Edmund Burke

TŐprengések
Tdprengések a francia
forradalomról
forradalomrél

\ .. ...='\
-I
"
\'
Fıi-`v`.
._._="' ' "‘ `~ \ xv

% ~
:`,__,,. -_.` rf;
1-‘I \-I‘

.fi
3 1._;._- ‘-l.. I'‘.1'- a"-411‘:
ãëfıx
`ı_, *-\.~
.1;-_:.
-_.;:%—-'-Q.‘

..I -.fíf„JF
`v"-f'
_§
_.„\._ ‘-4.L_kT_-:--J
V /K
. „
- _ ,
-_ . :.. ` ' -

‘1;
ˇ4Í. r\f'ˇ4?-.J, ,\~ ;rˇ`ˇ<A1~.
''Íz
/-' :W
/̌-“ifi
“I

A.-flantisz
Arlantisz
Medvetánr
Medverénr
Circus Maximus
EDMUND BURKE

Töprengések
Tiiprengések
a francia
forradalomrél
forradalomról

ATLANTISZ
MEDVETANC
MEDVETÁNC
1990
Edmund Burke: Reflectians
Re ections on the Revolution in France
London, 1790.

Fordította,
Fordirouo, a Bevezetést,
Bevezeréxz, a Jegyzeteket
Jegwzeteker és ao Mutatót
Mutotot írta:
Irro: Konıler
Komler László
Leiszlo

A fordítást
fordiuist nakmaüag
szalonailag ellenőríne:
ellen6'n'zre: Horkay Hörcher
H ircher Ferenc

kotet megelenéséhez
A kötet naegjelenéséhez hozzájárult
hozzeijérult ao Közép-Európai
Kéizép-Eurdpai Befektetési Rt.
/CEIC/, azoz MTA-Soros Alapítvány,
Alapitvciny, a Műveüdésí
M vel dési és Kõzolaatásí
Kozoktotcisi
Mim'.-mérium, és a Central and East European Publishirıg
Mimlıztérium, Publishing Project.

ISBN 963 02 8668 8

ISSN 0866-0336

@ Hungarian translation: Kontler László

Ü L6.i2Z6 1990.

L q
Lflq L! .Ă
-2.

-..ff-ft'-"\
@
‘5-3
73
rŠŠŠFÖKÖ““`“^ É
\
\
1904
.1 1} .4,
,I
`‘ '.<fymfl
"_' , _- 1" 1';&#'.f'§i
\rnmH+E2“
h},€.l.'T-1'
-o'*ˇ4-'ˇ
--I-""---_-—' 'e‘"1;‘.'-2‘ I 6

Atlantisz Kiadó
Kiadé
(Medveténc)
(Medvetánc)
Budapest, 1990
 TARTALOM

BEVEZETÉS
BEVEZETES
9

TÖPRENGÉSEK
TCPRENGESEK A FRANCIA FORRADALOMRÓL
FORRADALOMROL
Es BIZONYOS LONDONI TÁRSASÁGOK
És TARSASAGOK
ESEMENNYEL KAPCSOLATOS
EZEN ESEMÉNNYEL KAPCSOIATOS
TEVEKENYSEGER6L
TEVÉKENYSÉGÉRŐL
31
81

JEGYZETEK
361

1~1Ev- És
NÉV- Es TÁRGYMUTATÓ
TARGYMUTATC)
391
 BEVEZETES
BEVEZETÉS

gyégvdszokat illeti,
,,Mi pedig azon ifjabb gyógyászokat illeii, kik -— a mit
olly
oily természetesnek
tennészetesnek tartok ~-- be nem bírjákbirjdk vámi
vdmi a nem-
zeti test tökéletes
tokéletes helyreállását,
helyredlldsdt, de ezt rögtönözni
rogtiinbzni buzog-
tobszer vala szerencsém öket,
nak, töbszer oket, habár
habdr tántan csak ideig
óráig is, mfg
érdig mig t.i. el nem ragadd
ragadá 6'ket
őket ismét a vér vagy a
lecsillapitni: Drdga
taps, illykép némi sikerrel lecsiilapitni: Drága collega 11:;
úr,
látta
ha ldtta volna, milyen lelketlen test vala 10, 15 évvel ez-
előtt e hazai test, ha hidegiilt
el6'tt hidegült tetemeit
tetenıeit sajat
saját kezeivel
lzezeivel ta-
pingatná, mint en
pingatnd, én ldttam,
láttam, mint én tapintdm,
tapintám, midfin
midőn ke-
gyed nem volt ember vagy nem volt fér zi még. jéllehet
féıfiú jóllehet
most már
mar tán
tan sokkal több értelme és élesebb felfogása
téibb érteime felfogdsa
tapaszialdsa még
van, mint nekem, de annyi tapasztalása meg sem lehet:
bdgyadtsdgdn, s erőtlen.
higye el, mostani bágyadtságán, eréitlen. vonaglásin,
vonagldsin,
mikép minden rosz elemeket magábul
magdbul ki nem vethet, no-
tiirekedilc, bizony nem ijedne meg. Hiszen nap-
ha azon törekedik,
nıl napra javul, s ha voltak s vannak még most is néha
rul
rémitő gyuladásolç
rémit gyuladdsok, mellyeket ki'ki most lát
lat legelőször,
legeléiszér, s
multra, 'a nemzeti test vég vonag-
vissza nem tekint a tnultra, v0nag-
latainak fog hinni, azért egészben előre
el6're megy, s tökéletes
t kéleres
visszaesést l - feltéve, ha rendes s mind rendesebb
visszaeséstül
munkálódásaiban
munkaloddsaiban nem zavartatik - félni ezentúl ezenuil többé
tobbé
nem kell.
keil. Félre azért Istenért érvágásokkal,
érvagdsoklcal, ingerlő
ingerléf tapa-
szokkal és a kesenikkel sat."
„...
,,... mi van a teendők
teenddk során?
sordn ? Nemde, vagy legalább
legaldbb az
én Iogikám
logikdm szerint, éppen nem a régi építménynek
épitménynek tulsá-
misa-
gos gáncsolása
gdncsolasa többé,
tiibbé, mert annak hibás
hibds részeivel a ben-
ne levő
levd minden jó j6 is az egy tulságbul
tulsdgbul a másikba
mdsikba menő
menb’
sokasdgnak anatlıemája
sokaságnak anathemdja alatt fekszik, hanem valami
kimutatása, és a réginek mindad-
jobb ujnak okszerinti kimutatdsa,
digi megtartása,
megtartdsa, mig a kész ujat és valósággal
valosdgal jobbat he-
lyibe is lehessen állítani
dllitani __.”
...”

(Széchenyi István:
Istv n: A Kelet Népe, Pozsony, 1841,
48-9, 290.0.)
290. 0.)

9
 ,,... ha civilisatiónkat
civilisaiiénkat veszélyek fenyegetik, nem tulzó
tulzé ér-
zékenység,
zékenység hanem inkábbinkdbb a kétszer kettőnek
kettdnek túl
nil vitt bál-
bdl-
ványozása
vdnyozdsa okozandja e veszélyeket;
vesze'lyeket; s hogy nem az ész,
hanem csak azon felebaráti
felebardti szeretet, mellyre vallásunk
valldsunk
tanit, csak azon nem számoló,
szdmolé, de töqıe
tiiqae önösségen
(inéisségen túl
nil
emelt érzelem, melly vallásunk
valldsunk alapja, s idegen szenve-
szen ve-
dések előtt
el6tt magunkról
magunkrol megtanit felejtkezni, menthetik
meg a világot.”
vilagot.” '
„A
,,A nemességnek tisztelete régi földrészünkben
féildrész nkben annyira a
szokásaiba felvett, annyira benső
nép szokdsaiba bens6 organismusával
organismusaval
egybe font eszme, hogy mostani viszonyainkban hatal- halal-
mdt tagadni képtelenség. - Csak egy van, mi e részben
mát
id6k között
az ujabb s régebbi idők kiizizitt különbséget
kiiliinbséget teszen, az:
hogy
hogv a nemeség egykor nem csak minden political politicai kitün-
killin-
egszersmind biztos eszköze
tetés feltétele, de egyszersmind eszkéize is vala; s
kitiintetés után
hogy most a legszebb név s czim a kitüntetés utdn vágyó-
vdgy6-
donak egediili, ugy
dónak segédet adhat, de valamint nem egyedüli,
magdban nem biztos eszköz
magában eszkéiz ennek elnyerésére.”

(E6tv6s József:
(Eötvös Jézsefz Kelet Népe és Pesti Hírlap,
Hirlap, Pest, 1841,
60 -— 1, 87.
8'7. o.)
0.)

Ezeket a gondolatokat fél évszázaddal

évsz zaddal azután
azutén vetették
papirra -— egymással
papírra egyméssal vitázó
vitézé szövetségesként
szévetségcsként -— a magyar
reformkor nagyjai, hogy az olvasó
rcformkor olvasé kezében tartott mű
mfi
napvilágot látott.
napvilégot létott. Semmi okunk feltételezni, hogy akár
akzir
Széchcnyi, akár
Széchenyi, akér Eötvös
E6tv6s ügyet
iigyet vetett volna Edmund Burke
eszméire, amikor a fentieket
fcnticket megfogalmazta. A veretes
verctes
mondatok persze
perszc nem is túlságosan
t lségosan eredetiek, kútfők
kfltffik
utén nyomozni mégis céltalan: az európai
után eurépai közéleti
kiizéleti gon-
dolkodéis közhelye
dolkodás kbzhclyc volt, hogy átalakítás
étalakités és megtartás
megtartés elen-
clen-
gedhetetlen feltételei
gedhetctlcn feltételci egymásnak;
egymésnak; hogy kizárólag
kiz rélag racioná-
racioné-
lis számítás
szémités alapján,
alapj:-in, érzelemmentesen
érzelcmmentcsen és valláserkölcsi
valléserk lcsi
elveket mcgkeriilve
clvckct megkerülve nem lehct lehet fcleliisséggcl
felelősséggel politizálni;
politizélni;
hogy a születési
sziilctési arisztokrácia
arisztokrécia az európai
curépai kultúra
lcult ra kiszakít-
kiszakit-

10
1O '
hatatlan része, dedc temıészetes
természetes vezető
vezetfi szerepéhez méltó-
mélt6-
ságteljes magatartással,
ségteljes magatartéssal, küldetéstudattal
kiildetéstudattal kell felnőnie.
felnéinie.
Ezeket a nézeteket nem Burke fogalmazta meg elsőként, elsiiként,
de igen maradandó
maradando nyomot hagyott azon, ahogy a későb- kés6b-
felőlük. Széchenyi retorikéja,
biekben gondolkodtak fel6'li'1k. retorikája, ha-
sonlatai -—- minden valósdnííség
valosziniiség szerint nem tudatosan
tudatoszm -—
is Burke-öt
Burke-6t idézik, akinek jellegzetes írói iroi eszköze
esik ze volt a
gyengélkedő
gyengélkedfi testet óvatosan
ovatosan kezelő
kezelii orvos, vagy az itt-ott
renoválásra
renovél sra szoruló
szorulé patinás
Patinés épület
épiilet metaforája.
metafor ja.
Kivételes mú'
mil’ a Tõprengések
Toprengések a francia
frdncia forradalomról.
forradalomrol.
Tipikus oeuvre de circonstance, mely számtalanszémtalan körül-
k6rli1-
egyidejfi fennállásának
mény egyidejű femuéll siinak köszönheti
k szonheti nem csak végső végsé
I

forméj t, de
formáját, dc talán
talén megszületését
megsziiletését is. Az ilyen munkák
munkiik rit-
kin
kán bizonyulnak id6té]l6nak,_fBgyske-§§
időtá1lónak,__B_urke-_ét azonban méigra
máig_a
brit konzervativizmus klassäkusának
klasszikus£ma1< tekintik. „Brit ,,Brit kon-
zervativizmus” - az Összetétel
iisszetétel mindkét tagja tagia némi ma-
gyarézatot követel.
gyarázatot kovetel. Burke nem filozófus,
lozéfus, de gondolkodá-
gondo1k0dé-
,, loz6 ainak” nevezett áramába
sa a konzervativizmus „filozófiainak” érarn ba
legalébbis a XVI. századi
illeszkedik, mely legalábbis szézadi Richard
Hooker óta6ta következetesen
kovetkezetesen érvelt azzal, hogy az ember-
ngeiepkiilcsi és
nekçrkölcsi es főleg
fiileg szellemi tökéletlensége
tiikéletlensége miatt hagyo-
m nyok, szokások
mányok, szok sok és intézmények által ltal átszőtt,
tsz6'tt, bonyolul-
bonyolu1-
tan szabályozott
szabzilyozott társadalom
térsadalom részének kell lennie, lelmie, mely-
ben politikai ismeretei csupán
csupén korlátozottak,
korlétozottak, gyakorlatiak
és társadalmilag
t rsadalmilag determináltak,
determill ltak, ezért a mindenkori válto- vélto-
zésoknak a folytonosságra
zásoknak folytonoss gra tekintettel,
teldntettel, fokozatosan kell
végbemenniiik. Politikai szkepticizmus, organieizmus
végbemenniûk. organicizmus és
tradicionalizmus a sarokkõvei
tradicionalizrnus sarokkovei annak a túlnyomórészt
tlilnyomorészt vé- ve-
dekező fegyvertérnak,
dekezii fegyvertárnak, melyet Burke a XVIII. szézadi századi
Egyesiilt Királyság
Egyesült Kirélység monarchia és a whíg Whig arisztokrácia
arisztokrécia ál-61-
korm nyzésénak háborítatlansága
tali kormányzásának h boritatlans ga érdekében beve-
tett.
ICH.

11
 A whig
Whig arisztokrácia
arisztokracia outsider apologétája
apologétaja

Edmund Burke (1729-97) az 1760-as évek közepétől

kozepétfil há-
ha-
rom évtizeden keresztül
keresztiil a parlamenti whig
Whig frakció
frakcié egyik
maghatarozo személyisége, ideológiai
maghatározó ideologiai kútfője,
k1'1tf6'je, vezérszó-
vezérsz6-
noka volt, pedig háttere
hattere aligha tehette volna alkalmatla-
nabbá e szerep eljatszasara.
nabba eljátszására. Nem csupan
csupán k6zéposzta1ybe-
középosztálybe-
li származású
szarmazas volt, aki csak negyvenes éveiben vásárolt
vasarolt
némi földbirtokot;
foldbirtokot; egyszersmind ír
ir volt, akinek dublini
iigyvéd néhany éwel
ügyvéd apja csak néhány évvel Burke születése
sziiletése előtt
eliitt -—
valoszinffleg éppen a praxis kedvéért -— tért anglikán
valószínűleg anglikan hit-
rel, anyja viszont, akárcsak
ı-el, akarcsak felesége, haláláig
halalaig megmaradt
vallasban. Burke-nek első
a katolikus vallásban. elsii iskoláiban
iskolaiban több
tobb ka-
tanara volt, s bár
tolikus tanára bar ő
6' maga az anglikán
anglikan államegyház
allamegyhaz
elszant védelmezője
elszánt védelmeziije lett, egyúttal
egy ttal tánıogatta
tamogatta a katolikusok
emancipacios törekvéseit
emancipációs torekvéseit is, -ami csaladi hátterével
ami családi hatterével együtt
egyiitt
tamadasi felületet
széles támadási fel letet kínált
kinalt politikai ellenfeleinek.
A politikai rendszer, melyet Burke meggyőződése
meggyiiz dése sze-
rint egy életen átat lelkesen szolgált,
szolgalt, egyik fő
ffi jellemzője,
jellemzfije,
hogy whig
Whig volt: az 1688-as Dicsőséges
Dicséiséges Forradalom óta ota el-
tiint, hogy őfelsége
képzelhetetlennek tűnt, fifelsége kormányát
kormanyat ne azok
utédai alakítsák,
utódai alakitszik, akik akkor véget
végct vetettek I. Jakab ön-Em-
kényuralmi törekvéseinek
tiirekvéseinek a hatalmi ágakagak -
— törvényhozás
torvényhozas
végrehajtas -— és maga a törvényhozás
és végrehajtás torvényhozas ágai
agai -— a „king-
,,king-
in-parliamenf’ monarchikus, arisztokratikus és demokra-
in-parliamenf'
tikus elemei -— egyensúlyának
egyens lyanak elve alapján.
alapjan. A XVIII. szá-
sza-
zadi whig
Whig rezsim leellemzőbb
leellemziibb vonása
vonasa arisztokratizırıusa
arisztokratizmusa
volt. Nem csak csúcsai
cs csai voltak - elvileg nem, de gyakorla-
gyakorla—
tilag - zárva
z rva a címzetes
cimzetes nemesség körén
korén kívülről
kiviilri érkezők
érkez6'k
el6tt; a törvényhozás
előtt; tviuvényhozas demokratikus ágának
éganak tekintett alsó-
also-
hazban is szép számban
házban szamban foglaltak helyet hercegek és gró- gro-
fok iljabb
i abb fiai,
ai, gerincét a szélesebb értelemben vett arisz-
tokracianak tekinthető
tokráciának tekinthetfi birtokos gentry alkotta, s csak tör-
tor-
pe kisebbségét a Burke-hez hasonló
hasonlé self-made manek. A
kozvetlen politikai döntéshozók
közvetlen dontéshozék szűk,
szifk, s „friss
,,friss vér” beszi-

1 A xvm. századi
szazadi Angıiábzn
Angliaban csak zngıikáneız
anglikanok ıõııhzıızk
tijlthetlek be bizonyos
hivatalokat, közfunkciókat.
ktizfunkciokat. Vö.
V6. Töprengések,
Tiiprengések, 4. sz. jegyzet.
jcgyzct.

12
várgásával szemben meglehetősen
vargasaval meglehetosen zártzart volt, de
dc ezernyi
szál
szal fűzte
f zte a kereskedelmi elithez, s újabban
fljabban a pénzoligar-
chiához.
chiahoz. A rendszer arisztokratikus volt, de
dc nem feudális.
feudalis.
Az államadósság
allamadossag intézménye, melynek révén az állampol-
allamp0l-
gár
gar beruházásaival
beruhazasaival befolyásolhatta
befolyiisolhatta a fenti csoport által
altal
irányított kormánypolitikát,
iranyitott kormanypolitikat, az 1688 utáni
utani korszak újítása
jitasa
„Pártfogás” (patronage)
volt, de 3 »Pértfogas” (patmnage) -— protekcionizmus, il"-
il-
szeriht kon'upció
letve a mindenkori ellenzék szerint korrupcio -
— rendsze-
re, melynek segítségével
segitségével az arisztokrácia
arisztokracia a neki kijáró
kijaro
tiszteletért cserébe kegyeket, érdekeket saját
sajat befolyásá-
befolyasa-
szeletelt tovabbitotta
nak szeleteit továbbította a tarsadalmi
társadalmi ranglétran
ranglétrán lefelé, a
kozépkor
középkor otaóta az orszag
ország kereskedelmi sikereire tamasz-
támasz-
terebélyesedo állami
kodva fokozatosan terebélyesedő allami adminisztráció
adminisztracio
Whig Anglia meggyőződéssel
kereteit vette igénybe. A whig meggyozodéssel hitt
hilt
onnon modernségében, progresszivitásában,
önnön progresszivitasaban, de abban is,
alapveto feltétele a tulajdonz
hogy ennek alapvető tulajdon»ki'1lonbozo'
különböző for-
mai közötti
mái kozotti természetes
terrnészetes harmónia;
harmonia; hogy a szerves euró-
euro-
fejlődés csúcsát
pai fejlodés cs csat képező
képezo modern kereskedelmi gazda-
sag stabilitásának
ság stabilitasanak és dinamizmusának
dinamizmusanak kulcsa az erre a
szerepre hagyományai
hagyomanyai által
altal predesztinált
predesztinolt földbirtokos
foldbirlokos
arisztokrácia
arisztokracia által
altal gyakorolt ellenőrzés?
ellen6rzés.2 A whig
Whig beren-
tamado politikai tényezők
dezkedést támadó tényezok közül
koziil egyre lanyhıılt
lanyhult
- s az 1745-os
— 1745-ös jakobita felkelés után
utan megtört
megtort -— a Stuar-
tok restaurációját
restauraciojat óhajtó,
ohajto, abszolút
abszol t monarchista toryk ere-
je; némileg zajosabbak voltak azok a társaik,
tarsaik, akik az
1688-as rendezés elégtelenségét és a fennálló
fennallo rezsim oli-
garchikussagat hangsúlyozó
garchikusságát haugs lyozo „régi
,,régi whigekhez”
Whigekhez” ill. „repub-
,,repub-
likanusokhoz” csatlakozva bírálták
likánusokhoz" biraltak a szerintük
szerintilk velejéig
korrupt pártfogási
partfogasi rendszert. III. György
Gyorgy trónralépése
tronralépése
utan azonban hamarosan komoly súlyt
(1760) után s lyt képviselő
képviselo
„belső ellenzék” jött
,,bels6 jott létre a whigek
Whigek a karizmatikus Rock-
ingham márki
marki (1739-82) vezette csoportjából,
csoportjabol, akik úgy
lflgy
vélték, a király
kiraly és miniszterei a pártfogási
partfogasi rendszert régi

Whig „aneien
2 A whig ,,ancicn régime“
régime" arisztokratizmusára
arisztokratizmusara ld. John Cannon: Aris-
tocratic Century. The Peerage of Eighteenth Century Britain. Cambridge
University Press, 1984; J. C. D. Clark: English Society 1688-1832.
Cambridge University Press, 1985.
193$. kül.
kiil. 2. fejezet: Az új
lij pénzügyi
pénziigyi
rendszer mint e rend támasza;
témasza; John Brewer: The Sinews ofPower: War,
Money and the English State 1688-1783.
I688-1783. Oxford University Press, 1989.

13
típusú
tipus „udvari
,,udvari rendszer” kialakítására
kialakitasara próbálják
probaljak felhasz-
nalni, azaz valóban
nálni, valoban korrupt módon
modon a brit politikai élet
súlypontjának
s lypontjanak a végrehajtás
végrehajtas javára
javara történő
torténo eltolására
eltolasara tö-
to-
rekszenek.
A Rockingham-whigek
Rockingham-Whigek oldalán
oldalan kezdte meg politikai
szereplését Burke, aki 1749-ben, miután
miutan a dublini Trinity
College-ban végzett, Londonba utazott jogot tanulni, de
nem szerzett diplomát.
diplomat. Jobban vonzotta a kritikusok, szí-
sei-
nészek, művészek
miivészek -— Samuel Johnson, David Garrick -
körül
koriil csoportosuló
csoportosulo Irodalmi Klub, s a közírói
koziroi pálya.
palya. Ezen
a téren nagy hasznat latta
hasznát látta széles klasszikus és modern
mfiveltségének, s rövid
irodalmi műveltségének, rovid időn
idon belül
beliil komoly meg-
becsiilésre tett szert vallásról
becsülésre vallasrol és társadalomról,
tarsadalomrol, esztétiká-
esztétika-
rol, történelemről
ról, torténelemrol szóló
szolo írásaival.
irasaival. A Vı`ndication
Vindication of Natu-
tarsadalom védelmezése, 1756)
ral Society (A természetes társadalom
gonyirat Bolingbroke gróf,
gúnyirat grof, a jeles tory politikus deizmu-
,,természetes vallás”
sa, a „természetes vallas” ellen. Burke a gróf grof műveinek
miiveinek
reductio ad absurduma segítségével
segitségével igyekszik bemutatni,
nélkiili „természetes
hogy a politikai intézmények nélküli ,,természetes társa-
tarsa-
allilolagos előıiyei
dalom” állítólagos eloriyei csak a képzeletben léteznek, s
,,tarsadalom alapjaival” kapcsolatos racionális
hogy a „társadalom racionalis
vizsgalodas az embert tévutakra vezérli:
vizsgálódás vezérliz ,,olyan szellem-
mel, melyet nem zaboláz
zabolaz saját
sajat gyengeségének, a Terem-
tésben elfoglalt alacsony ranának
rananak és azon veszélynek a
tudata, mely a képzelet bizonyos tárgyakra
targyakra való
valo rászaba-
raszaba-
dításából fakad, igen könnyen
ditasabol konnyen megeshet, hogy a legnagy-
szerűbb s legtiszteletreméltobb
szeriibb legtiszteletreméltóbb dolgok ellen támad.”3
tamad.”3 A
Philosophical Enquiry into the Origin of Our our Ideas of the
Sublime and Beautiful
Beauti tl (Filozófiai
(Filozo ai vizsgálódás
vizsgalodas a magasz-
magasz:
tosrol és a szépről
tosról szépro'l alkotott eszméink eredetéről,
eredetérol, 1756) az
egyik legnagyobb - — Anglia határain
hatarain messze túlnyúló
tlilnyolo -—
hatasu korabeli esztétikai munka, melynek kategóriáit
hatású kategoriait
gondolkodasanak egységről
Burke gondolkodásának egységrol tanúskodva
tan skodva félreis-
merhetetlenül felidézik a Toprengések
merhetetlcniil Töprengések egyes témai
témái is. Az
rovid történe-
Abridgement of the English History (Anglia rövid torténe-
te, 1757) Montesquieu -
— „felvilágosult
,,felvilagosult korunk legna-

Vindication of Natural Society. szerk. F. N. Pagano, Indianapolis,

3 A lãndication
o.
Liberty Classics, 1982. 8. O.

14
gyobb géniusza” - módszereire
modszereire és a XVII. századi
szazadi angol
történészek
torténészek feudalizmus-elemzéseire támaszkodva
tamaszkodva a pri-
mitív szabadsag
mitiv szabadság kezdeteitol
kezdeteitől a szerves alkotmányos
alkotmanyos refor-
mokon keresztül
keresztiil dicsőséges
dicsoséges jelen és jövő
jovo felé mutató
mutato fo-
lyaınatos
lyamatos evolúcióként
evolocioként vázolja
vazolja az angol történelmet.
torténelmet.
Ugyanezekben az években Burke a kor egyik legnagyobb
presztizsnek örvendő
presztízsnek orvendo folyóirata,
folyoirata, az Annual Register szer-
kesztóje
kesztoje és rendszeres szerzője
szerzoje volt politikai tárgyú
targy írá-
ira-
sokkal, könyvismertetésekkel.
konyvismertetésekkel. A kivételes tájékozottság
tajékozottsag
és polemikus képességek, melyeket Burke írói iroi tevékeny-
soran elárult,
sége során elarult, kiválóan
kivaloan alkalmassá
alkalmassa tették politikai ta-
nácsadói feladatok ellatasara.
nacsadoi ellátására. Ezt egy ideig az ir ír kor-
mányzó titkaranak
manyzo titkárának oldalan
oldalán folylatta,
folytatta, 1765-ben azonban a
kormányra keriilt
frissen kormanyra került Lord Rockingham kérte fel,
magantitkaraként működjön,
hogy magántitkáraként mifkodjon, a következő
kovetkezo évben pe-
part képviselőjeként
dig a párt képviselojeként a parlamentbe
parlamenlbe is bekerült.
bekeriilt. Bur-
talalkozasa Rockingham körével
ke találkozása korével pályája
palyaja döntő
donto fordu-
VéletlenszeriienIkovetkezett be, de Burke ha-
lata volt. Véletlenszerűen,következett
magat a whig
marosan otthon érezte magát Whig nagyurak politikai -—
tarsadalmi - miliőjében.
ha nem is társadalmi miliojében. Nem egyszer érintet-
alsohazban (sa-
te érzékenyen, hogy nem rendelkezik az alsóházban
jat maga által
ját altal is) talán
talan legmagasabbra értékelt tulajdon-
saggal, a földbirtok
sággal, foldbirtok által
altal garantált
garantalt függetlenséggel,
iggetlenséggcl, s ez
felettébb öntudatossá,
ontudatossa, szinte dölyfössé
dolyfossé tette saját
sajat szárma-
szarma-
zasaval, felemelkedésével kapcsolatban. A párt
zásával, part politikájá-
politikaja-
ban azonban olyan ügyetiigyet fedezett fel, amellyel képes volt
a legodaadóbban
legodaadobban azonosulni: úgy gy tűnt
tiint számára,
szamara, a korabe-
pártok valojaban
li partok valójában egyto'l
egytől egyig a rsarnoki
zsarnoki szandékokat
szándékokat
dédelgeto udvar számára
dédelgető szamara tetszés szerint megvásárolható
megvasarolhato
partoskodo érdekcsoportok, melyek között
pártoskodó kozott valósággal
valosaggal az
erény oázisát
oazisat képviselik a szilárd
szilard elvekkel rendelkező,
rendelkezo,
nem csak a szükséges
sziikséges intézkedéseket, hanem a végrehaj-
tok erkölcsét
tók erkolcsét is szem előtt
elott tartó
tarto Rockingham-whigek.
Rockingharn-Whigek. Ez
a kép persze jócskán
jocskan idealizált,
idealizalt, bár
bar történelmi
torténelmi visszapil-
lantásban is úgy
lantasban flgy tűnik,
tiinik, Rockirıgham
Rockingham és pártja
partja szemében
kormanyra kerüléssel
szinte a kormányra keriiléssel szemben is prioritást
prioritast élve-
zett saját
sajat politikai tisztaságuk
tisztasaguk demonstrálása.
demonstralasa. 1766-os ku-
dareuk után
darcuk utan ugyan 1782-ben rövid
rovid időre
ido're ismét Rocking-
ham alakíthatott
alakithatott kormányt,
kormanyt, de Burke vallomása
vallomasa arról,
arrol,

15
hogy afféle ,,természetadta kisebbségi politikusnak” érzi
magát,
magat, többé-kevésbé
tobbé-kevésbé az egész csoport attitíídjére
attitiidjére jellem-
r
zo
II
I

A Rockingham táborában
taboraban gyülekező
gyiilekezo lordokban Burke
a lehetséges eszményi arisztokráciát
arisztokraciat ismerte fel. Az arisz-
tokráciáról,
tokraciarol, társadalmi
tarsadalmi szerepéről,
szerepéro'l, illetve a középosztály-
kozéposztaly-
ról és a ketto
rol kettő egymashoz
egymáshoz valo
való viszonyarol
viszonyáról vallott nézetei-
re két levele vet igen érdekes fényt. Az első elso 1772 novem-
berében született
sziiletett magánlevél,
maganlevél, melynek címzettje
cimzettje Rich-
mond hercege, Rockingham környezetének
kornyezetének tiszteletben
allo taa, akiről
álló akiro'l azonban Burke úgy agy vélhette, nem árt art
emlékeztetni a státusával
statusaval járó
jaro kõtelességeire.
kotelességeire. (Nem téve-
jart sikerrel: a herceg a későbbiekben
dett, de nem is járt késobbiekben egy-
ny tabban szimpatizált
re nyı1tabban szimpatizalt a radikálisokkal.)
raclikalisokkal.) A levélben
arisztokratat az ország
Burke a arisztokratát orszag felett elterebélyesedő
elterebélyesedo ár- ar-
tolgyhoz hasonlítja,
nyas tölgyhöz hasonlitja, amelynek tekintélye, megbe-
csiiltsége magasan a földön
csültsége foldon csúszó
cs szo egyéb növények
novények felett
all, s csak a saját
áll, sajat magára
magara nehezedő
nehezedo felelősség
felelosség terhével áll
all
aranyban.5 Burke általában
arányban.5 altalaban megőrizte
megorizte ezt az alázatos,
alazatos,
hangvételt, s bár
tiszteletteljes hangvétêlt, bar ez természetesen tökélete-
tokélete-
körülménynek, hogy pályafutása
sen megfelel annak a koriilménynek, palyafutasa so-
ran szinte mirrdvégig
rán mindvégig anyagi függésben
fiiggésben állott
allott a párt
part veze-
to'ito'l, nincs
tőitől, nines okunk kételkedni abban, hogy ezt meggyőző-
meggy6z6-
diktalta. Ennek az az oka, hogy bizonyos alkalmak-
dése diktálta. a]kalmak-
kor hevesen kiállt
kiallt a homo novusok érdemei mellett, büsz-
biisz-
kén hivatkozva saját
sajat példájára,
példajara, ilyenkor azonban a nega-
tív
tiv ellenpéldák
ellenpéldak mindig társadalmi állásukat tekintve ,,ter-
tarsadalmi allasukat
mészetellenesen" viselkedő
mészetellenesen” viselkedo arisztokraták.
arisztokratak. Burke pályafu-
palyafu-
tasa során
tása soran nem egy ilyenre zúdította
zliditotta haraát.
haraat. Közéjük
Kozéjiik
tartozott a második,
masodik, ezúttal
ezliltal nyílt
nyilt levél címzettje,
cimzettje, a whigek
Whigek
radikalis szárnyához
radikális szarnyahoz tartozó
tartozo Bedford herceg, aki 1795 vé-
gén a parlamentben szót szot emelt a Burke-nek a kormánykormany
altal folyósított
által folyositott szerény évjáradék
évjaradék ellen, arra is célozva,
bértollnokava vált.
hogy a kedvezményezett az udvar bértollnokává valt. Bur-

4 Burke az Irodalmi Klub egy találkozóján

talalkozojan nyilatkozott így.
igy. Ld. James
Boswell: Life of Johnson. szerk. G. B. Hill, L. F. Powell, Oxford,
1934 — 64. III. köt.
Calderon Press, 1934-64. kot. 235. O.
o.
5 The Correspondence of Edmund Burke. ed. Thomas W. Copeland, 10.
kot., Cambridge University Press, 1958 -71. II. köt.
köt., kot. 377. o.

16
ke válaszában
valaszaban megdöbbenésének
megdobbenésének ad hangot, hogy a para-
zita herceg, akinek ősei osei ugyancsak a korona, pontosabban
VIH. Henrik és a kolostori földek foldek elkobzása
elkobzasa jóvoltából
jovoltabol
jutottak hatalmas birtokaikhoz, veszi a bátorságot batorsagot az ő 6
személyes érdemeivel, az államnak allamnak évtizedek alatt tett
szolgálataival
szolgalataival szerzett méltó mélto jutalmának
jutalmanak kritizálásáhozó
kritizalasahozfs
Nem Burke „burzsoá,,bur2soa énje"
énje” tör
tor a felszínre
felszinre hosszas „elfoj-
,,elfoj-
tás”
tas” után7;
utan7; ellentámadása
ellentamadasa csak látszólag
latszolag irányul
iranyul az örök-
orok-
letes címek,
cimek, vagyon és politikai privilégium ellen, s a her-
valódi ,,b1'ine”
ceg valodi ,,bűne” sem ezek birtoklasa,
birtoklása, hanem politikai
pártállása. A ,,lét nagy lancolataban”
partallasa. láncolatában” kijelolt
kijelölt helyet bar-bár-
iranyban elhagyni a gondviselés elleni lázadás.
milyen irányban lazadas.
szamara a radikális
Egy herceg számára radikalis politikával
politikaval kacérkodni ép- ep-
pen olyan természetellenes, mint közrendű kozrendii sorból
sorbol fel-
azonmod magas státusunkkal
emelkedve azonmód statusunkkal kérkedni. Bur-
kifogasa az öröklött
ke-nek nem volt kifogása oroklott előnyök
elonyok ellen mind-
amig ezeket birtokosuk annak a rendszernek a
addig, amíg
megiirzésére és
megőrzésére es felvirágoztatására
felviragoztatasara fordítja,
forditja, melynek kö- ko-
szonheti őket.
szönheti o'ket. Ebbe természetesen beleértendő
beleértendo a tehetsé-
feltorekvok felkarolása
ges feltörekvők felkarolasa és a rendszer támogatására
tamogatasara
való osztonzése,
valo ösztönzése, nem csak azért, mert ez onmagaban önmagában
hasznos, hanem mert máskülönben
maskiilonben ezek válhatnak
valhatnak annak
legveszedelrnesebb elleufeleivé.8
legveszedelmesebb ellenfeleivé.3 Mindez együttesen
egyiittesen az
egész társadalom
tarsadalom prosperitásának
prosperitasanak egyedüli
egyediili záloga.
zaloga. Burke
-— mai ismereteink szerint nem is alaptalanul - úgy gy vélte,
a korabeli Anglia általában
altalaban is, de más
mas európai
europai országok-
orszagok-
hoz képest mindenképpen paratlanulpáratlanul kozel
közel all
áll e feltételek

° Lzızzr
Letter w
to a None
Noble uzfa
Lord (1700). rnz
In: mz
The Works zzfuzz
ofthe Rıgıu
Right H„„„„„zızız
Honourable
Edmund Burke. 8. köt,kot, London, Bohn's
Bohn’s British Classics, 1854-89. V.
kot. 130.0.
tõı. 130. o.
7 Burke politikai és és lnói
lroi munkásságát
munkassagat pszichoanalitikus
pszichoanalitikus eszközökkel
eszkozokkel
probalja elemezni Issac Kramnick: The Rage ofEdrnund
próbálja ofEdmund Burke. Portrait
Arnbivalent Conservative. New York, Basic Books, 1977. A kísér-
of an Ambivalent kisér-
let érdekes betekintést nyújt
ny jt Burke egyébként valóban
valoban labilis idepeté-
idepeté
nek közéleti
kozéleti magatartására
magatartasara gyakorolt
gtakorolt hatásába,
hatasaba, de a szerző
szerzo következte-
kovetkezte-
téseit -— Burke „őrjöngő”
,,61jong6‘” kirohanásait
kirohanasait a forradalmi radikalizmus ellen
és az arisztokrácia
arisztokracia ezzel egyidejű
egyidej korlrolását
korholasat szociális
szocialis és
as szexuális
szexualis iden-
titaszavarai, komplexusai magyarázzák
titásmvurai, magyarazrak - lrontcxtusukból
kontextusukbol gyakran ala-
forras-okra alapozza.
posan kiszakltott forrásokra
3 Burke szerint éppen ezt a hibát
hibat követték
kovették el Franciaországban,
Franciaorszagban, amikor
az akadémiákat
akadémiakat kivonták
kivontak a kormányzat
kormanyzat ellenőrzése
ellenorzése alól.
alol.

17
teljesüléséhez, s egész politikai és írói
teljesiiléséhez, iroi munkásságát
munkassagat an-
nak szentelte, hogy ez az állapot
allapot állandósuljon.
allandosuljon.

Két évtized politikai tapasztalata

Pártja szamara
Partja számára Bıırke
Burke legnagyobb értékét szónoki szonoki és
pamfletírói
pam etiroi erényei képviselték. Állásánál
Allasanal fogva a párt part
iranyvonalanak meghatározásában
politikai irányvonalának meghatarozasaban alig volt ré-
am a már
sze, ám mar megfogalmazott ügyet iigyet odaadóan
odaadoan és rend-
hatasosan képviselte. A XVIII. század
szerint igen hatásosan szazad a par-
szonoklas virágkora
lamenti szónoklás viragkora volt, s Burke aavitak viták egyik
meghatarozo egyénisége lett, mihelyt betette lábát
meghatározó labat az al-
sohazba. Feljegyzések szerint 1766 és 1784 között
sóházba. kozott többtobb
hatszaz beszédet mondott jellegzetes, a Töprengések
mint hatszáz Toprengések
stilusat is meghatározó
stílusát meghatarozo retorikai stratégiával:
stratégiaval: helyenként
fellengzos, de mindig_tiszteletteljes
fellengzős, mindig__tiszteletteljes előadásmódban,
eloadasmodban, ma-
gasroptii általánosításait
gasröptű altalanositasait gazdag és színes szines illuszrációs
illuszracios
anyaggal alatamasztva.
alátámasztva.
első jelentos
Burke elso jelentős politikai ropirata
röpirata a Thoughts on
the Causes of the-Present Discontents (Gondolatok a mos-
tani elégedetlenkedés okairól,
okairol, 1770) az ún. n. Wilkes-ügy
Wilkes-iigy
kapcsán
kapcsan született.
sziiletett. John Wilkes alsóháä
alsohazi képviselőt
képviselot még
1763-ban, mentelmi joga ellenére letartóztatták
letartoztattak a North
folyoirataban meelent, a királyt
Briton c. folyóiratában kiralyt sértő
sérto írásáért.
irasaért.
Wilkes a személyi szabadság
szabadsag szimbólumává
szimbolumava vált, valt, az ellene
inditott eljárást
indított eljarast fel is függesztették,
iggesztették, ám am az ezen még in-
kább
kabb felbőszült
felbosziilt udvar minden befolyását
befolyasat latba vetette,
hogy lehetetlenné tegye Wilkest, aki végül végiil több
tobb évre kül- kiil-
földre
foldre távozott.
tavozott. Amikor hazatérése után, utan, 1768-ban ismét
képviselővé
képviselové választották,
valasztottak, de a parlaınent
parlament a korona nyo-
masara kizárta
mására kizarta soraiból,
soraibol, nagyszabású
nagyszabasa radikális
radikalis agitáció
agitacio
bontakozott ki, melyet egy bizonyos pontig a Rocking-
ham-whigek
ham-Whigek is támogattak.
tamogattak. Bıırke
Burke persze nem osztotta a
radikalisok nézetét, miszerint a parlament korruptságára
radikálisok korruptsagara
az orvosság
orvossag a képviseleti rendszernek a választójog
valasztojog kiter-
általi reformja, s lenézoen
jesztése altali lenézően nyilatkozott azokrol, azokról,

18
akik bíznak szabályozás tévedhetetlenségé-
biznak az ilyenfajta szabalyozas
ben és megvalósíthatónak
megvaloslthatonak képzelik a kormányzás
korman as elvont,
tökéletes
tokéletes harmóniáját.
harmoniajat. Burke pamfletje
pam etje a pártok
partok útján
tjan va-
ló
lo kormányzás
kormanyzas 'első
'elso' komoly elméleti feldolgozása
feldolgozasa a nyu-
gati politikai tradícióban.9
tradicioban.9 A „mostani
,,mostani elégedetlenkedés”
gyökerét
gyokerét abban látja,
latja, hogy a parlamentet a „favoritizmus
,,favoritiz:mus
rendszere",
rendszere”, személyes kapcsolatok és érdekek, a „király ,,kira1y
barátai”
baratai” uralják.
uraljak. Ehelyett arra lenne szükség,
sziikség, hogy a poli-
tikai vetélkedés közösen
kozosen vallott szilárd.
szilard nézetek általi
altali
osszefiizott csoportok, pártok
öss_zefı'ízött partok között
kozott folyjék, melyekben
az emberek ,,valami olyan elv alapján, alapjan, melyben mind-
egyesiilnek a nemzeti érdek közös
annyian egyetértenek, egyesülnek kozos
erőfeszítéseik altali
erofeszitéseik általi elo'mozditasara.”1°
előmozdítására."1° Burke-nek a rend-
reformjaval kapcsolatos hoüáállása
szer reformjával hozzaallasa is körvonalazó-
korvonalazo-
tehat a Present Discontects-ben. Saját
dott tehát Sajat reformterve,
melyet 1780-ban ny jtott be az alsohazban,
nyújtott alsóházban, s melyet - si-
kertelenül —
kerteleniil - az 1782-es Rockingharn
Rockingham kormany
kormány idején
probalt
próbált a gyakorlatba iiltetni,
ültetni, a korona szamara
számára a kor-
nunpalas
rtunpálás eszkozéiil
eszközéül kinalkozo
kínálkozó szinekfuak
szinekúrák eltorlésevel
eltörlésével
egy ttal olcsobb,
egyúttal olcsóbb, gordiilékenyebb,
gördülékenyebb, jobban a partok
pártok altali
általi
kormányzás sziikségleteihez
kormanyzas szükségleteihez idomitott
idomított adminisztracio
adminisztráció
megvalósítását eélozta.
megvalosftasat célozta. A valasztojogi
választójogi reformtol
reformtól azonban,
eszményeivel osszhangban,
összhangban, mindig is isqmereven
imereven el2arko-
elzárkó-
zott.
Hogy a Rockingham-Whigek
Rockingham-whigek szamara
számára az elvi szilardsag
szilárdság
nem volt osszeegyeztethetetlen
összeegyeztethetetlen a pragmatikus hajlammal,
azt az amerikai koloniakkal
kolóniákkal kapcsolatos politikajuk
politikájuk mu-
tatja. Kormanyon
Kormányon és ellenzékben egyarant
egyaránt a kompro-
misszurnra
misszıımra valo
való hajlandosag
hajlandóság jellemezte o'ket.
öket. Nem egynek
koziiliik
közülük - példaul
például maganak
magának Burke-nek
Bıırke-nek —- a tudataban
tudatában
összefonódhatott az amerikaiak szabadsagara
szorosan osszefonodhatott szabadságára a
parlament altali
általi onkényes
önkényes adoztatas
adóztatás jelentette fenyegetés
alkotmányra az udvari rendszer részérol
a brit alkotmanyra részéről leselkedo
leselkedő
veszélyekkelu Szerencsés egybeesés volt, hogy ez az er-
veszélyekkelll

„pártok filozofusa”,
9 Burke mint a "partok lilozófu.sa”, Id.
ld. Frank O’Gorman:
O'Gorman: Edmund
Burke. His Political Philosophy.
Philasophy. London, Allen & Unwin, 1973. 2. fej.
‘°'° Wm,
Work-, II.
ir. ks¢.3a7,ss1,
ızõı. 337, 367, 375.0.
375. 0.
o'G°ı-man: Eemunaaurkz. id. kiad.
“ F. O’Go1'man:Ednuu|dBurke. ıziza. 19.
79. 0.
19
kolcsi alapállás
kölcsi alapallas alátámasztotta
alatamasztotta azt a gyakorlati meggyőző-
meggy<'5z6-
désüket,
desiiket, melyről
melyro'l szintén
szinten beszédes
beszedes források
forrasok tanúskodnak,
tan skodnak,
nevezetesen, hogy a kolóniákat
koloniakat akár
akar az adóikról
adoikrol való
valo le-
mondas árán
mondás aran is meg kell tartani a Brit Birodalom kebelé-
kebele-
ben. Burke kiállását
kiallasat az amerikai gyarmatosok mellett a_a
kortarsak koziil sokan úgy
kortársak közül gy értelmezték,
ertelrneztek, hogy támogatta
tamogatta a
függetlenségi
iggetlensegi háború
habor - angolszász
angolszasz szóhasználatban
szohasznalatban for-
radalom - ügyét;
iigyet; s`később
s-keso'bb pálfordulással
palfordulassal vádolták,
vadoltak, ami-
kor a francia forradalommal kapcsolatos vitában
vitaban szembe-
került
keriilt pl. Thomas Paine-nel vagy Richard Price-szal,
tizenharom gyarmat kérdésében
akikkel a tizenhárom kerdeseben a legtágabb
legtagabb ér-
er-
telemben valóban
valoban azonos oldalon foglalt állást.
allast. Míg
Mig azon-
utobbiak már
ban az utóbbiak mar akkor is az ember természetes
termeszetes sza-
badsagara, az önrendelkezés
badságára, onrendelkezes -— ez esetben az anyaország-
anyaorszag-
tol való
tól valo elszakadás
elszakadas -— jogára
jogara hivatkoztakız,
hivatkoztakn, Burke termé-
terme-
ezekről. Két koriilmeny
szetesen hallani sem akart ezekro'l. körülmény érde-
erde-
gyelmet Burke amerikai tárgyú
mel figyelmet targy írása
irasa kapcsán.
kapcsan. Egy-
részt a kritikus év,
ev, 1776 előtti
elo'tti időből
ido'bo'l származnak,
szarmaznak, s így
Egy
erintik, nem is érinthetik
nem érintik, erinthetik a Függetlenségi
Fiiggetlensegi Nyilatko-
all-cotm"any kidolgozásával
zattal vagy az alkotmány kidolgozasaval kapcsolatos kér-ker-
deseket. Azokra azidőkre
déseket. azido’kre emlékeztetve,
emlekeztetve, amikor a békés,
bekes,
fo'leg kereskedelmi kapcsolatok révén
főleg réven ,,több
,,tobb hasznunk
volt a gyarmatokból,
gyarmatokbol, mint amennyit a zsarnokság
zsarnoksag tehetet-
len erőszaka
eroszaka valaha is képes
kepes volna kicsikarni tőlük”13,
to'li'1k”13,
Lord North kormányát
kormanyat próbálta
probalta eltéríteni
elteriteni olyan lépések-
lepesek-
től, amelyek az anıerikaiakat
to'l, amerikaiakat lázadásba
lazadasba hajszolhatják.
hajszolhatjak.
Nem függetlenségük
iggetlensegiik mellett emelt szót,
szot, hanem azért,
azert,
hogy ne kényszerüljenek
kenyszeriiljenek a függetlenné
fiiggetlenne válás
valas eszközéhez
eszkozehez
ny lni jogaik védelmében.
nyúlni védelrnében. Burke - — s ez a második
masodik szem-
pont az amerikai krízisre
krizisre vonatkozó
vonatkozo nézeteinek
nezeteinek értelme-
ertelme-
zesében - fennen hirdette, hogy az amerikaiak igen fon-
zésében
tos jogokkal rendelkezrıek,
rendelkeznek, de a „természetes
,,termeszetes jogok” szá-
sza-
mara mindig is értelmetlen
mára ertelmetlen fikciót
kciot jelentettek. Az ameri-
kai gyarmatosokat a Brit Birodalom hagyományos,
hagyomanyos, intéz-
intez-

lz Thomas Paine: Common Sense (Józan

12 (Jozan ész, 1776); Richard Price: Ob-
servations on the Nature of Civil Liberty (Észrevételek
(Bszrevételek a polgári
polgari
szabadság természetéről,
szabadsag terrnészeterol, 1777).
13 Speech on American Taıration
Taxation (Beszéd
(Beszed az amerikaiak
ame1-ikaiak megadóztatásá-
megad6ztatasa-
rol, ITÍ4).
l'Ól, 1774). ll'l2
in: WOTÍCS,
Works, II.
II. köl.
kot. 490-1.
490-1. O.
o.

20
ményesült privilégiumokkal rendelkező
menyesiilt rendelkezo polgárainak
polgarainak te-
kintette, akiket ezektől
ezekto’l most az angol kormányzat
kormanyzat önké-linke-
nyesen meg akar fosztani. Éppen Bppen a kormányzat
kormanyzat vétkes
vetkes
újításban,
fljitasban, s mikor Burke-öt
Burke-ot vádolták
vadoltak ezzel, amiért
amiert a koló-
kolo-
niákat
niakat pártfogolta,
partfogolta, a Töprengések
Toprengések nyelvezetét
nyelvezetet előrevetítve
elorevetitve
jellemezte saját
sajat javaslatát
javaslatat az amerikaiakkal való
valo békés
bekes vi-
alapjairól: ,,Orszagunk
szony alapjairol: „Országunk o'si,
ősi, egyszerii,
egyszerű, fer
férfias,
as, benn-
szülött
sziilott szellemének
szellemenek hamisítatlan
hamisitatlan terméke.
termeke. Egyetlen da-
rabkáját
rabkajat sem mertem levakarni a tisztelnivaló
tisztelnivalo rozsdának,
rozsclanak,
mely inkább
inkabb ékesíti
ekesiti és
es megőrzi,
megorzi, semmint pusztítja
pusztitja a fé-te-
met. sérteném meg holmi újmódi
Nem sertenem fényesítővel
jmodi fenyesitovel
alkotmanyos anyagok eredeti, nemes csiszolat-
ezen igaz alkotmányos
lansagat. Mindenekfelett pedig elszárıtam
lanságát. elszantam magam, hogy
kontarkodas vétkébe:
nem esem a kontárkodás vetkebe: a nyughatatlan, ingatag
elmék
elmek utálatos
utalatos bűnébe.
biinebe. Az ősapáink
osapaink nyitotta csapáson
csapason já-
ja-
rok, hol nem kalandozhatom el, s nem is botolhatok
mcg.aa14
Inegınlll

halala néhány
Rockingham halála néhany hónappal
honappal azután,
azutan, hogy
ismet konnányt
1782-ben ismét kormanyt alakított,
alakitott, gyökeres
gyokeres fordulatot
fordulatol
partja, s benne Burke helyzetében.
hozott pártja, helyzeteben. Baráti
Barati viszony
fiizte ugyan a párt
fűzte part újj vezetőıhez:
vezetoihez: Portland herceglıez,
herceghez,
Fitzwilliam gróflıoı,
grofhoz, vagy.Charles James Foxhoz, akit ép-
ep-
penséggel saját
sajat ,,neveltjének”
,,neveltjenek” tekintett, de politikai elveik
tekinteteben ez a viszony korántsem
tekintetében korantsem volt olyan egyértel-
egyertel-
mlfi, mint korábbi
mű, korabbi patrónusa
patronusa esetében. A rockinghamisták
rockinghamistak
altal évtizedek
által evtizedek ótaota ostorozott III. György
Gyorgy megragadta az
alkalmat, s a márki
marki halálát
halalat és
es a rövid
rovid életű
eletii Fox-North ko-
alíciót kovetoen
aliciot követően előbb
elo'bb Lansdowne márkit
markit - Burke egyik
,,fekete bárányát”
arisztokrata „fekete baranyat” -, —, majd az ifjabb
iljabb William
Pittet nevezte ki a kabinet élére,
elere, akinek együttműködésé-
egyiittm1'ikodese-
Foxéknál sokkal inkabb
re Foxeknal inkább szamithatott.
számíthatott. Burke keseriisé-
keserűsé-
ge nem ismert határokat,
hatarokat, amikor az alsóház
alsohaz többségének
tobbsegenek
bizalmat addig nem élvező
bizalmát elvezoi Pittet az 1784-es választások
valasztasok
megerősítették hivatalaban;
megerosftettek hivatalában; ez fokozta a ,,tomegek”
„tömegek” poli-
ítéletével kapcsolatos bizalmatlansagat.
tikai itéletevel bizalmatlanságát. A francia
forradalmat megelőző
megelozo évtized
evtized kezdetén
kezdeten Burke a brit köz-
koz-

1— . l

14 Speech on Conciliation with the Colonies (Beszéd

1‘ (B-eszéd 8a gyamratokkal
gyarmatokkal
valo megbékélésról,
való megbekelesrol, 1775). in: Works, II. köt.
kot. 490-1. 0.
o.

21
'21
élet meghatározó
meghatarozo alakja volt mint a whig Whig ideológia
ideologia első
elso
számú alakítója
szamli alakitoja és
es parlamenti szószólója,
szoszoloja, akinek pártján
partjan
beliili és
belüli es kívüli
kiviili presztízséhez
presztizsehez csak igen keveseké
keveseke volt fog-
ható.
hato. A forradalom küszöbére
kiiszobere ez a státusa
statusa minden tekin-
tetben megingott: a politikai pályája
palyaja mélypontjára
melypontjara érke-
erke-
zett Burke olyan, az ő6 szemében
szemeben életbevágó
eletbevago problémákon
problemakon
rágódott,
ragodott, amelyeket legközelebbi
legkozelebbi munkatársai
munkatarsai elhanya-
goltak vagy nemlétezőnek
nemletezonek tekintettek. Saját Sajat karrierje
szempontjából
szempontjabol a Töprengések
Toprengések olyan szellemi erőfeszítés-
er6feszi'tes-
nek tekinthető,
tekintheto, melynek céljacelja a whig
Whig ügy
iigy „helyes”
,,helyes” pályára
palyara
valo visszatérítése
való visszateritese és
es Burke benne elfoglalt helyének
helyenek visz-
szaszerzese
szaszerzése volt.
véleménye tobb
Burke vélemenye több kérdesben
kérdésben lenyegesen
lényegesen eltert
eltért a
part más
párt mas kiválóságaitól.
kivalosagaitol. Először
Eloszor is -— velük
vel k ellentétben
ellentetben -
revidealta a III. György
revideálta Gyorgy trónralépése
tronralepese ótaota vehemesen han-
nezeteit a brit alkotmárry
goztatott nézeteit alkotmany egyensúlyára
egyens lyara leselke-
leseIke-
do veszélyekről.
dő veszelyekro'l. Mindeddig úgy gy vélte,
velte, az elsőszámú
elsoszam fe-
nyegetes a monarchikus önkény
nyegetés onkeny belopakodása,
belopakodasa, most
radikális es
azonban a radikalis és nonkonformista klubok es és tarsasa-
társasá-
tevekenysegenek megélénkülése
gok tevékenységének megelenkiilese nyomán
nyoman súlypontel-
s lypontel-
tolodast vélt
tolódást velt felfedezni, s a fő
f6 veszélyt a demokratikus
szelsosegben jelölte
szélsőségben jelolte meg. Ebben az 1784-es
1784—es választási
valasztasi
csalodas is megerősítette.
csalódás megerositette. Fox ezen a téren
teren kifejezetten
ellenvélemenyen volt, s bár
ellenvéleményen bar a másik
masik két pártvezér
partvezer hajla-
mosabb volt osztani Burke nézetét,
nezetét, vonakodtak a szilárd
szilard
állásfoglalástól, nehogy az általuk
allasfoglalastol, altaluk másodlagosnak
masodlagosnak tekin-
kérdésben pártszakadást
tett kérdesben partszakadast idézzenek
idozzenek elő.15
el6.15 Burke-ben
mindez komoly aggodalmat ébresztett ebresztett a párt
part jövőjével
jovo'jevel
kapcsolatban: annak múltbelim ltbeli dicsősége
dicsosege azon alapult,
orizte függetlenségét
hogy egyszerre őrizte fiiggetlenseget az udvari beavatko-
zastol és
zástól es a népi
nepi ,,felforgatástól”,
,,felforgatastol”, most azonban úgy gy látta,
latta,
nemtorodomsege, majd az egyenlősítő
Fox nemtörődömsége, egyenlosito elvekkel valóvalo
kokettalasa a Whigeket a radikalisok
kokettálása whigeket radikálisok oldalvizébe oldalvizebe sodor-
foxistáktól valo
hatja. Burke a foxistaktol való eltavolodasanak
eltávolodásának harmadik
partpolitika természetét
oka az volt, hogy a pártpolitika termeszetét illető
illeto koncep-
ciojuk gyökeresen
ciójuk gyokeresen eltért
eltert egymástól.
egymastol. Az 1784-es választási
valasztasi
-

15 Leslie Mitchell: Charles

Clıarles James Fox and the Disintegration
Dirintegratian ofthe
of the Whig
Party 1732-1794.
1782-1794. Oxford University Press, 1971. 3. fej.

22-
22
vereség után
vereseg utan ismételten
ismetelten megpróbált
megprobalt hatni Foxra, hogy
egyes időben
ido'ben elszigetelt, s egymáshoz
egymashoz egyébként
egyebkent is csak
lazan kapcsolódó
lazán kapcsolodo kampányok
kampanyok helyett alakítsa
alakitsa koheren-
sebben a whig
Whig politikát.
politikat. Burke számára
szamara ez természetesen
termeszetesen
saját felfogasa
sajat felfogása szerinti szilard
szilárd erkolcsi
erkölcsi allaspont
álláspont kialakítá-
kia1akita-
sát
sat és
es diadalra vitelét
vitelet jelentette volna. Amikor azonban
az 1780-as évek
evek végére
vegere a whig
Whig párt
part gépezete
gepezete odáig
odaig fejlő-
fejl6-
dött,
dott, hogy hatékony
hatekony és es következetes
kovetkezetes politizálás
politizalas hátteréül
hattere_.ii1
szolgálhatott,
szolgalhatott, Burke elégedetlenül
elegedetleniil tapasztalta, hogy Fox
számára
szamara ennek legfóbb
legfobb értéke
erteke a közvetlen
kozvetlen stratégiai
strategiai sike-
megkonnyitese, s az erkölcsi
rek megkönnyítése, erkolcsi szempontból
szempontbol fontos
iigyet nem habozik feladni, mihelyt ezt a célt
ügyet celt többé
tobbe nein
szolgalja.
szolgálja.
elott olykor előfordult,
1782 előtt elofordult, hogy a hivatalos whig Whig el-
lenzek vállalta
lenzék vallalta az együttműködést
egriittmiikodest a parlamenten kívüli kiviili
agitatorokkal. 1769-ben a Wilkes middlesexi választóit
agitátorokkal. valasztoit ért
ert
serelmek orvoslásának
sérelmek orvoslasanak céljával
eeljaval szövetkeztek,
szovetkeztek, s egymásra
egymasra
találtak az amerikai koloniak
talaltak kolóııiák mozgalmanak
mozgalmának partolasaban
pártolásában
Lattuk azonban, hogy indítékaik
is. Láttuk inditekaik mindkét
mindket esetben kü- ko-
lonboztek, s az együttműkõdésnek
lönböztek, egyiittmi todesnek végevege szakadt, mihelyt
erdekkozosseg megszűnt
az érdekközösség megsziint -— véglegesen
veglegesen Rockingham
kormanyfoi megbizatásával.
kormányfői megbizatasaval. A radikálisokat
radikalisokat nem elégítet-
elegitet-
orkodes vagy Burke mér-
te ki a tulajdonosi jogok feletti őrködés mer-
sekelt, csupán
sékelt, csupan az adminisztráció
adminisztracio belső
belso köreit
koreit érintő
erinto re-
Wilkes-ügy nyoman
formterve. A Wilkes-iigy nyomán kibontakozott
kibontakozolt tiltakozo
tiltakozó
mozgalom megmutatta, hogy a szervezett közvélemény kozvelemeny a
század utolso
XVIII. szazad utolsó harmadara
harmadára igazi politikai tényezove
tényezővé
valt Angliában,
vált Angliaban, s a középosztály
kozeposztaly egy részeresze eljutott az
anyagi éses szellemi fejlődés
fejlodes olyan szintjére,
szintjere, hogy akár
akar whig
Whig
kriteriumok szerint is jogosan kérdőjelezhette
kritériumok kerdojelezhette meg a
,,gentleman” kizárólagos
,,gentleman" kizarolagos pozícióit
pozicioit a politikában.1Ő
politikaban.1‘5 Az
amerikai példától
peldatol vezérelve
vezerelve John Horne Tooke, John
Cartwright, John Jebb és es mások
masok a whigek
Whigek által
altal szentnek
es sérthetetlennek
és sertheletlennek tartott brit alkotmány
alkotmany átírását,
atirasat, elsősor-
els6sor-
ban a választójog
valasztojog minden felnőtt
felnott férñ
ferfi lakosra való
valo kiter-
jeszteset követelték.
jesztését koveteltek. AzA1 1781-ben alakított
alakitott Alkotmányos
Alkotmanyos

*°1° H. T. Dizızinsonz
Dickinson: Lumıy
Liberty and Pmpz-ny.
Property. Paımzaı
Political razzzıogy
Ideology z'1.-t„ Eigıızzm
Eighteenth
Britain. London. Wcidcnfcld
Century Brı'taı`n. Weidenfeld &
81 Nicolson, 1977. 6. fej.

23
Tájékoztatás Társaságálıoz
Tajekoztatas Tarsasagahoz (Society for Constitutional In-
formation) hasoııló
hasonlo szervezetek, megyei éses városi
varosi bizott-
sagok révén
ságok reven tevékenységiiket
tevekenysegiiket nemzeti szinten is sikerült
sikeriilt
valamelyest koordinálni.,
koordinalni, bár
bar az 1780-as évek
evek nagy agitá-
agita-
ciós
cios kampányai
kampanyai rendre
renclre kudarcba fulladtak. A radikálisok
radikalisok
pozícióit
pozicioit erősítette,
erositette, hogy a nonkonformisták
nonkonformistak v. szakadá-
szakada-
rok (,,dt`ssenterek":
(,,dissenterek”: az anglikán
anglikan államegyházon
allamegyhazon kívül kiviil álló
allo
protestans vallások
protestáns vallasok híveihivei - unitáriusok,
unitariusok, metodisták,
metodistak,
kongregacionalisták
kongregacionalistak stb.) újj nemzedéke
nemzedeke elvetette elődei-el6dei-
nek az alsóbbrendíí
alsobbrendii polgári
polgari státusukkal
statusukkal kapcsolatos meg-
ado magatartását.
adó magatartasat. A lakosság
lakossag mindössze
mindossze 7%-át
7%-at kitevő,
kitevo, de
orszag üzleti
az ország iizleti életében
eleteben - és es sikereiben - ennél ennel jóval
joval
mertekben részes
nagyobb mértékben reszes szakadárok
szakadarok a törvények
torvenyek értel-
ertel-
meben gyakorolhatták
mében gyakorolhattak ugyan vallásukat,
vallasukat, de a fontosabb
iizleti és
üzleti es hivatali állások
allasok zárva
zarva maradtak előttük.
elottiik. Ezek el-
nyerese, voltaképpen
nyerése, voltakeppen a „caıriêre
,,carriere ouverte au talent” érde- orde-
kében intéztek most kihivast
kihívást a Whig
whig arisztokrata rend el-
szakadarok oroszlánrészt
len. A szakadárok oroszlanreszt vállaltak
vallaltak a Dicsőséges
Dicsoseges
emlekenek ápolására
Forradalom emlékének apolasara hivatott, a század
szazad köze-
koze-
pen elhalt Londoni Forradalmi Társaság
pén Tarsasag (London Revo-
feleleszteseben. 1688 centenáriumán
lution Society) felélesztésében. centenariuman -
esztendovel Richard Price ominózus
egy esztendővel ominozus prédikációja
predikacioja
elott, melynek hatása
előtt, hatasa alatt Burke hozzálátott
hozzalatott a Töprengé-
Toprengé-
sek megírásához
megirasahoz (ld. alább)
alabb) - a természetes
termeszetes jogok szelle-
meben fogant, három
mében harom pontból
pontbol álló
allo nyilatkozatot bocsátot-
bocsatot-
tak ki, mely kísértetiesen
kisertetiesen emlékeztet
emlekeztet a Burke haraátharaat ki-
valto későbbi
váltó keso'bbi price-i megfogalmazásokra.17
megfogalmazasokran A Rocking-
ham-tábor valaha tamogatta
ham-tabor támogatta a szakadarok
szakadárok emancipacios
emancipációs
torekveseit; Burke azonban öt
törekvéseit; ot hónappal
honappal e deklaráció
deklaracio
meelenese után
meelenése utan elutasítólag
elutasitolag írtirt egy nonkonformista ba-
ratjanak, aki arra kérte, vesse fel ügyüket
rátjának, iigyiiket a`
a‘ parlament-
Eltávolodása azonban nem hirtelen kovetkezetl
ben.13 Eltavolodasa következett
be, s nem is egyetlen ok miatt: Burke nem felejtette el,

17 Az 1780-as évek radikális es

evek radikalis és szakadár
szakadar mozgalmaira
rnozgalmaira ld.
Id. Albert
Goodwin: The Friends of Liberty. The English Democratic Movement in
the Age of the French Revolurion.
Revolution. London, Hutchinson, 1979. 2-3. fcj.;
fej.;
Eighteenth Century Britain.
Ian Christie: Stress and Stability in Late Eighteemh
Oxford, Clarendon Press, 1984. 2. fej.
15 Correrpondence,
ls Correspondence, id. kiad. V. köt.
kot. 471. O.
o.

24
h0gy.1784-ben a szakadár
11ogy.1784-ben szakadar szavazók
szavazok is híítlennek
hlfitlennek bizonyul-
tak pártja
partja iránt,
irant, mivel a kormányon
kormanyon lévő levo Pitt-től
Pitt-to'l remélték
remelték
helyzetük
helyzetiik megoldását.
megoldasat. '
Apárt egyébként nem roppant össze
A. part egyebkent ossze az 1784-es meg-
aláztatás
alaztatas súlya
salya alatt; ellenkezőleg,
ellenkezoleg, szavazóbázisa
szavazobazisa szilárd-
szilard —
sőt lassacskan
sot lassacskán ismet
ismét gyarapodo
gyarapodó - volt, s ami még meg fonto-
sabb, hatékony
hatekony szervezeti hátteret
hatteret sikerült
sikeriilt kialakítania.
kialakitania.
William Adam módszeres
modszeres aprómımkával
apromunkaval konszolidálta
konszolidalta a
párt
part pénzűgyeit;
penziigyeit; Fox irányítása
iranyltasa _alatt
__alatt az 1780-ban átmeneti
atmeneti
választási
valasztasi célokra
celokra alakult Westminsteri Választási
Valasztasi Klub a
pártvéleményt megformalo
partvelemenyt megformáló vitaforumma,
vitafórummá, ,,Whig „Whig Klubba”
Klubbá”
fejlodott; A Moming Chronicle és
fejlődött; es a Moming Post pedig
arrol, hogy ez a vélemény
gondoskodott arról, velemeny a köz koz előtt
elott is szé-
sze-
korben ismertté
les körben ismertte váljon.”
valjon.19 Visszatekintve
Visszatekinlve Burke mégis megis
allitotta, hogy ezekben az években
azt állította, evekben vette kezdetétkezdetet a
Whig vezetőkből
whig vezeto'kbo’l való
valo kiábrándulása.
kiabrandulasa. SajátSajat energiáit
energiait ekko-
riban az indiai angol uralom kérdései kerdesei kötötték
kotottek le. Az
evek kezdetétől
1780-a évek kezdetetol fogva elınélyülten
elmelyillten foglalkozott a
történetének, kut
szubkontinens tortenetének, kutúrájáııak
rajanak minden aspek-
tusaval, s alighavolt olyan honfitársa,
tusával, hon tarsa, aki élesebben
elesebben ítélte
itelte
aclminisztracio működését
volna el az indiai brit adminisztráció miikodeset és annak
osszes kõvetkezııııényét.
összes kovetkezmenyet. A whigelvek.,
Whigelvek, eszrnények
eszmenyek és es párt-
part-
tevékenység összehangolására
tevekenyseg osszehangolasara tett kísérlet
kiserlet jegyében
jegyeben indít-
indit-
vanyozta 1785-ben, hogy a parlament visszaélések
ványozta visszaelesek vádjá-
vadja-
val indítson
val inditson eljárást
eljarast Warren Hastings ellen, aki a Kelet-
Indiai Társaság
Tarsasag bengáli,
bengali, majd indiai főkormányzójaként
fokormanyzojakent
merhetetlen károkat
mérhetetlen karokat okozott az országnak.
orszagnak. Burke kampá-
kampa-
nyabol nem hiányzott
nyából hianyzott a humanitárius
humanitarius elem, az indiai nép nep
kizsakmanyolasa feletti felháborodás,
kizsákmányolása felhaborodas, ez azonban csak a
dramai hátteret
drámai hatteret szolgáltatta
szolgaltatta Hastings bííneinek
b1'ineineklajstroma-
lajstromá-
hoz. A kormanyzo
kormányzó legfobb
legfőbb vétke az, hogy a hagyományos
hagyomanyos
indiai uralkodó
uralkodo osztályt
osztalyt kiforgatta vagyonából
vagyonabol és es pozíciói-
po2:i'ci6i-
bol, s ezeket ,,uzsorások
ból, ,,u2sorasok és
es vérszívók”,
verszfvok”, „homályos
,,homalyos erede-
tii ifjoncok”
tû' i oncok” kezére játszotta,
jatszotta, akik „darabokra
,,darabokra szaggatták
szagattak
minden idők
ido'k és
es nemzetek legelismertebb jogait és es leg-

" Frank
” Frank O'Gorrnan:
O’Gorman: The
The Whig
Whig Party
Party and
and the
the French
French Revohuion.
Revolution. Lon-
Lon-
don, MGCMÍIIBH,
dOl`l, MacMi|lan, 1967.
1967. LÍÍ.
1.ii. fej.
fej.

25
ősibb, legnagyobb tiszteletben álló
osibb, allo intéz:ményeit”z°.
intezmenyeit”2'°. Akár
Akar
keso'bb képzeletének
később kepzeletenek eszményített
eszmenyitett Franciaorsúga,
Franciaorszaga, az in-
diai társadalom
tarsadalom Burke nem egy ideálját idealjat testesítette
testesitette meg:
hierarchikus volt, vallásos
vallasos és
es konzervatív,
konzervativ, történelmi
tortenelmi gyö-
gyo-
világ minden mas
kerei a vilag más nepenel
népénél erosebbek.
erősebbek. Akik ezeket
elszakították, az angol kalandorok es
elszakitottak, és a helyi banian (ke-
reskedő) kasztbol
reskedo') kasztból szarmazo
származó tarsaik,
társaik, Hastings jovoltabol
jóvoltából a
természet
termeszet rendjét
rendjet felborítva
felboritva kijelölt
kijelolt helyüknél
helyiiknel jóval
joval maga-
sabb rangra emelkedtek; ennek betöltésére
betoltesere azonban nem
lehetnek alkalmasak, s az eredmény
eredmeny pusztítás,
pusztitas, anarchia.
Burke szemében
Bıırke szemeben Hastings és es tevékenysége
tevekenysege sok tekintet-
legfo'bb Gonosz, a jakobinus princípium
ben a legfőbb principium megnyilvá-
megnyilva-
nulasa. ,,Az indianizmus [Burke az iméntiek
nulása. imentiek leírására
leirasara al-
kalmazott fogalma] és es a jakobinizmus korunk két ket nagy
baja", irta
baja”, írta Fitzwilliamnek 1794 nyaran,
nyarán, amikor Hastings
felmentese már
felmentése mar küszöbön
kiiszobon állott.”
allott.”
tehat az eljárást
Burke tehát eljarast abban a reményben
remenyben kezdemé-
kezdeme-
jogeros (és
nyezte, hogy jogerős (es persze erkölcsi)
erkolcsi) ítéletet
iteletet sikerül
sikeriil
fokormanyzo felett; Fox -— akit a
kimondatnia a korrupt főkormányzó
parlament Burke és es más
mas prominens Whigek mellet az ügy iigy
,,intézo’jéiil” kért
„intélőjéül” kert fel -— ezzel szemben közvetlen
kozvetlen politikai
célokra próbálta
celokra probalta azt felhasználni.
felhasznalni. Már
Mar az eljárás
eljaras megkez-
dese előtt
dése elott többször
tobbszor célozgatott
celozgatott Pitt éses a Kelet-Indiai Tár-
Tar-
saság kétes
sasag ketes kapcsolataira, remélve,
remelve, hogy így igy kikezdheti a
kormany reputációját.
kormány reputaciojat. Pitt azonban némi
nemi habozás
habozas után
utan az
eljárás tamogatojakent
eljaras támogatójaként lepett
lépett fel, s ezzel elhárította
elharitotta a ki-
hivast, ami viszont Fox számára
hívást, szamara nagy mértékben
mertekben csökken-
csokken-
tette az abból
abbol kovácsolható
kovacsolhato politikai tőkét.
toket. A csalódott
csalodott
Burke hiába
Bıırke hiaba igyekezett egyre türelmetlenebbül
tiirelmetlenebbiil rábírni
rablrni
tarsait, hogy tanúsítsanak
társait, tan sitsanak szívósabb
szivosabb magatartást
magatartast a Has-
tings-iigyben. Mire elérkezett
tings-ügyben. elerkezett a Bastille lerombolása,
lerombolasa,
Burke a hagyományos
hagyomanyos whig
Whig - és es angol - értékek
ertekek magá-
maga-
nyos bajnoka szerepében látta latta magát,
magat, akinek küldetése,
kiildetese,
hogy ezeket az értékeket
ertékeket szilárd
szilard formába
formaba öntse,
ontse, s pártját
partjat
visszateritse hozzájuk.
visszatérítse hozzajuk. Sürgető
Siirgeto szükségét
sziikseget érezte,
erezte, hogy

m Speech on Mr. Fox's

N Fox’: East-India Bill (Beuéd
(B-eszéd Fox űrr Kelet-Indiára
Kelet-Indiara vw
vo-
natkozo törvényjavaslatáról,
natkozó torvényjavaslatarol, 1783). in: Works, II. köt.
kot. 222. o.
if cvımponaznzz,
27 Correspondence, id. Kiza.
kiad. vu.
vn. köt.
km. ssa.
553. 0.o.
26
visszautasítsa a prespriktív,
visszautasitsa prespriktiv, történelmi
tortenelmi jogokon alapuló,
alapulo,
vallas által
vallás altal szentesített,
szentesitett, hierarchikus brit eivilizációt
civilizaciot aláá-
alaa-
só nezeteket.
so nézeteket. A francia forradalom olyan történelmi
tortenelmi pilla-
nat volt amelyről
amelyrol úgy
ilgy látta:
latta: erre alkalmat szolgáltat,
szolgaltat, s egy-
ben szilárd
szilard állásfoglalásra
allasfoglalasra késztetheti
kesztetheti Foxot és
es társait,
tarsait, ki-
rostálhatja a pártból
rostalhatja partbol az érdemteleneket,
erdemteleneket, neki magának
maganak
pedig segítségére
segitsegére lehet abban, hogy kitörjön
kitorjon immár
immar nyo-
masztó
maszto elszigeteltségéből.
elszigeteltsegebol.

Tarsadalorn, politika, történelem:

Társadalom, torténelem: szellemi
légkor Angliában
légkör Angliaban az 1770-80-as években
evekben

Mielo'tt rátérnék
Mielőtt raternek a Töprengések
Toprengések taglalására,
taglalasara, célszeríínek
celszeriinek
latszik
látszik rovid
rövid vargabetiivel
vargabetűvel attekinteni
áttekinteni azt a szellemi kor-
kör-
nyezetet, amelyben Burke gondolkodasa
gondolkodása formalodott.
formálódott.
Angliaban
Angliában — - akarcsak
akárcsak mashol
máshol —- a felvilagosodas
felvilágosodás ket
két
nagy iskolat letre a társadalom
iskolát hozott létre tarsadalom és
es a kormányzás
kormanyzas
felo'li gondolkodásban.
felőli gondolkodasban. Újrafogalmazták
Ujrafogalmaztak a természetes jo-
gok éses a társadalmi
tarsadalmi szerződés
szerzodes hagyományos
hagyomanyos koncepcióit,
koncepcioit,
mikozben a szkepticizmus, a realista antropológia
miközben antropologia és
es a lé-
le-
tezonek lehetsegessel szembeni preferálása
tezőnek az elvont lehetségessel preferalasa szá-
sza-
lait az emberi társadalom
tarsadalom empirista-evolucionista elméle-
elmele-
teve szőtték
tévé szottek egybe. Angliában
Angliaban - nem úgy,
iigy, mint máshol
mashol -
olyan eszmékből,
eszmekbol, amelyek közülkoziil nem egy az előbbiek
elobbiek va-
lamelyikének is szerves része
lamelyikenek resze volt, a XVIII. század
szazad köze-
koze-
pén kialakult az utilitarizmus doktrinája,
pen doktrinaja, mely a követke-
kovctke-
ző szarad
26 század java részeben
részében is uralta a brit filozófiát.
lozo at. A brit
gondolkodas további
gondolkodás tovabbi sajátossága
sajatossaga volt, hogy rendelkezett a
szerződéselmélet egy olyan változatával,
szerzodeselmelet valtozataval, mely nem pusz-
tán kozombos
tan közömbös volt a vallással
vallassal szemben vagy megbékélt
megbekelt
vele, hanem -~ mivel mélyen gyökerezett
gyokerezett a „racionális
,,racionalis
szakadarok” (rational dissenters) teológiájában
szakadárok” teologiajaban -— meg-
erositést nyert belőle.
erősítést belo'le. Tág
Tag és
es rugalmas határok
hatarok között,
kozott, de
HZ ezen áramlatok
82 aramlatok valamelyike melletti elkötelezettség
elkotelezettseg
meghatarozta az egyes gondolkodóknak
meghatározta gondolkodoknak a fennálló
fennallo politi-
kai-tarsadalmi renddel
kai-társadalmi renddcl kapcsolatos attitűdjét;
attitiidjet; a politikai
27
spektrumban való
valo elhelyezkedésük
elhelyezkedesiik pedig arra ösztönözte
osztonozte
o'ket, allast foglaljanak a „régiek”
őket, hogy állást ,,regiek” és
es ,,modernek”
meg-meg julo vitájában
meg-megújuló vitajaban az egyetemes kultúra
kult ra kérdései-
kérdesei-
ben, s válasszanak
valasszanak az angol múlttal
m lttal kapcsolatos egymással
egymassal
versengő
versengo értelmezések
ertelmezesek között
kozott is.
Az 1730-as években
evekben megkezdődött
megkezdodott „evangéliumi
,,evangeliumi újjáé-
nine-
ledésnek”
ledesnek” csak egyik, ám
am korántsem
korantsem az egyetlen jelensé-
jelense-
ge volt a metodisták
metodistak meelenése,
meelenese, amely a személyes
szemelyes
megtérés élményét,
megteres elmenyet, az egyéni
egyeni lelkiismeret integritását
integritasat
hangsúlyozták,
hangsolyoztak, de a megváltás
megvaltas jelentőségét
jelentoseget a földi
foldi boldo-
gulasnal előbbre
gulásnál elo'bbre tartották,
tartottak, s úgy
iigy vélték,
veltek, amennyiben az
ember élvezi
elvezi a szabad istentisztelet jogát,
jogat, valamint a lét-
let-
es vagyonbiztonságot,
és vagyonbizlonsagot, nincs
nines megfosztva semmilyen alap-
veto
vető jogatol.
jogától. Ugyanebben az ido'ben
időben a hagyomanyos
hagyományos pres-
biterianizmus liberalis
liberális aramlatai
áramlatai is oj új erore
erőre kaptak. A
szakadar ,,akadémiákon”
szakadár ,,akadémiakon” - a nonkonformistákat
nonkonformistakat az ang-
likan
likán hegemonia
hegemónia alatt allo
álló egyetemekre sem engedtek
engedték be,
ezert
ezért kialakitottak
kialakították sajat
saját oktalasi
oktatási halozatukat
hálózatukat - minden
teriileten
területen heterodox nezetek
nézetek sziiremkedtek
szüremkedtek be a tan-
miivelt presbiteriánus
anyagba, s a művelt presbiterianus lelkészek
lelkeszek a kálviniz-
kalviniz-
szakitva egyre nagzyobb
mussal szakítva nagyobb számban
szamban tértek
tertek arminiá-
arminia-
nus, majd unitárius
unitarius hitre.
hitre.222 Ezeken az akadémiákon
akademiakon ta-
nult az a két gondolkodó
gondolkodo is, akik a francia forradalom
elotti évtizedekben
előtti evtizedekben a legııagyobb
legnagyobb súllyal
s llyal képviselték
képviseltek a ter-
mészetes jogok eszméjét
eszmejet Angliában,
Angliaban, s akiknek munkái
munkai az
Alkotmanyos Társaság
Alkotmányos Tarsasag radikálisai
radikalisai számára
szarnara az elméleti
elmeleti
megerősítés fő
megerosiles f6 forrásául
forrasaul szolgáltak.
szolgaltak. Richard Price
(1723-91) éses Joseph Priestley (1733-1804),
(1733— 1804), mindketten
kalvinista
kálvinista sziilok
szülõk gyermekei, egyarant
egyaránt unitariuskent
unitáriusként ve-
vé-
geztek,
gezték, utobbi
utóbbi a materializmusrol
materializmusról is ogy
úgy velte,
vélte, hogy nem
osszeegyeztethetetlen
összeegyeztethetetlen vallasos
vallásos meggyozodésevel.
meggyőződésével. Az is fi--
gyelemreméltó, hogy kettejiik
gyelemremelto, kettejük koziil
közül a kereszteny
keresztény teologi-
teológi-
aval
ával elmelyiiltebben
elmélyültebben foglalkozo
foglalkozó Price vont le a szerz6des-
szerződés-
elméletből egyertelmiien
elméletbol egyértelműen a demokratikus radikalizmus fe-
le
lé mutato
mutató kovetkeztetesekel.
következtetéseket. Soha nem fogadta el Priest-
nézetét, miszerint a gondolkodas
ley nezetet, gondolkodás anyagi folyamatok-

72 Michael R. Watts: The Dissenters.

2'2 Dılrrenters. Oxford, Clarendon Press, 1978.
394. skk. es
és 464. skk. o.

28
nak, az „idegek
,,idegek vibrációjának”
vibraciojanak” a függvénye,
fiiggvenye, s nem nyug-
tarsa szerint az ebből
tatta meg, hogy társa ebbo'l fakadó
fakado determiniz-
mus csak még
meg inkább
inkabb megerősíti
megerositi a Gondviselésbe
Gondviselesbe vetett
hitet. Price hangsúlyozta,
hangsalyozta, hogy az érzékszervek
erzekszervek által
altal való-
valo-
ban csak érzékelt
erzekelt külsődleges
kiilsodleges dolgokat egyedül
egyediil az érte-
erte-
lem - a jó jo és
es rossz közötti
kozotti választás
valasztas képességével
kepessegevel felru-
hazott független
házott fiiggetlen szféra
szfera - tudja feldolgozni, s lehetetlen
volna erkölcsi
erkolcsi minőségek
minosegek létezéséről
letezéserol beszélni
beszelni anélkül,
anelkiil,
hogy az önrendelkezés
onrendelkezes e hatalmát
hatalmat feltételeznénk.
feltételeznenk. Obser-
vzztion
vation on the Nature of civil
can Liberty (Észrevételek
(Eszrevetelek ze pol-
gari
gári szabadsag
szabadság termeszeterol,
természetéről, 1776) cimii
címíí munkaja
munkája elejen
elején
szabadsag négy
kifejti, hogy a szabadság negy válfajának
valfajanak (fizikai,
( zikai, erkölcsi,
erkolcsi,
vallasi
vallási es
és politikai) egyike sem kepzelheto
képzelhető el onrendelke-
önrendelke-
zés -- es
zes és persze a hozza
hozzá kapcsolodo
kapcsolódó egesz
egész imenti
iménti gondo-
latmenet elfogadása
latmcnet elfogadasa - nélkül.
nelkiil. Szabadság
Szabadsag híján
hijan az ember
gepezet, alantas vágyak
puszta gépezet, vagyak könnyű
konnyii zsákmánya,
zsakrnanya, állati-
allati-
leny. ,,A szabadságot
as lény. szabadsagot tehát
tehat túlságosan
t lsagosan tökéletlenül
tokeletleniil ha-
tarozzuk meg, ha azt mondjuk róla,
tározzuk rola, TÖRVÉNYEK,
TORVBNYEK, nem
EMBEREK általi
altali kormányzás.
kormanyzas. Ha egy állam
allam törvényeit
tonrenyeit
egyetlen ember alkotja, vagy emberek egy klikkje, nem
pedig Közös
pedig KOZOS MEGEGYEZÉS,
MEGEGYEZES, za ıõwõzzyzıt
torvenyek aıtzıı
altali kof-
kor-
manyzas nem más,
mányzás mas, mint rabszolgaság."
rabszolgasag." A kormányzat
kormanyzat „a,,a
nép
nep teremtménye",
teremtmenye”, s „nincs
,,nincs semmi egyéb
egyeb célja,
celja, mint an-
nak boldogsága”.
boldogsaga”. Bár
Bar legtökéletesebb
legtokeletesebb formája,
formaja, mindenki
egyenlo részvétele
egyenlő reszvetele a döntéshozatalban,
dontéshozatalban, csak a legpará-
legpara-
államokban valosithato
nyibb allamokban valósítható meg, Price szerint a kepvi-
képvi-
demokrácia erosen
seleti demokracia erősen megkozeliti
megközelíti ezt az eszmenyt.
eszményt.
kormanyforma, ,,s annál
Szabad kormányforma, annal inkább
inkabb vagy annál
annal kevés-
keves-
bé az, amilyen meltanyosan
be méltányosan es és elégseges
elégséges mertekben
mértékben kep-
kép-
viseli a népet.
nepet. Ha a személyek,
szemelyek, akiket a kormányzással
kormanyzassal
megbíznak, rövid
megbiznak, rovid ideig bírják
birjak állásukat;
allasukat; ha az állam
allam több-
tobb-
segenek elfogulatlan ítélete
ségének itelete által
altal választatnak
valasztatnak meg, s alá
ala
vannak vetve utasításainak;
utasilasainak; a Szabadság
Szabadsag élvezete
elvezete a legna-
gyobb mértékű
mertekii lesz.”23 Ilyen kormányformában
kormanyformaban mindenki
sajat
saját torvényhozoja,
törvényhozója, a torvenyek
törvények a kolcsonos
kölcsönös es
és egyiittes
együttes
biztonság és védelem biztosítékai,
biztonsag es vedclem biztositekai, az elöljárók
eloljarok pedig csu-
pan a törvények
pán torvenyek végrehajtásával
vegrehajtasaval megbízott
megbizotl küldöttek,
kiildoltek, aki-

a
'.~»Ti""_""'”*
R. Price: Obscrvaıions,
"-
Observations, id. kiad. 77-10.
-10. O.
o.

29
ket ,,kötelességeik
,,kotelessegeik elhanyagolása
elhanyagolasa esetén
eseten el lehet bocsáta-
bocsata-
ni” -— ahogy Price néhány
nehany éwel
ewel később,
keso'bb, Burke replikáját
replikajat
kivaltva fogalmazott.
kiváltva
Priestley gondolkodása
gondolkodasa pragınatikusabb.
pragmatikusabb. Igaz.,
Igaz, An Es-
say on the First Principles of Govemment
Government (Tanulmány
(Tanulmany a
kormányzás eredeti elveiro'l,
kormanyzas elveiről, 1768) cimii
című munkajaban
munkájában
hangsúlyozza
hangs lyozza az emberek egyenlőségét,
egyenloseget, valamint azt,
hogy ,,Senkiről
,,Senkiro'l sem képzelhetjük,
kepzelhetjiik, hogy lemondana ter-
mészetes
meszetes szabadságáról
szabadsagarol másként,
maskent, mint feltételekkel. Ezek
a feltételek,
feltetelek, akár
akar kimondottak, akár akar nem, mindenkor
megsertetnek, Valahányszor
megsértetnek, valahanyszor a kormányzás
kormanyzas világos
vilagos és
es ké-
ke-
zenfekvo céljai
zenfekvő celjai nincsenek kielégítve;
kielegitve; s a delegált
delegalt hatalom,
eltorzitjak a szándékot,
ha eltorzítják szandekot, melynek érdekében
erdekeben átruház-
atruhaz-
ták, természetes módon elpárolog.
tak, termeszetes modon elparolog. Azok az elöljárók te-
eloljarok
hat,
hát, akik nem a koz javara torekszenek,
köz javára törekszenek, s hatalmukat a
nep elnyomására
nép elnyomasara használják
hasznaljak fel, terhesek a köz koz számára,
szamara,
ipso facto megszűnik.”7'4
s hatalmuk ı`psO megsz|'inik.”24 Priestley-nél
Priestley-nel azon-
kormanyzat jogcímével
ban a kormányzat jogcimevel kapcsolatos érvelés
erveles súlya
solya
eltolódik annak eredetetol
eltolodik eredetétől celjai
céljai fele.
felé. Soha nem hasznalja
használja
I
modon a szerződés
explicit módon szerzodés fogalmát,
fogalmat, sőt
sot elismeri: ésszerű
esszer
ellenvetes vele szemben, hogy egyetlen tényleges
ellenvetés tenyleges kor-
manyzatrol sem bizonyítható
mányzatról bizonyithato ilyen típusú
tipus eredete. Priest-
ley szamara
számára a celszer seg a kormányzat
célszerűség kormanyzat legitimitásának
legitimitasanak
legfo'bb kritériuma, s valószínűleg
legfõbb valosziniileg érezte, amit röviddel
roviddel
késo'bb Jeremy Bentham fogalmazott meg világosan
később vilagosan A
Fragment on Govemment
Government (Töredék
(Toredek a kormányzatról,
kormanyzatrol,
1776) című
cimii művében:
mfiveben: amennyiben a szerződés
szerzodes megsérté-
megserte-
se káros
karos a nép
nep boldogulására
boldogulasara nézve
nezve - márpedig
marpedig a szerző-
szerz6-
deselmelet hívei
déselmélet hivei nyilván
nyllvan így
igy gondolják
gondoljak -, az érvelés
erveles való-
valo-
jaban haszonelvű,
jában haszonelvii, s teljesen feleslegessé
feleslegesse teszi a szerződés
szerzodes
torténetietlen fogalmát.”
történetietlen fogalmat.25 Priestley szavai eléggé
elegge ponto-
san idézik
idezik az utilitaristák
utilitaristak ,,a legnagyobb szám
szam legnagyobb
boldogsaga” fonnuláját:
boldogsága” formulajat: „minden
,,minden ember azért
azert él
el társada-
tarsada-
lomban, hogy kölcsönös
kolcsonos előnyökhöz
elonyokhoz jusson; tehát
tehat »a
a tagok,

24 Joseph Priestley: An Essay on the First Principles of Government.

London. 1768, 44. O.
o.
5 John Plamenatzz
Plamenatz: The English Utilitarianr.
Utilitarians. 2. kiad. Oxford, Blackwell,
o.
1958. 67. 0.

30
azaz bármely
barmely államban
allamban a tagok többségének
tobbsegenek a legna-
gyobb boldogsága
boldogsaga a fő
f6 mérce,
meree, amellyel mindent, ami az
állarnmal
allammal kapcsolatos, vegsosoron
végsősoron meg kell határozni.”
hatarozni.”
Ez az egyetlen elv világossá
vilagossa teszi nem csak a politika, ha-
nem az erkölcs,
erkoles, sőt
so't a teológia
teologia egész
egesz rendszerét
rendszeret is. ,,Az
erény
ereny és
es a helyes magatartás
magatartas azokban a vonzalmakban és es
cselekedetekben rejlik, amelyek a kozos
eselekedetekben közös johoz
jóhoz vezetnek;
az igazságosságban
igazsagossagban és es az egyenességben
egyenessegben például
peldaul nincsen
semmi, ami önmagában,
onmagaban, az emberiség
emberiseg boldogságához
boldogsagahoz va-
ló
lo viszonyuktól
viszonyuktol kiilönválasztva jó ...” Ebbo'l
kiilonvalasztva jo Ebből a szempont-
bol
ból semmi jelentosége
jelentősége annak, hogy az emberek pontosan
milyen kormányformában
kormanyformaban élnek.
elnek. Priestley a költő
koltii Alexan-
idezi: „azok
der Pope-ot idézi: ,,azolc a kormányok
kormdnyolc a legjobbak;
legjobbak, ame-
legobban igazgatnak
lyeket a legjobban felteve, hogy a kormány
feltéve, kormany
mersekelt, s az egyes embernek meghagyja ma-
hatalma mérsékelt,
ganjogainak legértékesebbjeit;
gánjogainak legertekesebbjeit; feltéve,
felteve, hogy a törvények
torvények
elott pontosan ismertek, s egységesen
mindenki előtt egysegesen hajtják
hajtjak
vege őket,
végre o'ket, egyáltalán
egyaltalan nem érdekes,
erdekes, hogy milyen sok,
va% milyen kevés
vaä keves személyt
szemelyt alkalmaznak az igazgatásban
igazgatasban
III

If‘
Az utilitarizmus korai nagy képviselői
kepviseloi ugyanakkor igen
nagy jelentőséget
jelentoseget tulajdonítottak
tulajdonitottak a történetiségrıek,
tortenetisegnek, s eb-
ben a formájában
formajaban az elméletnek
elmeletnek volt egy olyan aspektusa,
amelyet Priestley kifejezetten elutasított.
elutasitott. David Hume és es
William Paley (1743-
(1743— 1805) igen magasra értékelte
ertekelte a szo-
kásokat, az előítéleteket
kasokat, eloiteleteket és
es a preskripciót
preskripciot (az előbbiek
elo'bbiek út-
at-
mutato erejét),
mutató erejet), mivel úgy
agy látták,
lattak, az emberiség
emberiseg kollektív
kollektiv
tapasztalata szerint hasznos, jótékony
jotekony dolgokat testesítik
testesitik
meg, ezért
ezert rendkívül
rendkiviil veszélyes
veszelyes könnyedén
konnyeden lemondani ró-
ro-
luk. A tulajdonviszonyokat és
es a kormányformákat
kormanyformakat tekin-
tették a legfontosabbnak e konvenciók
tettek konvenciok között,
kozott, melyeket a
szokas és
szokás es a „vélemény”
,,velemeny” -
— gyakran irracionális
irracionalis és
es indoko-
latlan, de az emberek tudatában
tudataban mélyen
melyen gyökerező,
gyokerezo, ezért
ezert
tiszteletben tartásra
tartasra érdemes
erdemes meggyőződés
meggyozodes —- hoz létre;
letre;
ezek olykor kellemetlenségekkel járnak,
jarnak, de az orvoslast
orvoslást
magat is jobb a lassan, de folytonosan atalakulo
magát szokasra
átalakuló szokásra
eroszakos beavatkozás
hagyni, mint az erőszakos beavatkoras eszkozohez nyalni.
eszközéhez nyúlni.

1**26 J. Pfizsıızy.
Priestley: An Ezzzzy.
Essay. id. kiad. 13 -— 4, sı.
51. 0.
o.

31
Priestley ezzel szemben azzal érvelt,ervelt, hogy ,,a precedensek
és
es általános
altalanos szabályok
szabalyok tekintélyének
tekintelyenek értelme
ertelme törvények
torvenyek éses
kormányzás
kormanyras dolgában
dolgaban egyedül
egyedill az, hogy mindenki tudhas-
torvények; ami nem lenne lehetséges,
sa, mik a törvények; lehetseges, ha azok
verehajtasa nem lenne egységes,
vérehajtása egyseges, s hasonló
hasonlo esetekben
miııdig azonos. De ha maguk a precedensek es
mindig és altalanos
általános
szabályok
szabalyok nagyobb sérelmetserelmet jelentenek, mint megszegé-
megszege-
sük
siik és
es jobb precedensek, jobb általános
altalanos szabályok
szabalyok alkotá-
alkota-
sa, mi lesz akkor az erejükből?”27
erejiikbo'l?”27 Ebbõl
Ebbo'l az eszmefutta-
tásból
tasbol kiindulva Priestley, akárcsak
akarcsak Price, élesen
elesen kritizálta
kritizalta
altala sérelmesnek
a brit politikai rendszer általa serelmesnek talált
talalt oldalait:
egyenlotlen képviseleti
az egyenlőtlen kepviseleti rendszert, a ritka -— hétéven-
heteven-
kenti - választások
kénti valasztasok rendszerét, az anglikán
anglikan hegemóniát,
hegemoniat,
a biintetojog
büntetőjog szelsosegeit.
szélsőségeit.
nézeteit egyaltalan
Ezeket a nezeteit egyáltalán nem osztotta Paley, aki
The Principles of Moral and Political Philosophy (A2 (Az er-
kolcs-
kölcs- éses politikai lilozo
fılozófia a elvei, 1785) cimii
című - igen sike-
nehany éven
res, néhány even belül
beliil egyetemi tankönyv
tankonyv státusára
statusara emel-
kedett — - miiveben
művében úgy vélekedett, hogy ,,a boldogsag
gy velekedett, boldogság
meglehetosen egyenlően
meglehetősen egyenloen van elosztva a társadalom
tarsadalom kü- kil-
lonbozo rendjei között”2'3.
lönböző kozott”2'B. Persze létezik
letezik valaıniféle
valamifele mér-
mer-
tek, amellyel a fennálló
ték, fennallo rendet meg lehet itélni,
itelni, s ezt Pa-
hasznossagban találta
ley a hasznosságban talalta meg: „A
,,A cselekedeteket
eselekedeteket asze-
rint kell megítélni,
megitelni, hogy mennyiben segítik
segitik elő
elo a boldogu-
last. - Ami célszerű,
lást. celszerii, a helyes. - Minden erkölcsi
erkolcsi szabály
szabaly
kotelezo ereje egyes egyedül
kötelező egyediil hasznosságából
hasznossagabol származik.”
szarmazik.”
létező valosagban
A letezo valóságban megmég egy olyan latszolag
látszólag ellentmon-
dasos és
dásos es igazságtalan
igazsagtalan jelenség,
jelenseg, mint a vagyoni egyenlőt-
egyenl6t-
lenség is a közjót
kozjot táplálja.
taplalja. „A
,,A vagyoni egyenlőtlenség
egyenlotlenseg
mertekben, ahogyan Európa
olyan mértékben, Europa legtöbb
legtobb országában
orszagaban
fennall, elvontan szemlélve rossz; de olyan rossz, mely a
fennáll,
tulajdon megszerzésére
megszerzesere és
es a felette
lelette való
valo rendelkezésre
rendelkezesre
vonatkozó szabályokból
vonatkozo szabalyokbol fakad, amelyek az embereket
szorgalmasságı`a
szorgalmassagra ösztökélik,
osztokelik, kss szorgalmuk gyiimölcseit
gyiimoleseit

'71" ıbia.
Ibid. 26. 0.o.
3
23 William Paley: The Principles of Moral and Political Philorophy.
Philosophy.
London, 1785. 34.0.
34. o.

32
biztositjak és
biztosítják es értékessé
ertekesse teszik.”29 A tulajdon intézménye
intézmenye
„gyarapítja és
,,gyarapitja es megőrzi
megorzi a föld
fold termését”,
termeset”, s fejleszti az élet
elet
kényelmét,
kenyelmet, ezért
ezert a legszegényebb
legszegenyebb vidék is azok közül,koziil,
ahol fennáll,
fennall, nagyobb bőségben
bosegben él,
el, mint azok bármelyike,
barmelyike,
ahol nem ismerik. A tökéletes
tokeletes jó
jo csak elvonatkoztatásban
elvonatkoztatasban
letezik, a valóságban
létezik, valosagban semmilyen szabály,
szabaly, semmilyen in-
tézmény
tezmeny nem felelhet meg egyformán
egyforman mindenki számára.
szamara.
Mérlegre
Merlegre kell helyezni az előnyöket
elonyoket és
es a hátrányokat,
hatranyokat, s
végül
vegiil „a
,,a társadalom
tarsadalom egészének
egészenek érdeke kötelező
kotelezo érvényű
érvényd
minden egyes részére. Semmiféle
Semmifele ennél
ennel szűkebb
sziikebb szabály
szabaly
polgari kormányzat
nem gondoskodhat a polgári kormanyzat stabilitásáról,
stabilitasarol,
tarsadalmi élet
vagy a társadalmi elet békéjéről
bekejerol és
es biztonságáról."30
biztonsagarol.”30 Bi-
valtoztatas mellett
zonyos esetekben persze ez az elv is a változtatás
szol: „Semmilyen
szól: ,,Semmilyen szokásnak,
szokasnak, törvénynek
torvenynek vagy tekintély-
tekinte1y-
sziikseges vagy kötelező
nek nem lehet olyan ereje, hogy szükséges kotelezo
ervenyben hagyni, ha megváltoztatása
lenne érvényben megvaltoztatasa a közösség
kozosseg
szamara előnyös.”
számára elo'nyos.” Általában
Altalaban azonban az elviselhető
elviselheto léte-
lete-
zo' prioritást
ző prioritast élvez
elvez a kétséges
ketseges lehetségessel
lehetsegessel szemben.
amig a fennálló
,,Mindaddig, amíg fennallo kormányzattal
kormanyzattal nem lehet
szembeszallni, vagy nem lehet megváltoztatni
szembeszállni, megvaltoztatni a közre
kozre
szarmazo kellemetlenségek
származó kellemetlensegek nélkül,
nelkiil, Isten úgy
ilgy akarja (s ez
az akarat egyetemes érvénnyel
ervennyel meghatározza
meghatarozza a mi köte- kote-
lessegiinket), hogy engedelmeskedjünk
lességünket), engedelmeskedjiink a fennálló
fennallo kor-
manyzatnak - s nem tovább.
mányzatnak tovabb. I-Ia ezt az elvet elfogadjuk,
az ellenállás
ellenallas minden egyes esetének
esetenek igazságosságánál
igazsagossaganal azt
kell figyelembe
ligyelembe venni, hogy mekkora a veszély
veszely és
es a sére-
sere-
elharitasanak illetve or-
lem az egyik oldalon, s mekkora elhárításának
voslasanak valószínűsége
voslásának valosziniisege és
es ára
ara a másikon.”31
masikon.”31 Nem létez-
letez-
nek a kormányzattal
kormanyzattal szembeni ellenállásra
ellenallasra egyetemesen
alkalmazhato kritériumok
alkalmazható kriteriumok - a nemlétező
nemletezo társadalmi
tarsadalmi
szerzodes megszegése
szerződés megszegese kiváltképp
kivaltkepp nem lehet az. Egészé-
Egésze-
ben véve
veve igen kevéssé
kevessé tanácsos,
tanaesos, de nem is túltill valószínű,
valoszinii,
hogy az emberek hosszú
hossz ideje működő
miikodo és
es megszokott in-
tezmenyek megdöntésére
tézmények megdontesere vállalkouanak.
vallalkozzanak. Az ember ha-
gyomany-kototte lény,
gyomány-kötötte leny, ami meghatározza,
meghatarozza, hogy milyen

2””lbia.s1,9s.
ıhia. õı, 95. 0.o.
3°” ıızizı.
Ibid. 429. 0.
3'3‘ una.
lbid. 424. 0.o.
33
modon gyakorolja erényeit,
módon erenyeit, s hoz erkölcsi
erkolesi döntéseket.
donteseket.
,,Az emberiség
,,A: emberiseg inkább
inkabb megszokás,
megszokas, semmint gondolkodás
gondolkodas
alapján
alapjan cselekszik. kevés, s nagy alkalomkor esik
eselekszik. Csak keves,
meg, hogy fontolgatnak; még
meg ritkábban,
ritkabban, hogy bárminemű
barminemii
módszeres vizsgálatot
modszeres vizsgalatot folytatnak az általuk
altaluk megtenni
szándékozott
szandekozott dolgok erkölcsi
erkolesi helyességét
helyesseget vagy helytelen-
ségét
seget illetően;
illetoen; vagy hogy kivarjak
kivárják ennek eredményét.
eredmenyet. -
Jobbára azonnal irányt
Jobbara iranyt szab nekünk
nekiink egy lökés,
lokes, az előzete-
el6zete-
sen fennálló
fennallo szokások
szokasok hatása
hatasa és
es energiája.”32
energiaja.”32
A reform hirdetésével
hirdetesevel talán
talan semmilyen más
mas esetben
esinjan bánni,
nem kell olyan csínján banni, vélte
velte Paley, mint a brit al-
kotmany esetében.
kotmány eseteben. Hajlandó
Hajlando volt elismerni, hogy vannak
árnyoldalai,
arnyoldalai, mint például
példaul az illetéktelen vadászatot
vadaszatot brutá-
bruta-
biinteto törvények,
lisan büntető torvenyek, s a képviselet
kepviselet némi
nemi kiterjesztését
kiterjesztéset
is kivanatosnak
kívánatosnak tartotta —- nem azert,
azért, mert termeszetes
természetes
jog, hanem mert esetleg fejlesztené
fejlesztene a lakosság
lakossag jellemét,
jellemet, s
osztalyok-
nagyobb respektust teremtene az alacsonyabb osztályok-
kal szemben. Ezeket azonban apró apro hiányosságoknak
hianyossagoknak tar-
kiigazithatok a szokás
totta, amelyek mind kiigazíthatók szokas útján
otjan való
valo al-
kalmazkodás természetes
kalmazkodas termeszetes folyamatában.
folyamataban. A valamennyi je-
lentős erdek
lentos érdek megfelelo
megfelelő képviseletét,
kepviseletét, a parlament útján
otjan
való adomegajanlast,
valo adómegajánlást, az eskiidtszék
esküdtszék altali
általi targyalast,
tárgyalást, a
habeas corpus elvét,
elvet, a hatalmak egyensúlyát
egyensolyat kombináló
kombinalo
rendszer teljes szövetének
szovetenek szétszaggatását
szetszaggatasat követelni
kovetelni Paley
szemeben határos
szemében hataros volt az anarchia hirdetésével.
hirdetesevel. A képvi-
kepvi-
seleti rendszernek a radikálisok
radikalisok által
altal kárhoztatott
karhoztatott egyen-
lotlensege mellett ugyancsak a haszonelvűség
lőtlensége haszonelviiseg alapján
alapjan ér-
er-
velt. „Hogy
,,Hogy az embereknek van-e elvont joguk arra, hogy
kepviseljek őket,
képviseljék o'ket, vagy sem, az mellékes
mellekes annak a gyakorla-
kerdesnek a szempontjából,
ti kérdésnek szempontjabol, hogy milyen legyen a kép- kep-
tekintjiik egyáltalán
viselet szerkezete: csak annyiban tekintjük egyaltalan jog-
nak, amennyiben a közkoz hasznát
hasznat szolgálja;
szolgalja; azaz amennyi-
hozzajarul jó
ben hozzájárul jo törvények
torvenyek alkotásához,
alkotasahoz, vagy biztosítja
biztositja
szamara e törvények
az emberek számára torvenyek igazságos
igazsagos végrehajtását.
vegrehajtasat.
Ezek az eredmények
eredmenyek a nemzeti tanácsos
tanaesos politikai maga-
tartasatol, az pedig annak jellemétől
tartásától, jellemetol és es képességeitől
képessegeitol
fiigg. Ebből
függ. Ebbo'l az következik,
kovetkezik, hogy ha olyan emberek kerül-
keri'1l-

3*3’ ıbia.
Ibid. 37.
3'1. 0.o.
34
nek a kormányzatba,
kormanyzatba, akik képességeiknél
kepessegeiknel fogva a legııa-legna-
gyobb valószínűséggel
valosziniiseggel ismerik és es támogatják
tamogatjak a közérde-
kozerde-
ket, csekély
csekely a jelentősége
jelentosege annak, hogy ki juttatja őket o'ket
oda."33
oda.”33 Paley - ezekután ezekutan cseppet sem meglepő meglepo módon
modon
-— legnagyobb megelégedésére
megelegedesere konstatálta,
konstatalta, hogy az Ang-
liaban fennálló
liában fennallo rendszer megfelel e kritériumoknak.
kriteriumoknak.
Paley ezt a rendszert organikus fejlődés fejlodes eredményé-
eredmenye-
nek tartotta, s elutasította
elutasitotta „a
,,a legtöbb
legtobb szerző”
szerzo” nézetét,
nezetet, mi-
szerint őseik
o'seik tudatos éses formális
formalis aktus keretében
kereteben alkották
alkottak
volna meg, így igy „eredeti
,,eredeti elvei” megismerhetők,
megismerhetok, „eredeti
,,eredeti
tisztasaga pedig helyreállítható
tisztasága helyreallithato lenne. Paley azt állította,
allitotta,
tévedés, hiszen ,,soha
ez tevedes, „soha nem volt olyan ido'pont
időpont tortene-
történe-
tiinkben, amikor Anglia kormányzatát
tünkben, kormanyzatat újonnan
ojonnan alkották,
alkottak, s
amikor egy szemelyre,
személyre, vagy gyiilesre,
gyűlésre, vagy bizottsagra
bizottsága biz-
bíz-
tak volna, hogy adjon valami chartát
ták chartat az ország
orszag jövőbeli
jovo'beli
kormanyzata alapjául
kormányzata alapjaul Anglia kormányzata,
kormanyzata, akárakar a leg-
tobb európai
több europai országé,
orszage, alkalomból
alkalombol és es szükségszerűségből
sziiksegszeriisegbol
nott ki; a különböző
nőtt kiilonbozo korok változó
valtozo politikájából,
politikajabol, a közös-
kozos-
seg különféle
ség kiilonfele rendjeinek és es pártjainak
partjainak küzdelmeiből,
kiizdelmeibol, si-
kereiből, erdekeibo'l
kereibo'l, érdekeiből es és lehet6segeibo'l.”34
lehetőségeiből.”34
szerzo'k, akiket Paley ebben a szakaszban cáfolni
A szerzők, cafolni
alkotmány tortenetenek
igyekszik, az angol alkotmany történetének ún. „szász”
n. ,,s2asz”
elmeletet vallották,
elméletét vallottak, melyet az előzőel6zo' században
szazadban a levelle-
rek alkottak meg, majd az 1730-as években evekben Robet Wal-
ellenzekenek ideológusai,
pole ellenzékének ideologusai, később
keso'bb pedig Price és
es Pri-
nemzedekenek radikálisai
estley nemzedékének radikalisai elevenítettek
elevenitettek fel. Utób-
Utob-
kiilonos előszeretettel
biak különös eloszeretettel forgatták
forgattak Obadiah Hulme An
(Tortenelmi
Historical Essay on the English Constitution (Történelmi
tanulmány az angol alkotmanyrol,
tanulmany alkotmányról, 1771) cimii
című munkáját,
munkajat,
kovetkezo népszerű
mely a következő nepszerii mítoszt
mitoszt bocsátotta
bocsatotta rendelke-
zesiikre. Az angolszászok
zésükre. angolszaszok i.sz. 450 körül
koriil csodálatraméltó
csodalatramelto
letre, mely „szabad
rendszert hoztak létre, ,,szabad intézményeken"
intezmenyeken” -—
valasztott király,
választott kiraly, demokratikus képviseleti
kepviseleti gyíílés
gyiiles (witana
(Witana
,,polgárőrség“ stb. - alapult, de ezt a XI. szazad-
gemot), ,,polgaro'rseg” század-
hoditas megdöntötte.
ban a normann hódítás megdontotte. Az ezt követő
koveto feu-
dalis zsarnokságnak,
dális zsarnoksagnak, melyre a középkorikozepkori szabadságleve-
szabadsagleve-

F"""'
Ibid. 457-8.
” ıızia. 457-s. 0.o. W
3'3‘ nzia.
Ibid. 465. 0.o.
35
lek sem hoztak gyógyírt,
gyogyirt, a XVII. század
szazad alkotmányáért
alkotmanyaert
kiizdelmei véget vethettek volna, ám
folytatott küzdelmei am ezt meg-
hi sitotta az 1688-ban kötött
hiúsította kotott szégyenletes
szegyenletes arisztokrata
kompromisszum. Az igazi szabadság
szabadsag visszanyerése
visszanyerese tehát
tehat
egyedül a szasz
egyediil szász alkotmany
alkotmány szellemének
szellemenek teljes helyreállítá-
helyreallita-
sával
saval lehetséges.35 Tágabb
Tagabb történelmi
torténelmi összefüggésben
osszefiiggesben a
szász
szasz intézmények iránti lelkesedés
intezmenyek iranti lelkesedes a klasszikus és
es rene-
szánsz
szansz republikanizmus „antik
,,antik erény”
ereny” fogalmához
fogalmahoz kap-
csolódott.
esolodott. A ,,gót"
,,got” (tkp. germán)
german) szabad birtokos, akár-
akar-
csak
esak az ókori
okori római
romai köztársasági
koztarsasagi polgár
polgar szilárd
szilard anyagi
hatteriiknek függetlenségüket
hátterüknek fiiggetlensegiiket köszönhették,
koszonhettek, mely képes-
kepes-
se tette őket
sé o'ket a felelős
felelos politikai részvételre,
reszvetelre, s mivel saját
sajat
katonaskodtak, ezt a vívmányt
maguk katonáskodtak, vivmanyt meg is tudták
tudtak vé-
ve-
delmezni. A modern időkben
idokben azonban a kereskedelem, a
oj vagyonformák
új vagyonformak fejlődése
fejlodese az anyagi jólét
jolet olyan csábító
esabito
lehetoségeit kínálják
lehetőségeit kinaljak az embereknek, hogy zavartalan haj-
szolasuk érdekében
szolásuk erdekeben lemondanak a legfőbb
legfo'bb erkölcsi
erkolcsi tőké-
toke-
jüket jelentő
jiiket jelento erényekről,
erenyekro'l, a közvetlen
kozvetlen politizálásról
politizalasrol és
es a
katonaskodasrol. A „szász
katonáskodásról. ,,szasz elmélet”
elrnelet” hívei
hivei szerint az em-
beriseget csakis ezek újjáélesztésével
beriséget ojjaelesztesevel lehet megmenteni a
teljes eızüııesıõıfiõ
elziillesto'l.36
nezetekkel szemben már
Ezekkel a nézetekkel mar Walpole publicis-
tai úgy
tái egy érveltek,
erveltek, hogy a „szász
,,szasz alkotmány"
alkotmany” fikció,
keio, az igazi
szabadsag valójában
szabadság valojaban modern jelenség,
jelenseg, a gondviselés
gondviseles aján-
ajan-
deka, mely az 1688-as forradalom nyomán
déka, nyoman emelkedett ki
yegleg a feudális
végleg feudalis felfordulásból.
felfordulasbol. Ez a gondolatmenet a
XVIII. század
szazad második
masodik felében
feleben jócskán
jocskan letisztult, miután
miutan
megerositest nyert a brit felvilágosodás
megerősítést felvilagosodas legnagyobb alak-
jai által
altal képviselt
kepviselt „evolúciós
,,evol1’1cios szociológiából”.
szoeiologiabol”. A skót
skot

351’ A. Goodwin: mz
The Ft-iznzıf
Friends of Ltız-ny.
Liberty. so-1. 0.;
o.; R
R. J.1. smitıız
Smith: Trzz
The
Institutions in British Thought 1688-1863.
Gothic Bequest. Medieval lnstitutions 1688-I863.
Cambridge University Press, 1987.
1987.4.
4. fej.
3‘36 J.J. G.
o. A.
A. Pocock:
Pocock: ,,Machiavelli,
,,Machiavelli, Harrington
Harrington and
and English
English Political
Political
Ideologies in the Eighteenth Century"
ldeologies Century” In: Politics, Language and Time.
Essays on Political Thought and History. New York, Athenaeum 1971;
J. G. A. Pocock: The Machiavellian Moment. Florentine Political
Thaught and the Atlantic Republican Tradition. Princeton University
Thought
Press, 1975. Pocock úttörő
ttoro munkái
munkai óta
ota számtalan
szamtalan tanulmány
tanulmany folytatta a
klasszikus republikanizmus és es a XVII-XVIII. századi
szazadi brit történeti
torteneti
koncepciok kapcsolatainak feltárását.
koncepciók feltarasat.

36
I-Iume, John Millar, William Robertson és
Hume, es Adam Smith,
az angol Edward Gibbon és es Josiah Tucker az európai
europai
társadalmi fejlődésről
tarsadalmi fejl6desro'l kialakított
kialakilott koncepcíójukban
koncepciojukban szilár-
szilar-
dan hitet tettek a kerekedelmi társadalom
tarsadalom mellett. Úgy
Ugy
vélték, bármilyen
veltek, barmilyen erényessé
erenyesse tette is a római
romai polgárt
polgart és
es a
germán
german szabad birtokost a fegyverviselés,
fegyverviseles, saját
sajat földjének
foldjenek
művelése
miivelese és es a politikai vitában
vitaban való
valo részvétel,
reszvetel, erényük
erenyilk
militáns
militans fajtából
fajtabol való
valo volt, az emberiség
emberiseg primitív
primitiv gazdasá-
gazdasa-
gi körülményeinek
koriilmenyeinek felelt meg, melyek őt 6t magát
magat is a bar-
bárság szintjen
barsag szintjén tartottak
tartották meg. A piacgazdasag
piacgazdaság koraban
korában
erenyre többé
ilyen erényre tobbe semmi szükség.
sziikseg. Oktalanság
Oktalansag tehát
tehat
azon keseregni, hogy a kereskedelem, s vele az egyetemes
civilizáció
civilizaeio fejlődése
fejlodese az otromba antik erény ereny hanyatlását
hanyatlasat
idezte elő,
idézte elo', annál
annal is inkább,
inkabb, mivel a termelés és
es a fogyasz-
tas növekedése,
tás novekedese, a cserekapcsolatok
eserekapesolatok kiszélesedése
kiszélesedese újj eti-
sarokkovei
kai rendszer alapjait teremti meg, melynek sarokkövei
kapesolatok, kölcsönös
szorosabb emberi kapcsolatok, kolcsonos együttérzés,
egyiltterzes,
szimpátia,
szimpatia, s kifinomult
ki nomult szokások.”
szokasok.37
elerkezett az esemény,
1789-ben elérkezett esemeny, melyet
melyetBurke
Burke ,,a szo-
kasok forradalrnának”
kások forradalmanak” (revolution in manners)33
manners)39' nevezett.
termeszetes jogokkal a természet
A természetes termeszet rendjét
rendjet és
es törvényeit
torvenyeit
--— illetve ezekről
ezekro'l vallott saját
sajat felfogását
felfogasat - szembehelyez-
ve, a „történeti
,,torteneti utilitarizmus” kifmomult
kifinomult változatára
valtozatara tá-
ta-
maszkodva, a forradalom visszautasításában
visszautasitasaban Burke ere-
deti választ
valaszt alkotott a korabeli Anglia domináns
dominans szellemi
aramlataira.
áramlataira.

37 Fontos tanulmányokat
tanulmanyokat tartalmaz István
Istvan Hont
I-Iont - Michael lgrıatieff
Ignatieff
(szerk): Wealth and Virtue. The Shaping of Political Economy
in the Scottish Enlightenment. Cambridge University Press, 1983;
J. G. A. Pocock: Virtue, Commerce, and History. Cambridge University
Press, 1985.
33 Az angol ,,manneri”
30 “manners” sıokást,
szokast, modort, magatartásformát
magatartasformat jelent,
Burke számára
szamara a régi Európa
Europa civilizációs
civilizacios vívmányainak
vivmanyainak összességét.
osszesseget.

37
 Burke ellenforradalma

Amikor a Toprengesek
Amikos Töprengések 1790. november 1-en 1-én a könyváru-
konyvaru-
sokhoz került,
kerillt, a francia forradalommal ma asszociált
asszoeialt ese-
mények java resze
menyek része meg
még a jovo
jövő titka volt, s akkori perspek-
tívában a forradalom befejezettnek tiint.
tivaban tűnt. Burke baratja,
barátja,
William Windham már mar 1789 szeptemberében
szeptembereben így igy gondol-
ta; valamivel később
keso'bb az ifjú
i Depont, akinek Burke a Töp- Top-
rengések-et címezte39,
cimezte39, majd 1790 januárjában
januarjaban Thomas
Paine is ilyen szellemben írt
Pairıe irt Burke-nek.4°
Burke-nek.40 A legdrámaibb
legdramaibb
események mintha már mar 1789-ben leperegtek volna; 1790
a nagy adminisztrativ intezkedesek -— pl. a papság
adminisztratív intézkedések papsag polgári
polgari
alkotmanya bevezetésének
alkotmánya bevezetesenek - éve eve volt, melyek inkább
inkabb a
fiizott utóirat,
forradalomhoz fűzött utoirat, mint a koalíciós
koalicios háborúk
haboruk és
es
eloszavanak benyomását
a jakobinus terror előszavának benyomasat keltették.
keltettek.
vegen a forradalom addigi mérlegével
1790 végén merlegevel az angol köz-
koz-
vélemény nagyobbik része
velemeny resze rokonszenvezni tudott, ami el-
sosorban annak az -— egészen
sősorban egeszen XVI. Lajos 1791. júniusi
j niusi si-
szökési kisérleteig
kertelen szokesi kísérletéig és
es elfogásáig
elfogasaig élő
elo' - várakozá-
varakoza-
tudhato be, hogy Franciaország
suknak tudható Franciaorszag az angol típusú tipuso
alkotmanyos monarcia útjára
alkotmányos tjara fog-lé.p1ı&jEzt
fog-lepn§jEzt az attitűdöt
attitiidot
évszázados beidegzodes
evszazados beidegződés hatarozta
határozta meg: angol szemszog-
szemszög-
bo'l, kiváltképp
ből, kivaltkepp `a
ia XIV. Lajos ellen viselt háborúk
haborok óta,ota, a
nemzetkozi diplomáciai
minden nemzetközi diplomaciai konfliktusban
konlliktusban Angliával
Angliaval
ellentetes oldalon álló
ellentétes allo Franciaország
Franciaorszag a legfőbb
legfo'bb nemzeti
ellenséget testesitette
ellenseget testesítette meg, melynek a papizmust
pápizmust es és az
-..
onkenyuralmat kombináló
önkényuralmat kombinalo berendezkedése
berendezkedese a szabad an-
eszmények valosagos
gol eszmenyek valóságos tagadasat
tagadását kepviseli.“
képviselifll A forrada-
esemenyeit Angliában
lom korai eseményeit Angliaban sokan az ellenség
ellenseg meg-
alazasakent és
alázásaként es egy elnyomó
elnyomo kormányzati
kormanyzati rendszer szétzú-
szetz\'1-
zásaként iidvozoltek.
zasakent üdvözölték.

Tbprengések bevezető
39 Ld. a Töprengések bevezeto sorait és
es a hozzájuk
horzajuk fűzött
fiizott 1. sz. jegy-
zetet.
4°40 Correspondence,
Correspondence, id.
id. kiad.
kiad. V`lI.
vn. köt.
hat. 20-2,
20-2, 59,
59, 68.
cs. o.o.
41 Angolok és es franciák
franciak a forradalom előtti
elolli évtizedekben
evtizedekben egymásról
egymasrol al-
England's
kotott képére ld. Derek Jarrett: The Begetters of Revolution. EngIand's
lnvolvernerıt
Involvement with France 1759-1789.
I759-1789. London, Longman, 1973.

38
 Burke nézetei
nezetei ezen a téren
teren meglehetősen
meglehetosen atipikusak
voltak. Igaz, 1769-ben intő
into jeleket vélt
velt felfedezni Francia-
Franeia-
ország
orsrag növekvő
novekvo pénzügyi
penziigyi nehézségeibenz
nehezségeiben: „azt ,,azt hiszem,
bárki,
barki, aki néminemű
neminemii figyelemmel
gyelemmel van és es tájékozottsággal
tajekozottsaggal
bír
bir ügyeikkel
iigyeikkel kapcsolatban, óránként
orankent csak az egész
egesz rend-
peldatlan megrázkódtatására
szer valami példátlan megrazkodtatasara számít,
szamit, melynek
hatását
hatasat Franciaországa,
Franciaorszagra, sőt
sot egész
egesz Európára
Europara nehéz
nehez meg-
jósolni.”42 Az ancien
josolni.”42 aneien régime
regime utolsó
utolso éveiben
eveiben azonban biz-
tatónak
tatonak ítélte
itelte az ország
orszag fejlődését.
fejlodeset. 1780-ban a parlament-
ben nagy elismeréssel
elismeressel beszélt
beszelt Necker közelmúltban
kozelmoltban beve-
zetett kinestari
kincstári reformjairol,
reformjairól, XVI. Lajost pedig ,,patriota
,,patrióta
kiralykent”
királyként” jellemezte.” Megfelelonek,
jellemezte.“ Megfelelőnek, bar
bár tovabbfej-
továbbfej-
lesztesre érdemesnek
lesztésre erdemesnek tartotta a francia intézményeket,
intezmenyeket,
altalaban véve
melyek általában veve megfeleltek arisztokratikus, hierar-
korporativ társadalmi
chikus, korporatív tarsadalmi eszményének.
eszmenyenek. Legtöbb
Leglobb kor-
tarsanal elnézőbb
társánál elnézo'bb volt a sokat bírált
biralt francia egyházzal
egyhazzal
ogy vélte,
szemben: úgy velte, a nemzeti egyháznak
egyhaznak tükröznie
tiikroznie kell a
tarsadalmi hierarchiát,
társadalmi hierarchiat, ezért
ezert nem volt kifogása
kifogasa a főpapok
fo'papok
gazdagsaga ellen. Úgy
gazdagsága Ugy látta,
latta, a parlamentek megfelelő
megfelelo
eszkozze alakíthatók
eszközzé alakithatok a végrehajtás
vegrehajtas esetleges zsarnoki tö-
to-
rekveseinek megfékezésére.
rekvéseinek megfekezesére. Nem kétséges,
ketseges, hogy ezek az
eloiteletek ugyanúgy
előítéletek ugyaruigy befolyásolták
bcfolyasoltak a forradalom megíté-
megite-
leseben, mint
lésében, minl vitapartnereit a sajátjaik,
sajatjaik, de az a vád,
vad, hogy
velemenye fogyatékos
véleménye fogyalekos ismereteken nyugszik, nem egé- ege-
megalapozolt. Anglia bel- és
szen megalapozott. es külpolitikája
kiilpolitikaja egyaránt
egyaranl
mertekben fonódott
olyan mértékben fonodott össze
ossze legközelebbi
legkozelebbi szomszéd-
szomszed-
janak ügyeivel,
jának iigyeivel, hogy egyetlen aktív
aktiv politikus sem enged-
hetelt meg magának
hetett maganak ezekkel kapcsolatban
kapcsolalban tájékozatlan-
tajékozatlan-
sagol. A meglehetősen
ságot. meglehetosen jóljol informált
informall brit sajtó
sajto önmagában
onmagaban
lampontul szolgált
is támpontul szolgalt az ítélkezéshez,
itelkezosher, Burke azonban, aki
mas esetekben is lelkiismeretesen végzett
más vegzett „kutatómunka”
,,kutatomunka”
alapjan nyilatkozott, a Töprengések
alapján Toprengések hivatkozásainak
hivatkozasainak tanú-
tana-
saga szerint ezúttal
sága ez ttal is igyekezett minél
minel többrétű
tobbretii tájéko-
tajeko-
zottsagot szerezni.
zottságot
i- 1;

42
42 Publication Intituled
Observations on a Late Publicatíon lntituled The Present Sale
Sate of the
(Eszrevetelek „A
Nation (Észrevételek ,,A nemzet jclcnlcgi
jelcnlcgi állapota”
allapota” címíí
cimii kiadványról
kiadvany-rol
kot. 59-62. o.
1769). in: Works, I. köt.
‘43*3 Speech on
on Economical
Economical Reform
Reform (Beszéd
(Beszed aa megfontolt
megfontolt reformról
reformrol
1730).
1780). in: Works, 11.
Il. hot.
köt. 59-oz.
59-62. o.

39
 aneien régime
Az ancien regime értékeinek
ertekeinek korábbi,
korabbi, semleges hangú
hango
elismerése azonban önmagában
onmagaban nem indokolja a Töpren-
Topren-
ketsegbeesett kiáltását.
gések kétségbeesett kialtasat. Burke álláspontja
allaspontja a forrada-
lom kérdésében
kerdeseben fokozatosan valt
vált egyre inkább
inkabb intranzi-
genssé, s ez a folyamat nem ért
gensse, ert véget
veget a Töprengések
Toprengések meg-
fogalmazásával, hanem a benne foglalt komor jóslatok
fogalmazasaval, joslatok
beteljesülése
beteljesiilese nyomán odáig fajult, hogy barátok
nyoman odaig baratok és
es ellen-
felek olykor egyaránt
egyarant Burke elmejenek elborulasara gya-
elméjének elborulására
nakodtak.“
nakodtak.44 1789 augusztusaban
augusztusában —- esztetikajaban
esztétikájában a ,,ma-
„ma-
kategóriájára alkalmazott kifejezésekkel
gasztos” kategoriajara kifejezesekkel -
— a pá-
pa-
esemenyekkel kapcsolatban
rizsi eseményekkel kapesolatban saját
sajat ,,döbbenetéről”
,,dobbenetéro'l”
szamol be a „csodálatos
számol ,,esodalatos látványosság”
latvanyossag” felett, melyben van
,,ellentmondasos és
valami „ellentmondásos es titokzatos”, s melynek „szelle-
,,szelle-
met
mét lehetetlen nem csodalni,
csodálni, de megrazo regi párizsi
megrázó a régi parizsi
vadsag újonnani
vadság jonnani elszabadulása”.45
elszabadulasa”.45 A vegyes
vegycs benyomások
benyomasok
az ősz
osz folyamán
folyaman francia levelezőpartnereinek
levelezopartnereinek a „nagy
,,nagy fé-
fe-
lelem” idoszakarol küldött
lelem" időszakáról kiildott tudósításai,
tudositasai, a Nemzetgyűlés
Nemzetgyiiles
nemesi privilégiumokkal
privilegiumokkal és
es az egyházi
egyhazi vagyon elkobzásá-
elkobzasa-
hatarozatai hatása
val kapcsolatos határozatai hatasa alatt egyértelmű
egyertelmii eluta-
sításba hajlottak. A Depont érdeklődésére
sitasba erdeklodesere válaszul
valaszul írt
irt el-
so levélben
ső levelben (1789. november) már
mar kitapintható
kitapinthato a Töpren-
Topren-
gések gerince,
gerinee, egyetlen lényeges
lenyeges elem sokatmondó
sokatmondo hiánya
hianya
mellett. A levél
level hangvétele
hangvetele leereszkedő,
leereszkedo, hűvös,
hiivos, távolság-
tavolsag-
tartó;
tarto; nyoma sincs
sines -benne
benne a Töprengések
Toprengések magasra korbá-
korba-
esolt szenvedélyeinekfló
csolt szenvedelyeinek.“ Burke még meg december
deeember közepén
kozepen is
irgy vélekedett,
úgy velekedett, hogy bármilyen
barmilyen fájdalmas
fajdalmas is az Európa
Europa
sziveben fekvő
szívében fekvo nagy kultúrnemzet
kultornemzet rohanása
rohanasa az anarchia
fele, a „francia
felé, ,,francia bolondéria”
bolonderia” nem jelent közvetlen
kozvetlen fenye-
getesl Angliára
getést Angliara és es a kontinens többi
tobbi részére.”
reszere.” 1790 janu-
árjában
arjaban szerzett tapasztalatai azonban ennek az ellenke-
zojerol győzték
zőjéről gyoztek meg.

44 Leslie Mitchell: ,,lntroductíon",

M ,,Intro-duction", ln:
In: T718
The Wrítings
Writings and Speeches ofEd-
mund Burke. Vlll.
rnund VIII. köt.:
kot.: The French Revolution 1790-1794.
I790-1794. szerk.
Leslie Mitchell, Oxford, Clarendon Press, 1989. 26-7. 0.
45 Correspondence, id.
id- kiad. Vl.
VI. köl.
kol. 10. o.
°°‘° ıbiõ.
Ibid. 39-so. 0.o.
“7 ıbia.
"7 Ibid. ss. 0.o.
4-0
40
 1789. november 4-i találkozóján
talalkozojan a Forradalmi Társa-
Tarsa-
ság üdvözlő
sag iidvozlo levelet fogalmazott meg a francia Nemzet-
gyűlés
gyifles részére,
reszere, melyben az aláírók
alairok kifejezésre
kifejezesre juttatták
juttattak
afeletti örömüket,
oromiiket, hogy a franciák
franciak követik
kovetik az angolok
1688-as példáját,
példajat, s legnagyobb csodálatukról
esodalatukrol biztosították
biztositottak
őket.
o'ket. Ezt megelőűen
megelozoen hangzott el Richard Price neveze-
tes prédikációja,
predikaeioja, mely röviddel
roviddel később
kesobb Dıˇscourse
Discourse on the
Love of Our Country (Értekezés
(Ertekezes hazánk
hazank szeretetéről)
szereteterol)
címmel
cimmel nyomtatásban
nyomtatasban is meelent,
meelent. Price meglehetősen
meglehetosen
nyersen fogalmazott okfejtésének
okfejtesenek lényege,
lenyege, hogy a hazáju-
hazaj u-
kat helyesen szereto
szerető polgarok
polgárok mindig orvendeznek
örvendeznek mas
más
nemzetek sikeres szabadsagkiizdelmei
szabadságküzdelmei felett, ezert
ezért valo-
való-
saggal
sággal haza as kotelesseg
hazafias kötelesség tamogatni
támogatni a franeiakat,
franciákat, akik az
angol 1688 eszmeinek
eszméinek orokosei.
örökösei. A termeszetes
természetes jogok
szellemeben
szellemében veghezvilt
véghezvitt Dicsoseges
Dicsőséges Forradalom vivma-
vívmá-
nyain azota
azóta Angliaban
Angliában szamos
számos csorba esett, s ezeknek a
kikoszoriilesere
kiköszörülésére feltetleniil
feltétlenül torekedni
törekedni kell - ebben immar
immár
a franciak
franciák peldajat
példáját kovetve,
követve, akik valoban
valóban szabad kor-
manyzat
mányzat felallitasanak
felállításának kiiszoben
küszöbén allnak.
állnak. A predikaeio
prédikáció va-
losagos
lóságos forradalmi euforiaba
eufóriába torkollik: ,,Lelkesiiljetek,
,,Lelkesüljetek,
szabadsag
szabadság baratai,
barátai, s irok,
írók, akik vedelmeben
védelmében alkottok!
alkottokl Az
ido'k
idők kedvezoek.
kedvezőek. Iparkodastok
Iparkodástok nem volt hiabavalo.
hiábavaló. Las-
Lás-
satok,
sátok, hogy a feny,
fény, amit gyojtottatok,
gyújtottatok, AMERIKA meg-
szabaditasa
szzbzdiıása utan
után FRANCIAORSZAGRA
FRANCIAORSZÁGRA tiikrozodott,
ıükfõzõdõu, sS
lánggá lobbant, mely hamuva
ott olyan langga hamuvá porlasztja a zsar-
noksagot,
nokságot, ss felmelegiti
felmelegíti es
és bevilagitja
bevilágítja EUROPAT!
EURÓPÁT! Resz-
Resz-
kessetek, ti vilag
világ elnyomoi!
elnyomói! Nem tarthatjatok
tarthatjátok immar
immár
sotetsegben
sötétségben a vilagot.
világot. Ne hadakozzatok
hadakouatok tobbe
többé a novekvo
növekvő
feny
fény es
és szabadsag
szabadság ellen. Helyezzetek
Helyenétek vissza jogaiba az
emberiseget;
emberiséget; s nyugodjalok
nyugodjatok bele a visszaelesek
visszaélések kiigazita-
kiigazítá-
saba,
sába, mielott
mielőtt veliik
velük egyiitt
együtt kell
kell pusZ’tulnotok.”48
pusztulnotok."48
A pamflet csak 1790. januar
január kozepen
közepén keriilt
került Burke ke-
zébe, amikor.
amikor a parlament iilésszakara
ülésszakára Londonba erke- érke-
zett. Ha elolvasasa
Zett. elolvasása meg
még mindig nem lett volna elegendo
elegendő a
korabbinal
korábbinál joval
jóval kozmikusabb veszedelem kepzetenek
képzetének
megérlelesehez,
megérleléséhez, ugyanezekben a napokban levelet kapott
'

48 Richard Price: Discourse

Díscourse on the
ıhe Love of Our Country.
Couımy. London, 1789.
50 —- 1. o.
D.

41
a hónapok
hénapok óta
éta Párizsban
Pirizsban tartózkodó
tartézkodé Thomas Paine-től.
Paine-t6'l.
Paine, aki Burke-nek az amerikai háborúval
hébor val kapcsolatos
állásfoglalása
éll sfoglalésa alapján
alapjén ismét annak szimpátiájára
szimpzitiéjéra számí-
szémi-
tott, gyanútlanul
gyan tlanul írta:
irta: „A
,,A francia forradalom minden bi-
zonnyal további
tovébbi európai
eurépai forradalmak előfutára.
el fut ra. Politikai
szempontból
szempontbél újfajta
jfajta szövetségi
sz vetségi rendszer lesz ez, pozitív
pozitfv
értelemben az országok
orszégok között,
kiizbtt, negative az udvarokkal
szemben. Nincs egyetlen külföldi
kiil ildi udvar, még a porosz
szívesen megtémadné
sem, amelyik szivesen megtámadná Franciaorszégot;
Franciaországot; fel-
fél-
nek, hogy hadseregeik és alattvalóik
alattvaléik elkapják
elkapjék a ragályt."49
ragélyt.”49
aggodalmét látta
Burke régi aggodalmát létta valósággá
valés ggé válni:
vzilni: a forrada-
csupén a francia, hanem az egész
lom nem csupán egesz európai,
eurépai, ben-
ne az angol aneien regime-et bukéssal
ancien régime-et bukással fenyegeti; e folyta-
folya-
mat ldbontakozésaréadzisul
kibontakozásaráadásul nem is spontén,
spontán, hanem egész
ssiieskiivés támogatja,
össfesküvés témogatja, melynek csápjai
csépjai immár
imméx Angliát
Angli t is
be-hélézni. Ezekután
kezdik behálózni. Ezekutén a parlamentben lezajlott lát-
lit-
v nyos jelenet keretében
ványos kereteben sietve szakított
szakitott a forradalommal
inkébb szimpatizáló
egyre inkább szimpatizélé Fox-szal, s február
febru r közepén
kbzepén a
k nyvpiacon már
londoni könyvpiacon mér tudták,
tudték, hogy dolgozik a mun-
kén, melynek teljes címe
kán, cime ,,Töprengések
,,Tt'>prengések a francia forrada-
lomrél és bizonyos londoni társaságok
lomról térsas gok ezen eseménnyel
kapcsolatos tevékenységéről”
tevékenységér6'l” lesz.
A Töprengések
T prengések ilyen fogantatása
fogantat sa választ
vélaszt ad a mű
mii szer-
kezetével, gondolatmenetével kapcsolatos több tijbb kérdésre,
s_ a lehetséges kritikai észrevételek némelyikére is. Burke
munkéja nem elsősorban
munkája elsfisorban a forradalom eredetét, okait
boncolgatb elemző
boncolgató elemz6 értekezés, mely racionálisan
racion lisan megfo-
galmazott kérdések racionális
racionélis megválaszolására
megvélaszol séra törek-
t6rek-
szik, hanem egy tragikus színben
szinben felfogott eseménysoro-
eseménysor0-
előrelátható
zat eléirel thatb kkövetkezményeit számbavevő, nemegy-
vetkezrnényeit szimbavevii,
megdöbbentően pontosnak bizonyult —- j6slés0k-
szer - megdbbbentfien jóslások-
ba bocsátkozó
bocsétkozé mű,
m , mely legalább
legalébb annyira
almyira érzelmi, mint
intellektuélis reakciót
intellektuális reakciét igyekszik kiváltani.
kivéltani. Ezt a célt, az ol-
vaséval való
vasóval valé bensőséges
bensfiséges kapcsolat kialakítását
kialaldtését szolgálja
szolgélja a
szfu-az fılozófiai
száraz lozé ai okfejtés helyett tudatosan választott
v lasztott tör-
t6r-
téneti módszer,
mbdszer, csakúgy,
csakligy, mint a valósággal
valéséggal parttalan té-te-
mában
m mozgásszabadságot biztosité,
ban nagy mozgésszabadségot biztosító, az érvek sza-

‘9 Correspondeııce,
” Correspondence, id. kiad. Vl.
VI. köt.
két. 71. O.
0.

42
bad megválasztását
megvélasztasat és egyes kérdések megkerülésétmegkeriilését lehe-
tővé
t6vé tevő
tev6 levélforma és es megannyi egyébegyeb retorikai fogás.
fogas.
A „szerkezet
,,szerkezet nélküliség”,
nélkiiliség”, amit utóbb
utébb pl. Paine hányt hanyt
Burke szemére, tehát tehat írói
ir6i célokat szolgáló
szolgalé eszköz,
eszktiz, :gel-
gn__1_el-
lett a kifogás
kifogas nem is egészen megalapozott. A Töprengé- T6prengé-
sek szerkezete igan laza, de pontosan tükrözi tiikrézi Bıırke
Burke szán-
sz€m-
dékait. Felismerte, ttöbbször
bbszbr hangoztatta is, hogy a forra-
dalom európai
eurépai jelentőségű
jelentfiség kataldizma,
kataklizma, művemiive azonban el-
sősorban
sfisorban brit kõzönségének
k ziinségének szánt szant figyelmeztetés
gyelmeztetés a radi-
kális
kalis társaságok
tarsasagok tevékenységének apropójából. apropéj bél. Ennek
megfeleléien a Töprengések
megfelelően Tiiprengések első els6 kb. egyharmadában
egyharrnadaban
Price-ékkal, az 1688-as forradalom és az angol alkotmany alkotmány
egymassal versengfi
egymással versengő értelmezéseivel foglakozik, s ez a
t6bb olyan eszmefuttatást
rész több eszmefuttatast tartalmaz,
tartalrnaz, amelyekből
arnelyekbéil
Easszeéllithaté Burke „politikai
összeállítható "politikai filozófiája”.
lozé aja”. Ez az indításinditas
szamara taktikai szempontból
Burke számára szempontbél is hasznos volt, hi-
kérdésekről minden kétségen felill
szen e kérdésekr6'l felül autoritassal
autoritással be-
számíthatott kézénsége
szélhetett, s szérnithatott közönsége nagy részének el6ité- előíté-
biiszkeségére. A míí
leteire, nemzeti büszkeségére. mii következő
k6vetkez6 csúcs-
cst'1cs-
pontja, egyben -— igen rövid, rtivid, de annál
annal lényegesebb -—
szerkezeti egysége a francia királyi kiralyi családot
csaladot 1789. október
oktéber
5-6—an ért megaláztatás
5-6-án megalaztatas kapcsán
kapcsén közölt
k6z6lt kultúrhistóriai
kulturhistériai
fejtegetés, Burke szenvedélyes hitvallásahitvallésa az európai
eurépai fejlő-
fejl6-
dés által
altal létrehozott értékekről.
értékekriil. A harmadik, a Töprengé-
T5prengé-
sek túlnyomó
tulnyomé részét kitevő kitevii egység valóban
valéban a francia for-
radalom 1790 augusztusáig
augusztusaig bekövetkezett
bekiivetkezett eseményeiből,
eseményeibiil,
a hozott intézkedésekből
intézkedésekbél válogat,
valogat, ezt is végigkíséı-ik
végigkisérik azon-
ban az elsőels6 két rész szempontjai. Az a gondolat vezti be,
s uralja mindvégig, hogy az egyházra egyhazra mértmert -— Burke sze-
rint brutális
brutalis - csapással
csapassal a forradalom általánosaltalanos támadást
tamadést
inditott az európai
indított eurépai rend egésze ellen. Burke jellemzése a
forradalom menetéről
menetérffl azt hivatott illusztrálni,
illusztralni, hogy a két
eredeti kérdésre -— vajon a francia forradalmárok
forradalmarok Anglia
1688-as példáját
példajat követték-e,
ktivették-e, s Angliának
Anglianak van-e tanulniva-
léja tőlük
lója téflilk -— adott válasz
valasz nem lehet más, mas, csak nemleges.
Price nézete, miszerint a Dicsőséges
Dicsfiséges Forradalom ide-
jén megvoltak a feltételei egy természetes
termeszetes jogokon alapu-
I6 kormányzati
ló kormanyzati rendszer létrehozásának,
létrehozasénak, ám am a bátortalan
batortalan
kisérlet elvetélt, s most a franciák
kísérlet franciak abban a helyzetben

43
vannak, hogy túlszárnyalhatják
t lszarnyalhatjak sikereit, korántsem
korantsem volt
eredeti. Már
Mar 1688-ban körvonalazódott
korvonalazodott a szélsőséges
széls séges ki-
sebbség véleménye, mely jóval joval radikálisabb
radikalisabb rendezést
óhajtott
ohajtott volna, azon az alapon, hogy II. Jakab elmenekü-elmenekii-
korményzat felbomlott, s visszaszállt
lésével a kormányzat visszaszallt a népre, le-
hetőséget
het6séget nyújtva
ny jtva számára
szamara az õnrendelkezésre
onrendelkezésre - legaláb-
legalab-
bis így
igy kellett volna történnie.
torténnie. John Locke abban a re-
ményben
menyben publikálta
publikalta 1689 elején
elejen a évekkel korábban
korabban szü-
szii-
letett és egy ilyen aktust ehnéletileg
elrneletileg megalapozó
megalapozo Két érte-
erte-
kezés a polgári
polgdri kormányzatról
komuinyzatrél c. munkát,
munkét, hogy az akkor
iilésez konvenció
ülésező konvencio alkotmányozó
alkotmanyozo gyűléssé
gyifléssé nyilvánítja
nyilvanitja ma-
gat, nem pedig puszta parlamentté, amivel korlátozná
gát, korlatozna sa-
jat szuverenitasat
ját szuverenitását és érintetleniil
érintetlenül hagyná fennallo
hagyna a fennálló kor-
manyzati struktúrát.5°
mányzati strukt rat.5° A gyűlés
gyi és azonban egyszerű
egyszerii parla-
mentként folytatta munkajat,
munkáját, ezzel kinyilvanitva,
kinyilvánítva, hogy a
torténelem -— az ,,ősi”
történelem ,,o'si” alkotmány
alkotmany formájában
formajaban -
— még
Angliaban: mi sem lehetett
mindig szuverén Angliában: Iehetett volna forra-
széz év múltán
dalmiatlanabb száz m lt n a harmadik rend számára.
szamara.
utani években a toryktól
Az 1688 utáni toryktol indult ki az az értelme-
ertelme-
éllando kormányzópárti
zés, melyet állandó kormanyzoparti státusra
statusra emelkedve a
magukévaitettek, nevezetesen, hogy a forrada-
whigek is magukéváítettek,
lom fájdalmas
fajdalmas szükségszerííség
sziikségszerfiség volt, mely éppen elég
ujitasrol szó
messzire ment; újításról szo sem volt, csupán
csupan a fennálló
fennallo
alkotmány
alkotmany ll.
II. Jakab túlkapásaival
t lkapasaival szembeni megvédelrne-
zésérfil.
zéséről.
Burke értelmezése
Bıırke értelrnezése 1688-ról
1688-rol -— melyet az akkori ese-
mények, a források
ménvek, forrasok valóban
valoban jóval
joval nagyobb mértékben
alétamasztanak, mint riválisáét
alátáınasztanak, rivalisaét -— nem reakciós
reakcios volt, ha-
nem orthodox, hozzátartozott
hozzatartozott a XVIII. századi
szazadi whig re-
zsim önigazolásához.
onigazolasahoz. Price esete egyben azt mutatja,
hogy bármilyen
barmilyen konceptuális
konceptualis választ
vélaszt követelő
k6vetel6 politikai
kérdésnél, mint amilyen a francia forradalom volt, 1688
olyan kifejezésrendszer keretéül
keretéiil szolgált,
szolgalt, melynek nyelvé-
célszerii volt lefordítani
re a rezsim ellenfeleinek is célszerű leforditani alap-

” Locke egy levelében

5° Icvelében zsörtölődött
zs6rt6l6d6tt is, hogy a gyűlés
gytflés úgy
gy folytatja tevé-
revvi-
kenységét, „mintha
,,rnintha csak fonnális
formalis parlamentről
parlamcntr l lenne mó,szo, nem valami
mas természetű
más természet dologról,
dologrol, s nem lennének nagyobb jelentőségű
jelent ség és ér-6r-
dem teendői.”
demû' tecnd6i.” The Correspondence oflohn
oflolm Locke. szerk. Esmond
S. de
dc Beer, Il.
Tl. köt.
k6t. Oxford, Clarendon Press, 1973.
1978. no. 1102.

44
jéban véve egyáltalán
jában egyaltalan nem történeti
torténeti fogantatású
fogantatzis érveiket.
Burke volt az, aki ezt a nyelvet anyanyelvi szinten beszél-
beszel-
te, 1688 pedig olyan forrás
forrris volt számára,
szémara, mely ékesen bi-
zonyitotta a történelem
zonyította torténelem elsődlegességét;
elséidlegességét; azt a tényt, hogy
minden egyes cselekedet eleve adott körülmények
ktiriilmények és nor-
mák kontextusaban
mal-: kontextusában megy végbe, melyek felett végrehaj-
tója
toja nem rendelkezik abszolút
abszol t - ha úgy
gy tetszik: forTadal-
forradal-
mi -— hatalommal. A francia forradalom elleni polémiája
polémiaja
azzal kezdődik,
kezd6dik, hogy igyekszik szétmorzsolni Price kísér-
kisér-
letét az angol forradalmat mint újrakezdést
jrakezdést beállító
beallito mí-
mi-
tosz újjáalkotására.
jjaalkotasara. A torténelernben
történelemben nincsenek tokéletes
tökéletes
újrakezdések, allitja
ujrakezdések, állítja Burke, legalabbis
legalábbis Valahányszor
valahanyszor az
tulbecsiilve, erre vállalkozik,
ember, képességeit túlbecsülve, vallalkozik, az ka-
tasztrofélis kudarcba torkollik, s a történelem
tasztrofális torténelem - — a nor-
malisnal jóval
málisnál joval több
tobb szenvedés árán
aran -— rövidesen
rovidesen visszatér
kitéritették. 1688 negatív
abba a mederbe, ahonnan kitérítették. negativ ellen-
példaja az 1642-49-es polgárháború,
példája polgarhzibor , amikor a puritán
puritan
,,arulo
fanatizmus, valamint a felkapaszkodottak és az „áruló
arisztokraták" féktelen ambíciói
arisztokratak” ambiciéi -
— csupa olyan tényező,
tényezfi,
sajat korá-
melynek jelenlétét Burke nagyon is érzékelte saját kora-
ban -— előbb
el6'bb felforgatták
felforgattak a dolgok történelmi
torténelmi rendjét,
visszaadtak helyüket
majd visszaadták helyiiket a Stuartok önkényének.51
6nkényének.51
Ebbo'l persze nem következik
Ebből kovetkezik hogy minden egyes ak-
tus szükségszerűen
sziikségszeriien valamilyen jogi, vagy szokásban
szokasban gyö-
gy6-
kerező precedens folyománya
kerezii folyomanya lenne. Ellenkezőleg,
Ellenkezo'leg, Burke
hangs lyozza, hogy a forradalom kivételes alkalom volt,
hangsúlyozza,
végveszélyben, vonakodva választott,
valasztott, példa nélküli
nélkiili esz-
koz, melyet azonban nem elvont természetes
köz, termeszetes jogok indo-
koltak, hanem a szükség.
sziikség. A bölcs
bolcs whig lordok nem azért
folyamodtak hozzá,
hozza, hogy alkotmányt
alkotmzinyt szerezzenek, hanem
hogy a meglévőt
meglévéit megőrizzék;
meg irizzék; legitimációjának
legitiméciojanak feltételeit
nem önmaga
onmaga teremtette meg, hanem az előzetesen,
el6zetesen, tőle
to'le
fiiggetleniil végbement évszázados
függetlenül évszazados jogi és alkotmányos
alkotmanyos
lejlfidés. Burke számára
fejlődés. szamara életbevágöan
életbevagoan fontos volt az „ősi
,,6si
alkotmany” elmélete, melyet a XVI-XVII.
alkotmány” XVI—XVII. század
szazad folya-
mén dolgoztak ki az angol jogászok.
mán jogaszok. Abból
Abbol a feltevésből
feltevésb6'l
altalaban az intéz-
kiindulva, hogy a jogrendszerben, mint általában intez-

51S‘ Ld. alább,

alébb, 93, 95, 133. 0.
45
 megtestesülő bölcsesség
ményekben megtestesiil bolcsesség alapja nem a reflexív
re exiv
gondolkodás, hanem a múlt
gondolkodas, m lt homályába
homalytiba vesző
vesz6' egyszeri
döntési
dontési helyzetek nyomán
nyoman felhalmozódó
felhalmozodo tapasztalat, ge-
nerációk által kialakított
neraciok sora altal „mesterséges értelem”, úgy
kialakitott ,,mesterséges gy
vélték, hasztalan próbálkozás
probalkozés a törvényeket
lorvényeket elvont logikai
szabályokra
szabalyokra visszavezetni. A törvények
torvények ésszerííek,
ésszeriiek, de ra-
cionalitásuk
cionalitésuk az őket létrehozó körülményekhez
6'ket létrehozo koriilményekhez hasonló-
hasonlo-
an -— minden látszat
latszat ellenére -
— oly bonyolult, hogy meg-
értésük
értésiik meghaladja bármely
barmely kutató
kutato elme képességeit.
sziikséges, hogy a
Ebben az értelemben azonban nem is szükséges,
torvények ,,érthetőek"
törvények ,,érthet6ek” legyenek: indoklásukhoz
indoklésukhoz és tiszte-
letben tartásukhoz
tartasukhoz elegendő
elegend6' annak a belátása,
belatasa, hogy ha
eredeti megalkotásuk
megalkotasuk után
utan meggyökeresedtek,
meggyokeresedtek, s változó
valtozo
valtozo kihívásainak
korok változó kihivasainak megfeleltek, akkor a jelen szá-
sza-
méra is útmutató,
mára tmutato, ,,preskriptív”
,,preskriptiv” erővel
er6vel bírnak.
birnak. Ugyanez
torvények kényszerítő
persze nem csak a törvények kényszeritfi hatalmára
hatalmara vo-
natkozik, hanem az állampolgárok
allampolgérok által
altal élvezett jogokra,
szabadsagokra is. Ezeket sem az elvont értelem által
szabadságokra altal le-
szabalyok garantálják,
vezetett szabályok garantéljiik, hanem egy-egy ország
orszag -—
pozitiv törvényeinek
ebben az esetben Anglia - pozitív torvényeinek kiköté-
kik6té-
melycket generációk
sei, melyeket generaciok hagyrlak
hagynak örökül
orokiil egymásnak.”
egymasnak.52
megállapította, hogy sajat
Burke megallapitotta, saját tradicionalizmusa az
egész korabeli Angliat
egesz Angliát jellemzfi
jellemző gondolkodasmod,
gondolkodásmód, mely-
nek olyan mélyek a gyökerei,
gyokerei, hogy szinte maga is tradi-
cionálisnak mondható,
cionalisnak mondhato, de a jogi hagyomány
hagyomany érveit hozzá-
ho2za-
igazította sajat
igazitotta saját szükségleteihez.
sziikségleleihez. A közjogi
kozjogi paradigrnában
paradigrnéban
némi feszültség
fesziiltség forrása
forrasa volt, hogy a törvények
torvények tekintélyét
olykor „emlékezet
,,emlékezet előtti
eliitti idők”
id6'k” óta
ota való
valo változatlan
valtozatlan fenn-
allasuknak tulajdonították,
állásuknak tulajdonitottak, olykor pedig annak, hogy ké-
pesek rugalmasan alkalmazkodni minden váratlanulvaratlanul elő-
e16’-
allo új
álló 1'1] helyzethez. Burke, aki osztotta Montesquieu és a
skot iskola nézeteit a civilizáció
skót civilizécio fokozatos, szerves fejlő-
fejl6'-

52SZ Dune
Burke az angol jogról,
jog-rol, zılmlmányfõl
alkotmainyrél es
és pzzslzflpliv
preskriptiv zfzjeiõl
erejér6l ld.
ta. zlálzlz
alébb
115. skk. o. A XVl-XVll.
XVI-XVII. századi
szazadi angol közjogi
kizizjogi gondolkodás
gondolkodas és az
„ősi alkotmány"
,,6si alkotmany” elméletének klasszikus feldolgozása
feldolgorésa J. G. A. Pocock:
The Ancient Constitution and the Feudal Law. (1957). 2. jav. kiad.
Cambridge University Press, 1987. Burke viszonyára
viszonyéra a kocepcióhoı
kocepciohoz ld.
Pocock: „Burke
,,Burke and the Ancient Constitution: A Problem in the
History of Ideas” ln:
In: Politics, Language and Time. id. kiad. 202- 32. 0.

46
désériil, úgy
déséről, ugy vélte, éppen a hirtelen, erőszakos
erfiszakos átalakulás
atalakulz-is
elkerülése
elkeriilése érdekében szükséges,
sziikséges, hogy egy intézmény-
intezmeny-
rendszer rendelkeuen
rendelkezzen önmaga
onmaga megújításának
megujitasanak képességé-
kepessege-
vel, s ismételten hitet tett az ,,organikus reform"
reform” üdvössé-
iidv6ssé-
ge mellett. (Ezt persze nem határozta
hatarozta meg egzakt mö-
m6-
don, de 1688-ban ennek a kiemelkedően
kiemelked ien sikeres példáját
példajat
látta.)
latta.) igyekezett
Igyekezett emellett megerősíteni
megeréisiteni az egész
egesz érvrend-,_
érvrend_-1,
szer haszonelvűségen
haszonelviiségen nyugvó
nyugvé elemeit. A társadalom
tarsadalom nem
iiém
működhetne az orokliitt
mifkodhetne öröklött bolcsesség
bölcsesség tiszteletben tartása
tartasa
nélkül, ez teszi ugyanis lehetiivé
nélkiil, lehetővé az ésszerii
ésszerű tervezést: bi-
mennyiségii előítélet
zonyos mennyiségű eliiitélet feltétlenül
feltétleniil hasznos, amennyi-
kiszamithatova teszi az egyes cselekedetek következ-
ben kiszámíthatóvá k6vetkez-
ményeit. Mtisrészt,
Másrészt, mivel a civilizacio
civilizáció maga is a t6rléne-
történe-
lem produktuma, ha van is bizonyos elveknek tényleges
tarsadalmi haszna, ez csakis az idő
társadalmi id6 múlásával
m lziséval mutatkoz-
torténelmi utilitarizmussal közeli;
hat meg. Burke ezzel a történelmi kozeli; zzx
tette meg az angol berendezkedést, melyet mindent mér- mer-
kielégitiinek - sőt
legre téve kielégítőnek s61 az összes
ijsszes létező
létez6 alternatívá-
alternativé-
osszehasonlitva a leobbnak - talált,
val összehasonlítva talalt, ezért oktalan-
megalapozasanak firtatását.
nak tartotta eredetének, megalapozásának rtatasat.
igy utóbb
Nem így utobb az újj francia választójogi
valasztojogi rendszer elleni
támadásában, ahol tipikusan benthami stflusban
témadésziban, stílusban kérte
szamon annak közvetlen
számon kozvetlen célszerűségét,
célszeriiségét, illetve a forradal-
mérok önmagukhoz
márok Emmagukhoz való
valo következetességét.
kovetkezetességét. Burke az uti-
litarista okfejtést akkor és
es úgy
ugy használja,
hasznalja, ahogy céljait a
leobban szolgálja.
szolgalja. Kétségkívül
Kétségkiviil hitt az utilitaristák
utilitaristak azon
kormányzásnak a kormányzottak
elvében, hogy a kormanyzasnak kormftnyzottak javát
javat
kell szolgálnia,
szolgalnia, feltéve, hogy nem a ,,legnagyobb szám” szam”
hata’;r3ozza meg saját
hatíšlšozza sajat ,,legnagyobb boldogságának”
boldogsaganak” feltéte-
leit.
Ez a gondolatmenet azt sugallja, hogy cselekedeteink-
nek a fennálló
fennallo állapotok
éllapotok szelleméhez igazítása
igazitzisa nem csak
sziikségszerii, hanem egyben kívánatos
szükségszerű, kivzinatos is, s általában
altalaban el-
nyeri jutalmát.
jutalmat. 1688-ban a bölcs
bolcs angol vezetők
vezetfik a prece-
denseket tartották
densekct tartottak szem előtt,
el6tt, s jutalmuk tartós
tartos és
es hasz-

”53 nuflzz
Burke „llliıznzmusáfa
utilitarizmuséjra la.
ld. J. R
R. Dlnwizldy.
Dinwiddy: „Uıllily
"Utility and Natural Lzw
Law
Burke’s Thought: A Reconsideration". ln:
in Burke's In: Studies in Burke and Hi.r
His
Time. 1974-75. 105-28. o.

47
 kialakulasa volt. E rendszer szabad,
nos berendezkedés kialakulása
már
mar amennyire ez gyakorlati - Burke számára szamara az egyet-
len reális
realis -— értelemben lehetséges.54 A való valo világban
vilagban a
szabadságot
szabadsagot jobban védelmezik konkrét, kodifikált kodi kalt törvé-
t6rvé-
nyek, mentességek, mint a „természetes
,,termeszetes emberi jogok”
elvont fogalmára,
fogalmara, az állítólag
allitolag visszavonható
visszavonhato társadalmi
tarsadalmi
szerződés
szerzfidés fikciójára
kciojara való
valo hivatkozások.
hivatkozasok. Burke persze nem
egyszer szintén apellál
apellal a maga módján
modjan értelmezett termé- terme-
szetes jogokra és a szerződés
szerziidés koncepciójára,
koncepciojara, olyannyira,
hogy
hog] néhány
nehany évtizede egész egesz iskola tűztet zte céljául
céljaul Burke
tradiciojaban elhelyezhe-
mint a természetjogi elméletek tradíciójában
t6
tő politikai filozófus
lozofus képének megteremtését.55
megteremtését.” Ez a fel-
fogás abbol
fogas abból indul ki, amit 'a`a Tiiprengések
Töprengések szamtalanszor
számtalanszor
,,Bizo;gtos hogy a társadalom
idézett, „Bizosräyos tarsadalom szerződés
szerzéidés ..."
...” kez-
detii szakasza sugall:
detű sugallz hogy Burke osztotta Arisztotelész,
Aquinói Tamas,
Cicero, Aquinéi Tamás, Richard Hooker vilégnézetét, világnézetét,
mely szerint az embert isteni eredetű eredetii ,,szerződés"
,,szerz6dés” láncol-
lancol-
vilag örökkévaló
ja a világ orokkévalo rendjéhez, amelynek, mint az embe-
tokéletesitésének eszköze,
ri természet tökéletesítésének eszkoze, része
resze a polgári
polgari
tarsadalom, az állam
társadalom, allam is. Ez valóban
valoban ígyigy van, de ki kell
egésziteni egy meegyzéssel és egy következtetéssel.
egészíteni kovetkeztetéssel. Elő- E16’-
szor is, Burke a természetjog érveit az utilitarizmuséhoz
ször utilitariimuséhoz
hasonloan akkor és úgy
hasonlóan tigy használja,
hasznalja, amikor és ahogyan ép- ép—
pen ez szolgálja
szolgalja retorikai céljait, de értékiiket
értéküket nagyban
csokkenti
csökkenti szamara,
számára, hogy ellenfeleinek legalabb legalább annyira
rende-lkezéstikre
rendelkezésükre allnak,
állnak, mint neki maganak;
magának; emellett ha-
bitusához a fentiek ellenére is kétségteleniil
bitusahoz kétségtelenül joval
jóval k6ze-
köze-
lebb all
áll Montesquieu vagy a Jogok Nyilatkozata, mint
Arisztotelész vagy Aquinoi
Aquinói Tamas.
Tamás. Masodszor,
Másodszor, éppen
azért, mert valoban
valóban axiomaként
axiómaként kezelte ,,az
„az ember tarsas
társas

5‘“ Ld.
la. alébb,
alább, 99. skk.
alzlz 0.
55
5 Az ,,antitotalitarista
„anlitotalitarista természetjogi gondolkodo”
gondolkodó” Burke az .1950-es
1950-es
konzervatív elernzéseinek
évek amerikai konzervativ elemzéseinek tennéke.
terméke. A legfontosabb
munkak
munkák Russel Kirk: The T`he Conservative
Conseıvative Mind from Burke to Santayana.
Sanıayana.
Chicago, Regnery, 1953; Peter J. Stanlis: Edmund Burke and the
Natural Law. Ann Arbor, University of Michigan Press, 1958; Francis
Canavan: The Political Reason of Edmund Burke. Durham, North
Carolina, 1960.
5‘
“ tn.
la. alzibb,
alább, 139.
189. 0.
48
 lény” megállapítást,
megallapitast, a szerződés, következésképp a ter-
szerzfidés, kovetkezésképp
mészetes jogok eszméje, ha jelen is van gondolko-
meszetes
daséban, minőségileg
dásában, miniiségileg döntően
dontfien különbözik
kiilonbozik attol
attól a formá-
forma-
jától, ami a természetjogi elméletekben immar
jatol, immár masfél
másfél ev-
év-
Százada
gz l d megszokott volt. A természetjog modern, akár akar
hobbesi, akár
akar locke-i változatában
valtozataban a természeti állapot
allapot
megelőzi
megeléizi a társadalmit,
tarsadalmit, s a kettő
kett6 közé
kozé beékelődő
beékeliidii szerző-
szerz6-
dés az emberek akaratlagos aktusa, melynek során soran az
eló'bbiben
eliibbiben élvezett természetes
tennészetes jogaik további
tovabbi sorsáról
sorsarol
döntenek.
dontenek. Mi sem hangozhatott ennél abszurdabbnak
számára, aki a térsadalmat
Burke szamara, társadalmat az univerzum Isten al-l
al-Í.
természetes rendje szerves részének, az ember ter-
kotta termeszetes
meszetes állapotának
mészetes allapotanak tartotta.57 Burke és a radikálisok
radikalisok
kozott a vita nem a természetes
között termeszetes jogok létéről
létéréfl vagy nemlé-
téro'l, hanem mibenlétéról
téről, mibenlétérol folyt, amit
arnit szerinte az a tény
hataroz meg -
határoz — és szorít
szorit elég szűk
szifk korlátok
korlétok közé
kiizé -,
—, hogy
miikodésének erkölcsi
mind az elmélet, mind a gyakorlat működésének erkiilcsi
tarsadalmi rend szabja meg.
és gyakorlati feltételeit a társadalmi
Emberi mivoltunk nem lehet teljes a cselekedetek kon-
textusaul szolgáló
textusául szolgalo társadalom
tarsadalom és kultúra
kult ra nélkül.
nélkiil. A termé-
terme-
szabadsag ezért
szetes szabadság ezert a társadalomban
tarsadalomban annak törvényei
torvényei
szerinti zavartalan élet szabadsága;
szabadsaga; az emberek természe-
termesze-
tes joga, hogy élvezzék a polgári
polgari társadalom
tarsadalom áldásait,
aldasait, pél-
pel-
dául az igazságosságot
daul igazsagossagot és a tulajdont; joguk van arra,
hogy részesüljenek
részesiiljenek a társadalom
tarsadalom által
altal nyújtott
ny jtott védelem-
b6l, de nem, legalábbis
ból, legalabbis nem feltétlenül
feltétleniil annak irányításá-
iranyitasa-
bol. Az állam
ból. allam legyen igazságos
igazsagos és méltányos
méltényos minden tag-
javal szemben, az igazságosság
jával igazsagossag és a méltányosság
méltanyosség mércéje
azonban nem egyetemes -— például
példaul nem írja
irja elő,
el<'5, hogy a
szegényeknek bármi
"szegényeknek barmi része legyen annak meghatározásá-
meghatarozasir
ban, hogy mi a méltányos
méltanyos a gazdagok és saját sajat maguk vi-
szonyaban. Burke önkényesnek
szonyában. onkényesnek minősítette
min6sitette a radikálisok
radikalisok
elvonatkoztatés útján
elvonatkoztatás fltjan előállított
eliitillitott természetes
termeszetes jogait, he-
lyettiik a társadalom
lyettük tarsadalom természetes,
termeszetes, történelmileg
torténelmileg kialakult
rendjében gyökerező
gyokerezfi jogok, privilégiumok és jogegyenlőt-
jogegyen16't-
lenségck autoritását
lenségek autoritasat ajánlva,
ajanlva, s valószínííleg
valoszin leg felháborodot-
felhaborodot-

5’ La.
*ˇ' Ld. alább,
alabb, 118,146-7.0.
113,146-1.0.
49
tan utasította
utasftotta volna vissza, ha bárki barki az ő6 választását
valasztasat minő-
min6-
síti önkényesnek.
siti onkényesnek.
Burke tehát
tehat többszörösen
tobbszorosen is igyekezett körülsáncolni
koriilséncolni a
társadalmi
tarsadalmi rend Angliában
Angliaban fennálló
fennallo formájšý
formaiati melyet az
európai
europai társadalmi
tarsadalmi típus
tipus legsikeresebb megvalósulásának
megvalosulasanak
tartott. Először
E16sz6r is, a rend tradicionális:
tradieionalisz azon alapul, hogy
az irányításáért
iranyitasaért felelős
felelfis személyek legfőbblegfobb támaszukul
tamaszukul a
szokásokat,
szokasokat, precedenseket, nemzeti örökségiiket orokségilket választ-
valaszt-
ják,
jak, s a közjogot
kozjogot és az ősi o'si alkotmányt
alkotmanyt ezek szem előtt elfitt tar-
tásával,
tasaval, fokozatosan igazítják
igazitjak a folytonosan változó
valtozo körül-
k6rii1-
ményekhez. Masodszor,
Másodszor, a tarsadalmi berendezkedes
társadalmi berendezkedés
szent, hiszen általa
altala létesül
létesiil az embert Istenhez láncoló lancolé
örök kotelék.
orok kötelék. Harmadszor, a rend termeszetes, természetes, mivel
eliiirasa az Isten által
egyik előírása altal az emberi szellemben és a
alkataban egyaránt
dolgok alkatában egyarant elültetett
eliiltetett egyetemes törvény-
t6rvény-
lazadhat ellene anélkül,
nek, s a szellem nem lázadhat anélkiil, hogy ne vál-
val-
lalna önnön
lalná 6nn6n lerombolásának
lerombolasanak és újjáalkotásának
ujjaalkotésanak ódiumát.
odiumat.
Végiil, a fennálló
Végül, fennallo társadalmi
tarsadalmi rendet történelmi
torténelmi múltja
multja
igazolja: az a tény, hogy folyamatos, szerves fejl6dés
fejlődés pro-
eredetii ele-
duktuma, lehetetlenné teszi egyes, régebbi eredetű
kiszakitasat anélkül,
meinek kiszakítását anélkiil, hogy az újakat
ftjakat is megingat-
nank.
nánk.
radikalis társaságok
A radikális tarsasagok elleni polémia utánutan a Töprengé-
T¢':iprengé-
sek következő
ki')vetkez6' markánsan
markansan kiemelkedő
kiemelkedii része az a néhány
nehany
oldalnyi eszmefuttatás,
eszmefuttatas, mely az egészegesz európai
europai ancien
aneien ré-
re-
gime'civili22'tci6jzir6l, kialakulásának
gimécivilizációjáról, kialakulasanak történelmileg
torténelmileg legfon-
tosabb mozzanatairól
mozzanatairol szól.”
sz6l.53 A szakaszt az 1789. október
oktober
5-6-i események eriisen
5—6-i erősen dramatizalt
dramatizált leirasa
leírása vezeti be.
Burke-ot mélyen megrázta
Burke-öt megrazta a forradalom menetét egyre
tehetetlenebbill szemlélő
tehetetlenebbül szemlélii XVI. Lajos megaláztatása,
megalaztatasa, de
kivélt a Marie Antoinette-tel szembeni bánásmód,
kivált banasmod, s ér-
er-
folyast engedve kesergett a ,,lovagias-
zelmeinek szabad folyást
ság koranak”
sag korának” elmúlta
elm lta felett. Az érzelmek retorikája
retorikaja -—-
melyet korabeli ellenfelei Burke kigúnyolására,
kigunyolaséra, újabb
jabb
kommentárok pszichologiai
kommentarok pszichológiai alkatanak
alkatának feltarasara
feltárására igye-
felhasznalni - mögött
keztek felhasználni mogott azonban a forradalomról
forradalomrol

F' Ld. alább,

5” IA. skk. 0. "mi
alabb, 160. alul.
50
alkotott íelfogásának
ajkotott felfogasanak kulcsfontosságú
kulcsfontossag történelmi
torténelmi dimen-
ziója húzódik
zioja huzodik meg.
A ,,lovagiasság”,
,,lovagiassag”, ahogyan ebben a szakaszban előfor-
el6for-
dul, nem csupán
csupan érzelmi reagálás
reagalas kiváltását
kivaltasat célzó
célzo nosztal-
történeti jelenség
gikus kifejezés, hanem egy komplex torténeti
Burke által
altal erősen
eriisen átpolitizált
atpolitizalt elnevezése. Tipikus „csúsz-
,,cs sz-
tatassal” megallapitja: a ,,vélemény és az érzelem"
tatással" megállapítja: érzelem” mo-
dern rendszere ,,a régi lovagiasságtól
lovagiassagtol vette eredetét". Ez
a mondat akkor válikvalik érthetővé,
érthetfivé, ha meggondoljuk: a ,,vé-
lemény és az érzelem” rendszere nem más, mas, mint a brit
felvilagosodas
felvilágosodás Addison ota dominans,
óta domináns, gyakorlatias aram-
áram-
kozosségek ,,csiszoltságá-
lata, mely az egyének és kis közösségek ,,csiszoltsaga-
,,izlésének”, „kifınomultságának”
nak”, ,,ízlésének”, ,,ki nomultsaganak” a „társalgás”
,,térsalgas” és
„érintkezés”
,,érintkezés” útján
tjan való
valo aprólékos
agrolékos javítgatásától
javitgatasatol várta
varta a
tarsadalom előmenetelét.5
társadalom el6menetelét.5 Burke szempontjából
szempontjabol telitalá-
telitala-
lat, hogy ezt a kora számosszamos igen progresszív
progressziv szellemű
szellem
altal felkarolt eszményt a lovagság
alakja által lovagsag középkori
kozépkori intéz-
intez-
ményével hozza kapcsolatba, mely persze maga is az eu-
ropai hagyomány
rópai hagyomany leginkább
leginkabb tiszteletben tartott elemei
kozé tartozott. Az angol gentleman büszke
közé biiszke volt rá,
ra, hogy
leszarmazottja; a lovagság
lovagok leszármazottja; lovagsag hierarchikus, a keresz-
ténységgel szorosan összefonödó
iisszefonodo képződmény,
képziidmény, melyben
elegendő
elegend6 komolyság
komolysag volt, hogy meggyőző,
meggyiizfi, s elegendő
elegendfi köl-
k61-
tészet, hogy inspiráló
inspiralé jãčyen
lggyen rá
ra hivatkozni. Amikor Burke
a modern ,,szokások'
,,szokasok’ alapjául
alapjaul teszi meg a lovagiassá-
lovagiassa-
got, a preskripcióról
preskripciorol és az alkalmazkodásról
alkalmazkodasrol vallott saját
sajat
felfogását
felfogasat vezeti be gondolatmenetébe. A generációk generaciok
hosszú
hossz sora alatt bekövetkező
bekovetkezii lassú
lass átalakulási
atalakulzisi folyamat
olyan rendszert eredményez, mely igen finomannoman különbö-
kiil6nbi5-
zik az eredetit/ól,
eredetitbl, de megvan a folytonosság,
folytonossag, s a régi elvek
a modern adaptációban
adaptacioban is tovább
tovabb élnek. Újabb
Ujabb ékes bizo-
nyíték
nyiték arra, hogy az arisztokratikus elv korántsem
korantsem össze-
6ssze-
egyeztethetetlen a haladással,
haladassal, a modernséggel.

Mikulas Teich (szerk): The Enlighzenment

59 Ld. Roy Porter - Mikulás Enlightenment in Na-
tional Context.
Contact. Cambridge University Press, 1981. Porter tanulmánya
tanulmanya
Angliáról
Angliérél és Nicholas Phillipsoné Skóciáról.
Skéciarol.
6° Ld. 38. sz. jegyzet.
60 jegyzct.

51
 Burke ebben a gondolatmenetben kora elismert auto-
rításaira támaszkodhatott.
ritasaira tamaszkodhatott. A felvilágosodás
felvilagosodas nagy történé-
t6rténé-
szei a tarsadalmi formak -— nem csak az elosztás
társadalmi formák elosztas és politi-
kai hatalomgyakorlas,
hatalomgyakorlás, hanem ugyanígy
ugyanigy az emberek kö- ko-
zotti érintkezés formái
zötti formai -
— tipologizálását
tipologizalasat célzó
célzo kísérletük
kisérletiik
során
soran Marxot megelőzve
megeldzve igen nagy hatású
hatasti elméletet al-
kottak arról,
arrol, hogy ezeket elsősorban
elséisorban a „létfenntartás
,,létfenntartas
módja”
modja” (gyűjtögetés-vadászat,
(gyi togetés-vadaszat, pásztorkodás,
pasztorkodas, földművelés,
foldmiivelés,
határozza meg, négy szakaszra bontva az
kereskedelem) hatarozza
emberiség fejlődését.61
fejl6dését.61 Ebben a modellben az egyik köz- k6z-
ponti kérdés az volt, hogy hogyan zajlott le az átmenet
atmenet a
klasszikus goriig-romai
görög-római kulttirat
kultúrát felvalto
felváltó barbarsag
barbárság kora-
korá-
rol a' virágzó
ról viragzo kereskedelem, a tudomány
tudomany és a civilizált
civilizalt
szokasok korára.
szokások korara. Burke Hume-mal, Smith-szel és es a skót
skot
felvilágosodás tobbi
felvilagosodas többi nagy alakjaval
alakjával egyetértésben ugy
úgy vél-
vivmanyok feltétlenül
te, hogy ezek a vívmányok feltétleniil magasabbrendű
magasabbrendii ci-
vilizaciot jellemeznek, mint az antik polgár
vilizációt polgar erényei. Nem
allt egyedül
állt egyediil azzal a meggyőződésével
meggy6z6déséve1 sem, hogy nem le-
6'ket egyoldalúan
het őket egyoldal an a modern ,,felvilágosultságnak"
,,felvi1agosultsagnak” tu-
lajdonitani, éppen ellenkezőleg:
lajdonítani, ellenkez6'leg: a társadalom
tarsadalom természetes
fejlfidése során,
fejlődése soran, lassan, áldozatok
aldozatok árán
aran alakultak ki. John
Millar és William Robertson, Burke skót skot kortársai
kortarsai arra a
következtetésre jutottak, hogy az atmenetben
kovetkeztetésre átmenetben d6nt<'5
döntő sze-
repet játszott
jatszott a lovagi éthosz kialakulása:
kialakulasa: a lovagi osztályt
osztalyt
harcias bátorságon
batorsagon immar kifinomult
immár kifmomult etikett és má-
ma-
sok - kivált
kivalt a nők
n6'k - iránti
iranti felelősségtudat
feleliisségtudat jellemezte. A
nemek közötti
kozotti érintkezés lovagkorban kialakult normái normai
maradando nyomot hagytak a társadalmi
maradandó tarsadalmi harmóniát
harmoniat biz-
tosító szabalyok
tostto szabályok egész rendszerén. ,,Mid6n „Midőn a k6rii1mé-
körülmé-
megvaltozasa, s nem csupán
nyek megváltozása, csupan Cervantes utánozhatat-
utanozhatat-
g nyanak hatására
lan gúnyának hatasara elérkezett a régi lovagregények
végoraja, komolyabb regények váltották
végórája, valtottak fel őket,
6'ket, melyek
franciak és az angolok legkedvesebb szóra-
még ma is a franciák szc'>ra-
kozasat jelentik, s melyek mérsékeltebb fokon ábrázolják
kozását abrazoljak
a katonai dicsőséggel
dicsfiséggel kapcsolatos érzéseket, csakúgy
csakugy mint

6' Ronald L. Meek: Social Science and the Ignoble Savage, Cambridge
University Press, 1976; l.I. Hont-M. lgnatieíf:
Ignatieff: Wealth and Vrtue
Virtue egyes
tanulmányai.
tanulmanyai. A „négy
,,négy szakasz” elméletére kitér az 1970-80-as évek
szinte egész Adam Smith- és skót
skot felvilágosodás-irodalma.
felvilagosodas-irodalma.

52
S2
a3 szerelmet
Szerelmet és az udvaıiasságot,
udvariassagot, amelyek az előbbi
elfibbi kor
ffásaiban döntő
,3-ttsaiban d6nt6' szerepet játszottak
jatszottak [a nők
n6'k iránti
iranti tiszte-
let] némi csiszoltságot
csiszoltsagot vezetett be a nemek közötti
kozotti érint-
kezésbe, ami hozájárul
hozajarul a társadalom
tarsadalom finom kedvtelései-
nek fokozásához,
fokozasahoz, ezért a gót got intézmények
intezmenyek és szokások
szokasok
szertelenségéből
szertelenségébiil származó
szarmazo értékes fejleménynek lehet te-
lzlaızalxfl
kinteni.”62
A lovagság
lovagsag azonban egy egész kultúrtörténeti
kult rtorténeti kort je-
löl, melynek csak egyik támpillére
161, tampillére az arisztokratikus
elem. A virágzó
viragzo középkor
kozépkor eseménye volt a városok
varosok és a
meg jult virágzása,
kereskedelem megújult viragzasa, ami a lovagi eszmé-
hasonló kiivetkezményekkel
nyekhez hasonlo következményekkel jart.
járt. ,,A
„A kereskede-
hatasara elenyésznek azok az előítéletek,
lem hatására elfiitéletek, amelyek a
kozotti nézeteltérések és ellenségeskedés okai.
nemzetek közötti
Meglagyitja és csiszolja az emberek modorát.
Meglágyítja modorat. A kötelé-
ki'>telé-
legeriisebbike, szükségleteik
kek egyik legerősebbike, sziikségleteik kölcsönös
kolcsonbs kielégí-
kielégi-
ohaja által
tésének óhaja altal egyesíti
egyesiti öket.
o'ket. Békére ösztönzi
iisztbnzi őket
6'ket
azaltal, hogy minden államban
azáltal, allamban létrehozza a polgárok
polgarok egy
sziikségszerfien a köznyu-
rendjét, mely érdekeinél fogva szükségszerűen k6znyu-
6re.'Amint a kereskedelmi szellem erőre
galom őre.`Amint er6re kap, s
barmely társadalomban,
fontos szerephez jut bármely tarsadalomban, új uj szellemet
fedezhetünk fel annak politikajaban,
fedezhetiink politikájában, szbvetségeiben,
szövetségeiben, há-ha-
boruiban és tárgyalásaiban."63
borúiban targyalasaiban.”63 Robertson úgy gy látta,
latta, a ke-
reskedelem e civilizáló
civilizalo hatása
hatasa a keresztesháborúk,
kereszteshabor k, az itá-ita-
liai városállamok
varosallamok és a Hanza-szövetség
Hanza-szovetség felemelkedése
nyoman a XI-XIII.
nyomán XI—XIII. században
szazadban kezdett érvényesülni,
érvényesiilni, pár-
par-
huzamosan az irodalom, a skolasztikus és es jogi tudomá-
tudoma-
nyok feltámadásával.,
feltamadasaval, melynek letéteményese viszont a
középkori papság
kozépkori papsag volt. Ugyanez a kombináció
kombinacio köszön
koszbn
vissza Burke beszamolojabol, ideologizalt formában.
beszámolójából, ideologizált formaban. Fi-
hierarchiaba szervezett, az egész
nom hierarchiába egesz társadalom
tarsadalom lassú,
lass ,

"262 John
John Millan
Millet‘. The
The Origin
Origin of
ofthe Distinction ofRanks
the Distiııction ofRanks (A
(A rangok
rangok közötti
kozotti
megkiiliinboztetés
megkülönböztetés eredete). 3. kiad. London, 1779. 104 —-5. 5. o.
O.
63 William Robertson: The History of the Reign of the Emperor Charles
Subversion
V. With a View of the Progress of Society in Europe from the Subversiorı
Stltaeenth Century (V.
of the Roman Empire to the Beginning of the Sılıteenth
Karoly császár
Károly csaszar uralkodásának
uralkodasanak története,
torténete, és az európai
europai társadalom
tarsadalom fej-
[ej-
léidésének áttekintése
lődésének attekintése a Római
Romai Birodalom megdöntésétől
megdcmtésétdl a XVI. szá-
sza-
1769). London, Richardson, 1822. I. köt.
zad elejéig, l769). kot. 97. 0.

53
de biztos fejlődése
fejliidése felett őrködő,
<'5rk6d6, szabad szellemű,
szellemii, nagy-
lelkű, kifmomult
lelkii, ki nomult modorú
modoru arisztokrácia,
arisztokracia, tudós
tudos éses tisztelet-
reméltó
remélté egyház,
egyhaz, művelt
miivelt és szorgos városi
varosi polgárság:
polgarsag: íme,
ime,
Burke szentháromsága,
szentharomsaga, a modem modern európai
europai ancien
aneien régime
regime
bonyolultan rétegzett társadalmának
tarsadalmanak középkori
kozépkori eredetű
eredetii
tartóoszlopai. E kult
tartooszlopai. kultúrtörténeti koncepció vilagitja
rtorténeti koncepcio világítja meg a
parizsi csőcselék
párizsi csficselék viselkedésével kapcsolatos sorok igazi
értelmét. A vad amerikai bennszülöttek
bennszfdottek hasonlata nem
egyszerű
egyszerfi becsmérlés: Bıırke
Burke és a hasonló
hasonlo gondolkodásúak
gondolkodas ak
szemében
szemeben teljesen plauzibilis, hogy ez a magatartásforma
magatartasforma
az emberi tbrzsfejliidés
törzsfejlődés egy, a modern europaieurópai civi1izaci6-
civilizáció-
nal
nál alacsonyabb fokara jellemz6.'54
fokára jellemző.64
Taprengések fennmaradó
Burke a Töprengések fennmarado -— terjedelmesebb
teljedelmesebb -—
részében a forradalmat mint az e harom három csoport és az al- ál-
europai történelem
taluk képviselt, az európai torténelem évszázadai
évszazadai során
soran
magatartásformák szétrombolasara
kialakult eszmények, magatartasformak szétrombolására
ktsérletet jellemzi. Az első
tett kísérletet elsfi csapást
csapast az egyházra
egyhazra mérte
vagyonanak elkobzásával,
vagyonának elkobzasaval, a másodikat
masodikat az arisztokráeiára
arisztokraciara
ctmeinek, az iránta
címeinek, iranta való
valo tisztelet alapjainak megvonásá-
megvonasa-
lovagiassag eszméjének szétzúzásával,
val, a lovagiasság szétk zasaval, s többtiibb sza-
tanusaga szerint Burke-nek nem voltak kétségei afe-
kasz tanúsága
lol, hogy sor fog kerülni
lől, keriilni a harmadik -— bár bar itt lényeges,
hogy csak a harmadik -— támasz,tamasz, a kereskedelem megin-
gasara is.
gására
Nem véletlen, hogy a Töprengések-"en
Toprengések-en szinte vörös voros fo-
nalként húzódik
h zodik végig a forradalomnak az egyházzal,egyhazzal, va-
gyonával
gyonaval és általában
altalaban a vallással
vallassal kapcsolatos álláspontja,
allaspontja,
illetve ahogyan Burke látta latta azt. Burke -— híven
hiven Montes-
iranti csodálatához
quieu iránti csodalatahoz -— a kulturális
kulturalis relativizınus
relativizmus híve
hive
ugy vélte, szükségszeríí,
volt, s úgy sziikségszerii, hogy a különféle
kiilonféle társadal-
tarsadal-
sajatos, egymástól
mak sajátos, egymastol alaposan eltérő eltérii intézményekkel
termeszet rendjéről
rendelkezzenek, de - a természet rendjéri vallott néze-
neze-
megfeleliien - meg volt győződve
teinek megfelelően gy6z6dve arról,
arrol, hogy bi-
zonyos alapvető
alapvet6' jellemzőkben
jellemzfikben feltétlenül
feltétleniil osztozniuk kell.
vallasz az ember nem csak társas,
Ezek egyike a vallás: tarsas, hanem
vallasos lény is. Isten az embert tökéletlennek
vallásos tiikéletlennek teremtette,
toleralni kell tehát
tolerálni tehat az erkölcsi
erkolcsi gyengeséget, melynek meg-

Ld. alább,
“ La. alabb, ısõ.
156. 0.
54
felelő
felel korrekciója
korrekcioja a vallásos
vallasos remény, lemondás,
lemondas, felelős-
felel6s-
ségérzet, nem pedig a bűnbiin gépies üldözése.
iildozése. Akik túlságo-
t(11sago-
san gyűlölik
gyiilolik a bűnt,
biint, azok nem szeretik eléggé az embere-
ket, akik természettől
természettfil fogva bűnösek.
biinosek. A kiemelkedően
kiemelkediien
türelmetlenek, veszélyesek: ttilzo
erényes emberek, ha tiirelmetlenek, túlzó in-
tézkedésekkel kísérelhetik
kisérelhetik meg átlagos
atlagos társaikat
tarsaikat az erény
útjára
utjara terelni. Az erkölcsi
erkolcsi puritanizmusban a politikai au-
toritarizmus maa rejlik. Burke azt javasolja, válasszuk valasszuk
inkább a hagyományos
inkabb hagyomanyos vallás
vallas receptjét, melynek társadal-
tarsadal-
mi hasznosságát
hasznossagat az idő id<'5 kétségen felül
feliil bizonyította.
bizonyitotta. A val-
las, akár
lás, akar Marxnál,
Marxnal, szinte a nép ópiuma,
opiuma, persze ellentétes
előjellel:
el<")'jellel: a szegényekben a keresztényi lemondás, a gaz-
lernondas,
dagokban a keresztényi feleléisség
felelősség szellemét ébreszti, ez-
szellemet
tarsadalom stabilitásának
zel gondoskodva a társadalom stabilitasanak és elégedett-
fenntartasarol a javak szükségszerűen
ségének fenntartásáról sziikségszerfien egyenlőt-
egyenl<’5t-
elosztasanak körülrnényei
len elosztásának koriilményei között.
kozott. Burke természetes
termeszetes
egyenléitlenség éppen olyan axiómája
rendjének a vagyoni egyenlőtlenség axiomaja
volt, mint a képességek vagy a politikai jogok vele szoro-
osszefonodo egyenlőtlensége.
san összefonödó egyenliitlensége. Úgy
Ugy vélte, noha ponto-
tisztaban volt a korabeli Angliában
san tisztában Angliaban végbemenő
végbemenfi gaz-
dasagi fejlődés
dasági fejlfidés jelentőségével,
jelentéiségével, hogy a társadalom
tarsadalom anyagi
allapota nem teszi lehetővé
állapota lehet vé az egyenlőtlenség
egyenlfitlenség felett érzett
ujraelosztasa útján
sérelmeknek a tulajdon újraelosztása tjan való
valo orvoslá-
orvosla-
sat. A tulajdon elaprózva
sát. elaprozva nem képes sem a jólét
jolét feltétele-
it megteremteni, sem a politikai függetlenség
fiiggetlenség hátteréül
hatteréiil
szolgalni, az eredmény így
szolgálni, igy csupán
csupan nyomorgó,
nyomorgo, szolgasorba
taszitott társadalom
taszított tarsadalom lenne.65
lenne.“ A tulajdon koncentrációja
koncentraciéja
ezzel szemben képes olyan vagyonokat felhalmozni, ame-
belo'li'|k származó
lyeket birtokosai a belőlük szarmazo gazdasági
gazdasagi és politi-
eliinyoket paternalista gondoskodással
kai előnyöket gondoskodassal a társadalom
tarsadalom
tobbi részére is kiterjeszthetik, ha azok belenyugvással
többi belenyugvassal vi-
selik sorsukat.
vallas szerepéről
A vallás szerepéri alkotott felfogását
felfogasat tekintve érthető,
érthet6,
életbevagoan fontosnak tartotta, hogy az ál-
hogy Burke életbevágóan al-
lamban -— legalább
legalabb annyira társadalompolitikai
tarsadalompolitikai célból,
célbol,
vallasi igazság
mint a vallási igazsag hirdetése céljából
céljabol -— szilárd
szilard vallási
vallasi
alljanak fenn. Ezek ténylegesen fennálló
intézmények álljanak fennallé

és‘S La.
Ld. alább,
alabb, 137-8.
131-s. 0.
55
S5
formaja tulajdonképpen közömbös,
formája kiizombos, feltéve, hogy össz-
6ssz-
hangban áll
all az adott társadalom
tarsadalom hagyományaival
hagyomanyaival és hie-
rarchiájával:
rarchiajaval: Burke úgy
gy vélte, a tradicionális
tradicionalis indiai vallá-
valla-
sokat éppen úgy
gy tiszteletben kell tartani, mint az írek
irek ese-
tében a katolicizmust, vagy a genfiek
gen ek esetében a kálviniz-
kalviniz-
must. Különböző
Kiilonboz i társadalmak
tarsadalmak között
kozott az egymás
egymas vallásá-
vallasa-
val és egyhazaval
egyházával szembeni teljes toleranciat
toleranciát hirdette.
Ugyanilyen szilárd
szilard meggyőződése
meggy iziidése volt azonban, hogy egy-
egy társadalmon
tarsadalmon belül
beliil a békesség és a közrend
kozrend fenntartá-
fenntarta-
sa megköveteli
megkoveteli egy privilegizált
privilegizalt helyzetű
helyzetii államvallás
allamvallas léte-
lete-
doktrinat hirdetnek.66 A
zését, melynek papjai hivatalos doktrínát
vallasgyakorlat tekintetében
vallásgyakorlat tekinteteben persze az összes
osszes többi
tobbi fele-
hiveinek is teljes szabadságot
kezet híveinek szabadsagot kell élvezniük,
élvezniiik, kivéve
magara a vallásra
egyes, magára vallasra és társadalmi
tarsadalmi céljainak megvaló-
megval6-
sitasara
sítására nézve veszélyes csoportokat. Btu-ke
Burke ebbe a kate-
goriaba hosszú
góriába hossz ideig csak az ateistákat
ateistakat sorolta, s csak a
kibpntakozasanak kontextusában
francia forradalom kibpntakozásának kontextusaban von-
unitariusokat is, akiket anal
ta bele az unitáriusokat azzal vádolt,
vadolt, hogy széle-
korfi tolerancia óhajának
sebb körű ohajanak álarca
alarca alatt valójában
valojaban az
allamegyhaz aláásására,
angol államegyház alaasasara, állam
allan1 és egyház
egyhaz -— a maga
saamara elfogadhatatlan -— szétválasztására
számára szétvalasztasara törekszenek.
torekszenek.
Burke a Töprengések-ben
.Burke Toprengések-ben nem hagy kétséget afelől,
afel l,
hogy a forradalom döntő
d6nt6 mozzanatának
moz_zanatanak „az
,,az egyházi
egyhazi bir-
tokoknak a társadalom
tarsadalom rendelkezésére
trendelkezésére bocsátását”
bocsatasat” (az el-
járásra javaslatot tevő
jarasra tev6 Mirabeau kifejezése), az „egyház
,,egyhaz
kifosztasat” (Burke saját
kifosztását” sajat kifejezése) tartja, s ennek kap-
csán alkotja meg a forradalom és végrehajtói
csan végrehajtoi ,,természet-
,,termeszet-
rajzat” is. A Bastille lerombolása,
rajzát” lerombolasa, de még a királyi
kiralyi család
csalad
Párizsba hurcolasa
Parizsba hurcolása is jobbára
jobbara szimbolikus értelmű
értelmii ese-
mény; az 1789. augusztus 4-i határozat
hatarozat a nemesi címek
eimek és
a feudális
feudalis járadékok
jaradékok eltörlésétó'l
eltorléséti még mindig nem létalap-
jaban fenyegeti az arisztokráciát;
jában arisztokraciat; az Emberi és Polgári
Polgari
Jogok Nyilatkozata az absztrakt elméletalkotás
elméletalkotas veszedel-
zagyvasaga, de csak eszköz,
mes zagyvasága, eszkoz, nem következmény.
kovetkezmény. Az
Alkotmanyozo Nemzetgyűlés
Alkotmányozó Nemzetgyf és 1789. november 2-i határo-
hataro-
papsag polgári
zata, majd a papság polgari alkotmányának
alkotmanyanak kibocsátása
kibocsatasa
legalabbis Burke felfogása
1790-ben ezzel szemben, legalábbis felfogasa sze-

6°“ ta.
La. alabb,
alább, 1&4 O.
184 -s. 0.
56
 egyszeriien elválasztotta
1-int, egyrészt nem egyszerűen elvalasztotta az egyházat
egyhazat az
államtól,
allamtol, hanem gyakorlatilag megsemmisítette
megsemmisitette azt, más- mas-
részt a vallás
vallas és a tulajdon, az egyetemes civilizáció
civilizacio kettős
kett6s
fundamentuma ellen indított inditott háborút.
habor t. Az egyházi
egyhazi rend
intézményeinek, éppen úgy, ugy, mint a polgáriénak,
polgariénak, saját
sajat füg-
flig-
getlen tulajdonuk biztonságán
biztonsagan kell nyugodniuk. Ez a biz-
tonság
tonsag többé
tobbé nem garantálható,
garantalhato, ha a papság
papsag már mar nem
egyéb,
egyeb, mint az államallam fizetett
zetett hivatalnoka. Apostoli sze-
génységre kárhoztatott
karhoztatott és az államtól
allamtol való
valo függésbe taszí-
'1ggésbetasz{-
tott egyház
egyhaz nem lehet képes kepes a keresztény
kereszteny vallás
vallas hirdetésé-
hirdetese-
ellatasara; a vagyona ellen intézett támadás
nek ellátására; tamadas pedig
precedenst teremt altalaban
általában a tulajdon szentségének
megsértésére. A forradalmat tehát tehat Burke végsősoron
végsfisoron
egyhazzal szembeni eljárása
mint az egyházzal eljarasa által
altal meghatározott
meghatarozott
kozeliti meg, s ebben az összefüggésben
eseményt közelíti osszefiiggésben kerít kerit
társadalom szerkezeti valsaga
sort a francia tarsadalom válsága és a forrada-
közötti kapcsolat vizsgalatara.
lom kozotti vimgálatára.
Burke háromharom társadalmi
tarsadalmi csoportot tesz felelőssé
felel issé a
kirobbantasaért és folytatásáért.
francia forradalom kirobbantásáért folytatasaért. Az
elsőt az elégedetlenkedfi
elsfit elégedetlenkedő arisztokratak
arisztokraták alkotjak,
alkotják, de sokan
közülük ,,atmeneti
kiiziiliik „átmeneti tipust”
típust” képviselnek, amennyiben beso-
rolhatok a második,
rolhatók masodik, sokkal lényegesebb csoportba: a
francia állam
allam hitelezői
hitelezfii közé.
kbzé. Burke az ancien
aneien régime vál-
val-
sagat elsősorban
ságát els6'sorban az ország
orszag mérhetetlen
merhetetlen adósságállomá-
adossagalloma-
nya által
altal előidézett
eliiidézett kincstári
kincstari válságnak
valsagnak látta,
latta, amit az ud-
var fizetésképtelenségétől
zetésképtelenségétiil megıiadt
megriadt hitelezők
hiteleziik az állam
allam sa-
jat ellenőrzésük
ját ellenfirzésiik alá
ala vonásával
vonasaval próbálnak
probalnak megoldani; első els6
intézkedésiik az államcsőd
intézkedésük allamcsiid szanálása,
szanalasa, azaz a hitelezők
hiteleziik -
sajat maguk - kielégítése
saját kielégitése az egyházi
egyhazi vagyon elkobzásá-
elkobzasa-
nak alapján
alapjan kibocsátott
kibocsatott kötvények,
kiitvények, az assignaták
assignatak segítsé-
segitsé-
gével. Burke elbeszéli, hogyan alakult ki az adósságok
adossagok fel-
halmozodasaval párhuzamosan
halmozódásával parhuzamosan hatalmas „Pčnzérdekelt-
»Pé11zérdekelt-
seg”, mely már
ség”, mar hosszabb ideje neheztelt a földbirtokos-
foldbirtokos-
sag privilégiumaiból
ság privilégiumaibol valóvalo kizáratása
kizaratasa miatt, s most az egy-
hazon és a monarchián
házon monarchian keresztül
keresztiil csapott le a nemességre
is. Úgy
Ugy tűnik,
tiinik, Burke a forradalmi burzsoázia
burzsoazia portréját
portréjat
tarja elénk, ez a benyomás
tárja benyomas azonban csalóka.
csaléka. Az csupán
csupan
terminologiai érdekesség, hogy Burke soha nem használ-
terminológiai hasznal-
ja a franciás
francias bourgeois elnevezést, helyette mindig a hol-

57
land eredetű
eredetii burgher
butgher meelöléssel
meeloléssel illeti a városi
varosi kereske-
delmi és ipari vallalkozoi
vállalkozói t6'ke
tőke birtokosait. Lényegesebb,
hogy a ,,pénzérdekeltséget” nem ezek alkotják. alkotjak. A termi-
nust a toryk vezették be a XVIII. század szazad elején a brit po-
viták nyelvébe, s a tfikéjiiket
litikai vitak tőkéjüket az 1688 után utan a forra-
stabilizálása és a spanyol orokiisodési
dalom stabilizalasa örökösödési haboruban
háborúban
való
valo részvétel fmanszírozása
fmanszirozasa céljából
céljabol létesített
létesitett hitelszer-
fektetfi személyek csoportját
vezetbe fektető csoportjat jelölte.
jelolte. Bár
Bar a keres-
vallalkozas helyett az államügyekbe
kedelmi vagy ipari vállalkozás allamiigyekbe in-
vesztálók jelentfis
vesztalok jelentős része kereskedfi
kereskedő vagy iparos volt, a
,,pénz-érdekeltséget” éppen olyan élesen elesen megkülönböz-
megkiilonb6z-
tették a ,,kereskedelmi érdekeltségt6'l”,
„kereskedelmi érdekeltségtől", mint a ,,f6ldérde-
,,földérde-
keltségt6'l”. Burke is ilyen értelemben használja
keltségtől”. hasznalja a kifeje-
allam hitelezőit,
zést: az állam hitelezoit, az államadósság
allamadéssag ,,részvényeseit"
,,részvényeseit”
hatarozza meg vele. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakat
határozza
korabban az határozta
korábban hatarozta meg, hogy a lassan túlburjánzó
t lburjanzo hi-
iranti bizalommal együtt
tellevélvagyonok értéke a rezsim iránti egyiitt
osszeomlasuk az egész
ingadozik, s összeomlásuk egesz gazdaságot
gazdasagot magával
magaval
ranthatja. Jobbról
ránthatja. Jobbrol a toryk, balról
balrol a ,,republikánusok”
,,republikanusok” tá-
ta-
madtak „papírpénzellenes”
madták ,,papirpénzellenes” retorikával
retorikaval a whig
Whig rendszert,
allami hitelszervezet az egyik sarokköve,
melynek az állami sarokkove, Bur-
ke pedig az egyik fő
f6 védelmezője
védelmeziije volt - ebből
ebb6'l a szem-
pontbol mindenesetre meglepő
pontból meglepfi héwel
hévvel bírálta
biralta a franciák
franciak
1'új1j ,,papírpénz-despotizmusát”.
,,papirpénz-despotizmusat”. A lehetséges kritikáknak
kritikaknak
Burke anal azzal siet elébe, hogy az 1696-ban felállított
felallitott Angol
Bank pénzjegyei mögött mogbtt a parlament autoritása
autoritasa és átfogó
atfogo
pénzreform állt, allt, melyet végérvényesen garantált
garantalt a brit ke-
jovedelem és az állami
reskedelem, nemzeti jövedelem allami bevételek
novekedése. Az assignaták
növekedése. assignatak hátterét
hatterét azonban egyes-egye-
an az laıealzafbmlõ
dıiı istenkaromlo bllibbzasi
elkobzasi alma-.
aktus all.”
an.“ s végül,
végiil, lzlk
kik al-
kotják a forradalmi ,,polgárságot”?
kotjak ,,polgarsagot”? Spekulánsok,
Spekulansok, uzsorá-
uzsora-
sok, kalandorok, s a hozzájuk
hozzajuk csapódó
csapodo kishivatolnokok,
jogaszok és egyéb haszorılesők
jogászok haszonleso'k - kétségkívül
ketségkiviil ,,polgári”,
,,polgari”,
de inkább
inkabb lumpen, sőt s6't bűnöző
biiniizéi elemek, nem vállalkozók.
vallalkozok.
Burke-nek a Iaissez
laissez faire ellen nem volt kifogása:
kifogasa: a gazda-
sagban éppen úgy,
ságban gy, mint a élet másmas területein,
teriiletein, természetes
termeszetes
rend érvényesülését
érvényesiilését tartotta kívánatosnak.
kivanatosnak. De pl. Hume-

°76’ La.
Ld. alább,
alabb, 341. 0.
58
hoz - sőt,
s6't, Smith-hez -— hasonlóan
hasonloan meg volt győződve
gy riidve ar-
ról,
rol, hogy a hitel intézménye tönkreteheti
tonkreteheti a vállalkozást,
vallalkozast,
ha az államot
allamot nem az uralkodó
uralkodo érdekek arisztokráciát
arisztokraciat is
magában
magaban foglaló
foglalo koalíciója
koalfcioja ellenőrzi.
elleniirzi. A forradalom egyik
legfontosabb okát
okat nem a tőkés
to'kés viszonyok franciaországi
franciaorszagi
fejlődésében,
fejl6Hésében, hanem vakvágányra
vakvaganyra terelődésében
terelddésében látta.68
latta.“
Burke későbbi
kés6'bbi munkáiban
munkaiban is fenntartotta azt a nézetét,
nezetet,
hogy a francia forradalom olyan összeesküvésként
iisszeeskiivésként rob-
bant ki, melynek célja az államhatalom
allamhatalom megszerzése és az
assigrlatáknak
assignataknak a gazdaság
gazdasag minden ágára
agara való
valo ráerőltetése
raerifltetése
volt. A ,,pénzérdekeltség"
„pénzérdekeltség” ebben a miiveletben
műveletbeli olyan cin-
talalt, akik évtizedek óta
kosokra talált, ota módszeresen
modszeresen munkál-
munkai-
alaal<nazasan.69 Az ,,ármánykodó
kodtak a kereszténység aláaknázásán.69 ,,armanykod6
lozéfusokat” -—- akik a forradalom derékhadának
filozófusokat” derékhadanak har-
csoportjat alkotják
madik csoportját alkotjak -— Burke úgy
gy állítja
allitja történelıni
torténelmi
perspektivaba, hogy párhuzamot
perspektívába, parhuzamot von közöttük
kiiziittiik és a szer-
szazadban kereszteshadjáratot
zetesség ellen a XVI. században kereszteshadjaratot hir-
deto' protestánsok
dető protestansok között.
kozott. Közös
Kozos vonásuk
vonasuk a minden nagy
tiirténelmi kataklizma okai között
történelmi koziitt szereplő
szereplii. fanatikus lel-
intellektualis kalandorság.
kesedés, intellektuális kalandorsag. A gondolkodók
gondolkodok ké-
Franciaorszagban XIV. Lajos idején az akadé-
pességeit Franciaországban
miak keretében igen bölcsen
miák biilcsen az állam
allam és a társadalom
tarsadalom
szolgalataba állították,
szolgálatába allitottak, azóta
azota azonban ezek a kötelékek
kijtelékek
lozéfusok immár
meglazultak, s a filozófusok immar önálló,
onallo, szervezett, ki-
terjedt kapcsolatokkal rendelkező
rendelkezfi mozgalomként tevé-
kenykednek. Ebből
Ebbo'l a szemszögből
szemszfagbéil nézve a francia ancienaneien
regime bukásához
régime bukasahoz hozzájárult,
hozzajarult, hogy ömnaga
omnaga dédelgetett,
mobilizált olyan erőket,
mobilizalt er6'ket, melyeket utóbb
utobb elmulasztott
elrnulasztott szi-
lard ellenőrzése
lá.rd elleniirzése alatt tartani. Burke egyik legsúlyosabb
legs lyosabb
aggodalmat látta
aggodalmát latta valóra
valora válni:
valniz világéletében
vilagéletében úgy gy vélte,
energiáit - kiiliinosen
hogy ha az ember energiait különösen szellemi energi-
ait - a polgári
áit polgari és vallási
vallasi rend struktúrái
strukturai nem képesek
tiibbé fegyelmezni, gigászivá,
többé gigasziva, önpusztítóvá
onpusztitova válnak.
valnak. Ennek
,,filozófus” és a forradalmat
nem mond ellent, hogy a ,,floz6fus” forradalmár
szellemet általában
szellemét altalaban középszerűnek
kozépszeriinek tartotta: túlságosan
t lsagosan

68 J. G. _A. Pocock: The Political Economy of Burke's Analysis of the

French Revolution. The Ilistorical
Historical Joumal,
Journal, 1982.
°ˇ”'5’ La.
Ld. alább,
alabb, 205.
20s. sltlz.
51¢. 0.
59
okosnak ahhoz, hogy fenntartás
fenntartas nélkül
nelkiil belenyugodjon a
létezőbe,
letez6'be, mint az együgyűek,
egyiigyiiek, de túlságosan
tulsagosan korlátoltnak
korlatoltnak
ahhoz, hogy igazi komplelritását,
komplexitasat, értékeit
ertekeit megértse,
megertse, mint
a bölcsek.
bolcsek. Ez
E2 a középszerű,
kbzepszerli, zavaros elméletektől
elmeletektol megfer-
tőzött
tfizott forradalmi értelmiség
ertelmiseg nagyon is alkalmas arra,
tovabb terjessze a ragályt;
hogy tovább ragalyt; hogy mereven elutasítsa
elutasitsa
ancien regime
az aneien régime megreformalhatésaganak
megreformálhatóságának a gondolatat
gondolatát
demagogiaval torkoljon le bárkit,
is; s hogy totalitarista demagógiával barkit,
aki7ä\
akin? „szép
,,szep új világ” vívmányait
tflj vilag” vivmanyait kétségbe
ketsegbe merészelné
mereszelne von-
nı.
n1.
elemzesek szerint a jakobinus terror magvai el-
Egyes elemzések
hintettek mármar a felvilágosodás
felvilagosodas -— jelesül
jelesiil Rousseau - poli-
tikaelmeleteben,
tikaelméletében, mérsékeltebb megközelítések is mar
mersekeltebb megkézelitesek már a
gyűlést domináló küldöttek szóhasználatában rais-
rendi gyiilest dominale kiildottek szohasznalataban ráis-
mernek ugyanerre;71 amikor azonban a Töprengések Tdprengések szü-
szil-
letett, a forradalom egész egesz problémájának
problemajanak ez az oldala
meg inkább
még inkabb prófétai
profetai képességeket,
kepessegeket, de legalábbis
legalabbis a politi-
kerdesek Burke által
kai kérdések altal erősen
er6'sen ajánlott
ajanlott érzelmi
erzelmi feldolgo-
zasat követelte
zását kbvetelte meg, semmint tényleges
tenyleges helyzetelemzést.
helyzetelemzest.
joslatok egy része
A jóslatok resze azonban valósággá
valésagga vált,
valt, ami kortár-
kortar-
sai és
es az utókor
utokor szemében
szemeben is némi
nemi csodálatot
csodalatot ébresztett
ebresztett
Burke-kel szemben, őt6t magát
magat pedig, úgy
gy tűnik,
tfinik, arra ösz-
esz-
tönözte, hogy a ,,pénzérdekeltséget”
tonozte, ,,penzerdekeltseget” némileg
nemileg a háttérbe
hatterbe
szoritva a forradalom elméleti
szorítva elmeleti kühívására
kihivasara koncentrálja
koncentralja tá-
ta-
madásait. ,,Olyan
madasait. „Olyan rendszer ellen harcolunk, amely termé-
terme-
szetenel fogva ellensége
szeténél ellensege az összes
osszes többi
tobbi kormányzatnak,
kormanyzatnak, s
aszerint köt
kot velük
veliik békét
beket vagy háborúzik
haboruzik ellenük,
elleniik, hogy
melyik segíti
segiti elő
e16 jobban megdöntésüket.
megdiintesiiket. Felfegyverzett
doktrina ellen viselünk
doktrína viseliink hadat” -— írta
irta 1796-ban. Ekkor
mar három
Anglia már harom éve
eve hadban állt
allt a forradalmi Francia-
orszaggal, aminek megindításáért,
országgal, meginditasaert, majd a végsőkig
vegs ikig való
vale

Ld. alább,
7° La. alabb, 219. 0.
7*'“ J. L. Talmbnz
Talmon: zzz The Ofigizza
Origins of Tozaıizzzfizzzz
Totalitarian Deznwaty.
Democracy. mnden,
London,
Seeker and Warburg, 1952; François
Secker Francois Furet: lnterpretirıg
Interpreting the French
Revolution. Cambridge University Press, 1981; Norman
Nonnan Hampson:
Constiment Assembly and the Failure of
Prelude to Terror. The Corlstituent
Consensus 1789-
1 789-}1791.
791. Oxford, Blackwell, 1988.
198-8.
72"'2 Ffm
First Lzızzr
Letter an
on mz
the Rzgizzizrz
Regicide Peace (Elsõ
(Els6 level a lal-álygyillzba
kiralygyilkos belzefõl).
bekér6l).
k6t. 98.0.
in: Works, VII. köt.

60
folytatasert Burke úgy
folytatásért ugy érezte,
erezte, legfõbb
legf bb erkölcsi
erkblcsi kötelessé-
k6telesse-
ge minden követ
kovet megozgatnia. Mit sem számított,
szamitott, hogy
thermidor formálisan
formalisan véget
veget vetett- a jakobinus diktatúrá-
diktattflra-
nak. A_z általa
altala képviselt
kepviselt szellem, az
a:t ördögi
ordogi bürokratikus-
biirok:ratikus-
technokrata hatalom szelleme elszabadult,
elsiabadult, s csak gyöke-
gy6ke-
res kiirtása
kiirtasa juttathatja ismét
ismet nyugvópontra
nyugvepontra az egész -euró-
egesz.eur6-
pai társadalmat.
tarsadalmat. A direktórium
direktorium hiába
hiaba prédikálja
predikalja a rendet,
a nyugalmat, hatalma nem szilárdulhat
szilardulhat meg: a monarchia
és
es a legitiınáció
legitimacie hagyományos
hagyomanyos forrásainak
forrasainak bukásával
bukasaval az
engedelmesség
engedelmesseg alapjául
alapjaul csak az önérdek,
onerdek, a spekuláció
spekulacio és
es
f6'leg - a félelem
- főleg felelem szolgálhat.
szolgalhat. A felforgatást
felforgatast anarchia,
elkeriilhetetleniil újra
azt pedig elkerülhetetlenül ujra erőszak
erfiszak követi.
koveti. Egy insta-
kormanyzat Európa
bil kormányzat Eurepa szívében
sziveben pedig halálos
halalos fenyegetés
fenyegetes
komyezfi állaınokra.
a kömyező allamokra.
Töprengések ertekeit
A Tciprengések értékeit azonban roppant feliiletesen
felületesen
mernenk fel, ha csupán
mérnénk csupan annyit állapítanánk
allapitanank meg, hogy
es próféciává
Burke felfedezte és prefeciava emelte a totalitarizmus va-
lamifele elméletét,
lamiféle elmeletet, ami a Töprengések-ben
Tiiprengések-ben és
es főleg
f6'leg továb-
tovab-
bi munkáiban
munkaiban kétségkívül
ketsegkiviil kitapintható.
kitapinthato. Igaz, hogy a forra-
dalom elemzéseként
elemzesekent a műmil nem állja
allja meg a helyét:
helyet: Burke-
6t ezen a téren
öt teren erősen
eriisen gátolták
gatoltak tudatosan vállalt
vallalt és
es vallott
előítéletei, melyek az új
eléiiteletei, uj rend mindenestül
mindenestiil való
valo elutasítá-
elutasita-
sara ösztönözték.
sára osztonoztek. Bár
Bar felismerte az aııcien
aneien régime
regime fogya-
tekossagait, eltúlozta
tékosságait, eltlilozta megreformálhatóságának
megreformalhatosaganak esélyeit,
eselyeit, s
alabecsiilte a társadalmi-politikai
alábecsülte tarsadalmi-politikai változások
valtozasok érdekében
erdekeben
rá nehezedő
ra nehezed6 nyomást.
nyomast. Burke igen komoly erénye
erenye azon-
ban - amellyel a modern kutatás
kutatas sem minden esetben
dicsekedhet -,—, hogy szigorúan
szigor an egységes
egyseges szempontok sze-
rint tárgyalja
targyalja a forradalom okait, lefolyását,
lefolyasat, következmé-
k6vetkezme-
kérdésfelvetésekkel
nyeit. Ez nem egy tekintetben olyan kerdesfelvetesekkel
és eredményekkel
es eredmenyekkel járt,
jart, amelyeket a forradalmi korszak
kutatéi azóta
kutatói azota sem kerülhetnek
keriilhetnek meg. Burke-kel a tradíció
tradicié
tisztelete minden kortársánál
kortarsanal mélyebben
melyebben megértette
megertette a
forradalom egyedülálló
egyediilallé történelmi
tiirtenelmi jelentőségét,
jelentiiseget, azt a
tenyt, hogy az első
tényt, elsii modernizációs
modernizacios forradalom játszódik
jatszodik le
szemei előtt.
el6tt. Azáltal
Azaltal pedig, hogy a természetes
termeszetes és
es törté-
totte-
nelmi rendet a fejlődés
fejlfides alapjaként
alapjakent és
es kereteként
keretekent fogta fel,
lehetővé vált
lehetiive valt számára,
szamara, hogy felmérje
felmerje a rend ellen intézett
intezett

61
r_adikalis kihívás
radikális kihivas következményeit
kovetkezmenycit és
es ezeknek az egyete-
haladashoz való
mes haladáshoz vale viszonyát.
viszonyat. Pˇ

A Töprengések
Toprengések fogadtatása
fogadtatasa

Burke munkája
munkaja azonnali jelentős
jelentfis üzleti
iizleti sikert aratott.
a,ratp_tt. Vi-
szonylag magas áraara ellenére,
ellenere, két
ket hónapon
honapon belül
beliil mintegy
17.500 példány
peldany kelt el belőle,
belo'le, amit később
kes6bb messze maga
miige utasított
mögé utasitott a leghíresebb
leghiresebb válasz,
valasz, Paine Rights of Man-
Matt-
jenek (Az emberi jogok, 1791) százezres
jének szazezres nagyságrendjû'
nagysagrendjfi
mercejevel mérve
keletje, de a kor mércéjével merve a Töprengések
Téiprengések iránti
iranti
érdeklődés
erdekl6'des is szokatlan volt, s a különbséget
kiilonbseget részben
reszben a ki-
adas minősége
adás minéisege is indokolja: Paine könyve
konyve olcsó,
olcso, kifejezet-
ttimegfogyasztasra szánt
ten tömegfogyasztásra szant termék
termek volt. Burke karrier-
jen a siker ismét
jén ismet fordított:
forditott: a saját
sajat pártja
partja által
altal is leírt
leirt poli-
ismet a brit, sőt
tikus ismét s6t az európai
europai közvélemény
kozvelemeny alakítójává
alakitojava
lepett elő.
lépett e16. A Töprengések
Tdprengések ,,szétkapkodását”
,,szetkapkodasat” -— 1790 végé-
vege-
re a tizedik utánnyomást
utarmyomast érte
erte meg - részben
reszben az magya-
razza, hogy a közönség
rázza, kozonseg régóta
regeta várta
varta valamelyik ismert
közéleti
kbzeleti személyiség
szemelyiseg megnyilatkozását
megnyilatkozasat a forradalom kér-
ker-
désében,
deseben, s Burke ilyen irányú
iranytl szándékai
szandekai hónapok
hénapok óta
ota is-
mar megjelent könyvet
mertek voltak. A már konyvet pedig igen von-
zóvá
zeva tette, hogy elolvasása
elolvasasa nem követel
kiivetel meg módszeres
modszeres
koncentrálást:
koncentralast: főbb
f6'bb érveit
erveit viszonylag felületes
feliiletes beleolvas-
gatással
gatassal meg lehetett
Iehetett érteni,
erteni, inkább
inkabb társalgó,
tarsalgo, mint értelm-
erteke-
z6 stílusa
ző st1'lusa az olvasót
olvasét is bekapcsolódásra
bekapcsolodasra invitálta.73
invitalta.73 Az el-
ső
s6 elismeréseket
elismereseket - főleg
féfleg magánlevelekben
maganlevelekben és es a sajtóban
sajtoban
— éppen
- eppen ezek a formai aspektusok váltották
valtottak ki; a tartalmi
vonatkozások
vonatkozasok közül
koziil a kommentárok
kommentarok egyelőre
egyelfire csak a brit
alkotmany védelmezését
alkotmány vedelmezeset helyeselték,
helyeseltek, a többi
t6bbi legalábbis
legalabbis
targyat képezte.
vita tárgyát kepezte. A megjelenését
megjeleneset követő
kovet6' hónapokban
honapokban
-
— minaddig, amíg
amig a forradalom menetében
meneteben nem vált
valt fel-

73 F. P. Lock: Burkeir
Burke's Reflecıiorıs
Re ections on the Revolution in France. London,
Allen & Unwin, 1985. 132-3. O. o.

