LYYSKI

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2007. január 11. *

A C-40/05. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet az Överklagandenämnden för högskolan (Svédország) a Bírósághoz
2005. február 3-án érkezett, 2005. február 1-jei határozatával terjesztett elő az előtte

Kaj Lyyski

és

az Umeå universitet

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, A. Borg Barthet és J. Malenovský (előadó) bírák,

főtanácsnok: C. Stix-Hackl,
hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes,

* Az eljárás nyelve: svéd.

I - 117
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

tekintettel az írásbeli eljárásra és a 2006. április 27-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

— a svéd kormány képviseletében K. Wistrand, meghatalmazotti minőségben,

— a lengyel kormány képviseletében T. Nowakowski, meghatalmazotti minőség­

ben,

— az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében L. Ström van Lier és G. Rozet,

meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2006. szeptember 14-i tárgyaláson történt meg­

hallgatását követően,

meghozta a következő

ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgya az EK 12. és EK 39. cikk értelmezése.

I - 118
 LYYSKI

2 A kérelmet K. Lyyski - finnországi oktatási intézményben tanárként alkalmazott

svéd állampolgár - és az Umeå universitet (Svédország) között folyamatban lévő
eljárásban nyújtották be, melynek tárgya, hogy elutasították K. Lyyskinek az említett
egyetemen zajló képzésen való részvételre benyújtott jelentkezését

Jogi háttér

A közösségi jog

3 Az EK 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A 2. cikkben foglaltak megvalósítása céljából a Közösség tevékenysége - e szerződés

rendelkezései és az abban meghatározott ütemezés szerint - a következőket foglalja
magában:

[...]

q) hozzájárulás a minőségi oktatáshoz és szakképzéshez, valamint a tagállamok

kultúrájának virágzásához;

[...]"

I - 119
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

4 Az EK 12. cikk első mondata a következőképpen rendelkezik:

„E szerződés alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme

nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés."

5 Az EK 39. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében:

„(1) A Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását.

(2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján

történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói
között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási
feltételek tekintetében."

6 Az EK 149. cikk (1) és (2) bekezdése kimondja:

„(1) A Közösség a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség

esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás
fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az
oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint
kulturális és nyelvi sokszínűségét.

I - 120
 LYYSKI

(2) A Közösség fellépésének célja

[...]

— a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése [...]

[...]''

7 Az EK 150. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében:

„(1) A Közösség olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a

tagállamok ezirányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a
tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó
hatáskörét.

(2) A Közösség fellépésének célja:

[...]

— a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítése, továbbá az tanárok és a

szakképzésben részt vevők, különösen a fiatalok mobilitásának ösztönzése;

[...]"
I - 121
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

A nemzeti jog

A Svédországban határozatlan időre tanárként történő alkalmazás feltételeire

vonatkozó rendelkezések

8 A közoktatásról szóló 1985:1100 törvény (skollagen [1985:1100]; a továbbiakban:

közoktatási törvény) 2. fejezete 4. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontja, valamint
második bekezdése kimondja, hogy a közoktatásban óvodai pedagógusként, iskolai
tanárként, illetve szabadidős pedagógusként határozatlan időre foglalkoztatható:

„(1) a felsőoktatásról szóló 1992:1434 törvény (högskolelagen [1992:1434]) 1 . fejeze­

tének 11. §-a alkalmazásával a kormány által hozott rendelkezések alapján
tanárképzést, illetve gyermekek és fiatalok oktatására vonatkozó képzést,
valamint egy korábbi rendszer alapján ezzel egyenértékű, főbb tantárgyaiban a
betöltendő álláshoz előírt oktatási tárgyaknak megfelelő képzést elismerő svéd
diplomával rendelkező személy;

(2) minden olyan személy, aki képesítésére vonatkozóan a Högskoleverket

(Felsőoktatási Hivatal) által a 4a. és a 4b. § alapján kiállított igazolással
rendelkezik.

Aki nem rendelkezik megfelelő képesítéssel, akkor vehető fel határozatlan időre, ha a
képesítéssel rendelkező jelentkezők száma nem elegendő, a felvétel egyedi okokból
indokolt, a betöltendő álláshoz kapcsolódó oktatási tárgyaknak megfelelő, a
képesítéssel egyenértékű szakmai képesítéssel rendelkezik, valamint ha feltehető,
hogy alkalmas a tanításra [...]".

