit értékű ismeret és romani, illetve beás nyelvből tett, C
típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga;
a természetismerettanár, valamint a kizárólag másodikként felsorolt ember és természet műveltségterületitanár
szakképzettség másodikként vagy újabb szakképzettségként csak a biológia, fizika, földrajz, kémia vagy környezettantanár
szakképzettség mellé vagy annak birtokában választható, az 50 kredites előtanulmány nem előfeltétel;
az informatikatanár szakképzettség második vagy újabb szakképzettségként való megválasztásának feltétele a legalább 50
kredit értékű számítástudományi alapismeret és informatikai ismeret (tartalma: matematika és természettudományi
alapismeretekből legalább 8 kredit, számítástudományi ismeretekből legalább 4 kredit, informatikai ismeretekből legalább 28
kredit) elsajátítása;
b)2104 szakmai, művészeti tanári szakképzettségek:
A szakmai és művészeti tanári szakképzettségek mellé vagy azt követően az ott meghatározott előfeltételek betartásával a
közismereti tanári szakképzettségek és a kizárólag másodikként jelölt tanári szakképzettségek bármelyike választható.
A gyógypedagógiatanár szakképzettség a gyógypedagógia alapképzési szakra épülően két tanári szakképzettséget adó
képzésben szerezhető;
A zenetanár és a tánctanár szakképzettség mellé második tanári szakképzettségként a zeneművészeti, illetve a
táncművészeti képzési ághoz tartozó másik zenetanári, illetve tánctanári szakképzettség 50 kredit előtanulmányi követelmény
teljesítése nélkül, párhuzamosan is felvehető.
c) hittanárnevelő tanár szakképzettség:
A hittanárnevelő tanári szakképzettség megszerezhető első vagy második tanári szakképzettségként, illetve a képzés
végezhető egyszakos képzésként is.
Az elsőként választott hittanárnevelő tanár szakképzettség mellé vagy azt követően a közismereti tanári szakképzettségek és
a kizárólag másodikként jelölt tanári szakképzettségek bármelyike választható.
A második vagy újabb tanári szakképzettségként való megválasztásának előfeltétele a hittanárnevelő tanár szakképzettséget
megalapozó filozófiaiteológiai ismeretekből legalább 50 kredit értékű tantervben meghatározott szakterületi ismeret
elsajátítása. Az 50 kredites előtanulmányi követelmény alól mentesülnek azok, akik hitéleti alapképzési szakon vagy az 1993.
évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű ember, erkölcs és vallásismert tanár szakon szereztek
szakképzettséget, illetve akik ilyen irányú tanulmányait a képző intézmény a kreditbeszámításra vonatkozó hatályos
rendelkezések alapján elismeri.
11.2.3. A kormányrendelet szerinti kizárólag második tanári szakképzettségként felvehető szakképzettség választására
vonatkozó követelmények:2105
A kizárólag második tanári szakképzettségként felvehető a) pont alatti csoportban felsorolt szakképzettségek felvételének
előfeltétele a szakképzettségenként alább felsorolt alapképzési szakok ismereteiből legalább 50 kredit értékű, tantervben
meghatározott szakterületi ismereteinek elsajátítása.
Az a) pont szerinti tanári szakképzettségek újabb pedagógusi szakképzettséget nyújtó képzésként is felvehetők, amennyiben
a felvétel feltétele valamely pedagógusi (gyógypedagógusi, tanítói, szociálpedagógusi, szakoktatói) alapképzési szak is lehet. A
nem tanári mesterszakot követően is szerezhető egy első tanári szakképzettség a kizárólag második tanári szakképzettségként
meghatározott szakképzettségek a) pont alatti csoportjában, az alábbi, szakterületi ismeretekre vonatkozó követelmények és
mentességek figyelembevételével.
Az 50 kredites előtanulmányi követelmény alól mentesülnek azok, akik
a felsorolt alapképzési szak(ok)on alapfokozatot és szakképzettséget szereztek vagy
az adott szaknak megfelelő első tanári szakképzettséget választottak vagy az ilyen tanári szakképzettséggel már
rendelkeznek vagy
e szakoknak megfelelő az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakon szereztek
szakképzettséget. A korábbi főiskolai és egyetemi szintű szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. számú melléklete
tartalmazza.
a) Az 50 kredit értékű szakterületi ismeret teljesítése az előfeltétele az alábbi tanári szakképzettségek felvételének:
magyar mint idegen nyelv tanára:
magyar, bármely idegen nyelvi, történelem, néprajz vagy kulturális antropológia alapképzési szak;
A magyar mint idegen nyelv tanára szakképzettség második szakképzettségként való megválasztásának további feltétele
bármely élő idegen nyelvből tett, felsőfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga;
A magyar mint idegen nyelv tanára szakképzettség a magyartanár, a történelemtanár, illetve bármely idegennyelvtanár
szakképzettséggel társítható.
nyelv és beszédfejlesztő tanár:
magyar vagy bármely idegen nyelvi alapképzési szak, a gyógypedagógia alapképzési szak logopédia vagy a hallássérültek
pedagógiája szakiránya, a szabad bölcsészet kommunikáció és médiatudomány szakiránya, óvodapedagógus, tanító vagy a
kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak;
ábrázológeometria és műszakirajztanár:
matematika, építőművészet alapképzési szak vagy a
műszaki vagy az informatikai képzési terület valamely alapképzési szakja, illetve az iparművészeti vagy képzőművészeti
képzési ág bármely szakja keretében legalább 50 kredit értékű ábrázológeometriai és műszaki rajz szakterületi ismeret;
hon és népismerettanár:
magyar, történelem, néprajz, kulturális antropológia alapképzési szak;
etikatanár (erkölcstantanár):
szabad bölcsészet etika, filozófia, vallástudomány szakiránya, katekétalelkipásztori munkatárs alapképzési szak, az 1993. évi
LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű ember, erkölcs és vallásismeret szak;
pedagógiatanár:
pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógia alapképzési szak; legalább 25 kredit értékben be kell számítani a
pszichológia, tanító, gyógypedagógia alapképzési szakon szerzett pedagógiai ismereteket;
gyógytestnevelő tanár:
testnevelőedző, rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szakok;
technikatanár:
fizika, környezettudomány alapképzési szak, a műszaki képzési terület valamely alapképzési szakja, a tanító (technika
műveltségi terület) alapképzési szak;
életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületitanár:
pedagógia, szociálpedagógia, továbbá a tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági ismeretek műveltségi terület)
alapképzési szak, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű háztartásökonómiaéletvitel tanár szak vagy a
gazdaságismerettanár szak;
háztartásgazdálkodástanár:
gazdasági vagy az agrár képzési terület valamely alapképzési szakja, továbbá a tanító (technika vagy családi, háztartási,
gazdasági ismeretek műveltségi terület) alapképzési szak, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai háztartásökonómia
életvitel tanár szak;
a fogyatékosokrekreációjatanár: gyógypedagógia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, testnevelőedző alapképzési
szak;
ügyviteltanár:
magyar alapképzési szak ügyvitel szakiránya, üzleti szakoktató ügyviteli szakiránya.
b) Nyelvvizsga a feltétele az alábbi tanári szakképzettség felvételének:
szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár:
a szakképzettség az adott szaktárgy oktatására jogosító első tanári szakképzettség mellé vagy annak birtokában választható;
felvételéhez az adott idegen nyelvből amely nem lehet azonos az első tanári szakképzettségként választott nyelvtanári szakkal
legalább felsőfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél
szükséges.
c) Nincs meghatározott előfeltétele az alábbi tanári szakképzettségek felvételének:
drámapedagógiatanár
múzeumpedagógiatanár
játék és szabadidőszervező tanár
multikulturális nevelés tanára
inkluzív nevelés tanára
család és gyermekvédő tanár
tanulási és pályatanácsadásitanár
tehetségfejlesztő tanár
kollégiumi nevelőtanár
pedagógiai értékelés és mérés tanára
tantervfejlesztő tanár
minőségfejlesztéstanár
andragógus tanár
könyvtárpedagógiatanár.
12.2106
4/A. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez2107
A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAKJAIRA ÉPÜLŐEN
VÁLASZTHATÓ ELSŐ ÉS MÁSODIK SZAKKÉPZETTSÉGEK MEGVÁLASZTÁSÁNAK
ELŐKÉPZETTSÉGI FELTÉTELEI
1. Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési
szak vagy alapképzési szak szakiránya (a 4. számú melléklet 11.2.1. alpontjához):
 a)2108 A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek:
Műveltségi terület Első tanári szakképzettségek1 Az első tanári szakképzettség