62
ismerhetiive a Burke által
ismerhetővé altal előrejelzett
eléirejelzett irány
irany -— az elemzé-
elemze-
Sekbzn
gekben za radikális
radikalis kritika hangja domináıı.
dominalt.
Thomas Paine
Thomas Paine zsurnalisztikus,
zsurnalisztikus, forradalmi
forradalmi enfóriájától
eufei-iajatol
medszeres elemzésén
James Mackintosh módszeres elemzesen keresztül
keresztiil Mary
Wollstonecraft erkölcsi
erkiilcsi felháborodásáig,
felhaborodasaig, egy kivételével
kivetelevel a
Töprengések
Toprengések valamennyi lényeges lenyeges megállapítását
megallapitasat igen
mélyre
melyre hatoló
hatole bírálat
biralat érte
erte a meelenéstől
meelenesti számított
szamitott fél
fel
éven
even belül.
beliil. Burke ellenfelei támadást
tamadast intéztek
inteztek az emberi
társadalomról
tarsadalomrol alkotott felfogása
felfogasa egésze
egesze ellen, megkérdő-
megkerd6-
jelezve a Dicsőséges
Dicsiiseges Forradalomról
Forradalomrol és es a brit alkotmány-
alkotmany-
ról vallott nezeteit;
rol nézeteit; igyekeztek megcafolni
megcáfolni a forradalma-
forradalmá-
rok tfllkapasait
túlkapásait éses a francia alkotmany
alkotmány fogyatékosságait il-
fogyatekossagait
let6 vádjait;
lető vadjait; diadalmasan mutattak rá
ra korábbi
korabbi nézeteihez
nezeteihez
val6 következetlenségére,
való kiivetkezetlensegere, s szemére
szemere hányták,
hanytak, hogy előíté-
el6ité-
es a francia állapotok
letek és allapotok elégtelen
elegtelen ismerete alapján
alapjan al-
iteletet. Egyikük
kotja ítéletét. Egyikiik sem tartotta azonban érdemesnek,
erdemesnek,
sfllyanak megfelelően
hogy súlyának megfelellfien foglalkouon
foglalkozzon Burke-nek a for-
radalom okaival - — a renegát
renegat arisztokraták,
arisztokratak, a ,,pénZ-érde-
,,penz-erde-
keltseg” és
keltség” es az ,,ármánykodó
,,armanykod6 filozófusok”
lozofusok” összeesküvésé-
i'>sszeeski'1vese-
elmeletevel. A mintegy ötven
vel - kapcsolatos elméletével. otven Burke-
cafolat túlnyomó
cáfolat tillnyomo többsége
tobbsége - beleértve
beleertve James Mackin-
tosh (1765 -— 1832) Víndicae
Vindicae Gallicae című
cimii munkáját,
munkajat, mely
leglenyeglatébb és
a leglényeglátóbb es legátgondoltabb
legatgondoltabb volt közöttük
kozottiik -— ha-
marosan feledésbe
feledesbe merült.
meriill. Az egyetlen kivétel
kivetel Paine
Töprengések valosagos
Rights of Man-je, mely a Toprengések valóságos tükörké-
ti'1k6rke-
pekent kivételes
peként kiveteles helyet foglal elcl a politika.i
politikai gondolkodás
gondolkodas
torteneteben: egyazon vita keretében
történetében: kereteben született
sziiletett pamflet
pam et
mind a kettő,
kettii, s túlélve
tiilelve az aktualitást,
aktualitast, melynek szíiletésü-
szi'lletesii-
ket köszönhetik,
koszonhetik, a mai napig a konzervatív
konzervativ ill. a radikális
radikalis
álláspont
allaspont klasszikus megfogalmazásaként
megfogalmarasakent forgatják
forgatjak őket.
6'ket.
A Toprengések-re
Töprengések-re írt irt fontosabb válaszok
valaszok mindegyike
bővelkedik
biiivelkedik olyan szakaszokban, melyek a természetes
termeszetes jo-
gokat előnyben
elfinyben részesítik
reszesitik a preskriptív
preskriptiv jogokkal szemben,
s Price-ot védelmükbe
vedelmiikbe véve
veve azt fejtegetik, hogy az 1688-as
forradalom valóban
valoban a természetes
termeszetes jogok érvényre
ervenyre juttatá-
juttata-
sa volt, nem pedig régóta
regeta fennálló
fennalle történelmi
tortenelmi jogok meg-
eriisitese és
erősítése es az utókor
utékor számára
szamara örökre
orokre kötelező
kotelezfi szabályok
szabalyok
lefektetése.
lefektetese. ,,Ismételten
,,Ismetelten hangsúlyozni
hangsulyozni kell, hogy léteznek
leteznek
jogok, melyeket az emberek születésükkor
sziiletesiikkor örökölnek
iirbkiiilnek s

63
mivel ezeket nem ősapáiktól,
fisapaiktol, hanem Istentől
Istent6'l kapják,
kapjak, a
preskripció soha nem aknázhatja
preskripcio aknazhatja alá
ala a természetes
termeszetes jogo-
kat.” „A
,,A szabadságot
szabadsagot nem azért azert kell követelnünk,
kovetelniink, mert
voltımk, hanem mert jogunk van sza-
eddig is szabadok voltunk,
badnak lenni.”74 Valamennyi bírálatbiralat szerzője
szerzfije feltételezte:
feltetelezte:
meg Burke is egyetért
még egyetert anal,
azzal, hogy a kormányzat
kormanyzat célja celja a
nép
nep java, ebből
ebb6'l pedig az ő6 számukra
szamukra az következett,
kovetkezett, hogy
a kormányzat
kormanyzat formájának
formajanak megválasztása
megvalasztasa bárhol
barhol éses bármi-
barmi-
kor minden emberi közösség
kiizbsseg természetes
termeszetes joga. „Minden
,,Minden
nemzedek az előző
nemzedék el6'z6 nemzedékkel
nemzedekkel azonos jogokkal rendel-
szabaly szerint, mely azt mondja, min-
kezik, ugyanazon szabály
egyen kortársaival
den egyén kortarsaival azonos jogokkal születik.”75
sziiletik.”75 Kö-
K6-
vetkezésképpen egy-egy nep
vetkezeskeppen nép kormanyzattal
kormányzattal szembeni ko- kö-
telezettségeire nezve
telezettsegeire nézve semmi jelentfisege
jelentősége nines
nincs annak,
formajat örökölték
hogy milyen formáját brokoltek őseiktől,
6seikt6'l, s ha nem szol-
galja többé
gálja tbbbe eredeti céljait,
celjait, a népnek
nepnek szabadságában
szabadsagaban áll all
tetszese szerinti új
tetszése lij formát
format választani.
valasztani. „A
,,A nép
nep természete-
termeszete-
brokletes,
sen megteheti, mint ahogy meg is tette, hogy az örökletes,
valasztott monarchiát
nem pedig a választott monarchiat választja.
valasztja. Kiválaszthat
Kivalaszthat
csaladot ahelyett, hogy egy egyént
egy családot egyent választana.
valasztana. A vá-va-
lasztas joga ezen esetekben egyformán
lasztás egyforman csorbítatlan
csorbitatlan ma-
,,Ha kornıányzatuk
rad.” „Ha kormanyzatuk formáját
formajat rossznak találják,
talaljak, akár
akar
eredetileg is az volt, akár
akar visszaélések
visszaelesek vagy véletlen
veletlen foly-
tan vált
tán valt azzá,
aua, helyesen teszik, ha kicserélik
kicserelik egy jobbra."
jobbra.” 6
Paine erre vonatkozó
vonatkoze nézeteit
nezeteit Burke ,,a holtak, az élők
el6'k és
es
meg megsziiletendők”
a még megsziiletend6'k” „természetes
,,termeszetes társadalmáról”
tarsadalmarél” al-
elkepzelesenek bírálataként
kotott elképzelésének biralatakent fogalmazta meg:
,,Akik már
„Akik mar eltávoztak
eltavoztak a világból,
vilagbbl, s akik még
meg meg sem ér- er-
távol allnak
keztek bele, oly tavol állnak egymastél,
egymástól, amennyire csak a
halandé képzelet
halandó kepzelet a legnagyobb megerőltetéssel
megeréfltetessel felfogni

74 Mary Wollstonecraft: Vindication of the Rights of Men (Az emberi

jogok védelmezése).
véclelmezese). London, 1790, 22. o.; James Mackintosh:
English-
Vindiciae Gallicae. Defence of the French Revolution and its English
Admirers... (A francia forradalom és es angol tisztelői
tiszteI6i védelmezése).
védelmezese).
0.
Dublin, 1791. 144. O.
75 Thomas Paine: The Rights ofMan. Part I.
Í. In: Political Writings.
Wıitings. szerk.
B-emard
Bemard Kuklick, Cambridge University Press, 1989. 77. o. O.
7* J.J. Mackintosh:
76 Mzzıamosıız Vindiciae,
ıfmaizizzz, id.
id. kiad.
ma. 159.
159. o.;
0.; Joseph
Joseph Priestley:
Pfizzzız,-. Letters
Lzzzzfz tozzz
the Right Honourable Edmund Burke (Levelek a tiszteletremelté tisıteletreméltó
Edmund Burke-nek). London, 1791. 3. o.

64
 hat miféle
képes. Akkor hát mifele kötelezettség
ketelezettseg létezhet
letezhet közöttük;
kozottiik;
miféle
mifele szabály
szabaly vagy elv fektetheti le, melynek értelmében
ertelmeben
két
ket semmi közül,
koziil, melyek közül
kiilziil az egyik már,
mar, a másik
masik
még
meg nem létezik,
letezik, s akik ebben a világban
vilagban soha nem talál-
talal-
kozhatnak össze,
bssze, az egyiknek az idők végezetéig ellenőr-
id6’k vegezeteig ellen6'r-
zése
zese alatt kell tartania a másikat?”77
masikat?”77 A megértés
megertes gátjai
gatjai
aligha lehetnének
lehetnenek áthághatatlanabbak:
athaghatatlanabbak: Paine hagyomány
hagyomany
iránti
iranti érzéketlenségének
erzeketlensegenek mértéke
mertéke vetekszik Burke törté-
totte-
iránti elfogultsagaeval.
nelem iranti elfogultságáéval.
Noha ezen indokok alapján
alapjan Burke valamennyi bírálója
biraloja
megkérdőjelezte az 1688-as forradalomrol
megkerdfijelezte forradalomról esés a brit politi-
erényeiről vallott nezeteit,
kai rendszer erenyeiri nézeteit, a kovetkeztetesek
következtetések
szerz6'k radikalizmusa mértékének
az egyes szerzők mertekenek függvényé-
ft‘1ggvenye-
erfisen eltérőek
ben erősen elteriiek voltak. Hangot adtak kétségeiknek
ketsegeiknek a
altal az ország,problémáira
forradalom által orszag,problemaira kínált
kinalt megoldás
megoldas
ertekevel kapcsolatban,
értékével kapesolatban, de egyesek készek
keszek voltak elismer-
rendezes által
ni, hogy a rendezés altal megtestesített
megtestesitett elvek valóban
valéban
melték a tiszteletre; emellett azt állították,
méltók allitottak, a konzervatív
konzervativ
valójában csupán
Burke valéjaban csupan azért
azert csodálja
csodalja azt, mert nem érti
erti
valodi jelentőségét.
valódi jelentfiseget. Mackintosh szerint ez abban áll,
all, hogy
eredmenyekent Anglia ,,a világ
a forradalom eredményeként vilag tanítómeste-
tani't6meste-
re lett a ñlozófia
loze a és
es a szabadság
szabadsag terén”,
teren”, bölcsek
bblcsek hazája,
hazaja,
akik „csendes
,,csendes erkölcsi
erkéilcsi forradalmat hajtottak végre”,
vegre”, sok-
kal inkább,
inkabb, semmint mélyebb
melyebb hatást
hatast gyakoroltak volna az
ország kormanyzatara.
orszag kormányzatára. Ez utébbi
utóbbi tekintetben az 1688-as
whigek
Whigek részmegoldást
reszmegoldast kínáltak:
kinaltak: ,,Megbüntették
,,Megbiintettek a trónbi-
tr6nbi-
torlót
torl6t anélkül,
anelkiil, hogy meavították
meavltottak volna a kormányzatot,
kormanyzatot,
törvénytelennek nyilvanitottak
s torvenytelennek nyilvánították a bitorlast
bitorlást anelktil,
anélkül, hogy
okait kiirtották
kiirtottak volna A forradalom igazi csodálói
csodaloi csak
azert bocsátják
azért bocsatjak meg, hogy megkímélte
megkimelte a korrupt intézmé-
intezme-
nyeket, mert tisztelik a magasztos elvek leszögezéséért.
leszogezeseert.
Burke úr1'1r azonban más
mas eset; ő6' a fogyatékosságait
fogyatekossagait isteníti,
isteniti,
s elveit becsmérli
becsmerli ...”78
...”73 Catherine Macaulay is visszhan-
radikalis meggyőződést,
gozta azt a radikális meggy6'z6dest, hogy 1688 valóban
valéban a
Price által
altal megállapított
megallapitott jogokat juttatta érvényre,
ervenyre, még
meg ha
nem is egyértelmű
egyertelmfi módon
m6don -— ez azonban érthető,
erthetéi, hiszen a

T'T’ Tıi.
Th. Paine: Rigıia
Rights „fMzz„,
ofMan, id. ıiizd.
kiad. 56. 0.6.
737‘ J. Mackintosh: vr„z1iz:iaz,
Vindiciae, id. kiad. ısõ
156 - 7. 0.6.
65
\
megdontiitt kormányzat
megdöntött kormanyzat fertőző
fert6z6 hatását
hatasat nem gyíírhették
gyiirhettek
,,A nép
le azon nyomban. „A nep egésze
egesze jókorát
jekorat kortyolt az egy-
házi
hazi politika méıgéből;
mérgébdl; így
igy a passzív
passzfv engedelmesség
engedelmesseg elve
oly teljes mértékben kiszorította az emberi jogok elvont
mertekben kiszoritotta
eszméjét, mely I. Károly
Karoly idején
idejen uralkodott az ellenzékben;
ellenzekben;
s a győztes
gyfiztes párt
part oly erősen
erfisen meg akarta akadályozni
akadalyozni az új-
1‘ij-
jáéledését ennek az elvnek, mely erzekenyen
jaeledeset érzékenyen erintette
érintette ér-
er-
iigyeltek arra, hogy magatartá-
dekeiket, hogy gondosan ügyeltek magatarta-
suk egyetlen jogos indokát
indokat a lehető
lehet6 leobban beburkolják
beburkoljak
a szavak és szólamok
szélamok ködébe.”79
kcidébe.”79 Mackintosh és es Macaulay
tbkeletesen egyetertettek
tökéletesen egyetértettek abban, hogy ha az angol forra-
tudomany és
dalom a tudomány es a filozófia
lozofia XVIII. századi
szazadi hatalmas
eredmenyeire támaszkodhatott
eredményeire tamaszkodhatott volna, nagyon is máskép-
maskep-
—epBj3enseggel a frarıciához
pen -épgrőenséggel franciahoz hasonló
hasonlo módon
modon -— zajlott
volna le.
radikalisok úgy
A radikálisok flgy gondolták,
gondoltak, legfőbb
legf6'bb ideje, hogy ko-
feliilvizsgalatnak vessék
moly felülvizsgálatnak vessek alá
ala a Burke által
altal ünnepelt
iinnepelt
,,vegyes kormányzat”
„vegyes kormanyzat” értékeit.
ertekeit. Mackintosh kritikája
kritikaja job-
bara közvetett
bára kozvetett volt, s a képviseleti
kepviseleti rendszer ellen irányult
iranyult
— a Burke által
- altal dicsért
dicsert egyenlőtlen
egyenlfitlen képviseletet
kepviseletet önmagá-
6nmaga-
nak ellentmondó
ellentmondé elvnek tartotta -, —, de Mary Wollstone-
craft hosszasan boncolgatta a hatalmas, s az ország
orszag törvé-
ti'>rve-
nyes rendje által
altal alátámasztott'vagyoni
alatamasztott‘vagyoni egyenlőtlenségek-
egyenl6tlensegek-
b6'l származó
ből szarmazo társadalmi
tarsadalmi gondokat, a városi
varosi és
es a falusi
szegénység nyomorat
szegenyseg nyomorát is.31 Burke szemere
szemére hanyva,
hányva, hogy
csak a gazdagok vagyonának,
vagyonanak, kivált
kivalt az örökletes
orokletes nemesi
biztonsaga érdekli,
birtokoknak a biztonsága erdekli, kifejtette, hogy ,,a va-
gyonbiztonság egyetlen formája,
gyonbiztonsag formaja, melyet a természet
termeszet jóvá-
j6va-
hagy s az értelem
ertelem szentesít,
szentesit, az embernek az a joga, hogy
élvezze tehetsége
elvezze tehetsege és
es szorgalma gyümölcseit”.
gyi.'1molcseit”. Azt is rossz
neven vette Burke-től,
néven Burke-t6'l, hogy bár
bar bőséges
b6seges alkalma volt ta-

”79 Catherine Macaulay:

Macaulay: Obseıvations
Observations on
on the
the Reflections
Re ections of
of the
the Right
Right
Han. Edmund Burke on the Revolution in France (Észrevételek
Hon. (Eszrevételek a tiszte-
letremelto Edmund Burke-nek a francia forradalomról
letreméltó forradalomrel való
vale töprengé-
ti:'lprenge-
seiről). London, 1790. 12. 0.
seirfil). o.
au J.Mackintosh: Víndiciae,
so Vindiciae, id. kiad. 165. 0.; C. Macaulay: Observations,
id. kiad. 13. O.
o.
'“B‘ J. Mzicidmosıız
Mackintosh: ıfz„zız`zi
Vindiciae,zz«».», id kiad. 159. 0;6; M. wdııszoiiw-zrt:
Wollstonecraft:
Vindication, id. kiad. 32, 148-51. o.

66
pasztalatokat gyűjteni
gyiijteni a brit képviseleti
kepviseleti rendszer árnyol-
arnyol-
dzlairól,
dalairol, nem hajlandó
hajlando tudomást
tudomast venni ezekről,
ezekrol, pl. hogy
„lealjasítja
,,lealjasitja mind a nép,
nep, mind a képviseló'jelöltek
kepviselojeloltek erkölcse-
erkolcse-
it azzal, hogy a képviselőt
kepviselot nem teszi igazán
igazan felelőssé
felelosse vá-
va-
lasztóival
lasztoival szemben”.32
szemben”.B2 A leglesújtóbb
legles jtobb ítéletet
iteletet azonban
Paine mondta ki a brit alkotmány
alkotmany felett, azt is kétségbe
ketsegbe
vonva, hogy egyáltalán
egyaltalan rászolgál
raszolgal az „alkotmány”
,,a1kotmany” elneve-
zésre.
zesre. Szerinte Burke még meg azzal sincs
sines tisztában,
tisztaban, hogy az
alkotmányt eszik-e vagy isszak.
alkotmanyt isszák. ,,A:
,,Az alkotmany
alkotmány a kor-
mányzat
manyzat előtt
elott létező
letezo dolog, s a kormányzat
kormanyzat csak az alkot-
many teremtménye.
mány teremtmenye. Egy ország
orszag alkotmánya
alkotmanya nem kormá- korma-
nyanak törvénye,
nyának torvenye, hanem a kormányzatot
kormanyzatot is alkotóalkoto nép
nep
move.” Mivel az angol alkotmány
műve.” alkotmany nem efféle effele népi
nepi aktus-
661 veszi eredetét,
ból eredetet, hanem - minden átalakulás
atalakulas ellenére
ellenere
— a (normann) hódításból,
- hoditasbol, Angliának
Anglianak valójában
valojaban nincs is
alkotmanya. Ezen az állapoton
alkotmánya. allapoton nem változtatott
valtoztatott az 1688-
annal az egyszerű
as forradalom sem, annál egyszerii oknál
oknal fogva, hogy
,,Azokban a forradahnakban,
nem is volt forradalom: „Azokban forradalrnakban,
amelyek mostanáig
mostanaig a világban
vilagban lezajlottak, nem volt sem-
emberiseg tömegeit
mi, ami az emberiség tomegeit érintette
erintette volna. Csak bizo-
szemelyek és
nyos személyek es intézkedések,
intezkedesek, de nem elvek kicserélé-
kicserele-
sebo'l álltak,
séből alltak, s a pillanat hétköznapi
hétkoznapi eseményei
esemenyei között
kozott jöt-
jot-
tek s mentek."
mentek.” Ezzel szemben „Franciaország
,,Franciaorszag esetében
eseteben
olyan forradalomnak vagyunk a tanúi,
tanoi, amely az emberi
racionalis felfogásában
jogok racionális felfogasaban gyökerezik,
gyokerezik, s kezdettől
kezdettol fog-
va különbséget
kiilonbseget tesz személyek
szemelyek és
es elvek között”,
kozott”, ezért
ezert a
Nemzetgyiiles, melynek tagjai „eredeti
Nemzetgyűlés, ,,eredeti jellegében
jellegeben képvi-
kepvi-
selik a nemzetet”, olyan helyzetben vannak, hogy alkot-
manyt adhatnak neki.83
mányt neki.B3
Paine szélsőséges
szelsoseges nézeteit
nezeteit mások
masok nem osztották
osztottak -
mindenesetre nem adtak hangot ilyeneknek -, azzal
azonban egyetértettek,
egyetertettek, hogy Franciaország
Franciaorszag helyzetén
helyzeten
aligha segített
segitett volna a teljes újjáalakításnál
ujjaalakitasnal szűkebb
sziikebb köríí
kor
Kivált Mackintosh - aki a legvilagosabban
reform. Kivalt legvilágosabban is-
merte fel, hogy Burke kisebb tévedéseinek
tevedeseinek leleplezése
leleplezese
nem dönti
donti romjaiba okfejtését,
okfejteset, ezért
ezert fegyelmezetten kon-

P” ibid.
1616. 42- 3, 57, 155. 0.6.
“J3‘ Tli.
Th. Paine: Right:
Rights „fMa„,
ofMan, id. ıiizd.
kiad. 62, 81-2,
s1- 2, (Pan
(Part ıı.)
tt.) 154. 0.6.
67
centralt a fő
centrált 16 kérdésekre
kerdesekre - fordított
forditott nagy figyelmet
gyelmet annak
illusztrálására, hogy a forradalom általános
illusztralasara, altalanos okok elkerül-
elkeriil-
kovetkezmenye volt. A Töprengések
hetetlen következménye Toprengések bírálói
biraloi élén-
elem-
ken bizonygatták,
bizonygattak, hogy a régi
regi francia alkotmány
alkotmany felújítá-
fel1’ljita-
sa, illetve brit modell alapján
alapjan való
valo átalakítása
atalakitasa nem hozta
volna meg a kívánt
kivant eredményt,
eredmenyt, s védelmükbe
vedelmiikbe vették
vettek a
Nemzetgyíílés
Nemzetgyiiles mindazon intézkedéseit,
intezkedeseit, melyeket Burke
elítélt.
elitelt.
Burke a Nemzetgyűlés
Nemzetgytiles jogcímével
jogcimevel kapcsolatos kifogá-
kifoga-
saira Priestley azzal a jellegzetes locke-i érwel
erwel válaszolt,
valaszolt,
hogy ,,a nép
nep belenyugvása
belenyugvasa adja meg bármelyik
barmelyik kormány-
kormany-
szentesitesét, s törvényesíti
forma szentesítését, torvenyesiti azt”. Az a tény,
teny, hogy a
Nemzetgy les m1'1'kodese
Nemzetgyűlés működése a nep
nép reszerol
részéről ,,habori'tatlan”,
,,háborítatlan”,
,,hallgatolagos beleegyezését”
azt mutatja, hogy ,,hallgatólagos beleegyezeset” élvezi.
elvezi.
Mackintosh az ügyiigy kivételességét
kivetelesseget emlegette, ami megkö-
megko-
vetelte ,,a nemzet hana általi altali szentesítést”,
szentesitest”, s hangsú-
hangs1'1-
rendenkenti szavazásnak
lyozza, hogy a rendenkénti szavazasnak a harmadik ren-
det megbenito
megbénító rendszeretol
rendszerétől hiabavalo
hiábavaló lett volna jelentos
jelentős
varni. Macaulay arra hívta
reformot várni. hivta fel a figyelmet,
gyelmet, hogy
regi alkotmány
a régi alkotmany felelevenítése
felelevenitese semmiképpen
semmikeppen sem elégí-
elegi-
polgarha-
tette volna ki a harmadik rendet, s az esetleges polgárhá-
boril még
ború meg súlyos
s lyos veszteségeket
vesztesegeket is okozott volna.54
volna.“
A Toprengések
Töprengések vég
veg nélküli
nelkiili kesergése
kesergese az arisztokrácia
arisztokracia
es az egyház
és egyhaz sorsa felett megjegyzések
megjegyzesek egész
egesz áradatát
aradatat vál-
val-
totta ki Burke bírálói
biraloi részéről.
reszerol. A viszonylag mérsékelt
mersekelt
Mackintosh úgylflgy vélekedett,
velekedett, hogy a francia nemességet
nemesseget
szerkezete elkerülhetetlenül
elkeriilhetetleniil a koronától
koronatol tette függővé,
fiiggove, s
hogy a hivatalok örökletességének
orokletessegenek eltörlésével
eltorlesevel egyébként
egyebkent
is megszűnt
megsziint a címzetes
cimzetes arisztokrácia
arisztokracia raison d'être-je.
d’é‘tre-je. Bur-
ke-nek arra a nézetére,
nezetere, hogy a nemesség
nemesseg megkülönbözte-
megkiilonbozte-
tese az állam
tése allam eszköze
eszkoze az erény
ereny és
es dicsőség
dicsoseg iránti
iranti érzék
erzek
taplalasara, azzal válaszolt,
táplálására, valaszolt, hogy „e
,,e kitüntetések
kitiintetesek birtoklá-
birtokla-
tomegei által,
sa olyanok tömegei altal, akik csak orokoltek,
örökölték, de nem
szereztek őket,
maguk szerezték o'ket, lealacsonyítja,
lealacsonyitja, leertekeli
leértékeli az erény-
ereny-
osztonzoit és
nek ezeket az ösztönzőit es jutalmait”.ü
jutalmait”.35 Paine és
es Wolls-

“B4 J.J. Priestley.

Priestley: L.-zzzzfi,
Letters, id.
id. ldzd.
kiad. 6.
6. 0.;
o.; J.
J. Mackintosh:
Mackintosh: Vindiziaz,
Vindiciae, id.
id. idad.
kiad.
15. 0.; C. Macaulay: Observatioıls,
Observations, id. kiad. 36. O.
0.
as J. Mackintosh: Víndiciae,
3 Vindiciae, id. kiad. 32-4, 120- 1. o.
0.

68
toneeraft kíméletlenül
tonecraft kimeletleniil támadták
tamadtak általában
altalaban az arisztokrá-
arisztokra-
ciát.
ciat. Az ő
6' szemükben
szemiikben az örökletes
orokletes nemesség
nemesseg a feudális
feudalis
múlt
m lt - — Burke számára
szamara ,,a dicsőséges
dicsoseges lovagiasság”,
lovagiassag”, Ma-
caulay szerint ,,a módszeres,
modszeres, érzelgős
erzelgos barbárság
barbarsag kora” -—
torzszülötte
torzsziilotte volt, ezért
ezert nem bánkódni,
bankodni, hanem örvendezni
orvendezni
kell, hogy ,,a francia patrióták
patriotak végre
vegre felismerték,
felismertek, hogy a
társadalomban
tarsadalomban a rangot és es a méltóságot
meltosagot új uj alapokra kell
helyezni”.36 Ami az államegyház
allamegyhaz problémáját
problemajat illeti, nem
véletlen,
veletlen, hogy a szakadár
szakadar Priestley fogalmazott a legsom-
másabban:
masabban: ,,[létrejötte]
,,[letrejotte] annak a következménye,
kovetkezmenye, hogy az
europai feudális
európai feudalis államok
allamok olyan korban vették
vettek fel a ke-
resztenyseget, amelyben a néven
reszténységet, neven kívül
kiviil nem sok kereszté-
kereszte-
talalunk”. Wollstonecraft ugyancsak szigorúan
nyi dolgot találunk". szigor an
bírálta
biralta Burke-öt
Burke-ot az állaınegyház
allamegyhaz intézményéért
intezmenyeert való
valo lelke-
sedese miatt; ő6 maga a zsarnokság
sedése zsarnoksag és
es az intolerancia szel-
lemenek letéteményesét
lemének letetemenyeset látta
latta benne, akárcsak
akarcsak Paine és
es
ramutattak, hogy a fran-
Macaulay, akik azonban arra is rámutattak,
cia egyház
egyhaz átszervezése
atszervezese következtében
kovetkezteben csupán
csupan a dúsgaz-
d sgaz-
piispokok és
dag püspökök es apátok
apatok estek el bevételeik
beveteleik tetemes ré-re-
szetol, míg
szétől, mfg az alsópapság
alsopapsag jövedelme
jovedelme a korábbinál
korabbinal maga-
Ugy tűnik
sabb lesz. 7 Úgy tiinik azonban, egyedül
egyediil Mackintosh ér-er-
tette meg -— vagy akarta megérteni
megerteni -— éses igyekezett meg-
nyugtatoan megválaszolni
nyugtatóan megvalaszolni Burke-nek az elkobzás
elkobzas aktusa
által kivaltott
altal kiváltott aggodalmat altalaban
általában a tulajdon jovojevel
jövőjével
kapcsolatban. Mackintosh azzal ervelt,
kapesolatban. érvelt, hogy mas
más testi'1le-
testüle-
tektől
tektol eltérően
elteroen ,,a papság
papsag az ország
orszag által
altal javadalmazott
testület,
testiilet, s más
mas emberek javának szolgálatára rendeltetett.
javanak szolgalatara
Ezért sem a tagoknak nincsen külön,
Ezert kiilon, sem a testületnek
testtiletnek
kollektív
kollektiv tulajdonjoga. Csak az igazgatását
igazgatasat bízták
biztak rájuk
rajuk
azoknak a földeknek,
foldeknek, amelyekből
amelyekbol járandóságukat
jarandosagukat fizetik.”
fzetik.”
Ezért
Ezert az eljárás
eljaras Mackintosh szerint nem érinti
erinti általában
altalaban
a tulajdonosi jogok kerdeset.
kérdését. Később, másokkal egyetert-
Kesobb, masokkal egyetért-
ve, hozzáteszi:
hozzateszi: ,,szükséghelyzetekben
,,sziikseghelyzetekben a civilizált
civilizalt államok
allamok
legenyhébb,
legenyhebb, legméltányosabb
legrneltanyosabb éses legmegszokotlabb
legmcgszokottabb eszkö-
eszko-

sfi C. Macaulay: Observations, id. kiad. 33. 0.;

B6 o.; Th. Paine: Rights ofMan,
id. kiad. 90.0.
B7
87 J. Priestley: Letters, id. kiad. 81. o.;
0.; M. Wollstonecraft: Vindication,
0.; Th. Paine: Rights of Man, id. kiad. 93-S.
id. kiad. 85-90. o.; 93-5. o.;
0.; C.
Observarians, id. kiad. 62. o.
Macaulay: Observations,

69
 ze szolgái
szolgai fizetésének
zetésének csökkentése
csokkentése és a felesleges állások
allasok
felszámolása. Csupán
felszamolasa. Csupan engıgi,
enrgyi, semmi több
tobb nem történt
tortent a
francia egyház
egyhaz esetében.”
eseteben.”
Mivel 1790-91-ben a franciaországi
franciaorszagi események
esemenyek egy-
két kivételtől
ket kiveteltol eltekintve még
meg nemigen indokolták
indokoltak a Burke
által
altal a forradalmi erőszak
eroszak elszabadulásáról
elszabadulasarol festett sötét
sotet
képet,
kepet, ezen a területen
teriileten eléggé
elegge sebezhető
sebezheto volt, arnire
amire a bí-
bi-
rálók mohon
ralok mohón csaptak le. Ugy vélték,
veltek, itt végképp
vegkepp rábizo-
rabizo-
nyítható
nyithato Burke-re, hogy nézeteit
nezeteit a forrásai
forrasai -— emigránsok
emigransok
és
es a forradalom egyéb
egyeb áldozatainak
aldozatainak beszámolói
beszamoloi -— egyol-
daltisaga és
dalúsága es ebből
ebbol következő
kovetkezo előítéletei
eloiteletei alapján
alapjan alkotja,
sot szándékosan
sőt szandekosan mellőzi
mellozi az ezeknek ellentmondó
ellentmondo infor-
mációkat.
maciokat. A francia király iránti szimpátiájára utalva
kiraly iranti szimpatiajara
Wollstonecraft felhívta
felhivta a figyelmet
gyelmet arra, hogy nem sokkal
elo'bb Burke maga sem átallotta
előbb atallotta III. Györgyöt
Gyorgyot gúnyolni,
gtflnyolni,
sőt, a tronrol
sot, trónról valo
való letaszitasan
letaszításán munkalkodottgg,
munkálkodottw, ami arra
es következetlen
vall, hogy becstelen és kovetkezetlen - — ez a Töprengések
Toprengések
radikalis kritikáinak
radikális kritikainak egy újabb
jabb jellemző
jellemzo motívuma.
motivuma. Paine
—- aki igencsak meglepodott, januari levelé-
meglepődött, amikor lelkes januári levele-
kirohanasokkal válaszolt
re Burke a forradalom elleni kirohanásokkal valaszolt -
meg tovább
még tovabb ment: azzal gyanúsította
gyan sitotta Burke-öt,
Burke-ot, hogy ti-
tokban udvari járadék
jaradek elnyerésére
elnyeresere áhítozik,
ahitozik, s ez indokolja
pálfordulását.9°
palfordulasat.9°
Bar a Töprengések
Bár Toprengések brit szemszögét
szemszoget tükrözi,
tiikrozi, hogy a bí-
bi-
rál_ók nagy gondot fordítottak
ral_ok forditottak Burke 1688-ra és es a brit al-
kotmanyra vonatkozó
kotmányra vonatkozo nézeteinek
nezeteinek megcáfolására,
megcafolasara, úgy gy tű-
to-
nik, a mű mii okfejtésének
okfejtesenek egyik leglényegesebb
leglenyegesebb része
resze elke-
riilte fıgyelmüket.
rülte flgyelmiiket. Bıırke
Burke elemzése
elemzese a forradalom okairól
okairol
es a felelősökről
és felelosokrol egyben azt is meelöli,
meeloli, miben láttalatta az
Angliara leselkedő
Angliára leselkedo legfőbb
legfobb veszélyt.
veszelyt. Olvasóit
Olvasoit azért
azert ejtette
rogeszmesnek tűnő
zavarba Burke rögeszmésnek tiino félelme
felelme a francia for-
radalom angliai begyiiriizesetol, ismertek fel:
begyűrűzésétől, mert nem ismerték
elsosorban nem az emberi jogok elvont eszméje
elsősorban eszmeje aggaszt-

W"3 J. Mzzızimdsıiz
Mackintosh: tfiiidiziaz,
Vindiciae, id. idad.
kiad. 38,
as, 42. 0.6.
*F3‘-"‘ 1788-89 fordulóján
fordulojan za ıiii-.ily
kiraly zımzáıızpdiánzıi
elmeallapotanak hzii,-.ilıász
hanyatlasa fzıvzızuz
felvetette
levaltasanak lehetőségét,
leváltásának lehetoseget, s a whigek erősen
erosen szorgalmazlák
szorgalmaztak a walesi her-
regensse emelését,
ceg régenssé emeleset, de III. György
Gyorgy néhány
nehany hónapon
honapon belül
beliil felépült.
felepiilt.
9° M. Wollstonecraft: Vindication, id. kiad. 66. 0.;
°° o.; Th. Paine: The Rights
of Man, id. kiad. 53. o.
ofMan,

70
ja, hanem a nagyon is konkrét konkret erők
ero'k sajátos
sajatos összefonódá-
osszefonoda-
sa, mely a francia monarchiát
monarchiat a mélybe
melybe rántotta,
rantotta, s amely-
nek csíráit Angliában is működni
csfraitAng1iaban miikodni látta.
latta. Bár
Bar az állam
allam hitel-
képessége
kepessege a francia udvarénál
udvarenal jóval
joval nagyobb volt, adóssá-
ad6ssa-
gai is tetemesek, a hitelezők
hitelezo'k pedig részben
reszben maguk a ,,re-
negát
negat arisztokraták"
arisztokratak” - a foxista whigek Whigek -, — , részben
reszben az ál-
al-
taluk felkarolt szakadár
szakadar pénzemberek,
penzemberek, spekulánsok.
spekulansok. Ezek
együttesen
egyiittesen támogatják
tamogatjak a radikális
radikalis reformmozgalmat és es az
eszméit
eszmeit gyártó
gyarto ,,szabadgondolkodókat”.
,,szabadgondolkod6kat”. Ez utóbbi utobbi kap-
csolatra a Lansdowne márki marki udvarházárólelnevezett
udvarhazarolelnevezett ,,bo-
woodi kör” kor” szolgáltatta
szolgaltatta volna a bizonyítékot:
bizonyitekot: az 1780-as
evekben - könyvtárosként,
években konyvtaroskent, gazdasági
gazdasagi tanácsadóként,
tanacsadokent, há- ha-
zitanitokent -— olyan „filozófusok”
zitanítóként ,,l'llozofusok” tevékenykedtek
tevekenykedtek a már- mar-
kornyezeteben, mint Priestley, Bentham, vagy Price;
ki kömyezetében,
latogattak Bowoodba az emigráns
gyakran látogattak emigrans genfi demok-
ratak, de
raták, dc vendégként
vendegkent megfordult itt a francia liberálisok liberalisok
tobb vezető
több vezeto személyisége
szemelyisege -— Mirabeau, Brissot, Linguet
--— is.”
is.91 Mackintosh tesz néhány nehany felületes
feliiletes meegyzést
meegyzest a
,,konspiraci6 elméletéről”,
,,konspiráció elmeletero'l”, de csupán
csupan azért,
azert, hogy védel-
vedel-
mebe vegye a pénzemberek
mébe penzemberek és es a kereskedők
kereskedok erényeit,
erenyeit, s
emlékeztessen a penz-erdekeltség
hogy emlekeztessen pénz-érdekeltség es és a Whigek,
whigek, az
angol szabadságg
szabadsasg bajnokai közöttkozott több
tobb évtizede
evtizede fennálló
fennallo jó
jo
kapcsolatokra. Burke Bmke a forradalomról
forradalomrol alkotott elméle- elmele-
tének
tenek alapvető
alapveto fontosságú
fontossagfl részét
reszet a radikális
radikalis bírálók
btralok nem
méltatták
meltattak figyehnükre.
ligyelmiikre.
Burke lényegében
lenyegeben válasz nélkül hagyta a radikális
valasz nelkiil radikalis tá-
ta-
madásokat, hacsak az Appeal fiom
madasokat, from the New to the Old
Whigr
Whigs (Fellebbezés
(Fellebbezes az újj whigektől
whigektol a régiekhez,
regiekhez, 1791)
nem tekinthető
tekintheto annak, melyben ,,whig
,,Whig elvei” feladásának
feladasanak
vádját
vadjat igyekezett cáfohıi.
cafolni. William Cusac Smith, egy addig
teljesen ismeretlen fiatalember
atalember azonban 1791 novembe-
rében
reben Paine Rights of Man-jére
Man-jere reagálva,
reagalva, igen tömör,
tomor,
módszeres
modszeres és es hatásos
hatasos érveléssel
ervelessel vette védelrnébe
vedelrnebe Burke
néhány
nehany központi
kozponti gondolatát.
gondolatat. Ezek egyike a közösség
kozosseg or-
ganikus eszméje,
eszmeje, a generációk
generaciok összefonódása
osszefonodasa volt: Smith
szerint a megfelelő
megfelelo metafora nem is az egymásba
egymasba kapcso-

°*°‘ A. Goodwin: The Friend:

Friends ofziımıy,
ofLiberty, id. ızizd.
kiad. 101 - 2. 0.6.
"1 J.J. Mackintosh:
92 Mackintosh: Vuıdiciae,
Vindiciae, id.
id. kiad.
kiad. 62-3.
62-3. o.6.
71
lódó láncszemeké,
1666 laneszemeke, hanem a folyadék
folyadek cseppjeinek mozgá-
mozga-
sáé,
sae, mely nem képzelhető
kepzelheto el másként,
maskent, mint egymással
egymassal
harmóniában.
harmoniaban. Smith emellett nyomós
nyomos érvekkel
ervekkel tárnasz-
tamasz-
totta alá
ala a természetes
termeszetes jogok és
es a polgári
polgari jogok különbö-
kiilonbo-
aaseéel, amit Burke inkább
zőséšét, inkabb csak dogmaként
dogmakent ismételge-
ismetelge-
tett. A forradalom alakulása
alakulasa 1791 nyara után
utan aztán
aztan
konkrétabb
konkretabb kérdésekben
kerdesekben is sokakat hajlitott
hajlított egyre inkább
inkabb
Burke álláspontja
allaspontja felé
fele -
— olyanokat is, akik kezdetben el-
utasították
utasitottak azt. Közéjük
Kozejiik tartozott a korabeli francia viszo-
ismeroje, a közönség
nyok egyik legjobb brit ismerője, kozonseg előtt
elott első-
elso-
eppen franciaországi
sorban éppen franciaorszagi útleírásaiból
tleirasaibol ismert agrár-
agrar-
Toprengések meelené-
szakember, Arthur Young, aki a Töprengések meelene-
idejen még
se idején meg semmi okot nem látott latott aggodalomra, há-
ha-
ewel később
rom éwel kesobb azonban ígyigy hasonlította
hasonlitotta össze
ossze a csator-
ket partján
na két partjan uralkodó
uralkodo állapotokat:
allapotokat: „Ha
,,Ha a korrupció
korrupcio és
es a
befolyas évszázados
befolyás evszazados boldogsággal
boldogsaggal ajándékozta
ajandekozta meg e ki-
ralysagot, s a tisztaság
rályságot, tisztasag és
es a hazafiasság
haza assag négy
negy éven
even belül
beliil ily
tokeletesen tönkretehet
tökéletesen tonkretehet egy birodalmat, a magam részé-
resze-
ro'l könyörgök,
ről konyorgok, hadd kormányoztassam
kormanyoztassam Anglia bűneí,biinei,
Franciaorszag erényei által.
semmi esetre se Franciaország altal. A mi kor-
manyzatunk bűneinek
mányzatunk biineinek nyomában
nyomaban gazdagság,
gazdagsag, kényelem
kenyelem és
es
virágzás jar;
viragzas jár; az 6'
ő egyenlo
egyenlő kepviselet, ketevenkentiva1asz-
képviselet, kétévenkénti válasz-
tások
tasok és
es megvesztegethetetlen többség
tobbseg révén
reven működő
miikodo
kormanyzatuk vérontást,
kormányzatuk verontast, anarchiát
anarchiat és
es pusztulást
pusztulast hozott."
hozott.”
Franciaorszag kincstári
Franciaország kincstari hiánya
hianya és
es államadóssága
allamadossaga az 1789.
évinek a sokszorosa, toborzas
evinek toborzás helyett kenyszerrel
kényszerrel fogdos-
sak az`,,önkénteseket”,
sák az',,onkenteseket”, s míg
mig a Bastille-ből
Bastille-bol annak idején
idejen
maroknyi foglyot szabadítottak
szabaditottak ki, a politikai elítéltek
eliteltek szá-
sza-
ma már
mar ezrekre rúg.94
r g.94 A legmeglepőbb
legmeglepobb fordulat azonban
Mackintosh nézeteiben
nezeteiben ment végbe,
vegbe, amit persze a radiká-
radika-
lisok Burke állítólagos
allitolagos átállásához
atallasahoz hasonlóan
hasonloan kommentál-
kommental-
tak. 1796-ban kedvező
kedvezo kritikákat
kritikakat írt
Ert a Monthly Review-

” William Cusac Smith: Rights of Citizens... An Examination of Mr.

93
Paine'.r Principles Touching Govemment
Paine's Government (A polgári
polgari jogok. Paine úrr
kormanyzattal kapcsolatos elveinek vizsgálata).
kormányzattal vizsgalata). London, 1791. 21-5,
41 -4, 75, 95. O.
41-4, o.
94 Arthur Young: The Example of France, a Waming
9‘ Wanting to Britain (Fran-
ciaorszag példája
ciaország peldaja figyelmeztetés
gyelmeztetes Anglia számára).
szamara). London,
London," 1793. 70,
96-7. o.
72
 kesobbi - a Töprengések-nél
ban Burke későbbi Toprengések-nel jóval
joval ádázabb
adazabb -
munkáiról,
munkairol, 1799-ben pedig így igy beszélt
beszelt londoni joghallga-
tói
toi előtt:
elott: ,,... gyűlölöm,
gyiilolom, megtagadom, s örökre
orokre elutasítom
elutasitom
a francia forradalmat, egészegesz véres
veres törénetével,
torenetevel, förtelmes
fortelmes
és mindorokke
elveivel es mindörökké atkozott
átkozott vezetoivel.
vezetävel. Remelem,
Remélem, ké- ke-
pes leszek lemosni azt a gyalázatot,
gyalazatot, hogy valaha csapdába
csapdaba
estem, s helyeseltem ezt az Isten és es ember elleni összees-
oss2:ees-
küvést,
kiivest, a világra
vilagra mért
mert legsúlyosabb
legsulyosabb csapást,
csapast, s az emberi
történelem
tortenelem legnagyobb szégyenfoltját.”9
szegyenfoltjat.”9
Ugyanilyen szemléletváltás
szemleletvaltas határozta
hatarozta meg az ifjabb
i abb ge-
neracio, így
neráció, igy a romantikus költők:
kolto'k: Coleridge, Southey,
viszonyat Burke-höz
Wordsworth viszonyát Burke-hoz éses a Töprengések-hez.
Toprengések-hez.
szakaszat nagy lelkesedéssel
A forradalom korai szakaszát lelkesedessel üdvözöl-
iidvozol-
tek, későbbi
ték, kesobbi alakulása
alakulasa azonban előbb
elo'bb fenntartásokra,
fenntartasokra,
elutasitasra késztette
majd elutasításra kesztette őket.
o'ket. Különösen
Ktilonosen a filozófiai
lozo ai
problémák iránt
problemak irant igen érzékeny
erzekeny Coleridge-ot foglalkoztat-
tak mélyen
ták melyen a forradalom általaltal felvetett politikai és
es erköl-
erkol-
csi kérdések;
kerdesek; ezek kapcsán
kapcsan Burke-öt
Burke-ot „tudós
,,tudos politikus-
sot ,,látnoknak”
nak”, sőt ,,latnoknak” tartotta97,
tartotta”, The Constitution of the
Church and State according to the Idea of Each (Az egy-
haz és
ház es az állam
allam alkotmánya,
alkotmanya, a kettő
ketto eszméje
eszmeje alapján,
alapjan, 1830)
című munkaja
cimii munkája pedig a korai konzervativizmus alla1nfelfo-
államfelfo-
gasanak érett,
gásának erett, burke-i szellemű
szellemii megfogalmazása.
megfogalmazasa. Az A1
reformtorveny nemzedéke
1832-es reformtörvény nemzedeke enelezzel szemben inkább
inkabb
a szerves, fokozatos fejlődés
fejlodés melletti elkötelezettséget
elkotelezettseget
vette alapul Burke és
es gondolkodása
gondolkodasa értékelésében
ertekelesében - oly-
peldaul az életmű-
annyira, hogy Henry Thomas Buckle például eletmii-
— s kizárólag
vel inkonzisztens - kizarolag a szerző
szerzo lelki egyensúlyá-
egyens 1ya-
megbomlasaval magyarázható
nak megbomlásával magyarazhato -— ,,kitérőnek”
,,kitero’nek” tartotta

95 Memoirs of the Life of the Right Honurable Sir James

.larnes Mackintosh.
kot. 125. o.
szerk. R. J. Mackintosh, London, 1935. I. köt.
9° Ld. pl. Seamus Deane: The French Revolution and Enlightenment in
96
1789-1832. Cambridge, Mass., Harvard University Press,
England: I789-I832.
tobb fejezete.
1988. több
9"
97 Samuel Taylor Coleridge: Biographia Literaria (1317).
(1817). 16;
In: Collected
Collecıed
kot., szerk. James Engell, W. Jackson Bate, London,
Works, VII/1. köt.,
0.
Routledge & Kegan Paul, 1983. 191-2. o.

73
antiforradalmi konzervativizmusát.93
konzervativizmusat.93 A ,,pozitivista szo-
batudós”
batudos” Buckle-nál
Buckle-nal árnyaltabb
arnyaltabb módon,
modon, de az ,,utilitarista
liberális” átfogó
liberalis” atfogo kategóriájába
kategoriajaba sorolták
soroltak Burke-öt
Burke-ot a vikto-
riánus kor azon elemzoi
rianus elemzői is, akiknek a palyafutasaban
pályafutásában hoz-
zá
za hasonlóan
hasonloan keveredtek a politikus, a közíró
koziro és
es a gondol-
kodó
kodo elemei: Lord Macaulay, John Morley, Lord Acton,
William Hartpole Lecky.99
A XX. század
szazad annyiban hozott jelentős
jelentos változást
valtozast Bur-
ke és
es a Töprengések
Toprengések megítélésében,
megiteleseben, hogy elsősorban
elsosorban nem
inspirációt
iuspiraciot kereső
kereso közéleti
kozeleti személyiségek,
szemelyisegek, hanem kutatói
kutatoi
celokat követő
célokat koveto történészek,
torténeszek, filozófusok
lozofusok vettek és
es vesznek
reszt. Ennek első
benne részt. elso érdekes
erdekes következménye
kovetkezmenye a Lewis
nevével femjelzett
Namier nevevel fémjelzett iskola tevekenysege
tevékenysége nyoman
nyomán
munkassaganak leértékelődése
Burke munkásságának leertekelodese volt. Namier máig
maig
ervenyesen rehabilitálta
érvényesen rehabilitalta III. Györgyöt
Gyorgyot az „udvari
,,udvari rend-
szer” felelevenítésének
szer" felelevenitesenek Burke Present Discontents-eben
Discontents-ében
igen hatásosan
hatasosan megfogalmazott vádja
vadja alól;
alol; ennél
ennel azonban
lenyegesebb, hogy a XVIII. századi
sokkal lényegesebb, szazadi brit politika-
tortenet egész
történet egesz megközelítésében
megkozeliteseben sommásan
sommasan elvetette az
ideológiatörténetszempontjait,
ideologiatortenet _ szempontjait, melyekről
melyekrol úgy
gy vélte,
velte, el-
törpülnek a protekcionizmus, a karrierizmus, a tényleges
torpiilnek tenyleges
erdekek jelentősége
érdekek jelentosege mellett. Burke ebben a perspektívá-
perspektiva-
valosaggal minden kapcsolatát
ban a valósággal kapcsolatat elvesztett politikai
álmodozónak tűnt,
almodozonak tiint, vagy olyan politikusnak
politikusnak, akinek valódi
valodi
inditekait iisssissıi
_iziditeksit lrasainak ,,szepsegss
,,szepseges ıissiısıszzıš"
homlokzata” zia iiisgõiiıis-
megerthe-

98 Henry Thomas Buckle: History of Cı`vı`lı'zation

ga Civilization in England. I. köt. kot.
London, 1757. 401. O.o.
99 Macaulay tervezett Burke-esszéje soha nem készült késziilt el, de történe-
tortene-
lemszemlélete - kivált
kivalt 1848
184-8 tapasztalata után
utan - rokon annak a kata- kara-
klizmaszerfl átalakulástól
klizmaaerû' atalakulastol és
es a spekulatív
spekulativ tervezéstől
tervezestol való
valo viszolygásá-
viszolygasa-
val. Morley hívta
hivta fel a figyelmet
gyelmet arra, hogy Burke liberális
liberalis gondolkodá-
gondolkoda-
sat egyre inkább
sát inkabb színezi,
szinezi, majd kiszorítja
kiszoritja a „historizáló
,,historizalo konzcrvativiz-
konzervativiz-
mus”; a francia forradalomról
forradalomrol alkotott képével
kep-evel Acton értett
ertett a legkevés-
legkeves-
be, Lecky a leginkább
bé, leginkabb egyet. Ld. Thomas Babington Macaulay: History
of England from the Acceırion
Accesstbn of James II (1848-61); John Morley:
Edmund Burke: A Historical Study (1867), Burke (1879); Lord Acton:
on the French Revolution (1882); William Harpole Lecky:
Lectures an Lecky. A
History of England in the Eighteenth Century (1878-90), Democracy
and Liberty (1896).

74
tetlenség homályába
tetlenseg homalyaba burkolja.1°° Namier támadásával
tamadasaval
egyidőben azonban kibontakozott az az irányzat
ggyidoben iranyzat is, mely-
nek eredményeként
eredmenyekent megszilárdult
megszilardult Burke, mint a konzer-
vativizmus tiszteletben álló
a1l6 „alapító
,,alapft6 atyja” státusa
statusa is. Alf-
red Cobban alkotta meg Burke, B11rke, a forradalomról
forradalomrol kimon-
ítéletében a felvilagosodas
dott iteleteben felvilágosodás elvont, sok tekintetben le-
egyszeríísítő
egyszeriisito és
es intoleráns
intolerans racionalizmusa elleni organicis-
érzelmektől fiitott
ta, erzelmektol fűtött lazado
lázadó kepet,
képét, melyre tamaszkodva
támaszkodva
két
ket évtized
evtized múltán
m ltan a hidegháborútól
hideghabor tol ihletett amerikai
szerzők - nemikepp
szerzok némiképp a namieri 16 ló 61156
túlsó oldalara
oldalára esve —-
valossaggal az ,,antitotalitarizmus prófétájaként"
valóssággal profetajakent” üdvö-
i'1dvo-
zölték Burke-ot.1°1
zoltek Burke-öt.1°1 Napjaink analitikusabb megkozelites-
megközelítés-
gyelmeztetesre reflektálva
sel - pl. a namieri figyelmeztetésre re ektalva Burke
gondolkodását
gondolkodasat jobban a korabeli politikai konfliktusok
kon iktusok
osszefiiggesebe ágyazva,
összefüggésébe agyazva, vagy gazdasági
gazdasag nézeteire
nezeteire is kon-
centrálva stb. - dolgozó
centralva dolgozo kutatásaiból
kutatasaibol a politikus és
es a teo-
joval kiegyensúlyozottabb
retikus jóval kiegyens lyozottabb portréja
portreja tárul
tarul elénk.102
ele11k.102
E tanulmány
tanulmany végére
vegere feltétlenül
feltetleniil kívánkozik
kivankozik egy rövid
rovid
attekintes arról:
áttekintés arrol: milyen fogadtatásban
fogadtatasban részesült
reszesiilt a Töpren-
T'opren-
gések az europai
európai kontinensen, s mivel kell szamolnia
számolnia a
ttpusfl konzervativizmus közép-európai
burke-i típusú kozep-europai kutatójá-
kutat6ja-
Burke-öt joggal nevezhetjük
nak. Burke-ot nevezhetjiik ,,a konzervativizınus
konzervativizmus el-
so és
ső es egyetlen európai
europai hatású
hatasu gondolkodójának”1°3,
gondolkod6janak”1D3, ez a
hatas azonban természetesen
hatás termeszetesen igen egyenetlenül
egyenetleniil és
es ellent-
mondasosan érvényesült.
mondásosan ervenyesiilt. A Töprengések
Toprengések francia fordítása
forditasa
baratja, Gaétan-Pierre
- Burke barátja, Gaetan-Pierre Dupont munkája
munkaja - már mar
legelején meelent, s az ev
1791 legelejen év vegeig
végéig 61
öt kiadasban
kiadásban el-
tizezer példánya
kelt tízezer peldanya mutatta az általa
altala kiváltott
kivaltott érdeklő-
erdeklo-

1°° Namier legfontosabb munkái:

l°° munkai: The Structure of Politics at the
Accession of George III (1929). 2. kiad. London, MacMillan, 1957;
England in theAge of the American Revolution (1930). 2. kiad. London,
MacMillan, 1961.
1°‘
ml Alfred Cobban: Edmund Burke and the Revolt against the the Eighreenth
Eighteenth
meg 55. jegyzet.
Century. New York, 1929. Ld. még
102 Az eddig idézett
mz idezett munkákon
munkakon kívül
kiviil ld. Frederick A. Dreyeı'.
Dreye1'. Burke's
Polia'cs: A Study in Whig Orthodoxy. Waterloo, Ontario, Wilfred
Polidcs:
Laurier University Press, 1979; Michael Freeman: Edmund Burke and
laurier
Radicalisrn. Oxford, Blackwell, 1980.
the Critique ofPolitical Radicalirm.
“B Klaus Epstein: The Genesis of German Conservatism. New Jersey
103
1966. 12. o.
75
dést, ami azonban inkább
dest, inkabb kuriózumszerűségnek,
kuriozumszeriisegnek, semmint
a benne foglaltak iránti
iranti affinitásnak
af nitasnak tulajdonítható.
tulajdonithato. Felü-
Felti-
szemlelve Burke gondolkodásának
letesen szemlélve gondolkodasanak számos
szamos eleme
visszakoszon úgy
visszaköszön ugy a francia monarchisták
monarchistak (Jean-Joseph
Mounier, Antoine de Rivarol, Sénac Senac de Meilhan), mint a
teokrácia
teokracia hívei
hivei (Louis de Bonald, Joseph de Maistre)
liberalisok (Benjamin Constant, Madame de
vagy a liberálisok
Staol) forradalom-kritikáiban;
Staêl) forradalom-kritikaiban; de nem foglalkoztak vele
érdemben
erdemben az 1850-es évekig,
evekig, amikor Charles de Rémusat
Remusat
ennek okaira is rámutatott: ,,Minálunk
ramutatott: ,,Minalunk az ellenforrada-
elsorangu szerzői
lom elsőrangú szerzoi a racionalizmust racionalizınussal
racionalizmussal
cáfolták”.
cafoltak”. Ezt ugyan a teokratákra
teokratakra értette,
ertette, de általában
altalaban
veve is igaz, hogy Franciaországban
véve Franciaorszagban a forradalmi korszak
politikai- lozo ai irányzata
minden politikai-filozófiai iranyzata többé-kevésbé
tobbe-kevesbe a fel-
vilagosodas rendszeralkotó
világosodás rendszeralkoto racionalizmusának
racionalizmusanak valamilyen
felfogasabol indult ki, ezzel marginálisra
felfogásából marginalisra csökkentve
csokkentve Bur-
befogadasanak esélyeit.1°4
ke befogadásának eselyeit.1°4 Ahol ez csak komoly fenn-
tartasokkal érvényes,
tartásokkal ervenyes, mint az alkotmányos
alkotmanyos monarchisták
monarchistak
eseteben, ott megfontolásra
esetében, megfontolasra érdemes,
erdemes, hogy látszólag
latszolag
ihletesii gondolataik hazai forrásául
burke-i ihletésű forrasaul szolgálhatott
szolgalhatott
mind Montesquieu állam- al1am- éses társadalomelmélete,
tarsadalomelmelete, mind
Alexandre de Calonne, Jean Maury, Barruel abbé abbe éses má-
ma-
sok konkrét
konkret érvei
ervei a forradalommal kapcslatban az 1789-
es publicisztikában
publicisztikaban és es a nemzetgyíílési
nemzetgyfilesi vitákban.
vitakban.
Franciaország valosagos
Franciaorszag valóságos ellenpeldajaul
ellenpéldájául szolgalnak
szolgálnak a
német teriiletek,
nemet területek, ahol a Toprengések
Töprengések mely mély es
és termekeny
termékeny
hatást valtott
hatast váltott ki. Ehhez a talajt nem csak az keszitette
készítette 616,
elő,
hogy Burke, németre
nemetre átültetett
atiiltetett esztétikai
esztetikai éses történeti
torteneti irá-
ira-
sai révén
reven ismert és es elismert szerző
szerzo volt a német
nemet államok-
allamok-
ban, hanem a felvilágosodás
felvilagosodas racionalista áramlatainak
aramlatainak
erőteljes
eroteljes német
nemet kritikája
kritikaja is a forradalom előtti elotti években:
evekben:
Hamann és es Jacobi kétségei
ketsegei az értelem
ertelem gyakorlati értéké-
erteke-
vel és
es a történeti
torteneti megismerésben
meg-ismeresben játszott
jatszott szerepével
szerepevel kap-
esolatban, Justus Möser
csolatban, Moser és es Herder támadása
tamadasa a spekulatív
spekulativ

1°‘ cıizzıss
1*” Charles de
66 Rõmuszzz
Remusat: L'A„gızzz„z
L’Angleter're ozz
au xı/ııız
XI/IIIe siesız.
siécle. Paris, 18.56.
1356. 393.
O. - ld.
o. Id. Fmnciszek
Franciszek Drausz: „Burke
,,Burke et
ct les français”,
franqais”, In: François
Francois Furet
- Mona Ozouf (szerk): The Tl'ansfomıation
Tkarrsfomration of Political Culture, (The
French Revolution and the Creation of Modem Political Culture. III.
köt.).
kot.). Oxford, Pergamon Press, 1989. 79-99. o.
76
filozófia
lozo a és
es a társadalmi
tarsadalmi szerződés
szerzodes eszméje
eszmeje ellen. Ugyan-
akkor az Aufldänmg-ban
Aufkldnmg-ban igen erőteljesen
eroteljesen érvényesült
ervenyesiilt a
modem
modern civilizációs
civilizacios vívmányok
vivmanyok történelmileg
tortenelmileg szerves kia-
lakulásával
lakulasaval éses a társadalomban
tarsadalomban való
valo fokozatos elterjeszté-
elterjeszte-
sével
sevel kapcsolatos érdeklődés
erdeklodes ill. törekvés,
torekves, amely - mint
láttuk
lattuk - a brit felvilágosodás
felvilagosodas Burke által
altal is vállalt,
vallalt, sőt
sot
ápolt hagyomanyai
apolt hagyományai koze közé tartoz0tt.1°5
tartozott.1°5 A Burke-recepci6-
Burke-recepció-
kézzelfogható kapcsolatot jelent, hogy ez utobbinak
hoz kezzelfoghato utóbbinak
fellegvára az Angliaval
egyik fellegvara Angliával perszonalunioban
perszonálunióban levolévő Han-
nover területén
teriileten fekvő
fekvo göttingeni
gottingeni egyetem volt, s ennek
kornyezetebol kerültek
környezetéből keriiltek ki a Töprengések-re
Toprengesek-re elsőként
elsokent rea-
galo német
gáló nemet szerzók.
szerzok. Az egyetem professzora, Ludwig Ti-
kritikat írt
motheus Spittler terjedelmes, elismert kritikát irt a mű-
mif-
ro'l, amely azonban még
ről, meg jobban inspirálta
inspiralta a fiatalabb
atalabb
nemzedeket. Ernst Brandes (1758-1810), az egyetem
nemzedéket.
rektoranak fraa 1784-ben Angliában
egykori rektorának Angliaban személyes
szemelyes is-
meretseget kötött
meretséget kotott Burke-kel, akinek később
kesobb a németor-
nemetor-
szagi politikai viszonyokkal kapcsolatos fő
szági fo informátora
irlformatora
lett. A forradalomról
forradalomrol már
mar 1790 nyarán
nyaran elutasítólag
elutasitolag nyilat-
menetét tárgyaló
kozott egy addigi menetet targyalo munkájában,
munkajaban, a követ-
kovet-
kező evben
kezo évben meelent Politische Betrachtungen über fiber die
franzosischen Revolution (Politikai szemlélődés
französischen szemlelodes a francia
forradalomról) pedig a forradalom elkeriilhetetlensegevel
forradalomrol) elkerülhetetlenségével
apróbb nezetkiilonbsegek
kapcsolatos aprobb nézetkülönbségek dacara
dacára a T'oprengé-
Töprengé-
sek egyértelmű
egyertelmii hatását
hatasat viseli magán.
magan. Brandes barátja,
baratja,
August Wilhelm Rehberg (1756-1836) az 1780-as évek
evek
eleje óta
ota intenzíven
intenziven tanulmányozta
tanulmanyozta az angol alkotmányt,
alkotmanyt,
később Möser
kesobb Moser környezetében
kornyezeteben dolgozott. 1793-ban publi-
kalta a Brandesénál
kálta Brandesenal jóval
joval eredetibb Untersuchungen über
ber
die französischen
franzosischen Revolution (Vizsgálódás
(Vizsgalodas a francia forra-
dalomról) című
dalomrol) cfmii munkáját,
munkajat, mely elsősorban
elsosorban a természetes
termeszetes
jogokról es
jogokrol és a nemzetgyiilesi
nemzetgyíílési döntések
dontesek politikai-társadalrni
politikai-tarsadalmi
kovetkezmenyeirol mondott bírálatában
következményeiről biralataban halad Burke
nyomdokain. Burke legnagyobb hatas hatású nemet
német kovetoje
követője
(1764- 1832) volt, aki
azonban a porosz Friedrich Gentz (1764—

mi
ms Philippe Raynaud: ,,Burke et les allemands". In: F. Furet-M.
Ozouf: Transfomıation,
Transformation, id. kiad. 59-78. o.; Peter Hanns
I-Ianns Reill: The
German Enlightenment and the Rise of Hirtoricism.
Historicism. University of
California Press, 1975.
77
eppen a Töprengések
éppen Toprengések olvastán
olvastan adta fel végleg
vegleg a felvilágo-
felvilago-
sodás racionalizmusa iránti
sodas iranti szimpátiáját.
szimpatiajat. Gentz a Töpren-
Topren-
gések két
ket meglehetősen
meglehetosen alacsony színvonalú,
szinvonalu, Bécsben
Becsben
megjelent német
nemet fordítása
forditasa után
utan 1793-ban adta ki saját sajat
változatát,
valtozatat, mely máig
maig a míí
mii egyik legkiválóbb
legkivalobb átültetése
atiiltetese
bármely
barmely nyelven. A fordító
fordito által
altal csatolt négy
negy emlékirat
emlekirat
eredeti hozzájárulás
hozzajarulas a forradalom konzervatív
konzervativ kritikájá-
kritikaja-
hoz, s első
elso jele Gentz önálló
onallo politikai írói
iroi nagyságának.1°6
nagysaganak.106
I-Iazai
Hazai kutatasainknak
kutatásainknak nem csak azert azért lenne indokolt
gyelemben részeltetni
nagyobb figyelemben reszeltetni Burke gondolkodását,
gondolkodasat,
kiegyensulyozott alkotmány
mert Gentz a kiegyensúlyozott alkotmany és es politikai test
ihletésű eszmenyebol
burke-i ihletesii eszményébó'l kiindulva valt vált az europai
európai
egyens ly egyik első
hatalmi egyensúly elso jelentős
jelentos teoretikusává,
teoretikusava, s a
adminisztracio után
porosz adminisztráció utan Metternich mellett működött,
miikodott,
aki ennek első
elso mesteri alkalmazója
alkalmazoja volt. Tanácsosnak
Tanacsosnak tíí-
til-
Gottingenhez visszakanyarodni. Az 1780-as évektől
nik Göttingenhez evekto'l
kozelet több
kezdve a magyar közélet tobb jeles, az északnérnet
eszaknemet kul-
ttflrkorrel kapcsolatban
túrkórrel kapesolatban álló
allo személyiségének
szemelyisegenek gondolkodá-
gondolkoda-
saban érhető
sában erheto tetten Burke szellemiségével
szellemisegevel rokon voná-
vona-
nemkiilonben, mint a francia forradalom-
sok. Spittler - nemkülönben,
rol később
ról kesobb hozzá
hozza hasonló
hasonlo szellemben nyilatkozó
nyilatkozo August
Schlozer -
Ludwig Schlözer — az 1780-as évek
evek közepén
kozepen kedvelt ta-
nára volt a fiatal
nara atal Podmaniczky Sándornak
Sandornak és
es Berzeviczy
Gergelynek. Utóbbi
Utobbi azonban 1787-es angliai útján
tjan talál-
talal-
kozott is Burke-kel, a Töprengések-et
Toprengések-et is ismerte (valószí-
(valoszi-
nfileg a bécsi
nû'leg becsi kiadások
kiadasok egyikéből),
egyikebol), s a forradalommal
kapcsolatos kezdetben is vegyes
vegycs érzelmei
erzelmei a benne foglal-
takkal azonos irányban
iranyban fejlődtek.1°7
fejlodtek.1°7 Ebben természete-
termeszete-
sen szerepet játszott
jatszott az angol típusú
tipus fejlődés
fejlodes és
es politikai
berendezkedés iránti
berendezkedes iranti csodálata,
csodalata, melyben osztozott a ko-
rabeli refonnpárti
reforlnparti magyar nemesség
nemesseg zömével.
zomevel. Ezek egyi-

‘°‘ Buıızz
“Ő Burke nemet ızõvzıõifz
kovetoire ıa.
ld. Ffizaz
Frieda Bmnzz
Braune: Edmund Burke azin
Deutschland. Heidelberg, 1917; Stephan Skalweit: „Edmund ,,Edmund Burke,
Emst Brandes und Hannover". ln: In: Niedersächsılsches
Niedersachsisches Jahrbuch fiir ir
Landesgeschíchte.
Landesgeschichte. 1956. 15-72.
15 -72. 0.;
o.; Ursula Vogel: Korıservarive
Konservative Krirüc
Kritik
und bürgerliche
brirgerliche Revolution (Rehbergről).
(Rehbergrol). Neuwiedt, 1972; Jacques
Godeehot: The Counter-Revolution. Doctıine
Godechot: Doctrine and Action 1789-1804
(1961). Routledge dc& Kegan
Kegarı Paul, 1972. 7. fej.
107 H. Balázs
1*" Balazs Éva:
Eva: Ezzzzwczy
Berzeviczy Gergely, zza fzfompouwan
reforrnpolitikus (1763-1795).
(I763-1795).
Kiado, 1967. 92
Budapest, Akadémiai Kiadó, 92-- 102, 230, 346
346-55.
-55. o.

78
ke, Széchényi Ferenc jellegzetesen
jellegetesen burke-i módon
médon reagált
reagélt
a forradalom jelenségére, mégpedig
rnégpedig fél éwel a Töprengé-
T6prengé-
sek
ggk meelenése
meelenese előtt.
el6tt. Az 1790-es országgyűlésre
orszéggyi ésre készülő-
készijl6-
dő
d6 magyar nemességet
nemesseget a francia példa alapján
alapjén óva
éva intette
attól,
attél, hogy a filozófiai
flozé ai elvek csábításának
csébitészinak engedve, a kor-
látlan
lzitlan szabadság
szabads g szellemétől
szellemétfil áthatva
thatva néhány
néhény hetes neki-
buziloıãlástól reméljék
buzduléstél reméljek az ország
orszég állapotának
éllapoténak rendezé-
sét.
sét.1°3
Mindezek természetesen csak továbbgondolásra
tovébbgondolésra érde-
erde-
mes támpontok
témpontok a magyarországi
magyarorszégi Burke-recepció
Burke-recepcié felgön-
felg6n-
gyölítéséhez. Kétségtelen egyrészt, hogy e hatás
gyiilitéséhez. hatés vizsgálata
vizsgélata
felvilégosodés, legalábbis
felveti az egész brit felvilágosodás, legalébbis a Burke
számára
szém ra forrásul
forrésul szolgáló
szolgélé aspektusok beszüremkedésé-
besziiremkedesé-
tanulményozését, továbbá
nek tanulmányozását, tovébbé hogy mindezek csak erő- er6-
forméban érvényesülhettek:
sen torzult formában érvényesillhettek: az eltérő
eltér i társadal-
t{1rsadal-
kézeg, a helyi gondolkodás
mi közeg, gondolkod s hagyományai
hagyoményai éppen
eppen olyan
prizmét képeztek, mint a német példa esetében.
prizmát eseteben. Másrészt
Mésrészt
vil gos, hogy bár
világos, bér a reformkorban egyedül
egyediil Lipthay Sándor
Szindor
kézépszerii, (akkori magyar, nem pedig burke-i értelem-
középszerű, ertelem-
konzervativ publicisztikóágában
ben) konzervatív publicisztikdigééban ragadható
ragadhaté meg a
Tiiprengések
Töprengések kiizvetlen
közvetlen hatésal
hatásal , ugyanez érnyaltabban
árnyaltabban —-
nem tudatos átvétel,
étvétel, hanem a gondolkodói
gondolkodéi reflexek
re exek azo-
nosséga, az elméleti
nossága, elmeleti közegben
kifazegben való
valé osztozás
osztozés cszmetörté-
eszmet6rté-
netileg legalább
legalébb ilyen fontos formájában
forméjéban -— sokkal inkább
ink bb
érvényesül
érvényesiil a magyar liberálisok,
liberélisok, centralisták,
centralisték, mint a
Dessewffyek, Szécsen Antal, Apponyi GyörgyGyérgy környeze-
k6rnyeze-
tanulm ny mottójául
tében. Az e tanulmány mottéjéul választott
v lasztott idézetek tanú-
tan -
séga
sága szerint akér
akár Széchenyire vagy Eblvésre
Eötvösre gondolhatott
irla: „Politikusaink
volna Lecky, amikor azt írta: ,,P0litikusaink már
m r régóta
régéta
olvassék Burke-öt,
nem olvassák Burke-6t, de nem lesz idő,
id6, amikor ne for-
gathatnék haszonnal.”
gathatnák

ms Man.-Lali
ma Marczali Henrik: Az 1790/I-dikı'
1790/1-dild országyűlés.
orszzdgyiilés. Budapest, Magyar Tu-
doményos Akadémia, 1907. I. köt.
dományos két. 83. skk. O.
0.
109 Dénes Iván
Iv n Zoltán:
Zoltén: Közüggyé
K z ggyé emel!
emelt kiváltságőrzés.
kivéksdg rzés. A magyar konzer-
k0nzer-
vazivok szerepe és énékvilága
vatívok értékvilciga az 1840-es években. Budapest, Akadémiai
Kiadé, 1939.
Kiadó, 1989. 71. 103. 0.
79
A fordítás
forditas alapjául
alapjaul szolgáló
szolgalo szöveg
szoveg (szerk. Conor Cruise
O'Brien,
O’Brien, Harmondsworth, Penguin, 1968) az 1790-es
hetedik kiadást
kiadast követi.
koveti. A jegyzetek készítésénél
készitésénél fi--
gyelembe vettem két újabb jabb angol (szerk. J. G. A. Pocock,
Indianapolis, Hackett Publishing Company, 1987; The
Wıitings
Writings and Speeches of Edmund Burke VIII. VITI. köt.:
kot.: The
French Revolution 1790- 1794, szerk. Leslie Mitchell, Ox-
ford, Clarendon Press, 1989) és egy francia kiadástkiadast (bev.
Philippe Raynaud, jegyz. Alfred Fierro és Georges Lié- Lie-
bert, Paris, Hachette, 1989). Burke portréja
portreja a Coırespon-
Correspon-
k6tetéb<')'l, a többi
dence VI. kötetéből, tobbi illusztráció
illusztréeio a British Muse-
gy teményébffl szárrnazik.
um gyfijteményéből szérrnazik.

Kontier László
Kontler Ldszlé

80
 TÖPRENGÉSEK
TOPRENGESEK
A FRANCIA
FRANCLA FOÉRADALOMRÓL
FORRADALOMROL
Ess
BIZONYOS LONDON1
LONDONI TÁRSASÁGOK
TARSASAGOK
EZEN ESEMÉNNYEL
ESEMENNYEL
KAPCSOLATOS
TEVÉKENYSÉGÉRŐL
TEVEKENYSEGBRCL
Talan
Talán nem sziiksegtelen
szükségtelen tudtéra
tudtára adni az Olvasonak,
Olvasónak, hogy
alabbi Törpengések
az alábbi Torpengesek eredete egy levélváltás,1
levelvaltesf amelyet a
Szerző
Szerz6 egy igen ifjú
i párizsi
parizsi úriemberrel
riemberrel folytatott. Ez
utóbbi
utobbi azzal tisztelte meg, hogy véleményét
velemenyet firtatta
rtatta ama
fontos eseményekkel
esemenyekkel kapcsolatban,
kapesolatban, arnelyek
amelyek azóta
azota is oly-
annyira magukra vonják
vonjék az emberek figyelmét.
gyelmet. Az elsőelse’
válasz
valasz valamikor 1789 október
oktober havában
havéban született,
sziiletett, de a
Szerző
Szerz6 óvatosságból
ovatosségbol visszatartotta. Erre a levélre
levelre utalunk
a következő
kovetkez i lapok elején.
elejen. Azóta
Azota már
mar eljutott a cínızett-
cin1zett-
hez, egy másik
mésik rövid
rovid levél
level kíséretében,
kisereteben, amely a késede-
kesede-
uriemberrel. Ő
lem okait tudatta az úriemberrel. 6 ezek után
utan ismét
ismet sür-
siir-
get6en kérlelte
getően kerlelte a Szerzőt,
Szerzfit, hogy fejtse ki nézeteit.
nezeteit.
Szerző hozzálátott,
A Szerzfi hozzélzitott, hogy újra,
jra, ezúttal
ezlittal kimerítőbben
kimeri't6'bben
kerdest. Úgy
taglalja a kérdést. Ugy gondolta, hogy ezt a munkát
munkét kora
kozrebocséthatja, de a feladat túl
tavasszal közrebocsáthatja, t l nagynak bizo-
réeszmelt, hogy amit vállalt,
nyult, s ráeszmélt, vallalt, nemcsak hogy
messze meghaladja egy levéllevel méreteit,
mereteit, de jelentőségénél
jelentfisegenel
joval alaposabb vizsgálatot
fogva is jóval vizsgélatot követel
kovetel meg annál,
annal,
elfoglaltségaj mellett szentelhetett neki.
amit akkoriban elfoglaltságai
Miutan azonban első
Miután else’ gondolatait levél
level formájában
formajaban vetette
papírra,
papirra, tehát
teh t amikor tollat ragadott, mondandóját
mondandoj t ma-
gánlevélnek szánta,
ganlevelnek szénta, nehéz
nehez lett volna megváltoztatnia
megvéltoztatnia a
kozles módját,
közlés modjét, midőn
midéin érzelmei
erzelmei felkorbácsolódtak,
felkorbacsolodtak, s egy-
ttal irányt
úttal iranyt is váltottak.
valtottak. Tisztában
Tisztaban is van azzal, hogy vala-
mas forma jobban kedvezett volna az anyag megfelelő
mi más megfelelo 3

tagolasinak és
tagolásának es csoportosításának.
csoportositasanak.

83
 i.':‘i;'r/.{'_’-=.-%;‘*.;,7
.i~` š _`I
""

--J’ ‘av-~F¢r--_T- “ +~=-

i
ig ‘In

_ “F1-=_,,'.L"-
":g=..
"`
_1l`§-
' 4,
LA
,

lı 'l_
'---‘-: az-.-»,_ .,_`_1 '~35-.
" 1'.-==_.-f 9' -".» 'i
_
.ˇ
_
IA`:L_ ` 'll
>
_
'ı_=--„"fˇ1'1"<*
'J""'--:i.'_{ :H__F-ii ‘ 31 ' "
t- *EI A,'- . , _, ' 'fn - ,
7'7ı>-Í'Š`:`lČTfÜÍ`“"Z
y-p,"\;2%'_-;'T_T/' ,-,,_.{,
- \~ R ˇ~.
‘MI ll 3‘
- 2.1;-
5:“
`*".Í*Í.---_._ . ` * ~
fu
"""'_i|.‘.*:l'|!33 '-" ' ' I ‘
.K".
1 -v..‘"“":‘~*`.'e=='4"
Ú/4`š"?'“'ı-Ji! =;._~”"ı
""§: ~. ˇ"Í
3,:)1
ÍÍ --l " ' -
ãšıõ
‘/—‘ .‘\ \ “ r

‘i I”
,_'~ fii
\- _ K";._ Häç„ 2.. .„„-_-,~
.,~; ,
---_,_$35,.
_ 4M ‘ Q ' -_ - .

W-W*/~...
‘F '9"1_Ig ‘I
-"
_-I 2
» ’ L-. _ - -5.;
-
/~*`"'H-
;"!z A. v`
1'".
` *Ă
. ‘fl
-`
.
~-új
1 ‘\l ‘ '.'l-I"-"
/
tmL ` .
-
ˇ-Í<»'-ˇ' 'Š I
.z
' - ** .
l _ * _'_;
_Q___\ V-`ı
Y‘! _-'*;, ;~`.z-Iz
' _.; -
_ 3 ' . - I I4 -I j,
. r ff .

„V4/"'“ _
Ő
lg
J.. _, v` ;:.._z
[ı-Wa*-'
-\- . ` j, _
.,...~',,.. -- . _; : ai
_ \ r läl (_ V __ Y,

.»s-3,.-(sí~ -
\ .i\Y _] "If
"-~3-. »*\`; \/~
_«y`z`fj:Í?_
z Ab qd
"
1 -"
, ‘é Ii
1
A '--er“ffI f \ .K
Y' i .'Y,~,g»_..." . ,,'l'"‘\"'I'_'—-
.-_.
0:‘
if
g‘
‘ IQ!_'
=F-..-=:=
»1 ,.;,5
,-1~7i9 }-'/,\
. .__-5“.
‘*5
II ' ‘I---..___.

_."-l_l/¢Ty':’;f. ._„ız. ,3
./ é8. WA
1» A ` -~ \
... l. \/4,29
Í
,/5
., `,. R
3!‘
"5
“0“
5
;//‘_J.__~’_-._:_ f`'ix"-v
\_/,; '1`~S*:t~ı-_`ii
' - '1-1*-=, L<N '52
<=.\-
,z 15;"?
___ ___ ,, . Bz ,
_ =-._ _,_-':"'-“-
~._
_r
,‘_
qq
1/
“-5-
\-\\\_
“‘ .1“/§i:\
' ' „\-:1 _ »ä.i
'{L._'1“j'f_-T-‘-'=l‘é
'_w5
u,__AI_., _.’,_,r',,»*l'
R.,„_ _: 5
-
I ‘ S
\_\
`-NL
Ă
A >J. \
1 \,\)‘\
\
“\__‘\’_.
fl -
ik
Xˇ5(>2\\
L-4'
"-._
` _-"‘;@‘§=;-,:~fj
ıT„ A“--' ,-
K,_,
“-~_ma,-,_E
__»_‘-__'§.,‘ _
*If
'4'
/‘.1 '`×_`ˇ\
`~-is-,' . r~“ _"f"
=-.ze
1-¢."-'-.\¢
‘II.‘-J‘:-_
I?_-/
1’-pi“ /,1»
...: ‘CI
- I ._;""
‘_

'Q
'`fK`f<`\ ;'.-
_I'll;',.fl!
_-I?‘-!'._
'

_““~""3"
1-=1
1!-gum"?-1'/"'!4:., L:“
i i
-.,- g ‘E
,\I ’°”‘"='.7:-”I."~4"'-=is-.,
_ fI‘1|'f,
""“-
0'-l--h.'.||'(
__
“"-"-/I--_-,
'H__
1..n
1', __:
.‘ .,.,.'fl
-_;"(-I1
r._r_l"""5""?
4*5“
:f,’_
"-"-.__
',-‘HIM:
`Íl~f"
“UL. ' „L

-f,._--,,zl
‘\l..-- .'-'
-Az._..,_ “7
\
(4
1
5- . .l
.
_`iI"`-"\
i
a-
„
*TF
ˇ\Lift
ig
»,)\J;4`_` L/
.-
Í-'L_/I
z-ft
_,.\\
AQ A/-V\``Č`ˇÍ
*ˇÍA il?. ;.
7 - „
I.
.-
in
|

Í
J
' ;
,'

3i`.`*».-_`;~s,.`~`i-
"'=`--1V4 F.'fŠ„z
I.--

J tl!" M .. kg I Ö. 1 .V f.-1-'1-1. J
— $17
I;
.-._. .' ' '*T§T
3 ._
ire
` W,
-_..1 3 :Š `. 3%.
‘I . 1': '0;
I1
./.Ft
-7,1il.
. _ `)

\-
` `~\/-'~« .T Š-.1'Te /ıf7,4*
\..`_`
`~`"*'Yaf) -n_Ég'
-.za
- -ffˇ'g W-~ zi”
.A-\2-~`ãAí\~=2`-7*_.«z;:~z;`.?f*`
' . V Y”-EŠ-.ıı_,
.z J .
3-z‘E5-f.a.»
§l.¢r4}, 1'rt" _
Í :'+

Ám-
lwÍ uız.fl,1»':,»-;'4Ir‘ni'2,„-»ˇ'c«r*»'ruıs/`.-z/Em
fl111,1
Mar )z„z
4,.~„=- W''(0542-1, O R A
ca’"%‘-'2('L12q__,_/H
/»'-
,'°É. ,_
6 V g A ı j A
$.-fe.Y
Š I . li
2;s»qs
[)§:g"â_,i
Ltgsılgfl
g$;'.':-{1.5?l ,' ~ ,f .
.._ .I
z'
r
.,__ -1..
lt
,_'.=-:1'r-.: ;
j Ft

.z--nv*-`;z.-~ zzz: „ -
/.»-
"»<~r?J-5~.
“t~<-l' +**"""” 7 Í "'-.
:'l 'õ:_':\W"" l -
. 94

`fl„,
'Š'. :.""ˇ.`li\
ˇ'
.
is if\-
. Z; /___„§"___
_,.--""
ív ˇ”,_ 1 'J*az F., . - 1. -I”
_
.„ `«
*..' “ULÉ. 1̀*.-".
A
_ .

,,Az
,,A: arisztokrata kereszıeshadjárat,
kereszteshadjarat, avagy Don Quijote
Qmjote dedc St. Omer és es
Sancho barátja
barazja feléleszti a lavagiasságoı.”
lovagia_ssag0t.”
A sokfejű
sokfejzii szömy
szorny hátán
hciran lovagló,
iovaglo, jezsuita föveget
f iveget és lovagi páncélt
péncélt viselő
viselé'
Burke - aki egy ízben
izben ellátogatott
ellritogatott a flanciaországi
franciaorszagi st. Omen'
omeri jezsuita isko-
lába
laba -— a kiváltságosakat
kivalzsdgosokat képviselő
kepviselt? menet élén halad
halad, s a Töprengések-
T6prengesek-
ból
be? vett
vet: áıkokat
atkokar szár
szcir a királyi
kiralyi párt
pan! Párizsba
Pc.irizsba kísérő,
kisére, zászlóikon
zaszléikon forradalmi
jelszavakat
jeiszavakat hordozó
hordoza ıömegre.
tomegre.
Isaac Cruikslıank
Cruikshank karikatúrája,
karikaniraja, 1791. január
janudr 31.
Tisztelt Uram,
'Tisztelt Uram»

Ön
(j')n ismét
ismet úgy
ugy döntött, mégpedig komoly szándékkal,
dontott, megpedig szandekkal, hogy
megkérdi véleményem
megkerdi velemenyem a legutóbbi
legutobbi franciaországi
franciaorszagi esemé-
eseme-
nyekről.
nyekro'l. Nem akarom azt an a látszatot
létszatot kelteni, mintha úgy gy
gondolnám:
gondolnarn: nézeteim
nezeteim olyan értékesek,
ertekesek, hogy én en magam
óhajtom,
ohajtom, bárcsak
barcsak mások
mésok érdeklődnének
erdekleidnenek irántuk.
irzintuk. Túl
T1'1l cse-
kély
kely a jelentőségük
jelentfisegiik ahhoz, hogy akár akar buzgón
buzgon hirdessem,
akár
akar véka
veka alá
ala rejtsem őket.
o'ket. Az Ön,
f)n, és
es csakis Ön
Cn iránti
iranti fi--
gyelem késztetett
kesztetett arra, hogy habozzak, amikor első els6 ízben
izben
kiv nta megismerni véleményemet.
kívánta velemenyemet. Az első els6 levélben,
levelben, me-
szerencsem Önnek
lyet volt szerencsém Cnnek írni,
irni, s amelyet teljes terjedel-
meben megküldök,
mében megkiildok, nem valamely csoportosulás
csoportosulzis támoga-
tamoga-
tésara vagy megbízásából
tására megbizzisébol beszéltem,
beszeltem, s ebben sem így igy fo-
Tevedeseim, ha vannak, a sajátjaim,
gok tenni. Tévedéseim, sajétjaim, s egyedül
egyediil
az enén johiremet
jóhíremet csorbithatjék.
csorbíthatják.
hosszu levélből,
Uram, a hosszú levelbefl, melyet eljuttattam önhöz,
onh6z,1z'it-
lát-
halja,
hatja, szivbfil
szívből kivanom
kívánom Franciaorszag-nak,
Franciaországnak, hogy az esszerii
ésszerű
szabadsag szelleme igazgassa, s hogy
szabadság gy gondolom,
úgy
Cnok kötelesek
Önök kotelesek becsületes
becsiiletes politikával
politik val kialakitani egy
kialakítani
olyan állandó
allando testet, melyben e szellem lakozhat, s egy
olyan hatékony
hatekony szervet, amely működteti;
mifkodteti; balszerencsém-
bals2:erenesem-
re azonban súlyos
sulyos kételyeket
ketelyeket ébreszt
ebreszt bennem az Önöknél
Cnoknel
nemrégiben lejátszódott
nemregiben lejétszodott események
esemenyek több
tobb lényeges
lenyeges moz-
zanata.
Mikor ÖnCn utoljára
utoljara írt,
irt, úgy
ugy gondolta, énen is azok közé
koze
tartozom, akik helyeselnek bizonyos Franciaországban
Franciaorszaghan
vegrehajtott cselekedeteket,
végrehajtott eselekedeteket, miután
miutén ce tettek a nyilvános
nyilvénos
szentesites fennkölt
szentesítés fennkolt pecséljét
pecseljet nyerték
nyerlek el londoni urak kétket
klubjélol, az Alkotmányos
klubjától, Alkotmanyos Társaságtól
Tzirsaségtol és
es a Forradalmi
Tarsaségt6l.2
Társaságtól?
Valoban van szerencsém
Valóban szerencsem nem egy olyan klub tagjai kö- ko-
ze tartozni, amelyben királyságunk
zé kirélységunk alkotmányát
alkotményét és es a Di-
cseiseges Forradalom elveit nagy tisztelettel
csőséges tiszteleltel veszik körül:
koriil:
s azok közé
koze soroloın
sorolom magam, akik a legnagyobb odaadás-odaadés-
sal munkálkodnak
munkalkodnak azon, hogy ez az alkotmány
alkotmany éses ezek az
elvek a maguk tisztaságában
tisztasagaban éses erejük
erejiik teljében
teljeben maradja-

85
nak fenn. Éppen
Bppen azért,
azert, mert így
igy van, tartom szükséges-
szi'1kseges-
nek, hogy ne essék
essek félreértés.
felreertes. Akik ápolják
apoljék forradalmunk
emlékét
emleket és
es akik ragaszkodnak a kiralység
királyság alkotmárıyához,
alkotmzinyahoz,
gondosan ügyeinek
iigyelnek arra, hogy milyen mértékben
mertekben kerül-
keriil-
nek kapcsolatba olyan emberekkel, akik a Forradalom és es
az Alkotmány
Alkotmany iránti
iranti buzgalom ürügyén
iiriigyen túlságosan
tulsagosan is
gyakran kalandoznak el ezek valódi valodi eszrnéitől;
eszmeitéil; s akik
minden adandó
adando alkalommal készek
keszek eltávolodni
eltavolodni attól
attol a
szilárd,
szilard, de óvatos
ovatos éses megfontolt szellemtől,
szellemt l, amely az
előbbit
elo'bbit sikerre vitte, az utóbbit
utobbit pedig korrnányozza.
kormanyozza. Mie-
l6tt rátérnék
lőtt raternek levele lényegesebb
lenyegesebb kérdéseinek
kerdeseinek megválaszo-
megva1aszo-
laséra, hadd adjam át
lására, at Önnek
Cnnek mindazon ismereteimet,
modomban állt
amelyeket módomban zillt megszerezni ama két ket klubról,
klubrol,
helyenvalonak találta,
amely helyénvalónak talélta, hogy testületileg
testiiletileg avatkozzon
Franciaorszzig ügyeibe;
be Franciaország iigyeibe; legelőször
legelfiszor azonban hadd biz-
tositsam afelől,
tosítsam afel6'l, hogy nem vagyok, soha nem is voltam
tarsasagok egyikének
taa e társaságok egyikenek sem. ,
Az egyik, mely Alkotmányos
A1 Alkotmanyos Társaságnak,
Tarsaségnak, vagy Alkot-
manyos Ismeretek Társaságának,
mányos Tarsasaganak, vagy valami hasonlónak
hasonlonak
magat, úgy
nevezi magát, ugy hiszem, hét
het vagy nyolc éve
eve áll
all fenn. A
t rsasag jótékony,
társaság jotekony, s ennyiben dicséretes
dicseretes céllal
cellal alapítta-
alapitta-
tott: arra szánták,
szentélk, hogy a tagok költségén
ktiltsegen számos
szamos olyan
konyvet terjesszen, amelyek megvásárlását
könyvet megvésarlésat csak kevesen
engedhetik meg maguknak; s amelyek csak megınaradná-
megmaradné-
nak a könyvkereskedő
konyvkereskedéi kezén,
kezen, kiváló
kivélo férfiúk
fer k egész
egesz seregé-
serege-
nek nagy veszteségére.
vesztesegere. Hogy az ily jó
jo szándékkal
szandekkal terjesz-
tett könyveket
konyveket valaha is ugyanilyen jó
jo szándékkal
széndekkal olvas-
ták-e, arról
tak-e, arrol nincs
nines tudomásom.
tudomasom. Lehetséges,
Lehetseges, hogy többet
tobbet
közülük kivittek Franciaországba,
koziiliik Franciaorszagba, s miután
miuten itt nem volt
rajuk kereslet, Önöknél
rájuk Cnoknel találtak
taléltakspiacra.
piacra. Sokat hallottam
arról,
arrol, hogy micsoda bölcsességeket
bolcsessegeket lehet tanulni a tőlünk
t6'liink
étkiildtitt könyvekből.
átküldött k6nyvekb6'l. Hogy útközben
utkozben milyen fejlődésen
fejl idesen
mentek keresztül
keresztiil (mint mondják,
mondjzik, bizonyos szeszeket fel-
javít a tengeri átkelés),
javit atkeles), annak nem én en vagyok a meg-
mondhatojaz de soha nem hallottam, hogy józan
mondhatója: jozan ítélőké-
itelo'ke-
pessegii, vagy a legkevésbé
pességű, legkevesbe is tájékozott
tzijekozott személy
szemely egy szó-
szo-
val is dícsérte
dicserte volna a társaság
tarsasag által
altal terjesztett kiadvárıyok
kiadvanyok
reszet; gyűléseikről
nagyobbik részét; gyi1'leseikr6'l sem nyilatkozta még
meg senki

86
 - kivéve
kiveve a társaság
tarsasag némely
nernely tagjait
tagiait -
— , hogy komolyabb je-
lentőségük
lent ségilk lett volrıa.
volna.
Az Önök
Cnok Nemzetgyűlése
Nemzetgyiilese a jelek szerint hozzám
hozzam ha-
sonlóan velekedik
gonloan vélekedik e szanalmas
szánalmas jotekony
jótékony klubrol.
klubról. Mint
nemzet, Önök
Cook minden ékesszóló
ekesszolo elismerésüket
elismeresiiket a Forra-
Tarsasag számára
dalmi Társaság szamara tartották
tartottek fenn; holott az Alkot-
A1kot-
mányos
manyos Társaságban
Tarsasagban gyülekező
gyiilekezii társaik
tarsaik a méltányosság
meltanyossag
alapján megerdemelnenek
alapjan megérdemelnének nemi
némi reszesedest.
részesedést. Mivel Önök
Cnok
a Forradalmi Társaságot
Tarsasegot nemzeti szintű
szintii hálálkodásnk
halalkodasuk és
es
magasztalásuk targyaul
magasztalésuk tárgyául valasztottak,
választották, bizonyara
bizonyára megbo-
esétja nekem, ha vizsgálódásaimban
csátja vizsgalodasaimban kitérek kiterek újabbani
jabbani mű-mif-
kodesere. Franciaország
ködésére. Franciaorszég Nemzetgyűlése
Nemzetgyiilese tette fontossáfontossé
ezeket az urakat azáltal,
,_ezeket
Lun-
azéltal, hogy felkarolta őket; o'ket; ők
6'k pedig
azzal viszonozzák
viszonozzak a szívességet,
szivesseget, hogy a Nemzetgyűlés
Nemzetgyifles esz-
méinek angliai elterjesztesere
meinek elterjesztésére feléllitott
felállított bizotlség
bizottság gyanant
gyanánt
tenykednek. Mostantól
ténykednek. Mostantol afféle
affele kiváltságos
kivéltsagos személyeknek,
szemelyeknek, a
diplomáciai
diplomaciai testület
testillet tekintélyes
tekintelyes taainak kell tekintenünk
tekinteniink
őket.
6'ket. Olyan forradalom ez, amely ragyogással
ragyogzissal övezi
ovezi a je-
lentektelenseget, s kitüntetéssel
lentéktelenséget, kitiintetessel jutalmaz fel nem ismert
érdemeket?
erdemeket.3 Egészen
Egeszen a legutóbbi
legutébbi időkig
id6'kig nem emlékszem,
emlekszem,
hogy hallottam volna erről err6'l a klubról.
klubrol. Bizonyos, hogy nem
nagyon foglalkoztatta gondolataimat, s úgy iigy hiszem, saját
sajat
fajtajukon kívül
fajtájukon kiviil senki más
mas gondolatait sem. Némi Nemi tájéko-
t2ijeko-
zédzis után
zódás utan megtudtam, hogy a szakadárok*szakadarok“ - — nem tu-
dom, melyik felekezetükhöz
felekezetiikhoz tartozók
tartozok - — egy klubja az
evi forradalom évfordulóján
1688. évi evfordulojén hosszabb ideje rend-
szeresen összeül
osszeiil egyik templomukban, hogy meghallgas- meghal1gas-
son egy prédikációt,
predikéciot, a nap további
tovabbi részét
reszet pedig más
mas klu-
bokhoz hasonloan
hasonlóan kocsmai vigadozzissal
vigadozással tolti.
tölti. Soha nem
hallottam azonban, hogy bármilyen
barmilyen hatósági
hatosagi rendelkezés,
rendelkezes,
politikai rendszer, még
meg kevésbé,
kevesbe, hogy valarnely idegen
nemzet alkotmányának
alkotmanyanak érdemei
erdemei formális
formalis ülés
illes tárgyát
térgyét ké-
ke-
peztek volna ünnepségeiken;
pezték iinnepsegeiken; mígnem
mignem kimondhatatlan
meglepetesemre azt kellett tapasztalnom, hogy e társaság
meglepetésemre térsasag
affele hivatalos minőségben
afféle minfisegben gratulációjával
gratulaciojaval szentesíti
szentesiti a
francia Nemzetgyűlés
Nemzetgyifles működését.
mifkodeset.
A klubok régebbi
regebbi elveiben és es tevékenységében,
tevekenysegeben, már mar
amennyire mindez a nyilvanossag
nyilvánosság ele
elé ker lt, semmi kifo-
került,
gasolhatot nem találok.
gásolhatót talalok. Nagyon is valószínűnek
valosziniinek tartom,

87
hogy valamilyen céllal
cellal újj tagok léptek
leptek soraik közé,
koze, s hogy
bizonyos igaz keresztény
kereszteny politikusok, akik előszeretettel
el6'szeretettel
alamizsnát, de gondosan elfedik a jótékony
osztanak alamizsnat, jotekony ke-
zeket, jámbor
jambor terveik eszközévé
eszkozeve tették
tettek őket.
6'ket. Bármit
Bérmit is van
jó
j6 okom gyanítani
gyanitani ügyeik
ijgyeik nyilvánosságtól
nyilvanossagtol elzárt
elzart részével
reszevel
kapcsolatban,
kapesolatban, csak arról
arrol fogok mint bizonyosságról
bizonyossagrol be-
szélni,
szelni, ami nyilvánosságra
nyilvanossagra került.
keriilt.
Először
Elfiszor is nem szeretnem,
szeretném, ha azt gondolnák
gondolnéik rólam,
rolam,
hogy közvetlen
kozvetlen vagy közvetett
kozvetett módon
modon közöm
kozom van tevé-
teve-
kenységükhöz.
kenysegiikhoz. Mindenki máshoz mashoz hasonlóan
hasonloan egyéni
egyeni és
es
maganemberi minéisegemben termeszetesen
magánemberi minőségemben természetesen kiveszem a
reszem az akár
részem akar az antik akár
akar a mai világban,
vilagban, akár
akar a ró-
ro-
akár a perizsi
mai, akar párizsi koztzirsaségban
köztársaságban a kozeletben
közéletben tortent
történt
történőˇdolgok
illetve tortenii elmélkedésből: mivel azon-
dolgok feletti elmelkedesb6'l:
altalanos apostoli küldetéssel,
ban nem rendelkezem általános kiildetessel, s
allam polgára
egy bizonyos állam polgara vagyok, amelynek közakarata
kozakarata
jelentfis kötöttségeket
jelentős kotottsegeket ró
r6 rám,
ram, legalábbis
legalabbis helytelennek és es
tartanam, hogy hivatalos és
rendellenesnek tartanám, es nyilvános
nyilvanos le-
velezesbe bocsátkozzam
velezésbe bocsatkozzam egy idegen nemzet hatalmon
lévii kormányával
lévő kormanyaval aımak
armak a korrnánynak
kormanynak a kifejezett felha-
talmazasa nélkül,
talmazása nelkiil, amely alatt élek.
elek.
Meg ennél
Még ennel is inkább
inkabb óvakodnék
ovakodnek attól,
attol, hogy támogas-
tamogas-
sam e ködösen
kodosen fogalmazott levelet, mivel ez a kezdemé-
kezdeme-
nyezest, amelyhez csatlakoztam, sokak számára,
nyezést, szamara, akik
nem otthonosak a mi szokásainkban,
szokasainkban, olyan színben
szinben tün-
tim-
tetne fel, mintha hivatalos, királyságunk
tetné kirélysagunk törvényei
torvenyei által
altal el-
ismert, s valamely része
resze véleményének
velemenyenek tolmácsolására
tolrnacsolasara il-
letekes személyek
letékes szemelyek cselekedete volna. Az alsóház alsohaz nem
pusztzin formaságból,
pusztán formaségbol, hanem a hozzájárulása
hozzajérulasa nélkül
nelkiil meg-
fogalmazott általánosságok
altalanossagok homályossága
homalyossaga és es bizonytalan-
saga, s a nevükben
sága, neviikben végrehajtható
vegrehajthato csalások
csalasok miatt utasítaná
utasitana
vissza ama igen alattomos, s felette haszontalan célt celt kitű-
kitii-
zii, hozzá
ző, hozza ilyen módon
modon aláírt
alairt folyamodványt,
folyamodvanyt, amely előtt el6tt
az Önök
Cnok képviselőháza
kepvisel haza szélesre
szelesre tárta
térta az ajtót,
ajtot, s bebocsá-
bebocsa-
tast nyert a Nemzetgyűlésükbe,
tást Nemzetgyiflesiikbe, mégpedig
megpedig olyan üımepé-
i'umepe-
lyes pompával,
pompaval, olyan tapsvihar közepette,
kozepette, mintha az an-
gol nemzet teljes képviseleti
kepviseleti felsége
felsege látogatott
latogatott volna el
Cnokhoz. Ha az, amit a társaság
Önökhöz. tarsasag helyénvalónak
helyenvalonak látottlatott
kozzetenni, valamilyen érvelés
közzétenni, erveles lenne, kevéssé
kevesse számítana,
szamitana,

88
hogy kinek az érvelése.
ervelese. Nem válna
valna sem többé,
tobbe, sem kevés-
keves-
bé
bé mgggyfjz ve attol
nıeggyőzővé iggden, hogy
attól függően, hogy mely
mely parttol
párttól szarma-
szárma-
zik. Ez azonban csupán
csupan egy megszavazott határozat.
hatarozat. Ki-
zárólag
zarolag autoritáson
autoritason alapul; az autoritás
autoritas azonban ebben az
csupan olyan egyéneké,
esetben csupán egyeneke, akik közül
koziil kevesen fedik
Véleményem szerint az okmanyhoz
fel magukat. Velemenyem okmányhoz csatolni
kellett volna aláírásukat. világnak akkor modjéban
alairasukat. A vilagnak módjában amállt
volna megtudni, hogy hanyan
hányan vannak; hogy kicsodék
kicsodák 61:;
ők; s
hogy személyes
szemelyes képességeik,
kepessegeik, tudásuk,
tudasuk, tapasztalatuk, álla-
alla-
munkban betöltött
betiiltiitt vezető
vezetfi szerepük
szerepiik és
es tekintélyiik
tekintelyiik alapján
alapjan
erteket képviselhetnek
milyen értéket kepviselhetnek nézeteik.
nezeteik. Számomra,
Szzimomra, ki
egyszerif ember vagyok, ez az eljárás
csak egyszerű eljaras kissé
kisse túlságo-
t 1sago-
rafmaltnak, túl
san rafmáltnak, t l leleményesnek
lelemenyesnek tűnik;
tiinik; túlságosan
tulségosan is a
cselszoves levegője
politikai cselszövés leveg6'je lengi körül,
koriil, mintha csak
azert választották
azért valasztotték volna, hogy hangzatos elnevezés
elnevezes alatt
olyan jelentőséggel
jelent6'seggel ruházzák
ruhazzak fel a társaság
tarsaség nyilatkozatait,
megvizsgáljuk, valojaban
amelyet az, ha a dolgot jobban megvizsgaljuk, valójában
szolgalt meg. Olyan politikai számítás
nem teljesen szolgált szamitas ez,
hasonlit a csalárdságéra.
amelynek az arculata nagyon is hasonlít csalardsagera.
hizelgek magamnak, hogy éppen
Azzal hízelgek eppen úgy
gy kedvelem a
férfihoz
fer hoz illő,
i116, erkölcsös,
erkolcsos, szabályozott
szabalyozott szabadságot,
szabadsagot, mint
akarmelyik úrr abban a társaságban,
akármelyik tarsasagban, legyen az bárki;
barki; s ta-'
ta-
lan megfelelő
lán megfelelfi bizonyságát
bizonysagat is adtam az ügy
iigy iránti
iranti buzgal-
buzga1-
mnmnak közéleti
mamnak kozeleti szereplésem
szereplesem folyamán.
folyamén. Azt hiszem, ép-
ep-
pen olyan kevéssé
kevesse irigylem a szabadságot
szabadsagot más
mas nemzetek-
t6'l, mint ők.
től, 6k. De nem állhatok
allhatok elő,
e16, hogy akár
akar dícsérjek,
dlcserjek,
akár kkárhoztassak
akar rhoztassak bármilyen
barmilyen emberi cselekedetekkel
vagy érdekekkel
erdekekkel kapcsolatos dolgot az ügy
iigy felületes
feliiletes szem-
lelete alapján,
lélete alapjén, mintha, mintegy elszakítva
elszakitva mindennemű
mindennemii
kapcsolódástól, a metafizikai
kapcsolodastol, meta zikai elvonatkoztatás
elvonatkoztatas teljes mezí-
mezi-
telensegeben és
telenségében es elszigeteltségében
elszigeteltsegeben állana.
allana. Valójában
Valojaban a
kortilmenyek (amelyek egyes urak szemében
körülmények szemeben mit sem
szamitanak) adják
számítanak) adjak meg minden politikai elv sajátos
sajatos színe-
szine-
zetet, megkülönböztető
zetét, megkiilonboztetfi jegyét.
jegyet. A körülmények
koriilmenyek alakítanak
alakitanak
minden polgári
polgari és
es politikai rendszert az emberiség
emberiseg szá-
sza-
mára
mara hasznossá
hasznoss avagy kártékormyá.
kartekormya, Elvont értelemben
ertelemben a
kormányzat,
kormanyzat, csakúgy,
csak gy, mint a szabadság,
szabadsag, jó;
jo; mégis,
megis, vajon a
józan
jézan ész
esz szerint gratulálhattam-e
gratulélhattam-e Franciaországnak
Franciaorszagnak tíz
tiz
éwel ezelőtt
ezelfitt abból
abbol az alkalomból,
alkalombol, hogy élvezi
elvezi a kormány-
kormany-

89
zat áldásait
aldasait (hiszen akkor volt kormánya),
kormanya), anélkül,
anelkiil, hogy
megvizsgaltam mifele konnányzata
megvizsgáltam volna, miféle kormanyzata van, s hogyan
működik?
mffkodik? Kívárıhatok-e
Kivanhatok-e most szerencsétszerencset ugyanezen nem-
zetnek szabadságához?
szabadsagahoz? Vajon pusztán puszten azért,
azert, mert a sza-
badság
badsag elvontan szemlélve
szemlelve az emberiség
emberiseg áldásai
ald sai közé
koze tar-
tozik, jókívánságaimat
jokivénsagaimat kell-e kifejeznem az őrültnek, Eiriiltnek, aki
megszabadult cellája
cellaja védelmező
vedelmez rácsaitól racsaitol éses biztonságos
biztonségos
sötétjéből,
s6tetjeb6'l, amiért
amiert visszanyerte a fény feny és
es a szabadság
szabadsag élve- elve-
zetét?
zetet? Gratuláljak
Gratuléljak a börtönéből
b6rt6neb6'l megszökött
megszokott útonállónak
utonallonak
vagy gyilkosnak, hogy visszanyerte természetes termeszetes jogait?
csupan a gályarabságra
Ezzel csupárı galyarabsagra ítélt ftelt gonosztevők
gonosztevfik és es meg-
mentfijiik, a metafizikus
mentőjük, meta zikus BúsképűBuskepii Lovag jelenetétjelenetet állíta-
allita-
nám Ifljra
nam újra sZinpaclra.5
színpadra?
Mid6'n cselekedni látom
Midőn latom a szabadság
szabadsag szellemét,
szellemet, egy
eriiteljes eszmét
erőteljes eszmet látok
latok működni,
miikodni, s egy bizonyos idő idii elnıúl-
elmel-
taig ez minden, amit tudhatok róla.
táig rola. A szertelen gáz, gaz, a
szensav kétségkívül
szénsav ketsegkiviil kiszabadult: de ítéletünkkeliteletiinkkel várnunk
varnunk
amig az első
kell, amíg else’ pezsgés
pezsges kissé
kisse elcsendesül,
elcsendesiil, amíg
amig a folya-
dek kitisztul, s míg
dék mfg mélyebbre
melyebbre nem látunk latunk a zavaros, taj-
tekzo felszínnél.
tékzó felszinnel. Mielőtt
Miel6'tt arra vállalkoznék,
vallalkoznek, hogy nyilváno-
nyilvano-
gratulaljak valakinek a szerencséjéhez,
san gratuláljak szerencsejehez, meglehetősen
meglehet sen
bizonyosnak kell lennem abban, hogy az illetőt illeteit valóban
valoban
szerencse érte.
erte. A hízelkedés
hlzelkedes megrontja azt is, akitől akit<')'l szár-
szer-
mazik, s azt is, akihez szól; szol; a tömjénezés
tomjenezes a népnek nepnek sem
szolgalja jobban a javát,
szolgálja jav t, mint a királyoknak.
kiralyoknak. Ezért
Ezert még meg
szerencsekivanataimat Franciaország
halogatom szerencsekívánataimat Franciaorszag frissen
gkivivott szabadsagéhoz, míg
kivívott szabadságához, mtg tudomást
tudomast nem szerzek arról, arrol,
szabadsag párosul-e
hogy e szabadság pérosul-e kormányzással,
kormanyzassal, közhatalom-
kt'>zhatalom-
ma], a hadseregek fegyelmezettségével
mal, fegyelmezettsegevel és es engedelmessé-
engedehnesse-
gevel, a jövedelmek
gével, jovedelme]: hatékony
hatekony begyűjtésével
begy jtesevel és es helyes el-
osztasaval, erkölccsel
osztásával, erkolccsel és es vallással,
vallassal, a tulajdon szilárdságá-
szilardsage-
bekevel és
val, békével es renddel,
renddcl, illendő
illendii társadalmi
tarsadalmi szokásokkal.
szokesokkal. A
modjan ezek szintén
maguk módján szrinten jójo dolgok; nélkülük
nelkiiliik a szabad-
sag sem üdvõs,
ság iidvos, ameddig tart, s valószínűlegvalosziniileg nem is tart
sokáig.
sokaig. A szabadság
szabadsag értéke
erteke az emberek számára szamara az, hogy
tetszésük
tetszesiik szerint cselekedhetnek. Látnunk Latnunk kell, hogy mit
tetszik cselekedniük,
cselekedniiik, mielőtt
miel6tt olyanˇjókívánságokra
olyanijokivans gokra vállal- vallal-
koznánk,
kozn nk, amelyek hamarosan panasszá panassza fordulhatnak. Ezt
diktalja a bölcs
diktálja b6lcs belátás
belatas különálló,
kiilonallo, elszigetelt magánsze-
mag{msze-

90
mélyek
melyek esetében;
eseteben; ha azonban az emberek testületként
testilletkent
cselekszenek, a szabadság
szabadsag hatalom. Megfontolt emberek,
mielőtt
mieleitt állást
allast foglalnak, mérlegelik,
merlegelik, hogy mi módon
medon hasz-
naljak fel a hatalmat;
nálják hataimat; kiváltképp
kivaltkepp olyankor, arnikor
amikor új
12;‘ ha-
ruhaznak új
talmat ruháznak tij személyekre,
szemelyekre, akiknek eszméit,
eszmeit, jelle-
mét
met és
es képességeit
kepessegeit illetően
illet6en alig van, vagy egyáltalán
egyaltalan nincs
nines
val6szi-
tapasztalatuk, s olyan helyzetekben, amelyekben valószí-
nűleg
nifleg nem azok a valódi
valodi irányítók,
irényitok, akik a színen
szinen a legiz-
gágábbnak
gagabbnak tűnnekf
tiinnek.‘
A Forradalmi Társaság
Tarsasag páratlan
paratlan méltóságához
meltosagahoz azon-
megfontolasok nem érnek
ban ezek a megfontolások ernek fel. Amíg
Amig vidéken
videken
tartozkodtam, ahonnan volt szerencsém
tartózkodtam, szerencsem írni irni Önnek,
Cnnek, csu-
pan tökéletlen
pán tokeletlen elképzelésem
elkepzelesem volt üzelmeikről.
i'1zelmeikr6'l. Mikor a
varosba érkeztem,
városba erkeztem, megrendeltem az üléseikről
iileseikr6'l szóló
sz6l6 be-
szamolot, amelyet az ő
számolót, 6 jóváhagyásukkal
jovehagyasukkal adtak ki, s tartal-
tarta1-
predikaciojat, Rochefoucault
mazza Price doktor egy prédikációját, Rochefoueault her-
és az aix-i ersek
ceg es érsek levelevel
levelével es
és egyeb
egyéb csatolt dokumen-
egyiitt.7 E kiadvány
tumokkal együtt.7 kiadvany kimondott célja, celja, hogy
franciaorszagi és
kapcsolatot teremtsen a franciaország' es az angliai ügyek
iigyek
kozott, hogy rábírjon
között, rabirjon bennünket
benniinket a Nemzetgyűlés
Nemzetgyifles tényke-
tenyke-
désének uténzasara,
desenek utánzására, s ez meglehetfisen
meglehetősen nyugtalanfto
nyugtalanító erze-
érzé-
seket keltett bennem. Napról
Naprol napra világosabbá
vilégosabba vált,
valt,
hogy e ténykedés
tenykedes milyen hatással
hatassal van Franciaország
Franciaorszég ha-
talmára,
talmara, becsületére,
becsiiletere, jólétére
joletere és
es nyugalmára.
nyugalmara. Egyre in-
kább tisztázódott
kabb tisztazodott az is, hogy milyen alkotmányt
alkotmanyt dolgoz-
nak majd ki jövőbeni
jovfibeni államuk
allamuk számára.
szamara. Most abban a
helyzetben vagyunk, hogy tűrhető
tiirhetii pontossággal
pontossaggal megálla-
megalla-
píthatjuk
pithatjuk a lemásolásra
lemasolasra szánt
szént tárgy
targy valódi
valodi természetét.
termeszetet.
tartozkodas bölcsessége
Ha egyes esetekben a tartózkodás bolcsessege éses az illen-
dőség
d6seg hallgatásra
hallgatasra int is, máskor
maskor egy magasabb rendű
rendii böl-
bol-
csesseg indokolttá
csesség indokoltta teheti véleményünk
velemenyiink kinyilvánítását.
kinyilvanitasét.
Nalunk, Angliában
Nálunk, Angliaban a felfordulás
felfordulas egyelőre
egyeliire a gyenge kezde-
teknel tart; Önöknél
teknél ()n6knel azonban azt láttuk,
lattuk, hogy egy ennél
ennel is
törékenyebb
torekenyebb kisded apránként
aprankent olyan erőt
er6't gyűjt
gyi t össze,
ossze,
mely hegyeket halmoz egymásra,
egymasra, s maguk a mennyek el-
szomszed háza
len visel hadat. Amikor a szomszéd haza ég,
eg, nem lehetet-
kisse a sajáttmk
len, hogy egy kissé sajatunk is megperzselődik,
megperzsel dik, ,Jobl_),_ha
,Job_b,_ha
mcgvetnek
megvetnek túlzott
t lzott aggodalmaskodásunkért,
aggodalmaskodesunkert, mint bizton-
ságunkban
ségunkban túlságosan
tulsagosan bízva
bizva rohanni a pusztulásba.
pusztulrisba.

91
 Főként saját
F6'kent sajat hazám
hazam békéjén
bekejen fáradozva,
faradozva, de az Önöké
Cnoke
iránt sem érzéketlenül,
irant erzeketleniil, szélesebb
szelesebb körben
korben is közzé
kozze óhaj-
6haj-
tom tenni azt, amit eredetileg csak az Ön Cn egyéni
egyeni érdeklő-
erdekl6'-
désének
desenek kielégítésére
kielegitesere szántaın.
szantam. Továbbra
Tovabbra is figyelemmel
gyelemmel
kísérem
kiserem az Önök
Cnok ügyét,
iigyet, s szavaimat Önhöz
Cnhoz intézem.
intezem. Élve
Elve
a levél
level útján
tjan való
vale érintkezés
erintkezes kínálta
kinalta szabadsággal,
szabadsaggal, hadd
engedjek szabad folyást
folyast gondolataimnak, s adjak kifeje-
zést
zest érzelmeirrınek
erzelmeirnnek úgy,
gy, ahogyan eszembe ötlenek,
iitlenek, igen
kevéssé
kevesse ügyelve
iigyelve a formaságokra.l_A_Forradalmi
formasagokra.l_A_Forradalmi Társaság
Tarsasag
tevékenységével
tevekenysegevel fogom kezdeni, de nem szorítkozom
szorltkozom csu-
pan erre. Lehetséges,
pán Lehetseges, hogy ezt kellene tennem? Úgy Ugy tű-tif-
számomra, nem csupan
nik szamomra, csupán Franciaorszag,
Franciaország, hanem egesz
egész
Europa, s talán
Európa, talan nem is csak Európa
Europa helyzetéből,
helyzetebeil, hogy
válságos korban elek.
igen valsagos élek. Mindent merlegre
mérlegre teve,
téve, a fran-
legelkepesztfibb esemény,
cia forradalom a legclképesztőbb esemeny, amely a vilá-
vila-
ttirtent. Sok esetben a legnagyszerűbb
gon valaha történt. legnagyszeriibb dolgo-
valésitjak meg a legképtelenebb
kat valósítják legkeptelenebb és
es legnevetségesebb
legnevetsegesebb
modon, a legnevetségesebb
módon, legnevetsegesebb alakban, s úgy
flgy tíínik,
tiinik, a leghit-
legl1it-
vanyabb
ványabb eszkozokkel.
eszközökkel. A jelek szerint minden kifordult
termeszetebi a könnyelműség
természetéből konnyelmiiseg és es a kegyetlenség
kegyetlenseg e külö-
kii16-
nös kaoszaban,
n6s káoszában, s a bűnök
biintik különféle
kiilonfele fajtáit
fajtait zagyválják
zagyvaljak
ossze mindenféle
össze mindenfele ostobasággal.
ostobasaggal. Eme irtózatos
irtozatos tragikomi-
szinjatek láttán
kus színjáték lattan a legellentétesebb
legellentetesebb szenvedélyek
szenvedelyek vált-
valt-
jak egymást,
ják egymast, s olykor keverednek egymással
egymassal elménkben;
elmenkben;
megvetes következik
megvetés kovetkezik felháborodásra,
felhaborodasra, mosoly a könnyek-k6nnyek-
re, gúny
gviny az iszonyra.
Megsem tagadható,
Mégsem tagadhato, hogy egyesek szemében
szemeben ez a külö-
kille-
nos dráma
nös drama egészen
egeszen más
mas színben
szinben tűnik
tiinik fel. Ezekben nem
keltett más
mas érzelmeket,
erzelmeket, mint ujjongást
iujjongast és es elragadtatást.
elragadtatast.
Semmi egyebet nem láttak lattak abban, ami Franciaorszában
Franciaorszaban
vegbement, mint a szabadság
végbement, szabadsag határozott
hatarozott és es meggondolt
ervenyre juttatását,
érvényre juttatasat, amely olyannyira összeegyeztethető
6sszeegyeztethet6'
erkölccsel es
az erkolccsel és a jamborsaggal,
jámborsággal, hogy raszolgal
rászolgál nem csak
a gátlástalan
gatlastalan machiavellista politikusok világi vilagi tetszésnyil-
tetszesnyil-
vanitasara, hanem megfelelő
vánítására, megfelelii tárgyául
targyaul szolgál
szolgal a szent áhí-
abi-
ékesszóló aradatanak
tat ekesszolo áradatának is.
Az elmúlt
elm lt évev november 4-én4-en délelőtt
deleléitt Richard Price.
Price,
doktor, a neves nonkonformistas lelkész
lelkesz igen különös
kiilonos és
es
vegycs tartalmú
vegyes tartalm szentbeszédet
szentbeszedet mondott el klubja avagy

92
társasága előtt
tarsasaga el6tt az Old Jewry9Jewry’ szakadár
szakadar imaházában,
imahazaban,
amelyben helyes erkölcsű,
erkiilcsii, vallásos
vallasos érzelmek,
erzelmek, nem is rossz
előadásban talalva,
elfiadasban tálalva, keverednek különböző
kiilonbozfi politikai néze-
neze-
es gondolatok afféle
tek és affele kásájába;
kasajaba; a főf6 alapanyag a fazék-
fazek-
ban mégiscsak
megiscsak a franciaországi
franciaorszagi forradalom. Úgy Ugy vélem,
velem, a
Forradalmi Társaság
Tarsasag Stanhope grófjam
groljam révén
reven a Nemzet-
gyifleshez intézett
gyűléshez intezett üzenete
iizenete e prédikáció
predikaeio eszméiben
eszmeiben gyöke-
gy6ke-
rezik, s azokat egészíti
egesziti ki. Ezen értekezés
ertekezes előadója
el6ad6ja inspi-
rálta,
ralta, s azok, alkották
alkottak meg akik teljesen e szentbeszéd
szentbeszed ha-
tása ala
tasa alá kerültek,
keriiltek, bármilyen
barmilyen kimondott vagy kimondatlan
kifogas vagy fenntartás
kifogás fenntartas nélkül.
nelkiil. Ha azonban az érintett
erintett
kozott lennének
urak között lennenek olyanok, akik szét
szet óhajtanák
ohajtanak válasz-
valasz-
predikaciét és
tani a prédikációt es a határozatot,
hatarozatot, nekik kell tudniuk,
fogadjak el az egyiket és
hogyan fogadják es tagadják
tagadjak meg a másikat.
masikat.
6k talán
Ők talan megteszik; én
en bizony nem tehetem.
reszer6'l úgy
A magam részéről flgy látom,
latom, a prédikáció
predikaeio egy olyan
nyilvanos hitvallása,
ember nyilvános hitvallasa, aki szoros összeköttetésben
osszekottetesben
all az irodalmi élet
áll elet cselszövőivel
cselsz6v6ivel és
es ármánykodó
armanykodo filozófu-
loz6fu-
sokkal“, politizáló
sokkaln, politizalo teológusokkal
teologusokkal éses politikus-teológusok-
politikus-teol6gusok-
kal mind idehaza, mind idegenben. Tudom, hogy ezek
bolcsesseg kútfőjének
mindannyian a bölcsesség k tffijenek tartják,
tartjak, mivel a vilá-
vila-
gon a legjobb szándékkal,
szandekkal, magától
magatol értetődő
ertet idei természetes-
termeszetes-
séggel zengi filippikáit,
seggel lippikait, s terveikkel teljes összhangban
osszhangban
dalolja prófétai
profetai énekét.
eneket.
E prédikáció
predikaeio olyan húrokat
harokat penget, amelyeket hitem
szerint nem szólaltattak
szolaltattak meg királyságunk
kiralysagunk egyetlen meg-
I

tiirt vagy támogatott

tűrt tamogatott szószékén
szoszeken sem az 1648. esztendő
esztendo
ota, amikor Price doktor egy elődje,
óta, el6dje, Hugh Petersu
Peters12tiszte-
tiszte-
letes, aki a Szent Jakab templomban a király kiraly saját
sajat kápol-
kapol-
nájának
najanak bolthajtásaittette
bolthajtasaiftette viszhangossá
viszhangossa azon szentek tisz-
teletétől
teletet6'l és
es magasztalásától,
magasztalasatol, akiknek ,,Isten-dicsőítés
,,Isten-dicsiiites le-
gyen torkukban, kétélű
ketelii fegyver kezeikben; Hogy bosszút
bosszat
alljanak a pogányokon,
álljanak poganyokon, és es megfenyítsék
megfenyitsek a nemzeteket!
Hogy láncra
lancra fűuék
fiizzek kírályaikat,
kiralyaikat, főembereiket
féembereiket pedig vas-bi-
lincsekbe.”"‘ Az Önök
lincsekbe."" Cnok franciaország'
franciaorszagi ligájának
ligajanak nagyjait,
vagy a mi angliai ünnepélyes
iinnepelyes ligánk
ligank és
es Szövetségünk”
Sz6vetsegi.ink13
idejet leszámítva
idejét leszamitva kevés
keves szónoklat
szenoklat hangzott el a pulpituso-

'' 149.
149. zsoltár,
z.so1tar,6-8.
6-8.

93
 ennel az Old Jewry-ban hallott előadásnál
kon, amely ennél eleadasnal
jobban nélkülözte
nelkiilezte volna a mérséklet
merseklet szellemét.
szellemet. De ha va-
lamiféle
lamifele mérséklet
merseklet érzékelhető
erzekelhete lett volna e politikai
szentbeszédben,
szentbeszedben, a politikának
politikanak éses a szószéknek
szeszeknek akkor is
kevés
keves köze
keze van egymáshoz.
egymashoz. A templomban nem lenne he-
lye más
mas hangnak, mint a keresztényi
keresztenyi felebarátság
felebaratsag csillapí-
csillapi-
tó
te szózatának.
szezatanak. A szerepek efféleeffele összezavarása
esszezavarasa éppoly
eppoly ke-
véssé
vesse használ
hasznal a polgári
polgari szabadságnak
szabadsagnak és es a polgári
polgari kor-
manyzat ûgyének,
mányzat iigyenek, mint a vallásénak.
vallasenak. Akik feladják
feladjak tulaj-
don szerepüket,
szerepiiket, hogy olyat válasszanak,
valasszanak, amely nem az
evek,
övék, azok tebbnyire
többnyire nem ismerik sem a levetett, sem a
felvett szerepet. Mit sem tudnak a vilagrel,
világról, amelynek dol-
eleszeretettel avatkoznak bele; járatlanok
gaiba oly előszeretettel jaratlanok a vi-
lág iigyeiben,
lag ügyeiben, amelyekre'l
amelyekről oly magabiztosan nyilatkoznak,
politikahoz csak az általuk
s a politikához altaluk gerjesztett szenvedélyek
szenvedelyek
reven van valami közük.
révén keziik. A templom mindenképpen
mindenkeppen olyan
hely, ahol meg kellene tartani Isten békéjét bekejet az emberek
viszalyai és
viszályai es ellenségeskedései
ellensegeskedesei közepette.
kezepette.
st us, mely a szószékén
Ez a stílus, szeszeken hosszas hallgatás
hallgatas után
utan
szelalt meg ismét,
szólalt ismet, számomra
siamomra újdonságként
jdonsagkent hat, mégpedig
megpedig
veszélytelen újdonságként.
nem is veszelytelen állítom, hogy az
jdonsagkent. Nem allitom,
ertekezes minden része
értekezés resze egyformán
egyforman Veszedelmes.
veszedelmes. A célzás
celzas
egy nemes és es tiszteletreméltó
tiszteletremelte világi
vilagi teológusra,
teolegusra, aki állító-
allite-
egyetemi.inken,"' is
lag magas hivatalt visel egyik egyeteınünkön,"' »s egyéb
egyeb
„magas állású
,,magas allase és
es nagy olvasottságú”
olvasottsag ” laikus hittudósokı`a1"
hittudesokra“
helyénvaló és
helyenvale es időszerű
ideszerii lehet, bár
bar kissé
kisse szokatlan. Ha a
nemes Seekerekü
Seekerek” nem találnak
talalnak a nemzeti egyház
egyhaz régi
regi
keszleteiben, vagy a szakadár
készleteiben, szakadar gyülekezetek
gyiilekezetek bő
be választékú
valasztek
raktaraban semmit, ami kielégíthetné
raktárában kielegithetne jámbor
jambor fantáziáju-
fantaziaju-
tanacsolja nekik, hogy fejlesszék
kat, Price doktor azt tanácsolja fejlesszek to-
vabb a nonkonformizmust, s mindannyian állítsanak
vább allitsanak fel
sajat eszméiknek
saját eszmeiknek megfelelő
megfelele külön
kiilen imaházat."
imahazat.""" Felette ér-
er-

'’ Dr. Richard Price: Discourse on the Love ofour Country. 1789 novem-
ber 4. 3. kiadás,
kiadas, 17-18.0.
"' „Akik
" ,,Akik nem kedvelik a vallásgyakorlatnak
vallasgyakorlatnak a köıhatóság
kezhatesag által
altal előírt
ele'irt
rnedjat, s nem találnak
módját, talalnak az egyházban
egyhazban nekik tetsző
tetsze vallásgyakorlatot,
vallasg-yakorlatot, lé-
le-
tesitsenek maguknak önálló
tesítsenek enalle vallásgyakorlatot;
vallasgyakorlatot; s ezáltal,
ezaltal, példát
peldat mutatva
az észertl
esszer éses emberhez méltó
melte vallásgyakorlatból,
vallasgyakorlatbel, a befolyásos
befolyasos szemé-
szeme-

94
dekes, hogy e tiszteletreméltó
tiszteletremelte hittudós
hittudes mennyire buzgól-
bu2gel-
kodik újj egyházak
egyhazak létesítésén,
letesitesen, miközben
mikezben teljesen közöm-
kezem-
b6s az általuk
bös altaluk hirdetett doktrírıák
doktrinak iránt.
irant. Ügybuzgalmának
Llgybuzgalmanak
természete
termeszete igen különös.
ktilenes. Nem saját
sajat nézeteinek
nezeteinek hirdetését
hirdeteset
pártolja, hanem bármilyen
pértolja, barmilyen nézetét.
nezetet. Nem az igazság
igazsag ter-
jesztésének
jesztesenek a híve,
hive, hanem a széthúzás
szethezas elmélyítésének.
elmelyitesenek.
Szakadjanak csak el a jóje igehirdetők,
igehirdete'k, nem számít,
szamit, hogy
kitől,
kite'l, mitől.
mite'l. Ha ez a nagy cél
cel egyszer megvalósul,
megvalesul, bizo-
nyosra vehete,
vehető, hogy vallásuk
vallasuk ésszerű
esszerii lesz és
es emberhez
méltó.
melte. Kétlem,
Ketlem, hogy a vallás
vallas learathatná
learathatna mindazokat a
gyiimelcseket, amelyeket ez a számító
gyümölcsöket, szamite lelkiatya a „nagy
,,nagy
igehirdete'k nagy társaságától”
igehirdetők tarsasagatel” vár.
var. Persze értékes
ertekes adalék
adalek
lenne ez a nem meghatarozott
meglıatáiozott elemek sorahoz
sorához azon mar
már
ismert osztalyok,
osztályok, nemek es
és fajok beiseges
bőséges gyiijtemenye-
gyűjteményé-
szakadarsag hortus siccusátlf
ben, melyek ma a szakadárság siccusat“ ékesítik.
ekesitik.
marki, gróf
Egy nemes herceg, márki, gref vagy báró
bare szájából
szajabel szár-
szar-
maze prédikáció
mazó predikacie nyilván
nyilvan gyarapítaná
gyarapitana és
es változatosabbá
valtozatosabba
tenne az attrakciókat
tenné attrakciekat városunkban,
varosunkban, mely lassacskán
lassacskan meg-
csemerlik az üres
csömörlik iires kicsapongások
kicsapongasok egyhangúságától.
egyhang sagatel. Csak
ketnem ki, hogy e koronás-palástos
azt kötném koronas-palastos János
Janos mesterek”
mesterek"
valamilyen gyeplőt
gyeplfit kössenek
kessenek demokratikus és es egyenlősítő
egyenlesite
elveikre, amelyeket címeres
cimeres puipitusaikról
pulpitusaikrel várnak.
varnak. Állí-
Alli-
tom, hogy az újaj evangélisták
evangelistak nem fognak megfelelni a be-
léjük vetett remenyeknek.
lejiik reményeknek. Nem lesz bele'liik
belőlük sem sze
szó sze-
rint, sem képletesen
kepletesen szólva
szelva polemizáló
polemizale hittudós,
hittudes, s nem is
kepesek úgy
lesznek képesek gy fegyelmezni gyülekezeteiket,
gytilekezeteiket, hogy,
mint egykor, áldott
aldott időkben,
ide'kben, dragonyosezredeknek, gya-
logos- vagy tüzéralakulatoknak
tiizeralakulatoknak hirdethetnék
hirdethetnek doktrínái-
doktrinai-
kat.“ Az efféle
kat.” effele tettek, ha mégoly
megoly kedvezőek
kedvezeek is a kötelező
keteleze
erejii polgári
erejű polgari és
es vallási
vallasi szabadság
szabadsag ügyére
iigyere nézve,
nezve, már
mar nem
ennyire hasznosak a nemzet nyugalmának
nyugalmanak szempontjából.
szempontjabel.
Remelem, e néhány
Remélem, nehany megszorítás
megszoritas nem tűnik
tiinik túlzott
telzott türel-
tiirel-
metlensegnek, a zsarnokság
metlenségnek, zsarnoksag heves megnyilvánulásának.
megnyilvanulasanak.
Azt is mondhatnám
mondhatnam prédikátorukról:
predikatorukrel: ,,unitam nugis to-
ta illa
ilia dedisset tempora saevı'tiae”.19
saevitiae”.19 -— E mennydörgő
mennyderge
atokleveleben semmi sem ilyen ártalmatlan.
átoklevelében artalmatlan. Eszméi
Eszmei al-

’—_II~_—g __ _

lyek rangjuk és
lyck es műveltségük
miiveltsegiik alapján
alapjan a legnagyobb szolgálatot
szolgalatot tehetik a
társadalomnak
larsadalomnak és
es a világnak."
vilagnak." Price doktor szentbeszéde,
szentbeszede, 18. 0.
o.

95
kotmanyunk létfontosságú
kotmányunk letfontossage szerveit kezdik ki. E politikai
szentbeszédben
szentbeszedben azt mondotta a Forradalmi Tarsasagnak,
Társaságnak,
hogy őfelsége
efelsege ,,majdhogynem az egyetlen törvényes
tervenyes király
kiraly
a világon,
vilagon, mivel ő6 az egyetlen, aki koronáját
koronajat népe választá-
valaszta-
sának
sanak köszönheti.”2°
keszenheti.”2° Ami a világ
vilag királyait
kiralyait illeti, akiket az
emberi jogok e főpapja
fepapja a tizenkettedik századi
szazadi csúcsán
csecsan de-
lelő
lele legfelsőbb
legfelse'bb pápai
papai trónfosztó
trenfoszte hatalommal, még
meg annál
annal is
merészebben,
mereszebben, egyetlen átfogó
atfoge határozatban
hatarozatban helyez -
egyikük kivetelevel
egyikiik kivételével -— tilalom éses átok
atok alá,
ala, s bélyegez
belyegez bi-
torlónak
torlenak a földgolyó
feldgolye minden szélességi
szelessegi és
es hosszúsági
hosszilsagi kö-
ke-
ren, rajuk
rén, rájuk tartozik, hogy merlegeljek:
mérlegeljék: beeresztik-e orsza-
orszá-
kiildetteket, akik azt fogják
gukba ezeket az apostoli küldötteket, fogiak
alattvaleiknak, hogy királyuk
mondani alattvalóiknak, kiralyuk nem törvényes
tervenyes ki-
raly. Ez az ő
rály. e’ dolguk. Az viszont, mint fontos belső
belse érde-
erde-
kiink, a mi feladatunk, hogy komolyan megvizsgáljuk
künk, megvizsgaljuk a
szilardsagat annak az egyetlen
szilárdságát egyetien elvnek, amelynek
arnelynek alapján
alapjan
kiralyanak hűsé-
ezek az urak elismerik Nagy-Britannia királyának hiise-
günkre vale
giinkre való jogosultsagat.
jogosultságát. `l
doktrina, amennyiben az angol trón
Ez a doktrína, tren jelenlegi bir-
tokosara alkalmazzak, vagy badarság,
tokosára alkalmazzák, badarsag, s így
igy se nem igaz,
mertekben alaptalan, s
se nem hamis, vagy pedig teljes mértékben
felette Veszedelmes,
veszedelmes, törvény-
terveny- éses alkotmányellenes
alkotmanyellenes állás-
allas-
pont. A politika e spirituális
spiritualis tudora szerint őfelsége,
efelsege, ha
nem a nép
nep választásának
valasztasanak köszönheti
keszenheti koronáját,
koronajat, nem tör-
tor-
vényes uralkodó.
uralkode. Mármost
Marmost mi sem lehet igaztalanabb állí- alli-
tas, mint hogy őfelsége
tás, eifelsege ezen a jogon birtokolja a koronát.
koronat.
Ezt a szabályt
szabalyt követve
kevetve tehát
tehat Nagy-Britannia királya,
kiralya, aki
semmi esetre sem a népinepi választás
valasztas valamely formájának
formajanak
keszenheti magas hivatalát,
köszönheti hivatalat, e tekintetben nem jobb, mint
a bitorlók
bitorlek bandájának
bandajanak többi
tebbi taa, akik e nyomorúságos
nyomoresagos
világnak minden szegletében
vilagnak szegleteben uralkodnak, vagy inkább
inkabb
fosztogatnak, anélkül,
anelkiil, hogy bármilyen
barmilyen jogcímmel
jogcimmel rendel-
keznenek népük
keznének nepiik hűségére.”
hiisegere.“ Ily módon
medon meghatározva
meghatarozva
elég világossá
eleg vilagossa válik
valik a politikai szándék,
szandek, amely ebben az
altalanos doktrínában
általános doktrinaban rejlik. E politikai evangélium
evangelium hir-
detei abban reménykednek,
detői remenykednek, hogy elvont eszméjükeszmejiik (az,
hogy a népi
nepi választás
valasztas szükséges
sziikseges a szuverén
szuveren elöljárók
eleljarek léte-
lete-
zesehez) mindaddig elkerüli
zéséhez) elkeriili az emberek figyehnét,
gyelmet, amíg
amig
nem érinti
erinti Nagy-Britannia királyát.
kiralyat. Időközben
Ide'l-zezben gyülekeze-
gyiilekeze-

96
tiik hallása
tük hallasa fokozatosan houászokik
hozraszokik majd, mintha vitán
vitan
felül
feliil elfogadott alapelv volna. Egyelőre
Egyel6re csupán
csupan elmélet-
elmelet-
ként működik,
kent miikedik, amely a szószéki
szeszeki ékesszólás
ekesszelas levében
leveben páco-
paco-
lódik, ,ss jövőbeli
ledik, jeve'be]i felhasználásra
felhasznalasra félretették.
felretettek. Condo et com-
pono quae mox depromere possim.22 Ezzel a politikával,
politikaval,
miközben
mikezben kormányunkat
kormanyunkat egy olyan, javára
javara szóló
szele feltétel-
feltetel-
lel nyugtatgatják,
nyugtatgatjak, amelyre nincs
nines jogos igénye,
igenye, elenyészik
elenyeszik
az a biztonság
biztonsag -
— már
mar amennyire az általános
altalanos nézet
nezet biz-
tonságot
tonsagot ad -,
— , amelyben minden más
mas kormánnyal
kormannyal oszto-
zik.
lgy jutnak előre
Így el6re e politikusok mindaddig, amíg
amig doktrí-
doktri-
naik jobbara eszrevetlenek
náik jobbára észrevétlenek maradnak; mikor azonban
megvizsgaljuk
megvizsgáljuk szavaik puszta jelenteset
jelentését es
és elveik valedi
valódi
tartalmat, akkor kertelésre
tartalmát, kertelesre és
es homályos
homalyos megfogalmazá-
megfogalmaza-
mondjak, hogy a király
sokra bukkanunk. Amikor azt mondják, kiraly né-
ne-
valasztasnak köszönheti
pi választásnak keszenheti koronáját,
koronajat, s ezért
ezert a világ
vilag
tervenyes uralkodója,
egyetlen törvényes uralkodeja, talán
talan nem akarnak többet
tebbet
állítani,
allitani, mint hogy a király
kiraly elődei
el6dei közül'
kezi'1l' némelyeket
nemelyeket vala-
mifele választással
miféle valasztassal hívtak
hivtak meg a trónra,
trenra, s ezért
ezert a nép
nep vá-
va-
lasztasanak köszönheti
lasztásának keszenheti azt. Tételüket
Teteliiket ezzel a siralmas ki-
beveval remélik
búvóval remelik biztos alapra helyezhetni, miközben
mikezben ép-
ep-
penseggel megsemmisítik.
penséggel megsemmisitik. Ha ugyanis elfogadjuk ezt az
értelmezést,
ertelmezest, mennyiben különbözik
kiilenbezik az ő6 eszméjük
eszmejiik a vá-
va-
lasztasrel az általunk
lasztásról altalunk az örökletességről
erekletessegre'l alkotott elképze-
elkepze-
lest6l? S hogyan lehet az, hogy az, hogy a korona az I.
léstől?
Jakabtel származó
Jakabtól szarmaze hannoveri ágra
agra szállt,
szallt, törvényesebbé
tervenyesebbe
teszi a mi monarchiánkat
monarchiankat a környező
kernyez6 országok
orszagok
bármelyikénél.
barmelyikenel. Valaha persze minden dinasztia alapítóját
alapitejat
megválasztották
megvalasztottak azok, akik felkértékfelkertek az uralkodásra.
uralkodasra.
Eléggé
Elegge megalapozott feltételezés,
feltetelezes, hogy a távoli
tavoli múltban
m ltban
Európa
Eurepa minden királysága
kiralysaga választott
valasztott monarchia volt,
amelyekben a kiválasztottra
kivalasztottra több
tebb vagy kevesebb korlát korlat
nehezedett; de bármik
barmik is voltak a királyok
kiralyok ezer éveeve akár
akar
itt, akár
akar másutt,
masutt, éses bárhogyan
barhogyan is kezdték
kezdtek pályafutásukat
palyafutasukat
Anglia vagy Franciaország
Franciaorszag uralkodóházai,
uralkodehazai, Nagy-Britannia
királyát
kiralyat ma az ország
orszag törvényeiben
tervenyeiben rögített
regzitett öröklési
ereklesi sza-
bályok
balyok teszik királlyá;
kirallya; s amíg
amig a szuverenitás
szuverenitas szerződésé-
szerz6dese-
nek jogi feltételeit
felteteleit teljesíti
teljesiti (mint ahogy teljesíti
teljesiti is), addig
a Forradalmi Társaság
Tarsasag választását
valasztasat semmibe véve veve regnál.
regnal.

97
9'7
 \\

Nem rendelkeznek ők 6k semmiféle

semmifele szavazati joggal, hogy
királyt
kiralyt válasszanak,
valasszanak, sem egyénileg,
egyenileg, sem kollektíve;
kollektive; bárbar
nem kétlem,
ketlem, azonnal átalakulnának
atalakulnanak elektori testületté,
testiilette, ha
a helyzet megérne
megerne követeléseik
keveteleseik valóra
valera váltására.
valtasara. A maga
idejeben és
idejében es helyén
helyen őfelsége
6felsege minden utóda uteda és
es örököse
erekese ép-ep-
pen olyan közömbösséggel
kezembesseggel fog trónjára trenjara lépni
lepni a társaság
tarsasag
választásra
valasztasra vonatkozó
vonatkoze gondolata iránt, irant, ahogyan őfelsége
6felsege
tette.
Bármilyen
Barmilyen jóljel sikerüljön
sikeriiljen is kibújniuk
kib jniuk ama durva tény- teny-
tevedes magyarázata
beli tévedés magyarazata alól, ale], miszerint őfelsége
6felsege (noha
nepe óhajával
népe ehajaval összhangban
esszhangban bírja birja koronáját)
koronajat) egyszersmind
nep választásának
a nép valasztasanak is köszönheti
keszenheti azt, sehogyan sem ke-
riilhetjiik meg azt a teljesen nyílt
rülhetjük nyilt megállapításukat,
megallapitasukat, hogy
az emberek rendelkeznek a választás valasztas jogával,
jogaval, amelynek
eszmejet nyíltan
eszméjét nyiltan hangoztatják
hangoztatjak és es makacsul védelmezik.
vedelmezik.
tetelen alapulnak, s euel
Ezen a tételen ezzel hozhatóklösszefüggésbe
hozhatekessze iggesbe -0

valasztassal kapcsolatos összes

a választással esszes homályos
homalyos célozgatások.
celozgatasok.
hittudes, nehogy a király
A politikus hittudós, kiraly kizárólagos
kizarelzigos jogcímé-
jogcime-
megalapozasa arcátlan
nek megalapozása arcatlan talpnyalásnak
talpnyalasnak tűnjék,
tiinjek, ellent-
mondast nem tűrően
mondást tiir6en azt állítja"',
allitja“', hogy Anglia népe,
nepe, hála
hala a
eszmeinek, három
forradalom eszınéinek, harom alapvető
alapvet6 jogot nyert el,
amelyek szerinte egységes
egyseges rendszert alkotnak és es egyetlen
rövid mondatba siirithet6k
revid sűríthetők essze,
össze, nevezetesen, hogyigggt
hogy,j,Qg9_t
szereztünk arra,
szereztiink
1. „Hogy
"Hogy megválasszuk
megvalasszuk sajátsajat kormányzóinkat.”
kormanyzeinkat.”
'2._,,Hogy kötelességük
`2._,,Hogy ketelessegiik elhanyagolása
elhanyagolasa esetén
eseten elbocsás-
elbocsas-
suk őket.”
e'ket.”
3. „Hogy
,,Hogy magunk alkossuk meg kormányzatunkat.”23
kormanyzatunkat.”23
Ez az újj és
es máig
maig soha nem hallott jogok törvénye,
tervenye, no-
egesz nép
ha az egész nep nevében
neveben alkották,
alkottak, csupán
csupan ezeknek az
uraknak és
es klikkjüknek
klikkjiiknek a műve.
miive. Az angol nemzet, mint
egesz, nem osztja, sőt
egész, s6t kereken elutasítja.
elutasitja. Életüket
Eletiiket és
es va-
foak áldozni,
gyonukat foák aldozni, hogy meghiúsítsák
meghi sitsak gyakorlati
megvalesitasat. Erre ösztönzik
megvalósítását. esztenzik őket
6ket országuk
orszaguk törvényei,
tervenyei,
eppen ama Forradalom idején
melyeket éppen idejen alkottak, melyre
nevevel visszaélő
a nevével visszael6 társaság
tarsasag a kitalált
kitalalt jogok védelmében
vedelmeben
hivatkozik.

'" Dr. Price: Discourse on the Love

Lave of our Country, 34. o.

98
 Az 1688-as forradalomról
A1 forradalomrel való
vale elmélkedéseik
elmellcedeseik során
soran az
Old Jewry úriembereinek
ariembereinek szemét
szemet annyira elhomályosítja,
elhomalyositja,
5 szívét
szivet is teljesen betölti
betelti az Angliában
Angliaban negyven éwel
evvel ko-
rabban lezajlott forradalom, illetve a legutóbbi
rábban legutebbi francia
összekeverik a harmat.
forradalom, hogy folyton esszekeverik hármat. Felet-
tébb
tebb szükséges,
sziikseges, hogy szétválasszuk
szetvalasszuk azt, amit ők
6k összeza-
essze2a-
Tevelyg6 képzeletükbe
varnak. Tévelygő kepzeletiikbe kell idéznünk
idezniink az általuk
altaluk is
tisztelt forradalom törvényeit,
torvényeit, hogy megismerhessék
megismerhessek való-
vale-
di elveit. Ha bárhol
barhol nyomára
nyomara bukkanhatunk az 1688-as
forradalom elveinek, úgy egy ez a Jogok Nyilatlcozata"
NyiZatk0zata24 nevű
nevii
rendelkezesben lesz. Ebben az igen bölcs,
rendelkezésben belcs, józan
jezan és
es meg-
jogaszok és
fontolt nyilatkozatban, amelyet nagy jogászok es nagy ál-
al-
lamferliak fogalmaztak meg, nem pedig forrófejű
lamférliúk forrefejii és
es ta-
pasztalatlan rajongók,
rajongek, egyetlen szó
sze sem esik arról,
arrel, egyet-
celzas sem történik
len célzás tertenik arra, hogy általános
altalanos jogunk lenne
,,megvalasztani saját
„megválasztani sajat kormányzóinkat;
kormanyzoinkat; kötelességük
ketelessegiik elha-
nyagolasa esetén
nyagolása eseten elbocsátani
elbocsatani őket;
6ket; és
es kormányzatot
kormanyzatot alkot-
enmagunk számára.”
ni önmagunk szamara.”
A Jogok Nyilatkozata (Vilmos és es Mária
Maria I. parlament-
je, 2. iilesszak,
ülésszak, 2. cikkely) alkotmányunk
alkotmanyunk sarokköve,
sarokkeve, mely
meger6sittetett, megmagyarázatott,-,
megerősíttetett, megmagyarazatottn tökéletesíttetett
tekeletesittetett éses
örökre lefektettetettw”
alapelveiben erekre Úgy nevezik, ,,ter-
lefektettetett*.75I'Jgy ,,tör-
veny
vény az alattvalek
alattvalók jogainak kinyilvanitasara
kinyilvánítására es és a korona
oreklésének
öröklésének meghatarozasw-a.”
meghatámzására." Meg Megfigyelhetjük,
gyelhetjiik, hogy a
jogok es
és az erekles
öröklés egyetlen testben nyer meghatarozast,
meghatározást,
s elvalaszthatatlanul
elválaszthatatlanul esszefonedik.
összefonódik.
Nehany
Néhány evvel
éwel ezen id6szak
időszak utanután ajabb
újabb alkalom ade-adó-
dott a kiralyvalasztasi
királyválasztási jog ervenyre
érvényre juttatasara.
juttatására. Miutan
Miután
lathate
látható volt, hogy Vilmos
Vihnos kiraly
király esés Anna hercegn6,
hercegnő, majd
kiralyn6
királynő nem hagy maga utan után utedokat,
utódokat, a korona öröklé-
erekle-
senek és
sének es a népi
nepi szabadságjogok
szabadsagiogok biztosítékainak
biztositekainak az ügye
iigye
ismet a törvényhozás
ismét tervenyhozas elé
ele került.”
keriilt.26 Tettek-e e második
masodik al-
bármilyen intezkedest,
kalommal barmilyen intézkedést, hogy az Old Jewry ha-
mis forradalmi elvei alapján
alapjan alkossanak a koronával
koronaval kap-
tervenyeket? Nem. Azokat az elveket követték,
csolatos törvényeket? kevettek,
amelyek a Jogok Nyilatkozatát
Nyilatkozatat uralták,
uraltak, miközben
mikezben na-
pontossaggal jelölték
gyobb pontossággal jeleltek meg azokat a személyeket,
szemelyeket,
protestans ágon
akik a protestáns agon öröklésre
ereklesre következnek.
kevetkeznek. Ez a tör-ter-
veny, ugyanezen politika jegyében,
vény, jegyeben, szintén
szinten egyazon jog-

99
szabályban
szabalyban foglalta össze
essze szabadságainkat
szabadsagainkat és
es a trón
tren örök-
erek-
letességét.
letesseget. Kormányzóink
Kormanyzeink megválasztásának
megvalasztasanak joga helyett
azt jelentették
jelentettek ki, hogy ezen ág
ag (az I. Jakabtól
Jakabtel származó
szarmaze
protestáns
protestans ág)
ag) örõklése
iiroklése különlegesen
kiilenlegesen fontos ,,a birodalom
békéje,
bekeje, nyugalma és es biztonsága
biztonsaga szempontjából”,
szempontjabel”, s ugyan-
ennyire fontos, hogy „fenntartsuk
,,fenntartsuk ezen ág ag biztonságos
biztonsagos
orcikletességét, hogy az alattvalók
örökletességét, alattvalek bízvást
bizvast számíthassanak
szarnithassanak
megvédelmezésükre.”
megvedelmezesiikre.” Mindkét
Mindket törvény,
terveny, melyben a forra-
dalmi politika csalhatatlan és es biztos ítéletű
iteletii bölcsei
belcsei szólal-
szelal-
kormanyzevalasztasi jog"
nak meg, ,,a kormányzóválasztási jog” légből
legb6l kapott, ha-
zug eszméjének
eszmejenek felkarolása
felkarolasa helyett azt bizonyítja,
bizonyitja,
ellentetes volt a nemzet szelleme azzal, hogy
mennyire ellentétes
kenyszerhelyzetet jogszabállyá
egy kényszerhelyzetet jogszaballya változtasson.
valtoztasson.
ketsegbe vonni, hogy a forradalom idején,
Nem lehet kétségbe idejen,
király személyében, kis mertekben
Vilmos kiralyszemelyeben, mértékben esés ideiglene-
eltertiink a szabályos
sen eltértünk szabalyos örökletesség
erekletesseg szigorú
szigor rendjétől;
rendjet6l;
jogtudomany minden igaz elve ellene szól
a jogtudomány szel azonban an-
tetelt gyártsunk
nak, hogy tételt gyartsunk egy különleges
killenleges esetben hozott,
szemelyre vonatkozó
s egy bizonyos személyre vonatkozo törvényből.
tervenybe'l. Privilegi-
exempium.” Ha valaha volt olyan idő,
um non transit in exemplum.” id6,
mely kedvezett azon elv bevezetésének,
bevezetesenek, hogy csak a nép nep
altal választott
által valasztott király
kiraly törvényes,
tervenyes, akkor a forradalom kora
ketsegkiviil az volt. Hogy akkor nem történt
kétségkívül tertent meg, az an-
nak a bizonyítéka,
bizonyiteka, hogy a nemzet véleménye
velemenye szerint soha
nem szabad megtörténrıie.
megtertennie. Nincs, aki oly teljességgel
teljesseggel já- ja-
ratlan.lenne történelmünkben,
ratlan.lerme tertenelmiinkben, hogy ne tudná: tudna: a parla-
mindkét part
mentben mindket párt tebbsege
többsége oly kevesse
kevéssé rokonszenve-
zett barmivel,
bármivel, ami csak emlekeztet
emlékeztet is erre az elvre, hogy
az elarvult
elárvıılt koronat
koronát el6szer
először nem is az oraniai
orániai herceg feje-fejé-
re szandekoztak
szándékozták helyezni, hanem felesege,felesége, Maria,
Mária, Jakab
kiraly
király leanya
leánya fejere,
fejére, aki e kiraly
király legid6sebb
legidősebb olyan gyerme-
ke volt, akit ketseget
kétséget kizarean
kizáróan annak ismertek e133“ el.2,B` Una-
lomig koptatott tertenetet
történetet ismetelnenk,
ismételnénk, ha felideznenk
felidéznénk
mindama keriilmenyeket,
körülményeket, amelyek azt mutatjak,mutatják, hogy
Vilmos kiraly
király elfogadasa
elfogadása resziikr6l
részükről nem tenyleges
tényleges valasz-
válasz-
tas
tás volt; hanem mindazok szamara,
számára, akik nem kivantak
kívánták Ja-
kab kiraly
király visszatereset,
visszatérését, sem azt, hogy az orszagot
országot vere-
vérö-
zen
zön arassza
árassza el, vallasuk,
vallásuk, tervenyeik
törvényeik es
és szabadsaguk
szabadságuk pedig
ugyanazon veszedelemnek legyenek kiteve,
kitéve, amelybel
amelyből ep-
ép-

100
pen csak megmenekiiltek, szükséges
sz kséges cselekedet volt, még-
meg-
pedig a szükségszerűség
sziiksegszeriiseg legszorosabban vett erkölcsi
erkelcsi ér-
er-
telmében.
telmeben.
Érdemes
Erdemes megfigyelni,
meg gyelni, hogy éppen
eppen abban a törvényben,
tervenyben,
amelyben a parlament egy időre,
id6re, s egyetlen esetben eltá-
elta-
volodott az örökletesség
erekletesseg szigorú
szigore rendjétől,
rendjetel, egy olyan ural-
kodó javára,
kodo javara, aki nem közvetlenül
kezvetleniil következett
kevetkezett az örökletes
erekletes
ágon,
égon, bár
bar ehhez igen közel
kezel állt,
allt, milyen álláspontot
allaspontot foglalt
el e kényes
kenyes kérdésben
kerdesben Lord Somers”, aki a Jogok Nyilat-
nevű tervenyjavaslatot
kozata nevii törvényjavaslatot kidolgozta. Erdemes
Érdemes meg
megfi--
férfiú és őt követő törvényhozók
gyelni, hogy ez a nagy fer ii es az 6t kevet6 tervenyhozek
szóvirágokkal kend6zik
milyen szeviragokkal kendőzik el a folytonossag
folytonosság ideigle-
megszakadasat; közben
nes megszakadását; kezben pedig hangsúlyozzák,
hangs lyozzak, dédel-
dedel-
es a lehető
getik és lehet6 leobban kihasználják
kihasznaljak mindazt, ami eb-
kenyszeriisegbel meghozott törvényben
ben a kényszerűségből tervenyben alátárnaszt-
alatarnaszt-
erekletesseg elvét.
ja az örökletesség elvet. Felhagyván
Felhagyvan a parlamenti törvé-
terve-
nyek száraz
szaraz felszólító
felszelite módjával,
medjaval, a lordok
lordokesés a közrendűek
kezrendiiek
jambor törvényhozói
jámbor tervenyhozei fohászba
fohaszba fognak, s kijelentik, hogy
,,csodas gondviselésnek,
„csodás gondviselesnek, s Isten e nemzettel szembeni ke-
jeindulatanak [tulajdonítják],
gyes jóindulatának [tulajdonitjak], hogy megőrizte
meg6rizte az em-
litett felségek
lített felsegek királyi
kiralyi személyét,
szemelyet, hogy szerencsével
szerencsevel ural-
kodjzlnak fzızmınk
ıwajzlazır felettiink õsziız
e'seik „õ„ja„,
tronjan, „mien
amiert szívük
sziviik mõıyezõı
melyere'l
fakade legalázatosabb
fakadó legalazatosabb hálájuknak
halajuknak és
es dícséretüknek
dicseretiiknek adnak
kifejezest.”3° -— A törvényhozók
kifejezést."3° tervenyhozek szeme
szemei előtt
e_l6tt nyilván
ny-ilvan Er-
zsebet királynő
zsébet kiralyn6 első
els6 parlamentjének
parlamentjenek 3. cikkelye'
cikkelye‘ és
es I. Ja-
kab első
els6 parlamentjének
parlamentjenek 1. cikkelye lebegett, amelyek
egyarant szilárdan
egyaránt szilardan kiállnak
kiallnak a korona örökletes
erekletes jellege
mellett; sok helyen pedig csaknem szósze szerinti pontosság-
pontossag-
kevetik a hálaadás
gal követik halaadas azon kifejezési
kifejezesi formáját
formajat is, amely
ezekben a régi
regi megerősítő
meger6sit6 törvényekben
tervenyekben találhatók.
talalhatek.
kiraly törvényében
Vilmos király tervenyeben a két
ket kamara nem hálálko-
halalko-
kedvez6 alkalomért,
dik Istennek a kedvező alkalomert, hogy élhetnek
elhetnek a kor-
manyzek megválasztására
mányzók megvalasztasara vonatkozó
vonatkoze jogukkal, még
meg ke-
vesbe,
vésbé, hogy a valasztast
választást a koronazas
koronázás egyetlen jogcimévé
jogcíméve'
tehetik. Gondviselésszerű
Gondviselesszerii menekülésnek
menekiilesnek tekintették,
tekintettek,
hogy olyan helyzetben vannak: amennyire lehetséges,
lehetseges, en-
nek még
meg a látszatát
latszatat is elkerülheti.
elkeriilheti. Körültekintő
Keriiltekint6 politiká-
politika-
ból szőtt
bel sz6tt fmommívű
fmommivii fátyollal
fatyollal lepleztek minden olyan kö- ke-
riilmenyt, amely aláássa
rülményt, alaassa azokat a jogokat, amelyeket az

101
erekles kiigazított
öröklés kiigazitott rendjében
rendjeben meg szándékoztak
szandekoztak tartani,
illetve amely a jövőben
jeve'ben precedenssel szolgálna
szolgalna ahhoz,
hogy az akkor általuk
altaluk örökre
erekre lefektetett elvektől
elvekt6l eltérje-
elterje-
nek. Ennek megfelelően,
megfelel6en, hogy ne ernyesszék
ernyesszek el királysá-
kiralysa-
gnk
guk izrnait, s hogy megőrizzék
meg6rizzek a szoros ragaszkodást
ragaszkodast őse-
6se-
ik szokásaihoz,
szokasaihoz, amint azok MáriaMaria királynő*
kiralyn6* és es Erzsébet
Erzsebet
királynő
kiralyn6 jogszabályaiban
jogszabalyaiban meelermek,
meelennek, a következő
kevetkez6 cik-
kelyben őfelségeikre
6felsegeikre ruházzák
ruhazzak a koronához
koronahoz tartozó
tartoze
összes
esszes felséogokat,
felseogokat, kijelentve, hogy „azok
,,azok a legteljesebb
iegteljesebb
mértékben,
mertekben, jogosan és es tökéletesen
tokeletesen rájuk
rajuk ruháztattak,
ruhaztattak, ben-
niik testesiilnek
nük testesülnek meg, egyesiilnek
egyesülnek és hozzájuk tartoznak.”
es hozzajuk
következő cikkelyben a koronara
A kevetkez6 koronára tamasztott
támasztott barmilyen
bármilyen
jogcírnből szarmazhate
hamis jogcimbel származható kerdes
kérdés megel6zesere
megelőzésére kije-
hagyományos
lentik (itt is tiszteletben tartva a nemzet hagyomanyos
nyelvezetet, valamint hagyományos
nyelvezetét, hagyomanyos politikáját,
politikajat, s akárha
akarha
szertartaskenyvbe'l szajkóznák
valami szertartáskönyvből szajkeznak Erzsébet
Erzsebet és
es Jakab
korabbi törvényeinek
korábbi tervenyeinek szövegét),
szeveget), hogy ,,Isten színe
szine előtt,
el6tt, a
egysege, békéje
nemzet egysége, bekeje és
es nyugalma teljes mértékben
mertekben az
OROKLES bizonyosságának
ÖRÖKLÉS bizonyossaganak megőrzésén
meg6rzesen múlik.
m lik.
Tudtak, hogy ha kételyeket
Tudták, ketelyeket hagynak az öröklés
erekles jogcí-
jogcI-
me felől,
fel6l, az túlságosan
talsagosan is a választás
valasztas látszatát
latszatat keltené;
keltene; s
valasztas végzetes
hogy a választás vegzetes lenne a nemzet ,,egységére,
,,egysegere, bé-
be-
kejere és
kéjére es nyugalmára”
nyugalmara” nézve,
nezve, melyeket nem utolsóutolse szem-
pontként
pontkent kezeltek. Hogy e célokról celokrel gondoskodjanak, s
hogy örökre
erekre kizárják
kizarjak a „kormányzóink
,,kormanyzeink megválasztására
megvalasztasara
venatkoze jog” Old Jewry-doktrínáját,
vonatkozó Jewry—doktrinajat, egy olyan cikkely
kevetkezik, amely az Erzsébet
következik, Erzsebet királynő
kiralyn6 korábbi
korabbi törvényé-
tervenye-
b6l átvett
ből atvett igen fennkölt
fennkelt fogadalmat tartalmazza, a leg-
fennkeltebb fogadalmat, amelyet valaha tettek vagy te-
fennköltebb
vér szerinti erekletesseg
hetnek a ver örökletesség mellett, s a lehet6
lehető leg-
fennkeltebb visszautasítását
fennköltebb visszautasitasat azoknak az elveknek, ame-
tarsasag nekik tulajdonít.
lyeket e társaság tulajdonit. ,,Az egyházi
egyhazi éses világi
vilagi
főrendek es
f6rendek és a kezrendiiek
közrendűek valamennyi fent emlitett említett sze-
mely nevében
mély neveben alázatosan
alazatosan és es hűségesen
hiisegesen örökre
erekre alávetik
alavetik
enmagukat, örököseiket
önmagukat, éireikeseiket és leszáımazottaikat;
leszarmazottaikat; s híven
hiven meg-
igerik, hogy leobb képességeik
ígérik, kepessegeik szerint fogják
fogjak a nevezett

' Mária
Maria I. parlamentje, 3. üléssszak,
iilessszak, 1. cikkely.

102
felsegeket és
felségeket es a korona itt lefektetett korlátozását
koriatozasat támo-
tamo-
gatni, védelmezni,
vedelmezni, s mellette kitartani”, stb. stb.
Olyan távol
tavol áll
all az igazságtól,
igazsagtel, hogy a Forradalom által
altal
jogot szereztünk
szereztiink királyaink
kiralyaink megválasztására,
megvalasztasara, hogy ha ko-
rábban
rabban birtokoltunk is volna ilyen jogot, akkor az angol
nemzet ez alkalommal ünnepélyesen
iinnepelyesen örökre
erekre lemondott
róla és
rela es megtagadta saját
sajat maga és
es utedai nevében.
utódai neveben. Ezek
büszkélkedhetnek saját
az urak biiszkelkedhetnek sajat whig”
Whig“ eszméikkel,
eszmeikkel, ahogy
nekik tetszik; én
en soha nem kivantarn
kívántam hogy jobb whignek
tartsanak Lord Somersnél;
Somersnel; vagy hogy jobban értsem
ertsem a
Forradalom elveit azoknál,
azoknal, akik végı`ehajtották;
vegrehajtottak; vagy hogy
Nyilatkozatabel olyan rejtelmeket olvassak ki,
a Jogok Nyilatkozatából
amelyek ismeretlenek voltak azok előtt,
el6tt, akiknek magával
magaval
ragade stílusa
ragadó stilusa belevéste
beleveste rendeleteinkbe és es szívünkbe
sziviinkbe is e
terveny szavait s szellemét.
halhatatlan törvény szellemet.
ere'be'l és
Igaz, hogy az erőből es az alkalomból
alkalombel merített
meritett hata-
segitsegevella nemzet abban az időben
lom segítségévelıa id6ben bizonyos ér-er-
valaszthatta meg, milyen módon
telemben szabadon választhatta medon tölti
telti
trent; de 'csak
be a trónt; ‘csak annyira állott
allott szabadságában
szabadsagaban így
igy tenni,
amennyire akár
arnennyire akar teljesen eltörölhették
elterelhettek volna a monarchi-
at, s alkotmányunk
át, alkotmanyunk minden egyéb
egyeb részét
reszet is. Érezték
Ereztek azon-
ban, hogy effajta merész
meresz változtatásokra
valtoztatasokra nem terjed ki
megbízatásuk.
megbizatasuk. Valóban
Valeban nehéz,
nehez, talán
talan lehetetlen pontosan
körülhatárolni
keriilhatarolni a parlament altal
által akkor gyakorolt legfőbb
legfe'bb
hatalom elvont értelemben
ertelemben vett hataskeret;
hatáskörét; teljesen ért-
ert-
het6ek azonban, s teljes mértékben
hetőek mertekben kötelezőek
ketelez6ek az állam-
allam-
ban bármilyen
barmilyen néven
neven éses jogcímen
jogcimen gyakorolt autoritás
autoritas bir-
nezve azon erkölcsi
tokosaira nézve erkelcsi hatáskör
hatasker korlátai,
korlatai, amely
meg a vitathatatlanabbul
még v'itathatatlanabbul szuverén
szuveren hatalmak esetében
eseteben is
aláveti
alaveti a pillanatnyi akaratot az állandó
allande értelemnek,
ertelemnek, a hit,
az igazságosság és a megfontoltsag
igazsagossag es megfontoltság szilárd
szilard alapelveinek.
A lordok házának
hazanak például
peldaul nincs
nines erkölcsi
erkelcsi felhatalmazása
felhatalmazasa
arra, hogy feloszlassa az alsóházat;
alsehazat; sőt
s6t még
meg arra sincs,
sines,
hogy önmagát
enmagat feloszlassa,vagy ha kedve tartja, lemondjon
királyság tervenyhozasaban
a kiralysag törvényhozásában vale
való reszere'l.
részéről. Noha a kiraly
király
lemondhat a saját
sajat maga nevében,
neveben, nem mondhat le a mo-
narchia nevében.
neveben. Ugyanilyen erős,
er6s, vagy még
meg erősebb
er6sebb in-
dokok alapján
alapjan az alsóház
alsehaz sem utasíthatja
utasithatja vissza a hata-
lomból
lombel kivett részét.
reszet. A társadalom
tarsadalom megállapodása
megallapodasa és
es

103
egyezsege, amely általában
egyezsége, altalaban az alkotmány
alkotmany nevet viseli, tilt-
ja az ilyen jogsértést
jogsertest és
es jogfeladást.
jogfeladast. Az állam
allam alkotórészei
alkotereszei
kötelesek
ketelesek megtartani nyilvánosan
nyilvanosan adott szavukat egymás-
egymas-
sal, s mindazokkal szemben, akiknek komolyabb érdeke erdeke
fűződik
f|’iz6dik egyezményükhöz,
egyezmenyiikhez, mint ahogy az egészegesz államnak
allamnak
is meg kell tartania szavát
szavat az egyes közösségekkel
kezessegekkel szem-
ben. Máskülönben
Maskiilenben hamar összekeverik
esszekeverik a hatáskört
hataskert a ha-
talommal, s nem marad egyéb
egyeb törvény,
terveny, mint a fölényben
felenyben
lévő
lev6 akarata. Ezen elv alapján
alapjan a trón
tren mindig is úgy
egy örök-
erek-
lődött, ahogyan ma, tehát
l6dett, tehat törvényes
tervenyes vér
ver szerinti örökle-
erekle-
Íesség útján: a terveny
tesseg etjan: törvény a gregirendben
régirendben a közjog
kezjog volt, az új-
ej-
irott jog, mely maga is a közjog
ban pedig az írott kezjog elvei szerint
mifkedik:
mûködik: a lenyegen
lényegen nem valtoztat,
változtat, csak a medot
módot szaba-
szabá-
lyozza es a szemelyeket
és személyeket jelölijeleli ki. A jog e ket
két formaja
formája azo-
er6vel bír,
nos erővel bir, s egyenlő
egyenl6 tekintélyből
tekintelybel származik,
szarmazik, amelyaz
arnelyaz
allam közös
állam kezes megegyezéséből,
megegyezesebel, eredeti szerződéséből,
szerz6desebe'l, com-
mum’ sponsione reipublicaeu
muni reipubiicaen fakad, s mint ilyen, egyfor-
man kötelező
mán ketelez6 erejű
erejii a királyra
kiralyra éses a népre,
nepre, mindaddig,
amig a feltételeket
amíg felteteleket betartják
betartjak éses egyazon államban
allamban élnek.
elnek.
belebonyoledni a metafizi-
Ha nem hagyjuk magunkat belebonyolódni meta zi-
okoskodas útvesztőıbe,
kai okoskodás tveszt6ibe, távolról
tavolrel sem lehetetlen össze-
essze-
szabalyt az alkalmankénti
egyeztetni a lefektetett szabályt alkalmankenti eltérés-
elteres-
sel; kormányzatunkban
kormanyzatunkban a leszármazás
leszarmazas szerinti örökletes-
erekletes-
seg elvének
ség elvenek szentségét
szentseget az alkalmazásában
alkalmazasaban végszükség
vegsziikseg
eseten való
esetén vale változtatás
valtoztatas szabadságával.
szabadsagaval. De még
meg ilyen szél-
szel-
sőséges esetben is (amennyiben jogaink mércéjéül
s6seges mercejeiil a For-
radalom idején
idejen való
vale gyakorlásukat
gyakorlasukat tesszük
tessziik meg) a változ-
valtoz-
tatasnak a hibás
tatásnak hibas részre
reszre kell korlátozódnia,
korlatozednia, arra a részre,
reszre,
mely a_ szükséges
sziikseges eltérést
elterest előidézte;
el6idezte; s ezt is anélkül
anelkiil kell
vegrehajtani, hogy miközben
végrehajtani, mikezben a társadalom
tarsadalom alapelemeiből
alapelemeibel
epitkezve újj polgári
építkezve polgari rend létrehozásán
letrehozasan fáradozunk,
faradozunk, fel-
bomlasztanánk a teljes polgári
bomlasztanank polgari és
es politikai testet.
A néminemű
neminemii változtatás
valtoztatas eszközeit
eszkezeit néikülöző
nelkiilez6 állam
allam
nem rendelkezik önmaga
enmaga megtartásának
megtartasanak eszközeivel.
eszkezeivel.
Ilyen eszközök
eszkezek híján
hijan még
meg azt is kockáztatja,
kockaztatja, hogy elveszíti
elvesziti
alkotmányának azt a részét,
alkotmanyanak reszet, amelynek megőrzésére
meg6rzesere pedig
a legbuzgóbban
legbuzgebban törekedett.
terekedett. A megtartás
megtartas és
es a kiigazítás
kiigazitas
elve erőteljesen
er6teljesen hatott a restauráció
restauracie és
es a forradalom vál-
val-
sagos időszakában,
ságos id6szakaban, amikor Anglia király
kiraly nélkül
nelkiil találta
talalta

104
magát. A nemzet mindkét
magat. mindket alkalommal elveszítette
elveszitette a köte-
kete-
lékeket, amelyek az ősi
lekeket, 6si épületet
epiiletet összetartották,
esszetartottak, mégsem
megsem
omlott össze
essze az egész
egesz szerkezet. Ellenkezőleg:
Ellenkezelegz mindkét
mindket
esetben újj életet
eletet leheltek a régi
regi alkotmány
alkotmany fogyatékos
fogyatekos ré-
re-
elemeken keresztül,
szeibe azokon az eleıneken keresztiil, amelyek nem szen-
vedtek károsodást.
karosodast. Megtartották
Megtartottak ezeket a régi
regi alkotóré-
alkotere-
szeket pontosan olyannak, amilyenek azelőtt
a2.el6tt voltak, hogy
a helyreállított
helyreallitott részt
reszt houájuk
hozzajuk igazíthassák.
igazithassak. Az ősi
6si szerve-
zett rendeken keresztül
keresztiil cselekedtek, megtartvárı
megtartvan régi
regi
szervezeti formájukat,
formajukat, nem pedig a szétszórt
szetszert nép
nep szerves
molckulai által.
molekulái altal. A szuverén
szuveren törvényhozás
tervenyhozas talán
talan soha más-
mas-
kor nem tanúsított
taniisitott olyan gyengéd
gyenged figyelmet
gyelmet a brit alkot-
manypolitika eme alapelve iránt,
mánypolitika irant, mint a forradalom ide-
jen, amikor eltért
jén, eltert a vér
ver szerintiörökletesség
szerintiierekletesseg egyenes ágá-
aga-
tól.
tel. A korona némiképp
nemikepp elkerült
elkeriilt arról
arrel az ágról,
agrel, amelyen
erekl6dett; de azfúj
eddig öröklődött; az,i1j ág
ag ugyanabból
ugyanabbel a famíliából
fam iabel
szarmazik. Továbbra
származik. Tovabbra is az örökletes
erekletes leszármazás
leszarmazas ága
aga volt,
ugyanazon vér
ver örökletes
erekletes leszármazása,
leszarmazasa, de a protestantiz-
mus kikötésével
kiketesevel megtoldva. Amikor a törvényhozás
tervenyhozas meg-
valtoztatta az irányt,
változtatta iranyt, de megőrizte
meg6rizte az elvet, jelét
jelet adta an-
sertheletlennek tartja.
nak, hogy az elvet sértheletlennek
ereklesi törvények
Az öröklési tervenyek már
mar a régi
regi időkben,
ide'kben, sokkal a
forradalom kora előtt
el6tt megengedték,
megengedtek, hogy ezt az elvet bi-
mertekig módosítsák.
zonyos mértékig medositsak. Valamivel a hódítás
heditas után
utan
nagy kérdések
kerdesek merültek
meriiltek fel az örökletes
erekletes leszármazás
leszarmazas jog-
elveivel kapcsolatban.
kapesolatban. Kétségessé
Ketsegesse vált,
valt, vajon a per capita
erekes vagy a per stirpes örökös
örökös erekes következzék”
kevetkezzek” de akár
akar a
per capita örökös
erekes engedett,
engedelt, amikor az öröklés
erekles per stirpes
módon következett
medon kevctkezett be, akár
akar a katolikus örökös
erekes állt
allt félre,
felre,
mid6n a protestáns
midőn protestans örökös
erekes részesült
reszesiilt előnyben,
el6nyben, az örökle-
erekle-
tesseg elve e lélekvándorlások
tesség lelekvandorlasok során
soran mindvégig
mindvegig halhatat-
lan maradt - multosque per annos stat foıruna
fortuna domus et
avi numerantur avorum.3"
avorum.“ Ez E2 a szelleme alkotmányunk-
alkotmanyunk-
palyajan, hanem minden forradalma
nak, nemcsak rendes pályáján,
idejen is. Bárki
idején Barki jött,
jett, bárhogyan
barhogyan is jött,
jett, akár
akar törvényesen,
tervenyesen,
akár erőszakkal
akar er6szakkal szerezte meg a trónt, a
trent, ver vér szerinti örök-
er6k-
letesseget
letességet vagy fenntartottak,
fenntartották, vagy iijra bevezettek.
újra bevezették.
Az urak a Forradalmak Társaságában
Tarsasagaban semmi egyebet
nem látnak
latnak meg az 1688. évi
evi forradalomból,
forradalombel, mint az al-

105
kotmánytól való
kotmanytel vale elhajlást;
elhajlast; összetévesztik
esszetevesztik az elvtől
elvte'l való
vale el-
távolodást
tavolodast az elwel.
elvvel. Keveset törődnek
ter6dnek doktrínájuk
doktrinajuk nyil-
vánvaló
vanvale következményeivel,
kevelkezmenyeivel, pedig be kell látniuk,
latniuk, hogy az
az ország
orszag fennálló
fennalle intézményei
intezmenyei közül
keziil kevésnek
kevesnek a kezében
kezeben
hagy meg tényleges
tenyleges hatalmat. Ha egyszer elfogadunk egy
ilyenigazolhatatlan elvet, mármint
marmint hogy a választott
valasztott ural-
kodó kivetelevel
kode kivételével egyetlenegy sem törvényes,
tervenyes, akkor a kép-
kep-
zeletbeli választás
valasztas kora előtti
el6tti fejedelmek egyetlen törvé-
terve-
nye sem lehet érvényes.
ervenyes. Vajon az a szándéka
szandeka ezeknek az
elméletgyártóknak,
elmeletgyarteknak, hogy utánozzák
utanozzak elődeiket,
el6deiket, akik kivon-
szoltak régi
szolták regi uralkodóink
uralkodeink tetemét
tetemet sírboltjuk
sirboltjuk békéjéből?
bekéjebel? Az
celjuk, hogy visszamenőleg
a céljuk, visszamene'leg bemocskolják
bemocskoljak és
es alkalmat-
lanna nyilvánítsák
lanná nyilvanitsak mindazokat a királyokat,
kiralyokat, akik a forra-
dalom előtt
el6tt uralkodtak, s így
igy a folyamatos bitorlás
bitorlas szé-
sze-
gyenfoltjaval szennyezzék
gyenfoltjával szennyezzek be Anglia trónját?
trenjat? Arra készül-
kesziil-
hatalytalanitsak, megsemmisítsék
nek, hogy hatálytalanítsák, megsemmisitsek vagy kétség-
ketseg-
vonjak királyaink
be vonják kiralyaink hosszú
hossze sorának
soranak jogcímével
jogcimevel együtt
egyiitt az
irott jognak azt a hatalmas corpusát,
írott corpusat, amelyet azok idején
idejen
trónbitorlóként kezelnek? Hogy
alkottak, akiket most trenbitorlekent
semmisse teszik a törvényeket,
semmissé tervenyeket, amelyek szabadsáo-
szabadsao-
nezve felbecsülhetetlenül
gainkra nézve felbecsiilhetetleniil értékesek
ertekesek - legalább
legalabb
annyira, mint azok, amelyeket a forradalom kora óta eta sza-
vaztak meg? Ha a királyoknak,
kiralyoknak, akik nem népük
nepiik választá-
valaszta-
sanak köszönhették
sának keszenhettek koronájukat,
koronajukat, nem álltallt jogában
jogaban törvé-
terve-
mive lesz a de tallagio non concendendo
nyeket alkotni, mivé
terveny? -— a Jogok Kérvénye? -— a habeas corpus tör-
törvény? ter-
vény?35 Azt akarjak
veny?35 akarják az emberi jogok új ej tudorai állítani,
allitani,
II. Jakab király,
hogy Il. kiraly, aki mint vér
ver szerint következő
kevetkez6 sze-
mely lépett
mély lepett a trónra,
trenra, az öröklés
erekles akkoriban megszorítás
megszoritas
nelkiili szabályainak
nélküli szabalyainak megfelelően,
megfelel6en, nem volt minden tekin-
tervenyes királya
tetben törvényes kiralya Angliának,
Anglianak, mielőtt
miel6tt elkövette
elkevette azo-
értelmeztek a koronarel
kat a tetteket, amelyeket jogosan ertelmeztek koronáról
vale lemondásként?
való lemondaskent? Ha nem volt az, bizony sok fáradsá-
faradsa-
megtakarithattak volna a parlamentben abban az idő-
got megtakaríthattak id6-
emleket az urak most ünneplik.
ben, amelynek emlékét iinneplik. Jakab ki-
raly azonban megfelelő
rály megfelel6 jogcímmel
jogcimmel rendelkező
rendelkez6 rossz ki-
raly volt, nem pedig trónbitorló.
rály trenbitorle. Azok az uralkodók,
uralkodek, akik
annak a parlamenti törvénynek
tervenynek az értelmében
ertelmeben léptek
leptek
trenra, amely a protestáns
trónra, protestans Zsófia
Zse a választófejedelem
valasztefejedelem

106
asszonyra“ és
asszonyrax es utódaira
utedaira ruházta
ruhazta a koronát,
koronat, ezt éppúgy
epp gy az
örökletesség jogán
erekletesseg jogan tették,
tettek, mint Jakab kiraly.
király. A tronrale-
trónralé-
pésekor ervenyes
pesekor érvényes tervenyekneki
törvényeknek megfelel6en
megfelelően erekelte
örökölte a
koronát; s a braunschweigi hazbel
koronat; házból vale
való hercegek
hereegek sem va- vá-
lasztas tjan jutottak hozza,
lasztás útján hozzá, hanem azoknak a tervenyek-
törvények-
értelmében, amelyek a protestans
nek az ertelmeben, protestáns erekletesseg
örökletesség
való trenralepesiik
szerint vale trónralépésük idejen
idején ervenyben
érvényben voltak —-
remélem kie1egit6en
mint, remelem kielégítően bemutattam.
törvényt, amely a kiralyi
A tervenyt, királyi csaladot
családot az ereklesre
öröklésre kije-
lölte, Vilmos kiraly
lelte, király XII. esés XIII. parlamentje hozta.” E
terveny
törvény el6irasai
előírásai esszeketnek
összekötnek ,,benniinket,
,,bennünket, utodainkat
utódainkat esés
leszarrnazottainkat
Ieszármazottainkat veliik,velük, utodaikkal
utódaikkal es és lesza:mazottaik-
Ieszánnazottaík-
kal,” a protestans
protestáns hazzal
házzal az ide'k
idők vegezeteig,
végezetéig, ugyanazok-
kal a szavakkal, amelyekkel a Jogok Nyqilatkozata
Nyilatkozata Vilmos
kiraly
király esés Maria
Mária kiralyn6
királynő erekeseivel
örököseivel keiette
köt`ötte essze
össze sorsun-
kat. Igy
Így a terveny
törvény egyarant
egyaránt biztositja
biztosítja a korona es és az al-
ál-
lampolgari
lampolgári hiiseg
hűség erekletesseget.
örökletességét. Milyen alapon utasit- utasít-
hatta volna vissza ñnnyásannnyasan a tervenyhozas
törvényhozás azt a kitiino
kitűnő
II

es
és b6seges
bőséges valasztekot,
választékot, melyet a sajat saját orszagunk
országunk kinalt,
kínált, s
kutathatott volna idegen felden földön idegen fejedelemasszony
utan,
után, kinek meheb6l
méhéből nyerte jogcimet
jogcímét jeve'beli
jövőbeli uralkode-
uralkodó-
ink sora emberek millieinak
millióinak hossz
hosszú id6n
időn keresztiil
keresztül vale
való
kormányzására, ha nem egy olyan rendszer letrehorasat
kormanyzasara, létrehozását
celze
célzó alkotmanypolitika
alkotmánypolitika alapjan,
alapján, mely biztositja
biztosítja a nepi
népi va-
vá-
lasztast
lasztást erekre
örökre kizare
kizáró erekletesseget?
örökletességet?
A Vilmos kiraly
király XII. esés XIII. parlamentje altal
által az
öröklésró'l hozott terveny
ereklesrel törvény Zse
Zsófiaa hercegn6t
hercegnőt jelelte
jelölte ki,
hogy kiralyaink
királyaink orokosodésénekforrrisa
örökõsödésénekforrása esés gyekere
gyökere legyen,
s nem egy olyan hatalom atmeneti
átmeneti kezelejekent
kezelőjeként szerzett
erdemeiert,
érdemeiért, amelyet 6ő maga nemigen gyakorolhatott, s
tenyleg
tényleg nem is gyakorolt. Egy, s csakis egy okbel
okból esett rea
reá
a valasztas,
választás, azert,
azért, mert mint a tervenyben
törvényben all,
áll, ,,6meltesa-
,,őméltósá-
ga Zse
Zsófiaa hercegn6,
hercegnő, Harmover
Hannover valasztefejedelme
választófejedelme es és her-
cegn6je
cegnője leanya
leánya a nagy meltesag
méltóságú Erzsebet
Erzsébet hercegn6nek,33
hercegnőnekfs
Csehorszag
Csehország nehai
néhai kiralynejanak,
királynéjának, a mi boldog emlekii
emlékű I.
Jakab kiralyunk,
királyunk, szuverén urunk leanyanak,
leányának, s ezennel
ezennel kiki-
altatik
áltatik soron kevetkez6nek
következőnek a protestans
protestáns agon”
ágon” stb. stb.;
,,s a korona az 6 ő testenek
testének protestans
protestáns eréikeiseire szall-
örököseire fog száll-
ni.” A parlament hatarozata
lli.” határozata szerint Zse
Zsófiaa hercegne'
hercegnő re-ré-

107
 I .

z60I`
-BOI‘

-19;
-jo; 2E einroyiueuuoaq
eınıojziuıgıuıoıj ssriuoruoi
ssziuç/ugı uspari o ze Sgsrilgrpi
uopaıšão ãçsfijçıpj 59;
sg;
-911919
`°Pl919 In oq ‘>w11<>1ms
ZF 53011 '>l?110l!II? "P11°;9Js1vu.IBsns1_1que_;
UP110;9_J\;ı\Zu_IR_Srpıı_ıı;ue_; teqgu
reqgu
9O tuo_|ern£u;>)iuo
mojeınÁu9>juo iugri
nrgzfâc-Jo zv
ZV - 0,,,e
oweãbof uo[ıo1oq|r;Ă9|5`Š§`§
,o[ uo[1o1oq|r;}i9|5'9'§§
_-soıopjgıçp in-sis;
-sajopfgxo ruoısr ze‘"e]'E1'efe
zıfelöeje >|eu1;s"\;|>[o11[.q
ıjeuçsgjıjoıırq euoioq Euoıoıj eız moi,-
ÁŠoi|“
1i,=;qo1
ıçq:-Jı ‘oup:-nloion
*aup:-Dpj9A ueoluoseq
ımojuoseq st sg p|.n;q
pjıgq Bu! euı riÁãoqoq ‘urazsiq
“ıuozsrq [U911uıgu
Lonıue ‘>[§mo||eA
Lorime “ıjçııojjeıl ize
ıze eqeiea
eqejım 1-|p|e
ıjpje ‘uoqurazs
“uoqmozs sleugunig
sjuuçujjç [elites
jızınızs
-mjiıeuej lupin]
-nqneue; ıımıoj ewe
eine 8i,=:se8|ozs
Sçseâjozs BE equqtu
Eqıınıu ‘ipzuzgipi
'qeuzçıp £81; ,(39 Ifgq
uzq
'9l91IY
'9l91lY '1'?-'11‘-‘"3991
ÜWIÜRÜÜW >I91Z9l919>Il9
>f!11Z°l°19>ll° 39l91!ll?
5Fl91!ll? 1'l9“>l!>l9
)l9“>l!>ll? ‘>l9"l9'-Z9
'>l9“l9Z9
-@q19I!B!>i"-=iB1ez=-M
'90 l91!Fl3l?lW9Z9^ H9191?! 1l?lWPl >199"?
FIW'-W S9 S? L9153l
L91Á5'.1 .1 !l9q19l9Zd9>l
ll°fl19l9Zd9)l
£89
ÁB9 ‘>|au91ozs9u.|Jo1
'ıjauçıazsçuııoı S91|9[)[Q.lQ
soıopjoıo 1211010)]
euoıoıl 2E >|u1_1|a>|
ıjunjaıj oiouqop
aıçuıjop
-gm
-9A .lOZSXl§I[B[I?A
1ozsÁıi§qr:[eA ‘>|9p:-nnosolgq
'ıjgpoıjjosojoq 3 g $195991
`>{9ÁBa1 i;11epe|o]
çııvpepj U9[I|9IJ.I
uojıaıu
-anon] ogmgu Josgzamiopgm
-91193 8:-ıpıuçu ı9s9zauı|9p9A alouiarqo
ıpuraıqo ze zeãri >|um§ui;u11o>1
sjumíuçıuıoıj
-[e
-je riÁfioq
oq ‘guzeuqealie
'guzemjmjje 1-[eue[|e1|;
ıjeuejjeıç I.I.I9I.I
ıuau ioloired
iojoırçd dele dejeãof ol soriu
soziu
-gruoi
-çıuoı uapoii
uajı:-:A39o QIBA
9[ızA Z0l.[I}ll0.I0)[
zoqçuoıoıj eE miniıurıu ‘seizseiea
'sçızse[çA e 1o>|a£|iıoıpflj
-ouna
-sum ‘o19>|yi[om9u
'aıgııjyíjamgu iiosgpmpoisoiu
ıpsgpaıp:-nsauı Aueaiiq
Áuçmiq eme )[BSSI3I|I'llII
ıressıaınm
-1,21
-çı A Áâoqoq ‘mason
'uıaıpu Barn
Sam siosscnpo
ijgssoıpoãuauo ‘uIt,=!u]e1,r(|0_]
'uıçuıeıfljoj 119|:.-igw
ııgpgw
"191
`ı=~>J >i"°J
>ifl°J wants?
ıflaxvä
-0192
-ojçz B3?SS0llO1ti[O_]
eãçssouoııíjoj so
99 esi,z1i[iqe1s_>|eu\;e1
Esçırjrqıaısqeuıgeı iqqoi
rqqoı )|unAu1;u1
)|unÁıu;uı
-]0)[[B
-_ı,o>[|u 1-.; 9sso1op|91o IIBIBIIIBAUZ
ıgãgssaıajijgıg ırejeıremz BllO.IO)[
euoıoıj ems
e_,_s ‘>|n[1re1
'ıjnfımı >|ou
>|:.>u
-M9119 '19l1919‘ll1.1999ql9l
'_!I>l9119 flëı1=1=\iınS=>°qı°J "PQ?!P"'-“U
Hvqıalıfıwóı 9119""-9f
Qııvuu-af19ı°Z°>ı1°2S
19191911929
ıjunuıejry 'uoun_zzs
)[unm'e|{Y `uouJçzs >[n[11e1
ıjnfııeı 19d9>||o[
ı9d9)||9[ Bgse
Bçsvãjozs
lozs eE 1uiu1
ıuiuı mou
uıou
'ııpjçıjsoızrq 1-lun
‘1i;)[91gso1ziq ıjunfiçspeqezs ıugın s ‘1n9>|iuo[oJ9s
espeqezs Juiua “ıugqmojsıçs ãjpadipod
msn ‘1u9>[s13p[i,=z
men “ıuçıjsçpjç ‘iugalauerieq
'ıuçıjáuçııçq wonmon ‘iuoipiuglo
“ıuçıpíugjs ig1989889191
gssc-nal
-11919
-31919 soiiuorugi
ssÁu9A.ıo1 BUO.I0)[
euoıoıj V '1-|e11e1|e|e1
`)|E11eı|ç|ızı >[euseur[e1.n;
ıfeuseurjeıng so sg >[e1
sjeı
-ıeıjçqoıdpj )[Qli[9UIB
-ieipgqordpi ıpzfjoure ‘zotpiouealo
“zoqıjouezfjo gurgiezssyi
!u.ı91EzssiA mos mes ‘nqotu
'rujom
ıeıjoıımgp ue[1e[1;qo.rdp[
-[em I|B)]0I|BA[p ırepejçqoıdpj mos mas 30; ãoj tuou
uıou odgu
odçu eg erjãuv uv
'eq)|un i,=:zs1o ezssyi
'eqıjunfiçzsıo ezssyx 1919 qgzssgdmosa
ıjçzssgdmoso e1izo |opp| 1ui.iazs
eıtzoãjoppl ıurıozs
e[1eAgp iszgied
eiieagp rsziıçd qqeln
qqefnãaj q âçspeqezs noıylefpj eE ueize
espeqezs ]]O]].ABl[9_] uçıze hÁãoq oq
'"9>l93'I9"9J9l9ll
'U91'l°>l9“9J9ÍUll $01121 9°>l1l1 zqqaouo
29'-l>lQll(__) >l9"991!lI?'l9
>lRURSl!ll?ZS 19191919191
1°>l9>l9l“191
-sıofiu 11o1;||g_g|o
-sis/in ııoıjjjçgp :~|un|euiui
ıjunjçuruı iuiur ıurm lesseleso
jnssçjaso s_g11o>|
s9ııo>| spsori
>|9s9Áfi9o
'ıpuoãopr
‘apuo nosofpı LQ1)[l2l‘[!p[Q_]
opi noso[|o1 |_o1)[uT_gp|oj eqou ‘1o>|o£[ou1e
'ıoıjoıíjouıe ‘iiugr
'ıjuçı spaijen
-ass:-njgıe ]'l2)[l'l.II}
-ossa1|,91o ımfnn; noigsgureq
ııoıgsrumq £301.] Áãoq ‘1-[ui_iu.r;)1[o
“ıjuıjuırjıja peqezs mos mas
uçjepjo qyi
ugleplo ıjyšãoa euroiesa
euıoıesa V '1o>|9 `ıo>|9 >|ns11e1
sjnsımı uoqsooq
uoqsaoq st sg e1qqI}A
eıqqy/t
-oı Sipod
-01 ârpod gm ‘)[QSS9I.[I9I.I1S!
“sjgıssoqıoursrfiam 'rnoıçnzq stones;
9l.I.I ‘moigreq Epuvı; ‘)[QI-IQ
“>j9uQ
riÁãoq :o.rgsA[9 2281
oq zonaqo zeñr qnioanougi
>jnr9Áu9AJgı iuoqni juoqııg in:gm eız Jomiori
_1om|:-M89g
Be u:re[ri;1:[[o;
uı`efA;ı:[p; igmsi
ıçmsr A Áãoq äfizsaı gssosoenei
oq ‘)[[ZS9] çssosaçınzı mirazs
ınrıozs iuoauom
ıuaánçıu
-o[9A iiosgqoiuoi
-ops ijosçjoıuofiom om eE ipzopugm
ıjazspuiuı Euoqmozs
fuoquıazs [asp|o£u9uJZ91
j:np|9Áu9ıuZ91
-ur gsg ze
-in zu ieqposeurpneqlo
ıeqposemjeıeqjo st sr I1Qq)[lI9IIII
uoqsjugrm eE s ‘11oposetu|1=11Bl{
'ııoposeulfvlvll
.ıçuı ueqe
-[9 rem ueqçãçzsıo >{ouQ ze uoqgri
ezsio )[QUQ uaqçfiãof ai Bçsopuejfeq
gsopueiieq yirllv !Ál11B\1
 SOI

-amd
-emd EB S9
so osçıamsgoj
osoromsgo; Bçssouzseq
ossouzseq pšuıeuıafjrd
pinieuenid Ei=.i Álom
£1901 'sg
‘si
-OAB:-am
-ori oin sofjoı
soiioi EB íomojjozs
Eomonozs gãuoqnp
g uoqiip uopeqezs sçıeızoıjçsi;1e1zo1|i;
ıze fıjojçjdçı
Eiioioidoi uoqmozs
uoquziozs |'eıpı[eu.qnpeJ.ıoj
['B)[)[BI.l.l'[BPI2J.lO_] ııgzuoızso
nozuoizso utmjezi
iienieii
Ájo
£10 Lonjgzsozs
Loniozsozs 82 ıoápm
Joaioui “Auezsuejp
‘auozsuono zv ujrızsofıaı
')|i1zso[1o1 99so xl!
1|!
-=P1!lı
'9P1!‘I 'wtııflvı
91991991 fl1==S0l w^ı.v<H 1\2Hı1ı>ı0P
9999'-"3=\l!5" 1?"!11>l9P 9112121
9111?] 2B 12°
119 flvqfl°2\
vvqlmi
ısouı
Jsoui fjçzsoq
fiozsoq ııgçãeıuuo
iroig eiuuo Eıyfuue
eryiuue Ájouıız
Aioiue '1s9pı9>|
‘1sop1o>| ueıíjo
iii-i1i|o A3:
A8:
1131 ıjajoqıaı joıpjc-:Are uojoıãgsıjnzs ãguı ueqgıoıpje
[131 >[o[oq.io1 ioipqouo uoioi osiiiizs oui IIBqI.IO)[)[B X oq Áãoq
“eujoıl
‘eiqori ııonsıj
11o[[os[ maujpısgı
III9I.l][9]SQ.l Bem
Sour ııgjoza
nglozo jaımg
iormo Áuçqçfq
iinoqoiq
'o3osuo[1ou1o[[o:{ S9
^9S9su9[19mo[19:{ so om|9p:;zS9A
oiulopozsori uapuiuı
uopuiui ıjuuçıjozxtuı
>[eui;1[oAiui ur-33
uo
-opi 8;
-op; Bi; uozo ı[o.ro>[E/(8
110101253 ısçıeq
Jsoieq sgıa
sgro uoãr
uo i anjıpfloj
QI)[l_1)[[;'-J] s9
so 'ııoãoq
‘uo oq
'9I 11910
-01 11919 1111111929
>II!"19Z'5 Haqlwııw
"9q'Z9>I!"1 'ı9!PH°1
‘19lP"91 Savıwe
99PlQ1Q wãısvıoıd
swiisaioid 91
9I
-an noãç
-EA uo i; 1591
i or Ee ıjçıpeâojjo
)[l}]pB30_][9 sr
si ıaıqqıgıtoı
B.IqqI}A0] ıtãoq
rt oq *ıze
‘ize ıuguı
iuiin 'ızıçs
‘eros
-§]ZSB[I}1_\S9ll.I gzgjpm
-çızsejçılfiouı Qzgnom ır:ıA|:;de[e
1iori|ode[e gsg
isg ıjunıezáuçıuıoıj
iiunieziiireuiioii 'rıurı
‘iiuii
-ozs sçzsıoı
-azs sozsioi ijnunzıíjçıpj
)[euiei([o1p[ jaj
[o; qçııoıgsoãof
aqonoiiso ol mon inou raAj:>
ioap uıopzp
uiopzp
-2110; Ee ıuiıezs
-two; Jiriiozs esçpgzgıtííam
osopgzg oiii pıçjrzs
proiizs ıazmau
IIQZIIIQII ıpq
]!.lq E12 Áâoq
ri oii
'W-'F !"I?I91
‘wv !“l9lFl 9919991
°“lf-“Pl Pqiiiv
Wall? 1°>l91!5"°Z!q
1°>l9l!Á“°Z!fl ¢lq91"QP
Clq9l“9P l?""9 l\3““'?
sq '|oqu.io[e1n
oq `|9quıo|eın uo uafiepg uefip ze Jeqzeiurozs
opi i1oX|i ıeqzızuırçzs zssorzssoı piuuom
izíuuam
»< <>Ii “ıwv
-43011 ‘ism >r=1ı°^
iiviim fwqeızstı
iwqeizsii Hv<ıq°!
iwqqoi S!9! ıaflsõfiasanzs
l9'159399>I!1Z9
eız _-
- jmaN
;inoN Lıeqzoılo
(',1eqzo>|o asçjomo
osolouio eruoıı
BIUOJ] joãue
Io ire ze ıjauuoâ
mioiiuo
-op! qqoı
-opi qqoi ãejıosa
oposo 'morçq
‘moroq 'ıçıj
‘1o:[ 1:-njoájamız
1o:[oi[om12 'Lonjaãçsusjıam
‘Loriio osuopom
-:[1921 Be ionioze
-911921 jonjoze ıjoA
][OA mos
uios ıjnmrefloj
)[iun|1=:8o_; 'ıs9p{o1o_u91ı
‘isop-[o.iouo.i1 eB ıjçızoı
11131201
-giro:-1 eızçq
-çpoıj erzoq rıoılouueq
iioriouueq ııozeuuçzsoj
11ozeu.uozso| uoãgfiuçoj
uo o uooi joıqmjef
[()]qB)[l2[
'I ze ı[9zoqÁu9A.ıg1
'1 qozoqiuouoi e ıoijrure .IO)[!I.Ll'B 'ıoipre
‘.IO)[)[B uol`eA
uoli-2A `)[euÁuı;uı1oı[
')[ein(iri;i:n1o1[
-[B ırıq
-[E iirq Eiz eziırıgmoıíãeq
eauomoa eq saãçszsçãaso oszso o uequoze fiçssoıapjoıo ossoiop-[org
zv `[9q.ı9ı[
ZV '[oq.io)[ oıeãıojjoj
912310319; *souonapuaı
‘souonopuor ÁB9 £89 )[unf[nÁB9ÁSp[
>[un[[m( o1iSp[
/i oq “zoqqe
Áñoq ‘zot[i.[i'-2 eımoreãzom
e.ii.uo[i.=:Bzoi;|:i oıeãıojpj
91251059] *souojjopuoı
‘souonopuor A39 zi o ıaq
ioq
-oi ãgsıptzg
-91 osipgzg 'zaapãpssaıazıjgıg
'19ho3ossa1apfo.rg Duoıoaz ouarozy Ee ıurm
min: 'ıugupjoãof
‘iuoapyo of sa; so;
-apygrg 'ıuazs
-apygıg ‘iuozs ıjuguıoqzgıgãam
iiuouioqziig om s9 so ıjuıguıeqımıuuoj
iiuigiiieqireiuno; uopçınuopoin
-11011} sem
-non; SI}lIlI uoıíjrmıçq
uoaiimroq ıeıjureãçspeqızzs
ieniure ospeqezs Áfioq A oq 'çuıaıjuvı
‘giriaiiuei ıze
ize
i([oui 'ıjunıejeızsızdeı
Álom ‘)|im1e[e1zsi=:de1 ueÁ[o u12£[o ajçjrmmss
QIQJIIIIILIIQS s:>ujN“)jz1pEmm
s:>uiN")p21perem
-Sou: si
-Sam st uçfapr
uofopi omjopzrpj
ouzqopzrinq sonzqyl
somqiri uopnrm
uopuim ıjomnifigjytrıd
qomni ofiaird
1;B s9
so 110309919;
)[O809S[9_] 2B '19)|_9 ‘1o)|,o sr
si oııoãoıfnoj
ono orinoi Áj9zs9A
Xiozsori eq 'ıjtmeãçs
‘iltrte os
-peqezs lv-×ı>ı°Áı=wv
-PHQHZS H9q3[9r(['3tl1B 'ııqzex
‘nozoii !=ı=->ı=-»I
io1o.io1=[ ıı0Pv9°JI°
110pB30}[o *F9
‘tsg www
sozem
-ıçzsoj e ,éçnopom
-.n;zso| éanopom soãçsuoızrq
so osuoiziq sr si oAz9u
orizou e.n|unsç[[EA)
e.ni[iinsi;[[eri) nos
-seqpemrñˇizruoj s “ıgflgszfâo
-seqpemuftiuo; ‘io osii o usjıoıoı
uoporoi ossoqzrıgãom
ossoqziig om onjgpronigpi
)[Q.lQ ejqoreuom
ıjgrg eiqoreuom e Áfioq rl oq fm;
tip; uoqsçıoııgıpzsso
H9qS§I]91I|Q)[9ZSSQ sr si rezxçãç
[eao o
2391 ıı=S!^d9>ı
E391 lies!-ides 1211?
W11? Áıwvı
Kiwi ami
qmivr `ı'1 i9SS=ı@ı>ı919
399991911919 22
Iv Hëq
"94
-£39 apzı[ç9
-.(89 e[i21[i;9 zo (ıjıaııoımı
()[BI|10].IB1 ıjouseãaflugj
iiouso oriuoi uaãr
uo i nme)
IIIIIB) meuızq
iuoueq
‘ g saıspjoıo
"K9 soioploro soãejoıeızíjoj
so eioieiiiiog jgsaıgj
pjisoioi u:.>q9Ao[
uoqgaoi Ee ıjesamou
iiesoiuou u9A
uoa
den, csakúgy,
dön, csak gy, ahogy a népi nepi önkényuralom
enkenyuraloin új
iij fanatikusai-
nak vélekedésewednt
ve,l_e.k.e_déssLwei:int _aa hatalom egyetlen jogos forrása
forrasa a
népi
nepi választás.
valasztas. A felséogok
felseogok egykori rajongoitól
rajongoitel vaíóiiëm
vaieiian
balgaság,
balgasag, s tán
tan még
meg istentelenség
istentelenseg is volt úgy
egy képzelni,
kepzelni,
hogy a monarchia inkább
inkabb élvezi
elvezi az isteni szentesítést,
szentesitest,
mint bármely
barmely másik
masik kormányfonna,
kormanyforma, s hogy az örökletes-
erekletes-
ség
seg szerinti kormányzás
kormanyzas joga, ha szigorúan
szigorfian vesszük,
vessziik, meg-
támadhatatlan
tamadhatatlan minden személy
szemely esetében,
eseteben, aki a trónt
trent örö-
ere-
kösként
keskent elfoglalja, s minden körülmények
keriilmenyek között.
kezett. Egyet-
len polgári
polgari vagy politikai jog sem lehet ilyen. A király
kiraly ko-
ronahoz való
ronához vale örökletes
erekletes jogával
jogaval kapcsolatos képtelen
keptelen né-
ne-
arthatnak senkinek, aki ésszerűen,
zetek azonban nem árthatnak esszeriien, s a
es a politika szilárd
jog és szilard elveinek alapján
alapjan gondolkodik. Ha
a jogászok
jogaszok és es a'a‘ teológusok
teolegusok minden abszurd elmélete
elmelete
tenkretenne a tudományokat,
tönkretenné tudomanyokat, amelyeket művelnek,
miivelnek, akkor
tebbe se jog, se vallás
nem lenne többé vallas a földön.
felden. De egy képte-
kepte-
elgondolas a kérdés
len elgondolás kerdes egyik oldalán
oldalan nem ad alapot arra,
hogy a másikon
masikon meghamisítsuk
meghamisitsuk a tényekettenyeket vagy kártékony
kartekony
hirdessiink.
elveket hirdessünk.
.F_‘_Q|;@dalmi Társaság
.A .Ffoggdalmi Tarsasag második
masodik állítása
allitasa arra a jogra
,,ia':itelességrnuiasztas"eseten‘eiboesasSuk
vonatkozik, hogy ,jcötelességrnulasztás Ieseteñelböcsássuk
`k6rmányzóinkat“.
"k rmanyzeinkat . TalánTalan éppen
eppen lőseifiknek aggodalma,
nek az agigodalma,
'nehogy' precedenst
Írelrogy- precede st szolgáltassanak
szolgaltassanak a ,,hanyagság
,,hanyagsag esetén
eseten
vale elbocsátáshoz”,
való elbocsatashoz”, volt az oka annak, hogy ha bármi barmi fo-
gyatekossaga van is a Jakab király
gyatékossága kiraly lemondásáról
lemondasarel szóló
szele
tervenynek, akkor az annak túlságosan
törvénynek, tifilsagosan is óvatos
evatos és
es körül-
keri.il-
menyes mivolta.* De mindez az óvatosság,
ményes evatossag, a körülmé-
keriilme-
felsorolasa arra szolgál,
nyek gondos felsorolása szolgal, hogy bizonyságát
bizonysagat
adja az elővigyázatosság
el6vigyazatossag szellemének,
szellemenek, amely a nemzet ta-
nácsaiban uralkodott, olyan helyzetben, amikor pedig az
nacsaiban
elnyomas által
elnyomás altal felingerelt, s a felette aratott diadal által
altal
fellelkesitett emberek hajlamosak erőszakos
fellelkesített er6szak_os és
es szélsősé-
szels6se-
ges utakon járni:
jarni: tanúsítja
taniisitja ama nagy férfiak
fer ak gondosságát,
gondossagat,
akik e nagy esemény
esemeny ügyeinek
iigyeinek intézésére
intezesere befolyással
befolyassal vol-

'‘ „Hogy
,,Hogy ll.
II. Jakab király
kiraly azáltal,
azaltal,l1ogy
hogy a királyság
kiralysag alkotmányának
alkotrnanyanak felfor-
gaıására
gauisara törkedett,
terkedett, a király
kiraly éses a nép
nep közötti
kezetti eredeti szerződés
szerze'des megsze-
gésével,
gesevel, valamint a jezsuiták
jezsuitak és es más
mas gonosz személyek
szemelyek tanácsára
tanacsara meg-
sértette
sertetie az alapveıô'
alapveta törvényeket,
rifrirvényeker, végül
vegiil elmenekült
elmenekiiit a királyságból,
kriralysagbal, lemon-
kormanyzasrel, s így
dott a kormányzásról, igy a trón
tren megüresedetr."“
megi'iresedett."“
110
tak, hogy a forradalmat a rend szülőatyjává,
sziil6atyjava, ne pedig a
jövőbeli forradalmak
jeve'beIi forr dalmak bölcsőjévé
belcs6jeve tegyék.
tegyek.
Egyetlen kormányzat
kormanyzat sem állhatna
allhatna meg egy pillanatig
sem, ha elsöpörhetné
elseperhetne egy olyasféle
olyasfele zavaros és es meghatá-
meghata-
,,hanyagsagr6I" alkotott íté-
rozhatatlan dolog, amilyen a „hanyagságról” ite-
let.”
let.“ Akik a forradalmat vezették,
vezettek, nem ilyen erőtlen
er6tlen és
es
bizonytalan alapra építették
epitettek Jakab király
kiraly tulajdonképpeni
tulajdonkeppeni
lemondatását.
lemondatasat. Nem kevesebbel vádolták,
vadoltak, mint hogy apro-
a pro-
testáns egyház
testans egyhaz és állam,
allam, valamint alapvető,
alapvete', kétségbevon-
ketsegbevon-
törvényeik és
hatatlan tervenyeik es szabadságaik
szabadsagaik felforgatására
felforgatasara töre-
tere-
szamtalan nyíltan
kedett, amit számtalan ny tan törvénybe
tervenybe ütköző
iitkez6 cseleke-
bizonyit;
dete bizonyít; vadoltak, hogy megszegte a király
vádolták, kiraly és
es a
nep ered?Ű.S
nép ered¢9.5 uhnmgsa@al. uhnmgságál. Súlyos Selyos
és
es sorsdöntő
sorsdent6 szükség
sziikseg késztette
kesztette őket
6ket arra a lépésre,
lepesre, ame-
megpedig végtelenül
lyet megtettek, mégpedig vegteleniil vonakodva, s minden
tervenyek legszigorúbbikának
törvények legszigoriibbikanak szellemében.
szellemeben. Az alkotmány
alkotmany
jev6beli fennmaradását`illetően
jövőbeli fennmaradasat‘illet6en bizalmukat nem további
tovabbi
helyeztek. A nagy vezérelvek
forradalmakba helyezték. vezerelvek minden
rendszabalyukban azt célozták,
rendszabályukban celoztak, hogy jövendő
jevend6 szuverén
szuveren
uraik szamara
számára szinte lehetetlenne valjek ismet
lehetetlenné váljék ismét ama er6-
erő-
alkalmazására késztetni
szakos ellenszerek alkalmazasara kesztetni a királyság
kiralysag
Meghagyták a koronat
rendjeit. Meghagytak koronát olyannak, amilyen a tör- ter-
venyek értelmében
vények ertelmeben mindig is volt, azaz minden felelősség
felel6sseg
nélkülinek. Hogy meg
nelkiilinek. még inkabb
inkább kennyitsenek
könnyítsenek helyzeten,
helyzetén, fo-
koztak a miniszteri felelősséget.
kozták felel6sseget. Vilmos király
kiraly l.I. parla-
mentjenek 2. ülésszaka
mentjének iilesszaka az ,,alattvalók
,,alattval6k jogairól
jogairél és szabad-
ságaíról, valamint a korona öröklésének
sdgairéi, éreklésének rendjéről
rendjére'I szóló
szélo
törvényben”“ kikötötte,
tc'irvényberz"“3 kiketette, hogy a minisztereknek e nyilatko-
feltételei szerint kell a koronát
zat feltetelei koronat szolgálniuk.
szolgalniuk. Röviddel
Reviddel
ezutan biztosították
ezután biztositottak a parlament gyakori
grakori összeülését,
osszetilését, ami-
kevetkezteben az egész
nek következtében egesz kormányzat
kormanyzat a köz kez képviselői
kepvisel6i
es a királyság
és kiralysag nagyurai állandó
allande felügyelete
feliigyelete éses tevékeny
tevekeny el-
len6rzese alá
lenőrzése ala került.
keriilt. A Vilmos király
kiraly XII. éses XIII. parla-
mentje által
altal hozott újabb
iijabb nagy alkotmányos
alkotmanyos tövényben
tevenyben a
tovabbi korlátozása
korona további korlatozasa és es az alattvaló
alattvale szabadságai-
szabadsagai-
biztositasa érdekében
nak jobb biztosítása erdekeben kikötötték,
kiketettek, hogy „Anglia
,,Anglia
nagypecsétjének
nagypecsetjenek oltalma nem adhat felmentést felrnentest a parla-
ment alsóháza
alsehaza által
altal emelt vádvad alól.”'“
alel.”‘“ Úgy
Ugy gondolták,
gondoltak, a
kormanyzasnak a Jogok Nyilatkozatában
kormányzásnak Nyilatkozataban lefektetett sza-

111 ˇ'
 balyai, a parlament folytonos felügyelete
bályai, feliigyelete és
es a vádemelés
vademeles
gyakorlati kérdésének
kerdesenek szabályozása
szabalyozasa összehasonlíthatatla-
esszehason1ithatat1a-
garanciát jelentenek nemcsak alkotmányos
nul jobb garanciat alkotmanyos
szabadságukra,
szabadsagukra, hanem a kormányzat
kormanyzat bííneivel
biineivel szemben
is, mint a ,,kormányzók
,,kormanyzek elbocsátásának”
elbocsatasanak” oly nehezen ér- er-
vényesíthető,
venyesithete’, oly bizonytalan kimenetelű
kimenetel és es gyakran oly
káros
karos következményekkel
kevetkezmenyekkel járójare jogának
joganak biztosítása.
biztositasa.
Price doktor prédikációjában,
predikaciejaban, igen helyesen, kárhoz-karhoz-
tatja a királyoknak
kiralyoknak való
vale ömlengő
emleng6 hízelkedést.*45
hIzelkedest.""" Azt java-
solja, hogy az efféle
effele mézesmázosság
mezesmazossag helyett őfelségének
6felsegenek
erdemei méltatásakor
érdemei meltatasakor azt kellene mondani, ,,helyénva-
,,helyenva-
lebb,
lóbb, ha nepe
népe szolgalejanak,
szolgálójának, semmint uranak
urának tekinti en-ön-
magat.”
magát.” Ez az ifijfajta
újfajta megszelitas
megszólítás bizony nem ttúlságosan
lsagosan
hizelg6. Akik névleg,
hízelgő. nevleg, s ténylegesen
tenylegesen is szolgák,
szolgak, azok nem
emlekeztetik őket
kedvelik, ha emlékeztetik 6ket helyzetükre,
helyzetiikre, feladataikra,
ketelességeikre. A régi
kötelességeikre. regi darabban így
igy szól
szel urához
urahoz a rab-
,,Haec commemorarío
szolga: „Haec commemoratio est quası' quasi exprobatı'o”.“
exprobatio”.“'
Beknak nem kellemes; utasításnak
Bóknak utasitasnali pedig nem üdvös. iidves.
Vegs6 soron akkor sem tudom elképzelni,
Végső elkepzelni, hogy akár
akar a ki-
ralynak, akár
rálynak, akar minekünk
minekiink nagy épülésünkre
epiilesiinkre szolgálna,
szolgalna, ha
hajlande volna e megszólítást
hajlandó megszelitast visszhangozni,
visszlriangozni, s bevett kife-
jezeskent alkalmazni, királyi
jezésként kiralyi cimévé
cimeve tenni a Nép Nep Szolgája
Szolgaja
elnevezest. Felette dölyfös
elnevezést. delyfes leveleket láttam
lattam már,
mar, melyek-
nek végén
vegen ez állt:
allt: „Leghívebb
,,Leghivebb alázatos
alazatos szolgája”
szolgaja” A legke-
velyebb hatalom, melyet a földön
vélyebb felden valaha megtűrtek,
megtiirtek, mégmeg
annal is alázatosabb
annál alazatosabb cimet vett fel, mint amit "most ‘most a Sza-
badsag Apostola javall az uralkodóknak.
badság uralkodeknak. Királyokat
Kiralyokat és es
nepeket tiport el annak a lába,
népeket laba, aki magát
magat a ,,Szolgák
,,Szolgak
Szolgajanak” nevezte; s uralkodók
Szolgájának" uralkodek letaszítására
letaszitasara vonatko-
zó felhatalmazasokra
ze felhatalmazásokra iitettek
ütötték rsrá a ,,Halasz”
„Halász” pecsetjet.”
pecsétjét.”
Az egészet
egeszet nem tartottam volna többnek, tebbnek, mint rátarti
ratarti
fecsegesnek, amelyben, mint valami orrfacsaró
fecsegésnek, orrfacsare füstben,
fi.'istben,
sokaknak kell szenvedniük
szenvedniiik a szabadság
szabadsag szellemének
szellemenek kipá-kipa-
rolgasaitel, ha nem lett volna oly nyilvánvalóan
rolgásaitól, nyilvanvalean pillére
pillere és es
resze a ,,kormányzók
része ,,kormany'zek hanyagságért
hanyagsagert való
vale elbocsátása”
elbocsatasa” ér-
er-
dekeben folytatott ármánykodásnak.
dekében armanykodasnak. Ebből
Ebbe’! a szempont-
ból
bel megérdemel
megerdemel némi
nemi figyelmet.
gyelmet.
-__ _,.

