Dr.

Király Rudolf

SPANYOL
NYELVKÖNYV
tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

 A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN
FESTŐMŰVÉSZ
KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

 Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español;

el castellano)
A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték;
Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták.
Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­
csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak
is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­
sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése
az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és
ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz,
ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­
ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza.
A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami
a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz
befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­
sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé).
Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep
jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi
téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet
foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano
(kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások,
mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például
az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult
emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai)
nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­
ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont
különálló nyelvnek számít.
A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon
kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken
és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol
portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol
nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­
térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3
 2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll:

a b c eh d e « » h f
ejlsd: á bé ?é csé dé é ¿fé hé desé i

} k 1 II m n ñ o p q
ejtsd: ftdtá ká . élé élje érné éné ényé ó pé kii

r rr s t u V w X
ejtsd: éré érré észé té u be be dobié ékisz
dóblé bé
y
ejtsd: jé, i grjégá céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő.

3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük

A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen
félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j").
A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk,
hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar
á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos
szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­
tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük,
ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a
hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban.
Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször
az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő
szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden
eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak
kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli.

Az egyes magánhangzók kiejtése :

a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­
sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima
[ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá]
riadó.
e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­
tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz,
amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar
e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy,
tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­
gyerek.
i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta
[tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­
néni.
4
 2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie
[pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­
nőm.
3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire
[airé] levegő, reina [réiná] királynő.
O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o
hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük :
limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú,
anónimo [anónimo] névtelen.
U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont,
número [numeró] szám, luna [luna] hold.
2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó
előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a
következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük :
agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla,
bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja.
3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­
ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa.
4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború,
Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni,
akarni.
y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig
csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay
[urugwái], Paraguay [párágwdáj.
2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én,
reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május.

4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük

A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r
hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban.
Az egyes mássalhangzók kiejtése:
b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a
/ és az ly). Kiejtése:
1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd,
illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik),
valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény,
en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia
[bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj
társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy
jó bor.
2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett
p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá]
a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb]
farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^
5
 sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión
[á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú.
3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró,
többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój
földalatti.
C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén :
café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica
[kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink.
2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £);
nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol
c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb]
kör, ciruela [cjrwélá] szilva.
ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó]
közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet.
ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­
ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus.
2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München.
d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté]
sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor.
2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk
hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los
deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég
veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak.
3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére
állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban :
d
) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város.
A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­
nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó]
érezte.

n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet

után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó]
ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba.
2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­
sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán,
Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető.
3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­
hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk
(átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno
[díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember.
h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi
[ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,
j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón]
szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet
Jorge [hőrhé] György.
A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük:
los relojes [lózrélóAész] az órák.
A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote;
ma: Méjico, Don Quijote.
k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro
[kilómetro] kilométer.
U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön'
hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya*
„kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ
találni.
m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet.
2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun]
ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem:
Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].)
n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek.
2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban,
enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán]
egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos.
n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol.
Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde.
q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­
kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké]
hajó-
r = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero
[pérö] azonban.
2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag,
el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász,
a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak.

rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á]
fent.

g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor

a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor
elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk,
mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino
[ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó.
2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ,
r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés
megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot;
olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik:
Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

*»
 szamár, desván [dkzbán] padlás, las madres [lázm¿WrészJ az anyák, dos
reglas [dózr¿0lász] két vonalzó.
A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ, helyette az r-et meg­
nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita, loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak, dos
reglas [dórr¿</lász] két vonalzó.
yy = csak idegen szóban fordul elő; a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük:
watt [6át] -watt, Wolfram [öólfrckn] wolfram.
X = 1. magyar ksz, magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga,
éxito [ékszitó] siker.
2. magyar sz, mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség, extranjero
[észtránAéró] idegen, excursión [észkurszjón] kirándulás. — Sokan az
exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik
az x-et.
2 = 1 . selypített sz, a, o, u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos
a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna, caza [kócá] vadászat,
conozco [kónó§kó] ismerek.
2. selypített z, zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ]
megítélni, tizne [tizné] korom, diez dedos [djézdédósz] tíz ujj.

5. A kettős magánhangzók (Los diptongos)

Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé, három eset adódhat:
1. A magánhangzók egyike sem i vagy u, illetve a magánhangzó" egyike
hangsúlyos í vagy «. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán, teljes hang­
értékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít
(és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). Pl. trineo
[trinéó] szánkó, óleo [óléó] olaj, museo [muszeó] múzeum, aldea [áldéá] falu,
poeta [póétá] költő; tio [tiö] nagybácsi, oir [óir] hallani, pua [puá] tüske, aúrt
[kun] még.1
2. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u. Ilyenkor (mint fentebb
láttuk, 1. i betű 2. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek, magánhangzó után pedig
nagyon rövid i-nek ejtjük ; az «-t magánhangzó előtt «j-nek, magánhangzó után
nagyon rövid u-nák ejtjük. Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak
számít. Példák : aire [oiré] levegő, triángulo [trjánguló] háromszög, peine [peiné]
fésű, peinar [péinór] fésülni, miembro [mjémbró] tag, opio [öpjó] ópium, trueno
[trwénó] mennydörgés, muela [mwélá] zápfog, tenue [tenwé] vékony, aula [áulá]
előadóterem, reumático [reumátikó] reumatikus, mutuo [mutwó] kölcsönös.
3. Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót, a második helyen
álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj, viudo [bjudb] özvegy. — Ez a kap­
csolat is egy szótagnak számít. — Az iu, ui szótag hangsúlytalan is lehet, mint
pl. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság
szóban.

1
Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos, azt az alábbi
példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé, hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö]
folytonos, continúo Pcönthmö] folytatom, continuó [kontinwó] folytatta.
8
 Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai, iei, uai, ueir
uag, uey) ; ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] meg­
becsülitek, buey [bwéi] ökör, Uruguay [urugweu] Uruguay. — Ha az i vagy az.
a hangsúlyos, ékezetet kap, és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magán­
hangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek.

6. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles)

A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak ; a szótagok elválasz­
tásakor együtt maradnak: ha-llar találni, pe-rro kutya.
A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve, a c is csak e és i előtt:
accesible [ákcésziMé] megközelíthető,' lección [lékejón] lecke, perenne [pérénné}
tartós, örök.
Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. Ezt fontos
tudni, ha pl. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. (Vö. a
latin affirmo, annoto, dissertatio, inflammatio, saccus a spanyolban: afirmo,
anoto, disertación, inflamación, saco; — a francia botte, chasse, honneur, mettre,
successif spanyol megfelelője pedig: bota, caza, honor, meter, sucesivo.)

7. Néma mássalhangzók (Consonantes mudas)

1. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni, ahora [áórá] most.
2. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt; a b elhagyása írásban is kezd
elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály, obscuro [ószkuró] sötét, subscribir
[szuszkri&ir] aláírni, substituir [szusztitwir] helyettesíteni.
3. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szö­
vegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid, usted [uszté] ön, he
hablado [éafiláó | beszéltem.
4. A / néma a reloj [rréló] szóban.
5. Az n-t sokan nem ejtik ki a trans- igekötőben : transatlántico [trászátlón-
tikó] óceánjáró hajó ; — valamint a con, in igekötőben se, st előtt: construcción
[kón- ü. kósztrukejón ] építés, instrucción [in- v. isztrukejón ] oktatás.
6. A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v.
sétimo [szetimó] hetedik, septiembre [szétjémbré] szeptember, subscripción [szusz-
kripejön] előfizetés.

9
 8. A spanyol hangok kiejtísi táblázata

A A hang
spanyol jelíilése
Hangértéke Mikor ? könyvünk­ Példa
betű ben
a a és á közötti á patata [pátötá] burgonya
félhosszú hang
»
l> 1. b szó elején b bandera [bándérá] zászló
(szünet után) nimbo fn/mbó] dicsfény
és m, n után en Bruselas [émbruszélász]
Brüsszelben
2. ajak-y minden más b la bandera [láftándérá]
esetben a zászló
barba [bárbk] szakáll
3. p t előtt P obtener [ópténér] elérni

e 1. k a, o, u, mással­ k café [káfé] kávé

hangzó előtt és alcoba [álkö&á] hálófülke
szó végén cubo \kubö] vödör
crítica [krz'tiká] bírálat
cinc [fink] cink
2. selypített sz e és i előtt cero [gévö] zérus
cocina [kócmá] konyha

cc ¿-(-selypített sz csak e és í k? acceso [ákcészó] közeledés

előtt lección [lékejón] lecke

eh 1. cs cs muchacha [mucsdcsá] leány

China [csz'ná] Kína
2. k szó végén k Munich [mumk] München

d 1. d szó elején d deporte [dépdrté] sport

(szünet után) caldo [kdldó] húsleves
és l, n után cuando [kwdndó] amikor
2. lágyan minden más d los deportes [lózdépórtész]
ejtett d esetben a sportok
padre [podré] apa
3. sokszor néma a szó végén d Madrid [mádr/a] Madrid
usted [úsztál ön

e e és « közötti é pelo [peló] haj

félhosszú hang de repente [dérépénté]
hirtelen

f / f flor [flór] virág

África [dfriká] Afrika

9 1. 9 a, o, u, mással­ g gato [gdtój macska

hangzó előtt, gusto [gusztó] ízlés
szó elején grande [grandé] nagy
(szünet után)
2. erősen e és i előtt h general [hénérál] általános
ejtett h Ginebra [hinébrá] Genf
3. zöngés g minden más 9 el gato [élqátö] a macska
esetben lago [lágö] tó
hidalgo [idálgö] nemes
 A A hang
spanyol jelölése
Hangértéke Mikor? könyvünk­ Példa
betű ben
h néma hablar [áMdr] beszélni
ahora [ádrá] most

i 1. félhosszú í mássalhangzók i tinta [tinta] tinta

közt, és hang­ mínimo [mínimo] legkisebb
súlyosan
2. / hangsúlytalanul, j pie [pjé] láb
magánhangzó mi amigo [mjámí^ó] bará­
előtt tom
3. rövid i magánhangzó i aire [diré] levegő
után reino [réinó] királyság

í erősen ejtett h jabón [hkbón] szappan

h Japón [hhipón] Japán
ojo [óhö] szem

k k csak idegen k kilo [kiló] kiló

szóban kilómetro [kildmétró]
kilométer

1 l 1 lámpara [Idmpárá] lámpa

Londres [Idndrész] London

11 u « lluvia [Ijuí»já] eső

pollo [pöljó] csirke
m 1. m mano [mdnó] kéz
tomo [tomó] kötet
2 . 71 szó végén n álbum [dl&un] album
n 1. n n anana [ándná] ananász
r nene [néné] kisgyerek
2. m b, f, p, v előtt m en Bélgica [émbélMká]
Belgiumban
enfermo [émférmó] beteg
en parte, [émpdrté] részben
tranvía [trámbz'á] villamos
ñ ny ny año [dnyó] év
español [eszpánydl] spanyol
\
ö félhosszú ó limón [limdn] citrom
nyílt o monótono [mónötónó]
egyhangú

P P P Pepe [pépé] Jóska

pipa [pipa] pipa

q k csak e és / k queso [készó] sajt

előtt química [kimiká] kémia
T 1. r r caro [kdról drága
2 . 7T szó elején rico [rrikó] gazdag
(szünet után) el río [élrrió] a folyó
és l, n, a után Enriaue [énrriké] Henrik
los ricos [lózrrikósz]
a gazdagok

11
 A. A hang
spanyol Jelölése
Hangértéke Mikor? könyvünk­ Példa
betű ben
rr rr rr perro ¡riérrö] kutya
arriba [árríbáj fent

s 1. s-hez köze­ sz sastre fszdsztréj szabó

ledő sz-hang asesino faszészmó] gyilkos
2. zs-hez köze­ zöngés hang z Lisboa \]\zhók] Lisszabon
ledő z-hang (b, d, g, j , l, asno [dznó] szamár
737, n, fi, r, v)
előtt

t / t patata [pátötá] burgonya

u 1. félhosszú u u tumulto [tumulto] csődület

2. néma a gue, gui guerra [g¿rrá] háború
szótagban guía [gza] vezető
és q után quinto [k/ntó] ötödik
3. nagyon hangsúlytalanul, w agua [a#wá] víz
rövid u magánhangzó bueno [bwénó] jó
előtt
4. rövid u magánhangzó u deuda [déurfá] adósság
után
V 1. b szó elején b Valencia [báléncjá] Valencia
(szünet után) tranvía [trámbz'á] villamos
és m, n után
2. ajak-p minden más b la vaca [láidká] a tehén
esetben severo [széöéró] szigorú

w ajak-» csak idegen b watt [öat] watt

szóban wolfram [öólfrdn] wolfram
X 1. ksz magánhangzók ksz examen [ékszrimén] vizsga
közt éxito [ékszitó] siker
2. sz mássalhangzó sz excusa [észkuszá] mentség
előtt

y 1. i önállóan i y [i] és
2. rövid i szó végén, ma­ i rey [rei] király
gánhangzó után ley [leil törvény
3. / szó elején, és j yö fj>] én
két magánhang­ reyes [i éj ész] királyok
zó között mayo [mdjó] május
z 1. selypített sz a, o, u és más­ 9 zona [cóná] zóna
salhangzó előtt caza [köcá] vadászat
conozco [kóndckó] ismerek
2. selypített z zöngés hang z juzgar [ftuzr/dr] megítélni
előtt tizne [tizné] korom
V

9. Néhány helyesírási és hangtani szabály

1. E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli, mint a z az
a, o, u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c); vö.: cero, cocina, zona, caza,
conozco.
12
 2. E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli, mint a c az a, o, u előtt (k-t);.
vo. <yueso, química, café, alcoba, cubo.
i
3. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli, mint a / (erős A-t: h); vö. :
general, Ginebra, jabón, Japón, ojo.
4. A que, gui szótagban az u csak írásjel, és arra szolgál, hogy a 0-t e és í
•előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük; vö.: guerra, guía.
5. Ha az u-t a gue, gui szótagban ki kell ejteni, ezt az írásban úgy jelöljük,
hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér, agüero
Já^wéro] jóslat, agüista [á^wisztá] fürdővendég.
A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti:
a e z 0 u
előtt előtt előtt előtt előtt

za ce ci zo zu
A k hang jelölése ca que qui co cu
A g hang ielölése aa oue ÜUÍ 00 flU
A h hang jelölése ja flt% i e uu a jo ju
gua flüe güi guo

A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul, hogy a magas hangok

(e, i) helyébe mély hangok (a, 0, u) lépnek és fordílva. Ilyenkor a fenti táblázat­
ban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. így például
azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni, venzo
győzök; cruzar keresztezni, crucé kereszteztem ; tocar érinteni, toqué érintettem ;
distinguir megkülönböztetni, distingo megkülönböztetek, distingues megkülön­
böztetsz ; jugar játszani, jugué játszottam; averiguar kivizsgálni, averigüe ki­
vizsgáljam ; dirigir irányítani, dirijo irányítok ; hogar tűzhely, hoguera máglya.
6. Két magánhangzó között nem írunk i-t, hanem y-t; pl. concluir követ­
keztetni, concluyo következtetek, concluyendo következtetve.
7. A hangsúlytalan tőbeli e és 0, hangsúlyossá válva, sokszor ie és ue (vagy
«sak i, u) hangra változik; pl. sentir (széntir) érezni, siento érzek ; dormir [dormir]
aludni, duermo alszom, durmió aludt; pedir [pedir] kérni, pido kérek; festivo
ünnepi, fiesta ünnep; fontanal [fontánál] forrás-, fuente [fwénté] forrás.
8. A spanyolban nem kezdődhet szó ue, ie, s + mássalhangzó és hangsúlyos
err hangzócsoporttal. Ezért ue helyett hue, ie helyett ye (vagy hie), err helyett
yerr szokott állni. Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. Ezért
lesz például a latin ovum, os, orbus szóból a spanyolban huevo, hueso, huérfano;
hasonlóképpen: ír menni, yendo menve; errar [érrár] tévedni, yerro tévedek;
•oler [t>Ur] illatozni, huele illatozik; español [észpányól] spanyol, eslavo [ézlóftój
*zláv, estilo [észtiló] stílus.

10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése

1, A magánhangzóra, n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó
•előtti szó tagon van. Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik; obrero munkás, señorita
.kisasszony, hablan beszélnek, Margarita Margit, Carlos Károly.
13
 2. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly
az utolsó szótagon van. Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros,
señor úr, vivir élni, lakni, ciudad város, feliz boldog.
3. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música
zene, simpático rokonszenves, almacén raktár, lápiz ceruza, lápices ceruzák, árbol
fa, árboles fák.
4. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folya-
mán fölöslegessé, illetve szükségessé teheti, a fenti szabályok szerint, az ékezet kité-
telét : francés francia férfi, francesa francia n ő ; joven fiatal, jóvenes fiatalok;
almacén raktár, almacenes raktárak; está van, estamos vagyunk.
5. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy, fe hit, tres három, Dios Isten,
pie láb. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz, -hez), o, u (vagy)
szavakat.)
6. Az olyan magánhangzócsoport, melyben hangsúlytalan i vagy u van, az
ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc, deuda adósság, democracia
demokrácia, heroico hősies, Cáucaso Kaukázus, veintitrés huszonhárom, semidiós
félisten, semidiosa félistennő, buscapié cselfogás. — A hangsúlyos i vagy u hangzót
ékezni kell, kivéve az iu, ui hangzócsoportban: dias napok, país ország, mío
enyém, continúo folytatom; de viudo (tyudb) özvegy, ruido (rwuZó) zaj.
7. Néhány azonos alakít, de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülön­
böztetésül szolgál:
dé adjon de -nak a té tea te téged, neked
él ő el a, az tú te tu a te -d
(a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak
más több(et) mas de, hanem j pára ! állj ! para -ért
sé tudok ; légy 1 se magát sólo csak solo egyedül
sí igen ; magát si ha
Az önálló mutató névmást ékezzük, a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem :
éste, ésta ez este libro ez a könyv
ésos, ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott
aquél, aquélla az aquellos señores azok az urak
„ A kérdő névmást ékezzük, a vonatkozót nem :
¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) . como ahogyan
¿Cuál? Melyik? cual amelyik
¿Cuándo? Mikor? cuando amikor
¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi, ahány
¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a, akié
¿Dónde? Hol? donde ahol
¿Qué? Mi? que ami, hogy
¿Quién? Ki? quien aki
8. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo
tizenhetedik, tímidamente (tímida+mente) félénken, cortésmente (cortés+mente)
udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van).
Megjegyzés. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott
végre az ékezet írásával kapcsolatban. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes
ragozott alakjaiban, a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. Az ilyen
igealakokat mint fue [fwé] volt, vio [fijó] látott, rio [rjó] nevetett, oir [óz'r] hallani,
reir [réir] nevetni, huir [wir] menekülni, 1952-ig ékezettel írták : fué, vio, rió, oír,
reír, huir. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait.
14
 11. Szókapcsolás, mondathangsúly
A spanyolok általában gyorsan beszélnek; az egybetartozó szavakat össze­
függően ejtik ki, mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is
így van).
A gyorsabb, összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak
hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. mondathangsúly). Ebben a mondatban például:
Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város, —
a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik, és csak a két legfontosabb szó hang­
súlya marad meg. Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek,
— a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik.
A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti, hogy a spanyol hangok kiejtési
szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni, hanem az előző szó véghang­
zóját is tekintetbe kell venni; Valencia kiejtése pl. a mondat elején (szünet után)
[báléncjá], de mondaton belül [ftáléncjá]. Ugyanígy los dedos (az ujjak) külön-
külön ejtve [lósz, dédósz], egybe ejtve viszont [lózdédósz].

12. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések-

Irodalmi spanyol nyelv csak egy van, ez a kasztíliai spanyol nyelv. Ezt a
nyelvet mindenütt megértik, és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Ameriká­
ban is. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében
azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk:
1. E és í előtt a c hangot, valamint a z hangot nem selypítve, hanem úgy
ejtik, mint a magyar sz-t. A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa
és taza csésze, casa ház és caza vadászat, coser varrni és cocer főzni között.
2. A U-t /-nek, Argentínában zs-nek ejtik: caballo, pollo, llamar.
3. Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én.
4. Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik, vagy ki sem
ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h)
tán u(h)tédé(h)].
5. A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. Így például a spanyol sello
(postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla, Mexikóban pedig
a timbre szót használják. — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó
hovatartozását.

13. A szavak elválasztása a sor végén

1. Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony).
2. A eh, 11, rr nem választható el: mu-cha-cha (leány), po-llo (csirke), pe-rro
(kutya).
3. A cc, nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés), pe-ren-ne (örök).
4. Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant, amelyben
hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani; más magánhangzócsopor­
tot igen: ai-re (levegő), te-nue (vékony, gyenge), au-la (tanterem); mu-se-os
(múzeumok), al-de-as (falvak), tí-os (nagybácsik), le-er (olvasni), le-ido (olva­
sott).
5. Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj),
oir (hallani), púa (tüske), aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el.
15
 6. Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad), car-ta (levél). — De az / és az
f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól, kivéve, ha ez s: ha-blar
<beszélni), cua-dro (kép), si-qlo (század), is-la (sziget), ais-lar (elkülöníteni).
7. Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a;
•de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r, az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül:
cons-tar (állni vmiből), ins-pirar (belélegezni), pers-picaz (éleseszű), mez-clar
(keverni), im-pru-den-cia (gondatlanság).
8. Összetett szavakat részeikre bontunk szét, ha az összetétel ténye még
-érezhető: nos-otros (mi), pen-insula (félsziget), bis-abuelo (dédapa).

14. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése

A spanyol helyesírás sajátossága, hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító)
mondatokat nemcsak a végén, hanem az elején is jelöli, mégpedig fordított kérdő-,
illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét!
jHabla I Beszélj I

16
 LECCIÓN PRIMERA

Névelő és főnév

a) Hímnemű főnevek:
el profesor a tanár un profesor egy tanár
el alumno a tanuló un alumno egy tanuló
\
b) Nőnemű főnevek :
la profesora a tanárnő una profesora egy tanárnő
la alumna a tanulólány una alumna egy^ianutólány

c) Többes szám:
los profesores a tanárok las profesoras a tanárnők
los alumnos a tanulók las alumnas a (anulólámjok

En la clase
Ahora estamos en la clase. Aquí, en la clase, están ahora un señor,
una señora y una señorita.
El señor es un profesor. El profesor se llama Jorge Kovács. La señora
no es profesora, es alumna. Se llama Margarita Kiss. La señorita también
es alumna. La señorita se llama María Nagy.
Otras señoras y otros señores entran en la clase. Entran también
otras señoritas. Los señores son alumnos. Las señoras y señoritas son alum-
nas.
2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17
 — ¡Buenos días (¡Buenas tardes, ¡Buenas noches), señoras y señores I
— dice el profesor.
— ¡Buenos días (¡Buenas tardes, ¡Buenas noches), señor profesor!
— dicen también los alumnos.

— Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács, — dice el profesor.

— ¿Cómo se llama usted, señora?
— Me llamo Margarita Kiss.
— ¿Y cómo se llama usted, señor?
— Yo me llamo Juan Nagy.
— ¿Cómo se llama usted, señorita?
— Me llamo María Nagy.
— ¿Y cómo se llama usted, señor?
— Me llamo Francisco Székely.
— ¿Está aquí la señorita María Magyar?
— Sí, señor profesor, está aquí.
— ¿Está aquí el señor José Németh?
— Ahora no está aquí, — dice un alumno. — Está aún en la fábrica.

II

Conversación
T-, ¿Dónde estamos ahora?
— Ahora estamos en la clase.
— ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase?
— Aquí, én la clase, están ahora las señoras, las señoritas y los señores.
— ¿Cómo se llama usted, señor (señora, señorita)?
— Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss, María Nagy).
— ¿Y cómo se llama usted, señor?
 — Yo me llamo Francisco Székelv.
— ¿Quién es usted, señorita?
— Soy Catalina Fehér.
— ¿Qué es usted, señorita?
— Soy alumna.
•— Y usted, señor Székely, ¿también usted es alumno?
— Sí, señor profesor, también yo soy alumno.
-+• ¿Y usted, señor Nagy?
— Yo también soy alumno.
— ¿Qué soy yo, señora Kiss?
— Usted es el señor profesor. Usted se llama Jorge Kovács.
— ¿Está aquí el señor José Németh?
— No, señor profesor.
— ¿Donde está?
— Está aún en la fábrica.
x Vocabulario
el vocabulario [élftökáftulárjó] a szó-
jegyzék, a szótár
I. la lección, las lecciones [lékcjón]
a lecke, a tanóra, a leckék, a tanórák
uno (számnév) egy
lección primera első lecke
primero, primera első
el profesor, los profesores a tanár, a
tanárok
el alumno, los alumnos a tanuló, a
tanulók
la profesora, las profesoras a tanárnő,
a tanárnők
la alumna, las alumnas a tanulólány,
a tanulólányok
en la clase az osztályba(n)
en (elöljárószó) -ban, -ben; -ba, -be
la clase, las clases az osztály, az osztá­
lyok
ahora [áórá] most
estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk)
aquí [ákz'J itt
están vannak (=* tartózkodnak)
está van (=» tartózkodik)
un, una (határozatlan névelő) egy
el «eñor, los señores [szényór] az úr,
az urak
la señora, las señoras a hölgy, a höl-
gyek; -né
2*
y (ejtsd : i, magánhangzó előtt: /) és
la señorita, las señoritas a kisasszony,
a kisasszonyok
es van (a magyarban nem. fordítjuk)
se llama [szeljámá] neve, hívják.(= ma-
gát nevezi, neveztetik)
se magát
llama hív, hívja
Jorge [Aórfté] György
no nem
Margarita Margit
también is,< szintén
Maria Mária
otros, otras más(ok), újabb(ak)
entran lépnek be, belépnek
son vannak (a magyarban nem fordítjuk)
¡Buenos días t Jó napot 1
bueno, buena (buenos, buenas) [bwénó]
jó (jók)
el día, los días a nap, a napok
¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét!
(Déltől estig mondják.)
la tarde, las tardes a délután, a kora
este, a délutánok, a kora esték
I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t
la noche, las noches [láznóesész] az
este, az éjszaka, az esték, az éjszakák
j señoras y señores t hölgyeim és uraim l
dice [dice] mond, mondja
19'
dicen mondanak, mondják aún még
¡señor profesor! tanár úr! en la fábrica a gyárban
yo (jój én la fábrica, las fábricas a gyár, a gyárak
soy [szói] vagyok II. la conversación, las conversaciones
me llamo a nevem, hívnak ( = nevezem [kómbérszácjdn] a társalgás, a tár-
magamat, neveztetem) salgások
me magamat ¿dónde? hol?
llamo hívok, hívom ¿quién? ¿quiénes? ki? kik?
¿Cómo? Hogyan? Milyen? Catalina Katalin
usted [usztéd] ön, maga ¿qué? mi ? mit ?
j señor! j señora! uram! asszonyom! señora Kiss Kissné
Juan [/jwán] János la gramática a nyelvtan
Francisco [fránciszkó] Ferenc el ejercicio, los ejercicios [é/íércícjó]
sí igen . a gyakorlat, a feladat, a gyakorlatok,
José [/löszé] József a feladatok

Gramática — Nyelvtan

A határozott névelő — El artículo determinado

el profesor a tanár la profesora a tanárnő

el alumno a tanuló la alumna a tanulólány
el ejercicio a gyakorlat la lección a lecke

A határozott névelő ( = a magyar a» az)

h í m n e m ű főnév előtt: el
nőnemű főnév előtt: la

A határozatlan névelő — El artículo indeterminado

un profesor egy tanár una profesora egy tanárnő

un alumno egy tanuló una alumna egy tanulólány
un ejercicio egy gyakorlat una lección egy lecke

A határozatlan névelő ( = a magyar egy)

h í m n e m ű főnév előtt: un
nőnemű főnév előtt: una

20
 A főnevek neme — El género de los substantivos
A spanyol főnév vagy hímnemű, vagy nőnemű.

Hímneműek:

1. a férfit vagy férfi foglalkozást el profesor a tanár

jelölő szók: el poeta a költő
( ' el papa a pápa
el papá a papa

2. az -o végű főnevek: el alumno a tanuló

el tintero a tintatartó
el ejercicio a gyakorlat

3. a mássalhangzóra és a hangsúlyos el lápiz a ceruza

magánhangzóra végződő főnevek el pan a kenyér
túlnyomó része: el café a kávé(hdz)

Nőneműek:

1. a nőt vagy női foglalkozást la profesora a tanárnő

jelölő szók: la mujer az asszony
a feleség

2. az -a végű főnevek: la alumna a tanulólány

la tinta a tinta

3. az -ión, -d és -ez végű főnevek: la lección a lecke

la conversación a társalgás
la ciudad a város
• la pared a fal
la vejez az öregség

21
 A legfontosabb kivételek:

Bár -o végű, mégis nőnemű: la mano a kéz

la radio a rádió
la dínamo a dinamó

Bár -a végű, mégis hímnemű.: el dia a nap

A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel, a nőneműeket / betűvel jelölik

(m = masculino hímnemű, / = femenino nőnemű). A főneveket mindig névelőjük­
kel együtt tanuljuk meg 1

I* A többes szám — El plural

los alumnos a tanulók los señores az urak

las manos a kezek las lecciones a leckék
los poetas a költők los panes a kenyerek
los días a napoky las noches az esték^

A hímnemű el névelő többes száma : los

A nőnemű la névelő többes száma : las

A magánhangzóra végződő főnevek -s,

a mássalhangzóra végződő főnevek -es -
jelt vesznek fel a többes számban.

A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt

a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza, los lápices a ceruzák.

Az elöljárószó — La preposición
Ahora estamos en la clase. Most az osztályban vagyunk.
Señoras y señores entran en la Hölgyek és urak lépnek az
clase. osztályba.
José está aún en la fábrica. József még a gyárban van.
A magyar -ban, -ben, -ba, -be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöl-
járószó felel meg. Az elöljárószó a főneve előtt áll:
22
 1 2 3
en la clase
(-ba(n) az osztály)
az osztályba(n)

en las fábricas
(-ba(n) a gyárak)
a gyárakba(n)

tí Az e s , son (van, vannak) kitétele a névszói állítmány előtt

El señor Kovács es (un) profesor. Kovács úr tanár.
Los señores son alumnos. Az urak tanulók.
Az es, son (van, vannak) igét mindig ott találjuk a spanyol mondatban a
névszói állítmány előtt, még akkor is, ha a magyarban nincsen kitéve.

A többes szám használata a magyartól eltérően

a) j Buenos días I . Jó napot !
I Buenas tardes 1 Jó délutánt ! Jó estét I
I Buenas noches 1, Jó estét I Jó éjszakát !
b) María y Margarita son alumnas. Mária és Margit tanuló(lány).
A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' ,
a) sok kifejezésben, mint pl. a köszöntésekben;
b) az állttmányban, ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó.

8 A tagadás
La señora no es profesora. A hölgy nem tanárnő.
Ahora José no está aquí. József most nincs itt.
A magyar nem, nincs ( = nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg.
A no az állítmány előtt áll.

9 A szórend
a) Lección primera. Első lecke.
A hangsúlyos jelző a főneve után áll.
b) El señor profesor. A tanár úr.
La señora Margarita Kiss. Kissné (szó szerint: Kiss Margit
asszony).
Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév meg­
előzi a családnevet.
23
c)
1. 2. 3.
El profesor se llama Jorge Kovács.
A fanárt hívják Kovács Józsefnek.

El señor Németh no está aquí.

Németh úr , nmcs ití.

A kijelentő mondat szórendje : 1. alany, 2. állítmány, 3. többi mondatrész»

d)
2. 3.
Ahora estamos en la clase.
Most vagyunk az osztályban.

A kiemelt mondatrészt, rendszerint valamilyen határozót, a mondat élére

tesszük. Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. alany (mely el is marad­
hat, ha odaérthető, mint példánkban: mi), 2. állítmány, 3. többi mondatrész.

1. 2. 3.
¿Dónde está el señor Németh?
Hol van Németh úr?
¿Está el señor N. en la fábrica?
Van N. úr a gyárban?
¿Está aquí el señor N.?
Ití van N. úr?
¿Es alumna la señora Kiss?
Tanuló Kissné?

A kérdő mondat szórendje : 1. kérdöszó, 2. állítmány, 3. alany, 4. többi mondat*

rész. Ha a mondatban nincsen kérdöszó, a szórend : 1. állítmány, 2. alany, 3. többi
mondatrész. — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része
(alumna) az állítmány igei része után áll.

10 A también (is) helye a mondatban

La señora también es alumna. A hölgy is tanuló.
También la señora es alumna.
Entran también otras señoritas. u , ,. ..... ,
i-, . . ~ .. . . . , Más kisasszonyok is jönnek.
tf J
Entran
A otras
también señoritas también.
közvetlenül megelőzi vagy követi a szót, amelyre vonatkozik.

11 A névelő használata a megszólításban

La señora Magyar es alumna. Magyarné tanuló.
] Buenos días, señoras y señores I Jó napot, hölgyeim és uraim t
24
 A señor, señora, señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően
névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. Kovács úr tanár.
A közvetlen megszólításban a névelő elmarad; a magyar birtokragot sem for­
dítjuk a spanyolban : / Buenas tardes, señor Kiss l Jó estét, Kiss úr 1 — \ Señor t
Uram 1 ,

12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban

¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most?
Y usted, señor, ¿es usted también És ön, uram, szintén tanuló?
alumno?
A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL
— Állhat azonban a mondat közepén is: ott, ahol a tulajdonképpeni kérdés
kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő).

Kiejtés, hangsúly

Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára:

lecciones [lékcjönész], ahora [áórá], aquí [ákíj, señor [szényörj, se llama
[szeljómá], y otros señores [jótrósz szényörész], Jorge [/lórfié], también [támbjén],
Buenos días [bwénóztfiász], Buenas noches [bwénáznócsész], yo soy [jószöi],
usted [uszté d J, Juan [AwánJ, conversación [kómbérszácjón], y usted [jusztédJ,
usted es [usztérfész].
Ejercicios
1. Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé :
profesor, . . . profesora, . . . alumno, . . . alumna, . . . lección, . , poeta,
mano, . . . papá, . . . dínamo, . . . papa, . . . radio, . . . día, . . . lápiz, . tinta,
tintero, . . . pan, . . . café.
2. Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé:
. . . señor, . . . señores, . . . señora, . . . señoras, . . . clase, . . . clases, . . . lec-
ción, . . . lecciones, . . . día, . . . días, . . . mano, . . . manos, . . . noche, . . . noches,
. . . lápiz, . . . lápices, . . . gramática, . . . gramáticas, . . . tarde, . . . tardes, . . .
pan, . . . panes, . . . poeta, . . . poetas.
3. Mondjuk spanyolul:
egy tanár, a tanár, a tanárok ; egy tanárnő, a tanárnő, a tanárnők ; egy tanuló,
a tanuló, a tanulók ; egy tanulólány, a tanulólány, a tanulólányok; egy lecke,
a lecke, a leckék, első lecke ; egy úr, az úr, a tanár ú r ; egy kávé, a kávéházak ;
egy osztály, az osztály, az osztályban; a gyár, a gyárak, egy gyár, a gyárban;
egy tintatartó, a tinta ; egy kenyér, egy ceruza, a ceruzák ; a kéz, a kezek, egy rádió,
a dinamó, a költő, a költők.
4. Fordítsuk le spanyolra:
A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). Nagy János úr
is az osztályban van. Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak
most az osztályban. A tanár is itt van. Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. —
Jó napot, hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. — Jó estét I — mondják a tanulók.
— Hogy hívják önt, asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit. — Önt hogy hívják,
uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. — Tanuló ön? — Igen, tanuló
vagyok. — János és György tanuló. Margit és Katalin tanulólány.
25
 LECCIÓN SEGUNDA

A melléknév

el libro grueso a vastag könyv los libros gruesos a vastag könyvek

la pluma gruesa a vastag toll las plumas gruesas a vastag tollak
el pupitre verde a zöld pad los pupitres verdes a zöld padok
la mesa verde a zöld asztal las mesas verdes a zöld asztalok

el español a spanyol los españoles a spanyolok

(férfi, nyelv)
la española a spanyol nő las españolas a spanyol nők

Estudiamos el español
Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. La
lengua española o castellana es muy hermosa. El español no es difícil,
es fácil. Sólo las primeras lecciones son difíciles.
El profesor dice palabras españolas. Los alumnos estudian las nuevas
palabras. El profesor pregunta, los alumnos responden.
El profesor pregunta: — ¿Qué es esto?

un armario una mesa una silla

Los alumnos responden : — Un pupitre. Un armario. Una mesa. Una

silla. Una pizarra. Una tiza. Un cuadro. Una lámpara. Un libro. Un cua-
derno. Un lápiz. Una pluma. Un tintero.
; — ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo
es la mesa?
26
 — El libro es grueso. La pluma es corta. El pupitre es verde. La mesa
también es verde. El lápiz es largo. El armario es alto. La silla es baja.
La pizarra es negra. La tiza es blanca. El cuaderno también es blanco. El
cuadro es hermoso. La tinta es azul.

una pizarra una tiza un cuadro

una lámpara un libro un cuaderno

— ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre?

— Sí, señor, el libro es grueso. La pluma es corta. El pupitre es verde.
~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno?
— No, señor. El lápiz no es corto sino largo. El armario no es bajo
sino alto. El cuaderno no es azul sino negro.
— ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupi-
tres? ¿Cómo son las mesas?

un lápiz una pluma un tintero

—• Los libros son gruesos. Las plumas son cortas. Los pupitres son
verdes. Las mesas también son verdes.
— ¿Son verdes los pupitres?
— Sí, señor, los pupitres son verdes.
27
 — ¿Son cortos los lápices?
— No, señor, los lápices no son cortos sino largos.
— ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde
están los armarios nuevos?
— La pizarra está delante. La mesa y la silla también están delante.
Los armarios nuevos están detrás.
— ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos?
— El übro verde está aquí. Los cuadernos blancos también están
aquí.

II

Conversación
— ¿Cómo se llama usted, señor?
— Me llamo Pedro Balázs. ¿Y cómo se llama usted, señor?
— Yo me llamo Pablo Takács. ¿Qué es usted, señor Balázs?
— Soy obrero. (Soy médico. Soy ingeniero.) ¿Y usted?
— Yo soy minero. (Yo soy abogado. Yo soy comerciante.)
— ¿Es usted español?
— No, señor. No soy español sino húngaro.
— Yo también soy húngaro. ¿Qué lengua estudia usted?
— Estudio el español o castellano.
— ¿Estudia usted también el inglés, el francés o el alemán?
— No, señor. Estudio sólo el castellano.
— Yo estudio no sólo la lengua española, sino también la lengua
inglesa.
— Es difícil la lengua inglesa?
— No, señor. El inglés es fácil, no es difícil.

III

Un refrán español
Principio quieren las cosas.*

Vocabulario
I. dos két, kettő español, española spanyol
segundo, segunda második estudiamos tanuljuk, tanulunk
el libro [libro] a könyv el español a spanyol nyelv(et)
grueso, gruesa vastag, kövér o (kötőszó) vagy
la pluma a toll castellano, castellana kasztíliai, spanyol
el pupitre az iskolapad, az írópolc la lengua a nyelv
verde [bérdé] zöld muy [muí] nagyon
la mesa az asztal hermoso, hermosa szép

*(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz. — Szó szerint: Kezdetet akar­
nak a dolgok.)
28
difícil nehéz sino hanem
fácil könnyíí ¿cómo son? milyenek?
sólo csak, egyedül delante elül
la pala lira a szó, a szót detrás hátul
«studian [észtudján] tanulják, tanulnak II. Pedro Péter
nuevo, nueva új Pablo [páMó] Pál
pregunta [pregunta] kérdez, kérdezi ¿qué es usted? mi a foglalkozása?
responden felelnek, felelik el obrero [ó&réró] a munkás
¿qué es esto? mi ez? la obrera a munkásnő
el armario a szekrény el médico az orvos
la silla [szí'ljá] a szék la médica az orvosnő
la pizarra a (fali)tábla el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök
la tiza a kréta el minero a bányász
el cuadro fkwádró] a kép el abogado [bbögádb] az ügyvéd
la lámpara a lámpa el comerciante a kereskedő
«1 cuaderno a füzet húngaro, húngara magyar '
«1 lápiz, los lápices a ceruza, ¿qué lengua? milyen nyelv(et)?
a ceruzák estudia tanul,'tanulja
la pluma a toll estudio tanulok, tanulom
«I tintero a tintatartó inglés, inglesa angol
¿cómo es? milyen ? francés, francesa francia
corto, corta rövid („kurta") alemán, alemana német
largo, larga hosszú no sólo . . . , sino también nemcsak . . . ,
alto, alta magas hanem . . . is
bajo, baja alacsony III. el refrán, los refranes a közmondás
negro, negra fekete el principio a kezdet, a kezdetet
blanco, blanca fehér quieren akarnak, akarják, szeretnek,-
la tinta a tinta szeretik
azul [ácul] kék la cosa a dolog

Gramática

13 A melléknév — El adjetivo
El pupitre es alto. A pad magas. La mesa es alta. Az asztal ma-
gas.
El lápiá es verde. A ceruza zöld. La pluma es verde. A toll zöld.
El cuaderno azul. A kék füzet. La tinta azul. A kék tinta.
El libro alemán. A német könyv. La lengua alemana. A német nyelv.
A spanyol melléknév vagy -o, vagy -e, vagy mássalhangzós végű.
Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára.
Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára.
A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi
hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés, francesa francia;
inglés, inglesa angol; alemán, alemana német; andaluz, andaluza andalúziai;
berlinés, berlinesa berlini. — Viszont: fácil, difícil, azul. (Bővebbet a mellék­
névről 1. a nyelvtani összefoglalásban.)
29
 14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos

los libros gruesos a vastag könyvek

los cuadernos azules a kék füzetek
los libros alemanes a német könyvek
Las plumas son cortas. A tollak rövidek.
Las señoras no son inglesas. A hölgyek nem angolok.
Los pupitres verdes son altos. A zöld padok magasak.
A melléknév ugyanúgy képezi többes számát, mint a főnév. A melléknév,
akár jelző, akár állítmány, számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével.

15 A jelzői melléknév helye a mondatban

el libro verde a zöld könyv
las nuevas palabras az új szavak
las palabras españolas a spanyol szavak
la lección primera . „. .
i • i az első lecke
la primera lección
A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után.
Ha főneve után áll, hangsúlyos. A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget
színt, nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll.
Ha főneve előtt áll, hangsúlytalan. A különösebb hangsúly nélkül, vagy csak
díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. Pl. la blanca nieve a fehér hó
(a hó mindig fehér, a „fehér" itt díszítő jelző, nem fejez ki megkülönböztető
tulajdonságot). — Lección primera (ki van emelve az „első" szó; primera lecció
(az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve).

16 A melléknév főnevesítése

el español a spanyol férfi, a spanyol nyelv

la húngara a magyar nő
A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük, mint
a magyar melléknevet: el inglés az angol ember, az angol nyelv, un inglés egy
angol ember, el francesa francia ember, a francia nyelv, una francesa egy francia nő.
Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet, hanem elvont
jogaimat akarunk jelölni, a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép
( = mindaz, ami szép, a szép mint fogalom); lo bueno a jó; lo nuevo az új-

17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete

El profesor dice palabras nuevas. A tanár új szavakat mond.

Estudio la lengua inglesa. Az angol nyelvet tanulom. t
A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro
a könyv, a könyvet; la lengua a nyelv, a nyelvet; los libros a könyvek, a köny­
veket; las palabras a szavak, a szavakat.

30*
 18 Es, son ; está, están
El libro es grueso. A könyv vastag.
Las mesas son altas. Az asztalok magasak.
El libro está aquí. A könyv itt van.
Las mesas están delante. Az asztalok elül vannak.
Az es, son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?). — Az está, están
átmeneti állapotra utal (hol van most?).

19 A tárgyas igeragozás hiánya

El profesor dice palabras nuevas. A tanár új szavakat mond.
El señor Németh no está aquí, — Németh úr nincs itt, —
diee un alumno. mondja az egyik tanuló.
A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt, csak alanyi
ragozás van ; tehát dice = mond és mondja, estudian = tanulnak és tanulják,
pregunta = kérdez és kérdezi.

20 A határozatlan névelő kitétele

¿Qué es esto? — Es una mesa. Mi ez? — Asztal.
El señor Kovács es (un) profesor. Kovács úr tanár.
A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt
a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. — A foglalkozást jelölő főnév elől
a határozatlan névelő rendszerint elmarad.

Kiejtés, hangsúly
Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára :
libro grueso [liftrögrwészö], mesa verde [meszabérde], estudiamos [észtudjó-
mösz], es verde [ézftérdé], no es difícil [nőézdificil], las primeras lecciones [lász-
primérasz lékcjónész], muy hermosa [mujérmösza], las nuevas palabras [láz-
nwé&ász páló&rász], pregunta [pregunta], pizarra [pigárrá], es grueso [ézgrwészo],
bajo [bá/ió], es bajo [hzbáhb], son verdes [szómbértfész], quieren [kjérén].

Ejercicios
1. Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva:
la lección fácil, el ejercicio difícil, la mesa baja, la silla alta, el lápis largo, el
cuadro hermoso, la tinta azul, la tiza blanca ; el cuaderno es^ verde, las palabras
españolas son fáciles, los pupitres son verdes, las pizarras son negras, las lámparas
son azules, los tinteros no son hermosos, las lenguas son hermosas, los libros ingleses
están aquí, los cuadernos franceses están en la clase, las alumnas húngaras son
hermosas.
2. Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését:
el armario b a j . . . , la mesa b a j . . . , los pupitres b a j . . . , las sillas baj . . . , las
lecciones f á c i l . . . , la lección p r i m e r . . . , las lecciones e s p a ñ o l . . . no son difícil...,
la lengua ingles . . . es f á c i l . . . , la lengua húngara . . . es hermos . . . y difícil...,
la tinta a z u l . . . está aquí, la lámpara es v e r d . . . , las lámparas son v e r d . . . , la
pizarra es negr . . . , las pizarras son negr . . .
31
 3. Mondjuk spanyolul:
A vastag könyv. A könyv vastag. Vastag a könyv? A hosszá ceruza. Hosszú
A ceruza? A ceruza hosszú. Az alacsony székek. Alacsonyak a székek? A székek
nem alacsonyak. Milyen a toll? Rövid. Rövid? Igen, rövid. Nem hosszá, hanem
rövid. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek. Nem szépek a képek?
A képek nem szépek. A szép képek itt vannak. Hol vannak a magas szekrények?
Hátul vannak. Hol van a zöld lámpa? Itt van.
4. Fordítsuk le spanyolra :
Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). A spanyol nyelv szép. Nehéz a
spanyol? Nem, uram, nem nehéz. A tanulók spanyol szavakat mondanak. A magas
•szekrények, a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak. Milyen
A kréta? Fehér. Milyen a pad? Zöld. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. Ön
magyar? Igen, magyar vagyok. Nem vagyok angol, hanem magyar. Kovácsné is
magyar. Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. Nagyné orvosnő, Kiss úr mérnök. Kemény
•elvtárs fel camaradaj munkás. Ön bányász? Nem vagyok bányász, kereskedő
vagyok.

3 LECCIÓN TERCERA
TRES
Mutató névmások

Este libro es rojo. Estos libros son rojos.

Ez a könyv piros. Ezek a könyvek pirosak.
Esta puerta es parda. Estas ventanas son pardas.
Ez az ajtó barna. Ezek az ablakok barnák.
Ese cuaderno es amarillo. Esos cuadernos son amarillos.
Az a füzet ott sárga. Azok a füzetek ott sárgák.
Esa pluma es verde. Esas plumas son verdes.
Az a toll ott zöld. Azok a tollak ott zöldek.
Aquel cuadro es feo. Aquellos cuadros son feos.
Az a kép csúnya. Azok a képek csúnyák.
Aquella lámpara es blanca. Aquellas lámparas son blancas.
Az a lampa fehér. Azok a lámpák fehérek.

¿Qué libro es azul? Éste. — Ése. — Aquél.

Melyik könyv kék? Ez Az ott. Az.
¿Qué libros son gruesos? Éstos. — Ésos. — Aquéllos.
Mely könyvek vastagok? Ezek. Azok ott. Azok.
¿Qué pluma es gris? Ésta. — Ésa. — Aquélla.
Melyik toll szürke? Ez. Az ott. Az.
¿Qué plumas son grises? Éstas. — Ésas. — Aquéllas.
Mely tollak szürkék? Ezek. Azok ott. Azok.

32
 I
Colores y cualidades
Esta clase, donde ahora estamos y estudiamos el castellano, es muy grande
y hermosa. En esta clase hay muchos objetos. Aquí, en el centro, hay pupitres
o bancos. Allí, delante, hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. Pero
allí, detrás, hay dos armarios viejos.
En esta pared hay una puerta alta y ancha. En aquella pared hay tres
ventanas bajas y estrechas. La puerta alta y ancha está a la derecha. Las ven-
tanas bajas y estrechas están a la izquierda.
En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cuali-
dades.
— ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor.
— Blanco, negro, rojo, verde, azul, amarillo, gris, pardo, — responde
Pablo Takács. Él ya conoce muchas palabras españolas.
— Muy bien, — dice el profesor. — ¿De qué color es este libro?
— Es rojo.
— ¿De qué color es este lápiz, esta tiza? ¿De qué color son estos ban-
cos? ¿De qué color son estas sillas?
— Ese libro es amarillo, y esa tiza es blanca. Estos bancos son pardos,
y esas sillas también son pardas.

Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto

— Muy bien. ¿De qué color es ese libro, señora Kiss?

— ¿Qué libro, éste?
— Sí, señora, ése.
— Este libro es verde.
— ¿Y esa pluma?
— ¿Qué pluma, ésta?
— Sí, señora, ésa. ,
— Esta pluma es negra.
— ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aque-
llos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas?
. — Aquel armario es viejo. Aquella puerta es alta y ancha. Aquellos
cuadros no son hermosos, son feos. Aquellas ventanas son bajas y estrechas.
— ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul?
— Éste aquí es rojo y ése ahí es azul.

8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33

 — ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises?
— Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises.
— ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas?
— La estilográfica parda es ésa (aquélla, ésta). Las reglas amarillas
son éstas (ésas, aquéllas).
II
Conversación
— ¿Cómo se llama ese objeto en español?
— Es una estufa.
— ¿De qué es esa estufa?
— Es ríe- hierro. Ésa es una estufa de hierro.
— ¿ Y de qué son los bancos? '
— Los bancos, las mesas, sillas, puertas, ventanas son de madera.
— ¿Esta regla también es de madera?
— Sí, es una regla de madera.

III
Un refrán español
No hay miel sin hiél*

Vocabulario
I. tres három la cualidad tulajdonság
tercero harmadik la calidad minőség
este, esta ez a donde ahol
estos, estas ezek a grande nagy
rojo [rróhó] piros, vörös en esta clase ebben az osztályban
la puerta ajtó, kapu hay van, vannak
pardo barna mucho, mucha, muchos, muchas sok
la ventana ablak el objeto [óbhétö] tárgy, dolog, holmi
ese, esa az a (a megszólított személynél en el centro a középen, közepén
levő tárgyra mutat) el centro közép, központ
esos, esas azok a el banco pad
amarillo sárga pero de, azonban
aquel, aquello az a allí ott
aquellos, aquellas azok a viejo [bjéhó] öreg, régi
feo csúnya, rút en esta pared ezen a falon, ebben a
¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? falban
gris szürke la pared [páréd] fal
el color szín ancho [áncsó] széles

*(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül.)

34*
estrecho szűk, szoros
a la derecha jobbra
derecho jobb(oldali)
a la izquierda balra
izquierdo [ickjérdó] bal(oldali)
en esta lección ezen az órán
lección de español spanyol óra
de (elöljárószó) -nak a, -nek a; -é ;
-ú, -ű; -bol, -bol; -rol, -rol
algunos, algunas néhány
¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek?
principal fő-
responde felel, feleli
él ő
va már
conoce ismer(i), tud(ja)
bien jól, jó
¿de qué color es? milyen színű?
ahí amott, ott
la estilográfica töltőtoll
la regla vonalzó
II. en español spanyolban, spanyolul
la estufa kályha
¿de qué es? miből van ?
el hierro [élj erró] vas
estufa de hierro vaskályha
la madera fa (anyag, nem élő)
la regla de madera favonalzó
III. no hay nincs(en), nincsenek
la miel méz
sin (elöljárószó) nélkül
la hiél [lájél] epe

Gramática

21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van, vannak) ; n o h a y

(nincs(en), nincsenek)
En esta clase hay muchos objetos. Ebben az osztályban sok holmi van»
Allí hay una mesa nueva. Ott egy új asztal van.
No hay miel sin hiél. Nincsen rózsa tövis nélkül.
Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről
szólunk, az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt, a francia il y a,¡
az angol there is, there are, az olasz c'é, ci sono kifejezésnek). Az hay kifejezést
kell használnunk, valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő, vagy
számnév van, vagy semmi sincs. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek
vagy dolgok helyéről szólunk, az está, están szavakat használjuk. Vessük össze:
Allí hay una puerta. La puerta está a la izquierda. Ott van egy ajtó. Az ajtó balra
van.

22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo

a) este libro - - esta puerta ez a könyv — ez az ajtó
estos libros — estas puertas ezek a könyvek — ezek az ajtók
b) ese cuadro — esa pluma az a kép ott — az a toll ott
esos cuadros — esas plumas azok a képek ott — azok a tollak ott
c) aquel objeto — aquella estufa az a tárgy — az a kályha
aquellos objetos — aquellas azok a tárgyak — azok a kályhák
estufas
A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és
számban egyeznek főnevükkel.
a) Este, esta, estos, estas; a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra
mutat.
35
 b) Ese, esa, esos, esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy
tárgyra mutat.
c) Aquel, aquella, aquellos,, aquellas: mind a beszélőtől, mind a megszólított
személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat.
Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt), hanem önmagukban
állanak, ékezni kell őket:
¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros?
Este. — Ése. — Aquél. Ez. — Az ott. — Az.
¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll?
Esta. — Ésa. — Aquélla. Ez. — Az ott. — Az.
Las plumas nuevas són éstas. Az üj tollak ezek.
Megjegyzések. — 1. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni
a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet.
2. Ügyeljünk a három alak: esta, ésta és está más-más jelentésére:
Esta estufa es de hierro. Ez a kályha vasból van.
La regla de madera es ésta. A favonalzó ez.
La estilográfica está en el banco. A töltőtoll a padban (a padon) vau.

23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto, eso, aquello

¿Qué es esto (eso, aquello)? Mi ez (az ott, az)?
Eso está bien. Ez helyes. (Ez jól van.)
Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára
utalunk, a „semleges" mutató névmásokat használjuk. Ezek csak önállóan (főnév
nélkül) állhatnak, változatlanok (nőneműek, többes számú alakjuk nincs), ékezetet
nem kapnak.
Megjegyzés. — Az ilyen kérdésre, mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen
válaszolhatunk: '
Es un libro.
Ése es un libro. [ Könyv. Ez könyv.
Eso es un libro.;:!
Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást, vagy meg-
egyeztetjük a mutató névmást a főnévvel, vagy „semleges" alakjában hagyjuk.

24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar

¿Dónde está esta (esa, aquella) Hol van ez (az) a vonalzó?
regla?
Esta regla está aquí. Ez a vonalzó itt van.
Esa regla está ahí. Az a vonalzó ott van.
(A megszólított személynél.)
Aquella regla está allí. Az a vonalzó ott van.
A háromféle mutató névmásnak (este, ese, aquel) a fenti három helyhatározó-
szó (aquí, ahí, allí) felel meg.
36
 25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos
¿Cómo? Milyen? Hogy? Hogyan?
¿Qué? Mely? Melyik? Milyen?
¿Cuál? Melyik?
¿Cuáles? Melyek?
¿Cómo es aquel armario? Milyen az a szekrény?
¿Cómo está usted? Hogy van?
¿Cómo estudia Pedro? Hogyan tanul Péter?
¿Qué libro es verde? Melyik könyv zöld?
¿Qué armarios están allí? Milyen (Mely) szekrények állnak ott?
¿Cuál es la regla amarilla? Melyik a sárga vonalzó?
¿Cuáles son los colores principales? Melyek a fő színek?
A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket:
a) a ¿Cómo? után mindig ige következik ; az es, son (van) ige előtt „milyen?",
a többi ige előtt „hogy?", „hogyan"? a jelentése.
b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll.
c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt;
rendszerint az es (son) ige következik utána.

26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett

Allí hay un armario alto. Ott egy magas szekrény van.
Delante hay dos sillas huevas. Elöl két új szék van.
Mucha miel. — Mucho dinero. Sok méz. — Sok pénz.
Muchos objetos. — Muchas sillas. Sok tárgy. — Sok szék.
Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám, mind a többes szám
számára.
Mucho után egyes számban áll az olyan főnév, amelyet nem szoktunk többes
számban használni (mint pl. a méz, a pénz); egyébként mucho után a főnév többes
számba kerül.

27 Az en elöljárószó használata
a) En esta clase hay muchos objetos. Ebben az osztályban sok holmi van.
b) En esta pared hay algunos Ezen a falon van néhány szép kép.
cuadros hermosos.
/
En esta lección estudiamos Ezen az órán a színeket tanuljuk,
los colores.
c) ¿Cómo se llama este objeto Hogyan hívják (mondják) ezt a tar-
en español (en húngaro, en gyat spanyolul (magyarul, franciául,
francés, en inglés, en alemán)? angolul, németül)?
37
 a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül:

1. 2. 3.
En esta clase
(-ban ez az osztály) «= Ebben az osztályban
1
En estas clases
(-ban ezek az osztályok) <= Ezekben az osztályokban

b) Az en elöljárószót gyakran -on, -en, -ön, -ra, -re raggal fordítjuk a magyar­
ban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban), en el centro a középen, en
Budapest Budapesten, en Hungría Magyarországon.
c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul, -ül raggal fordítjuk.
A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro, francés, inglés,
alemán) spanyolul (magyarul, franciául, angolul, németül) beszélek.

28 A d e elöljárószó használata
a) En esta lección de español Ezen a spanyol órán a színeket
estudiamos los colores. tanuljuk.
b) ¿De qué color es este lápiz? Milyen színű ez a ceruza?
c) ¿De qué es esa estufa? Miből van az a kályha?
Es de hierro. Vasból van.
d) una estufa de hierro vaskálvha
una regla de madera favonalzó
A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak. Kifejezi:
a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak, a spanyo)
nyelvnek az órája ; erről bővebbet 1. a köv. leckében);
b) a minőséget, a magyar -ú, -ű képzőnek megfelelően;
c) azt, amiből valami van, a magyar -ból, -bői ragnak megfelelően.
d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa
de hierro vaskályha; regla de madera favonalzó.

Kiejtés, hangsúly
. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára :
<es rojo [ézró/iö], estas ventanas [észtáz&éntánász], cualidades [kwálidádész],
castellano [kásztéljánó], es muy grande [ézmuigrándé], grande y hermosa [grán-
déjérmdszá], objetos [öbhetösz], sillas nuevas [sziljáznwéftász], armarios viejos
[ármárióz ftje/iósz], alta y ancha [áltájáncsá], tres ventanas bajas [tréz&éntánáz
¿¿tftász], bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász], hay [ai], es de hierro [ézdéjérró],
los bancos [lózÜánkósz], hiél [jel].
38
 Ejercicios

1. Tegyük ki a mutató névmás (este, éste stb.) megfelelő alakját:

. . . libro es muy hermoso. — . . . cuadernos son verdes. — . . . mesa es alta.
— . . . paredes son amarillas. — . . . silla es baja. — . . . armarios son viejos. — . . .
ventanas son altas y anchas. — ¿Qué estilográfica es negra? . . . — ¿Cuál es el armario
nuevo ? . . . — ¿Qué bancos están en el centro ? . . . — ¿Qué ventanas están a la
izquierda? . . . — ¿Dónde está la mesa nueva? . . . (Itt, amott, ott.)
2. Tegyük a pontok helyébe az hay, illetve az está vagy están szót:
En el banco . . . un libro. El libro . . . en el banco. A la derecha . . . una puerta
ancha. Esta puerta . . . a la derecha. En el pupitre . . . cuadernos, lápices y estilográ-
ficas. Estos objetos . . . en el pupitre. En esta clase no . . . estufa de hierro. La mesa
. . . delante.
3. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?)
¿ . . . palabras estudiamos? ¿ . . . son las palabras españolas? ¿ . . . es aquel
armario? ¿ . . . es el armario nuevo? ¿ . . . armarios son viejos? ¿ . . . es esa silla?
¿ . . . es la silla nueva? ¿ . . . silla es nueva? ¿ . . . son aquellos cuadros? ¿ . . . cuadros
son hermosos? ¿ . . . son los cuadros feos?
4. Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre :
¿Qué es esto? (Un libro.) — ¿Qué es eso? (Una regla.) — ¿Qué es aquello?
(Una silla.)
5. Mondjuk spanyolul:
egy könyv, két könyv, három könyv, néhány könyv, sok könyv; egy toll,
két toll, három toll, néhány toll, sok toll; néhány szín, néhány tárgy; sok szín,
sok tárgy ; néhány tulajdonság, sok tulajdonság ; sok méz, sok pénz ; az osztály-
ban, ebben az osztályban, abban az osztályban ; a padban, a padokban, ebben a
padban, abban a padban, ezekben a padokban, azokban a padokban; elöl, hátul,
középen, jobbra, balra; fából van, vasból van ; vaskályha, faasztal.
6. Fordítsuk le spanyolra:
Ebben az osztályban sok kép van. Ezek a képek szépek, azok a képek csúnyák.
A szép képek ezek, a csúnya képek azok. Melyik az új szék? Az. És melyek az új
szekrények? Ezek. Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk.
Tanuljuk a fő színeket. Ez a könyv piros, az a könyv ott sárga, az a könyv barna.
Ezek a füzetek fehérek, azok a füzetek ott kékek, azok a füzetek feketék. Ez a fal
szürke. Az az ajtó nem széles, hanem keskeny. Azok az ablakok nem magasak,
hanem alacsonyak. Mi ez? Kréta. Ez kréta. Ez fehér kréta. Mi az ott? Töltőtoll.
Ez töltőtoll. Mi az? Szekrény. Az szekrény. Az régi szekrény. Milyen a kályha?
Milyen színű? Fekete. Miből van? Vasból. Az vaskályha.

39
 4 LECCIÓN CUARTA
CUATRO

S e r és e s t a r (lenni)

SER (állandóan) lenni ESTAR (átmenetileg) lenni

Paco es bueno. Paco está bueno. (Paco está bien.)