választásához
megfelelő alapképzési szakok2 vagy
alapképzési szak szakirányai és egyéb
feltételek
magyar nyelv és irodalom magyartanár magyar
idegen nyelv angoltanár3* anglisztika
némettanár/német és germanisztika német szakiránya
nemzetiséginémettanár* germanisztika német nemzetiségi
szakiránya
franciatanár* romanisztika francia szakiránya
olasztanár* romanisztika olasz szakiránya
spanyoltanár* romanisztika spanyol szakiránya
romántanár/román és romanisztika román szakiránya
nemzetiségiromántanár* romanisztika román nemzetiségi
szakiránya
romológiatanár (romani nyelv és bölcsészettudomány,
kultúra vagy beás nyelv és kultúra) társadalomtudomány, jogi és
igazgatási, nemzetvédelmi és katonai,
gazdaságtudományok, orvos és
egészségtudomány,
pedagógusképzés, sporttudomány,
művészet, művészetközvetítés
képzési terület összes szakja,
valamint romani/beás nyelvből tett C
típusú, középfokú államilag elismert
nyelvvizsga
orosztanár* szlavisztika orosz szakiránya
bolgártanár/bolgár és szlavisztika bolgár szakiránya
nemzetiségibolgártanár* szlavisztika bolgár nemzetiségi
szakiránya
lengyeltanár/lengyel és szlavisztika lengyel szakiránya
nemzetiségilengyeltanár* szlavisztika lengyel nemzetiségi
szakiránya
horváttanár/horvát és szlavisztika horvát szakiránya
nemzetiségihorváttanár* szlavisztika horvát nemzetiségi
szakiránya
szerbtanár/szerb és szlavisztika szerb szakiránya
nemzetiségiszerbtanár* szlavisztika szerb nemzetiségi
szakiránya
szlováktanár/szlovák és szlavisztika szlovák szakiránya
nemzetiségiszlováktanár* szlavisztika szlovák nemzetiségi
szakiránya
szlovéntanár/szlovén és szlavisztika szlovén szakiránya
nemzetiségiszlovéntanár* szlavisztika szlovén nemzetiségi
szakiránya
ukrántanár/ukrán és szlavisztika ukrán szakiránya
nemzetiségiukrántanár* szlavisztika ukrán nemzetiségi
szakiránya
latintanár ókori nyelvek és kultúrák klasszika
filológia szakiránya
japántanár keleti nyelvek és kultúrák japán
szakiránya
kínaitanár keleti nyelvek és kultúrák kínai
szakiránya
újgörögtanár/újgörög és keleti nyelvek és kultúrák újgörög
nemzetiségigörögtanár* szakiránya
ógörögtanár ókori nyelvek és kultúrák klasszika
filológia szakiránya
portugáltanár* romanisztika portugál szakiránya
matematika matematikatanár matematika
ember és társadalom történelemtanár történelem
kommunikációtanár kommunikáció és médiatudomány
magyar
szabad bölcsészet kommunikáció
és médiatudomány szakiránya
szabad bölcsészet filmelmélet és
filmtörténet szakiránya
szociológia
ember és társadalom történelem
műveltségterületi tanár néprajz
pszichológia
szabad bölcsészet
kulturális antropológia
kommunikáció és médiatudomány
szociológia
társadalmi tanulmányok
pedagógiatanár pedagógia
andragógia
szociálpedagógia
pszichológia
tanító
óvodapedagógus
gyógypedagógia
szabad bölcsészet filozófia
szakiránya. Utóbbi kivételével a
pedagógiaipszichológiai ismeretek
tekintetében legalább 25 kredit
teljesítését el kell ismerni.
ember a természetben biológiatanár biológia
biomérnöki
fizikatanár fizika
gépészmérnöki
energetikai mérnöki
anyagmérnöki
kémiatanár kémia
vegyészmérnöki
anyagmérnöki
természetismerettanár természetismeret
biológia
fizika
földrajz
földtudományi
kémia
környezettudomány
földünk és környezetünk földrajztanár földrajz
földtudományi
környezettantanár biológia,
kémia,
fizika,
környezettan
földrajz
földtudományi
környezetmérnöki
erdőmérnöki
környezetgazdálkodási
agrármérnöki
természetvédelmi mérnöki
művészetek énekzene tanár énekzene
alkotóművészet és muzikológia
előadóművészet
mozgóképkultúra és médiaismeret mozgóképkultúra és médiaismeret
tanár kommunikáció és médiatudomány
szabad bölcsészet filmelmélet és
történet szakiránya
szabad bölcsészet kommunikáció és
médiatudomány szakiránya
vizuális és környezetkultúratanár kézműves
környezetkultúra
plasztikai ábrázolás
képi ábrázolás
elektronikus ábrázolás
kerámiatervezés
üvegtervezés
fémművesség
formatervezés
textiltervezés
tervezőgrafika
fotográfia
alkalmazott látványtervezés
animáció
design és művészetelmélet
média design
építőművészet
informatika informatikatanár gazdaságinformatikus
mérnök informatikus
programtervező informatikus
informatikus könyvtáros
testnevelés és sport testnevelő tanár testnevelőedző
egészségfejlesztéstanár rekreációszervezés és
egészségfejlesztés
testnevelőedző
ápolás és betegellátás
egészségügyi gondozás és prevenció
egészségügyi szervező
gyógypedagógia
szociálpedagógia
humánkineziológia
1
Az a) pont alatt felsorolt első közismereti tanári szakképzettségeket a szakterület ismereteiből megszerzett 50 kredit
teljesítése esetén második tanári szakképzettségként is választani lehet, bármely első tanári szakképzettség mellé vagy újabb
tanári szakképzettséget nyújtó képzésben. Meghatározott alapképzési szakon végzettek mentesülnek az 50 kredit teljesítése alól
(lásd a jobb oldali oszlopban és lábjegyzetében), valamint mentesülnek az azonos szakképzettséget nyújtó nem tanári
mesterképzési szakon végzettek is.
2
Az első szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való választásakor abban az esetben jár a mentesség
az 50 kredites előképzettség követelménye alól, ha az első és a második szakképzettség bemeneti feltételei is teljesülnek azáltal,
hogy az alapképzési szak mindkét tanári szakképzettség választásához megfelel, illetve mindkét szakképzettség jobb oldali
oszlopában szerepel.
 3 Az első szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való választásakor a *gal jelölt tanári
szakképzettség felvételének feltétele felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga; a
portugáltanár és az ukrántanár/ukrán és nemzetiségiukrántanár szakképzettség felvételének feltétele felsőfokú (C1) komplex
típusú nyelvismeret.
b) A szakképzés, művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészetoktatás területein választható szakmai, művészeti tanári
szakképzettségek:
Szakképzés, művészeti Szakmai vagy művészeti tanári Az első tanári szakképzettség
szakképzés, illetve alapfokú szakképzettségek választásához megfelelő alapképzési
művészetoktatás területei szakok4
és egyéb feltételek
műszaki, informatikai mérnöktanár (anyagmérnök) a belépéshez a műszaki, informatika
szakképzés
mérnöktanár (faipari mérnök) képzési területen a mérnöktanári
mérnöktanár (könnyűipari mérnök) szakképzettségeknek megfelelő
mérnöktanár (biomérnök) mérnöki/informatikai alapképzési
mérnöktanár (környezetmérnök) szakok, valamint a műszaki
mérnöktanár (vegyészmérnök) szakoktató szak azonos vagy hasonló
mérnöktanár (építőmérnök) szakiránya; ez utóbbi esetben a
mérnöktanár (földtudományi mérnök) pedagógiaipszichológiai ismeretek
mérnöktanár (építészmérnök) tekintetében 25 kredit teljesítését kell
mérnöktanár (ipari termék és elismerni
formatervező mérnök)
mérnöktanár (gépészmérnök)
mérnöktanár (közlekedésmérnök)
mérnöktanár (mechatronikai mérnök)
mérnöktanár (had és
biztonságtechnikai mérnök)
mérnöktanár (energetikai mérnök)
mérnöktanár (villamosmérnök)
mérnöktanár (gazdálkodási mérnök)
mérnöktanár (mérnök informatikus)
agrár szakképzés agrármérnöktanár (földmérő és a belépéshez az agrár képzési
földrendező mérnök) területen a mérnöktanári
agrármérnöktanár (mezőgazdasági szakképzettségeknek megfelelő agrár
és élelmiszeripari gépészmérnök) alapképzési szakok, valamint az agrár
agrármérnöktanár (tájrendező és szakoktató szak azonos vagy hasonló
kertépítő mérnök) szakiránya; ez utóbbi esetben a
agrármérnöktanár (erdőmérnök) pedagógiaipszichológiai ismeretek
agrármérnöktanár (gazdasági és tekintetében 25 kredit teljesítését kell
vidékfejlesztési agrármérnök) elismerni
agrármérnöktanár (informatikus és
szakigazgatási agrármérnök)
agrármérnöktanár
(élelmiszermérnök)
agrármérnöktanár (kertészmérnök)
agrármérnöktanár
(környezetgazdálkodási agrármérnök)
agrármérnöktanár (természetvédelmi
mérnök)
agrármérnöktanár (vadgazda
mérnök)
agrármérnöktanár (állattenyésztő
mérnök)
agrármérnöktanár (mezőgazdasági
mérnök)
agrármérnöktanár (növénytermesztő
mérnök)
agrármérnöktanár (mezőgazdasági
szakoktató)
gazdasági szakképzés közgazdásztanár (elméleti a gazdaságtudományok képzési
gazdaságtan) területen meghatározott, az adott
tanári
közgazdásztanár (kereskedelem és szakképzettségével azonos vagy
marketing) azonos képzési ághoz tartozó
közgazdásztanár (pénzügy és alapképzési szak, valamint a
számvitel) gazdasági szakoktató szak azonos
közgazdásztanár (turizmus vagy hasonló szakiránya; ez utóbbi
vendéglátás) esetben a pedagógiaipszichológiai
közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek tekintetében 30 kredit
ismeretek) teljesítését kell elismerni
egészségügyi szakképzés egészségügyi tanár (ápolás és az adott tanári szakképzettségnek
betegellátás), megfelelően:
egészségügyi tanár (egészségügyi ápolás és betegellátás,
gondozás és prevenció) egészségügyi gondozás és
egészségügyi tanár (orvosi prevenció,
laboratóriumi és képalkotó orvosi laboratóriumi és képalkotó
diagnosztikai analitikus) diagnosztikai analitikus,
az 1993. évi LXXX. tv. szerinti
főiskolai szintű egészségügyi
szakoktató az ápolás és betegellátás
vagy az egészségügyi gondozás és
prevenció egészségügyi tanári
szakképzettséget választhatja.
Részére a pedagógiai és pszichológiai
ismeretek tekintetében 25 kredit
teljesítését kell elismerni, amely
terhére 2530 kreditértékben a
hiányzó szakterületi ismereteket kell
pótolni
gyógypedagógiai gyógypedagógiatanár gyógypedagógia
művészeti szakképzés, zongoratanár előadóművészet klasszikus zongora
alapfokú művészetoktatás szakiránya
orgonatanár előadóművészet klasszikus
zongora, klasszikus orgona,
egyházzeneorgona szakirányai
csembalótanár előadóművészet klasszikus
zongora, klasszikus csembaló
szakirányai
harmonikatanár előadóművészet klasszikus
harmonika szakiránya
hárfatanár előadóművészet klasszikus
zongora, klasszikus hárfa szakirányai
gitártanár előadóművészet klasszikus gitár,
klasszikus lant szakirányai
lanttanár előadóművészet klasszikus gitár,
klasszikus lant szakirányai
cimbalomtanár előadóművészet klasszikus
cimbalom, népi cimbalom
szakirányai
hegedűtanár előadóművészet klasszikus hegedű,
klasszikus mélyhegedű szakirányai
mélyhegedűtanár előadóművészet klasszikus hegedű,
klasszikus mélyhegedű szakirányai
gordonkatanár előadóművészet klasszikus
gordonka szakiránya
gordontanár előadóművészet klasszikus gordon,
klasszikus gordonka szakirányai
furulyatanár előadóművészet klasszikus furulya,
klasszikus fuvola, klasszikus oboa,
klasszikus klarinét, klasszikus fagott
szakirányai
fuvolatanár előadóművészet klasszikus fuvola
szakiránya
oboatanár előadóművészet klasszikus oboa
szakiránya
klarinéttanár előadóművészet klasszikus klarinét
szakiránya
szaxofontanár előadóművészet klasszikus
szaxofon, klasszikus klarinét
szakirányai
fagotttanár előadóművészet klasszikus fagott
szakiránya
kürttanár előadóművészet klasszikus kürt
szakiránya
trombitatanár előadóművészet klasszikus
trombita szakiránya
harsonatanár előadóművészet klasszikus

