GEORGE ORWELL

L�GSZOMJ

Ford�totta Papolczy P�ter

Eur�pa K�nyvkiad� Budapest, 2003

A ford�t�s alapj�ul szolg�l� kiad�s:
George Orwell: The Complete Novels
Coming up for Air first published in Great Britain
By Victor GolIancz 1939
Copyright � 1939 by Eric Blair
This edition first published by Martin Secker &
Warburg Ltd in association
with Octopus Books Ltd, 1976
Published in Penguin Books, 1983
Reprinted in Penguin Classics, 2000

Copyright �The Estate of Eric Blair, 1976, 1983

Hungarian translation
� Papolczy P�ter, 2003

�Meghalt, de nem nyugszik."

N�pszer� dal

ELS� R�SZ
[1] Tulajdonk�ppen aznap j�tt az �tlet, amikor megkaptam az �j fogsoromat.
J�l eml�kszem arra a reggelre. K�r�lbel�l h�romnegyed nyolckor kipattantam az
�gyb�l,
�s m�g �pp be tudtam menni a f�rd�szob�ba a gyerekek el�tt. Pocs�k janu�ri reggel
volt, pisz-
kos s�rg�s-sz�rk�s �ggel. Odalenn, a f�rd�szobaablak kis n�gyzet�n �t, l�tszott a
h�ts�
udvarnak nevezett �t m�terszer t�z m�ter gyep, k�rben a fagyals�v�ny, k�z�pen a
csupasz folt.
Az Ellesmere Road minden h�za m�g�tt ott van ugyanez a h�ts� udvar, ugyanez a
fagyai,
ugyanez a gyep. Az egyetlen elt�r�s: ahol nincs gyerek, nincs csupasz folt.
Egy kopottas peng�vel pr�b�ltam megborotv�lkozni, mik�zben a v�z csobogott a k�dba.

Arcom visszan�zett r�m a t�k�rb�l, alatta pedig, a mosd� f�l�tti kispolcon l�v�
poh�r v�zben
a fogsor, mely az archoz tartozott. Ideiglenes fogsor volt, Warner, a fogorvosom
adta arra az
id�re, am�g az �j elk�sz�l. Nem olyan rossz az arcom, na. Amolyan t�glav�r�s arc,
hozz�
vajsz�n� haj �s fak�k�k szemp�r. H�la istennek, nem �sz�ltem meg, nem kopaszodom,
�s
amikor bent vannak a fogaim, val�sz�n�leg nem is n�zek ki a koromnak, negyven�t
�vesnek.
Eszembe v�sve, hogy peng�t kell vennem, besz�lltam a k�dba, �s szappanozni kezdtem
magam. Beszappanoztam a karomat (k�ny�kig szepl�s, dundi karom van), majd a
kef�mmel a
lapock�imat, melyeket am�gy nem �rek el rendesen. El�g kellemetlen, de sok
testr�szemet
nem �rem el mostans�g. Az igazat megvallva kiss� hajlamos vagyok a h�z�sra. Na nem
annyira, hogy a b�cs�ban is mutogathatn�nak. Alig vagyok t�bb kilencven kil�n�l, �s
amikor
legut�bb m�rtem a derekamat, 122 volt vagy 123..., m�r nem eml�kszem. �s nem olyan
�gusztustalan" k�v�r vagyok, nincs csaknem a t�rdemig lel�g� pocakom. Csup�n kicsit
er�s
vagyok k�z�pen, amolyan hord�form�ra hajl�. Biztos ismerik azt az akt�v, energikus,
sz�v�-
lyes, k�v�r f�rfit�pust, akinek Dagi vagy Pufi a beceneve, �s mindig a t�rsas�g
k�z�ppontja.
Na, �n az a t�pus vagyok. Legink�bb Daginak h�vnak. Dagi Bowling. George Bowling a
val�-
di nevem.
E pillanatban azonban nem �reztem magam a t�rsas�g k�z�ppontj�nak. �s r�j�ttem,
hogy
mostans�g szinte mindig mor�zus vagyok kora reggel, pedig j�l alszom, �s az
em�szt�sem is
rendben van. Tudtam persze, mit�l � att�l a nyamvadt m�fogsort�l. Az az iz� a
poh�rban l�v�
v�zben nagyobbnak t�nt, �s r�m vigyorgott, ak�r egy koponya fogsora. Vacak �rz�s,
amikor
az embernek �ssze�rnek az �nyei, olyan fancsali, fonnyadt �rz�s, mint amikor
beleharap egy
megsavanyodott alm�ba. R�ad�sul, b�rki b�rmit mond, a m�fogsor egy m�rf�ldk�.
Amikor az
ember az utols� fog�t is elveszti, hat�rozottan v�ge annak az id�nek, amikor m�g
bemes�lhette mag�nak, hogy hollywoodi kr�zus. �n pedig nemcsak negyven�t voltam,
hanem
k�v�r is. Ahogy fel�lltam beszappanozni az �gy�komat, megvizsg�ltam az alakom.
Badars�g,
hogy a k�v�r emberek nem l�tj�k a l�bfej�ket, de amikor egyenesen �llok, t�nyleg
csak az
el�ls� fel�ket l�tom. Soha t�bb� n� nem veti r�m m�sodszor is a szem�t, gondoltam,
mik�zben a hasamon k�r�ztem a szappannal, hacsak nem fizetek neki. Nem mintha az
adott
percben k�l�n�sebben v�gytam volna r�, hogy n�k vess�k r�m a szem�ket.
Azt�n eszembe �tl�tt, hogy ezen a reggelen lett volna okom jobban �rezni magam.
El�sz�r
is, nem kellett dolgozni mennem. Az �reg aut�, amellyel a k�rzetemet j�rom (tal�n
illene
megeml�tenem, hogy a biztos�t�si szakm�ban dolgozom. A Rep�l� Szalamander. �let,
t�z,
bet�r�s, ikrek, haj�t�r�s... minden), szervizben volt, �s b�r be kellett ugranom a
londoni
irod�ba n�h�ny pap�rt leadni, val�j�ban kivettem a napot, hogy elmehessek az �j
fogsorom�rt.
Meg ott volt a m�sik �gy, egy j� ideje foglalkoztatott. M�gpedig tizenh�t font,
amir�l senki
nem tudott � m�rmint senki a csal�dban. A k�vetkez�k�ppen t�rt�nt. Az egyik fick� a
c�gn�l,
Mellorsnak h�vj�k, szerzett egy Asztrol�gia �s l�verseny c�m� k�nyvet, amely
levezette, hogy
minden att�l f�gg, milyen hat�ssal vannak a bolyg�k a zsok� sz�neire. Nos,
valamelyik
futamban indult egy Kal�zara nev� kanca, teljesen ismeretlen l�, de a zsok�ja
z�ldet viselt,
ami �pp az emelked�ben l�v� bolyg�k sz�ne volt. Mellors, akit teljesen megsz�llt ez
az aszt-
rol�gia�gy, t�bb fontot tett erre a l�ra, �s t�rden �llva k�rt, hogy tegyek �n is.
V�g�l, f�leg
az�rt, hogy megszabaduljak t�le, feltettem t�z shillinget, b�r �ltal�ban nem
szoktam fogadni.
Kal�zara persze k�nnyed�n verte a mez�nyt. Nem eml�kszem a pontos oddsokra, de
tizenh�t
font �t�tte a markomat. Mondhatni, �szt�n�sen � ami el�g bizarr, �s alighanem egy
�jabb
m�rf�ldk�vet jel�l �letemben � sz�p csendben beraktam a p�nzt a bankba, �s nem
sz�ltam
r�la senkinek. Azel�tt soha nem tettem volna ilyet. Egy j� f�rj �s apa ruh�t vett
volna
Hild�nak (a feles�gem) �s cip�t a gyerekeknek. De m�r tizen�t �ve voltam j� f�rj �s
apa, �s
kezdett elegem lenni bel�le.
Miut�n mindenemet beszappanoztam, jobban �reztem magam, �s v�gigd�lve a k�dban a
tizenh�t fontomon gondolkodtam, meg hogy mire k�ltsem. Egy h�tv�ge egy n�vel, vagy
csendben elcsepegtetni apr�s�gokra, szivarra, dupla whiskyre, ezek mer�ltek fel
mint lehe-
t�s�gek. �ppen engedtem m�g egy kis forr� vizet, n�k�n �s szivarokon t�n�dve,
amikor
mintha egy b�l�nycsorda d�b�rg�tt volna le a f�rd�szob�hoz vezet� k�t l�pcs�fokon.
A gye-
rekek voltak, term�szetesen. K�t gyerek egy akkora h�zban, mint a mienk, olyan,
mint egy
kors�nyi s�r egy poh�rban. K�ts�gbeesett l�bdobog�s, �s f�jdalmas ki�lt�sok j�ttek
kintr�l.
� Apu! Be akarok menni!
� Nem j�hetsz. Nyom�s inn�t!
� De apu! Ki kell mennem!
� Menj ki m�shol. Rajta. �n f�rd�k.
� A-pu! Ki-kell-men-nem!
Hi�ba! Megismertem a v�szjelz�st. A v�c� a f�rd�szob�ban van � egy ilyen h�zban ez
persze v�rhat�. Kih�ztam a dug�t a k�db�l, �s nagyj�b�l megt�r�lk�ztem, amilyen
gyorsan
csak tudtam. Ahogy kinyitottam az ajt�t, Billy � kisebbik gyerekem, h�t�ves �
berontott mel-
lettem, elhajolva a tasli el�l, amivel a fej�t c�loztam meg. Csak miut�n m�r
majdnem teljesen
fel�lt�ztem, �s nyakkend�t kerestem, d�bbentem r�, hogy a nyakam m�g mindig
szappanos.
Vacak dolog a szappanos nyak. Undor�t�an ragacsos �rz�s, �s k�l�n�s, de ak�rmilyen
ala-
posan t�rli le ut�na az ember, ha m�r egyszer r�j�tt, hogy szappanos a nyaka, eg�sz
nap
ragacsosnak �rzi mag�t. Inger�lten mentem le az als� szintre, kellemetlenked�sre
k�szen.
Az �tkez�nk, ak�rcsak a t�bbi �tkez� az Ellesmere Roadon, szeg�nyes kis helyis�g,
�t m�-
terszer h�rom �s f�l, vagy t�n h�rom �s f�lszer h�rom, �gy a jap�n t�lgyfa t�lal�
mellett, rajta
a k�t �res kancs�val �s az ez�st toj�start�val, amit Hilda anyj�t�l kaptunk
n�szaj�nd�kba, m�r
nem marad sok hely. J� �reg Hilda a te�skanna m�g�tt b�slakodott, riadtan �s
k�ts�g-
beesetten, mint mindig, amikor a News Chronicle azt �rja, hogy emelik a vaj �r�t,
vagy vala-
mi. Nem gy�jtotta be a g�zk�lyh�t, �s csukott ablakokn�l is megveszekedett hideg
volt. Leha-
joltam egy �g� gyuf�val, el�g hangosan l�legezve az orromon �t (a hajlong�st�l
mindig
zih�lni kezdek), mintegy c�lz�sk�ppen Hild�nak. Oldalr�l r�m pillantott, ahogy
akkor szokott,
amikor k�l�ncnek tart.
Hilda harminckilenc �ves, �s amikor megismertem, pont �gy n�zett ki, mint egy ny�l.

Val�j�ban m�g mindig �gy n�z ki, de nagyon sov�ny lett �s r�ncos, �r�k�s r�g�d�s �s

aggodalom van a tekintet�ben, �s amikor a szok�sosn�l is zaklatottabb, valahogy

felp�pos�tja
a v�ll�t, karj�t �sszefonja a mell�n, ak�r egy �reg cig�nyasszony a t�z mellett.
Azon emberek
k�z� tartozik, akik katasztr�f�k el�revet�t�s�ben lelik �r�m�ket. Persze csak
jelent�ktelen
katasztr�f�knak. H�bor�, f�ldreng�s, j�rv�ny, �h�ns�g, net�n forradalom, ezek nem
sz�m�ta-
nak. Dr�gul a vaj, hatalmas a g�zsz�mla, kopik a gyerekek cip�je, �jabb r�szlet
esed�kes a r�-
di�ra � ez Hilda lit�ni�ja. V�g�l r�j�ttem, hogy hat�rozott �r�m�t jelent neki,
amikor �ssze-
font karral el�re-h�tra ringat�zva sir�nkozhat nekem. � De George, ez komoly dolog!
Nem is
tudom, mihez kezdj�nk! Nem tudom, honnan szerz�nk r� p�nzt! Mintha fel se fogn�d,
meny-
nyire komoly ez az eg�sz! � �s �gy tov�bb �s �gy tov�bb. Szil�rd r�geszm�je, hogy a

dologh�zban fogjuk v�gezni. Az a mulats�gos, hogy ha valaha t�nyleg dologh�zba

ker�l�nk,
Hilda negyedannyira se fogja b�nni, mint �n, s�t m�g �lvezni is fogja a
biztons�g�rzetet.
A gyerekek m�r lent voltak, miut�n vill�mgyorsan megmosakodtak �s fel�lt�ztek, mint

mindig, amikor am�gy sem v�r senki a f�rd�szob�ra. Amikor le�ltem a reggelihez,
�ppen
vit�ztak valamin a de igen, de nem, de igen, de nem minta szerint, �s �gy t�nt,
eg�sz d�lel�tt
folytatni fogj�k, am�g r�juk nem sz�ltam, hogy el�g legyen. Csup�n ketten vannak, a
h�t�ves
Billy �s a tizenegy �ves Lorna. K�l�n�sen �rzek ir�ntuk. T�bbnyire l�tni is alig
b�rom �ket. A
besz�dt�m�ik egyenesen ki�llhatatlanok. Abban a siv�r, f�ldh�zragadt korban vannak,
amikor
a gyerekek agya olyan dolgok k�r�l forog, mint vonalz�k, tolltart�k, meg hogy ki
kapott �t�st
francia�r�n. M�skor viszont, k�l�n�sen, amikor alszanak, eg�szen m�sk�nt vagyok
vel�k.
Amikor vil�gos ny�ri est�ken n�ha az �gyuk mellett �lltam, �s figyeltem, ahogy
alszanak,
n�ztem a kerek arcukat �s az eny�mn�l �rnyalatokkal vil�gosabb kendersz�n� hajukat,
olyan
�rz�s fogott el, amilyenr�l a Bibli�ban olvas az ember: megremegett a bens�m.
Ilyenkor �gy
�rzem, kisz�radt, �rt�ktelen magtok vagyok, s egyetlen k�ldet�sem az volt, hogy
�ket a
vil�gra seg�tsem, �s t�pl�ljam, am�g fel nem n�nek. De ez csak n�h�ny pillanatig
tart.
T�bbnyire igenis fontos a sz�momra saj�t k�l�n l�tem, �gy �rzem, �regember nem
v�nember,
�s m�g remek napok el�be n�zek, �s az asszonyok �s gyerekek �ltal zaklatott szel�d
fej�steh�n
szerepe kicsit sem vonz.
Nem nagyon besz�lgett�nk reggeli k�zben. Hild�ra r�j�tt a �Nem is tudom, mihez
kezd-
j�nk!", r�szben a vaj �r�nak k�sz�nhet�en, r�szben pedig annak, hogy majdnem v�ge
volt a
kar�csonyi sz�netnek, �s m�g az el�z� f�l�vr�l is tartoztunk �t font tand�jjal.
Ettem egy f�tt
toj�st, �s megkentem egy darabka kenyeret Aranykorona narancslekv�rral. Hilda
kitart�an
veszi ezt az iz�t. Tizenegy penny kil�ja, �s a c�mk�n a t�rv�ny �ltal megengedett
legapr�bb
bet�kkel az �ll, hogy �bizonyos mennyis�g� semleges gy�m�lcslevet tartalmaz". Ett�l
azt�n a
n�ha el�g ideges�t� modoromban r�kezdtem, hogy vajon milyenek a semleges
gy�m�lcsf�k,
�s melyik orsz�gban n�nek, m�g v�g�l Hilda felm�rgesedett. Nem azt b�nja, ha
ugratom, csak
valami �rthetetlen okn�l fogva komisz dolognak tartja olyasmin viccel�dni, amivel
p�nzt
takar�t meg az ember.
Belen�ztem az �js�gba, de semmi �jat nem �rt. Spanyolorsz�gban �s K�n�ban �lt�k
egy-
m�st, mint mindig, egy n� l�baira bukkantak egy vas�ti v�r�teremben, �s Zog kir�ly
esk�v�je
m�g bizonytalan. V�g�l t�z k�r�l, j�val kor�bban, mint ahogy terveztem, elindultam
a
v�rosba. A gyerekek m�r elmentek j�tszani a parkba. Pocs�k, nyirkos reggel volt.
Ahogy ki-
l�ptem az ajt�n, egy �lnok kis szell� megcs�pte a nyakamon l�v� szappanos foltot,
eszembe
juttatva, hogy nem j� r�m a ruh�m, �s hogy tet�t�l talpig ragacsos vagyok.

[2] Ismerik az utc�t, ahol lakunk? Az Ellesmere Road West Bletchleyben. Ha nem,
ismer-
nek �tven ugyanolyat.
Tudj�k, hogyan burj�nzanak az utak mindenhol a k�ls�-bels� kertv�rosokban. Mind
egyforma. Hossz�, hossz� ikerh�zsorok � a sz�moz�s az Ellesmere Roadon 212-ig tart,
a
mienk a 191 �, legal�bb olyan egyform�k, mint a tan�csi h�zak, �s �ltal�ban
rond�bbak. A
stukk�homlokzat, a lakkozott kapu, a fagyals�v�ny �s a z�ld bej�rati ajt�.
Borosty�n Villa,
Mirtusz lak, Galagonya H�z, Mon Abri, Mon Repos, H� V�gy. Tal�n minden �tvenedik
h�z-
ban lakik valami antiszoci�lis alak, aki alighanem a dologh�zban fogja v�gezni,
ugyanis k�kre
festette az ajtaj�t, nem z�ldre.
Nyakam ragacsoss�ga valami�rt elkedvetlen�tett. K�l�n�s, mennyire lehangol� tud
lenni
egy ragacsos nyak. Ki�li az emberb�l az �leter�t, mint amikor nyilv�nos helyen
r�j�n, hogy
az egyik cip�j�nek a talpa r�videsen lev�lik. Aznap reggel nem voltak ill�zi�im
magammal
kapcsolatban. Szinte t�volr�l l�ttam magamat, ahogy j�v�k az �ton, elh�zott v�r�s
fejjel,
m�fogsorral, k�z�ns�ges ruh�mban. Egy magamfajta fick� k�ptelen �riember m�dj�ra
kin�zni. K�tsz�z m�terr�l is azonnal megl�tszott � ha maga a biztos�t�si szakma nem
is, az
mindenk�ppen, hogy valamif�le felhajt� vagy �gyn�k vagyok. Ruh�zatom gyakorlatilag
a
t�rzs egyenruh�j�nak sz�m�tott. Kicsit viseltes, sz�rke halsz�lk�s �lt�ny,
�tvenshillinges k�k
fel�lt�, kem�nykalap, de keszty� nincs. Tekintetem pedig jellemz� a jutal�k�rt
�rul�
emberekre, nyers �s g�tl�stalan. Ha jobb napom van, mondjuk, �j �lt�nyben vagyok,
vagy
szivart sz�vok, elmegyek ak�r bukm�kernek vagy vend�gl�snek is, rosszabb
pillanatokban
meg ink�bb porsz�v��gyn�knek t�n�k, de norm�lis esetben k�nnyen el lehet helyezni.
�Heti
�t-t�z font", mondan�k, ahogy megl�tn�nak. Gazdas�gilag �s t�rsadalmilag k�r�lbel�l
az
Ellesmere Road �tlagos szintj�t k�pviselem.
Nagyj�b�l csak �n voltam az utc�n. A f�rfiak r�rajtoltak a 8.21-es vonatra, a n�k
meg a
g�zs�t�kkel b�bel�dtek. Amikor az embernek van ideje k�rben�zni, �s megfelel�
hangulatban
van, nevethetn�kje t�mad, ahogy s�t�l ezeken a kertv�rosi utc�kon, �s belegondol,
mif�le �le-
tet �lnek itt az emberek. Mert v�g�l is mi egy ilyen utca, mint az Ellesmere?
B�rt�n csup�n,
sok cell�val egy sorban. Iker k�nz�kamr�k egym�s ut�n, mindegyikben egy heti �t-t�z
fontos
remeg �s reszket, a f�n�k a ty�kszem�re tapos, az asszony kiszek�lja a lelk�t, a
k�lyk�k meg
a v�r�t sz�vj�k, mint a pi�c�k. Sok zagyvas�got �sszehordanak a munk�soszt�ly
szenved�sei-
r�l. �n magam nem sajn�lom k�l�n�sebben a prolikat. Hallottak m�r kubikosr�l, aki
nem tu-
dott volna aludni, mert azon gondolkodik, mi lesz, ha kir�gj�k? A proli fizikailag
szenved, de
amikor nem dolgozik, szabad ember. Ezzel szemben minden egyes kis stukk�dobozk�ban
ott
�l egy szeg�ny nyomorult, aki soha nem szabad, csak amikor m�lyen alszik, �s arr�l
�lmodik,
hogy f�n�ke egy k�t m�ly�n van, � pedig sz�ndarabokat vagdos hozz�.
Persze a f� probl�ma a magunkfajt�kkal, gondoltam magamban, hogy azt k�pzelj�k, van

vesz�tenival�nk. Hogy csak egy p�ld�t mondjak, az Ellesmere Road lak�inak

kilenctizede �gy
tudja, a h�z, amiben lakik, az �v�. Ellesmere Road, �s az eg�sz lak�negyed, eg�szen
a High
Streetig, egy hatalmas panam�nak a r�sze, a neve Hesperid�k Telep, ami a Hihetetlen
Hitel
Lak�s�p�t� Sz�vetkezet tulajdon�ban van. A lak�s�p�t� sz�vetkezetek tal�n a mai
id�k
legravaszabb panam�ja. Bel�tom, az �n szakm�m, a biztos�t�s is svindli, de �szinte
svindli,
ny�lt lapokkal. A lak�s�p�t� sz�vetkezet svindli sz�ps�ge, hogy az �ldozatok a
j�tev�j�knek
hisznek. Bel�j�k r�gsz, mire �k kezet cs�kolnak. N�ha eszembe jut, hogy fel k�ne
�ll�tani a
Hesperid�k Telepen a lak�s�p�t� sz�vetkezetek isten�nek szobr�t. Bizarr isten
lenne. T�bbek
k�z�tt k�tnem�. Der�kt�l felfel� �gyvezet� igazgat�, der�kt�l lefel� �llapotos
feles�g. Egyik
kez�ben �ri�si kulcs � a dologh�z�, term�szetesen �, a m�sikban pedig � hogy is
h�vj�k azokat
a k�rtszer� micsod�kat, amib�l d�l a sok aj�nd�k? � egy b�s�gszaru, melyb�l
�z�nlenek a
t�skar�di�k, az �letbiztos�t�si k�tv�nyek, a m�fogsorok, az aszpirin, az �vszerek
�s a beton
gyephengerek.
Val�j�ban az Ellesmere Roadon nem a mienk a h�z, miut�n az eg�szet kifizett�k,
akkor
sem. Nem tulajdon, csak haszonb�rlet. �t-�tvenbe ker�lnek, tizenhat �vi r�szletre
vehet�k, �s
ez a kateg�ri�j� h�z am�gy egy�sszeg� k�szp�nzfizet�s eset�n h�rom nyolcvan�rt m�r
kaphat�. Ez m�r sz�zhetvenes profitot jelent a Hihetetlen Hitelnek, de mondanom sem
kell, a
Hihetetlen Hitel enn�l j�val t�bbet is kih�z bel�le. A h�rom nyolcvan m�r
tartalmazza az
�p�t�k haszn�t, de a Hihetetlen Hitel, Wilson & Bloom n�ven maga �p�ti a h�zakat,
�s
bezsebeli az �p�t�k haszn�t is. Csak az anyag�rt kell fizetnie. De az anyagon l�v�
hasznot is
bezsebeli, ugyanis Brookes & Scatterby n�ven eladja mag�nak a t�gl�t, csemp�t,
ajt�kat,
ablakkereteket, homokot, cementet, �s azt hiszem, az �veget is. �s egy�ltal�n nem
lepne meg,
ha kider�lne, hogy egy �jabb �ln�ven a f�t is eladja mag�nak az ajt�khoz �s az
ablakkeretekhez. R�ad�sul � �s ez el�re l�that� lett volna, m�gis fejbe k�lintott a
t�ny � a
Hihetetlen Hitel nem mindig tartja mag�t a meg�llapod�sokhoz. Amikor az Ellesmere
Road
fel�p�lt, a k�zelben ter�lt el a Platt mez� �nem k�l�n�sebben csod�latos, de j�
j�tsz�hely a
gyerekeknek. Sehova nem volt feket�n-feh�ren le�rva, de mindenki �gy tudta, a Platt
mez�
be�p�tetlen marad. Azonban West Bletchley n�vekv� kertv�ros, '28-ban megny�lt
Rothwell
lekv�rgy�ra, '33-ban az angol-amerikai ac�l alap� bicikligy�r, n�tt a lakoss�g,
emelkedtek a
b�rleti d�jak. Soha nem tal�lkoztam Sir Herbert Crummal vagy b�rmelyik m�sik
Hihetetlen
Hitel nagyfejessel szem�lyesen, de lelki szemeim el�tt l�ttam, hogyan csorog a
ny�luk. Egy
nap azt�n megjelentek az �p�t�k, �s h�zak kezdtek kin�ni a Platt mez�b�l. Volt n�mi

jajvesz�kel�s a Hesperid�kon, �s fel�ll�tottuk a b�rl�k v�degylet�t. Hi�ba! Crum

�gyv�dei �t
perc alatt a f�ldbe d�ng�ltek minket, �s a Platt mez� be�p�lt. De az igaz�n �rnyalt
svindli,
ami�rt szerintem Crum b�csi r�szolg�lt a lovagi c�m�re, az a ment�lis
szemf�nyveszt�s.
Puszt�n az ill�zi��rt cser�be, miszerint a h�zunk a mienk, �s �gymond t�k�nk
fekszik az
orsz�gban, a Hesperid�k, �s m�s hasonl� helyek balekjai egy �letre Crum h�s�ges
rabszolg�i
lesz�nk. Tiszteletre m�lt� h�ztulajdonosok vagyunk � azaz toryk, b�logat�k,
seggnyal�k. Ki
mern� meg�lni az aranyozott toj�st toj� ty�kot? A t�ny, hogy val�j�ban nem vagyunk
h�ztulajdonosok, hogy mindannyian nagyban fizetj�k a r�szleteket, mik�zben
felem�szt a
sz�rny� retteg�s, nehogy t�rt�njen valami, miel�tt az utols�t is befizett�k, csak
n�veli a
hat�st. Megv�s�roltak minket, r�ad�sul a saj�t p�nz�nk�n. Minden egyes f�ldbe
tiport
nyomorult, aki v�rt izzad, hogy k�tszeres �ron megvegyen egy t�gl�b�l k�sz�lt
babah�zat,
amit csak az�rt h�vnak H� V�gynak, mert nem j� benne a f�t�s � minden egyes
szerencs�tlen
balek k�sz lenne elesni a csatat�ren, hogy megv�dje haz�j�t a bolsevizmust�l.
Befordultam a Walpole Roadra, �s elmentem a High Streetig. Van egy vonat Londonba
10.14-kor. A fill�res bolt el�tt elhaladva eszembe jutott, hogy venni akartam egy
csomag bo-
rotvapeng�t. Amikor az illatszeres pulthoz �rtem, a boltvezet� � m�r amennyiben ez
a rendes
titulusa � �ppen szents�geit az ott dolgoz� l�nynak. �ltal�ban nincsenek sokan a
boltban �gy
kora d�lel�tt. N�ha, ha az ember pont nyit�s ut�n bet�r, l�thatja, amint a l�nyok
sorfalban
�llva hallgatj�k a reggeli szents�gel�st, csak hogy felk�sz�lten n�zzenek a nap
el�. �ll�t�lag
ezek a nagy bolth�l�zatok olyan figur�kat vesznek fel, akiknek kiv�teles �rz�k�k
van a szar-
kazmushoz meg a s�rteget�shez, �s �zletr�l �zletre k�ldik �ket, hogy kicsit
felspannolj�k a
l�nyokat. A boltvezet� sz�gletes v�ll�, m�reten aluli, rusnya kis krampusz volt, �s
t�sk�s �sz
bajuszt viselt. Csak az im�nt vetette r� mag�t a l�nyra valami miatt, nyilv�n
elsz�molta a
visszaj�r�t, �s l�ncf�r�sz hangj�val gy�t�rni kezdte.
� �, dehogy! Persze hogy nem sz�molja meg! Persze hogy nem. Az m�r f�raszt� lenne,
ugye? Dehogy sz�molja!
Tekintetem akaratom ellen�re tal�lkozott a l�ny�val. Nem volt neki t�l kellemes,
hogy egy
k�v�r, k�z�pkor�, v�r�s fej� f�rfi figyeli, mik�zben letolj�k. A lehet�
leggyorsabban
elfordultam, �s �gy tettem, mintha a m�sik pultn�l �rdekelne valami, f�gg�nykarnis,
vagy mit
tudom �n. A pasas ism�t r�kezdett. Az a fajta ember volt, aki elfordul, majd
hirtelen �jra t�-
mad, ak�r egy szitak�t�.
� Persze hogy nem sz�molja meg! Sz�m�t is neki, hogy veszt�nk k�t shillinget?
Dehogy
sz�m�t! Nem v�rhatjuk el, hogy rendesen megsz�molja! �, nem! Semmi sem sz�m�t, csak
az �
k�nyelme. M�sokra nem gondol, ugye?
�t percen �t ez ment, a f�l bolt a hangj�t�l zengett. Mindig elfordult a l�nyt�l,
hogy az azt
higgye, befejezte, majd m�g egy fordul�ra lecsapott r�. Eloldalazva r�juk
pillantottam. A l�ny
tizennyolc �ves lehetett, el�g k�v�r, holdvil�gk�p�, az a t�pus, aki t�bbnyire
�gysem tal�lja el
a visszaj�r�t. Arca vil�gos r�zsasz�n volt, �s vonaglott, igen, vonaglott a
f�jdalomt�l. Mintha
csak korb�ccsal �t�tt�k volna. A t�bbi pultn�l l�v� l�ny �gy tett, mintha semmit
sem hallana.
Rusnya, z�m�k kis krampusz, a kanver�b fajta, aki kid�lleszti a mell�t, �s kezeit
h�tul a
kab�tja al� dugja � aki t�rzs�rmester lehetne, ha nem volna ennyire alacsony.
�szrevett�k
m�r, milyen gyakran t�ltik be m�reten aluli f�rfiak ezeket a bas�skod� �ll�sokat?
Arc�t
bajuszostul majdnem a l�ny�ba tolta, csak hogy jobban tudjon vele �v�lteni.
Mindek�zben a
l�ny r�zsasz�n �s vonaglik.
V�g�l �gy d�nt�tt, elmondta, amit akart, �s peckesen elvonult, mint egy tengernagy
a
tatfed�lzeten, mire �n odal�ptem a pulthoz, �s k�rtem a peng�imet. A f�n�k tudta,
hogy min-
den sz�t hallottam, a l�ny szint�gy, �s mindketten tudt�k, hogy tudom, hogy tudj�k.
De a
legrosszabb az volt, hogy az �n kedvem�rt a l�ny �gy tett, mintha semmi sem t�rt�nt
volna, �s
felvette azt a tart�zkod�, t�vols�gtart� viselked�st, amit a boltos l�nyokt�l
elv�rnak f�rfi
kuncsaft eset�n. Meg kellett j�tszania a feln�tt ifj� h�lgyet f�l perccel azut�n,
hogy a szemem
l�tt�ra letolt�k, mint egy csel�det. Az arca m�g mindig r�zsasz�n volt, a kezei
remegtek.
Egypennys peng�t k�rtem, � meg a h�rompennys t�lc�n kezdett kotor�szni. Ekkor az a
kis
boltvezet� krampusz fel�nk fordult, �s egy pillanatig mindketten azt hitt�k, �jra
r�kezdi. A
l�ny �sszerezzent, mint egy korb�csot l�t� kutya. Szeme sark�b�l azonban engem
figyelt.
�reztem, engem gy�l�l, ami�rt l�ttam, hogy ledorongolj�k. Bizarr!
Els�p�rtem a peng�immel. Mi�rt t�rik el?, t�n�dtem. Puszt�n be vannak rezelve,
persze.
Az els� felesel�s ut�n kir�gn�k �ket. Mindenhol �gy megy. Eszembe jutott a fick�,
aki n�ha
kiszolg�l a f�szeresn�l, ahova j�runk. H�sz�ves mel�k, r�zsav�r�s arccal �s
hatalmas al-
karokkal, ink�bb kov�csm�helybe val�. �s ott �ll feh�r k�peny�ben a pult f�l�
g�rnyedve,
kezeit egym�shoz d�rzs�lgeti, �s csak mondja: � Igen, uram! Hogy �gy van, uram!
Remek az
id� az �vszakhoz k�pest, uram! Miben lehetek szolg�lat�ra az �rnak? � szinte arra
k�r, hogy
r�gd fen�kbe. Parancsba kapja, persze. A vev�nek mindig igaza van. Az arc�n ott �l
a hal�los
f�lelem, nehogy be�rulj�k pimaszkod�s miatt, mert akkor rep�l. M�sr�szt meg honnan
tud-
hatn�, nem vagy-e a v�llalat egyik spiclije? F�lelem! �szunk a f�lelemben.
L�telem�nk. Akik
nem az �ll�suk elveszt�s�t�l rettegnek, azok a h�bor�t�l, a fasizmust�l, a
kommunizmust�l,
vagy valami m�st�l rettegnek. A zsid�k izzadnak, ha csak esz�kbe jut Hitler.
�tfutott az
agyamon, hogy az a t�sk�s bajusz� kis kurafi alighanem m�g jobban f�lti az �ll�s�t,
mint a
boltos l�ny. Val�sz�n�leg el kell tartania a csal�dj�t. �s ki tudja, tal�n otthon
j�mbor �s szel�d,
ubork�t termeszt a kiskertben, az asszony elnyomja, a gyerekek pedig a bajusz�t
huzig�lj�k.
Ugyanezt a gondolatsort folytatva, az ember soha nem olvas olyan spanyol
inkviz�torr�l vagy
az orosz Ogpu olyan nagyfejes�r�l, akir�l ki ne der�lne, hogy a mag�n�letben milyen
j�t�t
l�lek volt, a legjobb f�rj �s apa, im�dta a szel�d�tett kan�rij�t �s �gy tov�bb.
Az illatszerpultos l�ny k�vetett tekintet�vel, ahogy kil�ptem az ajt�n.
Legsz�vesebben
meg�lt volna. Mennyire gy�l�lt az�rt, amit l�ttam! Sokkal jobban, mint a
boltvezet�t.

[3] Bomb�z� rep�lt el alacsonyan a fej�nk felett. N�h�ny percig mintha a vonattal
haladt
volna.
K�t �cska fel�lt�s, k�z�ns�ges fick� �lt velem szemben, ler�tt r�luk, hogy a
legalacso-
nyabb rend� �gyn�k�k, val�sz�n�leg �js�gokkal h�zaltak. Az egyik a Daily Mail-t
olvasta, a
m�sik az Express-t. Viselked�s�kb�l �t�lve r�j�ttek, hogy k�z�j�k tartozom. A kocsi
m�sik
v�g�ben k�t fekete t�sk�s jogi tisztvisel� folytatott t�rsalg�st, tele jogi
maszlaggal, ami a mi
leny�g�z�s�nkre szolg�lt, hadd l�ssuk, �k nem tartoznak a p�rn�p k�z�.
N�ztem az elsuhan� h�zak h�tulj�t. West Bletchleyt�l a vonal f�leg
szeg�nynegyedeken
halad �t, de a pici udvarok, itt-ott dobozba �ltetett vir�gokkal, meg a lapos
tet�k, ahova a n�k
kiakasztj�k a mosott ruh�t, meg a falon l�g� mad�rkalitk�k amolyan b�k�s
pillanatk�peket
ny�jtanak. A nagy fekete bomb�z� egy kicsit hint�zott a leveg�ben, majd
el�res�v�tett, ki a
l�t�sz�gemb�l. �n menetir�nynak h�ttal �ltem. Az egyik �gyn�k egy pillanatra a
g�pre
szegezte a tekintet�t. Tudtam, mire gondol. Ugyanarra, amire mindenki m�s. Manaps�g
nem
kell l�ngelm�nek lenni ezekhez a gondolatokhoz. K�t �ven bel�l, egy �ven bel�l, mit
tesz�nk
majd, ha megjelenik egy ilyen rep�l�? Rohanunk le a pinc�be, �s f�lelm�nkben
�sszevizelj�k
a szalmazs�kjainkat.
Az �gyn�k letette a Daily Mail-t.
� Bej�tt a Templegate tippje a lovin � mondta.
A jogi tisztvisel�k valami bemagolt zagyvas�got halandzs�ztak korl�tozott
tulajdonr�l meg
n�vleges b�rr�l. A m�sik �gyn�k beny�lt a mell�nyzseb�be, �s el�vett egy megg�rb�lt

Woodbine-t. Beny�lt a m�sik zseb�be is, majd odahajolt hozz�m.

� Van gyuf�d, Pocak?
Megkerestem a gyuf�mat. Pocak, figyelik? �rdekes, t�nyleg �rdekes. N�h�ny percre
abba-
hagytam a bomb�kon val� t�n�d�st, �s �tt�rtem az alakomra, mint aznap reggel,
amikor a
k�dban tanulm�nyoztam.
T�nyleg pocakos vagyok, a fels�testem majdnem pont d�zsa alak�. Az viszont
szerintem
�rdekes, hogy ha t�rt�netesen kicsit k�v�r az ember, m�r ak�rki, m�g egy vadidegen
is min-
den tov�bbi n�lk�l r�akaszt egy becenevet, ami fizikai megjelen�s�re utal� s�rt�
c�lz�s. Ha,
mondjuk, az ember p�pos vagy kancsal, vagy ny�lsz�j�, ugyan ki eml�keztetn� erre
egy n�v-
vel? De a k�v�rek mindig megkapj�k. Az a fajta ember vagyok, akit mindenki
automatikusan
h�tba vereget vagy oldalba b�k, �s a legt�bben azt hiszik, kedvemre van a dolog.
Nem tudok
�gy bemenni a Korona b�rba Pudleyban (hetente egyszer j�rok arra, �zleti �gyben),
hogy az a
balf�k Waters, aki a Tengertajt�k Szappan �gyn�ke, de t�rzsvend�g a Koron�ban, ne
b�kne a
bord�im k�z�, �s ne ki�ltana fel: �Hol a lik ezen a Bowling goly�n?" Azok az
�tkozott
barmok a b�rban soha nem unnak r� erre a tr�f�ra. Watersnek olyan az ujja, ak�r a
vasp�lca.
Esz�kbe se jut, hogy k�v�r embernek is lehetnek �rz�sei.
Az �gyn�k kivett m�g egy gyuf�t fogpiszk�l�nak, majd visszadobta a skatuly�t. A
vonat
r�siklott egy vash�dra. Odalent megpillantottam egy p�k�rus kocsit, meg cementtel
megrakott
teheraut�k hossz� sor�t. A k�l�n�s az eg�szben az, gondoltam magamban, hogy valahol

igazuk van a k�v�rekkel kapcsolatban. T�ny, hogy egy k�v�r ember, k�l�n�sen az,
amelyik
sz�let�se �ta k�v�r � vagy mondjuk ink�bb gyerekkora �ta � m�s, mint a t�bbiek. M�s
s�kon
halad az �lete, aff�le k�nnyed v�gj�t�ki s�kon, b�r azon fick�k eset�ben, akiket a
b�cs�kban
szoktak mutogatni, illetve b�rki eset�ben, aki sz�zh�sz kil� felett van, ink�bb
olcs� boh�zatr�l
besz�lhet�nk, mint k�nnyed v�gj�t�kr�l. �n m�r voltam k�v�r is, sov�ny is az
�letemben,
tudom, mit v�ltoztat a k�v�rs�g az ember hozz��ll�s�n. Mintha megg�toln� abban,
hogy t�l
komolyan vegyen dolgokat. K�tlem, hogy egy olyan ember, aki mindig is k�v�r volt,
akit
az�ta Daginak sz�l�tanak, hogy j�rni megtanult, ak�rcsak tudna is az igaz�n m�ly
�rzelmek
l�tez�s�r�l. Honnan tudna? Semmi tapasztalata nincs a t�m�ban. Soha nem lehet ott
egy
tragikus jelenetn�l, mert k�v�r emberrel nincs tragikus jelenet, csak komikus.
K�pzeljenek el
egy k�v�r Hamletet! Vagy Oliver Hardyt Romeo szerep�ben. �rdekes, �ppen ilyesmiken
gondolkodtam n�h�ny nappal kor�bban is, amikor olvastam egy reg�nyt, amit a
Bootsb�l
vettem ki. Elt�kozolt szenved�ly, ez volt a c�me. A t�rt�netben egy fick� megtudja,
hogy a
bar�tn�je lel�pett egy m�sik pasassal. Tipikus reg�nyh�s az illet�, s�padt,
�rz�keny arc, s�t�t
haj, mag�nj�vedelem. Nagyj�b�l eml�kszem a bekezd�sre:

David fel-al� j�rk�lt a szob�ban, k�t kez�t homlok�ra szor�tva. A h�r

megd�bbentette. So-
k�ig nem volt k�pes elhinni. Hogy Sheila h�tlen legyen hozz�! Lehetetlen! Hirtelen
�rr� lett
rajta a felismer�s, �s vil�gosan l�tta a borzaszt� t�nyeket. Nem b�rta elviselni.
S�r�g�rcsben a
f�ldre vetette mag�t.

Mindenesetre valami ilyesmi volt. �s m�r akkor is elgondolkoztatott. Itt van, ni.
�gy kell az
embereknek � de nem mindenkinek � viselkedni. Na de p�ld�ul nekem? Tegy�k fel, hogy

Hilda elmegy h�tv�g�zni valaki m�ssal � nem mintha �rdekelne, m�g �r�ln�k is neki,
ha ki-
der�lne, hogy maradt m�g benne ennyi spiritusz �, de tegy�k fel, hogy �rdekel,
f�ldre vetn�m
�n magam s�r�g�rcsben? Elv�rn� ezt t�lem b�rki is? Ilyen alakkal nem is lehet.
Egyenesen
obszc�n lenne.
A vonat egy t�lt�s mellett haladt el. Valamivel alattunk l�tszottak a t�volba ny�l�
h�zsorok
tet�i, a pici piros tet�k, amelyekre majd r�hullanak a bomb�k, �s kiss�
megvil�g�totta �ket egy
napf�nysug�r. Vicces, hogy folyton a bomb�kon j�r az esz�nk. Persze nem k�rd�s,
hogy
hamarosan elj�n az idej�k. Abb�l is l�tszik, mennyire a k�sz�b�n van, ahogy a lapok
vid�tani
pr�b�lj�k az olvas�kat. A minap olvastam egy cikket a News Chronicle-ben arr�l,
hogy a
bomb�z�rep�l�k manaps�g nem tudnak nagy k�rt okozni. A l�gelh�r�t� �gy�k annyira
j�k
m�r, hogy a bomb�z� k�nytelen hatezer m�ter magasan rep�lni. �rtik, a pasas azt
hiszi, hogy
ha a rep�l�k el�g magasan vannak, akkor a bomb�k nem �rnek f�ldet. Vagy, ami
val�sz�n�bb,
arra gondolt, hogy mell�traf�lnak a woolwichi fegyverrakt�rnak, �s csak az
Ellesmere Road
jelleg� helyeket tal�lj�k majd el.
De �gy �ltal�ban v�ve, gondoltam, nem is annyira rossz k�v�rnek lenni. Egy biztos,
a k�-
v�r ember mindig n�pszer�. Nincs olyan t�rsas�g, a bukm�kerekt�l a p�sp�k�kig,
ahova egy
k�v�r ember ne tudna beilleszkedni �s otthon �rezni mag�t. Ami a n�ket illeti, a
k�v�reknek
t�bb siker�lm�ny�k van, mint legt�bben felt�telezn�k. Marhas�g azt k�pzelni, mint
teszik
n�melyek, hogy a n�k csup�n tr�f�ra veszik a k�v�r f�rfiakat. Az igazs�g az, hogy a
n�k
semmilyen f�rfit nem vesznek csup�n tr�f�ra, ha az meg tudja vel�k etetni, hogy
szerelmes.
Na persze �n nem voltam mindig k�v�r. Nyolc-kilenc �ve vagyok az, �s bizony�ra a
leg-
jellemz�bb von�sok m�r megmutatkoznak. De az is t�ny, hogy bel�l, szellemileg,
cseppet
sem vagyok k�v�r. Nem �m! Ne �rtsenek f�lre! Nem akarom neb�ncsvir�gnak be�ll�tani
ma-
gam, akinek mosolya v�rz� sz�vet takar �s �gy tov�bb. Ilyen ember nem is boldogulna
a biz-
tos�t�s-szakm�ban. Nyers vagyok, �rz�ketlen, �s j�l illeszkedem a k�rnyezetembe.
Mindad-
dig, am�g b�rhol a vil�gon jutal�k�rt �rulnak, �s meg�lhet�st biztos�t a puszta
pof�tlans�g meg
a nemesebb �rz�sek hi�nya, a hozz�m hasonl�k v�gezni fogj�k ezt a munk�t. Szinte
b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt meg tudn�k �lni � de mindig csak meg�lni, nem
meggazda-
godni �, �s j�het h�bor�, forradalom, pestis vagy �h�ns�g, fogadok, hogy tov�bb
maradok
�letben, mint a t�bbs�g. Ilyen t�pus vagyok. Csakhogy van m�g valami m�s is bennem,
ne-
vezz�k k�tyagoss�gnak a m�ltb�l. De err�l majd k�s�bb. K�v�r vagyok, de bel�l
sov�ny.
Belegondoltak m�r, hogy minden k�v�r emberben ott rejlik egy sov�ny, �pp�gy, mint
ahogy
�ll�t�lag minden k�ben ott rejlik egy szobor?
A fick�, aki gyuf�t k�rt t�lem, a fog�t piszk�lgatta az �js�gja felett.
� Nem nagyon haladnak evvel a l�b �ggye' �mondta.
� Az �letben nem fogj�k e' � mondta a m�sik. � Hogy lehet beazonos�tani k�t l�bat?
Mind
kik�p�tt egyforma, h�' nem?
� Azt �rj�k, tal�n a pap�r alapj�n, amibe becsomagolta � mondta az els�.
Odalent a h�ztet�k hossz� sorai l�tszottak, n�ha erre kanyarodtak, n�ha arra,
k�vetve az
utc�k vonal�t, de elny�ltak a messzes�gbe, mint egy hatalmas s�ks�g, amin �t is
lehetne
v�gtatni. B�rmelyik ir�nyban szeli �t az ember Londont, harminc kilom�ternyi h�zat
l�t, szin-
te megszak�t�s n�lk�l. J�zusom! Hogyan is v�thetn�nek el minket a bomb�z�k? Ennek a
c�l-
t�bl�nak csak k�zepe van. �s val�sz�n�leg figyelmeztet�s sem lesz. Mert ki az a
k�t�zni val�
bolond, aki manaps�g hadat �zenne? Hitler hely�ben egy lefegyverez�si konferencia
kell�s
k�zep�n ind�tan�m el a bomb�z�imat. Valamelyik csendes reggelen, amikor a k�nyvel�k

�ppen �z�nlenek �t a London h�don, �s dalol a kan�ri, a n�nike pedig akasztja ki a

gaty�kat
sz�radni � sssss! piff! bumm! H�zak a leveg�ben, v�r�ztatta gaty�k, a kan�ri dalol
tov�bb a
hull�k felett.
Az�rt k�r �rte, gondoltam. N�ztem a t�volba ny�l� h�ztet�tengert. Sok-sok
kilom�ternyi
utca, s�lt halas b�d�k, b�dogtetej� k�poln�k, mozik, kis nyomd�k a h�ts�
sik�torokban, gy�-
rak, lak�telepek, k�rtcsiga standok, tej�zemek, er�m�vek � v�get nem �r�n.
Hatalmas! �s
milyen b�k�s! Mint a nagy vadon, csak vad�llatok n�lk�l. Nincsenek l�v�sek, senki
nem
dob�l gr�n�tokat, senki nem ver senkit gumibottal. Ha belegondolnak, e percben
val�sz�n�leg
Anglia egyetlen h�l�ablak�b�l sem l�nek g�ppusk�val.
Na de mi lesz �t �v m�lva? Vagy k�t �v m�lva? Vagy j�v�re?

[4] A pap�rokat m�r leadtam az irod�ban. Warner egy amolyan olcs� amerikai
fogorvos,
rendel�je, vagy kedvenc szavaj�r�sa szerint a �szalonja" k�z�pmagass�gban van egy
nagy
irodah�zban, egy f�nyk�p�sz �s egy gumi�ru nagykeresked� k�z�tt. Kor�bban �rkeztem
a
megbesz�ltn�l, de am�gy is ideje volt, hogy harapjak valamit. Nem tudom, hogy
jutott
eszembe bet�rni egy tejb�rba. �ltal�ban ker�l�m az ilyen helyeket. Mi, heti �t-t�z
fontosok
nem vagyunk t�l j�l ell�tva �tkez�helyekkel Londonban. Ha az ember �gy egy shilling
h�rom
pennyt k�v�n r�sz�nni egy �tkez�sre, akkor ott van a Lyons, az Express Dairy vagy
az ABC,
vagy a m�sik lehet�s�g a s�r�z�kben felszolg�lt gy�szos men�: egy kors� s�r meg egy
adag
hideg s�lt, de m�g a s�rn�l is hidegebb. A tejb�r el�tt a rikkancsok az esti lapok
els� kiad�s�t
�rult�k.
A rik�t� piros pult m�g�tt egy l�ny �llt hossz�k�s feh�r sapk�ban, a h�t�ben
babr�lt
valamit, valahol h�tul pedig egy r�di� sz�lt repedt hangon, ding-plimpi-plimpi-
ding. Mi a
fen�nek j�v�k �n ide?, k�rdeztem magamt�l, amikor bel�ptem. Valahogy nyomaszt
ezeknek a
helyeknek a hangulata. Minden olyan sima, f�nyes �s formatervezett, t�k�r, zom�nc,
kr�m,
amerre csak n�z az ember. Minden p�nzt a dekor�ci�ra k�ltenek, az �telre semmit.
Nincs is
igazi �tel. Csak list�k, tele amerikai nevekkel, amolyan �zlelhetetlen fantomkaj�k,
amelyeknek
a l�tez�s�t is neh�z elhinni. Minden dobozolt vagy konzerves, vagy h�t�tt, vagy
csapolt, vagy
tubusos. K�nyelem semmi, �lett�r semmi. Magas, t�mla n�lk�li sz�kek, valami v�kony
p�rk�ny asztal helyett, �s t�kr�k mindenfel�. K�rbeveszi az embert egyfajta
propaganda,
elvegy�lve a r�di� zaj�val, ami azt s�gja, hogy nem sz�m�t az �tel, nem sz�m�t a
k�nyelem,
semmi sem sz�m�t, csak a simas�g, a f�nyess�g �s a formatervezetts�g. Manaps�g
minden
formatervezett, m�g a goly� is, amit Hitler tartogat sz�modra. Rendeltem egy nagy
k�v�t �s
egy p�r virslit. A feh�r sapk�s l�ny k�r�lbel�l annyi �rdekl�d�st mutatva l�kte
el�m, mint
amikor az ember hangyapet�t sz�r az aranyhalaknak.
Az ajt� el�tt a rikkancs �Szeeeeennnnz�ci����!"-t kiab�lt. L�ttam a t�rd�t csapdos�

plak�tot. L�BAK. LEG�JABB FEJLEM�NYEK. Csak �gy �l�bak", figyelik? M�r csak
ennyi. K�t nappal ezel�tt megtal�lt�k egy n� l�bait egy vas�ti v�r�ban, barna
pap�rba
becsomagolva, �s h�la az egym�s ut�n megjelen� lapoknak, az eg�sz orsz�g olyan
szenved�lyesen �rdekl�dik ezek ut�n a nyomorult l�bak ut�n, hogy m�r nincs is
sz�ks�g
tov�bbi r�szletez�sre. M�s l�b e percben nem ker�lhet be az �js�gokba. K�l�n�s,
gondoltam,
mik�zben egy darabka zseml�t r�gtam, mennyire unalmass� v�ltak a gyilkoss�gok
manaps�g.
Ez az eg�sz feldarabol�sdi �s sz�tsz�r�sdi. Nyoma sincs m�r a j� �reg
m�rgez�seknek,
Crippen, Seddon �s Mrs. Maybrick mind elt�ntek. Tal�n az�rt, mert csak �gy lehet
igaz�n j�
gyilkoss�got elk�vetni, ha az ember elhiszi, hogy a pokolban fog p�rk�l�dni miatta.
Ekkor beleharaptam az egyik virslibe... �risten!
Hazudn�k, ha azt mondan�m, valami kellemes �zre sz�m�tottam. Azt hittem, semmilyen
�ze
nem lesz, ak�rcsak a zseml�nek. Na de ez... h�t nem kis �lm�ny volt. Hadd pr�b�ljam
meg
le�rni �n�knek.
A virslinek term�szetesen gumiszer� b�re volt, ideiglenes fogsorom pedig nem
passzolt
valami j�l. Amolyan f�r�szel� mozg�st kellett v�geznem, hogy fogaimat �tjutassam a
b�r�n.
Majd hirtelen... durr! Ez az iz� a sz�mba robbant, mint egy rohadt k�rte. Valami
rettenetes,
puha anyag lepte el a nyelvemet. �s az �ze! Az els� pillanatban m�g el sem hittem.
Azt�n ki-
csit �jra megforgattam benne a nyelvem, hogy meggy�z�djem r�la. Hal! Virsli, vagy
legal�bbis virslinek nevezett valami, hallal t�ltve. Fel�lltam �s egyenesen
kimentem, an�lk�l
hogy hozz�ny�ltam volna a k�v�hoz. Isten tudja, annak meg milyen �ze lehetett.
Odakint a rikkancs kiab�lva az arcomba tolta az �js�got. �L�bak. Rettenetes
felfedez�sek!
Tess�k a lapot! L�bak! L�bak!" �n m�g mindig a p�pet forgattam a nyelvemmel, azon
t�n�dve, hol k�phetn�m ki. Eszembe jutott egy cikk, amit valamelyik lapban olvastam
ezekr�l
a n�met �telgy�rakr�l, ahol mindent valami m�sb�l �ll�tanak el�. Ersatz, �gy
h�vj�k. Em-
l�kszem azt �rt�k, �k val�ban halb�l k�sz�tik a virslit, �s k�ts�gk�v�l valami
m�sb�l a halat.
Ett�l olyan �rz�sem t�madt, mintha beleharaptam volna a modern vil�gba, �s r�j�ttem
volna,
mi van benne val�j�ban. �gy megy ez manaps�g. Minden sima �s formatervezett,
mindent
valami m�sb�l k�sz�tenek. Celluloid, gumi, kr�mac�l minden�tt, eg�sz �jjel ragyog�
�vl�mp�k, fej�nk felett �vegtet�k, r�di�k, melyek mind ugyanazt a dallamot
j�tssz�k, elt�nt
n�v�nyzet, minden lebetonozva, �ltekn�s�k legelnek a semleges gy�m�lcsf�k alatt. De
ha az
ember a dolgok v�g�re akar j�rni, �s beleharap valami k�zzelfoghat�ba, ez a
jutalma. Romlott
hal gumiban. Sz�j�ba robban� b�zbomb�k.
Sokkal jobban lettem, amikor megkaptam az �j fogsort. Sz�pen �s sim�n illeszkedett
az
�nyemre, �s b�r val�sz�n�leg abszurdnak hangzik, ha azt mondom, a m�fogsort�l
fiatalabbnak
�reztem magam, t�nyleg �gy volt. Pr�bak�ppen magamra mosolyogtam egy
kirakat�vegben.
Nem is rossz. Warner ugyan olcs�, de m�v�szl�lek, �s nem c�lja fogpasztarekl�mot
faragni az
emberb�l. Hatalmas szekr�nyei vannak tele fogsorokkal � egyszer megmutatta �ket �
m�ret �s
sz�n szerint rendezve, �s �gy v�logat k�z�tt�k, mint egy �kszer�sz, amikor k�veket
keres egy
nyak�khez. T�z emberb�l kilenc az igazi fogaimnak hitte volna �ket.
Teljes �letnagys�gban megpillantottam magam egy m�sik ablakban, ami el�tt
elhaladtam,
�s r�j�ttem, nem is vagyok olyan rossz form�j� f�rfi. Kiss� k�v�r, elismerem, de
nem otrom-
ba, csak amit a szab�k �telt alaknak" h�vnak, �s vannak n�k, akik szeretik a v�r�s
arc� f�r-
fiakat. �regember nem v�nember, mondtam magamnak. Eszembe jutott a tizenh�t fontom,
�s
hat�rozottan elt�k�ltem, hogy egy n�re fogom k�lteni. Volt m�g id� egy kors� s�rre
z�r�s
el�tt, csak a fogsor megkeresztel�se v�gett, �s mivel a tizenh�t font a gazdags�g
�rzet�t keltet-
te, ben�ztem egy trafikba, �s vettem magamnak egy hatpennys szivart, amit igencsak
ked-
velek. H�sz centi, �s garant�ltan csak havannai levelekb�l k�sz�l. B�r, gondolom,
Havann�-
ban is ugyan�gy n� a k�poszta, mint m�shol.
Kil�pve a kocsm�b�l, eg�sz m�s embernek �reztem magam.
A n�h�ny megivott kors� bel�lr�l meleg�tett, �s az �j fogaim k�r�l �raml�
szivarf�st �de,
tiszta, b�k�s �rzetet keltett. Hirtelen mereng� �s filozofikus lettem. R�szben,
mert egy�ltal�n
nem kellett dolgoznom. Gondolataim visszat�rtek a h�bor�ra, mint aznap reggel,
amikor a
bomb�z� elrep�lt a vonat felett. Profetikus hangulatba ker�ltem, olyanba, amikor az
ember
l�tja a vil�gv�g�t, �s m�g valamennyire �lvezi is.
A Stranden gyalogoltam nyugat fel�, �s b�r hideg volt, lassan haladtam, hogy jobban
ki-
�lvezzem a szivaromat. A j�rd�n a szok�sos t�meg �z�nl�tt, amin csak nehezen tudja
�tve-
rekedni mag�t az ember, mindenki arc�n az az �lland� �r�lt kifejez�s �lt, ami a
London utc�it
j�r�kra jellemz�, �s megvolt a szok�sos forgalmi dug� is, a nagy piros buszokkal,
amint
pr�b�lkoztak befurakodni a kocsik k�z�, b�g� motorok, dud�l�s. A zaj a holtakat is
fel�breszten�, de ezt a t�rsas�got nem, gondoltam. �gy �reztem, �n vagyok egyed�l
�bren az
alvaj�r�k v�ros�ban. T�vk�pzet, persze. Amikor az ember �ts�t�l egy t�megnyi
vadidegen
k�z�tt, gyakorlatilag lehetetlen nem azt hinni, hogy mind csak viaszfigura, de
alighanem �k
ugyanezt gondolj�k r�lad. �s ez a profetikus �rz�s, ami manaps�g egyre gyakrabban
elt�lt, az
�rz�s, hogy nyakunkon a h�bor�, �s a h�bor�val mindennek v�ge, nem kiz�r�lag r�m
jellemz�. Kisebb-nagyobb m�rt�kben mindannyiunkban benne van. Gondolom, m�g az
akkor
mellettem elhalad� emberek k�z�tt is akadtak, akik l�tt�k maguk el�tt a
gr�n�trobban�sokat
�s a sarat. B�rmire gondol is az ember, m�g m�sik egymilli� embernek is �ppen az
j�r a
fej�ben akkor. �n m�gis �gy hittem. Mindannyian egy �g� haj�n vagyunk, �s rajtam
k�v�l
senki nem tud r�la. Mint az �j�vi malac harmincadik�n, gondoltam. Fogalma sincs, mi
v�r r�.
Mintha r�ntgenszememmel s�t�l� csontv�zakat l�ttam volna.
El�retekintettem n�h�ny �vet. L�ttam az utc�t, mondjuk, �t �v vagy h�rom �v m�lva,
mi-
ut�n m�r megkezd�dtek a harcok. (�ll�t�lag 1941-re van el�jegyezve.)
Nem, nem f�ldig rombolva. Csup�n kiss� �talak�tva, megkopva �s piszkosan, a
kirakatok
pedig �resek �s �tl�thatatlanul porosak. Egy mell�kutc�ban hatalmas bombakr�ter
t�tong,
mellette egy ki�gett h�zt�mb, ak�r egy lyukas fog. Gy�jt�bomb�k. Titokzatos cs�nd
van, �s
mindenki nagyon sov�ny. Egy szakasz katona menetel az �ton. Mind csontig
lesov�nyodva
csoszognak a csizm�jukban. A p�d�rt bajsz� �rmester egyenes, mint a c�vek, de � is
sov�ny,
�s �gy k�h�g, hogy majd' sz�tszakad. K�t k�h�g�s k�z�tt megpr�b�l a r�gi
gyakorl�t�ri st�-
lusban kiab�lni a katon�kkal. �Mi lesz, Jones! Nem l�g a feje! Minek b�mulja
egyfolyt�ban a
f�ldet? A csikkeket m�r r�ges-r�gen �sszeszedt�k." Hirtelen elkapja egy
k�h�g�roham. Meg-
pr�b�lja abbahagyni, de nem megy, k�tr�t g�rnyed, mint egy colstok, s majd'
kik�h�gi a t�-
dej�t. Arca r�zsasz�n lesz, majd lila, bajsza lek�kad, szeme k�nnyezik.
Hallom a von�t� l�giriad�-szir�n�kat, �s a hangosanbesz�l�t, amint bemondja, hogy
dics�
hadsereg�nk sz�zezer hadifoglyot ejtett. L�tok egy fels� emeleti lak�st
Birminghamben, �s
egy �t�ves gyereket, amint egy darabka keny�r�rt b�mb�l szakadatlan. Hirtelen az
anya
kifogy a b�ket�r�sb�l �s r��v�lt: �Elhallgass m�r, te kis nyavaly�s!", majd
felhajtja a gyerek
szokny�j�t, �s er�sen r�v�g a fenek�re, mert nincs keny�r, �s nem is lesz. Mindent
l�tok.
L�tom a falragaszokat �s az �tel�rt sorban �ll�kat, a ricinust, a gumibotokat, �s a
h�l�ab-
lakokban kattog� g�ppusk�kat.
�gy lesz vajon? Ki tudja. N�ha k�ptelens�g elhinni. N�ha �gy v�lem, az eg�sz csak a
sajt�
�ltal keltett p�nik. N�ha meg a csontjaimban �rzem, hogy elker�lhetetlen.
Amikor Charing Cross k�zel�be �rtem, a rikkancsok az esti lapok m�r egy k�s�bbi
kiad�s�t �rult�k. M�g egy kis zagyvas�g a gyilkoss�gr�l. L�BAK. H�RES SEB�SZ
NYILATKOZIK. Azt�n egy m�sik plak�tra lettem figyelmes: ZOG KIR�LY ESK�V�JE
ELHALASZTVA. Zog kir�ly! Micsoda n�v! Szinte kiz�rtnak t�nik, hogy valaki ilyen
n�vvel
ne koromfekete n�ger legyen.
Ekkor azonban valami furcsa dolog t�rt�nt. Zog kir�ly neve � b�r gondolom, minthogy
az-
nap m�r t�bbsz�r tal�lkoztam a n�vvel, �sszekapcsol�dott valami v�rosi zajjal, vagy
a
l�citrom szag�val � eml�keket �bresztett bennem.
K�l�n�s dolog a m�lt. Egyfolyt�ban az emberrel van, tal�n nem is telik el �ra, hogy
esz�be
ne jutna valami, ami t�z-h�sz �ve t�rt�nt, t�bbnyire m�g sincs semmi val�s�g�rzete,
puszt�n
megtanult t�nyek halmaza, mint egy csom� adat a t�rt�nelemk�nyvekben. Azt�n az
ember
v�letlen�l megl�t, meghall vagy megszagol valamit, f�leg megszagol, amit�l elindul
visszafel�, �s m�r nem a m�lt id�z�dik fel benne, hanem � maga van a m�ltban. �gy
�reztem
�n ekkor.
Als�-Binfield templom�ban voltam, harmincnyolc �vvel kor�bban. A k�ls� szeml�l�
sz�m�ra nyilv�n m�g mindig a Stranden mentem, k�v�ren �s negyven�t �vesen,
m�fogsorral
�s kem�nykalapban, de bel�l a h�t�ves George Bowling voltam, Samuel Bowling
kukorica�
�s gabonakeresked� kisebbik fia, az als�-binfieldi f�utca 57-es sz�ma al�l.
Vas�rnap reggel
volt, �s �reztem a templom szag�t. Mennyire �reztem! Ismerik a templomok szag�t,
azt a
saj�tos nyirkos, poros, korhadt, �desk�s szagot. Van benne egy csipetnyi
gyertyaviasz, tal�n
egy leheletnyi t�mj�n, dereng� eg�rszag, minderre vas�rnap r�telepszik a szagos
szappan �s a
gyapj�sz�vet ruh�k illata, de alapvet�en a szag �des, poros �s dohos, az �let �s a
hal�l szaga
�sszekeverve. Igaz�ban bep�derezett tetemek�.
Akkoriban sz�zh�sz centi voltam. A t�rdepl�n �lltam, hogy �tl�ssak a padok felett,
�s
�reztem any�m fekete gyapj�sz�vet ruh�j�t a kezem alatt. �reztem a t�rdemig
felh�zott ha-
risny�mat � akkoriban �gy hordtuk � �s az ingem �les gall�rj�t, amit minden
vas�rnap reggel
r�m adtak. �s hallottam az orgona zih�l�s�t, �s k�t er�teljes hangot, amint a
zsolt�rt
b�mb�lik. Templomunkban k�t f�rfi vezette az �neket, val�j�ban annyira �nekeltek,
hogy a
t�bbieknek es�lyt sem adtak. Az egyik Shooter volt, a hal�rus, a m�sik Wetherall,
asztalos �s
temetkez�si v�llalkoz�. Mindig egym�ssal szemben �ltek a f�haj� k�t oldal�n, a
sz�sz�khez
legk�zelebbi padsorban. Shooter alacsony, t�mzsi f�rfi volt, sima, s�t�t r�zsasz�n
arc�, nagy
orr�, k�kadt bajsz�, �lla pedig szinte elt�nt a sz�ja alatt. Wetherall eg�szen
m�sk�pp festett.
Nagydarab, szik�r, er�s v�n r�ka volt, �gy hatvan�ves, arca hal�lfejszer�, t�m�tt
�sz haj�t
pedig az eg�sz fej�n egycentisre v�gatta. Soha nem l�ttam �l� embert, aki ennyire
hasonl�tott
volna egy csontv�zra. Kopony�j�nak minden rajzolata l�tszott az arc�n, b�re, ak�r a

pergamen, �s s�rga fogakkal teli hatalmas, hossz� �llkapcsa �gy j�rt le �s fel,
mint egy
csontv�z �llkapcsa az anat�miai ki�ll�t�son. De sov�nys�ga ellen�re mintha vasb�l
lett volna,
mint aki sz�z �vig sz�nd�kozik �lni, �s addig is elk�sz�ti mindenki kopors�j�t a
templomban.
A hangjuk is teljesen k�l�nb�z� volt. Shooter ink�bb elkeseredetten,
k�ts�gbeesetten ord�tott,
mintha utols� seg�lyki�lt�s�t hallatn�, amint �ppen k�st tartanak a tork�hoz.
Wetherallnak
ezzel szemben f�lelmetes, felt�r�, d�b�rg� hangja a legm�lyebb bens�j�b�l fakadt,
mintha
�ri�si hord�k gurultak volna ide-oda a f�ld alatt. B�rmennyire kiengedte is a
hangj�t,
mindenki tudta, b�ven van m�g tartal�ka. A gyerekek Zeng�bend�nek h�vt�k.
Egyfajta antif�n�s hat�st keltettek, k�l�n�sen a zsolt�rokn�l. Mindig Wetherall�
volt az
utols� sz�. Gondolom, val�j�ban bar�ts�gban �lltak az �letben, de gyerekk�nt �gy
k�pzeltem,
hal�los ellens�gek, akik megpr�b�lj�k egym�st t�lordib�lni. Ah�nyszor Shooter
el�v�lt�tte
mag�t, hogy �Az �r az �n p�sztorom", Wetherall besz�llt avval, hogy �Nem
sz�k�lk�d�m",
�s teljesen elnyomta. Nyilv�nval� volt, hogy ki a f�n�k. Mindig azt az �neket
v�rtam k�l�-
n�sen, amelyikben az van, hogy �Sz�hont, az Emoreusok kir�ly�t, �s �got, B�s�n
kir�ly�t"
(ez jutott eszembe Zog kir�lyr�l). Shooter kezdte avval, hogy �Sz�hont, az
Emoreusok ki-
r�ly�t", ut�na tal�n f�l m�sodpercig lehetett hallani, ahogy a gy�lekezet �nekli az
��s"-t, majd
�rhull�mk�nt felt�rt Wetherall er�s basszusa, �s mindent elnyelt az ��got, B�s�n
kir�ly�t".
K�r, hogy nem hallhatj�k azt az er�teljes, zeng�, f�ld alatti hord�d�b�rg�st, amit
az �g sz�ba
tudott s�r�teni. Volt, hogy m�r az ��s" v�g�t is �tvette, �gy kisgyermekk�nt �gy
hallottam,
S�got, B�s�n kir�ly�t. Azt�n k�s�bb, amikor m�r j�l tudtam a neveket, alkottam
magamnak
egy k�pet Sz�honr�l �s �gr�l. �gy k�pzeltem el �ket, mint k�t nagy egyiptomi
szobor,
amilyeneket a fill�res lexikonban l�ttam, k�t hatalmas, kilencm�teres k�szobor,
amint
egym�ssal szemben �lnek a tr�njukon, kez�k a t�rd�k�n nyugszik, arcukon halv�ny,
titokzatos mosoly.
Milyen �l� volt az eml�k! Annak a saj�tos �rz�snek az eml�ke � puszt�n �rz�s volt,
nem
lehetne tev�kenys�gnek nevezni �, amelyet templomnak h�vtunk. Az �desk�s
kriptaszag, a
vas�rnapi ruh�k zizeg�se, a zih�l� orgona, a d�rg� �nekek, a lyukas ablakon
besz�r�d�
f�nyfolt, amint lassan k�szik �t a f�haj�n. Valamilyen m�don a feln�ttek el tudt�k
hitetni
vel�nk, hogy sz�ks�ges ez a rendk�v�li el�ad�s. K�szp�nznek vett�k, csak�gy, mint a
Bibli�t,
amit akkoriban nagy adagokban kapott az ember. Minden falon id�zetek �lltak, �s
fejb�l
tudtunk �sz�vets�gi fejezeteket. A mai napig tele van a fejem bibliai r�szletekkel.
�s Izrael
gyermekei �jfent gonoszs�got cseleked�nek az �r szem�ben. �ser a tenger partjain�l
�l, �s
nyugszik �blein�l. K�vet� �ket D�nt�l Berseb�ig. Meg�t� �t az �t�dik borda alatt, �
pedig
meghala. Senki nem �rtette, meg sem pr�b�lta meg�rteni, egyfajta orvoss�g volt,
valami fur-
csa �z� szer, amit le kellett nyeln�nk, tudv�n, hogy valami m�don sz�ks�ges.
Rendk�v�li
halandzsa olyan nev� emberekr�l, mint S�mei, Nabukodonozor, Akhit�fel vagy
Hasbadd�na,
amint hossz�, merev ruh�ban �s assz�r szak�llal tevegelnek fel-al� templomok �s
c�drusf�k
k�z�tt, s hihetetlen dolgokat cselekszenek. �g� �ldozatot aj�nlanak fel, t�zes
kemenc�kben
m�szk�lnak, keresztre fesz�tik �ket, vagy egy cet gyomr�ban k�tnek ki. �s mindez
vegy�tve a
temet�szaggal, a gyapj�sz�vet ruh�kkal �s a zih�l� orgon�val.
Ebbe a vil�gba t�rtem �n vissza, amikor megl�ttam a plak�tot Zog kir�ly nev�vel.
Egy pil-
lanatra nem csup�n eml�keztem r�, ott voltam. Persze az ilyen k�pzetek csak n�h�ny
m�sod-
percig tarthatnak. A k�vetkez� pillanatban mintha ism�t kinyitottam volna a szemem,
�s ott
�lltam negyven�t �vesen a Stranden, a forgalmi dug�ban. De �reztem az ut�hat�st.
Olykor,
amikor az ember kiz�kken egy gondolatsorb�l, olyan, mintha m�ly v�z al�l bukkanna
fel, de
ez most pont ford�tva t�rt�nt, �gy t�nt, 1900-ban l�legeztem val�di leveg�t. M�g
most is,
�gymond, nyitott szemmel, az a sok �tkozott rohan� bolond, meg a plak�tok, meg a
benzinb�z, meg a motorb�g�s, mind kev�sb� t�nt val�dinak, mint egy vas�rnap reggel
Als�-
Binfieldben, harmincnyolc �vvel ezel�tt.
Eldobtam a szivarom, �s lassan tov�bbs�t�ltam. �reztem a kriptaszagot.
Tulajdonk�ppen
most is �rzem. Als�-Binfieldben vagyok, 1900-at �runk. A piact�ren a v�ly�n�l a
k�ld�nc lova
abrakol. A sarki �dess�gboltban Wheeler mama m�r ki f�l penny�rt konyakos goly�t.
Lady
Rampling hint�ja halad el, h�tul �l a lov�szfi� feh�r�tett bricseszben, karja
�sszefonva.
Ezekiel b�csi Joe Chamberlaint szidja. Egy toborz�tiszt l�pdel peckesen, bajsz�t
p�d�rgetve
v�r�s zek�ben, sz�k k�k overallban �s hengerform�j� sapk�ban. R�szegek h�nynak a
George
m�g�tti udvaron. Vicky Windsorban van, Isten a mennyekben, Krisztus a kereszten,
J�n�s a
cetben, Sidr�k, Mis�k �s Abedneg� a t�zes kemenc�ben, Sz�hon, az Emoreusok kir�lya,
�s
�g, B�s�n kir�lya pedig tr�njukon �lve n�zik egym�st � nem csin�lnak igaz�n semmit,
csak
l�teznek, nem mozdulva kijel�lt helyeikr�l, ak�r k�t tusk�bak, vagy az Oroszl�n �s
az Egy-
szarv�.
Mindez mind�r�kre elm�lt? Nem tudn�m megmondani. De egy biztos, j� kis vil�g volt.
Az
�n vil�gom. Meg az �n�k�.

