Kirpal Singh

A vegetáriánus étrend szellemi vonatkozásai

Mindenki keresi a békét és a nyugalmat, amelyek azonban mégis elérhetetlen,

megfoghatatlan illúziók maradnak számunkra. Erőfeszítéseink semmire sem
vezetnek, nem hoznak eredményt.
Vajon miért van ez? - tesszük fel a kérdést minduntalan, anélkül hogy
észrevennénk: nem a megfelelő oldalról közelítünk az áhított nyugalom
eléréséhez. Az ember két síkon, a külsőn és a belsőn él. Először kívül kell
elrendeznünk ügyeinket ahhoz, hogy a bensőnkben béke teremtődjön, mert
enélkül nem tudunk befelé lépni. Három tényező játszik e folyamatban nagyon
fontos szerepet, a
-megfelelő foglalkozás
-helyes életvitel
-helyes étrend
Az emberi élet legnagyobb célja az, hogy megismerjük énünket (self), és
megismerjük Istent. Minden más foglalatosság puszta időpazarlás.
Ép testben ép lélek - tartja a jól ismert mondás. Nos, valójában ezt kell először
megvalósítanunk. Testünket és tudatunkat egyaránt egészséges állapotban
kell tartanunk ahhoz, hogy szolgáljanak bennünket a szellemi előrehaladásban.
Az egészséges test és lélek fenntartásához szükségünk van ételre, mert ennek
hiányában a testet és a lelket nem tudjuk együtt tartani.
Első és legfontosabb gondunk tehát maga az étel, amely fenntartja a testet és
a tudatot. Ezzel összefüggésben pedig a
-megfelelő módon szerzett keresetből előteremtett
-megfelelő étel
-megfelelő módon történő magunkhoz vétele
a legfontosabb segítő tényezők.
Mindennapi kenyerünket éppen ezért homlokunk verejtékével kell
előteremtenünk, nem függhetünk mások keresetétől. Becsületes és hasznos
elfoglaltságból - legyen az szellemi vagy fizikai - kell megélnünk, amely mentes
minden ravaszságtól, álszentségtől, rosszakarattól és gyűlölettől, mert a karma
törvénye kérlelhetetlenül működik. Minden cselekedet következményektől
terhes, és így végtelen sorozatban, végeérhetetlen folytonosságban zajlik a
cselekedetek és visszahatásuk áradata. Ezért olyan fontos a becsületes
megélhetés, jövedelmezzen bármilyen keveset. Becsületes foglalkozásból nem
válhatunk gazdaggá. A gazdagok a szegények és elnyomottak, a nehéz, szolgai
munkát végzők sóhajaiból gyarapodnak, és saját embertársaik vérét szívják.
Épp ezért nem szabad drága és ízletesnek tűnő ételek iránt áhítoznunk, mert
ezek maguk is a sanyargatás, az élősködés keservét hordozzák magukban, és
az alacsony sorúak kimondhatatlan fájdalmával szennyezettek. Ha fogyasztunk
ezekből az ételekből, ugyanolyan szerencsétlenekké válunk hosszú távon, mint
azok, akik elkészítették a táplálékot.
Mindannyiunkat a pokol
láthatatlan tüze emészt,
te mégsem ismered fel ezt.
Amint tudjátok, az étel van az emberért, nem pedig az ember az ételért.
Táplálékunkat, mint az életben minden mást, a legmegfelelőbb módon kell
felhasználnunk. Az, aki ínyencségek rabja, nem tud semmilyen hasznos dolgot
cselekedni. Az étvágy helyes szabályozásával azonban uralkodhatunk testünk
teljes fizikai és mentális működésén. Az egyszerű étel sokkal táplálóbb és
teljesebb értékű, ily módon hasznosabb a szellemi előrehaladás szempontjából,
mint az összes többi, ún. különleges, ínyenc étel, amelyet a modern
szakácsművészet remekel. Az egyszerű étrend mindig kellemes közérzetet
biztosít, és megteremti a tudat komolyságát. Segítségével megélhetésünkhöz
mérten - legyen az korlátozott akár - élhetünk, anélkül hogy mások felé
nyújtanánk könyörgőn a kezünket. Amikor a hosszú közszolgálat után elértem
a nyugdíjkorhatárt, és a főnököm jóindulatúan megkérdezte tőlem, nem
akarok-e még tovább dolgozni, udvariasan elhárítottam ajánlatát, és azt
válaszoltam, nem kívánom, hogy meghosszabbítsák a munka-lehetőségemet,
mert már utánaszámoltam, hogyan tudok megélni a kisebb összegű nyugdíjból.