harsona, klasszikus tuba szakirányai
tubatanár előadóművészet klasszikus tuba,
klasszikus harsona szakirányai
ütőhangszertanár előadóművészet klasszikus
ütőhangszer szakiránya
énektanár előadóművészet klasszikus ének
szakiránya
egyházzenetanár (egyházzene előadóművészet egyházzene
orgona) orgona szakiránya
egyházzenetanár (egyházzene előadóművészet egyházzene
kórusvezetés) kórusvezető szakiránya
népzenetanár (népi vonós (hegedű, előadóművészet népi vonós
brácsa, nagybőgőcsellóütőgardon), (hegedű, brácsa, nagybőgőcselló
népi pengetős (citeratamburakoboz ütőgardon), népi pengetős (citera
tekerő), népi fúvós (furulyaduda, tamburakoboztekerő), népi fúvós
klarinéttárogató), népi cimbalom (furulyaduda, klarinéttárogató), népi
cimbalom szakiránya
népzenetanár (népi ének) előadóművészet népi ének
szakiránya
jazzzongoratanár előadóművészet jazzzongora,
klasszikus zongora szakirányai
jazzgitártanár előadóművészet jazzgitár,
klasszikus gitár szakirányai
jazzbasszusgitártanár előadóművészet jazzbasszusgitár,
klasszikus gitár szakirányai
jazzbőgőtanár előadóművészet jazzbőgő,
klasszikus gordon szakirányai
jazzszaxofontanár előadóművészet jazzszaxofon,
klasszikus szaxofon, klasszikus
klarinét szakirányai
jazztrombitatanár előadóművészet jazztrombita,
klasszikus trombita szakirányai
jazzharsonatanár előadóművészet jazzharsona,
klasszikus harsona szakirányai
jazzdobtanár előadóművészet jazzdob,
klasszikus ütőhangszer szakirányai
jazzénektanár előadóművészet jazzének,
klasszikus ének szakirányai
zeneismerettanár alkotóművészet és muzikológia,
zeneismeret, zeneelmélet,
zeneszerzés, jazzzeneszerzés
szakirányai
előadóművészet zenekar és
kórusvezetés szakiránya
zeneszerzéstanár alkotóművészet és muzikológia
zeneszerzés, jazzzeneszerzés
szakirányai
jazzzeneszerzéstanár alkotóművészet és muzikológia
jazzzeneszerzés szakiránya
színjátéktanár bármilyen alapképzési szak,
valamint 110 kredit értékű szín és
drámajáték ismeret
tánctanár (klasszikus balett), táncművész
tánctanár (néptánc), koreográfus
tánctanár (moderntánc), táncos és próbavezető
tánctanár (kortárstánc),
tánctanár (színházi tánc),
tánctanár (társastánc),
tánctanár (divattánc),
tánctanár (tánctörténet és elmélet),
c) A hitoktatási területen szerezhető tanári szakképzettség:
Hitoktatási terület hittanárnevelő tanár katekétalelkipásztori munkatárs5

4
A b) pont alatt felsorolt első szakképzettségek második (vagy újabb) szakképzettségként azonos területen belül
meghatározott néhány kivételtől eltekintve nem választhatók. Ezek mellé is választhatók azonban az a) pont alatt felsorolt
szakképzettségek az adott szakterületen szerzett 50 kredites tanulmányok teljesítése esetén.
5
A hittanárnevelő tanári szakképzettség megszerezhető első vagy második tanári szakképzettségként, illetve a képzés
végezhető egyszakos képzésként. A második tanári szakképzettségként való felvétel előfeltétele 50 kredit értékű szakterületi
ismeret teljesítése filozófiaiteológiai ismeretkörökben felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján.
2. A kizárólag másodikként vagy újabb szakképzettségként megszerezhető tanári
szakképzettségek (a 4. számú melléklet 11.2.2. alpontjához):
a) 50 kredit értékű szakterületi ismeret teljesítését követően felvehető tanári szakképzettségek:
Bármely tanári szakképzettség mellé vagy után Az 50 kredit alóli mentességhez6 megfelelő
választható kizárólag második tanári alapképzési szakok vagy alapképzési szak
szakképzettségek szakirányai, továbbá a szakképzettség első tanári
szakképzettség mellé választásának a feltétele
magyar mint idegen nyelv tanára* magyar
bármely idegen nyelvi alapképzési szak
történelem
néprajz
nyelv és beszédfejlesztő tanár7 magyar
bármely idegen nyelvi alapképzési szak
gyógypedagógia logopédia szakiránya
gyógypedagógia hallássérültek pedagógiája
szakiránya
kommunikáció és médiatudomány
szabad bölcsészet kommunikáció és
médiatudomány szakiránya
óvodapedagógus
tanító
ábrázológeometria és műszakirajztanár matematika
a műszaki képzési terület bármely szakja
az informatika képzési terület bármely szakja
építőművészet
az iparművészeti vagy képzőművészeti képzési ág
bármely szakjáról az, aki 50 kredit értékű
ábrázológeometriai és műszaki rajz szakterületi
ismertet szerzett
hon és népismerettanár magyar
történelem
néprajz
filozófiatanár szabad bölcsészet filozófia szakiránya
etikatanár szabad bölcsészet etika szakiránya
szabad bölcsészet filozófia szakiránya
szabad bölcsészet vallástudomány szakiránya
az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai
szintű ember erkölcs és vallásismerettanár
katekétalelkipásztori munkatárs alapképzési szak
pedagógiatanár7 pedagógia
andragógia
szociálpedagógia
pszichológia gyógypedagógia, tanító alapképzési
szakon szerzett pedagógiai ismereteket legalább 25
kredit értékben be kell számítani
gyógytestnevelő tanár7 testnevelőedző
rekreációszervezés és egészségfejlesztés
technikatanár7 fizika
környezettudomány
a műszaki képzési terület bármely szakja
tanító (technika műveltségi terület)
életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi pedagógia
tanár7 szociálpedagógia
tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági
ismeretek műveltségi terület)
az 1993. évi LXXX. törvény szerinti
háztartásökonómiaéletvitel szakos tanár
gazdaságismeret szakos tanár
háztartásgazdálkodástanár7 a gazdaságtudományok képzési terület bármely