Feri jó. v Feri jól van.
Eva es alegre. Jíoy Eva está alegre.
Éva (mindig) vidám. Éva ma vidám.
José es esbelto. José está hambriento.
József nyúlánk. József éhes.
El padre es un obrero diligente. El padre está sentado en un sillón.
Az apa szorgalmas munkás. Az apa egy karosszékben ül.

I
La familia Varga
La familia Varga vive en Budapest, en la Calle de la Reina Isabel.
La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro
pisos. La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. Los cuartos (Las
habitaciones) del cuarto piso son grandes, claros, hermosos y muy cómodos.
Esta noche la familia Varga está
en casa.
El cabeza de la familia es Juan
,^S¿f Varga, marido de Ana Balog y padre
' ^NS~ de cuatro hijos. Los nombres de los
. cuatro hijos son : José, Paco, Eva y
María.
Juan Varga trabaja de obrero en
una fábrica de papel. Juan es un
obrero diligente y concienzudo. Los
* .. jefes de la fábrica están contentos
V L con el trabajo de Juan.
y^l Ahora Juan está cansado. Está EkfcffT-^
\ l sentado en un sillón y descansa.
' El ama de casa es Ana, la mujer
de Juan. Ana es una buena ama de
casa. Trabaja mucho en casa. Ella es el alma de la casa. Ahora ella tam-
bién está cansada. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla
con el marido.
40
 José y Paco son jóvenes muy listos. José es alto y esbelto. Él es fuerte
también. Paco no es tan alto como José, pero no es débil: él también
es fuerte. José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela
y en casa trabajan mucho y bien.
Eva y María son muchachas muy bonitas. Eva es aplicada, pero
María no es siempre diligente y concienzuda. Las dos muchachas son
alegres. Pero hoy no están alegres, porque la abuela está enferma.
— ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre.
— Aun está mal, — responden las muchachas. — Está aún en cama.
— Y, ¿vosotros, ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre.
— Sí, mamá, ya estamos listos, — responden los muchachos.
— ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. — Estoy hambriento.
— Ya está lista, — responde la mujer. — Vamos a cenar.

II

Conversación
— ¡ Buenos días, señora! ¿Cómo está usted?
— Muy bien, señor Kiss, gracias. ¿Y usted?
— Yo también estoy bien. ¿Cómo está la familia?
— Todos están bien, gracias, sólo Juan está todavía un poquito
enfermo, pero ya no está en cama. ¿Y cómo está Don Francisco, el padre
de usted?
— Está aún muy débil.
— ¿Dónde trabaja usted ahora?
— Ahora trabajo en una fábrica de papel.
— ¿Trabaja mucho?
— Sí, señora, pero ahora descanso.
— ¿Dónde está la nueva vivienda de usted?
— En la Calle Principal.
— ¿Está contento con la habitación?
— Sí, señora. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo.
.— Ya es tarde. jHasta luego, señor Kiss 1
— ¡Hasta la vista, señora 1

III

Refranes españoles
Tal padre, tal hijo.*
En casa del herrero cuchillo de palo.

*(A közmondások magyar megfelelője: 1. Alma nem esik messze a fájától. —

2. A cipész lyukas cipőben jár.)
41
 Vocabulario

•cuatro négy concienzudo lelkiismeretes

cuarto negyedik el jefe főnök, igazgató
Paco (Francisco) Feri (Ferenc) contento megelégedett, megelégedve
Eva Éva con (elöljárószó) -val, -vei
siempre mindig el trabajo munka
alegre vidám cansado fáradt
hoy ma descansa pihen
•esbelto [éz&éltó] karcsú, nyúlánk el ama de casa háziasszony, a ház úrnője
hambriento éhes el amo gazda, a ház ura
el padre apa el ama (nőnemű szó!) gazdasszony,
diligente, aplicado szorgalmas háziasszony
«star sentado, -a ülni la mujer asszony, feleség
•el sillón karosszék, fotel mucho (határozószó) sokat, nagyon
I. la familia család ella (nőnem) ő
la familia Varga a Varga család el alma (nőnemű szó l) lélek
vive lakik, él cerca de (elöljárószó) mellett, közelében
•en Budapest Budapesten habla beszél
la calle út, utca el joven fiatalember
la reina királynő la joven (serdült) leány
el rey, los reyes király listo ügyes, értelmes; kész, felkészült
Isabel Erzsébet, Izabella fuerte erős
en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé­ tan olyan, annyira
bet királyné úton como mint, amint
la vivienda lakás débil gyenge
la vivienda de la familia Varga a Varga el muchacho gyerek, fiú
család lakása la muchacha fiatal leány
la casa ház la escuela iskola
moderno modern, új trabajan dolgoznak
de cuatro pisos négyemeletes bonito csinos, helyes
•el piso emelet porque mert
los Varga a Vargáék, a Varga család ¿por qué? (¿porqué) miért?
•del = de + el el abuelo nagyapa
el cuarto, la habitación szoba; lakás la abuela nagyanya
•claro világos los abuelos nagyszülők
-cómodo kényelmes enfermo beteg
esta noche ma este, ma éjszaka ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ?
«n casa otthon, itthon aun [áun], aún [áön] még
el cabeza vminek a feje (átvitt értelem­ mal rosszul
ben) estar en cama ágyban feküdni
la cabeza fej la cama ágy
«1 marido férj vosotros ti
Ana Anna estáis listos készen vagytok
«1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke para (elöljárószó) számára, -ért
«1 nombre név la madre anya
trabaja dolgozik la mamá mama, anyuka
de obrero munkásként, mint .munkás la cena vacsora
•el papel papír vamos a cenar menjünk vacsorázni I
la fábrica de papel papírgyár cenar vacsorázni
42
O. gracias köszönöm (las gracias kö­ ¡hasta luego!, ¡hasta la vista! a viszont-
szönet) látásra 1
todos mindnyájan, mindenki hasta (elöljárószó) -ig
todavía még luego (iwégö) az(u)tán; azonnal,
un poquito egy (egészen) kissé mindjárt
Don (keresztnév előtt) úr la vista látás
trabajo dolgozom III. tal . . . tal amilyen . . . olyan
descanso pihenek el herrero kovács(mester)
vivo élek, lakom el cuchillo kés
es tarde késő van el palo fa, bot

Gramática

29 A személyes névmások — Los pronombres personales

A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében

soy bueno (buena). Én jó vagyok.

eres bueno (buena). Te jó vagy.
bueno. Ő jó. (Férfi.)
es buena. Ő jó. (NŐ.)
bueno (buena). Onjó.

Nosotros buenos. Mi jók vagyunk. (Férfiak,

somos és vegyesen.)
Nosotras buenas. Mi jók vagyunk. (Nők.)
Vosotros buenos. Ti jók vagytok. (Férfiak,
sois és vegyesen.)
Vosotras buenas. Ti jók vagytok. (Nők.)
Ellos buenos. " Ők jók. (Férfiak, és vegyesen.)
Ellas son buenas. Ők jók. (Nők.)
Ustedes buenos (buenas). Önök jók.

30 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében

Estoy enfermo (enferma). Beteg vagyok.

Estás enfermo (enferma). Beteg vagy.
Está enfermo (enferma). (ö, ön, maga) beteg.
Estamos enfermos (enfermas). Betegek vagyunk.
Estáte enfermos (enfermas). Betegek vagytok.
Están enfermos (enfermas). (ők, önök, maguk) betegek.
31 A s e r és az e s t a r használata
La abuela es enferma. La abuela está enferma.
A nagymama (állandóan) beteg. A nagymama (most) beteg,
Juan es alegre. Hoy Juan está alegre.
János (mindig) jókedvű. Ma János jókedvű.
Los hijos son listos. Los hijos están listos.
A gyerekek értelmesek. A gyerekek készen vannak.
La mesa es de madera. La mesa está en la clase.
Az asztal fából van. Az asztal az osztályban van.
A ser állandó jellegű tulajdonságra, az estar átmeneti állapotra utal.
Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van; es de
noche este van.

32 A személyes névmás használata

Soy obrero. Munkás vagyok.
Yo soy médico, usted es abogado. Én orvos vagyok, ön ügyvéd.
A személyes névmást (yo, tú, él, ella, usted, nosotros, nosotras, vosotros, vosotras,
ellos, ellas, ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki, ha hangsúlyos (akárcsak
a magyarban).

33 A birtokviszony
El padre de Paco se llama Juan. Feri apját Jánosnak hívják.
Juan es el cabeza de la familia. János a család feje.
La vivienda de los Varga. Vargáék lakása.
Los cuartos del cuarto piso. A negyedik emelet lakásai.
¿Cómo está el padre de usted? Hogy van az ön apja?
¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása?
A birtokviszonyt a magyar -nak a, -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó
fejezi ki; a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter
( = Péternek a) fia; el padre de usted az ön ( = önnek az) apja.
A de és el alakot összevonjuk : del. Pl. los hijos del padre SLZ apa fiai; a hatá­
rozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ
anya lányai; el padre de los muchachos a fiúk apja.

34 A megszólítás
¿Cómo está usted, señora? Hogy van, asszonyom?
¿Cómo están ustedes, señores? Hogy vannak, uraim?
¿Cómo está Don Francisco? Hogy van Ferenc bácsi?
Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön, maga) ; ustedes
(Önök, maguk). — Az usted a régi vuestra merced ( = kegyelmességed) rövidítése.
Az usted szót írásban V., Vd., U., Ud. betűkkel, az ustedes alakot Vs., Vds., Us.,
TJds. betűkkel rövidítik.
44
 A spanyol udvariasság megköveteli, hogy a megszólításban kitegyük a señor,
señora, señorita, caballero ( = uram; szó szerint: lovag) megszólítást, az illető
nevével együtt vagy anélkül.
Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi, bátyám) és Doña (-né, néni,
asszony) megszólítást használják, e megszólítás után azonban mindig oda kell
tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está, Don Pedro? Hogy van, (kedves)
Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony?

35 Az a u n , a ú n (még) sző helye a mondatban

La abuela aun está mal. A nagymama még rosszul van.
Está aún en cama. Még ágyban van. ( = Még fekvő beteg.)
Aun (áun) csak az ige előtt, aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat.
A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük ; e szó az ige előtt és után
állhat: La abuela está mal todavía. Todavía está en cama.

36 A y a (már) helye a mondatban

Ya es tarde. Es tarde ya. Már késő van. Késő van már.
La cena ya está lista. • . r , ,
La cena está lista ya. JK A vacsora már készen van.
Él ya no está en cama. \ ,_, . . „ , ,
M á r n e m fekszik á
Él no está ya en cama. / gy ban «
A ya állhat az ige előtt vagy után. Névszói állítmány esetében a ya a névszói
állítmány előtt vagy után áll*

37 Gyűjtő értelmű többes számok

el padre az apa la madre > az anya lós padres a szülők
el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya los abuelos a nagyszülők
el hijo a fia la hija a leánya los hijos a gyerekei
A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú alakja sokszor gyűjtő
értelmű.

38 Az el (un) névelő használata la (una) helyett

El ama de casa es Ana. A ház úrnője Anna.
Ella es el alma de la casa. ö a ház lelke.
A spanyol nyelv sajátossága, hogy a jó hangzás kedvéért a la, una névelő
helyett az el, un névelőt használja a hangsúlyos a- vagy ha- szótaggal kezdődő
főnevek előtt. Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek
számit. így mondják, bár nőnemű szavakról van szó: *
el ave, un ave a madár, egy madár
el álgebra az algebra
el hambre az éhség
el agua (fresca) a (friss) víz
el habla española a spanyol nyelv
el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze
45
 Viszont: una amiga egy barátnő, la América española a spanyol Amerika,
mert itt a hangsúly nem az első szótagon van.
Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó, la alta ventana a magas ablak,
mert alta nem főnév.
A többes számban is csak: las aves, las aguas, las hablas, las hachas.
Női keresztnevek előtt, valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű
névelő: la Ana, la Ángela (Angéla), la a (az a betű), la h flá ácsé) (a h betű).

Kiejtés, hangsúly

Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára:

es bueno [ézftwénó], está hoy alegre [esztáójá%ré], es esbelto [észéz&éltó],
cabeza [káftécá], Juan Varga [hwámbárgá], cuatro hijos [kwátró ihbsz], concien­
zudo [könejéncudö], alto y esbelto [altó jéz&éltó], buenos y aplicados [bwénósz
jáplik¿dosz],'tets des muchachas, [lkzddsz mucsócsász], enferma [émférmá], vamos
a cenar [bámószácénár], un poquito [umpókitó].

Ejereieios
1. Tegyük a pontok helyébe a ser, illetve estar megfelelő alakját:
Hoy yo . . . en casa. Yo . . . enfermo y . . . en cama, pero . . . alegre, porque
yo . . . siempre alegre. Tú . . . siempre diligente. ¿En qué clase . . . tú ahora? ¿Cómo
. . . Don Pablo? Él . . . muy débil, pero ya no . . . en cama. Eva y María, vosotras
. . . siempre aplicadas, pero hoy aun no . . . listas. La estufa . . . de hierro. Las ven-
tanas . . . a la izquierda. Nosotros . . . en ese cuarto. ¿En qué cuarto . . . ellos?
¿Cómo . . . los abuelos de Francisco? . . . bien, gracias.
2. Feleljünk a következő kérdésekre :
¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la
familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso
está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en
casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga?
(El marido de . . . ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga?
¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está con-
tento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado?
¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora?
¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en
la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada
María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy?
¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted, señor (señora, señorita)?
3. Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját :
. . . álgebra es difícil. . . . agua está fresca. . . . habla española es muy hermosa.
. . . hacha es buena. Pedro vive en . . . América española. Pablo vive en . . . África
francesa. ¿Dónde vive . . . amiga de usted? ¿Quién e s . . . ama de casa? . . . Ana y
. . . Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. . . . alta puerta está a la derecha,
, . . ancha ventana está a la izquierda. . . . hachas son buenas.
4. Mondjuk spanyolul:
a tanuló könyve, a tanuló könyvei, a tanulók könyve, a tanulók könyvei;
a munkás lakása, a munkások lakásai; az anya leánya, az anya leányai; Péter
tolla, Péter tollai; Pál ceruzái; György füzetei; ennek a tanulónak az osztálya,
ezeknek a tanulóknak az osztályai; annak a fiatalembernek a szülei, azoknak a
fiatalembereknek a nagyszülei; Budapest házai; a gyár munkásai; a gyárak
igazgatói; a tanár úr tanulói; a szorgalmas tanulólányok füzetei; a szorgalmas
tanulólány új füzete.
46
 5. Fordítsuk le spanyolra:
Budapesten lakom. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban. Otthon dolgozom. Jó-
háziasszony vagyok. Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával. Ma
este fáradt vagyok. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. — Józsi
fiai nagyon értelmesek, ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen
vannak az iskola számára.) — Hogy vagy? Köszönöm, jól vagyok (szórend !). És te
hogy vagy? Én is jól vagyok, köszönöm. Fáradt vagy? Nem, ma nem vagyok még;
fáradt. — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként
dolgozom . . . ) . Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. Késő van már? Még
nincsen késő.

5 LECCIÓN QUINTA
CINCO

Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében

I. -ar Példa: hablar beszélni Tő: habl-

II. -er responder felelni respond-
III. -ir escribir írni eserib-

Egyes szám:
1. Hablo español. Spanyolul beszélek.
sze- Respondo bien. Jól felelek. II. } -0
' mély Escribo una carta. Levelet írok. III. J
2. Hablas mucho. Sokat beszélsz. I. -as
sze- Respondes a la carta. Válaszolsz a levélre. II. \
mély Escribes el ejercicio. írod a feladatot. III.) -es
3. Habla húngaro. Magyarul beszél, I. -a
sze- Responde mal. Rosszul felel, II. 1
mély Escribe raramente. Ritkán ír. III.) "e
Többes szám:
1. Hablamos Folyékonyan beszélünk, I. -amos
sze- corrientemente.
mély Respondemos Felelünk a tanárnak. II. -emos
al profesor.
Escribimos mucho. Sokat írunk. III. -irnos
2. Habláis en voz alta. Hangosan beszéltek, I. -ais
sze- Respondéis a él. Feleltek neki. II. -eis
mély Escribís las palabras. írjátok a szavakat. III. -ís
3. Hablan en voz baja. Halkan beszélnek, I. -an
sze- Responden a la pregunta. Felelnek a kérdésre. II. 1
mély Escriben a menudo. Gyakran írnak. I I I . ) -en

47
 I

Hoy es domingo
Hoy es domingo. Es la mañana. Esta mañana Juan Varga no trabaja
en la fábrica, sino está en casa y descansa. Ahora está sentado en el sofá
y fuma un cigarrillo.
— Bueno, este pitillo, — dice para sí. — Hoy no trabajo en la fábrica,
porque es domingo, pero debo hacer otras cosas. Primeramente, debo
responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. Conozco
bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. Además, debo
responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. José
escribe a menudo, pero yo respondo raramente. Eso no está bien. Luego,
debo hablar con mi hermano. Él debe aún cien florines a mi mujer. Por
fin, debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio.
{Juan no sólo trabaja en la fábrica, sino también sigue un curso de lengua
castellana.)
Mientras Juan escribe las cartas, Ana, su mujer, trabaja en la cocina.
Ana es una buena y concienzuda ama de casa. Ella cocina muy bien. Las

hijas, Eva y María, ayudan siempre a la madre. Mientras que Eva hace
las camas y arregla los cuartos, María ayuda a la madre en la cocina.
Los hijos, José y Paco, no estudian ahora porque ya están listos para
la escuela. Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos.
— Pues, ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las mon-
tañas?
— Digo que es una buena idea. Pero, por la mañana, debemos estar
en casa.
— Pues hacemos la excursión por la tarde.
— ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión?
— Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. Sin duda
están en casa todavía.
48
 II
Conversación
— ¿Habla usted español, señora?
— Hablo un poquito, pero muy mal. Yo sólo chapurreo el español.
— Es usted demasiado modesta. Usted habla muy bien.
— Usted es muy cortés, caballero. Hablo muy mal y a menudo digo
tonterías. Pero comprendo mucho, si usted habla despacio.
— ¿Desde cuándo estudia usted el castellano?
— Desde hace cuatro meses. Tomo lecciones de español dos veces a
la semana.
— Usted hace buenos progresos en español, señora.
— Sólo no hablo bastante, porque faltan las ocasiones.

III

Refranes españoles
Decir y hacer no comen a una mesa.*
Una golondrina no hace verano.
El hábito no hace al monje.

Vocabulario
cinco öt el cigarrillo, el pitillo cigaretta
quinto [kíntó] ötödik' para sí magában, magának
hablar [á&lár] beszélni deber tartozni, kelleni
responder felelni, válaszolni debo hacer tennem kell
escribir írni hacer csinálni, tenni
la carta levél otro más, egyéb
a (elöljárószó) -nak, -nek; -ra, re ; primeramente először (is)
-hoz, -hez, -hoz mi hermana nőtestvérem
raramente ritkán mi az én . . .-m
corrientemente folyékonyan el hermano fiútestvér
al = a + el la hermana nőtestvér
en voz alta hangosan los hermanos testvérek
en voz baja halkan que (vonatkozó névmás) aki, amely;
la voz, las voces [láz&ácész] hang akik, amelyek ; akit, amelyet;
la pregunta kérdés akiket, amelyeket
a menudo gyakran la Argentína Argentína
I. el domingo vasárnap conozco ismerem, ismerek (conocer
es la mañana reggel (délelőtt) van ismerni)
la mañana reggel, délelőtt; holnap a mi hermana nőtestvéremet, nőtestvé-
esta mañana ma reggel, ma délelőtt remnek
el goíá, los gofos pamlag, kerevet esperar várni, remélni
fumar szívni, dohányozni con impaciencia türelmetlenül
*(A közmondások magyar megfelelői: 1. Nem használ a szó, ha a kéz nem jó.
— 2. Egy fecske nem csinál nyarat. — 3. Nem a ruha teszi az embert.)
4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49
 la impaciencia türelmetlenség por la tarde (időhatározó) délután
además azonfelül, azonkívül ¡corriente! helyes 1 rendben van!
el amigo barát ahora mismo most mindjárt, máris
la amiga barátnő llamar hívni, felhívni
no está bien nincs rendjén por teléfono telefonon
cien, ciento száz cl teléfono a telefon
el florín forint a Pablo Pált
por fin végül Esteban [észte&án] István
por (elöljárószó) által, révén; -ért; sin duda kétségkívül, biztosan
végett; -ból, -bői; -on át, -on ke­ la duda [Ikduda] kétség
resztül II» chapurrear törni (a nyelvet)
el fin vég, cél demasiado túl, túlságosan
aprender megtanulni modesto szerény
seguir un curso tanfolyamra járni cortés udvarias
seguir (sigo, sigues, sigue) követni, la tontería butaság
folytatni comprender megérteni
el curso tanfolyam si (kötőszó) h a ; vajon
mientras que míg, mialatt, miközben despacio lassan
su mujer a felesége ¿desde cuándo? mióta?
su az ő . . .-je ¿cuándo? mikor?
la cocina konyha cuando amikor
cocinar főzni desde hace (elöljárószó) óta
ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) el mes hónap
hacer las camas be- v. megvetni az tomar venni
ágyakat dos veces kétszer
arreglar kitakarítani, rendbe hozni una vez egyszer
entretanto azalatt, ezalatt la vez -szór, -szer, -szőr
escuchar (meg)hallgatni a la semana hetenként
entre ellos maguk közt, köztük la semana hét
entre (elöljárószó) közt, között, közé el progreso haladás
pues [pwész] hát, nos hacer buenos progresos szépen haladni
decir (digo, dices) mondani, szólni bastante elég, elegendő ; eleget
(amiről, anihez: de) faltar hiányozni, mulasztani A
la excursión kirándulás la ocasión alkalom
a las montañas a hegyekbe III. comer enni
la montaña hegység, hegy a una mesa egy asztalnál
que (kötőszó) hogy la golondrina fecske
la idea gondolat, ötlet el verano nyár
por la mañana (időhatározó) délelőtt el hábito (szerzetesi) ruha
hacer una excursión kirándulni cl monje szerzetes

Gramática

39 Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación)

I. -ar végű igék :
arreglar kitakarítani, rendbe hozni escuchar (meg)hallgatni
ayudar segíteni esperar várni, remélni
descansar pihenni estudiar tanulni
entrar belépni, bemenni faltar hiányozni
50
 fumar szívni, dohányozni preguntar kérdezni
hablar beszélni tomar venni
llamar hívni, felhívni trabajar dolgozni
II. -er végű igék:
aprender megtanulni deber tartozni, kelleni
comprender megérteni responder felelni
comer enni
III."-ir végű igék :
escribir írni vivir élni, lakni
A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három
csoportba osztjuk: 1. az - a r , 2. az - e r és 3. az - i r végű igék csoportjába.
Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica­
tivo, el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk.
A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk, hogy a ragok mindenkor a tőhöz
járulnak. Az ige tövét megkapjuk, ha a főnévi igenév -ar, -er, ill. -ir végződését
elhagyjuk.

A három igeragozás ragtáblája a következő :

I. (-AR) II. (-ER) III. (-IR) A megfelelő magyar rag

Egyes szám
1. személy -0 -0 -0 -k, -m
2. személy -as -es -es -sz, -1, -d
3. személy -a -e -e -, -ik, -ja, -je

Többes szám
1. személy -amos -emos -imos -nk, -juk, -jük
2. személy -áis -éis -is -tok, -tek ; -játok, -jétek
3. személy -an -en -en -nak, *nek, -ják, -ik

40 Rendhagyó igék ragozása

1. Hacer (csinálni, tenni)
Hago una excursión. Kirándulok. hago
Haces un error. I libát követsz el. haces
Hace buenos progresos. Szépen halad. hace
Hacemos muchas cosas. Sok mindent csinálunk. hacemos
¿Qué hacéis? Mit csináltok? hacéis
No hacen excursiones. Nem mennek kirándulni. hacen
4* 51
 2. Conocer (ismerni)
Conozco a Pablo. Ismerem Pált. conozco
Conoces a mi hermana. Ismered nőtestvéremet. conoces
Conoce a Esteban. Ismeri Istvánt. conoce
Conocemos a su hermano. Ismerjük testvérét. conocemos
Conocéis la lengua. Ismeritek a nyelvet. conocéis
Conocen a todos. Mindenkit ismernek. conocen
3. Decir (mondani, szólni)
Digo algunas palabras. Néhány szót szólok. digo
¿Qué dices? Mit mondasz? dices
Dice tonterías. Ostobaságokat mond. dice
Decimos palabras nuevas. „Üj szavakat mondunk. decimos
¿Qué decís a ellos? Mit mondtok nekik? decís
Dicen muchas cosas. Sok mindent mondanak. dicen
Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön
meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő, rendhagyó igék ragozását
is. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásá­
tól. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni, hacer csinálni, conocer
ismerni, decir mondani, querer akarni, szeretni, ir menni és seguir követni, foly­
tatni. Az utóbbi igék ragozása :

QUERER quiero quieres quiere queremos queréis quieren

IR voy vas va vamos vais van
SEGUIR sigo sigues sigue seguimos seguís siguen

41 A d e b e r (tartozni, kelleni) ige használatáról

Mi hermano debe cien florines Testvérem 100 forinttal tartozik
a mi mujer. feleségemnek.
Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt, amivel tartozunk, Akinek valamit
tennie kell, alanyesetben áll.
(Yo) debo estudiar. Tanulnom kell.
(Tú) debes escribir. írnod kell.
(Él) debe hablar. Beszélnie kell.
No debemos estar aquí. Nem kell itt lennünk.
No debéis responder. Nem kell felelnetek.
No deben ayudar. Nem kell segíteniök.

42 Az a elöljárószó
a) Respondemos al profesor. Válaszolunk a tanárnak.
Respondo a la carta de mi Válaszolok nőtestvérem levelére.
hermana.
52
 b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe.
montañas.
Voy a Szeged (a Debrecen). Szegedre (Debrecenbe) megyek.
c) José escribe a menudo. József gyakran ir.
La mesa está a la derecha. Az asztal jobbra van.
Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát.
a la semana.
Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak, -nek ragnak meg-
felelően. — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz, -hez,
-höz, -ra, -re, -ba, -be ragnak megfelelően. — Azonkívül sok határozói kifejezésben
is előfordul.
>Az a + el találkozásából al lesz.

43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete

Conozco bien a mi hermana. Jól ismerem nőtestvéremot.
Llamamos por teléfono a Pablo Felhívjuk Pált és Istvánt.
y a Esteban.
Espero a mi amigo. Barátomat várom.
Conocemos al hermano (a los Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit).
hermanos) de Pepe.
A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. A személyt
jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo
Pált és Pálnak, al padre az apát és az apának.

44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt

Mi hermana vive en la Argentina. Nőtestvérem Argentínában él.
la España vieja a régi Spanyolország
la Amériea latina Latin-Amerika
Több országnév mindig névelővel áll; ilyenek például el Perú Peru, el Paraguay
Paraguay, el Uruguay Uruguay.
Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina
vagy en Argentina Argentínában; en la China vagy en China Kínában.
Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyar­
ország, en Hungría Magyarországon, la Hungría nueva az új Magyarország, la
Hungría socialista a szocialista Magyarország.

45 Az u s t e d helye a mondatban
Usted es muy cortés. ön nagyon udvarias.
Es usted demasiado modesta. ön túlságosan szerény.
U«ted (és Ustedes), mint alany, nemcsak a mondat elején, hanem az ige mögött
is állhat.
53
 46 A vessző használata a magyar lói eltérően
a) Estos lápices no son cortos sino Ezek a ceruzák nem rövidek, hanem
largos. hosszúak.
Hoy Juan no trabaja sino está János ma nem dolgozik, hanem otthon
en casa. van.
Digo que eso es una buena idea. Azt mondom, hogy ez jó ötlet.
b) Bueno, este pitillo. Jó ez a cigaretta.
Primeramente, debo responder Először is válaszolnom kell a levélre.
a la carta.
Luego, debo hablar con mi Azután beszélnem kell a testvéremmel.
hermano.
Por fin, debo aprender las Végül meg kell tanulnom az új szava-
palabras nuevas. kat.
A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. Nevezetesen :
a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt;
a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno, este pitillo), valamint
határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől.

Kiejtés, hangsúly

Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára:

habla húngaro (áblk ungárö), en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana
(démjérmáná), de mi amigo (démjámirjö), las hijas (lásziAász), dos veces"
(dözöécész).

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre :

¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas
cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga?
¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre
a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan apren-
der y escribir?
¿Qué hace Ana, la mujer de Juan, mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo
cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen
José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes
hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono?
2. Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben:
hablar el castellano corrientemente ; — estudiar la lengua inglesa ; — llamar
a Esteban ; — comer mucho ; — escribir una carta ; — responder a la pregunta
del profesor; — aprender las palabras nuevas; — comprender la gramática; —
deber ayudar a los alumnos ; — vivir en Budapest; — hacer una excursión ; —
decir palabras españolas ; — conocer al padre de Pablo ; — querer a la hermana ;'
— ir a cenar.
3. Pótoljuk a hiányzó ragokat:
Yo e s t u d i . . . la lengua española, aprend... las lecciones, escrib... los ejerci-
cios. — Tú también estudi... el español, aprend... las palabras, escrib... los
ejercicios y h a b í . . . con españoles. — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi...
i
54
mucho, aprend... la nueva lección, escrib... las palabras en el cuaderno y h a b í . . .
con el profesor. — Vosotros e s t . . . ahora en la clase: escrib... los ejercicios, ap-
rend. . . la lección y h a b í . . . con el profesor. — Ellos h a c . . . una excursión a las
montañas.
4. Mondjuk spanyolul:
beszélnem kell, beszélek, beszélünk, beszéltek, beszélsz, beszélnek, beszél; —
ennünk kell, eszünk, esznek, eszem, esztek, eszik, eszel; — írnod kell, írsz, írtok,
írunk, írok, írnak, í r ; — nem kell főznöm, nem főzök, nem főznek, nem főzünk,
nem főzöl, nem főztök, nem főz. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit
mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál?
Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált, nem ismerjük
Pált, nem ismerik Pált, nem ismeri Pált, nem ismeritek Pált, nem ismered Pált.
5. Fordítsuk le spanyolra :
Én már beszélek egy keveset spanyolul. Három hónap óta tanulom a spanyol
nyelvet. Mi is tanulunk spanyolul. Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy
hónap óta tanulunk spanyolul. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. Folyékonyan
beszélünk, de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám). Te sokat értesz, de nem
beszélsz eléggé jól. Sokat kell beszélned, tanulnod és írnod. Délelőtt felhívom telefo­
non barátomat. Biztosan otthon van. Délután kirándulunk a hegyekbe. Pált és
Istvánt is hívjuk.

6 LECCIÓN SEXTA
SEIS

Lección de repaso

En la escuela
Me llamo Esteban Kovács. Soy obrero. Trabajo en una fábrica de
papel. Soy casado. Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest,
en la Calle de la Reina Isabel. La vivienda donde vivimos está en el segundo
piso. Mi vivienda es grande, clara, hermosa y muy cómoda.
Dos veces a la semana tomo lecciones de español. Debo aprender
el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a
verle. Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace
sólo tres meses. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despa-
cio o cuando pregunta a los alumnos.
Ahora estoy en la primera clase de español. ¿A quiénes veo en la clase?
Primeramente, veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla
con una señorita muy bonita. La señorita se llama Margarita Fehér y esx
una alumna muy aplicada y concienzuda. Luego, veo a los alumnos que
estudian el español en esta clase. En el primer banco está sentada la señora
Molnár, en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács, en el
55
tercero, las señoritas Eva y María Varga. Entran en la clase aún otros
señores, señoras y señoritas.
¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas; en
ellas vemos algunos cuadros hermosos. A la derecha veo la puerta gris;
a la izquierda, las ventanas que también son grises. En el centro están los
pupitres o bancos verdes. En los pupitres vemos los libros, cuadernos y
lápices de los alumnos. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas
nuevas. Delante está también la pizarra. En la mesa hay ahora un libro
grueso, un cuaderno negro, una tiza blanca y una estilográfica azul. Allí
detrás, hay dos armarios anchos y altos. Aquellos armarios son viejos y
feos.
El profesor pregunta, y nosotros los alumnos respondemos bien o mal
a las preguntas del señor profesor. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro
rojo. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul. ¿Qué es aquello? Aquello
es una estufa de hierro. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. ¿Qué
es usted? Soy obrero. ¿De qué color son estos lápices? Son azules. ¿Cómo
es aquella ventana? Es baja y estrecha.
Las palabras españolas son fáciles, no son difíciles. Sólo debemos
aprender las palabras nuevas muy bien.

En casa
— ¿Por qué no estudias, Juan?
— Estoy muy cansado, Ana. Ahora trabajo mucho en la fábrica;
hay mucho trabajo. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho
la radio.
— Haces bien, debes también descansar. ¿No quieres cenar?
— Aún no.
— Porque la cena ya está lista.
— ¿Qué hacen los niños?
— José toma ahora una lección de inglés. Paco aprende las lecciones
para la escuela.
— ¿Y qué hacen Eva y María?
— Hoy Eva no está bien y por eso está en cama.
— ¿Y cómo está ahora?
— Ya está mejor. María está con ella. Las dos muchachas hablan de
la escuela y de la lección de matemáticas.

Vocabulario
seis hat todo minden, mindent
sexto [szésztó] hatodik primer = primero
el repaso ismétlés por eso ezért
casado, casada nős, férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek,
ir a verle meglátogatni őt fiú, la niña kislány)
ver (veo, ves, ve, vemos, veis, ven) látni mejor jobb, jobban
le őt; neki con ella vele
casi majdnem, szinte las matemáticas mennyiségtan
56
 Gramática
összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot.

1. A névelők

Himnemű főnév előtt Nőnemű főnév eiőtt r

». Kgyes szám Többes szám Egyes szám Többes szám |

a) A határozott névelő : el los (a las

(a, az)
b) A határozatlan névelő : un __ una __
(egy)

2. A főnév
A) A főnév neme

a) Hímnemű a főnév, ha
1. férfit jelöl: el padre, el poeta
2. -o végű: el cuadro
3. mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek­
kel) : el lápiz, el sofá
b) Nőnemű a főnév, ha
1. nőt jelöl: la madre, la profesora
2. -a, -ión, -d, -ez végű: la pluma, la lección, la ciudad, la vejez
Kivételek : la mano, la radio, la dinamo; — el dia
B) A főnevek többes száma
a) magánhangzó után - s : los padres, las manos, las plumas
b) mássalhangzó után -es: los meses, las lecciones
A -z végződésből -ees lesz: el lápiz, los lápices, la voz, las voces

3. A melléknév
Végződés szerint van:
a) -o végű ; a nőnemű alak -a végű: hermoso, hermosa
b) -e végű ; nincsen külön alakja a nőnem számára: verde
e) mássalhangzó» végű ; általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil, difícil;
kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español, española; alemány
alemana; inglés, inglesa; francés, francesa
A többes számot a főnevek mintájára képezik.
57
 4. A névmások
a) A személyes névmások : yo, tú, él, ella, usted, nosotros, nosotras, vosotros,
vosotras, dios, ellas, ustedes.

b) A mutató névmások :
1. Közelre mutat: este, esta, estos, estas ; — önállóan : éste, ésta, éstos, éstas :
esto
2. A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese, esa, esos, esas; —
önállóan : ése, ésa, ésos, ésas ; eso
3. Távolra mutat: aquel, aquella, aquellos, aquellas; — önállóan ; aquél,
aquélla, aquéllos, aquéllas ; aquello

c) Kérdő és vonatkozó névmások :

¿Cuándo? Mikor? cuando amikor .
¿Dónde? Hol? donde ahol
¿Cómo? Hogyan? Milyen? como mint, amint, ahogyan
¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? quien, quienes aki, akik
¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? que aki, amely, akik, amelyek
. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? cual, cuales amelyik, amelyek

5. Az eddig tanult elöljárószók

de -nak a, -nek a ; -é ; -ból való ; -ból, -bői; -ról, -ről; -ú, -ű ; -ként
(de+el = del)
a -nak, -nek ; -hoz, -hez, -höz ; -ra, -re; -ba, -be (a-f-el = al)
en -ban, -ben ; -ba, -be; -on, -en, -op; -ra, -re
sin nélkül
con -val, -vel
para -ért, számára
por által, révén, -ért, végett; -ból, -bői; -on át, -on keresztül
cerca de mellett, közelében
desde hace óta

6. Az ige
A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket:
I. -ar végű igék; II. -er végű igék; III. -ir végű igék.

Példák a ragozásra:

HABLAR hablo hablas habla hablamos habláis hablan

COMER como comes come comemos coméis comen
VIVIR vivo vives vive vivimos vivís viven

58
 Rendhagyó igék:

CONOCER conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen

DECIR digo dices dice decimos decís dicen
ESTAR estoy estás está estamos estáis están
HACER hago haces hace hacemos hacéis hacen
IR voy vas va vamos vais van
QUERER quiero quieres quiere queremos queréis quieren
SER soy eres es somos sois son
VER veo ves ve vemos veis ven

Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok

1. Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját:

En . . . clase vemos a . . . profesor, a . . . profesora, a . . . alumnos. En . . .
primera clase hay muchos objetos. . . . puerta verde está a . . . derecha ; . . . ven­
tanas verdes están a . . . izquierda. ¿Dónde está . . . lápiz . . . señor Nagy? . . .
lápices y . . . libros . . . señor Nagy están en . . . pupitre. . . . lecciones de español
no son difíciles. . . . manos de aquella señorita son blancas. . . . día es largo. . . .
días son largos.
2. írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést:
Los alumnos diligent... trabajan mucho. La lengua español... no es tan difícil
como la lengua alemán.... Las lenguas no son siempre fácil.... E s t . . . radio es
muy b u e n . . . . ¿Quién es aquel... señora? A q u . . . es la señora Kiss. ¿Qué es e s t . . . ?
E s t . . . es una regla nueva. ¿De quién es? Es de aquel... señorita esbelt.... ¿Cuál...
son las estilográficas buenas ? Aquél....
3. Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében:
no hablo bien el español; — respondo a las preguntas del profesor; — fumo
un cigarrillo ; — trabajo en la fábrica; — chapurreo el inglés ; — debo ir a ver a
la profesora; — aprendo la sexta lección ; — no comprendo la gramática ; — no
como mucho ; — vivo en Budapest; — soy muy aplicado ; — estoy contento ; —
no digo tonterías ; — hago los ejercicios ; — voy a ver a mi hermano ; — quiero
escribir una carta ; — veo a los alumnos.
4. Feleljünk a következő kérdésekre :
¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué
hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted
en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? —
¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles
o difíciles las lecciones de español?
5. Fordítsuk le spanyolra :
a) Amikor fáradtak vagyunk, nem dolgozunk, hanem a karosszék(ek)ben
ülünk, és hallgatjuk a rádiót. Ma nagyon szorgalmasak vagyunk, mert jól akarunk
felelni az iskolában. Megtanuljuk a leckéket, és megírjuk a feladatokat. A tanárral
csak spanyolul beszélünk. Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett.
b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor
fáradt vagyok, . . . . — Amikor fáradt vagy, — Amikor József fáradt —
Amikor fáradtak vagytok, . . . . — Amikor a tanulók fáradtak )
59
 LECCIÓN SÉPTIMA

Tener (bírni, birtokolni)

Tengo un libro. Van (egy) könyvem. [= Bírok egy könyvet.)

Tienes poco tiempo. Kevés időd van. i == Bírsz kevés időt.)
Tiene fiebre. Láza van. i == Bír lázat.)
Tenemos apetito. Van étvágyunk. i = Bírunk étvágyat.)
Tenéis calor. Melegetek van. i [= Bírtok meleget.)
Tienen hermanos. Vannak testvéreik. ( == Bírnak testvéreket.)

Tener que, haber de (kelleni)

Tengo que dar un He de dar un examen. Vizsgát kell tennem.

examen.
Tienes que ir al Has de ir al hospital. A kórházba kell menned.
hospital.
Tiene que esperar. Ha de esperar. Várnia kell.
Tenemos que ir a ver Hemos de ir a ver Meg kell látogatnunk
a Pablo. a Pablo. Pált.
Tenéis -que escribir Habéis de escribir írnotok kell Istvánnak.
a Esteban. a Esteban.
Tienen que estudiar Han de estudiar Jobban kell tanulniok.
mejor. mejor.

I
Un encuentro por la calle
— ¡Hola, Pepe! ¿Qué tal?
— ¡Salud, Miguel! Hoy no estoy bien, porque tengo mucho sueño.
— Entonces, ¿por qué no duermes?
— Porque tengo poco tiempo. Tengo siempre prisa, todo el día he
de hacer algo.
— Yo no descanso tampoco. ¿A dónde vas ahora?
— Voy al hospital.
— Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital?
— Voy a ver a mi abuela. Está muy enferma.
— ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene?
 — Tiene una grave pulmonía. Tiene continuamente fiebre alta. No
tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber.
— Lo siento mucho. Y tú, ¿por qué tienes un aspecto tan cansado?
— Porque no duermo bien. No puedo ni dormir ni descansar, porque
mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche.
¿Tú conoces a mi hermano, verdad?
— Sí, conozco ya a toda la familia, y a Andrés también. Si tengo tiempo,
voy a veros. ¿Cuándo estáis en casa?
— A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. Y tú, ¿cómo
estás?
— Regular.
— ¿Y qué haces todo el día?
— Tengo siempre mucho que hacer. Hoy, por ejemplo, mi amigo Emerico
y yo tenemos *}ue ir a la universidad. Hemos de dar un examen.
— No es cosa agradable. Tengo miedo a todo examen.
— Tienes razón. También nosotros tenemos miedo porque este examen
•es muy difícil.
— ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes!
— Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. Pero eso aún no es
todo. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado. Mi hermana Catalina ya
tiene un hijito. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes.
— ¿Cuántos años tiene ya Juanito?
— Tiene sólo diez meses. Es un muehachuelo muy cariñoso. Tiene los
ojos azules y el pelo rubio. Le quiero mucho.
— Yo también quiero mucho a los niños. — Aquí está el hospital. iQué
lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde.
jAdiós, Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible.
— Muy bien, Pepe, jHasta pronto!
II
En un café de barrio
(Chiste)
En un café de barrio el mozo
sirve a un parroquiano una limonada
sin pajita.
Dice el parroquiano al mozo:
— Tráigame usted una pajita para
tomar esto.
— Tiene que esperar un rato, se-
ñor, — dice el mozo, — porque todas
tas pajitas están ocupadas.
III
Refranes españoles
Quien más tiene, más quiere.
Quien siembra vientos, recoge tempestades.
Quien mucho habla, mucho yerra.
•61
 Vocabulario

siete hét cl aspecto külső, arcszín

séptimo [szétimö, széptimó] hetedik Andrés András
poco kevés el constipado nátha
el tiempo idő tremendo borzalmas
la fiebre láz toser (toso, toses) köhögni
el apetito étvágy ¿verdad? ugye? nemde? igaz?
el calor meleg, hőség la verdad [láftérd¿td] igazság
dar un examen vizsgázni, vizsgát voy a veros meglátogatlak benneteket
letenni os benneteket, titeket
dar (doy, das, da, damos, dais, dan) a las seis de la tarde délután (este) hat
adni órakor
el examen, los exámenes vizsga regular szabályos, megszokott; tűrhe­
el hospital kórház tően, „megvagyok"
I. el encuentro találkozás tengo mucho que hacer sok dolgom van
por la calle az utcán ( = sokat kell tennem)
j hola !, ¡salud! szervusz! por ejemplo például
Pepe Jóska, Józsi el ejemplo példa
¿qué tal? hogy vagy? Emerico Imre
Miguel [mi^él] Mihály la universidad egyetem
tengo mucho sueño nagyon álmos agradable kellemes
vagyok tengo miedo félek (amitől: a)
el sueño alvás, álom el miedo [mjedó] félelem
entonces akkor, akkor hát todo examen minden vizsga -
dormir (duermo, duermes, duerme, dor- tengo razón igazam van
mimos, dormís, duermen) aludni la razón értelem ; igazság
tengo prisa sietek tengo suerte szerencsém van
la prisa sietség la suerte sors ; szerencse
todo el día egész nap la mala suerte balszerencse, „pech"
algo valami(t) malo rossz
tampoco sem, nem is a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó
¿a dónde? hova? szerint: oda, ahol a sógorom, ti.
juntos, juntas együtt lakik)
, un rato egy darabig, egy ideig el cuñado sógor
no puede ser nem lehet(séges) la cuñada sógornő
poder (puedo, puedes, puede, podemos, el hijito valakinek a kisfia(cskája)
podéis, pueden) -hatni, -hetni comprar vásárolni, venni
Inés Ágnes Juanito Jancsi
¿qué tiene? mi a baja? unos, unas néhány, valamilyen
grave súlyos, nehéz el juguete játékszer
la pulmonía tüdőgyulladás ¿cuántos años tiene? hány éves ?
continuamente állandóan, folytonosan ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto
ni . . . ni sem . . . sem amennyi, ahány)
beber (bebo, bebes) inni el año év
lo siento mucho nagyon sajnálom diez tíz
lo azt el muehachuelo legényke, kisfiú
sentir (siento, sientes, siente, sentimos, cariñoso kedves
sentís, sienten) sajnálni,, érezni; el ojo szem
észrevenni el pelo haj, szőr
62 J
rubio frruöjó] szőke
¡qué lástima! milyen k á r !
más több, t ö b b e t ; többé
¡ adiós ! Isten veled !
te téged; neked
lo más pronto posible minél előbb, a
lehető leggyorsabban
pronto gyors; nemsokára
posible lehetséges
I hasta pronto! a mielőbbi viszont­
látásra 1
II. el café, los cafés kávé, kávéház
de barrio külvárosi
el barrio külváros
el chiste tréfa, vicc
el mozo pincér, kiszolgáló; hordár
servir (sirvo, sirves, sirve, servimos,
servís, sirven) (fel)szolgálni
el parroquiano (törzs)vendég
la limonada limonádé
la pajita szalmaszál
tráigame hozzon nekem 1
traer (traigo, traes, trae, traemos, traéis,
traen) hozni
me nekem, engem
para tomar esto hogy ezt meg-
ihassam
tomar venni, fogni; enni, inni
ocupado foglalt, elfoglalva
III. quien aki
sembrar (siembro, sembramos) vetni
el viento szél
recoger (recojo, recoges) begyűjteni,
aratni
la tempestad vihar
errar (yerro, yerras) tévedni

Gramática

47 A tener ige mint a birtoklás kifejezője

Tengo poco tiempo. Kevés időm van.
Mi hermana tiene un hijito. Nőtestvéremnek kisfia van.
A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. Az ilyen mondatot pl.,
mint „Jó Jakásom van", a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" :
Tengo una buena vivienda. Ugyanígy:
Los alumnos tienen libros, A tanulóknak könyveik, füzeteik,
cuadernos, estilográficas. töltőtollaik vannak.
Tenemos muchos hermanos. Sok testvérünk van.
A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad.

48 A tener igével képzett kifejezések

A tener ige sok kifejezésben szerepel. A legfontosabbak:
¿Cuántos años tiene usted? Hány éves ön?
Tengo veinte años. Húsz éves vagyok.
Tengo fiambre. Tengo mucha hambre. Éhes vagyok. Nagyon éhes vagyok.
Tengo sed. Tengo mucha sed. Szomjas vagyok. Nagyon szomjas
vagyok.
Tengo sueño. Tengo mucho sueño. Álmos vagyok. Nagyon álmos vagyok.
Tengo prisa. Sietek.
Tengo miedo. Tengo mucho miedo. Félek. Nagyon félek.
Tengo calor. Tengo mucho calor. Melegem van. Nagyon melegem van.
Tengo frío. Tengo mucho frío. Fázom. Nagyon fázom.
No tengo tiempo. Nem érek rá. (Nincs időm.)

63
 Tiene razón. Igaza van.
No tiene razón. Nincs igaza.
Tenemos suerte. Szerencsénk van.
Tenemos mala suerte. „Pechünk" van.

49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r d e mint a szükségesség kifejezője

Tengo que ir a la universidad.
He de ir a la universidad. Az egyetemre kell mennem.
Tenemos que dar un examen.
Hemos de dar un examen. Vizsgát kell tennünk.

A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki.

A tener que, haber de inkább külső kényszert, a deber pedig belső, erkölcsi
kényszert fejez ki.
Megjegyzés. — Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige, mellyel az össze­
tett igeidőket képezzük (1. később). — A hay igealak az haber ige egyes szám
Z. személyéből adódik (ha-\-aqui).

50 Igék tőhangzóváltozása
Lo siento mucho. Nagyon sajnálom.
Quiero a los niños. Szeretem a gyerekeket.
No duermo bien. Nem alszom jól.
Conozco a su hermano. Ismerem testvérét.
Quien mucho habla, mucho yerra. Aki sokat beszél, sokat téve,d. ( = Ne
szólj szám, nem fáj fejem.)
A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei;
a) Sok ige a tőbeli e, illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie, illetve ue
"hangzóra változtatja :

SEMBRAR siembro siembras siembra sembramos sembráis siembran

vetni
QUERER quiero quieres quiere queremos queréis quieren
akarni
SENTIR siento sientes siente sentimos sentís sienten
érezni
PODER puedo puedes puede podemos podéis pueden
-hatni
-hetni
DORMIR duermo duermes duerme dormimos dormís duermen
aludni

b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban:

SERVIR sirvo sirves sirve servimos servís sirven

szolgálni
PEDIR pido pides pide pedimos pedís piden
kérni
«4
 c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli
e hangzót, mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó:

ERRAR yerro yerras yerra erramos erráis yerran

tévedni

d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z, magánhangzó után ze lesz;

a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt:

VENCER venzo vences vence vencemos vencéis vencen

győzni
CONOCER eonozeo conoces conoce conocemos conocéis conocen
ismerni
RECOGER recojo recoges recoge recogemos recogéis recogen
aratni
A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi.

51 Tampoco, ni (sem, nem is)

Tampoco yo descanso. ) -
Yo no descanso tampoco. i E n s e m Plhenek-
No tiene tampoco apetito. 1 ^
Tampoeo tiene apetito. / Étvágya sincsen.
No puedo (ni) dormir ni descansar. Ñem tudok sem aludni, sem pihenni.
No quiere (ni) comer ni beber. Nem akar sem enni, sem inni.
A magyar „sem", „sincsen", „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre
vonatkoztatva tampoco, igére vonatkoztatva ui felel meg.
A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is, yo tampoco én sem.
— Mint a también, úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót, amelyre
vonatkozik. Ügyelni kell azonban arra, hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll,
az állítmányt nem kell a no szóval tagadni. Ha viszont tampoco az állítmány
után áll, az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás"). Ez a szabály
valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. További példák:
Tampoco Pepe es aplicado. \ T, ,
Pepe no es aplicado tampoco. } J o s k a s e m «irgalmas.
El inglés tampoco es difícil. \ .
El inglés no es difícil tampoco, f A z a n § o 1 s e m n e h é z «
A ni elsősorban igét tagad. Ha kétszer fordul elő, az első alkalommal el is
maradhat. További példák:
Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni, sem
ni estudiar. tanulni.
No puedo ni quiero dormir. Nem tudok és nem is akarok aludni,
Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat; ha több főnévre vonatkoztatjuk
a tagadást, a ni szót kell használnunk. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk
el;
5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 65
 Ni Pablo ni Esteban están en la Sem Pál, sem István nincs az
clase. osztályban.
No veo ni a Pablo ni a Esteban. Nem látom sem Pált, sem Istvánt.
* Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo
a Pablo y a Esteban tampoco.

52 A t o d o használata
a) Eso aún no es todo. Ez még nem minden.
Todos te esperamos. Mindnyájan várunk téged.
b) Todo el día. — Toda la noche. Egész nap. — Egész éjjel.
Toda la familia. Az egész család.
• c) Todo alumno. = Todos los alumnos. Minden tanuló.
Toda noche. = Todas las noches. Minden éjjel.
Minden
Quieío a todos"oTniños. } gyereket eretek.
a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". — Todos jelentése
önmagában (főnév nélkül): „mindenki".
b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak
felel meg.
c) A magyar minden, az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhat­
juk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel, vagy pedig*
a todo többes számú alakjával, melyet a névelős többes számú főnév követ.

53 Névelő használata jelzős főnév előtt

El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke
el pelo rubio. haja van.
A tener igével kapcsolatban, főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál, a-
jelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll.

Ejercicios
1. Feleljünk a következő kérdésekre:
¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo*
el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace
usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe
usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándo-
va usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada?
— ¿Qué tiene usted que hacer esta noche?
2. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben :
Tengo veinte años. — No tengo mucho tiempo. — Tengo que trabajar mucho.
— No tengo siempre razón. — Hoy tengo mala suerte. — Tengo mucho sueño. —
Ahora tengo mucho calor. — Tengo que ir a la escuela. — Tengo que esperar a José.
— He de dar un examen. — He de escribir una carta. — No conozco al hermano-
de Miguel. — No yerro mucho. — No siento el frío. — Sirvo a Pepe una limonada.
— No duermo bien.
66
 3. Mondjuk spanyolul:
a) Van ceruzám. Van tollad. Van füzete. Van könyvünk. Van lakástok. Van
szobájuk. — Nekem két ceruzám van. Neked három tollad van. Neki négy füzete
van. Nekünk öt könyvünk van. Nektek új lakástok van. Nekik nagy szobájuk van.
— Fázom. Meleged van. Pál éhes. Félünk a vizsgától. Szomjasak vagytok. A gyerekek
álmosak. Nincsen lázam. Nem vagy nagyon éhes. Péternek nincs szerencséje. Nem'
félünk a vizsgáktól. Nem vagytok nagyon álmosak. Mária és Éva nem siet.
b) Én is. Én sem. Te is. Te sem. Mi is. Mi sem. István is. István sem. — (Két­
féleképpen :) Én sem iszom. Te sem pihensz. Péter sem alszik. Mi sem főzünk. Ti sem
esztek. A tanulók sem mennek haza. — Feri nem gyenge. Jóska sem gyenge. —
Nem akarok sem írni, sem rádiót hallgatni. — Nem akarnak sem beszélni, sem írni
spanyolul. — János nem tud és nem is akar velünk jönni. — Sem a tanár, sem a
tanárnő nincs az osztályban. — Nem ismerjük sem Nagy urat, sem Kissnét.
c) Minden itt van. Minden készen van. — Mindnyájan itt vannak. Mindenki
szereti a gyerekeket. — Az egész család otthon van. Az egész lakás szép. Ismerem
az egész könyvet. Látjuk az egész osztályt. (Kétféleképpen :) Nem minden család
van otthon. Nem minden lakás szép. Az összes könyv a padon van. Az összes toll
az asztalon van. Minden tanulóval beszélek.

4. Fordítsuk le spanyolra:
— Szervusz, Éva I Hogy vagy? — Szervusz, Ágnes! Megvagyok. És te hogy
vagy? — Köszönöm, nem vagyok nagyon jól. — Miért nem? — Mert András fivé­
rem a kórházban van. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van.
Nincsen étvágya. Nem akar sem enni, sem inni. Súlyos tüdőgyulladása van. Anyám
sincs jól. Szörnyen meg van fázva, és ezért ágyban fekszik. — Nagyon sajnálom.
Ma én sem vagyok nagyon jól, mert vizsgáznom kell az egyetemen. Félek a vizsgától.
— Nekem most haza kell mennem. Otthon meg kell várnom az apámat. Isten veled I

8 LECCIÓN OCTAVA
OCHO

A visszaható ige

lavar mosni
lavarse mosakodni ( = magát mosni)

Me lavo por la mañana. Reggel mosakodom.

Te lavaa con agua fría.
Se lava con jabón.
Nos lavamos de pies a cabeza.
Os laváis en el cuarto de baño.
Se lavan con esponja.
Hideg vízben mosakodol.
Szappannal mosakodik.
Tetőtől talpig megmosakodunk.
A fürdőszobában mosakodtok.
Szivaccsal mosakodnak.

5* 67
 I
Por la mañana
Son las seis de la mañana. Carlos Hórváth, empleado en una casa
de comercio, debe levantarse. Por lo general, Carlos duerme profundamente.
Se despierta sólo cuando suena" el desperta-
dor. Se ve que quiere dormir.
— ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese mal-
dito despertador ! Es decir, tengo que levan-
tarme.
Carlos bosteza, se despereza, luego salta
de la cama. Se quita la camisa de dormir, se
pone la bata y entra en el cuarto de baño.
Carlos no quiere levantarse temprano:
no es madrugador. Pero Carlos no es tampoco
perezoso. Sabe que a las ocho y media ha de
hallarse en la oficina y por eso se apresura.
Carlos se lava con agua fría. Toma el
jabón y se enjabona. Se lava todo el cuerpo:
toma la esponja y se frota de pies a cabeza.
Luego, se seca con una toalla. Se limpia los
dientes con un cepillo y pasta dentífrica.
— Hoy no tengo que afeitarme, — dice
Carlos para sí. — ¡Gracias a Dios! Tengo
que afeitarme un día sí y otro no ( = cada
dos días).
Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo.
Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto. Se viste rápidamente
porque el desayuno ya está listo.

II
Conversación
— ¿Qué hora es, mamá?
— Ya son las seis y pico, Carlitos. ¿Por qué no te levantas? Tienes
que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. ¡No se puede dormir tanto I
— Lo sé, mamá. Ya me levanto. ¡Caramba 1 No hallo mi bata.
¿Dónde está?
— Está allí, sobre aquella silla. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes
también afeitarte.
— Ya me voy al cuarto de baño. Me afeito, me lavo y me peino en
un instante.
— Ya son las seis y cuarto. ¿Ya estás listo?
— Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. ¿Cómo estamos
con el desayuno?
— Ya está en el comedor.
— Comente.
68
 III

Trabajo superfluo
(Chiste)
Una señora pregunta a un chiquito en la calle:
— ¿Cómo te llamas, chiquito?
— Me llamo Pepito.
— ¿Cuántos años tienes?
— Tengo cinco años.
— ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias?
— Porque todavía oigo bien.

IV

Refranes españoles

Por un clavo se pierde una herradura.*

Amigo del buen tiempo, múdase con el viento.
En chica casa, en largo camino se conoce el buen amigo.
Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra.
Por el humo se sabe dónde está el fuego.
Al fin se canta la gloria.

Vocabulario
ocho nyolc despertarse (me despierto, nos desperta­
octavo nyolcadik mos) felébredni
el jabón szappan sonar (sueno, sonamos) szólni,csenget­
de pies a cabeza tetőtől talpig ni
el pie, los pies lab el despertador ébresztő óra
el cuarto de baño fürdőszoba se ve látni lehet, az ember látja,
el baño fürdő, fürdőkád látható
la esponja szivacs se „az ember" (általános alany)
I. son las seis de la mañana reggel hat ¡caramba! teringettét 1
óra van de nuevo ismét, újból
Carlos Károly maldito átkozott
el empleado alkalmazott, tisztviselő es decir vagyis
la casa de comercio kereskedelmi válla­ bostezar ásítani
lat v. cég desperezarse nyújtózkodni
el comercio kereskedelem saltar (ki)ugrani
levantarse felkelni quitar (se) levetni
por lo {jeneral általában la camisa de dormir hálóing
profundamente mélyen la camisa ing

*(A közmondások magyar megfelelői: 1. Szeget kímél — patkót veszít. — 2. és

3. Igaz barátságot nem fazékban főzik. — 4. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem
törik. — 5. Ahol füst — ott a tűz. — 6. Nyugtával dicsérd a n'apot.)
69
 poner, ponerse (pongo, pones) felvenni II. ¿qué hora es? hány óra van?
la bata hálóköntös, házikabát la hora óra
temprano korán y pico és még valamennyi
madrugador, madrugadora korán kelő Carillos Karcsi
perezoso lusta a las ocho y cuarto negyed kilenckor
saber (sé, sabes, sabe, sabemos, sabéis, no se puede nem lehet, nem szabad
saben) tudni lo sé tudom
a las ocho y media fél kilenckor sobre (elöljárószó) -on, -en, -ön; -ra,
hallar találni -re; fölött; fölé
hallarse lenni („találni magát") irse (me voy) menni, elmenni
la oficina iroda en un instante pillanat alatt
apresurarse sietni el instante pillanat
enjabonar beszappanozni en un santiamén szempillantás alatt
el cuerpo test el comedor ebédlő, étkező
frotar (le)dörzsölni III. superfluo fölösleges
seear szárítani, megtörölni el ehico, el chiquito kisfiú
la toalla törülköző Pepito Jóska, Józsika
limpiar tisztítani, (fogat) mosni vas a lavarte mész és megmosod
el diente fog (magadnak)
el cepillo kefe la oreja fül
la pasta dentífrica fogkrém sucio piszkos, koszos
afeitarse borotválkozni oir (oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen)
¡gracias a Dios! hála Istennek! hallani
el dios, los dioses isten, istenek IV. por miatt
un día sí y otro no; cada dos días el clavo szeg
minden másnap perder (pierdo, perdemos) elveszteni
cada mindegyik, minden egyes la herradura patkó
ante (elöljárósző) előtt ' buen = bueno
el espejo tükör mudarse megváltozni
peinarse fésülködni chico kicsi, pici
el peine fésű el camino út, utazás
cepillar kefélni tantas veces annyiszor
salir (salgo, sales, sale, salimos, salís, el cántaro, el cantarillo kancsó
salen) kimenni, kijönni; indulni la fuente forrás
volver (vuelvo, volvemos) visszamenni, al fin végül, a végén
visszatérni quebrarse (quiebro, quebramos) eltörni
vestirse (me visto, nos vestimos) el humo füst
(fel)öltözködni el fuego tűz
rápidamente nagyon gyorsan cantar énekelni
el desayuno reggeli la gloria dicsőség, dicshimnusz

Gramática

54 A visszaható ige — El verbo reflexivo

lavar mosni
levantar felemelni
despertar felébreszteni
peinar (meg)fésülni
vestir öltöztetni
70**
lavarse mosakodni (= magát mosni)
levantarse felkelni
despertarse felébredni
peinarse (meg)fésülködni
vestirse öltözködni
 afeitar borotválni afeitarse borotválkozni
apresurar siettetni apresurarse sietni
hallar találni hallarse lenni valahol („találni magát")
llamar hívni llamarse hivatni („magát hívni")
ir menni irse elmenni
dormir aludni dormirse elaludni
volver visszamenni volverse megfordulni
A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se ( = magát,
magának) visszaható névmás. A magyarban viszont azt, hogy az igében kifejezett
cselekvés magára az alanyra hat vissza, legtöbbször a -kod, -köd, -koz, -köz képző­
vel, vagy külön szóval fejezzük ki.
A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még, hogy:
a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni, irse
elmenni; dormir aludni, dormirse elaludni; volver visszamenni, visszatérni,
volverse megfordulni.
b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség; egy­
formán mondható pl. quedar és quedarse maradni; desayunar és desayunarse
reggelizni.
c) több olyan ige van, amely csak visszaható alakjában fordul elő; pl. quejarse
panaszkodni (quejar ige nincsen).