Háromfajta étel létezik, ezek a következők
1. Szatvikus vagy tiszta ételek: tej, vaj, sajt, rizs, lencse, hüvelyesek,
gabonamagvak, zöldségfélék, gyümölcsök és csonthéjas magvak.
2. Radzsasz típusú vagy tevékennyé tevő ételek: bors, fűszerek, ízesítők,
savanyú és keserű ízű ételek.
3. Tamasz típusú vagy legyengítő ételek: állott étel, tojás, hús, hal,
szárnyasok, bor stb.
Ezek közül mindig a tiszta vagy szatvikus ételeket részesítsük előnyben, mert e
táplálékok nagyon sok jóval látnak el bennünket. Azonban csak annyit vegyünk
magunkhoz a szatvikus ételekből is, amennyi feltétlenül szükséges, tehát ne
együnk a teljes jóllakottság érzetéig. Ha ízletes ételeket fogyasztunk,
kísértésbe esünk, hogy többet együnk, mint amennyi valójában elegendő, a
többlet étel viszont kárt okoz ahelyett, hogy erősítené egészségünket, és
energiát adna. A kellően meg nem emésztett vagy feldolgozatlan táplálék az
emésztőrendszerben alhasi panaszokat, fájdalmat, bizonyos esetekben még
halálos betegséget, kolerát is okozhat. ,,Ne terheld meg gyomrod motorját",
különben könnyen megundorodhatsz az evéstől. Az is árthat, ha a jó ételekből
a túlzott jóllakásig fogyasztunk. A mértékletes táplálkozás segíti az éltető
energiák növekedését az emberben. A Puránákban (ősi hindu szentirat)
olvashatunk egy allegorikus történetet az Élelemistenről, aki panasszal fordult
Vishnuhoz, az univerzum fenntartójához azért, mert az emberek
nagymértékben kihasználják, és visszaélnek jótéteményeivel. Vishnu tréfásan
így válaszolt az Élelemistennek: ,,Azokat, akik túl sokat esznek belőled,
egyetlen lehetséges jóvátételként neked kell felfalnod."
A friss levegő a helyes táplálkozás leglényegesebb alkotóeleme. Vegyünk mély
lélegzetet, tartsuk vissza kis ideig, majd lélegezzünk ki teljesen, így a test
minden tisztátalansága eltávozik. Fogyasszunk sok gyümölcslét és tiszta vizet,
hogy az egész emésztőrendszert alaposan átmossuk és megtisztítsuk. Kerüljük
el a különféle fűszeres, üdítő és szeszes italokat, valamint a mámorító
szereket, mert ezek a tudatot és az intellektust betegessé teszik. A
rendszeresen fogyasztott, mindennapi legfontosabb élelmünk a gyümölcsök és
a gabonafélék legyenek.
Korábban már említettem, hogy megélhetésünket saját magunknak kell
előteremteni minden tekintetben tisztességes, törvényes és becsületes
eszközökkel. Hangsúlyozom ismét: a gazdasszony erkölcsi kötelessége (ill.
annak, aki az étellel foglalatoskodik), hogy a szatvikus étel készítése közben
szíve elteljen az Úr édes emlékezetével. Miközben a tudat a Szeretettbe merül,
és a kezek dolgosan iparkodnak, az ily módon elkészített táplálék mennyei
mannává változik, és áldásban részesíti azokat, akik fogyasztanak belőle. A
nagy Mester, Hazur Baba Sawan Singh Ji Maharaj gyakran említette egy indiai
parasztember példáját ezzel kapcsolatban, aki, míg az eke szarvát fogta, és
keményen dolgozott, lelket elbűvölő dicsérő énekeket dalolt választottjáról.
Hasonló lelkülettel cselekedjünk mi is feladataink végzésekor.