szakja
az agrár képzési terület bármely szakja
tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági
ismeretek műveltségi terület)
háztartásökonómiaéletvitel szakos tanár
fogyatékosokrekreációjatanár7 gyógypedagógia
rekreációszervezés és egészségfejlesztés
testnevelőedző
ügyviteltanár magyar ügyvitel szakiránya
üzleti szakoktató ügyviteli szakiránya
6
Az a) pont szakképzettségeit azonos szakterületen szerzett mesterképzési szak elvégzését követően újabb, tanári
mesterfokozatot adó szakon első tanári szakképzettségként, az 50 kredit előfeltétel nélkül is meg lehet szerezni.
7
A jobb oldali oszlopban meghatározott egyéb pedagógusi szakképzettség után, első tanári szakképzettséget adó
mesterképzési szakként is el lehet végezni.
b) Nyelvvizsga teljesítését követően felvehető tanári szakképzettség
szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve bármely első tanári szakképzettség mellé vagy annak
az első tanári szakképzettséget) megszerzését követően választható tanári
szakképzettség, melynek feltétele az oktatás
nyelvből egy államilag elismert, vagy azzal
egyenértékű felsőfokú (C1), komplex típusú
nyelvvizsga
c) Intézményi hatáskörben meghatározott feltétellel választható kizárólag második tanári szakképzettségek
drámapedagógiatanár, múzeumpedagógiatanár, játék és szabadidőszervező tanár, multikulturális nevelés tanára,
fogyatékosok rekreációjatanár, inkluzív nevelés tanára, család és gyermekvédő tanár, tanulási és pályatanácsadásitanár,
tehetségfejlesztő tanár, kollégiumi nevelőtanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, tantervfejlesztő tanár, andragógus tanár,
könyvtárpedagógiatanár, minőségfejlesztéstanár.
5. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez2109
HITÉLETI SZAKOK
 I.2110 VALAMENNYI HITÉLETI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI
INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN
1. KATEKÉTALELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2111 Az alapképzési szak megnevezése: katekétalelkipásztori munkatárs (CatechistPastoral Assistance)
szakképzettség: katekétalelkipásztori munkatárs (zárójelben megjelölve a szakirányt)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catechist Pastoral Assistant
választható szakirányok: katekéta, lelkipásztori munkatárs
 3.2113 Képzési terület: hittudomány
 6.2114 A képzés célja:
Olyan felkészült katekéták, illetve lelkipásztori munkatársak képzése, akik megfelelő irányítással alkalmasak egyházuk
igehirdetési és pasztorális alaptevékenységének ellátására a hatályos egyházi törvényeknek és előírásoknak megfelelő
munkakörökben és kompetenciákkal:
katekéta szakirányon szerzett ismeretek birtokában: a gyermek, az ifjúsági és a felnőtt katekézis/hittanoktatás közoktatási,
felnőttképzési és egyházközségi/gyülekezeti feladatainak ellátására;
lelkipásztori munkatárs szakirányon szerzett ismeretek birtokában: lelkipásztor irányítása mellett egyházi
közösségvezetésre, bizonyos liturgikus cselekmények vezetésére, végzésére, karitatívkulturális tevékenységek végzésére.
Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük (szakirányuk) szerinti
elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.
 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön
rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.
7.2115 A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések:
Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére
az egyház saját, belső szabályai szerint más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak.
A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 5. számú
melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.
2. KÁNTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2116 Az alapképzési szak megnevezése: kántor (Chorister)
szakképzettség: kántor
a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Chorister
A képzés célja olyan kántorok képzése, akik képesek a kántori szolgálat ellátására, az evangélium üzenetének átadására
énekben, zenében; felkészültek az egyházzenéért felelős szolgálatra. A felekezetük szerinti egyházzene elméleti és gyakorlati
ismereteinek birtokában képesek a különböző életkorú gyülekezeti csoportokkal való foglalkozásra. Az alapfokozatot
szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat
a képzés második ciklusában folytassák.
3. EGYHÁZI/FELEKEZETI KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2121 Az alapképzési szak megnevezése: egyházi/felekezeti közösségszervező (Church Congregation Organization)
szakképzettség: egyházi/felekezeti közösségszervező
a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Church Congregation Organizer
Olyan egyházi/felekezeti közösségszervezők képzése, akik a vallásuk tanításában szerzett hitéleti, valamint vezetési,
intézményirányítási, szervezési ismeretek birtokában képesek az egyházi, illetve kulturális közéletben (könyvtárak, múzeumok,
média, illetve idegenforgalom, turisztika) és más területeken az egyházi/felekezeti közéleti és kulturális feladatok ellátására,
illetve annak szervezésére. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti
Az egyes egyházak/felekezetek, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő
megnevezésére az egyház/felekezet saját, belső szabályai szerint más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak.
 4.2126 TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.2127 A mesterképzési szak megnevezése: teológia (Theology)
szakképzettség: okleveles teológus (lelkész/lelkipásztor szakiránnyal)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theologist
választható szakirány: lelkész/lelkipásztor (Cleric)
4. A képzési idő félévekben: 10 félév, lelkész/lelkipásztor szakirányon 12 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit, lelkész/lelkipásztor szakirányon 360 kredit
A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát felsőfokú szinten művelik, és küldetésüknek
megfelelően részt tudnak venni egyházuk evangelizációs tevékenységében. A lelkész/lelkipásztor szakirányon a képzés célja
ezen felül olyan elkötelezett lelkészek/lelkipásztorok oktatása és nevelése, akik egyházuk lelkészi, papi teendőit teljes
kompetenciával el tudják látni és az egyes közösségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé lehetnek. A mesterfokozatot
szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük (szakirányuk) szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy
tanulmányaikat doktori képzésben folytassák.
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, továbbá a teológiai szaknyelvi képzés
teljesítése.
5.2132 (KERESZTÉNY) EGYHÁZ ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI
SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: (keresztény) egyház és művelődéstörténet mesterképzési szak (az egyház szó előtt
megjelölve a szakot indító egyház felekezeti megnevezését) (Christian) Church and Civilization Studies
a szakképzettség: okleveles ... egyház és művelődéstörténész (az egyház szó előtt megjelölve a szakot indító egyház
felekezeti megnevezését)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian of (Christian) Church and Civilization
választható szakirányok: ókorközépkor, újkorlegújabb kor, reformáció (Ancient and Medieval Eras, Modern and
Contemporary Times, Reformation)
a bemenethez feltétel nélkül elfogadott szak bármely hitéleti alapképzési és mesterképzési szak, illetve az azoknak
megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szak.
a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott szakok:
bármely nem hitéleti alapképzési, mesterképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti
főiskolai vagy egyetemi szintű szak. E szakok esetén a belépés feltétele, hogy a jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául
szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a
teológiai ismeretekből, melyből legalább 20 kredit egyháztörténet, filozófiatörténet, ókeresztény irodalom és teológiatörténet,
továbbá legalább 4 kredit latin nyelv. Az 50 kreditből hiányzó ismereteket a mesterfokozatra irányuló képzéssel párhuzamosan,
a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint
is meg lehet szerezni úgy, hogy a fenti 50 kredit maradéktalan teljesítéséig a mesterszak tárgyaiból csupán a szakmai alapozás
tárgyai vehetőek fel és teljesíthetőek.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a keresztény egyetemes és a magyar egyháztörténet, illetve
művelődéstörténet, továbbá a rokon és segédtudományok területén szerzett ismereteik birtokában képesek az egyház és
művelődéstörténész mesterség gyakorlására. Felkészültek a keresztény egyház(ak) története, kultúrája, valamint az
egyházpolitikai kérdéseiben egyaránt, ismerik a magyar és az egyetemes egyháztörténet és keresztény művelődéstörténet nagy
korszakait, fontos összefüggéseit, valamint a kereszténységnek az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait. A szakon
diplomát szerzők a keresztény kulturális, szociális, és közösségpolitikai élet területei mellett az általában vett kulturális,
oktatási és tudományos életben is alkalmazhatják megszerzett ismereteiket. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább két általános, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges élő idegen nyelvből, továbbá latin nyelvből egy általános,
szükséges.
II. KATOLIKUS HITÉLETI SZAKOK
 1.2135 KATOLIKUS TEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1.2136 A mesterképzési szak megnevezése: katolikus teológus (Catholic Theology)
szakképzettség: okleveles katolikus teológus
okleveles katolikus lelkész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catholic Theologist
választható szakirányok: teológus, lelkész (Theology, Cleric)
4.2139 A képzési idő félévekben: teológus szakirányon 10 félév, lelkész szakirányon 12 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit, továbbá lelkész szakirányon 60 kredit lelkészi
gyakorlat
A képzés célja egyházi és világi személyek képzése annak érdekében, hogy a katolikus tanítás alapos ismeretében
küldetésüknek megfelelően vegyenek részt az egyház evangelizációs tevékenységében. A képzés további célja szakemberek
képzése, akik a hittudományok legújabb eredményeinek olyan mélységű ismereteivel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket a
teológia tudományos művelésére és doktori tanulmányok folytatására.
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és latin nyelvből államilag elismert vagy intézményi
vizsga szükséges.
2. KATOLIKUS KÁNONJOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2141 A mesterképzési szak megnevezése: katolikus kánonjogász (Catholic Canon Law)
szakképzettség: okleveles katolikus kánonjogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catholic Canonist
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: katolikus egyházi felsőoktatási intézményben
indított hitéleti alapképzési szakok (katekétalelkipásztori munkatárs, kántor, egyházi közösségszervező stb.).
A képzés célja olyan kánonjogászok képzése, akik képesek a katolikus kánonjog területein jogalkalmazói, jogértelmezői és
jogalkotói tevékenység magas szintű végzésére, továbbá a kánonjog területén tudományos tevékenység folytatására. A
mesterfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik arra, hogy tanulmányaikat doktori képzésben folytassák.
nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és latin nyelvből államilag elismert vagy intézményi
vizsga szükséges.
3.2145 PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI
SZAK
1.2146 A mesterképzési szak megnevezése: pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés (Pastoral Consulting and Organizational
Development)
szakképzettség megnevezése: okleveles pasztorális tanácsadó
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pastoral Consultant
választható szakirányok: pasztorális tanácsadás, pasztorális szervezetfejlesztés, karitásztudomány (Organizational
Development, Caritative Studies)
feltétel nélkül: a katekétalelkipásztori munkatárs és a diakónia hitéleti alapképzési szakok,
50 kredit értékű teológiai felkészítő modul teljesítésével: bármely nem hitéleti alapképzési szak.
A képzés célja egyrészt olyan pasztorális tanácsadók képzése, akik pasztorálpszichológiai szemléletű, gazdag módszertani
kulturáltságot integráló szakszerű lelkigondozói, egyéni és csoportos gondozásban tudják részesíteni az arra rászorulókat
(gyülekezetekben, egyházközségekben, egyházi intézményekben, szociális intézményekben, családsegítő központokban,
humán szervezetekben, iskolákban, kórházakban).