M�SODIK R�SZ

[1] A vil�g, amely egy pillanatra eszembe jutott, amikor megl�ttam Zog kir�ly nev�t
a pla-
k�ton, annyira m�s volt, mint az a vil�g, amelyben most �lek, hogy tal�n egyk�nnyen
el sem
hiszik, csakugyan r�sze lehettem.
Gondolom, mostanra m�r kialakult r�lam egy k�p az agyukban � k�z�pkor�, k�v�r �rge,

v�r�s arc, m�fogsor �, �s tudat alatt �gy k�pzelik, m�r a b�lcs�ben is pont �gy
n�zhettem ki.
De negyven�t �v hossz� id�, �s b�r egyesek nem v�ltoznak, nem fejl�dnek, m�sok
igen.
J�csk�n megv�ltoztam, voltam j� passzban, meg rosszban, de f�leg j�ban. Tal�n
groteszk, de
ap�m alighanem igen b�szke lenne r�m, ha l�tna most. Csod�latos dolognak tartan�,
hogy az
� fi�nak automobilja van, �s f�rd�szob�s h�zban lakik. M�g most is kicsit el�kel�
vagyok a
sz�rmaz�somhoz k�pest, de voltak id�k, amikor olyan magass�gokba emelkedtem,
amilye-
nekr�l �lmodni sem mert�nk volna a h�bor� el�tti r�gi napokban.
A h�bor� el�tt! Meddig mondhatjuk m�g ezt vajon? Mikor j�n el a nap, amikor majd
visszak�rdeznek: �Melyik h�bor� el�tti?" Az �n esetemben a �h�bor� el�tti" sosem
volt vil�g
ak�r a b�r h�bor� el�tti id�ket is jelentheti. '93-ban sz�lettem, �s eml�kszem is a
b�r h�bor�
kit�r�s�re, mert ap�m �s Ezekiel b�csi kiad�sat veszekedtek miatta. T�bb m�s
eml�kk�pem is
van, �gy m�g egy �vvel kor�bbr�l.
A legels� eml�kem a felszecsk�zott baltac�m illata. Ahogy az ember v�gigment a
k�fal�
�tj�r�n, ami a konyh�b�l a boltba vezetett, a baltac�m illata egyre er�sebben
�rz�d�tt. Anya
egy fakaput szerelt a bej�rathoz, hogy Joe b�ty�m �s �n ne tudjunk bejutni a
boltba. A mai
napig eml�kszem, ahogy ott �llunk, markoljuk a r�csokat, �s a baltac�m illata
elkeveredik a
nyirkos vakolat szag�val, ami az �tj�r�b�l �radt. Csak �vek m�lt�n siker�lt
valahogy
bet�rn�m a kaput �s bejutnom a boltba, amikor �ppen senki nem volt ott. Egy eg�r az
egyik
ed�nyben a dar�t d�zsm�lta �ppen, azut�n hirtelen kiugrott, �s �tszaladt a l�baim
k�z�tt.
Eg�szen feh�r volt a dar�t�l. K�r�lbel�l hat�ves lehettem ekkor.
Amikor az ember kicsi, mintha hirtelen tudatosuln�nak benne dolgok, amelyek m�r
r�ges-
r�gen ott voltak az orra el�tt. A k�rnyez� dolgok egyes�vel �sznak be a tudat�ba,
mint amikor
�lm�b�l �bred fel. P�ld�ul m�r majdnem n�gy�ves voltam, amikor hirtelen r��bredtem,
hogy
van egy kuty�nk. Karmosnak h�vt�k az �reg feh�r angol terrier�nket, manaps�g, m�r
nemigen
tal�lkozni a fajt�j�val. A konyhaasztal alatt futottunk �ssze, �s akkor valahogy
felfogtam,
mert csak abban a pillanatban tudatosult, hogy a mienk, �s Karmosnak h�vj�k.
Ugyan�gy,
valamivel kor�bban felfedeztem, hogy az �tj�r� v�g�n l�v� kapun t�l van egy hely,
�s onnan
j�n a baltac�m illata. �s maga a bolt is, meg benne a nagy m�rlegek, a fa
m�r�ed�nyek, a
b�doglap�t, a feh�r bet�k a kirakaton, a s�v�lt� a kalick�ban � ami m�g az utc�r�l
sem
l�tszott j�l, mert az ablak folyton poros volt �, mind-mind egyes�vel ker�lt
hely�re az
agyamban, mint egy kirak�s j�t�k darabjai.
Az id� m�lik, az ember l�ba er�s�dik, �s fokozatosan kezd szert tenni f�ldrajzi
ismeretek-
re. Gondolom, Als�-Binfield pont olyan volt, mint a t�bbi cirka k�tezer f�s
keresked�v�ros.
Oxfordshire-ben volt � folyton azt mondom volt, figyelik, j�llehet m�g mindig
l�tez� helyr�l
van sz� � �gy nyolc kilom�terre a Temz�t�l. Egy v�lgyszer�s�gben ter�lt el,
alacsonyabb
hegyvonulat h�z�dott a v�ros �s a Temze k�z�tt, magasabb hegyek a v�roson t�l. A
hegytet�n
l�v� erd�k fak�k�k foltjai k�z�tt egy oszlopsoros nagy feh�r h�z �llt. Ez volt a
Binfield Villa
(vagy �a kast�ly", ahogy mindenki h�vta), a hegy teteje pedig a Fels�-Binfield
nevet viselte,
b�r falu legal�bb egy �vsz�zada nem �llt ott. M�r majdnem h�t lehettem, amikor
egy�ltal�n
�szrevettem a Binfield Vill�t. Am�g nagyon kicsi az ember, nem tekint a t�volba. De
addigra
minden centij�t ismertem a v�rosnak, durv�n kereszt form�ban ter�lt el, k�z�pen a
piact�rrel.
A boltunk a f�utc�n volt, valamivel a piact�r el�tt, a sarkon pedig Mrs. Wheeler
�dess�gboltja
�llt, ahol az ember elverhette a f�l pennyj�t, ha �ppen volt neki. Wheeler mam�r�l,
a ronda
v�n szipirty�r�l az emberek gyan�tott�k, hogy szopogatja a cukork�kat, majd
visszateszi �ket
az �vegbe, b�r bizony�tani soha nem siker�lt. Lejjebb az �ton �llt a borb�lym�hely,

kirakat�ban az Abdulla cigarettarekl�mmal � amelyiken egyiptomi katon�k vannak, �s

furcsam�d a mai napig ugyanezt a rekl�mot haszn�lj�k �, �s �radt bel�le a keleti
hajszesz �s
pipadoh�ny finom, m�mor�t� illata. A h�zak m�g�tt a s�rf�zde k�m�nyei l�tszottak. A
piact�r
k�zep�n �ll� k� itat�v�ly� viz�n mindig volt egy v�kony r�teg por �s pelyva.
A h�bor� el�tt, k�l�n�sen a b�r h�bor� el�tt, eg�sz �vben ny�r volt. Persze
pontosan
tudom, hogy ez csak t�vhit. Puszt�n �rz�keltetni pr�b�lom, hogyan eml�kszem r�. Ha
be-
hunyom a szemem, �s Als�-Binfieldre gondolok b�rmikor, mondjuk, nyolc�ves korom
el�tt,
mindig a nyarak jutnak eszembe. Vagy a piact�r vacsoraid�ben, amikor poros, �lmos
csend
�lt mindenen, �s a k�ld�nc lova, amint abrakostariszny�ja fenek�re n�zve falatozik,
vagy egy
forr� d�lut�n a v�ros k�rny�ki nagy, z�ld �s d�s mez�k�n, vagy az alkonyat a ve-
tem�nyeskertek m�g�tti �ton, ahova pipadoh�ny �s viola illata �rad a s�v�nyen �t.
M�sfel�l
viszont eml�kszem k�l�nb�z� �vszakokra, mert az eml�keim ennival�kkal k�t�dnek
�ssze,
melyek elt�r�ek az �v k�l�nb�z� id�szakaiban. F�leg azok, amiket a s�v�nyben tal�lt
az
ember. J�liusban volt hamvas szeder � b�r ritk�n �, �s a rendes szeder is m�r ehet�
pirosra
�rett. Szeptemberben k�k�ny �s mogyor�. A legjobb mogyor�kat soha nem �rt�k el.
K�s�bb
j�tt a b�kkmag �s a vadalma. Azt�n ott voltak a kis csek�lys�gek, amiket jobb h�j�n
ett�nk.
Galagonya � b�r az nem valami j� � �s csipkebogy�, aminek finom pik�ns �ze van, ha
siker�l
r�la letisztogatni a sz�rt. Kora ny�ron j�lesik az angyalgy�k�r, k�l�n�sen, ha
szomjas az
ember, csak�gy, mint egy�b f�vek sz�rai. Azt�n ott van a vajas keny�rrel j��z�
s�ska, meg a
hikoridi�k, meg a savanyk�s erdei heref�l�k. T�vol otthonr�l �s �hesen m�g az �tif�
magja is
jobb a semmin�l.
Joe k�t �vvel volt id�sebb n�lam. Amikor m�g eg�sz kicsik voltunk, anya heti
tizennyolc
pennyt fizetett Katie Simmonsnak, hogy s�t�lni vigyen minket d�lut�nonk�nt. Katie
apja a
s�rf�zd�ben dolgozott, �s tizenn�gy gyereke volt, �gy a csal�d minden
munkalehet�s�get
megragadott. Katie tizenk�t �ves volt, Joe h�t, �n �t, de a szellemi szintje nem
nagyon t�rt el a
mienk�t�l. A karomn�l fogva vonszolt, babusnak sz�l�tott, �s tekint�lye �ppen arra
volt el�g,
hogy ne l�pj�nk ki a lovas kocsi el�, �s ne hergelj�k a bik�kat, de ami a
t�rsalg�st illene,
gyakorlatilag azonos szinten �lltunk. Hossz�, r��r�s s�t�kat tett�nk � k�zben
persze folyton
sz�retelt�nk �s eszegett�nk � v�gig a vetem�nyeskertek m�g�tti �ton, �t a Roper
mez�n, le a
Malomtany�ig, ahol apr� pontyok �s tarajos g�t�k �sztak egy t�ban (amikor id�sebbek
let-
t�nk, Joe-val oda j�rtunk pec�zni), azt�n vissza a Fels�-Binfieldi �ton, csak
az�rt, hogy
�rints�k a v�rossz�li �dess�gboltot. Olyan rossz helyen �llt az �zlet, hogy b�rki
vette meg,
cs�dbe jutott, �s tudom�som szerint h�romszor volt �dess�gbolt, egyszer
vegyeskeresked�s,
egyszer pedig biciklim�hely, de a gyerekeket valami�rt lebilincselte. Akkor is arra
ment�nk,
ha nem volt p�nz�nk, csak hogy odanyomhassuk orrunkat a kirakathoz. Katie egy
pillanatig
sem tartotta m�lt�s�g�n alulinak, hogy le�lljon azon vitatkozni, mennyi jut neki
negyedpennynyi �dess�gb�l. Akkoriban m�g lehetett j� dolgokat kapni negyed
penny�rt. A
legt�bb �dess�gb�l t�z dek�t kaptunk egy penny�rt, s�t volt egy �denkevertnek
nevezett
valami, legink�bb a t�bbi �sszet�rt cukor kever�ke, amib�l tizen�t�t. A
cukoreg�rb�l �s a
cukormalacb�l nyolc darab volt egy penny, a medvecukor pisztolyb�l szint�gy,
pattogatott
kukoric�b�l nagy zacsk�val kaptunk f�l penny�rt, �s a zs�kbamacska, benne t�bbf�le
�dess�g,
egy aranygy�r�, vagy n�ha egy s�p, egy pennybe ker�lt. Ma m�r nem l�tni
zs�kbamacsk�t.
Rengeteg fajta �dess�g, amiket akkor ett�nk, m�ra m�r elt�nt. Volt valami lapos
feh�r
cukorka, amire mott�kat nyomtak, meg valami ragacsos r�zsasz�n dolog, ov�lis
skatuly�ban,
ahonnan kis b�dogkan�llal kellett kienni, �s f�l pennybe ker�lt. Mindkett� elt�nt.
Elt�ntek a
k�m�nymagos cukork�k is, meg a csokipip�k, meg a cukorgyuf�k, �s m�g Ezersz�n�
S�tid�szt
is alig l�tni. A Ezersz�n� S�tid�sz remek tartal�k volt arra az esetre, ha csak
negyed pennynk
volt. Na �s a Penny �ri�s? L�tni manaps�g Penny �ri�st? Hatalmas �veg volt, benne
egy
litern�l is t�bb bubor�kos �d�t�, mind�ssze egy penny�rt. Ez is olyan dolog, amit a
h�bor�
csapott agyon.
Mindig ny�r van, amikor visszatekintek. �rzem magam k�r�l a velem egymagass�g�
f�vet
�s a f�ldb�l �rad� meleget. �s a port az �ton, �s a meghitt z�ldes f�nyt, ami
�tsziv�rog a mo-
gyor�bokron. L�tom h�rmunkat poroszk�lni, ahogy falatozunk a s�v�nyb�l, mik�zben
Katie
r�ngatja a karomat, �Gyere, babus", mondja, �s n�ha el�reki�lt Joe-nak: �Joe! Nem
gy�ssz
vissza, de r�gt�n! Megj�rod!" Joe nagydarab fi� volt, hatalmas v�dlik, sz�gletes
fejforma, az
a t�pus, aki mindig �ppen valami vesz�lyes dolgot m�vel. H�t�vesen m�r
r�vidnadr�got viselt,
t�rd f�l� h�zott vastag fekete harisny�t, �s �ri�si, neh�z bakancsot, amilyet annak
idej�n
minden fi�nak hordania kellett. �n m�g mindig kezesl�basban voltam � neh�z
v�szonoverallban, amit any�m varrt nekem. Katie �lt�z�ke egy r�mes, rongyos
n�iruha-
par�dia volt, ami egyik l�nyr�l a m�sikra sz�llt a csal�dj�ban. R�hejesen nagy
kalapot
hordott, az al�l lifegtek a copfjai, hossz�, elkoszol�dott szokny�j�t maga ut�n
h�zta a f�ld�n,
gombos, magas sz�r� cip�j�nek pedig m�r elkopott a sarka. Apr�cska termet volt,
Joe-n�l alig
magasabb, de nem vigy�zott rosszul a gyerekekre. Olyan csal�dban, mint az �v�, ha
egy
gyerek m�r nem szopik, elkezd a t�bbi gyerekre fel�gyelni. Olykor megpr�b�lt
feln�tt h�lgy
m�dj�ra viselkedni, �s szok�sa volt k�zmond�ssal f�lbeszak�tani az embert, amire
szerinte
m�r nem lehetett mit mondani. Ha azt mondtuk neki, �mindegy", r�gt�n r�v�gta:

Mindegy urat fell�gatt�k,

Jobb bel�t�sra b�rt�k,
Mindegy urat megf�zt�k,
Eb�dre j�l kis�t�tt�k.

Vagy ha cs�foltuk, azt felelte, �szavak csontot nem t�rnek", vagy, amikor
felv�gtunk,
�magas l�r�l nagyobb az es�s". Ez azt�n nagyon beigazol�dott, amikor egyik nap
peckesen
j�rva katon�sdit j�tszottam, �s beleestem egy teh�nlep�nybe. A csal�dja egy mocskos
kis
patk�nylyukban �lt a s�rf�zde m�g�tti nyomor�s�gos utc�ban. A h�zat s�sk�k m�dj�ra
lept�k
el a gyerekek. Az eg�sz csal�dnak siker�lt ell�gnia az iskol�t, ami akkoriban nem
volt neh�z,
�s amint megtanultak j�rni, elkezdtek kifut�fi�skodni vagy m�s alkalmi munk�kat
v�llalni.
Egyik b�tyja �lt egy h�napot feh�rr�palop�s�rt. Amikor Joe nyolc�ves lett, �s t�l
durva ahhoz,
hogy egy l�ny fel�gyeljen r�, megsz�ntek a s�t�k Katie-vel. Joe megtudta, hogy
Katie-�k
otthon �ten alszanak egy �gyban, �s kiszek�lta a lelk�t emiatt.
Szeg�ny Katie! Tizen�t �ves kor�ban sz�lt el�sz�r. Senki nem tudta, ki az apa, �s
val�sz�-
n�leg Katie sem volt t�l biztos benne. Legt�bben �gy v�lt�k, hogy az egyik b�tyja.
A do-
logh�zasok elvett�k a csecsem�t, Katie pedig szolg�latba �llt Waltonban. Nem sokkal
k�s�bb
hozz�ment egy dr�tost�thoz, ami m�g az � csal�dja szem�ben is rangon aluli
h�zass�gnak
sz�m�tott. Utolj�ra 1913-ban l�ttam. Waltonon bicikliztem kereszt�l, �s elhaladtam
n�h�ny
hord�donga ker�t�ses, r�mes fakunyh� mellett a vas�t ment�n, ahol cig�nyok szoktak
t�bort
verni az �v bizonyos szak�ban, ha a rend�r�k �ppen megengedik. Egy r�ncos, l�g�
haj�, f�s-
t�s arc�, legal�bb �tvennek t�n� satrafa j�tt ki az egyik kalib�b�l, �s r�zni
kezdett egy rongy-
sz�nyeget. Katie volt az, ekkor lehetett �gy huszonh�t.

[2] Cs�t�rt�k volt a v�s�r napja. Kerek, v�r�s, s�t�t�k arc� f�rfiak koszos
overallban �s
sz�raz teh�ntr�gy�val lepett hatalmas csizm�kban terelt�k hossz� mogyor�p�lc�kkal a
j�sz�-
gaikat kora reggel a piact�rre. �r�kon �t tartott a f�lelmetes hangzavar:
kutyaugat�s,
malacvis�t�s, a t�megen szek�rrel �tjutni akar� keresked�k ostorpattogtat�sa �s
szitkoz�d�sa,
mik�zben mindenki, akinek szarvasmarh�hoz volt k�ze, kiab�lt �s botokat hajig�lt. A
leg-
nagyobb l�rm�t mindig az okozta, ha bik�t hoztak a v�s�rra. M�r annyi id�s koromban
is
felt�nt, hogy a legt�bb bika �rtalmatlan, t�rv�nytisztel� j�sz�g, aki csak szeretne
b�k�sen
eljutni a boksz�ig, de egy bik�t nem tekintettek valamireval� bik�nak, ha nem
kellett a f�l v�-
rosnak felkerekednie, �s �ld�z�be vennie. N�ha egyik-m�sik megr�m�lt j�sz�g,
t�bbnyire egy
m�g n�v�sben l�v� �sz�, elszabadult �s bev�gtatott az egyik mell�kutc�ba, mire
valaki, aki
�ppen ott tart�zkodott, ki�llt az �t k�zep�re, h�tralend�tette a karjait, ak�r k�t
sz�l-
malomlap�tot, �s azt kiab�lta, hogy �Hajsz! Hajsz!". Ennek elvileg hipnotikus
hat�ssal kellett
lennie az �llatra, mindenestre megr�m�lni megr�m�lt t�le.
D�lel�tt n�h�ny gazda mindig bej�tt a boltba, �s magmint�kat pergettek az ujjaik
k�z�tt.
Apa val�j�ban nagyon keveset �zletelt a gazd�kkal, mert nem volt szekere, �s nem
tudott
hossz� lej�rat� hitelre �rulni. Legink�bb piti�ner �zleteket k�t�tt, baromfit�p,
abrak a
keresked�k lovainak, miegy�b. A Malomtanya v�n Brewerje, egy �sz kecskeszak�llas,
kupori
�reg gazember, f�l�r�kat �llt ott, sz�rakozottan a zseb�be ejtve morzsolgatta a
csirk�nek val�
kukoricamint�t, �s mindezek ut�n term�szetesen rendszerint v�s�rl�s n�lk�l
t�vozott.
Est�nk�nt az iv�k t�mve voltak r�szegekkel. Akkoriban a s�rnek k�t penny volt
kors�ja, �s a
mai s�rrel ellent�tben r�gott, mint a l�. V�gig a b�r h�bor� alatt a toborz�tiszt
minden
cs�t�rt�k�n �s szombaton kirittyentve be�lt a George legolcs�bb b�rj�ba, �s nagyon
b�kez�en
b�nt a p�nz�vel. M�snap reggel n�ha l�ttuk, amint elvezet egy mafla, v�r�s arc�,
mel�k
parasztfi�t, aki r�szegen bekapta a horgot, �s csak reggel j�tt r�, hogy h�sz
fontj�ba ker�lne
kisz�llni. Ahogy elhaladtak, az emberek fej�ket cs�v�lva ki�lltak az ajt�ba, mintha
temet�si
menetet l�tn�nak. �N�zzenek oda! Bevonul katon�nak! Most mondd meg! Pedig milyen
der�k
fiatalember!" Egyszer�en megr�zta �ket. Az � szem�kben a bevonul�s a l�nyok utc�ra
ker�l�s�vel volt egyen�rt�k�. Igen k�l�n�s volt a h�bor�hoz �s a hadsereghez val�
hozz��ll�-
suk. Egyfel�l megvolt benn�k a j� �reg angol beidegz�d�s, miszerint a v�r�s
kab�tosok a f�ld
mocska, �s b�rki, aki bevonul, azt az ital �li meg, �s egyenesen a pokolra jut,
ugyanakkor j�
hazafiak voltak, nemzeti lobog�t tettek az ablakaikba, �s hitbeli meggy�z�d�ssel
vallott�k,
hogy Anglia m�g soha nem vesztett csat�t, �s soha nem is fog. Akkoriban mindenki,
m�g a
nonkonformist�k is, �rzelg�s dalocsk�kat �nekeltek b�tor gyalogs�gunkr�l �s a vit�z
fi�r�l,
aki t�voli csatamez�n esett el. Eml�kszem, a vit�z fi�k mindig akkor estek el,
amikor �rep�lt
a gr�n�t �s f�ty�lt a goly�". Gyerekk�nt ezt nem �rtettem. A rep�l� gr�n�t, m�g
rendben, de
furcsa volt elk�pzelni goly�kat, amint f�ty�r�sznek. Amikor Mafeking felszabadult,
az
emberek majdnem kir�gt�k a h�z fal�t, �s ha nem is mindig, de volt id�, amikor
elhitt�k a
mes�ket a b�rokr�l, akik csecsem�ket hajig�lnak a leveg�be, majd felny�rsalj�k �ket
a
szuronyukra. A v�n Brewer a h�bor� v�g�n leborotv�lta a szak�ll�t, annyira
megel�gelte,
hogy a gyerekek Kr�gernek cs�folt�k. Az emberek mind egyform�n v�lekedtek a kor-
m�nyzatr�l. Mind igazi angol hazafi volt, megesk�dtek, hogy Vickyn�l jobb kir�lyn�
m�g
nem �lt, hogy a k�lf�ldiek mind gazemberek, de ugyanakkor senkinek esz�be sem
jutott ad�t
fizetni, vagy ak�r a kutyatart�sit kiv�ltani, ha m�djukban �llt elbliccelni.
A h�bor� el�tt �s ut�n az als�-binfieldi v�laszt�k�rzet a Liber�lis P�rt� volt. A
h�bor�
alatti v�laszt�sokon a konzervat�vok nyertek. T�l kicsi voltam, hogy �rtsem, mi
t�rt�nik,
annyit tudtam, hogy konzervat�v vagyok, mert a k�k szalag jobban tetszett a
pirosn�l, �s f�leg
egy r�szegnek k�sz�nhet�en eml�kszem az eg�szre, aki orra bukott a George el�tt a
j�rd�n. A
nagy izgalomban senkinek fel sem t�nt, � pedig �r�kon �t fek�dt a forr� napon,
k�r�l�tte
sz�radt a v�re, �s amikor megsz�radt, lila lett a sz�ne. Az 1906-os v�laszt�sokon
m�r el�g id�s
voltam, hogy nagyj�b�l meg�rtsem, mir�l van sz�, �s ez�ttal liber�lis voltam, mert
mindenki
az volt. Az emberek egy kilom�teren �t kergett�k a konzervat�v jel�ltet, majd
bedobt�k egy
b�kalencs�vel teli t�ba. Akkoriban komolyan vett�k a politiz�l�st. Hetekkel a
v�laszt�sok
el�tt elkezdt�k f�lrerakni a z�ptoj�snak val�t.
Eml�kszem ap�m �s Ezekiel b�csi nagy veszeked�s�re �letemnek valamikor eg�sz az
ele-
j�n, a b�r h�bor� kit�r�sekor. Ezekiel b�csinak kis cip�boltja volt egy f�utca
k�zeli utc�csk�-
ban, �s jav�t�st is v�llalt. Kev�ss� ment az �zlet, �s egyre csak romlott a
helyzet, de ez nem
okozott nagy probl�m�t, mert Ezekiel b�csi n�tlen volt. Csak f�ltestv�re volt
ap�mnak, �s
sokkal id�sebb n�la, vagy h�sz �vvel, �s ismerets�g�nk tizen�t �ve alatt semmit sem
v�l-
tozott. J� megjelen�s� �sz �reg�r volt, el�g magas, �s bajusz�n�l feh�rebbet soha
nem l�ttam
� ak�r a bog�ncspihe. Szok�sa volt r�csapni b�rk�t�ny�re, majd fel�llni, mint a
c�vek �
gondolom a kaptafa f�l� g�rnyed�s ellens�lyoz�s�ra �, minekut�na egyenesen az ember
ar-
c�ba ki�ltotta v�lem�ny�t, melyet �rd�gi kacajjal z�rt. Igazi tizenkilencedik
sz�zadi liber�lis
volt, az a fajta, aki nemcsak megk�rdezte, mit mondott Gladstone '78-ban, de a
v�laszt is
tudta, �s egyike volt azon als�-binfieldi keveseknek, akik a h�bor� alatt v�gig
kitartottak
v�lem�ny�k mellett. Folyton leleplezte Joe Chamberlaint meg valami t�rsas�got,
akiket csak
az �el�kel� cs�csel�knek" h�vott. Most is hallom a hangj�t, ahogy �ppen ap�mmal
vitat-
koznak. �Meg az a hat�rtalan birodalmuk! Amin�l m�r csak arc�tlans�guk
hat�rtalanabb.
Hehehe!" Majd j�tt ap�m hangja, egy csendes, agg�d�, lelkiismeretes hang, sz�lva a
feh�r
ember ig�j�r�l, �s k�teless�g�nkr�l szeg�ny feket�k ir�nt, akikkel ezek a b�rok �gy
b�nnak,
hogy az gyal�zat. Miut�n Ezekiel b�csi bejelentette, hogy � b�rp�rti �s
antiimperialista, egy
b� h�tig alig besz�ltek egym�ssal. Volt egy �jabb veszeked�s�k, amikor elkezd�dtek
a
r�mt�rt�netek. Ap�t nagyon aggasztott�k a hallottak, �s felvetette a dolgot Ezekiel
b�csinak.
Antiimperialista vagy sem, m�g � sem tarthatja helyesnek, hogy ezek a b�rok
csecsem�ket
dob�lnak a leveg�be, �s a szuronyukkal kapj�k el �ket, m�g akkor sem, ha csak
nigger
csecsem�kr�l van sz�. De Ezekiel b�csi csak az arc�ba nevetett. Ap�m teljesen
rosszul tudja!
Nem a b�rok dob�lnak csecsem�ket a leveg�be, hanem az angol katon�k! Er�sen
megragadott
� �t�ves lehettem �, hogy bemutassa. �Feldobj�k �s felny�rsalj�k �ket, mint a
b�k�kat,
szavamra! Mint �n mondjuk ezt a porontyot!" Ezut�n a magasba lend�tett �s majdnem
elengedett, �n meg �l�nken l�ttam magamat, amint �tszelem a leveg�t, �s pont egy
szurony
v�g�n landolok.
Apa eg�sz m�s volt, mint Ezekiel b�csi. Nagysz�leimr�l nem tudok sokat, sz�let�sem
el�tt
meghaltak, csak annyit, hogy nagyap�m varga volt, �s �lete alkony�n elvette egy
gabo-
nakeresked� �zvegy�t, innen lett nek�nk a boltunk. Nem igaz�n ap�mnak val� munka
volt,
b�r A-t�l Z-ig ismerte a szakm�t, �s meg�ll�s n�lk�l dolgozott. Eml�kszem, a
vas�rnapot �s
nagy ritk�n egy-egy h�tk�znap est�t lesz�m�tva, mindig dara lepte a k�zfej�t, az
arca red�it �s
a megmaradt haj�t. M�r elm�lt harminc, amikor megn�s�lt, �s els� eml�keim idej�n
majdnem
negyven lehetett. Apr� f�rfi volt, amolyan sz�rke, csendes kis ember, mindig
ingujjban �s
feh�r k�t�nyben, �s mindig dar�t�l poros. Feje kerek volt, orra tompa, bajusza
bozontos,
szem�veget viselt, �s ugyanolyan vajsz�n� haja volt, mint nekem, de neki j�r�szt
m�r
kihullott, a t�bbit pedig belepte a dara. Nagyap�m igencsak felt�rt a
gabonakeresked�
�zvegy�vel k�t�tt h�zass�ga �ltal, �s ap�m a waltoni �ltal�nos iskol�ban tanult,
ahova a gaz-
d�k �s a tehet�sebb keresked�k k�ldt�k fiaikat, m�g Ezekiel b�csi avval szeretett
felv�gni,
hogy �let�ben nem j�rt m�g iskol�ban, �s egyed�l tanult meg olvasni, faggy�gyertya
mellett,
munka ut�n. De sokkal gyorsabban j�rt az esze ap��n�l, b�rkivel vit�ba tudott
sz�llni, �s oly-
kor hosszan id�zte Carlyle-t �s Spencert. Ap�m lass� �szj�r�s� ember volt, soha nem
szerette
a �k�nyvb�l tanul�st", ahogy � h�vta, �s nem besz�lt sz�pen angolul. Csak vas�rnap
d�lut�nonk�nt laz�tott igaz�n, ekkor elhelyezkedett a nappali kandall�j�n�l, �s
szavaival �lve
�olvasott egy j�t" a vas�rnapi lapb�l. A People volt a kedvenc lapja � anya a News
of the
World-�t prefer�lta, abban szerinte t�bb volt a gyilkoss�g. L�tom �ket magam el�tt.
Vas�rnap
d�lut�n van � ny�r, term�szetesen mindig ny�r �, a leveg�ben m�g ott leng a
diszn�s�lt �s a
z�lds�g illata, anya a kandall� egyik oldal�n �l, nekifog elolvasni a leg�jabb
gyilkoss�got, de
nyitott sz�jjal lassacsk�n elalszik, a t�loldalon pedig apa papucsban �s
szem�vegben
apr�nk�nt k�zdi �t mag�t elmos�dott bet�k ezrein. �s mindent k�rbevesz a ny�r
l�gys�ga, az
ablakban musk�tli, sereg�ly cs�rog a t�volban, j�magam pedig az asztal alatt vagyok
a Fi�k
Lapja egy sz�m�val, �s s�tornak k�pzelem a ter�t�t. K�s�bb, uzsonna k�zben, retket
�s
�jhagym�t r�gva apa t�n�dve elmes�li, miket olvasott t�zv�szekr�l, haj�t�r�sekr�l,
az �ri
oszt�ly botr�nyair�l, meg ezekr�l az �j rep�l� masin�kr�l, meg a f�rfir�l
(megfigyeltem, � a
mai napig h�rom�vente felbukkan a vas�rnapi lapokban), akit cet nyelt le a V�r�s-
tengerben,
majd h�rom nap m�lva kiszedt�k, �s m�g �lt, csak feh�rre marta a cet gyomorsava.
Apa
szkeptikus volt ezt a t�rt�netet meg az �j rep�l� masin�kat illet�en, am�gy mindent
elhitt,
amit olvasott. 1909-ig Als�-Binfieldben senki nem hitte, hogy az emberek rep�lni
fognak. A
hivatalos tan �gy sz�lt, hogy ha Isten arra teremtette volna az embert, hogy
rep�lj�n,
sz�rnyakat ad neki. Ezekiel b�csi nem �llta meg erre r�v�gni, hogy ha Isten arra
teremtette
volna az embert, hogy guruljon, kerekeket ad neki, de m�g � sem hitt az �j rep�l�
masin�k-
ban.
Apa csak vas�rnap d�lut�n �s tal�n hetente egy este t�n�d�tt el ilyesmiken, amikor
bet�rt a
George-ba egy poh�r s�rre. K�l�nben t�bb�-kev�sb� ellepte a munka. Val�j�ban nem
volt
olyan sok tennival�, de mindig t�st�nkedett, hol az udvar m�g�tti pajt�ban k�zd�tt
zs�kokkal
�s b�l�kkal, hol a bolt pultja m�g�tti poros kis f�lk�ben adott �ssze egy f�zetben
sz�mokat
ceruzacsonkkal. Nagyon becs�letes, nagyon k�teless�gtud� f�rfi volt, nagyon
igyekezett j�
�rut adni �s senkit nem �tverni, ami m�r akkor sem sz�m�tott az �zleti �letben val�
el�rejut�s
legjobb m�dj�nak. Pont megfelel� ember lett volna valami egyszer� irodai munk�ra,
lehetett
volna postamester p�ld�ul, vagy �llom�sf�n�k egy vid�ki �llom�son. De sem a
g�tl�stalans�g,
sem a v�llalkoz� szellem nem volt meg benne ahhoz, hogy k�lcs�nt vegyen fel �s
kiterjessze
az �zletet, sem a k�pzel�er� ahhoz, hogy �j �rufajt�kat tal�ljon ki. Jellemz�, hogy
az egyetlen
alkalom, amikor megmutatkozott rajta a fant�zia legkisebb jele, �s feltal�lt egy �j

magkever�ket d�szmadarak sz�m�ra (Bowling Kever�knek h�vt�k, �s k�zel nyolc

kilom�teres
k�rzetben terjedt el a h�re), val�j�ban Ezekiel b�csinak volt k�sz�nhet�. Ezekiel
b�csi ked-
velte a madarakat, �s rengeteg tengelicet tartott s�t�t kis boltj�ban. Az �
elm�lete volt, hogy a
d�szmadarak az �trendj�k nem el�g v�ltozatos mivolta miatt vesz�tik el sz�n�ket. A
bolt
m�g�tti kis udvarban apa egy par�nyi f�ldter�leten vagy h�szf�le gyomot termesztett
dr�th�l�
alatt, majd kisz�r�totta �ket, s a magjaikat elkeverte rendes kan�rieledellel.
Jackie, a
kirakatban l�g� s�v�lt�, elvileg rekl�m volt a Bowling Kever�k sz�m�ra.
K�ts�gtelen, hogy a
legt�bb kalitk�ban tartott s�v�lt�vel ellent�tben, Jackie soha nem feketedett el.
Ami�ta az eszemet tudom, anya k�v�r volt. Alighanem t�le �r�k�ltem az
agyalapimirigy-
probl�m�t vagy mit, amit�l elh�zik az ember.
J�kora, ap�n�l valamivel magasabb asszony volt, de m�g az �v�n�l is sokkal
vil�gosabb
hajjal, �s sokszor hordott feket�t. De a vas�rnapokat lesz�m�tva nem eml�kszem,
hogy k�t�ny
n�lk�l l�ttam volna. Tal�n t�lz�s lenne azt �ll�tanom, de nem nagyon nagy t�lz�s,
hogy csak
s�t�s k�zben eml�kszem r�. Amikor a r�gm�ltra tekint�nk vissza, az emberek mintha
egy
adott helyen �s valami jellemz� magatart�sban voln�nak r�gz�tve. �gy t�nik, mintha
mindig
pontosan ugyanazt az egy dolgot m�velt�k volna. H�t, ahogy ap�ra mindig �gy
eml�kszem,
hogy dar�s hajjal �l a pult m�g�tt, �s sz�mokat ad �ssze egy ceruzacsonkkal, melyet
id�nk�nt
megny�laz, �s ahogy Ezekiel b�csi mindig �ppen kih�zza mag�t h�tborzongat� feh�r
baju-
sz�val, �s r�csap a b�rk�t�ny�re, anya eml�keimben mindig a konyhaasztaln�l �ll,
alkarja
csupa liszt, �s t�szt�t gy�r.
Tudj�k, milyen konyh�ink voltak akkoriban. Hatalmas, meglehet�sen s�t�t �s alacsony
he-
lyis�g, nagy keresztgerenda a plafonon, k�lapok a f�ld�n, alatta pedig pince.
Minden rettent�
nagy volt, legal�bbis gyerekk�nt �gy �reztem. Egy k�b�l k�sz�lt roppant
mosogat�k�d, mely
mellett csap helyett vas v�zpumpa �llt, egy plafonig �r� t�lal�, mely egy eg�sz
falat eltakart,
�s egy �ri�si t�zhely, melyben f�l tonna t�zel�anyag �gett el havonta, �s csak a j�
�g tudja,
mennyi ideig tartott kikenni grafittal. Anya �ll az asztaln�l, �s hatalmas
t�sztalapot ny�jt.
J�magam pedig k�rbe-k�rbe m�szom a f�ld�n, j�tszom a t�zif�val, a sz�ndarabokkal
meg a
b�dog bog�rcsapd�kkal (minden s�t�t sarokba tett�nk egyet, �s s�r t�lt�tte be a
csal�tek
szerep�t), �s olykor-olykor megjelenek az asztaln�l, megpr�b�lok egy kis �telt
kunyer�lni.
Anya nem helyeselte a nassol�st. T�bbnyire ugyanazt v�laszolta: �Na menj m�r innen!
Nem
fogod elrontani az �tv�gyadat vacsora el�tt. A szemed nagyobb, mint a hasad." Nagy
ritk�n
m�gis v�gott nekem egy v�kony cs�k cukrozott narancsh�jat.
Szerettem n�zni any�t, amikor s�tem�nyt�szt�t ny�jtott. Mindig leny�g�z� figyelni
valakit,
aki olyasmit csin�l, amihez igaz�n �rt. Figyelni egy asszonyt � m�rmint egy s�tni
igaz�n j�l
tud� asszonyt �, amint t�szt�t ny�jt. Jellegzetesen �nnep�lyes �s
megk�zel�thetetlen,
el�gedett, ak�r egy szent r�tust celebr�l� papn�. �s persze az � szemsz�g�b�l
pontosan ez is
t�rt�nik. Anya vaskos, r�zsasz�n, er�s alkarja folyton pettyes volt a lisztt�l.
S�t�s k�zben
minden mozdulata csod�latosan prec�znek �s hat�rozottnak t�nt. Kez�ben a habver�, a
dar�l�,
�s a ny�jt�fa pontosan hajtotta v�gre k�ldet�s�t. S�t�s k�zben l�tszott rajta, hogy
r�tal�lt
vil�g�ra, �s j�l ismeri az �t k�r�lvev� dolgokat. A vas�rnapi lapokat �s az
alkalmank�nti
pletyk�kat lesz�m�tva, a kinti vil�g egy�ltal�n nem l�tezett sz�m�ra. B�r jobban
olvasott, mint
apa, �s vele ellent�tben �js�gon k�v�l kisreg�nyeket is b�ng�szett, hihetetlen�l
t�j�kozatlan
volt. Erre m�r t�z�vesen r�j�ttem. Azt biztos nem tudta volna megmondani, hogy
�rorsz�g
Angli�t�l keletre vagy nyugatra fekszik-e, �s k�tlem, hogy a nagy h�bor� kit�r�se
el�tt meg
tudta volna nevezi a minisztereln�k�t. Mi t�bb, legkev�sb� sem �rdekelt�k ezek a
dolgok.
K�s�bb, amikor keleti orsz�gokr�l olvastam k�nyveket, ahol gyakorolt�k a
polig�mi�t, �s
fekete eunuchok �rizt�k a titkos h�rembe z�rt asszonyokat, az jutott eszembe,
mennyire
megr�zn� any�t, ha tudna ezekr�l. Szinte hallom a hangj�t: �Most mondd meg! Bez�rni
a
feles�geiket! Hogy jut egy�ltal�n az esz�kbe?" Nem mintha tudta volna, mi az az
eunuch. De
igazs�g szerint � maga is egy val�sz�n�leg �ppen olyan kicsi �s majdnem annyira
z�rt t�rben
�lte �let�t, mint amilyen egy �tlagos szer�j. M�g a saj�t h�zunkban is voltak
helyis�gek, ahova
soha nem tette be a l�b�t. Soha nem ment be az udvar m�g�tti pajt�ba, �s a boltba
is igen
ritk�n. Nem r�mlik, hogy valaha kiszolg�lt volna ak�r egyetlen kuncsaftot is. Nem
is tudta
volna, mi hol van, �s lisztt� �rl�s�k el�tt nem val�sz�n�, hogy meg tudta
k�l�nb�ztetni a
b�z�t �s a zabot. Mi�rt is tudta volna? A bolt apa dolga volt, �f�rfimunka", �s a
p�nz�gyi
r�sze se nagyon izgatta. Az � feladata �a n�i munka" volt, a h�ztart�s, a f�z�s, a
mos�s, meg a
gyerekek. Rohamot kapott volna, ha apa vagy m�s h�mnem� egyed maga pr�b�l gombot
felvarrni.
Ami az �tkez�seket meg a t�bbit illette, a mi h�zunkban minden �ram� pontoss�ggal
m�-
k�d�tt. Vagy nem is, nem �ram�, az olyan g�piesen hangzik. Ink�bb term�szetes
folyama-
tokra eml�keztetett az eg�sz. Biztos, hogy m�snap a reggeli ott fog v�rni az
asztalon, �s biz-
tos, hogy a nap is felkel majd. Anya eg�sz �let�ben kilenckor fek�dt �s �tkor kelt,
�s
valamelyest �rd�ginek � dekadensnek, idegennek, �rinak � tartotta volna a k�s�i
fennmarad�st. B�r sz�vesen fizetett Katie Simmonsnak, ami�rt s�t�lni vitt minket
Joe-val, a
gondolat�t sem viselte el annak, hogy egy n� beseg�tsen a h�zimunk�ba. Szil�rdan
hitte, hogy
a bej�r�n�k mindig a t�lal�k al� s�prik a szemetet. Az eb�d �s a vacsora mindig
percre pontos
volt. A kiad�s �tkez�sek � f�tt marha gomb�ccal, s�lt marha Yorkshire pudinggal,
kaprisz�szos b�r�ny, diszn�fej, alm�s pite, mazsol�s kal�cs, lekv�ros bukta � el�tt
�s ut�n
im�t mondtunk. A gyereknevel�ssel kapcsolatos r�gi elk�pzel�sek m�g l�teztek, de
elt�n�ben
voltak. Elm�letben a gyerekeket m�g mindig vert�k, b�ntet�sb�l kenyeret �s vizet
kaptak
vacsor�ra, �s csakugyan j� es�llyel elk�ldtek minket az asztalt�l, ha t�l hangosan
ett�nk,
mell�nyelt�nk, nem k�rt�nk valamit, ami �eg�szs�ges", vagy �feleselt�nk".
Gyakorlatilag
nem sok fegyelmez�s folyt a csal�dunkban, �s sz�leim k�z�l anya volt a szigor�bb.
B�r apa
szavaj�r�sa volt, hogy �ha pihen a p�lca, kan�sz a k�ly�k", val�j�ban t�l
enged�kenyen
viselkedett vel�nk, f�leg Joe-val, aki a kezdetekt�l neh�z esetnek bizonyult. Mai
fejjel m�r azt
hiszem, hogy hazudott, amikor elmes�lte, � milyen r�mes ver�seket kapott b�rsz�jjal
az
apj�t�l, �s b�r mindig �ppen �k�sz�lt" Joe-t j�l eln�sp�ngolni, soha nem lett
bel�le semmi.
Tizenk�t �ves kor�ban Joe m�r t�l er�s volt ahhoz, hogy anya �t tudja �t fektetni a
t�rd�n, �s
ezut�n m�r nem lehetett vele mit kezdeni.
Akkoriban m�g hely�nval�nak tartott�k, ha egy sz�l� sok mindent megtilt a
gyerek�nek.
Gyakran lehetett hallani, amint egy f�rfi avval henceg, hogy �k�kre-z�ldre vern�" a
fi�t, ha
doh�nyz�son, almalop�son, vagy f�szekfoszt�son kapn�. N�h�ny csal�dban sor is
ker�lt
ezekre a ver�sekre. Az �reg Lovegrove, a nyergesmester rajtakapta k�t nagy mel�k
tizenhat �s
tizen�t �ves fi�t, amint a kerti f�szerben doh�nyoznak, �s �gy elagyabugy�lta �ket,
hogy
zengett t�le a v�ros. Lovegrove nagyon er�s doh�nyos volt. A ver�sek soha nem
vezettek
eredm�nyre, minden fi� lopott alm�t, fosztott ki mad�rf�szket, �s el�bb-ut�bb
megtanult
doh�nyozni, de m�gis az terjedt a k�ztudatban, hogy kem�ny k�zzel kell b�nni a
gyerekekkel.
Gyakorlatilag minden �rdekes dolog tiltott volt, legal�bbis elvileg. Anya azt a
v�lem�nyt
k�pviselte, hogy amit egy fi� sz�vesen tesz, az biztos �vesz�lyes". Vesz�lyes volt
az �sz�s, a
f�ra m�sz�s, a sz�nk�z�s, a h�goly�z�s, a szek�r h�tulj�ra val� felcsimpaszkod�s, a
cs�zliz�s,
a lassz�z�s, m�g a pec�z�s is. Minden �llat vesz�lyes volt, kiv�ve Karmost, a k�t
macsk�nkat,
�s Jackie-t, a s�v�lt�t. Minden �llat rendelkezett valami egyedi �s bevett t�mad�si
m�dszerrel.
A l� harapott, a denev�r belegabalyodott a hajadba, a f�lbem�sz� f�lbe m�szott, a
hatty�
sz�rnya egyetlen suhint�s�val elt�rte a l�badat, a bika �kleit, a k�gy� pedig
�cs�pett". Anya
szerint minden k�gy� cs�pett, �s amikor id�ztem neki a fill�res lexikont, miszerint
nem
cs�pnek, hanem marnak, csak annyit v�laszolt, hogy ne feleseljek. A gy�kok,
l�batlan gy�kok,
varangyok, b�k�k, valamint a g�t�k ugyancsak cs�ptek. Minden rovar cs�pett, kiv�ve
a legyet
�s a sv�bbogarat. Gyakorlatilag minden olyan �tel, amit nem otthon kaptunk, vagy
m�rgez�
volt, vagy �eg�szs�gtelen". A nyers krumpli hal�los m�reg volt, �s a gomba is, ha
nem a
z�lds�gesn�l vette az ember. A nyers egres k�lik�t okozott, a nyers m�lna ki�t�st.
Aki �tkez�s
ut�n �szott, az g�rcs�t kapott �s meghalt, aki megv�gta mag�t a h�velykujja �s a
mutat�ujja
k�z�tt, annak sz�jz�ra lett, �s aki olyan v�zben mosott kezet, amiben el�tte toj�st
f�ztek,
annak szem�lcse n�tt. A boltban szinte minden m�rgez� volt, anya ez�rt is szerelte
a fakaput a
bej�rathoz. M�rgez� volt a teh�nt�p, a baromfikukorica, de a must�rmag �s a
Karswood-f�le
f�szerkever�k sz�rnyasokhoz is. Eg�szs�gtelen volt az �dess�g, �s eg�szs�gtelen
volt a
nassol�s, b�r a nassol�s bizonyos fajt�it anya megengedte. Amikor szilvalekv�rt
f�z�tt,
hagyta, hogy megigyuk azt a szirupos l�t, amit a tetej�r�l sz�rt le, �s addig
habzsoltuk, m�g
rosszul nem lett�nk. B�r majdnem minden vagy vesz�lyes, vagy m�rgez� volt, bizonyos

dolgok rejt�lyes gy�gyer�vel rendelkeztek. A nyers hagyma szinte mindenre gy�gy�r

volt. A
nyak k�r� tekert harisnya elmulasztotta a torokf�j�st. A kutya iv�v�z�be helyezett
k�n
er�s�t�k�nt hatott, �s az �reg Karmos t�lk�j�ban a h�ts� ajt� m�g�tt mindig ott
lapult egy
darabka k�nk�, �vr�l �vre ugyanaz, soha fel nem old�dva.
�ltal�ban hatkor te�ztunk. N�gyre anya rendszerint befejezte a h�zimunk�t, n�gy �s
hat
k�z�tt pedig csendben te�zgatott �s ��js�got olvasott", ahogy � mondta. Igazs�g
szerint a
vas�rnapok kiv�tel�vel nem nagyon olvasta el az �js�got. H�tk�znap csak az aznapi
h�reket
�rt�k meg a lapok, �s csak nagy ritk�n akadt egy-egy gyilkoss�g. De a vas�rnapi
lapok szer-
keszt�i �tl�tt�k, hogy az embereket nem igaz�n �rdekli, mennyire aktu�lis egy
gyilkoss�g, �gy
ha nem ad�dott �j, el�szedtek egy kor�bbit, n�ha eg�szen dr. Palmerig vagy Mrs.
Manningig
visszany�lva. Azt hiszem, anya fej�ben az Als�-Binfielden k�v�li vil�g els�sorban
gyil-
koss�gok sz�nhelye volt. A gyilkoss�gok megrettentett�k �s lebilincselt�k, mert,
ahogy sok-
szor mondta, nem tudta, hogy lehetnek ennyire gonoszak az emberek. Elv�gott tork�
fe-
les�gek, bebetonozott ap�k, k�tba dobott csecsem�k! Hogy tehet ilyet b�rki! A
Hasfelmetsz�
Jack-p�nik akkoriban t�rt ki, amikor apa �s anya �sszeh�zasodtak, �s a nagy rol�,
amit
minden este leh�ztunk a kirakat el�, abb�l az id�b�l sz�rmazott. A kirakatrol�k
kezdtek ki-
menni a divatb�l, a f�utca legt�bb boltj�n m�r nem volt, de anya nagyobb
biztons�gban �rezte
mag�t t�le. Azt mondta, v�gig az a sz�rny� �rz�se volt, hogy Hasfelmetsz� Jack
Als�-
Binfieldben bujk�l. A Crippen-�gy � b�r az �vekkel k�s�bb t�rt�nt, �n m�r majdnem
nagy-
kor� voltam � cs�ny�n felkavarta. Ma is hallom a hangj�t. �Hogy �gy feldarabolja
szeg�ny
nej�t, �s el�ssa a szenespinc�ben! Hogy jutott esz�be? Ker�lne csak a kezeim k�z�!"
�s b�r-
mily furcsa, amikor a feles�g�t meg�l� apr� amerikai doktor sz�rny� gonosztett�re
gondolt
(alapos munk�t v�gzett, teljesen kicsontozta, a fej�t meg bedobta a tengerbe, ha
j�l
eml�kszem), k�nny sz�k�tt a szem�be.
H�tk�znap azonban legink�bb a Hilda c�m� magazint olvasgatta. Ez akkoriban a
mienkhez
hasonl� otthonokban a berendez�s r�sze volt, �s ami azt illeti, m�g ma is l�tezik,
b�r n�-
mik�pp h�tt�rbe szor�tott�k a h�bor� �ta megjelent ig�nyesebb kivitel� n�i lapok. A
minap
belelapoztam az egyik sz�mba. Megv�ltozott, de kev�sb�, mint minden m�s. M�g mindig

megvannak a hat h�napon kereszt�l k�z�lt terjedelmes reg�nyek (a v�g�n minden j�ra
fordul,
�s�-kapa-nagyharang), a h�ztart�si tippek, �s a varr�g�p� meg vissz�rken�cs-
hirdet�sek.
F�leg a szed�s �s az illusztr�ci�k v�ltoztak. Akkoriban a h�sn� k�telez�en homok�ra
form�j�
volt, ma k�telez�en henger form�j�. Anya lassan olvasott, �s nem mondott le arr�l,
ami a
p�nz��rt j�rt. �lt a r�gi s�rga karossz�kben a kandall�n�l, l�ba a vasr�cson, a
meleg�t�lapon
egy kanna er�s tea fortyogott, �s lassan, de biztosan k�zd�tte �t mag�t a c�mlapt�l
a h�ts�
bor�t�ig, �t a sorozaton, a k�t novell�n, a h�ztart�si tippeken, az ajakbalzsam-
hirdet�seken �s
az olvas�i leveleken. A Hilda �ltal�ban kitartott neki az eg�sz h�tre, �s voltak
hetek, amikor
nem is v�gzett vele. Olykor a t�z meleg�t�l, vagy ny�ri d�lut�nokon a dong�legyek
z�mm�g�s�t�l elb�biskolt, majd h�romnegyed hatkor felriadt, r�n�zett a p�rk�nyon
l�v�
�r�ra, �s kapkodni kezdett, nehogy elk�ssen a te�val. A te�val soha nem k�sett el.
Akkoriban � 1909-ig, hogy pontos legyek �apa m�g megengedhetett mag�nak egy kifut�-
fi�t, �s ilyenkor r�b�zta a boltot, � meg dar�s k�zfejjel bej�tt te�zni. Ekkor anya
egy pillanatra
abbahagyta a keny�rszeletel�st, �s megk�rdezte: �Elmondod az asztali �ld�st,
apus?", mire,
mik�zben mi mind lehajtottuk fej�nket, apa �h�tattal eld�nny�gte, hogy �Desj�zus,
l�gy
vend�g�nk, �ldd meg, amit adt�l nek�nk, �men". K�s�bb, amikor Joe m�r nagyobb volt,
anya
azt mondta: �Ma te mondj �ld�st, Joe", �s Joe eldar�lta. Anya soha nem mondott
�ld�st:
h�mnem�nek kellett hozz� lenni.
Ny�ri d�lut�nokon mindig z�mm�gtek a dong�legyek. Az otthonunk nem volt komfortos,
Als�-Binfieldben igen kev�s h�z volt az. Gondolom, �gy �tsz�z h�z lehetett a
v�rosban, �s
maximum t�zben lehetett f�rd�szoba, �s �tvenben valami, amit ma v�c�nek h�vn�nk.
Ny�ron a
h�ts� udvar mindig b�zl�tt a szemetesv�dr�kt�l. �s minden h�zban �ltek rovarok.
Dong�legyek laktak a faburkolat alatt, t�csk�k valahol a konyhai t�zhely m�g�tt, �s
persze
lisztf�rgek a boltban. Akkoriban m�g egy any�hoz hasonl� b�szke h�ziasszony sem
l�tott
semmi kivetnival�t a dong�legyekben. �pp�gy a konyh�hoz tartoztak, mint a t�lal� �s
a
ny�jt�fa. De a rovar, az csak rovar. A s�rf�zde m�g�tti r�mes utc�ban, ahol Katie
Simmons is
lakott, a h�zakat bogarak lept�k el. Anya vagy b�rmelyik m�s boltosn� belehalt
volna a sz�-
gyenbe, ha bogarakat tal�lnak a h�zban. S�t illett azt mondani, hogy nem is l�ttak
m�g bo-
garat �l�ben.
Nagy k�k legyek vitorl�ztak be a kamr�ba, �s v�gyakozva r��ltek a h�sokat takar�
dr�tfe-
d�kre. �Sunyiba m�r a legyekkel!", mondt�k az emberek, de a legyek Isten sz�nd�ka
szerint
val�k voltak, �s a h�sfed�n �s l�gypap�ron k�v�l nem sokat lehetett tenni ellen�k.
Nemr�g azt
mondtam, hogy az els� eml�kem a baltac�m illata, de a szemetesek szag�nak eml�ke is
el�g
korai. Amikor eszembe jut anya konyh�ja, a k�lapok, a bog�rcsapd�k, a vasr�cs �s a
grafittal
kikent t�zhely, mintha mindig hallan�m a dong�legyek z�mm�g�s�t, �s �rzem a
szemetesek
szag�t, na meg Karmos�t, akinek igen �that� kutyaszaga volt. �s Isten a tan�m,
vannak
ezekn�l rosszabb hangok �s szagok. Mit hallgatn�nak sz�vesebben, dong�legyet vagy
bomb�z�t?

[3] Joe n�lam k�t �vvel kor�bban kezdte a waltoni �ltal�nos iskol�t. Mindketten
csak ki-
lenc�vesen kezdt�nk odaj�rni. Reggel �s este hat kilom�tert kellett biciklizn�nk,
�s anya f�lt
minket elengedni a forgalomba, ami akkoriban nagyon kev�s aut�t jelentett.
�vekig a v�n Mrs. Howlett mag�n�r�ira j�rtunk. A legt�bb boltos idek�ldte a
gyerekeit,
hogy megk�m�lj�k �ket a sz�gyent�l �s lecs�sz�st�l, amit a napk�zis iskola
jelentett, j�llehet
mindenki tudta, hogy Howlett mama sz�lh�mos, �s a pocs�kn�l is rosszabb tan�r.
Elm�lt
hetven, nagyothallott, alig l�tott t�l a szem�veg�n, �s a felszerel�se mind�ssze
egy
n�dp�lc�b�l, egy t�bl�b�l, n�h�ny szam�rf�les nyelvtank�nyvb�l �s p�r tucat b�d�s
palat�b-
l�b�l �llt. A l�nyokkal m�g �gy-ahogy elb�rt, de a fi�k egyszer�en kinevett�k, �s
akkor
l�gtak, amikor akartak. Egy alkalommal sz�rny� botr�ny kerekedett, mert az egyik
fi� beny�lt
valamelyik l�ny ruh�ja al�, b�r akkor m�g nem �rtettem, minek. Howlett mam�nak
siker�lt
eltussolnia az �gyet. Amikor valami kimondottan rosszat tett�nk, az �El fogom
mondani
�desap�dnak" jelsz�t vetette be, �s nagy ritk�n t�nyleg elmondta. De el�g
agyaf�rtak voltunk
ahhoz, hogy tudjuk, t�l gyakran nem meri megtenni, amikor meg fel�nk suhintott a
n�d-
p�lc�val, annyira �reg �s �gyetlen volt, hogy k�nnyen elugrottunk.
Joe m�g csak nyolc�ves volt, amikor csatlakozott egy vag�ny fi�kb�l �ll� Fekete K�z
nev�
band�hoz. Sid Lovegrove, a nyergesmester tizenh�rom �v k�r�li fia �llt az �l�n,
tagja volt k�t
m�sik boltos fia is, egy kifut�fi� a s�rf�zd�b�l �s k�t parasztfi�, akiknek n�ha
siker�lt
ell�gniuk a munk�b�l, �s p�r �r�t a band�val tudtak t�lteni. A parasztfi�k sz�k
kordnadr�gos
nagy mel�kok voltak, nagyon er�s t�jsz�l�ssal besz�ltek, �s a banda t�bbi tagja
igencsak
len�zte �ket, de meg voltak t�rve, mert k�tszer annyit tudtak az �llatokr�l, mint
b�rmelyik�k.
Egyik�k, a Veres becenev�, n�ha puszta k�zzel m�g nyulat is fogott. Ha
megpillantott egyet
lapulni a f�ben, r�vetette mag�t, ak�r egy lecsap� sas. Nagy t�rsadalmi k�l�nbs�g
volt a
boltosok fiai �s a munk�sok vagy parasztok fiai k�z�tt, de a v�rosi fi�k �gy
tizenhat �ves
korukig �ltal�ban nem nagyon foglalkoztak evvel. A band�nak titkos jelszava volt,
meg egy
�szertart�sa", amelynek r�szek�nt megv�gt�k az ujjukat, majd megettek egy
giliszt�t, �s
f�lelmetes bandit�knak t�ntett�k fel magukat. Az biztos, hogy sok kellemetlens�get
siker�lt
okozniuk, ablakokat t�rtek be, teheneket kergettek, let�pt�k az ajt�kr�l a
kopogtat�kat, �s
m�zsasz�m lopt�k a gy�m�lcs�t. T�len n�ha kaptak k�lcs�nbe egyp�r vad�szg�r�nyt, �s

elmentek patk�nyra, ha a gazd�k megengedt�k nekik. Mindegyik�knek volt cs�zlija meg

�lmosbotja, �s folyton sportpisztolyra gy�jt�ttek, ami akkoriban �t shillingbe

ker�lt, de a
megtakar�tott p�nz�k soha nem haladta meg a h�rom pennyt. Ny�ron pec�zni j�rtak,
meg
f�szkeket fosztani. Amikor Joe Mrs. Howletthez j�rt, legal�bb hetente egyszer
ell�gott, �s ez
k�thetente m�g az �ltal�nos iskol�ban is siker�lt neki. J�rt az �ltal�nosba egy
fi�, egy
�rver�svezet� gyereke, aki b�rmilyen k�z�r�st tudott ut�nozni, �s egy penny�rt
hamis�tott egy
levelet az ember anyj�t�l, miszerint el�z� nap beteg volt. Term�szetesen majd'
meggebedtem,
hogy csatlakozhassak a Fekete K�zhez, de Joe mindig ler�zott, �s azt mondta, semmi
sz�ks�g�k l�batlankod� nyamvadt kis k�lyk�kre.
F�leg a pec�z�s gondolata vonzott. Nyolc�vesen m�g nem pec�ztam, csak
mer�t�h�l�ztam,
�s n�ha avval is lehetett pik�halat fogni. Anya mindig rettegett att�l, hogy v�z
k�zel�be
engedjen minket. Megtiltotta a pec�z�st, mint ahogy a sz�l�k mindent megtiltottak
akkoriban,
�n meg m�g nem j�ttem r�, hogy a sz�l�k nem l�tnak a sarkon t�lra. De a pec�z�s
gondolata
vad izgalomba ker�tett. Gyakorta mentem el a Malomtany�n l�v� t� mellett, figyeltem
a v�z
sz�n�n s�tk�rez� pici pontyokat, n�ha meg a sarokban �ll� f�zfa alatt az �n
szememben
hatalmasnak sz�m�t� � gondolom, �gy tizen�t centis � ponty jelent meg hirtelen a
felsz�nen,
lenyelt egy l�rv�t, majd ism�t al�mer�lt. �r�kat t�lt�ttem �vegre tapasztott orral
Wallace
f�utcai boltj�nak kirakata el�tt, ahol horg�szfelszerel�st, pusk�t, �s biciklit
lehetett kapni.
Ny�ri d�lel�tt�k�n �bren fek�dve �br�ndoztam Joe pec�z�s t�rt�neteir�l, arr�l,
hogyan kell
keny�rgyurm�t k�sz�teni, hogyan r�ndul meg az �sz�, majd t�nik el a v�z al�, �s
hogyan
�rezni, amint hajlik a bot, a hal meg r�ngatja a zsineget. Vajon van �rtelme
besz�lnem err�l �
hogy milyen mesevil�gba rep�t el egy gyereket a hal meg a pec�z�s? N�h�ny gyerek
sz�m�ra
a pusk�k, meg a l�v�ld�z�s jelenti ugyanezt, megint m�soknak a motorok, vagy a
rep�l�k,
vagy a lovak. Nem lehet ezt magyar�zni, racionaliz�lni, ez puszt�n var�zslat. Egy
reggel azt�n
� j�niusi reggel volt, �n nyolc�ves lehettem � tudtam, hogy Joe el fogja l�gni az
iskol�t, �s
pec�zni megy, �n meg elt�k�ltem, hogy k�vetem. Joe valahogy r�j�tt, mit forgatok a
fejemben, �s �lt�z�s k�zben nekem esett.
� Ide hallgass, kicsi George! Eszedbe ne jusson, hogy a band�val j�ssz. Itthon
maradsz.
� Nem, nem jut. Eszembe se jutott.
� De igen! El akart�l j�nni a band�val.
� Nem igaz!
� De igen!
� De nem!
� De igen! Itthon maradsz. Semmi sz�ks�g�nk rohadt kis k�lyk�kre.
Joe nemr�giben tanulta a �rohadt" sz�t, �s folyton haszn�lta. Apa egyszer
meghallotta, �s
megfogadta, hogy k�kre veri, de ez�ttal sem tette meg. Reggeli ut�n iskolat�sk�t �s
az iskola
egyensapk�j�t viselve Joe fel�lt a biciklij�re, �t perccel kor�bban a
megszokottn�l, mint
mindig, amikor �pp l�gni k�sz�lt, �s amikor ideje volt nekem is elindulni Howlett
mam�hoz,
kiosontam, �s elb�jtam a vetem�nyeskertek m�g�tti �sv�nyen. Tudtam, hogy a banda a
Malomtany�n l�v� t�hoz k�sz�l, �s ut�nuk akartam menni, ha meg�lnek is miatta.
Val�sz�n�
volt, hogy j�l megvernek, �s val�sz�n� volt, hogy nem �rek haza eb�dre, amib�l anya
majd
r�j�n, hogy ell�gtam az iskol�t, �s � is megver, de mindez nem �rdekelt. T�ls�gosan
v�gytam
arra, hogy pec�zni mehessek a band�val. Ravasz voltam �m. El�g sok id�t adtam Joe-
nak,
hogy ker�l�t tegyen, �s az aut��ton �t �rjen a Malomtany�hoz, majd k�vettem az
�sv�ny
mellett, a mez�n a s�v�ny t�loldal�n, �gy majdnem el�rtem a t�ig, miel�tt a banda
megl�thatott volna. Csod�latos j�niusi reggel volt. T�rdig j�rtam a bogl�rk�ban.
Enyhe fuval-
lat borzolta a szilf�k legtetej�t, �s a levelek z�ld felh�i puh�nak �s d�snak
t�ntek, ak�r a se-
lyem. �s reggel kilenc �ra volt, �n ott mentem nyolc�vesen, k�r�lvett a ny�r, a
nagy kusza s�-
v�nyekben m�g vir�goztak a vadr�zs�k, apr�, l�gy felh�pamacsok �sztak odafent, a
t�volban
pedig az alacsony hegyek �s a Fels�-Binfieldet k�r�lvev� erd� halv�ny k�kje
l�tszottak. �n
f�ty�ltem minderre. Csak a z�ld tavacska j�rt a fejemben, meg a pontyok, meg a
banda a hor-
gokkal, zsinegekkel �s a keny�rgyurm�val. �gy �reztem, �k a paradicsomban �lnek, �n
meg
k�sz�l�k bek�lt�zni. V�g�l siker�lt m�g�j�k lop�znom � n�gyen voltak, Joe, Sid
Lovegrove,
a kifut�fi�, meg egy m�sik boltos fia, Harry Barnesnak h�vt�k, azt hiszem.
Joe megfordult, �s megl�tott. �Az istenit!", mondta. �A k�ly�k." �gy l�pett oda
hozz�m,
mint egy kand�r, aki verekedni k�sz�l.
� Ide hallgass, te! Mit mondtam? Nyom�s'aza, egy-kett�!
Joe-val mindketten hajlamosak voltunk elharapni a h-t, ha valami felizgatott
minket.
� Nem megyek'aza.
� De m�sz.
� �sd pofon, Joe � mondta Sid. � Nincs sz�ks�g�nk taknyosokra.
� 'azam�sz v�gre? � k�rdezte Joe. �Nem.
� Rendben, �csk�s, te akartad!
Ekkor nekem ugrott. A k�vetkez� percben m�r k�rbe-k�rbe kergetett, egyik pofont
adta a
m�sik ut�n. De nem szaladtam elfele a t�t�l, k�rbefutottam. V�g�l elkapott,
letepert, r�t�rdelt
a felkaromra, �s csavargatni kezdte a f�lemet, ami a kedvenc k�nz�si m�dszere volt,
�n meg
ut�ltam. Ekkor m�r b�mb�ltem, de nem adtam be a derekam, �s nem �g�rtem meg, hogy
hazamegyek. Maradni akartam, �s pec�zni a band�val. �s hirtelen a t�bbiek az �n
oldalamra
�lltak, sz�ltak Joe-nak, hogy sz�lljon le a mellkasomr�l, �s hadd maradjak, ha
akarok. �gy h�t
maradtam.
A t�bbiekn�l volt horog, meg zsineg, meg �sz�, meg egy rongyba csavart keny�rgyurma

adag, �s mindannyian, v�gtunk magunknak f�zfavessz�ket a t� sark�ban �ll� f�r�l. A

h�z
csak olyan k�tsz�z m�terre �llt, �s nem volt szabad, hogy megl�ssanak minket, mert
a v�n
Brewer nem sz�velte a pec�z�st. Nem mintha nem lett volna neki mindegy, neki csak
arra
kellett a t�, hogy itassa a j�sz�gait, de ut�lta a gyerekeket. A t�bbiek m�g mindig
irigyek vol-
tak r�m, �s folyton r�m sz�ltak, hogy ne �lljak ki a f�nyre, �s eml�keztettek, hogy
kicsi va-
gyok, �s semmit sem tudok a pec�z�sr�l. Azt mondt�k, annyit zajongok, hogy
elriasztom a
halakat, b�r feleannyi zajt se csaptam, mint b�rki m�s. V�g�l nem is hagyt�k, hogy
mell�j�k
�ljek, hanem elk�ldtek a t� egy m�sik r�sz�hez, ahol sek�lyebb volt a v�z, �s nem
volt sok
�rny�k. Azt mondt�k, egy ilyen kisk�ly�k biztos folyton paskolja a vizet, �s
elkergeti a
halakat. Vacak r�sz�re k�ldtek a t�nak, ahova norm�lis esetben nem t�ved hal.
Tudtam j�l.
Valahogy �szt�n�sen felismertem azokat a helyeket, ahol a halak meglapultak.
Viszont v�gre
pec�ztam. Bottal a kezemben �ltem a f�ves parton, k�r�l�ttem z�mm�gtek a legyek, a
vad
borsmenta illata majdnem leter�tett, �n meg figyeltem a piros �sz�mat a z�ld v�zen,
�s ma-
darat lehetett volna velem fogatni, pedig arcomat m�g mindig koszos k�nnyfoltok
tark�tott�k.
Csak a j� �g tudja, meddig �ltem ott. A d�lel�tt egyre ny�lt, a nap egyre
magasabban j�rt,
�s senki nem evett egy falatot sem. Forr�, sz�lcsendes nap volt, a leveg� t�l
tiszta a
pec�z�shoz. Az �sz�k rezd�letlen�l lebegtek a v�z sz�n�n. M�lyre le lehetett l�tni
a v�zben,
mintha s�t�tz�ld �vegbe b�mulna az ember. Bent, a t� k�zep�n l�tszottak a halak,
amint
k�zvetlen�l a felsz�n alatt s�tk�reznek, n�ha meg a partk�zeli n�dasban egy g�te
siklott
felfel�, majd ujjaival a n�don megpihent, csak az orr�t dugva ki a v�zb�l. De nem
haraptak a
halak. A t�bbiek folyton kiab�ltak, hogy kap�s van, de mindig csak hazudtak. Az id�
egyre
csak ny�lt, a forr�s�g egyre nagyobb lett, ettek minket a legyek, �s a part alatti
vad borsmenta
illata olyan volt, mint Wheeler mama �dess�gboltja. Egyre �hesebb lettem, ann�l is
ink�bb,
mert fogalmam sem volt, honnan lesz aznap eb�dem. De mozdulatlanul �ltem, mint egy
kiseg�r, �s le nem vettem a szemem az �sz�r�l. A t�bbiekt�l �veggoly� m�ret�
csalinak val�t
kaptam, mondv�n, el�g lesz nekem annyi, de hossz� ideig nem is mertem �j csalit
felrakni,
mert amint kiemeltem a zsineget, mindenre megesk�dtek, hogy akkora zajt csapok,
amivel t�z
kilom�teres k�rzetben minden halat el lehet ijeszteni.
Azt gondolom, tal�n k�t �r�ja lehett�nk ott, amikor az �sz�m hirtelen megrezd�lt.
Tudtam,
hogy hal lesz az. Biztos v�letlen�l arra t�vedt egy, �s megl�tta a csalimat. Nem
lehet elt�-
veszteni az �sz�nak azt a mozg�s�t, amit igazi kap�s okoz. Teljesen m�sk�pp mozdul
meg,
mint amikor az ember v�letlen�l megr�ntja a zsineget. A k�vetkez� pillanatban
hirtelen le-
bukott, �s majdnem teljesen elmer�lt. Nem tudtam magam tov�bb t�rt�ztetni.
Odaki�ltottam a
t�bbieknek:
� Kap�som van!
� Francokat! � v�gta r� azonnal Sid Lovegrove.
De egy pillanattal k�s�bb m�r semmi k�ts�g nem f�rt hozz�. Az �sz� egyenesen
lemer�lt,
m�g l�tszott fak�piros sz�ne a v�z alatt, a bot pedig megfesz�lt a kezemben.
Istenem, micsoda
egy �rz�s! A r�ngat�z� �s fesz�l� zsineg, t�ls� v�g�n egy hallal! A t�bbiek l�tt�k,
hogy hajlik
a botom, egy szempillant�s alatt eldobt�k saj�t botjukat, �s odarohantak hozz�m.
Iszony�t
r�ntottam a boton, mire a hal � egy hatalmas nagy ez�st�s hal � �tszelte a leveg�t.
Evvel egy
id�ben mindannyian f�jdalmasan felki�ltottunk. A hal lecs�szott a horogr�l, �s
beleesett a part
alatti vad borsment�ba. De sek�ly v�zbe esett, ahol megfordulni nem tudott, �s
tal�n egy
m�sodpercig hevert ott tehetetlen�l az oldal�n. Joe bevetette mag�t a v�zbe,
mindannyiunkat
j�l lefr�csk�lve, �s k�t k�zzel megragadta. �Megvan!", ki�ltotta. Ezut�n
kihaj�totta a halat a
f�re, ahol mind k�r�t�rdelt�nk. Milyen moh�n n�zt�k! Szeg�ny haldokl� p�ra fel-le
dob�lta
mag�t, pikkelyei a sziv�rv�ny minden sz�n�ben ragyogtak. �ri�si ponty volt,
legal�bb tizenh�t
centi, �s vagy t�z deka. Hogy ki�ltoztunk �r�m�nkben! De a k�vetkez� pillanatban
mintha
�rny�k vet�d�tt volna r�nk. Feln�zt�nk, �s a v�n Brewer tornyosult felett�nk, magas
billycock
kalapban � akkoriban viselt�k, �tmenet a cilinder �s a kem�nykalap k�z�tt �,
teh�nb�r
l�bsz�rv�d�ben, kez�ben vastag mogyor�p�lc�t tartva.
�sszerezzent�nk, mint a fogoly, amikor s�lymot pillant meg maga f�l�tt. Brewer
v�gigm�rt minket. Fogatlan, gonosz sz�ja volt, �s ami�ta lev�gatta a
kecskeszak�ll�t, �gy
n�zett ki, mint egy hal�lfej.
� Mit m�veltek itt, fi�k? � k�rdezte.
Nem t�nt k�ts�gesnek, mit m�velt�nk. Senki nem v�laszolt.
� Majd megtan�talak �n titeket horg�szni a tavamban! � �v�lt�tt hirtelen, majd egy
pillanat
alatt nek�nk esett, csap�sokat m�rve minden ir�nyban.
A Fekete K�z sz�tspriccelt. Otthagytuk a botokat, a halat �gyszint�n. Brewer a f�l
mez�n
�t kergetett minket. L�bai merevek voltak, nem futott gyorsan, de sok �t�se c�lba
�rt, miel�tt
megl�ghattunk. Amikor elt�nt�nk, a mez� k�zep�n �llva kiab�lt ut�nunk, hogy tudja,
kik
vagyunk, �s el fog �rulni minket ap�nknak. �n futottam legh�tul, �gy a legt�bb
suhint�s en-
gem �rt. Mire �t�rt�nk a s�v�ny t�loldal�ra, ronda piros hurk�k �ktelenkedtek a
v�dlimon.
A nap h�tralev� r�sz�t a band�val t�lt�ttem. M�g nem d�nt�tt�k el, hogy igazi tag
vagyok-
e, de ideiglenesen megt�rtek maguk k�z�tt. A kifut�fi�nak, aki reggel valami hazug
�r�ggyel
�szta meg a munk�t, most vissza kellett mennie a s�rf�zd�be. Mi pedig tett�nk egy
hossz�,
tekerv�nyes, csavarg�s s�t�t, amilyet fi�k tesznek, amikor eg�sz nap t�vol vannak
otthonr�l,
f�leg, ha enged�ly n�lk�l. Ez volt az els� igazi fi�s s�t�m, eg�szen m�smilyen,
mint amikre
Katie Simmonsszal j�rtunk. Egy v�rossz�li, rozsd�s konzervdobozokkal �s
�desk�m�nnyel
teli sz�raz �rokban eb�delt�nk. A t�bbiekt�l kaptam p�r falatot az ennival�jukb�l,
Sid
Lovegrove-n�l meg volt egy penny, �gy valaki szerzett egy Penny �ri�st, melyet
azt�n egy�tt
ittunk meg. Nagy volt a forr�s�g, az �desk�m�ny igen er�s szagot �rasztott, �s a
sz�nsavas
Penny �ri�s megb�f�gtetett benn�nket. Ezek ut�n felporoszk�ltunk a Fels�-
Binfieldhez
vezet� feh�r, poros �ton, azt hiszem, �n ekkor j�rtam el�sz�r erre, �s bement�nk a
lehullott
levelek alkotta sz�nyegen a b�kk�sbe, ahol a f�k sima t�rzsei az �gig t�rnek, �s a
fels�
�gakon �l� madarak m�r csak pontoknak t�nnek. Akkoriban oda ment�nk az erd�ben,
ahova
akartunk. A Binfield Vill�t bez�rt�k, a f�c�nos megsz�nt, legrosszabb esetben f�t
sz�ll�t�
kocsissal futott �ssze az ember. Fek�dt ott egy kiv�gott fa, aminek az �vgy�r�i
c�lt�bl�ra
eml�keztettek, �s k�veket dob�ltunk r� c�lba. Azt�n a t�bbiek madarakra l�ttek
cs�zlival, �s
Sid Lovegrove megesk�d�tt, hogy eltal�lt egy pintyet, csak fennakadt k�t �g k�z�tt.
Joe azt
mondta, hazudik, mire vitatkozni kezdtek, �s majdnem �sszeverekedtek. Azt�n
lement�nk egy
lev�lkupacokkal teli m�lyed�sbe, �s ki�ltoztunk, hogy visszhangot halljunk. Valaki
bekiab�lt
egy cs�nya sz�t, majd mindannyian elsoroltunk minden cs�nya sz�t, amit ismert�nk,
�s a
t�bbiek kics�foltak, mert �n csak h�rmat tudtam. Sid Lovegrove azt mondta, � tudja,
hogy
sz�letik a gyerek, �s pont �gy, mint a nyulak, csak a gyerek a n� k�ld�k�n �t b�jik
ki. Harry
Barnes elkezdett egy cs�nya sz�t faragni az egyik b�kkf�ba, de az els� k�t bet�
ut�n megunta.
Azt�n elment�nk a Binfield Villa kapuslakj�hoz. A sz�besz�d szerint valahol a
kertben volt
egy t�, melyben hatalmas halak �ltek, de soha senki nem mert bemenni, mert a v�n
Hodges, a
kapus, aki am�gy gondnoki szerepet t�lt�tt be, nem sz�velte a fi�kat. �pp a h�za
melletti
konyhakertj�ben �sott, amikor elhaladtunk. Szemtelenkedt�nk vele a ker�t�sen �t,
am�g el
nem zavart minket, ut�na lement�nk a waltoni �thoz, �s szemtelenkedt�nk a
kocsisokkal,
v�gig a s�v�ny t�loldal�n maradva, nehogy el�rjenek az ostorukkal. A waltoni �t
mellett volt
egy hely, ami k�b�nyak�nt kezdte, majd szem�tlerak� lett, v�g�l teljesen ben�tt�k a

szederbokrok. Nagy, gyomlepte halmokban �lltak a r�gi, rozsd�s konzervdobozok,

bicikliv�zak, lyukas l�bosok �s t�r�tt �vegek, mi meg tet�t�l talpig �sszemocskolva
magunkat
majd' egy �r�n �t b�ny�sztunk ki vas ker�t�sp�zn�kat, mert Harry Barnes esk�d�tt,
hogy az
als�-binfieldi kov�cs tizenk�t pennyt fizet f�l m�zsa r�gi vas�rt. Azt�n Joe tal�lt
a
szederbokrokban egy k�s�i rig�f�szket, benne m�g rep�lni nem tud� fi�k�kkal. Sok
vita ut�n,
hogy mit�v�k legy�nk vel�k, kivett�k a fi�k�kat, k�vekkel c�lba dobtunk r�juk,
v�g�l
eltapostuk �ket. N�gyen voltak, �gy mindenkinek jutott egy, amit eltaposhatott.
Ekkor m�r
teaid� fel� j�rtunk. Tudtuk, hogy Brewer betartja a szav�t, �s ver�s el� n�z�nk, de
m�r t�l
�hesek voltunk ahhoz, hogy m�g sok�ig k�boroljunk. V�g�l hazabaktattunk, �s
�tk�zben lett
m�g egy balh�, mert a vetem�nyeskertek mellett elhaladva egy patk�nyt pillantottunk
meg,
botokkal ut�naeredt�nk, mire Bennet, az �llom�sf�n�k, aki minden este a kertj�ben
szorgoskodott, �s nagyon b�szke volt r�, �r�lt d�hvei kergetett ki minket, mert
letiportuk a
hagyma�gy�st.
Tizen�t kilom�tert gyalogoltam, �s nem f�radtam el. Eg�sz nap baktattam a banda
nyo-
m�ban, igyekezve mindent ut�nuk csin�lni, �k�ly�k"-nek h�vtak, �s minden ad�d�
alka-
lommal lekezeltek, de t�bb�-kev�sb� emelt f�vel viseltem. Csod�latos �rz�s �lt
bennem,
olyan, amit csak az �rt meg, akinek volt benne r�sze � a f�rfiak mind �t�lik
valamikor. Tud-
tam, hogy m�r nem k�ly�k vagyok, hanem v�gre fi�. �s csod�latos dolog fi�nak lenni,

csavarogni, ahol a feln�ttek nem �rnek utol, patk�nyokat kergetni, madarakat �lni,
k�veket
hajig�lni, kocsisokkal szemtelenkedni �s cs�nya szavakat kiab�lni. Er�teljes, durva
�rz�s, a
mindentud�s �s a rettenthetetlens�g �rz�se, �s mindez �sszef�gg a szab�lyok
felr�g�s�val �s
az �lessel. A feh�r �s poros utak, a forr�s�gban �tizzadt ruh�k, az �desk�m�ny �s a
borsmenta
illata, a cs�nya szavak, a szem�ttelep savanyk�s b�ze, a bubor�kos limon�d� �ze, a
b�f�g�s, a
fi�k�k eltapos�sa, a hal r�ngat�z�sa a zsineg v�g�n � mind, mind r�sze volt. H�la
Istennek,
hogy f�rfinak sz�lettem, mert a n�k nem r�szes�lnek ebben.
Mondanom sem kell, Brewer k�rbej�rt, �s mindenkinek besz�molt. Apa komornak t�nt,
hozott egy sz�jat a boltb�l, �s azt mondta, �k�k-z�ldre veri" Joe-t. De Joe
kap�l�zott, kiab�lt,
�s rugdosott, �gy v�g�l ap�nak csak n�h�nyat siker�lt r�s�znia. M�snap azonban az
iskolaigazgat�t�l n�dp�lc�val kapott ver�st. �n is pr�b�ltam ellen�llni, de engem
anya �t tu-
dott fektetni a t�rd�n, mert kicsi voltam, �s j�l ell�tta a bajom a sz�jjal. �gy
aznap h�rom ver�st
kaptam, egyet Joe-t�l, egyet Brewert�l �s egyet any�t�l. M�snap a banda �gy
d�nt�tt, hogy
nem vagyok m�g igazi tag, �s �t kell esnem a �szertart�son" (a sz�t az
indi�nk�nyvekb�l
szedt�k). Nagyon szigor�an ragaszkodtak hozz�, hogy a giliszt�t lenyel�s el�tt meg
kell r�gni.
R�ad�sul, mivel �n voltam a legkisebb, �s irigykedtek r�m, ami�rt csak nekem volt
kap�som,
ut�lag kital�lt�k, hogy a halam nem is volt igaz�n nagy. �ltal�ban a halak egyre
csak n�nek,
amikor besz�lnek r�luk, az eny�m viszont egyre csak ment �ssze, m�gnem a t�bbiek
besz�mol�ja alapj�n el�rte a cselle m�retet.
De nem �rdekelt. Pec�ztam. L�ttam al�bukni az �sz�t, �s �reztem, ahogy hal r�ngatja
a zsi-
neget, �s hazudhattak b�rmit, ezt nem tudt�k t�lem elvenni.