1921-ben, amikor a katonaságnál a 36-os szikh egységben gazdasági tiszt
voltam, egy tisztiszolgát rendeltek mellém, akinek az volt a feladata, hogy
főzzön nekem. Azt mondtam neki, nem foglalkozom azzal, mi történt vele a
múltban, ha Isten szent neveivel ajkán készíti el az ételt, és közben nem enged
be senkit a konyhába, hogy a tudatát üres fecsegéssel foglalja le. A szakács
megígérte, minden rendben lesz, és eszerint jár el, de a negyedik napon,
amikor meditálni akartam, úgy éreztem, a tudatom nem engedelmeskedik.
Éjjel volt már, de előhívtam a szakácsot, és megkérdeztem tőle, volt-e valaki a
konyhában aznap, miközben az ételt készítette. Először azt felelte, nem, végül
azonban bevallotta, hogy odajött hozzá valaki, beszédbe elegyedtek
egymással, és így Isten édes emlékezetéről elterelődött a figyelme.
Figyelmeztettem, ne tegyen ilyet többet, s ezek után mindig szigorúan
betartotta parancsaimat. A legjobb módszer tehát, amellyel megmérhetjük a
szellemi előrehaladás mértékét, és a magunkhoz vett étel tisztaságát mind a
beszerzés, mind az elkészítés tekintetében, ha megfigyeljük, milyen mértékben
tudunk a szellemi gyakorlatok alatt összpontosítani.
Sheikh Sa'adi, a perzsiai Shiraz nagy misztikus költője, mindig arra intett, hogy
a gyomrot a táplálék bevitelével kapcsolatosan négy részre kell osztani:
Két részt kis mennyiségű egyszerű étel töltsön,
Egyet friss és tiszta víz,
miközben egyet tarts fenn
Isten Fényének.
Olvastunk egyszer egy történetet Hazrat Mohamed, a muzulmán próféta
életéből. Egy napon Hazratot felkereste egy orvos, és felajánlotta neki
szolgálatait, mert úgy vélte, bizonyosan szükség lesz rá, ha valaki
megbetegszik vagy balesetet szenved az Umatban, a próféta követőinek
közösségében. Hat hónapig volt az orvos Mohamed prófétánál, de tétlenül
töltötte idejét, mert a próféta tanítványai közül senki sem betegedett meg.
Ekkor az orvos ismét a próféta elé állt, és engedélyt kért tőle, hogy
eltávozhasson, hiszen senkinek sincs rá szüksége. Hazrat Mohamed kedvesen
elmosolyodott, elbúcsúzott az orvostól, és így szólt: ,,Addig, míg a hívek az
utasítások szerint cselekednek, még a lehetősége sincs meg annak, hogy
valamelyikük megbetegedjen. Mindannyian egy gyógymóddal élnek:
Ha éhes vagy, egyél mindig kicsit kevesebbet,
mint tehetnéd, vagy szeretnél,
Életed éld tisztán, becsületes kenyéren."
Baba Jaimal Singh Ji, korának nagy Mestere, annak idején mindössze kenyeret
vagy csapatit vásárolt, kendőbe kötötte, és felfüggesztette egy fa ágára. Egész
nap meditált, és amikor kijött a Samadhiból, magához vette a kenyeret, vízbe
mártotta, elfogyasztotta, majd újra meditálni kezdett. A teljes őrlésű gabonából
készült kenyér önmagában tökéletes étel. Létfontosságú elemeitől fosztjuk
meg a gabonát, ha lehántjuk a szemeket, és a fennmaradt részt villamos
árammal működő malmokban fehér lisztté őröljük. A hántolatlan
gabonaszemben eredetileg benne lévő foszfor és olaj tönkremegy, és az eljárás
során nyert fehér lisztből gyúrunk ehetetlen masszát, ami valójában nem jó
semmire.
Jómagam gyakran láthattam Hazur Baba Sawan Singhet, amint mindig nagyon
egyszerű, néhány teljes értékű elemet tartalmazó, igen kis mennyiségű ételt
vett magához.
Minden Szent mértékletesen, szerényen étkezett. Így tett Shamaz Tabriz, a
muzulmán hívő lélek és Swami Shiv Dayal Singh Ji is. Mindketten a következő
elv szerint éltek:
 Kevesebbet egyél, és boldog maradsz.