I - 122
 LYYSKI

9 A közoktatási törvény 4a. §-a értelmében:

„Minden olyan személy részére, aki külföldön tanári képesítést szerzett, e

képesítésről igazolást állítanak ki, amennyiben az önmagában vagy szakmai
tapasztalattal együtt megfelel a 4. § első bekezdésének 1. pontjában előírt képzésnek.
[...]"

Az alapügyben szereplő képzési programra vonatkozó rendelkezések

10 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik, hogy a 2002. évi

költségvetési törvénytervezet értelmében néhány éve különleges tanárképzési
projektet (särskild lärarutbildning; a továbbiakban: SÄL-program vagy SÄL-
képzések) indítottak el, amelynek célja - a diákok jelentősen megnövekedett
számára, illetve számos tanár nyugdíjba vonulására tekintettel - további tanárok
kiképzése.

1 1 A különleges tanárképzésről szóló 2001:740 rendelet (förordning om särskilda

lärarutbildningar [2001:740]; a továbbiakban: SÄL-rendelet) határozza meg a SÄL-
képzésre vonatkozó rendelkezéseket. Hat egyetem és felsőoktatási központ
feladatául írja elő olyan tanárok képzését, akik nem rendelkeznek a svéd oktatási
intézményekben határozatlan időre történő foglalkoztatáshoz szükséges megfelelő
képesítéssel, illetve akik kiegészítő képesítést szeretnének szerezni. E kezdemé­
nyezéssel mintegy 4000 tanárt kívánnak képezni. A SÄL-rendelet 2001. november 1-
jétől 2006. december 31-ig hatályos.

I - 123
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

12 A SÄL-rendelet „Hatály" cím alatt szereplő 1. §-a kimondja:

„Jelen rendelet tartalmazza az egyedi módon szervezett, a hallgatók tanári

vizsgájának letételére irányuló felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos rendelkezése­
ket."

13 ASÄL-rendeletnek „A képzések helye" cím alatt szereplő 2. §-a kimondja:

„A képzésekre a kormány által kijelölt egyetemeken és állami felsőoktatási

intézményekben kerül sor. A »felsőoktatási intézmény« kifejezés a továbbiakban
az egyetemekre és a felsőoktatási intézményekre egyaránt vonatkozik."

14 A SÄL-rendeletnek „A képzések célja" cím alatt szereplő 3. §-a értelmében:

„A képzések célja a képesített tanárok iránti igény gyors kielégítése, e képzések az

érintett településekkel történt egyeztetés után a felsőoktatási intézmények által
választott tantárgyakból vagy szakokból állnak."

I - 124
 LYYSKI

15 A felvételi követelményekkel kapcsolatban a SÄL-rendelet 6. §-a a következőket írja

elő:

„Aki nem teljesíti a határozatlan időre történő felvételhez szükséges, a [közoktatási

törvény] 2. fejezete 4. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontjában foglalt feltételeket,
felvehető a képzésre, amennyiben:

1. azon felsőoktatási képzésekre, amelyeken előzőleg részt vett, illetve szakmai

tapasztalatára tekintettel alkalmas a képzési tárgyakból vagy szakokra vonatko­
zóan a tanári vizsga letételére, és

2. olyan oktatási intézményben alkalmazzák tanárként, ahol elvégezheti a képzés

gyakorlati részét

Minden olyan jelentkező, aki teljesíti a határozatlan időre történő felvételhez

szükséges, a [közoktatási törvény] 2. fejezete 4. §-a első bekezdésének 1. és
2. pontjában előírt követelményeket, szintén felvehető a képzésbe, amennyiben azzal
lehetősége nyílik egy vagy több kiegészítő tantárgy, illetve szak oktatásához
szükséges képesítés megszerzésére."

16 A SÄL-rendelet 7. §-a értelmében:

„A 6. §-ban foglaltak sérelme nélkül valamennyi jelentkező köteles előzőleg olyan

megfelelő felsőoktatási képzésen részt venni, amely alapján a jelen rendeletnek

I - 125
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

megfelelő képzésen lehetősége van a 6. § első bekezdése szerinti tanári oklevél, illetve
a 6. § második Obekezdése szerint más tantárgy tanítására vonatkozó képesítés
megszerzésére. A Svédországban vagy külföldön szerzett egyenértékű ismereteket
felsőoktatási képzésnek kell tekinteni."