A képzés célja másrészt olyan interdiszciplinárisan képzett pasztorális szervezetfejlesztő szakemberek képzése, akik a
különböző társadalmi és egyházi igényeknek megfelelően hatékony kompetenciával rendelkeznek az egyházi szervezetek
(gyülekezetek, egyházközségek, egyházi intézmények, bentlakásos és napközi ellátást biztosító otthonok, diakóniai és karitatív
szolgálatok) működésének szakszerű elemzésében, szupervíziós támogatásában, irányításában és gondozásában.
A karitásztudományi szakirányú képzés célja, hogy elsősorban a karitász intézményekben, de más hasonló jellegű egyházi
civil szervezeteknél is magas színvonalú, szakmai és tudományos alapokon nyugvó kompetenciákkal jelenjenek meg a képzést
elvégzett munkavállalók. A képzés célja továbbá, hogy segítő attitűd elsajátításával olyan szakemberek jelenjenek meg a
munkaerőpiacon, akik elkötelezetten kapcsolódnak a legkülönbözőbb társadalmi bajok orvoslásába, az esélyegyenlőség
előmozdításába, a hátrányos helyzetű emberek és csoportok segítésébe.
A gyakorlatorientáltság mellett a képzés célja olyan interdiszciplináris tudományos igényesség megjelenítése, amely
lehetővé teszi a szakterületek magas szintű tudományos kutatását és továbbfejlesztését.
III. REFORMÁTUS HITÉLETI SZAKOK
1. DIAKÓNIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2150 Az alapképzési szak megnevezése: diakónia (Diaconal Studies)
szakképzettség: diakónus
a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Deacon
Olyan diakónusok képzése, akik keresztyén értékekre támaszkodva, evangéliumi szellemben képesek a szükséget szenvedő
embertársaiknak testi, szociális, lelki és spirituális téren segítséget nyújtani. Felkészültek a társadalmi feszültségek okozta
egyenlőtlenségek kezelésében közreműködni, együttműködve az önkormányzatok, a szociális, az egészségügyi ellátórendszerek
különféle szakterületein munkálkodó szakemberekkel. Képesek az egyének, családok, gyülekezetek problémamegoldó
képességének fejlesztésére, az egyének és közösségeik társadalmi integrációjának támogatására, a kívánatos együttműködés
elősegítésére. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre,
illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.
rendelkezései alapján a képzés tartalmát a Magyarországi Református Egyház Zsinata határozza meg.
2.2154 PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI
SZAK
1.2155 A mesterképzési szak megnevezése: pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés (Pastoral Consulting and Organizational
Development)
szakképzettség megnevezése: okleveles pasztorális tanácsadó
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pastoral Consultant
választható szakirányok: pasztorális tanácsadás, pasztorális szervezetfejlesztés, karitásztudomány (Organizational
Development, Caritative Studies)
feltétel nélkül: a katekétalelkipásztori munkatárs és a diakónia hitéleti alapképzési szakok,
50 kredit értékű teológiai felkészítő modul teljesítésével: bármely nem hitéleti alapképzési szak.
A képzés célja egyrészt olyan pasztorális tanácsadók képzése, akik pasztorálpszichológiai szemléletű, gazdag módszertani
kulturáltságot integráló szakszerű lelkigondozói, egyéni és csoportos gondozásban tudják részesíteni az arra rászorulókat
(gyülekezetekben, egyházközségekben, egyházi intézményekben, szociális intézményekben, családsegítő központokban,
humán szervezetekben, iskolákban, kórházakban).
A képzés célja másrészt olyan interdiszciplinárisan képzett pasztorális szervezetfejlesztő szakemberek képzése, akik a
különböző társadalmi és egyházi igényeknek megfelelően hatékony kompetenciával rendelkeznek az egyházi szervezetek
(gyülekezetek, egyházközségek, egyházi intézmények, bentlakásos és napközi ellátást biztosító otthonok, diakóniai és karitatív
szolgálatok) működésének szakszerű elemzésében, szupervíziós támogatásában, irányításában és gondozásában.
A karitásztudományi szakirányú képzés célja, hogy elsősorban a karitász intézményekben, de más hasonló jellegű egyházi
civil szervezeteknél is magas színvonalú, szakmai és tudományos alapokon nyugvó kompetenciákkal jelenjenek meg a képzést
elvégzett munkavállalók. A képzés célja továbbá, hogy segítő attitűd elsajátításával olyan szakemberek jelenjenek meg a
munkaerőpiacon, akik elkötelezetten kapcsolódnak a legkülönbözőbb társadalmi bajok orvoslásába, az esélyegyenlőség
előmozdításába, a hátrányos helyzetű emberek és csoportok segítésébe.
A gyakorlatorientáltság mellett a képzés célja olyan interdiszciplináris tudományos igényesség megjelenítése, amely
lehetővé teszi a szakterületek magas szintű tudományos kutatását és továbbfejlesztését.
 IV.2159 A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI
BAPTISTA EGYHÁZ, AZ EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A
MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ, A GOLGOTA KERESZTÉNY
GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI
1. TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2160 Az alapképzési szak megnevezése: teológia (Theology)
szakképzettség: teológus (lelkész/lelkipásztor szakiránnyal)
a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Theologist
választható szakirányok: teológus, lelkész (Theology, Cleric)
4. A képzési idő félévekben: 6 félév, lelkész/lelkipásztor szakirányon 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit, lelkész/lelkipásztor szakirányon 240 kredit
A képzés célja olyan teológusok képzése, akik a képzés során megismerik a teológia tudományrendszerét, amelybe
beleértendő a forráskutatás, a történeti ismeretek megszerzése és a tudományrendszer szisztematikus feldolgozása. További cél a
valláshagyomány társadalmi, illetve kultúrkörnyezeti kapcsolatának megismerése, és az ebben való tevékenységre való
felkészülés. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük (szakirányuk) szerinti
2.2165 TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: teológia (Theology)
szakképzettség: okleveles teológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theologist
a bemenethez feltétel nélkül elfogadott szak a teológia alapképzési szak,
a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott szakok:
Nem teológus (BA) szakon szerzett minimum alapfokozat illetve szakképzettség alapján, a jelentkezőnek a kredit
megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen 90
kredit a teológus BA képzés törzsanyagának ismeretköreiből. A korábban teljesített tanulmányok összevetését a képzést indító
intézmény Kreditátviteli Bizottsága végzi. Amennyiben a fenti összevetés alapján 90 kreditnél kevesebb, de legalább 30 kredit
megléte igazolható, úgy a hiányzó, krediteket a felvételtől számított négy féléven belül a képzést indító intézmény tanulmányi
és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát magas szinten művelik, ezáltal be tudnak
kapcsolódni az egyes egyházak, vallási közösségek szellemi vezetésébe, valamint olyan BA fokozattal rendelkező
elkötelezett lelkipásztorok oktatása és nevelése, akik egyházuk lelkészi teendőit teljes kompetenciával el tudják látni és az
egyes közösségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé lehetnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori
V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE
1. FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2168 Az alapképzési szak megnevezése: felekezeti szociális munkás (Church Congregation Social Work)
szakképzettség: felekezeti szociális munkás
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Church Congregation Social Worker
 3.2170 Képzési terület: hitéleti
 4.2171 A képzési idő félévekben: 7 félév
 5.2172 Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 210 kredit
Olyan felekezeti szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló
elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a
demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai munka végzésére. Képesek az ember és társadalmi környezete közötti
harmónia kialakítására és őrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére,
a holokauszt túlélőinek gondozására. A képzés célja továbbá olyan értékrendszer kialakítása és ennek megfelelő ismeretek
nyújtása, amelyek a következő speciális feladatok megoldását is lehetővé teszik: a magyarországi és a régió magyar ajkú zsidó
közösségei történetének, fejődésének megismerése; olyan tudás megszerzése, amely alkalmassá tesz a magyar zsidó szellemi
örökség megőrzésére és továbbadására; az ezzel összefüggő speciális problémák felismerésére, ezeknek társadalmi
összefüggésben való szemléletére; a zsidó szociális intézmény és eszközrendszer fejlesztésére és megújítására társadalmi,
intézményi és szakmai szinten. Az alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti
elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaiknak a képzés második, mesterfokozatot adó
ciklusában történő folytatásához.
2. JUDAISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2174 Az alapképzési szak megnevezése: judaisztika (Judaic Studies)
szakképzettség: judaisztika alapszakos judaista
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Judaic Studies
Olyan szakemberek képzése, akik képesek a judaisztika tudományterületének mind vallási, mind pedig világi jellegű
tartalmait magas színvonalon képviselni, interpretálni, mivel a zsidó vallásról, filozófiáról, történelemről, irodalomról átfogó és
alapos ismeretekkel rendelkeznek; továbbá megfelelő jártassággal és készséggel bírnak a bibliai és a modern héber nyelvben. Az
alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre és kellő mélységű
elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második, mesterfokozatot adó ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
3. RABBIHELYETTES ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2178 Az alapképzési szak megnevezése: rabbihelyettes (Assistant Rabbinical Studies)
szakképzettség: rabbihelyettes
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Assistant Rabbi
Olyan rabbihelyettesek képzése, akik a zsidó hitéletben, liturgiában és tudományosságban otthonosak, idegen nyelvi
ismeretekkel rendelkeznek és azon kommunikálni tudnak, így képesek lesznek a megfelelő irányítással a zsidó hitéleti, liturgiai
és pasztorális alaptevékenységek ellátására és irányítására a határon inneni és az azon túli zsidó hitközségeknél, közösségeknél.
A rabbihelyettes alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és
kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a képzés második, mesterfokozatot adó ciklusában történő
folytatásához.
Az alapfokozat megszerzéséhez ivrit (modern héber) nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú
4. ZSIDÓ LITURGIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2182 Az alapképzési szak megnevezése: zsidó liturgika (Jewish Liturgy)
szakképzettség: zsidó liturgikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jewish Liturgist
Olyan szakemberek képzése, akik képesek a zsidó liturgika területének mind vallási, mind pedig világi jellegű tartalmait
magas színvonalon képviselni és interpretálni; valamint a zsidó hitéletben, liturgiában otthonosak, így képesek lesznek a
megfelelő irányítással a zsidó hitéleti és liturgiai alaptevékenységek ellátására a határon inneni és az azon túli zsidó
hitközségeknél, közösségeknél. A zsidó liturgika alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és
szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a képzés
 5.2186 RABBI MESTERKÉPZÉSI SZAK, OSZTATLAN KÉPZÉS
 1. A mesterképzési szak megnevezése: rabbi (Rabbinical Studies)
 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése:
 szakképzettség: okleveles rabbi
 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Rabbi
 3. Képzési terület: hitéleti
 5. A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 300 kredit
 6. A képzés célja:
 Olyan rabbik képzése, akik rendelkeznek az egyetemes emberi kultúra összefüggéseinek alapos és mély ismeretével;
ismerik a zsidóság eredeti nyelvű forrásait, interpretációit és a zsidó vallás hitbeli rendszerét; valamint képesek és készek
tudásuk továbbfejlesztésére. A rabbi teendőket el tudják látni és a hitközségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé válhatnak.
A mesterképzési szakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő
mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
 A mesterfokozat megszerzéséhez ivrit (modern héber) nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert
nyelvvizsga és angol nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű
6.2187 ZSIDÓ KULTÚRATÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: zsidó kultúratörténet (History of Jewish Culture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles kultúratörténész zsidó kultúratörténet szakon
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian of Jewish Culture
5. A mester fokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit
A judaizmus, a judaisztika, a zsidó történelem, a zsidó irodalom, a zsidó filozófia, a zsidósággal foglalkozó
tudományterületek és a művészettudományokban, valamint az egyetemes kultúra diszciplínáiban jártas, és a héber mellett
legalább egy modern világnyelven kommunikálni képes kultúratörténészek képzése. A szakon diplomát szerzők a zsidó
kulturális, szociális, és közösségpolitikai élet területei mellett, az általában vett kulturális, oktatási, és tudományos életben is
alkalmazhatják itt szerzett ismereteiket. A mesterképzési szakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és
szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik
doktori képzésben történő folytatásához.
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga és egy
másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi
VI. A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ
1. BUDDHISTA TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2190 Az alapképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Religious Teaching)
szakképzettség: buddhista tanító (zárójelben megjelölve a szakirányt)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Religious Teacher
választható szakirányok: dharmatanítói, vallástörténeti és filozófiai, indiai nyelvi és kultúrtörténeti, tibeti nyelvi és
kultúrtörténeti, kínai nyelvi és kultúrtörténeti, japán nyelvi és kultúrtörténeti, budo szakoktatói (Dharmateaching, History of
Religion and Philosophy, Indian Language and Culture, Tibetan Language and Culture, Chinese Language and Culture,
Japanese Language and Culture, Budo Teacher)
A szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas
szakemberek képzése, akik alapszinten ismerik a buddhista vallás kialakulásának történeti előzményeit és hátterét; a Tan
alapvető tételeit lefektető Sákjamuni Buddha életét és tanításait; a buddhizmus széles körű elterjedésének folyamatát; a
buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak kialakulását és eszmerendszerét; a buddhizmus világiak részére kidolgozott
életgyakorlatát, meditációs praxisát; a buddhizmus szentiratait és kommentárirodalmát; a buddhizmus művészetét és kultúráját;
továbbá a hagyományos buddhista tanításnak a modern ember gondolkodására gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatását.
2. BUDDHISTA TANÍTÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.2194 A mesterképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Religious Teaching)
2.2195 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése:
szakképzettség: okleveles buddhista tanító (zárójelben megjelölve a szakirányt)
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Religious Teacher
választható szakirányok: dharmatanítói, vallástörténeti és filozófiai, indiai nyelvi és kultúrtörténeti, tibeti nyelvi és
kultúrtörténeti, kínai nyelvi és kultúrtörténeti, japán nyelvi és kultúrtörténeti (Dharmateacher, History of Religion and
Philosophy, Indian Language and Culture, Tibetan Language and Culture, Chinese Language and Culture, Japanese Language
and Culture)
5. A mester fokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit
A mesterképzési szakon folyó oktatás célja a buddhista tanító alapképzési szakon elsajátított ismeretekre és kompetenciákra
építve azok további bővítése, illetve elmélyítése, különös tekintettel a következő területekre: a buddhizmus meghatározó
filozófiai iskoláinak részletes, elmélyült megismerése; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatának, meditációs
praxisának magasabb szintű, életmódszerű elsajátítása; a buddhizmus szentiratainak és kommentárirodalmának idegen (angol)
nyelvű fordításokra is támaszkodó alapos feldolgozása; a buddhizmus szentiratainak és kommentárirodalmának idegen (angol)
nyelvű fordításokra is támaszkodó másodlagos szakirodalom áttekintése, részben feldolgozása; a buddhizmus nyugati
elterjedésének és beágyazódási folyamatának tanulmányozása; a buddhizmus és a modern társadalomtudományok,
természettudományok lehetséges kapcsolatának vizsgálata; a buddhizmus és más vallások összehasonlító elemzése; továbbá a
hagyományos buddhista tanítás magas szintű kifejtésének és átadásának készsége.
VII.2198 MAGYARORSZÁGI KRISNATUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE
1.2199 A VAISNAVA TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2200 Az alapképzési szak megnevezése: vaisnava teológia (Vaisnava Theology)
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA);
szakképzettség: vaisnava teológus, teológia szakirányon;
vaisnava teológus, vaisnava vallásbölcselő szakirányon
szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Vaisnava Theologist
választható szakirányok: teológia, vaisnava vallásbölcselő (Theology, Vaisnava Religious Philosophy)
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 kredit
6. A képzés célja:
Az alapképzési szakon folyó oktatás célja a vaisnava hittudományban jártas olyan szakemberek képzése, akik alapszinten
ismerik a vaisnava vallás dogmatikáját, filozófiai rendszerét, szentírásait és azok magyarázatait, a vaisnava exegetikai
hagyományt, a hinduizmus egyéb irányzatait, a vaisnavizmus nyugati elterjedésének történetét és körülményeit, a szanszkrit
nyelvet, a világvallások teológiai rendszereit, az alapvető kommunikációelméleteket és gyakorlatokat, a vaisnava templom
működését és irányítását, a közösségszervezés elveit és gyakorlatát, a védikus tudományosság és művészetek eredményeit.
Az oklevél megszerzésének feltétele a külső intézményben, vagyis a Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közössége
somogyvámosi központjában, az 5. félév előtt végzett 80 órás szakmai gyakorlat.
2.2204 A VAISNAVA JÓGAMESTER ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.2205 Az alapképzési szak megnevezése: Vaisnava jógamester (Vaisnava Yoga)
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA);
szakképzettség: vaisnava jógamester, dzsnyánajóga szakirányon;
vaisnava jógamester, bhaktijóga szakirányon
szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Vaisnava Yogamaster
választható szakirányok: dzsnyánajóga, bhaktijóga (DzsnyanaYoga, BhaktiYoga)
6. A képzés célja:
A Vaisnava jógamester szakon folyó oktatás célja a vaisnava hittudományban jártas olyan szakemberek képzése, akik
alapszinten ismerik a jógaszentírásokat és ezek magyarázatait, a jógahagyományokhoz kapcsolódó vallásfilozófiát és azok
alkalmazását, a hinduizmus irányzatait, különös tekintettel a vaisnavizmusra, a vaisnavizmus nyugati elterjedésének történetét
és körülményeit. Ismerik a szanszkrit nyelvet, a jóga különféle gyakorlati elemeit (ászanák, meditáció és légzőgyakorlatok),
illetve azok élettani hatásait, valamint az általános anatómiát, élettant, s az általános egészségtannal kapcsolatos ismereteket.
Ismerik a jóga valódi szerepét és lehetőségeit a mai ember életében s mindezeket képesek továbbadni, tanítani és fejleszteni.
Az oklevél megszerzésének feltétele a külső intézményben, vagyis a Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közössége
somogyvámosi központjában, az 5. félév előtt végzett 80 órás szakmai gyakorlat.
 3.2209 A VAISNAVA TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
 1. A mesterképzési szak megnevezése: vaisnava teológia (Vaisnava Theology)
 végzettségi szint: mesterfokozat (magister, mester; rövidítve: MA);
 szakképzettség: okleveles vaisnava teológus
 szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Vaisnava Theologist
 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
 A mesterképzés célja olyan vallási ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik magas szinten ismerik a vallási
jelenségeket, továbbá a vallási hagyományokat, különösen a hinduizmus irányzatait.
 A gaudíja vaisnava irányzat szempontjából leginkább fontos, Bhágavata Puránán, valamint a 1617. században alkotó
vrindávanai Goszvámik kiterjedt kommentárirodalmán keresztül a hallgatók elsajátítják a vaisnava exegetika és irodalom
hagyományát, módszertanát, valamint azt, hogy ezt hogyan mutassák be nyugati közegben.
 A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak a vaisnava vallási jelenségek teológiai és hittudományi feldolgozására,
szanszkrit nyelvű szentírások elemzésére, valamint kulturális intézményekben, könyvkiadásban, folyóiratszerkesztésben,
tömegtájékoztatásban, közgyűjteményekben, társadalomtudományi intézetekben, művészeti kutatóintézetekben és
műhelyekben a tudományos életben való aktív részvételre. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori
 VIII.2210 KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG
 1. TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
 1. Az alapképzési szak megnevezése: teológia (Theology)
 szakképzettség: teológus
 szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Theologian
 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 240 kredit
 Az alapképzési szakon folyó képzés célja olyan teológusok képzése, akik a képzés során átfogóan megismerik a
kereszténység ősforrását jelentő Biblia eszmerendszerét a maga történelmi beágyazottságában és művelődéstörténeti
összefüggéseivel, ami kiegészül egyháztörténeti, vallástörténeti és filozófiatörténeti ismeretekkel. Jól tájékozódnak a vallási
eszmerendszerek világában, átlátják azok összefüggéseit az emberiség történelmével és művelődéstörténetével. A képzés
megalapozza a mások vallási, világnézeti, lelkiismereti meggyőződését tiszteletben tartó szemléletet, illetve magatartást is. Az
alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, egyházi
tevékenységre, továbbá ismereteik hasznosítására számos világi hivatás betöltésénél illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés
második ciklusában folytassák.
1: Megállapította: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 1. §. Hatályos: 2007. III. 27től.
3: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 1. §. Hatályos: 2010. V. 31től.
4: Az utolsó mondatot beiktatta: 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 1. §. Hatályos: 2008. I. 6tól.
5: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 2. § (1). Hatályos: 2010. V. 31től.
6: Beiktatta: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 2. § (2). Hatályos: 2010. V. 31től.
7: Beiktatta: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 2. § (2). Hatályos: 2010. V. 31től.
8: Megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 1. § (1). Hatályos: 2014. VI. 1től.
9: Beiktatta: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 1. § (1). Hatályos: 2014. VI. 1től.
16: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 3. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31től.
17: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 3. § (1), 1. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 28. § (1) a), 56. § (1) aa).
18: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 28. § (1) b).
19: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 3. § (1), 1. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 28. § (1) c).
25: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 28. § (1) c).
34: Hatályon kívül helyezte: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 52. § (2). Hatálytalan: 2010. V. 31től.
42: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 28. § (2) ca).
43: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 28. § (2) cb).
48: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 28. § (3).
76: Megállapította: 14/2006. (XII. 13.) OKM rendelet 1. § (1). Hatályos: 2006. XII. 21től.
87: Beiktatta: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 2. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2009. X. 17től.
92: Beiktatta: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §, 1. melléklet. Hatályos: 2014. VI. 1től.
94: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 4. § (1), 3. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (1) a), 56. § (1) ba).
97: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (1) da), db).
98: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (1) e).
101: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 4. § (1), 3. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (2) aa), ac).