"' Price, 22., 23., 24. 0.

o.

112
 A királyok
kiralyok bizonyos értelemben
ertelemben kétségkívül
ketsegkiviil a nép nep
szolgál,
szolgai, hiszen hatalmuknak nincs
nines semmi egyéb értelmes
egyeb ertelmes
közjó; nem igaz azonban, hogy (legalábbis
célja, mint a kezje; (legalabbis
alkotmányunk
alkotmanyunk szerint) akár akar -csak emlékeztetnének
emlekeztetnenek is a
köznapi
keznapi értelemben
ertelemben vett szolgákra;
szolgakra; akiknek a helyzetében
helyzeteben
az a lényeg,
lenyeg, hogy valaki másmas parancsaíhak
parancsaihak engedelmes-
tetszés szerint meg lehet valni
kednek, s tetszes válni t6li'ik.-
tőlük. Nagy-Bri-
tannia királyának
kiralyanak azonban semmilyen más mas 'személynek
‘szemelynek
nem kell engedelmeskednie; ezzel szemben minden más mas
személy egyenileg
szemely egyénileg es
és kezessegileg
közösségileg is 6alatta
őalatta all,
áll, s terve-
törvé-
engedelmesseggel tartozik neki. A jog, mely nem is-
nyes engedelmességgel
meri sem a hízelkedést,
hizelkedest, sem a sértegetést,
sertegetest, e magasrangú
magasrangii
tisztsegvisel6t nem szolgánknakmevezi,
tisztségviselőt szolganknak,.,,,neveai, mint e jámbor
jambor
egyhaz , hanem úgy,
egyházfi, egy, hogy „szuverén
,,szuverén urunk és királyunk”;
kira{yunk”;
részéről pedig csak a törvény
mi a magunk reszere'l terveny egyszerű
egyszerii nyel-
vezetet értjük,
vezetét ertjiik, a babiloni pulpitusok zavaros handabandá-
handabanda-
jat nem.
ját
6neki kell nekünk
Minthogy nem őneki nekiink engedelmeskednie,
hanem minekünk
minekiink kell benne tisztelnünk
tisztelniink a törvényt,
tervenyt, alkot-
manyunk
mányunk semmifele medon nem gondoskodott arról,
semmiféle módon arrel,
hogy barmilyen
bármilyen mervii
mérvíí felel6sseggel tartoze szolgává
felelősséggel tartozó szolgava te-
gye. Alkotmányımk
Alkotmanyunk nem ismer semmilyen, az aragóniaiarageniai
Justiciához"° hasonló
Justiciahoz“ hasonle hatóságot;
hatesagot; sem olyan, a törvény
terveny által
altal
kijelelt bíróságot,
kijelölt biresagot, vagy jogilag meghatározott
meghatarozott eljárást,
eljarast,
amely a királyt
kiralyt. a minden szolgát
szolgat terhelő
terhel6 felelősségnek
felel6ssegnek
alavesse. Ebben nem különbözik
alávesse. kiilenbezik a lordok házától
hazatel és
es a
kepvisele'haztel, melyeknek taait egyetlen nyilvános
képviselőháztól, nyilvanos
funkciejukban sem lehet soha felelősségre
funkciójukban felel6ssegre vonni maga-
tartasuk miatt; noha a Forradalmi Társaság
tartásuk Tarsasag azt állítja,
allitja,
mégpedig szöges
megpedig szeges ellentétben
ellentetben alkotmányunk
alkotmanyunk egyik legböl-
legbel-
esebb s legszebb részével,
csebb reszevel, hogy ,,a király
kiraly nem több,
tebb, mint
a köz
kez első
els6 szolgája,
szolgaja, amely életre
eletre hívja,
hivja, s amelynek felelős-
feieie's-
ségel tartozik”.
séggel
Aligha szolgáltak
szolgaltak volna rára a Forradalom korabeli őse-
6se-
ink a bölcsességükért
belesessegiikert élvezett
elvezett hírnevükre,
hirneviikre, ha nem találtak
talaltak
volna szabadságukra
szabadsagukra biztosítékot
biztositekot másban,
masban, mint konná-
korma-
nyuk működésének
miikedesenek erőtlenségében,
eretlensegeben, s mandátumának
mandatumanak
visszavonhatesagaban; ha nem lettek volna képesek
visszavonhatóságában; kepesek a
polgári rend feliorgatasanal
polgari felforgatásánál jobb ellenszert kieszelni az

113
enkenyuralomra. Jelöljék
önkényuralomra. Jeleljek meg az urak azt a reprezentatív
reprezentativ
kezvelemenyt, allitasuk szerint a király
közvéleményt, amelynek állításuk kiraly szolga-
ként
kent felelős.
feleI6s. Akkor majd eljön
eljen az ideje, hogy megmutas-
sam nekik ama pozitív
pozitiv tövényeket,
tevenyeket, amelyek szerint nem
az.
A királyok
kiralyok menesztésének
menesztesenek szertartását,
szertartasat, amelyről
amelyre'l ezek
az urak oly fesztelenül
feszteleniil csevegnek, ritkán,
ritkan, ha egyáltalán
egyaltalan
lehetséges er6sz.akmentesen
valaha lehetseges erőszakmentesen veghezvinni.
véghezvinni. Ebben
az esetben többé
tebbe nem alkotmányos
alkotmanyos kérdésről,
kerdesrel, hanemjhá-
hanem,_ha-
borúról-
borerel van szó.sze. A fegyverek zajában
zajaban a törvények
tervenyek neve
birei székek
hallgass; a bírói szekek a porba hullanak a békével
bekevel együtt,
egyiitt,
tebbe nem képesek
melyet többé kepesek fenntartani. Az 1688-as Forra-
igazsagos háborúval
dalom igazságos haboreval jutott diadalra, olyan helyzet-
egyedül lehet habor
ben, amilyenben egyediil háború,, kivaltkepp
kiváltképp polgar-
polgár-
haborii igazságos.
háború igazsagos. ,,Justa bella quibus necessan`a.”49
necessaria.”49 A ki-
rály trenfosztasanak,
raly trónfosztásának, vagy ha az uraknak igy így jobban tet-
szik, ,,elbocsátásának”
,,elboesatasanak” kérdése
kerdese mindig rendkívüli
rendkfviili állam-
allam-
iigy, teljes mértékben
ügy, mertekben törvényen
tervenyen kívüli
kiviili állapot
allapot volt és
es lesz;
(egyeb államügyekhez
(egyéb allamiigyekhez hasonlóan)
hasonlean) sokkal inkább
inkabb szándé-
szande-
eszkezek és
kok, eszközök es valószínű
valeszinii következmények
kevetkezrnenyek kérdése,
kerdese,
pozitiv jogoké.
mint pozitív jogoke. Minthogy nem mindermapos visszaé-
visszae-
lésekre találták
lesekre talaltak ki, nem is helyénvaló,
helyenvale, hogy közönséges
kezenseges
szellemek firtassák.
rtassak. Az elméleti
elmeleti választóvonal,
valasztevonal, amelynél
amelynel
az engedelmességnek
engedelmessegnek véget
veget kell érnie,
ernie, s az ellenállásnak
ellenallasnak
meg kell kezdődnie,
kezd6dnie, igen halovány,
halovany, elmosódott,
elmosedott, s egyálta-
egyalta-
lan nem könnyű
lán kennyii meghúzni.
megh zni. Nem egyetlen cselekedet vagy
esemeny határozza
egyetlen esemény hatarozza meg. A hatalommal valóvale sú-
se-
lyos visszaélésre,
visszaelesre, a kormányzat
kormanyzat szétziláltságára
szetzilaltsagara van szük-
szi.'ik-
ség, hogy csak gondolni is lehessen rá;
seg, ra; s a jövő
jev6 kilátásai
kilatasai
ugyanolyan sötétek
setetek kell, hogy legyenek, mint a múlt melt ta-
pasztalatai. Mikor a dolgok állapota
allapota ily siralmasra for-
dult, a kór
ker természetének
termeszetenek kell meelölnie
meelelnie a gyógyírt
gyegyirt azok
szamara, akiket a természet
számára, termeszet kiválasztott
kivalasztott arra, hogy a szo-
rult helyzetben beadják
beadjak e veszedelmes, kétesketes hatású,
hatasa, ke-
serű
serii orvosságot
orvossagot a betegeskedő
betegesked6 államnak.
allamnak. Az egyes alkal-
mak, a kihívások
kihivasok mindenkor a maguk leckéjétleekejet tanítják.
tanitjak. A
bölcsek
belesek az eset súlyossága
sifilyossaga alapján
alapjan ítélnek;
itelnek; az iııgerléke-
ingerleke-
nyek az elnyomással
elnyomassal szembeni érzékenység
erzekenyseg alapján;
alapjan; a ne-
mes lelkűek
lelkiiek a hatalomra méltatlanok
meltatlanok visszaélései
visszaelesei feletti

114
megvetesiik és
megvetésük es felháborodásuk
felhaborodasuk alapján;
alapjan; a bátrak
batrak és
es meré-
mere-
szek a nemes ügy
iigy védehnében
vedehneben vállalt
vallalt veszélyek
veszelyek iránti
iranti von-
zalmuk alapján;
alapjan; de akár
akar jogos, akár
akar nem, a forradalom a
jók
jek és
es a megfontoltak számára
szamara a legeslegutolsó
legeslegutolse mentsvár.
mentsvar.
A harmadik jogot, amelyről
amelyre'l az Old Jewry szószékén
szeszeken
prédikálnak, vagyis „a
predikalnak, ,,a kormányzat
kormanyzat saját
sajat niagunk
magunk számára
szamara
való
vale megválasztásának
inegvalasztasanak jogát"
jogat” legalább
legalabb olyan kevéssé
kevesse tá-
ta-
masztja alá
ala bármi,
barmi, ami a Forradalom idején'
idejen" történt,
tertent, akár
akar
precedens, akárakar elv formájában,
formajaban, mint az előző
el6z6 két
ket állítá-
allita-
sukat. A Forradahnat
Forradalmat azért
azert hajtották
hajtottak végre,
vegre, hogy meg-
6rizzek ősi,
őrizzék e'si, elvitathatatlan törvényeinket
tervenyeinket és
es szabadságain-
szabadsagain-
kormanyzat ősi
kat, s a kormányzat e'si alkotmányát,_
alkotmanyat,_ mely számunkra
szamunkra a
jog es
és a szabadsag
szabadság egyetlen biztositeka.
biztosítéka. Ha OnÖn arra abi-
áhí-
tozik, hogy megismerje
megismerje- alkotmanyunk
alkotmányunk szellemet
szellemét es
és azt a
politikát,
politikat, amelyet az alkotmányt
alkotmanyt mind a mai napig bizto-
site dicső
sító clies6 korban folytattak, könyörgök:
kenyergek: ne az Old Jewry
predikacieiban, s ne a Forradalmi Társaság
prédikációiban, Tarsasag vacsora utáni
utani
poharkeszent6iben5° kutassa őket,
pohárköszöntőiben5° 6ket, hanem krónikáinkban,
krenikainkban,
feljegyzeseinkben, parlamenti törvényeinkben
feljegyzéseinkben, tervenyeinkben éses nap-
leinkban. -
lóinkban. — Ezekben másmas eszmékkcl,
eszmekkel, más
mas nyelvezettel
talalkozhat. Az említett
találkozhat. emlitett állítások
allitasok éppen
eppen annyira összefér-
esszefer-
es vágyainkkal,
hetetlenek alkatunkkal és vagyainkkal, amennyire az au-
toritásnak
toritasnak még látszata sem tamogatja
meg a latszata támogatja őket.
6ket. Az új
iij kor-
mányzat fabrikálásának
manyzat fabrikalasanak puszta gondolata is elegendő,
elegend6,
hogy undorral és es borzadással
borzadassal töltsön
teltsen el bennünket.
benniinket. A
idejen azt óhajtottuk,
Forradalom idején ehajtottuk, s azt óhajtjuk
ehajtjuk most is,
Zisapainktel szánnazó
hogy ősapáinktól szamiazé örökségünkként
orokségiinkként birtokoljuk
mindeniinket, amink van. Ügyeltünk
mindenünket, [Jgyeltiink arra, hogy az örök-
erek-
seg e testébe
ség testebe ne oltsunk olyan csírát,
esirat, amely az eredeti nö-
D61
vény természetétől
veny termeszetet6l idegen. Valamennyi megújítás,
megfijitas, amit
ezideig végrehajtottunk,
vegrehajtottunk, a múlt
melt iránti
iranti tisztelet elvén
elven ala-
pult; s remélem,
remelem, sőt
s6t meggyőződésem,
meggy6z6desem, hogy mindazokat,
amelyek a jövőben
jeve'ben bekövetkezhetnek,
bekevetkezhetnek, gondosan a hason-
lo precedensre,
ló preeedensre, az autoritásra
autoritasra és
es a történelmi
tertenelmi példára
peldara
foak alapozni.
foák
Legregibb megújításunk
Legrégibb megiijitasunk a Magna Charta. Tudjuk,
hogy Sir Edward Coke,51
Coke,” jogtudományunk
jogtudomanyunk e nagy alakja,
s mindazok a kiválóságok,
kivalesagok, akik követték,
kevettek, egészen
egeszen Black-

115
stone-ig*52 azon buzgólkodtak,
buzgelkodtak, hogy bizonyítsák
bizonyitsak szabad-
ságaink
sagaink ősi
6si eredetét.
eredetet. Arra törekedtek,
terekedtek, hogy kimutassák:
kimutassak:
az ősi
6si szabadságlevél,
szabadsaglevel, János
Janos király
kiraly Magna Chartája
Chartaja egy
korábbi,
korabbi, I. Henriktől
Henrikte'l származó chartához kapcsolódik,53
szarmaze chartahoz ikapesoledik,” s
hogy egyik sem volt más,mas, mint a királyság
kiralysag még
meg ősibb
6sibb jog-
rendjének
rendjenek megerősítése.
meger6sitese. Az az igazság,
igazsag, hogy úgyegy tűnik,
tiinik, a
szerze'knek nagyobbrészt
szerzőknek nagyobbreszt igazuk van; talán talan nem minden
esetben, de ha a jogászok
jogaszok tévednek
tevednek is néhány
nehany részletben,
reszletben,
ez csupán
csupan még
meg inkább
inkabb alátámasztja
alatamasztja álláspontomat:
allaspontomat: mivel
megmutatja a múlt iránti erős
melt iranti er6s elfogultságot,
elfogultsagot, amely min-
betöltötte jogaszaink
dig is beteltette jogászaink szellemet,
szellemét, s veliik
velük mindazoket,
mindazokét,
akiket befolyásolni
befolyasolni kívántak.;
kivantak.; s azt mutatja, hogy e király-
kiraly-
sag állandó
ság allande politikájához
politikajahoz tartozott legszentebb jogaink és es
szabadsagainknak örökség
szabadságainknak orekség gyanánt
gyanant való
vale felfogása.
felfogasa.
I. Károly
Karoly III. parlamentjének
parlamentjenek híres
hires törvényében,
tervenyeben, a JO-
J0-
gok Kérvényében54
Kérvénye'ben54 a parlament így
igy szól
sze] a királyhőz:
kiralyh zz
,,alattva1eid örökölték
,,alattvalóid orokolték ezt a szabadságot”,
szabadsagot”, szabadságain-
szabadsagain-
tehat nem elvont eszmék,
kat tehát eszmek, az „emberi
,,emberi jogok” alapján,
alapjan,
jogaikent, őseiktől
hanem az angolok jogaiként, 6seikte'l származó
szarmaze privilé-
privile-
giumkent követelték.
giumként keveteltek. Selden55 és
es a többi
tebbi igen tanult férfi-
fer -
i’1, akik ezt a kérvényt
ú, kervenyt megalkották,
megalkottak, legalább
legalabb olyan jól
jel is-
mertek az „emberi
merték ,,emberi jogokkal” kapcsolatos valamennyi ál- al-
talanos elméletet,
talános elmeletet, mint akár
akar a mi pulpitusaink, akárakar az
Onek szónoki
Önök szenoki emelvényeinek
emelvenyeinek igehirdetőı
igehirdetei közül
keziil bárme-
barme-
lyik; legalább
legalabb annyira, mint Price doktor vagy Seyes [sic!]
[sie!]
abbésó. De olyan indokok alapján,
abbe“. alapjan, melyek méltóak
melteak elmé-
elme-
leti tudományııkat
tudomanyukat is meghaladó
meghalade gyakorlati bölesességük-
be|csessegi'ik-
hez, előnyben
höz, el6nyben részesítették
reszesitettek e pozitív,
pozitiv, feljegyzett, örökletes
eirekletes
jogeimet mindarra, ami ember s polgár
jogcímet polgar számára
szamara drága
draga le-
het, ama homályos,
homalyos, spekulatív
spekulativ joggal szemben, amely biz-
ereksegiiket kiszolgáltatta
tos örökségüket kiszolgaltatta volna minden vad, izgága
izgaga
szellem tülekedésének,
tiilekedesenek, marakodásának.
marakodasanak.
Ugyanez a politikus szándék
szandek hatja át
at valamennyi tör-
ter-
venyt, amelyet azóta
vényt, azeta szabadságaink
szabadsagaink megőrzésére
meg6rzesere alkot-
tak. Vilmos és
es Mária
Maria első
els6 parlamentjének
parlamentjenek a Jogok Nyilat-
kozata nevet viselő
visel6 híres
hires törvényében
tervenyeben a két
ket ház
haz egyetlen
szótagot
szetagot sem ejt ki „a
,,a kormányzat
kormanyzat saját
sajat magunk számára
szamara
i

Lasd Blackstone Magna Charráját,

' lásd Chariajat, Oxford, 1759.
116
való megalkotásának
vale megalkotasanak jogáról.” jogarel.” Látnivaló,
Latnivale, hogy egyetlen
terekvesiik
törekvésük annak amiak a vallásnak,
vallasnak, azoknak a törvényeknek
tervenyeknek és es
szabadságoknak
szabadsagoknak a biztosításabiztositasa volt, amelyeket hosszú hosszii ideje
birtokoltak, s amelyek röviddel reviddel azelőtt
azel6tt veszélybe
veszelybe kerül-
keri'il-
tek. ,,A legkomolyabban`
legkomolyabbanfontolera fontolóra véve,veve, hogy melyek a
legjobb
Zegfobb eszközök
eszkezek olyan rendszer megalkotására, megalkotasara, amely-
ben nem állhat allhat elő
e16 ismét
ismet vallásuk,
vallasuk, törvényeik
tervenyeik és es szabad-
ságaik
sagaik felforgatásának
felforgatasanak veszélye”,
veszelye”, azt ígérik,
igerik, meghatároz-
meghataroz-
ván
van e leobb eszközök eszkezek némelyikét,
nemelyiket, hogy üléseiken
iileseiken ,,min-
denekelőtt
denekelatt [úgy [figy fognak eljárni,]
eljarni,] amint hasonló
hasonlé esetekben
altalaban elődeik
általában ele'deik tettek; -— majd kérlelikkerlelik a királyt
kiralyt és
es a ki-
ralynet, hogy deklaráltassék
rálynét, deklaraltassek és es foglaltassék
foglaltassek törvénybe,
tervenybe,
nyilvanossagra hozott jogok és
hogy a nyilvánosságra es szabadságok
szabadsagok együttegyiitt
es külön-külön
és kiilen-kiilen királyságunk
kiralysagunk népéneknepenek igazi ősi 6si és
es elvitat-
hatatlan jogai és es szabadságai.”*
szabadsagai.”*
Lathatjuk, hogy a Magna Chartától
Láthatjuk, Chartatel a Jogok Nyilatko-
zataig alkotmányunk
zatáig alkotmanyunk egységes egyseges vezérelve
vezerelve volt, hogy sza-
badsagainkat mint őseinktől
badságainkat 6seinkt6l ránkrank hagyományozott,
hagyomanyozott, s mint
altalunk az utókor
általunk utekor felé fele közvetítendő
kezvetitend6 elidegeníthetetlen
eiidegenithetetlen
éirokséget tüntesse
örökséget tiintesse fel s nyilatkoztassa ki; olyan birtok-
kent, mely kifejezetten e királyság
ként, kiralysag népéhez
nepehez tartozik, te-
kintet nélkül
nelkiil bármilyen
barmilyen általánosabb
altalanosabb vagy előzetes cl6zetes jogra.
jog-ra.
Ennek az eszköznek
eszkeznek a segítségével
segitsegevel őrzi 6rzi egységességét
egysegesseget al-
kotmanyunk, egyes részeinek
kotmányıınk, reszeinek oly nagy sokfélesége
sokfelesege mellett
is. Örökletes
Orekletes a trónunk;
trenunk; örökletes
erekletes a nemességünk;
nemessegiink; alsó- alse-
hazunk és
házunk es népünk
nepiink pedig ősök 6sek hosszú
hosszii sorától
soratel örökölte
erekelte jo-
gait, kiváltságait
kiiialtsagait és es szabadságait.
szabadsagait.
Ugy tűnik
Úgy tiinik számomra,
szamomra, e politika bölcs belcs megfontolás
megfontolas
eredmenye; vagy még
eredménye; meg inkább
inkabb szerencsés
szereneses következménye
kevetkezmenye
a természet
termeszet követésének,
kevetesenek, amely fontolgatástól
fontolgatastel mentes,
s6t afelett álló
sőt alle bölcsesség.
belesesseg. Az újítás iijitas szelleme általában
altalaban
enzesb6l és
önzésből es szűklátókörííségből
szii'klatekeri'isegb6l fakad. Nem törődnek ter6dnek
utódaikkal azok, akik soha nem tekintenek vissza őseikre.
utedaikkal 6seikre.
Emellett Anglia népe
nepe jól
jel tudja, hogy az örökség
erekseg eszméje
eszmeje
egyúttal
egyiittal a megtartás
megtartas és
es az áthagyományozás
athagyomanyozas biztos elvi
alapjául
alapjaul szolgál;
szolgal; anélkül,
anelkiil, hogy kizárná
kizarna a fejlődés
fejl6des eszmé-
eszme-
jét. Meghagyja a sze-rzés
jet. sze-rzes szabadságát,
szabadsagat, de biztosítja,
biztositja, amit

'" Vilmos és
es Mária,
Maria, I.

117
mar megszerzett. Bármilyen
már Barmilyen előnyhöz
el6nyhez jusson egy ilyen el-
vek szerint működő
mi'iked6 állam,
allam, az oly szilárd
szilard alapokon áll,all,
mintha családi
esaladi megállapodás
megallapodas szabályozná;
szabalyozna; holtkézként”
holtkezkent-"7
kettetett le örökre.
köttetett erekre. A természet
termeszet példájára
peldajara míiködő
mi'iked6 alkot-
manyos politika útján
mányos ifitjan nyerjük
nyeijiik el, tartjuk meg, s hagyjuk
örökül
erekiil kormányzatunkat
kormanyzatunkat és es privilégiumainkat,
privilegiumainkat, ugyan-
olyan módon,
medon, ahogyan tulajdonunkat s életünket eletiinket élveaük
elvezziik
és tovabb
es tovább hagyomanyozzuk.
hagyományozzuk. Ugyanilyen úton, ton, ilyen rend
szerint származnak
szarmaznak ránk,rank, s tőlünk
te'li'ink tovább
tovabb a politikai intéz-
intez-
menyek, az anyagi javak, a Gondviselés
mények, Gondviseles ajándékai.
ajandekai. Politi-
rendszerünk pontosan megfelel a vilag
kai rendszeriink világ berendezkede-
berendezkedé-
senek, szimmetriában
sének, szimmetriaban áll
all vele, s a létnek
letnek azzal a módjá-
medja-
miilekony részecskékből
val, amely múlékony reszeeskekbel összetett
esszetett állandó
allande tes-
szamara rendeltetett; amelyben valami határtalan
tek számára hatartalan
bölcsesség, mely az emberi nem hatalmas
belcsesseg, hatahnas misztikus
elegyet megformázta,
elegyét megformazta, egy
úgy rendelte, hogy az egesz
egész egy
id6pontban nem idős,
adott időpontban id6s, középkorú,
kezepkorii, vagy me,
ifjú, hanem
valtozatlan állandóság
a változatlan allandesag állapotában
allapotaban mozog a folytonos
hanyatlas, bukás,
hanyatlás, bukas, megújhodás
megejhodas és es fejlődés
fejI6des sok fokozatú
fokozatifi
skalajan. Így
skáláján. Igy azáltal,
azaltal, hogy állaınunk
allamunk igazgatásában
igazgatasaban ragasz-
termeszetes módszerekhez,
kodunk a természetes medszerekhez, ahol továbblépünk,
tovabblepiink,
ott soha nem hozunk teljesen újat;
ejat; s ahol megtartunk, ott
soha nem vagyunk teljesen elavultak. Amikor eképpen,
ekeppen, s
a fenti elvek alapján
alapjan atyáink
atyaink nyomdokain járunk,
jarunk, nem a
regisegbiivarok babonái
régiségbúvárok babonai vezérelnek
vezerelnek bennünket,
benniinket, hanem a
ñlozófiai
loze ai analógia
analegia szelleme. Az örökletesség
erekletesseg gondolatá-
gondolata-
nak kiválasztásával
kivalasztasaval állami
allami kereteinket a vérségi
versegi kapcsola-
tok képére
kepere formáltuk;
formaltuk; országunk
orszagunk alkotmányát
alkotmanyat összekap-
esszekap-
esoltuk legdrágább
csoltuk legdragabb otthoni kötelékeinkkel:
ketelekeinkkel: az alapvető
alapvet6
tervenyeket befogadtuk családi
törvényeket esaladi vonzalmaink tárgyai
targyai közé;
keze;
megtartottuk szétválaszthatatlannak,
szetvalaszthatatlannak, s együttes
egyiittes és
es egy-
másban tükröződő
masban ti.'ikrez6d6 jótékony
jetekony hatásaikhoz
hatasaikhoz méltón
melten ápoltuk
apoltuk
allamunkat, családi
állaınunkat, esaladi tűzhelyeinket,
tiizhelyeinket, síremlékeinket
siremlekeinket és
es oltá-
olta-
rainkat.
Ugyanezen módszerrel,
medszerrel, a mesterséges
mesterseges intézmények-
intezmenyek-
ben a természethez
termeszethez való vale alkalmazkodással,
alkalrnazkodassal, s azáltal,
azaltal, hogy
segitsegiil hívjuk
segítségül hivjuk csalhatatlan
esalhatatlan és es hatalmas ösztöneit
eszteneit értel-
ertel-
münk esendő,
rniink esend6, gyengécske
gyengeeske szüleményeinek
sziilemenyeinek megerősítésé-
meger6sitese-
re, jutottunk további
tovabbi nem csekély
csekely előnyökhöz,
el6nyekhez, melyek

118
szabadsagaink örökségként
szabadságaink ereksegkent való
vale szemléletéből
szemleletebel származ-
szarmaz-
nak. Mivel mindig úgy egy cselekszünk,
cseleksziink, mintha szent .ősapá-
.6sapa-
ink
inl-: jelenlétében
jelenleteben tennénk,
tennenk, a szabadság
szabadsag szellemét,
szellemet, mely ön-
en-
magában
magaban fejetlenséget
fejetlenseget éses szélsőségeket
szelsesegeket nevel, józanság
jezansag
mersekli. szarmazasnak ez az eszméje
mérsékli. A szabad származásnak eszmeje egyfajta
belénk ivedott,
belenk ivódott, velünk
veliink született
sziiletett méltóságérzettel
meltesagerzettel tölt
telt el,
mely gátat
gatat vet annak az öntelt
entelt arcátlanságnak,
arcatlansagnak, mely szin-
te elkerülhetetlenül
elkeriilhetetleniil jellemzi éses szégyent
szegyent hoz azokra, akik
első
els6 ízben
izben tesznek szert valamilyen méltóságra.
meltesagra. Szabadsá-
Szabadsa-
így nemes szabadsagga
gunk igy szabadsággá valik.
válik. Lenyiigez6
Lenyűgöző es
és fenseges
fenséges
szinezete van; nemes családfája
színezete csaladfaja éses hírneves
hirneves ősei
6sei vannak;
vaimak;
címere
eimere és
es jelvényei;
jelvenyei; arcképcsarnoka,
arekepcsarnoka, sírfeliratai,
sirfeliratai, forrásai,
forrasai,
dokumentumai, eimei.
címei. Ugyanazon az elven illeti tisztelet
polgari
polgári intezmenyeinket,
intézményeinket, amelynek alapjan
alapján a termeszet
természet
tanitasa szerint az egyént
tanítása egyent tiszteljük:
tiszteljiik: tekintettel korukra, s
akikte'l szarmaznak.
azokra, akiktől származnak. Az Önök Onek összes
esszes ehnénce
elmenee
egyiittveve sem lenne képes
együttvéve kepes olyat alkotni, ami alkalma-
esszerii, emberhez méltó
sabb az ésszerű, melte szabadság
szabadsag megőrzésére,
meg6rzesere,
mint az az út,
iit, amelyet mi követtünk,
kevettiink, midőn
mid6n spekulációink
spekulacieink
termeszetiinket, találgatásaink
helyett természetünket, talalgatasaink helyett érzelmein-
erzelmein-
valasztottuk jogaink és
ket választottuk es privilégiumaink
privilegiumaink megőrzésére
meg6rzesere
és
es megvédelmezésére.
megvedelmezesere.
Példánk,
Peldank, ha akarják,
akarjak, Önöknek
Oneknek is hasznukra lehetett
Iehetett
volna, s újonnan
iijonnan visszaszerzett szabadságuknak
szabadsaguknak hasonló
hasonle
méltóságot
meltesagot kölcsönözhetett
kelesenezhetett volna. Kiváltságaik,
Kivaltsagaik, ha folyto-
nossaguk megszakadt is, nem vesztek el az emlékezet
nosságuk emlekezet
számára.
szamara. Jóllehet,
Jellehet, alkotmányuk,
alkotmanyuk, amíg
amig nékülözniük
nekillezniiik kel-
lett, pusztulásnak,
pusztulasnalc, sorvadásnak
sorvadasnak indult, a nemes éses tiszte-
letet parancsoló
paranesole vár
var alapjai egészben,
egeszben, s falai is részben
reszben
megmaradtak az Önök Onek kezén.”
kezen.53 Kijavíthatták
Kijavithattak volna a fa-
lakat, s építhettek
epithettek volna a régi
regi alapokra. Alkotmányukat
Alkotmanyukat
felfüggesztették,
felfiiggesztettek, mielőtt
miel6tt tökéletessé
tekeletesse válhatott
valhatott volna; de
Onek mégis
Önök megis rendelkeztek egy olyan alkotmány
alkotmany alapele-
híján olyan kivale
meivel, amely kis hijan kiváló volt, amennyire csak
kivanni lehet. Az Önök
kívánni Onek egykori rendi gyűlésében
gyi eseben megvol-
tak azok a különféle
kiilenfele részek,
reszek, melyek megfeleltek a közös-
kezes-
séget
seget alkotó
alkote különféle
kiilenfele rendeknek; megvolt az érdekeknek
erdekeknek
az az összefonódása
esszefonedasa és es ellentéte,
ellentete, megvoltak azok a hatá-
hata-
sok és
es ellenhatások
ellenhatasok is, melyek a természetes
termeszetes és
es a politikai

119
világban a szemben álló
vilagban alle erók
erek egymás
egymas elleni küzdelme
kiizdelme so-
rán niegteremtik
ran megteremtik a világegyetem
vilagegyetcm harmóniáját.
harmeniajat. Ezek az el-
lentétes
lentetes és
es egymással
egymassal harcban álló
alle érdekek,
erdekek, melyeket
mind az Önök
Onek régi,
regi, mind a mi jelenlegi alkotmányunk
alkotmanyunk oly
súlyos
sfilyos fogyatékosságának
fogyatekossaganak tekintenek, üdvös
iidves korlátokat
korlatokat
emelnek minden elhamarkodott döntés dentes elé;
ele; az alapos
megfontolást
megfontolast nem választás
valasztas dolgává.,
dolgava, hanem szükségsze-
szi.iksegsze-
rűséggé
riisegge teszik; minden átalakítás
atalakitas feltételéül
felteteleill szabják
szabjak a
megegyezést, ami természetesen
termeszetesen mérsékletet
mersekletet szül;
sziil; a szen-
vedélyek
vedelyek Iecsillapodását
Iecsiliapodasat eredményezik,
eredmenyezik, ami kiküszöböli
kikiiszebeli a
kimeletlen, korlátlan
durva, kíméletlen, korlatlan újítások
iijitasok fájdalmas
fajdalmas rontását;
rontasat; s
örökre
erekre meghiúsítják
meghiifisitjak úgy
egy a kevesek, mint a sokak korlát- korlat-
enkenyuralmanak bevezetését.
lan önkényuralmának bevezeteset. A tagok és es érdekek
erdekek
sokfelesegenek köszönhetően
eme sokféleségének keszenhet6en az általános
altalanos szabad-
ságnak annyi biztositeka
sagnak biztosítéka volt, amennyi a kiilenfele
különféle rendek
kereben vallott megannyi eltérő
körében elter6 nézet;
nezet; miközben
mikezben az
egeszre egy igazi monarchia súlya
egészre si'1lya nehezedett, megakadá-
megakada-
kiilenbez6 részeket
lyozva a különböző reszeket az eltévelyedésben,
eltevelyedesben, kijelölt
kijelelt
helyiik elhagyásában.
helyük elhagyasaban.
Osi rendi gyűlésükben
Ősi gyiilesiikben rendelkeztek mindezekkel az
el6nyekkel; mégis
előnyökkel; megis azt választották,
valasztottak, hogy úgy egy tesznek,
mintha soha nem egyesültek
egyesiiltek volna polgári
polgari társadalom-
tarsadalom-
ban, s mindent újonnan
fijonnan kellene kezdeniük.
kezdeniilk. Rosszul
Rossznl fog-
tak hozzá,
hozza, mivel azzal kezdték,
kezdtek, hogy megvetéssel
megvetessel illettek
mindent, ami az Önöké
Oneke volt. Tőke
T6ke nélkül
nelkiil fogtak vállalko-
vallalko-
zasba. Ha nemzetük
zásba. nemzetiik legutóbbi
legutebbi generációinak
generacieinak teljesítmé-
teljesitme-
nyet nem látták
nyét lattak túlságosan
t lsagosan fényesnek,
fenyesnek, túlléphettek
tiillephettek volna
terekveseiket korábbi
rajtuk, s törekvéseiket korabbi ősöktől
6sekte'l származtathatták
szarmaztathattak
volna. Ha elődeiket
el6deiket áhítatosan
ahitatosan tisztelnék,
tisztelnek, képzeletük
kepzeletiik fel-
ismerte volna bennük
benniik az erénynek
erenynek éses a bölcsességnek
belcsessegnek a
pillanatok közönséges
kezenseges gyakorlatán
gyakorlatan felülemelkedő
feliilemelked6 mércé-
merce-
jét; s a példa, melyet kevetni
jéi; követni ehajtottak,
óhajtottak, Oneket
Önöket is fel-
emelte volna. Őseik
Oseik tisztelete megtanitotta
megtanította volna Önöket
Oneket
önmaguk tiszteletére.
enmaguk tiszteletere. Nem döntöttek
dentettek volna úgy,
Ifigy, hogy a
franciákat
franeiakat a felszabadító
felszabadite 1789-es év
ev elérkeztéig
elerkezteig a tegnap
nemzetenek, alacsony
nemzetének, alaesony származású,
szarmazasfi, nyomorult szolganép-
szolganep-
nek tekintik. Nem szívesen
szivesen ábrázolták
abrazoltak volna önmagukat,
enrnagukat,
pusztan azért,
pusztán azert, hogy akár
akar becsületük
beesiiletiik árán
aran is mentséget
mentseget
gyartsanak gaztetteikre apologétáik
gyártsanak apologetaik számára,
szamara, szökevény
szekeveny

120
rabszolgák bandájának,
rabszolgak bandajanak, akik túl
tel hirtelen szabadultak ki a
rabsagbel, s ezért
rabságból, ezert bocsánat
boesanat illeti őket,
6ket, hogy visszaéltek
visszaeltek a
szabadsággal,
szabadsaggal, melyet nem szoktak meg, s melyre nem
belesebb, derék
voltak alkalmasak. Vajon nem lett volna bölcsebb, derek
barátom,
baratom, ha úgy
egy gondolnak önmagukra,
enmagukra, ahogyan például
peldaul
én
en mindig is tettem: mint nemeslelkű,
nemeslelkii, hősies
h6sies nemzetre,
amelyet balszerencséjére
balszerencsejere hosszú
hossze ideig félrevezettek
felrevezettek a hű-
hii-
ségről,
segre'l, a becsületről,
becsi'iletr6l, a lojalitásról
lojalitasrel alkotott magasröptű,
magasreptii,
romantikus eszméi;
eszmei; úgy
figy vélem,
velem, az események
esemenyek mostohán
mostohan
bántak
bantak Önökkel,
Onekkel, de nem szolgai, alacsonyrendű
alaesonyrendii alkatuk
kevetkezteben
következtében valtak
váltak leigazotta;
leigázottá; hogy legodaadebb
legodaadóbb behe-
behó-
dolasukban is közösségi
dolásukban kezessegi szellem hatotta átat Önöket,
Oneket, s
hogy kiralyuk
királyuk szemelyen
személyén keresztiil
keresztül orszaguknak
országuknak adeztak
adóztak
imadattal. Ha értésül
imádattal. ertesiil adták
adtak volna, hogy ebben a rokon-
enamitasban messzebb mentek, mint bölcs
szenves önámításban belcs őseik;
6seik;
elszantak magukat ősi
hogy elszánták 6si privilégiumaik
privilegiumaik visszaszerzésé-
visszaszerzese-
mikezben megőrizték
re, miközben meg6riztek régi
regi és
es újabb
ifijabb keletű
keletii hűségüket
hiisegiiket
es becsületüket;
és becsiiletiiket; vagy ha nem bíztak
biztak önmagukban,
enmagukban, s nem
ertettek világosan
értették vilagosan őseik
6seik csaknem homályba
homalyba veszett alkot-
manyat, emelték
mányát, emeltek volna tekintetüket
tekintetiiket a mi országunkban
orszagunkban
e16 szomszédaikra,
élő szomszedaikra, akik ébrenebren tartották
tartottak a régi
regi európai
europai
közjog 6si
kezjog ősi elveit es
és mintait,
mintáit, s6t
sőt meavitottak
meavították es és jelenlegi
állapotukhoz
allapotukhoz igazították
igazitottak azokat - akkor bölcs belcs példákat
peldakat
követve
kevetve újabb
iijabb bölcs
beles példákkal
peldakkal ajándékozhatták
ajandekozhattak volna
vilagot. Tiszteletreméltóvá
meg a világot. Tiszteletremelteva tették
tettek volna a szabad-
ság
sag ügyét
iigyet valamennyi nemzet összes esszes kiváló
kivale elméje
elmeje számá-
szama-
ra. Szégyenében
Szegyeneben kitakarodott volna a világból vilagbel a
zsarnokság,
zsarnoksag, ha Önök Onek megmutatják,
megmutatjak, hogy a szabadságszabadsag
nemcsak összeegyeztethető
esszeegyeztethet6 a joggal, de ha elég eleg fegyelme-
zett, akkor annak fegyvertársa
fegyvertarsa is. Bőséges,
B6seges, de a népetnepet
nem megnyomorító
megnyomorite adóbevételeik
adebeveteleik lennének.
lennenek. Ezeket vi-
ragze kereskedelem táplálná.
rágzó taplalna. Lenne szabad alkotmá- alkotma-
nyuk; erős
er6s királyuk;
kiralyuk; fegyelrnezett
fegyelmezett hadseregük;
hadseregiik; megrefor-
mált
malt és es köztiszteletben
keztiszteletben állóalle papságuk;
papsaguk; lehiggadt mégis megis
bátor
bator szívíí
szivii nemességük,
nemessegiik, mely nem fojtogatná,
fojtogatna, hanem
táplálná
taplalna erényeiket;
erenyeiket; lemıe
lenne szabad szellemű
szellemii közrendjük,
kezrendjiik,
mely vetélkedne
vetelkedne a nemességgel
nemesseggel és es utánpótlását
utanpetlasat biztosíta-
biztosita-
ná;
na; oltalom alatt álló,
alle, elégedett,
elegedett, szorgos, engedelmes né- ne-
pük,
piik, mely megtanulta, hogyan keresse s találja talalja meg min-

121
den körühnények
keriilrnenyek között
kezett az erényben
erenyben rejlő
rejl6 boldogságot.
boldogsagot.
Ebben áll
all az emberiség
emberiseg igazi erkölcsi
erkelcsi egyenlősége,
egyenl6sege, s nem
abban a szörnyííséges
szernyiiseges koholmányban,
koholmanyban, mely azzal, hogy
hamis eszméket
eszmeket es és hie
hiú varakozasokat
várakozásokat táplál
taplal a fáradságos
faradsagos
élet rögös
elet reges útjain
titjain botorkáló
botorkale emberekben, csupán
csupan arra
szolgál,
szolgal, hogy súlyosbítsa,
siilyosbitsa, s még
meg keservesebbé
keservesebbe tegye való-
vale-
ságos
sagos egyenlőtlenségüket,
egyenl6tlensegi'il<et, melyet felszámolni
felszamolni nem képes;
kepes;
ezt az igaz egyenlőséget
egyenl6seget a polgári
polgari élet
elet rendje éppen
eppen
annyira azoknak a javára
javara állítja
allitja fel, akiket kénytelen
kenytelen ala-
csony
esony státusban
statusban meghagyni, mint akiket képes kepes fényesebb,
fenyesebb,
tertenelemben
de nem boldogabb helyzetbe juttatni. A történelemben
pelda
példa nelkiili
nélküli mertekben
mértékben szelesre
szélesre tarult
tárult Onek
Önök el6tt
előtt a bol-
dogsag és
dogság es a dicsőség
dies6seg felé
fele vezető
vezet6 sima, könnyű
kennyii útat kapuja;
bebizonyitottak, hogy az ember kedveli a nehézsége-
de bebizonyították, nehezsege-
ket.
Vegyiik számba
Vegyük szamba nyereségeiket59,
nyeresegeiket”, s lássuk,
lassuk, mi jóje szár-
szar-
azokbel a szertelen, vakmerő
mazott azokból vakmer6 eszmékből,
eszmekb6l, melyek
vezet6iket arra tanították,
vezetőiket tanitottak, hogy megvessék
megvessek minden előd-
el6d-
jiiket, minden kortársukat,
jüket, kortarsukat, sőt
s6t saját
sajat magukat is, egészen
egeszen
amig valóban
addig, amíg valeban megvetésre
megvetesre méltóvá
melteva nem váltak.
valtak. Mi-
fenyeket követte,
vel e hamis fényeket kevette, Franciaország
Franciaorszag magasabb
aron vásárolt
áron vasarolt magának
maganak dicstelen
diestelen balsorsot, mint ahogy
bármely mas
barmely más nemzet egyértelmű
egyertelmii áldásokra
aldasokra tett szert!
Franciaorszag bűnökön
Franciaország biineken vett szegénységet!
szegenyseget! Franciaország
Franciaorszag
erényeit aldozta
nem erenyeit áldozta fel erdekei
érdekei oltaran,
oltárán, hanem erdekeit
érdekeit
adta fel, hogy áruba
aruba bocsáthassa
boesathassa erényeit.
erenyeit. Új
Uj kormányzat
kormanyzat
esszetakolasat vagy a régi
összetákolását regi megreformálását
megreformalasat minden más
mas
nemzet azzal kezdte, hogy ilyen vagy olyan vallási
vallasi szertar-
tasokat vagy újonnan
tásokat iijonnan bevezetett, vagy a korábbinál
korabbinal na-
pontossággal újra
gyobb pontossaggal iijra előírt.
el6irt. A polgári
polgari szabadság
szabadsag alap-
vetését minden mas
veteset más nemzet szigorúbb
szigoriibb erkölcsben,
erkelesben, kemé-
keme-
nyebb, férliasabb
fer asabb normákban
normakban találta
talalta meg. Franciaország,
Franeiaorszag,
mid6n meglazította
midőn meglazitotta a királyi
kiralyi hatalom gyeplőjét,
gyepl6jet, megket-
tőzte az erkölcsökben
t6zte erkelcsekbcn a vad kicsapongás,
kicsapongas, a nézetekben
nezetekben és
es
a szokásokban
szokasokban pedig az arcátlan
arcatlan vallástalanság
vallastalansag szabados-
sagat; s mintha csak valamiféle
ságát; valamifele kiváltságot
kivaltsagot adományozna,
adomanyozna,
vagy megnyitna valami korábban
korabban elzárt
elzart haszonforrást,
haszonforrast, a
társadalom minden lepesfifokara
tarsadalom lépcsőfokára kiterjesztette azt a saj-
nalatos romlottságot,
nálatos romlottsagot, amely általában
altalaban a vagyon és
es a hata-

122
lom betegsége. Íme,
Ime, az egyenlőség
egyenl6seg egyik új
i'1j alapelve
Franciaországban.
Franeiaorszagban. _
Franciaország
Franeiaorszag 'vezetőmek
'vezet6'mek álnoksága
alnoksaga diszkreditálta
diszkreditalta a
fejedelmek kormányaiban
kormanyaiban a szelíd
szelid tanácsadás
tanaesadas hangnemét,
hangnemet,
s kicsavarta kezéből
kezeb6l legerősebb
leger6sebb érveit.
erveit. Szentesítést
Szentesitest nyer-
tek a zsarnoki erejű
erejii bizalmatlanság
bizalmatlansag sötét,
setet, gyanús
gyaniis tételei,
tetelei, s
megtanitottak remegni a királyokat
megtanították kiralyokat attól,
attel, ami ezentúl
ezent l az
elkölcspolitikusok
elkelcspolitikusok hamis illúzióinak
ill zieinak fog neveztetni. Az
uralkodók mindig is trónjaik
uralkodek trenjaik felforgatóinak
felforgateinak fogják
fogiak tartani
azokat, akik azt tanácsolják,
tanaesoljak, hogy a népnep iránti
iranti bizalmuk
hatartalan legyen; árulóknak,
határtalan aruleknak, akik pusztulásukra
pusztulasukra törnek,
ternek,
mid6n könnyed
midőn kennyed jóhiszeműségüket
jehiszemiisegiiket kihasználva
kihasznalva tetszetős
te_tszet6s
iiriigyekkel vennék
ürügyekkel vennek rá
ra őket
6ket arra, hogy vakmerő
vakmer6 és es hitetlen
csoportjat engedjék
emberek csoportját engedjek részesedni
reszesedni hatalmukban.
Ha másmas nem volna, ez önmagában
enmagaban is elegendő
elegend6 ahhoz,
hogy helyrehozhatatlan károkat
karokat okozzon Önöknek
Oneknek és es az
emberisegnek.
emberiségııek. Emlekezziink
Emlékezzünk csak arra, hogy a parizsi párizsi
parlament azt mondta a királynak:
kiralynak: a rendi gyűlés
gyiiles összehí-
esszehi-
vasa kapcsán
vása kapesan semmi egyébtől
egyebte'l nem kell tartania, mint a
tren támogatásában
trón tamogatasaban tanúsított
tanlfisitott túláradó
tiilarade buzgóságu.któl.6°
buzgesaguktel.°°
Jogos, hogy ezek az emberek elrejtsek
elrejtsék arcukat. Jogos,
hogy rájuk
rajuk is háruljon
haruljon abból
abbel a romlásból,
romlasbel, amelybe taná-
tana-
esaik taszították
csaik taszitottak királyukat
kiralyukat éses országukat.
orszagukat. Az ilyen re-
ményt keltő
menyt kelt6 nyilatkozatok elaltatják
elaltatjak a hatalom éberségét;
eberseget;
arra ösztökélik,
esztekelik, hogy meggondolatlanul kipróbálatlan
kiprebalatlan po-
litikai megoldások
megoldasok Veszedelmes
veszedelmes kalandjaiba bonyolódjon;
bonyoledjon;
ele'keszi'ileteket, óvintézke-
hogy elhanyagolja azokat az előkészületeket, evintezke-
deseket, biztosítékokat,
déseket, biztositekokat, amelyek megkülönböztetik
megkiilenbeztetik a jó-je-
indulatot az ostobaságtól,
ostobasagtel, s amelyek nélkül
nelkiil egyetlen em-
ber sem vállalhat
vallalhat felelősséget
felel6sseget a kormányzás
kormanyzas vagy a sza-
badság
badsag bármilyen
barmilyen elvont tervének
tervenek üdvös
iidves hatásáért.
hatasaert. Ezek
hiányában
hianyaban láttuk
lattuk az állarn
allam orvosságát
orvossagat az állam
allam mérgévé
mergeve
átalakulni.
atalakulni. Láttuk
Lattuk a franciákat
franciakat fellázadni
fellazadni egy szelíd
szelid és
es tör-
ter-
vényes uralkodó
venyes uralkode ellen, nagyobb dühöngéssel,
diihengessel, durvasággal
durvasaggal
és atroeitasokkal,
es atrocitásokkal, mint ahogy ismereteink szerint bárme-
barme-
nép valaha is felkelt a legtervenytelenebb
lyik nep legtörvénytelenebb trenbitorle
trónbitorló
vagy a legvérengzőbb
legverengzebb zsarnok ellen. Ellenállásukkal
Ellenallasukkal az
engedményekre
engedmenyekre válaszoltak;
valaszoltak; lázongásuk
lazongasuk az oltalmazásnak
oltalmazasnak

123
szólt; csapásukat
szelt; esapasukat egy olyan kézre
kezre mérték,
mertek, mely kegyeket,
kedvezéseket,
kedvezeseket, előjogokat
el6jogokat nyújtott
nytijtott feléjük.
felejiik.
Mindez természetellenes
termeszetellenes volt. A többi tebbi már
mar természe-
termesze-
tes. Sikerükben
Sikeriikben meglelték
megleltek büntetésüket.
biintetesiiket. A törvényeket
tervenyeket
felforgatták;
felforgattak; a törvényszékeket
tervenyszekeket aláaknázták;
alaaknaztak; az ipar el-
erőtlenedett;
eretlenedett; a kereskedelem haldoklik; az adókat adekat nem ti--
zetik meg, a nép
nep mégis
megis földönfutó;
feldenfute; az egyház
egyhaz ki van foszt-
állam sem kennyebbiilt
va, de az allam könnyebbült meg; a polgari
polgári es
és kato-
nai anarchia lett a királyság
kiralysag alkotmánya;
alkotmanya; mindent, mi em-
beri és
es isteni, feláldoztak
felaldoztak az állami
allami hitel bálványának
balvanyanak oltá-
olta-
ran,
rán, s nemzeti cs6d az eredmeny;
csőd eredmény; s mindezekre felteszik a
koronat
koronát az fij,
új, terekeny,
törékeny, ingatag hatalom papirketvenyei,
papírkötvényei,
nyomorge csalárdság,
a nyomorgó csalardsag, s a koldus fosztogatás
fosztogatas lejáratott
lejaratott
részvényei, melyeket egy birodalom tamaszaul
reszvenyei, támaszául szolgale
szolgáló
pénz
penz gyanánt
gyanant mutatnak fel ama két
ket bevett ércpénz
ercpenz he-
emberiseg tartós,
lyett, melyek az emberiség tartes, hagyományos
hagyomanyos fizetőesz-
zet6esz-
kezei voltak, de eltűntek,
közei eltiintek, elrejtőztek
elrejt6ztek a földbe,
feldbe, ahonnan
szarmaznak, amikor a franciák
származnak, franciak módszeresen
medszeresen aláásták
alaastak a
eszmejet, amelynek e pénznemek
tulajdon eszméjét, penznemek is a teremtmé-
teremtme-
es képviselói.°.1
nyei és kepvisel6i.§1
Sziikseg volt-e mindezekre a szörnyűségekre?
Szükség szernyfisegekre? vajon
entudatos hazafiak
olyan öntudatos haza ak elkeseredett küzdelmének
kiizdelmenek vol-
tak-e elkerülhetetlen
elkeriilhetetlen következnıényei,
kevetkezmenyei, akik vérben
verben és
es zűr-
z£ir-
zavarban kényszerültek
kenyszeriiltek átgázolni
atgazolni a nyugodt és
es virápó
virape
szabadság
szabadsag csendes partjara?
partjára? Nem! Szó Sze sincs
sines róla:
rela: Fran-
ciaország máig
ciaorszag maig füstölgő
fiistelge romjai, melyek megrendüléssel
megrendiilessel
töltenek el, bárhová
teltenek barhova fordítjuk
forditjuk szemünket,
szemiinket, nem polgárhá-
polgarha-
boriis pusztításból
borús pusztitasbel származnak;
szarmaznak; tökéletes
tekeletes békében
bekeben fogant
elhamarkodott és es üresfejű
iiresfejii okoskodás
okoskodas szomorú,
szomor , de intő int6
emlekmiivei. A hatalom, melynek emléket
emlékművei. emleket állítanak,
allitanak, kí-
ki-
meletlen és
méletlen es önhitt,
enhitt, mivel ellenőrizetlen
ellen6rizetlen és es ellenállhatat-
ellenallhatat-
Ian. Akik így
lan. igy elherdálták
elherdaltak bííneik
biineik értékes
ertekes kincseit, akik ily
vadul tékozolták
tekozoltak a nyilvános
nyilvanos bűnöket
biineket (az állam
allam megsarco-
megsareo-
lasara fenntartott legvégső
lására legvegs6 tétet),
tetet), előretörésük
el6reteresiik során
soran ke-
ves, vagy semmiféle
vés, semmifele ellenállásba
ellenallasba nem ütköztek.
iitkeztek. Haladá-
Halada-
suk inkább
inkabb diadalmenet volt, semmint háborús haborfis offenzíva.
offenziva.
Úttörőık haladtak el6ttiik,
Utter6ik előttük, s mindent leromboltak, a feld föld
színével
szinevel tettek egyenlővé.
egyenl6ve. Az ő 6 vérükből
veri.'ikbe'l viszont egyetlen
csepp sem hullott az országorszag ügyéért,
iigyeert, melyet romba dön- den-

124
tettek. Terveik megvalósítása
töttek. megvalesitasa érdekében
erdekeben nem hoztak na-
gyobb jelentőségű
jelent6seg1'i áldozatokat
aldozatokat aa,cip6csatjuknal,"'2
cipőcsatjuknálfz miköz-
mikez-
ben bertenbe vetettek királyukat,
börtönbe vetették kiralyukat, legyilkolták
legyilkoltak polgártár-
p0lgartar-
saikat, s könnyeket,
kennyeket, szegénységet
szegenyseget és
es nélkülözést
nelkiilezest hoztak
érdemes
erdemes emberek és es családok
csaladok ezreire. Kegyetlenségük
Kegyetlensegilk
meg csak nem is a hitvány
még hitvany félelem
felelem következménye
kevetkezmenye volt.
Annak a hatása,
hatasa, hogy tökéletes
tekeletes biztonságban
biztonsagban érezték
ereztek ma-
gukat arra, hogy az arulast,
árulást, a fosztogatast,
fosztogatást, a megbecstele-
nítést,
nitest, a gyilkolást,
gyilkolast, a mészárlást
meszarlast és es a gyújtogatást
gy jtogatast elgyö-
elgye-
tört orszaguk
tert országuk szelteben-hosszaban elfogadtassak. De
széltében-hosszában elfogadtassák.
kezclette'l fogva világos
mindennek oka kezdettől vilagos volt.
E nem kényszerből
kenyszerbel hozott döntés,
dentes, a rossz készséges
keszseges
valasztasa
választása megmagyarazhatatlan
megmagyarázhatatlan volna, ha nem vennenk vennénk
Nemzetgyiiles összetételét;
tekintetbe a Nemzetgyűlés esszetetelet; nem formális
formalis al-
kotmanyara gondolok, mely mostani állapotában
kotmányára allapotaban maga is
éppen elegge
eppen eléggé kifogásolható,
kifogasolhate, hanem az elemekre, amelyek
javareszt alkotják,
javarészt alkotjak, mert ennek a jelentősége
jelent6sege tízezerszer
tizezerszer
vilag összes
nagyobb, mint a világ esszes formaságának.
formasaganak. Ha nem tud-
nank semmit e gyúlésről,
nánk gyii'lesre'l, csak amit címe
eime éses funkciója
funkcieja el-
arul, nincs
árul, nines az az ecset,
eeset, mely a képzelet
kepzelet számára
szamara valami
tiszteletremeltebbat festhetne. Ennek láttán
tiszteletreméltóbbat laltan a vizsgálódó,
virsgalede,
mintha egy egész
egesz népnep gyújtópontban
gy jtepontban összegyűjtött
esszegyiijtett eré-
ere-
nyenek és
nyének es bölcsességének
belcsessegenek fenséges
fenseges képekepe nyűgözné
nyiigezne le,
megtorpan, s habozik megbélyegezni
megbelyegezni a látszatra
latszatra legbűnö-
legbiine-
sebb dolgokat is. Ezek nem tűnnénektiinnenek többé
tebbe elítélendő-
elitelend6-
nek, csupán
csupan titokzatosnak. De semmilyen név, nev, hatalom,
funkcie, mesterséges
funkció, mesterseges intézmény
intezmeny nem formázhatja
formazhatja mássá
massa
azokat, akik valamely hatalmi rendszer részesei, reszesei, mint
amilyennek Isten, a természet,
termeszet, a nevelés
neveles és es szokásaik
szokasaik al-
kottak őket.
kották 6ket. A nép
nep nem adhat olyan képességeket,
kepessegeket, ame-
lyek ezeket meghaladják.
meghaladjak. Lehetséges,
Lehetseges, hogy döntésével
dentesevel
erenyre és
erényre es bölcsességre
belcsessegre törekszik;
terekszik; ez a választás
valasztas azonban
ruhazza fel sem az egyikkel, sem a másikkal
nem ruházza masikkal azokat,
akikre áldást
aldast osztó
oszte kezét
kezet ráteszi.
rateszi. Nincs
Nines meg bennük
benniik sem
a természet
termeszet kötése,
ketese, sem a kinyilatkoztatás
kinyilatkoztatas ígérete,
igerete, ami az
ilyen képességekhez
kepessegekhez szükséges.
sziikseges.
Miutan átolvastam
Miután atolvastam a Tíers
Tiers État-ba”
Etat-baa megválasztott
megvalasztott sze-
melyek nevét
mélyek nevet és
es ranát
ranat tartalmazó
tartalmaze listát,
listat, már
mar semmilyen
kese'bbi tettük
későbbi tettiik nem okozhatott számomra
szamomra megdöbbenést.
megdebbenest.

125
 1I

Ketsegtelen, hogy láttam

Kétségtelen, lattam köztük
keztiik rangosakat, ragyogóragyoge te-
hetsegeket, de egyet se találtam,
hetségeket, talaltam, aki államügyekben
allamiigyekben bár- bar-
miféle
mifele gyakorlati tapasztalattal rendelkezett volna. A leg-
csupán elmeleti
jobbak csupan elméleti emberek.“
emberek.“' De barmilyenbármilyen legyen
is a nagyszerű
nagyszerii kisebbség,
kisebbseg, a testület
testiilet jellegét
jelleget súlyosabbik
siilyosabbik
resze, tömegei
része, temegei adják
adjak meg, végső
vegs6 soron ezek kell, hogy
meghatarozzak irányvonalát.
meghatározzák iranyvonalat. Minden testületben
testiiletben úgy
iigy van,
hogy akik vezetnek, azoknak jelentősjelent6s mértékben
mertekben alkal-
mazkodniuk is kell. Javaslataikat azoknak az ízléséhez, izlesehez,
tehetsegehez és
tehetségéhez es alkatához
alkatahoz kell igazítaniuk,
igazitaniuk, akiket irányí-iranyi-
ezert ha egy gyíílés
tani akarnak; ezért gyiiles túlnyomórészt
tiilnyomereszt rosszaka-
rat akbel vagy gyengékből
ratúakból gyengekb6l áll,all, csakis olyan magasrendű
magasrendii
ereny akadályozhatja
erény akadalyozhatja meg, hogy a benne részt reszt vevő
vev6 tehet-
seges emberek csupán
séges csupan képtelen
keptelen tervezetek szakavatott
vegrehajtei legyenek, amilyen vajmi ritkán
végrehajtói ritkan fordul előe16 a vi-
lagon, éppen
lágon, eppen ezért
ezert nem vehető
vehet6 számításba!
szamitasba! Ha a valószí-va1eszi-
niibb eshetőséget
nűbb eshet6seget vesszük,
vessziik, tehát
tehat hogy nem szokatlan mér- mer-
tekii erény,
tékű ereny, hanem alantas törtetés
tertetes és
es talmi dicsőségvágy
dics6segvagy
hajtja őket,
6ket, akkor a gyiiles
gyűlés erélytelen
erelytelen része,
resze, melyhez kez-
id6vel szándékaik
detben alkalmazkodnak, idővel szandekaik áldozata
aldozata éses
eszkeze lesz. Az efféle
eszköze effele politikai kufárkodás
kufarkodas során
soran a veze-
te'knek meg kell hajolniuk követőik
tőknek kevet6ik tudatlansága
tudatlansaga előtt,
el6tt, a
kevete'knek pedig ki kell szolgálniuk
követó'knek szolgalniuk vezetőik
vezet6ik legaljasabb
terveit.
allami gyűlés
_Hogy valamely állami gyiiles vezetőmek
vezet6'mek javaslataiban
a józanság
jezansag legcsekélyebb
legcsekelyebb mértéke
merteke is biztosíttassék,
biztosittassek, tisztel-
niiik kell azokat, akiket irányítanak,
niük iranyitanak, sőt, s6t, valamennyire ta-
lan tartaniuk is kell tőlük.
lán te'liik. Hogy ne vakon vezettessenek,
a követőknek
kevete'knek képesnek
kepesnek kell, ha nem is végrehajtókká,
vegrehajtekka, de
iteszekke lenniük;
ítészekké lenniiik; méghozzá
meghozza természetes
termeszetes súllyal
sifillyal és
es tekin-
tellyel rendelkező
téllyel rendelkez6 ítészekké.
iteszekke. Semmi sem biztosíthatja
biztosithatja az
ilyen gyíílések
gyiilesek következetes
kevetkezetes és es megfontolt mííködését,
miikedeset,
szemelyek, akik alkotják,
csak az, ha a személyek, alkotjak, életkörülményeik-
eletkeriilmenyeik-
nél,
nel, ingatlan vagyonuknál,
vagyonuknal, műveltségüknél
mi’.i'veltsegi.‘iknel és
es a szellemet
kitágító, felszabadító szokásaiknál
kitagite, felszabaclite szokasaiknal fogva köztiszteletben
keztisneletben
allnak.
állnak. J6
első dolog, amine
Az els6 amin Franeiaorszag
Franciaország rendi gyiilesenek
gyűlésének
esszehivasakor megrökönyödtem,
összehívásakor megrekenyedtem, az volt, hogy nagy ív- iv-
elkeriiltek az ősi
ben elkerülték 6si utat. Tudomásomra
Tudomasomra jutott, hogy a

126
 \\

Harmadik Rend képviselete

kepviselete hatszáz
hatszaz főből
fe'b6l áll.”
all.“ Számuk
Szamuk
egyenlő
egyenl6 lett a két
ket másik
masik rend képviseletével
kepviseletevel együttvéve.
egyiittveve.
Ha a rendeknek külön-külön
kiilen-kiilen kellett volna tevékenyked-
tevekenyked-
niük,
niiik, ennek -— eltekintve a kiadások
kiadasok tényezãétől
tényez6jet6l - nem
lenne túl
tel nagy jelentősége.
jelent6sege. De amikor kiderült,
kideriilt, hogy a
három
harom rendet eggyé
eggye olvasztják,
olvasztjak, nyilvánvalóvá
nyilvanvaleva vált
valt e nagy
létszámú
letszam képviselet
kepviselet létrehozásának
letrehozasanak fondorlatos célja celja és
es
szükségszeríí
sziiksegszerii következménye.
kevetkezmenye. Igen csekélycsekely mértékű
mertekii átál-
atal-
las
lás a masik
másik ket
két rend barmelyikebe'l
bármelyikéből a harmadiknak a ke-
zebe kell, hogy vesse a hatalmat*
zébe hatalmat.“ S valóban,
valeban, hamarosan
erre a testiiletre
testületre szallt
szállt az egesz
egész allamhatalom.
államhatalom. Eppen
Éppen
ezért megfelel6
ezert megfelelő összetételének jelentősége vegteleniil
esszetetelenek jelent6sege végtelenül
megnevekedett.
megnövekedett.
kepzelheti meglepetésemet,
Uram, képzelheti meglepetesemet, mikor azt tapasz-
taltam,
taltarn, hogy a Gyiiles
Gyűlés igen nagy reszet
részét (egy
(úgy hiszem, a
reszt vev6
részt vevő tagok tebbseget)
többségét) gyakorló jogászok alkottak.
gyakorle jogaszok alkották.
Nem a kivale
kiváló bírák, akik taniibizonysagot
birak, tanúbizonyságot adtak hazajuk-
hazájıık-
tudomanyukrel, bölcsességülcről
nak tudományukról, belcsessegiikrel és es feddhetetlensé-
feddhetetlense-
giikrel; nem az elsőrangú
gükről; els6rangi’1 ügyvédek,
iigyvedek, a kamara díszei;
diszei; nem
hirneves professzorai - hanem, amint az
az egyetemek hírneves
letszam esetében
ekkora létszám eseteben természetes,
termeszetes, nagyrészt
nagyreszt a szakma
szalcma
alacsonyabb rendű,rendii, tanulatlan, közönséges,
kezenseges, csupán
csupan mel-
lékszerepet jatsze
lekszerepet játszó kepvisel6i.
képviselői. Voltak jeles kivetelek;
kivételek; de a
általában ismeretlen videki
tagok altalaban vidéki iigyvedek,
ügyvédek, jegyz6k,
jegyzők, a
helyi törvénykezés
tervenykezes szolgái:
szolgai: a kisvárosi
kisvarosi pereskedés
pereskedes bonyo-
liteinak egész
lítóinak egesz serege, a csip-csup
esip-csup falusi torzsalkodások
torzsalkodasok
szitei és
szítói es irányítói.
iranyitei. Attól
Attel a pillanattól
pillanattel fogva, hogy olvastam
a névsort,
nevsort, tisztán
tisztan láttam,
lattam, szinte pontosan úgy,
egy, ahogy meg
is történt,
tertent, mindent, ami azután
azutan következett.
kevetkezett.
Hogy valamely hivatást
hivatast milyen becsben
beesben tartanak, attól
attel
függ, mekkora elismerésnek
fiigg, elismeresnek örvendenek
ervendenek azok, akik
Ebben a katonakirályságbarı,
katonakiralysagban, lehettek bármekkorák
barmekkorak is
egyenkent számos
egyenként szamos jogász
jogasz érdemei
erdemei - s bizony sokak ese-
teben kétségkívül
tében ketsegkiviil igen tekintélyesek
tekintelyesek voltak -,—, nemigen
tiszteltek a szakma egyes rétegeit,
tisztelték retegeit, kivéve
kiveve a legfelsőt,
legfels6t,
amelynek tagjaiııál
tagjainal gyakran egyesült
egyesiilt a magas hivatal éses a
szarmazas tündöklő
származás ti'indekl6 nagysága,
nagysaga, s nagy hatalommal és es te-
kintellyel rendelkeztek. Ezekre kétségkívül
kintéllyel ketsegktviil tisztelettel,
s6t félelemmel
sőt felelemmel vegyes
vegycs bámulattal
bamulattal tekintettek. A követke-
kevetke-

127
26 rendet nem sokra tartották;
ző tartottak; a még
meg közönségesebb
kezensegesebb rész
resz
becsülete rendkívül
becsiilete rendkiviil alacsony volt.
Ha ilyen összetételű
esszetetelii testületre
testiiletre ruházzák
ruhazzak a legfelső
legfels6 ha-
talmat, az elkerülhetetlenül
elkeriilhetetleniil bizonyos következményekkel
kevetkezmenyekkel
jár;
jar; mint amikor a főhatalom
fe'hatalom olyan emberek kezébekezebe ke-
rül,
riil, akik nem szoktak hozzá,
hozza, hogy tiszteljék
tiszteljek önmagukat;
enmagukat;
akiknek nincs
nines a birtokában
birtokaban korábbi
korabbi hírnév,
hirnev, amit kockáz-
kockaz-
tathatnának;
tathatnanak; akiktől
akikt6l aligha várható,
varhate, hogy megfontoltan
bánjanak, körültekintően
banjanak, keriiltekintiien sáfárkodjanak
safarkodjanak oly hatalommal,
melynek az ölükbe
eliikbe hullásán
hullasan bizonyára
bizonyara mindenki másnál
masnal
meglep6dtek. Ki áltathatta
jobban meglepődtek. altathatta magát
magat azzal, hogy ezek
varazsiitesre a legmé-
az emberek, akik hirtelen, mintegy varázsütésre legme-
alarendeltsegbel emeltettek a magasba, nem része-
lyebb alárendeltségből resze-
gülnek meg varatlan
giilnek váratlan nagysaguktel?
nagyságuktól? Ki kepzelhette,
képzelhette, hogy
termeszetiiknel fogva minden lében
természetüknél leben kanál,
kanal, vakmerő,
vakmer6, kör-
ker-
menfont, izgága,
mönfont, izgaga, perlekedő,
perleked6, nyugtalan szellemű
szellemii emberek
kennyen visszatérnek
könnyen visszaternek majd régi
regi állásukba,
allasukba, zavaros ügye-
gye-
es a fáradságos,
ikhez és faradsagos, alantas, rosszul jövedelmező
jevedelmez6 csű-
csii-
res-esavarashoz? Kinek lehetett
rés-csavaráshoz? Iehetett kétsége
ketsege afelől,
afel6l, hogy ke-
riiljen bámıibe
rüljön barinibe az államnak,
alla_mnak, arnelyről
amelyre’l mit sem tudnak,
sajat érdekeiket
saját erdekeiket foák
foak követni,
kevetni, amelyeket nagyon is jól
jel
ismernek? Mindez nem véletlen
veletlen eshetőségen
eshet6segen múlott.
melott. El-
kerülhetetlen
keriilhetetlen volt és
es szükségszerű;
sziiksegszerii; a dolgok természeté-
termeszete-
ből
be’! következett.
kevetkezett. Csatlakozniuk
Csatiakozniuk kell bármely
barmely ,tervezethez
tervezethez
kepessegeik nem teszik lehetővé,
(ha képességeik lehet6ve, hogy kezdeményez-
zék azt), mely perlekedő
perI€k€d5 alkotmányt
alkotmanyt biztosíthat
biztosithat számukra;
szamukra;
mely szélesre
szelesre tárhatja
tarhatja előttük
el6ttiik ama megszámlálhatatlan
megszamlalhatatlan
vonzó
vonze állás
allas kapuját,
kapujat, melyek az állam
allam minden nagy meg-
rázkódtatásának es
razkedtatasanak és forradalmanak,
forradalmának, s kivalt
kivált a tulajdonvi-
szonyok minden nagy es és er6szakos
erőszakos atalakitasanak
átalakításának nyo-
mán
man keletkeznek. Vajon az volt várható, varhate, hogy kiállnak
kiallnak a
tulajdon állandósága
allandesaga mellett ők, 6k, akiknek léte
lete mindig is a
tulajdont kérdésessé,
kerdesesse, ingataggá,
ingatagga, bizonytalanná
bizonytalanna tevő
tev6 dol-
goktól
goktel függött?
iggett? Emelkedésük
Emelkedesiik felnagyíthatja
felnagyithatja céljaikat,
eeljaikat, de
alkatuk éses szokásaik,
szokasaik, csakúgy,
esakifigy, mint terveik végrehajtásá-
vegrehajtasa-
nak módja
medja változatlan
valtozatlan kell, hogy maradjon.
De hát
hat épp
epp ezeket az embereket kellett volna mérsé-
merse-
kelniük
kelniiik és
es visszafogniuk másféléknek:
masfeleknek: olyanoknak, akik
józanabbul
jezanabbul gondolkodnak, s tágabb
tagabb a szellemük.
szellemiik. Vajon

128
ama maroknyi vidékivideki pojáca
pojaea felsőbbrendű
fels6bbrendi'i tekintélye
tekintelye és
es
magas méltósága
meltesaga előtt
el6tt kellett volna hát
hat meghajolniuk, kik
a gyűlésben
gyiilesben ülnek,
iilnek, s néhányuk,
nehanyuk, mint mondják,
mondjak, írni-olvasni
imi-olvasni
sem tud? s ama nem sokkal nagyobb számú kereskedő
szamti .keresked6
előtt, akik ugyan valamivel tájékozottabbak,
el6tt, tajekozottabbak, s a társada-
tarsada-
lom rendjében
rendjeben megbecsültebb
megbeesiiltebb helyet foglalnak el, de iro-
dájukon
dajukon kívül
kiviil más
mas világot
vilagot mindeddig .nem nem ismertek?
Nem! E két ket csoportot
esoportot úgy
egy alkották
alkottak meg, hogy inkább
inkabb a
jogászok
jogaszok fortélyainak
fortelyainak és es praktikáinak
praktikainak uralma, befolyása
befolyasa
alá
ala kerüljön,
keriiljen, semmint ellensúlyává
ellens lyava váljék.
valjek. Ilyen veszedel-
aránytalanságok
mes aranytalansagok mellett csakis úgy lehet, hogy az
iigy
egeszet ezek kormányouák.
egészet kormanyozzak. A jogi karhoz csatlakozott
esatlakozott
fakultas egy elég
az orvosi fakultás eleg jelentős
jelent6s része.
resze. Franciaország-
Franciaorszag-
akar a jogászoké,
ban, akár jogaszoke, ez a kar sem élvezett
elvezett kellő
kell6 megbe-
csülést. Következésképpen
csiilest. Kevetkezeskeppen professzorai olyan emberek
tulajdonsagaival rendelkeznek, akik nem szoktak hozzá
tulajdonságaival hozza a
meltesag érzéséhez.
méltóság erzesehez. De ha feltételezzük
feltetelezziik is, hogy olyan
6ket, s amilyet minálunk
rangjuk van, amilyen megilleti őket, minalunk
elveznek is, a betegágy
élveznek betegagy széle
szele nem az államférfiak
allamferfiak és
es a tör-
ter-
venyhozek képzésének
vényhozók kepzesenek megfelelő
megfelel6 iskolája.
iskolaja. Azután
Azutan követ-
kevet-
t6zsdez6k, akik
keztek a tőzsdézők, akik természetesen
termeszetesen égnek
egnek a vágytól,
vagytel,
hogy képzeletbeli értékpapírvagyonukat
ertékpapirvagyonukat átalakítsák
atalakitsak ennél
ennel
szilárdabb földbirtokká.
szilardabb feldbirtokka. Csatlakoztak aztán
aztan olyanféle
olyanfele em-
berek, akiktől
akikte'l az állami
allami érdekkel
erdekkel kapcsolatban
kapesolatban éppen
eppen
olyan kevés
keves figyelem
gyelem és
es ismeret volt várható,
varhate, amilyen ke-
ves törődés
vés ter6des bármilyen
barmilyen intézmény
intezmény szilárdságával;
szilardsagaval; olyan
emberek, akik eszköznek,
eszkeznek, nem irányítónak
iranyitenak termettek. Ál-
Al-
talanossagban ez volt a Nemzetgyűlésben
talánosságban Nemzetgyiilesben a Tiers Etat
esszetetele; aligha volt benne érzékelhető
összetétele; erzekelhet6 a leghalvá-
leghalva-
nyabb nyoma is annak, amit az orszag
ország termeszetes
természetes felder-
földér-
dekeltsegenek nevezünk.
dekeltségének neveziink.
alsehaz, anelkiil,
Tudjuk, hogy a brit alsóház, bezarna ka-
anélkül, hogy bezárná
puit bármely
barmely osztály
osztaly bármilyen
barmilyen érdeme előtt, a megfelelő
erdeme el6tt, megfelel6
mozgaterugek biztos működése
mozgatórugók miikedese révén
reven tárházává
tarhazava lesz
orszag rangban, származásban,
mindennek, ami jeleset az ország szarmazasban,
erekletes és
örökletes es szerzett pompában,
pompaban, kiművelt
kimfivelt tehetségben,
tehetsegben,
katonai, polgári,
polgari, tengerészeti
tengereszeti éses politikai kiválóságban
kivalesagban
nyejtani képes.”
nyújtani kepes.“ De tegyük
tegyiik csak fel, ami persze aligha le-
valós felvetes,
hetne vales felvetés, hogy az alsóház
alsehaz összetétele
esszetetele ugyanúgy
ugyanagy

129
alakulna, mint a Tiers Etat-é
Etat-e Franciaországban,
Franciaorszagban, vajon
el6fordulhatna-e, tervenycsavaras ilyen eluralko-
előfordulhatna-e, hogy a törvénycsavarás eluraIko-
dasat türelemmel
dását tiirelemmel viselik, vagy borzadás
borzadas nélkül
nelkiil gondolnak
rá?
ra? Isten őrizzen,
6rizzen, hogy bármilyen
barmilyen méltatlansággal
meltatlansaggal gyanú-
gyane-
sítsam
sitsam azt a hivatást,
hivatast, amely egyfajta papságként
papsagkent a szent
igazságosság
igazsagossag szertartásait
szertartasait végzi.
vegzi. De miközben
mikezben tisztelet-
ben tartom az embereket olyan funkcióikban,
funkcieikban, amelyek
megilletik őket,
6ket, s mindent megtennék,
megtennek, ami embertől
emberte'l tel-
megakadalyozzam a kizárásukat
het, hogy megakadályozzam kizarasukat ezekből
ezekbe'l a
funkciókból,
funkciekbel, nem tagadhatom meg a természetet
termeszetet azért,
azert,
hogy hizeleek
hízeleek nekik. Je es
Jó és hasznos szerepet jatszhatnak
játszhatnak
esszetetel részeikéut;
egy összetétel reszeikent; de feltétlenül
feltetleniil ártalmasak,
artalmasak, ha
olyannyira túlsúlyba
tiilselyba kerülnek,
keriilnek, hogy szinte ők
6k alkotják
alkotjak az
egeszet. Éppen
egészet. Eppen az, ami sajátsajat funkciójukban
funkciejukban az erényük,
erenyiik,
tavolrel sem minősíti
távolról min6siti őket
6ket más
mas feladatok ellátására.
ellatasara. Nem
keriilheti el figyelmünket,
kerülheti gyelmiinket, hogy amikor az emberek túlon-
lI l0l1-
tel bezárkóznak
túl bezarkeznak a hivatásuk,
hivatasuk, szakmájuk
szakmajuk adta keretek kö-
ke-
ze, mintegy megrögötten
zé, megregzetten csak ama arna szűk
sziik kört
kert művelik
miivelik
folyton-folyvast, akkor inkább
folyton-folyvást, inkabb alkalmatlanná,
alkalmatlanna, mint alkal-
massa lesznek mindenre, amihez
massá arnihez szükséges
sziikseges az emberiség
emberiseg
kiilenfele ügyekben
alapos ismerete, a különféle iigyekben való
vale jártasság,
jartassag, s az
atfoge, sokoldalú
átfogó, sokoldalii rálátás
ralatas azon változatos,
valtozatos, bonyolult külső
ki'ils6
es belső
és bels6 érdekekre, amelyek az államnak
allamnak nevezett sok-
arcfi dolgot alkotják.
arcú alkotjak.
Elvégre, ha kizatelag
Elvegre, kizárólag szellemi, akademiai
akadémiai foglalkoza-
foglalkozá-
seak alkotnák
súak alkotnak az alsóházat,
alsehazat, mivé
mive lenne hatalma, melyet
törvények, szokasok,
tervenyek, szokások, elvi esés gyakorlati pozitiv
pozitív szabalyok
szabályok
elmozdíthatatlan gatjai
elmozdithatatlan gátjai eveznek,
öveznek, hatarolnak
határolnak keriil,
körül, a lor-
dok háza
haza ellensúlyoz,
ellensiilyoz, s melynek minden mozzanata a ko-
ronának az ülés
ronanak iiles folytatását,
folytatasat, ehıapolását
elnapolasat vagy a ház
haz felosz-
latasat diktáló
latását diktale tetszésétől
tetszesetel függ?
fiigg? Az alsóház
alsehaz mind közvet-
kezvet-
len, mind közvetett
kezvetett hatalma kétségtelenül
ketsegteleniil nagy; s bárcsak
barcsak
sokaig képes
sokáig kepes lenne a maga teljében
teljeben megőrizni
meg6rizni nagyságát,
nagysagat,
s azt a szellemet, mely az igazi nagysaggal
nagysággal jar;
jár; s igy
így is lesz
mindaddig, amíg
amig meg tudja akadályozni,
akadalyozni, hogy aki tör-
ter-
vényt szeg Indiában,
venyt Indiaban, az törvényt
tervenyt hozhasson Anglia számá-
szama-
ra.” S megis,
ra.“ mégis, ha az alsóház
alsehaz hatalmát
hatalmat csak a legkisebb
mertekben szorítjuk
mértékben szoritjuk is meg, annyi lesz az, mint csepp az
eceanban ahhoz a hatalomhoz képest,
óceánban kepest, amellyel az Önök
Onek

130
Nemzetgyűlésének
Nemzetgyi esenek állandó
allande többsége
tebbsege rendelkezik. A ren-
dek szétzúzása
szetztizasa óta
eta a Gyűlésnek
Gyiilesnek nincs
nines alaptörvénye,.szigo-
alaptervenye, -szigo-
ri’.i szabályzata,
rú szabalyzata, tiszteletben tartott szokásai,
szokasai, melyek meg-
zabolázhatnák.
zabolazhatnak. Ahelyett, hogy egy szilárdszilard alkotmányhoz
alkotmanyhoz
lennének
lennenek kötelesek
ketelesek alkalmazkodni, hatalmukban áll all új
i'ij al-
kotmányt
kotmanyt hozni, mely majd az ő 6 szándékaikhoz
szandekaikhoz alkalmaz-
kodik. Nincs
Nines semmi sem földön,
felden, sem égen,
egen, ami arra szol-
gálhatna,
galhatna, hogy ellenőrzés
ellen6rzes alá
ala vonják
vonjak őket.
6ket. Milyenek le-
gyenek a fők,
f6k, a szívek,
szivek, az alkatok, melyek képesek
kepesek és
es elég
eleg
merészek
mereszek nem csupán
csupan törvényeket
tervenyeket alkotni egy szilárd
szilard al-
kotmány
kotmany keretei között,
kezett, de egyetlen lélegzetre
lelegzetre teljesen új
ifij
alkotmanyt írni
alkotmányt irni egy hatalmas királyság
kiralysag számára,
szamara, minden
egyes részének,
reszenek, a trónon
trenon ülő
i.'il6 uralkodótól
uralkodetel a községi
kezsegi elöljá-
elelja-
rekig? De - ,,az őrült
rókig? e’ri'ilt beront, hova angyal fél beIe'pni”.°9
belép!1i".69
imeghatarozatlan és
A -meghatározatlan es meghatározhatatlan
meghatarozhatatlan célokra
celokra fel-
hasznalhate korlátlan
használható korlatlan hatalom körülményei
keriilmenyei között
kezett az el-
kepzelhet6 legkarosabb
képzelhető legkárosabb dolog, ami az emberi iigyek irá-
ügyek ira-
nyitasaban bekevetkezhet,
nyításában bekövetkezhet, az a kijelelt
kijelölt embereknek a fel-
vale erkölcsi,
adatra való erkelcsi, szinte fizikai
zikai alkalmatlansága.
alkalmatlansaga. '*
Miutan megvizsgáltam
Miután megvizsgaltam az eredeti szerkezetben harma-
dik rendként
rendkent szereplő
szerepl6 csoport összetételét,
esszetetelet, szemügyre
szemiigyre
vettem a papság
papsag képviselőit.
kepvisel6it. Ebben az esetben is úgy egy
tűnt,
tiint, hogy a kiválasztás
kivalasztas szempontjaiban éppen
eppen ilyen cse-
kély
kely figyelmet
gyelmet szenteltek a tulajdon általános
altalanos biztonságá-
biztonsaga-
nak, illetve a küldöttek
kiildettek közfeladatokra
kezfeladatokra való
vale alkalmasságá-
alkalmassaga-
nak. E választást
valasztast úgy
egy alakították,
alakitottak, hogy egyszerű
egyszerii falusi
falllsi
kaplanok tömegét
káplánok temeget küldjék
kiildjek ki az állam
allam újjáalkotásának
jjaalkotasanak
es áldozatos
nagy és aldozatos munkájára;7°
munkajara;7° olyan embereket, akik az
államot
allamot úgy egy ismerték,
ismertek, mint akik még
meg képen
kepen sem látták;
lattak;
akik mit sem tudtak az isten háta hata mögötti
megetti falujuk hatá-
hata-
rain túli
ti’ili világról;
vilagrel; akik reménytelen
remenytelen nyomorúságukban
nyomoriisagukban el-
meriilve nem tekinthettek más
merülve mas szemmel a tulajdonra, le-
akar egyházi,
gyen az akár egyhazi, akár
akar világi,
vilagi, mint irigységgel;
irigyseggel; kik kö-
ke-
zett bizonnyal sokan vannak, akik a fosztogatással
zött fosztogatassal szer-
zsakmany leghitványabb
zett zsákmány leghitvanyabb osztalékának
osztalekanak halovány
halovany re-
ményében
menyeben is készséggel
keszseggel csatlakoznának
csatlakoznanak bármilyen
barmilyen táma-
tama-
dáshoz
dashoz a vagyon ellen, amelyben részesedni
reszesedni aligha lenne
kilátásuk
kilatasuk másként,
maskent, mint általános
altalanos tülekedés
tiilekedes közepette.
kezepette.
Ahelyett, hogy ellensúlyoznák
ellensifilyoznak a másik
masik gyűlésben
gyi esben tevé-
teve-

131
 A
kenykedó
kenyked6 törvénycsavarókat,
tervenyesavarekat, ezek a káplánok
kaplanok aktívan
aktivan se-
gédkezrıek,
gedkeznek, de legjobb
legiobb esetben is passzív
passziv eszközéül
eszkezeiil szol-
gálnak
galnak azoknak, akik kicsinyes
kiesinyes falusi ügyeikben
iigyeikben is hagyo-
mányos
manyos irányítóik.
iranyiteik. Szintén
Szinten aligha tartoznak fajtájuk
fajtajuk leg-
lelküsmeretesebbjei
lelkiismeretesebbjei közé,
keze, kik tökéletlen
tekeletlen értelmükre
ertelmiikre ha-
gyatkozva olyan megbízatásért
megbizatasert voltak hajlandók
hajlandek mester-
elteritette őket
kedni, mely eltérítette e'ket nyájukhoz
nyajukhoz fűződő
fiiz6d6 természetes
termeszetes
kapcsolataiktel és
kapcsolataiktól es természetes
termeszetes működési
miikedesi területüktől,
teriiletiiktel,
elvállalják a kiralysag
hogy elvallaljak királyság megújítását.
megifijitasat. Miután
Miutan e tetemes
súly
sfily fokozta a Harmadik Rend törvénycsűrő
tervenyesiir6 testületének
testiiletenek
erejét,
erejet, teljes lendületet
lendiiletet vett a tudatlanság,
tudatlansag, meggondolat-
lansag,
lanság, enteltseg
önteltség esés kapzsisag
kapzsiság miikedese,
működése, melymek
melynek eztan
eztán
sem mi sem volt képes
semmi kepes ellenállni.
ellenallni.
gyelmes szemlélő
A figyelmes szemlel6 előtt
el6tt már
mar a kezdet kezdetén
kezdeten vilá-
vila-
gossa kellett válnia:
gossá valnia: elkerülhetetlen,
elkeriilhetetlen, hogy a harmadik
tebbsege, karöltve
rend többsége, kareltve a papság
papsag imént
iment jellemzett képvi-
kepvi-
seletevel, miközben
seletével, mikezben a nemesség
nemesseg romlását
romlasat kívánja,
kivanja, egy-
szersmind kiszolgálójává
kiszolgalejava legyen ezen osztály
osztaly egyes taai
legalnokabb szándékainak.
legálnokabb szandekainak. Saját
Sajat rendjük
rendjiik hanyatlásából
hanyatlasabel és
es
megalaztatasabel kovácsolnának
megaláztatásából kovacsolnanak biztos tőkét
t6ket ezek az em-
berek, hogy megfizessek
megfizessék iijdonsiilt
újdonsült kevete'iket.
követőiket. Szamukra
Számukra
cseppet sem jelent áldozatot
aldozatot elherdálni
elherdalni mindazokat a dol-
gokat, arnelyek
amelyek társaik
tarsaik boldogságát
boldogsagat alkotják.
alkotjak. A féktelen,
fektelen,
elegedetlen előkelőségek
elégedetlen el6kel6segek általában
altalaban megvetik saját
sajat osztá-
oszta-
lyukat, mégpedig
megpedig éppen
eppen olyan mértékben,
mertekben, amennyire a
felfuvalkodott kevélység
lelfuvalkodott kevelyseg duzzasztja keblüket.
kebliiket. Önző
Onz6 és es
kartekony becsvágyuk
kártékony becsvagyuk egyik fő f6 tünete
tiinete annak a méltóság-
meltesag-
nak a teljes semmibevétele,
semmibevetele, amelyen a többiekkel
tebbiekkel osztoz-
alosztalyhoz kötődni,
nak. Valamilyen alosztályhoz ket6dni, s szeretni a társa-
tarsa-
dalomnak azt a parányi
paranyi szegletét,
szegletet, melyhez tartozunk, ez a
kezessegi érzület
közösségi erziilet legalapvetőbb
legalapvetebb elve (mintegy csírája).
esiraja).
Els6 szeme annak a láncnak,
Első lanenak, amelyen keresztül
keresztiil eljutunk
hazank, s az emberiség
hazánk, emberiseg szeretetéig.
szereteteig. A társadalmi
tarsadalmi rend e
reszenek érdeke
részének erdeke bizományként
bizomanykent tétetett
tetetett mindazoknak a
kezébe, akik alkotják;
kezebe, alkotjak; s ahogyan csakis rossz emberek vé- ve-
dehneznek vale visszaélést,
delrneznék a vele való visszaelest, úgy
figy csakis árulók
arulek kó-
ke-
tyavetyelnek el azért,
tyavetyélnék azert, hogy egyéni
egyeni hasznot húzzanak
hiizzanak be-
le'le.71
lőle.71

132
 A mi polgári
polgari zavargásaink
zavargasaink idején
idejen többen
tebben is voltak
Angliában (nem tudom, az Önök
Angliaban Onek gyűlésében
gyiileseben Franciaor-
Franeiaor-
szágban
szagban vannak-e ilyenek), akik, mint például peldaul Holland
akkori gróljan,
greljan, a trón
tren által
altal bôkezűen
b6kez1'ien szórt
szert adományok
adomanyok
eltékozlásával
eltekozlasaval elöbb
ele'bb gyalázatot
gyalazatot hoztak arra, majd csatla- esatla-
koztak a lázadásokhoz,
lazadasokhoz, melyeket az éppen eppen őmiattuk
6miattuk kia-
lakult elégedetlenség
elegedetlenseg szított;
szitott; segédkeztek
segedkeztek. armak
annak a trón- tren-
ledenteseben, amelynek néhányan
nak a ledöntésében, nehanyan közülük
kezi.'ili.'ik puszta
létüket
letiiket köszönhették,
keszenhettek, mások
masok pedig mindazt
miridazt a hatalmat,
amelyet jótevőjük
jetev6jiik tönkretevésére
tenkretevesere használtak
hasznaltak fel. Ha bár- bar-
mifele határt
miféle hatart szabnak ilyen emberek mohó mohe követelőzésé-
kevetel6zese-
masoknak is részesedést
nek, vagy másoknak reszesedest engednek azon javak-
ban, amelyeket be akarnának
akarnanak kebelezni, a bosszúszomj
bossziiszomj és es
az irigység
irigyseg hamarosan betölti
betelti a tátongó
tatonge űrt,
iirt, melyet kap-
zsisaguk hagy maga után.
zsiságuk utan. A zilált
zilalt szenvedélyek
szenvedelyek csapon-
geak és
góak es kuszák,
kuszak, mások
masok számára
szamara megmagyarázhatatlanok,
megmagyarazhatatlanok,
enmaguk számára
önmaguk szamara bizonytalanok lesznek. Úgy Ugy találják,
talaljak,
tertetesiik a dolgok bármilyen
lelkiismeretlen törtetésük barmilyen szilárd
szilard
rendjeben mindenütt
rendjében mindeniitt korlátokba
korlatokba ütközik.
iitkezik. Ám
Am a zavaro-
dottsag
dottság homalyos
homályos kedeben
ködében minden hatalmassá
hatalmassa növekszik
nevekszik
es korlátlannak
és korlatlannak tűnik.
tiinik.
Amikor előkelő
el6kel6 személyek
szemelyek a méltóság
meltesag eszményét
eszmenyet telje-
sen feláldozzák
felaldozzak egy kifejezett cél
eel nélküli
nelkiili becsvágyért,
beesvagyert, s
alantas eszközöket
eszkezeket használnak
hasznalnak fel alantas érdekek
erdekek nevé-
neve-
ben, akkor az egész
egesz szerkezet hitvánnyá
hitvannya és
es közönségessé
kezensegesse
lesz. Nem valami ilyesminek lehetünk
lehetiink ma tanúi
taniii Francia-
Francin-
országban? Nem valami nemtelent és
orszagban? es dicstelent
diestelent eredmé-
eredme-
nyez ez? valami silányságot
silanysagot az uralkodó
uralkode politikában?
politikaban?
mindenben, ami történik,
tertenik, bizonyos tendenciát
tendeneiat arra, hogy
az egyénekével
egyenekevel együtt
egyiitt az állam
allam méltósága
meltesaga és
es jelentősége
jelent6sege
lefokozedjek? Más
is lefokozódjék? Mas forradahııakat
forradahnakat olyan személyek
szemelyek irá-
ira-
nyítottak, akik, miközben
nyitoltak, mikezben megkíséreltek,
megkisereltek, vagy végre
vegre is
atalakitasokat az államban,
hajtottak átalakításokat allamban, törekvéseiket
terekveseiket azzal
szentesitettek, hogy táplálták
szentesítették, taplaltak ama nép
nep méltóságát,
meltesagat, mely-
nek bekejet
békéjét megbolygatták.
megbolygattak. Messzelátó
Messzelate tekintetük
tekintetiik volt.
Arra vágytak,
vagytak, hogy kormányozzák,
kormanyozzak, ne elpusztítsák
elpusztitsak orszá-
orsza-
gukat. Nagy politikai éses katonai tehetséggel
tehetseggel megáldott
megaldott
fer iik
férfiúk voltak, s jellehet,
jóllehet, koruk remei,
rémei, egyszersmind di-
dí-
szei is. Nem olyanok voltak, mint a zsidó
zside alkuszok, akik

133
azon vetélkednek,
vetelkednek, hogy melyikük
melyikiik tudja csalárd
csalard pénzfor-
pen2:for-
gatással és
gatassal es leértékelt
leertekelt részvényekkel
reszvenyekkel a legjobban
legiobban orvosolni
nyomorúságot és
azt a nyomoriisagot es pusztulást,
pusznilast, melyet satnya tanácsaik
tanaesaik
országra. A bek,
hoztak az orszagra. bók, mellyel a régivágású
regivagasifi nagy gaz-
emberek egyikét
egyiket (Cromwellt) illette rokona, a kor egyik
ünnepelt
iinnepelt költője,
kelt6je, megmutatja,
megrnutatja, hogy milyen tervei voltak,
melyeket saját
sajat becsvágyának
beesvagyanak sikerre vitele közben
kezben nagy
mértékben
mertekben meg is valósított:
valesitottz

Felemelkedsz, s azÁllam
az/Ilium is Veled,
Egeszseges színét
Egészséges szinet így
igy kapja meg;
Mint színét
szinet az ébredő
ebred6 Föld,
Feld, ahol
balk Nap a durva éjbe
A halk ejbe hatol.”
hatol.73

Ezek a rendbontók
rendbontek nem annyira bitoroltak valamilyen
hatalmat, mint inkabb
inkább a tarsadalomban
társadalomban elfoglalt terme-
termé-
helyiiket vették
szetes helyüket vettek birtokukba. Felemelkedésük
Felemelkedesiik bera-
gyogta éses megszépítette
megszepitette a világot.
vilagot. Azzal gyűrték
gyiirtek le vetély-
vetely-
tarsaikat, hogy elhomályosították
társaikat, elhomalyositottak fényüket.
fenyiiket. A kéz,
kez, mely
pusztite angyalként
pusztító angyalkent sújtott
siijtott le az országra,
orszagra, átadta
atadta annak az
er6t és
erőt es az energiát,
energiat, mely alatt nyögött.
nyegett. Nem állítom,
allitom, isten
6rizz, hogy azt állítsam,
őrizz, allitsam, hogy az ilyen férfiak
fer ak erényei
erenyei el-
lensifilyozzak bűneiket;
lensúlyozzák biineiket; de legalább
legalabb valamennyire módosí-
medosi-
tottak hatásukat.
tották hatasukat. Ilyen volt, mint mondottam, a mi Crom-
welliink. Ilyenek voltak Önöknél
wellünk. Oneknel a Guise-ek, a Condék,
Condek, a
Colighik [sic!].
Coligiıik [siel]. Ilyenek a Richlieu-k
Riehlieu-k [sic!],
[siel], akik nyugod-
tabb időkben
ide'kben is polgárháborús
polgarhaborfis szellemben tevékenyked-
tevekenyked-
tek." Ilyenek voltak, de jobb emberek, s nem oly kétes
tek.” ketes
iigyert küzdöttek,
ügyért kiizdettek, az Önök
Onek országában
orszagaban IV. Henrik és es
Sully75, pedig polgári
Sully”, polgari zavargások
zavargasok közepette
kezepette uralkodtak,
ami bizony nyomot hagyott rajtuk. Bámulatos,
Bamulatos, hogy Fran-
ciaorszag igen hamarosan, mihelyt lélegetvételnyi
ciaország lelegzetvetelnyi ideje
tamadt, talpraállt,
támadt, talpraallt, s kilábalt
kilabalt a leghosszadalmasabb éses leg-
szernyiibb polgárháborúból,
szörnyűbb polgarhaboriibel, amelyen nemzet valaha ke-
resztiilment. Miért?
resztülment. Miert? Azért,
Azert, mert az összes
esszes mészárlás
meszarlas kö-
ke-
zepette sem ölték
eltek ki országuk
orszaguk szellemét.
szellemet. Nem hunyt ki a
tudatos méltóság,
meltesag, a nemes büszkeség,
biiszkeseg, a dicsőség
dies6seg és
es a pél-
pel-
dakevetes iránti
dakövetés iranti nagyszerű
nagyszerii érzék.
erzek. Éppen
Eppen ellenkezőleg:
ellenkez6leg:
fellangolt, újj életre
fellángolt, eletre kelt. Az állam
allam szervei is tovább
tovabb éltek,
eltek,

1.34
134
barmilyen megrazkedtatasok érték
bármilyen megrázkódtatások ertek is őket.
e'ket. Fennmarad-
tak a becsiiletes ereny összes
becsületés az erény esszes jutalmai,
jutalrnai, valamennyi dfi,
dij,
kitüntetés.
kitiintetes. Mostani felfordulásuk
felfordulasuk azonban szélütésként
szeliiteskent
támadta meg magat
tamadta magát az elet
élet forrasai.
forrását. Orszagukban
Országukban min-
denkit, akit a dies6seg
dicsőség eszméjével
eszmejevel kellene ösztönözni,
esztenezni,
megaláztak, megfosztanak becsületétől,
megalaztak, beesi'iletete'l, s nem táplálhat
taplalhat
más
mas érzést,
erzest, csak a sértettség
sertettseg és
es megaláztatás
megalaztatas feletti felhá-
felha-
borodaset. Ez a nemzedék
borodásét. nemzedek azonban hamarosan kihal. A
nemesség
nemesseg következő
kevetkez6 nemzedéke
nemzedeke azokra az iparosokra,
pojácákra,
pojaeakra, spekulánsokra,
spekulansokra, uzsorásokra
uzsorasokra és es zsidókra76
zsidekra-"5 fog
hasonlitani,
hasonlítani, akik tarsaikka,
társaikká, olykor akar
akár uraikká lesznek.
uraikka
Higgye el nekem uram, akik megprebaljak
megpróbálják egyenl6siteni
egyenlősíteni
6ket egyenlővé.
az embereket, soha nem teszik őket egyenl6ve. Minden
tarsadalom
társadalom a polgarok
polgárok kiilenbez6
különböző rendjeibe'l
rendjeiből all,
áll, s ezek
keziil némelyeknek
közül nemelyeknek a legmagasabb helyet kell elfoglal-
egyenl6si't6k tehát
niuk. Az egyenlősítők tehat csak átalakítják
atalakitjak es
és eltorzitjak
eltorzítják
termeszetes rendjét;
a dolgok természetes rendjet; felborítják
felboritjak a társadalom
tarsadalom
epitmenyet, amikor a magasba repítik
építményét, repitik azt, ami a szerke-
szilardsaganak kívánalmai
zet szilárdságának kivanalmai szerint a földön
felden kellene,
szabek és
hogy maradjon. A szabók es asztalosok egyesületei,
egyesiiletei, me-
peldaul a párizsi
lyek például parizsi köztársaságot
keztarsasagot alkotják,
alkotjak, nem állhat-
allhat-
jak meg a helyüket
ják helyiiket olyan körühnények
keriihnenyek között,
kezett, amilyenek-
be Önök
Onek minden bitorlások
bitorlasok legrosszabbikával,
legrosszabbikaval, a termé-
terme-
szet elójogainak
el6jogainak elbitorlásával
elbitorlasaval próbálják
prebaljak belekényszeríte-
belekenyszerite-
ni őket.
6ket.
Franciaorszag-kaneellarja”
Franciaország -kancellárja" a rendi gyűlés
gyfiles megnyitása-
megnyitasa-
kor orátori
oratori ékesszólással
ekesszelassal azt mondotta, hogy minden fog-
lalkozas tiszteletreméltó.
lalkozás tiszteletremelte. Ha ez alatt azt értette,
ertette, hogy
semmilyen tisztességes
tisztesseges szakma nem szégyellnivaló,
szegyellnivale, akkor
nem esett volna túlzásba.
t lzasba. De ha azt állítjuk,
allitjuk, hogy valami
tiszteletreméltó, akkor valamilyen je
tiszteletremelte, jó tulajdonsaggal
tulajdonsággal
ruhazzuk fel. Pedig a borbély
ruházzuk borbely vagy a gyertyamártó
gyertyamarte foglal-
kozasa - nem is beszélve
kozása beszelve számos
szamos még
meg szolgaibb munká-
munka-
rel - aligha jelenthet dicsőséget
ról dics6seget bárki
barki számára.
szamara. Nem sza-
bad, hogy az ilyen emberek elnyomást
elnyomast szenvedjenek az
allam részéről;
állam reszerel; de az állam
allam szenved elnyomást,
elnyomast, ha az effé-
effe-
léknek akár
leknek akar egyénileg,
egyenileg, akár
akar kezessegileg
közösségileg megengedi,
hogy kormányozzanak.
kormanyozzanak. Ezen a téren
teren Önök úgy vélik,
Onek egy velik, az

135
előítélet
el6itelet ellen kiizdenek,
küzdenek, pedig valójában
valejaban a természet
termeszet el-
len viselnek háborút.*
haboriit.*
Kedves uram, nem tartom Önt Ont azon agyafúrtan
agyaffirtan gán-
gan-
csoskodó,
esoskode, sem az őszintétlen
6szintetlen és
es merev szellemek közül
keziil
valónak,
valenak, akik azt követelik,
kevetelik, hogy minden általános
altalanos megñ-
meg -
gyeléshez
gyeleshez és
es érzethez
erzethez mellékeljék
mellekeljek aprólékos
aprelekos részletesség-
reszletesseg-
gel mindazokat
mindazokat“ a kivételeket
kiveteleket és
es módosításokat,
medositasokat, amelyeket
az ésszerűség
esszeriiseg minden ertelmes
értelmes emberte'l
embertől származó
szarmaze felte-
veshez enkenteleniil hozzaert.
véshez önkéntelenül hozzáért. Ne kepzelje,
képzelje, hogy a hatal-
tekintelyt és
mat, a tekintélyt es a kiválóságot
kivalesagot a szarmazasra,
szárınazásra, a nevek-
es a cíınekre
re és eimekre óhajtanám
ehajtanam korlátozni.
korlatozni. Nem, uram. A kor-
manyzasra nincs
mányzásra nines egyéb
egyeb jogosítvány,
jogositvany, mint a valóságos
valesagos vagy
feltetelezett erény
feltételezett ereny éses bölcsesség.
belesesseg. Ezek mindenhol, ahol
tenylegesen előfordulnak,
ténylegesen el6fordulnak, bármely
barmely rendben, állapotban,
allapotban,
szakmaban vagy hivatásban,
szakmában hivatasban, rendelkeznek az égnek egnek az
kezetti rang és
emberek közötti es dicsőség
dies6seg eléréséhez
eleresehez szükséges
sziikseges
etlevelevel.
útlevelével. Jaj annak az orszagnak,
országnak, mely esztelen es és
szentsegter6 módon
szentségtörő medon elutasítja
elutasitja az ékesítésére
ekesitesere és
es kiszolgá-
kiszolga-
lasara rendelt polgári,
lására polgari, vallási
vallasi éses katonai képességek
kepessegek és es
erenyek szolgálatait;
erények szolgalatait; s szürkeségre
sziirkesegre ítél
itel mindent, ami arra
fenyt és
rendeltetett, hogy fényt es dicsőséget
dics6seget árasszon
arasszon az államra.
allamra.
De jaj annak az országnak
orszagnak is, mely a másik masik szélsőségbe
szeIs6segbe
esve az uralkodásra
uralkodasra megfelelő
megfelel6 jogcímnek
jogeimnek tekinti az ala-
csony rniiveltseget,
műveltséget, a dolgok sziiklatekerii
szűklátókörű szemleletet,
szemléletét, s
hitvany bérmunkás
valamilyen hitvány bermunkas foglalkozást
foglalkozast is. Mindennek

'" Sirak
Sirák fiaa könyve,
kenyve, 38, 24-5:
„Az
,,Az írástudó
irastude szabad idejében
idejeben szerzi bölcsességét,
belesesseget, aki ment a nehéz
nehez
munkától,
munkatel, az eljut a bölcsességre.
belcsessegre. Hogy legyen bölcs,
beles, aki az eke
szarvát
szaivat tartja, vagy aki kezében
kezeben az ostort suhogtatja, aki ökröket
ekreket
hajt, s csak velük
veliik dolgozik, aki egyre csak borjúkról
boijiikrel beszélget?"
beszelget?”
38,27:
38 27:
„Épp
,,Epp ilyen elfoglalt a kézműves
kezmffves s a művész:
mtivesz: hiszen éjjel-nappal
ejjel-nappal
megvan a munkája.”
munkaja.”
38, 33-4:
„De
,,De a népgyűlésre
nepgyiilesre nem hívják őket, s vezete'
hivjak meg 6ket, vezető szerepük
szerepiik nincs
nines a
közösségben. Nincsen
kezességben. Ninesen számukra
szamukra hely a bírói
birei székben,
szekben, mivel nem
értenek
ertenek a törvénykezéshez.
tervenykezeshez. Műveltséggel,
M veltseggel, ítélőképességgel
itelekepesseggel nem
dicsekednek, s nincsen jártasságuk
jartassaguk a bölcs
belcs mondásokban.
mondasokban. Mégis
Megis
támaszai
tamaszai az egész
egesz világnak..."
vilagnak..."
nyílatkozom arrel,
Nem nyilatkozom arról, hogy e könyv
kenyv kanonikus-e, aminek a gallikán
gallikan
egyház
egyhaz (a legutóbbi
legutebbi időkig)
id6kig) tekintette, vagy apokrif,
apoluif, aminek nálunk
nalunk
tartják.
tartjak. Meggyőződésem,
Meggy6z6desem, hogy sok bölcsesség
belesesseg és
es igazság
igazsag van benne.

136
nyitva kell állania,
allania, de nem megkülönböztetés
megkiilenbeztetes nélkül
nelkiil min-
den ember számára.
szamara. Semmiféle
Semmifele körforgás,
kerforgas, sorsolással
sorsolassal va-
ló
le kinevezés;
kinevezes; semmilyen választás,
valasztas, mely a rotáció
rotaeie vagy az
osztályozás
osztalyozas elve szerint működik,
miikedik, nem lehet általában
altalaban vé-
ve-
ve jó
je olyan kormánymtban,
kormanyzatban, amelyet parttalan célok
celok vezé-
veze-
relnek. Mivel nincsen bennük
benniik hajlandóság
hajlandesag sem közvetle-
kezvetle-
nül,
niil, sem közvetve
kezvetve arra, hogy a feladatnak megfelelően
megfelel6en
válasszák
valasszak ki az embereket, vagy hogy egyiket a másikhoz
masikhoz
igaâtsák,
igazitsak, merem állítani,
allitani, hogy a méltósághoz
meltesaghoz és
es a hata-
lomhoz vezető
vezet6 utat az alacsony származásúak
szarmazasifiak számára
szamara
tiilsagosan megkönnyíteni,
nem szabad túlságosan megkennyiteni, természetessé
termeszetesse
tenni. Ha a kiugre
kiugró tehetseg
tehetség minden ritka dolgok kezett
között a
legeslegritkabb, akkor ki kell hogy álljon
legeslegritkább, alljon valamilyen pró-
pre-
bát.
bat. A megbecsülés
megbeesiiles templomát
templomat magaslaton kell fel-
epiteni. Ha az erény
építeni. ereny az, ami megnyithatja kapuját,
kapujat, arról
arrel
feledkezziink meg, hogy az erényt
se feledkezzünk erenyt csak valamilyen ne-
hezseg, valami küzdelem
hézség, kiizdelem teheti próbára.”
prebara.7B
Nem lehet méltó
melte éses megfelelő
megfelel6 képviselete
kepviselete egy állam-
allam-
kifejezesre mind tehetsége,
nak az, amiben nem jut kifejezésre tehetsege, mind
tehetseg életerős
vagyona. De minthogy a tehetség eleter6s éses tevékeny
tevekeny
prineipium,
princípium, a tulajdon pedig renyhe, fasult
fásult es
és batortalan,
bátortalan,
soha nem lehet biztonságban
biztonsagban a tehetség
tehetseg támadásaival
tamadasaival
szemben, haesak
hacsak nincsenek aranyan
arányán feliili
felüli uralkode
uralkodó pozi-
pozí-
eiei a képviseletben.
ciói kepviseletben. Nagy, felhalmozott tömegek
temegek képvi-
kepvi-
seljék, maskiilenben
seljek, máskülönben nem elvezélvez kell6
kellő vedelmet.
védelmet. A vagyon
jellemző tulajdonsága,
jellemz6 tulajdonsaga, mely megszerzésének
megszerzesenek és es megtartá-
megtarta-
sanak egyesített
sának egyesitett elveiből
elveibe'l adódik,
adedik, hogy egyenlőtlen.
egyenletlen. Ezért
Ezert
nagy tömegeit,
temegeit, amelyek irigységet
irigyseget keltenek éses bírvágyat
birvagyat
gerjesztenek, meg kell óvnievni a veszélyeztetettségtől.
veszelyeztetettsegtel. Akkor
majd természetes
termeszetes sánccal
saneeal veszik körül
keriil a kisebb vagyonok
különféle osztalyait.
kiilenfele osztályait. Ugyanilyen mennyisegii
mennyiségű vagyon, ha a
természetes rendje szerint sokak kezett
dolgok termeszetes között oszlik
meg, nem ilyen módon
medon működik.
miikedik. A szétszóródás
szetszeredas esetén
eseten
minden egyes ember része resze kisebb armál,
annal, mint amiról
amirel vá-
va-
gyainak mohóságában
mohesagaban azzal kecsegteti
keesegteti magát,
magat, hogy má-ma-
sok felhalmozott vagyonának
vagyonanak szertefoszlatásával
szertefoszlatasaval megsze-
rezheti. A kevesek kifosztása
kifosztasa a szétosztáskor
szetosztaskor valójában
valejaban
elképzelhetetlenül paranyi
csak egy elkepzelhetetleniil parányi reszeesket
részecskét juttatna a
sokaknak. De a sokak nem képesek kepesek ezt a számítást
szamitast elvé-
elve-

137
gezni; akik pedig a fosztogatásra
fosztogatasra vezetik őket,
6ket, azoknak az
elosztást
elosztast soha nem áll
all szándékukban
szandekukban elvégezni.
elvegezni.
Az,
A2, hogy hatalmunkban áll all a tulajdont családunkon
esaladunkon
belül
beliil örökül
erekiil hagyni, egyike a tulajdon legértékesebb
legertekesebb és
es
legerdekesebb mozzanatainak, egyszersmind ez járul
legérdekesebb jarul a
leginkább
leginkabb houá
hozza magának
maganak a társadalomnak
tarsadalomnak a fenntartásá-
fenntartasa-
hoz is. Gyengeségünket
Gyengesegiinket arra készteti,
keszteti, hogy meghunyász-
meghunyasz-
erenyiink előtt,
kodjon erényünk el6tt, s még
meg a kapzsiságba
kapzsisagba is jóságot
jesagot olt.
Ennek az átörökítésnek
aterekitesnek a természetes
termeszetes jótállói
jetallei (minthogy
őket
6ket érinti
erinti a legközelebbről)
Iegkezelebbrel) a családi
esaladi vagyon, valamint
erekletes tulajdonnal járó
az örökletes jare megbecsülés
megbeesiiles birtokosai. Ná-
Na-
epiil a lordok háza.
lunk erre az elvre épül haza. Teljes mértékben
mertekben
örökletes tulajdon es
az erekletes és az erekletes
örökletes kivalesag
kiválóság alkotja;
ezert lett a törvényhozás
ezért tervenyhozas harmadik ága;
aga; s végső
vegs6 soron a
kiilenfele vagyoni ügyek
különféle iigyek egyedüli
egyediili bírája.
biraja. Ha nem is szük-
szi'ik-
segszeriien, de ténylegesen
ségszerűen, tenylegesen az alsóház
alsehaz is javarészt
javareszt hason-
lóképpen épül
lekeppen epiil fel. Legyenek akármilyenek
akarmilyenek a nagybirtoko-
eselyiik arra, hogy a leobbak közé
sok, megvan az esélyük keze ke-
riiljenek; a legrosszabb
rüljenek; leg-rosszabb esetben is afféle
affele ballasztot képez-
kepez-
állam hajejaban.
nek az allam hajójában. Mert igaz ugyan, hogy az örökle-
erelde-
es a vele járó
tes vagyont és jare rangot túlságosan
t lsagosan is bálványoz-
ba1vanyoz-
Zak a csúszómászó
zák csfiszemasze talpnyalók
talpnyalek és
es a hatalom szánalmas,
szanalmas,
vak imádói,
imadei, másfelől
masfel6l viszont a filozófia
loze a türelmetlen,
tiirelmetlen, ön-
en-
telt, rövidlátó
revidlate piperkőcei
piperk6eei túlságosan
t lsagosan elhamarkodottan ki-
csinylik le. Némi
Nemi tisztességes,
tisztesseges, szabályozott
szabalyozott kitüntetettség,
kitiintetettseg,
a születéssel
sziilelessel kapcsolatos preferencia
prefereneia (nem a jogok kisajá-
kisaja-
titasa) se nem természetellenes,
títása) termeszetellenes, se nem oktalan.
mondjak, huszonnégymilliónak
Azt mondják, huszonnegymillienak uralkodnia kell
ketszazezer felett. Így
kétszázezer Igy igaz, amennyiben egy királyság
kiralysag al-
kotmanya számtani
kotmánya szamtani probléma.
problema. Az efféle
effele beszéd
beszed megteszi,
ha a lámpavas
lampavas a párbajsegédünk;79
parbajsegediink;-’9 olyan emberek számá-
szama-
ra, akik képesek
kepesek higgadtan gondolkodni, nevetséges.
nevetseges. A
tömegek akarata es
temegek és erdekei
érdekei is gyakorta sziiksegkeppen
szükségképpen
különfélék; s meg
kiilenfelek; még nagyobb a kiilenbseg,
különbség, ha rosszul va- vá-
Otszaz vidéki
lasztanak. Ötszáz videki ügyvéd
iigyved és
es ismeretlen káplán
kaplan kor-
mányzata
manyzata nem lehet megfelelő
megfelel6 huszonnégymillió
huszonnegymillie ember
számára, meg
szamara, még ha negyvennyolemillie
negyvennyolcmillió valasztotta
választotta is volna
6ket; s attól
őket; attel sem lesz_jobb, ha tucatnyi
tueatnyi előkelő
el6kel6 személy
szemely
iranyitja, akik e hatalom megkaparintásárıak
irányítja, megkaparintasanak érdekében
erdekeben

138
elárulták kötelességüket.
elarultak ketelessegiiket. Jelenleg úgy
gy tűnik,
tiinik, Önök
Onek min-
den tekintetbcn
tekintetben letértek
letertek a természetes
termeszetes útról.
iitrel. Franciaor-
Franeiaor-
szágot
szagot nem a tulajdon kormányozza.
kormanyozza. Természetes,
Termeszetes, hogya
hogyia
tulajdon pusztulásával
pusztulasaval az ésszerű
esszerii szabadság
szabadsag is kivész.
kivesz. Ma
az értékpapírforgalom
ertekpapirforgalom és
es egy spekuláns
spekulans alkotmány
alkotmany min-
den, arnijük
amijiik van; ami pedig a jövőt
jev6t illeti, komolyan úgy
egy
képzeli,
kepzeli, hogy nyolcvanhárom
nyolevanharom független
fiiggetlen törvényhatóságso
tervenyhatesag o
(nem is beszélve
beszelve az ezeket alkotó
alkote részecskékről)
reszecskekrel) republi-
kánus
kanus rendszerében
rendszereben Franciaország
Franeiaorszag területét
teriiletet valaha is egy
testként
testkent lehet majd konnányozni,
kormanyozni, vagy egyetlen szándék-
szandek-
tel vezérelve
tól vezerelve mozgásba
mozgasba lendíteni?
lenditeni? Mire a Nemzetgyíílés
Nemzetgyiiles
munkajat, önnön
befejezi munkáját, ennen romlását
romlasat is beteljesíti.
beteljesiti. Ezek a
kezessegek nem foák
közösségek foak sokáig
sokaig elviselni, hogy alávessék
alavessek
őket
6ket a párizsi
parizsi köztársaságrrak.
keztarsasagnak. Nem fogják
fogiak eltűrni,
eltiirni, hogy
ez az egyetlen testület
testiilet sajátítsa
sajatitsa ki magának
maganak a király
kiraly fogva-
tartasat és
tartását es az önmagát
enmagat nemzetinek nevezőnevez6 gyűlés
gyiiles feletti
maganak a részt,
uralmat. Mindegyik meg foa tartani magának reszt,
mely az egyházegyhaz kifosztásából
kifosztasabel származó
szarmaze zsákmányból
Zsakmanybel
megilleti; s nem lesz hajlandóhajlande akár
akar e zsákmányt,
zsakmanyt, akár
akar
iparkodasanak ennél
iparkodásának ennel jogosabb gyümölcseit,
gyiimelcseit, vagy földjé-
feldje-
nek termeszetes
természetes termenyeit elkiildeni, hogy a párizsi
terményeit elküldeni, parizsi mes-
terkede'k pöffeszkedését
terkedők peffeszkedeset fokozza, fényűzését
fenyiizeset táplálja.
taplalja.
Nem fognak ebben raismerniráismerni az egyenl6segre,
egyenlőségre, amelynek
neveben arra csábították
nevében csabitottak őket,
6ket, hogy dobják
dobjak sutba uralko-
dejuk iránti
dójuk iranti hűségüket
hiisegiiket csakúgy,
esakifigy, mint országuk
orszaguk ősi
6si alkot-
manyat. Nem létezhet
mányát. letezhet főváros
f6varos olyan alkotmány
alkotmany mellett,
amilyet nemrégiben
nemregiben készítettekfl
keszitettek.81 Nem vették
vettek észre,
eszre, hogy
amikor demokratikus kormanyokat
kormányokat allitottak
állítottak fel, gyakor-
latilag feldaraboltak
feldarabolták orszagukat.
országukat. A szemely,
személy, akit maka-
esul továbbra
csul tovabbra is királyuknak
kiralyuknak neveznek, immár immar század-
szazad-
elegse-
annyi hatalommal sem rendelkezik, mint amennyi elégsé-
keztarsasagok e halmazanak
ges lenne a köztársaságok esszetartasara.
halmazának összetartására.
parizsi köztársaság
A párizsi keztarsasag nyilván
nyilvan arra fog terekedni,
törekedni, hogy tel-
jesse tegye a hadsereg lezüllesztését
jessé leziilleszteset és
es törvényellenesen,
tervenyellenesen,
anelkiil, hogy a választókra
anélkül, valasztekra támaszkodna,
tamaszkodna, meghosszabbít-
meghosszabbit-
sa a gyűlés
gyiiles mandátumát,
mandatumat, hogy fenntarthassa zsarnoki
uralmát. Erőfeszítéseket
uralmat. Er6fesziteseket fog tenni, hogy a korlátlan
korlatlan ér-
er-
tekpapirforgalom sziveve válva
tékpapírforgalom szívévé valva 'mindent
mindent magához
magahoz vonz-
vona-
zon, de mindhiába.
mindhiaba. A végén
vegen ez az egész
egesz politika éppen
eppen

139
olyan erőtlennek
er6tlennek fog mutatkozni, mint amilyen erőszakos er6szakos
jelenleg.
Ha ez az ÖnökOnek tényleges
tenyleges helyzete, összevetve
esszevetve azzal,
amire úgymond
gymond Isten és es ember szavától
szavatel elhivattak, nem
tudok je jó sziwel
szívvel gratulalni
gratulálni dentesiikhez,
döntésükhöz, vagy a terek- törek-
véseiket
veseiket kísérő
kiser6 sikerhez. Éppen
Eppen ilyen kevéssé
kevesse ajánlhatom
ajanlhatom
az ilyen elveken nyugvó,
nyugve, s ilyen következményekkel
kevetkezmenyekkel járó jare
magatartást
magatartast más mas nemzeteknek. Ezt azokra kell hagynom,
akik mélyebben
melyebben látnak
latnak bele ügyeikbe,
iigyeikbe, mint én en tehetem, s
akik a leobban tudják, tudjak, mennyire kedveznek az Önök Onek
tettei az 6ő terveiknek. Az urak a Forradalmi Tarsasag- Társaság-
gratulaeieikkal, úgy
ban, akik olyannyira siettek gratulációikkal, figy tűnik,
tiinik,
er6sen azon a véleményen
erősen velemenyen vannak, hogy van valamilyen, a
orszagunkra alkalmazható
mi országunkra alkalrnazhate politikai tervezet, amelyre
nezve az Önök
nézve Onek ténykedése
tenykedese valamiképpen
valamikeppen hasznos lehet.
Onek Price doktora ugyanis, aki maga is nem csekély
Az Önök csekely
teprengett ezen a témán,
buzgalommal töprengett teman, a következő
kevetkez6 igen
gyelemremelte szavakat intézte
figyelemreméltó intezte hallgatóságához:
hallgatesagahozz „Nem ,,Nem
anelkiil, hogy kifejezetten emlékeztessem
fejezhetem be anélkül, emlekeztessem
Önöket arra a szempontra, amelyre nemegyszer utaltam, s
Oneket
valesziniileg Önök
amelyet valószínűleg Onek is mindvégig
mindvegig előreele're sejtettek;
egy olyan szempontra, amely nagyobb nagrobb hatással
hatassal van lel-
kemre, semmint kifejezhetném. Arra gondolok, gopdolok, hogy a
mostani idõkide7c igen kedveznek a szabadság
szabadsag űgyéért
iigvéért kifejtett
minden erőfeszítésnek.”a2
erefeszt'tésnek.”32 .
Vilagos, hogy a politikus prédikátor
Világos, predikator szellemét
szellemet valami-
rendkívüli elgondolas
lyen rendkiviili elgondolás hatotta at; át; s felettebb
felettébb va.leszi-
valószí-
nii, hogy az őt
nű, 6t nálamnál
nalamnal jobban értő ert6 közönségének
kezensegenek gon-
mindvégig el6tte
dolatai mindvegig előtte haladtak az 6 ő eszmefuttatasanak,
eszmefuttatásának,
s a következtetések
kevetkeztetesek egész egesz sorának,
soranak, amelyhez vezetett.
Miel6tt a prédikációt
Mielőtt predikaeiet elolvastam, valóbanvaleban úgyegy gondol-
tam, hogy szabad országban
orszagban élek;
elek; s ez olyan tévedés
tevedes volt,
melyet azért
azert dédelgettem,
dedelgettem, mert növelte
nevelte bennem a szere-
tetet az ország
orszag iránt,
irant, amelyben élek. elek. Persze tudtam jól, jel,
hogy legnagyobb bölcsességünk
belesessegiink és es legelső
legels6 kötelességünk
ketelessegiink
féltő, soha ki nem hunye
fe1t6, hunyó eberseggel
éberséggel 6rizni
őrizni szabadsagunk
szabadságimk
kincset, nem csak ellenséges
kincsét, ellenseges betöréssel,
beteressel, hanem a pusztu-puszta-
lassal és
lással es a korrupcióval
koirupeieval szemben is. Úgy Ugy véltem
veltem azonban,
hogy e kincs inkább
inkabb megóvni
megevni való
vale birtok, semmint valami

140
dij, amelyért versengeni kellene. Nem értettem,
dfi, ertettem, hogy ko-
miert kedvezne olyannyira minden erőfeszítésnek
runk miért erefeszitésnek a
szabadság
szabadsag ügyéért,
iigyeert. Korunk csupán
csupan annyiban különbözik
kiilenbezik
bármely
barmely más mas kortól,
kortel, amennyire az a franciaországi
franciaorszagi ese-
ményekből
menyekb6l következik.
kevetkezik. Ha ama nemzet példájapeldaja hatással
hatassal
van a miénkre,
mienkre, könnyen
kennyen megértem,
megertem, hogy egyes cselekede-
teiket, melyeknek kellemetlen következményük
kevetkezmenyiik van és es
nemigen egyeztethete'k
egyeztethetők essze
össze az emberiesseggel,
emberiességgel, a nagy-
lelkűséggel,
lelkiiseggel, a jólıiszeműséggel
jehiszemiiseggel éses az igazságossággal,
igazsagossaggal, mi-
ért
ert mentegetik oly szelíd
szelid jóindulattal,
jeindulattal, amikor a tettesek-
r6l, s tűrik
ről, tiirik oly elnézően,
elnez6en, amikor a szenvedőkről
szenvede'kre'l van szó.
sze.
Nyilvanvale, hogy nem túl
Nyilvánvaló, ti’il bölcs
beles dolog egy olyan példa
pelda te-
kintélyét rontani, amelyet követni
kintelyet kevetni szándékozunk.
szandekozunk. De ezt
gyelembe véve
figyelembe veve is eljutunk egy igen természetes
termeszetes kérdés-
kerdes-
hez: -— Mi a szabadság
szabadsag ügye,
iigye, s mik azok az érte
erte tett erő-
er6-
feszitesek, amelyekre nézve
feszítések, nezve Franciaország
Franeiaorszag példája
peldaja oly
egyediilallean jeval kecsegtet?
egyedülállóan sok jóval keesegtet? Vajon meg kell sem-
misiteniink monarchiánkat,
misítenünk monarchiankat, a királyság
kiralysag minden törvényé-
tervenye-
vel, ftel6szekevel
ítélőszékével es
és valamennyi 6si
ősi testiiletevel egyiitt?
testületével együtt?
Tiintessiik el az ország
Tüntessük orszag minden ismertető
ismertet6 jegyét,
jegyet, előnyben
el6nyben
reszesitve
részesítve egy mertani es szamtani alkotmanyt? Nyilvanit-
mértani és számtani alkotmányt? Nyilvánít-
hazai? Töröljük
suk haszontalannak a lordok házát? Tereljiik el a püs-
piis-
pekseget? Adjuk el az egyházi
pökséget? egyhazi földeket
feldeket zsidóknak
zsideknak éses tőzs-
t6zs-
dez6knek; avagy vesztegessük
dézőknek; vesztegessiik meg velük
veliik az újonnan
ejonnan kita-
lalt helyi köztársaságokat,
lált keztarsasagokat, hogy vegyenek részt
reszt a szent-
seggyalazasban? Minősítsük
séggyalázásban? Minesitsiik az összes
esszes adót
adet merő
mer6 sére-
sere-
lemnek, s az államiallami bevételeket
beveteleket fokoauk
fokozzuk le hazafias
haza as hoz-
zajarulassa, illetve ajándékká?
zájárulássá, ajandekka? Cseréljük
Csereljiik fel ezüst
eziist cipő-
eip6-
esatokra a földadót,
csatokra feldadet, vagy a malátaadót,
malataadet, hogy azokból
azokbel
nyerje támaszát
tamaszat a királyság
kiralysag tengeri hatalma? Kuszáljımk
Kuszaljunk
essze minden rendet, rangot és
össze es címet,
eimet, hogy az állaıncsőd-
allamcs6d-
del párosuló
parosule általános
altalanos anarchiából
anarehiabel kiemelkedő
kiemelked6 három-
harom-
négyezer
negyezer demokrácia
demokracia előbbele'bb nyolcvanhárommá,
nyolevanharomma, majd va-
lami ismeretlen vonzerővonzer6 hatására
hatasara egyetleneggyé
egyetleneggye szerve-
z6djek? Vajon e célból
ződjék? eelbel lezüllesszük-e
leziillesszilk-e a hadsereg fegyel-
met és
mét es hűségét,
hiiseget, előbb
ele'bb mindenféle
mindenfele kicsapongással,
kiesapongassal, majd
azzal, hogy szörnyűséges
szernyiiseges precedenst teremtünk
teremtiink fızetsé-
fzetse-
g1'.'ik ajándékokkal
gük ajandekokkal valóvale növelésére?
nevelesere? Csábítsuk
Csabitsuk el a káplá-
kapla-
nokat püspökeik
piispekeik hűségéről
hiiseger6l azt a csalfa
esalfa reményt
remenyt keltve

141
bennük,
bennijk, hogy részesednek
reszesednek majd saját sajat rendjük
rendjiik koncaiból?
koneaibel?
Térítsük
Teritsiik le a londoni polgárokat
polgarokat a lojalitás
lojalitas útjáról
ifitjarel azzal,
polgártársaik rovasara
hogy polgartarsaik rovására élelmezzük
élelmezziik õket?
6ket? Cseréljük
Csereljiik
fel a királyság
kiralysag törvényes
tervenyes pénzérméit
penzermeit kötelező
ketelez6 érvényű
ervenyii pa-
pírpénzekkel?
pirpenzekkel? Arra fordítsuk-e
forditsuk-e az állami
allami jövedelmek
jevedelmek z:i- zi-
lalt állományának
lált allomanyanak maradványait,
maradvanyait, hogy valami eszelős eszel6s terv
szerint két
ket egymás
egymas felett őrködő
6rked6 és es egymás
egymas ellen harcoló
harcole
hadsereget tartson el? - Ha ezek a Forradalmi Társaság
F0rradalmiTa1'sasag
céljai es
eeljai és eszkezei,
eszközei, elismerem, jól jel állították
allitottak össze
essze öket;
6ket; s
Franciaország mindket
Franciaorszag mindkét teren
téren ellathatja
elláthatja 6ket
őket a kerdeses
kérdéses
preeedensekkel.
precedensekkel.
Ertem, hogy az Önök
Értem, Onek példájára
peldajara azért
azert hivatkoznak,
benniinket megszégyenítsenek.
hogy bennünket megszegyenitsenek. Tudom, tunya és es ne-
hézkes fajnak tiiniink,
hezkes tűnünk, melyet elviselhet6nek
elviselhetőnek talalt
talált helyze-
tétlenségre itelt;
te tetlensegre ítélt; s valami silany
silány kis szabadsag
szabadság birtokla-
birtoklá-
megakadalyozza abban, hogy valaha is a maga tökéle-
sa megakadályozza tekele-
tessegeben juthasson houá
tességében hozza ahhoz. Az Önök Onek vezetői
vezet6i
Franciaorszagban úgy
Franciaországban egy kezdték,
kezdtek, hogy színleg
szinleg csodálták,
esodaltak,
balvanyoztak a brit alkotmányt;
szinte bálványozták alkotmanyt; de ahogy előreha-
el6reha-
inkabb fensőbbséges
ladtak, egyre inkább fensebbseges megvetéssel
megvetessel tekintet-
ra. Az
tek rá. A2 Önök
Onek Nemzetgyíílésének
Nemzetgyiilesenek barátai
baratai minálunk
minalunk ép- ep-
lesújtó velemennyel
pen ilyen lesfijte véleménnyel vannak arrel, arról, amire korab-
koráb-
ban mint orszaguk dies6segere gondoltak. A Forradalmi
országuk dicsőségére
Tarsasag ráébredt,
Társaság raebredt, hogy az angol nemzet nem szabad.
gy6z6dve arról,
Meg vannak győződve arrel, hogy képviseletünk
kepviseletiink egyenlőt-
egyenl6t-
lensége ,,alkotmányunk
lensege ,,alkotmanyunk oly súlyos
siityos és nyilvánvaló
nyilvanvalé fogyaté-
fogyate-
kossaga, amelynek következtében
kossága, kevetkezteben inkább
inkabb csak formáját
formajat
tekintve és
es elméletileg nagyszerű”*
nagyszerii"’* Hogy egy-egy király-
kiraly-
sag törvényhozásában
ság tervenyhozasaban a képviselet
kepviselet nem csupán
csupan minden
alkotmányos szabadsag
ottani alkotmanyos szabadság alapja, de ,,minden
„minden Iegitim
legitim
kormdnyzaté is; hogy nélküle
kormányzaté nelkiile a kormányzás
konnanyztis nem egyéb, egyeb,
bitorlás”; —- hogy ,,amikor
mint bitorlti.s”; „amikor a kepviselet
képviselet részleges, ak-
kiralysag csupán
kor a királyság csupan részlegesen birtokolja a szabadsá-
szabadsa-
got; s ha ttúlzottan részleges, akkor a szabadsagnak
lzottan reszleges, szabadságnak csu-
pan a látszatát
pán ldtszatat biztosítja;
biztositja; s ha nemcsak hogy túlzottan
tfilzottan
reszleges, de korrupt módon
részleges, medon választott
valasztoit is, akkor egyene-
sen káros.”
karos.” Price doktor a képviselet
kepviselet eme elégtelenségét
elegtelenseget

'‘ Dılrcourse
Discourse on the Love of our Country, 3. kiad. 39. o.
0.

142
alapvető sérelmünknek
alapvet6 sérelmiinknek tekinti; s jóllehet,
jellehet, ami e látszat-
latszat-
kepviselet korriıptságát
képviselet korriiptsagat illeti, reméli
remeli hogy még
meg nem érke-
erke-
zett el a teljes elzüllöttség
elziillettseg állapotába,
allapotaba, attól
attel tart, mindad-
dig semmit nem fogunk tenni annak érdekében,
erdekeben, hogy el-
nyerhessük
nyerhessiik ezt ,,a nélkiiiéizhetetlen
nélkülözhetetlen aldast,
áldást, amíg
amig valami
nagy visszaélés a hatalommal újra
(ijra ki nem váltja
valtja nehezte-
lesiinket, vagy valami nagy szerencsétlenség ismét
lésünket, ismet fel nem
kelti félelmeinket,
felelmeinket, vagy talán
talan amíg
amig a tiszta és egyenlő
egyenl6 kép-
kep-
viselet elnyerése más
mas országokban
orszagokban lángra
langra nem lobbantja a
szegyenerzest mibennünk,
szégyenérzést mibenniink, kik világcsújjára
vilagcsii rira beérjük
beerjiik a sza-
badsag
badság amyékdval.” Ehhez a következő
ámyékával.” kevetkez6 jegyzetet
,,Olyan
„Olyan kepviselet ez, melyet főleg
képviselet fe'leg a kincstár
kinestar választ,
valaszt, meg
nehany
néhány ezren a nep
nép sepredékébéfl,
söpredékéből, kiket altalaban
általában meg
megfi--
szavazataikert.”33
zetnek szavazataikért.”83
Mosolyogrıivaló ama demokraták
Mosolyognivale demokratak következetessége,
kevetkezetessege,
eppen nincsenek őrhelyükön,
akik ha éppen 6rhelyiiken, a legnagyobb meg-
vetessel kezelik a közösség
vetéssel kezesseg szerényebb
szerenyebb származású
szarmazasti ré-
re-
szet, míg
szét, mig ugyanakkor színleg
szinleg a hatalom letéteményeseivé
letetemenyeseive
6ket. Hosszú
emelik őket. Hossza értekezésre
ertekezesre lenne szükség,
sziikseg, hogy
bemutathassam Önnek Onnek azt a számtalan
szamtalan téveszmét,
teveszmet, ame-
,,elegtelen képviselet”
lyet az „elégtelen kepviselet” kifejezés
kifejezes általános
altalanos és
es homá-
homa-
termeszete rejt. Csak annyit mondok itt el, igazságot
lyos természete igazsagot
szolgaltatva annak a régimódi
szolgáltatva regimedi alkotmánynak,
alkotmanynak, amely alatt
hossz ideje jól
hosszú jel boldogulunk, hogy képviseletünk
kepviseletiink tökéle-
teke1e-
tesen alkalmasnak találtatott
talaltatott mindazon célokra,
celokra, amelyek-
re egy népképviseletet
nepkepviseletet szánhatnak,
szanhatnak, s ami attólattel elvárható.
elvarhate.
hifisitani, hogy alkotmányunk
Meg fogom hiúsítani, alkotmanyunk ellenségei
ellensegei az
ellenkezejet bebizonyítsák.
ellenkezőjét bebizonyitsak. Armak
Annak a részletes
reszletes elemzése,
elemzese,
hogy miben szolgálja
szolgalja olyan jóljel céljait,
celjait, alkotmányunk
alkotmanyunk gya-
korlatarel szóló
korlatáról szele önálló
enalle értekezést
ertekezest követelne
kevetelne meg. Csupán
Csupan
azért fejtem itt ki a forradalmarok
azert forradalmárok doktrinait,
doktrínáit, hogy OnÖn esés
masok láthassák,
mások lathassak, milyen véleménnyel
velemennyel vannak ezek az
országuk alkotmanyarel,
urak orszaguk alkotmányáról, s miert miért gondoljak
gondolják egy,
úgy,
hogy valami nagyszabású
nagyszabasii hatalmi visszaélés
visszaeles vagy szeren-
esetlenseg, alkalmat adván
csétlenség, advan egy eszınéiknek
eszmeiknek megfelelő
megfelel6 al-
kotmany áldásainak
kotmány aldasainak elnyerésére,
elnyeresere, csillapítaná
esillapitana lázukat;
lazukat; lát-
lat-
hatja majd, hogy miért
miert bűvöli
biiveli el őket
6ket az Önök
Onek méltányos
meltanyos
es egyenlő
és egyenl6 képviselete,
kepviselete, amelyet ha egyszer elnyernek,
nalunk is hasonló
nálunk hasonle következményekkel
kevetkezmenyekkel járhat.jarhat. Hisz látja,
latja,

143
alsóházunkat csupán
alsehazunkat csupan ,,szemfényvesztésnek”,
,,szemfenyvesztesnek", „formai- ,,formai-
nak”, ,,elméletinek”,
,,elmeIetinek”, ,,árnyéknak”,
,,arnyeknak”, ,,utánzatnak",
,,utanzatnak”, esetleg
esetlcg
„kártékonynak” tekintik.
,,kartekonynak”
Ezek az urak azzal büszkélkednek,
biiszkelkednek, hogy igen módsze- medsze-
nelki.'il. Ezért
resek, s nem is ok nélkül. Ezert kell képviseletünk
kepviseletiink rop-
lathate fogyatékosságát,
pant, szemmel látható fogyatekossagat, ezt az alapvető alapvet6
sérelmet
serelmet (amint nevezik) nem csupán csupan önmagában
enmagaban véve veve
ártalmasnak
artalmasnak tekinteniük,
tekinteniiik, hanem egyszersmind olyasvala-
minek is, ami egeszegész kormanyzatunkat
kormányzatunkat teljesseggel
teljességgel ter-
tör-
vénytelenné teszi, amite'l
vényteiermé amitől nem jobb, mint a nyilt nyílt bitorltis.
bitorlás.
törvénytelen, bitorolt kormany-
Hogy megszabaduljunk e tervenytelen, kormány-
zattól, ahhoz termeszetesen
zattel, természetesen tekeletesen
tökéletesen indokolt, ha nem
kirnondottan szükséges
kimondottan sziikseges lenne egy újabb i’ijabb forradalom. Ha
szemiigyre vesszük
figyelmesen szemügyre vessziik elveiket, sokkal
csupan az alsóház
messzebbre mennek, mint hogy csupán alsehaz meg-
valasztasa módjának
választása medjanak átalakítását
atalaldtasat célozzák;
eelozzak; hiszen ha elfo-
kormanyzat legitimitásához
gadjuk, hogy minden kormányzat legitimitrisdhoz szüksé-
sziikse-
nepkepviselet avagy a választás,
ges a népképviselet valasztas, akkor az egész
egesz lor-
hazat egy csapásra
dok házát esapasra fattyúkká,
fattyiikka, romlott vérűekké
veriiekke nyíl-
nyil-
vanitjuk. haz egyáltalán
vánítjuk. Ez a ház egyaltalan nem a népnep képviselete,
kepviselete, még
meg
,,latszatra vagy formailag”
,,látszatra forinailag” sem. Éppen
Eppen ilyen rossz a koro-
Hiaba törekedne
na helyzete is. Hiába terekedne arra a trón,
tren, hogy ezekkel
az urakkal
nrakkal szemben a forradalom alkalmával
alkalmaval végr`ehajtott
vegrehajtott
rendezés tekintélyének
rendezes tekintelyenek oltalmába
oltalmaba helyezze magát.
magat. A for-
radalom, melyre jogalapként
jogalapkent hivatkozna, az ő
6 rendszerük
rendszeriik
szerint maga sem rendelkezik jogalappal. Elméletük
Elmeletiik sze-
epiilt, nem szilár-
rint az alapok, melyekre a forradalom épült, szilar-
dabbak, mint jelenlegi formalitásainké,
formalitasainke, hiszen egy önma-
Emma-
gan kívül
gán kiviil senkit
S6l1l(Il nem képviselő
kepvisele lordok háza
haza hajtotta vég-
veg-
alsohaz, mely pontosan olyan volt, mint a
re, meg egy alsóház,
mostani, azaz, ahogyan ők 6k mondják,
mondjak, a képviselet
kepviselet puszta
,,arnyeka és
„árnyéka es utánzata”.
utanzata”.
maskiilenben önnön
Valamit le kell rombolniuk, máskülönben ennen sze-
miikben céltalannak
mükben celtalannak tetszik létezésük.
letezesiik. Egy részük
resziik a pol-
gari hatalmat tenné
gári tenne tönkre
tenkre az egyházin
egyhazin keresztül;
keresztiil; a másik
masik
resz az egyházit
rész egyhazit döntené
dentene meg a polgárin
polgarin keresztül.
keresztiil. Tuda-
taban vannak armak,
tában annak, hogy a legrosszabb következmények
kevetkezmenyek
szarmaznanak a közállapotokra
származnának kezallapotokra abból,
abbel, ha egyház
egyhaz és
es állam
allam
e kettős
kett6s szétdúlását
szetdelasat véghezvinnék;
veghezvinnek; de olyarmyira
olyannyira hevítik
hevitik

144
őket elméleteik,
6ket elmeleteik, hogy nem is csak burkoltan céloznak
eeloznak rá:
ra:
e rombolás
rombolas azösszes
az-esszes kárral
karral együtt,
egyiitt, ami hozzá
hozza vezet s
amivel jár,
jar, s amiben ők
6k maguk is egészen
egeszen bizonyosak,
szamukra elfogadhatatlan, illetve óhajuktól
nem lenne számukra ehajuktel
túlságosan
t lsagosan távol
tavol álló.
alle. Egy nagy tekintélyíí,
tekintelyii, s persze igen
tehetséges
tehetseges férfiú
fer ii közülük
keziiliik az egyház
egyhaz és
es az állam
allam közötti
kezetti ál-
al-
lítólagos
litelagos szövetségr`ől
szevetsegrel beszélve
beszelve megállapítja,
megallapitja, „talán
,,talan meg
kell vámunk
vamunk a polgári
polgari hatalom bukását,
bukrisat, mielőtt
miel6tt ez a felet-
tébb
tebb természetellenes
termeszetellenes szövetség
szevetseg széthullik.
szethullik. Semmi kétség,
ketseg,
végzetes
vegzetes idő id6 lesz az. De milyen politikai megrázkódtatás
megrazkedtatas
bankednunk, ha az ennyire kívánatos
felett kellene bánkódnunk, kivanatos követ-
k6vet-
kezmenyekkel párosul?”54
kezményekkel parosul?”34 Láthatja,
Lathatja, milyen nyugodt te-
kepesek ezek az urak végignézrıi
kintettel képesek vegignezni a legnagyobb
szerencsétlenségeket,
szerenesetlensegeket, melyek országukra
orsragukra zúdulhatnak!
z dulhatnak!
esoda hát,
Nem csoda hat, hogy ha ilyen eszméket
eszmeket vallanak hazá- haza-
alkotmanyanak és
juk alkotmányának es kormányzatának
kormanyzatanak minden részéről, reszere'l,
egyhazban és
azaz az egyházban es az államban
allamban egyaránt
egyarant törvénytelen-
tervenytelen-
nek és es bitorlottnak, a legjobb esetben puszta utánzatnak utanzatnak
tartjak azokat, akkor mohó
tartják mohe és es szenvedélyes
szenvedelyes lelkesedéssel
lelkesedessel
tekintenek a kiilfeld
külföld fele.
felé. Amig
Amíg ezek a nezetek
nézetek tartjak
tartják
6ket hatalmukban, hiábavaló
őket hiabavale őseik
6seik gyakorlatáról,
gyakorlatarel, hazájuk
hazajuk
alapvető
alapvet6 törvényeiről,
tervenyeir6l, az alkotmány
alkotmany szilárd
szilard formájáról
formajarel
beszelni nekik, amelynek értékeit
beszélni ertekeit a hosszú
hosszii tapasztalat ke-
meny próbája,
mény prebaja, az állam
allam egyre fokozódó
fokozede ereje és es a nemzet
felviragzasa támasztja
felvirágzása tamasztja alá.
ala. A tapasztalatot, mint iskolázat-
iskolazat-
lan emberek bölcsességét,
belesesseget, lebecsülik;
lebeesiilik; ami pedig a többittebbit
illeti, földalatti
feldalatti aknát
aknat ástak,
astak, amely egyetlen hatalmas rob-
banassal a levegőbe
banással levege'be foa repíteni
repiteni az összes
esszes ősi 6si példát,
peldat,
chartat, parlamenti törvényt.
precedenst, chartát, tervenyt. Az „emberi
,,emberi jo-
gokrel” beszélnek.
gokról” beszelnek. Ezek ellenében
elleneben nem létezhet
letezhet pre-
skripcióss;
skripeie”; semmiféle
semmifele megegyezés
megegyezes nem kötelező
ketelez6 velük
veliik
szemben; nem ismernek mértéket,
merteket, sem kompromisszu-
mot; ami híja
hi'ja csak van követeléseik
keveteleseik teljes kielégítésének,
kielegitesenek,
az megannyi fondorlat és es igazságtalanság.
igazsagtalansag. Az ő 6 emberi
jogaikkal szemben egyetlen kormányzat
kormanyzat se keresse biz-
tonsagat fennállásának
tonságát fennallasanak ősi
6si mivoltában,
mivoltaban, vagy igazgatásá-
igazgatasa-
nak méltányosságában
meltanyossagaban és es enyheségében.
enyhesegeben. Ezeknek az
okoskodóknak a kifogasai
okoskodeknak kifogásai eppen
éppen olyan ervenyesek
érvényesek egy 6si
ősi
es jóságos
és jesagos kormányzattal
kormanyzattal szemben, ha formái
formai nem egyez-

145
 6 elképzeléseikkel,
nek meg az ő elkepzeleseikkel, mint a legerőszakosabb
leger6szakesabb
zsarnokság vagy a legújsütetűbb
zsarnoksag legi‘ijsi'itetii'bb bitorlás
bitorlas ellenében.
elleneben.
Minduntalan vitáznak
vitaznak a kormányokkal,
kormanyokkal, mégpedig
megpedig nem vi-
sszaélésekről, hanem az alkalmasság
sszaelesekr6l, alkalmassag és
es a jogcím
jogeim kérdésé-
kerdese-
ró'l. Nines
re'l. Nincs mit mondanom politikai metafizikájuk
meta zikajuk ügyetlen
iigyetlen
szemfényvesztéséről.
szemfenyveszteserel Hadd szórakoztassák
szerakoztassak vele magukat
iskoláikban.
iskolaikban. - ,,llla
,,Iiia se jactat in aula -— Aeolus,
Aeoius, et clauso
terjenek ki börtönük-
ventorum carcere regnet.”“ Csak ne törjenek berteni'ik-
ből,
be'l, hogy levanter”
levanterm módjára
medjara dühöııgjenek,
diihengienek, hogy forgósze-
forgesz;e-
lükkel
liikkel végigsöpörjék
vegigseperjek a földet,
feldet, s hogy megsemmisítésünk
megsemmisitesiink
erdekeben a feneketlen mélységű
érdekében melysegii kutakat fakasszanak.
Tavol álljon
Távol alljon tőlem,
telem, hogy elméletben
elmeletben tagadjam; éppen
eppen
ilyen tavol
távol all
áll szivemte'l,
szívemtől, hogy a gyakorlatban elutasitsam
elutasítsam
(ha rendelkeznek
rendelkeznék a megadas
megadás es és az elutasitas
elutasítás hatalmaval)
hatalmával)
valodi jogait. Azzal, hogy tagadom a jogokra
az emberek valódi
vonatkoze hamis követeléseiket,
vonatkozó keveteleseiket, nem akarom megsérteni
megserteni
valóságosak, s amelyeket az 6
azokat, amelyek valesagosak, ő allitelagos
állítólagos
lerombolnanak. Ha a polgári
jogaik lerombolnának. polgari társadalom
tarsadalom az ember
üdvéie sziiletett,
iidveie született, minden el6ny,
előny, aminek a celjabel
céljából alkot-
tak, az ember jogává
ták, jogava válik.
valik. A polgári
polgari társadalom
tarsadalom a jó- je-
szandekfisag intézménye;
szándékúság intezmenye; s maga a törvény
terveny sem más,
mas, mint
szabalyok szerint működő
szabályok mii’ked6 jószándékúság.
jeszandekifisag. Az emberek-
nek joguk van e szabályok
szabalyok szerint élni;
elni; joguk van az igaz-
sagossagra társaikkal
ságosságra tarsaikkal szemben, akárakar politikai ftmkciót
funkciet vi-
selnek, akár
akar közönséges
kezenseges foglalkozást
foglalkozast űznek.
iiznek. Joguk van
iparkodasuk gyümölcseire;
iparkodásuk gyiimelcseire; s az eszközökre,
eszkezekre, amelyek ipar-
kodasukat gyürnölcsözővé
kodásukat gyi'irnelesez6ve teszik. Joguk van szüleik
szilleik szer-
zemenyeire; ivadékaik
zeményeire; ivadekaik táplálására
taplalasara és
es nevelésére;
nevelesere; arra,
eletben irányítsák
hogy az életben iranyitsak őket,
6ket, a halálban
halalban pedig vigaszra
leljenek. Az egyes embernek joga van saját sajat érdekében
erdekeben
lI1CglCI11'l.I mindent, amit megtehet anélkül,
megtemıi anelkiil, hogy mások
masok
jogait tiporná;
tiporna; s joga van méltányos
meltanyos részre
reszre mindabból,
mindabbel,
amit a társadalom
tarsadalom a képességek
kepessegek és
es az erők
er6k összehangolá-
esszehangola-
saval az ő
sával 6 érdekében
erdekeben megtehet. Ebben a társulásban
tarsulasban min-
den embernek egyenlőegyenl6 jogai vannak; ámdeamde nem azonos
dolgokra. Aki a társulásból
tarsulasbel mindössze
mindessze öt et shillinggel ré-
re-
szesedik, annak ugyanannyi joga van erre a részre, reszre, mint
annak, akinek ötszáz
etszaz fontja fekszik benne a maga na-
gyobb részére.
reszere. De nincs
nines joga arra, hogy egyenlő
egyenl6 osztalék-
osztalek-

146
14-6
hoz jusson a részvények
reszvenyek hozadékából;
hozadekabel; s ami a hatalom-
bel, tekintelybel és
ból, tekintélyből es irányításból
iranyitasbel való
vale részesedést
reszesedest illeti,
amivel állítólag
allitelag minden egyen
egyén rendelkezne azállamigaz-
az'allamigaz-
gatásban, kénytelen
gatasban, kenytelen vagyok tagadni, hogy a polgári
polgari társa-
tarsa-
dalomban élő e16 emberek közvetlen,
kezvetlen, eredeti jogai közé
keze tar-
toznának;
toznanak; az én en gondolataim tárgya
targya ugyanis paa polgári,
polgari,
társas
tarsas ember, nem más.mas. A polgári
polgari társaság
tarsasag pedig meg-
egyezésre
egyezesre épül.
epiil.
Ha a polgári
polgari társadalom
tarsadalom megegyezéssel
megegyezessel születik,
sziiletik, e
megegyezés
megegyezes kell
kell hogy legyen a törvénye.
tervenye. E megegyezés-
megegyezes-
nek kell korlatoznia
korlátoznia es
és befolyasolnia
befolyásolnia mindenfele
mindenféle alkot-
manyt,
mányt, amely altala
általa letrejen.
létrejön. Mindennemii
Mindennemű tervenyhozei,
törvényhozói,
birei és
bírói es végrehajtó
vegrehajte hatalom ennek az alkotása.
alkotasa. Ezek sem-
mas körülmények
milyen más keriilmenyek között
kezett nem létezhetnek;
letezhetnek; s ho-
kevetelhet bárki
gyan követelhet barki is a polgári
polgari társadalom
tarsadalom konvenciója
konveneieja
alapjan olyan jogokat, amelyek még
alapján meg csak nem is feltétele-
feltetele-
letezeset? olyan jogokat, melyek teljesen összeegyez-
zik létezését? esszeegyez-
polgari társadalom
tethetetlenek vele? A polgári tarsadalom egyik legelső
legels6 in-
dítóoka, amely egyik alapvet6
diteoka, alapvető szabályává
szabalyava is lesz, hogy
biré a sajat
senki sem lehet bíró saját iigyében. egyen
ügyében. Ezzel minden egyén
szevetsegre még
azon nyomban megfosztatik a szövetsége meg nem lé-
le-
legels6 alapvető
pett emberek legelső alapvet6 jogától,
jogatel, azaz attól,
attel, hogy
iteljen önmaga
ítéljen enmaga felett, s védje
vedje saját
sajat ügyét.
iigyet. Lemond minden
jogarel önmaga
jogáról enmaga kormányzására.
kormanyzasara. Ezzel jár, jar, hogy jószeré-
jeszere-
vel feladja a természet
termeszet első
els6 törvénye
tervenye által
altal biztosított
biztositott ön-
en-
vedelmi jogot. Az emberek nem élvezhetik
védelmi elvezhetik egyszerre a
polgári
polgari és
es a nem polgári
polgari állapot
allapot jogait. Az ember, hogy
igazsagot szerezzen, feladja jogát,
igazságot jogat, hogy meghatározza,
meghatarozza,
számára legnelkiilezhetetlenebb
melyek a szamara legnélkülözhetetlenebb celok.célok. Hogy
némi
nemi szabadságát
szabadsagat biztosítsa,
biztositsa, az egészet
egeszet bizalommal átru-
atru-
hazza a kormányzatra.
házza kormanyzatra.
A kormányzat
kormanyzat nem a temıészetes
termeszetes jogok alapján
alapjan kelet-
kezik, amelyek tőle
te’le teljesen függetlenül
fiiggetleniil is létezhetnek,
letezhetnek, s
leteznek is; mégpedig
léteznek megpeclig sokkalta tisztább
tisztabb formában,
formaban, s az el-
vont tökéletesség
tekeletesseg sokkalta magasabb fokán: fokan: ám
am az elvo-
natkoztatasbeli tekeletessegiik
natkoztatásbeli tökéletességük jelenti a gyakorlatban vale
való
fogyatékosságukat.
fogyatekossagukat. Joguk lévénleven mindenre, az emberek
mindent meg
meg. is akarnak szerezni. A kormányzat
kormanyzat az em-
beri bölcsesség
belesesseg találmánya,
talalmanya, melynek célja,celja, hogy emberi

147
szükségleteket elégítsen
sziikségieteket elegitsen ki. Az embereknek joguk van ar-
belesesseg kielégítse
ra, hogy e bölcsesség kielegitse ezeket a szükségleteket.
szilksegleteket. E
szükségletek
sziiksegletek közé
keze számít
szamit az a polgári
polgari együttélésből
egyiittelesbe'l faka-
dó igeny,
de igény, hogy szenvedelyeik
szenvedélyeik megfelel6
megfelelő korlatok
korlátok keze
közé za-
zá-
rassanak. A társadalom
tarsadalom megköveteli,
megkeveteli, hogy ne csupáncsupan az
egyének
egyenek indulatai vettessenek alá, ala, hanem azt is, hogy tö-te-
megesen és es testületileg
testiiiletileg csakúgy,
csakifigy, mint egyénileg,
egyenileg, az embe-
rek szándékai
szandekai gyakorta meghiúsuljanak,
meghiiisuljanak, akaratuk ellenőr-
ellen6r-
zes alá
zés ala essék,
essek, szenvedélyeik
szenvedelyeik kordában
kordaban tartassanak. Ezt
csakis rajtuk kívül
kiviil álló
arra hatalom képes
kepes megtenni, nem pe-
funkcieja gyakorlásakor
dig olyan, amely funkciója gyakorlasakor annak az aka-
szenvedelyeknek az igáját
ratnak s azoknak a szenvedélyeknek igajat vonja, ame-
megzabolazni és
lyeket megzabolázııi es elfojtani lenne hivatott. Ebben az
ertelemben az emberekre nehezedő
értelemben nehezed6 béklyók,
beklyek, éppen
eppen úgy,
egy,
szabadsagaik, szintén
mint szabadságaik, szinten a jogaik közé
keze tartoznak. De
szabadsagok és
minthogy a szabadságok es a korlátozások
korlatozasok egyaránt
egyarant ko-
es körülrnények
rok és keriihnenyek szerint változnak,
valtoznak, s végtelenül
végteleniil nagy
szamfi változatuk
számú valtozatuk lehetséges,nem
lehetseges,nem határozhatók
hatarozhatek meg sem-
szaballyal; s nem létezhet
milyen elvont szabállyal; letezhet nagyobb bolond-
sag, mint ezen az elven tárgyalni
ság, targyalni őket.
6ket.
Attel a pillanattól
Attól pillanattel kezdve, hogy jottányit
jottanyit is lefaragunk
enmaga kormányzására
minden ember önmaga kormanyzasara vonatkozó
vonatkoze tenné-
terme-
szetes jogából,
jogabel, s eltűrjük,
eltiirjiik, hogy
hogye'e jogok bármilyen
barmilyen mester-
seges, pozitív
séges, pozitiv korlátozás
korlatozas aláala essenek, a kormányzat
kormanyzat szer-
vezese teljes egészében
vezése egeszeben megállapodás
megallapodas kérdésévé
kerdeseve válik.
valik.
Eppen ez teszi egy-egy állam
Éppen allam alkotmányát
alkotmanyat s a benne lévő lev6
hatalmak megfelelő
megfelel6 megosztását
megosztasat a legkiñnomultabb
legki nomultabb és
es a
legbonyolultabb képességektôl
kepessegektel függővé.
fiigg6ve. Ez az emberi ter-
meszet és
mészet es az emberi szükségletek,
sziiksegletek, s mindama dolgok
mély ismeretét
mely ismeretet követeli
keveteli meg, amelyek megkönnyítik
megkennyitik vagy
akadalyozzak azon különféle
akadályozzák kiilenfele célok
celok megvalósítását,
megvalesitasat, ame-
polgari intézmények
lyeken a polgári intezmenyek gépezetének
gepezetenek munkálkodnia
munkalkodnia
allamnak szüksége
kell. Az államnak sziiksege van arra, hogy erejének
erejenek tá-
ta-
masztekai, betegségeinek
masztékai, betegsegeinek pedig orvosságai
orvossagai legyenek. Mi
elelemre vagy orvosságra
haszna az ember élelemre orvossagra való
vale elvont jo-
garel értekezrıi?
gáról ertekezni? A kérdés
kerdes ezek megszerzésének
megszerzesenek és es ma-
gunkhoz vételének
vetelenek módja.
medja. E megfontolás
megfontolas alapján
alapjan mindig
is azt fogom tanácsolni,
tanacsolni, hogy a földművest
feldmiivest és
es az orvost
hivjuk segítségül,
hívjuk segitsegiil, ne a metafizika
metafzika professzorát.
professzorat.

14-8
148
 Az állam
allam felépítésének,
felepitesenek, illetve megújításának
megifijftasanak vagy
megreformalasanak tudomanyat, akárcsak
megreformálásának tudományát, akarcsak bármely
barmely más
mas
kísérleti
kiserleti tudományt,
tudomanyt, nem szabad a priori módon
medon tanítani.
tanitani.
Nem is revid
rövid tapasztalat az, amely erre a gyakorlati tudo-
mányra
manyra oktathatna; ugyanis az erkölcsi
erkelcsi indítékok
inditekok tényle-
tenyle-
ges hatásai
hatasai nem mindig közvetlenek;
kezvetlenek; hanem ami először-
el6szer-
ıI
re káros,
karos, az távolabbi
tavolabbi kihatásaiban
kihatasaiban még
meg lehet nagyszerű
nagyszere
is; sőt
s6t nagyszerűsége
nagyszeriisege esetleg éppen
eppen azon hátrányos
hatranyos követ-
kevet-
kezınényekből származhat,
kezmenyekbe'l szarmazhat, amelyeket kezdetben kivál-
kival-
tott. Ennek a fordítottja
forditottja is megesik; s igen tetszetős
tetszet6s el-
gondolasok, igen biztató
gondolások, biztate kezdetek után,
utan, gyakran érnek
ernek
szegyenletes es
szégyenletes sajnalatos véget.
és sajnálatos veget. Az államokban
allamokban gyakran
keletkeznek homalyos, lappange erők,
homályos, szinte lappangó ere'k, olyanok,
jelent6sege első
amelyeknek jelentősége els6 pillantásra
pillantasra csekélynek
esekelynek tűnik,
tiinik,
am amelyektől
ám amelyektel az állam
allam virágzása
viragzasa vagy romlása
romlasa a legna-
mertekben függhet.
gyobb mértékben fiigghet. Mivel tehát
tehat maga a kormány-
kormany-
zas tudománya
zás tudomanya ermyire gyakorlati jellegű,jellegii, ilyen gyakorlati
celokat szolgáló,
célokat szolgale, s tapasztalatot igénylő
igenyl6 dolog -— nagyobb
amekkorat egyetlen személy,
tapasztalatot, mint amekkorát szemely, legyen
bármilyen eszes es
barmilyen és figyelmes
gyelmes is, egy egeszegész elet
élet folyaman
folyamán
gyiijteni képes
gyűjteni kepes -,
— , mindenkinek végtelen
vegtelen óvatossággal
evatossaggal sza-
bad csak arra vállalkoznia,
vallalkoznia, hogy lebontson egy olyan épü- epii-
letet, amely hosszú
hosszii időn
id6n át
at tűrhetően
ti'irhet6en szolgálta
szolgalta a társada-
tarsada-
lom közös
kezes céljait,
celjait, vagy hogy újjáépítse
iiiiaepitse anélkül,
anelkill, hogy sze-
el6tt bizonyítottan
me előtt bizonyitottan hasznos példák
peldak és
es minták
mintak lebegné-
lebegne-
nek.
E metafizikai
meta zikai jogok úgy
egy lépnek
lepnek be a közéletbe,
kezeletbe, akár
akar a
sűrű
siirii közegbe
kezegbe hatoló
hatole fénysugarak,
fenysugarak, s a természet
termeszet tör-
ter-
venyeinek megfelel6en letérülnek
vényeinek megfelelően leteriilnek egyenes pályájukról.
palyajukrel.
Az emberi szenvedélyek
szenvedelyek és
es érdekek
erdekek súlyos
siilyos és
es bonyolult
szövevényében
szevevenyeben ezek az eredeti jogok valóban
valeban olyan töré-
tere-
seken és
es tükröződéseken
ti'ikrez6deseken mennek keresztül,
keresztiil, hogy nevet-
seges úgy
séges egy beszélni
beszelni róluk,
reluk, mintha továbbra
tovabbra is egyszerűen,
egyszeriien,
eredeti irányukba
iranyukba tartanának.
tartananak. Az emberi természet
termeszet bo-
nyolult, s a társadalom
tarsadalom céljai
celj_ai a lehető
lehet6 legösszetettebbek;
legesszetettebbek;
ezért a hatalom semmilyen egyszerű
ezert egyszerii megosztása
megosztasa vagy irá-
ira-
nyítása
nyitasa nem lehet megfelelő,
megfelel6, sem az ember természete,
termeszete,
sem ügyeinek jellege szempontjából.
iigyeinekjellege szempontjabel. Amikor arról
arrel hallok,
hogy valamilyen új
i’1j politikai berendezkedésben
berendezkedesben a termé-
terme-

149
szet egyszerííségére
egyszeriisegere törekszenek,
terekszenek, s euelezzel kérkednek
kerkednek is,
nem habozom megállapítani,
megallapitani, hogy a mesterek vagy felet-
tajekozatlanok szakmájuk
te tájékozatlanok szakmajuk felől,
fele'l, vagy teljesen elhanya-
golják
goljak kötelességüket.
ketelessegiiket. Az egyszerű
egyszerii kormányzatok
kormanyzatok alapve-
tően
t6en fogyatékosak,
fogyatekosak, hogy rosszabbat ne is mondjak róluk.
reluk.
Ha a társadalmat
tarsadalmat csak egyetlen szempontból
szempontbel vizsgálnánk,
vizsgalnank,
az alkotmánynak
alkotmanynak ezek az egyszerű
egyszerii formái
formai mind végtele-
vegtele-
nül vonzeak
niil vonzóak lennenek.
lennének. Valóban
Valeban mindegyik tökéleteseb-
tekeleteseb-
céljának, mint ahogy az összetet-
ben felelne meg egyedi eeljanak, 6sszetet-
tebb a maga összes
esszes bonyolult célját
eeljat képes
kepes megvalósítani.
megvalesitani.
Jobb azonban, hogy az egész
egesz legyen tökéletlenül
tekeletleniil és
es követ-
kevet-
kezetleniil kielégítve,
kezetlenül kielegitve, semmint hogy miközben
mikezben egyes ré-re-
szekre'l nagy alapossággal
szekről alapossaggal gondoskodnak, a többieket
tebbieket tel-
elhanyagoljak, vagy esetleg mélységesen
jesen elhanyagolják, melysegesen megsértik
megsertik
kedvene tag ajnározásával.
a kedvenc ajnarozasaval.
esszes állítólagos
E teoretikusok összes allitelagos joga csupa túlzás;
tfilzas; s
metatizikailag, olyannyira hamisak er-
amennyire igazak metalizikailag,
kölcsi és
kelcsi es politikai szempontból.
szempontbel. Az emberi jogok amolyan
kéizépiiton helyezkednek el; képtelenség
középúton keptelenseg definiálni
de nialni őket,
6ket,
rajuk ismerni nem lehetetlen. A kormányzat
de rájuk kormanyzat alatt élő
e16
emberek jogai azok az előnyök,
el6nyek, amelyek gyakran a külön-
kiilen-
fele jó
féle je dolgok kiegyensúlyozásából
kiegyensiilyozasabel fakadnak; olykor a jó je
és a rossz, olykor pedig a rossz és
es es a rossz közötti
kezetti kompro-
misszumbel. A politikai racionalitás
misszumból. raeionalitas a számolás
szamolas elvére
elvere
epiil; igaz erkölcsi
épül; erkelcsi értékek
ertekek összeadására,
esszeadasara, kivonására,
kivonasara,
szorzására es
szorzasara és osztasara
osztására —- nem meta
metafizikai
zikai vagy matema-
tikai, hanem etikai alapon.
elmeletgyarosok szinte mindig agyafúrtan
Ezek az elméletgyárosok agyafiirtan
összekeverik a nep
esszekeverik nép jogait hatalmaval.
hatalmával. Valahanyszor
Valahányszor a ke-kö-
zesseg, mint testület,
zösség, testiilet, cselekedni képes,
kepes, nem ütközhet
iitkezhet
tenyleges ellenállásba;
tényleges ellenallasba; de amíg
amig hatalom és es jog egy és es
testiiletkent sem lehet olyan joga, amely Össze-
ugyanaz, testületként essze-
erennyel, ssaz
egyeztethetetlen az erénnyel, az erenyek alfajaval, a kö-
erények alfájával, ke-
riiltekintessel. Az embereknek nincs
rültekintéssel. nines joguk semmire sem,
esszeriitlen s ami nem javukat szolgálja,
ami ésszeríítlen szolgalja, jóllehet,
jellehet, egy
kelt6 azt mondta, Liceat perire poetis. Hogy egyi-
kedvelt költő
kiik állítólag
kük allitelag hidegvérrel
hidegverrel a vulkáni
vulkani forrongás
forrongas lánai
lanai közé
keze
magat, Ardentem frigidus Aetnam insiluitas,
vetette magát, insiluit”, az ef-
fele hebortossagot inkabb
féle hóbortosságot inkább indokolatlan poetai
poétai szabados-

150
sagnak tartom, semmint a Parnasszus egyik kiváltságá-
ságnak kivaltsaga-
nak; s legyen akár
akar költő,
k6lt6, vagy hittudós,
hittudes, esetleg politikus,
aki úgy
egy dönt,
dent, hogy efféle
effele jogot gyakorol, úgy
figy hiszem, böl-
bel-
csebb
esebb— - mivel könyörületesebb
kenyeriiletesebb -— gondolatok arra ösztö-
eszte-
nöznének,
neznenek, hogy megrııentsem
megrnentsem az illetőt,
illet6t, mint hogy osto-
basága
basaga emlékeként
emlekekent megőrizzem
meg6iizzem rézpapucsait.
rezpapucsait.
évfordulós predikaeiek,
Az olyanfajta evfordiiles prédikációk, amelyekre az ál-al-
talam leírtak
leirtak nagy része
resze vonatkozik, ha az illetőket
illet6ket a szé-
sze-
teriti le mostani pályájukról,
gyen nem téríti palyajukrel, az eseményekről
esemenyekr6l
való megemlékezéssel
vale megemlekezessel sokakat kiforgatnak majd az álta- alta-
iinnepelt Forradalom elveiből,
luk ünnepelt elveib6l, s megfosztanak elő- el6-
nyeite'l. Megvallom Önnek,
nyeitől. Onnek, soha nem volt ínyemre
inyemre ez az
ellenallasrel és
ellenállásról es forradalomról
forradalomrel való
vale folytonos fecsegés,
fecseges,
alkotmany legvégső
meg az, hogy az alkotmány legvegs6 orvosságát
orvossagat minden-
kenyereve teszik meg. Ez veszedelmesen betegessé
napi kenyerévé betegesse
tarsadalom alkatát;
teszi a társadalom alkatat; rendszeres dózisokban
dezisokban adagol-
higanyszublimatot, s kantaridin állandó
ja a higanyszublimátot, allande tukmálásával
tukmalasaval
taplalja szabadságszeretetünket.”
táplálja szabadsagszeretetiinket.”
megszokotta vált
A megszokottá valt orvosság
orvossag betegséget
betegseget okoz, hiszen
mindennapos, közönségessé
kezensegesse vált
valt alkalmazása
alkalmarasa meglazítja
meglazitja
es
és elnyiivi
elnyíívi annak a szellemnek a rugeit,
rugóit, amelyet nagy al-
kahnakkor kellene csak segítségül
kalmakkor segitsegiil hívni.
hivni. Rómában
Remaban a leg-
nagyobb türelemmel
tiirelemmel viselt szolgaság
szolgasag korában
koraban a zsarnok-
elesr6l szóló
ölésről szele leckék
leekek az iskolásfiúk
iskolas fik köznapi
keznapi tanulmányai-
tanulmanyai-
hoz tartoztak -— cum perimit saevos classis numerosa
tyrannOs°°. Rendes körülmények
ryrann0s9°. keriilmenyek között
kezett az ilyesmi egy
olyan országban,
orszagban, mint a mienk, a legrosszabb következ-
kevetkez-
menyekkel jár,
ményekkel jar, még
meg a szabadság
szabadsag ügyére
iigyere nézve
nezve is, amely-
nek hitelét
hitelet a szertelen fantáziálás
fantazialas csapongásával
csapongasaval rontja.
Korunk szinte valamennyi tőrőlmetszett
t6re'lmetszett republikánusa
republikanusa
rövid id6
revid idő elteltevel
elteltével a legodaadóbb,
legodaadebb, tökéletesen
tekeletesen idomított
idomitott
udvaroncea vált;
udvaronccá valt; hamar azokra hagyták
hagytak a fárasztó,
faraszte, mér-
mer-
tekletes, de gyakorlati ellenállás
tékletes, ellenallas ügyét,
iigyet, akiket elrnéleteik-
elmeleteik-
te'l felfuvalkodva és
től es megittasulva alig tartottak többre
tebbre a
toryknál.” A kepmutatas
toryknal.91 képmutatás persze kedvet
kedvét leli a legmagasz-
legrnagasz-
spekulációkban: mert
tosabb spekulaeiekban: 'mert aki soha nem ehajtóhajt tebbet,
többet,
mint teprengeni,
töprengeni, annak semmibe se keriil
kerül a fennkeltseg.
fennköltség.
De még
meg azokban az esetekben is, amikor e dagályos
dagalyos esz-
mefuttatasok hátterében
mefuttatások hattereben inkább
inkabb csak felületességet,
feliiletesseget, mint

151
csalárdságot kell gyanítanunk,
esalardsagot gyanitanunk, a helyzet igen hasonló. hasonle.
tudesok, úgy
Ezek a tudósok, egy találván,
talalvan, hogy szélsőséges
sze1s6seges elveik nem
vonatkoztathatók olyan esetekre, amelyek csupán
vonatkoztathatek csupan korlá-
korla-
tozott, vagy mondjuk úgy, egy, polgári
polgari illetve törvényes
tervenyes ellen-
állást
allast kívánnak
kivannak meg, ilyenkor egyáltalán
egyaltalan nem is alkalmaz-
zák
zak az ellenállás
ellenallas eszméjét.
eszmejet. Számukra
Szamukra vagy háború,
habOl' , illetve
forradalom van, vagy semmi. Látván, Latvan, hogy politikai el-
gondolásaik nem igazodnak ahhoz a vilaghoz,
gondolasaik világhoz, amelyben
élnek, gyakran lekiesinyl6leg
elnek, lekicsinylóleg kezdenek velekedni
vélekedni minden
közéleti
kezeleti eszme felől;
fe16l; s készek
keszek arra, hogy kicsirıyes
kiesinyes érde-
erde-
kekért feladják
kekert feladjak azt, amit csekély értékíínek
csekely ertekiinek tartanak. Né-
Ne-
hanyuknak persze szilárdabb,
hányuknak szilardabb, állhatatosabb
allhatatosabb a jelleme;
ezek azonban a parlamenten kívül kiviil rekedt buzgó
buzge politiku-
keves dolog bírhat
sok, akiket kevés birhat rá
ra dédelgetett
dedelgetett terveik fel-
adására. Allandean
adasara. Állandóan az egyhaz,
egyház, az allam,
állam, vagy mindkett6
mindkettő
atalakitasan jár
valamilyen átalakításán jar az esziik. Amikor erről erre’! van
sze, ezek mindig igen rossz polgárai
szó, polgarai az államnak,
allamnak, s felette
ketes dolog kapcsolatban
kétes kapesolatban állni
allni velük.
veliik. Mivel ugyanis spe-
kulativ terveiket végtelenül
kulatív vegteleniil nagyra értékelik,
ertekelik, az állam
allam
fennalle berendezkedését
fennálló berendezkedeset pedig semmire sem becsülik,
beesiilik, a
legjobb esetben is kezembesek
legiobb közömbösek sorsa iránt.
irant. Nem látnak
latnak
erenyt a közügyek
erényt keziigyek helyes, sem bűnt
biint azok helytelen intézé-
inteze-
seben; inkább
sében; inkabb örülnek
eriilnek az utóbbinak,
utebbinak, mert az jobban ked-
vez a forradalomnak. Nem látnak
latnak sem erényt,
erenyt, sem erény-
ereny-
telenséget egyetlen emberben, cselekedetben, politikai
telenseget
elvben sem azon túl,
elvbep tel, hogy elősegítik
el6segitik vagy hátráltatják-e
hatraltatjak-e
atalakitasi szándékaikat:
átalakítási szandekaikat: ezért
ezert egyik nap a megerősített,
meger6sItett,
tiilzott felséogokat
túlzott felseogokat karolják
karoljak fel, máskor
maskor pedig a szabad-
sagrel alkotott legféktelenebb
ságról legfektelenebb demokratikus eszméket,
eszmeket, s
iigyre, személyekre,
ügyre, szemelyekre, pártra
partra való
vale tekintet nélkül
nelkiil kapnak
egyiktől a masikhoz.
egyikt6l másikhoz.
Önök
Onek Franciaországban
Franciaorszagban forradalmi válságot,
valsagot, s egyik
kormányformáról a masikra
kormanyformarel másikra vale
való atmenetet
átmenetet elnek
élnek at
át —-
lathatjak az embereknek ezt a típusát,
nem láthatják tipusat, abban a meg-
vilagitasban mint mi ebben az országban.
világításban orszagban. Nálunk
Nalunk harcia-
sak, Önöknél
Oneknel diadalmasak; s Önök
Onek tudják,
tudjak, mire képesek,
kepesek,
ha hatalmuk nagysága
nagysaga arányban
aranyban áll
all akaratukéval.
akaratukeval. Ne gon-
doljak rólam,
dolják relam, hogy e megfıgyeléseket
meg gyeleseliet az emberek vala-
melyik rendjére
rendjere korlátoznám,
korlatoznam, vagy hogy valamelyik rend

152
minden taára
taara általánosítanám.
altalanositanam. Korántsem!
Korantsem! Éppen
Eppen
annyira nem tudom ezt az igazságtalanságot
igazsagtalansagot elkövetni,
elkevetni,
mint beállni
beallni a túlzó
ti’1lze elveket vallók
ivallek táborába,
taboraba, akik a vallás
vallas
nevében
neveben alig tanítanak
tanitanak egyebet, mint heves és es veszedel-
mes politikát.
politikat. E forradalmi politikában
politikaban az a legrosszabb,
hogy megedzi éses megkeményíti
megkemenyiti a lelket, felkészítendő
felkeszitend6 azt
azokra az ádáz
adaz csapásokra,
csapasokra, amelyek szélsőséges
szels6seges esetek-
ben olykor érik.
erik. De tekintve, hogy ezek az esetek talán
talan
soha nem következnek
kevetkeznek el, a lélek
lelek indokolatlanul szennye-
z6dik be; s nagy mértékben
ződik mertekben károsítja
karositja az erkölcsi
erkelcsi érzéket,
erzeket,
rontas semmiféle
ha a rontás semmifele politikai célt
celt nem szolgál.
szolgal. Ezek az
belemeriiltek az emberi jogokról
urak olyannyira belemerültek jogokrel szóló
szele
elmeleteikbe, hogy teljesen megfeledkeztek az emberi
elnıéleteikbe,
termeszetr6l. Anélkül,
természetről. Anelkiil, hogy egyetlen új aj utat is nyitottak
értelem felé,
volna az ertelem fele, eltorlaszolták
eltorlaszoltak azokat, amelyek a
szívhez vezetnek. Onmagukban,
szivhez Önmagukban, s mindazokban, akik fi--
leziillesztettek az emberi lélekbe
gyelnek szavukra, lezüllesztették lelekbe helye-
beplántált esszes
sen beplantalt összes erzest.
érzést.
predikaeieja csakis ezt a
Az Old Jewry e nevezetes prédikációja
arasztja szerteszét
szellemet árasztja szerteszet a közéletben.
kezeletben. Összeesküvé-
Osszeeskiive-
meszarlasok, merényletek
sek, mészárlások, merenyletek egyesek számára
szamara jelenték-
jelentek-
telen árnak
arnak tűnnek,
tiinnek, ha forradalmat lehet vásárolni
vasarolni rajtuk.
Az ő6 kényes
kenyes ízlésüknek
izlesiiknek túl
tel sivár,
sivar, ötletszegény
etletszegeny az olcsó,
olese,
vértelen megejitas,
vertelen megújítás, a biintelen
bííntelen szabadsag.
szabadság. A diszleteket
díszleteket
alaposan át
at kell rendezni; kell valami pompás
pompas színpadi
szinpadi ef-
fektus; nagyszabású
nagyszabase látványosságra
latvanyossagra van szükség,
sziikseg, mely
lángra gyfijtja
langra gyújtja a hatvan évievi biztonság
biztonsag és
es általános
altalanos virágzás
viragzas
semmire sem lelkesítő
lelkesit6 nyugalmának
nyugalmanak tunya élvezetétől
elvezetetel el-
tompult képzeletet.
kepzeletet. A Prédikátor
Predikator mindezt megtalálta
megtalalta a
francia forradalomban. Ez egész
egesz testét
testet ifjonti héwel
hewel tölti
telti
el. Ahogy halad előre,
el6re, úgy
egy csapnak
esapnak egyre magasabbra lel-
kesedesenek lánai,
kesedésének lanai, s mikor a szónoklat
szenoklat befejező
befejez6 részé-
resze-
tiiz lobogva ég.
hez érkezik, a tűz eg. Ekkor pulpitusa Pisgájá-
Pisgaja-
rel” rátekint
ról” ratekint Franciaország
Franciaorszag szabad, erkölcsös,
erkelcses, boldog, vi-
ragze, dicsőséges
rágzó, dies6seges állapotára,
allapotara, s mintha az ígéret
igeret földjét
feldjet
pillantaná
pillantana meg madártávlatból,
madartavlatbel, így
Igy ad kifejezést
kifejezest elragad-
tatásának:
tatasanak:
,,Miesoda eseménydús
„Micsoda esemenydiis időket
ide'ket élünk!
eliink! Hálás
Halas vagyok,
hogy megérhettem;
megerhettem; szinte azt mondhatnám,
mondhatnam, Uram, en-

153
gedd szolgádat
szoigadat békében távozni,
tavozni, men
mert szemeim látták
Iattak meg-
dicséfiilésed.
dicsőülésed. - — Megértem
Megertem ama tudás
tudas elterjesztését, mely
aláásta
alaasta a babonát
babonat és
es a tévelygést.
tevelygest. -
— Megértem,
Megertem, hogy az
emberi jogokat jobban ismerik, mint valaha; s hogy olyan
nemzetek epekednek a szabadság
szabadsag után,
utan, amelyek úgyegy lát-
lat-
szott, elfeledték
elfeledtek ezt az eszrnét.
eszmet. -— Megértem,
Megertem, hogy har-
míncmillíó
mincmiliie felháhorodott
felhaborodott éses elszánt
elszant ember lerázza
lerazza a szol-
gaságot
gasagot éses ellenállhatatlan
ellenallhatatlan hangon követeli
keveteli szabadságát.
szabadsagat.
Királyukat
Kiralyukat díadalmenetben
diadaimenetben kísérik,
kisérik, s az önkényes
einkényes uralkodó
uralkode
megadja magát
magat alattvaIóı`nak.”*93
aiattvai6inak.”*93
Miel6tt folytatnám,
Mielőtt folytatnam, meg kell jegyezném,
jegyeznem, hogy úgy egy tű-
t6-
elegge túlértékeli
nik, Price doktor eléggé tiilertekeli azt a nagy fényessé-
fenyesse-
nyilt korunkban befogadni és
get, amelyet alkalma nyílt es szét-
szet-
árasztani. Számomra múlt század éppen
arasztani. Szamomra a melt szazad eppen ennyire felvilá-
felvila-
tiinik. Bárıegy
gosultnak tíínik. Barhegy másik
masik helyen, de tartottak akkor
éppen annyira emlekezetes
is egy eppen emlékezetes diadalmenetet, mint
doktore; s a kor némely
amilyen a Price doktoré; nemely nagy prédikáto-
predikato-
éppen olyan buzgen
rai is eppen buzgón tapsoltak hozza,
hozzá, mint 6 ő a fran-
ciaorszagi diadalmenethez. Hugh Peters tiszteletes fel-
ciaországi
segarulasi perében,
ségárulási pereben, az egyik tanúvállomás
tanevallomas szerint azon a
Karoly királyt
napon, amikor Károly kiralyt Londonba szállították
szallitottak a tör-
ter-
vényszék elé,
venyszek ele, a Szabadság
Szabadsag Apostola diadalmenetet rende-
zett. A tanú
tanifi azt mondotta, „láttam
,,lattam őfelségét
6felseget a hatlovas
hinteban, s Peterst diadalmenetben lovagolni a király
hintóban, kiraly
előtt.” Amikor Price doktor egy
el6tt.” úgy beszel,
beszél, mintha valami
felfedezest tett volna, csupán
felfedezést csupan precedenst követ;kevet; ugyanis a
király perenek
kiraly perének megkezdese
megkezdése -utan
-után ugyanez az el6futara,
előfutára, te-
hat Peters doktor, egy hosszú
hát hossze ima befejezéseként
befejezesekent a white-
királyi kapolnaban
halli kiralyi kápolnában (diadalmamoraban
(diadalmámorában jel jól kivalasz-
kiválasz-
totta a helyet) így
igy szólt:
szelt: „Húsz
,,Hi'isz esztendeje imádkozom
imadkozom és es
predikalok, s most az agg Simeonnal együtt
prédikálok, egyiitt elmondha-
tom; Uram, engedd szolgádat
szolgadat békében távozni,
tavozni, mert sze-

' Egy masik

másik eme tiszteletremelte
tiszteletreméltó urak keziilg‘,
köıülfl, aki taneja
tanúja volt az utób-
uteb-
bi időben
ideiben Párizsban
Parizsban bemutatott
bernutatott látványosságok
latvanyossagok egy részének,
reszenek, a követ-
k6vet-
kezőképpen
keze'keppen fejezi ki magát:
magat: „A
,,A győzedelmer
gy zedelmes alattvalók
aiattvalék által
altal diadalme-
netben vonszolı
vonszoir engedelmes király
kiraly egyike ama nagyszerű'
nagyszerli látványoknak,
latvanyoknak,
amelyek ritkán
ritkan adódnak
adednak az emberi ügyekben,
iigyekben, s amelyre életem hátrale-
hatrale-
v6 részében
vő reszeben bámulattal
bamulattal és
es megelégedéssel
megelegedessel fogok visszagondolni.“
visszagondolni." Cso-
dalatos, hogy az urak éızésci
dálatos, erzesei mennyire megegyeznek egymással.
egymassal.

154
meim látták
idttak megdı`csőülésed."*”
megdicse'iilésed.”"'95 Peters imája
imaja nem volt
eredmenyes, tavozott el sem olyan hamar, sem
eredményes, mert nem távozott
olyan bekesen, ehajtotta. Maga is áldozatává
békésen, ahogy óhajtotta. aldozatava vált
valt
(őszintén
(6szinten remélem,
remelem, itthoni követőivel
kevet6ivel ellentétben)
ellentetben) annak
a diadalmenetnek, amelyet
arnelyet főpapként
f6papkent vezetett. A restau-
ráció idején
racie idejen talán
talan túlontúl keményen bántak
tifilont l kemenyen bantak el euel
ezzel a
szegeny jóemberrel.
szegény jeemberrel. De hálával
halaval tartozunk emlékének
emlekenek éses
szenvedéseinek,
szenvedeseinek, mert éppen
eppen olyan felvilágosult,
felvilagosult, éppen
eppen
olyan buzgó
buzge volt, s éppen
eppen olyan hatékonyan
hatekonyan aknázta
aknazta alá
ala
valamennyi babonát
babonat és tévelygést, melyek hátráltatnák
hatraltatnak a
vallalkozast, amelynek részese
nagy vállalkozást, reszese volt, mint bárki,
barki, aki
kevette és
követte es utánozta
utanozta a mi korunkban, mely kizárólagos
kizarelagos
jogcímet követel
jogcimet kevetel magának
maganak az emberi jogok ismeretére,
ismeretere, s
ezen ismeret minden dicsőséges
dies6seges következményére.
kevetkezmenyere.
predikatoranak e dicshimnusza
Az Old Jewry prédikátorának dieshimnusza után,
utan,
amely csak az elhangzás
elhangzas helyét
helyet és
es idejét
idejet tekintve külön-
ki'ilen-
bezik 1648-as elődjétől,
bözik el6djet6l, de szellemével
szellemevel és
es betűjével
betiijevel töké-
teke-
Tarsasag, a kormány-
letesen megegyezik, a Forradalmi Társaság, kormany-
csinálók,
esinalek, a királyok
kiralyok elbocsátóinak
elbocsritéinak hősi
h6si csapata,
esapata, az uralko-
dek választói,
dók valasztei, a királyt
kiralyt diadalmenetben hurcolók,
hurcolek, gőgö-
g6ge-
peffeszkedve ama szerteágazó
sen pöffeszkedve szerteagaze ismereteik tudataban,
ismereteik tudatában,
amelyekben valamennyien oly nagy mértékben
mertekben részesül-
reszesiil-
tek, sietve hozzáláttak,
hozzalattak, hogy imigyen szerzett tudásukat
tudasukat
nagylelkiien elterjesszék.
nagylelkííen elterjesszek. Hogy e jótékony
jetekony cselekedetet
eselekedetet
végre is hajthassák,
vegre hajthassak, a gyűlés
gyfiles székhelyét
szekhelyet áttették
attetteki az Old
Jewry-bel a London Tavernbe9°;
Jewry-ból Tavernbe%; itt indítványozta
inditvanyozta és es fo-
gadtatta el Price doktor, akiben orákulumi
orakulumi emelvényének
emelvenyenek
fiistjei még
füstjei meg mindig nem szívódtak
szivedtak fel teljesen, azt a hatá-
hata-
rozatot, vagy-inkább
vagy-inkabb i'idvezl6
üdvözlő nyilatkozatot, amelyet Lord
kezvetitetl Franciaorszag
Stanhope közvetített Nemzetgyiilese felé.
Franciaország Nemzetgyűlése fele.
evangelium hirdetője
Azt kell tapasztalnunk, hogy az evangélium hirdet6je
megszentsegteleniti az általában
megszentségteleníti altalaban ,,nunc
,,nuric dimittis” néven
neven is-
I
gyenyerii prófétai
mert gyönyörű prefetai fohászt,
fohaszt, mely a megváltó
megvalte első
else
templombeli megjelenésekor
tcmplombéli megjelenesekor hangzott el, s durva és es ter-
meszetellenes gyönyörrel
mészetellenes gyenyerrel alkalmazza a legszörnyűsége-
legszerny6sege-
legembertelenebb és
sebb, legernbertelenebb es legszomorúbb
legszomoriibb latvanyra,
látványra,
feltarulkozott az emberi sajnálat
amely valaha feltárulkozott sajnalat es
és felhabo-
felhábo-
i

°* szzıe
State T„`zzL:,
Trials, 2. ızõı.
ket. 360., 363.0.
155
rodás előtt.
rodas el6tt. E „diadalmenetben
,,diadaimenetben klsérés”,
kisérés”, mely a leobb
formájában
formajaban is emberhez méltatlan
meltatlan és
es vallásellenes,
vallasellenes, s szó-
sze-
nokunkat ilyen profán
profan mámorral
mamorral tölti
telti el, úgy
egy hiszem, meg
kell hogy rázza
razza minden jótét
jetet lélek
lelek erkölcsi
erkelcsi érzékét.
erzeket. Ang-
liaban sokan megdöbbent
liában megdebbent éses felháborodott
felhaborodott szemlélői
szemlel6i vol-
valtunk valami külö-
tak e diadalmenetnek. Hacsak nem váltunk kille-
nös amitas
nes ámítás alclozatava,
áldozatává, a latvany
látvány inkább
inkabb emlékeztetett
emlekeztetett az
menetére, kik diadalnak titulalt
amerikai vademberek menetere, titulált
gyilkosságaik
gyilkossagaik után
utan bevonulnak Onondagábaw,
Onondagaba”, s skalpok-
kal köröskörül
kereskeriil teleaggatott viskóikba
viskeikba vezetik a náluknál
naluknal
kevesbe vad asszonyaik csúfolódásai
semmivel sem kevésbé esififoledasai és
es üt-
iii-
legei alatt esszeroskade
összeroskadó foglyaikat, semmint egy eivilizalt
civilizált
erenyekkel rendelkező
harci erényekkel rendelkez6 nemzet diadalmenetének
diadalmenetenek
pompajara hasonlított
pompájára hasonlitott volna; -— ha civilizált
eivilizalt nemzet, vagy
barki, akiben megvan a nagylelkűség
bárki, nagylelkiiseg érzéke,
erzeke, képes
kepes lenne
szemelyes diadalt ülni
személyes iilni a bukottak és
es az elesettek felett.
Nem diadala volt ez Franciaországnak,
Franeiaorszagnak, Uram. Hitem
Onek nemzetét,
szerint az Önök nemzetet, szégyennel
szegyennel és
es borzadással
borzadassal töl-
tel-
tette el. Úgy
tötte Ugy kell gondolnom, a Nemzetgyűlés
Nemzetgyiiles roppantul
megalazva érzi
megalázva erzi magát,
magat, amiért
amiert nem képeskepes megbüntetni
megbiintetni
diadalrnenet értelmi
sem e diadalmenet ertelmi szerzőit,
szerze'it, sem megvalósítóit;
megvalesiteit; s
amiert olyan helyzetben vannak, amelyben a kérdés
amiért kerdes bár-
bar-
milyen firtatása
firtatasa szükségszerűen
sziiksegszeriien nélkülözi
nelkiilezi a szabadság
szabadsag és es
a pártatlanság
partatlansag látszatát
latszatat is. A Gyűlés
Gyiiles helyzetében
helyzeteben egyúttal
egyiittal
apológiáját is meglelhetni; am
apolegiajat ám ha jevahagyjuk
jóváhagyjuk azt, amit
e'k' kénytelenek
ők' kenytelenek eltíími,
eltiimi, az a mi megrontott lelkünk
lelkiink korcs
kores
választása.
valasztasa.
A szabad mérlegelés
merlegeles erőltetett
ere'ltetett látszata
latszata ellenére
ellenere valójá-
valeja-
ban a rideg szükségszerűség
sziiksegszeriiseg hatása
hatasa alatt hozzák
hozzak határo-
hataro-
zataikat. Mintha csak egy idegen köztársaság
keztarsasag szívében
sziveben
iileseznenek, olyan városban
üléseznének, varosban van a székhelyük,
szekhelyiik, melynek
alkotmanya nem királyi
alkotmánya kiralyi chartából,
ehartabel, s nem is az ő
6 törvény-
terveny-
hozó
hoze hatalmukból
hatalmukbel veszi eredetét.
eredetet. Körülveszi
Keriilveszi őket
6ket egy
megbizasabel, s nem is az
hadsereg, melyet nem a korona megbízásából,
ő6 parancsukra toboroztak; s amely, ha utasítást
utasitast adnának
adnanak
a feloszlatására,
feloszlatasara, azon nyomban őket
6ket oszlatná
oszlatna szét.
szet. Ott
üléseznek,
iileseznek, miután
miutan orgyilkosok bandája
bandaja párszáz
parszaz taukat
szetkergette”-l; közben
szétkergette9“; kezben akik ezekhez hasonlóan
hasonlean mérsékelt
mersekelt
elveket vallottak, csak türelmesebben
tiirehnesebben és
es több
tebb reménység-
remenyseg-

156
gel, azok nap mint nap vérlázító
verlazite sérelmeknek
serelmeknek és
es gyilkos
fenyegeteseknek vannak kitéve.
fenyegetéseknek kiteve. "Az
"A1 olykor valóságos,
valesagos, oly-
allitelagos többség,
kor állítólagos tebbseg, mely maga is fogoly, a rab királyt
kiralyt
arra kényszeríti,
kényszeriti, hogy mintegy harmadkézből
harmadkezb6l uralkodói
uralkodei
rendeletként
rendeletkent bocsássa
boesassa ki hebehurgya és
es feslett kávéházaik
kavehazaik
szennyes zagyvaságait.
zagyvasagait. Köztudott,
Keztudott, hogy minden intézke-
intezke-
desiik feló'l
désük fele'l már
mar azelőtt
azel6tt döntenek,
dentenek, hogy vitára
vitara bocsátanák.
bocsatanak.
Kétségtelen,
Ketsegtelen, hogy a lámpavas,
lampavas, a bajonett, a házakra
hazakra vetett
tűz
tiiz rémuralma
remuralma alatt kénytelenek
kenytelenek meghozni mindazokat a
meg nem érlelt
erlelt és
es elhamarkodott intézkedéseket,
intezkedeseket, amelye-
ket az osztalyok,
osztályok, nyelvek es
és nemzetek torz sokasagabel
sokaságából
verbuvalt klubok javasolnak. Vannak ezek közt
verbuvált kezt alakok,
esszehasonlitva Catilina gátlásosnak
akikkel összehasonlítva gatlasosnak tűnne,
tiinne, Cet-
jezan és
hegus” pedig józan es megfontolt férfiúnak.
fer iinak. Nem is egye-
diil e klubokban torzítják
dül torzitjak szörnyeteggé
szernyetegge a jogszabályokat.
jogszabalyokat.
Mar előzőleg
Már el6ze'leg is elferdítik
elferditik őket
6ket az akadémiákon,
akademiakon, a klubok-
nak ezekben az előiskoláiban,
el6iskolaiban, melyek megtalálhatók
megtalalhatek min-
forgalmfi. helyen. A mindenféle
den nagy forgalmú. mindenfele rendű
rendii és
es rangú
range
talalkain egy-egy nézetet
emberek eme találkáin nezetet vakmerőségével,
vakmer6segevel,
er6szakossagaval és
erőszakosságával es csalárdságával
esalardsagaval arányban
aranyban tekintenek a
kiemelked6 lángelme
kiemelkedő langelme jegyének.
jegyenek. Az emberiességet
emberiesseget és es a
kenyeriiletességet a babona és
könyörületességet es a tudatlanság
tudatlansag gyümölcse-
gyi.imelese-
kent gúnyolják.
ként g nyoljak. Az egyének
egyenek iránti
iranti figyelmet a köz
kez elárulá-
elarula-
sanak tekintik. A szabadságot
sának szabadsagot mindig akkor tartják
tartjak töké-
teke-
megsziinteti a tulajdon biztonságát.
letesnek, ha megszünteti biztonsagat. A már mar
elkövetett
elkevetett vagy fontolóra
fontolera vett merényletek,
merenyletek, mészárlás,
meszarlas, el-
kobzasok közepette
kobzások kezepette szövik
szevik terveiket a jövő
jev6 társadalmának
tarsadalmanak
megfelel6 rendjéről.
megfelelő rendjere'l. Alja gazembereket keblükre
kebliikre ölelve,
elelve,
s atyafiságukat
atya sagukat bűneik
biineik jogán
jogan támogatva,
tamogatva, erényes
erenyes emberek
szazait hajszolják
százait hajszoljak ugyanerre az útra
fitra anal,
azzal, hogy életüket
eletiiket
koldulasbel vagy bűnözésből
koldulásból biinezesbel tengetni kényszerítik
kenyszeritik őket.
e'ket.
Eszkeziik, a Gyűlés,
Eszközük, Gyiiles, éppoly
eppoly kevéssé
kevesse szabadon, mint
amilyen ízlésesen
izlesesen mutatja be közönségük
kezensegiik előtt
el6tt a döntés-
dentes-
bohezatat. Úgy
hozatal bohózatát. Ugy végzik
vegzik a dolgukat, mint vásári
vasari ko-
médiások lármás
mediasok larmas publikumuk előtt;
el6tt; durva férfiak
fer ak és
es sze-
mérmetlen asszonynép
mermetlen asszonynep zagyva csőcselékének
es6eselekenek zajos kiálto-
kialto-
zása közepette
Zasa kezepette játsszák
jatsszak szerepüket,
szerepiiket, kik pillanatnyi szeszé-
szesze-
lyiiknek megfelelően
lyüknek megfelel6en irányítják,
iranyitjak, ellenőrzik,
ellen6rzik, tapsolják
tapsoljak vagy
eesaroljak őket;
ócsárolják e'ket; s néha
neha közéjük
kezejiik vegyülnek,
vegyiilnek, helyet foglal-

157
 keri.'ikben; szolgai zsémbelés
nak körükben; zsembeles és
es önhitt,
enhitt, fennhéjázó
fennhejaze te-
kintély
kintely különös
kiilenes elegyével
elegyevel uraskodnak felettük.
felettiik. Mivel min-
denben a feje tetejére
‘denben tetejere állították
allitottak a dolgok rendjét,
rendjet, a karzat
került
keriilt maga az épület epiilet helyére.1°°
helyere.1°° E gyűlés,
gyiiles, mely királyo-
kiralyo-
kat éses királyságokat
kiralysagokat dönt dent meg, még meg csak külsőleg
kiilse'leg sem ölti elti
törvényhozó testiilet
komoly tervenyhoze testület alakjat
alakját - nee
nec color imperir}
impen'ıL
nec
nee _fr0ns
frons erat ulla ulia senatus.1°1
.senatus.1°1 Magához
Magahoz a gonosz princípi-
prineipi-
umához
umahoz hasonlóhasonle hatalom adatott nekik a rombolásra rombolasra és es a
felforgatásra;
felforgatasra; de nem az építkezésre,epitkezesre, kivéve
kiveve az olyan gé- ge-
pezeteket, amelyek alkalmasak lehetnek további tovabbi felforga-
tasra és
tásra es rombolásra.
rombolasra.
Ki lenne, ki Iii csodálatot
csodalatot és es szívbéli
szivbeli vonzalmat tápláltaplal a
kepviseleti gyűlések
képviseleti gyiilesek iránt,
irant, s nem fordul el borzadva és es un-
un-i
intezmenynek e gyalázatos
dorral ama szent intézménynek gyalazatos paródiájától,
parediajatel,
ocsmany torzképétől?
ocsmány torzkepetel? A monarchia és es a köztársaság
keztarsasag ked-
vele’i egyaránt
velői egyarant irtóznak
irteznak tőle.
te’le. Bizonyos, hogy az Önök Onek gyű-gyi.'i'-
lesenek taai maguk is nyögnek
lésének nyegnek ama zsarnokság
zsarnoksag súlya sifilya
alatt, melynek minden szégyene szegyene az övék,evek, de írányításából
iranyitasabel
hasznabel csak alig részesülnek.
nem, s hasznából reszesiilnek. Biztos vagyok
benne, hogy még meg a testület
testiilet többségét
tebbseget alkotó
alkote tagok közül keziil
is sokan úgy egy éreznek,
ereznek, mint jómagam,
jemagam, a Forradalmi Tár- Tar-
sasaghurrazasa ellenére.
sasághurrázása ellenere. -— Szerencsétlen
Szerencsetlen király!
kiraly! Szeren-
esetlen gyűlés!
csétlen gyiiles! Mily erős er6s lehet a gyűlés
gyiiles felháborodása
felhaborodasa
magatartasan, akik képesek
azon taainak magatartásán, kepesek voltak „un ,,un
jour”*1°2 néwel
beau jour”"`1°2 newel illetni egy olyan napot, mely szinte
leterelte az égről
letörölte egr6l a fény
feny forrását!
forrasat! Belülről
Beliilre'l hogy megbot-
rankozhattak masokat
ránkozhattak másokat hallgatva, akik helyenvalenak
helyénvalónak talál- talal-
tak kijelenteni: „az
ták ,,az állam
allam hajója
hajeja sebesebben fog szárnyal-szarnyal-
ni az újjászületés
rıi ifi asziiletes felé,
fele, mint valaha",
valaha”, az árulás
arulas éses a mé- me-
szarlas őrjöngő
szárlás 6rjeng6 szélviharában,
szelviharaban, mely prédikátorunk
predikatorunk dia-
dalmenetet megelőzte!
dalmenetét megel6zte! Mit érezhettek,
erezhettek, miközben
mikezben látszó-
latsze-
tiirelmesen, ám
lag türelmesen, am mély
mely belső
bels6 felháborodással
felhaborodassal tudomást
tudomast
arrel, hogy ártatlan
vettek arról, aitatlan úriembereket
ifiriembereket sajátsajat házukban
hazukban
hanynak kardélre,
hánynak kardelre, s hallgatták,
hallgattak, hogy a kiontott vér ver „nem
,,nem
eppen a legtisztább”?1°3
éppen legtisztabb”?1°3 Mit érezhettek,
erezhettek, mikor országu-
orszagu-
megrengete zíírzavarokról
kat alapjaiban megrengető ziirzavarokrel szóló szele panaszok-
ostromoltak őket,
kal ostromolták e'ket, s hűvösen
hiivesen azt kényszerültek
kenyszeriiltek mon-

'"‘ 1789. október

okteber

158
dani a panasztevőknek,
panasztev6knek, hogy a törvények
tervenyek védelme
vedelme alatt
allnak, kiralyt (a fogoly királyt)
állnak, s hogy a királyt kiralyt) feliratban fogják
fogjak
kérni
kerni a védelmükre
vedelmiikre szolgáló
szolgale törvények
tervenyek betartatására;
betartatasara; mi-
közben
kezben a foglyul ejtett király
kiraly miniszterei hivatalosan tud-
tukra adták,
adtak, hogy nincs
nines többé
tebbe se törvény,
terveny, se tekintély,
tekintely, se
hatalom, mely védelmet
vedelmet nyûjthatna?
nyiijthatna? Mit érezhettek,
erezhettek, mi-
keteleztek őket,
kor arra kötelezték 6ket, hogy újévi
ajevi jókívánság
jekivansag gyanánt
gyanant
arra kérjék
kerjek foglyul ejtett királyukat;
kiralyukat; ama nagy üdvökre
iidvekre te-
kintettel, amelyekben valószínííleg
valesziniileg részelteti
reszelteti majd népét,
nepet,
feledje az elmúlt
elmiilt esztendő
esztend6 viharait; mely üdvök
iidvek tökéletes
tekeletes
megvalesitasaig elnapolták
megvalósításáig elnapoltak lojalitásuk
lojalitasuk gyakorlati kimuta-
tasat, egyben azonban biztosították
tását, biztositottak engedelmességük
engedelmessegiik fe-
lől, mikezben
l6l, miközben neki marmár nem allott
állott többé
tebbe hatalmában,
hatalmaban,
hogy parancsoljon?
E feliratot persze csupa jeszandekkal
jószándékkal es és jeindulattal
jóindulattal
fogalmaztak meg. De a franciaországi
fogalmazták franciaorszagi forradalmak
forradalmalc közé
keze
jemodorrel alkotott elképzelések
kell sorolnunk a jómodorról elkepzelesek viharos
forradalmat is. Azt mondják,
forradalmát mondjak, mi itt Angliában
Angliaban másodkéz-
masodkez-
be'l sajátítjuk
ből sajatitjuk el a jómodort
jemodort az Önök
Onek partjairól,
partjairel, s viselke-
desiinket a Franciaországban
désünket Franeiaorszagban levetett holmikba öltöztet-
elteztet-
jiik. Ha így
jük. igy áll
all a dolog, bizony még
meg a régi
regi szabást
szabast követ-
kevet-
jiik; s még
jük; meg nem alkalmazkodtunk
alkahnazkodtunk annyira a jólneveltség
jelneveltseg újj
párizsi
parizsi módijához,
medijahoz, hogy a finom nom bókolás
bekolas legcsiszoltabb
formai közé
formái keze soroljuk akár
akar részvétnyilvánítás,
reszvetnyilvanitas, akár
akar szeren-
csekívánat gyanánt
csekivanat gyanant azt mondani a legmegalázottabb
leginegalazottabb lény-
leny-
nek, aki a föld
feld színén
szinen vonszolja magát:
magat: szolgái
szolgai lemészár-
lemeszar-
lasabel, önmaga
lásából, enmaga és es asszonya meggyilkolásának
meggyilkolasanak kísérleté-
kiserlete-
be'l, s az általa
ből, altala személyesen
szemelyesen elszenvedett sérelmekből,
serelmekbel,
szegyenbel és
szégyenből es megaláztatásból
megalaztatasbel nagy jók jek származnak
szarmaznak a
közre.
kezre. Olyan vigasz ez, hogy a mi newgate-i káplánunk-
kaplanunk-
balm több
ba1°4 tebb irgalom szorult, semmint hogy ezt nyújtsa
nyiijtsa egy
biinez6nek a bitó
bíínözőnek bite tövében.
teveben. Azt gondoltam volna, hogy a
parizsi bakó
párizsi bake most, hogy a Nemzetgyűlés
Nemzetgyiiles szavazata felsza-
baditotta szellemét,
badította szellemet, s az emberi jogok Címerügyi
Cimeriigyi Hivata-
la elfogadta rarıát
ranat és es címét,
eimet, nagylelkűbb
nagylelkiibb és
es gálánsabb
galansabb
lesz, s jobban feszíti
fesziti majd méltóságának
meltesaganak érzete,
erzete, semmint
hogy e metsző
metsz6 vigaszban részeltessen
reszeltessen bárkit,
barkit, akit a leze
ieze
nation az ő6 végrehajtó
végrehajté hatalmába
hataiméba juttat.1°5

159
 Semmi kétség,
ketseg, bukott az az ember, akinek így Igy hízeleg-
hizeleg-
nek. Helyénvaló
Helyenvale a számítás,
szamitas, hogy a feledés
feledes bódító
bedite nedve
így
igy befecskendezvén,
befeeskendezven, felőrli
fel6rli az éberséget,
eberseget, s táplálja
taplalja az
emlékezetet
emlekezetet szétmállasztó
szetmallaszte élő el6 fekélyt.
fekelyt. A kegyelem
gúnnyal
gannyal és
es megvetéssel
megvetessel fííszerezett
fiiszerezett ópiumos
epiumos italát
italat így
Igy ad-
,,dúlt sziv
ni annyi, mint a ,,dfilt szív balzsama”1°'""
balzsama”1°° helyett az emberi
nyomorúság csordultig
nyomoriisag csordııltig telt poharat
poharát ajkahoz
ajkához emelni, s arra
kényszeríteni,
kenyszeriteni, hogy fenékig
fenekig ürítse.
iiritse.
érvek nyomasanak
Olyan ervek nyomásának engedve, melyek legalabb legalább
annyira erősek,
er6sek, mint az, amelyet az újévi fijevi jókívánságok
jekivansagok al-
kahnaval oly tapintatosan hangsúlyoztak
kahnával hangsifilyoztak előtte,
el6tte, Francia-
Franeia-
orszag királya
ország kiralya valószinűleg
valesziniileg arra fog törekedni,
terekedni, hogy elfe-
esemenyeket és
ledje ezeket az eseményeket es a szerencsekívánatot.
szerencsekivanatot. Ám Am
a tertenelem,
történelem, mely minden cselekedetiinkrel
cselekedetünkről időtálló fel-
id6talle
jegyzeseket őriz,
jegyzéseket 6riz, s bármely
barmely uralkodó
uralkode működéséről
mii'kedesere'l meg-
hozza félelmes
houa felelmes ítéletét,
iteletet, nem fogja feledni sem ezeket az
esemenyeket, sem az emberi érintkezés
eseményeket, erintkezes terén
teren beköszön-
bekeszen-
tett szabad szel-lemű
tött szel-lemii csiszoltság
csiszoltsag éráját.
erajat. A történelem
tertenelem fel-
okteber 6-ának
jegyzi, hogy 1789. október 6-anak reggelén
reggelen Franciaország
Franeiaorszag
kiralya és
királya es királynéja
kiralyneja egy napi zűrzavar,
ziirzavar, riadalom, kétség-
ketseg-
beeses és
beesés es mészárlás
meszarlas után
utan nyilvánosan
nyilvanosan szavatolt biztonsá-
biztonsa-
guk tudatában
tudataban visszavonultak, hogy megengedjenek ma-
guknak néhány
nehany órányi
eranyi nyugalmat, zavart és es gyászos
gyaszos han-
gulatii pihenőt.
gulatú pihen6t. Ebből
Ebbe'l az álomból
alombel a királynét
kiralynet először
el6szer egy
ajtenalle hana riasztotta fel, aki azt kiáltotta
ajtónálló kialtotta neki, hogy
inenekiiljen. Ez volt a hűség
ineneküljön. hiiseg utolsó
utolse jele, melyet adhatott
rárontottak, s maris
- rarontottak, máris halott volt. Azonmed
Azonmód lekaszabol-
tak. Vértől
ták. Vertel szennyes könyörtelen
kenyertelen bérgyilkosok
bergyilkosok és es harami-
ak bandája
ák bandaja tört
tert be a királyné
kiralyne szobájába,
szobajaba, s bajonett- és es
t6rdefesek százaival
tőrdöfések szazaival lyuggatták
lyuggattak ki az ágyat,
agyat, ahonnan ez az
iildezett asszony szinte mezítelen
üldözött mezitelen éppen
eppen hogy el tudott
szekni, s a gyilkosok számára
szökni, szamara ismeretlen utakon mene-
kiilt meg és
kült es talált
talalt menedéket
menedeket az abban a pillanatban a
maga élete
elete felől
fele] is bizonytalan királyi
kiralyi férj
ferj lábainál.1°7
labainal.1°7
Azutan a királyt,
Azután kiralyt, hogy ne mondjunk többet
tebbet róla,
rela, a ki-
ralynet, s apró
rálynét, apre gyermekeiket (kik egykor egy nagy és es ne-
meslelkii nemzet büszkeségei
meslelkű biiszkesegei s reménységei
remenysegei lettek volna)
kenyszeritettek, hogy elhagyják
arra kényszerítették, elhagyjak a világ
vilag legnagysze-
riibb palotájának
rűbb palotajanak szentélyét,
szentelyet, mely távozásukkor
tavozasukkor vérben
verben

160
 to \‘\ ., , i

1 §\ s s
’;
"I “ -,‘ ~»./P, ,FI*:- a
/\ _

7.»
1 /f/' I "II.