55 A visszaható ige ragozása

me despierto felébredek me visto öltözködöm

te despiertas felébredsz te vistes öltözködöl
se despierta felébred se viste öltözködik
nos despertamos felébredünk nos vestimos öltözködünk
os despertáis felébredtek os vestís öltözködtök
se despiertan felébrednek se visten öltözködnek

A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk, mint az alapigét, csak a visszaható

névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. A visszaható névmások a követ­
kezők :

me magamat magamnak
te magadat magadnak
se magát magának
nos magunkat magunknak egymást
os magatokat magatoknak egymást
se magukat maguknak egymást

Megjegyzés. — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás"

jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást, os queréis szeretitek egy­
mást, se quieren szeretik egymást.
71
 56 A visszaható névmás egybcírása az igével
Carlos no quiere levantarse Károly nem szeret korán kelni.
temprano.
Amigo del buen tiempo, múdase Aki barátunk volt jó sorsunkban,
con el viento. megváltozik, ha más szelek fújnak.
Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott
alakja mellett, a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel, de
a ragozott ige előtt is állhat. Tehát:

quiero vestirme = me quiero vestir öltözködni akarok

quieres vestirte = te quieres vestir öltözködni akarsz
quiere vestirse = se quiere vestir öltözködni akar
queremos vestirnos = nos queremos vestir öltözködni akarunk
queréis vestiros = os queréis vestir öltözködni akartok
/
quieren vestirse = se quieren vestir öltözködni akarnak

Választékos stílusban, régies nyelvben, közmondásokban gyakran találkozunk

a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase meg­
változik).

57 Az általános alany
Se ve que Carlos quiere dormir. Látszik, hogy Károly szeret aludni.
No se puede dormir tanto. Nem lehet annyit aludni.
Az általános alanyt (vö. német man, angol one, francia on, olasz si) a spanyol­
ban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. személyével fejezzük ki.
A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl. látható,
látszik, látjuk, láthatod stb.). — További példák:
¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul?
Aquí se habla español. Itt spanyolul beszélnek.
Megjegyzés. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú
nyelvtani alanyra vonatkozik, az állítmány többes számba kerül:
Aquí se hablan muchas lenguas. Itt sok nyelvet beszélnek.
Los buenos amigos se conocen A jóbarátokat a veszélyben ismerjük
eh el peligro. meg. r

58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100)

1 = uno, una, un 5 = cinco
6
2 = dos = seis
7
3 == tres = siete
8
4 *= cuatro = ocno

72 \
 9 : nueve 25 = veinticinco (veinte y cinco)
10 diez 26 = veintiséis (veinte y seis)
11 : once 27 = veintisiete (veinte y siete)
12 doce 28 = veintiocho (veinte y ocho)
13 trece 29 = veintinueve (veinte y nueve)
14 catorce 30 = treinta
15 quince 31 = treinta y uno
16 dieciséis (diez y seis) 32 = treinta y dos
17 diecisiete (diez y siete) 40 = cuarenta
18 dieciocho (diez y ocho) 41 == cuarenta y uno
19 diecinueve (diez y nueve) 50 = cincuenta
20 veinte 53 = cincuenta y tres
21 veintiuno (veinte y uno) 60 = sesenta
22 veintidós (veinte y dos) 70 = setenta
23 veintitrés (veinte y tres) 80 = ochenta \
24 veinticuatro (veinte y cuatro) 90 = noventa
100 = ciento, cien

Amint látjuk, a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig

két alakja van.

59 Az idő (óra, perc) kifejezése

¿Qué hora es? 1
¿Qué hora tenemos? J
Es la una.
Son las dos (tres, cuatro).
Es la una y media.
Son las cuatro y media.
¿A qué hora?
A la una. A las dos. A las seis.
A la una y cuarto.
A las cuatro y cuarto.
A la una y tres cuartos. \
A las dos menos cuarto. J
Es la una y dos (minutos),
A las cinco y cinco (diez).
A las doce menos tres.
A las nueve de la mañana.
A las once de la noche.
A las cinco y media de la tarde.
Es mediodía. — A mediodía.
Es media noche. —,A medianoche.
Falta un cuarto para las tres.
Faltan dos minutos para las diez.
A las ocho y pico.
A las ocho y minutos.
Hacia las nueve. ,}
A eso de las nueve.4
Hány óra van?
Egy óra van.
Két (három, négy) óra van.
Fél kettő.
Fél öt.
Hány órakor?
Egy órakor. Kettőkor. Hatkor.
Negyed kettőkor.
Negyed ötkor.
Háromnegyed kettőkor.
Egy óra kettő perc.
ö t óra öt (tíz) perckor.
Tizenkettő előtt három perccel.
Reggel v. délelőtt kilenc órakor.
Este tizenegy órakor.
Délután fél hatkor.
Dél van. — Délben.
Éjfél van. — Éjfélkor.
Negyedóra hiányzik a háromhoz.
Két perc múlva tíz.
Valamivel nyolc után.
Kilenc óra felé v. tájban.
 De (las) cuatro a (las) cinco. Négytől Ötig.
Entre (las) cuatro y (las) cinco. Négy és öt között.
Antes de la una. Egy óra előtt.
Después de las once. Tizenegy óra után.

60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban

Carlos se quita la camisa de dormir. Károly leveti a hálóingét.
Se lava todo el cuerpo. Megmossa egész testét.
¿Por qué no vas a lavarte Miért nem mosod meg a füledet?
las orejas?
Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. (A spanyolban tehát
az ilyen mondatot, mint pl. felveszem az ingemet, így fordítjuk: magamnak fel­
teszem az inget = me pongo la camisa.)

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre:

¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted
•dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué
•se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño?
.¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted?
¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la ofi-
cina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué
hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted?
2. Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben :
Me lavo con jabón. — Quiero lavarme con esponja. — Me despierto a las seis
y media. — Me levanto a las siete menos cuarto. — Me visto a las siete y pico. —
Me afeito en el cuarto de baño. — Me peino ante el espejo. — A las ocho menos cinco
jne hallo en la oficina. — Ahora me voy. — Puedo irme.
3. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást:
¿Cuándo . . . despertáis por la mañana? . . . despertamos a las siete menos
-cinco. ¿Cuándo . . . levantas? . . . levanto temprano ; nosotros ya . . . levantamos
a las cinco y pico. Si quiere, puede afeitar....— No puedo l a v a r . . . porque no tengo
ni jabón ni esponja. ¿Con qué . . . peinas y cepillas? . . . peino con el peine y . . .
cepillo con el cepillo. ¿Dónde . . . hallan los alumnos? Ellos . . . hallan en la clase.
4. Mondjuk spanyolul:
Hány óra van? Egy óra van. Egy óra múlt tíz perccel. Negyed kettő. Fél kettő.
Háromnegyed kettő. Két óra lesz öt perc múlva. Három múlt néhány perccel. Há­
romnegyed négy van. Négy és öt között. Hattól hétig. Nyolc óra felé. Kilenc óra
előtt. Tíz óra után. Délben. Éjfélkor. Délután fél hatkor. Este negyed tizenegykor.
5. Fordítsuk le spanyolra:
a) Fél hatkor ébredünk fel, mert szól az ébresztő óra. Kiugrunk az ágyból,
levetjük a hálóinget, és felvesszük a hálóköntöst. A fürdőszobába megyünk. Hideg
vízben mosakodunk. A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. Tetőtől talpig meg­
mosakodunk. Minden másnap borotválkozunk. A tükör előtt a fésűvel fésülködünk,
és a kefével lekeféljük hajunkat. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk.
•Sietünk, mert a reggeli már kész az ebédlőben.
b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor
-ébredek fel, . . . ébredsz fel, Jóska fél hatkor ébred fel stb.).
74
 9 LECCÍÓN NOVENA
NUEVE
A birtokos névmás

A) Jelzőként (főnév előtt):

mi libro , mi pluma (az én) könyvem tollam
tu libro tu pluma (a te) könyved tollaá
su libro su pluma (az 6, ön) könyve tolla
nuestro libro . nuestra pluma (a mi) könyvünk tollúnk
vuestro libro vuestra pluma (a ti) könyvetek toltatok
su libro su pluma (az ő) könyvük tollnk
mis libros mis plumas (az én) könyveim tollaim
tus libros tus plumas (a te) könyvein tollaiú
sus libros sus plumas (az ő, ön) könyvei tollai
nuestros libros nuestras plumas (a mi) könyveink tollaink
vuestros libros vuestras plumas (a ti) könyveitek tollaitok
sus libros sus plumas (az ő) könyveik tollak

B) Névszói állítmányként (önállóan) •

Este libro es mío. Esta pluma es mía. Ez a könyv az enyém.
„ „ „ tuyo. „ „ tuya.
j> (toll) a tied.
„ „ „ suyo. „ „ >» suya. „ az övé (öné).
„ „ „ nuestro. „ „ »> nuestra. „ a mienk.
„ „ „ vuestro. „ „ >» vuestra. „ a tietek.
„ „ », suyo. „ „ »» suya. „ az övék.
Estos libros son míos. Estas plumas son mías. Ezek az enyéim.
„ „ „ tuyos. »» „ tuyas. a a tieid.
„ „ „ suyos. »» „ suyas. köny- az övéi.
„ „ „ nuestros. „ >» „ nuestras, vek a mieink.
„ „ „ vuestros. „ »> „ vuestras, (tol- a tieitek.
*> » ,, suyos. »» „ suyas. lak) az övéik.

I
El desayuno
Carlos tiene sólo veinte años. Es soltero todavía y vive con sus padres.
En su cuarto, Carlos ahora está de pie ante el espejo. Anudándose
la corbata dice para sí:
— Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. No quiero llegar
tarde a la oficina. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad.
75
 — ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte?
— le dice su madre por la segunda vez.
— Ya voy, madre mía, — responde Carlos poniéndose la ehaaueta.
Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo»
de la americana.
— A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la
cartera con el dinero, el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable
no tener dinero suelto 1), mi
pañuelo, mis llaves, mis lápi-
ces, mi estilográfica. He aquí
también mi cédula personal.
Todo está en regla.
Entrando en el comedor
saluda a sus padres y a su
hermana Inés.
— ¡Buenos días, papá 1
¡Salud, Inés 1 ¿Qué hay de
nuevo?
— ¡Buenos días, hijo
mío ! Estoy leyendo el perió-
dico. Si quieres, te leo los
títulos de los artículos.
— Te lo ruego. — ¿Dón-
o de está mi tazón? — pregunta
Carlos a Inés, sentándose a
la mesa.
— Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria.
— Entonces, ¿qué hay de desayuno?
— Tenemos té. He aquí tu taza para té, y en. ese plato está tu pan
y la mantequilla.
Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con l
mante-
quilla, Inés está hablando con su madre.
— Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María, — dice la madre
a su hija. — Debes estar lista para las once.
El desayuno está terminado. Padre e hijo se van al trabajo, madre
e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación.

II

Conversación
— ¿Qué estás leyendo?
— Estoy leyendo un libro muy interesante. Es una nueva novela
húngara.
— ¿Es tuyo ese libro?
— Sí, es mío. Como sabes, mi padre y yo nos compramos muchos
libros.
— Lo sé. ¿Y estas revistas también son tuyas?
76
 — ¿Esas? No, no son mías. Deben de ser de aquel señor que está
allí escribiendo una carta. Sus revistas ( = Las revistas de él) también
deben de ser muy interesantes.
— Señor, ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas?
— Sí, caballero.
— Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes.
— Lo son en verdad, señor. Si quiere, puede usted leerlas.
— Muchas gracias, señor.
— No hay de qué, caballero.

III
El enemigo de las supersticiones
, (Chiste)
— ¿Qué estás haciendo?
— Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersti-
ciones. Mañana mismo empiezo a escribirlo.
— ¿Por qué no ahora mismo?
— ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1

IV
Refranes españoles
Cada oveja con su pareja.*
Cada loco con su tema.
Májs vale pájaro en la mano que ciento volando.

Vocabulario
I. noveno kilencedik venir (vengo, vienes, viene, venimos,
el soltero legényember venís, vienen) jönni
la soltera leány, hajadon por la segunda vez másodszorira)
estar de pie állni poniéndose miközben felveszi
anudándose miközben megköti la chaqueta, la americana kabát, zakó
anudar megkötni pensar (pienso, pensamos) gondolni
la corbata nyakkendő (amire: en)
llegar tarde későn érkezni, elkésni meter tenni, rakni, helyezni
severo szigorú el bolsillo zseb
tolerar (el)tűrní a ver lássuk csak
la falta de puntualidad pontatlanság todo lo necesario minden szükséges
la falta hiány, mulasztás holmi
la puntualidad pontosság he aquí itt van, ime
querido szeretett, drága, kedves la cartera pénztárca

*(A közmondások magyar megfelelői: 1. Hasonló a hasonlónak örül. — 2. Min­

den cigány a maga lovát dicséri. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája.)
3. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.)
77
 el portamonedas erszény
el (dinero) suelto aprópénz
desagradable kellemetlen
el pañuelo zsebkendő
la llave kulcs
la cédula personal személyazonossági
igazolvány
la cédula igazolvány
personal személyi, személyes
en regla rendben
la regla szabály
entrando belépve, amikor belép
saludar köszönteni, üdvözölni
¿qué hay de nuevo? mi újság?
estoy leyendo éppen olvasom
leer (leo, lees) olvasni
el periódico újság
el título cím
el artículo cikk
te lo ruego kérlek arra
rogar (ruego, rogamos) kérni
el tazón bögre
sentarse (me siento, nos sentamos)
leülni
café con leche tejeskávé
la leche tej
de hoy mai
agrio savanyú
¿qué hay de desayuno? mi van
reggelire ?
el té tea
la taza csésze
la taza para té teáscsésze
el plato tányér, tál
el pan kenyér
la mantequilla vaj
pan con mantequilla vajaskenyér
estar bebiendo (comiendo) éppen inni
(enni)
está hablando beszélget
Gramática
61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo
Mi jefe es muy severo.
Carlos vive con sus padres.
A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek
meg. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti.
78
para las once tizenegy órára
está terminado (-a) be van fejezve,
vége van
terminar befejezni; végződni
e= y
quedarse maradni
comenzar (comienzo, comenzamos)
kezdeni (amit: a) ; kezdődni
poner en orden rendbehozni, takarítani
poner (pongo, pones, pone, ponemos,
ponéis, ponen) rakni, tenni, helyezni
el orden rend
II. interesante érdekes
la novela regény
la revista folyóirat
debe de (ser) valószínűleg, bizonyára
lo son en verdad valóban azok
leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat
los (m), las (f) azokat, őket
muchas gracias hálásan köszönöm
no hay de qué nincs miért
III. el enemigo ellenség
la superstición babona
contra (elöljárószó) ellen
mañana mismo már holnap
empezar (empiezo, empezamos) kezdeni
(amit: a) ; kezdődni
¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t
el viernes péntek
el trece tizenharmadika
IV. la oveja juh
la pareja pár
el loco bolond
el tema, los temas téma, tárgykör, fel-
adat
valer (valgo, vales, vale, valemos,
valéis, valen) érni vmit
el pájaro madár
volando röpülve, röpülő
volar (vuelo, volamos) repülni
Főnököm nagyon szigorú.
Károly a szüleinél lakik.
 62 A su névmási alak sokféle jelentése
su libro = el libro de él az ő könyve (férfié)
su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé)
su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké)
su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké)
su libro = el libro de usted az ön könyve
su libro = el libro de ustedes az önök könyve
Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat, helyette a
fenti körülírásokat használjuk.
Az udvarias megszólítással (usted, ustedes) kapcsolatban gyakori mind a
két alaknak együttes használata:
su libro de usted , az ön könyve
sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai

63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások

¿Es tuyo ese libro? Sí, es mío. A tied az a könyv? Igen, az enyém.
¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I
Az önálló birtokos névmásokat (1. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi
esetekben kell használnunk:
a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si, son
nuestras. A tieitek azok a tollak? Igen, a mieink.
b) ha.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos, los tuyos y los
suyos. Az én barátaim, a tieid és az övéi.
c) kiemelés esetén, amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este
es el libro mió, no el tuyo. Ez a könyv az enyém, nem a tied.
d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo
mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío!

64 A határozói igenév — El gerundio

Entrando en el comedor Carlos Az ebédlőbe lépve, Károly köszönti
saluda a sus padres. szüleit.
Poniéndose la chaqueta, Carlos Felvéve kabátját (Miközben felveszi
piensa en su trabajo. kabátját), Károly a munkájára
gondol.
A határozói igenevet úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövéhez -ando,
az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. Pl.

hablar hablando beszélve (miközben beszélek, beszélsz stb.)

comer comiendo evés közben (miközben eszem, eszel, eszik stb.)
vivir viviendo élve (miközben élek, élsz stb.)

79
 A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert
(helyesírási) szabályokra vezethetők vissza:

decir diciendo poder pudfendo

dormir durmiendo sentir sintiendo
ir yendo ser siendo
leer leyendo traer trayendo
oir oyendo venir viniendo
pedir pidiendo

A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val:

' Vistiéndome pienso en mi trabajo. Öltözködés közben munkámra gondolok.
Dándome cien florines, puedes Ha száz forintot adsz nekem, segíthetsz
ayudarme. rajtam.
.A határozói igenévnek egyetlen, változatlan alakja van. Minthogy személyt
vagy számot nem jelöl, jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. Vessük
össze az alábbi példákat:

Escuchando la radio descanso. Amikor a rádiót hallgatom, pihenek.

Escuchando la radio descansas. Amikor a rádiót hallgatod, pihensz.
Escuchando la radio descansa. Amikor a rádiót hallgatja, pihen.
Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk, pihenünk.
Escuchando la radío descansáis. Amikor a rádiót hallgatjátok, pihentek.
Escuchando" la radio descansan. Amikor a rádiót hallgatják, pihennek.

A határozói igenevet a magyarban a -va, -ve (régiesen: -ván, -vén) képzős

igealakkal, vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­
mondattal fordítjuk :
Descanso durmiendo. Aludva pihenek. (Azzal pihenek, hogy
alszom.)
Desayunándonos hablamos. Reggelizés közben beszélgetünk.
Hablando no puedes comer. Ha beszélsz, nem tudsz enni.
No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni, fel­
levantamos. kelünk.

65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel

¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)?
Estoy leyendo un libro. (Éppen) olvasok egy könyvet.
Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö. az angolt:
J am reading, he is writing).
80
 66 Az igék „vonzata"
¿En qué piénsase Mire gondolszl
Pienso en mi trabajo. Munkámra gondolok.
Vamos a cenar. Menjünk vacsorázni.
¿Por qué no vienes a desayunarte? Miért nem jössz reggelizni?
Comienzo a leer el libro. Kezdem olvasni a könyvet.
A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt, amire gondolunk.
Az ir, venir, comenzar, empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az
értelemkiegészítő igét.
A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli.

67 Y helyett E, O helyett U
María e Inés Mária és Ágnes
padre e hijo, madre e hija apa és fia, anyja és leánya
siete u ocho hét vagy nyolc
mujer u hombre nő vagy férfi
/-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás
kedvéért. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe
u lép. /
Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal.

68 Deber + de
Este libro debe de ser de ese señor. Ez a könyv bizonyára azé az úré.
Las revistas deben de ser muy A folyóiratok nyilván nagyon érdeke-
interesantes. sek.
A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára, valószínűleg, nyilván
szavakkal fordítjuk.

69
_ Cada
Cada oveja con su pareja. Mindegyik juh a maga párjával.
(Hasonló a hasonlónak örül.)
Me afeito cada dos días. Minden másnap borotválkozom.
A cada ragozhatatlan szó; utána a főnév egyes számban áll. Ha azonban
a főnév előtt számnév is van, akkor a főnév többes számban áll.

70 A lííszámneveU 101-tol
101 = ciento (y) uno 300 = trescientos, trescientas
102 = ciento (y) dos 400 = cuatrocientos, cuatrocientas
153 = ciento cincuenta y tres 500 = quinientos, quinientas
200 = doscientos, doscientas 600 == seiscientos, seiscientas
6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 81
 700 í= setecientos, setecientas 10 000 = diez mil
800 = ochocientos, ochocientas 100 000 = cien mil
900 = novecientos, novecientas 200 00Ó = doscientos (-as) mil
1 000 = mil 500 000 = quinientos (-as) mil
1 001 = mil (y) uno 1 000 000 = un millón
1 959 = mil novecientos 2 000 000 = dos millones
cincuenta y nueve 10 000 000 = diez millones

• Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre :

¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde, en qué calle vive usted? ¿Vive con sus pa-
dres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)?
¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno
en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche, un café con leche o una
taza de té? ¿Con qué come el pan?
¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted
el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted
el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante?
2. Mondjuk minden személyben a jelzői, ill. önálló birtokos névmást:
Mi lápiz es rojo. — Mi estilográfica es buena. — Mi hermano trabaja en una
fábrica. — Mi hija está enferma. — Este cuaderno es mío. — Esa cartera es mía.
— Mis hermanos están en la escuela. — Mis hijas estudian bien. — Esos lápices son
míos. — Aquellas plumas son mías.
3. Mondjuk spanyolul:
Ez az én zsebkendőm. Ez a zsebkendő az enyém. Ez a te személyazonossági
igazolványod. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. Hol van az ön kulcsa?
Ez a kulcs az öné? Nem, ez a kulcs nem az enyém, ez az ő kulcsa. Ez a mi lakásunk.
Ez a lakás a mienk. Ez az önök padja. Ez a pad az önöké. Ez az ő padjuk. Az önök
könyvei érdekesek.
4. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket;
ahol lehet, bontsuk fel őket mellékmondattal:
Siendo soltero todavía, Carlos vive con sus padres. — Teniendo sólo quince
años, eres muy joven todavía. — Viviendo con mis padres, veo a mi madre cada
día. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. — Vistiéndote rápidamente
no llegas tarde a tu oficina. — Siendo ya tarde, tenemos que apresurarnos. — Nuestro
jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. — No viniendo a desayunarte,
te quedas hambriento. — Poniéndome la chaqueta, pienso en los objetos que debo
meterme en los bolsillos. — No teniendo dinero, no podéis compraros los libros
nuevos. — Entrando en la oficina, los empleados saludan a su jefe. — Aprendes
mucho leyendo tu libro de español. — No teniendo leche, bebemos té.
5. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel:
A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. — Az asztalnál ülök, és levelet
írok. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). —
Ha eljössz az iskolába, meghallgathatod a spanyol órát. — Amikor elmegyünk a
hivatalba, köszöntjük szüleinket. — Ha sokat beszéltek, nem tudtok tanulni. —
Amikor borotválkozom, a tükör előtt állok. — A tükör előtt állva borotválkozom
(szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk, a szüléinknél lakunk. — Ha sokat
esznek, nem éhesek. — Mivel éhesek, sokat esznek.
6. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban :
Mit csináltok? — Leveleket írunk. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa.
— Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. — Hol van János és Józsi?
Alusznak. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát.
82 v
 7. Fordítsuk le spanyolra :
Hány éves vagy, Éva? — Tizenhatéves vagyok. — Hol lakol? — Szüleimmel
lakom. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. A gyárban dolgozik. — És
testvéred, Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. — Nem találom a zsebken­
dőmet. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. — Hová (itt: ¿Dónde)
teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. — Új az ön töltő-
tolla? Igen, új ; nagyon jól ír. — Most az ön tollával ír? — Igen, az én tollammaí
írok. — Van itt egy sárga ceruza. Kié? Az öné? Nem lehet az öné ; az ön ceruzája
nem sárga, hanem barna. — Amikor kimegyünk az osztályból, köszöntjük tanárun­
kat.

10 LECCIÓN DÉCIMA
DIEZ
Személytelen igék és szólásmódok

Llueve. Esik. Alborea. Hajnalodik.

Nieva. Havazik. Amaneec. Nappalodík.
Relampaguea. Villámlik. Anochece. Esteledik.
Truena. Mennydörög.
Hace frío. Hideg van. Hace sol. (Hay sol.) Süt a nap.
Hace calor. Meleg van. Hace vieiiío. Fúj a szél.

El año
Como se sabe, el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días,
52 .(cincuenta y dos) semanas, 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones.
El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días.
Las partes del día son : la madrugada, que comprende el tiempo
desde la media noche hasta el amanecer; la mañana, que dura hasta el
mediodía; la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche.
De día trabajamos, de noche descansamos.
Los días de la semana se llaman : lunes, martes, miércoles, jueves,
viernes, sábado, domingo. El domingo es día de descanso. El lunes es
el primer día de la semana. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de
español. Los martes vamos al teatro. Los miércoles estamos siempre en casa.
Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas, pero sólo
cuando hace un tiempo hermoso.
Los doce meses del año son : enero, febrero, marzo, abril, mayo, junio,
julio, agosto, septiembre, octubre, noviembre y diciembre. El primero de
6» 83
enero es el día de año nuevo, en esle día felicitamos a nuestros parientes
y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l"
La primera estación del año es la primavera. La primavera es la esta-
ción de las flores. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan

a cubrirse de hojas. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay

sol y hace calor, otra vez llueve, hasta viene una tempestad con relámpagos
y truenos.
El verano es la segunda estación del año. El calor aumenta y llega
a ser molesto en agosto, durante la canícula. En verano maduran los frutos
y las sementeras. •

A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño.

En esta estación se vendimia en las viñas. Hacia el fin del otoño amanece
ya tarde y anochece temprano. Empiezan a caerse las hojas de los árboles.
Comienza el invierno.
El invierno es la cuarta y última estación del año. En invierno duerme
la naturaleza. En enero hace mucho frío, nieva a menudo. Los campos
están cubiertos de nieve; las nieves abrigan las sementeras y las plantas
de la helada. '

II
Conversación
— ¿Qué día es hoy?
— Hoy es jueves.
— ¿Qué día era ayer (anteayer, hace tres días)?
— Ayer era miércoles. (Anteayer era martes. Hace tres días era
lunes,)
— ¿Qué día será mañana (pasado mañana, en tres días)?
— Mañana será viernes. (Pasado mañana será sábado. En tres días
será domingo.)
84
 — ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué
día del mes tenemos?)
— Estamos a primero de febrero. ( = Hoy es el primero de febrero.) —
Estamos a dos de marzo, a tres de abril, a diez y seis de mayo. — Tenemos
el treinta y uno de agosto. — Tenemos el primero de diciembre. — Hoy
es el último del mes.
— ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos
años tiene usted?)
— Tengo veinticinco años.
— ¿Cuándo nació usted?
— Nací en mil novecientos treinta y dos.
— ¿Y cuándo nació su hermana de usted?
— Ella nació el once de octubre de 1935.
— .¿En qué siglo vivimos?
— Vivimos en el siglo veinte.

III

Un buen consejo
(Copla)
Nadie ponga su viña
Junto al camino,
Porque todo el que pasa
Coge un racimo.

IV
Refranes españoles
Año de nieves, año de bienes.
Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso.

Vocabulario
décimo tizedik
llover (llueve) esni (esik)
la lluvia eső
nevar (nieva) havazni (havazik)
relampaguear villámlani
el relámpago villám
tronar (truena) mennydörögni
el trueno mennydörgés
alborear hajnalodni
el alba (f), la alborada hajnal
amanecer nappalodni
el amanecer virradat, hajnal
anochecer esteledni
el anochecer esteledés, beesteledés
el sol nap (az égen)
I. la estación évszak; állomás'
bisiesto szökő- (évről)
la parte rész
la madrugada kora reggel
comprender magába foglalni
desde (elöljárószó) -tói, -tői
la media noche éjfél
durar tartani (ideig)
de dia nappal
de noche éjjel, este
el lunes, los lunes hétfő
cl martes, los martes kedd
el miércoles, los miércoles szerda
 <?1 jueves, los jueves csütörtök
al sábado szombat
el día de descanso pihenőnap
el descanso pihenés
los lunes minden hétfőn
el teatro színház
hace un tiempo hermoso szép idő van
el enero január
el febrero február
el marzo március
el abril április
el mayo május
el junio június
el julio július
el agosto augusztus
el se(p)tiernhre szeptember
el octubre október
el noviembre november
el diciembre december
el primero de enero január elseje
en este día ezen a napon
felicitar felköszöntem, gratulálni,
el pariente, la parién ta rokon
el conocido ismerős
feliz szerencsés, boldog
la primavera tavasz
la flor virág
en primavera tavasszal
brotar rügyezni, fakadni
la planta növény
el árbol (élő) fa
cubrir befedni (amivel: de)
la hoja (fa)levél
el tiempo idő, időjárás
caprichoso szeszélyes
una vez — otra vez egyszer — máskor
hasta sőt
aumentar(sc) növekedni, fokozódni
llegar a (ser) válni valamivé
molesto kellemetlen
durante (elöljárószó) alatt (idő)
la canícula kánikula
en verano [émbéránó] tavasszal
madurar érni; érlelni
el fruto termés, gyümölcs
86
la sementera vetés
a linos de végén
principiar kezdődni; kezdeni
el otoño ősz
vendimiar szüretelni
la vendimia szüret
la viña szőlőskert, szőlőhegy
caer, caerse (caigo, caes, cae, caemos,
caéis, caen) (le)esni
el invierno [imbjérnó] tél
último utolsó
en invierno télen
la naturaleza természet
el campo mező, föld ; vidék -
está cubierto be van fedve (amivel: de)
la nieve, las nieves hó
abrigar megóvni (amitől: de)
la helada fagy
II. era volt
ayer tegnap
anteayer tegnapelőtt
hace tres días három nappal ezelőtt
será lesz
pasado mañana holnapután
en tres días három nap múlva
¿a cuántos estamos? hányadika van
ma?
la edad [édöd] életkor
nació született; nací születtem
nacer (nazco, naces, nace) születni
el siglo század
III. el consejo tanács
la copla versike („csasziuska" ; a spa-
nyolban közkedvelt műfaj)
nadie senki (sem)
ponga tegye, ültesse (poner)
junto a (elöljárószó) mellett, mellé
todo el que mindenki, aki (csak)
pasar elhaladni; elmúlni
coger (cojo, eoges) leszedni
el racimo szőlőfürt
IV. el bien a j ó ; vagyon, javak
ventoso szeles
lluviosos esős
florido virágos
 Gramática
t* A személytelen ige — El verbo impersonal
Llueve. Esik. Amanece. Nappalodik.
A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést
jelöl; ezért csak az egyes szám 3. személyében használatos. A legtöbb személy*
telen ige időjárási jelenséget jelöl.
Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével:
Hace frío. (Hace calor.) Hideg van. (Meleg van.)
Hace viento. Fúj a szél.
Hace un tiempo hermoso. Szép idő van.

72 A sorszámnevek — Los números ordinales

primero (-a, -os, -as) első
segundo második
tercero harmadik
cuarto negyedik
quinto ötödik
•sexto hatodik
séptimo, sétimo hetedik
octavo nyolcadik
noveno, nono kilencedik
décimo tizedik
undécimo tizenegyedik
duodécimo tizenkettedik
décimo tercio (decimotercio) 13-ik
décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik
décimo quinto (decimoquinto) 15-ik
décimo sexto (decimosexto) 16-ik
décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik
déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik
décimo nono (decimonono) 19-ik
vigésimo huszadik
vigésimo primo 21-ik
vigésimo tercero (tercio) 23-ik
vigésimo nono 29-ik
trigésimo harmincadik
trigésimo primo harmincegyedik
cuadragésimo negyvenedik
quincuagésimo ötvenedik
sexagésimo hatvanadik
septuagésimo hetvenedik
octogésimo nyolcvanadik
nonagésimo kilencvenedik
centesimo századik
centesimo primero százegyedik
ducentésimo kétszázadik
tricentésimo háromszázadik
cuadringentésimo négyszázadik
quingentésimo ötszázadik
sexcentésimo hatszázadik
septingentésimo hétszázadik
octingentésimo nyolcszázadik
noningentésimo kilencszázadik
milésimo ezredik
dos milésimo kétezredik
quinientos milésimo ötszázezredik
millonésimo milliomodik
diez millonésimo tízmilliomodik

73 A töszámncvek használata
Un lápiz. — Una mesa. Egy ceruza. — Egy asztal.
Capítulo uno. Első fejezet.
Página una. (Página uno.) Első oldal.
Veintiún libros. Huszonegy könyv.
Treinta y un mesas. Harmincegy asztal.
Cien mil soldados. Százezer katona.
Ciento cincuenta cigarrillos. Százötven cigaretta.
Doscientas toneladas. Kétszáz tonna.
Un millón de pesetas. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység).
87
 a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. Hímnemű főnév előtt
uno helyett un áll.
A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére
az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat).
Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk:
veintiún plumas huszonegy toll, cuarenta y un cartas negyvenegy levél.
b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer), valamint főnév előtt: cien
mil pesetas százezer pezeta, cien cigarrillos száz cigaretta, cien buenas plumas
.száz jó toll.
Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento
noventa pesetas 190 pezeta, compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a
cigarettából.
c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van; az egyeztetés z.
főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló, doscientas toneladas 200 tonna; - qui­
nientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta, ochocientas mil libras nyolcszáz­
ezer font.
d) Un millón főnév, mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet:
un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta.
e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk, nem írjuk egybe a szám alkotórészeit;
a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta
y ocho 1958; ciento diez 110.

74 A sorszámnevek használata
Lección primera. Első lecke.
Las primeras lecciones. Az első leckék.
En el primer (tercer) banco. Az első (harmadik) padban.
Carlos quinto. Ötödik Károly.
Luis catorce. XIV. Lajos.
El primero de octubre. Október elseje.
a) A sorszámnevek -o végű melléknevek, melyek nemben és számban egyez­
nek főnevükkel: la primera clase az első osztály ; las clases segundas a második
osztályok; la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke; el
milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év.
b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév
előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap, el tercer ejemplo a harmadik
példa, el postrer capitulo az utolsó fejezet.
c) A spanyol inkább tőszámnevet használ, mint sorszámnevet. Ezért az ural­
kodók, pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet, ezen felül
tőszámnevet.
A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel; a többi, napol tőszám-
névvel fejezzük ki (el primero de mayo, el dos de junio).
Tizen felül a leckék, fejezetek, századok stb. megjelölése rendszerint tőszám-
névvel történik; a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la
lección once a tizenegyedik lecke, el siglo diez y nueve a 19. század.
88
I 7 5 I B u e n o , m a l o , g r a n d e , s a n t o rövidebb alakjainak használata
un buen consejo egy jó tanács
mal tiempo rossz idő
s
un gran día nagy nap
una gran ocasión nagy ( = jó) alkalom
San Pedro Szent Péter
A bueno (jó), malo (rossz), grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi
magánhangzóját (buen, mal), illetve utolsó szótagját (gran, san), amikor (külö­
nösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll.
Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet.
Santo nem rövidülhet meg to- és do- szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo
Tomás Szent Tamás, Santo Domingo Szent Domonkos. — Nőnemben mindig a
teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes.

76 A hét napjainak többes száma

Los lunes y los jueves tenemos Minden hétfőn és csütörtökön spanyol
lecciones de español. óránk van.
Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl. la crisis,
las crisis a válság, a válságok). Ezért lunes, martes, miércoles, jueves és viernes
sem kapnak ragot a többes számban.
A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi, hogy a mondatban kifejezett
cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik, tehát los lunes minden
hétfőn, los miércoles minden szerdán stb.

77 Az ige főnevesítése
amanecer nappalodni el amanecer hajnal
anochecer esteledni el anochecer esteledés
A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük, ha a határozott névelőt tesszük
elébe ; a főnevesített igét rendszerint -ás, -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir
irni: el escribir az írás; leer olvasni: el leer az olvasás.

Megszemélyesített főnevek tárgyesete

Quiero a mi patria. Szeretem hazámat.
Conozco a España. Ismerem Spanyolországot.
Tanultuk, hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljáró­
szóval képezzük.
Gyakran előfordul, hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg
országot, hazát, gyűjtőfogalmat, bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb,
szemléletesebb kifejezésmód kedvéért; az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöl­
járószót a tárgyesetben.
89
 Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre :

¿Cuántos días (semanas, meses, estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene
el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana?
¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año?
¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer, hace tres días)? ¿Qué día será mañana
(pasado mañana, en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted?
¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana
tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa?
¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo
en primavera (en verano, en otoño, en invierno)?
2. Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat:
21, 31, 41, 101 ;" 15, 55, 505, 555, 5500 ; 17, 74, 707, 717, 777, 7700; 122, 234,
496, 584, 678, 711, 803, 999, 1000, 1001, 1010, 1111 ; 1958, 1959, 1960, 2000 ; 2345,
5678, 10 100, 15 689, 99 000, 100 000, 123 456, 1 000 000, 3 600 000.
3. Mondjuk spanyolul :
egy ceruza, 21 ceruza, 101 ceruza ; egy toll, 31 toll, 121 toll; 21. fejezet, 41. lap
(tőszámnévvel, hátravetve); százezer könyv, száz jó cigaretta, százötven jó könyv,
180 toll; százat veszünk ezekből a jó tollakból; kétszáz tonna, 350 pezeta, egy­
millió pezeta, három millió pezeta.
4. Mondjuk spanyolul :
első könyv, első lecke; második könyv, második lecke; harmadik könyv,
harmadik lecke; negyedik könyv, negyedik lecke; utolsó könyv, utolsó lecke;
az első könyvek, az első leckék ; az utolsó leckék.
5. Fordítsuk le spanyolra :
Ősszel és tavasszal gyakran esik. Ezen a télen gyakran havazik. A fehér hó
befedi a mezőket, és megóvja a vetéseket a fagytól. Tavasszal ébred a természet.
Rügyezni kezdenek a fák. A mezőkön (En) sok virágot látunk. Nyáron, a kánikula
alatt, a hőség kellemetlenné válik. Szeptember végén kezdődik az ősz. Leszedjük a
gyümölcsöket a falcról.
Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. — Milyen idő
van ma? Hideg van, mert nem süt a nap. Fúj a szél.
Amikor rossz idő van, otthon maradok, és olvasok egy jó könyvet. Közben
jó kávét iszom. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. —
Holnapután, kedden, otthon vagyok. — (Minden) szerdán és szombaton színházba
megyek.

90
 11 LECCIÓN ONCE
ONCE
f A jövő idö — El futuro

Iré a la ciudad. A városba fogok menni. ir + é

Comprarás huevos. Tojást fogsz venni. comprar + ás
Venderá la leche. El fogja adni a tejet. vender + a
Recibiremos cartas. Leveleket fogunk kapni. recibir + cmos
Hablaréis con él. Beszélni fogtok vele. hablar + éis
Tomarán té. Teát fognak inni. tomar ,+ án

Castillos en el aire
Un día, una joven aldeana llamada Juana, se levanta temprano para
ir a la ciudad vecina. Antes de encaminarse, se pone en la cabeza un cántaro
de leche. Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad.

En el camino piensa :
— Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. Con el dinero
ue me darán por ella, me compraré unos huevos. Los huevos los pondré
3 ebajo de una gallina y nacerán pollitos. Cuando los pollitos serán grandes,
los venderé y compraré un cerdo. El cerdo lo engordaré; después de en-
91
 gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re-
.baño...
Juana al pensar en esto salta también. El cántaro se cae y se rompe
en mil pedazos. La muchacha, llorando, mira los cascos sin decir palabra.
¡Adiós ternero, cerdo, pollitos, huevos!

II
Conversación
— ¡Hola, Juana ! ¿A dónde vas?
— ¡Salud, Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida.
¿No quieres venir conmigo? .
— No, querida Juana. Esta vez no puedo ir contigo. Tengo que volver
a casa lo más pronto posible.
— ¿Por qué?
— A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias.
A propósito, ¿qué hora es?
— Ahora serán las diez. .
— En este caso tendré que apresurarme. ¿Qué piensas comprar en el
mercado1?
— A decir verdad, no lo sé aún. En todo caso necesito una decena
de huevos frescos y unos kilos de patatas. Además, no compraré más
que judías verdes.
— Al llegar, mis parientes tendrán mucha hambre. No sé qué darles
de comer.
— Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos
gramos de tocino. Si tienes huevos en casa, podrás hacer en un instante
una buena tortilla de jamón.
— Tienes razón. Gracias por la buena idea. Por la tarde, si tienes
tiempo, puedes venir a vernos. Estaremos en casa hasta las seis.
— Iré sin falta, porque deseo conocer a tus parientes.
— Entonces, ¡hasta la tarde, querida Juana I
— ¡Adiós, Manuelita mía!

III

Visitando el museo
(Chiste)
— No tenemos más que media hora. ¿Qué haremos ahora?
— Visitaremos el museo. Y como tenemos poco tiempo, tu irás por
este lado y yo por aquél. Así lo veremos todo.
92
 IV
Refranes españoles
Dime con quien andas y te diré quien eres.*
Más vale un toma que dos te daré.
Quien todo lo quiere, todo lo pierde.

Vocabulario
el huevo [wébö] tojás el pedazo darab
vender eladni llorar sírni
recibir kapni mirar nézni, szemlélni
1. castillos eu el aire légvárak el casco szilánk, cserép
el castillo vár, kastély sin decir palabra anélkül, hogy szót is
cl aire [öiréj levegő, lég szólna "~
joven fiatal II. Manuela, Manuelita (női név)
la aldeana parasztleány la comida ebéd ; lakoma
llamado (-a) akit . . . hívtak conmigo velem
Juana Johanna esta vez ezúttal
para ir hogy . . . menjen contigo veled
vecino szomszédos, közeli a cada momento minden pillanatban
antes de encaminarse mielőtt el momento pillanat
felkerekedne llegar (meg)érkezni
antes de (-f főnévi igenév) mielőtt de provincias vidékről; vidéki
encaminarse elindulni la provincia vidék
pensar f-f- főnévi igenév) szándékozni a propósito jókor; hogy el ne felejtsem
(vmit tenni) serán las diez 10 óra körül lehet
el mercado piac el caso eset
en el mercado a piacon, a piacra a decir verdad az igazat megvallva
en el camino útközben en todo caso mindenesetre
v
por él, por ella érte necesitar szüksége van (amire: tárgy­
debajo de (elöljárószó) alatt, alá eset)
la gallina tyúk la decena tíz darab
el pollito csibe fresco friss
el pollo csirke la patata burgonya, krumpli
el cerdo sertés, disznó no más que nem többet mint; csak
lo, la azt las judías bab
engordar (fel)hízlalni; meghízni al llegar érkezéskor
después de engordarlo miután (azt) fel­ qué dar de comer hogy mit adjak enni
hizlaltam aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgy-
después de (elöljárószó) miután eset)
el ternero tinó, borjú un cuarto de kilo negyed kiló
saltar ugrándozni el jamón sonka
en medio de közepén el gramo gramm
el rebaño nyáj, csorda el tocino szalonna
al pensar en esto amikor erre gondol la tortilla tojásrántotta
romper, romperse eltörni tortilla de jamón sonkás rántotta
*(A közmondások magyar megfelelője: 1. Madarat tolláról, embert barátjáról.
— 2. Aki gyorsan ad, kétszer ad. — 3. Aki sokat markol, keveset fog.)
93
gracias köszönöm (amit: por) III. visitar megnézni, látogatni
la idea ötlet, gondolat el museo múzeum
por la tardo délután, a délután folyamán corno mivel, minthogy
nos bennünket, minket por este lado erre(felé)
sin falta [szimfáltñ | feltétlenül; el lado oldal
hibátlanul así így, úgy ; ily módon ; ilyen, olyan
desear kívánni, óhajtani dime mondd meg nekem !
hasta la tarde a délutáni viszont- andar járni, menni
látásig toma vedd!

Gramática

79 Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple

Iré a la ciudad y venderé la leche. El fogok menni a városba és el fogom
adni a tejet.
Estaremos en casa hasta las seis. Hat óráig otthon leszünk.
A jövő időt úgy képezzük, hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. amar, vender,
escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é, -ás, -á, -emos, -éis, -án. — Amint
látjuk, a jövő idő a spanyolban úgy jött létre, hogy az haber segédige jelen idejét
ragozták a főnévi igenév után : amar he, amar has stb. — Példák a ragozásra:

I. AMAR szeretni II. VENDER eladni III. ESCRIBIR írni

amaré szeretni fogok venderé el fogok adni escribiré írni fogok stb.
amarás szeretni fogsz venderás stb. escribirás
amará szeretni fog venderá escribirá
amaremos szeretni fogunk venderemos < escribiremos
*
amaréis szeretni fogtok venderéis
escribiréis
amarán szeretni fognak venderán escribirán

Ugyanígy

SER lenni seré serás será seremos seréis serán

ESTAR lenni estaré estarás estará estaremos estaréis estarán
VER látni veré verás verá veremos veréis verán

80 A jövő idő rendhagyó képzése

Pondré los huevos debajo de una A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni.
gallina.
Mis parientes tendrán hambre. Rokonaim éhesek lesznek.
94
 Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait. Ezek :

DECIR diré dirás dirá diremos diréis dirán

mondani
HACER haré harás hará haremos haréis harán
tenni
PODER podré podrás podrá podremos podréis podrán
hatni
PONER pondré pondrás pondrá pondremos pondréis pondrán
helyezni
QUERER • querré querrás querrá querremos querréis querrán
szeretni
SABER sabré sabrás sabrá sabremos sabréis sabrán
tudni
SALIR saldré saldrás saldrá saldremos saldréis saldrán
kimenni
TENER tendré tendrás tendrá tendremos tendréis tendrán
bírni
VALER valdré valdrás valdrá valdremos valdréis valdrán
érni vmit
VENIR vendré vendrás vendrá vendremos vendréis vendrán
jönni

81 Á jövő idő használata

a) Vendré sin falta. Biztosan eljövök.
Me compraré unos huevos. Néhány tojást fogok venni magamnak.
b) ¿Qué hora es? Serán las diez. Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet.
A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki. A magyarban a jövő
idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk.
Jövő időt használunk a spanyolban akkor is, amikor körülbelüli időpontot
vagy lehetséges cselekvést, állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves.
Milyen nap van ma? Talán csütörtök. ( = Bizonyára csütörtök. Azt hiszem, hogy
csütörtök.) Llaman a la puerta. ¿Quién será? Serán los niños. Kopognak az ajtón.
Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek.

82 A tárgy megismétlése a lo, la, los, l a s névmásokkal

El cerdo lo engordaré. A sertést fel fogom hizlalni.
La gallina la venderé. A tyúkot el fogom adni.
Los pollitos los venderemos. A csibéket el fogjuk adni.
Quien todo lo quiere, todo lo pierde. Aki sokai akar, mindent elveszít,
Así lo veremos todo. így mindent fogunk látni.
Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt, a tárgyat megismételjük a
személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo, la, los, las).
Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük, ha a todo az ige után áll.
95
 83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel
Juana se levanta temprano para Johanna korán kel fel, hogy a városba
ir a la ciudad. menjen.
Al pensar en esto, Juana comienza Amikor erre gondol, Johanna ugrán-
a saltar. dozni kezd.
Antes de encaminarse, se pone en Mielőtt elindulna, egy köcsög tejet rak
la cabeza un cántaro de leche. a fejére.
Voy al mercado a comprar algo. A piacra megyek, hogy vásároljak
egyet-mást.
Ha a fö- és a mellékmondat alanya ugyanaz, vagy ha a mellékmondat alanya
kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától, akkor a spanyolban
a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk, hanem főnévi igenévi alakjában
hagyjuk. A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mon­
datszerkezetet.
Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat:
a) közvetlenül a tőmondat igéje után, kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb­
ször mondást jelentő igék után):
Te aconsejo comprar jamón. Azt ajánlom neked, hogy sonkát végy.
b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után ; ilyenek :
antes de mielőtt qué hogy mi(t)
después de miután euándo hogy mikor
al amikor, amidőn sin anélkül, hogy
para, a avégből, hogy
Példák :
Antes de salir me pongo la Mielőtt elmennék hazulról, felveszem
chaqueta. a kabátomat.
Después de escribir la carta, Miután ( = Ha) majd megírtad a leve­
tienes que ir a la ciudad. let, be kell menned a városba.
Al despertarme salto de la cama. Amikor íelébredek, kiugróm az ágyból.
Al volver a casa comeremos. Amikor majd hazaérünk, ebédelni
fogunk.
Van al mercado a vender la leche. Elmennek a piacra, hogy eladják a
tejet.
Vengo para hablar con Luis. Azért jövök, hogy Lajossal beszéljek.
Vendrá para visitar nuestra ciudad. El fog jönni, hogy megnézze városun­
kat.
No sé qué decir (qué hacer). Nem tudom, hogy mit mondjak (mit
tegyek).
Está sentado allí sin decir palabra. Ott ül anélkül, hogy szót is szólna.
No sabe cuándo venir. ( Nem tudja, hogy mikor jöjjön.

84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal

¿No quieres venir conmigo? Nem akarsz velem jönni?
No puedo ir contigo. Nem mehetek veled.
No está contento (-a) consigo. Nincsen megelégedve önmagával.
96
 A „velem", „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con
elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával, mely a latin nyelv hatására (mecum,
tecum stb.) conmigo, contigo, consigo alakká bővül.
A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk, t e h á t :
con él, con ella vele; con nosotros (-as) velünk, con vosotros (-as) veletek, con
ellos, con ellas velük.

85 A „csak" kifejezése a spanyolban

Tenemos sólo media hora. Csak fél óránk van.
Tenemos solamente media hora. „
No tenemos que media hora. „
No tenemos más que media hora. „
Compraré únicamente patatas. Csak burgonyát veszek.
- A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban.
i ' j

Ejercicios
1. Feleljünk a következő kérdésekre :
¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se
pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el
camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué
hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo?
¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace.
Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha?
¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita
usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto
jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena?
2. Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben:
Hoy iré al mercado y compraré unos huevos. — Hablaré con el profesor de
español. — Tomaré té y comeré pan con,mantequilla. — Lo diré todo a mi padre.
— Volveré a casa a las cinco. — Viviré en esta ciudad. — Por la tarde escribiré algu-
nas cartas. — Haré todo lo posible (minden lehetőt). — Vendré sin falta. — En
verano tendré mucho tiempo. — Si puedo, saldré de casa (hazulról) y haré una excur­
sión. ,
3. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo, la, los, las):
El libro . . . compraré mañana. — La gallina . . . venderemos en el mercado.
— Los huevos . . . pondremos sobre la mesa en la cocina. — La lección . . . aprende-
rás en la tarde. — El cerdo . . . engordaremos en otoño. — Los ejercicios . . . escri-
birán los niños juntos. — La tortilla . . . comerás a las dos. *- Las cartas . . . escri-
biréis hoy mismo. — La leche . . . beberé ahora. — El trabajo . . . terminaremos
mañana. — Los periódicos . . . leerán mis padres por la noche (este). — Las patatas
• . . compro siempre en el mercado.
4. Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi, főnévi igenévvel rövidített
mondatokat:
Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. — Te aconsejo quedarte
en casa. — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. — Pablo no sabe qué .
hacer y a dónde ir. — Mis padres no saben qué decir. — Estoy sentado en un sillón
sin leer el periódico. — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el
museo. — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones. — Después de comer,
escribiré algunas cartas. — Al entrar en la clase, el profesor saluda a los alumnos.
— Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela, — Ana va al mercado a comprar
leche y Judías verdes. — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar con-
tigo.
7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97
 5. Fordítsuk le az alábbi mondatokat; használjunk mindenütt főnévi igeneve»
rövidítést:
Mielőtt a fürdőszobába mennék, felveszem a hálóköntöst. — Miután tetőtől
talpig megmosakodtam, visszamegyek a szobámba. — Azt tanácsoljuk barátaink­
nak, hogy maradjalak otthon. — Barátaim azt fogják tanácsolni nekem, hogy
menjek el hazulról. — Nem tudják, hogy mit vásároljanak. — Nem tudom, hogy
mit vásároljak. — József (azért) fog eljönni, hogy Pállal beszéljen. — (Azért) jövők,
hogy veled beszéljek. — Azért jönnek, hogy szüléitekkel beszéljenek. — A piacra
megyek, hogy eladjam a tyúkot. — Nem megyek a piacra anélkül, hogy pénzem
volna. — Nem akarok elmenni anélkül, hogy ne beszéljek veled. — Sietek, hogy el
ne késsem. — Az ebédlőbe megyünk, hogy reggelizzünk. — Nem tudjuk, hogy
mikor menjünk a színházba.
6. Fordítsuk le spanyolra :
Ha vasárnap szép idő lesz ( = van), kirándulni fogunk a hegyekbe. Korán-
fogunk felkelni. — Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba, és vásárolni fogok
apiacon burgonyát és zöldbabot. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni
mert van (bírok) otthon. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001
gramm) sonkát. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni.
És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt, vagy levelet
fogok írni testvéremnek, aki Szegeden (en) lakik. Mi színházba fogunk mennL
Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni.

LECCIÓN DOCE

Lección de repaso

I
Mi programa de cada día
Me llamo Pablo Szabó. Trabajo de empleado en una casa de comercio.
Tengo veintiséis años. Soy soltero todavía. Viviendo mis padres en el
campo y no teniendo parientes en la ciudad, tengo alquilado un cuarto-
amueblado, no demasiado lejos de la oficina donde trabajo.
Cada día me leyanto a las seis y pico. Por lo general, duermo pro-
fundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. Oyéndola
sonar, salto de la cama y me quito la camisa de dormir. Después de poner-
me la bata, entro en el cuarto de baño. Me lavo siempre con agua fría,
pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. Antes de lavarme
o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica, luego
me afeito. Cada vez me lavo de pies a cabeza. Primeramente, tomo el
jabón y me enjabono. Luego me froto con la esponja. Después de lavarme
me seco con la toalla. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo»
Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. Entretanto mi ama de
casa prepara el desayuno. A las siete menos cuarto, cuando ella trae mi
desayuno, estoy ya listo para salir. Para desayunarme bebo un tazón de
leche caliente y como pan con mantequilla. (Cuando voy a ver a mis
98
padres, en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con
jamón, tocino y huevos.) Después de desayunarme, fumo un cigarrillo y
leo el periódico. En los periódicos hay siempre artículos interesantes.
Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina.
Ésta no está lejos de mi vivienda, y por eso no tengo que ir en tranvía,
autobús o trolebús. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya
en mi oficina.
Trabajo hasta la una. A la una voy con mis colegas al comedor de la
casa de comercio. Allí hay buena cocina, y no se paga más que cinco
florines por la comida.
A la una y media volvemos a la oficina. El trabajo dura hasta las
cinco. A las cinco vuelvo a casa, pero no siempre. Así, por ejemplo, los
martes y viernes tengo lecciones de español. Los miércoles tengo un curso
de taquigrafía (estenografía). Alguna vez voy al teatro o al cine.
Si no tengo otro quehacer, vuelvo a casa. Si me quedo en casa, escucho
la radio, leo un buen libro, o preparo mis ejercicios para la lección de español.
Los sábados trabajo sólo hasta las dos. La tarde del sábado salgo
para el campo a ver a mis padres, o voy a ver a mis amigos. Este sábado
iré a ver a Esteban, mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. Si hace
un tiempo hermoso, daremos juntos un paseo. Pero si llueve o hace viento
fuerte, iremos al cine a ver una película nueva.
Los domingos estoy en el campo, con mis padres, o hago excursiones
a las montañas con mis amigos. En invierno y cuando hace mal tiempo,
me quedo en casa. Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo char-
lando o jugando a las cartas.
Por lo general, ceno en casa. Para la cena me compro pan, mante-
quilla, miel, y algunas veces jamón, tocino y huevos.

II
Conversación
— ¡Hola, Esteban I ¿Qué tal?
— ¡Salud, Paco I Estoy bien. ¿Y tú?
— Regular. ¿A dónde vas?
— Voy a la oficina a trabajar. ¿Y tú?
— Voy a la universidad a dar un examen. ¿Tienes mucho trabajo?
— No puedo quejarme. ¿Cómo están tus padres?
— Todos bien, gracias.
— ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. Tengo tantas cosas que
decirte.
— Puedo ir cuando quieres. ¿Qué haces esta tarde?
— No lo sé aún. No tengo programa. Estoy libre.
— Entonces podremos pasar juntos esta tarde.
— Corriente. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto?
— Muy bien.
— Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro.
— Eres muy amable. Pues bien, ¡hasta la tarde 1
— ¡Adiós, mi querido Paco I
7* 99
 III

El desayuno
(Chiste)

La señora. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno.

La nueva criada: — Está bien; si yo no estoy levantada a esa hora, lo
tomaré después.

IV

Refranes españoles

Amor con amor se paga.

La práctica hace al maestro.
La ocasión hace al ladrón.
Quien rompe, paga.

Vocabulario

I. el programa, los programas program, el ex-compañero volt társ

műsor, napirend el compañero de escuela iskolatárs
de cada día mindennapi, mindennapos dar un paseo sétát tenni, sétálni
viviendo minthogy . . . élnek la película film
en el campo vidéken invitar [imbitdr] meghívni
alquilar; tener alquilado bérelni pasar eltölteni
amueblado bútorozott charlar csevegni, fecsegni
lejos de (elöljárószó) messze -tói, -tői jugar (juego, jugamos) játszani
bañarse (meg)füródni jugar a las cartas kártyázni
caliente meleg II. tanto annyi, oly sok
cada vez minden egyes alkalommal libre szabad
preparar elkészíteni, előkészíteni café puro feketekávé
abundante bőséges puro tiszta
poco después de kevéssel . . . után amable kedves, szeretetreméltó
ir en tranvía villamoson menni v. pues bien hát akkor, nos hát
utazni HE. y sabe usted és hogy tudja
el tranvía, los tranvías villamos tomar el desayuno reggelizni
el trolebús trolibusz la criada szolgáló
el paseo séta está bien rendben van
el colega, los colegas (munka)társ estoy levantado (-a) felkeltem, fenn va»
pagar fizetni gyok
la taquigrafía, la estenografía gyorsírás a esa hora akkorára
alguna vez, algunas veces néha, olykor, después később, azután
néhányszor IV. el amor szeretet, szerelem
el cine, los cines mozi la práctica gyakorlat
el quehacer dolog, munka, teendő el maestro, la maestra mester, >
la tarde del sábado szombat délután tanító(nő)
salir para elutazni valahova el ladrón tolvaj; rabló

100*
 Ejercicios de repaso
• Mondjuk spanyolul:
1. (A 7. lecke nyelvtanához)
Mit csinálsz, amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. — Mit isztok, amikor szom­
jasak vagytok? Friss vizet iszunk. — Ha melegem van, levetem kabátomat. —
Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák, töltőtollak, kulcsok, zsebkendő és
személyazonossági igazolványom van. — Ha fázunk, bemegyünk a szobába. —
Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. Sok dolgunk van. Meg kell írnunk a fel­
adatokat, és meg kell tanulnunk az új szavakat. — Hova kell mennie Ferencnek
és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. — Otthon maradhatsz, ha
akarsz. Otthon maradhatnak, ha akarnak. — Nincs igazad. Neki sincs igaza. —
Húgom ma nem jöhet. Anyám sem jöhet. — Nem tudok írni, mert nincs ceruzám,
sem töltőtollam. — Nem írunk, és nem olvasunk. — A gyerekek nem tanulnak, és
nem is játszanak. — Minden rendben van. — A lányok minden szót tudnak. —
Mindenki itt van. — Nem minden feladat nehéz.
2. (A 8. lecke nyelvtanához)
Mosom kezemet (többes sz.). — Reggel mosakodom. — Nem tudjuk felemelni
ezt az asztalt. — Nem könnyű korán felkelni. — Az ébresztő óra hat óra után néhány
perccel ébreszt fel engem. — Amikor az ébresztőóra szól, felébredek. — Anyám
fésüli kis húgomat (hermanita). — Anyám a tükör előtt fésülködik. — Hívom Károlyt,
de nem akar jönni. — Karcsi mélyen alszik, de nem tud mindjárt (pronto) elaludni.
— Gyorsan öltözködünk, mert nem akarunk elkésni az iskolából. — Nem tudom,
hogyan mondják ezt a szót spanyolul. — Azt mondják, hogy a jó barátokat a bajban
lehet megismerni. — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van. Nem sok. —
Éjfélkor mindig felébredek. — Apánk kilenc óra felé tér haza. — Egy óra előtt
nem érek rá.
3. (A 9. lecke nyelvtanához)
Ha sietek ( = Sietve), még idejében érkezem a hivatalba. — Mire gondolsz,
amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok, akik vidéken élnek. — Ha nyolc
órát alszik, a gyerek nem lehet fáradt. — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes
dolgot tanulunk. — Nem ismerjük sem Pált, sem Jánost. — Mit csináltok (éppen)?
(Éppen) írjuk a gyakorlatokat. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom, nem ismerem
az ön húgát. — Itt van két könyv. Az egyik Ágnesé, a másik Györgyé. Az ő könyve
(Ágnesé !) piros, az ő könyve (Györgyé) kék. — Az ön töltőtolla nem ír jól. — Fiam !
Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. — Az öné ez az erszény? Nem,
uram, nem az enyém ; az erszény azé az úré.
4. (A 10. lecke nyelvtanához)
Nyáron korán nappalodik, és későn esteledik. — Amikor nagyon hideg van,
nem esik, hanem havazik. — Amikor szép az idő, sétálni megyünk. — Nyáron gyak­
ran villámlik és mennydörög. — Hányadika van ma? Február elseje. Holnap február
másodika lesz. — 1924. október 31-én születtem. — Ha lesz ( = van) pénzem, száz
vagy százötven jó eigarettát fogok venni. — Én is veszek majd cigarettát, de két­
százat vagy háromszázat. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. — Mi az első
padban ülünk. — Barátaink a harmadik padban ülnek. — A tizenegyedik lecke nem
lesz nehéz. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van, maradj (quédate)
otthon. — Kedden és pénteken spanyol óránk van.
5. (A 11. lecke nyelvtanához)
Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba, hogy meg­
nézzem az új képeket. — (Azért) jövünk, hogy beszéljünk veletek. — Mielőtt el­
mennek, nekem fogják adni a kulcsokat. — Mielőtt elmegyünk, köszönteni fogjuk
szüleinket. — Biztosan eljövünk, mert beszélni akarunk veled. Velem? Igen, veled.
— Nem tudok enni anélkül, hogy vizet (ne) igyak. — Nem tudják, hogy mit tegye­
nek. — Amikor az osztályba lepnek, a tanulók üdvözlik tanárukat. — Be fogok
menni a városba, hogy néhány inget vegyek magamnak. — Péter nem tudja, hogy
mikor menjen a városba.
101
 LECCIÓN TRECE

A személyes névmások — Los pronombres personales

H a n g s ú 1 y t a la n Hangsúlyos v. elöljárószós
részeshat. eset tárgyeset részeshat. és tárgyeset

yo én me nekem me engem a mí nekem, engem

tú te te neked te téged a ti neked, téged

él (m) ő le neki le (lo) őt a él neki, őt

ella (f) ö le (la) neki - la őt a ella neki, őt

usted ön le önnek le (lo) (m) önt a usted önnek, önt

la (f) önt

nosotros a nosotros , .. , ...