Módosítva: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (2) ab) alapján.
103: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (2) ca), cb).
104: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (2) da), db), dc).
105: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (2) ea).
106: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (2) eb).
107: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (2) fa), fb).
114: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 4. § (1), 3. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (4) a), 56. § (1)
ab).
117: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (4) d).
138: Módosította: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 33. § (4). Lásd: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 33. § (2).
ab).
151: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (5) f).
155: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (6) a).
163: Megállapította: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 3. §, 2. számú melléklet. Hatályos: 2009. X. 17től. Lásd: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 33. §
(2).
ab).
169: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 29. § (7) ea), eb), ec).
174: Megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 3. §. Hatályos: 2014. VI. 1től.
191: Módosította: 32/2007. (VIII. 30.) OKM rendelet 1. § (1), 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 30. § (2) c).
208: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 6. §, 7. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 31. § (2) a).
209: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 6. §, 7. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 31. § (2) b).
211: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 4. § (1), 31. § (2) c).
214: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 6. §, 7. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31től.
215: A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 4. § (3). Hatályos: 2014. VI. 1től.
219: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 4. § (4), 31. § (3) ca), cb).
230: A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 5. §. Hatályos: 2014. VI. 1től.
231: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) c). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
242: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 32. § (2) ea), eb).
243: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 32. § (2) f).
245: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) c). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
246: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) d). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
251: A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 6. §. Hatályos: 2014. VI. 1től.
252: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 9. § (1), 10. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 33. § (2) a).
253: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 9. § (1), 10. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 33. § (2) ba), bb).
277: Megállapította: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 21. §. Hatályos: 2009. X. 17től.
303: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 10. § (1), 13. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 34. § (2) b).
304: Megállapította: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 20. § (2). Hatályos: 2009. X. 17től. Lásd: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 33. § (2).
ac).
370: Megállapította: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 4. §, 3. számú melléklet. Hatályos: 2009. X. 17től. Lásd: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 33. §
(2). Végre nem hajtható módosítására lásd: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 20. § (2).
399: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 10. § (1), 13. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 34. § (8) ca), cb).
411: Beiktatta: 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 2. §. A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (1). Hatályos: 2014.
VI. 1től.
418: Beiktatta: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 11. §, 15. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31től.
421: Beiktatta: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (2), 2. melléklet. Hatályos: 2014. VI. 1től.
423: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 12. §, 16. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 35. § (1).
425: Megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 8. §, 3. melléklet. Hatályos: 2014. VI. 1től.
427: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 12. §, 16. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 35. § (2) a), 56. § (1) ad).
429: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 35. § (2) ca), cb), cc).
434: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 12. §, 16. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 35. § (3) a), 56. § (1) ad).
436: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 35. § (3) ca), cb), cc), cd).
437: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 35. § (3) da), db), dc), dd).
445: Módosította: 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 3. §.
bb).
473: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 14. §, 20. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 37. § (2) a), 56. § (1) bc).
483: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 38. § (1) ba), bb).
491: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 38. § (2) da), db), dc), dd).
504: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 38. § (4) ba), bb), bc).
527: Beiktatta: 14/2006. (XII. 13.) OKM rendelet 1. § (3). Hatályos: 2006. XII. 21től.
528: Megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 10. §, 4. melléklet. Hatályos: 2014. VI. 1től.
530: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 16. § (1), 22. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 39. § (1) a), b), c), d),
e), f).
536: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 16. § (4), 25. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 39. § (2) aa), ab), 56.
§ (1) ae).
§ (1) ae).
545: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 39. § (3) da), db).
547: Beiktatta: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 2. §. Hatályos: 2007. III. 27től.
bd).
618: Beiktatta: 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 4. §. Hatályos: 2008. I. 6tól.
619: Megállapította: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 24. §. Hatályos: 2009. X. 17től.
634: Beiktatta: 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelet 1. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2008. VIII. 30tól.
af).
af).
af).
af).
§ (1) af).
§ (1) af).
af).
678: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 41. § (1) da).
679: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 41. § (1) db).
681: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 18. § (1), 30. melléklet. Az utolsó mondatot beiktatta: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 12. §
(6). Hatályos: 2014. VI. 1től.
683: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 18. § (1), 30. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 41. § (2) aa), ab).
686: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 41. § (2) da).
687: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 41. § (2) db).
698: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) e). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
699: Megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 12. § (7), 6. melléklet. Hatályos: 2014. VI. 1től.
700: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) f). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
762: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 20. § (2), 34. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 42. § (3).
775: Módosította: 32/2007. (VIII. 30.) OKM rendelet 2. § (2).
800: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) ka).
816: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 42. § (4) aa).
817: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 42. § (4) ab).
846: Beiktatta: 32/2007. (VIII. 30.) OKM rendelet 2. § (1). Hatályos: 2007. IX. 14től.
882: Beiktatta: 32/2007. (VIII. 30.) OKM rendelet 2. § (1). A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 13. § (3). Hatályos:
2014. VI. 1től.
975: Beiktatta: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 3. § (2). Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) pa).
979: Beiktatta: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 3. § (2). Hatályos: 2007. III. 27től.
983: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) la).
998: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) kb).
1024: Beiktatta: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 22. §, 38. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) qa).
1029: Beiktatta: 14/2006. (XII. 13.) OKM rendelet 2. § (2). A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 15. § (1). Hatályos:
2014. VI. 1től.
1030: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) g). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
1031: Beiktatta: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 3. § (3). Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) pb).
1036: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) g). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
1037: Megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 15. § (2), 9. melléklet. Hatályos: 2014. VI. 1től.
1064: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 45. § (2) b), 56. § (1) kc).
1066: Beiktatta: 32/2007. (VIII. 30.) OKM rendelet 2. § (5). Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) qb).
1082: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) ma).
1083: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) kc).
1102: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) kc).
1104: Beiktatta: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 25. § (4), 45. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31től.
1106: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 45. § (4) ba).
1107: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 45. § (4) bb).
1115: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 46. § (1) a), 56. § (1) kd).
1119: Beiktatta: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 3. § (4). A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 17. § (1). Hatályos:
2014. VI. 1től.
1123: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 46. § (2) b), 56. § (1) mb).
1140: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 46. § (5) ba), 56. § (1) kd).
1154: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) i).
1165: Hatályon kívül helyezte: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) j). Hatálytalan: 2014. VI. 1től.
1169: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) kd).
1181: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 26. § (1), 46. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31től. A 26/2010. (V. 27.) OKM rendelet 2. §
szerint megállapított szöveggel lép hatályba.
1198: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) pc).
1214: Megállapítva: 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelet 21. § alapján. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 47. § (3) b).
1222: Beiktatta: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 3. § (5). Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) qc).
1240: Beiktatta: 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet 3. § (5). A cím szövegét megállapította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 18. § (1). Hatályos:
2014. VI. 1től.
ha).
1319: Beiktatta: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 11. §, 10. számú melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) pc).
1353: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) mc).
hb).
1382: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 48. § (2) ea), eb), ec).
1394: Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 30. § (5), 60. melléklet. Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 48. § (4) aa), ab).
1422: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) ke).
1431: Módosította: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 56. § (1) r).
A net.jogtar.hu (http://net.jogtar.hu) oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!