. .\-------i .11.,
_ .,_ _, \\ <-
1-
‘fr
-_.-
‘\ - ‘~ -

l .z
)4'r .r i:¢-I

§_
J-'” -.

¢'77FF7I'

-1-/-I./-__,__(

»×._, z„
j -IT-‘it -—_

ii ii.-_"'_'____
" ,r I
. *L
"'--- _ _

| \

--___ F-
_-. _-_'-.:-
_ -__ -.
\_/

_--I-—‘
I --._\ __
I
'.
I
.=z`
’>,- l’_'T:_
__
;
A
. -rzr--
I -..
w-‘_

.;;___- .- __

; r;.=.
. '_...r-- _-.,, . _
_"_TT _-7'- -I-' --:_
_ __ . . __ __ _ ti-
- -'T—__-' "'9;..'_

2:-_

. _ g_,__-.___________ ——--— ____ ___ _____v_____ --

| -.__-—~._,_ _---_

-.-..-r_._%:`%_ --.
In "-‘I . .—-3-__. —--5»--_,$___
-L; " __ . \'~. _.
- ' |—_-_--. ,,__ ' “ -' ."- _-V...
_ \ _ _"'ˇ""=-=
E $_
' 3'4-‘ I:-'-_-\_'.-____
.,_.
._ x V, _-Í_~»_„
*ˇ~*-*_-_
5"-"!'“.‘,‘_,_ mt.
...—-__-._
“1=T;:.s-
.

31:.-:.5\-=_.__._ _
-_
M
‘ ~ -l-1
`;>
5-_L‘_
-..
I
_
r ' _ "' _"-M

A
Jere
. . e-~:€.'l
„`z:-T-'-_;«_`
.:~.-:--————-
_ .: -:._.... I "í_Í
LK:-_ ._.______ _ ‘ -\
___\.
_=g..-n¢i—- . ‘====__—----
Z-Err-"--—-~
--$5"
Ű-
-
_ --

-
.z,. . -L
„Á

3
@-
4-
Qua
§'§
aJ';in'¥7'
fI

is We" 5\„g`
\,,~\f.l
..- Va}
‘pk
. , . _
.’ _/

'N
Š
sz"-j
` .
flf _
?_-p

,,A
„A kedvene
kedvenc jelenerében gyönyörkodô'
gyo'nyo'rk_ede'd0ktor"
doktor"
Price, nyakaban ,,szép nap'
nyakában a „szép nap" kapcsán
kapcsan Ielkendező
leikendeza ördöggel,
erdeggei, egy lyukon
Iyukon át
at
kukrrcskal a jobb szélén hiányos
kııkııcskál hianyos öltözékben
eitezékben menekülő
menektrle' Marie Anıoineııe
Antoinette
hálószobájába. Alu!
hakiszrrbajaba. Alul a Teprengesek
Töprengések ,,Diadal
,,Dı`ada! ez... ? kezdeta’
kezdetű szakasza oi-
OI-
wısható.
vashaté.
Isaac Cruikshnak karikatúrája,
karikatiiraja, 1790.
I 790. december
deeember 12.
iiszott, mészárlás
úszott, meszarlas szennyezte be, s szétszórt
szetszert tagok, meg-
csonkított
esonkitott tetemek borították. királyságuk főváro-
boritottak. Onnan kiralysaguk f6varo-
sába vezényelték
saba vezenyeltek őket.
6ket. Két személyt
szemelyt kihagytak ama okta-
lan, ellenállásba
ellenallasba nem ütköző,
iitkez6, válogatás
valogatas nélküli
nelkiili mészárlás-
meszarlas-
ból,
bel, amely a királyi
kiralyi testőrséget
test6rseget alkotó,
alkote, előkelő
el6kel6 születésű,
sziiletesii,
jó
je családból
esaladbel származó
szarmaze úriembereket
iiriembereket sújtotta.
s jtotta. E két
ket urat
az igazságszolgáltatás
igazsagszolgaltatas minden pompájával,
pompajaval, kegyetlenül,
kegyetleniil,
nagy nyilvánosság
nyilvanossag előtt
el6tt a bitóra
bitera vonszolták,
vonszoltak, s a palota
nagy udvarán
udvaran lefejezték.
lefejeztek. Fejüket
Fejiiket lándzsára
landzsara tűzték,
tiiztek, s a me-
elen hordozták;
net élén hordoztak; eközben
ekezben a királyi
kiralyi foglyokat, akik sor-
ban ezutan
ezután kevetkeztek,
következtek, lassan vezettek
vezették tova, felelmetes
félelmetes
ordítások,
orditasok, vérfagyasztó
verfagyaszte sikolyok, őrjöngő
6rjeng6 táncok,
taneok, gyaláza-
gyalaza-
sertegetesek, s a pokol dühöngésének
tos sértegetések, diihengesenek kimondhatatlan
fertelmei közepette,
förtelmei kezepette, ami a legalantasabb asszonyi nép nep
visszataszite alakját
visszataszító alakjat öltötte
eltette magára.
magara. Miután
Miutan a hat órán eran átat
elhiizede tizenkét
elhúzódó tizenket mérföldes
merfeldes útt lassúlassil kínzása
kinzasa közben
kezben
eseppre'l cseppre
cseppró'l eseppre megízleltették
megizleltettek velükveliik a halálnál
halalnal is na-
I
keseriiseget, a híres
gyobb keserűséget, hires diadalmenetben őket 6ket kísérő
kisere
katonakbel álló
katonákból alle őrség
6rseg felügyelete
feliigyelete alatt elszállásolták
elszallasoltak őket
6ket
egy régi
regi párizsi
parizsi palotában,1°8
palotaban,1°8 melyet most a királyokkiralyok Bas-
tille-java alakítottak
tille-jává alakitottak át.
at.
Diadal ez, amit az oltarnal
oltárnál kell megszentelni? amire’! amiről
halaadassal kell megemlékezni?
hálaadással megemlekezni? amit buzgó buzge imádsággal,
imadsaggal,
lelkesiilt fohásszal
lelkesült fohasszal kell az isteni emberiségnek
emberisegnek felajánla-
felajanla-
ni? -— Biztosíthatom
Biztosithatom Önt Ont afelől,
afele'l, hogy a Franciaországban
Franeiaorszagban
színre
sginre vitt thébai
thebai és
es thrák
thrak orgiák,1°9
orgiak,1°9 amelyekhez egyedülegyediil
az Old Jewry tapsol, királyságunkban
kiralysagunkban csak igen kevés keves em-
ber lelkében
lelkeben gerjesztenek prófétai
prefetai felbuzdulást,
felbuzdulast, jóllehet
jellehet
egy szent apostol, akinek talán talan megvannak a maga kinyi-
latkoztatasai, s aki teljes mértékben
latkoztatásai, mertekben legyűrte
legyiirte a szív
sziv min-
den alantas babonaságát,
babonasagat, hajlamos lehet jámbor jambor és es illen-
d6 dolognak tartani, hogy ezeket a Béke
dő Beke Fejedelmének
Fejedelmenek
vilagrajettehez hasonlítsa,
világrajöttéhez hasonlitsa, amit egy tiszteletreméltó
tiszteletremelte bölcs
beles
korab-
nyilatkoztatott ki szent templomban, s nem sokkal koráb-
srava tudatott a békés,
ban az angyalok szava bekes, ártatlan
artatlan pászto-
paszto-
rokkal.“°
tanacslalanul kerestem a magyarázatot
Kezdetben tanácslalanul magyarazatot a
felindulas eme rohamára.
megfontolatlan felindulás rohamara. Természetesen
Termeszetesen
uralkodek szenvedései
tudtam, hogy az uralkodók szenvedesei ízletes
izletes csemegéül
esemegeiil

162
szolgalnak egy bizonyos fajta gusztus számára.
szolgálnak szamara. Voltak
megfontolasok, segithettek volna abban, hogy ez
megfontolások, melyek segíthettek
az étvágy
etvagy megtartassék
megtartassek a mérséklet
merseklet korlátai
korlatai között.
kezett. De
mikor egy bizonyos körülményt
keriilmenyt mérlegeltem,
merlegeltem, meg kellett
vallanom, hogy méltányosnak
meltanyosnak kellene lenni a Társasággal,
Tarsasaggal,
s hogy a kísértés
kisertes túl
tel erős
er6s volt a józan
jezan megfontoláshoz;
megfontolashoz; ar-
ra a körülrnényre
keriilmenyre gondolok, hogy a diadalmenet Io
buzdító kiáltás:
Paean-jam, a buzdite kialtas: „minden
,,minden püspököt
piispeket húzza-
blizza-
lámpavasra”*, okszeriien
tok lampavasra”*, okszerűen vezethetett a lelkesedésnek
lelkesedesnek
e boldog nap előrelátható
el6relathate következményei
kevetkezmenyei általaltal gerjesz-
kiteresehez. Ekkora lelkesedésnek
tett kitöréséhez. lelkesedesnek megengedek némi nemi
elterest a bölcs
eltérést beles megfontolástól.
megfontolastel. Megengedem e prófétá- prefeta-
ervendez6 dalra, s hálaadó
nak, hogy örvendező halaade imára
imara fakadjon
esemeny kapcsán,
azon esemény kapcsan, mely úgy
egy látszik,
latszik, az egyházi
egyhazi intéz-
intez-
menyek lerombolása
mények lerombolasa terén
teren az ezeréves
ezereves birodalom, a meg-
jesolt ötödik
jósolt etedik monarchiam
monarehiam előfutára.
el6futara. E nagy örömerem köze-
keze-
pette is volt azonban (mint minden emberi dologban) va-
erdemes urakat türelmük
lami, ami ezeket az érdemes tiirelmiik gyakorlásá-
gyakorlasa-
kesztette, s próbára
ra késztette, prebara tette hitbéli
hitbeli kitartásukat.
kitartasukat. A „szép
,,szep
mas kecsegtető
nap” más keesegtet6 eseményei
esemenyei mellé
melle hiányzott
hianyzolt a király
kiraly
és a kiralyne
es királyné tényleges
tenyleges meggyilkolása.
meggyilkolasa. Úgyszintén
Ugyszinten elma-
püspökök tenyleges
radt a piispekek tényleges meggyilkolása,
meggyilkolasa, pedig oly sokan
követelték szent fohasszal.
keveteltek fohásszal. Ketsegkiviil
Kétségkívül mereszen
merészen vázolták
vazoltak
királygyilkosság es
fel egy sor kiralygyilkossag és szentseggyalaze
szentséggyalázó meszarlas
mészárlás
tervet, de ezek megmaradtak
tervét, meginaradtak tervnek. Az ártatlanok
artatlanok le-
gyilkolásának e nagy tertenelmi
gyilkolasanak történelmi szinjatekaban
színjátékában a terv saj-
nos befejezetlen maradt. Csak eztán
eztan fouk meglátni,
meglatni,
iskolajabel melyik nagy mester vak-
hogy az emberi jogok iskolájából
mer6 pennája
merő pennaja fejezi be. Korunk még
meg nem élvezheti
elvezheti teljes-
segiikben annak a szerteáradó
ségükben szertearade tudásnak
tudasnak az üdvös
iidves hatása-
hatasa-
alaasta a babonát
it, mely aláásta babonat éses a tévelygést;
tevelygest; s Franciaország
Franeiaorszag
királyának egy-két
kiralyanak egy-ket célt
celt még
meg meg kell valósítania,
valesitania, mielőtt
miel6tt
aldasokra, melyek szenvedései-
tekintettel mindazokra az áldásokra, szenvedesei-
b6l és
ből es felvilágosult
felvilagosult korunlč
korunk‘ hazafias bűneiből
bi'ineibe'l származhat-
szarmazhat-
feledés homalya
nak, a feledes homálya borulhatna ra.**
rá.**

'" Tous les Eveques a la lanterns.

lantems.
“' I-Ielyenvalenak
" tiinili itt utalni egy levélre, melyet egy szemtanú
Helyénvalónak tíínik szemtanii írt
irl
az eseményről.
esemenyr6l. E szemtanii
szemtanú egyike volt a Nemzetgyűlés
Nemzetgy les legbecsülete-
legbecsiilete-

163
sebb, legbölcsebb
legbelcsebb és
es legékesszólóbb
legeliesszolobb tagainak, s az állam
allam legbuzgóbb
legbuzgebb
és legtevékenyebb
es legievekenyebb reformereinek. Arra kényszerült,
kenyszeriilt, hogy kilépjen
liilepjen a
gytílésből;
gyt esbel; ezután
ezutan önkéntes
enkentes számtízetésbe
szamtizetesbe vonult ama jámbor
jambor diadal-
menet bonalmai
boizalmai és
es azoknak az embereknek a uándékai
szandeliai elől,
el6l, akik azó-
aze-
ta bílntettekből
biintettekbeil hasznot húzva,
hiizva, ha nem azokat előidézve,
el6idezve, kezükbe
keziilibc vet-
tek
tel: za ızõzügyeız
keziigyek imezeseı.
intezeset. Reszıeı
Reszlet az
de Lzııy
Lally Teııznazım
Tollendalln úr
in baı-áıjáııoz
baratjahoz
írt
irt második
masodik leveléből.
levelebel.
„Parlons
,,Parlons du parti que j'ai
j’ai pris;
pi-is; il est bien justifié
justi e dans ma conscien-
ce. - Ni cette ville coupable, ni cette assemblée
assemblee plus coupable encorc,
encore,
ne meritoient que je me justifie; mais j'ai ăa coeur que vous, e les per-
sonnes qui pensent que vous, ne me condemnent pas. -— Ma santé, sante, je
vous jure, me rendoit mes fonctions impossibles; mais meme en le
mettant de cote coté il a ete
eté au-dessus de mes forces de supporter plus
l’horreur que me causoit ce sang, -— ces têtes,
long-tems l'horreur tetes, -— cette reine
presque egorgée, -— ce ee roi, -— amcné
amene esclave, - entrant ăa Paris, au mi-
lieu de ses assassins, ct
et precede
precedé des tétes
têtes de ses mal hereux gardes. —
-
per des janissaires, ces assassins, ces femmes cannibales, ce
Ces perfides ee cri
eri de,
dc,
EVEQUBS A LA IANTERNE,
TOUS LES EVEQUES LANTERNE, dans le moment ou
on le roi
entre sa capitale avec deux eveques de son conseil dans sa voiture. Un
fruit, que j'ai
coup de fiuil, j’ai vus tirer dans un des carosses de la reine. M. Bai-
Uassemblee ayant declaré
ley appellant cela un beau jour. Uassemblée declare froidement
qu’il n'étoit4pas
le matin, qu'il n’etoit4pas de sa dignité
dignite d'aller
d‘aller toute entiere environner
Mirabeau“ disant impunement dans cette assemblée,
le roi. M. Mirabeau” assemblee, que la
de l’état,
vaisseaiu dc l'état, loin d’étre
d'être arrete
arrêté dans sa course, s’elanceroit
s'élanceroit avec
rapidite que jamais vers sa régénération.
plus de rapidité regeneration. M. Barnave,n5 riant
avec lui, qıuand
qluand des flots
flots de sang eouloient
couloient atour de nous. Le vertueux
Mounier‘ 16 echappant par miracle âa vingt assassins, qui avoicnt
Mounier' avoient voulu
troiphee de plus.
faire de sa tete un trophée
Voilă ce qui me fitt jurer de
Voila dc ne plus mettre le pied dans cette caverne
d’/ln opophages [a Nemzetgyíílés-E.B.]
d'Anrropophages Nernzetgy 1es—E.B.] oü oii je n'avois plus de dc force
djélever la voix, ou depuis six semaines je l'avoisl’avois elevée
elevee en vain. Moi,
Mounier, et tous les honnêtes
honnetcs gcns,
gens, ont la dernier
demier effort ăa faire pour le
étoit d'en sortir. Aucun idec
bien etoit idée de craintc
crainte ne s’est
s'est approché de moi.
rougiı-ois de m’en
Je rougirois m'en defendre. J’avois
J'avois encore rec reçû sur la route dc de la
part de ce peuple, moins coupablc
coupable que ccuxceux qui l'ont enviré
envire de
dc fureur,
des acclamations, et des applaudissements, dont d'autres d'autrcs auroient eteété
flattés,
attes, et
ct qui m'ont
m’ont fait fremir. C'est
C’est ãa Yindignation,
Pindignation, c'est
c’est ăa l'horreur,
c'est aux convulsions, physiques, que se seul aspect de sang me fait ep-
rouver que j'aij’ai cedé.
cede. On brave une seule mort: on la brave plusieurs
fois, quand elle pcutpeut être
etre utile. Mais aucune puissance sous le Ciel,
mais aucune opinion publique ou privée privee n'ont
n’ont le droit de me condem-
ner ăa souffrir
souffiir inutilement mille supplice par minute, et ăa perir de dc dé-
de-
sespoir, dedc rage, au milieu des ıriomphes,
triomphes, du crime que je n'ai n’ai pus arrê-
arre-
Ils me proscriront, ils confisqueront
ter. lls eon squeront mes biens. Je labourerai la
terre, et je ne les verrai plus. -— Voilä
Voila ma justification.
justification. Vous pourez la
—

"“ N.B. Mounier úr

iir akkor a Nemzetgyűlés
Nemzetgyilles elnöke
elneke volt. Azóta
Azeta ami
arra kény-
keny-
szeriilt, hogy száműzetésben
szerült, szamiizetesben éljen,
eljen, noha a szabadság
szabadsag egyik legszilár-
legszilar-
hive.
dabb híve.

164
 Bar új,
Bár fij, tündöklő
tiindekl6 bölcsességünk
belesessegiink e művének
miivenek alkotói
alkotei
nem mentek olyan messzire, mint minden valószínűség
valesziniiseg
szerint szándékukban
szandekukban állott;
allott; mégis
megis úgy
egy kell vélnem,
vehiem, hogy
emberi lényekkel
lenyekkel való
vale ilyen bánásmód
banasmed feltétlenül
leltetleniil meg-
botránkozást kelt mindenkiben, kiveve
botrankozast kivéve azokat, akik forra-
dalmak végrehajtására
vegrehajtasara születtek.
sziilettek.
De még
meg tovább
tovabb kell mennem. Természetes,
Termeszetes, velem szü-
szil-
letett érzelmeim
erzelmeim befolyása
befolyasa alatt állok,
allok, s az újsütetű
ejsiitetii mo-
dern fényesség
fenyesseg egyetlen sugara sem világosította
vilagositotta meg el-
memet; megvallom Önnek
mémet; Onnek uram, hogy a szenvedő
szenved6 szemé-
szeme-
kivaltkepp ama számos
lyek magas rana, s kiváltképp szamos királytól
kiralytel és
es
császártól leszarmazott
csaszartel leszármazott asszonym neme, szepsege
szépsége es
és nya-
nyá-
jassaga, no meg a királyi
jassága, kiralyi csöppségek
cseppsegek zsenge kora, kiket
csak gyermeki mivoltuk es
és arlatlansaguk
ártatlanságuk tesz erzeketlen-
érzéketlen-
ne
né a sziileikkel
szüleikkel szemben elkevetett
elkövetett kegyetlensegek
kegyetlenségek irant,
iránt,
szamomra egyáltalán
számomra egyaltalan nem örvendetes,
ervendetes, hanem éppen
eppen a
szomorii eset feletti felindulásomat
szomorú felindulasomat táplálja.
taplalja.
Ugy hallottam, a fenséges
Úgy fenseges személy,
szemely, aki prédikátorunk
predikatorunk
diadalmenetenek legfőbb
diadalmenetének legf6bb áldozata
aldozata volt, habár
habar keményen
kemenyen
magat, sokat szenvedett e szégyenletes
tartotta magát, szegyenletes esemény
esemeny
során. Emberhez méltóan
soran. meltean bánkódott
bankedott felesége
felesege és
es gyerme-
hiiseges személyi
kei, s ama hűséges szemelyi testőrök
test6rek sorsa felett, kiket hi-
degverrel legyilkoltak körülötte;
degvérrel keriilette; s uralkodóhoz
uralkodehoz méltóan
meltean
bankedott civilizált
bánkódott eivilizalt alattvalóinak
alattvaleinak különös
kiilenes és
es félelmetes
felelmetes
atalakulasan, s nagyobb volt a fájdalma
átalakulásán, fajdalma miattuk,
miattiik, mint ag-
saját magaert.
godalma sajat magáért. Ez nemigen kissebbiti
kissebbíti szemi'1nk-
szemünk-
ben lelkierejét,
lelkierejet, viszont végtelenül
vegteleniil megnöveli
megneveli az emberies-
segeert kijáró
ségéért kijare megbecsülést.
megbecsiilest. Nagy sajnálkozással
sajnalkozassal beszé-
besze-
lek arról,
arrel, igazán
igazan nagy sajnálkozással,
sajnalkozassal, hogy ilyen személyi-
szemelyi-
segek oly helyzetbe kerülhetnek,
ségek keriilhetnek, hogy többé
tebbe nem illetlen-
seg a nagyok erényeit
ség erenyeit magasztalnunk.

lire, la montrer, la laisser

laisscr copier; tant pis pour ceux qui ne la comp-
I'¢l'lClI
rendıígjıt!,'ll pas; ce ne sera alors moi qui auroit cu eu tort dc
de la leur don-
ner."
E katonaembemek nem volt olyan je jó az idegzete, mint az Old
Jewry-bel
Jewı-y-ból vale való bekes
békés uraknak. - Lasd
Lásd Mounier iir
úr elbeszeleset
elbeszélését az ese-
ményekrőhm 6ő szinten
menyei-ir6l;m szintén becsiiletes,
becsületes, erenyes
erényes es
és tehetseges
tehetséges fer
férfiú, így te-
e, Igy
hat
hát ugyancsak
ugyanmak menekiilt.
menekült.

165
 megpedig örömmel
Hallottam, mégpedig eremmel hallottam, hogy a nagy
ûrnő, a diadalmenet másik
iirn6, masik áldozata,
aldozata, kibírta
kibirta azt a napot
(az ember azt szeretné,
szeretne, hogy akinek a sorsa szenvedés,
szenvedes, az
szépen
szepen szenvedjen), s azóta azeta elviseli az összes
esszes következõ'
kevetkeze
tiiri férje
napokat is, tűri ferje bebörtönzését
bebertenzeset és es a saját
sajat fogságát,
fogsagat,
barátai
baratai számíízetését,
szamiizeteset, a sértő
sert6 tömjénezést,
temjenezest, s az összes
esszes fel-
gyülemlett
gyiilemlett rosszat, mégpedig
megpedig derűs
deriis türelemmel,
tiirelemmel, rangjá-
rangia-
hoz esés szarmazasahoz
származásához meltean,
méltóan, egy,
úgy, ahogy egy jamborsa-
jámborsá-
gáról
garel éses bátorságáról
batorsagarel nevezetes uralkodónő
uralkodene ivadékához
ivadekahoz
illik; hogy őhozzá
e'hozza hasonlatosan magasztosak az érzelmei; erzelmei;
remai anya méltóságával
hogy egy római meltesagaval szenved; hogy legvégső
legvegs6
esetben meg foa menteni magát magat a legnagyobb szégyen-szegyen-
től, s ha buknia kell, nem nemtelen kez
t6l, kéz altal
által fog elbukni.
elbukrıi.
tizenhet év
Tizenhat vagy tizenhét ev telt el azóta,
azeta, hogy Versailles-
lattam Franciaország
ban láttam Franeiaorszag trónörökösnőjét,
trenerekesne'jet, azaz a mai ki-
ralynet; s bizonyos, hogy soha nem ragyogott elragadóbb
rálynét; elragadebb
latvangge földtekén,
látvánšge feldteken, melyet mintha nem is érintett
erintett volna
laba.1 Éppen
lába.1 Eppen a látóhatár
latehatar felett pillantottam meg, amint
felekesiti és
felékesíti es felderíti
felderiti a magasztos szférát,
szferat, melybe akkor
belepni -— hajnalcsillagként
kezdett belépni hajnalcsillagkent ragyogott, teli élettel,
elettel,
csillogással
esillogassal és
es örömmel.
eremmel. Ó, O, mily tünemény!
tiinemeny! S micsoda
miesoda
szivnek kellene vernie bennem, hogy érzelem
szívnek erzelem nélkül
nelkiil gon-
emelkedesre és
doljak erre az emelkedésre es erre a bukásra!
bukasra! Amikor a
távoli,
tavoli, lelkes és
es hódolatteljes
hedolatteljes szeretet mellé
melle jogot szerzett
a tiszteletre is, aliglıa
aligha álmodtam
alinodtarn volna.,
volna, hogy valaha is
keblébe rejtve magaval
keblebe magával kell hordania a szegyenszégyen elleni
er6s orvosságot;
erős orvossagot; aligha álmodhattam,
almodhattam, hogy megérje,
megerje, ilyen
csapasok zúdulnak
csapások zedulnak rára gáláns
galans férfiak
fer ak országában,
orszagaban, becsüle-
beesi'ile-
országában. Ugy
tes emberek, lovagok orszagaban. Úgy hittem, tizezer
tízezer
kard repül
repiil ki hüvelyéből,
hi'ivelyeb6l, hogy megbosszuljon akár
akar egyet-
len pillantast serelemmel fenyegeti. - De a lova-
pillantást is, mely sérelemmel
giassag
giasság .kor,a--a--melte.
.kQI„a, .a-»-múlté. —
- Az okoskodek,
okoskodók, ekonomistak,
ökonomisták,
szamitgatek kora jött
számítgatók jett el, s örökre
erekre oda Európa
Eurepa dicsősége.
dics6sege.
Soha, soha többé
tebbe nem fouk tapasztalni
tapasztahii a rang és
es a.a nem
iranti nemeslelkű
iránti nemeslelkii lojalitást,
lojalitast, a büszke
biiszke meghódolást,
meghedolast, a mél-mel-
tesagteljes engedelrnességet,
tóságteljes engedehnesseget, a szívsziv alávetését,
alaveteset, amely mégmeg
a szolgaságban
szolgasagban is ébren
ebren tartotta a magasztos szabadság
szabadsag
szellemet. Oda az élet
szellemét. elet megvásárlatlan
megvasarlatlan bája,
baja, a nemzetek
olcse védelme,
olcsó vedelme, a férfias
fer as érzelmek
erzelmek és es a hősi
h6si vállalkozás
vallalkozas

166
dajkaja! Oda az elvek iránti
dajkája! iranti fogékonyság,
fogekonysag, a becsület
beesiilet tisz-
tasága, mely minden foltot sebesülésnek
tasaga, sebesiilesnek érzett,
erzett, bátorsá-
batorsa-
got ébresztett,
ebresztett, miközben
mikezben csillapította
esillapitotta a hevességet,
hevesseget, mely
megnemesített
megnemesitett mindent, amit megérintett,
megerintett, s melynek je-
lenlétében
lenleteben maga a bíín
biin is levetkőzi
levetk6zi otrombaságát,
otrombasagat, s a fele
rossz kivész
kivesz belőle.
bel6le.
A vélemény
velemeny és
es az érzelem
erzelem e vegyes
vegycs rendszere a régi
regi lo-
vagiasságból
vagiassagbel vette eredetét;
eredetet; s az elv, bárbar meelenési
meelenesi for-
mája
maja az emberi ügyek
iigyek állapotának
allapotanak megfelelően
megfelel6en sokféle
sokfele
volt, nemzedékek
nemzedekek hosszú
hosszii során
soran át,
at, még
meg a mi korunkban is
fennmaradt éses hatott. Ha valaha teljesen kioltják,
kioltjak, attól
attel
tartok, nagy lesz a veszteseg.
veszteség. Ez adta a modern Eurepa
Európa
arculatát. Ez kiilenbeztette
areulatat. különböztette meg minden kormanyzati
kormányzati for-
majat, méghozzá
máját, meghozza előnyére,
el6nyere, az ázsiai
azsiai államoktól,
allamoktel, s talán
talan
azoktel az államoktól
azoktól allamoktel is, melyek az antik világvilag legragyo-
góbb pillanataiban viragzottak.
gebb virágzottak. Ennek eredmenyekent
eredményeként
anélkül, hogy a rangokat
alakult ki, anelkiil, raııgokat esszezavarta
összezavarta volna,
egyenleseg, s terjedt el a társadalmi
egy bizonyos nemes egyenlőség, tarsadalmi
élet minden szintjen.
elet szintjén. Ez az elv szallitotta
szállította le a kiralyokat
királyokat a
magánemberek tarsava,
maganemberek társává, s emelte fel azokat a kiralyok
királyok
partnerévé.
partnereve. Erőszak
Er6szak és
es ellenállás
ellenallas nélkül
nelkiil gyíírte
gyiirte le a ke-
velyseg és
vélység es a hatalom vadságát;
vadsagat; az uralkodókat
uralkodekat arra kény-
keny-
szeritette, hogy magukra vegyék
szerítette, vegyek a társadalmi
tarsadalmi megbecsü-
megbeesi'i-
les szelíd
lés szelid gyeplőjét,
gyepl6jet, a rideg tekintélyt
tekintelyt az elegancia
eleganeia igájába
igajaba
hajtotta, s a törvények
tervenyek felett diadalmas ur_almat alávetette
alavetette
a szokásoknak.
szokasoknak. iI '
De most mindennek változnia
valtoznia kell. Az összes
esszes szép
szep illú-
ille-
zie, mely a hatalmat szelíddé,
zió, szelidde, az engedelmességet
engedelmesseget kötet-ketet-
lenne tette, s harmonizált
lenné harmonizalt az élet
elet különböző
kiilenbez6 árnyalataival,
arnyalataival,
s amely fmoman
noman beolvasztotta, bevonta a politikába
politikaba azo-
kat az érzelmeket,
erzelmeket, melyek megszépítik
megszepitik a magánemberek
maganemberek
tarsadalmat, s enyhét
társadalmát, enyhet adják,
adjak, szertefoszlatnak a világosság
vilagossag
és az ertelem
es értelem iij,
új, hedite
hódító birodalmatel.
birodalmától. Az elet élet esszes
összes tisz-
tességes diszet
tesseges díszét durvan
durván leszakitjak.
leszakítják. Az erkelcsi
erkölcsi kepzelet
képzelet
tarhazabel származó
tárházából szarmaze összes
esszes magas eszme, mely a szívben szivben
lakozik, s az értelem
ertelem mint pőreségében
peresegeben reszkető
reszket6 jelle-
miink fogyatékosságainak
münk fogyatekossagainak elfedéséhez
elfedesehez szükséges
sziikseges dolgot
jevahagy, nevetséges,
jóváhagy, nevetseges, abszurd és es idejétmúlt
idejetmiilt divatként
divatkent fog
elenyeszni.
elenyészni.

167
 A dolgok ilyen rendjében
rendjeben a király
kiraly csupán
csupan egy férñ;
fer ; a
királyné egyszerííen
kiralyne egyszeriien egy asszony; az asszony csak állat, allat,
méghozza nem is a legmagasabb rendííek
méghozzá rendiiek közül
keziil való.
vale. Az
altalaban, minden különösebb
asszonyi nemnek általában, kiilenesebb ok nélkül
nelkiil
adott tiszteletet regényes
regenyes ostobaságnak
ostobasagnak kell tekinteni. A
király-
kiraly- és es apagyilkosság,
apagyilkossag, a szentséggyalázás
szentseggyalazas fogalma csak
babonás
babonas képzelgés,
kepzelges, mely tönkreteszi
tenkreteszi a jogszolgáltatást
jogszolgaltatast
azáltal,
azaltal, hogy megsemmisíti
megsemmisiti egyszerfíségét.
egyszeriiseget. Egy király,
kiraly, egy
királyné,
kiralyne, egy püspök,
piispek, egy apa meggyilkolása
meggyilkolasa egyszerû'
egyszerii em-
berölésnek
berelesnek minősül;
min6siil; s ha az emberek valami véletlen
veletlen foly-
tan bármi
tán barmi módon
medon hasznot húznának
hiiznanak belőle,
bel6le, akkor a leg-
bocsanatosabb emberölés,
bocsánatosabb embereles, amelyet nem kell túlságosantnlsagosan
szigoriian kivizsgálnunk.
szigorúan kivizsgalnunk.
barbar filozófiai
E barbár loze ai rendszerben, mely hideg szívek szivek és
es
sziilemenye, s éppen
zavaros agyak szûleménye, eppen annyira nélkülözi
nelkiilezi a
szilard bölcsességet,
szilárd belesesseget, amennyire lıfián hijan van minden jóízlés-
jeizles-
nek es és finomságnak, törvényeket kizarelag
nomsagnak, a tervenyeket kizárólag az altaluk
általuk
retteges támasztja
keltett rettegés tamasztja alá,
ala, továbbá
tovabba az az érdekeltség,
erdekeltseg,
amit az emberek egyenként, egyenkent, magánszámításaik
maganszamitasaik szerint
benniik, illetve amit magánérdekük
lelnek bennük, maganerdekiik szem előtt el6tt tar-
tasaval a törvények
tásával tervenyek javára
javara nélkülözni
nelkiilezni tudnak. Akadémiá-
Akademia-
juk ligetében
ligeteben egyetlen fasor végén vegen sem látni
latni egyebet, mint
a bitót.
bitet. Nem maradt semmi, ami felébresztené
felebresztene a közös-
kezes-
seg ragaszkodását.
ség ragaszkodasat. E mechanikus filozófia loze a elvei szerint
intezmenyeink soha nem ölthetnek
intézményeink elthetnek testet, ha szabad ezt a
kifejezest használnom,
kifejezést hasznalnom, személyekben,
szemelyekben, hogy szeretetet,
tiszteletet, csodálatot
csodalatot vagy kötődést
ketedest ébresszenek
ebresszenek ben-
niink. Ám
nünk. Am az a fajta értelem,
ertelem, mely számíízi
szamiizi az érzelmeket,
erzelmeket,
keptelen arra, hogy helyüket
képtelen helyiiket betöltse.
beteltse. Szükség
Sziikseg van e nyil-
vanosan kimutatott, az erkölcsösséggel
vánosan erkelcsesseggel összefonódott
esszefonedott ér-er-
zelmekre, olykor a törvények
tervenyek kiegészítése,
kiegeszitese, máskor
maskor kiiga-
zitasa, s mindig is azok tárnogatása
zítása, tamogatasa céljából.
celjabel. A szabály,
szabaly,
melyet egy bölcs
beles férfi,
fer , s nagy kritikus mondott ki a költe-
kelte-
menyek alkotásáról,
mények alkotasarel, ugyanúgy
ugyaniigy érvényes
ervenyes az államokra
allamokra is.
Non satis est pulchra esse poemata, dulcia
duicia sunto. '21
121 Min-
den nemzetben kell hogy legyen egy olyan erkölcsierkelcsi rend-
szer, amelyben a helyes alkatú
alkatii lélek
lelek örömét
eremet tudja lelni.
lehii.
Hogy szeressük
szeressiik országtmkat,
orszagunkat, országunknak
orszagunknak szeretetre-
meltenak kell lennie.
méltónak

168
 A hatalom azonban, legyen bármilyen
barmilyen fajtájú,
fajtajii, túl
tiil foa
élni
elni azokat a megrázkódtatásokat,
megrazkedtatasokat, amelyek az erkölcs
erkelcs és
es
az előítéletek
el6iteletek vesztét
vesztet okozzák;
okozzak; és
es más,
mas, rosszabb eszközö-
eszkeze-
ket fog találni
talalni a maga alátámasztására.
alatamasztasara. A bitorlás,
bitorlas, mely
az ősi
6si intézmények
intezmenyek felforgatása
felforgatasa céljából
celjabel megsemmisítette
megsemmisitette
a régi
regi elveket, ugyanazokkal az eszközökkel
eszkezekkel foa megtar-
tani a hatalmat, amelyekkel megszerezte. Midőn
Mid6n a hűbéri-
ha'béri-
ség régi
regi feudális,
feudalis, lovagi szelleme, mely azzal, hogy a kirá-
kira-
megszabadította a felelemt6l,
lyokat megszabaditotta félelemtől, egyiittal
egyúttal a zsarnok-
ság
sag aggodalmaitól
aggodalmaitel is megszabadította
megszabaditotta mind a királyokat,
kiralyokat,
mind az alattvalókat,
alattvalekat, kihuny az emberek lelkében,
lelkeben, az
esszeeskiiveseknek és
összeesküvéseknek es merényleteknek
merenyleteknek preventív
preventiv gyilkos-
sagokkal foák
ságokkal foak elejét
elejet venni, meg azon kegyetlen és
es véres
veres
hosszii sorával,
elvek hosszú soraval, amelyek valamennyi, nem a saját
sajat
beesiileten
becsületén es
és nem is a néki
neki engedelmeskedők
engedelmeskedek becsületén
beesiileten
nyugve hatalom politikai szabályrendszerét
nyugvó szabalyrendszeret alkotják.
alkotjak. A
kiralyok belátásból
királyok belatasbel zsarnokok ott, ahol az alattvalók
alattvalek elv-
be'l lázadók.
ből lazadek.
Ha megfosztjuk magunkat az életet
eletet meghatározó
meghataroze ősi6si
nezetektel és
nézetektől es szabályoktól,
szabalyoktel, a veszteséget
veszteseget lehetetlen fel-
mérni. Attel
merni. Attól a pillanattel
pillanattól kezdve nincs
nines iránytíínk,
iranytiinlt, mely az
kike-
utat mutassa; s azt sem tudhatjuk pontosan, melyik kikö-
t6 felé
tő fele kormányozzuk
kormanyozzuk magunkat. Egészében
Egeszeben véve
veve Európa
Eurepa
kétségkívül
ketsegkiviil virágzó
viragze állapotban
allapotban volt a napon, melyen az
Onek forradalmát
Önök forradalmat véghezvitték.
veghezvittek. Nem könnyű
kennyii megmon-
meginon-
viragzas mennyiben tulajdonítható
dani, vajon ez a virágzás tulajdonithate az ősi
6si
erkölcs
erkelcs és
es szemlélet
szemlelet szellemének;
szellemenek; de minthogy az ilyen
mozgatek hatása
mozgatók hatasa nem lehet közömbös,
kezembes, azt kell feltételez-
feltetelez-
niink, hogy ez a hatás
nünk, hatas üdvös
iidves volt.
Tiilsagosan is hajlamosak vagyunk a dolgokat abban az
Túlságosan
állapotukban szemlélni,
allapotukban szemlelni, amelyben találjuk
talaljuk őket,
6ket, anélkül,
anelkiil,
hogy figyelmet
gyelmet szentelnénk
szentelnenk azoknak az okoknak, amelyek
letrehoztak, s amelyek esetleg fenntarthatják
létrehozták, fenntarthatjak őket.
6ket. Mi
sem bizonyosabb, mint az., az, hogy erkölcseink,
erkeleseink, civilizációnk,
eivilizacienk,
s mindazok a jó je dolgok, amelyek az erkölcsökkel
erkelesekkel éses a ci-
vilizaeieval kapcsolatosak, időtlen
vilizációval id6tlen idők
id6k óta
eta két
ket elven ala-
pulnak; s kétségkívül
ketsegkiviil a kettő
kett6 összefonódásának
esszefonedasanak eredmé-
eredme-
nyekent léteztek;
nyeként leteztek; a gentleman éses a vallásosság
vallasossag szellemére
szellemere
gondolok. A nemesség
nemesseg és
es a papság,
papsag, az egyik hivatásból,
hivatasbel, a

169
masik mint patrónus
másik patrenus tartotta életben
eletben a tudományokat
tudomanyokat
még fegyvercsörgés
meg fegyvereserges közepette
kezepette is, s akkor, amikor a kor-
mányzatoknak
manyzatoknak inkábbinkabb csak csírája,
csiraja, semmint valódi
valedi for-
mája letezett.
maja létezett. A tudomany
tudomány vissza
visszafizette
zette a nemességnek
nemessegnek éses
a papságnak,
papsagnak, amit kapott tőlük,te'li'ik, méghozzá
meghozza busásan,
busasan, szel-
lemüket kitagitva,
lemiiket kitágítva, eszmekkel
eszmékkel felvertezve.
felvértezve. Baresak
Bárcsak tovabb-
tovább-
ra is tisztaban
tisztában lettek volna megbonthatatlan egysegiikkel,
egységükkel,
s ismerték
ismertek volna megfelelő
megfelel6 helyüket!
helyiiketl Bárcsak
Baresak a tudo-
mány, a becsvágytól
many, becsvagytel megrontatlanul megelégedett
megelegedett volna
azzal, hogy oktasson, s nem akart volna úrrá
arra lenni! A tu-
domany, természetes
domány, termeszetes vedelmez6ivel es gyámolítóival
védelmezőivel és gyamoliteival
egyiitt kátyúba
együtt katyiiba fog jutni, s alantas tömeg
temeg lába
laba fog rajta ta-
posni.*
gyanitom, a modern irodalom többel
Ha, mint gyanítom, tebbel tartozik
az antik mestereknek, mint amennyit valaha is hajlandó hajlande
elismerni, akkor ez így
igy van más
mas területeken
teriileteken is, amelyeket
az irodalomhoz hasonló
hasonle becsben
beesben tartunk. TánTan még
meg a ke-
gazdasagpolitikusaink istenei is
reskedelem meg az ipar, gazdaságpolitikusaink
csupan halandók;
csupán halandek; maguk is csak okozatok, melyekről
melyekre'l úgy
egy
dentettek,
döntöttek, hogy els6
első okkent
okként imadjuk
imádjuk 6ket.
őket. Bizonyos, hogy
ugyanazon biira
búra alatt fejl6dtek,
fejlődtek, amely alatt a tudomany
tudomány
felviragzott. Természetes
felvirágzott. Termeszetes védelmezőikkel
vedelmez6ikkel együtt
egyiitt azonban
ezek is pusztulásnak
pusztulasnak indulhatnak. Önöknél,
Oneknel, legalábbis
legalabbis je-
lenleg, valamennyiük
valamennyiiik együttes
egyiittes eltűnése
eltiinese fenyeget. Ahol a
nep nem rendelkezik kereskedelemmel meg iparosokkal,
nép
de megmarad
meginarad a nemesség
nemesseg és
es a vallásosság
vallasossag szelleme, ott a
hianyokat betöltik,
hiányokat beteltik, s nem is mindig rosszul, az érzelmek;
erzelmek;
ha azonban a kereskedés
kereskedes és
es a mesterségek
mestersegek egy olyan kí-
ki-
serlet során
sérlet soran buknak el, mely azt próbálgatja,
prebalgatja, hogy hogyan
boldogul az állam
boldogiil allam ezen régi
regi alapelvek nélkül,
nelkiil, miféle
mifele nem-
zet lesz az, mely faragatlan, ostoba, erőszakos,
er6szakos, egyszer-
szegeny és
smind szegény es mocskos
moeskos barbárokból
barbarokbel áll,
all, kikben nincs
nines
vallas, becsület
vallás, becsiilet és
es férfias
fer as büszkeség,
biiszkeseg, nincs
nines semmijük,
semmijiik, s a
jövőben sem remélhetnek
jev6ben remelhetnek semmit?

' Lasd
Lásd Bailly es
és Condorcet sorsat,
sorsát, amire itt kifejezett utalas
utalás tertenik.
történik.
Vessük öäze
Vessiik egze az előbbi
el6bbi perének
perenek és
es kivegresénck
kivégzésének körülményeit
lieriilmenyeit enel
ezzel a
jeslattal.
jóslattal.

170
 Bárcsak ne haladnának
Baresak haladnanak oly sebesen, a legrövidebb
legrevidebb
úton e borzalmas, visszataszító
iiton visszataszite állapot
allapot felé.
fele. A gyíílés
gyiiles és
es
összes
esszes irányítója
iranyiteja működésében
miikedeseben márismaris megjelent a képze-
kepze-
l6er6 szegényessége,
lőerő szegenyessege, egyfajta útszéliség,
tszeliseg, pallérozatlanság.
pallerozatlansag.
Szabadságuk nem szabadelvii.
Szabadsaguk szabadelvű. Tudomanyuk
Tudományuk enhittönhitt tudat-
lanság.
lansag. Emberségük
Embersegiik vad és es kegyetlen.
Nem egyértelmű,
egyertehnii, hogy vajon mi itt Angliában
Angliaban Önöktől
Onektel
tanultuk-e el azokat a nagyszerű,
nagyszerii, kifinomult eszınéket
eszmeket és es
szokásokat,
szokasokat, amelyeknek
arnelyeknek még meg ma is számos
szamos nyoma fellel-
hető, avagy Onek
het6, Önök vettek
vették at
át 6ket
őket mit6li'ink.
mitőlünk. De (Igyúgy velem,
vélem,
leginkabb Önöknek
leginkább Oneknek köszönhetjük
keszenhetjiik mindezeket. Számomra
-Szamomra
egy
úgy tiinik,
tűnik, Onek
Önök gentis incunabula nostrae.
nostraam 123 Franeiaor-
Franciaor-
szag többé-kevésbé
szág tebbe-kevesbe mindig is hatással
hatassal volt az angliai szo-
kasokra; s ha az Önök
kásokra; Onek forrása
forrasa eltömődik
eltem6clik és
es elszennyező-
elszennyez6-
sokaig, vagy nem fog tisztán
dik, a patak nem fog sokáig, tisztan csörge-
eserge-
mifelénk vagy barmely
dezni mifelenk bármely masik
másik nemzet fele.
felé. Ezert
Ezért ve-
vé-
leményem szerint egesz
lemenyem egész Eurepa
Európa szorosan es és kezvetleniil
közvetlenül
erdekelt abban, ami Franciaországban
érdekelt Franeiaorszagban történik.
tertenik. Bocsássa
Boesassa
tehat, ha túl
meg tehát, tel hosszadalmasan foglalkoztam
foglalkozrtam volna az
okteber 6-i szörnyű
1789. október szernyii látványossággal,
latvanyossaggal, vagy túlságo-
tiilsago-
folyast engedtem volna a gondolatoknak, me-
san szabad folyást
attel a naptól
lyeket az attól naptel számítható,
szamithate, valamennyi között
kezett
ebresztett lelkemben -— már-
legfontosabb forradalom ébresztett mar-
érzelmek, a szokasok
mint az erzelmek, szokások és
es az erkölcsi
erkelcsi nézetek
nezetek for-
allasa szerint -
radalma. A dolgok jelenlegi állása — minden tisz-
teletre méltó
melte dolog romokban hever körülöttünk,
keriilettiink, s meg-
kísérlik, hogy mibennünk
kiserlik, mibenniink is lerombolják
leromboljak a tisztelet min-
den eszmejet
eszméjét -, —, az embernek szinte mentegetőznie
mentegeteznie kell,
hogy egyszerű
egyszerii emberi érzéseket
erzeseket táplál.
taplal.
Miert különböznek
Miért kiilenbeznek olyarmyira
olyannyira érzéseim
erzeseim a Price tiszte-
leteséitől, meg laikus nyájáétól,
leteseite'l, nyajaetel, kik készek
keszek elfogadni be-
szedenek szemléletét?
szédének szemleletet? - Annál
Anna] az egyszerű
egyszerii oknál
oknal fogva,
hogy ez a természetes;
termeszetes; mert úgy
egy alkottattunk, hogy az
latvany melankolikus gondolatokat ébresszen
ilyen látvány ebresszen ben-
niink a halandók
nünk halandek jólétének
jeletenek irıgatagságával
ingatagsagaval éses az emberi
nagysag hallatlan bizonytalanságával
nagyság bizonytalansagaval kapcsolatban;
kapesolatban; mert
e természetes
termeszetes érzelmekben
erzelmekben nagy tanulságokat
tanulsagokat sajátítunk
sajatitunk
események idejen
el; mert az ilyen esemenyek idején szenvedelyeink
szenvedélyeink iranyit-
irányít-
jak értelmünket;
ják ertelmiinket; mert amikor e nagy színjáték
szinjatek Főrende-
F6rende-

171
z6je királyokat
zője kiralyokat taszít
taszit le trónjukról,
trenjukrel, kik így
igy a hitvány
hitvany em-
berek ócsárlásának,
eesarlasanak, s a jók
jek szánalmárıak
szanalmanak célpontjai
celpontjai lesz-
nek, úgy
egy figyelünk
figyeliink fel
felt a dolgok erkölcsi
erkelcsi rendjének
rendjenek ilyen
katasztrófáira,
katasztrefaira, mint ahogyan a fizikai
zikai rendben észre
eszre kell
vennünk
venniink a csodákat.
esodakat. A riadalom töprengésre
teprengesre késztet;
kesztet; lel-
künk
kiink (mint régóta
regeta megfigyelték)
meg gyeltek) megtisztul a borzadás-
bor2.adas-
ban és
es a szánakozásban;
szanakozasban; s gyenge, oktalan kevélységünket
kevelysegiinket
megalázkodni
megalazkodni rendeli valamilyen titokzatos bölcsesség.
belesesseg. -
Kennyekre fakasztana, ha a színpadra
Könnyekre szinpadra állítva
allitva látnék
latnek ilyen
jelenetet. Igazán
Igazan el kellene szégyellnem
szegyellnem magam, ha a
mestersegesen keltett fájdalom
mesterségesen fajdalom felületes,
feliiletes, színpadias
szinpadias erze-
érzé-
se meglenne bennem, mikezben
miközben a vale
való eletben
életben feliil
felül tud-
nék emelkedni rajta. Ilyen torz lelekkel
nek lélekkel soha nem mer-
nem felfedni arcomat egy tragédia
ném tragedia előadásán.
el6adasan. Az embe-
gondolnak, hogy a könnyek,
rek azt gondolnák, kennyek, melyeket előbb
el6bb Gar-
iijabban pedig Siddonsm csalt elő
rick, újabban el6 belőlem,
bel6lem, a kép-
kep-
mutatas könnyei
mutatás kennyei voltak; nekem magamnak dőreségem
d6resegem
kennyeit kellene benne látnom.
könnyeit latnom.
i Í Aiszinhaz
A/színház valeban iskolaja az erkölcsi
valóban jobb iskolája erkelcsi érzéknek,
erzeknek,
mint az a templom, ahol az emberséges emberseges érzéseket
erzeseket így
igy
meggyalaztak. A költők,
meggyalázták. kelt6k, akiknek az emberi jogok iskolá-iskola-
jat eleddig ki nem járt
ját jart közönséghez
kezenseghez kell szólniuk,
szelniuk, s akik-
nek a szív
sziv erkölcsi
erkelcsi felépítéséhez
felepitesehez kell alkalmazkodniuk,
nem merészelhék
mereszelnek az ilyen diadalmenetet mámoros mamoros örömerem
targyakent ábrázolni.
tárgyaként abrazolni. Ott, ahol az emberek természetes
termeszetes
keszteteseiket
késztetéseiket kevetik,
követik, nem tiirnek
tűrnék meg a machiavellista
politika gyalazatos
gyalázatos elveit, alkalmazrak
alkalmazzák barbár monarchikus
vagy demokratikus zsarnokságra.
Zsarnoksagra. Kiutasítanák
Kiutasitanak őket
6ket a
akar egykor az antik színpadról,
modern, akár szinpadrel, ahol még
meg az
ilyen aljasság
aljassag képzeletbeli
kepzeletbeli ötletét
etletet sem tűrték
tiirtek meg egy
zsarnokot megszemélyesítő
megszemelyesit6 színész
szinesz szájából,
szajabel, noha illett az
altala alakított
általa alakitott szerephez. Athénban
Athenban semmilyen színházi
szinhazi
kezenseg nem tűrte
közönség tiirte volna el, amit e diadalmas nap igazi
tragediajanak közepén
tragédiájának kezepen eltűrtek;
eltiirtek; a főszereplő,
f6szerepl6, mintha csak
a borzalmak boltjaban
boltjában felfiiggesztett
felfüggesztett merlegre
mérlegre adagolna
adagolná a
s lyokat, megannyi valóságos
súlyokat, valesagos bűnt
biint lehetséges
lehetseges erények
erenyek el-
lenében, s végül
leneben, vegiil kijelenti, hogy az el6nyek
előnyök nyomnak töb-
teb-
bet a latban. Nem szenvedhetnék,
szenvedhetnek, hogy az iij
új demokrácia
demokracia
biineit a régi
bűneit regi zsarnokság
zsarnoksag bűnei
biinei mellett lássák
lassak lajstromba

172
szedve, miközben
mikezben a politika könyvelői
kenyvele'i úgy
{igy találják,
talaljak, hogy a
demokrácia
demokracia még
meg mindig adós,
ades, de adósságát
adessagat semmikép-
semmikep-
pen sem tudja vagy akarja visszafizetni.
vissza zetni. A színházban
szinhazban az
első
els6 ösztönös
esztenes pillantás,
pillantas, minden bonyolult érvelés
erveles nélkül
nelkiil
megmutatná,
megrnutatna, hogy a politikai számtan
szamtan e módszere
medszere bármi-
barmi-
mervii bűnt
lyen mérvű biint igazolna. Látnák,
Latnak, hogy ezeknek az elvek-
szellemeben, ha a legaljasabb tetteket nem is kö-
nek a szellemében, ke-
vették
vettek el, ez inkább
inkabb az összeesküvők
esszeeskiive’k jószerencséjének
jeszerenesejenek
tudható
tudhato be, semmint az árulás
arulas és
es a vér
ver erszényével
erszenyevel való
vale
fukarkodásuknak. Hamarosan belatnak,
fukarkodasuknak. belátnák, hogy ha a biines
bűnös
eszközöket egyszer megtiirik,
eszkezeket megtűrik, akkor revidesen
rövidesen ezek kere-
feliil. Rövidebb
kednek felül. Revidebb utat kínálnak
kinalnak a célhoz,
celhoz, mint ame-
erkelcsi erények
lyik az erkölcsi erenyek országútján
orszagiitjan vezet. Ha a közjó
kezje ér-
er-
dekeben elkövetett
dekében elkevetett hitszegést
hitszegest és es gyilkosságot
gyilkossagot igazságos-
igazsagos-
iiriigy a közjóból,
nak tartjuk, hamar lesz ürügy kezjebel, s cél
eel a hitsze-
gesbe'l és
gésből es a gyilkosságból;
gyilkossagbel; mígnem
mignem a kapzsiság,
kapzsisag, a gyűlöl-
gy'i'ilel-
kedes, a bosszifiszomj,
ködés, bossziiszomjnal is félelmesebb
bosszúszomj, s a bosszúszomjnál felelmesebb
retteges esillapitjak
rettegés csillapítják csillapithatatlan etvagyukat. Ezek a
csillapíthatatlan étvágyukat.
szi'iksegszerii következményei
szükségszerű kevetkezmenyei annak, ha az emberi jogok
diadalmenetenek pompája
diadalmenetének pompaja közepette
kezepette elveszítjük
elveszitjiik a jó
je és
es a
iranti természetes
rossz iránti termeszetes érzékünket.
erzekiinket.
Am a tiszteletreméltó
Ám tiszteletremelte lelkipásztor
lelkipasztor ujjongva fogadja e
vale igaz, hogy XVI. Lajos ,,önké-
,,diadalmenetet”, mivel való ,,enke-
uralkode” volt; azaz más
nyes uralkodó" mas szóval
szeval nem többért
tebbert s nem
kevesebbert, csak mert ő
kevesebbért, 6 volt XVI. Lajos, s mert balsze-
renesejere Franciaország
rencséjére Franeiaorszag királyának
kiralyanak született,
sziiletett, s ősök
6sek
hossze sora és
hosszú es a nép
nep régóta
regeta tartó
tarte belenyugvása
belenyugvasa az euelezzel
jare előnyök
járó el6nyek birtokába
birtokaba helyezte anélkül,
anelkiil, hogy ő
6 maga tett
ertiik. Valóban
volna valamit értük. Valeban balszerencséjévé
balszerencsejeve vált,
valt, hogy
Franeiaorszag királyának
Franciaország kiralyanak született.
sziiletett. A balszerencse
balszerenese azon-
biin, s a megfontolatlanság
ban nem bűn, megfontolatlansag sem mindig a legna-
vetek. Soha nem vélckednék
gyobb vétek. velekednek úgy,
iigy, hogy egy olyan
uralkode, kinek az egész
uralkodó, egesz uralma alatt hozott törvények
tervenyek
alattvalóinak tett engedmenyek
alattvaleinak engedmények hosszii
hosszú sorat
sorát alkottak,
alkották, aki
hajlande volt enyhíteni
hajlandó enyhileni hatalmának
halalmanak szigorán,
szigoran, engedni fel-
seogaibel, s népét
séogaiból, nepet olyan mérvű
mervii szabadságra
srabadsagra invitálni,
invitalni,
6sei nem ismertek, tán
amilyet ősei tan még
meg csak nem is óhajtot-
ehajtot-
tak; ilyen fejedelem, ha nem is mentes az emberekre és
es
uralkodekra cgyként
uralkodókra egykent jellemző
jellemz6 hétköznapi
hetkeznapi gyarlóságoktól,
gyarlesagoktel,

173
ha egy ízben
izben úgy
egy is gondolta, hogy szükséges
sziikseges erőszakot
er6szakot
alkalmaznia a személye
szemelye és
es tekintélye
tekintelye ellen nyíltan
nyfltan támadó
tamade
elszánt
elszant mesterkedésekkel
mesterkedesekkel szemben; ha mindezt figyelem-gyelem-
be veszem is, igen nehezemre esne úgy gy vélni,
velni, hogy rászol-
raszol-
gált Parizs
galt Párizs es
és Price doktor kegyetlen es és sert6
sértő diadalme-
netere. Reszketve féltem
netére. feltem a szabadság
szabadsag ügyét
iigyet a királyoknak
kiralyoknak
peldaktel. Reszketve féltem
mutatott ilyen példáktól. feltem az emberies-
seg ügyét
ség iigyet az emberiség
emberiseg legaljának
legaljanak büntetlen
biintetlen gaztettei lát-
lat-
tán.
tan. Vannak azonban egyesek a léleknek
leleknek ama alacsony-
rendű
rendii és
es korcs
kores fajtájából,
fajtajabel, akik afféle
affele félelemmel
felelemmel vegyes
vegycs
bamulattal néznek
bámulattal neznek fel azokra a királyokra,
kiralyokra, akik képesek
kepesek
szilardan
szilárdan tartani helyiiket,
helyüket, kemeny
kemény kezzel
kéuel megregulazni
megregulázni
alattvaleikat, érvényre
alattvalóikat, ervenyre juttatni felséogaikat,
felseogaikat, s a szigorú
szigorii
zsarnoksag éberségével
zsarnokság ebersegevel őrködni
6rkedni a szabadság
szabadsag legzsengébb
legzsengebb
hajtasaival szemben is. Ilyenek ellenében
hajtásaival elleneben soha nem eme-
lik fel szavukat. A szerencse
szerenese kerekén
kereken lovagló
lovagle köpönyeg-
kepenyeg-
forgatek ők,
forgatók 6k, akik soha nem találnak
talalnak semmi jótjet a szenve-
d6 erényben,
dő erenyben, se bűnt
biint a sikeres bitorlásban.
bitorlasban.
tudtak volna bizonyítani
Ha be tudták bizonyitani nekem, hogy Francia-
Franeia-
orszag királya
ország kiralya és
es királynéja
kiralyneja (mármint
(marmint akik a diadalmenet
el6tt azok voltak) könyörtelen,
előtt kenyertelen, véreskezű
veresker zsarnokok vol-
tak, s hogy fondorlatos tervet főztekf6ztek ki a Nemzetgyűlés
Nemzetgyiiles
lemeszarlasara (úgy
lemészárlására (egy hiszem, az utóbbira
utebbira vonatkozó
vonatkoze célzá-
eelza-
sokat olvastam egyes kiadványokban),
kiadvanyokban), jogosnak kellene
tartanom fogvatartásukatm
fogvatartasukatm Ha ez igaz volna, még meg sokkal
tebbet is meg kellett volna tenni, de véleményem
többet velemenyem szerint
mas módon.
más medon. A valódi
valedi zsarnokok mcgbüntetése
megbiintetese az igaz-
sagteves nemes és
ságtevés es áhítatot
ahitatot keltő
kelt6 aktusa; s joggal mondták
mondtak
róla, hogy vigaszt jelent az emberi lélek
rela, lelek számára.
szamara. De ha
rossz királyt
kiralyt kellene megbüntetnem,
megbiintetnem, a bűn biin megtorlásakor
megtorlasakor
figyelemmel
gyelemmel lennék
lennek a méltóságra.
meltesagra. Az igauágosság
igazsagossag ko-
mor, s iigyel
ügyel az illend6segre,
illendőségre, es és amikor büntet,
biintet, inkább
inkabb a
sziiksegszeriisegnelc enged, semmint két
szükségszerűségnek ket út
fit közül
keziil válasz-
valasz-
tana. Ha Nero, Agrippina, XI. Lajos vagy IX. Károly Karoly lett
volna az alany; ha a svéd sved XII. Károly
Karoly Patkul kivégzése
kivegzese
utan, vagy elődje,
után, el6dje, Krisztina királynő
kiralyne Monaldeschi
meggyilkolasa után
meggyilkolása utan az Önök,
Onek, illetve ha az énen kezembe ke-
riilt volna, bizonyos, hogy különbözőképpen
rült kiilenbezelieppen jártunk
jartunk volna
elm‘
el.126

174
 Ha a francia király,
kiraly, avagy a franciák
franciak királya
kiralya (vagy ami-
lyen néven
neven ismerik az Önök Onek alkotmányának
alkotmanyanak új iij szótára
szetara
szerint)'27
szerint)m saját
sajat személyében
szemelyeben és es királynéja
kiralyneja nevében
neveben is
tényleg
tenyleg rászolgált
raszolgalt ezekre a be nem ismert, de büntetlen biintetlen
gyilkos támadásokra,
tamadasokra, s a későbbi,
kes6bbi, gyilkosságoknál
gyilkossagoknal is ke-
gyetlenebb méltatlanságokra,
meltatlansagokra, efféle
effele személy
szemely mégmeg az olyan
alárendelt
alarendelt végrehajtó
vegrehajte hatalmat sem érdemlierdemli meg, amilyet,
mint értesültem,
ertesiiltem, rábíznak;
rabiznak; az sem helyénvaló,
helyenvale, hogy fejé-
feje;
nek nevezze egy nemzet, melyet elnyomott és es meggyalá-
meggyalal
zott. Egy újiij államban
allamban alighalehetne erre a hivatalra al-
személyt kivalasztani,
kalmatlanabb szemelyt kiválasztani, mint a letett zsarno-
kevetkezetes érvelés,
kot. De az sem következetes erveles, sem bölcs
beles politika:
biztonsagos gyakorlat, hogy valakit a legrosszabb
sem biztonságos legosszabb bű- bii-
nözőként poeskondiaznak
neze'kent pocskondiáznak es és bantalmaznak,
bántalmaznak, majdpedig,
hiiseges, becsületes
mint hűséges, becsiiletes éses buzgó
buzge szolgájukra,
szolgajukra, bizalmu-
ruhazzak rá
kat ruhánák ra legnıagasabb
legmagasabb ügyeikben.
iigyeikben. Akik képesek
kepesek
denteni erről
voltak dönteni erre’! a kinevezésről,
kinevezesre'L kiáltóbb
kialtebb hitszegésben
hitszegesben
bűnösek, mint barmelyik,
biinesek, bármelyik, amelyet eddig a nep nép ellen elke-
elkö-
vettek. Minthogy ez az egyetlen bűn, biin, amelyben az Önök Onek
vezet6 politikusai következetlen
vezető kevetkezetlen magatartást
magatartast tanúsítottak,
taniisitottak,
egy vélem,
úgy velem, semmiféle
semmifele alapja nincs nines ezeknek az ocsmány
ocsmany
gyaniisitgatasoknak. Nincs
gyanúsítgatásoknak. Nines jobb véleményem
velemenyem a többi
tebbi rá-
ra-
galomról sem.
galomrel ~‘
Mi Angliában
Angliaban nem adunk hitelt ezeknek. Nagylelkű
Nagylelkii el-
lensegek és
lenségek es hűséges
hiiseges szövetségesek
szevetsegesek vagyunk. Undorral és
es
felhaborodassal utasítjuk
felháborodással utasitjuk el azoknak a rágalnıait,
ragalmait, akik
vállukon a Bourbon-liliom bélyegével
vallukon belyegevel hozzák
hozzak el nekünk
nekiinlc
terteneteiket.m Lord George Gordontm a Newgate-be
történeteiket.m
zartuk; sem a zsidó
zártuk; zside hitre való
vale nyflt
nyilt áttérése,
atterese, sem az, hogy
a katolikus papok és es mindenféle
mindenfele egyházi
egyhazi személy
szemely elleni
buzgalmaban csőcseléket
buzgalmában es6cseleket gyı'ijtött
gyiijtett össze
essze (elnézést
(elnezest a kifeje-
zesert, nálunk
zésért, nalunk még
meg mindig használatos),
hasznalatos), mely lerombolta
valamennyi börtönünket,
berteniinket, nem őrizte
6rizte meg számára
szamara a sza-
badsagot, amelyre erényes
badságot, erenyes felhasználásával
felhasznalasaval érdemessé
erdemesse
valhatott volna. Újjáépítettük
válhatott Ujjaepitettiik a Newgate-et, s lakókat
lakekat is
telepitettiink bele. Vannak börtöneink,
telepítettünk berteneink, melyek csaknem
olyan erősek,
er6sek, mint a Bastille, azok számára,
szamara, akik Francia-
Franeia-
orszag királynéit
ország kiralyneit becsmérelni
becsmerelni merészelik.
mereszelik. Maradjon csak
meg a nemes rágalmazó
ragalmaze e kolostori elvonııltságban.
elvonultsagban. Me-

175
 ditáljon a Talmudján,
ditaljon Talmudjan, amíg amig nem tanul meg szıˇıletéséhez
sziiletesehez
és
es képességeihez
kepessegeihez méltómelte módon
medon viselkedni.,
viselkedni, s nem oly gya-
lázatára
lazatara az ősi6si vallásnak,
vallasnak, melynek híve hive lett; vagy amíg
amig a
tengernek az Onek Önök fel6li
felőli oldalarel
oldaláról ki nem valtjak
váltják egye-
sek, hogy megörvendeztessék
megervendeztessek újj héber heb-er testvéreiket.
testvereiket. Ak-
talan majd meg tudja vásárolni
kor talán vasarolni a zsinagóga
zsinagega régiregi kin-
cseit, némi
nemi alkuszdíj
alkuszdij és es a harminc
harrnine ezüst
eziist kamatos kamata
fejében
fejeben (Price doktor bebizonyította
bebizonyitotta nekünk,
nekiink, hogy milyen
csodákat
esodakat lesz képeskepes véghezvinni a kamatos kamat az
1790-es években)
evekben) a földeket,
teldeket, melyekről
melyekr6l legutóbb
legutebb kiderült,
kideriilt,
hogy a gallikan egyhaz
gallikán egyház bitorolja 6ket.
őket. Küldjék hozzank
Kiildjek el houánk
papista érseküket
pápista ersekiiket Párizsból,
Parizsbel, s mi elküldjük
elkiildjiili Önöknek
Oneknek a mi
protestans rabbinkat. A személlyel,
protestáns szemellyel, akit csereként
eserekent hoz-
zank küldenek,
zánk kiildenek, úriember
iiriember és es becsületes
beesiiletes férfi
fer módjára
medjara fo-
banni, minthogy az is; de
gunk bánni, dc könyörgök,
kenyergek, engedjék
engedjek meg,
magaval hozza vendégbarátságának,
hogy magával vendegbaratsaganak, bőkezűségé-
be’kez[isege-
kenyeriiletessegenek kincseit; s higgye meg, soha
nek, könyörületességének
tiszteletremelte és
egy shillinget sem fogunk elkobozni e tiszteletreméltó es
jambor eredetű
jámbor eredetii kincsből,
kincsbe'l, sem arra gondolni, hogy a sze-
genyek perselyének
gények perselyenek kifosztásával
kifosztasaval gazdagítsuk
gazdagitsuk a kincstárt.
kincstart.
mam, az igazat megvallva azt hiszem, nemzeti
Kedves uram,
becsiiletiinknek fűződik némi
becsületünknek nemi érdeke
erdeke ahhoz, hogy az Old
Jewry éses a London Tavern eme társaságánaktarsasaganak tevékenysé-
tevekenyse-
ge visszautasíttassék.
visszautasittassek. Nem megbízásból
megbizasbel beszélek,
beszelek, hanem
kizarelag a magam nevében,
kizárólag neveben, amikor a lehető lehete’ legnyoma-
tekosabban elutasítok
tékosabban elutasitok bárminemű
barminemii közösséget
kezesseget ama dia-
szereple'ivel és
dalmenet szereplőivel es bámulóival.
bamuleival. Amikor bármi barmi egye-
bet állítok,
allitok, ami Anglia népére nepere vonatkozik, csupán csupan mint
meg gyel6, s nem mint illetékes
megfigyelő, illetekes beszélek;
beszelek; de olyan ta-
alapjan, amelyet a királyság
pasztalat alapján, kiralysag minden rendű rendii és
es
range lakosával
rangú lakosaval folytatott, felette kiterjedt
kiteijedt éses változatos
valtozatos
eszmecsere folytán,
folytan, s a gondos megfigyelésnek
meg gyelesnek az életbeneletben
koran megkezdett, s csaknem negyven esztendeje művelt
korán miivelt
palyajat követve
pályáját kevetve szereztem meg. Gyakorta megdöbbenek, megdebbenek,
amikor arra gondolok, hogy csupán csupan egy huszonnégy
huszonnegy mér-mer-
feldnyi keskeny árok
földnyi arok választ
valaszt el, s hogy a két ket ország
orszag közöt-
kezet-
ti kölcsönös
kelesenes érintkezés
erintkezes az utóbbi utebbi időben
id6ben milyen élénk elenk
volt, s a végén
vegen ráébredek,
raebredek, mégis megis mennyire keveset tudnak
-relunk. Gyanítom,
-rólunk. Gyanitom, ez aıınakannak tudható
tudhate be, hogy nemzetünk-
nemzeti.'ink-

176
re'l bizonyos kiadványok
ről kiadvanyok alapján
alapjan alkotnak ítéletet,
iteletet, holott
ezek igen tévesen
tevesen -— ha egyáltalán
egyaltalan -— ábrázolják
abrazoljak az Ang-
liában
liaban általában
altalaban uralkodó
uralkode nézeteket
nezeteket éses kedélyeket.
kedelyeket. Annak
a számtalan
szamtalan kicsinyes
kiesinyes cselszövő
cselszev6 társaságnak
tarsasagnak a hivalkodá-
hivalkoda-
sa, békétlensége,
beketlensege, türelmetlensége
tiirelmetlensege és es intrikus szelleme,
melyek tökéletes
tekeletes jelentéktelenségüket
jelentektelensegilket nyüzsgéssel
nyiizsgessel éses
hangoskodással,
hangoskodassal, pöffeszkedéssel
peffeszkedessel és es egymás
egymas kölcsönös
kelesenes
idézgetésével
idezgetesevel próbálják
prebaljak palástolni,
palastolni, azt a benyomást
benyomast, kelti
Önökben,
Onekben, hogy mivel képességeikről
kepessegeikrel megvetően
megvet6en tudo-
mást
mast sem veszünk,
vesziink, általában
altalaban elfogadjuk nézeteiket.
nezeteiket. Bizto-
sithatom afelől,
síthatom afele'l, hogy erről
erre’! szó
sze sincs.
sines. Csak azért,
azert, mert egy
páfrány ala
pafrany alá rejt6zett
rejtőzött felfél tueat
tucat szecske
szöcske kellemetlen ciripe-
lesete'l zeng az egész
lésétől egesz mező,
mez6, mígmig a tölgy
telgy árnyékában
arnyekaban pihe-
nő ezernyi hatalmas marha esendben
n6 csendben ker6dzik,
kérődzik, kerem,
kérem, ne
kepzelje, hogy a zajcsinálók
képzelje, zajesinalek a mező mez6 egyedüli
egyediili lakói;
lakei; hogy
nyilvanvalean számosan
nyilvánvalóan szamosan lehetnek; vagy hogy többek, tebbek, mint
male pillanat apróra
a múló aprera fonnyadt, hitványan
hitvanyan szökdécselő,
szekdecsel6,
bar hangos és
bár es bosszantó
bosszante férgei.
fergei.
mernem állítani,_hogy
Szinte azt merném allitani,_hogy százból
szazbel egy sincs
sines kö-
ke-
zettiink, aki részt
zöttünk, reszt venne a Forradalmi Társaság
Tarsasag ,,diadal-
meneten”. Ha háború,
menetén”. haborii, az ellenségeskedés
ellensegeskedes eme legelkese-
formaja eredményeként
redettebb formája eredmenyekent (helytelenítem
(helytelenitem az effé-
effe-
le megoldást,
megoldast, az ilyen ellehségeskedést)
ellehsegeskedest) Franciaország
Franciaorszag ki-
ralya, királynéja
rálya, kiralyneja és
es gyermekei a mi kezünkbe
keziinkbe kerülnének,
keriilnenek,
másféle diadalmas bevonulásban
masfele bevonulasban részesülnének
reszesiilnenek London-
ban. Volt már mar egy francia király
kiraly ilyen helyzetbenm; ön en is
olvashatta, hogyan bánt bant vele a harcmező
harcmez6 győztese,
gy6ztese, s hogy
utebb milyen fogadtatás
utóbb fogadtatas várta
varta Angliában.
Angliaban. Négyszáz
Negyszaz év ev
melt el
múlt cl felettünk,
felettiink, de úgy
(igy vélem,
velem, alapjában
alapjaban véve
veve nem vál-
val-
toztunk meg azóta.
toztımk azeta. Hála
Hala az újítással
iijitassal szembeni dacos
daeos el-
lenallasunknak, hála
lenállásunknak, hala nemzeti jellemünk
jellemiink csigaszerű
csigaszerii lom-
hasaganak, magımkon
haságának, magunkon hordjuk atyáink atyaink bélyegét.
belyeget. Ahogy
en látom,
én latom, nem veszítettük
veszitettiik el a tizennegyedik századi
szazadi gon-
dolkodas nemeslelkűségét
dolkodás nemeslelkiiseget és es méltóságteljességét;
meltesagteljesseget; s nem
nomultunk vademberré.
is finomultunk vademberre. Nem vagyunk Rousseau
megtertjei, sem Voltaire tanítványai;
megtértjei, tanitvanyai; Helvetius közöttünk
kezettiink
nem értert el sikereket.m
sikereket.131 Nem ateisták
ateistak a prédikátoraink,
predikatoraink, s
nem őrültek
6ri'iltek a törvényhozóink.
tervenyhozeink. Tudjuk, hogy mi nem tet-
tiink felfedezéseket;
tünk felfedezeseket; s úgyegy gondoljuk, az erkölcs
erkelcs területén
teriileten

177
nincs is szükség
nines sziikseg felfedezésekre;
felfedezesekre; úgyszintén
iigyszinten nem sokra a
konnányzati
kormanyzati elvek és es a szabadságra
szabadsagra vonatkozó
vonatkoze esmıék
eszmek te-
rén,
ren, amelyeket jól
jel megértettek
megertettek sokkal azelőtt,
azel6tt, hogy mi
megsziilettiink, egészében
megszülettünk, egeszeben véve
veve éppen
eppen olyan jól,
jel, mint
ahogyan akkor fogják,
fogjak, amikor a sír
sir rögei
regei már
mar beborítják
beboritjak
a mi önteltségünket,
enteltsegiinket, s a hallgatag kő k6 már
mar érvényesíti tör-
ervenyesiti ter-
vényét pökhendi
venyet pekhendi szószátyárságunk
szeszatyarsagunli felett. Mi Angliában
Angliaban
még
meg nem forgattuk ki teljesen a zsigereinket is; még meg érez-
erez-
zük
ziik magunkban, s gondouuk
gondorzuk és es ápoljuk
apoljuk is azokat a ter-
mészetadta
meszetadta érzéseket,
erzeseket, amelyek kötelességeink
ketelessegeink hűséges
hiiseges
6rize'i és
őrizői es tevékeny
tevekeny felügyelői,
feliigyelei, s minden nemes, férfias fer as
ereny igaz támaszai.
erény tamaszai. Minket nem beleztek ki és es kötöztek
keteztek
essze, hogy mint valami múzeumban
össze, miizeumban kiállított
kiallitott madarakat
kitemhessenek pelyvával
kitömhessenek pelyvaval meg hitvány
hitvany rongyokkal, az em-
jogokrel szóló
beri jogokról szele kopott papírfoszlányokkal.
papirfoszlanyokkal. Összes
Osszes ér-er-
zelmiinket csonkítatlan,
zelmünket esonkitatlan, ősi6si formájukban
formajukban őrizzük,
6ri2zi'ik, tudálé-
tudale-
kossagtel és
kosságtól es a hitetlenségtől
hitetlensegtel megrontatlanul. Keblünkben
Kebliinkben
valedi hús-vér
valódi has-ver szív
sziv dobog. Féljük
Feljiik Istent; áhítattal
ahitattal tekin-
tiink a királyokra,
tünk kiralyokra, ragaszkodással
ragaszkodassal a parlamentre, köteles-keteles-
segtudattal az elöljárókra,
ségtudattal eleljarekra, tisztelettel a papokra, s hódo- hedo-
nemessegre.* Hogy miért?
lattal a nemessége.* miert? Azért,
Azert, mert amikor
szellemiinket ilyen eszmék
szellemünket eszmek foglalkoztatják,
foglalkoztatjak, természetes,
termeszetes,
így valaszoljon;
hogy igy válaszoljon; mert minden mas más erzes
érzés hamis es és
lelkünket, foltot ejt erkeleseinken
helytelen, megrontja lelkiinket, erkölcseinken es és
alkalmatlanna teszi az ésszerű
alkalmatlanná esszerii szabadságra;
szabadsagra; s mert szol-
gai, szabados és es alantas arcátlanságra
areatlansagra tanít,
tanit, ami néhány
nehany
pihen6napra alacsonyrendű
pihenőnapra alacsonyrendii szórakozásunkká
szerakozasunkka válva
valva töké-
teke-
letesen alkalmassá
alkalmassa tesz a szolgasága,
szolgasagra, melyre ily módon
medon
életünk végéig
eletiink vegeig valóban
valeban rá
ra is szolgálunk.
szolgalunk.

' Úgy
Ugy vélem,
velem, az angolokat hamis színben szinben tüntetik
tiintetik fel egy levélben,
levelben,
mely az egyik újságban
iijsagban jelent meg, s egy olyan úriemberiiriember írta,
irta, akiről
akir6l azt
tartják, hogy nonkonformista lelkész.
tartjak, lelkesz. - Price doktomak
doktornak a Párizsban
Parizsban
uralkode hangulatról
uralkodó hangulatrel így
igy ír:
ir: ,,A népakarat
nepakarat eltörölte
elterelte mindazokat a büsz- biisz-
ke Idváltrágokaı,
kivaltsagokat, melyeket a király
ldraly és
es a nemesek
nernesek bitoroltak; akár akar a ki-
ralyrel akár
rályról akar a nemesről,
nemesr6l, akárakar a papról
paprel beszélnek, szóhasználatuk
szehasznalatuk
ugyanaz, mint az angolok között kezett a Iegfelvüágosultabbaké
iegfelviicigosulrabbaké és es legszaba-
iegszaba-
dabb izelleműeké."
szetiem eké.” Ha az illető
illet6 a felvilágosult
fetviiagosult éses szabad uellemú'
szellemi? kifeje-
zest_ Angliában
zést Angliaban az emberek egy bizonyos csoportjára
csoportjara kívánja
kivanja korlátoz-
korlatoz-
ni, talán
talan igaza van. Általában
Altalaban véve
veve azonban nincs.
nines.
178
 Lathatja ıu'am,
Láthatja mam, hogy ebben a felvilágosult
felvilagosult korban va-
eleg merész
gyok elég meresz megvallani: általában
altalaban csiszolatlan érzé-
erze-
seket tápláló
taplale emberek vagyunk; ahelyett, hogy sutbadob-
sutba'dob-
_nánk minden régi
_nank regi előítéletünket,
el6iteleti.'inket, nagyon is becsben
beesben tart-
6ket, s hogy szégyenünk
juk ôket, szegyeniink még meg nagyobb legyen, ezt ép-
ep-
pen azért
azert tesszük,
tessziik, mert előítéletek;
el6iteletek; s minél
minel hosszabb ide-
je élnek,
elnek, s minél
minel inkább
inkabb elterjedtek, annál
annal inkább
inkabb ragasz-
kodunk hozzájuk.
hozzajuk. Nem merjük
merjiik hagyni, hogy az emberek
pusztan saját
pusztán sajat egyéni
egyeni szellemi állományukra
allomanyukra hagyatkozva
hagyatkezva
éljenek
eljenek és
es tevékenykedjenék;
tevekenykedjenek; mivel az a gyanúnk,
gyaniink, hogy ez
allomany minden egyes emberben túlságosan
az állomány tiilsagosan csekély,
csekely,
s hogy az egyes ember jobban teszi, ha igenybe igénybe ves
veszi a
nemzetek és es az idők
ide'k általános
altalanos tőkéjét
t6kejet s bankját.
bankjat. Számos
Szamos
gondolkode elménk
gondolkodó elmenk ahelyett, hogy megdöntené
megdentene az általá-
altala-
el6iteleteket, képességeit
nos előítéleteket, kepessegeit arra használja
hasznalja fel, hogy fel-
benniik rejlő
fedje a bennük rejl6 látens
latens bölcsességet.
belesesseget. Ha meglelik ami
utan kutattak - márpedig
után marpedig ritkán
ritkan vallanak kudarcot
kudareot -,
velik fenntartani az értelmet
okosabbnak vélik ertelmet is magába
magaba fog-
lale előítéletet,
laló el6iteletet, mint elhajítani
elhajitani az előítélet
el6itelet leplét,
leplet, s nem
esupasz értelmet;
hagyni egyebet, mint a csupasz ertelmet; mert az előíté-
el6ite-
hajteer6 van, hogy a benne lakozó
letben hajtóerő lakoze értelmet
ertelmet moz-
gasba lendítse,
gásba lenditse, s ragaszkodás,
ragaszkodas, mely állandóságának
allandesaganak zálo-zalo-
ga. Az előítélet
el6itelet veszedelem esetén
eseten könnyen
kennyen alkalmazha-
aIkalmazha-
te; a szellemet előzetesen
tó; el6zetesen a bölcsesség
belcsesseg és es az erény
ereny egye-
nes pályájára
palyajara vezérli,
vezerli, s nem engedi, hogy a döntés denies pilla-
nataban az ember habozzon, kétkedő,
natában ketked6, tanácstalan
tanaestalan vagy
hatarozatlan legyen. Az előítélet
határozatlan el6itelet az ember erényét
erenyet szoká-
szoka-
sává
sava teszi, s nem összefüggéstelen
esszefiiggestelen cselekedetek sorozatá-
sorozata-
va. Az igaz előítéleten
vá. el6iteleten keresztül
keresztiil az ember kötelessége
ketelessege jel-
lemének reszeve
lemenek részévé valik.
válik.
Önök irei,
Az Onek írói, politikusai, esakilgy
csakúgy mint itt minalunk
minálunk az
egész felvilagosult
egesz felvilágosult klikk, alapvet6en
alapvetően masok
mások e tekintetben.
Nines bennük
Nincs benniik tisztelet mások
masok bölcsessége
belesessege iránt;
irant; de ezt ki-
egyenlitik a saját
egyenlítik sajat magukéba
magukeba vetett tökéletes
tekeletes bizalommal.
Szamukra elégséges
Számukra elegseges indíték
inditek a dolgok valamely régóta regeta
fennálló rendjenek
fennalle rendjének lerombolasahoz
lerombolásálıoz pusztan
pusztán az, hogy e
regi. Ami az újat
rend régi. ajat illeti, nem aggályoskodnak
aggalyoskodnak anal azzal
kapesolatban, hogy vajon meddig fog állani
kapcsolatban, allani egy sietve fel-
h zott épület;
húzott epiilet; mert aa, hosszú
hosszii fennállás
fennallas nem cél eel azok szá-
sza-

179-
179`
mára,
mara, akik úgyegy gondolják,
gondoljak, hogy az 6 ő korhk
korlık előtt
el6tt kevés,
keves,
vagy éppen
eppen semmilyen eredményt
ereclmenyt sem értek
ertek el, s akik
minden reményüket
remenyiiket a felfedezésbe
felfedezesbe vetik. Igen következe-
kevetkeze-
tesen úgy
egy vélik,
velik, hogy minden, amiből
amibel folytonosság
folytonossag szár-
szar-
artalmas, ezért
mazik, ártalmas, ezert engesztelhetetlen háborút
haboriit viselnek
minden állami
allami rend ellen. Azt gondolják,
gondoljak, hogy a kormá-
korma-
nyokat úgy
(igy lehet váltogatni,
valtogatni, mint a -divat változásával
valtozasaval a
ruhakat, s ugyanolyan kevés
ruhákat, keves hátrányos
hatranyos következménnyel.
kevetkezrmennyel.
Hogy a bármilyen
barmilyen állami
allami alkotmányhoz
alkotmanyhoz valóvale ragaszkodás
ragaszkodas
kevetel meg egyéb
nem követel egyeb elveket, mint
mint a mindenkori alkal-
masság elvet.
massag elvét. Folyton egyúgy beszelnek,
beszélnek, mintha velemenyiik
véleményük
kiilenleges szerződés
szerint lenne egy különleges szerz6des köztük
keztiik éses az elöl-
elel-
járók kezett,
jarek között, amely az eleljarekra
elöljárókra nezve
nézve ketelez6,
kötelező, de
nines benne semmi viszonosság,
nincs viszonossag, s a népfelségıek
nepfelsegnek jogában
jogaban
all minden ok nélkül,
áll nelkiil, csupán
csupan saját
sajat akaratából
akaratabel felbontani.
Orszaguk iránti
Országuk iranti vonzalmuk is csak addig terjed, ameddig
esszhangban van valamelyik mulandó
összhangban mulande ötletükkel;
etletilkkel; azzal a
berendezkedessel kezdődik
politikai berendezkedéssel kezd6dik és
es végződik,
vegz6dik, amely
nezeteiknek.
megfelel pillanatnyi nézeteiknek.
Ugy látszik,
Úgy latszik, ezek az elvek, vagy sokkal inkább inkabb érzel-
erzel-
vezerlik az Önök
mek vezérlik Onek új
i'1j állaınférfiait.
allamfer ait. De ezek homlok-
elternek azoktól,
egyenest eltérnek azoktel, amelyek alapján
alapjan mi ebben az
országban
orszagban mindig is cselekedtünk.
eselekedtiink.
Neha azt hallom, hogy Franciaországban
Néha Franeiaorszagban megállapít-
megallapit-
jat: enamel történik,
ják: ami Önöknél tertenik, az Anglia példájának
példajanak a köve-
keve-
tese.133 Engedtessék
tése.133 Engedtessek meg, hogy leszögezzem:
leszegezzem: az Önöknél
Oneknel
tertentek közül
történtek keziil aligha eredeztethető
eredeztethet6 bármi
barmi is népünk
nepiink
gyakorlatabel vagy uralkodó
gyakorlatából uralkode nézeteiből,
nezeteibe'l, akár
akar az elköve-
elkeve-
akar azok szelleme tekintetében.
tett tettek, akár tekinteteben. Hadd te-
hozza, hogy éppen
gyem hozzá, eppen annyira kevéssé
kevesse vagyunk hajlan-
deak elsajátítani
dóak elsajatitani Franciaországtól
Franciaorszagtel ezeket a leckéket,
leekeket,
tanitottuk ilyenekre so-
amennyire bizonyos, hogy mi sem tanítottuk
szomszedainkat. Az itteni társaságok,
ha szomszédainkat. tarsasagok, amelyek bizo-
reszesedest vállalnak
nyos részesedést vallalnak az Önök
Onek üzelmeiből,
iizelmeib6l, ma még
meg
számlálnak. Ha intrikaik,
csak maroknyi tagot szamlalnak. intrikáik, predikacie-
prédikáció-
kiadvanyaik, valamint a francia nemzet tanácsaival
ik, kiadványaik, tanaesaival és
es
er6ivel való
erőıvel vale áhított
ahitott egyesülésükből
egyesiilesiikbel nyert magabiztosságuk
magabiztossaguk
szerencsetlensegiinkre jelentősebb
szerencsétlenségünkre jelent6sebb tömegeket
temegeket vonzana
taboriikba, s így
táborıikba, igy komolyan megkísérelnének
megkiserelnenek itt valamit,

180
ami utánzása
utanzasa lenne az Önöknél
Oneknel történteknek,
tertenteknek, meg me-
rem kockáztatni
kockaztatni a jóslatot,
jeslatot, hogy ennek következménye
kevetkezmenye az
országıak
orszagnak okozott bajok mellett az lenne, hogy hamar
beteljesítik
beteljesitik saját
sajat pusztulásukat.
pusztulasukat. Ez a népnep valaha megta-
gadta, hogy a pápai
papai tévedhetetlenség
tevedhetetlenseg iránti
iranti tiszteletből
tiszteletbe'l
megváltoztassa
megvaltoztassa törvényeitm;
tervenyeitli“; s most sem fogják
fogiak őket
6ket filo-
Filo-
zófusok
zefusok dogmatizmusába
dogmatizmusaba vetett jámbor
jambor hit okán
okan megvál-
megval-
toztatni; noha az előbbi
ele'bbi egyházi
egyhazi átokkal
atokkal éses kereszteshá-
keresztesha-
borúval
boriival volt felfegyverkezve, az utóbbi
utebbi a rágalma-
ragalma-
zást
zast és
es a lámpavasat
lampavasat használná.
hasznalna. _
Azelőtt
Azel6tt az Önök
Onek ügyei
iigyei kizárólag
kizarelag Önöket
Oneket érintették.
erintettek.
embertarsak együttérezhetünk
Mint embertársak egyiitterezhetilnk Önökkel,
Onekkel, de nem
avatkozhatimk bele ezekbe az ügyekbe,
avatkozhatunk iigyekbe, mert nem va-
Franeiaorszag polgárai.
gyunk Franciaország polgarai. Ám
Am amikor azt látjuk, latjuk,
peldat tárnak
hogy példát tarnak elénk,
elenk, angolként
angolkent kell éreznünk,
erezniink, s így
igy
erezven angolként
érezvén angolkent kell intézkednünk
intezkedniink is. Ügyeik
Ugyeik akara-
ellenere is beférkőztek
tunk ellenére beferk6ztek a mi érdekeink
erdekeink közé;
keze; lega-
labbis annyiban, hogy nem kérünk
lábbis keriink csodaszerükből,
csodaszeriikbel, vagyis
inkabb ragályukból.
inkább ragalyukbel. Ha orvosság,
orvossag, nincs
nines rá
ra szükségünk.
sziiltsegiink. Is-
merjiik a szükségtelen
merjük sziiksegtelen orvoslás
orvoslas következınényeit.
kevetkezmenyeit. Ha ra-
galy, akkor olyan fajtából
gály, fajtabel való,
vale, hogy a legszigorúbb
legszigoriibb óvin-
evin-
tézkedésekkel, vesztegár
tezkedesekkel, vesztegzar létesítésével,kell
letesiteseve1,kell távol
tavol tarta-
nunk.
Mindenfelel azt hallom, hogy egy önmagát
Mindenfelől enmagat filozófusi-
lozefusi-
nak nevező
nevez6 klikk zsebeli be a legutóbbi
legutebbi események
esemenyek dicső-
dies6-
segenek java részét;
ségének reszet; s hogy az ő 6 nézeteik
nezeteik éses elméleteik
elmeleteik al-
kotjak az egész
kotják egesz tulajdonképpeni
tulajdonkeppeni mozgatórugóit.
mozgaterugeit. Nem hal-
Angliaban valaha is lett volna hasonlókép-
lottam, hogy Angliában hasonlekep-
pen ismert irodalmi vagy politikai csoport. Ugyebár Ugyebar
Oneknel sem azokból
Önöknél azokbel az emberekből
emberekb6l áll, all, akiket az alja
nép nyers, keresetlen nyelve altalaban
nep általában Ateistanak
Ateistának vagy
Hitetlennek nevez? Ha így igy van, elismerem, hogy nekünk
nekiink
effele íróink,
is voltak efféle ireink, akik a maguk idejében
idejeben keltettek
némi
nemi feltűnést.
feltiinest. Ma tartós
tartes feledés
feledes az osztályrészük.
osztalyresziik. Az el-
múlt
miilt negyven évben
evben születettek
sziiletettek közül
keziil ki olvasta egyetlen
szavát
szavat is Colinsnak [sic], Tolandnak, Tindalnak, Chubb-
nak vagy Morgannak, s a magukat szabadgondolkodónak-
szabadgondolkodenak
nevez6 egész
nevező egesz társaságnak?
tarsasagnak? Ki olvas ma Bolingbroke-
ot?135 Ki olvasta valaha is végigvegig munkáit?
munkait? Csak meg kell

181
kerdezni a londoni könyvárusokat,
kérdezni kenyvarusokat, hogy mi történt
tertent a világ
vilag
eme fényes elméivel. Nehany
fenyes elmeivel. Néhány éven
even belül
beliil maroknyi köve-keve-
tőjük is „minden
t6jiik ,,minden Capuletek” családi esaladi kriptájába
kriptajaba távozik.
tavozik.
De itt nálunk
nalunk lehettek vagy lehetnek akármivé,akarmive, teljesen
elszigetelt egyének
egyenek voltak mindig is, s azok ma is. Nálunk Nalunk
tartották
tartottak magukat fajtájuk fajtajult általános
altalanos természetéhez,
termeszetehez, s
nem verődtek
ver6dtelt nyájba.
nyajba. Soha nem működtek
miikedtek szervezetten,
szervezettcn,
soha nem alkottak pártot partot az államban,
allamban, soha nem próbál- prebal-
tak meg befolyásra szert tenni semmilyen közügyünkben
befolyasra szert keziigyiinkben
egy ilyen párt
part zászlaja
zaszlaja alatt s céljai
celjai érdekében.
erdekeben. Más Mas kér-
ker-
des,
dés, hogy ebben a formaban sziikseg
formában szükség van-e letiikre,
létükre, s sza-
bad-e hagyni, hogy igy így miikedjenek.
mííködjenek. Mivel ilyen tarsasa-
társasá-
gok soha nem voltak Angliában,Angliaban, szellemük
szellemiik sem játszott
jatszott
semmilyen szerepet alkotmányunk
alkotmanyunk eredeti formájának
formajanak
megrajzolasaban, sem pedig a számos
megrajzolásában, szamos átalakításban
atalakitasban és es
tovabbfejlesztesben, amelyen keresztülment.
továbbfejlesztésben, keresztiilment. Mindez a
vallas és
vallás es a jáınborság
jamborsag oltalma alatt ment végbe, vegbe, s ezeknek
szentsegeitel erősíttetett
szentségeitől er6sittetett meg. Az A1 egész
egesz műmii nemzeti jelle-
miink egyszerűségéből
münk egyszeriisegebel származott,
szarmazott, egyfajta ősi 6si tisztaság-
tisztasag-
bel, az értelem
ból, ertelem egyenességéből,
egyenessegebel, amely hosszúhossz idő id6 óta
eta jel-
fer akat, akik egymás
lemzi azokat a férfiakat, egymas után
utan jutottak hata-
lomhoz közöttünk.
kezettiink. Ez a beállítottság
beallitottsag továbbra
tovabbra is fennáll,
fennall,
legalabbis a nép
legalábbis nep nagy részének
reszenek esetében.
eseteben.
Tudjuk, s ami még meg jobb, belülről
beliilr6l érenük,
erezziik, hogy a pol-
gari társadalom
gári tarsadalom alapja, minden jó je és
es minden vigasz forrá-forra-
sa a vallás.*
vallas.* Mi Angliában
Angliaban olyannyira meg vagyıuık vagyunk győ-gy6-
z6dve erről,
ződve erre'l, hogy nincs
nines az a rozsdás
rozsdas babona, amivelainivel az
emberi elme által altal felhalmozott képtelenségek
keptelensegek a történe-
tertene-
lem folyamán
folyaman burokba ne vonta volna, s melyet Angliá- Anglia-
száz emberbe'l
ban szaz emberből kilenevenkilenc
kilencvenkilenc megis
mégis el6nyben
előnyben ne re- ré-
szesitene a hitetlenséggel
szesítene hitetlenseggel szemben. Soha nem leszünk lesziink
olyan bolondok, hogy valamely rendszer ellenségét ellenseget hívjuk
hivjuk

'" Sic igitur hoc

hoe ab initio persuasum
peisuasum civibus, dominos esse omnium re-
rum ac moderatores, deus; eaque, quae gerantur, eorum geri ge'ri vi, dltio-
ne, ac numine; eosdemque optime de genere hominum mereri; et qua-
lis quisque sit, quid agat, quid in se admittat, qua mente, qua pietate
eolat reloigiones intueri: piorum et impiorum habere rationem. His
colat
enim rebus imbutae mentes haud sane abhorrebunt ab utili et a vera
sententia. Cic. de Legibus, I. 2.136

182
meg, hogy megszabadítson
megszabaditson annak romlottságától,
romlottsagatel, helyre-
helyte-
hozza hibáit,
hibait, vagy hogy tökéletesítse
tekeletesitse szerkezetét.
szerkezetet. Ha val-
lási
lasi elveink bármikor
barmikor további
tovabbi kifejtést
kifejtest igényelnének,
igenyelnenek, nem
az ateizmust fogjuk segítségül
segitsegiil hívni,
hivni, hogy megmagyarázza
meglnagyarazza
őket. Nem ezzel az ismeretlen tiizzel
6ket. tűzzel fogjuk kivilagitaui
kivilágítani
templomunkat. Mas Más fenyek
fények fognak ott vilagitani.
világítani. Mas
Más
tömjénnel
temjennel fouk illatosítani,
illatositani, nem a meggyalázott
meggyalazott metafi-
zika csempészei
csempeszei által
altal belopott fertőző
fert6ze' anyaggal. Ha egy-
házi
hazi berendezkedésünket
berendezkedesiinket meg kellene újítani, iijitani, nem az ál-al-
talános
talanos vagy az egyéni
egyeni mohóságot,
mohesagot, kapzsiságot
kapzsisagot fogjuk fel-
hasznalni, hogy szent hozadékát
használni, hozadekat felülvizsgáljuk,
feliilvizsgaljuk, nyugtáz-
nyugtaz-
vegill felhasználjuk.
zuk, s végül felhasznaljuk. - Anélkül,
Anelkiil, hogy hevesen el-
itelnenk a görög,
ítélnénk gereg, az örmény,
ermeny, s amióta
amieta a kedélyek
kedelyek lecsilla-
lecsi1la-
podtak, a római
remai vallási
vallasi rendszert, a protestantizınust
protestantizmust ré- re-
szesitjiik előnyben;
szesítjük el6nyben; nem azért, azert, mert kevesebb van benne
kereszteny vallásból,
a keresztény vallasbel, hanem mert a mi megítélésünk megitelesiink
tebb. Nem közömbösségból,
szerint több. kezembessegb6l, hanem buzgalombólbuzgalombel
protestansok.
vagyunk protestánsok.
Tudjuk, s büszkék
bilszkek vagyunk rá,
ra, hogy így
igy van, hogy az
alkatanal fogva vallasos
ember alkatánál leny; hogy az
vallásos lény; az. ateizmus
nemcsak értelmünkkel,
ertelmiinkkel, hanem eszteneinkkel
ösztöneinkkel is ellenke-
zik; s hogy nem maradhat sokáig
sokaig uralmon. De ha egy lá-
la-
zadó pillanatban a pokol Franciaoršzágban
zade Franciaorsiagban ma oly dü- dil-
hengve forrongó
höngve forronge lombikjából
lombikjabel nyert párlat
parlat okozta részeg
reszeg
mamorban felfednénk
mámorban felfednenk mezítelenségünket
mezitelensegiinket a keresztény
kereszteny
vallás eldobasaval,
vallas eldobásával, mely mindeddig biiszkesegilnk
büszkeségünk és
es viga-
közöttünk es
szunk, s kezettiink és mas
más nemzetek kereben
körében is a civiliza-
civilizá-
eie egyik fő
ció f6 forrása
forrasa volt, attól
attel tartımk
tartunk (mivel tudatában
tudataban
vagyunk aımak,
annak, hogy a lélekben
lelekben nem lehet sokáig
sokaig üres-
res-
ség),
seg), hogy helyét
helyet barbár,
barbar, veszedelmes és
es alantas babona
fogja elfoglalni.
Ennel az oknál
Ennél oknal fogva, mielőtt
miel6tt száműznénk
szamiiznenk rendsze-
riinkbe’l a megbecsülés
rünkbó'l megbecsiiles természetes
termeszetes emberi eszközeit,
eszkezeit, s
helyet átadnánk
helyét atadnank a megvetésnek,
megvetesnek, ahogyan Önök Onek tették,
tettek,
egyszersmind elnyervén
elnyerven azokat`a
azokata büntetéseket,
biinteteseket, amelyek-
nek elszenvedésére
elszenvedesere alaposan rászolgáltak,
raszolgaltak, azt óhajtjuk,
ehajtjuk,
beteltesere valami más
hogy e hely betöltésére mas ajánlatunk
ajanlatunk is legyen.
Aztan megalkotjuk ítéletünket.
Aztán iteletiinket.

183
 Ezen elveknek a szellemében
szellemeben ahelyett, hogy civódnánk
civednanl
az államrenddel,
allamrenddel, mint egyesek teszik, akik fi1°ZŐ_fiát
5191953‘ és
95
vallást gyártottak
vallast gyartottak az ilyen intézményekkel
intezmenyekkel szembeni
szembem ellen-
ségességükből, mi szilardan
segessegiikbe'l, szilárdan ragaszkodunk hozzajult.
honájuk. Fel-
ıeu
tett szándeızımız,
szandekunk, hogy megtartjuk
megiarijuk 8a fõI1flãll6` egyházat. 2a
f='=i1n 1l6'¢syhé1at.
fennálló monarchiát,
fennalle monarchiat, a fennálló
fennalle arisztokráciát,
arisztokraciat, s a fennál-
femal-
le demokráciát,
ló demokraeiat, mindet olyan, s nem nagyobb mértékben, mertekben,
ahogyan jelenleg van. Rögvest Regvest bemutatom, melyikből melyikbe'l
mennyi van birtokunkban.
balszerencséje (nem pedig dicsesege,
Korunk balszerencseje dicsősége, mint
gondoljak), hogy mindenről
ezek az urak gondolják), mindenr6l vitatkozni kell,
országunk alkotmanya
mintha orszagunk alkotmánya mindig inkabb inkább atalakitas
átalakítás
targya lenne, semmint a benne foglaltak élvezetéé.
tárgya elvezetee. Ennél
Ennel
oknal fogva, no meg azért,
az oknál azert, hogy kielégítsem
kielegitsem ÖnökOnek kö-ke-
zett azokat (ha egyáltalán
zött egyaltalan vannak ilyenek), akik szeretné-szeretne-
példákból epiilni,
nek peldakbel épülni, batorkodom
bátorkodom Ont Önt nehany
néhány gondolat-
intezmenyekkel kapcsolatban.
tal zaklatni ezekkel az inténnényekkel kapesolatban.
hinnem, hogy oktalanok lettek volna azok, akik az
Nem hinném,
Remaban, mikor törvényeiket
antik Rómában, tervenyeiket újjá
iijja akarták
akartak alakíta-
alakita-
megbizottakat küldtek
ni, megbízottakat kiildtek ki, hogy vizsgálják
vizsgaljak meg a közel-
kezel-
elteriile köztársaságok
ben elterülő keztarsasagok közülkeziil azokat, amelyek a leg-
jobb alkotmánnyal
alkotmannyal rendelkeznek.
El6szer hadd beszéljek
Először beszeljek egyházi
egyhazi berendezkedésünkről,
berendezkedesiinkrel,
amely a legelső
legels6 előítéleteink
el6iteleteink között,
kezett, mégpedig
megpedig nem érte- erte-
lemte'l mentes előítélet,
lemtől el6itelet, hanem olyan, amely mély mely éses ki-
terjedt értelmet
ertelmet foglal magában.
magaban. Először
El6szer erró'l
erre’! szólok.
szelok.
Gondolataink kezettközött ez foglalja el az els6, első, az utolse,
utolsó, s a
kezeps6 helyet is. Ugyanis jelenleg fennálló
középső fennalle vallási
vallasi rend-
szeriink talaján
szerünk talajan állva
allva tovabbra
továbbra is az emberiség
emberiseg rég reg elsajá-
elsaja-
titott, s általánosan
tított, altalanosan követett
kevetett szelleme szerint cselekszünk.
cseleksziink.
Csakis ez a szellem építette,
epitette, mint valami bölcs beles építész,
epitesz, az
allamok fenséges
államok fenseges szerkezetét,
szerkezetet, ámam mint valami körültekin-
keriiltekin-
t6 tulajdonos, hogy megvédje
tő megvedje az épületet
epiiletet a meggyalázás-
meggyalazas-
tel és
tól es a pusztulástól,
pusztulastel, s hogy mint szent templom legyen
megtisztitva a csalás,
megtisztítva csalas, az erőszak,
er6szak, az igazságtalanság
igazsagtalansag és es a
zsarnoksag minden mocskától,
zsarnokság mocskatel, ünnepélyesen
iinnepelyesen s örök erek idők-
idek-
re megszentelve az állaınot
allamot éses minden hivatalviselőjét.
hivatalviselejet. A
megszenteles szerint mindenki, aki részt
megszentelés reszt vesz az emberek
kormanyaasaban, mint magának
kormányzásában, maganak Isten személyének
szemelyenek a

184
 „-
kepvisel6je, köteles
képviseloje, keteles nagyra tartani saját
sajat feladatát
feladatat és
es ren-
deltetését;
delteteset; reményeit
remenyeit a halhatatlanság
halhatatlansag gondolata hassa át;
at;
nem szabad hitvány,
hitvany, múlékony
miilekony javakat, sem az alja nép
nep
időleges
id6leges és
es tűnékeny
tiinekeny magasztalását
magasztalasat hajszolnia, hanem szi-
lard, állandó
lárd, allande létre,
letre, jelleme állandóságára,
allandesagara, a hírnév
hirnev és
es a
dicsőség
dies6seg maradandóságára
maradandesagara kell törekednie
terekednie abban a pél-
pel-
dában,
daban, amelyet gazdag örökségként
ereksegkent hagy a világa.
vilagra.
Ilyen fennkölt
fennkelt elveket kell a magas állású
allasa személyekbe
szemelyekbe
plántálni;
plantalni; s ha vannak egyházi
egyhazi intézmények,
intezmenyek, azok folyto-
nosan újjáéleszthetik
iijjaeleszthetik és
es érvényre
ervenyre juttathatják
juttathatjak ezeket. Az
erkölcsi, polgári
erkelcsi, polgari és
es politikai intézmények
intezmenyek különféle
kiilenfele fajtái,
fajtai,
tamogatjak az emberi értelmet
melyek támogatják ertelmet és
es érzelmet,
erzelmet, az is-
láncoló esszerii
teni dolgokhoz laneole ésszerű es
és termeszetes
természetes keteleke-
köteléke-
nelkiilezhetetlenek az ember, e csodálatos
ket, nélkülözhetetlenek esodalatos szerkezet
megepitesehez; akinek kiváltsága,
megépítéséhez; kivaltsaga, hogy bizonyos mérté-
merte-
enmaga alkotója
kig önmaga alkoteja legyen, s aki, ha úgy
egy van megalkotva,
ahogyan kell, arra hivatott, hogy a teremtesben
teremtésben nem je-
lentektelen helyet foglaljon el. Ám
lentéktelen Am amikor csak egy em-
mas emberek fölébe
ber is más felebe helyeztetik, minthogy a jobb
min6segnek mindig is vezetnie kell, ilyen esetben még
minőségnek meg in-
kabb a legnagyobb mértékben
kább mertekben meg kell közelítenie
kezelitenie a tö-
te-
kéletest.
keletest. "'
Az állam
allam megszentelése
megszentelese az allamegyhazi
államegyházi rend által
altal
azért is szükséges,
azert sziikseges, hogy a szabad polgárokban
polgarokban egészséges
egeszseges
ahitat ébredjen;
áhítat ebredjen; mivel szabadságuk
szabadsaguk biztosítása
biztositasa érdekében
erdekeben
sziikseges, hogy bizonyos részt
szükséges, reszt élveuenek
elvezzenek a hatalomból.
hatalombel.
Éppen ezert
Eppen ezért az allammal
állammal és es véle
vele szembeni kötelességeik-
ketelessegeik-
kel összefonódott
esszefonedott vallásra
vallasra még
meg nagyobb szükségük
sziiksegiik van,
társadalmakban, amelyekben az embereket
mint az olyan tarsadalmakban,
alavetettsegiik körülményei
alávetettségük keriilmenyei egyéni
egyeni érzéseikre
erzeseikre és es családi
esaladi
iigyek intézésére
ügyek intezesere korlátozzák.
korlatozzak. Mindenkibe, aki a hatalom
bármekkora reszevel
barmekkora részével rendelkezik, er6sen
erősen esés melyen
mélyen bele
kell plántálni
plantalni a gondolatot, hogy megbízásból
megbizasbel cselekszik;
eselekszik;
s hogy a megbízatásban
megbizatasban tanúsított
taniisitott magatartásáért
magatartasaert elszá-
elsza-
molassal tartozik a társadalom
molással tarsadalom egyedüli
egyediili hatalmas urának,
uranak,
szerzejenek és
szerzfiének es alapítójának.
alapitejanak.
Ezt az elvet még
meg az egyeduralkodóknál
egyeduralkodeknal is erősebben
er6sebben
kellene a fejébe
fejebe vésni
vesni azoknak, akik kollektív
kollektiv szuvereni-
tast gyakorolnak. Eszközök
tást Eszkezek nélkül
nelkiil ezek az uralkodók
uralkodek

185
semmit sem tehetnek. Aki eszközöket
eszkezeket használ,
hasznal, az a táma-
tama-
szok mellett akadályokba
akadalyokba is ütközik.
iitkezik. Hatalmuk ezért
ezert egy-
általán
altalan nem teljes, s nincsenek is biztonságban
biztonsagban szélsősé-
szels6se-
ges visszaélések
visszaelesek esetére.
esetere. Az ilyen személyeknek,
szemelyeknek, emelje
óket
6ket bármilyen
barmilyen magasra is a talpnyalás,
talpnyalas, a gőg
g6g és
es az ön-
en-
teltség,
teltseg, tudatában
tudataban kell lermiük,
lenniiik, hogy akár
akar a pozitív
pozitiv törvé-
terve-
nyek védelme
vedelme alatt állnak,
allnak, akár
akar nem, ilyen vagy olyan mó-
me-
don felelősségre
felel6ssegre vonhatók
vonhatek a bizalommal való
vale visszaélésük
visszaelesiik
vagjak át
miatt. Ha nem vágják at a torkııkat
torkukat népfelkelés
nepfelkeles során,
soran,
éppen azok a janiesarok
esetleg eppen janicsárok fojtjak
fojtják meg 6ket,
öket, akiket
mas lázadásokkal
más lazadasokkal szembeni biztonságuk
biztonsaguk érdekében
erdekeben tarta-
Igy láthattuk,
nak. Így lathattuk, hogy a francia királyt
kiralyt zsoldjuk emelése
emelese
fejeben eladják
fejében eladjak saját
sajat katonái.
katonai. Ahol azonban a népi
nepi hata-
abszolút es
lom abszolilt és korlatlan,
korlátlan, az emberek saját
sajat hatalmukba
merhetetleniil nagyobb, mivel sokkalta
vetett bizodalma mérhetetlenül
Nagymertekben önmaguk
megalapozottabb. Nagymértékben enmaguk szolgálnak
szolgalnak
sajat eszkezeikiil. Közelebb
saját eszközeikül. Kezelebb vannak céljaikhoz.
eeljaikhoz. Emellett
sokkal kevésbé
kevesbe állnak
allnak a földön
felden létező
letez6 legıagyobb
legnagyobb vissza-
foge erők
fogó er6k egyike, a hírnév
hirnev és
es a megbecsülés
megbecsiiles érzésének
erzesenek
ketelme alatt. Kétségkívül
kötelme Ketsegkiviil csekély
csekely a szégyennek
szegyennek az a ré-
re-
sze, mely a közéleti
kezeleti tettekből
tettekb6l egyes személyekre
szemelyekre esik; mi-
vel az elmarasztalás
elmarasztalas fordított
forditott arányban
aranyban áll
all azoknak a szá-
sza-
maval, akik a hatalommal visszaélnek.
mával, visszaelnek. Saját
Sajat cselekedeteik
eselekedeteik
önmaguk általi
enmaguk altali jóváhagyása
jevahagyasa azt az érzést
erzest kelti bennük,
benniik,
hogy a köz
kez ítélkezett
itelkezett javukra. A tökéletes
tekeletes demokrácia
demokracia te-
hát a legszégyentelenebb
hat legszegyentelenebb dolog a világon.
vilagon. Mivel a legszé-
legsze-
gyentelenebb, egyúttal
egyilttal a legvakmerőbb
legvakmer6bb is. Senki nem tart
attel, hogy őt
attól, 6t személy
szemely szerint büntetés
biintetes érheti.
erheti. A nép
nep egé-
ege-
szet persze valóban
szét valeban soha nem érhetierheti büntetés:
biintetes: mert te-
büntetések altalaban
kintve, hogy a biintetesek általában mind az emberek pél- pel-
da általi
altali megerősítését
meger6siteset célozzák,
celozzak, a népnep mint egész
egesz soha
nem lehet emberi kéz kez által
altal végrehajtott
vegrehajtott büntetés
biintetes tárgya!
targya.‘
Ezért végtelenül
Ezert vegteleniil fontos, hogy ne gondolhassák:
gondolhassak: akaratuk
a királyénál
kiralyenal inkább
inkabb a jóje és
es a rossz mércéje.
merceje. Meg kell
gy6zni őket
győzni 6ket arról,
arrel, hogy roppant kevéssé
kevesse jogosultak, s még
meg
kevésbé
kevesbe alkalmasak arra, hogy saját
sajat magukra is biztonsá-
bizt0nsa-
gosan bárminemű
barminemii önkényes
enkenyes hatalmat gyakoroljanak;

'" Ouicquid
Quicquid multis peccatur
peecatur inultum.m

186
hogy éppen
eppen ezért
ezert nem szabad a szabadság
szabadsag hamis látszata
latszata
mögött,
megett, de valójában
valejaban egy természetellenes,
termeszetellenes, feje tetejére
tetejere
állított
allitott hatalom gyakorlásának
gyakorlasanak céljával,
celjaval, zsarnoki módon
medon
kierőszakolni
kier6szakolni az államban
allamban szolgálatot
szolgalatot teljesítőktől,
teljesitekte'l, nem
az érdekeik
erdekeik iránti
iranti teljes odaadást,
odaadast, amire joguk van, ha-
nem a pillanatnyi akaratuknak való vale szánalmas
szanalmas behódo-
behedo-
last; így
lást; igy kioltva mindazokban, akik szolgálatot
szolgalatot tesznek ne-
kik, minden erkölcsi
erkelcsi elvet, a méltóságérzetet,
meltesagerzetet, a józan
jezan ítél-
itel-
kezést,
kezest, minden jellembeli állhatatosságot,
allhatatossagot, miközben
mikezben
ugyanezen folyamat során
soran megfelelő
megfelel6 éses alkalmas, de fe-
lettebb hitvány
lettébb hitvany áldozatává
aldozatava válnak
valnak a régi
regi talpnyalók
talpnyalek és
es ud-
hízelkedők szolgai ambicieinak.
vari hizelkede'k ambícióinak.
kivetettek magukból
Majd ha az emberek kivetették magukbel az önző
enz6 aka-
esszes gerjedelmét,
rat összes gerjedelmet, ami vallásosság
vallasossag nélkül
nelkiil teljességgel
teljesseggel
tudatara ébrednek,
lehetetlen, majd ha tudatára ebrednek, hogy gyakorolják,
gyakoroljak,
meghozza talán
méghouá talan valami magasabbrendű
magasabbrendii megbízatással,
megbizatassal,
azt a hatalmat, mely hogy legitim legyen, meg kell felel-
nie ama
alna örök
erek és
es változtathatatlan
valtoztathatatlan törvénynek,
tervenynek, amelyben
es értelem
akarat és ertelem azonosak, akkor majd-
majd-jobban 6vakod-
jobban óvakod-
attel, hogy a hatalmat lıitvány
nak attól, hitvany és
es alkalmatlan kezekbe
helyezzek. Amikor valakit hivatalra jelölnek,
helyezzék. jelelnek, a hatalom
gyakorlására
gyakorlasara nem mint valami szánalmas
szanalmas munkára,
munkara, ha-
nem szent hivatásra
hivatasra nevezik ki; nem nyomorult önérdek-
enerdek-
ből,
be'l, nem könnyelmű
kennyehnii szeszélyből,
szeszelybe'l, nem is önkényes
enkenyes akara-
tuktól;
tuktel; ám
am ezt a hatalrnat
hatalmat (amelyet mind adni, mind elfo-
gadni bárki
barki joggal félhet)
felhet) csakis olyanokra foák
foak rüházni,
ruhazni,
akikben felismerik a tehemek megfelelő,megfelel6, egymással
egymassal
összefonódott, oly hatalmas mértékű
esszefonedott, mertekii tevékeny
tevekeny erényt
erenyt éses
bölcsességet,
belcsesseget, amekkora csak elképzelhető
eIkepzelhet6 az emberi tö-te-
kéletlenségek
keletlensegek és es gyengeségek
gyengesegek hatalmas, zavaros, levet-
kőzhetetlen
k6zhetetlen tömegében.
temegeben.
Majd ha szokásukká
szokasukka vált
valt a meggyőződés,
meggy6z6des, hogy semmi-
féle
fele rossz nem lehet elfogadható,
elfogadhate, sem tett, sem tűrés
tiires for-
majaban annak számára,
májában szamara, akinek lényege
lenyege a jóság,
jesag, akkor
sokkal inkább
inkabb képesek
kepesek lesznek arra, hogy minden polgári,
polgari,
egyházi
egyhazi és
es katonai hatóság
hatesag gondolataiból
gondolataibel kiverjenek min-
dent, ami a legkevésbé
legkevesbe is emlékeztet
emlekeztet valami gőgös,
g6ges, tör-
ter-
vény nelkiili
veny nélküli uralomra.

187
 Am egyike a legelső
Ám legels6 és es legfőbb
legfe'bb elveknek, amelyek
alapján az állam
alapjan allam éses a törvények
tervenyek megszenteltetnek, hogy
ideiglenes birtokosaik es és haszonelvezeik
haszonélvezőik ne tegyenek egy, úgy,
megfeledkezven arrel,
megfeledkezvén arról, hogy mit kaptak 6seikte'l
őseiktől es
és mivel
tartoznak utódaiknak,
utedaiknak, mintha ők 6k lennének
lennenek a teljhatalmú
teljhatalmii
urak; ne képzeljék,
kepzeljek, hogy joguk van hitbizományt
hitbizomanyt kikanya-
rítani
ritani maguknak, vagy tékozolni
tekozolni az örökséget,
erekseget, kényük-
kenyiik-
kedvük
kedviik szerint roncsolva társadalmunk
tarsadalmunk eredeti szövetét;szevetet;
azt kockáztatván,
kockaztatvan, hogy emberi lakóhely lakehely helyett pusztasá-
pusztasa-
got hagynak az utánuk
utanuk következőkre,
kevetkezekre, utódaiknak
utedaiknak éppoly
eppoly
kevesse tanítva
kevéssé tanitva meg az ő6 találmányaik
talalmanyaik irántiiranti tiszteletet,
amennyire 6k ők maguk tiszteltek
tisztelték 6seik
őseik intezzmenyeit.
intézınényeit. Ez az
könnyedség, mellyel az allamot
elvtelen kennyedseg, államot oly gyakran, oly
mertekben, s oly sok tekintetben alakítják
nagy mértékben, alakitjak át,
at,
tiinekeny szeszély
amennyi a tűnékeny szeszely és es divat, megtörné
megterne az állam
allam
folytonossaganak láncát.
folytonosságának lancat. Egyetlen nemzedéknemzedek sem állna allna
kapcsolatban a tebbivel.
kapesolatban többivel. Az emberek jennenek jönnének s elmt’il-
elmúl-
nanak, mint a nyári
nának, nyari legyek.
El6szer is, mint rég
Először reg leleplezett tévedések
tevedesek halmazát,
halmazat,
tanulmányozııák tebbe
nem tanulmanyoznak többé a jogtudomanyt,
jogtudományt, az emberi
biiszkeseget, amelyrninden
szellem e büszkeségét, anielyminden fogyatékossága,
fogyatekossaga, da-
galyossaga és
gályossága es tévedése
tevedese ellenére
ellenere különböző
ki'ilenbez6 korok össze-essze-
gyiijtett belesessege,
gyűjtött bölcsessége, amely egyesiti
egyesíti az eredeti igazsagos-
igazságos-
sag elveit és
ság es az emberi ügyek
iigyek végtelen
vegtelen változatosságát.
valtozatossagat. A
birei széket
bírói szeket az egyéni
egyeni önelégültség
enelegiiltseg és es dölyf
delyf (fontos voná-
vona-
sai azoknak, akik soha nem tapasztaltak a magukénál magukenal na-
gyobb bölcsességet)
belesesseget) bitorolná.
bitorolna. Az emberek cselekedeteit
eselekedeteit
termeszetesen semmiféle
természetesen semmifele biztos törvény,
terveny, mely mindig
megteremti a reménység
remenyseg és
es a félelem
felelem alapjait, nem tarta-
ná meg egy bizonyos pályán,
na palyan, illetve irányítaná
iranyitana egy bizo-
eel felé.
nyos cél fele. A tulajdon birtoklásának
birtoklasanak vagy a hivatalok
viselesenek módjában
viselésének medjaban nem lenne semmi állandóság,
allandesag, ami
szilard alapul szolgálhatna
szilárd szolgalhatna ahhoz, hogy a szülók
sziilek ráépítsék
raepitsek
gyerlnekeik neveltetését
gyermekeik nevelteteset vagy a világban
vilagban való
vale jövöbeli
jev6beli bol-
dogılásuk medjanak
dogulasuk módjának megvalasztasat.
megválasztását. A szokasokat
szokásokat nem
lehetne idejekorán
idejekoran elvekkel átitatni.
atitatni. Ahelyett, hogy a leg-
ratermettebb nevelő,
rátermettebb nevel6, mihelyt befejezte fáradságos
faradsagos alapo-
ze tevékenységét,
zó tevekenyseget, erényes
erenyes fegyelemben megedzett tanulót
tanulet
bocsátaııa
boesatana el, ki alkalmas arra, hogy a társadalomban
tarsadalomban el-

188
foglalt helyén
helyen figyelmet
gyelmet éses tiszteletet vívjon
vlvjon ki, a diák
diak azt
foa tapasztalni, hogy minden megváltozott;
megvaltozott; kiderül,
kideriil,
hogy szerencsétlen
szerenesetlen alak, akit a világ
vilag megvet és es kigúnyol,
kigiinyol,
mert nem ismeri a megbecsülés
megbecsiiles valódi
valedi alapjait. Ki bizto-
síthatná,
sithatna, hogy meglegyen a becsület
becsiilet iránti
iranti kifmomult
ki nomult ér- er-
zék,
zek, mely szinte a szív
sziv első
els6 dobbanásaival
dobbanasaival együtt
egyiitt jelentke-
zik, ha senki nem tudhatja, hogy mi a becsület beesiilet mércéje
merceje
egy nemzetben, mert értékmérőjének
ertekmer6jenek .fmomsága
fmomsaga állandó-
allande-
an változik?
valtozik? Az élet
elet egyetlen terûlete
teriilete sem őrizhetné
6rizhetne meg
vívmányait.
vivmanyait. A szilárd
szilard nevelés
neveles éses a határozott
hatarozott elvek kive-
szését
szeset elkerülhetetlenül
elkeriilhetetleniil követné
kevetne a barbárság
barbarsag a tudomány-
tudomany-
ban éses az irodalomban, a sutaság
sutasag a művészetben
miiveszetben és es a
mestersegekben; s így
mesterségekben; igy néhány
nehany nemzedéken
nemzedeken belül
beliil maga az
állam
allam is szétmállana,
szetmallana, az egyéniesség
egyeniesseg porszemeivé
porszemeive szerte-
vegiil is szétszórnák
foszolva végül szetszernak a mennyei szelek.
tehat elkerüljük
Hogy tehát elkeriiljiik az állhatatlanság
allhatatlansag és es a hajlékony-
hajlekony-
sag bűneit,
ság biineit, melyek tízezerszer
tizezerszer rosszabbak a nyakasságnál
nyakassagnal
es a legvakabb előítéletnél,
és el6iteletr_iel, megszenteltük
megszenteltiik az államot,
allamot,
megfelel6 körültekintés
hogy megfelelő keriiltekintes nélkül
nelkiil senki se vállalkoz-
vallalkoz-
fogyatekossagainak és
hasson fogyatékosságainak es romlottságának
romlottsaganak vizsgálatá-
vi2sgalata-
almodhasson arról,
ra; hogy senki ne álmodhasson arrel, hogy megreformálá-
megrel'ormala-
sat felforgatásával
sát felforgatasaval kezdje; hogy az-' állam allam hibáihoz
hibaihoz min-
denki úgy
(igy közelítsen,
kezelitsen, jámbor
jambor tisztelettel és es reszkető
reszket6 gon-
doskodással,
doskodassal, mint atyja sebeihez. Ez a bölcs beles előítélet
el6itelet
megtanit arra, hogy borzadással
megtanít borzadassal vélekedjünk
velekedjiink a hazának
hazanak
azokrel a gyermekeiről,
azokról gyermekeirel, akik habozáshabozas nélkül
nelkiil cafatokra
eafatokra té-
te-
pik elaggott szülőjüket,
sziilejiiket, s varázslók
varazslek üstjébe
iistjebe hajítják
hajitjak abban
a reményben,
remenyben, hogy mérges merges dudváikkal
dudvaikkal és es vad ráolvasása-
raolvasasa-
ikkal feléleszthetik
feleleszthetik a szülői
szi'il6i testet és
es megújíthatják
megiijithatjak atyjuk
eletet.
életét.
tarsadalom szerződés.
Bizonyos, hogy a társadalom szerz6des. Alkalmi jelen-
t6segii ügyekre
tőségű iigyekre vonatkozó
vonatkozo alacsonyabbrendű
alacsonyabbrendii szefidése-
szerz6dese-
ket tetszés
tetszes szerint fel lehet bontani -— hanem az államot allamot
tebbre kell tartanunk
többre tartanurik bors és es kávé,
kave, kalikó
kalike vagy dohány,
dohany,
ismet más,
vagy ismét mas, de hasonlóképpen
hasonlekeppen közönséges
kezenseges dolgok
adasvetelere kötött
adásvételére ketett társasági
tarsasagi egyezségeknél,
egyezsegeknel, amelyek ki-
esinyes, pillanatnyi érdekeket
csinyes, erdekeket szolgálnak
szolgalnak és es a felek sze-
szélye
szelye által
altal felrúghatók.
felriighatek. Másfajta
Masfajta megbecsüléssel
megbeesiilessel kell rá ra
tekintenijnk, mivel nem olyan dolgokkal kapcsolatos tár-
tekintenünk, tar-

189
sas viszony, amelyek csupán
csupan a pillanatnyi és
es mulandó
mulande ter-
mészetű állati
meszetii allati lét
let szolgálatában
szolgalataban állnak.
allnak. Az állam
allam társas
tarsas vi-
szony minden tudományban,
tudomanyban, minden művészetben,
miiveszetben, min-
den erényben
erenyben és
es minden tökélyben.
tekelyben. Az efféle
effele társaság
tarsasag
céljai
celjai ugyanis csak szamos
számos nemzedek
nemzedék elmúltával
elmiiltaval érhetők
erhete'k
el; nem csupán
csupan maguk az élők,
ele'k, hanem az élők,
el6k, a már
mar hol-
tak, s a még
meg meg nem.születettek
nemsziiletettek közötti
kezetti társas
tarsas viszony
ez. Minden egyes állam
allam minden egyes szerződése
szerz6dese csupán
csupan
egyetlen cikkelye az örök
erek társadalom
tarsadalom nagy őseredeti
6seredeti szer-
ződésének,
z6desenek, mely összefűzi
esszefiizi az alacsony és es a magasrendű
magasrendii
lathate és
dolgokat, a látható es a láthatatlan
lathatatlan világot
vilagot egy megszeg-
eskiivel szentesített
hetetlen esküvel szentesitett szilárd
szilard megegyezés
megegyezes értelmé-
ertelrne-
fzikai és
ben, amely minden fizikai es erkölcsi
erkelcsi szubsztanciát
szubsztanciat meg-
kijelelt helyén.
tart a maga kijelölt helyen. E törvény
terveny nincs
nines alárendelve
alarendelve
akaratanak, akiket önmaguknál
azok akaratának, enmaguknal végtelenül
vegteleniil maga-
forrásból szarmaze
sabb forrasbel származó ketelezettseg
kötelezettség kesztet
késztet arra, hogy
alavessek ennek a törvénynek.
akaratukat alávessék tervenynek. Ama egyete-
kiralysag helyhatóságainak
mes királyság helyhatesagainak nem áll
all szabadságukban,
szabadsagukban,
tetszesiik szerint, -kétes
hogy tetszésük -ketes értékű
ertekii elméleteik
elmeleteik alapján
alapjan
szetszakitsak alárendelt
szétszakítsák alarendelt közösségeik
kezessegeik kötelékeit,
ketelekeit, s az alap-
nem-tarsadalmi, nem-polgári,
elvek nem-társadalmi, nem-polgari, zilált
zilalt káoszává
kaoszava bom-
lasszak azt. Az anarchia választását
lasszák valasztasat csakis az at olyan köz-
kez-
vetlen éses végső
vegs6 szükség
szi.'ikseg indokolhatja, amely kiválasztatás
kivalasztatas
helyett maga választ,
valaszt, semmibe veszi hajtja a mérlegelést,
merlegelest,
nem tűrti'ir vitát
vitat és
es nem követel
kevetel bizonyítékot.
bizonyitekot. Ez a fajta
sziikseg nem kivétel
szükség kivetel a szabály
szabaly alól;
alel; e szükség
sziikseg ugyanis ma-
ga is része
resze a dolgok azon erkölcsi erkelcsi és es fizikai
fzikai rendjének,
rendjenek,
amellyel szemben az ember akár akar jószántából,
jeszantabel, akárakar kény-
keny-
szer hatása
hatasa alatt, de engedelmességgel
engedelmesseggel tartozik; ám am ha az,
ami nem lehet más, mas, mint szükségszerűségnek
sziiksegszeriisegnek való vale behó-
behe-
dolas, választás
dolás, valasztas dolgává
dolgava válik,
valik, akkor az tövénysértés,
tevenysertes, a
termeszettel szembeni engedetlenség,
természettel engedetlenseg, a lázadók lazadek pedig
tervenyen kívül
törvényen kiviil kerülnek,
keriilnek, kiűzetnek
kiiizetnek az értelem,
ertelem, a rend, a
beke és
béke es az erény,
ereny, az eredményes
eredmenyes bűnbánat
biinbanat világából
vilagabel az
6riiltseg, a viszály,
őrültség, viszaly, a bűn,
bi'in, a zűrzavar
ziirzavar éses a hiábavaló
hiabavale bánat
banat
ellentétes
ellentetes világába.
vilagaba.
Ezek voltak hát
hat uram, s úgy
egy gondolom, lesznek is
hosszú ideig királyságunk
hossza kiralysagunk legkevésbé
legkevesbe is tanult és
es gondol-
kodó reszenek
kode részének érzelmei.
erzelmei. Akik ehhez a fajtához
fajtahoz tartoznak,

' 190
azok olyan alapon alkotják
alkotjak véleményüket,
velemenyiiket, ahogy az ilyen
személyekhez
szemelyekhez illik. A kevésbé
kevesbe tájékozottak
tajekozottak olyan forrás-
forras-
ból
bel merítik
meritik őket,
e'ket, amelyre nem szégyen
szegyen hagyatkozni azok-
nak, akiket a Gondviselés
Gondviseles arra ítél,
iteL hogy bizalomból
bizalombel élje-
elje-
nek. Az emberek e két
ket fajtája,
fajtaja, ha különböző
ki.ilenbez6 szinteken is,
de egyazon irányban
iranyban halad. Mindkettő
Mindkett6 az egyetemes
renddel együtt
egyiitt halad. Minden tagjuk ismeri vagy érzi
erzi e
nagy ősi
6si igazságot:
igazsagot: ,,Quod illi principi
prineipi et praepotenti deo
qui omnem hunc mundum regit, eorum quae qui-
dem fiant
ant in terris acceptius
aeceptius quam concilia et caetus
eaetus ho-
soeiati quae civitates
minum jure sociati eivitates appelantur."m
appelantur.”133 A főnek
f6nek
es a szívnek
és szivnek ezt a nagy tételét
tetelet nem ama nagy névtö'l
nevte'l vet-
tek, amelyet közvetlenül
ték, kezvetleniil magán
magan visel, s nem is ama még meg
nagyobbtel, amelytől
nagyobbtól, amelyte'l ered, hanem onnan, ahonnan egye-
dül kaphat igazi siilyt
diil súlyt es
és szentesitest
szentesítést barmely
bármely tudes
tudós vele-
véle-
meny: az emberek közös
mény: kezes természetéből
termeszetebel éses egymás
egymas közötti
kezetti
viszonyaiból. Meggy6z6dve
viszonyaibel. Meggyőződve arrel,
arról, hogy mindent valarnire
valamire
megpedig ama tárnponttal
tekintettel kell cselekedni, mégpedig tamponttal
esszefiiggesben, amelyre minden tettünknek
összefüggésben, tettiinknek irányulnia
iranyulnia
kell, az emberek úgy egy vélik,
velik, hogy kötelesek
ketelesek nemcsak
egyenekkent, a szív
egyénekként, sziv legmélyén,
legmelyen, avagy egyéni
egyeni minőségük-
min6segi.'ik-
ben egybegyíílten,
egybegyiilten, ébrentartani
ebrentartani magas származásuk
szarmazasuk és
es hi-
vatasuk
vatásuk emleket;
emlékét; hanem testiileti
testületi' min6segiikben
minőségükben is ki kell
nyilvanitaniuk hódolatukat
nyilvánítaniuk hedolatukat a polgári
polgari társadalom
tarsadalom alkotója,
alkoteja,
szerz6je és
szerzője es védelmezője
vedelmezeije iránt;
irant; mely polgári
polgari társadalom
tarsadalom
nelkiil az ember semmiféleképpen
nélkül semmifelekeppen nem érkezhetne
erkezhetne el a
tökéletességıek arra a fokára,
tekeletessegrlek fokara, még
meg csak távoli
tavoli és
es halvány
halvany
megkezelitesere termeszetenel fogva elér-
megközelítésére sem, amelyre természeténél eler-
kezni képes.
kepes. Tudják,
Tudjak, hogy ő,
6, aki természetünket
termeszetiinket úgy
gy al-
erenyiink tökéletesítse,
kotta, hogy erényünk tekeletesitse, az e tökéletesítéshez
tekeletesiteshez
szükséges eszközöket
sziikseges eszkezeket is akarta; ezért
ezert akarta az államot;
allamot;
azt akarta, hogy összefonódjék
esszefonedjek minden tökéletesség
tekeletesseg for-
rásával és
rasaval es eredeti őstípusával.
6stipusaval. Akiknek meggyőződésük,
meggy6z6desi.'ik,
6 akarata, mely a törvények
hogy ez az ő tervenyek törvénye
tervenye és
es a szu-
verenek szuverénje,
verének szuverenje, azok nem tarthatják
tarthatjak kifogásolandó-
kifogasolande-
nak, hogy e közösségi
kezessegi hűségünk
hiisegiink éses hódolatunk,
hedolatunk, a legfelső
legfels6
hatalom iránti
iranti elismerésünk
elismeresiink kinyilvánítása,
kinyilvanitasa, szinte azt
mondtam: maga az állam
allam e szertartása,
szertartasa, mint az egyete-
mes imádság
imadsag magas oltárán
oltaran bemutatott méltó melte áldozat,
aldozat,

191-
191
úgy hajtassék
egy hajtassek végre
vegre a színhely,
szinhely, a zenei kíséret,
kiseret, a díszletek,
diszletek,
a beszéd
beszed ékessége
ekessege éses a résztvevők
resztveve'k méltósága
meltesaga tekinteté-
tekintete-
ben, mint minden nyilvános
nyilvanos ünnepi
iinnepi aktus, az emberiség
emberiseg
természetünk
termeszetiink által
altal tanított
tanitott szokásainak
szokasainak szellemében;
szellemeben; te-
hát
hat szerény
szereny pompával
pompaval és es dísszel,
disszel, szelíd
szelid méltósággal
meltesaggal és es jó-
je-
zan ragyogással.
ragyogassal. Úgy
Ugy vélik,
velik, éppen
eppen olyan hasznos az or-
szág
szag vagyonának
vagyonanak egy részét
reszet erre a célra
celra fordítani,
forditani, mint
arra, hogy az egyének
egyenek fényűzését
fenyiizeset tápláljuk.
taplaljuk. A köz
kez dísze
disze és
es
vigasza ez. Táplálja
Taplalja az emberek reménységét.
remenyseget. A legszegé-
legszege-
nyebbek is meglelik benne sajat
saját meltesagukat
méltóságukat es és fontos-
sagukat, míg
ságukat, mig az egyének
egyenek gazdagsága
gazdagsaga és es rátartisága
ratartisaga a sze-
geny embert szüntelenül
gény sziintelentil ráébreszti
raebreszti alacsonyabbrendűsé-
alacsonyabbrendi'ise-
gere, megalázza
gére, megalazza és
es lealacsonyítja
lealacsonyitja státusát.
statusat. Az
A1 ország
orszag össz-
essz-
vagyonanak ezt a részét
vagyonának reszet a szerény
szereny életű
eletii ember javára
javara for-
ditjak, annak szentelik, hogy ápolja
dítják, apolja jellemét,
jellemet, egy olyan ál-
al-
kepzetet keltse benne, amelyben természetét
lapot képzetét termeszetet tekint-
egyenrangiiva, erényét
ve egyenrangûvá, erenyet tekintve pedig akár
akar magasabb-
rendiive is válhat.
rendűvé valhat.
Biztosithatom afelől,
Biztosíthatom afel6l, hogy nem eredetiségre
eredetisegre törek-
terek-
nezetekr6l beszélek
szem. Olyan nézetektől beszelek Önnek,
Onnek, amelyek igen
regi idők
régi id6k óta
eta folytonos és
es általános
altalanos tetszéssel
tetszessel találkoznak,
talalkoznak,
s mind a mai napig elfogadottak közöttünk,
kezettiink, s amelyek va-
leban oly mélyen
lóban melyen vannak elménkbe
elmenkbe vésve,
vesve, hogy képtelen
keptelen
vagyok megkülönböztetni
megkiilenbeztetni azt, amit másoktól
masoktel tanultam,
attel ami saját
attól sajat töprengéseim
teprengeseim eredménye.
eredmenye.
nemelyike alapján
Ezen elvek némelyike alapjan véli
veli úgy
egy az angol nép
nep
tebbsege, hogy az államegyház
többsége, allamegyhaz nemcsak hogy nem tör-ter-
vénytelen dolog, de aligha törvényes
venytelen tervenyes állapot
allapot az, ha nincs.
nines.
Onek franciák
Önök franciak teljes tévedésben
tevedesben vannak, ha nem hiszik,
hogy mindennél
mindennel jobban kötődünk
ket6diink houá,
hozza, s hogy e kötődés
ket6des
erősebb bármely
er6sebb barmely más
mas nemzeténél;
nemzetenel; s ha népünk
nepiink cseleke-
eseleke-
dett is valaha esztelenül
eszteleniil és
es indokolatlanul az egyház
egyhaz javá-
java-
ra (minthogy néhány
nehany esetben egészen
egeszen bizonyosan így
igy tör-
ter-
legalább eppen
tént), legalabb éppen e hibak
hibák fogjak
fogják felfedni buzgalmat.
buzgalmát.
Ez az elv hatja atát egesz
egész politikai rendszeriinket.
rendszerünket. Al- Ál-
lam-egyhazunkat az állam
lam-egyházunkat allam létfontosságú,
letfontossagii, nem csak a cél-
eel-
szeriiseget szolgáló
szerűséget szolgale szervének
szervenek tartjuk; nem heterogén
heterogen és es
levalaszthate, csak a jobb célszerűségről
leválasztható, eelszeriisegrel pillanatnyilag
nézetcink szellemeben
vallott nezeteink szellemében megtartancle
megtartandó vagy elveten-

192
dő. Alapzatnak tekintjük
d6. tekintjiik egész
egesz alkotmányunkhoz,
alkotmanyunkhoz,
amellyel, minden egyes részével,
reszevel, széttéphetetlen
szettephetetlen egységet
egyseget
alkot. Gondolatainkban egylíáz
egyhaz és
es állam
allam elválaszthatatlan
elvalaszthatatlan
egymástól, s aligha emlitjiik
egymastel, említjük valaha is az egyiket a másik
masik
nélkül.
nelkiil.
Oktatási
Oktatasi rendszerünket úgy alkották,
rendszeriinket is (igy alkottak, hogy megerő-
meger6-
sítse és
sitse es megszilárdítsa
megszilarditsa ezt a benyomást.
benyomast. Az oktatás
oktatas ná-
na-
lunk bizonyos értelemben
ertelemben teljes mértékben
mertekben egyházi
egyhazi sze-
mélyek
melyek kezén
kezen van, minden szinten a kisgyermekkortól
kisgyermekkortel a
felnőttkorig.
feln6ttkorig. Amikor ifjaink
itjaink az iskolákat
iskolakat és
es az egyeteme-
ket elhagyva az életelet ama felette fontos szakaszába
szakaszaba lépnek,
lepnek,
esszekapesolni a tanulmányokat
melyben elkezdik összekapcsolni tanulrnanyokat és es a
tapasztalatokat, s mikor ettől ett6l a szándéktól
szandektel vezérelve
vezerelve más
mas
orszagokba látogatnak,
országokba latogatnak, az öreg ereg háziszolgák
haziszolgak helyett, akik
mashol a magasrangú
máshol magasrangii ifjak iljak felügyelői,
feliigyel6i, a fiatal nemesem-
kiilfeldi kísérőinek
berek külföldi kiser6inek háromnegyede
haromnegyede még meg ekkor is pa-
szemely; nem mint szigorú
pi személy; szigorii tanítómester,
tanitemester, s nem mint
egyszerű kiser6;
egyszerii kísérő; hanem mint barat barát es és erettebb
érettebb gondolko-
dasa társ,
dású tars, aki nem ritkán
ritkan maga is előkelőel6_kel6 születésű.
sziiletesii. Fe-
lettebb gyakori, hogy egy életen
lettébb eleten átat igen közeli
kezeli kapcsolatot
tartanak fenn ezekkel. Úgy Ugy véljük,
veljiik, e kapcsolat révénreven kö-
ke-
t6dnek nemeseink az egyházhoz;
tődnek egyhazhoz; s hogy az egyházat egyhazat az
orszag vezető
ország vezet6 alakjaival való vale érintkezése
erintkezese révén
reven tesszük
tessziik
szabadabb szelleművé.139
szellemiive.139
Olyan állhatatosan
allhatatosan kitartunk a régi regi egyházi
egyhazi éses nevelési
nevelesi
szokasok mellett, hogy igen kevéssé
szokások kevesse változtattunk
valtoztattunk rajtuk a
tizennegyedik es és a tizenetedik
tizenötödik szazadszázad eta;
óta; 'ezen,
`ezen, mint
minden másmas területen
teriileten is ragaszkodva régen regen bevált
bevalt el-
vünkhöz, hogy soha nem teriink
viinkhez, térünk el teljesen vagy hirtelen
az ősi
6si úttól.
attel. E régi
regi intézményeket
intezmenyeket egészében
egeszeben véve
veve az er-
kölcs és
kelcs es a fegyelem előmozdítójának
el6mozditejanak ismertük
ismertiik meg; s úgy
iigy
veltiik, alkalmasak
véltük, alkalmasak, arra, hogy az alapok megváltoztatása
megvaltoztatasa
nelkiil kiigazíttassanak.
nélkül kiigazittassanak. Úgy
Ugy gondoltuk, képesek
kepesek arra,
befogadják es
hogy befogadjak és meavitsak,
meavítsák, de mindenekel6tt
mindenekelőtt meg-
őrizzék a tudomany
6rizzek tudomány esés az irodalom eredmenyeit,
eredményeit, ahogy a
Gondviseles rendje folyamatosan létrehozza
Gondviselés letrehozza azokat. S vé-
ve-
gi.il elbüszkélkedhetünk
gül elbiiszkelkedhetiink azzal, hogy e gótikus
getikus és
es szerzetesi
oktatas (hiszen alapvetését
oktatás alapveteset tekintve az) révén
reven legalább
legalabb
olyan bőséggel
b6seggel és
es olyan korán
koran részesültünk
reszesiiltiink mindazokból
mindazokbel

193
a vívmányokból
vivmanyokbel a tudomány,
tudomany, a művészetek
miiveszetek és
es az iroda-
lom terén,
teren, amelyek a modern világot
vilagot megvilágosították
megvilagositottak és
es
felékesítették,
felekesitettek, mint bármely
barmely más
mas európai
eurepai nemzet; úgy
iigy
véljük, e fejlődés
veljiik, fejl6des legfőbb
legf6bb oka az volt, hogy nem vetettük
vetettiik
6seink által
meg az őseink altal ránk
rank hagyományozott
hagyomanyozott tudás
tudas öröksé-
erekse-
gét.
get.
államegyházhoz való
Az allamegyhazhoz vale kötődésünkből
ket6desi'mkb6l következett,
kevetkezett,
hogy az angol nemzet nem tartotta bölcs
beles dolognak rábíz-
rabiz-
ni az egesz
egész nagy alapvető
alapvet6 érdekeit
erdekeit arra, amire a polgári
polgari
és katonai közszolgálatnak
es kezszolgalatnak valóban
valeban semmilyen részét reszet
biztak, nevezetesen az egyének
nem is bízták, egyenek ingatag és es bizony-
adeira. Ennél
talan adóira. Ennel még
meg tovább
tovabb is mentek. Természetes,
Termeszetes,
szenvedhettek, s soha a jövőben
hogy nem szenvedhették, jev6ben sem szenved-
egyhaz szilárd
hetik majd, hogy az egyház szilard tulajdona valami jára-
jara-
dékká alakittassek
dekka alakíttassék at,
át, amely a kincstartel
kincstártól függ,
igg, s amelyet
kesleltethetnek, visszatarthatnak, vagy akár
késleltethetnek, akar el is törölhet-
terelhet-
pénzügyi nehezsegek
nek bizonyos penziigyi nehézségek miatt, melyeket politi-
celok érdekében
kai célok erdekeben olykor esetleg színlelhetnek
szinlelhetnek is, s va-
lejaban gyakran a politikusok költekezése,
lójában keltekezese, hanyagsága
hanyagsaga
kaprsisaga idéz
vagy kapzsisága idez elő.
el6. Az angol nép
nep úgy
iigy gondolja, hogy
vannak mind alkotmányos,
alkotmanyos, mind vallási
vallasi indokai minden
olyan terwel
tervvel szemben, amely független
fiiggetlen papságát
papsagat az állam
allam
egyhazi járadékosaivá
egyházi jaradekosaiva tenné.
tenne. Remegve féltik
feltik szabadságu-
szabadsagu-
kat egy koronától
koronatel függő
fiigg6 papság
papsag befolyásától;
befolyasatel; a köz
kez nyu-
galmát pedig egy pártoskodó
galmat partoskode papság
papsag okozta zû'rzavartól,
ziirzavartel,
ha azt a korona helyett bármi
barmi mástól
mastel tennék
tennek függővé.
fiigg6ve.
Ezért alkották
Ezert alkottak függetlenné
fiiggetlenne egyházukat,
egyhazukat, akárcsak
akarcsak királyu-
kiralyu-
liat és
kat es nemességüket.
nemessegiiket.
Az alkotmány-
alkotmany- éses valláspolitika
vallaspolitika egyesített
egyesitett szempontjai-
tel, s attól
tól, attel a meggyőződésüktől
meggy6z6desiikte'l vezérelve,
vezerelve, hogy kötelesek
ketelesek
biztonsaggal gondoskodni a gyengék
biztonsággal gyengek vigaszáról
vigaszarel éses a tu-
datlanok pallérozásáról,
pallerozasarel, az egyházi
egyhazi birtokot egybeolvasz-
tottak és
tották es azonossá
azonossa tették
tettek a magántulajdon
magantuiajdon tömegével,
temegevel,
alnelynek az állam
amelynek allam sem használat,
hasznalat, sem irányítás
iranyitas formájá-
formaja-
ban nem birtokosa, csupán
csupan őre
6re és
es szabályozója.
szabalyozeja. Úgy
Ugy ren-
delkeztek, hogy az állarnegyház
allarnegyhaz anyagi háttere
hattere olyan szi-
lárd legyen, mint a feld,
lard föld, amelyen áll,
all, s ne a segélyek
segelyek és
es
gyiijtesek Euripusávalm
gyííjtések Euripusavalm kelljen ingadoznia.

194
 Az angolok, mármint
marmint az fényeselrnéjű,
fenyeselrnejii, vezető
vezet6 férfiak,
fer ak,
belesessege (ha rendelkemek
akiknek bölcsessége rendelkeznek ilyennel) nyílt
nyllt és
es
egyenes, szégyennek tartanák, mint ostoba esalardsagot,
szegyennek tartanak, csalárdságot,
hogy névleg
nevleg gyakoroljanak valamilyen vallást,
vallast, amelyet tet-
teikkel megvetni látszanak.
latszanak. Megértik,
Megertik, hogy ha magatartá-
magatarta-
suk (az egyetlen nyelv, mely ritkán
ritkan hazudik) azt mutatná,
mutatna,
hogy az erkölcsi
erkelcsi és
es a tennészetes
termeszetes világ
vilag nagy uralkodó
uralkode el-
vét
vet csupán
csupan a köznépet
keznepet engedelmességre
engedelmessegre szoktató
szoktate kohol-
mánynak
manynak tekintik, az efféle
effele magatartás
magatartas keresztülhúzná
keresztiilhiizna
ama politikai cél
eel megvalósítását,
megvalesitasat, mely a szemük
szemiik előtt
el6tt le-
beg. Tapasztalniuk kellene, hogy nehéznehez másokban
masokban hitet
ébreszteni
ebreszteni egy olyan rendszer iránt,
irant, amelyben ők 6k maguk
lathatelag nem hisznek. Országunk
láthatólag Orszagunk keresztény
kereszteny államfér-
allamfer-
ai elsőként
fiai else'kent tennészetesen
termeszetesen a sokaságról
sokasagrél gondolkodnak;
eppen azért,
éppen azert, mert sokaságról
sokasagrél van szó;
sze; s ezért,
ezert, mint ilyen,
egyhazi intézmények,
az egyházi intezmenyek, s minden egyéb
egyeb intézmény
intezmény elsőd-
els6d-
tanultak, hogy küldetésük
leges alanya. Azt tanulták, kiildetesiik valódi
valedi mércé-
merce-
evangeliumnak a szegények
je az evangéliumnak szegenyek előtti
el6tti prédikálása.
predikalasa. Ezért
Ezert
egy vélik,
úgy velik, hogy akik nem törődnek
ter6dnek_ azzal, hogy a szegé-
szege-
predikaljanak, azok nem hisznek benne. De mi-
nyeknek prédikáljanak,
tudjak, hogy az irgalmasság
vel tudják, irgalmassag nem korlátozódik
korlatozedik egyet-
len rendre, hanem ki kell terjednie- mindenkire, aki szük- szek-
seget szenved, megvan bennük
séget benniik a balsorsú
balsorsii nagyok gyötrel-
gyetrel-
mei iránti
iranti megfelelő
megfelel6 éses buzgó
buzge szánalom
szanalom is. Ezek önteltsé-
enteltse-
genek és
gének es gőgjének
g6gjenek bűze
biize nem készteti
keszteti őket
6ket arra, hogy
fmnyaskodva hőköljenek
fmnyáskodva he'keljenek vissza lelki keléseik,
keleseik, fekélyes
fekelyes se-
beik orvoslásától.
orvoslasatel. Tudják,
Tudjak, hogy esetükben
esetiikben nagyobb a val-
lasos nevelés
lásos neveles jelentősége,
jelent6sege, mint bárki
barki másnál;
masnal; mert nagy a
kísértés, amelynek ki vannak teve;
kisertes, téve; hibaik
hibáik igen siilyos
súlyos ke-
kö-
vetkezmenyekkel járnak;
vetkezményekkel jarnak; rossz példájuk
peldajuk fertőz;
fert6z; mert
sziikseges, hogy gőgtől
szükséges, g6gt6l és
es nagyravágyástól
nagyravagyastel makacs
makaes nyaku-
kat a mérséklet
merseklet éses az erény
ereny jánnába
jannaba hajtsák;
hajtsak; mert az ud-
varokban, s a hadseregek elen, élén, meg a gyigyűlésekben éppen
esekben eppen
olyan otromba korlátoltság
korlatoltsag és
es vaskos tudatlanság
tudatlansag uralko-
dik azokkal a dolgokkal kapcsolatban,
kapesolatban, amelyeket az em-
bereknek a legfontosabb lenne isnıerniük,
ismerniiik, mint a rokka
mellett vagy a mezőkön.
mez6ken.
Az angolokat megelégedéssel
megelegedessel tölti
telti el, hogy a nagyok
szamara a vallásban
számára vallasban lelt vigasz éppen
eppen olyan szükséges,
sziikseges,

195
mint aa vallás
mint vallas előírásai.
el6irasai. Őken isis lehetnek
lehetnek boldogtalanok.
boldogtalanok. Ők 61¢
erezhetnek személyes
is érezhetnek szemelyes fájdalmat
fajdalmat és es családi
esaladi bánatot.
banatot.
Ezen a téren
teren nincsenek előjogaik,
elejogaik, hanem meg kell fizet- zet-
niük teljes reszesedesiiket
niiik részesedésüket a halandesagra
halandóságra kivetett adóból. adebel.
Igénylik
Igenylik e biztos hatású
hatasa gyógyírt
gyegylrt gyötrő
gyetr6 gondjaikra és es ag-
godalmaikra, melyek kevéssé kevesse otthonosak az állati allati lét
let kor-
látozott
latozott szükségletei
sziiksegletei terén,
teren, _de annál
annal zabolátlanabbul
zabolatlanabbul csa-
ponganak és es sokasodnak a képzelet
kepzelet vad, szertelen világá- vilaga-
ban. E gyakran igen boldogtalan testvéreinknektestvereinknek szüksé- sziikse-
gük
giik van valami irgalmas segítségre,
segitsegre, hogy betöltsék
beteltsek a ri-
iirt, mely azoknak a lelkében
deg űrt, lelkeben uralkodik, akiknek
nines a földön
nincs felden sem reményük,
remenyiik, sem félelmük;
felelmiik; valamire,
amitől enyhi.il
amit6l enyhül azoknak a gyilkos egykedviisege
egykedvűsége es és tfilhaj-
túlhaj-
szolt kimerültsége,
kimeriiltsege, akiknek semmi tennivalójuktennivalejuk nincsen;
valarnire, ami vagyat
valamire, vágyat ebreszt
ébreszt benniik
bennük az eletreéletre abban a
jellakottsagban, amely állandó
tompa jóllakottságban, allande kísérője
kiséreje minden
megvasarolhate örömnek
megvásárolható eremnek ott, ahol a természetet
termeszetet nem
hagyjak a maga útján
hagyják iitjan járni,
jarni, ahol mégmeg a vágyakat
vagyakat is előre el6re
kielegitik, úgyhogy
kielégítik, iigyhogy a mestçrkélt,
mesterkelt, megtervezett gyönyör gyenyer
meghiiisitja a valódi
meghiúsítja valedi gyümölcsözést;
gyiimelesezest; s az óhajt ehajt késedelem
kesedelem
es akadály
és akadaly nélkül
nelkiil követi
keveti a beteljesülés.
beteljesiiles.
Anglia népe
nepe tudja, hogy várhatólag
varhatelag milyen kevés keves hatást
hatast
gyakorolnak a vallásvallas lıirdetői
hirdet6i a nagymúltú
nagymlfiltii gazdagokra és es
hatalmasokra, s mennyivel kevesebbet az újsütetűekre, i'1j'siitetii'ekre, ha
megjelenesiik nem méltó
megjelenésük melte azokhoz, akikkel érintkezniük
erintkezniiik
kell, s akik felett egyes esetekben még meg valamiféle
valamifele tekin-
telyt is kell gyakorolniuk. Vajon mit gondoljanak azokról
télyt azokrel
tanítókról, akikr6l
a tanitekrel, akikről azt latjak,
látják, hogy semmivel sem allnak állnak
haziszolgaik rana felett? Ha a szegénységet
háziszolgáik szegenyseget önkéntenkent vál-val-
lalnak, az némiképp
lalnák, nemikepp más mas lenne. Az önmegtartóztatás
enmegtarteztatas je-
les példái
peldai erős
er6s hatást
hatast gyakorolnak lelkünkre;
lelkiinkre; s ha valaki-
nek nincsenek igényei,
igenyei, akkor nagy szabadsága
szabadsagra és es szilárd-
szilard-
sagra, még
sága, meg méltósága
meltesagra is szert tehet. De mivel nagy tö- te-
megben mindenfajta ember egyszerűen egyszeriien ember, s mert
szegenysegiik nem lehet önként
szegénységük enkent vállalt,
vallalt, a minden laikus
szegenysegevel tiszteletlenseg nem kíméli
szegénységével szembeni tiszteletlenség kimeli az
egyhaz nincstelenségét
egyház nincstelenseget sem. Ezért
Ezert körültekintő
keri.iltekint6 alkotmá-
alkotma-
nyunk ügyelt
iigyelt arra, hogy akiknek az önelégült
enelegiilt tudatlanok
kioktatasa, s az arcátlan
kioktatása, arcatlan bűnözők
biinez6k feletti bíráskodás
biraskodas a fel-

196
adatuk, ne vonják
vonjak magukra ezek megvetését,
megveteset, s ne csak
kegyelemkenyéren kelljen élniük;
kegyelemkenyeren elnii.'ik; a gazdagokat sem ejti
kísértésbe,
kisertesbe, hogy elhanyagolják
elhanyagoljak lelkük
lelkiik igazi gyógyszerét.
gyegyszeret.
Ezen okoknál
okoknal fogva, miközben
mikezben legelőször
legel6szer a szegényekről
szegenyekrel
mégpedig szi.il6i
gondoskodunk, megpedig szülői ter6dessel,
törődéssel, nem szamiiz-
száműz-
tük
tiik a vallást
vallast (mint valami olyat, amit szégyellünk
szegyelliink muto-
vidéki kisvarosokba,
gatni) videki kisvárosokba, eldugott porfeszkekbe.
porfészkekbe. Nem!
Az udvarhoz és es a parlamentbe hozzuk el, hogy ott emelje
fel süveges
siiveges homlokát.
homlokat. Beleszőjük
Belesze'jiik az élet
elet egész
egesz szövetébe,
szevetebe,
s elvegyítjük
elvegyitjiik a társadalom
tarsadalom valamennyi osztályával.
osztalyaval. Anglia
nepe meg fogja mutatni a világ
népe vilag hatalmasságainak
hatalmassagainak és
es fe-
cseg6 fılozófuspalántáiknak,
csegő flozefuspalantaiknak, hogy egy szabad, tájékozott
tajekozott
es nemeslelkű
és nemeslelkii nemzet becsben
beesben tartja egyházának
egyhazanak magas
tiiri el a gazdagok és
hivatalnokait; hogy nem tűri es a rangosak,
barmilyen egyéb
vagy bármilyen egyeb rátarti,
ratarti, perlekedő
perleked6 fajta arcátlansá-
areatlansa-
gat, mely megvetéssel
gát, megvetessel illeti azt, amire ők
e'k tisztelettel néz-
nez-
nek fel; s arra sem vetemednek, hogy lábbal
labbal tiporják
tiporjak azt a
szemelyes nemességet,
szerzett személyes nemesseget, mely szándékuk
szandekuk szerint
valesagban is a tudás,
mindig, s gyakran a valóságban tudas, a jámborság,
jamborsag, az
ereny gyümölcse,
erény gyiimelcse, nem pedig jutalma (mert hisz mi lehet-
Nehezteles és
ne ezeknek a jutalma?). Neheztelés es fogcsikorgatás
fogesikorgatas nél-
nel-
kül elfogadják,
kiil elfogadjak, hogy egy érsek
ersek elsőbbséget
else'bbseget élvezzen
elvezaen egy
Elfogadjak, .hogy
herceggel szemben. Elfogadják, -hogy Durham vagy Win-
piispeke évi
chester püspöke evi tízezer
tizezer fontos jövedelemmel
jevedelemmel rendel-
kezik; s nem foghatják
foghatjak fel, miért
miert lenne ez rosszabb kezek-
ben, mint az X gróf
gref vagy Y lovag tulajdonát
tulajdonat képező
kepez6 ha-
sonló nagyságú
sonle nagysaga birtokok; bár bar igaz lehet, hogy az előbbiek
ele'bbiek
nem tartanak és es etetnek megannyi lovat meg kutyát, kutyat,
olyan élelmen,
elelmen, melynek a nép nep gyermekeit kellene táplál-
taplal-
ni. Igaz, nem mindig az egész egesz egyházi
egyhazi jövedelmet,
jevedelmet, annak
minden egyes shillingjét
shillingjet fordítják
forditjak jótékony
jetekony célokra;
celokra; talán
talan
nem is kell ennek így igy lennie; valamennyit azonban rend-
szerint erre fordítanak.
forditanak. Jobb az erényt
erenyt és
es az emberséget
emberseget
ápolni, sokat bizva
apolni, bízva a szabad akaratra, akar akár a eel
cél nemi
némi el-
tévesztése
tevesztese árán
aran is, mint megkísérehıi,
megkiserehii, hogy az embereket
jeindulat puszta gépezetévé
a politikai jóindulat gepezeteve éses eszközévé
eszkezeve te-
gyiik. A világ
gyük. vilag egészében
egeszeben véveveve gyarapodni fog a szabadság
szabadsag
altal, mely nélkül
által, nelkiil nem létezhet
letezhet semmiféle
semmifele erény.
ereny.

197
 Ha egyszer az állam
allam az egyház
egyhaz jószágait
jeszagait tulajdonná
tulajdonna al-
kotta, ha következetes,
kevetkezetes, többé
tebbe nem törődik
ter6dilt a mennyiség
mennyiseg
kérdésével.
kerdesevel. A túltel sok és
es a túl
till kevés
keves kérdését
kerdeset feltenni a tu-
lajdon elleni árulás.
arulas. Semmi rossz nem származhatszarmazhat a va-
gyon méreteiből,
mereteib6l, legyen az bárkinek
barkinek a kezén,
kezen, amíg
amig a leg-
felső
fels6 hatalom teljes, szuverén
szuveren felügyeletet
feliigyeletet gyakorol az
egyházi
egyhazi és
es minden egyéb
egyeb tulajdon felett, hogy elejételejet vegye
bárminemű
barminemii visszaélésnek,
visszaelesnek, s hogy az alapítás alapitas céljának
celjanak
megfelelő iranyba
megfelel6 irányba terelje, ha valaha is jelentekenyen
jelentékenyen el-
téme attel.
terne attól.
Angliaban a legtöbben
Mi Angliában legtebben úgy(igy véljük,
veljiik, hogy egyeseket
ennen jószerencséjük
az önnön jeszerencsejiik kovácsaival
kovacsaival szembeni irigység
irigyseg és
es
rosszindulat, nem pedig az ősi 6si egyház
egyhaz aszketizınusa,
aszketizmusa, ön-en-
sanyargatasa iránti
sanyargatása iranti szimpátia
sziinpatia késztet
kesztet arra, hogy ferde
nezzen azokra a kitüntetésekre,
szemmel nézzen kitiintetesekre, címekre
eimekre éses jö-
je-
vedelmekre, amelyeket bárkibarki megrövidítése
megreviditese nélkül
nelkiil tarta-
ereny számára.
nak fenn az erény szamara. Az angoloknak kényes
kenyes a füle.
fiile.
Halljak ezeket az embereket nagyszájúskodni.
Hallják nagyszajiiskodni. Nyelveze-
tiik elárulja
tük elarulja őket.
6ket. A csalárdság
esalardsag pqtois-ját,
pqtois-jat, a képmutatás
kepmutatas
tolvajnyelvet beszélik.
zagyva tolvajnyelvét beszelik. Anglia népe
nepe bizonyosan úgyegy
látván, hogy e fecsege'k
gondolja, latvan, fecsegők egyúgy tesznek, mintha
vissza akarnák
akarnak téríteni
teriteni a papságot
papsagot ahhoz a primitív
primitiv evan-
géliumi
geliumi szegénységhez,
szegenyseghez, amelynek elvileg mindig fenn skel-
kel-
lene allnia
állnia keriikben
körükben (s tetszik vagy nem tetszik, a mi ke- kö-
riinkbcn
rünkben is), de valejaban
valójában valtoztatni
változtatni kell rajta olyankor,
testületnek az allamhoz
amikor ennek a testiiletnek államhoz vale
való viszonya val-
vál-
tozason
tozáson megy keresztiil;
keresztül; amikor a viselkedesi
viselkedési szokasok,
szokások,
életmód, s6t
az eletmed, sőt az emberi iigyek
ügyek egesz
egész rendje teljes forra-
dalmon megy keresztiil.
keresztül. Akkor fogjuk elhinni, hogy e re-
formerek 6szinte
őszinte lelkesede'k,
lelkesedők, nem pedig, mint most gon-
cégéres csalek,
doljuk, cegeres csalók, ha esszes
összes javaikat beadjak
beadják a ke-
kö-
zesbe,
zösbe, sajat
saját szemelyeket
személyüket pedig alavetik
alávetik a korai egyhaz
egyház
szigorii
szigorú fegyelmenek.
fegyelmének.
Mivel ezek az eszmek
eszmék melyen
mélyen lelkiikbe
lelkükbe vannak agyaz-
ágyaz-
va, Nagy-Britannia alsehaza
alsóháza soha nem abban foa keres-
ni a nemzeti veszelyhelyzetekbel
veszélyhelyzetekből kivezet6
kivezető utat, hogy elko-
egyház es
bozza az egyhaz és a szegenyek
szegények vagyonat.
vagyonát. A templomrab-
las
lás es
és a proskribalas
proskribálás nem tartozik keltsegvetesi
költségvetési bizottsa-
bizottsá-
eszközei keze.
gunk eszkezei közé. A zside
zsidó penzvaltek
pénzváltók egyel6re
egyelőre nem

198
mertek célzást
celzast tenni arra, hogy zálogba
zalogba vennék
vennek a canter-
eanter-
bury-i érsekség
ersekseg jövedelmét.
jevedelmet. Nem félek
felek attól
attel hogy megha-
zudtolna bárki,
barki, amikor 'biztosítom
biztositom Önt
Ont afelől,
afele'l, hogy király-
kiraly-
ságunkban
sagunkban nincs
nines egyetlen közéleti
kezeleti személyiség
szemelyiseg sem, akire
Önök
Onek szívesen
szivesen hivatkoûıatnának;
hivatkozhatnanak; senki egyetlen pártból
partbel
vagy csoportosulásból,
esoportosulasbel, aki ne ítélné
itelne el, hogy a nemzetgyű-
nemzetgy[i-
lesnek becstelen, hitszegő,
lésnek hitszeg6, kíméletlen
kimeletlen módon
medon el kellett
koboznia azt a vagyont, amelynek megvédelmezése
megvedelmezese legel-
ső
s6 kötelessége
ketelessege lett volna.
Némi
Nemi természetes
termeszetes büszkeség
biiszkeseg örömével
eremevel mondom el,
keziiliink, akik a párizsi
hogy azok közülünk, parizsi társaságok
tarsasagok egészségé-
egeszsege-
ehajtottak üríteni
re óhajtották iiriteni gyűlölködésük
gyiilelkedesiik poharát,
poharat, csalódtak.
esaledtak.
Onek egyházának
Az Önök egyhazanak kifosztása
kifosztasa biztonságot
biztonsagot szerzett a
nepiinket. Borzadva és
mienknek. Felkavarta népünket. es riadtan fi--
gyeltek e szörnyűséges,
gyelték szernyiiseges, felháborító
felhaborite cselekedetet.
eselekedetet. Felnyi-
szemiiket a csalárd
totta, s egyre jobban fel foa nyitni szemüket esalard
szellemenek önző
emberek szellemének enz6 terpeszkedésére
terpeszkedesere és
es érzelmi
erzelmi
beszekiiltsegiikre, kepmutatassal és
beszűkültségükre, mely képmutatással es csalással
csalassal kezd-
vegiil nyílt
te, s végül ny1'lt erőszakba
er6szakba éses fosztogatásba
fosztogatasba torkollott. Ha-
zankban is észlelünk
zánkban eszleliink hasonló
hasonle kezdeteket. RésenResen állunk,
allunk,
elharitsuk a hasonló
hogy elhárítsuk hasonle következményeket.
kevetkezmenyeket.
Remelem, soha nem fog belőlünk
Remélem, bel6liink annyira kiveszni a
társadalmi egyesiiles
tarsadalmi egyesülés tervenye
törvénye altal
által rank
ránk rett
rótt ketelesseg-
kötelesség-
erzet, hogy a köznek
érzet, keznek tett szolgálat
szolgalat ürügyén
iiriigyen akár
akar egyetlen
vétlen allampolgar
vetlen állampolgár javait is elkobozzuk. Csakis a zsarnok
(e szó
sze kifejez mindent, ami az emberi természetet
termeszetet meg-
metelyezheti és
mételyezheti es lealacsonyíthatja)
lealaesonyithatja) gondolhat arra, hogy
vád ala
vad alá helyezes,
helyezés, kihallgatas,
kihallgatás, targyalas
tárgyalás nelkiil
nélkül emberek
egesz rendjeinek, százainak
egész szazainak és
es ezreinek a vagyonát
vagyonat ko-
bozza el! Ki gondolhatna, hacsak
haesak nem veszett ki belőle
bele'le az
emberségnek a nyoma is, arra, hogy magas rangú
embersegnek range és
es szent
hivatase férfiakat,
hivatású fer akat, kik közül
kezill egyesek olyan kort értek ertek
meg, mely egyszerre valtvált ki tiszteletet és
es szánakozást,
szanakozast, le-
taszitson az állam
taszítson allam legınagasabb
legmagasabb posztjairól,
posztjairel, amelyekben
sajat földbirtokuk
saját feldbirtokuk tartotta meg őket,e'ket, az ínség,
inseg, a nyomor
es a megvetettség
és megvetettseg állapotába?
allapotaba?
Igaz, az elkobzók
elkobzek adtak áldozataiknak
aldozataiknak némi nemi járadékot
jaradekot
a morzsákból
morzsakbel éses a maradékokból
maradekokbel saját sajat asztalukról,
asztalukrel, mely
mellől oly durvan
mell6loly durván kergettek
kergették el 6ket,
őket, s amelyet oly pazarul

199
teritettek meg az uzsora hárpiáinak
terítettek harpiainak lakomájára.
lakomajara. Ám
Am füg-
feg-
getlen embereket arra késztetni,
kesztetni, hogy alamizsnán
alamizsnan élje-
elje-
nek, önmagában
enmagaban is nagy kegyetlenség.
kegyetlenseg. Ami elviselhető
elviselhet6 ál-
al-
státusú
lapot bizonyos statuse emberek számára,
szamara, akik nem szok-
máshoz, felelmetes
tak mashoz, félelmetes fordulat, ha a körülmények
keriilmenyek meg-
változtatásával
valtoztatasaval keletkezik; olyan fordulat, amelyre az eré- ere-
nyes lélek
lelek számára
szamara fájdalmas
fajdalmas lenne bármilyen
barmilyen bűnöst
biinest ítél-
itel-
ni, kivéve
kiveve azt, amelyik máskülönben
maskiilenben a bűnös
biines életét
eletet köve-
keve-
telné.
telne. De sokak szemében
szemeben a Iealázás és a megrzégyenltés
iealazases megszegrenités e
büntetése
biintetese rosszabb a halálnál.
halalnal. Kétséget
Ketseget kizáróan
kizarean végtele-
vegtele-
niil súlyosbítja
nül selyosbitja e kegyetlen szenvedést,
szenvedest, ha azok a szemé-
szeme-
lyek, akiket a vallás
vallas melletti kettős
kett6s elkötelezettsége
elketelezettsegre ne-
iskolaik, valamint a vallás
veltek iskoláik, vallas feladatainak végrehajtá-
vegrehajta-
saban elfoglalt helyük,
sában helyiik, birtokaik foszlányait
foszlanyait alamizsna-
kent kapják
ként kapjak vissza azoknak szentségtörő
szentsegter6 és es kegyelettelen
kezebel, akik a többiből
kezéből, tebbib6l kiforgatták
kiforgattak őket;
6ket; ha nem a hívők
hive'k
jetekony adományainak
jótékony adomanyainak jóvoltából
jevoltabel jutnak (ha egyáltalán
egyaltalan
hozzajutnak) a vallás
houájutnak) vallas fenntartásának
fenntartasanak fedezetéhez,
fedezetehez, hanem
es nyíltan
a tudott és nyiltan hirdetett ateizmus arcátlan
arcatlan gondosko-
dasabel, mely e fedezetet
dásából, fcdezetet a vallás
vallas iránti
iranti megvetésének
megvetesenek
mercejevel
mércéjével meri
méri ki, s azzal
aual a cellal,
céllal, hogy az emberek sze-
mében hitvannya
meben hitvánnyá s megbeesiilesre
megbecsülésre meltatlanna
méltatlanná tegyek
tegyék
azokat, akik a járadékból
jaradekbel részesülnek.
reszesiilnek.
Ez a birtokelvétcl
birtokelvetel azonban úgy egy tűnik,
tiinik, nem elkobzás,
elkobzas,
hanem jogi ítélet.
itelet. Úgy
Ugy látszik,
latszik, a Palais Royale és
es a jakobi-
l‘1lt.S‘0k141 akadémiáin
nusokm akademiain ötölték
eteltek ki, hogy egyeseknek nincs
nines jo-
guk azokra a jószágokra,
jeszagokra, amelyekkel a törvény,
terveny, a szokás,
szokas,
a törvényszéki
tervenyszeki határozatok
hatarozatok és
es ezer év
ev felhalmozott gya-
alapjan rendelkeznek. Azt állítják,
korlata alapján allitjak, hogy a papok
fiktív
ktiv személyek,
szemelyek, az állam
allam kreatúrái,
kreaterai, akiket tetszésük
tetszesiik sze-
rint tönkretehetnck,
tenkretehetnek, s természetesen
termeszetesen minden részletben
reszletben
korlatozhatnak és
korlátozhatnak es átalakíthatnak;
atalakithatnak; hogy a birtokukban lé-
le-
vő javak valójában
v6 valejaban nem ókct
e'kct illetik, hanem az államot,
allamot,
amely a fikciót
flkciet megalkotta; s ezért
ezert nem kell törődni
ter6dni azzal,
hogy az ebben a mesterséges
mesterseges minőségükben
min6segi'ikben ellenük
elleniik elkö-
elke-
vetett dolgok hogyan sértik
sertik természetes
termeszetes érzéseiket
erzeseiket és
ester-
ter-
meszetes személyüket.
mészetes szemelyeket. Ugyan miért
miert is lenne lényeges,
lenyeges,
eimen okozunk kárt
hogy milyen címen kart embereknek, s fosztjuk
6ket egy olyan hivatás
meg öket hivatas jogos javadalmaitól,
javadalmaitel, amelynek

200
gyakorlásában az állam
gyakorlasaban allam nemcsak megtűrte,
megtiirte, de támogatta
tamogatta
öket;
6ket; s e javak élvezetének
elvezetenek feltételezett
feltetelezett biztonsága
biztonsaga alap-
ján
jan tervezték
terveztek meg életüket,
eletiiket, csináltak
esinaltak adósságokat,
adessagokat, s von-
tak tömegeket
temegeket teljes függőségbe?
fiigg6segbe?
Ne képzelje
kepzelje Uram, hogy hosszas ömlengésekkel
emlengesekkel fo-
gom kifejezésre
kifejezesre juttatni elismerésemet
elismeresemet egyes személyek
szemelyek
ilyen szánalmas
szanalmas kitüntetéséért.
kitiinteteseert. A zsarnokság
zsarnoksag érvei
ervei éppen
eppen
olyan hitványak,
hitvanyak, mint amilyen félelmetes
felelmetes az ereje. Ha el-
kobzóik
kobzeik nem jutottak volna első
els6 bűneikkel
biineikkel olyan hatalom
birtokába, amely büntetlenséget
birtokaba, biintetlenseget biztosít
biztosit minden olyan
bűnükre, amelyet már
biiniikre, mar elkövettek
elkevettek s amelyet még meg elkövet-
elkevet-
hetnek, akkor nem a gondolkode
gondolkodó szillogizmusa, hanem a
heher korbácsa
hóhér korbaesa cáfolná
cafohia a rablás
rablas és
es a gyilkolás
gyilkolas cinkosává
cinkosava
valt ñlozofálást.
vált lozofalast. Párizs
Parizs bölcselkedő
beleselked6 zsarnokai harsányan
harsanyan
ágáhıak az eltavolitott
agalnak eltávolított kiralyi
királyi zsarnokok ellen, akik a re- ré-
zaklatták a vilagot.
gebbi korokban aaklattak világot. Azert
Azért ilyen mereszek,
merészek,
biztonsagban vannak régi
mert biztonságban regi uraik tömlöceitől
temleeeitel és es vas-
ketreeeit6l. Legyünk
ketreceitől. Legyiink elnézôbbek
elnezebbek saját
sajat korunk zsarnokai-
latjuk, hogy szemünk
val szemben, mikor azt látjuk, szemiink előtt
el6tt idéz-
idez-
e16 még
nek elő meg szömyííbb
szernyebb tragédiákat?
tragediakat? Ne éljünk
elji.'ink ugyanaz-
szabadsaggal, amellyel ők
zal a szabadsággal, 6k éltek,
eltek, amikor ugyanolyan
biztonsaggal élhetnénk
biztonsággal elhetnenk vele? Amikor a tiszta igazság
igazsag ki-
mondásához csak az kell, hogy megvessük
mondasahoz megvessiik azok nézeteit,
nezeteit,
akiknek a tetteitől
tetteit6l borzadunk?
E tulajdonjogok ellen elkövetett
elkevetett gaztettet
gaztettei kezdetben
azzal takargatták,
takargattak, ami magatartásuk
magatartasuk rendszerét
rendszeret tekintve a
legmegdebbentebb ürügy:
legmegdöbbentőbb iiriigy: a nemzeti bizalomra való
vale hi-
vatkozással. A tulajdon ellenségei
vatkozassal. ellensegei először
el6szer azt színlelték,
szinleltek,
reszletekbe menően,
hogy részletekbe men6en, kínosan
kinosan ügyelnek
iigyelnek a király
kiraly és
es az
állam
allam hitelezői
hiteleze'i közötti megállapodások betartására.“2
kezetti megallapodasok betartasara.142 Az
emberi jogok professzorai oly buzgón
buzgen oktatnak ki máso-
maso-
kat, hogy közben
kezben nem marad idejük
idejiik arra, hogy ők
6k maguk
barmit megtanuljanak; különben
bármit kiilenben tudták
tudtak volna, hogy a
polgári
polgari társadalom elsősorban és
tarsadalom els6sorban es eredetileg az állampol-
allampol-
gár tulajdona, nem pedig az állarn
gar allam hitelezőinek
hitelezeinek követelé-
kevetele-
iránt fogad hitet. A polgár
sei irant polgar igénye
igenye időben
ide'ben korábbi,
korabbi, jog-
címét
cimet tekintve súlyosabb,
selyosabb, a törvény
terveny szellemét
szellemet tekintve pe-
dig magasabbrendű.
magasabbrcndii. Az egyének
egyenek javainak, akár
akar szerzés,
szerzes,
akar öröklés,
akár erekles, vagy valamilyen közösség
kezesseg javaiban való
vale osz-

201
tozás révén
tozas reven jutottak hozzájuk,
hozzajuk, sem kimondva, sem ki-
mondatlanul nincs
nines közük
keziik a hitelező
hitelez6 biztonságához.
biztonsagahoz. Még
Meg
csak eszébe
eszebe sem jutottak, amikor megkötötte
megketette az alkut. Jól
Jel
tudta, hogy az állaın,
allam, akár
akar monarcha képviseli,
kepviseli, akár
akar sze-
nátus, nem igerhet
natus, ígérhet biztositekul
biztosítékul semmit, csak az allami
állami va-
gyont; s nem lehet egyéb
egyeb állami
allami vagyona, csak az, ami az
állampolgárok
allampolgarok összességére
esszessegere kivetett igazságos
igazsagos és
es arányos
aranyos
adókból
adekbel szárınazik.
szarmazik. Ezt adta, s nem is adhatott mást
mast zá-
za-
logba az állami
allami hitelezőknek.
hiteleze'knek. Senki sem ajánlhatja
ajanlhatja fel
jogtalanságait becsületességének
jogtalansagait becsiiletessegenek záloga
zaloga gyanánt.
gyanant.
megkeriilni, hogy néhány
Lehetetlen megkerülni, nehany megfigyelést
meg gyelest te-
gyi.'ink allam újomıan
gyünk az állam ejonnan adott szavának
szavanak végtelen
vegtelen szigora
es végtelen
és vegtelen lazasága
lazasaga közötti
kezetti ellentmondásokról,
ellentmondasokrel, amelyek
hatással voltak erre az ügyletre,
hatassal iigyletre, mégpedig
megpedig nem a vállalt
vallalt
kötelezettség természetének,
ketelezettseg termeszetenek, hanem azon személyek
szemelyek stá-
sta-
tusanak megfelelően,
tusának megfelel6en, akikkel szemben vállalták.
vallaltak. A Nem-
zetgyiiles nem tartja érvényesnek
zetgyűlés ervenyesnek a francia királyok
kiralyok régi
regi
kormanyzatanak egyetlen törvényét
konnányzatának tervenyet sem, kivéve
kiveve pénzügyi
penziigyi
ketelezettsegeit; minden egyéb
kötelezettségeit; egyeb rendelkezés
rendelkezes törvényessé-
tervenyesse-
ketes. A királyi
ge felette kétes. kiralyi kormányzat
kormanyzat összes
esszes többi
tebbi ren-
delkezeset olyan gyűlöletes
delkezését gyiileletes fényben
fenyben látják,
latjak, hogy azok ha-
talya alatt valamilyen igénnyel
tálya igennyel fellépni
fellepni valósággal
valesaggal bűnnek
biinnek
szamit. Bizonyos, hogy az államnak
számít. allamnak tett szolgálatért
szolgalatert jutal-
jaradek a tulajdonnak éppen
mul adott járadék eppen olyan szilárd
szilard alap-
jat képezi,
ját kepezi, mint az államnak
allamnak folyósított
folyesitott pénzért
penzert felvett
evadek. Sőt
óvadék. S6t jobb: mivel pénzt
penzt fizetnek,
flzetnek, jó
je pénzt, hogy el-
nyerjék azt a szolgálatot.
nyerjek szolgalatot. Mégis
Megis azt látjuk,
latjuk, hogy Francia-
Franeia-
orszagban ilyen állású
országban allase emberek tömegeit,
temegeit, akiket a legön-
legen-
kenyesebb idők
kényesebb ide'k legönkényesebb
legenkenyesebb miniszterei sem fosztot-
tak meg javaiktól,
javaiktel, az emberi jogok e gyülekezete
gyiilekezete könyö-
kenye-
riilet nélkül
rület nelkiil kirabol. Mikor azt hangoztatják,
hangoztatjak, hogy joguk
van a vérük
veriik árán
aran szerzett kenyérhez,
kenyerhez, azt a választ
valaszt kapják,
kapjak,
hogy szolgálataikat
szolgalataikat nem a jelenleg fennálló
fennalle államnak
allamnak tet-
iék.
ték. '
allam adott szavának
Az állam szavanak e lazasága
lazasaga nem korlátozódik
korlatozedik.
ezekre a szerencsétlen
szerencsetlen személyekre.
szemelyekre. A gyűlés,
gyiiles, el kell is-
merni, tökéletes
tekeletes következetességgel,
kevetkezetesseggel, tiszteletreméltó
tiszteletremelte mó-
me-
arrel folytat vitát,
don arról vitat, hogy milyen mértékben
mertekben kötikketik az
el6z6 kormányzat
előző kormanyzat idején
idejen más
mas nemzetekkel aláírt
alairt szerző-
szerz6-

202
desek, s bizottságuk
dések, bizottsagiik jelentést
jelentest fog tenni, hogy melyeket
kellene jóváhagyniuk,
jevahagyniuk, s melyeket nem. Ezzel egyenrangú-
egyenrange-
va tették
vá tettek e szűz
sziiz állam
allam külföld
kiilfeld előtti
el6tti becsületét
beesiiletet a belföldi-
belfeldi-
vel.
Nem könnyű
kennyii belátni,
belatni, vajon miféle
mifele ésszerű
esszerii elv alapján
alapjan
ne rendelkezne a királyi
kiralyi kormányzat
kormanyzat a kettő kett6 közül
keziil in-
kabb, felséogainál
kább, felseogainal fogva, a szolgálatok
szolgalatok megjutalmazásá-
megjutalmazasa-
nak éses a szerződéskötésnek,
szerzedesketesnek, mint annak a hatalmával, hatalmaval,
hogy az állam
allam valóságos
valesagos éses lehetséges
lehetseges jövedelmeit
jevedelmeit elzálo-
elzalo-
gosítsa
gositsa hitelezőmek.
hitelez6'mek. Mindezek közül keziil a nemzeti kincseket
engedtek a legkevésbé
engedték legkevesbe Franciaország
Franciaorszag királya,
kiralya, vagy bár-bar-
eurepai király
melyik európai kiraly felséogainak
felseogainak körébekerebe tartozni. Az
allami bevételeket
állami beveteleket elzálogosítani
elzalogositani annyi, mint a legtelje-
ertelemben vett szuverén
sebb értelemben szuveren hatalmat gyakorolni
gyaliorolni a közkez
erszénye
erszenye felett. Ez messze túlmegy telmegy még
meg a rendkívüli
rendkiviili és
es
esetenkenti adókivetés
esetenkénti adekivetes hatalmán
hatalman is. Mégis
Megs egyedül
egyediil ennek
a veszedelmes hatalomnak (a korlátlankorlatlan despotizınus
despotizinus sajá-
saja-
jegyenek) a rendelkezéseit
tos jegyének) rendelkezeseit tartják
tartjak szentnek. Honnan
e rokonszenv, melyben egy demokratikus gyűlés gyiiles részelteti
reszelteti
kiralyi hatalom minden megıyil-
azt a birtoktestet, mely a királyi megnyil-
vanulasainak legveszedelmesebbikéből
vánulásainak legveszedehnesebbikebel és es legkárosabbi-
legkarosabbi-
kabel nyeri jogalapját?
kából jogalapjat? Az értelem
ertelem semmivel sem képes kepes
szolgalni, hogy e következetlenséget
szolgálni, kevetkezetlenseget kiküszöbölje;
kikiiszebelje; s a
reszrehajle kedvezést
részrehajló kedvezest sem lehet méltányos
meltanyos elvek alapján
alapjan
megmagyarazni. Ám
megmagyarázni. Am az ellentmondás
ellentmondas és es a részrehajlás,
reszrehajlas,
igazolasuk nem is lehetséges,
ha igazolásuk lehetseges, a megfelelő
megfelel6 indítékot
inditekot
megsem nélkülözik;
mégsem nelkiilezik; s ezt az indítékot,
inditekot, úgy
egy vélem,
velem, nem
nehez kitalálni.
nehéz kitalalni.
Franciaorszag tetemes eladósodásával
Franciaország eladesodasaval szinte észrevét-
esz:revet-
leniil hatalmas pénzérdekeltség,
lenül penzerdekeltseg, s vele együtt
egyiltt súlyos
selyos hata-
lom alakult ki. A királyságban
kiralysagban uralkodó
uralkode ősi6si szokások
szokasok mel-
altalanos forgalma, s különösen
lett e vagyon általános kiilenesen a föld
feld pénz-
penz-
re, illetve a pénz
penz földre
feldre való
vale átválthatósága
atvalthatesaga mindig is ne-
hézségeket
hezsegeket okozott. Az angliainál
angliainal jóval
jeval átfogóbb
atfogebb éses szigo-
rúbb
rebb családi
esaladi megállapodások,
megallapodasok, a jus retracmsm,
retractusm, a nagy ki-
terjedésű,
terjedesii, s a francia jog vezérelvei
vezerelvei szerint elidegeníthe-
elidegenithe-
tetlen koronabirtokok, az egyházi
egyhazi testületek
testiiletek hatalmas bir-
tokai a föld-
feld- és
es a pénzérdekeltséget
penzerdekeltseget Franciaországban
Franeiaorszagban
sokkal inkább
inkabb elválasztották
elvalasztottak egymástól,
egymastel, egymással
egymassal

203
elegyithetetlenne, a tulajdon e két
elegyíthetetlenné, ket különböző
kiilenbez6 formájának
formajanak
birtokosait egymással
egymassal szemben kevésbé
kevesbe jóindulatúvá
jeindulateva tet-
tek, mint ahogy a mi orsúgunkban
ték, orsmgunkban van.1“
van?“
A pénzvagyont
penzvagyont a nép nep hosszú
hossze időn
id6n keresztül
keresztiil rossz
szemmel néne.
nezte. Úgy
Ugy látták,
lattak, léte
lete összefügg
esszefiigg nyomorukkal, s
súlyosbítja
selyosbitja azt. Nem kevésbé
kevesbe irigykedett rá ra a régi
regi földér-
felder-
dekeltség,
dekeltseg, részben
reszben ugyanazoknál
ugyanazoknal az okoknál
okoknal fogva, ame-
lyek a nép
nep szemében
szemeben kártékonnyá
kartekonnya tették,
tettek, de még
meg inkább
inkabb
azért,
azert, mert hivalkodó
hivalkode fényűzésének
fenyiizesenek pompájával
pompajaval elhomá-
elhoma-
lyositotta a nemesség
lyosította nemesseg számos
szamos fiának
anak lemeztelenült,
lemezteleniilt, anyagi
hatteret vesztett ősi
hátterét 6si címét.
cimet. Még
Meg ha a nemesség,
nemesseg, mely a
maradandebb földérdekeltséget
maradandóbb felderdekeltseget képviselte,
kepviselte, házasság
hazassag út-
et-
jan össze
ján essze is fonódott
fonedott a másik
masik renddel (olykor ez meg-
vagyonrel, mely a családot
esett), a vagyonról, csaladot a bukástól
bukastel megnen-
meginen-
tartottak, hogy megfertőzi
tette, azt tartották, megfert6zi éses lealacsonyítja
lealaesonyitja azt.
Igy
Így aa ket
két rel
fél gyiilelkedeset
gyűlölködését esés szivfajdalmait
szívfájdalmait meg
még azok
azok aa
medszerek is fokozták,
módszerek fokoztak, amelyek általában
altalaban megsziintetik a
viszalyt és
viszályt es barátsággá
baratsagga változtatják
valtoztatjak az ellenségeskedést.
ellensegeskedest.
Ekezben a nem nemes vagy újonnan
Eközben ejonnan nemessé
nemesse lett gaz-
dagok gőgje
g6gje kiváltó
kivalte okával
okaval együtt
egyiitt növekedett.
nevekedett. Úgy
Ugy érez-
erez-
tek, lenézik
ték, lenezik őket
6ket amiért
amiert sértve
sertve érezték
ereztek magukat, s aminek
az alapját
alapjat nem ismerték
ismertek el. Nem volt olyan lépés,
lepes, melyet
ne lettek volna hajlandók
hajlandek megtenni, hogy bosszút
bosszet álljanak
alljanak
rivalisaikon gyalázatos
riválisaikon gyalazatos kevélységükért,
kevelysegiikert, s hogy vagyonukat
olyan rangra és
es becsületre
beesiiletre emeljék,
emeljek, ami szerintük
szerintiik termé-
terme-
szetes lenne. A koronán
koronan éses az egyházon
egyhazon keresztül
keresztiil rontot-
tak a nemessége.
nemessegre. Különösen
Kiilenesen arról
arrel az oldalról
oldalrel támadták,
tamadtak,
ahonnan a legsebezhetebbnek
legsebezhetőbbnek vélték,
veltek, tehát
tehat az egyház
egyhaz ja-
vai felől,
fel6l, aınelyek
amelyek a korona támogatása
tamogatasa következtében
kevetkezteben ál-al-
talában a nemesség
talaban nemesseg kezébe
kezebe vándoroltak.
vandoroltak. Kevés
Keves kivétellel
kivetellel
e rend kezén
kezen voltak a püspökségekl
piispeksegeki meg a nagy javadal-
mas apátságok.
apatsagok.
Abban a valóságos,
valesagos, bár
bar nem mindig érzékelt
erzekelt hadiálla-
hadialla-
potban, mely az ősi 6si nemesi földérdekeltség
felderdekeltseg és es az új
ej pénz-
penz-
erdekeltseg között
érdekeltség kezett fennállott,
fennallott, a legıagyobb,
legnagyobb, mivel a leg-
jobban felhasználható
felhasznalhate erőer6 az utóbbi
utebbi kezében
kezeben volt. A
penzerdekeltseg természeténél
pénzérdekeltség termeszetenel fogva jóval
jeval inkább
inkabb kész
kesz a
kalandra: birtokosai pedig hajlamosabbak bármilyen barmilyen új ej
vallalkozasba fogni. Mivel új
vállalkozásba ej keletű
keletii a szerzemény,
szerzemeny, termé-
terme-

204
szetesebben harmonizál
harmonizal minden újítással.
ejitassal. Ezért
Ezert ez a va-
gyonnak az a fajtája,
fajtaja, amelyre a változás
valtozas minden hívehive tá-
ta-
maszkodik.
A pénzérdekeltséggel
penzerdekeltseggel párhuzamosan
parhuzamosan kialakult egy új ej
csoport, amellyel ez az érdekeltség
erdekeltseg hamarosan feltűnően
feltiIin6en
szoros szõvetségre
szevetsegre lépett;
lepett; a politikai írókra
irekra gondolok. Az
írók,
irek, akik szeretnek hírnevet
hirnevet szerezni, ritkán
ritkan idegenked-
nek az újítástól.
ejitastel. XIV. Lajos életének
eletenek és es nagyságának
nagysaganak ha-
nyatlása eta
nyatlasa óta nem nagyon karolta fel 6ket őket sem 6 ő maga,
sem a régensw,
regensm, vagy aa-korona
korona erekesei;
örökösei; s nem is vonzot-
v.onzot-
ták 6ket
tak őket az udvarhoz kedvezesekkel
kedvezésekkel es és jutalmakkal oly
medszeresen, mint ama fényes,
módszeresen, fenyes, csiszolt modorú
modore uralom
nagyszerii időszakában.
nagyszerű id6szakaban. Amit elveszítettek
elveszitettek az egykori ud-
tamogatas terén,
vari támogatás teren, azt megpróbálták
megprebaltak úgy egy visszaszerez-
sajat társaság-félében
ni, hogy saját tarsasag-feleben egyesültek;
egyesiiltek; amihez a két ket
akadémiam, majd az Enciklopedia
francia akademial“, Enciklopédia hatalmas val- vál-
lalkozasa, melyet ezeknek az uraknak a társasága
lalkozása, tarsasaga vitt vég-
veg-
csekély mertekben
be, nem csekely mértékben jarult
járult hozza.
hozzá.
esszeeskiiv6k társasága
Az irodahni összeesküvők tarsasaga néhány
nehany éwel
ewel ez-
el6tt valósággal
előtt valesaggal módszeres
medszeres terv-félét
terv-felet kovácsolt
kovacsolt a keresz-
teny vallás
tény vallas elpusztítására.
elpusztitasara. Ezt a célt celt akkora buzgósággal
buzgesaggal
hajszoltak, amilyet mindeddig csak ájtatos
hajszolták, ajtatos rendszerek hí-
hi-
veinél lehetett
veinel Iehetett tapasztalni. A legfanatikusabb prozelita
szellem szállta
szallta meg őket;
6ket; s eztán
eztan rövid
revid úton
eton a maguk esz-
kezeivel űzött
közeivel iizett üldözés
iildezes szelleme.*
szelleme."‘ Amit nem lehetett
Iehetett meg-
tenni nagy céljuk
celjuk érdekében
erdekeben egyenes és es közvetlen
kezvetlen cselek-
vessel, az megvalósíthatónak
véssel, megvalesithatenak tűnt tent a vélemények
velemenyek közegén
kezegen
at vezető
át vezet6 hosszabb folyamattal. Hogy a véleménynek
velemenynek pa-
rancsolhassunk, az első els6 lépés
lepes megszerezni az uralmat
azok felett, akik irányítják.
iranyitjak. Módszeres
Medszeres és es kitartó
kitarte mester-
kedessel megkaparintották
kedéssel megkaparintottak maguknak az irodalmi hírnév- hirnev-
hez vezető
vezet6 összes
esszes .utat. Sokan közülük
keziiliik valóban
valeban magas
rangot szereztek az irodalomban és es a tudományban.
tudomanyban. A vi-
lag méltányos
lág meltanyos volt velük,
veliik, s általános
altalanos tehetségük
tehetsegilk kedvéért
kedveert
elnezte az egyes elvek káros
elnézte karos tendenciáját.
tendeneiajat. Ez valódi
valedi nagy-
lelkiiseg volt; mire viszonzásképpen
lelkűség viszonzaskeppen ők e'k arra törekedtek,
terekedtek,
l

'" Fıt
Ezt a részt
reszt (a következő
lievetkeze bekezdés
bekezdes első
els6 mondatának
mondatanak végéig).
vegeig). és
es itt-ott
meg néhány
még nehany sort elveszett fiam
am írta,
irta, miután
miutan a kéziratot
lieziratot elolvasta."7
eloIvasta.“7

205
hogy az értelemért,
ertelemert, az ízlésért
izlesert és
es a tudásért
tudasert kijáró
kijare hírne-
bime-
vet magukra és es követő`ıkre
keveteikre korlátozzák.
korlatozzak. Merem állítani, allitani,
hogy ez a leszűkítő,
lesz6kit6, kirekesztő
kirekeszte szellemiség
szellemiseg nem kevésbé kevesbe
volt hátrányos
hatranyos az irodalomra és es az ízlésre,
izlesre, mint az erköl-
erkel-
csökre
csekre és es az igazi filozófiára
loze ara nézve.
nezve. Az ateista atyáknak
atyaknak
megvan a maguk bigottsága;
bigottsaga; s megtanultak a szerzetesek
ellenében
elleneben a szerzetesek szellemében szellemeben érvehıi.
ervelni. Bizonyos
dolgokban azonban világi vilagi emberek. Az intrika lelemé- leleme-
nyeit hívják
hivjak segítségül,
segitsegiil, hogy kipótolják
kipetoljak érvelésük
ervelesek és es el-
mésségük
messegiik fogyatékosságait.
fogyatekossagait. Az irodalmi monopólium monopelium e
rendszeret kiegészítve
rendszerét kiegeszitve lankadatlanul iparkodtak azon,
hogy minden úton-módon eton-medon befeketítsék
befeketitsek és es lejárassák
lejarassak
mindazokat, akik nem tartanak partjukkal. páıtjukkal. Akik figye-
f"ıgye-
kisertek működésüket,
lemmel kísérték miikedesiiket, azok előtt el6tt hosszú
hossze ideje vi-
lagos, hogy nem hiányzik
lágos, hianyzik más,mas, mint hogy hatalmuk le-
gyen a nyelv és es a toll türelmetlenségét
tiirelmetlenseget oly üldözéssé
iildezesse fo-
kozni, mely lesújt
kozpsi, lesejt a tulajdonra, a szabadságra
szabadsagra és es az élet-
elet-
re.1
113.148
alkalomszerii és
Az az alkalomszerű es erőtlen
er6tlen üldözés,
iildezes, amellyel in-
kabb a látszat
kább latszat és es a tisztesség
tisztesseg kedvéért,
kedveert, mint komoly harag
okabel sújtották
okából sejtottak őket,
e'ket, sem az erejüket
erejiiket nem gyengítette
gyengitette
meg, sem erőfeszítéseiket
erefesziteseiket nem lanyhította
lanyhitotta el. A dolog lé- le-
nyege, hogy részbenreszben ellenállásba
ellenallasba ütközve,
iitkezve, részben
reszben azon-
világban eddig ismeretlen fajtaje
nali sikerrel egy, a vilagban fajtájú er6-
erő-
szakos és es rosszindulatú
rosszindulate hevület
heviilet szállta
szallta meg lelküket;
lelkiiket; éses ez
egesz társalkodásukat,
egész tarsalkodasukat, ami máskülönben
maskiilenben kellemes és es ta-
nulsagos lenne, visszataszítóvá
nulságos visszatasziteva teszi. A pártütés,partiites, a csel-
esel-
szeves és
szövés es a prozelitizmus
prozelitizinus járjajarja át
at minden gondolatukat,
szavukat és es tettüket.
tettiiket. S mivel a buzgón
buzgen vitázó
vitaze szellem gon-
dolatai hamar az erőszak ereszak feléfele kalandoznak, elkezdtek be-
furakodni idegen uralkodók
uralkodek levélbarátságába;
levelbaratsagaba; abban a re-
menyben, hogy tekintélyükre
ményben, tekintelyiikre támaszkodva,
tamaszkodva, amelynek
ezert kezdetben hízelkedtek,
ezért hizelkedtek, megvalósíthatják
megvalesithatjak az általuk altaluk
ehajtott változtatásokat.
óhajtott valtoztatasokat. Mindegy volt nekik, hogy ezeket
a változtatásokat
valtoztatasokat a zsarnokság
zsarnoksag mennydörgése
mennydergese vagy népi nepi
felkeles visz.i
felkelés viszi végbe.
vegbe. E pártpart éses a néhai
nehai porosz királyı”
kiralym kö- ke-
zetti levelezés
zötti levelezes élénken
elenken megvilágítja
megvilagitja minden mesterkedé-
mesterkede-

206
Sük
sak szellemét*
szellemet.‘ Ugyanabból
Ugyanabbel a célból,
eelbel, amiért
amiert a fejedel-
meknél
meknel intrikáltak,
intrikaltak, tartottak fenn szoros kapcsolatot a
franciaország'
franciaorszagi pénzérdekeltségggel,
penzerdekeltsegggel, s részben
reszben azon eszkö-
eszke-
zök segltsegevel,
zek segítségével, amelyekkel azok lattaklátták el eket,
őket, akiknek
különleges
kijlenleges szolgálatai
szolgalatai a hírközlés
hirkezles legkiterjedtebb és es leg-
biztosabb eszközeit
eszkezeit adták
adtak a kezükbe,
keziikbe, gondosan meghódí-
meghedi-
tottak minden utat, amely a véleményekhez
velemenyekhez vezet.
Az írók,
irek, különösen
kiilenesen ha egy testként
testkent éses azonos szellem-
eselekszenek, nagy befolyással
ben cselekszenek, befolyassal vannak a közvéle-
kezvele-
ezert ezeknek a szerzőknek
ményre; ezért szerzeknek a szövetsége
szevetsege a pénz-
penz-
erdekeltseggel" nem kevéssé
érdekeltséggel" kevesse játszott
jatszott közre
kezre abban, hogy
megsziint az a széleskörű
megszűnt szeleskerii gyűlölet
gye'lelet és
es irigység,
irigyseg, amely a va-
fajtajat övezte.
gyonnak ezt a fajtáját evezte. Ezek az írók,
irek, mint minden
ejdonsag terjesztői,
újdonság terjeszt6i, színleg
szinleg nagy buzgalommal viseltetnek
szegenyek és
a szegények es az alacsony osztályok
osztalyok iránt,
irant, miközben
mikezben
gnnyirataikban mindenféle
gúnyirataikban mindenfele túlzással
telzassal gyűlöletessé
gyiileletesse teszik az
nemesseg és
udvarok, a nemesség es a papság
papsag hibáit.
hibait. Afféle
Affele demagó-
demage-
gokká
gokka váltak.
valtak. Összekötő
Osszeket6 kapocsként
kapocskent szolgáltak,
szolgaltak, hogy
eel érdekében
egyetlen cél erdekeben egyesítsék
egyesitsek a kártékony
kartekony vagyont és
es
elszant szegénységet.
a nyugtalan, mindenre elszánt szegenyseget.
Mivel úgy
egy tűnik,
tiinik, e két
ket csoport tagjai a legutóbbi
legutebbi üzel-
i'izel-
mek legfőbb
legf6bb irányítói,
iranyitei, összefonódásuk
esszefonedasuk éses politikájuk
politikajuk al-
kalmas arra, hogy magyarázatot
magyarazatot adjon, nem jogi vagy po-
litikai elvek alapján,
alapjan, hanem indítékként
inditékként arra az általános
altalanos
felhördülésre,
felherdiilesre, amellyel az egyhazi
egyházi testületek
testiiletek minden föld-
feld-
birtokát általános
birtokat altalanos támadás
tamadas alá
ala vették;
vettek; s arra a nagy gond-
ra, amellyel állítólagos
allitelagos elveik ellenére
ellenere a korona autoritá-
autorita-
sából
sabel eredeztethető
eredeztethete pénzérdekeltséget
penzerdekeltseget kezelték.
kezeltek. A va-
gyonnal éses a hatalommal szembeni összes esszes irigykedést
irigykedest a
gazdagsag egyéb
gazdagság egyeb formái
formai ellen fordították.
forditottak. Vajon milyen, a
mondottaktól
mondottaktel különböző
kiilenbez6 alapon lehetne számot
szamot adni ar-
ról
rel a különös
kiilenes éses természetellenes
termeszetellenes jelenségről,
jelensegrel, hogy olyan
egyházi birtokokat, melyek kialltak
egyhazi kiállták a polgari
polgári er6szak
erőszak
megannyi hullámát
hullamat és es megrázkódtatását,
megrazkedtatasat, s az igazságos-
igazsagos-

' Úgy
Ugy döntöttem,
dentettem, hogy nem okozok meg-ázkódtatást
megrazkedtatast az erkölcsös
erkeleses ol-
vasónak
V $6nak anal,
azzal, lıoy
hog bánni!
barmit is idézek
idezek közönséges,
kezenseges, alantas és
es istenká-
istenka-
romló
romle munkáikból.
munliaikbel.
" Kapcsolatuk Tuı-got-vall5°
°' Turgot-val“-'° és
es szinte minden pénzemberrel.
penzemberrel.

207
ság és
sag es az előítélet
el6itelet együttes
egyiittes védelme
vedelme alatt állottak,
allottak, viszony-
lag újkeletű,
ejkeletii, szégyenletes,
szegyenletes, s a pocskondiázott
poeskondiazott és es felbom-
kormany által
lasztott kormány altal csinált
esinalt adósságok
adessagok megfizetésére
meg zetesere
fordítanak?
forditanak?
Vajon az állami
allami vagyon elégséges
elegseges fedezet volt-e az ál- al-
lamadóssága?
lamadessagra? Tegyük
Tegyiik fel hogy nem, s valahol veszteség
veszteseg
keletkezik -— Mikor az egyetlen törvényesen
tervenyesen bírt,
birt, s az al-
megketesekor a szerződő
ku megkötésekor szerz6d6 felek által
altal figyelembe vehető
vehet6
birtok elégtelennek
elegtelennek bizonyul, a méltányosság
meltanyossag tennészetes
termeszetes
és
es jogi elvei szerint vajon ki legyen a kárvallott?
karvallott? Termé-
Terme-
szetesen vagy az a fél,fel, amelyik bizalmát
bizalmat adta, vagy az,
rabirta, hogy legyen bizalommal, esetleg mind-
amelyik rábírta,
kett6; de nem egy harmadik fél,
kettő; fel, amelynek nem volt része
resze
iigyletben. Fizetésképtelenség
az ügyletben. Fizeteskeptelenseg esetén
eseten vagy az szenved-
kart, aki olyan gyenge volt, hogy elégtelen
jen kárt, elegtelen biztosíté-
biztosite-
kelesenzett, vagy az, aki csalárd
kokra is kölcsönzött, esalard módon
medon hamis
tervenyek nem ismernek más
fedezetet mutatott fel. A törvények mas
szabalyt, aminek alapján
szabályt, alapjan dönteni
denteni lehetne. Ám
Am az emberi
ej kódexe
jogok új kedexe szerint az a méltányos,
meltanyos, ha kizárólag
kizarelag azok
hezzak a rövidet,
húnák revidet, akiknek egyedül
egyediil kellene büntetlenül
biintetleniil
adósságért, akik a kel-
maradniuk: azoknak kell felelni az adessagert, köl-
esent se nem adták,
csönt adtak, se nem kapták,
kaptak, se nem adósok,
adesok, se
nem hitelezők.
hitelez6k.
Mi köze
keze volt a papságıak
papsagnak ezekhez az ügyletekhez?
iigyletekhez? Mi
közük volt bármilyen
keziik barmilyen állami
allami kötelezettséghez
ketelezettseghez, túl
tel a saját
sajat
adessaguk merteken? Arra természetesen
adósságuk mértékén? termeszetesen le vannak köt-
ket-
ve a birtokaik az utolse
utolsó holdig. Mi sem mutathatja meg
inkabb e gyűlés
inkább gye'les igaz szellemét,
szellemet, mely a méltányosság
meltanyossag és
es az
erkelcs új
erkölcs ej elveivel felvértezve
felvertezve tárgyal
targyal az elkobzásokról,
elkobzasokrel,
gyelmet szentelünk
mint ha fokozott figyelmet szenteliink a papság
papsag adóssá-
adessa-
eljarasuknak. A konfiskátorok
gaival kapcsolatos eljárásuknak. kon skatorok testüle-
testi.'ile-
hiien a pénzérdekeltséghez,
te, hűen penzerdekeltseghez, amelyrıek
amelynek kedvéért
kedveert min-
mashoz hűtlen
denki máshoz hiitlen volt, alkalmasnak találta
talalta a papságot
papsagot
törvényes adessagba
arra, hogy tervenyes adósságba verje magat.
magát. Termeszete-
Természete-
sen törvényesnek
tervenyesnek nyilvánították
nyilvanitottak jogcímét
jogcimet a tulajdonra,
adessagot csináljon
mely felhatalmazta, hogy adósságot csinaljon és
es birtokot
zalogositson; így
zálogosítson; igy éppen
eppen anal
azzal az aktussal ismerte el ezek-
nek az üldözött
iildezett állampolgároknak
allampolgaroknak a jogait, amellyel dur-
ván megsértette
van megsertette azokat.

208
 Amennyiben, mint mondottam, a nagyközönségen
nagykezensegen kí- ki-
vül bárkivel
viil barkivel meg lehet fizettetni
lizettetni az állam
allam hitelezőivel
hitelez6ivel
szembeni tartozásokat,
tartozasokat, akkor ezek azok kell hogy legye-
nek, akik az egyezséget
egyezseget kötötték.
ketettek. Akkor hát hat miért
miert nem a
pénzügyminiszterekm
penziigyminiszterekm birtokait kobonák
kobozzak el?* Miért Miert nem
inkább Laborde mm
inkabb úrm birtokairel
birtokairól mondjak
mondják lti, ki, hogy eljar-
elját-
szotta őket,
e'ket, mint a párizsi
parizsi érsekéről'53,
ersekere'l'-53, akinek semmi sze-
allami pénzalapok
repe nem volt az állami penzalapok felállításában,
felallitasaban, illetve
összespekulálásában?
esszespekulalasaban? Avagy ha a spekulánsok
spekulansok javára
javara el-
kobonák
kobozzak az összes
esszes régi
regi földbirtokot,
feldbirtokot, miért
miert korlátonák
korlatozzak a
biintetest egyetlen csoportra?
büntetést esoportra? Nem tudom, vajon Choi-
herceg‘-54 költekezése
seul herceg*-54 keltekezese meghagyott-e valamit is azok-
bel a mérhetetlen
ból merhetetlen összegekből,
esszegekbel, amelyek királya
kiralya nagylekű-
nagylekii-
segeb6l származtak
ségéből szarmaztak rá
ra azon uralom ügyletei
iigyletei nyomán,
nyoman,
habores és
amely a háborús es békeidőben
bekeid6ben való
vale tékozlás
tekozlas minden faj-
tajaval nagyban honájárult
tájával hozzajarult Franciaország
Franciaorszag jelenlegi adós-
ades-
ságaihoz. Ha maradt belőlük
sagaihoz. bel6liik valami, miért
miert nem azt ko-
bonák el? Emlekszem,
bozzak Emlékszem, jartam
jártam Párizsban
Parizsban a régi
regi kormány-
kormany-
idejen. Éppen
zat idején. Eppen azután
azutan voltam ott, hogy d'Aguillon
d’Aguillon her-
eeget155 (mint a közhiedelem
cegetlss kezhiedelem tartotta) a zsarnokság
zsarnoksag oltal-
mazó keze elragadta a biterel.
maze bitóról. Miniszter volt, s volt nemi
némi
resze annak a pazarló
része pazarle időszaknak
id6szaknak az üzelmeiben.
iizelmeiben. Miért
Miert
latom, hogy az ő
nem látom, 6 birtokait átadnák
atadnak azoknak a tör-
ter-
venyhatesagoknak, amelyeknek a területén
vényhatóságoknak, teriileten fekszenek?
esaladjal-"6 hosszú
Noailles nemes családjaüő hossze ideje szolgálja
szolgalja (el kell
ismernem, dícséretre
ismemem, dieseretre érdemes
erdemes módon)
medon) a francia koronát,
koronat,
s persze reszesiiltek b6keziisegebe'l. Miért
részesültek bőkezííségéből. Miert nem hallok
arrel, hogy az ő
semmit arról, 6 birtokaikat fordítanák
forditanak az állam-
allam-
adessag visszafizetésére?
adósság visszafizetesere? Miért
Miert szentebb de Rochefouca-
Rochefouea-
Roehefoucault bíborosé?'57
ult herceg vagyona, mint de Rochefoucault biborose?1'57
ketlem, hogy az előbbi
Nem kétlem, el6bbi érdemes
erdemes személyiség,
szemelyiseg, s (ha
illetlenseg arról
nem lenne illetlenség arrel beszélni,
beszelni, hogyan használja
hasznalja fel,
forditja birtokaira való
mire fordítja vale jogcímét)
jogcimet) jól
jel is használja
hasznalja fel
jevedelmeit; de nem tiszteletlenség
jövedelmeit; tiszteletlenseg vele szemben azt
kimondasara a hiteles értesülések
mondani, aminek kimondására ertesiilesek fel-

E» III‘ 3 I

' Id6vel
Idővel valamennyit el is koboztak.
kobozták.

209
hatalmaznak: hogy fivére*
vere* Rouen érseke,
erseke, a bíboros
biboros sok-
kal dícséretesebben
dicseretesebben és
es sokkal inkább
inkabb közösség
kezessegi szellem-
ben gazdálkodik
gazdalkodik éppen
eppen olyan törvényesen
tervenyesen bírt
birt birtokain.
Lehetséges-e,
Lehetseges-e, hogy ilyen személyek
szemelyek kifosztásáról,
kifosztasarel, ingósá-
ingesa-
elkobzásáról felháborodás
gaik elkobzasarel felhaborodas és
es borzadás
borzadas nélkül
nelkiil ve-
gyünk tudomast?
gyiink tudomást? Nem emberi leny
lény az, akit ilyenkor nem
ilyen érzelmek
erzelmek töltenek
teltenek el. Nem érdemli
erdemli meg a szabad
ember nevet, aki nem ad ezeknek az érzelmeknek
erzelmeknek kifeje-
zést.
zest.
Kevés
Keves barbár
barbar hódító
hedite vitt végbe
vegbe ilyen szörnyűséges
szernyiiseges for-
radalrnat
radalmat a tulajdonviszonyokban. Mid6n
Midőn a fosztogatasai-
fosztogatásai-
kevet6 árveréseken
kat követő arvereseken felállították
felallitottak „crudelem
,,crudelem illam has-
tam”15B egyetlen római
tam”15“ remai pártvezér
partvezer sem bocsátotta
bocsatotta ilyen
iszonye méretekben
iszonyú meretekben árubaaruba a leigázott
leigazott polgárok
polgarok javait.
Meg kell adni, amazarnaz antik zsarnokok javára
javara szól,
szel, hogy
arrel aligha lehet állítani,
amit tettek, arról allitani, hogy hidegvérrel
hidegverrel
tettek volna. Szenvedélyeiket
tették Szenvedelyeiket felkorbácsolta,
felkorbaesolta, kedvüket
kedviiket
megkeseritette, értelmüket
megkeserítette, ertelmiiket összezavarta
esszezavarta a bosszú
bossze szelle-
szamtalan kölcsönösen
me, a számtalan kelcsenesen okozott vérontás
verontas éses foszto-
gatas és
gatás es ezek megtorlásai.
megtorlasai. A mérséklet
merseklet minden korlátján
korlatjan
telhajszolta őket
túlhajszolta 6ket a félelem,
felelem, hogy
hog-y ha visszaszerzik vagyo-
nukat azok a családok,
csaladok, amelyeket a megbocsátás
megbocsatas bármi
barmi
remenyet szertefoszlatva megsértettek,
reményét megsertettek, akkor a hatalom
is visszaszáll
visszaszall ezekre.
Ezek a római
remai elkobzók,
elkobzek, akik még
meg csak a zsarnokság
zsarnoksag
alapismereteiben voltak járatosak,
jaratosak, s nem oktatták
oktattak ki őket
6ket
az emberi jogokról,
jogokrel, hogy minden ok nélkülnelkiil hajtsanak
vége egymással
vegre egymassal szemben mindenféle
mindenfele kegyetlenséget,
kegyetlenseget, úgy
egy
gondoltak, szükséges
gondolták, sziikseges valamiképpen
valamikeppen álcázni
aleazni igazságtalan-
igazsagtalan-
sagaikat. Azt állították,
ságaikat. allitottak, hogy a legyőzött
legy6zett párt
part árulókból
arulekbel
áll,
all, akik fegyveresen vagy maskeppen
másképpen az állammal
allammal ellen-
séges magatartást
seges magatartast tanûsítottak.
tanesitottak. Olyan személyeket
szemelyeket láttak
lattak
bennük, aki biineikkel
benniik, bűneikkel eljátszották
eljatszottak vagyonukat. Önöknél,
Oneknel,
akik az emberi szellem e fejlettebb fokára
fokara érkeztek
erkeztek el,
nem voltak ilyen formasagok.
formaságok. Lefoglaltak évievi ötmillió
etmillie
font értékű
ertekii bérletet,
berletet, s elkergettek a házából
hazabel negyven vagy

' Nem fivére,

vere, nem is rokona; ez a tévedés
tevedes azonban nem érinti
erinti az érve-
erve-
lés lényegét.
les lenyeget.