, mi nos nekünk nos bennünket nekünk, minket
nosotras a nosotras

vosotros ,. a vosotros ,, , ... , .

os nektek os benneteket . nektek, titeket
vosotras a vosotras

ellos (ni) ők les nekik les (los) o/cef a ellos nekik, őket

ellas (f) ők les (las) nekik las óTce/ a ellas nekik, őket

ustedes önök les önöknek les (los) (ni, f) a ustedes önöknek, önöket
önöket
1
I
En el comedor de la fábrica
Es mediodía. El gran reloj de torre acaba de dar las doce. Las máqui­
nas se paran, obreras y obreros dejan de trabajar. Se lavan las manos y
se apresuran al comedor, donde les espera la buena comida.
— Estoy hambriento como un lobo, — dice Juan Varga a Antonio
Nádas, su amigo y compañero de trabajo. — ¿No sabes qué tendremos
hoy de comer?
— No lo sé, — le contesta Antonio, — lo veremos pronto.
102
 Mientras tanto entran en la gran sala, donde muchas obreras y obreros
acaban de sentarse a las mesas, charlando alegremente.
Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. Allí ya están sentados
el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros.
— ¡Salud, camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan.
— ¡Salud, Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales.
En la mesa ya todo está •
preparado para la comida:
los cinco cubiertos para los
cinco comensales; los platos
hondos para la sopa, los pla-
tos lisos para la legumbre,
los platillos para la ensalada,
las cucharas, los tenedores y
los cuchillos.
Las camareras traen las
soperas y las ponen en las me-
sas. Los comensales se sirven.
— ¿ Te gusta la sopa, camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara-
•da Nagy quien está sentado enfrente de él.
— Sí, me gusta, sólo me parece algo insípida. ¿Me haces el favor
•de pasarme la sal? ¡Gracias !
— No las merece. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo :
un asado de cerdo con patatas fritas. No falta tampoco la ensalada.
— ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua.
La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante.
De sobremesa, los camaradas charlan aún un poquito, fumando ciga-
rrillos.
— ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a pre-
miaros por vuestro buen trabajo?
— Sí, quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en
cumplir el plan anual.
— Es decir, pronto beberemos a vuestra salud. Confiamos en vosotros.

II
Conversación
— ¡Buenas noches, mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo.
¿Qué tendremos de cenar?
— Ya lo verás, chiquita. Si quieres cenar pronto, tienes que poner
la mesa.
— Lo haré con mucho gusto. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner?
— Solamente tres : para mí, para ti y para Eva que volverá dentro
de poco a casa. Papá y los chicos llegarán más tarde, a eso de las nueve.
Para ellos pondrás los cubiertos más tarde.
— ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena?
— Pondrás en la mesa platos lisos, platillos, cuchillos y tenedores.
Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la
«opa que nos queda de la comida. A vosotros os daré también compota.
Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas.
103
 III
Distracción
(Chiste)
Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y
pregunta al camarero quien le sirve :
— ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que
voy a cenar?

IV

Refranes
Donde las dan las toman.*
No es tan fiero el león como lo pintan.
El becerro del vecino nos parece siempre una vaca.

Vocabulario
Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. sze^
mélyének alakjában adjuk meg.
I. el reloj [réló], los relojes [rélő/iészj ¡que os aproveche! jó étvágyat!
óra („hogy nektek használjon")
el reloj de torre toronyóra aprovechar (fel)használ, hasznára van
la torre torony el, la comensal asztaltárs
acabar befejez, bevégez preparado, -a előkészített, előkészítve
acaba de dar las doce éppen most ütötte el cubierto teríték
el a tizenkettőt hondo mély
la máquina gép la sopa leves
}
pararse megáll liso lapos ,
parar megállít; megáll, megszáll (vhol) la legumbre főzelék
dejar de abbahagy vmit el platillo kistányér
el lobo farkas la ensalada saláta
Antonio Antal la cuchara kanál
contestar felel, válaszol el tenedor villa
ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk la camarera pincérnő, felszolgáló
mientras tanto közben, ezalatt el camarero pincér
la sala terem la sopera levesestál
alegremente vidáman servirse kiszolgálj a magát, vesz magának
el (lo) mismo, la misma ugyanaz gustar ízlik ; íze van ; tetszik; szeret,
el contramaestre műhelyfőnök kedvel
el taller műhely preguntar kérdez (akitől: a)
el camarada, la camarada elvtárs(nő), enfrente de (elöljárószó) -val szemközt*
szaktárs(nő) i-val szemben

*(A közmondások magyar megfelelője : 1. Kölcsön kenyér visszajár. (Szó szerint:

Ahol adnak, ott el is vesznek. Las, ti. cosas, a dolgokat.) — 2. Nem olyan fekete
az ördög, mint amilyennek festik. — 3, Más portékája mindig szebbnek, tunjk.).
104
parecer (parezco, pareces) tűnik, látszik,
anual évi
tetszik la salud egészség >
algo kissé confiar, confío en megbízik vkiben
insípido ízetlen II. la mamita anyuka
¿me haces el favor? leszel szíves chiquito, -a picike, csöppség
(+ de) poner la mesa megterít
el favor szívesség, kegy con mucho gusto nagyon szívesen
pasar (ide)nyújtani el gusto kedv, ízlés
la sal só dentro de poco rövidesen, hamarosan,
no las merece szóra sem érdemes, kérem rövid időn belül
(„nem érdemli - meg azokat", ti. a más tarde később
köszönetet, gracias) la vajilla edény(ek), evőeszköz(ök)
merecer (merezco, mereces) (megérde- hacer falta kell, szükséges
mel a vosotros os nektek (kiemelve; szó
la carne hús szerint: nektek nektek)
el asado sült la compota befőtt
frito (melléknév) sült la compotera befőttes tányér
el olor illat, szag la cucharilla kiskanál, kávéskanál
se me hace la boca agua összefut a nyál III. la distracción szórakozottság
a számbán („vízzé válik a szám") el sabio tudós, bölcs
la boca száj distraído szórakozott
verdaderamente valóban, tényleg cl restaurante vendéglő
sabroso ízletes es que (nem fordítjuk; szó szerint:
de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) „van az, hogy")
¿qué tal (el trabajo)? hogy megy IV. fiero kegyetlen, vad
(a munka)? < el león oroszlán
van a premiaros meg fognak jutalmazni pintar fest
benneteket . el becerro tinó
premiar, premio megjutalmaz el veeino szomszéd
cumplir teljesít la vecina szomszédasszony
el plan terv la vaca tehén *

Gramática
<
A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és
tárgyesete (acusativo)
¿Te gusta la sopa? ízlik neked a leves?
Sí, me gusta. Igen, ízlik nekem.
¿Es verdad que van a premiaros? Igaz, hogy megjutalmaznak bennete-
ket?
Sí, quieren premiarnos. Igen, meg akarnak jutalmazni ben-
nünket.
Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk, a hangsúlytalan (yagyis
különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin
alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben ; az alakok azonban csak a 3. sze-
mélyben térnek el.
i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás
nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. Tanuljuk meg jól a követ­
kező pontban adott példasorozatot.
105
 87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban
Me gusta la sopa. ízlik nekem a leves,
Te gusta la sopa. ízlik neked a leves,
Le gusta la sopa. ízlik neki a leves,
Nos gusta la sopa. ízlik nekünk a leves,
Os gusta la sopa. ízlik nektek a leves,
Les gusta la sopa. ízlik nekik a leves.
Hoy no me dan carne. Ma nem adnak nekem húst.
Hoy no te dan carne. Ma nem adnak neked húst.
Hoy no le dan carne. Ma nem adnak neki (önnek) húst.
Hoy no nos dan carne. Ma nem adnak nekünk húst.
Hoy no os dan carne. Ma nem adnak nektek húst.
Hoy no les dan carne. Ma nem adnak nekik (önöknek) húst,
Carlos quiere verme. = C. me quiere Károly látni akar engem.
ver.
•Carlos quiere verte. = C. te quiere K. látni akar téged.
ver,
Carlos quiere verle. = C. le quiere K. látni akarja őt (önt).
ver,
Carlos quiere verla. = C. la quiere K. látni akarja öt (önt).
ver.
(Nőt.)
Carlos quiere verlo. = C. lo quiere ver. K. látni akarja azt.
(Dolgot.)
Carlos quiere vernos. = C. nos quiere ver. K. látni akar bennünket.
Carlos quiere veros. = C. os quiere ver. K. látni akar benneteket.
Carlos quiere verles. = C. les quiere ver. K. látni akarja őket
(önöket).
Carlos quiere verlas. = C. las quiere ver. K. látni akarja őket.
(Nőket.)
'Carlos quiere verlos. = C. los quiere ver. K. látni akarja azokat.
(Dolgokat.)
Viéndome Carlos se alegra. Károly örül, ha lát engem.
Viéndote Carlos se alegra. K. örül, ha lát téged.
Viéndole Carlos se alegra. K örül, ha látja őt (önt).
Viéndola Carlos se alegra. K. örül, ha látja öt (önt). (Nőt.)
Viéndolo Carlos se alegra. K örül, ha látja azt. (Dolgot.)
Viéndonos Carlos se alegra. K örül, ha lát bennünket.
Viéndoos Carlos se alegra. K örül, ha lát benneteket.
Viéndoles Carlos se alegra. K örül, ha látja őket (önöket).
Viéndolas Carlos se alegra. K örül, ha látja őket. (Nőket.)
Viéndolos Carlos se alegra. K. örül, ha látja azokat. (Dolgokat.)
A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható név-
Jnások (vö. 55, 56) — a ragozott ige előtt állanak; a tagadószó megelőzi a személyes
névmást.
A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige
mögé tesszük és vele egybeírjuk :
a) főnévi igenévvel kapcsolatban ; ilyenkor azonban a személyes névmás a
Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni;
b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra ;
106
 c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö.: 112);
d) az irodalmi vagy régies stílusban, valamint újságok hirdetéseiben a hang­
súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la
sopa está algo insípida. Ügy tűnik nekem, hogy a leves kissé ízetlen. — Hállase
Rio de Janeiro en el Brasil. Rio de Janeiro Brazíliában van. — Necesítase una
tocinera. Szakácsnőt keresünk. („Szükség van szakácsnőre.")
Megjegyzés. — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra
vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat:
a) El tárgyesetében le személyre, lo tárgyra utal. Le tehát = őt, lo = azt.
b) Ellos tárgyesetében les személyekre, los tárgyakra utal. Les tehát = őket,
ios = azokat. (Nőnemű tárgyakra a la, las alakokkal utalunk.) '
c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le, illetve a les mellett la, illetve
ias alak is előfordul, főleg a köznapi nyelvben. A Spanyol Akadémia a la, las
alaknak ezt a használatát elítéli.
d) A köznyelvben gyakori a le és a lo, valamint a les és a los felcserélése, vagyis
•ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra. Dél-
Amerikában a lo, los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre.

A személyes névmások elöljárószós esetei, a személyes névmások

88 hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete
Confiamos en vosotros. Bízunk bennetek.
El camarada Nagy está sentado Nagy elvtárs velem szemben ül.
enfrente de mi.
Tienes que poner tres cubiertos : Három terítéket kell hoznod : nekem,
para mí, para ti y para Eva. neked és Éva számára.
A vosotros os daré también Nektek befőttet is adok.
compota.
Elöljárószó után a személyes névmás ún. hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait
t e l i használni (1. a lecke elején lévő táblázatot). További példák:
Pedro habla de mi. Péter rólam beszél.
No quiero ir sin ti. Nem akarok nélküled menni.
Hablaremos con él (con ella). Beszélni fogunk vele.
Esta carta es para nosotros. Ez a levél nekünk szól.
Estamos sentados enfrente de Veletek szemben ülünk.
vosotros.
Megjegyzések. — 1. Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek, hogy a személyes
névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában, hanem a
megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún. bővel­
kedő használata; ennek szenteljük a következő leckét). A gyakorlás kedvéért már
i t t is közlünk két példasort:
Ana me escribe la carta a mí. Anna nekem írja a levelet.
Ana te escribe la carta a tí. Anna neked írja a levelet.
Ana le escribe la carta a él (a ella). Anna neki írja a levelet.
Ana le escribe la carta a usted. Anna önnek írja a levelet.
Ana nos escribe la carta a nosotros (-as). Anna nekünk írja a levelet.
Ana os escribe la carta a vosotros (-as). Anna nektek írja a levelet.
Ana les escribe la carta a ellos (a ellas). Anna nekik írja a levelet.
Ana les escribe la carta a ustedes. Anna önöknek írja a levelet,
107
 Carlos me quiere,a mí. Károly ennem szeret.
Carlos te quiere a ti. Károly téj/ed szeret.
Carlos le quiere a él (a olla). Károly őt szereti.
Carlos le quiere a usted. Károly Ont szereti.
Carlos nos quiere a nosotros (-as). Károly minket szeret.
Carlos os quiere a vosotros (-as). Károly titeket szeret.
Carlos les quiere a ellos (a ellas). Károly őket szereti.
Carlos les quiere a ustedes. Károly önöket szereti.
2. Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak
közt. Pl. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. — Károly engem
szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. — A magyartol eltérően a spanyolban
a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak.

89 Az a c a b a r ige különleges használata

El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el
las doce. a tizenkettőt.
Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az
a las mesas. asztalokhoz.
Acabar + de -f- infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. Ilyenkor az
acabar igét a magyarban most, éppen most, az imént szóval, az utána álló főnévi
igenevet pedig múlt idővel fordítjuk.
Ha az acabar után főnév következik, az igét befejezni jelentéssel fordítjuk:
Hoy acabaremos este trabajo. Ma befejezzük ezt a munkát. — Ellenben: Acabo
de escribir una carta a mi hermano. Éppen most írtam levelet testvéremnek.

90 Az i r ige különleges használata

Vamos a ver. Mindjárt meglátjuk.
Van a premiaros. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni
benneteket.
Juan va a llegar pronto. János egykettőre itt lesz.
Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. A ma­
gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen, egykettőre, mind­
járt), az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. További
példák:
¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni?
Voy a dar un paseo. Mindjárt sétálni megyek.
Ezzel szemben egyszerű jövő idővel:
¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni?
Daré un paseo en la ciudad. Sétálni fogok egyet a városban.

91 A q u e (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt

¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod, hogy mi lesz ma ebédre?
comer?
No sé qué hora es. Nem tudom, hogy hány óra van.
Az ún. függő kérdésben (vagyis, amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék­
mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad.
108
m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel
Muchas obreras y obreros están Sok munkásnő és munkás öl az
sentados a las mesas. asztaloknál.
Un plato hondo y una cuchara Mély tányért és kanalat csak nekem
los traerás solamente para mí. hozol.
Egy melléknév több, különböző nemű főnévre vonatkozhat. Ekkor a mellék­
név hímnemben egyezik. Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó
személyes névmás is hímnemű alakban áll.

93 A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére

Las camareras traen las soperas A pincérnők hozzák a levesestálakat
y las ponen en las mesas. és az asztalokra teszik.
No sabes quién es aquel señor? Nem tudod, ki az az úr?
No lo sé. Nem tudom.
Ya lo veremos pronto. Mindjárt meglátjuk.
" A magyar tárgyas ige (látom, tudod, ismeri stb.) magában foglalja a tárgyat
(ti. látom őt, tudod azt, ismeri őt stb.). A spanyolban nincsen külön alanyi és tár­
gyas ragozás, ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki
(las ponen teszik, no lo sé nem tudom). — A névmás azonban elmarad, ha a tárgyas
ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. Nem tudom, hogy mit csi­
náljak.

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre :

¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las
obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran
después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el
comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué
plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen
las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted
en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su co-
mensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. hace de sobremesa?

2. Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi

alakfát:
José me escribe a menudo. — Los profesores me dan buenos consejos. — Hoy
la camarera no me servirá legumbres. — ¿Por qué no me escriben los amigos? —
Pablo quiere darme un libro. — También Paco me quiere dar un libro. — María
no me ve. — Eva no me hallará aquí. — Diciéndome la verdad, Pep,e me hará un
gran favor. — ¿Cuándo quiere usted verme?
3. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját:
Todos pueden confiar en mi. — Juan no escribe esta carta a mí. — Juana está
sentada enfrente de mí. — Emerico no puede vivir sin mí. — ¿Hay cartas para mí ?
— Las muchachas hablan de mi. — El profesor irá al teatro conmigo. — Inés piensa
mucho en mí.
109
 4. Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját:
¿Dónde está Jorge? No . , . veo. Guando . . . verás, has de decir... que quiero ha-
blar con . . . . — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . . . veo. Cuando . . . verá», has de decir
. . . que quiero hablar con . . . . - ¿Qué hace Ana? No . . . sé. Sé sólo que mí hermana irá
con . . . al cine. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho. — ¿Por qué no viene»
a verme? Tengo que decir . . . muchas cosas. Quiero d a r . . . algunas revistas interesantes.
6. Mondjuk spanyolul:
Látsz engem? Látlak. Látsz bennünket? Látlak benneteket. Látja ön Pétert? Nem
látóin őt. Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt. Látni akarjuk őt. — Mit ads.z nekem? Köny­
vet adok neked. Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek. Mit akar ön Pálnak adni?
Könyvet akarok neki adni. Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni.
Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. — Mit hozol nekem? Levelet
hozok neked. Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játé­
kot hozok nekik. — Szeretsz? Szeretlek. Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket. Min­
denki szereti őket (férfiakat, nőket).
6. Mondjuk spanyolul:
Megbízhatsz bennem. Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk. Nem bízhattok
meg benne. — Te velem szemben ülsz. Mi veletek szemben ülünk. Vele szemben nem ül
senki. — Ez a levél neked szól (= számodra van). Ezek a levelek nekünk szólnak. Ez a leve­
lezőlap nekem szól. Ez a sürgöny nekik szól. — A tanár a könyvet nekem adja. Éva nem
neked írja a levelet. Károly minket nem szeret. Neki nem fogunk könyveket adni. ő t senki
sem fogja meghívni. Nekünk nem fognak levest adni. — Rólam beszélsz? Rólad beszélek.
Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. Róla beszélünk és nem róluk. — Nélküled nerii me­
gyek (jövő idővel). Nélkülem nem megy. Nélkülünk nem akarnak menni. Nélkületek nem
akarunk menni. Nélküle nem teszek semmit. Nélkülük nem tehetünk semmit.
7. Használjuk az acabar, ül. az ir igét a következő mondatokban:
Éppen most ütötte az óra az ötöt. - Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). -
Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk. - Éva és Mária most jött haza az iskolá­
ból. — Éva és Mária most fog ebédelni. — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni
a szavakat), és mindjárt megírom a feladatot.
8. Fordítsuk le spanyolra:
Éppen most szólt a csengő. Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát, a gép meg­
állt (está parada). Megmosom a kezemet, és az étkezőbe sietek. Társaim már az asztalnál
ülnek. Jó étvágyat! - mondom nekik. - Jó étvágyat! - válaszolnak nekem. — Jó ma a
leves? ízlik nektek? — János azt mondja, hogy a leves ízetlen. — Légy szíves (¿Me haces
el favor de...?), nyújtsd ide a sót. Köszönöm. — Kérem. - A sertéssült olyan ízletesnek
látszik (nekem), hogy összefut a nyál a számban. A sült burgonya is nagyon ízletes. Ma ott-
hon fogok vacsorázni. Még nem tudom, hogy mi lesz vacsorára. Este nyolc órakor újból
(olyan) éhes leszek, mint a farkas.

110*
 LECCIÓN CATORCE

A személyes névmás bővelkedő használata

El propósito de Ana no le gusta Añna terve nem nagyon tetszik

mucho a Juan.
A Juan le aburre ir de compras.
A ti te compraré un tejido.
A Paco le quiero comprar unos
pañuelos.
¿Qué te parece a ti este modelo
nuevo?
A mí me gusta mucho.
Jánosnak.
Jánost untatja a vásárlás.
Neked szövetet fogok vásárolni.
Ferinek néhány zsebkendőt akarok
venni.
Neked hogy tetszik ez az új modelll
Nekem nagyon tetszik.

Los Varga irán de compras

l
Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en
el turno de la tarde. Ana, su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para
ir de compras con su marido. A decir verdad, el propósito de Ana no le
gusta mucho a Juan, quien, cuando está libre, prefiere estar en casa leyenda
una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita.
A Juan le aburre ir de compras.
A Ana, por el contrario, le gusta mucho andar por la calle, mirar los
magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes
pasando de una sección a otra. A Ana tampoco le falta el dinero porque
es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros.
— Pues, al fin y al cabo, ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad?
— pregunta Juan a su mujer.
•— |Ah, tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo :
lo necesitas mucho. A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines.,
A José tengo que comprarle una corbata, y a las muchachas les compraré
algunas prendas de ropa interior.
— ¿No comprarás nada para ti?
— Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas.
— jClaro!
— De todas formas, tarde o temprano, necesito un vestido nuevo . . .
— jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón!
Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos.
111
 — Mira, querido, ahora me hace falta un vestido color1 gris, par^
la tarde.
— [Siempre la misma historia I Pues bien, a mí me da lo mísmd,
¿Cuándo iremos de compras?
— Todo depende de ti mismo, querido. Si te conviene, podremos
marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve.
— De acuerdo. A mí me conviene, no tengo inconveniente.

II
Conversación
— ¿Por dónde comenzamos, Juan?
— A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escapa-
rates en el centro de la ciudad.
— Tienes razón. Espero que también a ti te gustará ver los escapara-
tes de las tiendas y de los almacenes.
— Depende todo de las tiendas mismas. A mí me gusta, por ejemplo,
ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías.
— Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. La atención
mía la llaman los artículos de moda, ante todo los vestidos y los abrigos.
¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate?
¿A ti te gusta?
— A decir verdad, no me entiendo en indumentaria femenina.
— ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro
algunos artículos en aquella perfumería? >
(
— Con mucho gusto. Mientras tanío voy a comprarme unos pitillos
en aquel estanco.
(En la perfumería)
i- ¡Buenos días, señora 1
— ¡Buenos días !
-~ ¿Que desea usted, señora?
— Un jabón de olor, un jabón de afeitar
para mi marido y un frasquito de agua de
Colonia. . '
— Aquí tiene.usted todo, señora. ¿Qué
más desea usted?
— ¿Me hace el favor de enseñarme unas
polveras? Me hace falta también una borla
para polvos, igual que ésta. *
— ¿Qué le parece a usted esta polvera?
Es de buen gusto y no muy cara.
— ¿Cuánto cuesta?
-r Ochenta y seis florines.
<— Pues bien, me quedo con ésta.
112
 III
El favor
(Chiste)
¿Quiere usted hacerme un favor?
¿Cuál?
Cambiarme este duro.
¡ Hombre, este duro es falso!
Pues, precisamente ahí está el favor.

IV
Refranes
A caballo regalado, no hay que mirarle el diente.*
A la mala costumbre quebrarle la pierna.

Vocabulario

el propósito terv, szándék la caja pénztár, kassza

aburrir untat, terhére van (akinek:
tárgyeset)
ir de compras bevásárol
la compra vétel, bevásárlás
el tejido szövet
nada semmi(t)
el modelo minta, modell
I. mañana por la mañana holnap reggel
holnap délelőtt
el turno műszak, sorrend
utilizar fel-, kihasznál
preferir (prefiero, preferimos) jobban
szeret, inkább akar
el parque park
la isla sziget
por el contrario viszont, ellenben
magnífico pompás
el escaparate kirakat
la tienda üzlet, bolt
el almacén áruház; raktár
pasar átmegy, (be)jár
la sección osztály (áruházban)
económico takarékos; gazdasági
la caja de ahorros takarékpénztár
el ahorro takarékosság; megtakarított
pénz
al fin y al cabo végeredményben
el cabo vég, csúcs
¡ah! ó!
el traje öltöny
el calcetín zokni
la prenda ruhadarab; zálog
la ropa interior alsó fehérnemű
la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű)
interior belső
por supuesto természetesen
¡claro! hát persze!
de todas formas mindenesetre
la forma alak
tarde o temprano előbb vagy utóbb
el vestido ruha
¡otra vez! már megint!
de color marrón gesztenyeszínű, drap
tú mismo (-a) te magad
color gris szürke színű
lo ves de hát; látod
la historia história, történet, történelem
a mí me da lo mismo nekem mindegy

*(A közmondások értelme: 1. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2. A rossz

szokást ki kell irtani.)

• Spanyol nyelvkönyv — 5614 113

depender függ
de ti mismo tőled, magadtól
convenir (conviene) megfelel
marcharse elindul, elmegy
de acuerdo rendben van
no tengo inconveniente részemről nincs
akadálya
inconveniente alkalmatlan, nem meg­
felelő
II. comenzar por vmin v. vmivel kezd
a mi me parece nekem az a vélemé­
nyem
primeramente először (is)
de las tiendas mismas maguktól a
kirakatoktól
la librería könyvkereskedés
verdadero valódi, igazi '
el ratón de biblioteca könyvmoly
el ratón egér
la biblioteca könyvtár
la atención figyelem
la moda divat
ante todo mindenekelőtt, elsősorban
el abrigo felöltő, (téli)kabát
entenderse (me entiendo) ért vmihez
(amihez: en)
la indumentaria femenina női ruházat
un ratito egy egész kis ideig
la perfumería illatszerbolt
el estanco dohánybolt
¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik?
un jubón de olor pipereszappan
un jabón de afeitar borotvaszappan
cl frasquíto kis uve#
cl agua de Colonia kölnivíz
¿qué más desea usted? mit óhajt
egyebet?
enseñar mutat
la polvera púderszelence
la borla para polvos púderpamacs
la borla pamacs
los polvos púder
igual ugyanolyan, egyforma
caro drága
¿Cuánto euesta? mennyibe kerül?
me quedo con ésto (con ésta) ennél
maradok
III. ¿quiere usted hacerme un favor?
tenne nekem egy szívességet?
cambiar (be)vált, (be)cserél
el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu)
¡hombre! de hiszen, „jó ember"
el hombre ember, férfi
falso hamis
precisamente pontosan, éppen
IV. el caballo ló
regalado ajándékozott
regalar ajándékoz
la costumbre szokás
la pierna lábszár

Gramática

94 A személyes névmások bővelkedő használata

A Paco le quiero comprar unos Ferinek néhány zsebkendőt akarok
pañuelos. venni.
A las muchachas les compraré A lányoknak alsó fehérneműt fogok
unas prendas de ropa interior. venni.
A mí me gustan los libros. • Nekem a könyvek tetszenek.
A spanyol nyelv egyik sajátossága, hogy kiemelt — részeshatározó vagy
tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás meg­
felelő alakját is kiteszi. Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának.
A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul
elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. Jól
gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat:
Esto a mí me conviene. Nekem ez megfelel.
Esto a ti te conviene. Neked ez megfelel.
114*
 Esto a él le conviene.
Neki ez megfelel.
Esto
Esto
a
a
ella le conviene.}
nosotros nos conviene
Nekünk ez megfelel.
Esto
Esto
a
a
nosotras nos conviene
vosotros os conviene
:}
Nektek ez megfelel.
Esto
Esto
a
a
vosotras os conviene
ellos les conviene
:}
Nekik ez megfelel.
Esto
Esto
a
a
•}
ellas les conviene
usted le conviene önnek ez megfelel.
Esto a ustedes les conviene. önöknek ez megfelel.
A mí no me quiere nadie. Engem senki sem szeret.
A ti no te quiere nadie. Téged senki sem szeret.
A él no le quiere nadie. 1
A ella no la quiere nadie. J őt senki sem szereti.
A nosotros (-as) no nos quiere nadie. Minket senki sem szeret.
A vosotros (-as) no os quiere Titeket senki sem szeret.
nadie.
A ellos no les quiere nadie. 1,
A ellas no las quiere nadie. / őket senki sem szereti.
A usted no le (la) quiere nadie. önt senki sem szereti.
A ustedes no les quiere nadie. önöket senki sem szereti.
Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra;
A mi marido le compraré una Férjemnek új nyakkendőt fogok venni.
corbata nueva.
A mi marido le quiero mucho. Férjemet nagyon szeretem.
A Inés le gusta el vestido nuevo. Ágnesnek tetszik az új ruha.
A Inés la quieren todos. Ágnest mindenki szereti.
A los obreros les darán más A munkásoknak több pénzt fognak
dinero. adni.
A los obreros les premiarán. A munkásokat meg fogják jutalmazni.
También a las obreras las A munkásnőket is meg fogják
premiarán. jutalmazni.

Megjegyzések.
a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk:
Esto me conviene a mí. ,Ez nekem felel meg.
Nadie te quiere a ti. Téged senki sem szeret.
Los libros me gustan a mí. A könyvek nekem tetszenek.
El vestido nuevo le gusta a Inés. Az új ruha tetszik Ágnesnek.
Todos la quieren a Inés. Mindenki szereti Ágnest.
b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot
bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni, amikor az usted, ustedes nem is nyomatékos :
ÍA> conozco a usted. Ismerem önt.
(Kiemelve; A usted lo conozco.) (önt ismerem.)
Le* enseñaré a iiHledes unos Mutálni fogok önöknek néhány
artículos nuevo». új cikkel.
8* 115
 Nem hiba, bár nem spanyolos, ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk:
Conozco a usted. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. — Az usted, ustedes
elhagyása viszont nemcsak, hogy nem udvarias, hanem félreértésre is adhat okot:
Le conozco. — Ismerem őt (v. ismerem Önt). — Les enseñaré unos artículos. Mutatni
fogok nekik (v. önöknek) néhány cikket.

95_ A visszaható névmások bővelkedő használata

A mí me compraré unos calcetines. Magamnak néhány zoknit veszek.
A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a
visszaható névmásokat is bővelkedően használják.
A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me, te, se,
nos, os, se (vö.: 55).
A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben :

a mi magamnak magamat
a ti magadnak magadat
a> sí magának magát
a nosotros (-as) magunknak magunkat
a vosotros (-as) magatoknak magatokat
a sí maguknak magukat

Mint látjuk, a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám

3. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival, és
csakis elöljárószók után állhatnak.
További példák:
Luis siempre habla de sí.
(Vö.: Luis habla siempre de él.)
Le escribiré, — dice Luis para sí.
Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára
A mí no me compro nada.
A ti no te compras nada.
A sí no se compra nada.
A nosotros (-as) no nos compra­
mos nada.
A vosotros (-as) no os compráis
nada.
A sí no se compran nada.
¿A sí no se compra usted nada?
¿A sí no se compran ustedes nada?
116
Lajos mindig sajátmagáról beszél.
(Lajos mindig róla (egy harmadik
személyről) beszél.)
írni fogok neki, — mondja magában
Lajos.
Magamnak semmit sem veszek.
Magadnak semmit sem veszel.
Magának semmit sem vesz.
Magunknak semmit sem veszünk.
Magatoknak semmit sem vesztek.
Maguknak semmit sem vesznek.
Magának ön semmit sem vesz?
Maguknak önök semmit sem vesznek?
 Me veo a mí en la fotografía.
Te ves a ti en la fotografía.
Se ve a sí en la fotografía.
Nos vemos a nosotros (-as) en la
fotografía.
Os veis a vosotros (-as) en la
fotografía.
Se ven a sí en la fotografía.
Se ve usted a sí en la fotografía.
Se ven ustedes a sí en la
fotografía.
Magamat látom a fényképen.
Magadat látod a fényképen.
Magát látja a fényképen.
Magunkat látjuk a fényképen.
Magatokat látjátok a fényképen.
Magukat látják a fényképen.
önmagát látja ön a fényképen.
önmagukat látják önök a fényképen.

A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási

alakok táblázata :

1. változat 2. változat Magyar jelentése

a mí me me . . . a mí nekem, engem ; magamnak,

magamat

a ti te te . . . a ti neked, téged; magadnak,

magadat

a él le le . . . a él 1
a ella le le . . . a ella / neki

a él le le . . . a él \ őt
a ella la la . . . a ella /

a sí se se . . . a sí magának, magát; maguknak,

magukat ,

a nosotros nos nos . . . a nosotros \ nekünk, minket; magunknak,

a nosotras nos nos . . . a nosotras / magunkat

a vosotros os os . . . a vosotros \ nektek, titeket; magatoknak,

a vosotras os os . . . a vosotras / magatokat

a ellos les les . . . a ellos \ nekik

a ellas les les . . . a ellas f

a ellos les les . . . . a ellos 1 őket

a ellas (as las . . . a ellas /

a usted le le . . . a usted önnek

a usted le le . . . a usted "l önt

a usted la la . . . a usted /

a usted les les . . . a ustedes önöknek; önöket

117
 97 A m i s m o használata
Yo mismo quiero verlo. Én maflám akarom látni (azt).
Tú misma lo dices. Te mayad mondod.
Todo depende de vosotros mismos. Minden maflátoktól függ.
A si misma no se comprará nada. Magának semmit sem fog venni.
A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett
mismo, misma, mismos, mismas (maga, maguk) nemben és számban egyeztetett
alakjával. -
A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat:
a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo­
matékosabbá :
hoy mismo még ma
ahora mismo most mindjárt
allí mismo ott helyben
en España mismo magában Spanyolországban
(még Spanyolországban is)
viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma.
b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja ( = el mismo, la misma,
los mismos, las mismas) „ugyanaz", „még m a g a . . . is (sem)" jelentéssel bír és
a főnév előtt áll:
Me compraré el mismo vestido. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak
' megvenni.
A ti te gustan las mismas cosas. Neked ugyanazok a dolgok tetszenek;
Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja.
profesora.
Hablaré con los mismos alumnos. Magukkal a tanulókkal fogok beszélni.
c) Főneve mögé téve, a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga «
illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható :
Mi tía es la bondad misma. Nagynéném maga a (megtestesült)
jóság.
Al comienzo mismo de la primavera. Mindjárt tavasz elején.
d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket:
Lo mismo da. Egyre megy.
(A mí) me da lo mismo. Nekem mindegy,
ál mismo tiempo ugyanakkor

Ejercicios
1. Feleljünk a következő kérdésekre:
¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer
Ana, la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana?
¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir
de compras? ¿A quiénes les gusta, por lo general, ir de compras? ¿Qué se necesita
tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve
118
 usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes?
¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una
perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén?
2. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját:
A mí . . . gusta esta sopa. Esta carne . . . gusta a ti. Este tejido . . . parece
bueno a Pablo. El cuarto nuevo . . . conviene a nosotros. A vosotras . . . darán otros
cuadernos. A ellos . . . escribirán muchas cartas. A ellas . . . enseñarán vestidos
hermosos. No . . . daré a usted esta medicina. A ustedes . . . aconsejo esperar un
rato. A Luis no . . . veo aquí. A Margarita . . . quiero mucho. A nuestras hermanas
. . . quieren todos. . . . llaman a ti. A mí no . . . llaman. También a vosotros . . .
llaman. A sí no . . . compra nada.
3. Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva, ahol kell) :
Nekem nem tetszik ez a terv. — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f)
semmit sem fogunk venni. — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. —
Nektek (hogy) tetszenek ezek a,nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. — Önnek
nem fognak leveleket írni. — Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. —
. Nekem nem mondják meg az igazat. — Neked nem hiányzik a pénz. — Nem veszek
magamnak semmit. — Nem látom magamat a tükörben. — Magadnak új nyakken­
dőt veszel. — Nem látod magadat a fényképen. — Nem akar venni magának új
szövetet. — Apám engem hív. — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. —
Minket szeretnek tanáraink. — Titeket nem akarnak látni szüleink. — Őket (m és f)
nem látjuk a szobában.

4. Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) :

Még ma vizsgáznod kell. — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. —
Már holnap beszélnem kell vele. — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . — Róluk
magukról beszélünk. — Én magam (m és f) nem ismerem őt. — Ő maga (m és f)
mondja ezt. — Saját magának (m és f) nem vesz semmit. — Egyre megy. — Nekünk
mindegy. — Nekik is mindegy. — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni.
— Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. — Anyánk a megtestesült
jóság. — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. — Ezt a szót magában
Spanyolországban sem értik.
5. Fordítsuk le spanyolra:
Holnap délelőtt szabad leszek, mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. Vásá­
rolni megyek majd a városba. Sok mindent kell vennem. Be kell mennem egy illat­
szertárba. Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. A feleségemnek púdert és
kölnit fogok venni. Be fogok menni a nagy áruházba is. — Mi tetszik, uram? Legyen
szíves, mutasson nekem néhány zsebkendőt. (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő?
Ez nem tetszik nekem. Nekem az tetszik. Mennyibe kerül? Nem drága, csak 12
forintba kerül. Hát jó, ennél maradok. — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma.
Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba, és megnézzük az üzletek
kirakatait. Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket
árulják. Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket.

U9
 LECCIÓN QUINCE

Névmási alakok találkozása

Este tejido me lo compro. Ezt a szövetet megveszem magamnak.

Quiero comprármelo.
¿Tú no te lo compras?
¿No quieres comprártelo?
Él se lo comprará.
¿Los tejidos nuevos, puede
enseñárnoslos?
Se los enseñaré a ustedes.
Voy a enseñárselos a ustedes.
Meg akarom venni magamnak.
Te nem veszed meg magadnak?
Nem akarod megvenni magadnak?
ő majd megveszi magának.
Az új szöveteket meg tudja mutatni
nekünk?
Meg fogom mutatni önöknek.
Máris mutatom önöknek.

En el gran almacén
Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci,
Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis
Kossuth. Aquí hay gran animación a todas horas del día. El matrimonio
Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos
que cubren los mostradores. ¡Qué
alegría observar a los clientes que
se compran toda clase de géneros!
j Y ver con qué paciencia atienden
a los clientes los dependientes del
almacén!
— ¿Qué vamos a comprarnos
aquí, querida? — pregunta Juan
a su mujer.
— ¿Por qué me lo preguntas
si tú mismo lo sabes? Tenemos aún
que comprarte un tejido para un
traje nuevo.
— Pero, ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. Un tejido
cuesta un dineral y, por añadidura, yo no llevo tanto dinero encima para
comprármelo, ¡te lo confieso I Hay que economizar, te lo digo clara y
distintamente,
120**
 — ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalo-
para tu cumpleaños.
-— ¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección
de tejidos?
— No lo sé, pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. Voy a
preguntárselo.
— Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos.
— Con mucho gusto, •>- responde el jefe de sección cortésmente. —
Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. Allí a la derecha hallarán
ustedes la sección que buscan, al lado de la sección de confecciones.
Antes de subir al segundo piso, el matrimonio Varga visita aún las.
secciones de calzado, de perfumería, de bisutería, de papel y objetos de
escritorio, de artículos para deporte, de cristalería. Después de mirar todo
atenta y detalladamente, Ana y Juan llegan por último, cansados, a la
sección de tejidos.
II
*
Conversación i
(En la sección de tejidos)
— ¿Qué desean'ustedes?
— Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas, para uso diario.
— ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de
tejidos y muy baratos. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no
demasiado caro. Puedo recomendárselo.
— No está mal, pero es demasiado claro. Preferimos algo más oscuro.
— Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros.
— ¿Puede usted enseñárnoslos?
— Con mucho gusto. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. ¿Qué
les parece a ustedes éste?
— Éste sí que me gusta mucho. Pero, ¿qué precio tiene?
— Debo advertírselo a ustedes, es un poco caro. Cuatrocientos ochenta
florines metro.
— ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro.
— Pero si lo compra usted, tiene traje para toda la vida. Además,
tengo que decírselo seriamente, no se les presentará a ustedes otra ocasión
de comprar tejidos tan magníficos. No los venden en otro sitio.
— Bueno, ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él.
—• ¿Cuántos metros corto?
— Tres y veinte.
— Aquí tienen ustedes la factura. Tengan la bondad de pasar por
la caja. Allá al fondo está.
III
Compra ventajosa
Un hombre pobre posee un lorito. Le enseña a hablar, pero el lora
tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras:
— Sin duda alguna.
Poco contento con esto, el hombre coge la jaula y va al mercado para
vender el pájaro.
121
 — ¿Quién me compra mi Ionio? - R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e
duros. Os digo que vale mucho más. ¿Quién me lo compra?
Un señor que le oye gritar, se extraña del precio tan elevado ; se
dirige al lorito y le dice :
— ¡Responde, pajarito ! ¿Vales tú veinte duros?
— ¡Sin duda alguna I — responde el loro.
Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. Paga los
veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa. Pero ¿qué le ocurre allí ?
A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación. AÍfin, se enoja
de la compra. Se pone al lado de la jaula y dice :
— ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1
— ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro ; y por esta vez el lorito
tiene razón.
Vocabulario
I. lujoso fényűző ¡qué se le va a hacer! mit lehet itt
ia animación élénkség, forgalom ; tenni 1
lelkesedés tenga la bondad de legyen olyan jó
cl matrimonio házaspár ; házasság cortésmente udvariasan
atentamente figyelmesen tomar el ascensor beszáll a felvonóba
cl genero nem, fajta, cikk el ascensor felvonó, lift
diverso különböző, különféle busear keres
el mostrador boltasztal al lado de mellett, mellé
la alegría öröm las confecciones készruha
observar megfigyel subir felmegy, felszáll
cl cliente vevő el calzado cipő, lábbeli
toda clase de mindenféle la bisutería díszáru, ékszeráru
y ver hát még, amikor látja az objetos de escritorio írószerek
ember... el escritorio íróasztal; iroda
atender kiszolgál vkit, törődik vkivel artículos para deporte sportcikkek
(akit v. akivel: tárgy eset) el deporte sport
el dependiente alkalmazott, kiszolgáló la cristalería üvegáru
el sentido értelem atenta y detalladamente figyelmesen és
gastar költ (pénzt) részletesen
el dineral hatalmas pénzösszeg detallado részletes
por añadidura tetejébe, ráadásul por último utoljára, végül
' la añadidura hozzáfűzés, ráadás cansados fáradtan
llevar encima magánál hord II. a rayas csíkos
llevar hord, hoz, visz la raya csík, sáv, vonal
encima fent, felül, rajta para uso diario mindennapos haszná­
confesar (confieso, confesamos) bevall latra, strapára
economizar takarékoskodik el uso használat; szokás
clara y distintamente világosan és diario mindennapi, mindennapos
érthetően pasar por aquí idejön
distinto érthető, világos ; különböző, barato olcsó
különálló recomendar ajánl
pero si de hiszen no está mal nem rossz
el regalo ajándék más oscuro sötétebb
el cumpleaños születésnap oscuro sötét
j «¡MI ! ánT legyen ! la lana gyapjú
122
 extranjero külföldi el loro, el lorito papagáj
enseguida, en seguida azonnal, rögtön enseñar tanít, oktat (amire: a)
este sí que me gusta ez igen, ez tetszik la memoria emlékezet, emlékező
nekem tehetség
el precio ár, érték sin duda alguna kétségtelenül
advertir figyelmeztet, felhívja figyelmét alguno valamely, néhány
metro métere coger vesz, fog
. el metro méter la jaula kalitka, ketrec
¡cielos! szent ég! gritar kiált, kiabál
la vida élet lo vendo en veinte duros 20' duróért
seriamente komolyan adom el
serio komoly extrañarse csodálkozik (amin : de)
presentarse adódik, kínálkozik, mutat- elevado magas
kozik dirigirse fordul vkihez (akihez: a)
el sitio hely responde felelj 1
cortar vág, el-, levág la respuesta felelet, válasz
la factura számla ocurrir történik (akivel: a)
tengan la bondad de legyenek szívesek la contestación felelet, válasz-
pasar por la eaja odamegy a kasszához enojarse bosszankodik (ami miatt: de)
allá ott, oda ponerse odaáll
al fondo a végében tonto buta, ostoba
el fondo fenék, mélység fui voltam
ü l . ventajoso előnyös tirar dob
pobre szegény exclamar [észklámár] felkiált, kikiált
poseer birtokol, bír, van neki por esta vez ezúttal

Gramática

98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása

¿Por qué me lo preguntas? Miért kérdezed (ezt) tőlem?
Te lo confieso. Bevallom (azt) neked.
¿Los tejidos nuevos puede usted Meg tudja mutatni nekünk az új
enseñárnoslos? szöveteket?
Voy a enseñárselos. Máris mutatom önöknek.
Puedo recomendárselos. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek).
No tengo dinero para comprármelos. Nincs pénzem, hogy megvegyem
magamnak (azokat).
Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan
részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. Ilyenkor a részeshatározó
eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet, a 3. személyű részeshatározó alak (le, les)
helyett pedig mindig se áll. Figyeljük meg az alábbi példasorozatot:
Este tejido el dependiente Ezt a szövetet a kiszolgáló
me lo recomienda. ajánlja nekem.
te lo recomienda. ajánlja neked.
se lo recomienda. ajánlja neki (nekik).
123
 nos lo recomienda. ajánlja nekünk.
os lo recomienda, ajánlja nektek.
se lo recomienda (a usted, ajánlja önnek (önöknek).
a ustedes).

Esta camisa Ezt az inget

me la compraré. meg fogom venni magamnak.
te la comprarás. meg fogod venni magadnak.
se la comprará. meg fogja venni marjának.
nos la compraremos. meg fogjuk venni magunknak.
os la compraréis. meg fogjátok venni magatoknak.
se la comprarán. meg fogják venni maguknak.
se la comprará (a usted). ön meg fogja venni magának,
se la comprarán (a ustedes). önök meg fogják venni maguknak.

Estos lápices Ezeket a ceruzákat

él no me los da. ő nem adja nekem.
yo no te los doy. én nem adom neked.
nosotros no se los damos. mi nem adjuk neki (nekik, önnek,
önöknek).
ellos no nos los dan. ők nem adják nekünk,
ella no os los da. ő nem adja nektek.

La verdad Az igazat
tiene que decírmela, meg kell nekem mondania,
tengo que decírtela, meg kell neked mondanom,
tenemos que decírsela. meg kell neki (nekik, önnek, önök­
nek) mondanunk,
tienen que decírnosla, meg kell nekünk mondaniok.
tiene que decírosla. meg kell nektek mondania.

Diciéndomela me haces un favor. Ha megmondod nekem (azt), szíves­

séget teszel nekem.

Megjegyzések. — 1. A fenti mondatpéldákból is láthatjuk, hogy a se sokfélét

jelenthet: neki, nekik, önnek, önöknek. — Ha a se jelentése félreérthető, körül-
írást alkalmazhatunk:
Se lo recomiendo a él (a ella). Ajánlom neki.
Se lo recomiendo a ellos (a ellas). Ajánlom nekik.
Se lo recomiendo a usted. Ajánlom önnek.
Se lo recomiendo a ustedes. Ajánlom önöknek.

2. A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö.: 57), mint

pl. a következő mondatokban:
¡Qué se le va a hacer I Mit lehet itt tenni!
En el almacén se nos enseñará Az áruházban szép szöveteket fognak
tejidos hermosos. mutatni nekünk.
124
 99 Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata

me le me (a me lo me les me las me los nekem (magamnak) őt, azt,

őket, azokat
te le te la te lo te les te las te los neked (magadnak) őt, azt,
őket, azokat
nos le nos la nos lo nos les nos las nos los nekünk (magunknak) őt, azt,
őket, azokat
os le os la os lo os les os las os los nektek (magatoknak) őt, azt,
őket, azokat
se le se la se lo se les se las se los neki (magának, nekik, maguk­
nak) őt, azt, őket, azokat

Infinitivo-wál, gerundio-yal stb. (vö.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és

egybeírjuk : decírmelo, diciéndotelo stb.

100 A határozószó — £1 adverbio

La sección de tejidos se halla A szövetosztály olt jobbra van.
allí, a la derecha.
El jefe habla cortésmente con A főnök udvariasan beszél velünk.
nosotros.
Te lo digo clara y distintamente. Világosan és érthetően mondom neked.
A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett
(adverbio derivado).
1. A valódi határozószók közül a legfontosabbak:
a) a helyhatározószók (adverbios de lugar), mint pl.
aquí itt, ide abajo lent, le
de aquí innen arriba fent, fel
ahí ott, oda (nálad, hozzád) dentro bent (adentro be)
de ahí onnan (tőled) fuera, afuera kint, ki
allí, allá ott, oda cerca a közelben
de allí onnan lejos távol, a távolban, messzire
b) időhatározószók (adverbios de tiempo), mint pl.
ahora most siempre mindig
eutonces akkor, akkoriban nunca, jamás soha(sem)
antes előbb, inkább hoy ma
después később, azután ayer tegnap
ya már anteayer tegnapelőtt
todavía, aún még anoche tegnap este, tegnap éjjel
c) módhatározószók (adverbios de modo), mint pl.
muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat, túlságosan
határozószó előtt) apenas alig
125
 mucho nagyon, sokat (ige után) así Így, úgy
más többet casi majdnem
poeo keveset despacio lassan
menos kevesebbet aprisa, de prisa sietve, gyorsan
bastante eleget poco a poeo lassanként, apránként
2. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól. Ha a melléknév­
nek van -a végű nőnemű alakja, akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. A -mente
képzőnek önálló hangsúlya van, az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét:
claro világos claramente világosan
distinto érthető distintamente érthetően
alegre vidám alegremente vidáman
eortés udvarias cortésmente udvariasan
difícil nehéz difícilmente nehezen

101 A - m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén

Te lo digo clara y distintamente.
Miramos todo atenta y detallada-
mente.
Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a
•mente képzőt. További példák:
Jóvenes hermosos física y
espirituálmente.
Vive pura y simplemente.
Habla lenta y claramente.
Cantan feliz y alegremente.
Világosan és érthetően mondom neked.
Mindent figyelmesen és részletesen
nézünk meg.
Testben és lélekben szép ifjak.
Tisztán és egyszerűen él.
Lassan és világosan beszél.
Boldogan és vidáman énekelnek.

102 Melléknév használata határozószói jelentésben

Nos levantamos temprano. Korán kelünk.
Tiene que ir usted derecho. Egyenesen kell mennie.
No veo claro. Nem látok világosan.
Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik
la sección de tejidos. a szövetosztályra.
A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói
jelentéssel is bír. (Nem mondják : tempranamente, derechamente.)
Sok (különösen -ado, -ido végű) melléknév, határozószóként állva, számban
(és ha lehet, nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa
cansadas. A lányok fáradtan érkeznek haza.

103 Rendhagyó képzésű határozószók

Debes responder bien. Jól kell felelned.
Hablo mal el español. Rosszul beszélek spanyolul.
Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien
és mal. ^
126
 /

m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések -

Sin duda. Kétségtelenül.
Por último llegan a casa. Végül haza érkeznek.
Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk. így pl.
de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt
en seguida azonnal, rögtön en alguna parte valahol
al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol
Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor,
amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hang­
zású :
sin duda (= indudablemente) kétségtelenül
por último (= últimamente) végül, utoljára
• de repente (== repentinamente) v hirtelen

, Ejercicios

¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd,e puede ver usted
escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué seccio-
nes pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes
los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse
un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para
comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta
a usted : el claro, el oscurp, el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido
extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje?
¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contár-
nosla (contar elmondani, elmesélni)1
2. Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat:
Pablo sabe una historia interesante : . . . contará. (Pl. me la, te la, nos la, os la,
se la . . . a usted, a ustedes, a él, a ella, a ellos, a ellas.) Esta historia Pablo quiere
contar . . . . — Este tejido . . . gusta: . . . compar(é). Quier(o) comprar — Los
alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . . . preguntan. Van a pregun­
tar. . . . — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . . . dice clara y distintamente. —
Luis comprará los libros y . . . dará. Quiere d a r . . . . — Margarita y María comprarán
las flores y . . . regalarán. Quieren regalar.... — El almacén acaba de recibir
camisas nuevas: el dependiente . . . enseñará. Quiere enseñar
3. Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót:
Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). — Las alumnas cantan
(feliz y alegre). — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas
de los clientes. — María comprende (difícil) el español. — Debes mirar todo (atento).
— La verdad debéis decirla (puro y simple). — Mis padres viven (feliz). — Si queréis
ir a la estación, debéis ir todo (derecho). — Después del trabajo, los obreros llegan
a casa (cansado). — No me siento (bueno). — Paco responde siempre (malo) en la
escuela.
4. Mondjuk spanyolul:
a) Ez szép szövet. Megveszem (magamnak). Nem akarod megvenni? Pál meg-
veszi magának. Mi nem vesszük meg. Nem akarjátok megvenni? ők akarják meg­
venni, ők veszik meg. — l5j ingeket látok a kirakatban, lesz szíves megmutatni
nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). Ajánlom önnek (őket). Ezeket
az ingeket ajánlom neked. Ajánlom nektek. Ajánlom neki. Ajánlom nekik. Ezeket
az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem.
127
 b) Ez a tanterem nagyon nagy. Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. Péter
nagyon jól fog felelni. Nagyon sajnálom. Már itt vagyok. O még ninc» itt. Pál fent
van. István lent van. A színház nagyon közel van. A mozi nagyon messze van. Te
világosan beszélsz. Te világosan és érthetően beszélsz. TI udvariasan válaszoltok,
•ők boldogan élnek. Mi vidáman csevegünk. Kétségtelenül igazad van. Mindenütt
látok szöveteket. István valahol itt lakik. Sehol sem találom a könyvemet.
5. Fordítsuk le spanyolra:
Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. Szüksége van egy új ruhára,
«és ezért belép az üzletbe. Odamegy a boltasztalhoz, és (így) szól a kiszolgálóhoz:
— Legyen szíves, mutasson nekem néhány jó szövetet. — Milyen színben (de)
. óhajtja, uram? Mindenféle szövetünk van. — Jobban szeretem a sötét szöveteket.
— Éppen most kaptunk új szöveteket, meg fogom mutatni (őket) önnek. Lesz
szíves ide fáradni. Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. Mennyi métere? —
Nagyon olcsó : 250 forint. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. — Hány métert
vágjak le? — Három tizenötöt. — Tessék a számla. Szíveskedjék a pénztárhoz
fáradni!

LECCIÓN DIECISÉIS

A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo

ES PRECISO QUE SZÜKSÉGES, HOGY

(yo) hable con Paco. beszéljek Ferivel. I. -e
hables con Paco. beszélj Ferivel. -es
(él, ella) hable con Paco. beszéljen Ferivel. e
"
hablemos con Paco. beszéljünk Ferivel. -emos 1
habléis con Paco. beszéljetek Ferivel. -eis
, hablen con Paco. beszéljenek Ferivel. -en

(yo) ponga un telegrama. táviratot adjak fel. II. -a

pongas un telegrama. táviratot adjál fel. -as
(él, ella) ponga un telegrama. táviratot adjon fel. -a
pongamos un telegrama. táviratot adjunk fel. -amos
pongáis un telegrama. táviratot adjatok fel. -áis
pongan un telegrama. táviratot adjanak fel. -an

(yo) cumpla mis deberes. elintézzem teendőimet. III. -a

cumplas tus deberes. elintézzed teendőidet. -as
(él, ella) cumpla sus deberes. elintézze teendőit. -a
cumplamos nuestros deberes. elintézzük teendőinket. -amos
cumpláis vuestros deberes. elintézzétek teendőiteket. -áis
cumplan sus deberes. elintézzék teendőiket. -an

128
 I

De paseo en la capital
Son las cinco y pico. Carlos acaba de salir de su oficina. Camino de
su casa piensa:
— Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. Hoy no hay
ni lección de español ni curso de estenografía. Hace un tiempo hermoso
y puedo permitirme no volver a casa en seguida. Al fin y al cabo, ¿por
qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo, es
preciso que yo cumpla algunos deberes. Así, por ejemplo, mi hermanita
quiere que le compre una tableta de chocolate. Mi mamita desea que yo
tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. Mis primitos
me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve
bombones. Además, es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el
traje nuevo. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos
y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana. iQue
no se me olvide hacer todo esto 1
Carlos se encamina al centro de
la capital. Entra en una tienda de "[
dulces donde compra una tableta de
chocolate para su hermana y doscien-
tos gramos de bombones para sus
primitos. Camino de su sastre, pasa
por una estafeta de Correos y pone
un telegrama de felicitación a su tía.
Al mismo tiempo se compra algunos
sellos porque quiere escribir unas car-
tas y tarjetas a sus parientes de pro-
vincias. Después de pasar por el salón
de su sastre, sigue paseando por la avenida Rákóczi. En contaduría toma
dos localidades para la función del domingo. Por fin, va a la parada del
tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross, para volver a casa.
— ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí.
— Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. j Qué se le va a
hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás
duerman ya. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero, no tiene impor-
tancia. De todos modos, uno de estos días iré a verles, antes de que vayan
de vacaciones al lago Balaton.

II *

Conversación
— Dispénseme usted, caballero. ¿Habla usted español?
— i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano,
lo chapurreo.
— jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien
puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia, pero no
Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M •129
quiero extraviarme en la capital de ustedes. Tenga usted la bondad de
decirme, ¿por dónde se va al hotel Danubio?
— Con mucho gusto, señor. Siga usted todo derecho por esta calle,
atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. Si no
tiene inconveniente, puedo acompañarle a usted un rato.
— Es usted muy amable. Acepto con gusto.
— Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted?
— Soy argentino, de Buenos Aires. Soy representante de una casa
de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de
Hungría para visitar algunas casas de exportación.
— ¿Qué le parece a usted nuestra capital?
— Es una ciudad muy hermosa. Su situación topográfica es mara-
villosa.
— Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy
hermosa.
— Es verdad. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna,
con soberbias calles, avenidas, plazas y parques. Tiene más de tres millones
de habitantes.
— Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted.
— En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. Pero, permí-
tame que me presente: soy Antonio López de Queveda.
— Y yo soy Esteban Kovács, tenedor de libros.
— Tanto gusto de conocerle a usted.
— Estoy muy contento de nuestro encuentro.
— No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted.
— Si quiere usted que nos encontremos otra vez, estoy a su dispo-
sición, señor.
— Si no tiene inconveniente, podremos citarnos para mañana por la
tarde.
— Estaré encantado. Desde las cuatro, me hallará usted en el hotel.
— Muy bien, señor. A eso de las cinco le llamaré a usted por telé-
fono para citarnos en algún sitio. Allí ve usted su hotel, señor. Ahora
tenemos que despedirnos.
— Pues bien, nos veremos mañana por la tarde. Que usted lo pase
bien.
— Hasta mañana, señor.

III

Oficio inoportuno
(Chiste)

El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su

oficio.
— Señor director — dice un empleado — el número veintidós se
niega a trabajar en la fabricación de cajas, y pide que se le permita, como
a los demás, trabajar en su oficio.
— Es muy justo que se le complazca. ¿Y qué es?
— Aviador.
130
 IV
Refranes
Quien abrojos siembra no ande descalzo.*
No hay mal que por bien no venga.

Vocabulario
preciso szükséges, fontos; pontos
poner un telegrama felad táviratot
el telegrama sürgöny, távirat
el deber kötelesség, teendő
I. de paseo sétálva, séta közben
la capital főváros
camino de (su casa) útban (hazafelé)
importante fontos
permitir megenged (amit: de)
al mismo tiempo ugyanakkor
la hermanita húgocska
la tableta tábla
el chocolate csokoládé
tomar localidades jegyeket vált
la localidad (színházi) ülőhely, jegy
la pieza darab
nacional nemzeti
el primo, el primito unokafivér
el bombón praliné
necesario szükséges
que yo vaya hogy elmenjek
el sastre szabó
probar (pruebo, probamos) (fel)próbál
es menester szükséges, kell
la estafeta (de Correos) postahivatal
los Correos posta
Teresa Teréz
cumplir años születésnapja van
que no se me olvide csak el ne
felejtsem
se me olvida elfelejtem
olvidar elfelejt
tienda de dulces édességbolt
dulce édes; el dulce édesség
pasar por betér vhova
el telegrama de felicitación üdvözlő
távirat
la felicitación szerencsekívánat
el sello bélyeg
la tarjeta levelezőlap
el salón szalon
sigue paseando tovább sétál, folytatja
sétáját
la avenida út, fasor.
la contaduría elővételi jegypénztár
la función (színházi) előadás
la parada megáll ó(hely)
el coche kocsi
eonstar áll vmiből (amiből: de)
imposible lehetetlen
quizá (s) talán
ojalá (que) bárcsak
más cérea közelebb
la importancia fontosság
de todos modos mindenesetre
uno de estos días valamelyik nap
antes de que vayan de vacaciones
mielőtt még nyaralni mennének
ir de vacaciones nyaralni megy
las vacaciones (nyári) szünidő
el lago tó
II. dispensar megbocsát; felment
la casualidad véletlen
más (nyomatékosító szó; nem fordítjuk)
dichoso szerencsés
aunque ámbár, habár, noha, jóllehet
¡vaya sorpresa! milyen meglepetés!
la sorpresa meglepetés
conversar társalog
materno anyai, anya-
perdonar megbocsát
la molestia zavarás ; kényelmetlenség
extraviarse [észtrá- . . . ] , me extravío
eltéved

(A közmondások értelme: 1. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. — 2. Min*
den rossznak megvan a maga jó oldala.)
9* 131
¿por dónde? merrefelé?
el hotel szálloda
«1 Danubio Duna
siga todo derecho menjen egészen
egyenesen!
atravesar (atravieso, atravesamos)
átmegy, átszel (tárgyesettel)
la plaza tér
el puente híd
acompañar elkísér
aceptar elfogad
la nacionalidad nemzetiség
argentino argentin
el representante képviselő
la casa de importación behozatali
cég
la importación behozatal
encontrarse (me encuentro, nos encon­
tramos) van, találja magát; talál­
kozik
Hungría Magyarország
la exportación [észpórtácjón] export,
kivitel
la situación topográfica földrajzi
fekvés
maravilloso csodás
sea (a ser ige kötőmodja; itt nem for­
dítják le)
soberbio pazar; büszke
el habitante lakos
presentarse bemutatkozik
el tenedor de libros könyvelő
el tenedor tulajdonos, birtokos.
tanto gusto de conocerle a usted nagyon
örülök, hogy megismerhetem
Gramática
105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo
Quiero que los niños vivan
felizmente.
Deseo que Pedro pague su deuda.
A kötőmód jelen idejét úgy képezzük, hogy az -ar végű igékhez az -e, -es,
-e, -emos, -éis, -en, az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a, -as, -a, -amos, -áis,
-an ragokat tesszük. Példák a ragozásra:
132
estoy muy contento nagyon örülök
(aminek: de)
imaginarse elképzel
la disposición rendelkezés
citarse találkozót beszél meg,
találkozik
encantado elbűvölt, elbűvölve
en algún sitio valahol
el sitio fekvés, hely
despedirse (me despido, nos despedimos)
elbúcsúzik
que usted lo pase bien érezze jól m a g á t ;
isten vele
hasta mañana a holnapi viszontlátásra
III. el oficio mesterség, foglalkozás,
hivatal
inoportuno alkalmatlan, meg
nem felelő
el director igazgató
la cárcel börtön
ordenar elrendel
el preso fogoly, letartóztatott
negarse (me niego, nos negamos)
vonakodik
la fabricación gyártás
la caja láda, doboz
pedir (pido, pedimos) kér, követel
los demás a többiek
justo igazságos, helyes
complacer kérelmét teljesíti,
kielégít (a)
el aviador repülő, pilota
IV. el abrojo csalán, tövis
descalzo mezítláb
el mal baj
Kívánom, hogy a gyerekek boldogan
éljenek !
Kívánom, hogy Péter megfizesse
adósságát.
 I. HABLAR beszélni II. COMER enni III. VIVIR élni

hable beszéljek coma egyem viva éljek

hahles beszélj comas egyél vivas élj
hable beszéljen coma egyék viva éljen
hablemos beszéljünk comamos együnk vivamos éljünk
habléis k beszéljetek comáis egyetek viváis éljetek
hablen beszéljenek coman egyenek vivan éljenek

Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear, -gar, -guar, -ger, -gir, -guir, -quir, -cer,
-cir, -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok,
szerint módosul, pl.