[4] A k�vetkez� h�t �vb�l, nyolc�ves koromt�l tizen�t �ves koromig, f�leg a
pec�z�sra
eml�kszem.
Ne higgy�k, hogy m�st nem is csin�ltam. Puszt�n arr�l van sz�, hogy amikor
visszatekint
az ember, bizonyos dolgok mintha felf�v�dn�nak, �s kiszor�tan�nak minden m�st.
Otthagytam Howlett mama iskol�j�t, �ltal�nosba j�rtam, volt b�r iskolat�sk�m meg
egy s�rga
cs�kos fekete sapk�m, megkaptam �letem els� biciklij�t, �s j�val k�s�bb �letem els�

hossz�nadr�gj�t. Els� biciklim fix kerek� volt � a szabadfut�s ker�kp�rokat m�g

nagyon
dr�g�n adt�k. A dombon lefel� az ember felrakta a l�b�t maga el�, �s hagyta, hogy
magukt�l
p�r�gjenek a ped�lok. Ez volt a huszadik sz�zad elej�nek egyik jellemz� �letk�pe �
fi�
sz�guld lefel�, feje h�travetve, l�ba el�retartva. F�lelemt�l reszketve mentem az
iskol�ba,
mert Joe m�r addigra mes�lt a v�n Pajeszr�l (val�j�ban Wickseynek h�vt�k), az
igazgat�r�l,
aki k�ts�gk�v�l r�miszt� k�lsej� emberke volt, arca ak�r a farkas�, �s a nagy
oszt�lyterem
v�g�ben �ll� n�dp�lc�s vitrinb�l el�vett id�nk�nt egy-egy p�lc�t, melyet azt�n
fenyeget�en
megsuhogtatott. De meglepet�semre el�g j�l ment nekem az iskola. Soha eszembe se
jutott,
hogy okosabb lehetek Joe-n�l, aki n�lam k�t �vvel id�sebb volt, �s vert, ami�ta
j�rni
megtanult. Val�j�ban Joe igazi t�kfilk�nak bizonyult, hetente egyszer ver�st kapott
a
p�lc�val, �s �gy tizenhat �ves kor�ig sereghajt� volt az iskol�ban. A m�sodik
f�l�vben d�jat
nyertem sz�mtanb�l, meg egy m�sik furcsa t�rgyb�l, ami f�leg pr�selt vir�gokr�l
sz�lt, �s
k�rnyezetismeretnek h�vt�k, �s mire bet�lt�ttem a tizenn�gyet, Pajesz m�r a
readingi egyetem
�szt�nd�jait emlegette. Apa, akinek akkoriban amb�ci�i voltak Joe-val �s velem
kapcsolatban,
nagyon szerette volna, ha egyetemre megyek. L�tezett valami elk�pzel�s arr�l, hogy
�n tan�r
leszek, Joe pedig �rver�svezet�.
De nincs sok iskol�val kapcsolatos eml�kem. Amikor �sszeismerkedtem fels�bb
oszt�lybeli emberekkel, p�ld�ul a h�bor� alatt, megd�bbentett, mennyire nem tudj�k
soha
igaz�n kiheverni azt a borzalmas kik�pz�st, amit a bentlak�sos iskol�ban kaptak.
Vagy
f�ln�t�s lesz bel�l�k, vagy eg�sz �let�kben pr�b�lnak kit�rni a szor�t�sb�l. A mi
oszt�lyunkban a boltosok �s gazd�k fiaival ez nem t�rt�nt meg. Az ember tizenhat
�ves kor�ig
j�rta az �ltal�nost, bizony�tand�, hogy nem proli, de alig v�rtuk, hogy
hazamehess�nk. Nem
�rezt�nk h�s�get, nem nyavalyogtunk az �don falakr�l (pedig el�gg� �donok voltak,
az
iskol�t m�g Wolsey b�boros alap�totta), nem volt �regdi�k nyakkend�, �s nem volt
iskolai
himnusz sem. A szabad d�lut�nokat �gy t�lt�tt�k, ahogy akartuk, mert sasztolni nem
volt
k�telez�, �s az esetek fel�ben kihagytuk. Nadr�gtart�ban fociztunk, �s b�r
krikettezni �vben
illett, mindenki a rendes ing�t �s nadr�gj�t viselte. �n csak azt a krikettszer�
j�t�kot
szerettem, amit sz�netben j�tszottunk a kavicsos udvaron, csomagol�l�da l�c�b�l
k�sz�lt
�t�vel, �s m�anyag labd�val.
De eml�kszem a nagy oszt�lyterem szag�ra, a por, a tinta, �s a csizm�k szag�ra, meg
a
k�sek �lez�s�re haszn�lt k�re az udvaron, ami egykor felh�g�k�k�nt szolg�lt, �s a
kis
p�ks�gre az utca t�loldal�n, ahol gy�m�lcskeny�rhez hasonl� valamit �rultak, de
k�tszer
akkora volt, mint a mai gy�m�lcskeny�r, f�l pennybe ker�lt, s Zs�ros Bucinak
h�vt�k.
Megtettem mindent, amit az iskol�ban meg szok�s tenni. Belev�stem a nevem a
padomba, �s
p�lc�t kaptam �rte � az ember p�lc�t kapott, ha lebukott, de az illend�s�g
megk�v�nta, hogy
bev�ssem a nevem. �s �sszetint�ztam a kezem, �s r�gtam a k�rm�m, �s dob�nyilat
k�sz�tettem tollsz�rb�l, �s gesztenyep�rbajt j�tszottam, �s malac vicceket
mes�ltem, �s
megtanultam �nkiel�g�teni, �s pimaszkodtam Blowersszal, az angoltan�rral, �s a
lelk�t
kiszek�ltam a kis Willy Simeonnak, a temetkez�si v�llalkoz� f�ln�t�s fi�nak, aki
mindent
elhitt, amit mondtak neki. Kedvenc tr�f�nk volt elk�ldeni boltokba nem l�tez�
dolgok�rt.
Minden r�gi viccet els�t�tt�nk � hozzon f�l penny�rt egy pennyt, gumikalap�csot,
balkezes
csavarh�z�t, cs�kos fest�ket �, szeg�ny Willy pedig mindnek bed�lt. Egyik d�lut�n
remek�l
sz�rakoztunk, beraktuk egy d�zs�ba, �s mondtuk neki, hogy emelje fel mag�t a d�zsa
f�lein�l
fogva. Szeg�ny Willy, v�g�l otthonba ker�lt. De igaz�n az �nnepek alatt �lt az
ember.
Remek dolgokat lehetett akkoriban csin�lni. T�len k�lcs�nk�rt�nk egy p�r
vad�szg�r�nyt �
anya soha nem engedte volna, hogy Joe-val otthon tartsunk egyet, �komisz, b�d�s
micsod�k-
nak" h�vta �ket �, �s k�rbej�rtuk a gazdas�gokat, hogy hadd fogjunk patk�nyt. N�ha
en-
gedt�k, m�skor azt mondt�k, hogy takarodjunk, �s hogy vel�nk t�bb a baj, mint a
patk�-
nyokkal. K�s�bb azt�n a cs�pl�g�pet k�vett�k t�len, �s seg�tett�nk irtani a
patk�nyokat a ka-
zalok cs�pl�se k�zben. Egyik t�len, 1908 lehetett, a Temze ki�radt, majd
megfagyott, heteken
�t korcsoly�ztunk, �s Harry Barnes elt�rte a kulcscsontj�t a j�gen. Kora tavasszal
�lmosbottal
ment�nk m�kusra, k�s�bb meg f�szkeket j�rtunk fosztogatni. Volt egy elm�let�nk,
miszerint
a madarak nem tudnak sz�molni, �s el�g, ha egy toj�st bent hagyunk, de gonosz kis
�rd�gfajzatok l�v�n n�ha csak levert�k a f�szket, �s eltapostuk a toj�sokat vagy a
fi�k�kat.
Varangyn�sz idej�n �jabb j�t�kot tal�ltunk. Elkaptunk egy varangyot, bedugtuk egy
bicik-
lipumpa v�g�t a h�ts�j�ba, �s addig f�jtuk, am�g sz�t nem durrant. A fi�k m�r csak
ilyenek,
nem tudom, mi�rt. Ny�ron elbiciklizt�nk a Burford g�thoz f�rdeni. Wally Lovegrove,
Sid kis
unokatestv�re 1906-ban megfulladt. Belegabalyodott a fen�ken l�v� h�n�rba, �s
amikor
cs�kly�kkal kiemelt�k a test�t, koromfekete volt az arca.
De a pec�z�s volt az igazi. Gyakran elj�rtunk az �reg Brewer tav�hoz, kispontyokat
�s
comp�kat fogtunk ki bel�le, egyszer m�g egy hatalmas nagy angoln�t is, �s voltak
m�shol is
teh�nitat�k, amelyekben �ltek halak, �s szombat d�lut�n el lehetett hozz�juk
s�t�lni. De
miut�n megkaptuk a bicikliket, a Temz�ben kezdt�nk horg�szni, a Burford g�t alatt.
Feln�ttebb dolognak t�nt, mint teh�nitat�kban pec�zni. Nem voltak gazd�k, akik
elkergettek
volna, a Temz�ben pedig m�nk� nagy halak �lnek �b�r, amennyire �n tudom, m�g
senkir�l
nem hallottak, aki fogott is volna egyet.
K�l�n�s, amit �reztem a pec�z�s ir�nt � �s tulajdonk�ppen a mai napig �rzek. Nem
mondhatom magamat horg�sznak. Soha �letemben nem fogtam hatvancentis halat, �s
imm�ron harminc �ve, hogy utolj�ra bot volt a kezemben. M�gis, amikor
visszatekintek,
nyolc� �s tizen�t �ves korom k�z�tt mintha eg�sz gyerekkorom a pec�z�ssal t�lt�tt
napok
k�r�l forgott volna. Minden r�szlet vil�gosan �l az eml�keimben. Eml�kszem egyes
napokra
�s egyes halakra, �s nincs t� vagy holt�g, amit ne l�tn�k magam el�tt, ha becsukom
a szemem
�s koncentr�lok. K�nyvet tudn�k �rni a pec�z�s technik�ir�l. Gyerekkorunkban nem
volt k�l�-
n�sebb felszerel�s�nk, t�l sokba ker�lt, �s a heti h�rom pennynk (akkoriban
�ltal�ban ennyi
volt a zsebp�nz) elment �dess�gekre meg Zs�ros Bucikra. Kisgyerekek �ltal�ban
hajl�tott
sz�ggel pec�znak, ami t�l tompa ahhoz, hogy b�rmire is j� legyen, de el�g j� horog
lesz (per-
sze szak�ll n�lk�l) a gyertyal�ngban fog�val elhajl�tott t�b�l. A parasztfi�k
tudt�k, hogyan
kell �gy l�s�r�nyt fonni, hogy majdnem olyan er�s legyen, mint a herny�b�l, �s kis
halat m�r
egyetlen s�r�nysz�llal is lehet fogni. K�s�bb szert tett�nk k�tshillinges
horg�szbotokra, s�t
valamilyen ors�kra is. Aty�m, mennyit b�multam Wallace kirakat�t! M�g a .410-es
pusk�k
vagy a sportpisztolyok sem izgattak annyira, mint a horg�szfelszerel�s. Azt�n a
Gamage-f�le
katal�gus egy sz�ma, amit, azt hiszem, egy szem�ttelepen szedtem �ssze, �s �gy
olvastam,
ahogy a Bibli�t szok�s! M�g ma is r�szletekbe men�en tudn�k besz�lni el�k�kr�l,
selyemac�lr�l, kis �bl� horgokr�l, haldorongokr�l, horogkiszed�kr�l, r�zors�kr�l �s
Isten
tudja m�g, h�ny technikai n��nszr�l.
Azt�n ott voltak a csalijaink. A boltunkban mindig akadt el�g lisztf�reg, ami nem
rossz, de
nem is nagyon j�. A csontkukac mindenesetre jobb. Gravitt-t�l, a hentest�l lehetett
koldulni,
�s a banda mindig sorsot h�zott, vagy kisz�mol�ssal d�nt�tt�k el, ki megy be k�rni,
mert
Gravitt nem volt t�l ked�lyes a dologgal kapcsolatban. Nagy, kerek arc�, v�n r�ka
volt,
hangja, ak�r a szelindek�, �s amikor felcsattant, mint �ltal�ban, amikor gyerekkel
besz�lt, a
k�sek �s f�mt�rgyak megcs�rrentek k�k k�t�ny�ben. Az ember bement, kez�ben �res
melaszdobozt szorongatva, v�rt, am�g minden v�s�rl� elt�vozott, majd nagyon
al�zatosan
megk�rdezte:
� Eln�z�st, Mr. Gravitt, van ma csontkukac?
T�bbnyire �v�lt�zni kezdett:
� Micsoda? Csontkukac? Az �n boltomban csontkukac? �vek �ta nem l�ttam egyet se.
Asziszed, h�slegyek vannak a boltomban?
Persze hogy voltak. Tele volt vel�k a bolt. Botv�gre er�s�tett b�rdarabbal l�tta el
a bajukat,
�ri�si t�vols�gra el�rt, �s ha lecsapott, a l�gy sz�tken�d�tt. N�ha kukac n�lk�l
kellett
t�voznunk, de �ltal�ban ut�nunk kiab�lt, amikor �ppen elmen�ben voltunk.
� Gyere csak! Menj h�tra az udvarba, oszt n�zz k�r�l. Tal�n tal�'sz egyet-kett�t,
ha ki-
nyitod a szemed.
Kis rajokban hemzsegtek minden�tt. Gravitt udvara b�zl�tt, mint a csatat�r.
Akkoriban a
hentesek nem tartottak h�t�szekr�nyt. A csontkukac tov�bb �l, ha f�r�szporban
tartja az
ember.
A dar�zsl�rva is j�, b�r neh�z felt�zni a horogra, hacsak nincs el�tte megs�tve. Ha
vala-
melyik�nk dar�zsf�szket tal�lt, �jjel kiment�nk, terpentint �nt�tt�nk bele, majd
s�rral
betapasztottuk a lyukat. M�snapra a darazsak mind megd�gl�ttek, ki lehetett �sni a
f�szket �s
�sszeszedni a l�rv�kat. Egyszer valami nem siker�lt, tal�n a terpentin mehetett
mell�, �s
amikor elt�vol�tottak a dugaszt, az eg�sz �jjel bez�rt darazsak egyetlen felh�ben
t�rtek el�.
Nem cs�ptek nagyon �ssze minket, de k�r, hogy senki nem �llt a k�zelben stopperrel.
A
sz�csk�n�l t�nyleg nincs jobb csali, f�leg domolyk�ra. Az ember gond n�lk�l felt�zi
a
horogra, majd ide-oda t�ncoltatja a felsz�nen � ez a �legyez�s". Csakhogy egyszerre
legfel-
jebb k�t-h�rom sz�csk�t lehet fogni. Ny�ldomolyk�ra a d�gl�gy a legjobb csali,
f�leg tiszta
napokon, de a d�glegyet is �tkozott neh�z megfogni. �lve kell a horogra t�zni, hogy
fi-
c�nkoljon. A domolyk� m�g a darazsat is bekapja, de el�g tr�kk�s feladat �l�
darazsat ho-
rogra t�zni.
Isten tudja, m�g h�nyf�le csalit haszn�ltunk. Rongyba csavart feh�r keny�ren
pr�selt�nk �t
vizet, �gy k�sz�lt a keny�rgyurma. Volt sajtgyurma, m�zes gyurma, s�t �nizsos
gyurma is.
Bodork�ra megteszi a f�tt b�za. K�ll�re a f�ldigiliszta. R�gi tr�gyadombokon akad
r�juk az
ember. Van egy m�sik fajta kukac is, ami cs�kos, olyan a szaga, mint a f�lbem�sz��,
�s kiv�l�
csali s�g�rre. Moha k�z�tt tartva friss �s �l�nk marad. F�ldben tartva elpusztul. A
te-
h�ntr�gy�n �l� barna legyek eg�sz j�k bodork�ra. �ll�t�lag domolyk�t csereszny�vel
is lehet
fogni, �s l�ttam m�r valakit bodork�t fogni s�tem�nyb�l kiszedett ribizlivel.
Akkoriban j�nius tizenhatodik�t�l (a horg�szszezon els� napja) a t�l k�zep�ig
ritk�n
hi�nyzott zsebemb�l egy doboz kukac vagy l�rva. Any�val n�h�nyszor veszekedt�nk
emiatt,
de v�g�l belenyugodott, a pec�z�s leker�lt a tiltott dolgok list�j�r�l, s�t ap�t�l
1903 kar�-
csony�ra egy k�tshillinges horg�szbotot kaptam. Joe alig m�lt tizen�t, amikor
elkezdett
l�nyok ut�n j�rni, �s att�l fogva alig j�tt el pec�zni, mondv�n, gyerekeknek val�.
De volt vagy
f�l tucat m�sik fi�, akik annyira bolondultak a pec�z�s�rt, mint �n. Uram, azok a
pec�z�s
napok! Azok a forr�, ragacsos d�lut�nok, amikor elterpeszkedtem a padomon a nagy
oszt�lyteremben, mik�zben Blowers reszel�s hangja sz�nokolt alanyr�l, �ll�tm�nyr�l
�s mel-
l�kmondatokr�l, nekem meg csak a Burford g�t melletti holt�g j�rt a fejemben, vagy
a f�zf�k
t�v�ben elter�l� z�ld, m�ly v�z, �s benne az ide-oda sikl� ny�ldomolyk�k. Azt�n
j�tt a tea
ut�ni �r�lt teker�s a biciklin, fel a Chamford-hegyre, le a foly�hoz, hogy
belef�rjen m�g egy
�ra pec�z�s s�t�ted�s el�tt. Csendes ny�ri est�k, halk csobog�s j�n a duzzaszt�
fel�l, a v�z
gy�r�zik, ha felbukkan egy hal, a sz�nyogok �sszezab�lnak, halrajok ny�zs�gnek a
horog
k�r�l, de harapni nem harapnak. �s az a szenved�ly, amivel figyelt�k a ny�zsg�,
fekete h�t�
halakat, rem�lve �s im�dkozva (igen, sz� szerint im�dkozva), hogy az egyik
meggondolja
mag�t, �s m�gis bekapja a csalit, miel�tt teljesen bes�t�tedik. Azt�n mindig j�tt a
�na m�g �t
perc", azt�n az ��t perc, �s megy�nk", m�g v�g�l k�nytelenek voltunk gyalog
hazatolni a
biciklit, mert Towler, a fakab�t, kint porty�zott, �s �becsukhatt�k" az embert, ha
l�mpa n�lk�l
biciklizett. N�ha a ny�ri sz�netben csomagoltunk f�tt toj�st, vajas kenyeret meg
egy �veg
limon�d�t, �s eg�sz napra elment�nk pec�zni, f�rdeni, majd megint pec�zni, �s
egyszer-
egyszer m�g fogtunk is valamit. Az ember este mocskos k�zzel �rt haza, olyan
�hesen, hogy
addigra megette a marad�k keny�rgyurm�t, zsebkend�j�be pedig h�rom-n�gy b�d�s
ny�ldomolyk� volt betekerve. Anya mindig megtagadta, hogy megs�sse a halakat,
amiket �n
hoztam. Nem volt k�pes elfogadni, hogy az �desv�zi halak ehet�k, a pisztr�ngot �s a
lazacot
lesz�m�tva. �Komisz, iszapos micsod�k", �gy h�vta �ket. A legjobban azokra a
halakra
eml�kszem, amelyeket nem fogtam ki. F�leg azokra az �ktelen nagy halakra, amiket a
vontat��ton s�t�lva l�ttam vas�rnapokon, amikor nem volt n�lam bot. Vas�rnap nem
lehetett
pec�zni, a Temze-fel�gyelet sem engedte. Vas�rnap az ember �kellemes kis s�t�t"
tett, vastag
fekete �lt�nyben �s kem�nygall�rban, ami majdnem lef�r�szelte a fej�t. Egyik
vas�rnap
l�ttam egy csaknem m�teres csuk�t, amint a sek�ly v�zben aludt a part mellett, �s
k�vel
majdnem siker�lt eltal�lnom. �s n�ha a n�das melletti csendes, z�ld v�zben hatalmas
temzei
pisztr�ng siklott el. A pisztr�ng roppant nagyra megn� a Temz�ben, de gyakorlatilag
soha
senki nem fog egyet sem. Azt mondj�k, hogy egy igazi temzei horg�sz, az a fajta
uborkaorr�
�rge, aki t�len-ny�ron kab�tba bugyol�lva �l a kempingsz�k�n hatm�teres botja
mellett, bol-
dogan adna egy �vet az �let�b�l, ha foghatna egy temzei pisztr�ngot. Nem
hib�ztatom, t�k�-
letesen meg�rtem az ind�t�kait, �s akkor m�g jobban �rtettem.
Term�szetesen t�rt�nt m�s is az �letemben. �vente h�t centit n�ttem, elkezdtem
hossz�-
nadr�got hordani, nyertem n�h�ny d�jat az iskol�ban, hittanra j�rtam, malac
vicceket me-
s�ltem, r�kaptam az olvas�sra, �s el-elkapott a feh�regerek, a fafarag�s meg a
b�lyegek ir�nti
szenved�ly. De mindig a pec�z�s jut az eszembe. A ny�ri napok, a s�k �rterek, a
k�kl� hegy a
t�volban, a holt�g menti f�zf�k, alattuk a csendes v�z, ak�r egy vastag, z�ld
�vegt�bla. A
ny�ri est�k, a v�zb�l kiugr� halak, a fejem k�r�l cik�z� �ji fecsk�k, a viola �s a
keleti doh�ny
illata. Ne �rtsenek f�lre. Nem a gyerekkor l�rais�g�t akarom �rz�keltetni. Az
maszlag, tudom.
A j� �reg Porteous (bar�tom, nyugd�jas iskolaigazgat�, majd m�g mes�lek r�la) sokat
tud a
gyerekkor l�rais�g�r�l. N�ha felolvas nekem a t�m�ban. Wordsworth-ot. A Lucy Grayt.
�Va-
laha forr�sokon, berkeken" sat�bbi. Mondanom sem kell, neki nincs gyereke. Az az
igazs�g,
hogy a gyerekek cseppet sem l�raiak, hanem apr� vad�llatok, csak az �llatok
negyedannyira
sem �nz�k. A fi�k tesznek a forr�sokra meg a berkekre meg a t�bbire. R� se n�znek a
t�jra,
f�ty�lnek a vir�gokra, �s nem tudj�k megk�l�nb�ztetni egym�st�l a n�v�nyeket,
hacsak nem
f�z�dik hozz� �rdek�k, mint p�ld�ul az ehet�k eset�ben. �ld�kl�s � nagyj�b�l ennyi
l�rai van
a fi�kban. Ugyanakkor mindv�gig van benn�k valami saj�tos h�v, a dolgok ir�nti
v�gyakoz�s
ereje, ami feln�ttk�nt m�r nincs meg az emberben, valamint az �rz�s, hogy az
el�tt�k �ll� id�
korl�tlan, �s b�rmit is tesznek is, a v�gtelens�gig tehetik.
Felett�bb cs�nya kisfi� voltam, vajsz�n� hajamat mindig r�vidre ny�rt�k, csak egy
nagy
tincset hagyva meg el�l. Nem idealiz�lom saj�t gyerekkoromat, �s sokakkal
ellent�tben, sem-
mi v�gyam �jra fiatalnak lenni. A legt�bb dolog, amit egykor szerettem, most
j�ghidegen
hagyna. Nem �rdekel, l�tok-e m�g krikettlabd�t �letemben, �s h�rom pennyt nem adn�k
egy
m�zsa �dess�g�rt. De a pec�z�s ir�nt t�pl�lt k�l�n�s �rz�seim m�g megvannak, �s
mindv�gig
megvoltak. K�ts�gk�v�l sz�rny� ostobas�gnak fogj�k tartani, de f�lig-meddig most is
v�gyom
egy kis pec�z�sra, �gy k�v�ren, negyven�t �vesen, �s k�t gyerekkel kertv�rosi
otthonomban.
Mi�rt? Mert bizonyos �rtelemben szentiment�lis vagyok a gyerekkorommal kapcsolatban
�
nem kifejezetten a saj�t gyerekkorommal, hanem a civiliz�ci�val kapcsolatban,
amiben
feln�ttem, �s ami alighanem az utols�kat r�gja. �s a pec�z�s valahogy jellemzi ezt
a
korszakot. Ahogy a pec�z�sra gondolok, olyan dolgok jutnak eszembe, melyek nem a
modern
vil�ghoz tartoznak. M�r maga az, hogy eg�sz nap egy csendes tavacska melletti f�zfa
alatt
�ljek � meg hogy tal�ljak egy erre alkalmas csendes tavat � a h�bor� el�tti, r�di�
el�tti, rep�l�
el�tti, Hitler el�tti vil�ghoz tartozik. M�r az �desv�zi halak nevei is b�k�t
�rasztanak.
Bodorka, kele, ny�ldomolyk�, sujt�sos k�sz, d�v�rkeszeg, k�ll�, csuka, potyka,
ponty,
comp�. Tisztess�ges nevek. Akik ezeket a neveket kital�lt�k, nem hallottak
g�ppusk�r�l, nem
rettegtek az elbocs�t�st�l, nem kaptak be egym�s ut�n aszpirineket, �s nem j�rtak
moziba
azon t�prengve, hogy lehetne meg�szni a koncentr�ci�s t�bort.
Vajon j�r m�g valaki pec�zni manaps�g? London sz�z kilom�teres k�rzet�ben m�r sehol

nincs kifogni val� hal. N�h�ny lehangol� horg�szklub lehorgonyoz egym�s mell� a
csatorn�k
partjain, a milliomosok pedig sk�t sz�llod�k mag�nvizeiben mennek pisztr�ngra, �s
�zik a
teny�sztett halak mesters�ges l�ggyel val� kifog�s�nak sznob j�t�k�t. De ki pec�zik
manaps�g
malompatakban vagy vizes�rokban vagy teh�nitat�ban? Hova t�ntek az angol halak?
Gyerekkoromban minden t�cs�ban �s patakban �ltek halak. M�ra minden tavat
lecsapoltak, a
patakok meg, ha nem a gy�rak �ntik bele a vegyszereiket, akkor rozsd�s
konzervdobozokkal
meg aut�gumikkal vannak tele.
Kedvenc horg�sz�lm�nyem olyan halakhoz k�t�dik, amiket nem fogtam ki. Gondolom,
ebben nincs is semmi k�l�n�s.
Tizenn�gy �ves lehettem, amikor apa tett valami sz�vess�get az �reg Hodgesnak, a
Binfield
Villa gondnok�nak. Nem eml�kszem, mi volt � tal�n f�regirt�t adott neki a baromfija

sz�m�ra. Hodges mogorva v�n r�ka volt, de nem felejtette el, ha sz�vess�get tettek
neki.
Egyik nap, nem sokkal azut�n, hogy a boltunkban j�rt kukoric�t venni,
�sszefutottunk az ajt�
el�tt, � pedig megsz�l�tott a maga nyers modor�ban.
� H�, fiatal�r! Szokt�l horg�szni, nem-e?
� De igen.
� Tudtam �n. Figyelj csak ide. Ha akarod, felhozhatod a botod, �s pr�b�lhatsz fogni
va-
lamit a t�ban a villa m�g�tt. D�v�rkeszeg �s kis csuka van b�ven. De el ne mondd
senkinek,
hogy sz�ltam. �s oda ne hozd nekem a t�bbi kis mitugr�szt, mert rongyosra verem a
h�tukat.
Evvel azt�n v�ll�ra vette a zs�k kukoric�t, �s elbicegett, mint aki �gy �rzi, m�r
�gy is
t�bbet mondott a kellet�n�l. A r� k�vetkez� szombat d�lut�n megt�lt�ttem zsebeimet
kukaccal �s l�rv�val, majd felbicikliztem a Binfield Vill�hoz, �s a port�sh�zban
kerestem
Hodgesot. Ekkor a Binfield Villa m�r t�z vagy h�sz �ve �resen �llt. Mr. Farrel, a
tulaj, nem
engedhette meg mag�nak, hogy benne �ljen, kiadni meg nem tudta vagy nem akarta.
Londonban �lt a f�ldjei b�rleti d�jaib�l, a h�zat meg a birtokot pedig itt hagyta
ebek
harmincadj�ra. A ker�t�s elz�ld�lt �s rohadt, a parkot csal�nrengeteg bor�totta, az
�ltetv�nyek,
ak�r a dzsungel, �s m�g a kert is lepusztult, csak n�h�ny g�cs�rt�s r�zsabokor
jelezte, hol
fek�dtek egykor a vir�g�gy�sok. A h�z viszont gy�ny�r� volt, f�leg t�volr�l n�zve.
Hatalmas,
oszlopsoros feh�r �p�let, hossz�k�s ablakok, valami Olaszorsz�got megj�rt ember
�p�thette
nagyj�b�l Anna kir�lyn� idej�n. Ha most odamenn�k, biztos sz�vesen s�t�ln�m k�rbe a
kihalt
k�rny�ket, elt�n�dve, milyen �letet �lhettek itt azok, akik fel�p�tett�k, abban a
hitben, hogy a
boldog napok soha nem �rnek v�get. Gyerekfejjel se a h�zra, se a birtokra nem
vetettem
pillant�st. El�ker�tettem Hodgesot, aki �ppen befejezte vacsor�j�t, �s kiss�
mor�zus volt, majd
megk�rtem, hogy vezessen el a t�hoz. T�bb sz�z m�terre fek�dt a h�z m�g�tt, a
b�kk�s �ltal
teljesen eltakarva, de m�retes t� volt, vagy sz�z�tven m�ter keresztben. D�bbenetes
volt, �s
m�r annyi id�sen is megd�bbentett, hogy itt, h�sz kilom�terre Readingt�l �s
kevesebb, mint
nyolcvanra Londont�l, lehets�ges ez a fajta mag�ny. Annyira egyed�l �reztem magam,
mintha csak az Amazonas partj�n �lltam volna. A tavat teljesen k�r�lvett�k a
b�kkf�k, egy
helyen pedig eg�sz a part k�zel�ben n�ttek, �s visszat�kr�z�dtek a v�zben. A
t�loldalon egy
kis f�ves r�szben l�v� m�lyed�sben borsmenta�gyak ter�ltek el, a t� egyik v�g�ben
pedig fa
cs�nakh�z korhadt a k�ka k�z�tt.
A t�ban hemzsegtek a pici, t�z-tizen�t centis d�v�rkeszegek. Olykor-olykor egyik�k
oldal�ra fordult, �s rozsd�s-barn�n megcsillant a v�z alatt. Csuk�k is voltak,
alighanem el�g
nagyok. L�tni nem lehetett �ket, de a n�dasban s�tk�rezve id�nk�nt megfordultak, �s
akkor�t
csobbantak, mintha valaki t�gl�t v�gott volna a v�zbe. Megpr�b�lni sem volt �rdemes
kifogni
�ket, b�r term�szetesen �n minden alkalommal tettem r� k�s�rletet, amikor
odamentem.
Pr�b�ltam a Temz�b�l fogott ny�ldomolyk�val �s csell�vel, amiket lekv�ros �vegben
tartottam �letben, s�t m�g egy darabka b�dogb�l k�sz�lt k�rforg� villant�val is. De
j�l voltak
lakva hallal, �s nem haraptak, am�gy is b�rmelyik felszerel�semet elt�rt�k volna.
Soha nem
t�rtem vissza a t�t�l legal�bb egy tucat apr� d�v�rkeszeg n�lk�l. Ny�ri sz�netben
n�ha eg�sz
napra felmentem a horg�szbotommal �s egy gyerek�js�ggal, anya meg csomagolt nekem
egy
darab kenyeret �s sajtot. �s �r�kon �t pec�ztam, majd leheveredtem a f�ves
m�lyed�sbe
�js�got olvasni, azt�n a keny�rgyurma szaga vagy egy kiugr� hal csobban�sa ism�t
hatalm�ba
ker�tett, �s visszamentem a v�zhez egy �jabb k�rre, mindezt eg�sz �ll� nap. �s a
legjobb az
eg�szben az egyed�ll�t volt, a teljes egyed�ll�t, b�r az �t alig n�gysz�z m�terre
h�z�dott. �pp
el�g id�s voltam ahhoz, hogy tudjam, milyen j� n�ha egyed�l lenni. A f�kkal
k�rbev�ve olyan
volt, mintha eny�m volna a t�, �s teljes mozdulatlans�g uralkodott, csak a halak
gy�r�zt�k a
vizet, meg n�h�ny galamb rep�lt el a fejem felett. Ennek ellen�re, a k�t �v alatt,
am�g j�rtam
oda pec�zni, vajon h�ny alkalommal voltam ott t�nylegesen? Egy tucatn�l nem
t�bbsz�r. �t
kilom�ter bicikliz�st jelentett, �s legal�bb az eg�sz d�lut�n r�ment. N�ha
k�zbej�tt valami,
m�skor meg menni k�sz�ltem, de eleredt az es�. Tudj�k, mindig van valami.
Egyik d�lut�n nem haraptak a halak, �s nekil�ttam felder�teni a t� Binfield
Vill�t�l t�vo-
labb es� v�g�t. A v�z itt ellepte a partot, a talaj latyakos volt, �s az embernek
�t kellett mag�t
k�zdenie szederbokrok �s a f�kr�l lepottyant korhadt gallyak dzsungel�n. Vagy �tven
m�ter
k�szk�d�s ut�n hirtelen egy tiszt�shoz �rtem, meg egy m�sik t�hoz, amir�l azel�tt
nem is
hallottam. Kis t� volt, alig h�sz m�ter sz�les, �s meglehet�sen s�t�t a fentr�l
behajl� �gak
miatt. De a vize nagyon tiszta volt, �s sz�d�t�en m�ly. H�rom-n�gy m�terre lel�ttam
benne.
Elid�ztem egy kicsit, fi�s m�don �lvezve a nyirkoss�got �s a rothad� latyakszagot.
�s ekkor
megpillantottam valamit, amit�l majd' kiugrottam a b�r�mb�l.
Irdatlan nagy hal volt. Nem t�lzok, amikor azt mondom, irdatlan. Majdnem olyan
hossz�,
mint a karom. M�lyen a v�z alatt siklott kereszt�l a tavon, majd elhom�lyosult a
k�rvonala,
elt�nt a t�loldal s�t�tebb viz�ben. Mintha kard j�rta volna �t a testem. Messze a
legnagyobb
hal volt, amit valaha l�ttam, �lve vagy halva. L�legzetvisszafojtva �lltam, �s egy
m�sodperc
m�lva �jabb vaskos �rny suhant �t a v�zen, majd egy m�sik, majd m�g kett�, szorosan
egym�s
mellett. Tele volt vel�k a t�. Pontyok lehettek, gondolom. Kis es�llyel
d�v�rkeszegek vagy
comp�k, de ink�bb pontyok. A d�v�rkeszeg �s a comp� nem n� meg ekkor�ra. Tudtam, mi

t�rt�nt. Valamikor r�gen ez a t� �ssze volt k�tve a m�sikkal, de azt�n kisz�radt a

patak, az
erd� k�rben�tte a kis tavat, �s megfeledkeztek r�la. N�ha megesik. Egy t� feled�sbe
mer�l,
�vekig, �vtizedekig senki nem horg�szik benne, �s a halak borzaszt� nagyra
megn�nek. Ezek
az �llatok ak�r sz�z�vesek is lehettek. �s rajtam k�v�l a vil�gon senki nem tudott
r�luk. Igen
val�sz�n�, hogy h�sz �ve senki m�g csak nem is l�tta a tavat, �s alighanem Hodges
�s Mr.
Farrel int�z�je is megfeledkezett a l�tez�s�r�l.
Nos, k�pzelhetik, mit �reztem. Kis id� eltelt�vel m�r nem b�rtam a figyel�s�kkel
j�r� k�nt
elviselni. Visszasiettem a m�sik t�hoz, �s �sszeszedtem a horg�szcuccomat. Semmi
�rtelme
nem lett volna megpr�b�lni kifogni az �sz� kolosszusokat az �n felszerel�semmel.
�gy szak�-
tott�k volna el, mint egy hajsz�lat. �s nem tudtam t�bb� az apr� d�v�rkeszegre
horg�szni. A
nagy pontyok l�tv�nya annyira felkavarta a gyomromat, hogy azt hittem, rosszul
leszek.
Felpattantam a biciklimre, �s lesz�guldottam a hegyen hazafel�. Csod�latos titok
volt ez egy
fi� sz�m�ra. Ott az a s�t�t t� az erd� m�ly�n elrejtve, �s benne siklanak ezek az
irdatlan halak
� halak, amikre m�g soha senki nem pec�zott, �gy bekapj�k az els� csalit, ami
el�j�k ker�l.
Csak azon m�lott minden, tudok-e el�g er�s zsin�rt szerezni, ami elb�rja �ket. M�r
mindent
elterveztem. Venni fogok megfelel� felszerel�st, m�g ha lopnom kell is hozz� a
kassz�b�l.
Valahogy, csak a j� �g tudja, hogy, szerzek f�l koron�t, �s veszek egy hossz
lazacra val�
selyemzsin�rt, vastag herny�b�l vagy selyemac�l el�k�t, 5-�s horgokat, �s
visszamegyek
sajttal, l�rv�val, keny�rgyurm�val, lisztf�reggel, giliszt�val, sz�csk�vel �s
minden �l� �s
mozg� csalival, ami felkeltheti egy ponty �rdekl�d�s�t. Az elk�vetkezend� vas�rnap
visszamegyek, �s megpr�b�lom.
De �gy alakult, hogy soha nem mentem vissza. Soha nem megy�nk vissza. Nem loptam
p�nzt a kassz�b�l, nem vettem selyemzsin�rt, �s nem pr�b�ltam meg kifogni a
pontyokat.
Szinte r�gt�n ut�na valami k�zbej�tt �s megakad�lyozott, �s ha az nem lett volna,
ad�dott
volna m�s. �gy megy ez.
Persze tudom, azt hiszik, elt�lzom a halak m�ret�t. Nyilv�n azt hiszik, k�zepes
m�ret�
halak lehettek (mondjuk, harminccentisek), �s hogy eml�keimben n�ttek meg
apr�nk�nt. De
nem �gy van. Szok�s hazudozni kifogott halakr�l, m�g ink�bb horogra akadt, de
megsz�k�tt
halakr�l, �n azonban ezeket a halakat nem fogtam ki, m�g csak meg sem pr�b�ltam,
�gy nincs
okom hazudni. Hatalmasak voltak, ha mondom.

[5] A pec�z�s!
Hadd tegyek egy vallom�st, illetve ink�bb kett�t. Az els� az, hogy ha
visszatekintek az
�letemre, semmire se tudn�m �szint�n azt mondani, hogy �lveztem annyira, mint a
pec�z�st.
Ahhoz k�pest minden m�s csal�d�s volt, m�g a n�k is. Nem akarom magam olyan
f�rfinak
be�ll�tani, akit nem �rdekelnek a n�k. Sokat futottam ut�nuk, �s ma is futn�k, ha
tehetn�m.
Ugyanakkor, ha v�laszthatn�k egy tetsz�leges n�, de t�nyleg ak�rmilyen n�, �s egy
�tkil�s
ponty kifog�sa k�z�tt, minden esetben a pontyot v�lasztan�m. A m�sodik vallom�s
pedig az,
hogy tizenhat �ves korom �ta nem pec�ztam.
Hogy mi�rt? Csak mert �gy alakulnak a dolgok. Mert az �letben � �s nem �ltal�ban
v�ve az
emberi �letre gondolok, csak ebben az adott korban �s ebben az adott orsz�gban
zajl� �letre �
nem tessz�k, amihez kedv�nk van. �s nem az�rt, mert egyfolyt�ban dolgozunk. A f�ld-
m�vesek �s a zsid� szab�k sem dolgoznak egyfolyt�ban. Hanem mert valami bels� d�mon

�r�k�s balgas�gokra hajt benn�nket. Mindenre jut id�, csak arra nem, amire �rdemes
volna
id�t szak�tani. Gondoljanak valamire, amit igaz�n szeretnek. Majd adj�k �ssze az
evvel t�lt�tt
�r�k sz�m�t, �s sz�molj�k ki, �let�k h�nyad r�sz�t �ldozt�k r�. Ezut�n sz�molj�k
ki, menynyi
idej�k ment el borotv�lkoz�ssal, buszoz�ssal, az ellenvonat v�r�s�val, malac viccek

mes�l�s�vel �s �js�golvas�ssal.
Tizenhat �ves korom ut�n nem pec�ztam t�bb�. Nem jutott r� id�. Dolgoztam, l�nyok
ut�n
futottam, felvettem az els� gombos cip�met �s az els� �ll�gall�romat (�s 1909-ben a

gall�rvisel�shez zsir�fnyak kellett), levelez� tanfolyamot v�geztem �rt�kes�t�sb�l

�s k�nyv-
vitelb�l, �s ��p�tettem az elm�m". A nagy halak ott k�r�ztek csendesen a Binfield
Villa m�-
g�tti t�ban. Rajtam k�v�l senki nem tudott r�luk. Elrakt�roztam �ket az agyamban;
egy nap,
tal�n egy �nnepnapon, visszamegyek �s kifogom �ket. De soha nem mentem vissza. Min-
denre jutott id�, csak erre nem. El�g k�l�n�s, de az�ta a h�bor� alatt volt az
egyetlen alkalom,
hogy majdnem pec�zni mentem.
1916 �sz�n t�rt�nt, pont a megsebes�l�sem el�tt. Kij�tt�nk a l�v�sz�rkokb�l egy
frontvonal m�g�tti faluba, �s b�r m�g csak szeptembert �rtunk, s�rosak voltunk
tet�t�l talpig.
Szok�s szerint most sem tudtuk, meddig maradunk, illetve hova megy�nk ut�na.
Szerencs�re
a parancsnokunk kicsit gyeng�lkedett, enyhe h�rghurut vagy mi, �gy nem foglalkozott
avval,
hogy minket mas�roztasson, ellen�rizze a felszerel�st, vagy focimeccset szervezzen,
ami az
�ppen nem harcol� katon�k lelki �ps�g�t volt hivatott fenntartani. Az els� nap a
sz�ll�sk�nt
kapott ist�ll�ban a pelyvahalmokon hever�szve kapartuk a sarat a l�bsz�rv�d�inkr�l,
este pe-
dig p�ran elkezdtek sorban �llni n�h�ny �cska, kiv�nhedt szajh�hoz a faluv�gi
sz�kh�zuk
el�tt. B�r parancsba kaptuk, hogy nem szabad elhagyni a falut, reggel siker�lt
kil�gnom, �s
kicsit csatangoltam a r�mes pusztas�gban, ami valamikor csatamez� lehetett.
Nyirkos, t�lies
reggel volt. K�r�s-k�r�l persze a h�bor� szemete �s mocska, az a fajta koszhadt,
f�rtelmes
�sszevisszas�g, ami m�g egy csatat�rnyi hull�n�l is rosszabb. Let�pett �g� f�k,
r�gi, f�lig m�r
�jra felt�lt�d�tt gr�n�tkr�terek, konzervdobozok, �r�l�k, s�r, gyom, gazzal ben�tt
rozsd�s
sz�gesdr�tkupacok. Tudj�k, milyen �rz�s kij�nni a l�v�sz�rokb�l? Az ember minden
�z�lete
merev, legbel�l pedig �ress�get �rez, �s hogy soha t�bb� semmi nem fogja �rdekelni.
R�szben
a f�lelem �s a kimer�lts�g okozta, de f�leg az unalom. Akkor �ppen nem l�ttuk be,
mi�rt ne
tarthatna �r�kk� a h�bor�. Ma vagy holnap, vagy tal�n holnaput�n, visszamegy�nk a
frontra,
�s lehet, hogy j�v� h�ten egy gr�n�t dar�lt h�st csin�l bel�l�nk, de enn�l sokkal
rosszabb volt
az elny�l� h�bor� borzaszt� unalma.
A s�v�ny mellett s�t�ltam, amikor belebotlottam egy fi�ba a sz�zadunkb�l, a
vezet�k-
nev�re nem eml�kszem, mi csak Pipecnek bec�zt�k. S�t�t haj�, g�rnyedt tart�s�,
cig�nyos
gyerek volt, az a t�pus, aki m�g egyenruh�ban is �gy fest, mint aki lopott nyulakat
rejteget.
Z�lds�gesk�nt dolgozott, igazi londoni volt, de az a fajta londoni, aki
m�sod�ll�sban Kentben
�s Essexben koml�t szed, madarat fog, gy�m�lcs�t lop, �s vadat oroz. Nagy
szak�rt�je volt a
kuty�knak, vad�szg�r�nyeknek, d�szmadaraknak, kakasviadaloknak meg hasonl�knak.
Ahogy
megl�tott, mag�hoz intett a fej�vel. Ravaszk�s, zsiv�ny hangja volt:
� Gyere csak, George! � (M�g Goerge-nak h�vtak az emberek, akkor m�g nem h�ztam
el.)
� George! L�tod azokat a ny�rf�kat a mez� t�lv�gin?
� Igen.
� Na, h�t m�g�tt�k van egy t�, tele b�h�m nagy halakkal.
� Halakkal? Menj m�r!
� Csurig tele van, ha mondom. S�g�rrel. Ilyen sz�p halakat m�g nem pip�ltam. Gyere,

n�zd meg magad is.

Egy�tt caplattunk �t a s�rban. Sz� se r�la, Pipecnek igaza volt. A ny�rf�k
t�loldal�n ho-
mokos part�, piszkos kis t� ter�lt el. Nyilv�n k�b�nya volt valamikor, csak megtelt
v�zzel. �s
hemzsegett a s�g�rt�l. S�t�tk�k cs�kos h�t� halakat l�ttunk mindenfel� siklani
kicsivel a
felsz�n alatt, n�h�nyuk f�l kil� is megvolt. Gondolom, a h�bor� k�t �v�ben nem
zaklatt�k
�ket, volt idej�k szaporodni. Val�sz�n�leg nem tudj�k elk�pzelni, milyen hat�ssal
voltak r�m
a s�g�rek. Hirtelen �letre keltettek. Persze mindkett�nket ugyanaz az egy gondolat
foglalkoz-
tatta � honnan szerz�nk botot �s zsin�rt.
� Krisztusra! � mondtam. � Ki kell fognunk p�rat.
� M�g sz�p, bameg. Gyere, menj�nk vissza a faluba cucc�rt.
� J�. De az�rt legy�nk �vatosak. Ha az �rmester megtudja, nek�nk annyi.
� Az �rmester bekaphatja. Felk�thetnek, megk�nozhatnak, feln�gyelhetnek, ha
akarnak.
Akkor is kifogok p�r fr�nya halat.
Nem is �rthetik, mennyire �gt�nk a v�gyt�l, hogy kifogjuk a halakat. Vagy tal�n
m�gis, ha
voltak h�bor�ban. Akkor ismerik a h�bor� d�gletes unalm�t, �s ahogy az emberek
kapnak
minden sz�rakoz�si lehet�s�gen. Egyszer l�ttam k�t f�rfit a fedez�kben, amint
vadember
m�dj�ra �sszeverekedtek egy h�rompennys magazin fel�n. De nemcsak err�l volt sz�.
K�z-
rej�tszott az is, hogy ak�r egy eg�sz napra megszabadulhatunk a h�bor�s
hangulatt�l. �l�nk
majd a ny�rf�k al�n, s�g�rre pec�zunk, t�vol a sz�zadt�l, t�vol a zajt�l, a b�zt�l,
az egyenru-
h�kt�l, a tisztekt�l, a szalut�lastul �s az �rmester hangj�t�l! A pec�z�s a h�bor�
ellent�te. De
egy�ltal�n nem volt biztos, hogy meg�szhatjuk. Ett�l a gondolattal r�zott ki minket
a hideg.
Ha az �rmester r�j�n, hal�lbiztosan megtiltja, a t�bbi tiszt szint�gy, �s ami a
legrosszabb, nem
tudtuk, meddig maradunk a faluban. Tal�n m�g egy h�tig, de az is lehet, hogy k�t
�r�n bel�l
kivonulunk. Mindemellett semmilyen felszerel�s�nk nem volt, se egy gombost�, se egy

darabka sp�rga. Null�r�l kellett kezden�nk. A t� meg hemzsegett a halakt�l! El�sz�r

is,
sz�ks�g�nk volt botra. Legjobb a f�zfavessz�, de persze a l�t�hat�ron innen sehol
nem �llt
f�zfa. Pipec felk�szott az egyik ny�rf�ra, �s lev�gott egy kis �gat, ami nem volt
igaz�n j�, de a
semmin�l jobb. Zsebk�s�vel addig csupasz�totta, am�g horg�szbotra nem kezdett
hasonl�tani,
majd elrejtett�k a part menti gazosban, �s visszasettenkedt�nk a faluba, an�lk�l
hogy
megl�ttak volna.
M�sodszor, kellett egy t�, hogy horgot k�sz�thess�nk. Senkin�l nem volt t�.
Valakinek
voltak stoppol�t�i, de azok t�l vastagok, �s tompa a v�g�k. Senkinek nem mert�k
el�rulni,
mire kell nek�nk t�, mert f�lt�nk, hogy az �rmester is megtudja. V�g�l esz�nkbe
jutottak a
faluv�gi ringy�k. N�luk azt�n biztos van t�. Amikor oda�rt�nk � a h�ts� ajt�hoz
kellett menni
egy mocskos udvaron �t �, a h�zat z�rva tal�ltuk, a szajh�k pedig aludtak, amit
k�ts�gk�v�l
ki�rdemeltek. D�r�mb�lt�nk, kiab�ltunk, trappoltunk, m�g v�g�l t�z perc eltelt�vel
egy ronda,
k�v�r, pongyol�s n� j�tt el�, �s franci�ul kezdett vel�nk �v�lt�zni. Pipec
r�ki�ltott:
� T�! T�! Van t�je?
A n�nek persze fogalma sem volt, mir�l besz�l.
Ekkor Pipec t�rt angols�ggal pr�b�lkozott, gondolva, azt egy k�lf�ldi jobban �rti.
� K�rni t�! Varrni ruha! Varrni!
Mozdulatokat tett, melyek a varr�st voltak hivatottak imit�lni. A szajha
f�lre�rtette, �s ki-
csit jobban kit�rta az ajt�t, hogy bemehess�nk. Azt�n v�gre meg�rtett�k vele, mit
akarunk, �s
kaptunk egy t�t. Ekkor m�r eb�did� fel� j�rt.
Eb�d ut�n az �rmester ben�zett az ist�ll�ba, ahol el voltunk sz�ll�solva, �s
munk�ra
keresett embereket. �pp id�ben siker�lt elb�jnunk el�le egy pelyvakupac al�. Amikor
elment,
meggy�jtottunk egy gyerty�t, felizz�tottuk a t�t, �s siker�lt valami
horogszer�s�gbe
hajl�tanunk. Zsebk�s volt az egyetlen szersz�munk, �s cs�ny�n meg�gett�k az
ujjainkat.
Azut�n zsineget kellett szerezn�nk. Mindenkin�l csak vastag sp�rga volt, de v�g�l
tal�ltunk
egy fi�t, aki �rz�tt egy ors� varr�c�rn�t. Nem akart megv�lni t�le, �s egy eg�sz
csomag cigit
kellett adnunk �rte cser�be. A c�rna t�ls�gosan v�kony volt, de Pipec h�romba
v�gta, a
darabokat egy falb�l ki�ll� sz�gre k�t�tte, �s �vatosan �sszefonta �ket. Id�k�zben
�tkutattam
a falut, �s tal�ltam egy dug�t, melyet f�lbev�gtam,' �td�ftem rajta egy gyuf�t, �s
m�r k�sz is
volt az �sz�nk. Ekkor m�r esteledett, �s egyre s�t�tebb lett.
A legfontosabbak egy�tt voltak, de j�l j�tt volna egy kis b�l el�ke. Nem sok
rem�nyt f�z-
t�nk a dologhoz, de azt�n esz�nkbe jutott a k�rh�zi k�ld�nc. A seb�szeti varr�anyag
nem
k�pezte felszerel�s�nek r�sz�t, de elk�pzelhet� volt, hogy akad n�la valamennyi. �s
val�ban,
amikor megk�rdezt�k, kider�lt, hogy egy eg�sz gombolyag orvosi macskab�l lapul az
oldalt�sk�j�ban. Valamelyik k�rh�zban megtetszett neki, �s megf�jta. Egy �jabb
csomag
ciginkbe ker�lt t�z hossz macskab�l. Vacak, foszl�s holmi volt, tizen�t centis
darabk�kban.
S�t�ted�s ut�n Pipec be�ztatta �ket, hogy hajl�that�ak legyenek, majd v�g�kn�l
�sszek�t�zte
valamennyit. �gy h�t minden�nk volt � horog, bot, zsin�r, �sz� �s el�ke. Giliszt�t
b�rhol
tudunk �sni. A t� pedig hemzsegett a halakt�l! �ri�si nagy cs�kos s�g�rek
k�ny�r�gtek, hogy
fogjuk ki �ket! Annyira l�zban �gt�nk, hogy m�g a bakancsunkat sem vett�k le,
amikor
lefek�dt�nk aludni. Holnap! B�r mienk lehetne a holnap! B�r egyetlen napra
megfeledkezne
r�lunk a h�bor�! Elhat�roztuk, hogy n�vsorolvas�s ut�n azonnal lel�p�nk, �s eg�sz
napra
t�vol maradunk, akkor is, ha ez�rt visszat�rt�nkkor az els� sz�m� hadi b�ntet�sben,
m�s
sz�val �megfesz�ttet�sben" r�szes�l�nk.
H�t, gondolom, a t�bbit m�r kital�lj�k. N�vsorolvas�skor parancsot kaptunk, hogy
pakol-
juk �ssze a holminkat, �s h�sz percen bel�l legy�nk menetk�szek. Tizen�t kilom�tert
mene-
telt�nk az �ton, majd teheraut�kra sz�lltunk, �s elvittek minket a front egy m�sik
r�sz�re. Ami
a ny�rf�k t�v�ben l�v� tavat illeti, soha nem l�ttam vagy hallottam r�la t�bb�.
Gondolom,
megm�rgezt�k must�rg�zzal a k�s�bbiekben.
Az�ta soha nem pec�ztam. Valahogy soha nem ad�dott alkalom. El�sz�r ott volt a
h�bor�,
azt�n �ll�s�rt k�zd�ttem, mint mindenki m�s, azt�n megkaptam az �ll�st, az �ll�s
pedig
megkapott engem. �g�retes fiatalember voltam egy biztos�t�n�l � az a fajta j�
kil�t�sokkal �s
massz�v �llkapoccsal rendelkez� ifj� �s lelkes �zletember, akir�l a Clark's College
�ll�shirde-
t�seiben olvashattak �, �s csak azt�n lett bel�lem a k�ls�-bels� kertv�rosi
ikerh�z�ban lak�,
mindennapos, elnyomott, heti �t-t�z fontos. Az ilyen ember ugyanaz�rt nem j�r
pec�zni,
ami�rt br�kerek nem szednek kankalint. Nem passzol hozz�juk. Megvannak a maguk
kikapcsol�d�si lehet�s�geik.
Persze ott van a k�t h�t szabads�gom ny�ron. Tudj�k, milyen az �n szabads�gom.
Margate,
Yarmouth, Eastbourne, Hastings, Bournemouth, Brighton. Kis v�ltozatoss�got visz a
dologba,
hogy �ppen mennyire vagyunk eleresztve. Egy olyan n�vel, mint Hilda, a vak�ci�
legink�bb
�lland� fejsz�mol�ssal telik, vajon mennyivel v�g �t minket a panzi�s. Meg avval,
hogy
�Nem, nem kapsz �j homokvedret". N�h�ny �ve Bournemouthban nyaraltunk. Egy sz�p
d�lut�n a m�l�n l�d�r�gt�nk, ami megvan majdnem egy kilom�ter, �s v�gig f�rfiak
pec�ztak
r�la tengerre val�, csengetty�s v�g�, z�m�k kis botokkal, a zsinegek pedig �tven
m�terre
bel�gtak a tengerbe. Unalmas fajt�ja ez a pec�z�snak, nem is fogtak semmit. De
legal�bb
pec�ztak. A gyerekek hamar unatkozni kezdtek, �s nyafogtak, hogy menj�nk vissza a
strandra, Hilda meg l�tta, amint valaki f�rget t�z a horg�ra, �s k�z�lte, hogy
undor�t�, de �n
m�g egy kicsit l�d�r�gtem fel �s al�. Majd hirtelen �ktelen csilingel�s j�tt az
egyik csen-
getty�b�l, �s egy fick� cs�v�lni kezdte a zsineg�t. Mindenki �t figyelte. �s j�tt
minden, ahogy
kell, a nedves zsineg, az �lomnehez�k, �s v�g�l egy nagy, l�gt�ban fic�nkol�
lep�nyhal (�rdes
lep�nyhal, azt hiszem). A fick� kidobta a m�l� deszk�ira, az meg fel-al� verg�d�tt,
nedvesen,
csillog�n, mutatva sz�rke varacskos h�t�t �s feh�r has�t, �s mindent el�rasztott a
tenger friss,
s�s illata. �s valami megmozdult bennem.
Ahogy t�volodtunk, fel akartam m�rni, hogyan reag�lna Hilda, ez�rt mell�kesen
megje-
gyeztem:
� Nekem is eszembe jutott, hogy pec�zom egy kicsit, am�g itt vagyunk.
� Micsoda? Hogy te �s a pec�z�s, George? Nem is tudsz, vagy igen?
� �, r�gen nagy horg�sz voltam � v�laszoltam.
Szok�s szerint valamelyest ellenezte a dolgot, de se mellette, se ellene nem
besz�lt sokat,
azonk�v�l, hogy ha �n pec�zni megyek, � nem tart velem n�zni, mik�nt t�z�m fel a
gusztus-
talan ny�lk�s iz�ket a horogra. Majd hirtelen r��bredt, hogy ha pec�zni megyek,
akkor a
sz�ks�ges felszerel�s, bot, ors�, miegy�b k�r�lbel�l egy fontba ker�lne. A bot maga
m�r t�z
shilling. R�gt�n el�nt�tte a d�h. �n�k m�g nem l�tt�k Hild�t, amikor t�z shilling
elpocs�kol�s�r�l esik sz�. Nekem esett:
� Hogy jut eszedbe ennyi p�nzt kidobni ilyesmi�rt? Nevets�ges! �s hogy van k�p�k
t�z
shillinget k�rni egy ilyen ostoba kis horg�szbot�rt! Szem�rmetlens�g! �s m�g hogy a
te
korodban pec�zni! Egy ekkora feln�tt ember! Ne l�gy ennyire ded�s, George!
Erre haraptak a gyerekek. Lorna odacsusszant hozz�m, �s a buta, szemtelen hangj�n
megk�rdezte, �Ded�s vagy, apu?", a kis Billy pedig, aki akkoriban m�g nem besz�lt
t�l �rt-
het�en, kinyilatkoztatta a nagyvil�g sz�m�ra, hogy �Avuszi ded�s". Majd hirtelen
mindketten
homokvedreiket cs�rgetve t�ncra perd�ltek k�r�l�ttem, �s egy�tt k�nt�lt�k:
� Ded�s az avuszi! Ded�s az avuszi!
Szem�t kis korcsfajzatok!

[6] A pec�z�son k�v�l ott volt az olvas�s.

T�loztam, ha azt a benyom�st keltettem, hogy a pec�z�son k�v�l m�s nem is �rdekelt.

Mindenk�ppen az volt az els� helyezett, de az olvas�s szorosan a m�sodik. T�z,

tal�n tizenegy
lehettem, amikor olvasni kezdtem � m�rmint �nk�nt olvasni. Abban a korban ez olyan,

mintha �j vil�got fedezne fel az ember. Most is sokat olvasok, ami azt illeti, alig
telik el �gy
h�t, hogy ne r�gjam �t magam p�r reg�nyen. �n vagyok a Boots K�nyvt�r tipikus
tagja,
mindig kiveszem az aktu�lis sikerk�nyvet (J� pajt�sok, Beng�li harcosok, A
kalapkir�ly �
mindegyiket olvastam), �s egy b� �ve tagja vagyok a Baloldali K�nyvklubnak. �s
1918-ban,
huszon�t �vesen, annyira habzsoltam a k�nyveket, hogy a vil�gszeml�letem is
megv�ltozott
bizonyos fokig. De semmi sem foghat� azokhoz az els� �vekhez, amikor hirtelen
r��bred�nk,
hogy csak ki kell nyitni egy olcs� hetilapot, �s m�ris ott tal�ljuk magunkat a
tolvajok
rejtekhely�n, vagy a k�nai �piumbarlangokban, vagy a polin�z szigeteken, vagy
Braz�lia
erd�iben.
Tizenegy �ves koromt�l tizenhat �ves koromig sz�rakoztatott legjobban az olvas�s.
Eleinte
mindig fi�knak sz�nt pennys hetilapokat olvastam � v�kony kis �js�gok, vacak
min�s�g�
nyomtat�s, h�romsz�n� illusztr�ci� a bor�t�n �, kicsit k�s�bb pedig k�nyveket.
Sherlock
Holmes, Dr. Nikola, A Vaskal�z, Drakula, Raffles. Nat Gouldot, Ranger Gullt, meg
egy
fick�t, akinek nem eml�kszem a nev�re, de majdnem olyan �temben ontotta a bokszol�s

t�rt�neteket, mint Nat Gould a l�versenyr�l sz�l�kat. Gondolom, ha kicsit

tanultabbak a
sz�leim, akkor lenyomnak n�h�ny �j�" k�nyvet a torkomon, Dickenst, Thackerayt
sat�bbi, de
ami azt illeti, az iskol�ban �tr�gattak benn�nket a Quentin Durward-on, Ezekiel
b�csi pedig
n�ha megpr�b�lt r�venni, hogy olvassak Ruskint �s Carlyle-t. De a h�zunkban
gyakorlatilag
nem voltak k�nyvek. Apa soha �let�ben nem olvasott k�nyvet, lesz�m�tva a Bibli�t �s
Smiles
�Csin�ld magad!-j�t", �n meg csak j�val k�s�bb olvastam �j�" k�nyvet �nsz�ntamb�l.
Sajn�-
lom, hogy �gy t�rt�nt. Azt olvastam, amihez kedvem volt, �s sokkal t�bbet
profit�ltam, mint
az iskol�ban tan�tott dolgokb�l.
A r�gi pennys borzalmak m�r gyerekkoromban mentek ki a divatb�l, eml�kezni is alig
em-
l�kszem r�juk, de volt a heti rendszeress�ggel megjelen� fi�lapoknak egy fajt�ja,
amib�l n�-
h�nyat ma is l�tni m�g. A Buffalo Bill-t�rt�netek, azt hiszem, m�r megkoptak, �s
val�sz�n�leg
Nat Gouldot sem olvas m�r senki, de Nick Carter �s Sexton Blake mintha m�g mindig a
r�gi
volna. Ha j�l eml�kszem, az �kk� �s a M�gnes 1905 k�r�l indult. A Fi�k Lapj�-t
akkoriban
m�g szentfazekak �rt�k, de a Cimbor�k, ami szerintem 1903 k�r�l indulhatott, remek
volt.
Azt�n volt egy lexikon � a pontos c�m�re nem eml�kszem �, ami pennys sz�mokban
jelent
meg. Soha nem t�nt j� v�telnek, de az iskol�ban az egyik fi� n�ha elosztogatott
r�gebbi
sz�mokat. Csak ennek k�sz�nhetem, hogy most tudom a Mississippi hossz�t, vagy a
k�l�nbs�get a polip �s a tintahal k�z�tt, vagy a harangf�m pontos �sszet�tel�t.
Joe sosem olvasott. Az a fajta fi� volt, aki k�pes �veken �t iskol�ba j�rni �gy,
hogy ut�na
ne tudjon t�z �sszef�gg� sort elolvasni. A nyomtatott sz�veg l�tv�ny�t�l is rosszul
lett.
L�ttam, amikor felvette az egyik Cimbor�k �js�gomat, elolvasott egy-k�t bekezd�st,
majd
�llott szalma szag�t �rz� l� undor�val fordult el. Megpr�b�lt er�vel leszoktatni az
olvas�sr�l,
de anya �s apa, miut�n �gy d�nt�ttek, �n vagyok az �okosabbik", a p�rtomra �lltak.
B�szk�k
voltak, ami�rt hajland�s�got mutattam a �k�nyvb�l tanul�s" ir�nt, ahogy �k h�vt�k.
De
mindkett�j�kre jellemz�en kiss� rosszallt�k, hogy a Cimbor�k-hoz meg a Union Jack-
hez
hasonl�kat b�jtam, �gy gondolt�k, valami ��p�t�bbet" kellene olvasnom, de egyik�k
sem
ismerte annyira a k�nyveket, hogy tudj�k, melyek ��p�t�bbek". V�g�l anya
megszerezte Foxe
M�rt�rok k�nyv-�nek egy haszn�lt p�ld�ny�t, melyet nem olvastam el, b�r a k�pek
egy�ltal�n
nem voltak rosszak.
1905 tel�nek minden het�ben kiadtam egy pennyt a Cimbor�k-�rt. A sorozattik
�rdekelt, a
�Rettenthetetlen Donovan". Rettenthetetlen Donovan felfedez� volt, egy amerikai
milliomos
szolg�lat�ban, aki sz�m�ra hihetetlen dolgokat kellett �sszegy�jtenie a F�ld
k�l�nb�z� sar-
kaib�l. Egyszer golflabda nagys�g� gy�m�ntokat afrikai t�zh�ny�k kr�tereib�l,
m�sszor
megk�v�lt mamutagyarat Szib�ria jeges erd�ib�l, megint m�sszor f�ld alatti inka
kincseket
Peru elveszett v�rosaib�l. Donovan minden h�ten �tra kelt, �s mindig sikerrel j�rt.

Legsz�vesebben az udvar m�g�tti pajt�ban olvastam. Lesz�m�tva azt, amikor apa �j

gabona-
zs�kokat hordott ki, ez volt a h�z legcsendesebb zuga. Lehetett fek�dni a hatalmas
zs�k-
rak�sokon, a vakolat szaga elvegy�lt a baltac�m illat�val, a sarkokat telesz�tt�k a
p�kok, �s
ahogy fek�dtem, pont a fejem f�l�tt lyukas volt a mennyezet, �s egy l�c �llt ki a
vakolatb�l.
Most is fel tudom id�zni a hangulat�t. Hideg t�li nap van, �pphogy nem f�zom egy
helyben
fekve. Hasamon fekszem, el�ttem nyitva a Cimbor�k. Eg�r szalad fel egy zs�k
oldal�n, ak�r
egy felh�zhat�s j�t�k, majd hirtelen megmerevedik, �s engem figyel pici,
zsettfekete
szem�vel. Tizenk�t �ves vagyok, a Rettenthetetlen Donovan. �ppen most �ll�tottam
fel s�t-
ramat az Amazonas mellett, h�romezer kilom�terre a torkolatt�l, �s a titokzatos,
sz�z �vben
egyszer vir�gz� orchidea gy�kere biztons�gban van a t�bori �gyam alatti
b�dogdobozban. Az
erd�ben k�r�s-k�r�l a fogukat v�r�sre fest� �s a feh�r embert �lve megny�z� hopi
indi�nok
verik a harci dobot. Figyelem az egeret, az eg�r figyel engem, orromban a por, a
baltac�m �s a
h�s vakolat szaga, mindez az Amazonas partj�n, �s boldog vagyok, kimondhatatlanul
boldog.