17 A SÄL-rendelet 10. §-a kimondja, hogy a SÄL képzést legalább részidőben kell
nyújtani, és legkésőbb 2006. december 31-ig be kell fejezni. Egy hallgató képzésének
teljes időtartama nem haladhatja meg a 60 pontértéket. Az említett képzéseket az
egyes hallgatók korábbi képzésének és szakmai tapasztalatának figyelembevételével
kell megtervezni.

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

18 K. Lyyski svéd állampolgár beadta jelentkezését az Umeå universitetre, hogy ott a

2004-es őszi félévtől kezdve a SÄL-program keretében képzésen vegyen részt.

19 Jelentkezésébe beírta, hogy e képzés időtartama alatt tanárként dolgozik az áboi

([finn neve: Turku] Finnország) svéd tannyelvű középiskolában.

20 Az Umeå universitet elutasította jelentkezését. Az egyetem álláspontja szerint - a

SÄL-rendelet saját értelmezése, valamint e rendeletre vonatkozóan a svéd nemzeti
oktatási minisztérium által adott értelmezés alapján - K. Lyyski nem teljesítette a
SÄL-program keretében nyújtott képzésen való részvételhez szükséges feltételeket,
mivel nem állt valamely svéd oktatási intézmény alkalmazásában, így e képzés
gyakorlati részét Finnországban kellene teljesítenie.

I - 126
 LYYSKI

21 K. Lyyski a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult jelentkezésének az Umeå

universitet által történt elutasítása ellen. Álláspontja szerint el kellett volna ismerni,
hogy eleget tesz az említett képzésre való felvétel követelményeinek, és - mint
Finnországban élő svéd állampolgár, aki e tagállam svéd tanítási nyelvű közép­
iskolájának alkalmazottja - kellő szakmai tapasztalattal rendelkezik a tanári pálya
megkezdéséhez.

22 Az Umeå universitet a maga részéről különösen arra hivatkozik, hogy a SÄL-

képzésekre történő bejutáshoz szükséges, valamely svéd oktatási intézményben
történő alkalmazásra vonatkozó feltételeket objektív és azok céljával arányos
indokok támasztják alá.

23 A kérdést előterjesztő bíróság az EK 12. cikkre és az EK 149. cikk (1) bekezdésére,

valamint a Bíróság által a 115/78. sz. Knoors-ügyben 1979. február 7-én hozott
ítéletre (EBHT 1979., 399. o.), a 293/83. sz. Gravier-ügyben 1985. február 13-án
hozott ítéletre (EBHT 1985., 593. o.), a 24/86. sz. Blaizot-ügyben 1988. február 2-án
hozott ítéletre (EBHT 1988., 379. o.) és a C-224/98. sz. D'Hoop-ügyben 2002. július
11-én hozott ítéletre (EBHT 2002., I-6191. o.) hivatkozva úgy véli, hogy jelen helyzet
a közösségi jog hatálya alá tartozik, következésképpen felmerül a kérdés, hogy
összeegyeztethető-e a közösségi joggal az, hogy a SÄL-képzésekre történő felvétel
svéd iskolában való foglalkoztatáshoz kötött.

24 E körülmények alapján Överklagandenämnden för högskolan úgy határozott, hogy

az eljárást felfüggeszti, és az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes
döntéshozatalra:

„1) A közösségi jog és különösen az EK 12. cikk kizárja-e azt, hogy a svéd oktatási
intézményben való foglalkoztatás feltétel legyen az olyan tanárképzésben való

I - 127
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

részvétel megengedhetőségének vizsgálata során, amely képzés célja, hogy rövid

távú megoldást biztosítson Svédországban a képzett tanárok iránti igény
kielégítésére? Az ilyen követelmény indokoltnak és arányosnak tekinthető-e?

2) Az első kérdésre adott választ befolyásolja-e az, hogy a képzésre jelentkező

- Svédországtól eltérő tagállamban lévő iskolában alkalmazott - svéd
állampolgár vagy más tagállam állampolgára?