Az egyszerű étel és a magasztos gondolkodás mellett, amely magas
erkölcsiséggel és tiszta életvitellel párosul, a szervezet számára nincs szükség
semmi olyan élénkítő vagy serkentő szerre, amivel manapság elárasztják a
piacot. A fényűző, ínyenc ételek fogyasztása nem csak ,,lefullasztja" a gyomrot,
hanem rendkívül veszélyes következményekhez vezet. Sokan gyakran
panaszkodnak arról, hogy nem haladnak az ösvényen, mégsem veszik észre,
mindez a hibás étrendnek és a helytelen életmódnak köszönhető: Mohamed
próféta például nagyrészt üres árpakenyéren élt.
A szatvikus étel mindenféle tisztátalanságot távol tart a fejtől és a szívtől.
Mindennap hallhatunk, olvashatunk arról, milyen nagymértékben terjed a bűn
és a korrupció. Különféle speciális rendőregységeket alakítanak, hogy a
növekvő fenyegetettség ellen védekezzenek az emberek. ,,Egyél, igyál, légy
boldog" ez a napiparancs a világban. Mindenki arra vágyik, hogy jól érezze
magát, utazzon, szórakozóhelyeken töltse az idejét, vagy moziba menjen és így
tovább, s mindezt szűkös keretein túl igyekszik megvalósítani. Hogyan lehetne
több pénzhez jutni? - ez foglalkoztatja az embereket. Ezen a gondon azonban
csak Aladdin csodalámpája segíthetne. Egy becsületes ember alig tud megélni
abból, amit keres, mégis nagyon kevesen menekülnek meg a világ
csillogásának kísértésétől és csapdáitól. Legtöbbünk vágyakkal teli életet él:
van, aki a szemek vágyódásától szenved, más a fül vágyaitól, ismét mások a
test különféle vágyaitól. Nem vagyunk tekintettel, például mások feleségére,
lányára vagy nővérére sem. A világ az egyre gyorsuló visszafejlődés
(retrogresszió) szorításában vergődik.
Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg, tartja a mondás. Ha tudni
akarjuk, hogyan fejlődik gyermekünk, figyeljük meg, milyen társaságba jár,
ebből könnyen következtethetünk az ő állapotára is.
Mindanyiunkat Isten teremtett, és mindannyian testet öltött lelkek vagyunk. A
lélek Istennel egylényegű, és Ő mindegyikünkben benne van, ezért kell
szeretnünk egymást. Szent Pál egész életét ennek a tanításnak szentelte. A
Koránban szintén erről olvashatunk:
Ó ember, tégy jót
Légy jó szüleidhez, rokonaidhoz, az árvákhoz,
a szükséget szenvedőkhöz és a szegényekhez,
felebarátaidhoz és társaidhoz,
Ily élet örvendezteti Allahot.
Allah mindannyiunkban benne van,
A gőgössel, ki önző, Isten nem törődik.
A Mesterszentek minden időben a következőket írják elő:
1. Szeretettel és tisztelettel légy minden teremtmény iránt a legmagasabb
rendűtől a legalacsonyabbig.
2. Szíved legmélyén is engedelmeskedj a nem ártás parancsának.
3. Légy igaz.
4. Ne bántsd meg mások érzéseit gondolattal, szóval, semmiféle jellel vagy
cselekedettel.
5. Légy kedves mindenkihez.
6. Vidám lelkülettel élj.
7. Higgy az ember eredendő jóságában.
8. Ne nevezz sértőn másokat.
9. Ne bonyolódj rágalmazó vagy érzelmes, vágyakat keltő beszélgetésbe és
haszontalan időtöltésbe.
10. Ne emelj vádat senki ellen, mert az nagyobb erővel üt vissza rád.
Ha Isten megismerésére vágyunk, akkor nem szabad megsérteni mások
érzéseit, mert a szív Isten székhelye. Megfigyeltétek-e már azt az érdekes
jelenséget, hogy a mangómag a földbe kerülve annak minden édességét
magába szívja, a bors magja azonban csak a föld keserűséget vonzza
magához? Amire gondolunk, olyanná válunk. Semmi sem jó vagy rossz ezen a
világon, csak a gondolkodásunk teszi azzá. A magvakhoz hasonlóan, mi is saját
tudati állapotunk szerint vonzzuk magunkhoz környezetünk jó vagy rossz
impulzusait.