[7] H�t, nagyj�b�l ennyi.

Megpr�b�ltam ezt-azt elmes�lni a h�bor� el�tti vil�gr�l, a vil�gr�l, amelynek
megcsapott
az illata, amikor megpillantottam a plak�ton Zog kir�ly nev�t, de j� es�llyel
semmit sem
tudtak meg. Vagy eml�keznek a h�bor� el�tti id�kre, �s akkor nincs sz�ks�g arra,
hogy me-
s�ljek r�la, vagy nem eml�keznek, �s akkor hi�ba mes�lek. Eddig csak olyanokr�l
mes�ltem,
amik tizenhat �ves korom el�tt t�rt�ntek. Addig el�g j�l ment a csal�dunk sora.
Kev�ssel a
tizenhatodik sz�let�snapom el�tt nyertem el�sz�r betekint�st abba, amit a
�nagybet�s �letnek"
h�vnak � azaz a kellemetlens�gekbe.
�gy h�rom nappal azut�n, hogy l�ttam a Binfield Vill�n�l a nagy pontyokat, apa
nagyon
agg�d� tekintettel j�tt te�zni, �s a szokottn�l is sz�rk�bb �s dar�sabb volt.
Komoran ette az
uzsonn�j�t, �s nem sz�lt sokat. Akkoriban mindig gondterhelten evett, a bajusza meg
ferd�n
j�rt fel-al�, mert m�r nem maradt sok h�ts� foga. �ppen fel�llni k�sz�ltem az
asztalt�l, amikor
visszah�vott.
� V�rj egy percet, George fiam. Valamit meg k� besz�'n�nk. �lj�l csak le egy
percet.
Anyus, te m�n tegnap hallottad, amit mondanom kell.
Anya a nagy barna te�skanna m�g�tt �l�be fektette a kezeit, �s komoran n�zett maga
el�.
Apa nagyon komolyan folytatta, b�r sokat rontott a hat�son, ahogy a marad�k h�ts�
fogai
k�z� akadt morzs�n dolgozott.
� George fiam. Valamit meg k� besz�'n�nk. Gondolkoztam a dolgon, �s szerintem ideje

elhagynod az iskol�t. Sajnos el k� kezdened d�gozni, �s hazaadni egy kis p�nzt

any�dnak.
Tegnap este meg�rtam Mr. Wickseynek, hogy ki k� vegyelek.
Persze ez bevett szok�s volt � m�rmint hogy el�bb irt Mr. Wickseynek, �s ut�na
sz�lt ne-
kem. Akkoriban a sz�l�k mag�t�l �rtet�d�en mindig mindent a gyerekeik feje f�l�tt
int�ztek.
Apa igen motyog�s �s aggodalmaskod� magyar�zatokkal folytatta. �Rossz id�k j�rnak
mostan�ban", �nehezen mennek a dolgok", a v�ge az volt, hogy Joe-val el kell
kezden�nk
meg�llni a saj�t l�bunkon. Akkoriban nem tudtam, �s nem is nagyon �rdekelt, vajon
t�nyleg
rosszul megy-e a bolt vagy sem. Annyi �zleti �rz�kem sem volt, hogy �tl�ssam az
okokat,
ami�rt �nehezen mentek a dolgok". Az volt a helyzet, hogy ap�t utol�rte a piaci
verseny. A
nagy gabonakeresked� l�ncnak, a Sarazinnak m�r minden London k�rny�ki megy�ben volt

k�pviselete, �s most cs�pot n�vesztett Als�-Binfieldben is. Hat h�nappal kor�bban

kib�reltek
egy �zletet a piact�ren, �s addig cicom�zgatt�k, m�g m�r sz�z m�terr�l is l�tszott
a ragyog�
z�ld �p�let, az aranyozott felirat, a sok pirosra �s z�ldre festett kerti szersz�m
�s a hatalmas
szagosb�kk�ny-hirdet�s. A Sarazin a vir�gmagok �rul�sa mellett �gy hirdette mag�t,
mint
�teljes k�r� sz�rnyas- �s l�basj�sz�gbolt", �s a b�z�n, zabon meg hasonl�kon t�l
tartottak
szabadalmaztatott baromfi-kevertt�pot, csics�s csomagol�s� mad�reledelt, minden
sz�n� �s
form�j� kutyakekszet, gy�gyszert, keneteket, er�s�t� szereket, de kiterjesztett�k
az �zletet
patk�nycsapd�ra, kutyal�ncra, inkub�torra, fert�tlen�tett toj�sra, ty�kketrecre,
vir�ghagym�ra,
gyomirt�ra, rovarirt�ra �s n�h�ny boltjukban �gynevezett ��l�j�sz�g-oszt�ly" is
volt, ahol
nyulat �s naposcsib�t lehetett kapni. Apa a porlepte kis r�gi boltj�ban nem volt
hajland�
�jfajta �rukat beszerezni, �gy nem tudott, �s nem is akart mindevvel versenyezni.
Az
ig�slovakat tart� keresked�k �s gabonakeresked�kkel �zletel� gazd�k �vakodtak a
Sarazint�l,
viszont a k�rny�k kisbirtokosai f�l �v m�lva beh�doltak, �s �k akkoriban hint�n
vagy
konflison j�rtak, azaz voltak lovaik. Ez nagy kies�st jelentett apa �s Winkle, a
m�sik
magkeresked� sz�m�ra. Akkor ebb�l semmit sem fogtam fel. Gyerek m�dj�ra �lltam
hozz� az
eg�szhez. Soha nem �rdekelt az �zlet. Soha vagy szinte soha nem szolg�ltam ki
senkit a
boltban, �s amikor apa nagy ritk�n megk�rt, hogy int�zzek el valamit, vagy seg�tsek
p�ld�ul
gabon�s zs�kokat cipelni fel a padl�sra vagy le a padl�sr�l, amikor csak tudtam,
ell�becoltam
a dolgot. Az �n oszt�lyombeli fi�k nem annyira pipogya gyerekek, mint az el�kel�
iskol�k
tanul�i, tudj�k, mi f�n terem a munka, �s mennyit �r hat penny, de valahol
term�szetes, hogy
egy fi� unalmasnak tal�lja az apja mesters�g�t. Addig a percig a horg�szbotok, a
biciklik, a
bubor�kos �d�t�k meg hasonl�k sokkal val�s�gosabbak voltak sz�momra, mint b�rmi,
ami a
feln�ttek vil�g�ban t�rt�nt.
Apa m�r besz�lt is Grimett-tel, a f�szeressel, aki keresett egy okos fi�t, �s k�sz
volt engem
alkalmazni � azonnal. Id�k�zben apa k�sz�lt kir�gni a kifut�fi�t, �s Joe-ra v�rt,
hogy seg�tsen
a boltban, am�g rendes �ll�st nem szerez. Joe valamivel kor�bban m�r otthagyta az
iskol�t, �s
az�ta t�bb�-kev�sb� csak l�zengett. Apa n�ha eml�tette, hogy �bejuttatja" a
s�rf�zde
k�nyvel�si oszt�ly�ra, �s kor�bban m�g olyan elk�pzel�sei is voltak, hogy
kitan�ttatja
�rverez�nek. Mindkett� teljesen rem�nytelen volt, mert Joe tizenh�t �vesen �gy �rt,
mint egy
b�resgyerek, �s nem tudta fejb�l a szorz�t�bl�t. Ez id� t�jt elvileg egy Walton-
sz�li bi-
cikli�zletben �tanulta a szakm�t". A biciklikkel val� b�bel�d�s tetszett Joe-nak, a
legt�bb
f�lkegyelm�hez hasonl�an neki is volt �rz�ke a szerel�shez, de teljesen
alkalmatlannak bizo-
nyult a huzamos munk�ra, �s ideje jav�ban csak l�zengett az olajos munkaruh�j�ban,
ciga-
rett�zott, verekedett, ivott (m�r ekkor ivott), egyik l�ny ut�n a m�sikkal �hozt�k
sz�ba", �s
ap�t�l k�rt p�nzt. Apa agg�dva, �rtetlen�l �s kiss� s�rtetten viselte a dolgokat.
M�g most is
l�tom a dar�t kopasz fej�n, az �sz hajpamacsot a f�le f�l�tt, a szem�veg�t �s az
�sz bajsz�t.
Nem is �rtette, mi t�rt�nik vele. �vek �ta csak n�tt a haszon, lassan, de biztosan,
t�z fonttal
ebben az �vben, h�sszal abban, �s most egyszerre meredeken lezuhant. Nem tudta mire

v�lni... Apj�t�l �r�k�lte az �zletet, becs�letesen �s kem�nyen dolgozott, j� �rut

adott, senkit
nem vert �t � �s esett a bev�tele. Mik�zben a fog�t sz�vta, hogy kiszedje a
morzs�t, p�rszor
elmondta, mennyire �rossz id�k j�rnak", �s nem megy az �zlet, nem is �rti, mi �t�tt
az
emberekbe, hiszen a lovaknak most is kell enni�k. Tal�n ezek miatt a motorok miatt
van
minden, mondta v�g�l. �Komisz, b�d�s micsod�k!", tette hozz� anya. Kicsit agg�dott,
�s
tudta, hogy nem el�gg�. Egyszer-k�tszer apa besz�de k�zben a t�volba meredt, �s
l�ttam,
ahogy mozog az ajka. Azon t�prengett, vajon holnap marhaszelet legyen-e r�p�val,
vagy is-
m�t b�r�nycomb. Csak akkor tudott a m�snapi eb�dn�l hosszabb t�vra tervezni, ha a
saj�t te-
r�let�n volt sz�ks�g el�rel�t�sra, mint p�ld�ul �gyruha vagy l�bos v�s�rl�sa
eset�n. A bolttal
baj van, apa agg�dik � nagyj�b�l ennyit l�tott �t. Egyik�nk sem fogta fel, mi
t�rt�nik val�-
j�ban. Apa rossz �vet z�rt, vesztes�ge volt, de f�lt vajon a j�v�t�l? Nem hinn�m.
1909-et �r-
tunk, ne feledj�k. Nem tudta, mi t�rt�nik vele, nem l�thatta el�re, hogy a Sarazin
m�dszeresen
viszi lejjebb az �rakat, �t pedig t�nkreteszi �s bekebelezi. Hogy l�thatta volna?
Ifj�kor�ban
nem t�rt�nt ilyesmi. Csak annyit tudott, hogy rossz id�k j�rnak, hogy az �zlet
�pang" �s
�lass�" (ezeket a szavakat ism�telgette), de alighanem �hamarosan j�ra fordul
minden".
J� lenne, ha elmondhatn�m, hogy er�s t�masza voltam ap�mnak a neh�z id�kben,
hirtelen
f�rfiv� �rtem, �s senki �ltal nem v�rt er�nyekr�l tettem tan�bizonys�got � �s a
t�bbi, ahogy a
harminc �vvel ezel�tti l�lekemel� reg�nyekben �rt�k. Vagy ha m�r nem �gy t�rt�nt,
�r�ln�k,
ha arr�l sz�molhatn�k be, hogy keservesen b�ntam, ami�rt ott kellett hagynom az
iskol�t, �s
tud�sra �s m�velts�gre szomjaz� ifjonti elm�m tiltakozott a l�lektelen, g�pies
munka ellen,
amibe belevetettek � �s a t�bbi, ahogy a mai l�lekemel� reg�nyekben �rj�k. Mindk�t
verzi�
teljes badars�g. Az igazs�g az, hogy �r�mteli izgalommal v�rtam a munk�ba �ll�st,
f�leg
amikor felfogtam, hogy Grimmett igazi b�rt ad, heti tizenk�t shillinget, melyb�l
n�gyet
megtarthattam magamnak! A Binfield Villa melletti nagy pontyok eml�ke, mely az
el�z�
h�rom napon �t bet�lt�tte elm�met, egyszerre elhom�lyosult. Nem b�ntam, hogy p�r
�vvel
kor�bban hagyom ott az iskol�t. �ltal�ban ez t�rt�nt az iskol�nkba j�r� fi�kkal.
Valamelyik
fi� mindig �ppen �k�sz�lt", vagy a readingi egyetemre, vagy m�rn�khallgat�nak, vagy

londoni �zletembernek, vagy megsz�kni a tengerent�lra � majd hirtelen elt�nt az

iskol�b�l,
csak k�t nappal el�tte jelentette be, �s k�t h�t m�lva m�r biciklin l�ttuk, amint
z�lds�get
sz�ll�tott h�zhoz. �t perccel azut�n, hogy ap�m megmondta, el kell hagynom az
iskol�t, �n
m�r azon t�prengtem, milyen �j �lt�nyt vegyek fel a munk�ba. Azonnal �feln�tt
�lt�nyt"
kezdtem k�vetelni, akkort�jt divatos zak�val; �zsakett", mintha �gy h�vt�k volna.
Persze mind
anya, mind apa fel voltak h�borodva, azt mondt�k �ilyet m�g nem is hallottak".
Valami
�ltalam soha ki nem der�tett okb�l kifoly�lag akkoriban a sz�l�k, am�g csak
lehetett, pr�b�lt�k
megakad�lyozni, hogy gyerek�k feln�ttruh�kat viseljen. Minden csal�dban v�rmes ve-
szeked�s el�zte meg, hogy a fi� felvegye els� �ll�gall�rj�t, vagy a l�ny el�sz�r
t�zze fel a
haj�t.
�gy azt�n a t�rsalg�s elterel�d�tt apa �zleti gondjair�l, �s hossz�, civakod�
vit�v� fajult,
mely sor�n apa fokozatosan egyre m�rgesebb lett, �s ugyanazt ism�telgette �
elharapva a h
bet�t, ahogy szokta, amikor d�hbe gurult �"'�t nem �s nem. Szokj 'ozz� a
gondolathoz. Nem
'ordasz olyat." �gy nem kaptam meg a zsakettet, �s egy k�szen vett, sz�les gall�r�
fekete
�lt�nyben mentem els� nap dolgozni, melyben �gy festettem, mint egy nagydarab
tusk�. Ha
szenvedtem is az eg�sz miatt, val�j�ban ebb�l fakadt. Joe m�g �nz�bben viselkedett.

�rj�ng�tt, ami�rt ott kellett hagynia a bicikliboltot, �s az alatt a r�vid id�

alatt, am�g otthon
maradt, csak l�zengett, mindenkinek terh�re volt, �s egy�ltal�n nem seg�tett
ap�nak.
Majdnem hat �ven �t dolgoztam Grimmett boltj�ban. Grimmett rendes, becs�letes,
feh�r
pofaszak�llas �regfi� volt, Ezekiel b�csi j�val testesebb kiad�sban, �s hozz�
hasonl�an � is a
Liber�lis P�rthoz h�zott. Viszont nem l�z�totta annyira az embereket, �s nagyobb
tiszteletnek
�rvendett a v�rosban. A b�r h�bor� alatt alkalmazkodott a k�r�lm�nyekhez, �d�z
ellens�ge
lett a szakszervezeteknek, egy �zben kir�gta az egyik seg�dj�t, ami�rt Keir Hardie-
t �br�zol�
f�nyk�pet tal�lt n�la, �s �k�poln�s" volt � ami azt illeti, el�g nagy szava volt (a
sz� szoros �r-
telm�ben) a baptista k�poln�ban, helyi nev�n a Pl�h B�ni�n �, m�g az �n csal�dom
�templo-
mos", Ezekiel b�csi pedig hitetlen. Az �reg Grimmett tagja volt a v�rosi tan�csnak,
�s valami
tiszts�get viselt a Liber�lis P�rt helyi k�pviselet�ben. A feh�r pofaszak�llal, a
lelkiismereti
szabads�gr�l �s a nagyszer� Gladstone-r�l val� papol�ssal, a roppant banksz�ml�val
�s a
r�gt�nz�tt im�kkal, amik n�ha a Pl�h B�ni�b�l sz�r�dtek ki, kicsit olyan volt, mint
a legend�s
nonkonformista f�szeres a viccben � nyilv�n ismerik:
� James!
� Igenis, uram!
� Kevert�l homokot a cukorba?
� Igenis, uram!
� Felvizezted a melaszt?
� Igenis, uram!
� Akkor gyere fel im�ra!
Isten tudja, h�nyszor suttogt�k el ezt a viccet a boltban. Am�gy t�nyleg im�val
kezdt�k a
napot, miel�tt felh�ztuk volna a rol�t. Nem mintha Grimmett homokot kevert volna a
cu-
korba. Tudta, hogy nem �ri meg. De �les esz� �zletember volt, � bonyol�tott minden
ig�nyes
�lelmiszer-kereskedelmet Als�-Binfieldben �s k�rny�k�n, �s h�rom seg�d dolgozott a
boltban
a kifut�fi�, a furgonos �s a saj�t l�nya mellett (Grimmett �zvegyember volt), aki a
p�nzt�rban
�lt. F�l �vig kifut�fi�k�nt dolgoztam. Azut�n az egyik seg�d elment, hogy saj�t
boltot nyisson
Readingben, �n meg bek�lt�ztem az �zletbe, �s felvettem els� feh�r k�t�nyemet.
Megtanultam csomagot k�tni, zacsk�ba rakni a ribizlit, k�v�t dar�lni, kezelni a
szalonnaszeletel�t, sonk�t v�gni, k�st �lezni, padl�t seperni, toj�st porolni
an�lk�l, hogy
elt�rn�nek, hitv�ny term�ket j�nak be�ll�tani, ablakot pucolni, szemre megsaccolni
f�l kil�
sajtot, dobozt nyitni, form�ba pofozni egy darabka vajat, �s � ez volt messze a
legnehezebb �
megjegyezni, mi hol van. A f�szer�zletr�l nincsenek olyan r�szletes eml�keim, mint
a
pec�z�sr�l, de sok minden megmaradt. Mai napig tudom, hogyan lehet k�zzel sp�rg�t
t�pni.
Adjanak egy szalonnaszeletel�t, �s jobban b�nok vele, mint egy �r�g�ppel. El�g
sz�pen r�sz-
letekbe tudok bocs�tkozni a k�nai tea k�l�nb�z� oszt�lyair�l, a margarin
alkot�elemeir�l, a
toj�s �tlagos s�ly�r�l, �s ezer darab pap�rzacsk� �r�r�l.
Na, h�t t�bb mint �t �ven �t ez voltam �n �kerek, r�zsasz�n arc�, fitos, �ber
k�ly�k, aki
vajsz�n� haj�t m�r nem ny�rja r�vidre, hanem sz�pen h�traf�s�li pom�d�val, ahogy
akkor h�v-
t�k, �s feh�r k�penyben a pult m�g�tt t�st�nkedik, f�le m�g�tt ceruza,
vill�mgyorsan cso-
magolja zacsk�ba a k�v�t, �s leheletnyi t�jsz�l�s�val leveszi a v�s�rl�kat a
l�bukr�l, �Igen,
asszonyom! Hogyne, asszonyom! Ezenk�v�l, asszonyom?" Grimmett kem�nyen megdolgoz-
tatott minket, a cs�t�rt�k �s a vas�rnap kiv�tel�vel tizenegy �r�s munkanapokat
tartottunk, a
kar�csony el�tti h�t pedig k�sz r�m�lom volt. Ennek ellen�re kellemes
visszagondolni r�. Ne
higgy�k, hogy nem voltak amb�ci�im. Nem sz�nd�koztam �r�kre boltosseg�d maradni,
csak
�tanultam a szakm�t". Egyszer majd, �gy vagy �gy, lesz el�g p�nzem ahhoz, hogy
saj�t boltot
nyissak. Akkoriban �gy �rezt�k. Ne feledj�k, mindez a h�bor� el�tt t�rt�nt, a
v�ls�g el�tt, a
munkan�lk�li-seg�ly el�tt. Mindenki sz�m�ra jutott hely a nagyvil�gban. Mindenki
�nyithatott �zletet", mindig elf�rt m�g egy bolt. Az id� pedig haladgatott. 1909,
1910, 1911.
Edward kir�ly meghalt, a lapok fekete gy�szkerettel jelentek meg. Waltonban k�t
mozi ny�lt.
Az aut�k l�tv�nya megszokottabb� v�lt az utakon, �s t�vols�gi buszj�ratok indultak.
Egyszer
rep�l� � egy v�zna, roskatag t�pus, k�z�pen �lt valaki egy sz�kszer� dologban �
sz�llt el
Als�-Binfield felett, �s az eg�sz v�ros kit�dult az utc�ra kiab�lni neki. Az
emberek �gy
mell�kesen mondogatni kezdt�k, hogy ez a n�met cs�sz�r kezdi kin�ni a mell�ny�t, �s

�nemsok�ra kezd�dik" (m�rmint a h�bor� N�metorsz�ggal). A b�rem fokozatosan

emelkedett, �s a h�bor� el�tt m�r heti huszonnyolc shillingre r�gott. Any�nak heti
t�z
shillinget adtam koszt-kv�rt�lyra, majd k�s�bb, amikor rosszabbra fordultak a
dolgok,
tizen�t�t, �s m�g �gy is gazdagabbnak �reztem magamat, mint az�ta valaha. N�ttem
m�g h�-
rom centit, kiserkent a bajszom, �s magas sz�r�, gombos cip�t hordtam, meg h�t
centi magas
gall�rt. Vas�rnap a templomban eleg�ns s�t�tsz�rke �lt�ny�mben, kem�nykalapommal �s

fekete kutyab�r keszty�mmel mellettem a padon annyira igazi �rk�nt festettem, hogy
anya
alig b�rta leplezni a b�szkes�g�t. Amikor �ppen nem dolgoztam, �s nem �s�t�ltam ki"

cs�t�rt�k�n, �s nem ruh�k vagy l�nyok j�rtak az eszemben, akkor becsv�gyrohamaim

voltak,
�s l�ttam magam, amint Nagy �zletember leszek, mint Lever vagy William Whiteley.
Ti-
zenhat �s tizennyolc �ves korom k�z�tt komoly er�fesz�t�seket tettem, hogy ��p�tsem
az el-
m�m", �s felk�sz�tsem magam az �zleti karrierre. Leszoktam a h hang elharap�s�r�l,
�s
majdnem teljesen megszabadultam a cockney kiejt�semt�l. (A Temze v�lgy�ben a vid�ki
t�j-
sz�l�sok kihal�ban voltak. A parasztfi�kat lesz�m�tva szinte mindenki, aki 1890
ut�n sz�-
letett, a London k�lv�rosaira jellemz� cockney kiejt�ssel besz�lt.) Levelez�
tanfolyamot
v�geztem a Littleburn Kereskedelmi Akad�mi�n, megtanultam a k�nyvel�st �s az �zleti

nyelvet, nagy komolyan v�gigolvastam egy borzalmas zagyvas�got a Kereskedelem

m�v�szete c�mmel, �s fejlesztettem a sz�mtantud�somat, meg a k�z�r�somat. M�r
tizenh�t
�ves voltam, amikor kidugott nyelvvel �ltem k�s� �jszaka, �s a h�l�szoba asztal�n
�ll� kis
olajl�mpa f�ny�n�l a gy�ngy�r�st gyakoroltam. N�ha rengeteget olvastam, els�sorban
krimiket �s kalandreg�nyeket, �s n�ha azokat a pap�rk�t�s� k�nyveket, amiket a fi�k
a
boltban adtak k�zr�l k�zre, mondv�n, hogy �szaftosak". (Maupassant� �s Paul de
Kock-
ford�t�sok voltak.) De tizennyolc �vesen hirtelen kifinomult lettem, olvas�jegyet
v�ltottam a
Megyei K�nyvt�rba, �s neki�lltam �tr�gni magamat Marie Corelli, Hall Caine �s
Anthony
Hope k�nyvein. Ekkort�jt l�ptem be a Als�-binfield-i Olvas�k�rbe is, melyet a
pl�b�nos
vezetett, �s t�len hetente egyszer �ssze�lt�nk �gynevezett �irodalmi vitaestre". A
pl�b�nos
nyom�s�ra elolvastam r�szeket a Szez�mok �s liliomok-b�l, �s m�g Browningnak is ne-
kifutottam.
Az id� pedig t�nt tova. 1910, 1911, 1912. �s apa �zlete egyre lejjebb cs�szott �
nem
hirtelen folyt le a kan�lisba, de cs�szott lefele. Apa is, anya is mind�r�kre
megv�ltozott,
miut�n Joe megsz�k�tt otthonr�l. Ez nem sokkal azut�n t�rt�nt, hogy be�lltam
Grimmetthez.
Joe tizennyolc �ves kor�ra sz�rny� gazember lett. Tagbaszakadt fick� volt, sokkal
nagyobb
b�rkin�l a csal�dban, rettent� v�ll�n nagy fej �lt, bar�ts�gtalan, fenyeget� arc�n
pedig m�r
tekint�lyes bajusz vir�tott. Amikor �ppen nem a csapsz�kben tart�zkodott, akkor a
bolt ajtaj�-
ban l�zengett, �s m�lyen zsebre dugott k�zzel fenyeget�en n�zte a j�r�kel�ket,
kiv�ve a l�-
nyokat, mint aki legsz�vesebben le�tn� �ket. Ha valaki bement a boltba, �pp csak
annyira �llt
f�lre, hogy helyet engedjen, �s kez�t a zseb�ben hagyva a v�lla felett bekiab�lt,
hogy:
�Aaaapa! Vev�!" Enn�l nagyobb haszn�t soha nem vett�k. Apa �s anya elkeseredve
mondo-
gatt�k, hogy �nem tudj�k, mit csin�ljanak vele", r�ad�sul pokoli sokba ker�lt az
iv�sa �s az
�r�k�s doh�nyz�sa. Egyik �jjel kis�t�lt a h�zb�l, �s az�ta se hallottunk fel�le.
Felfesz�tette a
kassz�t, �s elvitte, amit benne tal�lt, szerencs�re csak �gy nyolc fontot. Ez el�g
volt egy
harmadoszt�ly� haj�jegyre Amerik�ba. Mindig Amerik�ba akart menni, �s szerintem
aligha-
nem �gy is tett, b�r soha nem der�lt ki biztosan. Kisebb botr�nyt kavart az �gy a
v�rosban. A
hivatalos elm�let szerint Joe az�rt l�pett meg, mert teherbe ejtett egy l�nyt. Volt
a v�rosban
egy Sally Chivers nev� �llapotos l�ny, ugyanabban az utc�ban lakott, mint
Simmons�k, �s Joe
minden bizonnyal volt vele, de vagy egy tucat m�sik fi� szint�gy, �s senki nem
tudta, ki� a
gyerek. Anya �s apa elfogadt�k a gyerekelm�letet, �s magukban emiatt bocs�tott�k
meg
�szeg�ny fi�nak", hogy ellopott nyolc fontot �s megsz�k�tt. K�ptelenek voltak
felfogni, hogy
Joe az�rt t�nt el, mert ki nem �llta a kisv�rosi tisztes, becs�letes �letet, neki
l�zeng�s kellett,
buny�k �s n�k. Soha t�bb� nem hallottunk fel�le. Tal�n teljesen lez�ll�tt, tal�n
elesett a
h�bor�ban, tal�n csak esz�be sem jutott �rni. Szerencs�re a gyerek holtan
sz�letett, elker�lve a
tov�bbi bonyodalmakat. A titkot, hogy Joe ellopott nyolc fontot, anya �s apa
magukkal vitt�k
a s�rba. Az � szem�kben ez sokkal nagyobb sz�gyen volt, mint Sally Chivers gyereke.
Apa sokat �regedett, amikor Joe elment. Igazs�g szerint Joe elveszt�se tiszta
haszon volt,
de f�jdalmat �s sz�gyent okozott neki. Att�l a napt�l fogva mintha sokkal �szebb
lett volna a
bajusza, �s mintha j�csk�n �sszement volna. Tal�n csak ekkor v�lt igaz�n az
eml�keimben �l�
pici, sz�rke emberr�, akinek poros szem�veg takarja kerek, red�s, agg�d� arc�t.
Lassank�nt
egyre jobban lek�t�tt�k a p�nz�gyi gondok, �s egyre kev�sb� �rdekelte b�rmi m�s.
Kevesebbet besz�lt politik�r�l �s a vas�rnapi lapokr�l, �s t�bbet a rosszul men�
�zletr�l.
Mintha anya is kiss� �sszement volna. Gyerekkori eml�keimben egy �ri�si,
tereb�lyes, s�rga
haj�, ragyog� arc�, hatalmas kebl� valaki �lt, egy nagyszer�, er�s teremt�s, ak�r
egy
hadig�lya orrszobra. Mostanra apr� len, agg�d�, �s id�sebbnek t�nt a kor�n�l. A
konyh�ban is
kev�sb� volt m�r nagy�ri, t�bbsz�r k�sz�tett birkanyakat, agg�dott a sz�n �ra
miatt, �s
margarint kezdett haszn�lni, amit kor�bban soha nem t�rt volna meg a h�zban. Miut�n
Joe
elment, ap�nak �jra kifut�fi�t kellett fogadnia, de att�l fogva csak nagyon fiatal
fi�kat
alkalmazott egy-k�t �vre, akik nem tudtak nehezet emelni. N�ha seg�tettem neki,
amikor
otthon voltam. Ahhoz t�l �nz� voltam, hogy rendszeresen beseg�tsek. M�g mindig
l�tom
magam el�tt, ahogy lassan, k�tr�t g�rnyedve v�g �t az udvaron, �s csaknem elt�nik
az �ri�si
zs�k alatt, mint egy csiga, aki a h�z�t cipeli. Hatalmas, rettent� zs�k, vagy
nyolcvankil�sra
saccolom, majdnem a f�ldig nyomja a nyak�t �s a v�ll�t, al�la pedig agg�d�,
szem�veges arc
tekint ki. 1911-ben s�rvet kapott, heteket t�lt�tt k�rh�zban, �s fel kellett vennie
egy ideiglenes
�zletvezet�t, ami �jabb l�ket v�gott a t�k�j�ben. Sz�rny� figyelni egy lejt�n
megindult
kiskeresked�t, de sorsa m�gsem annyira hirtelen �s egy�rtelm�, mint az elbocs�tott
dolgoz��,
aki m�r m�snapt�l seg�lyen �l. Puszt�n csak az �zlet �p�l le fokozatosan, apr�
hull�mz�sok
jellemzik, n�h�ny shilling vesztes�g itt, p�rszor hatpennys nyeres�g ott. Aki veled
�zletelt
�vekig, hirtelen h�tat ford�t, �s �tmegy a Sarazinhoz. Valaki m�s vesz egy tucat
ty�kot, �s egy
h�ten �t van megrendel�s kukoric�ra. Megy m�g a szek�r. M�g mindig a �magad ura
vagy",
b�r egyre aggodalmasabb �s szakadtabb, t�k�d pedig egyre zsugorodik. �vekig el
lehet �gy
boldogulni, kis szerencs�vel egy �leten �t. Ezekiel b�csi 1911-ben halt meg,
sz�zh�sz fontot
hagyva maga ut�n, ami nyilv�n sokat sz�m�tott ap�nak. Csak 1913-ban kellett
elz�logos�tania
az �letbiztos�t�s�t. Akkor err�l nem tudtam, k�l�nben meg�rtettem volna, mit is
jelent. �gy
viszont szerintem csak annyit �rz�keltem, hogy ap�nak �nem megy j�l", �pang az
�zlet", �s
kicsit t�bbet kell v�rnom, am�g �sszegy�lik a p�nz a saj�t boltomra. Ak�rcsak apa
szem�ben,
az �n szememben is megingathatatlannak t�nt a bolt, �s hajlottam r�, hogy d�h�s
legyek,
ami�rt nem kezeli �gyesebben a dolgokat. Ap�hoz �s mindenki m�shoz hasonl�an
k�ptelen
voltam �tl�tni, hogy lassan t�nkreteszik, hogy az �zlet soha nem indul m�r be, �s
hogy ha
meg�ri a hetvenet, minden bizonnyal a dologh�zban v�gzi. Sokszor elhaladtam a
Sarazin-bolt
el�tt a piact�ren, �s mind�ssze az j�rt a fejemben, mennyivel jobban tetszik a
csinos kirakat
apa poros boltj�n�l, ahol az �S. Bowling" kopott feh�r bet�i m�r alig voltak
olvashat�k, �s
napsz�tta mad�reledeles zacsk�k �lltak az �veg m�g�tt. Eszembe sem jutott, hogy a
Sarazin
nem m�s, mint egy pi�ca, �s �lve falja fel az ap�mat. N�ha mes�ltem neki dolgokr�l,
amiket a
levelez� tanfolyamos k�nyveimben olvastam kereskedelemr�l �s �jszer� m�dszerekr�l.
Soha
nem figyelt igaz�n. R�gen megalapozott �zletet �r�k�lt, mindig kem�nyen dolgozott,
tisztess�ges volt a vev�ivel, j� �rut adott, �gy h�t hamarosan minden j�ra fordul.
T�ny, hogy
akkoriban nagyon kev�s boltos v�gezte csakugyan a dologh�zban. Kis szerencs�vel m�g

n�h�ny fonttal a zseb�ben halt meg az ember. A hal�l �s a cs�d versenye volt ez, �s
h�la
istennek, a hal�l el�bb �rte utol ap�t, s�t any�t is.
1911, 1912, 1913. J� volt �lni akkor, �n mondom. 1912 v�g�n ismerkedtem meg Elsie
Watersszel a pl�b�nos olvas�k�r�n kereszt�l. B�r a t�bbi v�rosbeli fi�hoz hasonl�an
addig is
j�rtam l�nyok ut�n, n�ha siker�lt is evvel vagy avval kapcsolatot teremtenem, �s
�kis�t�ltunk"
vas�rnap d�lut�nonk�nt, most volt el�sz�r bar�tn�m. Furcsa egy dolog ez a l�nyok
ut�n
futkos�s tizenhat �vesen. A fi�k p�rban j�rk�lnak fel-al� a v�ros egy adott r�sz�n,
figyelik a
l�nyokat, �s a l�nyok is j�rk�lnak fel-al�, �gy t�ve, mintha �szre se venn�k a
fi�kat, majd
egyszer csak l�trej�n valami kapcsolat, �s m�r nem kettesben, hanem n�gyesben
bandukol-
nak, mind teljesen n�m�n. Ezeknek a s�t�knak a f� jellemz�je � �s m�sodszor
rosszabb, akkor
kettesben kell tal�lkozni a l�nnyal � a b�rminem� t�rsalg�s kezdem�nyez�s�nek r�mes
ku-
darca volt. De Elsie Waters mintha m�s lett volna. Pedig csak �n kezdtem feln�ni.
Nem akarom elmes�lni kett�nk t�rt�net�t, m�g ha volna is mit. Puszt�n csak r�sze a
k�p-
nek, r�sze a �h�bor� el�tt"-nek. A h�bor� el�tt mindig ny�r volt � t�vk�pzet, mint
m�r em-
l�tettem, de �gy �l az eml�keimben. A gesztenyef�k k�z�tt messzire ny�l� feh�r,
poros �t, a
viol�k illata, a z�ld tavak a f�zek t�v�ben, a csobban�s a Burford g�tn�l � ezt
l�tom, amikor
behunyom a szemem, �s a �h�bor� el�tt"-re gondolok, �s a v�ge fel� Elsie is r�sze a
k�pnek.
Nem tudom, Elsie ma csinosnak sz�m�tana-e. Akkor annak sz�m�tott. A t�bbi l�nyhoz
k�pest magas volt, nagyj�b�l velem egymagass�g�, halov�ny aranysz�n� d�s haj�t
valahogy
�sszefonva �s a feje k�r� tekerve viselte, �s finom, �rdekesen kedves arcvon�sai
voltak. Azok
k�z� a l�nyok k�z� tartozott, akiknek a fekete �ll a legjobban, f�leg az a nagyon
egyszer�
fekete ruha, amit a m�ter�ru-keresked�sben kellett hordani � Lilywhite-nak, a
sz�vet-
keresked�nek dolgozott, b�r eredetileg Londonb�l ker�lt hozz�nk. �gy k�t �vvel
lehetett
id�sebb n�lam.
H�l�s vagyok Elsie-nek, mert � tan�tott meg szeretni egy n�t. Nem a n�ket �gy
�ltal�ban,
hanem egy bizonyos n�t. Az olvas�k�rben m�r tal�lkoztunk, de szinte �szre se
vettem, azt�n
egy napon munkaid�ben bementem Lilywhite boltj�ba, amit am�gy nem tudtam volna meg-
tenni, de �ppen kifogyott a csomagol�v�szon, �s Grimmett elk�ld�tt, hogy vegyek.
Ismerik a
sz�vet�ruboltok hangulat�t. Van benne valami kimondottan n�ies. Nagy csend van,
f�lho-
m�ly, �rad a text�li�k h�v�s illata, �s az ide-oda forg� fag�rg�k surrog�sa t�lti
be a termet.
Elsie a pultnak d�lt, �s egy hossz anyagot v�gott le a nagyoll�val. Volt valami a
fekete ru-
h�j�ban meg a keblei �v�ben a pult felett � nem tudom le�rni, de valami k�l�n�sen
l�gy, k�-
l�n�sen n�ies. Ahogy megl�tta az ember, tudta, hogy a karj�ba veheti, �s azt tehet
vele, amit
csak akar. T�nyleg �that�an n�ies volt, nagyon gyeng�d, nagyon engedelmes, az a
t�pus, aki
mindig azt teszi, amit a f�rfi mond, ugyanakkor nem volt se kicsi, se gyenge. M�g
buta sem
volt, csak n�ha meglehet�sen hallgatag, �s rettent�en kifinomult. Persze akkoriban
�n is el�g
kifinomult voltam.
K�r�lbel�l egy �vig �lt�nk egy�tt. Persze egy Als�-Binfieldhez hasonl� v�rosban az
emberek csak k�pletesen �lhettek egy�tt. Hivatalosan �egy�tt j�rtunk", ami elismert
szok�s
volt, �s nem teljesen ugyanaz, mint a jegyben j�r�s. Volt egy �t, ami a Fels�-
Binfieldhez
vezet� �tb�l �gazott el, �s a hegyek l�b�n�l h�z�dott. Egy hossz�, k�zel m�sf�l
kilom�teres
egyenes szakasz�t vadgesztenyef�k szeg�lyezt�k, �s az �gak alatt az �t menti f�ben
gyalog�sv�ny vezetett, a Szerelmesek S�t�nya. M�jusi est�ken j�rtunk oda, amikor
vir�gzott a
gesztenye. Azt�n j�ttek a r�vid �jszak�k, �s m�g �r�kig vil�gos volt munka ut�n.
Hisz ismerik
a j�niusi est�k hangulat�t. A hossz�ra ny�l� k�k alkony �s a leveg� selyme az
arcokon.
Vas�rnap d�lut�n n�ha �tment�nk a Chamford-hegy t�loldal�ra a Temze �rter�re. 1913!

Istenem! 1913! A csend, a z�ld v�z, a duzzaszt� csobog�sa! Soha nem t�r vissza.
M�rmint
nem 1913 nem j�n vissza. Hanem a bels� nyugalom, a sehova nem siet�s, a semmit�l
nem
f�l�s �rzete, amit vagy �t�ltek, �s akkor nem kell r�la mes�lnem, vagy nem, �s
akkor m�r nem
is fognak soha.
Csak ny�r v�g�n kezdt�nk, �gymond, egy�tt �lni. T�l f�l�nk �s �gyetlen voltam a
kezdem�nyez�shez, �s t�l ostoba ahhoz, hogy tudjam, nem �n leszek az els� sz�m�ra.
Egyik
vas�rnap d�lut�n felment�nk a Fels�-Binfield k�r�li b�kk�sbe. Ott mindig egyed�l
lehetett az
ember. Nagyon k�v�ntam Elsie-t, �s pontosan tudtam, csak arra v�r, hogy elkezdjem.
Vala-
mi�rt, nem tudom, mi�rt, az jutott eszembe, hogy felmegy�nk a Binfield Villa
birtok�ra. Az
�reg Hodges m�r elm�lt hetven, �s nagyon zs�mbes lett, �gy k�pes lett volna kidobni
minket,
de vas�rnap d�lut�n alighanem aludt. Becsusszantunk a ker�t�s egy h�zagj�n, �s a
b�kkf�k
k�z�tti �sv�nyen a nagy t�hoz osontunk. Legal�bb n�gy �ve nem j�rtam arra. Semmi
nem
v�ltozott. Ugyanaz a t�k�letes mag�ny, a rejtetts�g �rz�se a hatalmas f�k k�z�tt,
�s az �reg
cs�nakh�z is ott korhadt a k�k�ban. Leheveredt�nk a kis f�ves m�lyed�sbe a vad
borsmenta
mellett, �s K�z�p-Afrik�ban se lehett�nk volna jobban egyed�l. Megcs�koltam, isten
tudja,
h�nyszor, majd fel�lltam, �s ism�t k�sz�lni kezdtem. Nagyon k�v�ntam, bele akartam
vetni
magam, de kicsit f�ltem is. �s b�rmily k�l�n�s, egy m�sik gondolat is motoszk�lt
mindek�zben a fejemben. Hirtelen r��bredtem, hogy �veken kereszt�l vissza akartam
j�nni
ide, de soha nem ker�tettem r� sort. Most, hogy ilyen k�zel ker�ltem, �gy �reztem,
k�r lenne
nem �tmenni a m�sik t�hoz, megn�zni a nagy pontyokat. Azt gondoltam, hogy a falba
fogom
verni a fejem k�s�bb, ha kihagyom a lehet�s�get, �s fel nem fogtam, mi�rt csak most
j�ttem
vissza el�sz�r. A pontyok ott lapultak eml�keim k�z�tt, rajtam k�v�l senki nem
tudott r�luk,
egy nap majd kifogom �ket. Gyakorlatilag az �n pontyaim voltak. T�nylegesen
elindultam a
part ment�n abba az ir�nyba, majd �gy t�z m�ter ut�n visszafordultam. �t kellett
volna
v�gnom a f�ldi szederbokrok �s a korhadt fahullad�k dzsungel�n, �n meg a legjobb
vas�rnapi
ruh�mat viseltem. S�t�tsz�rke �lt�ny, kem�nykalap, gombos cip� �s egy gall�r, ami a
f�lemet
majd' lev�gta, �gy �lt�zt�nk fel akkoriban a vas�rnap d�lut�ni s�t�hoz. �s nagyon
k�v�ntam
Elsie-t. Visszamentem, �s egy percig �lltam f�l�tte. A f�ben fek�dt, karj�val
takarta az arc�t,
�s nem mozdult, amikor meghallotta, hogy j�v�k. Fekete ruh�j�ban �gy festett � nem
is
tudom, l�gyan, odaad�an, mintha teste valami form�lhat� anyag lett volna, amivel
kedve
szerint tesz az ember. Eny�m volt, megkaphattam, ak�r abban a percben, ha akartam.
Hirtelen
elm�lt a f�lelmem. Lehaj�tottam a kalapom a f�be (eml�kszem, pattant egyet),
let�rdeltem, �s
megragadtam Elsie-t. M�g mindig az orromban �rzem a borsment�t. Nekem az els� volt,
de
neki nem, �gy nem siker�lt olyan sz�rnyen, mint gondoln� az ember. H�t ennyi. A
nagy
pontyok ism�t kifakultak eml�keimb�l, ami azt illeti, ut�na �vekig alig jutottak
eszembe.
1913. 1914. 1914 tavasza. El�sz�r a k�k�ny vir�gzott, majd a galagonya, v�g�l a
gesztenye. Vas�rnap d�lut�nok a vontat��ton, a sz�l borzolja a k�k�t, az meg nagy
t�megekben egyszerre ringat�zik, ak�rcsak a haj egy n� fej�n. A v�get nem �r�
j�niusi est�k,
a gesztenyef�k alatti �sv�ny, a t�volban huhog� bagoly, �s Elsie teste az eny�mhez
szor�tva.
Forr� j�liusunk volt abban az �vben. Hogy izzadtunk a boltban, �s micsoda szaga
volt a
sajtnak meg az �r�lt k�v�nak! Majd j�tt a kinti est h�se, a viol�k �s a pipadoh�ny
illata a
vetem�nyesek m�g�tti �ton, az �t puha pora a l�bunk alatt, �s a cserebogarakra
lecsap� �ji
fecsk�k.
J�zusom! Mi �rtelme azt mondani, hogy nem szabadna �rzelg�snek lenn�nk a �h�bor�
el�tti" id�kkel kapcsolatban? �n az vagyok. �n�k is, ha eml�keznek m�g r�. Igen,
igaz, hogy
ha az ember visszatekint egy adott korszakra, hajlamos csak a kellemes r�szekre
eml�kezni.
Ez m�g a h�bor�ra is igaz. De az is igaz, hogy az embereknek akkor volt valamij�k,
ami ne-
k�nk most nincs.
Hogy mi az? Puszt�n annyi, hogy nem �gy tekintettek a j�v�re, mint valami
f�lelmetes do-
logra. Nem mintha egyszer�bb lett volna akkor az �let. Val�j�ban nehezebb volt.
Eg�sz�ben
v�ve az emberek t�bbet dolgoztak, kev�sb� k�nyelmesen �ltek, �s f�jdalmasabban
haltak
meg. A napsz�mosok rettent�en sokat dolgoztak heti tizenn�gy shilling�rt, �s v�g�l
ki�re-
gedett nyomor�kok lettek, �tshillinges nyugd�jat kaptak, meg n�ha f�l koron�t az
egy-
h�zk�zs�gt�l. Az �gynevezett �tisztes" szeg�nys�g m�g enn�l is rosszabb volt.
Amikor a kis
Watson, az alacsony sz�vet�rus a f�utca t�ls� v�g�r�l, sok �v k�zdelem ut�n
t�nkrement,
szem�lyes vagyona k�t font, kilenc shilling, k�t pennyt tett ki, �s csaknem r�gt�n
ezt�n, �gy-
mond, �gyomorb�ntalmak" miatt meghalt, de az orvos el�rulta, hogy �hen halt.
Ugyanakkor
az utols� pillanatig ragaszkodott szalonkab�tj�hoz. Az �reg Crimp, az �r�s seg�dje
�rtette a
mesters�g�t, m�g fi�k�nt kezdte, majd' �tven �ven �t �zte, de h�lyogos lett, �s
dologh�zba
ker�lt. Az unok�i az utc�n b�mb�ltek, amikor elvitt�k. A feles�ge alkalmi munk�kat
v�llalt,
�s keserves er�fesz�t�ssel el� tudott teremteni heti egy shilling zsebp�nzt a
sz�m�ra. R�mes
dolgok t�rt�ntek n�ha a szem�nk el�tt. Kis �zletek cs�sztak lefel� a lejt�n,
er�skez� kereske-
d�k t�rtek meg �s mentek t�nkre fokozatosan, emberek haltak lass� hal�lt r�kban �s
m�jbe-
tegs�gekben, isz�kos f�rjek tettek fogadalmat minden h�tf�n, melyet azt�n minden
szombaton
megszegtek, l�nyok eg�sz �lete futott z�tonyra egy t�rv�nytelen gyerek miatt. A
h�zakban
nem voltak f�rd�szob�k, t�li reggelen a lav�rban t�rt�k a jeget, a h�ts� utc�k
forr� napokon
pokoli b�zt �rasztottak, a temet� pedig pont a v�ros k�zep�n helyezkedett el, �gy
mindennap
esz�nkbe jutott, hogyan is v�gezz�k. Ugyanakkor mij�k volt az embereknek?
Biztons�g�rzet�k, m�g akkor is, amikor nem voltak biztons�gban. Pontosabban a
folytonos-
s�g �rzete. Mindannyian tudt�k, hogy meg fognak halni, �s, gondolom, n�h�nyan
tudt�k, hogy
cs�dbe fognak menni, de azt senki nem tudta, hogy a dolgok rendje is megv�ltozhat.
Ak�rmi
t�rt�nj�k is vel�k, minden megy tov�bb a r�giben. Szerintem nem azon m�lt, hogy m�g

gyakori volt akkoriban az �gynevezett vall�sos hit. Igaz, hogy majdnem mindenki
j�rt
templomba, legal�bbis vid�ken � Elsie �s �n is j�rtunk megszok�sb�l templomba, m�g
akkor
is, amikor b�nben �lt�nk, ahogy a pl�b�nos mondta volna �, �s ha megk�rdezik az
embereket,
hogy hisznek-e a m�svil�gban, t�bbnyire azt felelik, hogy igen. De soha nem
ismertem senkit,
akir�l felt�telezni lehetett volna, hogy hisz a t�lvil�gi l�tben. Szerintem az
ilyesmiben
legfeljebb annyira hisznek az emberek, mint a gyerekek a Mikul�sban. De pont a
stabil
id�szakban, amikor a civiliz�ci� mintha n�gy elef�ntl�bon �llna, nem sz�m�t, van-e
t�lvil�g
vagy nincs. El�g k�nny� meghalni, ha minden, ami fontos sz�munkra, �letben marad.
Le�lted
�leted, kezdesz f�radni, ideje lek�lt�zni a f�ld al� � �gy gondolkodtak az emberek.
Az egyes
�letek elm�lnak, de �letm�djuk t�l�li �ket. A j� �s rossz megmarad j�nak �s
rossznak. Nem
�rezt�k, hogy cs�szna ki l�buk al�l a talaj.
Apa bukott lefel�, de nem tudatosult benne. Puszt�n rossz id�k j�rtak, az �zlet
egyre apadt,
�s a sz�ml�kat egyre nehezebb lett kifizetni. H�la istennek, soha nem tudta meg,
hogy
t�nkrement, soha nem jelentett cs�d�t, ugyanis nagy hirtelens�ggel halt meg
(influenza, mely
t�d�gyullad�ss� fajult) 1915 elej�n. Mindv�gig hitte, hogy takar�koskodva, kem�nyen

dolgozva �s becs�letesen �zletelve nem �rheti baj az embert. Bizony�ra sz�mos

kiskeresked�
osztotta ezt a n�zetet, nemcsak cs�d ut�ni hal�los �gyukon, de m�g a dologh�zban
is. M�g
Lovegrove, a nyerges sem �bredt r�, pedig l�thatta az aut�kat �s a motoros
furgonokat, hogy
annyira id�szer� a mesters�ge, mint egy rinoc�rosz. Anya szint�gy � anya sem �rte
meg, hogy
egyszer �s mindenkorra v�get �rjen a vil�g, melyre �t nevelt�k, der�k, istenf�l�
boltos l�ny �s
a der�k, istenf�l�, boltosn� vil�ga a j� Vicky kir�lyn� idej�ben. Rossz id�k
j�rtak, nem ment
j�l az �zlet, apa agg�dott, egy �s m�s �bosszant�" volt, de minden ment tov�bb a
r�giben. Az
�let r�gi angol rendje nem v�ltozhatott meg. Most �s mind�r�kk� s�tik majd a der�k,
istenf�l�
asszonyok a Yorkshire pudingot �s a bund�s alm�t hatalmas sz�nt�zhelyeiken, viselik
a
gyapj� als�nem�ket, dunyh�n alszanak, j�liusban elteszik a szilvalekv�rt,
okt�berben a
savany�s�got, d�lut�nonk�nt olvass�k a Hilda magazint, a legyek z�mm�gnek, �s
mindezt a
t�l�ztatott tea, visszeres l�bak �s happyendek meghitt kis vil�g�ban. Nem �ll�tom,
hogy ak�r
apa, ak�r anya v�gig ugyanolyanok maradtak volna. Megrend�ltek, �s n�ha kicsit er�t
vett
rajtuk a cs�ggedts�g. De legal�bb nem kellett megtudniuk, micsoda �k�rs�g volt
mindaz,
amiben hittek. Egy korszak v�g�n �ltek, amikor minden felold�dott valami rettenetes

�rv�nyben, de �k err�l mit sem sejtettek. Azt hitt�k, ez az �r�kk�val�s�g. Nem

tehettek r�la.
Olyan volt, mintha t�nyleg az lenne.
Azt�n el�rkezett j�lius v�ge, �s m�g Als�-Binfield is felfogta, hogy t�rt�nik
valami. Na-
pokon �t borzaszt� nagy �ltal�nos izgatotts�g lett �rr� az embereken, �s apa
behozta a boltb�l
az �js�gokat, hogy a sz�nni nem akar� vez�rcikkeket felolvassa any�nak. Majd
hirtelen a
plak�tok minden�tt:

N�MET ULTIM�TUM. FRANCIAORSZ�G MOZG�S�T!

T�bb napon kereszt�l (n�gy nap, ugye?, nem eml�kszem a pontos d�tumokra) fura,
elfojtott �rz�s�nk volt, v�rakoz�steljes n�mas�g, vihar el�tti csend �lt a v�roson,
mintha eg�sz
Anglia hallgatott �s f�lelt volna. Eml�kszem, nagy volt a forr�s�g. Dolgozni is
alig tudtunk,
pedig a k�rny�ken mindenki, akinek volt f�l�s �t shillingje, szaladt venni
konzerveket, lisztet
�s zabpelyhet. De mi mintha t�l l�zasak lett�nk volna a munk�hoz, csak izzadtunk �s
v�rtunk.
Est�nk�nt az emberek lementek a vonat�llom�sra, �s vad�llatok m�dj�ra
�sszeverekedtek az
esti �js�gokon, amik a londoni szerelv�nnyel �rkeztek. �s azt�n egy d�lut�n a
f�utc�n egy fi�
szaladt v�gig, keze �js�gokkal volt tele, az emberek meg ki�lltak az ajt�ba, �s
�tkiab�ltak az
utca t�loldal�ra. Mindenki azt kiab�lta, hogy �Bel�pt�nk! Bel�pt�nk!". A fi�
kih�zott egy
plak�tot a k�tegb�l, �s felragasztotta a szemk�zti bolt port�lj�ra:

ANGLIA HADAT �ZEN N�METORSZ�GNAK

Mindk�t seg�dt�rsammal kirohantunk az utc�ra, �s ujjongtunk. Mindenki ujjongott.

Igen,
ujjongott. De az �reg Grimmett, b�r m�r �gy is el�g sokat hozott neki a konyh�ra a
h�bor�s
p�nik, tartotta mag�t a liber�lis elveihez, �nem �rtett egyet" a h�bor�val, �s azt
mondta, randa
egy �gy lesz.
K�t h�nappal k�s�bb m�r a seregben voltam. H�t h�nappal k�s�bb pedig
Franciaorsz�gban.

[8] Csak 1916 v�ge fel� sebes�ltem meg.

�ppen elhagytuk a l�v�sz�rkot, �s �gy m�sf�l kilom�terre a front m�g�tt menetelt�nk
egy
�ton, amit biztons�gosnak hitt�nk, de �gy t�nik, a n�metek valamikor kor�bban
l�t�vols�gon
bel�l ker�ltek. Hirtelen elkezdtek gr�n�tokkal l�ni minket � neh�z, nagy erej�
t�lt�nyek
voltak, �s k�r�lbel�l csak percenk�nt l�ttek ki egyet. Hallottuk az ismert
f������������� hangot,
majd a BUMM-ot egy t�l�nk jobbra es� mez�n. Azt hiszem, a harmadik kapott el. Ahogy

meghallottam, tudtam, hogy rajta �ll a nevem. �ll�t�lag mindig tudja az ember. Nem
�gy
sz�lt, ahogy az �sszes t�bbi gr�n�t. Ez �gy sz�lt: �Elkaplak, te szem�t, te, te
szem�t, TE!"
Mindez h�rom m�sodperc leforg�sa alatt. �s az utols� TE volt a robban�s.
�gy �reztem, els�p�r egy hatalmas leveg�k�z. Majd hirtelen f�ldet �rtem az �t
melletti
�rokban, r�gi konzervdobozok t�megei, fat�rmel�k, rozsd�s sz�gesdr�t, �r�l�k, �res
t�l-
t�nyt�rak �s egy�b mocsok k�z�tt, �s �gy �reztem, sz�tszakadtam, �sszet�rtem.
Amikor ki-
h�ztak, �s valamelyest letakar�tottak, r�j�ttek, hogy nem t�l s�lyos a s�r�l�sem.
Csak apr�
repeszdarabok f�szkelt�k be magukat a fenekem egyik oldal�ba, �s l�baim h�tulj�ba.
Sze-
rencs�re azonban az es�st�l elt�rt egy bord�m, pont el�g s�lyoss� t�ve a helyzetet
ahhoz,
hogy visszak�ldjenek Angli�ba. A telet az East-bourne-h�z k�zeli dombs�gban
fel�ll�tott k�r-
h�zi t�borban t�lt�ttem.
Eml�keznek a h�bor� alatt m�k�d� k�rh�zi t�borokra? A fakunyh�k hossz� sora mint
megannyi csirke�l d�szelgett a megveszekedetten fagyos dombok legtetej�n � a �d�li
partnak"
h�vt�k a helyet, �s sokat t�n�dtem, vajon akkor milyen lehet az �szaki �, ahol a
sz�l mintha
egyszerre minden ir�nyb�l f�jn� �t az embert. Fak�k�k �lt�ny�s, piros nyakkend�s
emberek
rajai m�szk�ltak fel-al�, sz�lv�dett helyet keresve, de hi�ba. N�ha kettes sorokban
k�rbe-
vezett�k az eastbourne-i eleg�ns fi�iskol�k tanul�it, akik azt�n cigit �s mentolos
cukork�t
osztogattak �sebes�lt honv�deinknek", ahogy h�vtak minket. Nyolc�ves, pirospozsg�s
gyere-
kek l�ptek oda a f�ben �ld�g�l� sebes�ltek csoportjaihoz, kinyitottak egy csomag
Woodbine-
t, �s nagy komolyan kiosztottak fejenk�nt egy cigit, mintha majmokat etetn�nek az
�llat-
kertben. Aki el�g er�s volt, az kilom�tereket s�t�lt a dombokon �t, h�tha �sszefut
egy l�nnyal.
L�nyb�l sohasem lehetett el�g. A t�bor alatti v�lgyben volt egy kis csalitos, �s
j�val alkonyat
el�tt m�r minden f�t egy p�rocska t�masztott, n�ha, ha a fa kell�en vastag volt,
k�t oldalr�l is.
Az �n legf�bb eml�kem azokb�l az id�kb�l, hogy �l�k egy rekettyebokor t�v�ben a
j�ghideg
sz�lben, az ujjaim annyira el vannak fagyva, hogy m�r nem hajlanak, �s a mentolos
cukorka
�ze t�lti be a sz�mat. Tipikus k�zkatona-eml�kk�p. De am�gy meg b�cs�t mondtam a
k�zleg�nyi �letnek. Megsebes�l�sem el�tt nem sokkal a parancsnokom kinevez�sre
javasolt.
Ekkor m�r olyan hi�ny volt tisztekb�l, hogy b�rkit kineveztek volna, aki olvasni
tudott. A
k�rh�zb�l egyenesen egy Colchesterhez k�zeli tiszti kik�pz�t�borba mentem.
K�l�n�s, mit m�velt az emberekkel a h�bor�. Alig h�rom �ve m�g ifj� �s virgonc
boltosseg�d voltam, feh�r k�t�nyben hajlongtam a pult felett, �Igen, asszonyom!
Hogyne,
asszonyom! Ezenk�v�l, asszonyom?", f�szeresi karrier �llt el�ttem, �s k�r�lbel�l
annyi
es�llyel p�ly�ztam a tiszti rangfokozatra, mint a lovagi c�mre. Most meg itt
par�d�ztam a
t�bori sapk�mban, s�rga gall�rt viseltem, �s megtettem minden t�lem telhet�t a
t�bbi
tartal�kos tiszt k�z�tt, akiknek n�melyike m�g csak nem is tartal�kos volt. �s �
itt a l�nyeg �
egy�ltal�n nem furcs�llottam a dolgot. Akkoriban semmi nem t�nt furcs�nak.
Mintha elkapott volna minket egy hatalmas g�pezet. Az ember nem szabad akarat�b�l
cse-
lekedett, ugyanakkor esze �g�ban nem volt ebb�l kit�rni. Ha ez nem �gy volna,
egyetlen h�-
bor� sem tarthatna h�rom h�napn�l tov�bb. A hadsereg egyszer�en �sszecsomagolna �s
ha-
zamenne. Mi�rt vonultam be? �s mi�rt vonult be a m�sik egymilli� h�lye m�g a
k�telez� ka-
tonai szolg�lat el�tt? R�szben a m�ka kedv��rt, r�szben pedig az �Anglia, �n
Angli�m", az
�uralkodj, Britannia", �s a t�bbi maszlag miatt. De meddig tartott? A legt�bb
ismer�s�mn�l
teljesen elm�lt, m�g miel�tt Franciaorsz�gba �rt volna. A l�v�sz�rokban nem
hazafiak voltak,
senki nem ut�lta a Kaisert, tojtak a h�s kis Belgiumra meg a n�metekre, akik
Br�sszel utc�in
ap�c�kat er�szakolnak meg az asztal tetej�n (mindig �az asztal tetej�n", mintha ez
m�g rontott
volna a dolgon). Ugyanakkor senkinek esz�be se jutott megsz�kni. Ha egyszer
elkapott a
g�pezet, azt tett veled, amit akart. Felkapott �s olyan helyekre �s helyzetekbe
l�k�tt minket,
amilyenekre �lmunkban sem gondoltunk, �s ha egyszer a Holdra l�k, azt se tal�ltuk
volna
k�l�n�sebben eml�t�sre m�lt�nak. Bevonul�som napj�n r�gi �letem v�get �rt. Mintha
semmi
k�z�m nem lett volna t�bb� hozz�. Vajon elhiszik-e nekem, hogy azut�n m�r csak
egyszer
mentem vissza Als�-Binfieldbe, any�m temet�s�re? Ma hihetetlennek hangzik, de akkor

el�gg� mag�t�l �rtet�d� volt. Bevallom, r�szben Elsie miatt t�rt�nt �gy, akinek
persze k�t-
h�rom h�nap eltelt�vel nem �rtam t�bbet. Nyilv�n �sszej�tt valaki m�ssal, de nem
akartam
vele tal�lkozni. M�sk�l�nben tal�n hazamentem volna a szabadnapjaimon megl�togatni
any�mat, akit a fr�sz kit�rt, amikor bevonultam, de b�szke lett volna egyenruh�s
fi�ra.
Ap�m 1915-ban halt meg. �ppen Franciaorsz�gban voltam. Nem t�lzok, amikor azt
mondom, ap�m hal�la most jobban f�j, mint akkor. Akkor puszt�n rossz h�r volt, amit
csak-
nem k�z�nnyel fogadtam, ki�resedve, apatikusan, ahogy minden m�st fogadtunk a
l�v�sz-
�rokban. Eml�kszem, elm�sztam a fedez�k bej�rat�ig, hogy a f�nyben el tudjam
olvasni a
levelet, eml�kszem anya k�nnyfoltjaira a pap�ron, a t�rdemben �rzett f�jdalomra �s
a s�r
szag�ra. Apa �letbiztos�t�sa nagyr�szt el lett z�logos�tva, a bankban viszont
maradt egy kis
p�nz�nk, a Sarazin pedig megv�s�rolta az �ruk�szletet, �s m�g egy kis �sszeget is
fizetett a
bolt eszmei �rt�k��rt. Egy sz�, mint sz�z, any�nak a b�tor mellett valamivel t�bb
mint k�tsz�z
fontja maradt. �tmenetileg az unokatestv�r�n�l sz�llt meg, akinek lelkes gazda
f�rje volt, �s
el�g j�l �ltek a h�bor�b�l, Doxley k�zel�ben, p�r kilom�terrel Waltonon t�l.
��tmenetileg."
Minden ideiglenesnek t�nt akkor. R�gen, azaz val�j�ban alig egy �vvel kor�bban, az
eg�sz
�gy megd�bbent� sorscsap�s lett volna. Apa meghalt, a boltot eladt�k, any�nak
k�tsz�z font
minden megmaradt vagyona: kirajzol�dott volna egy tizen�t felvon�sos trag�dia,
melynek
utols� felvon�s�ban koldust temetnek. De a h�bor� �s az �rz�s, hogy nem vagyunk a
magunk
urai, minden m�sra �rny�kot vetettek. Az embereknek m�r nem jutottak esz�be
olyanok, mint
cs�d vagy dologh�z. M�g any�val is ez volt a helyzet, akinek, Isten a
megmondhat�ja, csak
nagyon halv�ny fogalmai voltak a h�bor�r�l. R�ad�sul ekkor m�r haldoklott, b�r m�g
egyik�nk sem tudott r�la.
Az eastbourne-i k�rh�zban megl�togatott. T�bb mint k�t �ve nem l�ttam, �s
megrend�tett a
k�lseje. Halov�nyabb lett, �s mintha �sszement volna. Ez r�szben az�rt volt, mert
megn�ttem,
vil�got l�ttam, �gy minden kisebbnek t�nt, de k�ts�gtelen�l lefogyott, �s s�padtabb
lett. A
maga r�gi fecseg� m�dj�n besz�lt Martha n�nir�l (az unokatestv�r, akin�l lakott),
hogy mi
v�ltozott Als�-Binfieldben a h�bor� kit�r�se �ta, a fi�kr�l, akik �elmentek" (azaz
bevonultak), a �bosszant�" em�szt�si zavarair�l �s szeg�ny apa s�rj�r�l, meg hogy
milyen
sz�p halott volt. A megszokott hang volt, a hang, amit �veken �t hallgattam, �s
m�gis mintha
egy k�s�rtet hangja lett volna. M�r semmi k�z�m nem volt hozz�. �gy �lt az
eml�keimben,
mint hatalmas, nagyszer�, gondoskod� teremt�s, kicsit mint egy haj� orrszobra,
kicsit, mint
egy kotl�s, de v�gt�re nem volt t�bb egy fekete ruh�s, apr� �regasszonyn�l. Minden
megv�ltozott, minden elhom�lyosult. Ekkor l�ttam �lve utolj�ra. A colchesteri ki-
k�pz�iskol�ban kaptam a t�viratot, hogy nagyon beteg, �s azonnal egy h�t s�rg�s
elt�voz�st
k�rtem. De elk�stem. Mire Doxleyba �rtem, m�r meghalt. Amit � �s mindenki m�s
em�szt�si
zavarnak hitt, val�j�ban daganat volt, �s egy hirtelen j�tt gyomorhurut adta meg a
kegyelemd�f�st. Az orvos vigasztalni pr�b�lt, mondv�n, a daganat �j�indulat�" volt,
ami
sz�momra abszurd sz�nak t�nt, tekintve, hogy belehalt.
Nos, eltemett�k apa mell�, �s ekkor l�ttam utolj�ra Als�-Binfieldet. Sokat
v�ltozott, m�r ez
alatt a h�rom �v alatt is. Egyes boltokat bez�rtak, m�sok f�l� �j n�v ker�lt.
Szinte egy f�rfi
sem volt m�r a v�rosban azok k�z�l, akiket fi�k�nt ismertem, n�h�nyuk meg is halt.
Sid
Lovegrove a somme-i csat�ban maradt. Ginger Watson, a parasztfi�, aki �vekkel
kor�bban a
Fekete K�z tagja volt, aki �lve kapott el nyulakat, Egyiptomban esett el. Az egyik
fi�, aki
velem dolgozott Grimmettn�l, mindk�t l�b�t elvesz�tette. Az �reg Lovegrove bez�rta
a boltj�t,
�s egy Waltonhoz k�zeli lakban �lt sov�nyka �vj�rad�kb�l. Az �reg Grimmett
ugyanakkor
megtollasodott a h�bor�b�l, nagy hazafi lett, �s tagja a helyi test�letnek, amelyik
a lelkiis-
mereti szolg�latmegtagad�kat hallgatta ki. Amit�l mindenn�l jobban �resnek �s
elhagya-
tottnak t�nt a v�ros, az a lovak gyakorlatilag teljes hi�nya volt. M�r r�g
elrekvir�ltak minden
olyan lovat, amit m�g volt �rtelme elvenni. A konflis m�g megvolt, de a j�sz�g, ami
h�zta,
m�r csak a kocsir�dnak k�sz�nhet�en b�rt �llva maradni. A temet�s el�tti b� �r�t
avval
t�lt�ttem, hogy a v�rosban k�sz�ltam, �s az egyenruh�mban p�v�skodva
odak�sz�ngettem
embereknek. Szerencs�re Elsie-be nem botlottam bele. L�ttam a v�ltoz�sokat, m�gis,
mintha
nem l�ttam volna �ket. M�son j�rt az eszem, els�sorban annak �r�ltem, hogy l�tj�k
az
alhadnagyi egyenruh�mat, a fekete karszalagomat (ami igen eleg�nsan mutat a
khakin), �s az
�j sz�vetnadr�gomat. M�g a s�r mellett �llva is a sz�vetnadr�g j�rt a fejemben. �s
akkor
r�dobtak egy kis f�ldet a kopors�ra, �n meg hirtelen r�eszm�ltem, mit is jelent,
amikor az
ember anyja k�t m�ter f�ld alatt fekszik, �s mintha viszketni kezdett volna a
szemem �s az
orrom, de a sz�vetnadr�g m�g ekkor sem t�nt el teljesen a gondolataimb�l.
Ne higgy�k, hogy nem �rintett meg any�m hal�la. Meg�rintett. M�r nem voltam a
l�v�sz-
�rokban, tudtam b�nk�dni a hal�lon. Ami viszont teljesen hidegen hagyott, val�j�ban
nem is
�rz�keltem, az a r�gi, j�l ismert �letem elm�l�sa volt. A temet�s ut�n Martha n�ni,
aki
igencsak b�szke volt �igazi tiszt" unoka�ccs�re, �s nagy felhajt�st csin�lt volna a
temet�s
k�r�l, ha engedem, busszal visszament Doxleyba, �n pedig az �llom�sra vitettem
magam a
konflissal, hogy London, majd Colchester fel� vegyem az ir�nyt. Elhaladtunk a bolt
el�tt.
Senki nem haszn�lta apa hal�la �ta. Be volt z�rva, a kirakat�veg feket�llett a
port�l, az �S.
Bowling" feliratot pedig l�ngv�g�val le�gett�k a n�vt�bl�r�l. H�t, itt �llt a h�z,
ahol gyerek
voltam, majd fi�, majd fiatalember, ahol a konyhaf�ld�n m�szk�ltam, �s szimatoltam
a
baltac�m illat�t, �s olvastam a Rettenthetetlen Donovant, ahol az �ltal�nos iskolai
leck�ket
�rtam, keny�rgyurm�t k�sz�tettem, biciklidefektet jav�tottam, �s felpr�b�ltam els�
�ll�-
gall�romat. �r�k volt szememben a h�z, ak�r a piramisok, mostant�l meg csak a
v�letlen
m�ve lehet, ha valaha �jra �tl�pem k�sz�b�t. Apa, anya, Joe, a kifut�fi�k, Karmos,
az �reg
terrier, Foltos, aki Karmos ut�n j�tt, Jackie, a s�v�lt�, a macsk�k, az egerek a
pajt�ban � nin-
csenek t�bb�, mind porr� lett. �n meg f�ty�ltem minderre. Sajn�ltam, hogy anya
meghalt,
m�g azt is, hogy apa meghalt, de agyam mindv�gig m�s dolgokon j�rt. Kicsit b�szke
voltam,
hogy b�rkocsiban l�tnak, ehhez m�g nem szoktam hozz�, elmerengtem a sz�vetnadr�gom
szab�s�n, a tiszti l�bsz�rv�d�m�n, mely finom anyagb�l k�sz�lt, nem abb�l az �rdes
holmi-
b�l, mint a bak�k�, �s eszembe jutottak a t�bbiek Colchesterben, a hatvan font,
amit anya
hagyott, meg a muri, amit majd csapunk bel�le. �s h�l�t adtam Istennek, ami�rt nem
futottam
�ssze Elsie-vel.
A h�bor� rendk�v�li dolgokat m�velt az emberekkel. �s id�nk�nt m�g a hal�l m�dj�n�l
is
rendk�v�libb volt az �letbenmarad�s m�dja. Mintha egy nagy sz�k��r sodorn� az
embert a
hal�l fel�, majd hirtelen bel�kn� egy holt�gba, ahol hihetetlen�l �rtelmetlen
munk�t v�gez egy
kis mell�kes kereset fej�ben. Munkaszolg�latos z�szl�aljak �p�tettek sehova sem
vezet�
utakat a sivatagon kereszt�l, embereket hagytak magukra �ce�ni szigeteken, hogy
�vekkel
kor�bban els�llyesztett n�met cirk�l�kat figyeljenek, k�l�nb�z� miniszt�riumok
l�tes�ltek hi-
vatalnokok �s g�p�r�k t�megeit foglalkoztatva, �s valami tehetetlens�gi er�n�l
fogva m�g a
funkci�juk megsz�n�se ut�n is �vekig m�k�dtek. A hat�s�gok �veken �t megfeledkeztek

