Professional Documents
Culture Documents
1
Írták
DANKÓ MÁRTA
ELBERT GYULÁNÉ
JAKABNÉ DR. ZUBÁLY ANNA
Bírálta
POZSONYINÉ MAGYARI ÁGNES
Felelős szerkesztő
SZELINDINÉ GALÁNTAI MELINDA
2
I. BETŰTANÍTÁSI GYAKORLATOK
6. gyakorlat
2. feladat: Szavak alkotása a szó összekevert betűiből (39. oldal)
késtél staféta tajték féltik kiadta kiiktat ifjakét taktika
9. gyakorlat
1. feladat: Egyszótagú szavak (53. oldal)
ér, ár, orr, rom, sár, rag, tor, rég, még, mag, rág, sor,
mar, mer, fér, rém, rák, tár, már, tart, farm, dér, rossz,
forr, sarj, sark, griff, jár, kor, kar, kár, kér, szár,
3
5. feladat: Szavak tagadó formában (55. oldal)
12. gyakorlat
4
16. gyakorlat
1. feladat: Növekvő hosszúságú b betűs szavak gyűjtése (94. oldal)
be
bel
bele
bogár
bojtár
bolyhos
boltíves
borostyán
boszorkány
bankpénztár
boldogságban
barlangkutató
barkaszentelés
báránytermészet
bányászköszöntés
bizonytalankodtak
bölényvadászatokra
bizonytalanságérzés
bútorkereskedelemben
bilincsszerkezetekkel
bérletmeghosszabbítást
bányászszerencsétlenség
5
9. feladat: Összetett szavak, szókapcsolatok az írás szóval (98. oldal)
20. gyakorlat
1. feladat: Az idegen szavak jelentése (120. oldal)
6
expander – Kézi rugós izomerősítő készülék.
7
III. ÍRÁSFEJLESZTŐ GYAKORLATOK
7. gyakorlat
2. feladat c)–f) pontja: Helyesírási, gépelési hibák javítása, szöveg tagolása, lehetséges cím, ki-
emelések (179. oldal)
Természetvédelem
A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek, a termé-
szetes és természetközeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társa-
dalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom.
A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiver-
zitásának, valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a meg-
őrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.
A természetvédelem éppen ezért nem azonos a környezetvédelem fogalmával, bár a
két tevékenység között jelentős átfedés van. A környezet- és természetvédelmi tevékeny-
ség csak egymást kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony.
A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által,
saját ökológiai létfeltételeiben, saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a
károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
A természetvédelmi tevékenység középpontjában „rendszerként” a bioszféra áll. A ter-
mészetvédelmi tevékenység elsősorban a természeti területekre és a vadon élő fajokra fó-
kuszál. A környezetvédelmi tevékenység középpontjában az emberi társadalom érdekei
(az emberi populáció környezete) állnak. A környezetvédelmi tevékenység döntően más
emberi tevékenységek káros hatásaira, tehát a mezőgazdaságra, iparra, közlekedésre, a
településekre fókuszál (légszennyezés, szennyvizek, talajszennyezés…). A természet- és
környezetvédelem hatáskörének érintkezési felületét jelentik a jóléti célú erdők, a legelők,
a folyó- és állóvizek, az ivóvízbázisok, a települések parkjai stb.
A környezet- és természetvédelem a globális ökológiai problémákból adódó legkirí-
vóbb jelenségek megelőzésére, a károk enyhítésére irányuló speciális emberi tevékeny-
ség. Önmagában nem jelent (és nem is jelenthet) garanciát a problémák kiküszöbölésére,
hiszen arra az emberi társadalom és a globális gazdaság egésze hatással van. Minthogy a
bioszféra természeti folyamatai (klíma, biogeokémiai-ciklusok…) is globálisak, alacso-
nyabb térbeli léptékben gondolkodva éppen a legfontosabb összefüggések vesznek el.
