TAYLOR-POLINOM, TAYLOR-SOR

Az f (x) k-szor differenciálható függvény a pontban felírt k-adfokú Taylor-polinomja

k
f ( n ) (a)
Ta ,k ( x)   x  a n
n 0 n!

Például legyen f ( x)  cos x k=6 és a  0

n n-edik derivált: f ( n ) ( x) n-edik derivált az a  0

helyen: f ( n ) (a)
0 f ( x)  cos x cos 0  1
1 f ( x)   sin x  sin 0  0
2 f ( x)   cos x  cos 0  1
3 f (3) ( x)  sin x sin 0  0
4 f ( 4) ( x)  cos x cos 0  1
5 f (5) ( x)   sin x  sin 0  0
6 f ( 6) ( x)   cos x  cos 0  1

mateking.hu
T0,6 ( x) 
1
x  00  0 x  01   1 x  02  0 x  03  1 x  04  0 x  05   1 x  06
0! 1! 2! 3! 4! 5! 6!
Egy kicsit egyszerűbben:
1 2 1 4 1 6
T0,6 ( x)  1  x  x  x
2! 4! 6! Taylor-polinom

Az f ( x)  cos x függvény nulla körüli Taylor-polinomja cos x

arra jó, hogy a nulla körül jól közelíti a függvényt. -10 1
Ha például szeretnénk kiszámolni, hogy mennyi
cos 1 , akkor mivel a nullához közel cos x  T0,6 ( x)
ezért cos 1  T0,6 (1) és tényleg:
cos 1  0,54030
1 1 1
T0,6 (1)  1     0,54028
2! 4! 6!

Ha viszont cos 10 -et szeretnénk kiszámolni, nos

akkor már nem ilyen lenyűgöző az egyezés:
cos 10  0,83907
T0,6 (10)  1021,22

Vagyis ilyenkor nem a nulla körüli Taylor-polinommal érdemes próbálkozni.

1
A Taylor-polinommal kapott közelítés tehát van, hogy jobban eltér a függvénytől, van, hogy
kevésbé. Ezt az eltérést írja le egy úgynevezett maradéktag. Maradéktagból sokféle van, mi most a
csodálatos Lagrange-féle maradéktagot nézzük meg.

Ez a maradéktag csak erős idegzetűeknek való, akinek nem tetszik, ugorjon a Taylor-sorokhoz.

Az f (x) k+1-szer differenciálható függvény a pontban felírt

k-adfokú Taylor-polinomja: Lagrange-féle maradéktagja:

(n)
f ( k 1) ( )
k
Ta ,k ( x)  
f (a)
x  a n La ,k 1 ( x)  x  a k 1 itt   a; x
n 0 n! k  1!
Maga a függvény pontosan megegyezik a Taylor-polinom és a maradéktag összegével:

x  a n  f ( ) x  a k 1
( k 1)
k
f ( n ) (a)
f ( x)  
n 0 n! k  1!

( x) x 2 n 1
x Taylor-sora: T0 a(,xk )1    1
Ta ,k ( x) L
f ( x)  sin
n

Taylor-polinom maradéktag n 0 2n  1!

A Taylor-polinom úgy működik, hogy minél több tagját írjuk föl, az annál jobban közelíti a
függvényt. Ha nagyon alaposak vagyunk és végtelen sok tagot írunk föl, azt Taylor-sornak

mateking.hu
nevezzük.
TAYLOR-SOR

Ha az f (x) akárhányszor differenciálható függvény, akkor az a pontban felírt Taylor-sora:


f ( n ) (a)
Ta ( x)   x  a n
n 0 n!

Nézzünk erre egy példát, mondjuk legyen f ( x)  ln x és a  1

n n-edik derivált: f ( n ) ( x) n-edik derivált az a  1

helyen: f ( n ) (a)
0 f ( x)  ln x ln 1  0
1 f ( x)  1 / x  x 1 11  1
2 f ( x)   x 2  12  1
3 f (3) ( x)  2 x 3 2  12  2
4 f ( 4) ( x)  6 x 4  6  14  6
5 f (5) ( x)  24 x 5 24  15  24
és így tovább…

T1 ( x) 
0
x  10  1 x  11   1 x  12  2 x  13   6 x  14  24 x  15  ...
0! 1! 2! 3! 4! 5!
Ha elvégezzük az egyszerűsítéseket,

x  11   1 x  12  1 x  13   1 x  14  1 x  15  ...    1n x  1

 n 1
1
)  1/2
T1 ( x7.1.
1 2 3 4 5 n 0 n 1

2
Néhány fontosabb függvén Taylor-sora
(azoknak, akiknek nincs kedve a képlet alapján kiszámolni ezeket)


xn
f ( x)  e x Taylor-sora: T0 ( x)  
n0 n!

n  x  1
 n 1
f ( x)  ln x Taylor-sora: T1 ( x)    1
n 0 n 1
x 2 n 1 
f ( x)  sin x Taylor-sora: T0 ( x)    1
n

n 0 2n  1!
 2n
f ( x)  cos x Taylor-sora: T0 ( x)    1
n x

n 0 2n!

x 2 n 1
f ( x)  shx Taylor-sora: T0 ( x)  
n0 2n  1!

x 2n
f ( x)  chx Taylor-sora: T0 ( x)   
2n ! n x 2n1
f ( x)  sin x Taylor-sora: T0 (nx0)    1
n 0 2n  1!
Érdemes megjegyezni, hogy ezekből a Taylor-sorokból más, összetett függvények Taylor-sora
kiszámolható.

Például:

mateking.hu

2 x n 
xn
f ( x)  e 2 x Taylor-sora: T0 ( x)  
n 0 n!
  2n
n 0 n!

x helyére 2x-et írunk

 n
x
ex  
n 0 n!


 x 2 n 
 1n x 2 n 
x 2n
f ( x)  e  x2
T0 ( x)        1
n
Taylor-sora:
n 0 n! n 0 n! n 0 n!

x helyére –x2 megy


xn
ex  
n 0 n!

Taylor-sora: T ( x)  x    1
x   x   1 x   1 x
 3 2 n 1  6 n 3  6n4
f ( x)  x  sin x  2n  1! n
3 n n n
0
n 0 2n  1! n 0 0 2n  1!
x helyére x3 megy


x 2 n 1
sin x    1
n

n 0 2n  1!

3
A Taylor-sor néhány speciális végtelen sor összegének kiszámolásánál is bevethető.
Számoljuk ki például ennek a sornak az összegét


3n

n 0 n!

Ez élénken emlékeztet az f ( x)  e x Taylor-sorára:


xn
ex  
n 0 n!

Ha itt most x=3 akkor kész is:


3n
e3  
n 0 n!

Hasonló sikereket érhetünk el a következő sorokkal:


 2n  n 
32n  n 1

  1    1    1 
n 3 3

n n

n 0 n! n 0 n! n 0 2n ! n 0 n 1

Az első kettő megint az f ( x)  e x Taylor-sorára emlékeztet:

mateking.hu

 2n

n 0 n!
 e 2


  3n 
 1  3n    3  e 3
n n

     n! 
n
1
n 0 n! n0 n0 n!

Aztán, ha a nevezőben 2n! szerepel, akkor ott valami cosx vagy chx lesz esélyes.

32n
  1   cos 3
n

n 0 2n!

Ha pedig nincs semmiféle faktoriális, akkor az lnx-re számíthatunk.

 n 1

  1 
3
 ln 4
n

n 0 n 1

itt x-1=3 tehát x=4

n  x  1
 n 1
ln x    1
n 0 n 1