A Pszichopedagógus Kompetenciája" - 15-2006. (IV. 3.) OM Rendelet Az Alap - És Mesterképzési Szakok Képzési És Kimeneti Követelményeiről

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Pszichopedagógus Kompetenciája" - 15-2006. (IV. 3.) OM Rendelet Az Alap - És Mesterképzési Szakok Képzési És Kimeneti Követelményeiről

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

1.1001 A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Environmental Management

Műveltségi terület Első tanári szakképzettségek1 Az első tanári szakképzettség

harsonatanár előadóművészet klasszikus

Hitoktatási terület hittanárnevelő tanár katekétalelkipásztori munkatárs5

háztartásgazdálkodástanár7 a gazdaságtudományok képzési terület bármely

You might also like

A Pszichopedagógus Kompetenciája" - 15-2006. (IV. 3.) OM Rendelet Az Alap - És Mesterképzési Szakok Képzési És Kimeneti Követelményeiről

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Pszichopedagógus Kompetenciája" - 15-2006. (IV. 3.) OM Rendelet Az Alap - És Mesterképzési Szakok Képzési És Kimeneti Követelményeiről

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

1.1001 A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Environmental Management

Műveltségi terület Első tanári szakképzettségek1 Az első tanári szakképzettség

harsonatanár ­ előadó­művészet klasszikus

Hitoktatási terület hittanár­nevelő tanár ­ katekéta­lelkipásztori munkatárs5

háztartásgazdálkodás­tanár7 ­ a gazdaságtudományok képzési terület bármely

You might also like

harsonatanár előadóművészet klasszikus

Hitoktatási terület hittanárnevelő tanár katekétalelkipásztori munkatárs5

háztartásgazdálkodástanár7 a gazdaságtudományok képzési terület bármely