1.

számú melléklet

SWOT és PEST analízis

1
 SWOT analízis
Erısség:

• a szakképzés jogi szabályozottsága európai szintő;

• intézményi stabilitás és tervezési-mőködtetési biztonságra törekvés jellemzı a fiatalok
elsı szakképzéshez juttatásában;
• az iskolai tanmőhelyekben tanulók aránya 1990 óta jelentısen megnıtt;
• a gyakorlati képzı helyek korszerősítése mind az iskolák, mind a gazdasági szervezetek
esetében részben a hozzájárulási kötelezettség terhére, részben a vállalatok befizetésébıl
képzıdött szakképzési alaprészbıl nyújtott pályázati források terhére valósítható meg;
• az ipar meghatározó jelenléte a régióban, az ipari parkok nagyszámú jelenléte.

Gyengeség:

• a szakképzés társadalmi presztízse alacsony;

• nincsen naprakész adatgyőjtés a munkaerı-piaci igényekrıl;
• a 14-18 éves korosztály csupán 20%-a végez szakiskolában (1990-ben 50% volt.);
• a 18-19 évesek 24%-a szakképzetlen;
• csökkenı tanulólétszám, 10 év múlva a 15-19 évesek száma negyedével csökken;
• sok, szétaprózott szakképzı iskola;
• források hasznosulása nem jó;
• prognózis: 2013-ra 300-350 ezer fı szakképzett munkaerı hiánya, ha nem változtatunk!
• a szakképzés struktúrája változatlanul magán viseli az állami intézményi dominancia
fıbb vonásait;
• a kerettantervekben meghatározott szakmai orientáció együttesen bizonytalanságokat
okoz a helyi tanterv készítésekor;
• a munkaerıpiac általi igényekre ez a rendszer képtelen a finanszírozási és döntési
mechanizmusok jellegébıl adódóan kellı gyorsasággal reagálni;
• a gyakorlati képzés a hazai szakképzés leggyengébb láncszeme;
• a gazdasági válság hatására a régióban található autóipari és elektronikai üzemek piaci
helyzete labilis.

Lehetıség:

• a gazdasági szereplık egyre több fórumon, szakmai tanácsadó testületben vesznek részt
döntések elıkészítésében és döntésben;
• intézményi szinten az 1500 fınél nagyobb szakképzı iskolában TISZK mőködtetése;
• a tantárgyi struktúra kialakítása: a szakképzési szakaszban a modul rendszerő szakmai
tartalom minden szempontból determináló, ezért ennek alapján került meghatározásra a
tantárgy-struktúra;
• a dinamikus növekedésnek indult gazdaság által egyre inkább igényelt elsı
munkahelyükre belépı szakmunkások száma növekszik;
• a helyi erıforrások, kapcsolati rendszerek, a regionális partnerség szerepének
felértékelıdése;
• a munkaadói igények folyamatos felmérése, a tanulók nyomon követése.

2
Veszély:

• munkaerı-piaci szempontból az ifjúsági munkaerıforrás tartósan csökken;

• az iskolán kívüli tanmőhelyekben tanulók aránya harmadára csökkent, az üzemi
munkahelyeken tanulók aránya több, mint felével esett vissza;
• az iskolai gyakorlati képzés idıtartamának és tartalmának gyengülése a piacgazdaság
fejlıdését fékezi;
• az elsı munkahelyükre belépı szakmunkások száma közel felére csökkent;
• a szakemberek utánpótlásával kapcsolatos aggodalmaknak a külföldi tulajdonú
nagyvállalatok hangot adnak, s már középtávon korlátját képezhetik a Magyarországra
irányuló külföldi beruházásoknak;
• a fenntartók és intézményeik versenyhelyzete nem segíti az együttmőködést.

3
 PEST analízis

Politikai tényezık: Gazdasági tényezık:

- szakképzés jogi szabályozásának - fenntartók és gazdasági partnereik;
sokrétősége; - a foglalkoztatottság stabilitása;
- az adózás rendje; - a szakoktatói keresetek szintje;
- a fenntartói rendelkezések; - a régió gazdaságpolitikai lépései;
- az oktatási és munkaügyi kormányzat - a központi és helyi költségvetés szerepe;
stabilitása; - a vidék és a város közti különbség
- az európai integráció súlya; növekedése;
- foglalkoztatási törvények. - a munkanélküliek arányának növekedése;
- a régió helyzetébıl adódó gazdasági
adottságok (pl. ipar, vendéglátás, turizmus
stb.);
- a fenntartók gazdasági helyzete;
- a GNP, GDP trendjei;
- az infláció alakulása;
- a családok elkölthetı jövedelmének alakulása;
- a gazdasági növekedés trendjei;
- a gazdasági válság hatásai.
Szociokulturális tényezık: Technológiai tényezık:
- a régió demográfiai trendjei; - az információtechnológia – Internet
- életstílusbeli változások az iskolába járó elterjedése a mindennapokban;
gyerekek családjaiban; - a minıségfejlesztés fontossága;
- a változásra való akarat és képesség a képzık - sikeres képzési programok lebonyolítása;
és a családok esetében is, - a képzési technológiák (pl. alternatív
- a szaktudás mint érték az intézmény pedagógia, kooperatív technikák,
mikrokörnyezetében; kéttannyelvőség stb.) alkalmazása;
- etika és szakmai tartás; - a multinacionális cégek megjelenése;
- a régió társadalmának elöregedése; - a kormány és a régió kutatási programja (K+F
- a jövedelem-eloszlás rendszere; kiadások mértéke, mőszaki fejlesztési
- társadalmi mobilitás; politika);
- társadalmi-kulturális tényezık; - a technológiai változás sebessége;
- munkához való viszony; - a számítógépesítettség mértéke;
- a szakoktatás színvonala. - új felfedezések;
- gyorsuló technológiai transzfersebesség.