Forrás: http://www.doksi.

hu

1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI ÉS A PIAC

Közgazdaságtan: Társadalomtudományi ág. Adatokat gyűjt és rendszerez, előrejelzéseket ad. Vizsgálja,

hogy az erőforrásokat hogyan osztják el. Részei az elméleti (mikroökonómia, makroökonómia,
nemzetközi) és az alkalmazott (ágazati gazdaságtan, funkcionális gazdaságtan) tudományok

Elméleti tudományok:
• Mikroökonómia: a gazdaság kisebb egységeivel foglalkozik, az egymástól elkülönített piaci
szereplők viselkedését elemzi.
• Makroökonómia: a gazdaság egészével foglalkozik, a gazdaság főbb mozgási folyamatait,
teljesítményét, fejlődését vizsgálja.
• Nemzetközi gazdaságtan: a nemzetközi vállalatok, pénzügyek, tőkemozgások gazdasági
sajátosságait vizsgálja.

Szükséglet: Konkrét dologra irányuló igény, amit az egyén igyekszik kielégíteni. A szükségletek belső
rangsorát, melynek alapján az alany dönt a vásárlás során, preferencia-rendszernek nevezzük. A
fogyasztás alapvető mozgatórugója; hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére.

• Fontosságuk szerint:
− Létszükséglet (lakás, élelem, ruha)
− Kulturális szükséglet (zene, utazás, sport, színház)
− Luxus szükségletek (gyémánt ékszer, luxusautó, luxusotthon)
• Kielégíthetőségük szerint:
− Effektív szükséglet (szinte mindenki számára kielégíthetők)
− Látens szükséglet (csak egy szűkebb csoport számára elégíthetők ki)
• Jellegük szerint:
− egyéni szükséglet (kielégítése személyes fogyasztás útján valósul meg)
− társadalmi szükséglet (kielégíts egyidejűleg érinti a társadalom kisebb-nagyobb
csoportját)

Javak: Az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas dolgok, termékek és szolgáltatások

összességét javaknak (jószágoknak) nevezzük.

1. Szabad javak: A természetben készen megtaláljuk, nem kell átalakítani ahhoz, hogy
alkalmasak legyenek a szükségletek kielégítésére. Korlátlanul állnak rendelkezésünkre (pl.
napfény, levegő, erdei gomba)
2. Gazdasági javak: Emberek állítják elő, termelési folyamatban jönnek létre. A
szükségletekhez képest szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért gazdálkodni kell
velük (pl. kenyér, korszerű gépek, könyvek)
• Anyagi javak (dologi formát öltenek, pl. kerékpár, sütemény)
− Termelési eszközök  újabb javak előállítása
− Fogyasztási cikkek  közvetlenül elégítik ki a szükségletet
• Szolgáltatások (nem tárgyiasult javak)
− Nem anyagi jellegű szolgáltatások (pl. pedagógus, fogorvos, színész)
− Anyagi jellegű szolgáltatások (pl. bútorszállítás, gépkocsiszerelés)
Forrás: http://www.doksi.hu

Hasznosság: A javak hasznos tulajdonságainak összessége, valamint az a szükségletkielégítési fok, amit

a fogyasztó a jószág elfogyasztásakor nyer.

Szűkösség: Azt jelenti, hogy a gazdasági javak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a
szükségletekhez képest. Amennyiben bármiből többet akarunk termelni vagy fogyasztani, valamiről le
kell mondani, azaz választásra kényszerülünk.

A közgazdaságtan három alapkérdése:

• Mit termeljek? - azaz milyen termék vagy szolgáltatás előállítására fordítsa erőforrásait
• Kinek termeljek? - azaz a társadalom tagjai, csoportjai között hogyan osztják el a javakat
• Hogyan termeljek? - azaz milyen technológiával termeljen, hogyan kombinálja termelési
tényezőit (a munkát és a tőkét)

Gazdasági rendszerek alaptípusai:

Az adott ország gazdasági rendszerének típusát az dönti el, hogy az állam mekkora szerepet kap a
gazdaság működésében, illetve, hogy mekkora hatáskörhöz jut a piac.