210
ijtvenezer emberi lényt,
ötvenezer lenyt, mert Önöknek
Oneknek „így
,,igy tetszett".
tetszett”.
Angliai VIII. Henrik, a zsarnok, mivel semmivel sem volt
Anglial
felvilágosultabb,
felvilagosultabb, mint a római
remai Marius vagy Sulla,159
SuIla,l59 s nem
tanult az Önök
Onek új
ej iskoláiban,
iskolaiban, nem tudta, hogy a despotiz-
musnak micsoda
miesoda hatásos
hatasos eszköze
eszkeze található
talalhate az emberi jo-
gokban, a támadó
tamade fegyverek e hatalmas szertárában.
szertaraban. Mi-
kor elhatározta,
elhatarozta, hogy kirabolja az apátságokat,
apatsagokat, ahogyan a
jakobinus klub kifosztotta az egész egesz papságot,
papsagot, analazzal kezd-
te, hogy felallitott
felállított egy bizottsagot,
bizottságot, kivizsgalande
kivizsgálandó azokat a
bűnöket
biineket éses visszaéléseket,
visszaeleseket, amelyek e közösségekben
kezessegekben elu-
varhate volt, a bizottság
ralkodtak. Mint várható bizottsag jelentésében
jelenteseben
egyaránt
egyarant szerepeltek igazságok,
igazsagok, túlzások
telzasok és es valótlansá-
valetlansa-
gok. De igazan vagy hamisan, mégis megis visszaélésekró'l
visszaelesekrel és es ki-
hagasokrel számolt
hágásokról szamolt be. Mivel azonban a visszaélések visszaelesek
helyreigazithatek, mivel az egyének
helyreigazíthatók, egyenek bűneibiinei nem vonják
vonjak
maguk utánutan a közösség
kezesseg jogainak eljátszását,
eljatszasat, s mivel a tu-
lajdonrel
lajdonról abban a sötétsetet korban nem ismerték
ismertek fel, hogy az
el6itelet terméke,
előítélet termeke, mindezek a visszaélések
visszaelesek (márpedig
(marpedig volt
eppen elég)
éppen eleg) aligha képeztek
kepeztek elégséges
elegseges alapot ahhoz a bir-
tokelkobzashoz, amelyet szándékában
tokelkobzáshoz, szandekaban állt allt végrehajtani.
vegrehajtani.
Ezert kieszközölte
Ezért kieszkezelte ezeknek a birtokoknak a formális formalis fel-
adását.
adasat. Ezt a sok fáradsággal
faradsaggal járó
jare eljárást
eljarast a történelem
tertenelem
feljegyzéseiben
feljegyzeseiben szereplő
szerepl6 legelszántabb
legelszantabb zsarnokok egyike
alkalmazta szükséges
sziikseges előkészület
el6keszi'ilet gyanánt,
gyanant, mielőtt
miel6tt arra
vallalkozhatott, hogy a két
vállalkozhatott, ket szolgai karnara
kamara tagjait a zsák-zsak-
manybel való
mányból vale részesedéssel
reszesedessel megvesztegetve, s örök erek adó-
ade-
mentességet
mentesseget ígérve
igerve nekik, követelje
kevetelje igazságtalan
igazsagtalan cseleke-
deteinek parlamenti törvény
terveny általi
altali megerősítését.1°°
meger6siteset.16° Ha a
sors meghagyta volna őt 6t a mi korunkra, négy
negy szakkifeje-
zés
zes elvégezte
elvegezte volna munkáját,
munkajat, s megkímélte
megkimelte volna minden
fáradságtól;
faradsagtel; nem lett volna többre
tebbre szüksége,
sziiksege, mint egyet-
len rövid
revid varázsigére
varazsigere -— ,,Filozófia,
,,Filozo a, Fényesség,
Fényesség Szabadelvű-
Szabadelvi'Z-
ség.
seg Emberi Jogok”.
Semmi dicsérőt
dicser6t nem mondhatok azokról
azokrel a zsarnoki
tettel-ir6l, amelyeket még
tettekről, meg hamis álarcuk
alarcuk ellenére
ellenere sem he-
lyeselt egyetlen hang sem; a despotizmus a hamis álarc alare
feleltesevel mégis
felöltésével megis tisztelettel adózott
adezott az igazságosságıak.
igazsagossagnak.
A hatalom, mely felette állt
allt minden félelemnek
felelemnek és
es min-
den megbánásnak,
mcgbanasnak, nem tehette magát
magat túl
tel a szégyenkezé-
szegyenkeze-

211
 Míg a Szegyen
sen Mig Szégyen 6rkedik,
őrködik, nem heny
lıúny ki
kı teljesen a zsar-
zsar
szívében az Ereny;
nokok sziveben Erény; s nem szamiizetik
számíízetık teljesen lel-
lel
kukből a Merseklet
kukb6l Mérséklet sem.
Úgy hiszem, e teren
Ugy téren minden becseletes
becsületes ember gondo-
latban egyetert
egyetért politikai kelt6nkkel,
költőnkkel, s imadkozni
ımádkoznı fog,
elháruljon a vesz,
hogy elharuljon vész, amikor csak a kapzsi
kapzsı despotizmus
képzelete ele
e tettei szeme vagy kepzelete elé tarulkoznak:
tárulkoznak

Ne jöjjön
jejjen vész
vesz terád,
terad,
Korunk, ne romból
rombel nőjön
n6jen új
ej világ
vilag.
Mezsam, milyen szörnyu
Mondd, Múzsám, szernyii sérelem
serelem
Vagy bűnbiin bőszíthet
b6szithet ily embertelen
Egy keresztény
kereszteny királyt?
kiralyt? Kéj,
Kej, pompa volt?
S ő:
6': igaz? tiszta? mértéket
merteket tudott?
biineik? Övéi
S a bűneik? Ovei több
tebb jogon -—
szemeben bíín
A koldus szemében biin a vagyon
vagyon)‘

‘E smkasz
'E szakasz többi
tebbi része
resze így
igy hangzik: O W
Eltekozolta a trón
Eltékozolta tren kincseit,
Pompájuız
Pompajuk ıiııjzz
tiltja: õ6 eıõsızõaiız.
eleskedili.
S a szégyenre külső
ki.ils6 lakkot itat,
Szentségtörésből
Szentsegteresbel ígyigy lesz áhítat.
ahitat.
Nincs
Nines az a vakmerő
vakmer6 bűn,
biin, ami ha
Ugy akarjuk, jónak
jenak ne látszana,
latszana,
S kit nem a bűn
biln riaszt, csak a neve,
Nem vívódik
vivedik - de
dc hír
hir játékszere.
jatekszere.
Király-unk
Kiralyunk vallást
vallast véd,
ved, s beszennyezi -—
Csak kardja
liardja fényes,
fenyes, nem a tettei.
De a múlt
melt őrzésének
6rzesenck nagy az ára:
ara:
A megmentett hit megtön
megtert tisztasága.
tisztasaga.
Midőn
Mid6n a vallás
vallas cellában
cellaban henyélt,
henyelt,
És
Es üres
iires kontemplációkon
kontemplaciekon élt,elt,
Mozdulatlan feküdt,
feliiidt, akár
akar a kő.
k6.
Ma, mint a gém:
gem: étvágya
etvagya egyre nő.
n6.
Ne lenne mérsékelt
mersekelt égtáj,
egtaj, ami
Sem ama sarki, sem e trópusi?
trepusi?
Azért
Azert múlt
melt el a tompa állapot,
allapot,
Hogy túlzón
telzen legyünk
lcgyiink nyughatatlanok?
Nincs
Nines más,
mas, legyőzni
legyezni a letargiát,
letargiat,
Csak ha hõhullámmá
hehullamma olvasztjuk át?at?
Lehet a tudás
tudas oly mértéktelen,
mertektelen,
Hogy azt kívánjuk
kivanjuk már,
mar, ne is legyen?
S inkább
inkabb sötétben
setetben járjunk
jarjunk tétovván,
tetovan,
(John Deııham
Denham: Cooper: Hill) 16
Cooper's HıIl)l°

212
 Ugyanez a vagyon, mely az üreszsebû'
iireszsebii és
es kapzsi despo-
Lizmus szemeben mindenkor és
tizmus szemében es mindenfajta államban
allamban
árulás
arulas és
es Iese
lese nation, kísértette
kisertette Önöket
Oneket is arra, hogy
egyetlen célpontként
eelpontkent egyszerre támadjákmeg
tamadjak-meg a tulajdont,
a törvényeket és a vallást.
tervenyeket es vallast. De vajon Franciaország
Franciaorszag állapo-
allapo-
ta olyan nyomorúságos,
nyomoresagos, olyan tönkretett
tenkretett volt-e, hogy nem
maradt más
mas eszköz
eszkez létének
letenek fenntartására,
fenntartasara, mint a foszto-
gatás?
gatas? Ezen a ponton szeretnék
szeretnek bizonyos értesûlésekhez
ertesiilesekhez
összeiiltek, olyan volt-e Franeia-
jutni. Amikor a rendek esszeiiltek, Francia-
ország
orszag pénzügyi
pénziigyi helyzete, hogy ha minden minisztérium-
miniszterium-
ban elkezdenek az igazságosság
baıı igazsagossag éses a könyörületesség
kenyeriiletesseg el-
vének megfelelően
venek megfelel6en takarékoskodni,
takarekoskodni, a terhek méltányos
meltanyos
ejraelosztasa akkor sem állíthatta
újraelosztása allithatta volna helyre? Ha az
ilyen egyenlő
egyenl6 adókivetés
adekivetes elegendő
elegend6 lett volna.,
volna, Önök
Onek is jól
jel
tudjak, milyen könnyen
tudják, kennyen be lehetett
Iehetett volna vezetni. A Ver-
esszegyiilt rendek elé
sailles-ban összegyűlt ele terjesztett költségvetés-
keltsegvetes-
Necker er
ben Neeker úr reszletesen
részletesen bemutatta a francia nemzet
helyzetét.*“2
helyzetet.*162
Ha hitelt adunk neki, bizony nem volt szükségsziikseg semmi-
fele új
féle ej adó
ade kivetésére,
kivetesere, hogy Franciaország
Franciaorszag bevételeit
beveteleit
egyenselyba hozzák
egyensúlyba hozzak a kiadásokkal.
kiadasokkal. Állítása
Allitasa szerint az
esszes állandó
összes allande terhek együttvéve,
egyiittveve, beleértve
beleertve egy új ej négy-
negy-
szazmillies kölcsön
százmilliós kelcsen évi
evi kamatát,
kamatat, 531.444.000
531444.000 livre-et tet-
állandó bevetelek
tek ki, az allande bevételek pedig 475.294.000-et, ami
hiányt eredmenye-
56.150.000-es, azaz 2.200.000 fontnyi hianyt eredménye-
zett. Hogy ezt egyensúlyba
egyenselyba hozza, bizonyos (tökéletesen
(tekeletesen
biztosnak tekintett) megtakarításokat
megtakaritasokat és es fejlesztéseket
fejleszteseket ja-
jövedelmekben, melyek jeval
vasolt a jevedelmekben, jóval tebbre
többre regnak,
rúgnak, mint
a deficit
deficit összege;
esszege; s ezekkel a nyomatékos
nyomatekos szavakkal fejezi
be (39. 0.): ,,Quel pays, Messieurs, que celui, ou, sans
saris im-
pots et avec de simples objets inappercus, on peut faire
disparoitre un deficit
de cit qui a fait tant de bruit en Euro-
pe.”1°3 Ami az adósságok
pe."1°3 adessagok visszafizetését,
vissza zeteset, illetve csökken-
csekken-
tését, valamint az állami
teset, allami hitel és
es a politikai intézkedések
intezkedesek
egyeb nagy, Necker
egyéb Neeker úr
er beszédében
beszedeben jelzett céljait
celjait illeti, ne
ketsegiink, hogy egy igen mérsékelt,
legyen semmi kétségünk, mersekelt, a pol-

'‘ Rapport de Mans.

Mons. le Directeur général
general des finarıces,
nances, fait
fair par ardre
ordre du
Roi áa Versailles. Mai S, 1789.
Rai

213
gárokra egyenlő
garokra egyenl6 arányban,
aranyban, megkülönböztetés
megkiilenbeztetes nélkül
nelkiil ki-
rett adó
rótt ade elegendő
elegend6 lett volna, hogy valamennyi követelést
kevetelest
mértékben kielégítsen.
a legteljesebb mertekben kielegitsen.
Amennyiben Necker
Neeker úrnak
ernak ez az előterjesztése
el6tei]'esztese hamis
volt, úgy
egy a gyűlés
gyiiles a legnagyobb mértékben
mertekben vétkes,
vetkes, amiért
amiert
a királyt
kiralyt arra kényszerítette,
kenyszeritette, hogy miniszternek elfogad-
jon, majd amiért
amiert a király
kiraly letétele
letetele után
utan saját
sajat minisztere-
ként
kent alkalmazott egy olyan embert, aki nem átallott atallott csa-
lárdul visszaelni
lardul visszaélni ura bizalmával,
bizalmaval, illetve az ő6 bizalmukkal;
raadasul a lehető
ráadásul lehet6 legfontosabb
le ontosabb kérdésben,
kerdesben, amely közvet-
kezvet-
leniil sajat
lenül saját hivatali hataskerebe
hatáskörébe tartozik. De ha az el6ter-
előter-
jesztes pontos volt (mint, tekintettel arra a nagy tisztelet-
jesztés
re, mellyel Onekkel egyiitt mindig is voltam Necker
Önökkel együtt Neeker úr
er
irant, ketlem, hogy az volt), akkor mi szól
iránt, nem is kétlem, szel azok
mersekelt, méltányos
mellett, akik mérsékelt, meltanyos és
es általános
altalanos adó
ade he-
hidegverrel, semmilyen szükség
lyett hidegvérrel, sziikseg által
altal nem kénysze-
kenysze-
rítve a részrehajló
ritve reszrehajle és
es kíméletlen
kimeletlen elkobzás
elkobzas eszközéhez
eszkezehez
nyeltak?
nyúltak?
Visszautasitotta tán
Visszautasította tan ezt az adózást
adezast a privilégiumok
privilegiumok
iiriigyen akár
ürügyén akar a papság,
papsag, akár
akar a nemesség?
nemesseg? SzóSze sincs
sines róla.
rela.
papsagot illeti, még
Ami a papságot meg elébe
elebe is siettek a harmadik
rend óhajainak.
ehajainak. A rendi gyűlés
gyiiles összeülése
esszeiilese előtt
el6tt minden
utasitasukban kifejezetten arra szólították
utasításukban szelitottak fel küldöttei-
kiildettei-
ket, hogy mondjanak le minden olyan mentességről, mentessegr6l,
alnely alattvalótársaik
amely alattvaletarsaik állapotától
allapotatel az övékét
eveket megkülön-
megkiilen-
bezteti. Ez a lemondás
bözteti. lemondas a papság
papsag esetében
eseteben még
meg a nemes-
segenel is határozottabb
ségénél hatarozottabb volt.
De tegyük
tegyilk fel, hogy megmarad
megrnarad az 56 milliós
millies (vagyis
2.200.000 fontnyi) hiány,
hiany, amit Necker
Neeker úrer eredetileg beje-
forrasok, amelyekből
lentett. Mondjuk, hogy mindazok a források, amelyekb6l
Necker úr
Neeker er kiegyenlítené
kiegyenlitene a deficitet,
deficitet, szemérmetlen
szemermetlen éses
alaptalan fikciók,
fkeiek, s hogy a gyíílés
gyiiles taai (avagy a cikkelyek
lordjai* a jakobinus klubban) ettől
ett6l kezdve jogosan rótták
rettak
a hiány
hiany egész
egesz terhét
terhet az egyházra
egyhazra -— mégis,
megis, ha mindezt
megengedjiik is, egy 2.200.000 fontos deficit
megengedjük de cit nem igazolja

'" A Stuart-kori
Stuart-liori skót
sket alkotmány
alkotmany aerint
szerint egy bizottság
bizottsag készítette
keszitette elő
ele a
törvényjavaslatokat; s csak az általuk
tervenyjavaslatokat; altaluk jóváhagyottakról
jevahagyottakrel lehetett
Iehetett szavaz-
ni. Fıt
Ezt a bizottságot
bizottsagot nevezték
neveztek a cikkelyek
eikkelyelr lordjainak.

214
etmilliet érő
ötmilliót er6 vagyon elkobzását.
elkobzasat. Ha kivetnek a papságra
papsaga
reszrehajlas, s így
2.200.000 fontot, az részrehajlás, igy elnyomás
elnyomas éses igaz-
ságtalanság
sagtalansag lett volna, de nem tette volna teljesen tönkre
tenkre
kivetették; s ezért
azokat, akikre kivetettek; ezert nem szolgálta
szolgalta volna a
végrehajtók
vegrehajtek valódi
valedi céljait.
celjait.
Olyanok, akik nincsenek tisztában
tisztaban a franciaország'
franciaorszagi ál-
al-
lapotokkal, megtudván
megtudvan hogy a papság papsag és es a nemesség
nemesseg ki-
váltságokat
valtsagokat élvezett
elvezett az adózásadezas terén,
teren, azt képzelhették,
kepzelhettek,
hogy a fon-adalom
forradalom előtt el6tt ezek a testületek
testiiletek semmivel sem
járultak
jarultak houá
hozza az állam allam fenntartásához.
fenntartasahoz. Ez nagy tévedés. tevedes.
Természetesen sem egymassal,
Termeszetesen egymással, sem a köznéppelkezneppel nem
egyenl6
egyenlő mertekben
mértékben adeztak,adóztak, hozzajarulasuk
hozzájárulásuk megs mégis jelen-
tekeny volt. Sem a nemesség,
tékeny nemesseg, sem a papság papsag nem élvezett
elvezett
semmifele mentességet
semmiféle mentesseget a fogyasztási
fogyasztasi cikkekre kivetett
kezvetett adók,
közvetett adek, a vámok
vamok és es az egyéb
egyeb nagyszámú
nagyszame közvetett
kezvetett
ade alól,
adó alel, amelyek Franciaországban
Franeiaorszagban éppúgy eppegy mint nálunknalunk
allami bevételek
az állami bevetelek igen nagy részét reszet teszik ki. A nemes-
ség kifizette a fejadet
seg fejadót is. Fizettek
Fizették a huszadik fillérnek llernek ne-
feldadet is, ami olykor három,
vezett földadót harom, olykor négy negy shilling
esszegii volt; mindkettő
összegű mindkett6 komoly, s nem elhanyagolható
elhanyagolhate
hozadeke közvetlen
hozadékú kezvetlen adó. ade. A hódítással
heditassal Franciaországhoz
Franeiaorszaghoz
csatolt területek
teriiletek papsága
papsaga (mely létszámátletszamat tekintve az
egésznek
egesznek mintegy egynyolcada, vagyoni szempontból szempontbel
azonban sokkal tekintélyesebb
tekintelyesebb része) resze) a nemességgel
nemesseggel
egyenl6 mértékben
egyenlő mertekben fizette fzette a fejadót
fejadet és es a huszadik fllért.
fllert.
A régi
regi tartományok
tartomanyok papsága papsaga nem fizetett zetett fejadót;
fejadet; ezt
azonban úgy egy 24 millió
millie livre, azaz valamivel több, tebb, mint
egymillie font ellenében
egymillió elleneben váltották
valtottak meg. Mentesek voltak
a huszadik fillértiller alól,
alel, de adományokat
adomanyokat tettek, hiteleket
vettek fel az államallam nevében,
neveben, s még meg néhány
nehany másmas teher ne-
hezedett rájuk;
rajuk; az egész
egesz együttesen
egyiittesen tiszta jövedelmüknek
jevedelmiiknek
mintegy tizenharmadrészét
tizenharmadreszet tette ki. Körülbelül Keriilbeliil évi
evi negy-
venezer fonttal kellett volna többet tebbet fizetniük,
zetniiik, hogy elérjék
elerjek
a nemesség
nemesseg adóinak
adeinak szintjét.
szintjet.
Mikor e borzalmas proskripció proskripcie fenyegetése
fenyegetese meelent
a papság
papsag felett, Aix érsekem ersekel“ révén
reven ajánlatot
ajanlatot tettek az
adózásra,
adezasra, amelyet túlzó telze volta miatt nem lett volna szabad
elfogadni. De világosvilagos éses nyilvánvaló,
nyilvanvale, hogy előnyösebb
el6nyesebb lett
volna az allamállam hitelez6i
hitelezői szamara,
számára, mint barmi, bármi, amit az el-

215
kobzástól ésszerűen
kobzastel esszeriien várni
varni lehetett.
Iehetett. Miért
Miert nem fogadták
fogadtak
el? Az ok igen egyszerű.
egyszerii. Nem óhajtották,
ehajtottak, hogy az egyház
egyhaz
szolgálatot tegyen az államnak.
szolgalatot allamnak. Az állam
allam szolgálatából
szolgalatabel
ürügyet gyartottak,
iiriigyet gyártottak, hogy tenkretehessek
tönkretehessék az egyházat.
egyhazat. Az
egyház
egyhaz elpusztítása
elpusztitasa érdekében
erdekeben nem haboztak romba dön-
den-
teni az egész
egesz országot;
orszagot; s romba is döntötték.
dentettek. A terv egyik
nagy célja
celja hiúsult
hiesult volna meg, ha az elkobzás
elkobzas módszere
medszere
helyett a zsarolast alkalmazzak.
zsarolást alkalmazzák. Nem jett
jött volna letre
létre az ej
új
keztarsasaggal
köztársasággal puszta leteben
létében összefonödó új felderde-
esszefonede ej földérde-
keltség.
keltseg. Ez volt az egyik oka annak, hogy azt a rendkívül
rendkiviil
magas valtsagdijat
váltságdıjat nem fogadtak
fogadták el.
Hamar bebizonyosodott, hogy az elkobzas
elkobzás az eredeti
elgondolas szerint_botorság.
elgondolás szerintbotorsag. Egyszerre piacra dobni ezt a
temegii földbirtokot,
hatalmas tömegű feldbirtokot, együtt
egyiitt a koronától
koronatel elkob-
tagas földterületekkel,
zott tágas feldteriiletekkel, azt jelentette volna, hogy
szebanforge földek,
mivel a szóbanforgó feldek, sőt
s6t Franciaország-szerte
Franciaorszag-szerte
feldbirtok veszít
valamennyi földbirtok veszit értékéből,
ertekeb6l, elmarad az elkob-
zas révén
zás reven kecsgtető
kecsgtet6 haszon. Tovább
Tovabb fokozta volna a bajt a
lev6 pénz
forgalomban lévő penz hirtelen átáramlása
ataramlasa a kereskede-
lembe'l a földtulajdonba.
lemből feldtulajdonba. Milyen lépést
lepest tettek ekkor? Va-
gyiiles, felismervén
jon a gyűlés, felismerven a tervbe vett kiárusítás
kiarusitas elkerül-
elkeri.'il-
hatasait, visszatért
hetetlen rossz hatásait, visszatert a papság
papsag ajánlatára?
ajanlatara?
Semmilyen szorultság
szorultsag nem vehette rá ra őket,
e'ket, hogy olyan
palyara lépjenek,
pályára lepjenek, amelyet az igazságosságnak
igazsagossagnak akár
akar a lát-
lat-
szata is beszennyez. Feladva minden, az altalanosáltalános esés
azbnnali kiarusitassal
azonnali kiárusítással kapcsolatos reményüket,
remenyiiket, úgy
egy lát-
lat-
szik, egy másik
masik tervet allitottak
állítottak ennek a helyébe.
helyebe. Kitalál-
Kitalal-
tak, hogy kötvényeket
ták, ketvenyeket bocsátanak
boesatanak ki az egyházi
egyhazi földekért
feldekert
cserébe.
cserebe. Ebben a tervben súlyos
selyos nehézségeket
nehezsegeket okozott,
tegyek egyenlővé
hogy hogyan tegyék egyenl6ve a csere
esere tárgyait.
targyait. Más
Mas aka-
dalyok is felmerültek,
dályok felmeriiltek, aminek következtében
kevetkezteben ismét
ismet vissza-
tértek valamifele
tertek valamiféle kiarusitasi
kiárusítási tervhez. A helyi tervenyhate-
törvényható-
sagok felzúdultak.
ságok felzedultak. Hallani sem akartak arról,
arrel, hogy a ki-
ralysag teljes prédáját
rályság predajat átengedjék
atengedjek a párizsi
parizsi részvényesek-
reszvenyesek-
kezsegek közül
nek. Addigra ezen községek keziil sokat (módszeresen)
(medszeresen) a
szegenysegbe taszítottak.
legsiralmasabb szegénységbe taszitottak. Pénznek
Penznek színét
szinet
sem lehetett
Iehetett látni.
latni. Így
Igy hajszolták
hajszoltak el őket
6ket addig a pontig,
amit oly hőn
h6n áhítottak.
ahitottak. Epekedtek bármilyen
barmilyen fizetőeszköz
zet6eszkez
utan, mely életet
után, eletet lehelhetne pusztuló
pusztule iparukba. Ekkor az-

216
tan átengedhettek
tán atengedhettek a községeknek
kezsegeknek némi nemi részt
reszt a zsákmány-
zsakmany-
ból, ami az ew
bel, els6 tervet (ha valaha is komolyan foglalkoz-
tak volna vele) nyilvánvalóan
nyilvanvalean teljesen kivihetetlenné
kivihetetlenne tette
volna. _ Minden területen
teriileten sürgetett
siirgetett a közállapotok
kezallapotok
tarthatatlansága.
tarthatatlansaga. A pénzügyminiszter
penziigyminiszter türelmetlen,
tiirelmetlen, aggo-
dalmas éses vészjósló
veszjesle hangon megismételte
megismetelte a támogatással
tamogatassal
kapcsolatos felhívást.
felhivast. Így,
Igy, minden oldalról
oldalrel rájuk
rajuk neheze-
dő
d6 nyomás
nyomas alatt ahelyett, hogy bankáraikat
bankaraikat az elsô'else’ terv
szerint megtették
megtettek volna püspököknek
piispekeknek és es apátoknak,
apatoknak, s
hogy kifizették
kifzettek volna a régi
regi adósságot,
adessagot, új ej adósságot
adessagot csi-
naltak 3%-os kamattal, s bevezettek egy értékpapírt,
náltak ertekpapirt, ami-
nek az alapja az egyházi
egyhazi birtokok jövőbeli
jeve’beli eladása.”
eladasa.1‘5 Ezt
ertekpapirt azért
az értékpapírt azert bocsátották
boesatottak ki, hogy elsőként
els6kent főleg
f6leg a
leszamttole bank, azaz a fiktív
Ieszámítoló ktiv vagyonok nagy gépezete,gepezete,
papírmalma keveteleseit
papirmalma követeléseit elégltsek
elégítsék ki.
egyhaztel szerzett zsákmány
Az egyháztól zsakmany váltvalt minden pénzügyi
penziigyi
tranzakciejuk egyetlen forrásává;
tranzakciójuk forrasava; egész
egesz politikájuk
politikajuk életel-
elete]-
veve; hatalmuk fennállásának
vévé; fennallasanak egyetlen biztosítékává.
biztositekava.
Sziikseges volt minden, még
Szükséges meg a legdurvább
legdi1i'vabb eszközt
eszkezt is fel-
hasznalva egyformán
használva egyforman mélyre
melyre süllyeszteni
siillyeszteni mindenkit, s a
biines érdek
nemzetet egyetlen bűnös erdek által
altal egybeláncolni,
egybelancolni, hogy
tamogassa ezt a tettet és
támogassa es azoknak a hatalmát,
hatalmat, akik vég- veg-
hezvittek. Hogy a legvonakodóbbakat
hezvitték. legvonakodebbakat is arra késztessék,
kesztessek,
hogy részt
reszt vegyenek fosztogatásaikban,
fosztogatasaikban, minden fizetésnélzetesnel
ketelezeve tették
kötelezővé tettek a papirosok hasmálatát.
hasznalatat. Akik felismer-
tek, hogy terveik e célra
ték, celra való
vale általános
altalanos összpontosítása
esszpontositasa
olyan mag, amelyből
amelybe'l minden további
tovabbi intézkedésük
intezkedesiik kisu-
garzik, nem fogják
gárzik, fogjak úgy
egy gondolni, hogy túl tel hosszadalma-
san foglalkozom a nemzetgyűlés
nemzetgyiiles tevékenységének
tevekenysegenek euel ezzel a
részével.
reszevel. '"
Hogy felszámolják
felszamoljak a korona és es a társadalmi
tarsadalmi igazságos-
igazsagos-
sag közötti
ság kezetti kapcsolatnak
kapesolatnak még
meg a látszatát
latszatat is, s a nemzetet a
parizsi diktátoroknak
párizsi diktatoroknak való
vale engedelmességre
engedelmessegre kényszerít-
kenyszerit-
sek, mindenestől,
sék, mindeneste’l, összes
esszes hibájával
hibajaval éses erényével
erenyevel együtt
egyiitt el-
tereltek a parlamentek régi,
törölték regi, független
fiiggetlen jogszolgáltató
jogszolgaltate
rendszeret.1“ Míg
rendszerét.1“ Mig a parlamentek fennállottak,
fennallottak, magától
magatel
ertet6d6 volt, hogy az emberek olykor támaszkodhatnak
értetődő tamaszkodhatnak
rajuk, s összegyíílhetnek
rájuk, esszegyiilhetnek ősi 6si törvényeik
tervenyeik zászlaja
zaszlaja alatt.
Megfontolandeva vált
Megfontolandóvá valt azonban, hogy a most felszámoltfelszamolt

217
tervenyszekek elöljárói
törvényszékek eleljarei és
es hivatalnokai igen magas áron
aron
vasaroltak meg állásaikat,
vásárolták allasailtat, s ezért
ezert az árért,
arert, valamint az ál-
al-
taluk ellátott
ellatott feladatokért
feladatokert cserébe
cserebe csak igen csekély
csekely ellen-
szolgáltatásban reszesiiltek.
szolgaltatasban részesültek. Az
AZ egyszerű
egyszerii’ elkobzás
elkobzas olyan
kegy, amelyet csak a papsággal
papsaggal szemben gyakorolnak; -—
a jogászokkal
jogaszokkal szemben meg kell őrizni 6iizni a méltányosság
meltanyossag
némi
nemi látszatát,
latszatat, s hatalmas összegű
esszegii kártalanítást
kartalanitast kell kap-
niuk. Kártalanításuk
Kartalanitasuk az államadósság
allamadessag részévé
reszeve válik,
valik,
amelynek kiegyenlítésére
kiegyenlitesere ott van ama egyetlen kimeríthe-
kimerithe-
tetlen forrás.
foiras. A jogászok
jogaszok a kártalanítást
kartalanitast az új
ej egyházi
egyhazi köt-
ket-
venyben fogják
vényben fogjak megkapni, mely majd együtt egyiitt menetel a
jogszolgáltatás es
jogszolgaltatas és a tervenykezes
törvénykezés ej új elveivel. Az elbocsa-
elbocsá-
tisztsegviselek vagy osztoznak a mártíromságban-
tott tisztségviselők martiromsagban az
egyhaziakkal, vagy olyan forrásból
egyháziakkal, forrasbel és
es olyan módon
medon jutnak
saját tulajdonhoz, amelyre mindenki,
sajat mirldenki, aki a jogtudomány
jogtudomany
6si elvein nevelkedett és
ősi es a tulajdon elszánt
elszant védelmezője
vedelmez6je
borzadassal tekinthet. Még
volt, csak borzadással Meg a papok is kapnak
szanalmas járadékot
valami szánalmas jaradekot az értékét
erteket vesztett papiros-
szentseggyalazas lemoshatatlan foltja és
ban, melyet a szentséggyalázás es sa-
jat romlásuk
ját romlasuk szimbólumai
szimbelumai szennyeznek, vagy pedig kény-
keny-
ehezni. Vegyük
telenek lesznek éhezni. Vegyiik bármelyik
barmelyik kort vagy nem-
zetet, a csőd
cs6d és
es a zsarnokság
zsarnoksag szövetsége
szevetsege ritkán
ritkan hajtott
vegre olyan erőszakos
végre er6szakos merényletet
merenyletet a hitel, a tulajdon és
es a
szabadság ellen, mint amikor bevezette a kötelező
szabadsag ketelez6 érték-
ertek-
papírforgalmat.
papirforgalmat.
`' Mindeme műveletek
miiveletek során
soran végül
vegill előbukkan
ele’bukk'an a nagy
arcanumm; -— hogy a valóságban,
arcanmnm; valesagban, szoros értelemben
ertelemben véve
veve
az egyház
egyhaz földjeit
feldjeit (ha vitáikból
vitaikbel bármi
barmi bizonyosat ki lehet
talán nem is adjak
bogozni) talan adják el. A nemzetgyiiles
nemzetgyűlés legutóbbi
legutebbi
dentesenek értelmében
döntésének ertelmeben tényleg
tenyleg átadják
atadjak a legmagasabb
ajanlatot tevőnek.
ajánlatot tev6nek. De ne feledjük,
feledjiik, hogy a vételárnak
vetelarnak csak
egy
egl bizonyos részét
reszet kell letenni. A maradék
maradek kifizetésére
ki zetesere ti-
zenket esztendei haladékot
zenkét haladekot adnak. A bölcs beles vásárlók
vasarlek így
igy
afféle
affele bírság
blrsag megfizetésével
meg zetesevel azonnal a föld feld birtokába
birtokaba ke-
riilnek. Bizonyos tekintetben amolyan jutalom lesz szá-
rülnek. sm-
mukra, amelyet az új ej rend iránti
iranti buzgahnuk
buzgalmuk fejében
fejeben feu-
dális hiiber
dalis hííbér medjara
módjára birtokolnak. A terv nyilvanvalean
nyilvánvalóan azt
a célt
celt szolgálja,
szolgalja, hogy pénztelen
penztelen vásárlók
vasarlek tömegeit
temegeit juttas-
sák tulajdonhoz. Az eredmeny
sak eredmény az lesz, hogy a vasarlek,
vásárlók,

218
vagy inkább
inkabb megajándékozottak
megajandekozottak nem csak a beszedett
bérleti
berleti díjakból
di'jakb6l fognak fizetni,
zetni, amelyeket az állam
allam amúgy
amegy
is megkaphatna, hanem az épületek epiiletek anyagainak széthor-
szethor-
dásából,
dasabel, az erdők
erde’k letarolásából
letarolasabel származó,
szarmaze, vagy bármilyen
barmilyen
más
mas pénzből,
penzb6l, amit uzsoráskodó
uzsoraskode kizsákmányoláshoz
kirsaltmanyolashoz szo-
kott kezükkel
keziikkel a nyomorult paraszttól
paraszttel kicsikarhatnak. A
paraszt olyan emberek pénzsóvár
penzsevar és es önkényes
enkenyes kedélyének
kedelyenek
lesz kiszolgáltatva,
kiszolgaltatva, akiket a zsarolás
zsarolas minden fajtájába
fajtajaba be-
lehajszolnak az új ej politikai rendszer ingatag alapján
alapjan bírt
birt
javak növekvő
nevekv6 profitjaival
pro tjaival szemben támasztott
tamasztott követelé-
kevetele-
sek.
esszes fondorlat, csalás,
Amikor az összes csalas, erőszak,
er6szak, fosztoga-
tás, gyejtogatas,
tas, gyújtogatás, eldekles,
öldöklés, elkobzas,
elkobzás, ketelez6
kötelező ertekpapi-
értékpapí-
zsarnoksag és
rok, s a zsarnokság es a kegyetlenség
kegyetlenseg minden neme, ami
elinditotta és
ezt a forradalmat elindította es fenntartja, meghozza ter-
meszetes gyümölcsét,
mészetes gyiimelcset, vagyis megrázza
megrazza valamennyi eré- ere-
es józan
nyes és jezan szellem erkölcsi
erkelcsi érzelmeit,
erzelmeit, e filozófiai
loze ai rend-
biinsegedei nyomban elkezdik a Franciaország
szer bűnsegédei Franciaorszag régi,
regi,
kormanyzata elleni szónoklatokkal
monarchikus kormányzata szenoklatokkal erőltetni
ere’ltetni
kelle'keppen befeketítették
torkukat. Amikor kellőképpen befeketitettek ezt a leta-
szitott hatalmat, úgy
szított egy folytatják
folytatjak érvelésüket,
ervelesiiket, mintha azok,
akik helytelenítik
helytelenitik az ő 6 új
ej túlkapásaikat,
telkapasaikat, szükségszerűen
sziiksegszeriien a
regiek hívei
régiek hivei lennének;
lennenek; mintha azokat, akik megbélyegzik
megbelyegzik
a szabadsággal
szabadsagga] kapcsolatos nyers és es durva tervezeteiket, a
szolgasag híveinek
szolgaság hiveinek kellene tekinteni. Elismerem, hogy a
sziikseg rákényszeríti
szükség rakenyszeriti őket
6ket erre az aljas, kicsinyes
kiesinyes hazug-
ságra. Semmi nem vehetné
sagra. vehetne rá
ra az embereket, hogy bele-
mekedesiikbe és
nyugodjanak mííködésükbe es szándékaikba,
szandekaikba, csak az a
felteves, hogy nincs
feltevés, nines harmadik választási
valasztasi lehetőség
lehet6seg rajtuk
es valami olyan gyűlöletes
és gyiileletes zsamokságon
zsamoksagon kívül,
kiviil, amilyen
csak a történelemkönyvekben
tertenelemkenyvekben meg a költői kelti képzeletben
kepzeletben
létezik. Ez a loesogasuk
letezik. locsogásuk aligha szolgal
szolgál ra
rá arra, hogy bel-böl-
eselkedesnek nevezzük.
cselkedésnek nevezziik. Egyszerű
Egyszerii arcátlanságról
areatlansagrel van szó. sze.
Soha nem hallottak még meg ezek az urak az elmélet
elmelet és
es a gya-
korlat egész
egesz világában
vilagaban semmiről,
semmir6l, ami a monarcha és es a tö-
te-
meg zsarnoksága
zsarnoksaga között
kezett helyezkedik el? Soha nem hallot-
tak még
meg olyan királyságról,
kiralysagrel, arnelyet
amelyet törvények
tervenyek irányíta-
iranyita-
nak, s a nemzet nagy örökletes
erekletes vagyona és es örökletes
erekletes mél-
mel-
tesaga korlátoz
tósága korlatoz s tart egyensúlyban;
egyenselyban; és
es mindkettőt
mindkett6t korlá-
korla-

219
tozza egy érzelmeiből
toua erzelmeib6l kinőtt
kin6tt józan
jezan ítéletű
iteletii felügyelet?
feliigyelet? Le-
hetetlen hát
hat olyan embert találni,
talalni, aki gonosz és es bűnös
bi’ines
szándék,
szandek, szánalmas
szanalmas zagyvaságok
zagyvasagok helyett a vegyes
vegycs éses mér-
mer-
sekelt korrnányzatot
sékelt kormanyzatot részeltetné
reszeltetne előnyben
el6nyben mindkét
mindket véglet-
veglet-
tel szemben; s aki minden bölcsesség
belcsesseg éses minden erény
ereny hí-hi-
ján
jan lévőnek
lev6nek bélyegezné
belyegezne azt a nemzetet, amely, noha
kennyeden elnyerhette volna ezt a kormányzatot,
könnyedén kormanyzatot, vagy
még
meg inkább
inkabb megerősíthette
meger sithette volna, amikor ténylegesen
tenylegesen birto-
kában
kaban állott,
allott, azt tartotta helyesnek, hogy ezernyi bűnt biint kö-
ke-
országát ezernyi csapasnak
vessen el, s orszagat csapásnak tegye ki, hogy
megszabaduljon tőle?te’le? Oly egyetemesen elismert igazság igazsag
hat,
hát, hogy a tiszta demokracia
demokrácia az egyetlen elviselhet6
elviselhető for-
ma, amelyet az emberi tarsadalom
társadalom magára elthet,
magara ölthet, s hogy
erenyeit anélkül,
az ember nem habozhat elismerni erényeit anelkiil, hogy
felmeriiljen a gyanú:
felrnerüljön gyane: a zsarnokság
zsarnoksag híve,
hive, azaz az emberi-
seg ellensége?
ség ellensege?
osztalyba soroljam a Franciaor-
Nem tudom, milyen osztályba
szagban jelenleg uralkodó
szágban uralkode hatalmat. Színleg
Szinleg tiszta de-
mokracia, bár
mokrácia, bar úgy
egy gondolom, rövid
revid és
es egyenes út
et vezet
kartekony és
ahhoz, hogy kártékony es nemtelen oligarchiává
oligarehiava váljon.
valjon. A
jelenre nézve
nezve azonban elismerem, hogy olyan a természe-
termesze-
te és
es a hatásai,
hatasai, amilyennek tetteti magát.
magat. Nem utasítok
utasitok el
semmilyen kormányformát
kormanyformat pusztán
pusztan elvont elvek alapján.
alapjan.
Előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben szükséges-
Elefordulhatnak sziikseges-
se_valika
sé, Fennallhatnak bizo-
válik a tiszta demokratikus forma. Feıınállhatnak
körülmények (igen kis szamban,
nyos keriilmenyek számban, s igen pontosan ke-kö-
riilhatarolva), amikor kifejezetten kívánatos.
rülhatárolva), kivanatos. Én
En úgy
egy vé-
ve-
lem, hogy Franciaország
Franciaorszag és
es bármely
barmely más
mas nagy orsúg
orszag ese-
tében ez nem érvényes.
teben ervenyes. Mindmáig
Mindmaig nem volt példa
pelda tekin-
telyes demokráciára.
télyes demokraciara. Az ókoriak
ekoriak jobban ismerték
ismertek az ilyen
kormanyzatokat. Mivel rendelkezem némi
kormányzatokat. nemi olvasottsággal
olvasottsaggal
azoknak a szerzőknek
szerz6knek a műveiből,
me’veibe’l, akik kortársai
kortarsai voltak
ezen alkotmányok
alkotmanyok legtöbbjének,
legtebbjenek, s a leobban értették
ertettek
szerkezetiiket, csak egyetérthetek
szerkezetüket, egyeterthetek véleményükkel,
velemenyiikkel, mely
szerint az abszolút
abszolet demokrácia
demokracia semmivel sem inkább
inkabb tar-
tozik a legitim államforrnák
allamformak közé,
keze, mint az abszolút
abszolet mo-
narehia. Úgy
narchia. Ugy gondolják,
gondoljak, inkább
inkabb a köztársaság
keztarsasag megromlá-
megromla-
sa és
es elfajzása,
elfajzasa, semmint megfelelő
megfelel6 alkotmánya.
alkotmanya. Ha jóljel
emlekszem, Arisztotelész
emlékszem, Arisztotelesz meegyzi, hogy a demokrácia
demokracia

220
sok szempontból
szempontbel feltűnően
felte’n6en hasonlít
hasonlit a zsarnokságra.*
zsarnoksag:-a."‘ Bi-
zonyos vagyok abban, hogy a demokráciában
demokraeiaban a polgárok
polgarok
tebbsege képes
többsége kepes a legkegyetlenebb elnyomást
elnyomast gyakorolni a
kisebbséggel
kisebbseggel szemben, Valahányszor
valahanyszor erős
er6s megosztottság
megosztottsag
lep fel, ami ebben az államformában
lép allamformaban szükségszerűen
szi.'iksegszere’en
gyakran előfordul;
el6fordul; s hogy a kisebbség
kisebbseg elnyomása
elnyomasa jóval
jeval
szélesebb
szelesebb tömegekre
temegekre terjed ki, mint egy magányos
maganyos jogar
tualma
uralrna alatt valaha is elképzelhető
elkepzelhete lenne. Az ilyen népi nepi
üldözés
iildezes esetén
eseten az egyéni
egyeni károsultak
karosultak sokkal siralmasabb
helyzetben vannak, mint egyébként.
egyebkent. Egy kegyetlen fejede-
övék az emberiseg
lem alatt evek emberiség balzsamos reszvete,
részvéte, hogy
esillapitsa sebeik égető
csillapítsa eget6 fájdalmát;
fajdalmat; övék
evek az emberek buz-
dítása,
ditasa, hogy szenvedéseik
szenvedeseik közepette
kezepette táplálja
taplalja nemeslelkű
nemeslelkii
kitartásukat; de akik a sokasag
kitartasukat; sokaság gonosztetteinek vannak
kiteve, azok meg vannak fosztva minden külső
kitéve, kiils6 vigasztól.
vigasztel.
Ugy látszik,
Úgy latszik, az emberiség
emberiseg elhagyta őket,e’ket, s egész
egesz fajuk
esszeeskiivesenek estek áldozatul.
összeesküvésének aldozatul.
demokraeiaban nincs
De ha elfogadjuk, hogy a demokráciában nines meg a
zsarnoksaggal való
zsarnoksággal vale kézfogás
kezfogas elkerülhetetlen
elkeriilhetetlen tendenciája,
tendenciaja,
amire’! én
amiről en feltételezem,
feltetelezem, hogy megvan, s hogy keveretlen
formajaban is annyi benne a jó,
formájában je, mint amennyit, s efelől
efele'l
bizonyos vagyok, akkor tartalmaz, ha más
mas formákkal
formakkal ele-
gyitik; vajon a másik
gyítik; masik oldalon a monarchiában
monarchiaban egyáltalán
egyaltalan
nincs semmi, ami jó
nines je ajánlólevél
ajanlelevel volna? Nem idézem
idezem gyak-
ran Bolingbroke-ot, s általánosságban
altalanossagban művei
miivei sem hagytak
tartós nyomot. Ontelt
bennem semmilyen tartes Öntelt es
és felületes
feliiletes író.
ire.
Van azonban egy megfigyelése,
meg gyelese, mely nem minden mély- mely-

'‘ Mikor ezt írtam,

irtam, emlékezetből
emleliezetbel idéztem,
ideztem, sok éwel ewel azután,
azutan, hogy a szö- sze-
veget olvastam. Egy tanult barátom baratom megtalálta
megtalalta a részt, reszt, mely így
igy hang-
zik:
zik
T6 116o(
Tô n6o§' T0 To aura, mi ital‘ audio
C!ll¢U âeaıtortıca
aeoiioriica 'ruu we BEz\'rLaııuu,
Bekriovuu, ıcai rear‘
ra ıb-nótauara.
Ta ilneiouara. waırep
woiiep EKE!creel Tara E1rLTa7ua'ra.
€1'l't.‘l't'!‘1lLCt‘Tt.'!. ıcai
ital o 617|ia7w7ô§'
61}l.I. ‘1iiJ'16§
lcai Oo ıco„\a(;'
ıcaı` rco,\aE,, oı.
Oi. aırrai
avrol kai rcai va„\o-ıov.
va.\o-you. okai meat uaăıaraő
|ia.\l.o'ra6
exarepoiaap eıcarepoıš
eıccırepourap exarepoi( tUXUOT0tV
taxvoraw ı.i oueu ıcá)taıcE(
ouev noAanc§
riapa rvpawaıf.
1rapa 'rvpaviroi.§'. oı.
or. 66 56 617ua7(.r1oı.
6m.ia7i.i1ot Kapu iiapa 'raıš 'roi( ômioıš
6'nuoi§ TaL( 'ror.(
‘TOt0U‘l'Ot§'. -
TaLavToı.§.
,,E'zert az erkölcse
„Ezért erkelese is ilyen: mindkettő
mindkette zsamokoskodik
zsarnokoskodik a jobbak felett; a
nepszavazas itt ugyanaz, mint amott a parancs, a népvezér
népszavazás nepvczer és
es a hízelgó'
hizelge’
udvaronc is megfelel egymásnak.
udvanonc egymasnak. A legnagyobb hatalmuk ezeknek van,
a hízelgó'
hizelge’ udvaroncnak
udvaronenak a türannosz,
tiirannosz, a népvezémek
nepvezernek az ilyen néptömeg
neptemeg
felett." Arisztotelész:
Arisztotelesz: Politika, lV.
IV. könyv
kenyv 4. fej.ıw
fej.!“

221
ség és igazság
igazség nélkül
nélkiil való.
valé. Azt mondja, jobban kedveli a
monarchiát más
monarchiét mzis kormányzatoknál;
korményzatoknél; mégpedig azért, mert
jobban lehet a köztársaság
kiiztérsaség bármilyen
bérmilycn válfaját
vélfajét a monar-
chiához idomitani,
chiéhoz idomítani, mint a monarchia bármely
bérmcly elemét
elcmét a
republikánus
republik nus formákhoz.
formékhoz. Úgy
Ugy gondolom, tökéletesen
tékélctcscn iga-
za van. Ez történelmi
t rténelmi tény, s egyben megfelel az elmélet-
clmélet-
nek ism
is.1‘9
Tudom, milyen egyszerű
cgyszcrii dolog a letfint
letűnt nagység
nagyság hibai-
hibái-
ról
r6l értekezni.
értckczni. Az állam
{allam forradalmával
forradalm val a tegnapi hízelkedő
hizelkedfi
talpnyaló
talpnyalé mára
méra szigorú
szigor kritikussá
kritikuss változik
viltozik át.
t. Ám
Am a szi-
lérd fiiggctlen
lárd független szellemek, ha az emberiség széméra
számára oly
s lyos témáról
súlyos témirél kívánnak
kiv nnak elmélkedni, amilyen a korrnány-
korm ny-
zat, megvetik a gúnyolódók
g nyolédék és a cáfolatköltők
c f0latk6lt6'k szerepét.
szercpét.
(Igy ítélnek
Úgy itélnek az emberi intézrnényekrö'l,
intézrnényekr l, ahogyan az embe-
ri jellemekről.
jcllemekr . Szétválasztják
Szétvélasztjék a jót
jét és a rosszat, melyek az
emberi intézményekben ugyanúgy ugyan gy összekeverednek,
sszckevcrednck, mint
a halandó
halandé emberekben.
embcrekben.
énék kormányzata
Az Önök korményzata Franciaországban,
Franciaorsz gban, noha általá-
éltalé-
ban, s ûgy gy vélcm,
vélem, jogosan, a legjobb hirbcnhírben éllott
állott a kor-
létlan vagy rosszul korlátozott
látlan korl tozott monarchiák
monarchiék között,
kézétt, mégis
I
t lkapés jellemezte. Ezek a visszaélések az idő
megannyi túlkapás idé
m léséval felgyülemlettek,
múlásával fclgylilemlettek, ahogyan az elkerülhetetlen
elkcr lhetctlen
minden olyan monarchiában,
monarchiéban, mely nem állll a népi képvi-
selet állandó
éllandé felügyelete
fel gyelete alatt. Nem ismeretlenek előttem
cléittcm
Franciaorszég megdöntött
Franciaország megdifmtbtt kormányzatának
korményzaténak hibái
hibéi és fo-
gyatékosségai; s úgy
gyatékosságai; gy hiszem, sem természetem,
természctem, sem a
sz mit s nem késztethet
számítás késztcthet arra, hogy olyasvalaminek zeng-
jem a dícséretét,
jcm dicséretét, ami a bírálat
birélat jogos és természetes cél-
Dc a kérdés most nem a monarchia bűneivel,
pontja. De biineivel, ha-
nem puszta létével
létévcl kapcsolatos. Igaz-e hát,
h t, hogy a francia
korményzat nem volt képes, vagy nem volt érdemes a
kormányzat
meg julésra; úgyhogy
megújulásra; gyhogy teljes mértékben szükséges
sz kségcs volt
egyszerre lerombolni az egész szerkezetet és megtisztíta-
mcgtisztita-
teriiletet, hogy helyén
ni a területet, hclyén egy elméleti, kísérleti
kisérleti épít-
épit-
ményt húzzanak
h zzanak fel? Az 1789. év elején egész Franciaor-
szég más
szág més véleményen volt. A rendi gyűlés
gyi és követelnek
kbveteinek
adott utasításokm
utasitésokm a királyság
kirélység minden kerületében
ker letébcn tele
voltak e kormányzat
korményzat megreformálását
megreformilését célzó
célzb tervekkel,
anélk l, hogy csak távolról
anélkül, tévolrél is felvetették
fclvetették volna elpusztítá-
clpusztit -

222
ssának
nak gondolatát.
gondolatét. Ha csak megsejtettek volna ilyen szán-
szin-
dékot, úgy
gy vélem, csak egyetlen hang válaszolt,
v laszolt, mely meg-
mcg-
vetően
vctiien és borzadva elutasítja
elutasitja e szándékot.
széndékot. Az embereket
helyenként fokrél
hclyenként fokról fokra vitték, helyenként nagy sietséggel
hajszolták
hajszolték bele olyan dolgokba, amelyeket, ha együtt
egyiitt lát-
lit-
ták
ték volna az egészet,
egészct, még csak távolról
tévolrél sem engedtek vol-
na megközelíteni.
mcgkézeliteni. Mikor azokat az utasításokat
utasitésokat megfogal-
mazták,
mazték, nem volt többről
tébbréil szó,
szb, mint hogy túlkapások
t lkap sok van-
nak, amelyeket szükséges
sziikséges lenne kiigazítani:
kiigazitani: most sincs
sines
többről
t6bbr6'l szó.
szé. Az utasítások
utasitésok és a forradalom között
kiiziiitt eltelt
eltclt
idiiben a dolgok megváltoztatták
időben megvéltoztatték alakjukat, s e változás
véltozés
kiivctkcztében jelenleg az az igazi kérdés, hogy azoknak
következtében
van-c igazuk, akik reformálni
van-e rcformélni akarnak, vagy azoknak,
rombolni?
akik rombolrıi?
Egyeseket a néhai francia királyságról
kirzilységrél hallván
hallvén beszél-
Tachmas Kouli Khanm
ni, az ember azt hinné, hogy a Taehmas
bősz kardjától
b6sz kardji tél vérző
vérzfi Perzsiáról,
Perzsiérél, vagy legalábbis
lcgalzibbis a török-
l6r6k-
orszégi barbár,
országi barb r, anarchikus despotizmusról
despotizmusrél szólnak,
szélnak, ahol a
vilég legkellemesebb éghajlatán
világ éghajlatén fekvő
fel-W6 legszebb
lcgszcbb országok
orszégok
egyikét pusztítja
pusztitja jobban a béke, mint ahogy más més országo-
orszégo-
hébor ; ahol ismeretlenek a művészetek,
kat marcangol a háború; mfivészetek,
kioltotték a tudományt,
sorvad az ipar, kioltották tudornényt, pusztul a földmű-
f6ldmii-
velés, s maga az emberi nem is Laa figyelő
gyelii szemek
szemck láttára
léttéra
válik az enyészet martalékává.
vélik martalékévé. Ez volt a helyzet Francia-
orszég esetében? Nem állll módomban
ország médomban másképpen
m sképpcn eldön-
eld6n-
tényckre támaszkodva.
teni a kérdést, mint a tényekre témaszkodva. A tényektényck
téunasztjzik alá
nem támasztják ale’: ezt a hasonlatot. Sok rossz mellett
jé is van a monarchiában,
némi jó monarchi ban, s a rosszat a francia ki-
rályságban ki kellett, hogy igazitsa
rélységban igazítsa a vallés,
vallás, a ttirvények,
törvények, a
szok sok és a vélemények, aminek következtében,
szokások kiivetkcztében, ha al-
kotmánya semmi esetre sem volt is szabad, s ezért nem is
kotmiinya
jó, a zsarnoks
volt jé, zsamokságg inkább
inkébb csak látszat,
lzitszat, mint valóság.
valéség.
mutaték közül,
Azon mutatók ktiziil, amelyekkel
amelyckkel a kormányzat
korm nyzat bár-
bir-
mely országra
orszégra gyakorolt hatása
hatésa lemérhető,
lcmérhct , a legbiztosab-
lcgbiztosab-
bak közé
ktizé kell sorolnunk a lakosság
lakoss g állapotát.
éllapotét. Egyetlen
olyan ország,
orszég, ahol
ahol- a népesség
népcsség virágzik,
virégzik, s folyamatos fejlő-
fcjl6'-
désben van, sem élhet élhcl nagyon kártékony
kértékony kormányzat
kormzinyzat
alatt. Úgy
Ugy hatvan esztendővel
esztend vcl ezelőtt
czel6lt Franciaország
Franciaorszég in-
tendénsai jelentést
tendánsai jelcntést készítettek
készitettek genéralité-ikm népességé-

223
ről. Nem állnak
r6'l. éllnak rendelkezésemre az igen vaskos kötetek,kiitetek,
s azt sem tudom, hol szerezhetném be őket 6ket (emlékezet-
ből
b6'l kell beszélnem, ígyigy kevésbé
kcvésbé határozottan),
hatérozottan), de úgy gy tu-
dom, Franciaország
Franciaorszag népességét már mér abban az időben
id6'ben is
huszonkétmillió
huszonkétmillié lélekre becsülték.
becsiilték. A múlt
m lt század
szézad végén
általában
éltaléban tizennyolcmillióval
tizennyolcmilliéval számoltak.
szémoltak. Franciaország
Franciaorszég e
becslések
becslésck egyike szerint sem volt alulnépesedett. Necker
úr,
r, aki a mi időnkben
idéinkben éppen olyan autoritás,
autorités, amilyenek
amilyenck az
intendánsok
intendénsok voltak a magukéban, úgy ligy tűnik,
t nik, szilárd
szilérd ala-
pokon, 1780-ban huszonnégymillió-hatszázhetvenezerre
husz0nnégymilli6-hatszézhetvenezerre
Franciaorszag lélekszámátm
tette Franciaország léleksz&mzit.m De ez-e a valószínű
valészinfi
vegs6 érték a régi
végső regi rendszerben? Price
Pnice doktornak az a vé-
evben a francia népesség növe-
leménye, hogy abban az évben n6ve-
kedése még korántsem
korfmtsem érkezett el tetőpontjára.
tetéipontjéra. E számí-
szémi-
t sokban persze sokkal inkább
tásokban inkébb meghajlok Price doktor
autorit sa előtt,
autoritása el6tt, mint ami általában
éltal ban politikai nézeteit ille-
ti. Necker úrr adataiból
adataibél indul ki, s egészen
egeszen bizonyos ben-
szémitésai óta
ne, hogy a miniszter számításai éta a francia népesség
növekedett; oly gyorsan, hogy nem értene egyet
gyorsan niiwekedett;
olyan véleménnyel, mely szerint 1789-ben a királyság kirélys g har-
mincmilliénfil kevesebb lelket
mincmilliónál lclket számlált
szémlélt volna. Ha sokat
levonunk is (s úgy gy vélem,
velem, sokat kell levonnunk) Price
doktor vénnes
vérmes számításaiból,
sz mitésaibél, nem vonom kétségbe, ketsegbe, hogy
Franciaorszég lakossága
Franciaország lakosséga jelentős
jelentfis mértékben
mertekben szaporodott
ebben az utóbbi
utbbbi időben:
idéiben: dedc ha fel is tesszük,
tessziik, hogy nem
emelkedett jobban, mint ami elegendő elegend6 ahhoz, hogy a
24.670.000—et 25 millióra
24.670.000-et milliéra egészítse
egészitse ki, egy 25 milliós
millies né-
ne-
pesség, mely egyre fokozódó
fokozédé ütemben
iitemben növekszik,
niivekszik, mintegy
huszonhétezer négyzetmérföldre
négyzetmérftildre elképesztően
elképesztéien hangik.
hangzik.
Példénak okáért
Példának ok ért jóval
jéval nagyobb, mint arányosan
arfmyosan számítva
szémitva
a mi szigetünk
szigetiink lakossága,
lakoss ga, vagy akár akit Anglia, az Egyesült
Egyesiilt
Kirélység legsűrűbben
Királyság legsiirifbben lakott részének a népessége.
Altalénoss gban nem igaz, hogy Franciaország
Általánosságban Franciaorszég tenné-
terme-
keny föld.
f6ld. Nagy területei
teriiietei puszták,
puszték, s különféle
kiiliinféle természetes
termeszetes
hátrányokkal
h trényokkal kell Azokon a részeken, ame-
lyekcn a dolgok állása
lyeken éllésa előnyösebb,
el nyésebb, amennyire módombanmédomban
állll ismerni, az emberek száma sz ma arányban
aranyban állll a természet
termeszet

224
bőkezűségévelf' A lisle-i genemlitében
b6kez[isegevel." generalitében (elismerem, ez a
leghatásosabb
lcghatésosabb példa)
pelda) tíztiz éwel
ewel ezelőtt
czcl tt 404 1/2 négzet-
negyzet-
mérfõldnyi
merfeldnyi területen
teriileten 734.600 fő f6’ élt,
elt, ami négzetmérföl-
negyzetmerf l-
denként
denkent 1.772 lakost jelent. Franciaország
Franciaorszég többit6bbi részén
reszen a
középérték
kezepertek 900 lakos.
Ezt a népességnagyságot
nepcssegnagységot nem a megdöntött
megd ntétt kormány-
konn{my-
zatnak tulajdonítom,
tulajdonftom, mert nem szeretek az emberi találé- ta1éle-
konyságnak
konységnak bókolni
bekolni olyan dolgokért,
dolgokert, amelyek nagy mér- mer-
tékben
tekben a gondviselés
gondviseles jótékonyságának
jetekonység nak köszönhetők.
k6sz6nhct6'k. De
ez a lepocskondiázott
lcpocskondiézott kormányzat
korményzat nem akadályozhatta,
akadélyozhalta,
valeszinii, hogy elősegítette
viszont igen valószínű, eléiscgitettc azoknak az erők-
er6'k-
miikedeset (lettek légen
nek a működését legyen azok bármineműek),
bérminemiiek), akár
akit
termeszettfil valók
a természettől vale]: voltak a talajban, akár akér az emberek
szokésaiban, amelyek az emberi fajnak
szorgalmatos szokásaiban,
kirélys gban ilyen hatalmas számban
szerte a királyságban szémban adtak éle-ele-
hclyckcn ily csodás
tet, s egyes helyeken csod s népességszámot
nepessegszémot eredmé-
eredme-
nyeztck. Soha nem tételezném
nyeztek. teteleznem fel, hogy minden politikai
intezmény közül
intézmény keziil a legrosszabb az az állami {allami szerkezet,
amelyréi a tapasztalat azt mutatja, hogy (bármilyen
amelyről (b nnilyen bur-
medon is) az emberiség
kolt módon emberiseg garapodásának
gyarapodésénak kedvez.
orsz g gazdagsága
Egy ország gazdags ga egy újabb,jabb, s nem is elhanyagol-
hate mérce,
ható merce, melynek segítségével
segftsegevel megítélhetjük,
megitelhctjiik, hogy
esszessegeben véve
összességében veve egegy kormányzat
korményzat védelmez-e
vedelmcz-e avag
avagy
pusztit. Franciaországban
pusztít. Franciaorszégban az emberek sokasága sokaséga messze
meghaladja az angliait; de dc úgy
egy látom,
letom, hogy viszonylagos
gazdagsaga sokkal alatta marad a miénknek;
gazdagsága mienknek; vagyis a va-
gyonnak sem a megoszlása
gonnak megoszlésa nem olyan egyenlő, egyenl6, sem a
kerforgésn nem olyan sebes. Úg
körforgása Ugy vélem,
velem, Anglia e fölé-
f6le-
nyenek okai közé
nyének keze tartozik a két ket kormányzati
korm nyzati forma kü- kii-
lönbözősége.
l6nb6z6sege. Angliáról
Angliérel beszélek,
beszelek, nem valamennyi brit te-
riiletr6l, amelyek összevetése
rületről, ésszevetese egész
egesz Franciaországgal
Franciaorszéggal né-ne-
csékkentene a vagoni
mileg csökkentené vagyoni különbség
kiilbnbseg mértékét.
merteket. Az a
vagyon, amely nem állja
vagon, éllja ki az Anglia javaival valóvale össze-
essze-
hasonlitést, még
hasonlítást, meg ennek ellenére
ellenere is igen tekintélyes
tekintelyes mérté-
merte-
kii jólétet
kű jeletet jelenthet. Necker úrr 1785-ben kiadott munká- munké-

I’Adrm1r|is'trati0n des Finance:

' De liádnıinirtration Finances de
dc la France, par Mons. Necker,
Ncckcr, I.
k6t. 288. o.
köt. 0.

225
 »
_ 5

ja"'
ja* pontos es és erdekes
érdekes gyiijtemenyt
gűjteményt tartalmaz a k6zgazda- közgazda-
sággal es
séggal és a politikai aritmetikzival
aritmetikával kapcsolatos tenyekro'l,
tényekről, s
elmélkedései erre’!
clmelkedesei erről a térgyrol
tárgról eltaleban
általában bolcsek
bölcsek esés elfoga-
elfogu-
latlanok. A benyomes,
benyomás, melyet e munk munkában ban kelt a francia
államtól, igen ttávol
éllamrol, vol állll egy
eg olyan orsz országg kepetiil,
képétől, melynek
kormányzata csupa panasz forr
korményzata forrása,
sa, teljesen romlott, s
nem lehet meskentmásként meggyogyitani,
meggyógyítani, mint az általános ltalfmos for-
erőszakos es
radalom er6'szakos és bizonytalan hates hatású orvoss
orvosságával.
géval.
állítja, hogy
Azt éllitja, hog 1726 es és 1784 kozott
között Franciaorszég
Franciaország penz-
pénz-
verdejeben
verdéjében kt'n'i'1lbeliil
körülbelül szézmillio
százmillió font sterling ertekii értékű
arany- es és eziistpenzt
ezüstpénzt vertek.""'
vertek."
Lehetetlen, hogy Necker úrr tevcdett tévedett volna a penzver-
pénzver-
deben
dében vert nemesfem
nemesfém mennyiseget
mennyiségét illetiien,
illetően, hiszen ezt hi-
vatalos feljcgyzesck
feljegyzések tartalmazzik.
tartalmazzák. E kivelo kiváló pénziigyi
pénzügyi szak-
fejtegetései az 1785-ben, teh
ember fcjtegetesei tehátt mintegy negy nég esz-
tendővel
tend király letaszit
ivel a francia kirély letaszításasa esés bebortonzese
bebörtönzése el6ttelőtt
meg
még forgalomban maradt arany es és eziist
ezüst mennyisegere
mennyiségére
nezve
nézve mitmár nem ennyire bizonyosak, megis mégis úg gy tiinik,
tűnik, oly
szilérd
szilárd alapokon éllnak,
állnak, hogy
hog nem lehet mcgtagadni
megtagadni nemi némi
egyetertest
egetértést a szémitésaival.
számításaival. Ugy Úg veli,
véli, az akkor Franciaor-
szégbain
szágban tenylegesen
ténylegesen forgalomban 1ev6 lévő numeraire, avagy avag
mennyisége angol penzben
ércpénz mennyisege pénzben nyolcvanmillio
nyolcvanmillió volt.
összegű felhalmozott vagyon
Ez bizony nagy osszegif vagon egyetlen
egetlen or-
szegban;
szágban, meg még ha nagy is az az orsz ország!g! Necker úrr oly-
annyira valosziniitlennek
valószínűtlennek tartotta, hogy hog a gazdagség
gazdagság e
nagyarény
nagarányú beéramliisa
beáramlása rnegsz(inik,-
megszűnik,-hog hogy 1785-ben azt fr- ír-
feltételezései szerint a szémit
ta, feltetelezesci számításai alapjául
sai alapj szolgáló
ul szolgélo
korszakban Franciaorszégba
Franciaországba keriilt került penz
pénz a j6v6’ben
jövôben evi évi
ket
két szézalekkal
százalékkal fog novekedni.
növekedni.
hog legyen
Kellett, hogy legen valamilyen megfelel6 megfelelő ok, mely a
penzvcrdeben
pénzverdében vert penzt pénzt a kirélységba
királyságba bebocsétotta,
bebocsátotta, s va-
lamilyen ok, amely otthon tartotta, illetve visszaszivta visszaszívta a
kincsek ama hatalmas éramét, áramát, mely Necker fir úr szémitésai
számításai
szerint megmaradt a belso’ belső forgalomban. Tegyiik Tegyük fel, hog
az esszer
ésszerűség seg mcgkovetel
megkövetel bizonyos lcvonésokatlevonásokat e szeml-
számí-
tésokbol;
tásokból; ezek utén után a maradek
maradék meg még mindig hatalmas

' Necker: De liddminiwation

läádminılwaüon des
da Financw
I-`ı'nanca` dc
de la France
" III.
l]I. kot.
köt. B.
8. es
és 9. fej.

226
osszcg. A megszerzés
összeg. megszerzes és
es a megtartás
rnegtartas ilyen erős
er6s okai nem
találhatók meg ott, ahol gátolják
talzilhatok gatoljak az ipart, nincs biztonság-
biztonsag-
ban a tulajdon, s kifejezetten kártékony
kartekony a kormányzat.
kormanyzat. Bi-
zony, ha szemügyre
szemiigyre vesszük
vessziik a francia királyság
kiralysag képét:
kepet: vá-
va-
rosainak sokaságát
sokasagat és
es jólétét;
joletet; tágas
tagas országutainak
orszagutainak és es hi-
dainak
dainalc nagyszerűségét;
nagyszerfiseget; a hajózható
hajozhato mesterséges
mesterseges csator-
nái altal
nai által kinalt
kínált lehetiiseget
lehetőséget ily nagy kiterjedesii
kiterjedésű szarazfold
szárazföld
vízi
vizi úton
ton való
vale átszelésére;
atszclesere; ha tekintetünket
tekintetiinket roppant kikö-
kike-
tői
téii telepeire
tclcpcire éses egész
egesz hadi éses kereskedelmi tengeri appa-
rátusára
ratusara emeljük;
emeljiik; ha szemügyre
szcmiigyre vesszük
vessziik nagyszámú,
nagyszam , oly
meresz és
merész es mesteri szakértelemmel
szakertelemmel megépített
megépitett éses oly nagy
koltsegen fenntartott erődítését,
költségén er diteset, melyek az ellenség
ellenseg szá-
sza-
mara minden oldalon megerősített
mára megerfisitett vonalat ér 6' áthághatat-
athaghatat-
akadalyt képeznek;
lan akadályt kepeznck; ha nem felcdkezünk
lclcdkeziink meg arról,
arrol,
hogy ama nag
hog nagy területnek
teriiletnck mily kis része
resze nincs megművel-
megm1'1'vel-
tokelyre fejlesztették
ve, s hogy micsoda tökélyre fejlesztettek a föld
fold legnag-
legnagy-
szeriibb terményei
szerűbb termenyei közül
koziil számosnak
szémosnak a termesztését
termeszteset Fran-
ciaorsrzigban; ha meggondoljuk, hogy milyen kiválóak
ciaországban; kivziloak
iparanak termékei,
iparának termekei, .csupán
csupan a mieink
micink mögött
mogott a második
masodik
tcriilcteken nem is elégedve
helyre szorulva, s egyes területeken elegedve meg
czzel
ezzel a hellyel; ha a l<oz-köz- esés mag:-injellcgii
magánjellegű jotekonysag
jótékonyság
ama nag
nagy alapítványaira
alapitvanyaira gondolunk; ha áttekintjük
attekintjiik az élet
elet
szepseget és
szépségét es fényét
fenyet jelentő”
jelenlfii művészetek
miiveszetck állapotát;
allapotat; ha
szamba vesszük
számba vessziik azokat az embereket, akik háborúban habor ban
emeltek hírnevét,
emelték hirnevet, a kiváló
kivalo államférliakat,
allamfer akat, tudós
tudos jogászai-
jogaszai-
es teológusainak
nak és teologusainak sokaságát,
sokasagat, lilozófusait,
lilozofusait, kritikusait,
tortenetiroit, költőit,
történctíróit, l<olt6it, egyházi
egyhazi és
es világi
vilagi szónokait
szonokait -— mind-
velek felfedezni, ami ámulatba
ebben olyan valamit vélek amulalba ejti és
es
mcgragadja a képzeletet,
képzcletet, megálljt
megalljt parancsol a szellemnek
szcllemnek
az elhamarkodott és
es válogatás
valogatas nélküli
nelkiili bírálat
biralat határán,
hataran, s
amely megköveteli,
megkoveteli, hog
hogy igen komolyan megvizsgáljuk,
megvizsgaljuk,
melyek és
es milyen nagyok azok a lappangó
lappango bűnök,
bfinok, ame-
lyek felhatalmazást
felhatalmazast adnak arra, hogy ily nagyszabés
nagszabású
szerkezetet a földdel
folddel tegyünk
tegyiink egyenlővé.
egyenl6ve. A dolgok ilyen
szemléletéből
szcmleletebf nem a töröktorok despotizmus látványa
latvanya bonta-
kozik ki előttem.
el6ttem. Olyanfajta kormányzatot
kormanyzatot sem látok,
latok,
amely egészében
egeszeben véve
veve oly romlott és
es elnyomó,
elnyomo, vagy oly
hanyag, hogy teljesen alkalmatlan minden megreformálás-
megref0rrmil¢is-
ra. Úgy
Ugy kell vélnem,
velncm, olyan kormányzat
kormanyzat ez, mely rászolgált
raszolgalt

227
arra, hog
hogy fokozzák
fokoaak kiválóságát,
kivalosagzit, kijavítsák
kijavitsak hibáit,
hibait, s lehe-
tőségeit a brit alkotmány
tfisegeit alkotmany irányába
iranyaba fejlesszék.
fejlesszek.
Bárki,
Barki, aki több
tobb évre
evrc visszamenőleg
visszamenfileg figyelemmel
gyelemmel kísér-kiser-
te a letaszított
letaszitott kormányzat
kormanyzat működését,
mifkodeset, észre
eszre kellett hog hogy
vegye, hogy az udvarok esetében
eseteben természetes
termeszetes állhatatlan-
:illhatatlan-
ság
sag és
es ingadozások
ingadozasok közepette
kozepette is komoly törekvéstorekves mutat-
kozott az ország
orszag jólétének
joletenek fejlesztésére;
fejlesztesere; el kell ismernie,
hogy ez a törekvés
torekves már
mar hosszú
hossz ideje célona
celozza egyes esetek-
ben azon helytelen eljárások
eljarasok és es szokások
szokasok teljes felszámo-
felszamo-
lését, máskor
lását, maskor jelentékeny
jelentekeny kiigazítását,
kiigazitziszit, amelyek az állam-allam-
ban eluralkodlak; s hogy még meg az uralkodó
uralkodo alattvalói
alaltvaloi felet-
korlatlan hatalma is, mely kétségkívül
ti korlátlan kelsegkiviil összeegyeztethe-
6sszeegyezlethe-
tetlen volt a joggal es és szabadsággal, napról napra eny-
a szabadsaiggal, naprol
hiilt e törekvések
hült torekvesek során.
soran. A megújítást
megfljitzist távolról
tévolrol sem eluta-
cluta-
sitva, a kormányzat
sítva, kormanymt nyitott
nyitotl volt, méghozzá
meghozzi helyteleníthető
helytclcnithetii
konnyedséggel,
könnyedséggel, mindenfele
mindenféle reformterwel
reformtervvel es és hiveikkel
híveikkel
szemben. Túlságosan
T lsagosan is elnézőek
elnezéiek voltak az újítás jités szelleme
irant, mely hamarosan azok ellen fordult, akik felkarol-
iránt,
tzik, s a vesztüket
ták, vesztiiket okozta. Csupán
Csupan hűvös
hiivos méltányosság,
meltanyossag, s a
monarchiara nézve
monarchiára nezve nem túl till hízelgő
hizclgfi azt mondani, hogy
torvenyszegescit inkább
törvényszegéseit inkabb azzal követte
kovette el, hog
hogy számos
szamos el-
gondolasa felületes
gondolása fcliiletcs volt, s nélkülözte
nelkiilozte a józan
jozan ítéletet,
iteletet,
semmint szorgalmának
szorgalmanak hiányosságával.
hianyosségéval. Nem valami mél- mel-
tányos csclckcdct
tanyos cselekedet osszchasonlitani
összehasonlítani a lcgutobbi
legutóbbi tizen6t-ti-
tizenöt-ti-
zenhat év ev franciaországi
franciaorszagi kormányzatát
lcormanyzatét akárakar mostani, akár
akzir
múltbeli
m bölcs es
llbeli bolcs és jo
jó alkotmény
alkotmányû rendszcrekkcl.
rendszerekkel. De ha a
penzkoltesbcn mutatott tékozlás,
pénzköltésben tekozlzis, vagy a hatalomgyakor-
leis szigorúsága
lás szigoriisaga terén
teren összevetjük
osszevetjiik a korábbi
korabbi királyok
kiralyok ural-
manak bármelyikével,
mának barmelyikevel, úgy gy vélem,
velem, becsületes
becsiiletes bírák
birak kevés
keves
hitelt fognak adni azok jó jo szándékának,
szandekanak, akik XVI. Lajos
uralméval kapcsolatban
uralmával kapesolatban folyton a kegyenceknek juttatott
adomzinyokrol, az udvar költekezéséről,
adományokról, koltekezeseré , vagy a Bastille
borzalmairol járatják
borzalmairól jaratjak a szájukat.*
szajukat.*

'‘ A világ
vilag le
Ic van kötclczve
kotclczvc Calonnc úrnak,m
l.lI' 3l(,n4 amiért
amiert megcáfolja
mcgcéfolja azokat
a felháborító
felhaborite túlzásokat,
ttilzésokat, amelyek a királyi
kiralyi kiadások
kiadasok némelyikére vonat-
koznak, s amiért
amiert rámutat
rzimutat a járadékokról
jéradékokrél szóló
szolci leírás
lcirzis megtévesztő
mcgtévesztéi voltá-
volta-
ra, mely a lakosság
lakossag mindenfajta bűnre
bfinrc csábításának
csabilasanak gonosz célját
celjét szol-
gálta.
galta.

228
 I-logy a rendszer, ha megérdemli
Hogy megerdemli ezt az elnevezést,
elnevezest,
mely az ősi
6si monarchia romjain épül,
epiil, jobb eredményeket
credmenyeket
mutathat-e majd fel azon ország
orszag népessége
nepessege és es vagyona te-
1-én, melyet gondjaiba vett, az felette kétséges.
ketseges. Ahelyett,
hogy
1-logy a változás
valtozas javulást
javulast hozott volna, attól
attel tartok, hosszú
hossz
éveknek
eveknek kell eltelnie, mielőtt
miel6tt e filozófiai
lozo ai forradalom hatá-
hata-
sai valamennyire is orvosolhatók
orvosolhalok lesznek, s a nemzetet
vissza lehet helyezni
hclyezni korábbi
korabbi alapjaira. Ha Price doktor
néhány
nehany évev múlva
m lva rendjén
rendjen valónak
valonak találná,
jalalné, hogy megtisz-
teljen bennünket
benniinket egy újabb jabb becsléssel
becslessel Franciaország
Franciaorszag né-
ne-
pessegerfil, aligha állna
pességéről, allna módjában
modjaban összetákolni
osszetakolni ezt a har-
micmillio lélekről
micmillió lelel<ro'l szóló
szolo mesét,
meset, amit 1789-ben hordott
ossze, vagy a gyűlés
össze, gyifles a maga huszonhatmillióját
huszonhatmilliojat 1780-ból.
1780-bol.
Ugy hallom, nagyarányú
Úgy nagyarany a Franciaországból
Franciaorszagbol való
valo kiván-
kivan-
dorlas;
dorlás; s hogy sokan, elhagyvan
elhagyván ama kellemes eghajlatot
éghajlatot
es csábító
és csabito kirkéi
kirkei szabadságot,175
szabadsagot,175 Kanada fagyos vidékein,
videkein,
talaltak menedéket.
a brit despotizmus uralma alatt találtak menedeket.
penz eltűnésénck
A pénz eltiinesenck mostani állapotában
allapotaban senki nem
gondolna, hog
gondolná, hogy az ország
orszag ugyanaz, mint amelyben a je-
penziigyminiszter nyolcvanmilliónyi
lenlegi pénzügyminiszter nyolcvanmillionyi fémpénz
fempenz for-
galmát
galmat tételezte
tetelezte fel. Általános
Altalanos képéből
l<epebo'l az ember arra kö-
ko-
vetkeztethetne, hog
hogy valaha a múltban
m ltban Laputa és
es Balni-
barbi tudós
tudos akadémikusainak
akademikusainak különleges
kiilonleges irányítása
iranyitasa alatt
allott.* Párizs
állott.* Parizs népessége
nepessege már
mar olyannyira visszaesett, hog hogy
amikor Necker úrr az eltartására
eltartasara szánt
szant élelemről
elelemrfil beszélt
beszelt a
ncmzetgyi esben, a korábban
nemzetgyűlésben, korabban szükségesnek
sziiksegesnck találtnál
talaltnal
otodresszel kisebb mennyiséget
ötödrésszel mcnnyiseget jelölt
jelolt meg.**
meg.“ Azt beszélik
beszelik
(es soha nem hallottam ennek ellentmondó
(és cllentmonde véleményt),
velemenyt),
hogy százezren
hog szazezren vannak a városban
vérosban munka nélkül,
nelkiil, pedig a
bebörtönzött udvar és
bebortonzott es a nemzetgyűlés
nemzetgyi es székhelye
szekhelye lett. Hi-
telt érdemlően
erdeml6en tájékoztatták,
tzijekoztatlak, hogy semmi sem nyújthat
ny jthat
megdöbbentôbb es
megdobbentiibb és visszataszitébb
visszataszítóbb látványt,
létvzinyt, mint a vá-
va-
rosszerte űzött
fizott koldulás.
lcoldulas. Még
Meg a nemzetgyűlés
nemzetgyi es szavazásai
szavazasai
sem hagynak efelől
efelo'l semmi kétséget.
ketseget. A minap jelöltek
jeloltek ki

'" Aıfjkozófusok
Alljkozéfusok kormányozta
konnanyozta ország
orszag gondolatáról
gondolalarol lásd
lasd Gulliver utazá-
utaza-
sait.
"" Calonne úrr sokkal jelentékenyebbnek
" jclcntekcnycbbnck tartja Párizs
Parizs lakosságának
lakosséganak
csökkenését; s lehet, hog
csokkenését; hogy igaza van, tekintve, hog
hogy Necker úrr számítá-
szamita-
sai ota
Sai óta cltclt
eltelt némi
nemi idő.
id6.

229
egy állandó
ggy allande bizottságot
bizottsagot a koldıılás
lcoldulas ügeire.
iigyeire. Egszerre
Egyszerre ter-
vezik
vczik erős
er6s rendőri
rend6ri felügyelet
feliigyelet felállítását,
felallitasat, valamint a szegé-
szege-
nyek eltartását
eltartasat célzó
célzé adó
ado kivetését,
kiveteset, akiknek sorsát
sorsat közvet-
kezvet-
lenül
leniil enyhítendő
enyhitendfi nag
nagy összegeket
osszegeket tartalmaz az éveseves költ-
kelt-
ségvetés.*
segvetes.* Eközben törvényhozó klubok és
Ekozben a torvenyhozo es kávéházak
kavehazak
vezetői meg vannak részegülve
vezet6'i reszegiilvc önnön
onnon bölcsességük
bolcsessegiik és
es ké-
ke-
pességeik
pessegeik csodálatától.
csodalatatol. A legfelsőségesebb
legfclsiisegesebb megvetéssel
megvetessel
beszéhrek
beszelnek a világ
vilag többi
tobbi részéről. Azzal vigasztalják
reszer6'l.A21al vigasztaljak az em-
bereket a rongyok miatt, melyekbe öltöztették
oltoztettek őket,
6ket, hogy
a filozófusok
lozofusok nemzetéhez
nemzetehez tartoznak; s néhaneha a szélhámos-
szelhémos-
kodo parádézás,
kodó paradezés, a látványosság,
latvanyossag, a csődület
cs6di'|let és
es a felfordu-
las praktikáival,
lás praktikaival, olykor pedig összeesküvések
osszeeskiivesek éses külső
kiilsii tá-
ta-
madások
madasok miatti riadózással próbálják
riadozassal probaljak elfojtani a nélkülö-
nelkiil6-
zes segélykiáltásait,
zés segelykialtasait, s eltéríteni
elteriteni a megfigyelő
meg gyelfi tekintetét
tekintctet az

Jotekony célú
Jótékony cel munkák
rnunkak Liv. Font s. d.
Pzirizsban és
a Párizsban es vidéken
vidékcn
fcllep6 munkahiány
fellépő munkahiany
cnyhiteserc
enyhítésére 3,866,920 161,121 13 4

Acsavargés és
Acsavargás es
koldulás
koldulés
megszüntetése
megsziintctesc 1,671,417 69,642 7 6

Gabonabehozatali
Gabonabchozatali
támogatás
tamogatas 5,671,907 236,329 9 2

A rekvirálások
rclcviralésok
ktivctkeztebcn fellépő,
következtében fcllep i,
élelmezéssel kapcsolatos
elclmezesscl
kiadasok
kiadások 39,871,790 1,661,324 11 B8

Mikor ec könyvet
kony-vet nyomdába
nyomdaba küldtem,
kiildtcm, némi
nemi kételyt
ketclyt tápláltam
tapléltam a fenti
táblázat utolsó
téblézat utolse cikkelye - egyetlen általános
altalanos címszó,
cimsze, minden részlete-
reszlete-
zes nélkül
zés nelkiil - méretçivel
merctcivcl éses jellegével
jcllcgevel kapcsolatban.
kapesolatban. Azóta
Azeta láttam
léttam
Calonnc úrr művét.
Calonne miivét. Ugy kell gondolnom, nag nagy veszteség
veszteseg számomra,
szamomra,
hog cz
hogy ez korabban
korábban nem adatott meg nekem. Calonne úrr úgy tigy véli,
veli, ez
cz a
cikkely az általános
éltalzinos létfenntartásra
letfcnntartasra vonatkozik: dedc mivel nem érti,
erti, ho-
gyan származhat
szérrnazhat 1.661.000 fontnyi hatalmas veszteség
veszteseg a gabona
g-abona tenne-
l6i és
lői es fogyasztói
fogyasztoi ára
ara közötti
kozotti különbségből,
kiilonbsegbéil, az óriási
61-iasi summát
summat a t'on-ada-
forrada-
lom eltitkolt
cltitkolt kiadásaínak
kiadasainak tulajdonítja.
tulajdonitja. E
E. tárgyról
targyrol semmit nem állítha-
éllitha-
tok határozottan.
hatérozottan. Ezen összesített
izisszcsitett hatalmas terhek
tcrhck alapján
alapjan az olvasó
olvaso
képes arra, hogy megítélje
kepes megitélje Franciaország
Franciaorszag helyzetét
hclyzctet és
es állapotát;
allapotat; vala-
mint az ott bevezetésre
bcvczctesrc került
kcriilt nemzetgazdasági
ncmzctgazdaségi rendszert. A nemzet-
gyűlésben
gy cikkelyek nem valtottak
lesbcn ezek a cikkclyek váltottak ki vitat
vitát vagy vizsgálatot.
vizsgélatot.

230
allam romlásáról
állam romlasarol és
es nyomorúságáról.
nyomor sagarel. Egy bátor bator nép
nep ter-
mészetesen jobban kedveli az erényes
meszetesen erenyes szegénységgel
szegenyseggel pá-
pa-
rosuló
rosulo szabadságot,
szabadsagot, mint a züllött,
ziillott, bár
bar gazdag szolgasá-
szolgasa-
got. Ám
Am mielőtt
miel6tt a kényelem
kenyelem és
es a jólét
jelet árát
arat megfızetik,
mcgfzetik, bi-
zonyosnak kell lenniük
lenniiik abban, hoghogy valódi
valedi szabadságot
szabadsagot
vásárolnak,
vasarolnak, s hogy semmi más mas áron
aron nem vásárolhatják
vasarolhatjak
meg. Én
En azonban mindig nagon
nagyon kétesnek
ketesnek fogom tartani
azt a szabadságot,
szabadsagot, amelyhez nem társultarsul a bölcsesség
bolcsesseg és
es az
igazságosság,
igazsagossag, s nem vezet virágzáshoz
viragvashoz és es bô'séghez.
b6'seghez.
A forradalom prókátorai
prekatorai nem elégszenek
elegszenek meg azzal,
elt lozzzik ősi
hogy eltúlozzák 6si kormányzatuk
kormanyzatuk bűneit,
biineit, hanem magára
magara
orszag hírnevére
az ország hirneverc hoznak szégyent,
szegyent, amikor szinte mind-
kivalthatta volna az idegenek tiszteletét,
azt, ami kiválthatta tiszteletet, mármint
marmint
nemességüket és
nemessegiiket es papságukat,
papsagukat, oly riasztó
riaszto színekkel
szinekkel festi
egyszerii rágalmazásról
le. Ha egszerű ragalmazasrol lenne szó,
sze, nem lenne túl
t l
jelentősége. De vannak gyakorlati
nagy jelentfisege. gakorlati kevetkezmenyei
következményei
onok főrendjei
is. Ha az Önök fo'rendjei és
es közııemesei,
koznemesei, akik földbirto-
f6ldbirto-
tobbseget és
kosaik nagy többségét es a katonaság
katonasag egész
egesz tisztikarát
tisztikarat ad-
tak, nemctorszagiak abban a
ták, olyanok lettek volna, mint a németországiak
Hania-varosok arra kényszerültek,
korban, amikor a Hanıza-városok kenyszeriiltek,
vagyonuk védelmében
hogy vagonuk vedelmeben szövetségre
szovetsegre lépjenek
lepjenek a neme-
sekkel szembenm - vag vagy olyanok, mint Itáliában
Italiéban az Or-
sinik és
es a Vitellik,m akik erődített
eriiditctt bűnfészkeikből
biinfeszkeikboi rontot-
tak ki a kereskedőkre
kereskedifkre és
es az utazókra,
utazokra, hog
hogy kifosszák
kifosszak őket
6ket
--— vag
vagy olyanok, mint az egyiptomi mamelukok, vagy a
malabár-parti nayrokm, akkor elismerem, hogy nem len-
malabar-parti
tanaesos túl
ne tanácsos till kritikus szemmel kutatni azon eszközök
eszkozok
utan, melyek a világot
után, vilagot megszabadíthatnák
megszabadithatnak ilyen koloncok-
t6l. Egy pillanatra leplet lehetne borítani
tól. boritani a Méltányosság
Meltanyossag
es a Könyörületesség
és Konyoriiletesseg szobraira. A legszelídebb
legszelidebb lelkek,
osszezavarodvzin a szörnyű
összezavarodván szornyii kényszerhelyzetben,
kenyszerhelyzetben, melyben
az erkölcs
crkolcs saját
sajat elvei érdekében
erdekeben meg
megy bele szabályainak
szabalyainak
felfiiggesztesebe, félrefordulhatnának,
felfüggesztésébe, felrefordulhatnanak, míg
mig a fortély
fortely s az
er iszak véghezviszi
erőszak veghezviszi annak az állítólagos
allitelagos nemességııek
nemessegnek az
elpusztitasat, mely az emberi természet
elpusztítását, termeszet üldözésével
iildozesevel eg-
egy-
ttal megbecstelenítette
úttal megbecstelenitette azt. Akik a leobban borzadnak
a Vértől,
verto'l, az árulástól
érulastol és
es az önkényes
enkenyes elkobzástól,
elkobzastol, csendes
szcmlelfii maradhatnának
szemlélői maradhatnanak a bűnök
b nok között
kozott dûlö
d lo polgárhá-
polgarh:i-
bor nak.
borúnak.

231
2.31
 Dc vajon rászolgáltak-e
De raszolgaltak-e a kiváltságolt
kivaltsagolt nemesek, akik
1789-ben a király
kiraly hívására
hivfls ra Versailles-ban összeültek,
osszeiiltek, vag
vagy
az ő6 választóik,
valasztoik, hog
hogy úgy
gy néuenek
nezzenek rájuk,
rajuk, mint a mostani
időkben a nayrokra vagy
id6'kben vag a mamelukokra, avag avagy a régi
regi Or-
sinikze
sinikre és
es Vitellikre? Ha akkor tettem volna fel ezt a kér-ker-
dést,
dest, elmeháborodottnak
elmehaborodottnak tartottak volna. Mit követtek
kovettek elcl
azóta,
azota, amiért
amiert száműzetésbe
szamfizctesbe kellett kényszeríteni
kenyszeriteni őket,
6'ket, va-
désznak rájuk,
dásznak réjuk, kínozzák
ldnozzak és
es marcangolják
marcangoljak őket,
6ket, családju-
csaladju-
szetkergetik, házukat
kat szétkergetik, hazukat porig égetik,
egetik, rendjüket
rendjiiket eltörlik,
eltorlik,
s ha lehet, emléküket
emlekiiket is kioltják
kioltjak azzal, hog
hogy általánosan
altalanosan
neviik megváltoztatására
ismert nevük megvaltoztatzisara kényszerítik
kenyszcritik őket?
6ket? Olvas-
sak
sák el a kepviselfiiknek
képviselőiknek adott utasitasaikat.
utasításaikat. Éppen olyan
Eppen
h6n
hőn óhajtják szabadság szellemét, s epp
ohajtjak a szabadsag szellemet, épp olyan er6sen
erősen
ajánlják
ajzinljak a reformot, mint akármelyik
akarmelyik másik
masik rend. Önként
énkent
lcmondtak
lemondtak az adozassal
adózással kapcsolatos kivaltsagaikr6l;13°
kiváltságaikról;13° a
kirzilyhoz hasonlóan
királyhoz hasonloan kezdettől
kezdettéil feladták
fcladtak az adószedés
adoszedes jogá-
joga-
vonatkozo mindennemű
ra vonatkozó mindennemii igényüket.
igenyiiket. A szabad alkot-
mánnyal kapesolatban
mzinnyal kapcsolatban egyseges
egységes volt a velekedes
vélekedés Francia-
országban.
orszagban. Az abszolút
abszol t mönarchiát
monarchiat elérte
elerte a végzet.
vegzet. Nyö-
Ny6-
szorges, haláltusa
szörgés, halzillusa és
es vonaglás
vonaglas nélkül
nelkiil lehelte ki a lelkét.
lelket.
kiizdelcm, minden széthúzás
Minden küzdelem, szeth zas ezután
ezutan következett
kovetkezett
be, amikor a zsarnoki demokráciát
demokraciat választották
valasztottak egy, a
kolcsonos ellenőrzés
kölcsönös ellen6rzes elvét
elvet megvalósító
megvalosito kormányzati
kormanyzati for-
hclyett. A gyéizles
ma helyett. győztes fel
fél a brit alkotmany
alkotmány elvei felett ara-
tott diadalt.
IIOII
Nem kerülte
keriilte el figyelmemet
gyelmemet az az egészen
egeszen gyerekes
merhekii affektálás,
mértékű affektalés, ami Párizsban
Parizsban hosszú
hossz évek
evek óta
ota elural-
onok IV. Henrike emlékének
kodott az önök emlekenek bálványozásá-
bélvanyozasir
ban?“ Ha a királyi
ban.m kiralyi méltóság
meltesag e díszével
diszevcl kapcsolatban
kapesolatban va-
lami kihozhatja
kihozhalja az embert a sodrából,
sodrébol, az éppen
eppen ez az öm-
om-
lcng6, csalárd
lengő, csalérd dicshimnusz-stílus.
dicshimnusz-st us. Akik a legszorgosabban
hajtották ezt a motort, ugyanazok a személyek,
hajtottak szemelyek, akik a
magasztalast azzal végezték,
magasztalást vegeztek, hogy letaszították
letaszitotték trónjáról
tronjzirol
utodat és
utódát es leszármazottját,
leszarmazotljét, egy olyan férfiút,
fer t, aki legalább
legalabb
annyira jószándékú
josvandekli volt, mint maga IV. Henrik, aki ép- ep-
pen annyira szerette
szcrclte népét,
nepet, s aki összehasonlíthatatlanul
osszehasonlithatatlanul
tobbet tett az állam
többet allam ősi
6si bűneinek
b neinek helyrchozására,
hclyrchozésara, mint az
a nagy uralkodó,
uralkodo, vagy legalábbis
legalabbis bizonyosak vagyunk ben-
ne, hogy többet
tobbet akart tenni. Magasztalóinak
Magasztaloinak szerencséje
szerencseje

232
van, hog
hogy nem vele van dolguk. Navarrai Henrik uganis ugyanis
elszánt,
elszant, tevékeny
tevekeny és es körültekintő
koriiltekint fejedelem
fcjedelem volt. Kétség-
Ketseg-
telen, hog
hogy igen emberséges
emberseges'es 'és joindulat
jóindulatú volt; de ember-
és joindulata
sége es jóindulata soha nem allt állt erdekeinek
érdekeinek útjába.
tjaba. Soha
törekedett arra, hogy
nem tiirekedett hog szeressek,
szeressék, miel6tt
mielőtt olyan hely-
magát, hogy
zetbe ne hozta volna magat, hog tartsanak t6'le.
tőle. A nyajas
nyájas
határozott cselelcves
szavakat hatarozott cselekvés kiserte.
kísérte. Altalanossagban
Általánosságban
tekintélyét, s cngedekenyseget
fenntartotta tekintelyet, engedékenységét csak a reszle-
részle-
Nagylelkűen kiiltekezett
tekben osztogatta. Nagylelkiien költekezett koronabirto-
bevételeiből; dc
kainak bcvetelcib6'l; de iigyelt
ügelt arra,'hogy a torzstfikehez
törzstőkéhez
ne ny ljon hozza;
nyúljon hozzá; soha nem adott fel semmilyen igenyt, igényt,
amivel az alapvetiii
alapvető tervenyek
törvények ertelmeben
értelmében lepett
lépett fel, s nem
vérét ontani sem —- gyakran
habozott a veret gakran a harcmcz6'n,
harcınezőn, oly-
kor pedig a bit6n
bitón - azoknak, akik szembeszalltak
szembeszálltak vele.
taıtassa tiszteletben erenyeit
Mivel tudta, hogyan tartassa erényeit a ha1at-
hálát-
lanokkal, kivivta
kivívta azoknak a dicsereteit,
dícséreteit, akiket, ha az 6 ő
idejeben
idejében eltek
éltek volna, a Bastille-ba zaratott
záratott volna, s azok-
kal a kiralygyilkosokkal
királygyilkosokkal egyiitt
együtt biintetett
büntetett volna meg, aki-
ket felakasztatott, miutan
miután Parizst
Párizst kieheztetessel
kiéheztetéssel megadas-
megadás-
ra kesztette.
késztette.
Ha ezek a dicshimnuszirok
dicshimnuszírók fiszinten
őszintén csodaljak
csodálják IV.
feledjék, hogy
Henriket, ne feledjek, hog nemlgondolkodhatnak fel6'le felőle
nagobb elismeressel,
nagyobb elismeréssel, mint 6 ő "aa francia nemessegrfil,
nemességről,
amelynek erenyessege,
erényessége, becsiilete,
becsülete, batorsaga,
bátorsága, haza
hazafiassága
assaga
es
és hiisege
hűsége allande
állandó beszedtemaja
beszédtémája volt.
A francia nemesseg
nemesség azonban IV. Henrik napjai ota óta el-
korcsosult. —- Lehet, hogy
hog ez igaz. De ssúlyosabb
lyosabb vad
vád ez,
semmint hogy nagy altalanossagban
általánosságban clel tudjam fogadni.
Nem allitom,
állítom, hogy olyan jol
jól ismerem Franciaorszagot,
Frarıeiaországot,
mint egyesek;m de egesz
egész eletemben
életemben arra torekedtem,
törekedtem,
hogy
hog megismerjem az emberi termeszetet;
természetet; maskiilonben
máskülönben
alkalmatlan lennek
lennék meg
még arra is, hogy szereny
szerény reszemet
részemet
kivegyem az emberiseg
emberiség szolgalatabol.
szolgálatából. Ezen tanulmanyok
tanulmányok
soran
során nem mell6'zhettem
mellőzhettem nemiink
nemünk ama hatalmas szeletet,
szeletét,
mely e sziget partjaitol
partjaitól epp
épp csak huszonnegy
huszonnég merfoldnyire
mérföldnyire
fekv
fekvői orszagban
országban latszott
látszott atalakulni.
átalakulni. Leobb eszrevetelei-
észrevételei-
met leobb vizsgalodasaimmal
vizsgálódásaimmal osszevetve
összevetve (Igy
úg talaltam,
találtam,
hogy
hog az Onek
Önök nemessege
nemessége javareszt
javarészt nagy
nag lelki batorsag
bátorságú
es
és kenyes
kényes becsiiletii
becsületű emberekb6l
emberekből all,
áll, mind egyenenkent
egénenként

233
véve, mind egész
veve, egesz testületüket
testiiletiiket tekintve; mely felett a más
mas
országokban
orszagokban szokásosnál
szokasosnal is élesebb
elcsebb cenzori szemek őr- 6r-
ködnek.
kodnek. Viszonylag műveltek
mfiveltek voltak, igen segítőkészek,
segitfikeszek,
emberségesek és
embersegesek es vendégszeretők;
vendegszerct6'k; társalgáskor
tarsalgaskor egenesek
egyenesek
és
es nyíltak;
nyiltak; jó
jo hírűek
hiriiek mint katonák,
katonak, s az ésszerűség
esszeriiseg határa-
hatara-
in belül
beliil áthatotta
athatotta őket
oket az irodalom szelleme, kivált
kivalt a saját
sajat
nyelvükön
nyelviikon író
iro szerzőké.
szerzfike. Sokan ennél
ennel jóval
joval magasabbra
törtek.
tortek. Azokról
Azokrol beszélek,
beszelck, akikkel általában
altalaban találkozni
talalkozni le-
hotelt.
hetett.
Ami az alacsonyabb osztályokkal
osztalyokkal szembeni magatartá-
magatarta-
szamomra úgy
sukat illeti, számomra gy tűnik,
tiinik, jóindulattal
joindulattal viseltettek
irantuk, valami olyan módon,
irántuk, modon, ami jobban megközelítette
megkozclitette
meghitlseget, mint általában
a meghittséget, altalaban nálunk
nalunk szokásos
szokasos a maga-
es az alacsonyabb rangú
sabb és rang rétegek
retegek érintkezésében.
erintkezeseben. ls-
Is-
meretlen volt, s igen szégyenletesnek
szegyenletesnek is tartották
tartottak volna,
megiissenek valakit, legyen bár
hogy megüssenek bar a leghitványabb
leghitvanyabb állá-
alla-
s . A közösség
sú. kozosseg szerényebb
szerenyebb részével
reszevel szembeni rossz bá-ba-
nasmed egyéb
násmód egyeb példái
peldai ritkák
ritkak voltak; s ami a közemberek
kozemberek
vagyona és es személyi
szemelyi szabadsága
szabadsaga elleni támadásokat
tamadasokat illeti,
tfiliik maguktól
tőlük maguktol erről
erro'l soha nem hallottam semmit; nem is
tiirtek volna el
tűrtek cl ilyen zsamokoskodást
zsarnokoskodast az alattvalókkal
alattvalokkal
szemben, amígamig az ősi6si kormányzat
kormanyzat idején
idejen érvényben
ervenyben vol-
törvények. Földbirtokosként
tak a torvenyek. Foldbirtokoskent tanúsított
tan sitott magatartá-
magatarta-
sukban sem találtam
talaltam semmi bűnöset,
biinoset, bár
bar a régi
regi birtokok
közül soknak az allapotaban
koziil állapotában van kifogasolni-
kifogásolni- es
és valtoztat-
változtat-
nivaló.
nivalo. Nem tapasztaltam, hog hogy mikor földjeiket
foldjeiket bérbe
berbe
adták, a foldmiivesekkel
adtak, földművesekkel kotott
kötött egyezsegeik
egyezségeik elnyomoak
elnyomóak
vag amikor a foldm
lettek volna; vagy földművessel társbérlők vol-
vessel tarsberlfik
tak, nem hallottam olyasmiről,
olyasmir il, hogy övék
ovek lett volna az
oroszlanresz. aranyok, úgy
oroszlánrész. Az arányok, gy tűnik,
tfinik, nem voltak méltány-
meltany-
talanok. Lehet, hogy
hog voltak kivételek,
kivetelek, de bizonyos, hogy
ezek csupán
csupan kivételek
kivetelek voltak. Semmi okom azt képzelni,
kepzelni,
hogy mindezen szempontok alapján
alapjan a francia földbirto-
f6ldbirto-
kos nemesség
nemesseg rosszabb lett volna, mint a mi országunk
orszagunk
földbirtokosai;
foldbirtokosai; bizonyos, hog
hogy semmilyen tekintetben
nem voltak kellemetlcnebbek
ncm kellemetlenebbek sajat
saját nemzetiik
nemzetük nem-nemes
földbirtokosainál.
foldbirtokosainal. A városokban
varosokban a nemesség
nemesseg semmilyen
hatalommal nem rendelkezett, s vidéken
videken is csak igen ke-
véssel.
vessel. Ön
On tudja, uram, hog
hogy a polgári
polgari kormányzat
kormanyzat nagy

234
resze, s a rendőrség
része, rend6rseg legfontosabb hivatalai nem a nemes-
ség kezén
gég kezen voltak. Nem a kardot viselők
visel6'k végezték
vegeztek az adóz-
adez-
tatást,
tatast, melynek rendszere és behajtása
es behajtasa a francia kor-
mányzat legtobb
manyzat legtöbb panaszt kivalte
kiváltó része
resze volt; nem ők
6'k voltak
felelősek
feleliisek azoknak az elveknek a bíínösségéért,
bfinossegeert, amelyeken
nyugodoll, vag
nyugodott, vagy az intézkedések
intezkedesek során
soran elkövetett
elkovetett zaklatá-
zaklata-
sokért, már
sokert, mar ahol ilyesmi előfordıılt.
el fordult.
Tagadva, minthogy Igy íg latszik
látszik indokoltnak, hogy
hog a ne-
messég
messeg jelentékeny
jelentekeny szerepet játszott
jatszott volna a nép
nep elnyo-
másában
masaban ott, ahol egyáltalán
egyaltalan volt elnyomás,
elnyomas, kész
kesz vagyok
elismerni, hogy nem voltak mentesek komoly hibáktól hibaktol és
es
tévedésektől. Az angol szokások
tevedesektffl. szokasok közül
koziil a legrosszabbak-
utánzása, mely megrontotta eredeti termé-
nak az ostoba utanzasa, terme-
szetiiket anélkül,
szetüket anelktil, hogy helyébe
helyebe állította
allitotta volna azt, amit ta-
lan szándékukban
lán szandekukban álltallt lemásolni,
lemasolni, kétségkívül
ketsegkiviil visszavetette
öket korabbi
6'ket korábbi onmagukhoz
önmagukhoz kepest.
képest. Az erkolcsok
erkölcsök szokasos-
szokásos-
sa vált
sá valt lazasága,
lazasaga, amely azon az életkoron
eletkoron túl
t1'1l is fennma-
radt, amelyben még
meg megbocsátható,
megbocsathato, általánosabb
altalanosabb volt ná-
na-
minalunk; s mivel kívülről
luk, mint minálunk; kivi'|lr6'l az illendőség
illendfiseg máza
maza
borította, annál
boritotta, annal kevesebb remény
remeny volt orvoslásra,
orvoslasra, bár
bar ta-
lan nem is vált
lán valt annyira kártékonnyá.
kartekonnya. Túlságosan
Tfrlsagosan is elné-
elne-
zők
zfik voltak azzal a szabados filozófiával
lozo aval szemben, mely
honájárult saját
hozzajarult sajat romlásukhoz.
romlasukhoz. Volt egy további
tovabbi tévedé-
tevede-
sük,
siik, mely még
meg végzetesebb
vegzetesebb lett. Azokat a közembereket,
kozembcreket,
akik vagyoni szempontbel
szempontból megkozelitettek
megközelítettek vagvagy túlszár-
tt'|lszar-
nyaltak számos
szamos nemesembert, nem részeltették
reszeltettek teljesen
abban a rangban éses megbecsülésben,
megbecsiilesben, amelyet a vagon
vagyon az
ésszerűség
esszeriiseg éses a belátás szabályai szerint minden ország-
belatas szabalyai orszag-
ban el kell hog
hogy nyerjen, bár
bar úg
gy vélem,
velem, azért
azert nem a más-
mas-
nemesseggel egenlő
fajta nemességgel egyenl6 mértékben.
mertekben. A kétféle
kétfele arisztok-
ráciát ttúll mereven szetvalasztottak,
raciat szétválasztották, noha kevésbé,
kevesbe, mint
Németországban es
Nemetorszagban és nehany
néhány mas
más helyen.
szétválasztás, mint mar
Ez a szetvalasztas, már batorkodtam
bátorkodtarn utalni ra,rá,
úgy
gy vélem,
velem, a régi
regi nemesség
nemesseg elpusztításának
elpusztitasanak a legfőbb
legf6bb oka
Kivaltkepp a hadsereget tartották
volt. Kiváltképp tartottak fenn kizárólago-
kizar6lago-
jó csaladbol
san a j6 családból szarmazo
származó ferliak
férfiak szamara.
számára. Ez azonban
végső
vegs6 soron felfogásbeli
felfogasbeli hiba volt, amit egy ezzel ellenté-
ellente-
tes felfogás
felfogas kiigazíthatott
kiigazithatott volna. Egy állandó
allande gyűlés,
gyfflés, mely-
ben a köznép
kozznep kiveszi részét
reszet a hatalomból,
hatalombol, hamar felszá-
felsza-

235
molna mindazt, ami túlságosan
molná tfrlsagosan szégyenletes
szegyenletes és
es sértő
sertii volt
ezekben a megkülönböztetésekben;
megkiilonboztetesekben; s valószínííleg
valoszini eg még
meg a
nemesség
nemesseg erkölcsi
erkelcsi hibáit
hibait is kijavította
kijavitotta volna, ha az alkot-
mány
many rendelkezéseivel
rendelkezeseivel a foglalkozások
foglalkozasok éses hivatások
hivatasok széle-
szele-
sebb választékát
valasztekat hozza létre
letre számukra.
szamukra.
Mesterségesnek
Mestersegesnek tartom ezt az egész
egesz durva kifakadást
kifakadast a
nemesség
nemesseg ellen. Ha a mi országunkban
orszagunkban valakit az idők
id6'k fo-
lyamán
lyaman felgyülemlett
felgyiilemlett előítéletekből
el6iteletekbo'l kihajtott törvények,
torvenyek,
nézetek
nezetek és
es meggyökeresedett
meggyokeresedett szokások
szokasok megbecsüléssel
megbecsiilessel
öveznek, sőt
oveznek, s6t kiváltságokkal
kivaltsagokkal ruháznak
ruhaznak fel, az senkiben sem
borzadast és
kelt borzadást es felháborodást.
felhaborodast. Még
Meg az sem egészen
egeszen szá-
sza-
mit
mít b ntettnek, ha valaki ttúlságosan
bííntettnek, lsagosan ragaszkodik e kivalt-
kivált-
sagokhoz. Az, hogy minden ember hevesen küzd
ságokhoz. kiizd a birto-
kában levfi
kaban lévő és
es őt
6't kitüntető
kitiintet6 javak megtartásáért,
megtartasaert, egyike az
igazsagtalansag és
igazságtalanság es a zsarnokság
zsarnoksag ellen természetünkbe
termeszetiinkbe ül-
iil-
biztositekoknak. Olyan ösztönként
tetett biztosítékoknak. osztonkent működik,
mffkodik, mely a
szilard államokban
szilárd allamokban megteremti a vagyon biztonságát
biztonsagat és
es
biztositja a közösség
biztosítja kozosseg fennmaradását.
fennmaradasat. Mi megbotránkozni-
megbotrankozni-
valo van ezen? A nemesség
való nemesseg a polgári
polgari rend kecses dísze,
disze, a
nom társadalom
finom tarsadalom korinthoszi oszlopfője.
oszlopfo'je. Egy bölcs
bolcs és
es jó
jo
ember mondotta, Omnes boni bani nobilitatı'
nobilitati semper fave-
mus.133 Bizony a szabad és
mus.153 es jóakaratú
joakarat szellem jele, ha va-
laki jóindulattal
jeindulattal viseltetik iránta.
iranta. Nem hall a lelkében
lelkeben
hangot, mely megnemesítené,
megnemesitene, az, aki minden olyan mes-
terseges intézmény
terséges intezmény lerombolását
lerombolasat kívánja,
kivanja, melyet azért
azert
hoztak létre,
letre, hogy testet adjanak a becsületnek,
becsiiletnek, s állandó-
allande-
sagot biztosítsanak
ságot biztositsanak a tűnékeny
tiinekeny megbecsülésnek.
megbecsiilesnek. Keserű,
Keserii,
rosszindulatú, irigy jellem, s nélkülözi
rosszindulatfi, nelkiilozi az erény
ereny valósága
valosaga
es képi
és kepi megjelenítése
megjelenftese iránti
iranti érzéket
erzeket az, amelyik örvende-
orvende-
zéssel szemléli
zessel szemleli hosszú
hosszti ideje pompában
pompaban és es tisztességben
tisztessegben
viragzo dolgok érdemtelen
virágzó erdemtelen bukását.
bukasat. Nem szeretek
szcretek sem-
mit pusztulni látni;
latni; semmi űrt,
(irt, ami a társadalomban
tarsadalomban ke-
letkezik; semmi rombolást
rombolast a földfold színén.
szinen. Ezért
Ezert nem vol-
tam sem csalódott,
csalodott, sem elégedetlen,
elegedetlen, amikor vizsgálódá-
vizsgal6da-
saim és
es megfigyeléseim
meg gyeleseim nem tártáktartak fel előttem
elfittem a francia
nemességnek semmilyen jóvátehetetlen
nemessegnek jovatehetetlen bíínét,
bfinet, vagy olyan
ttúlkapását, felszámolásnál enyhebb
lkapasat, amit a felszamolasnal enyhébb reformokkal
ne lehetne orvosolni. Az Önökénok nemessége
nemessege nem érdemelt
erdemelt
bi'|ntetest;la megalázás
büntetést;la megalazas azonban büntetés.
biintetes.

236
 Ugyanilyen megelégedéssel
megelegedessel tapasztaltam az Önök Onek
papságával kapcsolatos vizsgálódásaim
papsagaval vizsgalodasaim hasonló
hasonlo eredmé-
eredme-
nyét.
nyet. Nem valami megnyugtató
megnyugtato számomra
szamomra azt hallani,
hogy emberek nagy csoportjai javíthatatlanul
javithatatlanul romlottak.
Nem tartom túlságosan
ttilsagosan hitelt érdemlőnek,
erdemliinek, ha valakit
olyan emberek bűneiról
biineirol hallok beszélni,
beszelni, akiknek a kifosz-
tasara törekszik.
tására torekszik. Inkább
Inkabb arra gyanakszom, hogy e bűnök biinok
koholtak vagy eltúlzottak,
elt lzottak, amikor megbüntetésûktől
megbiintetesflktfil vala-
mi hasznot remélnek.
remelnek. Az ellenség
ellenseg rossz tanú,
tan , a rabló
rablo pe-
dig még
meg rosszabb. Kétségtelen,
Ketsegtelen, hogy e rendnek voltak bű- bii-
es visszaélései,
nei és visszaelesei, s nem is lehetett
Iehetett másként.
maskent. Régen
Regen ala-
pitottak, s nem túl
pították, t l gyakran vizsgálták
vizsgaltak felül.
feliil. De az egyé-
egye-
lattam olyan bűnt,
nekben nem láttam biint, amellyel rászolgáltak
raszolgaltak vol-
elkobzására, vagy azokra a kegyetlen bantal-
na birtokaik elkobzasara, bántal-
mazasokra és
mazásokra es megaláztatásokra,
megalaztatasokra, arra a természetellenes
termeszetellenes
iildozesre, amelyikkel a jobbító
üldözésre, jobbito megendszabályozást
megrendszabalyozast fel-
cserélték.1“
csereltek.1“
barminemii igaz jogcíme
Ha bárminemű jogctme lenne ennek az újj vallási vallasi
üldözésnek, az ateista rágalmazók,
iildozesnek, ragaltnazok, akik a lakosságot
lakossagot fosz-
togatasra buzdító
togatásra buzdito kürtösként
kiirtoskent tevékenykednek,
tevekenykednek, senki iránt irant
nincsenek olyan nagy szeretettel, hogy ne firtatnák rtatnak nagy
megelegedessel a papság
megelégedéssel papsag mai bűneit.
biineit. Ezt nem tették
tettek meg.
kenyszeriiltek, hogy átfésüljék
Arra kényszerültek, atfesilljek az elmúlt
elm lt korok kró-kr6-
nikait (amelyeket gonosz és
nikáit es csapongó
csapongo buzgalommal tár- tar-
elnyomás es
tak fel) az elnyomas és az iildozes
üldözés mindenfele
mindenféle peldai
példái ve-
vé-
gett, melyeket vagy maga a testület, testiilet, vagy annak érdeké-
erdeke-
ben valaki másmas követett
kovetett el, hogy a megtorlás
megtorlas felette mél-mel-
tanytalan, mivel igen ésszerűtlen
tánytalan, esszeriitlen alapjain igazolhassák
igazolhassak a
sajat maguk által
saját altal folytatott üldözést
iildozest és es kegyetlenkedései-
kegyetlenkedesei-
Miutan leromboltak minden családfát
ket. Miután csaladfat éses családi
csaladi hír-
hir-
feltalálták a bfinok
nevet, feltalaltak bűnök leszarmazasanak
leszármazásának tanat. tanát. Nem
igazsagos embereket megbüntetni
valami igazságos megbiintetni tennészetes
termeszetes
6seik törvényszegéseiért;
őseik torvényszegeseiert; ám am egy testületben
testiiletben egymást
egymast kö- ko-
vet6 fktív
vető ktiv ősöket
fisoket alapul venni olyan emberek megbünte- megbiinte-
tesehez, akiknek semmi közük
téséhez, koziik a bűnös
biinos cselekedetekhez,
biinosok elnevezéséhez
legfeljebb a bűnösök elnevezesehez és es szervezetéhez,
szervezetehez, az
igazsagtalansag oly kifinomult
igazságtalanság ki nomult formája,
formaja, mely csak a mi
felvilagosult korunk filozófıájának
felvilágosult lozo ajanak a része. resze. A gyűlés
gyiiles olyan
büntet, akik kitiziil
embereket biintet, közül sokan, ha nem a legtebben legtöbben

237
B7
eppen annyira borzadnak a múlt
éppen m lt idők
id6'k papjainak erősza-
er6sza-
kos magatartásától,
magatartasatol, amennyire csak mai üldözőik
i'|ld6zo'ik képe-
kepe-
sek, s éppen
eppen olyan hangosan és
es erőteljesen
erfiteljesen juttatnák
juttatnak kife-
jezésre
jezesre ezt az érzésüket,
erzesiiket, ha nem lennének
lennenek nagyon is tisz-
tában
taban a célokkal,
celokkal, melyeknek ezeket a szónoklatokat
szonoklatokat a
szolgálatába
szolgalataba állítják.
allitjak.
A szervezett testületek
testiiletek taaik javának,
javanak, nem megbün-
megbiin-
tetésének az érdekében
tetesenek erdekeben halhatatlanok. Maguk a nemze-
tek is ilyen testületek. Akár nekiink
testiiletek. Akar nekünk angoloknak is
eszünkbe juthatna, hogy engesztelhetetlen
esziinkbe engesztelhetctlen harcot folytas-
azokert a csapásokért,
sunk minden francia ellen azokért csapasokert, melye-
ket ellensegeskedeseink
ellenségeskedéseink számos időszakában rank
szamos idfiszakaban ránk mer-
mér-
tek. A maguk reszer6'l Cnok szintén
részéről Önök szinten jogosnak vélhetnék,
velhetnek,
rarontsanak valamennyi angolra ama páratlan
hogy rárontsanak paratlan szen-
vedesek miatt, amelyeket Henrikjeink és
vedések es Edwardjaink
betoresei hoztak Franciaország
jogtalan betörései Franciaorszag népére.135
nepere.185 Bi-
mas időkben
zony a más id6'kben hasonló
hasonlo néven
neven ismert emberek ma-
gatartasa alapján
gatartása alapjan mindketten éppen
eppen olyan indokoltan
kiizdenenk egymás
küzdenénk egymas ellen_e pusztító
pusztito háborúban,
habor ban, mint ami-
énok a régebbi
lyen jogos az, hogy Önök regebbi korok hasonnevűinek
hasonnevfiinek
nelkiil üldözik
viselt dolgai miatt minden indok nélkül iildozik honñtár-
hon tar-
saikat.
Mi nem vonjuk le a történelemből
tortenelemboi azokat az erkölcsi
erkolcsi
tanulságokat, amelyeket levonhatnánk.
tanulsagokat, levonhatnank. Ellenkezőleg:
Ellenkezolegz ha
nem vagyunk óvatosak,
ovatosak, ez arra használható
hasznalhato fel, hogy
megrontsa lelkünket
lelkiinket éses tönkretegye
tonkretegye boldogságunkat.
boldogsagunkat. A
történelemben hatalmas kézirattekercs
tortenelemben kezirattekercs göngyölödik
gongyolodik le a
mi epiilesiinkre,
épülésünkre, melya jov6 bölcsességének
mely a jövő bolcsessegenek anyagát
anyagat az
emberiség
emberiseg múltban
m llban elkövetett
elkovetett hibáiból
hibaibol és
es gyengeségeiből
gyengesegeibol
merfti. Ha eltorzítják,
meríti. eltorziljak, lőszerraktárrá
l6szerral<tarra válhat,
valhat, mely támadó
tamado
es védekező
és vedekezfi fegyverekkel látja
latja el az egyházi
egyhazi és
es politikai
pártokat, s eszközöket
partokat, eszkozoket szolgáltat
szolgaltat a széthúzás
szeth zas éses az ellen-
segeskedes ébrentartásához
ségeskedés ebrentartasahoz vagy felélesztéséhez.,
felelesztesehez, a polgá-
polga-
ri tombolás
tombolas táplálásához.
taplalasahoz. A történelem
tortenelem nagyobbrészt
nagyobbreszt
azokbel a balszerencsékből
azokból balszerencsekbéil áll,
all, amelyeket a kevélység,
kevelyseg, a
tortetes, a bosszúszomj,
törtetés, bossz szomj, a becsvágy,
becsvagy, a pártütés,
partiites, a képmu-
kepmu-
tatas, a féktelen
tatás, fektelen buzgóság
buzgosag és
es a kusza vágyak
vagyak egész
egesz sora
hozott a világra,
vilagra, melyek I

238
 [...ugyan|1gyfelkavarjak
[...ugyanúgy felkavarják a népet,
nepet, mint]
,,a sok gonosz vihar,
Mi feldûlja
feld lja életünk,
eletiink, s megı:nérgez:i.”1“
meg|nergezi.”1“

Ezek a bűnök
biinok a viharok okai. A vallás,
vallas, az erkölcsök,
erkolcsok, a
törvények,
torvenyek, az előjogok,
elfijogok, a kiváltságok,
kivaltsagok, a szabadságok
szabadsagok éses az
nigyek. Az ürügyeket
emberi jogok az ünigyek. iiriigyeket mindig a valódi
valedi jó
j6
tetszetős
tetszetfis látszatában
latszataban lehet megtalálni.
megtalalni. Netán
Netan anal
azzal akar-
ják
jak az embereket a zsarnokság
zsarnoksag és es a zendülés
zendiiles ellen bizto-
sítani,
sitani, hogy gyökerestől
gyokeresté kiirtják
kiirtjak lelkükbó1
lelki'1kb61 azokat az elve-
esalard ürügyek
ket, amelyekre ezek a csalárd iiriigyek vonatkoznak? Ha
igen, akkor mindent kiirtanak az emberi szívből, szivbf , ami ér-
er-
tékes.
tekes. Ezek az ürügyek
iiriigyek a nagy nyilvános
nyilvanos bűnökre;
biinokre; végre-
vegre-
hajtoik és
hajtóik es eszközeik
eszkozeik pedig általában
altalaban királyok,
kiralyok, papok, elöl-
elol-
jarok, szenátusok,
járók, szenatusok, parlamentek, nemzetgyűlések,
nemzetgyfilesek, bírák
birak és
es
hadvezérek.
hadvezerek. Csak nem azzal orvosolnák
orvosolnak a rosszat, hogy
gy döntenek,
úgy dontenek, többé
tobbe ne legyen uralkodó,
uralkodo, vagy állami,
allami, sem
egyhazi szolga; ne legyen a törvénynek
egyházi torvenynek értelmezője;
ertelmeziije; ne le-
koztisztviselifk vagy tanácsosi
gyenek köztisztviselők tanacsosi testületek?
testiiletek? A neve-
megvaltoztathatjak. A dolgok valamilyen formában
ket megváltoztathatják. formaban
meg kell hogy maradjanak. Bizonyos mennyiségű mennyiség hata-
lomnak mindig kell lennie a közösségben,
koziissegben, valakinek a ke-
zeben és
zében es valamilyen elnevezés
elnevezes alatt. A bölcsek
bolcsek a bíínökre,
biinokre,
megnevezesekre alkalmazzák
nem a megrıevezésekre alkalmazzak a gyógyírt;
gyogyirt; a rossz
tartes okaira, nem pedig azokra az esetleges szervekre,
tartós
melyeken keresztiil
keresztül miikodnek,
működnek, vagy a tiinekeny
tünékeny formak-
formák-
Maskiilonben lehetünk
ra, melyekben meelennek. Máskülönben lehetiink böl-
bol-
csek történeti
torteneti szempontból,
szempontbel, ám am gyakorlati szempontból
szempontbel
balgák maradunk. Ritka az, hogy ket
balgak két kor ugyanolyan iiri'1-
ürü-
gyeket használjon
hasznaljon s egyforma gonoszságokat
gonoszsagokat műveljen.
miiveljen.
Az elvctemültség
elvctemiiltseg találékonyabb
talalekonyabb ennél.
ennel. Amíg
Amig vitatkozunk
formarol, az már
a formáról, mar tova is tűnt.
tiint. Ugyanaz a bűn
biin új
frj testet
olt. A lélek
ölt. lelek átvándorol;
atvandorol; s életelvét
elelelvet távolról
tavolrol sem elveszítve,
elveszitve,
kiilsfijenek megváltoztatásával,
külsőjének megvaltoztatasaval, újj szerveiben friss életerő-
eleter6-
es iljúi
vel és iljai tetlrekészséggel
tetlrckeszseggcl újhodik
jhodik meg. lde-oda
Ide-oda jár-kel,
jar-kel,
lolytatja dúlását,
folytatja d lasat, miközben
mikezben mi a bitóra
bilora húzzuk
h rzuk hulláját
hullajat
folclig romboljuk sírboltját.
vagy földig sirboltjat. Szellemekkel és
es látomá-
latoma-
sokkal riogatjuk magunkat, miközben
mikozben házunk
hazunk valóságos
valesagos
rablotanya. Így
rablótanya. Igy van ez mindazokkal, akik csupán
csupan a törté-
torte-

239
nelem burkára,
burkara, hüvelyére
hiivelyere figyelnek,
gyelnek, s azt hiszik, a türel-
liirel-
metlenség,
metlenseg, a rátartiság
ratartisag és
es a kegyetlenség
kegyetlenseg ellen hadakoz-
nak. Miközben
Mikozben az elavult pártok
partok rossz elveitől
elveit6'l való
valo irtó-
irt6-
zás
zas leple alatt más,
mas, talán
talan még
meg rosszabb pártokban
partokban ugya-
nezeket a bűnöket
biinoket szentesítik
szentesitik és
es táplálják.
taplaljak.
Cnok párizsi
Az Önök parizsi polgárai
polgarai valaha, a híres
hires Szent Berta-
lan éji
eji vérengzéskor
verengzeskor ,készséges
_keszseges eszközül
eszkoziil kínálkoztak
kinalkoztak Kál-
Kal-
kovetéiinek lemészárlásához.157
vin követőinek lemeszarlasahoz.137 Mit mondjunk azok-
nak, akik úgy
ligy vélnék,
velnek, hogy annak a kornak a borzalmait a
mai párizsiakon
parizsiakon kellene megtorolni? Persze, hogy iszo-
attel a mészárláslól.
nyodnak attól meszarlaslol. Amilyen bősz
bfisz kedvűek,
kedviiek, nem
nehez bennük
nehéz benniik ellenszenvel
ellenszenvcl kelteni vele szemben; mert a
politikusoknak és es a divatos tanítóknak
tanitoknak nem érdekük,
erdekiik,
szenvedelyeiket pontosan ugyanabba az irányba
hogy szenvedélyeiket iranyba te-
reljek. Mégis
reljék. Megis úgy
gy vélik,
velik, hogy érdekükben
erdekiikben áll
all ébren
ebren tartani
ugyanczcket a kegyetlen hajlamokat. Csak a minap tör-
ugyanezeket tor-
tent, hogy színpadon
tént, szinpadon játszották
jatszollak el ugyanezt a vérengzést
verengzest
szorakoztatasara, akiknek az ősei
azoknak a szórakoztatására, 6sei elkövet-
elkevet-
tek.1B‘“ Ebben a tragikus bohózatban
tékfgs bohézatban a színpadra
szinpadra állítottak
allitottak
lolharingiai bíborost,
egy lotharingiai biborost, aki templomi öltözékében
oltozekeben meg-
jelenve rendeli el az általános
jelenvc altalanos mészárlást.13°
meszarlast.13° Arra szánták
szantak
ezt az előadást,
elfiadast, hogy a párizsiakban
parizsiakban iszonyodást
iszonyodast keltse-
nek az üldözéstől,
i'1ldozest<')'l, s undorodást
undorodast a vérontástól?
verontastél? - Nem,
arra szolgált,
szolgalt, hogy megtanítsa
megtanitsa őketo'ket saját
sajat lelkipásztoraik
lelkipasztoraik
iildozésere; hogy a papság
üldözésére; papsag iránt
irant utálatot
utalatol éses viszolygást
viszolygast éb-
eb-
resztve egy olyan rend fürge fiirge levadászására
levadaszasara és es elpusztítá-
elpusztita-
sara ösztönözze
sára osztonozze őket,o'kct, melynek, ha szükség
sziikseg van létezésére,
letezesere,
nem csak biztonságban
biztonsagban kellene lennie, de tiszteletben
tiszleletben is
kellene állnia.
allnia. Arra szolgált,
szolgalt, hogy változatos
valtoratos és es fűszeres
ffiszeres
etrenddel felkeltse kannibál
étrenddel kannibal étvágyukat
etvagyukat (melyről
(mclyr az em-
ber azt hinné,
hinne, már
mar eléggé
clegge csillapították);
csillapitottak); s hogy újj gyil-
kossagokra és
kosságokra es mészárlásokra
meszarlasokra való
valo készséget
kesvseget ébresszenek
ebresszenek
bennük, ha ez szolgálná
benniik, szolgalna a mai Guise-ek
Guise-ck céljait.
celjait. Egy olyan
gyfflesnek kellett ajtói
gyűlésnek ajtoi előtt
el6tt megtűrnie
megtiirnie ezt a méltatlansá-
meltatlansa-
got, melyben papok és
es prelátusok
prelatusok egész
egesz sora vett részt.
reszt.
Sem a szerzőt
szcrziit nem küldték
kiildtek gályára,
galyara, sem a színészeket
szineszeket ja-
vítóintézetbe. Nem sokkal az előadás
vitoinlezctbe. clfiadas után
utan ugyanezek
ugyanezck a
színészek
szineszek bejutottak
bcjutottak a gyűlésbe,
gy lesbe, hogy maguknak követel-
kevetel-
jek ugyanannak a vallásnak
jék vallasnak a szertartásait,
szertartasait, melyet az

240
iment
imént pellengerre
pellengérre allitottak,
állítottak, s hogy a szenatusban
szenátusban mutas-
Sák meg szégyentelen
sak szegyentclen arcukat, 'miközben
‘mikezben Párizs
Parizs érseke,
erseke,
akinek méltóságát
meltosagat a nép
nep csak imáiból
imaibol és
es áldásaiból,
aldasaibol, va-
gyonát
gyonat pedig csak alamizsnálkodásából
alamizsnalkodasabol ismerhette, arra
kényszerült, házát, s mint ehes
kenyszeriilt, hogy elhagyja hazat, éhes farkas elől
el6'l
meneküljön nyájától
menekiiljon nyajatel azért,
azert, mert a tizenhatodik században
szazadban
Lotharingia bíborosa
biborosa valóban
valoban zendülő
zendiiléi volt és
es gyilkos."'
Ez a következménye,
kovetkezmenye, ha a történelmet
tortenelmet eltorzítják
eltorzitjak
azok, akik ugyanazoknak a gaz céloknak
celoknak az érdekében
erdekeben a
tudomány
tudomany összes
osszes többi
tobbi ágát
agat is meghamisították.
meghamisitottak. De azok,
ertelem magaslatára
akik az értelem magaslatara állnak,
allnak, mely évszázadokat
evszazadokat
tar elénk
tár elenk s a dolgokat valós
valos összehasonlításban
osszehasonlitasban láttatja,
lattatja,
és homalyba
mely elfeledteti a kis neveket es homályba boritja
borítja a jelen-
tektelen pártocskákat,
téktelen partocskakat, s melyhez semmi sem emelkedhet
fel, csak az emberi tettek szelleme és es erkölcsi
erkitilcsi minősége,
min isege,
foak mondani a Palais Royale tanítóinak:
azt foák tanitoinakz Lotharin-
bfborosa tizenhatodik századi
gia bíborosa szazadi gyilkos volt, ti pedig az-
biiszkelkedhettek, hogy tizennyolcadik századi
zal büszkélkedhettek, szazadi gyilko-
sok vagytok; s ez az egyetlen különbség
kiilonbseg köztetek.
koztetek. De a ti-
szazadban a történelem,
zenkilencedik században tortenelem, ha jobban megér-
meger-
es jobb célokra
tik és celokra fordítják,
forditjak, bízom
btzom benne, meg fogja
fog'a ta-
nítani a civilizált
nitani civilizalt utókomak,
utokornak, hogy borzadjon mindkét
mindket bar-
bar korszak bűneitől.
bár bfineit6'l. Meg foa tanítani
tanitani a jövőbeli
j6v6'beli pa-
poknak éses elöljáróknak,
eloljaroknak, hogy ne koruk elmélkedő
elmelkedfi és
es tét-
tet-
len ateistáin
ateistain álljanak
alljanak bosszút
bossz t azokért
azokert a gaztettekért,
gaztettekert, ame-
lyeket ama nyomorúságos
nyomor sagos tévelygés
tevelyges mostani vakbuzgó
vakbuzgo hí-
hi-
vei és
es dühöngő
diihongfi fanatikusai követnek
kovetnek el, melyet békés
bekes for-
májában
majaban éppen
eppen eléggé
elegge büntet
biintet a puszta tény,
teny, létezik.
letezik. Meg
fogja tanítani
tanitani az utókort
utokort arra, hogy ne viseljen hadat sem
a vallás,
vallas, sem a filozóña
lozo a ellen azokért
azokert a visszaélésekért,
visszaelesekert,
amelyeket az emberi nemet mindenben messzemenően
messzemen ien
támogató
tamogato éses védelmező
vedelmezii egyetemes Patrónus
Patronus nagylelkűsé-
nagylelkiise-
geb6'l ránk
géből rank származott
szarmazott két
ket legértékesebb
legertekesebb adománnyal
adomannyal kö-ko-
mindkettfinek a hipokritái.
vettek el mindkettőnek hipokritai.

'" Fcltéve,
Felteve, ha a tortenct
történet val6ban
valóban igaz lenne; 6 azonban akkoriban nem
tartózkodott Franciaországban.
tartozkodott Az egyik név éppen
F1-anciaorszagban.Az eppen úgy
tigy mcgtfiâlii
meg“?-Slir mint
mil"
a másik.
masik.

241
 Ha az Önök
On6k papsága,
papsgga, vagy bármely
barmely papság
papsag olyan rom-
lottnak mutatkozna,
mutatkozn , hogy
1105)’ túlmegy
"3h'“°SY azokon
310150" a3 méltányos
mé1t5"Y°5
hatarokon, melyek megengedettek az emberi gyengesé-
határokon, gyengese-
gekben, valamint azokban a hivatásbeli
hivatasbeli hibákban,
hibakban, ame-
lyeket aligha lehet szétválasztani
szetvalasztani a hivatásbeli
hivatasbeli gyengesé-
gyengese-
gektől,
gekt6'l, akkor elismerem, hogy bár
bar bűneik
biineik soha nem szen-
tesíthetik
tesithetik sanyargatásukat,
sanyargatasukat, természetesen
termeszetesen azt eredmé-
eredme-
nyeznék, hogy nagy mértékben
mertekben enyhül
enyhiil a büntetés
biintetes kiszabá-
kiszaba-
saban minden mértéken
sában merteken és
es igazságosságon
igazsagossagon túllépő
t llep6' zsar-
nokok elleni felháborodásunk.
felhaboroclasunk. Én
En a papság
papsag minden réte-
rete-
gétől
get6'l el tudom viselni, ha egy bizonyos határig
hatarig makacsul
nezetei mellett; ha kissé
kitart nézetei kisse túltengő
taltengéi buzgalommal hir-
nemileg elfogultak saját
deti azokat; ha némileg sajat rendjük
rendjiik és
es hivata-
irant; ha valamelyest kötődnek
luk iránt; kotfidnek saját
sajat testületük
testiiletiik érde-
erde-
kcihez; ha valamivel jobban kedvelik azokat, akik fogéko-
keihez; fogeko-
hallgatjak tanításukat
nyan hallgatják tanitasukat azoknál,
azoknal, akik megvetik éses ki-
ganyoljak.
gúnyolják. Mindezt elviselem, mert ember vagyok, akinek
vallalna, hogy a toleran-
emberekkel van dolga, s aki nem vállalná,
megsertese miatt
cia megsértése miatt_a
_a legnagyobb
legrıagyobb tiirelmetlensegbe
türelmetlenségbe ro-
gyengeségeket mindaddig meg kell tfirni,
hanjon. A gyengesegeket tűrni, amig
amíg
biinokke
bűnökké nem gerjednek.
Bizonyos, hogy vigyazo
vigyázó szemmel kell tigyelni
figyelni es
és er6s
erős
kezzel
kézzel meghi
meghiúsítani
sitani a szenvedelyek
szenvedélyek termeszetes
természetes haladasat
haladását
az esend6segt6'l
esendőségtől a biinig.
bűnig. De igaz-e, hogy az énok Önök papi
testiilete
testülete ttúllépte
llepte a jogos tiiresnek
tűrésnek ezeket a hatarait?
határait? Az
(“)nok
Önök kiilonfele
különféle mostanaban
mostanában meelent kiadvanyainak
kiadványainak al- ál-
talanos
talános hangvetele
hangvétele azt a benyomast
benyomást kelti az emberben,
mintha az Cnok
Önök papjai Franeiaorszagban
Franciaországban amolyan szor- ször-
nyetegek lettek volna; a babona, a tudatlansag,
tudatlanság, a henye-
seg,
ség, a esalardsag,
csalárdság, a kapzsisag
kapzsiság es és a zsarnoksag
zsarnokság kiilonos
különös
elegyei. De igaz ez? Igaz lenne, hogy az id6 idő m múlása,
lasa, az
erdekellentetck
érdekellentétek megsz
megszűnése,
nese, a partok
pártok 6rjeng6
őrjöngő küzdelmé-
kiizdelme-
bo'l származó
ből szarmazo bajok szomorú
szomor tapasztalata nem volt semmi
olyan hatással,
hatassal, mely meavította
meavitotta volna lelküket?
lelkiiket? Igaz,
hogy korunk papjai vaskézzel
vaskezzel nyomták
nyomtak el a laikusokat, s
mindeniitt a vad üldözés
mindenütt iildozes tüzeit
tiizeit lobbantották
lobbantottak lángra?
langra? Csa-
lard fondorkodással
lárd fondorkodassal törekedtek
torekedtek birtokaik növelésére?
novelesere?
T lleptek jogos követeléseiket
Túllépték koveteleseiket azokon a birtokokon,
övéik voltak? Netan
amelyek az oveik Netán a jogot kemeny
kemény kezzel
kézzel

242
artassa fordítva,
ártássá forditva, törvényes
tizirvenyes követeléseiket
kéveteleseiket terhes kizsák-
kizsal:-
mányolássá változtatták?
manyolassa valtoztattak? Mikor nem voltak a hatalom
birtokában,
birtokaban, az irigység
irigyseg bűne
b ne töltötte
t6It6tte el öket?
6ket? A vita vad,
peres szelleme tüzelte
tiizelte őket?
6ket? Arra készültek,
kesziiltek, hogy a szel-
lemi uralom vágyától
vagyatel ösztökélve
6szt6kelve rárontsanak
rarontsanak minden ha-
tóságra,
tesagra, felégessék
felegessek más mas egyházak
egyhazak templomait, lemészá-
lemesza-
rolják
roljak papjaikat és es lerombolják
leromboljak oltáraikat,
oltaraikat, s a megdöntött
megd6nt6tt
kormányok
kormanyok romjain megvalósítsák
megvalesitsak a doktrínák
doktrlnak birodal-
mát,
mat, hol olykor hízelgéssel,
hizelgessel, máskor
maskor kényszerítéssel
kenyszerltessel kivon-
ják_
jak_ az emberek lelkiismeretét
lelkiismeretet a közintézmények
kbzintezmenyek jogszol-
galtatasa alól
gáltatása a16l és
es személyes
szemelyes hatalmuknak vetik alá ala azokat,
szabadsag jelszavával
a szabadság jelszavaval kezdve és es eljutva a hatalommal
vale visszaélésig?19°
való visszaelesig?19°
nemelyek ezek közül,
Ezek voltak, illetve némelyek kfiziil, a bűnök,
biinbk, me-
lyeket nem teljesen alaptalanul hánytak hanytak a régiregi idô'k
id6k egy-
hazi embereinek a szemére,
házi szemere, akik az Európát
Eurepat megosztó
megoszte és es
gyötrő ket
gy6tr6 két nagy parthoz
párthoz tartoztak.
Franeiaorszagban, amint az más
Ha Franciaországban, mas országokban
orszagokban lát- lat-
hatolag történik,
hatólag tertenik, inkább
inkabb erősen
er6sen megfogyatkoztak, mint-
sem valamennyire is szaporodtak volna ezek a bűnök, biinek, ak-
papsagot mások
kor ahelyett, hogy a mai papságot masok bűneivel
biineivel éses el-
m1’1lt idők
múlt id6k aljasságaival
aljassagaival vádolják,
vadoljak, az lenne a méltányos,
meltanyos,
dicserjek, bátorítsák
hogy dícséıjék, batoritsak és es támogassák,
tamogassak, mivel eltávolo-
eltavolo-
dott attól
attel a szellemtől,
s2ellemt6l, mely gyalázatot
gyalazatot hozott elődeire,
el6deire, s
mivel szent hivatalához
hivatalahoz méltóbb
meltébb vérmérsékletet
vermersekletet és es erköl-
erk6l-
cs6t sajátított
csöt sajatftott el.
Mikor teendőim
teend6im a múltmalt rendszer vége vege felé
fele Franciaor-
szagba vezéreltek,
szágba vezereltek, érdeklődésem
erdekl6desem egyik fő f6 célpontját
celpontjat ép-ep-
papsag, annak minden rendje alkották.
pen a papság, alkottak. Egy nem túl tlil
nepes, bár
népes, bar felette buzgó
buzge csoporttól
csoporttol eltekintve egyáltalán
egyaltalan
nem tapasztaltam azokat a panaszokat és es elégedetlenke-
elegedetlenke-
dest e testülettel
dést testiilettel szemben, amire egyes kiadványok
kiadvanyok olvas-
tán
tan okkal számítottam,
szamitottam, s úgy (Igy vettem észre,
eszre, egyáltalán
egyaltalan
nem, vagy csak alig okoznak rossz közérzetet kezerzetet akárakar általá-
altala-
ban a népnek,
nepnek, akár
akar az egyeseknek. További
Tovabbi vizsgálódások
vizsgalédasok
eredményeként
eredmenyekent úgy gy találtam,
talaltam, hogy a papság
papsag általában
altalaban vé-
ve-
ve megfontolt szellemű
szellemi!’ és
es tisztességes
tisztesseges erkölcsű
erkblcsii szemé-
szeme-
lyekből all,
lyekb6l áll, beleertve
beleértve mind a vilagiakat,
világiakat, mind a mindket
mindkét
tartoze kolostoriakat. Nem volt alkalmam na-
nemhez tartozó

243
gyon sokat megismerni a községi
ktizsegi papság
papsag tagjai közül;
kiiziil; de
általában
altalaban igen kedvező
kedvez6 képet
kepet kaptam erkölcseikről
erk6lcseikr6l és es kö-
k6-
telességeik
telessegeik teljesítéséről.
teljesiteser6l. A főpapság
f6papsag egy részével
reszevel szemé-
szeme-
megismerkedtemfm s e csoport többi
lyesen is megismerkedtem;"91 t6bbi taáról
taarel a
tájékozódás
tajekozedas igen jó jo eszközei
eszkiizei álltak
alltak rendelkezésemre.
rendelkezesemre.
Csaknem mind egy száligszalig kiváló
kivale személyek.
szemelyek. Hasonlítanak
Hasonlitanak
rendjiik többi
rendjük t6bbi taára,
taara, s ahol különböznek
ki'1l6nb6znek tőlük,
t6li'tk, ott az el-
térés
teres az ő6 javukra szól.
szol. Iskolázottabbak,
Iskolazottabbak, mint a katonai
nemesség,
nemesseg, úgyhogy
gyhogy korántsem
korantsem hoznak szégyent
szegyent hivatá-
hivata-
sukra tudatlanságukkal
tudatlansagukkal vagy a hatalmuk gyakorlására
gyakorlasara va-
lo
ló alkalmatlansaggal.
alkalmatlansággal. UgyÚgy tiint
tűnt szamomra,
számomra, hogy papi mi-
voltuk mellett szabad es és nyitott szellemiiek;
szelleműek; hogy talpig
becsiiletes férfiak,
becsületes fer ak, akiknek a szíveszive íıriemberhez
riemberhez méltó; melt6;
modoruk és es magatartásuk
magatartasuk se nem fennhéjázó,
fennhejazo, se nem
Meglehet6sen magasrendű
szolgai. Meglehetősen magasrendii osztálynak
osztalynak tűnnek,
tfinnek,
k6z6tt nem lenne meglepő,
akik között meglep6, ha egy Fénelonram buk-
kannank. A párizsi
kannánk. parizsi papság
papsag (akik közül
ktiziil sokkal nem lehet
talalkozni) körében
sehol találkozni) k6reben találkoztam
talalkoztam igen nagy tudású,
tudas ,
6szinte férfiúkkalm;_s
őszinte fer f1kkal193;__s okom van azt hinni, hogy az ilye-
korlátozódnak Párizsra.
nek nem korlatozédnak Parizsra. Amivel másutt
masutt találkoz-
talalkoz-
véletlenszerű volt, ezert
tam, veletlenszerfi ezért felfoghatjuk megfelel6
megfelelő min-
takent. Eltöltöttem
taként. Elt6lt6ttem pár
par napot egy vidéki
videki városban,
varosban, ahol a
pi'1sp6k távollétében
püspök tavolleteben három
harom pap társaságában
tarsasagaban töltöttem
t6lt6ttem
estéimet, a püspök
esteimet, piispiik kántoraival,
kantoraival, akik bármely
barmely egyháznak
egyhaznak
becsiiletere válnának.
becsületére valnanak. Valamennyien igen tájékozottak
tajekozottak
kéziiliik igen alapos, általános
voltak; s ketten közülük altalanos és
es kiterjedt
antik és
es modern, keleti és es nyugati műveltséggel
miiveltseggel rendel-
keztek; kiváltképp
kivaltkepp saját
sajat hivatásuk
hivatasuk területén.
teriileten. Behatóbban
Behatobban
ismerték az angol teolégiai
ismertek teológiai szerzéket,
szerzöket, mint vartam
vártam volna,
s kritikusi gondossággal
gondossaggal élték
éltek bele magukat ezeknek az
ireknak a szellemiségébe.
íróknak szellemisegebe. Ezeknek az uraknak az egyike,
Morangis abbé
abbe azóta
azeta elhımyt.
elhunyt. Most habozás
habozas nélkül
nelkiil adó-
ade-
zom e nemes, tudóstudes és
es kiváló
kivalo férfiú
fer emlékének;
emlekenek; s ugyan-
ilyen örömmel
6r6mmel kellene ugyanezt megtennem azoknak az
erenyeivel kapcsolatban,
erényeivel kapesolatban, akik úgy gy hiszem, még
meg élnek,
elnek, ha
nem tartanék
tartanek attól,
attel, hogy megsértem
megsertem azokat, akiknek nem
bókolni.
tudok bekolni.
Ezeknek az egyházi
egyhazi előkelőségeknek
el6kel6segeknek egy része
resze minden
cimen általános
címen altalanos tiszteletet érdemlő
erdeml6 személy.
szemely. Hálával
Halaval tar-

244
tozom nekik én,en, s még
meg jó
j6 néhány
nehany angol. Ha e levél
level valaha
3A keziikbe keriil, remélem
kezükbe kerül, remelem elhiszik
elhiszi_k majd, hogy vannak e
nemzetben olyanok is, akik nem mindennapi szánakozást
szanakozast
éreznek
ereznek érdemtelen
erdemtelen bukásuk
bukasuk éses birtokaik kíméletlen
kimeletlen el-
kobzása
kobzasa láttán.
lattan. Amit mondok róluk,
roluk, tanúságtétel,
tan sagtetel, amivel
az igazságnak
igazsagnak tartozom, már
mar amennyire az egyetlen gyen-
ge hangtól
hangtel kitelik. Vállalni
Vallalni fogom, amikor csak felmerül
felmeriil
ennek a természetellenes
termeszetellenes üldözésnek
iildiizesnek a témája.
temaja. Senki
nem fog megakadályozni
megakadalyozni abban, hogy igazságos
igazsagos és
es hálás
halas
legyek. Az időid6 alkalmas e kötelesség
kiitelesseg teljesítésére;
teljesitesere; s külö-
kiile-
n6sen helyénvaló
nösen helyenvale kimutatni a igazságosságunkat
igazsagossagunkat és es hálán-
halan-
resziinkr6l és
kat, amikor azok, akik erre részünkről es az emberiség
emberiseg
részéről
reszer6l rászolgáltak,
raszolgaltak, közmegvetés
kiizmegvetes és es egy elnyomó
elnyome ham-
lom üldözésének
iildézesenek terhe alatt görnyednek.
gérnyednek.
Forradalmuk előttel6tt Önöknek
(")n6knek úgy ligy százhúsz
szazh sz püspökük
piispékiik
Ktiziiliik néhányan
volt.194 Közülük nehanyan feltűnően
felti'i'n6en szentéletíí
szenteletfi és
es határ-
hatar-
josagos emberek voltak. Amikor a hősi
talanul jóságos h6si erényről
erenyr6l
beszeliink, persze ritka erényről
beszélünk, erenyr6l van szó. sz6. Úgy
Ugy hiszem, a
talsagos züllöttség
túlságos ziilltittseg éppen
eppen olyan ritka volt közöttük,
k ztittiik, mint a
paratlan jóság.
páratlan josag. Nem vonom kétségbe,
ketsegbe, hogy a kapzsiság
kapzsisag éses
szabadosság peldait
a szabadossag példáit is ki tudják
tudjak válogatni,
valogatni, akik örömü-
6r6mii-
ket lelik az ilyen felfedezésekkel
felfedezesekkel járójare kutatásban.
kutatasban. Egy ko-
rombeli férfi
fer már
mar nem lepődik
lep6dik meg, hogy minden rend-
ben többen
t6bben is vannak, akik a vagyonosság
vagyonossag vagy az élveze-
elveze-
tek tekintetében
tekinteteben nem élik elik azt a tökéletesen
ttikeletesen önmegtartóz-
enmegtartez-
tato életet,
tató eletet, amit mindenki óhajt,éhajt, néhányan
nehanyan elcl is várnak,
varnak,
de senki nem követel
ktivetel meg olyan szigorral, mint azok, akik
a leginkább
leginkabb tartják
tartjak szem előtt
el6tt a saját
sajat érdekeiket,
erdekeiket, vagy a
legelnez6bbek saját
legelnézőbbek sajat szenvedélyeikkel
szenvedelyeikkel szemben. Midőn Mid6n
Franeiaorszagban voltam, bizonyos vagyok benne, hogy
Franciaországban
nem volt magas a ross_zrossz erkiiilcsfi
erkölcsű f6papok
főpapok szama.
száma. Egyesek
kbziiliik,
közülük, akik nem tiintettek
tüntették ki magukat kilengesekt6l
kilengésektől
eletvitellel, némileg
mentes életvitellel, nemileg feledtették
feledtettek a komoly erények
erenyek
hianyat azzal, hogy rendelkeztek
hiányát rendclkeztek a nagylelkűség
nagylelk seg erényé-
erenye-
vel; s olyan tulajdonságokkal,
tulajdonsagokkal, amelyek az egyház egyhaz és
es az ál-
al-
szamara hasznossá
lam számára hasznossa tették
tettek őket.
6ket. Azt hallottam, hogy a
f6papi rangok adományozásánál
főpapi adomanyozasanal XVI. Lajos több t6bb figyel-
gyel-
met szentelt a jellemnek, mint közvetlen
kiizvetlen elődje;
el6dje; s úgy
gy vé-
ve-
lem (mivel egész
egesz uralkodását
uralkodasat a reform valamiféle
valamifele szelle-

245
me hatotta át),
at), hogy ez így
igy is lehetett.
Iehetett. A jelenleg uralmon
lév6 hatalom viszont csak az egyház
lévő egyhaz kifosztására
kifosztasara mutatott
hajlandóságot.
hajlandesagot. Büntetéssel
Biintetessel sújtott
slijtott minden főpapot,
f6papot, ami
legalábbis reputacio
annyi, mint legalabbis reputáció tekintetében
tekinteteben a romlot-
taknak kedvezni. Létrehozott
Letrehozott egy megalázó
megalaze járadékos
jaradekos in-
tézményt,
tezmenyt, melyre egyetlen szabad szellemű
szellemii vagy szabad
állapotú ember sem bízná
allapot bizna a gyermekeit. Elkerülhetetle-
Elkeriilhetetle-
nül
niil a legalacsonyabb osztályok
osztalyok közé
ktize süllyeszt.
siillyeszt. Mivel az
alsópapság
alsopapsag Önöknél
énoknel nem elég
eleg népes
nepes feladatainak ellátá-
ellata-
sára; minthogy e feladatok mérhetetlenül
sara; merhetetleniil aprólékosak
aprélekosak éses
faradsagosak; s mivel nem hagyták
fáradságosak; hagytak meg a papság
papsag középső
k6zeps6
I

retegenek a gondtalan életet,

rétegének eletet, a jövőben
j6v6ben semmi nem fogja
kepviselni a gallikán
képviselni gallikan egyházbanm
egyhazbanm a tudományt
tudomanyt éses a mű-
mii-
veltseget. Hogy a rendszert teljessé
veltséget. teljesse tegyék,
tegyek, a gyűlés,
gyi es,
iigyet sem vetve a javadalmazói
ügyet javadalmazéi jogokra, a jövőre
j6v6re nézve
nezve
valasztott papság
választott papsag felállításáról
felallitasarél intézkedett;1%
intezkcdcll;1% olyan ren-
delkezes ez, mely minden megfontolt embert távol
delkezés tavol fog
palyatél; mindenkit, aki hivatalában
tartani a papi pályától; hivatalaban és
es ma-
gatartasaban független
gatartásában fiiggetlen óhajt
6hajt lenni; olyan rendelkezés,
rendelkezes,
nep lelkének
amely a nép lclkene'k irányítását
iranyitasat odadobja egy csapat fes-
vakmer6, alaltomos,
lett, vakmerő, szelh zé, hízelkedő
alattomos, szélhúzó, hizelked6 bitang ke-
zebe, akiknek helyzete
zébe, hclyzcte és
es eletmédja
életmódja alantas és
es közönsé-
k6z6nse-
ges intrika tárgyává
gcs targyava fogja tenni hitvány
hitvany járadékukat
jaradekukat (ami-
kepesl egy pénzügyőr
hez képest penzi.'1gy6r járandósága
jarandésaga vonzó
vonzé és
es megtisz-
tel6). A hivatalnokokat, akiket továbbra
telő). tovabbra is püspöknek
piispiiknek ne-
veznének, ugyanolyan (azaz kortesi) mesterkedések
veznenek, mesterkedesek útjántjan
valasztanak meg meglehetősen
választanák meglehet6sen szűkmarkú
szifkmarkfl javadalmaikra
kiiliinfele vallási
különféle vallasi nézeteket
nezeteket valló
vallé emberek, amelyeket jól jel
ismcriink, illetve kitalálhatunk.
ismerünk, kitalalhatunk. Az új1'1j törvényhozók
tiirvenyhozok sem-
mit sem rögzítettek
régzitettek az alkalmassági
alkalmassagi feltételekkel
feltetelekkel kapcso-
lalban, sem ami elveiket, sem ami erkölcseiket
latban, erktilcseiket illeti; nem
jobban, mint az alsópapságra
alsépapsagra nézve;
nezve; csak az derül
deriil ki,
hogy mind a felső,
lcls6, mind az alsópapság
alsépapsag saját belátása sze-
sajat belatasa
rint gyakorolhat
gyakorolhal és
es prédikálhat
predikalhat bármilyen
barmilyen kedve szerinti
vallást vagy vallástalanságot.
vallast vallastalansagot. Nem látom,
latom, hogy milyen
jogszolgaltate hatalmuk van a püspököknek
jogszolgáltató piisptikiiiknek alárendelt-
alarendelt-
jeik felett, sem azt, hogy egyáltalán
egyaltalan lenne ilyen hatalmuk.
Roviden Uram, úgy
Röviden gy tűnik
tiinik számomra,
szamomra, hogy ezt az újj
egyházi
egyhazi rendszert csak ideiglenesnek szánják,
sranjak, s a keresz-

246
tény vallás
vallas minden fonnájának
formajanak teljes eltörlését
eltbrleset készíti
kesziti elő
el6
azzal, hogy végrehajtja
vegrehajtja szolgáinak
szolgainak az általános
altalanos megvetett-
ségbe
segbe taszítását,
taszitasat, arra az esetre, ha majd az emberek lelke
felkészült erre az utolsó
felkesziilt utols6 csapásra
csapasra is ellene. Akik nem
akarják
akar-jak elhinni,
elhirmi, hogy a ñlozófiai
lozo ai fanatikusok, akik ezeket
az ügyeket
iigyeket irányítják,
iranyitjak, már
mar hosszú
hossz ideje dédelgetik
dedelgetik e ter-
tudatlansagban vannak jellemüket
vet, teljes tudatlanságban jellemiiket és
es tevékeny-
tevekeny-
ségüket
segiiket illetően. rajongók nem aggályoskodnak
illet6en. E rajongék aggalyoskodnak meg-
vallani azt a uézetüket,
nezetiiket, hogy az államallam jobban boldogul
bármilyen
barmilyen vallás
vallas nélkül,
nelkiil, mint vele; s hogy képesek
kepesek betöl-
bet6l-
helyet bármi
teni a helyét barmi jónak,
j6nak, ami a vallásban
vallasban fellelhető,
fellelhet6, a sa-
ját
jat tervezetükkel
tervezetiikkel - — nevezetesen egy általuk
altaluk kiagyalt neve-
lessel, ami az emberek fizikai
léssel, lizikai szükségleteinek
sziiksegleteinek ismeretén
ismereten
alapul; ez aztán
aztan felvilágosult
felvilagosult önérdekké
i nerdekke fejlődik,
fejl6dik, melyről
melyr6|.
allitjak, ha az egyén
azt állítják, egyen helyesen ismeri fel, azonosítja
azonositja egy
ktizerdekkel. Hosszú
nagyobb közérdekkel. Hossz ideje ismerjük
ismerjiik ezt az okta-
tási
tasi rendszert. Újabban
Ujabban (mivel egy egész
egesz újj jegyzékük
jegyzekiik van
szakkifejezesekbf ) Polgári
szakkifejezésekből) Polgdri Nevelés
Iyevelés néven
neven különböztetik
kiilénbiiztetik
meg. \_\
Remelem, hogy angliai híveik
Remélem, hiveik (akiknek inkább
inkabb igen
magatartast tulajdonítok,
meggondolatlan magatartást tulajdonitok, mint azt, hogy
osztják e gyiflbletes
osztjak gyűlöletes terv végső
vegs6 célját)
celjat) nem fognak sikerrel
jarni sem az egyháziak
járni egyhaziak kifosztásában,
kifosztasaban, se_m a népi
nepi válasz-
valasz-
tas elvének
tás elvenek bevezetésében
bevezeteseben a mi püspökségeinkben
piisptiksegeinkben éses egy-
hazkozsegeinkben. A világ
házközségeinkben. vilag jelenlegi állapotában
allapotaban ez az
egyhaz végső
egyház vegs6 pusztulását,
pusztulasat, a papi hivatás
hivatas teljes romlását
romlasat
hozná magával,
hozna magaval, s a legveszedelmesebb csapáscsapas lenne, ami
az államot
allamot valaha is érte
erte egy rosszul értelmezett
ertelmezett vallási
vallasi
rendezes okán.
rendezés okan. Jól
J61 tudom, hogy a püspökségek
piisptiksegek és
es egyház-
egyhaz-
ktizsegek a királyi
községek kiralyi és
es hûbérúri
hifbertiri javadalmazás
javadalmazas alatt, aho-
Angliaban, s nem olyan régen
gyan most vannak Angliában, regen még
meg
Franeiaorszagban is voltak, olykor méltatlan
Franciaországban meltatlan eszközökkel
eszk ziikkel
gazdara; de a másik
leltek gazdára; masik módszer,
médszer, az egyházi
egyhazi korteske-
des
dés tisszehasonlithatatlanul
összehasonlíthatatlanul biztosabban esés altalanosab-
általánosab-
poziciekat az alantas becsvágy
ban teszi ki e pozíciókat becsvagy gonosz mes-
terkedeseinek, mely nagyobb tömegekben
terkedéseinek, tomegekben működve
mifkédve és es
tiimegeket befolyásolva,
nagyobb tömegeket befolyasolva, arányosan
aranyosan több
tiibb kárt
kart fog
okozni.

247
 Azok Önök
(i)n6k közül,
ktiziil, akik kirabolták
kiraboltak a papságot,
papsagot, azt kép-
kep-
protestans nemzetek könnyedén
zelik, hogy a protestáns ktinnyeden belenyııg-
belenyug-
szanak majd magatartásukba;
magatartasukba; mivel a papság, papsag, melyet ki-
fosztottak, megaláztak,
megalaztak, s gúnynak
ganynak és es megvetésnek
megvetesnek tettek
ki, római
romai katolikus meggyőződésű,
meggy6z6des|'.i, ami állítólag
allitélag nekik is a
sajátjuk.
sajétjuk. Nem kétlem, ketlem, hogy itt és es akárhol
akarhol máshol
mashol is talál-
talal-
nak majd néhánynehany szánalmas
szanalmas bigottat, aki jobban gyűlöli gy1'i'l6li a
magáétól
magaetél különböző
kiil6nb6z6 pártokat,
partokat, mint amennyire kedveli a
vallas lényegét;
vallás lenyeget; s nagyobb benne a düh diih azokkal szemben,
akiknek sajátlagos
sajatlagos tervei és es rendszerei különböznek
kiiltinbtiznek az
6vet6l, mint amermyire
övétől, amennyire azokra neheztel, akik közös k6z6s re-
menysegiink alapjait támadják.
ménységünk tamadjak. Ezek az emberek olyan
modorban irnak írnak a targyrél,
tárgyról, amint az jellemiik
jellemük es és vermer-
vérmér-
sekletiik alapján
sékletük alapjan várható.
varhaté. Burnetm elmondja, hogy mikor
Franeiaorszagban járt,
1683-ban Franciaországban jart, „a
,,a módszer,
médszer, mely a leg-
kepessegii embereket a pápistaságra
jobb képességű papistasagra térítette,
teritette, a kö-k6-
vetkez6 volt - kételkedni
vetkező ketelkedni kezdtek az egész egesz keresztény
kereszteny
vallásban. Mikor ez megtiirtent,
vallasban. megtörtént, k6z6mb6sebbnek
közömbösebbnek tfint, tűnt,
kiils6segekben melyik oldalt, a vallás
hogy külsőségekben vallas melyik formá-
forma-
ját valasztjak.”
jat választják.” Ha akkor ez volt Franciaorszag
Franciaország egyhazpo-
egyházpo-
litikája, azéta
litikaja, azóta b6ven
bőven volt okuk megbanni.
megbánni. El6nyben
Előnyben resze-
része-
sitettek az ateizmust a vallás
sítették vallas egy olyan formájával
formajaval szem-
ben, amely eszméikkel
eszmeikkel összeegyeztethetetlennek
ifasszeegyeztethetetlennek tűnt. tiint. Si-
keriilt elpusztítaniuk
került elpusztitaniuk ezt a formát;
format; az ateizınus
ateizmus pedig si-
kerre vitte az ő6 elpusztításukat.
elpusztitasukat. KészKesz vagyok hitelt adni
Bumet történetének,
ttirtenetenek, mivel ebből ebb6l a szellemből
szellemb6l (melyből
(melyb6l
mar egy kevés
már keves is több,
t6bb, mint elég)
eleg) jókora
jekora adagot észleltem
eszleltem
a mi körünkben.
kériinkben. Ez a hangulat azonban nem általános. altalanos.
A tanítókat,
tanftékat, akik Angliában
Angliaban megreformálták
megreformaltak vallásu-
vallasu-
kat, semmilyen tekintetben nem lehet az Önök ()n6k mostani
parizsi újító
párizsi jite doktoraival összehasonlítani.
esszehasonlitani. Lehet, hogy
(ugyan gy, mint ellenfeleik) a kelleténél
(ugyanúgy, kelletenel jobban kerültek
keriiltek
a pártoskodás
partoskodas szellemének
szellemenek befolyása
befolyasa alá;
ala; de a legőszin-
leg6sz:in-
tebb hívők
tébb hiv6k voltak, igen buzgó buzge éses fennkölten
fennkiilten jámbor
jambor fér- fer-
fiúk, készek voltak h6si
lik, akik keszek hősi halalt
halált halni (s egyesek k6zii-közü-
liik meg is haltak) a kereszténységről
lük keresztenysegr6l alkotott sajátos sajatos né-ne-
zeteik védelmében;
vedelmeben; de ugyanilyen elszántan,elszantan, s még
meg boldo-
gabban az általános
altalanos igazságért,
igazsagert, melynek egy-egy ágáért agaert
veriiket hullatva küzdöttek.
vérüket kiizdtittek. Ezek az emberek iszonyodva

248
tagadtak volna meg azokat a gaztickókat,
tagadták gaz ckekat, akik nem más mas
jogcímen hivatkoztak a velük
jogcimen veliik alkotott közösségükre,
k6z6ssegi.'1kre, mint
hogy kifosztották
kifosztottak azokat a személyeket,
szemelyeket, akikkel vitáik vitaik vol-
megvetéssel tekintettel:
tak, s hogy megvetessel tekintettek a bevett vallásra, vallasra,
melynek tisztaságáért
tisztasagaert oly buzgalommal harcoltak, hogy
az egyértelműen
egyertelmiien tanúsítja
tan sftja legmagasabb tiszteletükettiszteletiiket az
általuk
altaluk megreformálni
megreformalni óhajtott ohajtott rendszer lényege lenyege iránt.
irant.
Utódaik
Ut6daik közülktiziil sokan megőrizték
meg6riztek e buzgalmat; ám am (mivel
kevésbé voltak csatarozasokba
kevesbe csatározásokba bonyolédva)
bonyolódva) .16bb.több mersek-
mérsék-
let volt benniik.
bennük. Nem feledkeztek meg arrel,
arról, hogy az igaz-
sagossag és
ságosság es a könyörületesség
ktinytiriiletesseg a vallás vallas lényegi
lenyegi részei.
reszei. A
szamara nem jó
hitetlenek számára j6 ajánlólevél
ajanlelevel a közösségbe
k6z6ssegbe való vale
embertarsaik bármely
belépéshez az embertársaik barmely csoportjával
csoportjaval szem-
meltanytalansag és
beni méltánytalanság es kegyetlenség.
kegyetlenseg.
Ezeket az újj tanítókat
tanftekat folyvást
folyvast toleráns
tolerans szellemükkel
szellemiikkel
kerkedni. Csekély
halljuk kérkedni. Csekely érdem, erdem, hogy minden nézetet nezetet
megtiirnek az olyan személyek,
megtűrnek szemelyek, akik egyet sem becsülnek. becsiilnek.
egyenl6 mellőzés
Az egyenlő mell6zes nem pártatlanpartatlan jóság.
jesag. Nem igazi fele-
baratsag a jóindulatnak
barátság joindulatnak az a fajtája, fajtaja, mely megvetésből
megvetesb6l fa-
Angliaban bőven
kad. Angliában b6ven vannak olyan emberek, akik a tole-
szellemeben türelmesek.
rancia igazi szellemében tiirelmesek. Úgy Ugy vélik,
velik, hogy a
vallás dogmai,
vallas dogınái, bar bár kiil6nb6z6
különböző mertekben,
mértékben, dc de mind fonto-
sak; s hogy van közöttük,
ktizottiik, mint értékesertekes dol'gok
dolgok között
k6zi:'>tt min-
den esetben, igazságos
igazsagos alapja a megkülönböztetésnek.
megkiilbnbéztetesnek.
Ezert egyeseket előnyben
Ezért el6nyben részesítenek,
reszesitenek, s így igy gyakorolnak
tiirelmet. Nem azért
türelmet. azert toleránsak,
toleransak, mert minden nézetet nezetet
megvetnek, hanem mert tisztelik az igazsagossagot. igazságosságot. Tisz-
telettel éses szeretetteljesen védelmeznek
vedelmeznek minden vallást, vallast,
mivel szeretik és es tisztelik azt a nagy elvet, melyben mind-
annyian nıegegyeznek,
megegyeznek, s azt a nagy célt, celt, amely mind-
annyiukat vezérli.
vezerli. Egyre világosabban
vilagosabban látják,
latjak, hogy min-
diinknek közös
dünknek k6z6s az ügyünk,
iigyiink, egy közös l<6z6s ellenséggel
ellenseggel szem-
ben. Nem fogjafogia őket
6ket úgy(igy félrevezetni
felrevezetni a pártosság
partossag szelle-
tudnak megkülönböztetni
me, hogy ne tudnák megkiil nbéztetni azt, ami az ő 6 cso-
portjuk érdekében
erdekeben történik,
tiirtenik, azoktól
azoktol az ellenséges
ellenseges tettek-
t6l, melyek egy bizonyos társaságon
től, tarsasagon keresztül
keresztiil az ő 6 maguk
felekezetet is magába
felekezetét magaba foglaló
foglale test ellen irányulnak.
iranyulnak. Lehe-
tetlen, hogy az emberek minden, kériinkben körünkben e16 élő fajtajarel
fajtájáról
meg tudjam mondani, hogy milyen a jelleme. De én en a na-

249
gyobb részről
resz:r6l beszélek;
beszelek; s őróluk
6r6luk el kell mondanom, hogy
a szentséggyalázás
szentseggyalazas nem része
resze a jócselekedetekről
j6cselekedetekr6l szóló
szele
doktrínájuknak;
doktrinajuknak; s oly távol
tavol áll
all tőlük,
t6li'1k, hogy Önöket
éntiket ezen a
címen
cimen társnak
tarsnak invitálják,
invitaljak, hogy ha az Önök C“)n6k professzorai
bebocsátást
bebocsatast nyemének
nyernenek közösségükbe,
kbziissegiikbe, gondosan el kell
titkolniuk az ártatlan
artatlan emberek üldözésének
iildtizesenek törvényessé-
t6rvenyesse-
ger6l doktrinajukat; s vissza kell téríteniük
géről vallott doktrínájukat; teriteniiik min-
dennemfi ellopott javakat. Mindaddig nem lehet hozzájuk
dennemű ellopott' hozzajuk
semmi közünk.
kiiiziink.
Feltételezhetik,
Feltetelezhetik, hogy azért
azert nem nézzük
nezziik jó
jo szemmel,
hogy C)n6k
Önök elkobozzák független földbirtokkal rendel-
elkobozzak a fiiggetlen féldbirtokkal
kez6 püspökök,
kező piisp ktik, esperesek, káptalanok
kaptalanok és
es a községi
ktizsegi pap-
sag jövedelemforrásait,
ság jiiivedelemforrasait, mert ugyanez a rendszer áll all fenn
Angliaban is. Azt foák
Angliában foak mondani, ez az ellenvetés
ellenvetes nem
vonatkozhat a szerzetesek és es az apácák
apacak jószágainak
jészagainalr el-
kobzasara és
kobzására es rendjük
rendjiik felszámolására.
felszamolasara. Igaz, hogy az általá-
altala-
elkobzas e része
nos elkobzás resze nem érinti
erinti Angliát
Angliat precedensként;
precedenskent;
inditek azonban alkalmazható,
az indíték alkalmazhate, s igen nagy a jelentősé-
jelent6se-
hossz parlamenti”
ge. A hosszú parlamentm Angliában
Angliaban ugyanazon elvek
alapjan fosztotta nieg birtokaiktól
alapján birtokaiktel az espereseket és es káp-
kap-
alapjan az Önök
talanokat, amelyek alapján (")n6l-r gyíílése
gyi ese áruba
aruba bo-
csatja a szerzetesrendek földjeit.
csátja ftildjeit. Ám
Am a veszedelem az
igazsagtalansag elvében
igazságtalanság elveben van, nem abban hogy az emberek
melyik csoportján
csoportjan gyakorolják
gyakoroljak először.
el6sz6r. Egy houánk
hozzank igen
közeli orszagban
ktizeli országban olyan politikat
politikát latok
látok folytatni, mely
fittyet
ttyet hány
hany az igazságosságnak,
igazsagossagnak, az emberiség
emberiseg közös
k6z6s ügyé-
iigye-
nek. Franciaország
Franciaorszag nemzetgyűlése
nemzetgyi ese számára
szamara semmi a bir-
toldas; semmi a törvény
toklás; térveny és
es a szokás.
szokas. Azt látom,
latom, hogy a
nemzetgyifles nyíltan
nemzetgyűlés nyfltan kétségbe
ketsegbe vonja a preskripció
preskripcie elvét,
elvet,
amely mint éppen
eppen az ő 6 egyik legııagyobb
legnagyobb jogászuk*
jogaszuk*
mondja, s nagy igazsága
igazsaga van, a természetjog
termeszetjog része.
resze. Azt ír-ir-
ja, hogy maga a polgári
polgari társadalom
tarsadalom megalakulásának
megalakulasanak in-
ditekai közé
dítékai kiize tartozott határainak
hatarainak és es külső
kiils6 támadással
tamadassal
szembeni biztonságának
biztonsaganak garantálása.
garantalasa. Ha egyszer a pre-
skripcie összeomlik,
skripció esszeomlik, s ha a vagyon elég eleg tetemes zsák-zsak-
manynak tűnik,
mánynak tiinik, hogy kísértésbe
kisertesbe vigyen egy szükségét
sziikseget
szenved6 hatalmat, a magántulajdon
szenvedő magantulajdon semmilyen fajtája fajtaja

'" Domat.l99
Domat.199

250
 többé biztonságban.
nem lehet tiibbe biztonsagban. ÚgyUgy látom,
latom, magatartásuk
magatartasuk
titökéletesen
keletesen megfelel'
megfelel’ a természetjog
termeszetjog e nagy, alapvető
alapvet6 tör-
t6r-
vénye iránti
iranti megvetésüknek.
megvetesiiknek. Úgy Ugy látom,
latom, az elkobzás
elkobzas vég-
veg-
rehajtói
rehajtei a püspökökkel,
piisptiktikkel, káptalanokkal,
kaptalanokkal, kolostorokkal
kezdik, de azt nem tapasztalom, hogy ezzel be is fejeznék. fejeznek.
Látom,
Latom, hogy a királyi kiralyi hercegeket, akik a királyság
kiralysag legő-
leg6-
sibb szokásai
szokasai szerint hatalmas földbirtokok
fiildbirtokok tulajdonosai
voltak, megfosztják
megfosztjak jószágaiktól
jeszagaiktel (azzal sem tisztelve még meg
őket,
6ket, hogy erről
err6l vitatkoznának),
vitatkoznanak), s szilárd,
szilard, független
fiiggetlen tulaj-
könyöradomány reme-
donuk helyett valami bizonytalan kiinytiradomany remé-
nyére
nyere szorítják
szorltjak őket,
6ket, kitéve
kiteve a gyűlés
gyi es kénye-kedvének,
kenye-kedvenelt,
kevesse lesz figyelemmel
mely persze kevéssé gyelemmel a tetszésétől
tetszeset6l függő
fiigg6
jaradekosok jogaira, ha egyszer megveti a törvényes
járadékosok ttirvenyes bir-
tokosok jogait is. Első Els6 dicstelen diadalaik arcátlanságától
arcatlansagatél
ocsmány nyeresegvagyuk
pirulva, s az ocsmany nyereségvágyuk altal által okozott inseg
ínség
nyomasa alatt, csalódottan,
nyomása csalédottan, de nem elbátortalanodva,
elbatortalanodva, vé- ve-
giil arra vállalkoztak,
gül vallalkoztak, hogy a hatalmas királyság kiralysag szélté-
szelte-
ben-hosszaban felforgassák
ben-hosszában felforgassak valamennyi rend minden tu-
lajdonat. Mindenkit arra kényszerítették,
lajdonát. kenyszeritettek, hogy az összes tisszes
iigyletben, a föld
kereskedelmi ügyletben, f6ld adásvételében,
adasveteleben, az üzeleti
iizeleti
kapcsolatokban es és a mindennapi ertintkezesben
értintkezésben ttikeletes
tökéletes
fizetőeszköznek,
zet6eszk6znek, j6 jó esés tiirvenyes
törvényes egyenertekesnek
egyenértékesnek fogad-
jak el a zsákmányuk
ják zsakmanyuk tervezett áruba aruba bocsátásával
bocsatasaval kapcso-
spekulaciéik szimbólumait.
latos spekulációik szimbélumait. Miféle
Mifele maradékát
maradekat hagy-
ták
tak meg a szabadságnak
szabadsagnak és
es a tulajdonnak? Egy káposz-
kaposz-
taskert bérleti
táskert berleti jogát,
jogat, vagy egy viskóra
viskera vonatkozó
vonatkozo egyévi
egyevi
erdekeltseget, egy sörház
érdekeltséget, stirhaz vagy egy pékség
pekseg boldogulását,
boldogulasat,
alkote vagyon puszta árnyékát
az alkotó arnyekat is szertartásosabban
szertartasosabban ke-
zelik a mi parlamentünkben,
parlamentiinkben, mint Önöknél
Cnbknel a legnagyobb
alle személyiségek
tiszteletben álló szemelyisegek kezén
kezen levő,
lev6, legősibb
leg6sibb és
es
legerlekesebb földbirtokokat
legértékesebb fiildbirtokokat vagy országuk
orszaguk pénz-
penz- és
es ke-
erdekeltsegenek egész
reskedelmi érdekeltségének egesz tömegét.
ttimeget. Igen nagyra
becsiiljilk a törvényhozó
becsüljük ttirvenyhoze hatalmat; de soha nem is álmod-
almod-
arrol, hogy a parlamentnek bárminemű
tunk arról, barminemii joga lenne
megsertse a tulajdont, érvénytelenítse
arra, hogy megsértse ervenytelenitse a pre-
skripciet, vagy hogy saját
skripciót, sajat képzeletében
kepzeleteben fogant pénznemet
penznemet
er6ltessen annak a helyére,
erőltessen helyere, amelyik valódi,
valedi, s a nemzetek
joganak elismerését
jogának elismereset évezi.
evezi. Önök
C)n6k azonban, akik úgygy kezd-
tek, hogy nem voltak hajlandók
ték, hajlandék alávetrıi
alavetni magukat a leg-

251
mersekeltebb korlátoknak,
mérsékeltebb korlatoknak, végül
vegiil példa
pelda nélkül
nelkiil álló
alle zsar-
nokságot
noksagot hoztak létre.
letre. Úgy
Ugy látom,
latom, az elkobzók
elkobzek a követke-
k6vetke-
ző
z6 alapon járnak
jarnak el: tettüket
tettiiket természetesen
termeszetesen nem lehet egy
törvényszék
tiirvenyszek előtt
el6tt megindokolni; viszont a preskripció
preskripcie sza-
bályai
balyai nem köthetik
ktithetik meg egy törvényhozó
ttirvenyhoze gyűlés
gyifles kezét."'
kezet)“
Így
Igy tehát
tehat egy szabad nemzet törvényhozó
térvenyhozo gyí.ílése
gyfilese nem a
biztonsága erdekeben
tulajdon biztonsaga érdekében iilesezik,
ülésezik, hanem azzal a
céllal,
cellal, hogy elpusztítsa
elpusztitsa azt, s nem is csak a tulajdont, ha-
nem minden olyan elvet és es szabályt,
szabalyt, mely szilárdságot
szilardsagot
kölcsönözhet
k6lcs6n6zhet neki, s minden eszközt,
eszkiazt, mely lehetővé
lehet6ve teszi
forgalmat.
forgalmát.
szazadban a münsteri
Mikor a tizenhatodik században miinsteri anabaptis-
tak egész
ták egesz Németországban
Nemetorszagban zűrzavart
ziirzavart keltettek egyenlősí-
egyenl6sf-
t6 eszméikkel
tő eszmeikkel és
es a tulajdonra vonatkozó
vonatkozé túlzó
t lzo nézeteik-
nezeteik-
kel2°1, Európa
Europa melyik országában
orszagaban nem adtak sikereik
biilcsesseg számára
okot jogos aggodalomra? A bölcsesség szamara minden
kéziil a fanatizmus ragálya
dolgok közül ragalya a legfélelmetesebb,
legfelelmetesebb,
ellensege közül
mivel valamennyi ellensége k6zi'1l ez az.,
az, amelyikkel szem-
legkevesbe képes
ben a legkevésbé kepes bármilyen
barmilyen leleménnyel
lelemennyel ellenállni.
ellcnallni.
keriilheti el figyelmünket
Nem kerülheti gyelmiinket az ateista fanatizmus szel-
Parizsban hihetetlen buzgalommal és
leme, melyet Párizsban es költ-
kialt-
segen terjesztett írások
ségen irasok tömege,
tiimege, s az utcákon
utcakon és
es nyilvános
nyilvanos
elhangó predikaciék
helyeken elhangze prédikációk taplalnak.
táplálnak. Ezek az írások
irasok
és szonoklatok
es szónoklatok a lakossag
lakosság lelket
lelkét siiitet
sötét es
és vad kegyetlen-
seggel töltik
séggel t6ltik el, mely ehıyomja
elnyomja bennük
benniik a természetes
termeszetes ér-er-
zeseket, meg az erkölcsi
zéseket, erkelcsi és
es a vallási
vallasi érzéseket
erzeseket egyaránt;
egyarant;
olyannyira, hogy e nyomorult alakok hajlanak rá, ra, hogy
b s türelemmel
bús tiirelemmel viseljék
viseljek a tulajdonviszonyokban előidé-el6ide-
zett súlyos
s lyos megrázkódtatások
megrazkédtatasok és
es átalakulások
atalakulasok nyomán
nyoman rá-
ra-
juk szakadt elviselhetetlen bajokat.** A fanatizmus szel-

‘' Camus úrr beszéde,

beszede, melyet a Nemzetgyűlés
Nenuetgy les utasítására
utasitasara adtak kim
ki.m
" Nem tudom, vajon az alábbi
“"" alabbi leírás
leiras pontosan igaz-e; de
dc az áll
all benne,
amit meelentetői
meelentet6i igaznak akarnak
akar-nak elfogadtatni, hogy másokat
masokat lelke-
sítsenek.
sitsenck. Egy Toulban kelt levélben,
levelben, mely az egyik lapban Olvasható,
olvashate,
találjuk a k6vetkez6
talaljuk következő reszletet
részletet a keriilct
kerület lakosairel:
lakcsairól: ,,Dans la Revolution
actuelle, ils ont résisté
resisté â5 touts des séductions du bigotisme,
bigotisrne, aux persécu-
persecu-
zions eı
tions er aux ıracesseries
zracesseries des Ennemis de la Révolution.
Revolution. Oublianı
Oubliant leurs
grands inıerëıs
plus grand: interéts pour rendre hommage aux vuesvucs d'ordre
d’ordre généıal
general qui
determiné l’Assemblee
ont determine l'Assemblée Nationale, ils voient, san:
sans se plaíndre,
plaindre, supp-
dmer cette foule d’
rrimer d' etablissements
établissements ecclesiastiques
ecclésiastiques par lesquels
lesqucls ils
iLr sub-

252
lemét a prozelitizmus kíséri.
lemet kiseri. Társaságaik
Tarsasagaik vannak, hogy
otthon és es idegenben árinánykodjanak
armanykodjanak és es levelezgessenek
elveik terjesztése
terjesztese érdekében.
erdekeben. Egyik célpontjuk
celpontjuk a berni
köztársaság,2°°
k6ztarsasag,2°3 a világ
vilag egyik legboldogabb, legvirãglóbb
legviragzobb
és
es leobban kormányzott
kormanyzott országa,
orsmga, melyet most tönkre ttinkre
akarnak tenni. Úgy Ugy hallom, bizonyos mértékig
mertekig már
mar sike-
rült
riilt ott is elvetniük
elvetniiik az elégedetlenség
elegedetlenseg magvait. Serény-
Sereny-
kednek szerte Németországban.
Nemetorszagban. Itáliát
Italiat és
es Spanyolorszá-
Spanyolorsza-
kerülték el prebalkozasaik.
got sem keriiltek próbálkozásaik. Anglia sem maradt ki
veszterhes felebarátságuk
vészterhes felebaratsaguk terveiből;
terveib6l; s Angliában
Angliaban találjuk
talaljuk
karjukat nyújtják
azokat, akik karjııkat ny jtjak feléjük,
felejiik, akik nem egy pul-
pitusrol ajánlják
pitusról ajanljak a példájukat,
peldajukat, s akik több,t6bb, rendszeresen
megismetelt találkozójukon
megismételt talalkozojukon úgy gy döntöttek,
d6nt6ttek, hogy nyilvános
nyilvanos
lépnek veliik,
kapcsolatra lepnek velük, feldicserik
feldícsérik 6ket,
őket, s k6vetend6
követendő
példakéntmutatnak rajuk;
peldakentmutatnak rájuk; akik a testveri
testvéri k6z6sseg
közösség jelke-
jelké-
ritusaik és
peit, meg a rítusaik es misztériumaik
miszteriumaik szerint felszentelt
zászlaikat kapjak
zaszlaikat kapják t6liik*;2°4
tö'lük*;2°4 akik brbk
örök baratsagi
barátsági szerz6-
szerző-
dest ajánlanak
dést ajanlanak nekik éppeneppen akkor, amikor az a hatalom,
alkotmanyunk kizárólagosan
amelyre alkotmányunk kizarelagosan ruházta
ruhazta a királyság
kiralysag
kiilpolitikai autoritását,
külpolitikai autoritasat, talán
talan éppen
eppen azt tartja célszerű-
celszerii-
háborútt inditson
nek, hogy habor indítson elleniik.
ellenük.
attól felek,
Nem attol félek, hogy a franciaorsragi
franciaország' pelda
példa nyoman
nyomán a
egyházunk vagyonat
mi egyhazunk vagyonát is elkobozzak,
elkobozzák, noha ez sem volna vohıa
akarmekkora baj. Nagy aggodalmaın
akármekkora aggodalmam forrása
forrasa az, hogy
nem szeretném,
szeretnem, ha Angliában
Angliaban valaha is valamiféle
valamifele konfis-
konfis-
kalast választanának
kálást valasztananak állami
allami politikának;
politikanak; vagy hogy a pol-
garok bármely
gárok barmely csoportja mások
masok vagyonát
vagyonat a maga jogos

rılftoient; et même,
rrlstoient; meme, en perdant leur sičge siege épiseopal,
episcopal, la seule des toutes
ces ressources qui pouvoit, ou plutôt plutet qui devoiı,
devoit, en ıouı
tom‘ équiıé,
équité, leur être
etre
conservee; condamnés
conservée; condamnes âb la plus efiraywueejf ayanre misére, sans avoír
avoir éıé
be ni pu
étre enıendus,
êıre entendus, ils ne munnurent
rnurrnurenr point, ils restent fidelesdelcs aux principes du
plus (pour patriotisme; ils sont encore prêts prets a verser leur
Ieur sang pour le
mainticn de dc la Constitution, qui va reduire leur Ville ăa la plus déplo- deplo-
rable nullı'té:"m
nu1li¢é:"m Ezek az emberek nem a szabadságért szabadsagert vívott
vivott küzdelem-
kiizdelem-
szenvedhettek el e sérelmeket
ben szenvedhették serelmelcct és es igazságtalanságokat,
igazsagtalansagokat, hiszen ugya-
beszamolo helyesen állítja,
nez a beszámoló allitja, hogy mindig is szabadok voltak; ha
valeban igaz, hogy tiltakozás
valóban tiltakozas nélkül
nelkiil tűrik
t rik a koldussorsot, a nyomort és es
leg|1y|'ltabb és
a legnyíltabb es legégbekiáltóbb
lcgegbekialtebb igazságtalanságokat,
igazsagtalansagokat, ez nem lehet
masnak, mint e szömyű
másnak, sztimy fanatizmusnak az eredménye. eredmenye. Franciaország-
Franciaorszag-
szerte nagy tömegeknek
t megeknck ugyanilyen a helyzete helyzet: és
es a kedélye.
kcdelyc.
'" lásd
Lasd a nantz-i [sie]
[sic] szövetség
szicivetseg eljárását.
cljarasat.

253
prédájának tekintené."
predajanak tekintene."' A nemzetek egyre mélyebbenmelyebben gá- ga-
zolnak a feneketlen adósságadossag óceánjában.
oceanjaban. Az államadós-
allamad6s-
ság,
sag, mely kezdetben a kormányok
kormanyok biztonságát
biztonsagat szolgálta
szolgalta
azzal, hogy sokakat tett érdekeltté
erdekeltte a közállapotok
kiizallapotok nyu-
godtságában,
godtsagaban, túlságos
t lsagos megnövekedése
megntivekedese esetén eseten könnyen
kiiinnyen
azok felforgatásának
felforgatasanak eszközévé
eszkezeve válik.
valik. Ha a kormány
kormany sú- su-
lyos adók
adok kivetésével
kivetesevel akarja
akaija az adósság
adossag kérdését
kerdeset megol-
dani, a nép nep szemében
szemeben gyı'.ílöletessé
gyiileletesse válva
valva bukik el. Ha
nem intézkedik
intezkedik sehogyan sem; akkor valamennyi közt k6zt a
legveszedelmesebb párt part erőfeszítései
er6feszItesei fogják
fogjak megdönteni;
megdifmteni;
a kiterjedt és es elégedetlen
elegedetlen pérız-érdekeltségre
penz-erdekeltsegre gondolok,
serelmet szenvedett, de
mely sérelmet dc nem ment tönkre.
ttinkre. Az embe-
erdekcsoportot alkotják,
rek, akik ezt az érdekcsoportot alkotjak, biztonságukat
biztonsagukat
el6sz6r a kormány
először kormany megbízhatóságában
megbtzhatosagaban keresik, később kes6bb
hatalmaban. Amikor úgy
annak hatalmában, (igy találják,
talaljak, hogy a régi
regi kor-
manyzat elerőtlenedett,
mányzat eler6tlenedett, elhasználódott,
elhasznalodott, izmai elernyed-
elegend6 életerő,
tek, s nincs benne elegendő eleter6, hogy céljait
celjait megvaló-
megvale-
sftsa, újat
sítsa, jat keresnek, mely több tiibb energiával
energiaval rendelkezik, s
energiat nem a szükséges
ezt az energiát sziikseges erőforrások
er6forrasok megszerzé-
megszerze-
seb6l, hanem az igazságosság
séből, igazsagossag megvetéséből
megveteseb6l nyeri. A for-
kedvezznek az elkobzásnak;
radalmak kedvezııek elkobzasnak; s lehetetlen kitalál-kitalal-
ni, hogy a soron következő
k6vetkez6 elkobzásokat
ellrobzasokat milyen ocsmány
ocsmany
eimen fogják
címen fogiak szentesíteni.
szentesiteni. Biztos vagyok benne, hogy a
Franeiaorszagban uralkodó
Franciaországban uralkodo eszmék
eszmek hatása
hatasa kiterjed sok

'" „Si
,,Si plures sunt ii quibus improbe datum est, quam illi quibus injuste
idcirco plus etiam valet? Non enim numero haec
adeptum est, ideirco hacc judiean-
judican-
rur sed pondere. Quam antem habet aequitatem, ut agrum multis an-
tur
nis, aut etiam saeculis ante possessum, qui nullum habuit habeat; qui,
autem habuit amittat.
arnittat. Ac, pmpter
propter hoc
hoe injuriae genus, Lacedaemonii
Lysandrum Ephorum expulerunt:
ex-pulerunt: Agin regem (quod nunquam antea
cos acciderat) neeaverunt:
eos necaverunt: exque eo temporum tantae discordiae secu-
tae sunt, ut et tyranni exsisterint, et optimates exterminarentur,
extenninarentur, et ct
preelassime
preclassime eonstituta
constituta respublica dilaberetur. Nec vero solum ipsa ce-
cidit, sed etiam reliquam Graeciam evertit contagionibus malorum,
eidit,
quae a Lacedaemoniis profectae manarunt latius.” - Miután Miutan leírja
leirja a
peldas, igaz hazafi,
példás, haza , szükeóni
sziikeoni Aratus
Amtus magatartását,
magatartasat, melynek szelleme
egeszen más
egészen mas volt, így
igy szól:
szel: „Sic
,,Sic par est agere cum civibus: non ut vis
jam vidimus, hastam in fono ponere et bona civium voci subjieere subjicere
praeconis. At ille Graecus (id quod fuit sapientus et praestantis viri)
omnibus consulentum esse putavit; eaque est summa ıatio ratio et
ct sapientia
boni civis, sommoda civium non divellere, sed omnes eadem aequitate
continere.” Cic. Off. I. 2.2”
eontinere." 2.”