3) Az első kérdésre adott választ befolyásolja-e az, hogy a tanárok képzését csak
meghatározott időre hozták létre, vagy pedig állandóbb jellegű képzésről van
szó?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

25 Kérdéseivel - amelyeket együtt kell megvizsgálni - a kérdést előterjesztő bíróság

lényegében azt kérdezi, hogy ellentétes-e a közösségi joggal, hogy valamely
tagállamban a képesítéssel rendelkező tanárok iránti igény rövid távú kielégítése
céljából ideiglenesen szervezett képzésre vonatkozó nemzeti szabályozást úgy
alkalmazzák, hogy az e képzésen való részvétel csak az említett tagállam valamely
oktatási intézményében alkalmazott jelentkezőknek van fenntartva, és hogy ennek
mérlegelése során van-e annak jelentősége, hogy e képzés állandóbb jellegű-e vagy
sem, illetve hogy a jelentkezők e tagállam állampolgárai-e vagy sem.

I - 128
 LYYSKI

26 A kérdések megválaszolásához elsőként ellenőrizni kell, hogy az alapügyben

szereplőhöz hasonló helyzet a közösségi jog hatálya alá tartozik-e.

27 Jelen esetben a képzés, amelyre a SÄL-program keretén belül az alapügy felperese

jelentkezett, elsősorban olyan tanárok képzését célozza, akik nem rendelkeznek
megfelelő képesítéssel ahhoz, hogy svéd oktatási intézménybe őket a közoktatási
törvényben előírtak alapján a szokásos eljárással határozatlan időre felvegyék. E
képzés - amelyet a tagállami költségvetésben előírt konkrét finanszírozással
határozott időre hoztak létre - olyan egyéni képesítést kíván biztosítani, amellyel
határozatlan időre tanári hivatást lehet betölteni. Ebből következően be kell látni,
hogy a SÄL-rendelet szakképzésre irányul. Ezt a képzést egyebekben csak
meghatározott egyetemek és egyes felsőoktatási intézmények nyújtják.

28 Ahogyan a Bíróság a fent hivatkozott Gravier-ügyben hozott ítélet 25. pontjában már
kifejtette, a szakképzésre való bejutás feltételei az EK-Szerződés alkalmazási körébe
tartoznak, (lásd még a C-65/03. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 2004. július 1-
jén hozott ítélet [EBHT 2004., I-6427. o.] 25. pontját és a C-147/03. sz., Bizottság
kontra Ausztria ügyben 2005. július 7-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-5969. o.]
32. pontját).

29 Az ítélkezési gyakorlatból továbbá az következik, hogy mind a felsőfokú, mind pedig

az egyetemi tanulmányok szakképzést jelentenek (lásd a fent hivatkozott Blaziot-
ügyben hozott ítélet 15-20. pontját és a 42/87. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben
1988. szeptember 27-én hozott ítélet [EBHT 1988., 5445. o.] 7. és 8. pontját,
valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Ausztria ügyben hozott ítélet
33. pontját). E megállapítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az oktatás
állandó jellegű-e vagy sem.

I - 129
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

30 E körülmények alapján a szakképzéssel kapcsolatos, az alapügy felperesével szemben

hozotthoz hasonló határozat tartalma alapján a közösségi jog hatálya alá tartozhat.

31 A munkavállalóknak az EK 39. cikk (1) bekezdésének értelmében vett szabad

mozgásával kapcsolatban a Bíróság kimondta, hogy e jogát igénybe vevő és korábban
a lakóhelyétől eltérő tagállamban kereső tevékenységet folytató közösségi polgár
lakóhelyétől vagy állampolgárságától függetlenül az említett cikk hatálya alá tartozik
(lásd különösen a C-18/95. sz. Terhoeve-ügyben 1999. január 26-án hozott ítélet
[EBHT 1999., I-345. o.] 27. pontját).

32 Mivel az alapügy felperese ugyanebben a helyzetben van - vagyis az állampolgársá­

gától eltérő tagállamban folytat kereső tevékenységet - az ő esete a közösségi jog
hatálya alá tartozik. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy a közösségi jog
szabályaival ellentétes-e a SÄL-rendelethez hasonló nemzeti szabályozás.