Minthogy a természeti, társadalmi és főként a gazdasági folyamatok is globálisak, ezért
súlyos veszélyeket rejt magában, ha a közigazgatás és a jogrendszer a jelenlegi regioná-
lis és lokális szinten marad, mert akkor a demokratikus politikai hatalom illuzórikussá vál-
hat a multinacionális gazdasági érdekcsoportok hatalmával szemben. A természetvéde-
lem, környezetvédelem (és persze a közegészségügy, közoktatásügy) érdekei csak egy
nemzetközi összefogással megteremtett, demokratikus politikai hatalom birtokában érvé-
nyesíthetők a profittípusú érdekekkel szemben. A természetvédelmi erőfeszítések (még
ebben az erősen leszűkített értelmezésben is) jelentős anyagi ráfordításokat igényel-
nek/igényelnének. Ezeket a pénzbeli ráfordításokat jelenleg lokálisan (a társadalom helyi
közösségeinek) kell előteremteni.
8
9. gyakorlat
2. feladat b)–e) pontja: Szöveg tagolása, írásjelek pótlása, hibák javítása (182. oldal)
Az íróeszközök története
Kezdetleges fokon kőbe, fába vagy érclemezbe karcolták, illetve vésték a gondolat közlésére
szolgáló jeleket. A kínaiak már az ősidőkben a könnyebb és kezelhetőbb bambuszlemezekre karcol-
ták jeleiket, majd később vászonra és selyemre festették tussal, ecsettel. Az egyiptomiak a papír
ősének tekinthető, a nílusi sás háncsából préselt papiruszra ecsettel írtak. A papirusz fontos kiviteli
cikk volt, Egyiptom látta el vele Görögországot és Rómát is. Az asszírok és babiloniak ékírásukat nyir-
kos agyagtáblák puha felületébe vájták, majd a kész táblákat kiégették. A fontosabb római feliratok
eszköze a véső, anyaga a kő és érclemez. A mindennapi életben és az irodalomban az egyszerűen
kezelhető fatáblák viasszal bevont felületére stílussal (egyik végén hegyesre, másikon törlésre alkal-
masan, laposra faragott vesszővel) írtak.
A madártoll korlátozott tartóssága nem elégítette ki a XVIII. sz. élénk irodalmi tevékenységét
és fejlődő üzleti életének sok írással járó ügykezelését. Már 1796-ban megjelent az első acéltoll:
Alois Senefelder a hegyezett lúdtoll mintájára, órarugóból alakította. Ez a még kezdetleges toll csak
kis körben terjedt. A mai írótoll igazi őse Arnaux francia műszerész tollmodellje. Az angolok jutottak
el a minden kéznek megfelelő csapott hegyű vagy gömbvégű tollakhoz. A tollakhoz régebben gu-
bacstintát használtak, ezt azonban a fejlett vegyi ipar hamarosan kicserélte a szebb színű antracén
és anilin tintákkal. Ma már tökéletes üzembiztonságú, tartós iridiumhegyű töltőtollak szolgálják a
kényelmes írást. A golyóstoll Magyarországon született találmány, Bíró László újságíró találta fel.
Ősi íróeszköz a ceruza vagy irón, mely a grafit felfedezéséig sötétszürke nyomot hagyó, valódi
ólomrudacska volt. A színes irónok, rajzolókréták és -szenek már kevésbé felelnek meg a maradan-
dóság céljának, mert nyomuk könnyen eltörlődik, viszont a lila anilinnal színezett ún. tintairónok ok-
mányjellegű iratokhoz is használhatók.
Az írógép betűnyoma független az író egyéniségétől; gyorsan és biztosan olvashatóan ír. A toll-
gyártásban az angolok, az iróngyártásban a németek, a töltőtoll- és írógépgyártásban pedig az
amerikaiak vezetnek. Ma már tökéletes a magyar toll- és iróngyártás is.