�rtelmetlen poz�ci�kba �ltetett embereikr�l. Velem is �ppen ez t�rt�nt, m�sk�l�nben

j�
es�llyel m�r nem voln�k a vil�gon. Az eg�sz esem�nysor felett�bb �rdekes.
A kinevez�sem kihirdet�se ut�n nem sokkal tiszteket kerestek a hadt�pba. Ahogy a
kik�p-
z�t�bor parancsnoka megtudta, �rtek valamennyire az �lelmiszeriparhoz (nem �rultam
el,
hogy val�j�ban pultos voltam), sz�lt, hogy k�ldjem be a nevem. Sim�n be is
jutottam, �s
�ppen indultam volna valahova K�z�p-Angli�ba, egy m�sik kik�pz�iskol�ba hadt�pos
tisztek
sz�m�ra, amikor �lelmiszeriparban j�rtas fiatal tisztet kerestek, aki Sir Joseph
Cheam, egy
hadt�pos nagykutya szem�lyi titk�ra lenne. Isten tudja, mi�rt pont engem
v�lasztottak, de �gy
t�rt�nt. Az�ta is �gy v�lem, hogy �sszekevert�k a nevem valaki m�s�val. H�rom
nappal
k�s�bb Sir Joseph irod�j�ban tisztelegtem. Szik�r, egyenes tart�s�, �sz�l�, igen
j�k�p�
�regfi� volt, �s tiszteletet parancsol� orra azonnal m�ly benyom�st tett r�m. �gy
festett, mint
a t�k�letes hivat�sos katona, a lovagrend-parancsnok, a k�l�nleges hadszolg�lat
kit�ntetett
tisztje, �s ak�r ikertestv�re lehetett volna a de Reszke-hirdet�sben l�v� fick�nak,
b�r a
mag�n�letben eln�k volt az egyik nagy �lelmiszer�zlet-l�ncn�l, amelyik a r�la
elnevezett b�r-
cs�kkent� m�dszernek k�sz�nhette vil�gh�r�t. Amikor bel�ptem, abbahagyta az �r�st,
�s v�-
gigm�rt.
� Maga �riember?
� Nem, uram,
� Helyes. Akkor tal�n el lesz v�gezve a munka.
K�r�lbel�l h�rom perc�be tellett kisajtolnia bel�lem, hogy nincs titk�ri
tapasztalatom, nem
tudok se gyors�rni, se g�p�rni, �s heti huszonnyolc shillinges fizet�s�rt dolgoztam
egy �lel-
miszer�zletben. Ennek ellen�re azt mondta, j� leszek, �s t�l sok �riember van ebben
az isten-
verte hadseregben, �s r�g�ta keres valakit, aki t�zn�l tov�bb tud sz�molni.
Tetszett nekem ez
az ember, �s sz�vesen dolgoztam volna neki, de ebben a pillanatban a h�bor�t
m�k�dtet� ti-
tokzatos er�k ism�t sz�tv�lasztottak minket. Egy Nyugati Parti V�delmi Er�nek
nevezett
valamit kezdtek ki�p�teni, vagyis ink�bb besz�lni kezdtek r�la, �s sz�letett valami
hom�lyos
elk�pzel�s arr�l, hogy �lelmiszerrakt�rakat �s egy�b k�szleteket telep�tsenek a
partvonal
k�l�nb�z� pontjain. Elvileg Sir Joseph felelt az Anglia d�lnyugati sark�ban l�v�
rakt�rak�rt.
Felv�telem m�snapj�n elk�ld�tt, hogy n�zzek r� az �szak-cornwalli parton
elhelyezked� Ti-
zenk�t M�rf�ld Rakt�r nev� hely k�szleteire. Jobban mondva azt kellett kider�tenem,
hogy
l�teznek-e egy�ltal�n k�szletek. �gy t�nt, ebben senki nem biztos. �pphogy
oda�rtem, �s
meg�llap�tottam, hogy a k�szlet tizenegy darab marhah�skonzervb�l �ll, amikor
t�viratot kap-
tam a Had�gyminiszt�riumt�l, miszerint vegyem �t az ir�ny�t�st a Tizenk�t M�rf�ld
Rakt�r
felett, �s tov�bbi �rtes�t�sig maradjak ott. Visszas�rg�ny�ztem: �Nincs k�szlet a
Tizenk�t
M�rf�ld Rakt�rban." Elk�stem. M�snap megj�tt a hivatalos lev�l, mely arr�l
t�j�koztatott,
hogy �n vagyok a Tizenk�t M�rf�ld Rakt�r parancsnoka. �s evvel tulajdonk�ppen v�get
is �r
a t�rt�net. A h�bor� h�tralev� r�sz�t a Tizenk�t M�rf�ld Rakt�r parancsnokak�nt
t�lt�ttem.
J� �g tudja, mi folyt az eg�sz h�tter�ben. Fogalmam sincs, mi volt a Nyugati Parti
V�delmi
Er�, illetve milyen c�lt volt hivatott szolg�lni. Soha senki nem �ll�totta, hogy
tudn�, m�r
akkor sem. L�tezni nem l�tezett, ez biztos. Egy �tlet volt mind�ssze, ami �tsuhant
valakinek
az agy�n � gondolom, valami r�mh�rfoszl�ny kapcs�n, miszerint a n�metek �rorsz�gon
kereszt�l k�sz�lnek t�madni �, �s a partvonal ment�n l�tes�tett �lelmiszerrakt�rak
szint�n csak
a k�pzelet sz�lem�nyei voltak. Az eg�sz h�rom napig tartott, mint valami bubor�k,
majd
elfelejt�d�tt, �s vele felejt�dtem �n is. Azt a tizenegy marhah�skonzervet is
n�h�ny tiszt
hagyta ott, akik kor�bban j�rtak arra m�s titokzatos k�ldet�ssel. Ugyancsak
otthagytak egy
nagyon s�ket �regembert, aki a Lidgebird honv�d n�vre hallgatott. Soha nem j�ttem
r�, mi
lehetett Ligdebird feladata. Vajon elhiszik-e nekem, hogy 1917 k�zep�t�l 1919
elej�ig azt a
tizenegy marhah�skonzervet �riztem? Val�sz�n�leg nem, pedig �gy van. �s akkoriban
m�g ez
sem t�nt k�l�n�sebben furcs�nak. 1918-ra az ember leszokott az �sszer�s�g
elv�r�s�r�l.
Havonta kaptam egy hatalmas hivatalos �rlapot, melyen jelentenem kellett a
darabsz�m�t
�s az �llapot�t a fel�gyeletem alatt l�v� cs�k�nyoknak, gyalogs�gi �s�knak,
sz�gesdr�t-
tekercseknek, pokr�coknak, v�z�ll� s�torlapoknak, els�seg�lyk�szleteknek,
hull�mvasleme-
zeknek, valamint szilva- �s almalekv�r�vegeknek. Egyszer�en mindenhova be�rtam,
hogy
�nincs", �s visszak�ldtem a nyomtatv�nyt. Soha semmi nem t�rt�nt. Fent Londonban
valaki
csendesen dosszi�kba rakta az �rlapokat, majd kik�ld�tt �jakat, majd dosszi�ba
rakta azokat
is �s �gy tov�bb. �gy mentek a dolgok. A titokzatos fejesek, akik a h�bor�t
igazgatt�k,
elfelejtkeztek a l�tez�semr�l. Kimentem a fej�kb�l. Holt�gban voltam, mely nem
vezetett
sehova, de k�t �v Franciaorsz�g ut�n nem is �gett bennem annyira a hazafis�g, hogy
ki
akarjak bel�le ker�lni.
Kihalt szakasz�n voltam a partnak, egyetlen teremtett lelket nem l�ttam soha,
lesz�m�tva
n�h�ny bugrist, akik a h�bor�r�l se nagyon hallottak. N�gysz�z m�terre, egy pici
hegy t�-
v�ben a tenger morajlott, �s verdeste a hatalmas homokf�venyeket. Az �v kilenc
h�napj�ban
esett az es�, a marad�k h�romban pedig tombol� sz�l f�jt az �ce�n fel�l. Semmi nem
volt,
kiv�ve Lidgebird honv�dot, magamat, k�t barakkot � ebb�l az egyik eg�sz elfogadhat�

k�tszob�s barakk volt, itt laktam �n �, �s a tizenegy marhah�skonzervet. Lidgebird

mogorva
v�n r�ka volt, soha semmit nem tudtam bel�le kih�zni, kiv�ve, hogy a h�bor� el�tt
pa-
rasztgazda volt. �rdekes volt figyelni, milyen gyorsan t�r vissza a megszokott
ker�kv�g�sba.
M�g miel�tt meg�rkeztem volna a Tizenk�t M�rf�ld Rakt�rba, m�r fel�sott egy r�szt
az egyik
barakk k�r�l, ahova krumplit �ltetett, majd �sszel �jabb darabka f�ldet �sott fel,
m�g �gy f�l
hold ker�lt megmunk�l�s al�, 1918 elej�n pedig ty�kokat kezdett tartani, el�g sz�p
sz�mot
�rve el a ny�r v�g�re, �s �v v�ge fel� az isten tudja, honnan, hirtelen egy diszn�t
ker�tett. Nem
hinn�m, hogy esz�be jutott volna azon t�prengeni, mi az �rd�g�t keres�nk mi ott, mi
az a
Nyugati Parti V�delmi Er�, �s l�tezik-e egy�ltal�n. Nem lepne meg, ha kider�lne,
hogy m�g
mindig a Tizenk�t M�rf�ld Rakt�r h�lt hely�n �l, diszn�t tart, �s krumplit
termeszt. Rem�lem,
�gy van. Sok szerencs�t k�v�nok neki.
Id�k�zben r�kaptam valamire, amit soha azel�tt nem volt lehet�s�gem f��ll�sban
v�gezni
� olvastam.
A tisztek, akik kor�bban j�rtak arra, otthagytak p�r k�nyvet, f�leg a fill�res
sorozatokb�l,
�s majdnem mind az akkoriban sokat olvasott maszlagok k�z�l val� volt, Ian Hay,
Sapper, a
Craig Kennedy-detekt�vt�rt�netek, meg a t�bbi. De valamikor j�rt ott valaki, aki
tudta, milyen
k�nyveket �rdemes elolvasni �s milyeneket nem. Nekem akkoriban fogalmam sem volt
r�la.
Addig �nk�nt csak krimiket olvastam, meg egyszer egy amolyan mocskos szexk�nyvet. A
j�
�g a megmondhat�ja, ma sem vagyok �ppen kifinomult, de ha akkor azt mondj�k nekem,
nevezzek meg egy �j�" k�nyvet, azt felelem Az asszony, akit mell�m adt�l vala, vagy
(a
pl�b�nos eml�k�re) Szez�mok �s liliomok. Mindenesetre az sz�m�tott �j�" k�nyvnek,
amit az
embernek semmi kedve nem volt elolvasni. Csakhogy most itt �lltam, olyan
munkak�rben,
ahol a semmin�l is kevesebbet kellett csin�lnom, a tenger morajlott a parton, az
es� pedig
�ml�tt le az ablakokon � �s egy eg�sz sor k�nyv n�zett velem szembe egy ideiglenes
polcr�l,
amit a barakk fal�ra eszk�b�lt valaki. Term�szetes, hogy elkezdtem �ket sorban
v�gigolvasni,
eleinte annyira pr�b�lva v�logatni k�z�tt�k, mint egy diszn�, aki �tt�rja a
szem�tdombot.
Volt azonban k�zt�k h�rom-n�gy k�nyv, ami elt�rt a t�bbit�l. Nem, ne �rtsenek
f�lre! Ne-
hogy azt higgy�k, hirtelen felfedeztem Marcel Proustot vagy Henry Jamest, vagy
valakit. El
sem olvastam volna �ket. Ezek a k�nyvek cseppet sem voltak magasr�pt�ek. De olykor-
olykor az ember r�akad egy k�nyvre, ami pont az � pillanatnyi szellemi sz�nvonal�n
�r�dott,
de annyira, mintha kimondottan neki �rt�k volna. Az egyik H. G. Wells Mr. Polly-ja
volt,
olcs�, egyshillinges kiad�sban, mely kezdett darabokra hullani. El tudj�k-e vajon
k�pzelni,
milyen hat�ssal volt r�m, aki egy boltos fiak�nt nevelkedtem egy vid�ki v�rosban,
majd bele-
botlottam egy ilyen k�nyvbe? Azt�n Compton Mackenzie S�t�t utc�-ja. Az �vad
botr�nya volt
p�r �vvel kor�bban, �s m�g �n is hallottam r�la k�sza h�reket Als�-Binfieldben.
Azt�n
Conrad-t�l a Gy�zelem, annak bizonyos r�szei untattak. De az ilyen k�nyvek
elgondolkodtatj�k az embert. Azt�n volt egy k�k bor�t�j� magazin r�gi sz�ma, amiben

lek�z�ltek egy D. H. Lawrence-novell�t. A c�m�re nem eml�kszem. Egy sork�teles

n�met
katon�r�l sz�lt, aki lehaj�tja a t�rzs�rmestert az er�d fal�r�l, majd megsz�kik, �s
a bar�tn�je
h�l�szob�j�ban kapj�k el. Sok fejt�r�st okozott. Nem �rtettem, mir�l is sz�l az
eg�sz, de
maradt bennem egy halv�ny �rz�s, hogy szeretn�k m�g ilyeneket olvasni.
Nos, t�bb h�napon �t faltam a k�nyveket, mintha fizikai �hs�g hajtott volna. A Dick

Donovan-os id�szakom �ta most el�sz�r kaptam r� igaz�n az olvas�sra. Eleinte nem is

tudtam, hogyan lehet k�nyvekhez jutni. Azt hittem, csak megvenni lehet �ket. Ami
�rdekes,
szerintem. L�tszik, mennyi m�lik a neveltet�sen. Gondolom, a k�z�poszt�lybeli
gyerekek, az
�vi �tsz�z fontos k�z�poszt�ly gyerekei m�r a b�lcs�ben hallanak a k�nyvt�rakr�l
meg a
Times k�nyvklubj�r�l. Kis id� m�lt�n m�r �n is megismerkedtem a k�nyvk�lcs�nz�s
fogalm�val, �s beiratkoztam a Mudie-ba, meg egy m�sik k�nyvt�rba Bristolban. �s
miket
olvastam �ssze a k�vetkez� b� egy �vben! Wells, Conrad, Kipling, Galsworthy, Barry
Pain,
W. W. Jacobs, Pett Ridge, Oliver Onions, Compton Mackenzie, H. Seton Merriman,
Maurice
Baring, Stephen McKenna, May Sinclair, Arnold Bennett, Anthony Hope, Elinor Glyn,
O.
Henry, Stephen Leacock, s�t Silas Hocking �s Gene Stratton Porter. Vajon �n�knek
h�ny n�v
ismer�s a list�b�l? A k�nyvek j� r�sz�t, amiket akkor komolyan vett�nk, m�ra
elfelejtett�k.
De �n eleinte �gy nyeltem �ket, mint a b�lna, aki egyszer csak egy r�kraj k�zep�n
tal�lja
mag�t. Egyszer�en d�zs�ltem a k�nyvekben. Kis id� m�lt�n persze kezdtem
kifinomulni, �s
m�r meg tudtam k�l�nb�ztetni a szennyirodalmat az igazi irodalomt�l. Megszereztem
Lawrence-t�l a Sz�l�k �s szeret�k-et, m�g t�bb�-kev�sb� �lveztem is, �s nagyon
tetszett
OscarWilde Dorian Gray-e meg Stevenson �j Ezeregy�jszaka c�m� k�nyve. Az �r�k k�z�l

Wells tette r�m a legnagyobb hat�st. Elolvastam az Esther Waters-t George Moore-
t�l, ami
tetszett, �s nekifutottam Hardy t�bb reg�ny�nek is, de mindig elakadtam a
k�zep�kn�l. M�g
Ibsennel is pr�b�lkoztam, �s k�rvonalaz�dott bennem egy gondolat, miszerint
Norv�gi�ban
mindig esik.
Bizarr volt, t�nyleg az. M�r akkor is bizarrnak �reztem. Alhadnagy voltam, szinte
alig
maradt valami a t�jsz�l�somb�l, k�l�nbs�get tudtam tenni Arnold Bennett �s Elinor
Glyn
k�z�tt, pedig alig telt el n�gy �v az�ta, hogy feh�r k�t�nyben szeleteltem a sajtot
a pult
m�g�tt, arr�l �br�ndozva, hogy egyszer majd f�f�szeres leszek. Ha m�rleget akarok
k�sz�teni,
azt hiszem, el kell ismernem, a h�bor� nekem nemcsak �rtott, de haszn�lt is.
Mindenesetre az
a reg�nyek olvas�s�val t�lt�tt �v volt az egyed�li igazi oktat�s az �letemben, m�r
ami a
k�nyvb�l tanul�st illeti. Megmozgatta az agyam. Szeml�letet adott, amolyan dolgokat

megk�rd�jelez� szeml�letet, amivel val�sz�n�leg nem rendelkezn�k, ha norm�lis,

�sszer�
�letet �ltem volna. De � vajon meg�rtik-e, amit mondok � amit�l igaz�n
megv�ltoztam, ami
igaz�n nagy hat�st tett r�m, az nem is annyira az olvas�s volt, hanem ink�bb az
akkori �letem
f�lledt c�ltalans�ga.
Akkor, 1918-ban, csakugyan kimondhatatlanul c�ltalan volt. �ltem egy barakk
t�zhelye
mellett, �s reg�nyeket olvastam, mik�zben p�r sz�z kilom�terre Franciaorsz�gban
ropogtak a
pusk�k, �s nyomorult sr�cokat, akik f�lelm�kben �sszevizelt�k a szalmazs�kjaikat,
t�megesen
k�ldtek a g�ppuskat�zbe, mintha csak kokszot lap�toltak volna a kaz�nba. �n a
szerencs�sek
k�z� tartoztam. A fejesek m�r nem tartottak szemmel, �n meg a lak�lyos kis
rejtekhelyemen
p�nzt kerestem egy nem l�tez� munk�val. N�ha p�nikba estem, �s megpr�b�ltam el�rni,
hogy
esz�kbe jussak, �s kikotorjanak, de hi�ba. Havonta egyszer j�ttek az �rdes, sz�rke
pap�rra
nyomott hivatalos �rlapok, �n kit�lt�ttem �s visszak�ldtem �ket, majd �jabb �rlapok
�rkeztek,
azokat is kit�lt�ttem �s visszak�ldtem, �s ez �gy ment tov�bb. Az eg�sznek annyi
�rtelme volt,
mint egy elmebajos �lm�nak. Mindennek a hat�sa, plusz a k�nyvek, amiket olvastam,
arra
sarkalltak, hogy mindent k�tked�ssel fogadjak.
Nem voltam egyed�l. A h�bor� tele volt elvarratlan sz�lakkal �s befejezetlen
t�rt�netekkel.
Ekkorra m�r sz� szerint milli�k futottak ilyen vagy olyan holt�gra. Komplett
hadseregek
rohadtak frontokon, amelyeknek m�r a nev�re sem eml�kezett senki. Hatalmas mi-
niszt�riumokban dolgoz� hivatalnokok �s g�p�r�k hadai tornyozt�k a pap�rt heti k�t
font�rt,
vagy ak�r t�bb�rt. S�t mi t�bb, pontosan tudt�k, hogy mind�ssze pap�rt tornyoznak.
M�r
senki sem hitte a kegyetlenked�sekr�l sz�l� h�reket, vagy a h�s kis Belgium
sz�veget. A ka-
ton�k a n�meteket rendes fick�knak tartott�k, a franci�kat meg ut�lt�k, mint a
b�nt. Minden
altiszt �gy tekintett a vez�rkarra, mint �rtelmi fogyat�kosok gy�lekezet�re. A
k�tked�s hull�-
ma s�p�rt v�gig Angli�n, �s m�g a Tizenk�t M�rf�ld Rakt�rig is eljutott. T�lz�s
lenne azt
�ll�tani, hogy a h�bor�t�l az embereknek magasr�pt� gondolatai t�madtak volna, de
�tme-
netileg nihilist�k lettek t�le. Olyanok, akik norm�lis �letk�r�lm�nyek k�z�tt annyi
hajlamot
mutattak volna az �n�ll� gondolkod�sra, mint a marhafaggy�, bolsikk� v�ltak puszt�n
a h�-
bor�t�l. Mi lenn�k �n most, ha nem lett volna h�bor�? Nem tudom, de valami m�s,
mint ami
vagyok. Akivel t�rt�netesen nem v�gzett a h�bor�, azt j� es�llyel elgondolkodtatta.
Az ut�n a
kimondhatatlanul elmebeteg z�rzavar ut�n m�r nem lehetett �gy tekinteni a
t�rsadalomra,
mint valami �r�k, megk�rd�jelezhetetlen dologra, mint egy piramisra. M�r tudtuk,
hogy csak
kupler�j.

[9] R�gi, megszokott �letemb�l a h�bor� ragadott ki, az ut�na j�v� fura id�szakban
pedig
majdnem teljesen elfelejtettem.
Tudom, hogy bizonyos �rtelemben soha semmit nem felejt�nk el. Eml�ksz�nk a na-
rancsh�jra, ami a csatorn�ban �szott tizenh�rom �ve, meg a sz�nes plak�tra Torquay-
r�l, amit
egy vas�ti v�r�teremben l�ttunk. De nem az ilyen eml�kekr�l besz�lek. Bizonyos
�rtelemben
eml�keztem az als�-binfieldi r�gi napokra. Eml�keztem a horg�szbotomra, a baltacim
illat�ra,
any�ra a barna te�skanna m�g�tt, Jackie-re, a s�v�lt�re �s a v�ly�ra a piact�ren.
De mindez
nem volt m�r eleven az eml�kezetemben. T�voli dolgok voltak, olyanok, amikkel m�r
v�geztem. Eszembe se jutott volna, hogy valaha is vissza akarok majd menni.
Furcsa id�szak volt a h�bor�t k�vet� n�h�ny �v, m�r-m�r furcs�bb, mint a h�bor�
maga,
csak nem eml�ksz�nk r� annyira elevenen. Eg�szen m�s m�don, de a mindenben val�
k�telked�s �rz�se er�sebb volt, mint valaha. F�rfiak milli�it r�gt�k ki hirtelen a
hadseregb�l,
�s r� kellett j�nni�k, hogy az orsz�g, ami�rt harcoltak, nem tart r�juk ig�nyt,
Lloyd George �s
a cimbor�i pedig j�l elb�ntak minden m�g megl�v� ill�zi�val. Egykori szolg�latosok
hadai
mas�roztak fel-al� perselyeket r�zva, �larcos n�k �nekeltek az utc�kon, �s tiszti
zubbonyos
f�rfiak tekert�k a kintorn�t. Mintha Angli�ban mindenki tolongott volna, hogy
dolgozhasson,
engem is bele�rtve. De nekem t�bb szerencs�m volt, mint a t�bbs�gnek. Kaptam egy
kis
jutalmat a s�r�l�sem�rt, ami a h�bor� utols� �v�ben f�lrerakott p�nzemmel egy�tt
(nem
ad�dott sok lehet�s�g, hogy elk�ltsem), nem kevesebb, mint h�romsz�z�tven fontra
r�gott.
Szerintem igen �rdekes megfigyelni, hogyan reag�ltam. Ott �lltam, �ppen el�g
p�nzzel ahhoz,
hogy belev�gjak abba, amire neveltek, �s amir�l �veken �t �lmodoztam � azaz, boltot
nyitni.
Sz�p kis t�k�m volt. Ha az ember kiv�rja az alkalmat, �s nyitva tartja a szem�t,
eg�sz csinos
kis �zleteket lehet tal�lni h�romsz�z�tven font�rt. De ha hiszik, ha nem, eszembe
se jutott.
Nemcsak hogy nem pr�b�ltam meg boltot nyitni, de csak �vekkel k�s�bb, �gy 1925
k�r�l
mer�lt fel bennem el�sz�r, hogy nyithattam volna. Az igazat megvallva, kiszakadtam
a
boltosok vil�g�b�l. Ezt m�velte az emberrel a hadsereg. �l�riemberekk� v�ltunk, �s
meg
voltunk gy�z�dve, hogy mindig folyik be majd valahonnan egy kis p�nz. Ha akkor
felvetik
nekem, hogy nyissak egy boltot � mondjuk, egy trafikot vagy vegyesboltot egy isten
h�ta
m�g�tti faluban �, csak nevettem volna. Csillagot viseltem a v�lllapomon, megn�ttek
a
t�rsadalmi elv�r�saim. Ugyanakkor nem osztottam a volt tisztek k�z�tt igen gyakori
t�veszm�t, miszerint h�tralev� �letemet gines kokt�lok iszogat�s�val kellene
elt�ltenem.
Tudtam, hogy munk�t kell keresnem. Term�szetesen az ��zleti �letben" � nem tudtam,
pontosan milyen munk�t, de valami el�kel�t �s fontosat, valamit, amihez aut� j�r �s
telefon,
�s dauerolt titk�rn�, ha lehet. A h�bor� utols� b� egy �v�ben sokunknak voltak
ilyen
l�tom�sai. A bolti fel�gyel� utaz� �gyn�knek l�tta mag�t, az utaz� �gyn�k pedig
�gyvezet�
igazgat�nak. Ezt tette a hadsereg, a csillagok a v�lllapon, a csekkf�zet, �s az
olyan szavak,
mint az �esteb�d". Mindv�gig az a gondolat j�rt a fejekben � �s ez a k�zleg�nyekre
ugyan�gy
�llt, mint a tisztekre �, hogy amikor leszerel�nk, �ll�ssal v�rnak majd minket, ami
legal�bb
annyit hoz a konyh�ra, mint a zsoldunk. Persze ha nem j�rn�nak ilyen gondolatok a
fejekben,
soha senki nem harcolna a h�bor�ban.
Nos, azt az �ll�st nem kaptam meg. �gy t�nt, senki sem akar �vi k�tezer fontot
fizetni
az�rt, hogy formatervezett irodab�torok k�z�tt �lve platinasz�ke n�knek dikt�ljak
leveleket.
R�j�ttem arra, amire a volt tisztek h�romnegyede r�j�tt � anyagi szempontb�l
val�sz�n�leg
soha nem fogunk olyan j�l j�rni, mint a seregben j�rtunk. Hirtelen �fels�ge
parancs�t teljes�t�
�riemberekb�l nyomorult munkan�lk�liekk� v�ltunk, akikre sehol nem volt sz�ks�g.
Elv�r�saim gyorsan s�llyedtek �vi k�tezerr�l heti h�rom-n�gy fontra. De mintha heti
h�rom-
n�gy fontos �ll�sok se l�teztek volna. Minden elk�pzelhet� �ll�st m�r bet�lt�ttek
f�rfiakkal,
akik kicsit id�sek voltak a harchoz, �s fi�kkal, akik kicsit fiatalok. A
szerencs�tlen fl�t�sok,
akik t�rt�netesen 1890 �s 1900 k�z�tt sz�lettek, kint rekedtek a hidegben. �s m�g
ekkor sem
jutott eszembe visszamenni az �lelmiszerkereskedelembe. Val�sz�n�leg kaptam volna
munk�t
mint boltosseg�d; a v�n Grimmett, ha m�g �l �s dolgozik (nem �lltam kapcsolatban
Als�-
Binfielddel, �gy nem tudtam), j� aj�nl�levelet �rt volna. De m�r m�s vil�gban
�ltem. M�g ha a
t�rsadalmi elv�r�saim nem n�ttek is volna meg, mindazok ut�n, amit l�ttam �s
�t�ltem,
nehezen tudtam volna elk�pzelni, hogy visszat�rjek a pult m�g�tti r�gi biztons�gos
�letbe.
Utazgatni akartam, �s nagy p�nzeket leakasztani. Els�sorban utaz� �gyn�k akartam
lenni,
tudtam, hogy az menne nekem.
De nem volt munka utaz� �gyn�k�k sz�m�ra � azaz fizet�ssel j�r� munka. Jutal�kos
munk�k akadtak viszont. Akkoriban indult nagy�zemben a csal�snak ez a fajt�ja.
Csod�latosan egyszer� m�dja a bev�tel n�vel�s�nek �s az �ru rekl�moz�s�nak
kock�zatv�llal�s n�lk�l, s rossz id�kben mindig vir�gz�snak indul. Fizet�ssel j�r�,
tal�n
h�rom h�nap m�lva beindul� munk�ra c�lozgatva tartj�k magukn�l az embert, �s ha
megel�geli, mindig akad egy m�sik szeg�ny �rd�g, aki k�sz a hely�be l�pni.
Term�szetesen
hamarosan �n is jutal�k�rt dolgoztam, ami azt illeti, sok munk�m volt gyors
egym�sut�nban.
H�la istennek, soha nem s�llyedtem porsz�v�val vagy sz�t�rakkal val� h�zal�sig.
Viszont
utaztam �tk�szletben, mos�porban, �jfajta dug�h�z�ban, konzervnyit�ban �s hasonl�
szerkenty�kben, �s v�g�l irodai kell�kekben � gemkapocs, indig�, �r�g�pszalag
sat�bbi. Nem
is ment rosszul. Az a t�pus vagyok, aki tud jutal�k�rt �rulni. Megfelel� a
v�rm�rs�kletem �s a
modorom. De a tisztes meg�lhet�st meg sem k�zel�tettem. Ilyen munk�val nem is lehet
� meg
persze nem is arra van kital�lva.
Tal�n �sszesen egy �vig csin�ltam. Furcsa id�szak volt. J�rtam az orsz�got,
istentelen he-
lyeken fordultam meg, olyan k�z�p-angliai v�rosok k�ltelkein, amelyekr�l az ember
sz�z
norm�lis ember�lt� alatt sem hallana. A r�mes panzi�k, a mindig enyh�n
pocsolyaszag� lepe-
d�k �s a reggeli t�k�rtoj�s, aminek a s�rg�ja a citromn�l is halv�nyabb. �s a t�bbi
szeg�ny,
szerencs�tlen utaz� �gyn�k, akikbe az ember folyton belefut, molyr�gta kab�tos �s
kem�ny-
kalapos, k�z�pkor� csal�dap�k, akik �szint�n hiszik, hogy el�bb vagy ut�bb betoppan
a nagy
�zlet, �k meg feltorn�zz�k a j�vedelm�ket heti �t fontra. �s a bolyong�s boltr�l
boltra, �s a
vit�k a boltosokkal, akik nem k�v�ncsiak az ember mondanival�j�ra, �s a
h�trah�z�d�s �s
�sszemen�s, ah�nyszor �gyf�l l�p a helyis�gbe. Ne higgy�k, hogy mindez k�l�n�sebben
za-
vart. Vannak emberek, akiknek ez az �letm�d k�sz k�nszenved�s. Vannak, akik m�g
arra sem
k�pesek, hogy bemenjenek egy boltba �s kinyiss�k a t�sk�t, amiben a mintadarabok
vannak,
mert k�zben �gy felh�zz�k magukat, mint akik mindj�rt becsavarodnak. De �n nem
ilyen
vagyok. Kem�ny vagyok, r� tudok venni m�sokat, hogy megvegyenek olyasmit, amire
nincs
sz�ks�g�k, �s az sem zavar, ha arcomba csapj�k az ajt�t. Tulajdonk�ppen szeretek
jutal�k�rt
�rulni, felt�ve, ha tudom, hogy hasznot h�zok bel�le. Nem tudom, vajon sokat
tanultam-e
abban az �vben, de rengeteget felejtettem. A hadimaszlagot kivert�k a fejemb�l, �s
agyam
rejtett zug�ba rakt�roztam a gondolatokat, amelyek reg�nyolvas�s t�tlen �vem alatt
sz�lettek.
Nem hinn�m, hogy krimiket lesz�m�tva ak�r egyetlen k�nyvet is elolvastam volna,
folyton
�ton voltam. Megsz�ntem kifinomultnak lenni. Lecs�sztam a modern �let realizmus�ba.
�s
mi a modern �let realizmusa? H�t, els�sorban az elad�s�rt folytatott �r�k�s,
eszeveszett
k�zdelem. A legt�bb embern�l ez azt jelenti, hogy �nmagukat adj�k el � azaz �ll�st
szereznek,
�s pr�b�lj�k megtartani. Szerintem a h�bor� �ta nem volt olyan h�nap, amikor
b�rmilyen
tetsz�leges �zlet�gban ne lett volna t�bb ember, mint �ll�s. Evvel egy�tt megjelent
egy
k�l�n�s, borzaszt� �let�rz�s. Mint egy s�llyed� haj�n, ahol tizenkilenc t�l�l� van,
�s
tizenn�gy ment��v. Azt k�rdezik, mi ebben olyan kimondottan modern? Hogy van-e
ennek
b�rmi k�ze a h�bor�hoz? H�t igen, olyan, mintha volna. Az �rz�s, hogy sz�ntelen�l
harcolni
�s tolakodni kell, hogy csak az a tied, amit m�st�l el tudsz venni, hogy valaki
mindig lesben
�ll az �ll�sodra, hogy a j�v� h�napban vagy az azut�niban le�p�t�sek lesznek, �s
ez�ttal te
rep�lsz � na ez az, ami esk�sz�m, hogy nem volt a h�bor� el�tti r�gi napokban.
K�zben am�gy nem ment rosszul a sorom. Kerestem egy keveset, m�g mindig el�g sok
p�nzem volt a bankban, k�zel k�tsz�z font, �s nem riasztott a j�v�. Tudtam, hogy
el�bb-ut�bb
kapok �lland� �ll�st. �s egy �v eltelt�vel a szerencse �gy hozta, hogy val�ban
kaptam. Azt
mondom, a szerencse hozta �gy, de az igazat megvallva, �gyis talpra �lltam volna.
Nem
vagyok az �henhal�s t�pus. Annyi es�lye van, hogy a dologh�zba ker�l�k, mint annak,
hogy a
Fels�h�zba. Mindig k�z�pen helyezkedem el, az a t�pus vagyok, aki valami term�szeti

t�rv�ny miatt a heti �tfontos szinten �llapodok meg. Am�g m�g egy�ltal�n vannak
�ll�sok,
fogadok, hogy egyik az eny�m lesz.
Akkoriban gemkapcsokkal �s �r�g�pszalagokkal h�zaltam. �ppen bel�gtam egy nagy iro-
dah�zba a Fleet Streeten, ahova am�gy h�zal� �gyn�k�k nem l�phettek be, de siker�lt
el�r-
nem, hogy a liftes fi� csak aktat�sk�nak higgye a minta�rus t�sk�mat. A folyos�n
egy kis fog-
kr�mc�g irod�it kerestem, amit valaki a figyelmembe aj�nlott, amikor �szrevettem,
hogy egy
nagyon nagy fejes j�n velem szembe. Egyb�l tudtam, hogy nagyfejes. Tudj�k, ezek a
nagy
�zletemberek mintha t�bb helyet foglaln�nak, �s mintha hangosabban l�pn�nek, mint a
k�-
z�ns�ges emberek, �s �tven m�terr�l �rezni a p�nzer�teret, amit kibocs�tanak. M�r
majdnem
mell�m �rt, amikor l�ttam; hogy nem m�s, mint Sir Joseph Cheam. Persze civilben
volt, de
k�nnyen felismertem. Gondolom, valami �zleti konferenci�ra j�tt. N�h�ny hivatalnok
vagy
titk�r, vagy mi k�vette, �s b�r Sir Joseph nem viselt usz�lyt, az embernek m�gis az
az �rz�se
t�madt, hogy azt tartj�k. Persze azonnal f�lreugrottam. De b�rmilyen furcsa,
megismert,
j�llehet �vek �ta akkor l�tott el�sz�r. Meglepet�semre meg�llt, �s megsz�l�tott.
� N�zzenek oda! Tal�lkoztunk m�r valahol. Hogy is h�vj�k? A nyelvemen van.
� Bowling, uram. Hadt�pos voltam.
� H�t persze. A fi�, aki azt mondta, hogy nem �riember. Mi j�ratban van itt?
Megmondhattam volna neki, hogy �r�g�pszalagot �rulok, �s akkor tal�n evvel v�ge is
a
t�rt�netnek. De hirtelen j�tt az ihlet, ami n�ha el�nti az embert � �gy �reztem, ha
megfelel�en
viselkedem, hasznot tudok h�zni a szitu�ci�b�l. Ink�bb azt mondtam:
� Ami azt illeti, uram, munk�t keresek.
� Munk�t, csakugyan? Hmm. Nem k�nny� manaps�g.
Egy m�sodperc alatt v�gigm�rt. A k�t usz�lyhord� id�k�zben kicsit eloldalgott
t�l�nk.
Ahogy vizslatott, figyeltem igen j�k�p� id�s von�sait, a d�s �sz szem�ld�k�ket, az
intelligens
orrot, �s r�j�ttem, hogy seg�teni akar nekem. K�l�n�s a gazdagok hatalma. Majdnem
elmas�rozott mellettem, hatalommal �s dics�s�ggel �vezve, alattval�i m�g�tte
l�pdeltek, majd
valami szesz�ly folyt�n fel�m fordult, ak�r egy cs�sz�r, aki hirtelen apr�t haj�t
egy koldusnak.
� Teh�t munk�t keres. Mihez �rt?
Megint az ihlet. Egy ilyen fick�n�l semmi �rtelme felnagy�tani �rdemeinket. Csakis
az
igazat. Azt feleltem:
� Semmihez, uram. De utaz� �gyn�k szeretn�k lenni.
� Utaz� �gyn�k? Hmm. Nem tudom, van-e most b�rmi a sz�m�ra. Hadd gondolkozzam.
El�rebiggyesztette az ajk�t. R�vid ideig, f�l percig tal�n, igen er�sen
gondolkodott. K�l�-
n�s volt. M�r akkor is k�l�n�snek tartottam. Ez a fontos �reg�r, akinek alighanem
legal�bb
f�lmilli�ra r�gott a vagyona, az �n kedvem�rt t�rte a fej�t. Let�r�tettem az
�tj�r�l, �s legal�bb
h�rom percet elpocs�koltam dr�ga idej�b�l, mindezt egy �vekkel kor�bbi esetleges
megjegyz�sem miatt. Az eml�kei k�z�tt ragadtam, �s ez�rt k�sz volt meghozni azt a
picike
f�rads�got, amivel nekem munk�t tudott szerezni. Lefogadom, hogy ugyanazon a napon
h�sz
hivatalnokot r�gott ki. V�g�l megsz�lalt:
� Hogy tetszene mag�nak egy biztos�t�t�rsas�g? Az mindig el�g stabil, tudja, hogy
van. Az
embereknek sz�ks�g�k van biztos�t�sra, �pp�gy, ahogy ennival�ra.
Persze azonnal kaptam a javaslaton, hogy be�lljak egy biztos�t�t�rsas�ghoz. Sir
Joseph-nek
��rdekelts�gei" voltak a Rep�l� Szalamanderben. Isten tudja, h�ny c�gben voltak
��r-
dekelts�gei". Az egyik alattval� visszaoldalgott egy jegyzett�mbbel, Sir Joseph
pedig a mel-
l�nyzseb�b�l el�h�zott arany t�lt�toll�val ott helyben �rt az �rdekemben egy
levelet a Rep�l�
Szalamander valamelyik fejes�nek. Megk�sz�ntem, � tov�bbmas�rozott, �n meg
elosontam az
ellenkez� ir�nyba, �s soha t�bb� nem tal�lkoztunk.
Nos, megkaptam az �ll�st, �s ahogy m�r mondtam, az �ll�s megkapott engem. Lassan
tizennyolc �ve vagyok a Rep�l� Szalamander-n�l. Az irod�ban kezdtem, de most m�r
�gy-
nevezett Fel�gyel� vagyok, vagy ha valami�rt k�l�n�sen impon�lni kell, K�pvisel�. A
h�t n�-
h�ny napj�ban a k�rzeti irod�ban dolgozom, a t�bbi napon meg utazgatom, �gyfelekkel
t�r-
gyalok, akiknek a nev�t helyi �gyn�k�k k�ldik be, felm�rem a boltokat �s egy�b
tulajdonokat,
�s id�nk�nt �n magam is szerzek p�r megrendel�st. K�r�lbel�l heti h�t fontot
keresek. �s
�szint�n sz�lva, itt �r v�get a t�rt�netem.
Ahogy visszatekintek, r� kell j�nn�m, hogy akt�v �letem, ha egy�ltal�n volt ilyen,
tizenhat
�ves koromban v�get �rt. Minden, ami igaz�n fontos a sz�momra, azel�tt t�rt�nt.
Viszont bi-
zonyos �rtelemben m�g ut�na is t�rt�ntek dolgok � a h�bor�, p�ld�ul �, mindaddig,
am�g be
nem �lltam a Rep�l� Szalamanderhez. Azut�n pedig � h�t, azt mondj�k, a boldog
embernek
nincs m�ltja, szerintem meg a biztos�t�t�rsas�gok alkalmazottainak sincs. Att�l a
napt�l fogva
semmi t�nylegesen esem�nysz�mba men� dolog nem t�rt�nt az �letemben, kiv�ve, hogy
�gy
k�t �s f�l �vvel k�s�bb, 1923 elej�n megn�s�ltem.

[10] Ealingben laktam, egy csal�di panzi�ban. Teltek, m�ltak az �vek, b�r ink�bb
m�ltak,
mint teltek. Als�-Binfield majdnem teljesen kiment a fejemb�l. H�tk�znapi
nagyv�rosi
dolgoz� voltam, aki siet a 8.15-�s vonathoz, �s �rm�nykodik koll�g�ja �ll�s��rt.
El�g j� v�le-
m�nnyel voltak r�lam a c�gn�l, �n pedig nagyon meg voltam el�gedve az �lettel.
T�bb�-
kev�sb� bed�ltem a h�bor� ut�ni maszlagnak. Eml�keznek a sz�vegre. �leter�,
kitart�s, ha-
t�rozotts�g, b�tors�g. Felfel� vagy kifel�. Mindenkinek jut hely odafent. Beleval�
ember
el�bb-ut�bb felt�r. �s a magazinok hirdet�sei a fi�r�l, akit v�llon vereget a
f�n�ke, meg a
sz�gletes �llkapcs� igazgat�r�l, aki nagy p�nzeket akaszt le, �s siker�t az ilyen
meg olyan
levelez� tanfolyamnak tulajdon�tja. Mulats�gos, ahogy mind bekaptuk a horgot, m�g a

magamfajt�k is, akikre azt�n v�gk�pp nem vonatkozott az eg�sz. Mert se t�rekv� nem
va-
gyok, se nincstelen, �s term�szetemn�l fogva nem is lehetek egyik sem. De ez volt a
kor
szelleme. Gyer�nk! Vidd valamire! Ha fekv� embert l�tsz, ugorj a has�ra, miel�tt
m�g talpra
�ll. Persze mindez a h�szas �vek elej�n volt, amikor a h�bor� hat�sai r�szben m�r
elm�ltak,
de m�g nem j�tt el a v�ls�g, ami leter�tett volna benn�nket.
T�rzstags�gim volt a Bootsn�l, f�lkoron�s t�nc�r�kra j�rtam, �s tagja voltam a
helyi te-
niszklubnak. Ismerik az el�kel�sk�d� kertv�rosok teniszklubjait � kis fapavilonok
�s magas
dr�th�l�val k�r�lvett p�ly�k, ahol igen rossz szab�s� tenisznadr�got visel� fiatal
f�rfiak l�p-
delnek fel-al� peckesen, �s a fels� oszt�lyok hanghordoz�s�t t�rhet�en ut�nozva
kiab�lj�k,
hogy �Tizen�t negyven!", meg �El�ny mind!". Megtanultam teniszezni, nem t�ncoltam
t�l
rosszul, �s j�l boldogultam a l�nyokkal. K�zel harminc�vesen nem voltam rossz
k�lsej� fick�,
piros arc, vajsz�n� haj, �s akkoriban m�g mindig j� pontnak sz�m�tott, ha valaki
harcolt a
h�bor�ban. Soha, sem akkor, sem m�skor, nem tudtam �riember m�dj�ra kin�zni, de
ugyanakkor azt sem felt�telezt�k volna, hogy egy kis vid�ki bolt tulajdonos�nak
vagyok a fia.
J�l be tudtam illeszkedni Ealing tarka t�rsas�g�ba, ahol az irodai dolgoz�k
oszt�lya keveredett
az �rtelmis�gi k�z�poszt�llyal. A teniszklubban ismerkedtem meg Hild�val.
Hilda huszonn�gy �ves volt. Pici, v�kony, s�t�t haj�, igen f�l�nk, gy�ny�r�
mozg�s�, �s �
a nagy szeme miatt � egy�rtelm�en ny�lra hasonl�tott. Az a fajta ember volt, aki
nem sz�l
sokat, mindig a t�rsalg�s perif�ri�j�n marad, �s azt a benyom�st kelti, hogy
figyel. Ha m�gis
megsz�lalt, t�bbnyire azt mondta, hogy �Igen, szerintem is", egyet�rtve a legut�bbi
hozz�-
sz�l�val. Teniszez�s k�zben nagyon kecsesen ugr�ndozott, nem is j�tszott rosszul,
m�gis
gyerekesen gy�moltalannak t�nt. Vincent volt a csal�dneve.
Minden n�s f�rfi megk�rdezi n�ha mag�t�l, �Ezt meg mi a fen�nek csin�ltam?", �s
Isten a
megmondhat�ja, nem egyszer, nem k�tszer �n is feltettem magamnak ezt a k�rd�st
Hild�val
kapcsolatban. �s �jra megteszem, visszatekintve tizen�t �vvel ezel�ttre, mi�rt
vettem �n el
Hild�t?
R�szben persze az�rt, mert fiatal volt, �s a maga m�dj�n nagyon csinos. Ezenfel�l
m�r
csak azt tudom mondani, hogy nemigen tudtam, milyen is val�j�ban, mert az eny�mt�l
tel-
jesen elt�r� h�tt�rrel rendelkezett. El�bb el kellett vennem, hogy megismerhessem,
m�g,
mondjuk, ha Elsie Waterst veszem el, tudom, mibe m�szom bele. Hilda t�rsadalmi
oszt�ly�t, a
szeg�nysorban l�v� katonatiszti oszt�lyt csak hallom�sb�l ismertem. Gener�ci�kra
vissza-
men�leg voltak a csal�dj�ban katon�k, tenger�szek, egyh�zf�rfiak, Indi�ban szolg�l�
tiszt-
visel�k �s hasonl�k. P�nz�k soha nem volt, ugyanakkor soha egyik�k se csin�lt semmi
olyat,
amit �n munk�nak nevezn�k. B�rki b�rmit mond, van ebben valami sznob vonzer�, ha az

ember olyan zord anglik�n, kor�n vacsor�z�, istenf�l� boltos oszt�lyb�l sz�rmazik,
mint
j�magam. Ma nem lenne r�m semmilyen hat�ssal, de akkor volt. Ne �rtsenek f�lre. Nem
azt
mondom, hogy az�rt vettem el Hild�t, mert egy olyan oszt�lyhoz tartozott, amelyet
annak
idej�n �n szolg�ltam ki a pultn�l, �s �gy akartam magam feljebb l�ptetni a
t�rsadalmi
szam�rl�tr�n. Puszt�n arr�l van sz�, hogy nem l�ttam �t rajta, �gy k�pes voltam
bolondulni
�rte. �s amit v�gk�pp nem fogtam fel, hogy a p�nztelen k�z�poszt�lybeli l�nyok
b�rmihez
hozz�mennek, amin nadr�got l�tnak, csak hogy elj�hessenek otthonr�l.
Nem telt el sok id�, �s Hilda hazavitt, hogy bemutasson a csal�dj�nak. Addig nem is
tud-
tam, hogy m�retes Indi�b�l hazatelep�lt kol�nia van Ealingben. Mintha �j vil�gra
bukkantam
volna! K�sz felfedez��t volt a sz�momra.
Tudj�k, milyenek ezek az Indi�b�l hazatelep�lt csal�dok? Mert a h�zban szinte
elfelejtj�k,
hogy a huszadik sz�zadi Angli�ban �l�nk. Ahogy �tl�pi az ember a bej�rati ajt�
k�sz�b�t,
Indi�ban van, �s a nyolcvanas �vekben. A hangulatot biztos ismerik. Faragott t�kfa
b�torok,
r�zt�ny�rok, poros tigristr�fe�k a falon, Trichinopoly szivarok, m�reger�s
savany�s�gok, tr�-
pusi sisakos f�rfiak els�rgult f�nyk�pei, hinduszt�ni szavak, amelyeket mintha
mindenkinek
ismerni k�ne, folytonos anekdot�z�sok a tigrisvad�szatokr�l, meg hogy
nyolcvanh�tben Smith
mit mondott Jonesnak P�n�ban. Maguk alkotta, cisztaszer� kis vil�gukban �lnek.
Sz�momra
persze mindez eg�sz �j volt, �s bizonyos tekintetben felett�bb �rdekes. Az �reg
Vincent,
Hilda apja, nemcsak Indi�ban j�rt, hanem valami m�g t�volabbi helyen is, Borne�n
vagy
Sarawakban, m�r nem eml�kszem. Jellegzetes figura volt, teljesen kopasz, majdnem
elt�nt a
bajusza m�g�tt, �s tele volt t�rt�netekkel kobr�kr�l, �vs�lakr�l, meg hogy mit
mondott a
f�tisztvisel� kilencvenh�romban. Hilda anyja annyira sz�ntelen volt, mint a falon
l�g� fak�
k�pek. Volt egy fiuk is, Harold, aki tisztvisel� volt Ceylonon, �s �ppen otthon
t�lt�tte a
szabads�g�t, amikor Hild�val megismerkedtem. Az Ealingre jellemz� eldugott kis
mell�kutc�k egyik�ben laktak egy s�t�t kis h�zban. �lland� Trichinopoly szivarszag
�radt, �s
l�pni is alig lehetett a sok d�rd�t�l, f�v�cs�t�l, r�zt�rgyt�l �s
vad�llattr�fe�t�l, annyi volt be-
l�l�k.
Az �reg Vincent 1910-ben nyugd�jba ment, �s az�ta feles�g�vel annyi szellemi vagy
fizikai aktivit�sr�l tettek bizonys�got, mint k�t tengeri kagyl�. De akkoriban
valamelyest
impon�lt nekem a csal�d, amelyben voltak �rnagyok, ezredesek, s�t m�g egy admir�lis
is.
Ahogy �n tekintettem Vincent�kre, �s ahogy �k tekintettek �nr�m, �rdekesen
illusztr�lja,
mekkora �k�r tud lenni az ember, amikor kil�p saj�t k�reib�l. Ha �zletemberek
k�z�tt vagyok
� legyenek c�gigazgat�k vagy kereskedelmi utaz�k �, el�g j�l meg tudom �t�lni a
szem�lyis�g�ket. Azonban evvel a j�rad�k�lvez� tiszti-lelk�szi oszt�llyal az
�gvil�gon semmi
tapasztalatom nem volt, �gy hajlamos voltam a f�ldre borulni a kiselejtezettek
boml� kasztja
el�tt. �gy tekintettem r�juk, mint akik t�rsadalmilag �s szellemileg felettem
�llnak, m�g �k
azt hitt�k, hogy �n felt�r�ben l�v� fiatal �zletember vagyok, aki hamarosan nagy
p�nzeket fog
szak�tani. Az effajta emberek sz�m�ra az ��zlet", legyen sz� haj�z�si
biztos�t�sr�l, vagy
mogyor��rul�sr�l, egyszer�en kif�rk�szhetetlen rejt�ly. Annyit tudnak mind�ssze,
hogy
nagyon k�z�ns�ges dologr�l van sz�, amivel p�nzt lehet keresni. Az �reg Vincent
megkap�an
besz�lt arr�l, hogy �n ��zletember" vagyok � eml�kszem, egyszer elsz�lta mag�t, �s
az �n
�zletemet eml�tette �, �s nyilv�nval�an fel sem fogta a k�l�nbs�get ak�z�tt, hogy
valaki
alkalmazottk�nt �zletember, vagy saj�t v�llalata van. Valami olyan gondolat
k�rvonalaz�dott
benne, hogy mivel a Rep�l� Szalamander a �c�gem", az el�l�ptet�sek r�v�n el�bb-
ut�bb a
cs�csra fogok ker�lni. M�g azt is elk�pzelhet�nek tartom, hogy l�tta mag�t, amint
t�lem k�r
k�lcs�n a j�v�ben. Harold eset�ben ebben biztos vagyok. A szeme el�rulta. Ami azt
illeti,
m�g a jelenlegi j�vedelmem mellett is val�sz�n�leg k�lcs�n k�ne adnom Haroldnak, ha
m�g
�lne. Szerencs�re az esk�v�nk ut�n p�r �vvel meghalt hast�fuszban vagy miben, �s a
k�t �reg
Vincent sem �l m�r.
Nos, Hilda �s �n egybekelt�nk, �s az els� pillanatt�l fogva sikertelen volt a
h�zass�gunk.
Azt k�rdezik, mi�rt vettem el? �n�k mi�rt vett�k el azt, akit? �gy alakult. Vajon
elhiszik-e,
hogy az els� k�t-h�rom �vben komolyan foglalkoztatott a gondolat, hogy meg�l�m
Hild�t?
Persze t�nylegesen soha nem tessz�k meg, ez csak amolyan �br�nd, amire sz�vesen
gondo-
lunk. R�ad�sul a feles�ggyilkosok mindig lebuknak. B�rmilyen �gyes alibit kre�l is
az ember,
mindenki tudja, hogy � volt, �s valahogy r� is bizony�tj�k. Amikor egy n�t
eltesznek l�b al�l,
mindig a f�rj az els� sz�m� gyan�s�tott �ami kis betekint�st ny�jt abba, hogyan
v�lekednek az
emberek val�j�ban a h�zass�gr�l.
Mindent meg lehet szokni id�vel. Egy-k�t �v eltelt�vel m�r nem akartam meg�lni,
ink�bb
elkezdtem t�n�dni Hild�n. Csak t�n�dni. Vas�rnap d�lut�n, vagy este, munka ut�n, a
cip�t
lesz�m�tva teljesen fel�lt�zve fek�dtem az �gyamon, �s n�ha �r�kon �t n�k�n
t�n�dtem.
Mi�rt ilyenek, hogyan lesznek ilyenek, �s vajon sz�nd�kosan csin�lj�k-e. Tal�n a
vil�g
legijeszt�bb dolga az a hirtelens�g, amivel n�h�ny n� t�nkremegy az esk�v� ut�n.
Mintha erre
az egy esem�nyre �sszpontos�tan�nak, �s ahogy megt�rt�nt, elhervadnak, mint egy
vir�g,
miut�n elsz�rta magvait. Ami teljesen elkeser�t, az az �lethez val� lehangol�
hozz��ll�s, ami
evvel j�r. Ha a h�zass�gi svindlit ny�lt lapokkal j�tszan�k � ha beh�l�zna egy n�,
majd levetn�
az �larc�t, �s azt mondan�, hogy �Figyelj, apafej, megvagy, mostant�l nekem
dolgozol, �n
meg kisz�rakozom magam!" �, nem b�nn�m annyira. De sz� sincs err�l. Nem akarnak
sz�rakozni, csak min�l gyorsabban beles�ppedni a k�z�pkor�s�gba. A f�rfi olt�rhoz
vezet�s�nek r�mes csat�ja ut�n a n� ellazul, �s minden fiatals�ga, b�ja, energi�ja
�s �let�r�me
egyszerre k�dd� v�lik. Hild�val is ez t�rt�nt. Adva volt ez a csinos, gyeng�d
teremt�s, �gy
t�nt � �s amikor megismertem, t�nyleg �gy volt �, hogy finomabb anyagb�l sz�tt�k,
mint
engem, �s alig h�rom �v eltelt�vel m�lab�s, �lettelen, k�z�pkor� mad�rijeszt�v�
v�lt. Nem
tagadom, hogy ennek r�szben �n voltam az oka. De b�rkihez megy hozz�, nagyj�b�l
ugyan�gy
alakulnak a dolgok.
Ami hi�nyzik Hild�b�l � erre az esk�v� ut�ni h�ten j�ttem r� �, az az �let�r�m
b�rmilyen
jele, az �nzetlen �rdekl�d�s valami ir�nt. Nemigen �rti, hogy valamit az�rt tesz az
ember,
mert �r�m�t leli benne. Hilda mellett nyertem igazi betekint�st a hanyatl�
k�z�poszt�lybeli
csal�dokba. Az els�dleges jellemz�j�k, hogy minden vitalit�st ki�lt bel�l�k a p�nz
hi�nya. Az
ilyen csal�dokban, ahol sz�k�s nyugd�jb�l vagy �vj�rad�kb�l �lnek � azaz olyan
j�vede-
lemb�l, ami soha nem n�, s�t t�bbnyire cs�kken �, er�sebb a szeg�nys�g �rzete, t�bb
a ga-
rasoskod�s �s a nadr�gsz�jszor�t�s, mint b�rmelyik parasztcsal�dban, az eny�mhez
hasonl�
csal�dokr�l nem is besz�lve. Hilda gyakran elmes�lte, hogy szinte els� eml�ke az a
r�mes
�rz�s, hogy soha semmire nem el�g a p�nz. Persze az effajta csal�dokban mindig
akkor leg-
nagyobb a p�nzhi�ny, amikor a gyerekek iskol�skor�ak. K�vetkez�sk�ppen avval a
meggy�-
z�d�ssel n�nek fel, k�l�n�sen a l�nyok, hogy nemcsak mindig le van �gve az ember,
de k�te-
less�ge nyomorultul �reznie mag�t emiatt.
Eleinte szeg�nyes kis lak�sban �lt�nk, �s nem volt k�nny� kij�nni a b�remb�l.
K�s�bb,
amikor �thelyeztek a West Bletchley-fi�kba, jobbra fordultak a dolgok, de Hilda
�letszeml�lete v�ltozatlan maradt. Az �r�k�s r�ms�ges sop�nkod�s a p�nz miatt! A
tejsz�mla!
A sz�nsz�mla! A lakb�r! A tand�j! A �J�v� h�tt�l a dologh�zban" c�m� sz�m dallam�ra
�lt�k
k�z�s �let�nket. Nem arr�l van sz�, hogy Hilda zsugori volna, a sz� k�znapi
�rtelm�ben, �s
m�g kev�sb� �nz�. M�g ha t�rt�netesen akad is egy kev�s n�lk�l�zhet� p�nz, alig
tudom
r�venni, hogy vegyen mag�nak rendes ruh�kat. De �l benne egy �rz�s, hogy ildomos
�lland�
stresszben �lni a p�nzhi�ny miatt. Egyszer�en k�teless�gtudatb�l �p�ti fel a
nyomorults�ggal
terhes l�gk�rt. �n nem ilyen vagyok. Nekem ink�bb proli felfog�som van a p�nzr�l.
Az �letet
�lni kell, �s ha p�cban lesz�nk j�v� h�ten � na ja, a j�v� h�t messze van. Teljesen
kik�sz�l
att�l, hogy �n nem vagyok hajland� agg�dni. Mindig nyaggat emiatt. �De George!
Mintha fel
sem fogn�d! Egyszer�en egy fill�r�nk sincs! Ez komoly dolog!" Im�d p�nikba esni a
�komoly" dolgokt�l. �s �jabban kifejlesztette azt a tr�kk�t, hogy amikor sop�nkodik
valamin,
felp�pos�tja a v�ll�t, �s �sszefonja a karj�t maga el�tt. Ha valaki list�t
k�sz�tene Hilda egynapi
megjegyz�seib�l, h�rmat �sszez�r�jelezve legel�re venne � �Nem engedhetj�k meg
magunknak", �Sokat lehet vele sp�rolni" �s �Nem tudom, honnan lesz r� p�nz".
Mindent
negat�v okok miatt tesz. Amikor tort�t s�t, nem a tort�ra gondol, hanem arra, hogy
hogyan
lehetne vajat �s toj�st megtakar�tani. Amikor �gyban vagyok vele, csak arra gondol,
nehogy
teherbe essen. Ha moziba megy, v�gig azon gy�tr�dik �s m�ltatlankodik, hogy milyen
dr�ga a
jegy. H�ztart�si m�dszereiben a �csak semmi pocs�kol�s" �s a �ki kell j�nni" elvek
kapnak
f�szerepet, any�m g�rcs�kben r�ngana, ha l�tn�. Ugyanakkor Hilda a legkev�sb� sem
sznob.
Soha nem n�zett le az�rt, ami�rt nem vagyok �riember. Ellenkez�leg, az � szem�ben
t�l
�riasan viselkedem n�ha. Nem tudunk �gy elmenni egy te�z�ba, hogy ne veszekedn�nk
suttogva, ami�rt t�l sok borraval�t adtam a pinc�rn�nek. �s k�l�n�s, de az elm�lt
�vekben
mind szeml�let�ben, mind k�lsej�ben sokkal ink�bb als� k�z�poszt�lybeli lett, mint
�n.
Persze ez a sok �sp�rol�s" soha nem vezetett sehova. Nem szokott. Pont ugyanolyan
j�l vagy
ugyanolyan rosszul �l�nk, mint m�sok az Ellesmere Roadon. De az �r�k�s izgalom a
g�zsz�mla, a tejsz�mla, a vaj sz�rny� �ra, a gyerekek cip�je �s a tand�j miatt nem
marad abba.
Hild�n�l ez amolyan j�t�k.
'29-ben k�lt�zt�nk West Bletchleybe, �s a r� k�vetkez� �vben kezdt�k fizetni a
h�zat az
Ellesmere Roadon, kev�ssel Billy sz�let�se el�tt. Miut�n el�l�ptettek Fel�gyel�v�,
t�bb id�t
t�lt�ttem t�vol, �s t�bb lehet�s�gem ad�dott m�s n�kkel. Persze h�tlen voltam � nem

mondom, hogy egyfolyt�ban, de amikor csak tehettem. El�g �rdekes, de Hilda

f�lt�kenykedett. Figyelembe v�ve, milyen kev�ss� �rdekli ez az eg�sz, valahogy nem
sz�m�tottam arra, hogy t�r�dni fog vele. �s mint minden f�lt�keny n�, id�nk�nt
meglep�
furfangr�l tett tan�bizonys�got. N�ha �gy leplezett le, hogy m�r majdnem hinni
kezdtem a
telep�ti�ban, ha nem �ppoly gyanakv� akkor is, amikor nem v�tkezem. T�bb�-kev�sb�
folyamatosan gyan� alatt �llok, b�r Isten a tan�m, az ut�bbi n�h�ny �vben � az
ut�bbi �t
�vben mindenk�ppen � teljesen �rtatlan vagyok. Hogy ne voln�k, ilyen k�v�ren?
Eg�sz�ben v�ve, szerintem Hilda �s �n nem j�v�nk ki rosszabbul egym�ssal, mint az
Elles-
mere Roadon �l� p�roknak �gy a fele. Volt id�, amikor megfordult a fejemben a
sz�tk�lt�z�s
vagy a v�l�s gondolata, de a magunkfajta nem tesz ilyet. Nem engedheti meg mag�nak.
Azt�n
m�lik az id�, �s az embert valahogy m�r nem is �rdekli. Tizen�t �v egy�tt�l�s ut�n
neh�z el-
k�pzelni az �letet a m�sik n�lk�l. Hozz�tartozik a dolgok rendj�hez. Biztos vannak
kifog�saik
a Nappal �s a Holddal kapcsolatban, de esz�kbe jutna v�ltoztatni rajtuk? R�ad�sul
ott voltak a
gyerekek. A gyerek a �kapocs", �gymond. Vagy a �k�tel�k". Hogy a b�kly�t ne
eml�tsem.
Az ut�bbi �vekben Hilda szert tett k�t j� bar�tn�re, Mrs. Wheelerre �s Miss
Minnsre. Mrs.
Wheeler �zvegyasszony, �s megl�t�som szerint nagyon keser� a f�rfinemmel
kapcsolatban.
Mintha rosszall�an megr�zk�dna, ha csak bel�pek a szob�ba. Elvir�gzott, apr� n�, �s
azt a
k�l�n�s �rz�st kelti az emberben, mintha tet�t�l talpig ugyanolyan sz�rk�s porsz�ne
volna, de
tele van energi�val. Rossz hat�ssal van Hild�ra, mert ugyanolyan szenved�lyesen
�sp�rol" �s
�j�n ki", b�r kiss� m�s form�ban. N�la ez �gy jelentkezik, hogy szerinte akkor is
lehet
mulatni, ha nem fizet�nk �rte. Sz�ntelen�l szimatol alkalmi v�telek �s ingyenes
sz�rakoz�si
lehet�s�gek ut�n. Az ilyen embernek �des mindegy, hogy sz�ks�ge van-e egy adott
dologra
vagy sem, csak egy sz�m�t, olcs� legyen. Amikor a nagy �ruh�zak v�gki�rus�t�st
tartanak,
Mrs. Wheeler mindig a sor elej�n �ll, �s arra a legb�szk�bb, ha az eg�sz napos
kem�ny
pultcsat�roz�sok ut�n an�lk�l t�vozik, hogy b�rmit is vett volna. Miss Minns
teljesen m�s
t�pus. Szeg�ny Miss Minns val�j�ban szomor� eset. Harmincnyolc k�r�li, magas,
v�kony n�,
fekete lakkb�rszer� haja van, �s nagyon j�s�gos, bizakod� arca. Valami sov�nyka fix
j�ve-
delemb�l �l, �vj�rad�ka van vagy mi, �s szerintem a r�gi West Bletchleyb�l maradt
itt, m�g a
kertv�ros el�tti, kisv�rosi id�kb�l. R� van �rva, hogy az apja lelk�sz volt, �s
nagyon elnyomta.
A k�z�poszt�ly k�l�nleges mell�kterm�kei ezek a n�k, akik m�r azel�tt hervadt
satraf�kk�
v�lnak, hogy elszabaduln�nak otthonr�l. Szeg�ny Miss Minns, a r�ncai ellen�re is
pont �gy
fest, mint egy gyerek. M�g mindig l�legzetel�ll�t� kaland a sz�m�ra, hogy m�r nem
j�r
templomba. Folyton a �modern fejl�d�sr�l" meg a �n�mozgalomr�l" zagyv�i, �s a maga
bi-
zonytalan m�dj�n v�gyik arra, amit � �elm�je �p�t�s�nek" h�v, csak nem tudja
pontosan, ho-
gyan fogjon hozz�. Szerintem eleinte kiz�r�lag a mag�nyoss�ga miatt bar�tkozott
Hild�val �s
Mrs. Wheelerrel, de most m�r �t is mindenhova magukkal viszik.
�s mi mindent csin�lnak ezek h�rman egy�tt! N�ha m�r majdnem irigylem �ket. Mrs.
Wheeler a vez�rszellem. Nincs az az esztelens�g, amibe bele ne r�ngatta volna �ket.
A
teoz�f��t�l a macskab�lcs�ig minden megvolt, egy fontos, hogy olcs� legyen.
H�napokon �t
�ltek az �teldilinek. Mrs. Wheeler vett egy Sug�rz� energia c�m� haszn�lt k�nyvet,
ami
levezette, hogy az embernek sal�talev�len �s egy�b fill�res dolgokon kell �lnie. Ez
persze
tetszett Hild�nak, �s r�gt�n nekil�tott koplalni. Rajtam �s a gyerekeken is
kipr�b�lta volna, de
a sarkamra �lltam. Azut�n j�ttek az �nszuggeszti�s gy�gym�dok. Azut�n bele akartak
fogni
az eml�kezetfejleszt�sbe, de hossz� levelez�sek ut�n kider�lt, hogy nem ingyenesek
a f�-
zetek, pedig Mrs. Wheeler azt hitte. Azt�n ott volt a f�z�l�da haszn�lata. Majd
j�tt valami
m�hbornak nevezett gusztustalans�g, ami elvileg nem ker�lt semmibe, ugyanis v�zb�l
k�sz�lt.
Ezt azt�n ejtett�k, amikor egy �js�gcikk meg�rta, hogy a m�hbor r�kkelt�. Azt�n
majdnem
bel�ptek egy olyan n�i klubba, ami v�rosn�z�seket �s gy�rl�togat�sokat szervez, de
sok
sz�molgat�s ut�n Mrs. Wheeler �gy d�nt�tt, hogy a gy�rakban kapott ingyenes uzsonna
nem
hozza vissza a tags�gi dijat. Azt�n Mrs. Wheelernek siker�lt megismerkednie
valakivel, aki
ingyenjegyeket osztogatott valamelyik sz�nt�rsulat fell�p�seire. Volt id�, amikor
ezek h�rman
�r�kon kereszt�l �ltek �s n�zt�k a magasr�pt� el�ad�sokat, �s m�g csak meg sem
pr�b�ltak
�gy tenni, mintha ak�r egy sz�t is felfogn�nak bel�le � a darab c�m�t sem tudt�k
megmondani
ut�na �, de �gy �rezt�k, kapnak valamit a semmi�rt cser�be. Egyszer m�g a
spiritualizmusnak
is beh�doltak. Mrs. Wheeler belebotlott valami lecs�szott m�diumba, aki annyira el
volt
keseredve, hogy tizennyolc pennyt k�rt egy sze�nsz�rt, �gy fejenk�nt �s
alkalmank�nt hat�rt
mindh�rman betekint�st nyerhettek a nem ismert tartom�nyba. L�ttam egyszer, amikor
hozz�nk j�tt sze�nszot tartani. Toprongyos v�n r�ka volt, �s nyilv�nval�an a
delirium tremens
hal�los gy�trelem�ben �lt. Annyira reszketeg volt, hogy amikor levette a kab�tj�t
az
el�szob�ban, g�rcs�sen �sszer�ndult, �s a nadr�gsz�r�b�l kiesett egy gombolyag
f�tyolsz�vet.
Siker�lt visszaadnom neki, miel�tt a n�k megl�tt�k volna. A f�tyolsz�vet az
ektoplazm�hoz
kell, �gy tudom. Gondolom, ment m�g egy m�sik sze�nszra is. Tizennyolc penny�rt
nincs
val�di manifeszt�l�d�s. Mrs. Wheelernek az ut�bbi n�h�ny �vben tett legnagyobb
felfedez�se
a Baloldali K�nyvklub. Azt hiszem, West Bletchleybe '36 k�r�l �rt el a Baloldali
K�nyvklub
h�re. Hamarosan bel�ptem, �s eml�keim szerint szinte ez volt az egyetlen alkalom,
hogy Hilda
tiltakoz�sa n�lk�l adtam ki p�nzt. L�t valami �rtelmet a k�nyvv�s�rl�sban, ha a
rendes �r�nak
harmad��rt kapjuk. T�nyleg k�l�n�s ezeknek a n�knek a vil�gszeml�lete. Miss Minns
k�ts�gk�v�l nekifutott egyik-m�sik k�nyvnek, de a m�sik k�t n�ben ez fel sem mer�lt
volna.
Semmi k�zvetlen kapcsolatuk nincs a Baloldali K�nyvklubbal, �s fogalmuk sincs, mire
megy
ki az eg�sz � ami azt illeti, szerintem Mrs. Wheeler eleinte �gy v�lte, hogy a
�baloldali" sz� a
klubnak az utc�n val� elhelyezked�s�re utal. De annyit tudnak, hogy hat-h�t pennys
k�nyveket lehet kapni f�l koron��rt, �gy azt�n mindig mondogatj�k, milyen �remek
�tlet
volt". Egyszer-egyszer a Baloldali K�nyvklub helyi r�szlege gy�l�st tart �s
el�ad�kat h�v
meg, �s Mrs. Wheeler mindig viszi a t�bbieket is. Rajong mindenf�le nyilv�nos
gy�l�s�rt,
felt�ve, hogy nem a szabadban van, �s ingyenes a bel�p�s. Mindh�rman �gy �lnek ott,
mint
valami puding. Nem tudj�k, mir�l sz�l a gy�l�s, nem is �rdekli �ket, de valahogy
�rzik, f�leg
Miss Minns, hogy �p�tik az elm�j�ket, �s semmibe sem ker�l nekik.
Nos h�t, ez Hilda. �rtik m�r, milyen. �ltal�ban v�ve, gondolom, n�lam nem rosszabb.

H�zass�gunk korai korszak�ban n�ha legsz�vesebben megfojtottam volna, de egy id�

ut�n
m�r semmi nem �rdekelt. Azt�n elh�ztam �s lehiggadtam. 1930-ban h�zhattam el.
Annyira
hirtelen t�rt�nt, mintha eltal�lt �s bennem ragadt volna egy �gy�goly�. Ismerik az
�rz�st.
Egyik este m�g �gy fekszik le az ember, hogy t�bb�-kev�sb� fiatalnak �rzi mag�t,
n�zi a l�-
nyokat, hasonl�k, a k�vetkez� reggelen pedig avval a tiszta tudattal �bred, hogy
csak egy
szeg�ny �reg dagi, akire a s�ron innen m�r csak egy dolog v�r, v�re ver�t�k�vel
cip�t venni a
gyerekeknek.
Most '38-at �runk, �s a vil�g �sszes haj�gy�r�ban szegecselik �ssze a csatahaj�kat
a k�vet-
kez� h�bor�hoz, bennem meg egy plak�ton v�letlen�l megpillantott n�v csom� olyan
dolgot
kavart fel, melyeket m�r Isten tudja, mikor el kellett volna temetnem.

HARMADIK R�SZ

[1] Amikor aznap este haza�rtem, m�g mindig nem tudtam, mire fogom k�lteni a
tizenh�t
fontomat.
Hilda azt mondta, elmegy a Baloldali K�nyvklub gy�l�s�re. Valami fick� j�tt
Londonb�l
el�ad�st tartani, b�r mondanom sem kell, Hilda nem tudta, mir�l. Mondtam, vele
tartok.
�ltal�ban nem vagyok oda az el�ad�sok�rt, de gondolkod�ba ejtettek a d�lel�tti
h�bor�s
l�tom�saim, melyeket a vonat felett elrep�l� bomb�z� ind�tott el. A szokott vita
ut�n kor�n
lefektett�k a gyerekeket, �s id�ben elindultunk az el�ad�sra, melyet nyolcra
hirdettek meg.
K�d�s este volt, a h�v�s termet pedig nem vil�g�tott�k be nagyon. Kis b�dogtet�s
fah�z,
valamelyik nonkonformista szekt��, t�z shilling�rt kib�relhet�. A megszokott
tizen�t-tizenhat
f�s k�z�ns�g gy�lt �ssze. A p�dium elej�n s�rga plak�t hirdette, hogy az el�ad�s a
�A fasiz-
mus fenyeget�s�r�l" fog sz�lni. Ez egy�ltal�n nem lepett meg. Mr. Witchett, aki
ezen �l�se-
ken az eln�k szerep�t t�lti be, �s a mag�n�letben egy �p�t�szirod�ban dolgozik,
k�rbevezette
az el�ad�t, mindenkinek �gy mutatva �t be, hogy Mr. XY (nem eml�kszem a nev�re) �a
h�res
antifasiszta", �pp�gy, mint amikor valakire azt mondjuk, �a h�res zongorista". Az
el�ad�
alacsony, negyven �v k�r�li figura volt, s�t�t �lt�nyt viselt, �s k�sza tincsekkel
pr�b�lta
sikertelen�l leplezni kopaszod�s�t.
Az ilyen gy�l�sek soha nem kezd�dnek id�ben. Mindig van egy kis id�h�z�s azzal az
�r�ggyel, hogy h�tha befutnak m�g p�ran. Nyolc huszon�t lehetett, amikor Witchett
meg-
kocogtatta az asztalt, �s elmondta a mond�k�j�t. Witchett szel�d k�lsej� figura,
r�zsasz�n,
babapopsi arc�n mindig mosoly ter�l el. �gy tudom, titk�ra a Liber�lis P�rt helyi
k�pvise-
let�nek, tagja az egyh�zk�zs�gi tan�csnak, �s � a konferanszi� az Any�k
Sz�vets�g�nek
tartott vet�tettk�pes el�ad�sokon. Sz�letett eln�k, mondhatni. Amikor elmondja,
mekkora
�r�mmel t�lt el mindannyiunkat, ami�rt ma este Mr. XY-t �dv�z�lhetj�k a p�diumon,
l�tszik
rajta, hogy el is hiszi. Ak�rh�nyszor r�n�zek, mindig az jut eszembe, hogy
bizony�ra sz�z. Az
apr� el�ad� el�vett egy k�teg jegyzetet, t�bbnyire �js�gkiv�g�sokat, majd r�rakta a

vizespohar�t nehez�knek. Ezek ut�n gyorsan megnyalta a sz�ja sz�l�t, �s r�kezdett.