TOCAR toqu* toques toque toquemos toquéis toquen

érinteni
PAGAR pague pagues pague paguemos paguéis paguen
fizetni
AVERIGUAR averigüe averigües averigüe averigüemos averigüéis averigüen
kivizsgálni •
COGER coja cojas coja cojamos cojáis cojan
fogni, venni
DIRIGIR dirija dirijas dirija dirijamos dirijáis dirijan
irányítani
DISTINGUIR distinga distingas distinga distingamos distingáis distingan
megkülönböztetni
DELINQUIR delinca delincas delinca delineamos delincáis delincan
kihágást elkövetni
VENCER venza venzas venza venzamos venzáis venzan
győzni
ZURCIR zurza zurzas zurza zurzamos zurzáis zurzan
foldozni
ALCANZAR alcance alcances alcance alcancemos alcancéis alcancen
elérni

*"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése

Es necesario que yo vaya a mi Szükséges, hogy a szabómhoz menjek»
sastre.
Siento que ya sea tarde. Sajnálom, hogy már késő van.
Azokat az igéket, amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét,
három csoportba oszthatjuk:

1. Mindazok az igék, amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak,

a kotornod jelen idejében is rendhagyóak. A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód
egyes szám 1. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait;
13a
X CAER, caigo cnljin caigas caiga caigamos colgáis caigan
nem
CONOCER,
conozco conozca conozcas conozca conozcamos conozcáis conozcan
ismerni
DECIR, digo diga digas diga digamos digáis digan
JlIUllUdllJl
HACER, hago haga hagas haga hagamos hagáis hagan
OÍR, oigo oiga oigas oiga oigamos oigáis oigan
\\ allotií
llcLllcLlLi
P E D I R , pido pida pidas pida pidamos pidáis pidan
kérni
PONER, pongo ponga pongas ponga pongamos pongáis pongan
helyezni
SALIR, salgo salga salgas salga salgamos salgáis salgan
kimenni
SEGUIR, sigo siga sigas siga sigamos sigáis sigan
folytatni
T E N E R , tengo tenga tengas tenga tengamos tengáis tengan
tartani •
TRAER, traigo traiga traigas traiga traigamos traigáis traigan
hozni
VENIR, vengo venga vengas venga vengamos vengáis vengan
jönni
VÉR, veo vea veas vea veamos veáis vean
látni .

2. Azok az e és o (u) tövű igék, melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban

íe, illetve ue hangzóra változtatják, a többes szám 1. és 2. személyében (vagyis
hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e, illetve o (u) hangot (vö.: 50).
EMPEZAR,
empiezo empiece empieces empiece empecemos empecéis empiecen
kezdeni
PENSAR, pienso piense pienses piense pensemos penséis piensen
gondolni
QUERER, quiero quiera quieras quiera queramos queráis quieran
szeretni
CONTAR, cuento cuente cuentes cuente eontemos contéis cuenten
elmondani
JUGAR, juego juegue juegues juegue juguemos juguéis jueguen
játszani
PODER, puedo pueda puedas pueda podamos podáis puedan
-hatni, -hetni

Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige :

DORMIR,
duermo duerma duermas duerma durmamos durmáis duerman
aludni
MORIR, muero muera mueras muera muramos muráis mueran
meghalni
ERRAR, yerro yerre yerres yerre erremos erréis yerren
tévedni
i OLER, huelo huela huelas huela olamos oláis huelan
illatozni

134
 3. A fenti, általános szabályokat nem követik:

HABER, he haya hayas haya hayamos hayáis hayan

(segédige)
SER, soy sea seas sea seamos seáis sean
lenni
ESTAR, estoy esté estés esté estemos estéis estén
lenni
DAR, doy dé des dé demos deis den
adni
IR, voy vaya vayas vaya vayamos vayáis vayan
menni
SABER, sé sepa sepas sepa sepamos sepáis sepan
tudni

107 A kotornod használata

Dispénseme usted, señor. Bocsásson meg, uram 1
Dispénsenme ustedes, señores. Bocsássanak meg, uraim!
¡Hablemos español! Beszéljünk spanyolul!
Que usted lo pase bien. Érezze jól magát! (Isten vele !)
¡Viva Hungría! Éljen Magyarország!
jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 Bárcsak közelebb jönnének lakni I
¡Quiera Dios ! Bárcsak isten is úgy akarná !
Quizás yo tenga la suerte de ir Talán még lesz szerencsém Argentínába
a la Argentina. utazni.
No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj, mely hasznunk*ra
venga. ne válna.
A kijelentő mód a tény, a valóság módja. Ezzel szemben a kötőmód a bizony­
talan, vélt, elgondolt cselekvés, történés módja. A kötőmód részben a magyar
felszólító módnak (-jak, -jek stb.) felel meg; használata azonban a spanyolban
jóval szélesebb körű, mint a magyarban.
A kötőmód használatáról részletesen a 26. leckében lesz szó ; egyelőre jegyez­
zük meg az alábbiakat:
A spanyolban a kötőmód vagy önállóan, tőmondatban, vagy mellékmondat­
ban fordul elő.

1. önálló mondatban a kötőmód kifejezi:

a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. és többes szám 1. személyéi (a fel­
szólító mód egyes és többes szám 2. személyéről a következő leckében lesz szó).
Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted, ustedes szavakat:
Venga usted. — Vengan ustedes. Jöjjön ! — Jöjjenek !
Digámosle la verdad. Mondjuk meg neki az igazat!
A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet
képzelni a hiányzó főmondatot, mint pl. deseo que kívánom, hogy stb.):
¡Que venga I ujjon !
iQue diga lo que quiera 1 Mondjon, amil akar!
135
 b) a meg teljesülhető óhajt; az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá
(bárcsak) szó vezeti b e :
¡Que sea verdad ! Bárcsak igaz volna l
¡Ojalá que vengan ! Bárcsak jönnének í
c) Kötőmód áll a quiza(s), acaso, tal vez (talán) szó után :
Quizá(s) sea verdad. Talán ez igaz. (Lehet, hogy ez igaz.)
Acaso duerman ya. Talán alusznak már.
Tal vez llueva mañana. Talán esik (majd) holnap.
2. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll, amikor
a) a magyarban is felszólító mód van, nevezetesen a kérést, kívánságot, óhajt,
akarást, parancsot, felszólítást, utasítást, tanácsadást kifejező igék után :
Mi hermanita quiere que le Húgocskám azt kívánja, hogy egy tábla
compre una tableta de chocolate. csokoládét vegyek neki.
¿Me permite que abra la ventana? Megengedi, hogy kinyissam az ablakot?
b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalan-
ságát (erről bővebbet a 26. leckében); a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott
állni, olykor azonban feltételes mód i s :
Lo haré todo como tú lo desees. Mindent úgy fogok csinálni, ahogy V
óhajtod.
Iré a verles antes de que vayan Meglátogatom őket, még mielőtt
de vacaciones. nyaralni mennének.
Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet
kifejező igék és kifejezések után, mint pl.
¡Qué lástima que un día conste Milyen kár," hogy a nap csak 24 ÓFából
sólo de 24 horas 1 áll!

108 A más, tan nyomatékosító szók

¡Qué casualidad más dichosa! Milyen szerencsés véletlen I
Miramos los géneros tan diversos. Megnézzük a sokféle árut.
jQué ciudad tan hermosa! Milyen szép város 1
A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan
nyomatékosító szót, különösen felkiáltásban. A magyarban ezt a szót nem fordítjuk,
le.

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre:

¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace,
por lo general, después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene
usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases
de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará
usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo
136
va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? —
¿Toma usted el tranvía, el autobús o el trolebús, cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde
sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra
usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar
sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro?
¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes!
2. Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő
alakját:
Es necesario que los alumnos (hablar) español. — Es menester que tú (comer)
más y (beber) menos. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. — El
profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. — No pienso que tú
(poder) hacerlo. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. — No me gusta que
Pedro (jugar) con Esteban. — Es posible que yo (errar). — ¡Ojalá que ellos (venir)
a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. — Es imposible que mis padres (estar)
ya en casa. — (Dispensar)me usted, señora. — (Perdonar)nos ustedes, señoras. —
Que ustedes lo (pasar) bien. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que
tú me (contar) un chiste.
3. Mondjuk spanyolul:
a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György, amit
akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek, amit akar-
nak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók, amit akarnak! —
Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek
(önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök), amit akarnak! — Tegyék (önök)
a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csoko-
ládét a gyerekeknek! —
V) Szükséges, hogy Pál velem jöjjön. — Kell, hogy szüleim meglátogassák roko-
naikat. — Fontos, hogy otthon legyetek. — Lehetséges, hogy István neked adja
ezt a könyvet. — Nem lehetséges, hogy tévedjek. — Talán már esik vagy havazik.
— Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok
minket! — Milyen kár, hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni,
mielőtt nyaralni mennél. — Mondjanak rokonaink, amit akarnak.
4. Fordítsuk le spanyolra:
a) Bocsássanak meg, hölgyeim, beszélnek önök spanyolul? — Igen, spanyolok
vagyunk. — Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk, de törjük a spanyolt.
— Milyen kár, hogy nem értünk magyarul. Itt vagyunk már egy hete az önök fővá­
rosában, de csak néhány magyar szót értünk. — Hogy tetszik önöknek a mi főváro­
sunk? — Nekünk nagyon tetszik. Hány millió lakosa van? — Két millió. De engedje
meg, hogy bemutatkozzunk. Én Nagy György mérnök vagyok. Barátom Kiss Ferenc
orvos. — Nagyon örülünk, hogy megismerhetjük önöket. De kár, hogy már olyan
késő van! El kell búcsúznunk, mert hétkor indul a vonatunk. Érezzék jól magukat.
b) Anyánknak holnap van a születése napja. Szükséges, hogy üdvözlő táv­
iratot adjunk fel neki. Milyen kár, hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglá­
togatjuk őt valamelyik nap, mielőtt szabadságra utaznánk. El ne felejtsünk csokolá­
dét és virágokat venni nekil

*137
 17 LECCIÓN DIECISIETE

A felszólító mód

I. (-AR)
¡Habla! Beszélj l ¡No hables ! Ne beszélj l
¡Hablad! Beszéljelek! ¡No habléis ! Ne beszéljetek!

¡Apresúrate! Siess! ¡No te apresures ! Ne siess !

¡Apresuraos! Siessetek! ¡No os apresuréis ! Ne siessetek !

II. (-ER)
¡Come! Egyél! ¡No comas ! Ne egyél!
¡Comed! Egyetek ¡ ¡No comáis ! Ne egyetek !

¡Léelo! Olvasd l ¡No lo leas ! • Ne olvasd!

¡Leedlo! Olvassátok! ¡No Jo leáis ! Ne olvassátok!

III. (-IR)
¡Duerme! Aludjál 1 ¡No duermas ! Ne aludjál I
%
¡Dormid! Aludjatok! ¡No durmáis ! Ne aludjatok!

¡Vístete! Öltözködjél! ¡No te vistas ! Ne öltözködjél!

¡Vestios ! Öltözködjetek 1 ¡No os vistáis t Ne öltözködjetek!

I
Escenas cotidianas
1. Entre madre e hija
— ¡lnesita! ¡Ven aquí, corriendito !
— Ya voy, mamita. ¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí!
— Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa
•de Consumos. Cómprame medio kilo de pan fresco, un kilo de patatas y
trescientos gramos de azúcar en polvo. Luego vuelve a casa.
— Sí, mamita. ¿Tú te marchas?
— Sí, hijita. Tengo que ir a la ciudad. Volveré a eso de las tres de
la tarde. Por eso te diré ahora qué debes hacer. Quédate tranquila en
- 138
 casa y no abras la puerta a ningún desconocido. Si viene alguien, dile que
venga más tarde, cuando esté en casa. Mientras tanto haz tu cama y pon
t en orden tus juguetes. Si tienes hambre, come pan con mantequilla. No
te olvides de cerrar las ventanas del comedor.
— Estáte tranquila, mamita. Lo haré todo como dices.
/
2. Entre padre e hijos
— Papaíto, queremos ir al cine. Venimos para pedirte permiso.
I Permítenoslo !
— Pues bien, podéis iros, pero el dinero para tomar las localidades
pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia.
— El dinero lo tenemos ya.
" — \ Qué picarones !
— Entonces, ¿podemos marcharnos?
— Sí, pero hacedme un favor. Después de la función, idos al tío
Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. [Portaos
bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. Después de volver
a casa, no os olvidéis de prepararos para la escuela. Aprended bien las
lecciones y tratad de responder bien en la escuela. En particular tú, Perico,
ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas.

3. En la ía salchichería
— Buenos días, señorita. ¿En qué puedo servirle a usted?
— Déme usted doscientos gramos de jamón. Córtemelo, por favor,
en tajadas finas. Luego, cien gramos de mantequilla.
— ¿Desea usted algo más?
— No, gracias. Esto es todo.
— Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que
acabamos de recibir.
— Muéstremelo, por favor. En verdad,, tiene un aspecto muy apetitoso.
— ¿Cuánto le doy a usted?
— Bastará un cuarto de kilo. Hágame el favor de envolvérmelo
todo en un paquete.
— Con mucho gusto.
— ¿Cuánto es todo?
— Aquí tiene usted el vale. Sírvase usted pagar a la caja.
— No tengo más que un billete de ciento. ¿Puede cambiármelo?
— Sí, señorita. Aquí tiene usted la vuelta. ¿Es eso, verdad?

4. ¿ Que dice el profesor en la clase ?

— Buenas tardes, señoras y señores. — Siéntense ustedes. — Señor
Kiss, hágame el favor de cerrar esa ventana. Gracias. — Comencemos. —
Veamos cómo están ustedes preparados. —, Respondan a mis preguntas. —
Señora Nagy, no la oigo a usted bien, hable en voz más alta. — ¡No charléis
allí, muchachos I •— Señorita Szép, muéstreme usted su cuaderno. —
Corrija usted las faltas. — Señor Varga, venga usted a la pizarra. —
Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. — Escri-
139
ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. — Ahora tome usted
la esponja o el trapo y limpie la pizarra. Gracias. Vuelva usted a su sitio.
— Leamos el texto. Página veintiuna, línea once. Empiece usted a leer,
señora Székely. — Siga leyendo, señorita. — Traduzca usted al húngaro,
señor. — Repita esta frase. — Lean ustedes todos juntos, en coro. —
Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. — Aprendan ustedes
el diálogo (la poesía) de memoria. — Para la clase que viene aprendan us-
tedes bien la lección y escriban los ejerci-
cios. — Repitan ustedes toda la lección
dieciséis.
II

Abuelo y nieto
(Chiste)
El abuelo está paseando a su niete-
cito por el jardín público. Un perro se
les acerca meneando la eola.
— Oye, abuelito ; hazme el favor de
acariciar al perro.
— Tócalo tú mismo, nene. ¿Por qué
quieres que lo acaricie yo?
— Es que quiero saber si muerde.

III
Refranes
Antes que acabes, no te alabes.*
Date prisa lentamente.
No firmes carta que no leas, ni bebas agua que no veas.

Vocabulario
I. 1. la escena jelenet la sucursal fiók(üzlet)
cotidiano mindennapi la Cooperativa de Consumos fogyasztási
Inesita Ági (Inés Ágnes) szövetkezet („Közért")
ven aquí gyere ide ! la cooperativa szövetkezet
corriendo, corriendito szaporán, futva el consumo fogyasztás
ahora mismito nyomban, azonnal el (la) azúcar cukor
héteme aquí itt vagyok („íme neked el azúcar en polvo porcukor
engem itt") * el polvo por
sacar elővesz tranquilo nyugodt
la red de compras (piaci) háló abrir kinyit
la red háló ningún, ninguno senki
vete (irse) menj ell el desconocido ismeretlen, idegen

*(A közmondások értelme: 1. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. Lassan járj,

tovább érsz! — 3. Látatlanba semmit se végy 1)
alguien valaki
dile mondd meg neki!
más tarde később
haz csináld meg!
cerrar (cierro, eerramos) becsuk
estáte tranquilo (-a) légy nyugodt!
2. papait o apuka
el permiso engedély
el ministro de Hacienda pénzügyminisz­
ter
cl ministro miniszter
la hacienda vagyon ; földbirtok
el picaro, el picarón (nagy) huncut, kópé
Antoñuelo Tóni
el paquete csomag
portarse viselkedik
dar un sablazo a kiszipolyoz, „megvág"
vkit
el sablazo kardcsapás
tratar de iparkodik, törekszik
en particular különösen, főleg
particular különleges; személyes
Perico Peti
tener en cuenta szem előtt t a r t
la cuenta számla, számolás
3. la salchichería csemegekereskedés
por favor kérem
la tajada szelet
fino finom, vékony
algo más még valami(t)
el queso sajt
gustoso Ízletes
mostrar (muestro, mostramos) mutat
apetitoso étvágygerjesztő
bastar elég(nek lenni)
envolver (envuelvo, envolvemos)
begöngyöl, becsomagol
el vale blokk
sírvase usted legyen szíves!
Gramática
*"*M A felszólító mód — El imperativo
Saca la red de compras.
Come pan con mantequilla.
Abre la» ventanas.
Tratad de responder bien.
Aprended bien las lecciones.
Egeribid los ejercicios.
el billete bankjegy
la vuelta visszajáró pénz
¿es eso, verdad? rendben v a n ?
4. en voz más alta hangosabban
corregir (corrijo, corregimos) kijavít
la falta hiba
el trapo rongy
limpiar letöröl
el texto [tésztó] szöveg
la página lap, oldal
la línea sor, vonal
siga leyendo olvassa tovább!
traducir (traduzco, traduces) lefordít
(amire : a)
repetir (repito, repetimos) el-, meg-
ismétel
la frase mondát
el coro kórus, kar
el diálogo párbeszéd
la poesía költemény, költészet
de memoria könyv nélkül
para la clase que viene a jövő órára
II. el nieto unoka
pasear sétáltat, sétálni visz
el jardín kert
público nyilvános, köz­
el perro kutya
acercarse közeledik, odamegy
(akihez: A)
menear csóvál
acariciar (meg)símogat
tocar megérint
el nene kisgyerek, kicsike
morder (muerdo, mordemos) harap
III. antes que acabes mielőtt befejeznéd
alabarse dicsekszik (amivel: de)
darse prisa siet
lento lassú
firmar aláír
Vedd elíí a (piaci) hálót l
Fgyí'l vajaskenyeret!
Nyisd ki az ablakokat!
Iparkodjatok jól felelni !
Tanuljátok meg jól a leckéket!
írjátok meg a feladatokat!
141
 A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. személyű alakja van.
A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja.
A felszólító mód egyes szám 2. személyét úgy képezzük, hogy az -ar végű
igék tövéhez -a, az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk.
(Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. személye a kijelentő mód egyes szám
3. személyével azonos.)
A felszólító mód többes szám 2. személyének végződései a három ragozásnak
megfelelően -ad, -ed, illetve -id. (A szóvégi d itt sohasem néma 1)

Példák a felszólító mód valamennyi személyére :

I. CANTAR énekelni II. COMER enni III. E S C R I R I R írni

¡canta! énekelj ! ¡come! egyél i ¡escribe! írj !

¡cante! énekeljen! ¡coma! egyék I ¡escriba! írjon !
¡cantemos! énekeljünk ! ¡comamos! e g y ü n k ! ¡escribamos! írjunk !
¡cantad! énekeljetek! ¡comed! egyetek! ¡escribid! írjatok í
¡canten! énekeljenek 1 ¡coman! egyenek ! ¡escriban V írjanak!

A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. A spanyolban csak a

szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel; az udvarias felszó-
lítást (vagy óhajt, kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel.

** u A felszólító mód rendhagyó képzése

Pon en orden tus juguetes. Rakd rendbe a játékaidat!
Dile que venga más tarde. Mondd meg neki, hogy jöjjön később !
Haz tu cama. Vesd meg az ágyadat I
Ven aquí. Gyere ide 1

A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes

szám 2. személyét:

decir ¡di! mondd! salir ¡sal! menj ki!

haber ¡he! bírj! ser ¡sé! légy!
hacer ¡haz! tedd! tener ¡ten! bírj!
ir ¡ve! menj! valer ¡val! érj!
poner ¡pon! helyezd! venir ¡Ven! jöjj!

A felszólító mód többes szám 2. személyű alakja szabályos képzésű: decid,

habed, haced, id, poned, salid, sed, tened, valed, venid.
142
 \

1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak)

No firmes carta que no leas, Ne írj alá olvasatian levelet, ne igyál:
ni bebas agua que no veas. látatlanba vizet!
No abras la puerta. Ne nyisd ki az ajtót 1
¡No charléis ! Ne fecsegjetek!
¡No hablen ustedes ! Ne beszéljenek !
A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen ideje-
szolgáltatja. Példák a ragozásra:

H A B L A R beszélni E S C R I B I R írni

¡no hables! ne beszélj 1 ¡no escribas! ne írj 1

¡no hable! ne beszéljen 1 ¡no escriba! ne írjon !
. ¡no hablemos! ne beszéljünk ! ¡no escribamos! ne írjunk !
¡no habléis! ne beszéljetek 1 ¡no escribáis! ne írjatok !
¡no hablen V ne beszéljenek ! ¡no escriban! ne írjanak !

112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban

Cómprame medio kilo de pan. Végy nekem fél kiló kenyeret!
Estáte tranquila. Légy nyugodt 1
¡Permítenoslo! Engedd meg nekünk (azt) !
Hacedme un favor. Tegyetek meg nekem egy szívességet l
¡No os olvidéis prepararos I Ne felejtsetek el elkészülni 1
¡No te apresures! Ne siess!

Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátra-

vetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával ; ilyenkor a nos és se előtt a többes
szám 1. személy -s végződése, az os előtt a többes szám 2. személy -d végződése
elmarad. Példák :

L E V A N T A R S E felkelni DECIR mondani

¡levántate! kelj fel 1 ¡dímelo ! mondd meg nekem ( a z t ) !

¡levántese! keljen fel! ¡dígaselo ! mondja meg neki(k) 1
¡levantémonos! keljünk fel! ¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1
¡levantaos ! keljetek fel I :dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk !
¡levántense! keljenek feli ¡díganmelo ! mondják meg nekem 1

143
 A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig
az ige előtt állanak ; pl.

¡no te levantes! ne kelj fel 1 ¡no me lo digas! ne mondd nekem I

¡no se levante! ne keljen fel! ¡no se lo diga! ne mondja neki 1
¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I ¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil
¡no os levantéis! ne keljetek fel 1 ¡no nos lo-digáis! nemondjátok
nekünk !
¡no se levanten! ne keljenek fel ! ¡no me lo digan! ne mondják nekem!

113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos

Sois picarones ! Nagy kópék vagytok 1
¡Inesita ! ¡Ven aquí, corriendito ! Ági, gyere ide szaporán!
A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi
árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek, ritkáb­
ban határozószónak vagy igenévnek).
I. Nagyító képzők :
1. -ón, -ona (a leggyakoribb nagyító képző)
el hombre férfi, ember el hombrón nagy darab ember
la mujer asszony la mujerona tenyeres-talpas asszony
soltero legényember solterón agglegény
soltera hajadon solterona vénkisasszony
picaro, -a huncut picarón, -ona nagyon huncut
2. -azo, -aza (ritkább az előbbinél)
el padre apa el padrazo túlságosan gyengéd apa
3. -acho, -acha (egyúttal megvető, lekicsinylő értelmű is)
-uelio, -ucha
rico gazdag ricacho újgazdag
la casa ház la casucha viskó
4. -ote, -ota (nagyít, de megvetést is tartalmaz)
el libro könyv el libróte salabokter
grande nagy grandote, -a kövér és nagy
5. -astro, -astra (megvető, rosszalló értelmű)
la madre anya la madrastra mostohaanya,
szívtelen anya
el poeta költő el poetastro fűzfapoéta
II. Kicsinyítő képzők :
1. -ito, -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző)
-cito, -cita
-ecito, -ecita
144
 el vaso pohár el vasito pohárka
Inés Ágnes Inesita Ági
la mujer asszony la mujerelta asszonyka
el pez hal el peeecito halacska
la flor virág la florecíta virágoeska
2. Alio, -illa (ritkább az előbbinél)
-cilio, -cilla
-ecillo, -ccilla
pluma toll plumilla tollacska
el pan kenyér el panecillo kenyérke
3. -ico, -ica (régies) '
-cico, -cica
-ecico, -ecica
Pedro Péter Perico Peti

4. -uelo, -uela (kicsinyít; olykor megvető értelmű is)

-zuelo, -zuela
-ezuelo, -ezuela
Antonio Antal Toñuelo Tóni
el pintor festő el pintorzuelo kontár, mázoló

A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot

igényel. Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk, melyek­
nek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk.

Megjegyzések
1. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez,
hanem (bár ritkán) gerundio-hoz, participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak ; pl.
corriendo futva corriendito szaporán
callando halkan callandito szép csendben
cansado fáradt cansadito kissé fáradt
solo egyedül sólito szép magányosan
poco keveset un poquito, un poquitín, un poquillo
egész keveset

2. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat; pl.

rico gazdag ricachón (-ona) dúsgazdag
el hombre ember, férfi el hombracho» kövér, erős ember
pobre szegény polución nyomorult szegény
picaro, -a huncut picaroncillo, -a huncut kópé

A chico (kisfiú) szóhoz pl. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítő-

becéző képzők járulhatnak :
chiquito, chfquitfllo, chiquitilo, chiquitín,
chfcuclo, chiqiiillllo, chiqiiilluelo, chiquituelo, chiquiUllucIo
chiquirritín, chiqiilrrililo, cliiquirrllillo, chiquirrituclo
10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145
 3. A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í«
megváltozhat):
la caja láda el cajón fiók, fiókos szekrény
la cajita doboz
la cámara szoba ©1 camarote hajó fülke, kabin
4. Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van:
la rata patkány ©1 ratón e£¿r
la calle wíca ©1 callejón szűk utca, sikátor
la planta növény ©1 plantón facsemete
5. Jegyezzünk meg néhány különleges, szabályba nem foglalható esetet:
Carlos Károly Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!)
el dinero pénz el dineral hatalmas pénzösszeg
el río folyó ©1 riachuelo folyócska
la aldea falu la aldehuela falucska
6. A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más, azonos alakú
képzőkkel. így pl. az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli:
el fusil puska el fusilazo puskalövés
el puño ököl el puñetazo ökölcsapás
el sable kard („szablya") el sablazo kardcsapás; „megvágás"
el cañón ágyú el cañonazo ágyúlövés
Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan
szavakban, mint pl. el tabaco a dohány, el cucurucho a papírzacskó, el despacho
az iroda, a sürgöny, el rincón a sarok, a szöglet.

Ejercicios
1. Feleljünk a.következő kérdésekre:
¿Tiene usted familia? ¿Es grande, la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la
hija, los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere
que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre
cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la
salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere
usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía
(az áruért)? - ¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el
profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos
da el profesor al fin de la clase? - ¿Puede usted contarme un chiste en español?
2. Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében:
Venir aquí. (Pl. Ven aquí. Venga aquí. Vengamos aquí. Venid aquí. Vengan aquí.
Venga usted aquí. Vengan ustedes aquí.) - No venir aquí. - Hacer sus deberes. - Escribir
una carta a Ana. - No escribir cartas' a Ana. - Comer mucho. — No comer mucho. —
Charlar - No charlar en la clase. - Tener paciencia. - No tener miedo. - Irse al oine. —
Levantarse temprano. - No levantarse tarde. - Traerle el paquete. - Traérselo. - No
decirles la verdad. - No decírsela. - Mostrarle las camisas. - Mostrárselas. - No mostrár-
selas.

146*
 3. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe:
(Ser) bueno, hijo mío. (Ser) buenos, hijos míos. Paco, (darme) tu libro. Muchachas,
(darme) vuestros cuadernos. No (charlar), muchachos. (Decirme) con quién andas
y te diré quién eres. No (ser) perezosa, María. (Tener) paciencia, hijitos. No (tener)
miedo, hijitas. José, (poner) los libros en la mesa. José y Estaban, (irse) a la estación.
Margarita, (vestirse) rápidamente, Ana, no (lavarse) sin jabón. Amigos, (irnos)
juntos a teatro. No (marcharos) aún. (Marcharos) más tarde.
4. Mondjuk spanyolul:
írj! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak!
Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne
beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb
(acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk
közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek
közelebb! Ne menjenek közelebb!
5. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel):
Nagybátyám nagy darab ember. — Tóni bácsi agglegény. — Mária nagyon
huncut. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt.
— A doboz a fiókban van.
6. Fordítsuk spanyolra:
á) Tóni és Peti, gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem.
Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni, hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm.
Tíz órakor menj a Közért-fiókba, és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el
venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti, ne légy lusta, és tanuld meg a lec­
kéidet! Tóni, segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon, és ne nyissátok
kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok, egyetek kenyeret!
b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-, és nyissa ki az ablakokat!
Vegye elő a füzetét, és írja, amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan,
amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon
fel, és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg. a szöveget könyv
nélkül!

LECCIÓN DIECIOCHO

L e c c i ó n de r e p a s o

La familia Varga cena en casa

Es sábado por la noche. La familia Varga acaba de volver a casa del
cine. Todo el mundo tiene hambre, porque ya son las diez y otros días
la familia cena más pronto. Ana va directamente a la cocina a preparar
la cena, Juan y los muchachos se mudan de ropa, Eva y María ponen
la mesa. Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador, mientras
que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos
y tenedores. Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para
agua y un platillo para la ensalada.
10* •147
 La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son
por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té,
pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua.
— No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y
Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. —
Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estó-
mago.
— ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan.
— Si me haces el favor. Gracias.
— ¿A ti te gusta este tocino?
— Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias.
— Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños.
— Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son
de la misma opinión.
— Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me
gusta tanto.
— Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme?
— ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no
coger una indigestión. No quiero que enferméis.

II
En el estanco
— Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „ P l a n " y una caja de
cerillas.
— Siete cuarenta.
— Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos
tarjetas postales.
— Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa?
— Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto
cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate?
— ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato :
cuesta sólo ochenta y cinco florines.
— Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde
cuando pasaré por aquí.
— Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted.
— Se lo ruego.
III
Un abrazo
(Chiste)
Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino,
asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la
servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le
dice :
— ¡Déme usted un abrazo !
— Y, ¿por qué?
— Porque ésta es la última vez. que me ve usted.
148
 IV

Refranes

Con tripa vacía no hay alegría.*

A buen h a m b r e no hay pan duro.

Vocabulario

I. más pronto korábban tener cuidado vigyáz vmire, gondosko­

directamente egyenesen dik vmiről (de)
mudarse de ropa átöltözik el euidado gond, figyelem
el mantel abrosz coger una indigestión elrontja a gyomrát
la servilleta szalvéta la indigestión gyomorrontás
el cajón fiók enfermar megbetegszik
el aparador pohárszék, ebédlő­ II. la cerilla gyufa
szekrény fi\ sobre boríték
otros tantos, otras tantas ugyanannyi el papel para cartas levélpapír
por la común rendszerint, többnyire postal postai
común közös; rendes el encendedor (de bolsillo) öngyújtó
sencillo egyszerű Checoslovaquia Csehszlovákia
huevo pasado por agua lágy tojás reservar fenntart, félretesz
tragar (le)nyel, fal ü l . el abrazo ölelés
a porfía versenyezve (egymással) uno egy ember, egy valaki
masticar megrág la fonda vendéglő, fogadó
el bocado falat pésimamente nagyon rosszul
el dolor fájdalom el vino bor
el estómago gyomor detestable utálatos, pocsék
échame agua önts nekem vizet! satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít,
echar önt; dob, hajít, vet kifizet
son de la misma opinión ugyanazon a el importe összeg
véleményen vannak el fondista vendéglős, fogadós
la opinión vélemény dar un abrazo megölel (akit: a)
otro még egy la última vez utoljára
en cambio viszont IV. la tripa bél, ha¡?
el cambio csere, váltás vacío üres
el glotón falánk, nagyétkű duro kemény

Ejercicios de repaso
Mondjuk spanyolul:
1. (A 13. lecke nyelvtanához)
Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok,
azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek,
hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült?
Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni
kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra

* (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az

ember nagyon éhes, mindent megeszik.)
*149
után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk
és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van
Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon
lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom
írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet.
2. (A lé. lecke nyelvtanához)
Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a
piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám
(saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. —
önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek
azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk
meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most
átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet
kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom
a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap
lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején?
Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk
tanulni, mint ti.
3. (A 15. lecke nyelvtanához)
Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem
mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkeres­
kedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom,
hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk
azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd
Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek
az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem!
Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem
(magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman
dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.
4

4. (A 16. lecke nyelvtanához)

Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I —
Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk,
hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását.
— Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. —
Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 —
Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell,
hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I
— Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak iga­
zat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen
szép szobák I
5. (A 17. lecke nyelvtanához)
Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd
olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1
Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton!
Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon
otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szövete­
ket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg
maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet!
Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csuk­
játok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok
be az ablakokat!

150
 LECCIÓN DIECINUEVE

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio

el libro comprado a megvásárolt könyv

-los libros comprados a megvásárolt könyvek
la camisa comprada a megvett ing -ar : -ado
las camisas compradas a megvett ingek

el libro leído az elolvasott könyv

los libros leídos az elolvasott könyvek -er :
-ido
la carta recibida a kapott levél -ir :

las cartas recibidas a kapott levelek ,

Estar + participio

España está limitada al norte Spanyolországot északról Franciaország

por Francia.
El territorio de España está
dividido en comarcas.
El museo está abierto de diez
a cuatro.
Las cartas ya están escritas.
határolja.
Spanyolország területe megyékre van
osztva.
A múzeum tíztől négyig van nyitva.
A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto

He escrito algunas cartas. Néhány levelet írtam.

¿Has visitado el museo? Megnézted a múzeumot ?
¿Ha vuelto ya Miguelito? Misi megjött már ?
Hemos estado en la ciudad. A városban voltunk.
¿No os habéis cansado? Nem fáradtatok el?
Los niños han comido mucho. A gyerekek sokat ettek.

151
 I
España
— Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa.
— ¿Cuál?
— La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber
algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de
medio año.
— Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España.
Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de
España.

152
 España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal,
la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el Océano-
Atlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo.
La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,,
que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye
en conjunto una superficie de 504 517 km 2 con una población de 28 millones
de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado,
le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara
Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadra-
dos y cerca de un millón de habitantes.
La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada
meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida
por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son
el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir.
El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza.
Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata
y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso
es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas,
forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por
su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga,
Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz
en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia.
La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar.
La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con
muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades impor-
tantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El terri-
torio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias,
Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla
la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).

\
II

Conversación

— Pues, Ana, ¿dónde habéis estado?

— Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga
y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos
lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital
por primera vez en su vida.
— ¿Y qué habéis visto?
'— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece
una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo
paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento.
— jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado?
— No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería
para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han
bebido un café puro.
— ¿Y qué habéis comido?
153
 — Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado
la tarde?
— Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis.
Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno
responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya
todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional?
— Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está
abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana
por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad.

III
Indicio cierto
(Chiste)'
— Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela?
— Sí, señora.
— ¿Le has visto?
— No, señora.
— Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto?
— El gato se ha escondido bajo la cama.

IV
Refranes
A hierro candente, batir de repente.*
El conejo ido, el consejo venido.
Obra empezada, medio acabada.
Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla.
Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada.

Vocabulario
España Spanyolország 1. recordar (recuerdo, recordamos)
limitar határol emlékeztet (akit: a, amire: tárgy-
el norte észak eset)
Francia Franciaország la promesa ígéret
el territorio terület la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk
dividir feloszt tener la curiosidad de kíváncsi(nak
la comarca megye «'lenni) vmire
abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) cuyo, cuya amelynek a
escrito megírt, megírva (escribir ír) más de több, mint
sido fa ser ige participio-ya^ la geografía földrajz
cansarse elfárad reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után
köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet
fél siker.)

154
el mapa térkép el, la mayor a legnagyobb
Europa Európa el río folyó
meridional déli dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel
formar képez, alkot en abundancia bőven
(el) Portugal Portugália la abundancia bőség
la península félsziget el cobre réz
ibérico ibéri, ibériai el cinc cink
el océano óceán el estaño ón
atlántico atlanti el plomo ólom
el oeste nyugat el mercurio higany
el sur dél la plata ezüst
el este kelet rico gazdag
el (la) mar tenger el yacimiento lelőhely
mediterráneo földközi el carbón szén
la superficie felület, terület con todo eso mindezek ellenére
continental szárazföldi, kontinentális más . . . que inkább . . . , mint
es de kitesz agrícola (-a végű melléknév \) földművelő
el kilómetro kilométer industrial ipari
cuadrado négyzet-, négyszögletes el producto termék
las (islas) Baleares Baleári szigetek dos terceras kétharmad
las (islas) Canarias Kanári szigetek distinguirse kitűnik, kiemelkedik
el canario kanárimadár (amivel: por)
constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos, la producción termelés, termesztés
-uís, -uyen) alkot, képez los cereales gabonafélék
en conjunto együttesen la aceituna oliva, olajbogyó
la población népesség; helység famoso híres
vasto hatalmas, nagykiterjedésű * el mundo világ
el imperio birodalom ; császárság entero egész
colonial gyarmati abundar bőven van, bővelkedik
poseído amelyet birtokolt (poseer bir­ asimismo ugyancsak, szintén
tokol) el arroz rizs y
el pasado múlt la llanura síkság
el Marruecos Marokkó el naranjo narancsfa
el Sahara (el Sahara) Szahara la naranja narancs
el total végösszeg la cría tenyésztés
con un total de mindent együttvéve el ganado jószág, állat, marha
cérea de közel, mintegy particularmente különösen
central közép-, középső, központi el (ganado) lanar gyapjas háziállat
la meseta fennsík el edificio épület
unos, unas körülbelül, mintegy notable nevezetes
la altura magasság la región vidék, táj
medio közép-, átlagos Castilla la Vieja Ó-Kasztília
el nivel de! mar tengerszint II. el lugar hely
el nivel szint, színvonal el monte hegy
dividida por las cordilleras melyet a Gerardo Gellért
hegyláncok részekre osztanak de donde ahonnan
la cordillera hegylánc, lánchegység ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad
la sierra de montañas hegység ofrecerse adódik; nyílik (kilátás)
la vista kilátás; látás
la sierra hegy(ség); fűrész
la orilla part
mayor nagyobb
155
el parlamento parlament, képviselő­ III. el indicio jel
ház cierto biztos
a mitad de camino feleúton Tetra (női név)
la mitad fele Miguclito Misi
la pastelería cukrászda ¿In has visto? láttad ő t ? (ver lát)
el helado fagylalt el gato macska
adelgazar lesoványodik esconderse elbújik
uno az ember (általános alany) bajo alatt, alá
las tengo escritas ya todas már mind IV. cándenle izzó
megírtam hatir ver, üt
equivocarse téved de repente hirtelen ; azonnal
volveremos a vernos ismét fogunk el conejo nyúl
találkozni la obra mű, munka
volver a f + főnévi igenév) ismét tesz medio félig
vmit la maravilla csoda

Gramática

114 A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. pretérito

Obra empezada, medio acabada. Megkezdett munka, félig befejezett
munka.
Respondemos a las cartas recibidas. Válaszolunk a kapott levelekre.

A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövé­
hez -ado, az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. Példák :

HABLAR beszélni hablado (-a, -os, -as) beszélt, beszélve

VENDER eladni vendido (-a, -os, -as) eladott, eladva
•RECIBIR kapni recihido (-a, -os, -as) kapott, kapva

Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű mellék­

névi igenevüket:

abrir kinyitni abierto prender fogni preso v. prendido

cubrir befedni cubierto resolver elhatározni resuelto
decir mondani dicho romper törni roto v. rompido
escribir írni escrito satisfacer kielégíteni satisfecho
hacer csinálni heeho ser lenni sido
morir meghalni muerto ver látni visto
poner helyezni puesto volver visszatérni vuelto

Megjegyzés. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van, a fent ismer­
tetett múlt idejű v. „szenvedő" melléknévi igenév; ezért a továbbiakban egy­
szerűen csak participio néven említjük.
156
 A jelen idejű participio (a latin participium praesens, magyar: -ó, -ő, pl. tán­
coló, beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét, és ma már csak főnévként
vagy melléknévként használatos; pl. el (la) cantante énekes(nő), el dependiente
kiszolgáló, inteligente okos, értelmes, diligente szorgalmas. —- Egyes esetekben a
gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t, így mondják pl. agua hirviente
v. agua hirviendo forró víz.

115 A p a r t i c i p i o használata
a) el libro leído az (el)olvasott könyv
los libros comprados a megvett könyvek
la obra hecha a megcsinált munka
las cartas escritas a megírt levelek
b) El museo está abierto. A múzeum nyitva van.
Las cartas están escritas. A levelek meg vannak írva.
España está limitada al norte Spanyolországot északról Franciaország
por Francia. határolja.
c) La parte central de la península A sziget középső részét magas fennsík
está formada por una elevada alkotja, amelyet a hegyláncok részek­
meseta, dividida por las cordille- re bontanak.
ras.

A participio állhat:
a) jelzőként; ilyenkor, főneve után áll, és megfelel a magyar -t, -tt képzős múlt
idejű melléknévi igenévnek. Pl. la lengua hablada a beszélt nyelv, las puertas
abiertas a nyitott ajtók.
b) az állítmány névszói részeként, estar ige mellett. A magyarban ilyenkor
-va, -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk; helyesebb azonban, ha ezt a
legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk; pl.:
La carta está escrita. A levél meg van írva. ( = A levelet
megírták.)
España está limitada al norte por Spanyolország északról Franciaország
Francia. által van határolva. ( = S.-ot észak-
ról F. határolja.)
La capital de Hungría está atra- Magyarország fővárosát a Duna folyó
vesada por el río Danubio. szeli át.
c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére; ilyenkor vessző
választja el az előzményektől. A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet,
amelyek stb.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal for­
dítjuk. Figyeljük meg az alábbi mondatokat:
El original de este cuadro, pin­ E képnek az eredetije, amelyet egy
tado por un pintor español, se spanyol festő festett, a múzeumban
ve en el museo. látható.
Las colonias, poseídas por España A gyarmatok, amelyeket a múltban
en el pasado, eran muy vastas. Spanyolország birtokolt, igen nagy
kitérj edésűek voltak.
•157
 Megjegyzések. 1. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot;
ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol
festő festette. Az eredeti kép a múzeumban látható. — Spanyolországnak a múltban
hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak.
2. A fentiekből látjuk, hogy a participio tulajdonképpen -o végű mellék­
név, mely nemben és számban megegyezik főnevével.

116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto

¿Dónde habéis estado? Hol voltatok?
Hemos subido al monte. Felmentünk a hegyre.
Los extranjeros han visitado A külföldiek megnéztek a múzeumot.
el museo.
A közelmúlt összetett igealak; úgy képezzük, hogy az haber segédige kijelentő
módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja. előtt. (Főige = az az ige,
amelynek szóban forgó idejét képezzük.) Az haber-rel ragozott ige participio-}^
mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-:

VENIR jönni LAVARSE mosakodni

he venido jöttem me he lavado mosakodtam

has venido jöttél te has lavado mosakodtál
lia venido jött se ha lavado mosakodott
hemos venido jöttünk nos hemos lavado mosakodtunk
habéis venido jöttetek os habéis lavado mosakodtatok
han venido jöttek' se han lavado mosakodtak

117 A közelmúlt használata

A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk,
a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al
monte. Felmentünk a hegyre.
b) melynek hatása a jelenben is folytatádik; He vuelto a casa a las seis. Hat­
kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok).
c) melynek időpontja még nem zárult le; erre a körülményre olyan idő-
határozók utalnak a mondatban, mint pl. hoy ma, esta mañana ma reggel, esta
semana ezen a héten, en este año ebben az évben, en el siglo veinte a huszadik
században. Pl. Esta tarde he ido a la ciudad. Ma délután a városba mentem. (A mai
nap még tart.) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. Elvesztettem
a könyvemet (és még mindig nincsen meg). — He estado ya en España. Voltam
már Spanyolországban. (És máskor is elmehetek még oda.)
158*
 118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val
Las cartas las tengo ya escritas. A leveleket már megírtam. (A levelek
már meg, vannak írva. „Megírva
bírom őket".)
A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot
jelöli. Ugyanazt fejezi ki tehát, mint az estar + participio (vö. 115. b.), csakhogy
az állapotot nem általánosságban, hanem személyhez kötve jelöli. Pl.
Tengo leídas estas revistas. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam.
Estas revistas están leídas. Ezeket a folyóiratokat kiolvasták.

119 U n o mint az általános alany kifejezője

Es preci&o que uno responda a Kell, hogy az ember válaszoljon a
las cartas recibidas. kapott levelekre.
Si uno quiere comprarse un libro, Ha az ember könyvet akar venni ma-
entra en la librería. gának, bemegy egy könyvkereske­
désbe.
A se visszaható névmás mellett (vö. 57) az uno szó is kifejezi az általános
alanyt, különösen akkor, ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl. Si se
quiere... rosszul hangzik).

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes :

¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído
usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuen-
tra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al
norte? ¿Y al oeste, al sur, al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie
continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habi-
tantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo
es 1-a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de
España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales
(érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más
agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde
abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades
importantes de España. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son
las comarcas o provincias de España?
¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana?
2. Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le
helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) :
Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia. — El suelo de Hungría
está maravillosamente dotado por la naturaleza. — La capital de Hungría está
atravesada por el río Danubio. — La puerta está cerrada. — Las ventanas están
abiertas. — Los alumnos están sentados en los bancos. — He recibido las cartas
escrita» por mis amigos. — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres
hace una semana. — Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son
famosos en el mundo entero. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital
visitarán los lugares notables d$ Budapest.

159
 3. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié
Jielyébe tegyük a közelmúltai) :
Me despierto a las seis menos cuarto. Salto de la cama, me quito la camisa de
dormir, me pongo la bata y entro en el cuarto de baño. Me lavo con agua fría. Tomo
el jabón y me enjabono. Me lavo todo el cuerpo, luego me seco con una toalla. Ante
-el espejo me peino. Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. — Carlos
entra en el comedor. Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. Todos toman café
•con leche y comen pan con mantequilla.
4. Dígase en español:
a) a megvett ruha, a megvett ruhák, az eladott könyv, az eladott könyvek,
•a megírt levél, a megírt levelek, a kapott levelezőlap, a kapott levelezőlapok, a meg­
csinált munka, a nyitott ablakok, a csukott ajtók, a látott kirakatok, az eltört po­
harak, az asztalra helyezett tányérok.
b) A ruhát megvették (estar + part). A ruhát megvettem (tengo + part.). —
.A könyvet eladták. A könyvet eladtuk. — A levelet megírták. A levelet megírtátok.
c) Kinyitottam az ajtót. Becsuktad az ablakokat. Megmondta az igazat. Néhány
levelet írtunk. Megcsináltátok a feladatokat. Nagyszüleim már meghaltak. A köny­
vet az asztalra tettem. Eltörtél egy poharat. Mária szép kirakatokat látott. Későn
-tértünk haza.
5. Tradúzcase al español: '
Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt. Most már ismerem Spanyol-
ország földrajzát. Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. Spanyolországot
északon Franciaország, nyugaton Portugália, délen és keleten a Földközi tenger
határolja. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. Spanyol-
ország területét sok folyó szeli át. Spanyolország bővelkedik vasban, szénben, réz­
ben, ennek ellenére inkább földművelő, mint ipari ország. Spanyolország gabonája,
-olaja és bora (többes szám) az egész világon híres. Sokat olvastunk Madridról,
"Spanyolország fővárosáról. Tóni nagybácsink már volt Madridban, sokat beszél
-nekünk erről a szép városról.

460
 20 LECCIÓN VEINTE

A folyamatos múlt — El imperfecto

Yo estudiaba bien. Én jól tanultam. -ar : -aba

Tenía muchos amigos. Sok barátom volt.
- C T : ! -ía 1
Vivía en Budapest. Budapesten éltem. -ir Í J

Tú estudiabas poco. Te keveset tanultál. -ar: -abas j

Tenías el pelo rubio. Szőke hajad volt. -er :\ r
} -ias
Vivías en el campo. Vidéken laktál. -ir : )

Pedro estudiaba mal. Péter rosszul tanult. -ar: -aba

Pablo tenía el pelo negro. Pálnak jekete haja volt. -er : \ r
. i -ia
María vivía con sus padres. Mária a szüleivel lakott. -ir : }

Estudiábamos juntos. Együtt tanultunk. -ar: -abamos

Teníamos mucho que hacer. Sok dolgunk volt. -er : \ ,
> -lamos
Vivíamos felizmente. Boldogan éltünk. -ir : J

Estudiabais todo el día. Egész nap tanultatok. -ar: -ábais

Teníais hambre a menudo. Gyakran voltatok éhesek.
. ' \ -íais
Vivíais en la capital. A fővárosban laktatok. -ir : J

Estudiaban muchísimo. Nagyon sokat tanultak. -ar : -aban

Tenían un cuarto hermoso. Szép szobájuk volt. -er : \ „
> -ián
Vivían cómodamente. Kényelmesen éltek. -ir : )

A ser (lenni) folyamatos múltja

Yo era un alumno aplicado. Szorgalmas tanuló voltam.

Tú eras un joven delgado.
Luis era un muchacho alegre.
Éramos condiscípulos.
Érai* alegres.
Andrés y Luís eran mellizos.
Te sovány ifjú voltál.
Lajos vidám fiú volt.
Osztálytársak voltunk.
Vidámak voltatok.
Endre és Lajos ikrek voltak.

11 Spanyol nyelvkönyv — 86H 161

 I
Recuerdos do escuela
Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el club-
de la empresa. Fumando cigarrillos, evocábamos unos recuerdos de escuela.
•— ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro, lanzando un profunda
suspiro. — Los años vuelan rápidamente. Nos acercamos ya a los cua-
renta años. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. En junio celebra-
remos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato.
— {Parece increíble I Me acuer-
do de los años de escuela muy
bien. Nosotros, tú y yo, éramos-
condiscípulos. ¿Te acuerdas? Es-
tábamos sentados juntos, durante
cuatro años, en el último banco.
Cuando tenías diecisiete años eras-
un joven delgado, con el peí»
rubio y rizado.
— Yo también me acuerdo-
del tiempo cuando eras alumno del
último grado: tenías largos cabe-
llos castaños, y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. Pero eras más
picaro de lo que parecías.
— ¿Te acuerdas de Francisco Székely, quien era el alumno más inte-
ligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. Era tan alto y
delgado como tú, tenía el pelo negro, liso, peinado hacia atrás, y los ojos-
negros, vivacísimos. Tenía un aspecto muy distinguido, estaba siempre
cuidadosamente vestido. Se interesaba absolutamente por todo. Estu-
diaba muy bien : en seguida lo captaba todo. Además, me acuerdo a me-
nudo de los mellizos Pásztor, de Andrés y Emerico.
— Yo también. Eran unos picarones y estudiaban menos que nadie-
Se parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían
siempre.
— Sí, eran los alumnos más traviesos de la clase. Durante las lec-
ciones no estaban nunca atentos, charlaban, apuntaban a los otros, hasta
dibujaban caricaturas de nuestros profesores.
— Y durante las clases de geografía, mientras el profesor explicaba
la materia nueva, jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas.
— jSí, sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más
aburridas. También nosotros mismos, aunque no jugábamos al ajedrez,
ni resolvíamos palabras cruzadas, dormíamos o pensábamos en otras cosas*
— ¡Bellos, los recuerdos de la juventud 1
II
Conversación
— ¿Conque, muchachos, os ha gustado la nueva película?
— Sí, papá, muchísimo. La película era hermosísima.
— ¿Había mucha gente en el cine?
162
 — Ya lo creo. La sala estaba repleta, no se veía ningún sitio libre.
— ¿No hacía mucho calor en el cine?
— No, papá. En los días de canícula, el cine "Libertad" es el cine
más agradable de la ciudad, porque el tejado queda abierto durante la
proyección.
— ¿Habéis gastado mucho dinero?
— No demasiado. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez
florines, o, por ser más precisos, no hemos gastado más que ocho florines.

III
La vocaeión de escribir
(Chiste)
— ¿Qué estabas haciendo en Madrid?
— Me ganaba la vida escribiendo.
— ¿Para los periódicos?
— No, a mi padre, pidiéndole dinero.

IV
Refranes
Más moscas se cazan con miel que con vinagre.*
No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora.

Vocabulario
muchísimo nagyon sokat ponerse gris (es) (meg)őszül
-ísimo (fokozó képző) igen, nagyon celebrar ünnepel, megül
delgado sovány, vékony el aniversario évforduló
el condiscípulo osztálytárs el bachillerato érettségi
el mellizo, la melliza iker increíble hihetetlen
1. el recuerdo emlék acordarse (me acuerdo) emlékezik
Alejandro Sándor (amire: de)
el club klub durante cuatro años négy éven át
la empresa vállalat, vállalkozás rizado göndör
evocar felidéz el grado osztály ; fok
dijo mondta, szólt (decir mond) castaño gesztenyebarna
¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony, el mozo legény, fiatalember
bizony! inocente ártatlan
lanzar un suspiro felsóhajt más picaro huncutabb
lanzar dob, hajít de lo que parecías mint ahogy kinéztél
ei suspiro sóhaj inteligente okos, értelmes
profundo mély el más inteligente a legokosabb

*(A közmondások értelme: 1. Jó szóval többre megy az ember. — 2. Addig

hány cselt a róka, míg csávába kerül. (Rövid dinom-dánom, hosszú szánom-bánom.
Végén csattan az ostor.)
11* 168
la figura alak, termet; arc
liso sima
baeia atrás hátra(felé)
vivaz élénk, eleven
distinguido disztingvált, előkelő
cuidadoso gondos
vestido felöltözött, felöltözve
interesarse érdeklődik (ami iráni: por)
absolutamente teljességgel, éppenséggel
captar felfog, megért
menos que nadie a legkevesebbet; ke­
vesebbet, mint a többi
parecerse hasonlít
confundir összetéveszt, összezavar
travieso rakoncátlan, pajkos ; ferde
nunca soha(sem)
estar atento figyel
atento figyelő, figyelmes
apun tar súg
dibujar rajzol
la caricatura karikatúra, torzrajz
la clase de geografía földrajzóra
explicar megmagyaráz
la materia anyag
jugar al ajedrez sakkozik
el ajedrez sakk(játék)
resolver (resuelvo ; resuelto)
old, (meg)fejt
palabras cruzadas keresztrejtvény
cruzar keresztez ; áthúz
aburrido unalmas
bello szép
la juventud ifjúság
II. conque nos hát
mucha gente sokan
la gente nép, emberek
ya lo creo meghiszem azt
creer (creo, crees) hisz
repleto színültig teli
la lihertad szabadság
el tejado tető(zet)
la proyección vetítés ; előadás
III. la vocación de escribir írói hivatás
la vocación hivatás
ganarse la vida vmiből é l ; pénzt keres
IV. cazar vadászik, elfog
el vinagre ecet
la zorra, el zorro róka

Gramática

120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto

Éramos condiscípulos. . Osztálytársak voltunk.
Cuando tenías 17 años eras Amikor 17 éves voltál, sovány fiatal-
un joven delgado. ember voltál.
Francisco se interesaba por todo. Ferenc minden iránt érdeklődött.
A folyamatos múlt egyszerű igealak ; úgy képezzük, hogy az -ar végű igék
tövéhez az -aba, -abas, -aba, -abamos, -ábais, -aban, az -er és -ir végű igék tövéhez
pedig az -ía, -ías, -ía, -íamos, -íais, -ían ragokat tesszük. Példák a ragozásra:

I. AMAR szeretni II. VENDER eladni III. VESTIRSE öltözködni

amaba szerettem vendía eladtam me vestía öltözködtem

amabas szerettél vendías eladtál te vestías öltözködtél
amaba szeretett vendía eladott se vestía öltözködött
amábamos szerettünk vendíamos eladtunk nos vestíamos öltözködtünk
amabais szerettetek vendíais eladtatok os vestíais öltözködtetek
amaban szerettek vendían eladtak se vestían öltözködtek

164
 Ugyanígy:

ESTAR lenni estaba estabas estaba estábamos . estabais estaban

CAER esni caía eaías caía caíamos caíais caían
OIR hallani oía oías oía oíamos oíais oían
VER látni veía veías veía veíamos veíais veían

Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t :

SER lenni era eras era éramos erais eran

IR menni iba ibas iba íbamos ibais iban

121 A folyamatos múlt használata

a) Haeía un tiempo hermoso. Szép idő volt.
El cine estaba repleto. A mozi tömve volt.
Francisco estudiaba muy bien; Ferenc nagyon jól tanult; mindent
en seguida lo captaba todo. rögtön felfogott.
b) Durante las lecciones no estaban Az órák alatt sohasem figyeltek, súg­
nunca atentos, apuntaban tak a többieknek.
a los otros.
Cada día íbamos a bañarnos al Minden nap fürödni mentünk a folyó­
río. hoz.
c) Mientras el profesor explicaba Mialatt a tanár magyarázta az anya­
la materia, los mellizos jugaban got, az ikrek sakkoztak vagy ke­
al ajedrez o resolvían palabras resztrejtvényt fejtettek.
cruzadas.
A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk,
a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk ; amelynek
folyamata, nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket. A folyamatos
múlt a leírás, nem pedig a cselekvés ideje ;
b) amely a múlt bizonyos szakában (pl. az órák alatt, nyáron, mindennap stb.)
megismétlődött, szokásban volt;
o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel.

122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos

1. Francisco era inteligente. Ferenc okos volt.
2. Francisco era más inteligente Ferenc okosabb volt a többinél.
que los otros.
María es menos aplicada que Mária kevésbé szorgalmas nő-
su hermana. testvérénél.
165
3. a) Francisco era el alumno más intcli-
gente de la clase.
María es la alumna menos aplicada.
b) Estudio muchísimo.
Tenía los ojos vivacíeimos.
Ferenc volt a legokosabb tanuló az
osztályban.
Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló.
Nagyon sokat tanulok.
Nagyon élénk szeme volt.

A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg:

1. az alapfokot (el grado positivo), mely maga a melléknév:
2. a középfokot (el comparativo), melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy
menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a, -os, -as) hosszabb, menos
largo (-as, -os, -as) kevésbé hosszú;
3. a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo), melyet a középfok elé
tett határozott névelővel képezünk : el más fácil, la más fácil a legkönnyebb, los más
fáciles, las más fáciles a legkönnyebbek ; ,
b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto), melynek képzője -ísimo :
facilísimo nagyon könnyű, grandísimo nagyon nagy, riquísimo nagyon gazdag,
larguísimo nagyon" hosszú, felicísimo nagyon boldog.

Az alapfokú hasonlítás
Francisco era tan alto como tú. Ferenc olyan magas volt, mint te.
Tengo tantos libros como vosotros. Annyi könyvem van, mint nektek.
Az alapfokú hasonlítás a tan . . . como olyan . . , mint, tanto (-a, -os, - a s ) . . .
como, ül. tanto (-a, -os, - a s ) . . . cuanto (-a, -os, -as) olyan v. annyi . . , mint v.
amennyi szerkezettel történik.
A cuanto alakot csak ige előtt használjuk, pl. Te daré tantos libros cuantos
quieras. Annyi könyvet adok neked, amennyit csak kívánsz.

Megjegyzések
1. A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség, hogy az előbbi máshoz
viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát, míg az utóbbi össze­
hasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát; pl. Pedro es el más
aplicado. Péter a legszorgalmasabb (ti. az osztályban, a többi tanulóhoz viszo­
nyítva). — Pedro es aplicadísimo. Péter nagyon szorgalmas. (Lehet azonban
nála szorgalmasabb tanuló is.)
2. Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel, hanem körülírással is
kifejezhetjük, pl.
Este cuarto es hermosísimo. \ _, ,
E z a s z o b a aa
Este cuarto es muy hermoso. / Won sze
P'
El suelo de España es riquísimo.
El suelo de España es muy rico.
El suelo de España es sumamente Spanyolország talaja nagyon gazdag.
rico.
166
]l23 A „mint", ,,-nál, -nél" kifejezése középfok után
a) Soy menos aplicado que tú. Nem vagyok olyan szorgalmas, mint te.
Luis era más delgado que yo. Lajos soványabb volt, mint én.
i) Eras más picaro de lo que pa- Huncutabb voltál, mint amilyennek lát-
recías. szottál.
<c) Hemos gastado menos de diez Kevesebbet költöttünk tíz forintnál,
florines.
No hemos gastado más que ocho Nem költöttünk többet nyolc forint-
florines. nál.
A középfok utáni mint szót vagy -nál, v-nél ragot
a) que-vel fordítjuk, ha utána főnév, melléknév vagy névmás következik;
b) de lo que fordulattal, ha ige következik;
c) de-vel, ha számnév következik; tagadó értelmű mondat után azonban
•számnév előtt is que áll.

124 A közép- és felsőfokú melléknév helye a mondatban

Francisco era el más inteligente Ferenc volt a legokosabb tanuló.
alumno ( = el alumno más inte­
ligente).
A közép- vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat; a jó-
ifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérv­
adók (vö. 15).
Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll, elveszti saját névelőjét: el
monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy;
•ilyenkor a mondat értelme dönti el, hogy közép- vagy felsőfokú melléknévről van-e
szó).

Jl25 Az u n o s , u n a s kitétele többes számú főnév előtt

Evocábamos unos recuerdos de Iskolai emlékeket idéztünk fel.
escuela.
Andrés y Emerico eran-unos Endre és Imre kópé volt.
picarones.
Gyakran előfordul, hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk
•az unos, unas szót, amikor e szó nem is jelenti azt, hogy „néhány", A magyarban
ilyenkor nem fordítjuk az unos, unas szót.