A Mahábháratában, az ősi indiai eposzban olvashatjuk, hogy a jó cselekedet a
tiszta és szűzies élet külső jele vagy megnyilvánulása. Ahogyan a fa
gyümölcséről ismerszik meg, ugyanúgy az ember is tettei által. Nagyon értékes
tanítás ez, mert hozzásegít ahhoz, hogy jólétben élhessünk, és elismerést
szerezhessünk itt, ebben a világban, és e világon túl egyaránt. Így leszünk
minden teremtmény barátja, mert szilárd elhatározásunkká válik a nem ártás
szelleme, és közülük egynek sem, még a méhnek vagy az aprócska hangyának
sem fogunk ártani. Aki így él, egy nap bizonyosan megismeri az igazságot.
Dhrit Rashtra herceg, Bharat királyának, a hatalmas Kurunak fia egyszer
keményen összeszidta Gandivát, a pandáv herceg, Arjuna kitűnő íjászát. Mivel
érzékenyen érintette a rendreutasítás, Arjuna nagyon megharagudott
Gandivára, és rászegezte nyilát, hogy büntetésből lelője az íjászt. Krishna Isten
történetesen éppen arra járt, és megkérdezte Arjunát, mit csinál. Arjuna azt
válaszolta, ksatrya herceg lévén megesküdött, hogy ha bárki kifogást talál, és
szót emel erős íjásza ellen, nem kíméli meg szolgája életét. Krishna erre azt
kérdezte: ,,Ó Arjuna, meg tudnád mondani, mi a dharma vagy erényesség
jutalma, fájdalom, vagy öröm?" ,,Dharma vagy erényesség – válaszolt Arjuna –
csakis az eredendő szeretetben és harmóniában létezik." Mielőtt bármit
tennénk tehát, vagy szándékoznánk megtenni, először mindig gondoljunk a
következményre. Ne hamarkodjunk el semmit, így az életet sem rövidítjük meg
oktalanul.
Az erényes életet élő ember soha nem fog semmilyen gonosz tervet szőni
mások ellen, soha nem jön ki a sodrából, és nem válik izgatottá. Ezek az
emberek magas kort érnek meg. Az életfolyamatot a szervezetben a lélegzés
szabályozza. Normális állapotban a lélegzetvétel egyenletes és ritmikus,
percenként kb. tíz-tizenkét alkalommal történik. Amikor azonban valaki
dührohamot kap és őrjöng, percenként húsz-huszonhárom alkalommal vesz
levegőt. Valóban igaz tehát a mondás: a jó cselekedetek vagy az erényesség
meghosszabbítják az életet, míg a gonosz tettek vagy bűnök megrövidítik azt.
Ne feledjétek, ha nem éltek helyes és etikus életet, hiába cselekedtek
dicséretes tetteket, nem juttok sehová. Próbáljatok a Mester előírásai szerint
élni! Csak akkor lesz súlya szavatoknak barátaitok előtt. Nem prédikálhattok
szűzies életet vágyakkal a szemetekben. Senkit sem tudtok bolonddá tenni
még egy pillanatra sem. Előbb vagy utóbb mindig kiderül az igazság, nem lehet
hosszú ideig az emberek bizalmát élvezni, ha hamisan cselekedtek. Nem
fognak megbízni bennetek, és már az arcotokra nézve eldöntik, nem vagytok
érdemesek a bizalomra. Ne haragudjatok rám, ha arra a kérdésre, miért
illetnek igehirdetőket vagy bizonyos társaságokat rossz szavakkal, azt kell
válaszolnom, azért, mert nem élnek azok szerint a tanítások szerint, amelyeket
másoknak prédikálnak.