J�rnak �n�k el�ad�sokra, k�zgy�l�sekre, miegym�sra?
Amikor �n elmegyek egyre, mindig van egy pillanat az este folyam�n, amikor ugyanaz
a
gondolat felmer�l bennem. Mi az �rd�gnek csin�ljuk ezt? Mi veszi r� az embereket,
hogy t�li
est�ken kimozduljanak ennek a kedv��rt? K�rben�ztem a termen. A h�ts� sorban �ltem.
Nem
is eml�kszem olyan gy�l�sre, amikor ne a h�ts� sorba �ltem volna, ha tehettem.
Hilda �s a
t�bbiek szok�s szerint az els� sorban c�vekeltek le. Meglehet�sen komor kis
teremben �lt�nk.
Ismerik a t�pust. Szurokfeny� falak, hull�mvaslemez tet�, �s annyira huzatos, hogy
az
embernek nincs kedve levenni a kab�tj�t. Kicsiny csoportunk a p�dium k�r�li
f�nyudvarban
�lt, m�g�tt�nk �gy harmincsornyi �res sz�kkel. �s minden sz�knek poros volt az
�l�k�je. Az
el�ad� m�g�tt a p�diumon egy porrongyokkal letakart �ri�si sz�gletes valami �llt,
ak�r egy
szemfed�vel bor�tott hatalmas kopors�. Val�j�ban zongora volt.
Az elej�n nem igaz�n figyeltem oda. Az el�ad� igen gonosz k�lsej� kis fick� volt,
de j�
sz�nok. S�padt arc, mozg�kony sz�j, �s a folytonos besz�d okozta reszel�s hang.
Persze Hit-
lerr�l �s a n�cikr�l hant�zott. Nem �rdekelt k�l�n�sebben a mondand�ja � minden
reggel
megkapom ugyanezt a News Chronicle-ben �, de a hangja duruzsol�s�b�l id�nk�nt
kihallatszott egy-egy kifejez�s, amire felfigyeltem.
� Besti�lis kegyetlens�g... a szadizmus ocsm�ny megnyilv�nul�sai... Gumibotok...
Kon-
centr�ci�s t�borok... Zsid�k m�lt�nytalan �ld�z�se... Vissza a s�t�t k�z�pkorba...
Eur�pai
civiliz�ci�... Tenni, m�g nem k�s�... A tisztess�ges n�pek megal�ztat�sa... A
demokratikus
nemzetek sz�vets�ge Biztos pill�r... A demokr�cia v�delme... Demokr�cia...
Fasizmus...
Demokr�cia... Fasizmus... Demokr�cia.
Sz�val tudj�k. Az ilyenek �r�kon �t tudj�k magukb�l ontani. Mint egy gramofon. Kart
el-
ford�tani, gombot megnyomni, �s m�r kezd�dik is. Demokr�cia, Fasizmus, Demokr�cia.
De
valahogy lek�t�tt, ahogy n�ztem. Meglehet�sen gonosz kis ember, s�padt, kopasz, �s
egy
p�diumr�l szlogenekkel dob�l�zik. Mit is csin�l? Teljesen sz�nd�kosan �s teljesen
ny�ltan
gy�l�letet sz�t. Megfesz�l, hogy megut�ltassa vel�nk a fasiszt�knak nevezett
k�lf�ldieket. Bi-
zarr dolog, gondoltam, �gy v�lni ismertt�, hogy �Mr. XY, a h�res antifasiszta".
Bizarr szakma
lehet ez az antifasizmus. A fick� nyilv�n abb�l �l, hogy Hitler-ellenes k�nyveket
�r. De mit
csin�lt Hitler el�tt? �s mit fog csin�lni, ha Hitler net�n m�r nem lesz? Ugyanez a
k�rd�s �ll az
orvosokra, nyomoz�kra, patk�nyirt�kra is persze. De a reszel�s hang csak mondta �s
mondta,
�s m�g valamire r�j�ttem. Komolyan gondolja. Nem sz�nlel, minden kiejtett sz�t
�t�l.
Pr�b�lja felsz�tani a gy�l�letet a k�z�ns�gben, de ez semmi ahhoz a gy�l�lethez
k�pest,
amelyet � maga �rez. Minden szlogen szent�r�s a sz�m�ra. Ha felboncoln�nk, bel�l is
csak azt
tal�ln�nk, hogy Demokr�cia, Fasizmus, Demokr�cia. �rdekes lenne ismerni egy ilyen
fick�t a
mag�n�letben. Van vajon mag�n�lete? Vagy csak j�r p�diumr�l p�diumra, �s sz�tja a
gy�l�letet? Tal�n m�g az �lmai is szlogenek.
Amennyire ez a h�ts� sorb�l lehets�ges volt, szem�gyre vettem a k�z�ns�get. Ha
jobban
meggondoljuk, mi, akik kimozdulunk t�li est�ken, hogy huzatos termekben �lve
Baloldali
k�nyvklubos el�ad�sokat hallgassunk (�s �gy �rzem, a �mi"-re feljogos�t a t�ny,
hogy ez al-
kalommal �n is megtettem), tal�n jelent�s�ggel b�runk. Mi vagyunk West Bletchley
forradalm�rai. Els� pillanatra nem t�l rem�nykelt�. Ahogy v�gign�ztem a k�z�ns�gen,

r�d�bbentem, hatan ha lehetnek, akik t�nyleg felfogj�k, mir�l besz�l az el�ad�,

j�llehet ekkor
m�r b� f�l �r�ja Hitlerr�l �s a n�cikr�l hadov�lt. Mindig ez van az effajta
gy�l�seken. Az
emberek fele minden alkalommal �gy t�vozik, hogy fogalma sincs, mir�l is sz�lt az
eg�sz.
Witchett �r�mteli mosollyal n�zte az el�ad�t, az asztal m�g�l, arca kicsit
r�zsasz�n�
musk�tlira eml�keztetett. M�r el�re hallottam, mit fog mondani r�gt�n miut�n az
el�ad�
helyet foglal � ugyanezt mondja a melan�zek nadr�gseg�ly�t t�mogat� vet�tettk�pes
el�ad�s
ut�n is: �K�sz�net�nket fejezz�k ki... k�z�s v�lem�ny�nknek adott hangot... igen
�rdekes...
mindannyiunkat ell�tott gondolkodnival�val... igaz�n inspir�l� este!" Miss Minns
egyenesen
�lt az els� sorban, fej�t oldalra billentette, mint egy mad�r. Az el�ad� kih�zott
egy �vet a
poh�r al�l, �s a n�met �ngyilkoss�gi statisztik�kb�l olvasott fel. L�tni lehetett
Miss Minn
hossz�, v�kony nyak�n, hogy nem �r�l t�lzottan. �p�ti ez az elm�j�t vagy sem?
B�rcsak ki
tudn� bogozni, mir�l van sz�! A k�t m�sik n� �gy ter�lt el a sz�kben, mint valami
puding.
Mellett�k egy pici v�r�s haj� asszony pul�vert k�t�tt. Egy sima, egy ford�tott,
egyet fogyaszt,
kett�t szapor�t. Az el�ad� �ppen azt taglalta, hogy a n�cik lefejezik az �rul�kat,
�s a h�h�r
n�ha elrontja az els� csap�st. M�g egy h�lgy volt a k�z�ns�gben, egy s�t�t haj�
l�ny, tan�t�n�
a tan�csi iskol�ban. A t�bbiekt�l elt�r�en � val�ban figyelt, kicsit nyitott
sz�jjal el�red�lve
meresztette nagy kerek szem�t az el�ad�ra, �s itta minden szav�t.
M�g�tte k�t id�s �rge �lt, a helyi Munk�sp�rt tagjai. Az egyik eg�sz r�vidre
ny�rtan hordta
galamb�sz haj�t, a m�sik kopasz volt, bajusza lekonyult. Mindketten kab�tban.
Ismerik a
t�pust. M�r a v�z�z�n el�tt is munk�sp�rtiak voltak. �let�ket �ldozt�k a
mozgalom�rt. H�sz
�vet t�lt�ttek a munkaad�k feketelist�j�n, majd t�zet a tan�cs nyaggat�s�val, hogy
tegyenek
m�r valamit a nyomornegyedekkel. Hirtelen megv�ltozott minden, a r�gi munk�sp�rti
�gyek
m�r nem sz�m�tanak. Beleestek a k�lpolitika kelepc�j�be � Hitler, Szt�lin, bomb�k,
g�ppusk�k, gumibotok, R�ma-Berlin tengely, N�pfront, antikomintern paktum. Se f�le,
se
farka. K�zvetlen�l el�ttem a helyi Kommunista P�rt klikkje foglalt helyet.
Mindh�rman
nagyon fiatalok voltak. Egyik�k p�nzes ember, meg valami tiszts�ge is van a
Hesperid�k
Telep V�llalatn�l, r�ad�sul, ha nem t�vedek, az �reg Crum unoka�ccse. M�sikuk
�gyint�z� az
egyik bankban. N�ha � v�ltja be a csekkjeimet. Kedves fi�, nagyon fiatalos, lelkes,
kerek arca
van, k�k szeme, ak�r egy csecsem��, �s annyira vil�gos haja, hogy az ember
hidrog�nezettnek
hinn�. Nem n�z ki t�bbnek tizenh�tn�l, b�r szerintem �gy h�sz�ves lehet. Olcs� k�k
�lt�ny
volt rajta meg egy vil�gosk�k nyakkend�, ami j�l passzolt a haj�hoz. H�rmuk mellett
m�g egy
kommunista �lt. De �gy t�nik, � m�smilyen kommunista, vagy nem is teljesen az,
ugyanis
�gynevezett trockista. A t�bbiek len�zik. � m�g n�luk is fiatalabb, nagyon sov�ny,
s�t�t haj�,
�s ideges t�pusnak l�tszik. �rtelmes arc. Zsid�, term�szetesen. �k n�gyen eg�sz
m�sk�pp
�lltak hozz� az el�ad�shoz, mint a t�bbiek. Nyilv�nval� volt, hogy a k�rdezz-
felelek r�szn�l
nem b�rnak majd magukkal. M�r most is mintha f�szkel�dtek volna. A kis trockista
izgalm�ban jobbra-balra billegett a fenek�n, annyira meg akarta el�zni a t�bbieket.
Nem figyeltem az el�ad�s konkr�t szavaira. A figyel�snek azonban t�bb m�dja van.
Egy
pillanatra becsuktam a szemem. Furcsa hat�sa volt. Mintha sokkal jobban l�ttam
volna a fic-
k�t �gy, hogy csak a hangj�t hallottam.
Olyan hang volt ez, ami k�pesnek t�nt k�t h�tig meg�ll�s n�lk�l sz�lni. Higgy�k el,
rette-
netes, amikor egy �l� kintorna �rasz�m �nti az emberre a propagand�t. Ugyanazt �jra
�s �jra.
Gy�l�let, gy�l�let �s gy�l�let. J�jj�nk �ssze �s gy�l�lk�dj�nk egy j�t egy�tt. �jra
�s �jra:
Olyan �rz�s, mintha valami bef�rta volna mag�t a kopony�dba, �s az agyadat
d�ng�ln�.
Csukott szemmel azonban egy pillanatra siker�lt saj�t fegyver�vel legy�zn�m. �n
jutottam be
az � kopony�j�ba. K�l�n�s �lm�ny volt. Egy m�sodperc erej�ig benne voltam, m�r-m�r
azt
mondhatn�m, �n voltam �. Mindenesetre �reztem, amit � �rzett.
L�ttam az � l�tom�s�t. �s egy�ltal�n nem olyan l�tom�s volt, amir�l besz�lni
lehetne.
Mondani mind�ssze annyit mond, hogy Hitler a sarkunkban van, mi j�jj�nk �ssze, �s
gy�-
l�lk�dj�nk egy j�t. Nem megy r�szletekbe. Szalonk�pes szinten tartja. De l�tni m�r
eg�sz
m�st l�t. Elk�pzeli, ahogy emberek arc�t veri be franciakulccsal. Fasiszt�k arc�t,
term�szetesen. Tudom, hogy ezt l�tta. �n is ezt l�ttam addig az egy-k�t
m�sodpercig, am�g
benne voltam. Durr! Bele a k�zep�be! A csontok behorpadnak, mint a toj�sh�j, �s az
arc
hely�n m�ris csak egy nagy eperdzsempaca d�szeleg. Durr! M�g egy! Ez megy a fej�ben
�jjel
�s nappal, �s min�l t�bbet gondol r�, ann�l jobban tetszik neki. �s az eg�sszel
semmi baj
nincs, hiszen a bevert arcok fasiszta arcok. Ez a hanghordoz�s�b�l is
kihallatszott.
De mi�rt? A legval�sz�n�bb az, hogy f�l. Manaps�g minden gondolkod� embert megb�n�t

a f�lelem. Ez a fick� puszt�n el�g el�rel�t� ahhoz, hogy jobban f�ljen, mint m�sok.
Hitler a
sarkunkban van! Gyer�nk! Fogjon mindenki franciakulcsot, gy�lj�nk �ssze, �s tal�n
ha el�g
arcot bever�nk, a mi�nk megmarad. T�m�r�lj, v�lassz vez�rt! Hitler a s�t�t, Szt�lin
a vil�gos.
De ak�r ford�tva is lehet, mert a kis krampusz agy�ban Hitler �s Szt�lin ugyanazt
jelenti.
Franciakulcsot �s bevert arcokat.
H�bor�! Megint eszembe jutott. Hamarosan itt lesz, annyi biztos. De ki f�l a
h�bor�t�l?
Azaz, ki f�l a bomb�kt�l �s a g�ppusk�kt�l? �Te", mondhatj�k erre. Igen, �n f�lek,
mint
mindenki, aki m�r �t�lte egyszer. De nem is a h�bor� sz�m�t igaz�n, hanem ami ut�na
j�n. A
vil�g, amelybe les�llyed�nk, a gy�l�letvil�g, a szlogenvil�g. A sz�nes ingek, a
sz�gesdr�t, a
gumibotok. A rejtett cell�k, ahol �jjel-nappal �g a villanyk�rte, �s a nyomoz�k,
akik
�lmodban is figyelnek. �s a felvonul�sok, �s a hatalmas arcokat �br�zol� plak�tok,
�s a
milli�s t�meg, akik a Vez�rt �ljenzik, magukat is annyira megs�ket�tve, hogy m�r
elhiszik,
t�nyleg im�dj�k, de legbel�l �gy gy�l�lik, hogy ok�dni tudn�nak. Ez mind val�s�g
lesz. Vagy
m�gsem? N�ha tudom, hogy k�ptelens�g, m�skor meg tudom, hogy elker�lhetetlen. Aznap

este mindenesetre tudtam, hogy �gy lesz. Hallottam az el�ad� hangj�n.

�gy tal�n m�giscsak lehet valami jelent�s�ge ennek a szedett-vedett kis
t�rsas�gnak, akik
hajland�k kimozdulni t�li est�ken egy ilyen el�ad�s kedv��rt. Legal�bbis annak az
�t-hat
embernek, akik �rtik, mir�l van sz�. Egy hatalmas sereg felder�t�csapata �k. Az
el�rel�t�k, az
els�k a patk�nyok k�z�tt, akik r�j�ttek, hogy s�llyed a haj�. Gyorsan, gyorsan!
J�nnek a fa-
siszt�k! El� a franciakulcsot, fi�k! Csapj oda, vagy �k csapnak ide! Annyira f�l�nk
a j�v�t�l,
hogy el�be szaladunk, mint a ny�l, amely fejest ugrik a boa tork�ba.
�s mi lesz a hozz�m hasonl�kkal, amikor a fasizmus el�ri Angli�t? Igazs�g szerint
val�sz�-
n�leg minden marad a r�giben. Ami az el�ad�t �s a k�z�ns�g n�gy kommunist�j�t
illeti, nos,
nekik egy�ltal�n nem lesz mindegy. Arcokat vernek majd be, vagy az �v�ket verik be,
att�l
f�gg�en, ki �ll �ppen nyer�sre. De a magamfajta egyszer� h�tk�znapi ember sz�m�ra
az �let
rendesen megy majd tov�bb. �s m�gis f�lek � �n mondom, f�lek. �ppen azon kezdtem
t�n�dni, mi�rt, amikor az el�ad� elhallgatott, �s le�lt.
K�vetkezett a kis �res taps, amit egy tizen�t f�s k�z�ns�g produk�lni szokott, majd
a der�k
Witchett elmondta a mag��t, �s miel�tt azt mondhattam volna, Jack Robinson, a n�gy
kommunista egyszerre talpra sz�kkent. Vagy t�z percen �t j�t civakodtak csom� olyan

dologr�l, amit senki m�s nem �rtett, mint dialektikus materializmus, a

proletari�tus sorsa, �s
hogy mit mondott Lenin 1918-ban. Ezt k�vet�en az el�ad�, miut�n ivott egy kis
vizet, fel�llt,
�s adott egy �sszefoglal�t, amit�l a trockista f�szkel�dni kezdett a sz�k�n, de a
m�sik
h�romnak kedv�re volt, majd a civakod�s nem hivatalosan ment m�g egy darabig. Senki
m�s
nem besz�lt. Hilda �s a t�bbiek abban a percben elt�ntek, hogy az el�ad�s v�get
�rt.
Alighanem att�l tartottak, hogy gy�jt�s lesz a teremb�rletre. A v�r�s haj� pici
asszony m�g
maradt, hogy befejezze a sort. Hallani lehetett, ahogy suttogva sz�molja a
szemeket, am�g a
t�bbiek vit�ztak. Witchett pedig �lt �s bazsalygott a besz�l�kre, �s l�tni
lehetett, hogy
m�dfelett �rdekesnek tal�lja az eg�szet, �s pr�b�lja az esz�be v�sni, m�g a fekete
haj� l�ny
kicsit nyitott sz�jjal pillantott egyik vit�z�r�l a m�sikra, �s az �reg munk�sp�rti
tag, aki
lekonyul� bajusz�val �s f�lig �r� kab�tj�val legink�bb egy f�k�ra eml�keztetett,
b�mult, �s
azon t�prengett, mi a fen�r�l lehet sz�. V�g�l fel�lltam �s vettem a kab�tomat.
A civakod�s mag�nveszeked�ss� alakult a kis trockista �s a sz�ke gyerek k�z�tt.
Azon
vitatkoztak, hogy be kell-e vonulni a hadseregbe, ha kit�r a h�bor�. Ahogy
oldalaztam kifel� a
sz�kek k�z�tt, a sz�ke fi� engem h�vott b�r�nak.
� Mr. Bowling! Figyeljen csak. Ha kit�rne a h�bor�, �s es�lyt kapn�nk, hogy egyszer
�s
mindenkorra eltiporjuk a fasizmust, maga nem harcolna? M�rmint ha fiatal volna.
Gondolom, �gy hatvannak hihet.
� Nem �n � mondtam. � El�g volt nekem a legut�bbi alkalom.
� Na de eltiporni a fasizmust!
� Jaj, 'cs�ba m�r a fasizmussal! Ha engem k�rdez, m�r �gy is el�g tipr�s t�rt�nt.
A kis trockista a szoci�lpatriotizmust �s a munk�soszt�ly el�rul�s�t hozza fel, de
a m�sik a
szav�ba v�g:
� De maga m�g 1914-ben gondolkodik. Az egy sima imperialista h�bor� volt. Ez most
m�s. Figyeljen csak. Amikor hallja, hogy mi folyik N�metorsz�gban, hogy
koncentr�ci�s t�-
borok vannak, meg hogy az embereket gumibottal verik a n�cik, akik arra
k�nyszer�tik a zsi-
d�kat, hogy k�pj�k arcon egym�st... nem forr ett�l a v�re?
Mindig a v�rem forr�s�val j�nnek el�. Ugyanezt a fr�zist haszn�lt�k a h�bor�ban is,
jut
eszembe.
� 1916 �ta takar�kon vagyok � mondtam neki. � �s maga is azon lesz, amint meg�rzi a

l�v�sz�rok szag�t.
�s mintha csak ekkor vettem volna �szre. Mintha addig a m�sodpercig nem l�ttam
volna
tiszt�n.
Nagyon fiatal, lelkes arc, ak�r egy j�k�p� di�k� is Tehetne, lensz�n� haj, k�k
szem�vel az
eny�mbe n�zett, �s egy pillanatra t�nyleg k�nny sz�k�tt bel�! Ennyire fontosak
voltak neki a
n�met zsid�k. �n azonban tudtam, mit �rez val�j�ban. Tagbaszakadt k�ly�k, biztos
r�gbizik
is a bank csapat�ban. M�g esze is van. �s �me, banki �gyint�z� egy istentelen
k�lv�rosban, �l
a tej�veg m�g�tt, adatokat �r a f�k�nyvbe, bankjegyeket sz�mol, �s az igazgat�
talp�t nyalja.
�gy �rzi, poshad az �lete. Mindek�zben a nagy dolgok Eur�p�ban t�rt�nnek. Gr�n�tok
robbannak a l�v�sz�rkok felett, �s gyalogs�gi szakaszok rohamoznak a f�stk�dben.
Alighanem n�h�ny cimbor�ja Spanyolorsz�gban harcol. Nan�, hogy epekedik egy kis
h�bor��rt. Nem is lehet �rte okolni. Egy pillanatra a fiamnak �reztem, �s �letkora
alapj�n ak�r
lehetett is volna. Eszembe jutott az a tikkaszt� augusztusi nap, amelyen a rikkancs
felrakta az
ANGLIA HADAT �ZEN N�METORSZ�GNAK plak�tot, mi meg mind kirohantunk feh�r
k�penyeinkben az utc�ra, �s ujjongtunk.
� Ide hallgasson, fiam � mondtam �, el van t�vedve. 1914-ben mi is azt hitt�k,
dics�s�g v�r
r�nk. Nem v�rt. �ri�si kupi volt az eg�sz. Ha megism�tl�dik, maradjon ki bel�le.
Mi�rt k�ne
ki�lmoztatni a test�t? Tartsa meg egy l�ny sz�m�ra. Azt hiszi, a h�bor�ban dics�s�g
v�rja, �s
h�sies rohamok, de higgye el, nem. Ma m�r nincsenek szuronyrohamok, �s amikor
vannak,
akkor sem olyanok, mint amilyennek k�pzeli. Nem �rzi mag�t h�snek. Csak arra tud
gon-
dolni, hogy h�rom napja nem alszik, b�zlik, mint egy g�r�ny, a f�lelemt�l bepis�l,
�s annyira
f�zik a keze, hogy a pusk�t sem tudja m�r tartani. De m�g ez mind le van ejtve. Ami
ut�na
j�n, az a rettenetes.
Semmi hat�sa, persze. Elj�rt felettem az id�, gondolj�k. Ennyi er�vel egy bord�ly
el�tt is
osztogathatn�k egyh�zi r�plapokat.
Az emberek kezdtek elsz�lling�zni. Witchett hazavitte az el�ad�t. A h�rom
kommunista �s
a kis zsid� fi� egy�tt indultak �tnak, �s megint r�kezdtek, hogy a prolet�r
szolidarit�s, �s a
dialektika dialektik�ja, �s mit mondott Trockij 1917-ben. Tizenkett� egy tucat.
Nyirkos,
csendes, nagyon s�t�t �jszaka volt. A l�mp�k csillagk�nt l�gtak a s�t�tben, de nem
vil�g�tot-
t�k meg az utat. A t�volban m�g hallani lehetett a villamosok d�b�rg�s�t a f�utc�n.
Inni
akartam egyet, de m�r t�z fel� j�rt, �s a legk�zelebbi csapsz�k majdnem egy
kilom�terre volt.
R�ad�sul besz�lgetni akartam valakivel, de nem �gy, ahogy az iv�ban szok�s.
�rdekes,
mennyire j�rt eg�sz nap az agyam. R�szben a nem dolgoz�s eredm�nye persze, r�szben
pedig
az �j fogsor�, amit�l kicsit feldob�dtam. Eg�sz nap a j�v�n �s a m�lton m�l�ztam.
Besz�lni
akartam az elj�v� vagy el nem j�v� rossz id�kr�l, a szlogenekr�l, a sz�nes ingekr�l
�s a kelet-
eur�pai formatervezett emberekr�l, akik majd j�l kup�n v�gj�k �reg Angli�nkat.
Hild�val
besz�lgetni rem�nytelen. Hirtelen eszembe jutott, hogy beugrom bar�tomhoz, a j�
�reg
Porteoushoz, � k�s�ig fent szokott lenni.
Porteous nyugd�jas iskolaigazgat�. A v�ros r�gi negyed�ben, a templomhoz k�zel
b�rel
n�h�ny szob�t, melyek szerencs�re a h�z als� szintj�n helyezkednek el. Aggleg�ny,
term�szetesen. Az � fajt�ja nem n�s�l. Egyed�l �1 a k�nyveivel meg a pip�j�val, �s
bej�r�n�t
tart. Tanult fick�, g�r�g, meg latin, meg k�lt�szet, meg ilyenek. Ha a Baloldali
K�nyvklub
helyi egys�ge k�pviseli a Halad�st, akkor szerintem Porteous a Kult�ra k�ld�tte.
Egyik sem
kavar sok vizet West Bletchleyben.
�gett a f�ny a kisszob�ban, ahol Porteous �ld�g�lve szokott olvasni �jeken �t.
Amikor
megkocogtattam a bej�rati ajt�t, pip�j�val a fogai k�z�tt kiballagott, ujjai pedig
egy k�nyvben
jelezt�k, hol tart, mint mindig. Igen j� megjelen�s� f�rfi, nagyon magas, g�nd�r
�sz haja van,
�s keskeny, �lmodoz� arca, mely kiss� m�r el van sz�nez�dve, de eg�szen kisfi�s,
j�llehet �
maga k�zel lehet a hatvanhoz. Fura, hogy ezek az elit k�z�piskolai �s egyetemi
tan�rok
k�pesek hal�luk napj�ig kisfi�san kin�zni. A mozg�suk teszi, valahogy. Porteous is
�gy tud
s�t�lni fel-al�, �sz f�rt�s sz�p fej�t kiss� h�travetve, mint aki valami versr�l
�lmodozik, �s
fogalma sincs, mi zajlik k�r�l�tte. Az ember r�n�z, �s r� van �rva eg�sz �letrajza.
Bentlak�sos
iskola, Oxford, azt�n vissza az iskol�j�ba mint igazgat�. Egy �let a latin, a g�r�g
�s a krikett
b�vk�r�ben. Minden t�pusjegy megtal�lhat� rajta. Folyton egy r�gi Harris
tweedzak�ban van,
meg egy r�gi sz�rke flanelnadr�gban, �s �r�l, ha f�rtelmesnek nevezed, pip�t sz�v,
len�zi a
cigarett�t, �s b�r f�l �jszaka �bren van, lefogadom, hogy reggel hideg f�rd�t vesz.
Az �
szemsz�g�b�l t�kfilk� lehetek. Nem j�rtam bentlak�sos gimn�ziumba, nem tudok
latinul, �s
m�g csak nem is akarok meg tanulni. N�ha azt mondja, k�r, hogy �nincs �rz�kem a
sz�ps�ghez", ami, gondolom, az udvarias form�ja annak, hogy m�veletlen vagyok.
Mindevvel
egy�tt, �n kedvelem. A legjobb �rtelemben vend�gszeret�, a nap b�rmely �r�j�ban
k�sz
beengedni �s besz�lgetni, �s mindig van n�la valami innival�. Egy olyan h�zb�l,
mint a
mi�nk, melyet t�bb�-kev�sb� ellepnek a n�k �s a gyerekek, n�ha j�lesik kiszakadni,
�s
bel�pni az aggleg�nyvil�gba, a k�nyv-pipakandall� l�gk�rbe. �s az el�kel� oxfordi
�let�rz�s,
hogy csak a k�nyvek �s a k�lt�szet �s a g�r�g szobrok sz�m�tanak, �s semmi
eml�t�sre
�rdemes nem t�rt�nt, ami�ta a g�tok kifosztott�k R�m�t � n�ha ez is megnyugv�st
jelent.
Porteous betuszkolt a kandall� melletti �reg b�rfotelbe, majd whiskyt �s sz�d�t
ker�tett.
Mindig csak pipaf�stt�l hom�lyosan l�ttam a szob�j�t. A mennyezet csaknem fekete.
Nem
nagy szoba, �s az ablakot, az ajt�t �s a kandall� feletti fel�letet lesz�m�tva
minden falat
k�nyvek takarnak a f�ldt�l eg�sz a plafonig. A kandall� p�rk�ny�n a v�rhat� t�rgyak
sora-
koznak. Egy sor r�gi, mocskos hangapipa, egyp�r g�r�g ez�st�rme, egy doh�nyszelence
Por-
teous volt egyetem�nek c�mer�vel, �s egy kis cser�pl�mp�s, amir�l azt �ll�tja, hogy
egy szi-
c�liai hegyen �sta el�. A p�rk�ny felett g�r�g szobrok fot�i l�gnak. K�z�pen nagy
k�p van
egy sz�rnyas, de fej n�lk�li n�r�l, aki mintha �ppen buszt pr�b�lna el�rni.
Eml�kszem,
mennyire meg�tk�z�tt Porteous, amikor el�sz�r l�ttam a k�pet, �s nagy but�n
megk�rdeztem,
mi�rt nem raktak r� fejet.
Porteous nekil�tott �jrat�mni a pip�j�t a p�rk�nyon l�v� szelenc�b�l.
� Az a ki�llhatatlan n� az emeletr�l beszerzett egy r�di�t � mondta. � Rem�ltem,
hogy
ezeknek a masin�knak a hangja n�lk�l �lhetem le �letem h�tral�v� r�sz�t. Nincs is
mit tenni,
gondolom. Nem tudja esetleg, a t�rv�ny hogyan rendelkezik?
Megmondtam, hogy nem tehet semmit. Tetszik az oxfordias kiejt�se, ahogy azt mondja
�ki�llhatatlan", �s mulattat, hogy 1938-ban m�g van, aki kifog�solja a r�di�t a
h�zban. Por-
teous megszokott r�veteg m�dj�n s�t�lt fel-al�, kezei a zak�ja zseb�ben, pip�ja a
fogai k�zt,
�s szinte azonnal elkezdett valami t�rv�nyr�l mes�lni, amit Perikl�sz idej�ben
vezettek be
Ath�nban a hangszerek ellen. Mindig ez van Porteousszal. Csak olyanr�l besz�l, ami
sz�-
zadokkal ezel�tt t�rt�nt. B�rhol kezd�dj�k is a t�rsalg�s, mindig visszat�r a
szobrokhoz, a k�l-
t�szethez, a g�r�g�kh�z �s a r�maiakhoz. Eml�tsd meg a Queen Mary-t, mire � a
f�n�ciai g�-
ly�kr�l kezd mes�lni. Soha nem olvas mai k�nyvet, nem hajland� ismerni a c�m�ket
sem, a
Times-on k�v�l bele sem n�z egyetlen �js�gba sem, �s b�szke r�, hogy m�g soha nem
j�rt
moziban. N�h�ny k�lt�t�l, mint Keats vagy Wordsworth, eltekintve �gy v�li, hogy a
modern
vil�gnak � �s az � szemsz�g�b�l a modern vil�g az elm�lt k�tezer �v � egyszer�en
nem lett
volna szabad megt�rt�nnie.
�n magam is r�sze vagyok a modern vil�gnak, de sz�vesen hallgatom. Rendszerint
els�t�l a
polcok el�tt, kih�z egy k�nyvet, majd egy m�sikat, �s k�t kis f�stfelh� k�z�tt
felolvas egy-
egy passzust, t�bbnyire kap�sb�l ford�tva latinb�l vagy m�sb�l. Az eg�sz olyan
b�k�s, olyan
meghitt. Kicsit iskolaigazgat�s, �s m�gis megnyugtat�. Mik�zben �t hallgatja az
ember, ki-
ker�l a villamosok, g�zsz�ml�k �s biztos�t�k vil�g�b�l. M�r csak templomok
l�teznek, meg
olajf�k, meg p�v�k �s elef�ntok, h�l�s-tridentes gladi�torok az ar�n�ban, sz�rnyas
oroszl�nok,
eunuchok, g�ly�k �s katapultok, �s bronzp�nc�los hadvez�rek, amint lovaikkal
katon�k
pajzsain v�gt�znak. Furcsa, hogy megkedvelt egy magamfajta fick�t. De a k�v�rs�g
egyik
el�nye, hogy szinte b�rmilyen t�rsas�gba be tud illeszkedni az ember. Mindamellett
egy
h�ron pend�l�nk malac t�rt�neteket illet�en. Ez az egyetlen modern dolog, ami
�rdekli, b�r
mindig felh�vja a figyelmemet, hogy cseppet sem modernek. V�nl�nyosan mindig
k�nt�sbe
rejtve mes�li el a t�rt�neteket. N�ha kiv�laszt egy latin k�lt�t, �s leford�t egy
mocskos r�met,
sokat b�zva a fant�zi�dra, m�skor c�lz�sokat tesz a r�mai cs�sz�rok mag�n�let�re
vagy az
Astart� templomaiban zajl� esem�nyekre. �gy t�nik, ezek a g�r�g�k meg r�maiak sokat

rosszalkodtak. Porteous �riz n�h�ny f�nyk�pet olasz falfestm�nyekr�l, amikt�l �gnek

�ll az
ember haja.
Amikor elegem lesz az �zleti �s a csal�di �letb�l, sokszor seg�tett m�r, ha
elmentem egyet
besz�lgetni Porteousszal. Ma azonban valahogy nem. M�g mindig ugyanazokon j�rt az
agyam, mint eg�sz nap. Ak�rcsak a baloldali k�nyvklubos el�ad� eset�ben, Porteous
szavaira
sem figyeltem igaz�n, csak a hangj�t hallottam. De m�g az el�ad� hangja az
idegeimre ment,
Porteous-� nem. T�l b�k�s volt, t�l oxfordias. �ppen valaminek a k�zep�n tartott,
amikor
v�g�l k�zbev�gtam:
� Mondja csak, Porteous, mit gondol Hitlerr�l?
Porteous a maga szik�r, m�lt�s�gteljes m�dj�n t�maszkodott k�ny�k�vel a
kandall�p�rk�-
nyon, egyik l�b�val pedig a r�cson. Annyira meglep�d�tt, hogy majdnem kivette a
pip�t a
sz�j�b�l.
� Hitlerr�l? Err�l a n�metr�l? Dr�ga bar�tom! �n nem gondolok r�.
� Az a baj, hogy marh�ra tenni fog r�la, hogy hamarosan mindenki r� gondoljon.
Porteous kis s�hajt hallat a �marh�ra" sz�n�l, melyet nem kedvel, de persze p�z�hoz

hozz�tartozik, hogy semmin sem �tk�zik meg. F�stfelh�ket eregetve �jra j�rk�lni
kezd.
� Nem l�tom be, mi�rt kellene r� odafigyeln�nk. Puszta kalandor. Az ilyenek j�nnek,

mennek. K�r�sz�let�ek csup�n, k�r�sz�let�ek.

Nem tudom pontosan, mennyi ideig �1 egy k�r�sz, de ragaszkodom az �ll�spontomhoz.
� Szerintem t�ved. Ez a v�n Hitler m�s. Szt�lin J�ska szint�gy. Ezek m�r nem
olyanok,
mint a r�gi fi�k, akik keresztre fesz�tettek m�sokat, meg lefejezt�k �ket �s a
t�bbi, csak a
m�ka kedv��rt. Ezek valami m�st akarnak � valami �jat, amilyet m�g soha nem
l�ttunk.
� Dr�ga bar�tom! Nincs �j a nap alatt.
Ez persze az �reg Porteous egyik kedvenc mond�sa. Semmi �jr�l nem hajland� tudom�st

venni. Ak�rmilyen napi esem�nyt eml�t neki az ember, azt feleli, hogy pontosan ez
t�rt�nt a
Hogyish�vj�k kir�ly uralkod�sa idej�n. Ak�r a rep�l�kkel is el�hozakodhatok, azt
mondja,
val�sz�n�leg m�r Kr�t�n is volt, vagy M�k�n�ben, vagy mit tudom �n. Pr�b�ltam neki
elma-
gyar�zni, mit �reztem a kiskrapek el�ad�s�n, �s hogy milyen l�tom�saim voltak az
elj�vend�
rossz id�kr�l, de nem hallgatott r�m. Csak megism�telte, hogy nincs �j a nap alatt.
V�g�l
el�h�zott egy k�nyvet a polcr�l, �s felolvasott egy r�szt valami id�sz�m�t�s el�tti
g�r�g tiran-
nusr�l, aki t�nyleg ak�r Hitler ikertestv�re lehetett volna.
Egy darabig m�g folytattuk a vit�t. Eg�sz nap meg akartam valakivel besz�lni ezt az
�gyet.
Vicces dolog. Nem vagyok idi�ta, de l�ngelme sem, �s Isten a megmondhat�ja,
norm�lis k�-
r�lm�nyek k�z�tt els�sorban ugyanazok a dolgok �rdekelnek, mint b�rmelyik
k�z�pkor�, heti
h�tfontos, k�tgyerekes csal�dap�t. De van annyi eszem, hogy l�ssam, a r�gi
megszokott
�let�nket fenekest�l felforgatj�k. �rzem. L�tom a k�zelg� h�bor�t, meg ami ut�na
j�n, a
sorokat az �lelmiszerboltok el�tt, a titkosrend�rs�get, meg a hangsz�r�t, ami a
gondolatainkat
ir�ny�tja majd. �s evvel m�g csak nem is vagyok egyed�l. Milli� hozz�m hasonl�
ember van.
H�tk�znapi emberek, akikkel l�pten-nyomon tal�lkozom, iv�cimbor�k, buszsof�r�k �s
vas�ru�gyn�k�k, mind �rzik, hogy kisiklott a vil�g. �rzik, ahogy l�buk alatt
repedezik �s be-
omlik a talaj. Erre itt van ez a tanult ember, aki eg�sz �let�t k�nyvek k�z�tt
t�lt�tte, aki
habzsolja a t�rt�nelmet, hagy m�r a f�l�n j�n ki, �s m�g a v�ltoz�sokat sem veszi
�szre.
Hitlert nem tartja fontosnak. Nem hajland� elhinni, hogy megint h�bor� lesz.
Mindenesetre
nem foglalkozik sokat a gondolattal, mivel az el�z�ben sem harcolt � �s �gy v�li,
Tr�ja
ostrom�hoz k�pest el�g gyenge kis m�sor volt. Nem �rti, mi�rt k�ne t�r�dni a
szlogenekkel �s
hangsz�r�kkal �s sz�nes ingekkel. � H�t odafigyel ilyesmire egy intelligens ember?
� mondja
mindig. Hitler �s Szt�lin muland�k, de a Porteous �ltal �id�tlen igazs�g"-nak
nevezett dolog
nem az. Ez persze m�s sz�val annyit tesz, hogy sz�m�ra minden marad a r�giben. Am�g
vil�g
a vil�g, a m�velt oxfordi fick�k j�rk�lni fognak fel-al� k�nyvekkel teli
szob�ikban, latin
k�zhelyeket id�znek, �s sz�vj�k a j� doh�nyt c�meres szelenc�j�kb�l. T�nyleg semmi
�rtelme
nem volt gy�zk�dni. A lenhaj� fi�t k�nnyebb lett volna megingatni. Azt�n, mint
mindig, a
t�rsalg�s nagy �vben elkanyarodott id�sz�m�t�s el�tti esem�nyek fel�. Majd
�rintette a
k�lt�szetet. V�g�l Porteous el�cib�lt m�g egy k�nyvet, �s elkezdte felolvasni Keats
�da egy
csalog�nyhoz c�m� vers�t (vagy tal�n pacsirt�hoz � nem eml�kszem).
Ami engem illet, szerintem a k�lt�szet kis adagokban eg�szs�ges. Viszont �rdekes
m�don
szeretem, amikor Porteous felolvas. Vitathatatlanul j�l csin�lja. Rutinja van
persze, iskol�s
fi�knak olvasott egy id�ben. A maga k�nyelmes m�dj�n nekid�l valaminek, pip�j�val a
fogai
k�z�tt kis f�stcs�kokat eresztve, �s a hangja �nnep�lyesen emelkedik-ereszkedik a
sorokkal.
L�tni rajta, hogy meg�rinti. Nem tudom, mi a k�lt�szet, illetve mi a c�lja.
Gondolom, egye-
sekb�l olyan zsigeri reakci�t v�lt ki, mint m�sokb�l a zene. Amikor felolvas, nem
figyelek
val�j�ban, azaz nem fogom fel a szavakat, de olykor a hangz�sa b�k�vel t�lti el az
elm�met.
�gy eg�sz�ben tetszik. Ma valahogy azonban nem m�k�d�tt. Mintha hideg huzat j�rta
volna
�t a szob�t. Egyszer�en �gy �reztem, maszlag az eg�sz. K�lt�szet! Mi a k�lt�szet?
Egy hang,
egy kis l�g�ramlat. Atya�g! Fog is az sz�m�tani a g�ppusk�k ellen!
Figyeltem, ahogy nekid�l a k�nyvespolcnak. Viccesek ezek a bentlak�sos iskol�s
fick�k.
Hal�lukig di�kok maradnak. Eg�sz �let�k k�z�ppontj�ban a r�gi iskola van, egy kis
latin, g�-
r�g, na �s a k�lt�szet. Ekkor hirtelen r�eszm�ltem, hogy az els� alkalmak egyik�n,
amikor itt
j�rtam Porteousn�l, ugyanezt a verset olvasta fel nekem. Pont ugyan�gy, �s a hangja
is pont
ugyanann�l a r�szn�l remegett meg kiss� � az �rv�nyl� �ce�n-�vegn�l vagy min�l.
Furcsa
gondolat ker�tett hatalm�ba. Ez az ember halott. K�s�rtet. Az ilyen emberek mind
halottak.
Fel�tl�tt bennem, hogy tal�n a k�r�l�tt�nk j�rk�l� emberek k�z�l sokan halottak.
Azt
mondjuk, az ember akkor hal meg, amikor a sz�ve le�ll, nem el�bb. Kicsit �nk�nyesen
hang-
zik. Elv�gre bizonyos testr�szek tov�bb m�k�dnek � a haj m�g �vekig n�, p�ld�ul.
Tal�n
val�j�ban akkor hal meg valaki, amikor az agya �ll le, amikor m�r nem k�pes t�bb�
�j gondo-
latot befogadni. Ilyen az �reg Porteous is. Ragyog�an m�velt, ragyog�an j� �zl�se
van � de
nem k�pes a v�ltoz�sra. Puszt�n ugyanazokat a dolgokat mondja �s gondolja �jra meg
�jra.
Sok ilyen ember l�tezik. Halott elm�k, legbel�l m�r le�lltak. Mind�ssze ide-oda
mozognak
ugyanazon a kis p�lyaszakaszon, �s egyre halov�nyodnak, mint a k�s�rtetek.
Porteous elm�je, gondolom, �gy nagyj�b�l az orosz-jap�n h�bor� idej�n sz�nt meg m�-
k�dni. �s borzalmas, de ilyen majdnem minden rendes ember, aki nem akar
franciakulccsal
arcokat be-beverni. Rendesek, de az agyuk le�llt. Nem tudj�k megv�deni magukat a
k�zelg�
vesz�lyt�l, mert �szre sem veszik, m�g ha az orruk el�tt van, akkor sem. �gy
gondolj�k,
Anglia mindig ilyen marad, �s Anglia az eg�sz vil�g. Nem �rtik, hogy ez m�r csak
marad�k, a
vil�g egy kis sarka, melyet t�rt�netesen elker�ltek a bomb�k. De mi a helyzet az �j
kelet--
eur�pai embert�pussal, a formatervezettel, aki szlogenekben gondolkodik, �s a
pusk�k nyelv�n
besz�l? Nyomunkban vannak. Hamarosan elkapnak minket. Nekik azt�n nem dirig�lnak
kir�lyok, hercegek, gr�fok. �s minden rendes ember le van b�nulva. Halott emberek
�s �l�
fenevadak. Mintha nem volna k�ztes �llapot.
F�l �ra eltelt�vel lel�ptem, miut�n hi�ba pr�b�ltam meggy�zni Porteoust, hogy
Hitler fon-
tos. Hazafel� tartva a vacog�s utc�kon m�g mindig ugyanazok a gondolatok j�rtak a
fejem-
ben. A villamosok m�r nem k�zlekedtek. A h�zunkban s�t�t volt, Hilda m�r aludt.
Fogsoro-
mat beraktam a poh�r v�zbe a f�rd�szob�ban, beleb�jtam a pizsam�mba, majd
�tseg�tettem
Hild�t az �gy t�loldal�ra. Nem �bredt fel, ahogy arr�bb gurult, �s fel�m ford�totta
a v�llai
k�z�tt l�v� p�pszer� valamit. �rdekes, milyen �ri�si b�nat tudja hatalm�ba ker�teni
az embert
k�s� �jjel. Az adott percben fontosabbnak t�nt Eur�pa sorsa a lakb�rn�l, a gyerekek
tand�j�n�l
meg a m�snapi munk�n�l. Azok sz�m�ra, akik maguk keresik a kenyer�ket, ilyeneken
gondolkodni egyszer�en bolonds�g. De nem hagytak nyugodni. M�g mindig a sz�nes
ingek �s
a g�ppuskat�z l�tom�sa gy�t�rt. Az utols� dolog, amin eml�keim szerint m�g elalv�s
el�tt
t�n�dtem, az volt, hogy mi a fen�nek t�r�dik ilyesmivel egy magamfajta ember.

[2] Ny�ltak a kankalinok. Gondolom, m�rcius lehetett.

�thajtottam Westerhamen, �s Pudley fel� vettem az ir�nyt. Fel kellett m�rnem egy
vaskeresked�st, azt�n ha siker�l, besz�lnem kellett egy potenci�lis �letbiztos�t�s-
�gyf�llel, aki
nem tudta mag�t r�sz�nni a d�nt�sre. Helyi �gyn�k�nk k�ldte be a nev�t, de az
illet� az
utols� pillanatban megijedt, mert nem volt biztos benne, hogy megengedheti mag�nak.
El�g
j�l r� tudom venni az embereket a d�nt�sre. A k�v�rs�g teszi. Der�s hangulatba
ker�lnek t�le,
�s a csekk al��r�s�t m�r-m�r �r�mnek �rzik. Persze m�s-m�s emberek m�s-m�s taktik�t

ig�nyelnek. Egyesekn�l jobb minden hangs�lyt a juttat�sokra fektetni, m�sokat

kifinomult
m�don kell megijeszteni arra tett c�lz�sokkal, mi lesz a feles�g�kkel, ha �k
biztos�t�s n�lk�l
halnak meg.
A v�n kocsi fel �s le kanyargott a kis hegyek szerpentinjein. Istenem, milyen
gy�ny�r�
nap! Ismerik azokat a m�rciusi napokat, melyek �ltal�ban akkor j�nnek, amikor a t�l
v�gre
feladja a k�zdelmet. Napokig rettenetes id� volt, olyan, amit egyesek ragyog�nak
h�vnak,
amikor jegesen k�k az �g, �s a sz�l karcol, ak�r az �letlen borotvapenge. Majd
hirtelen el�llt a
sz�l, �s a nap is el�b�jt. Hiszen tudj�k. Halv�nys�rga naps�t�s, egy lev�l sem
rezd�l, kis
k�dfolt a messze t�volban, ahol a hegyoldalon szanasz�t legel�sz� birk�k apr�
kr�tadarabok-
nak l�tszanak. Lent a v�lgyben pedig t�zek �gtek, a f�st tekeregve felsz�llt, �s
elvegy�lt a p�-
r�val. Egyed�l voltam az �ton. Annyira meleg volt, szinte le is lehetett volna
vetk�zni.
El�rtem egy helyre, ahol az �t menti f�vet kankalinok tark�tott�k. Tal�n kicsit
agyagosabb
volt ott a f�ld. H�sz m�terrel arr�bb lass�tottam �s meg�lltam. Ezt a sz�p id�t nem
lehetett
kihagyni. �gy �reztem, ki kell sz�llnom beleszimatolni a tavaszi leveg�be, tal�n
szedni p�r
kankalint is, ha senki nem j�n erre. M�g az a k�sza gondolat is �tsuhant az
agyamon, hogy
szedek egy csokorra val�t Hild�nak.
Le�ll�tottam a motort, �s kisz�lltam. Nem szeretem �resben j�ratni, kicsit tartok
t�le, hogy
ler�zn� mag�r�l a s�rh�ny�kat, vagy valami. 1927-es modell, �s j� p�r kilom�ter van
benne.
Ha felemelem a motorh�ztet�t, a motor mindig a r�gi Osztr�k Birodalmat juttatja
eszembe.
Madzagok tartj�k �ssze, m�gis elketyeg valahogy. Nem is hinn� az ember, hogy egy
g�p
ennyi k�l�nb�z� ir�nyba tud r�zk�dni egyszerre. Ak�r a F�ld mozg�sa, aminek szint�n

huszonk�t k�l�nf�le rezg�se van, legal�bbis mintha ezt olvastam volna. Ha h�tulr�l
n�zz�k,
mik�zben �resben van, szakasztott olyan, mint egy hawaii hula-hula t�ncosl�ny.
Fagerenda kapu �llt az �t mellett. Odas�t�ltam, �s �thajoltam rajta. Egy l�lek sem
volt a
l�that�ron. Kiss� h�tratoltam a kalapomat, hogy �rezzem a leveg� balzsam�t a
homlokon. A
s�v�ny alatti f� tele volt kankalinnal. A kapu t�loldal�n egy csavarg� vagy valaki
m�s �ltal
otthagyott t�z maradv�nyai. M�g gomolygott a f�st a kis kupac feh�r zsar�tnokb�l.
T�volabb
egy b�kalencs�vel belepett kis t� l�tszott. A sz�nt�f�ld �szi b�z�val volt bevetve.
Meredeken
emelkedett, majd j�tt egy m�szk�fal �s egy b�kk�s. �s teljes mozdulatlans�g
mindenhol. M�g
a hamut sem kavarta sz�l. Pacsirta dalolt valahol, de k�l�nben egy hangot nem
lehetett
hallani, m�g rep�l�t sem.
Elid�ztem egy picit a kapura t�maszkodva. Egyed�l voltam, teljesen egyed�l. N�ztem
a
sz�nt�f�ldet, a sz�nt�f�ld pedig n�zett engem. �gy �reztem... vajon meg�rtik-e,
amit mondani
akarok.
Ez az �rz�s annyira szokatlan manaps�g, hogy butas�gnak hangzik. �gy �reztem,
boldog
vagyok. �gy �reztem, hogy b�r nem fogok, k�szen �lln�k �r�kk� �lni. Ha tetszik,
mondhat-
j�k, hogy a tavasz els� napja okozta. Az �vszak hat�sa a nemi mirigyekre vagy
ilyesmi. De
enn�l t�bbr�l volt sz�. B�rmily k�l�n�s, ami hirtelen m�g a kankalinn�l vagy a
s�v�ny piciny
r�gyein�l is jobban meggy�z�tt arr�l, hogy �rdemes �lni, az a kis t�zrak�s volt a
kapu mel-
lett. Tudj�k, hogy n�z ki az el�gett fa egy sz�lcsendes napon. A feh�r hamuv� v�lt
gallyak,
melyek m�g �rzik gallyform�jukat, �s a hamu al�l kil�tsz� �l�nkv�r�s par�zs. Fura,
hogy a
v�r�s zsar�tnok elevenebbnek t�nik, t�bb �letet sug�roz, mint b�rmilyen �l�l�ny.
Van benne
valami, egyfajta intenzit�s, vibr�l�s � nem tudom szavakba �nteni. Mindenesetre
eszedbe
juttatja, hogy te magad is �lsz. A r�szlet, mely az eg�sz k�pre felh�vja a
figyelmet.
Lehajoltam kankalint szedni. Nem �rtem el � �tban volt a pocak. Leguggoltam h�t, �s

szedtem egy kis csokrot. Szerencs�re senki nem l�tott. R�ncos, ny�lf�l form�j�
leveleik
voltak. Fel�lltam, �s a kapuoszlopra tettem a csokromat. Azt�n hirtelen �tlett�l
vez�relve,
kikaptam a fogsoromat, �s szem�gyre vettem.
Ha van t�kr�m, teljes eg�sz�ben megn�zem magamat, b�r ami azt illeti, tudtam j�l,
mit
l�ttam volna. Negyven�t �ves f�rfi, kicsit viseltes, halsz�lkamint�s �lt�nyben �s
kem�nyka-
lapban. Az asszony, a k�t gyerek �s a kertv�rosi h�z r�m volt �rva. V�r�s arc,
vizeny�s k�k
szem. Tudom, ne is mondjanak semmit. Ami viszont megh�kkentett, amikor egy utols�
pillant�st vetettem a prot�zisemre, miel�tt visszaraktam volna a sz�mba, hogy nem
�rdekel. A
m�fogsor sem �rdekel. K�v�r vagyok � igen. �gy festek, mint egy bukm�ker sikertelen
�ccse
� igen. Nincs n�, aki fizets�g n�lk�l lefek�dne velem. Mindevvel tiszt�ban vagyok.
De
higgy�k el, nem �rdekel. Nem kellenek a n�k, m�g csak a fiatals�gom sem kell. Csak
�lni
akarok. �s abban a pillanatban, ahogy �lltam �s n�ztem a kankalinokat meg a v�r�s
zsar�tnokot a s�v�ny alatt, �ltem. �rzi az ember, amolyan b�k�s �rz�s, m�gis
l�ngk�nt �g.
T�volabb a s�v�ny ment�n a tavacsk�t b�kalencse sz�nyeg fedte oly s�r�n, hogy aki
nem
ismeri a b�kalencs�t, szil�rdnak hiszi �s r� is l�p. Elt�n�dtem, vajon mi�rt
vagyunk ennyire
�tkozottul bolondok? A sok ostobas�g helyett, amivel idej�ket t�ltik, mi�rt nem
j�rk�lnak az
emberek, �s n�znek meg ezt-azt? Vegy�k a tavat, p�ld�ul � mi minden van benne.
G�t�k,
v�zicsig�k, v�zip�kok, tegzesl�rv�k, pi�c�k �s j� �g tudja, h�ny, csak mikroszk�p
alatt l�tsz�
dolog. �let�k rejt�lyei, ott lent a v�z alatt. Egy �letet el lehetne t�lteni a
figyel�s�kkel, t�z �le-
tet, �s m�g mindig csak az els� t�n�l tartan�nk. �s mindek�zben �rezn�nk a csod�t,
a k�l�n�s
bels� l�ngot. Nincs is m�sra sz�ks�g, �s mi pont ebb�l nem k�r�nk.
De �n k�rek bel�le. Legal�bbis ebben a percben �gy gondoltam. �s ne �rtsenek f�lre.
El�-
sz�r is, ellent�tben a legt�bb t�sgy�keres londonival, �n nem szoktam nyavalyogni a
�vid�k-
kel" kapcsolatban. Ahhoz egy p�ttyet t�ls�gosan a k�zel�ben n�ttem fel. Nem akarok
senkit
lebesz�lni arr�l, hogy v�rosban vagy net�n kertv�rosban �ljen. Ott �lnek, ahol
akarnak. �s
nem �ll�tom, hogy az eg�sz emberis�gnek s�tafik�l�ssal �s kankalinszed�ssel kellene
t�ltenie
az �let�t vagy ilyesmi. T�k�letesen tiszt�ban vagyok avval, hogy dolgoznunk kell.
Csak az�rt
lehet b�rkinek ideje vir�got szedni, mert vannak, akik sz�nb�ny�ban k�h�gik ki a
t�dej�ket,
vagy �r�g�pet p�f�lnek. Na meg ha nem volna teli pocakod �s meleg otthonod, nem is
akarn�l
vir�got szedni. De nem is ez a l�nyeg. Van ez az �rz�s, ami felbukkan bennem � nem
gyakran,
ez igaz, de olykor-olykor. Tudom, hogy az �rz�s j�. S�t mi t�bb, mindenki tudja,
illetve
majdnem mindenki. Mindig csak karny�jt�snyira van, �s mindannyian tudjuk ezt is.
T�zet
sz�ntess! �ll�tsd le a hajsz�t! Nyugodj meg, f�jd ki magad, engedd, hogy a b�ke
�thassa
csontjaidat! Semmi �rtelme. Nem fogadunk sz�t. Ugyanazokat az �tkozott botors�gokat

m�velj�k tov�bb.
A k�vetkez� h�bor� meg itt van a l�t�hat�ron. 1941, azt mondj�k. M�g h�rom k�r a
Nap
k�r�l, azt�n durr bele. Fekete szivark�nt potyognak r�nk a bomb�k, �s �ramvonalas
goly�k
�ramlanak a Bren g�ppusk�kb�l. Nem mintha ez k�l�n�sebben aggasztana. �reg vagyok
m�r
a harchoz. Lesznek persze l�gi csap�sok, de mindenkit nem tal�lnak el. R�ad�sul, ha
l�tezik is
ez a vesz�ly, el�re nem f�szkeli be mag�t igaz�n az ember gondolataiba. Mint m�r
sokszor
elmondtam, nem a h�bor�t�l f�lek, csak att�l, ami ut�na j�n. �s m�g val�sz�n�leg az
sem fog
szem�lyesen �rinteni. Hiszen kit �rdekel egy magamfajta? T�l k�v�r vagyok politikai

gyan�s�tottnak. Engem azt�n nem tesznek el l�b al�l, �s nem �tlegelnek gumibottal.
Az a
h�tk�znapi �tlagember vagyok, aki tov�bbhalad, ha arra sz�l�tja fel a rend�r. Ami
Hild�t �s a
gyerekeket illeti, tal�n fel sem t�nne nekik a v�ltoz�s. M�gis f�lek. A sz�gesdr�t!
A
szlogenek! A hatalmas arck�pek! A paraf�val burkolt pinc�k, ahol a h�h�r h�tulr�l
k�ldi be-
l�d az �lmot! Tulajdonk�ppen olyan emberek is f�lnek, akik l�nyegesen ostob�bbak
n�lam.
Mi�rt? Mert �r�kre elb�cs�zunk azokt�l a dolgokt�l, melyekr�l az im�nt besz�ltem, a
k�l�n�s
bels� �rz�st�l. H�vjuk b�k�nek, ha �gy tetszik. De b�k�n nem a h�bor� hi�ny�t
�rtem, hanem
a b�k�t, a bens�nket �tj�r� �rz�st. Ennek egyszer �s mindenkorra v�ge, ha
meg�rkeznek a
gumibotos sr�cok.
Kezembe vettem �s megszagoltam a kankalincsokromat. Als�-Binfield j�rt a fejemben.
K�l�n�s, ahogy az elm�lt k�t h�napban folyton eszembe jutogatott, ahhoz k�pest,
hogy el�tte
h�sz �vre gyakorlatilag elfelejtettem. �s ebben a pillanatban meghallottam egy
k�zeled� aut�
z�g�s�t az �ton.
Gyorsan kiz�kkentett. Hirtelen r��bredtem mit m�velek � l�d�rg�k, �s kankalint
szedek,
amikor Pudleyban k�ne �tn�znem egy vaskeresked�s lelt�r�t. S�t elk�pzeltem, hogy
festen�k,
ha a kocsiban �l� emberek megl�tn�nak. K�v�r f�rfi kem�nykalapban kankalincsokrot
szorongat! Nem stimmel a k�p. K�v�r f�rfiak nem szedhetnek kankalint, legal�bbis
nyilv�-
nosan semmik�ppen. �ppen annyi id�m maradt, hogy �thaj�tsam a s�v�ny felett, �s m�r
fel is
t�nt az aut�. J�l tettem. Az aut� h�sz �v k�r�li nyikhajokkal volt tele. Hogy
r�h�gtek volna,
ha megl�tnak! Mind engem n�ztek � tudj�k, hogy n�zik a kocsiban �l� emberek azt,
aki fel�
k�zel�tenek �, �s fel�tl�tt bennem, hogy m�g tal�n �gy is kital�lhatj�k, mit
m�veltem. Mi�rt
sz�llna ki valaki a kocsij�b�l az orsz�g�t ment�n? Persze! Ahogy a kocsi elhaladt,
�gy tettem,
mintha a sliccemet gomboln�m be.
Felkurbliztam a kocsit (az �nind�t� m�r nem m�k�dik), �s besz�lltam. El�g k�l�n�s,
de ab-
ban a pillanatban, amikor gomboltam a sliccemet, �s agyam h�romnegyed�t lefoglalt�k
a
nyikhajok a m�sik kocsiban, csod�latos �tletem t�madt.
Visszamegyek Als�-Binfieldbe!
Mi�rt ne?, gondoltam, ahogy negyedik sebess�gbe kapcsoltam. Mi�rt ne tehetn�m? Mi
g�tol meg benne? �s mi a fen��rt csak most jutott eszembe? Csendes vak�ci� Als�-
Binfieldben � pont erre volt sz�ks�gem.
Ne higgy�k, hogy lakni akartam visszamenni Als�-Binfieldbe. Nem terveztem otthagyni
Hild�t �s a gyerekeket, �s �j n�vvel �j �letet kezdeni. Ilyen csak a k�nyvekben
t�rt�nik. De
mi g�tolna meg abban, hogy lesurranjak Als�-Binfieldbe, �s elt�ltsek egy hetet
egyed�l,
t�vol a vil�g zaj�t�l?
Az agyamban m�r �ssze is �llt a terv. P�nzzel nem lesz gond. M�g mindig volt
tizenk�t
font titkos kincsemb�l, �s tizenk�t fontb�l nagyon k�nyelmes hetet lehet elt�lteni.
�vi k�t h�t
szabads�gom van, �ltal�ban augusztusban vagy szeptemberben. De ha kital�lok egy
megfelel� t�rt�netet � gy�gy�thatatlan betegs�gben haldokl� rokon vagy valami �,
val�sz�n�leg r� tudom venni a c�get, hogy k�t r�szben vehessem ki a szabads�gomat.
�gy lesz
egy teljes hetem csak magamnak, miel�tt Hilda r�j�hetne az igazs�gra. M�jusban
p�ld�ul,
amikor vir�gzik a galagonya. Egy h�t Als�-Binfieldben Hilda n�lk�l, gyerekek
n�lk�l,
Rep�l� Szalamander n�lk�l, Ellesmere Road n�lk�l, a r�szletfizet�s h�h�ja n�lk�l, a

forgalom �r�letbe kerget� zaja n�lk�l � egy h�tig csak l�d�rg�k �s hallgatom a
csendet!
De mi�rt akartam visszamenni Als�-Binfieldbe?, k�rdezik. Mi�rt pont Als�-
Binfieldbe?
Mit akartam ott csin�lni?
Nem akartam csin�lni semmit. H�t �ppen ez az. B�k�t akartam �s csendet. B�k�t!
Als�-
Binfieldben egykor b�ke volt. Mes�ltem m�r egyet s m�st egykori �let�nkr�l ott, a
h�bor�
el�tt. Nem �ll�tom, hogy t�k�letes volt. Kimondottan unalmas, tunya, veget�l�
�letet �lt�nk.
Ha tetszik, �gy �lt�nk, mint a r�p�k. De a r�p�k nem rettegnek a f�n�k haragj�t�l,
nem fek-
szenek �bren �jszaka, �s nem j�r a fej�k a k�vetkez� v�ls�gon vagy a k�vetkez�
h�bor�n.
B�ke lakozott benn�nk. Term�szetesen tudtam, hogy m�g Als�-Binfieldben is alighanem
m�s
lett az �let. De a hely maga ugyanaz. Ott lesznek a b�kkf�k a Binfield Villa k�r�l,
a vontat��t
a g�t mellett, �s az itat�v�ly� a piact�ren. Vissza akartam t�rni, csak egy h�tre,
�s �titat�dni a
hangulat�val. Kicsit mint azok a keleti b�lcsek, akik kivonulnak a sivatagba. �s
�gy v�lem, ha
�gy folytat�dnak a dolgok, az elk�vetkezend� n�h�ny �vben nem kev�s ember fog
kivonulni a
sivatagba. Mint amir�l Porteous mes�lt nekem, amikor egy id�ben annyi remete volt
az �kori
R�m�ban, hogy minden barlanghoz v�r�list�t vezettek.
De nem a lelkemben akartam kotor�szni. Csak �ssze akartam szedni magam a rossz id�k

el�tt. Hiszen k�tli-e b�rki, aki nem halott nyakt�l felfel�, hogy j�nnek a rossz
id�k? Azt sem
tudjuk, mit v�runk pontosan, de tudjuk, hogy j�n. Tal�n h�bor�, tal�n gazdas�gi
v�ls�g � nem
tudni, csak azt, hogy rossz lesz. Ak�rmerre tartunk is, egy biztos, hogy lefel�. Le
a s�rba, le a
p�ceg�d�rbe � nem tudni. �s evvel nem lehet szemben�zni, ha nincs meg hozz� a kell�
bels�
�rz�s. Valami megsz�k�tt bel�l�nk a h�bor� �ta eltelt h�sz �v sor�n. Addig
spriccelt�k sz�t
az �ltet� nedvet, am�g elfogyott. Ez a rohang�l�s! �r�k�s k�zdelem egy kis p�nz�rt.
Buszok,
bomb�k, r�di�k �s telefonok �r�k�s l�rm�ja. Elrongyol�dott idegek, �r a
csontjainkban a vel�
hely�n.
Beletapostam a g�zba. M�r a gondolata j�t tett, hogy visszamegyek Als�-Binfieldbe.
Isme-
rik az �rz�st. L�gszomj! Mint az �ri�stekn�s�k, amikor feltemp�znak a felsz�nre,
kidugj�k az
orrukat, nagyot nyelve megt�ltik t�dej�ket, �s csak azt�n mer�lnek vissza a h�n�rok
�s po-
lipok k�z�. Mind egy szemetesv�d�r alj�n fuldoklunk, de �n megtal�ltam a felfel�
vezet� utat.
Vissza Als�-Binfieldbe! Nyomtam a g�zped�lt, m�gnem a v�n kocsi el�rte a csaknem
hatvan
kilom�teres v�gsebess�g�t. �gy cs�r�mp�lt, mint egy t�ny�rokkal megrakott
b�dogt�lca, �s a
zaj leple alatt majdnem dalra fakadtam.
Persze a l�gy a m�zescsuporban Hilda volt. Ez kiss� felideges�tett. Lelass�tottam
�gy har-
mincra, hogy v�giggondoljam.
Afel�l nem volt sok k�ts�g, hogy Hilda el�bb vagy ut�bb r�j�n. Azt, hogy csak egy
h�t
szabads�got kapok augusztusban, m�g tal�n j�l el tudom adni. Azt mondhatom, hogy
id�n
csak egyet ad a c�g. Val�sz�n�leg err�l nem is k�rdez�sk�dne sokat, mert kapna az
alkalmon,
hogy lefaragjon a vak�ci� k�lts�geib�l. A gyerekek �gy is, �gy is egy h�napot
t�ltenek a ten-
gerparton. A m�jusi h�tre sz�ks�ges alibi okozta a nagyobb fejt�r�st. Nem t�nhetek
el sz�
n�lk�l. Tal�n az lenne a legjobb, gondoltam, ha j� el�re bejelenten�m, hogy valami
k�l�n-
leges munk�ra k�ldenek Nottinghambe, vagy Derbybe, vagy Bristolba, vagy valami m�s
j�
messzi helyre. Ha k�t h�nappal sz�lok, akkor �gy fog t�nni, hogy nincs
rejtegetnival�m.
De persze el�bb-ut�bb r�j�n. J�l ismerem! Eleinte �gy tesz majd, mintha elhinn�,
azt�n a
maga csendes, makacs m�dj�n kiszimatolja, hogy soha nem j�rtam Nottinghamben, vagy
Derbyben, vagy Bristolban, vagy b�rhol. Leny�g�z�en csin�lja. Az az �llhatatoss�g!
Csendben lapul, am�g nincs a kez�ben az alibi �sszes gyenge pontja, majd hirtelen,
amikor
teszek valamilyen figyelmetlen megjegyz�st, r�zend�t. Egyszer csak el�pakolja az
�gy teljes
dosszi�j�t.
� Hol volt�l szombat este? Hazudsz! N�vel volt�l. N�zd csak meg, milyen hajsz�lakat

tal�ltam, amikor lekef�ltem a mell�nyed! N�zz ide! Ilyen sz�n� az �n hajam?

�s kezd�dik a m�ka. Isten tudja, h�nyszor j�tsz�dott m�r le a jelenet. N�ha igaza
volt a
n�t illet�en, m�skor nem, de az ut�hat�sok mindig ugyanazok. Nyaggat�s meg�ll�s
n�lk�l,
heteken �t! Minden alkalommal veszeked�s az asztaln�l � a gyerekek meg nem �rtik,
mir�l
van sz�. A legrem�nytelenebb az lenne, ha megmondan�m neki, hol voltam �s mi�rt.
�t�-
letnapig bizonygathatn�m, akkor sem hinn� el.
De az �rd�gbe is!, gondoltam, minek evvel foglalkozni? Messze van m�g. Tudj�k,
meny-
nyire m�sk�pp festenek a dolgok megt�rt�nt�k el�tt �s ut�n. Megint r�tapostam a
g�zra. T�-
madt m�g egy �tletem, m�r majdnem nagyobb, mint az els�. Nem m�jusban megyek.
J�nius
m�sodik fel�ben megyek, amikor m�r elkezd�d�tt a horg�szszezon, �s pec�zom egyet!
Mi�rt ne, tulajdonk�ppen? B�k�t akartam, a pec�z�s pedig maga a b�ke. �s ekkor
sz�letett
meg fejemben a legnagyobb �tlet, amit�l majdnem lehajtottam az �tr�l a kocsival.
Kifogom azokat a nagy pontyokat a Binfield Villa melletti t�b�l!
�s �jfent: mi�rt ne? H�t nem bizarr, hogy eg�sz �let�nkben azt hissz�k, hogy
megval�-
s�thatatlan, amire v�gyunk? Mi�rt ne foghatn�m ki a nagy pontyokat? Ugyanakkor,
amint
kimondjuk, nem az az �rz�s�nk, hogy lehetetlen, hogy egyszer�en k�ptelens�g? Nekem
�gy
t�nt, m�g ebben a percben is. Olyan k�ba �lomnak t�nt, mint az egy�tt h�l�s
filmcsilla-
gokkal, vagy a neh�zs�ly� bajnoks�g megnyer�se. Ugyanakkor a legkev�sb� sem volt
lehe-
tetlen, s�t m�g val�sz�n�tlen se. Felszerel�st lehet b�relni. B�rki� is a Binfield
Villa,
megfelel� p�nz�rt biztos kiadja a tavat. Atya�g! Boldogan fizetn�k ak�r �t fontot
egy nap
pec�z�s�rt abban a t�ban. Ami azt illeti, el�g val�sz�n�, hogy a h�z m�g ma is
�res, �s a t�r�l
senkinek nincs tudom�sa.
Elk�pzeltem, ahogy a f�k k�z�tti s�t�t zugban v�r r�m ennyi �ven �t. �s azok a
hatalmas
fekete halak, amint m�g mindig k�rbe-k�rbe siklanak. Jesszusom! Ha m�r harminc �ve
is
akkor�k voltak, milyenek lesznek most?

[3] J�nius tizenhetedike volt, p�ntek, a horg�szszezon m�sodik napja.