Ejercicios
1. Contéstese a las preguntas siguientes : )
¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban?
¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde esta-
Dan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando
tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es
167
usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el
alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted melli-
zos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase?
¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado
usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez, bien
o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas?
2. Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto :
Cuando estoy de vacaciones, me despierto más tarde que de costumbre (mint
rendesen). Me lavo, me peino, me visto, luego voy al comedor, donde los comensales
están sentados ya a las mesas. Para desayuno bebemos una taza de té o café con
leche y comemos pan con mantequilla. Mientras los comensales se desayunan, char-
lan alegremente entre sí. Después del desayuno unos van al lago a bañarse, otros
se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. Yo doy largos
paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio.
Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas.

3. Substituyanse los puntos por las palabras que, de lo que, de, como según lo
requiera cada oración :
Emerico es más delgado . . . Esteban. Mis niños son más aplicados . . . los
tuyos. Mi tío era más rico . . . creía. María es menos feliz . . . parece. He bebido
más . . . tres tazas de café puro. Hemos tomado mas . .. cuatro helados. No beberás
más . . . dos vasos de vino. No se han comprado más . . . doce pañuelos. Mi padre
tiene tantos años . . . su padre de usted. Os daremos tantos cuadernos . . . quierais.

4. Dígase en español:
Ezek a képek szépek. Azok a képek ott szebbek. Azok a képek a legszebbek.
Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. Ezek a képek olyan szépek, mint azok.
Azok a képek nem olyan szépek, mint hiszed. — Mária soványabb, mint Éva. Éva
nem olyan sovány ( = kevésbé sovány), mint Mária. Mária a legsoványabb lány a
családban. Éva is nagyon sovány. Éva olyan sovány, mint Erzsébet. Éva és Erzsébet
nem olyan kövér (gordo), mint ahogy látszik. — Sok pénzt költöttem. Több pénzt
költöttéi, mint én. Lajos kevesebb pénzt költött, mint te. Többet költöttünk húsz
forintnál. Nem költöttetek többet harminc forintnál. Annyi forintot költöttek,
mint mi.

5. Tradúzcase al español:
a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több, mint 18 éves, gyakran mentem
színházba és moziba. Nemcsak a magyar, hanem a külföldi filmek is tetszettek
nekem. De nem mentem egyedül, a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött.
Mindig olcsó helyeket vettünk, mert sohasem volt sok pénzünk. Emlékszem, hogy
akkor még szüleinkkel laktunk, és a házunktól nem messze volt egy mozi.
b) Szép idő volt. Sütött a nap, nem esett, és nem fújt a szél. Az egész napot
a szabadban (al aire libre) töltöttük. Ráértünk, mert vasárnap volt. Míg bátyám
a kertben egy padon ült és könyveket olvasott, (addig) én Margittal sétáltam a park­
ban. Ott sokan voltak, mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt.

168
 LECCIÓN V E I N T I U N A

A befejezett múlt — El pretérito simple

Hablé con mi amigo. Beszéltem a barátommal. -ar: -é

Bebí el vino. Megittam a bort. -er: )
Eseribí la carta. Megírtam a levelei. -ir: I " '
Hablaste con Eva. Beszéltél Évával. -ar: -aste
Bebiste la limonada. Megittad a limonádét. -er: )
( -iste
Escribiste el ejercicio. Megírtad a feladatot. -ir: 1

Habló conmigo. Beszélt velem. -ar: -ó

Bebió un café puro. Feketét ivott. -er: |
Escribió a sus amigos. írt barátainak. -ir: J

Hablamos con ellos. Beszéltünk velük. -ar: -amos

Bebimos una taza de té. Ittunk egy csésze teát -er: ]
| -irnos
Escribimos unas tarjetas. Megírtunk néhány lapot -ir: 1

Hablasteis con el profesor. Beszéltetek a tanárral. -ar: -asfcis

i
Bebisteis cerveza. Sört ittatok. -er: |
\ -isteis
Escribisteis las palabras. Leírtátok a szavakat -ir: J

Hablaron con todos. Mindenkivel beszéltek. •¿ir: -aron

Bebieron el agua. Megitták a vizet. -er: |
í -ieron
Escribieron las cartas. Megírták a leveleket. -ir: 1

El cuento de nunca acabar

Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija, la princesa,
y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Muchos
nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando
cuentos pero todos fracasaron, y el rey mandó cortarles la cabeza.
169
 Por último, se presentó un hombre que comenzó su relato de esta
manera :
— ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un
inmenso granero, alto como una montaña, y en 61 metió la cosecha de
tres años. Una vez lleno, invadieron el país muchas langostas ; destruyeron
todo el trigo del reino y llegaron
r también al granero del rey. Pero sólo
\ pudieron entrar en él por un aguje-
rito, quedado abierto por descuido de
los albañiles. La primera de las lan-
gostas entró, pues, por él y salió luego
llevándose un grano de trigo; entró
la segunda, y al salir se llevó otro
grano de trigo ; entró una tercera,
y se llevó otro grano de trigo . . .
Así el narrador contó monótona-
mente siempre lo mismo, hasta que,
por último, el rey le interrumpió diciendo :
— Quiero saber lo que pasó por fin.
— ¡Perdonad, señor! pero todavía no estamos en ese momento, •—
respondió el hombre. — No puedo contar la segunda parte del cuento
antes de terminar la primera. Y entró una novena langosta, y se llevó
otro grano de trigo ; entró una décima y se llevó otro grano de trigo,
y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . . .

Continuó de esta manera el cuento, interrumpiéndose sólo para comer

y dormir, y el rey se echó también a dormir, preguntando a veces, al des-
pertar :
— ¿Todavía se están llevando el grano? —, y al oir al hombre repi-
tiendo :
— . . . y entonces otra se llevó otro grano de trigo . . . —• volvió a
caer dormido. Al cabo de seis meses el rey preguntó :
— ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento, amigo?
— Oh rey, no se sabe, — contestó el hombre, — Gran parte del
granero está todavía llena. Con el tiempo, seguramente, las langostas van
170
 a llevarse todo el trigo. Tenga el rey paciencia. Y
entonces otra langosta entró y se llevó un grano,
y entró luego otra y se llevó otro grano . i.
El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a
-vivir bastante años para oir todo el relato?
Lanzó " un profundo suspiro, y por último
acabó por caer dormido, para no oir nada más
<del interminable cuento.
Pasaron semanas y meses, pasó un año, y
todavía las langostas se llevaron el trigo grano a
grano. En vista de eso, el rey interrumpió un día
a su narrador:
— Amigo, cumpliste tu promesa. Tu cuento es
interminable. No quiero saber lo que ocurrió a la
langosta a quien le toca entrar ahora en el granero. Quédate con mi hija y
mi reino, con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola
palabra de las langostas ni de los granos de trigo.
Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar.

II

Conversación
— ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono?
— Porque no estuve en casa. Pasé el domingo en el campo.
— ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió?
— El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico,
•cuando recibí un telegrama.
— ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó?
— Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény.
En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor.
— Y ía boda se celebró ayer.
— Justo. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor,
porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme.
— Te comprendo perfectamente. El domingo por la mañana lá mayor
parte de los hombres quiere dormir, tanto más cuanto que tienen que
levantarse temprano en los otros días.
— Así es. Conque, me levanté muy temprano porqué tenía que alcan-
zar uno de los trenes de la mañana.
— ¿Y lograste alcanzarlo?
— Llegué a la estación en el último momento. El resto, puedes ima-
ginártelo. Muchísima gente, poquísimos sitios libres.
— Lo sé. Los domingos, los viajes en el ferrocarril son espantosos.
Esto es lo menos que se puede decir.
— Busqué un sitio, pero cuanto más buscaba, tanto menos hallaba.
Después de recorrer la mayor parte del tren, hallé al fin un sitio, el peor
«itio en todo el coche, cerca de la puertecilla.
— Te compadezco. ¿Y cómo era la boda misma?
171
 — La recuerdo con sumo gusto. Mis parientes me recibieron con la
mayor alegría. La comida de boda era óptima. Comí y bebí toda la tarde,
hasta noche cerrada. Volví con un tren de la mañana.
— Y tienes muchísimo sueño. Por eso no quiero molestarte más.
Te llamaré mañana por la tarde. ¡Hasta mañana !
— Gracias por tu amabilidad. jAdiós 1

III
Un libro interesante
(Anécdota)
Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas
eran billetes de banco..
El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole :
— Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo
tomo.
El rey se sonrió y le envió otro libro igual, escribiendo en la última
página : — Segundo y último tomo.

IV
Refranes
Nunca mucho costó poco.*
No se ganó Zamora en una hora.
Muerto el perro se acabó la rabia.

Vocabulario
la cerveza sör de esta manera ily módon
I. el cuento mese, elbeszélés la manera mód
de nunca acabar soha véget nem érő, el tirano kényúr, zsarnok
végtelen construir (coustruyo, construímos) épít
la princesa hercegkisasszony, hercegnő inmenso óriási; végtelenül nagy
el reino királyság el granero csűr, magtár
capaz de képes vmire la cosecha termés ; aratás
contar (cuento, contamos) elmond, una vez llena amikor már tele volt
elmesél Ueno teli
intentar megpróbál, elvállal invadir ellep, elözönli
fracasar csődöt mond, megbukik la langosta sáska
mandó cortarles la cabeza levágatta a destruir (destruyo, destruímos)
fejüket elpusztít; feldúl
mandar megparancsol; küld; -tat, el trigo búza
-tet llegar eljut
el relato elbeszélés; jelentés, beszámoló el agujero lyuk, nyílás
*(A közmondások értelme: 1. Mindenért meg kell dolgozni. — 2. Nem egy nap
alatt épült fel Buda vára. (Türelem rózsát terem. ) — 3. Megszűnik a baj, ha okát
megszüntetjük.
172
 quedar abierto nyitva hagy
el descuido hanyagság, gondatlanság
el albañil kőműves
llevarse elvisz, magával visz
el narrador elbeszélő, mesemondó
monótono egyhangú
hasta que amíg csak
interrumpir félbeszakít
pasar történik
no estamos en ese momento még nem
tartunk ott
otro (-a) más még egy
echarse a dormir lefekszik aludni
al despertar amikor felébredt
caer dormido elalszik
/ al cabo de végén, múlva
con el tiempo idővel
seguro biztos
acabó por azzal végezte, hogy ; végül is
interminable végtelen, véget nem érő
grano a grano szemenként
en vista de eso erre való tekintettel,
ezért
a quien le toea entrar aki soron van,
hogy bemenjen
¿a quién le toca? kin van a sor? (me
toca a mí rajtam a sor)
quedarse con megtart
con tal que (-\- subjuntivo) azzal a fel-
tétellel, hogy
dejar en paz békén hagy
. l a paz béke
solo egyedüli, egyetlen
quedar interrumpido félbemarad
II. estuve voltam (estar rendhagyó be-
fejezett múltja)
¿cómo eso? hogy-hogy?
pequeño kicsi, kis
la aldea falu
en las afueras de környékén
la boda menyegző
menor kisebb(ik), fiatalabb(ik)
justo úgy van
de pésimo humor nagyon rosszkedvűen
pésimo nagyon rossz, legrosszabb
el humor kedv, kedély
máximo nagyon nagy, legnagyobb
el degeo kívánság, óhaj, vágy
mínimo legkisebb, legcsekélyebb
la gana kedv, vágyakozás
perfecto tökéletes; kiváló
la mayor parte de los hombres a legtöbb
ember
tanto más cuanto que annál is inkább,
mert
alcanzar elér, utolér
el tren vonat
lograr (-\- infinitivo) sikerül (vmit
megtenni)
el resto maradék, maradvány ;
a többi
el viaje utazás
el ferrocarril vasút
espantoso szörnyű, rettenetes
lo menos a legkevesebb
cuanto más . . . tanto menos minél
többet (jobban) . . , annál kevésbé
recorrer bejár, végigfut
peor rosszabb ; el peor a legrosszabb
la puertecilla (kocsi)ajtó
compadecer (-ezeo, -eees) sajnál,
együttérez (akivel: tárgyeset)
con sumo gusto a legnagyobb örömmel
sumo legmagasabb, legnagyobb
óptimo kiváló, nagyon jó
hasta noche cerrada késő éjjelig
molestar zavar, terhére van (akinek:
tárgyeset)
la amabilidad kedvesség
III. la anécdota anekdota, adoma, rövid
történet
obsequiar megajándékoz
el favorito kegyelt, kegyenc
enviar (envío) küld
la hoja (papír)lap'; (fa)levél
el banco pad
dar las gracias megköszön
el tomo kötet
sonreír (se) mosolyog
reir (río, reímos ; reí, reiste, rio, reímos,
reisteis, rieron) nevet
IV. ganar elfoglal, bevesz
Zamora (spanyol város, a keresztények
és az arabok közti harcok idején
makacsul ellenállt a kasztíliaiak tá­
madásainak)
muerto el perro a kutya kimúlása után
morir (muero, morimos ; muerto) meg­
hal, kimúlik
la rabia veszettség, düh
173
 Gramática
126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido
Pasaron semanas y meses, pasó Hetek, hónapok múltak, elmúlt egy
un año. év.
Cumpliste tu promesa. Beváltottad ígéretedet.
Ayer recibí un telegrama. Tegnap sürgönyt kaptam.
A befejezett múlt egyszerű igealak ; úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövé­
hez az -é, -aste, -ó, -amos, -asteis, -aron, az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í,
-iste, -ió, -imos, -istcis, -icron ragokat tesszük. Példák a ragozásra:

I. AMAR szeretni II. COMER enni I I I . VIVIR élni

amé szerettem comí ettem viví éltem

amaste szerettél comiste ettél viviste éltél
amó szeretett comió ' evett vivió élt
amamos szerettünk comimos ettünk vivimos éltünk
amasteis szerettetek comisteis ettetek vivisteis éltetek
amaron szerettek comieron ettek vivieron éltek

A -car, -gar, -guar, -zar, -aer, -eer, -oir, -uir, -üir végű igék ragozásánál ügyel­
nünk kell a helyesírásra:

TOCAR toqué tocaste tocó tocamos tocasteis tocaron

érinteni
JUGAR jugué jugaste jugó jugamos jugasteis jugaron
játszani
AVERI­ averigüé averiguaste averiguó averiguamos averiguasteis averi­
GUAR > guaron
kivizsgálni /
EMPEZAR empecé empezaste empezó empezamos empezasteis empe­
meg­ zaron
kezdeni
CAER caí eaiste cayó caímos caísteis cayeron
ŰCTlí
tJSIll
CREER creí creíste creyó creímos creísteis creyeron
hinni
OIR oí oiste oyó oímos oísteis oyeron
hallani •
DESTRUIR destruí destruíste destruyó destruimos destruísteis de­
elpusztí­ struye­
tani ron
ARGÜIR argüí argüíste argüyó argüimos argüísteis argü­
vitatkozni yeron

174 .- \
 127 A befejezett múlt használata
a) Nací en Budapest.
El narrador contó siempre lo
mismo.
b) Ayer recibí un telegrama.
Un día el rey interrumpió
a su narrador.
c) Estaba en casa cuando llegó
el telegrama.
Cuando Juan entró en el come-
dor, sus compañeros ya estaban
sentados a las mesas.
Budapesten születtem.
A mesemondó mindig ugyanazt me-
sélte.
Tegnap sürgönyt kaptam.
Egy napon a király félbeszakította
mesemondóját.
Otthon voltam, amikor a sürgöny
megjött.
Amikor János belépett az ebédlőbe,.
társai már az asztalnál ültek.

A befejezett múlt
a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl, mely teljesen lezárult, a jelennel nincsen
összefüggésben. A befejezett múlt az elbeszélés ideje.
b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl, melynek befejezett
voltát akarjuk kiemelni; a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra
vonatkozó határozót találunk (ayer, un día, hace cineo años stb.).
c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl, mely akkor következett be, amikor egy
másik cselekvés folyamatban volt.

Megjegyzések. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat, a közel­

múltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben. E három
idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. A világosság kedvéért össze­
foglaljuk a három múlt idő használatát:
1. H a a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe, amely még
nincsen lezárva, hatása még a jelenben is érezhető, közelmúltat használunk : Esta
mañana me he levantado temprano. Ma reggel korán keltem.
2. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe, amely tel­
jesen lezárult, és a cselekvés a jelennel nem függ össze, vagyis amikor a cselekvés
befejezett voltát akarjuk kiemelni, befejezett múltat használunk. A befejezett
múlt az elbeszélés ideje. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. Kolumbusz
Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. — Ayer me levanté a las seis.
Tegnap hatkor keltem.
3. H a a cselekvést folyamatában tekintjük, ha a múltban fennálló állapotot
írjuk le, ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk,
a folyamatos múltat használjuk. A folyamatos múlt a leírás ideje. Hacía un tiempo
hermoso. Szép idő volt. — Inés tenía los cabellos rubios. Ágnesnek szőke haja volt.
— Mientras yo trabajaba, los niños jugaban. Míg én dolgoztam, a gyerekek játszot-
tak. — El cuarto era pequeño. A szoba kicsi volt.
Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot, sok olvasást igényel.
Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket, és
gondolkodjunk el azon, hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő.
175
 128 A melléknév rendhagyó fokozása
La comida de boda era óptima.
Este es el peor sitio.
Me recibieron con la mayor
alegría.
A menyegzői lakoma nagyon jó volt.
Ez a legrosszabb hely.
A legnagyobb örömmel fogadtak,

Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett •

közép- és felsőfoka is v a n :

BUENO mejor cl mejor óptimo

jó más bueno el más bueno bonísimo, buenísimo
jobb a legjobb nagyon jó

MALO peor el peor pésimo

rossz más malo el más malo malísimo
rosszabb a legrosszabb nagyon rossz

GRANDE mayor el mayor máximo

nagy más grande el más grande grandísimo
nagyobb a legnagyobb nagyon nagy

PEQUEÑO menor el menor mínimo

kicsi más pequeño el más pequeño pequeñísimo
kisebb a legkisebb nagyon kicsi

ALTO superior (-a) el superior supremo, sumo

magas más alto el más alto altísimo
magasabb a legmagasabb nagyon magas
)
BAJO inferior (-a) el inferior ínfimo
alacsony más bajo el más bajo bajísimo
alacsonyabb a legalacsonyabb nagyon alacsony

MUCHO más lo más (de) muchísimo

sok több . a legtöbben nagyon sok

POCO menos lo menos (de) poquísimo

kevés kevesebb a legkevesebben nagyon kevés

Megjegyzések a fokozáshoz
1. Mejor és peor gyakoribb, mint más bueno, más malo.
2. Más grande, más pequeño konkrét értelmű, mayor és menor átvitt értelmű.
Pl. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal, los más pequeños niños
a legkisebb gyerekek ; la mayor falta a legnagyobb hiba, la menor excusa a legkisebb
mentség. — Ha a mayor, menor jelentése idősebb, fiatalabb, mindig főneve után áll:
mi hermana mayor nővérem, su hermano minor öccse.
3. Más alto, más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a leg­
magasabb) hegy, los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. — Superior, inferior
olykor konkrét értelmű, legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior
176
 I

a felsőbb emelet, la ciudad inferior az alsó város; calidad inferior gyengébb minő­
ség. — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo
era superior a sus fuerzas. A munka meghaladta erejét. — Esta calidad es inferior
a todas las otras. Ez a minőség elmarad a többi mögött.
4. Máximo, mínimo, supremo és ínfimo, bár önálló felsőfokok, viszonyító
értelemben is állhatnak. Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható. Példák:
el momento supremo az utolsó pillanat, el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvény­
szék; el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}, con sumo gusto a legnagyobb öröm­
mel, la más ínfima calidad a legsilányabb minőség, el más mínimo dinero a legkisebb
pénzösszeg.
5. A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is
léphet: Juan es mi mejor amigo. János a legjobb barátom.

129 A mfiveltetés kifejezése

El rey mandó cortarles la cabeza.
El tirano mandó construir un
inmenso granero.
Yo mando hacer todos mis trajes
al sastre.
A király levágatta a fejüket.
A kényúr hatalmas csűrt építtetett.
Én minden ruhámat a szabóval
csináltatom. '

A magyar -at, -el, -tat, -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben .
a mandar ige felel meg. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk
a műveltetés kifejezésére (vö.: 174).

Ejercicios
1. Contéstese a las preguntas siguientes:
¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció
el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la
mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último?
¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero
del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos
de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer
dormido? Por último, ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuen-
to?
2. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple:
Me despierto de pésimo humor. Salto de la cama, me quito la camisa de dormir
y entro en el cuarto de baño. Me afeito y me lavo rápidamente. Luego, salgo del
cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Después de vestirme, me desayuno. Bebo una
taza de café con leche y como pan con mantequilla. — Carlos se levanta muy tempra-
no. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. Llega a la estación en el último
momento. Busca un sitio y halla uno en el último coche.
3. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito
presente, b) imperfecto, c) pretérito simple:
Hablo con mi amigo. (P. éj. = Por ejemplo: he hablado, hablaba, hablé con
mi amigo.) Alejandro me llama por teléfono. Tu trabajas en la fábrica. Comenzamos
nuestro relato. Alcanzáis el tren. Mis amigos mandan construir una casa. — Bebo
agua. Comemos pan. Escribes cartas. Vivís en la capital. Luis recibe muchas cartas.
Los niños pueden Jugar.
4. Dígase en español:
A te tollad Jobb, mint az enyém. József a legjobb tanuló. Ez a sajt nagyon jó.
Ezek a szövetek nagyon rosszak. Ez a legrosszabb szövet. Ez a szövet rosszabb, mint
az. Az első terem a legkisebb, a harmadik terem a legnagyobb. Bátyám nagyobb,

12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177

mint én. Húgom kisebb, mint te. Az ablak magasabb, mint az ajtó. Ez jobb minőség.
A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. Ti többel esztek, mint mi. Ők keveseb­
bet költöttek, mint mi. Nagyon keveset iszom. Ez a munka meghaladja erőnket.
Ez a minőség gyengébb amannál.
5. Tradúzcase al español:
Kedves Barátom! 1 Bocsáss meg nekem, hogy zavarlak levelemmel, de meg
kell magyaráznom neked, hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon. Szombaton
este éppen vacsoráztam, amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. A sür-
gönyben lánya esküvőjére hívott meg engem. Nos hát, tegnap reggel ötkor keltem,
és fél hatkor már elmentem hazulról, hogy elérjem a hatórás vonatot. Elképzelhe­
ted, hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt. Az utolsó percben
szálltam fel a vonatra. Minden kocsi tömve volt. Végigjártam az egész vonatot,
de nem sikerült szabad helyet találnom. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem
tartott sokáig. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott. Egész nap ettem és
ittam, és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. Ma este nem hívlak fel,
mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. Ezért írtam neked ezt a lapot.
Holnap este azonban benézek hozzád. A holnapi viszontlátásig 1

LECCIÓN V E I N T I D Ó S

A rendhagyóan képzett befejezett múlt

Me puse el abrigo y fui a la Felvettem felöltőmet és a városba

ciudad. mentem.
El mozo se hizo criado en casa A legény elszegődött szolgának egy
de un labrador. paraszt házába.
Al oirle sus compañeros, dijeron: Amikor társai hallották őt, ezt mondták:
—Í Está soñando. — Álmodik.

I
El sueño de un criado
(Cuento asturiano)
Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía
qué comer. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a
quien servir. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo
criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa.
El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor, y por eso
dio en pensar cómo pedir la mano de ella. Y una noche, después de acostarse,
dijo para sí:
1
A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után;
a levél szövegét természetesen új sorban kezdik.

178*
 — Soñaré despierto; y dijo en alta voz :
— ¡Ay ! casa de mis padres,
casa ilustre,
casa de ciento
cincuenta luces ;
y la chiva-atada.

Y al oirle sus compañeros, dijeron:

— Está soñando; sin duda es hijo de padres ricos; algún disgusto
habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. Se lo diremos a la
hija de nuestro amo.
Cuando se lo dijeron, ella recibió la noticia con alegría. Y fue a escuchar
a la puerta del criado y le oyó decir :
— jAy ! casa de mis padres,
casa ilustre,
casa de ciento
cincuenta luces;
y la chiva-atada.
La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. Y dijo a las criadas :
— Es ilustre; es ilustre y es rico ; me casaré con él.
Y dijo una criada : — Sí, será rico, sí; porque sus padres tienen
una casa con ciento cincuenta luces. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas
que entrarán en la chivatada !
Y repitió la hija del amo : — Sí, sí, me casaré con él; voy a contárselo
todo a mi padre.
Y le contó lo que había. El labrador fue a escuchar el sueño de su
criado, luego dijo:
— jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre; se casará con
mi hija.
Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. Y ella le dijo
a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres; tengo
muchas ganas de conocerlos.
12* 179
 — Viven muy lejos; lo haremos más adelante.
Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo:
— jNo !; jiremos ahora !
Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte,
y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres.
— ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es?
— Aquella choza ; en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por
los agujeros que tiene en el tejado. Y debajo de aquel nogal, jmira ! está
la chiva atada con una soga. Ésta es toda la hacienda que tienen mis
padres.
Su mujer, al oir esto, por poco se murió de risa. Y como estaba muy
enamorada de su marido y era buena, sacó a sus suegros de la miseria y
vivieron todos muy contentos.

II

Conversación
(Al teléfono)

— ¿Con quién hablo? ¿Eres tú, Julieta?

— Sí, soy yo, Blanca. Te reconozco por tu voz. ¿Qué tal?
— Bien, gracias. ¿Te divertiste ayer, en casa de Sofía?
— Muchísimo. Allí hubo una pequeña tertulia. Bailamos de las ocho
hasta la medianoche.
— ¡Qué oigo ! Por supuesto, entre los invitados estaba también tu
Edmundo?
— Pues, claro. Él fue mi pareja en el baile. Como sabes, baila mejor
que los otros. Creo que baila mejor que un bailarín.
— ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano, y
su hermano el violín no peor que un virtuoso.
— Hubo mejor. El padre de Sofía compró hace poco un aparato
magnetofónico, ni más ni menos. Es mucho mejor que el gramófono,
porque no hay que poner los discos de continuo, ni es peor que un aparato
de radio, porque es independiente del programa de la emisora. Y tú, ¿qué
hiciste ayer?
— Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el
parque municipal.
— ¿Sola?
— No propiamente sola, vino también Ernesto.
— Me lo pensaba.
— Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. Lás-
tima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que
regresar a casa.
— ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías?
— No lo sé aún. Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy
o mañana.
— Si las fotografías son buenas, no te olvides mandarme unas que
representan a ti y a Ernesto juntos.
180*
 — De acuerdo. Si todo va bien, mañana por la tarde pasaré por tu
casa y hablaremos un rato. Tengo que contarte tantas cosas.
— Yo también a ti.
— Pues bien, hasta mañana.
— Adiós, querida.

III

El sol y el polvo
Alzándose en furioso torbellino
Eclipsó el polvo al sol,
Y gritóle por mofa : "¡Astro divino !
¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . . . " Y su camino
Siguió en silencio el sol.
Y cesó el huracán ; y tornó al cieno
El polvo vil; y en el azul sereno,
De gloria y pompa lleno,
Siguió en silencio el sol.
Rafael Pombo (1833-1912}

Vocabulario
puse (poner befejezett múltja)
fui (ir befejezett múltja)
se hizo (hacerse befejezett múltja)
hacerse criado elszegődik szolgának
el criado szolga, inas
el labrador paraszt, földműves
dijeron (decir befejezett múltja)
soñar (sueño, soñamos) álmodik
(amiről: con)
I. asturiano asztúriai
érase una vez volt egyszer
cuyos padres akinek a szülei
dijo mondta
irse por el mundo világgá megy
en busca de keresni, keresésére ; hogy
keressek, keressél stb.
la busca keresés
el pueblo helység, falu, város ; lakosság
no tardó en simpatizar egy-kettőre
rokonszenvezett
tardar en késlekedik, habozik; sokáig
tart (vmit megtenni)
simpatizar rokonszenvez
dio (dar befejezett múltja)
dar en elkezd vmit tenni
acostarse (me acuesto, nos acostamos)
lefekszik
despierto éber; ébren
¡ay! ó! ó jaj I
ilustre híres, nemes, előkelő
la luz fény ; las luees ablak(ok)
la chiva kecske(gida)
la chiva atada a megkötött kecske
la chivata da (szójáték) kecskeól
el disgusto veszekedés, viszály ; utálat
algún disgusto habrá tenido con ellos
bizonyára valami nézeteltérése volt
velük
la noticia hír
palmotear tapsol (örömében)
la palma tenyér ; pálma(ág)
casarse con férjhez megy vkihez; nőül
vesz vkit
la docena tucat
al poco tiempo nemsokára, nem sokkal
később '
tener (muchas) ganas (nagy) kedve van
más adelante később ; előbb(re)
adelante előre
la curiosidad kíváncsiság ; nevezetesség,
látnivaló
ponerse en camino elindul, útnak ered
181
la choza kunyhó, viskó no hay que nem kell, nem szükséges
la estrella csillag poner los discos lemezeket feltesz
el nogal diófa el disco lemez
la nuez dió de continuo folytonosan, állandóan
la soga kötél continuo folytonos, állandó
por poco kis híja, hogy nem independiente független (amitől: de)
istől
morirse de risa majd meghal a nevetéstől la (estación) emisora adóállomás
la risa nevetés ej parque municipal városliget
ibe::
estar enamorado (-a) szerelmes (akibe municipal városi
de) propio éppen(séggel)
el suegro após vino (venir befejezett múltja)
la suegra anyós Ernesto Ernő
los suegros após és anyós trajo (traer befejezett múltja)
la miseria nyomorúság la máquina fotográfica fényképezőgép
II. ¿eres tú? te vagy az? la mar de tengersok, rengeteg
Julia (Julieta) Júlia (Juliska) la foto (las fotos), la fotografía fénykép
Blanca Blanka a más y mejor alaposan, bőségesen
reconocer (-ozco, -oces) felismer tuvimos (tener befejezett múltja)
(amiről: por) regresar visszamegy, hazatér
divertirse (me divierto) szórakozik el contratiempo kellemetlenség, pech
en casa de Sofía Zsófiéknál salir bien jól sikerül
Sofía Zsófi el rollo tekercs
la tertulia szűkebb baráti társaság revelar előhív ; leleplez
bailar táncolni olvidarse megfeledkezik
el invitado meghívott representar ábrázol, bemutat
Edmundo Ödön III. alzarse felemelkedik; felverődik
el baile tánc furioso dühös, dühöngő, heves
sz
el bailarín balett-táncos, táncművész el torbellino forgószél
la bailarina balett-táncosnő eclipsar elsötétít, elhomályosít
hubo (haber befejezett múltja) la mofa gúny
la orquesta zenekar el astro csillag(kép), csillagzat
la orquesta para bailar tánczenekarr divino isteni, égi
tocar el piano zongorázik siguió (seguir befejezett múltja)
el piano zongora el silencio csend, nyugalom
el violín hegedű cesar abbahagy; megszűnik
el virtuoso zenevirtuóz el huracán orkán
hace poco nemrég, kevéssel ezelőtt; tornar visszatér
el aparato készülék el cieno iszap, sár
magnetofónico magnetofon- vil hitvány
ni más ni menos pontosan úgy ; bizony
ony el azul kékség, kék ég
ám sereno derűs, nyugodt
el gramófono gramofon la pompa pompa /

Gramática

**"' A rendhagyóan képzett befejezett múlt

a) El labrador fue a escuchar el A paraszt elment és meghallgatta
sueño de su criado. szolgája álmát.
Se pusieron en camino. Ütnak eredtek.
182
b) Por poco se murió de risa. Majd meghalt a nevetéstől.
Siguió su camino en silencio. Csendben folytatta útját.
A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk.
a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat:

ANDAR anduve anduviste anduvo anduvimos anduvisteis anduvieron

járni
CABER cupe cupiste cupo cupimos cupisteis cupieron
elférni
CONDUCIR conduje condujiste condujo condujimos condujisteis condujeros
vezetni •
DAR di diste dio dimos disteis dieron
adni
DECIR dije dijiste dijo dijimos dijisteis dijeron
mondani •
ESTAR estuve estuviste estuvo estuvimos estuvisteis estuvieron
lenni
HABER hube hubiste hubo hubimos hubisteis hubieron
(segédige) \
HACER hice hiciste hizo hicimos hicisteis hicieron
tenni
IR fui fuiste fue fuimos fuisteis fueron
menni
PODER pude pudiste pudo pudimos pudisteis pudieron
-hatni
PONER puse pusiste puso pusimos pusisteis pusieron
helyezni
QUERER quise quisiste quiso quisimos quisisteis quisieron
akarni
SABER supe supiste supo supimos supisteis supieron
tudni
SER fui fuiste fue fuimos fuisteis fueron
lenni
TENER tuve tuviste tuvo tuvimos tuvisteis tuvieron -
bírni
TRAER traje trajiste trajo trajimos trajisteis trajeron
hozni
VENIR vine viniste vino vinimos vinisteis vinieron
jönni
VER vi viste vio vimos visteis vieron
látni i

Megjegyzések. — 1. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyó-

ságát követik, pl. deducir levezetni: deduje stb., componer összerakni: compuse
stb., retener visszatartani: retuve stb.
2. Amint a fenti táblázatból láthatjuk, az egyes szám 1. és 3. személyben a hang­
súly — az egyszótagú alakok kivételével, mint dio, fue, vio — a tőre esik, nem pedig
a ragra, mint a szabályos képzésű igéknél.
3. Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos ; a mondat értelméből kitűnik, hogy
az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó.
b) Azok az e tövű igék, melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában
í-re változtatják (vö. 50. b.), továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes
és többes szám 3. személyeben az e, ill. o hangzót i, illetve u hangzóra változ­
tatják :
183
 PEDIR pedí pediste pidió peri lirio» pedisteis pidieron
RE IB rol reiste rio reimos reisteis rieron
nevetni
SEGUIR scjmí seguiste SlfllliÓ segu litios sej/uhtels siguieron
követni
SENTIR sentí sentiste sintió sentimos sentisteis sintieron
érezni
DORMIR dormí dormiste durmió dormimos dormisteis durmieron
aludni
MORIR morí moriste murió morimos moristeis murieron
meghalni

131 A határozószó fokozása

Vivo más felizmente que tú. Boldogabban élek, mint te.
Me divertí muchísimo. Nagyon jól szórakoztam.
Baila mejor que un bailarín. Jobban táncol, mint egy balett-táncos.
Llueve a más y mejor. Nagyon erősen esik. (Csak úgy sza­
kad.)
A határozószó középfokát, a melléknév fokozásának mintájára, úgy képezzük»
hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman,
más alegremente vidámabban, menos alegremente kevésbé vidáman; cansado fá­
radtan, más cansado fáradtabban.
A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos ; a mondat értelme
mondja meg, hogy közép- vagy felsőfokról van-e szó. Pl. Edmundo baila mejor
que un bailarín. Ödön jobban táncol, mint egy balett-táncos. — Edmundo baila
mejor que los otros. Ödön táncol a legjobban. (Szó szerint: Ödön jobban táncol,
mint a többiek.) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejez­
zük ki. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. István tanul a legjobban az
osztályban.
A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képez­
zük : alegrtsi mámente nagyon vidáman, felicísimamente nagyon boldogan; mucho
nagyon, muchísimo nagyon (jól), szerfölött.
Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép- és felsőfokát:

hien jói mejor jobban, a legjobban

mai rosszul peor rosszabbul, a legrosszabbul
mucho nagyon, sokat más többet, a legtöbbet
poco keveset menos kevesebbet, a legkevesebbet

Megjegyzések. — Mejor és peor tehát melléknév is, határozószó is lehet ;

e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg; pl. Carlos es el
mejor alumno. Károly a legjobb tanuló. (Melléknév.) — Carlos estudia mejor que los
otros. Károly jobban tanul a többieknél. (Határozószó.)
2. A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót
egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. Lajos
a spanyolt jobban beszéli, semmint írja.
184
 3. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük; pl»
Viven muy felizmente. Nagyon boldogan élnek.
El niño grita a más y mejor. A gyerek torkaszakadtából kiabál.
María trabaja hasta no más Mária rengeteget dolgozik.
(hasta más no poder).

*«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto

Cuando habré recibido tu carta, Ha majd megkaptam leveledet, vála­
te contestaré. szolok neked.
Habrá tenido algún disgusto con Bizonyára volt valami nézeteltérése
sus padres. szüleivel.
Luis se habrá levantado ya. Lajos bizonyára felkelt már.
A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű
jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll.
Példák a ragozásra:

RECIBIR kapni VESTIRSE felöltözni

habré recibido majd kaptam me habré vestido majd felöltöztem

habrás recibido majd kaptál te habrás vestido majd felöltöztél
habrá reeibido majd kapott se habrá vestido majd felöltözött
habremos recibido majd kaptunk nos habremos vestido majd felöltöztünk
habréis recibido majd kaptatok os habréis vestido majd felöltöztetek
habrán recibido majd kaptak se habrán vestido majd felöltöztek

A befejezett jövőt két esetben használjuk:

1. A befejezett jöv5 egy másik, egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva
eloidejuseget fejez k i : a befe;°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor,
amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni; pl. Cuando
habremos comido, daremos un paseo. Ha majd megebédeltünk, sétálni megyünk.
2. önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való, viszonyítás nélkül) a befe­
jezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl; a magyarban rendszerint bizonyára,
valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk; pl. Habrán sido las diez cuando volví
a casa. Valószínűleg tíz óra volt ( = Tíz óra lehetett), amikor hazajöttem. —
Mis padres se habrán marchado ya. Szüleim bizonyára elmentek már.

133 A személyes névmás kiemelése

¿Eres tú? — Sí, soy yo. Te vagy az? — Igen, én vagyok.
A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki,
hogy az ige mögé tesszük; ¿Sois vosotros? Si, somos nosotros. Ti vagytok? Igen, mi
vagyunk.
185
 134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata

¿Te divertiste ayer? Hogyan mulattál tegnap?

Sí, muchísimo. Nagyon jól.
A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo?
(„Hoqyan?") kérdőszót. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót.

Ejercicios
1. Contéstese a las preguntas siguientes:
¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe)
este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla
en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpati-
zaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando
en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo
la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué
hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado
con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo
la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego?
¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene
usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa
quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo
hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos
de películas?
2. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes:
Di las fotos a mi hermana. — No le dije la verdad. — Quise divertirme con
mis amigos. — Puse un disco para bailar. — No pude ponerme en camino. — Ya
vi muchas, cosas en este mundo. — Vine para ver a Margarita. — Dormí ocho horas
sin despertarme. — Anduve rápidamente. — No cupe en el tranvía. — Ayer fui al
teatro. — Sentí haberle molestado. — Traje conmigo la máquina fotográfica. —
Fui muy contento de verle. — Hice todo lo posible. — Seguí bailando hasta la me-
dianoche. — Guando supe la verdad, la dije toda a mis padres.
3. Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente:
El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. — Nosotros nos divertimos
(más bueno) que nuestros amigos. — Hemos cantado (alegrísimo). — Pablo ha res-
puesto (más mal) que los otros. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus
amigos.
4. Dígase en español:
a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. eset). —
Az összes tanuló nevetett. — Tovább olvastam a szöveget. — Sajnáltad, hogy nem
érsz rá. — Mélyen aludtak. — Nagyapám 1959-ben halt meg. — A múzeumban sok
érdekes dolgot láttunk. — Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magá­
val hozta fényképezőgépét. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. —
Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. — Testvéreim elmentek
a moziba. — Tegnap otthon voltunk. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? —
A folyóiratot Ernőnek adtam oda.
b) Csak úgy szakad az eső. — Nagyon sokat dolgoztam. — Az én anyám job­
ban főz, mint Teréz néni. — Ma több levelet kaptunk, mint máskor. — Károly beszél
a legtöbbet. — Éva tanul a legkevesebbet. — Ma jobban érzem magamat, mint teg­
nap. — Szüleid most boldogabban élnek, mint azelőtt. — Jobban beszélek, semmint
írok spanyolul. —> Rengeteget dolgozunk. — A gyerekek torkuk szakadtából kiabál­
nak.
186*
 c) Te vagy az? Igen, én vagyok. Ti vagytok? Mi vagyunk. Ők azok. Ő az. —
Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon
jól mulatott. — Hány óra van? Tíz óra lehet. Kilenc óra lehetett, amikor hazajöt­
tem. Ha majd elolvastam az újságot, lefekszem. — Beszélni fogok Jánossal, ha majd
megjött (haya vuelto) a gyárból.
5. Tradúzcase al español:
a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt.
A meghívottak közt (ott) volt Júlia, Zsófi, Ödön és Ernő is. Éjfélig táncoltunk.
Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. Zsófi zongorázott, és Ödön hegedült. Később
gramofonlemezeket tettünk fel. Nekem a tánczene tetszett a legjobban.
b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. Ha majd kialudtam magam,
felkelek, majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe. Magammal viszem majd
a fényképezőgépet, és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). Jól
sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól, mert magam hívom elő a fényképtekercseket.
Ha majd előhívtam a fényképeket, meg fogom neked mutatni őket.

LECCIÓN VEINTITRÉS

A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto

Juan se levantó de excelente János pompás kedvében ébredt, mert

humor porque había dormido teljesen kialudta magát.
a más no poder.

A befejezett régmúlt — El pretérito anterior

Después de que hubo regresado Mihelyt hazajött, odasietett feleségéhez.

a casa, corrió a su mujer.

A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto

Estoy contenta de haber venido Örülök, hogy előbb jöttem,

con anticipación.

A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto

Habiendo mostrado sus billetes, Miután felmutatták jegyüket, bementek

entraron en el patio del teatro. a színház földszintjére.

187
 I

En Í'1 I en 1ro
Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. Primero,
porque era domingo y había dormido a más no poder; segundo, porque
en vísperas, el sábado por la noche, había estado con su mujer en el Teatro
Nacional. Había asistido al reestreno de "Hamlet", la tragedia más gran-
diosa de todas las de Shakespeare.
Unos días antes, el director cultural de la fábrica había preguntado
a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. Juan no se lo hizo decir
dos veces.
Después de que hubo regresado a casa, corrió a su mujer y le dijo:
— Palomita mía, este sábado nos iremos al teatro. He logrado pro-
curarme dos localidades buenas. ¿Estás contenta?
— [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien, querido, que a mí me
gustan mucho los espectáculos. Soy muy aficionada al teatro.
Llegó, al fin, el sábado. Tan pronto como Juan hubo terminado el
trabajo, se apresuró a casa para descansar un ratito.
— Cuando habré dormido una horita, me sentiré mucho mejor, —
dijo Juan para sí.
Después de haber descansado y comido algo, el matrimonio Varga
empezó a prepararse para la función. Ambos se pusieron sus mejores
galas, luego se encaminaron al teatro.
Habiendo llegado con media hora de anticipación, Ana y Juan no
tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa. Habiendo entregado

sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa, se pusieron a

pasearse por el vestíbulo del teatro.
— Estoy contenta de haber venido con anticipación, — dijo Ana. —
Así, tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras.
— Siento no haber traído conmigo los gemelos, — advirtió Juan.
— No he pensado en ello.
188
 Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de
la función. Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador
que los verificaba, Ana y Juan entraron en el patio del teatro. Una aco-
modadora les condujo a sus asientos.
— ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer.
— No lo sé aún, — le respondió Ana. — Te lo diré más tarde.
Ana y Juan miraron alrededor. Vieron la platea, los palcos y los
pisos repletos de gente; el telón metálico que se estaba levantando.
Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer
acto. Estaba empezando la función.
La representación alcanzó un gran éxito. Las actrices y los actores
desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. Hubo muchos
aplausos y hasta ovaciones.

II
Conversación
— Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días.
— ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia?
— Eso depende de mi humor. Por lo general, a mí me gustan todas
las funciones, pero prefiero las obras con música, es decir la ópera y la
opereta. *
— ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras?
— En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas.
En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách, La
tragedia del Hombre.
— Te puedo proponer el Teatro Alegre, donde dan una comedia
francesa.
— Ya lo veo que quieres reírte. Pues bien, hazme el favor de comprar
las localidades.
— Bien, me encargo de eso.

III

Un rapto de generosidad
(Chiste)
Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir
luego a un teatro. Después de la comida, el anfitrión pagó la cuenta y
solamente dió al mozo diez centavos de propina.
Más tarde, al salir del teatro, el mismo individuo gratificó a la encar-
gada del guardarropa con cinco pesos.
— ¡Hombre, estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. — ¿Por qué, si
no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante,
le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa?
Y el tacaño, tomando del brazo a su amigo, arrastrándole a la calle
y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo, dijo :
— Es que la del guardarropa , . . ¡Hay que ver el magnífico abrigo
•que me ha dado en vez del mío 1
189
 Vocabulario
excelente pompás, kiváló
a más no poder végkimerülésig, a vég­
sőkig
correr fut, szalad, (oda)siet
con anticipación előbb, korábban ; előre
la anticipación előleg
el billete belépőjegy ; menetjegy
el patio színházi földszint; belső udvar
I. primero . . . segundo először . . .
másodszor
en vísperas de előző este; vminek az
előestéjén
la víspera előest
asistir a jelen van vminél; segít, ápol vkit
el reestreno felújítás
la tragedia tragédia
grandioso nagyszerű, nagyszabású
de todas las de Shakespeare Shakespeare
valamennyi tragédiája közül
unos días antes néhány nappal ezelőtt
el director cultural kultúrfelelős
cultural kulturális
si quería (hogy) akar-e, óhajt-e
no se lo hizo decir dos veces nem mon­
datta magának kétszer
la paloma galamb
procurar ^szerez
el espectáculo színdarab, előadás
ser aficionado (-a) szeret, kedvel
(amit: a)
tan pronto como mihelyt
después de haber descansado miután
pihent
prepararse elő-, felkészül (amire: para)
ambos, ambas mind a ketten
la gala díszruha
habiendo llegado minthogy . . . érkeztek
con media hora de anticipación fél órá­
val előbb
aguardar vár
largo rato sokáig
el guardarropa ruhatár
habiendo entregado miután átadták
entregar átad
el sombrero kalap
la encargada del guardarropa ruhatárosnő
el encargado, la encargada megbízott
ponerse a (-\-inf.) elkezd (vmit tenni)
190
pasearse fel-alá sétál
el vestíbulo előcsarnok
de haber venido con anticipación hogy
korábban jöttem
siento non haber traído sajnálom, hogy
nem hoztam el
los gemelos színházi látcső
advertir (advierto) megjegyez, szól
próximo közeli, küszöbön levő
el comienzo kezdet
la entrada bemenet, belépés
el acomodador, la acomodadora jegyszedő
verificar ellenőriz
conducir (conduzco, conduces) vezet
el asiento ülőhely, ülés
la butaca zsöllye, támlásszék
alrededor körül, körbe
la piatea (színházi) földszint
el palco páholy
el telón metálico (színházi) vasfüggöny
el telón színházi függöny
metálico fém-, fémből való
aparecer (aparezco, apareces) előtűnik,
megjelenik
la escena színpad, szín
la decoración díszlet(ezés)
el acto felvonás
la representación előadás
el éxito siker, eredmény
el actor, la actriz színész, színésznő
desempeñar su papel szerepét eljátssza
desempeñar ellát, elvégez, elintéz
el papel szerep
la maestría művészi teljesítmény
extraordinario rendkívüli, különleges
el aplauso taps
la ovación hangos tetszésnyilvánítás
II. que clase de miféle
la comedia vígjáték
la música zene
la ópera opera
la opereta operett
la cartelera plakát
poner en escena színre visz
el drama színmű, dráma
proponer (-pongo, -pones) javasol
dar ad (darabot színházban)
encargarse elvállal (cuntí: de)
encargar megbíz (amivel: de)
III. el rapto roham ; rablás, elragadás
la generosidad bőkezűség
el anfitrión vendéglátó gazda
el centavo (a délamerikai pénzegység, a
peso századrésze) fillér
la propina borravaló
el individuo egyén, személy
gratificar megörvendeztet, megjutalmaz
estoy asombrado meg vagyok lepve,
ámulok
el tacaño fösvény, fukar
tomar del brazo karonfog, megfogja
karját
el brazo kar
arrastrar maga után húz, cipel, vonszol
cerciorarse megbizonyosodik (amiről:
de)
es rue ez azért van, mert
la (ti. la encargada)
¡hay que ver! (azt) látni kell!
en vez de helyett, helyébe

Gramática

135 A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto

El sábado Juan había estado con Szombaton János a feleségével a Nem-
su mujer en el Teatro Nacional. zeti Színházban volt.
Unos días atrás, el director cul- Néhány nappal ezelőtt a kultúr-
tural había preguntado a Juan felelős megkérdezte Jánostól, hogy
si quería comprar dos billetes. akar-e két jegyet venni.
A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a
főige paríicípio-jából áll. Példák, a ragozásra:

VEN IPi j ö n n i LAVARSE mosakodni

había venido jöttem me había lavado' mosakodtam

habías venido jöttél te habías lavado mosakodtál
había venido jött se había lavado mosakodott
habíamos venido jöttünk nos habíamos lavado mosakodtunk
habíais venido jöttetek os habíais lavado mosakodtatok
habían venido jöttek se habían lavado mosakodtak

A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl, amely egy másik (ma­
gában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest
előbb történt, 111. már befejeződött. További példák :
Cuando llegamos a la estación, Amikor a pályaudvarra értünk, a vo­
el tren ya había salido. nat már elment.
Recibí ayer la carta que mi Tegnap kaptam meg a levelet, melyet
hermano había escrito de Roma. testvérem írt Rómából.
Ana se compró el vestido que Anna megvette magának a ruhát, me­
unos días atrás había visto en lyet néhány nappal ezelőtt a ki­
el escaparate. rakatban látott.

191
 136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior
Tan pronto como Juan hubo tcr- Mihelyt János befejezte a munkáját,
minado el trabajo, se apresuró hazasietett,
a casa.
A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából
•és a föige por/irípío-jából áll. Példák a ragozásra:

LLEGAR megjönni VESTIRSE Öltözködni

hube llegado megjöttem me hube vestido felöltözködtem

hubiste llegado megjöttél te hubiste vestido felöltözködtél
hubo llegado megjött se hubo vestido felöltözködött
hubimos llegado megjöttünk uos hubimos vestido felöltözködtünk
hubisteis llegado megjöttetek os hubisteis vestido felöltözködtetek
hubieron llegado megjöttek se hubieron vestido felöltözködtek

A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő, ott is ritkán. Olyan
múlt idejű cselekvést jelöl, amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint
befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott
•előfordulni, m i n t : después de que miután, luego que, así que, tan pronto como,
•en seguida que mihelyt. További példák :
Después de que hubimos llegado, Mihelyt megérkeztünk, átöltözköd­
nos mudamos de ropa. tünk.
Luego que Juan hubo recibido la Mihelyt János megkapta a levelet,
carta, me llamó por teléfono. felhívott engem telefonon.
En seguida que Ana nos hubo Mihelyt Anna meglátott bennünket,
visto, se nos acercó. odajött hozzánk.

Megjegyzés.— Ne csodálkozzunk azon, hogy a spanyolban öt múlt idő van. A

múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos, vo. pl.
mentem, menék, megyek vala, mentem vala.

*'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto

Después de haber descansado y
comido algo, los Varga empeza­
ron a prepararse.
Siento no haber traído conmigo
los gemelos.
192
Miután pihentek és ettek valamit,
Vargáék készülődni kezdtek.
Sajnálom, hogy nem hoztam magam­
mal a látcsövet.
 A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. amar, vender, escribir) a spa­
nyolban múlt idejű főnévi igenév is van, mely az haber segédige jelen idejű főnévi
igenevéből és a föige participio-jából áll:

Jelen" idejű főnévi igenév Múlt idejű főnévi igenév

amar szeretni haber amado ' (hogy) szerettem, szerettél stb.

vender eladni haber vendido (hogy) eladtam, eladtál stb. '
recibir kapni haber recibido (hogy) kaptam, kaptál stb.
venir jönni haber venido (hogy) jöttem, jöttél stb.
lavarse mosakodni haberse lavado (hogy) megmosakodott,
megmosakodtak

A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk, mint a jelen idejűt, tehát,
elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö. 83); míg azonban az infinitivo pre­
sente egyidejű, addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest
előidejű cselekvésre utal: <

Egyidejűség : Infinitivo presente Előidejűség: Infinitivo perfecto

Siento molestarte. Siento haberte molestado.

Sajnálom, hogy zavarlak.
Debo excusarme de llegar tarde.
Bocsánatot kell kérnem, hogy késem.
Estamos contentos de veros.
örülünk, hogy láthatunk benneteket.
Sajnálom, hogy zavartalak.
Debo excusarme dé haber llegado tarde.
Bocsánatot kell kérnem, hogy késtem.
Estamos contentos de haberos visto.
örülünk, hogy láthattunk benneteket

Megjegyzés. — Beálló, egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék

esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szo­
kott állni akkor is, ha nyilván előidejüségről van szó ; a kötőszó ugyanis már eleve
rámutat arra, hogy előidejüségről van szó:
Después de llegar ( = D.espués de Miután a színházba érkeztem, átadtam
haber llegado) al teatro, entre- felöltőmet a ruhatárosnak.
. gué mi abrigo a la encargada
del guardarropa.

138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto

Habiendo llegado con anticipación,
Ana y Juan tuvieron que
aguardar.
Habiendo mostrado sus billetes,
entraron en el patio del teatro.
13 SP NVol nyelvkönyv — ;614
Minthogy Anna és János korán jött,
várniuk kellett,
Miután felmutatták jegyüket, bemen­
tek a színház földszintjére,
133
 Az etfidejű v. összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói
igenevéből és az főige participio-jából áll:

Főnévi igenév összetett határozói igenév

amar szeretni habiendo amado (miután stb.) szerettem,

szerettél stb.
. levantarse felkelni habiéndose levantado (miután stb.) felkelt
venir jönni habiendo venido (miután stb.) megjöttem,
megjöttél stb.
vestirse öltözködni habiéndose vestido (miután stb.) felöltözött

Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat, mint

az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple, vö.: 64). A különbség csak az,
hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. A magyarban
rendszerint miután, minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk.

***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása

I. A kijelentő mód ;. négy egyszerű és négy összetett ideje van:
1. Az e g y s z e r ű igeidők:
1. a jelen idő — el presente pl. háblo beszélek
2. a folyamatos múlt -— el (pretérito)
imperfecto hablaba beszéltem
3. a befejezett múlt — el pretérito simple
o indefinido hablé beszéltem
4. az egyszerű jövő — el futuro
imperfecto o simple hablaré beszélni fogok
2. Az ö s s z e t e t t igeidők:
5. a közelmúlt.— el pretérito presente he hablado beszéltem
6. a folyamatos régmúlt — el (pretérito)
pluscuamperfecto había hablado beszéltem
7. a befejezett régmúlt — el pretérito
anterior hube hablado beszéltem
8. a befejezett jövő — el futuro imperfecto
o simple habré hablado majd beszél­
tem
II. A felszólító mód — el imperativo habla beszélj!
(csak jelen ideje van) hablar beszéljetek!
III. A kötőmód — el subjuntivo hable beszéljek
(egyelőre csak jelen idejét ismerjük)
194
 IV. Az igenevek
1- A f ő n é v i igenév — el infinitivo
a
) jelen idejű — imperfecto o simple . hablar beszélni
b) múlt idejű — perfecto o compuesto haber hablado
2- A m e l l é k n é v i igenév — el participio hablado beszélt, beszélve
,3. A h a t á r o z ó i igenév — el gerundio
a) egyidejű v. egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve
b) előidejű v. összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután
x
beszéltem, beszélt stb.

Ejercicios
1. Contéstese a las siguientes preguntas :
¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última
vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué
localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor, de la platea o
de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan
los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿^Qué
hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando
alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la
maestría de los actores y actrices?
2. Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del
pluscuamperfecto o pretérito anterior:
Ayer el enfermo se sintió mejor, porque (dormir) mucho y profundamente. —
Juan se puso a pasearse por el vestíbulo, porque (llegar) con inedia hora de antici-
pación. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. — Tan pronto
que (oir) sonar las campanillas, los espectadores entraron en el patio del teatro. —
Después de (comer) en un restaurante, los amigos fueron a un teatro. — Cuándo
vine a la estación, el tren no (llegar) todavía.
3. Tradúzcase al húngaro :
a) Siento no poder venir a verte. Siento no haber podido venir a verte. — ¿Estás
contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor
Varga piensa salir para Szeged mañana. El señor Varga piensa haber llegado tarde.
—. Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado), entramos en el
cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro
abuelo, pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar un-
paseo.
b) Levantándome temprano, tengo mucho tiempo para prepararme. — Habién-
dome levantado temprano, tenía bastante tiempo para leer el periódico. — Llegando
al teatro, entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. — Habiendo llegado
al teatro con anticipación, los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro
a fumar cigarrillos. — Escribiéndome una carta, me harás un grande favor. —
Habiéndome escrito una carta, Juan me hizo un grande favor. — Habiendo olvidado
traer consigo los gemelos, Ana no vio bien la escena.
4. Dígase en español:
a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de), hogy meghívhatlak ebédre,
örülök, hogy meghívhattalak ebédre. — Szüleim sajnálják, hogy ritkán látnak
benneteket. Szüleim sajnálják, hogy nem láttak benneteket. — Milyen kár, hogy
későn kelteml — Milyen kár, hogy későn keltél! — Milyen kár, hogy későn keltünkl
— Milyen kár, hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit, a színházba men­
tünk. — A színházba mentünk, anélkül, hogy magunkkal vittük volna a színházi
látcsővet. — Miután megmutattam a jegyemet, beléptem a páholyba.
13* 195

/
 b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát, hazamentem. — Mivel
a vonat késve érkezett, sokat kellett várnunk a pályaudvaron. — Ha megtanulod
az új szavakat, jól felelsz majd az iskolában. — Minthogy megtanultad az uj szava­
kat, jól fogsz felelni az iskolában. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket,
sok taps volt az előadás alatt. — Minthogy kedvünk volt színházba menni, jegyeket
vettünk a ma délutáni előadásra. — Miután munkájukat befejezték, a munkások
hazamentek.
5. Tradúzcase al español:
Tegnap vasárnap volt. Pompás kedvemben ébredtem, mert teljesen kialudtam
magamat. Mialatt a fürdőszobában mosakodtam, fogat mostam és fésülködtem,
a színdarabra gondoltam, melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. Nem
sajnálom, hogy láttám a vígjátékot. Kár azonban, hogy helyem egy páholyban volt,
mert jobban látok a földszintről. Minthogy magammal hoztam a látcsövet, mindent
jól láttam. Az előadásnak nagy sikere volt. Az egyik (Una de las . . . ) színésznő
rendkívüli művészettel alakította szerepét. Ezért sok taps volt az egész előadás
alatt. Nekem a darab nagyon tetszett. Legközelebb nem megyek egyedül, hanem
Feri barátommal. Tudom, hogy neki is tetszenek a jó darabok.

LECCIÓN VEINTICUATRO

Lección de repaso

I
, Nieve y flores
En el año 711, los árabes que vinieron de África invadieron España.
Como eran más fuertes que los españoles, se apoderaron de la España del
sur y del centro, pero no pudi-
eron conquistar las regiones
montañosas del norte. Los ára-
bes reinaron en España siete
siglos. En todos estos siglos no
cesó la guerra de los españoles
contra los invasores. Esta gue-
rra de liberación de la tierra
española se llama la Reconqu-
ista. La Reconquista fue ter-
minada en el siglo quince.
En la España de aquella
época* había varios reinos ára-
bes. Uno de ellos tenía su capi-
tal en'Granada.
Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe, Hassán, con su
mujer Fátima. Fátima era muy hermosa. Hassán quería mucho a su mujer
y siempre cumplía todos sus deseos.
196
* , J
 El clima de Andalucía, donde se encuentra Granada, es muy caluroso.
Siempre hace buen tiempo. Llueve poco. No nieva nunca. Granada está situada
aJ pie de la Sierra Nevada, la más alta de España. En los pióos de estas monta-
ñas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera.
Pero un día, durante el reino de Hassán, con asombro de todos, en Gra-
nado cayó una gran nevada. Todas las montañas estaban blancas de nieve.
Entonces Fátima dijo a su marido:
x— Me gusta mucho este paisaje. No he visto nunca tanta nieve. Quiero
ver las montañas siempre blancas. Es más bonito.
Pero al día siguiente, la nieve desapa-
reció. Fátima lloraba y repetía su deseo de
. ver las montañas siempre cubiertas de nieve.
El marido no sabía qué hacer para consolar
a su mujer. Le prometió cumplir su deseo
algún día. Pero este deseo era más difícil de
cumplir que otros.
Los años pasaban y la nieve sólo estaba
arriba en los altos picos de la Sierra. Un día
de. primavera, Fátima al salir a la terraza de
su palacio, vio con sorpresa las montañas tan
blancas como la nieve. Muy contenta corrió
hacia su marido y le dijo:
- ¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a
cubrir las montañas.
Hassán se sonrió y le contestó:
— No es nieve. Es la flor de los almen-
dros. Tú querías ver las montañas siempre blancas, y para cumplir tu deseo
he mandado traer de las tierras de Arabia.almendros y replantarlos en las
laderas más próximas de estas montañas.
Y desde entonces, como cuenta la leyenda, todos los años, en prima-
vera, las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor
del almendro.

II

La mejor muerte
(Anécdota)
»
Un bufón había ofendido gravemente a su soberano, el califa de Córdoba,
el cual le condenó a muerte.
El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios
anteriores. Pero el califa quedó inflexible.
- Señor — suplicaba el bufón — permíteme, por lo menos, que yo
mismo escoja el género de muerte.
— Di cómo quieres morir, y decídete cuanto antes.
*- Señor — contestó el bufón —, quiero morir . . . de viejo.
Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó, respetando el género de muerte
escogido.

*197
 III

Refranes

H a y moros en la costa.*
H a y moros y cristianos.

Vocabulario

I. árabe arab replantar átültet

apoderarse de hatalmába kerít vmit
conquistar meghódít
montañoso hegyes
reinar uralkodik
la guerra hábor,ú
el invasor támadó, betolakodó
la liberación felszabadítás, fel-
szabadulás
la tierra föld
la Reconquista visszahódítás
fue terminada befejeződött
la época időszak, korszak
vario különféle, több
el clima éghajlat
caluroso forró
estar situado fekszik
al pie de lábánál
el pieo csúcs
desaparecer eltűnik
el asombro csodálat, ámulat
i a nevada hóesés, havazás
el paisaje táj, tájkép
siguiente következő
eonsolar (consuelo, consolamos) meg­
vigasztal
prometer megígér
arriba fent, fel
la terraza terasz
el palacio palota
el almendro mandulafa
la almendra mandula
Arabia Arábia
la ladera hegyoldal, lejtő
desde entonces azóta
la leyenda legenda, monda
de alrededor környező
II. la muerte halál
el bufón udvari bolond
ofender megsért, megbánt
el soberano uralkodó, fejedelem
el califa kalifa
el cual, la cual aki, amely
condenar (el)ítél
el perdón megbocsátás, megkegyelme-
zés
en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin­
tettel, kedvéért, érdekében
el servicio szolgálat, kiszolgálás
anterior előbbi, előzetes
inflexible hajlíthatatlan
suplicar könyörög
por lo menos legalább
' escoger (escojo, escoges) kiválaszt
decidirse elhatározza magát, elszánja
magát
cuanto antes minél előbb
de viejo öreg emberként
hacer gracia tetszik
Ja salida elmés mondás
respetar tiszteletben tart, tekintetbe
vesz
III. el moro mór, szerecsen
la costa tengerpart
el cristiano keresztény

•. *(A közmondások értelme: 1. Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg.