Az Istenben élő embernek helyén van a szíve és az esze. Kívül és belül
egyaránt tökéletes békét áraszt. Ügyei tiszták, nyíltak és
megkérdőjelezhetetlenek. Szíve legmélyéről árad az igaz szó. Bárki hallgatja,
lenyűgözve figyeli, és jóérzés árasztja el a lelkét, mert e szavakat a benne lévő
szeretetteljes és tiszta gondolatok nyugalmat árasztó árama hatja át. Mindenki,
aki körülötte van, nyugodt és elégedett lesz. Ő a sok közül az egyetlen, aki
erejével a többi fölé magasodik, akár a szikla, mert szívéből tisztaság árad.
Tennyson, a nagy költő versében Sir Galahad, a Kerek Asztal Lovagjainak
kimagasló alakja így beszél:
Erőm tíz ember erejével vetekszik,
mert tiszta a szívem.
Túláradó szívből szól a száj. Ha azonban valaki önző és ravasz, saját maga
vágja el életének fonalát, amelyet oly megfontoltan szövöget. Mindenki
rettegni, tartani fog tőle, és megijednek már attól is, ha megpillantják az arcát.
A vele való találkozást szerencsétlen, átkos jelnek tartják majd. Az igaz ember
éppen ellenkezőleg cselekszik. Látja saját gyengeségeit, de azon van, hogy az
önvizsgálat segítségével egyenként kigyomlálja rossz tulajdonságait. Swami
Shiv Dayal Singh Ji tanácsa szerint hibáinkat egyenként kell kiválogatnunk és
eltávolítanunk. Minden más szent hasonlóképpen szól ezzel összefüggésben:
1. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.
2. Úgy cselekedj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy veled bánjanak.
A vallásos filozófia egésze e két kardinális alapelven nyugszik. Ha ezeket a
lényeges szabályokat tűzzük magunk elé követendő példaként, életünk
bizonyosan átalakul. Az, akinek szívében írmagja sincs a rokonszenvnek, és
nincsenek emberi érzései, nem alkalmas arra, hogy embernek nevezzék, sőt
alkalmatlan arra is, hogy megismerje Istent. Aki viszont ellenségeivel
szeretettel bánik, egy pillanat alatt lefegyverzi őket.
Amennyire csak lehetséges, ne ártsatok senkinek, próbáljátok ezt
megvalósítani. Legyetek jók mindenkihez, akkor békében éltek magatokkal, és
szeretetteljes kegyelmet sugároztok magatok körül. Azoknak az imája, akikkel
esetleg jót tettetek, segít majd rajtatok. Mások iránti jó gondolataitok áldással
öveznek benneteket. A bennünket körülvevő atmoszférából a jótettre irányuló
gondolatok fognak rátok hatni, így a jó impulzusokat vonzzátok magatokhoz.
Röviden tehát, meghatároztuk a Panch Shila vagy az öt alapvető igazság
alapját, amelyre a szellemiség csodálatos kastélyát építhetjük fel. Ez az öt
alapelv a következő:
1. Nem ártás gondolatban, szóban, és cselekedetben.
2. Igazságosság.
3. Tisztaság.
4. Szeretet mindenki iránt, senki iránt nem táplált gyűlölet vagy ellenérzés,
függetlenül az illető beosztásától, vagyoni helyzetétől és tanultságától.
5. Önzetlen szolgálat fizikai és anyagi értelemben, szívesen osztozni mások
örömében és bánatában egyaránt.
Az élő Mester kettévágja a beavatott életének
Gordiusi csomóját.
A Mester tanítványa tartózkodik a bűnöktől.
Azok, akik követik a fenti alapelveket, gazdagabbá fogják tenni életüket. A
tudatot és a kifelé ható képességeket ellenőrzésük alá vonhatják az élő
Mesterszent segítségével elnyert kapcsolat által, amely Isten élő Igéjéhez fűzi
őket mindörökké.
(A vegetáriánus étrend szellemi vonatkozásai 1958 júliusában jelent meg
először ezen a címen Kirpal Singh 10. Körleveleként. Azóta több ízben újra
megjelentették, Donna Kelley Tudományos táplálkozás és vegetáriánus
szakácskönyv c. könyvében (Sat Sandesh, 1970 június) előszóként szerepel. A
közölt fordítás a The Way of the Saints c. könyvből származik.)
http://www.santmat.hu/SantMat.php?sm=6&sub=4