A c�gn�l gond n�lk�l el tudtam int�zni mindent. Ami Hild�t illeti, hib�tlan �s
bombabiztos
t�rt�nettel l�ttam el. Birminghamet v�lasztottam alibinek, �s az utols� pillanatban
m�g azt is
el�rultam, hogy a Rowbottom Csal�di �s �zleti Hotelben fogok megsz�llni. V�letlen�l
tudtam
a c�m�t, mert n�h�ny �vvel kor�bban m�r voltam ott. Ugyanakkor nem akartam, hogy
�rjon
nekem Birminghambe, ami nem kiz�rt, ha egy eg�sz hetet t�vol vagyok. N�mi fejt�r�s
ut�n
r�szben bizalmamba avattam az ifj� Saunderst, a Glisso Parkettaf�nyez� utaz�
�gyn�k�t.
T�rt�netesen megeml�tette, hogy j�nius tizennyolcadik�n �tutazik Birminghamen, �n
pedig
meg�g�rtettem vele, hogy meg�ll, �s feladja a levelemet Hild�nak, a Rowbottom
c�m�vel.
Ebben azt �rtam, hogy elk�pzelhet�en tov�bb kell utaznom, �s ez�rt ink�bb ne �rjon.
Saunders
�rtette a dolgot, legal�bbis azt hitte. R�m kacsintott, s azt mondta, fantasztikus
vagyok a
koromhoz k�pest. Hilda kipip�lva. Nem k�rdezett semmit, de m�g ha gyan�t fog is
k�s�bb,
egy ilyen alibit nem k�nny� kikezdeni.
�tvezettem Westerhamen. Csod�latos j�niusi reggel volt. Enyhe szell� f�jdog�lt, a
szilf�k
teteje hajladozott a naps�t�sben, pici feh�r felh�k vonultak �t birkany�jk�nt az
�gen, �rny�-
kaik pedig a mez�n kergett�k egym�st. Westerham ut�n egy pirospozsg�s fagylaltosfi�
sz�-
guldott szembe a biciklij�n, f�ttyszava szinte �thatolt a kopony�mon. Hirtelen
eszembe jut-
tatta az id�t, amikor �n is kifut�fi� voltam (b�r akkoriban m�g nem volt
szabadonfut�s bicik-
link), �s kis h�j�n meg�ll�tottam �s vettem t�le egy fagyit. Helyenk�nt m�r
lev�gt�k a sz�n�t,
de m�g nem gy�jt�tt�k be. Hossz�, f�nyes sorokban fekve sz�radt, a szaga meg
el�rasztotta az
utat, �s elkeveredett a benzin�vel.
Nyugodt huszon�ttel mentem. Amolyan b�k�s, �br�ndos reggel volt. Kacs�k �szk�ltak
lust�n a tavakban, mintha t�l j�llaktak volna ahhoz, hogy egyenek. Nettlefieldben,
a
Westerham ut�ni faluban, egy feh�r k�t�nyes, �sz haj�, hatalmas �sz bajusz�, pici
ember
rohant �t a f�v�n, lec�vekelt az �t k�zep�n, majd heves mozdulatokkal igyekezett
felh�vni
mag�ra a figyelmemet. A kocsimat persze ismerik v�gig ezen az �tszakaszon.
Meg�lltam.
Csak Mr. Weaver volt az, a falubeli vegyesbolt elad�ja. Nem, nem az �let�re
szeretne
biztos�t�st k�tni, m�g csak nem is a boltj�ra. Puszt�n elfogyott az apr�ja, �s
�rdekl�dik, van-e
egy font�rt �f�mp�nzem". Nettlefieldben soha sehol nincs apr�, m�g a kocsm�ban sem.
Tov�bbhajtottam. A b�za der�kig �rhetett. Hull�mzott le-f�l a dombokon, mint egy
nagy,
vastag �s selymes sz�nyeg, a sz�l �ltal kicsit felborzolva. Olyan, mint egy n�,
gondoltam. Az
ember legsz�vesebben r�fek�dne. Azt�n kicsit el�bbre megl�ttam a jelz�t�bl�t, ahol
az �t
el�gazik, jobbra Pudley fel�, balra Oxfordnak.
M�g mindig a szokott utamat j�rtam, �k�rzetemen" bel�l, ahogy a c�gn�l h�vj�k.
Mivel
nyugatra mentem, k�zenfekv� lett volna az Uxbridge Roadon elhagyni Londont. �n
azonban
�szt�n�sen k�vettem a megszokott utat. Az az igazs�g, b�ntudatom volt az eg�sz �gy
miatt.
Tisztes t�volba akartam ker�lni, miel�tt Oxfirdshire-nek veszem az ir�nyt. �s annak
ellen�re,
hogy olyan sz�pen elrendeztem mindent Hild�val �s a c�ggel, annak ellen�re, hogy
volt
tizenk�t font a t�rc�mban �s egy b�r�nd a csomagtart�ban, a keresztez�d�shez
k�zeledve
igazi k�s�rt�st �reztem � �s b�r tudtam, nem fogok neki engedni, att�l m�g k�s�rt�s
volt �,
hogy hagyjam az eg�szet a sunyiba. Valahogy �gy �reztem, hogy mindaddig, am�g a
szokott
�ton megyek, a t�rv�nyen bel�l maradok. M�g nem k�s�, gondoltam. M�g van id�
becs�lete-
sen viselkedni. Beugorhatn�k Pudleyba, p�ld�ul, megkereshetn�m a Barclay's Bank
igaz-
gat�j�t (� Pudleyban az �gyn�k�nk), �s megk�rdezhetn�m, van-e �j �zlet. Ami azt
illeti, meg
is fordulhatn�k, visszamehetn�k Hild�hoz, �s felfedhetn�m el�tte a cselsz�v�semet.
A sarkon lelass�tottam. Erre vagy arra? Egy m�sodpercig t�nyleg k�s�rt�st �reztem.
De
nem! K�rt�ltem egyet, �s nyugatra, az oxfordi �tra korm�nyoztam az aut�t.
Nos, megtettem. Imm�r tiltott f�ld�n j�rtam. Igaz, hogy �t kilom�terrel k�s�bb
ism�t balra
fordulhattam volna, ha akarok, vissza Westerhambe. De pillanatnyilag nyugatnak
haladtam.
Szigor�an v�ve, sz�k�sben voltam. �s ami k�l�n�s, hogy alig �rintettem az oxfordi
utat, m�r
teljesen biztosra vettem, hogy tudnak a dologr�l. Azokra az emberekre gondolok,
akik nem
helyeselt�k volna az effajta kir�ndul�st, �s meg is akad�lyozt�k volna, ha tudj�k �
azaz
szerintem nagyj�b�l mindenkire.
Mi t�bb, �gy �reztem, hogy m�ris �ld�z�be vettek. Mindannyian! Mindenki, aki nem
k�-
pes meg�rteni, hogy minek sz�kik meg egy k�z�pkor�, m�fogsoros f�rfi gyerekkora
sz�n-
helyre egy csendes h�tre. Na meg azok az irigy sz�v� kurafik, akik t�ls�gosan is
j�l �rtik, �s
mindent megmozgatn�nak, csak hogy megakad�lyozz�k. Mind a nyomomban voltak. Mintha
egy �ri�si hadsereg vonult volna az �ton m�g�ttem. Lelki szemeim el�tt l�ttam �ket.
Hilda
volt legel�l, term�szetesen, r�gt�n ut�na a gyerekek, majd Mrs. Wheeler, �d�z,
haragos te-
kintettel terelve �t maga el�tt, �s Miss Minns, lecs�szk�l� cvikkerrel sietve
ut�nuk, arc�n
gy�tr�d�s, mint a ty�knak, ha lemarad, amikor a t�bbiek szalonnah�jat tal�lnak. �s
Sir
Herbert Crum, �s a Rep�l� Szalamander fejesei a Rolls-Royce-aikban meg a Hispano-
Suiz�ikban. �s a fi�k a c�gn�l, �s a szeg�ny elnyomott aktatologat�k az Ellesmere
Roadr�l
meg a t�bbi hasonl� utc�b�l, n�h�nyuk babakocsit, vagy f�ny�r�t, vagy beton
gyephengert
tolva, n�h�nyuk kis Austinjukban p�f�kelve. �s az �sszes l�lekment� �s az �sszes
kotnyeles,
�s az �sszes ember, akit sohasem l�ttam, m�gis v�gzetem urai: a bel�gyminiszter, a
Scotland
Yard, az Antialkoholista Liga, a Nemzeti Bank, Lord Beaverbrook, Hitler �s Szt�lin
tandemen, a p�sp�ki kar, Mussolini, a p�pa � mind engem �ld�ztek. Szinte hallottam
az
�v�lt�s�ket:
� Ott a f�rfi, aki sz�kni pr�b�l! Ott a f�rfi, aki nem hagyja mag�t bet�rni!
Visszamegy
Als�Binfieldbe! Ut�na! Meg�ll�tani!
Bizarr. Annyira eleven volt a k�p, hogy vettem a f�rads�got, �s kikukucsk�ltam a
h�ts�
kisablakon, nem k�vetnek-e. A rossz lelkiismeret tette, gondolom. De senki nem volt
m�g�t-
tem. Csak a poros, feh�r �t �s a zsugorod� szilf�k hossz� sora.
Beletapostam a g�zba, �s a v�n aut� zakatolva gyorsult negyven f�l�. N�h�ny perccel
k�-
s�bb elhagytam a westerhami le�gaz�st. Err�l ennyit. Fel�gettem a hidakat. Ez volt
h�t az �t-
let, amely aznap kezdett el n�mileg hom�lyosan form�l�dni elm�mben, amikor
megkaptam az
�j fogsoromat.
NEGYEDIK R�SZ

[1] A Chamford-hegyen �t k�zel�tettem meg Als�-Binfieldet. N�gy �t vezet Als�-

Binfieldbe, �s k�zenfekv�bb lett volna Waltonon kereszt�l menni. �n viszont a
Chamford-
hegyet v�lasztottam, azt az utat, amelyen a temzei pec�z�sok ut�n biciklizt�nk
haza. Amikor
az ember �ppen elhagyja a hegytet�t, a f�k megny�lnak, �s megl�tni Als�-Binfieldet
odalent a
v�lgyben.
K�l�n�s �rz�s olyan t�jon j�rni, amit m�r h�sz �ve nem l�tott az ember. Sok apr�
r�szletre
eml�keztem, de mindenre rosszul. A t�vols�gok megv�ltoztak, a t�rgyak pedig mintha
elm�szk�ltak volna hely�kr�l. V�gig olyanokat mond az ember, hogy �biztos nem volt
mere-
dekebb ez a hegy?" � �biztos nem a m�sik ir�nyba fordult itt az �t?" M�sfel�l
viszont bi-
zonyos eml�kek t�k�letesen pontosak, ezek azonban egy adott pillanathoz
kapcsol�dnak.
Esz�nkbe jut p�ld�ul a mez� egy szeglete egy nyirkos t�li napon, a f�, melynek
z�ldje m�r
k�kbe hajlik, egy korhadt, zuzm�s kapuoszlop, �s egy teh�n a f�ben, amint r�nk
b�mul. Majd
visszamegy�nk h�sz �v eltelt�vel, �s meglepetten vessz�k �szre, hogy a teh�n m�r
nem �ll ott,
�s nem n�z r�nk �gy, mint akkor.
Ahogy hajtottam f�l a Chamford-hegyre, r� kellett j�nn�m, hogy az agyamban �l� k�p
majdnem teljesen a k�pzelet sz�lem�nye volt. B�r t�ny, hogy voltak dolgok, melyek
val�ban
megv�ltoztak. A r�gi makad�m�t le lett aszfaltozva (eml�kszem, hogyan d�c�g�tt
rajta a
biciklim), �s mintha ki is sz�lesedett volna. �s most sokkal kevesebb fa volt.
R�gen hatalmas
b�kkf�k n�ttek az �l� s�v�nyben, �gaik n�hol �vben �ssze�rtek az �t felett.
Mostanra ez el-
t�nt. M�r majdnem el�rtem a hegy tetej�t, amikor olyan valamire bukkantam, ami
minden
bizonnyal �j volt. Az �tt�l jobbra sok giccsesen fest�i h�z helyezkedett el, kiugr�
ereszek,
r�zsalugas, hasonl�k. Ismerik azokat a h�zakat, amelyek t�l el�kel�ek ahhoz, hogy
sorban
egym�s mell� �p�ljenek, �gy azt�n lak�parkszer�en sz�t vannak sz�rva, �s kis
mag�nutakon
lehet �ket megk�zel�teni. �s az egyik mag�n�t bej�rat�n�l a k�vetkez� �llt egy
�ri�si feh�r
t�bl�n:

KUTYATELEP
PEDIGR�S SEALYHAMK�LYK�K
KUTYAPANZI�

Ez azt�n biztos nem volt itt azel�tt.

Elt�n�dtem egy pillanatra. Igen, eszembe jutott! Ahol ezek a h�zak �llnak, r�gen
egy pici
t�lgy�ltetv�ny volt, �s a f�k t�l k�zel n�ttek egym�shoz, �gy nagyon magasak �s
v�konyak
lettek, tavasszal pedig az alattuk lev� f�ldet ellepte a szell�r�zsa. H�zak eg�sz
biztos nem
voltak ennyire t�vol a v�rost�l.
Fel�rtem a hegytet�re. M�g egy perc, s megpillantom Als�-Binfieldet. Als�-Binfield!
Mi-
nek titkoln�m izgalmamat? Viszontl�t�s�nak m�r csak a gondolata is valami
rendk�v�li �rz�st
v�ltott ki a gyomromban, ami feljebb m�szva a sz�vembe markolt. M�g �t m�sodperc,
�s ott
lesz, Igen, meg�rkezt�nk. Kuplung, f�k, �s � J�zusom!
Igen, igen, tudom, hogy �n�k tudt�k, mi k�vetkezik. De �n nem. Mondhatj�k, hogy
sze-
rencs�tlen h�lye vagyok, ha nem is sz�m�tottam r�, h�t az vagyok. De fel sem mer�lt
bennem.
El�sz�r is, hov� t�nt Als�-Binfield?
Nem �gy �rtem, hogy lerombolt�k. Csak bekebelezt�k. M�retes iparv�rosra tekintettem
le.
Eml�kszem � atya�g, milyen j�l eml�kszem, �s ez�ttal nem hiszem, hogy cserbenhagy a

mem�ri�m hogyan festett Als�-Binfield a Chamford-hegy tetej�r�l. A f�utca vagy

n�gysz�z
m�ter hossz� lehetett, �s n�h�ny f�lrees� h�zt�l eltekintve a v�ros durv�n kereszt
alakban
ter�lt el. A templomtorony �s a s�rf�zde k�m�nye voltak a legszembet�n�bb �p�letek.
Most
egyiket sem tal�ltam. Vadonat�j h�zak hatalmas folyam�val n�ztem szembe, mely
mindk�t
ir�nyban v�gigvonult a v�lgy�n, �s felk�szott a hegyek fel�ig. Jobbra mintha
t�bbholdnyi
egyforma, �l�nk v�r�s tet� ter�lt volna el. Kin�zet�k alapj�n tan�csi ingatlanok.
De hova t�nt Als�-Binfield? Hova t�nt az ismer�s v�ros? B�rhol lehetett. Csak
annyit
tudtam, hogy valahol ebben a t�glarengetegben van eltemetve. Tal�lgatni sem tudtam,
vajon
melyik k�m�ny tartozik a s�rf�zd�hez az �t vagy hat l�that� gy�rk�m�ny k�z�l. A
v�ros
keleti v�g�hez k�zel k�t �ri�si �veg� �s betongy�r �llt. Ez megmagyar�zza a v�ros
n�veke-
d�s�t, gondoltam, ahogy kezdtem felfogni a dolgot. R�j�ttem, hogy a hely lakoss�ga
(r�gen
�gy k�tezer lehetett) j� huszon�tezer k�r�l j�rhat. A Binfield Villa volt az
egyetlen dolog, ami
mintha nem v�ltozott volna. Ilyen t�vols�gb�l egy pont volt mind�ssze, de l�tszott
a szem-
k�zti hegyoldalon, k�r�l�tte a b�kkf�k, mert a v�ros m�g nem �rt fel olyan magasra.
Mik�z-
ben a v�rost n�ztem, fekete bomb�z�k raja jelent meg a hegy m�g�l, �s els�v�tettek
felette.
Lenyomtam a kuplungot, �s lassan ereszkedni kezdtem le a hegyr�l. A h�zak a
hegyoldal
fel�ig �rtek f�l. Ismerik azokat a nagyon olcs� h�zakat, melyek egyetlen sort
alkotva
vonulnak fel a hegyoldalon, egyik tet� a m�sik felett, ak�r sok, teljesen egyforma
l�pcs�fok.
De m�g pont miel�tt a h�zakhoz �rtem, ism�t meg�lltam. Az �t bal oldal�n megint
valami
�jdons�g v�rt: A temet�. A kapuval szemben �lltam meg, hogy egy pillant�st
vethessek r�.
Hatalmas nagy volt, vagy h�sz hold. Ezek az �j temet�k valahogy mind mesterk�lten
�sszekapottak, lesz�rt s�der szolg�l �tk�nt az �polatlan gyepen, a g�ppel k�sz�tett
m�rv�nyan-
gyalk�k meg mintha egy esk�v�i tort�r�l ker�ltek volna ide. De f�leg az �t�tt most
sz�ven,
hogy r�gen ez nem volt itt. Nem volt m�s temet�, csak a templom m�g�tti. Hom�lyosan

eml�keztem ennek a ter�letnek a gazd�j�ra is � Blackettnek h�vt�k, tejesember volt.

�s vala-
hogy a hely otrombas�ga meg�rtette velem, mennyire m�s lett minden. Nemcsak arr�l
volt
sz�, hogy a v�ros roppant m�rete megk�vetelt h�szholdnyi hullalerakatot. Hanem
arr�l is,
hogy kitett�k ide a temet�t, a v�ros hat�r�ba. �szrevett�k, hogy manaps�g ez a
szok�s? Min-
den �j v�ros a peremre rakja a temet�j�t. El vele � ne is l�ssuk! Nem viselj�k el a
hal�l gon-
dolat�t. A s�rk�vek is err�l �rulkodnak. Soha nem az �ll rajtuk, hogy az alattuk
l�v� fick�
�meghalt", mindig �elhunyt" vagy �jobbl�tre szender�lt". R�gen nem �gy volt. A
temet� ott
fek�dt a templom m�g�tt a v�ros kell�s k�zep�n, mindennap elment mellette az ember,
�s
l�tta, hol nyugszik a nagyapja, �s hol fog egyszer nyugodni � maga is. Nem zavart a
holtak
l�tv�nya. Az igazat megvallva forr� napokon a szagukb�l is kijutott, ugyanis n�mely
csal�di
kripta nem szigetelt t�k�letesen.
Lassan hagytam gurulni a kocsit lefel�. Bizarr! Nem is hiszik, mennyire! Lefel�
v�gig k�-
s�rteteket l�ttam, f�leg s�v�nyek, f�k �s tehenek k�s�rteteit. Mintha egyszerre k�t
vil�got
l�ttam volna, az elm�lt dolgok v�kony bubor�k�t, �s a t�nyleges dolgokat, amint
�tragyognak
rajta. Ott a mez�, ahol a bika megkergette Ginger Rodgerst! �s azon a helyen n�ttek
a
csiperk�k! De nem volt se mez�, se bika, se csiperke. Csak h�zak, minden�tt h�zak,
kis vako-
latlan piros h�zak, koszos f�gg�ny az ablakokban, �s egy darabka kert h�tul,
melyben egy
foltnyi gondozatlan f�v�n vagy n�h�ny gyomok k�z�tt elsz�rt szarkal�bon k�v�l semmi
nem
n�. �s fel-al� s�t�l� f�rfiak, �s l�bt�rl�ket r�z� n�k, �s j�rd�n j�tsz� taknyos
orr� gyerekek.
Idegenek! Ellept�k a k�rny�ket, am�g h�tat ford�tottam. M�gis �k tekintettek r�m
�gy, mint
idegenre, �k, akik nem ismert�k a r�gi Als�-Binfieldet, akik soha nem hallottak
Shooterr�l �s
Wetherallr�l, vagy Mr. Grimmettr�l �s Ezekiel b�csir�l, �s nem is akartak volna,
annyi szent.
�rdekes, milyen gyorsan alkalmazkodik az ember. Tal�n �t perce lehetett, hogy
meg�lltam
a hegytet�n, l�legzet-visszafojtva v�rva, hogy Als�-Binfield ism�t a szemem el�
t�ruljon. �s
m�ris hozz�szoktam a gondolathoz, hogy Als�-Binfieldet elnyelte a f�ld, ak�r Peru
elt�nt v�-
rosait. �sszeszedtem magam, �s szemben�ztem a val�s�ggal. V�geredm�nyben mi m�st
v�rhat az ember? A v�rosok n�nek, az embereknek lakniuk kell valahol. R�ad�sul a
r�gi v�ros
nem semmis�lt meg. Ott lapult valahol, csak mez�k helyett h�zak vett�k k�r�l.
N�h�ny
percen bel�l viszontl�tom, ott lesz a templom �s a s�rf�zde k�m�nye, ap�m kirakata
�s a v�-
ly� a piact�ren. A hegy l�b�n�l el�gazott az �t. Balra fordultam, �s egy percen
bel�l elt�ved-
tem.
Semmire nem eml�keztem. Az sem r�mlett, vajon errefel� volt-e a v�ros sz�le
annakidej�n.
Csak azt tudtam, hogy r�gen ez az utca nem volt itt. T�bb sz�z m�tert haladtam
rajta � meg-
lehet�sen szeg�nyes, lepattant utca volt, h�zak egyenes sora a j�rda mellett, itt-
ott egy sarki
f�szeres vagy egy koszlott iv� �, �s azon t�n�dtem, vajon hova a csud�ba vezet.
V�g�l
lef�keztem egy fedetlen haj� asszony mellett, aki a j�rd�n gyalogolt piszkos
k�t�ny�ben.
Kidugtam a fejem az ablakon.
� Eln�z�st. Meg tudja mondani, merre van a piact�r?
Nem tudta megmondani. Olyan t�jsz�l�sa volt, hogy szinte kap�lni lehetett.
Lancashire-i.
Tele van vel�k D�l-Anglia manaps�g. T�lcsordulnak az orsz�g elkeseredett r�szei.
Azt�n
megl�ttam egy szersz�most�sk�t cipel� overallos f�rfit k�zeledni, �s tettem egy
�jabb k�s�r-
letet. Ez�ttal cockney kiejt�ssel kaptam v�laszt, de egy pillanatra el kellett
gondolkodnia.
� Piact�r? Piact�r? H�' l�ssuk csak. Ja, m�'mint a r�gi piac?
Gondolom, igen, a r�gi piac.
� Nateh�t itt jobbra...
Messze volt. T�bb kilom�ternek t�nt, b�r val�j�ban nem volt m�g egy sem. H�zak,
boltok,
mozik, k�poln�k, focip�ly�k � �jak, minden �j volt. Megint �gy �reztem, ellens�ges
megsz�l-
l�s t�rt�nt a h�tam m�g�tt. �z�nlenek az emberek Lancashire-b�l meg London
k�lv�rosaib�l,
besti�lis z�rzavarban letelepszenek, �s m�g arra sem veszik a f�rads�got, hogy
megtanulj�k a
v�ros legfontosabb helyeinek a nev�t. De azonnal felfogtam, mi�rt h�vj�k a
piacteret �jabban
a r�gi piacnak. Egy nagy t�r k�vetkezett az �j v�ros k�zep�n, amennyiben t�rnek
lehet
nevezni egy alaktalan l�mp�s keresztez�d�st, k�z�pen egy sast marcangol� oroszl�n
bronzszobra, nyilv�n h�bor�s eml�km�. �s minden olyan �j volt! Olyan nyers �s
goromba!
Tudj�k, hogy n�znek ki ezek az �j v�rosok, melyek az elm�lt n�h�ny �vben hirtelen
felf�j�dtak, mint a lufi? Hayes, Slough, Dagenham meg a t�bbi. Ridegs�g, �l�nkv�r�s
t�gla
minden�tt, ideiglenesnek t�n� kirakatok tele le�rt�kelt csokival meg
r�di�alkatr�sszel.
Ugyanez vett k�r�l itt is. De hirtelen egy r�gebbi h�zakkal teli utc�ban tal�ltam
magam. Te j�
�g! A f�utca!
M�gsem �z�tt h�t velem tr�f�t a mem�ri�m. Minden centim�ter�re eml�keztem. M�g p�r
sz�z m�ter, �s meg�rkezem a piact�rre. A r�gi bolt a f�utca t�ls� v�g�n �llt. Oda
majd eb�d
ut�n megyek � a George-ban terveztem megsz�llni. Minden centi eml�keket �bresztett!

Minden boltot ismertem, b�r most mindegyiket m�sk�pp h�vt�k, �s az �rujuk is

t�bbnyire m�s
lett. Ez Lovegrove boltja! Ez pedig Todd�! Majd egy nagy, s�t�t bolt, lent
tart�gerend�k, fent
tet�ablakok. A f�gg�ny�s Lilywhite-� volt, itt dolgozott Elsie. Grimmett boltja!
Szemmel
l�that�an m�g mindig f�szeresbolt. J�het az itat�v�ly� a piact�ren. Ment el�ttem
egy m�sik
kocsi, �gy nem l�ttam ki el�re.
Amikor a piact�rre �rt�nk, elkanyarodott. Nem volt itat�v�ly�.
Hely�n az aut�klub �gyeletese teljes�tett szolg�latot. Egy pillant�st vetett a
kocsira, l�tta,
hogy nincs rajta klubjelz�s, �s eltekintett a tisztelg�st�l.
Befordultam a sarkon, �s elhajtottam a George-ig. A v�ly� elt�n�se olyannyira
felzaklatott,
hogy meg se n�ztem, �ll-e m�g a s�rf�zde k�m�nye. A nev�n k�v�l a George-nak is
mindene
�j volt. Kicsinos�tott homlokzata m�r ink�bb foly�parti sz�ll�ra eml�keztetett, �s
a c�g�rt is
kicser�lt�k. K�l�n�s, hogy b�r h�sz �v �ta el�sz�r pr�b�ltam felid�zni, r��bredtem,
hogy
minden r�szlet�re eml�kszem a r�gi c�g�rnek, ami itt himb�l�zott, ami�ta az eszemet
tudtam.
Elnagyolt k�p volt, Szent Gy�rgy girhes l�val tiport egy nagyon dagadt s�rk�nyon,
�s a
sarokban, megrepedezve b�r �s elhalv�nyulva, l�tszott a kis szign�: Wm Sandford,
fest� �s
�cs. Az �j c�g�r valamivel m�v�szibb hat�st keltett. L�tszott rajta, igazi m�v�sz
k�sz�tette.
Szent Gy�rgy, ak�r egy buzer�ns. K�r�lbel�l h�romszoros�ra b�v�tett�k �s
lebetonozt�k a
macskak�ves udvart, ahol annak idej�n a gazd�k kord�i �lltak, �s ahol szombat
est�nk�nt
h�nytak a r�szegek, k�r� pedig gar�zsokat h�ztak fel. Betolattam az egyikbe, �s
kisz�lltam.
Megfigyeltem, hogy az emberi elme hirtelen term�szet�. Nincs �rzelem, mely
b�rmeddig
vel�nk maradna. Nyugodtan h�vhatjuk sokknak, amit az elm�lt negyed�r�ban �reztem.
Gyomor�t�sk�nt �rt, amikor meg�lltam a Chamford-hegy tetej�n, �s r�d�bbentem, hogy
Als�-
Binfieldet elnyelte a f�ld, majd �jabb d�f�s volt az itat�v�ly� hi�nya. Bor�s
hangulatban
vezettem az utc�kon, siratva az elveszett dics�s�get, ak�r Ik�b�d anyja. De ahogy
kil�ptem a
kocsib�l, �s fejembe nyomtam trilbykalapomat, nyomban �gy �reztem, f�ty�l�k r�.
Gy�ny�r�en s�t�tt a nap, �s a fogad� udvar�n a z�ld d�zs�kban l�v� vir�gok meg
egyebek a
nyarat hirdett�k. R�ad�sul �hes voltam, �s alig v�rtam egy j� kis eb�det.
�nel�g�lten bes�t�ltam a fogad�ba, b�r�nd�met hozta ut�nam a londiner, aki
kisietett
el�m. Igen j�m�d�nak �reztem magam, �s val�sz�n�leg annak is t�ntem. J�l szitu�lt
�zlet-
embernek tartott volna b�rki, felt�ve, hogy a kocsit nem l�tja. �r�ltem, hogy az �j
�lt�-
ny�mben j�ttem � k�k flanel, v�kony feh�r cs�kokkal, pont az �n st�lusom. A szab�k
�slank�t�
hat�s�nak" h�vj�k. V�lem�nyem szerint aznap m�g br�kernek is elmentem volna. �s
b�rki
b�rmit mond, nagyon kellemes dolog j�niusban, amikor a nap beragyogja az ablakok
vir�g-
l�d�iban l�v� r�zsasz�n musk�tlikat, bes�t�lni egy kedves vid�ki fogad�ba, ahol
mentasz�szos
b�r�nys�lt v�rja az embert. Nem mintha �nmag�ban nagy �lvezetet ny�jtan�nak nekem a

sz�ll�k, a j� �g a megmondhat�ja, b�ven kijut nekem bel�l�k � de sz�z esetb�l

kilencvenki-
lencszer azokban az istentelen �csal�di �s �zleti" hotelekben sz�llok meg, mint
amiben a
Rowbottom, ahol elvileg aznap is voltam, ahol a szoba reggelivel �t shilling, a
leped� folyton
nyirkos, �s a k�d csapjai soha nem m�k�dnek. A George annyira eleg�ns lett, meg sem
ismer-
tem volna. R�gen nem is volt igaz�n sz�lloda, csak egy iv�, b�r egy-k�t szob�t
kiadtak, �s
v�s�rnapokon eb�det szolg�ltak fel a gazd�knak (marhas�lt �s Yorkshire puding,
gomb�c �s
Stilton-sajt). Teljesen megv�ltozott, a b�rpultot lesz�m�tva, melyre vetettem egy
pillant�st,
ahogy elhaladtam mellette, �s pont �gy n�zett ki, mint mindig. Puha sz�nyegen
l�pdelve
haladtam egy folyos�n, a falakon vad�szatot �br�zol� metszetek, r�z �gymeleg�t�k �s
hasonl�
limlomok l�gtak. R�mlett, milyen volt ugyanez a folyos� annak idej�n, kikopott
k�lapok a
l�bunk alatt, �s a gipszvakolat szaga elvegy�lt a s�r�vel. Bodor�tott haj�, fekete
ruh�s, eleg�ns
k�lsej� ifj� h�lgy k�rte a nevemet az irod�ban, gondolom, a k�nyvel� vagy kicsoda.
� Szob�t �hajt, uram? Hogyne, uram. Milyen nevet �rhatok, uram?
T�tov�ztam. Elv�gre ez a bel�p�m. Eg�sz biztos hallotta m�r a nevet. Nem gyakori
n�v, �s
a temet�ben ott vagyunk egy p�ran. Csal�dunk a r�gi als�-binfieldi csal�dok egyike,
az als�-
binfieldi Bowlingok. �s b�r egyfel�l k�nos, amikor felismerik az embert, m�gis
v�rakoz�ssal
n�ztem el�be.
� Bowling � mondtam j�l hallhat�an. � Mr. George Bowling.
� Bowling, uram. B-O-A � jaj, eln�z�st! B-O-W? Hogyne, uram. �s Londonb�l �rkezett
hozz�nk, uram?
Semmi reakci�. Nem esett le neki. Soha nem hallott r�lam. Soha nem hallott George
Bowlingr�l, Samuel Bowling fi�r�l, � annak a Samuel Bowlingnak a fi�r�l, aki � az
�rd�gbe
is! � harminc �ven �t minden szombaton ebben az iv�ban fogyasztotta el poh�rka
s�r�t.

[2] Az �tkez� is m�s lett.

B�r enni soha nem ettem ott, eml�keztem a r�gi helyis�gre, a barna
kandall�p�rk�nyra, a
bronzs�rga tap�t�ra � soha nem tudtam eld�nteni, hogy ez vajon az eredeti sz�ne,
vagy csak a
f�stt�l lett ilyen az �vek sor�n �, �s a tel-elkebiri �tk�zetet �br�zol�
olajfestm�nyre, szint�n
Wm Sandford, fest� �s �cs m�v�re. Most valami k�z�pkori st�lusban rendezt�k be a
termet.
T�glakandall� �l�padk�kkal, �ri�si tart�gerenda a plafon teljes hossz�ban, t�lgyfa
burkolat a
falakon, �s mindenen �tven m�terr�l l�tszott, hogy hamis. A gerenda ugyan val�di
t�lgy volt,
alighanem valami r�gi vitorl�sb�l sz�rmazott, de nem tartott semmit, �s a
falburkolatra is els�
pillanatt�l kezdve gyanakodtam. Ahogy �ltem az asztalomn�l, �s kend�j�vel j�tszva
k�zeledett fel�m a j�v�g�s� ifj� pinc�r, megkocogtattam a falat magam m�g�tt. Igen!
Mindj�rt gondoltam! M�g csak nem is fa. Valami mesters�ges anyagb�l leut�nozz�k,
azt�n
lefestik.
Az eb�d viszont nem volt rossz. Mentasz�szos b�r�nys�ltet ettem, meg ittam valami
francia nev� feh�rbort, ami kicsit megb�f�gtetett, de j�l �reztem magam t�le. M�g
egyvalaki
eb�delt a helys�gben, egy harminc k�r�li, �zvegynek t�n�, lenhaj� asszony.
Elt�n�dtem,
vajon a George-ban sz�ll-e meg, � �tsuhant az agyamon, hogy szerencs�t pr�b�lok
n�la.
�rdekes, hogyan keverednek az ember �rz�sei. Id�r�l id�re k�s�rteteket l�ttam. A
m�lt n�ha
maga m�g� parancsolta a jelent. V�s�rnap van, tagbaszakadt gazd�k telepednek a
hossz�
asztal k�r�, sz�ges bakancsaik csikorognak a k�v�n, �s akkora adag marhas�ltet meg
gomb�cot dolgoznak be, amir�l nem hinn�nk, hogy elf�r egy emberben. Majd a pici
asztalok
�s a ragyog�an feh�r ter�t�k, a borospoharak �s a hajtogatott szalv�t�k, a
hamis�tott
berendez�s �s a n�v� ism�t eltakarja mindezt. Emelem poharam, �Van tizenk�t fontom
�s egy
�j �lt�ny�m. A kis George Bowling vagyok, ki hitte volna, hogy egyszer majd saj�t
aut�mmal
t�rek vissza Als�-Binfieldbe?" �s a feh�rbor hat�s�ra melegs�g �rad felfel� a
hasamb�l, �s
szememmel v�gigp�szt�zom a lenhaj� asszonyt, �s k�pzeletben levetk�ztetem.
D�lut�n ugyanez ism�tl�d�tt, amint egy brandy �s egy szivar mellett lust�lkodtam a
t�r-
salg�ban � szint�n �l-k�z�pkori st�lus, de formatervezett b�rfotelekkel �s
�veglapos aszta-
lokkal. K�s�rteteket l�ttam, de eg�sz�ben v�ve �lveztem. Igazs�g szerint egy picit
spicces vol-
tam, �s rem�nykedtem, hogy a lenhaj� asszony bel�p a helys�gbe, �s ismerets�get
k�thet�nk.
De nem bukkant fel. M�r majdnem uzsonnaid� volt, amikor elindultam.
Els�t�ltam a piact�rig, �s balra fordultam. A bolt! Furcsa. Huszonegy �vvel
ezel�tt, any�m
temet�s�nek napj�n elhaladtam el�tte a b�rkocsival, �s l�ttam bez�rva, piszkosan,
l�ttam a
l�ngv�g�val le�getett feliratot, �s f�ty�ltem az eg�szre. M�g most, amikor m�g
jobban
elt�volodtam t�le, �s a h�z belsej�nek bizonyos r�szleteire m�r nem is eml�keztem,
a
viszontl�t�s gondolata valamit m�velt a bens�mmel. Elmentem a borb�ly�zlet el�tt.
M�g
mindig borb�ly, de a n�v �j. Meleg, szappanos, mandulaszer� illat �ramlott ki az
ajt�n. Nem
olyan finom, mint a keleti hajszesz �s pipadoh�ny annak idej�n. M�g h�sz m�ter, �s
meg-
�rkezem a bolthoz � a mi boltunkhoz. �, jaj!
M�v�szies c�g�r � nem lep�dn�k meg, ha ugyanaz festette volna, mint a George-�t
�f�g-
g�tt a j�rda felett:

WENDY TE�Z�JA
REGGELI K�V�
H�ZI K�SZ�T�S� S�TEM�NYEK
Te�z�!
Gondolom, ha hentes lett volna vagy vaskeresked�s, vagy b�rmi, ami nem gabonake-
resked�s, ugyanez a megr�zk�dtat�s �r. Abszurd, hogy csak mert egy adott h�zban
sz�let�nk,
eg�sz �let�nkre jogot form�lunk r�, de �gy van. A hely m�lt� volt nev�hez, az
egyszer biztos.
K�k f�gg�ny�s kirakatban �rv�lkodott egy-k�t torta, az a fajta, ami teljesen be van
vonva
csokol�d�val, �s egy darab di� d�szeleg valahol a tetej�n. Bementem. Nem igaz�n
v�gytam
uzsonn�ra, de l�tnom kellett bel�lr�l is.
A te�z�t a boltb�l �s a nappalinkb�l alak�tott�k ki. A h�ts� udvart, ahol r�gen a
szemetes
volt, meg ap�m kis gyomkertje, lek�vezt�k, �s felcicom�zt�k rusztikus asztalk�kkal,
meg hor-
tenzi�kkal, meg ilyenekkel. Bementem a nappaliba. �jabb k�s�rtetek! A zongora, a
falv�d�k
�s a k�t puklis, piros fotel, ahol apa �s anya �lt a kandall� k�t oldal�n vas�rnap
d�lut�nonk�nt,
a People-t �s a News of the World-�t olvasgatva! Ezt m�g antikosabban rendezt�k
be, mint a
George-ot: volt csap�asztal, kov�csoltvas csill�r, �nt�ny�rok a falon sat�bbi.
�szrevett�k,
mindig milyen s�t�tet produk�lnak ezekben a m�v�szies te�z�kban? Gondolom, r�sze az

antiknak �s egyszer� pinc�rn� helyett egy savany� �br�zat�, kartonruh�s ifj� h�lgy
l�pett
el�m. Te�t rendeltem, ami t�z percbe tellett neki. Ismerik ezeket a k�nai te�kat,
olyan gyeng�k,
hogy tej n�lk�l v�znek hinn� �ket az ember. Majdnem pont ott �ltem, ahol r�gen ap�m

karossz�ke �llt. Szinte hallottam a hangj�t, amint felolvas egy �darabot", ahogy �
h�vta, a
People-b�l, az �j, rep�l� g�pekr�l, az emberr�l, akit cet nyelt le, vagy valami
m�sr�l. Ett�l az
a furcsa �rz�s fogott el, hogy hamis indokokkal �l�k ott, �s kitehetik a sz�r�met,
ha kider�l
kil�tem, ugyanakkor kicsit v�gytam elmondani valakinek, hogy �n itt sz�lettem, �s a
h�zhoz
tartozom, s�t (amit val�j�ban �reztem) hogy ez az �n h�zam. Senki m�s nem te�zott
rajtam
k�v�l. A kartonruh�s l�ny az ablakn�l �lldog�lt, �s l�ttam rajta, hogy ha nem
voln�k itt, a
fog�t piszk�ln�. Beleharaptam egy szelet tort�ba, amit a te�m mell� hozott. H�zi
k�sz�t�s�!
Hogyne. Margarinnal �s toj�sp�tl�val k�sz�tve h�zilag. V�g�l, musz�j volt
besz�lnem.
Megsz�l�tottam:
� R�g�ta �l Als�-Binfieldben?
�sszerezzent, meglepettnek t�nt, �s-nem v�laszolt. �j pr�b�lkoz�s:
� J� id�vel azel�tt �n magam is Als�-Binfieldben �ltem.
Megint semmi v�lasz, legal�bbis nem hallhat�. H�v�sen v�gigm�rt, majd ism�t
kin�zett az
ablakon. �rtettem �n. T�l j�l nevelt ahhoz, hogy csevegjen a kuncsaftokkal.
R�ad�sul nyilv�n
azt hitte, ki akarok vele kezdeni. Mi �rtelme lett volna megmondani neki, hogy
ebben a
h�zban sz�lettem? M�g ha elhiszi is, �rdekelni biztos nem �rdekli. Elet�ben nem
hallott
Samuel Bowling kukorica� �s gabonakeresked�r�l. Kifizettem a sz�ml�t, �s lel�ptem.
Els�t�ltam a templomhoz. F�ltem t�le, de ugyanakkor rem�ltem is, hogy r�gi
ismer�s�k
majd felismernek. Sz�ks�gtelen volt agg�dnom, egyetlen ismer�s arcot nem l�ttam az
utc�n.
Mintha a v�ros teljes lakoss�g�t kicser�lt�k volna.
Amikor el�rtem a templomhoz, l�ttam, mi�rt lett sz�ks�g �j temet�re. A r�gi
csordultig
megtelt, �s a s�rok fel�n ismeretlen nevek �lltak. De az ismer�s neveket k�nnyen
megtal�ltam.
S�t�lgattam a s�rok k�z�tt. A sekresty�s nemr�g kasz�lta le a f�vet, �s itt is
bet�lt�tt mindent r
ny�r szaga. Az id�sebbek mind meghaltak. Gravitt, a hentes, �s Winkle a m�sik
gabonakeresked�, �s Trew, aki� a George volt, �s Mrs. Wheeler az �dess�gboltb�l,
mind itt
nyugodtak. Shooter �s Whetherall az �sv�ny k�t oldal�n fek�dt egym�ssal szemben,
mintha
m�g mindig a templom folyos�j�n �t �nekeltek volna a m�siknak. Wetherall m�gsem
�rte
meg h�t a sz�zat. Sz�letett '43-ban, �elt�vozott az �l�k sor�b�l" 1928-ban. De
Shooterre
r�vert, mint mindig. Shooter '26-ban halt meg. Micsoda id�ket �lhetett utols� k�t
�v�ben az
�reg Wetherall, amikor m�r senki nem �nekelt ellene! �s az �reg Grimmett egy
vaskorl�ttal
elker�tett, h�sos lep�ny form�j� hatalmas m�rv�nyt�mb alatt, a sarokban pedig olcs�

keresztek t�v�ben egy eg�sz raj Simmons. Mind porr� lett. A doh�nyt�l elsz�nez�d�tt
fog�
v�n Hodges, a hossz�, barna szak�ll� Lovegrove, Lady Rampling kocsissal,
lov�szfi�val
egy�tt, Harry Barnes �vegszem� nagyn�nje, �s Brewer a Malomtany�r�l, akinek gonosz
arca
mintha di�b�l lett volna kifaragva � semmi nem maradt bel�l�k, csak egy k�lap, meg
isten
tudja, micsoda az alatt.
Megtal�ltam any�m s�rj�t, mellette meg ap�m�t. Mindkett� el�g j� �llapotban volt. A
sek-
resty�s ny�rta a f�vet. Ezekiel b�csi� kicsit od�bb �llt. Sok r�gebbi s�rt
elbontottak, �s elt�ntek
a r�gi fejf�k is, melyek �gyf�re eml�keztettek. Mit �rez az ember, amikor h�sz �v
ut�n el�sz�r
l�tja sz�lei s�rj�t? Nem tudom, mit illik �rezni, megmondom, �n mit �reztem:
semmit. Ap�m
�s any�m soha nem halv�nyultak el az eml�kezetemben. Mintha egyfajta
�r�kk�val�s�gban
l�tezn�nek valahol, any�m a barna te�skanna m�g�tt, �sz bajuszos ap�m szem�vegben,
tar
fej�n egy kis dar�val, mindketten merevek, ak�r a k�pek, valahogy m�gis elevenek. A
f�ld
alatti csontosdobozoknak semmi k�z�k hozz�juk. Ahogy ott �lltam, t�n�dni kezdtem,
vajon
milyen �rz�s a f�ld alatt lenni, sz�m�t-e egy�ltal�n, illetve mikor sz�nik meg
sz�m�tani,
amikor hirtelen behem�t �rny�k suhant �t rajtam, �s kiss� megijedtem.
H�tran�ztem a v�llam f�l�tt. Csak egy bomb�z� rep�lt el a nap �s �nk�z�ttem. Ezek
itt
ny�zs�gtek a k�rny�ken.
Beballagtam a templomba. Als�-Binfieldbe val� visszat�r�sem �ta szinte el�sz�r nem
fo-
gott el a k�s�rteties �rz�s, legal�bbis nem a megszokott form�ban. Ugyanis itt
semmi nem
v�ltozott. Semmi, lesz�m�tva, hogy �res volt. Mintha a t�rdepl�k is ugyanazok
lettek volna.
Ugyanaz a poros, �desk�s hullaszag. �s egek! Ugyanaz a lyuk az ablakon, b�r most
este a nap
a m�sik oldalon volt, �gy a f�nyfolt nem k�szott felfel� a f�haj�n. M�g mindig
padsorok
voltak � nem cser�lt�k le �ket sz�kekre. Megvolt a mi padunk, �s el�l �llt az,
amir�l
Wetherall versenyordib�lt Shooterrel. Sz�hon, az Emoreusok kir�lya, �s �g, B�s�n
kir�lya! �s
a padsorok k�z�tti kikopott k�vek, melyeken m�g f�lig-meddig olvashat�k voltak az
alattuk
fekv� emberek nevei. Leguggoltam, hogy megn�zzem a mi padunk mellett l�v�t. Az
olvashat� r�szeket m�g mindig fejb�l tudtam. Mintha m�g a bet�k mint�ja is
megragadt volna
eml�keztemben. Isten tudja, h�nyszor olvastam el a pr�dik�ci�k alatt.

Itt ny����������������?on,
pl�b�ni�nk igaz
& bec?�lete?��������������
Fi���������talan j�c?elekedet�hez
?zorgalma? �..
�������������������..
...............................................�.ret� hitve?e
Amelia, ki �zol� h�t
l�nya����������������.

Eml�kszem, gyerekk�nt �sszezavartak a ny�jtott S bet�k. Elt�n�dtem, vajon r�gen

Fnek
ejtett�k-e az S-t, �s ha igen, mi�rt.
L�pteket hallottam a h�tam m�g�l. Feln�ztem. Egy reverend�s f�rfi �llt mellettem. A
pl�-
b�nos.
�gy �rtem, a pl�b�nos. Az �reg Betterton, aki m�r a r�gi id�kben is pl�b�nos volt �
nem,
nem ami�ta az eszemet tudom, de 1904 vagy a k�r�l ker�lt oda. Egyb�l megismertem,
b�r a
haja eg�szen feh�r lett.
� nem ismert meg engem. K�k �lt�ny�s, k�v�r turista voltam v�rosn�z� k�r�ton. J�
est�t
k�v�nt, �s azonnal belekezdett a szok�sos sz�vegbe � �rdekel-e az �p�t�szet,
figyelemrem�lt�
r�gi �p�tm�ny ez, alapk� m�g a sz�sz id�kb�l �s �gy tov�bb �s �gy tov�bb. A
k�vetkez� m�-
sodpercben m�r erre-arra csoszogott, �s mutogatta nekem a l�tnival�kat � a
sekresty�be ve-
zet� normann bolt�vet, meg a newburyi csat�ban elesett Sir Roderick Bone bronz
k�pm�s�t.
�n meg k�vettem avval a kivert kutya �br�zattal, amit k�z�pkor� �zletemberek
viselnek,
amikor �ppen k�rbemutogatnak nekik egy templomot vagy egy k�pt�rat. De el�rultam
neki,
hogy �n mindezt m�r tudom? El�rultam neki, hogy �n vagyok George Bowling, Samuel
Bowling fia � ap�mra eml�kezett volna, ha r�m nem is �, �s nemcsak hogy t�z �ven �t
hallgat-
tam a pr�dik�ci�it �s j�rtam a hittan�r�ira, de tagja voltam az Als�-binfieldi
Olvas�k�rnek is,
�s nekifutottam a Szez�mok �s liliomok-nak, csak hogy a kedv�ben j�rjak? Nem, nem
�rultam
el. Csak k�vettem k�rbe a templomban, id�nk�nt motyogva valamit, mint mindig,
amikor
k�zlik az emberrel, hogy ez vagy az �tsz�z �ves, �s semmi nem jut esz�be,
azonk�v�l, hogy
nem l�tszik annyinak. Ahogy megl�ttam, eld�nt�ttem, hagyni fogom, hogy idegennek
higgyen. Az els� ill� lehet�s�get kihaszn�lva bedobtam hat pennyt a �Templomunk
k�lt-
s�geire" perselybe, �s eliszkoltam.
De mi�rt? Mi�rt nem teremtettem kapcsolatot most, hogy v�gre tal�ltam egy ismer�st?
Mert megijesztet: a v�ltoz�s, amit a h�sz �v hagyott a k�lsej�n. Gondolom, azt
hiszik, �gy
�rtem, id�sebb lett. De nem! Fiatalabbnak t�nt. Ami hirtelen �j leck�re tan�tott az
id�
m�l�s�r�l.
Gondolom, az �reg Betterton most �gy hatvan�t k�r�l j�rhat, teh�t amikor legut�bb
l�ttam,
negyven�t lehetett � mint �n most. Haja most h�feh�r volt: amikor any�mat temette,
m�g csak
�szbe vegy�lt, mint egy borotvapamacs. M�gis, ahogy megl�ttam, az els� dolog, ami
sz�ven
�t�tt, hogy fiatalabbnak t�nt. V�ns�gesen v�n emberk�nt �lt a fejemben, pedig
v�geredm�nyben nem is volt annyira �reg. Eszembe jutott, hogy kisfi� koromban a
negyven
f�l�ttiek m�r mind ki�gett roncsnak t�ntek, akik annyira �-egek, hogy m�r nincs is
l�nyeges
k�l�nbs�g k�zt�k. Akkor egy negyven�t �ves f�rfi �regebb volt a szememben, mint ez
a
hatvan�t �ves csoszog� b�csi most. �s Jesszus! �n magam vagyok negyven�t.
Megr�m�ltem.
Ilyennek l�tnak h�t a h�sz�vesek, gondoltam, mik�zben r�coztam a s�rok k�z�tt.
Szeg�ny
v�n mel�knak. Aki a v�g�t j�rja. Furcsa volt. �ltal�ban f�ty�l�k a koromra. Mi�rt
�rdekelne?
K�v�r vagyok, de er�s �s eg�szs�ges. B�rmit megtehetek, amihez kedvem van. A r�zs�t
pont
olyan illatosnak �rzem most, mint h�sz�vesen �reztem. �, de vajon a r�zsa is pont
olyan
illatosnak �rez engem? Mintegy v�laszul a k�rd�semre, egy tizennyolc �v k�r�li l�ny
j�tt
szembe a temet� �sv�ny�n. Olyan egy-k�t m�terre t�lem kellett elhaladnia. L�ttam,
hogy
n�zett r�m, csak egy r�pke tekintet volt. Nem, nem ijedt, nem is ellens�ges. Csak
vad, t�vol-
s�gtart�, mint egy �llat�, amikor egy pillanatra elkapjuk a tekintet�t. Abban a
h�sz �vben sz�-
letett �s n�tt fel, amikor �n nem j�rtam Als�Binfieldben. Az �n eml�keim sz�m�ra
semmit-
mond�ak lettek volna. Ak�r egy �llat, � is m�s vil�gban �lt.
Visszamentem a George-ba. Inni akartam egyet, de a b�r csak f�l �ra m�lva nyitott.
Kicsit
l�zengtem, olvastam a Sporting and Dramatic egy el�z� �vi sz�m�t, �s egyszer csak
bel�pett
a lenhaj� asszony, akit �n �zvegynek gondoltam. Hirtelen elkeseredetten v�gytam r�,
hogy
sikerem legyen n�la. Be akartam bizony�tani magamnak, hogy �regember nem v�nember,
csak m�fogsora van. Elv�gre, ha � harminc, �n meg negyven�t vagyok, az nem rossz.
�lltam
az �res kandall� el�tt, �gy t�ve, mintha a fenekemet meleg�ten�m, ahogy ny�ri
d�lut�nokon
szoktuk. Nem festettem rosszul a k�k �lt�ny�mben. Kicsit k�v�ren, biztos, de
kifinomultan.
Nagyvil�gian. Elmentem volna br�kernek is. Legdallamosabb kiejt�semmel mintegy
mellesleg azt mondtam:
� Csod�s ny�ri napunk van.
�rtalmatlan megjegyz�s, nem? Nem a �nem tal�lkoztunk m�r valahol" kateg�ria.
De nem volt sikere. Nem felelt, csak f�l m�sodpercre leeresztette az �js�got, amit
olvasott,
�s majd" felny�rsalt a tekintet�vel. R�mes volt. Az a fajta k�k szemp�r, ami
ny�lk�nt f�r�dik
az emberbe. Egy m�sodperc t�red�ke alatt felismertem, mennyire rosszul �t�ltem meg.
Nem
az a festett haj� �zvegy t�pus volt, aki szereti, ha t�ncolni viszik. Fels�
k�z�poszt�ly, tal�n egy
tengernagy l�nya, �s j� iskol�ba j�rt, olyanba, aminek saj�t hokicsapata van. �s
magamat is
rosszul �t�ltem meg. �j �lt�ny ide vagy oda, nem mentem el br�kernek. Kereskedelmi
utaz�nak n�ztem ki, aki t�rt�netesen egy kis p�nzhez jutott. Elsomford�ltam a
sz�ll�vend�gek
b�rj�ba inni egy-k�t kors� s�rt vacsora el�tt.
M�s volt a s�r is. Eml�kszem a r�gi s�rre, a j� Temzemederre, �zes s�r volt a
meszes
v�znek k�sz�nhet�en, amib�l k�sz�lt. Megk�rdeztem a csaposl�nyt:
� Bessemer�knek megvan m�g a f�zd�j�k?
� Bessemer�k? ���, dehogy van, uram! Elmentek. ���, �vekkel ezel�tt... j�val
minthogy
mi idej�tt�nk.
Kedves arc�, bar�ts�gos, harminc�t �v k�r�li l�ny volt, a sercsap kezel�s�t�l
kikerekedett a
karja, az ilyet h�vom �n nagy n�v�r t�pus� csaposl�nynak. Mondta a kartell nev�t,
ami �tvette
a f�zd�t. Val�j�ban a s�r �z�b�l kital�lhattam volna. A termek k�r alakban
helyezkedtek el,
k�z�pen f�lk�k �lltak. A szemk�zti teremben k�t fick� dart-ot j�tszott, a Kancs� �s
Kors�ban
pedig egy m�sik, akit nem l�ttam, id�nk�nt s�ri hangon mondott valamit. A
csaposl�ny p�rn�s
k�ny�keit a pultra t�masztva besz�lgetett velem. Elsoroltam a r�gi ismer�seim
neveit, de
egyetlenegyr�l sem hallott k�z�l�k. Azt mondta, csak �t �ve van Als�Binfieldben.
M�g az
�reg Trew-r�l sem hallott, a George r�gi tulaj�r�l.
� �n magam is �ltem Als�-Binfieldben � mondtam neki. � Annak m�r j� ideje, m�g a
h�bor� el�tt.
� A h�bor� el�tt? Ne mondja! Nem n�z ki olyan id�snek.
� R� se ismer a helyre, mi? � sz�lalt meg a f�rfi a Kancs� �s Kors�ban.
� Megn�tt a v�ros � mondtam. � A gy�rak miatt, gondolom.
� H�t persze, legt�bben a gy�rakban dolgoznak. Ott van a gramofon�zem, meg ott van
a
Truefitt Harisnyagy�r. De persze manaps�g �k is bomb�t gy�rtanak.
Nem l�ttam �t teljesen, hogy mi�rt persze, de a l�ny mes�lni kezdett egy fiatal
fi�r�l, aki a
Truefittben dolgozott, n�ha bet�rt a George-ba, �s � mondta, hogy bomb�t is
gy�rtanak,
nemcsak harisny�t, mert valami �ltalam �rthetetlen okb�l egyszer� kombin�lni a
kett�t.
Azut�n mes�lt a nagy rept�rr�l Walton k�zel�ben � ez megmagyar�zza, mi�rt l�tni
folyton
bomb�z�kat �, �s a k�vetkez� percben m�r a h�bor�r�l besz�lgett�nk, mint mindig.
Vicces.
Pont az�rt j�ttem ide, hogy ne kelljen a h�bor�val foglalkoznom. De hogyne k�ne? A
leve-
g�vel sz�vjuk be.
Azt mondtam, 1941-re v�rhat�. A f�rfi a Kancs� �s Kors�ban azt mondta, szerinte
el�g
nagy baj. A csapos l�ny azt mondta, kir�zza t�le a hideg. Folytatta:
� Semmi �rtelme nincs, nem, mindent egybevetve? N�ha �bren fekszem �jjel, �s hallom

azokat a nagy iz�ket a fej�nk felett, �s arra gondolok, �Na, mi van, ha pont r�m
ejt egy
bomb�t?". Meg itt van ez a l�g�, meg Miss Todgers, a l�g�fel�gyel�, aki szerint nem
lesz baj,
ha nem vesz�tj�k el a fej�nket, �s kit�mj�k �js�ggal az ablakokat, meg azt mondj�k,
majd
�snak egy �v�helyet a v�rosh�za alatt. De nekem meg az jut eszembe, hogy lehet egy
cse-
csem�re g�z�larcot tenni?
A Kancs� �s Kors�ban l�v� f�rfi azt mondta, az �js�g szerint forr� f�rd�ben kell
kiv�rni az
eg�sz v�g�t. Szemk�zt a k�t fick� meghallotta, mire volt egy kis k�zj�t�k, vajon
h�ny ember
f�r be egyetlen k�dba, �s mindketten megk�rdezt�k a csaposl�nyt, hogy megosztan�-e
vel�k a
f�rd�j�t. Azt v�laszolta, hogy ne malackodjanak, majd elment a terem t�ls� v�g�be,
�s egy-
egy �jabb kors� �desk�s s�rt csapolt nekik. Belekortyoltam a s�r�mbe. Vacak l�tty
volt.
Keser�, �gy h�vt�k. �s keser� is volt, az biztos, t�l keser�, olyan k�nes �z�.
Vegyszerek.
�ll�t�lag manaps�g angol koml� nem ker�l s�rbe, mindb�l vegyszer k�sz�l. M�sfel�l a

vegyszerekb�l meg s�rt gy�rtanak. Azon kaptam magam, hogy Ezekiel b�csi j�r a
fejemben,
hogy mit mondana egy ilyen s�rre, �s mit mondana a l�g�ra, meg a homokvedrekre,
amikkel
a gy�jt�bomb�kat kellene majd eloltani. Amikor a csaposl�ny visszaj�tt,
megk�rdeztem:
� Egy�bk�nt ki� mostans�g a kast�ly?
Mi mindig kast�lynak h�vtuk, b�r Binfield Villa volt a val�di neve. Egy pillanatra
nem �r-
tette, mir�l besz�lek.
� A kast�ly, uram?
� A Binfield Vill�ra gondol � mondta a f�rfi a Kancs� �s Kors�ban.
� Ja, a Binfield Villa! Nem tudtam, mif�le kast�ly lehet erre. Most dr. Merrall� a
Binfield
Villa.
� Dr. Merrall?
� Igen, uram. Azt mondj�k, t�bb mint hatvan betege van odafenn.
� Betege? K�rh�zz� alak�tott�k, vagy ilyesmi?
� H�t... nem szokv�nyos korh�z. Ink�bb szanat�rium. Elmebetegeknek, igazs�g
szerint.
Olyan elmegy�gyint�zet-f�le.
Dilih�z!
De elv�gre mi m�st v�rna az ember?
[3] Rossz sz�j�zzel �s ropog� csontokkal m�sztam ki az �gyb�l.
Igazat megvallva, el�z� nap kicsit sok volt egy �veg bor az eb�dhez, egy m�sik a
vacso-
r�hoz, t�bb kors� s�r a kett� k�z�tt, na meg az az egy-k�t brandy. Percekig �lltam
a sz�nyeg
k�zep�n �s meredtem a semmibe, t�l kik�sz�lve ahhoz, hogy megmozduljak. Ismerik azt
az
istentelen �rz�st, ami kora reggel el tudja fogni az embert. F�leg a l�bban
jelentkezik, de sza-
vakn�l vil�gosabb az �zenete: �Mi a nyavaly�nak folytatni? Fejezd m�r be, cimbora!
Dugd a
fejed a g�zs�t�be!"
Azut�n betettem a fogamat, �s az ablakhoz l�ptem. Ism�t sz�p j�niusi id� volt, a
ferde
napsugarak �ppen kezdtek a h�ztet�k f�l� ker�lni �s beragyogni az utca t�loldal�n
l�v� h�-
zak elej�t. A r�zsasz�n musk�tlik az ablakok vir�gl�d�iban sem festettek rosszul.
B�r csak f�l
kilenc lehetett, �s egy piact�r k�zeli mell�kutc�ra l�ttam, meglehet�s kis t�meg
haladt erre-
arra. K�nyvel�knek t�n� s�t�t �lt�ny�s, aktat�sk�s figur�k folyama sietett
ugyanabba az
ir�nyba, mintha csak London k�lv�ros�t �s a f�ldalattihoz rohan� embereket l�ttam
volna, az
iskol�sok pedig kettes�vel, h�rmas�val sz�lling�ztak a piact�r fel�. Ugyanaz az
�rz�s fogott
el, mint el�z� nap, amikor a v�r�s h�zak dzsungel�t n�ztem a Chamford-hegyr�l.
Aljas
betolakod�k! H�szezer birtokh�bor�t�, akik m�g a nevemet sem ismerik. �s �me, itt
ez a
ny�zsg� �j �let, �s �me, itt vagyok �n, szeg�ny �reg m�fogsoros dagi, az ablakb�l
figyelem
�ket, �s harminc-negyven �ve t�rt�nt dolgokr�l d�nny�g�k, amire senki nem k�v�ncsi.

Uramaty�m! R�j�ttem t�ved�semre a k�s�rtetekkel kapcsolatban. Magam vagyok a

k�s�rtet.
Ok �lnek, �n halott vagyok.
De reggeli ut�n � t�kehal, vese roston, narancslekv�ros pir�t�s �s egy kanna k�v� �
jobban
�reztem magam. A j�gd�ma nem reggelizett az �tkez�ben, kellemes ny�ri leveg�
�ramlott,
�n meg nem tudtam szabadulni az �rz�st�l, hogy a l�k flanel�lt�ny�mben kicsit
el�kel�nek
t�n�k. A szents�git! Ha k�s�rtet vagyok, h�t k�s�rteni fogok. J�rok egyet.
Felbukkanok a r�gi
helyeken. �s tal�n siker�l egy kis fekete m�gi�t alkalmaznom ezeken a fatty�kon,
akik
ellopt�k a sz�l�v�rosomat.
Elindultam, de csak a piact�rig jutottam, ugyanis a v�ratlan l�tv�nyt�l f�lbe
gy�kerezett a
l�bam. �gy �tven iskol�skor� gyerekb�l �ll� osztag menetelt az� utc�n n�gyes
oszlopban �
eg�sz milit�ns hat�st keltettek �, �s egy marcona n� mas�rozott mellett�k, ak�r egy
t�rzs-
�rmester. Az els� n�gy piros-feh�r-k�k keretes z�szl�t vitt, hatalmas K�SZ�LJ,
BRITANNIA felirattal. A sarki borb�ly kij�tt az ajt�ba n�zni �ket. Megsz�l�tottam.
F�nyes
fekete haj�, unott arc� ember volt.
� Mit csin�lnak ezek a gyerekek?
� Ez itten a l�goltalom � mondta t�tov�n. � L�g�. Gyakorolnak vagy mi. Az meg ott
Miss
Todgers, ni.
Kital�lhattam volna, hogy � Miss Todgers. A szeme el�rulta. Ismerik azt az aszott
arc�
v�n szipirty�t, aki mindig l�ny cserk�szcsapatot meg egyh�zi l�nydi�ksz�ll�st meg
hasonl�kat vezet. A kab�tja �s szokny�ja aff�le uniformisnak hatott, �s azt az er�s
k�pzetet
keltette, hogy antantsz�jat is visel, b�r az val�j�ban nem volt rajta. Ismertem a
fajt�j�t. A n�i
seg�dalakulatn�l szolg�lt a h�bor�ban, �s az�ta el sem mosolyodott. Ez a l�g�
pisk�ta volt
sz�m�ra. Ahogy elhaladtak mellettem a gyerekek, hallottam, ahogy igazi
t�rzs�rmester
m�dj�ra �v�lt vel�k � Monica! Emeld a l�bad! �, �s l�ttam, a h�ts� n�gynek is volt
piros-
feh�r-k�k keretes z�szlaja, k�z�pen:

MI FELK�SZ�LT�NK. �S TE?

� Minek meneteltetik �gy �ket? � k�rdeztem a borb�lyt.

� Nem tom. Gondolom, propaganda, ilyesmi.
�n persze tudtam. Oltsuk be a gyerekeket h�bor�val. �rezze mindenki, hogy nincs
ki�t,
olyan biztosan lehet sz�m�tani a bomb�z�k elj�vetel�re, mint a kar�csonyra, �gyhogy
lefele
a pinc�be, vita nincs. A waltoni nagy fekete g�pek k�z�l kett� elh�zott a v�ros
keleti v�ge
felett. �risten! Az jutott eszembe, hogy amikor val�ban megkezd�dik, m�r csak
annyira fog
meglepni minket, mint egy z�pores�. A borb�ly m�g elmondta, hogy Miss Todgers er�-
fesz�t�seinek k�sz�nhet�en az iskol�sok m�r megkapt�k a g�z�larcukat.
Nekil�ttam felfedezni a v�rost. K�t napon �t csak s�t�ltam a r�gi helyeken, m�r
amennyire be tudtam �ket azonos�tani. �s mindez id� alatt egyetlen l�lekbe nem
botlottam
bele, aki ismert volna. K�s�rtetk�nt j�rtam, �s ha nem is voltam l�thatatlan,
mindenestre
annak �reztem magam.
Bizarr volt, el sem tudom mondani, menynyire. Olvast�k azt a H. G. Wells-
t�rt�netet,
amikor egy fick� egyszerre k�t helyen van � �gy �rtve, val�j�ban otthon van, de azt

hallucin�lja, hogy a tengerfen�ken gyalogol? A szob�j�ban m�szk�l, de asztalok �s

sz�kek
helyett hull�mz� h�n�rt l�t, meg r�kokat, meg tintahalakat, amint ~Inak �s el
akarj�k kapni.
Na, pont ilyen �rz�s volt. �r�kon �t s�t�ltam egy nem l�tez� vil�gtan. Sz�moltam a
l�p�seket, ahogy mentem a j�rd�n, �s magamban besz�ltem, �Igen, itt kezd�dik a
hogyish�vj�k mez�. A s�v�ny �th�z�dik az �ttesten, �s �tt�r azon a h�zon. A
benzink�t
val�j�ban szilfa. �s itt �rnek v�get a vetem�nyeskertek. Ez az utca pedig
(lehangol� kis
ikerh�zsor volt, Cumberlegde Road n�ven, erre eml�kszem) az �sv�ny, ahov� Katie
Simmonsszal j�rtunk, �s mindk�t oldalon mogyor�bokrok n�ttek." A t�vols�gokat
nyilv�n
elrontottam, de a f� ir�nyokat nem. Kiz�rt dolognak tartom, hogy ha valaki nem itt
sz�letett,
akkor elhiszi, mind�ssze h�sz �ve ezek az utc�k m�g mez�k voltak. Mintha a vid�ket
maga
al� temette volna egy k�lv�rosi vulk�nkit�r�s. Az �reg Brewer egykori f�ldj�t
majdnem
tejesen elnyelt�k a tan�csi ingatlanok. A Malomtanya elt�nt, a tavacsk�t, ahol az
els�
halamat fogtam, lecsapolt�k, felt�lt�tt�k �s be�p�tett�k, �gy nem tudtam, hol is
lehetett
pontosan. H�zak, h�zak minden�tt, egyforma kis v�r�s kockah�zak, fagyals�v�nyek �s
aszfaltozott utacsk�k a bej�ratig. A tan�csi ingatlanok ut�n a v�ros gy�rebb lett,
de a t�kol�k
itt is mindent beleadtak. Mindenhol, ahol telket lehetett venni, itt-ott kis
h�zcsoportok �kte-
lenkedtek, �sszecsapott utak vezettek hozz�juk, k�r�l�tt�k az �p�t�k �llv�nyai �s a
bog�n-
csokkal meg konzervdobozokkal elcs�f�tott mez�k.
Az �v�ros k�zep�n viszont nem nagyon v�ltozott semmi, ami az �p�leteket illeti. Sok
bolt
m�g mindig ugyanazt �rulta, b�r m�s n�v alatt. Lilywhite boltja m�g mindig
m�ter�ru-ke-
resked�s volt, de nem l�tszott vir�gz� �zletnek. Gravitt, a hentes r�gi boltj�ban
most r�di�al-
katr�szeket �rultak. Wheeler mama kis kirakat�t befalazt�k. Grimmett �zlete m�g
mindig
�lelmiszer-keresked�s volt, de megvette az International. Valami fogalmat
alkothatunk a kar-
tellek hatalm�r�l, ha k�pesek voltak bekebelezni egy olyan agyaf�rt v�n zsugorit,
mint
Grimmett. B�r ahogy �n ismertem � nem besz�lve a pazar s�rk�r�l a temet�ben �,
fogadok,
hogy m�g akkor sz�llt ki, amikor ment a bolt, �s t�z-tizen�tezer fontot vitt
mag�val a menny-
be. Az egyetlen bolt, ami nem cser�lt gazd�t, a Sarazin volt, �k tett�k t�nkre
ap�mat. Hatal-
masra n�ttek, �s volt egy m�sik �ri�si �zlet�k is a v�ros �j r�sz�ben. De
vegyeskeresked�s
lett bel�l�k, �rultak b�tort, gy�gyszert, meg vas� �s f�m�rut a r�gi kert�szeti
holmik mellett.
A k�t nap j� r�sz�ben erre-arra k�boroltam, �s b�r nem ny�gtem hangosan, �s nem
r�ztam
a l�ncaimat, n�ha kedvem lett volna hozz�. �s t�bbet is ittam a kellet�n�l. Majdnem
r�gt�n
Als�-Binfieldbe �rkez�sem ut�n elkezdtem a pi�l�st, �s az�ta az iv�k nem tudtak
el�g kor�n
nyitni. A nyit�s el�tti f�l�r�ban m�r mindig kil�gott a nyelvem a sz�mb�l.
Ne higgy�k, hogy v�gig ugyanolyan hangulatban voltam. N�ha mintha egy�ltal�n nem
�rdekelt volna, hogy Als�-Binfieldet elt�r�lt�k a f�ld sz�n�r�l. Elv�gre nem csak
az�rt j�ttem
ide, hogy megszabaduljak a csal�domt�l? Nem volt okom nem megtenni, amiket
elterveztem, ak�r pec�zni is elmehetek, ha akarok. Szombat d�lut�n m�g egy
horg�szszak�zletbe is ell�togattam a f�utc�n, �s vettem egy ragasztott bambuszn�d
botot
(gyerekk�nt mindig bambuszn�d bot�rt epekedtem � kicsivel dr�g�bb, mint amit d�l-
amerikai z�ldf�b�l csin�lnak), meg horgot, meg el�k�t, meg mindent. A bolt
hangulata
felvid�tott. V�ltozzon b�rmi, a horg�szfelszerel�s �r�k � mert persze a halak is
azok. �s a
boltos sem tal�lta m�k�snak, hogy egy k�v�r, k�z�pkor� f�rfi pecabotot vesz.
Ellenkez�leg,
elbesz�lgett�nk a temzei pec�z�sr�l, meg a nagy keszegr�l, amit valaki az el�z�
el�tti �vben
fogott rozskeny�rb�l, m�zb�l �s f�tt, dar�lt ny�lh�sb�l gy�rt csalival. S�t � b�r
nem
mondtam meg neki, hogy mire kell, �s magamnak is alig vallottam be �, megvettem a
leger�sebb, lazacra val� horogel�k�t, �s p�r �t�s bodorkahorgot, szemem el�tt
tartva a
Binfield Villa melletti nagy pontyokat, amennyiben m�g megvannak.
A vas�rnap reggel nagy r�sz�t t�preng�ssel t�lt�ttem � menjek pec�zni vagy ne
menjek?
Az egyik percben m�g �gy voltam vele, mi a csud��rt ne menn�k, a m�sikban meg m�r
csak
soha be nem teljes�l� �lomnak t�nt. De d�lut�n kihoztam a kocsit, �s levezettem a
Burford
g�tig. Gondoltam, csak vetek egy pillant�st a foly�ra, �s m�snap, ha j� lesz az
id�, tal�n
fogom az �j horg�szbotomat, el�veszem a b�r�ndb�l a r�gi kab�tomat meg a sz�rke
flanelnadr�gomat, �s pec�zom egy j�t. Ak�r h�rom-n�gy napon �t, ha �gy tartja
kedvem.
�tvezettem a Chamford-hegyen. A hegy l�b�n�l az �t elfordul, �s p�rhuzamosan fut a
vontat��ttal. Kisz�lltam a kocsib�l, �s gyalog mentem tov�bb. Jaj! V�r�s �s feh�r
bungal�k
kis csoportja emelkedett az �t mellett. Persze sz�m�thattam volna r�. �s mintha sok
aut� is
�llt volna a k�rny�ken. Ahogy k�zeledtem a foly�hoz, hangokat hallottam � igen,
tim-tididi-
plam-plam-tim �, m�r biztos: gramofonok sz�ltak.
Befordultam a sarkon, �s el�m t�rult a vontat��t. J�zus! �jabb sokk. A helyet
ellept�k az
emberek. Az �rt�r hely�n pedig te�z�k, automat�k, �dess�gb�d�k �s fagylalt�rusok
�lltak.
Ennyi er�vel Margate-be is mehettem volna. Eml�kszem a r�gi vontat��tra.
Kilom�tereket
lehetett menni, �s lesz�m�tva az embereket a zsilipkapun�l, meg id�nk�nt egy-k�t
deregly�st,
amint a lova m�g�tt bandukol, egyetlen l�lek nem volt az �ton. Amikor horg�szni
ment�nk,
csak a mienk volt a k�rny�k. Sokszor �ltem ott eg�sz d�lut�nokon �t, �s �llhatott
k�csag is a
part menti sek�ly v�zben t�lem negyven m�terre, h�rom-n�gy �r�n kereszt�l senki nem
j�rt
arra, aki elriaszthatta volna. De honnan vettem �n azt, hogy feln�tt f�rfiak nem
pec�znak? A
part ment�n mindk�t ir�nyban, ameddig csak ell�ttam, emberek megszak�tatlan l�nca
pec�zott, minden �t m�teren egy. Elt�n�dtem, vajon hogy a pokolba ker�ltek ide, �s
r�j�ttem, hogy alighanem valami horg�szklub tagjai. A foly� meg zs�fol�sig tele
volt cs�-
nakokkal � evez�s�k, kenuk, ladikok, motorcs�nakok, mind tele majdnem meztelen
fiatal
nyikhajokkal, akik mind sik�toztak, kiab�ltak, �s legt�bbn�l gramofon is volt a
fed�lzeten. A
szerencs�tlen pec�zni pr�b�l� fl�t�sok �sz�ja pedig fel-al� ringott a motorcs�nakok
hul-
l�mver�s�ben.
S�t�ltam egy kicsit. A sz�p nap ellen�re a v�z koszos volt �s zavaros. Senki nem,
fogott
semmit, m�g csell�t sem. Elt�n�dtem, vajon azt hiszik-e, hogy lesz kap�s. Ekkora
t�meg a
Teremt�s �sszes hal�t elriasztan�. Igazat megvallva, ahogy figyeltem a
fagylaltospoharak �s
pap�rzacsk�k k�z�tt ring� jelz�ket, megk�rd�jeleztem, hogy van-e m�g egy�ltal�n
hal. Van
m�g hal a Temz�ben? Igen, tal�n van. �s m�gis megesk�sz�m, hogy a Temze vize m�r
nem
a r�gi. A sz�ne teljesen m�s. Nyilv�n azt hiszik, csak bek�pzelem magamnak, de nem,
ha
mondom. M�s lett a v�z, tudom. Eml�kszem a Temze akkori viz�re, m�lyen �ttetsz�
ragyog�
z�ld volt, a n�d k�r�l domolyk�k rajai cik�ztak. Most t�z centire nem lehetett
lel�tni. Pisz-
kos volt �s barna, a motorcs�nakok miatt v�kony olajr�teg �szott a tetej�n, a
csikkekr�l �s a
zacsk�kr�l nem is besz�lve.
Kis id� ut�n visszafordultam. Nem b�rtam tov�bb a gramofonok hangj�t. Persze,
vas�rnap
van, gondoltam. Tal�n h�tk�znap nem ilyen v�szes a helyzet. Azonban tudtam, soha
nem
j�v�k m�r vissza. Isten verje meg �ket, tarts�k csak meg a nyavaly�s foly�jukat. Ha
el-
megyek is pec�zni, nem a Temz�ben, az biztos.
A t�meg elrajzott mellettem. �tkozott betolakod�k t�megei, legt�bbje fiatal. Fi�k
�s l�-
nyok, p�ros�val bolondozva. Egy csapat l�ny haladt el mellettem, trap�znadr�got
viseltek, �s
az amerikai haditenger�szek feh�r sapk�j�t, sz�veggel ell�tva. Az egyik�k�n,
tizenh�t �ves,
ha lehetett, ez �llt: CS�KOLJ MEG. Sz�vesen megtettem volna. Hirtelen �tlett�l
vez�relve
sarkon fordultam, �s megm�redzkedtem az egyik automat�n. Kattog� hang j�tt bel�lr�l
�
ismerik azokat a g�peket, amelyek nemcsak megm�rik az embert, de j�vend�n is
mondanak
�, majd kicsusszant egy g�p�r�sos k�rtya.
Kiv�teles adotts�gai vannak, olvastam, de sz�ls�s�ges szer�nys�ge miatt soha nem
ismert�k el �rdemeit. K�rnyezete alulbecs�li k�pess�geit. T�ls�gosan szeret
f�lre�llni �s
hagyni, hogy m�sok arass�k le az �n vet�s�t. �rz�keny, gyeng�d, �s mindig h� a
bar�taihoz.
Az ellenkez� nem m�dfelett vonz�nak tal�lja. Legnagyobb hib�ja a nagylelk�s�g.
Legyen
kitart�ssal, �s csillaga felragyog.
S�ly: 94 kg.
Ezek szerint felszedtem k�t kil�t az elm�lt h�rom nap alatt. Biztos a pi�l�s miatt.