33 Elsőként meg kell állapítani, hogy az EK 12. cikkben - amelyre a kérdést előterjesztő
bíróság kifejezetten hivatkozik - megfogalmazott, az állampolgárság alapján történő
bármely hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elve csak a közösségi jog
által szabályozott azon esetekben alkalmazható önállóan, amelyekre a Szerződés
nem tartalmaz a hátrányos megkülönböztetést tiltó különös szabályt (lásd a
C-100/01. sz., Oteiza Olazabal ügyben 2002. november 26-án hozott ítélet
[EBHT 2002., I-10981. o.] 25. pontját, a C-289/02. sz. AMOK-ügyben 2003.
december 11-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-15059. o.] 25. pontját és a C-387/01. sz.
Weigel-ügyben 2004. április 29-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-4981. o.] 57. pontját).

I - 130
 LYYSKI

34 A munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatban ezt az elvet az EK 39. cikk

(2) bekezdése hajtotta végre és konkretizálta. Mindezek alapján nem szükséges az
EK 12. cikkről nyilatkozni (a fent hivatkozott Weigel-ügyben hozott ítélet 58. és
59. pontja).

35 Ezt követően ki kell emelni, hogy a Bíróság több alkalommal kimondta, hogy az EK-
Szerződésnek a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezései azt célozzák,
hogy a közösségi polgárok részére megkönnyítsék a Közösség egész területén belül
bármilyen szakmai tevékenység gyakorlását, és azokkal ellentétes minden olyan
intézkedés, amely a közösségi polgárokat hátrányosan érintheti, amennyiben
valamely másik tagállam területén kívánnak kereső tevékenységet folytatni (a
154/87. és 155/87. sz., Wolf és társai ügyben 1988. július 7-én hozott ítélet
[EBHT 1988., 3897. o.] 13. pontja; a C-415/93. sz. Bosman-ügyben 1995. december
15-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4921. o.] 94. pontja; a fent hivatkozott Terhoeve-
ügyben hozott ítélet 37. pontja; a C-190/98. sz. Graf-ügyben 2000. január 27-én
hozott ítélet [EBHT 2000., I-493. o.] 21. pontja és a C-109/04. sz. Kranemann-
ügyben 2005. március 17-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2421. o.] 25. pontja).

36 Nem vitatott, hogy a tanárok határozott időre történő felvétele minden olyan
tagállami polgár számára biztosított, aki rendelkezik a tanításhoz szükséges
képesítéssel. Ezzel kapcsolatban a svéd kormány - anélkül hogy ebben cáfolnák -
kifejti, hogy a SÄL-képzések éppenséggel más tagállamok azon állampolgárainak
szólnak, akiket Svédországban határozott időre szóló szerződéssel vettek fel
tanárnak, és akik a svéd állampolgároknál nagyobb valószínűséggel nem rendelkez­
nek azokkal a képesítésekkel, amelyek lehetővé tennék, hogy az amúgy szokásos
módon állandó tanári álláshoz jussanak.

37 Ugyanakkor - amennyiben a SÄL-rendelethez hasonló valamely nemzeti szabá­

lyozást úgy alkalmazzák, hogy a képzésre jelentkezők számára előírják, hogy az adott
tagállam valamely oktatási intézményében legyenek foglalkoztatva, következéskép­
pen kizárják azokat a jelentkezőket, akiket valamely másik tagállam oktatási
intézményében alkalmaznak - ez azzal jár, hogy hátrányosan érinti a más

I - 131
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

tagállamban dolgozó állampolgárokat, különösen azokat, akik az alapügy felpere­

séhez hasonlóan éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal Az ilyen szabályozás
alkalmazása tehát alkalmasnak tűnik a munkavállalók szabad mozgásának akadá­
lyozására, amit az EK-Szerződés 39. cikke főszabály szerint tilt.