-~ 2. Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek, veszekedésre
mindig van ok.)<
198
 Ejercicios '
«
1. Contéstese a las siguientes preguntas: .
¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España
no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se
llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la
Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién
vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería
mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día, durante el reino de Hassán?
¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De ,
qué color se visten, desde entonces, en primavera, las montañas de alrededor de Gra-
nada?
2. i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura
•"Nieve y flores". (Por este motivo, subráyense todos los verbos del trozo. de la
manera siguientes 1. el presente, con una línea; 2. el pretérito imperfecto, con
dos líneas ; 3. el pretérito simple con tres líneas ; ,4. el pretérito presente, con una
línea ondulada.) <-
> . •

Ejercicios de repaso
Dígase en español:
1. (Véase la gramática de la lección 19.) Má délután későn jöttem haza a gyár­
ból. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket. — Láttam a vásárolt
könyveket. — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt. — Hova
tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk, hogy felmegyünk a hegyre. — A gyere­
kek ma még nem mosakodtak. — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom, hogy mikor .
vannak nyitva a múzeumok. — Budapestet a Duna két részre osztja. A jobbpartot
hegyek határolják. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat..— A Dél-
Amerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban'
beszélt nyelvtől. — A feladatokat már megírtuk. — Mi már elolvastuk ezeket a
folyóiratokat. — Amikor az ember szórakozni akar, színházba vagy moziba megy.
2. (Véase la gramática de la lección 20.) István és én osztálytársak voltunk. —
Amikor András 12 éves volt, kicsi és kövér gyerek volt. — Amikor az egyetemre
jártam, minden iránt érdeklődtem. — Tegnapelőtt szép idő volt, tegnap azonban
esett az eső, és fújt a szél. — Mialatt Feri a.rádiót hallgatta, én az újságot olvastam.
— Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. A színház telve volt, és a zene is minden­
kinek tetszett. — Én több spanyol szót tudok, mint te. — Te kevesebbet tanulsz,
mint én. — Ágnesnek hosszabb haja van, mint neked. — Neked élénkebb szemed
van, mint Máriának. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak, mint Mihály bácsi
gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk, te erősebb voltál, mint én. — Annyit érünk,
amennyit tudunk. — Az út nagyon hosszú volt. — Ők nagyon boldogok.— Spanyol­
ország nagyon gazdag ország. — Több mint ötven forintot, adtam nővéremnek. —
öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál.
3. (Véase la gramática de la lección 21.) Nagyapám Szegeden született, és
Budapesten halt meg. Ő volt a legjobb ember a világon. — Amikor tegnap megkap­
tam a sürgönyt, felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat. — Rokonaink a legna--
.gyobb örömmel fogadtak bennünket. — A sajt, melyet tegnap vettem, kiváló volt.
— Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában. — Vasárnap a legmagasabb hegyre
mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. — Ez az ing gyengébb minőségű,
mint a másik. — Azt hiszem, hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. — Elér­
kezett az utolsó pillanat. — A legnagyobb örömmel segítek neked., — A szegény
ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve. — Cukrot hozattam a bolt­
ból. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. — Barátom
minden ruháját a szabóval csináltatja.
4. (Véase la gramática de la lección 22.) Tegnap a színházba jnentünk, ahol
Shakespeare darabjának felújítását láttuk. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk?
— Nem tudtam csinálni semmit. — Pállal akartunk beszélni, de ő nem volt otthon.
199
 — A tanulók a füzeteket az asztalra tették. — Szombat délután kirándultam a he­
gyekbe.'— Amikor megtudtam, hogy a barátom beteg (estaba . . . ) , meglátogattam
őt. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát
hoztam magammal. — Mélyebben aludtam, mint te. — Jobban szórakoztunk,
, mint ti. — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső. — A gyerekek sokat nevettek
a moziban. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. — Te vagy az, János? Igen, •
én vagyok. — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem, hogy na­
gyon jól mulatott. Rengeteget táncolt. — Megjött már a vonat? Bizonyára megjött
már, mert tíz óra vdn. — Ha majd megkaptátok a levelemet, azonnal válaszoljatokl
— Ha majd felöltöztél, gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett, amikor
, az előadás megkezdődött. — Ti már bizonyara láttátok az új darabot.
5. (Véase la gramática de la lección 23.) Tegnap megkaptam a pénzt, melyet
szüleim küldtek nekem. — A király megbocsátott az udvari bolondnak, aki súlyosan
megsértette őt.. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek, melyeket a gyár
kultúrfelelősétől kaptam. — Megtudtuk, hogy rokonaink már a kétórás vonattal
megjöttek. — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra, felhívott engem. •—
Miután felöltözködtünk, sétálni mentünk a ligetbe. — Mihelyt elkezdett esni az eső,
hazasiettünk. — Sajnálom, hogy nem beszéltem Józseffel. — Sajnáljuk, hogy nem
láttuk az új darabot. — Bocsáss meg nekem, hogy nem írtam neked. — Miután
átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek, bementem a nézőtérre. — Mivel már láttuk
az új vígjátékot, otthon maradtunk. — Minthogy az udvari bolond súlyosan meg­
sértette a kalifát, ez halálra ítélte őt. — Miután a hó eltűnt, a hegyek már nem voltak
olyan szépek, mint azelőtt.

25 LECCIÓN VEINTICINCO

\.. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple

Az egyszerű jövő a folyamatos'

Példák idő tövéhez múlt
járulnak ragjai

Me gustaría hacer una Jólesne (Szeretnék)

excursión.. kirándulni. gustar -ía
Cogerías flores. Virágokat szednél." coger ,. -ías
Sería una tontería Butaság- volna itthon ser -ía
quedarse en casa. maradni.
Podríamos sentarnos en LeüZhetnénk egy padra.
un banco. , podr -íamos
¿Tendríais la bondad fennétek olyan jók
de ayudarme ? segíteni nekem ? tendr -íais
Saldrían con el tren A reggeli vonattál
de la mañana. utaznának. saldr -ían

200
 I

2. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto

Me habría gustado hacer una Jólesett volna (Szerettem volna)

excursión. kirándulni. '
Habríamos venido, pero no te­ Jöttünk volna, de nem volt időnk.
níamos tiempo.

Los Varga sueñan con hacer un viaje

Es un hermoso día de mayo. Juan Varga acaba de regresar a casa
de su fábrica. ' -
— jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. — Con un tiempo
semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. •
Deambulando por el bosque, respiraría a pleno pulmón el buen aire prima-
veral y cogería para ti unas flores.
— También a mí me gustaría hacer una excursión, pero tú sabes
lo cansada que estoy y, además, ya son las cinco y media. Sin embargo,
- con un tiempo, así sería una tontería quedarse en casa. Te propondría
otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. Allí podríamos sentarnos
en un banco. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para
hablar de tus vacaciones que están acercándose.
— Tienes razón. Vamos a dar un paseo por el parque.
Después de dar una vuelta por los senderos del parque, el matri-
monio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las
próximas vacaciones.
— El verano anterior — dice Ana, — pasamos tres semanas agra-
dables- en Mátraháza, en las montañas. Este año yo preferiría pasar las
vacaciones a orillas del Jago Bálaton. Puedes imaginarte lo contentos
que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol, nadar, bañarse, remar,
hacer excursiones en velero. ^
— En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero.
—. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje?
— En eso no he pensado aún. Un viaje al extranjero sería el
colmo de mis sueños. Daría la vuelta al mundo. Viajaría por tierra, mar
y aire.
— Sin dinero tropezarías con serias dificultades.
— Ni que decir tiene. Para emprender un largo viaje sería necesario
< tener considerables ahorros en el banco.
— Yo también desearía ver mundo. Yo no tendría nada en contra
de un viaje por Italia o la América del Sur.
— Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes,
barcos, automóviles y aviones.
— jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I
201
 — ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. Nuestros
ahorros, en el mejor de los casos, bastarían para hacer un modesto via-
jecito al Bálaton. Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un
viaje al extranjero. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos
pensado.' '
— Pues bien, ya lo veremos.
II
Conversación
— Desearía hablar al señor Kiss.
— Siento decirle a usted que el señor Kiss no está. Hace media hora
ha salido para Debrecen, de donde Volverá sólo mañana.
— ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero
no pensaba que tomaría el tren de la mañana. Ayer hablé con él por telé-
fono. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez.
— El señor Kiss no sabía él.mismo que tendría que salir ya por la
mañana. Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente.
— ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá?
— Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde.
— ¿Quién lo diría? Es decir, podré hablar con él sólo pasado mañana.
jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano, pero no sabía que
se marcharía. En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos.
— ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva?
— Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos
-cuarto. Me habría gustado hablar con él hoy, pero, ¿qué se le va a hacer?
Tendré que esperar hasta jueves.
— ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' .
— Ciertamente. Soy Pedro Kovács, y he venido porque el señor
Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos.
— Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle.
— Gracias.
— No las merece. . «• •
III
Umbral
En el umbral sentado,
de niño discurría ;
En un • caballo negro,
una tarde me iría.
Mi madre por la casa
¡cómo me llamaría !
Por la ciudad mi padre
I cómo me buscaría 1
Andando en mi caballo
con mucha gallardía,
A no sé qué comarca
sin nombre llegaría.

•202
 Una princesa rubia
rubia rae > esperaría.
Proezas del camino
sin fin le contaría.
Y como bien se .sabe
que la enamoraría,
Con ella en una iglesia
blanca me casaría.
Mi madre, bien sabido
que nos bendeciría,
Mi padre, por seguro
que nos perdonaría,
Y a todos los amigos
mi historia contaría :
¡Bandido de muchacho !
¡Quién nunca lo diría I
Y la ciudad entera
se maravillaría.
Con esto abro los ojos
ebrios de fantasía.
Pero del propio sueño
corriendo, ya corría.
Corría por la casa,
"Ven, madre", repetía.
Madre, la dulce madre,
jamás la dejaría,
Me le colgaba al cuello . . .
Nadie por qué sabía . . .
Arturo Capdevilla
(poeta argentino, nacido en 1889)

203
 Vocabulario

I. sueñan con hacer un viaje utazásról el medio de transporte szállítási v.

álmodnak közlekedési eszköz
hacer un viaje utazik el medio eszköz
con un tiempo semejante ilyen időben el transporte szállítás
semejante hasonló el barco hajó ,
el bosque erdő el automóvil autó
deambular andalog el avión repülőgép
respirar (be)lélegzik, szív ¡en mi vida! (soha) életemben
a pleno pulmón teli tüdővel tener ánimos para bátorsága van vmihez.
el pulmón tüdő el ánimo lélek, szellem, bátorság
primaveral, tavaszi , nada más -semmi több
lo cansada que estoy hogy milyen fáradt en el mejor de los casos a legjobb esetben
. vagyok realizar megvalósít
sin embargo mégis, ennek ellenére inesperado nem remélt, nem várt
con un tiempo así ilyen időben surgir (surjo, surges) előtűnik, meg­
cercano közeli jelenik, adódik
allí ott en el momento menos pensado amikor
tomar el sol napozik legkevésbé gondolunk rá
dar una vuelta sétál egyet II. siento decirle a usted sajnálattal -
el sendero ösvény, gyalogút közlöm önnel
asoleado napos, napsütötte no está nincs itt *
a orillas de partján, partjain de donde ahonnan
lo contentos que estarían hogy milyen saldría el fog utazni
vidámak lennének t tomar el tren vonattal utazik
nadar úszik esta mañana ma reggel, ma délelőtt
remar evez serían lehetett
el velero vitorlás hajó la llamada (telefon)hívás
al extranjero külföldre urgente sürgős
¡vaya sueños! micsoda álmokI al marcharse amikor elment
el gasto kiadás, költség ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki
los gastos de viajé útiköltség mondaná v. mondta volna ezt?")
el colmo betetőzés, vminek a teteje habría podido venir jöhetett volna
¿aria la vuelta al mundo bejárnám az arreglar (el)rendez
egész világot el asunto ügy, dolog
viajar utazik ¿qué le digo? mit, mondjak neki?
por tierra, mar y aire szárazföldön, el nombre név
tengeren és levegőben ciertamente természetesen /_
tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe • el documento okmány
(amibe: con) ' III. el umbral küszöb
la dificultad nehézség de niño gyerekkoromban, mint kis-
ni que decir tiene ehhez szó sem fér * gyerek
emprender un viaje útra kel discurrir. elgondolkodik, ábrándozik
emprender vállalkozik vmire (amire: con mucha gallardía nagy délcegen
tárgyeset) >• la gallardía délcegség
. considerable tekintélyes, jelentős - a no sé qué comarca sin nombre nem is
no tener nada en contra nem ellenzi tudom, hogy milyen ismeretlen, vi-
Italia Olaszország dékre, tájra
la America del Sur Dél-Amerika la proeza hőstett
204
SÍD fin vég nélkül ebrio részeg, megrészegült vmitől
enamorar szerelmet ébreszt vkiben, (amitől: de)
udvarol vkinek (tárgyesettel) la fantasía képzelet, ábránd(ozás)
la iglesia templom del propio sueño corriendo menekülve
casarse egybekel , álmom, ábrándjaim elől
bien sabido természetes propio saját
bendecir (bendigo, bendices) megáld jamás soha(sem)
por seguro que biztos, hogy dejar elhagy
bandido de muchacho ebadta kölyke colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik
el bandido bandita colgar (cuelgo, colgamos) (fel)akaszt;
nunca valaha, soha függ
maravillarse csodálkozik el cuello nyak
con esto, ezzel; ekkor nadie por qué sabía senki sem tudta,
ojos ebrios de fantasía ábrándozásba hogy miért
merült szem(em) Arturo Artúr

Gramática
140 A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple
Tomaría el sol. Napoznék.
, Tendríamos tiempo. Ráérnénk.
A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak ; úgy képezzük, hogy az ige fő­
névi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía, -ías, -ía, -íamos, -íais,
-ían. Példák a ragozásra:

AMAR szeretni VESTIRSE öltözködni

amaría t ' szeretnék me vestiría öltözködnék

amarías szeretnél te vestirías öltözködnél
amaría szeretne se- vestiría öltözködne
amaríamos szeretnénk nos vestiríamos öltözködnénk
amaríais szeretnétek os vestiríais ' öltözködnétek \
amarían szeretnének se vestirían öltözködnének

Ugyanígy :

SER sería', serías, sería, seríamos, seríais, serían lennék, volnék stb.
EtfTAR estaría, estarías, estaría, estaríamos, estaríais, estarían lennék,
volnék stb.
V

VER vería, verías, vería, veríamos, veríais, verían látnék stb.

Az egyszerű jövő idő (vö. 79. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szem­
pontjából közel áll egymáshoz, amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenév­
hez, nem pedig a tőhöz illesztik. Ebből következik az is, hogy azok az igék, amelyek

205
rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket, ugyanazt a rendhagyóftágot
a feliételes mód jelen idejében is megtartják. Teliál:

DECIR ' diría dirías diría dlríimioK diríais dirían

mondani
HABER , habría habrías hubríu habríamos habríais habrían
(segédige)
HACER haría harías haría haríamos haríais harían
csinálni
PODER podría ' podrías podría podríamos podríais podrían
-hatni
PONER pondría pondrías pondría pondríamos pondríais pondrían
tenni , «
QUERER querría querrías querría querríamos querríais querrían
szeretni •
SABER sabría sabrías sabría sabríamos sabríais sabrían
tudni
SALIR saldría saldrías saldría saldríamos saldríais saldrían
kimenni •
TENER tendría tendrías tendría tendríamos tendríais tendrían
bírni
VALER valdría valdrías valdría valdríamos valdríais valdrían
érni vmit -
VENIR vendría vendrías vendría vendríamos vendríais vendrían
jönni
< ^ '
Megjegyzés. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir
rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a fő­
névi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré, bendeciría; maldeciré, maldeciría.

141 A feltételes mód jelen idejének használata

a) Te propondría otra cosa. Mást javasolnék neked. •
b) Desearía hablar al señor Kiss. Kiss úrral szeretnék beszélni.
¿Me haría el favor de decirme - Lenne olyan szíves megmondani ne-
cuando volverá? kem, hogy mikor jön. vissza?
c) Serían las ocho y media. Fél kilenc lehet (vagy: lehetett).
d) Me dijo que volvería mañana. Azt mondta nekem, hogy holnap fog
visszajönni.
A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk :
a) a feltételes jelen kifejezésére, akárcsak a magyarban, a magyar -nék, -nőm,
-ném stb. rágnak megfelelően;
b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban);
c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket, vö.
81. b. és 132. 2.) ;
d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban, jövő idejű
cselekvés kifejezésére.
Megjegyzés.' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő
értelmével is bír. így pl. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti:
Ki hinné? vagy: Ki hitte volna?
206
 *•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto
Yo habría podido venir más tem- Jöhettem volna én korábban,
prano.
Habríamos arreglado todos núes- Elintéztük volna összes ügyeinket,
tros asuntos.
A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes mód-
jának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll. Példák a ragozásra:

IR menni LAVARSE mosakodni

• i

habría ido mentem volna me habría lavado mosakodtam volna

habrías ido mentél volna te habrías lavado mosakodtál volna
habría ido ment volna se, habría lavado mosakodott volna
habríamos ido mentünk volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna
habríais ido mentetek volna os habríais lavado mosakodtatok volna
habrían ido mentek volna se habrían lavado mosakodtak volna.

A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki, akárcsak a
magyarban.
Megjegyzés. — Bár ritkán, de előfordul az is, hogy a feltételes mód múlt ideje
befejezett jövő értelmével áll, múlt idejű állítmány után következő mellékmondat­
ban. Pl. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. Kiss
úr megígérte nekem, hogy majd elkészít nekem néhány okiratot. (Mire hozzá megyek,
az iratok már készen lesznek.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol
inkább a feltételes jelent használja.

143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása

Tú sabes lo cansada que estoy. Te tudod, hogy niilyen fáradt vagyok.
Puedes imaginarte lo contentos que Elképzelheted, hogy milyen boldogok
estarían nuestros chiquitos de • lennének gyerekeink, ha fürödhet-
bañarse y remar. nének és evezhetnének.
I
A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi
meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be, ezt követi a melléknév (vagy
határozószó), és csak ezután következik a que kötőszó. A melléknév nemben és
számban egyezik a főnévvel, amelyre vonatkozik. További példák:
Pablo me ha contado lo buenísimo P á r elmondta nekem, hogy ön milyen
que es usted. ló-
Fíjate lo viejas que son esas Nézd, milyen régiek ezek a szobrok
estatuas y lo viejos que son és ezek a képek.
estos cuadros.
Puedo imaginarme lo dura que El tudom képzelni,, hogy milyen
habría de ser la lucha. kemény lehel(ett) a harc.

207
 Usted no sabe lo desgraciados ön nem tudja, hogy milyen szeren-
que somos. » t esetlenek vagyunk.
jA ver lo fuerte quo eres I Lássuk csak, hogy milyen erős vagy 1
No sabéis lo hermosos que soa Nem tudjátok, hogy milyen szépek
esos objetos. ezek a dolgok.
Megjegyzés. — A fenti szerkezet, bár ritkábban, önálló (fő)mondatban i»
előfordul, pl. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól
beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel
együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa!
Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl

*4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban

Viajaría por tierra, mar y aire. Szárazföldön, tengeren és levegőben
utaznék.
Un viaje por Italia o la Amé- Utazás Olaszországon vagy Dél­
rica del Sur. Amerikán keresztül.
A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő
többi főnév előtt; a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden
•esetben meg kell ismételni.

145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben

. . ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátor-
subir a un avión! ságom repülőgépre felülni.
A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító
alakú. További példák :
En su vida le había visto. Soha életében nem látta őt.
En la vida he visto cosa se- Soha életemben nem láttam hasonló
mejante. dolgot.

146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett

¿Qué le digo? . Mit mondjak neki?
¿Oómo lo hago? - fiogy csináljam?
¿Cuándo salimos? Mikor utazzunk?
A spanyolban, különösen a társalgás nyelvében, az egyes és többes szám
1. személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód
helyett.

147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben

¡El bandido de muchachol Az ebadta kölykei
jPobre de mi hermano! .*' Szegény testvérem!
208

y
 Jelzős kifejezésekben, különöseb felkiáltásokban, gyakori a de elöljárószó
kitétele. Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. További példák:
el bueno del viejo a jó öreg
¡La buena de Maríal Az a jó Máriai
jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd!
¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen
tu madre! anyádnak!
¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba!
¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek!
¡Ay de ti, si me apercibo! Jaj neked, ha rajtakaplakl
¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek!
Ejereieios
1. Contéstese a las preguntas siguientes:
¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted
deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría
tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar
sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted
en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al
mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra, mar o aire? ¿Qué medios de transporte
utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos
ahorros en el banco?
2. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes:
Desearía hablar con mi hermano. — Leería este libro. — Escribiría unas cartas.
— Me bañaría cada día. — Me vestiría rápidamente. — No me maravillaría de nada.
— Sería feliz. — Estaría en casa. — Lo diría todo a Pablo. — Haría una excursión.
— Vendría sin falta. — Podría salir para el Bálaton. — Querría ver al señor Kiss. —
Tendría que hacer muchas cosas. — Saldría de casa. — Habría venido más temprano.
. — Me habría bañado cada día.
3. Dígase en español:
a) Napoznék, de nem érek rá. — írnál szüleidnek levelet, de most el kell men-
ned. — Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról,
de esik az eső. — Meglátogatnátok bennünket, de el kell utaznotok. — Kirándulhat­
nának, de már késő van. — Önök napozhattak volna. — Olvashattunk volna egy
könyvet. — János elment volna hazulról, de nem akart.
b) Én tudtam, hogy te el fogsz utazni. — Mondtad, hogy Kiss úr el fog jönni.
— Mária megírta, hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. — Tudtuk,
hogy a vonat késni fog. — Mondtátok, hogy Józsinak nem lesz ideje. — Szüleink
megírták, hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni.
c) János tudja, hogy Anna milyen fáradt. -^- Nem tudod elképzelni, hogy szü­
leim milyen jók. — Elmondtam Péternek, hogy milyen rossz a könyv. — Mi nem
tudjuk, hogy milyen nehezek ezek a feladatok. — Ti nem látjátok, hogy milyen
szerencsétlenek ezek a lányok. — Hadd lássuk, hogy milyen erős Ferenc és Artúr.
— Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit
nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életé­
ben nem hallott ilyen szép zenét.
4. Tradúzcase al español:
Van egy testvérem, aki Argentínában él. Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem
levelében, hogy meg fog hívni bennünket, feleségemet és engem, hogy néhány hetet
töltsünk otthonában. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. Szárazföldön és tengeren
utaznánk, felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. Nekem volna
bátorságom repülőgépbe szállni, feleségem azonban félne a levegőben utazni. Test­
vérem (azt) írta nekünk, hogy nagyon fog örülni látogatásunknak. Aki nem ismeri
őt, nem tudja elképzelni, hogy milyen jó (ember). Argentínában sok alkalom adódna
(arra), hogy spanyolul beszéljen az ember. Soha életemben nem gondoltam volna,
hogy Argentínába fogok utazni.
14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209
 LECCIÓN VEINTISÉIS

A kötőmód hasznalata

Ahora, quiéralo o no, debo tra­ Akár tetszik, akár nem, mosl sokat
bajar mucho. kell dolgoznom.
Ana está muy contenta de que Anna nagyon boldog, hogy sógornője ír
su cuñada le escriba. neki.

Una invitación
Llaman a la puerta. Ana
corre a abrirla. Es el cartero
que le trae una carta. La carta
lleva sellos de franqueo argen­
tinos.
— Una carta de mi cuñada
que vive en la Argentina, —
piensa Ana. — Estoy muy con-
tenta de que me escriba, al fin.
Hace mucho que no nos había
escrito. Tengo curiosidad de sa-
ber qué escribe.
Ana se sienta en el sofá,
abre el sobre prestando aten-
ción a que no deteriore los sellos porque su hijo menor, Paco, es un filate-
lista apasionado. Luego, Ana lee la carta que dice :
Tucumán, 5 de Mayo 1958.
Ana querida:
Llevo sin escribirte mucho tiempo. Perdóname si no he respondido
a tu última carta en seguida. Pero tú sabes lo ocupada que estoy.
Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. No tenemos
hijos, durante el día estoy sola, he de hacerlo todo yo misma, porque
mi marido, estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano
hasta muy entrada la noche, no puede ayudarme a criar gallinas,
engordar los puercos, cultivar el huerto, cuidar los árboles frutales.
Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. Pero ahora,
quiéralo o no, debo trabajar mucho. No creáis que aquí, en la Argen-
tina, la vida es como un cuento de hadas, que América es el paraíso
terrenal, la tierra de promisión. Nada de eso. Por extraño que parezca,
también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos
vivir tranquila y cómodamente. Sea como sea, lo cierto es que para
210
ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. Dicho sea de
paso que no trabajo en balde : los huevos, la manteca de cerdo, las
hortalizas y frutas que vendo, nos aseguran entradas no insignifican-
tes. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa.
Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo
actual : trabaja mucho y gana relativamente poco. Sin embargo,
espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más
lucrativo, y que le guste.
Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. ¿Qué
os parecería, a ti y a tu marido, un viaje a la América del Sur, para
visitarnos? Aunque no somos ricos, podemos daros hospitalidad por
unas semanas;, y ya que somos más acomodados que vosotros, no
teniendo hijos, os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a
Buenos Aires. En cambio nosotros, mi marido y yo, estaríamos dos
semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest.
Ahora bien, ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra res-
puesta inmediata. Espero que vengáis lo antes posible. Ardo de deseos
de veros. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros!
Hace mucho que mi marido no te ha visto. Repito : los gastos de
viaje no os den cuidado, ya lo arreglaré todo.
Con afectuosos saludos, tuya siempre
Dolores
II

En ferrocarril
(Chiste)

— ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al

despachaba los billetes del ferrocarril.
— Ocho reales. — contestó el empleado.
— ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro?
— Aquí no se regatea.
— ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis?
— No, señor.
— Diga usted, ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico?
— En la perrera tomándole billete.
— ¿Y cuánto vale?
— Dos reales.
— Bueno, pues déme usted dos billetes de perro.

III

Refranes

Aunque la mona se vista de seda, mona se queda.

Aunque seas muy sabio y viejo, no desdeñes un consejo.
No digas mal del año que pasado no sea.
211
 Vocabulario
quiéralo o no akár tetszik, akár nem
(„akarjam vagy nem")
extraño furcsa, különös
I. la invitación meghívás
llaman a la puerta csengetnek, kopognak
(„hívnak az ajtóhoz")
el cartero postás, levélhordó
el sello de franqueo levélbélyeg
el franqueo bérmentesítés, portó
hace mucho már régóta, már régen
prestar atención ügyel valamire
(amire: a)
prestar kölcsönöz, nyújt, ad
deteriorar megsért, megrongál
el filatelista bélyeggyűjtő
apasionado szenvedélyes
Tucumán (tartomány és város
Argentínában)
llevo sin escribirte mucho tiempo már
régóta nem írtam neked
la estancia (Amerikában :) (állatte­
nyésztő) farm, birtok; (Spanyol­
országban:) lakás, szoba; tartózkodás
desde la mañana temprano hasta muy
entrada la noche kora reggeltől késő
estig
criar tenyészt, felnevel
el puerco, el cerdo sertés, disznó
cultivar művel
frutal gyümölcs­
ei árbol frutal gyümölcsfa
sueño con el día en que alig várom már
azt a napot, amikor
el cuento de hadas tündérmese
el hada (nőnemű szó) tündér, varázslónő
el paraíso paradicsom
terrenal földi
la promisión ígéret
nada de eso szó sincs róla („semmi
ebből")
nosotros aquí mi itt
sea como sea bárhogy is van
lo cierto es que annyi biztos, hogy
el oficio mesterség
dicho sea de paso que mellesleg szólva
el paso lépés; átutazás
en balde hiába
la manteca (de cerdo) (disznó)zsír
la hortaliza zöldség
212
la fruta gyümölcs
la entrada bevétel, jövedelem
insignificante jelentéktelen
felicitar gratulál (akinek: fárgyeset,
amihez: de)
la finca (falusi) birtok, gazdaság, telek
provechoso jövedelmező
del todo teljesen, egészen
el empleo állás, alkalmazás
relativo aránylagos, viszonylagos
en el futuro a jövőben
inmediato közvetlen, közeli, azonnali
encontrar (encuentro, encontramos)
talál, találkozik (akivel: tárgyeset)
lucrativo jövedelmező
voy al grano rátérek a lényegre
el grano magva, veleje, lényege
la proposición javaslat; mondat
dar hospitalidad vendégül lát, befogad
vkit (akit: a)
la hospitalidad vendéglátás
ya que mivel, minthogy
acomodado jómódú
el pasaje hajóút, átkelés
de huéspedes mint vendégek
el huésped, la huéspeda vendég
ahora bien nos hát
opinar vélekedik, gondol
lo antes posible minél előbb
ardo de deseos nagyon vágyódom
(„égek a vágytól")
arder ég, lángol
dar cuidado gondot okoz
afectuoso szívélyes
el saludo üdvözlet
II. de aquí innen
el aragonés, la. aragonesa aragóniai
al que attól, aki
despachar elad, árusít, elintéz
el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos)
regatear alkuszik
¡cáspita! az áldóját 1
el perrieo kiskutya
la perrera kutyaketrec (vasúton)
¿cuánto vale? mennyibe kerül?
III. aunque még ha . . . is
el mono, la mona majom
la seda selyem
desdeñar megvet
 Gramática

148 A kotornod használata

A nyelvtan 105—107. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen
idejének képzésével és főmondatban történő használatával. Ugyanott rámutat­
tunk arra, hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értel­
mével használjuk.
Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is,
ahol a magyarban kijelentő mód van. A kötőmód általában a bizonytalan, kétkedő,
feltételező állítás módja. Megértését, illetve helyes használatát nehézzé teszi az a
körülmény, hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kije­
lentő vagy kötőmódot (1. lejjebb a példákat).
A nyelvtan 107. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötő­
módot használunk a mellékmondatban:
1. Ha a főmondat állítmánya mondást, véleményt, gondolást kifejező ige, és a
mellékmondat tartalmát bizonytalannak, kétesnek akarjuk feltüntetni: így első­
sorban tagadó és kérdő főmondat után :
No sé qué hora sea. Nem tudom, hogy hány óra van.
Ana niega que esté cansada. Anna tagadja, hogy fáradt.
No creemos que vengan. Nem hisszük, hogy eljönnek.
Ignoramos que Pablo salga Nem tudjuk, hogy Pál Spanyolországba
para España. utazik.
No afirmo que mi hermano Nem állítom, hogy testvéremnek igaza
tenga razón. van.
Puede ser que sea así. Lehet, hogy így van.
No prometemos que nuestra Nem ígérjük, hogy nőtestvérünk leve­
hermana te escriba una carta. let ír neked.

Megjegyzés. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó, kijelentő módot

használunk. Vessük össze az alábbi példákat :t
¿Niegas que tienes mucho dinero ? Tagadod, hogy sok pénzed van?
(Hiszen mi tudjuk, hogy van.)
No ignoramos que Pablo sale Jól tudjuk, hogy Pál Spanyolországba
para España. utazik. (Nem kétséges.)
Este señor dice que es de Madrid. Ez az úr azt állítja, hogy madridi.
Afirmo que él tiene razón. Állítom, hogy igaza van.
2. Olyan személytelen igék és kifejezések után, melyek egyúttal egyéni
véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl. es posible = lehetséges = lehetségesnek
tartom : egyéni vélemény):
Es posible que Carlos se Lehetséges, hogy Károly otthon ma-
quede en casa. rad.
Es improbable que halle un Nem valószínű, hogy találok most egy
taxi ahora. taxit.
Es increíble que esto sea así. Hihetetlen, hogy ez így van.
Es bueno ( = Está bien) que tú Jól van az, hogy te itt vagy.
estés aqui.
213
 Es malo ( = Está mal) que vos- 7?o,9.9z, hogy belelek víigyfok.
otros estéis enfermos.
Es fácil que lleguemos tarde. Könnyen lehetséges, hogy kétriink.
Es extraño que él lo sepa ya. Furcsa, ho#y ő ezt már Uul\n.
Es hora de que nos marchemos. Ideje már, hogy menyünk.
Es (una) lástima que Ana no Kár, hogy Anna nern ír nekünk.
nos escriba.
Milagro será que tengan dinero. Csoda lesz, ha van pénzük.
Megjegyzés. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni
véleményt, hanem biztos tényt, kijelentő mód áll utána :
Es cierto que Luis no sabe Annyi biztos, hogy Lajos nem tudja
la gramática. a nyelvtant.
Es claro que tú no tienes razón. Nyilvánvaló, hogy nincsen igazad.
Consta que aquel hombre es un Nyilvánvaló, hogy az az ember szél-
estafador. hámos.
Ocurre (= Sucede = Acontece) que Előfordul, hogy a vonat nem indul
el tren no sale puntualmente. pontosan.
3. Érzelmet, kedélyállapotot (örömet, sajnálkozást, félelmet, csodálkozást)
kifejező igék után :
Me alegro de que aprendas Örülök, hogy spanyolul tanulsz.
español.
Celebramos que Pablo ya no Nagyon örülünk, hogy Pál már nem
esté enfermo. beteg.
Ana tstá contenta de que le Anna örül, hogy leveleket írnak neki.
escriban cartas.
Le agradezco a usted que me Hálás vagyok önnek, hogy segít nekem.
ayude.
Siento que usted se marche ya. Sajnálom, hogy már megy.
Temen que lleguemos tarde. Attól félnek, hogy későn érkezünk.
Lamento que Pedro no pueda Sajnálom, hogy Péter nem jöhet.
venir.
4. Mellékmondati kötőszók után, mégpedig:
a) célhatározói kötőszók után : a fin de que, para que, a que, que, porque,
de manera que, de modo que = avégből, hogy ; azért, hogy;
b) feltételes kötőszók után : caso que, en caso de que, para el caso de que, dado
caso que, a condición (de) que, siempre que, con tal (de) que, como = feltéve, h a ;
azzal a feltétellel, ha ; abban az esetben, ha;
c) megengedő kötőszók után : aunque, bien que, por más que, aun cuando =
ámbár, habár, noha, jóllehet, még ha . . . is;
d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül, hogy ; que no
hogy ne(m); a menos que, a no ser que, excepto que, salvo que ha csak nem ; ki­
véve, ha;
e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que, a despecho que, no obstante
que, sin embargo que = annak ellenére, hogy;
f) időhatározói kötőszók u t á n : apenas, tan pronto como, luego que, asi que,
en cuanto que mihelyt; cuando, como amikor ; antes (de) que mielőtt; después (de)
que miután; hasta que, para cuando amíg; mientras (que) mialatt, miközben.
214
 Jól meg kell jegyeznünk, hogy az említett kötőszók (különösen pedig az
időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód, ha a mellékmondat állítása
bizonytalan, vagy tagadó értelmű ; ha a mellékmondat tényt fejez ki, kijelentő
mód áll. Példák :

Ven aquí que te dé el libro. Gyere ide, hogy odaadjam neked a

En caso de que venga María,
¿qué le diremos?
Hoy acabaré el trabajo con
tal que no me molesten.
Aunque la mona se vista de
seda, mona se queda.
No puedo marcharme sin que le
vea.
Esteban nunca da una promesa
que no la cumpla.
Partiré mañana a menos que
haya mal tiempo.
No faltaré a la cita, así tenga
a que tomar un taxi.
Apenas que llegue Francisco,
dímelo.
Se lo diré a usted cuando
venga.
Quiero decirte algo antes de
que salga el tren.
Para cuando volváis, la comida
estará lista.
könyvet.
Mit mondunk Máriának, ha jön ?
Ma be fogom fejezni a munkát, feltéve
ha nem zavarnak.
Még ha selyembe öltözik is a ma-
jom, akkor is majom marad.
Nem tudok elmenni anélkül, hogy ne
lássam őt.
István sohasem ígér valamit úgy,
hogy azi meg ne tegye.
Holnap elutazom, ha csak nem lesz
csúnya idő.
Ott leszek a megbeszélt helyen, még
ha taxit is kell fogadnom.
Mihelyt Ferenc megjön, mondd meg
nekem.
Majd szólok önnek, amikor megjön.
Akarok mondani neked valamit, még
mielőtt a vonat elindul.
Mire visszatértek, az ebéd már kész
lesz.

De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban

Aunque estoy enfermo, puedo Bár beteg vagyok, tudok dolgozni.
trabajar. (A mondat tényt fejez ki.)
Esperé hasta que vino. Addig vártam, míg meg nem jött.

Megjegyzés. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév

vagy határozószó ékelődik :
Por extraño que parezca, el
asunto esta así.
Por mucho que trabaje, Pablo
no gana bastante.
Bármilyen furcsának hangzik, a dolog
így áll.
Akármennyit is dolgozzék, Pál nem
keres eleget.

5. Az olyan vonatkozó (aki, amely, ahol, ahová kötőszóval bevezetett) mellék­

mondatban, amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz; b) tagadó főmondat
után áll; c) megengedő értelmű; d) megszorító értelmű :

a) Quiero una habitación que dé Olyan szobát akarok, mely az utcára

a la calle. nyílik.
Buscamos un empleado que sepa Keresünk egy spanyolul tudó alkal-
el español. mazottat.
215
b) No hallo quien hablo el alemán. Nem találok senkit, aki németül beszél.
No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj, amely javunkra
venga. ne válna.
c) Iremos donde quieras. Odamegyünk, ahova (csak) akarsz.
d) Tú eres el primero que lo sepas. Te vagy az első, aki ezt tudod.
Ana es la última que lo com­ Anna az utolsó, aki ezt megérti.
prenda.
6. Az alábbi, sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban:
Sea como sea, una cosa es Akárhogyan is van, egy dolog biztos.
cierta.
Bagas lo que hagas, él no te Bármit is teszel, ő nem fog hinni
creerá. neked.
Debo hablarle a él, cueste lo Mindenáron beszélnem kell vele („kerül,
que cueste. amibe kerül").
Oigan lo que digan, no tienen Bármit mondjanak is, nincsen igazuk.
razón.
Megjegyzések. — 1. A magyarban a jobban szeretném, elég kifejezések után ha
kötőszó áll; a spanyolban a preferir és basta, es suficiente kifejezés után que kötőszót
kell használni:
Prefiero que tú quedes en casa. Jobban szeretném, ha otthon maradnál.
Basta que él diga una sola palabra. Elég, ha csak egy szót is szól.
2. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód, hogy mit jelentenek.
Ha jelentésük megparancsol, meghagy, illetve remél, kötömóddal állanak ; ha viszont
mond, közöl, illetve vár, elvár értelmével állanak, kijelentő mód következik utánuk.
Például:
Me ha dicho que me quede aquí. Azt mondta ( = parancsolta meg) ne­
kem, hogy itt maradjak.
Espero que mi madre esté bien. Remélem, hogy anyám jól van.
Carlos dice que María es muy Károly azt mondja, hogy Mária nagyon
aplicada. szorgalmas.
Mis padres esperan que él sábado Szüleim (el)várják, hogy szombaton
vamos (iremos) a verles. meglátogassuk őket.
3. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a
que kötőszó el is maradhat:
Les ruego me perdonen. Arra kérem (önöket), bocsássanak meg
nekem.
Te suplico me ayudes. Kérlek, segíts nekem.
4. Érdekes sajátosság, hogy a parecer és creer ige után, jóllehet bizonytalanságot
fejeznek ki, kijelentő mód szokott állni:
Parece que llueve. Ügy látszik, hogy esik.
Creo que esto es mi deber. Azt hiszem, hogy ez a kötelességem.

149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt

Estoy muy contenta de que Nagyon örülök, hogy sógornőm ír
mj cuñada me escriba. nekem.
Ana presta atención a que no Anna vigyáz arra, hogy meg ne sértse
deteriore los sellos. a bélyegeket.

216
 A spanyol nyelv érdekes sajátossága, hogy az ige, főnév, melléknév vonzatát
a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. (Sokszor a ma­
gyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót, mint pl. félek attól,
hogy; vigyáz arra, hogy stb.). További példák :
Nos alegramos de que no örülünk, hogy nem vagytok betegek,
estéis enfermos.
Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva, hogy a test-
hermano se levante temprano. vérem korán kel.

150 A llevar ige különleges használata

Llevo sin escribirte mucho tiempo. Már régóta nem írtam neked.
Llevar alapjelentése : hozni, vinni. A fenti példa szó szerinti fordítása t e h á t :
Sok időt viszek (azóta), hogy nem írok neked. A magyarban a llevar igét a fenti­
hez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le. Figyeljük meg jól az alábbi mon­
datok magyar fordítását:
Llevo dos días sin dormir. Már két napja nem alszom.
Mi padre lleva sin fumar mucho Apám már régóta nem dohányzik.
tiempo.
Llevaban año y medio sin verse. Már másfél év óta nem látták egy-
mást.
Dolores lleva en Budapest dos Dolores két hónapja van Budapesten.
meses.
Llevo trabajando 30 años. . Harminc éve dolgozom már.
¿Sabes el tiempo que llevamos Tudod-e, hogy mióta vagyunk háza-
casados? Veinte años. sok? Már 20 év óta.
Llevo 10 años de abogado aquí. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd.

Ejercieios
1. Contéstese a las preguntas siguientes:
¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se
alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha
recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben
a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas?
(gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida
a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido
de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede
Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién
pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América
del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje?
2. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario:
a) Talán igazad van. — Bárcsak igazad volna. — Nem tudom, hogy kint
milyen idő van. — Tagadjuk, hogy lusták a gyerekek. — Nem tagadjuk, hogy
Margit néha lusta. — Barátaink azt hiszik, hogy jövünk. — Barátaink nem hiszik,
hogy Péter is jön. — Jól tudom, hogy Anna jó háziasszony. — Nagybácsim nem
tudja, hogy Anna jó háziasszony. — Nem tudod, hogy mikor jön a postás? —
Tudom, hogy tíz órakor jön. — Nem tudom, hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor
ön-e. — Tudom, hogy már késő van. — Lehet, hogy már késő van. — Pál azt állítja,
Ílogy beteg.
b) Lehet, hogy igazatok van. — Jó, hogy szüleink Budapesten laknak. —
Ideje, hogy a gyerekek hazajöjjenek. — Kár, hogy innen nem hallom a zenét. —
217
Csoda lesz, ha barátaink otthon vannak. — Előfordul, hogy az újságot csak hét
óra után hozzák. — Nyilvánvaló, hogy tévedsz. — örülök, hogy ön beszél spanyolul.
— A Varga házaspár nagyon örül, hogy Argentínába utazhat. — Hálás vagyok
neked, hogy meglátogatsz. — Sajnálják, hogy betegek vagyunk. — Attól félünk,
hogy a vonat nem érkezik pontosan. — Nem sajnáljátok, hogy nem megyek veletek?
c) El kell mennem hazulról, még akkor is, ha esik. — írni akarok szüleimnek,
(még) mielőtt elutazom. — Elmegyek, mihelyt jön a postás. — Ma itthon maradok,
feltéve, ha meglátogatsz. — Nem megyünk el anélkül, hogy ne beszélnénk vele. —
Megyünk, hacsak nem esik. — Mire a hivatalba érsz, eláll majd az eső. — Bármilyen
furcsának is tűnik, Anna még nem jött haza. — Bár van pénzem, nem veszem meg
az új ruhát. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. — Bármit is mond, nem
hiszek neki. — Akárhogyan is áll a dolog, itt fogok maradni. — Mutasson nekem
egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). — Nincs itt senki, aki franciául beszél? —
Azt fogom tenni, amit ön óhajt. — Te vagy a harmadik, aki ezt mondja.
d) Már két napja nem ettem. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két
napja vannak Budapesten. — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. — Tíz
éve vagyok tanár ebben az iskolában.
3. Tradúzcase al español:
János felesége ma nagyon boldog, mert levelet kapott sógornőjétől. Amikor
Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel, ezt gondolta magában: —
Lehetséges, hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. Talán beteg. —
Mielőtt a levelet elolvasná, Anna egy karosszékbe ül, és gondosan felnyitja a boríté­
kot. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól, hogy lássalak benneteket.
Férjem és én azt akarjuk, hogy látogassatok meg bennünket. Lehet, hogy nincsen
elég pénzetek. Ezért elhatároztuk, hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket.
Megígérjük nektek, hogy Budapestre fogunk utazni, (de csak) azzal a feltétellel,
ha legalább két hetet nálunk tölttök. Azt hiszem, férjed örül, ha utazhat ( = alkalma
van utazni). Jöjjetek minél előbb !

27 LECCIÓN VEINTISIETE

A kotornod két folyamatos múltja

Ana aguardaba que su marido Anna várta, hogy férje /lazöjöjjön, és

llegase ( = llegara) a casa y
que ella pudiese ( = pudiera)
contárselo todo.
¡Igual que si se oyera ( = oyese)
un cuento de hadas!
Era preciso que Juan hiciera
gestiones para obtener los
pasaportes.
Era posible que en la fábrica
le. diesen ( = dieran) algún
trabajo extraordinario.
hogy ö mindent elmondhasson neki.
Mintha csak tündérmesét hallana az
ember!
Szükséges volt, hogy János lépéseket
tegyen az útlevelek beszerzése céljából.
Megtörténhetett, hogy a gyárban vala-
mi különmunkát adnak neki.
»

¡Si tú supieras! Ha tudnád!

218
 I

Preparativos de viaje
La carta de Dolores, superfluo decirlo, venía como anillo al dedo.
Ana estaba en el séptimo cielo. Al mismo tiempo se encontraba como
sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese
contárselo todo.
Juan, al enterarse de la gran novedad, parecía que no pudiese volver
de su asombro. ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como
si tuviese entre las manos no la carta de su hermana, sino una copa llena
de felicidad. ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar
sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer, y sintiera
deseos de volver a verles. ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo
hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos ha-
blasen el español demasiado de prisa, pero él les rogaría que hablaran, por
lo menos con él, despacio . . .

Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la pro-

posición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos. Sopesando los
pros y los contras, estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión
tan provechosa no se les presentaría otra vez. Sin embargo, ¡cuántas cosas
les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante.
Ante todo, Juan tenía que pedir a la sección de personal que le con-
cedieran seis semanas de vacaciones. Juan no creía que se lo negasen,
porque sabía que estaban contentos con su trabajo. Luego, era preciso
que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios.
Él tiempo apremiaba, necesitaba obrar con urgencia. Además, costara lo
que costara, tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los
gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. ¡Ojalá hubiese
más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo, era posible que en la
fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o, en el caso peor, podía
219
acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese
en el plazo convenido.
Ana tenía otra clase de preocupaciones. Toda la noche la pasó sin
pegar ojo, pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. {Qué
lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los
muchachos vieran mundo. Pero, ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasa-
rían el verano en provincias, en la finca de la tía Teresa, mientras que las
muchachas saldrían por dos meses para Debrecen, donde la tía Matilde
tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América.

II
Conversación
— ¿Eres tú, Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros
pasaportes?
— Sí, Ana. Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo
marchará sobre ruedas.
— ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos nega-
sen el pasaporte !
— No hay motivo para preocuparse. Al comienzo, todo andaba mal.
En la fábrica había un trabajo urgente, e hiciera lo que hiciera, no he
podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la
Policía. Ya temía que llegase tarde pero, por dicha, he logrado dar los
primeros pasos para obtener nuestros pasaportes.
— Las fotos, por lo menos, estaban listas porque nos retratamos
hace poco.
— ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes !
He tenido que aguardar un buen rato, luego, rellenar no sé cuántos impresos
y cuestionarios, presentar nuestros documentos de identidad, entregar las
fotos y pagar las tasas. Pero todo estaba en regla y, al fin y al cabo, me
han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quin-
cena.
— ¿Y el visado, nos lo dará fácilmente la legación?
— Presentando la carta de invitación de mi hermana, no habrá di-
ficultades en lograr el visado de entrada. Los visados de tránsito, pues,
nos los concederán sin más ni más. Y tú, ¿cómo has empleado tu tiempo?
— He preparado las maletas y el baúl. Luego, he repasado tu guar-
darropa. He remendado algunas de tu prendas de vestir. Como ves, no
pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje.

III
De viaje
Un niño, frente a mí, va mirando el paisaje;
sus ojillos descubren las flores campesinas,
y como el tren se lanza por valles y colinas,
este niño se llena de emoción en el viaje.
220
 Silabea palabras que apenas oigo, asombra
esta mirada suya penetrante y tranquila,
se dijera que ansia que su clara pupila
aprisione los bellos pormenores que nombra.
Los demás, abstraídos, el paisaje olvidamos.
El pensamiento nuestro cesa de hilar, reposa . . .
Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa:
él es el más poeta de los que aquí viajamos.
Francisco López Merino
poeta platense (1904-1928)
Vocabulario
igual que mintha csak la sección de personal személyzeti osztály
hacer gestiones eljár, lépéseket tesz el personal személyzet, létszám
la gestión ügyvitel; lépés conceder engedélyez, megad
obtener (obtengo) megkap, elnyer negar (niego, negamos) (meg)tagad
el pasaporte útlevél el visado vízum
I. los preparativos (de viaje) (utazási) apremiar szorít, sürget
előkészületek obrar cselekszik, dolgozik
venir como anillo al dedo kapóra jön con urgencia sürgősen
(„mint gyűrű az ujjra") la urgencia sürgősség
el anillo gyűrű proporcionar szerez
el dedo ujj cierto bizonyos, biztos
estar en el séptimo cielo nem tud hova la suma összeg
lenni a boldogságtól inevitable elkerülhetetlen
encontrarse como sobre ascuas tűkön ül exigir (exijo) (meg)követel
el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy la libreta de ahorros takarékkönyvecske
vas acudir fordul, folyamodik vkihez
enterarse értesül (akihez: a)
la novedad újság devolver (devuelvo) visszaad
volver de su asombro' magához tér el plazo határidő
ámulatából convenido megbeszélt, kitűzött
como si tuviera entre las manos mintha otra clase de másféle
csak kezében tartana la preocupación gond
la copa serleg sin pegar ojo anélkül, hogy szemét
la felicidad boldogság behunyta volna
agradar jólesik, tetszik pegar (rá)ragaszt, ráerősít; (rá)ragad
volver a ver viszontlát por falta de dinero pénzhiány miatt
alegrarse de örül vminek en provincias vidéken
sudamericano délamerikai mientras que míg ellenben
demasiado de prisa túlságosan gyorsan Matilde Matild
entenderse por sí mismo magától II. en materia de ügyében
értetődik todo ha salido a pedir de boca minden
sopesar mérlegel pompásan sikerült
el pro előny, mellette szóló érv marchar sobre ruedas simán megy; úgy
el contra hátrány, ellene szóló érv megy, mint a karikacsapás
claro como dos y dos son euatro világos, inquietarse nyugtalankodik
mint a nap (mint a kétszer kettő) el motivo ok
estar por delante előtte van, hátra van por alguna causa valamilyen okból
221
preocuparse nyugtalankodik
al comienzo kezdetben
la Policía rendőrség
por dicha szerencsé(m)re
la dicha szerencse
dar un paso lépést tesz
retratarse lefényképezteti magát
rellenar kitölt
el impreso nyomtatvány
el cuestionario kérdőív
presentar bemutat, átnyújt
la identidad (személy)azonosság
la tasa illeték
extender kiállít
la quincena két hét, tizenöt nan
la legación követség
lograr elér, megkap
el visado de entrada beutazási vízum
el tránsito átutazás
sin más ni más minden további nélkül
emplear felhasznál, alkalmaz
la maleta bőrönd
el baúl (nagy) bőrönd, személypoggyász
remendar (remiendo) kijavít, foldoz
la prenda de vestir ruhadarab
m . de viaje utazva, útközben
frente a szemközt (vkivel)
la frente homlok
el frente front, harcvonal
va mirando (egyre csak) nézi, szemléli
descubrir felfedez
campesino mezei, vidéki
lanzarse robog, vágtat
cl valle völgy
la colina domb, magaslat
llenarse megtelik
llenar megtölt
la emoción izgalom, felindulás
silabear szótagol
apenas alig
asombrar elképeszt, bámulatba ejt
la mirada tekintet, pillantás
penetrante átható, mély
se dijera azt hinné az ember
ansiar (ansio) vágyódik, eped vmi után
(ami után: tárgyeset)
claro tiszta
la pupila szembogár, szem
aprisionar magába zár, felfog
el pormenor részlet, apróság
nombrar (meg)nevez
los demás mi többiek
abstraído gondolatokba merülve,
elvonatkozva a világtól
el pensamiento gondolat
hilar fon, szövöget
reposar pihen
me he dicho magamban azt mondtam
admirar megcsodál
(la) rosa rózsa; rózsaszín(ű)
el más poeta a leginkább költő
de los que közöttünk, akik . . .
platensc La Plata-i (La Plata: tarto­
mányi székhely Argentínában)

Gramática
A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I
151 (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo
A Juan le agradó que su hermana Jánosnak jólesett, hogy nővére gondol
pensase ( = pensara) en él. rá.
Juan se alegró de que su mujer János örült, hogy felesége meg ő
y él hablasen y comprendiesen már beszél és ért spanyolul.
( = hablaran y comprendieran)
ya el español.
A kötőmódnak két, azonos jelentésű folyamatos múltja van. Mind a kettőt
úgy képezzük, hogy a befejezett múlt többes szám 3. személyének -ron végződése
helyébe a
-se -ses -se , -sernos -seis -sen illetve a
-ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket
tesszük. Példák a ragozásra:

222*
 I. AMAR szeretni (ama-ron) >

amase vagy amara ( n °gy) szeressek (ha) szeretnék

amases amaras ( hn °gy) szeress (ha) szeretnél
amase amara ( °gy) szeressen (ha) szeretne
amasemos amáramos (h°gy) szeressünk (ha) szeretnénk
amaseis amarais (h°gy) szeressetek (ha) szeretnétek
amasen amaran (h°gy) szeressenek (ha) szeretnének

II.. TEMER félni (temie-ron)

temiese vagy temiera (hogy) féljek (ha) félnék
temieses temieras (hogy) félj (ha) félnél
temiese temiera (hogy) féljen (ha) félne
temiésemos temiéramos (hogy) féljünk (ha) félnénk
temieseis temierais (hogy) féljetek (ha) félnétek
temiesen temieran (hogy) féljenek (ha) félnének

III. VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron)

me vistiese v. me vistiera (hogy) öltözködjem (ha) öltözködnék
te vistieses te vistieras (hogy) öltözködjél (ha) öltözködnél
se vistiese se vistiera (hogy) öltözködjék (ha) öltözködne
nos vistiésemos nos vistiéramos (hogy) öltözködjünk (ha) öltözködnénk
os vistieseis os vistierais (hogy) öltözködjetek (ha) öltözködnétek
se vistiesen se vistieran (hogy) öltözködjenek (ha) öltözködnének

Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is ; pl-

H A B E R (segédige) (hubie-ron)
hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen
hubiera hubieras hubiera hubiéramos hubierais hubieran

SER lenni (fue-ron)

fuese fueses fuese fuésemos fueseis fuesen
fuera fueras fuera fuéramos fuerais fueran

ESTAR lenni (estuvie-ron)

estuviese estuvieses estuviese estuviésemos estuvieseis estuviesen
estuviera estuvieras estuviera estuviéramos estuvierais estuvieran

H A C E R csinálni (hieiíw o n )
hiciese hicieses hiciese hiciésemos hicieseis hiciesen
hiciera hicieras hiciera hiciéramos hicierais hicieran

DAR adni (die-ron)

diese dieses diese diésemos dieseis diesen
diera dieras diera diéramos dierais dieran

152 A kotornod két folyamatos múltjának használata

Me agrada que mi hermana Jólesik nekem, hogy nőtestvérem
piense en mí. gondol rám.
 Me agradó que mi hermana Jólesett nekem, hogy nővérem
pensase ( = pensara) en mi. gondol rám.
¡Qué lástima que mis hijos no Milyen kár, hogy fiaim nem kísérhet­
puedan acompañarme I nek el engem 1
I Qué lástima (era) que mis hijos Milyen kár (volt), hogy fiaim nem
no pudieran ( = pudiesen) kísérhettek (kísérhetnek) el engem!
acompañarme!
No estaría mal que los muchachos Nem volna rossz, ha a fiúk világot
vieran mundo. látnának.
A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben
használjuk:
1. A kötőmód jelen ideje helyett, valahányszor a főmondat állítmánya
valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Ha tehát az előző leckében
(vö. 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen, hogy a főmondatban múlt
idő vagy feltételes mód álljon, a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos
múltjának valamelyikét kell használnunk. Példák (figyeljük meg egyúttal a
148. pontban közölt példákat):
No sabía qué hora fuese ( = fuera). Nem tudtam, hogy hány óra van.
Ana negaba que estuviese ( = estu­ Anna tagadta, hogy fáradt.
viera) cansada.
No creímos que viniesen ( = vi­ Nem hittük, hogy eljönnek.
nieran).
Era posible que Carlos se quedase Lehetséges volt, hogy Károly otthon
( = quedara) en casa. marad.
Sería hora de que nos marchá­ Ideje volna már, hogy menjünk.
semos ( = marcháramos).
No pude marcharme sin que le Nem tudtam elmenni anélkül, hogy ne
viese ( = viera). lássam őt.
Por mucho que trabajase ( = tra­ Akármennyit is dolgozott, Pál nem
bajara), Pablo no orinaba keresett eleget.
bastante.
Quise una habitación que diese Olyan lakást akartam, amely az utcára
( = diera) a la calle. nyílik.
No hallaba quien hablase ( = ha­ Nem találtam senkit, aki spanyolul
blara) el español. beszélt volna.
Tú serías el primero que lo Te lennél az első, aki ezt tudná.
supiera.
Debía hablarle a él, costase lo Mindenképpen beszélnem kellett vele.
que costase ( = costara lo que
costara).
2. A si (ha) jellétéles kötőszó után, amagyar -nék, -nám, -ném ragnak meg­
felelően (erről a 29. leckében, a feltételes mondattál kapcsolatban bővebben lesz
szó). Pl.
\Si supieras cuánto tiempo tenía Ha tudnád, mennyi ideig kellett vár­
que esperar! nom!
\Si vierais lo guapa que es Ha látnátok, hogy Mária milyen csi­
María! nos!
224*
 3. Az igual que si, como si, cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után; pl.
¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk!
cuento de hadas!
¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád!
Anda como si llevara uña Ügy megy, mintha nehéz terhet ei-
gran carga. peine.
4. Ojalá után (vö. 107. 1. b.), a már nem teljesülő óhaj kifejezésére; pl.
¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo Bárcsak több pénzem volna a bank-
más dinero en el banco I ban! (De nincs.)
¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! Bárcsak igaz volna! (De nem igaz.)
¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis Bárcsak látna téged a szemem! (De
ojos! nem lát.)
5. Főmondatban, az udvarias társalgásban, a feltételes mód jelen ideje he­
lyett, különösen a querer, poder igével kapcsolatban. A jóhangzás itt a -ra végű
alak használatát írja elő:
Quisiera hablar con el señor Szeretnék Kiss úrral, beszélni.
Kiss.
¿Pudiera ver a la señora Nagy? Láthatnám Nagynét?

153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása

Juan tenía que proporcionarse Jánosnak bizonyos pénzösszeget kel-
una cierta suma de dinero. lett szereznie.
Ésta es una noticia cierta. Ez biztos hír.
Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint, hogy főnevük előtt
vagy után állanak. Ilyenek:

A főnév előtt A főnév után

un gran hombre t un hombre grande

nagy (>= híres) ember nagytermetű, magas ember
una pobre mujer una mujer pobre
egy szerencsétlen asszony egy szegény (pénztelen) asszony
un buen joven un joven bueno
jóravaló, jóindulatú ifjú jószívű ifjú
un nuevo traje un traje nuevo
e
egy újabb (egy másik) öltöny g¡J áj (most készült) öltöny
varias personas personas varias
néhány személy különböző személyek
raros árboles árboles raros
elszórt, szórványos fák ritka (különös, különleges) fák

15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 225

 Ejerciólos
1. Contéstese a las preguntas siguientes :
¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI, venía como . . . ) ¿Qué sintió Ana
cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre
ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía
feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español?
¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el
matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo
viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho
dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo
pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran
acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las
hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete
usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana?
2. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario :
a) Péternek talán igaza volt. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam, hogy
kint milyen idő van. — Tagadtuk, hogy lusták a gyerekek. — Nem tagadtuk, hogy
Margit néha lusta. — Barátaink azt hitték, hogy jövünk. — Barátaink nem hitték,
hogy Péter is jön. — Jól tudtam, hogy Anna jó háziasszony. — Nagybácsim nem
tudta, hogy Anna jó háziasszony. — Nem tudtad, hogy mikor jön a postás? — Tud­
tam, hogy tíz órakor jön. — Nem tudtam biztosan, hogy (vajon) tízkor vagy tizen­
egykor jön-e. — Tudtuk, hogy már késő van. — Szeretnék egy kalapot venni. —
Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. — Beszélhetnék Kiss úrral? —
Láthatnánk az új szöveteket?
b) Kellett, hogy igazatok legyen. — Jó volt, hogy szüleink Budapesten laknak.
— Ideje volt, hogy a gyerekek hazajöjjenek. — Kár volt, hogy nem hallottam a
zenét. — Csoda lenne, ha barátaink otthon volnának. — Előfordult, hogy az újságot
csak hét óra után hozták. — Nyilvánvaló volt, hogy Mihály tévedett. — Örültem,
hogy Mária beszél spanyolul. — A Varga házaspár nagyon örült, hogy Argentínába
utazhat. — Hálás voltam neked, hogy meglátogattál. — Sajnálták, hogy betegek
vagyunk. — Nem sajnáltátok, hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne, hogy
megtanuld a leckét.
c) El kellett mennem hazulról, még akkor is, ha esett volna. — írni akartam
szüleimnek, még mielőtt elutazom. — Feri bácsi elment, hogy a gyerekek nyugodtan
tanulhassanak. — Itthon maradnék, feltéve, ha te is itt maradsz. — Nem mennénk
el anélkül, hogy ne beszélnénk vele. — Elmennénk, hacsak nem esik. — Azt hittem,
hogy amire a hivatalba érek, az eső majd eláll. — Bár volt pénzem, nem vettem meg
az új ruhát. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. — Bármit is mondott,
nem hittem neki. — Akárhogyan is állt a dolog, én nem óhajtottam látni őt. — (Arra)
kértem a barátomat, hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. — Nem volt ott
senki, aki franciául beszélt volna. — Azt mondtam apámnak, hogy azt fogom tenni,
amit ő akar. — Margit volt a harmadik, aki ezt mondta.
d) Ha szüleink tudnák, hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád, hogy mennyi
könyvem van ! — Ha hallanátok, hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha
csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 —
Ügy látszik, mintha havazna. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmonda­
nák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í
3. Tradúzcase al español:
Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. A sógorom írta nekem. A levélben arra
kért engem, hogy látogassam meg őt. Fölösleges mondanom, (hogy) nagyon örültem,
hogy sógorom gondol reám. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. ( = Ügy éreztem
magamat, mintha a hetedik mennyországban volnék.) Világos volt mint a kétszer
kettő, hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé, hogy világot lássak. Sógorom
azt is ígérte, hogy megfizeti majd az útiköltséget. Ennek ellenére sok pénzt kell
majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre. (Milyen) kár volt, hogy
nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legrosz-
szabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. Arra kérném, hogy kölcsönözzön
nekem kétezer forintot, míg visszajövök Dél-Amerikából. Szükséges volna, hogy
egy új öltönyt vegyek magamnak. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. Arra kérném
őt, hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem.
226
 LECCIÓN VEINTIOCHO

1. A kötőmód közelmúltja

Estoy contento de que todo Örülök, hogy minden elrendeződött.

se haya arreglado.
¡Qué bien que me hayan conce- Milyen jó, hogy engedélyezték számom­
dido seis semanas de vaca- ra a hatheti szabadságot.
ciones I

2. A kötőmód két régmúltja

Me agradó que la tía Teresa
hubiese (hubiera) invitado
en su casa a mis hijas.
Me parece como si hubiera so­
ñado y como si hubiese vivido
en el mundo de las maravillas.
¡Qué bien si hubieran (hubie-
sen) podido venir los mu-
chachos con nosotros!
Jólesett nekem, hogy Teréz néni meg-
hívta magához lányaimat. "
Ügy tűnik nekem, hogy álmodtam és
mintha a csodák világában éltem volna.
Milyen jó (lett volná), ha a fiúk velünk
jöhettek volna.