A. Tiszta piacgazdaság: - a vállalatok és a háztartások önállóan terveznek és döntenek

- termelési tényezők magántulajdonban vannak
- a kereslet és kínálat a piacokon találkozik
- szabad a verseny, az árképzés, a külkereskedelem
- a piaci szereplők haszonra, profitra törekszenek

B. Tiszta tervgazdaság: - termelési eszközök állai tulajdonban vannak

- nincs szabad verseny a piacokon
- állami ár- és bérmegállapítás és állami utasítás és engedélyezés van
- nem a profit, hanem a központi tervmutatók teljesítésében
érdekeltek
- a javakat központilag osztják szét a felhasználók között
- a külkereskedelem államilag irányított
- állami tervezés keretei között határozzák meg a gazdasági
folyamatokat, szükséges termelési mennyiséget (fő, tonna, darab
stb.)

C. Vegyes gazdaság: - piac és az állam együttesen szabályoz

- a fejlett gazdasági rendszereknek vegyes formájuk van
- szociális piacgazdaságoknak is nevezik

Gazdasági körfolyamat elemei:

• termelés (termékek, szolgáltatások előállítása)
• elosztás (milyen elvek alapján történik)
• forgalom, csere (a fogyasztóhoz való eljuttatás)
• fogyasztás
Forrás: http://www.doksi.hu

Termelési tényezők: Mindazok az erőforrások, amelyeket a gazdasági javak előállításához használunk

fel.
• Munka (L): az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a
termelési tevékenység során felhasználnak. Ellenértéke a munkabér.
• Természeti tényezők (A): a természetben található erőforrás, ami az emberi tevékenység
számára felhasználható és hasznos. Természetes formájában használjuk fel. Ellenértéke a
bérleti díj. pl.: vizek, erdők, bányák
• Tőkejavak (K): mindazok a termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések,
alkatrészek, anyagok, amelyeket a termelési folyamatban használnak fel. Ellenértéke a kamat.
• Vállalkozói tevékenység (E): mint termelési tényező abban különbözik a közönséges
munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt megszervezni, működtetni,
irányítani. Ellenértéke a profit.

Újratermelés: A termelés szüntelen megismétlődése, körforgása.

- szűkített (termelés terjedelme kisebb a korábbi időszakhoz képest)
- egyszerű (ugyanolyan szinten valósul meg a termelés az előző
időszakhoz képest)
- bővített (a termelés mértéke több az előző időszakhoz képest)

Munkamegosztás: A társadalom egyes tagjai vagy csoportjai csak meghatározott fajtajú munkát
végeznek. Az elkülönült szereplők között fontos az együttműködés, a kooperáció. Az erőforrások
felhasználása gazdaságosabbá válik, és nő az előállított termékek és szolgáltatások mennyisége.
Specializáció: szakosodás, munkamegosztás minőségi foka
- természetes munkamegosztás: munkafajták, nemek, életkor szerint
- földrajzi munkamegosztás: eltérő éghajlati és természeti adottságok
- társadalmi munkamegosztás: gazdasági szereplők szakosodása
- nemzetközi munkamegosztás: országok közötti munkamegosztást jelenti, csere -
külkereskedelem

Elosztás: a gazdasági javakból az egyének, a társadalmi csoportok milyen formában (kamat, profit,
munkabér, járadék) és milyen arányban részesednek.

Csere: Különböző foglalkozású emberek, gazdálkodó szervezetek tevékenységük eredményét

kicserélik egymással, a termelők és a felhasználók között csere jön létre.
Közvetlen termékcsere: barterügylet
Modern gazdaság: pénz a közvetítő

Fogyasztás: Szükségletkielégítés, a javak elhasználásának folyamata.

- termelő fogyasztás: elfogyasztjuk a jószágot, de közben újat termelünk
- végső fogyasztás: a háztartások a megtermelt javak végsőfogyasztói

Piac: A kereslet és a kínálat találkozási helye, és összesége.

Forrás: http://www.doksi.hu
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdasági körfolyamat:

munka  munkabér
termelési tényezők  bérleti díj
tőkejavak  kamat
vállalkozói tevékenység  profit