[4] Visszavezettem a George-hoz, bev�gtam a kocsit a gar�zsba, �s ittam egy k�s�i

te�t.
Vas�rnap l�v�n a b�r m�g egy-k�t �r�ig biztos nem nyit ki. Kimentem a h�s est�be,
�s a
templom fel� vettem az ir�nyt.
�ppen �tmentem a piact�ren, amikor egy kiss� el�ttem halad� n�re lettem figyelmes.
Ahogy megpillantottam, elfogott egy nagyon k�l�n�s �rz�s, hogy m�r l�ttam valahol.
Ismerik
az �rz�st. Az arc�t persze nem l�ttam, h�tuln�zetb�l meg nem volt mir�l
beazonos�tani, �s
m�gis megesk�dtem volna, hogy ismerem.
Felfel� ment a f�utc�n, majd befordult jobbra az egyik mell�kutc�ba, ahol r�gen
Ezekiel
b�csi boltja �llt. K�vettem. Nem tudom pontosan, mi�rt � r�szben tal�n
k�v�ncsis�gb�l, �s
r�szben el�vigy�zatoss�gb�l. Els� gondolatom az volt, hogy v�gre tal�ltam valakit
Als�-
Binfieldben, akit r�gr�l ismerek, de szinte ugyanabban a m�sodpercben r�eszm�ltem,
hogy
ugyanannyi er�vel ismerhetem West Bletchleyb�l is. Ebben az esetben �vatosnak kell
len-
nem, mert ha r�j�n, hogy itt vagyok, biztos be�rul Hild�nak. �gy h�t
el�vigy�zatosan, bizton-
s�gos t�volb�l k�vettem, �s k�zben amennyire csak tudtam, szem�gyre vettem
h�tulr�l. Sem-
mi figyelemrem�lt�t nem l�ttam. Magas, molett n� volt, negyven, vagy tal�n �tven,
megle-
het�sen viseltes fekete ruh�ban. Kalapot nem viselt, mint aki csak egy percre
ugrott el ott-
honr�l, �s j�r�s�b�l �gy t�nt, hogy elkopott a cip�je sarka. Egy sz�, mint sz�z,
cefet�l n�zett
ki. �s nem tudtam semmij�t beazonos�tani, de volt egy meghat�rozhatatlan valami,
amit m�r
biztos l�ttam. Tal�n a mozg�sa. �ppen egy kis trafikhoz �rkezett, olyan fajt�hoz,
ami vas�rnap
is mindig nyitva tart. A boltosn� az ajt�ban �llt, �s egy k�peslap�llv�nnyal
�gyk�d�tt. Az �n
n�m meg�llt kicsit csever�szni.
�n is meg�lltam, ahogy tal�ltam egy kirakatot, �s �gy tehettem, mintha azt n�zn�m.
V�z-
vezet�k-szerel� �s lakberendez� �zlet volt, a kirakatban tap�tamint�k,
f�rd�szobakell�kek �s
hasonl�k �lltak. Ekkor m�r tizen�t m�ter sem v�lasztott el kett�j�kt�l. Hallottam a
b�g�
hangjukat, id�t m�lat� n�k �rtelmetlen p�rbesz�d�t folytatt�k.
� Igen, h�t err�l van sz�. Pontosan err�l. Mondom neki �n is, mondom �h�t mi m�sra
sz�m�tott�l", azt mondom. Nem j� ez �gy, ugye? De hi�ba �m, besz�lhetek �n a falnak
is. Mit
tehet�nk?
�s �gy tov�bb �s �gy tov�bb. K�zelebb ker�ltem a megold�shoz. Nyilv�n az �n n�m is
bol-
tosn� volt, ak�r a m�sik. �ppen elt�n�dtem, hogy tal�n m�gis r�gi als�-binfieldi
ismer�s lehet,
amikor majdnem fel�m fordult, �s megl�ttam az arca h�romnegyed�t. Te Atya�risten!
Elsie!
Igen, Elsie volt az. T�ved�s kiz�rva. Elsie! Az a k�v�r banya!
Annyira sokkolt � nem az, hogy l�ttam Elsie-t, hanem, hogy l�ttam, mi lett bel�le
�, hogy
egy pillanatra sz�delegni kezdtem. A r�z csaptelepek �s dug�k, �s a porcel�n
mosd�kagyl�k
meg a t�bbi t�rgy mintha a t�volba vesztek volna, mintha egyszerre l�ttam volna is
�ket meg
nem is. Egy percre hal�los r�m�let fogott el, hogy esetleg megismer. De egyenesen
belen�zett
az arcomba, �s semmi jel�t nem adta. �gy pillanattal k�s�bb m�r el is fordult, �s
ment tov�bb.
�jfent k�vetni kezdtem. Vesz�lyes volt, �szrevehette volna, hogy k�vetem, �s m�g a
v�g�n
elgondolkozik, ki lehetek, de eg�sz egyszer�en l�tnom kellett �jra. Igazs�g szerint
a maga
borzalmas m�dj�n lebilincselt. A sz� szoros �rtelm�ben eddig is figyeltem, de most
eg�sz m�s
szemmel n�ztem r�.
Rettenetes volt, de ugyanakkor tudom�nyos �lvezetet ny�jtott, hogy h�tulr�l
tanulm�nyoz-
hatom. Ijeszt�, mit k�pes huszonn�gy �v m�velni egy n�vel. Csak huszonn�gy �v telt
el, �s az
egykor tejfeh�r b�r�, piros ajk�, fak� aranyhaj� l�nyb�l ez a hatalmas, csapott
v�ll� r�ms�g
lett, aki cs�mp�san cammog az utc�kon. Hat�rozottan �r�ltem, hogy f�rfinak
sz�lettem. A
f�rfiak ennyire v�g�rv�nyesen soha nem mennek t�nkre. Meg kell hagyni, k�v�r
vagyok.
Rossz az alakom, ha tetszik. De legal�bb van alakom. Elsie nem volt k�l�n�sebben
k�v�r,
mind�ssze alaktalan. Cs�p�j�vel r�ms�ges dolgok t�rt�ntek. A dereka �gy ahogy volt,
elt�nt.
Csak valami puklis hengerform�ja volt, ak�r egy liszteszs�knak.
Hosszasan k�vettem, ki az �v�rosb�l, sok szeg�nyes, sz�momra ismeretlen kis utc�n
�t.
V�g�l egy m�sik bolt ajtaj�n fordult be. Ahogy bel�pett, egy�rtelm�en l�tszott,
hogy a saj�tja.
�gy pillanatra meg�lltam a kirakat el�tt. �G. Cookson, �dess�g �s Doh�ny�ru". Elsie
h�t Mrs.
Cookson lett. Szakadt kis �zlet volt, olyasmi, mint az, ahol elid�z�tt, csak kisebb
�s j�val
mocskosabb. Csak doh�nyt �rultak �s a legolcs�bb fajta �dess�get. Elgondolkoztam,
mit
vehetn�k, ami beletelik n�h�ny percbe. �kkor olcs� pip�kat l�ttam meg a kirakatban
egy
�llv�nyon, �s bementem. �ssze kellett szednem magam el�tte, mert cs�nya hazudoz�sra

ker�lhetett volna sor, ha esetleg felismer.

Elt�nt a bolt m�g�tti szob�ban, de visszaj�tt, ahogy megkocogtattam a pultot.
Szemt�l
szembe ker�lt�nk h�t egym�ssal. Na! Semmi. Nem ismert meg. Csak n�zett r�m a
szokott
m�don. Tudj�k, hogy n�znek a kis boltok elad�i a v�s�rl�kra � az �rdekl�d�s teljes
hi�ny�val.
Most l�ttam el�sz�r az eg�sz arc�t, �s b�r f�lig-meddig felk�sz�ltem a l�tv�nyra,
majdnem
akkora volt a sokk, mint a felismer�s pillanat�ban. Gondolom, amikor egy fiatal
szem�ly
arc�ba n�z�nk, vagy ak�r egy gyerek�be, meg k�ne tudnunk j�vend�lni, milyen lesz
�regen.
A csontok form�j�n m�lik minden. De ha felmer�lt is volna bennem, amikor �n h�sz
voltam,
� meg huszonkett�, hogy milyen lesz Elsie negyvenh�t �vesen, eszembe nem jutott
volna,
hogy valaha is �gy fog kin�zni. Az eg�sz arca valahogy megereszkedett, mintha
h�zt�k volna
lefele. Ismerik azt a k�z�pkor�, buldogarc� n�t�pust? Nagy, lel�g� �llkapocs,
lebiggyed�
sz�jsarkak, bes�ppedt, t�sk�s szemek. Kik�p�tt buldog. M�gis ugyanaz az arc volt,
milli�
m�sik k�z�l felismertem volna. Nem �sz�lt meg teljesen, piszkossz�n� volt a haja,
�s j�val
gy�rebb, mint r�gen. Fogalma sem volt, ki vagyok. V�s�rl� voltam csup�n, idegen,
egy
�rdektelen k�v�r f�rfi. Elk�peszt�, mire k�pes n�h�ny centi h�j. Elt�n�dtem, vajon
�n m�g
n�la is jobban megv�ltoztam-e, vagy csak nem sz�m�tott r�m, vagy � �s ez t�nt a
legval�sz�-
n�bbnek � egyszer�en elfelejtette, hogy a vil�gon vagyok.
� J�st�t � mondta azon a szenvtelen boltoshangon.
� Pip�t szeretn�k � mondtam k�v�ren. � Hangapip�t.
� Pip�t. L�ssuk csak. Valahol lenni fog, annyit tudok. Hov� tehett... ah�! Ehol,
ni.
Kartondoboznyi pip�t vett el� valahonnan a pult al�l. Hogy leromlott a besz�de!
Vagy csak
az�rt k�pzeltem, mert saj�t m�rc�m v�ltozott meg? De nem, r�gen annyira
�fels�bbrend�"
volt, mint minden l�ny Lilywhite boltj�ban, �s tagja volt a pl�b�nos olvas�k�r�nek.
Esk�-
sz�m, r�gen nem mondta volna, hogy �lenni fog". K�l�n�s, mennyire t�nkremennek a
n�k a
h�zass�gban. Babr�ltam a pip�kat egy kicsit, �gy t�ve, mintha �tn�zn�m �ket. V�g�l
azt
mondtam, borosty�nk� sz�v�k�sat szeretn�k.
� Borosty�nk�? Nem tudom, van-e nek�nk. � A bolt h�tulja fel� fordult, �s
elki�ltotta ma-
g�t: � George!
Teh�t az �j f�rfit is George-nak h�vj�k. �H�" jelleg� hang j�tt a bolt h�tulja
fel�l.
� George! Hov� raktad a m�sik do'oz pip�t?
George bel�pett. Kicsi, massz�v, kopasz f�rfi ingujjban, ajka f�l�tt v�r�sessz�ke
levessz�r�
bajusz. �llkapcs�t k�r�dz�en mozgatta. Nyilv�n uzsonna k�zben zavartuk meg. Ketten
ne-
kil�ttak mindent felt�rni a m�sik doboz pip�t keresve. Vagy �t perc eltelt�vel
f�lelt�k le egy
cukork�s�veg m�g�tt. Csod�latos, mennyi szemetet tudnak felhalmozni ezekben a kis
dohos
boltokban, ahol az eg�sz �ruk�szlet k�r�lbel�l �tven fontot �r.
Figyeltem �reg Elsie-t, ahogy turk�l a szem�tben, �s motyog maga el�. L�tt�k m�r,
hogy
mutatnak sz�les mozdulatokkal a v�nasszonyok, amikor keresnek valamit? Meg se
pr�b�lom
le�rni, mit �reztem. Hal�losan hideg vigasztalhatatlans�got. Csak az �rti meg,
akinek m�r volt
benne r�sze. Annyit mondhatok csak, ha volt huszon�t �vvel ezel�tt egy l�ny, aki
ir�nt
gyeng�d �rzelmeket t�pl�ltak, menjenek, �s n�zz�k meg most. Akkor tal�n meg�rtik,
min
mentem kereszt�l. De val�j�ban f�leg az j�rt a fejemben, mennyire m�sk�nt alakulnak
a
dolgaink, mint ahogy v�rn�nk. Miket �lt�nk meg egy�tt! Azok a ny�ri �jszak�k a
gesztenye-
f�k alatt! Nem azt v�rn�nk, hogy hagynak valami ut�hat�st! Ki hitte volna, hogy
elj�n az id�,
amikor az �gvil�gon semmit nem �rz�nk egym�s ir�nt? Itt �lltam �n, �s ott �llt �,
tal�n egy
m�ter t�vols�gra, �s pont ugyanolyan idegenek voltunk egym�s sz�m�ra, mintha soha
nem ta-
l�lkoztunk volna. Ami �t illeti, meg sem ismert. Ha elmondan�m neki, ki vagyok, j�
es�llyel
nem is eml�kezne r�m. �s ha eml�kezne, mit �rezne? Semmit se. Val�sz�n�leg nem is
lenne
m�rges, ami�rt fak�pn�l hagytam. Mintha az eg�sz meg sem t�rt�nt volna.
M�sfel�l pedig ki hitte volna, hogy Elsie �gy v�gzi majd? Olyan l�nynak t�nt, aki
t�ncra
k�ri az �rd�g�t. Azt tudom, hogy legal�bb egy f�rfi megel�z�tt, �s le mern�m
fogadni, hogy
akadtak m�sok is k�ztem �s a mostani George k�z�tt. Nem lepne meg, ha kider�lne,
hogy
�sszesen egy tucat f�rfival volt dolga. Cs�ny�n viselkedtem, ez nem k�rd�s, �s
sokszor
okozott emiatt kellemetlen f�l�r�kat a lelkifurdal�s. Az utc�n v�gzi majd,
gondoltam, vagy
bedugja a fej�t a g�zs�t�be. �s n�ha �gy �reztem, kiss� aljasan viselkedtem, m�skor
viszont
elt�prengtem (�s ebben volt is igazs�g), hogy megtette volna m�s, ha �n nem. De
l�thatj�k a
dolgok unalmas �s �rtelmetlen v�gkifejlet�t. H�ny n� v�gzi val�ban az utc�n? J�val
kevesebb,
mint amennyi a m�ngorl�n�l. Nem fordult se j�ra, se rosszra a sora. Egyszer�en �gy
v�gezte,
mint mindenki, k�v�r v�nasszonyk�nt tesz-vesz egy dohos kis boltban, mellette a
v�r�sessz�ke bajusz� George, aki csak az �v�. Nyilv�n egy eg�sz raj gyerek is van.
Mrs.
George Cookson. Tisztes �letet �lt, �v�i gy�szolj�k � ha szerencs�je van, a
cs�db�r�s�got nem
kell meg�rnie.
Megtal�lt�k a pip�sdobozt. Persze borosty�nk� sz�v�k�s nem volt k�z�tt�k.
� Nem hinn�m, hogy lenni fog most borosty�nos, uram. Nem, nincsen. Vannak sz�p ebo-
nitosok.
� Borosty�nk�veset szerettem volna � mondtam.
� Sz�p pip�k vannak itt. � Fel�m ny�jtott egyet. � Ez azt�n a sz�p pipa. F�l
korona, nem
t�bb.
Elvettem. Ujjaink �pphogy �ssze�rtek. Semmi rezzen�s, semmi reakci�. A test felejt.
Gon-
dolom, azt hiszik, megvettem a pip�t, hogy a r�gi id�k eml�k�re f�l koron�t tegyek
Elsie zse-
b�be. Sz� sincs r�la. Nem volt r� sz�ks�gem. Nem pip�zom, csak �r�gy kellett, hogy
bej�-
hessek. Megforgattam az ujjaim k�zt, majd leraktam a pultra.
� Nem �rdekes, nem k�rem � mondtam. � Adjon egy kis doboz Player'st.
Valamit vennem kellett a nagy h�h� ut�n. M�sodik, illetve tal�n harmadik vagy
negyedik
George el�vett egy doboz Player'st, m�g mindig ny�mmogva a bajsza alatt. L�ttam,
hogy
duzzog, ami�rt f�l�slegesen r�ngattam ki uzsonn�z�s k�zben. De �tkozott butas�gnak
t�nt
kidobni f�l koron�t. Lel�ptem, �s ekkor l�ttam �letemben utolj�ra Elsie-t.
Visszamentem a George-ba, �s megvacsor�ztam. Azut�n elindultam avval a hat�rozatlan

tervvel, hogy be�l�k a moziba, ha nyitva lesz, de v�g�l egy zajos kocsm�ban
k�t�ttem ki az �j
v�rosr�szben. �sszeismerkedtem k�t staffordshire-i vas�ru-utaz��gyn�kkel,
elbesz�lgett�nk
az �zletr�l, dart-ot j�tszottunk, �s Guinnesst ittunk. Z�r�sra mindketten annyira
el voltak
�zva, hogy taxival kellett �ket hazavinnem, �s �n sem voltam cs�csform�ban, m�snap
pedig
�letem legrosszabb fejf�j�s�val �bredtem.

[5] De l�tnom kellett a tavat a Binfield Vill�n�l.

Pocs�kul �reztem magam azon a reggelen. Az igazat megvallva, ami�ta betettem a
l�bam
Als�-Binfieldbe, mindennap nyit�st�l z�r�sig szinte folyamatosan ittam. Ennek az
volt az oka,
b�r nekem is csak ebben a percben v�lt vil�goss�, hogy semmi m�st nem lehetett
csin�lni.
Eddig ennyib�l �llt az utaz�som � h�rom nap pi�l�s.
Ak�rcsak a kor�bbi reggelen, most is elvonszoltam magam az ablakhoz, �s figyeltem
az
ide-oda ny�zsg� kem�nykalapokat �s di�ksapk�kat. Az ellens�geim, gondoltam. A
h�d�t�
sereg, aki kifosztotta a v�rost, a romokat pedig csikkekkel �s pap�rzacsk�kkal
sz�rta be.
Vajon mi�rt fontos ez nekem? Nyilv�n azt gondolj�k, hogy egyszer�en az�rt �rt
megr�zk�dtat�s, amikor r�j�ttem, hogy Als�-Binfield egyfajta Dagenhamm� n�tte ki
mag�t,
mert nem tetszik a F�ld ben�pesed�se �s a vid�k elv�rosiasod�sa. De egy�ltal�n nem
err�l van
sz�. Nem b�nom, ha egy v�ros terjeszkedik, de akkor terjeszkedjen, �s ne csak
sz�tfolyjon,
mint szaft a ter�t�n. Tudom, hogy az embereknek valahol lakniuk kell, �s ha a gy�r
nem itt
van, akkor m�shol. Ami a fest�is�get illeti, az �lvid�kies holmikat, a
t�lgylamb�ri�t, az
�nt�ny�rokat, a r�z �gymeleg�t�ket meg hasonl�kat, ezekt�l csak h�nyingerem van.
Sok
minden voltunk r�gen, de fest�iek azok nem. Any�m �rtelmetlennek tal�lta volna
azokat a
r�gi holmikat, amikkel Wendy telepakolta a h�zunkat. Nem szerette a csap�asztalt,
azt
mondta, beleakad az ember l�ba. �nt egy�ltal�n nem t�rt meg a h�zban. �Komisz,
zs�ros
micsoda", mondta. �s akkor is, b�rki b�rmit mond, volt valamink akkor, ami most
nincs, �s
amink val�sz�n�leg nem is lehet egy formatervezett tejb�rban, ahol sz�l a r�di�.
Az�rt j�ttem
vissza, hogy megkeressem, de nem akadtam r�. �s m�gis, f�lig-meddig m�g �gy fogak
n�lk�l
is hittem benne, mik�zben hasam aszpirin�rt �s egy cs�sze te��rt k�ny�rg�tt.
Err�l megint eszembe jutott a Binfield Villa melletti t�. Miut�n l�ttam, mit
m�veltek a v�-
rossal, csak retteg�snek lehet nevezni az �rz�st, ami hatalm�ba ker�tett, amikor
arra gondol-
tam, megn�zem, megvan-e m�g egy�ltal�n. De ak�r meg is lehet, sohase lehet tudni. A
v�ros
fuldoklott a v�r�s t�gl�t�l, a h�zunkat ellepte Wendy az �cskas�gaival, a Temz�t
pedig mo-
torolajjal �s zacsk�kkal m�rgezt�k. De a t� tal�n m�g megvan, �s a nagy fekete
halak ott sik-
lanak benne k�rbe-k�rbe. Tal�n az is lehet, hogy m�g mindig takarja az erd�, �s a
mai napig
nem fedezte fel senki. Elk�pzelhet�. S�r� darabka erd� volt, tele szederbokorral �s
elrohadt
fahullad�kkal (a b�kk�st arrafel� t�lgyes v�ltotta fel, ett�l s�r�bb lett az
aljn�v�nyzet), �s a
legt�bb ember nem sz�vesen v�g �t ilyen helyen. Furcs�bb dolgok is t�rt�ntek m�r.
D�lut�nig v�rtam az indul�ssal. F�l �t lehetett, amikor kihoztam a kocsit, �s
r�hajtottam a
fels�-binfieldi �tra. A hegy fel�n�l elfogytak a h�zak, �s kezd�d�tt a b�kk�s. Az
�t arrafele
el�gazik, �s �n jobbra fordultam, arra gondolva, hogy kis kit�r�t teszek, �s majd
�gy j�v�k
vissza a Binfield Vill�hoz a f��ton. De azonnal meg�lltam szem�gyre venni a
csalitost, amin
�thaladtam. A b�kkf�k most is pont ugyan�gy festettek. Uram, mennyire nem
v�ltoztak!
Visszatolattam egy �t menti kis f�ves r�szre, egy m�szk�fal al�, kisz�lltam, �s
gyalog mentem
tov�bb. Pont ugyanolyan. Ugyanaz a csend, ugyanaz a vastag, z�rg� avartakar�, ami
itt volt
�vr�l �vre, �s soha nem rohadt el. Egyetlen �llat nem neszez, kiv�ve a f�k tetej�n
l�v� pici
madarakat, amiket viszont l�tni nem lehetett. Nehezemre esett elhinni, hogy az a
zajos v�ros-
k�rs�g alig �t kilom�terre fekszik. Elindultam a kis csaliton kereszt�l a Binfield
Villa
ir�ny�ba. Halv�nyan derengett, merre mennek az �sv�nyek. �s szent �g! Igen! Ugyanaz
a
m�lyed�s, ahova a Fekete K�zzel j�tt�nk, ahol cs�zliztunk, �s ahol Sid Lovegrove
elmes�lte,
hogyan sz�letnek a kisbab�k, azon a napon, amikor kifogtam els� halamat, imm�r
k�zel
negyven �ve!
Ahogy ism�t ritkulni kezdtek a f�k, szemem el� ker�lt a m�sik �t �s a Binfield
Villa fala. A
r�gi korhadt faker�t�st persze elbontott�k, �s magas t�glafalat h�ztak fel,
t�sk�kkel a tetej�n,
ahogy egy dilih�z k�r�l elv�rhat�. Egy ideig t�rtem a fejem, mik�nt jussak be a
Binfield
Vill�ba, m�g v�g�l eszembe jutott, azt mondom, hogy a feles�gem �r�lt, �s neki
keresek
helyet. Ezek ut�n majd k�szs�gesen k�rbemutogatj�k a birtokot. Az �j �lt�ny�mben
val�-
sz�n�leg el�g j�m�d�an festettem ahhoz, hogy mag�nklinik�n tarthassam a feles�gem.
M�r a
kapun�l j�rtam, amikor el�sz�r jutott eszembe azon t�n�dni, vajon a t� m�g mindig a
birtokon
bel�l van-e.
A Binfield Villa birtoka annak idej�n �gy �tven hold lehetett, a dilih�z� j�
es�llyel nem
t�bb �tn�l, t�zn�l. Nem �r�ln�nek egy nagy t�nak, amibe a dilisek
belefullaszthatj�k magukat.
A v�n Hodge kis lakja a r�gi volt, de a s�rga t�glafal �s a nagy vaskapu �jak.
Amennyit l�ttam
a kapun kereszt�l, az alapj�n r� se ismertem volna a helyre. Kavicsos s�t�nyok,
vir�g�gyak,
gyep, valamint n�h�ny c�ltalan l�d�rg� � a dilisek, gondolom. Tov�bbmentem az �ton,
a villa
jobb oldal�ra. A t� � a nagy t�, ahova pec�zni j�rtam � p�r sz�z m�terre volt a
villa m�g�tt. A
fal sarka olyan sz�z m�terre, ha lehetett t�lem. Ezek szerint a t� a birtokon
k�v�lre ker�lt. A
f�k mintha sokkal ritk�sabb� v�ltak volna. Gyerekhangokat hallottam. �s teremt�m!
Meg�rkeztem a t�hoz.
Egy percig csak �lltam, �s azon t�n�dtem, mi t�rt�nt vele. Azt�n r�j�ttem �
kiv�gt�k a
sz�l�r�l a f�kat. Csupasz lett �s teljesen m�smilyen, ami azt illeti, rendk�v�li
m�don em-
l�keztetett a Kensington Gardenben l�v� Kerek t�ra. Gyerekek j�tszottak k�r�s-k�r�l
a
parton, cs�nakokat �sztattak, pacskoltak, n�h�ny, valamivel nagyobb gyerek pedig
kis ke-
nukban sz�guldozott, avval a fajt�val, amit egy kar teker�s�vel lehet hajtani. A
bal oldalon,
ahol r�gen a korhadt cs�nakh�z �llt a k�k�ban, most valami pavilon �s egy �dess�ges
b�d�
volt, meg egy hatalmas feh�r t�bla, rajta felirat:

FELS�-BINFIELDI
HAJ�MODELLEZ� KLUB

Eln�ztem jobbra. H�zak, h�zak �s h�zak. Mintha egy kertv�rosba ker�ltem volna. Az
er-
d�t, ami a tavon t�l burj�nzott olyan s�r�n, mint egy tr�pusi dzsungel, kiirtott�k.
Csak n�h�ny
fatusk� �llt m�g a h�zak k�z�tt. M�v�szies h�zak voltak, �jabb �l-Tudor lak�park,
mint
amilyet az els� nap l�ttam a Chamfordhegy tetej�n, csak m�g olyanabb. Mekkora �k�r
voltam, amikor elhittem, hogy az erd� nem v�ltozott! Mostanra kiny�lt a szemem. Egy
pici
csalit maradt, hat hold tal�n, amit nem v�gtak ki, �s v�letlen�l pont azon j�ttem
�t idefele.
Fels�-Binfield, ami annak idej�n nem volt t�bb egy n�vn�l, m�retes v�ross� duzzadt.
Va-
l�j�ban csak Als�-Binfield t�vol es� darabk�ja volt.
Els�t�ltam a t� partj�hoz. A gyerekek fr�csk�ltek, �s istentelen l�rm�t csaptak.
Rengetegen
voltak. A v�z holtnak t�nt. Hal m�r biztos nem �lt benne. Egy f�rfi �llt, �s
figyelte a gye-
rekeket. Id�sebb ember volt, kopasz fej�t m�r csak n�h�ny �sz tincs d�sz�tette,
cvikkert viselt,
arca igencsak le�gett a napon. Valami megfoghatatlanul furcsa volt a k�lsej�ben.
�szre-
vettem, hogy r�vidnadr�got �s szand�lt viselt, meg nyakban nyitott m�selyem inget,
de ami
igaz�n megfogott, az a tekintete volt. M�lyk�k szeme szinte csillogott a szem�veg
alatt. L�t-
tam rajta, hogy az a fajta �reg�r, aki soha nem n� fel. Ezek mind vagy
eg�szs�ges�trend-m�-
ni�sok, vagy valamilyen m�don k�t�dnek a cserk�szsz�vets�ghez � �gy vagy �gy, de
bolon-
dulnak a term�szet�rt �s a friss leveg��rt. R�m n�zett, mint aki besz�lgetni akar.
� J�csk�n megn�tt Fels�-Binfield � mondtam.
R�m hunyorgott.
� Megn�tt! Dr�ga uram, Fels�-Binfieldet soha nem hagyn�nk megn�ni. Avval b�szk�lke-
d�nk, hogy eg�sz kiv�teles emberek vagyunk, tudja? Csak egy kis z�rt kol�nia. Nem
t�rj�k a
betolakod�kat, hehe!
� �gy �rtem a h�bor� el�tth�z k�pest � mondtam. � Gyerekkoromban itt �ltem.
� Vagy �gy. Alighanem. Az m�g az �n id�m el�tt volt, persze. De tudja, a Fels�-
Binfield
Telep eg�sz k�l�nleges a lak�telepek k�z�tt. Saj�t kis z�rt vil�g. Egy ifj�
�p�t�sz, Edward
Watkin tervezte az eg�szet. Nyilv�n halott m�r r�la. A term�szet �l�n �l�nk
idefent. Semmi
k�z�nk a lenti v�roshoz � kez�vel Als�-Binfield ir�ny�ba intett �, a s�t�n s�t�t
malmaihoz,
hehe!
Kedvesen, �regesen kuncogott, �s arc�t �sszer�ncolta, mint a nyulak. Mintha
legal�bbis
k�rtem volna, azonnal mes�lni kezdett a Fels�-Binfield Telepr�l, meg az ifj� Edward
Watkinr�l, az �p�t�szr�l, akinek nagyszer� �rz�ke van a Tudor-st�lushoz, �s olyan
remek�l tud
igazi Erzs�bet-kori gerend�kra bukkanni r�gi paraszth�zakban, �s nevets�ges
�sszegek�rt
megveszi �ket. �s milyen leny�g�z� fiatalember, teljesen feldobja a nudista
partikat. T�bb-
sz�r elism�telte, hogy �k nagyon kiv�teles emberek itt Fels�-Binfieldben, eg�sz
m�sok, mint
az als�-binfieldiek, �s c�ljuk, hogy gazdagabb� tegy�k a vid�ket, ahelyett hogy
bemocskoln�k
(�gy mondta), �s egyetlen iv� sincs az eg�sz telepen.
� Szoktak besz�lni kertv�rosokr�l. Mi Fels�-Binfieldet erd�v�rosnak h�vjuk, hehe! A

term�szet! � Kez�vel k�rbemutatott a megmaradt f�kon. � K�rbevesz minket az �serd�.

Gyermekeink term�szetesen sz�p k�rnyezetben n�nek fel. Mi itt majdnem mind

felvil�gosult
emberek vagyunk, persze. Elhinn�, hogy h�romnegyed�nk veget�ri�nus? A helyi hentes
kicsit
sem kedvel minket, hehe! �s lakik itt n�h�ny igen eminens ember. Miss Helena
Thurloe, az
�r�n�, nyilv�n hallott r�la. �s Woad professzor, a parajelens�gek kutat�ja. Annyira
l�rai alkat!
S�t�lni megy az erd�be, a csal�dja meg nem tal�lja eb�did�ben. Azt mondja, a
t�nd�rek k�-
z�tt s�t�l. �n hisz a t�nd�rekben? Bevallom, hehe, �n egy piriny�t szkeptikus
vagyok. De a
f�nyk�pei annyira meggy�z�k.
Elt�n�dtem, vajon nem a Binfield Vill�b�l sz�k�tt-e meg. De nem, �pelm�j� volt,
bizo-
nyos �rtelemben_. Ismertem a fajt�j�t. Vegetarianizmus, egyszer� �let, k�lt�szet,
term�szet-
im�dat, reggeli el�tt hemperg�s a harmatban. Tal�lkoztam n�h�nyukkal egyp�r �ve
Ealing-
ben. Elkezdte k�rbemutogatni a telepet. Semmi nem maradt az erd�b�l. H�zak �s h�zak
� �s
micsoda h�zak! Ismerik ezeket a mesterk�lt Tudor-h�zakat, a hull�mos tet�ket meg a
semmit
nem tart� t�mpill�reket, a sziklakerteket �s a beton mad�rf�rd�ket, meg a piros
gipszt�rp�ket
a vir�gboltb�l? Lelki szemeim el�tt megjelent az itt lak� �trendm�ni�sok,
szellemvad�szok
�s �vi ezerfontos egyszer� �letet �l�k sz�rny� hada. M�g a j�rda is a fl�goss�got
hirdette.
Nem hagytam magam messzire vinni. N�h�ny h�z l�tt�n azt k�v�ntam, b�r volna a
zsebemben egy k�zigr�n�t. Pr�b�ltam lecsillap�tani az �reget, �s megk�rdeztem, nem
b�nj�k-
e, hogy egy elmegy�gyint�zet szomsz�ds�g�ban �lnek, de nem volt hat�sa. V�g�l
meg�lltam,
�s azt mondtam:
� Volt itt egy m�sik t� a nagyon k�v�l. Nem lehet messze.
� Egy m�sik t�? Ki van z�rva. Nem hinn�m, hogy valaha is lett volna m�g egy t�.
� Lehet, hogy lecsapolt�k � mondtam. � El�g m�ly t� volt. Nagy g�dr�t hagyhatott
maga
ut�n.
El�sz�r t�nt kiss� zavartnak. Megd�rzs�lte az orr�t.
� Ja, aha. Persze meg kell �rtenie, hogy a mi �let�nk itt fent bizonyos �rtelemben
primit�v.
Egyszer� �let, tudja, hogy van. �gy szeretj�k. De persze vannak h�tr�nyai is ilyen
messze lak-
ni a v�rost�l. A higi�ni�s megold�saink nem mind t�k�letesek. Azt hiszem, a
szemetes csak
havonta egyszer j�n erre.
� Ezt �rtsem �gy, hogy a t�b�l szem�tlerakat lett?
� H�t, van itt valami olyan... � �sszerezzent a szem�tlerakat sz� hallat�ra. � Meg
kell
szabadulnunk a konzervdobozokt�l meg a t�bbit�l, term�szetesen. Ott, a facsoport
m�g�tt.
�tment�nk oda. Hagytak n�h�ny f�t takar�sk�nt. De igen, megtal�ltuk. Az �n tavam
volt,
nem vit�s. Lecsapolt�k. �ri�si g�d�r maradt a hely�n, �t-t�z m�ter m�ly, ak�r egy
hatalmas
k�t. �s m�r f�lig tele volt konzervdobozzal.
�lltam, �s n�ztem a dobozokat.
� K�r, hogy lecsapolt�k � mondtam. � Nagy halak voltak r�gen a t�ban.
� Halak? H�t arr�l soha nem hallottam. Persze nem is nagyon lehetne egy t� itt a
h�zak
k�z�tt. A sz�nyogok, tudja. De m�g az �n id�m el�tt volt mindez.
� Gondolom, ezek a h�zak m�r j� r�gen �p�ltek � mondtam.
� H�t, �t-t�z �ve, azt hiszem.
� M�g a h�bor� el�tt ismertem a k�rny�ket � mondtam. � Csupa erd� volt. Nem volt
m�s
h�z, csak a Binfield Villa. De az a kis csalitos ott, az nem v�ltozott. Azon j�ttem
�t ide.
� Ja, az! Az szerit �s s�rthetetlen. �gy d�nt�tt�nk, oda soha nem �p�tkez�nk. A
fiatalok
szentk�nt tisztelik. A term�szet, hisz tudja. � Huncutul r�m hunyorgott, mint aki
nagy titokba
k�sz�l beavatni. � Man�v�lgynek h�vjuk.
Man�v�lgy. Ler�ztam, visszamentem a kocsihoz, �s levezettem Als�-Binfieldbe. Man�-
v�lgy. A tavamat meg felt�ltik konzervdobozzal. Hogy az Isten verje meg �ket!
Mondjanak,
amit akarnak � nevezzenek but�nak, gyerekesnek, b�rminek �, de nem kell-e ok�dni
att�l,
amit Angli�val m�velnek a mad�rf�rd�kkel, meg a gipszgn�mokkal, meg a man�kkal, meg
a
konzervdobozzal a r�gi b�kk�s�k hely�n?
Szentiment�lis vagyok? Antiszoci�lis? Nem szabadna a f�kat az emberek el�
helyeznem?
Szerintem att�l f�gg, milyen f�kat milyen emberek el�. Persze az egyetlen, amit
tehetek, hogy
v�rhast k�v�nok az eg�sz t�rsas�gnak.
Egy biztos, gondoltam lefel� vezetve v�geztem evvel a m�ltba visszat�r�s
�tletemmel. Mi
�rtelme felkeresni gyerekkorunk sz�nhelyeit? M�r meg sincsenek. L�gszomj! H�t itt
sincs
leveg�. A szemetesv�dr�nk a sztratoszf�r�ig �r. Ennek ellen�re, nem �rdekelt
t�lzottan.
Elv�gre, gondoltam, van m�g h�rom napom. Csend �s nyugalom, �s megsz�n�k azon
r�g�dni,
mit m�veltek Als�-Binfielddel. Ami a pec�z�st illeti � annak persze l�ttek. M�g
hogy
pec�z�s! Az �n koromban! T�nyleg, Hild�nak igaza volt.
Be�lltam a kocsival a George gar�zs�ba, �s a t�rsalg�ba mentem. Hat �ra volt.
Valaki
bekapcsolta a r�di�t, kezd�d�tt a h�rtud�s�t�s. M�g �pp id�ben l�ptem be az ajt�n,
hogy
halljam egy SOS utols� szavait. �s bevallom, sz�ven �t�tt. Ugyanis a k�vetkez�t
hallottam:
� ...ahol feles�ge, Hilda Bowling, s�lyos betegen fekszik.
A k�vetkez� pillanatban m�r folytatta is az �bl�s hang: ��s �jabb SOS. Percival
Chute,
akit utolj�ra...", de nem v�rtam meg a v�g�t. Csak mentem tov�bb egyenesen. Amikor
k�s�bb
v�giggondoltam a helyzetet, az t�lt�tt el igaz�n b�szkes�ggel, hogy a szemem sem
rebbent,
amikor elhangoztak a szavak a hangsz�r�b�l. Meg se torpantam, senki nem is
sejthette, hogy
�n vagyok George Bowling, a s�lyos beteg Hilda Bowling f�rje. A tulaj feles�ge a
t�rsalg�ban
volt, � tudta, hogy Bowling a nevem, legal�bbis l�thatta a vend�gk�nyvben. Rajta
k�v�l csak
n�h�ny f�rfi tart�zkodott a helyis�gben, akik a George-ban sz�lltak meg, �s
fogalmuk sem
volt, ki vagyok. Nem vesztettem el a fejem. Egyetlen jelet nem adtam. Mind�ssze
bes�t�ltam
a sz�ll�vend�gek b�rj�ba, ami az im�nt nyitott ki, �s megrendeltem a szok�sos
kors�mat.
V�gig kellett gondolnom. Mire a kors� fel�n t�ljutottam, m�r kezdtem �tl�tni a
helyzetet.
El�sz�r is, Hilda nem beteg, se s�lyos, se m�smilyen. Ezt tudtam. Kutya baja sem
volt, ami-
kor elj�ttem, �s nem volt szezonja se az influenz�nak, se m�snak. Szimul�lt. De
mi�rt?
Nyilv�n az eg�sz csak a szok�sos rafin�ri�inak egyike volt. �rtettem m�r. Valahogy
kiszi-
matolta � ismerem �n �, hogy nem is vagyok Birminghamben, �s �gy akart hazacib�lni.
Nem
tudta tov�bb elviselni a gondolatot, hogy avval a m�sik n�vel legyek. Mert persze
az nem is
k�rd�s, hogy n�vel vagyok. M�s okot el sem tud k�pzelni. �s term�szetesen arra
sz�m�tott,
hogy loholok haza, amint meghallom, hogy beteg.
De itt hib�ztad el, gondoltam, mik�zben ki�r�tettem a kors�mat. T�l ravasz vagyok
ahhoz,
hogy �gy elkapj. Eszembe jutottak kor�bbi cselvet�sei, �s hogy hihetetlen, minek
teszi ki ma-
g�t, csak hogy rajtakapjon. Olyanra is eml�kszem, amikor gyanakodott valamelyik
utamra, �s
t�rk�p meg vas�ti menetrend seg�ts�g�vel ellen�rizte, igazat mondok-e az �titervet
illet�en.
Azt�n ott volt az eset, amikor k�vetett eg�szen Colchesterig, majd hirtelen r�m
t�rte az ajt�t a
Temperance Sz�ll�ban. Sajnos akkor �ppen r�hib�zott � illetve nem, de a k�r�lm�nyek
miatt
�gy t�nt. Egy percig sem hittem, hogy beteg. S�t tudtam, hogy nem az, b�r nem
tudn�m
megmondani, honnan. Ittam m�g egy kors�val, amit�l megsz�p�ltek a dolgok. Persze
veszeked�s lesz, amikor haza�rek, de az am�gy is lenne. H�rom sz�p nap �ll el�ttem,
gondol-
tam. El�g furcsa, de miut�n kider�lt, hogy azok a dolgok, amelyeknek a keres�s�re
idej�ttem,
nem is l�teznek, a vak�ci� gondolata m�g jobban megtetszett. T�vol otthonr�l � ez
�n-
mag�ban nagyszer�. B�ke, teljes b�ke, messze szeretteinkt�l, ahogy a zsolt�r is
mondja. �s
hirtelen elhat�roztam, hogy tal�lok magamnak n�t, ha �gy tartja kedvem. Hilda
meg�rdemel-
n�, ami�rt olyan mocskos a fant�zi�ja, r�ad�sul mi �rtelme van alaptalanul
gyan�s�tva lenni?
De ahogy a m�sodik kors� kifejtette hat�s�t, az eg�sz �gy mulattatni kezdett. Nem
d�ltem
be neki, de att�l m�g �rd�gien zseni�lis volt. Elt�n�dtem, vajon hogy siker�lt SOS-
t feladnia.
Fogalmam sincs, hogy m�k�dik. Kell orvosi igazol�s, vagy el�g bek�ldeni egy nevet?
Szinte
biztosra vettem, hogy annak a Wheeler n�szem�lynek a keze van a dologban. Olyan
wheeleresnek t�nt az eg�sz.
De akkor is, micsoda pof�tlans�g! Hogy meddig k�pesek elmenni a n�k! N�ha az ember
�nk�ntelen�l is csod�lja �ket.

[6] Reggeli ut�n kis�t�ltam a piact�rre. Csod�s reggel volt, h�v�s �s csendes,
feh�rborsz�n�
s�padt s�rga f�ny j�tszott mindenhol. A reggel �de illata elvegy�lt a szivarom�val.
De s�v�t�
hang j�tt a h�zak m�g�l, �s hirtelen egy flott�nyi nagy fekete bomb�z� h�zott el
felett�nk.
Feltekintettem r�juk. Pont a fej�nk f�l�tt voltak.
A k�vetkez� pillanatban egy m�sik hang �t�tte meg a f�lemet. �s ha abban a
pillanatban
arra j�rnak, �rdekes p�ld�j�t l�tj�k annak, amit, azt hiszem, felt�teles reflexnek
h�vnak.
Ugyanis amit hallottam � t�ved�s kiz�rva �, az egy bomba f�ty�l�se volt. H�sz �ve
nem hal-
lottam ezt a hangot, de azonnal felismertem. �s gondolkod�s n�lk�l helyesen
cselekedtem.
Arcra vetettem magam.
Tulajdonk�ppen �r�l�k, hogy nem l�ttak. Nem hiszem, hogy m�lt�s�gteljes k�pet ny�j-
tottam. Kiter�ltem a j�rd�n, mint egy patk�ny, amikor ajt� alatt pr�seli �t mag�t.
Senki m�s
nem volt f�lig ilyen f�rge sem. Annyira gyorsan cselekedtem, hogy abban a
t�rtm�sodpercben, am�g a bomba f�ty�lt, m�g volt id�m megijedni, hogy t�vedtem, �s
f�l�slegesen csin�ltam magamb�l boh�cot.
De a k�vetkez� pillanatban � jaj!
BUMM � BRRRRRRR!
�t�letnapi zaj, majd olyan robaj, mintha egy tonna sz�n hullana egy b�doglemezre.
Hull�
t�gl�k. �n szinte beleolvadtam a j�rd�ba. �Kezd�dik", gondoltam. �Tudtam! A v�n
Hitler
nem v�rt tov�bb. Figyelmeztet�s n�lk�l �tk�ldte a bomb�z�it."
Ugyanakkor mondok valami k�l�n�set. M�g a sz�rny�, f�lsiket�t� robaj visszhangja
k�zben is, ami mintha tet�t�l talpig leb�n�tott volna, volt id�m azon gondolkodni,
hogy van
valami nagyszer� egy �ri�si l�ved�k robban�s�ban. Milyen hangot ad? Neh�z
meg�llap�tani,
mert �sszekeveredik az, amit hallunk, �s az, amit�l f�l�nk. F�leg robban� f�m
jelenik meg a
szem�nk el�tt. De az a k�l�n�s, hogy az ember �gy �rzi, hirtelen szembe kell n�znie
a
val�s�ggal. Mint amikor arra �bredn�nk, hogy valaki le�nt egy v�d�r v�zzel. A
robban� f�m
l�rm�ja hirtelen kiz�kkent �lmunkb�l, �s rettenetes, val�s�gos.
Sikolyok �s ki�lt�sok hallatszottak, meg hirtelen lef�kezett aut�k. Nem j�tt a
m�sodik
bomba, amire v�rtam. Kicsit felemeltem a fejem. Mindenhol emberek rohantak �s
sikoltoztak.
Egy aut� cs�szott �tl�san az �ton. Hallottam egy asszony sikoly�t: �A n�metek! A
n�metek!"
Jobbra hom�lyosan l�ttam egy f�rfi kerek, s�padt, gy�r�tt pap�rzacsk�ra eml�keztet�
arc�t,
engem n�zett. Kiss� reszketett:
� Mi van? Mi t�rt�nt? Mit csin�lnak?
� Kezd�dik � mondtam. � Bomba volt. Fek�dj�n le!
De a m�sodik bomba csak nem j�tt. Eltelt �jabb negyed perc, vagy m�g t�bb, �s ism�t

felemeltem a fejem. N�h�nyan m�g mindig rohang�ltak, m�sok �gy �lltak, mintha
gy�keret
eresztettek volna. Valahonnan a h�zak m�g�l hatalmas porfelh� sz�llt fel, azon
kereszt�l
pedig fekete f�stcs�k t�rt az �g fel�. Majd hihetetlen l�tv�ny t�rult el�m. A
piact�r t�loldal�n a
f�utca kicsit emelkedik. �s ezen a dombocsk�n diszn�k v�gtattak lefel�, diszn�arcok
hatalmas
�z�ne. Persze a k�vetkez� pillanatban m�r l�ttam, mir�l van sz�. Nem diszn�k
voltak, hanem
az iskol�sok g�z�larcban. Gondolom, valami pince fel� cs�rtettek, ami ki lett nekik
jel�lve
l�git�mad�s eset�re. M�g�tt�k egy magasabb diszn� is l�tszott, alighanem Miss
Todgers. De
higgy�k el, ha mondom, egyetlen pillanatra pont �gy n�ztek ki, mint egy csapat
diszn�.
Felt�p�szkodtam, �s �ts�t�ltam a piact�ren. Az emberek kezdtek megnyugodni, �s egy
kisebb
t�meg m�r megindult a becsap�d�s helye fel�.
Ja, igen, igazuk van, persze. M�gsem n�met rep�l� volt. Nem t�rt ki a h�bor�.
Baleset t�r-
t�nt. A rep�l�k bomb�z�si gyakorlaton voltak � bomba mindenesetre volt rajtuk �, �s
valaki
v�letlen�l lenyomta a kart. Biztos j�l letolt�k. Mire a postamester felh�vta
Londont, megk�r-
dezni, van-e h�bor�, �s megtudta, hogy nincs, mindenki kiokoskodta, hogy baleset
t�rt�nt. De
volt egy kis id�intervallum, egy �s �t perc k�z�tt, amikor t�bb ezren azt hitt�k,
kit�rt a
h�bor�. M�g j�, hogy nem tartott tov�bb. M�g negyed �ra, �s lincselj�k az els�
k�mjel�ltet.
K�vettem a t�meget. A bomba a f�utca egyik kis mell�kutc�j�ra esett, ahol r�gen
Ezekiel
b�csi boltja �llt. �tven m�terre sem a bolt hely�t�l. Ahogy befordultam a sarkon,
morajl�
hangokat hallottam, �H����!" � ijedt hang volt, mintha f�ln�nek, de k�zben nagyon
�lvezik_
Szerencs�re a ment�k �s a t�zolt�k el�tt �rkeztem, �s a m�r gy�lekez� �tven ember
ellen�re
mindent l�ttam.
Els�re �gy t�nt, mintha t�gl�k �s z�lds�gek potyogtak volna le az �gb�l.
K�posztalevelek
mindenhol. A bomba egy z�lds�gesboltot s�p�rt el a f�ld sz�n�r�l. A jobbra �ll�
h�znak a
teteje rep�lt le, a tet�gerend�i �gtek, �s minden k�rnyez� h�z t�bb�-kev�sb�
megs�r�lt, az
ablakok bet�rtek. De mindenki a balra �ll� h�zat n�zte. Az a fal, amelyik k�z�s
volt a
z�lds�gesbolttal, olyan sz�pen lev�lt, mintha valaki bicsk�val fesz�tette volna le.
�s ami
elk�peszt� volt, hogy a fels� szob�kban minden �rintetlen maradt. Ak�rcsak egy
babah�zba
n�zt�nk volna. Kom�dok, sz�kek, kopott tap�ta, bevetetlen �gy, alatta �jjelied�ny �
minden
�gy, ahogy a lak�k hagyt�k, kiv�ve a falat. De az als� szob�kat el�rte a robban�s
ereje.
Iszonyatos, romos �sszevisszas�got l�ttunk, t�gla, vakolat, sz�kl�bak, egy
lakkozott t�lal�
r�szei, abroszcafatok, t�r�tt t�ny�rkupacok �s egy mosogat�k�d darabjai. Egy
lekv�ros�veg
v�giggurult a f�ld�n, hossz� narancslekv�rcs�kot hagyva maga ut�n, �s a cs�k
mellett egy v�r-
patak is cs�rgedezett. A t�r�tt ed�nyek k�z�tt azonban ott hevert egy l�b. Csak egy
l�b, m�g
mindig nadr�gban, �s fekete, Wood-Milne gumisark� csizm�ban. Ez�rt h����ztak meg
hiiiiiiztek az emberek.
J�l megn�ztem magamnak. A v�r kezdett elvegy�lni a narancslekv�rral. Amikor
meg�rkeztek a t�zolt�k, elt�ntem a George-ba csomagolni.
Ennyi el�g volt Als�-Binfieldb�l, gondoltam. Megyek haza. De ami azt illeti, nem
vertem
le l�bamr�l a port, �s nem mentem el azonnal. Soha nem megy�nk el azonnal. Amikor
ilyesmi
t�rt�nik, az emberek mindig �r�kon �t �llnak, �s besz�lnek r�la. Aznap nem sok
munka lett
elv�gezve Als�-Binfield r�gi r�sz�n, mindenkit lek�t�tt a bomba, hogy milyen hangja
volt, �s
ki mit gondolt, amikor meghallotta. A George csaposl�nya azt mondta, �t azt�n
kiverte a hi-
deg ver�t�k. Azt mondta, soha t�bb� nem alszik majd j�l, �s mi m�sra lehetett
sz�m�tani, ez is
csak azt mutatja, hogy ezekkel a bomb�kkal sohase lehet tudni. Egy asszony
leharapott egy
darabot a nyelv�b�l, akkor�t ugrott, amikor meghallotta a robban�st. Kider�lt, hogy
m�g a
v�rosnak ennek a fel�n mindenki n�met l�git�mad�snak hitte, a v�ros t�loldal�n
mindenki
meg volt gy�z�dve, hogy a harisnyagy�rban robbant fel valami. K�s�bb (ezt az
�js�gban
olvastam) a L�g�gyi Miniszt�rium kik�ld�tt egy fick�t felm�rni a k�rt, aki
jelent�s�ben azt
�rta, hogy a bomba hat�sa �csal�d�sra ad okot". Elv�gre csak h�rom emberrel
v�gzett, Perrott-
tal, a z�lds�gessel, �s egy id�s p�rral a szomsz�dban. Az asszony nem z�z�dott
nagyon �ssze,
az �regurat meg azonos�tott�k a csizm�j�r�l, de Perrottnak teljesen nyoma veszett.
M�g egy
nadr�ggombot se tudtak felravatalozni.
D�lut�n kifizettem a sz�ml�t, �s olajra l�ptem. Alig valamivel t�bb mint h�rom
fontom
maradt. �rtenek hozz� ezekben a kicicom�zott vid�ki sz�ll�kban, hogy kell
kiszipolyozni az
embert, �n meg az italoz�ssal meg egy�b apr�s�gokkal el�g nagyvonal�an sz�rtam a
p�nzt.
Az �j botomat meg a t�bbi horg�szfelszerel�semet a szob�ban hagytam. Tarts�k meg.
Nekem
nem kell. Mind�ssze egy fontot dobtam ki az ablakon, tanul�p�nz. �s alaposan
megtanultam a
leck�t. Negyven�t �ves k�v�r f�rfiak nem pec�znak. Ilyesmi nem t�rt�nik, egy �lom
csup�n, a
s�ron innen nincs t�bb pec�z�s.
�rdekes, ahogy fokozatosan �lepednek le benn�nk a dolgok. Mire gondoltam val�j�ban,

amikor felrobbant a bomba? Abban a pillanatban persze eszemet vesztettem a

f�lelemt�l,
amikor pedig az �sszed�lt h�zat l�ttam, meg az �reg�r l�b�t, enyhe bizserg�st
�reztem, mint
amikor utcai balesetn�l b�m�szkodik az ember. Undor�t�, nyilv�n. �ppen el�g volt
ahhoz,
hogy elegem legyen ebb�l a vak�ci�nak nevezett valamib�l. De nem tett r�m m�ly
benyo-
m�st.
De amikor elhagytam Als�-Binfield k�rny�k�t, �s keletnek vettem az ir�nyt, mindent
�jra
�t�ltem. Tudj�k, hogy van az, amikor egyed�l �l�nk az aut�ban. Vagy az oldalt
elsuhan� s�-
v�nyek, vagy a motor z�g�sa egy bizonyos ritmusra �ll�tj�k gondolatainkat. N�ha a
vonaton is
elfog ugyanez az �rz�s. Mintha a megszokottn�l jobb perspekt�v�ban l�tn�nk a
vil�got.
Mindenf�le k�telyem eloszlott, �s biztosabbnak �reztem dolgokat. El�sz�r is,
k�rd�ssel a
fejemben �rkeztem Als�-Binfleldbe. Mi v�r r�nk? T�nyleg v�ge a j�t�knak?
Visszat�rhet�nk
r�gi �let�nkh�z, vagy az egyszer s mindenkorra elm�lt? Nos, m�r tudtam a v�laszt. A
r�gi
�let�nknek v�ge, keresg�lni id�pocs�kol�s. Nincs vissza�t Als�-Binfieldbe, nem
lehet J�n�st
visszatenni a cetbe. Ebben biztos voltam, de nem v�rom el, hogy k�vess�k a
gondolat-
menetemet. Na meg fura dolgot m�veltem avval, hogy idej�ttem. Ennyi �ven �t ott
szunnyadt
valahol az agyamban Als�-Binfield, mint egy csendes zug, ahova b�rmikor
visszat�rhettem,
majd visszat�rtem, �s kider�lt, hogy megsz�nt l�tezni. Gr�n�tot dobtam saj�t
�lmomba, �s
f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett a Kir�lyi L�gier� r�seg�tett negyed tonna TNT-vel.
J�n a h�bor�. �ll�t�lag '41-ben. �s lesznek b�ven t�r�tt ed�nyek, meg kartondoboz
m�d-
j�ra sz�tszaggatott h�zik�k, �s k�nyvvizsg�l� seg�dek, akiknek belei beter�tik
r�szletre v�-
s�rolt zongor�jukat, melyet az id�k v�gezt�ig t�rlesztettek volna. De mi�rt is
fontos ez va-
l�j�ban? El�rulom, mit tanultam als�-binfieldi tart�zkod�som alatt. Minden val�v�
v�lik.
Minden, ami ott lapul valahol a tudatunkban, amit�l retteg�nk, amit csak r�m�lomnak
hi-
sz�nk, ami csak m�s orsz�gokban t�rt�nhet meg. A bomb�k; a sorban �ll�s k�ny�r�rt,
a
gumibotok, a sz�gesdr�t, a sz�nes ingek, a szlogenek, a hatalmas arck�pek, a
h�l�szob�b�l
c�lz� g�ppusk�k. Minden val�v� v�lik. Tudom � legal�bbis akkor tudtam. Nincs
menekv�s.
Harcolj ellene, ha �gy tetszik, vagy hunyd be a szemed, �s t�gy �gy, mintha nem
venn�d �sz-
re, vagy ragadj franciakulcsot, �s szaladj a t�bbiekkel arcokat beverni. De nincs
ki�t. Egy-
szer�en �gy lesz, �s k�sz.
Beletapostam a g�zba, a v�n aut� sz�guldott fel-le a hegyeken, �s a tehenek,
szilf�k, b�za-
t�bl�k csak s�v�tettek el mellett�nk, hogy majdnem izzott a motor. Nagyj�b�l
ugyanolyan
hangulatba ker�ltem, mint a Stranden s�t�lva azon a janu�ri napon, amikor megkaptam
az �j
fogsoromat. Mintha pr�f�tai k�pess�gekkel lettem volna megaj�nd�kozva. L�tni v�ltem
eg�sz
Angli�t �sszes lakos�val egy�tt, �s l�ttam a j�v�j�ket is. N�ha, m�g ekkor is,
persze bennem
is felmer�lt a k�tely. A vil�g hatalmas, ez kocsik�z�s k�zben j�l l�tszik, ami
valahol
megnyugtat�. Gondoljuk csak meg, milyen �ri�si ter�leteken hajtunk �t, amikor
�tvezet�nk
egyetlen angol megye cs�csk�n. K�sz Szib�ria. A mez�k, a b�kk�s�k, a paraszth�zak,
a
templomok, a falvak, benn�k a pici f�szer�zlet meg a pl�b�nia, a f�v�n s�t�l�
kacs�k. Ezt
mind csak nem lehet megv�ltoztatni? T�bb�-kev�sb� mindig ugyanilyen marad. Egyszer
csak
meg�rkeztem k�ls� Londonba, �s Southhallig az Uxbridge Roadon haladtam. Ronda h�zak

kilom�tereken �t, benn�k tisztes �letet �l�, unalmas emberek. M�g�tt�k pedig London
ny�lt a
messzes�gbe, utc�k, terek, sik�torok, b�rh�zak, lak�t�mb�k, kocsm�k, s�lthal�rusok,
mozik
vagy harminc kilom�teren �t, �s a nyolcmilli� ember, aki nem akarja, hogy v�ltoz�s
�lljon be
kis mag�n�let�ben. Nincs bomba, ami teljesen el tudn� ezt t�ntetni. �s ez a k�osz!
Az a sok
kis z�rt �let! John Smith tot�szelv�nyt t�lt ki, Bill Williams a borb�lyn�l
pletyk�l, Mrs. Jones
pedig viszi haza a vacsor�ra val� s�rt. Nyolcmilli�an vannak! H�t csak siker�l majd
valahogy
folytatni megszokott �let�ket, bomb�val vagy an�lk�l.
Ill�zi�! Badars�g! Nem sz�m�t, h�nyan vannak, mindre ugyanaz v�r. J�nnek a rossz
id�k,
j�nnek a formatervezett emberek. Hogy ut�nuk mi j�n, azt nem tudom, �s nem is
nagyon
�rdekel. Csak azt tudom, ha van valami, ami egy hajsz�lnyit is fontos az �let�kben,
m�g most
b�cs�zzanak el t�le, mert ez a vil�g els�llyed, le a mocs�rba, g�ppuskat�z
k�s�ret�ben.

[7] De ahogy vissza�rtem a kertv�rosba, egy csap�sra megv�ltozott a hangulatom.

Hirtelen sz�ven �t�tt � pedig eddig a percig ki is ment a fejemb�l �, hogy Hilda
tal�n m�gis
beteg.
Ezt teszi a k�rnyezet, ha �rtik mire gondolok. Als�-Binfieldben teljesen biztosra
vettem,
hogy nem beteg, �s csak ravaszkodik, hogy hazamenjek. Abban a percben k�zenfekv�nek

t�nt, b�r nem tudom, mi�rt. De ahogy behajtottam West Bletchleybe, �s a Hesperid�k
Telep
v�r�s t�glab�rt�ne � mert mi m�s volna � k�rbez�rt, visszat�rt a megszokott
gondolko-
d�sm�dom. A h�tf� reggelek rideg j�zans�ga ker�tett hatalm�ba. Vil�gosan l�ttam,
mekkora
egetver� �k�rs�gre pocs�koltam az elm�lt �t napomat. Lesurrantam Als�-Binfieldbe,
meg-
pr�b�lva felt�masztani a m�ltat, majd hazafel� a kocsiban profetikus badars�gokon
t�rtem a
fejem a j�v�t illet�en. A j�v�! Mi k�ze a j�v�nek a magunkfajta emberekhez?
Megtartani az
�ll�sunkat � ez a j�v�. Ami Hild�t illeti, � m�g a hull� bomb�k k�z�tt is a vaj
�r�val lesz
elfoglalva.
�s hirtelen r�d�bbentem, milyen ostoba voltam, amikor azt hittem, megtenne
ilyesmit.
Persze hogy igazi volt az SOS! Honnan lenne ehhez fant�zi�ja? A j�ghideg val�s�gr�l
volt
sz�. Nem ravaszkodott, t�nyleg betegen fekszik. Uramaty�m! Lehet, hogy most is
rettenetes
f�jdalmai vannak, vagy ak�r meg is halhatott, mit tudtam �n. A gondolatt�l sz�rny�
retteg�s
fogott el, hal�los hideget �reztem a hasamban. Majdnem hatvannal sz�guldottam az
Ellesmere
Roadig, �s ahelyett hogy elvittem volna a kocsit a z�rhat� gar�zsba, mint rendesen,
a h�z el�tt
parkoltam le, �s kiugrottam.
H�t m�gis szeretem Hild�t, k�rdezik. Mit �rt�nk szereteten? �n�k szeretik a saj�t
arcukat?
Nem val�sz�n�, de nem tudj�k magukat elk�pzelni n�lk�le. �n�kh�z tartozik. H�t, �gy
voltam
�n Hild�val. Amikor rendben mennek a dolgok, l�tni sem b�rom, de kir�zott a hideg a

gondolatt�l, hogy esetleg meghalt vagy szenved.

El�gyetlenkedtem a kulccsal, kinyitottam az ajt�t, �s meg�t�tt a r�gi es�kab�tok
ismer�s
szaga.
� Hilda! � kiab�ltam. � Hilda!
Senki nem felelt. Egy ideig a teljes csendbe ki�ltoztam, hogy �Hilda! Hilda!", �s
hideg ve-
r�t�k kezdett ki�tni a gerincemen. Tal�n m�r k�rh�zba sz�ll�tott�k � tal�n odafent
hever a
hull�ja az �res h�zban.
Felv�gtattam a l�pcs�n, de abban a pillanatban a k�t gyerek j�tt el� pizsam�ban a
pihen�
k�t oldal�n l�v� szob�jukb�l. Nyolc �ra lehetett, tal�n kilenc � mindenestre �ppen
kezdett
s�t�tedni. Lorna �thajolt a korl�ton.
� H�, apu! Apu j�tt meg! Mi�rt j�tt�l meg m�r ma, apu? Anyu azt mondta, csak
p�nteken
j�ssz.
� Hol van any�tok? � k�rdeztem.
� Nincs itthon. Mrs. Wheelerrel ment valahova. Mi�rt j�tt�l meg m�r ma, apu?
� Akkor nem beteg any�tok?
� Nem. Ki mondta, hogy beteg? Apu! Birminghamben volt�l?
� Igen. Most m�r menjetek vissza aludni. M�g megf�ztok.
� De hol vannak az aj�nd�kok? � Milyen aj�nd�kok?
� Amiket Birminghamb�l hozt�l nek�nk.
� Majd reggel megkapj�tok � mondtam. �Jaj, apu! Nem lehet ma?
� Nem. S�pr�s. Vissza az �gyba, vagy mindkett�t�ket elagyabugy�llak.
Teh�t m�gsem beteg. �tvert. Val�j�ban nem is tudtam, hogy m�rgel�dj�k-e vagy
�r�ljek.
Visszafordultam a nyitva hagyott bej�rati ajt� fel�, �s a kerti �ton Hilda
k�zeledett a h�zhoz,
�letnagys�gban. N�ztem a gyeng�l� alkonyati f�nyn�l, ahogy j�n fel�m. Bizarr
elgondolni,
hogy alig h�rom perce 'm�g p�ni f�lelem fogott el, hideg ver�t�k �t�tt ki a
gerincemen, mert
azt hittem, meghalt. Nem halt meg, olyan volt, mint mindig. A v�kony v�ll�, agg�d�
tekintet�
�reg Hilda, g�zsz�mla, tand�j, az es�kab�tok szaga, �s h�tf�i munkakezd�s � a
k�kem�ny
val�s�g, amihez folyton visszat�r�nk, az id�tlen igazs�gok, hogy az �reg Porteous
szav�val
�ljek. L�ttam Hild�n, hogy nincs t�l j� kedv�ben. R�pke pillant�st l�vellt fel�m,
mint mindig,
amikor valami foglalkoztatja, olyan pillant�st, amilyennel egy v�kony �llatka,
p�ld�ul meny�t
m�rn� v�gig az embert. De nem t�nt meglepettnek, hogy viszontl�t.
� �, m�r vissza is j�tt�l, mi? � k�rdezte.
El�g nyilv�nval�nak t�nt, hogy visszaj�ttem, �gy nem is feleltem. Nem k�sz�lt
megcs�kolni.
� Nincs vacsora � folytatta r�gt�n. Ez nagyon Hilda. Mindig tud valami lehangol�t
mondani, ahogy az ember beteszi a l�b�t a h�zba. � Nem v�rtalak. Eszel majd sajtos
kenyeret... b�r szerintem nincs itthon sajt.
Bel�ptem Hilda ut�n az es�kab�tszagba. A nappaliba ment�nk. Becsuktam az ajt�t, �s
felkapcsoltam a villanyt. �n akartam kezdeni, �s tudtam, hogy jobb, ha az elej�t�l
kem�ny
leszek.
� Na ide figyelj � mondtam �, hogy a pokolba jutott eszedbe �gy becsapni?
�ppen csak letette a t�sk�j�t a r�di�ra, �s egy pillanatra �szint�n meglepettnek
l�tszott.
� Becsapni? Hogyhogy becsapni?
� SOS-t k�ldeni!
� Milyen SOS? Mir�l besz�lsz, George?
� Azt akarod mondani, hogy nem k�ldett�l SOS-t, miszerint s�lyos beteg vagy?
� Nem h�t! Hogy k�ldhettem volna? Nem voltam beteg. Mi�rt tenn�k ilyesmit?
Elkezdtem magyar�zkodni, de szinte ahogy belefogtam, m�r sejtettem, mi t�rt�nt.
T�ved�s
volt az eg�sz. Csak az SOS utols� n�h�ny szav�t hallottam, �s nyilv�n egy m�sik
Hilda
Bowling adta fel. Gondolom, Hilda Bowlingok hada sorakozik a telefonk�nyvben.
Mindenna-
pos, sz�rke, ostoba t�ved�s volt. Hilda m�g annyi fant�zi�r�l sem tett bizonys�got,
amennyit
felt�teleztem r�la. Az eg�sz �gyben egyed�l az az �t perc volt �rdekes, amikor
halottnak
hittem, �s r�j�ttem, hogy sz�m�t nekem. De annak v�ge, elm�lt. Figyelt, mik�zben
el-
magyar�ztam a helyzetet, �s l�ttam a szem�n, hogy baj k�sz�l�dik. Azut�n nekifogott
kik�r-
dezni az �ltalam harmadfok�nak nevezett hangj�n, ami nem d�h�s �s zs�mbes, mint
v�r-
hatn�nk, hanem halk �s �ber.
� Teh�t a birminghami sz�ll�ban hallottad az SOS-t?
� Igen, tegnap este, az orsz�gos ad�n.
� �s mikor indult�l el Birminghamb�l?
� Ma reggel, mikor. � (Fejben elterveztem az eg�sz utat, arra az esetre, ha
hazudoznom k�-
ne. Indul�s t�zkor, eb�d Coventryben, uzsonna Bedfordban � teljesen fel voltam
k�sz�lve.)
� Teh�t tegnap este azt hitted, s�lyos beteg vagyok, de csak ma reggel indult�l el?
� De mondom, hogy nem hittem el, hogy beteg vagy. Nem elmagyar�ztam? Azt hittem,
valami �jabb tr�kk. Egy cseppecsk�t val�sz�n�bbnek t�nt.
� Ez esetben meglep, hogy egy�ltal�n elj�tt�l! � mondta olyan ep�s hangon, hogy
tudtam,
nincs m�g v�ge. M�g halkabban folytatta:
� Teh�t ma reggel indult�l, ugye?
� Igen, t�z k�r�l. Coventryben eb�deltem...
� �s akkor ezt mivel magyar�zod? � ki�ltott r�m hirtelen, �s m�g ugyanabban a
m�sod-
percben felt�pte a t�sk�j�t, kivett egy pap�rost, �s �gy tartotta el�m, mintha
hamis�tott csekk
volna, vagy mit tudom �n.
�gy �reztem magam, mint akit gyomorsz�jon v�gtak. Sejthettem volna. M�gis elkapott.
�s
n�la volt a bizony�t�k, �gyem dosszi�ja. Nem is tudtam, mi az, azon k�v�l, hogy
valami, ami
f�lrel�p�semet tan�s�tja. Elvesztettem a tart�som. Egy perce m�g �n goromb�skodtam
vele,
m�rgesnek tettetve magam, ami�rt hazar�ncig�lt Birminghamb�l semmi�rt, de most
fordult a
kocka. Nincs k�ts�gem, milyen k�pet ny�jtottam abban a pillanatban. Tudom. B�ntudat
volt
nagy bet�kkel az arcomra �rva � tudom. �s m�g csak b�n�s sem voltam! Csak
megszok�sb�l.
Szoktam a tilosban j�rni. Amikor v�laszoltam, sz�z font�rt sem tudtam volna
kisz�rni a
b�ntudatot a hangomb�l:
� Micsod�t? Mi az ott n�lad?
� Olvasd el, majd megtudod.
Elvettem. Lev�l volt, valami �gyv�diiroda-f�l�b�l �rt�k, �s �szrevettem, hogy a
felad�
utc�ja megegyezett a Rowbottom Sz�ll��val.
�Tisztelt asszonyom!", olvastam. �Foly� h� 18-i keltez�s� level�t illet�en,
alighanem vala-
mi t�ved�s t�rt�nt. A Rowbottom Sz�ll�t k�t �ve bez�rt�k, �s iroda�p�lett�
alak�tott�k �t.
Senki nem j�rt erre, akire illett volna f�rje szem�lyle�r�sa. Elk�pzelhet�..."
Nem olvastam tov�bb. Persze egy szempillant�s alatt �tl�ttam, mi t�rt�nt.
T�lspekul�ltam,
�s elsz�rtam. Egyetlen halv�ny rem�nysug�r maradt � az ifj� Saunders tal�n
elfelejtette
feladni a levelet, amire felad�i c�mnek a Rowbottomot �rtam, mely esetben m�g ki
tudom
v�gni a rezet. Hilda azonban r�gt�n lerombolta a l�gv�rat.
� Na, George, l�tod, mit �rnak? Aznap, amikor elment�l, �rtam a Rowbottom
Sz�ll�nak,
csak n�h�ny sort, megk�rdezni, rendben meg�rkezt�l-e. �s l�tod, mit v�laszoltak!
Nincs is
ilyen, hogy Rowbottom Sz�ll�. �s m�g aznap, ugyanavval a post�val j�tt t�led is egy
lev�l,
amiben azt �rtad, hogy a sz�ll�ban vagy. Nyilv�n m�ssal adattad fel. Ilyen �zleti
utad volt h�t
Birminghamben!
� Figyelj, Hilda! F�lre�rted. Nem �gy van, ahogy hiszed. Nem �rted.
� De, �rtem �n, George. T�k�letesen �rtem. � De figyelj r�m, Hilda...
Felesleges volt b�rmit mondanom, persze. Lebuktam. A szem�be sem tudtam n�zni.
Megfordultam, �s az ajt� fel� indultam.
� El kell vinnem a kocsit a gar�zsba � mondtam.
� Nem m�sz sehova, George! Ennyivel nem �szod meg. Leszel sz�ves itt maradni �s
v�gig-
hallgatni a mondand�mat.
� De a pokolba is! Fel kell kapcsolnom a l�mp�kat, nem? M�r r�g ideje. Nem akarod,
hogy
megb�ntessenek, vagy igen?
Erre azt�n elengedett, �n meg kimentem felkapcsolni az aut� l�mp�it, de amikor
vissza
t�rtem, m�g mindig �gy �llt ott, mint az alvil�g h�rn�ke, el�tte az asztalon pedig
a k�t lev�l
hevert, az eny�m meg az �gyv�dek�. Valamennyit visszanyertem a tart�somb�l, �s �jra

nekifutottam:
� Hallgass v�gig, Hilda. Rosszul k�zel�ted meg ezt az �gyet. Mindent meg tudok
magya-
r�zni.
� Biztosra veszem, hogy b�rmit el tudn�l magyar�zni, George. K�rd�s, hogy hinn�k-e
neked.
� De csak elhamarkodottan k�vetkeztetsz. K�l�nben is, mi�rt �rt�l egy�ltal�n a
sz�llod�ba?
� Mrs. Wheeler �tlete volt. �s milyen j� �tletnek bizonyult.
� Ja, Mrs. Wheeler volt? K�sz vagy beavatni azt az istenverte n�szem�lyt a
mag�n�gye-
inkbe?
� Nem kellett �t beavatni. � figyelmeztetett, mire k�sz�lsz a h�ten. Valami
megs�gta neki,
azt mondja. �s igaza volt, l�thatod. Ismer � t�ged, George. Neki is pont ilyen
f�rje volt, mint
te.
� De Hilda...
R�n�ztem. Az arca kiss� els�padt, mint mindig, amikor azt hiszi, n�vel voltam.
N�vel! B�r
�gy volna! �s uramaty�m! Hogy mi v�r m�g r�m! Tudj�k, hogy megy. R�mes nyaggat�sok
�s
duzzog�sok heteken �t, csipkel�d� megjegyz�sek mikor m�r az ember azt hiszi, szent
a b�ke,
a vacsora sose k�sz�l el id�ben, �s a gyerekek tudni szeretn�k, mi ez az eg�sz. De
igaz�n az
hangolt le, hogy ebben a szellemi nyomorban, ebben a szellemi k�rnyezetben az als�-
binfieldi
utaz�som val�di oka nem is lenne �rthet�. F�leg ez j�rt a fejemben pillanatnyilag.
Egy h�tig
magyar�zhatn�m Hild�nak, mi�rt mentem e: Als�-Binfieldbe, akkor sem �rten� meg. �s
ki
�rten� meg itt, az Ellesmere Roadon? J� �g! �n �rtem egy�ltal�n? Az eg�sz �gy
kezdett
hom�lyoss� v�lni az eml�kezetemben. Mi�rt mentem el Als�-Binfieldbe? Elmentem?
Ebben a
k�rnyezetben �rtelmetlennek t�nt. Az Ellesmere Roadon semmi sem val�di, csak a
g�zsz�mla, a tand�j, a kelk�poszta �s a h�tf�i munkakezd�s.
Na m�g egyszer:
� De figyelj csak, Hilda! Tudom, mit hiszel. De teljes t�ved�sben vagy. Esk�sz�m,
hogy
rosszul hiszed.
� Nem, nem, George. Ha t�vedek, minek hazudozt�l itt �ssze?
Ebben persze van valami.
L�ptem n�h�nyat erre-arra. Nagyon er�sen �reztem a r�gi es�kab�tok szag�t. Mi�rt
sz�k-
tem el �gy? Mi�rt foglalkoztam a j�v�vel meg a m�lttal, amikor l�ttam, hogy a j�v�
meg a
m�lt nem sz�m�t? B�rmi indokom volt is, mostanra m�r alig eml�keztem r�. Az als�-
binfieldi
egykori �let, a h�bor�, meg ami ut�na j�n � Hitler, Szt�lin, bomb�k, g�ppusk�k,
sorban �ll�s
keny�r�rt, gumibotok �, halv�nyultak, mind-mind halv�nyultak. Nem maradt m�s, csak
a r�gi
es�kab�tok hitv�ny, k�z�ns�ges, poshadt szaga.
Utols� pr�b�lkoz�s:
� Hilda! Egy percig hallgass ide. N�zd, nem tudod, hol voltam a h�ten, ugye?
� Nem is akarom tudni, hol volt�l. Tudom, mit csin�lt�l. Ez nekem �pp el�g.
� De az �rd�gbe is...
Persze minden hi�ba. B�n�snek tal�lt, �s most elmondja r�lam a v�lem�ny�t. Ez
n�h�ny
�r�ba is beletelhet. �s ezt k�vet�en �jabb vesz�ly leselkedett, mert el�bb-ut�bb
felmer�lhet
benne, hogy honnan volt p�nzem az �tra, �s r�j�het, hogy eltitkoltam el�le tizenh�t
fontot.
T�nyleg es�ly sem volt r�, hogy a veszeked�s hajnali h�rom el�tt v�get �rjen. Nem
volt
�rtelme tov�bb j�tszani a s�rtett �rtatlant. A legkisebb ellen�ll�s ir�ny�t akartam
v�lasztani.
Gondolatban h�rom lehet�s�get vettem sz�m�t�sba, nevezetesen:
a) Megmondom neki, hol voltam val�j�ban, �s valahogy r�veszem, hogy elhiggye.
b) El�hozakodom a r�gi eml�kezetelveszt�s mes�vel.
c) Hagyom, hogy azt higgye, n�vel voltam, �s lenyelem a pirul�t.
De az �rd�gbe is! El�re tudtam, melyik lesz.

Ferencz Gy�z� ford�t�sa.