38 Végül - bár az az előírás, hogy a SÄL-képzésre jelentkezőknek svéd oktatási

intézmény alkalmazásában kell állniuk, akadályozza a munkavállalók szabad
mozgását - ez mégis kikerülhet az EK 39. cikkben előírt tilalom hatálya alól, ha a
Szerződéssel összeegyeztethető legitim célt szolgál, és közérdeken alapuló kény­
szerítő indokok igazolják. Azonban még ebben az esetben is szükséges volna, hogy
az ilyen intézkedés alkalmazása alkalmas legyen az elérni kívánt célkitűzés
megvalósítására, és ne terjedjen azon túl (lásd különösen a C-19/92. sz. Kraus-
ügyben 1993. március 31-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-1663. o.] 32. pontját; a fent
hivatkozott Bosman-ügyben hozott ítélet 104. pontját; a C-224/01. sz. Köbler-
ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-10239. o.] 77. pontját és
a fent hivatkozott Kranemann-ügyben hozott ítélet 33. pontját).

39 Az EK 149. és 150. cikkből következik, hogy az oktatási rendszer és a szakképzés

szervezeti felépítése a tagállamok hatáskörébe tartozik. E hatáskör különösen az
oktatási rendszer megőrzését vagy fejlesztését foglalja magában, amely tehát a
Szerződés rendelkezései alapján legitim célnak minősül. Nem vitatott, hogy a SÄL-
rendelet pontosan e szempontból vizsgálandó.

40 A közérdeken alapuló kényszerítő okok megítélésével kapcsolatban nem vitatott,

hogy a SÄL-rendelet elfogadására annak eredményeként került sor Svédországban,
hogy nem volt elegendő számú - a közoktatási törvényben előírt szokásos eljárással
határozatlan időre felvett, képesítéssel rendelkező - tanár. Az iratokból következik,
hogy e tanárhiány az említett tagállamban egyrészt a jelentős számú nyugdíjba
vonuló tanár, másrészt a csekély számú, szokásos eljárással felvehető és a
feltételeknek megfelelő képesítéssel rendelkező diplomás, végül pedig az iskolások
számának növekedése miatt alakult ki. Mivel különösebben nem vitatott, hogy a

I - 132
 LYYSKI

diplomás tanárok határozatlan időre történő felvétele - bár a megfelelő diplomával

rendelkező valamennyi tagállami polgár számára nyitott - nem tette lehetővé az
említett tagállam szükségleteinek kielégítését, ezért az sem vonható kétségbe, hogy a
nemzeti hatóságok feladata, hogy határozott időre felvett tanárokkal oldják meg a
problémát

41 Felmerül a kérdés, hogy a SÄL-rendelet alkalmazása az elérni kívánt cél

szempontjából megfelel-e az arányosság követelményének.

42 Elsőként meg kell állapítani, hogy a SÄL-képzést - amelynek célja 4000 tanár
képzése - az állami költségvetésben meghatározott külön finanszírozással csak hat
egyetem és felsőoktatási intézmény nyújtja. Az iratokból nem következik, hogy e
körülmények alapján a képzésnek a ne csak időszakos jellege lenne.

43 Másrészt a különleges képzésen részt vevő jelentkezőkkel szemben követelmény,

hogy svéd oktatási intézmény alkalmazásában álljanak. Úgy tűnik, hogy e
követelmény - amely a tevékenységüket valamely másik tagállamban folytató
tanárokat akadályozhatja az említett képzésre való bejutásban - a különleges képzés
gyakorlati részének teljesítéséhez kapcsolódik. Erre a részre főszabály szerint ott
kerül sor, ahol a tanár a tevékenységét végzi. E gyakorlati rész nyomon követése és
értékelése nyilvánvalóan nehezebben valósítható meg, ha arra a svéd iskolarend­
szertől eltérő környezetben kerül sor.

I - 133
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

44 Annak eldöntéséhez, hogy a szóban forgó intézkedés túllépi-e a szükséges mértéket,

meg kell vizsgálni a szóban forgó képzés gyakorlati részére vonatkozó követelmé­
nyeket. A svéd kormány által a tárgyaláson előadott információkból kitűnik, hogy
bizonyos felsőoktatási intézmények vagy egyetemek felmenthetik az érdekelteket az
említett gyakorlati rész alól. Egyebekben az említett kormány nem zárta ki azt, hogy
a gyakorlatra egy másik oktatási intézményben kerüljön sor, mint amelyben a szóban
forgó személy tanári alkalmazásban áll. E körülmények között a Bíróság tudomására
hozott tények alapján nem határozható meg pontosan, hogy az említett képzés
gyakorlati része annak lényeges és kötelező elemét képezi-e vagy sem.