254
egyénre s egyének
egyenre egyenek számos
szamos csoportjára
csoportjara minden olyan or-
szágban,
szagban, melyek úgy (igy gondolják,
gondoljak, hogy ártatlan
artatlan tımyaságuk
tunyasaguk
biztonságukat jelenti. A birtokosok ilyenfajta ártatlansá-
biztonsagukat artatlansa-
gát
gat haszontalanságként
haszontalansagkent lehet beállítani,
beallitani, a haszontalansá-
haszontalansa-
got pedig birtokaikra való valo érdemtelenségnek.
erdemtelensegnek. EurópaEuropa
számos
szamos része
resze a jól
jol látható
lathate zűrzavar
ziirzavar állapotában
allapotaban van. Sok
más
mas területen
teriileten tompán
tompan morajlik a föld ftild mélye;
melye; kusza moz-
golódás
golodas észlelhető,
esz1elhet6, mely általános
altalanos földindulással
fiildindulassal fenyeget
a politikai világban.
vilagban. TöbbT6bb országban
orszagban már mar alakulóban
alalruloban van-
legkülönbözőbb jellegii
nak a legkiil6nb6z6bb jellegű testverisegek
testvériségek es és tarsasa-
társasá-
gok."' Ilyen körülmények
gok." kiiriilmenyek között
k6z6tt szilárdan
szilardan kell őrt6rt álla-
alla-
sorsfordulo idején
nunk. Minden sorsforduló idejen (ha sorsfordulónak
sorsfordulonak len-
szolgalja leginkább
nie kell) az szolgálja leginkabb rontásuk
rontasuk. élének
elenek tompítá-
tompita-
sat és
sát es a bennük
benniik esetleg meglévő
meglev6 jó j6 előmozdítását,
el6mozditasat, ha mi-
d6n ránk
dőn rank találnak,
talalnak, lelkünk
lelkiink makacsul kitart az igazság
igazsag
felt6n őrködik
mellett s féltőn 6rk6dik a tulajdon felett.
fogiak felhozni, hogy
De ezzel szemben azt fogják hog másmas nem-
franciaorsragi elkobzá-
zeteknek nem kell megriadniuk a franciaország' elkobza-
soktol. Azt mondják,
soktól. mondjak, hogy nem féktelen
fektelen mohóságból
mohosagbol te-
szjk;
szik; hogy a nemzeti politika nagyszerű
nagyszerii intézkedése
intezkedese ez,
elburjanzott, makacs és
melyet egy elburjánzott, es babonás
babonas nyavalya or-
voslasara foganatosítottak.
voslására foganatositottak. ÉnEn a politikát
politikat csak a legna-
gyobb nehézségek
nehezsegek árán aran tudom elválasztani
elvalasztani az igazságos-
igazsagos-
sagt6l. Az igazságosság
ságtól. igazsagossag maga a polgáıi
polgari társadalom
tarsadalom nagy
es állandó
és allande politikája;
politikaja; s ha nagyobb mértékben
mertekben eltávolo-
eltavolo-
dunk tőle,
t6le, történjen
ttirtenjen bármilyen
barmilyen körülmények
keriilmenyek közöttkbzititt is, az
azt a gyanút
gyan t kelti, hogy tetteinknek egyáltalán
egyaltalan semmi kö- k6-
politikához.
ze a politikahoz.
Ha az embereket az érvényben
ervenyben lévő
lev6 törvények
tbrvenyek arra
iisztbnzik, hogy egy bizonyos fajta életmódot
ösztönzik, eletmodot folytassa-
nak, amelynek mint jogos tulajdonuknak az élvezetében elvezeteben
vedelmezik őket;
védelmezik 6ket; ha ehhez igazították
igazitottak minden eszméjüket
eszmejiiket
es minden szokásukat:
és szokasukat: ha a jog hosszú
hosszlfl idő
id6 óta
6ta a jóhírnév
jehirnev
alapjava teszi meg a szabályaihoz
alapjává szabalyaihoz való
valo ragaszkodást
ragaszkodast és es a
szegyen, sőt
szégyen, s6t a megbüntetés
megbiintetes alapjává
alapjava a tőlük
t6li'1k való
valo eltérést;
elterest;
akkor bizonyos vagyok afelől,
afel6l, hogy a törvényhozás
ttirvenyhozas részé-
resze-

'‘ Ld. Eiııige

Einige Originalsclııífıen
Originalschri en des Illuıninatenordeııs.
Rluminarenardens. -— .System
System und Fol-
geıı des Illuminaıenordeııs.
gen Rluminatenordens. München,
Miinchen, 1787.35
1787.2“

255
r61 igazságtalanság,
ről igazsagtalansag, ha önkényesen
onkenyesen cselekedve hirtelen
erőszakkal
er6sz.akl-cal tör
t6r lelkük
lelkiik és
es érzéseik
erzeseik ellen; ha erőnek
er6nek erejével
erejevel
bélyegzi
belyegzi meg azt a jellemet és
es azokat a szokásokat,
szokasokat, ame-
korábban a boldogság
lyeket korabban boldogsag éses a becsület
becsiilet mércéivé
rnerceive tett.
Ha ehhez még
meg a lakóhelyükről való elűzetés
lak6helyi'1kr6l valo elfizetes és
es minden
vagyonuk elkobzása
elkobzasa járul,
jarul, akkor nem rendelkezem ele-
gendő
gend6 bölcsességgel
bolcsesseggel ahhoz, hogy rájöjjek,
rajojjek, hogyan lehet
ezt a zsarnoki kedvtelést,
kedvtelest, melynek tárgyát
targyat emberek érzé-
erze-
sei, lelkiismerete, előítéletei
el6iteletei és
es birtokai képezik,
kepezik, megkü-
megkii-
lönböztetni
l6nb6ztetni a legvéresebb
legveresebb despotizmustól.
despotizmustol.
már nyilvanvale
Ha mar nyilvánvaló a Franeiaorszagban
Franciaországban követett
kbvetett poli-
igazsagtalan volta, akkor legalább
tika igazságtalan legalabb ilyen nyilvánvaló,
nyilvanvalo, s
intezkedes politikus-
ilyen fontos kellene, hogy legyen az intézkedés
saga, azaz a várható
sága, varhaté közhaszon.
kiiizhaszon. Szenvedélyektől
Szenvedelyekt6l mente-
cselekv6 ember számára,
sen cselekvő szamara, aki szándékaiban
szandekaiban csakis a
k6zj6ra van tekintettel, azonnal feltűnik
közjóra feltiinik a hatalmas kü-
kii-
liinbseg aközött,
lönbség ak6z6tt, amit a politikus előrelátás
el6relatas az intézmé-
intezme-
bevezeteser6l, illetve amit teljes felszámolá-
nyek eredeti bevezetéséről, fcls2amola-
sukrol diktál
sukról diktal olyan helyeken, ahol terebélyes
terebelyes és
es mély
mely gyö-
gye-
6si szokás
kereket eresztettek, s ősi szokas szerint önmaguknál
bnmaguknal érté-
erte-
hozzajuk, s bizonyos tekintet-
kesebb dolgok igazodnak hozzájuk,
ben összefonódnak
tisszefonodnak velük,
veliik, úgyhogy
gyhogy az egyiket nem lehet
lerombolni anélkül,
anelkiil, hogy a másikat
masikat súlyos
s lyos károsodás
karosodas ne
erne. Zavarba jöhetne,
érné. jiihetne, ha a dolog valóban
valoban úgy
(Igy állna,
allna, aho-
gyan az okoskodók
okoskodék silány
silany vitamodorukban előadják.
el6adjak. De
ebben is, mint minden politikai kérdésben,
kerdesben, van egy kö- k6-
zépút.t. Van más
zep mas is, mint a teljes pusztítás
pusztitas és
es a meavítat-
meavitat-
lan fenntartás
fenntartas egyszerű
egyszerii alternatívája.
alternativaja. Spanam
Spartam nactus es;
I

hanc ex0ma.2°7
exoma.2°7 Véleményem
Velemenyem szerint ez igen mély
mely értelmű
ertelmi:
szabaly, s őszinte
szabály, 6szinte reformernek soha nem szabadna meg-
feledkeznie rola.
róla. Nem tudom megérteni,
megerteni, hogyan juthat el
bárki is az önteltség
barki bnteltseg olyan tetőfokára,
tet6fokara, hogy országát
orszagat nem
tekinti egyébnek,
egyebnek, mint valami carte
cane blanche-nak, melyre
ra rkalhat bármit,
ráfirkálhat barmit, ami csak tetszik neki. Jóindulatúan
Joindulat an el-
melked6 ember is forrón
mélkedő forren óhajthatja,
ehajthatja, bár
bar másként
maskent alkotta-
tott volna meg társadalma,
tarsadalma, mint ahogyan ő6 találta;
talalta; ám
am a
jó
jo hazafi,
haza , s az igazi politikus mindig arra van tekintettel,
hogyan használhatná
hasznalhatna fel leobban országa
orszaga meglévő
meglev6 anya-
gat. Az államférfi
gát. allamfer mércéje
merceje számomra
szamomra a megtartásra
megtartasra való
valo

256
hajlandóság és
hajlandosag es a megújításra
meg jitasra valóvalo képesség.
kepesseg. Minden más mas
alantas az elméletben,
elmeletben, s veszedelmes a gyakorlatban.
Vannak
vannak pillanatok az államok allamok sorsában,
sorsaban, amikor bizo-
nyos személyeknek
szemelyeknek az a feladat jut, hogy nagy szellemi
erőfeszítéssel
er6feszitessel jobbításokat
jobbftasokat hajtsanak végre. vegre. Ezekben a
pillanatokban, még meg ha látszólag
latszolag élvezik
elvezik is uralkodójuk
uralkodojuk és es
01-gzaguk bizalmát,
01-száguk bizalmat, s teljhatalommal ruháflák ruhazzak is fel őket,
6ket,
nem mindig állnakallnak rendelkezésükre
rendelkezesiikre-" a megfelelő
megfelel6 eszkö-
eszke-
zök.
ziik. A politikusnak, hogy nagy tetteket hajtson végre, vegre,
olyan erőre
er6're van szükséges,
sziikseges, amilyet a munkásnak
munkasnak az emelő
emelt?
megtalalja ezt az erőt,
ad; s ha megtalálja er6t, az előbbi
el6bbi a politikában
politikaban
épp gy tudja, mit kezdjen vele, mint az utóbbi
éppúgy utobbi a mechani-
kaban. Véleményem szerint a szerzetesi intézményben
kában. intezményben
er6 rejtezett a politikai jóakarat
nagy erő j6akarat mechanizmusa szá- sza-
mara. Voltak aat köz
mára. ktiz céljaira
celjaira szánt
szant bevételek;
bevetelek; voltak olyan
emberek, akik elvonultan csupán csupan közösségi
k6z6ssegi céloknak
szenteltek magukat, csak közösségi
szentelték ktiziissegi kötődéseik
k6t6deseik voltak, s
kizarelag közösségi
kizárólag k6z6ssegi eszınényeket
eszmenyeket vallottak; akiknek nem
lehet6segilk arra, hogy a közösség
volt lehetőséglik k6z6sseg vagyonát
vagyonat magán-
magan-
vagyonna alakítsák;
vagyonná alakitsak; akiket nem hódíthatott
hodfthatott meg az önér-oner-
ftisvenysege valamilyen közösségi
dek, s akiknek fösvénysége keztissegi érdeket
erdeket
szolgal; kiknek számára
szolgál; szamara a személyes
szemelires szegénység
szegenyseg dicsősé-
dics6se-
get jelent, a fenntartás
fenntartas nélküli
nelkiili engedelmesség
engedelmesseg pedig a
szabadsag helyét
szabadság helyet tölti
t6lti be. Az ember hiába hiaba szeretné,
szeretne, ha
akkor tehetne ilyesmit, amikor ő6 akarja. A szelek úgy gy fúj-
faj-
nak, ahogyan kedvük
kedvlik tartja. Ezek az intézmények
intezmenyek a lelke-
sedes termékei, s a bölcsesség
sedés btilcsesseg eszközei.
eszktizei. A bölcsesség
bi-ilcsesseg
nem hozhat létreletre anyagot; az a természet
termeszet vagy a véletlen
veletlen
ajandeka; a bölcsesség
ajándéka; biilcsesseg csak arra lehet büszke, biiszke, ahogyan
felhasznalja azt. A szervezett testületek
felhasználja testiiletek sorsának
sorsanak éses örök-
6r6k-
kévaló létezésének
kevalo letezesenek kérdése
kerdese különösen
kiilbniisen illik a messzire te-
kint6 emberekhez, akik olyan terveken merengenek, me-
kintő
lyeknek kidolgozása
kidolgozasa időigényes,
id6igenyes, s amelyek megvalósulá-
megva16sula-
suk esetén
eseten hosszú
hossz fermállást
fennallast ígérnek.
igernek. Nem érdemes
erdemes a ma-
gas
83-S rangra,
Tangra, meg
még csak arra sem, hogy emlegessiik
emlegessük a nagy
allamferliak rendjében,
államférfiak rendjeben, az, aki, ha megszerzi egy olyan
erő felett az uralmat es
er6 és iranyitast,
irányítást, amilyen az (“)n6k
Önök altal
által
szetzazott testületek
meggondolatlanul szétzúzott testiiletek gazdagságában,
gazdagsagaban,
f gyelmezettsegeben és
ffigyelmezettségében es szokásaiban
szokasaiban rejlett, semmilyen

257
modot sem tud arra találni,
módot talalni, hogy országa
orszaga nagy és
es tartós
tartes
javára
javara fordítsa
forditsa azt. Leleményes
Lelemenyes szellemnek e téma
tema felve-
tődésekor
t6desekor ezernyi felhasználási
felhasznalasi mód
mod kinálná
kinalna magát.
magat. El-
pusztítani
pusztitani bármilyen
barmilyen erőt,
er6t, mely az emberi szellem silány
silany
tennőképességéből
term6'kepessegeb6l felnövekedve
felni vekedve féktelenné
fektelenne vált,
valt, az er-
kölcsi
kolcsi világban
vilagban szinte egyenlő
egyenl6 értékű
ertekii azzal, ami az anyagi-
ban a testek látható
lathate aktív
aktiv tulajdonságainak
tulajdonsagainak a szétrombo-
szetrombo-
lasa. Olyan lenne, mint megpróbálni
lása. megprébalni elpusztítani
elpusztitani (ha ez
hatalmunkban állna)
allna) a szénsav
szensav tágulási
tagulasi erejét,
erejet, vagy a gőz,
g6z,
az elektromosság, mágnesesség erejét.
elektromossag, a magnesesseg erejet. Ezek az ener-
giak mindig is megvoltak a természetben,
giák termeszetben, s mindig is ér-
er-
zekelhet6k
zékelhetők voltak. Egyesek ktiziiliik
közülük haszontalannak lat-
lát-
masok pusztítónak,
szottak, mások pusztiténak, ismét
ismet mások
masok nem jobbnak,
ill6 szórakozásnak,
mint gyermekhez illő szérakozasnak, mígnem
mignem a gondol-
kodoo képesség
kodóo kepesseg a gyakorlati készséggel
keszseggel párosulva
parosulva megza-
bolazta vad természetüket,
bolázta termeszetiiket, leigázta,
leigazta, hogy hasznosítsa,
hasznositsa, s
egyszeriben a leghatalmasabb és es legkezesebb eszközökké
eszkbzi kke
alakitotta őket,
alakította 6ket, melyek az emberek nagy szándékainak
szandekainak éses
szolgalataban állnak.
terveinek szolgálatában allnak. Ötvenezer
C")tvenezer ember, kiknek
a szellemi éses fizikai
zikai munkáját
munkajat irányíthatnák,
iranyithatnak, s oly sok
szazezres évi
százezres evi jövedelem,
jbvedelem, mely se nem tunya, se nem ba-
bonas, ellenőrzése
bonás, ellen6rzese meghaladni látszik latszik az Önök
C')n6k képessé-
kepesse-
geit? Nem volt mas más modjuk
módjuk az emberek felhasználására,
felhasznalasara,
jaradekossa tegyék
mint hogy járadékossá tegyek őket?
6ket? Nem volt más mas mód-
mod-
jbvedelmek hasznos kiaknázására,
juk a jövedelmek kiaknazasara, mint hogy előáll-
el6all-
janak a pocsékló
jarıak pocseklo eladás
eladas könnyelmű
kiinnyelmii ötletével?
btletevel? Ha ennyire
h an vannak a szellemi tőkének,
hfián t6kenek, eljárásuk
eljarasuk természetes
termeszetes
tjan halad. Politikusaik nem értik
útján ertik mesterségüket;
mestersegiiket; ezért
ezert
eladjak szerszámaikat.
eladják szerszamaikat.
intezmenyeknek már
De ezeknek az intézményeknek mar az alapelvei is a
aromáját arasztjék,
babona aromajat árasztják, s allande,
állandó, folytonos hatassal
hatással
taplaljak. Ezt nem kívánom
táplálják. kivanom vitatni; ennek azonban nem
(3n6ket megakadályoznia
kellene Önöket megakadalyoznia abban, hogy akár akar ma-
gabel a babonából
gából babonabol olyan leleményeket
lelemenyeket kovácsoljanak,
kovacsoljanak,
azutan a köz
melyeket azután ktiz javára
javara lehet fordítani.
forditani. Önök
()n6k előnyt
el6nyt
kovacsolnak az emberi szellem számos
kovácsolnak szamos olyan hajlamából
hajlamabol
es szenvedélyéből,
és szenvedelyeb6l, mely erkölcsi erktilcsi szempontból
szempontbel éppen eppen
ketes színezetű,
olyan kétes szinezetfi, mint maga a babona. Az volt a fel-
kijavitsanak és
adatuk, hogy kijavítsanak es mérsékeljenek
mersekeljenek mindent, ami

258
ebben a szenvedélyben,
szenvedelyben, mint minden szenvedélyben
szenvedelyben kár-
kar-
tékony.
tekony. De vajon a babona-e minden lehetséges
lehetseges bűnök
biinbk
közül
kiiziil a legnagyobb? Túlzott
T lzott mértékben,
mertekben, úgy
(Igy vélem,
velem, igen
nagy bajok forrásává
forrasava válik.
valik. Lévén
Leven azonban, hogy az er-
kölcs
kolcs tárgya,
targya, természetes,
termeszetes, hogy létezik letezik mindenféle
mindenfele foko-
zata és es változata.
valtozata. A babona az erőtlen er6tlen szellemek vallása; vallasa;
s türelmesnek
tiirelmesnek kell lenni, ha valamilyen keverékben keverekben fordul
elő,
e16, akár
akar komolytalan, akár akar rajongó,
rajongo, vagy más mas formában,
formaban,
különben
kiilénben megfosztjuk a gyenge lelkeket attól attel a menedék-
menedek-
től,
t6l, amely a legerősebbek
leger6sebbek számára
szamara is szükségesnek
sziiksegesnek talál-
talal-
tatott. Bizonyos, hogy minden igaz vallás vallas gerincét
gerincet a világ
vilag
szuverén
szuveren ura akaratának
akaratanak valóvalo engedelmesség,
engedelmesseg, al kinyilat-
koztatasaba vetett hit és
koztatásába es tökéletességének
tekeletessegenek utánzása utanzasa alkot-
t6bbi a magunk
ja. -A többi magtmk sajátja.
sajatja. Lehet, hogy hátrányos
hatranyos lesz a
celra nézve,
nagy célra nezve, s lehet, hogy szolgálja
szolgalja azt. A bölcs b6lcs em-
berek, akik, lévénleven ilyenek, nem rajongók
rajongék (legalábbis
(legalabbis nem
Terraem irant
a Munera Terraezos iránt rajonganak) nem is k6t6dnek kötődnek
hevesen ezekhez a dolgokhoz, s nem is gyűlölik gyifl lik öket
6ket iz-
zon. Nem a bölcsesség
zón. bélcsesseg az ai ostobaság
ostobasag legszigorúbb
legszigor bb cenzo-
egymassal versengő
ra. Az egymással verseng6 ostobaságok
ostobasagok azok, amelyek ily
engesztelhetetlen háborúthabor t viselnek egymás egymas ellenében;
elleneben; s
kíméletlenül hasznaljak
amelyek oly kimeletleniil használják ki el6nyeiket előnyeiket
amennyire csak lehetséges,
lehetseges, hogy az egyik vagy a másik masik ol-
dalon bevonják
bevonjak vitáikba
vitaikba a féktelen,
fektelen, otromba csőcseléket.
cs6cscleket.
bölcsesség semleges marad; de ha az ilyen heviiletek
A bblcsesseg hevületek
fellobbantasara természetüknél
fellobbantására termeszetiiknel fogva nem alkalmas dol-
gokkal kapcsolatos erős er6s vonzalom és es izzó
izzo ellenszenv ver-
sengeseben a bölcs
sengésében b6lcs embemek
embernek választania
valasztania kellene, hogy a
rajongas mely hibáit
rajongás hibait és es túlzásait
t lzasait ítélje
itelje el, illetve tíírjetiirje
meg, talántalan úgygy vélné,
velne, hogy elviselhetóbb
elviselhet6bb az a babona,
amelyik épít,epit, mint az, amelyik rombol; amelyik díszére diszere
valik egy országnak,
válik orszagnak, mint amelyik torzzá torzza teszi; amelyik
adomanyoz, mint amelyik fosztogat; amelyik célt
adományoz, celt tévesz-
tevesz-
tett jóindulatra
joindulatra hajlik, mint amelyik valóságos valesagos igamágta-
igazsagta-
lansagra serkent; amelyik arra ösztönzi
lanságra 6szt6nzi az embert, hogy
ttirvenyes élvezeteket
törvényes elvezeteket tagadjon meg magától, magatel, mint ame-
másoktól önmegtartóztató elet
lyik elrabolja masoktel iiinmegtartoztate életükk sziikés
szűkös
forrasait. Azt hiszem, így
forrásait. Igy áll
all a helyzet a szerzetesi babona

259
néhai megalapítói,
nehai megalapitoi, illetve a mostani állítólagos
allitelagos filozófu_
lozofu-
sok babonái
babonai közötti
k6z6tti problémával.
problemaval.
Pillanatnyilag félreteszem
felreteszem az áruba
aruba bocsátás
bocsatas állítólagos
allitelagos
közhasznúságának
kiizhasznfisaganak taglalását,
taglalasat, bár
bar megmondom, hogy ezt
tiszta szemfényvesztésnek
szemfenyvesztesnek tartom. Itt csupán
csupan tulajdon-
átruházásként
atruhazaskent foglalkozom vele. Az átruházás
atruhazas okosságá-
okossaga-
val kapcsolatban
kapesolatban fogom Önt Cut néhány
nehany gondolattal zaklatni.
Minden virágzó
viragzb közösségben
ktiziissegben valamivel többet
ttibbet termel-
nek, mint amennyit a termel6
termelő ktizvetlen
közvetlen sziiksegleteire
szükségleteire
felhasznalnak. tobblet alkotja a földbirtokos
felhasználnak. Ez a többlet fiildbirtokos tőkés
t6kes
jiivedelmet.
jövedelmét. A tulajdonos foa elkölteni,
elkiilteni, aki önmaga
tinmaga nem
dolgozik. De eppen
éppen ez a tetlenseg
tétlenség a IIll.lI1l( forrasa; ez a
munka forrása;
visszavonultsag a szorgalom ösztönzóje.
visszavonultság vasztbnzoje. Az állam
allam egyet-
erdeke, hogy a földből
len érdeke, f6ldb6l bérletként
berletkent húzott
h zott tőke
t6ke vissza-
terjen abba a gazdasági
térjen gazdasagi ágba,
agba, ahonnan származik;
szarmazik; s hogy
elkiiltese a legkevesebb kárt
elköltése kart tegye azok erkölcseinek,
erktilcseinek,
elkbltik, s azokénak,
akik elköltik, azokenak, akikhez visszakerül.
visszakerirl.
b6lcs törvényhozó
A bölcs ttirvenyhozo a bevétel,
bevetel, a kiadás
kiadas és
es a személyes
szemelyes
felhasznalas szempontjai szerint gondosan összehasonlít-
felhasználás 6sszehasonlit-
eliizeset javasolják
ja azt a birtokost, akinek elűzését javasoljak neki, azzal az
helyet betöltenék.
idegennel, akivel a helyét betbltenek. Mielőtt
Miel6tt vállalnánk
vallalnank a
kellemetlenségeket, melyeknek egyiitt
kellemetlensegeket, együtt kell jarniuk
járniuk a tulaj-
donviszonyok minden, nagyszabású
nagyszabas elkobzások
elkobzasok útjántjan vég-
veg-
bemen6 erőszakos
bemenő er6szakos forradalmával,
forradalmaval, megfelelő
megfelel6 biztosítékot
biztositekot
afel6l, hogy az elkobzott tulajdon megvásár-
kell kapnunk afelől, megvasar-
loi sokkalta szorgalmasabbak, erényesebbek,
lói erenyesebbek, józanabbak
jozanabbak
lesznek, s kevésbé
kevesbe hajlanak arra, hogy a munkástól
munkastol nyere-
segenek méltánytalanul
ségének meltanytalanul nagy részétreszet csikarják
csikarjak ki, hogy sa-
jat maguk nagyobb részt
ját reszt fogyasszanak el, mint egyetlen
embernek illik; illetve afelől,afel6l, hogy módszeresebben
modszeresebben és es
egyenl6bben tudják
egyenlőbben tudjak elkölteni
elktilteni a többletet,
tebbletet, úgyhogy
gyhogy jobban
megfelelnek az ésszerű esszerfi költekezés
koltekezes követelményeinek,
ktivetelmenyeinek,
mint a régi
regi birtokosok, legyen azok neve kano-
nok, javadalmas apát, apat, szerzetes vagy bármibarmi más.
mas. A szer-
zetesek lusták.
lustak. Ám
Am legyenek. TegyükTegyiilt fel, hogy nincs más
mas
kórusban enekelni.
dolguk, mint a kerusban énekelni. Eppen
Éppen olyan hasznos
foglalatossag, mint azoké,
foglalatosság, azoke, akik se nem énekelnek,
enekelnek, se nem
beszelnek. Sőt,
beszélnek. S6t, éppen
eppen olyan hasznos, mint azoké, azoke, akik a
színpadon enekelnek.
szinpadon énekelnek. Eppen
Éppen olyan hasznos a munkajuk,munkájuk,

260
mintha napestig robotolnának
robotolnanak a számtalan szamtalan megalázó,
megalazo,
5z0lgai, emberhez nem illő,
szolgai, ill6, méltatlan
meltatlan s gyakran felette
ártalmas
51-ta,ltl13$ és es egészségtelen
egeszsegtelen foglalkozás
foglalkozas valamelyikében,
valamelyikeben,
amelyre a nemzetgazdaság
nemzetgazdasag sziikségletei
sziilrsegletei elkerülhetetlenül
elkeriilhetetleniil
kárhoztatnak
1;:-irhoztatnak oly sok nyomorultat. Ha nem volna általá- altala-
ban veszélyes
veszelyes megzavarni a dolgok természetes termeszetes menetét,
menetet,
5 barmilyen mértékben
mertekben is akadályozni
akadalyozni a forgalom ama
kerekét, melyet e boldogtalan emberek sajatosan
nagy kereket, sajátosan
vezérelt
vezerelt munkája
munkaja lendít,
lendit, összehasonlíthatatlanul
iisszehasonlithatatlanul jobban
hajlanék arra, hogy er6nek
hajlanek erőnek erejevel
erejével menekitsem
menekítsem ki oket őket
iparkodasukbol, mint hogy durván
siralmas iparkodásukból, durvan megzavaıjam
megzavarjam
elvonulas nyugodt békéjét.
a kolostori elvonulás bekejet. Az emberiesség,
emberiesseg, s
talan a politikus előrelátás
talán el6relatas is inkább inkabb az előbbit,
el6bbit, mint az
utobbit igazolná.
utóbbit igazolna. Erről
Err6l a tárgyról
targyrol már mar gyakran töpreng-
t6preng-
tem, s soha nem erzelmek érzelmek nelkiil.
nélkül. Biztos vagyok benne,
fényűzés igajanak
hogy a fenyiizes igájának es és a kepzelet
képzelet zsarnoksaganak
zsarnokságának
valo alávetés
való alavetes igényén
igenyen kívül
kiviil -— melyek a föld feld többlettermé-
t6bbletterme-
nyet a maguk hatalmaskodó
nyét hatalmaskode módján modjan fogják
fogjak elosztani -
semmilyen szempont nem' nem‘ indokolhatja,'
indokolhatja, hogy jól jol kor-
manyzott államban
mányzott allamban ilyen szakmákat,
szakmakat, foglalatosságokat
foglalatossagokat
megt rjiink. De az ilyen elosztás
megtűrjünk. elosztas céljait,
celjait, úgy
egy tűnik
tiinik szá-
sza-
momra, a baratokbarátok dologtalan kiiltekqzese
költekgzése eppenéppen olyan jeljól
szolgalja, mint a miénk:
szolgálja, mienk: világi
vilagi tétlenkedőké.
tetlenked6ke.
Amikor a birtok meghagyásának
meghagyasanak és es a terv végrehajtá-
vegrehajta-
sanak előnyei
sának el6nyei egyenlőek,
egyenl6ek, akkor nincs semmilyen indíték inditek a
valtoztatasra. De a jelen esetben talán
változtatásra. talan nem is egyenlőek,
egyen16ek,
s a különbség
kiiltinbseg a meghagyás
meghagyas javára javara szól.
szel. Valójában
Valojaban nem
(Igy látom,
úgy latom, hogy az elűzni eliizni szándékozottak
szandekozottak költekezése
koltekezese
olyan egyenes úton ton éses általánosan
altalanosan vezetne azok megalá- megala-
Zasahoz .és
Zásához .es megnyomorításához,
megnyomoritasahoz, akiket sújt, sajt, mint azoknak
a kegyenceknek a költekezése,
keltekezese, akiket helyettükhelyettiik a házukba
hazukba
költöztetnek. Miert
kiilteztetnek. Miért kellene tiiirhetetlennek
tűrhetetlennek tartani a nagy-
ktiltekezeset, azaz a föld
birtok költekezését, f6ld többlettermékének
tebblettermekenek szét- szet-
szorasat, ha útja
szórását, tja hatalmas könyvtárak
ktinyvtarak összegyűjtésén
bsszegy jtesen ke-
Iesztiil visz, melyek az emberi szellem erejének
fesztül erejenek és es gyen-
B segenek történetét
Sfiségének tertenetet tartalmazzák;
tartalmazzak; ősi 6si feljegyzések,
feljegyzesek, ér-er-
mék és es pénzek
penzek gyű_jteményein,
gy jtemenyein, melyek a törvényekről t6rvenyekr6l és es a
Szokasokrol tanúskodnak,
Szokásokról tan skodnak, s magyarázzákmagyarazzak őket; 6ket; festmé-
festme-
nyeken és es szobrokon, melyek a természet termeszet utánzásával
utanzasaval ki-

261
terjeszteni látszanak
latszanak a teremtés
teremtes határait;
hatarait; a holtak nagy
emlékművein,
emlékmiivein, amelyek a síron
siron túl
t l is meghosszabbítják
meghosszabbitjak a
tiszteletet, melyet az életben
eletben élvezték,
elveztek, s a kapcsolatokat,
melyeket ápoltak;
apoltak; a természeti
termeszeti minták
mintak gyűjteményein,
gyiijtemenyein,
melyek a világban
vilagban lévő
lev6 összes
6sszes fajok és
es családok
csaladok afféle
affele
reprezentatív gyülekezeteivé
reprezentativ gyiilekezeteive válnak,
valnak, s jellegüknél
jellegiiknel fogva
megkönnyítik,
megkénnyitik, az érdeklődés felkeltésével pedig megnyit-
erdekl6des felkeltesevel
ják a tudomány
jak tudomany útjait?
tjait? Ha a nagy állandó
allande intézmények
intezmenyek
nagyobb biztonságot
biztonsagot nyújtanak
ny jtanak a költekezés
kiiltekezes e tárgyalnak
targyainak
az egyéni
egyeni kapzsiság
kapzsisag és
es a tékozlás
tekozlas csapongó
csapongo kedvteléseivel
kedvteleseivel
szemben, rosszabb-e ez, mint ha ugyanezek a hajlamok
egyenekben lakoznak? Vajon a kőműves
elszigetelt egyénekben k6m6ves éses az
acs verítéke,
ács veriteke, akik a paraszt verítékében
veritekeben osztozva fáradoz-
faradoz-
eppen olyan kellemesen és
nak, nem éppen es egészségesen
egeszsegesen hul-
fenseges vallási
lik-e a fenséges vallasi épületek
epiiletek felhúzásakor
felhtizasakor és
es kijavítá-
kijavita-
feny zes festett bódéit
sakor, mint amikor a fényíízés bodeit és
es szennyes
olait építik;
ólait epitik; éppen
eppen olyan tiszteletreméltó
tiszteletremelto és
es hasznos mó-
mo-
epitmenyek helyreállításán,
don ama szent építmények helyreallitasan, melyeknek be-
csiilete megszámlálhatatlan
csülete megszamlalhatatlan esztendeje nőttön
n6tt6n nő,
n6, mint a
malekony kéjvágy
múlékony kejvagy pillanatnyi gyülekezőhelyeirıek:
gyi.'1lekez6helyeinek: opera-
hazaknak, bordélyoknak,
házaknak, bordelyoknak, játékbarlangoknak,
jatekbarlangoknak, klubházak-
klubhazak-
nak, meg a Champ de Mars obeliszkjeinek a felallftasa-
felállítása-
kor?2°9 Rosszabbul használják
hasznaljak fel az olajfa és
es a szőlőtőke
sz6l6t6ke
tbbblettermeset, ha olyan személyek
többlettermését, szemelyek szííl(ös
szi'1'k6s fenntartására
fenntarlasara
fordítják, akiket jámbor
fordftjak, jambor képzeletük
kepzeletiik szárnyalása
szarnyalasa emel
eme]
meltesagra, Isten szolgálatának
méltóságra, szolgalatanak magyarázása
magyarazasa révén,
reven, mint
ha azoknak a megszámlálhatatlan
megszamlalhatatlan tömegét
tiimeget táplálja,
taplalja, akik
az emberi gőgöt
g6g6t kiszolgáló
kiszolgale haszontalan házicseléddé
hazicseledde ala-
csonyodnak? Kevésbé
Kevesbe méltó
melte a bölcs
b6lcs emberhez a templo-
mok díszítésére
diszitesere költekezni,
kiiltekezni, mint szalagokra, paszomá-
paszoma-
nyokra, nemzeti színű
szinfi kokárdákra,
kokardakra, petit maisonokra és
es
petit souper-kra21°,
souper-kram, s megannyi majomságra
majomsagra és es dőreségre,
d6resegre,
melyekre a fényűzés
feny zes elherdálja
elherdalja feleslegét?
felesleget?
Meg ezeket is elviseljíik,
Még elviseljiik, nem azért,
azert, mintha kedvel-
nenk őket,
nénk 6ket, hanem mert rosszabbtól
rosszabbtol tartunk. Azért
Azert tűrjük
tiirjiik
meg őket,
6ket, mert a tulajdon és es a szabadság
szabadsag bizonyos mér-mer-
tekig megköveteli
tékig megktiveteli a toleranciát.
toleranciat. De miért
miert helyezzük
helyezziik tör-
t6r-
venyen kívül
vényen kiviil a birtokok másik,
masik, s bizonyosan minden
szempontbel dícséretesebb
szempontból dicseretesebb felhasználását?
felhasznalasat? Miért
Miert fordít-
fordit-

262
suk erőszakkal
er6szakkal rosszra a jót
j6t a tulajdon megsértésével
megsertesevel és
es a
szabadság
szabadsag minden elvének
elvenek meggyalázásával?
meggyalazasaval?
Az újj egyének
egyenek éses a régi
regi testület
testiilet inıénti
imenti összehasonlítá-
6sszehason]1ta-
sakor azt feltételeztük,
felteteleztiik, hogy az utóbbit
utobbit semmiképpen
semmikeppen
sem lehet megreformálni.
megreformalni. Megreformálás
Megreformalas eseténeseten azon-
ban az a véleményem,
velemenyem, hogy a szervezett testületek,
testiiletek, akár
akar
akár sokan alkotjak
kevesen, akar alkotják 6ket,
őket, sokkal inkabb
inkább alkal-
allamhatalom által
masak arra, hogy az államhatalom altal a köz
kbz irányítsa
iranyitsa tu-
felhasznalasat, taaik életformájárıak
lajdonuk felhasználását, eletformajanak és es szoká-
szoka-
sainak szabályait,
szabalyait, mint ahogy az a polgárok
polgarok mint egyének
egyenek
eseteben valaha is lehetséges,
esetében lehetseges, vagy akárakar üdvös
iidviis is lenne; s
gy tűnik
úgy tiinik nekem, hogy ez igen lényeges
lenyeges szempont min-
szamara, aki olyasmire vállalkozik,
denki számára, vallalkozik, ami rászolgál
raszolgal a
vallalkozas elnevezésre.
politikus vállalkozás elnevezesre. - —- Ennyit a kolostorok
birtokairel.
birtokairól.
piispbkok, kanonokok és
Ami a püspökök, es javadalmas apátok
apatok bir-
tokaban levő
tokában lcv6 földeket
fbldeket illeti, nem vagyok képes
kepes rájönni
rajiinni az
okara, hogy egyes földeket
okára, foldeket miért
miert ne lehetne más
mas módon
modon
birni, mint örökletes
is bírni, tirbkletes úton.
ton. Tud-e vállalkozni
vallalkozni bármelyik
barmelyik
lozefus-fosztogato hogy megrnutassa,
filozófus-fosztogató megmutassa, milyen tényleges
tenyleges
szarmazhat egy bizonyos nagy ki-
vagy viszonylagos rossz származhat
terjedes földdarab
terjedésű ftilddarab birtoklásából,
birtoklasabol, mely olyan személyek
szemelyek
ktireben öröldődik,
körében 6r6kl6dik, akiknek a jogcíme
jogcfme elvben minden
esetben, s sokszor a gyakorlatban is kiemelkedő
kiemelked6 jámbor-
jambor-
ságuk, erktilcseik
saguk, erkölcseik es és miiveltsegiik;
műveltségük; olyan ftildbirtokbol,
földbirtokból,
amelynek rendeltetése,
rendeltetese, hogy ha eljött
elj6tt a soruk, s kellőkép-
kell6kep-
pen rászolgáltak,
raszolgaltak, megújulást
meg julast éses támogatást
tamogatast nyújtson
nyajtson a
legrıemesebb
legnemesebb családoknak,
csaladoknak, a legalacsonyabbaknak pedig
a méltóság
meltesag és es az emelkedettség
emelkedettseg eszközeivel
eszkiizeivel szolgáljon;
szolgaljon;
olyan birtok, amelynek élvezete
elvezete valamilyen kötelesség
kotelesseg tel-
jesítésétől
jesi'teset6l függ
fiigg (bármilyen
(barmilyen értéket
erteket tulajdonítsunk
tulajdonitsunk is en-
nek a kötelességnek),
ktitelessegnek), s birtokosainak jellemétől
jcllcmet6l legalább
legalabb
a külsőségekben
kiils6segekben megköveteltetik illendőség és
megktiveteltetik az illend6seg es az er-
kölcsi szilárdság;
kblcsi szilardsag; akiknek a vendégszeretet
vendegszcretet terén
teren bőkezű-
b6kezi'i-
séget,
seget, de egyszersmind mértékletességet
mertekletesseget kell tanúsíta-
tan sita-
niuk; akiknek jövedelmük
jbvedelmiik egy részét
reszet jótékony
jetekony célú
cela bizo-
manynak kell tekinteniük;
mánynak tekinteniiik; s akik, ha kudarcot is vallanak
megbimtasukban, s jellemük
megbízatásukban, jellemiik megromlásával
megromlasaval egyszerű,
egyszerii,
kiizonseges világi
közönséges vilagi nemessé
nemesse vagy úrrá
rra fajzanak el, semmi-

263
lyen szempontból
szempontbel sem rosszabbak, mint azok, akik az el-
elvezeteben követni
kobzott birtokok élvezetében kiivetni foák
foak őket?
6ket? Az-e a
jobb, ha a birtokok olyan emberek kezén kezen vannak, akiknek
nincsenek kötelezettségeik,
ktitelezettsegeik, vagy ha olyanokén,
olyanoken, akiknek
vannak -— akiknek jelleme és es hivatása
hivatasa az erényre
erenyre irányul,
iranyul,
vagy akiknek semmiféle
semmifele szabályuk
szabalyuk vagy útmutatójuk
tmutatojuk nincs
birtokaik jövedelmének
jtivedelmenek elköltésével
elktiltesevel kapcsolatban,
kapesolatban, csak
saját
sajat akaratuk és es vágyaik?
vagyaik? Ezeket a földeket
fiildeket még
meg csak
nem is a holtkéz
holtkez törvényének
tiirvenyenek megfelelően,
megfelel6en, illetve a vele
járó
jaro állítólagos
allitelagos hátrányokkal
hatranyokkal birtokolják.
birtokoljak. Gyorsabb kör- kiir-
forgasban cserélnek
forgásban cserelnek gazdát,
gazdat, mint bármilyen
barmilyen más
mas föld.
f6ld.
Semmilyen túlzás
t lzas nem jó;
jo; ezért
ezert túlságosan
t lsagosan nagy kiterje-
desii földbirtokot
désű fbldbirtokot csak élethossziglan
elethossziglan lehet törvényesen
tiirvenyesen
bírni; de számomra
birni; szamomra nem tűnik
tiinik súlyos
s lyos sérelemnek
serelemnek bármely
barmely
allamra nézve,
államra nezve, ha vannak bizonyos földek,
foldek, amelyeknek a
megszerzesere másként
megszerzésére maskent is van mód,
mod, mint előzetes
el6zetes pénz-
penz-
gy jtessel.
gyííjtéssel.
Igen hosszara ny lik ez a levél,
hosszúra nyúlik level, bár
bar a tárgy
targy végtelen
vegtelen
nagysagat tekintve persze inkább
nagyságát inkabb rövid.
r6vid. Különféle
Kiilbnfele kitérők
kiter6k
id6nkent elterelték
időnként eltereltek figyelmemet
gyelmemet a lényegröl.
lenyegr6l. Nem vona-
szabadsagot, hogy meg-
kodtam megadni magamnak a szabadságot,
vizsgaljam, vajon nem találhatok-e
vizsgáljam, talalhatok-e olyan tényezőket
tenyez6ket a
nemzetgyf es tevékenységében,
nemzetgyűlés tevekenysegeben, melyek megváltoztathat-
megvaltoztathat-
ják vagy módosíthatják
jak modosithatjak első
els6 érzéseimet.
erzeseimet. De minden csak
annal szilárdabban
annál szilardabban megerősítette
meger6sitette kezdeti benyomásai-
benyomasai-
celom az volt, hogy áttekintsem
mat. Eredeti célom attekintsem a nemzet-
gy lesnek a nagy és
gyűlésnek es alapvető
alapvet6 intézményekre
intezmenyekre vonatkozó
vonatkozo
elveit; s hogy összevessem
bsszevessem mindazt, amivel Önök (3n6k betöl-
bet6l-
tbttek a helyet mindanna.k,
tötték helyét mirıdannak, amit elpusztitottak,
elpusztítottak, a mi brit
alkotmanyunk taaival. Ez a terv azonban nagyobb ará-
alkotmányunk ara-
nyú,
nyti, mint ahogy kezdetben számítottam,
szamitottam, s úgy gy találom,
talalom,
Önök kevesse
C)n6k kevéssé hajlandoak
hajlandóak barmilyen
bármilyen peldabol
példából hasznot
meríteni.
meriteni. Pillanatnyilag meg kell elégednem
elegednem azzal, hogy
néhány
nehany meegyzést
meegyzest teszek az Önök f)n6k rendszeréről,
rendszerer6l, egy
masik alkalomra félretéve
másik felreteve azt, amit a mi gyakorlatban
fennálló
fennalle brit monarchiánk,
monarchiank, arisztokráciánk
arisztokraciank és
es demokráci-
demokraci-
ánk
ank szelleméről
szellemer6l szándékoztam
szandekoztam mondani.
Áttekintettem
Attekintettem a franciaország'
franciaorszagi kormányzó
kormanyzo hatalom
tetteit. Nem vitás,
vitas, nagy nyíltsággal
ny tsaggal beszéltem
beszeltem róluk.
roluk. Akik

264
elvb6l megvetik az emberiség
elvből emberiseg ősidők
6sid6k óta
6ta létező
letez6 józan
jezan ér-
er-
telrnét, s új
telmet, lij eszınéken
eszmeken nyugvó
nyugve társadalmi
tarsadalmi rend létrehozá-
letrehoza-
sán
san ügyködnek,
iigykbdnek, persze nem várhatnak
varhatnak mást,
mast, mint hogy
azok közülünk,
keziiliink, akik többre
tbbbre tartják
tartjak az egész
egesz emberi faj
ítéletét
iteletet az övéknél,
oveknel, próbatételnek
probatetelnek vetik alá
ala őket
6ket és
es elkép-
elkep-
zeléseiket.
zeleseiket. Magától
Magatol értetődőnek
ertet6d6nek kell elfogadniuk, hogy
nagy tiszteletben tartjuk eszüket,
esziiket, tekintélyüket
tekintelyiiket viszont
egyáltalán emberiség egyetlen nagy hatású
egyaltalan nem. Az emberiseg hatasa elő-
el6-
ítélete sem szól
itelete sz6l melletük.
melletiik. Nyíltan
Nyiltan hirdetik az ezekkel
szembeni ellenségességüket.
cllensegessegiiket. Természetes,
Termeszetes, hogy nem vár- var-
tamogatast attól
hatnak támogatást attel a hatãstól,
hatastél, amelyet minden más mas
tekintellyel együtt
tekintéllyel egyiitt letaszítottak
letaszitottak bírói
biréi székéből.
szekeb6l.
Soha nem tudom ezt a gyiflest gyűlést egyebnek
egyébnek tekinteni,
mint olyan emberek önkéntesiinkentes társulásának,
tarsulasanak, akik kihasz-
naltak a körülményeket,
nálták kiiriilmenyeket, hogy megkaparinthassák
megkaparinthassak az ál- al-
lamhatalmat. Nem élvezik elvezik azt a fajta szentesítést
szentesitest és
es auto-
ritast, amellyel első
ritást, els6 ízben
izben összeültek.
bsszeiiltek. Egészen
Egeszen más
mas jellegű
jellegii
autoritasra tettek szert; s teljesen átalakították
autoritásra atalakitottak és
es feje te-
tejere állították
tejére allitotlak az összes
bsszes viszonyt, mely eredetileg egy-
máshoz fiizte
mashoz fűzte 6ket.
őket. A hatalmat, melyet gyakorolnak, nem
állam alkotmanyjoga
az allam alkotmányjoga alapjan
alapján birjak.
bírják. Eltavolodnak
Eltávolodnak
azoknak az embereknek az utasításaitól,
utasitasaitél, akik kiküldték
kikiildtek
őket; pedig mivel a gyűlés
6ket; gyi es nem az ősi6si szokás
szokas vagy a meg-
allapitott törvények
állapított tervenyek szerint működött,
m1'1'k6d6tt, ezek az utasítások
utasitasok
kepeztek hatalmuk egyetlen forrását.2Ü
képezték forrasat.211 Tetteik közül
keziil a
leelentiisebbeket nem elsöprő
leelentősebbeket els6pr6 többségekre
tobbsegekre támaszkod-
tamaszkod-
va hajtották
hajtottak végre;
vegre; s az idegenek el fogtak
fognak tűnődni
t6n6dni mind
az indoklásain,
indoklasain, mind a határozataiıı
hatarozatain ezeknek a szoros ki-
menetel szavazásoknak,
menetelű szavazasoknak, melyek az egésznek
egeszznek csupán
csupan vé-
ve-
lelmezhetően
lelmezhet6en hordozzák
hordozzak az autoritását.
autoritasat.
Ha ezt az újj kiserleti
kísérleti kormanyzatot
kormányzatot mint az elűzött
eliiziitt
zsarnokság
zsarnoksag helyetti szükségnegoldást
sziiksegmegoldast állították
allitottak volna fel,
az emberek megelőlegeznék
megel6legeznek a preskripció
preskripcio megkövetelte
megkbvetelte
időt,
id6t, mely törvényessé
ttirvenyesse érleli
erleli az olyan kormányzatokat,
kormanyzatokat,
amelyek erőszakban
er6szakban fogantak. Mindenki, aki a polgáripolgari
rend megőrzésére
meg6rzesere ösztönző
6szt6nz6 érzelmeket
erzelmeket táplál,
taplal, már
mar böl-
b61-
cs6jeben is legitimnek
csőjében legitirnnek ismerné
ismerne el azt a gyermeket, akit a
celszeriiseg nyomatékos
célszerűség nyomatekos elvei hoztak a világra,
vilagra, amelyek-
nek minden kormányzat
kormanyzat köszönheti
ktisztinheti a létét,
letet, s amelyekkel

265
tovabbi fennmaradásukat
további fennmaradasukat igazolják.
igazoljak. De késlekednek
keslekcdnek és
es
partfogasukban részesíteni
vonakodnak pártfogásukban reszesiteni egy olyan hata-
lom m működését,
ktideset, mely nem törvénynek,
tbrvenynek, nem is szükség-
szi'1kseg-
szerűségnek
szeriisegnek köszönheti
k6sz6nheti létezését;
letezeset; hanem éppeneppen ellenke-
zőleg,
z6leg, azokban a bűnökben
biiniikben és es sötét
s6tet mesterkedésekben
mesterkedesekben
felkavarjak, s olykor szét
fogant, amelyek gyakran felkavarják, szet is rom-
bolják
boljak a társadalom
tarsadalom egységét.
egyseget. E gyűlésnek
gyfilesnek alig egyéves
egyeves a
preskriptív
preskriptiv joga. Saját
Sajat maguk esküsznek
eskiisznek rá,
ra, hogy forra-
dalmat hajtottak végre.
vegre. Forradalmat csinálni
csinalni olyasmi, ami
príma
prime fonte
fonts megkövetel
megktivetel valamilyen apológiát.
apologiat. Forradal-
vegrehajtani annyi, mint felforgatni országunk
mat végrehajtani orszagunk régi
regi
allapotat; s ilyen erőszakos
állapotát; er6szakos eljárás
eljaras megindoklása
megindoklasa nem
hétköznapi érvekért
hetkiiznapi ervekert kiált.
kialt. A közfelfogás
kbzfelfogas feljogosít
feljogosit ben-
niinket arra, hogy kevesebb bámulattal
nünket bamulattal és
es tisztelettel vizs-
gáljuk
galjuk meg egy újj hatalom megszerzésének
megszerzesenek módját
modjat és
es bí-
bi-
raljuk felhasználását,
ráljuk felhasznalasat, mint ami egy szilárd
szilard és
es elismert ha-
altalaban kijár.
talomnak általában kijar.
Hatalmanak megragadásában
Hatalmának megragadasaban és
es biztosításában
biztositasaban a gyű-
gyi|'-
les olyan elvek alapján
lés alapjan tevékenykedik,
tevekenykedik, amelyek a legna-
gyobb ellentétben
ellentetben állnak
allnak azokkal, amelyek a felhasználá-
felhasznala-
saban állítólag
sában allitolag inspirálják.
inspiraljak. Egyetlen észrevétel
eszrevetel e különb-
kiil6nb-
seggel kapcsolatban
séggel kapesolatban elvezet magatartásıık
magatartasuk valódi
valedi szelle-
méhez. Minden, amit hatalmuk megszerzeseert
mehez. megszerzéséért es és meg-
tartasaert tettek és
tartásáért es tesznek, a legközönségesebb
legkiiztinsegesebb mester-
kedesekkel történik.
kedésekkel ttirtenik. Éppen
Eppen úgy {Igy járnak
jarnak el, mint korábban
korabban
becsvagyo elődeik.
becsvágyó el6deik. Kövessük
Kiivessiik nyomon minden fortélyukat,
fortelyukat,
csalasukat, erőszakos
csalásukat, er6szakos tettüket,
tettiiket, s nem találunk
talalunk semmit,
ami újdonság
iijdonsag lenne. A prókátor prokator aprólékos
aprolekos pontosságával
pontossagaval
kbvetik a precedenseket és
követik es példákat.
peldakat. Soha nem távolod-
tavolod-
nak el jottányira
jottanyira sem a zsarnokság
zsarnoksag és es a bitorlás
bitorlas megbíz-
megbiz-
ható reeeptjétől. Ám közjóval
haté receptjet6l. Am a kiizjeval kapcsolatos minden in-
tezkedesiiknek ezzel éppen
tézkedésüknek eppen ellentétes
ellentetes volt a szelleme. Ott
mindent a kipróbálatlan
kiprebalatlan elméletek
elmeletek szeszélyére
szeszelyere bíznak;
biznak; a
kez legdrágább
köz legdragabb érdekeit
erdekeit feláldozzák
felaldozzak ama zavaros elméle-elmele-
tek kedvéért,
kedveert, amelyekre egyikük egyikiik se bízná
bizna szívesen
szivesen ma-
ganerdekeinek leelentéktelenebb
gánérdekeinek leelentektelenebb részét reszet sem. AzértAzert
tesznek ilyen különbséget,
kiilénbseget, mert a hatalom megszerzésé-
megszerzese-
nek és
es megtartásának
megtartasanak vágyában
vagyaban teljes mértékben
mertekben elszán-
elszan-
tak; ott a kitaposott ösvényt tisvenyt járják.
jarjak. A közérdeket,
ktizerdeket, mivel

266
valójában nem törődnek
valojaban t6r6dnek vele, teljesen a végzetre
vegzetre hagyják;
hagyjak;
azért
azert mondom, hogy a végzetre,
vegzetre, mert semmi sincs, ami
elgondolásaik
elgondolasaik jótékonyságát
jotekonysagat tapasztalati útoneton bizonyíta-
bizonyita-
ná.
na.
Mirıdig
Mindig tisztelettel vegyes
vegycs sajnálkozással
sajnalkozassal kell szemlél-
szemlel-
nünk
niink azoknak a hibáit,
hibait, akik félénkek
felenkek éses kételkednek
ketelkednek ma-
gukban az emberiség
emberiseg boldogságát
boldogsagat érintő
erint6 kérdésekben.
kerdesekben.
De ezekben az urakban semmi sincs abból abbel a szülői
sziil6i gon-
doskodásból,
doskodasbél, mely félfel egy kísérlet
kiserlet kedvéért
kedveert darabokra
szabdalni a csecsemőt.
csecsem6t. Ígéreteik
lgereteik parttalanságában
parttalansagaban és es jós-
jos-
magabiztossagaban messze túltesznek
lataik magabiztosságában taltesznek a sarlatánok
sarlatanok
kerkedesen is. Pimasz elbizakodottságuk
minden kérkedésén elbizakodottsaguk mintegy
6szt6n6z és
ösztönöz es serkent arra, hogy megvizsgáljuk
megvizsgaljuk ennek alap-
jait.
Meggy6z6desem, hogy vannak jelentős
Meggyőződésem, jelent6s képességű
kepessegii fér-
fer-
ak a nemzetgyűlés
fiak nemzetgyi es népvezérei
nepvezerei között.
kiiziiitt. Egyesek közülük
kbziiliik
ekesszolasrel tesznek tanúbizonyságot
ékesszólásról tan bizonysagot beszédeikben
beszedeikben éses
irasaikban. Ez nem lehetséges
írásaikban. lehetseges nagy és
es kiművelt
kimiivelt tehetség
tehetseg
hianyaban. Ám
hiányában. Am létezhet
letezhet ékesszólás
ekessiolas anélkül,
anelkiil, hogy önma-
(inma-
gához
gahoz mérhető
merhet6 bölcsességgel
bblcsesseggel párosulna.
parosulna. Amikor képessé-
kepesse-
gekr6l
gekről beszelek,
beszélek, kiiltinbseget
különbséget kell tennem. Amit rendsze-
rük tamogatasara
riik támogatására tettek, az arrol
arról arulkodik,
árulkodik, hogy nem
hetkoznapi emberekről
hétköznapi emberekr6l van szó.
szo. Magában
Magaban a rendszerben,
azaz a polgárok
polgarok jólétének
joletenek és
es biztonságának
biztonsaganak megvalósítá-
megval6sita-
sára es
sara és az allam
állam erenyenek
erényének es
és nagysaganak
nagyságának el6segitesere
elősegítésére
letrehozott republikánus
létrehozott republikanus berendezkedésben
berendezkedesben megvallom,
képtelen voltam bármi
keptelen barmi olyanra akadni, ami egy pillanatig
is rátermett
ratermett és
es cselekvésre
cselekvesre kész
kesz szellem munkájáról,
munkajarol, vagy
akár a hetkiiznapi
akar hétköznapi biilcsesseg intezkedeseir6l tanúskodna.
bölcsesség intézkedéseiről tanaskodna.
Ugy látszik,
Úgy latszik, mintha céljuk
celjuk minden téren
teren az lett volna,
elkeriiljek a nehézségeket, félresikolhassanak
hogy elkerüljék felresikolhassanak előlük.
el6liil(.
A nagy tanítók
tanitok dicsősége
dics6sege minden mesterségben
mestersegben az, hogy
megiitkiiznek és
megütköznek es győzedelmeskednek;
gy6zedelmeskednek; miután
miutan az első
els6 ne-
hézségeket maguk alá
hezsegeket ala gyíírték,
gyiirtek, ezt újabbak
jabbak leküzdésének
lekiizdesenek
eszkiiwzeve fordítják;
eszközévé forditjak; hogy ez lehetővé
lehet6ve tegye tudományuk
tudomanyuk
birodalmának kiterjesztését;
birodalmanak kiterjeszteset; s akár
akar eredeti eszméik
eszmeik ható-
hate-
sugaran, sőt
sugarán, s6t az emberi értelem
ertelem határain
hatarain is túl
t l hatoljanak
előre. A nehezseg
el6re. nehézség szigora
szigorú tanito, gyamo-
tanító, melyet egy atyai gyámo-
lító
lito és
es törvényhozó
tiirvenyhozo legmagasabb rendelése
rendelese állított
allitott elénk,
elenk,

267
aki jobban ismer és
es jobban is szeret bemıünket,
benniinket, mint mi
magunk. Pater ipse colendi haud
hand facilem esse víam
viam
voluinm Aki birokra kel velünk,
voluit.m veliink, az megerősíti
meger6siti elszántsá-
elszantsa-
gunkat és
es fokozza képességeinket.
kepessegeinket. Ellenfelünk
Ellenfeliink a segítő-
segit6-
társunk.
tarsunk. E baráti
barati szembenézés
szembenezes a nehézséggel
nehezseggel rákényszerít
rakenyszerit
arra, hogy célunkkal
celunkkal közelebbről
k6zelebbr6l megismerkedjünk,
megismerkedjiink, s
minden ésszefilggésben
összefüggésben megvizsgaljuk.
megvizsgáljuk. Nem tiiri,
tűri, hogy fe-
lületesek
liiletesek legyünk.
legyiink. Az e feladat megértését
megerteset szolgáló
szolgale ide-
gek fejletlensége,
fejletlensege, s a ravaszkodó
ravaszkodo leegyszerűsítések
leegyszeriisitesek és
es csa-
lóka
leka kis könnyítések
kbnnyitesek iránti
iranti korcs hajlam hívta
hivta életre
eletre a vi-
lag
lág minden reszeben
részében az enkenyes
önkényes hatalommal felruhazott
felruházott
kormanyzatokat. Ezek hozták
kormányzatokat. hoztak létre
letre Franciaországban
Franeiaorszagban az
egykori kiralyi
királyi fmkenyuralmat. teremtettek meg a
önkényuralmat. Ezek teremtették
kbztarsasagi önkényuralmat
köztársasági iinkenyuralmat is Párizsban.
Parizsban. Ezeknél
Ezeknel a böl-
b61-
csesseg hiányosságait
csesség hianyossagait az erőszak
er6szak bősége
b6sege hivatott ki-
potolni. Semmit sem nyernek ezzel. Mivel tevékenységü-
pótolni. tevekenysegii-
restseg elvén
ket a restség elven kezdték
kezdtek meg, a rest emberek közösk6z6s
sorsara jutnak. A nehézségek,
sorsára nehezsegek, melyek elölel6l inkább
inkabb kitér-
kiter-
tek, mint megmenekiiltek, tktizben újból
megmenekültek, útközben jbol rajuk
rájuk akadnak;
es egyre bonyolödnak
megsokasodnak és bonyolodnak körülöttük;
ktiriilettiik; a zava-
reszletek labirintusán
ros részletek labirintusan keresztül
keresztiil olyan buzgólkodásba
buzgélkodasba
kenyszeriilnek, melynek se határa,
kényszerülnek, hatara, se iránya;
iranya; s végül
vegiil egész
egesz
alkotásuk
alkotasuk gyenge, hibás
hibas és
es bizonytalan lesz.
nehezsegek leküzdésére
A nehézségek lekiizdesere való
valo képtelenségük
keptelensegiik volt az
Franciaorszag önkényes
oka annak, hogy Franciaország onkenyes gyû'lése
gyi ese abolí-
aboli-
cioval és
cióval es teljes rombolással
rombolassal fogott reformterveinek meg-
val6sitasahoz.* De vajon a rombolásban
valósításához* rombolasban éses a pusztításban
pusztitasban
kifejezesre a képességek?
jutnak kifejezésre kepessegek? Ezt a csőcselékeik
cs6cselekeik ép-
ep-

'" A gyűlés
gyf es egy vezető
vezet6 egyénisége,
cg-yenisege, Rabaud de dc St Etienne úrmarm a lehető
lchct6
legvilágosabban juttatta kifejezésre
legvilagosabban kifejezesre eljárásuk
eljarasuk alapelveit. Mi sem lehet-
ne egyszerűbb:
egyszerlffbb: - ,, Tous les établissemens
érablissemens en France couronnent le mal-
heur du peuple; pour le rendre hereux il fauı faur le renouveler;
renoaveler; ehanger
changer res
ses
changers res
idées; changer ses loix; changerr ses moeurs;
rnoeurs; hammer;
changer les hommes;
chases; changer les motr
changer les chores; mars tour roar détruire;
dérruire; oui,
aui, tour détruire;
dézruire;
ıout est 2.»a recreer."2“
puisque tout recrêer."2“ Ezt az urat elniikeve
elnökévé valasztotta
választotta egy gyil-
gyű-
les, mely nem a Quinze vingt-ben, s nem is a Petites Maisons-ban
lés, Maison:-ban 5 ülé-
i.ile-
sezett; s magukat értelmes
ertelmes Iényeknek
lényeknek tartó
tart6 személyekből
szemelyekb6l áll;
all; ám
am sem
eszmei, sem a nyelvezete, sem a magatartása
eszméi, magatartasa nem különbözik
kiiltinbezik a legcse-
kelyebb mértékben
kélyebb mertekben sem azoknak a szónoklataitól,
szonoklataitél, nézeteitől
nézeteit6l és
es csele-
kecletcit6| a gyűlésben
kedeteitől gyiilesben és
es azon kívül,
kiviil, akik a ma Franciaországban
Franeiaorszagban mű- ma’-
k6d6 gépezetet
ködő gépezelet irányítják.
iranyitjak.

268
pen úgy
gy meg tudják
tudjak tenni, mint a gyűléseik.
gyi eseik. E feladatra a
legsekélyesebb értelem
legsekelyesebb ertelem éses a legdurvább
legdurvabb kézkez is több,
t6bb, mint
alkalmas. A tombolás
tombolas éses az őrjöngés
6rj6nges egy fél
fel óra
6ra alatt na-
gyobb pusztításra
pusztitasra képes,
kepes, mint amit a bölcsesség,
belcsesseg, a körül-
k6riil-
tekintés és
es az előrelátás
el6relatas száz
szaz esztendő
esztend6 alatt felépíthet.
felepithet. A
régi
regi intézmények
intezmenyek hibái
hibai és
es fogyatékosságai
fogyatekossagai szemmel látha-latha-
tóak
toak és
es kézzel
kezzel foghatóak.
foghatoak. Nem kell hozzáhozza túl
t l nagy képes-
kepes-
ség,
seg, hogy felhívjuk
felhivjuk ezekre a figyelmet;
gyelmet; s ahol abszolút
abszol t ha-
talom áll
all rendelkezésre,
rendelkezesre, ott csak egyetlen szó sze kell, hogy a
hiba és
es maga az intézmény
intezmény együtt
egyiitt számoltassék
szamoltassek fel teljes
mertekben.
mértékben. Ez a tunya, megis
mégis nyughatatlan hajlam, mely
restseget, de gyűlöli
kedveli a restséget, gyi.' 6li a nyugalmat, irányítja
iranyitja e po-
munkahoz látnak,
litikusokat, amikor munkához latnak, hogy betöltsék
bettiltsek a
helyet annak, amit leromboltak. A visszájára
helyét visszajara fordítani
forditani
mindent, amit addig tapasztaltak, éppeneppen olyan egyszerű,
egyszerii,
nehezseg abban, amit még
mint rombolni. Nincs semmi nehézség meg
prébaltak. A bíráló
soha nem próbáltak. biralo szinte zavarban van, ha
olyasminek kell megállapítani
megallapitani a fogyatékosságait,
fogyatekossagait, ami ko-
rabban nem létezett;
rábban letezett; s a mohó
moh‘6 rajongásnak
rajongasnak és
es a csalfa re-
menynek egyaránt
ménynek egyarant tág
tag tere nyílik
nyiljk az álmodozásra,
almodozasra, amiben
csekely, vagy semmiféle
csekély, semmifele ellenállásba
ellenallasba nem ütköznek.
iitktiznek.
meg6rizni és
Egyszerre megőrizni es megújítani
meg jitani egészen
egeszen másmas dolog.
Ha egy régi
regi intézmény
intezmény hasznos részeit
reszeit megtartják,
megtartjak, s ha
hozzatesznek, a megtartott részekhez
azt is, amit hozzátesznek, reszekhez kell iga-
zitani, élénk
zítani, elenk szellemre, szilárdan
szilardan kitartó
kitarte figyelemre, s
megoldasokkal bőségesen
megoldásokkal b6segesen szolgáló
szolgale értelem
ertelem forrásaira
forrasaira van
sziikseg; ezeket az ellentétes
szükség; ellentetes bűnök
biinbk egyesített
egyesitett erejével
erejevel va-
lo folytonos küzdelemben
ló kiizdelemben kell köszörülni;
készijiriilni; szemben a ma-
kacssággal, mely elutasít
kacssaggal, elutasit mindennemű
mindennemii fejlődést,
fejl6dest, s a léha-
leha-
saggal, mely ráunt
sággal, raunt mindarra és es utálkozik
utalkozik mindattól,
mindattol, ami a
birtokaban van. Ám
birtokában Am közbevethetik,
ktizbevethetik, hogy: ,,Az ilyen folya-
lass . Nem méltó
mat lassú. melto egy olyan gyűlés
gyifles munkájához,
munkajahoz,
dicsősége abban all,
melynek dics6sege áll, hogy nehany
néhány hénap
hónap alatt el-
vegzi évszázadok
végzi evszazadok feladatait. A reformnak ez a módja
modja akár
akar
evekig is elhúzödhat.”
évekig elhfrzédhat.” Nem kétséges,
ketseges, hogy elhúzódhat,
elh zédhat, s
el is kell húzódnia.
h zédnia. Annak a módszernek,
médszernek, amelyiknek az
id6 az egyik segítőtársa,
idő seg'it6tarsa, az egyik erénye
erenye éppen
eppen az, hogy
mifkedese lassú,
működése lassfl, s ezért
ezert egyes esetekben szinte érzékelhe-
erzekelhe-
keriiltekintes és
tetlen. Ha a körültekintés es az elővigyázatosság
el6w/igyazatossag hozzá-
hozza-

269
 btilcsesseghez, amikor élettelen
tartozik a bölcsességhez, elettelen anyaggal dol-
gozunk, akkor bizonyos, hogy abban az esetben egyene-
sen kötelező
k6telez6 hozzájuk
hozzajuk folyamodni, ha rombolásunk
rombolasunk és
es
építésünk
epitesiink tárgya
targya nem tégla
tegla és
es fa, hanem érző
erz6 lények,
lenyek,
akiknek helyzetén, állapotán, szokasain
helyzeten, allapotan, szokásain hirtelen változtat-
valtoztat-
va, tömegek
t6megek sorsát
sorsat pecsételhetjiik
pecsetelhetjiik meg. De úgy(Igy tűnik,
t nik, Pá-
Pa-
rizsban az az uralkodó
uralkodo nézet,
nezet, hogy az érzéketlen
erzeketlen szív
sziv és
es a
kétely
ketely nélküli
nelkiili önbizalom
6nbi'zalom a tökéletes
tbkeletes törvényhozó
tiirvenyhozé egyedüli
egyediili
kritériumai.
kriteriumai. Nagyban különbözik
kiil6nb6zik ettől
ett6l az én
en felfogásom
felfogasom e
hivatalról. Az igazi ttirvenyhozonak
magas hivatalrel. törvényhozónak csupa erze- érzé-
kenyseggel teli szíve
kenységgel szive kell hogy
hogylegyen.216 es tisz-
legyen.216 Szeretnie és
telnie kell faját,
fajat, s tartania önmagától.
6nmagat6l. Vérmérséklete
Vermerseklete le-
vegs6 celjat
het olyan, hogy végső oszt6n6s mozdulat-
célját egyetlen ösztönös
feleje tett lépéseknek
tal ragadja meg; de a feléje lepeseknek alaposan át-
at-
lenniiik. Politikai intézkedést,
gondoltnak kell lenniük. intezkedest, mivel tár-
tar-
sadalmi celok erdekeben kifejtett munkáról
célok érdekében munkarél van szó, sze,
tarsadalomhoz illő
csakis a társadalomhoz i116 eszközökkel
eszkezekkel szabad végrehaj-
vegrehaj-
tani. Szellemnek szellemmel kell egyiittmifkédnie. Id6re
együttműködnie. Időre
sziikseg, hogy megvalósíthassuk
van szükség, megvalésithassuk a szellemeknek azt
egyesiileset, mely egyedül
az egyesülését, egyediil képes
kepes létrehozni
letrehozni az általunk
altalunk
celul tűzött
célul tiizbtt jót.
j6t. Türelemmel
Tiirelemmel többre
tbbbre megyünk,
megyiink, mint erő-
er6-
vel. Ha bátorkodhatom
batorkodhatom arra hivatkozni, ami Párizsban
Parizsban
olyannyira kiment a divatból,
divatbol, mármint
marmint a tapasztalatra, el-
mondhatom, hogy pályámon
palyamon ismeretségbe
ismeretsegbe kerültem,
keriiltem, s
amennyire tőlem
t6lem tellett, együtt
egyiitt is működtem
mifkbdtem több
tbbb nagy
emberrel; s még
meg soha nem láttam
lattam tervet, amelyen ne javí-
javi-
tottak volna olyan emberek észrevételei,
eszrevetelei, akiknek szellemi
kepessegei jóval
képességei jeval alatta maradtak az ügy
iigy vezetését
vezeteset kezük-
keziik-
ben tartó
tarte személyekénél.
szemelyekenel. Lassú,
Lassa, de lankadatlan előreha-
el6reha-
ladas esetén
ladás eseten minden lépés
lepes hatása
hatasa gondosan megfigyelhe-
meg gyelhe-
t6; az első
tő; els6 lépés
lepes sikere vagy balsikere megvilágítja
megvilagitja az utat
a következőhöz;
k6vetkez6h6z; s fény
feny fény
feny után
utan biztonságosan
biztonsagosan vezet át
at
az egész
egesz vállalkozáson.
vallalkozason. Biztosítjuk,
Biztositjuk, hogy a rendszer egyes
részei ne ütközzenek
reszei iitktizzenek egymással.
egymassal. Gondoskodunk arról, arrel,
hogy a legígéretesebb
legigeretesebb találmányokban
talalmanyokban is ott lappangó
lappangé
rossz ne bontakozhasson ki. A lehetőlehet6 legkisebb előnyt
el6nyt ál-
al-
dozzuk fel egy másikmasik kedvéért.
kedveert. Kiegyenlítünk,
Kiegyenlitiink, egyezte-
tiink, súlyegyent
tünk, s lyegyent képezünk.
kepeziink. Képessé
Kepesse válunk
valunk arra, hogy el-
lentmondasmentes egészben
lentmondásmentes egeszben egyesítsük
egyesitsiik a különféle
kiiltinfele rend-

270
ellenessegeket és
ellenességeket es- egymással
egymassal versengő
verseng6 elveket, melyek az
emberek szellemében
szellemeben és
es ügyeiben
ilgyeiben mindig is megtalálha-
megtalalha-
tók.
t6k. Ebből
Ebb6l adódik
adodik az a kiválóság,
kivalesag, mely nem az egyszerű-
egyszerii-
ségben,
segben, hanem sokkal magasabb rendű rendii módon,
modon, az össze-
ossze-
tettségben
tettsegben nyilvánul
nyilvanul meg. Amikor az emberiség
emberiseg nemze-
dékek hossz
dekek hosszú sorara
sorára kivetitett
kivetített nagy érdekeiről
erdekeir6'l van szó,
sze, e
generációknak
generacioknak részt
reszt kell engedni azokban a tanácskozá-
tanacskoza-
sokban, amelyek oly melymély hatassal
hatással lesznek rajuk.
rájuk. Ha az
igazságosság ezt megkiiveteli,
igazsagossag megköveteli, a feladat sziiksegesse
szükségessé is te-
szi, hogy több
t6bb szellem segítse
segitse elő
e16 megvalósulását,
megvalosulasat, mint
szemlelete-
amennyit egyetlen kor adhat. A dolgok ilyen szemléleté-
ből fakad, hogy a leobb tbrvenyhozok
b6l törvényhozók gyakran megele-
megelé-
azzal, hogy megállapítottak
gedtek anal, megallapitottak valami biztos, szilárd
szilard
kormanyzati vezérelvet;
kormányzati vezerelvet; olyanféle
olyanfele hatalmat hoztak létre,
letre,
lozefusok képlékeny
melyeta filozófusok keplekeny természetűnek
termeszetiinek neveznek;
miutan az elvet leszögezték,
s miután lesziigeztek, hagyták,
hagytak, hogy saját
sajat magától
magatel
működjön.
miikbdjen.
modon eljárni,
Ilyen módon eljarni, azaz egy uralkodó
uralkodo elv jegyében,
jegyeben, s
termekeny energiával,
termékeny energiaval, számomra
szamomra a mély
mely bölcsesség
btilcsesseg is-
merve. Amit az Önök
mérve. Cinék politikusai a merész
meresz és
es szívós
szivos géni-
geni-
velnek, csupán
usz jegyeinek vélnek, csupan a tehetség
tehetseg szánnivaló
szannivalo hiá-
hia-
nyanak a bizonyítékai.
nyának bizonyitekai. Heves sietségük
sietsegiik és
es a természetes
termeszetes
folyamatokkal való
valo dacolásuk
dacolasuk arra vezet, hogy
liogy vakon sod-
ródnak minden szélhámos
rodnak szelhamos és
es kalandor, alkimista és
es sarla-
tan karjaiba. Lemondanak
tán lemondanak arról,
arrol, hogy felhasználjanak
felhasznaljanak
bármit, ami hetkiiznapi.
barmit, hétköznapi. Az 6ő gyégyaszati
gyógyászati rendszerükben
rendszeriikben
nincs helye a diétának.
dietanak. A legrosszabb az, hogy e vonako-
dasuk az egyszerű
dásuk egyszerii nyavalyák
nyavalyak közönséges
kijziinseges módszerekkel
medszerekkel
való kikúrálásától
vale kik ralasatel nemcsak a felfogásuk
felfogasuk fogyatékosságá-
fogyatekossaga-
ból, hanem attól
bel, att6l tartok, rosszindulatú
rosszindulat hajlamukból
hajlamukbol követ-
kevet-
Ugy látszik,
kezik. Úgy latszik, az Önök
(")n6k törvényhozói
tervenyhozoi minden hivatás-
hivatas-
rol, rendről
ról, rendr6l és
es méltóságról
meltosagrol alkotott nézetüket
nezetiiket a gúnyirat-
gt'1nyirat-
szerz6k szónoklataiból
szerzők szonoklataibol és es bohóckodásaiból
bohockodasaibél merítik,
meritik, akik
meglep6dnenek, ha betű
maguk is meglepődnének, betii szerint kellene ragasz-
sajat maguk által
kodniuk a saját altal leírtakhoz.
leirtakhoz. Azáltal,
Azaltal, hogy csak
rajuk hallgatnak, az Önök
rájuk éntik vezetői
vezet6i mindennek csak a bű-
bii-
nos és
nös es hibás
hibas oldalát
oldalat látják,
latjak, méghozzá
meghozza a legtúlzóbb
legt lzebb szín-
szin-
feltiintetve. Bármilyen
ben feltüntetve. Barmilyen ellentmondásnak
ellentmondasnak tűnik,
tfinik, sem-
ketseg, hogy úgy
mi kétség, gy van: azok, akik a hibák
hibak felkutatásával
felkutatasaval

271
és feltarasaval
es feltárásával foglalkoznak, általábarı
altalaban nem alkalmasak a
megújítás
meg jitas munkájára.
munkajara. Szellemük
Szcllcmiik ugyanis nemcsak hogy
nincs felszerelkezve
fclszerelkezve a jóság
josag és
es az igazságosság
igazsagossag példáival,
peldaival,
alkatuknál fogva nem lelik örömüket
hanem alkatulmal 6r6miiket abban, hogy
ilyesmi felől
fel6l gondolkodjanak. A bűnök
biiniik iránti
iranti túlzott
t lzott gyíí-
gy1'i-
löletük
liiletiik miatt túltal kevéssé
kevesse szeretik
szerctik az embereket. Ezért
Ezert
nincsen semmi csodálnivaló
csodalnivalo abban, hogy nem szívesen
szivesen
szolgálnák
szolgalnak őket,
6ket, s képtelenek
keptclenck is erre. Ebbõl
Ebbbl származik
szarmazik
némely
nemely vezetőiknek
vezet6iknek az a vérükben
veriikben lévő
lev6 hajlandósága,
hajlandésaga,
hogy mindent darabjaira bontsanak szét. szet. E gonosz játék-
jatek-
négykani tevékenységükehzfl
ban fejtik ki minden négykarú tevekenysegiiket.217 Ami a
t6bbit illeti, az ékesen
többit ekesen szóló
szolo írók
irok paradoxonjait, melyeket
pusztan a képzelet
pusztán kepzelct játékaként,
jatekakent, tehetségük
tehetsegilk kipróbálására,
kiprobalasara,
érdeld6des felcsigázására,
az érdeklődés felcsigazasara, meglcpetéskeltés
meglcpetéskeltes céljából
celjabel
irtak, ezeket az urak nem az eredeti szerzők
írtak, szerz6k szellemében,
szellemeben,
izlesiik csiszolására,
azaz ízlésük csiszolasara, stílusuk
stilusuk fejlesztésére
fejlesztesere használják
hasznaljak
fel. E paradoxonok kezükön
keziikon a cselekvés
cselekves szilárd
szilard funda-
mentumava lesznek, melyek alapján
mentumává alapjan a legfontosabb ál-al-
larnerdekekct szabályozzák.
lamérdekeket szabalyozzak. Cicero kacagtatón
kacagtaton írja
irja le, ho-
gyan törekedett
tbrekcdelt Cato a politikában
politikaban ama iskolai paradoxo-
paradoxe-
alapjan tevékenykedni,
nok alapján tcvekenykedni, amelyek a sztoikus filozófia
flozofia
i1]t'1 tanulmányozóinak
iljú tanulmanyozoinak a szellemét
szellemet foglalkoztatták.2“
foglallcoztattalcm Ha
eseteben, ezek az urak most éppen
ez igaz volt Cato esetében, eppen úgyegy
utanozzak őt,
utánozzák 6t, mint egyesek a maga idejében
idejeben -— pede nudo
Catonenıfm Hume úrr elbeszelte
Cat0nem.219 elbeszélte nekem, hogy magatel
magától
Rousseau-tel hallotta szerkesztési
Rousseau-tól szerkesztesi elveinek titkát.22°
titkat.22° Ez az
eles szemű,
éles szemii, bár
bar szeszélyes
szeszelyes megfigyelő
meg gycl6 észrevette,
eszrevette, hogy a
ktiziiinsegnek azzal lehet meglepetést
közönségnek mcglepetest okozni, s érdeklődé-
erdeld6de-
sét felkelteni, ha valami csodásat
set csodasat produkálunk;
produkalunk; hogy a
pogany mitológia
pogány mitologia csodái
csodai rég
reg elvesztették hatásukat;
hatasukat; hogy
regenyek óriásai,
a regények oriasai, varázslói,
varazsloi, tündérei
tiinderei éses hősei,
h6sei, akik ezu-
tan következtek,
tán ktivctkeztek, kimerítették
kimcritettek a hiszékenység
hiszekenység korukban
meglev6 tartalékait;
meglévő tartalekait; hogy a mostani írók irék számára
szamara nem
egyeb, mint a csodásnak
maradt egyéb, csodasnak az a válfaja,
valfaja, amelyet még
meg
mindig előe16 lehet állítani,
allitani, sőt
s6t még
meg nagyobb hatással,
hatassal, mint
bar más
valaha, bár mas módon;
modon; azaz az életben,
eletben, a szokásokban,
szokasokban, a
jeilemekben es
jellemekben és a kiil6nb6z6
különböző helyzetckben
helyzetekben rejl6
rejlő csodak,
csodák,
politikaban és
melyek a politikában es az erkölcsökben
erkblcs kben új,
j, előre
el6re nem lá-
la-
idezhetnek elő.
tott fordulatokat idézhetnek e16. Úgy
Ugy hiszem, ha Rous-

272
seau életben
eletben volna, s éppen
eppen Iucıˇdum
Iucidum intervallumainak
egyikét
egyiket élné,
elne, megdöbbenéssel
megdebbenessel tapasztalná
tapasztalna tanítványainak
tanitvanyainak
tombolását,
tombolasat, akik paradoxonaikban szolgai imitátorok,
imitatorok, s
még
meg hitetlenkedésük
hitetlenkedésiik is fenntartás
fenntartas nélküli
nelkiili hitről
hitr6l tanúsko-
tanesito-
dik.
Azoknak, akik jelentős
jelent6s dolgokra vállalkoznak,
vallalkoznak, még
meg ha
megszokott útonton teszik is, alapot kell adniuk arra, hogy
tehetséget
tehetseget feltételezzünk
feltetelezziink róluk.
r6luk. Ám
Am az állam
allam gyógyítójá-
gy6gyit6ja-
nak, aki, nem elégedvén
elegedven meg a bajok orvoslásával,
orvoslasaval, az al-
kotmány
kotmany megújításába
megiijitasaba fog, nem mindennapi képessége-
kepessege-
belcsesseg felette kivételes
ket kell felmutatnia. A bölcsesség kiveteles jegyei-
nek kell megmutatkoznia azoknak a szándékaiban, szandekaiban, akik
nem folyamodnak semmiféle semmifele gyakorlathoz, semmilyen
mintat nem másolnak.
mintát masolnak. Tapasztaltunk-e ilyet? Az alábbi- alabbi-
áttekintést adok (a targyhoz
akban attekintest tárgyhoz kepest
képest igen röviden)
rbviden)
arrel, amit a gyűlés
arról, gyi es végzett,
vegzett, először
el6szor is a törvényhozás
tervenyhozas
szerkezetevel; majd a végrehajtáséval;
szerkezetével; vegrehajtaseval; aztánaztan az igazság-
igazsag-
szolgáltatáséval: ezt k6vet6en
szolgaltataseval: követően pedig a hadsereg felepite- felépíté-
sevel kapcsolatban;
sével kapesolatban; s a pénzügyipenziigyi rendszerrel fejezem be,
lathassuk, vajon árulkodik-e
hogy láthassuk, arulkodik-e terveiknek bármely barmely
reszlete olyan rendkívüli
részlete rendldviili tehetségről,
tehetsegr6l, mely igazolhatja e
meresz vállalkozók
merész vallalkozek felsőbbrendűségét,
fels6bbrend6seget, melyet az emberi-
seggel szemben a magukénak
séggel magukenak vallanak.
Az új 1’1j köztársaság
koztarsasag szuverén
szuveren és es uralkodó
uralkodo részének
reszenek fel-
epiteset6l kell várnunk,
építésétől varnunk, hogy kifejezésre
kifejezesre juttassa képessé-
kepesse-
geiket. Ebben kellett bizonyítaniuk
bizonyitaniuk jogcímüket
jogcimiiket dölyfös
dolyftis
igenyilkre. Ami általában
igényükre. altalaban a tervet illeti, s az érveket,
erveket, ame-
lyekre alapozzák,
alapozzak, a gyűlés
gyi es 1789. szeptember 29-i jegyző- jegyz6-
ktinyvere hivatkozom, s azokra az ezt követő
könyvére k6vet6 tettekre,
melyek bármi
barmi változtatást
valtoztatast eszközöltek
eszkoziiltek a terven. Amennyi-
némileg zavaros iigyben
re egy nemileg ügyben vilagosan
világosan lathatok,
láthatok, a rend-
szer lényegében
lenyegeben ugyanolyan maradt, amilyennek eredeti-
leg megalkották.
megalkottak. Néhány Nehany meegyzésem
meegyzesem annak szellemét,szellemet,
iranyvonalat, valamint egy olyan népi
irányvonalát, nepi állam
allam megszerkesz-
teserc való
tésére valo alkalmasságát
alkalmassagat foa taglalni, amilyennek a
magukét tartják,
tartjak, s mely megfelel azoknak a céloknak, celoknak,
amelyeknek a jegyében
jegyeben minden államot,
allamot, de különösen
kiil6n6sen az
államot letrehozzak.
ilyen allamot létrehozzák. EgyEgyúttal
ttal azt is meg fogom vizs-
galni, hogy mennyire következetes
gálni, ktivetkezetes saját
sajat elveihez.

273
 A régi
regi intézmények
intezmenyek próbája
probaja hatásukban
hatasukban áll.
all. Ha a nép
nep
boldog, egységes,
egyseges, jómódú
j6m6d1'J és
es hatalmas, a többit
tobbit már
mar el-
kepzelhetjiik. Feltételezhetjük,
képzelhetjük. Feltetelezhetjiik, hogy jó
j6 az, ami jóra
jora vezet.
A régi
regi intézményekben
intezmenyekben különféle
kiilenfele eszközök
eszkbztik szolgálták
szolgaltak az
elmélettől vale
elmelett6l való elteresek
eltérések helyreigazitasat.
helyreigazítását. Ezek az intez-
intéz-
mények
menyek tulajdonképpen
tulajdonkeppen különböző
kiil6nb6z6 szükségletek
sz ksegletek és
es alkal-
mak termékei.
termekei. Ritkán
Ritkan alkotják
alkotjak őket
6ket valamilyen elmélet
elmelet
alapján;
alapjan; inkább
inkabb az elméleteket
elmeleteket vezetik le belőlük.
bel6liil<. Gyak-
adjak példáját
ran adják peldajat annak, hogy a cél
cel ott valósul
valosul meg a
eszkbzbk nem teljesen egyeztethetők
leobban, ahol az eszközök egyeztetheték
6ssze azzal, amiről
össze amir6l úgy
{Igy képzeljük,
kepzeljiik, hogy az eredeti terv le-
tanitotta eszközök
hetett. A tapasztalat tanította eszk6z6k jobban szolgál-
szolgal-
hatjak a politikai célokat,
hatják celokat, mint azok, amelyeket az eredeti
tervben kiagyaltak. Visszahatnak a kezdeti szerkezetre, s
meavitjak magát
olykor meavítják magat az elgondolást,
elgondolast, amelytől
amelyt6l eltávo-
eltavo-
lodni latszottak. Ugy vélem,
látszottak. Úgy velem, mindez érdekesen
erdekesen bemutat-
hato a brit alkotmány
ható alkotmany példáján.
peldajan. A legı`osszabb
legrosszabb esetben is
legalabb megtaláljuk
legalább megtalaljuk éses helyesbítjük
helyesbitjiik a különféle
ki'|l6nfe1e számítá-
szamita-
hibait és
sok hibáit es eltévelyedéseit,
eltevelyedeseit, s a hajó
haj6 halad útján.tjan. Ez a
régi rendszerekkel; egy flj
helyzet a regi új es
és elméleti
elmeleti rendszer-
től azonban elvarjak,
t6l elvárják, hogy minden lelemenye
leleménye lathatelag
láthatólag
megfeleljen céljának;
celjanak; különösen
kiil6n6sen ott, ahol a tervezők
tervez6k nem
bajlodnak azzal, hogy igyekezzenek az újj épületet
bajlódnak epiiletet egy ré-
re-
akár a falakban, akar
gihez illeszteni akar akár az alapokban.
A francia építészek,
epiteszek, törmelékként
tiirmelekkent félresöpörve
felresbpbrve min-
dent, amit találtak,
talaltak, s díszkertjeik
diszkertjeik ápolóihoz
apoloihoz hasonlóan
hasonloan
mindent pontosan elegyengetve, a helyi es és az altalanos
általános
ttörvényhozást
rvenyhozast három
harom különböző
kiil6nb6z6 alapra kívánják
kivanjak állítani;
allitani;
az egyik geometriai, a másik
masik aritmetikai, a harmadik pe-
dig gazdasági;
gazdasagi; az elsőt
els6t területi
tenileti alapnak nevezik; a másodi-
masodi-
kat népességi alapnak; a harmadikat adózási
adézasi alapnak.
Hogy az első
els6 célt
celt megvalósítsák,
megvalositsak, országuk
orszaguk területét
teriiletet nyolc-
nyole-
vanharom darabra osztják,
vanhárom osztjak, szabályos,
szabalyos, tizennyolcszor ti-
zennyolc mérföldes
merfbldes négyszögekre.
negyszbgekre. E nagy osztatokat De-
negysziiges méricskéléssel
partementnak nevezik. A négyszöges mericskelessel to-
vabbhaladva ezeket ezerhétszázhúsz
vábbhaladva ezerhetszazh sz Commune elnevezé-
elneveze-
sii körzetre
sű kerzetre bontják.
bontjak. Ezeket ismét
ismet tovább
tovabb forgácsolják,
forgacsoljak, to-
vabbra is négyszögekre,
vábbra negysztigekre, még
meg kisebb területekre,
teriiletekre, melyek-
nek a neve canton, s számuk
szamuk 6.400.221

274
 Els6 pillantásra
Első pillantasra ez a mértanimertani alapelv nem mutat sem
túl
t l sok csodálni,
csodalni, sem kárhoztatni_valót.
karhoztatni _val6t. Nem kíván kivan meg
nagy törvényhozói
térvenyhozei képességeket.
kepessegeket. Egy ilyen terv megalko-
tásához
tasahoz nincs szükségsziikseg többre,
ttibbre, mint egy cg; precíz,
preciz, lánecal,
lanccal,
irányzóval
iranyzoval és es teodolittal felszerelkezett földmérőre.f6ldmer6re. Az
orszag régi
ország regi egységeinek
egysegeinelr határait
hatarait a különböző
ki'1l6nb6z6 korokban
mindenféle
mindenfele véletlenek,
veletlenek, a különféle
kiilbnfele tulajdoni és es jogi viszo-
nyok apálya
apalya és es dagálya
dagalya határozta
hatarozta meg. Kétségtelen,
Ketsegtelen, hogy
e határokat
hatarokat nem valami szilárd szilard rendszer szerint
-‘szerint vonták
vontak
meg. Nem is volt persze mentes hatranyoktol; hátrányoktól; am ám ezek
olyan hátrányok
hatranyok voltak, melyeknek a hagyomány hagyomany megta-
lalta ellenszerét,
lálta ellenszeret, türelmességet
tiirelmesseget szerzett, s melyeket a szo-
kas a körülményekhez
kás kiiriilmenyekhez igazított.
igazitott. Ebben az újj négyszög-a-
negysz6g-a-
negyszegben burkolatmintában,
négyszögben burkolatmintaban, ebben a szervezetben
szervezetszerfisegben, mely nem átgondolt
vagy szervezetszerűségben, atgondolt elveken,
Empedoldeszes Buffonzn
hanem Empedoklészés Buffonm rendszerein alapul, le-
hetetlen, hogy ne üsse iisse fel a fejét
fejet számtalan
szamtalan helyi kelle-
metlenseg, melyekhez az emberek nincsenek honászok-
metlenség, hozzaszok-
va. Ezeken azonban lépjünk lepjiink túl,
tal, mert közelebbi
ktizelebbi meghatá-
meghata-
rozasuk az ország
rozásuk orszag olyan pontos ismeretétismeretet követelné
ktivetelne meg,
amelynek nem vagyok birtokában.birtokaban.
Mikor aztán
aztan arra került
keriilt sor, hogy ezek az állami allami föld-
f6ld-
mer6k megvizsgálják
mérők megvizsgaljak méricskéléseik
mericskeleseilc eredményét,
eredmenyet, hama-
rosan rájõttek,
rajéttek, hogy a politikában
politikaban a legfélrevezetőbb
legfelrevezet6bb do-
log a geometriai bizonyítás.
bizonyitas. Ekkor másik masik alapvetéshez
alapveteshez
inkább tamasztekhoz)
(vagy inkabb támasztékhoz) folyamodtak, hogy alad aládúcol-
col-
ják
jak a hibás
hibas alapjain billegő
billeg6 építményt.
epitmenyt. Világos
Vilagos volt, hogy
a talaj minősége,
min6sege, a lakosok száma, szama, vagyoni helyzete és es
adózásának
adozasanak mértéke merteke olyan mérhetetlen
merhetetlen különbségeket
kiiltinbsegeket
eredményez
eredmenyez négyszög
negysziiig és es négyszög
negysztig között,
k6z6tt, hogy az állam-allam-
ban a területfelmérés
teriiletfelmeres a hatalom elosztásának
elosztasanak legnevetsé-
legnevetse-
gesebb mércéjévé
mercejeve válik,
valik, a geometriai egyenlőség
egyenl6seg pedig az
emberek elosztásának
elosztasanak legnagyobb egyenlőtlenségévé.
egyenl6tlensegeve.
Megsem voltak képesek
Mégsem kepesek felhagyni vele. Hanem polgári polgari éses
politikai képviseletüket
kepviseletilket három harom részre
reszre osztva az egyik
reszt a négyszöges
részt negysziiges osztásnak
osztasnak adtákadtak oda, anélkül
anelkiil hogy bár- bar-
milyen tény teny vagy számítás
szamitas alapján
alapjan meggyőződtek
meggy6z6dtek volna
arról,
arrel, hogy akármilyen
akarmilyen elv szerint is valóban valeban egyharmad-
egyharrnad-
nak kell-e lennie. Miután
Miutan azonban a hozomány hozomany e harmad-

275
részét a geometriának
reszet geometrianak adták,
adtak, feltételezem,
feltetelezem, ama fenséges
fenseges
tudomány
tudomany iránti
iranti tiszteletből,
tiszteletb6l, hagyták
hagytak hogy a másik
masik kettőn
kett6n
népesség es
a nepesseg és az adozas
adózás marakodjon.
Amikor sor került
keriilt arra, hogy a népességi
nepessegi elv felől
fel6l in-
tézkedjenek,
tezkedjenek, nem tudtak olyan zökkenőmentesen
zokken6mentesen eljárni,
eljarni,
teren. Az aritmetika itt befolyással
mint a geometria terén. befolyassal volt
a jogi metafızikára.
meta zikara. Ha ragaszkodtak volna metafizikai
meta zikai el-
veikhez, akkor a számtani
szaintani művelet
miivelet egészen
egeszen egyszerű
egyszerii lett
volna. Szemükben
Szemiikben az emberek szigorúan
szigor an egyenlőek,
egyenl6ek, s
egyenlő
egyenl6 jogokra termettek saját
sajat kormányaatuk
kormanyzatuk alatt. E
f6nek megvan a szavazata, s
rendszer szerint minden főnek
mindenki ktizvetleniil
közvetlenül adna
adná le a vosat
vosát arra a szemelyre,
személyre,
aki a törvényhozásban
torvenyhozasban képviselné.
kepviselne. ,, De csak szelíden
szeliden -
aprankent, még
apránként, meg ne.”223
ne.”m E metafizikai
meta zikai elvnek, mely előtt
el6tt
tifrrvenynek, szokásnak,
meg kellett hajolnia törvénynek, szokasnak, hagyomány-
hagyomany-
nak, körültekintésnek
koriiltekintesnek és es értelemnek,
ertelemnek, magának
maganak is meg
gyiiles tetszése
kell hajolnia a gyűlés tetszese előtt.
el6tt. Számos
Szamos lépcsőfoknak,
lepcs6foknak,
nehany állomásnak
s néhány allomasnak kell közbeesnie,
kozbeesnie, mielőtt
miel6tt a képviselő
kepvisel6
keriilhctne választójával.
kapcsolatba kerülhetne valasztojaval. Sőt,
S6t, mint látni
latni fog-
ket személy
juk, e két szemely valójában
val6]aban soha nem érintkezik
erintkezik egymás-
egymas-
sal. El6sz6r
Először is, a kanton valasztopolgarainak,
választópolgárainak, akik az úgy-gy-
nevezett elsődleges
ets dleges gyűléseket
gy léseket alkotják,
alkotjak, feltételeknek kell
megfelelniiik.224 Hogyan? Feltételekhez
megfelelniük.224 Feltetelekhez kötik
ketik az embe-
rek elidegeníthetetlen
elidegenithetetlen jogait? Igen; de csak nagyon cse-
kely mértékben.
kély mertekben. Igazságtalanságunk
Igazsagtalansagunk csak nagyon kevéssé
kevesse
lesz zsarnoki; csupán
csupan három
harom napi munkának
munkanak a köz
kiiz szá-
sza-
mara befizetett
mára be zetett értéke.
erteke. Nos, kész
kesz vagyok elismerni, hogy
ez nem sok cserebe
cserébe akarmiert,
akármiért, kiveve
kivéve az Cntik
Önök egyenl6si-
egyenlősí-
tő elvének
t6 elvenek teljes felforgatásáért.
fclforgatasaert. Mint feltétellel
feltetellel akár
akar ne is
törődjünk
t6r6djiink vele; mivel egyetlen célnakcelnak sem felel meg,
amelyekre a feltételeket
felteteleket általában
altalaban bevezetik: s az Önök
(")n6k
eszméi szerint eppen
eszrnei éppen azt az embert zarjazárja ki a szavazati
jogbol, akinek természetes
jogból, termeszetes egyenlősége
egyenl6sege a leginkább
leginkabb véde-
vede-
lemre éses oltalomra szorul; arra az emberre gondolok,
akinek a természetes
termeszetes egyenlőségén
egyenl6segen kívül
kiviil semmije sincs,
ami megvédhetné.
megvedhetne. Megparancsolják
Megparancsoljak neki, hogy vásárolja
vasarolja
amelyr6l korábban
meg a jogot, amelyről korabban azt állították,
allitottak, hogy in-
gyen adta neki születésekor
sziiletesekor a természet,
termeszet, s a földön
f6ld6n sem-
miféle
mifele hatalom nem foszthatja meg tőle
t6le törvényes
tiirvenyes úton.
ton.

276
Azzal a személlyel
szemellyel szemben, aki nem tud megfelelni piaci
követelményeiknek,
ktivetelmenyeiknek, a kezdet kezdetén zsarnoki arisztok-
ráciát
raciat valósítanak
valositanak meg Önök,f)n6k, akik színleg
szinleg esküdt
eskiidt ellensé-
ellense-
gei annak.
A rangsorolás
rangsorolas tovább
tovabb folytatódik.
folytatodik. A kanton elsődleges
e]s6dleges
gyűlései
gyfilesei küldötteket
kiildtitteket választanak
valasztanak a községtanácsba;
kezsegtanacsba; egyet
minden kétszáz,
ketszaz, feltételeknek
felteteleknek megfelelő
megfelel6 lakosra. Íme lme az
első
els6 szűrő,
sz|'ir6, melyet az elsődleges
els6dleges választó és a törvényhozó
valaszto es ttirvényhozo
képviselő
kepvisel6 közé
ktize iktatnak; s ekkor egy újabb
jabb sorompót
sorompot esz-
kábálnak,
kabalnak, hogy még meg egy megszorítással
megszoritassal sareolják
sarcoljak meg az
valaszthate ugyanis a községta-
emberi jogokat: soha nem választható k6zsegta-
nacsba az, aki nem fizet tíz
nácsba tiz napi munka értékével
ertekevel egyenlő
egyenl6
adot. S még
adót. meg mindig nem értünk
ertiink a végére.
vegere. Van mégmeg egy
rangsorolas."‘ E községtanácsok,
rangsorolás* ktizsegtanacsok, melyeket a kantonok vá- va-
valasztjak a küldötteket
lasztanak, választják kiildetteket a megyébe;
megyebe; akik szin-
ten megválasztják
tén megvalasztjak a maguk küldötteit
kiildiitteit a Nemzetgyíílésbe.
Nemzetgyiilesbe.
ertelmetlen megszorítással
Itt van a harmadik értelmetlen megszoritassal létrehozott
letrehozott
akadály.
akadaly. A nemzetgyűlés
nemzetgyiiles minden tagja közvetlen
kezvetlen adóként
adokent
egy ez strnanlca erteket
ezımmafızzz éneket kell hogy
hõgy be zesse. Mindezekr6l
befizesse. Mindezzkfõı aA
megszorfto
megszorító akadalyokrol
akadályokról egyforman
egyformán kell gondolkodnunk:
elegtelenek ahhoz, hogy a képviselői
elégtelenek kepvisel6i függetlenséget
fiiggetlenseget bizto-
sitsak; csak ahhoz elég
sítsák; eleg erősek,
er6sek, hogy semmibe vegyék
vegyek az
emberi jogokat.
eljárásban, mely alapvet6
Ebben az eljarasban, alapvető elemeiben szinleg
színleg
csakis a népességre
nepességre van tekintettel a természetes
termeszetes jogok el-
ve alapján,
alapjan, leplezetlenül
leplezetleniil figyelnek
iigyelnek a vagyonra;
vagronra; ami legyen
barmilyen igazságos
bármilyen igazsagos éses ésszerű
esszerii más
mas rendszerekben, az
iivekben teljesen tarthatatlan.225
övékben
áttémek harmadik alapelviikre,
Mikor atternek alapelvükre, az adezasra,
adózásra, azt
tapasztaljuk, hogy mégmeg tökéletesebben
tblceletesebben szem elől
el6l tévesz-
tevesz-
tették
tettek az ő6 emberi jogaikat. Ez a végső
vegs6 alapelv teljességel

'" A gyűlés
gy les a bizottság
bizottsag tervének
tervenek kivitelezésekor
kivitelezesekor bizonyos változtatáso-
valtoztataso-
kat eszközölt.
eszk6z6lt - Kitörölték
Kit6r6ltek a A rangsor
ran 55°r egyik
eE!"‘k lépcsőjét,
lepcs6'et
J = aı
a ' .1 megsemmisíti
meWe mmisiti
ellenvetéseim
ellenveteseim egy részét:
reszet: ám
am a legfõbb
legf6bb kifogás,
kifogas, vagyis hogy rendszerük-
rendszeri.ik-
ben az elsődlegesen
else-dlegesen szavazó
szavaze válasıtónak
valasztonak nincs kapcsolata a törvényal-
t6rvenyal-
kotó
kote képviselővel,
kepvisel6vel, teljes mértékben
mertekben érvényben
ervenyben marad. Vannak egyéb egyeb
atalakitasok is, némelyek
átalakítások nemelyek talán
talan jobbító,
jobbito, mások
masok bizonyomn
bizonyos-an rontó
ronto hatá-
hata-
súak;
stiak; a szerző
sze:-z6 számára
szamara azonban e kisebb változtatások
valtoztatasok erényei
erenyei és
es hát-
hat-
rányai
ranyai jelentéktelennek
jelentektelennek tűnnek,
tttnnek, ha egyszer maga a rendszer hibás hibas és
es
esztelen.

277
a tulajdonra épül.
epiil. Ezáltal
Ezaltal olyan elvet fogadnak el, mely
kiilenbezik az emberek egyenlőségének
homlokegyenest különbözik egyenl6segenek
elvével,
elvevel, teljesen összeegyeztethetetlen
osszeegyeztethetetlen azzal; ám
am mihelyt
ezt az elvet elfogadják,
elfogadjak, (mint rendesen) azonmód
azonmod alá
ala is
aknázzák;
aknazzak; s (mint azonnal látni
latni fogjuk)
fogiuk) nem azért
azert aknáz-
aknaz-
zák
zak alá
ala hogy a vagyonok egyenlőtlenségét
egyenl6tlenseget a természetes
termeszetes
szinthez közelítsék.
kbzelitsek. A képviselet
kepviselet további,
tovabbi, harmadik része
resze
(melyet kizárólag
kizarélag a magas adót
adot fizető
zet6 személyeknek
szemelyeknek tar-
tanak fenn), csak a kerületre
keniletre lesz figyelemmel,
gyelemmel, nem pedig
az ottlakó
ottlako egyénekre,
egyenekre, akik fizetnek.
zetnek. Érvelésük
Ervclesiik menetében
meneteben
kbnnyii eszrevenni,
könnyű észrevenni, mennyire zavarba ejti 6ket
őket az emberi
jogokrel szóló
jogokról sz6l6 eszméik
eszmeik és
es a vagyon által
altal élvezett
elvezett előjogok
el6jogok
kozti ellentmondás.
közti ellentmondas. Az alkotmánybizottság
alkotmanybizottsag hajlandó
hajlande elis-
kett6 teljesen összeegyeztethetetlen.
merni, hogy a kettő iisszeegyeztethetetlen. „Ami
,,Ami
az adózást
adézast illeti -
— mondják
mondjak - jelentősége
jelent6sege kétségkívül
ketsegkiviil
kerdest az egyéni
semmi, ha a kérdést egyeni politikai jogok mérlegére
merlegere
tessziik; amelyek nélkül
tesszük; nelkiil a személyes
szemelyes egyenlőség
egyenléfség elpusztul-
eZpusztuZ-
arisztokraciaja jönne
na, s a vagyonosok arisztokráciája jonne létre.
letre. E kellemet-
lenseg azonban teljesen megszűnik,
lenség megsziinik, mihelyt az adózás
adezas
aranyossagara csak`
arányosságára csak“ nagy tömegekben,
temegekben, kizárólag
kizarélag tarto-
many és
mány es tartomány
tartomany között
k6z6tt vagyunk figyelemmel;
gyelemmel; ebben az
esetben csakis azt szolgálja,
szolgalja, hogy igazságos
igazsagos arányok
aranyok ala-
kuljanak ki a városok
varosok között
kozett anélkül,
anelkiil, hogy ez a polgárok
polgarok
egyéni jogait befolyásolná.”
egyeni befolyasolna.”
Itt tehát
tehat az adózási
adozasi elvet, már
mar ami az ember és es ember
kozifatti arányokat
közötti aranyokat illeti, elutasítják,
elutasitjak, mint aminek semmi
jelent6sege, s káros
jelentősége, karos az egyenlőségre
egyenl6segre nézve;
nezve; mivel a vagyo-
ni arisztokrácia
arisztokracia kialakulásához
kialakulasahoz vezet. Mégsem
Megsem adhatják
adhatjak
fel azt. S a problémától
problematél való
valo megszabadulás
megszabadulas módja
medja az,
hogy úgy gy állítják
allitjak be, mintha az egyenlőtlenség
egyenl6tlenseg a megyék
megyek
kbziitt lenne, míg
között mig minden egyes egyént egyent minden megyében
megyeben
meghagynak a pontos egyenlőségben.
egyenl6segben. Ne feledjük,
feledjiik, hogy
egyenek közötti
ez az egyének ktiztitti egyenlőség
egyenl6seg szertefoszlott, mihelyt a
megyeken belüli
megyéken beliili feltételeket
felteteleket megállapították;
megallapitottak; az sem tű- tit’-
nik túlságosan
ttilsagosan nagy jelentőségűnek,
jelent6seg nek, hogy az emberek
egyenl6seget tömegesen
egyenlőségét ttimegesen vagy egyénileg
egyenileg sértik
sertik meg. Az
egyen jelentősége
egyén jelent6sege nem ugyanaz egy kevesek által altal képvi-
kepvi-
selt tömegben,
tiimegben, mint olyanban, amelyet sokan képvisel- kepvisel-
nek. Arcátlanság
Arcatlansag lenne azt állítani allitani egy egyenlőségre
egyenl6segre félté-
felte-

278
keny embernek, hogy az a választó,
valaszto, aki három
harom tagra vok-
sol, ugyanolyan választójoggal
valasktejoggal rendelkezik, mint aki tízre
tizre
szavaz.
vegyiik a másik
Most vegyük masik szempontot, s tegyük
tegyiik fel, hogy az
adózás,
adozas, tehát
tehat a vagyon szerinti kepviselet
képviselet eszméje
eszmeje jó
jo el-
gondolás, s köztársaságuk
gondolas, kbztarsasaguk szükséges
sziikseges alapelve. E harma-
dik alapelvben feltételezik,
feltetelezik, hogy a vagyont tisztelni kell, 5
igazsagossag és
hogy az igazságosság es a megfontoltság
megfontoltsag azt követeli,
ktiveteli,
hogy a vagyon az embereket valamiképpen
valamikeppen nagyobb rész- resz-
re jogosítsa
jogositsa fel a közügyek
ktiziigyek irányításában;
iranyitasaban; most azt kell
megnezniink,
megnéznünk, hogyan gondoskodik a gyiiles gyűlés a gazdagok
kiemelkedeser6l, vagy akár
kiemelkedéséről, akar puszta biztonságáról
biztonsagarol azáltal,
azaltal,
gazdagsaguk miatt kerületükre
hogy gazdagságuk keriiletiikre ruházza
ruhazza azt a na-
mervii hatalmat, amelyet személyesen
gyobb mérvű szemelyesen megtagad
t6liik. Készségesen
tőlük. Keszsegesen elismerem (sőt,(s6t, alapvető
alapvet6 elvként
elvkent fek-
tetnem le), hogy demokratikus alapú
tetném alap köztársasági
ktiztarsasagi rend-
szerben a gazdagoknak nagyobb biztosítékokra
biztositekokra van szük-
sziik-
ségük, mint a monarchiakban.
segiik, monarchiákban. Ki vannak teve téve az irigyseg-
irigység-
irigysegen keresztül
nek, s az irigységen keresztiil az elnyomásnak.
elnyomasnak. A jelenlegi
meósolni, hogy milyen el6nyi.'|k
rendszerben lehetetlen meosolni, előnyük
származik
szarmazik abból
abbel az arisztokratikus jellegű
jellegfi előjogból,
el6jogb6l, me-
lyen a tömegek
tbmegek képviseletének
kepviseletenek egyenlőtlensége
egyenl6tlensege alapul. A
gazdagok nem érezhetik
erezhetik ezt sem a méltóság
meltesag támogatásá-
tamogatasa-
nak, sem a vagyon biztosításának:
biztositasanak: hiszen az arisztokrati-
tbmeg tisztán
kus tömeg tisztan demokratikus elvek alapján
alapjan keletkezik;
s a túlsúly,
t ls ly, amellyel az általános
altalanos képviseletben
kepviseletben felruházi
felruhazi
ták, egyáltalán
tak, egyaltalan nem áll
all kapcsolatban
kapesolatban vagy összefüggésben
bsszefiiggesben
azokkal a személyekkel,
szemelyekkel, akiknek a vagyona okán okan a tömeg
t6meg
felsőbbségét bevezettek.
e fels6bbseget bevezették. Ha a terv kiagyalói
kiagyaloi a gazdago-
kat adóik
adoik nagysága
nagysaga miatt valamilyen kedvezményben
kedvezmenyben
akartak részesíteni,
akarták reszesiteni, akkor az előjogokat
el6jogokat vagy az egyes
gazdagokra kellett volna ruházniuk,
ruhazniuk, vagy egy gazdag em-
berekb6l álló
berekből allo osztályra
osztalyra (ahogy a történetírók
ttirtenetirok szerint Ser-
vius Tulliusm tette a korai római romai alkotmányban);
alkotmanyban); a gaz-
dagok és es a szegények
szegenyek közötti
ktiztitti versengés
versenges ugyanis nem tes-
tületek, hanem egyes szemelyek
tiiletck, személyek k6z6tti
közötti kiizdelem;
küzdelem; nem
kiiirzetek, hanem rendek közötti
körzetek, kozbtti vetélkedés.
vetelkedes. A rendszer
celjanak, ha megfordítanák;
jobban megfelelne céljának, megforditanak; ha a tö- t6-

279
megek szavazatát
szavazatat egyenlővé
egyenl6ve alakítanák,
alakitanak, s ha a szavazato-
kat minden egyes tömegen
ttimegen belül
beliil vagyonhoz arányítanák.
aranyitanak.
Tetelezziik fel (nem nehéz
Tételezzük nehez feladat), hogy egy kerület-
keriilet-
ben valaki annyi adót
adot fizet,
tizet, mint a szomszédai
szomszedai közül
ki-iziil szá-
sza-
zan együttvéve.
egyiittveve. Ezekkel szemben csupán
csupan egyetlen szava-
zata van. Ha ennek a tömegnek
témegnek egyetlen képviselője
kepvisel6je van,
akkor szegény
szegeny szomszédai
szomszedai száz
szaz az egyhez leszavazzák.
leszavazzak. Ez
elég
eleg rossz, de kárpótolják
karpotoljak érte.
erte. Hogy hogyan? Vagyoná-
Vagyona-
nak köszönhetően
k6sz6nhet6en a kerület
keriilet egy képviselő
kepvisel6 helyett, mond-
juk tizet választhat:
valaszthat: vagyis igen magas adó
ad6 fizetéséért
zeteseert ab-
6r6mben részesül,
ban az örömben reszesiil, hogy a szegények
szegenyek száz
szaz az egy-
leszavazzak erre a tíz
hez leszavazzák tiz képviselőre,
kepvisel6re, ahelyett hogy
aranyban csupán
ugyanilyen arányban csupan egy képviselő
kepvisel6 megválasztása-
megvalasztasa-
Valójában a gazdag
kor maradna alul. Valejaban gaulag ember ahelyett,
h zna a nagyobb képviseletből,
hogy hasznot húzna kepviseletb6l, további
tovabbi
kiteve. A képviselet
gondoknak van kitéve. kepviselet megnövelése
megnovelese ebben a
tartományban
tartomanyban kilenc újabb
jabb személyt
szemelyt állít,
allit, sőt,
s6t, annyival
meg többet,
még t6bbet, ahány
ahany demokrata jelölt
jelelt indul, hogy az ő6 kon-
tójára és
tojara es elnyomására
elnyomasara ármánykodjanak,
armanykodjanak, cselt szőjenek,
sz6jenek, s
hízelkedjenek a nepnek.
hizelkedjenek népnek. Így
Igy keesegtetik
kecsegtetik az alacsonyren-
diiek tömegeit
dűek tiimegeit olyan érdekeltséggel,
erdekeltseggel, mely napi tizennyolc
livre-es fizetés
zetes elnyeréséhez
elnyeresehez (ami számukraszamukra hatalmas
zsakmany) egy kellemes párizsi
zsákmány) parizsi lakáshoz,
lakashoz, s a királyság
kiralysag
kormanyzasaban való
korınányzásában valo részesedéshez
reszesedeshez fűződik.
fi1'z6dik. Minél
Minel in-
kabb sokasodnak és
kább es demokratizálódnak
demokratizalodnak a nagyravágyás
nagyravagyas
celjai, annál
céljai, annal inkább
inkabb növekszik
novekszik a gazdagokra leselkedő
leselked6 ve-
szély.
szely.
Igy kell alakulnia a szegények
Így szegenyek és es a gazdagok viszonyá-
viszonya-
nak egy arisztokratikusnak ítélt itelt tartományban,
tartomanyban, melynek
bels6 szerkezete ennek éppen
belső eppen a fordítottja.
forditottja. Ami külső,
lciils6, te-
hat más
hát mas tartományokhoz
tartomanyokhoz fűződőfiiz6d6 viszonyait illeti, nem lá- la-
tom, hogy az egyes tömegeknek
ttimegeknek a vagyon okán okan adott
egyenl6tlen képviselet
egyenlőtlen kepviselet hogyan válna valna az állam
allam egyensúlya
egyens lya
es nyugalma fenntartásának
és fenntartasanak eszközévé.
eszkbzeve. Mert ha céljaik celjaik
egyike (mint kétségkívül
ketsegkiviil minden társadalomban)
tarsadalomban) megvé-
megve-
deni a gyengéket
gyengeket attól,
attel, hogy az erősek
er6sek összezúzzák
tisszez zzak őket,
6ket,
akkor hogyan lesznek e tömegektemegek közül keziil a kisebbek és es a
gyengebbek megvédelmezve
gyengébbek megvedelmezve a gazdagabbak zsarnokságá-zsarnoksaga-
tol? Azáltal,
tól? Azaltal, hogy további,
tovabbi, még
meg módszeresebb
modszeresebb eszközöket
eszkbzbket

280
adnak elnyomásukra
elnyomasukra a gazdagok kezébe? kezebe? Ha szervezett
testületek képviselete
testiiletek kepviselete közötti
kezetti egyenlőségről
eg'yenl6segr6l van szó, szo, a he-
erdekek, versengések,
lyi érdekek, versengesek, féltékenykedések
feltekenykedesek felüthetik
feliithetik a
fejüket
fejiiket közöttük,
k6z6tti'1k, mint az egyénekegyenek között;
k6z6tt; s megosztottsá-
megosztottsa-
guk valószínűleg
valeszini eg a viszály
viszaly még
meg forróbb
forrobb szellemét
szellemet ébreszti
ebreszti
fel, s még
meg könnyebben
kiinnyebben vezet háborúsághoz.
habor saglioz.
Úgy
Ugy látom,
latom, ezeket az arisztokratikus tömegeket ttimegeket azon
az alapon hívják
hivjak életre,
eletre, amit a közvetlen
kiizvetlen adózás
adezas elvének
elvenek
neveznek. Mi sem lehetne ennél ennel igazságtalanabb
igazsagtalanabb mérce. merce.
A közvetett
kozvetett adózás,
adozas, mely a fogyasztásra
fogyasztasra kivetett illetékek-
illetekek-
ből
b6l áll,
all, valójában
valojaban jobb mérce, merce, s természetesebb
termeszetesebb módon modon
követi
k_6veti és
es tárja
tarja fel a gazdagságot,
gazdagsagot, mint a közvetlen ktizvetlen adózás.
adozas.
Persze nehéz
nehez meghatározni
meghatarozni a helyi elsőbbség els6bbseg mércéjét
mercejet
akar az egyik, akár
akár akar a másik,
masik, akár akar mindkettő
mindl-tett6 alapján,
alapjan, hi-
szen bizonyos tartományok
tartomanyok lehet, hogy többet t6bbet fizetnek
zetnek
valamelyil-:b6l vagy mindkettőből,
valamelyikből mindkett6b6l, nem belső bels6 eredetű,
eredetii, ha-
okoknal fogva, melyek azokból
nem olyan okoknál azokbol a körzetekből
k6rzetekb6l
szarmaznak, amelyekkel szemben nagy mértékű
származnak, mertekii adófize-
ad6fze-
tesiik következtében
tésük ktivetkezteben elsőbbséghez
els6bbseghez jutottak. Ha a töme- tome-
gek független,
fiiggetlen, szuverén
szuveren testületek
testiiletek lennének,
lennenek, melyeknek
kill6nb6z6 tételekkel
különböző tetelekkel kell hozzájárulniuk
hozzajarulniuk egy szövetségi
sziivetsegi
kincstarhoz, s ha az állami
kincstárhoz, allami jövedelmekbe
jévedelmekbe nem lenne beé- bee-
pítve szamos
pitve számos olyan ado adó (mint ahogy van), mely az egesz egész
testet átjárja,
atjarja, s egyénileg,
egyenileg, nem testületileg
testiiletileg érinti
erinti az embe-
reket, s amelyek terınészetüknél
termeszetiiknel fogva minden területi teriileti
határt iisszezavarnak,
hatart összezavarnak, akkor talan talán lehetne valamit monda-
ni az adózás
adozas tömegeken
ttimegeken alapuló
alapulo elvének
elvenek védelmében.
vedelmeben. Am
semmi nincs, amit olyan nehéz nehez lenne a méltányosság
meltanyossag
alapjaira helyezni, mint ezt az adózással adozassal mért
mert képvisele-
kepvisele-
tet, egy olyan országban,
orszagban, mely kerületeit keriileteit egy egész
egesz test
tagjaikent szemléli.
tagjaiként szemleli. Egy nagyváros
nagyvaros ugyanis, mint Párizs Parizs
vagy Bordeaux, látszólaglatszolag hatalmas adókat adokat fizet,
tizet, szinte
tisszehasonlithatatlanul többet,
összehasonlíthatatlanul t6bbet, mint más mas helyek. De va-
jon valóban
valoban ezek a városok varosok adóznak-e
adoznak-e ilyen arányban?
aranyban?
Nem. Bordeaux behozatali vámjait varnjait a városon
varoson át at importált
importalt
cikkek fogyasztói
fogyasztei fizetik,
zetik, akik egész egesz Franciaországban
Franeiaorszagban el-
szorva élnek.
szórva elnek. A guienne-i és es languedoci szőlőskertek
sz6l6skertek ter-
menye adja e városnak
ménye varosnak az adózás adozas kiviteli kereskedelem-
ből
b6l származó
szarmazo eszközeit.
eszkezeit. A földbirtokosok,
fiildbirtokosok, akik jövedel-j6vedel-

281
müket Párizsban
miiket Parizsban költik
keltik el, s így
igy ők
6k a város
varos megteremtői,
megteremt6i,
Párizs
Parizs helyett adóznak
adozznak azokból
azokbol a tartományokból,
tartomanyokbol, ame-
lyekből
lyekb6l bevételeik
beveteleik származnak.
szarmaznak. Csaknem ugyanezek az
érvek
ervek érvényesek
ervenyesek a képviseletben
kepviseletben a közvetlen
kozvetlen adózás
adozas okán
okan
juttatott részre:
reszre: ugyanis a közvetlen
kezvetlen adót
ad6t valóságos
valesagos vagy
feltételezett
feltetelezett vagyonra kell kivetni; s ha egy bizonyos hely
vagyona nem ottani eredetre vezethető
vezethet6 vissza, akkor en-
nélfogva
nelfogva a méltányosság
meltanyossag szerint nem szabad, hogy e hely
elsőbbségét
els6bbseget eredményezze.
eredmenyezze.
Igen figyelemreméltó,
figyelemremelto, hogy ebben az alapszabályban,
alapszabalyban,
temegek képviseletét
mely az egyes tömegek kepviseletet a közvetlen
kiizvetlen adózás
adezas
hatarozza meg, egyelőre
szerint határozza egyel6re nem állapították
allapitottak meg,
vessek ki és
hogy hogyan vessék es hogyan osszák
osszak el ezeket a köz-
k6z-
adókat. Talan
vetlen adokat. Talán van e kiilenes
különös eljarasban
eljárásban valami rej-
szandek a jelenlegi gyűlés
tett szándék gyiiles létének
letenek meghosszabbításá-
megl1osszabbitasa-
Amig azonban így
ra. Amíg igy tesznek, addig nem lehet szilárd
szilard al-
kotmanyuk. Végső
kotmányuk. Vegs6 soron az adózási
adezasi rendszer függvénye
filggvenye
valtozasaval együtt
kell hogy legyen, s e rendszer minden változásával egyiitt
valtoznia. Ahogyan ők
kell változnia. 6k intézték,
inteztek, nem annyira az adó-
ade-
zas függ
zás fiigg az alkotmánytól,
alkotmanytol, mint az alkotmány
alkotmany az adózástól.
adozastel.
Ez sziiksegszeriien ttimegek nagyarányú
szükségszerűen a tömegek nagyarany összezavarásá-
6sszezavarasa-
ra vezet; minthogy, ha valaha is versengés
versenges folyik a válasz-
valasz-
tasokon, a választójognak
tásokon, valasztojognak a körzeteken
kiirzeteken belüli
beliili változatos
valtozatos
megszoritasai elkerülhetetlenül
megszorításai elkeriilhetetleniil végtelen
vegtelen belső
bels6 vitákat
vitakat
idéznek e16.
ideznek elő.
összevetjük a haromfele
Ha bsszevetjiik háromféle alapelvet, nem politikai
esszeriisegilk, hanem a gyűlés
ésszerűségük, gyi es működési
mt rtidesi elvei szerint, s
próbára tesszük
probara tessziik annak önmagához
iinmagahoz való valo következetessé-
k6vetkezetesse-
gét, nem kerülhetjük
get, keriilhetjiik meg az észrevételt,
eszrevetelt, hogy a bizottság
bizottsag
altal népességinek nevezett elv nem ugyanonnan indul ki,
által
ahonnan a kétket másik,
masik, területinek
teriiletinek és
es adózásinak
adézasinak nevezett
elv, melyek közül mindkettő
ktiziil mindkett6 arisztokratikus jellegű.
jellegfi. Ez
azzal a következménnyel
ktivetkezrnennyel jár, jar, hogy ahol a három
harom egyszer-
re lép
lep működésbe,
mfikbdesbe, ott a legképtelenebb
legkeptelenebb egyenlőtlenségét
egyenl6tlenseget
idezi elő
idén' e16 az első
els6 elvnek a másik
masik kettőre
kett6re gyakorolt hatása.
hatasa.
Minden kanton kiterjedése
kiterjedese négynegy uégyzetmérföld,
negyzetmerfbld, melyen
becsles szerint átlag
becslés atlag 4.000 lakos, illetve az elsődleges
elsddleges gyű-
gya-
lések 680 választója
valaszteja él.
el. E gyűlések
gyi esek létszáma
letszama a kanton né- ne-
pessegenek megfelelően
pességének megfelel6en változik,
valtozik, s minden 200 választóra
valasztora

282
B2
egy képviselőt
képviseiot küldenek
kiildenek a községtanácsba.
kiizsegtanacsba. Kilenc kanton
alkot egy községet.
ktizseget.
Nos, vegyünk
vegyiink egy olyan kantont, melyben van egy ke-
reskedelmi kikötő,
kikotff, vagy egy nagy nag ipari város.
varos. Tegyük
Tegyiik fel,
feL
hogy a kanton népessége
nepessege 12.700, azaz 2.193 választópol-
valaszt6pol-
gár,
gar, akik három
harom elsődleges
els6dleges gyűlést
gy lest alkottak, s tíztiz képvise-
kepvise-
lőt
l6t küldenek
kiildenek a községtanácsba.
kiizsegtanacsba.
Allitsunk szembe ezzel az eg
Állítsunk egy kantonnal két másikat
masikat
ugyanazon községktizseg maradék
maradek nyolc kantonjából.
kantonjabel. Feltételez-
Feltetelez-
hetjük,
hetjiik, hogy megvan a maguk 4.000-es lakossága, lakossaga, s 680
valasztepolgaruk, azaz együttvéve
választópolgáruk, egyiittveve 8.000 lakos és es 1.360 vá-
va-
lasztepolgar. Ezek csupán
lasztópolgár. csupan két elsődleges
els6dleges gyűlést
gyi est alkotnak,
kepvisel6t küldenek
s csak hat képviselőt kiildenek a községtanácsba.
kbzsegtanacsba.
keriil a sor, hogy a községtanács
Mikor arra kerül kiizsegtanacs gyűlése
gyi ese te-
rttteti elv szerint szavazzon, melyet elsőként
rületi els6kent ebben a gyı'.í-
gy|'1'-
lesben alkalmaznak, az egyetlen kantonnak, mely a másik
lésben masik
kett6 területének
kettő teriiletenek csak a felétfelet teszi ki, tíz
tlz szavazata lesz hat
elleneben a megye ,gyűlésébe
ellenében gyiflesebe küldött
kiildiitt három
harom képviselő
képviseléi
megvalasztasaban, ami a területi
megválasztásában, teriileti képviselet
kepviselet világos
vilagos elvén
elven
alapszik.
egyenl6tlenseg, legyen mégoly
Ez az egyenlőtlenség, megoly feltűnő
felt6n6 is, csak
ssúlyosbodik, korrektül tehetjiik,
lyosbodik, ha, mint korrektiil tehetjük, feltetelezziik,
feltételezzük,
hogy a község
ktizseg sok más mas kantonjának
kantonjanak a népessége
nepessege ugyan-
olyan mértékben
mertekben elmarad az átlagostól,
atlagostel, amennyire a leg-
főbb kantoné
f6'bb kantone meghaladja azt. MármostMarmost ami az adózás
adozas el-
et-
vét illeti, ami szintén
szinten a községtanács
kbzsegtanacs gyíílésében
gyi eseben kezdi
működését, vegyünk
meg mi'1'k6deset, vegyiink ismét
ismet egy olyan kantont, ami-
lyenről
lyenr6l fentebb szó sze volt. Ha a nagy kereskedő
keresked6 vagy ipari
varos által
város altal fizetett
zetett adókat
adokat egyenlően
egyenl6en felosztjuk a lakosok
k6z6tt, azt tapasztaljuk, hogy minden egyes személy
között, szemely sok-
kal több
tobb adót
adot szolgáltat
szolgaltat be, mint ugyanilyen átlagolás
atlagolas sze-
videki lakos. Az előbbiek
rint egy vidéki el6bbiek által
altal fizetett
zetett teljes
összeg
bsszeg nagyobb lesz, mint az utóbbiak utobbiak adójának
adojanak összege
iisszege
- joggal feltételezhetjük,
feltetelezhetjiik, hogy egyharmadnyival. Ez eset-
ben a kanton 12.700 lakosa illetve 2.193 választópolgára
valasztopolgara
annyit fizet,
tizet, mint a többi
tiibbi kanton lakosai közül
koziil 19.050,
avagy választópolgárai
valasztopolgarai közülktiziil 3.298, ami megközelítőleg
megk6zelit6leg
annyi, mint öt
6t másik
masik kanton lakosainak és
es választópolgá-
valasZt6polga-
rainak becsült
becsiilt létszáma.
letszama. Mármost,
Marmost, mint korábban
korabban mon-

283
 szavazo csak tíz
dottam, a 2.193 szavazó tlz képviselőt
kepvisel6t küld
kiild a gyűlés-
gy6les-
be; a 3.298 pedig tizenhatot. Így
bc; Igy az egész
egesz község
kiizseg adójából
ad6jab6l
vállalt
vallalt egyenlő
egyenl6 részért
részert az egész
egesz község
ktizseg össz-adói
6ssz-adoi képvisele-
kepvisele-
tének elve alapján
alapjan a megválasztandó
megvalasztando küldöttekre
kiildtittekre való
valo
szavazáskor
szavazaskor tizenhat a tízhez
tizhez lesz a különbség.
kiiliinbseg.
Ugyanilyen számítás
szamitas segítségével
segitsegevel arra az eredményre
eredmenyre
jutunk, hogy a többi
tbbbi kanton 15.875 lakosa, azaz 2.741 vá-
va-
lasztopolgara, akik egyhatodnyival
lasztópolgára, egzhatodnyival KEVESEBBEL járul-
jarul-
nak hozzá
hozza az egesz
egész kozseg
község adojahoz,
adójához, három
harom szavazattal
TÖBBEL fog rendelkezni, mint az egyetlen kanton 12.700
T()BBEL
lakosa, illetve 1.293 választópolgára.
valasztépolgara.
tehat a tömeg
Ilyen tehát tomeg és
es tömeg
ttimeg közötti
koztitti különös
kiilénos és
es igaz-
sagtalan egyenlőtlenség,
ságtalan egyenl6tlenseg, a képviseleti
kepviseleti jogoknak e furcsa,
teriileti és
területi es adózási
adozasi elven való
vale újraelosztásában.
jraelosztasaban. A feltéte-
feltete-
lek, melyeket ezek hordoznak, valójában
valojaban negatív
negativ feltéte-
feltete-
lek, melyek a jogokat
éogokat a jogosultságokkal
jogosultsagokkal ellentétes
ellentetes arány-
arany-
osztjak.22
ban osztják.”
haromfele elvnek ebben az egész
A háromféle egesz szerkezetében,
szcrkezcteben,
szemleljiik amilyen megvilágításban
szemléljük megvilagilasban csak tetszik, nem azt
latom,
látom, hogy sokfelc
sokféle celt
célt cgycztctnenck
egyeztetnének iissze
össze egyetlen k6-kö-
egeszben, hanem azt, hogy lilozólusaik
vetkezetes egészben, lilozéfusaik szám-
szam-
talan ellentmondásos
ellentmondasos elvet hordanak és es tartanak össze
6ssze
kenyszeriien és
kényszerűen es kibékíthetetlenül,
kibekithetetleniil, melyek mint ketrecbe
kclrccbc
zart Vadállatok
zárt vadallatok karmolják
karmoljak és es marcangolják
marcangoljak egymást,
egymast, köl-
kol-
csiinbs pusztulásukra.
csönös pusztulasukra.
Att6l tartok, túlságosan
Attól t lsagosan sokat foglalkoztam azzal, hogy
hogyan képzelik
kepzelik el egy alkotmány
alkotmany kialakítását.
kialakitasat. Sok, de
rossz metafizikával;
meta zikaval; sok, de rossz geometriával;
geometriaval; sok, de
helytelen aritmetikával;
aritmetikaval; de ha az egész
egesz olyan egzakt len-
ne, amilyennek a metafizikának,
metafizikanak, a geometriának
geometrianak és
es az
aritmetikanak lennie kell, s ha terveik minden részlete
aritmetikának reszlete tö-
tb-
kéletesen következetes
keletesen ktivetkezetes lenne, az eredmény
eredmeny csupán
csupan tisz-
tabb és
tább es mutatósabb
mutatosabb látomás
latomas volna. Figyelemreméltó,
Figyelemremelto,
hogy az emberiség
emberiseg e nagy vállalkozásában
vallalkozasaban semmiféle
semmifele uta-
lassal nem találkozunk
lással talalkozunk bármilyen
barmilyen erkölcsi
erkelcsi és
es politikai do-
logra; semmivel, ami az emberek gondjaira, tetteire,
szenvedélyeire, érdekeire
szenvedelyeire, erdekeire vonatkozna. Hominem non
sapiunt.228

284
 A1 alkotmánynak
Az alkotmanynak csak a választási
valasztasi gépezetével
gepezeteve] foglal-
kozom, mely lépésről
lepesr6l lépésre
lepesre vezet a Nemzetgyűléshez.
Nemzetgyiileshez.
Nem megyek bele a megyék megyek belső
bels6 kormányzatába,
kormanyzataba, s a
községekre
kbzsegekre és es kantonokra visszavezethető
visszavezethet6 családfájukba.
csaladfajukba.
E helyi kormányzatok
kormanyzatok az eredeti terv szerint a lehető lehet6 leg-
nagyobb mértékben
mertekben ugyanúgy,
ugyan g, ugyanolyan elvek alapján alapjan
epiilnek fel, mint a választott
épülnek valasztott gyú'lések.
gyiilesek. Mindegyik önma-
Emma-
gában
gaban tökéletesen
tiikeletesen megálló,
megallo, kerek egész
egesz testület.
testiilet.
Nem lehet nem észrevenni,
eszrevenni, hogy ebben a rendszerben
egyenes és es közvetlen
ktizvetlen tendencia működik
mifkodik Franciaország
Franciaorszag
koztarsasagra való
sok-sok köztársaságra vale szétszakításáram,
szetszakitasaram, s arra, hogy
-egymástól teljesen fiiggetlenne
ezek -egymastol függetlenné valjanak,
váljanak, s nelki'1l6z-
nélkülöz-
zek az összetartozás,
zék tisszetartozas, a kapcsolat, az alá-
ala- és
es fölérendeltség
folerendeltseg
kiizvetlen alkotmányos
minden közvetlen alkotmanyos eszközét,
eszkiizet, kivéve
kiveve azt, ami
fiiggetlen köztársaságból
a minden egyes független koztarsasagbel küldött
kiildiitt követek
kévetek
altalanos kongresszusának
általános kongresszusanak döntéseivel
donteseivel való
valo egyetértés
egyetertes jo-
gabol származik.
gából szarmazik. A valóságban
valesagban ilyen ez a Nemzetgyűlés,
Nemzetgyi es, s
fennallnak a földön
elismerem, hogy fennállnak fiildon ilyen kormányzatok,
kormanyzatok,
bar olyan formában,
bár formaban, ami összehasonlíthatatlanul
iisszehasonlithatatlanul jobban
megfelel nepiik
népük helyi es
és megszokott kiiriilmenyeinek.
körülményeinek. AmÁm
inkabb társulások,
ezek inkább tarsulasok, mint politikai testek, melyek álta-
alta-
laban nem a választás,
lában valasztas, hanem a szükségszerűség
sziiksegszeriiseg eredmé-
eredme-
nyei; s azt hiszem, a jelenlegi franciaországi
franciaorszagi hatalom a
polgaroknak a legelső
polgároknak legels6 olyan csoportja, amely hozzájutván
hozrajutvan
a teljes hatalomhoz, hogy országával
orszagaval tetszése
tetszese szerint te-
gyen, azt választotta,
valasztotta, hogy barbár
barbar módon
modon darabjaira bont-
ja.
_|3.
Lehetetlen nem észrevenni,
eszrevenni, hogy a geometriai felbon-
tás és
tas es az aritmetikai elrendezés
elrendezes szellemében
szellemeben ezek az állí-alli-
tolagos polgárok
tólagos polgarok pontosan úgy gy bánnak
bannak Franciaországgal,
Franciaorszaggal,
mint valami meghódított
meghéditott országgal.
orszaggal. Hódító
Hedito módjára
medjara cse-
lekedve lemásolták
lemasoltak e könyörtelen
konybrtelen fajta legkönyörtelenebb
legkiinytirtelenebb
képviselőinek politikajat.
kepvisel6inek politikáját. Az olyan barbar
barbár gy6ztesek
győztesek poli-
tikaja, akik megvetik a leigázott
tikája, leigazott népet
nepet éses belegázolnak
belegazolnak ér-er-
zeseikbe, amennyire tőlük
zéseikbe, t6liik tellett, mindig is az volt, hogy
lerombolják az 6si
leromboljak ősi orszag
ország minden emleket
emlékét a vallas,
vallás, az al-
ál-
lam, az erkölcsök
erkblcsok területén;
teriileten; hogy összezavarjanak
iisszezavarjanak min-
den területi
teriileti határt;
hatart; hogy általános
altalanos szegénységet
szegenyseget teremtse-
nek; hogy az emberek birtokait elárverezzék;
elarverezzek; hogy meg-

285
ttirjek fejedelmeiket, nemeseiket és
törjék es főpapjaikat,
f6papjaikat, hogy a
f6ldre s jtsanak mindent, ami a föld
földre sújtsanak fiild színe
szine fölé
fole emelné
emelne a
fejet vagy a régi
fejét regi nézetek
nezetek zászlaja
zaszlaja alatt egyesíthetné,
egyesithctne,
összefoghatná
bsszefoghatna nyomorúságában
nyomor sagaban a lefegyverzett népet. nepet.
Olyan módon
m6don szabadították
szabaditottak fel Franciaországot,
Franciaorszagot, ahogyan
a rómaiak,
romaialc, az emberi jogok ama őszinte
6szinte jóbarátai
jébaratai szabad-
da tették
dá tettek Görögországot,
Gtirbgorszagot, Makedóniát
Makedoniat és es más
mas nemzete-
Megbontottak egyesülésük
ket. Megbontották egyesiilesiik kötelékeit,
kotelekeit, annak az álcá-
alca-
ja alatt, hogy az egyes városok
varosok függetlenségéről
fiiggetlenseger6l gondos-
kodnak.
Amikor e kepvisel6k,
képviselők, akik a kantonok, a k6zsegtana-
községtaná-
es a megyék
csok és megyek testületeit,
testiileteit, e szántszándékkal
szantsrandekkal zűrzava-
ziirzava-
ton létrehozott
ros úton letrehozott szerveket alkotják,
alkotjak, megkezdik tevé-
teve-
kenysegiiket, rájönnek
kenységüket, rajiinnek majd, hogy jóformán
joforman idegenek
idegcnek
egymas számára.
egymás szamara. A választók
valasztok és
es megválasztották
megvalasztottak minde-
niitt, s különösen
nütt, kiilbnosen a vidéki
videki kantonokban híján
hijan lesznek
kbziis polgári
minden közös polgari szokásnak
szokasnak és
es egymáshoz
egymashoz fűződő
fiiz6d6
termeszetes fegyelemnek
kapcsolatnak, de annak a természetes fegyelcmnek is,
koztarsasag lelke. Az elöljárók
mely az igazi köztársaság eloljarok és
es az adó-
ado-
szed6k ma már
szedők mar nem ismerik a kerületüket,
keriiletiikel, a püspökök
piispoktik az
egyhazmegyéjiiket, lelkeszek a községüket.
egyházmegyéjüket, sem a lelkészek kiizsegiiket. Az em-
beri jogoknak ezek az újj kolóniái
koloniai erősen
er6sen emlékeztetnek
cmlekeztetnek
azokra a katonai telepekre, amelyekről
amelyekr6l Tacitus tett meg-
figyeléseket a romai
figyeleseket római allam
állam hanyatlasanak
hanyatlásának koraban.
korában. Jobb
es bölcsebb
és bijlcsebb időkben
id6kben (akármilyen
(akarmilyen politikát
politikat folytattak is az
iigyeltek arra, hogy egyide-
idegen nemzetekkel szemben) ügyeltek
jűleg
jiileg alkalmazzák
alkalmazzak a módszeres
médszeres alávetés
alavetes és
es a telepítés
telepites ele-
meit; s még
meg arra is, hogy a katonaságban
katonasagban megvessék
megvessek a
polgari fegyelcm alapjait.* De mikor elenyészett
polgári fegyelem elenyeszett minden
jó kepesseg,
jo egy folytatták,
képesség, úgy folytattak, ahogy ma az Önök
C)n6k gyűlése,
gyiflese,
azaz az emberek egyenlősége
egyenl6sege alapján,
alapjan, s éppen
eppen oly kevés
keves
jozansaggal, éppen
józansággal, eppen olyan kevés
keves ligyelmet szentelve _aZok-
_azok-

'‘ Non, ut olim, univeısae

universae legiones deducebantur
cleducebantur cum tribunis, et
centurionibus, et sui cujusque
cujusquc Ordinis
ordinis militibus, ut consensu ctet caritate
aflicercnt; sed ignoti inter se, diveısis
rempublicam aflicerent; diversis manipulis, sine rec-
tore,
torc, sine affectibus mutuis, quasi ex alio genere
gencre mortalium, repente
repentc in
unum collecti,
collccti, numerus magis quam eo|onia."23°
colonia.”23° Tac. Annal. l.I. 14. sect.
27. Ebben a képtelen
keptelen és
es értelmetlen
ertelmetlen alkotmányban
alkotmanyban mindez még
meg inkább
inkabb
nelkiili, körforg-áson
vonatkozik a minden kapcsolat nélküli, kizirforgason alapuló
alapulo kétéven-
keteven-
ként 6sszeiil6
kent összcülő nemzetgyíílésekre.
nemzetgy esekre.

286
nak a dolgoknak, amelyek egy köztársaságot
ktiztarsasagot elviselhetővé
elviselhet6ve
és tartessa
es tartóssá tesznek.
lesznek. De e tekintetben, mint szinte minden
másban,
masban, az önök 6n6k köztársasága
ktiztarsasaga olyan romlásból
romlasbol fogan,
sarjad és es táplálkozik,
taplalkozik, mely az elkoresosult
elkorcsosult éses kimerült
kimeriilt
köztársaságokat
koztarsasagokat jellemzi. Gyermekük
Gyermekiik a halál halal tüneteivel
tiineteivel
jön
j6n a világra;
vilagra; arcvonásait
arcvonasait és
es jövendő
j6vend6 sorsát
sorsat a facíes
facies Hip-
pocralicam
pocraticam rajzolja meg.
A törvényhozók,
tiirvenyhozok, akik az ókori
okori köztársaságokat
kéztarsasagokat megal-
kották,
kottak, tudták,
tudtak, hogy vállalkozásuk
vallalkozasuk túlságosan
t lsagosan fáradságos,
faradsagos,
semhogy a diák diak metafizikájánál
meta zikajanal és es a finánc
nanc aritmetikájá-
aritmetikaja-
nal nem nagyobb felkészültséggel
nál felkesziiltseggel véghez
veghez lehessen
rákényszerültek, hogy tanul-
Emberekkel volt dolguk, s rakenyszeriiltek,
manyozzak az emberi természetet.
mányouák termeszetet. Polgárokkal
Polgarokkal volt dol-
tanulmanyozniuk kellett azoknak a szokásoknak
guk, s tanulmányozniuk szokasoknak a
hatasait, melyek a polgári
hatásait, polgari életviszonyokkal
eletviszonyokkal járnak.
jarnak. Tuda-
taban voltak annak, hogy e második
tában masodik természet
termeszet hatása
hatasa az
elsőre
els6re új
1'1j kombinációt
kombinaciot hozott létre;
letre; s hogy ebből
ebb6l az embe-
k6z6tt számos
rek között szamos különbség
kiilonbseg származott
szarmazott születésük,
sziiletesiik, ne-
veltetesiik, foglalkozásuk,
veltetésük, foglalkozasuk, életszakaszaik,
eletszakaszaik, városi
varosi illetve fa-
megszerzesenek számos
lusi lakosi mivoltuk, a tulajdon megszerzésének szamos
modozata, s maga a tulajdon jellege szerint, melyek
módozata,
egyiitt olyanná
együtt olyanna alkották
alkottak őket,
6ket, mintha sokféle
sokfele állatfajhoz
allatfajhoz
tartoznanak. Ennek alapján
tartoznának. alapjan aztán
aztan úgy
gy vélték,
veltek, polgáraikat
polgaraikat
olyan osztályokba
osztalyokba kell besorolni, s az államban
allamban olyan állá-alla-
sokba kell őket
6ket helyezni, amelyeknek betöltésére
beteltesere sajátos
sajatos
szokasaik képessé
szokásaik kepesse tehetik őket,
6ket, s olyan kiváltságokkal
kivaltsagokkal kell
felruhazni őket,
felruházni 6ket, amelyek alkalmasak lehetnek a sajátos sajatos
ktiriilmenyeik által
körülményeik altal megkövetelt
megkevetelt dolgok biztosítására
biztositasara és es
arra, hogy minden rendet olyan er6vel erővel ruhazzanak
ruházzanak fel,
amely megvédelmezheti
megvedelmezheti őket 6ket a minden összetett
tisszetett társada-
tarsada-
lomban szükségszerűen
sziikségszeriien létező
letez6 és
es szükségszerűen
sziikségszeriien versen-
g6 sokféle
gő sokfele érdek
erdek által
altal előidézett
el6idezett konfliktusokban:
kon iktusokban: mert
szegyen lenne a törvényhozóra,
szégyen tbrvenyhozora, ha miközben
mikiizben a közönsé-
k6z6nse-
ges gazda jóljol tudja, hogyan osztályozza
osztalyozza és es használja
hasznalja fel
juhait, lovait éses ökreit,
6kreit, s elegendő
elegend6 józan
jozan ésszel
essze] rendelke-
zik, hogy ne alkosson absztrakciót,
absztrakciot, s tekintse valamennyit
egyforman állatnak,
egyformán allatnak, megtagadva mindegyiktől
mindegyikt6l a megfele-
l6 élelmet,
lő elelmet, bánásmódot
banasmodot és es munkát;
munkat; addig ő, 6, a közgaz-
k6zgaz-
dasz, a mindenféle
dász, mindenfele jótétemények
jotetemenyek osztogatója,
osztogatoja, saját
sajat fajá-
faja-

287
nak pásztora,
pasztora, önmagát
enmagat magasröptű
magasriiptii metafizikussá
meta zikussa emelve,
semmit sem lenne hajlandó
hajlande tudni a nyájáról,
nyajarel, csak általá-
altala-
nosságban
nossagban mint emberekről.
emberelu-61. Ezért
Ezert nagyon helyes Mon-
tesquieu megfigyelése,
meg gyelese, miszerint az ókorékor nagy törvényho-
t6rvenyho-
zói
zoi a polgárok
polgarok osztályozása
osztalyozasa terén
teren mutatták
mutattak meg a leob-
ban képességeiket,
kepessegeiket, s még
meg önmagukat
iinmagukat is felülmúlták.
feliilmaltak. Az
Önök
(")n6k modern törvényhozói
ttirvenyhpzoi ugyanezen a területen
teriileten a ne-
gatív
gativ haladványba
haladvanyba zuhantak, s még meg a saját
sajat szintjüknél
szintjiiknel is
mélyebbre
melyebbre süllyedtek.
siillyedtek. Míg törvényhozók előbbi
Mig a tbrvenyhozek el6bbi fajtájá-
fajtaja-
hoz tartozók
tartozok törődtek
t6r6dtek a polgárok
polgarok csoportjainak különbö-
kiil6nb6-
z6segével,
zőségével, s ezt figyelembe
gyelembe veve
véve egyesitettek
egyesítették 6ket
őket allam-
állam-
többiek, a törvényhozás
ban, a ttibbiek, ttirvenyhozas metafizikusai
meta zikusai éses alkimistái
alkimistai
éppen az ellenkez6
eppen ellenkező útra
tra léptek.
leptek. Amennyire csak tellett
t6liil<, megkísérelték
tőlük, megkisereltek egyetlen egynemű
egynemii tömegben
tiimegben össze-
6ssze-
zagyvalni a polgárok
zagyválrıi polgarok valamennyi faját;
fajat; aztán
aztan ezt a vegyü-
vegyi.'1-
letiiket felosztották
letüket felosztottak néhány
nehany széteső
szetes6 köztársaságra.
ktiztarsasagra. Puszta
szamjcgynek tekintik az embereket, hogy egyszerűen
számjegynek egyszeriien
megolvashassak őket,
megolvashassák 6ket, s nem olyan változóknak,
valtozoknak, melyek a
szamtani művelettől
számtani miivelett6l független
fiiggetlen hatalmak. Saját
Sajat metafizi-
metaf1zi-
kajuk alapelemei is jobb leckéket
kájuk leckeket adhattak volna nekik.
Kategoriaik táblázatának
Kategóriáik tablazatanak végigpásztázása
vegigpasztazasa tájékoztathatta
tajekoztathatta
vohıa őket
volna 6ket afelől,
afel6l, hogy a szellemi világban
vilagban szubsztancián
szubsztancian
es mennyiségen
és mas is létezik.
más letezik. Megtanulhatták
Megtanulhattak volna
a metafizika
meta zika katekizmusaiból,
katekizmusaibol, hogy van még meg nyolc cím-
cim-
sz6* minden összetett
szó* sszetett mérlegelésben,
merlegelesben, melyekre ők 6k soha
nem gondoltak, noha a tíz
tiz közül
kiiziil éppen
eppen ezeknek az alap-
ján lehet az emberi tehetség
jan tehetseg képes
kepes bármit
barmit is véghezvinni.
veghezvinni.
Tavol állván
Távol allvan a régi
regi köztársasági
kiiztarsasagi törvényhozók
tiirvenyhozok e ráter-
rater-
mettsegét6l, mely kínos
mettségétől, kinos pontossággal
pontossaggal követi
koveti az emberek
erkölcsi
erktilcsi állapotát
allapotat és
es hajlamait, egyenlősítették
egyenl6si'tettek és
es egymás-
egymas-
ba olvasztották
olvasztottak valamennyi rendet, amelyet még meg a monar-
chia durva, kidolgozatlan szerkezetében
szerkezeteben is megtalálták,
megtalaltak,
pedig a polgárok
polgarok osztályozásának
osztalyozasanak ebben a kormányfor-
kormanyfor-
maban nem olyan nagy a jelentősége,
mában jelent6sege, mint a köztársaság-
k6ztarsasag-
osztalyozas, ha he-
ban. Igaz viszont, hogy minden ilyen osztályozás,
kormanyformaban jó;
lyesen van elrendezve, minden kormányformában j6; s
er6s akadályát
erős akadalyat képezi
kepezi a zsarnokság
zsarnoksag túlkapásainak,
t lkapasainak, egy-

'' Qualitas,
Qualitas, Relatio,
Relatio, Actio,
Actio, Passio,
Passio, Ubi,
Ubi, Quando,
Quando, Situs,
Situs, Habitusz"
Habituszn
288
szersmind szükséges
sziikseges eszköz,
eszkoz, mely biztosítja
biztositja a köztársaság
kfiztarsasag
hatékonyságát
hatekonysagat és es tartósságát.
tartossagat. .Ha valami ilyesmi hiányá- hianya-
ban a jelenlegi köztársasági
kiiztarsasagi tervezet megbukik,
megbulrik, vele
együtt
egyiitt bukik a mérsékelt
mersekelt szabadság
szabadsag minden biztosítéka;
biztosfteka;
eltűnik
eltiinik az összes
iisszes közvetett
kozvetett fék,
fek, mely a zsarnokságot
zsarnoksagot eny-
híti;
hiti; olyannyira, hogy ha Franciaországban
Franeiaorszagban ismét ismet teljesen
magához
magahoz ragadná
ragadna az uralmat a monarchia, akár akar a jelenle-
gi, akár
akar más
mas uralkodóhánal,
uralkodéhazzal, hacsak
haesak a kezdetkor nem
mérséklik
merseklik önkéntesen
nkentesen az uralkodó
uralkodo bölčs
biilcs és
es erényes
erenyes taná-
tana-
csai, valószínűleg
valeszini eg ez lesz a legtökéletesebb
legtbkeletesebb önkényııra-
6nkenyura-
f6ld6n valaha létezett.
lom, mely a földön letezett. Felette baljós
baljos játékot
jatekot
jatszanak.
játszanak.
ziirzavarrol, mely minden ilyen eljárásukat
A zűrzavartól, eljarasukat kíséri,
kiseri,
még ki is jelentik, hogy a celjaik
meg céljaik kbze
közé tartozik, s attol
attól re-
mélik alkotmanyuk
melik alkotmányuk bebiztositasat,
bebiztosítását, hogy a megalkotasaval
megalkotásával
jaro -bajok visszatérésének
járó visszateresenek félehnét
felelmet keltik. Azt mondják,
mondjak,
,,ez megnehezíti
„ez megneheziti megsemmisítését
megsemmisiteset egy olyan hatalom ré- re-
szere,mely nem tudja szétzúzni
szére,mely szetzftzni anélkül,
anelkiil, hogy az egész
egesz ál-
al-
felbomlasztana.” Feltételezzük,
lamot felbomlasztaná.” Feltetelezziik, hogy ha ez a hata-
olyannyira erőre
lom valaha is olyarmyira er6re kapna, mint ők
6k maguk, ak-
naluk mérsékeltebben
kor ezt náluk mersekeltebben és es visszafogottabban hasz-
nálná fel, s jámboran
nalna jamboran visszarettenne attól., att6l, hogy az ő 6 kí-
ki-
meletlensegiikhoz hasonló
méletlenségükhöz hasonlo vadsággal
vadsaggal teljesen szétzilálja
szetzilalja
az államot.
allamot. A vissmhozott
visszahozott zsarnokság
zsarnoksag erényeitől
erenyeit6l várják
varjak
ktizbiintenyeik haszonélvezőmek
közbűntényeik haszonelvez6inek biztonságát.
biztonsagat.
Uram, azt kívánom,
ktvanom, bárcsak
barcsak Ön6n és es más
mas olvasóim
olvaseim fi--
tanulmanyoznak Calonne úrr munkáját
gyelmesen tanulmányoznák munkajat errőlerr6l a
temar6l.233 Nemcsak ékesen
témáról.233 ekesen szóló,
sz6l6, de hasznos és es tanulsá-
tanulsa-
teljesitmeny. Arra szorítkozom,
gos teljesítmény. szoritkozom, amit az újj állam allam al-
kotmanyarel és
kotmányáról es a bevételek
bevetelek állapotáról
allapotarol mond. Ami e mi-
niszternek
niszternek aa rivalisaival
riválisaival folytatott
folytatott vitait234
vitáit234 illeti,
illeti, azokkal
azokkal
kapesolatban nem kívánok
kapcsolatban ldvanok állást
allast foglalni. Éppen
Eppen ilyen ke-
vesse áll
véssé all szándékomban
szandekomban megkockáztatni,
megkockaztatni, hogy véleményt
velemenyt
azokrel a pénzügyi
mondjak azokról penziigyi éses politikai manőverekről,
man6verekr6l,
amelyekkel ki akarta vezetni országát orszagat a szolgaság,
szolgasag, az
anarchia, a csőd
cs6d és
es a nyomor jelenlegi siralmas és es méltat-
meltat-
lan állapotából.
allapotabol. Gondolataim nem lehetnek olyan heve-
iivei; ő6 azonban francia, s szorosabb köteles-
sek, mint az övéi; k6teles-
segek fíízik
ségek fiizik azokhoz a célokhoz,
celokhoz, s jobb eszközei
eszktizei vannak a

289
megitelesiikre, mint énnekem.
megítélésükre, ennekem. Szeretném,
Szeretnem, ha megkülön-
megkiil6n-
böztetett figyelmet
btiztetett gyelmet szentelnének
szentelnenek a gyűlés
gyiiles egyik legfőbb
legf6bb
vezetőjének
vezet6jenek szájából
szajabol elhangzott nyilvános
nyilvanos fogadkozásnak,
fogadkozasnak,
amelyre Calonne úrr utal, miszerint terveik arra irányul-
iranyul-
nak, hogy Franciaországot
Franciaorszagot ne csupán
csupan királyságból
kiralysagbol köztár-
k6ztar-
sasággá,
sasagga, hanem köztársaságból
kiziztarsasagbol egyszerű
egyszerii konföderációvá
konffrderaciova
alakítsák
alakitsak át.
at. Ez még
meg erősebben alátámasztja megfigyelé-
er6sebben alatamasztja meg gyele-
seimet; sőt,
s6t, Calonne úrr sok újj és
es meglepő
meglep6 érvvel
erwel egészíti
egesziti
ki az én
en gondolataim fogyatékosságait
fogyatekossagait e Levél
Level legtöbb
legt6bb té-
te-
májáról."'
majar6l."'
Ez a hatarozat,
határozat, mely orszagukat
országukat kiil6nall6
különálló k6ztarsasa-
köztársasá-
gokka szakítaná
gokká szaldtana szét,
szet, vezette őket
6ket a legtöbb
legtbbb bajba és
es el-
lentmondasba. Enélkül
lentmondásba. Enelkiil tökéletesen
tbkeletesen érdektelen
erdektelen lenne fel-
egyenl6seg és
vetni a pontos egyenlőség es az emberi jogok, a népesség
nepesseg
és az adózás
es adézas soha meg nem oldható
oldhaté egyensúlyának
egyensiilyanak kér-
ker-
deset. A képviselet,
dését. kepviselet, noha a részekből
reszekb6l származna,
szarmazna, olyan
kbtelessegekkel járna,
kötelességekkel jarna, melyek egyformán
egyforman vonatkoznak az
egeszre. A gyűlés
egészre. gyiiles minden küldötte
kiildiitte Franciaország
Franciaorszag képvi-
kepvi-
sel6je lenne, minden rendjéé,
selője rendjee, a sokaké
sokake és
es a keveseké,
keveseke, a
gazdagoke és
gazdagoké es a szegényeké,
szegenyeke, a nagy kerületeké
keriileteke és
es a kicsiké
kicsike
egyarant. E kerületek
egyaránt. keriiletek mind alá
ala lermének
lennenek rendelve egy ál- al-
lando hatalomnak, melynek léte
landó lete tőlük
t6liik független;
fiiggetlen; egy
melyb6l képviseletük
olyan hatalomnak, melyből kepviseletiik minden tartozé-
tartoze-
kaval együtt
kával egyiitt eredetét
eredetet veszi, s amelyre irányul.
iranyul. Ez az állan-
allan-
d6, megváltoztathatatlan,
dó, megvaltoztathatatlan, alapvető
alapvet6 kormányzat
kormanyzat valóban
valeban éses
tenylegesen egyetlen egésszé
ténylegesen egessze alkotná
alkotna a területet,
teriiletet, s erre
csakis ez a hatalom lehet képes.kepes. Nálunk,
Nalunk, amikor népi nepi
kepvisel6ket választunk,
képviselőket valasztunk, olyan tanácsba
tanacsba küldjük
kiildjiik őket,
6ket,
egyenkent minden egyes ember alattvaló,
amelyben egyenként alattvalé, s egy
minden rendes funkciójában
funkciojaban teljesértékű
teljesertekii kormányzatnak
kormanyzatnak
alavetve. Önöknél
van alávetve. ()n6knel a választott
valasztott gyűlés
gyiiles szuverén,
szuveren, még-
meg-
pedig az egyetlen szuverén:
szuveren: így
igy minden tag szerves része resze
ennek a kizárólagos
kizarolagos szuverenitásnak.
szuverenitasnak. Nálunk
Nalunk azonban
teljesen másképpen
maskeppen van. Nálunk
Nalunk a képviselet
kepviselet nem csele-
kedhet, s nem is létezhet
letezhet a többi
t6bbi résztől
reszt6l elkülönítve.
elkiiliinitve. A
kormany képviseletünk
kormány képviselctiink taainak és es kerületeinek
keriileteinek viszo-
nyitasi pontja. Ez egységünk
nyítási egysegiink középpontja.
kozeppontja. E kormány
kormany az

‘Ld. L'Etat
'Ld. L’Etat de la France, 363. O.
o.

290
egész megbízottja,
egesz megbizottja, nem a részeké.Z35
reszeke.235 Ugyanilyen nyilvá-
nyilva-
nos tanácsurık
tanacsunlc másik
masik ága,
aga, azaz a lordok háza.
haza. Nálunk
Nalunk a
király
kiraly és
es a lordok háza
haza többszörös
t6bbsz6r6s éses összefüggő
6sszefiigg6 biztosí-
biztosi-
tékot
tekot alkotnak minden egyes kerület,
keriilet, minden tartomány,
tartomany,
minden város
varos egyenlőségére.
egyenl6segere. Mikor hallott arról,arrol, hogy
Nagy-Britanniában
Nagy-Britanniaban bármelyik
barmelyik tartományt
tartomanyt képviseletének
kepviseletenek
egyenlőtlen
egyenl6tlen volta, vagy bármelyik
barmelyik kerületet
keriiletet a képviselet
kepviselet
hiánya
hianya sújtaná?
s jtana? Nem csak a királyság
kiralysag és
es a nemesség
nemesseg in-
tezmenye biztosítja
tézménye biztositja az egyenlőséget,
egyenl6seget, amelynek függvénye
fiiggvenye
egysegiink, hanem maga az alsóház
egységünk, alséhaz szellemisége
szellemisege is. Talán
Talan
eppen a képviselet
éppen kepviselet egyenlőtlensége,
egyenl6tlensege, melyre oly ostobán
ostoban
megakadalyozza, hogy kerületi
panaszkodnak, az, ami megakadályozza, keriileti
kepvisel6kent cselekedjünk
képviselőként cselekedjiink vagy gondolkodjunk. Corn-
képviselőt valaszt,
wall annyi kepvisel6t választ, mint egesz
egész Skocia.
Skócia. De vajon
gondjat viselik-e Cornwallnak? Kevesen törik
jobban gondját tbrik a
fejüket az Onök
fejiiket Onek pár
par hebehurgya társaságától
tarsasagatol származó
szarmazo
legtiibben, akik valamilyen változtatást
alapelveken. A legtöbben, valtoztatast
realis alapon, más
akarnak, reális mas eszmék szerint óhajtják
ohajtjak
azt.236
azt.23Ő
Alapelvet tekintve az Önök
Alapelvét (")n6l-z alkotmánya
alkotmanya a miénknek
mienknek
eppen a fordítottja;
éppen forditottja; s meg vagyok döbbenve
dtibbenve rajta, hogyan
almodhat bárki
álmodhat barki is arról,
arrol, hogy amit ebben az értelemben
ertelemben
miiveltek, azt példaként
műveltek, peldakent mutassák
mutassak fel.Nagy-Britannia
fel'Nagy-Britannia szá-
sza-
mára. Önöknél kevés,
mara. C')n6knel keves, vagy inkább
inkabb semmi a kapcsolat a
vegiil képviselővé
végül kepvisel6ve választott
valasztott személy
szemely éses az elsődleges
els6dleges vá-
va-
lasztopolgar között.
lasztópolgár kezen. A képviselő,
kepvisel6, aki bejut a nemzetgyű-
nemzetgyii-
lesbe, nem a nép
lésbe, nep választottja,
valasztottja, s nem is tartozik neki fele-
l6sseggel. Három
lősséggel. Harom választás
valasztas van, mielőtt
miel6tt megválasztják:
megvalasztjak:
ketfele hatóság
kétféle hatesag áll
all közte
kezte és
es az elsődleges
els6dleges gyűlés
gyiiles között,
k6z6tt,
inkabb állami
ami mint mondottam, inkább allami követté,
kiivette, mint az ál-
al-
lamban élő
el6 emberek képviselőjévé
kepviselojeve teszi. Ezzel a választás
valasztas
egesz szelleme megváltozik;
egész megvaltozik; s a küldöttet
kiildbttet az alkotmány-
alkotmany-
Szatécsok által
Slatócsok altal kiagyalt módosítások
médositasok sem tehetik mássá, massa,
valojaban. A puszta kísérlet,
mint ami valójában. kiserlet, hogy ezt megte-
gyek, elkerülhetetlenül
gyék, elkeriilhetetleniil zűrzavart
ziirzavart keltene, ha lehet, a je-
lenleginel is szörnyűbbet.
lenleginél szernyiibbet. Nincs más
mas módja
modja az eredeti vá-
va-
lasztó es
laszto és a kepvisel6
képviselő kiizbtti
közötti kapcsolatteremtesnek,
kapcsolatteremtésnek, mint
32 a körülményes
az ktiriilmenyes eljárás,
eljaras, hogy irányadó
iranyado utasításaik
utasitasaik (sőt,
(s6t,
talan még
talán meg valami ennél
ennel is több)
tiibb) segítségével
segitsegevel ezek az el-

291
s6dleges választók
sődleges valaszték arra késztethetik
kesztethetik az elektorok két ket kö-
k6-
vetkező testületét,
vetkez6 testiiletet, hogy óhajaiknak
ohajaiknak megfelelően
megfelel6en válassza-
valassza-
nak. Világos
Vilagos azonban, hogyhog ez az egész
egesz rendszert felfor-
gatná.
gatna. Azt jelentené,
jelentene, hogy visszataszítaná
visszataszitana őket
6ket a népi
nepi vá-
va-
lasztás
lasztas felfordulásába
felfordulasaba és es zíírzavarába,
ziirzavaraba, amelyet a választási
valasztasi
fokozatok közbeiktatásával
kozbeiktatasaval el akartak kerülni,
keriilni, s hosszú
hossz
távon azt kockaztatjak,
tavon kockáztatják, hogy az allam
állam sorsa azoknak a ke-
zebe keriil, akik a legkevésbé
zébe legkevesbe ismerik, s a legkevesebb ér- er-
deküız
dekiik hozzá.
hozza. Áıızndõ
Allande dilemma
dilemma ez.
ez, amelybe
amelybe az
az aı-
al-
taluk választott
valasztott bűnös,
biinbs, gyenge és es ellentmondásos
ellentmondasos elvek
taszítják őket.
taszitjak 6ket. Hacsak a nép
nep nem zúzza
z szét es
zza szet és egyengeti
el ezeket a fokozatokat, vilagos,
világos, hogy lenyegeben
lényegében egyalta-
egyálta-
lan nem választanak
lán valasztanak a gyűlésbe;
gyiilesbe; valójában
valojaban látszatra
latszatra is
kevéssé valasztanak,
csak oly kevesse választanak, mint a valesagban.
valóságban.
valasztaskor valamennyien törekszünk?
Mi az, amire a választáskor ttireksziink?
megfeleljiink valódi
Hogy megfeleljünk valedi céljainak,
celjainak, először
el6szor is valamilyen
rendelkezniink emberünk
ismerettel kell rendelkeznünk emberiink alkalmasságát
alkalmassagat
illet6en; azután
illetően; azutan pedig személyes
szemelyes függőségén
fiigg6segen és
es kötele-
k6tele-
zettsegein keresztül
zettségein keresztiil meg kell tartanunk felette némi
nemi befo-
lyast. Miért
lyást. Miert hízelegnek
hizelegnek az elsődleges
els6dleges választóknak,
valasztoknak, vagy
inkabb
inkább giinyolodnak
gúnyolódnak rajtuk azzal, hogy választást
valasztast emle-
getnek? Soha nem tudhatnak ők 6k meg semmit annak a ké-
ke-
pességeiről, akinek őket
pessegeir6l, 6ket kell szolgálnia,
szolgalnia, s ennek nincse-
semmiféle kötelezettségei
nek is semmifele kbtelezettsegei velük
veliik szemben. Mind-
azon hatalmak közül,
kiiziil, melyek alkalmatlanok arra, hogy az
ítéletalkotás barmilyen
iteletalkotas bármilyen tenyleges
tényleges feltetelenek
feltételének megfelel6
megfelelő
szemelyek delegálják,
személyek delegaljak, kiváltképp
kivaltkepp alkalmatlan az, amelyik
szemelyes választáshoz
személyes valasztashoz kapcsolódik.
kapcsolodik. Visszaélés
Visszaeles esetén
eseten az
els6dleges választók
elsődleges valaszték testülete
testiilete soha nem vonhatja a képvi-
kepvi-
sel6t felelőssége
selőt felel6ssegre magatartásáért.
magatartasaert. Túlságosan
T lsagosan távol
tavol he-
lyezkedik el tőlük
t6liik a képviselet
kepviselet láncolatában.
lancolataban. Ha kétéves
keteves
mandatuma végén
mandátuma vegen helytelenül
helyteleniil cselekszik, ez további
tovabbi két
ket
even át
éven at nem érinti.
erinti. Az újj francia kormány
kormany szerint a leg-
jobb és
es legbölcsebb
legbolcsebb képviselők
kepvisel6k a legrosszabbakkal együttegyiitt
e Limbus Patrumba kerülnek.237
keriilnek.237 Mint a hajó,
haj6, melynek fe-
nekét hibasnak
neket hibásnak min6si'tik,
minősítik, javitas
javítás céljából
celjabel a dokkba kell
keriilniiik. Mindenki, aki a gyűlésben
kerülniük. gyiilesben szolgált,
szolgalt, utána
utana két
ket
even át
éven at nem választható
valaszthato újra.
iljra. Amint az elöljárók
eltiljarok kezdik
kitanulni szakmájukat,
szakmajukat, akár
akar a kéményseprők,
kemenysepr6k, lehetetlen-

292
né teszik számukra
ne szamukra gyakorlását.
gyakorlasat. A sors úgy gy rendeli, hogy
jövőbeli kormányzóik
j6v6beli kormanyzoik jellemét
jellemet a felületes,
_feli'1letes, új,j, türelmetlen
tiirelmetlen
ismeretszerzés
ismeretszerzes és es a megszakított,
megszakitott, renyhe, széttöredezett
szetttiredezett
és
es gyenge emlékezet
emlekezet alkossák.
alkossak. Alkotmányukban
Alkotmanyukban túl tal sok a
féltékenykedés
feltekenykedes ahhoz, hogy elegendő elegend6 értelem
ertelem legyen ben-
ne. Olyan elsőrendű
els6rendii fontosságot
fontossagot tulajdonítanak-a
tulajdonitanak-a képvi- kepvi-
selői
sel6i hatalommal való valo visszaélésnek,
visszaelesnek, hogy oda se figyel- gyel-
nek arra, hogy birtokosa képes-e kepes-e azt gyakorolni.
megtisztfto holtidő
E megtisztító holtid6 nem hátrányos
hatranyos a hitszegő
hitszeg6 képvi-
kepvi-
selő
sel6 számára,
szamara, aki lehet éppen eppen olyan jó j6 kortes, mint ami-
kormanyzé volt. Ez idő
lyen rossz kormányzó id6 alatt ármánykodásaival
armanykodasaival
fölébe kerekedhet a bblcseknek
folebe bölcseknek es és az erenyeseknek.
erényeseknek. Mi-
vegs6 soron e választói
vel végső valasztoi alkotmány
alkotmany minden taa egy-
formán
forman rövid
rtivid életű,
eletii, s csak a választás
valasztas idejére
idejere létezik,
letezik, ami-
kor a bizalom meg megújításáért agitálni, lehet hogy mar
jitasaert kezd agitalni, már
nem is ugyanazokkal szemben kell felelősséget felel6sseget vállalnia,
vallalnia,
korabban megválasztották.
akik korábban megvalasztottak. A községtanács
kiizsegtanacs minden
masodlagos választóját
másodlagos valasztojat felelősségre
felel6ssegre vonni nevetséges,
nevetseges, ki-
vitelezhetetlen es és igazsagtalan
igazságtalan lenne; 6ket öket magukat is fel- fél-
revezethettek a választáskor,
revezethették valasztaskor, mint ahogy az elektorok
csoportjat is a megyében.
harmadik csoportját megyeben. Az Önök ()n6k választásain
valasztasain
nem létezhet
letezhet felelősség.
felel6sseg.
Miutan a sok újj francia köztársaság
Miután kiiztarsasag természetében
termeszeteben és es
alkotmanyaban nem találtam
alkotmányában talaltam meg az összetartozás
tisszetartozas sem-
miféle elvet,
mifele elvét, megvizsgaltam,
megvizsgáltam, hogy a torvenyhozok
törvényhozók milyen
k6t6anyagot építettek
kötőanyagot epitettek be külsőkiils6 forrásokból.
forrasokbol. Szövetségeik-
Sz6vetsegeik-
latvanyossagaikra, polgári
re, látványosságaikra, polgari ünnepségeikre
iinnepsegeikre és es lelkende-
zeseikre ügyet
zéseikre iigyet sem vetek; ezek nem egyebek, mint ócska ocska
trükkök;
triikkék; hanem szándékaikat
szandekaikat tetteiken keresztül keresztiil vizsgál-
vizsgal-
va úgy
(Igy gondolom, képes kepes vagyok megnevezni azokat az in-
tezkedeseket, amelyekkel ezeket a köztársaságokat
tézkedéseket, kbztarsasagokat össze tissze
akarjak fogııi.
akarják fogni. Az elsőels6 az elkobzás
elkobzas és es euel
ezzel kapcsolatban
kapesolatban a
k6telez6 papírpénz
kötelező papirpenz bevezetése;
bevezetese; a második
masodik Párizs
Parizs városá-
varosa-
nak legfőbb
legf6bb hatalma; a harmadik az általános altalanos állami
allami had-
sereg. Ami mondanivalóm
mondanivalém ez utóbbiról utobbirol van, azt félrete-felrete-
szem addig a pontig, ahol a hadsereggel mint önálló énallo
targgyal foglalkozom.
tárggyal
Ami az első els6 (az elkobzás
elkobzas és es a papírpénz)
papirpenz) pusztán
pusztan kö- k6-
l6anyagkent való
tőanyagként valo működését
miikedeset illeti, nem tagadhatom, hogy

293
ezek, kölcsönösen
kolcstinosen egymás
egymas függvényei,
fiiggvenyei, bizonyos ideig ké-ke-
pezhetnek valamiféle
valamifele kötőanyagot,
k6t6anyagot, ha a részek
reszek igazgatá-
igazgata-
sában
saban éses összehangolásában
bsszehangolasaban tanúsított
tan sitott ostobaságuk
ostobasaguk éses
ügyefogyottságuk
iigyefogyottsaguk nem kelt a kezdet kezdetén kezdeten idegenke-
dést. De ha meg is engedjük,
engedjiik, hogy van a rendszerben né- ne-
mi koherencia es és tartossag,
tartósság, (igy
úgy tiinik
tűnik szamomra,
számomra, hogy ha
egy idő
id6 után
utan az elkobús
elkobzas elégtelennek
elegtelennek bizonyul a kötvé-
ketve-
nyek alátámasztására
alatamasztasara (amint bizonyos vagyok benne hogy
így
igy lesz), akkor a helyzet megszilárdítása
megszilarditasa helyett mérhe-
merhe-
tetlenül fogia
tetleniil fogja fokozni a szbvetseges
szövetséges koztarsasagok
köztársaságok szet-
szét-
szakadozottsagat, zaklatottságát
szakadozottságát, zaldatottsagat és es zűrzavarát,
ziirzavarat, mind egy-
mas közötti,
más k6z6tti, mind belső
bels6 viszonyaikban. De ha az elkobzás
elkobzas
jama annyiban, hogy fedezi a kötvényeket,
sikerrel járna ktitvenyeket, a for-
galmazásban akkor is odavész
galmazasban odavesz a kötőanyag.
k6t6anyag. Időközben
Id6k6zben
bsszetarto ereje igen bizonytalanná
összetartó bizonytalanna válik,
valik, s a kötvényekbe
ktitvenyekbe
valtozasaval együtt
vetett bizalom minden változásával egyiitt fog szorosabbá
szorosabba
lazabba válni.
vagy lazábbá valni.
Csak egy dolog bizonyos ebben a rendszerben, mely
ugyan látszólag
latszolag mellékes
mellekes körülmény,
kbriilmeny, de semmi kétség, ketseg,
felreismerhetetlen azoknak a számára,
hogy félreismerhetetlcn szamara, akik ezt az
ügyet intezik,
iigyet intézik, nevezetesen az a hatasa,
hatása, hogy a köztársasá-
k6Ztarsasa-
gok mindegyikében
mindegyikeben oligarchiát
oligarchiat hoz létre.
letre. Olyan értékpa-
ertekpa-
pirforgalom, amely nem alapul semmilyen letétbe
pírforgalom, letetbe_.helye-
.helye-
zett vagy garantalt
garantált penzen,
pénzen, s angol penzben
pénzben immár
immar negy-
venmillionyira rúg;
venmilliónyira r g; s erőszakkal
er6szakkal állították
allitottak a királyság
kiralysag ér-
er-
meinek helyébe,
méinek helyebe, minek következtében
ktivetkezteben a bevételek
bevetelek lényegi
lenyegi
reszeve vált,
részévé valt, egyszersmind a kereskedelmi és es polgári
polgari
erintkezes közvetítfiévé
érintkezés k6zvetit6jeve -— nos, szíikségszerű
sziiksegszerii hogy ez
minden maradék
maradek hatalmat, tekintélyt
tekintelyt éses befolyást,
befolyast, öltsön
eltson
az bármilyen
barmilyen fonnát
format is, e forgalom bonyolítóinak
bonyolitoinak és es irá-
ira-
nyítóinak a kezebe
nyiteinak kezébe helyez.
érzékeljük Angliaban
Mi is erzekeljiik Angliában a bank befolyasat,
befolyását, noha
csak önkéntes
Emkentes üzleti
iizleti kapcsolatok centruma. Bizony igen
keveset tud a pénznek
penznek az emberiség
emberiseg feletti hatalmáról
hatalmarol az,
aki nem látjalatja ama pénzérdekeltség
penzerdekeltseg irányításában
iranyitasaban rejlő
rejl6
er6t, mely oly sokkal kiterjedtebb, s természeténél
erőt, termeszetenel fogva
sokkal inkább
inkabb az irányítók
iranyitok függvénye,
fiiggvenye, mint minálunk.
minalunk. EzEz
azonban nem is csupáncsupan pénzérdekeltség.
penzerdekeltseg. Van a rendszer-
nek még
meg egy taa, mely szétválaszthatatlanul
szetvalaszthatatlanul összefonó-
6sszefon6-

294
dott a pénzügyi
penziigyi irányítással.
iranyitassal. Azokból
Azokbel az eszközökből
eszk6z6kb6l áll,
all,
amelyeknek segítségével
segi'tsegevel tetszés
tetszes szerint lehet eladásra
eladasra ki-
választani
valasztani az elkobzott földek
f6ldek darabjait; s az éretékpapír
eretekpapir
földdé es
fiildde és a f6ld
föld ertekpapirra
értékpapírrá való
vale szíluıtelen
sziintelen átalakítását
atalakltasat
követjük e folyamat kihatásait,
folytatni. Ha nyomon kiivetjiik kihatasait,
megérthetünk
megerthetiink valamit annak az erőnek er6nek a súlyosságából,
s lyossagabol,
működteti. Ezen keresztiil
amely e rendszert m6k6dteti. keresztül az iizerke-
üzérke-
dés és a spekuláció
des es spekulacio szelleme megszállja
megszallja meg ftildeket is,
még a földeket
beléjük kbltiizik.
s belejiik költözik. Ezzel a miivelettel
művelettel a tulajdon e neme
illékonııyá valik,
mintegy illekonnya válik, termeszetellenes
terrnészetellenes esés mertektelen
mértéktelen
modon aktivizálódik,
módon aktivizalodik, s ezzel a számtalan
szamtalan felső-
fels6- és
es alsóbb-
als6bb-
rendii, párizsi
rendű, parizsi és
es vidéki
videki irányító
iranyité kezébe
kezebe veti oda a pénz
penz
egesz képviseletét,
egész kepviseletet, s talán
talan az egytizedét
egytizedet a földének
ftildenek ıs,
is,
elert az ertekpapirforgalom
amelyet most elért es
értékpapírforgalom legrosszabb és
legartalmasabb nyavalyája,
legártalmasabb nyavalyaja, az érték
ertek lehető
lehet6 legnagyobb bi-
zonytalansaga. Visszájára
zonytalansága. Visszajara fordították
forditottak Latonának
Latonanak a délo-
deio-
földbirtokai iránti
sziak fiildbirtokai iranti jóságátm
jésagat m Hagyják,
Hagyjak, hogy az 6ve-
övé-
ket mint hajóroncs
két hajeroncs könnyű
konnyii darabjait szórja
szérja szét
szet a szél,
szel,
oras et littora
Oras Iittora cıˇrcum.239
circum.239
Minthogy az újj értékpapírkereskedők
ertekpapirkeresked6k általában
altalaban kalan-
szokások es
dorok, kialakult szokasok és helyi elfogultsagok
elfogultságok nélkül,
nelkiil,
csupan azért
csupán azert vásárolnak,
vasarolnak, hogy ismét
ismet üzérkedjenek,
iizerkedjenek, asze-
értékpapír, a penz
rint, hogy az ertekpapir, pénz vagy a fbld
föld piaca kinal
kínál ep-
ép-
el6ny6ket. Mert jóllehet,
pen előnyöket. jollehet, egy szentéletű
szenteletii püspök24°
piisp6k2"°
úgy véli, a féldmiivelesnek
gy veli, földművelésnek nagy hasznot fognak hajtani a
,,feIvilagosult” uzsorások,
„felvilágosult” uzsorasok, akik az elkobzott egyházi
egyhazi va-
megvasaroljak, én,
gyont megvásárolják, en, aki nem valami jól,
j6l, de elég
eleg rég-
reg-
ota gazdálkodom,
óta gazdalkodom, nagy alázattal
alazattal hadd mondjam el e né-ne-
urasagnak, hogy az uzsora nem a földművelés
hai uraságnak, ftildmiiveles tanító-
tanite-
,,felvilagosult” szót
ja: s ha a ,,felvilágosult” sz6t az újj szótár
szotar szerint értjük,
ertjiik,
ahogyan az Önök C)n6k újj iskoláiban
iskolaiban mindig teszik, fel nem
foghatom, hogy az Istenben vale való hit elutasítása
elutasitasa hogyan
tanithat meg valakit a földművelésre,
taníthat feldmiivelesre, ha egyébként
egyebkent csak a
legcsekelyebb készségek
legcsekélyebb keszsegek és es ösztönzők
6szt6nz6k állnak
allnak rendelkezé-
rendelkeze-
sere. ,,Diı`s
sére. ,,Diis immortalíbus
immortalibus sero”2'“,
sero”241, mondotta egy régi regi ró-
r6-
mai, amikor az eke egyik szarvátszarvat ő,
6, a másikat
masikat meg a halál
halal
tartotta. Noha Önök ('3n6k a bizottságban
bizottsagban összehozták
iisszehoztak a két
ket
akademia valamennyi igazgatóját
akadémia igazgatéjat a Caisse d'Escompte
d’Escompte 242
igazgatoival, egyetlen tapasztalt paraszt felér
igazgatóival, feler mindannyi-

295
ukkal. Én
En több
titibb ismeretet szereztem a gazdalkodas
gazdálkodás egy
különös
kiilenes és
es érdekes
erdekes ágáról
agarel egy karthauzi szerzetessel foly-
tatott egyetlen rövid
r6vid beszélgetés
beszelgetes során,
soran, mint az összes
tisszes
bankigazgatótól
bankigazgatotél együttvéve,
egyiittveve, akikkel valaha tárgyaltam.
targyaltam.
Megsincs ok aggodalomra, amiért
Mégsincs amiert az értékpapírkereske-
ertekpapirkereske-
dó'k beavatkoznak a videki
d6k vidéki gazdasagba.
gazdaságba. Ezek az urak sa-
ját
jat nemzedékükhöz
nemzedekiikhoz képest
kepest felettébb
felettebb bölcsek.
bblcsek. Kezdetben
talán
talan megragadják'
megragadjak finom nom esés fogekony
fogékony kepzeletiikcl
képzeletüket a
pásztori élet
pasztori elet ártatlan
artatlan és
es haszontalan örömei;
6r6mei; kis idő
id6 múl-
mal-
tán azonban úgy
tan találják, hogy a földművelés
gy talaljak, feldmiiveles sokkal fá-
fa-
radsagosabb és
radságosabb es sokkal kevésbé
kevesbe jövedelmező
j6vedelmez6 foglalatos-
sag,
ság, mint amelyet Miutan dicshimnuszt zengtek
arnelyet feladtak. Miután
rola, hátat
róla, hatat fordítanak
forditanak neki, mint nagy elődjük
el6djiik tette. Le-
hozza hasonlóan
het, hogy hozzá hasonléan a Beatus ille dalolásával
dalolasaval kezdik
-— de mi lesz a befejezés?
befejezes?

Haec ubi locutus phOeneratOrAlphius

ph0eneratorAlphius
Jam jam futums rusticus
Omnem redigit idibus pecuniam
ponere?”
Quaerit calendus pOrıere.243

E szent főpap
f6pap jóslatai
jéslatai szerint sokkal nagyobb haszon-
nal foák
foak kezelésbe
kezelesbe venni az egyházi
egyhazi kincstárat,
kincstarat, mint
sz6l6skertjeit és
szőlőskertjeit es gabonaföldjeit.
gabonaftildjeit. Szokásaiknak
Szokasaiknak és
es érdeke-
erdeke-
iknek megfelelően
megfelel6en foák
foak kamatoztatni képességeiket.
kepessegeiket.
Nem foák
foak az ekét
eket tolni, amíg
amig kinestárakat
kincstarakat irányíthatnak
iranyithatnak
es tartományokat
és tartomanyokat kormányozhatnak.
kormanyozhatnak.
Az Önök
C)n6k minden téren
teren újj törvényalkotói
ttirvenyalkotéi a legelsők,
legels6k,
akik játszadozásra
jatszadozasra alapítanak
alapitanak államot,
allamot, s ezt a szellemet
lehclik bele mint életelvet.
lehelik eletelvet. E politika főf6 célja,
celja, hogy Fran-
ciaorsragot hatalmas játékasztallá
ciaországot jatekasztalla alakítsák
alakitsak át;
at; hogy la-
k6it hazárdjátékosok
kóit hazardjatekosok nemzetévé
nemzeteve tegyék;
tegyek; hogy a spekuláci-
spekulaei-
6t az élet
ót elet egészére
egeszere kiterjesszék
kiterjesszek éses beleágyazzák
beleagyazzak annak
minden megnyilvánulásába;
megnyilvanulasaba; s kizökkentsék
kiziikkentsek az emberek
remenyeit és
reményeit es félelmeit
felelmeit megszokott csatornájukból,
csatornajukbol, a sze-
rencselovagok ösztöneivé,
6szt6neive, szenvedélyeivé
szenvedelyeive és es babonáivá
babonaiva
valtoztatva azokat. Harsányan
változtatva Harsanyan hirdetik azt a nézetüket,
nezetiiket,
kiiztarsasag mostani rendje nem maradhat fenn a
hogy a köztársaság
t6kevel való
tőkével vale efféle
effele hazardírozás
hazardirozas nélkül;
nelkiil; s hogy maga az

296
élet fonala is ezeknek a spekulációknak
elet spekulacioknak a gombolyagáról
gombolyagarel
göngyölödik le. Nem kétséges,
g6ngy6l6dik ketseges, hogy a tőkével
t6kevel való
valo sze-
rencsejáték
rencsejatek régi
regi formája
formaja is eléggé
elegge káros
karos volt; de csak
egyénekre
egyenekre nézve.
nezve. Még
Meg amikor a legnagyobb méreteket mereteket
6lt6tte a Mississippin vagy a Déltengerenw,
öltötte Deltengerenz“, akkor is csak
viszonylag keveseket érintett;
erintett; ahol ennél
emiel szélesebb
szelesebb mére-
mere-
ölt, mint peldaul
teket tilt, például a lottejatekban,
lottójátékban, ott a jatek
játék szelle-
mének
menek csak egyetlen céljacelja van. ÁmAm ahol a törvény,
t rveny, mely a
legtöbb
legtbbb helyzetben tiltja, s soha nem helyesli a szerencse-
szerenese-
játékot,
jatekot, önmaga
tinmaga is lezüllött,
leziilltitt, úgyhogy
gyhogy természete
termeszete és es vezér-
vezer-
elvei a visszajukra
visszájukra fordulnak, s kifejezetten kenyszeriti
kényszeríti az
alattvalot a rontás
alattvalót rontas asztalához
asztalahoz azzal, hogy a leelentékte-
leelentekte-
lenebb dolgokban is eliilteti
elülteti a szerencsejatek
szerencsejáték szellemet
szellemét esés
jelkepeit, s mindenkit bevon a játékba,
jelképeit, jatekba, ott a legfélelmete-
legfelelmete-
kort terjeszti el, mely a világban
sebb kórt vilagban valaha felütötte
feliit6tte a
fejet. Önöknél
fejét. ()n6knel az ember nem keresheti, s nem vásárol- vasarol-
hatja meg mégmeg a vacsoráját
vacsorajat sem spekuláció
spekulacio nélkül.
nelkiil. Amit
mar nem ugyanaz az értéke.
reggel megkap, annak este már erteke.
regi adósság
Amit régi adéssag fejében
fejeben való
valo térítésként
teriteskent kénytelen
kenytelen elfo-
gadni, azt nem tekintik ugyanolyan értékűnek ertekiinek egy saját
sajat
altal csinált
maga által csinalt adósság
adossag kiegyenlítésekor;
kiegyenlitesekor; s akkor se ér er
annyit, ha a számla
szamla azonnali kiegyenlítésével
kiegyenlitesevel megpróbálja
megprobalja
elkerülni,
elkeriilni, hogy egyáltalán
egyaltalan adósságba
adossagba verje magát.
magat. Elke-
riilhetetlen az iparkodás
rülhetetlen iparkodas hanyatlása.
hanyatlasa. A takarékosságnak
takarekossagnak
ki kell vesznie az országból.
orszagbél. Nem létezik
letezik majd gondos
el6relatas. Ki fog dolgozni anélkül,
előrelátás. anelkiil, hogy ismerné
ismeme fizetsé-
fizetse-
genek összegét?
gének tisszeget? Ki fog arra törekedni,
terekedni, hogy növelje
ntivelje azt,
aminek értékét
erteket senki nem képeskepes megbecsülni?
megbecsiilni? Ki fog fel-
halmozni, ha nem tudja, mi az értéke erteke annak, amit megta-
karit? Ha eltekintünk
karít? eltekintiink a szerencsejátékban
szerencsejatekban valóvalo felhaszná-
felhaszna-
lastol, az értékpapírvagyon
lástól, ertekpapirvagyon felhalmozása
felhalmozasa nem emberi böl- b6l-
csesseg, hanem a csókára
csesség, csokara jellemző
jellemz6 beteges ösztön.
6szt6n.
A szerencsejátékosok
szerencsejatekosok nemzetének
nemzetenek megalkotását
megalkotasat célzócelzo
modszeres politika leglehangolóbb
módszeres leglehangolebb eleme az, hogy bár bar
mindenki játszani
jatszani kényszerül,
kenyszeriil, csak kevesen értikertik a játé-
jate-
még kevesebben vannak olyan helyzetben, hogy fel
kot; s meg
hasznalhatjak e tudást.
is használhatják tudast. A tömegek
tiimegek azon kevesek balek-
jaivá
jaiva kell hogy legyenek, akik ezeknek az üzelmeknekiizelmeknek a
gepezetet kezelik. Látható,
gépezetét Lathato, hogy mi ennek az elkerülhe-
elkeriilhe-

297
tetlen hatása
hatasa a vidékiekre.
videkiekre. A városi
varosi lakos naponta végez-
vegez-
het számvetést;
szamvetest; nem így
igy a falusiak. Mikor a paraszt elő-
el6-
ször
sz6r a piacra viszi gabonáját,
gabonajat, a városi
varosi hatóságok
hatosagok arra kö-
k6-
telezik, hogy névértéken
neverteken fogadja el az assignatákat;
assignatakat; ami-
kor e pénnel
penzzel elmegy az üzletbe,
iizletbe, azt tapasztalja, hogy hét
het
százalékot
szazalekot romlott, csupán
csupan mert átment
atment az utca túloldalá-
tt1loldala-
6r6mest visszatérni
ra. Nem fog örömest visszaterni a piacra. A városlakók
varoslakek
erre megdühödnekl
megdiihiidnek! Kényszeríteni
Kenyszeriteni foák
foak a falusiakat,
hogy hozzák
hozzak el a gabonájukat.
gabonajukat. Megkezdődik
Megkezd6dilc az ellenállás,
ellenallas,
s szerte Franciaországban
Franeiaorszagban kiújulhatnak
ki julhatnak a párizsi
parizsi és
es st. de-
nis-i õıdõkıõsek.
„is-i 6ld6klések. 245
jelent6sege a vidéknek
Mi a jelentősége videknek tett üres
tires bóknak,
boknak, hogy a
kepviseletben elméletileg
képviseletben elmeletileg tán
tan még
meg kijáró
kijare részénél
reszenel is töb-
t6b-
helyeztek el Önök
bet kap? Hol helyezték ()n6k a pénz-
penz- éses földforgalom
ftildforgalom
eszk6z6ket arra, hogy min-
feletti igazi hatalmat? Hol az eszközöket
birtokanak értékét
den ember szabad birtokának erteket emeljék
emeljek vagy csök-
cs6k-
kentsek? Nem lehetnek mások
kentsék? masok az urai minden franciá-
francia-
tevekenysege tíz
nak, mint azok, akiknek a tevékenysége tiz százalékkal
szazalekkal le-
felertekelheti az ország
vagy fölértékelheti orszag minden lakosának
lakosanak jószágait.
joszagait.
altal szerzett összes
A forradalom által iiisszes hatalom elkerülhetet-
elkeri'1lhetet-
lentil a városokban
lenül varosokban állapodik
allapodik meg, a polgárok
polgarok éses az őket
6ket
vezető spekulánsok
vezet6 spekulansok körében.
k6reben. A földbirtokos
ftildbirtokos nemes, a
szabad gazda éses a paraszt közül
k6zt'1l egyik sem ápol
apol olyan szo-
kásokat, rendelkezik olyan hajlandósággal
kasokat, hajlandesaggal és es tapasztalat-
tal, mely részhez
reszhez juttatná
juttatna a hatalom és es a befolyás
befolyas egyet-
egvet-
len forrásában,
forrasaban, ami ma Franciaországban
Franeiaorszagban megmaradt.
elet, s a földbirtok
Maga a falusi élet, feldbirtok természete
termeszete az összes
6sszes ál-
al-
kinalt foglalatosságban
taluk kínált foglalatossagban és es kedvtelésben
kedvtelesben bizonyos
mertekig meghiúsítják
mértékig meghi sitjak a szervezkedést
szervezkedest és
es az egyezkedést
egyezkedest
(a befolyás
befolyas megszerzésének
megszerzesenek egyetlen módját).
modjat). Bármilyen
Barmilyen
iigyesen és
ügyesen es kitatóan
kitatoan próbálod
probalod őket
6ket összefogásra
tisszefogasra biztatni,
mindig csak egyénekre
egyenekre hullanak szét.
szet. A társulás
tarsulas minden
formaja megvalósíthatatlan
formája megvalesithatatlan közöttük.
ktiztittiik. A reménység,
remenyseg, a fé-
fe-
lelem, a tűnékeny
tiinekeny ámítás,
amitas, mely elvégzi
elvegzi feladatát
feladatat s egy nap
elenyészik; mindezek, melyek a vezet6k
alatt elenyeszik; vezetők számára
szamara
gyeplő és
gyepl6 es sarkantyú
sarkanty gyanánt
gyanant szolgálnak
szolgalnak a követők
k6vet6k lelké-
lelke-
nek uralására
uralasara és
es ösztökélésére,
bsztbkelesere, nem könnyen,
kiinnyen, sőt
s6t talán
talan
egyaltalan nem alkalmazhatók
egyáltalán alkalmazhatok szétszórtan
szetszértan élő
el6 emberek
k6reben. A legnagyobb nehézségek
körében. nehezsegek és
es a legmagasabb
legrnagasabb

298
ktiltsegek árán
költségek aran gyűlnek
gyi nek össze,
6ssze, fegyverkeznek fel és
es cselek-
szenek,
szenek. Erőfeszítéseik,
Er6fesz:Iteseik, ha egyáltalán őket,
egyaltalan kifejthetik 6ket,
nem lehetnek kitartóak.
kitartoak. Nem képesek
kepesek módszeresen
modszeresen eljár-
eljar-
vidéki nemesek megpróbálnak
ni. Ha a videki megprebalnalt birtokaik csekély-
csekely-
ke jövedelmére
jtivedelmere támaszkodva
tamaszkodva befolyást
befolyast gyakorolni, ugyan
mi az azokéhoz
azokehoz képest,
kepest, akiknek tízszer
tizszer nagyobb laa j6ve-
jöve-
delmük, s akik kepesek
delmiik, képesek szetz
szétzúzni piacon
zni birtokaikat, ha a piaeon
saját kacatjaikat szembesitik
sajat szembesítik veliik.
velük. Ha a feldbirtokos
földbirtokos el
akarja
akatja zálogosítani
zalogositani birtokát,
birtokat, azzal valójában
valejaban csökkenti
csiikkenti an-
nak értékét,
erteket, miközben
mikezben növeli
ntiveli az assigrıatákét.
assignataket. Ellenfele
ereiet fokozza éppen
erejét eppen azokkal az eszközökkel,
eszktizitikkel, amelyekhez
ny lnia kell, hogy megvívjon
nyúlnia megvlvjon vele. Ezért
Ezert a vidéki
videki nemes, a
es -a tengerésztiszt,
katona- és tengeresztiszt, a szabadelvű
szabadelv nézetekkel
nezetekkel és
es
szokasokkal felvértezett
szokásokkal felvertezett férfi,
fer , aki nem kötődik
k6t6dik semmilyen
szakmahoz, oly teljes mértékben
szakmához, mertekben ki fog szorulni országa
orszaga
kormányzásából, mintha csak törvényen
kormanyzasabel, tervenyen kívül
kiviil helyezték
helyeztek
Nyilvanvalo, hogy a városokban
volna. Nyilvánvaló, varosokban minden, ami a vi-
deki nemesek ellen összeesküszik,
déki bsszeeskiiszik, a pénzügyek
penziigyek irányító-
iranyit6-
erdekeben egyesül.
inak érdekében egyesiil. A városokban
varosokban a társulás
tarsulas termé-
terme-
polgárokat szokasaik,
szetes dolog. A polgarokat szokásaik, foglalkozasuk,
foglalkozásuk, id6-
idő-
ttilteseik, üzleti
töltéseik, iizleti ügyeik
iigyeik és
es tétlenkedéseik
tetlenlcedeseik egyaránt
egyarant folyto-
nosan kapcsolatba hozzákhozzak egymással.
egymassal. Erényeik
Erenyeik éses bűneik
biineik
egyarant társas
egyaránt tarsas jellegűek;
jellegiiek; állandó
allande helyőrségi
hely6rsegi szolgálatot
szolgalatot
teljesitenek; s mozgósítva
teljesítenek; mozgesitva és es félig
felig kiképezve
kikepezve kerülnek
keriilnek a
kezebe bárkinek,
kezébe barkinek, aki polgári
polgari vagy katonai akcióra
akciora óhajta-
6hajta-
ná megszervezni 6ket.
na őket.
Mindezek a megfontolások
megfontolasok az én
en lelkemben nem
hagynak kétséget
ketseget afelől,
afel6l, hogy ha ez az alkotmányszörnye-
alkotmanysz6rnye-
teg képes
kepes fennmaradni,
fennrnaradni, akkor Franciaországot
Franciaorszagot teljes
mertekben az agitátorok
mértékben agitatorok testületei,
testiiletei, a városokban
varosokban az as-
signatak kezelői
signaták kezel6i által
altal alakított
alakitott társaságok,
tarsasagok, meg az egyháziegyhazi
birtokok eladásának
eladasanak gondnokai, ügyvédek,
iigyvedek, ügynökök,
iigyn6k6k,
iizerek, spekulánsok
üzérek, spekulansok és es kalandorok foák foak korınányozni,
kormanyozni,
mint a korona, az egyház,
egyhaz, a nemesség
nemesseg és es a nép
nep tönkrete-
t6nkrete-
vesere épített
vésére epitett nemtelen oligarchia. ÍgyIgy végződik
vegz6dik az embe-
rek egyenlőségével
egyenl6segevel éses jogaival kapcsolatos összes
6sszes csalárd
esalard
alom és
álom es látomás.
latomas. Mind felszívódnak,
felszivodnak, elsüllyednek
elsiillyednek és es
6r6kre eltűnnek
örökre eltiinnek ennek az alantas oligarchiának
oligarchianak a ,,serbo-
ni mocsarában”2“.
mocsaraban”2“.

299
 Bar szem nem képes
Bár kepes felfedezni ilyesmit, az ember haj-
lik rá,
ra, hogy azt képzelje:
kepzelje: Franciaországban
Franeiaorszagban valószínűleg
valosziniileg
btintettek kiáltanak
nagy bűntettek kialtanak az égre,
egre, mely helyénvalónak
helyenvalenak tar-
totta ezeket hitvány
hitvany és
es gyalázatos
gyalazatos uralomnak való
valo aláve-
alave-
téssel
tessel büntetni,
biintetni, melyben semmi, még
meg azok a talmi fények
fenyek
sem hozhatnak megnyugvást
megnyugvast vagy enyhet, amelyek más
mas
zsarnokságokban
zsarnoksagokban megakadályozzák,
megakadalyozzak, hogy az emberek
megszégyenítve erezzek
megszegyenitve érezzék magukak, meg
még ha el is nyomják
nyomjak
őket.
6ket. Meg kell vallanom, hogy felháborodással
felhaborodassal vegyes
vegycs
ámulatot erzek
amulatot érzek egyes szemelyek
személyek viselkedese
viselkedése miatt, akik
rangaak, s még
valaha magas rangúak, meg annál
annal is jellemesebbek vol-
szep szavaktól
tak, s szép szavaktel félrevezetve
felrevezetve olyan vállalkozásba
vallalkozasba kap-
csolédtak be, melynek alantassága
csolódtak alantassaga nem méltó
melte szellemük-
szellemiik-
hiiz; jóhírüket
höz; johiriiket és
es szépen
szepen csengő
cseng6 nevük
neviik tekintélyét
tekintelyet olyan
szandekaihoz adták
emberek szándékaihoz adtak kölcsön,
k6lcs6n, akiket nem ismer-
ezaltal éppen
hettek; s ezáltal eppen erényeiket
erenyeiket állították
allitottak az ország
orszag le-
rombolásának szolgálatába.
rombolasanak szolgalataba.
Emıyit az els6
Ennyit első iisszetarto
összetartó elvről.
elvr6l.
Az újj ktiztarsasag
köztársaság masodik
második k6t6anyaga
kötőanyaga Párizs
Parizs városá-
varosa-
felel6ssege; s elismerem, hogy ez erősen
nak felelőssége; er6sen összefügg
ijsszefiigg a
masik elwel,
másik elvvel, azaz az értékpapírforgalommal
ertekpapirforgalommal és es az elkob-
zassal. A tervezetnek ebben a részében
zással. reszeben kell keresnünk
keresniink az
egyhazi és
egyházi es világi
vilagi tartományok
tartomanyok és es joghatóságok
joghatesagok régi regi köte-
k6te-
lekei elpusztításának,
lékei elpusztftasanak, az ősi 6si egységek
egysegck felbomlásának,
felbomlasanak, s az
oly sok kicsiny, széttöredezett
szetttiredezett köztársaság
kiiztarsasag megalakulásá-
megalakulasa-
nak okát.
okat. Kétségtelen,
Ketsegtelen, hogy PárizsParizs városának
varosanak hatalma po-
litikajuk egyik nagy mozgatója.
litikájuk mozgatoja. E klikk vezetői
vezet6i a máramara az
üzérkedés kiizpontjava
iizerkedes központjává es és gyiilekeziihelyeve
gyülekezőhelyévé valt vált Parizs
Párizs
hatalman keresztül
hatalmán keresztiil irányítják
iranyitjak az egészegesz törvényhozó
ttirvenyhozé és es
vegrehajte hatalmat, sőt
végrehajtó s6t parancsnokolnak felette. Ezért Ezert
mindent el kell követni,
ktivetni, hogy e város
varos tekintélyét
tekintelyet a többi
tbbbi
kiiztarsasaggal szemben megerősítsék.
köztársasággal meger6sitsek. Párizs
Parizs sűrűnlakott,
siiriinlakott,
hatalmas az ereje, aránytalanul
aranytalanul nagyobb a négyszög-köz-
negysz6g-k6z-
társaságok
tarsasagok bármelyikének
barmelyikenek erejénél;
erejenel; s ez az erőer6 szűk
sziik hatá-
hata-
rokon belül
beliil sűrűsödik
siiriisiidik össze.
6ssze. Párizs
Parizs egyes részei
reszei között
ktiztitt
természetes
termeszetes és es könnyű
ktinnyii úton
ilton lehet kapcsolatot teremteni,
amit nem befolyásolhat
befolyasolhat semmiféle
semmifele geometriai alkotmány-
alkotmany-
tervezet, s annak sem túl tal nagy a jelentősége,
jelent6sege, hogy része-resze-
sedése
sedese a képviseletben
kepviseletben nagyobb lesz-e vagy kisebb, hiszen

300
a3 hálójában
halojaban van az egész
egesz halraj. Mivel a királyság
kiralysag többi
ttibbi
részét szétszabdalták,
reszet szetszabdaltak, darabokra tépték,
teptek, s a részeket
reszeket
megfosztották
megfosztottak hagyományos
hagyomanyos erőforrásaiktól,
er6forrasaikt6l, sőt
s6t az egye-
sülés
siiles elvi lehetőségétől
lehet6seget6l is, ezek lâgalább
lggalabb egy ideig nem
tudnak összefogni
iisszefogni vele szemben. 7 Semmit nem hagy-
hattak meg az alárendelt
alarendelt tagokban, csak a gyengeséget,
gyengeseget, a
széthullottságot
szethullottsagot és
es a zűrzavart.
ziirzavart. Hogy megerősítsék
meger6sitsek a terv-
nek ezt a részét,
reszet, a gyűlés
gyiiles a minap azt a határozatot
hatarozatot hozta,
hogy nem lehet egyazon személyszemely egyszerre két
ket köztársa-
k6ztarsa-
ság f6,parancsnoka.
sag főparancsnoka.
Annak, aki az egesz egész felett attekintessel
áttekintéssel rendelkezik,
Parizs így
Párizs igy kialakított
kialakitott ereje az általános
altalanos gyengeség
gyengeseg rend-
szerenek fog tűnni.
szerének tiinni. Azzal kérkednek,
kerkednek, hogy geometrikus
politikat folytatnak, hogy minden helyi eszme el kell hogy
politikát
enyesszen, s hogy az emberek nem lesznek többé
enyésszen, t6bbe gas-
cogne-iak, picardiaiak, bretonok vagy normandiaiak, ha-
franciak, egyetlen hazával,
nem mind franciák, hazaval, egyetlen szíwel
szivvel és
es
gyiilessel. Ahelyett azonban, hogy mind franciá-
egyetlen gyűléssel. francia-
va lennének,
vá lennenek, nagyobb a valószínűsége
valosziniisege annak, hogy e terü-
terii-
riividesen nem lesz hazájuk.
letek lakosainak rövidesen hazajuk. Soha senki
k6t6d6tt még
nem kötődött meg büszkeséggel,
biiszkeseggel, elfogultsággal
elfogultsaggal vagy von-
teriiletmertekegyseghez. Soha nem fog az-
zalommal egy területmértékegységhez.
biiszkelkedni senki, hogy a tábla
zal büszkélkedni tabla 71. kockájához
kockajahoz tarto-
barmely másik
zik, vagy bármely masik cellaszámot
cellaszamot viseli. Nálunk.
Nalunk a csa-
ladi körben
ládi ktirben bontakoznak ki a közéleti k6zeleti vonzalmak. Hűvös
Hiiv6s
rokon nem lehet buzgó buzge polgár.
polgar. Innen térünk
teriink át
at szom-
szédságunkra, s szokvanyos
szedsagunkra, szokványos helyi kapcsolatainkra. Erre
szolgalnak a fogadók
szolgálnak fogadok és es a pihenóhelyek.
pihen6helyek. Országunk
Orszagunk azon
osztatai, melyeket a szokásszokas alakított
alakitott ki, nem pedig a hata-
randulasa, a nagy ország
lom valami hirtelen rándulása, orszag megannyi
kepmasai, melyekben a szív
kis képmásai, sziv talált
talalt valamit, amiért
amiert do-
boghat. Ez az alacsonyabb szintii szintű elfogultsag
elfogultság nem oltja ki
egesz iránt
az egész irant érzett
erzett szeretetet. Talán
Talan amolyan elemi kép- kep-
zes ez azokhoz a nagyobb és
zés es magasabb szempontokhoz,
egyediil tehetik az embereket érintetté,
amelyek egyedül erintette, mintha
sajat gondjukról
csak saját gondjukrol lenne szó, sze, egy olyan nagy királyság
kiralysag
viragzasaban, amilyen Franciaország.
virágzásában, Franciaorszag. Az egész egesz terület
teriilet
iranti elkötelezettség
iránti elltiitelezettseg csakúgy,
csak gy, mint a régiregi tartományok
tartomanyok
iránti hiiseg,
iranti hűség, az emberek 6si ősi el6iteleteib6l
előítéleteiből es
és megndokol-
megindokol-

301
hatatlan szokásokból
szokasokbol erednek, nem pedig alakjuk mértani mertani
tulajdonságaiból. Párizs
tulajdonsagaibol. Parizs hatalma és es elsősége
els6sege persze el-
nyomja és es összetartja
iisszetartja a köztársaságokat,
keztarsasagokat, mindaddig, amíg amig
fennall. De azoknál
fennáll. azoknal az okoknál
okoknal fogva, melyeket már mar elő-
el6-
hinném, hogy ttúll sokaig
adtam, nem hinnem, sokáig allhatna
állhatna fenn.
Áttérve
Atterve ennek az alkotmánynak
alkotmanynak a teremtő teremt6 és es összetar-
6sszetar-
tó
t6 elveiről
elveir6l a nemzetgyíílésre,
nemzetgyi esre, mely szuverénként
szuverenkent lép lep fel és
es
tevékenykedik,
tevekenykedik, olyan testület
testiilet áll
all előttünk,
el6ttiink, mely felépülé-
felepiile-
sénél
senel fogva minden lehetséges
lehetseges hatalommal rendelkezik, s
kívülről
kiviilr6l ellenőrizhetetlen.
ellen6rizhetetlen. Olyan testület,
testiilet, melynek nincse-
alapttirvenyei, nincsenek bevett vezérelvei,
nek alaptörvényei, vezerelvei, tisztelet-
ben tartott m kedesi szabalyai,
működési szabályai, melyet semmi sem kesz- kész-
szilárdan kitartson barmilyen
tethet arra, hogy szilardan bármilyen rendszer
Sajat hatalmukat illetően
mellett. Saját illet6en a legvégletesebben
legvegletesebben fel-
tiirvenyhozei hatáskör
fogott törvényhozói hatasktir eszméjét
eszmejet vallják,
valljak, s közönsé-
k6z6nse-
ges esetekre alkalmazott példáikat peldaikat a legsürgetőbb
legsiirget6bb szük-
sziik-
seg alkotta kivételekből
ség kivetelekb6l merítik.
merltik. A jövôben
j6v6ben a gyűlés
gyiiles a leg-
t6bb szempontból
több szempontbel a jelenlegire fog hasonlítani;
hasonlitani; de az újj
valasztasok módja
választások medja és es az újj körforgások
korforgasok tendenciája
tendenciaja fel
szamolni azt a csekély
fogja számolni csekely mértékű
mertekii belső
bels6 ellenőrzést
ellen6rzest is,
kiilitinfele érdekeltségekből
amelyet az eredetileg különféle erdekeltsegekb6l válasz-valasz-
tott és
es ezek szellemét
szellemet némileg
nemileg megőrző
meg6rz6 kisebbség
kisebbseg által
altal
gyakorolt. Ha lehet, a következők6vetkez6 gyűlés
gyiiles mégmeg rosszabb
lesz, mint a jelenlegi. A mostani azzal, hogy mindent le-
rombol és es átalakít,
atalakit, semmi népszerű
nepszerii tennivalót
tennivalet nem hagy
utodaira. A példa
utódaira. pelda követése
ktivetese a legképtelenebb
legkeptelenebb és es legvak-
mer6bb vállalkozásokra
merőbb vallalkozasokra foa sarkallni őket. 6ket. Nevetséges
Nevetseges
feltetelezes, hogy egy ilyen gyűlés
feltételezés, gyiiles képes
kepes lenne tökéletes
tokeletes
ülésezni.
nyugalomban iilesezni.
Mindentudo törvényhozóik
Mindentudó ttirvényhozeik abbeli igyekezetükben,
igyekezetiikben,
hogy mindent egyszerre véghezvigyenek,
veghezvigyenek, megfeledkeztek
valamiről, ami alapvetőnek
valamir6l, alapvet6nek tűnik,
tiinik, s amit úgy
tigy hiszem, még
meg
sem ehnéletben,
elmeletben, sem gyakorlatban nem mellőzött mell6z6tt egyet-
len köztársaságcsináló
kiiztarsasagcsinalo sem. Elfelejtettek Szenátust,Szenatust, vagy
valami hasonló
hasonlo jellegű
jellegii testületet
testiiletet alkotni. 243 Azelőtt
Azel6tt soha
nem lehetett
Iehetett olyan politikai testről
testr6l hallani, mely egyetlen
mi' <6d6 törvényhozó
működő ttirvenyhoze gyűlésből
gyt'1’lesb6l és
es végrehajtó
vegrehajte tisztségvise-
tisztsegvise-
l6ib6l állott
lőiből allott vohıa,
volna, ilyen tanács
tanacs nélkül;
nelkiil; olyasmi nélkül,
nelkiil,
amivel a külföldi
kiilfeldi államok
allamok felvehetik a kapcsolatot; amire

302
az emberek a 'kormányzat
"kormanyzat hétköznapi
hetktiznapi működésekor
mtikédesekor is
felnézhetnek; ami irányt
felnezhetnek; iranyt szab éses állandóságot
allandosagot kölcsönöz
k6lcs6n6z
az állam
allam működésének,
miikbdesenek, s valamiféle
valamifele következetességet
kiivetkezetesseget
tart fenn abban. A királyok
kiralyok általában
altalaban tartanak tanácsként
tanacskent
ilyen testületet.
testiiletet. A monarchia éppeneppen meglehet nélküle;
nelkiile;
úgy
gy tűnik
tiinik azonban, hogy a republikánus
republikanus kormányzatnak
kormanyzatnak a
lényegéhez
lenyegehez tartozik. Egyfajta köztes
kiiztes helyet foglal el a nép
nep
által gyakorolt, vagy közvetlenül
altal kbzvetleniil általa
altala delegált
delegalt főhatalom
f6hatalom
és
es a puszta végrehajtás
vegrehajtas között.
kezett. Ennek nyoma sincs az
Önök
Oniik alkotmányában;
alkotmanyaban; a mikor nem is gondolnak semmi
Szolonjaik és
ilyesmire, Szolónjaik es Numáikz”
Numaikm éppen eppen annyira, mint
minden másban,
masban, nagymérvű
nagymervii alkalmatlanságról
alkalmatlansagrel tesznek
tanúbizonyságot.
tan bizonysagot.
Fordftsuk most tekintetünket
Fordítsuk tekintetiinket arra, ahogyan a végre-
vegre-
hajto hatalom felállításáról
hajtó felallitasarel intézkedtek.
intezkedtek. Erre a célra
celra egy
megalazott királyt
megalázott kiralyt választottak.
valasztottak. E legelső
legels6 végrehajtó
vegrehajte tiszt-
segvisel6jiik olyan gép
ségviselőjük gep lesz, akinek egyetlen hivatali csele-
kedeteben sincs semmi döntési
kedetében dtintesi szabadsága.
szabadsaga. A legjobb
legiobb
esetben is puszta csatorna, melyen át at azokat az ügyeket
iigyeket
tovabbitjak a nemzetgyűlés
továbbítják nemzetgyiiles felé,
fele, amelyeknek ismerete e
testület
testiilet számára
szamara fontos. Ha ő 6 lenne az egyetlen ilyen köz-
k6z-
vetit6, hatalma nem lenne jelentéktelen;
vetítő, jelentektelen; bár
bar végtelenül
vegteleniil
veszedelmes volna arra nézve, nezve, aki úgy
(Igy dönt,
d6nt, hogy gyako-
rolja. De a közéleti
kiizeleti hírek
hirek bejelentése,
bejelentese, e tények
tenyek közlése
kezlese
ugyanilyen hitelesen bármilyen
barmilyen más mas közvetítéssel
ktizvetitessel is eljut-
gyűléshez.
hat a gyi Tehát ami azt a módszert
eshez. Tehat medszert illeti, hogy az
intezkedeseknek egy meghatalmazott tudósító
intézkedéseknek tudosito bejelenté-
bejelente-
se által
altal szabnak irányt,
iranyt, ez a hírközlő
hirk6zl6 hivatal a semmivel
egyenl6.
egyenlő.
megvizsgaljuk a végrehajtó
Ha megvizsgáljuk vegrehajto hivatalnokkal kapcsola-
tos francia tervek két ket természetesen
termeszetesen adódó
ad6d6 oldalát,
oldalat, a pol-
gárit és
garit es a politikait -
— az első
els6 esetben azt a megfigyelést
meg gyelest
kell tennünk,
tenniink, hogy az újj alkotmány
alkotmany szerint a felső fels6 szintű
szintii
igazságszolgáltatás egyik vonalon sem a kiraly
igazsagszolgaltatas király kezeben
kezében
van. Franciaország
Franciaorszag királya
kiralya nem az igazság
igazsag forrása.
forrasa. Nem ő 6
nevezi ki a bírákat,
birakat, sem az alsófokúakat,
alsofok akat, sem a fellebbvi-
telieket. Nem ő 6 tesz javaslatot a jelöltekre,
jeliiltekre, s nem is vé- ve-
tózhatja
tezhatja meg a választást.
valasztast. Még
Meg csak nem is ő 6 az állam-
allam-
Ügyész. Csupan
iigyesz. Csupán jegyz6kent
jegyzőként szolgal,
szolgál, hogy hitelesitse
hitelesítse a bi-
bí-

303
raknak a kerületekben
ráknak keriiletekben történt
tortent választását.
valasztasat. Hivatalnokai
útján végrehajtja
titjan vegrehajtja ezeknek az ítéleteit.
iteleteit. Ha megvizsgáljuk
megvizsgaljuk
hatalmanak igazi természetét,
hatalmának termeszetet, nem tűnik tiinik többnek,
tebbnek, mint
törvényszolgák,
ttirvenyszolgak, altisztek, fogdmegek, porkolábok,
porkolabok, hóhé-
h6he-
rok főnökének.
f6n6kenek. Lehetetlen volna megalázóbbmegalazobb helyzetbe
taszítani
taszftani azt, amit királyi
kiralyi fenségnek
fensegnek neveznek. E boldog-
talan uralkodó
uralkodo méltóságára
meltesagara nézvenezve ezerszer jobb lett vol-
egvilagon semmi köze
na, ha az égvilágon' ktize az igazságszolgáltatás-
igazsagszolgaltatas-
hoz, mint az, hogy így igy megfosztották
megfosztottak mindentől,
mindent6l, ami eb-
ben a hivatalban tiszteletreméltó
tiszteletremelto és es vigaszt hozó;
hozo; lévén
leven
hogy nem all áll hatalmaban
hatalmábarı semmilyen eljarast eljárást inditani;
indítani;
nem állall hatahnában
hatalmaban felfüggeszteni,
felfiiggeszteni, enyhíteni
enyhiteni vagy megke-
gyelmezni. Minden az ő6 vállát vallat nyomja, ami az igazság-
igazsag-
szolgaltatasban hitvány
szolgáltatásban hitvany és
es gyűlöletes.
gyiiléletes. Nem ok nélkül
nelkiil tör-
t6r-
tent, hogy a gyűlés
tént, gyiiles oly nagy erőfeszítéseket
er6fesziteseket tett, hogy a
nemregiben még
nemrégiben meg királyuknak
kiralyuknak nevezett személyt
szemelyt csupán
csupan
lepcs6fokl-cal helyezze magasabbra a hóhérnál,
egyetlen lépcsőfokkal héhernal,
6vevel szinte azonos minőségű
az övével min6segii hivatalba. Nem lenne a
terrnészet szerint vale,
termeszet való, ha jelenlegi helyzeteben
helyzetében a franciak
franciák
kiralya becsülni
királya becsiilni tudná
tudna önmagát,
iinmagat, vagy hogy mások
masok becsül-
becsiil-
nek.
nék.
Vegyiik most szemügyre
Vegyük szemiigyre ezt az újj végrehajtó
vegrehajté hivatal-
nokot politikai minőségében,
min6segeben, ahogyan a nemzetgyűlés
nemzetgyiiles
utasitasai szerint tevékenykedik.
utasításai tevekenykedik. Törvényeket
Tiirvenyeket végrehajta-
vegrehajta-
ni királyi
kiralyi hivatal; parancsokat végı`ehajtani
vegrehajtani nem királyhoz
kiralyhoz
méltó. A politikai vegrehajté
melte. végrehajtó hatalom, meg még ha csak erről
err6l
is van szó,
sze, mégiscsak
megiscsak nagy megbízatás.
megbizatas. Bizony olyan meg-
bizas, amelynek hűséges
bízás, hiiseges és
es gondos teljesítésén
tcljesitesen sok múlik,
m lik,
mind a benne elnöklő
eln6ld6 személy,
szemely, mind alárendeltjei
alarendeltjei eseté-
esete-
ben. Rendszabályokkal
Rendszabalyokkal kell eszközöket
eszkezeket adni e kötelesség
ktitelesseg
teljesitesere; s a hozzá
teljesítésére; hozza való
valo viszonyulást
viszonyulast a megbízatással
megbizatassal
jare kísérő
járó kfser6 körülményeknek
kiiriilmenyeknek kell meghatároznia.
meghataroznia. Méltó-Melto-
saggal, tekintéllyel
sággal, tekintellyel és es fontossággal
fontossaggal kell körülvenni,
keriilvenni, s di-
cs6segre kell vezetnie. A végrehajtói
csőségre vegrehajtoi hivatal megerőltető.
meger6ltet6.
tehetetlensegt6l nem várhatjuk
A tehetetlenségtól varhatjuk a hatalom előttel6tt tornyo-
sulo feladatok véghezvitelét.
suló veghezvitelet. Miféle
Mifele személy
szemely az a végre-
vegre-
hajtas felett parancsnokló
hajtás parancsnoklo király,
kiraly, akinek semmiféle
semmifele lehe-
t6sege nincs arra, hogy jutalınana
tősége jutalmazza azt? Sem állandó
allando hiva-
tallal, sem földadománnyal,
ftildadomannyal, még meg csak egy évi evi ötven
6tven fontos

304
járadékkal sem; még
jaradekkal meg a leelentéktelenebb
leelentektelenebb csip-csup
esip-csup cím-
cim-
Franeiaorszagban a király
mel sem. Franciaországban kiraly semmivel sem inkább
inkabb
forrása
forrasa már
mar a megbecsülésnek,
megbecsiilesnek, mint az igazságnak.
igazsagnak. Min-
den jutalmazás,
jutalmazas, minden kitüntetés
kitiintetes más
mas kezekben van.
Akik a királyt
kiralyt szolgálják,
szolgaljak, azokat semmilyen más
mas termé-
terme-
szetes indíték
inditek nem sarkallhatja, mint a félelem;
felelem; félelem
felelem
mindenkitől,
mindenkit6l, kivéve
kiveve saját
sajat urukat. Az országon
orszagon belüli
beliili el-
nyomó
nyomo kényszerítő
kenyszerit6 tevékenysége
tevekenysege éppen
eppen olyan gyűlöletes,
gyij eletes,
mint az, amelyet az igazságszolgáltatásterén
igazsagszolgaltatasteren fejt ki. Ha
bármelyik
barmelyik törvényhatóságnak
tervenyhatosagnak segélyre
segelyre van szüksége,
sziiksege, azt a
gyifles
gyűlés adja. Ha csapatokat kell kiktildeni,
kiküldeni, hogy a gyi1'les-
gyűlés-
engcdelmessegre szorítsák
sel szemben engedelmességre szoritsak őket,
6ket, a parancsot
kiralynak kell végrehajtania;
a királynak vegrehajtania; s minden alkalommal neki
befröcskölnie magat
kell befrecskelnie magát nepenek
népének verevel.
vérével. Nincs vet6jo-
vétójo-
megis az ő6 nevét
ga: mégis nevet és
es tekintélyét
tekintelyet használják
hasznaljak fel minden
szigora rendelkezés
szigorú rendelkezes érvényre
ervenyre juttatásához.
juttatasahoz. Mi több,
tebb, jóvá
jova
lemeszarlasat, akik megkísérlik
kell hagynia azok lemészárlását, megkiserlik kisza-
baditani fogságából,
badítarıi fogsagabel, vagy a legcsekélyebb
legcsekelyebb kötődést
k6t6dest árul-
arul-
jak el személyéhez
ják szemelyehez vagy ősi
6si hatalmához.
hatalmahoz.
vegrehajto hatóságot
A végrehajtó hatosagot olyan módon
medon kell megalkotni,
akikből all,
hogy akikb6l áll, keszek
készek legyenek szeretni és
es tisztelni azt,
akinek engedelmeskedni kötelesek.
ketelesek. Szándékos
Szandekos hanyag-
ság, vagy ami még
sag, meg rosszabb, látszat
latszat szerinti, de valójában
valejaban
torz és
es rosszakaratú
rosszakarat engedelmesség
engedelmesseg a legbölcsebb
legbelcsebb taná-
lana-
csokat is ellehetetleníti.
ellehetetleniti. A törvény
terveny hiába
hiaba próbálja
probalja majd
elejet venni az ilyen kiszámított
elejét kiszamitott hanyagságnak
hanyagsagnak és
es csalárd
csalard
keszsegessegnek, vagy kinyomozni azt. A törvénynek
készségességnek, tervenynek nem
all hatalmában
áll hatalmaban az embereket ügybuzgóságra
iigybuzgosagra késztetni.
kesztetni. A
kiralyoknak, még
királyoknak, meg azoknak is, akik valóban
valéban azok, meg kell
tűrniük a számukra
tiirniiik szamukra kellemetlen alattvalókat
alattvalékat is. Sőt
S6t anél-
anei-
kiil, hogy saját
kül, sajat tekintélyüket
tekintelyiiket csorbítanák,
csorbitanak, megtűrhetik
megtiirhetik az
ilyen személyek
szemelyek hatalmát
hatalmat is, ha az elősegíti
el6segiti ügyüket.
iigyiiket.
XIII. Lajos halálosan
halalosan gyűlölte
gyiilelte Richlieu [sie]
[sic] bíborost;
biborost;
megis e miniszternek riválisaival
mégis rivalisaival szemben nyújtott
ny jtott támo-
tamo-
gatása volt uralma minden dicsőségének
gatasa dics6segenek forrása,
forrasa, s maga
a trón
tren szilárd
szilard alapzata. XIV. Lajos trónralépésekor
tronralepesekor nem
szivelhette Mazarin bíborost,
szívelhette biborost, de
dc saját
sajat érdekében
erdekeben meg-
hivatalaban. Öregkorában
hagyta hivatalában. Cregkoraban megvetette L0uvoist75°;
Louvoistm;
am éveken
ám eveken keresztül,
keresztiil, amíg
amig az híven
hiven szolgálta
szolgalta nagyságát,
nagysagat,

305
megtiirte maga körül.
megtűrte keriil. Midőn
Mid6n II. György
Gyiiirgy bizalmába
bizalmaba fogad-
ta Pitt uratw,
uratm, akit bizonyosan nem kedvelt, nem tett
semmi olyasmit, ami egy bölcs
belcs uralkodóra
uralkodora nézve
nezve megalá-
megala-
zó
z6 volna. De ezek a miniszterek, akiket az iigyek,ügyek, nem
pedig az érzelmek
erzelmek választottak
valasztottak ki, a királyok
kiralyok nevében
neveben éses
irántuk
irantuk való
valo bizalomból
bizalombol cselekedtek; nem pedig mint akik
es szemmel láthatólag
elismerten és lathatelag alkotmány
alkotmany szerint valóvalo
uraik. Úgy
Ugy vélem,
velem, lehetetlen hogy bármelyik
barmelyik király,
kiraly, miu-
tán
tan magához
magahoz tért
tert első
els6 rémületéből,
remiileteb6l, jó
j6 szíwel
szivvel lehelne
Iehelne lel-
és erelyt
ket es erélyt olyan intezkedesekbe,
intézkedésekbe, amelyckr6l
amelyekről tudja,
hogy azok diktaljak,
diktálják, akik az 6ő meggy6z6dese
meggyőződése szerint a
mertekben ellenségesek
legnagyobb mértékben ellensegesek vele szemben. Fog-e
barmelyik miniszter, aki egy ilyen királyt
bármelyik kiralyt (vagy nevezzük
nevezziik
akarminek) a tiszteletnek csak az illendő
akárminek) illend6 látszatával
latszataval szol-
gal, jo szíwel
gál, jó szivvel engedelmeskedni azok parancsainak, akiket
a minap az ő6 nevében
neveben ítéltek
iteltek a Bastille-ban való
val6 rabosko-
dasra? Fognak-e engedelmeskedni azok parancsainak,
dásra?
mikezben zsarnoki módon
akikkel, miközben modon ítélkeztek
itelkeztek felettük,
felettiik,
egy vélték,
úgy veltek, elrıézően
elnez6en jártak
jartak el; s akiknek, úgy irgy hitték,
hittek, a
bertennel menhelyet biztosítottak?
börtönnel biztositottak? Ha egyéb
egyeb újításaik
ajitasaik és
es
jjaszervezeseik mellett ilyen engedelmességre
újjászervezéseik engcdelmessegre számíta-
szamita-
nak, akkor a természetben
termeszetben kell forradalmat végrehajtani-
vegrehajtani-
uk, s az emberi szellemnek kell újj alkotmányt
alkotmanyt adniuk.
Maskiilenben legfelső
Máskülönben legfels6 kormányzatuk
kormanyzatuk nem lehet össz- essz-
végrehajtás rendszerevel.
hangban a vegrehajtas rendszerével. Vannak esetek, ami-
kor nem elégedhetünk
elegedhetiink meg nevekkel és es elvonatkoztatá-
elvonatkoztata-
sokkal. Nevezhetünk
Nevezhetiink fél
fel tucat vezető
vezet6 egyéniséget,
egyeniseget, akiket
okunk van félni
felni és
es gyűlölni,
gyiilelni, nemzetnek. Ez nem változtat
valtoztat
semmit, csupán
csupan még
meginagyobb
nagyobb félelmet
felelmet és
es gyűlöletet
gyffleletet kelt
benniink irántuk.
bennünk irantuk. Ha elképzelhető
elkepzelhet6 lett vohıa,
volna, hogy indo-
kolt és
es hasznos olyan forradalmat végrehajtani,
vegrehajtani, olyan esz-
kitiztikkel és
közökkel es olyan személyek
szemelyek által,
altal, ahogyan Önöknél
Oneknel tör-
ter-
tent, bölcsebb
tént, belcsebb dolog lett volna az egészet
egeszet bevégezni
bevegezni októ-
okte-
ber ötödikén
6t6diken és es hatodikán.
hatodikan. Akkor az újj végrehajtó
vegrehajto hiva-
talnok azoknak köszönhetné
keszenhetne állását,
allasat, akik egyszerre alko-
t6i és
tói es urai; s érdekei,
erdekei, a bűnben
biinben való
vale közösség,
kezesseg, s a hála
hala (ha
a bűnökben
biinekben rejtőzhetnének
rejt6zhetnenek erények)
erenyek) azoknak a szolgála-
szolgala-
taba állítaná,
tába allitana, akik olyan állásba
allasba emelték,
emeltek, mely nagy nye-
reseggel és
reséggel es kiadós
kiados érzéki
erzeki élvezetekkel
elvezetekkel jár;
jar; s még
meg valami

306
többel: mert valószínűleg
tebbel: valosziniileg még meg többet
tebbet kapott volna azok-
tól,
tol, akik bizonyára
bizonyara nem korlátoztak
korlatozt-alt volna olyannyira egy
hatalmassá
hatalmassa alkotott lényt,lenyt, mint ahogy egy meghódoltmeghodolt el-
lenféllel
lenfellel tették.
tettek.
Olyan helyzetben lévő lev6 király,
kiraly, mint a jelenlegi, az őt 6t ért
ert
szerencsétlenségektől
szerencsetlensegekt6l úgy gy megdermedve, hogy nem szük- szi'1k-
ségletnek, hanem az elet
segletnek, élet ajandekanak,
ajándékának, el előjognak
ognak tekinti,
hogy ehet és es alhat, s ügyet
iigyet sem vet a dicsőségre,
dics6segre, soha
nem lehet alkalmas e hivatalra. Ha úgy gy érez,
er'ez, mint az em-
berek
ber-ek általában,
altalaban, akkor bizonyára
bizonyara megérti,
megerti, hogy egy ilyen
keriilmenyek között
körülmények ktizett működő
miik6d6 hivatalban nem szerezhet se
hit-nevet, se dicsőséget.
hírnevet, dics6seget. Nincsenek nemes ügyek, iigyek, melyek
sarkallhatnak. Magatartása
tettekre sarkallhatnák. Magatartasa a leobb esetben
passzív es
passziv és vedekez6.
védekező. Alacsony sors sorsú embereknek ilyen hi-
megtiszteltetest jelenthet. Ám
vatal megtiszteltetést Am nem ugyanaz ide fel-
lesiillyedni, s eltérő
emelkedni, illetve lesüllyedni, elter6 érzelmeket
erzelmeket is kelt.
valeban ő6 nevezi ki a minisztereket? Akkor szim-
Vajon valóban
patizalni fognak vele. Ráerőszakolják
patizálni Raer6szakoljak őket? 6ket? Az egészegesz vi-
keztiik és
szony köztük es a névleges
nevleges király
kiraly között
kezett kölcsönös
kelesenes ellen-
szegiiles lesz. Az államminiszter
szegülés allamminiszter hivatala minden más mas or-
szagban a legınagasabb
szágban legmagasabb méltóságot
meltesagot élvezi.
elvezi. Franciaország-
Franciaorszag-
ban ugyanez csupa veszély,
veszely, s nem hozhat dicsőséget.
dics6seget. Lesz
azonban versenytársuk
versenytarsuk e jelentéktelenségben
jelentektelensegben mindaddig,
amig lesz a világon
amíg vilagon sekélyes
sekelyes törtetés,
tertetes, s amíg
amig egy nyomo-
r sagos fizetés
rúságos zetes ösztönzőerő
6szt6nz6er6 a rövidlátó
revidlato mohóság
mohesag számá-
szama-
versenytarsai számára
ra. A miniszterek e versenytársai szamara alkotmányuk
alkotmanyuk
lehet6ve teszi, hogy létfontosságú
lehetővé letfontossag szerveiket támadják; tamadjak;
mikezben nekik maguknak semmiféle
miközben semmifele eszközük
eszkeziik nincs a
vadjaik elutasítására,
vádjaik elutasitasara, csak a vádlottak
vadlottak csúfos
cslifos híre.
hire. Fran-
ciaorszagban az állam
ciaországban allam miniszterei az egyedüliegyediili személyek,
szemelyek,
akik nem juthatnak részhez reszhez a nemzeti tanácsokban.
tanacsokban. Mi-
csoda miniszterek! Micsoda tanácsok! tanacsok! Micsoda nemzet!
- De felelős
felel6s miniszterekkel állunk allunk szemben. Szegényes
Szegenyes
szolgalat az, amelyet kötelességből
szolgálat k6telessegb6l vállalnak.
vallalnak. A lélek
lelek féle-
fele-
lemb6l származó
lemből szarmazo emelkedettsége
emelkedettsege soha nem tesz egy nem-
zetet dicsővé.
dics6ve. A felelősség
felel6sseg elejét
elejet vesm'
veszi a bűnöknek.
biineknek. Ve-
szelyesse tesz minden törvényellenes
szélyessé tervenyellenes próbálkozást.
probalkozast. De
csak a félkegyelmű
felkegyelmii gondolna arra, hogy benne keresse a
tevekeny és
tevékeny es buzgó
buzge szolgálat
szolgalat princípiumát.
principiumat. Rábízzuk-e
Rabizzuk-e a

307
háború vezetését
habor vezeteset olyan emberre, aki borzad annak vezér-
vezer-
elvétől,
elvet6l, aki minden lépéssel,
lepessel, amit a siker érdekében
erdekeben tesz,
azoknak a hatalmát
hatalmat erősíti
er6siti meg, akik őt
6t magát
magat elnyom-
ták?
tak? Komolyan veszik-e az idegen államokallamok azt, akinek
nem tartozik a hatáskörébe
hataskerebe a hadüzenet
hadiizenet és
es a békekötés;
bekekijtes;
meg annyira sem, hogy egyetlen szavazattal rendelkezne
még
akár
akar ő6 maga, akár
akar miniszterei, vagy bárki,
barki, akit esetleg be-
folyásolhat.
folyasolhat. A megvetettség
megvetettseg állapota
allapota nem fejedelmi álla-
alla-
pot; jobb azon nyomban megszabadulni az ilyen fejede-
lemtől.
lemt6l.
Tudom, azt mondjak
mondják majd, hogy ezek a hangulatok az
udvarnal és
udvarnál es a végrehajtó
vegrehajto kormányzatban
kormanyzatban csak addig fog-
elni, amíg
nak élni, amig a mi nemzedékünk:
nemzedekiink: s hogy a királyt
kiralyt rábír-
rabir-
tak, hogy kijelentse: a dauphintzsz
ták, dauphint?-52 helyzetének
helyzetenek megfelelő-
megfelel6-
fogjak felnevelni. Ha a dauphint houáidomítják
en fogják hozzaidomitjak hely-
zetehez, akkor bizony semmilyen neveltetésben
zetéhez, neveltetesben nem lesz
resze. Rosszabb lesz még
része. meg annál'
annal" is, amiben egy önkényes
iinkenyes
uralkodó reszesiil.
uralkode részesül. Ha tud olvasni - de akar akár tud, akar
akár
nem, valami j6 jó vagy rossz
ro_ssz szellem el fogja neki mondani,
6sei királyok
hogy ősei kiralyok voltak. Ettől
Ett6l kezdve csakis az lehet a
celja, hogy érvényesítse
célja, ervenyesitse jogait éses bosszút
bossz t álljon
alljon szüleiért.
sziileiert.
(")n6k majd azt mondják,
Önök mondjak, nem ez e kötelessége.
ketelessege. Lehet; de
Természet; s ha kihivjak
ez a Termeszet; kihívják maguk ellen a Termeszetet,
Természetet,
belcsen, hogy bíznak
nem teszik valami bölcsen, biznak a kötelességben.
ketelessegben.
Ebben a felületes
feliiletes politikai rendszerben az állam
allam ma is a
gyengeseg, a zűrzavar,
gyengeség, ziirzavar, az ellenszegülés
ellenszegiiles és
es az eredményte-
eredmenyte-
lenseg forrásait
lenség forrasait táplálja
taplalja méhében;
meheben; s előkészíti
el6kesziti saját
sajat végső
vegs6
I

bukásának eszkezeit.
bukasanak eszközeit. Roviden,
Röviden, nem latok
látok semmit a vég- veg-
rehajte erőkben
rehajtó er6kben (hatalomnak nem nevezhetem), ami ren-
delkezne az életerőnek
eleter6nek akár
akar csak a látszatával,
latszataval, illetve
amiben a legkisebb mértékben
mertekben is meglenne a megfelelő
megfelel6
korrespondencia és es szimmetria, vagy baráti
barati viszony a leg-
f6bb hatalommal, akár
főbb akar jelenleg fennálló
fennallo formájában,
formajaban, akár
akar
ahogyan a jövőbeli
j6v6beli kormányzatra
kormanyzatra tervezik.
Önök
Cnek gazdaságilag
gazdasagilag éppen
eppen olyan visszás
visszas módon,
modon, mint
politikailag, kétféle
ketfele kormányzatot*
kormanyzatot* állítottak
allitottak fel: egy való-
valo-

'" Valójában
Valojaban hármat,
harmat, ha számolunk
szamolunk a vidéki
videki köztársasági
keztarsasagi kormányok-
kormanyok-
kal.