45 Egyebekben az alapügy felperese által végzett tanári tevékenység előzetesen

biztosítékot jelent arra, hogy alkalmas a SÄL-program keretében nyújtott képzésen
való részvételre és annak befejezését követően a svédországi tanításra. Bár nem
egyértelmű, hogy az adott jelentkező kifejezte-e abbéli határozott szándékát, hogy a
képzést követően határozatlan időre ténylegesen munkát vállal Svédországban, e
körülmény még semmiben sem befolyásolja helyzetének a svéd iskolákban
határozott időre alkalmazott tanárokkal való összevethetőségét, akiknek - mint az
a Bírósággal a tárgyaláson közöltekből következik - semmilyen kötelezettségük
nincs arra vonatkozóan, hogy az említett képzést követően határozatlan időre
tanárként helyezkedjenek el Svédországban.

46 Ilyen helyzetben az alapügy felperese által beadott jelentkezésnek pusztán azon az

alapon történő elutasítása, hogy az olyan személytől származik, aki nem svéd
oktatási intézmény alkalmazásában áll, ellentétesnek bizonyulhat az elérni kívánt

I - 134
 LYYSKI

céllal és aránytalan különösen akkor, ha - miután a svéd iskolákban alkalmazott

tanárok által benyújtott minden egyenértékű jelentkezés elfogadható - a képzés
gyakorlati része kivitelezésének akadályai gond nélkül elháríthatóak.

47 E körülmények alapján nem zárható ki, hogy a SÄL-rendelet alkalmazása meghaladja

a svéd oktatási rendszer megőrzésére és fejlesztésére irányuló cél eléréséhez
szükséges mértéket.

48 A Bíróság rendelkezésére álló információk korlátozott jellegére tekintettel az

alapügyben eljáró és a határozathozatal felelősségét viselő, kérdést előterjesztő
bíróság feladata annak meghatározása, vajon a jelen ítélet 42-45. pontjában kifejtett
szempontok alapján a SÄL-rendelet alkalmazása arányos-e az elérni kívánt céllal.

49 A fenti szempontokra tekintettel a feltett kérdésekre tehát azt a választ kell adni,
hogy a közösségi joggal nem ellentétes az, hogy valamely tagállamban a képesítéssel
rendelkező tanárok iránti igény rövid távú kielégítése céljából ideiglenesen szervezett
képzésre vonatkozó nemzeti szabályozás előírja, hogy az e képzésen való részvételre
jelentkezők az említett állam oktatási intézményében legyenek alkalmazottak, feltéve
ugyanakkor, hogy e rendelet alkalmazása nem vezet ahhoz, hogy főszabály szerint
minden olyan tanár jelentkezését elutasítják, aki nem ilyen létesítmény alkalmazá­
sában áll, anélkül hogy a pályázat érdemeit - különös tekintettel az érdekelt
alkalmasságára és képzése gyakorlati része esetleges ellenőrzésének lehetőségére,
illetve adott esetben az e rész alól történő felmentésre - előzetesen és egyénileg
mérlegelnék.

I - 135
 2007. 01. 11-I ÍTÉLET - C-40/05. SZ. ÜGY

A költségekről

50 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő

bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a
költségekről Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült
költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A közösségi joggal nem ellentétes az, hogy valamely tagállamban a képesítéssel

rendelkező tanárok iránti igény rövid távú kielégítése céljából ideiglenesen
szervezett képzésre vonatkozó nemzeti szabályozás előírja, hogy az e képzésen
való részvételre jelentkezők az említett állam oktatási intézményében legyenek
alkalmazottak, feltéve ugyanakkor, hogy e rendelet alkalmazása nem vezet
ahhoz, hogy főszabály szerint minden olyan tanár jelentkezését elutasítják, aki
nem ilyen létesítmény alkalmazásában áll, anélkül hogy a pályázat érdemeit -
különös tekintettel az érdekelt alkalmasságára és képzése gyakorlati része
esetleges ellenőrzésének lehetőségére, illetve adott esetben az e rész alól
történő felmentésre - előzetesen és egyénileg mérlegelnék.

Aláírások

I - 136