308
ságosat, meg egy képzeletbelit.
sagosat, kepzeletbelit. Mindkettőt
Mindkett6t nagy költsé-
keltse-
gekkel tartják
tartjak fenn, de úgy
(igy gondolom, a képzeletbeli
kepzeletbeli ke-
rül
riil többe.
t6bbe. Olyan gépezet,
gepezet, mint ez az utóbbi,
utobbi, még
meg armyit
annyit
se ér
er meg, mint a kerekeire kent zsír.
zsir. A kiadások
kiadasok mérhe-
merhe-
tetlenül
tetleniil magasak; s sem a teljesítmény,
teljesitmeny, sem a haszon
nem éri
eri meg a terhek tizedét
tizedet sem. Ó,
(3, de hisz nem méltá-
melta-
nyolom a törvényhozók
tervenyhozok tehetségét.
tehetseget. Nem vagyok eléggé
elegge
tekintettel a szükséghelyzetre.
sziikseghelyzetre. Nem ők6k_ választották
valasztottak vég-
veg-
rehajtó
rehajto hatalmuk rendjét.
rendjet. E díszes
diszes külsőségeket
ki'1Is6segeket meg kell
tartani. A nép
nep nem nyugodna bele, hogy megfosszák
megfosszak tő-
t6-
liik.
lük. Rendben; megertem
megértem Onoket.
Önöket. Nagyszabas
Nagyszabású elrnele-
ehnéle-
teik ellenére,
ellenere, melyek előtt
el6tt meghajolni kényszerítenék
kenyszeritenek az
es a földet
eget és foldet is, tudják
tudjak hogyan alkalmazkodjanak a ter-
meszethez és
mészethez es a dolgok körülményeihez.
kiiriilmenyeihez. De amikor arra
kenyszeriiltek, hogy alkalmazkodjanak a körülmények-
kényszerültek, k6riilmenyek-
meg tovább
hez, akkor még tovabb kellett volna elmenniük
elmenniiik a kény-
keny-
valo behódolásban,
szernek való behodolasban, s azt kellett volna alkotniuk,
sziiksegiik volt: hasznos, a célnak
amire szükségük celnak megfelelő
megfelel6 esz-
kezt. Hatalmukban állott,
közt. allott, hogy
‘hogy ezt megtegyék.
megtegyek. Többek
Tebbek
kezett, példának
között, peldanak okáért,
okaert, hatalmukban állott
allott meghagyni
kiralyuknak a hadüzenet
királyuknak hadiizenet és
es a békekötés
bekeketes jogát.
jogat. Hogyan?
Meghagyni a végrehajtó
vegrehajto elöljárónak
el6ljar6nak minden felséog
felseog kö-
k6-
zül a legveszedehnesebbiket?
ziil legveszedelmesebbiket? Nem ismerek veszedelme-
sebbet; s olyat sem, amelyet ennél
ennel szükségesebb
sziiksegesebb lenne a
végrehajtásra bizni.
vegrehajtasra bízni. Nem allitom,
állítom, hogy ezt a jogot akkor
is a királyokra
kiralyokra kell bízni,
bizni, ha nem rendelkeznek más,
mas, kie-
gészítő
geszit6 megbízatásokkal,
megbizatasokkal, amilyenek most nincsenek az
Önök királyának
Onek kiralyanak kezében.
kezeben. De ha birtokában
birtokaban lennének,
lennenek,
akkor bár
bar kétségkívül
ketsegkiviil van kockázat,
kockazat, az ilyen alkotmány-
alkotmany-
bel akkora előnyök
ból el6ny6k származnának,
szarmaznanak, melyek bőségesen
b6segesen
kárpótolnak a kockázatért.
karpotolnak kockazatert. Nincs másmas módmod megakadá-
megakada-
lyozni Európa
Europa számtalan
szamtalan hatalmasságát
hatalmassagat abban, hogy nyíl- nyil-
es személyes
tan és szemelyes kapcsolatra lépve
lepve intrikáljanak
intrikaljanak gyűlésük
gyiilesiik
tagjaival, hogy minden ügyükbe
iigyiikbe beleártsák
beleartsak magukat, s
orszaguk szívében
hogy országuk sziveben élesszék
elesszél-c fel a legveszedelmesebb
klikkeket; idegen hatalmak érdekeit
erdekeit szolgáló
szolgale és
es irányítása
iranyitasa
allo klikkeket. Ettől
alatt álló Ett6l a legrosszabb bajtól,
bajt6l, Istennek
hala, egyelőre
hála, egyel6re megınenekiiltek.
megmenekiiltek. Képességeiket,
Kepessegeiket, ha volná-
volna-
jol kamatoztathatnák
nak, jól kamatoztathatnak arra, hogy közvetett
kezvetett módon
modon

309
szabályozzák és
szabalyozzak es ellenőriuék
ellen6rizzek ezt a veszélyes
veszelyes megbízást.
megbizast.
Ha nem tetszenek Önöknek
Cneknek azok a megoldások,
megoldasok, amelye-
ket mi választottunk
valasztottunk Angliában,
Angliaban, vezetőik
vezet6ik arra fordíthat-
fordithat-
ták
tak volna tehetségüket,
tehetsegiiket, hogy jobbakat eszeljenek ki. Ha
szükséges
sziikseges lenne példákkal
peldakkal illusztrálom
illusztralom az Önök
6)n6k fajtájából
fajtajabol
vale végrehajtó
való vegrehajto kormányzatnak
kormanyzatnak a fontos ügyek
iigyelt intézésére
intezesere
gyakorolt hatását,
hatasat, hivatkozhatnék
hivatkozhatnek Montmoıin
Montmorin úrm rm nem-
zetgyiilesnek küldött
zetgyíílésnek kiildott jelentésére,
jelentesere, meg az összes
esszes Nagy-Bri-
tannia és
es Spanyolország
Spanyolorszag közötti
kezetti nézeteltérésekkel
nezetelteresekkel kapcso-
latos vitára.
vitara. Tiszteletlenség
Tiszteletlenseg volna részemről
reszemr6l az Ön
6n szelle-
mevel szemben, ha mindezt részletezném.
mével reszleteznem.
Ugy hallom, a miniszternek nevezett személyek
Úgy szemelyek kifeje-
zesre juttatták
zésre juttattak szándékukat,
szandekukat, hogy lemondanak állásukról.
allasukrel.
Elegge meg vagyok lepve, hogy nem mondtak le már
Eléggé mar jó-
jo-
ezel6tt. A világ
val ezelőtt. vilag minden kincséért
kincseert sem viselném
viselnem el,
hogy olyan helyzetben legyek, mint ők 6k a legutóbbi
legutebbi tizen-
ket hónap
két hénap folyamán.
folyaman. Biztosra veszem, hogy jóindulattal
joindulattal
irant. Akárhogy
voltak a Forradalom iránt. Akarhogy is van, mivel magas
pozicioban voltak, jóllehet
pozícióban jellehet a megaláztatás
megalaztatas magaslatán,
magaslatan,
Iehetett másként,
nem lehetett maskent, mint hogy ók6k legyenek az elsők,
els6k,
akik közösen
k6z6sen felismerték
felismertek és
es egyenként
egyenkent érzékelték
erzekeltek a forra-
dalom által
altal a maguk minisztériumára
miniszteriumara hozott bajokat.
lepesben, amit megtettek és
Minden lépésben, es amitől
amil6l elálltak,
elalltak, érez-
erez-
niiik kellett országuk
niük orszaguk lealázott
lealazott helyzetet
helyzetét és
es a maguk
tökéletes alkalmatlanságát
tekeletes alkalmatlansagat arra, hogy szolgálják.
szolgaljak. Olyan-
fajta alárendelt
alarendelt szolgaságban
szolgasagban vannak, mint korábban
korabban soha
senki. Nem élvezvén
elvezven sem szuverén
szuveren uruk bizalmát,
bizalmat, akire
ratukmaltak őket,
rátukmálták 6ket, sem a gyűlését,
gyiileset, amelyik ezt tette, hiva-
taluk minden nemes funkcióját
funkciejat a gyűlés
gyiiles bizottságai
bizottsagai gya-
koroljak, anelkiil hogy bárminemű
korolják, anélkül barminemii tekintettel lennének
lennenek az
ő6 személyes
szemelyes vagy hivatali hatalmukra. Hatalom nélkül nelkiil
kell a végrehajtást
vegrehajtast gyakorolniuk; szabad választás
valasztas nélkül
nelkiil
kell felelősséget
felel6sseget vállalniuk.
vallalniuk. Talányos
Talanyos helyzetükben,
helyzetiikben, két
ket úrr
szolgalataban, akik közül
szolgálatában, koziil egyikre sincs
sines semmi befolyásuk,
befolyasuk,
{igy kell cselekedniük
úgy cselekedniiik (lényegében
(lenyegeben akarjanak is bárho-
barho-
gyan), hogy olykor az egyiket, olykor a másikat
masikat árulják
aruljak el,
enmagukat pedig mindig megcsalják.
önmagukat megcsaljak. Ilyen volt az ő
6 hely-
zetiik; s ilyen kell, hogy legyen azoknak a helyzete, akik
zetük;
az örökükbe
erekiikbe lépnek.
lepnek. Nagy tisztelője
tiszteI6je és
es jóakarója
joakaroja vagyok

310
Necker úmak,
irmak, akinek irántam
irantam való
vale ligyelmessége
gyelmessege leköte-
lek6te-
lező.
lez6. 34
2'54 Mikor ellenségei
ellensegei elűzték
eliiztek Versailles-ból,
Versailles-bol, úgygy gon-
doltam, e kiűzetés
kiiizetes a legkomolyabb
legkomoljiabb gratulációkra
gratulaciokra ad okot
- sed multae urbes et publica vota vı`cerunt.”5
vicerunt."'55 Most a
pénzügyek
penziigyek és
es Franciaország
Franciaorszag romjain ül.
iil.
Még
Meg sokkal több
tebb észrevételt
eszrevetelt tehetnénk
tehetnenk az új kormány-
|'1j-kormany-
zat vegrehajto
végrehajtó szerveinek felépítéséről;
felepiteser6l; ám
am kimerültsé-
kimeriiltse-
günk
giink határt
hatart kell hogy szabjon olyan témák
temak taglalásának,
taglalasanak,
melyek aligha meríthetők
merithet6k ki.
Ugyanilyen keves
kevés szellemet és
es tehetséget
tehetseget tudok felfe-
nemzetgyiiles által
dezni a nemzetgyűlés altal alkotott igazságszolgáltatási
igazsagszolgaltatasi
Allandé módszerükhöz
rendszerben. Állandó medszeriikhez híven,
hiven, alkotmányuk
alkotmanyuk
takolei a parlamentek teljes felszámolásával
tákolói felszamolasaval kezdték. E
tiszteletreméltó testületek,
tiszteletremelto testiiletek, akárcsak
akarcsak a régi
regi kormányzat
kormanyzat
tebbi része,
többi resze, reformra szorultak, még
meg ha a monarchián
monarchian
valtozlattak volna semmit. Még
nem is változtattak Meg több
tebb átalakításra
atalakitasra
volt szükségük,
sziiksegiik, hogy szabad alkotmányos
alkotmanyos rendszerhez
igazitsak őket.
igazítsák 6ket. Voltak azonban szerkezetükben
szerkezetiikben olyan ele-
keves, amelyek rászolgáltak
mek, s nem is kevés, raszolgaltak a bölcsek
belcsek elis-
meresere. Volt egy alapvető
merésére. alapvet6 kiválóságuk:
kivalosagukz függetlenek
fiiggetlenek vol-
leginkább kételyeket
tak. A leginkabb ketelyeket ébresztő
ebreszt6 körülmény,
keriilmeny, mely e
hivatalt kísérte,
kiserte, az, hogy árubaaruba lehetett
Iehetett bocsátani,
bocsatani, még
meg
hozza is járult
hozzá jarult e független
fiiggetlen jelleghez..É.lethossziglan
jelleghez.'Elethossziglan tartó
tarto
hivatal volt. Még
Meg azt is lehetne mondani, hogy örökség 6r6kseg
gyanant viselték.
gyanánt viseltek. A király
kiraly nevezte ki, de szinte hatalmán
hatalman
kiviil sııõnzk
kivül allonak tekintenek
tekintettek õizzıl
6ket: Lzgzıszazızbb
Legelszantabb ıızızımi ıõ-
hatalmi te-
rekvései velük
rekvesei veliik szemben csupán
csupan arra voltak jók,
jok, hogy rá-
ra-
mutattak gyökeres
mutattak gyekeres függetlenségükre.
fiiggetlensegiikre. Állandó
Allando politikai
politikai
testiileteket alkottak, melyek arra szolgáltak,
testületeket szolgaltak, hogy ellen-
alljanak az önkényes
álljanak ifmkenyes újításnak;
jitasnak; s helyesen számítottak
szamitottak ar-
ra, hogy e testületi
testiileti felépítés
felepites és
es legtöbb
legtebb megjelenési
megjelenesi for-
majuk alkalmassá
májuk alkalmassa teszi őket 6ket arra, hogy biztonságot
biztonsagot éses ál-
al-
landesagot kölcsönözzenek
landóságot kelcsifmezzenek a törvényeknek.
tervenyeknek. Biztonságos
Biztonsagos
menedeket nyújtottak,
menedéket nyiijtottak, hogy megvédelmenék
megvedelmezzek a törvénye-
tervenye-
ket a hangulatok és es vélemények
velemenyek minden forradalmának
forradalmanak
idejen. Megmentették
idején. Megmentettek az ország orszag e szent javait az önké-
enke-
uralkodek és
nyes uralkodók es az önkényeskedő
6nkenyesked6 klikkek torzsalkodá-
torzsalkoda-
korában. Eletben
sainak koraban. Életben tartottak
tartották az alkotmany
alkotmány emleket
emlékét
és kronikait.
es krónikáit. 61.
Ők alkottak
alkották aa magantulajdon
magántulajdon nagynagy biztosite-
biztosíté-

311
kat; amiről
kát; a.mir6l el lehet mondani.,
mondani, hogy (miközben(mikezben személyi
szemelyi
szabadság
szabadsag nem létezett)letezett) jóvoltukból
jovoltukbol Franciaországban
Franeiaorszagban
éppen
eppen olyan védelmet
vedelmet élvezett,
elvezett, mint bármely
barmely más mas ország-
orszag-
ban. Bármi
Barmi legyen is egy állam allam fóhatalma,
f6hatalma, amennyire le-
hetséges,
hetseges, bírói
biroi hatalmát
hatalmat úgy (igy kell megalkotni, hogy ne
csak függjön
fiiggjen tőle,
t6le, hanem valamilyen módon modon ellensúlyozza
ellens lyozza
is. Biztonságot
Biztonsagot kell nyújtania
ny jtania az igazságosságnak
igazsagossagnak a hata-
lommal szemben. Az igazságszolgáltatást
igazsagszolgaltatast mintegy ki kell
vonnia az állam
allam hatalma alól. alol.
E parlamentek nyilvánnyilvan nem a leobban, de igen jelen-
t6s mértékben
tős mertekben igazították
igazitottak helyre a monarchia túlkapásait tlilkapasait
és
es bűneit.
biineit. Ilyen független
fiiggetlen igazságszolgáltatás
igazsagszolgaltatas tízszeresen
tizszeresen
sziikseges lett volna, amikor a demokrácia
szükséges demokracia jutott abszolútabszol t
orszagban. Ebben az alkotmányban
hatalomhoz az országban. alkotmanyban a vá- va-
lasztott, ideiglenes és es helyi bíróságok,
birosagok, amilyeneket Önök Cnek
kiagyaltak, s akik szűk sziik körben
kerben gyakorolják
gyakoroljak függő
fiigg6 funkci-
6ikat, minden ítélőszékek
óikat, itel6szekek legrosszabjaivá
legrosszabjaiva kell hogy legye-
Hiabavalo bennük
nek. Hiábavaló benniik keresni az igazságosságnak
igazsagossagnak akár akar
latszatat is az idegenek,
csak a látszatát idegcnek, a fenyegetett gazdagok, a
tenkretett pártok
tönkretett partok kisebbsége,
kisebbsege, s mindazok iránt, irant, akik a vá-va-
lasztasokon a sikertelen jelölteket
lasztásokon jelelteket támogatták.
tamogattak. Lehetetlen
lesz az újj törvényszékeket
ttirvényszekeket tisztán tisztan tartani a legrosszabb
partiit6 szellemtől.
pártütő szellemt6l. Tapasztalatból
Tapasztalatbol tudjuk, hogy a sorshú- sorshi1-
zas hiábavaló
zás hiabavalo és es gyerekes megoldás
megoldas e hajlamok felszínre felszinre
keriilesenek megakadályozására.
kerülésének megakadalyozasara. Ahol a leobban szol-
galjak ezek elleplezésének
gálják elleplezesenek célját,celjat, ott gyanút
gyan t keltenek, ez
reszrehajlas még
pedig a résuehajlás meg ártalmasabb
artalmasabb oka.
meg6riztek, ahelyett hogy felbomlasztották
Ha megőrizték, felbomlasztottak volna a
parlamenteket a nemzet számára szamara oly pusztító
pusztito változás
valtozas
idejen, ebben az újj államban
idején, allamban elláthatták
ellathattak volna, talán talan nem
egeszen ugyanazt (úgy
egészen ( gy értem,
ertem, teljesen analóg),
analog), de közel k6zel
ugyanazt a feladatot, amelyet Athénban Athenban az Areioszpa-
gosz7-56 törvényszéke
goszıső tervenyszeke és es szenátusa;
szenatusa; tehát
tehat a súlytalan
s lytalan és es
igazsagtalan demokrácia
igazságtalan demokracia hibáinak
hibainak ellensúlyozását
ellens lyozasat és es hely-
reigazitasat. Mindenki tudja, hogy e törvényszék
reigazítását. tervenyszek nagy
korlatja volt annak az államnak;
korlátja allamnak; mindenki tudja, milyen
tartottak fenn, s milyen vallásos
nagy gonddal tartották vallasos hódolattal
hodolattal
adoztak neki. Elismerem, hogy a parlamentek nem voltak
adóztak
partoskodastol. Ez a baj azonban
teljesen mentesek a pártoskodástól.

312
mellekes volt és
mellékes es véletlenszerű,
veletlenszerii, s nem annyira felépítésük-
felepitesiik-
ben rejlő
rejl6 fogyatékosság,
fogyatekossag, mint ahogy az az Önök Cniik újonnan
jonnan
feltalált,
feltalalt, hatévente
hatevente választott
valasztott bíróságainak
birosagainak esetében
eseteben szük-
sziik-
ségszerű. Sok angol javasolja a regi
segszerii. régi tervenyszekek
törvényszékek felszá-
felsza-
molását,
molasat, feltételezve,
feltetelezve, hogy azok mindenről
mindenr6l megvesztege-
tés
tes és
es korrupció
korrupcio útján
litjan határoznak.
hataroznak. Mégis
Megis kiállták
kialltak a mo-
narchikus és es a republikánus
republikanus felülvizsgálat
feliilvizsgalat próbáját
probajat egy-
aránt. Az udvar hajlande
arant. hajlandó lett volna rabizonyitani
rábizonyítani a kor-
rupciót ezekre a testiiletekre,
rupciet testületekre, amikor, 1771-ben feloszlat-
ták
tak õlıet?-*7
6’lcet.7-57 -
— Akik most ismét
ismet feloszlatták
feloszlattak őket,
6ket, ugyan-
tették volna, ha medjukban
ezt tettek módjukban all
áll —- de miutan
miután mindket
mindkét
vizsgalat kudarcot vallott, arra következtetek,
vizsgálat ktivetkeztetek, hogy a dur-
penziigyi korrupció
va pénzügyi korrupcio meglehetősen
meglehet6sen ritka lehetett
Iehetett
körükben.
keriikben.
B6lcs dolog lett vohıa
Bölcs volna a parlamentekkel együtt
egyiitt megtar-
6si hatalmukat arra, hogy bejegyezzék
tani ősi bejegyezzek a nemzetgyű-
nemzetgyii-
les minden határozatát,
lés hatarozatat, s legalább
legalabb tiltakozhassanak elle-
niik, ahogyan azt a monarchia idején
nük, idejen kibocsátottak
kibocsatottak eseté-
esete-
ben megtehették.
megtehettek. Olyan ,eszköz
.eszk6z lenne ez, melynek segít-
segit-
segevel a demokrácia
ségével demokracia alkalmankénti
alkalmankenti határozatait
hatarozatait össze
essze
altalanos jogtudomány
lehetne vetni az általános jogtudomany elveivel. Az ókori okori
demokraciak egyik fogyatékossága,
demokráciák fogyatekossaga, s romlásuk
romlasuk egyik oka
az volt, hogy Önökhöz
()n6kh6z hasonlóan
hasonl6an’alkahnankenti
*alkalmankénti határo-
hataro-
zatok, psephismatam segítségével
segitsegevel uralkodtak. Ez a gya-
korlat hamarosan elnyomta törvényeiktervenyeik lényegét
lenyeget és
es követ-
kevet-
kezetesseget; aláásta
kezetességét; alaasta az emberek velükveliik szembeni tisztele-
tet; végül
tét; vegiil teljes pusztulásba
pusztulasba sodorta őket.6ket.
Hogy a tiltakozás
tiltakozas hatalmát,
hatalmat, melyet a monarchia idejénidejen
a párizsi
parizsi parlament bírt, birt, most legfőbb
legf6bb végrehajtó
vegrehajte tisztvi-
selejiikre ruházzák,
selő_jükre ruhazzak, akit a józan
jezan ész
esz ellenére
ellenere makacsul to-
vabbra is királyuknak
vábbra kiralyuknak neveznek, a legıagyobb
legnagyobb képtelen-
keptelen-
seg. Soha nem szabad tiltakozást
ség. tiltakozast megtűnıi
megtiirni annak a részé-
resze-
r6l, akinek a feladata a végrehajtás.
ről, vegrehajtas. Annyi ez, mint nem
erteni sem a tanács,
érteni tanacs, sem a végrehajtás;
vegrehajtas; sem a hatalom,
sem az engedelmesség
engedelmesseg természetét.
termeszetet. A személy,
szemely, akit ki-
ralynak neveznek, nem lenne szabad, hogy rendelkezzen
rálynak
ezzel a hatalommal, vagy pedig többet tebbet kell a kezébe
kezebe adni.
Jelenlegi rendszerük
rendszeriik szigorúan
szzigor an judíciummal
judiciummal bíró.
biro. Ahe-
utanoztak volna királyságuk
lyett, hogy utánozták kiralysaguk példáját,
peldajat, s bíráikat
biraikat

313
független székbe
fiiggetlen szekbe ültették
iiltettek volna, az a céljuk,
celjuk, hogy a legva-
kabb engedelmességre
engcdelmessegre szorítsák
szoritsak őket.
6ket. Ahogyan mindent
átalakítottak,
atalakitottak, feltalálták
feltalaltak a rend újj elveit is. Először
El6sz6r kijelö-
kijele-
lik a bírákat,
birakat, akiknek feltételezem, a jog értelmében
ertelmeben kell
ítélkezniük,
itelkezniiik, majd tudomásukra
tudomasukra hozzák,
hozzak, hogy elöbb
el6bb vagy
utóbb
utobb szándékukban
szandekukban áll all valamilyen jogrendszert alkotni,
melynek értelmében
ertelmeben majd ítélkezniük
itelkezniiik kell. Minden tanul-
mány,
many, amit folytattak (ha egyáltalán
egyaltalan folytattak ilyeneket),
haszontalanná
haszontalanna válik
valik számukra.
szamukra. De hogy ezt a hiányt
hianyt kipó-
kip6-
tolják, felesketik 6ket,
toljak, őket, hogy engedelmeskednek majd
minden szabalynak,
szabálynak, parancsnak es és utasitasnak,
utasításnak, amit id6n-
időn-
kent a nemzetgyűléstől
ként nemzetgyiilest6l kapnak. Ezek, ha alávetik
alavetik nekik
semminemii jogalapot az
magukat, nem hagynak meg semminemű
alattvale számára.
alattvaló szamara. Tökéletes
Tekeletes és
es a lehető
lehet6 legveszedelme-
eszkézze válnak
sebb eszközzé valnak a kormányzó
kormanyzo hatalom kezében,kezeben,
kell6s közepén,
mely egy per kellős kezcpen, vagy éppen
eppen annak tervbevé-
tervbeve-
megvaltoztatja az ítélkezésre
telekor teljesen megváltoztatja itelkezesre vonatkozó
vonatkozo
szabalyokat. Ha a Nemzetgyűlés
szabályokat. Nemzetgyiilés e parancsai történetesen
ttirtenetesen
ellentetesek a nép
ellentétesek nep akaratával,
akarataval, mely a helyi bírákat
birakat megvá-
megva-
ziirzavar kerekedik, hogy rágondolni
lasztja, olyan zűrzavar ragondolni is ször-
szer-
nyii. A bírák
nyű. birak ugyanis a helyi felhatalmazásnak
felhatalmazasnak köszönhe-
k6sz6nhe-
tik hivatalukat; s a parancsok, melyeknek engedelmes-
kedni felesküdtek,
feleskiidtek, olyanoktól
olyanoktel származnak,
szarmaznak, akiknek nincs
resziik az ő6 kijelölésükben.
részük kijelelesiikben. Ezenközben
Ezenktizben előttük
el6ttiik áll
all a
Chatelet259 törvényszékének
torvenyszekenek példája,
peldaja, hogy bátorítsa
batoritsa és
es
vezérelje őket
vezerelje 6ket funkcióik
funkcioik gyakorlásában.
gyakorlasaban. Ennek a széknek
szeknek
kell tárgyalrıia
targyalnia a Nemzetgyűlés
Nemzetgyiiles által
altal eléje
eleje küldött,
kiildiitt, vagy
mas módon
más modon feljelentett bűnözők
bii'n6z6k ügyét.
iigyet. A bírák
birak őröktől
6r6kt6l
körülvéve iileseznek,
keriilveve üléseznek, hogy vedjek
védjék sajat
saját eletiiket.
életüket. Nem
tudjak, milyen törvények
tudják, tervenyek szerint ítélkeznek,
itelkeznek, hogy milyen
felhatalmazásból tevékenykednek,
felhatalmazasbél tevekenykednek, hogy milyen hosszú hossz a
szolgalati idejük.
szolgálati idejiik. Úgy
Ugy tartják
tartjak róluk,
r6luk, hogy olykor fejvesztés
fejvesztes
iteletiiket meghozniuk. Ez talán
terhe mellett kell ítéletüket talan nem
igy van, s nem is lehet bizonyosságot
így bizonyossagot szerezni felőle;
fel6le; ám
am
ha valakit felmentenek,
fclmentenek, tudjuk, hogy láthattak
lathattak általuk
altaluk sza-
badon bocsátott
bocsatott személyeket
szemelyeket törvényszékük
tiiirvenyszekiik kapuja előtt
el6tt
bitera húzva,
bitóra h zva, s a tettesek teljes büntetlenséget
biinletlenseget élvezték.
elveztek.
Persze a gyűlés
gyiiles megígérte,
megigerte, hogy alkot egy olyan tör- ter-
r6vid lesz, egyszerű,
vénytestet, mely rövid egyszerii, világos,
vilagos, és
es így
igy to-

314
vább. Rövid
vabb. Revid törvényeikkel
tervenyeikkel tehát
tehat sokat hagynak majd a bí-
bi-
rák
rak mérlegelésére;
merlegelesere; miközben
mikezben megsemmisítették
megsemmisitettek minda-
zon tudásnak
tudasnak az autoritását,
autoritasat, amelynek révén
reven a bírói
birei mér-
mer-
legeles (mely a leobb esetben is kockázatos
legelés kockazatos dolog) rá-
ra-
szolgálna
szolgalna arra, hogy megalapozott mérlegelésnek
merlegelesnek nevez-
zük.
ziik.
Meglepetéssel
Meglepetessel tapasztaljuk, hogy a közigazgatási
kezigazgatasi testü-
testii-
kivonjak ezeknek az újj törvényszékek-
leteket gondosan kivonják t6rvenyszekek-
nek a joghatósága
joghatosaga alól.
alol. Azokat a személyeket
szemelyeket mentesítik
mentesitik
tehát a tervenyek
tehat törvények hatalma alol,
alól, akiknek a leginkabb
leginkább kelle-
alavetve lenniük.
ne azoknak alávetve lenniiik. Mindenki közt
kezt azokat kelle-
ne a legszigor
legszigorúbban kötelességük teljesítésére szoritani,
bban ketelessegiik teljesitesere szorítani,
akik az állam
allam pénzével
penzevel kapcsolatos megbízatásokat
megbizatasokat hajta-
vegre. Az ember azt gondolná,
nak végre. gondolna, legelső
legels6 gondjaik közé
keze
akarjak, hogy e köz-
kellett volna tartoznia, hacsak nem akarják, kez-
igazgatasi szervek valósággal
igazgatási valesaggal független
fiiggetlen államokká
allamokka válja-
valja-
Cnok régi
nak, hogy az Önök regi parlamentjeihez, vagy a mi királyi
kiralyi
itel6szekiinkh6z hasonló,
ítélőszékünkhöz hasonlo, tiszteletet parancsoló
parancsole törvény-
terveny-
szeket létesítsenek,
széket letesitsenek, amelynél
amelynel mindentisztségviselő
minden'tisztsegvisel6 védel-
vedel-
hivatalanak törvényes
met kaphat hivatalának tervenyes gyakorlásához,
gyakorlasahoz, s az
igazsagszolgaltatasba ütközik,
igazságszolgáltatásba iitkitizik, ha törvény
terveny által
altal előírt
el6irt köte-
kete-
lességeit megszegi. Vilagos
lessegeit Világos azonban a felrnentés
felmentes oka.
Ezek a közigazgatási
kezigazgatasi szervek a jelenlegi vezetőkvezeték leobb
eszkezei a demokráciától
eszközei demokraciatol az oligarchia felé fele vezető
vezet6 útju-
\’1tju-
kon. Ezért
Ezert a törvény
tiirveny fölébe
felebe kell helyezni őket.
6ket. Azt foák
foak
()n6k által
mondani, hogy az Önök altal felállított
felallitott törvényszékek
ttirvenyszekek al-
kalmatlanok arra, hogy kényszert
kenyszert gyakoroljanak felettük.
felettiik.
Ketsegtelen, hogy azok. Alkalmatlanok bármilyen
Kétségtelen, barmilyen értel-
ertel-
mes celra.
céha. Azt is mondjak
mondják majd, hogy a kezigazgatasi
közigazgatási
szervek az általános
szcrvek altalanos gyűlésnek
gyiilesnek fognak felelősséggel
felel6sseggel tar-
tozni. Attól
Attol tartok, ilyenkor nem túltal nagy megfontoltság-
megfontoltsag-
gal beszélnek
beszelnek a gyűlés
gyiiles vagy e testületek
testiiletek természetéről.
termeszetet6l.
Ezzel együtt,
egyiitt, a gyűlés
gyiiles tetszésének
tetszesenek alávetve
alavetve lenni nem
ugyanaz, mint a törvény
tiirveny alatt állni,
allni, akár
akar védelem,
vedelem, akár
akar
kényszerites céljából.
kényszerítés celjabel.
Meg mindig hiányzik
Még hianyzik valami, hogy ez a bírói
birei rendszer
teljes legyen. Egy újfajta
jfajta törvényszékkel
tiirvenyszekkel fogják
fogjak megkoro-
nazni. Ez egy nagy állami
názni. allami bíróság
birosag lesz; olyan bűnök
biinek felett
iteletet hozni, amelyeket a nemzet, jobban mondva a
fog ítéletet

315
gyiiles hatahna
gyűlés hatalma ellen követtek
kiivettek el. Úgy
Ugy tűnik,
tiinik, jellegét
jelleget te-
kintve valami olyasmit terveznek, mint az Angliában Angliaban a
nagy bitorlás
bitorlas idején
idejen létesített
letesitett legfőbb
legf6bb ügyészség.2Ő°
i'1gyeszseg.26° Mivel
a tervnek ezt a részét
reszet még
meg nem fejezték
fejeztek be, lehetetlen
egyértelmű
egyertelmii véleményt
velemenyt mondani róla. rola. De ha nem fordíta-
fordita-
nak elegendő
elegend6 gondot aıTa,
arra, hogy a politikai bűntettekkel
biintettekkel
kapcsolatos eljárás
eljaras során
soran őket
eket vezérlő
vezerl6 elvektől
elvekt6l élesen
elesen el-
térő
ter6 szellemben alakítsák
alakitsak ki, akkor ez a törvényszék
tervenyszek ink-
vizlziõjuız,
viziciojuk, za vlzsgáıõbızofıkagltl
vizsgalébbzotisegz“ szolgálatában
szolgalataban állva,
allva, ki
foa oltani Franciaországban
Franeiaorszagban a szabadság
szabadsag utolsó
utols6 szikráit
szikrait
legszernyiibb és
is, s a legszörnyűbb es legönkényesebb
legenkenyesebb zsarnokságot
zsarnoksagot foa
meghonositani, amelyet bármely
meghonosítani, barmely nemzet valaha is ismert.
szabadsagnak és
Ha a szabadságıak es az igazságosságıak
igazsagossagnak akár
akar csak a lát-
lat-
szataval óhajtják
szatával ehajtjak e törvényszéket
tervenyszeket felruházni,
fclruhazni, nem szabad
tetszesiik szerint eléje
tetszésük eleje rendelni vagy kivonni hatásköréből
hatask6reb6l
sajat taaik ügyeit.
saját iigyeit. Ezenkívül
Ezenkiviil a bíróság
birosag székhelyét
szekhelyet el kell
tavolitani a párizsi
távolítani parizsi köztársaságból.*
k6ztarsasagb6l.*
Vajon tebb
több b6lcsessegr6I
bölcsességről tan skodik-e hadseregük
tanúskodik-e hadseregiik
szervezete, mint ami bírói
bir6i rendszerükben
rendszeriikben felfedezhető?
felfedezl1et6?
resznek a megfelelő
Ennek a résznek megfclel_6 megszerkesztése
megszerkesztese mégmeg nehe-
meg nagyobb képességeket
zebb, s még kepessegeket és
es tigyehnet
tigyelmet igényel,
igenyel,
nem csak azért,
azert, mert önmagában
tinmagaban fontos ügy,iigy, hanem
azert is, mert ez a köztársaságok
azért keztarsasagok Önök
Onek által
altal francia nem-
zetnek nevezett új
flj közösségének
kezessegenek harmadik összetartó
6sszetart6 el-
ve. Igaz, nem könnyű
kiinnyii meósolni,
meésolni, mivé
mive válhat
valhat végül
vegiil ez a
Ietszam nak szavazták
hadsereg. Igen nagy létszámúnak szavaztak meg, mely jól
jol
felszerelt, legalábbis
legalabbis amennyire anyagi lehetőségeik
lehet6segeik meg-
engedik. De mik fegyelmi szabályzatának
szabalyzatanak elvei? Vagy ki-
nek tartozik engedelmesseggel? Fiilen fogták
engedelmességgel? Fülön fogtak a farkast, s
kivanom, hogy leljék
kívánom, leljek örömüket
eromiiket abban a saját
sajat maguk vá-
va-
lasztotta boldog allapotban,
állapotban, melyben médjukban
módjukban all
áll sza-
badon tanácskozni
tanacskozni a hadsereg vagy bármi
barmi más
mas felől.
fel6l.
hadiigyminiszterium élén
A hadügyminisztérium elen La Tour du Pin úrmr-2'52 áll.
all.
Ez az úriember,
riember, hasonlóan
hasonléan a közigazgatásban
kozigazgatasban működő
miik6d6
munkatársaihoz, a forradalom igen buzgó
munkatarsaihoz, buzge híve,
hive, s szenve-
délyes csodaloja
delyes csodálója az aj alkotmanynak, mely abban fogant.
új alkotmánynak,

'" E bíróságok,
biresagok, valamint a vizsgálóbizottság
vizsgalebizortsag témájának
témajanak további
tovabbi kifejtésé-
kifejtese-
re lásd
lasd Calonne úrr említett
ernlitett munkáját.
munkajat.

316
Jelentese Franciaország
Jelentése Franciaorszag haçlügyeiről
ha<,"liigyeir6l nem csak saját
sajat hiva-
tali és
es személyi
szemelyi hatalmának
hatalmanak szempontjából
szempontjabol fontos, hanem
azért is, mert igen világosan
azert vilagosan tárja
tarja fel a francia hadsereg
tenyleges állapotát,
tényleges allapotat, s fényt
fenyt vet azokra az elvekre, amelyek
alapján a gyiiles
alapjan gyűlés e kritikus tárgy
targy igazgatásában
igazgatasaban eljár.
eljar. Le-
hetővé
het6ve teszi számunkra,
szamunkra, hogy néminemi ítéletet
iteletet alkossunk ar-
ról, mennyire lenne hasznos a mi orszagunkban
rol, országunkban utanozni
utánozni
Franciaország
Franciaorszag katonapolitikáját.
katonapolitikajat.
La Tour du Pin úrr június
j nius 4-én
4-en jelentést
jelentest tett minisztéri-
miniszteri-
umának
umanak állapotáról,
allapotarol, ahogyan az a nemzetgyűlés
nemzetgyiiles égisze
egisze
működik. Senki nem ismeri azt nala
alatt miikedik. nála jobban; senki
"kepes nála
nem 'képes nala jobban számot
szamot adni róla.rela. A Nemzetgyű-
Nemzetgyii-
leshez intézve
léshez intezve szavait, így
igy beszélt:
beszelt: „Őfelsége
,,6felsege a mai napon
utasitott, hogy tájékoztassam
utasított, tajekoztassam Önöket
Cnoket azokról
azokrel a sokszoros
zavarokrel, amelyekről
zavarokról, amelyekr6l nap mint nap a leglehangolóbb
leglehangolébb hí-
hi-
veszely fenyeget,
reket kapja. Az a veszély fenycget, hogy a hadsereg (le
legfektelenebb anarchiába
corps militaire) a legféktelenebb anarchiaba hullik. Egész
Egesz
ezredek merészelték
mereszellek egyszerre megszegni
mcgszegni a törvények-
t6rvenyek-
kiralynak, az Önök
nek, a királynak, C)n6k határozatai
hatarozatai által
altal kialakított
kialakitott
sajat maguk által
rendnek, s a saját altal a legııagyobb
legnagyobb ünnepélyes-
iinnepelyes-
seggel tett esküvéseknek
séggel eskiiveseknek kijáró
kijare tiszteletet. Kötelességem
Ketelessegem
tajekoztatni Önöket
tájékoztatni (§n6ket e túlkapásokról,
talkapasokrol, s vérzik
verzik a szívem,
szivem, ha
megvizsgálom, hogy kik kevettek
megvizsgalom, követték el ezeket. Azok, akikkel
szemben nem áll
all hatalmamban elfojtani a legsúlyosabb
legs lyosabb
panaszokat, a katonaságnak
katonasagnak éppen
eppen azt a részét
reszet alkotják,
alkotjak,
mely a mai napig csupa becsület
becsiilet és
es hűség
hiiseg volt, s akikkel
ötven éve
etven eve bajtársi
bajtarsi és
es baráti
barati viszonyban élek.
elek.
Milyen érthetetlen,
erthetetlen, eszelős,
eszel6s, csalárd
esalard szellem hatására
hatasara
tevelyedtek meg hirtelen? Miközben
tévelyedtek Miktizben Önök
C)n6k fáradhatatla-
faradhatatla-
nul munkálkodnak
munkalkodnak azon, hogy megteremtsék
megteremtsek a birodalom
egyseget, s az egészet
egységét, egeszet egyetlen összefüggő,
6sszefiigg6, tömör
temer testté
testte
kovacsoljak; miközben
kovácsolják; mikezben Önök
Onek egyszerre oktatják
oktatjak a franci-
akat arra a tiszteletre, amellyel a törvények
ákat térvenyek tartoznak az
emberi jogoknak, s arra, amellyel a polgárok
polgarok a törvények-
tervenyek-
nek, a hadsereg vezetése
vezetese csupa felfordulás
felfordulas és
es ziirzavar.
zűrzavar.
Nem egy alakulatnál
alakulatnal a fegyelem
fegyelcm kötelékeinek
ketelekeinek fellazulását
fcllazulasat
es széthullását
és szethullasat tapasztalom; a leghallatlanabb követelé-
kevetele-
sekkel lépnek
lepnek fel közvetlenül
kézvetleniil és
es arcátlan
arcatlan módon;
medon; nincs a
parancsol-malt erejük,
parancsoknak erejiik, s a parancsnokoknak tekintélyük;
tekintelyiik; a

317
katonaladat és
katonaládát es a lobogót
lobog6t eltüntetik;
eltiintetik; magának
maganak a királynak
kiralynak
a tekintelyevel teneatis)“3 is kevélyen
tekintélyével (risum teneatis)263 kevelyen dacolnak; a
tiszteket megvetik, megalázzák,
megalazzak, fenyegetik, elűzik,
eliizik, egye-
seket bebörtönöznek
bebertenoznek sajátsajat alakulatuk
alalrulatuk körében,
kereben, s megve-
téstől
test6l és
es megaláztatástól
megalaztatastol körülvéve
keriilveve tengetik bizonytalan
életüket.
eletiiket. Hogy e borzalmak
borzalrnak teljesek legyenek, egyes hely-
őrségi
6rsegi parancsnokok torkáttorkat saját
sajat katonáik
katonaik szeme láttára,
lattara,
szinte kaıjaikban
karjaikban vágták
vagtak el.
Ezek a bajok nagyok; de még meg mindig nem a leg-
rosszabb következrnények,
kevetkezmenyek, melyeket ilyen katonai zendü- zendii-
lesek el6idezhetnek. El6bb
lések előidézhetnek. Előbb vagy utobb magat
utóbb magát a nemzetet
kezdik fenyegetni. A dolgok termeszete
természete megkiiveteli,
megköveteli, hogy
működjék maskent,
a hadsereg soha ne miikedjek másként, mint eszkéizként.
eszközként.
tanacskozo testületté
Abban a pillanatban, hogy tanácskozó testiilette emelve
önmagát,
enmagat, saját
sajat határozatai
hatarozatai szerint kezd működni,
miikedni, a kor-
manyzat, legyen
mányzat, tegyen az bármilyen,
barmilyen, haladéktalanul
haladektalanul katonai de-
mokraciava fajzik el; amolyan politikai szörnyeteggé,
mokráciává sztirnyetcgge,
mindig is azzal végezte,
mely mindíg vegezte, hogy felfalta azokat, akik
eletre hívták.
életre hivtak.
utan kit ne aggasztanának
Ezek után aggasztananak a szabálytalan
szabalytalan tanács-
tanacs-
kozasok és
kozások es lármás
larmas bizottságok,
bizottsagok, melyeket egyes ezredek-
ben a közkatonák
ktizkatonak és es az altisztek alakítanak
alakitanak feletteseik
tudta nélkül,
nelkiil, vagy éppen
eppen azok tekintélyével
tekintelyevel dacolva; bár
bar e
szernyiiseges demokratikus gyűléseknek
szörnyűséges gyiileseknek [comices] még meg e
jelenlete és
felettesek jelenléte es közreműködése
kezremiikedese sem adhatna tekin-
telyt.”
télyt.”
szükséges till
Nem sziikseges túl sokkal kiegesziteni
kiegészíteni ezt a teljes ke-
ké-
pet; teljes, már
mar amennyire a vászonvaszon mérete
merete megengedi;
de attól
attel tartok, nem tárja
tarja fel teljes szélességében
szelessegeben a ter-
meszetet és
mészetét es az összetettségét
esszetettseget e katonai demokrácia
demokracia rend-
zavarásainak, mely a miniszter helyes és
zavarasainak, es bölcs
belcs megfigye-
meg gye-
lése szerint ha bárhol
lese barhol létrejön,
letrejen, az állam
allam tényleges
tenyleges alkot-
mányává kell hogy valjek,
manyava váljék, bármilyen
barmilyen néven
neven nevezik is azt
formailag. Mert bár
bar arról
arrel tájékoztatja
tajekoztatja a gyűlést,
gyiilest, hogy a
hadsereg nagyobbik része
resze még
meg nem dobta sutba az enge-
delmességet, hanem tovabbra
delmesseget, továbbra is tartja magat
magát ketelesse-
kötelessé-
geihez, azok akik látták
lattak a leobb magatartású
magatartast’! alakulato-
kat, inkább
inkabb a lázadás
lazadas hiányát,
hianyat, mint a fegyelem
fegyelcm meglétét
megletet
tapasztallak közöttük.
tapasztalták ktizettiik.

318
 Nem állhatom
allhatom meg, hogy itt egy pillanatra megtorpan-
jak, s elgondolkodjam aakifejezeseken,
kifejezéseken, melyeket a minisz-
ter használt,
hasznalt, hogy meglepetésének
meglepetesenek hangot adjon, mikor a
túlkapásokról
talkapasokrol beszélt. Számára meglehetősen
beszelt. Szamara meglehet6sen érthetet-
erthetet-
tiinik a csapatok eltávolodása
lennek tűnik eltavolodasa a becsület
becsiilet és
es a hű-
hii-
seg ősi
ség 6si elveitől.
elveit6l. Azok persze, akikhez szavait intézi,
intezi, na-
gyon is tisztában
tisztaban varmak az okokkal. Ismerik a tanokat,
melyeket hirdettek, a rendeleteket, melyeket kiadták,
kiadtak, s a
elnéztek. A katonak
tetteket, melyeket elneztek. katonák emlekeznek
emlékeznek okte-
októ-
ber 6-ára.
6-ara. Emlékszenek
Emlekszenek a nemzeti gárdistákra.
gardistakra. Nem fe-
lejtettek
lejtették el a kiraly
király parizsi
párizsi es
és marseille-i er6djeinek
erődjeinek beve-
bevé-
telet.2“ Hogy a kormányzókat
telét.2“ kormanyzokat mindkét
mindket helyen büntetle-
biintetle-
nül legyilkolták,
niil legyilkoltak, olyan tény,
teny, mely nem hullott ki emléke-
emleke-
zetükből. Nem adják
zetiikb6l. adjak fel az emberek egyenlőségéről
egyenl6seger6I oly
feltiinessel és
nagy feltűnéssel es buzgalommal hirdetett eszméiket.
eszmeiket.
hunyhatjak be szemüket
Nem hunyhatják szemiiket az egész
egesz francia nemesség
nemesseg
lealazasa és
lealázása es a gentleman puszta eszméjének
eszmejenek az elnyomá-
elnyoma-
sa előtt.
el6tt. Nem maradhat hatástalan
hatastalan rájuk
rajuk a címek
cimek és
es ki-
tiintetesek teljes eltörlése.
tüntetések elterlese. Du Pin 'urat
‘urat azonban megdöb-
megd6b-
hiitlensegiik, hiszen a gyűlés
benti híítlenségük, gyiiles doktorai egyszersmind
ttirvenyeknek kijáró
a törvényeknek kijare tiszteletre is okították
okitottak őket.
6ket.
Könnyű megitelni,
Kennyii megítélni, hogy keziikben
kezükben fegyvert hordehordó embe-
két lecke keziil
rek a ket közül vajon melyiket szivlelik
szívlelik meg inkabb.
inkább.
király tekintelyet
Ami a kiraly tekintélyét illeti, magatel
magától a minisztert6l
minisztertől erte-
érte-
siilhettiinlt arról
sülhettünk arrel (ha nem lenne e tárgyban
targyban minden érv
erv
teljesen felesleges), hogy az nem jelent többet
t6bbet e csapatok,
mint bárki
barki más
mas számára.
szamara. „A,,A király
kiraly - mondja -— újra jra és
es
újra
jra elismételte
elismeteltc parancsait, hogy gátat
gatat vessen e túlkapá-
ti1lkapa-
soknak: ámam ebben a borzasztó
borzaszto válságban
valsagban az Önök
Cjncik (a gyű-
gyii'-
les) közreműködése
lés) kezremiikedese nélkülözhetetlenül
nelkiilezhetetleniil szükségessé
sziiksegesse vált,
valt,
hogy elejét
elejet vegyük
vegyiik az államot
allamot fenyegető
fenyeget6bajoknak.
bajoknak. Önök-
("miik-
egyesül a tervenyhozo
ben egyesiil törvényhozó hatalom ereje, s az ennel ennél is
kezvelemenye.” A hadseregnek persze nem le-
fontosabb közvéleményé.”
het véleménye
velemenye a király
kiraly hatalmáról
hatalmarol és
es tekintélyéről.
tekintelyer6l. A ka-
tona talán
talan mostanra már
mar megtanulta, hogy maga a gyűlés
gyiiles
sem élvez
elvez sokkal
sokkalnagyobb
nagyobb mérvű
mervii szabadságot,
szabadsagot, mint a ki-
ralyi személy.
rályi szemely.
Vizsgaljuk meg most azt, hogy milyen javaslat hang-
Vizsgáljuk
zott él
el ebben a legsúlyosabb
Iegs lyosabb vészhelyzetben,
veszhelyzetben, mely egy ál-
al-

319
lamban előállhat.
el6allhat. A miniszter arra kéri keri a gyűlést,
gyiilest, hogy
minden rémülete
remiilete ellenére
ellenere rendeue
rendezze sorait és es őrizze
6rizze meg
méltóságát.
meltesagat. Azt kívánja,
kivanja, hogy általuk
altaluk meghirdetett súlyos
s lyos
és
es komoly elvek adjanak súlyt s lyt a király
kiraly nyilatkozatának.
nyilatkozatanak.
Ezek után
utan azt várnánk,
varnank, hogy rendes és es statáriális
statarialis pereket
rendeznek; szétzúznak
szetz znak egyes alakulatokat, megtizedelnek
másokat,
masokat, s bevetik mindazokat a félelmes felelmes eszközöket,
eszkezeket,
melyeket a szükség
sziikseg ilyen esetekben a legnagyobb
legragyobb bajok
feltartóztatására
feltartoztatasara alkalmazni szokott; az ember különösenkiileniiisen
azt várhatná,
varhatna, hogy komolyan kivizsgálják
kivizsgaljak a parancsnokok
katonaik
katonáik szeme lattara
láttára tertent
történt legyilkolasat.
legyilkolását. Egyetlen sze szó
err6l vagy hasonlókról.
sem esik erről hasonlokrol. Miután
Miutan értesült
ertesiilt arról,
arrol,
katonasag lábbal
hogy a katonaság labbal tiporja a király
kiraly által
altal kihirdetett
hatarozatait, a gyűlés
határozatait, gyiiles újabb
jabb rendeleteket szavaz meg; s
felhatalmazzak
felhatalmazzák a kiralyt,
királyt, hogy újabb
jabb nyilatkozatokat te-
Miutan a hadügyminiszter
gyen. Miután hadiigyminiszter bejelentette, hogy az ez-
iigyet sem vetnek esküikre,
redek ügyet eskiiikre, prêtés
prétés avec la plus im-
posante solemnité 265, mit javasolnak? Újabb Ujabb esküket.
eskiiket. Ta-
pasztalvan rendeleteik és
pasztalván es nyilatkozataik eredménytelen-
eredmenytelen-
seget, megújítják
ségét, meg jitjak őket,
6ket, s olyan arányban
‘aranyban szaporítják
szaporitjak az es-
kiiket, ahogy azok az emberek szemében
küket, szemeben gyengítik
gyengitik a val-
las szentségét.
lás szentseget. Remélem,
Remelem, a polgári
polgari eskük
eskiik mellett elküldik
elkiildik
a katonáknak
katonaknak Voltaire, d'Alembert,
d’Alembert, Diderot és es Helvetius
a Lélek
Lelek Halhatatlanságáról,
Halhatatlansagarol, a Gondviselés
Gondviseles különleges
kiilenleges irá-
ira-
nyitasarol, Ss za Juızımzk
nyfıazáfõı, Jutalmak es
ee Bfmıeıeszk
Biintetesek Jõvõ1>zıiÁıızp0ıá-
J6v6beli Allapota-
ról szóló
rol sz6l6 kiváló
kivaI6 szónoklatainak
szonoklatainak praktikus kivonatát.
kivonatat. Efe-
l6l nincs kétségem,
lől ketsegem, mivel úgy(igy veszem észre,
eszre, hogy az ol-
vasmanyok egy bizonyos fajtája
vasmányok fajtaja jelentékeny
jelentekeny részét
reszet alkotja
katonai gyakorlataiknak, s hogy éppeneppen olyan bőséges
b6seges mu-
nícióval
nicioval rendelkeznek röpiratokból,
repiratokbol, mint töltényekből.
t6ltenyekb6l.
Azt hiszem, még
meg a mi termékeny
termekeny korımk
korunk minden talál-
talal-
manya közül
mánya keziil is az embereknek valaha eszébeeszebe ötlött
6tl6tt leg-
megh6kkent6bb eszközöket
meghökkentőbb eszkezeket használták
hasznaltak fel arra, hogy ele-
jet vegyék
jét vegyek a katonák
katonak összeesküvéseiből,
6sszeeskiiveseib6l, szabálytalan
szabalytalan ta-
nacskozasaibel, zendülő
nácskozásaiból, zendiil6 bizottságaiból,
bizottsagaibel, gyalázatos
gyalazatos de-
mokratikus gyűléseiből
gy£ileseib6l [comitia, comiees]
comices] származó
szarmazo ár-ar-
talmaknak, valamint a léhaságból,
lehasagbol, fényíízésből,
fenyiizesbo"I, kicsapon-
gásból
gasbol éses engedetlenségből
engedetlensegb6l fakadó
fakade zavargásoknak.
zavargasoknak. Nem
kevesebbről,
kevesebbr6l, mint a következo'ˇ`krö1
k6vetkez6kr6l van szó:
sze: - A király
kiraly va-

320
lamennyi ezredhez intézett
intezett körlevelekben
kerlevelekben hirdette ki,
hogy egyenesen engedélyezi
engedelyezi éses támogatja,
tamogatja, hogy az alaku-
latok csatlakonanak
csatlakozzanak a különböző
kiil6nb6z6 községek
kozsegek klubjaihoz
ldubjaihoz éses
szövetségeihez,
sztivetsegeihez, s vegyenek résztreszt lakomáikon
Iakomaikon éses polgári
polgari
mulatságaikban!
mulatsagaikban! Úgy Ugy tűnik,
tiinik, e vidám
vidam fegyelemnek kell
enyhítenie lelkiik
enyhitenie lelkük vadsagat;
vadságát; bsszebekiteni
összebékíteni 6ket
őket mas
más ren-
tartozo ivócimboráikkal,
dekhez tartozó ivocimboraikkal, s az egyes kis konspirá-
konspira-
ciókat
ciokat beolvasztani az általános
altalanos szervezkedésekbe.*
szervezkedesekbe."' Ari-
nak alapján,
alapjan, ahogyan La Tour Pin úrr jellemezte a katoná-
katona-
keszseggel elfogadom, hogy ez az orvoslat nem lenne
kat, készséggel
elleniikre; s hogy legyenek bármilyen
ellenükre; barmilyen rebellisek is egyéb-
egyeb-
ként, engedelmesen alavetik
kent, alávetik magukat ezeknek a kiralyikirályi
proklamációknak. De meg kell kerdeznem,
proklamacioknak. kérdezném, vajon mindez
polgari esküdözés,
a polgári eskiidezes, szövetkezés,
szevetkezes, mulatozás
mulatozas a jelenleginél
jelenleginel
hajlandosagot ébreszt-e
nagyobb hajlandóságot ebreszt-e bennük
benniik arra, hogy enge-
megtanitja-e
delmeskedjenek tisztjeiknek; vagy jobban megtanítja-e
6ket arra, hogy alávessék
őket alavessek magukat a katonai fegyelem
fegyelcm
szigora szabályainak?
szigorú szabalyainak‘? A francia divat szerinti nagyszerű
nagyszerii
polgarokka teszi
polgárokká teszli majd öket,
6ket, de semmilyen divat szerint
nem annyira jó j6 katonákká.
katonakka. Könnyen
Kennyen felébred
felebred a kétség,
ketseg,
asztaloknal folytatott társalgások
hogy vajon e kellemes asztaloknál tarsalgasok
alkalmasabbá
alkalmasabba teszik-e őket6ket arra, hogypuszta eszközzé
eszk zzé vál-
val-
janak, aminek a hadseregnek e veterán
veteran katonatiszt éses ál-
al-
lamfer helyes megfigyelése
lamférfi meg gyelese szerint a dolgok temıészeté-
termeszete-
nél fogva mindig lennie kell.
nel
Ami azt a kérdést
kerdest illeti, hogy mi a valószínűsége
valosziniisege an-
nak, hogy a fegyelem
fegyelcm fejlődne
fejl6dne a katonáknak
katonaknak a városi
varosi tár-
tar-
sasagokkal való
saságokkal valo szabad érintkezésétó1,
erintkezeset6l, amit tehát
tehat a királyi
kiralyi
felhatalmazas és
felhatalmazás es engedély
engedely hivatalosan ösztönöz,
esztenez, azt meg-
ítélhetjük maguknak a községeknek
itelhetjiik kezsegeknek az állapotából,
allapotabol, ami-
r6l a hadügyminiszter
ről hadiigyminiszter ugyanebben a beszédében
beszedeben tudósít.
tudosit.
hozzaallasa alapján
Bizonyos ezredek helyes hozzáállása alapjan úgy
gy véli,
veli, a

'"' Comme sa Majesté

Majeste y a reconnu, non une systčme
systeme d'associations
d’associations par-
ticuliêres, mais une réunion
ticulieres, reunion de dc volontés
volontes de tous les François
Francois pour laIa
liberte et
liberté ct la prosperité
prosperite communes, ainsi pour le maintien de l'ordre
publique; il a pensé
pense qu'il convenoit que chaque regiment pr-is
pris part a ces
iétes civiques pour multiplier les rapports, et reserrer les liens d'union
fêtes d’union
entre les cítoyens
citoyens et les tmupesfm
troupes?“ - Nehogy szavaimban kételkedje-
ketelkedje-
nek, ideillesztem
ideillesztern a szavakat, melyek felhatalmazzák
felhatalmazzak a csapatokat a népi
nepi
szövetségekkel val6
szevetsegekkel való k6z6s
közös mulatozasra.
mulatozásra.

321
jelenre nézve
nezve jók
jok a kilátások
kilatasok arra, hogy a rend helyreállítá-
helyreallita-
sanak érdekében
sának erdekeben tett erőfeszítései
er6feszitesei sikerrel járnak;
jarnak; ám
am a
jövővel
j6v6vel kapcsolatban
kapesolatban borúlátóbb.
borftlatobb. Ami a zűrzavar
ziirzavar vissza-
térésének
teresenek megakadályozását
megakadalyozasat illeti, „enélkül
,,enelki.il a közigazga-
k6zigazga-
tást
tast (mondja) nem lehet Önöknek
6)n6knek felelőssé
felel6sse tenni mind-
addig, amíg
amig azt látják,
latjak, hogy a helyhatóságok
helyhatosagok bitorolják
bitoroljak a
hadsereg feletti hatalmat, melyet intézményeink
intezmenyeink teljes
mértékben az uralkodo
mertekben uralkodó szamara
számára tartanak fenn. ()n6k Önök
megállapították
megallapitottak a katonai és es a törvényhatósági
tiirvenyhatosagi autoritás
autoritas
határait. Az utobbinak
hatarait. utóbbinak az el6bbivel
elóbbivel szembeni cselekvesi
cselekvési
szabadságát a rekviralas
szabadsagat rekvirálás jogava]
jogával kapcsoltak
kapcsolták essze;
össze; arra
azonban soha nem hatalmazta fel az Önök Cnek rendeleteinek
betiije, sem a szelleme e községek
sem a betúje, kezsegek képviselőit,
kepviseleit, hogy
lefokozzak és
lefokozzák es bíróság
birosag elé
ele állítsák
allitsak a tiszteket, parancsokat
katonaknak, elirányítsák
osztogassanak a katonáknak, eliranyitsak őket
6ket azokról
azokrel a
helyekről, melyeknek őrzésére
helyekr6l, 6rzesere kirendelték őket,
6ket, feltar-
toztassak a király
tóztassák kiraly által
altal elrendelt elvonulásukat,
elvonulasukat, egyszóval
egyszoval
arra, hogy a csapatokat minden egyes város,varos, akár
akar mező-
mez6-
varos rabságába
város rabsagaba hajtsák,
hajtsak, amelyen keresztülhaladnak.”
keresztiilhaladnak.”
termeszete és
Ilyen a természete es a beállítottsága
beallitottsaga a községek
kezsegek társa-
tarsa-
dalmanak, melynek az a feladata, hogy a katonaságot
dalmának, katonasagot
megszeliditse, visszatérítse
megszelídítse, visszateritse a katonai engedelmesség
engedelmesseg igaz
elveihez, s az ország
orszag főhatalmának
f6hatalmanak kezében
kezeben működő
miik6d6 gé-
ge-
pezette változtassa!
pezetté valtoztassa! Ez hát
hat a francia seregek betegsége!
betegsege!
Ilyen a gyógymód!
gyegymodl A tengerészettel
tengereszettel ugyanaz a helyzet,
mint a hadsereggel. A helyhatóságok
helyhatésagok hatálytalanítják
hatalytalanitjak a
gyiiles parancsait, a tengerészek
gyűlés tengereszek pedig a maguk részéről
reszer6l
hatalytalanitjak a helyhatósági
hatálytalanítják helyhatesagi utasításokat.
utasitasokat. Szívemből
Szivemb6l
szánom a köz
szanom kez olyan tiszteletreméltó
tiszteletremelto szolgájának
szolgajanak a helyze-
tet, mint ez a hadügyminiszter,
tét, hadiigyminiszter, aki öreg
6reg korában
koraban arra
kényszerül, hogy e civil gyűlésre
kenyszeriil, gyiilesre mondjon pohárköszön-
pohark6sz6n-
tőt,
t6t, s ősz
6sz fejjel bonyolódjon
bonyoledjon bele e tejfelesszájú
tejfelesszaj politiku-
szeszelyes hóbortjaiba.
sok szeszélyes hobortjaiba. Nem olyan tervek ezek, me-
kezett ötven
lyek egy, az emberek között titven éve
eve fáradozó
faradoze s veríté-
verite-
kez6 férfiútól
kező fer tol származhatnának.
szarmazhatnanak. Inkább
Inkabb olyannak tűnnek,
tiinnek,
mint ami a politika nagy kombinátoraitól
kombinatoraitol várható,
varhato, akik le-
rövidítik az államban
reviditik allamban az egyes fokozatokhoz vezető
vezet6 útju-
inju-
bels6 bizonyossággal
kat; s bizonyos fanatikus belső bizonyossaggal és
es megvilá-
megvila-
gosultsaggal ítélkeznek
gosultsággal itelkeznek minden tárgyról;
targyrol; aminek alapján
alapjan

322
egyik bölcsük
bolcsiik nagy tetszést
tetszest és
es még
meg nagyobb sikert aratva
rendjén valónak
rendjen valonak találta
talalta figyehneztetni
gyehneztetni a gyû'lést,
gyiilest, hogy
ügyet
iigyet se vessen az öregekre,
oregekre, vagy bárkire,
barkire, aki saját
sajat ta-
pasztalatát
pasztalatat nagyra értékeli.
ertekeli. Feltételezem,
Feltetelezem, hogy az állam allam
minden miniszterének
miniszterenek vizsgáznia
vizsgaznia kell, s ki kell állnia
allnia ezt a
próbát;
probat; teljes mértékben
mertekben meg kell tagadnia a tapasztalat
és
es a megfigyelés
meg gyeles hibáit
hibait és
es eretnekségeit.
eretneksegeit. Mindenkinek
megvan a maga izlese.
ízlése. De azt hiszem, ha nem tudnam
tudnám
megszerezni a hajlott kor bölcsességét,
belcsesseget, legalább
legalabb megőriz-
meg6riz-
nék
nek valamit
Yalamit szilárd
szilard és
es határozott
hatarozott méltóságából.
melt6sagab6l. Ezek az
meg jitason iparkodnak; én
urak a megújításon en azonban aligha en-
gednem meg bármi
gedném barmi áron,
aron, hogy az én
en elmerevedett szöve-
szeve-
elesszek újjá;
teimet élesszék jja; s nem kezdenék
kezdenek vénségemre
vensegemre az ő 6 új
ilj
nyelviiken iiviiltiizni, vagy második
nyelvükön üvöltözni, masodik bölcsőmben
b6lcs6mben barbár
barbar
metafizikajuk hangjain makogrıi.*
metafizikájuk makogni.* Si isti mihi laıgíantur
largiantur ut
at
recusem!2"7
repueriscam, et in eorum cunis vagiam, valde recusem!2°7
Nem lehet leleplezni az általuk
altaluk alkotmánynak
alkotmanynak nevezett
es vaskalapos rendszer egyetlen részének
gyerekes és reszenek gyen-
geelmejiiseget sem anélkül,
geelméjűségét anelkiil, hogy feltárnánk
feltarnank az összes
esszes
tebbi rész
többi resz tökéletes
tekeletes alkalmatlanságát
alkalmatlansagat és
es kártékonyságát,
kartekonysagat,
akar csak a legtávolabbi
mely akár legtavolabbi kapcsolatban
kapesolatban áll
all vele. Nem
találhatnak gyógyírt
talalhatnak gyogyirt a korona hozzá
hozza nem értésére
ertesere anél-
anei-
kiil, hogy rámutatnának
kül, ramutatnanak a gyűlés
gyiiles gyengeségére.
gyengesegere. Nem ta-
nacskozhatnak az állami
nácskozhatnak allami hadsereg zűrzavaros
ziirzavaros állapotáról
allapotarol
anelkiil, hogy felderítenék
anélkül, felderitenek a felfegyverkezett községek
kezsegek en-
nel is súlyosabb
nél s lyosabb zavargásait.
zavargasait. A katonai anarchia fényt vet
a polgárira,
polgarira, a polgári
polgari pedig elárulja
elarulja a katonait. Bárcsak
Barcsak
tanulmányozná La Tour du Pin fir
mindenki gondosan tanulmanyozna úr
ekesszéle beszédét
ékesszóló beszedet (mert az volt). A községek
kezsegek megrnene-
külését a csapatok némelyike
kiileset nemelyike által
altal tanúsított
tanirsitott jó
j6 magavise-
letnek tulajdonítja.
tulajdonitja. E csapatoknak kell megvédelmezniük
megvedelmezniiik
a községek
kezsegek jójo szándékú,
szandek , bevallottan leggyengébb
leggyengebb részét,
reszet, a
rosszindulat ak fosztogatásától,
rosszindulatúak fosztogatasatol, akik a legerősebbek.
leger6sebbek. De
a helyhatóságok
helyhatésagok szuverénként
szuverenkent tetszelegnek, s parancsol-
gatni akarnak azoknak a csapatoknak, amelyekre saját sajat
vedelmiikhez sziikségük
védelmiikhöz sziiksegiik van. Természetesen
Termeszetesen vagy paran-

' A hadügyminiszter
hadiigyminisztcr időközben
id6k6zben kijárta
kijarta az iskolát
iskolat és
es lemondott hivata-
láról.
larol.

323
csolniuk, vagy hízelkedniük
hizelkedniiik kell nekik. A helyzetükbôl
helyzetiikb6l
adódó
adode szükségszerűségnél
sziiksegszeriisegnel és
es a rájuk
rajuk ruházott
ruhazott köztársasá-
k6ztarsasa-
gi hatalomnál
hatalomnal fogva, a helyhatóságok
helyhatosagok a hadseregnek vagy
urai, vagy szolgái,
szolgai, vagy szövetségesei,
szevetsegesei, vagy mindez felvált-
felvalt-
va kell hogy legyenek; vagy pedig, ha a körülmények
koriilmenyek úgy irgy
alakulnak, egybe kell gyúrniuk
gyftrniuk ezeket a szerepeket. Mi-
lyen eszközük
eszkeziik van a hadsereg kényszerítésére,
kenyszeritesere, ha nem a
helyhatóságok,
helyhatosagok, illetve a helyhatóságok
helyhatosagok kényszerítésére,
kenyszeritesere, ha
nem a hadsereg? Hogy fenntartsa az egyetértést egyetertest ott, ahol
a tekintélyt
tekintelyt kioltották,
kioltottak, a gyűlés
gyiiles bármilyen
barmilyen következményt
kevetkezmenyt
megkockaztatva azzal kísérletezik,
megkockáztatva kiserletezik, hogy a kórokat
korokat ma-
korokkal gyógyítsa;
gukkal a kórokkal gyogyitsa; s azzal remélik
remelik megmenteni
demokraciatol, hogy züllött
magukat a tiszta katonai demokráciától, ziillett ér-
er-
fűzik azt a kiizsegekhez.
dekekkel fiizik községekhez.
katonak elkezdenek mégoly
Ha egyszer a katonák megoly rövid
revid időre
id6re
elvegyiilni a községi
is elvegyülni kezsegi klubokban, szövetségekben
szovetsegekben és es klik-
iisztiines vonzalom foa őket
kekben, ösztönös 6ket a legaljább
legaljabb és es leg-
nyomoriisagosabb csoporthoz láncolni.
nyomorúságosabb lancolni. Osztoznak majd
szokasaikban, érzelmeikben
szokásaikban, erzelmeikben és es szimpátiáikban.
szimpatiaikban. A katonai
sztivetkezesek, melyeket a polgári
szövetkezések, polgari konspirációkkal
konspiraciokkal kell
lazongo községek,
orvosolni; a lázongó kezsegek, melyeket azzal kell enge-
delrnessegre kényszeríteni,
delrnességre kenyszeriteni, hogy olyan eszközökkel
eszkezekkel látják
latjak
el őket,
6ket, amelyek megronthatják
megronthatjak éppeneppen azokat az államiallami
csapatokat, melyeknek a rendet kell köztük kbztiik fenntartani; a
félelmetes es
felelmetes és baljoslat
baljóslatú politika mindezen agyremei
agyrémei csak
s lyosbitjak a felfordıılást,
súlyosbítják felfordulast, amelyből
amelyb6l eredetüket
eredetiiket veszik.
Vernek kell folynia. A józan
Vémek jezan ítélőképesség
itel6kepesseg hiánya
hianya foa
ontarıi, mely megnyilvanul
ontani, megnyilvánul minden haderejiik,
haderejük, polgari
polgári es és
bir6i hatóságuk
bírói hatosaguk felépítésében.
felepiteseben. A zavargásokat
zavargasokat egyszerre
egy helyen éses egy időben
id6ben le lehet csendesíterıi.
csendesiteni. De ki fog-
nak tönıi
terni másutt,
masutt, mert a baj gyökeres
gyekeres és
es lényegi.
lenyegi. A lázon-
lazon-
g6 polgárok
gó polgarok rebellis katonáldral
katona]-ckal való
vale egyesítésével
egyesitesevel kap-
csolatos tervek egyre inkább
inkabb meggyengítik
meggyengitik a katonáknak
katonaknak
a tisztekhez fűződő
fiiz6d6 viszonyát,
viszonyat, emellett kalandor, hőzöngő
h6z6ng6
elszantsagot lehelnek a lármás
elszántságot larmas iparosokba és es parasztok-
valódi hadsereget akarunk, akkor a tisztnek kell
ba. Ha valedi
els6nek és
az elsőnek es az utolsónak
utolsenak lennie a katona számára;
szamara; első-
els6-
nek éses utolsónak
utolsonak a fegyelem,
fegyelcm, az engedelmesség
engedelmesseg és es a tisz-
telet szempontjából.
szempontjabol. ÚgyUgy tűnik,
tiinik, olyan tisztekre volna

324
sziikseg, akiknek a legfőbb
szükség, legf6bb képesítése
kepesitese a türelem
tiirelem és es a mér-
mer-
séklet. Csapataikat a korteskedés
seklet. korteskedes fogásaival
fogasaival kell irányíta-
iranyita-
niuk. Nem parancsnokként,
parancsnokkent, hanem jelöltként jeliiltkent kell visel-
kedniük.
kedniiik. De mivel ilyen eszközökkel
eszkezekkel olykor hatalom ke-
rülhet
riilhet a kezük
keziik közé,
keze, igen fontos hogy kinevezésük
kinevezesiik milyen
forrásból szarmazik.
forrasbel származik. 263
Hogy Önök
C)n6k végül
vegiil mit tehetnek, az nem világos; vilagos; de
nincs is nagy jelentősége
jelent6sege mindaddig, amíg amig a hadseregük
hadseregiik
és
es köztársaságuk
keztarsasaguk különböző
kiil6nb6z6 részei
reszei közötti
kezetti különös
kiilenes és es el-
lentmondasos viszony, továbbá
lerıtmondásos tovabba ama részekreszek egymás
egymas közöt-
k6zi:'>t-
es az egészhez
ti és egeszhez fűződő
fiiz6d6 zavaros viszonyai megınaradııak
megmaradnak
olyannak, amilyenek most. Úgy Ugy tűnik,
tiinik, a tisztek ideiglenes
kinevezésének jogat
kinevezesenek jogát els6
első fokon a kiralynak
királynak adtak,
adták, a jova-
jóvá-
hagyast fenntartva a Nemzetgyűlésnek.
hagyást Nemzetgyiilesnek. Akiket valamilyen
erdek vezérel,
érdek vezerel, rendkívüli
rendkiviili éleselméjűséggel
eleselmejiiseggel ismerik fel a
valedi birtokosát.
hatalom valódi birtokosat. Hamarosan rá ra kell jönniük,
jenniiik,
vegtelensegig visszautasíthatja
hogy aki a végtelenségig visszautasithatja a javaslatokat,
valojaban az nevezi ki a jelölteket.
valójában jelelteket. Ezért
Ezert a gyú'lésben
gyiilesben való
vale
intrikalasban kell látniuk
intrikálásban latniuk az előléptetéshezvezető
el6lepteteshez~vezet6 egyet-
len biztos utat. Új Uj alkotmányuknak
alkotmanyuknak megfelelően
megfelel6en mégis megis
kezdeniiik, hogy az udvamál
azzal kell kezdeniük, udvarnal kilincselnek. Úgy Ugy
latom, ez a kettős
látom, kett6s alkudozás
alkudozas a katonai rangokért,
rangokert, oly jól jol
szolgálja
szolgalja a hadseregben eluralkodó eluralkode rirotekcionizmussal
pirotekcionizmussal
kialakítását a gyiilesben,
kapcsolatos klikkek kialakitasat gyűlésben, mintha ep- ép-
pen erre a célra
celra találták
talaltak volna ki; s arra, hogy helyezzék helyezzek
bármilyen alapra is a kormanyzatot,
barmilyen kormányzatot, biztonsagara
biztonságára nezve nézve
még
meg veszedelmesebb pártoskodással
partoskodassal mérgezze
mergezze meg a
tisztikart, s végül
vegiil aláássa
alaassa magának
maganak a hadseregnek a haté- hate-
konyságát is. Azok a tisztek, akik elestek a kiraly
konysagat király altal
által ne-
kik szánt
szant előléptetéstől,
el6leptetest6l, az igényeiket
igenyeiket elutasító
elutasito gyűlés
gyiiles
klikkjével ellenseges
ellenséges partotpártot kell hogy alkossanak, s az
uralkodo hatalmakkal szembeni elégedetlenséget
uralkodó elégedetlenseget szíta- szita-
nak majd a hadsereg szívében. sziveben. Másfelől
Masfel6l azok a tisztek,
akik a gyűlésben
gyiilesben valóvalo érdekeltségük
erdekeltsegiik révénreven keresztülvíve
keresztiilvive
akaratukat a korona jóindulatában
joindulataban legfeljebb második- masodik-
nak, bár
bar a gyűlésében
gyiileseben elsőnek
els6nek érzik
erzik magukat, semmibe
fog-jak venni annak a tekintélyét,
fogják tekintelyet, aki nem hajlandóhajlande támo-
tamo-
gatni, viszont nem képes kepes megakadályozni
megakadalyozni előléptetésüket.
el6leptetesiiket.
Ha ezeknek a bajoknak az elkerülése elkeriilese érdekében
erdekeben nincs

325
egyeb szabályuk
egyéb szabalyuk a parancsnoklásra
parancsnoklasra vagy az előléptetésre,
el6leptetesre,
mint a rangidősség,
rangid6sseg, akkor hadseregük
hadsercgiik merő
mer6 formaság
formasag
lesz; ugyanakkor függetlenebbé
fiiggetlenebbe válik,
valik, s katonai köztársa-
keztarsa-
ság
sag alakját
alakjat ölti.
elti. Nem ők,
6k, hanem a király
kiraly a puszta gép.
gep. Egy
királyt
kiralyt nem lehet felerészenként
felereszenkent letaszítani
letaszitani trónjáról.
tronjarol. Ha
ő
6 nem minden a hadsereg parancsnokságában,
parancsnoksagaban, akkor
semmi. Mi az értelme
ertelme egy olyan, névleg
nevleg a hadsereg élére
elere
állított
allitott hatalomnak,'mely a hadsereg számára szamara sem a hálá-hala-
nak, sem a félelemnek
felelemnek nem forrása?
forrasa? Ilyen súlytalan
s lytalan alak
nem alkalmas arra, hogy valamennyi feladat közül keziil a leg-
kenyesebbet, a katonaszemelyek
kényesebbet, katonaszemélyek feletti legf6bb
legfó'bb parancs-
nokságot ellassa.
noksagot ellássa. Kenyszer
Kényszer alatt kell tartani 6ketőket (s hajla-
vezérlik 6ket,
maik arra vezerlik őket, amit sziiltsegleteiltnel
szükségleteiknél fogva meg-
kívánnak), megpedig
kivannak), mégpedig tenyleges,
tényleges, elenk,
élénk, hatekony,
hatékony, egysze-
melyi hatalommal. Maga a gyűlés
mélyi gyiiles tekintélye
tekintelye szenved
csorbat attól,
csorbát attel, hogy az általa
altala választott
valasztott elerőtlenítő
eler6tlenit6 csator-
nan kel át.
nán at. A hadsereg nem fog sokáig sokaig támaszkodni
tamaszkodni egy
gyiilesre, mely a hamis látszat
olyan gyűlésre, latszat és
es a nyilvánvaló
nyilvanvalo csa-
las szerveit használja
lás hasznalja fel. Nem fog komolyan engedelmes-
kedni egy rabnak. Vagy fittyet ttyet hánynak
hanynak az üres
iires pompá-
pompa-
szanni foák
nak, vagy szánni foak a fogoly királyt.
kiralyt. Ha nem tévedek
tevedek
till nagyot, a hadsereg és
túl es a korona közötti
kezetti viszony súlyos
s lyos
politikai dilemmát
dilemmat fog Önöknek
(")ni;'>knek okozni.
Azt is meg kell még
meg vizsgálnunk,
vizsgalnunk, hogy egy olyan gyű-
gyii-
lés, mint az Önöké,
les, (“)n6ke, még
meg ha fel is tesszük,
tessziik, hogy birtoká-
birtoka-
ban áll
all egy másfajta
masfajta szerv is, melyen rendeletei keresztül-
kereszti.'ll-
mennek, alkalmas-e arra, hogy a hadseregben elősegítse
el6segitse
a fegyelmet és es az engedelrnességet.
engedelmesseget. Közismert,
Kezismert, hogy a
hadseregek engedelmessége
engedelmessege bármilyen
barmilyen szenátus
szenatus vagy né-
ne-
pi hatalom iránt,
irant, mindeddig felettébb
felettebb ingatag és
es bizony-
talan volt; s a legkevésbé
legkevesbe egy olyan gyúlésne!~;
gyiilesnek fognak en-
gedelmeskedni, amely csupán
csupan két
ket esztendeig
esztcndeig áll
all fenn. A
tisztek teljes mértékben
mertekben elveszítik
elveszitik a katonaemberek jel-
legzetes alkatát,
alkatat, ha az ügyvédek
iigyvedek uralmát
uralmat tökéletes
tekeletes alázat-
alazat-
tal és
es megfelelő
megfelel6 tisztelettel szemlélik;
szemlelik; különösen
kiilijnesen ha ráéb-
raeb-
rednek, hogy új lij menyecskéknek
menyccskeknek kell csapniuk a szelet
azoknak a prókátoroknak
prekatoroknak a személyében,
szemelyeben, akiknek kato-
napolitikaja és
napolitikája es parancsnoklásának
parancsnoklasanak egész
egesz szelleme (ha van
ilyen) éppen
eppen olyan bizonytalan, mint amilyen tünékeny
tiinekeny a

326
hivatalviselesiik. A hatóságok
hivatalviselésük. hatosagok egyik fajtájának
fajtajanak gyengesé-
gyengese-
ge, s az összes
esszes többi
tebbi ingatagsága
ingatagsaga mellett a hadsereg tiszt-
jei egy darabig lázongó
lazongb pártütők
parti'1t6k lesznek, mígnem
mignem egy
népszerű
nepszerii tábornok,
tabornok, aki ért
ert a katonaság
katonasag megbékítésének
megbekitesenek
mesterségéhez,
mestersegehez, s megvan benne az igazi parancsnoki vé-
ve-
na, minden ember tekintetét
tekintetet magára
magara vonja. A hadsereg
személyes
szemelyes karizmája
karizmaja miatt fog engedelmeskedni neki.
Ebben az állapotban
allapotban nincs más
mas mód
mod a katonák
katonak engedel-
messegenek biztosítására.
mességének biztositasara. De abban a pillanatban, hogy
ez
ea bekövetkezik,
bekevetkezik, az a személy
szemely lesz az úrr Önök
C)n6k felett, aki
tenylegesen irányítja
ténylegesen iranyitja a hadsereget; ura királyuknak
kiralyuknak (ez
gyiilesnek, ura az egész
nem nagy dolog), ura a gyűlésnek, egesz köztársa-
keztarsa-
sagnak.”
ságnak.2“
gyiiles a hadsereg feletti jelenlegi ha-
Hogyan jutott a gyűlés
talmahoz? Legfőképpen
talmához? Legf6keppen természetesen
termeszetesen azzal, hogy elcsá-
elcsa-
bitotta a katonákat
bította katonakat tisztjeiktől.
tisztjeikt6l. A legszörnyűségesebb
legszernyiisegesebb
miivelettel kezdték.
művelettel kezdtek. Arra a pontra tapintottak, amely kö-
k6-
riil a hadsereget alkotó
rül alkote részecskék
reszecskek nyugalmi állapotba
allapotba
rendeződnek. Tönkretették
rendez6dnek. Tenkretettek az engedelmesség
engedelmesseg eszméjét
eszmejet a
és a ktizkatona
tiszt es közkatona k6z6tti
közötti nagy, alapvető
alapvet6 és
es kritikus
lancszemben, éppen
láncszemben, eppen ott, ahol a katonai alávetés
alavetes láncolata
lancolata
kezd6dik, s amelynek az egész
kezdődik, egesz rendszer a függvénye.
fiiggvenye. A
katonanak azt mondják,
katonának mondjak, hogy polgár:
polgari s hogy emberi és
es
polgári jogokkal rendelkezik. Azt mondják
polgari mondjak neki, az em-
ber joga, hogy saját
sajat magát
magat kormányozza,
kormanyozza, s hogy csak
azok uralkodjanak felette, akikre ezt az önkormányzatot
enkormanyzatot
rabiztak. Természetes,
rábízták. Termeszetes, hogy úgy
(igy gondolja, a leginkább
leginkabb
akkor kellene hogy legyen választási
valasztasi lehetősége,
lehet6sege, amikor
pont a legnagyobb engedelmességet
engedelmesseget várják
varjak el tőle.
t6le. Ezért
Ezert
minden valósıőnűség
valosziniiseg szerint rendszeresen fogja azt csele-
kedni, amit ma csak olykor-olykor tesz meg; vagyis lega-
lább vetejogaval
labb vétójogával fog élni
elni a tisztek kiválasztásánál.
kivalasztasanal. A tisz-
tek jelenleg leobb esetben csupáncsupan engedékenységükről
engedekenysegiilcrel
és
es jó
jo magaviseletükről
magaviseletiikr6l ismertek. Valójában
Valojaban számos
szamos eset-
ben elbocsátotta
elbocsatotta öket
6ket alakulatuk. Íme
lme meg
még egy vétó
veté a ki-
raly döntésével
rály dentesevel szemben; egy legalább
legalabb olyan hatekony ve-
hatékony vé-
tójog,
tojog, mint a gyűlésé.
gyiflese. A katonák
katonak már
mar tudják,
tudjak, hogy a nem-
zetgyűlésben nem ütközött
zetgyiilesben iitkezett ellenséges
ellenseges fogadtatásba
fogadtatasba a kér-
ker-
des, vajon nem kellene-e közvetlenül
dés, kezvetleniil választaniuk
valasztaniuk tisztjei-

327
ket, vagy legalább
legalabb egy részüket.
resziiket. Amikor ilyen kérdésekről
kerdesekr6I
tanácskoznak,
tanacskoznak, nem túlzás
t lzas azt feltételemi,
feltetelezni, hogy hajlanak
majd az igényeiket
igenyeiket tekintve legkedvezőbb
legkedvez6bb nézet
nezet elfogadá-
elfogada-
sára.
sara. Nem viselnék
viselnek el, hogy egy bebörtönzött
bebertenzett király
kiraly had-
seregének
seregenek tartsák
tartsak őket,
6ket, miközben
mikezben ugyanabban az ország-orszag-
ban egy másik
masik hadsereg, mellyel együtt
egyiitt kell mulatozniuk,
s szövetkezniük,
szevetkezniiik, szabad alkotmány
alkotmany szabad hadseregének
hadseregenek
látszik.
latszik. A másik,
masik, állandóbb
allandobb hadseregre fogják
fogjak emelni te-
kintetüket;
kintetiiket; mármint
marmint a helyhatóságira.
helyhatosagira. 27° Ez a testület,
testiilet,
mint jól
jol tudjuk, valóban
valeban maga választja
valasztja tisztjeit. Lehet,
kepesek felfogni annak a különbségnek
hogy nem képesek kiilenbsegnek az
alapjait, hogy ők6k nem választhatják
valaszthatjak meg a- maguk La
markijat (vagy hogy is hívják
Fayette márkiját hivjak mostanában).271
mostanaban).271 Ha
tehat a főparancsnok
tehát f6parancsnok megválasztása
megvalasztasa része
resze az emberi jo-
evekenek miért
goknak, akkor az övékének miert nem? Választott
Valasztott béke-
beke-
birekat, választott
bírókat, valasztott bírákat,
birakat, választott
valasztott káplárokat,
kaplarokat, válasz-
valasz-
piispekeket, s a párizsi
tott püspököket, parizsi hadseregben választott
valasztott pa-
latnak. -— Miért
rancsnokokat látnak. Miert lenne szükségszerű,
sziiksegszerii, hogy
egyediil ők
egyedül 6k ki legyenek zárva?
zarva? Franciaország
Franciaorszag bátor
bator csapa-
egyediiliek a nemzetben, akik nem alkalmasak a
tai az egyedüliek
katonai erények,
erenyek, s a főparancsnok
f6parancsnol< posztjához
posztjahoz szükséges
sziikseges
feltetelek teljesítésének
feltételek teljesitesenek elbírálására.
elbiralasara. Azért,
Azert, mert az állam
allam
zeti őket,
fizeti 6ket, veszítsék
veszitsek el emberi jogaikat? Maguk is a nem-
részei, s hozzajarulnak
zet reszei, hozzájárulnak e fızetséghez.
zetseghez. S vajon nem
ugyanabból
ugyanabbol fzetik-e a királyt,
kiralyt, a gyűlést,
gyiilest, s mindenkit, aki a
nemzetgyűlést megvalasztja?
nemzetgyiilest megválasztja? Ahelyett, hogy azt latnak;látnák;
mindezek eljátsszák
eljatsszak a jogaikat aúltal,
azaltal, hogy fizetést
fzetest kap-
nak, éppen
eppen azt tapasztalják,
tapasztaljak, hogy fizetést
zetest adnak nekik e
gyakorlasaert. Minden határozatukat,
jogok gyakorlásáért. hatarozatukat, minden eljá-
elja-
rasukat, minden vitájukat,
rásukat, vitajukat, s doktoraik minden vallási
vallasi és
es
politikai tárgyú
targy munkáját
munkajat lelkiismeretesen a kezükbe
keziikbe kap-
tak; s Önök
ták; Onek azt remélik,
remelik, hogy a saját
sajat esetükben
esetiikben éppen
eppen
annyit fognak alkalmazni elveikből
elveikb6l és
es példáikból,
peldaikbel,
amennyi tetszésüknek
tetszesiiknek megfelel.
kormanyzatban, amilyen az Önöké,
Olyan kormányzatban, (")n6ke, minden a
hadseregt6l függ,
hadseregtől fiigg, mivel gondosan elpusztítottak
elpusztitottak minden
velemenyt, minden előítéletet,
véleményt, el6iteletet, s amennyire tellett Önök-
()n6k-
t6l, minden ösztönt,
től, esztent, ami a kormányzatot
kormanyzatot támogathatja.
tamogathatja.
Ezert abban a pillanatban, hogy nézeteltérések
Ezért nezetelteresek támadnak
tamadnak

328
a nemzetgyűlés
nemzetgyi es és
es a nemzet bar-mely‘resze
bármely `része között,
kezett, erő-
er6-
szakhoz kell folyaınodniuk.
folyamodniuk. Semmi másmas nem maradt
Önöknek;
Cneknek; vagy inkább
inkabb semmi mástmast nem hagytak meg
Hadiigyminiszteriik jelentéséből
maguknak. Hadügyminiszterük jelentesebel láthatjuk,
lathatjuk,
hogy a csapatok elosztását
elosztasat nagymértékben
nagymertekben a belső
bels6 kény-
keny-
szerítés
szerites szempontja szerint végezték
vegeztek el.*
el."‘ Hadsereggel kell
kormanyozniuk; s a hadseregbe, amellyel kormányoznak,
kormányozniuk; kormanyoznak,
csakúgy
csak gy mint a nemzet egész
egesz testébe,
testebe, olyan elveket plán-
plan-
táltak,
taltak, amelyek egy idő
id6 múlva
mtilva lehetetlenné
lehetetlenne ,fogják
_fogjal< tenni
Önöknek,
Cneknek, hogy szándékaik
szandekaik szerint használják
hasznaljak fel azt. A
kiralynak csapatokat kell kivezényelnie,
királynak kivezenyelnie, hogy fellépjenek
fellepjenek
a nép
nep ellen, amikor a világnak
vilagnak azt mondták,
mondtak, s e kijelentés
kijelentes
még
meg mindig fülünkbe
fiiliinkbe cseng, hogy a hadseregnek nem
polgarokra lőnie.
szabad a polgárokra l6nie. A gyarmatok független
fiiggetlen alkot-
manyt és
mányt es szabad kereskedelmet követelnek.
kevetelnek. Csapatokkal
feken tartani őket.
kell féken 6ket. Az emberi jogokról
jogokrel szóló
sz6l6 törvény-
terveny-
kenyviik melyik fejezetében
könyvük fejezeteben olvashatják,
olvashatjak, hogy az emberek
keze tartozik kereskedelmük
jogai közé kereskedelmiik mások
masok általi
altali kisajátítá-
kisajatita-
es hasznának
sa és hasznanak lefölözése?
lefelezese? Ahogy a gyarmatok felkelnek
(")n6k ellen, úgy
Önök gy támadnak
tamadnak őellenük
6elleniik a négerek.
negerek. 272 Újra
Ujra
meszarlast, kínzást,
hadsereget - mészárlást, kinzast, akasztást!
akasztast! Íme,
Ime, az
Cnek emberi jogai! Ezek tehát
Önök tehat a szemérmetlenül
szemermetleniil tett éses
szégyenteljesen
szegyenteljesen visszavont metafizikai
meta zikai nyilatkozatok gyii-
mölcsei!
m6lcsei! Csak a minap történt,
tertent, hogy egyik tartományuk-
tartomanyok-
ban a földművesek
feldmiivesek megtagadták
megtagadtak valainilyen
valamilyen bérlet
berlet kifize-
tését
teset a föld
feld urának.
uranak. Válaszként
Valaszkent Önök
(")n6k kijelentették,
kijelentettek, hogy
a föld
feld népe
nepe köteles
keteles megfizetni
meg zetni minden bérletet
berletet és
es járadé-
jarade-
kiveve azokat, amelyeket mint sérelmeket
kot, kivéve serelmeket eltöröltek;
eltereltek;
s ha megtagadnák
megtagadnak ezt, akkor utasítják
utasitjak a királyt,
kiralyt, hogy in-
ditson ellenük
dítson elleniik csapatokat. 273 Metafizikai tételeket
teteleket fek-
Ie, melyek egyetemes következményeket
tetnek le, kevetkezmenyeket vonnak
utan, aztán
maguk után, aztan megpróbálják
megprebaljak a logikát
logikat zsarnoksággal
zsarnoksaggal
korlatozni. A jelenlegi rendszer vezetői
korlátozni. vezet6i azt mondják
mondjak ne-
er6diteseket foglal-
kik, hogy mint embereknek joguk van erődítéseket
6r6ket gyilkolni, királyokat
ni, őröket kiralyokat lefogni anélkül,
anelkiil, hogy akár
akar
gyiiles felhatalmazásának
a gyűlés felhatalmazasanak csak a látszatát
latszatat is bírnák,
birnak, mi-
kezben a gyűlés
közben gyiiles szuverén
szuveren törvényhozó
tervenyhozo testületként
testiiletkent ülése-
i'1lese-

'" Courier François,

Francois, 1790. július
j lius 30. Assemblée
Assemblee Nationale, Numero 210.

329
zik a nemzet szívében
sziveben - s e vezetők
vezetok mégsem
megsem átallják
atalljak ki-
vezényelni azokat a csapatokat, amelyek ugyancsak részt
vezenyelni reszt
vettek ezekben a zavargásokban,
zavargasokban, hogy erőszakot
er6szakot alkal-
mazzanak azokkal szemben, akik maguk a vezetök vezet6k jóvá-
jova-
hagyásától
hagyasatol garantált
garantalt elvek és
es példák
peldak alapján
alapjan járnak
jarnak el.
vezetők arra tanitjak
A vezet6k tanítják az embereket, hogy iszonyodva
utasítsanak el mindennemii
utasitsanak mindennemű hiiberi
hűbéri keteleket,
köteléket, mint a zsar-
nokság
noksag barbarizrniısát,
barbarizrnusat, majd megmondják
megmondjak nekik, hogy e
barbár zsamoksagbol
barbar zsarnokságból mennyi az, amit tiirelemmel
türelemmel kell vi-
selniük.
selniiik. Amilyen tékozlón
tekozlon bánnak
bannak a fénnyel,
fennyel, hogy a sérel-
serel-
ravilagitsanak, az emberek oly rendkívülien
mekre rávilágítsanak, rendkivillien fukar-
fokar-
nak talaljak
találják 6ket,
őket, amikor az orvoslatrol
orvoslatról van sz6.
szó. Nemcsak
tudjak, hogy bizonyos robotszolgálatok
azt tudják, robotszolgalatok és es személyi
szemelyi
ketelezettsegek, melyeknek megváltását
kötelezettségek, megvaltasat engedélyezték
engedelyeztek
számukra (de nem adtak nekik pénzt,
szamukra penzt, hogy meg is vált-
valt-
hassak) semmiségek
hassák) semmisegek azokhoz a terhekhez képest,kepest, ame-
kapesolatban semmiféle
lyekkel kapcsolatban semmifele intézkedést
intezkedest nem hoztak.
Tudjak, hogy szinte az egész
Tudják, egesz földtulajdonrendszer
feldtulajdonrendszer feudá-
feuda-
eredetii; hogy nem eredete más,
lis eredetű; mas, mint az eredeti tulaj-
barbar hódító
donosok birtokainak egy barbár hedite általi
altali szétosztása
szetosztasa
6 barbár
az ő barbar alattvalói
alattvalei között;
kezett; s hogy a hódítás
heditas legsúlyo-
legst'1lyo-
sabb következményei
kevetkezmenyei a különféle
kiilenfele földbérletek,
feldbérletek, ami két-
ket-
segkiviil így
ségkívül igy is van.
A parasztok minden bizonnyal ezeknek az ókori, 6kori, ró-
ro-
mai vagy gall tulajdonosoknak a leszármazottai.
leszarmazottai. De ha
valamennyire is kudarcot vallanak anal,
azzal, hogy a régiség-
regiseg-
kutatók és
kutatok es a jogászok
jogaszok elvei alapján
alapjan érvényesítsék
ervenyesitsek jogcí-
jogci-
müket, visszavonulnak az emberi jogok erődjébe.
miiket, er6djebe. Ott azt
talaljak, hogy minden ember egyenlő;
találják, egyenl6; s a földet,
feldet, mely
mindenkinek egyformán
egyforman jóságos
josagos anyja, nem szabad kisa-
jatitani, hogy olyan emberek kevélységét
játítani, kevelyseget és
es fényíízését
fenyiizeset
taplalja, akik a természettől
táplálja, termeszett6l fogva nem jobbak náluk
naluk ma-
guknál, s ha nem dolgoznak meg a kenyerükért,
guknal, kenyeriikert, akkor
meg rosszabbak is. Azt találják,
még talaljak, hogy a természet
termeszet törvé-
terve-
nye szerint a föld
feld elfoglalója
elfoglaloja és
es művelője
miivel6je annak igazi bir-
tokosa; hogy a természet
termeszet ellenében
elleneben nem létezik
letezik preskrip-
ci6; s hogy az egyezségek
ció; egyezsegek (már
(mar ahol voltak), melyeket a
szolgasag korában
szolgaság koraban kötöttek
ketettek uraikkal,
uraikka], csak kényszer
kenyszer éses
er6szak következményei;
erőszak kevetkezmenyei; s hogy amikor az embereket

330
visszahelyezték jogaikba, ezek az egyezségek
visszahelyeztek egyezsegek éppen
eppen úgy
gy
megsemmisittettek, mint bármely
megsemmisíttettek, barmely más
mas megállapodás,
megallapodas,
mely a régi
reg hűbéri
hiiberi és
es arisztokrata zsarnokság
zsarnoksag uralma
született. El foak
alatt sziiletett. foák mondani, hogy nem latnaklátnak kii-
kü-
lönbséget
lenbseget a kalapot és es nemzeti kokárdát
kokardat viselő
visel6 semmitte-
võ1<
v6k ez
es kamzsábz
kamzsaba õııõzõu
6lt6z6tt koiıõgáiız
kollegaik kõzõu.
kezett. Ha
Ha önök
C)n6k za
jogcímet az örökösödés
jogcimet erokbsedes és
es a preskripció
preskripcie elvére
elvere alapozzák,
alapozzak,
ők
6k Camus úrr beszéde
beszede alapján,
alapjan, melyet tájékoztatásuk
tajekoztatasuk cél-
cel-
jából
jabol adott ki a nemzetgyűlés,
nemzetgyiiles, elrnondhatják,
elrnondhatjak, hogy erede-
tükben
tiikben hibás
hibas dolgokat nem támogat
tamogat a preskripció;
preskripcio; s hogy
e feldesurak
földesurak jogcime
jogcíme biines
bűnös eredetii;
eredetű; s hogy az er6szak
erőszak
legalább olyan rossz, mint a csalás.
legalabb csalas. Ami az öröklés
6r6kles útján
tjan
jogcímet illeti, azt foák
szerzett jogcimet foak mondani, hogy a föld feld
megmiivel6inek öröklődése
megrnűvelőinek 6r6kl6dese a földbirtoklás
feldbirtoklas igazi nemes
leszarmazasa, nem pedig a korhadt pergamenek és
leszármazása, es ezek
hamisitvanyai; hogy a földesurak
ostoba hamisítványai; feldesurak túl
tal hosszú
hossz ideje
elvezik bitorlásuk
élvezik bitorlasuk gyümölcsét;
gyiimelcset; s ha bármilyen
barmilyen jótékony
jetekony já-
ja-
radekot mégis
radékot megs engedélyeznek
engedelyeznek e világ
vilag szerzetesek számá-
szama-
ra, azoknak hálásnak
halasnak kell lenniük
lenniilk a valódi
valedi birtokos bőke-
b6ke-
ziisegeert, aki oly nagylelkű
zűségéért, nagylelkii javainak hamis igénylőıvel
igenyl6ivel
szemben.
Amikor a parasztoktól
parasztoktol visszakapják
visszakapjak a nyakatekert böl-
bel-
csesség érméjét,
csesseg ermejet, melybe belevésték
belevestek az Önök
Cinek arcmását
arcmasat és es
feliratat, hamis pénzként
feliratát, pénzkent ócsárolják,
ocsaroljak, s azt mondják
mondjak nekik,
j6v6ben nemzeti gárdával,
hogy a jövőben gardaval, dragonyosokkal, huszá-
husza-
fzetni. Hogy megzabolázzák
rokkal fognak fizetni. megzabolazzak őket,
6ket, a király
kiraly
elhasznalt tekintélyére
elhasznált tekintelyere hivatkoznak, aki az egyetlen esz-
kez, mely elpusztíthatja,
köz, elpusztithatja, viszont megvédelmezni
megvedelmezni nem ké- ke-
pes, sem a népet,
nepet, sem saját
sajat személyét.
szemelyet. Úgy
Ugy tűnik,
tiinik, rajta
keresztül ehajtanak
keresztiil óhajtanak maguknak engedelmesseget
engedelmességet szerezni.
6k így
Ők igy válaszolnak:
valaszolnak: Azt tanították
tanitottak nekünk,
nekiink, hogy nincse-
elviik tanít
nek nemesurak; s melyik elvük tanit arra, hogy bókoljunk
békoljunk
királyok előtt,
olyan kiralyok el6tt, akiket nem mi választottunk?
valasztottunk? Az
f)n6k tanításai
Önök tanitasai nelkiil feldeket osztottak a
nélkül is tudjuk, hogy földeket
feudális
feudalis méltóságok,
meltesagok, címek
cimek és
es hivatalok alátámasztására.
alatamasztasara.
Ha egyszer felszámolták
felszamoltak a sérelmek
serelmek okait, miért
miert kellene a
még
meg fájdalmasabb
fajdalmasabb következményeknek
kevetkezmenyeknek fennmaradniuk?
Miutan nincsenek többé
Miután tebbe örökletes
erekletes címek,
cimek, kitüntetett
kitiintetett csa-
ladok, miért
ládok, miert adóztatnak
adeztatnak bennünket
benniinket annak a fenntartásá-
fenntartasa-

331
ra, amiről
a.mir6l azt mondják,
mondjak, nem lenne szabad léteznie?
leteznie? Régi
Reg
arisztokrata földesurainkat
feldesurainkat nem más
mas minőségben
min6segben és
es fel-
hatalmazassal kiildtek hozzánk,
hatalmazással küldték hozzank, mint az Önök
Onek fennható-
fennhat6-
sága
saga alatti adószedőt.
ad6szed6t. Törekedtek-e
Terekedtek-e arra, hogy ezeket a
bérletbehajtókat tiszteletreméltóvá
berletbehajtokat tiszteletremeltova tegyék
tegyek számunkra?
szamunkra?
Nem. Fegyverüket
Fegyveriiket leeresztve, címerpajzsukat
cimerpajzsukat összetörve,
iisszeterve,
pecsétjüket
pecsetjiiket megrongálva
megrongalva küldték
kiildtek el őket
6ket hozzánk;
hozzank; kitün-
kiti'1n-
tetéseiktől
teteseikt6l megfosztott, lealázott,
lealazott, eltorzított,
eltorzitott, megkopasz-
kétlábú lenyek,
tott ketlabit lények, akiket többé
tebbe nem ismerünk
ismeriink fel. Ide-
szamunkra. Még
genek számunkra. Meg csak nem is ősi 6si uraink nevét
nevet vise-
talán ugyanazok az emberek: bar
lik. Fizikailag talan bár ismerven
ismervén
ének új
az Önök iij filozófiai
lozéfiai elveit a személyazonosságról,
szemelyazonossagrol, ebben
sem vagyunk teljesen bizonyosak. Minden más mas tekintet-
megvaltoztak. Nem látjuk
ben teljesen megváltoztak. latjuk be, miért
miert ne lenne
eppen annyira jogunk megtagadni tőlük
éppen t6liik az adókat,
adokat, mint
Cneknek arra, hogy eltöröljék
Önöknek eltereljek minden becsületüket,
becsiiletiiket, cí-
ci-
miiket, kitüntetésüket.
müket, kitiintetesiiket. Soha nem bíztuk
biztuk meg Önöket
(")n6ket az-
zal, hogy így
igy tegyenek; s ez csak egy példa
pelda oly sok közül
keziil
felhatalmazas nélkül
arra, hogy felhatalmazás nelkiil bitoroltak maguknak ha-
talmat. Azt látjuk,
latjuk, hog`y
hogy a párizsi
parizsi polgárok
polgarok klubjaikon,
cs6cselekeiken, s a nemzeti gárdán
csőcselékeiken, gardan keresztül
keresztiil tetszésük
tetszesiik
szerint irányítják
iranyitjak Önöket,
Cneket, s törvényként
ttirvenykent adják
adjak ki Önök-
()n6k-
nek azt, ami az Önök
(3n6k tekintélyéből
tekintelyeb6l kifolyólag
kifolyolag törvényként
torvenykent
keriil közvetítésre
kerül kezvetitesre mifelénk.
mifelenk. Önökön
()n6kon keresztül
keresztiil ezek a
polgarok valamennyiünk
polgárok valamennyiiink élete
elete éses vagyona felett rendel-
keznek. Miért
Miert ne lehetnének
lehetnenek Önök
("Jntik éppen
eppen annyira tekin-
tettel adóink
adeink kapcsán,
kapcsan, melyek a lehetőlehet6 legsúlyosabban
legs lyosabban
érintenek,
erintenek, a szorgos gazda óhajaira,
ohajaira, mint e pimasz polgá-
polga-
rok koveteleseire
követeléseire a kitiintetesek
kitüntetések es és cimek
címek kapcsan,
kapcsán, ami-
hez se nekik, se nekünk
nekiink semmi közünk?
keziink? Úgy
Ugy látjuk
latjuk azon-
ban, hogy több
tebb figyelmet
gyelmet szentelnek az ő6 szeszélyeiknek,
szeszelyeiknek,
mint a mi szükségleteinknek.
sziiksegleteinknek. Az
A2 is az ember jogai közé
keze
tartozik, hogy sarcot fizessen
zessen egyenlő
egyenl6 társainak?
tarsainak? Mielőtt
Miel6tt
ez az intézkedésük
intezkedesiik megszületett,
megsziiletett, azt gondolhattuk, hogy
nem vagyunk teljes mértékben
mertekben egyenlőek,
egyenl6ek. Táplálhattunk
Taplalhattunk
némi reg,
nemi régi, megszokott, értelmetlen
ertelmetlen elfogultságot
elfogultsagot a földes-
f6ldes-
urak javára;
javara; de képtelenek
keptclenck vagyunk felfogii,
felfogni, mi más
mas cél,
cel,
mint az irántuk
irantuk való
vale tisztelet szétzúzása
szetz zasa vezérelhette
vezerelhette
Önöket,
Oneket, amikor megalkották
megalkottak az őket
6ket lefokozó
lefokozo törvényt.
tervenyt.

332
Megtiltották, hogy a tiszteletadás
Megtiltottak, tiszteletadas régi
reg formaságaival
formasagaival kö-
k6-
zelítsünk
zelitsiink hozzájuk,
hozzajuk, most pedig hadsereget küldenek,
kiildenek,
hogy karddal éses bajonettel kényszerítsenek
kenyszeritsenek a félelemnek
felelemnek
és
es az erőszaknak
er6szaknak való
valo behódolásra,
behodolasra, miután
miutan nem szenved-
hették,
hettek, hogy ugyanezt a vélemény
velemeny enyhe hatalmával
hatalmaval
szemben tegyük.
tegyiik.
Ezen ervek
érvek nemelyikenek
némelyikének alapja ostoba és
es nevetséges
nevetseges
minden racionális
racionalis elme számára;
szamara; ám
am a metafizika
meta zika politi-
kusainak szemében,
szemeben, akik iskolákat
iskolakat nyitottak az álbölcses-
alb6lcses-
ségiek
segnek és
es alapítványokat
alapitvanyokat tettek az anarchia bevezetésére,
bevezetesere,
szilárdak
szilardak és
es következetesek.
kevetkezetesek. Nyilvánvaló,
Nyilvanvale, hogy ha a jog
legkevesbe sem aggályos-
lenne az egyetlen szempont, a legkevésbé aggalyos-
elterelni a bérleteket
kodtak volna eltörölni berleteket a cimekkel és
es a csalá-
csala-
cimerekkel együtt.
di címerekkel egyiitt. Ez
E2 csupán
csupan azt jelentette volna, hogy
kevetik érvrendszerük
követik ervrendszeriik alapelveit, s teljesen következete-
kovetkezete-
enmagukhoz. De nemrégiben
sek önmagukhoz. nemregben az elkobzással
elkobzassal nagy tö-
t6-
megii földvagyon
megű foldvagyon került
keriilt birtokukba. Ezt az árut
arut piacra
dobtak; s a piac teljesen összeomlott
dobták; esszeomlott volna, ha hagyják,
hagyjak,
gazdak fcllazadjanak
hogy a gazdák spekulacioik el-
fellázadjanak azok ellen a spekulációik
len, melyekkel mar
már olyannyira megrészegítették
megreszegitettek magukat.
biztonsag, amit a tulajdon bármely
Az egyetlen biztonság, barmely formája
formaja
elvez, mohóságiknak
élvez, mohesaguknak valamely másik masik birtokhoz fűződő
f6z6d6
erdekellsegeb6l származik.
érdekeltségéből szarmazik. Kizárólag
Kirarolag önkényes
enkenyes tetszé-
tetsze-
siikre hagyták,
sükre hagytak, hogy eldöntse,
eldentse, milyen tulajdont kell véde-
vede-
lemben részesíteni,
reszesiteni, s milyet aláásni.
alaasni.
Nem hagytak meg egyetlen olyan elvet sem, amellyel
községeiket engcdelmessegre
kersegeikct engedelmességre kesztethetnek,
késztethetnék, vagy akar
akár
csak lelkiismeretesen köteleznék
keteleznek magukat, hogy nem sza-
kadnak el az egésztől,
egeszt6l, válnak
valnak függetlenné,
fiiggetlenne, vagy csatlakoz-
esatlakoz-
nak valamely más
mas államhoz.
allamhoz. Úgy
Ugy értesültem,
ertesiiltem, Lyon népe
nepe a
minap megtagadta, hogy adót
adot fizessen.
zessen. Miért
Miert ne termé?
tenne?
Milyen törvényes
tervenyes hatóság
hatesag maradt, hogy az adókat
adokat be-
hajtsa? Egyeseket ezek közül
ktiziil a király
kiraly vetett ki. A régebbi-
regebbi-
eket a régi
regi rendek szabták
szabtak meg határozataikkal.
hatarozataikkal. A nép
nep
azt mondhatja a gyűlésnek:
gyiilesnek: kik vagytok ti, akik sem kirá-
kira-
lyaink, sem választott
valasztott rendjeink, s nem is azon elvek szel-
lemeben üléseztek,
lemében iileseztek, amelyeknek szellemében
szellemeben benneteket
valasztottunk? S kik vagyimk
választottunk? vagyunk mi, hogy ha látjuk,
latjuk, hogy az
altalatok kivetett gabelle274 terhét
általatok terhet lerázzák,
lerazzak, majd azt,

333
hogy ezt az engedetlenségi
engedetlenseg aktust utóbb
utobb ti magatok hagy-
játok jóvá;
jatok jeva; kik vagyunk mi, hogy ne ítélhetnénk
itelhetnenk meg, hogy
mely adókat
adokat kell megfizessük,
meg zessiik, s melyeket nem, s hogy ne
éllietnénk
elhetnenk ugyanaüal
ugyanazzal a hatalommal, melynek érvényessé-
ervenyesse-
gét
get másokra
masokra nézve
nezve elismertétek?
elismertetek? EiTe
Erre az a válaszuk,
valaszuk, hogy
csapatokat vezényelnek
vezenyelnek ki. A király
kiraly legvégső
legvegs6 eszköze
eszkeze a
gyűlésnél
gyiilesnel mindig a legelső.
legels6. A katonai segítség
segitseg egy darabig
megteszi, mindaddig amígamig a katonák
katonak úgygy érzik,
erzik, növekszik
niivekszik
azzal hízeleghetnek
a zsoldjuk, s anal hizeleghetnek maguknak, hogy minden
vitában
vitaban ők6k a döntőbírók.
d6nt6bir6k. Ez a fegyver azonban csütörtö-
csi'|t6rt6-
k6t fog mondani, s hűtlen
köt hiitlen lesz a kézhez,
kezhez, mely használja.
hasznalja.
gyiiles iskolát
A gyűlés iskolat teremt, ahol módszeresen
medszeresen és
es lankadatlan
tanitanak olyan elveket és
szorgalommal tanítanak es alkotnak olyan
szabalyokat, amelyek szétzúzzák
szabályokat, szetz zzak a polgári
polgari és
es katonai en-
gedelmesseg szellemét
gedelmesség szellemet -— s aztán
aztan arra számítanak,
szamitanak, hogy
hadseregiikkel foák
anarchikus hadseregükkel foak majd engedelnıességre
engcdelmessegre
népet.
az anarchikus nepet.
helyhatesag hadsereg, melynek az új
A helyhatósági iij politika szerint
ellensúlyt
ellens lyt kell képeznie
kepeznie a nemzeti hadsereggel szemben,
enmagaban-szemleljiik, sokkal egyszerűbb
ha csak önmagában-szemléljük, egyszeriibb felépí-
felepi-
tesii és
tésű es minden tekintetben kevésbé
kevesbe kifogásolható.
kifogasolhate. Egy-
szerű demokratikus testület,
szerii testiilet, melynek semmi köze
keze a koro-
nahoz vagy a királysághoz;
nához kiralysaghoz; az egyes alakulatokat azon ke-
riiletek tetszése
rületek tetszese szerint fegyverzik fel, képezik
kepezik ki és
es látják
latjak
el tisztekkel, amelyhez tartoznak; s ugyancsak a helyi ha-
tésag dönt
tóság dent az egyéni
egyeni szolgálatról,
szolgalatrél, illetve a szolgálatot
szolgalatot he-
lyettesit6 váltságról.*
lyettesítő valtsagr6l.* Mi sem lehetne egységesebb.
egysegesebb. Ha
azonban a koronához,
koronahoz, a nemzetgyűléshez,
nemzetgyiileshez, a törvényszé-
t6rvenysze-
kekhez, vagy a másik
masik hadsereghez valóvale viszonyát,
viszonyat, vagy az
egyes részei
reszei közötti
kezetti összetartást
esszetartast és
es kapcsolatot vizsgáljuk,
vizsgaljuk,
szernyetegnek tűnik,
akkor olyan szörnyetegiek tiinik, amelynek kusza mozgo-
lédasai aligha végződhetnek
lódásai vegz6dhetnek másként,
maskent, mint valami nagy
nemzeti vészben.
veszben. Az alkotmány
alkotmany tartósítószerének
tartositeszerenek
rosszabb, mint a krétai
kretai systasis, vagy a lengyel konföderá-
konf6dera-

" Necker úrr beszámolójából

beszamolojabel látom,
latom, hogy a párizsi
parizsi nemzeti gárda
garda a saját
sajat
városában beszedett pénzen
varosaban penzen kívül
kiviil 145.000 fontot kapott az államkincs-
allamkincs-
tarbol. Hogy ez kilenc hónapi
tárból. hénapi tényleges
tenyleges fizetségük-e,
zetsegiik-e, vagy becslés
becsles sze-
rinti egyévi
egyevi költségeik,
keltsegeik, azt nem látom
latom világosan.
vilagosan. Nincs
Nines nagy jelentősé-
jelent6se-
ge, hiszen nyilván
nyilvan annyit szednek
szcdnck be, amennyit csak akarnak.

334
ci6,275 vagy bármely
ciö,275 barmely más
mas rosszul megtervezett kiigazító
kiigazito
kitalaltak egy hibás
szerv, amit valaha kitaláltak hibas felépítésű
felepitesii kor-
mányzati
manyzati rendszer szükségállapotában.
sziiksegallapotaban.
Befejezvén
Befejezven pár
par meegyzésemet
meegyzesemet a főhatalom
f6hatalom szerkeze-
téről,
ter6I, a végrehajtásról,
vegrehajtasrol, az igazságszolgáltatásról,
igazsagszolgaltatasrol, a hadse-
reg`ől,
regr6l, valamint ezen intézmények
intezmenyek egymáshoz
egymashoz való
valo viszo-
nyáról,
nyarel, törvényhozóiknak
tervenyhozeiknak a kincstár
kincstar kezelésével
kezelesevel kapcsola-
tos képességeiről
kepessegeir6l fogok szólni.
szolni.
teren eljárásukban
Ezen a téren eljarasukban a politikus ítéletitelet vagy a
pénzügyi
penziigyi lelemény
lelemeny még meg kevesebb jele mutatkozik. Ami-
esszeiiltek, úgy
kor'a rendek összeültek, gy látszott,
latszott, a nagy cél
cel az adó-
ade-
meavitasa, az adók
rendszer meavítása, adok beszedésének
beszedesenek kiszélesítése,
kiszelesitese,
elnyomástól
elnyomastel és es zaklatástól
zaklatastel való
valo megtisztítása,
megtisztitasa, s a legszi-
lardabb alapra helyezése.
lárdabb helyezese. Európa-szerte
Europa-szerte nagyok voltak a
várakozások ezen a teren.
varakozasok téren. Ett6l
Ettől a nagyszabas
nagyszabású intezke-
intézke-
dest6l várták,
déstől vartak, hogy Franciaország
Franciaorszag áll-e
all-e vagy bukik; s véle-
vele-
menyem szerint igen helyénvaló
ményem helyenvale módori,
modon, ez lett volna a
mérce, melyen megmerettethettek
merce, megmérettethettek volna a gyiilesgyűlés vezet6i-
vezetői-
kepessegei és
nek képességei es hazafiassága.
hazafiassaga. Az államallam azonos az álla-
alla-
bevetelekkel. Lényegében
mi bevételekkel. Lenyegeben minden ezektől
ezekt6l függ,
fiigg, akár
akar
allam fenntartásáról,
az állam fenntartasarel, akár
akar megújításáról
meg jitasarol van szó.
szo. Min-
den foglalkozás
foglalkozas méltósága
meltesaga azon múlik,
m lik, hogy mekkora és es
milyen erényeket
erenyeket lehet rajta keresztül
keresztiil gyakorolni. Mint-
hogy minden nagy szellemi képességnek,
kepessegnek, mely a nyilvá-
nyilva-
nossag előtt
nosság el6tt működik,
miikodik, s nem csupán
csupan szenvedő
szenved6 és
es passzív,
passziv,
er6re van szüksége,
erőre sziiksege, hogy megmutathassa magát, magat, majd-
nem azt mondtam, hogy letezeselétezése ketsegbevonhatatlan
kétségbevonhatatlan le-
gyen, az adó,
ado, mely minden hatalom mozgatórugója,
mozgatorugeja, igaz-
gatasa minden tevékeny
gatása tevekeny erény
ereny területévé
teriileteve lesz. A közéleti
kezeleti
erenynek, mely nagyszerű
erénynek, nagyszerii éses nemes természetű,
termeszetii, nagy dol-
gokra hivatott éses magas ügyekben
iigyekben otthonos, elegendő
elegend6 tér-
ter-
re van szüksége,
sziiksege, s nem teijeszkedhet
terjeszkedhet és es fejlődhet
fejl6dhet korlá-
korla-
közé szoritva,
tok keze szorítva, hitvany,
hitvány, besziikiilt
beszűkült koriilmenyek
körülmények kezett.
között.
A politikai test egyedül
egyediil csak a bevételeken
beveteleken keresztül
keresztiil ké-
ke-
pes igazi szellemének
szellemenek és es természetének
termeszetenek megfelelően
megfelel6en mű-mii-
ktidni, s ezért
ködni, ezert éppen
eppen annyi közéleti
kezeleti erényről
erenyr6l fog tanúbi-
tan bi-
zonysagot tenni, s annyit fog felmutatni azokból
zonyságot azokbol az eré-
ere-
nyekb6l, melyek mozgatóit
nyekből, mozgateit jellemzik, s mintegy létét letet éses
vezerelvet jelentik, amennyire megfelelő
vezérelvét megfelel6 adóbevételek
adobevetelek

335
állnak
allnak rendelkezésére.
rendelkezesere. Ebből
Ebb6l ugyanis nem csak a bőkezű-
b6kezii-
ség,
seg, a szabad szelleműség,
szellemiiseg, a jótékonyság,
jetekonysag, az állhatatos-
allhatatos-
ság,
sag, a megfontoltság,
megfontoltsag, s az összes
esszes szép
szep művészet
miiveszet gyámko-
gyamko-
dó
d6 pártolása
partolasa nyerik táplálékukat
taplalekukat és
es szerveik növekedésé-
n6vekedese-
nek forrását,
forrasat, de a mértékletesség,
mertekletesseg, az önmegtartóztatás,
enmegtarteztatas, a
szorgalom, az éberség,
eberseg, a takarékosság,
takarekossag, s bármi
barmi egyéb,
egyeb,
amiben a lélek
lelek felülemelkedik
feliilemelkedik a vágyakon,
vagyakon, sincs sehol in-
kább
kabb elemében,
elemeben, mint a közvagyon
kezvagyon előteremtésében
el6teremteseben és
es el-
osztásában.
osztasaban. Ezért
Ezert nem ok nélkül
nelkiil való,
valo, hogy az elméleti
elmeleti és
es
gyakorlati pénzügyi
penziigyi tudomány,
tudomany, melyiiek
melynek az ismeretek oly
kiegeszit6 ágának
sok kiegészítő aganak segítségét
segitseget kell igénybe
igenybe vennie, nagy
megbecsiilesnek ervend
megbecsülésnek örvend nem csak az egyszerii
egyszerű emberek,
legbelcsebbek és
de a legbölcsebbek es legkiválóbbak
legkivalobbak körében
kereben is; s ahogy e
tudomany tárgyának
tudomány targyanak növekedésével
nevekedesevel együtt
egyiitt fejlődött,
fejl6d6tt, úgy
gy
fokozodott általában
fokozódott altalaban a nemzetek virágzása
viragzasa és
es előmenete-
el6menete-
beveteleik növekedésével
le bevételeik nevekedesevel együtt;
egyiitt; s továbbra
tovabbra is fejlődni
fejl6dni
es virágzani
és viragzani fognak, amíg
amig megfelelő
megfelel6 kölcsönösség
kijlcsenesseg vi-
es szoros kapcsolat marad aközött,
szony és akeztitt, amit az egyének
egyenek
er6fesziteseik megerősítésére
erőfeszítéseik meger6sitesere maguknál
maguknal tartanak, s amit
begyiijtenek az állam
begyűjtenek allam közös
kezes erőfeszítéseinek
er6fesziteseinek céljaira.
celjaira. S
talan a jövedelmek
talán jovedelmek nagyságának
nagysaganak és
es az állam
allam sürgető
siirget6 szük-
szi'1k-
segenek tudható
ségének tudhate be, ha a pénzügyek
penziigyek szerkezetében
szerkezeteben régi
reg
keletii visszaéléseket
keletű visszaeleseket fedeznek fel, s tökéletesebben
tekeletesebben meg-
ertik valódi
értik valodi természetüket
termeszetiiket és
es racionális
racionalis elméletüket;
elmeletiiket; oly-
annyira, hogy valamely korszakban lehetnek az alacso-
nyabb adók
adok súlyosabbak,
sillyosabbak, mint máskor
maskor a jóval
j6val magasab-
bak; még
meg ha egyformán
egyfor-man aránylanak
aranylanak is a vagyon nagyságá-
nagysaga-
hoz. A mostani helyzetben a francia gyűlés
gyiiles talált
talalt az adó-
ade-
rendszerben olyat, amit megtart, biztosít
biztosit és
es bölcsen
bolcsen vég-
veg-
rehajt, s olyat is, amit eltöröl
eltertil vagy megváltoztat.
megvaltoztat. Noha rá-
ra-
tarti tetszelgésük
tetszelgesilk indokolná
indokolna a legsúlyosabb
legsiilyosabb megmérette-
megmerette-
test is, amikor próbára
tést probara teszem a pénzügyi
penziigyi eljárásokban
eljarasokban
tanúsított
tan sitott képességeiket,
kepessegeiket, csupán
csupan azt veszem figyelembe,
gyelembe,
hogy mik az egyszerű
egyszerii pénzügyminiszter
penziigyminiszter nyilvánvaló
nyilvanvalo köte-
kete-
lcssegei, s nem az eszményi
lességei, eszmenyi tökély
tekely mintáját
mintajat veszem
alapul.
A pénzügyi
penziigyi szakember tehát
tehat azért
azert van, hogy elegendő
elegend6
jovedelmet biztosítson;
jövedelınet biztositson; hogy józanul
lozanul és
es egyenlően
egyenl6en vesse
ki az adókat;
adekat; s ha a szükség
sziikseg arra készteti,
keszteti, hogy hitelhez

336
folyamodjek, arra az esetre és
folyamodjék, es a jövőre
j6v6re nézve
nezve is biztosítsa
biztositsa
annak megalapozottságát
megalapozottsagat eljárásának
eljarasanak tisztaságával,
tisztasagaval, nyílt-
nyilt-
ságával,
sagaval, számításainak pontosságával, tőkéjének
szamitasainak pontossagaval, t6kejenek szilárd-
szilard-
ságával. Ezen címszavak
sagaval. cimszavak alatt röviden
reviden és
es világosan
vilagosan átte-
atte-
kinthetjük
kinthetjiik a nemzetgyűlés
nemzetgyiiles azon tagjainak érdemeit
erdemeit és es ké-
ke-
pességeit,
pessegeit, akik vállalkoztak
vallalkoztak e fáradságos
faradsagos ügy
iigy intézésére.
intezesere.
Korántsem tapasztalom, hogy keziiken
Korantsem kezükön a jiivedelmek
jövedelmek
emelkednének;
emelkednenek; a pénzügyi
penziigyi bizottság
bizottsag Vernier úr27°
i1r27‘ révén
reven
augusztus 2-án
2-an tett jelentéséből
jelenteseb6l éppen
eppen azt látom,
latom, hogy a
forradalom előtti
el6tti hozamhoz képest
kepest az állami
allami bevételek
bevetelek
evi kétszázmillióval,
évi ketszazmillieval, azaz nyolcmillió
nyolcmillié fonttal, az egésznek
egesznek
jóval
joval több,
tebb, mint egyharmadával
egyharmadaval csökkentek!
csekkentekl
kepessegek eredménye,
Ha ez a nagy képességek eredmenye, akkor bizonyos,
hogy soha nem mutatkozott meg még tehetseg
tehetség ilyen nagyszerii
nagyszerű
modon s ily erőteljes
módon' er6teljes hatással.
hatassal. Semmiféle
Semmifele egyszerű
egyszerii osto-
basag, durva hozzá
baság, hozza nem értés,
ertes, hétköznapi
hetkeznapi hivatali ha-
nyagsag, akár
nyagság, akar hivatali vétség,
vetseg, aligha bármilyen
barmilyen nyílt
nyilt ellen-
segesseg, amit mai világunkban
ségesség, vilagunkban tapasztalhattunk, nem le-
rovid idő
hetett volna ilyen rövid id6 alatt képes
kepes ilyen teljes mér-
mer-
tekben aláásni
tékben alaasni egy nagy királyság
kiralysag pénzügyeit,
penziigyeit, s velük
velilk
egyiitt erejét.
együtt erejet. -— Cedo qui vestram rempublicam tantam
amisistis tam cito?277
cito?2T'
Az okoskodók
okoskodok és es a nagyhangúak,
nagyhangilak, 'mihelyt a gyűlés gyiiles
esszeillt, azzal kezdték,
összeült, kezdtek, hogy kígyót-békát
kigyet-bekat kiabáltak
kiabaltak a régi
reg
adorendszer számos
adórendszer szamos lıâgalapvetőbb
leigalapvetiibb ágára,
agara, például
peldaul az álla-
alla-
mi s6monop6liumra.2
sómonopóliumra.2 Azzal vadoltak, vádolták, eppen
éppen olyan jo-
ostoban, hogy hibásan
gosan, mint amilyen ostobán, hibasan elgondolt, el-
nyomo és
nyomó es részrehajló.
reszrehajlo. Nem elégedtek
elegedtek meg azzal, hogy ezt
az állítást
allitast valamilyen reformtervet előkészítő
el6keszit6 beszédeikbe
beszedeikbe
agyazzak bele; ünnepélyes
ágyauák iinnepelyes nyilatkozatban, illetve nyilvá- nyilva-
nos ítéletként
iteletkent hirdették
hirdettek ki, mintegy jogi jog úton
ton ítélkezve
itelkezve fe-
országszerte elhireszteltek.
lette; s ezt orszagszerte elhíresztelték. Amikor megsza-
vaztak a rendeletet, ugyanilyen komolysággal
vazták komolysaggal elrendelték
elrendeltek
ugyanennek
ugyanemıek képtelen, elnyomó és részrehajló adonak
a keptelen, elnyomo es reszrehajlo adónak a
kivetését, amig
kiveteset, amíg nem talalnak
találnak valami olyan j6vedelemfor-
jövedelemfor-
rasra, ami helyettesíthetné.
rásra, helyettesithetne. A következmény
kevetkezmeny elkerülhetet-
elkeri'1lhetet-
tartomanyok, amelyek mindig mentesek
len volt. Azok a tartományok,
voltak a sómonopólium
semonopolium alól, alel, s amelyek közül
keziil egyeseket
talán
talan azonos mértékű
mertekii egyéb
egyeb adókkal
adokkal terheltek
terheltck meg, egy-

337
altalan nem voltak hajlandók
általán hajlandok viselni a teher bármekkora
barmekkora
részét is, ami a többieken
reszet tebbieken esetleg könnyíthetett
kennyithetett volna.
Ami a gyűlést
gyiilest illeti, mivel az emberi jogok kinyilatkozta-
tásával
tasaval és
es megsértésével,
megsertesevel, meg az általános
altalanos zűrzavar
ziirzavar érde-
erde-
kében
keben tett intézkedéseivel
intezkedeseivel volt elfoglalva, nem volt se ide-
je, se lehetősége,
lehet6sege, hogy kieszeljen, se hatalma, hogy ke-
resztülvigyen
resztiilvigyen bármilyen
barmilyen tervet az ado adó helyettesitesere
helyettesítésére
vagy kiegyensúlyozására,
kiegyensiilyozasara, vagy a tartományok
tartomanyok kárpótlásá-
karp6tlasa-
ra, vagy arra, hogy gondolataikat valami kiegyezés
kiegyezes irányá-
iranya-
ba terelje a többi
tebbi kerülettel,
keriilettel, melyeknek a során
soran enyhíteni
enyhiteni
ke ene.
kellene.
A s6ad6t6l
sóadótól terhelt tartomanyok
tartományok nepenek,
népének, akik nehe-
tiirtek az egyazon hatóság
zen tűrték hatesag által
altal elrendelt és
es elátkozott
elatkozott
adokat, hamarosan elfogyott a türelme.
adókat, tiirelme. Úgy
Ugy gondolták,
gondoltak,
ők
6k is lehetnek olyan rátermettek
ratermettek a pusztításban,
pusztitasban, mint a
gyiiles. Az egész
gyűlés. egesz teher lerázásával
lerazasaval könnyítettek
kennyitettek önmagu-
6nmagu-
peldatel fellelkesülve
kon. E példától fellelkesiilve minden kerület
keriilet vagy részke-
reszke-
riilet, saját
rület, sajat érzelmei
erzelmei szerint megítélve
megitelve sérelmeit,
serelmeit, s saját
sajat
belatasa szerint az orvoslatot, tetszése
belátása tetszese szerint cselekedett
a tebbi adeval.
többi adóval.
Most azt fouk megrıézni,
megnezni, hogyan jártak
jartak el az egyenlő,
egyenl6,
a polgárok
polgarok lehetőségeihez
lehet6segeihez szabott adó
ado kidolgozásával
kidolgozasaval
kapesolatban, hogy a legkisebb legyen annak a valószínű-
kapcsolatban, val6szin|'i-
sege, hogy azok túlságosan
sége, t lsagosan erősen
er6sen nehezednek a magán-
magan-
vagyon felhalmozásában
felhalmozasaban használt
hasznalt aktív
aktiv tőkére,
t6kere, melyből
melyb6l a
kezvagyont kell nyerni. Eltűrve,
közvagyont Eltiirve, hogy az egyes kerületek,
keriiletek,
sőt
s6t minden kerületben
keriiletben egyes magánszemélyek
maganszemelyek döntsenek
dtintsenek
arról,
arrel, hogy a régi
reg adók
adek közül
keziil melyeket tagadják
tagadjak meg, az
egyenlőség magasabbrendii
egyenl6seg magasabbrendű elvei helyett a legelnyomobb
legelnyomóbb
egyenlőtlenségét
egyenl6tlenseget vezették
vezettek be. Az adók
adek megfizetését
meg zeteset a haj-
landóság
landosag szabályozta.
szabalyozta. A királyságnak
kiralysagnak azok a részei
reszei visel-
ték
tek az állami
allami terhek egészét,
egeszet, amelyek a legengedelmeseb-
bek, a legrendezettebbek, s az állam
allam iránt
irant a legodaadób-
legodaad6b-
bak voltak. Nincs
Nines semmi elnyomóbb
elnyomobb és es igazságtalanabb,
igazsagtalanabb,
mint egy erőtlen
er6tlen kormányzat.
kormanyzat. Mi marad egy hatalom nél- nel-
kiili állam
küli allam számára,
szamara, hogy betöltse
beteltse a régi
regi adók
adok hiányát
hianyat és
es a
várható
varhaté mindenféle
mindenfele újiij hiányokat?
hianyokat? A nemzetgyűlés
nemzetgyiiles önkén-
enken-
tes jóakaratra
jeakaratra szólított;
szelitott; valamennyi polgártól
polgartol jövedelmé-
jevedelme-
nek negyedrészét
negyedreszet kérte,
kerte, aminek a felmérését
felmereset azoknak a

338
becsületére bízta,
becsiiletére bizta, akiktől
akikt6l a fizetséget
zetseget várta.279
varta.279 Valamivel
tebbet kaptak, mint amennyire ésszerűen
többet esszeriien számítani
szamitani lehe-
tett, bár
bar jóval
joval kevesebbet, semmint hogy kielégítette
kielegitette vol-
na valódi
valedi szükségleteiket,
sziiksegleteiket, még
meg kevésbé
kevesbe szép
szep reményeiket.
remenyeiket.
Értelmes
Ertelmcs emberek nem sokat vártak
vartak volna a jóindulat
jeindulat ál-
al-
ruhájába öltöztetett
ruhajaba elteztetett adótól;
adotol; e gyenge, hatástalan
hatastalan és
es
egyenlőtlen
egycnl6tlen adótól;
adetel; olyan adótól,
ad6t6l, mely elleplezi a fény-
feny-
űzést,
iizest, a kapzsiságot
kapzsisagot és
es az önzést,
enzest, s terhét
terhet a termelő
termel6 tőké-
t6ke-
re, a tisztességre,
tisztessegre, a bókezííségre
b6keziisegre és
es a közösség
kiizesseg szellemre
zúdítja
ziiditja -— olyan adótól,
ad6t6l, mely megbéklyózza
megbeklyozza az erényt.
erenyt. Vé-
Ve-
giil azonban lehullik az álarc,
gül alarc, s most (bár
(bar csekély
csekely siker-
er6szakos eszközökkel
rel) erőszakos eszkezekkel próbálkoznak,
prebalkoznak, hogy behajtsák
behajtsak
jeindulatot.
a jóindulatot.
jotekonysagot, a gyengeség
E jótékonyságot, gyengeseg roskatag ivadékát
ivadekat egy
masik leleménynek
másik lelemenynek kellett volna támogatnia,
tamogatnia, ugyanazon
termekeny gyengeelméjűség
termékeny gycngeelmejiiseg ikertestvérének.
ikertestverenek. A hazafias
haza as
adók hianyat
adok hiányát haza
hazafias adakozással kellett volna kipetolni.
as adakozassal kipótolni.
tennek meg Richard Roe kezesének.23°
John Doc-t tennék kezesenek.23° E
adomanyoz6k-
fondorlattal olyan dolgokat szedtek ki az adományozók-
bel,
ból, melyek szamukra
számukra nagy, a kedvezmenyezett
kedvezményezett szamara
számára
csekély értéket képviselnek; szamos
azonban csekely erteket kepviselnek; számos mesterseget
mesterséget
tönkrctettek; megfosztották
tenkrctettek; megfosztottak a koronát
koronat díszeitó`l,
diszeit6l, az egyhá-
egyha-
zat aranykincseitől,
aranykincseit6l, az embereket 'személyes
szemelyes értéktár-
ertektar-
gyaiktel. A szabadság
gyaiktól. szabadsag ifjú
ifja bajnokainak e találmánya
talalmanya való-
vale-
jaban nem más,
jában mas, mint az elaggott zsarnokság
zsarnoksag egyik legsi-
varabb leleményének
várabb lelemenyenek szolgai utánzata.
utanzata. Előhúztak
El6h1iztak XIV.
Lajos ódivatú
edivat cicomáinak
cicomainak ruhatárából
ruhatarabel egy hatalmas régi reg
parekat, hogy elfedjék
parókát, elfedjek vele a nemzetgyűlés
nemzetgyiiles idő
id6 előtti
el6tti ko-
paszodasat. E divatjamúlt
paszodását. divatjamtilt szertartásos
szertartasos oktalanságot
oktalansagot szed-
tek elő,
ték el6, noha St. Simon hercegm már mar oly kimerítően
kimerit6en állí-
alli-
totta pellcngérre
pcllcngerre Emlékirataiban, ha mégmeg szükség
sziikseg lett vol-
na ervckre
érvckre ahhoz, hogy ertelmes
értelmes emberek meggy6z6dje-
meggyőződje-
kartekonysagarol és
nek kártékonyságáról es elégtelenségéről.
elegtelcnseger6l. Emlékezetem
Emlekezetem
szerint valami hasonló
hasonlo megoldással
megoldassal próbálkozott
prebalkozott XIV.
am az soha nem volt kielégítő.
Lajos, ám kiclegt6. A pusztító
pusztite háborúk
habor k
sziiksegletei mégis
szükségletei megs valamilyen mentségül
mentsegiil szolgálhattak
szolgalhattak az
dentesek ritkán
elkeseredett tervekre. A bajban fogant döntések ritkan
biilcsek. Most azonban itt volt az idő
bölcsek. id6 a megfontolt előké-
el6ke-
sziiletekre. Szilárd,,immár
születekre. Szilard,_immar öt
6t esztendeje élvezett,
elvezett, s még
meg

339
hosszabb fennmaradást
fennmaradast ígérő
iger6 béke
beke idején
idejen történt,
tertent, hogy
ehhez az elkeseredett, felületes
feliiletes elképzeléshez
elkepzeleshez folyamod-
tak. Bizonyosra lehetett
Iehetett venni, hogy ebben a súlyos
selyos hely-
zetben többet
tebbet veszítenek
veszitenek jóhírükből,
j6hiriikb6l, ha e pénzügyi
penziigyi játék-
jatek-
játszadoznak, melyek jegyzo"k6nyveik
szerekkel jatszadoznak, jegyzőkönyveik felet
felét be-
töltik,
teltik, mint amennyiért
amennyiert a megszerzett szegényes
szegenyes és
es ideig-
lenes bevételek
bevetelek kárpótolhatják
karpotolhatjak Önöket.
(3n6ket. Úgy
Ugy tűnt,
tiint, mintha
azok, akik e tervekhez nyúltak,
ny ltak, nem lennének
lennenek tisztában
tisztaban
saját helyzetiikkel,
sajat helyzetükkel, vagy pedig teljesen képtelenek
keptclenck lenné-
lenne-
nek a szükségnek
sziilrsegnek megfelelni. Legyenek bánnilyen
barmilyen eré-
ere-
modszereknek, nyilvánvaló,
nyeik is ezeknek a módszereknek, nyilvanvalo, hogy sem
haza as adományokra,
a hazafias adomanyokra, sem a hazafias
haza as adózásra
adozasra nem le-
tebbe támaszkodni.
het többé tamaszkodni. Hamar kimerül
kimeriil a politikai osto-
basag leleményessége.
baság lelemenyessege. Pénzügyi
Penziigyi politikájuk
politikajuk lényegében
lenyegeben
abbol áll,
abból all, hogy némi
nemi furfanggal azt a benyomást
benyomast keltik,
kincstar, míg
hogy pillanatnyilag tele a kincstár, mig ugyanakkor elvág-
elvag-
jak a folyamatos utánpótlás
ják utanpotlas minden élő e16 forrását.
forrasat. Nem
ketseges, hogy Necker úrr nemrégiben
kétséges, nemregben közzétett
kezzetett számadá-
szamada-
sat kedvezőnek
sát kedvez6nek szánták.
szantak. Derűlátó
Deriilato képet
kepet fest arról,
arrol, ho-
evet túlélni;
gyan lehet az évet t lelhi; de elég
eleg természetes
termeszetes módon
modon ki-
fejezest ad némi
fejezést nemi aggodalmának
aggodalmanak is azt illetően,
illet6en, hogy mi
ezutan következni.
fog ezután kevetkezni. Ezzel az utóbbi
ut6bbi előrejelzéssel
el6rejelzessel kap-
csolatban, ahelyett hogy aggodalma okait firtatta
esolatban, rtatta volna,
hogy megfelelő
megfelel6 előrelátással
el6relatassal elejét
elejet lehessen venni a meg-
jósolt bajoknak, a gyiiles
j6solt gyűlés elneke
elnöke némi
nemi baráti
barati dorgálásban
dorgalasban
reszesitette Necker urat.
részesítette
Ami egyéb
egyeb adózási
adozasi terveiket illeti, azokról
azokrel lehetetlen
bármit is bizonyossággal
barmit bizonyossaggal megállapítani;
megallapitani; nem tették
tettek meg
ugyanis még
meg a hatásukat;
hatasukat; de senki nem táplálhat
taplalhat olyan
vermes remenyeket, hogy betölthetnék
vérmes reményeket, betelthetnek akár
akar csak halvá-
halva-
nyan érzékelhető
erzekelhet6 részét
reszet is annak a szélesen
szelesen tátongó
tatong6 sza-
kadeknak, amelyet hozzá
kadéknak, hozza nem értésük
ertesiik hasított
hasitott a_ bevéte-
bevete-
jelenleg helyzetben kincstárukban
lekben. A jelenlegi kincstarukban egyre in-
kabb apad a készpénz
kább keszpenz s egyre duzzad a fiktív
ktiv pénz
penz állo-
allo-
mánya. Mikor a kincstárban
manya. kincstarban éses azon kívül
kiviil oly kevés
keves van
mindenb6l, kivéve
mindenből, kiveve az értékpapírokból,
ertekpapirokbol, melyek nem a gaz-
dagsag, hanem az ínség
dagság, inseg megtestesítői,
megtestesit6i, nem a hitel, hanem
a hatalom teremtményei,
teremtmenyei, azt képzelik,
kepzelik, hogy mi Angliában
Angliaban
virágzó állapotunkat
viragio allapotunkat az értékpapíroknak
ertekpapiroknak köszönhetjük,
kiiiszenhetjiik,

340
nem pedig értékpapírok
ertekpapirok a termékei
termekei kereskedelmünk
kereskedelmiink vi-
rágzásának, hitelrendszerünk
ragzasanak, hitelrendszeriink sälárdságának,
szilardsaganak, meg annak,
hogy a hatalom minden eszméjéteszmejet a velük
veliik való
valo
üzletelésből.
iizleteIesb6l. Megfeledkezrıek
Megfeledlreznek arról, arrol, hogy Angliában
Angliaban
egyetlen shillingiyi
shillingnyi papírpénzt
papirpenzt sem fogadnak el, csak ön- 6n-
kéntesen;
kentesen; hogy az egész egesz hátterében
hattereben ténylegesen
tenylegesen letétbe
letetbe
helyezett készpénz
keszpenz áll;
all; s hogy az értékpapír
ertekpapir egy szempil-
lantás
lantas alatt tetszés
tetszes szerint és es a legcsekélyebb
legcsekelyebb veszteség
veszteseg
nélkül
nelkiil visszaalakítható
visszaalakithato készpénué.
keszpenzze. `‘Ertekpapirunknak
Értékpapírimknak
azért
azert van értéke
erteke a kereskedelemben, mert a jog számára szamara
egyenl6. Hatalrna
a semmivel egyenlő. Hatalma van a Tőzsdén, T6zsden, mert a
Westminster Hallban282 tehetetlen. A hitelez6 hitelező hhúsz
sz shil-
adossag kiegyenlítésekor
linges adósság kiegyenlitesekor is visszautasíthatja
visszautasithatja az An-
gol Bank összes
esszes kötvényét.
ketvenyet. Nincs minálunkminalunk egyetlen,
semmilyen jellegű
jellegii vagy természetű
termeszetii állami
allami kötvény
ketveny sem,
használatát a hatalom el6irna.
amelynek hasznalatat előírná. Valejaban
Valójában
könnyű lenne bebizonyitani,
kennyii bebizonyítani, hogy az ertekpapirbans
értékpapírban alleálló
csökkentené az ermek
vagyon, ahelyett, hogy csekkentene érmék forgalmat,
forgalmát,
annak fokozasara
fokozására hajlamos; nem helyettesiti
helyettesíti a penzt,
pénzt, ha-
megkennyiti a forgalomba való
nem megkönnyíti valo be- éses kilépését;
kilepeset;
virágzás szimbóluma,
hogy a viragzas szirnboluma, nem az ínség jelképe. A mi
inseg jelkepe.
nemzetiinkben soha nem volt panasz tárgya
nemzetünkben targya sem a kész-
kesz-
pénz
penz hiánya,
hianya, sem az értékpapír
ertekpapir túltengése.283
tiiltengese.283
Nos! viszont a tékozló
tekozlo költekezés
keltekezes csökkentése,
csekkentese, s az
erenyes és
erényes es bölcs
b6lcs gyűlés
gyiiles által
altal bevezetett takarékoskodás
takarekoskodas
helyreigazitja a jövedelmek
helyreigazítja jevedelmek befolyásánál
befolyasanal elszenvedett
veszteségeket. Legalább
vesztesegeket. Legalabb ennyiben teljesítették
teljesitettek a pénzügyi
penziigyi
szakert6 kötelességét.
szakértő ketelesseget. Vajon akik ezt állítják,
allitjak, megvizsgál-
megvizsgal-
tak-e valaha is magának
ták-e maganak a nemzetgyűlésnek
nemzetgyiilesnek a kiadásait?
kiadasait?
kezsegtanacsoket, vagy Párizs
vagy a községtanácsokét, Parizs városáét?
varosaet? vagy a kétket
illetmenyet? vagy az újj rendőrségét?
hadsereg megemelt illetményét? rend6rseget?
az újj bíróságokét?
biresagoket? Akár Akar összevetették-e
esszevetettek-e a járadékosok
jaradekosok
listajat a régivel?
mostani listáját regvel? Ezek a politikusok kíméletle-
kimeletle-
nek, nem pedig takarékosak.
takarekosak. Ha összehasonlítjuk
esszehasonlitjuk az elő-el6-
z6 pazarló
ző pazarlo korrnányzat
kormanyzat kiadásait
kiadasait és
es ezeknek az akkori be-
vetelekhez való
vételekhez vale viszonyát
viszonyat az újj rendszer költségeivel,
keltsegeivel, illet-
ve ennek az új flj kincstár
kincstar állapotához
allapotahoz való
valo viszonyával,
viszonyaval, azt
jelenlegt összehasonlíthatatlanul
hiszem, a jelenlegit esszehasonlithatatlanul több tebb szemre-

341
hanyassal lehetne illetni."' Csak annyi marad hátra,
hányással hatra, hogy
megvizsgaljuk a pénzügyi
megvizsgáljuk penziigyi tehetség
tehetseg azon bizonyítékát,
bizonyitekat,
amelyet a jelenlegi
jelenleg francia vezetők
vezet6k akkor mutatnak, ami-
szerezniiik. Itt kissé
kor hitelt kell szerezniúk. kisse meg kell torpannom,
mivel hitelük
hiteliik tulajdonképpen
tulajdonkeppen nincs. Persze a régi regi kor-
mányzat
manyzat hitelképessége
hitelkepessege sem volt a leobb: de valamilyen
feltételek
feltetelek mellett mindig tudtak pénzt penzt szerezni, nem csu-
pán
pan otthon, hanem Európa Europa legtöbb
legtebb olyan országából,
orszagabel,
ahol többlet-tőkét
tebblet-t6ket halmoztak fel; s annak a kormánynak kormanynak
naprol napra nőtt
napról n6tt a hitele. Természetes
Termeszetes feltételezés,
feltetelezes, hogy
megalapitasa újj erőt
egy szabad rendszer megalapítása er6t kell hogy adjon
ennek; s ígyigy is történt
tertent volna, ha szabad rendszer jött jett volna
letre. Milyen ajánlatokat
létre. ajanlatokat kapott az állítólagos
allitelagos szabadság
szabadsag
kormanya Hollandiából,
kormánya Hollandiabol, Hamburgból,
Hamburgbol, Svájcból,
Svajcb6l, Genová-
Genova-
ból vagy Angliabol,
b6l Angliából, hogy ertekpapiljaikkal
értékpapírjaikkal ilzleteljenek?
üzleteljenek?
miert lépnének
Ugyan miért lepnenek ezek a takarékos
takarekos kereskedőnem-
keresked6nem-
barminemii pénzügyi
zetek bárminemű penziigyi tranzakcióba
tranzakcioba egy olyan nép- nep-
magat a dolgok természetét
pel, mely magát termeszetet próbálja
probalja a feje tete-
jere állítani;
jére allitani; akiknél
akiknel azt látják,
latjak, hogy az adós
ados írja
irja elő
e16 a ba-
hegyevel a kiegyenlítés
jonett hegyével kiegyenlites eszközét
eszkezet a hitelezőnek;
hitelez6nek;
k6telezettseget6l egy másik
egyik kötelezettségétől masik vállalásával
vallalasaval szabadid
szabadul
eppen ínségébó1
meg; éppen insegeb61 kovácsol
kovacsol tőkét;
t6ket; s kamatait rongyai-
ból fizeti
b6l zeti meg?
Az egyház
egyhaz kifosztásába
kifosztasaba vetett fanatikus hit arra indí- indi-
totta e filozófusokat,
lozofusokat, hogy elhanyagolják
elhanyagoljak a közvagyon
kezvagyon
minden gondját,
gondjat, ahogyan a bölcsek
belcsek kövéről
k6ver6l való
valo álmodo-
almodo-

'‘ Az olvasó
olvase nyilván
nyilvan megjegyzi,
megiegyzi, hogy csak felületesen
feliiletesen érintettem
erintettem (ter-
tebbet követelt
vem többet kevetelt volna meg) a francia pénzügyek
penziigyek állapotát,
allapotat, már
mar ami
a velük
veliik szembeni követelményekhez
kevetelmenyekhez való vale viszonyulásukat
viszonyulasukat illeti. Ha I-Ia
maskeppen is szándékoztam
másképpen szandekoztam tenni, erre a feladatra a rendelkezésemre
rendelkezesemre
álló anyagok elegtelenek-
alle elégtelenek. E targyban
tárgyban hadd hivjam
hívjam fel az olvase
olvasó figyel-
gyel-
met Calonne úrr művére;
mét miivere; s arra az általa
altala érzékletesen
erzekletesen bemutatott dúlás- d\ilas-
ra és
es pusztításra,
pusztitasra, amelyet az önhitt
enhitt tudatlanság
tudatlansag és es a hozzá
hozza nem értés
ertes jó
j6
szandeka a közvagyonban
szándéka kirizvagyonban és es Franciaország
Franciaorszag valamennyi ügyében iigyeben vég-
veg-
kervetkezmenyekkel fogrıak
hezvitt. Ezek az okok mindig is ilyen következményekkel fognak jámi.
jarni.
Ha eléggé,
elegge, sőt
s6t talán
talan túlságosan
t lsagosan is szigorú
szigora szemmel viugálják
vizsgaljak meg e be-
szamolot, leszámítva
súmolót, leszamitva mindent, ami annak számlájánsramlajara írható,
irhate, hogy szer-
zője
z6je hivatalából
hivatalabol kitett pénzügyi
penziigyi makember,
szakember, akiről
akir6l ellenfelei feltételez-
feltetelez-
lehet6 leobb kiaknázására
hetik, hogy a dolog lehető kiakna sara törekszik,
terekszik, azt hiszem,
meg akkor is úgy
még egy foák
foak találni,
talalni, hogy soha nem szolgáltak
szolgaltak mégmeg az em-
berisegnek üdvösebb
beriségnek iidvesebb intő
int6 leckével
leckevel az újitók
tijitek vakmerő
vakmer6 szelleme ellen,
Franciaorszag kárára
mint amit most Franciaország karara kaptunk.

342
zás a hermetikus furfangoknak
zas furfangoknalc a fentinél
fentinel valószerűbb
valoszeriibb il-
lúziói
l ziei alatt készteti
keszteti a rászedetteket
raszedetteket arra, hogy sutba dob-
ják
jak vagyonuk gyarapításának
gyarapitasanak minden racionális
racionalis eszközét.
eszkezet.
A filozófus
lozofus pénzszakértők
pen2szakert6k szemében
szemeben az egyház
egyhaz múmiájá-
m(1miaja-
ból
b6l nyert egyetemes orvosság
orvossag az állam
allam minden
minden_ baját
bajat kikú-
kiln’:-
ralja. Ezek az urak talán
rálja. talan nem nagyon hisznek a jámbor-
jambor-
ság
sag csodáiban;
csodaiban; de nem vonható
vonhaté kétségbe,
ketsegbe, hogy feltétlen
feltetlen
hitiiket vetik a szentséggyalázás
szentseggyalazas csodatetteibe. Ha valami-
lyen adósság
adessag nyomása
nyomasa nehezedik rájuk
rajulc -
— bocsássunk
bocsassunk ki
assignatákat.
assignatakat. - — Ha kártérítést
karteritest kell fizetni, vagy járadékot
jaradekot
azoknak, akiktől
akikt6l elrabolták
elraboltak szabad birtokukat, vagy elűz-el6z-
tek őket
ték 6ket állásukból
allasukbel -
— assigııatákat.
assignatakat. Ha flottát
flottat kell felállí-
felalli-
tani -— assignatákat.
assignatakat. Ha ezekből
ezekb6l a népre
nepre erőltetett
er6ltetett assig-
natakbol tizenhatmilliónyi
natákból tizenhatmillienyi mellett is sürgetőbb
siirget6bb szükségét
sziikseget
allam, mint valaha -— bocsássunk
szenved az állam, bocsassunk ki, mondja
harmincmillio fontnyi assignatát
valaki, harmincmillió assignatat -— egy másik
masik még
meg
megtoldja, nyomjunk ki még meg nyolcvanmilliónyit.
nyolcvanmillionyit. Az
kiilenbseg pénzügyi
egyetlen különbség penziigyi klikkjeik között
kezett abban áll,all,
mennyisegii assignatával
hogy nagyobb vagy kisebb mennyiségű assignataval akar-
jak megterhelni a nép
ják nep tűrőképességét.
tiir6kepesseget. Mindannyian az
assignatak professzorai. Még
assignaták Meg azok is, akiknek természe-
termesze-
tes jómn
jozan esze éses a kereskedelemben valóvalo jártassága
jartassaga dön-
den-
t6 érveket
tő erveket szolgáltat
szolgaltat ezzel a csalással
csalassal szemben, anal
azzal feje-
zik be érvelésiiket,
ervelesiiket, hogy újabb
jabb assignaták
assignatak kibocsátását
kibocsatasat ja-
vasolják. Azt hiszem, azért
vasoljak. azert kénytelenek
kenytelenek assignatákról
assignatakrel be-
szelni, mert a gyíílésben
szélni, gyi esben más
mas nyelven nem értenek.
ertenek. Ered-
menytelensegiik megannyi tapasztalata sem tántorítja
ménytelenségiik tantoritja el
őket
6ket a legcsekélyebb
legcsekelyebb mértékben
mertekben sem. A régireg assignaták
assignatak
elértéktelenednek
elertektelenednek a piacon? Mi a megoldás?
megoldas? Új Uj assigna-
ták
tak kibocsátása.
kibocsatasa. - — Mais si maladia, Opıˇniatria,
opiniatria, non vult se
garire, quid illšáacere?
illjgacere? assignare -— postea assignare; ensui-
ta assignare. A szavak egy kissé
kisse megváltoztak.
megvaltoztak. Lehet,
hogy az Önök
Cnek mostani doktorainak latinsága
latinsaga jobb, mint
egykori komédiásuké;
komediasuke; de tudományuk
tudomanyuk és
es leleményeik
lelemenyeik tár-
tar-
háza ugyanaz. Hangterjedelmük
haza Hangterjedclmiik nem nagyobb a kakuk-
kénál; ám
kenal; am ellentétben
ellentetben a nyár
nyar és
es a bőség
b6seg e hírnökének
hirnekenek lágy
lagy
énekével,
enekevel, az ő6 hanuk olyan durva és es vészjósló,
veszjesle, mint a
hollée.
hollóé.

343
 Senki más,
mas, csak a filozófia
lozo a és es a pénzügyek
penziigyek legelszán-
legelszan-
tabb kalandorai vehették
vehettek egyáltalán
egyaltalan a fejükbe
fejiikbe azt, hogy
tönkreteszik
tenkreteszik az állam allam szilárd
szilard jövedelemforrásait,
jevedelemforrasait, az álla- alla-
mi hitel egyetlen biztosítékát,
biztositekat, abban a reményben,
remenyben, hogy
az elkobzott vagyon anyagából
anyagabol újjáépítik?
jjaepitik? Ám Am ha az ál- al-
iranti mérhetetlen
lam iránti merhetetlen buzgalma arra indított inditott egy jámbor
jambor
és
es tiszteletreméltó
tiszteletremelto főpapotns
f6papot235 (s megelőlegezhetjük:
megel6legezhetjiik: egy-
hazatyat)"', hogy kifossza saját
házatyát)*, sajat rendjét,
rendjet, s az egyház
egyhaz és es né-
ne-
pe javára
javara elvállalja
elvallalja az elkobzás
elkobzas fő f6 pénzügyi
penziigyi szakértőjének,
szakert6jenek,
a szentséggyalázás
szentseggyalazas legfõbb
legf6bb számvevőjének
s2amvev6jenek posztját,
posztjat, akkor
neki es segedeinek velemenyem
és segédeinek véleményem szerint kes6bbi
későbbi magatar-
tásukkal bizonyitaniuk
tasukkal bizonyítaniuk kellene, hogy valamelyest ertenek értenek
altaluk vállalt
az általuk vallalt hivatalhoz. Mikor úgy gy döntöttek,
dentettek, hogy
kisajatitjak a kincstár
kisajátítják kincstar számára
szamara meghódított
meghoditott országuk
orszaguk
feldvagyonanak egy bizonyos részét,
földvagyonának reszet, az ő 6 dolguk lett,
hogy bankjukat a hitel valódi valodi hátterévé
hattereve alakítsák;
alakitsak; mármar
amennyire ez ilyen bank esetében eseteben egyáltalán
egyaltalan lehetséges.
lehetseges.
legalábbis eleg
Mindeddig legalabbis elég neheznek
nehéznek bizonyult, hogy
bármilyen
barmilyen körülmények
keriilmenyek közöttkezett állandó
allande hitelforgalmat
hozzanak létre
houanak letre valamilyen föld-bankrra
fold-banlcra támaszkodva.
tamaszkodva. A kí- ki-
serlet általában
sérlet altalaban csőddel
cs6ddel végződött.
vegz6d6tt. De mikor a gyűlés gyiiles a
tanulsagokat megvetve dacolni kezdett a gazdaságosság
tanulságokat gazdasagossag
elveivel is, legalább
legalabb azt el lehetett
Iehetett volna várni,
varni, hogy nem
mulasztanak el semmit e nehézségek nehezsegek csökkentésére
csekkentesere és es a
cs6d súlyosbodásának
csőd s lyosbodasanak megakadályozására.
megakadalyozasara. Elvárható Elvarhato
volt, hogy föld-bankjukat
fold-bankjukat elviselhetővé
elviselhet6ve teendő,
teend6, minden
eszkezt megragadnak majd, ami nyíltságról
eszközt nyiltsagrol és es őszinteség-
6szinteseg-
r6l tanúskodik
ről tan skodik a kezességi
kezesseg nyilatkozatban; mindent, ami
elősegítheti a ktiveteles
el6segitheti követelés behajtasat.
behajtását. Ha a legel6ny6sebb
legelőnyösebb
szempontbel néuük,
szempontból nezziik, az at Önöké
Cneke egy olyan nagybirtokos
helyzete volt, aki meg akar válni valni földjétől,
f6ldjet6l, hogy megsza-
baduljon adósságaitól
adossagaitol és es houájusson
hozzajusson bizonyos kamat-
szolgalatokhoz. Mivel a földet
szolgálatokhoz. feldet nem tudták
tudtak azonnal eladni,
el akarták
akartak zálogosítani.
zalogositani. Mit tenne ilyen körülmények
keriilmenyek kö- ke-
zett egy tiszta szándékú
zött szandek és es átlagosan
atlagosan világos
vilagos értelmű
ertelmii em-
ber? Nem kellene először el6sz6r megállapítania
megallapitania birtoka bruttó brutto
erteket; igazgatásának
értékét; igazgatasanak és es berendezésének
berendezesenek költségeit;
keltsegeit; a

'"' La Bruyére,
Bruyere, Bossuet-ről.256
Bossuet-r6l.2s6

344
rajta lévő
lev6 mindenféle
mindenfele állandó
allande és
es ideiglenes terheket; s az-
tán,
tan, megállapítva
mcgallapitva a nettó
nett6 többletet,
tebbletet, kiszámítani
kiszamitani a biztosí-
biztosi-
ték
tek méltányos
meltanyos értékét?
erteket? Amikor a többletet
tiibbletet (a hitelező
hitelez6
számára az egyetlen biztosítékot)
szamara biztositekot) világosan
vilagosan meghatároz-
meghataroz-
ták, s rendben elhelyeztek
tak, elhelyezték a gondnokok kezében, kezeben, akkor
kijelöli az eladande
kijeleli eladandó parcellakat,
parcellákat, meg az eladas
eladás időpontját
id6pontjat
és felteteleit;
es feltételeit; ezutan
ezután fogadja az allami
állami hitelez6t,
hitelezőt, hogy ha
akar, jegyezzen előel6 részvényt
reszvenyt ebbenıaz
ebben_az új irj tőkében;
t6kében; vagy
elfogadhat ajánlatot
ajanlatot egy assignatára
assignatara olyasvalakitől,
olyasvalakit6l, aki
előleget
el6lcget adna ilyenfajta részvény
reszveny megvásárlására.
megvasarlasara.
üzletemberhez melte,
Ez iizletemberhez méltó, medszeres
módszeres es és esszerii
ésszerű eljaras
eljárás
állami es
lenne, mely az allami és maganhitelezes
magánlıitelezés egyediili
egyedüli ismert
iigynbk akkor pontosan tudná,
elvein alapul. Az ügynök tudna, mit vásá-
vasa-
rolt meg; s az egyetlen kétely,
ketely, mely fejében
fejeben megrnarad,
megmarad, a
zsakmany visszavételének
zsákmány visszavetelenek félelme
felelme lenne, amelyet egy na-
biintetessel megfejelve) azoknak a gyaláza-
pon (esetleg büntetéssel gyalaza-
szentseggyalazo prédálása
tos bitangoknak a szentséggyalázó predalasa valósíthatna
valosithatna
vasarlékka válnának
meg, akik vásárlókká valnanak ártatlan
artatlan polgártársaik
polgartarsaik el-
árverezésén.287
arvereZesen.287
ertekenek és
A vagyon tiszta értékének es az eladás
eladas idejének,
idejenek, körül-
keriil-
menyeinek és
ményeinek es helyének
helyenek nyílt
nyilt és
es pontos bejelentése
bejelentese mind
sziiksegesek voltak, hogy -— amennyire lehet - letöröljék
szükségesek letereljek
a bélyeget,
belyeget, mely mindeddig rá
ra volt sütve
siitve a föld-bank
feld-bank vala-
mennyi formájára.
formajara. Egy másik
masik elv alapján,
alapjan, mégpedig
megpedig az
adott tárgyban
targyban előzetesen
el6zetesen adott becsíiletszó
becsiiletszo elve alapján,
alapjan,
sziikseges volt, hogy jövőbeli
szükséges j6v6beli megbízhatóságukat
megbizhatosagukat e kényes
kenyes
iigyben az eredeti kötelezettség
ügyben ketelezettseg melletti kitartással
kitartassal tanú-
tanit-
sítsák. Mikor vegiil
sitsak. végül hataroztak
határoztak az allami
állami er6forrassa
erőforrássá ala-
kitott egyházi
kított egyhazi vagyon felől,
fel6l, 1790. április
aprilis 14-én
14-en ünnepélyes
iinnepelyes
rendeletet bocsatottak
bocsátottak ki, s megfogadtak orszaguknak,
megfogadták országuknak,
,,hogy a közterhek
„hogy kezterhek éves
eves mérlegében
merlegeben el kell könyvelni
kenyvelni egy
esszeget, mely elegendő
összeget, elegend6 arra, hogy fedezze a római
romai kato-
likus vallás
vallas kiadásait,
kiadasait, a lelkészek
lelkeszek oltáraik
oltaraik melletti eltartá-
eltarta-
sát,
sat, a szegények
szegenyek segélyezését,
segelyezeset, a világi
vilag papok és
es a mindkét
mindket
jaradekait, hogy a nemzet rendel-
nembeli szerzetesrendek járadékait,
ezze bírtokokat
kezésére állá birtokokat és javakat minden tehertől
tehert6l mente-
sitsiik, s a képviselők,
sítsük, képviselo'k, azaz a törvényhozó
térvényhozo testület
testillet által
altal az
állam nagy
allam nag és súlyos
stilyos szükségleteire
sziikségleteire fordíthassuk."
fordt’thas.suk.” A továb-
tovab-
biakban, ugyanazon a napon kötelezték
keteleztek magukat arra is,

345
hogy azon nyomban határoznak
hataroznak az 1791. évre
evre szükséges
sziikseges
összegről.
6sszegr6l.
Ebben a hatarozatban
határozatban kötelességüknek
ketelessegiiknek ismerik el,
hogy pontos kimutatást
kimutatast adjanak a fenti célokra
celokra fordított
forditott
költségekről,
k6ltsegekr6l, mely célokról
celokrol már
mar előzőleg
el6z6leg kiadott határo-
hataro-
megfogadták, hogy elsők
zatokban megfogadtak, els6k lesznek az intézkedé-
intezkede-
sek rendjében.
rendjeben. Elismerik, hogy meg kell mutatniuk, még-
meg-
és minden tehert6l
pedig azonnal: a vagyon tiszta es tehertől mentes.
Megtettek ezt azonnal.,
Megtették azonnal, vagy valaha is? Adtak-e valaha is
bérleti
berleti jegyzéket
jegyzeket az ingatlanokrol,
ingatlanokról, vagy leltárat
leltarat az ingósá-
ingesa-
gokról,
gokrel, amelyeket assigııatáik ellenében
assignataik elleneben elkoboztak?
modon tudják
Hogy milyen módon tudjak teljesíteni
teljesiteni vállalt
vallalt kötelezettsé-
ketelezettse-
k6z szolgálatára
geiket, azaz hogy a köz szolgalatara „minden
,,minden tehertől
tehert6l
anelkiil, hogy hitelt ér-
mentes” birtokokat mutatnak fel anélkül, er-
deml6en meelölnék
demlően meelblnek a birtok értékét
erteket és
es a terhek nagysá-
nagysa-
gat, annak megmagyarázását
gát, megmagyarazasat meghagyom angliai csodá-
csoda-
loiknak. Rögvest
lóiknak. Regvest ez után
utan az esküdözés
eskiidbzes után,
utan, s előbb,
el6bb, mint
hogy egyetlen lépést
lepest is tettek volna valóra
valera váltása
valtasa érdeké-
erdeke-
hitelere támaszkodva
ben, e csinos nyilatkozat hitelére tamaszkodva kibocsáta-
kibocsata-
nak tizenhatmilliónyit
tizenhatmillionyit az értékpapírjaikból.
ertekpapirjaikbol. Ez aztán
aztan fér-
fer-
lias cselekedet. E mesteri vágás
fias vagas után
utan ki kételkedne
ketelkedne pénz-
penz-
iigyi tehetségükben?
ügyi tehetsegiikben? - De aztán,aztan, mielőtt
miel6tt újabb
jabb pénzügyi
penziigyi
bticszicédulakat bocsátottak
búcsúcédulákat boesatottak volna ki, legalább
legalabb ügyeltek
iigyeltek
volna arra, hogy beváltsák
bevaltsak eredeti ígéretüket!
igeretiiket! - — Ha ké-
ke-
sziilt ilyen becslés,
szült becsles, akár
akar a birtok értékét,
erteket, akár
akar a terhek
merteket illetően,
mértékét illet6en, elkerülte
elkeriilte figyelmemet.
ligyelmemet. Soha nem hal-
lottam róla.
rela.
Vegiil nyíltan
Végül nyiltan beszéltek,
beszeltek, s egészen
egeszen feltárták
feltartak visszataszí-
visszataszi-
t6 csalásukat,
tó csalasukat, amikor az egyháziegyhazi földeket
feldeket mutatták
mutattak fel
mindennemii adósság
mindennemű adessag vagy kamatszolgálat
kamatszolgalat biztosítékául.
biztositekaul.
Csak azért
azert rabolnak, hogy csalhassanak; de igen rövid
revid
id6n belül
időn beliil meghiúsítják
meghiilsitjak mind a rablás,
rablas, mind a csalás
csalas cél-
cel-
jait azzal, hogy.más
hogyrmas célokra
celokra állítanak
allitanak ki számlákat,
szamlakat, ami a
levegőbe röpíti
leveg6be repiti egész
egesz erőszakra
er6szakra éses a csalárdságra
csalardsagra épülő
epiil6
apparátusukat. Hálás
apparatusukat. Halas vagyok Calonne úrnak,itrnak, hogy utal
arra a dokumentumra, mely bebizonyítja
bebizonyitja ezt a rendkívüli
rendkiviili
tenyt: az én
tényt: en figyelmemet
gyelmemet valami módon
modon elkerülte.
elkeriilte. Valójá-
Val6ja-
ban nem is lett volna szükség
sziikseg arra, hogy felhozzam az
aprilis 14-i nyilatkozattal kapcsolatos hitszegést.
1790. április hitszegest. Bi-

346
34-6
zottságuk egyik jelentéséből
zottsaguk jelenteseb6l most kitűnik,
kitiinik, hogy a megté-
megte-
pázott
pazott egyházi
egyhazi intézınények
intezmenyek fenntartásának
fenntartasanak költségei,
keltsegei, to-
vábbá a vallassal,
vabba vallással, illetve a mindket
mindkét nembeli eltartott vagy
járadékban
jaradekban részesített
reszesitett egyháziakkal
egyhaziakkal kapcsolatos és es hason-
ló
l6 jellegű
jellegii egyéb
egyeb kiadások,
kiadasok, melyeket a tıilajdonviszonyok
tulajdonviszonyok e
felforgatásával
felforgatasaval magukra vállaltak,
vallaltak, meghaladják
meghaladjak a rendek
által
altal szerzett hatalmas, évi evi kétmilliós
ketmillios összeget;
esszeget; a hétmilli-
het.milli-
ónál
onal is nagyobb adósság
adessag mellett. Ilyenek hát hat a csalás
csalas ha-
szonleső
szonles6 hatalmai! Ez hát hat a filozófia
lozo a pénzügye!
penziigye! Ez az
eredménye
eredmenye mindazoknak az ámításoknak,
amitasoknak, melyeknek cél- cel-
ja, hogy a nyomorult nepet népet lázadásba, gyilkolásba es
lazadasba, gyilkolasba és
szentséggyalázásba hajszoljak,
szentseggyalazasba hajszolják, s sajat
saját orszaga
országa lerombola-
lerombolá-
sanak készséges
sának keszseges éses buzgó
buzge eszközévé
eszkbzeve tegyék!
tegyek! Egy állam
allam se
gazdagodott meg még meg soha, semmilyen esetben polgarai polgárai
vagyonanak kisajátításából.
vagyonának kisajatitasabol. Ez az újj kísérlet
kiserlet is olyan si-
jart, mint a többi.
kerrel járt, tebbi. Örvendeznie
Cwendemie kell minden- becsü- becsii-
leleknek, a szabadság
letes léleknek, szabadsag és es az emberiesség
emberiesseg minden
baratjanak, ha'
igaz barátjának, ha‘ azt tapasztalja, hogy az igazságtalan-
igazsagtalan-
sag nem mindig jó
ság j6 politika, s a fosztogatás
fosztogatas sem a vagyon-
vezet6 országút.
hoz vezető orszag t. Örömmel
Criimmel csatolom jegyzetben Ca-
lonne úrr ügyes
iigyes és
es szellemes észrevételeit
eszreveteleit ebben a kérdés-
kerdes-
ben."'
ben."‘

'" „Ce
,,Ce n'est
n’est point ăe Passemblée
Passemblee entičre
entiere que je m'adresse
m’adresse_ici;
ici; je ne parle
qu'ă ceux qui Pégarent,
qu’a Pegarent, en lui cachant sous des gazes
gzes séduisantes
seduisantes le but
oii ils l'entrainent.
Oû Pentrainent. C'est
C’est ă5 eux que je dix
dis: votre objet, vous n'en
n’en discon-
viendrez pas, c'est d'ôtér
d’6ter tout espoir au clergı:
clerge & dedc consommer sa
ruine; c'est-lă,
c’est-Ia, en ne vous soupçonnant
soupconnant d'aucune
d’aucune combinaison de cupi-
dite, d'aucun
dité, d’aueun regard
reprd sur le jeu des effets publics, c'est-lá
c'est-la ce qu'on
qu’on doit
croire que vous avez en vue dans la terrible opération
operation que vous propo-
sez; c'est ce qui doit en étre
etre le fruit. Mais le peuple qui vous y intéres-
interes-
trouver? En vous servant sans cesse de lui,
sez, quel avantage peut-il y tmuver?
que taites
faites vous pour lui? Rien, absolument rien; &, au eontraire,
contraire, vous
faites ce qui ne conduit qu'ă
qu’a l'accabler
Paccabler de nouvelles charges. Vous avez
rejete, a son prejudice, une offre de 400 millions, dont Paeceptation
rejeté,
pouvoit devenir un moven de soulagement en sa faveur: faveur; & ia cette res-
source, aussi proíitable
souree, pro table que legitime, vous avez substitué
substitue une injustice
ruineuse, qui, de votre propre aveu, charge la trésor tresor public & par con-
sequent le peuple, d'un
séquent d’un surcroit de depense annuelle de 50 $0 millions an
moins, & d'un memboursement
remboursement de 150 millions.
Malhereux peuple, voila ce que vous vaut en demier résultat
Malheıeux resultat l'expr0p-
l’exprop-
riation de l'Bg|ise,
l’Eglise, & la dureté
durete des décrets
decrets taırateurs
taxateurs du traitement des
ministres d'une
d’une religion bienfaisante;
bieniais-ante; & desormais ils seront ăa votre
charge: leurs charités soulageoient les pauvres; & vous allez être erre impo-

347
 Hogy meggyőzzék
meggy6zzek a világot
vilagot az egyházi
egyhazi birtokok elkob-
zásából származó
zasabol szarmaze vagyon kimeríthetetlenségéről,
kimerithetetlenseger6l, a gyűlés
gyiiles
további, hivatalokban álló
tovabbi, alle javak elkobzásával
elkobzasaval folytatta,
amit persze nem lehetett
Iehetett volna semmilyen jogcímen
jogcimen meg-
tenni, ha nem nyújtanak
ny jtanak érteerte kárpótlást
karpotlast a nagyarányú
nagyarany
földbirtokelkobúsból.
fiiildbirtokelkobzasbol. Erre a készletre
keszletre tehát,
tehat, melynek
többletet
tebbletet kellett volna felmutatnia, s mentesülnie
mentesiilnie kellett
volna minden tehertől,
tehert6l, újabb
jabb_ terheket rónak,
ronak, mégpedig
megpedig
az egész
egesz leépttett
leepitett jogszolgáltatás,
jogszolgaltatas, meg a többi
tebbi felszámolt
felszamolt
hivatal éses rend kárpótlásának
karpotlasanak terhét;
terhet; amelynek összegéről
6sszeger6l
nem tudok bizonyosat mondani, de nem lehet ketseges, kétséges,
sokmillienyira rúg,
hogy sokmilliónyira rag, francia pénzben.
penzben. Egy másik
masik újj
kiadas az a négyszázrıyolcvanezer
kiadás negyszaznyolcvanezer fontnyi éves
eves teher, amit
irgy döntenek,
(ha úgy dentenek, hogy tartják
tartjak szavukat) napi részletek-
reszletek-
ben fizetnek első assignatak
zetnek az els6 assignaták kamatakent.
kamataként. Vették-e
Vettek-e va-
faradsagot, hogy korrektül
laha is a fáradságot, korrektiil közöljék,
ktizeljek, mibe kerül
keriil
egyhazi birtokok helyhatóságok
az egyházi helyhatosagok általi
altali igazgatása,
igazgatasa, ame-
lyekre, no meg az ő6 ismeretlen almegbízottaik
almegbizottaik gondjára,
gondjara,
raterrnettsegere és
rátennettségére es szorgalmára
szorgalmara bízták
biztak az elkobzott birto-
terhet, aminek a következményeire
kok terhét, ktivetkezrnenyeire oly találóan
talalean hívta
hivta
fel faa figyelmet
gyelmet Nancy püspöke?2”
piisp6ke?239
sziiksegtelen túl
De szükségtelen t l hosszan időzni
id6zni a terhek magától
magatel
ertet6d6 kérdéseinél.
értetődő kerdeseinel. Készítettek-e
Keszitettek-e világos
vilagos kimutatást
kimutatast a
kiilenfele állami
különféle allami és es községi
kiizseg intézményekre
intezmenyekre nehezedő
nehezed6
6sszterhekr6l, s összevetették-e
összterhekről, iisszevetettek-e ezt a rendszeres adóbe-
adobe-
vetelekkel? Ezek minden hiánya
vételekkel? hianya az elkobzott földek
feldek ter-
növelni, meg
heit foa nevelni, még miel6tt
mielőtt a hitelez6
hitelező egyetlen hold
felden is elültethetné
földön eliiltethetne káposztáit.
kaposztait. Az elkobzott vagyonon
kiviil nincs semmiféle
kívül semmifele támasz,
tamasz, mely megakadályozhatná,
megakadalyozhatna,
egesz állam
hogy az egész allam a földre
feldre omoljon. Ebben a helyzet-
ben szándékosan
szandekosan sűrű siirii ködbe
kedbe burkoltak mindent, amit
szorgosan fel kellett volna tárniuk; tarniuk; s aztán,
aztan, hogy a maguk
szemét is bekessek,
szemet bekössék, mint a bika, mely tamadaskortámadáskor be-
hunyja szemét,
szemet, bajonettjük
bajonettjiik hegyével
hegyevel kényszerítik
kenyszeritik maguk-
nal nem kevésbé
nál kevesbe elvakított
elvakitott szolgáikat,
szolgaikat, hogy képzelgései-
kepzelgesei-
ket pénznek
penznek fogadják
fogadjak el, s harmincnégymillió
harmincnegymillio fontos

i l

sés
ses pour subvenir
subvemr ãa leur entretien!"
entrenen!’ De l'Etat
l’Etat de
dc la France, 81. o. Lásd
Lasd
I \ 0 ’

meg a 92. és
még es következő
k6vetkez6 oldalakat.”
oldalakat.m

348
adagban nyeljék
nyeljek le papírpiruláikat.
papirpinllaikat. Aztán
Aztan büszkén
biiszken be-
nyújtják
ny jtjak igényüket,
igenyiiket, amikor minden korábbi
korabbi vállalásuk
vallalasuk tel-
jesítését elmulasztották,
jesiteset elmulasztottak, s világos
vilagos (már
(mar amennyire ilyen
ügyben
iigyben bármi
barmi is világos
vilagos lehet), hogy a birtokok tömege
tomege
soha nem foa fedezni még meg az első
els6 elzálogosítást,
elzalogositast, azaz a
négyszázmilliónyi (tizenhatmillió
negyszazmillionyi (tizenhatmillio font értékű)
ertekii) assignatát
assignatat
látom ebben az eljarasban
sem. Nem latom eljárásban sem a tisztesség
tisztesseg szi-
lárd
lard normáit,
normait, sem az ügyes
iigyes csalás
csalas finomságait.
nomsagait. A gyűlés-
gyiilei;-
ben megválaszolatlaııul
megvalaszolatlanul maradnak az ellenvetések
ellenvetesek azzal
szemben, hogy megnyitják
megnyitjak a zsilipeket a csalás
csalas eme ára-
ara-
el6tt; de alapos cáfolatra
data előtt; cafolatra lelnek az utcai pénzszakér-
penzszaker-
tők
t6k százezreinél.
szazezreinel. Ezekkel a száınokkal
szamokkal dolgoznak a meta-
fzika matematikusai. Ime, Íme, a nagyszabas
nagyszabású szamitasok,
számítások,
filozofusok állami
melyeken a filozófusok allami hitele alapul Franciaor-
szagban. Nem tudnak utánpótlást
szágban. utanpetlast szerezni; viszont képe-
kepe-
temegeket mozgósítani.
sek tömegeket mozgositani. Örvendjenek
Cm/endjenek csak a dundee-i
tapsviharanak, mely abbeli bölcsességüknek
klubm tapsviharának, belcsessegiiknek és
es ha-
za assaguknak szól,
zañasságuknak szel, hogy a polgárok
polgarok kifosztását
kifosztasat ily mó-
mo-
allam szolgálatába
don az állam szolgalataba állították.
allitottak. Nem hallottam, hogy
igazgatoi nyilatkoztak volna ebben a kér-
az Angol Bank igazgatói ker-
desben; bár
désben; bar helyeslésük
helyeslesiik tán
tan valamivel többet
tebbet nyomna a
lalban, mint a dundee-i klubé.
latban, klube. De hogy a klubbal szem-
ben méltányosak
meltanyosak legyünk,
legyiink, azt hiszem, az urak, akik alkot-
ják,
jak, okosabbak, mint amilyennek látszanak;
latszanak; hogy kevésbé
kevesbe
fognak bőkezűen
b6kez1'1'en bánni
banni pénzükkel,
penziikkel, mint bókjaikkal;
bokjaikkal; s
hogy gyűrött
gyiirett és
es szakadozott skót
sk6t értékpapírjaik
ertekpapirjaik egyetlen
foszlanyat sem adnák
foszlányát adnak oda cserébe
cserebe az önök
iintik húsz
hasz ropogós
ropoges
assignatájáért.
assignatajaert.
Ez év
ev elején
elejen a gyűlés
gyiiles tizenhatmillió
tizenhatmillio font értékű
ertekii köt-
ket-
venyt bocsátott
vényt bocsatott ki; milyenek lehettek az állapotok,
allapotok, me-
lyekbe a gyűlés
gyiiles taszította
taszitotta ügyeiket,
iigyeiket, ha ilyen hatalmas
összeg alig hozott érzékelhető
esszeg erzekell1et6 enyhülést?
enyhiilest? E papírok
papirok az-
tán szinte azonnal öt
tan 6t százalékos
szazalekos leértékelésen
leertekelesen mentek ke-
resztiil, ami rövid
resztül, revid időn
id6n belül
beliil úgy
tigy hétre
hetre emelkedett. Figye-
lemremelte az assignaták
lemreméltó assignatak hatása
hatasa az adók
adok behajtására.
behajtasara.
Necker úr in azt tapasztalta, az adószedők,
ad6szed6k, akik érméket
ermeket
kincstarnak assignatákkal
vettek magukhoz, a kincstárnak assignatakkal fizettek.
zettek.
Azzal tehát,
tehat, hogy pénzt
penzt szedtek be és es leértékelt
leertekelt papírral
papirral
szamoltak el, az adószedők
számoltak ad6szed6k hét het százalékos
szazalekos haszonra tet-

349
tek szert. Nem volt valami nehéz
nehez meósolni,
meesolni, hogy ez el-
kerülhetetlen
keriilhetetlen lesz. Ettől
Ett6l azonban nem volt kevésbé
kevesbe zavar-
ba ejtő.
ejt6. Necker úrnak
rnak (azt hiszem, jórészt
joreszt a londoni pia-
con) aranyat és es ezüstöt
eziistet kellett vásárolnia
vasarolnia a pénzverde
penzverde
számára,
szamara, úgy
egy tizenkétezer
tizenketezer fonttal drágábban
dragabban a beszerzett
áru
aru értékénél.
ertekenel. A miniszternek az volt a véleménye,
velemenye, bár-
bar-
mekkora is legyen a titkos tápértékük,
tapertekiik, az állam
allam nem élhet
elhet
csupán
csupan assignatákon;
assignatakon; hogy szükség
sziikseg van némi
nemi valódi
valedi ezüst-
eziist-
re, különösen
kiilentisen azoknak a kielégítésére,
kielegitesere, akik, lévén
leven fegyver
keziikben, aligha foák
a kezükben, foak türelmességükkel
tiirelmessegiikkel kitüntetni
kitiintetni
ráébrednek, hogy mig
magukat, ha raebrednek, míg illetmenyiik
illetményük valedi
valódi
pénzben
penzben való
valo megemelésével
megemelesevel kecsegtetik őket, 6ket, ezt ismét
ismet
csalard módon
csalárd modon csökkentik,
csekkentik, leértékelt
leertekelt papírral
papirral fizetve
fzetve ki
6ket. Igen természetes
őket. termeszetes aggodalmában
aggodalmaban a miniszter a gyű- gyii-
leshez fordult, hogy utasítsa
léshez utasitsa az adószedőket,
ad6szed6ket, hogy amit
fémpénzben gyiijtettek
fempenzben gyűjtöttek be, azt fempenzben
fémpénzben is szolgaltas-
szolgáltas-
sak be. Nem kerülhette
sák keriilhette el a figyelmét,
gyelmet, hogy ha a kincstár
kincstar
3 százalékot
szazalekot fizet olyan pénz
penz használatáért,
hasznalataert, melynek érté-
erte-
ke visszaszolgáltatásakor
visszaszolgaltatasakor alacsonyabb, mint amikor a mi-
kibocsatotta, ilyen üzlet
niszter kibocsátotta, iizlet nemigen segíti
segiti elő
e16 az ál-
al-
meggazdagodasat. A gyűlés
lam. meggazdagodását. gyiiles ügyet
iigyet sem vetett erre a
k6vetkez6 dilemma előtt
javaslatra. A következő el6tt álltak:
alltak: -— Ha to-
vabbra is elfogadják
vábbra elfogadjak az assignatákat,
assignatakat, a kincstár
kincstar többé
tebbe
nem foa ismerni a készpénzt;
keszpenzt; ha a kincstár
kincstar visszautasít-
visszautasit-
ja a papíramuletteket,
papiramuletteket, akkor tönkreteszik
ttinkreteszik egyetlen erő-
er6-
forrasuk hitelet. Úgy
forrásuk hitelét. Ugy tűnik,
tiinik, megtették
megtettek választásukat;
valasztasukat; s né-
ne-
mi hitelt kölcsönöztek
ktilcsitineztek értékpapírjuknak
ertekpapirjuknak azzal, hogy ők 6k
elfogadtak: ugyanakkor beszédeikben
maguk elfogadták: beszedeikben hetvenkedő
hetvenked6
nyilatkozatokat tettek, ami úgy (igy vélem,
velem, túlmegy
talmegy a törvény-
terveny-
hozói
hozoi hatáskörön;
hataskeren; arról
arrel ugyanis, hogy nincs semmi kü- kii-
lönbség
liinbseg a fémpénz
fempenz és es az assigrıaták
assignatak értéke
erteke között.
kezett. Ez az-
tán je
tan jó szilard
szilárd hitcikkely, melyet a kiatkozas
kiátkozás terhevel
terhével nyi-
latkoztatnak ki a ñlozófiai
lozo ai zsinat tiszteletreméltó
tiszteletremelto atyái.
atyai.
Credat, aki akarja -— persze nem Judaeus Apella.291
Nemes felháborodás
felhaborodas ébred
ebred az önök
6n6k népi
nepi vezetőinek
vezet6inek a
lelkében, amikor azt hallják,
lelkeben, halljak, hogy pénzügyi
penziigyi mutatványaik
mutatvanyaik
csodalámpáját Law úrr csalárd
csodalampajat csalard mesterkedéseihez
mesterkedeseihez hasonlít-
hasonlit-
ják.292
jak.m Nem tudják
tudjak elviselni, ha azt hallják,
halljak, hogy a Missis-
sippi homokját
homokjat az egyház
egyhaz kősziklájához
k6sziklajahoz hasonlítják,
hasonlitjak,

350
amelyre az ő6 rendszerük
rendszeriik épül.
epiil. Könyörgök,
Kenyergek, nyomják
nyomjak el ezt
a fensőséges
fens6seges szellemet addig, amíg
amig meg nem mutatják
mutatjak a
világnak, hogy milyen szilárd
vilagnak, szilard talaja van assignatáiknak,
assignataiknak,
melyet előzőleg
el6z6leg nem foglaltak le más
mas terhek számára.
szamara.
Méltánytalan
Meltanytalan a csalások
csalasok ama nagy ősanyjával
6sanyjaval szemben,
hogy az ő 6 satnya utánzatukkal
utanzatukkal vetjük
vetjiik össze.
essze. Nem igaz,
hogy Law csupán
csupan a Mississippivel kapcsolatos spekulá-
spekula-
ciókra
ciokra épített.
epitett. Bevonta a kelet-indiai kereskedelmet; be-
vonta az afrikai kereskedelmet;
kereskedelrnet; s bevonta Franciaország
Franciaorszag
adót szolgaltato
minden ad6t szolgáltató gazdasagat.
gazdaságát. Mindezek persze
egyiittesen sem támaszthatták
együttesen tamaszthattak aláala a szerkezetet, melyet
6, hanem a közönség
nem is ő, ktizenseg fellelkesültsége
fellelkesiiltsege akart ezekre
epiteni. Ezek azonban viszonylag nagystílű
az alapokra építeni. nagyst ii
szemfenyvesztesek voltak. Feltételezték,
szemfényvesztések Felteteleztek, s egyben célul
celul
tiiztek Franciaország
tűzték Franciaorszag kereskedelmének
kereskedelmenek fellendiileset.
fellendülését.
Szelesre tárták
Szélesre tartak előtte
el6tte mindkét
mindket féltekét.
felteket. Nem gondoltak
Franciaorszagot kizárólag
arra, hogy Franciaországot kizarolag a saját
sajat birtokaiból
birtokaibol
taplaljak. Egy szárnyaló
táplálják. szarnyalo képzelet
kepzelet lelt valami meghódítás-
megh6ditas-
erdemesre ebben a kereskedelmi fellendülésben.
ra érdemesre fellendiilesben. Célja
Celja
szemét kapraztassa
az volt, hogy a sas szemet kápráztassa el; nem az, hogy —-
6n6k esetében
mint az önök eseteben -
— a földet
feldet túró
t re és
es beletemetkező
beletemetkez6
vakondok szimatát
szimatat ingerelje. Az emberek
embere k természetes
termeszetes
tavlatait akkoriban nem zsugorította
távlatait zsugoritotta összesemmilyen
esszesejmmilyen le-
alazé, hitvány
alázó, hitvany filozófia,
filozo a, s nem voltak fogékonyak
fogekonyak alantas
es közönséges
és kezenseges csalások
csalasok iránt.
irant. Mindenekelőtt
Mindenekel6tt pedig ne fe-
ledjiik, hogy a képzelet
ledjük, kepzelet effajta rászedésekor
raszeclesekor a vállalkozás
vallalkozas
akkori irányítói
iranyitei bókkal
bokkal illették
illettek az emberek szabadságát.
szabadsagat.
Csalasukba nem vegyült
Csalásukba vegyiilt erőszak.
er6szak. Ez megınaradt
megmaradt a mi ko-
runkra, hogy kioltsa az értelem
ertelem gyengécske
gyengecske pislákolását,
pislakolasat,
mely e felvilágosult
felvilagosult kor sűrű
siirii sötétjébe
stitetjebe beszivároghat.
beszivaroghat.
Emlekezetem szerint nem szóltam
Emlékezetem szoltam egy olyan pénzügyi
penziigyi
tervről, melyet fel lehetne hozni ezen urak képességeinek
tervr6l, kepessegeinek
vedelmeben, s amelyet nagy hűhóval
védelmében, hiiheval terjesztettek elő,
e16, bár
bar
a nemzetgyűlésben
nemzetgyiilesben mégmeg nem fogadták
fogadtak el teljesen. Van
valami, ami szilárd
szilard hátteret
hatteret biztosít
biztosit az értékpapírforga-
ertekpapirforga-
lom hitelének
hitelenek megtáınogatására;
megtamogatasara; s sokat beszéltek
beszeltek hasz-
nossagarol és
nosságáról es eleganciájáról.
eleganciajarel. Az ehıyomott
elnyomott egyház
egyhaz temp-
pénzzé vereset
lomi harangjainak penzze verését celze
célzó tervre gondolok.
Ez az ő6 alkímiájuk.
alkimiajuk. Varmak ostobaságok,
ostobasagok, melyek minden

351
érvet megbénítanak;
ervet megbenitanak; amelyek semmilyen érzelmet erzelmet nem
keltenek, csak undort; ezért ezert erről
err6l nem is szólok
szolok többet.
tebbet.
Éppen
Eppen ilyen kevéssé
kevesse érdemes
erdemes további
tovabbi megjegyzéseket
megjegyzeseket
fizni
fiizni állandó
allande huzavonáikhoz,
huzavonaikhoz, a végzet vegzet elkerülésére
elkeriilesere tett
erőfeszítéseikhez,
er6fesziteseikhez, a kincstár
kincstar és es a Caisse d'Escompte
d’Escompte kö- ke-
zötti
zetti mérkőzéshez,
merk6zeshez, s a kapzsi szélhámoskodáshoz
szelhamoskodashoz összes esszes
rég
reg leleplezett fortélyához,
fortelyahoz, melyeket most az állami allami poli-
tika rangjára
rangjara emeltek. Az adókkal adekkal nem lehet tréfálni.trefalni. Az
emberi jogokról
jogokrel valóvalo locsogást
locsogast nem fogják fogak ñzetség
zetseg gya-
nant
nánt elfogadni egy darab ketszersiiltert
kétszersültért vagy egy font l6- lő-
porert cserébe.
porért cserebe. Itt tehát
tehat a metalizikusok
meta zikusok leszállnak
leszallnak fenn-
ktilt csapongásaik
költ csapongasaik magaslatáról,
magaslatarol, sst hűségesen
hiisegesen követik
kevetik a
peldakat. Milyen példákat?
példákat. peldakat? A fizetésképtelenekét.
zeteskepteleneket. De po-
s jtva, megzavarodva, megalázva,
rig sújtva, megalazva, midőn mid6n lélegzetük,
lelegzetiik,
erejiik, leleményeik
erejük, lelemenyeik és es képzeletük
kepzeletiik is elhagyta öket, 6ket, maga-
biztossaguk akkor is tartja állásait.
biztosságuk allasait. Miután
Miutan képességeik-
kepessegeik-
nyilvanvalean kudarcot vallottak, jószándékukra
kel nyilvánvalóan joszandekukra akar-
Miktizben az adók
nak hitelt szerezni. Miközben adok elfolynak kezeik
között, legutobbi
kezett, legutóbbi gyiileseiken
gyzííléseiken iintelten
öntelten dicserik
dicsérik magukat a
nep sorának
nép soranak enyhítéséért.
enyhiteseert. Nem enyhítettek
enyhitettek a nép nep során.
soran.
szandekuk, miért
Ha ez volt a szándékuk, miert rendelték
rendeltek el a gyűlölt
gyiilelt adók
adok
meg zeteset? A nép
megfizetését? nep enyhített
enyhitett a maga során, soran, a gyűlés
gyiiles
szandekainak ellenére.
szándékainak ellenere.
felreteve minden vitát
De félretéve vitat a pártokról,
partokrol, ki követelhetné
kevetelhetne
maganak ennek az állítólagos
magának allitelagos enyhítésnek
enyhitesnek az érdemeit,
erdemeit,
ha ilyen bármilyen
barmilyen formában
formaban tényleg
tenyleg lett volna? Bailly úr, (tr,
az értékpapírforgalom
ertekpapirforgalom egyik értelmi ertelmi szerzője
szerz6je betekintést
betekintest
enged ennek az enyhítésnek
enyhitesnek a természetébe.293
termeszetebe.293 A Nem-
zetgyiileshez intézett
zetgyűléshez intezett beszéde
beszede magasröptű
magasreptii dicshimnusz
Parizs lakosairól,
Párizs lakosairol, azért
azert az állhatatosságért
allhatatossagert és es töretlen
tiiretlen el-
szántságért, amellyel az inseget
szantsagert, ínséget es és a nyomort viselik.
Gytinyerii kép
Gyönyörű kep az általános
altalanos jólétről!
j6letr6l! Hogyan? Nagy bátor- bator-
sag és
ság es megingathatatlan
megngathatatlan lelki szilárdságszilardsag a jótétemények
jetetemenyek
elviselesere és
elviselésére es az orvoslat túlélésére!
t lelesere! E tudóstudos polgármes-
polgarmes-
ter beszéde
beszede nyomán
nyoman az ember azt gondolná, gondolna, hogy PárizsParizs
lakossaga az elmúlt
lakossága elm lt tizenkét
tizenket hónapban
honapban valami szörnyű szernyii
blokád
blokad szorításában
szoritasaban szenvedett; hogy IV. Henrik torla-
szolta el utánpótlásának
utanpotlasanak útjait, tjait, s Párizs
Parizs kapuinál
kapuinal Sully
mennydergi utasításait;
mennydörgi utasitasait; miközben
mikezben a valóságban
valesagban nem

352
egyeb ellenség
egyéb ellenseg ostromolja őket,
6ket, mint önnön
ennen ostobaságuk
ostobasaguk
és
es őrültségük,
6rilltsegi.ik, saját
sajat hiszékenységük
hiszekenysegiik és es megátalkodottsá-
megatalkodottsa-
guk. De Bailly úrr előbb
el6bb fogja megolvasztani az örök ertik jeget
atlanti vidékein,
videkein, mint helyreállítani
helyreallitani a meleget párizsi
parizsi köz-
kez-
pontjában,
pontjaban, amíg
amig azt „kõvesztő
,,k6veszt6 jogarával
jogaraval megveri jégszá-
jegsza-
razzá”294
razza”294 a hamis és es érzéketlen
erzeketlen filozófia.
lozo a. Valamivel fa`a be-
széd utan,
szed után, augusztus 13-an13-án ugyanez az eleljaro,
elöljáró, ugyanen-
nek a gyűlésnek
gyiilesnek beszámolva
beszamolva sajátsajat ténykedéséről
tenykedeser6l a követ-
kevet-
kezőket
kez6ket mondotta: ,,1789 júliusában
jirliusaban (örök
(erek emlékezetű
emlekezetii
id6) Párizs
idő) Parizs városának
varosanak pénzügyei
penziigyei mégmeg megfelelő
megfelel6 rendben
voltak; a kiadasokat
kiadásokat kiegyenlítették bevetelek,
kiegyenlitettek a bevételek, ss abban
id6ben a városnak
az időben varosnak egymilliója
egymillioja (negyvenezer font) volt
kiadások, melyeket a forradalom utan
a bankban. A kiadasok, után keny-
kény-
szeriilt magára
szerült magara vállalni,
vallalni, 2.500.000 livre-re rúgnak.
rirgnak. Ezen
kiadasok, valamint az önkéntes
kiadások, onkéntes adományok
adomanyok hozadékának
hozadekanak
nagyarany csökkenése
nagyarányú cstikkenese miatt nem csupán csupan átmeneti,
atmeneti, ha-
penzhiany lépett
nem teljes pénzhiány lepett fel.” Íme
lme az a Párizs,
Parizs, melynek
taplalasa az elmúlt
táplálása elm lt év
ev folyamán
folyaman oly hatalmas, egész
egesz Fran-
ciaorszag nemes szerveitől
ciaország szerveit6l megvont összegeket
esszegeket emésztett
emesztett
Amig Párizs
fel. Amíg Parizs az ókori
okori Róma
Roma szerepét
szerepet tölti
t6lti be, addig az
alavetett
alávetett tartomanyok
tartományok foak
foák eltartani. Olyan baj ez,
er, mely
elkerülhetetlen velejárója
elkeriilhetetlen velejareja a szuverén
szuveren demokratikus köz- kez-
tarsasagok rendszerének.
társaságok rendszerenek. Ahogyan Róma Roma 'esetében
eseteben is tör-
ter-
tent, túlélheti
tént, telelheti a republikánus
republikanus uralmat, mely előıdézte.
eleidezte.
Ebben az esetben a zsarnokságnak
zsarnoksagnak is be kell hódolnia
hodolnia a
nepi uralom bűneinek.
népi biineinek. Császárai
Csaszarai alatt Róma
Roma egyesítette
egyesitette
mindket rendszer hátrányait;
mirıdkét hatranyait; s ez a természetellenes
termeszetellenes
tisszetetel volt bukásának
összetétel bukasanak főf6 oka.
Azt mondani a népnek,
nepnek, hogy közvagyonának
kezvagyonanak herdálá-
herdala-
saval enyhítenek
sával enyhitenek sorsán,
sorsan, kegyetlen és es arcátlan
arcatlan megtévesz-
megtevesz-
tes. Mielőtt
tés. Miel6tt anal
azzal kérkednének,
kerkednenek, hogy a nép nep jövedelmei-
jevedelmei-
nek elpusztításával
elpusztitasaval könnyíthetnének
kennyithetnenek sorsán,
sorsan, az államférfi-
aIlamferfi-
aknak gondosan ügyelni
iigyelni kellett volna a következő
k6vetkez6 problé-
proble-
ma megoldására:
megoldasara: - Előnyösebb-e
El6ny6sebb-e a nép nep számára,
szamara, ha ala-
posan megadóztatják,
megadoztatjak, s ennek arányában
aranyaban tesz szert nye-
resegre; vagy ha nem húz
reségre; haz semmilyen hasznot, vagy csak
keveset, viszont mentesül
mentesiil minden tehertől?
tehert6l? Az énen értel-
ertel-
mem az előbbi
el6bbi megoldás
megoldas elfogadására
elfogadasara hajlik. Oldalamon
all a tapasztalat, s úgy
áll gy hiszem, a legbölcsebbek
legbelcsebbek meggyő-
meggy6-

353
ződése is. Az igazi politikusi képességek
z6dese kepessegek alapvető
alapvet6 eleme
egyensúlyban
egyens lyban tartani az alattvaló
alattvalo szerzési
szerzesi lehetőségeit
lehet6segeit és es
azokat a követeléseket,
keveteleseket, amelyeknek az állammalallammal szemben
meg kell felelnie. Időben
Id6ben és es fontosságukat
fontossagukat tekintve első- els6-
rendűek
rendiiek a szerzési
szerzesi lehetőségek.
lehet6segek. Mindennek a dolgok
megfelelő
megfelel6 rendje az alapja. Hogy a szerzésre szerzesre képes
kepes le-
gyen, a népnek
nepnek hajlékonynak
hajlekonynak és es engedelmesnek kell len-
nie anélkül,
anelkiil, hogy szolgaivá
szolgaiva válna.
valna. A hatóságoknak
hatosagoknak élvez-elvez-
niük kell tiszteletet,
niiik tiszteletét, a ttirvenyeknek
törvényeknek pedig sajat saját tekinte-
tekinté-
lyüket.
lyiiket. Nem szabad, hogy a nép nep úgy
ilgy érezze,
erezze, hogy a ter-
meszetes meghodolas
mészetes meghódolás elveit gyekeresen
gyökeresen kiteptek
kitépték lelkeb6l.
lelkébó'l.
Tiszteletben kell tartaniuk azt a tulajdont, amelyből a.melyb6l nem
reszesedhetnek. Dolgoznink
részesedhetnek. Dolgozniuk kell, hogy megszerezzék
megszerezzek azt,
munkaval megszerezhető;
ami munkával megszere2:het6; s ha rájönnek,
rajennek, amint álta-alta-
laban meg is történik,
lában tertenik, hogy a siker nem áll all arányban
aranyban erő-er6-
fesziteseikkel, meg kell ismerniük
feszítéseikkel, ismerniiik az örökertik igazságosság-
igazsagossag-
rejl6 vígaszt.
ban rejlő vigaszt. Ha bárki
barki megfosztja őket 6ket ettől
ett6l a vígasz-
vigasz-
tol, elfojtja szorgalmatosságukat,
tól, szorgalmatossagukat, s minden szerzés szerzes éses
megtartas gyökerére
megtartás gyekerere mér
mer csapást.
csapast. Aki ígyigy tesz, az kegyet-
szegények es
len zsarnok, s a szegenyek és elesettek kenyertelen
könyörtelen ellen-
sege; eközben
sége; ekezben gonosz számításaival
szamitasaival kiteszi a sikeres szor-
galom gyümölcseit
gyiimelcseit és
es a jószerencse
joszercncse által
altal felhalmozott ja-
vakat a hanyagok, a kiábrándultak
kiabrandultak és es a boldogulni képte-
kepte-
lenek fosztogatásának.
fosztogatasanak.
hivatasos pénzügyi
A hivatásos penziigyi szakértők
szakert6k közül
koziil túl
till sokan nem
képesek
kepesek egyebet látni
latni a bevételekben,
bevetelekben, mint a bankokat, a
forgalmat, az életjáradékokat,
eletjaradekokat, a tontinákatm,
tontinakatz”, az állandó
allande
bérleteket
berleteket és
es a boltok megannyi jelentéktelen
jelentektelen árucikkét.
arucikket.
Kialakult állami
allami rendben nem szabad leñtymálni
le tymalni ezeket a
dolgokat, s a bennük
benniik rejlő
rejl6 lehetőségeket
lehet6segeket sem szabad alá-
ala-
becsülni.
becsiilni. Hasznosak, de csak akkor, ha megállapodott
megallapodott
rend hatásait
hatasait tükrözik,
tiikrezik, s ilyen rendbe épülnek.
epiilnek. De amikor
az emberek azt hiszik, hogy ezek a szegényes
szegenyes lelemények
lelemenyek
menedeket nyújtanak
menedéket ny jtanak a bajoktól,
bajoktel, melyek a közrend
kiizrend alap-
jainak felforgatásából
felforgatasabol és es abból
abbel fakadnak, hogy előıdézik
el6idezik
vagy eltűrik
eltiirik a tulajdon elveinek aláásását,
alaasasat, akkor országu-
orszagu-
kat lerombolva az esztelen politizálásnak
politizalasnak éses az önhitt,
enhitt,
szűklátókörű,, rövidlátó
sziiklatékbr revidlate bölcsességnek
belcsessegnek állítanak
allitanak maradan-
dó
do és
es szomorú
szomora emlékművet.
emlekmiivet.

354
 A népvezérek
nepvezerek hozzá
hozza nem értésének
ertesenek az állam
allam összes
esszes
nagy taában
taaban mutatkozó
mutalkozo hatásait
hatasait aa, szabadság
szabadsag „mindent
,,mindent
kiengesztelő
kiengesztel6 nevével"
nevevel” takargatják.
takargatjak. Némelyeknél
Nemelyeknel valóban
valeban
jókora
jokora szabadságot
szabadsagot tapasztalok; sokaknál,
sokaknal, ha nem a leg-
nagyobb tömegnél
temegnel azonban terhes és
es megalázó
megalazo szolgasá-
szolgasa-
got. De mi a szabadság
szabadsag bölcsesség
belcsesseg és
es erény
ereny nélkül?
nelkiil? Min-
den rosszak lehető
lehet6 legrosszabbika; mert gyámkodás
gyamkodas éses
korlátozás
korlatozas nélkül
nelkiil ostobaság,
ostobasag, bűn
biin és
es őrültség.
6riiltseg. Akik tudják,
tudjak,
hogy mi az erenyes szabadsag, nem tűrhetik,
erényes szabadság, tiirhetik, hogy hozzá
hozza
nem értő
ert6 vezetők
vezet6k bemocskolják,
bemocskoljak, csak mert ajkukon szé- sze-
pen cseng6
csengő szavakkal lepnek
lépnek fel. Bizonyos, hogy nem ve-
tem meg a szabadsag
szabadság nagyszerii,
nagyszerű, lenyiig6z6
lenyíígöző erzeset.
érzését. Ezek
melengetik a szivet;
szívet; kitágílják és felszabadítják a szelh-
kitagljak es felszabaditjak szellt-
küzdelem idején
met; kiizdelem idejen fokozzák
fokozzak a bátorságot.
batorsagot. Öregember
(“)regen1ber
letemre kedvtelve olvasgatom Lucanus és
létemre es Corneillem
nagyszerii áradozásait.
nagyszerű aradozasait. Nem ítélem
itelem el teljesen a köznép
ktiznep
apro fortélyait
apró fortelyait és
es leleményeit
lelemenyeit sem. Ezek megkönnyítik
megkennyitik
szandek keresztülvitelét;
sok fontos szándék keresztiilvitelet; összetartják
esszetartjak a népet,
nepet,
frisseseget lehelnek a szellem erőfeszítéseibe,
frisseséget er6fesziteseibe, s alkalman-
kent vidámságot
ként vidamsagot varázsolnak
vararsolnak az erkölcsi
erkelcsi szabadság
szabadsag ko-
homlokara. Minden politikusnak kell áldoznia
mor homlokára. aldoznia a grá-
gra-
ciaknak; s ezt össze
ciáknak; essze kell kötnie
ktitnie az ésszerűséghez
esszeriiseghcz való
valo al-
kalmazkodassal. De egy olyan vállalkozás
kalmazkodással. vallalkozas során,
soran, amilyen
a franciaországi,
franciaorszag, mindezek az alárendelt
alarendelt érzelmek
erzelmek és
es for-
telyok kevéssé
télyok kevesse használnak.
hasznalnak. Kormányzatot
Kormanyzatot alkotni nem
kevetel meg valami nagy bölcsességet.
követel belcsesseget. Jelöljük
Jeleljiik ki a hata-
lom helyét;
helyet; tanítsunk
tanitsunk engedelmességet;
engedelmesseget; s a mű
m6 készen
keszen áll.
all.
Szabadságot adni még
Szabadsagot meg könnyebb.
konnyebb. Nem szükséges
sziikseges irányí-
iranyi-
tani, csupán
csupan a gyeplőt
gyepl6t kell szabadjára
szabadjara engedni. ÁmAm sza-
kormanyzatot alkotni, azaz egyetlen harmonikus mű-
bad kormányzatot mii-
esszeegyeztetni a szabadság
ben összeegyeztetni szabadsag és
es a kényszer
kenyszer egymással
egymassal
ellentetes elemeit sok gondolkodást,
ellentétes gondolkodast, mély
mely töprengést,
teprengest,
btilcs, erős
bölcs, er6s és
es hajlékony
hajlekony szellemet követel
kevetel meg. ilyesmit
Ilyesmit
azoknál, akik keziikbe
nem tapasztalok azoknal, kezükbe vettek
vették a nemzet-
gyűlés vezeteset.
gyiiles vezetését. Talán
Talan nem olyan szánalmasan
szanalmasan fogyaté-
fogyate-
kosak, amilyennek tűnnek.
tiinnek. Inkább
Inkabb így
igy hiszem. Ha mégis
megs
olyanok lennének,
lennenek, az azt jelentené,
jelentene, hogy nem érik
erik el az
ertelem hétköznapi
emberi értelem hetkeznapi szintjét.
szintjet. De ha a vezetők
vezet6k úgy
agy
dentenek, hogy bekapcsolódnak
döntenek, bekapcsolodnak a népszerűség
nepszeriiseg árverése-
arverese-

355
be, akkor az államépítés
allamepites során
soran semmilyen hasznát
hasznat nem
veszik tehetségüknek.
tehetsegiiknek. Törvényhozók
Tiirvenyhozek helyett talpnyalók
talpnyalek
lesznek; s nem a népnep irányítói,
iranyitei, hanem eszközei.
eszktizei. Ha vala-
melyikük tertenetesen
melyikiik történetesen valamilyen jozanul
józanul korlátozott
korlatozott és
es
megfelelő
megfelel6 megszorításokkal
megszoritasokkal körülhatárolt
keriilhatarolt szabadsága
szabadsag-a
vonatkozó tervvel allna
vonatkoze állna el6,
elő, vetelytarsai
vetélytársai azonnal raigerne-
ráígérné-
nek, valami még
meg népszerűbb
nepszeriibb javaslattal. Gyanú
Gyan ébredne
ebredne
az ügyhöz
iigyhez való
valo hűségével
hiisegevel kapcsolatban.
kapesolatban. A mérsékletet
mersekletet a
gyávák
gyavak erényeként
erenyekent foák
foak megbélyegezni;
megbelyegezni; az egyezkedést
egyezkedest
az árulók
arulok bölcsességeként;
belcsessegekent; mindaddig, amíg
amig abban a re-
menyben, hogy megtartja a hitelt, mely olykor lehetővé
ményben, lehet6ve
teszi szamara a merseklest
számára mérséklést és es az enyhitest,
enyhítést, nép vezere
a nep vezére
kenyszeriil, hogy tevékenyen
arra nem kényszerül, tevekenyen hirdessen olyan el-
es alkosson olyan hatalmakat, amelyek később
veket és kes6bb
meghiirsitanak minden komoly célt,
meghiúsítanak celt, melyre eredetileg tö-
re-
rekedett.
lennek, hogy semmit nem látok
De vajon oly oktalan lennék, latok e
gyűlés fáradhatatlan
gyiiles faradhatatlan munkájában,
munkajaban, ami rászolgálna
raszolgalna a dí-
di-
eseretre? Nem tagadom, hogy a számtalan
cséretre? szamtalan erőszakos
er6szakos és
es
el6fordulhatott néhány
ostoba tett mellett előfordulhatott nehany helyes is. Akik
mindent lerombolnak, bizonyára
bizonyara sérelmeket
serelmeket is felszámol-
felszamol-
nak. Akik mindent újjáalkotnak,
jjaalkotnak, azoknak van esélyük
eselyiik ar-
ra, hogy letrehozzanak
létrehozzanak valami
valanıi hasznosat is. Hogy érde-
erde-
miik gyanánt
mük gyanant tartsuk számon,
szamon, amit az elbitorolt hatalom
segitsegevel tettek, vagy hogy felmentést
segítségével felmentest nyerjenek a bű-
bii-
ntik alól,
nök alol, amelyek árán
aran a hatalmat megszerezték,
megszereztek, ahhoz
be kellene látnunk,
latnunk, hogy ugyanezek a dolgok nem lettek
volna megvalósíthatók
megvalesithatek ilyen forradalom végrehajtása
vegrehajlasa nél-
nel-
kül. Bizonyosak lehetünk
kiil. lehetiink al`elől,
afel6l, hogy a dolog nem így
igy áll;
all;
ugyanis szinte minden egyes szabály,
szabaly, amit alkottak, s nem
kétes értékű,
eleve nagyon is ketes ertekii, vagy a királynak
kiralynak a rendek
esszeiilesekor történt
összeülésekor tertent önkéntes
enkentes lemondásából
lemondasabel származott,
szarmazott,
vagy a rendeknek szóló
sz6l6 euel
ezzel egyidejű
egyidejii utasításaiból.
utasitasaibél.
szokasokat igazságos
Egyes szokásokat igazsagos alapon töröltek
toriiltek el; de ezek
olyanok voltak, hogy ha örökké
6r6kke változatlan
valtozatlan formában
formaban
fennmaradtak volna, az sem vonna le sokat bármely
barmely ál-al-
lam boldogságából
boldogsagabol és
es virágzásából.
viragzasabol. A nemzetgyűlés
nemzetgyiiles job-
bításai
bitasai mellékesek,
mellekesek, hibái
hibai alapvetőek.
alapvet6ek.

356
 barmilyenek is, honiitársaimnak
Legyenek bárrnilyenek hon tarsaimnak mégis megs azt
kívánom, inkább
kivanom, inkabb a brit alkotmány
alkotmany példáját
peldajat ajánlják
ajanljak szom-
szédainknak,
szedainknak, semmint hogy tőlük t6liik vegyenek mintát
mintat a sajá-
saja-
tunk fejlesztésére.
fejlesztesere. Azt hiszem, az előbbi
el6bbi felbecsülhetetlen
felbecsiilhetetlen
számunkra. Nem gondolom, hogy semmi okuk ag-
kincs szamunkra.
godalomra és es panaszra; ezeket azonban ne az alkotmány-
alkotmany-
nak, hanem saját
sajat magatartásuknak
magatartasuknak tulajdonítsák.
tulajdonitsak. Úgy
Ugy vé-
ve-
lem, alkotmányunknak
alkotmanyunknak köszönhetjük
koszenhetjiik szerencsés
szereneses állapo-
allapo-
tunkat; de együttesen
egyiittesen az egésznek,
egesznek, nem pedig külön
kiilen vala-
melyik részének;
reszenek; nagy mértékben
mertekben annak, amit megőriz-
meg6riz-
tiink
tünk' számtalan felülvizsgálatunk és megújításunk alkal-
szamtalan feliilvizsgalatunk es megajitasunk
mával, de annak is, amit atalakitottunk
maval, átalakítottunk es és hozzatettiink.
houátettünk.
Nepiinknek van mire fordítania
Népünknek forditania igazán
igazan hazafias,
haza as, szabad
es független
és fiiggetlen szellemét
szellemet - például
peldaul arra, hogy megvédel-
megvedel-
haborgatastol azt, amije van. Nem zárom
mezze a háborgatástól zarom ki az
atalakitast sem; de
átalakítást dc még
meg amikor változtatok,
valtoztatok, azt is a meg-
tartas érdekében
tartás erdekeben kell hogy tegyem. Nagy sérelemnek
serelemnek kel-
orvoslasra késztet.
lene lennie, ami orvoslásra kesztet. Amit teszek, abban
6seink példáját
őseink peldajat követném.
kevetnem. A javításokat,
javitasokat, amennyire csak
lehetseges, az épület
lehetséges, epiilet eredeti stílusának
stilusanak megfelelően
megfelel6en vé-
ve-
geznem el. Politikus elővigyázat,
gezném el6vigyazat, óvatos
ovatos körültekintés
keriiltekintes és
es
nem annyira külsődleges,
kiils6dleges, mint inkább
inkabb erkölcsi
erkelcsi óvatosság
ovatossag
6satyaink vezérelvei
ősatyáink vezerelvei közé
keze tartoztak legelszántabb
legelszantabb tetteik
idejen is. Mivel nem világosította
idején vilagositotta meg őket 6ket a fény,
feny, mely-
r6l a franciaországi
ről franciaorszagi urak azt mondják,
mondjak, hogy oly bőségesen
b6segesen
reszesiiltek benne, az emberiség
részesültek emberiseg tudatlanságának
tudatlansaganak és es esen-
d6segenek erős
dőségének er6s hatása
hatasa alatt tevékenykedtek.
tevekenykedtek. Az, aki ilyen
esend6ve alkotta őket,
esendővé 6ket, meg is jutalmazta őket 6ket azért,
azert, hogy
magatartasukban alkalmazkodtak természetükhöz.
magatartásukban termeszetiikhez. Utá- Uta-
nozzuk óvatosságukat,
ovatossagukat, ha ki akarjuk érdemelni
erdemelni sorsukat,
vagy megtartani hagyatékukat.
hagyatekukat. Egészítsük
Egeszitsiik ki, ha úgy (igy tet-
szik, de tartsuk.meg, amit ránk rank hagytak; s a brit alkot-
many szilárd
mány szilard talaján
talajan állva
allva elégedjünk
elegedjiink meg anal, azzal, hogy
megcsodaljuk, de ne próbáljuk
megcsodáljuk, probaljuk meg követnikevetni a francia
aeronautakat kétségbeesett
aeronautákat ketsegbeesett repülésükben.
repiilesiikben.
Nyiltan feltártam
Nyíltan feltartam Önnek
(“)nnek érzéseimet.
erzeseimet. Nem valószínű,
valoszinii,
hogy megváltoztatják
megvaltoztatjak az Önéit.
Cneit. Ön
Cn ifjú;
ilj ; nem irányíthatja,
iranyithatja,
inkabb követnie
inkább kevetnie kell országa
orszaga sorsát.
sorsat. Azután
Azutan azonban le-
het, hogy hasznukat veszi majd, ha állaınuk allamuk a jövőben
j6v6ben

357
esetleg valami más mas formát
format öltene.
eltene. A jelenlegiben
jelenlegben aligha
marad meg; de a végső vegs6 rendezés
rendezes előtt
el6tt lehet, hogy keresz-
tül
tiil kell mennie, mint egyik költőnk k6lt6nk mondja.,
mondja, „sokféle
,,sol-rfele ki-
prebalatlan dolgon””7, s minden lélekvándorlása
próbálatlan lelekvandorlasa során soran
tűz
t z és
es vér
ver által
altal kell megtisztulnia.
Nezeteimnek nincs más
Nézeteimnek mas ajánlólevele,
ajanlelevele, csak hosszú
hossz évekevek
tapasztalata s a teljes pártatlanság.
partatlansag. Olyasvalakitól
Olyasvalakitel szár- szar-
maznak, aki nem volt a hatalom eszköze, eszktize, nagyok talpnya-
leja; s aki nem óhajtja
lója; ohajtja élete
elete utolsó
utolso tetteivel meghazudtol-
ni élete
elete lényegét.
lényeget. Olyan valakitől
valakit6l származnak,
szarmaznak, akinek
egesz közéleti
egész kezeleti tevékenysége
tevekenysege a mások masok szabadságáért
szabadsagaert foly-
kiizdelem volt; akinek lelkében
tatott küzdelem lelkeben soha nem élt elt tartós
tartes
vagy heves harag, kivéve kiveve az, amit a zsarnokság
zsarnoksag váltott
valtott ki;
C')n6k ügyeire
aki az Önök iigyeire fordított
forditott órákat
erakat azokban a törekvé-t6rekve-
vallalt részéből
sekben vállalt reszeb6l csípte
csipte le,
Ie, melyet jószándékú
jészandek em-
virulo elnyomás
berek a viruló elnyomas leleplezése
leleplezese érdekében
erdekeben fejtenek
meggr6z6dése, hogy ezzel nem távolodott
ki; s akinek meggyőződése, tavolodott el
hivatasatol; olyan embertől
rendes hivatásától; embert6l származnak,
szarmaznak, aki ha
kevesse evagyik
egy kevéssé megbecsiilesre, kitüntetésekre
vágyik is megbecsülésre, kitiintetesekre és es
nyeresegre, soha neni
nyereségre, nenti várja
varja el ezeket; aki nem veti meg a
hirnevet, s nem fél
hírnevet, fel a rágalmazástól;
ragalmazastel; aki őrizkedik
6rizkedik a vi-
szalykodastol, de nem fél
szálykodástól, fel véleményt
velemenyt nyilvánítani;
nyilvanitani; aki meg
ohajtja őrizni
óhajtja 6rizni következetességét;
kevetkezetesseget; ám am erre úgy (Igy törekszik,
terekszik,
hogy a cél cel egységének
egysegenek biztosítása
biztositasa érdekében
erdekeben váltogatja
valtogatja
eszkezeit; s ha a hajó
eszközeit; haj6 egyensúlyát,
egyensfllyat, melyben utaäk, utazik, az
egyik oldal túlságos
t lsagos megterhelése
megterhelese veszélyezteti,
veszelyezteti, szeretné,
szeretne,
erveinek csekély
ha érveinek csekely súlyát
s lyat áthordhatná
athordhatna arra az oldalra,
ahol az egyensúlyt
egyens lyt megőrizné.
meg6rizne.

FINIS

358
 wăww
É DIN
JJAW
AMW p
ˇ/P
\
_*
W
p`gĂ

.
_;w/
._
WT

? "‘-in
I "w'*"
Új`\
`Q̀
_Hi,
““\\__W_`
IQ/
__
Í
A
_____\`QJ_\\\`__
.74..-‘-‘.—~'t'\ *

-_‘- ‘K
_ \`
\
_

?_v__`_,
_,“Š̀,p\
,__,,___`l_
‘:L%7'si-13?`nl
_W_.M$_\`_
``\_
,\\_`
\r_v,_ V_-
(_,
ŠŠ
_NUg
N_ ,_<\\\`\
gy
mmlNX\`_\__`“R3j__\(§“,_\Jajv“Q___%I,_\_š_m__Ww_“wwh`_“V §_
,-—
q M
l*
\_
_'
W
"1\>
`\
4'
_J\
"'-
"“I
“ "'“_ı_“fl`w`_\_ _ \`_

\
\__
`Na
“ \pm'
Q
_F_\J
_/>_,U
g \`_v0'
__ã
`)_
\___
|M____h__>_`
r _` _
`_Nh_UM___ Mda_~_ _5M_?K__
,\_I_Yv\“,_|_“V_ >ı' _N_`
,_1,'
gm_ _ _ˇ_ V_H_l“'H_„Ă
h%\_j_|_/\
\ _ 7/A_____ `'__I,HWM`m_ Íh\
J --___.-__-._.
_

;
-_-.-—

._—i

1-iii

,_.-
vÉ
Ígr,
Šp,H\(_\H`_@, í,`;_,`
______

j_
--

1-
-_

E5" __ ’~ -

.
-:\ . ‘

\ 1
'-H
-in
‘X-5 - I‘ __,_

Wax
3%” m
1I!,w_\Š_$_/,É
_/
-_""‘ q—-__ _-Ii

/
/' sv-

'1)
-...

._ ".__
-it
..5//
_" __
"rs. Q :f—
.

- 4 |\
\
‘_ _
_
q

-.,,_

\ ' _ " , _'1 '\ -\ _ - I. -1-

‘ _~. 5'"''¥r'-*'.=- - "\ 2 . j

/Z’-:-.-,, ‘tilts
YE‘
*6
Ir .‘\ ‘
we ‘-E‘ , h‘ I ‘V _- ia.

Q-IQ ‘-vQ$\..\'~\'\\\,; W I
-...l_.
H '7
.. --_
-
'\\;\
.=, ~ __ _
- '“
..;‘..@*.~: _ .--
we. -. "

//.
.
\. fr’ |_’ g i E
, ‘ .1’ \_ ._g_.~_£;_ . -3"
. ."I-".“”‘ I“ /-Q.‘
, A P"//If
v
~ a - .\,:*_‘=| ,,.= 3/
.,.
'I "Q; T
=I\m;!=:H ' __ F l
_____
-—--1--_-Z
\i]'I\'9/"5-i“1.I.°._ -
_. W ,_ - -1- '-'b-

- in -A ‘Z . .'
ml‘ _ \\
fl/2/R - l _§
Š'W
~.\‘\-- I I - '6 \
~. igaz‘ I7*’ ’.//_%. ‘/ I-I//,'
FI’2%/,.A.-'./. /"T
“,"‘;74";,.
as.“/_____1*,‘
It‘ _ _ it i

./ i\cli:)-.
-. ’*_ f

"ij
S' e .1-L;
.1.'“2.:
9-
"7.5
. t 7 I‘ M

Z€“, 1»
-‘Z_//
;
,-. - . ':"°‘"*7-a¢"iYt* - \. - rm
.I C’ * . * e -*
'L‘4*--“ - ‘/
.I*3?“-1"
/1’,
»-1
T: Ix-I MJ,___.pf‘'—-
"-*-'ti"Fee;
//%:/'..b
01/
4.1’
"""'-
)l‘‘ "'
-" --
-'-' - -
' _
.--—-I-.-—_
- -
_4--
--i-—-Q
__>-I-—
C:
___-
-

2
»‘v-1'0
-:.-'ihe}-:._-I.*—_l
i"s,.»;;<- . . g
_r '__ - A Um rm. ’ jQ__,___g,,,,......=-_-_,¢-¢_._,

WWW
'//rn-rrm mnsis-#n9i,§v veget] _rr7 rmm;b seam, v.

W WW WMW WM
ny and M
Mm,

M WW MWM M W W
,,A: egyen-whig”.
A d H E _ E C m m um' M9
Aldrnegkezeliteleg pontos idézetet - ,,K6vetkezetességernet rig 6'rz6m, hogy

wwwMWWWMWW MW
WWWZűm
WMWWhaM W wo m

É
n dÓ,
Wmi mmWMW 'hmm'“mm
„_ _
DmW WM W M Im
C
célorn egysége erdekeben valtogatom eszklizeimet’ — illusztralande,
G 1_0 b b „L M
Burke a Teprengeseket rana jobb keze HI. Gytiirgy rnellszobran pihen, s a
_M
] b _m M
jobb oldalon disze: ruhajanak zrebeibel srilyos aranyak potyognak; le-
M zsebe iires, ru-
WM
ereszrett bol kezeben ,,szabadsag" feliraai igiai saplca, bal M
HW] Hm
haja toprongyos.
James Gillray lcarilnaairaja, I792. november I2.
 JEGYZETEK

lBurke 1785-ben beaconsfieldi

1Burke beacons eldi otthonában
otthonaban látta
latta vendégül
vendegiil Charles-
Jean-Francois Depont (1767-1796) vidéki
videki taláros
talaros nemesi családból
esaladbel
származó
szarmaze fiatalembert,
atalembert, majd az ő6 érdeklődésére
erdckl6deserc (The Correspondence
of Edmund Burke. szerk. Alfred Cobban és
es Robert A. Smith, Chicago,
The Chicago University Press, VI. köt. ket. 1967. 31-33. o.)
0.) foglalta össze
6ssze
első
els6 ízben,
izbcn, egyelőre
egyel6re valóban
valeban magánlevél
maganlevel fomtájában,
fonnajaban, a forradalom-
nézeteit 1789. novemberében
mal kapcsolatos nezeteit novemberebcn (Correspondance, VI.
0.). Ez a levél
39-50. o.). level nemcsak kijelölte
kijclelte a Töprengések-hez
Taprengések-hez vezető
vezet6 utat,
elarulja, hogy a Bastille lerombolásától
hanem azt is elánılja, lcrombolasatel számított
szamitott négy
negy
honapon belül
hónapon beliil már
mar körvonalazódott
ktirvonalazodolt Burke végleges
vegleges álláspontjának
allaspontjanak
lenyegesebb mozzanata forradalom és szaba-tság,
minden lényegesebb szaba-i-ag,
törvényesség, celszeriiseg
ttirvenyesseg, célszerűség viszonyarél.
viszonyáról. Depont szamara,
számára, aki Burke nagy
tisztelője volt - ,,6
tisztcl6je ,,ő tanitotta
tanította a szabadsag
smbadság eszmeire”
eszméire" - a valasz
válasz nagy
csalódást okozott, s a levelez6partnerek
csaledast levelezőpartnerek clhidegiilesehez
elhidegüléséhez vezetett.
2 Az Alkotmanyos
Alkotmányos Tajekoztatas
Tájékoztatás Tarsasaga
Társasága (Society for Constitutional
Consıiıutiona!
aprilisaban alakult a parlamenti reformot támogató
Information) 1780 áprilisában tamogato
szervekent. Az alapító
mozgalom szerveként. alapiio John Cartwright mellett a kor ismert
radikalisai - John Ilome
radikálisai Horne Tooke, John Jebb, 'I`honıas
Thomas Paine -
jatszottak benne főszerepet,
játszottak f6szercp-et, de
dc a tagságban
tagsagban megtalálhatók
megtalalhatek a Richard
Brinsley Sheridan vezette baloldali whigek is. A társaság tarsasag
tevekenysegenck a kon-nány
tevékenységének kormany 1794 májusában,
majusaban, iratainak elkobzásával
elkobzasaval
vetett véget,
veget, egyben kirakatpert
kirakalpert indítva
inditva a főbb
f6bb vezetők
vezet6k ellen. Az 1788-
ban a Dicsőséges
Dics6seges Forradalom centenáriumánal;
centenariumanak méltó
melte megünneplése
megiinneplesc
céljából alakított
celjabel alakitott Forradalmi Társaság
Tarsasag (Revolution Society), melynek
clnekc Charles, Stanhope gróf
elnöke gref (,,Polgár
(,,PoIgar Stanhope",
Stanhope”, 1753- 1816) volt, a
francia forradalom hatása
hatasa alatt az Alkotmányos
Alkotmanyos Táısasághoz
Tan-iasaghoz
hasonlean igen nyitottá
hasonlóan nyitotta vált
valt a radikális
radikalis eszmék
eszmek iránt.
irant. Burke jellemzése
jellemzese
a társaságokról
tarsasagokrel számos
szamos indulatos kritikát
kritikat váltott
valtott ki.
3 A társaság
tarsasag 1789.
1739. rrwzrrrızrr
november 4-i üıõzërı
iilesen Rirhzra
Richard Prırr
Price (ms-1791)
(1723-1191)
jeles nonkonformista (ld. 4. sz. jegyzet) lelkész
lelkesz -— ugyanaznap, amikor
clmondla a Töprengések
elmondta Toprengések apropójául
apropejaul szolgáló,
szolgale, Discourse on the Love of
Our Country
Country (Értekezés
(Ertekezes hazánk
l137al'll( szeretéről)
szereter6l) címû'
cimii prédikációját
predikaciejat --
indítványozta, hogy küldjenek
inditvanyozta, kiildjenck üdvözlő
iidv6zl6 levelet az Alkotmányozó
Alkotmanyoze
Nemzetgyűlésnek. .lókívánságaikat
Nemzelgyiilesnek. Jekivansagaikat Louis-Alexandre, la La Roche-Guyon
es IA
és In Rochefoucauld d'EnvilIe
d’EnviIIe herceg (1743-1792) - Stanhope
személyes barátja,
szemelyes baratja, aki a nemesség
nemesseg soraiból
soraibel az elsők
eIso"k között
k6z6tt csatlakozott
esatlakozott
a hannadik
harmadik rendhez - olvasta fel a nemzetgyűlésben,
nemzetgyiilesben, mely viszonzásul
viszonzasul
biztositotta a Forradalmi Társaságot
biztosította Tarsasagol arról,
arrel, hogy az „egyetemes
,,cgyetemes
jeszandek” azon éızelmeivel
jószándék” érzelmcivel viseltetik iránta,
iranta, „melynek
,,melynek a világ
vilag minden
országában egyesitenie kellene a szabadsag,
orszagaban szabadság, s az emberiseg
emberiség boldogsaga
boldogsága
minden igaz barátját".
baratjat". - A Nemzetgyűlés
Ncmzctgy les nevet, melyet Rendi Gyűlés Gyiiles
1789 júniusa
jliniusa 6ta
óta viselt, 1789 oktobereben
októberében az Alkotmanyoze
Alkotmányozó
Nemzetgyűlés
Nernzetgy elnevezés váltotta
es elnevezes valtotta fel, Burke azonban általában
altalaban a
korabbi, rövid
korábbi, r6vid néven
neven vagy egyszer-iien
egyszeníen ,,gyû1ésként”
,,gy1‘ileskent” emlegeti.

361
4 A „szakadár”
,,szakadar” (dılrseııter)
(dissenter) éses a ,,nonkonforınista"
,,nonkonformista” az angol reformáció
reformacie
koraban eredetileg külön
korában kiilen értelmű
ertelmii meelöléseit
meeleleseit az 1660-as Stuart
restauráció
restauracie után
utan kezdték
kezdtek egymás
egymas alternatívájaként,
alternativajakent, a nem anglikán
anglikan
vallású
valtasa brit protestánsok
protestansok - Burke korában
koraban elsősorban
els6sorban metodisták,
metodistak,
unitáriusok,
unitariusok, kongregacionalisták
kongregacionalistak - gyűjtőnevéül.
gyiijt6nevei.il. Az 1689-es
tolerancia-rendelet
tolerancia-rcndelet (Act of Toleration) és es az azt kiegészítő
kiegeszit6 törvények
tervenyek
értelmében
ertelmeben rendelkeztek ugyan a saját sajat imaházaikban
imahazaikban való vale szabad
vallásgyakorlat
vallasgyakorlat jogával,
jogava], közéleti
ktizeleti szereplésükııek
szereplesiiknek azonban súlyos selyos
akadálya
akadalya volt a közfunkciók
kezfunkciok - nem csak parlamenti képviselőség
kepv-isel6seg éses hi-
vatalok, de pl. részvénytáisaságolt
reszvenytaisas-agok vezető
vezet6 állásainak
allasainak - betöltését
bettiltesét az
anglikán egyhaz
anglikan egyház melletti hiisegeskiih
htíségeskühözz esés egyeb
egyéb feltetelekhez
feltételekhez k6t6
kötő
törvények
tervenyek (Test and Corporation Act:)
Acts) fennmaradása.
fcnnmaradasa. Így Igy a szakadárok
szakadarok
egyes csoportjai a XVIII. század szazad végén
vegen is minden politikai
bázisát kepeztek.
reformmozgalom fontos bazisat képezték.
ireniaja, hogy egy
5 Ld. Cervantes: Don Quijote, 22. fejezet. A sors iróniája,
karikatara már
politikai karikatúra mar a Töprengések
Toprengések meelenésének
meelenesenek másnapján
masnapjan
eppen Burke-öt
éppen Burke-6t gúnyolta
giinyolta szélmalomharcot
szelmalomharcot vívó
viv6 Don Quijoteként,
Quijotekent, s
szamos követője
ebben számos k6vet6je akadt.
es az ehhez hasonló
6 Ezzel és hasonle megegyzésekkel
megjegyzesekkel Burke még
meg whig
k6r6kben is meglehetősen
körökben meglehet6sen elszigetelt volt: a hozzá egyébként
hozza egyebkent
legkezelebb
legközelebb alle
álló brit politikusok szamara
számára a forradalom korai,
„alkotmányos monarchista" szakaszának
,,alkotmanyos szakaszanak vezetői
vezet6i korántsem
korantsem voltak „új”
,,1ij”
neveltje,
emberek. Charles James Fox (1749-1806) - Burke politikai nevcltje,
part egyik vezér-alakja
a párt vezeralakja az 1780-90-es években
evekben - és es mások
masok hosszú
hosszti
ideje élénk
elenk kapcsolatokat ápoltak
apoltak velük.
veliik.
üzenetváltásra, Price-ra és
7 Az iizenetvaltasra, es La Rochefoucauld hcrccgre ld. 3. sz.
erseken, Jean de Dieu-Raymond Boisgelin de
jegyzet. Aix-en-Provence érseken,
Cucé (1732-1804) a nemzetgyilles
Cuce nemzetgyűlés elneke
elnöke volt 1789 novembereben,
novemberében, az
ő6 nevében
neveben született
sziiletett a Forradalmi
Fo1radaImiTarsasagnak
Társaságnak ktildett
küldött valasz.
válasz.
8 Ld. 4.52.
4.sz. jcgyzet.
jegyzet.
régi London egy utcaja,
9 Old Jewry: a regi utcája, mely onnan kapta nevet,
nevét, hogy
az angliai letelepedesiikct
letelepedésükct korlatozo
korlátozó rendszabalyok
rendszabályok feloldasa
feloldása (1655)
utan
után nagy szamban
számban k6lt6ztek
költöztek be hazaiba
házaiba zsidek.
zsidók.
10 Ld. a 2.sz. jegyzet.
1°
11“ Burke
Eırirırzz az gyi.ilekez6helye,
gyiiızızzzõheıye, William
wiııizm Petty,
Prny, Lansdownc
Lansdowne marki
márki (mas
(más
neven
néven Lord Shelburne,
Shelbume, 1737-1805) videki
vidéki udvarhaza
udvarháza nyoman
nyomán bowoodi
kernek
kömek nevezett ,,szabadgondolkod6"
,,szabadgondolkodó" csoportra (ld. Bevezetes)
Bevezetés) celoz,
céloz, s
jelzők, melyekkel illeti, az 6ő szotaraban
a jelz6k, szótárában igen stilyosak:
súlyosak: nezete
nézete szerint
az ,,irodalmi
„irodalmi elet
élet cselsz6v6i",
cselszövői", az ,,a1manykod6 lozefusok” jelent6s
„ánnánykodó filozófusok" jelentős
mertekben
mértékben hozzajarultak
hozzájárultak a forradalom kirobbantasahoz.
kirobbantásához.
'2'Z Hugh Peters (1593-1660)
(1598-1660) independens lelkesz,
lelkész, 1641—ben
1641-ben
Massachusettsből tert
Massat-husettsb6l tért vissza Angliaba,
Angliába, hogy jelentekeny
jelentékeny szerepet
jatsszon
játsszon a polgarhaboniban.
polgárháborúban. A Stuartok restauralasakor
restaurálásakor I.1. Karoly
Károly
perében vallalt
vállalt reszeert
részéért kivegeztek.
kivégezték. A Téiprengések
Töprengések nyoman
nyomán
vitában Burke t6bb
kibontakozott vitaban több izben
ízben ,,p0tencialis
„potenciális Peters"-kent
Peters”-ként —
-
republikanuskent,
republikánusként, kiralygyilkoskent
királygyilkosként —- karhoztatta
kárhoztatta Price-ot.
1’13 A francia Katolikus Liga
Ligz 1576-ban
ıs7sbzrr jett
jött letre
ıõırr arr vallashabonik
izııárháborfiır
erőinek mozgositasara,
katolikus cr6inek mozgósítására, az Unnepelyes
Ünnepélyes Ligat
Ligát es
és Szevctseget
Szövetséget
pedig az angol parlament es
és a sk6t
skót presbiterianusok
presbiteriánusok alakitottak
alakították 1638-
ban I. Karoly
Károly es
és Laud canterbury-i ersek
érsek iinkenyuralmi
önkényuralmi terekveseivel
törekvéseivel
szemben.

362
“14 A ,,vilagi teolegus" Augustus
,,világi teológus" Augustus Henry
Henry Fitzroy,
Fitzroy, Grafton
Grafton herceg
herceg
(1735-1811), a cambridge-i egyetem kancellárja,
kancellarja, akinek refomıokat
reformokat
pártoló
partolo Hírıtr
Hints Submitted to the Serious Attentıˇon
Attention of the Clergy, by a
Layman (Egy laikus jótanácsai,
jetanacsai, a'papság
a'papsag komoly megfontolására
megfontolasara
ajánlva,
ajanlva, 1789) cimii
címû' irására
irasara Price hivatkozott. A többi
tebbi ,,laikus
,,Iaikus
hittudosra” celzas valeszintiileg
hittudósra" tett célzás markira és
valószínűleg ugyancsak Lansdowne márkita es
körére
ktirere vonatkozik.
15 A seekerek (,,kutatók")
(,,kutat6k”) XVII. századi
szazadi protestáns
protestans szekta. Vezetőinek
Vezct6inek
része vegiil
nagy resze végül a kvekerckhez
lcvékerekhez csatlakozott
esatlakozott - — bennük
benniik vélték
veltek
megtalálni
megtalalni a keresett „igaz
"igaz egyházat".
egyhazat".
16
1° „Kisıáradt
,,Kiszaradt kert".
kert”, növénygyűjtemény.
nevenygyiijtemeny.
"17 ,,Mess-John"
„Mess-John" v. ,,Mas„Mas John” a skot skót presbiterianus
presbiteriánus lelkeszek
lelkészek
gúnyneve.
ganyncvc.
13 Burke újabb
15 tijabb célzása
celrasa -— ezúttal
eziittal a Cromwell seregével
seregevel utazó
utaze puritán
puritan
lelkészek peldajan
lelkeszek példáján keresztiil
keresztül —- arra, hogy a nonkonformista
predikatorok és
prédikátorok es politikai állásfoglaláfaik
allasfoglalasaik polgárháborús
polgarhabortis zűrzavar
z6rr.avar
veszelyet idézik
veszélyét idezik elő.
el6.
,,T6lt6tt volna csak ily butasággal
19 „Töltött butasaggal minden időt
id6t e véres
veres korban ..."
Iuvenalis: Szaıírák.
Szatirak. I.iv. 150-1. Ford. Muraközy
Murakiiizy Gyula, Budapest,
Akadémia,
Akademia, 1964. 109.0.
2° R. Price: Discourse, 25. O.
N o.
2‘21 Burke eh-aiei
bírálói szerint az uralkodek
uralkodók es
és aa tulajdonosok
tulajdonosok jogcíme,
jogcime, ha
ha az
az
időben visszafele
id6ben visszafelé haladva eredeteig
eredetéig megyiink
megyünk vissza, vegs6soron
végsősoron
valeban fosztogatáson,
valóban fosztogatason, „a,,a kard
kar_d hatalmán"
hatalman" alapul, s a preskripció
preskripcie
burke-i doktrínája
burke-í doktrinaja (ld. Bevezetés)
B-evezetes) az erőszakosan
er6sz.akosan nerzett
szerzett tulajdon
magasztalásăra
magasztalasara kitalált
kitalalt eufemizmus. Paine szerint Burke-nek „ahhoz
,,ahhoz
azert mégsem
azért megsem volt elég
eleg bátorsága,
batorsaga, hogy előrángassa
el61-angassa Hódító
I-Iedito Vilmost, s
azt mondja: lme,
(me, a lista vezetôje,
vezetéje, íme,
ime, a becsület
becsiilet kútjöfie,
lait e, egy szajha saıja,
sarja,
az angol nemzet kifosztója."
kifoszteja." Thomas Paine:
Paine-: The Rights of Man. l.I. ln:
In:
Political Wrilings.
Writings. szerk. Bruce Kuklick, Cambridge, Cambridge
University Press, 1989.
I989. 120. O.
o.
D ,,Gy1'ijt6m
Z2 „Gyűjtöm s elraktarozom el6vehetek majd"
elraktározom azt, mit elővehctek
Horatius: Episztolák,
Episztolak, I.i. 12. Horváth
Horvath Károly
Karoly István
Istvan lord.
ford. In: Quintus
Quinats
Horatius Flaccus összes
iisszes versei. szerk. Borzsák
Borzsak István,
Istvan, Devecseri Gábor,
Gabor,
Budapest, Corvina, 1961.
Price: Discourse, id. kiad. 34.0. -— Price felsorolásában
B R. P1-ice:Discourse, felsorolasaban valójában
valejaban a
következők
k6vetkez6k szerepelnek:
„Először
,,El6sz61'. a vallási
vallasi ügyekben
iigyekbcn való
vale lelkiismereti
lelkiismcreti szabadság
szabadsag joga;
Másodszor:
Masodszor: a hatalommal való vale visszaélés
visszaeles esetén
eseten a vele szembeni
ellenállás
ellenallas joga;
Harmadszor-. kormányzóink
korrnanyzeink megválasztásának
megvalasztasanak joga; kötelességük
ketelessegiik
elhanyagolása
elhanyagolasa esetén
eseten elbocsátásuk
elbocsatasuk joga; és es a konnányzat
kormanyzat magunk
számára
szamara való
vale megalakításának
megalakitasanak joga."
joga.”
2‘ AA Jogok
24 Jogok Nyilatkozata
Nyilatkozata (Declaration
(Declaration of
of Riglıts)
Rights) ill.
ill. elfogadása
elfogadasa után
utan
Jogok Törvénye
Tervenye (Bill of Rights) a Dicsőséges
Dics6seges Forradalom (1688) és es az
alkotmany egyik alapdokumentuma
angol alkotmány alapdokumcntuma a többihez
tebbihez hasonlóan
hasonlean nem
annyira törvényes
tervenyes becikkelyezésétől,
becikkelyezes-et6l, hanem a történelmi
tertenelmi helyzet a
megfelel6 alakulásából
benne foglaltaknak megfelelő alakulasabel nyerte tekintélyét.
tekintelyet.
Sarkalatos pontjai lényegében
lenyegeben a Stuart-restauráció
Stuart-restauracie három
harom évtizede
evtizede
alatt elszenvedett sérelmek
serelmek orvoslását
orvoslasat célozták
celoztak a király
kiraly prerogatíván
prerogativan

363
alapuló önkényes
alapule enkenyes jogainak (törvényektől
(t6rvenyekt6l valóvalo eltekintés,
eltekintes, jogerős
joger6s ítélet
itelet
aloli felmentés,
alóli felmentes, parlamenti hozzájárulás
hozzajarulas nélküli
nelkiili adóztatás,
adoztatas, állandó
allande
hadsereg tartása
tartasa békeidőben)
bekeid6ben) eltörlésével,
elttirlesevel, a protestantiımus
protestantizmus - azaz az
anglikanizmus - melletti és es a katolicizmus elleni kiállással,kiallassal, a
trónöröklésből val6
katolikusok tr6n6r6kIesb6l való kizaras-aval.
kizárásával. Elvileg a II. Jakabot
felvalto III. (Orániai)
felváltó (Oraniai) Vilmos megkoronázásának
megkoronazasanak feltételéül
felteteleiil szolgált
szolgalt
volna, de a gyakorlatban nem követelték keveteltek meg a beleegyezést
beleegyezest az új aj
uralkodetel; az elkövetkező
uralkodótól; elki:ivetkez6 időszak
id6szak bel-és
bel-es külpolitikai
kiilpolitikai fejleményei,
iejlemenyei,
társadalmi
tarsadalmi erűviaonyai
er viszonyai azonban kedveztek annak, hogy a másfél masfel
évtizeden beliil
evtizeden belül meghozott l_ciegeszit6
kiegészítő tervenyekkel
törvényekkel (a toleranciarel,
toleranciáról, a
parlament rendszeres ösaehívásáról
izisszehivasarel és es újraválasztásáról,
iijravalasztasarol, a cenzúra
cenzara
korlatozasarol, a bírói
korlátozásáról, bir6i függetlenségről,
iiiggetlensegr l, a trónöröklésről)
tr6n6r6klesr6l) minőségileg
min6segileg
iij rendszer alapjául
új alapjaul sıolgáljon.
szolgaljon.
biraloi hevesen tiltakoztak az ellen, hogy bánnely
25 Burke bírálói barmely nemzedék
nemzedek
d6ntese örökre
döntése erekre kötelező
ketelez6 lenne az utódokra
utodokra nézve.
nezve. Ld. Bevezetés.
Bevezetes.
2‘M A uehereiuesi-61 szele törvény
trónöröklésről szóló teirveny (Act
(Act ofof Settlemeııt,
Settlement, 1701,
1101, „Őfelsége
,,6re1sege
személyének fokozott biztositasara,
szemelyenek biztosítására, a tr6n trón protestans
protestáns ágon
agon való
vale
6r6kl6dese és
öröklődése es a trónkövetelő
tr6nk6vetel6 walesi herceg [II. Jakab fia] a] reményeinek
meghi sitasa végett”)
meghiúsítása vegett") - tekintettel III. Vilmos (1689-1702) és es
ut6-danak szánt
utódának szant sógomõje,
s6gom6je, Anna hercegnő, hercegn6, I. Anna (1702-14)
gyermektelensegere - I. Jakab (1603-25)
gyermektelenségére (1603-2.5) unokája,
unokaja, I. György
Gyergy
(1714-27) anyja, Zsófia Zselia braunschweig-hannoveri hercegnő, hercegn6,
valasztofejedelem (1630-1714) leszánnazottait
választófejedelem leszarmazottait jelölte
jel6lte meg a tróntren
6r6k6seikent, akik az altematívákkal
örököseiként, alternativakkal - II. Jakab fiaa mellett a Stuart-
haz savoyai rokonaival - szemben protestánsok
ház protestansok és es a kontinensen
vivott háborúban
vívott habortiban Anglia szilárd
szilard szövetségesei
sztivetsegesei voltak.
27 Rõnızi
Remai jogi zıv.elv: „Az
,,A: egyen jngnjoga nem zıınzn
alkot aıızıanos
altalanos szzbáıyı".
szabalyt". nı.
III.
orsúglása ezzel egyiitt
Vilmos orszaglasa együtt okozhatott nemi némi fejfajast
fejfájást Burke-nek,
hiszen lévén
leven supán
csupan II. Jakab veje, különösen
kiilenesen felesége,
felesege, Mária
Maria 1694-es
halala után
halála utan semmiféle
semmifele örökletes
erizikletes jogcímmel
jogcimmel nem rendelkezett.
23 A közhiedelem
E kezhiedelem szerint „lII. ,,III. Jakab", az „idősebb
,,id6sebb trónkövetelő”
tr6nk6vetcl6"
valejaban nem is II. Jakab fiaa volt, hanem csecsemőként
valójában csecsem6kent úgy tigy
csempesztek be a királynő
csempénték kiralyne’ hálószobájába.
halészobajaba. Az
A2 ellenzék
ellenzek számára
szamara kapóra
kapora
jött ez a nézet,
jett nezet, hiszen erre hivatkozva 1688-ban az ,,elmenekü|t"
,,elmeneki.ilt" király
kiraly
leýdősebb
leg,id6sebb lánya
lanya és
es annak férje
ferje trónıalépését
trenralepeset legitimnek foghatták
foghattak fel.
Z*P John sonzzı-z,
Somers, Evezızznn
Evesham báró
hare (ıõsı
(1651-1116), he es jogász,
-1716), fns jogasz, ıõsabzn
1688-ban
Oraniai Vilmos Angliába
Orániai Angliaba jövetelének
jevetelenek egyik előkészítője,
el6keszit6je, a Jogok
Nyilatkozatat megszövegező
Nyilatkozatát megszevegezéibizottsag cln6ke.
bizottság elnöke.
30 Burke az alábbiakban
3° alabbiakban a Dicsőséges
Dics6seges Forradalom azon értelmezését
ertelmezeset
k6veti, mely az 1688-as eseményeket
követi, esemenyeket mármar közvetlenül
kizizvetleniil bekövetkezésük
bekevetkezesiik
utan az isteni gondviselés
után gondviseles beavatkozásának,
beavatkozasanak, nem pedig tudatos emberi
mozgalomnak tekintette.
Dics6segcs Forradalomhoz vezető
31 A Dicsőséges vezet6 politikai küzdelmekben
kiizdelmekben
kialakult és
es a brit parlamenti politikát
politikat az
a.z 1832-es refonntörvčny
reformterveny koráig
koraig
femje|z6 két
fémjelző ket nagy párt
part közül
keziil a whigek általában
altalaban a „libeı-álisabb",
,,liberalisabb”, a
,,konze1vativabb” megoldások
toryk a „konzervatívabb” megoldasok hívei
hivei voltak.
,,Az áıınnı
32 „Az allam ızõzõszn
kezesen váıızıı
vallalt ızõıesebõi."
k6teseb6l." A ınfzjzzeznzız
kifejezesnek nincs
hihes nyoma
klasszikus forrásokban,
forrasokban, Burke kovácsolhatta,
kovacsolhatta, hogy
hogy. nagyobb súlyt
siilyt
kölcsönözzön
k6|cs6n6zz6n saját
sajat mondandójának.
mondandejanak.
normann hódítás
33 A nonnann heditas (1066) után
utan általában
altalaban a pr-imogenitura
primogcnitura elvét
elvet
kevettek
követték a trenereklesben,
trónöröklésben, de voltak kivetelek;
kivételek: II. Vilmos (1087 - 1100)

364
utan pl. öccse,
után eiccse, I. Henrik (1100-35) lépett
lepett a trónra,
trenra, noha élt
elt még
meg két
ket
idősebb fivére.
id6sebb vere. A per capita és
es a per sıirpes
stirpes a római
remai jogban az egyes
örökösökre eső
6r6ki:is6kre es6 részt
reszt meghatározó
meghataroze kifejezések:
kifejezesek: az előbbi
el6bbi esetben
kijelölt
kijeliilt körön
k6r6n belül
beliil az örökösök'
6ri:'>k6s6k' egyenként
egyenkent egyenlő
egyenl6 arányban
aranyban
részesednek,
reszesednek, az utóbbiban
utobbiban a család
csalad egy-egy ága
aga közösen
k6z6sen jut
örökrészhez.
erekreszhez.
3'3‘ „sok
,,Sok even át
61 án
611 za haz szefenezeje,
szerencseje, Ss súınıáıızznnız
szamlaltatnak nzgyzpáız
nagyapak
nagyapái"
nagyapai” Vergilius: Georgika.
Geaıgika. IV. 208. In:
ln: Vergilius
Vergüius esszes
összes művei.
m vei. ford.
Lakatos István,
Istvan, Budapest, Magyar Helikon, 1965.196.5.
egyéni szabadságjogok
35 Az egyeni szabadsagjogok garantálásához
garantalasahoz vezető
vezet6 út
tit fontos állomásai.
allomasai.
A De tallagio non cancendendo
concendendo törvény
terveny (1297) a parlamenti
hozzájárulás
hozzajarulas nélküli
nelktili adóztatás
adoztatas tilalmát
tilalmat szögezte_le;
szegczte,-le; a Jogok Kérvénye
Kervenye
(Petition of Right, 1628) ugyanezt mondotta ki, emellett megtiltotta a
királynak
kiralynak vésztörvényszékek
vesztervenyszekek felállítását
felallitasat és
es az alattvalók
alattvalek törvényes
tizirvenyes
eljaras nélküli
eljárás nelkiili bebörtönzését;
beberttinzeset; a Habeas corpus törvény
terveny (1679) szerint a
letarteztatashoz hivatalos parancs szükséges,
letartóztatáshoz sziikséges, s a letartóztatottal
letarteztatottal 24
eran belül
órán bcliil közölni
kezelni kell a fogvatartás
fogvatartas alapjául
alapjaul szolgáló
szolgale vádat.
vadat.
36 Ld. 26. sz. jegyzet.
37 Ua.
3“ Erzsébet
38 Erzsebet hercegnő
herceg'n6 (1596-1662),
(1596-1662), I.1. Jakab
Jakab lánya,
lanya, 1613-tól
1613-161 V.
v. Frigyes
Frigyes
palotagref felesége.
rajnai palotagróf felesege.
Ujabb kapaszkodó
39 Újabb kapaszkode Burke kritikusai számára,
szamara, akik sietve mutattak rá,
ra,
hogy ha egy vallási-egyházi
vallasi-egyhazi rend megőrzése
meg61-zese indokolttá
indokoltta teszi az
örökletesség megszakitasat
iirrijkletesseg megszakítását vagy modositasat,
módosítását, akkor ezt más
mas tényezők
tenyez6k
indokolhatjak. A szó
is indokolhatják. szo szoros értelmében
ertelmeben- vett örökletesség
6r6kletesseg
felfiiggesztese valamiféle
felfüggesztése valamifele választást
valasztast jelent: „Vajon
,,Vajon a királyok
kiralyok
termeszetes öröklésének
természetes eriiklesenek menetét
menetet megváltoztatva
megvaltoztatva valójában
valejaban nem a
valasztas
választás jogat
jogát gyakoroltak-e
gyakorolták-e tenylegesen,
ténylegesen, annak
'annak meghatarozasaval,
meghatározásával,
attól kezdve miféle
hogy attel mifele személyek
szemelyek trónralépése
tronralepese lehet törvényes?
tiiirvenyes? S
kétség, hogy amit az egyik parlament megtett, azt bánnelyik
semmi ketseg, barmelyik
rákövetkező parlament semmisse
rak6vetkez6 semmissé nyilvanithatja.”
nyilváníthatja." Joseph Priestley:
Letıers
Letters to the Right Honourable Edmund Burke. Binningham,
Birmingham, 1791.
36.0.
4.0 . . . ”
40 Az ,,1sten1
„isteni jog"
jog elmélet
elmelet szerint az örökletes
izirizikletes monarchia intézménye
intezmenye a
teremtés rendjének
teremtes rendjenek része
resze és,
es, mint ilyen, az egyetlen legitim politikai
berendezkedes, s a földi
berendezkedés, f6ldi királyok
kiralyok valamilyen módonmedon mind Adám
Adam -—
akinek gondjaira Isten bízta
bizta a világot,
vilagot, hogy nevében
neveben uralkodjon felette
egyenesági lesriirmazottai.
- egyenesag leszánnazottai. A francia Jacques-Benignc
Jacques-Bénigne Bossuet
(1627-1704) amellett az elmélet
elmelet legjelesebb képviselője
kepvisel6je az angol
Robert Filmer (1588-1653) volt, akinek nevét
nevet Locke kritikája
kritikaja tette
halhatatlanna.
halhatatlanná.
41 Részlet
Res:-:let a Jogok Nyilatkozata sokat idézett
idezett bevezetőjéből.
bevezet6jéb6l.
42 Burke egyik jeles bírálója,
biraleja, James Mackintosh gúnyosan
giinyosan mutatott rá,
ra,
hogy amennyiben a kételessegmulasztas nem szolgálhat
kötelességmulasztás szolgalhat
ieleleissegrevonas alapjául,
felelősségrevonás alapjaul, idővel
id6vel elnyerheti a burke-i
burkc-i preskripció
preskripcie
szentesítését is. James Mackintosh: Vindiciae Gallicae. Defence of the
szentesiteset
French Revolution and its English Admirers ..., Dublin, 1791. 98. o.
43 A Jogok Nyilatkozatán
Nyilatkozatan alapuló
alapule Jogok Tönrénye
Tijrvenye (1689).
“ A ırõnõrõıtıesıõı
trt5n61'6ltlesr6l szóló
sz6l6 ıõı-vény
terveny (1701).

365
45 ,,A talpnyalás
‘*5 talpnyalais mindig ocsmány,
ocsmény, s ha a hatalmasoknak szól,
szél,
korrumpálja őket."
korrumpélja 6ket." R. Price: Discourse, 22. O.
0.
46
"5 Helyesen „istaec
istaec commemoratio quasi reprobatio est":
est”:
,,[Örülök, ha kedves volt el6tted
,,[Or1i|a|=, előtted az, Simo
mit tetszésedre tettem; hála!
héla! Ám]
Am] kínos
kincs
a felemlítése;
felernlitése; szemrehányja
szemrehzinyja szinte, hogy
jététeményeclet elfelejtem ...”
jótéteményedet
Terentius: Az
A1 androszi lány
lény (/lndria).
(Andria). ford. Kárpáti
K rpéti Csilla, Bukarest,
Kriterion, 1973. 12. 0.o.
47 A pápa
"7 pépa mint ,,servus
,,se1'vus servorum Dei” bocsátotta
bocsétotta ki bulláit,
bulléit, melyekről
rnelyelu-61
„halász” - Szent Péter, Róma
a ,,halész” Réma első
els6 püspöke
piispijke eredeti foglalkoúsára
foglalkoz séra
utalé - pecsétje függött.
utaló fiiggtitt.
kijzépkori Arzgõniz
“ A ızõzepızori Aragénia királya
kirélya ızõıeıez
kiiteles von
volt oa nenrezzeggeı
nemesseggel yzıõ
v1-116
nézeteltéréseit a főbíró
f6bir6 (Justicia)
(lusticia) elé
ele vinni, akinek hétköznapi
hétkijznapi
hatésk re a nemesek egymás
hatásköre egymés közötti
k zbtti vitás
vités kérdéseinek rendezésére
terjedt ki.
"logos a háború
49 „Jogos hébor annak, akinek számára
miméra szükséges."
sziikséges." Livius: A római
rémai
nép története
téirténete a város
vciros alapításától.
alapitésdtél. IX.i. 10. ford. Muraközy
Murak zy Gyula,
Eurépa, 1982.
Budapest, Európa,
S°5° Akár
Akér egyeb
egyéb ızoızızeıi
korabeli ırınızoız
klubok ez
és társaságok,
térsas gok, za Forrraeırni
ForradalmiTé1-saség
Társaság
esemeny volt a közös
életében is rendszeres esemény k zijs lakoma, melynek végén
All-cotményozé Nemzetgyűlés
gyakran hangzottak el az Alkotmányozó Nemzetgyiilés döntéseit,
d ntéseit,
vczetéiit stb. éltető
vezetőit éltet6 tósztok.
lészlok.
5*5‘ Edward coke
Coke (ıssz-1634),
(1552-1634), r.1. Jzıozb
Jakab korának
korénak vezetõ
vezet6
alkotményjogésza, 1613-tól
alkotmányjogásza, 1613-tél főbíró,
f6‘bir6, az angol jogról
jogrél - melyet a korára
koréra
kközmondásossá
zmondésosszi véltvált „angol
"angol szabadság"
szabadség" legfőbb
legffibb letéteményesének
tartott -— lrt
irt nagy hatású
hatés értelmező
érteIrnez6 munkák
munkék szerzője.
szerz6je.
52 William Blackstone (1723-B0), az angol jogtudomány
jogtudornény vezető
vezeti)’
szaktekintélye a XVIII. században.
szizadban. Főműve,
F m ve, a Commentaries on an the
Laws of England (Kommentárok
(Kommentérok Anglia törvényeiről,
t6rvényeir<')'l, 1765-69) a
legfontosabb korabeli jogi kézikönyv,
kézik nyv, melyet gyakran 'ëíráltak
Piréltak is a brit
intézményrendszer túlzott
t lzolt magasztalása
magasztal sa és konzervativizmusa miatt.
koronézési esküje
53 I. Henrik 1101-es koronázási eskiije valóban
valéban megelőlegezi
megel legezi a Magrıa
Magna
Chartátt (1215) a feudélis
Chart feudális kapcsolatok és kijtelezettségek
kötelezettségek jellegének
leirésziban. Burke egyes ellenfelei szerint azonban ezek tennészetes
leírásában. termeszetes
jogokbél kell, hogy szánnazzanak,
jogokból szérmazzanak, hiszen máskülönben
rnéskiilénben ,,a Magna
Charıât
Chamit és a többi
l6bbi szabadságlevelet
szabaclséglevelet vagy az őket
6ket adományozó
adoményozé
gyengeelméj sége miatt lehetett
fejedelmek gyengeelméjűsége Iehetett kicsikami, vagy az
uralkodék önkéntes
uralkodók éirlkérnes ajándékából
ajéndélaibél származnak;
szérmaznak; mindkét
mindket esetben
visszavonható jogon alapulnak." Catherine Macaulay: Observations
visszavanhaté Observaıions
Re ections of the Right Hon. Edmund Burke ..., London, 1790.
on the Reflections
30-1. o.0. Ezt a problémát
problérnét Burke ellenfelei szerint csak tennészetjogi
természetjogi
clméletekre támaszkodva
elméletekre témaszkodva lehet áthidalni.
thidalni.
54 Ld. 35. sz. jegyzet.
5"
55 John Selden (1584-1654), jogász jogzisz és orientalista, az I. Jakab és I.
Károly alatti parlamenti ellenzék egyik vezéralakja. Fontos jogi és
Kéroly
teolégiai munkák
teológiai munk k szerzője.
szerz je.
5*5‘ Enzrnznoeı-Joseph
Emmanuel-Joseph sieyes
Sieyes ebbe
abbe (1748-1836).
(1743 -1536), pop
pap ee
és poımızzi
politikai rrõ.
ms. Az
gyi és előestéjén
1789-es rendi gyűlés eléiestéjén kiadott programszeríí
programszer Qu'est-ce
Qu’esr-ce que le

366
tiers état? (Mi a hamıadik
harmadik rend) című
cim írása
ir sa tette híressé,
hiressé, majd fontos
részt vállalt
reszt véllalt az 1791-es alkotmány
alkotrnény megszövegezésében.
me§zi:'|vegezésében. Egyike a
forradalom korai szakasza azon kevés
keves vezetőjének,
vezet jének, akik a jakobinus
uralmat Franciaorszzigban
uralrnat Franciaországban átvészelve
tvészelve a direktórium
direktorium idején ismét
meghatározó
meghatérozo szerephez jutottak.
57 Holtkéz: jogi személy
szernély birtokában
birtok ban levő
lev6 ingatlan, mely nem
idegeníthető
idegenitheto el és nem is terhelhető
terhelhet meg.
58 Burke nézete, miszerint az ancien
aneien régime
regime intézményei
intézrnényei csupán
csupén némi
kiigazításra
kiigazitésra szorultak volna, heves reakciót
reakciot váltott
véltott ki számos
szémos
ellenfeléből; az a megéllapit
ellenfelébéil; megállapítása
sa pedig, hogy ebben a brit példát példét
kovethették volna, számukra
követhették szémukra Burke következetességét
kifrvetkezetességét vonta kétségbe,
hiszen elvileg ellentmond az organikus fejlődés
fejl6-dés általa
éltala erősen
er6sen igenelt
koncepciójának.
koncepciojénak. '"
5° A
59 A bírálók
|J11'5|(§l( készséggel
készséggel álltak
élltak kötélnek,
kotélnek, ss sorolták
sorolték aa forradalom
forradalom
vivinényait az angol kormányzat
vívmányait konnényzat ámyoldalaival
érnyoldalaival szembeállítva.
szernbeéllitva. Ld.
Bevezetés.
6° 1788 májusában
60 méjuséban a párizsi
périzsi parlament nyilatkozatot bocsátott
bocs tott ki, arra
j6v6ben csak a Rendi Gyűlés
téve javaslatot, hogy a jövőben Gy és hozzájárulásával
hozzeijéruléséval
kivetett adók
adok legyenek törvényesek.
torvényesek.
61 Ebben a bekezdésben bukkan fel először
el6sz6r Burke egyik fő
1'6 témája:
téméja: az
egyhézi birtokok ,,a nemzet rendelkezésére bocsátásának",
egyházi bocsétésénak", azaz
elkobzésénak
elkobzásának kérdése, melyet Mirabeau grof
gróf kezdeményezésére
2-511, valamint az assignaták
szavaztak meg 1789. november 2-án, assignatzik ezzel
6sszefi.igg6 problémája.
összefüggő probléméja.
62 Utalás
Utalés arra, hogy az új_
1ij_ rezsim finanszírozása
nanszirpnisa céljából
céljébél ékszereik,
térgyaik, többek
nemesfém tárgyaik, tobbek között
kozott cipőcsatjaik
cip csatjaik eladományozásáıa
eladoményozéséra
hivték fel a franciákat.
hívták Iranciékat.
Ű Harmadik rend. Burke lesújtó
63 les jto véleménye a hamradik
hamlaclik rend
képviseléiinek képességeiről
képviselőinek képességeir il ugyancsak a kritikák
kritikék kereszttüzében
kereszttiizében állt.
éllt.
64
6" Több
Tiibb kommentátor jegyezte meg, hogy
kommentétorjegyezte hcigy Franciaországban,
Franciaorszégban, nem úgy, gy,
mint Angliában,
Angliéban, a politikai gondolkodók
gonclolkodok ritkán
ritkén tevékenykednek aktív
aktiv
politikusként. A legnevesebb közülük
koziiliik Alexis de Tocquevillet
Tocqueville: L'Ancı`en
L’Am:ien
Régime et
er La Révolutíon.
Révolution. Paris, Hachette, 1989. 3.0.
6‘65 XVI.
XVI. lajos
Lajos 1788
ms decemberében
decemberében járult
jérult hová
hozzé a3 harmadik
harmadik rend
rend
képviseltfii létszámának
képviselői létsz rnénak megkétszerezéséhez. Az 1789. május méjus 5-én
S-én
osszeiilt rendi gyűlés
összeült gy flés végül
végiil összesen
ssze-sen 1154 (291 egyházi,
egyhézi, 2.58 nemesi és
573 harmadik rendi) tagot számlált.
578 szémlélt.
‘66*5 1139.
1789. jjúnius
nius 22¢“
22.-én Vienne
Vienne ésés Bordeaux
Bordeaux érsekeinek vezetésével az
érsekeinek vezetésével az
egyházi rend 150
egyhézi Z50 taa csatlakozott a harmadik rendhez; ezeket három hérom
múlva az Orléans herceg, a király
nap mulva kirély unokafivére
unoka vére vezette közelkiiizel ötven
otven
küldött követte.
nemesi kiildott kijvette. Június
J nius 27-én XVI. Lajos elrendelte a három hérom
rend közös
kozos ülésezését,
iilésezését, s ettől
ett6l kezdve legálisan
legélisan használták
hasznzilték a tíz
tiz nappal
korábban a harmadik rend képviselfii
korébban képviselői éltal
által felvett ,,Ncmzetgy(Ilés”
,,Nemzetgyû`lés"
megnevezést.
'57 Ebben is jelentős
67 jelent6s nézctkülőnbségek
nézctkiilfinbségek voltak Burke és támadóiközött.
témadoikozijtt.
,,Talén igaz, hogy a brit alsóház
,,Talán alsohéz a tárháza
térhéza mindennek, ami rangban,
szzinnzmisban, öröklött
származásban, oroklott és szerzett pompában
pompéban jeles - de igen kétséges,
hogy meglenne benne minden, ami tehetségben, tehetsegben, katonai, polgári,
polgéri,
tengerészeti es és politikai kiv loségban tiszteletremélté.”
kiválóságban tiszteletreméltó." Mary

367
Wollstonecraft: Vuıdication
Vindication ofthe Rights ofMen, in a Letter to the Right
Honourable Edmund Burke. London, 1790. 102.0.
6"
6' Az „indiai
,,indiai törvényszegők”
tizirvényszeg k” - Burke szerint mrint - Warren I-Iastings
Hastings
(1732-1818), Bengál,
Bengél, majd Kelet-India főkonnányzója
féikonnanyzoja és
es cinkosai a
Kelet-Indiai Társaságban,
Térsaségban, melynek korábban korabban alkalmazottja volt.
Hastinç
Hastings ellen Burke kezdeményezésére a parlament bírósága birdsaga
visszaélések
visszaéléselt vádjával
vadjaval 1786-94 közöttk6z6tt eljárást
eljarast folytatott, mely a vádlott
vadlott
felmentésével végződött.
végz dott. Ld. Bevezetés.
9 Alexander Pope: Essay on_Crı`ticism.
on, Kétséges,
Kéts/éges, hogy Burke vajon
egyetértett-e a teljes idézettel:
,,Noaa,
,,Nosza, az oltárhoı.,
oltérhoz, a szónok
szonok nem fog kímélni
kimélni
Hisz őrült
6riilt beront, hová
hova angyal fél
fel belépni"
belepni” (a ford.)
7° A fonadalom
fomdalom előtti el6tti években egyre feszültebb
fesziiltebb volt az általában
éltalziban az
arisztokréciabol származó
arisztokráciából szérmazd egyházi
egyhézi méltóságok
méltdségok és az alulfrzetett,
alul zetett,
feljebbvaloik
feljebbvalóik éltal
által megvetett alsopapség
alsópapúg k6z6tt.
között. A1
Az utobbiak
utóbbiak ktdrében
körében
népszerifvé vált
népszerűvé valt a n`cherı`sme
richenk-me elnevezésű
elnevezés mozgalom, mely az
Gskeresztény egyház
őskeresztény egyhaz mintájára
mintzijam akarta újjászervezni
tijjészervezni az egyházon
egyhézon belüli
beliili
vagyon-és hatalommegosztást.
hatalornmegosztést. Mivel a községi kiizségi papság
papsag így
igy eléggé
képvisel6't tudott a rendi gytílésbe
szervezett volt, viszonylag sok képviselőt gyfilésbe
juttatni.
talén szuperlativuszait tartogatta a forradalom
71 Burke megvetésének talán
oldaléra állt
oldalára 6111 arimtokraták
arisztokratak wámára
szamara (vö.
(v6. 113., 271. sz.
sz.. jegyzet).
Vezériiknek Orléans
Vezérüknek Orleans herceget (1747-93) tekintette, aki 1789-ben az
alkotmanyos ellenzékhez, majd a jakobinusokhoz csatlakozott
alkotmányos esatlakozott és
Égalité Fiil
Bgalité Fülöp néven a Konventnek is tagja lett, de amikor fiaa
p neven
tébomok mellett átállt
Dumouriez tábomok étaillt az osztrákokhoz
osztrakokhoz, lefejezték. A
herceget 1787-es és 1790-es ltitogat sai
látogatásai idejéb l jól
idejéből 361 ismerték
Angliaban. Fox, Sheridan, a walesi herceg, Iıınsdowne
Angliában. Lansdowne márki
mérki tartoztak
f6bb angliai kapcsolatai közé
főbb k6zé -
— Burke számára
szamara a Töprengések
Ttiiprengések
megírásakor
megirisakor ezek egyike sem volt túl
t l jó
16 ajánlólevél.
ajénlélevél.
7*7’ Henry Rielt,
Rich, Kensington barõ,
bérd, majd Hoıızno
Holland grof
gr-of (1590-1649)
pályafutása
palyafutésa kezdetén a királyi
kirélyi malád
csalzid kegyence, de a polgárháborúba
polgarhabortiba a
parlamenti oldalon kapcsolódott
kapcsolodott be. Ehhez sem maradt azonban
lojális, s 1649-ben lefejezték.
lojalis,
73 Edmund Waller: A Panegyric
Panegrric to My Lord Protector. ford. Mesterházy
Mesterh zy
Monika. A szerző
Mónika. szerz6 (1606-87) valóban
valéban közeli
kidzeli rokona volt Cromwellnek,
Crornwellnek,
akinek emlékével szemben Burke - meglepő meglep i módon
modon - jóval
joval elnézőbb
elnéz bb
szamos kortársánál.
mámos kortarsanal.
7‘ A XVI. századi
74 szazadi francia vallásháborúkban
vallashébornikban Henri, Guise herceg
(1549-88) és Louis de Guise bíboros
biboros (1555-88) a katolikus, Gaspard
de Coligny admirális
admiralis (1519-72) a hugenotta párt
pért verérei közé
ki zé
tartozott. Annand
Armand Jean du Plessis, Richelieu bíboros
biboros (1585-1642),
XIII. Lajos főminisztere
féiminisztere a francia protestánsokat
protestansokat zaklató
zaklaté politikát
politikét
folytatott. Louis de Bourbon, Condé herceg (1621-86) XIV. Lajos
kiskoniséga idején a Fronde elnevezésű,
kiskorúsága elnevezésii, az udvar ellen irányuló
irényulo
mozgalom politikai és katonai vezetőinek
vezetfiinek egyike volt.
75 1v.
"5 IV. Henrik (1539-1610)
(1589-1610) 68és legf6bb
legfőbb 1666636666,
tanácsadója, Maximilien 66 de
Bethune, Sully gróf
gt-6f (1560-1641) türelmes
tiirelmes politikával
politikaval igyekeztek
vallasi békét megvalósítani
vallási megvalositani Franciaországban.
Franciaorszégban.

368
76 Mivel a forradalom nemcsak a protestánsokat,
protesténsokat, hanem a zsidókat
zsidékat is
igen korai szakaszában
szakaszaban egyenjogúsította,
egyenjoglisitotta, mindkét csoport körében
kizlrében erős
er6s
támogatásra
témogatésra talált.
talélt.
77 Burke Franciaország
Franciaorszag pecsétőre,
peesét6're, Charles-Louis-François
Charles-Louis-Francois de Paule de
Barentin (1738-1819) 1789. május
majus S-i
5-i beszédére utal: „Csak
,,Csak a bűnök
b nijk
és a haszontalanság
haszontalanség szolgál
szolgai rá
:6 az emberek megvetésére, 8s minden
hasznos foglalkozás
foglalkozés tiszteletreméltó."
tiszteletremélto.”
7‘78 A
A XVIII.
xvm. században
szazadban aa whigek
Whigek körében
k rében bizonyos
bizonyos feszültség
fesziiltség volt
volt
abban a kérdésben,
kérdesben, hogy a tulajdon vagy a tehetség-e a megfelelőbb
megfeleléibb
jogcím a politikai szereplésre. Az
jogcim A1 előbbinek
eléibbinek bizonyos túlsúlyt
tulslilyt biztosító
biztosité
doktrínát a gyakorlatban szamos
locke-i doktrinét számos kihívás
kihivas érte, aminek a
legjelesebb példái
példéi a pusztán
pusztan kivételes
kiveteles képességeik révén a csúcsra
cs csra
jutott Pittek (vö.
(v6. 251. sz. jegyzet). Tehetségben Burke sem szenvedett
hiányt, de megelégedett azzal, hogy élete nagy részét a tulajdonosok
hianyt,
gyamkodésénak ámyékában
gyámkodásának arnyekaban töltse:
toltsez sokáig
sokaig a whig párt
part szellemi vezére
kormanyhivatalt, s gyanakvással
volt, de soha nem viselt magas kormányhivatalt, gyanakv-éssal
hozzé hasonló
tekintett azokra, akik hozzá hasonlo háttér
hatter mellett magasabbra törtek.
tiirtek.
nyari párizsi
79 Az 1789 nyári périzsi zavargások
zavargasok folyamán
folyaman lintselések
lincselések is
bekovetkeztek. Ezek egyik nevesebb áldozata
bekövetkeztek. éldozata Beıtier
Bertier de Sauvigny
(1737-89),
(1737 -89), Périzs
Párizs intendansa
intendánsa volt.
3°
Ü Az alkotmany
alkotmány kidolgozasanak
kidolgozásának els6
első szakaszaban
szakaszában letrehozott
létrehozott újj
kközigazgatási (déparıemenı-ok).
zigazgatasi egységek (département-ok).
"1'“ Egyike Burke
Dufkz kevésbé
kevesbe profétai
prõrõızi meg llapitésainak: az forradalom
mzgáıızpiıászinzızz
során a vidék minden er
sor:-‘in erőfcszítése Párizs szerepének korlatozzisara
ifcszitése Parizs korlátozására
meghiúsult,
rneghi főváros megéirizte
sult, a f6'v€lros megőrizte az esemenyek
események irényitasat.
irányítását.
82
Ü R. Price: Discourse,
Dircourse, 48 - 9. 0.
O.
*3“ lbid.
ıbia. 41 -2.6.
41-2.0.
8*‘84 Joseph Priestley (1733-1304)
(1733-1804) teologus
teológus és természettudés,
tennészettudós, Price
kközeli barátja, a bowoodi kiir
zeli barétja, kör (ld. Bevezetés es
és 11. sz. jegyzet) tagja. A1
Az
idézett sorok History
Hisıoıy of the Corruption:
Comıprioııs of Chtirtianity
Chrı'.m`anı'ty (A kereszténység
megrontásának ttirténete,
megrontésanak története, 1782) cimii
című miivébéil
művéből valok.
valók.
5 Burke a tltörténelmileg
irténelmileg kialakult formak
formák kkötelező
telezd (,,preskriptiv")
(,,preskriptív")
erejér6'l
erejérõl vallott doktrinajara
doktrínájára b6'vebben
bővebben ld. Bevezetés.
86
Ü ,,...ott legyen úr,
r, a szeleknek
Bortoni,
Börtöni, jolzért
jólzárt odva felett, a sajét
saját zugaban!"
zugában!"
Vergilius: Aeneis.
Aerıeis. I. 140- 1. Id.
ld. kiad. 108. 0.
O.
87
57 Viharos erejii
erejű keleti szél a Fiildk
Földközi-tengeren.
zi-tengeren.
3°“A
A teljes
ızıjzs idézet:
idezzız
,,... deus immortalibus haberi
Empedocles, ardentem frigidus Aetnam
dum cupit Ernpedocles,
insiluit. Sit ius liceatque perire poetis.”
poetis."
,,...Larn
„...Lám ama ki:'>It6'
költő Sziciliébél
Szicíliăból
Empedocles, hogy az égilakokig
égilakókig emelje a hir
hír 61,
őt,
Szant
Szánt széndékkal
szándékkal dobla
dobta le magat
magát az Etna tiizébe.”
tüzébe.”
Horatius: Ars Poetica. 464-6. In:
ln: Horatius
Horaıiu: dsszes
összes miivei.
művei. ford. Bede
Európa, 1989. 342.0.
Anna, Budapest, Eurépa,
9 I-Iigannyal a vérbajt kezelték, a kantaridint —- egy azonos nevil’
nevû'
légyfajtabol
légyfajtából nyert szert
mert - ajzoszerként
ajzószerként hasznalték,
használták, mindenekel6tt
mindenekelőtt a

369
mexuális
szexu lis képességekre gyakorolt
grakorolt feltételezett
feltetelezett hatása
hatasa miatt. Mindkettő
Mindkett6
igen ártalmas
artalmas volt az egészségre,
egeszségre, innen a burke-i hasonlat.
°°9° A teljes iaezzız
idézet:
„Declamare
,,Declamare doces? O o ferrea pectora Vetti,
cum perimit saevos classis numerosa tyrannos!"
„Szónoklatot
,,Sz6noklatot oktatsz - ó,6, Vettius - érc aatete kebled,
míg
mig az agyonulflfolt
agyonzslifolt oatály
omtaly vad zsamokot öldös"
l':'lld6s”
Iuvenalis: Szaıírák.
Szotirdk. IV. 150_-1.
150_- 1. Id. kiad. 179. o.
91"1 La.
Ld. 31.81.
31. sz. jozyzoı.
jegyzet.
92 Mózes
Mdzes nem mehetett be a Kálıaánba,
Kina nba, de a távolból
tévolbdl megszemlélhette:
mewzemlélhette:
„Menj
,,Menj fel a Pisga hegyének
hegyenek tetejére,
tetejere, és6s emeld fel a te szemeidet
napnyugot felé és es észak felé,
fele, dél felé és napkelet felé, éses lásd
lasd meg a te
szemeiddel: mert nem mégymegy által
éltal a Jordánon.”
Jordanon.” 5 Móz.
M62. 3,27.
9'3 R. Price: Dircourse,
93 Discourse, 49. o. Burke felháborodása
felhaborodasa azért ilyen heves,
igy vélte: Price a királyi
mert úgy kiralyi család
csalad október
oktéber eleji megaláztatása
megalaztatasa felett
kés6bbi magyarázkodása,
lelkendezik. Price későbbi magyarazkodasa, lıogy hogy a kérdéses szakasz a
kiraly júliusi
király j liusi Párizsba
Périzsba érkezésére vonatkozik - nem győzte gy6zte meg a
konzervativokat.
konzervatívokat.
9‘ Valószínűleg
94 Valdsziniileg Pierre-Étienne-Louis
Pierre-Etienne-Louis Dumont (1759-1829) genñ gen
szarlnazasli lelkész, a bowoodi kör
származású kiilr (ld. Bevezetä
Bevezet$ és 11. sz jegyzet)
nyaran Párizsban
taa, aki 1789 nyarán Parizsban Mirabeau gróf grof mellett tevékenykedett.
"5 Ld.
95 Ld. 12.
12. sz.
sz. jegyzet.
jegyzet.
9‘ vonaeglõ,
°° vendegls, zla poliıikzl
politikai klubok kedvelt találkozóhelye.
talélkozohelye.
97 Jezsuita misszió
W misszid az Ontario-tótól
Ontario-totol délre.
93 1789. október
98 oktober 19-ig a Nenrzetgyűlés
Nemzetgytllés közel
kbzel 300 tagja
tag'a mondott le
mandătumáról vagy emigrált.
mandatumarél emigrélt.
99 Gaius
Gains Marius Cethegus részt vett Lucius Sergius Catilina (i. e.
108-62) híres
hires ösmeesküvésében
iisszeeskiivésében a római
romai köztársasági
kélztarsasagi kormányzat
korrnanyrat
ellen (i. e. 63).
1°°
10° AzAz Alkotmányozó
Alkotmanyozo Nomzzıgymez
Nemzetgy lés ülezzioz
iiléseire oozngoaıek
beengedték za
nagykiiz nséget is, s a karıatok
nagyközönséget karzatok gyakran voltak zsúfoltak.
zslifoltak.
ml Helyesen:
,,Nec color imperii neefrons erit
„Nec e1-it ulla senatus"
„... mi alakja se léaen
,,... lészen
sem kormányzásnak,
kormanyzésnak, sem képe akámıi
akémli tanácsnak."
tanécsnak.”
Lucanus: Plıarsalia.
Phorsalia. IX. 207. Fálzália
Fdrztilia vagy: polgárharc.
polgtirharc. ford. Márki
Marki
Jézsef, Budapest, Rudnyánszky,
József, Rudnyanszky, 1886. 370.0.
1°: 1789. október
mz oktober 6, amikor a királyi
kiralyi családot
csaladot a forradalom második
m sodik
jelent6s tömegmegmozdulása
jelentős tiimegrnegmozdulésa nyomán nyoman Versailles-ból
Versailles-bol Párizsba
Parirsba
kiiltiiztették. Allítólag
költöztették. Allitélag Jean-Sylvain Bailly (1736-93), Párizs Parizs
polgérmestere kiáltott
polgármestere kialtott fel érkezésük
érkezésiik láttán:
lattan: „mily
,,mily szép nap!”.
napi”. Bailly,
eredetileg csillagász,
csillagasz, elsőként
els ként tette le a híres
hires labdaházi
labdahazi esküt,
eskiit, párizsi
parizsi
polgánnesterként
polg rrnesterként igyekezett határokat
hatérokat szabni a spontán
spontén
megrnozdulások er
megmozdulasok erőszakosságának.
szakosségénak. 1793 novemberében kivégezték.
'°°
‘°° Amolno-Pio.-fo-Jooopk-Mzn-az
Antoine-Pierre-Joseph-Marie lazmzvo
Bamave (1761-93) kommomál-jz
kommentérja
aposa, Joseph-François
Bertier és apósa, Joseph-Francois Foullon meggyilkolásáról
meggyilkolésarol (1789.
jtilius 23,
július Barnave kezdetben a jakobinus klub
79. sz. jegyzet.) Bamave
széls ségeseinek,
szélsőségeseinek, a Mirabeau grof
gróf politikajat
politikáját tamadé
támadó

3'70
370
,,t1-iumviratusnak” volt egyike. Később
,,t1iumvirátusnak" Kés bb - Introduction ã
6 la Révolutiorı
Révolution
françaire
angatise (Bevezetés a francia forradalomhoz, 1792) címû'
cimtl munkájának
rnunkajanak
tanúsága szerint -— mérsékeltebb álláspontot
tantiséga allaspontot foglalt el. 1791-ben a
király
kiraly tanácsadójaként
tanacsadojaként próbálta
probalta befolyásolni
befolyasolni a forradalom menetét,
majd titkos levelezést folytatott Marie-Antoinette-tel; 1793-ban
kivégezték.
W
1°‘ A Newgate az egyik legnagyobb londoni börtön
b6rt6n volt 1902-ben
bekövetkezett lebontásáig.
bekii-vetkezett lebontasaig.
1”
1°‘ A xvllı.
xvm. századi
szazadi Franciaorszagban
Franeiaorszagban a lzako
611116 „liivaıalzw
,,hivata|a” õzõklaıoz
itiriikletes volt,
,,dinasztiáik“
,,din1-asztiaik” egymás
egymas között
k6z6tt házasodtak,
hazasodtak, részben
reszben azért, mert a
társadalom
tarsadalom megvetéssel
megvetessel kezelte őket.
6ket. - Lese-nation v. lese-patrie:
hauıárulás
hazaérulas ill. az ennek okán
okan indított
inditott eljárás.
eljaras.
1°‘-" Macbeth
mó Macbeth így
igy idézi
16611 fel
fel aa Duncan
Duncan meggyilkolása
meggyilkolasa utáni
61661616161:
álmát:
,,S
„S {igy
úgy rémlett, egy hang kialt:
kiált: ‘Ne
'Ne aludj!
öli az almot!’
Macbeth iili álmotl' A tiszta almot,
álmot,
Az élmot,
álmot, mely a gondot kibogozza
S napi halal,
halál, blis
bús robot fiirdeje,
fürdeje,
Dúltlt sziv
D szív balzsama s masodik
második Iogasunk,
fogásunk,
Féitéplalénk
Főtáplálónk az élet asztalan."
asztalán.”
Shakespeare: Macbeth. II.2. Ford. Szabé
Szabó L irinc,
Lőrinc, In: William
Shakespeare tisszes
összes m vei. III. kot.
művei. köt. (Tragédiak),
(Tragédiák), Budapest, Magyar
I-Ielikon,
Helikon, 1972. 581.
S81. 0.
O.
1°’
1*" Burke
Barka dramai
aiamai Ieirésa
ıoii-.sza az 1139.
1789. oktober
okloliai 56-1
s-si eseményekrfil
oszmõayakfõl egyike a
Téiprengések
Töprengések leginkabb
leginkább nagyito
nagyító ala
alá vett szakaszainak. A kritikusok -
szemtan kra hivatkozva ''-— sietve mutattak ni
szemtanúkra rá a beszamolo
beszámoló
pontatlansagaira,
pontatlanságaira, s glinyoltak
gúnyoltăk patetikus stilusat.
stílusát.
1°“ A Tuileriak.
*°°ATullofiak.
109
mg A Dioniiszosz
Dionüszosz ill. Artemisz kultuszaval
kultuszával kapcsolatos thébai és
szamotrakhéi vallasi
vallási iinnepek.
ünnepek.
11° V6.
Vö. 93. sz. jegyzet.
In
m Io Paean: Apollont
Apollónt dicsé
dícséñ g6r6g
görög himnusz korusénak
kónlsának szovegébiil;
szövegéből;
paean az angolban diadaléneket jelent.
m Az Gt
Ötödik
dik Monarchia Emberei (Fifth
(Fifih Monarchy Men) kora-XVII.
századi puritan
szazadi puritán szekta. Daniel
Dániel 2. kl':'myve
könyve nyoman
nyomán azt hirdette, hogy a
lettlnt
letűnt asszir,
aszír, perzsa, ggörög
rog és r6mai
római monarchiakat
monarchiákat hamarosan kovetni
követni
foa az ,,6tl':‘1dik
,,ötödik monarchia”, melyben megvalosul
megvalósul a foldre
földre visszatért
Krisztus és szentjei ezereves
ezeréves uralma. 1657-ben wzeeskiivést
összeesküvést sz
szőtték
ittek
Cromwell ellen, akir
akirőll azt gyanitottak,
gyanították, hogy a trdnra
trónra aspiral,
aspirãl, de a
szervezkedést Ielgéngyolitették
felgöngyölítették és a szektat
uektát felszzimoltak.
felszámolták.
"3
'13 Trophime-Gérard,
'riopliimo-Geıaiu, Lally-Tollendal
Lally-Tolloaaal marki
márki (1151-1330)
(1751-1830) részt
feszt vett
van a
gyűlés és a nemzetgyiilés
rendi gyiilés nemzetgyűlés munkéjtinak
munkájának korai szakaszaban,
szakaszában, de 1789
októberében Anglitiba
oktéberében Angliába emigralt
emigrált (vti.
(vö. 98. sz. jegyzet), nézetei nagy hat:-ist
hatást
gyakoroltak Burke-re. 1792 őszén szén P Párizsban eredménytelenül
rizsban eredrnényteleniil
probtilkozott
próbálkozott a kiraly
király kiszabaditasaval,
kiszabadításával, elfogték,
elfogták, de sikeriilt
sikerült ismet
ismét
Anglitiba
Angliába menekiilnie.
menekülnie. Burke késiibb
később hajlamos volt 6t
őt is az ,,61-616
„áruló
nemesek" kategoriajaba
kategóriájába sonolni
sorolni (vii.
(vö. 71., 271. sz jegyzet).
"4
H4 I-Ionoré-Gabriel-Victor
Honoré-Gabriel-Victor Riqueti, Mirabeau @161 gróf (1749-91), a jeles
ziokrata gondolkodo
fiziokrata gondolkodó fia.a. Fiatal koraban
korában kicsapongasairél
kicsapongásairól hirhedt,
hírhedt, az
1789-es rendi gyiflésbe
gyűlésbe Aix-en-Provence harmadik hamıadik rendi

371
képviselőjeként
képvisel jeként választották
valasztottak meg. A forradalom korai szakaszának
szakaszénak
egyik vezető
vezet6 politikusa, a kibontakofúst
kibontakozast az alkotmányos
alkotmanyos monarchia
irányában
iranyaban kereste.
“S Ld.
tn. 103.
103. sz.
sz. jegyzet.
jegyzet.
11° .lean-Joseph
Jean-Joseph Mounier (1758-1806), Bamave-hoz Barnave-hoz hasonlóan
hasonloan
grenoble-i jogász,
jogasz, Dauphiné harmadik rendi képviselője.
képvisel je. A labdaházi
labdahazi
eskü
eskii indítványozója,
inditvanyozoja, az angol típusú
tipus - erőser6s végrehajtó
v\‘5g;rehajt6 hatalommal
rendelkező
rendelkez - alkotmányos
alkotményos monarchia híve,
hive, 1789 októberében
oktoberében Svájcba
Svajcba
emigrált.
emigrélt.
,,Beszéljiink an'ól,
"7 „Beszéljünk arrol, milyen álláspontra
allaspontra jutottam; szilárd
szilard
meggyőződésem:
meggy z désemz sem ez a bűnös btlnifss város,
varos, sem a Nemzetgyűlés
Nemzetgyfilés nem
méltó arra, hogy védekezzem;
mélté védekeuem; de ugyanaz van a szivemben,
szívemben, mint
önnek,
tinnek, s akik úgygy gondolkodnak, mint ön,Em, nem ítélnek
itélnek el. Esküszöm,
Eskiisz im,
egészségem lehetetlenne
lehetetlenné teszi, hogy teend6imet
teendőimet ellassam;
ellássam; de ett6l
ettől
eréimet, hogy továbbra
eltekintve is meghaladta erőmet, tovabbra is elviseljem azt a
borzalmat, amit e vér kiváltott
kivaltott - ezek a fejek - a csaknem meggyilkolt
kiralyne - a rabságba
királyné rabsdgba vetett király,
kiraly, aki gyilkosaitól
gyilkosaitél körülvéve,
kériilvéve,
test6rei feje nyomában
szerencsétlen testőrei nyoméban érkezett Párizsba.
Parizsba. Ezek a
hitszeg
hitszegő janicsérok, gyilkosok, __ kannibál
janicsárok, kannibal asszonyok, ez a
,,LAMPAVASRA MINDEN PUSPOKKEL" kiáltás,
„IAMPAVASRA kialtas, mikor a király
kirély a
169616666 érkezett, kocsijában
fővárosba kocsijéban két tanácsadó
166666666 püspökkel.
piispokkel. Egy
puskaldvés, melyet a királyné
puskalövés, kirdtyné egyik hintajára
hintajdra láttam
lattam leadni. Bailey úrr
ezt szép napnak nevezte. Mirabeau úrr büntetlenül biintetleniil mondotta a
Nemzetgyi ésben, hogy az állam
Nemzetgyû1ésben, éllam hajója
hajéja korántsem
korantsem állíttatott
1-illittatott meg
haladésaban,
haladásában, s6tsőt soha nem létott
látott sebességgel szaguld
száguld a mcg jhodés
megújhodás
felé. Bamave úrr vele nevetett, miközben mikiizben patakokban folyt Iolyt a vér
kériiléttiink. A derék
körülöttünk. derek Mounier csodás csodtis módon
médon menekült
menekiilt meg húsz hlflsz
el6l, akik az ő
gyilkos elől, 6 fejéből
fejébfil is trófeát
tréfeét akartak csinálni.
csinélni.
Ez
E2 fogadtatta meg velem, hogy soha többé t6bbé nem teszem be a lábam labam az
emberevíflc
emberevdk e barlangjába
barlangjdba [a Nemzetgyűlésbe
Ncmzetgytllésbe - E.B.], ahol nem volt
több
télbb erőm,
er6l'n, hogy felemeljem szavam, s ahol azt hat héten át 61 hiába
hiaba
tettem. Én,
En, Mounier és minden tisztességes
tisztesseges ember végső
végso’ erőnkig
er6nkig
fáradoztunk
faradozlunk azon, hogy ennek véget vessünk.
vessiink. Egy csöppnyi
cs ppnyi félelmet
sem éreztem. Szégyellnék védekezni. Az úttit folyamán
folyamzin kaptam ettől
ett6l a
néptől
népt6'l - mely kevésbé bűnös,
biinbs, mint azok, akik ebbe az őljöngésbe
lfiljongésbe
vitték -— lelkes éljenzést, tapsot, ami másnak
masnak talán
talan hízelgett
hizelgett volna,
engem azonban megriasztott. A felháborodás,
felhéborodés, az iszony, a lelki és
fizikai
zikai meg-l-ázkódtatások
megrzizkodtatésok okozták,
okoztak, hogy a vér első
els6 látványa
létvénya átéreztette
atéreztettc
velem: legyőzettem.
legy6zettem. Az ember dacol egy halállal;
116161161; szembeszáll
szernbeszéll többször,
161566661,
ha az hasznos lehet. De az ég alatt semmilyen hatalomnak, semmilyen
magán-
magz'ln- vagy közvéleménynek
kozvéleménynek nincs joga engem arra ítélni,
itélni, hogy
percenként ezer gyötrelmet
gy trelmet szenvedjek el, hogy belepusztuljak a
reménytelenségbe és dühbe
diihbe a bűn
btln diadala közepette,
kozepette, melynek nem
útját éllni.
tudtam 61161 állni. Száműzetésbe
Szémiizetésbe küldenek
kiildenek majd, elkobozzák
elkobozzak javaimat.
Fõlaoı
Foldet fogok mtivolai
miivelni ez
66 tõlzlzõ
166156 „am
nem látom
16161-6 õket.
61-=61. - íme,
Ime, itt
111 az
66 én
66
igazolásom.
igazolasom. Elolvashatja, megmutathatja, engedheti lemásolni; lemasolni;
azoknak lesz majd rossz, akik nem értik
ertik meg; nem én en leszek akkor, aki
tévedett abban, hogy kezükbe
keziikbe adta." -
— Lally-Tollendal két nyílt
nyilt levelet
intézett Burke-höz,
Burke-htjz, az idézet a másodikból
mésodikbél való.
1.616.
““
'13 Mounier
Mounier 1789-Don
1789-ben két
két munkat
munkét inirt aa Nomzoıgytfles
Nemzetgyi és működéséről
ml'1'k6désér6l
(Exposč
(Exposé de la
Ia conduite de M. Mounier dans l'As.renlble'e
l’Assemb1ée nationale et des

372
motifs son retour en Dauphiné
motijit de san Douphiné [Beszámoló
[Beszamolo Mounier új-nak amak 3a
Nemzetgyiilésbeli tevékenységéről
Nemzetgyíílésbeli tevékenységériil és Dauphinébe való
valo visszatérésének
vi5.5z3[é1-ésénck
okairól]
61,6661] ; Nouvelles observations sur les États-Généraux
E‘tats-Généraux de France
[Ujabb észrevételek a Franciaország
Franciaorszzig Rendi Gyíflésérő|]).
Gyil‘lésé1-61]). Burke
utalása
utal:-isa a kettő
ketto’ valamelyikére
valarnelyikére vonatkozik.
vonalkozik.
“°
"9 Maiie-Anloinelle
Marie-Antoinette (1755-93)
(1155-93) Mafia
M666 Teiezia
Terézia magyar
616561 es
66 csak
6666
királynő
kit-alyn6 és I. (Lotharingiai ) Ferenc német-római
német-romai császár
csaszar lánya
lanya volt.
W
m Dnike
Burke masodik
tnésodik ffaneiaoiszagl
franciaorszagi utazása
utazasa sokan,
soran, egy eweı
éwel xvl.
XVI. lajos
Lajos
trónralépése el6tt
trénralépése előtt látta
létta az akkor iljúi
iljlii szépsége teljében
teljeben levő
lev6 Marie-
(Carrespondence, II. köt.
Antoinette-et (Correspondence, k6t. 425. 0.). A Töprengések
Tiiprengések e
szakasza leginkább
leginktibb az általa
tiltala kiváltott
kivtiltott dühödt
diihizi-dt támadások
tamadiisok valčságos
valosagos
áradata révén vélt
61-66616 vált nevezetessé. A kirélyné,
királyné, akinek fopagéban
fogságában
megrnutatták
megmutatték Burke sorait, ugyan 'állítólag 'allit6lag könnyekre
konnyekre fakadt
(Correspondence, VI. köt. k t. 203-4. 0.), de mégmeg Burke-höz
Burke-h6z közel
kljzel álló
tillé
személyck is „puszta
személyek ,,puszta hízelgésnek”
hizelgésnek” minősítették
min6sitették őket
6ket (Correspondence,
VI. köt.
kiiit. 86. 0.). Ez
E1 az ,,ömlengés"
,,6mlengés" a kritikusok számára
66616616 végképp
bebizonyitotta, hogy Burke elvtelen talpnyaló,
bebizonyította, talpnyalé, a fonadalomról
forradalomrél szóló
sz6l6
beszamoloja pedig inkább
beszámolója inkabb romantikus képzelgésen, sen se:=1-"Hint
nint tényeken
Lesújtó bírálattal
alapul. 15666116 birtilattal illették Burke-nek a lovagi eszmények iránti 116611
nosztalgiáját is: ,,Rapszodikus
nosztalgiéjtit „Rapszodikus képzelgésében felfedezte
Iclfcdezte a szélmalmok
vilagat, s afelett bánkódik,
világát, bankédik, hogy nincsenek Don Quijoték, akik rájuk rajuk
témadjanak." Th. Paine: 7718
támadjanak." The Right.:
Rights ofMan.
of Man. I. Id. kiad. 63. o. Vö.
V6. 5. sz.
jegyzet.
121 A teljes idézet:
m
,,Non satis est pulchraesse poemata; dulcia
„Non du_Icia sunto
quocurrlque volent animum auditoris agunto"
et quocumque
,,Az sem elég, ha a vers csak szép, legyen édes is egyben,
„Az
s égre ha száll,
S25", a közönséget
kozonséget ne felejtse
Ielejtse a földön."
1111666."
Holatius: Ars
Horatius: Arspoetica.
poetica. 99
99--100.
100. o. Gsszes
Összes mtivei,
művei, id. kiad. 331. o.
0.
''22
22 Bailly
Bailly különlegesen
kiilfmlegescn kegyetlen
kegyetlen kiyegzes
kivégzés áldozata
aldozata lelt
lett 1793
1793
novemberében. Jean-Antoine-Nicolas de Caritat, Gondorcct
novembcrében. Condorcet márki
mérki
(1743-94) matematikus, közgazdász,
kiilzgazdész, az Esqlıirse
Esquisse d'un
d’un tablcau
tableau
historique des progres de !'esprl't
Pesprit humain. (Az
(A1 emberi szellem
fejlődésének
t'ejl6'-désének vázlatos
vézlatos története,
tijrténete, 1793.) szerzője
szerz6je (Budapest, Gondolat,
1986). Az A1 Alkotmányozó
Alkotmanyozé Nemzetgyíílést
Nemzetgyiilést felváltó
felvalto Törvčnyhozó
Tiirvényhozé Gyűlés
Gyiilés
tagjaként előbb
el6bb a király
kiraly kivégzése, majd az 1793-as alkotmány
alkotmany ellen
szavazott; a jakobinus diktatúra
diktat ra idején börtönbe
615636156 vetették, ahol
mcgrnérgezte
mcgmérgezte magát.
magat.
m ,,[11t
'1‘ ,,[Itt 666
van 66 Ida-hegy, itt
az Ida-hegy, 111 ringott]
ringoll] bölcsője
156166616 fajunknak"
16166116611"
Vergilius: Aeneis. III. 105. Id.
Vergilius:Aenet's. ld. kiad. 148. o.
'124
24 David Gai-nek
Garrick (1717-79) a xvlll.
XVIII. szazad nagy shakespeare-
Shakespeare-
színésze, nem csak Burke, hanem számos
szinésze, szzimos más
1666 neves közéleti
kiizéleti
személyiség, gondolkodó
szcmélyiség, gondolkodo és művész
mlfivész (Samuel Johnson, Adam Smith,
Joshua Reynolds, stb.) közeli
ktizeli ismerőse.
ismer se. Sarah Siddons (1755-1831),
akit Garrick indított
inditott el pályáján,
pélyajan, az angol színpad
szinpad történetének
tizirténetének egyik
legnagyobb tragikája
tragikaja volt.
1” Ktjzvetleniil
"5 Közvetlenül a6 Bastille
Bastille elleni
elleni támadás
16616666 előtt
el6tt elterjedt
elterjedt párizsi
p66'lz61
szóbeméd szerint XVI. Lajos ezredeket
szébeszéd ezredekct vezényelt Párizsba,
Ptirizsba, hogy a
Nemzetgyiilés erősmkos
Nemzetgyűlés erfiszakos feloszlatásával
Ieloszlataséval nyerje visza
vissza a helyzet feletti
ellenfitzését. Burke bírálói
ellenőrzését. birziléi úgy
tigy vélték, ez éppen eléggé indokolta a

373
július 14-i eseményeket - sőt,
jtilius s6t, ha a pmvokációt
provokaciot figyelembe
gyelembe vesszük,
vessziik,
,,inkabb a nép mérsékletén fogunk tsodálkozni,
„inkább tsoclélkozni, mellyel teljes diadalát
diadalat
kihasználta,
kihasznalta, semmint kegyetlensége felett bánkódni"
bankodni” (C. Macaulay:
Obseıvaıioııs,
Observations, 24-5.
24-S. 0.) -, Burke azonban, éppen fordítva,
forditva, a királyt
kit-alyt
előzetesen
el6zetesen ért provokációkat
provokaciokat tartotta elégséges indoknak a katonai erő er6’
bevetéséheı
bevetéséhez.
W
ms A felsorolt uralkodók
uralkodok mindegyike gyakran szerepelt „fekete ,,fekete
bárányként"
bérényként” whig írásokban.
irésokban. Johan Reinhold Patkul (1660-1707)
livóniai
11966161 politikust árulás
érulés vádjával
66616661 végeztette ki XII. Károly;
K roly; Gian
Renaldo Mona|dischi('?-1657)
Mona|dischi(‘?-1657) elszegényedett itáliai1161161 nemes, a
száműzetésben
szamiizetésben élő 0516 Krisztina wédsved királynő
kirélynd bizalmasa, akinek
parancsára
parancsara Fontainebleau-ben meggyilkolták.
meggyilkoltak.
'Í'
'1” xvı.
XVI. Lajos új61 etme,
61166, „a
,,6 fianeiak
tl-6661611 királya"
kiralya" azt
661 volt lilvatott
6166166
hangsúlyozni,
hangslilyozni, hogy az uralkodó
uralkodo nem az a1 ország
orszag földjének
fbldjének birtokosa,
szetz déses kapcsolatban
hanem valamiféle szerződéses kapesolatban áll
éll annak népével.
“B Franciaországban
Ha Franeiaorszagban egyes bűnözőkre,
btlnoz kre, kivált
kivalt prostituáltakra
prostituéltakra sütötték
siittitték
rti a fleur-de-Iuce
rá eur-de-luce bélyegét. A nevezetes nyaklánc-ügyben
nyaklanc-iigyben játszott
jatszott
ez1el büntették
szerepéért ezzel biintették La
Ia Motte gnófnét,
gréfnét, akinek emlékiratai
,,francia Messalinaként"
„francia Messalinaként“ emlegették Marie-Antoinette-et.
"9 Lord
12° 1.661 George Gordon
066666 (1751-93), szaoadszajtisagaroı
szabadszajlisagarol nirliedt,
6116661.
,,fi.iggetIen" parlamenti képviselő.
„független” képvisellfi. 1780 nyarán
nyartin az angol katolikusok
k6nnyit6 törvény
helyzetén könnyítő torvény (Catholic ReliefAct, 1778) ellen tiltakozó,
tiltakozo, a
gyantisitott Burke-öt
kripto-katolicizmussal gyanúsított Burke-6t is veszélyeztető
veszélyeztetéi véres
veres
ravargasok egyik mozgatója
londoni katolikusellenes zavargások mozgatéja volt. 1788-ban a
francia királynőt
kir6lyn6t és a londoni francia
Irancia követet
kijvetet sértő
6666 írása
irésa miatt
bcbbrt niizték.
bcbörtönözték.
(J6) János
13° II. (Jó) Jtinos (1350-64) a százéves
szézéves háború
héborli poitiers-i csatájában
csatéjtiban
Iogsagba esett, s négyéves angliai ,,raboskodása"
(1356) fogságba ,,raboskodasa" folyamán
folyaman igen
nagyvonalú bánásmódban
nagyvonalli 666666666666 volt része.
m Burke hajlandé
hajlandó volt viszonylag jelentéktelen erényeket
tulajdonitani a francia felvilágosodás
tulajdonítani felvilégosodas nagyjainak - elismerte Voltaire
élvezetes stílusát
stilusat és Rousseau képességét a dolgok új
lflj megvilágításáta
megvilagitasara
-, de semmi sem ingathatta meg azt a meggyőződését,
meggy6'z6'dését, hogy ők
6k és a
tobbiek egyaránt
többiek egyarént szellemileg középszerűek,
kéizépszeriiek, erkölcseikben
erkijlcseikben pedig a
velejiikig romlottak.
velejükig tomlottak.
132 Azonosítatlan
m Azonositatlan személy, talán
tal n Étienne
Etienne Dumont (ld. 94. sz. jegyzet).
'33 Fox ekkoriban különösen
133 kiilénijsen gyakran hangoztatta, hogy eredetét és
alapjaban véve az 1688-as
céljait tekintve a francia forradalom alapjában
Dics séges Forradalom ,,másolata":
Dicsőséges ,,masolata": ,,[úgy
,,[ligy vélte], kétséget kizáróan
kizérdan
abbél az időből
abból 1661561 bírjuk
birjuk mind a mai napig szabadságaink
szabadsagaink meghatározását
meghat rozasat
megert isitését; s az az
és megerősítését; a1 esemény minden bizonnyal hasonlatosabb
franciaorszagi forradalomhoz, mint azt tiszteletreméltó
volt a franciaországi tiszteletremélto barátja
baratja
elismerni látszott."
[Burke] elismemi latszott." Speeches ofıhe
of the Right Honourable C. J. Fox
kot.
in the House of Commons. szerk. J. Wright, London, 1815. IV. köt.
53. o.
A1 angol monarchia és a pápaság
'34 Az ptipasag összetűzései
osszetlizései a szuverenitás
szuverenittis
kérdésében jóval
joval a reformáció
666666616 előtti
el6tti múltra
mtiltra tekintenek vissza. Az
A1
orszag I. (Földnélküli)
orsúg (Foldnélkiili) János
Jtinos idején évekig (1209-
(1209-13) papai átok
13) pápai étok alatt
állt, mert a király
zillt, kirély nem volt hajlandó
66116666 elismemi
elismerni a pápa
papa által
éltal támogatott
tamogatott
Stephen Langtont Cantcrbury
Canterbury érsckénck.
érsckének.

374
1” Anthony cõııinz
Collins (1õ7õ-
(1616- 1729),
1129), John
.1666 Torma
Toland (ıõ7o-
(1610- mz),
1122), Matthew
M66666
Tindal (1657-
(16.57- 1733), 'Thomas
Thomas Chubb (1679-1747)
(1679- 1747) és Thomas Morgan
(?-1743)
(? — 1743) a deista és 6s republikánus
republikanus „szabadgondolkodók”
,,szabadgondolkod6k” köréhez
kbréhez
tartoztak a XVIII. század666666 első
els6 évtizedeiben.
évrizedeiben. Henry St. John,
Bolingbroke gróf
grof (1678- 1751) az 1730-40-es években a tory ellenzék
(1678-1751)
vezéralakja, politikai író,
166, akinek nézeteit Burke már
mar legelső
legels-6 könyvében
kbnyveben
(A Vndication
Vindication of Natural Society [A természetes társadalom t rsadalom
védelmezésel,
védelmezése], 1756) gúnnyal
gtinnyal illette.
13° „A
,,A poıgároıuzı
polgarokat tehát
16661 ızzzdznõı
1166661161 fogva meg Kzıı
kell győzni
Q6661 zi-ıõı,
6661, hogy az
66
istenek mindennek az urai és irányítói, 6-66,661, s hogy ami történik,
tdrténik, az mind az
6 akaratukból
akaratukbol és tekintélyüknél
tekintélyiiknél fogva történik:
t rténikz s hog emellett ők 6k az
emberek nagy jótevői, j6tev6i, akik nemmelszemmel tartják
tartj k minden egyes ember
jellemét és tetteit.
tetteit, hogy mi rosszban bűnösek, b nidsek, s hogy milyen
sz ndékokkal és mekkora jámborsággal
szándékokkal jtirnborsagal tesznek eleget vallási vallasi
kötelességeiknek; s hogy meegyzik maguknak, ki a1
kiitelességeiknek; az istenfél
istenfélő és ki az
istentelen. Mert bizonyos, hogy az ilyen gondolatokkal átitatott étitatott lelkek
fogjék megvetni azt, ami igaz és hasznos."
nem fogák hasznos.” (a ford.) A szakasz
forrasa Cicero: De Legibus. 11.7.
tényleges forrása II.7.
m ,,Büntetlen
137 ,,Biintetlen maradnak a sokak elkövette elkiivette bűnök”
b n k” Lucanus: Pharsalia.
V. 260.
135 A1
1” Az 6666611
eredeti 66666;
szöveg: ,,Nihil
„Nihil 661
est 66161
enim illi P6166161
principi 666,
deo, 661
qui 6166666
omnern
quod=quidem in terris fiat,
mundum regit, quod`quidem at, acceptius
aeceptius quam concilia
coetusque hominum iure soeiati, sociati, quae civitatis appellantur.” ,,Mert „Mert a
földön el6I’0rdul6
f6ld6n előforduló dolgok kiiziil közül semmi sem kedvesebb a legffibb legfőbb
Istennek, ki az egész
istennek, egesz világ
vilag felett uralkodik, mint a jog iránti 166611 ér-zékétől
érzékétdl
egyesitett emberek társaságai
egyesített 1616666661 és gyiilekezetei, melyek államoknak allamoknak
neveztetnek.” (a ford.) ‘Cicero: Cicero: De Republica. VI. V1. 13.
139 Való
19 Valo igaz, hogy az elökelõ61611616 ifiak
iljak nevelkedésének megkoronázására
megkoronézasara a
XVI. uázadban
666666666 rendszeressé vált valt „nagy
,,nagy körutazáson”
kbrutazéson” (Grand Tour) a
kisérd gyakran egyházi
kísérő egyhazi személy volt. De tekintettel arra, hogy az illető illetd
minden bizonnyal hazatérésük
hazatérésiik után6166 is élvezni óhajtotta
ohajtotta a fiatalember
családja kegyeit, korantsem
és 66616616 korántsem bizonyos, hogy kon konfliktusokat
iktusokat
kockaztatva minden esetben igyekezett volna lenyesegetni a tanuló
kockáztatva 166616
viselkedésének vadhajtásait.
vadhajtasait.
14° B66666:
“° Euriposz 6656erős 61-66116161661
áramlatairól ismert 6661-66
szoros Euboia szigete 66 és 6a garog
görög
6161-661616
szárazföld 1666611.
között. g
1“ A Palais Royale Orléans
W 066666 herceg párizsipérizsi rezidenciája.
rezidenciaja. A forradalom
leghíresebb
leghiresebb politikai csoportosulása
csoportosulasa eredetileg a rendi gylfflés gyűlés bre
képviseldinek „breton
tagne-i képviselőinek ,,breton klubjaként” alakult meg; a Nemzetgyűlés
Nemzetgy lés
Pal-izsba költözése
Párizsba 661166666 és a csoport nyitottá nyitotta válása
661666 után
6666 az Alkotmány
Alkotmany
Baratainak Társasága
Barátainak Tarsaséga (Sociéıé
(Soctité des Ami:
Amis de la Constitution) nevet vette
fel. Végső
VégS5 elnevezésük
elnevezésiik találkozóhelyük,
talalkozéhelyiik, a domonkosok
(,,jakobinusok")
(,,jakobinusok”) kolostora nyomán 6366166 rájuk
rajuk ragadt gúnynév
gtinynév volt, melyet
6k maguk csak 1792-ben kezdtek formálisan
ők 1666611666 használni.
hasznélni.
1" Az
W A1 egyház
egyhéz javainak
javainak elkobzására
elkobzasa:-a azért
6666 került
keriilt sor,
666, hogy
hogy garantálják
garanttilj k a6
monarchia -— 1'B9 1789 után
6166 az államénak
61166166611 tekintett - adósságait.
adosségait. Mivel a
6661161.-666611 számos
forradalom korai szakamának szémos vezéıalakja
vezéralakja az udvar hitelezője
hitelez6je
meglep6, hogy a hitelezői
volt, nem meglepő, hitelez6i érdekek ápolására
666166666 kezdettől
kezdettdl
gondot fordítottak,
Iorditottak, Burke számára 6666161-6 viszont ez alapul szolgált
szolgalt ahhoz,
hogy önzéssel
66666661 vádolja
6666116 őket,
6ket, s a nyakukba varrja a forradalom számára sz méra
elfogadhatatlan eredményeinek java részét.

375
143 A vismamerzés
W visszaszetzes joga: az ancien
aneien régime
regime törvényei
166166961 aerint
szerint a földesúr
16166666
rmgy örökösei
vagy dr kbsei bármikor
barmikor kénymerrel
kenyszerrel vimavásárolhattak
616666-6661616611611 bármilyen,
bérmilyen,
valaha a családi
cs-al di hffbérhez
htiberhez tartozott, korábban
korabban elidegenftett
elidegenitett földet.
foldet.
1"
‘“ A miiziz
1166616 iöıaızinoizzı
115166166166 :mily
osztlily zsi-magáról
6666666651 es
66 az
66 „gar iiyirzmzágrfõı,
666616;-1161166;-6161,
ill. a különféle
16111661616 tulajdonfonnák
16161666166666 birtokosai közötti klilzlbtti érintkezésről,
erintkezesrdl,
keveredésről
keveredest-6| Burke korára koran mewökeresedett
mewrokeresedett és 66 sokáig
sokaig ortodoıciaként
ortodoxiakent
vallott nézeteket
nezeteket újabban
lijabban mind a francia, mind az angol kutatások kutatasok
megkérdőjelezik.
megkerddjelezik. Ld. Guillaume Chaussinand-Nopret:
Chaussinand-Nogaret: La Noblase Noblesse au
XV1!Ie
X lle siëcle.
626:6. Paris, Hachette,
I-Iachette, 1976; Lawrence Stone: An Open Elite?
England 1540-HBO.
1540-1880. Oxford University Pres, Press, IQ4;
1984; John Cannon:
Anlstocratic Century. 17::
Aıisrocratic The Pcerage
Peerage of Eiglıteenth
Eighteenth Century
Centmy
Cambridge University Press, 1984.
145 Fülöp, 066666
1*‘ Orléans 66166;
herceg (1614-1123),
(1674-1723), 6a 661-66666
korábban szerepelt
nerepelt 066666
Orléans
herceg dédnagyapja,
dednagyapja, Franciaorwág
36666166666; régense
regense XIV. Lajos halála 661616 után,
6166,
kiskortisaga idején
XV. Lajos kiskorúsága idejen (1714-B).
(1714-23).
1“ Valójában
W Valojéban nem két, ket, hanem öt bt francia akadémia
akademia létezett
letezett Burke
koraban: a Richelieu alapította
korában: alapitotta (1634) Académie
Academie francaise,
franqaise, a Mazarirı
Mazarin
61161 létrehozott
által letrehozott (164-8) Académie
Academic des Beaux-Arts, a Colbert-féle Colbert-fele
Academic
Académie des Inscriptions
lnscriptions et Belles-I.t:t_tres
Belles-lettres (1663), des Sciences
(1666), végül
vegiil az Académie
Academie royale d'architecture et ct de musique (1671).
valoszintileg a harmadikra
Burke valószínűleg hartnadikra és es a negyedikre gondol,
gondot, elsősorban
els sorban
ezeknek a taai vettek részt reszt az Encüdopčdia
Enciklopédia munkálataiban,
61661616161366, melynek
elgp kötete
elsı? kiritete 1751-ben jelent meg, meg.
.1‘ Richard Burke, aki a fonadalom
.14 forradalom éveiben
eveiben politikailag is fontos
16616666 volt apjának,
tánıasza apjénak, s akinek politikai jövőjéheı
166616666 az a1 - többek
tlibbek szerint
egeszen megalapozottan -— vénnes
nem egéaen vermes reményeket
remenyeket fűzött,f zdtt, 1794
augusztusaban halt meg.
augusztusában
“S Burke nem állt
W 6111 olyan közeli
kicizeli kapcsolatban
kapesolatban a francia felvilágosodás
felvilagosodas
kepviseldivel, mint több
képviselőivel, t6bb angol kortársa,
kortirsa, s túlzó,
16166, részrehajló
reszrehajlo módon,
616666,
leplezetlen ellenszenwel
ellenszenvvel jellemzi őket 6ket (vö.
(vii. 131. sz jegyzet).
jeglzet). Valójában
Valojaban
keves ateista volt közöttük,
kevés kiziz ttiik, sőt
s6t a deizmus hiveként hivekent általában
611616666
elméletileg megalapozatlannak
elmeletileg meplapozatlannak es és 1666666161116;
társadalmilag veszelyesnek
veszélyesnek tartott
tartottákk
az ateizrnust.
ateizmust.
"9 n.
14° rt. (Nagy) Frigyes (1740-sõ)
(1140-36) több
1666' vezetõ
vezet6 pniımpıız-rai,
6161666666-161,
mindenekelőtt Voltaire-rel levelezésben
mindenekel6tt levelezesben állt.
6111.
'5°
'5“ Anne-Raimi-Jacques
Anne-Robert-Jaoques Tuıgoı Turgot (1727-81).
(1727-81), rızioiuzui
ziokrata iıõzgzzaáz,
666666666, za
nagy 661666 Re aionssurlafonnaabnetladisaibuabndelarichesse
nagyhatásúRéflaioıunır!afomıaabnetladLroibutiondeIaıichesse
(Gondolatok a gazdagság
gazdagsag keletkezéséről
keletkezeser l és es elosztásáról,
elosztasarol, 1766) cfmtl
cim
hatású mil
nagy 661666 mű esés az Enciklopédia tijbb több citnszavénak
cimszavának szetz6je.
szerzője.
1774-76 között
kbzott pénzügyminiszterként
penziigyminiszterkent liberális
lib-eralis refonnok
reformok bevezetésével
bevezetesevel
kiserletezett.
kísérletezett.
15' A pénzügymininter
penziigyminiszter (controleur
(eontroleur général)
general) a legtöbbek
legtobbek által
61161 áhított,
ahitott,
legbefoly sosabb hivatal volt az ancien
legbefolyásosabb aneien régime
regime végső
vegs6 szakaszában.
szakaszéban.
Birtokosa igen széleskörű
6661661161-ct ellenőrzést
6116661-6661 gyakorolt az' ország
orszag egész
egesz
gazdasagi élete
gazdasági elete felett.
In Burke a Laborde család
152 cs-aléd két
ket taának
166661 valamelyikére,
valamelyikere, esetleg - mint
egy típus
tipus képviselőire
kepviseldire - mindkettejükre
mindkettejiikre céloz,
66166, akik egyaránt
egyarént fontos
szerepet játmottak
jatszottak az ancien
aneien régime
regime végnapjainak
vegnapjainak pénzügyi
penziigyi életében.
eleteben.
Jean-Joseph Dart (1724-94) bankárt
.lean-Joseph 3661166 aza1 udvarnak
udvarnal: tett molýlataiért
6661661616166
XV. Lajos avatta Laborde márkivá; 16661166; 1785-től
178$-t6l fia,a, Francois-Louis-Joseph
Laborde de Mériville
Meriville (?-1801) királyikiralyi kinstárnok
kincstémok mellett mûködött
m kbd tt

376
tanácsadóként. Az apa 1794-ben a guillotine áldozata
lanécsadéként. éldozata lett; az
Alkotmányozó Nemzetgyűlésből
Alkotményozé Nemzetgy lésb l mandátuma
manclétuma lejártával
lejért val birtokaira
visszavonult ifjabb
itjabb Iırborde-ot
Laborde-ot is „gyanús
,,gyamis elemnek”
clcmnck”. minősítette
min6sitette a
forradalmi törvényszék,
tiirvényszék, de
dc időben
id bcn sikerült
sikeriilt Angliába
Angliiiba menekülnie.
mcnckiilnic.
1” Antoine-Eıennz-Leon
Antoine-Elénor-Léon mien:
Lcclcrc az
a= Jnigne
Juigné (1728-1811),
(1723-1311), aki
jövedelmeinek
jijvcdelmcinck igen jótékony
jétékony felhasználásáról
felhasznéléséi-6| volt közismert.
ktizismcrt. 1789
végén emigrált.
emigrélt.
154
15‘ Étienne-François,
Etiennc-Frangois, Choiseul
Choiscul herceg (1719-85), XV. Lajos és -
elsősorban
cls sorban - Madame Pompadour kegyence, külügyminiszter a
kcgycncc, kiiliigyminisztcr
franciák
franciék számára
széméra katasztrofális
katasztrofélis páriui
périzsi békével
békévcl (1763) zárult
z rult angol-
francia háború
héboni idején. Erősen
Er scn rokonszenvezett
mkonszcnvczctt az enciklopedistákkal.
cncilnlopedistaikkal.
Halálakor
Halélakor tetemes adósságot
adésségot hagyott hátra.
hétra. Õzvegye
Czvegyc követelésére
k vetelésére
Burke utóbb
utébb módosította
médositotta ráré vonatkozó
vonatkozé megiegyzéseit
megegyzéscit (Caıreıpondence,
(Correspondencé,
id. kind.
kiad. vi.
VI. izõı.
k6t. 234-7,
234 -7, 285, 337.).
155 Emmanuel-Armand de dc Vignoret
Vignorct du Plessis-Richelieu,
Plcssis-Richelieu, Aiguillon
pértfogolta udvaronc, Bretagne,
herceg (1720-88), Madame du Barry pártfogolta Bretagnc,
Fc1s6-Elzész korrnányzójaként
majd Felső-Elzász korményzéjaként elkövetett
clk vetctt vismaélései
visszaélésci miatt 1770-
bcn eljárást
ben cljérést indítottak
inditottak ellene, melyet XV. lajos
Iajos állított
llitott le.
Louis-Man’: d'Ayen,
156 Louis-Marie d’Aycn, Noailles vikomt (1756-1804) Iz
L: Fayette
Faycttc (ld.
oldalén harcolt az amerikai függetlenségi
270. jegyzet) oldalán fiiggctlcnségi háborúban,
h bor ban, Ő 6
inditvényozta 1'B9.
indítványozta 1789. augusztus 4-én a feudális
fcudélis terhek
tcrhck eltörlését.
cltiirlését. Ebben
herceg fia,
Aiguillon hcrccg Armand-Désiré (1761 --1800)
a,A1'mand-Désiré 1800) támogatta.
témogatta.
1”
157 La Rochefoucauld nmcgit hercegi-e ld. 3.52.
3.sz. jcgyzct.
jegyzet. Ut6bbi Dominique de
Utóbbi Dominique a¢
la Rochefoucauld
Rochcfoucauld (1713-1800), a család cs-aléd elszegényedett
clszcgényedctt ágábólégébél
szérmazé roueni
származó roucni bíboros-érsek.
biboros-érsck. Kezdettől
Kczdctt6l a forradalom ellenfele,
cllenfclc, a
bukása utén
monarchia bukésa után német teriiletre
területre emigrélt.
emigrált.
15°
153 A teljes
tcljes idézet, helyesen: „Nec,,Ncc vero umquam bellorum bcllorurn civilium
semen ct et causa
eausa decrit,
deerit, dum homincs
homines percliti
perditi hastam illam cruentam ct et
mcmincrint et
meminerint ct sperabunt.”
spcrabunt.” „Soha,,Soha addig nem fog kiveszni a
polgérhéboni magva
polgárháború rnagva s oka, míg
mig elkeseredett emberek nem feledik, fclcclik, s
újra
jra látni
létni remélik ama véres
vércs lándzsát.”
léndzsét.” (a ford.) Cicero:
Ciccro: De ojjiciis.
o iciis. II.
által clkobzott
viii. 29, a Sulla éltal elkobzott birtokok clérvcrczésér
elárverezéséröi.l. Rérnai
Római szokés
szokás
érvcréseket földbe
szerint az árveréseket f ldbe leszúrt
lesz rt lándzsa
léndzsa mellett tartották.
tartotték.
VIII. 1-ızni-iker
1” viii. Izicnriket (1509-47),
(1509-¢_17),_ vnınniini
valamint za _r6ma_i k ztérsaségi
nsnnzi ızõzunzznági
£olg_{11-hé'g»;>rul:l‘J:an egymással
polgárháborúkban ggyggiés fll rivalizálö
n\ra:|3z:l67§'i)a1:\1rsh1\dal1:uste. 155 -86) és
Gaius Mariust (i. e. 155-86) is
Lucius
UCIUS Comelius
me IIJS Sullát u t (i.1. e.
c. 138-78)
- whiglg körökben
6:6 n a zsarnoki
zsarno '
hatalom vágyától
végy tél tüzelt
tiizelt politikusok iskolapéldáinak
iskolapéldéinak tartották.
tartotték.

L‘i;":,1:; ';'s="*
kidolgozásában
10
hozzájárult ssúlyának
hozzéjérult
1*=‘°2:f;:°"'
16° A parlament szerepe a refonnációval kapcsolatos törvények (1536)
an és becikkelyezésében
icycz
megnövekedéséhez
ly nak megn
valójában
IlV3] nem kissmrt
l'lI'l¢I'l1 93:5’
mértékbenn
életben.
vekcdéséhcz az angol politikai élctbcn.
“*1
'61 John Denham
Dennnın (1615-69)
(ıõıs-69) 1. Kéroly
Krnzıy barétja
ızzz-aıjz volt.
vnıı. A vcrsidézct
vziniõëzzı
Mestcrhézy
Mesterházy Ménika
Mónika forditésa.
fordítása.
162 Jacques Necker (1732-1804) gcn genfi bank
bankárr Turgot-t (ld. 150. sz.
u.
jegyzet) kkövette
jegyzct) pénzügyminiszteri hivatalban, melyet 1776-81,
vctte a pénziigyminiszteri
1788-89 és 1789-90 kiiz tt ttöltött
között lttitt be. Burk:
Burke a rendi gy lésnck 1789.
gyűlésnek
méjus
május 5-én betel-je.sztctt,
beterjesztett, a francia pénziigyck
pénzügyek éllapotét
állapotát fclmér
felmérő beszé-
beszá-
moléjéra
molójára utal.
1” ,,Miesoda
163 ,,Mie8<×ıa orszég
oi-szág ez,
ez, uraim,
in-ziin, melyben
nızıyızzn adék
nzrõız nëıızzu,
nélkiu, nznpán
csupén
jelenrélaelen, egyszerű
jelentéktelen, cgyszcr eszközökkel
cszk z kkcl el
cl lehet tüntetni
tiintctni egy deficitet,
de citct, mely
gy felizgatta Európát!"
úgy Eurépétl”

377
1“ Ld. 7. sz. jegyzet.
W
“*5 Az eııwbzen
"Ű elkobzott Királyi
kirélyi ez
és egyházi
egyhézi bit-terem
birtokokra (ez
(az 01-sz.-ig
om.-sg megmaveıı
megmfivelt
területének
tcriiletének mintegy 15%-a) mint háttérre héttérre támaszkodva
témaszkodva kibocsátott
kibocsétott
assignatákról
assignat kn l van szó, sz6, melyekről
melyclu l Burke helyesen ismerte fel, hogy
értékük
értékiik aligha állandósulhat,
éllandésulhat, s hogy elsősorban
els soiban a spekulánsok
spelculénsok
megtollasodását
megtollasodését fogják
fogjék aolgálni.
szolgzilni.
16°
1“ 1789-ben tizenhárom
tizenhérom parlament - királyi
kirélyi törvényszék
t rvényszék - működött
m0'ki:'>d6tt
Franciaországban,
Franciaorszégban, melyek közül ktiziil a legnagyobb, a párizsi
p rizsi ellenőrzése
ellen61zése az
orsnig kb. egyharmadára
ország egyharmadéra terjedt ki. Fellebbviteli
Fellebtwiteli bíróság
blréség funkcióját
funkciéjét is
betöltötték,
bettilttltték, de a maguk szemében
szemeben elsődleges
els6dleges joguk és feladatuk
minden újj törvény
tvjrvény és rendelet bejeyzése
bcjegyzése volt. A parlemeıuaire-ek
parlementaire-ek -
túlnyomórészt
t lnyomén szt taláros
taléros nemesek - ezt rıa XVIII. században
sz zaclban általában
iltaléban úgy gy
értelmezték, hogy ehhez egyúttal
egy ttal honájárulásukhoz
hozz jérulésukhoz is szükség
sziikség van,
monarchiéval való
ami a monarchiával val6 mámos
szémos konfliktushoz
kon iktushoz vezetett. A
oszlatt k fel.
parlamenteket 1790. szeptember 7-én oszlatták
A1-canurn: valamilyen rejtett, titkos dolog; az alklmiában
167 Arcanum: alklmiéban csodatevő
csodatev i
képcsség, eliıdr.
képesség, elixir. Lehetséges,
Lehetségcs, hogy Burke az utóbbi utébbi értelemben
értelembcn
hasznélja.
használja.
1“ Afizzıeıeıeezz
'“ Arisztotelesz: Peıııiıze.
Politika. Budapest, Genaeızı,
Gondolat, 1984.
1934. 183.
133. 0.3.
1'9 Bolingbroke-ra
16° . 135. sz. jegyzet. A hivatkozott gondolatok
legismertebb munkgébél
munkgából származnak:
szérmaznakz Letter:
Letters on
an the Spirit of
Patriotism, on the Idea of a Patriot King and oıı
on the State ofParties
of Parties at
the Accession of King George the Fira Fits! (Levelek a hazafiasság
haza asség
szellemér6l,
szelleméről, a haza as kirély
hazafias király eszméjérvfil
eszméjéről és a pértok
pártok éllapotérél
állapotáról I.
Gytirgy király
György kirély trónralépése
trénralép-ésc idején). London. 1749, 92-3.
92 — 3. O.
0.
m
no A cahier de dc dolčance-okat
doléance-oltat (sérelmek
(sérclmck felterjesztése)
fclteljcsztésc) elektori
clcktori
gyû1ések
gyfflések vagy spontánmódon
spontén'm6don alakult csoportok
csoporlok állították
éllitottélc össze
ssze a
k ziisségek panaszairól
közösségek panaszairél a rendi gytllésbe
gr lésbe készülő
késziil6 követek
k vetek útmutatójául.
tmutatéjéul.
171 Perzsia
Pcizsia Nadir sáh
séh (1736-47) néven is ismert uralkodója,
umlkodéja, a korabeli
eurépaiak szemében
európaiak szemeben a féktelen,
fektelen, vérszomjas zsarnok megtestesítője.
megtestesitfije.
In Franciaország
172 Franciaorsrilg területét
teriiletét adóigazgatási
adéigazgatési célokból
célokbél Richelieu korában
koréban
osztottákk 23, a régi tartományokkal
osztott tartoményokkal nagyjából
nagyjébél egybeeső
cgybccsfi géııéralité-re.
généralité-re.
Élükön a taláros
Eliilcicin taléros nemességből
ncmcsségb l származó
szérmazd intendánsok
intenclénsok álltak.
lltak.
m Necker beszámolója
beszémoléja a királyság
kir lység állapotáról
éllapot rél (Compte renda
rendu au
an roi)
valéjéban 1781-ben született.
valójában sziiletett.
m Charles-Alexandre de
dc Calonne (1734-1802) pénzügyminiszter
pénziigyminisztcr volt
1783-87 között,
k6zi:'>tt, de miután
miut n a kiváltságos
kiviltségos rendeket nem sikerült
sikeriilt
r bimia az általa
rábímia éltala javasolt adózási
adézési reformok
reforrnok elfogadására,
elfogadéséra, kegyvesztett
lett. Ekkor Angliába
Angliéba távozott,
tévozott, whig körökben
k rijkben igen jól
j6l ismertté vált,
vélt, s
több könyvet,
tijbb ktinyvet, pamfletet
pam etet írt
irt Franciaoruág
Franciaorszég állapotáról.
llapotérél. Ezek közül
lu':§zi.il az
1790-ben meelent L'état de la France (Franciaország
(Franciaorszég állapota)
éllapota) címűre
cimlflre
céloz Burke, akihez
aldhez utóbb
utébb az ellenforradalom
cllenforradalom és az emigránsok
emigrénsok
témogatésa kapcsán
támogatása lcapcsén igen közel
k zcl került.
kcriilt.
175 Kirkét, Odüsszeusz
Ocliisszcusz és
6s társai
térs-ai elbájolóját
elbéjoléjét a monda szerint férje
férjc
meggyilkol séért száműzték
meggyilkolásáért szém zték magányos
mag nyos szigetére.
17° ıır.
1" 111. resz,
rész, 4. fejezet.
‘T’ Az esz.-zımemeı
1" északnémet városok
v rosok - mindeneızeıõn
mindenekel6tt Hamburg, Lüızeek
Liibeck és
Bréma - Hanu-szövetsége
I-Ianza-sztivetségc a XIII. század
szézad folyamán
folyamén alakult ki
kereskedelmi céljaik egyeztetése
egyeztetésc és a territoriális
tcrritoriélis fejedelmek
t rekvéseivel nembeni
törekvéseivel szembeni védekezés végett.

378
173 Az Oreiniıt
"° Orsinik romai gueıf
guelf eezıáa,
csalad, meıyoõı
melyb6I több
tobb pápa
papa származott;
szérmazott; ea
ghibellin Colonnákkal
Colonnékkal való
valo összemapásaik
sszecsapésaik a XI-XV.
X1-XV. században
szjzadban
gyakran dúlták
dtiltak a várost.
varost. A Vitellik XV. századi
szazadi itáliai
itéliai zsoldosveıér-
zsoldosvezér-
dinasztia.
179
m Mamelukok: XIII-XVI. századi egyiptomi katonai arisztokrácia
XIII—XVI. srjzadi arisztokracia ill.
a körükből
k6riikb6l kikerülő
kikeriil szultánok
szultanok elnevezése. A najarok vagy nairok az
indiai Malabár-partot
Malabar-partot ellenőrző
ellen6rz6 harcos
hareos kaszt.
18° Az
A2 1'B9. augusztus 4-i határozatot
hatirozatot a feudalizmus eltörléséről
eltorlésér l
Noailles vikomt és es Aiguillon herceg fia
lia indítványozta.
inditvanyozta.
181 IV. Henrik emlékét
emleket a forradalom folyamán
folyaman mindvégig
mindvegig tiszteletben
tartották.
tartottak. Egy ideig Párizs
Parizs egyik kerülete
keriilete a nevét
nevet is viselte, a Pont
Neuf-ön
Neuf-on álló
éllé szobra pedig a monarchia azon kevés keves szimbóluma
szimbéluma közé
kozé
sértetlenül hagyott. Burke szzimara
tartozott, melyeket a forradalom sértetleniil számára
egyuttal újabb
egyúttal tijabb adalék volt a philosophe-ok
phitosophe-ok munkássága
munkassaga éses a forradalom
izisszefiiggésére, hogy IV. Henrik „bálványozásának"
szoros összefüggésére, ,,bélvényo2és-énak”
kialakuléséban szerepet játszott
kialakulásában jatszott Voltaire Heııriade
Hentiade című
cimif eposu.
eposza.
132 Burke nem egy bírálója
m biréléja legalábbis
legalabbis egyetértett e szerénykedő
szerénykedéi
Sajat whig társai
félmondattal. Saját tarsai közül
koziil is nem egy vélte úgy,
gy, hogy Burke,
csupan nehézkes francia tudással
aki csupán tudassal és két rövid
rovid látogatás
létogatas (1757, 1773)
személyes tapasztalataival, a párton
szemelyes pérton belüli
beliili és kívüli
kiviili vitapartnereihez
franciaorszagi kapcsolatokkal és szegényes
képest jelentéktelen franciaország' szegenyes
informécios forrásokkal
információs forrésokkal rendelkezett, ráadásul
réadasul a rossz nyelvek szerint
elzarkozott az alaposabb ismeretektől,
kifejezetten elzárkózott ismeretekto'l, nehogy előítéleteit
el6itélet_eit
médositania kelljen, aligha kompetens
módosítania kompetcns ítéletet
iteletet mondani a
fon-adalomról. Ld. Leslie Mitchell: "Introduction",
fonadalomrol. ,,Introduction", In: The Writings
kot.: The French Revolution
and Speeches of Edmund Burke. VIII. köt.:
1790-1794. szerk. Leslie Mitchell, Oxford, Clarendon Press, 1989.
„Mi j6
"B ,,Mi jó polgarok
polgárok valamennyien mindig kedveljük
kedveljiik az előkelőket.”
el6kel6‘ket." (a
Pro sestio.
ford.) Cicero: Pm sesıio. IX. 21.
1'“ A kiváltságos
1*” kiv ltségos rendelt
rendek eıtõrıeset
3113113361 egyesek - pl. Burke ırõzvetıen
kozvetlen
biréloi - éppen
bírálói eppen azon az alapon vették
vettek védelmükbe,
védelmiikbe, hogy Angliával
Angliéval
ellentetben Franciaországban
ellentétben Franeiaorszagban a nemesség
nemesseg és a papäg
papség mint testület
testiilet
semmiféle hasznos szerepet nem tölt
semmifele toll be, jóllehet
jollehet nem egy érdemdús
érdemdus
személy található
szemely talélhato soraik között.
kozott. „Abban
,,Abban a néhány
néhény észrevételben, amit a
francia nemességről
nemességi-61 és es papságról
papsagndl teszünk,
tesziink, szigorúan
szigor an politikai és es
testilteti minőségükre
testületi mindségiikre szorítkozunk.
szoritkozunk. Burke úrr ellenben egyéni
egvéni és erkölcsi
erkeilcsi
minőségiikre
min alapona ékesen szolo
ségiikre alapozza szóló apolégiéjat.
apológiáját. Ennek azonban semmi
koze a kérdéshez, hiszen nem arról
köze arrol vitázunk,
vitazunk, hogy egyénileg,
egyenileg, hanem
hogy testületként
testiiletként milyen helyet kell a társadalomban
tarsadalomban elfoglalniuk. Nem
egyes polgérok
polgárok bilncivel
bűneivel foglalkozunk, akik rtiszolgtiltak
rászolgáltak a biintetésre,
büntetésre,
hanem egy testület
testiilet szellemével, amelyet célszerű
célszerii feloszlatni." J.
Mackintosh: Vindiciae, id. kiad. 44-5.
44 -5. o.
ms III. Edward (1327-77), V. Henrik (1413-22) és VI. Henrik
(1422-61) uralkodása
uralkodésa alatt zajlottak a százéves
szézéves háború
hébor (1339-1453)
f6bb eseményei.
főbb esernényei. Különösen
Kiilonosen az előbbi
elo'bbi kettő
kett6’ hadjáratai
hadjératai okoztak súlyos
s lyos
puszlitést Franciaországban.
pusztítást Franeiaorszagban.
186 Edmund Spensen
Spenser: Fairíe
Fairie Queene.
Queens. II.7.l4.
II.7.14. ford. Mesterházy
Mesterhézy Mónika.
Monika.
187 Az
A2 1572. augusztus 24-i pogromszerû'
pogrornszerii mészárlásnak
mészérlasnak Párizsban
Parizsban
mintegy 3.000, országosan
orszagosan kb. 20.000 hugenotta esett áldozatul.
aldozatul.

379-
5379-
“B Marie-Joseph de
1* <11 ciiettier
Chénier (1764-ısıı)
(1134-1311) Di:
on Karoly
Kdmly etmtr
1.-111111 dzrzızjz,
31111111,
melyet kétévi betiltás
betilt s után
utan nagy sikerrel vittek színre
minre 1789
novemberében.
W
1" Louis
1.01111 de
<13 Guise.
011111. võ.
v3. 74.
14. o.
11. jegyzet.
115131.
1°“ 161111111 Burke
19° Jóllehet Burke tiltakozása
1111111011111 az
11 egylıánal
1511111111 szembeni
szembeni intolerancia
11110111-111111 miatt
1111111
nem egészen
egeszen alaptalan, valójában
valojaban a francia egyház
egyhaz jóhlrét
16111131 a XVIII.
században
szazadban alaposan kikezdte a nem-katolikusok üldözésének
iildozésenek néhány
nehany
hírhedt
hirhedt esete, melyek közül
1161111 a kegkirlvóbb
kegkirlvobb az 1762-ben koholt vádak védak
alapján
alapjan kerékbe törttort (késõbb
(kés bb Voltaire erőfemítéseinek
er feszitéseinek hatására
hatasara
rehabilitált)
rehabilitalt) Jean Calas-é
Calas-e volt.
'91
191 Jean-Baptiste-Marie Champion de Cicé Cice (1725-1806), Auxerre
püspöke
piispoke Burke egyik fontos francia levelezőpartnere,
levelez partnere, Cieé vikomt
fivére volt. Emigránsként
frvére Emigransként Angliában
Angliaban élvezte a Burke család csalad
tamogatasat.
támogatását.
“'2 François
1” Francois de
11¢ seıigııee
Salignac de
11¢ is11 Motiie-Feneıorl
M01111-P61111311 (ıõsı-1715),
(1351-1715), czmttı-.zi
cambi-11
erseke, XIV. Lajos több
érseke, tobb családtagánaknevelője,
csaladtaganak nevel je, jelentős jelent6s politikai
mllvek szerzője.
művek szerz6je.
1°?
19? 13111111
Burke véleménye a1 párizsi P111111 papság
papsag értékeiről
e11e1<¢1161 helytálló,
n11y1a11<s,
szempontjabol azonban eléggé szerencsétlen, hogy
gondolatmenete aempontjából
része feleskiidott
ezek nagy resze felesküdött az egyhaz
egyház polgari
polgári alkotmanyara
alkotmányára (1790),
lenyegeben fizetett
mely lényegében zetett állami
allami tisztviselőkké
tisztvisel kké tette a papságot.
papsagot. Burke
közül nem egy mutatott 11,
kritikusai 1131111 rá, hogy ez orszégos
országos meretekben
méretekben is
igaz, mégpedig
megpedig azért,
azert, mert az újj rendszer az egyházi egyhazi arisztokráciától
arisztokraciatol
jovedelrnek tetemes részét
elvett jövedelmek reszet a korábban
korabban néikülöző
11311111111111 községi
kozségi papság
papsag
illő meg
ill6 megfizetésére fordítja. Stanhope: A Letter from Ear!
zetésere forditja. Earl Stanhope to
Horıourable Edmund Burke. London,
the Right Honourable london, 1790. 31 - 2. o. O.
191 Pontosan 130.
W
195 Burke itt voltaképpen általában
altalaban véve
veve a francia egyházra
egyhazra utal, de a
valasztott kifejezés, mely a „Rómától
választott ,-,,R6mat6l való
vald függetlenség”
fiiggetlenség” gondolatát
gondolatat
sugallja, bizonyára
bizony-ara rokonszenvesebbé tette érvelését a brit olvasó olvaso
számára.
szamara.
19° A B11111
1°‘ Burke 11111
által 9111-111
gyakran 11111131111311
kárhoztatott nonkonformista teologusok teológusok
sietve mutattak rá, ra, hogy az egyházi
egyhazi tifltségviselők
tisztségvisel k választása
valasztésa bevett
gyakorlat volt már.az
méraz őskeresztény
dskeresztény korban, korántsem
korantsem újításról
jitasrol van
tehát
tehat szó.
szo. „Teljesen
,,Teljesen nyilvánvaló,
nyilvanvalé, hogy bármilyen
barmilyen tanulmányokat
tanulmanyokat
folytatott is [Burke], az egyháuörténet
egrhdztorténet nem tarozott ezek közé" kizizé” -— tette
hozza némi
hozzá nemi elégtétellel Priestley (Letlers,
(Letters, 78. o.).
1'” Gilbert
1” 61111111 Bumet
Burnet (1643-1715),
(1643-111$), rneiseiteıt
1131-1311111 whig egyházi
133111111 vezetõ
111116 es
és
teológus, III. Vilmos idején
teologus, idejen Salisbury püspöke.
piispoke. Az idézet
idé2.etHL1't01y
History 0fH1's
of His
Timer (Sajat
Own Times (Saját koranak
korának torténete,
története, 1690) című
citn művéből
m véb l származik
szannazik
(London, 1838. 369. o.).
0.).
19° 1.
1°“ I. Karoly
Károly 1212 évi
évi 31111111
szünet 111111,
után, 134111111
1640-ben 1a $1131
skót 111113135
felkelés 131113831111
leveréséhez
szükséges
sziikséges támogatás
tarnogatas megszerzése
megzerzése érdekében
erdekeben kényszerült
kényszeriilt a parlament
összelıívására.
ossaehivasara. Sem a mindössze
mindossze három
harom hétig tartó
tarto „rövid
“rovid parlament",
parlament”,
sem a feloszlatása
feloszlat sa utáni
uténi tárgyalások
térgyalésok nem hoztak eredményt. Így lg került
keriilt
sor 1640. november 3-án 3-an a „hosszú
,,hossz parlament"
parlament” összeülésére,
osszeiilésére, mely
kisebb me§zakításokka|,
megszaklt sokkal, de jelentős
jelent6s aerltezeti
szerkezeti átalakulásokkal
atalakulasokkal a
polgárháboni és a protektorétus
polgarhéboni protektorátus folyaman
folyamán mindvegig,
mindvégig, egeszen
egéwen az 1660-
ban bekövetkezett
bekovetkezett Stuart-restaurációig
Stuart-restaurécioig ülésezett.
iilésezett.

380
1” Jean Domat (1625-96) neves alkotmányjogász,
199 alkotményjogasz, a Les Iois lots civiles
dans leur ordre naıurel
nature! (A polýri
polgari törvények
torvenyek tennészetes rendjükben,
rendjiikben,
című,, a XVIII. században
1689) cim srjzadban sokat forgatott munka szerője.
szer je.
M Armand-Gaston Camus (1740-1804) janzenista iigyved,
mo ügyvéd, jelentős
jelent6s
szerepet játszott
jatszott az egyház
egyhaz. polgári
polgari alkotmányának
alkotmanyanak kidolgozásában.
kidolgozésaban.
Hogy az állam
allam jogerősen
joger sen elkobozlıatja-e
elkobozhatja-e az egyház
egyhaz vagyonát,
vagyonat, illetve
hogy az egyház
egyhaz ugyanolyan alapon bíıja-e birja-e jószágait,
josz gait, mint más mas
hívei és ellenfelei 11313111
tulajdonosok, a Burke hivei közötti vita sarkalatos pontja
volt. Ld. Bevezetés
ml A gyerrnekkeresztséget 1111-.13,
2°‘ elvető, kommunisztiltus
kornmunisztikus elveket 1.-1116valló
anabaptisták 1532-35 kközött
anabaptistak vesztfáliai Miinsterben
z tt a vesztféliai Münsterben kisiirletet
kísérletet tettek
egy teokratikus városállam
varosallam létrehozására.
letrehozasara.
m „A ,,A jelen fonadalomban
forradalomban ellenálltak
ellenalltak a bígoııéria
bigottéria minden
rninden
csébitdsanak, elviselték a forradalom ellenségeinek zaklaıásaiı,
csábításának, zaklatcisait,
kellemetlenkedéseit. Hogy eleget tegyenek a közrendkozrend szempontjainak,
Nemzetgy lés cselekedeteinek meghatározóí,
melyek a Nemzetgyűlés megl1ataroz6i, megfeledkeztek
érdek1'iJa'67, zokuó
legfontosabb érdekükTô7, 1011111 nélkül
rtélkiil nézték a rengeteg egyházi
egyhazi
intézmény megszüntetését,
intézrnény megsziintetését, mely megéllıeıésükeı
megélhetéstiket biztosította;
biztositotta;
réadasul
elvesztették ráadásul székiiket is, az egyetlen forrást,
széküket fort- st, melyet
Iehetett, sőt
meg lehetett, s6t igazság
tgazsag szerint meg kellett volna hagyni mámukra; szzimukra; a
legrémesebb nyomorra íıélıetıek,
itéltettek, módot
modot sem kaptak a meghallgatána,
meghallgatcisra, de
ztigolédtak, hűek
nem zúgolódtak, hilek maradtak a legtisztább
legtisztébb hazaszeretet elveihez;
veriiket ontani is készek
még vérüket keszek az alkotmány
alkotmany fenntartásáért,
fenntartasaért, amely a
legnyomorúságosabb jelentélaelenségre
legnyomortiségosabb jelentéldelenségre l’og'a
foga itélni
ítélni vérosukat.”
városukat.”
Toprengések születése
m A Tõpmıgérek sziiletése idején már mar javában
javaban folyt a forradalom
exportja. 1790-ben a Párizsban
Périzsban tartózkodó
tart6zkod6 svájci
svéjci emigıánsok
emigransok klubot
alakitottak, mely propagandistákat
alakítottak, propagandistakat küldöttkiildott szét a svájci
svajci kantonokba.
nyaran Bem és Fribourg már
Ugyanez év nyarán mar hivatalosan tiltakozott
tevékenysegiik ellen.
tevékenységük
7“ A nantes-i Jakobinus Társaság
W Tarsasag levelezésben állt 1111 a londoni
Tarsasaggal. Küldöttei
Forradalmi Társasággal. Kiildottei 1790 szeptemberében
szeptembereben ellátogattak
ellatogattak
az angol radikálisokhoz,
radikélisokhoz, s az „A ,,A l'union
l’union de la France et d'Angleteı-re”
d'Angleterre”
(,,Franciaors1ag és
(,,FranciaOrs1Ág es Anglia egységére")
egységére”) feliratot viselő
viselo’ trikolorral
ajándékozták meg őket.
ajandékoztak 6‘ket.
ms „Ha
,,Ha többen
tizibben vannak azok, akiknek helytelenül
helyteleniil adtak, mint akiktől
akikt6l
igazsagtalanul elvettek, vajon nagyobb-e az előbbiek
igazságtalanul elobbiek hatalma? Nem,
mert az ilyesmit nem a számok, szamok, hanem a súlystily dönti
donti el. De miféle
mifele
méltanyossag az, hogy valaki, akinek soha nem volt földje,
méltányosság foldje, hoızajusson
hozz jusson
valaki máséhoz,
maséhoz, aki azt hosmúhossz évek, sőt
s6t nemzedékek óta 6ta bírja,
blrja, illetve
hogy aki bírta,
blrta, elveszítse?
elveszitse? Bizony éppen
eppen efféle
effele igazságtalanság
igarsagtalanség miatt
fizték el a spártaiak
(ízték spértaiak Lüszandrosz
Liiszandrosz efóroszt,
eforoszt, s (ami azelőtt
azel6tt soha nem
náluk) olték
esett meg naluk) ölték meg kiralyukat,
királyukat, Agiszt. E1161
Ettől az id6t6l
időtől kezdve
oly nagy széthúzás
széth zas támadt,
tamadt, hogy zsamokok
zsarnokok jelentek meg, az előkelőket
el6’kel6ket
szamtfzték, s a legnagyszeı-űbben
száműzték, legriagyszertfbben megalkotott állam allam hanyatlásnak
hanyatlasnak
csupán maga Sparta
indult. De nem csupan Spárta bukott el: Gorogorsz
Görögországg 1116111
többi
részét
reszet is felíorgatta
felforgatta azoknak a bajoknak a fertőzése,fertéizése, melyek a
spértaiaktol ıziınauıvz
spánaizınõı kiindulva zıızzjzaızk.
111311131111. [Aratuszr6l:] így
[Az-zıuszıõızl Igy kell
11111 ıızıyzzzn
helyesen
banni a polgárokkal;
bánni polg rokkal; nem úgy, gy, ahogyan mármar két ízben
izben is megéltük,
megéltiik,
landzsat ültetve
lándzsát tiltetve el a fórumon,
forumon, javaikat az árverés
arverés kikiáltójának
kikialtojanak alá-
ala-
vetve. E görög
gorog azonban (bölcs
(bolcs és
es kiváló
kivalé férfiúl-ıoz
fér hoz méltó
méltd módon)
modon) úgy gy
velte, mindenkinek az érdekeit
vélte, erdekeit figyelembe
figyelembe kell venni; s ebből
ebb6l áll
all a jó
j6

381
polgár legnagyobb bölcsessége:
polgar bolesemége: nem erőszakkal
er szaklral megosztani a polgárokpolgarok
erdekeit, hanem valamennyiüket
érdekeit, valamennyiiiket egyesíteııi
egyeslteni a pártatlan
pértatlan igazságosság
igazsagossag
elve alapján."
alapjan.” (a ford.) Cicero: De oflíciif.
o iciis. II. xxii.79-xxiii.
:1o1;ii.79-rotiii. 80-83.
2*
1°‘ Minaret
111111111151 Könyv
konyv z1 aeı-nemzıomagi
dél-németorszigi iııuminaıuwız
11111311111111 ıiıızos,
1111111,
szabadkőműves-antiklerikális
szabadk mtlves-antiklerikalis érzelmű,
énelm , a kortársak
kortarsak agodalmaiban
erőteljesen
er teljesen felnagyított
felnagyitott hatású
hat s társaságainak
tars-as- gainak állítólagos
éllitolagos
összeesküvésére
osszeeskiivesére derít
derit fényt.
m
W „Ha,,Ha Spárta
Sparta lett hazád,
haz d, azt kell szolgálnod.”
szolgalnod.” Cicero levele
Attticushoz 4,6. ford. Havas
I-Iavas láaló.
Halo. In: Cicero válogatott
vcilogatott művei.
mtivei.
Budapest, Európa,
Europa, 1987.
W
2°“ „Fõıai
,,F6ldi sflmõıõõr".
€:"me1@e11". Homiuzz
1111111111: Eıızkuz.
B11111. n.
11. zziv.
11-1. ıo.
10. rom.
1111. András
A1111-11
Láuló.
111113. In: versei. 161. O.
o.
Z”
M A festő
fest6 David által
11111 megtervezett nagyszabású
nagysmbas „Szövetség
,,Szi:'1vetség _ünnepét"
_ii11nepét"
(Fete de la
(Fête Ia fédération)
federation) a párizsi
parizsi Mars-mezőn
Mars-mez6n 1790. július`\'l4-én,
j1ilius‘\14-én, a
lerombolasanak évfordulóján
Bastille lerombolásának évfordulojan tartották
tartottak a nemzeti mêgbékélés
mégbékélés
demonstrtilasanak szándékával.
demonstrálásának sz ndékéval. `'
m Petit maison: nyaraló,
21° nyaralé, pihenőház;
pihenoh z; petit souper: vacsora-fogadás.
vacsora-fogadas.
2“ Válanul
zu V1111111 Mackintosh és es Priestley egyaránt
egyarant rámutattak,
ramutattak, hogy a
kormanyzat átalakítását
kormányzat 1111111111111 semmilyen körülmények
koriilmények között
kozott nem lehet
megallapodott
megállapodott formékhoz
formákhoz es szabályoklıoz
és szabélyokhoz alkalmazkodva
végrehajtani, hiszen ilyeneket senkinek nem áll 111 hatalmában
hatalmaban előírni.
el6irni.
Nézeteik szerint az újj hatalom legitimitásának
legitimitasanak egyedüli
egyediili próbája
pro-baja a nép
nep
tamogatasa illetve belenyugvása
támogatása belenyugvasa (I.Dcke
(Locke „hallgatólagos
nhallgatolagos beleegyezése")
lehet, ezt pedig a francia Nemzetgy Nemzetgyűlés lés egyértelmtien
egyértelműen birjabírja - sokkal
inkabb, mint alkalmasint az 1689-es angol parlament (J. Mackintosh:
inkább,
V'u'1diciae, id. kiad. 24-S.
Virıdiciae, 24-5. 0.; Priestley: Letıen,Letters, 5-6. 0.). o.). Ami a
kovetutasitas „szentségét”
követutasítás ,,szentseget" illeti, Burke soha máskor maskor nem mutatkozott
odaadó hlvének
ilyen odaado hívének - eppen éppen ellenkez6leg:
ellenkezőleg: sokadmagival
sokadmagáwl egyiitt
együtt
rendszeresen tiltakozott az ellen a számára
rendneresen 1111111-1 abszurd gondolat ellen,
hogy miután
1111111 a választók
valasztok (elvileg) jobb képességei és lehetőségei
lehetéiségei okán
okan a
parlamentbe küldték kiildték a képviselőt,
kepvisel6t, mepzabhatnák
megszabhatnak ottani
§11111111111111 korlátait.
politizálásának korlétait.
2122 ,,Atyank
,Atyánk maga hagyta meg egykor,
Arcunknak verítékével
Arvunlmak veritékével műveljük
mdveljiik a fÖldet"
foldet"
Vergilius: Geoıgika.
Georgika. I. 121 -2. Id. kiad. 46. o.
213 Jean-Paul Rabaut de St Étienne
ZB Etienne (1743-93) protestánsprotestans lelkész, a
konvent girondista tag'a, tag`a, 1793-ban lefejezték.
2“ „Franciaország
2" “Franciaorszag minden intézménye a nép nep boldogtalanságát
boldogtalansagat teszi
teljesse; hogy boldoggá
teljessé; boldogga tegyük,
tegyiik, meg kell újítani;
iijitani; át
11 kell alakítani
alakitani
torvényeit; szokásait;
eszméit; törvényeit; seokésait; meg kell változtatni
valtoztatni az embereket; a
dolgokat; a szavakat mindent le kell mmbolni;
rombolni; igen, mindent
lerombolni, hogy aztán 11111 mindent újjáteremthessünk.”
tijj teremthessiinlc.”
215 I.A:s
Les Quinze vingt: párizsi parizsi kórház
11511111 vakok számára.
1111111-1. Petit Masions:
parizsi bolondokháza.
párizsi bolondokham.
216 Burke mindenesetre nem menvedett
"Ű szenvedett hiánythianyt e kvalitásokban.
kvalitésokban.
Korabeli beszámolók
1111-.-111111111 aerint
szerint nem egyszer fakadt könnyekre kcinnyekre a
parlamentben, s érıelmeinek
érzelmeinek gyakran színpadiasszinpadias pózokkal
pozokkal próbált
probalt
nagyobb hatást
1111111 kölcsönözni.
kolcsonozni.
217A But-ke
*WA Burke áıızı
1111111
az eredetiben
1111111611 ıızsznáıı
111111111 ızirzjezez
1111111131 - ,,q„aa„`„„uwız.f'
,,quadrimar:ou.1" -
talan am
talán arra utal, hogy Franciaorwágban
Franeiaorszagban a bűnözők
bfinéiz k kivégzését
kivégését gyakran a

382
téégtagok négy
lréegtagok neg lóhoz
l6hoz kötözésével,
kotozésevel, a test darabokra tépésével hajtották
hajtottak
gre.
218 Cicero: Pro murena,
rnurena, 29-31. o.
219 A teljes idézet:
„Quid?
"Quid? siquis voltu torvo ferus et pede nudo
exiguaeque togae simulet textore Catonem
virtutemne repraesentet
repiaesentet morseque
moiseque Catonis?"
Catonis?”
„Hogyha
,,Hogyha Catót
01111 mímelve
mimclve komor képpel, saru nélkül
11111111
járkálnánk,
311111111111, szűk
szdk tógában,
t6¢ban, tán
111 elhihetik, hogy
bennük
benniik is él a catói
catoi erény
ereny s ama költői
k6lt6i derékség?”
derélrség?”
Horatius: Episzzalák.
151111111111. I. xix. 12-14. ford. Urbán
Urban Enter.
Eszter. ln:
In: Összes
Osszes
versei, id. kiad. 541. 0.
o. '
13° Rnnnszzn
22° R1111111 1766-67-ben
17113-117-611 n1 szigzwızzágızzzn
szigetorszagban ıznõzınxıoıı.
11111511110111. Ennek
E1111111
folyaman Hume támogatását
folyamán 11m1g111111 élvezte, bár
bar kapcsolatuk igen rapszodilrus
volt.
nl
m A Nemzetgyűlés
Nemzetgytilés alkotmánybizottsága
alkotmanybizottsaga részéről
11111161 Jacques-Guillaume
'I‘houret (1746-94) által
Thouret 11111 kidolgozott újtij közigazgatási
kozigazgatasi rendaer,
rendszer, mely
lehetőleg négyzetekre probalta
1111113111 próbálta felosztani az orsaig
orwág teriiletét,
területét, sokak
számára ttűnt
11111111 különösnek, 1111111111
nt kiilizinifisnek, túlzottan mechanikusnak. Mint azonban
levelez6partnere - a Töprengések
Burke egy francia levelezőpartnere Tciprengések egyéb
egyeb tárgyi
targyi
mellett - ironikusan rámutatott,
tévedései mellett- ramutatott, 'I`houret
Thouret jelentése nem
megoldas volt, s az önkonnányzatokról
végleges megoldás onkonnanyzatokrol szóló 11113 1789. decem-
deeem-
torveny sokat módosított
ber 22-i törvény modositott rajta (Correspoııdence,
(Correspondence, V1. köt.11111.
0.). Vö.
163-4. o.). V6. a következő
131111116 bekezdés utolsóutolso mondatáv-al.
mondataval. Nem csoda,
esoda,
hogy Burke-nek a kozigazgatasi
közigazgatási rendszerrel kapcsolatos velemenyem
véleményére
tajékozatlansag kiáltó
ellenfelei mint a tájékozatlanság 11111115 példájára
peldajara csaptak le. - A
département, commune és canton megfelelőiként
départemenı, megfelel iként a továbbiakban
tovabbiakban a
,,megye", „község(t.anács)"
,,k6zség(tanacs)” és 11 „kanton”
"kanton" megjelöléseket
megieloléseket használom
hasznalom
(a ford.)
2” Empzdnınezz
11111111111111 (i.
(1. z.1. 490-so)
490-30) n1 nagy
111,31 õszıznı
6111111 eıznõızıeı
11111111111 vzııõ
1111115 gõfõg
gore;
fılozófus;
lozofus; George Louis Leclerc Buffon (1707-88) terrnészettudós,
természettudos, az
evohicios elmélet
evolúciós 11111111 egyik előfutára,
116111111, az Enciklopédia több
tobb szakasza és
es
koraban nagy hatású
korában 11111111 művek
mifvek szerzője.
szet-z6je. Burke mindkettejüket
mindkettejiiket a
$kulativ gondolkodás
Wekulatív gondolkodas elrettentő
elrettent6 példájának
példajanak tartotta, noha Buffon
kísérleti 11
maga is a klsérleti és tapasztalati ismeretszerzés és az organikus
111161111 nivn
fejlõdés 11111 vnıı.
1111.
m Alexander Pope: Mara!
Mora! Essays. Epistles, IV.i. 129.
22‘ A
w A feltételeknek
11111111111111 megfelelők
111gr1111611 (azaz
(1111 a1 2.5.
25. életévüket
111111111111 betöltött
11111111311 férfiak
11111111
11111111 a legalább
közül legalabb egy éve egy helyben lakók
111111 és
11 három
11111111 napi munkabérrel
azonos értékű
értékfl évi adót
111151 ñzetők)
fizet k) ,,aktív",
"aktiv", a többiek
11111111111 „passzív”
,,passziv” polgáná
11111111-1
min isiiltek. Mindössze
minősültek. Mindossze öt 6t követ
kovet szavazott a Nemzetgyűlésben
Nemzetgyt ésben a
megkülönböztetés bevezetése, a passzív
megkiilonboztetés passziv polgárok
polgarok - a mintegy 6 millió
milli6
feln6tt francia férfi
felnõtt fér kb. egyharmada
egyhannada - választójogból
vt-ilasztojogbol való
valo kirekesztése
e en.
ellen.
225 Ezen a ponton egyetértés volt Burke és a Nemzetgyűlés
m Nentzetgyfflés egyes
baloldali képviselői,
111pv1111c1,p1.
pl. Robespierre között.
11311111.
mi $111111
P‘ Servius T111111
Tullius (1.
(i. 1.
e. 513-:14),
578-34), 111111
Róma 111111-1111
hatodik 111111311
királya 1a hagyomany
hagyomány
szerint vagyoni állapot
nerint allapot és területi
teriileti elvek alapján
alapjan centuriákba,
centuriakba, százas
sz zas

383
képviselő” kamara hatalmának
képviseldr” hatalmanak egyetlen
egetlen személy
szemely és es semmiféle
semmifele testület
testiilet
nem szabhat korlátokat.
1111-11131111.
W M1111
1” Numa 11311111111
Pompilius (1. 1. 715-672)
(i. e. 71s-372) római
131111 király
111111; és
11 Szolón
s1-1131 (kb.
(113. i.1. e.1.
630-560) athéni arkhón arkhon a politikaelméleti írásokban 1111311311 gyakran
szerepeltek mint a klasszikus törvény-alkotó
161-vényalkoto őstípusa.
dstlpusa.
25° 11111
5° Jules M1111-11
Mazarin (011113
(Giulio 1111111111,
Mazarini, 1302-31)
1602-61) 3133131,
bíboros, 11111111111
Richelieu
pártfogoltja
pértfogoltja és
es miniszterként utóda113.-11 XIl'I.,
)CIl'I., majd XIV. lajos Injos alatt.
Francois-Michel Le Tellier, Louvois márki 11111111 (1641-91) XIV. lajos Lajos
hadügyminintere.
hadiigyminintere.
*'=5‘51 wiııinni
William Pin,
Pitt, cıinınnni
Chatham gnsf (ez „iaõeebız Pin",
;131(11,,11131133 Pitt”, 1708-78)
1703-73) ı7sõ-ben
1753-311
került
Iteriilt államtitkárként lrabinetbe, melyben lényegében
11111111111111111 a lmbinetbe, lenyegeben 6 irányította,
111111113111,
igen sikeresen, a hétéves háborúhéboni idején
idejen a kül-
ki.il- és hadügyeket.
hadiigeket. 1766-68
1131311 miniszterelnök.
között miniszterelnok. Il. II. Gyorgyel 1113131311 azért
Györggyel elsősorban 1111-1 támadtak
11111111111
nézeteltérései, mert úgy g vélte,
13111, a király
kiraly hannoveri érdekeltsége
érdekeltsege
túlságosan
t ls gosan is befolyásolja
befolyasolja annak angliai politikáját.
331111111111. f"
2”
52 A 1111311111
dauphin 1a 11-111111
francia 1131
trón 11111111111131-1
mindenkori 313111111.
örököse.
25 Armand-Marc, Montmorin de Saint-I-lerem
E Saint-Herem gróf grof (1745-92),
(1745 -92), francia
külügyminiszter. A 11111131
kiiliigyminiszter. király 1791 nynyáriri 11311111
szökési kisérlete
kísérlete 11111
után lemondtisra
lemondásra
kényszerült, majd 1133111111
1111;,-11111111, áldozatul esett az 1792-es ,,szeptemberi „szeptemberi
mészarlasoknak”. - 1790-ben egy angol halászok
mészárlásoknak”. 1111111311 által
11111 Vancouver
letrehozott telep az ifjabb Pitt kormányát
szigetén létrehozott kormanyat diplomáciai
diplomaciai
Spanyolorszaggal, mely Amerika egész
konfliktusba sodorta Spanyolországgal, egesz nyugati
partvidékére
partvidekére igényt tartott. A spanyolok a közös 113131 Bourbon-dinasztia
111.111
révén Franciaorszagot
Franciaorsúgot és Spanyolorszagot
Spanyolországot i:isszef0'z6
öszefűző ,,11111111
„családi
111113111111"
szerződésre” hivatkozva francia 11113111111 támogatást kértek, mire az
Alkotményozo Nemzetgyűlés
Alkotmányozó Nemzetgt és a szerződést szerz6dést -— a spanyolok
11111111111111 - „nemzeti
nemtetszésére ,,nemzeti szerződéssé”
sze:-16-déssé” keresztelte át.
11.
5‘ Burke 1780 februárjában
5' 1131-11111311 egy cg beszédében elismerőleg
elismerdleg szólt
11311 Necker
reformeri szándékairól,
refonneri 11111111111131, amit kettejük
kettejiik közötti
11313111 udvarias levélváltás
11111111111
követett. Necker a 131-1331111311
1111111111. továbbiakban néhény
néhány 131333
apróbb szivességet
szívességet tett a
Burke-csaladnak.
Burke-családnak.
55 ,,de
255 „de ggyőzött
zicitt annyi sok ember, varosváros 111111"
imája"
Szatiircik. X. 284.
Iuvenalis: Szatírdk. 2.84. ld.
Id. kiad. 233. o.
‘-'56 Sziklás
~56 Sziklas domb Athén határában,
1111111311, melyen a vének tanácsa1111111 tartotta
giiléseit a polisz történetének
gyűléseit 1311311111111 korai szakaszában;
111111111311; a színhely
szinhely után
1111
magat a tanácsot
magát 11111111 is így
igy nevezték.
1” Rene-Nienıne
W Rene-Nicolas de
<11 Mznpenn
111133133 (1714-92), xv.
XV. Lnjne
11131 izzneeıırn-jn
111111111111
rendeletével 1771-ben feloszlatták
1113111111111 a parlamenteket, de
dc XVI. Lajos
tronralépésekor helyreállították
trónralépésekor 311;,-1111111111111 őket.
6ket.
53 Az athéni népgyűlés
55 népgyi és egy-egy szavazása
111111111 nyomán
nyoman kihirdetett
határozatok.
hatarozatok.
Z”
2” Az egyik
191111 ıegfõi-Az
1111333 párizsi
P111111 ızinsságnziz
31131111111 az
11 nminnánı
3111131111 eznıgáıõ
11111113 epiiıezfõı
1311111131
kapott neve. 1789-ben a Nemzetgyűlés
Nernzetg lés felhatalmazta, hogy hog egyes
rojalistak ellen hazaárulás
rojalisták 11111111111 vádjával
111111111 eljárást
11111-111 indítson,
inditson, de 1790. augusztus
16-an az ancien
16-án aneien régime
regime többi
13331 törvényszékével
torvényszékével együtt
egiitt felszámolták
11111113311111
26° Burke valószínû1eg
16° -1113111111111 az I. Károly
Karoly és 11 egyes rojalisták
rojalistak ügyének
iigének
111-1311111111 1649-ben felállított
tárgyalására 11111111311 különleges
kiilonleges bíróságra
311311111 céloz.
3°‘ A párizsi
26* P111111 ıiõzeegiznáee
113113g111111 1789
1739 nynnsn
1111111 zsııiznnz
111113111 feı
111 zi1 zzvzfgáenk
11111111311
elfojtásának és a forradalom elleni szervezkedések
1111111111111 szeivezkedések felderítésének
1111111-113111111
céljával a comité
céljaval comiıé des recherches-t, mely hamarosan hírhedtté
hlrhedtté vált
v lt
kihallgatési módszereiről.
kihallgatási 11311111111131.

386
2&2
“Z Joan-Frederic,
Jean-Ft-etıefie, La
Lz Tour
Tour du
au Pin
Pin g1-of
grof (1727-94),
(1727-94) az Nenizetgymés
Nemzet és
katonai bizottságának
bizottségénak a feje. 1794-ben a guillotiiıe
guillotine áldomtä-Eu
ldozata hm
Beszámolója,
Beszémoloja, melyet Burke iaez,
idéz, Dacwz
Discours az
de M. az
dz mla Tour au
du mi
címen jelent meg az Alkotmányozó
eimen Alkotményozo Nemzetgyűlés
Ncmzctgyiflés 1790 jmiusi
júliusi
wlójában.
wlojéban.
„Ne
"Ne nevessünk.”
ncvcssiink."
2°‘
M A A Bastille
Bastille lerombolása,
lerombolésa, melyben
melyben katonák
katonaik isis részt
részt vettek,
vettek,
parancsnoka, Benıard-René-Jourdan
Bcmai-d-Rcné-Jourdan de do Izunay
Launay (1740-89)
(1740-B9)
meggyilkolásával
meggyilkoléséval végődött.
végz dott. Marseille-t
Marscillc-t 1790 áprilisában
épriliséban vette be a
nemzeti gárda,
gzirda, s az ottani erőd
er6d parancsnoka, Bausset
Bans-set lovag is Launay
sorsára
sorséra jutott.
265
55 „Melyeket
,,Mclyekct a legtiszteletreméltóbb ünnepélyességgel tettek."
lcgtiszteletreméltobb iinncpélyességgel tettek.”
M5 ,,Mint Őfelsége
2'“ éfclsége felismerte, nem különálló
kiilonéllo társaságok
térsaségok rendszerére
rcndszcrén:
sziikség, hanem minden francia akaratának
van szükség, akaraténak egyesülésére
egyosiilésére a
szabadságért és a koz
szabadségért köz boldogul
boldogulásáért, csakúgy,
séért, cs-ak gy, mint a közrend
kozrcnd
fcnntartéséért; úgy
fenntartásáért; gy gondolta, helyénvaló
hclyénvalé lenne, ha minden regiment
rcgimcnt
vcnnc ezekben a polgári
részt venne polg ri ünnepségekben,
iinncpségckbcn, hogy b6vitsék
bővítsék a
fiizzék az egység
kapcsolatokat és szorosabbra fffzzék cgység kötelékeit
kotclékcit a polgárok
polgérok és
kozott.”
a csapatok között.”
M7 Helyesen: ,,Et si quis deus mihi largiatur ut ex hac aetate
267 aerate
rcpuorascam et
repuerascam ct in cunis vagiam, valde
valdc reeusem,
rccuscm, nec verovcro velim
volim quasi
dccurso spatio ad carceres
decurso carccrcs a calce revocari.” „És ,,Es ha valamely isten
azzal akarna jutalmazni, hogy öregből iirogbol újra
tijra gyennekké
gycnnekké legyek,
lcgyck, s a
b6lcs6bcn nyöszörögjek,
bölcsőben nyoszor gjck, bizony nem fogadnámfogadném el, cl, és nem szeretném,
szcrctném,
pélya megfutása
ha a pálya mcgfut sa után
utén a célsorompókhoz
célsorompokhoz szólítanának
szolitanénak vissza."
vissza.”
Ciccro: Az
Cicero: A1 idősebb
id sebb Cato. B.23. ld.
Id. kiad. 379. o.0.
265 A nemzeti gérdéban
‘"5’ gárdában a csapatok maguk vélasztotték
választották tisztjciket.
tisztjeiket.
“'9
26° Burke
Burke egyik
egyik lcg gyclernreméltébb joslata,
legfigyelemreméltóbb jóslata, melynek
melynek bctcljcsiilését
beteljesülését --
brumairc 18-át
1799. brumaire 18- t - már
mér nem érte értc meg.
mcg. 1789-től
1789-t6] kezdve valóban
valoban a
vissza-visszatér dilemmája
francia politika vissza-visszatérő dilemméja volt, hogy a forradalomnak
esetleg valamilyen hirtelen katonai beavatkozás,
boavatkozés, illetve összeesküvés
ijsszccskiivés
vothet véget.
vethet végct. Ugyanakkor a forradalmárok,
forradalmérok, akik élénk érdeklődést
érdckliidést
tamisitottak az általuk
tanúsítottak éltaluk 1642-esnek nevezett
ncvczett angol forradalom iránt, i1- nt,
maguk is nüntelenül
sziintelcniil a „francia
,,francia Cromwellt"
Crornwellt" keresték.
kcrcsték. La Fayette, majd
tébornok voltak az első
Dumouriez tábornok els6 jelöltek
jeloltek a szerepre,
szcrcprc, mielőtt
miel6tt
Napóleon betöltötte
Napoleon beloltottc volna.
m A nemzeti gárda,
77° gérda, melynek tagságát
tagségét eredetileg az aktív
aktiv polgárokra
polgérokra
korlétozték.
korlátozták.
Z" Mzfie-Joseph
Marie-Joseph Gilbert Moıier,
Moticr, Li
1.3 Fayette márki
manta (1757-1834),
(1151-1334), „ızëı
"két
kontinens hőse”,
kontincns h6sc”, az amerikai függetlenségi
fiiggctlcnségi háborúban
héborlliban játszott
jétszott jeles
jelcs
szerepe után
utén az 1789 nyarán
nyarén felállított
fclaillitott nemzeti gárda
gérda parancsnoka lett.
1792-ben emigrált.
1792-bcn crnigrélt. Burke, aki szilárd
szilérd elvekkel rendelkezett,
rcndelkezett, az ,,áruló”
,,érul<5”
előkelőségeket
cl jakobinusoknáll is jobban megvetette (vö.
kcléiségekot a jakobinusokn (vii 71. és 113.
sz. jegyzet),
jegyzct), s száműzetésük
szémfizctésiik idején
idcjén is legfeljebb szánalmas
szénalmas pojácákat
pojécékat
látott
I:-itott bennük,
benniik, akik - saját
sajét magával
magéval ellentétben
cllentétben - nem ismerték
isrnerték fel
id ben az általuk
időben éltaluk elindított
elinditott folyamatok nyilvánvaló
nyilvénvalé tendenciáját,
tcndenciéjét, s
ennek estek áldozatul.
éldozatul. Ezek egyik legfčflıb legf6bb példája
példéja volt Burke
szcmében La Fayette
szemében Faycttc - illetve az örökletes
orokletes címek
cimek eltörlése
eltorlésc után
ut n
29-szerűen Monsieur Moticr.
ggrszprficn Motier.
Ahogy a Nemzetgyűlés
Ncmzetgy iés határozata
hatérozata minden, bizonyos vagyoni
feltételcknck megfelelő
feltételeknek megfelel6 polgár
polgér válautójogáról
v lasztojogérol ismertté vált v lt 1790
tavaszén, a francia nyugat-indiai fehér gyannatosok
tavaszán, gyamiatosok fontolóra
fontolora vették
vctték az

387
anyaoruágtól
anyuorsz gtol való
valo elszakadást.
elsmkadést. 1792-ben Santo Domingo szigetén volt
rabszolg k heves felkelése tört
rabszolgák tort ki.
m 1789. augusztus 4-én
4-en eltörölték
eltoricilték a feudális
feudélis járadékokat,
jéradékokat, ezt azonban
egy 1790. március
mércius 15-i határozat
hatérozat olyan értelemben
ertelemben módosította,
mo-dositotta, hogy
míg
mig a földesúr zildes r mint helyi szuverén szuveren személyéhez
személyehez tartozótartozo
szolgáltatásokat
szolgéltatésokat valóbanvaloban érvénytelenítették,
érvénytelenitették, magához
mag hoz a birtokhoz
tapadókat
tapadokat meg kellett váltani v ltani vagy tovább
tov bb kellett teljesíteni.
teljesiteni. Ennek az
volt az oka, hogy a polgárság,
polgérs g, ígyigy maga
map a Nemzetgflés
Nemzetgri és számos
sz mos taa is
rendelkezett olyan földbirtokkal,
fdldbirtokkal, melyet az utóbbi utobbi kategóriába
kategoriéba esőcs6
gjáradékok
iradékok terheltek.
4 A gabelle (sóadó)
(soado) az ancien
aneien régme
regime egyik legnépszerűtlenebb
legnépszer tlenebb
adóterhe;
adoterhe; Burke itt az önkényes, fmkényes, igazságtalan
ig-azségtalan adóztatás
adoztatés általános
éltalénos
szinonimájaként
szinonim jaként használja.
hasznélja.
kretai városok
275 A krétai v rosok lanlaza védelmi szövetségét
sztivetségét (szüsztaszisz)
(sziisztaszisz) és a lengyel
nemesi köztársaságot
koztérsaségot Burke korában koréban gyakran említették emlitették a
mifkodésképtelen, ezért állandóan
mtfködésképtelen, aillandoan az anarchia veszélyével fenyegető fenyegetéi
alkotm nynas berendezkedés példájaként.
alkotmányos példéjaként.
276 Tlleoaere
27° Theodore vemler,
Vernier, Mont-ol-lem
Mont-Orient gı-õfgréf (1731 - 1818), za Nemzeıgymez
Nemzetgyt és
Wk fő
gyik f6 pénzügyi
penziigyi szakértője.
szakénéije.
,,E nagy országot,
„E orszégot, mondd, hogyan tettétek tönkre ton]-cre ilyen hamar?"
sztivege így
Cicero szövege igy folytatódik:
folylatodik: „Ezt
"Ezt kérdezi valaki Naevius költő kolté’
Ludusában, amire egyebel:
Luduséban, egyebek ktizt
közt kiiléinijsen
különösen ezt felelik:
't7jdmm'ur, lzzııgzz
'újz10„:üıı, balga ifjú
£512 „ép
nép ızpë
Zepé zzõveıségelııkeı
szdivetségeinket zl."
el."
id sebb Cato. 6. ld.
Cicero: Az idősebb Id. kiad. 354.0.
354. o.
séadot nem csak azért
m A sóadót azert tekintették
tekintettel: sérelmesnek,
serelmesnek, mert alapvető
alapvet6
fogyasztési cikket terhelt, hanem azért
fogyasztási azert is, mert nem egyenlően
egyenlfien sújtotta
siijtotta
orszég egyes
az ország eyes részeit.
reszeit. Calonne már mér 1787-ben a refonnjai
reforrnjai
kercsztiilvitelére összehívott
keraztülvitelére sszehivott „előkelők
,,el6keI6k gyűlése"
gyi ése" előtt
el6tt hangot adott a
kifogésainak és
gabelle-lel kapcsolatos kifogásainak es enyhítésére
enyhitésére vonatkozó
vonatkozo
sz ndélrénak.
szándékának.
279 A Nemzetgyűlés
Nemzetgyiflés 1789. december
deeember 14-én „különleges
,,kiili:'>nleges pénztárat"
pénztérat”
létesitett a „hazafias
létesített ,,haz.afias honájárulások”
hozzéjénllésok” befizetésére.
be zetésére.
1'” A jogi nyelv által
2” éltal perbeszeaben
perbeszédben használt
hasznélt rllltiv
ktiv személyek.
szemelyek.
2*" Louis de
m Louls de Rouvroy,
Rouvroy, Saint
Saint Simon
Simon herceg
herceg (1675-1755)
(1615-1755) katona
katona és
és
diplomata, híres
hires emlékiratai az 1694-1714
1694-1723 közötti
kozotti éveket
eveket dolgozúk
dolgomk
fel.
m A Westminster Hall a londoni parlament épülete, épiilete, de Burke
korában
kor legfelső biroségra
ban a legfelsfi bíróságıa is szokésos
szokásos volt így
igy utalni.
m E:
233 Ez a bekezdés affele
afféle tinmegnyugtatés-bétorités:
önmegnyugtatás-bátorítás: Burke valójában
valéjéban
osztotta, olykor el is túlozta
ttilozta nem egy kortáısa
kortérsa aggodalmát
aggodalrn t a brit
pénziigyek XVIII. század
pénzügyek szézad végi állapotával,
éllapotéval, kivált
kivélt az államadósság
éllamadésség
növekedésével
ntivekedésevel kapcsolatban.
kapesolatban. Ld. Bevezetés.
23‘ Burke Moliêre
W Moliere Képzelt betegje nyomán
nyomén tört
tort latinsággal
latinséggal ironizál:
ironizél: „De
,,De
úgy velik,
ha igy vélik, a kor
kór nem hajlandé
hajlandó kikúrálni
kik r lni önmagát,
Emmag- t, mit tegyünk?
tegyiink?
Bocsássunk ki assignatékat
Bocséssunk assignatákat —- újabb assigrıatákat -— még
jabb assig;nat{|kat meg több
tiibb
assignatét.”
gsignatát.”
25 Talleyrand, Autun püspöke
piispiike vezető
vezet6 szerepet játszott
jétszott az 1789-es
gnziigyi vıtákban.
änzügyi vitékban.
Jean dedc La Bruyére (1645-96) esszéista nevezte így igy Jacques-
Bénigne
Benigne Bossuet-t (1627-1704), Meaux püspökét, piispokét, teológust,
teologust,
abszolutista politikai írót
irot (vö.
(v6. 40. sz. jegyzet).

388
287 A forradalom pénzügi
M penziigyi vezetői
vezet6i mámára
szamara valóban
valoban súlyos
s lyos fejtörést
l'ejt61-651
egyhaz és az emigránsok
okozott, hogy az egyház emigransok elkobzott birtokainak értéke
erteke
Šıapolltıkaı
gggolitikai helyzet alakulásának
alakulésénak függvényében
fiiggvenyében folytonosan ingad0z0tt_
ingadozotp
„Nem
,,Nem a Nemzetgyűlés egészéhez fordulok most; azokhoz beszélek,
Nemzetgy lés egeszéhez
akik félrevezették, bódító
b6dit6 gázokba
gazokba burkolva előtteel6tte a célt,
celt, mely felé
fele
magukkal sodorták.
sodortak. Nekik mondom: az önök onok célja,
celja, nem tagadhatják,
tagadhatjék,
az, hog
hogy a papságot
papsagot minden reménységtől
reménymegtol megfosszák
megfosszak s porba sújtsák;s jtsék;
tételezünk fel 6n6kr6l
ha nem tételeziink önökről semmi, az allami
állami kcitvények
kötvények mozgásával
rnozgziséval
kapcsolatos kapzsi számítást,
szamitést, azt kell higjük,
higyjiik, hogy erre törekedtek
ttirekedtek a
szörnyű
szornyii művelettel,
miivelettel, melyet javallottak; nem is járhat
jarhat más
mas eredménnyel.
De milyen hasznát
hasznét fogja látni
latni a nép,
nep, melynek érdeklődését
érdekléidését felkeltették
iránta?
iranta? Mit tesznek érteerte önök,
tinizik, miközben
mikozben folytonosan kihasználják?
kihaszn ljék?
Semmit, egyáitalán
egyéitalan semmit, sőt s6t ellenkezőleg,
ellenkezvf eg, csak újabb
iijabb terhekkel
sujtjak. Rovására
sújtják. -Rovasara visszautasítottak
visszautasitottak egy 400 milliós
millios ajánlatot,
ajanlatot, melynek
elfogadasa eny-ülést
elfogadása enytilést hozott volna számukra.
szémukra. Ennek a forrásnakfornisnak a
legalabb annyira előnyös,
helyébe, mely legalább el6ny|':'>s, mint törvényes,
ttirvényes, eg
egy költséges
koltséges
jogtalansagot
jogtalanságot allitottak,
állítottak, amely sajat
saját bevall suk szerint is legalabb
bevallásuk legalább 50
milliényi többletkiadással
milliónyi tobbletkiadéssal és
es 150 milliónyi
millionyi visszafizetéssel
vissza zetéssel teheli az
éllamkincstart, következésképp
államkincstárt, kovetkezésképp a népet.
nepet.
nep, íme,
Szegény nép, ime, ennyit hoz neki végeredményben az egház egyhaz javainak
jav-ainak
elkobzása, s egy üdvös
elkobzasa, iidvtis vallás
vallas szolgálnak
szolgziinak jövedelmét
jtivedelmét sújtó
stijté szigorú
szigor
adorendeletek. Mostantól
adórendeletek. Mostantél fogva Önöket
onoket terheli a felelősség.
felel6sseg. Az egyház
egyhaz
konyoriiletessége megkönnyebbülést
könyörületessége megkonnyebbiilést hozott a szegényeknek; most
önök kényszeriilnek
pedig iinok kényszerülnek hozzéjarulni
hozzájárulni eltartasukhoz."
eltartásukhoz." - A ,,400
milliós ajénlat”
millios ajánlat" az aix-i ersek
érsek Burke altal
által korabban
korábban marmár emlitett
említett
javaslata az egyhaz
javaslala egyház ilyen osszegii
összegű adéval
adóval valo
való megterhelésére, ami
helyett az Alkotmányozó
Alkotményozo Nemzetgyűlés
Nemzetgytflés az elkobzás
elkobzas megoldását
megoldzisét
valasztotta.
választotta.
W Anne-Louis-Henri de La Fare (1752-1829), Nancy püspöke.
289 piispoke. 1791-
emigrált, a restaurécié
ben emigrélt, restauráció idején
idejen Sens érseke,
erseke, majd bíboros
biboros lett.
MA
2” tlunaee-l "Szabadsag
Adundee-i ,,szzbzaság Barétai”
Ezt-stat" radikalis
tzalıtállz tarsasag.
társaság.
291 ,,Credat Iudaeus Apella, non ego ...”:
B1 ...": ,,Ha
„Ha Apella zsidé
zsidó ezt elhiszi -—
én tudom azt ...". Horatius: Szaıirák.
Szatirdk. l.I. v. 100-1. ford. Bede Anna.
Osszes versei. id. kiad. 397. o. Apella zsidó
Összes zsido a hiszékenység
hiszékenyseg
megtestesit je.
megtestesítője.
292 John
7-” John law
Law (1671-1729)
(1671-1729) sltõt
skot sz.-tnnzzázct
szuirrnazasli ltzlznaef-bznltát,
kalandor-bank r, za
régensség idején Franciaország
Franciaorszag pénzügminisztere,
pénziigyminisztcre, a Louisianát
Louisianat
igazgató Mississippi Társaság
igazgato Tarsasag (vö.
(V6. 244. sz. jegzet)
jegyzet) létrehozója.
létrehozoja. A
konnény Law tanácsaira
korrnány tanécsaira értékpapírokat
értékpapirokat bocsátott
bocsatott ki, ami a társaság
tarsasag
létvényos bukásához
látványos bukziséhoz vezető
vezet6 nagarányú
nagyarény spekulációs
spekulécios hullámot
hullémot indított
inditott
cl.
el.
M 1790
2” 1790 tavaszán
tavaszan Bailly,
Bailly, ntint
mint Pat-iz.:
Parizs pelgáıntestete
polgérmestere több
tobb ízben
izben
folyamodott a Nemzetgűléshez,
Nemzetgyiiléshez, hog
hogy a várost
vzirost a forradalomban
jatszott
játszott elsfirendii szerepére való
elsőrendű valo tekintettel részesitsék
részesítsék
megkiil nboztetett bánásmódban.
megkülönböztetett bénasmédban.
1°‘* „z
29' ,,a gyűjtött
gyfijt tt rõlaet
fame: za l-lzlál
Halal ltõvetzztõ
ki:iveszt6
jogarával, mint tridensszel
jogaréval, tridens-szel megveri
jég-szarazza ...”
jég-szárazıá ..."
293 -5. ld.
Milton: Elveszett Paradicsom. X. 293-5. Id. kiad. 314. o.
0.
2'95 Kötvények
35 Kotvények egegy olyan ügylet
iigylet kapcsán,
kapcsan, melyben egy közös
kiziztis
pénzalapbol (kölcsönből)
pénzalapból (k lcsonb l) többen
tobben húznak
hiiznak évjáradékot.
évjéradékot. Ennek összege
osszege

389
mindegyikiik halálával
mindegikük halalaval egre
egyre nő n6 az életben
eletben maradottak wámára,
szamara,
mígnem az utolsó
mignem utolso túlélő
ttilél az egészhez
egeszhez houájut.
hozzéjut.
79°
M Marcus Annus Lucanus (i. 9. sz. 39-6)
39-65) római
romai költõ,
k6lt6, Pierre Corneille
Comeille
97606
£17606 -84) francia drámaíró.
drémairo.
Caro. V.i. 11.
Joseph Addison: Cato.
 NEV- És
NÉV- Es TÁRGYMUTATÓ
TARGYMUTATO

Act of Settlement - ld. trónörökiésről

tron roklesr l szóló
sz6l6 törvény
t<':'u-veny
Acton, John - 74
Adam, William -— 25
Addison, Joseph —- 51,51,390
390
adók,
adok, adózás
adozas - 19-20, 121, 124, 141, 201, 203, 213-5, 232, 235,
332-40, 348,
34-8, 350, 352-3, 388
~
-- és
es képviselet
kepviselet - 275-9,
275 -9, 281-3
281 -3
Agisz, spártai
Agisı, spértai király
kiraly - 254,
254,381
381 ,t,1
Agrippina - 174 ,` ~
Aiguillon herceg, Emmanuel-Annand de Vignoret du Plessis-Richelieu
-— 209, 377, 379
akadémiék, Franciaországban
akadémiák, Fr-anciaorsztigban - 59, 157, 205, 295, 376 376-
Alembert, Jean Le Rond d' d’ -— 320
alkotmany - 104, 148, 150, 180, 184, 284
alkotmány
b1-it - - 22-3, 34-6, 43, 62-3, 70, 85-6,
brit 85-6,96, 109,108,110-1,
96, 109, 108, 110-1, 113,
115, 117, 120, 141-3, 182, 184, 193, 228, 232, 264, 274, 291, 357,
(nemet elemzöknél)
363-4; (német elemzoknél) 77; (Paley-nél) 34-5; (a radikálisoknál)
radikélisoknél)
(reformja) 19, 23
35-6, 65 -7, 142-3, 145; (refomıja)
-— - (az ancien régime
francia - regime korában)
koraban) 67-8, 119-20, 223, 227-8
(ut.), 311; (a Töprengések
Tbprengések születésekor)
sziiletésekor) 120, 139, 141 (ut.), 175, 282,
32.5, 335; (1791-es) 367,
285, 289, 291, 293, 299, 302-3, 312, 317, 323, 325,
385
6’si ~
ősi -- elmélete
elmelete -— 44-6, 50, 115-7
római
romai ~
- - 279
skót
skot - - 214
Alkotmányos
Alkotmanyos Tájékoztatás
Tajékoztatas Társasága
Tzirsaséga - 24, 28, 85 -— 7, 361
Alkotmányozó
Alkotmanyozo Nemzetgyűlés
Nemzetgyi es -— ld. Nemzetgűlés
Nen1zetgy ‘lés
amerikai
- függetlenségi
fiiggetlensegi háború
hébor - 20, 42, 377, 387
- gyarmatok - 19-21, 23
anabaptizmus, anabaptisták
anabaptistak - 52,
252, 381
ancien régime - 40, 42,50, 54, 60- 1, 367, 376
ancienrégime
- gazdasága
gazdaséga - 39
~
- válsága
valsaga - 57,59
anglikánok,
anglikénok, anglikán
anglikén egyház
egyhaz - 12, 24, 28, 32, 183 (ut.), 184, 193-5, 197,
362,364
362, 364
Angol Bank - 58, 341, 349
angolszászok
angolszaszok -— 35
Anna, I., angol királynő
kirélyn -— 99, 364
Apollón
Apollon - 371, 384
Apponyi György
Gyorgy -— 79
Aquinói
Aquinoi Szent Tamás
Tamas - — 48
Aratosz - 254, 381
areioszpagosz - 312
al-isztokrácia
arisztokracia (nemesség)
(nemesseg) - — 10-1, 53-4, 59,68,
59, 68, 169-70, 207
angol ~- - 11-2, 24, 178,184,193-4
francia - -— 56, 68, 132, 204, 214-5, 231, 233-6,
233- 6, 244, 331
331-2
-2

391
Arisztotelész - 48, 220- 1, 378, 384
Arisztotelesz
Artemisz —- 371,384
Artemis:
assignatákk (érték-papirok,
assignat (értékpapírok, kotvények,
kötvények, papírpénz)
papirpenz) - 57-9, 124, 129,
139, 142, 216 - 9, 237, 293 - 300, 340 -3, 345 -6, 349 -52,
-$2, 367, 378, 388
ateisták - 56, 177, 181, 183, 200, 206, 241, 248, 2'52,
ateizmus, ateistak 7.52, 376

éllamaddssag - 13, 57-B,

államadósság 57-8, 70-2, 208-9, 213-4, 218, 254,
2.54, 375, 388
államegyház,
allamegyhaz, államvallás
allamvallas - 56, 69, 185, 192-4

Bailly, Jean-Sylvain - 164, 170, 352 -3, 370, 372-3, 389

Barentin, Charles-Louis-François
Charles-Louis-Francois de Paule de - 135 (ut.), 369
Bamave,
Barnave, Antoine-Pierre-Joseph-Marie - 164,370, 372
Barruel, Augustin - 76
Barty, Madame du - 377
Barry,
Bastille - 26, 56, 72, 175, 228, 233, 306, 361, 373, 382, 387
Bedford herceg - 16
Bentham, Jeremy - 30, 46, 71
Bertier de Sauvigny - — 369
369-70
- 70
Berzeviczy Gergely - 78
Törvény:
Bill of Rights - ld. Jogok Tizirvénye
Blr6i hatalom (igazságszolgáltatás)
Bírói (igarsagszolgaltatas) - 305, 311 -6, 335
Blackstone, William - 115-6, 366
Cuce, Jean de Dieu-Raymond, Aix-en-Provence érseke -
Boisgelin de Cucé,
91 (ut.), 215, 362
grof, Henry St. John - 14, 181, 221, 375,
Bolingbroke gróf, 37$, 378
Bonald, Louis de - 76
Jacques-Bénigne - 344, 365, 388
Bossouet, Jacques-Bénignc
kor - 71, 362-3, 369-70
bowoodi kör
Brandes, Emst
Ernst - 77
Brissot, Jacques Pierre - 71
Thomas - 74
Buckle, Henry '1`homas
beclerc -275, 383
Buffon, George Louis Leclerc
Burke, Edmund, m művei
vei
An Abridgement ofthe English History - 14
An Appealfrom the New to the Old Whigs - 71
First Letter on the Regicide Peace - 60
lntíruled The Present State of the
Observations on a Late Publication Intituled
Nation - 39
A Philosophical Enquiıy
Enquity irıto
into the Origin of our Idea.:
Ideas on the Sublime
and trlzsezzzmfia
mi theBeaua tl - 14
Speech on American Taxatiorı
Taration - 20
conciliatıion with the Colonies - 21
Speech on conciliation
Speech on Economical Reform - 39
Speech on Mr. Foxit
Fox's East-India Bill - 2.5 - 6
Thoughts on the Causes of the Present Discontents
Discontent: - 18 - 9
A Vindication ofNatural Society - 14
Burke, Richard - 205 (ut.), 276
Bumet, Gilbert - 248, 380
Btiskép Lovag - ld. Don Quijote
Búsképű

392
Calas, Jean - 380
Calonne, Charles Alexandre de - 76, 228-30, 289-90, 316, 342
346-7, 378, 384, 388
Camus, Armand-Gaston - 252, 331, 381
Cartwrigiıt, John - 23, 361
Cartwright,
Catilina, Lucius Sergius - 157, 370
Cato, Marcus Portius (,,ifjabb”)
(,,itjabb”) - 272
centralisták
centralistak - 79
cenzus - ld. adózás
addrés éses képviselet
ltépviselet
Cervantes, Miguel de Saavedıa
Saavedra - 52,
S2, 362
Cethegus, Gaius Marius - 157, 370 ,
Clratham
Chatham gróf,
gr6t', id. William Pitt - 306, 369, 386
369,386
Chénier, Marie-Joseph de -,- 380 ' '-
Etienne-Francois - 209, 377
Choiseul herceg, Étienne-François
Chubb, Thomas - 181,375
Chubb,Thomas
Cicero, Marcus Tullius - 48, 182, 254, 272, 375, 377, 379, 382-3, 396 385,1
387-8
Cicé, Jean-Baptiste-Marie Champion de - 380
Cobban, Alfred - 75
Coke, Edward - 115, 366
Coleridge, Samuel Taylor - 73
Coli8"Y. Gaspard de - 134, 368
Colififiýt
Collins, Anthony - 181, 375
commune-6k - ld. községtanácsok
commune-ök ktizségtanacsok
Condé herceg, Louis de Bourbon - 134, 368
Condorcet márki,
Condoıcet rnarki, Jean-Antoine~Nicolas
Jean-Antoine-Nicolas dedc Caritat -— 170, 373
Constant, Benjamin -— 76
Corneille, Pierre - 355, 390
Comeille,
Cromwell, Oliver - 134, 363, 368, 371

David, Louis - 382

Declaration of Rights - ld. Jogok Nyilatkozata
deizmus, deisták
deistak - 375-6
demokracia - 172, 184, 186, 220- 1, 232, 312-3
demokrácia
Denham, John - 212, 377
Depont, Charles-Jean-François
Charles-Jean-Francois - 38, 40, 83 (ut.), 361
Déltengeri Társaság
Tarsasag - 297,
297,385
385
département-ok - ld. megyék
megyek
Dicsőúges
Dics séges Forradalom - 12, 24, 36, 41, 43-543-5, 63, 85-7, 100,
1(1), 103-6
103-6,
111,113-5,151,
111,113-5, 151, 361, 364, 374
- a radikálisok
~ radikalisok felfogásában
felfogasaban - 63, (L5,
65, 67, 98, 363
Diderot, Denis - 320
Dioniiszosz - 371
Dionüszosz
direlttorium - 61, 367
direktórium
Domat, Jean - 2.50,
250, 381
Don Quijote (Búsképű
(B sképti Lovag) - 82, 90, 362, 373
Dumont, Plene-Étienne-rnuls
Dtnnent, Pierre-l3tienne-Louis - 154 (ut.), 370,
310, 374
314
Dumouriez (Charles-François
(Charles-Francois du Périer) - 368, 387
Dupont,~Gaétan-Pierre
Dupont, Gaetan-Pierre - 75

Edward, ill.,
lll., angol király
kiraly - 238 (ut.), 379
egyhaz (papság)
egyház (papsag) - s3,
$3, s7,
57, 169-70, 184, 207

393
 francia ~
-- - 39, 43, S7,
57, 68-9, 208, 214-6, 231, 237, 240,
24-0, 242-8, 352,
368, 380
368,380
képviselői a rendi gyűlésben
-- képviseldi gyiilésben és a Nemzetgyűlésben
Nemzetgyiilésben - 131
őskeresıtény - - 198, 380
diskeresztény
~
- polgári
polgari alkotmánya
alkotmanya - 38, S6,
56, 380-
380..
8- 8
~
-— vagyonának
vagyonanak elkobzása
207-B,
elkobzasa - 40
207-8, 210-1, 216-8, 237, 245-24$-
Ir: 2:
E
|-I .~
--i tulajdon —- 188, 194, 198, 20UI - 3*_-5§ı-
---i 5
3HIls‘8
»išza E
Š sŠ
-“S2s
Š
N-ös E3
_-Ii

:58.ëfš __©

343-8,
343—8, 367, 375, 378, 389
zı6tıeızı(zız)
el6it6let(ek) - 179, 189, zas,
265, 301, 328
Emberi és
es Polgári
Polgari Jogok Nyilatkozata - 56
emberi jogok - ld. tennészetes
természetes jogok
Empedolılém
Empedoklész - 275,383
275, 383
Enciklopédia, francia - 205, 376, 383
József —- 10, 79
Jdzsel’
Erzsébet, I., angol királynő
Ensčbet, kirélyn6 -
— 101-2
Erzsebet, angol hercegnő'
Erzsébet, hercegn6' (I. Jakab lánya)
lanya) -— 107, 365
eskiidtszék - 34
esküdtačk

értékpapir
értékpapír —- ld. assignatak
assignaták

felvilágosodás - 75-7,
felvilagosodas 75 -7, 154-5,
154 -5, 163, 179
brit
brit-- - 51-2, 77, 79
-S1-2,77,79 <€
francia -~ - 374, 376
német ~ -- - 77
(Lotharingiai), német-római
Ferenc, I. (lotharingiai), nemet-r6mai császár
csaszar - 373
167- 9 (ut.), 330, 379
feudalizmus - 15, 68, 167-9
Fénˇelon, François
Fénelon, Francois de Salignac de la Mothe - 244, 380
Filmet, Robert - 365
Filmer,
filoıófusok —- 59, 63, 71, 181, 205 (ut.), 207 (ut.), 343, 349, 379
filozéfusok
Fitzwilliam gróf
grdf -— 21, 26
Forradalmi Társaság
Tarsasag - ld. Londoni Fon-adalmi
Forradalmi Társaság
Tarsasag
Foullon, Joseph-François
Joseph-Francois - 370
Fox, Charles James - 21-3, B 25 -7, 42, 362, 368, 374
foldérdekeltség - 58, 129, 203-4, 216
földérdekeltség
Frigyes, ll. (Nagy), porosz király
kiraly - 206 (ut.), 376
palotagróf - 365
Frigyes, V., rajnai palotagrof
Függetlenségi Nyilatkozat, amerikai -20
Fiiggetlenségi - 20

gabelle (s6ad6)
(sóadó) - 334, 331-s,
337-8, ass
388
gallikán egyhaz
gallikanizmus, gallikan egyház - 136, 176, 246
Garı-ick, David - 14, 172,373
Garrick,
Gentry - 12
Gentz, Friedrich -— 77-8
germanok - 36-7
gennánok
Gibbon, Edward - 37
Gordon, George - 175, 374
Grafton herceg, Augustus Henry Fitzroy - 94 (ut.), 363
Guise herceg, Henri - 134, 368
Guise, Louis de - 134, 240-1 (ut.), 368, 380
Gulliver - 229

394
Gy rgy, 1., angol király
György, ltirély -
Gs rw. Il..
Gyöfzv. Tl-. M801
111301 lflrãly
Wily -
György,
Gy rgy, 111., angol király
kirély -
habeas corpus - 34, 106, 365
:zá
L5370, 74
hadsereg - 121, 141 -2, 156, 235, 293, 316-29, 334 -5
Hamann, Johann Georg - 76
I-Iamann,
Hanza-szfrvetség
Hanm-mövetség - 53, 231, B1, 378 '
harmadik rend (Tiers Em)État) - 63,125,
68, 125, 127, 129-32, 214, 361
367
25-6, 130 (ut.), 368
Hastinp, Warren - 2.5-6,
Helvétius, Claude-Adrien - 177, 320
I., angol kiraly
Henrik, 1., király - 116, 365, 366 - _
király - 134, 232-3, 353, 368, 379
Henrik, IV. (Navarrai), francia kiraly
király —- 2.38
Henrik, V., angol kiraly 738 (ut.), 379
Henrik, Vl.,
V1., angol kiraly
király - 238 (ut.), 379
Henrik, V1lI.,
VIII., angol kiraly
király - 17, 211, 377
Herder, Johann Gottfried - 76
Hérodotosz
Hérodotou - 385
hetéves
hétéves héboni
háború - 386
Hippolrratész
Hippoluatéa - 384
Hobbes, Thomas - 49
Holland gr6f,
gróf, Henry Rich - 133, 368
Hooker, Richard - 11, 48
Horatius Flaccus, Quintus - 363, 369, 373, 382-3, 385,3&5, 389
Home Tooke, John - 23, 361
hosszti
hosaú parlament - 250,750, 380
hugenottak
hugenották - ld. kalvinistak
kálvinisták
Hulme, Obadiah - 35
Hume, David - 31, 37, $2,52,58,
58, 272, 383

igamáguolgáltatás - ld. bir6i

igazsdgszolgaltatas bírói hatalom
iııumináıuwk -- 2.55
illuminatusok zss (ut.),
(ur), 382
indiai
~ brit uralom - 2.5-6,
-- 7.5-6, 130 ("I-)
(ut.)
~ vall
- vallások
sok - 56
intendánsok - 223-4,
intendansolt 723-4, 378
3'B
luvenalis, Decimus lunius - 363, 370, 386

Jacobi, Friedrich Heinrich - 76

Jakab, 1.,
I., angol kiraly
Il., angol kiraly
Jakab, 11.,
király - 12, 100-2
1
király - 44, 100
.~ Š ‘Q°§ "E3.
_`lD-IG,_,-
ašsë 8
äã 3,-13 PE
jakobinizmus, jakobinusok - 53.. B?‘- 1"' §.-__§
ı„ı§°`3"'is
iili ii 4, 367-8,
N 4, 367-8, 370
370,
375, 381, 384,
334, 387
jaltobita
jakobita felkelés - 13
janıenisták, janzenizmus - 381
janzenistak,
16666,
János, 1.l. (Ftildnélkiili),
(Földnélküli), angol maykirály - 116, 314
374
Janos,
János, 11.
ll. (J6),
(Jó), francia
francia many
király -- 117
177 (ut.),
(ut.), 314
374
Jebb, John —- 23, 2.3, 361
jezuitákk - 110, 370
jezuit
jogások
jog mok - 127-9, 218
Kérvénye - 106,
Jogok Kérvdnyc 106,11 6,365
116, 365
Jogok Nyilatlrozata
Nyilatkouta - 43,99,101,1o3,1o1,111,116-7,363-5
48, 99, 101, 103,107, 111, 116-7, 363-5
Törvénye - 111, 363
Jogok Tiirvénye

395
Johnson, Samuel - 14, 373
Juigné, Antoine-Elénor-Léon
Antoine-Elenor-Léon Leclerc de - 209 (ut.), 377
justicia (Aragónia
(Aragdnia fflaírája)
fdbiraja) - 113, 366
Juvenalis - 1d.luvenalis
ld. Iuvenalis

kantonok
lrantonok - 274, 276-7, 282-6, 383
katolicizmus, katolikusok - 12, 55, 175, 248,
lratolicizmus, 24-8, 364, 368, 374
Katolikus LigaLip - 93, 362
kálvinizmus,
lt lvinizmus, kálvinisták
Károly,
Karoly, l.,
Karoly,
1., angol király
Károly, DL,
(hugenották) -—
kalvinistdk(hugenot1£k)
kiraly - 66, 116, 154, 362
IX., francia lrir
király
ly - 174
ri3; 3.6.a§ä3Ša
si
Károly,
Karoly, XII.,
XIL, wéd
svéd ki.rály
kirély - 174, 374
Kelet-Indiai Társaság
Tarsasag - 25 -6
25-6

.Ff-É*.ës33
kereskedelem - 36, 53-4, 57-8, 281, 241
'ãlë °°.š
keresztényseg
kereszténység —- 55 -6, 59, 69, 94,
keresztes
kereates hébor
háborúkk - 53, 181
képviselet - 32, 67, 137, 143-4, 29
~ Franeiaorszagban
-

--
Franciaországban - 287-84, if
- Paley-nel
Paley-nél —- 34
- Price-nal
Price-nál - 29, 142-3
kiralyvalamtas,
EF' ëë
at
-

királyválaatás, valasztd
választó monarchia - 96- 96 - 103, 108-10,
108 - 10, 144, 365
Kirké - Z29,
229, 378
kolostorok - ld. szerzetesség
konvent - 368, 382-3
konzervativizmus - 11, 73-5, 73-S, 79
kizitvenyelr
kötvények - ld. assignatak
assignaták
kizizjog
közjog - 45-6,
45 -6, 50, 104
lrdzségtanacsok
községtanáusok (commune-61:)
(commune-ök) - 274, 277, 283-6, 293, 341, 383
Krisztina,
Krifltina, svedsvéd kiralynd
királynő - 174, 374
Izborde
Iaborde de Mériville, Francois-Louis-Joseph
François-Louis-Joseph - 209, 376
Lnborde
Laborde mérki,
márki, Jean-Joseph Dart - 209, 376
La Bruyere,
Bruyére, Jean de - 344, 388
La Fare, Anne-Louis-Henri de - 348 (ut.), 389
la
La Fayette marki,
márki, Marie-Joseph Gilbert Motier - 328, 377, 387
Iajos,
lajos, XIIL,
XIII., francia kiraly
király - 305, 368
XIV., francia kiraly
Lajos, X1V., király - 38, 59, 205, 305, 339, 368, 376, 380, 386
Lajos, XV., francia kir ly - 209 (ut.), 245 (ut.), 376-7, 386
király
lajos, XVL,
Lajos, XVI., francia kirély
király - 38-9, 50, 70, 158-60 (ut.), 162-3 (ut.)
165-6
165 -6 (ut.), 173, 174-5 (ut.), 177 (ut.), 226 (ut.), 228, 232 (ut.), 245,
319 (ut.), 321 (ut.), 325-6 (ut.), 367, 371, 373-4, 386
Lajos Fiilbp,
Fülöp, francia kiraly
király - 385
Lally-Tollendal marki,
márki, Trophime-Gérard dc de - 164, 371-2
Langton, Stephen - 374
Lansdowne marki,
márki, William Petty - 21, 71, 362-3, 368, 384
La Rochefoucauld (Louis-Alexandre, La Roche-Guyon és ~ - herceg)
91,209,
- 91, 209, 361-2, 377
La Rochefoucauld, Dominique de - — 209- 10, 377
La Tour de Pin gróf,
grt5l', Jean-Frederic - 316-7, 319, 321-3, 329 (ut.),
387
Laud, William - 362
Bernard-Rene-Jourdan de - 387
launay, Bernard-René-Jourdan

396
law, John - 351, 389
Lecky, Williarn
lecky, William Hartpole -— 74, 79
Linquet, Simon-Nicolas-Henri - 71
Lipthay Sándor
Séndor - 79
Livius, Tıtus
Titus - 366
Locke, John - 44, 49, 68, 365, 369, 382
Loménie de Brienne, Étienne-Charles
Etienne-Charles de - 384
Társaság - 24, 41, 85
Londoni Forradalmi Tarsasag 85-77 -3, 95, 97-8, 110,
110
113, 115,
11$, 140, 142, 155, 158, 163, ITI,
Louvois márki,
mirki, François-Michel
177, 361-
361 - 3°
Francois-Michel Le Tellier -
.513
E
lovagiassăg,
lovagiassag, lovagság
lovagsag intézménye
Lucanus, Marcus Annus - 355, 370, 375, 390
šäša- :ëë“
intézmenye -' 50-4, 6923 ~33
69, 373

Lümandrom
Liisrandrosz - 754,
B4, 381

Macaulay, Catherine —- 65-6, 68-9, 366, 374

Macaulay, Thomas Babington - 74
machiavellizmus, machiavellistak
macliiavellisták - 92, 172
Mackintosh, James - 62-4, 67-9, 71-2, 365, 379, 382
Magna Charta - 115-7, 366
Maistre, Joseph de —- 76
Marie Antoinette —- 50, 160 (ut.), 161, 162-3 (ut.), 165 -6 (ut.), 174-5
165-6
(ut.), 177 (ut.), 370, 373-4
3'T3-4
Mareius, Gaius - 211, 377
Marcius, 37'7
Martialis, Marcus Valerius —- 384
Marx,
Mark, Karl - 52, $555
materializmus - 28
Maupeou, Rene-Nicolas
René-Nicolas de - 386
Maury, Jean Siflrain
Siffrain - 76
Mazarin, Jules - 305, 376, 386
Maria,
Mária, 1. (Véres), angol kiralynd
királynő - 102
Maria,
Mária, angol kirélyné,
királyné, III.
111. Vilmos felesége - 99-100, 107, 116-7, 364
Mária Terézia —- 373
Méria
megyek
megyék (departement-olr)
(département-ok) - 139 (ut.), 274, 277-8, 285-6, 369, 383
metodizmus, metodistak
metodisták - 24, 27-8, 362
Metternich, Klemens Lothar
Lotlıar von - 78, 385
35
Millar, John - 37, 52
Milton, John - 385, 389
Mirabeau gr6f,
gróf, Honoré-Gabriel-Victor Rigueti - 56, 71, 164, 367,
370-2
370 - 2
Mississippi Tarsasag
Társaság - 297, 351 (ut.), 385, 389
Moliere (Jean-Baptiste Poquelin) - 388
Monaldischi, Gian Renaldo - 174, 374
Montesquieu, Charles de Secondat
Sécondat —- 14, 46, 48, 54, 288
Monthly Review - 72 T2
Montmorin de Saint Herem gr6t', gróf, Arrnand-Marc
Armand-Marc - 310, 386
gróf, Théodore Vernier
Mont-Orient grof, Vemier —- 337, 388
Morangis abbé - 244
Morgan, Thomas - 181, 37$ 375
Morley, John - 74
Morning
Moming Chronicle —- 25
Morning
Moming Post - 25
Mounier, Jean-Joseph - 76, 164-5,164 -5, 372-3
Mózes - 370
Mdzes
76 -7
Mtiser, Justus - 76-7
Möur,
Namier, Lewis - 75
Napóleon - 385,387
Napoleon 385, 387
Necker, Jacques - 39, 213-4, 217 (ut.), 224-6, 229, 311, 334, 340,
349-50, 377-8, 384, 386
arisztokrácia
nemesség - ld. arisztolcrécia
Nemzetgyıiflés
Nemzetgyt 290-1,
es - 41, 156-9, 163-4, 174, 250, 273, 276, 282, 285, 290- 1,
317-20, 325 -7, 334, 367, 370-3, 375, 383-4, 387, 389
Forradalmi Tarsasag
- és a Fonadalmi Társaság kapcsolata - 87-8, 91, 93, 142, 155,
361, 366
- határozata a feudalis
hatarozata feudális el6jogokr6l
elõjogokról - 40, 56, 251, 332-3, 379, 388
-
-- egyházi vagyonrdl
az egyhazi vagyonról és az assignatakrol
assignatákról - 199, 217, 250, 349-52
- legitimitasa
legitimitása es
és tisszetétele
összetétele - 67-8, 12.5-6,
125-6, 129, 131, 133, 267, 382
--
- tevekenysege,
tevékenysége, intézkedései alt.ált. - 77,
T7, 87, 91, 139, 171, 202,
229-30, 237, 240, 2.52, 264-9, 277, 286, 301-2, 311, 314-6, 324,
336-40, 344,355,
344, ass, 351,
357, 372, 303,
383, 336
386
-
~ viszonya a végrehajtashoz
végrehajtáshoz - 304-5, 310, 325 -6
nemzeti garda
gárda - 319, 328 (ut.), 331, 334, 387
Nero, romai
római csaszar
császár - 174
Noailles vikomt, Louis-Marie d’Ayan
d'Ayan - 209,377, 379
nonkonformizmus,
nonkonfonnizrnus, nonkonformistak
nonkonformisták - 22, 24, 27-8, 69, 87, 92-4, 178,
361- 3, 380
361-3,380
normann hoditas
hódítás - 35, 67, 105, 364
North, Lord - 20,21
North Briton —- 18
Numa Pompilius — - 303, 386

Odiisszeun
Odüsszeun - 378
Old Jewry - 93, 94, 99, 102, 115, 153, 155, 162, 165, 176,362
Orléans
ozıem 116166;,
herceg, ,,Egalit6”
„Égzıiw Fatap
Füıõp - 361-0,
367-8, 375
Orleans
Orléans herceg, Franciaorszag
Franciaorwág regense
régense —- 205 (ut.), 376
- 231, 379
Orsinik —

õzõızızızzaeg -- 97,
drokletesseg 97,100-2,104-5,107-10,117-8,138,364-s
100-2, 104-5, 107-10, 117-8, 138, 364-5
6t6dik
ötödik monarchia - 163, 371

Paine, Thomas - 20, 38, 42-3, 62-5, 67-71, 361, 363, 373
Palais Royale - 200, 241,375
Paley, William - 31 -2, 35
paplrpenz
papírpénz - ld. assignatak
assignaták
papsag
papság - ld. egyhaz
egyház
parlament, angol - F3 .!>-’ .59
116,
116, 152,
152, 173,
~ alsdhaza
-
178, 211
211
15 égi:
arsõııazz -- 15 Q-
I-5
$ -
2 is 5-ai.:.6 _'§5,6.»
-
§_o-
W
its- E _$-3133,
1, 103, 107, 111-2,

E-.°~.'É: -ENfizčEääp 138, 144, 193,

198, 290
(ut.), 291, 367
- lordok haza
háza - 103, 113, 130, 138, 141, 144, 291
parlamentek, Franeiaorszagban
Franciaországban - 39, 217, 311-3, 378, 386
párizsi -
périzsi ~ - 123, 313,367
Patkul, Johan Reinhold —- 174, 374
pápa, pépasag
papa, pápaság - 96, 112, 181, 366, 374
Peters, Hugh - 93, 154-5, 362

398
Petition of Right - ld. Jogok Kérvénye
Kervenye
pénzérdekeltség - 57-60, 63, 71, 203-5, 207-8, 7.51 2.51
Pitt, id. William - ld. Chatham grófgr6l’
Pitt, ifj.
it]. William - 21, 25 -6, 369
Podmaniczky Séndor
Podmanitzky Sándor - 7'8
78
polgárháboni,
polgarhaboni, angol (1642-49) - 45, 133, 380
Pompadour, Madame de - 37'7 377
Pope, Alexander - 31,368, 383
Portland herceg - 21
preskripció
preslcripcid -— 31, 46, 51, 64,Š 5 8 843-4, 63, 65, 71, 91-5, 98,
- .N - or,.9‘3331,
31, 363, 365, 369
Price, Richard - 20
112, 116, 140, ısa
-
20, 24, 28- .8585 -8»PE
--f.
153 ((ut.), 154-- H‘ 1-I'5,“.N1"‘S81-A 32
ai ‘H 1136-1.),
*-J 173 114, 176,
(„ı.), 174, 116, 178,
110, 224 D
229, 361-3, 366, 369-10
229,361-3,3õõ,aõ - _.
Priestley,
382. Joseph - 20,
Pi-iesıızy,J0szpıı
382 ëaía-2.N35, 64,68-9,
53851;30-2, 64,60-9,11, (ut.),. 365, 369,380
71, 145 (ur), 369, 300,I
protektoratus (Cromwellé) - 380
protektorátus

8
.5
Etienne, Jean-Paul -
Rabaut de St. Étienne,
radikalizmus, radikálisok
361
radikalisok - 17, 18 Fa
lb’ is
..i?- 12
.Ü
, 43, 49, 61-2, 66, 71
71,

reforrntizirveny (angol, 1832) - 73, 364

refor1ntörvény(angol,
Rehberg, August Wilhelm - T7 77
rendi gyűlés
gyiilés -
— 60, 119-20, 173,
12.3, 126-7, 135, 213-4, 222, 361, 366-8
373, 377-8
retitaur'6ci6
restauráció
Bourbon ~ - - 385
Suart - - 104, 155, 363, 380
Reynolds, Joshua - 373
Rémusat,
Remusat, Charles de -— 76
Richelieu bíboros,
biboros, Armand
Annand Jean du Plessis -— 134, 305, 368, 376, 378
richerisme - 368
Richmond herceg - 16
Rivarol, Antoine de - 76
Robertson, William - 37,5
37, 5 -
Robespiene, Maximilien
Marcimilien -
Rockingham márki
mérki - 13- 9*9‘to 6-=§,,,
- _~|:M> .1"[73
.05 8
P-5

Rousseau, Jean-Jacques - ŠaäfiŠ? - PÜ P§u rd

Saint Simon herceg, Louis de dc Rouvroy - 339, 388

Schlözer,
Schlicizer, August Ludwig - 78
seekerek - 94, 363
Selden, John - 116, 366
Servius Tullius - 279, 383
Sénac
Senac de Meilhan - 76
Shakespeare, William - 371, 373
Sheridan, Richard Brinsley - 361, 368
Siddons, Sarah - 172, 373
Sieyés, Emmanuel-Joseph - 116, 366
skolasztika - 53
skolasıtika
37, 52, 59, 373
Smith, Adam - 37,52,
Smith, William Cusac - 72
sóadó
s6ad6 - ld. gabelle
g-abelle

399
Somers, John, Evesham báró
bird - 101, 103, 364
Southey, Robert - — 73
Spencer, Edmund - 379
Spittler, Ludwig Timotheus -— 77-8
77-B
Stael-Holstein bárónõ,
b6:-6116, Anne Louise Germaine Necker -— 76
Stanhope gróf
grof - 93, 155,
15$, 361, 380
Stuartok - 13, 45, 214, 362, 364
Sulla, Lucius Comelius - 211, 377
gn f, Maximilien de Bethune - 134, 353, 368
Sully gróf,

fiabadkõművesség,
szabadk mffvesség, subadkõmflvesek
wabadk6mt_Ivesek - 382
nabadság
szabads g - 121, 139-41, 143, 151, 157, 166, 171, 174, 231, 262, 289,
239,
312,
312, ass
35$
,,brit" ~
„brit” -- - 85, 89-92, 94, 112, 116, 119, 122, 142, 178, 366
—- és
- 65 szabadosság
subadosség - 120-2, 229
nakadérsig,
nakadárság, szakadérok
fiakadárok - ld. nonkonforrnizmus
nonkonfonnizınus
szézéves háboni
százéves héboni - B8
238 (ut.), 379
(kolostorolc) - 193, 50,
szerzetesség, szerzetesek (kolostorok) 250, 257-8, 260-1, 263,
34$
331, 345
Széosen Antal - 79
Szécsen
Szeehényi Ferenc - 79
Széchényi
Istv n - 9, 10, 11, 79
Széchenyi lstván
Szolon
Szolón - 303, 386

3-S4
Tacitus, Publius Comelius - 286, 384
sih) - 223, 378
Taehmas Kouli Khan (Nadir sáh) 37B
Talleyrand heıceg,
herceg, Charles-Maurice -— 295 (ut.), 344 (ut.), 384,
334, 388
383
Talmud - 176
térsadalmi uerződés,
társadalmi szerz dés, szerződéselmélet
szelz déselmélet -
— 27, 30, 33, 48-9,
4-B-9, 76, 147,
180, 189-90
Terentius (Publius Terentius Afer) -— 366
tennéaetjog
terméaetjog - 48-9, 50-1,
250-1, 366
természetes
termeszetes jogok (emberi jogok) - 20, 24, 27-8,
jogok(ernbe1i
64, 67, 70-2, 106, 116, 145-50,
14$-$0, 153, 155,
276-8, 327, 329-30, 332, 338, 352
27-B,
15$, 163, ...B
.-8 .=-*15::»@. 83gP ëf
-*V8 :0
§$
'l1iouret,
‘Thouret, Jacques-Guillaume - 383
Tiers Em
État -- ld.
ld. harmadik
harmadik rend
rend
Tındal,
Tindal, Matthew - 181, 375
Toequeville,
Tocqueville, Alexis de - 367
Tolancl, John - 181, 375
Toland, 37$
tolerancia - 249, 262, 368
--rendelet (Toleration Act) -— 362, 364
toryk - 13, 44, 58,
$8, 375
Törvényhozó
T611/ényhozo Gyűlés
Gyl és 373, 384
tronoriiklésr l szóló
trúnöröklésről szolo törvény
t rvény - 99-100, 111, 364-5
Tucker, Josiah - 37
tulajdon - 55-7,
SS-7, 69, 90, 124, 128,
123, 131, 137-9, 157, 188,
138, 194, 197, NI,
201,
213, 227, 250-2, 260, 262, 287, 311, 354, 369
Turgot, Anne-Robert-Jacques - 207, 376- 7
Tut-got,

unitarizmus, unitáriusok
unitériusok - 24, 28, 56,
$6, 362
utilitarizmus, uıiıiızı-már
uıiıimizmuz, utilitaristil: -
- 27,
27, 30-
30- 1,
1, 37,
37, 47-8
47-B

400
iinnepélyes Liga és Szövetség
ünnepélyes Szfwetség - 93, 362

vallas - 54 -6, 90, 95, 169, 187, 195-7, 200, 213, 239, 241, 249, 259,
vallás 59, 362,
375
375
- ez
és poıiıiız
politika - 153, 247
241
vváıaszıõjog
lasztojog - 47
~ Franciaormégban
- Franciaoraágban - 275
27$ -9, 282, 383, 387
- reformja - 18-9, 23,
~ 23,34
34
vegyes
vegycs kormányzat
kormanyzat - 66, 130 (ut.)
vzi-giıiuz
Vergilius (Publius vzzgiıiuz
Vergilius Mm)
Mano) - sas,
ass, 369, 373,
zm, 382,
asz, 384
3&4
Vemier,Théodore
Vernier, Theodore - ld. Mont Orient gróf grof
végrehajtó
vépehajto hatalom - 303- 11, 313, 335
Vilmos, 1.
I. (Hódító),
(‘H6-dité), angol király
kiraly - 363
Vilmos, ll.,
11., angol király
kiraly - 364 _
Vilmos, III.
lll. (Oraniai),
(0rániai), angol kiraly
király - 99-101, 107, 111, 116-7, 364,
380
30 .

Vitellik - 231, 379

Voltaire, Francois-Marie Arouet - 177, 320, 374, 376, 379- 80

Waller, Edmund - 368

Walpole, Robert - 35-6
Westminsteri Valasztési
Választási Klub -. 2.5
5
Whigek
whigek - 12-<5,
12-6, 18-9, 21-6, 44-5, sa,58, as,
65, 71, 103, 361-2, 364, 369,
-9
377 —
- 18, 23
Wilkes, John —
Windham, William — - 38
Wollstonecraft, Mary - 62, 64, 66, 68-70, 367-8
Wordsworth, William
Vfılliam - 73

Young, Arthur - 72

Zso
Zsófia,
a, braunschweig-hannoveri hereegn
hercegnő,, vélasztofejedelem
választófejedelem - 106-7,
1,06-7,
364

_:r T _

I‘?!
HEE Kbzponti
Központi Konywyéra
Könyvtára-

MISKOLC
€'

401
 konyvprogram
Az Atlantisz könyvprogram
1990-ben megjelent
rnegjelent kötetei
kiitetei

Szabó
Szabé Miklós: Politikai kultúra Magyarországon
Mik16s:Po1itikaikulu2ra Magyarorszdgon 1896-1986.
Tanulmányok.
Tanulmanyok. (elfogyott)

Fejtő
Fejté’ Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért.
Ausztria-Magyarorszag szétrombolása.
Ausztria-Magyarország szétrombolasa.
Minervával k6zi:'>s
(A Minervaval közös kiadas)
kiadás)
(Circus Maximus) (elfogyott)
(elfogyott)

Roménia 1944-1990. Gazdaság

Románia Gazdasag és politikatörténet.
politikatorténet.
Gébor)
(szerk: Hunya Gábor)
(East-European-Non-Fiction) (elfogyott)

Gabor: Az
Halmai Gábor: A1 egyesülés
egyesiilés szabadsága.
szabadsciga.
Az egyesülési
egyesiilési jog története
torténete és intézményei.
(East-European-Non-Fiction) (elfogyott)

Horkheimerz A felvilágosodás
Adorno - Horkheimer: felvilcigosodds dialektikája.
dialektikdja.
(A Gondolattal közös
kozos kiadás)
kiadés)
(Kisértések) (elfogyott)
(Kísértések)

Jézsef Attila: Szabad-iitletek

József jegyzéke. (187 Ft)
Szabad-ötletekjegyzéke.
(Veszedclmes
(Veszedelmes viszonyok)

Georg Simmel: Valence,

Velence, Firenze, Réma.
Róma.
Miivészetelméleti
Művészetelméleti tanulményok.
tanulmányok. (112 Ft)
(Vilégvaros)
(Világváros)

Georg Simmel: A kacérsdg

kacérság Iélektana.
lélektana.
Töredékek egy szerelem
Tijredékek szerelemfilozófiából.
lozé ébol. (130 Ft)
(Veszedelmes viszonyok)
 Az Atlantisz Kiadó
Kiadé
megjelenés előtt
el6tt álló,
a116, megrendelhető
megrendelhetd kötetei
kdtetei

Privatizáció
Privatizdcié Kelet-Európában.
Kelet-Eurépdban.
(Az első
els6 nemzetközi
nemzetktizi összehasonlítás.)
Easszehasonlitas.)
Az
A2 angolszász
angolszdsz liberalizmus
liberaltkmus klasszikusai I-
I— II.
Hdtrahagyottfeljegyzések.
Ludwig Wittgenstein: Hátrahagyottfeljegyzések.
Filozé ai vizsgálódások.
Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgdléddsok.
urak és tévutak.
Martin Heideger - utak
Poggeler, Herrmann, Rodi, Held, Nyiri,
(Gadamer, Pöggeler,
Tatar, Tengelyi, Vajda tanulmányai.)
Tatár, tanulmanyai.)
Edmund Husser1:Az
Husserl: Az eurépai
európai tudomdnyok
tudományok krfzise.
krízise.
fjsszes esszéje I. kötet.
David Hume Összes ktitet.
préfétcik hite.
Martin Buber: A próféták hire.
Colette Sirat: A-.középkori
A-k zépkori zsidó
zsidé filozófia
lozé a története.
téirténete.
Kdzépkori keresztény
Középkori kereszteny filozófia.
lozé a. Szöveggyűjtemény.
Szoveggyiijtemény.
Karl Löwith:
L6with: Világtörténelem
Vilcigtdrténelem és üdvtörténet.
iidvtéirténet.
Wilhelm Dilthey: A filozófia
lozé a lényege
Iényege és más
mds tanulmányok.
tanuimdnyok.

A könyvterjesztés
kdnyvterjesztés jelenlegi bizonytalansága
bizonytalansaga miatt tisztelt
Olvasóinknak kis példányszámú
Olvaséinknak példanyszamu köteteink
koteteink előzetes
el6zetes
megrendelését javasoljuk.

Ha Önén egész programunkat megrendeli,

`‘ 15% árkedvezményt
arkedvezményt biztosítunk.
biztositunk.

Kiadénk címe:
Kiadónk cime:
Atlantisz Könyvkiadó
Kifmyvkiadé
1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.
Szamlaszama:
Számlaszáma:
MHB 222-15855
 Atlantisz Kiadó
Kiado
(Medvetanc)
(Medvetănc)
Felelős kiadó: Miklós
Feleléis kiad6: Mildds Tamás
Tamas
Szerkesztette:
Szerlcesztette: Kolta Magdolna
Szedte: Ptintker
Printker Kft. Szeged
Nyomás
Nyomés és kötés:
kdtész SOTE Nyomdaüzem
Nyomdaiizem
Felelős
Felelds vezető:
vezet6: I-Ireblay Jenő
Hreblay'Jen6
A borító
boritd soroutterve:
sorozatterve: Lajta Gábor
Gabor
A borítót
boritot kiviteleıte:
lcivitelezte: Jeaenzky
Jeszensalry Gyula