En la estación de ferrocarril

Es la mañana de la salida. Ya todo está listo para la marcha. Los

pasaportes están en regla, los billetes están tomados, todos los bultos están
hechos.
El matrimonio Varga está levantado ya. Ana y Juan están solos en
la habitación, porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones.
Juan, examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo
de dientes o la máquina de afeitar, piensa :
— Estoy contento de que todo se haya arreglado. ¡Qué bien que me
hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos
hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. Sólo siento
que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles, como en los años
pasados. Pero, ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América
del Sur 1
Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere
llevar consigo.
15* 227
 — Es necesario economizar — dice para sí. — Mi marido quisiera
comer en el coche comedor, pero yo no se lo permitiré. ¡Ni hablar! De
todos modos, estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos
manjares para el viaje.
El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. A las siete
menos cuarto Juan dice a su mujer:
— Ya es hora de marcharnos. ¿Estás lista?
— Sí, querido, — le contesta
Ana. — De la ventana veo que el
taxi está esperando ya delante de
la puerta de la calle. Me alegro de
que hayas tenido la buena idea de
asegurarnos un coche de antemano.
Ana y Juan bajan por la es-
calera y se despiden de la portera
dejándole la llave de la habitación
y un papel con sus señas en la
Argentina. No se sabe nunca lo que
puede acontecer : quizás uno de los
niños se ponga enfermo, se declare
un incendio o, simplemente, se rompa la cañería del agua o del gas . . .
Delante de la estación los Varga bajan del taxi, y Juan pregunta al
chófer :
— ¿Cuánto marca el taxímetro?
— Quince florines y cincuenta, y hay que añadir dos florines por
los bultos.
— Bueno, ahí tiene usted veinte florines. Quédese con la vuelta.
— Muchas gracias y buen viaje.
Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva direc-
tamente al andén. Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en
un sofá, porque han llegado con casi una hora de anticipación.
— Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas
durante las vacaciones, — dice Ana. — Eva y María se sentirán allí como
el pez en el agua.
— Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo. ¡Qué bien si
hubieran podido venir los muchachos con nosotros !
— ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para
un viaje al extranjero !
, — Verdad. Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado
y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas.
— Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. ¡Qué felices nos
sentíamos !
A las siete y media abren las puertas hacia el andén, y los Varga salen
con la muchedumbre. En todas las vías de la estación están parados largos
trenes con locomotoras, ténders, furgones de equipajes, vagones de viajeros.
Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama.
El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. El mozo
ha reservado a los Varga dos asientos juntos, uno de ventanilla, en un
departamento para fumadores. Los bultos ya están colocados en la red.
Al fin, llega el momento de la salida. Un empleado grita:
228
 — ¡Señores viajeros, al tren!
— ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados.
Se agitan pañuelos, se agitan las manos.
El tren arranca lentamente. A Ana le entran ganas de llorar, y Juan
también siente un nudo en la garganta. Ambos piensan en sus hijos. Les
da mucha pena dejarles por tanto tiempo.

II
Un chiste de hace cincuenta años
Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una
señora, un caballero que era un fumador apasionado.
— ¿Le incomoda a usted el humo, señora? — preguntó el fumador,
teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano.
— No sé contestar a usted, — dijo la dama, — porque nunca ha
fumado delante de mí ningún caballero.

III

Refranes
Donde fueres, haz lo que vieres.*
Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres.

Vocabulario

I. la salida, la marcha elutazás, indulás la puerta de la calle kapu

el bulto csomag, poggyász(darab)
marcharse de vacaciones elmegy nya-
ralni
examinar megvizsgál, ellenőriz
el cepillo de dientes fogkefe
la máquina de afeitar borotvakészülék
el alojamiento elhelyez(ked)és, elszállá­
solás
la posibilidad lehetőség
los comestibles élelem
el coche (-)comedor étkezőkocsi
¡ni hablar! szó sem lehet róla I
el manjar étel, élelmiszer
en punto pontosan
el punto pont
ya e» hora para már itt az ideje, hogy
el taxi, el coche taxi, (bér)kocsi
delante de (elöljárószó) előtt, elé
de antemano előre, előzetesen
bajar lemegy, leszáll
la escalera lépcső
la portera, el portero házfelügyelő, kapus
las señas cím
acontecer történik, megesik
ponerse enfermo megbetegszik, beteg lesz
declararse keletkezik, támad, kiüt (tűz)
el incendio tűzvész
romperse megreped, elszakad
el gas gáz
el chófer sofőr, gépkocsivezető
marcar jelez, mutat
el taxímetro taxaméter
añadir hozzátesz, hozzáfűz
ahí tiene usted itt van magának
quédese con la vuelta tartsa meg magá­
nak a visszajáró pénzt!

*(A közmondások értelme: 1. Idegenben tegyük azt, amit mások tesznek! —

2. Nehéz a lányunkat klházasltanl; a fiú könnyen nősül meg.) \
229
el andén peron
la sala de espera váróterem
la espera várás, várakozás
el pez, los peces hal
aburrirse unatkozik
un año antes egy évvel ezelőtt
hubiérase dicho az ember azt hihette
volna
que nos había tocado la lotería hogy
megnyertük a főnyereményt
tocar osztályrészül jut
la lotería lottó(játék)
la muchedumbre sokaság, tömeg
la vía út, vonal, vágány
estar parado vesztegel
la locomotora mozdony
el ténder (los ténders) szeneskocsi
el furgón (de equipaje) poggyászkocsi
el equipaje poggyász
el vagón de viajeros személyszállító
kocsi
el vagón vasúti kocsi, vagon
el viajero, la viajera utas, utazó
internacional nemzetközi
el coche (-)cama (los coches-cama)
hálókocsi
el tren rápido gyorsvonat
rápido gyors
Viena Bécs
juntos, -as egymás mellett(i)
de ventanilla ahlak meHett(i)
el departamento fülke
el fumador dohányos, dohányzó
colocar elhelyez
de todos los lados mindenhonnan
agitar lenget, ráz
arrancar elindul
lento lassú
me entran ganas kedvem támad
el nudo csomó
la garganta torok
me da pena sajnálom, bánom, fáj nekem
la pena bánat, szomorúság, fájdalom
II. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti
montar felszáll
incomodar zavar, kellemetlen(nek lenni)
el cigarro szivar
la fosforera gyufaskatulya
la dama hölgy
III. donde fueres akárhol is leszel,
lo que vieres amit látsz
casar kiházasít
como pudieres ahogy csak tudod
cuando quisieres amikor csak akarod

Gramática
154 A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo
Siento que yo no haya tenido Sajnálom, hogy nem volt lehetőség
la posibilidad de acompañar arra, hogy gyerekeimet elkísérjem,
a mis hijos.
A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának
jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll.
Példák a ragozásra:

HABLAR beszélni VESTIRSE öltözködni

haya hablado (hogy) beszéltem me haya vestido (hogy) öltözköd-

hayas hablado stb. te hayas vestido tem stb.
haya hablado se haya vestido
hayamos hablado nos hayamos vestido
hayáis hablado os hayáis vestido
hayan hablado se hayan vestido

230
 A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II
155 de subjuntivo
Sentía que yo no hubiera ( = hu­ Sajnáltam, hogy nem volt lehetőség
biese) tenido la posibilidad arra, hogy gyerekeimet elkísérjem.
de acompañar a mis hijos.
A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának
I. vagy II. számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll.
Példák a ragozásra :

[R menni LAVARSE mosakodni

hubiera (hubiese) ido (hogy) me hubiera (hubiese) lavado (hogy)

mentem, mo sa­
hubieras (hubieses) ido ( n a ) m e ntem le hubieras (hubieses) lavado kodtam
v o l n a stb
hubiera (hubiese) ido * se hubiera (hubiese) lavado
hubiéramos (hubiésemos) ido nos hubiéramos (hubiésemos) lavado
hubierais (hubieseis) ido os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . ,
hubieran (hubiesen) ido se hubieran (hubiesen) lavado tani vol­
na stb.

156 A kötőmód közelmúltjának használata

A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk:
1. Önállóan, főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki, különösen a
quizá(s), acaso, tal vez (talán) szó után :
Quizás mi hernfano haya regre­ Testvérem talán már meg is jött.
sado ya.
Acaso nos hayan esperado. Lehet, hogy vártak bennünket.
Tal vez hayas escrito ya el Talán már meg is írtad a feladatot
ejercicio.
Mañana escribiré a mi padre Holnap levelet írok apámnak, akár
haya o no venido su carta. jön levele, akár nem.
2. Mellékmondatban, amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés ko-
rábban történt, mint a főmondat cselekvése (előidejűség); a főmondat állítmányá-
nak azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. Vessük össze az alábbi példákat:
Estoy contento de que todo se Örülök, hogy minden elrendeződik.
arregle.
Estoy contento de que todo se Örülök, hogy minden elrendeződött.
haya arreglado.
Nos alegramos que nuestros Örülünk, hogy fiaink jól érzik ma­
hijos se sientan bien. gukat.
Nos alegramos que nuestros örülünk, hogy fiaink jól érezték ma­
hijos se hayan sentido bien. gukat.
Iré a verte a condición de Meg foglak látogatni, feltéve, ha szü­
que tus padres me lo permitan. leid megengedik.

231
 Iré a verte a condición de Meg foglak látogatni, feltéve, ha szü­
que tus padres me lo hayan leid megengedték.
permitido.

157 A kotornod két régmúltjának használata

A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb,
mint az hubiese-\él képzett alak; utóbbit akkor használjuk, ha változatosabbá
akarjuk tenni stílusunkat, nevezetesen akkor, ha a mondatban már van egy hubiera
alakkal képzett idő.

A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk:

1. A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére:
¡Ojalá hubieras ( = hubieses) Bárcsak tanultál volna!
estudiado!
¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak takarékoskodtunk volna!

2. A como si, cual si, igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö.
152. 3.), ha múlt időről van szó :
¡Igual que si hubiéramos oído Mintha csak tündérmesét hallottunk
un cuento de hadasl volna!

¡Como si no lo hubieras sabido I Mintha csak nem tudtad volna!

Andaba como si hubiera bebido Ügy ment, mintha többet ivott volna
más de la cuenta. a kelleténél.

3. Mellékmondatban, amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés ko-

rábban történt, mint a főmondat cselekvése (előidejűség); a főmondat állítmányá-
nak azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. Vessük
össze az alábbi példákat:
Estaba contento de que todo örültem, hogy minden elrendeződik*
se arreglara ( = arreglase).
Estaba contento de que todo örültem, hogy minden elrendeződött.
se hubiera arreglado.
Nos alegrábamos que nuestros örültünk, hogy fiaink jól érzik ma­
hijos se sintieran bien. gukat.
Nos alegrábamos que nuestros örültünk, hogy fiaink jól érezték
hijos se hubieran sentido bien. magukat.
Iría a verte a condición de qué** Meglátogatnálak, feltéve, ha szüleid
tus padres me lo permitieran. megengedik.
Iría a verte a condición de Meglátogatnálak, feltéve, ha szüleid
que tus padres me lo hubieran megengedték.
permitido.

4. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk; erről a

következő leckében lesz szó.

232
 1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo
Donde fueres, haz lo que vieres. Bárhol is vagy, tedd azt, amit látsz
(ti. hogy mások tesznek).
A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük, hogy a befejezett múlt többes szám 3.
személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re, -res, -re, -remos,
-reis, i-ren. Pl.

HABLAR beszélni
hablare, hablares, hablare, habláremos, hablareis, hablaren
(hogy) majd beszélek, (hogy) beszélni fogok stb.
HACER tenni
hiciere, hicieres, hiciere, hiciéremos, hiciereis, hicieren
(hogy) majd teszek, (hogy) tenni fogok stb.

A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják; a

régebbi íróknál, közmondásokban még gyakran találkozunk vele. Helyette ma a
kötőmód v. kijelentő mód jelen idejét használják. További példák:
Hazlo, si pudieres. Tedd meg, ha tudod ( = tudni fogod).
Quien tal afirmare, no dice Aki ezt állítja ( = fogja állítani), nem
verdad. (Ma már: Quien mond igazat.
tal afirme v. afirma . . . )
Megjegyzés. — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett
jövő idejével is, mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige
parfzcz'pío-jából áll; pl. Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes, dimelo.
Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig, mondd meg nekem 1

159 A kötőmőd időinek összefoglalása

A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van:
I. Az e g y s z e r ű igeidők:
1. a jelen idő pl. hable beszéljek
(el presente de subjuntivo)
2. az I. folyamatos múlt hablase beszéljek, beszélnék
(el imperfecto I de subj.)
3. a II. folyamatos múlt habiara beszéljek, beszélnék
(el imperfecto II de subj.)
4. a jövő idő hablare (hogy) majd beszélek
(el futuro I de subjuntivo)
II. Az ö s s z e t e t t igeidők:
5. a közelmúlt
(el pretérito presente de subj.) haya hablado beszéltem
6. az I, folyamatos régmúlt
(el pluscuamperfecto l de subj.) hubiese hablado beszéltem, beszéltem
volna i
*233
 7. a II. folyamatos régmúlt
(cl pluscuamperfecto II de subj.) hubiera hablado beszéltem, beszéltem
volna
8. a befejezett jövő idő
(el fuhiro II de subjuntivo) hubiere hablado (hogy) majd beszél­
tem

Ejercicios
1. Contéstese a las preguntas siguientes:
¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha
estado usted en España (en Italia, en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted
un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la esta-
ción cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del
taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los
bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén?
¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes
llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el
tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para
no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario
en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén?
2. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguien-
tes:
Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. — Juan no cree que yo me haya
vestido ya. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. —
Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. — jOjalá hubiera pensado en eso! —
A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme.
3. Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo:
a) Sajnálom, hogy nem érsz rá. Sajnálom, hogy nem értél rá. Sajnáltam, hogy
nem érsz rá. Sajnáltam, hogy nem értél rá. — Péter nem tudja, hogy itt vagyok.
Péter nem tudja, hogy itt voltam. Péter nem tudta, hogy itt vagyok. Péter nem
tudta, hogy itt voltam. — Nem állítjuk, hogy Annának igaza van. Nem állítjuk,
hogy Annának igaza volt. Nem állítottuk, hogy Annának igaza van. Nem állítottuk,
hogy Annának igaza volt. — J ó , hogy ti is eljöttök. Jó, hogy ti is eljöttetek. Jó volt,
hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel).
b) Lehet, hogy a vonat már megjött. — Talán igaza volt testvéremnek. —
Barátunk talán már el is ment. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát!
— Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked, feltéve, ha válaszolnál a leve­
lemre. — Elolvasnánk az újságot, feltéve, ha kölcsönadnátok nekünk. — Könnyen
megeshetett ( = lehetséges volt), hogy lekéstek a vonatot. — Attól féltünk, hogy
elkésünk. — Mit mondanánk Pálnak, ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hang­
zik, a dolog így állt. — Nem találtatok senkit, aki spanyolul beszélt volna? — El­
mennék, ahova (csak) akarsz. — Te voltál az első, aki ezt mondtad (egyidejűséggel
és előidejűséggel). — János volt az utolsó, aki kiment a szobából.
4. Tradúzcase al español:
Holnap reggel külföldre utazom. Minden elő van már készítve, örülök, hogy
sikerült mindent elintéznem. Milyen jó, hogy megadták nekem az útlevelet és a
szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom, hogy a barátom nem tud elkísérni engem.
Jánosnak jólesett, hogy meghívtam őt, hogy kísérjen el, de attól félt, hogy főnökei
nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. A vonatom a déli pályaudvarról
indul hat óra negyven perckor. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt, hogy Ró­
mába fogok utazni! Ügy éreztem magamat, mintha a főnyereményt nyertem volna
meg. Milyen jó, hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok
menni, mert sok csomagom van. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni, aki
azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. Remélem, hogy jó helyem lesz
a vonaton. Az ablak mellett szeretnék ülni, hogy láthassam a szép tájakat. Fel­
tettem magamban, hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek.

234*
 LECCIÓN VEINTINUEVE

A feltételes mondat — La oración condicional

Iría esta noche al teatro si Ma este színházba mennék, ha érde­

dieran una pieza interesante. kes darabot adnának.
Si no fuese tan tarde echaría Ha nem lenne olyan késő, még aludnék
aun un sueno. egyet.

Habría ido al teatro si hu­ Elmentem volna a színházba, ha ér­

bieran dado una pieza
interesante.
Si no hubiera (hubiese) sido
tan tarde habría echado
aun un sueno.
dekes darabot adtak volna.
Ha nem lett volna olyan késő, még
aludtam volna egyet.

I
Echemos un párrafo sobre el verho "echar"
— ¿Te acuerdas, Carlitos, de nuestra última clase de español?
— Sí, Tomás. El profesor nos explicó las varias significaciones del
verbo "echar".
— Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de
este verbo. ¿Has escrito ya tu tema?
— Sí, querido amigo. ¿Y tú?
— También. Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos.
— Pues bien, léemelos. Luego yo también te leeré los míos.
— He aquí mi composición :
"Ayer por la mañana, al despertarme, eché un vistazo al reloj y me
dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde, echaría aún un sueño. Antea-
noche me había echado a dormir tarde. Serían las doce cuando me eché
en la cama. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi
empleo si llegase tarde a la oficina.
Así, pues, eché a correr al cuarto de baño, con la bata echada en los
hombros. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. Entre-
tanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. Si tuviera
tiempo, me dije, me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a
su hijito. Juanito empezó a echar los dientes, y por eso a menudo se echa
a llorar. ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto; le
echaría quince meses. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-.
ros. Luego, si no debiera ir a la oficina, llevaría mis zapatos al zapatero
235
para que les echara medias suelas. (Si hubiera tenido tiempo ayer, se lo»
habría llevado ya.) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo
escrita a mi padre. Además, mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista
para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder.
Después de desayunar me eché a la calle, y, camino de mi oficina,
eché un pitillo. En una de las carteleras eché una mirada al programa de
los teatros. — Iría esta noche al Teatro Nacional, — pensé, — si dieran
una pieza interesante. Pero de la pieza que dan esta noche, mi8 colegas
que la han visto, echan sapos y culebras. Pues bien, echemos tierra a este
propósito, no echaré de menos el teatro. Tendría ganas de ir al cine si
echase de ver un buen programa..." — Eso es todo. Y ahora vamos a ver,
¿qué has escrito tú?
— Yo no he escrito tanto. Hubiera escrito más si hubiese tenido
más tiempo. Pues bien, escúchame.
"Ayer, al terminar el trabajo en la oficina, eché a apresurarme a
casa porque estaba cansado de trabajar. Hubiera querido echarme un
rato en el sofá a descansar. Eché las cortinas y me disponía a echar un
sueño cuando llamaron a la puerta. Era mi amigo Perico que vino a verme.
A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado
barriga. Mientras echábamos un rato de palique, no olvidamos echar
unos pitillos. Si hubiera tenido en casa una botella de vino, le habría echado
a mi amigo unas copas. A falta de mejor, bebimos café puro. A las ocho
mi amigo se despidió. Habíamos pasado la tarde de manera muy agra-
dable."
— Esperamos que el profesor estará contento de nuestras compo-
siciones. Si no, las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los
papeles.

II

Un portero exacto

Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los
que fuesen a verla que no estaba en casa.
Por la noche, al mencionarle el portero los nombres de las personas
que habían estado, pronunció el de la hermana de la señora, y entonces
le dijo ésta:
— Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa, hom-
bre ; debiste haberla dejado entrar.
Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas, y poco después
llega su hermana.
— ¿Está tu señora? — le preguntó al portero.
— Sí, señora, — contesta éste.
Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana. Vuelve
a bajar, y le dice al portero:
— Mi hermana debe de haber salido, porque no la he hallado.
— Sí, señora ; ha salido, pero me dijo anoche que para usted siempre
está en casa.
236
 Vocabulario
echar dob, vet, hajít
echar un sueño alszik egyet
I. echar un párrafo elcseveg,
elbeszélget
el párrafo paragrafus, fejezet,
bekezdés
la significación jelentés
echar dos horas két órát fordít (amire :
para)
compilar összeállít
la composición dolgozat, fogalmazvány, eché a apresurarme fogtam magam és
szerzemény
echar un vistazo (una ojeada, una echarse en el sofá lefekszik, leheveredik
mirada) pillantást vet (amire: a)
el vistazo tekintet, pillantás
¡canario! teringettét l
anteanoche tegnapelőtt este v. éjjel
anoche tegnap este V. éjjel
echarse a dormir, echarse en la cama echar barriga pocakot ereszt
lefekszik (aludni)
echar del empleo állásából kidob
así pues így hát
echar a correr (el)szalad, siet
echar en los hombros vállára vet
el hombro váll
echar agua vizet önt v. ereszt
la pila mosdó, dézsa ; halom, rakás ;
(lámpa)elem
echar a lavarse nekilát mosakodni
en el curso del día a nap folyamán
echar los dientes fogzik
echarse a llorar sír(ni kezd)
por cierto biztosan
echar 15 meses 15 hónapra becsül,
15 hónapot ad vkinek
echarse a reír nevetni kezd
el zapato cipő
el zapatero cipész
echar medias suelas megtalpal (amit: a)
la (media) suela (cipő)talp
echar en el buzón a postaládába dob el de la hermana = el nombre de la
el buzón postaláda
tener escrito meg van írva
echar humo füstöl, füstölög
el fumista kályhás(mester)
echar a perder elront
echarse a perder elromlik
echarse a la calle lemegy az utcára
echar un pitillo elszív egy cigarettát
la cartelera hirdetőoszlop, plakát
echar sapos y culebras kígyót-békát
rákiált, átkozódik .
el sapo varangyosbéka
la culebra kígyó
echar tierra a eltemet, „fátyolt vet"
vmire, elfelejt
echar de menos nélkülöz, hiányol
echar de ver meglát, észrevesz
. . . siettem
. a pamlagra
echar las cortinas le- v. behúzza a
függönyt
disponerse a készül vmit tenni
desde entonces azóta
la barriga has, pocak
echar de palique elcseveg
el palique csevegés
la botella üveg
echar unas copas néhány pohárral tölt
a falta de mejor jobb híján
romper en pedazos darabokra tép,
eltép
el cesto de los papeles papírkosár
II. exacto pontos, precíz
dar orden utasítást v. parancsot ad
la orden utasítás, parancs
a todos los que fuesen a verla mindazok­
nak, akik látogatóba jönnek hozzá
al mencionarle el portero amikor a
portás felsorolta neki
mencionar (meg)említ
la persona személy
que habían estado akik látogatóba
jöttek
pronunciar kiejt, említ
hermana
debiste haberla dejado entrar be kellett
volna engedned őt
al día siguiente a következő napon
la visita látogatás
¿está? itthon van?
por todas partes mindenfelé
237
 Gramil una

160 A feltételes mondat — La oración condicional

Si tuviera tiempo, me ¡ría l i a ráérnék, meglátogatnám nőtest-
a ver a mi hermana. véremet.
Tendría ganas de ir al cine Kedvem volna moziba menni, ha jó
si echase de ver un buen műsort ( = filmet) láthatnék.
programa.
Si hubiera tenido tiempo, me Ha ráértem volna, meglátogattam vol-
habría ido a ver a mi her- na nőtestvéremet.
mana.
Hubiera escrito más si hubiese Többet írtam volna, ha több időm
tenido más tiempo. lett volna.
A feltételes mondat két részből áll; a feltételből és a feltétel következményéből.
Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat, az utób­
bit a főmondat tartalmazza. Figyeljük meg az alábbi példákat:

Főmondat: Me l l é k m
a) Eszem, ha éhes vagyok.
Egyél, ha éhes vagy.
Enni fog, ha éhes lesz.
Ettünk, ha éhesek voltunk.
b) Ennék, ha éhes lennék.
c) Ettem volna, ha éhes lettem volna.
A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is állhat: Ha éhes vagyok,
eszem stb.
A fenti példák spanyolul:
a) Como si tengo hambre.
Come si tienes hambre.
Comerá si tiene hambre. (Si után jövő helyett jelen idő áll.)
Comíamos si teníamos hambre.
b) Comería si tuviese 1 , ,
r . • * • í hambre.
Comiera si tuviera j
c) Habría comido si hubiese tenido ) , ,
Hubiera comido si hubiera tenido (
Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak; az ilyen
feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget, mert a két nyelv kifejezés­
módja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat,
helyette jelent használunk).
A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tar­
talmaz, a magyar -nék ragnak megfelelően. Az ilyen feltételes mondat tőmondatá­
ban a spanyolban a feltételes jelen, vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjá­
nak -ra végű alakja, a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos
múltjának -se vagy -ra végű alakja áll.

238
 A c) pontban felhozott példa múlt idejű, és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen)
feltételt tartalmaz, a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. Az ilyen
feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt, vagy helyette
a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja, a mellékmondatban pedig a
kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll.
További példák:
Me iría a la ciudad si vinieses Elmennék a városba, ha velem jönnél.
( = vinieras) conmigo.
Me habría ido ( = Me hubiera ido) Elmentem volna a városba, ha velem
a la ciudad si hubieses ( = hu­ jöttél volna.
bieras) venido conmigo.
Mis padres me escribirían Szüleim írnának nekem, ha tudnák a
( = escribieran) si supiesen címemet.
( = supieran) mis señas.
Mis padres me habrían ( = hubie- Szüleim írtak volna nekem, ha tudták
ran) escrito si hubiesen ( = hu- volna a címemet.
bieran) sabido mis señas.
Si lloviese (=Iloviera), no Ha esne, nem mennénk el hazulról.
saldríamos ( = saliéramos) de
casa.
Si hubiese ( = hubiera) llovido, Ha esett volna, nem mentünk volna el
no habríamos ( = hubiéramos) hazulról.
salido de casa. •
Si Tomás pudiese ( = pudiera) en- Ha Tamás találkozhatna velem, min-
contrarse conmigo, me lo con- dent elmondana nekem.
taría ( = contara) todo.
Si Tomás hubiese ( = hubiera) po- Ha Tamás találkozhatott volna velem,
dido encontrarse conmigo, me lo mindent elmondott volna nekem.
habría ( = hubiera) contado todo.

Megjegyzések. — 1. A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl. cuando,

como, conque, con condición que, aunque) is állhat, anélkül, hogy ez az idők hasz­
nálatát befolyásolná. Pl. Aunque lo diciera ( = diciesé) tu hermano, no lo creería.
Még ha testvéred is mondaná ezt, nem hinném el.
2. A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok
(c. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje,
sőt, a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. Pl.
Me iba ( = Me iría = Me hubiera Elmentem volna a városba, ha velem
ido = Me habría ido) a la jöttél volna.
ciudad si hubieses venido
conmigo.
Si le hubiese dado a Pablo el Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt,
dinero estaba salvado. meg lett volna mentve.
3. Előfordulhat, hogy a feltételes mondat egyik részében jelen, a másik részében
múlt idő áll; pl.
Estaría contento si me hubiese örülnék, ha írt volna nekem.
(=» hubiera) escrito.

*239
 16' 1 Az idővonzat szabályai
El profesor nos dice que escri­ A tanár azt mondja nekünk, hogy ír­
bamos unos ejemplos. junk néhány példát.
El profesor nos dijo que escri­ A tanár azt mondta nekünk, hogy írjunk
biéramos unos ejemplos. néhány példát.
Es evidente que Inés no puede
venir. Nyilvánvaló, hogy Ágnes nem jöhet.
Era evidente que Inés no podía
venir. Nyilvánvaló volt, hogy Ágnes nem jöhet.
Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban, a mellékmon­
datokban jutnak érvényre. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tud­
nunk kell azt, hogy
1. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest
ehet
a) egyidejű, azaz egy időben történő („egyidejűség");
b) elöidejö, azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést
(„előidejűség");
c) utóidejü, vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be­
következő cselekvést jelöl („utóidejűség").
2. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy
a) jelen időben, jövő időben, felszólító módban áll, vagy
b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll.
3. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy
a) kijelentő módban, vagy b) kötőmódhan áll, a fömondat állítmányától
függően.
A fentieket példán mutatjuk be:

Fömondat: Mellékmondat:
I. 1. Tudom, a) hogy igazad van. (Egyidejűség.)
Tudni fogom, b) hogy igazad volt. (Előidejűség.)
Tudd meg, c) hogy igazad lesz. (Utóidejűség.)
2. Tudtam, a) hogy igazad van. (Egyidejűség.)
Tudhatnám, b) hogy igazad volt. (Előidejűség.)
Tudhattam volna, c) hogy igazad lesz. (Utóidejűség.)
II. 1. Reméljük,
jük, \ a) hogy Éva jól tanul. (Egyidejűség.)
Remélni
ni fogjuk, J b) hogy Éva jól tanult. (Előidejűség.)
Reméljétek;
jétek, j c) hogy Éva jól fog tanulni. (Utóidejűség.)
ük,
2. Reméltük, | a) hogy Éva jól tanul. (Egyidejűség.)
Remélnénk
lénk, > b) hogy Éva jól tanult. (Előidejűség.)
ük volna, )
Reméltük c) hogy Éva jól fog tanulni. (Utóidejűség.)

240*
 Spanyolul:
I. 1. Sé \ a) que tienes razón.
Sabré > b) que tenías razón.
Sabe ) c) que tendrás razón.
2. Sabía ( = He sabido, a) que tenías razón.
Supe, Habi a sabido)
Sabría ' b) que habías tenido razón.
Habría sabido c) que tendrías razón.
II. 1. Esperamos \ a) que Eva estudie bien.
Esperaremos > b) que Eva haya estudiado bien.
Esperad j c) que Eva estudiará ( = estudiare) bien.
2. Esperábamos ( = Hemos] a) que Eva estudiase ( = estudiara) bien,
esperado, Esperamos,
Habíamos esperado)
Esperaríamos a) que Eva hubiese ( = hubiera) estudiado
j bien.
Habríamos esperado c) que Eva estudiaría ( = estudiase, estudiara)
bien.

A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait:

I. Az olyan mellékmondatokban, amelyekben a íőmondat állítmányának jelen­
téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni,
1. ha a íőmondat állítmánya jelen időben, jövő időben vagy felszólító módban
áll, a mellékmondat állítmánya
^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe,
b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába,
c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül.

2. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban

áll, a mellékmondat állítmánya
a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába,
b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába,
c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül.

Ií. Az olyan mellékmondatokban, amelyekben a fömondat állítmányának jelen­

téséből kifolyólag kötőmód szokott állni,

1. ha a íőmondat állítmánya jelen időben, jövő időben vagy felszólító módban

áll, a mellékmondat állítmánya
a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe,
b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába,
c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül.
10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241
 2. ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban
áll, a mellékmondat állítmánya
a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába,
b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába,
c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya­
matos múltjába kerül.

További példák:
I. 1. Le pregunto (Preguntaré,
Pregúntale)
2. Le pregunté (Preguntaría,
Habría preguntado)
| a) si hoy está en casa.
> b) si ayer estaba en casa.
J c) si mañana estará en casa.
"j a) si estaba en casa.
> b) si dos horas atrás había estado en
J casa.
c) si dos horas más tarde estaría en
casa.

(Magyarul: I. 1. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni, Kérdezd meg) tőle, hogy

a) otthon van-e ma. b) otthon volt-e tegnap, c) otthon lesz-e holnap. — 2. Megkér­
deztem (Megkérdezném, Megkérdeztem volna) tőle, hogy a) otthon volt-e. b) otthon
volt-e két órával azelőtt, c) otthon lesz-e két órával később.)

II. 1. Suponemos (Supongamos, | a) que nos digan la verdad.

Supondremos, Suponed) } b) que nos hayan dicho la verdad.
J c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad.

2. Suponíamos (Supusimos, > a) que nos dijesen ( = dijeran) la

Hemos supuesto, Habíamos
"supuesto, Supondríamos,
Habríamos supuesto)
I verdad.
f b) que nos hubiesen ( = hubieran) dicho
> la verdad.
c) que nos dirían ( = dijesen, dijeran)
la verdad.

(Magyarul: II. 1. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni, Tételezzétek fel), hogy

a) igazat mondanak nekünk, b) igazat mondtak nekünk, c) igazat fognak mondani
nekünk. — 2. Feltételeztük (Feltételeznénk, Feltételeztük volna), hogy a) igazat
mondanak nekünk, b) igazat mondtak nekünk, c) igazat fognak mondani nekünk.

Megjegyzések. — Az idővonzat fenti, alapvető szabályaitól el is szoktak térni.

Előfordul, hogy

1. A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll, ha a mellékmon­

dat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki; pl. Sólo en. el siglo dieciséis se
descubrió que la tierra gira alrededor del sol. Csak a 16. században fedezték fel, hogy
a föld a nap körül forog.

2. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat, ha a mellék­

mondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis, ha a főmondat állítmányát is múlt
időbe tehetnénk). Pl. Es posible ( = Era posible) que se engañase. Lehetséges ( = Le-
hetséges volt), hogy tévedett.
3. A közelmúlt, minthogy cselekvése a jelenre is kihat, sokszor jelen időnek
vehető az idővonzat szempontjából: pl. Me ha pedido que le acompañe. Arra kért
engem, hogy kísérjem el őt.

242*
 Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes-:

¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede
usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría
usted usar en vez del verbo ECHAR, en las frases siguientes : echar un sueño, echar
un párrafo, echar un pitillo, echarse a dormir, echar a correr, echarse a la calle,
echar tierra a un asunto, echar unas copas? (dormir un poco, charlar, fumar un
pitillo, acostarse, empezar a correr, salir a la calle, olvidar un asunto, llenar unas
copas.)
¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando
se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguien-
te? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora?
¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por
qué dijo el portero que la señora estaba en casa?

2. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes :

Bebería si tuviese sed. — Si tuviera hambre comería. — No me marcharía
aún si pudiese quedarme. — Si pudiera echar un pitillo, me sentiría mejor. — Tendría
frío si nó me pusiera el abrigo. — Habría venido si hubiera podido acabar mi tra-
bajo. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. — Si no hubiese,
ido ayer a ver a mi hermano, debía ir hoy.

3. Dígase en español :
a) Ha van pénzem, nincsen gondom. — H a lesz pénzed, meg fogod venni
magadnak a felöltőt. — H a volt pénze, sokat költött. — Sokat költenénk, ha volna
pénzünk. — Sokat költöttetek volna, ha lett volna pénzetek. — Aludnék egyet,
ha álmos volnék. — H a álmos lennél, lefeküdnél. — H a álmosak lettünk volna,
lefeküdtünk volna. — Lefeküdtetek volna, ha álmosak lettetek volna. — Színházba
mennénk, ha jó műsort adnának. — H a jó műsort adtak volna, moziba mentetek
volna. — Többet tanulnék, ha elhoznád nekem a könyvedet. — Többet tanultál
volna, ha elhoztam volna neked a könyvemet.
b) Ügy vélem, hogy Pál könyvet ír (könyvet írt, könyvet fog írni). — Űgy vél­
tem, hogy Pál könyvet ír (könyvet írt, könyvet fog írni). — Meg fogjuk írni szüleink­
nek, hogy most itt vagyunk (holnap Debrecenben leszünk, tegnap Szegeden voltunk).
— Szükséges lesz, hogy Bécsbe utazzunk. — Szükséges volt, hogy Bécsbe utazzunk.
— Szeretném, ha írnál nekem levelet. — Szerettem volna, ha írtál volna nekem
levelet. — Nem tudjuk, hogy a vonat mikor érkezik (érkezett, fog érkezni). — Nem
tudtuk, hogy a vonat mikor érkezik (érkezett, fog érkezni). — Örülök, hogy itt
maradsz (itt maradtál). — Örültem, hogy itt maradsz (itt maradtál, itt fogsz ma­
radni). — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták, hogy a föld a nap
körül forog.

4. Tradúzcase al español :
Amikor az egyetemen tanultam, Jóska barátommal laktam együtt. Történt
egyszer, hogy sok tanulnivalóm volt, és ezért megkértem Jóskát, hogy mondja
mindenkinek, hogy nem vagyok otthon. Bementem a másik szobába, és nem (is)
hallottam, hogy csengetnek. Este Jóska elmondta nekem, hogy apám jött engem
meglátogatni. Elképzelhetitek, hogy milyen dühös voltam, hogy nem beszélhettem
apámmal. — Miért mondtad, hogy nem vagyok itthon, amikor az apám jött? —
kérdeztem Jóskától. — Gondolhattad volna, hogy apám számára mindig itthon
vagyok. — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —, hogy mondjam azt
mindenkinek, hogy nem vagy itthon. — Szerencsére tudtam, hogy az apám a Béke
szállodában szállt meg, mert mindig ott szállt meg, valahányszor Budapestre jött.
Elmentem t e h á t a szállodába, hogy találkozzam vele. Apám nagyon örült, hogy jól
vagyok, és hogy átmentem a vizsgán.

16* 24S
 LECCIÓN TREINTA

Lección de repaso

En el compartimiento
c

— ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para - el

extranjero !
— Verdad, Ana. Los últimos meses me parecían como si hubiera
soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas.
— Juan, haz el favor de bajarme mi saco de mano. Voy a tomar una
pildora porque me duele la cabeza. Los preparativos de viaje me han
cansado mucho. Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible.
— Trata de dormir un poco. Entre-
tanto sacaré mi periódico y lo leeré para
matar el tiempo.
— Perdóneme usted, señor. ¿Me
permite usted abrir la ventanilla?
— Con mucho gusto.
— Dispénseme usted que le diga
que estamos a punto de llegar a un
túnel. Sería mejor tener cerrada la ven-
tanilla.
— Tiene usted razón. La abriremos
después de pasar por el túnel.
— ¿Me permite usted que fume?
— Es usted muy dueño.
— ¿Le molesta a usted el humo, señora?
— De ninguna manera, estoy acostumbrada.
— Perdone usted. ¿Tiene usted una cerilla?
— He aquí mi encendedor automático. Sírvase usted, señor.
— Muchas gracias. ¿Pudiera decirme usted, señor, cuándo llegaremos
a la frontera?
— Voy a mirar en la Guía. Si nuestro tren no llevase media hora
de retraso, llegaríamos a la frontera a mediodía.
.— Qué despacio vamos. ¿Por qué será?
— Quizás estén arreglando la vía.
— El tren retarda su marcha, se para. Hemos llegado a una estación.
¿Hay parada aquí? .
— Sí, señor, una parada de diez minutos. Hay también fonda.
244
 II

En la frontera
— Hemos llegado a la frontera. El tren se para. Aquí se hará la
revisión de pasaportes y el registro de equipajes. Ya suben los oficiales
y los vistas de aduana.
— Por favor, señor, su pasaporte.
— Aquí lo tiene usted.
— Todo está en regla, muchas gracias. ¿Cuánto tiempo tiene usted
la intención de quedarse en el país?
— Unos dos o tres días a lo máximo.
— ¿Cuánto dinero lleva consigo?
— No más de lo que está inscrito en el pasaporte.
— Muy bien, señor. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración.
— ¿Lleva usted algo que declarar, señor?
— Nada absolutamente. Sólo tengo objetos de uso personal.
— ¿Lleva usted cigarros, cigarrillos, alcohol, licores o regalos?
— No. Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos.
— Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. Muchas gracias. Puede
usted cerrarla. Las otras no es necesario abrirlas.

III
Cartas
(Chiste)

Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas

que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. Un día encontró
varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre, y las echó al buzón.
— ¡Cómo ! — le dijo el amo, — ¿no has visto que las cartas no lleva-
ban sobre?
— ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban
dirigidas.
IV

Vocabulario
I. el compartimiento = departamento
fülke
bajar levesz, leemel
el saco de mano kis kézikoffer
el saco zsák ; zakó ; útitáska
tomar una pildora bevesz egy
pirulát
la pildora pirula, labdacs
cansar (el-, ki)fáraszt
matar el tiempo agyonüti az időt
la ventanilla (vonat)ablak
estar a punto de azon van, hogy;
rövidesen . . .
el túnel alagút
tener cerrado csukva tart
es usted muy dueño természetesen
(„azt tesz, amit akar")
el dueño tulajdonos, úr, gazda
de ninguna manera csöppet sem,
semmiképpen sem
245
estar acostumbrado hozzá van szokva
automático önműködő
sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja
ki magát")
la frontera határ
voy a mirar mindjárt megnézem
la guía menetrend, útikalauz
llevar media hora de retraso félórás
késése van
el retraso késés
retardar su marcha (le)lassít
retardar (meg-, le)lassít
la marcha menet
¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a
vonat*?
la fonda büfé, étterem
II. la revisión ellenőrzés
el registro (vám)vizsgálat
el oficial tiszt, tisztviselő
el vista de aduana vámőr
la aduana vám(hivatal)
la intención szándék
a lo máximo legfeljebb
inscribir, inscrito beír
muy bien helyes, rendben van
Henar kitölt
la declaración (vám)bevallás; kijelen­
tés, nyilatkozat
¿lleva usted algo que declarar? van
valami elvámolni valója?
declarar elvámol
el alcohol alkohol, szesz
el licor likőr
la cajetilla kis doboz
III. echar al correo postára visz, posta­
ládába dob
el despacho iroda, hivatal(i szoba)
no lleva puesto el sobre nincsen rajta
címzés
el sobre cím(zés), boríték
ir dirigido címezve van
dirigir (meg)címez, irányít

Ejercicios de repaso
Dígase en español:
1. (Véase la gramática de la lección 25.) Kár, hogy ma nem süt a nap. Ha sütne
a nap, sétálnék egyet a kertben. Nem tudod elképzelni, hogy milyen szép a kertünk.
Ha tőlem függne, az egész napot a kertben töltenem. — Mi inkább utaznánk. Te
nem tudod, hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni
az ablak mellett, és nézni a szép tájat. Életemben sohasem felejtem el, hogy milyen
érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). Május lehetett,
amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Flo­
rencia) és Rómába. Ha több pénzünk lett volna, Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk
Volna.
2. (Véase la gramática de la lección 26.) Valaki csenget. Nem hiszem, hogy ez
János ; talán a postás lesz. Nagyon örülök, hogy levelet hoz nekem. Teréz néni
már régen nem írt nekünk. Attól tartok (temer), hogy beteg. Sajnálom, hogy nem
lakik a fővárosban. De talán jobb, hogy vidéken él. Ha nem élne vidéken, fiaim nem
nyaralhatnának nála. Bár mindig panaszkodik, hogy nincsen pénze, jól él, mert
disznókat nevel. Azt hiszem, hogy gyümölcsöskertje is van. Akárhogy is van,
gyakrabban írhatna nekünk. — Nem tudom, hogy János mikor jön haza. Azt sem
tudom, hogy hány óra van. Lehet, hogy már késő van. Lehet, hogy férjem ma
elmegy meglátogatni nővérét. Könnyen lehetséges, hogy csak kilenc után jön haza.
Ügy tűnik nekem, hogy ma eleget dolgoztam. Le fogok ülni abba a karosszékbe,
és regényt kezdek olvasni. Már régen nem olvastam jó könyvet.
3. (Véase la gramática de la lección 27.) Nem tudtuk, hogy János Argentínába
utazik. Tegnap beszéltünk János barátjával, aki elmondta nekünk, hogy János
hatheti szabadságot kapott. Nem volna rossz, ha mi is világot láthatnánk. Ha több
pénzünk volna, mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. —
János nem hitte, hogy nővére meg fogja őt hívni. Amikor elolvasta nővére levelét,
nem tudott hova lenni a boldogságtól. Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1
Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban,
de ez nem volt elég, hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. — Szeretnénk az
igazgató úrral beszélni.. Bent van? Igen, uraim, de el van foglalva. Beszélhetnénk
akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. Azt hiszem, hogy
lesz ideje önöket fogadni.

246
 4. (Véase la gramática de la lección 28.) örülök, hogy mindent elkészítettünk. Nem
hiszem, hogy elfelejtettünk volna valamit. Kár, hogy Matild néni nem ért rá nekünk segí­
teni. Milyen jó, hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz, ha (que) fél­
órával előbb érkeznénk a pályaudvarra. — Ki hitte volna, hogy ennyi ember áll majd sort
(hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek, hogy fél órával előbb értek ki a pálya­
udvarra. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak, a váróterembe mentek. Nem kellett
sokát várniuk, mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. A Varga házaspár
örült, hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. János sajnálta,
hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra.
5. ( Véase la gramática de la lección 29.) Tegnap reggel későn keltem, mert fáradt vol­
tam, és nem hallottam, hogy szól az ébresztőóra. Szerencsére vasárnap volt, és nem kellett
a hivatalba mennem. így hát aludtam még egyet, és csak tíz óra körül keltem fel. Ha szép
idő lett volna, kirándultam volna barátaimmal, de a nap nem sütött, és hideg volt. Ezért
(úgy) határoztam, hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót, és elolvasom azt a köny­
vet, amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. Az idő gyorsan telt. A kötiyv olyan
érdekes volt, hogy nem (is) tudtam, hogy már olyan késő van. - Mit csinálnál, ha most nem
kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. De majd holnap látogatom meg őt.
Ha nem mennék el a spanyol órára, a tanár azt hinné, hogy nem készültem el. Igazad van.
Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas, mint te. Ha nem kellett
volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek, én is megírtam volna a gyakorlatokat.

LECCIÓN TREINTA Y UNO

Az ige szenvedő alakja

La lengua castellana es hablada A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszé-

por los españoles. lik.
Así fue llamada porque pri- így nevezték, mert először 'Kasztüiában
meramente fue hablada en beszélték.
Castilla.

La lengua castellana o española

La lengua castellana es hablada por los españoles. Así fue llamada porque
primeramente fue hablada en Castilla, región de castillos, los cuales fueron
edificados por los romanos. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una
tierra fronteriza del reino de León. En el siglo XI (= once) fue emancipada y
erigida en reino independiente. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y
ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a
los moros, hasta que el castellano se impuso en toda la península como la len-
gua culta nacional.

*247
 La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana, en la
segunda mitad del siglo XV (— quince).
En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colo-
nizada América, donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse
desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia. Son más de cien millones
de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo.
La lengua oficial de España también es llamada lengua española, denomi-
nación, que ha sido adoptada por la Academia. Pero esta segunda denominación,
que tiene antiguo abolengo, no es admitida por algunos escritores, los cuales
sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán
y el gallego.
La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín, len-
gua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la con-
quistaron a partir del siglo III ( = tercero) antes de nuestra era. Esa lengua no
fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos, sino el latín vulgar
que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero
diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas.
En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son
el francés, italiano, inglés y alemán. Al italiano se lo considera musical, armonioso
y vehemente; al francés se lo elogia por su forma conversable, refinada y flexible;
el inglés parece apagado, siseante e impreciso, y al alemán se le,juzga áspero y
duro.

II

Un andaluz en Holanda

Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda, donde se hubiera muerto

mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano
y el holandés, decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo:
— Paisanito, no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra;
hace unos veinte años que estoy en ella, y todavía no entienden el castellano.

III

Refranes

Q. den mucho promete, poco cumple.

Ríe bien quien ría el último. «
El que no se arriesga, no pasa la mar.
El consejo de la mujer es poco, y el que no lo toma, un loco.
Lo que se aprende en la cuna, siempre dura.

248**
 Vocabulario
Castilla Kasztília (tartomány Spanyol­
országban)
I. edificar (fel)épít
romano római
fronterizo határos, határ-
emancipar önállósít
erigir felállít, létesít; tesz vmivé
(en)
ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé,
nagyobbá lesz
engrandecerse emelkedik,
nagyobbodik
ensancharse (ki)terjeszkedik
las expensas költségek
a expensas de költségére, rovására
ganar megkaparint, elvesz vkitől
(akitől: a)
imponerse felülkerekedik, lesz vmivé
culto művelt
la unidad egység(esítés)
consumar véghezvisz, befejez
la hegemonía hegemónia, uralom
en coincidencia cronológica con -val
egyidőben
la coincidencia egybeesés ;
egyidejűség
cronológico időrendi
el hecho tény, esemény
histórico történeti, történelmi
colonizar gyarmatosít
encontrar ancho campo tág teret
talál
difundir elterjeszt
difundirse elterjed
los Estados Unidos (rövidítve : EE. UU.)
az Egyesült Államok
el Estado állam; el estado állapot,
helyzet, rang
unir egyesít
el idioma nativo anyanyelv
el idioma nyelv, idioma
nativo veleszületett, szülőföldi
oficial hivatalos
la denominación elnevezés
adoptar elfogad
la academia akadémia
antiguo régi, ősi
el abolengo eredet, származás
admitir megenged, eltűr
el escritor író
sostener állít, alátámaszt
el derecho jog
catalán katalán, katalóniai
gallego galíciai (Galicia: tartomány
Spanyolországban)
la continuación folytatás
el latín a latin nyelv; latino (mn)
latin
el legionario légionárius
a partir de -tói kezdve, óta
antes de nuestra era időszámításunk
előtt
la era kor, korszak
literario irodalmi
clásico klasszikus
vulgar népi(es), közönséges
el conquistador hódító
tener diferencia eltérést mutat (amitől:
con)
la diferencia különbség, eltérés ; nézet­
eltérés
apreciable észrevehető, jelentős
el léxico szótár, lexikon ; szóanyag
sintáctico mondattani
el acento hangzás, hanglejtés; hang­
súlyozás)
suele hablarse szoktak beszélni
soler (suele) szokott
con más frecuencia (leg)gyakrabban
la frecuencia gyakoriság
italiano olasz
considerar vmilyennek tekint, vél
musical zenei
armonioso dallamos
vehemente heves, tüzes
elogiar magasztal, dicsér
conversable barátságos, közvetlen
refinado kifinomult
flexible hajlékony, rugalmas
apagado tompa, színtelen
siseante sziszegő
impreciso pontatlan, nem szabatos
juzgar megítél, tart vmilyennek
áspero durva, érdes
II. Holanda Hollandia
cl apoyo segítség, támogatás
249
holandés holland(iai) figurarse elképzel
acertar a pasar por odavetődik, vélet­ el borrico szamár, buta (ember)
lenül arra jár III. arriesgarse veszélynek teszi ki
acertar a + inf véletlenül tesz vmit magát, mer(észel)
el paisano földi la cuna bölcső

Gramática

^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva

Los castillos fueron edificados A várakat a rómaiak építették.
por los romanos. ( = A várak a rómaiak által épít­
tettek.)
Esta denominación ha sido adop- Ezt az elnevezést az Akadémia elfo-
tada por la Academia. ^ gadta. ( = Ez az elnevezés elfogad­
tatott az Akadémia által.)
Az ige szenvedő alakját úgy képezzük, hogy a ser segédigét ragozzuk a meg­
felelő időben a főige participio-]si előtt. A ser segédigével ragozott participio nem­
ben és számban megegyezik a mondat alanyával. Példa a szenvedő igeragozásra
(amar szeretni: ser amado szerettetni):

INFINITIVO simple: ser amado (-a, -os, -as) szerettetni

*J compuesto: haber sido amado (-a, -os, -as) hogy szerettettem
stb.

GERUNDTO simple: siendo amado (-a, -os, -as) szerettetvén

« compuesto : habiendo sido amado (-a, -os, -as) miután szerettet-
tem stb.

INDICATIVO
Presente: Pretérito presente:
soy amado, -si szerettetem, engem he sido amado, -a szerettettem,
eres amado, -a szeretnek stb has sido amado, -a engem szeret­
es amado, -a ha sido amado, -a tek stb.
somos amados>, -as hemos sido amados, -as
sois amados, ••as habéis sido amados, -as
son amados, - as han sido amados, -as
Imperfecto: Pluscuamperfecto :
era amado, -a szerettettem, había sido amado, -a szerettettem,
stb. engem szerettek stb stb. engem szeret­
tek stb.
Pretérito simple: Pretérito anterior
fui amado, -a szerettettem, en­ hube sido amado, -a szerettettem,
stb. gem szerettek stb. stb. engem szeret­
tek stb.
~ Futuro simple: Futuro compueéto:
seré amado, - a szerettetni íogok, habré sido amado, -a majd szerette­
stb. szeretni fognak stb. stb. tem, majd
szerettek stb.

250
 CONDICIONAL
Simple: Compuesto:
sería amado, -a szerettetnék, engem habría sido amado, -a szerettettem
stb. szeretnének stb. stb. volna, szeret-
tek volna
engem stb.

SUBJUNTIVO
Presente: Pretérito:
sea amado, -a szerettessek, engem haya sido amado, -a hogy szeret-
stb. szeressenek stb. stb. tettem, hogy
szerettek
engem stb.
Imperfecto I.: Pluscuamperfecto L:
ínese amado, -a (ha) szerettetnék, hubiese sido amado, -a (hogy) szeret-
stb. engem szeretnének stb. tettem volna,
stb. engem szeret-
tek volna stb.
Imperfecto II.: Pluscuamperfecto II.:
íuera amado, -a (ha) szerettetnék, hubiera sido amado, -a (hogy) szeret-
stb. engem szeretnének stb. tettem volna,
stb. engem szeret-
tek volna stb.
Futuro I.: Futuro II.:
fuere amado, -a (hogy) szerettetni hubiere sido amado, -a (ha) majd sze-
stb. fogok, szeretni stb. rettettem,
fognak stb. (ha) majd
szerettek stb.

IMPERATIVO ^
¡sé (tú) amado, -a! szerettesse!!
¡sed (vosotros, -as) amados, -as! szerettessetek!

Megjegyzés. — Szenvedő alakja csak az un. tárgyas igének lehet! tárgyas az

olyan ige, mely mellett tárgy állhat, mint pl. szeretni vkit, építeni vmit stb. —
A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak; pl. a jönni, menni, utazni igének
nincsen szenvedő alakja („jönni, menni, utazni valakit v. valamit" nem lehet).

163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé

Todos alaban a Margarita. Margitot mindenki dicséri.
Margarita es alabada por todos. Margit mindenki által dicsértetik.
A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakí­
tunk át szenvedővé, hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a
szenvedő mondat alanyóvó; a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által)
elöljárószóval képzelt határozó lesz; a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak
megfelelő módjóba és idejébe tesszük. További példák:
*251
 Cselekvő alak Szenvedő alak

Este arquitecto edificará las
casas nuevas.
Ez az építész fogja építeni az
új házakat.
Estaría contento si los profesores
alabasen a Pablo.
örülnék, ha a tanárok megdicsérnék
Pált.
Habríamos estado contentos si
los muchachos hubiesen
( = hubieran) leído estos libros.
őrültünk oolna, ha a gyerekek
elolvasták volna ezeket a
könyvékei.
Las casas nuevas «eran edificadas por
este arquitecto.
Az új házakat ez az építész fogja építeni.
Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera)
alabado por los profesores.
örülnék, ha Pált megdicsérnék a tanárok.
Habríamos estado contentos si los libros
hubiesen ( = hubieran) sido leídos por
los muchachos.
örültünk volna, ha a könyveket
elolvasták volna a gyerekek.

164 A szenvedő szerkezet használata

A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet; régeb­
ben viszont sűrűn használták. Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is:
régebben sokkal gyalwribb oolt, míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet
veszi át a szerepét.
Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor, ha a cselekvő mondat
tárgya fontosabb, mint az alanya. Amikor pl. ezt mondjuk: Margitot mindenki
dicséri, nyilvánvaló, hogy Margit fontosabb, mint „mindenki". A tárgy kiemelé­
sét figyelhetjük meg a többi, fentebb ismertetett példamondatunkban is.

165 A szenvedő szerkezet körülírása

Al francés se lo elogia por A francia nyelvet közvetlen formája
su forma conversable.» miatt dicsérik.
Al italiano se lo considera Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik.
musical. „
A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben hasz­
nálják. A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se vissza­
ható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll; a magyarban
ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. személyébe kerül. További
példák :
ül español se habla por muchos. A spanyol nyelvet sokan beszélik.
No se nos dejó entrar a nos- Minket nem hagytak belépni.
otros.
Se les buscó por todas partes. Mindenütt keresték őket.
Esta casa se vende. Ez a ház eladó (— eladatik).
252
 El museo merece la pena de A múzeumot érdemes megnézni.
visitarse.
Se compra libros. Könyveket veszünk.
Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt, akkor
utóbbi egyezik a mondat alanyával:
Estos libros no se venden. Ezek a könyvek nem eladók.
Esas casas se edificaron por Azokat a házakat ugyanaz az építész
el mismo arquitecto.1 építette.
A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. személye is állhat:
En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítet-
nueva película argentina. tek.
Megjegyzések. — 1. Amint láttuk, a szenvedő szerkezetben a cselekvést
végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. Ha azon­
ban nem fizikai módon végrehajtott, hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről
van szó, vagy ha az ige kísérést fejez ki, a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő
személyt. Pl.
Eva es amada de todos. Évát mindenki szereti.
La paz es anhelada de todo Békére vágyik az egész világ.
el mundo.
Mi amigo estaba acompañado de Barátomat felesége kísérte.
su mujer.
2. Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést, hanem a bekövet­
kezett állapotot akarjuk kifejezni, a ser segédige helyébe áz estar segédige lép.
Vessük össze:,
Las cartas son escritas por la A leveleket a gépírónő írja. (Éppen
mecanógrafa. most írja őket.)
Las cartas ya están escritas A leveleket már megírta a gépírónÓ.
por la mecanógrafa. ( = A levelek már meg vannak írva.)

166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo

Un andaluz que vivía en un
pueblecito de Holanda, decía
a otro andaluz que acertó
a pasar por aquel pueblo.
Ríe bien quien ríe el último.
Castilla es una región de
castillos, los cuales fueron
edificados por los romanos.
Esos son los idiomas de cuyo
acento suele hablarse con más
frecuencia.
Son más de cien millones de
hombres los que hablan el
español.
Egy andalúziai, aki egy hollandiai fa-
luban élt, ezt mondta egy másik
andalúziainak, aki a faluba tévedt.
Az nevet jól, aki utoljára nevet.
Kasztília várak vidéke, amelyeket a ró-
maiak építettek.
Ezek azok a nyelvek, amelyeknek
hangzásáról a leggyakrabban szok-
tak beszélni.
Több mint százmillió ember beszél
spanyolul. ( = Több mint százmil-
lión vannak az emberek, akik...)
253
 A vonatkozó névmások:

In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. Lehet egyes és többes számú,

vonatkozhat személyre és tárgyra; jelentése tehát: aki, akit, akik, akiket; amely,
amelyet, amelyek, amelyeket.
2. quien, quienes csak személyre vonatkozik, jelentése aki, akik, illetve (mon­
dat elején) az, aki; azok, akik. — Az alany- és a tárgyesetben rendszerint que áll
quien helyett; elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor
állhat elöljárószó, ha a que tárgyakra vonatkozik).
3. el que, la que = az, aki; az, amely
los que, las que = azok, akik; azok, amelyek
lo que = az, ami (nem egy szóra, hanem az egész mondat tartalmára
vonatkozik)
Ezek a névmások kiemelik azt a szót, melyre vonatkoznak; a magyarban
sokszor nem is fordítjuk; pl.
Doña Inés y no doña María era Ágnes asszony és nem Mária asszony
la que venía con nosotros. jött velünk.
Son muchos los que hablan el Sokan beszélnek angolul.
inglés. /
Habladme de lo que habéis Beszéljetek nekem arról, amit láttatok,
visto.
4. el cual, la eual = aki, amely
los cuales, las cuales = akik, amelyek
lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik)
Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra, és elöljárószóval állhat. Egyrészt
tehát pótolja az el que, los que elöljárószós alakjait, másrészt megvan az az előnye
a többi vonatkozó névmással szemben, hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét,
melyre vonatkozik. Ezért akkor használják, ha félreértés támadhat. Példák: Las
obras de los escritores, de las cuales (de los cuales) hablo. Az írók művei, amelyekről
(akikről) beszélek. — Vi a la hermana de mi amigo, con la cual (con el cual) tú
estabas en el teatro. Láttam barátom húgát, akivel te a színházban voltál. (Con la
cual itt a barátom húgára, con el cual viszont a barátomra vonatkozik.)
5. cuyo, euya = akinek a, amelynek a
cuyos, cuyas = akiknek a, amelyeknek a
Vonatkozik személyre és dologra, elöljárószóval is állhat. A cuyo alakja minden­
kor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. Cuyo főnév nélkül nem állhat;
helyette ilyenkor de que, de quien áll.
Példák:
Han llegado unos señores cuyos Néhány úr jött, akiknek a nevét én
nombres yo no conozco. nem ismerem.
Han llegado unos señores de Néhány úr jött, akiknek nem ismerem a
quienes yo no conozco el nom- nevét.
bre.
He aquí Pedro con cuya hermana Itt van Péter, akinek a húgával spa-
hemos hablado español. nyolul beszélgettünk.
254*
 Ejercicios
1. Contéstese a las preguntas siguientes :
¿ P o r qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edifi-
cados los castillos en Castilla? ¿ E n qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en
reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose
y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿ E n
qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy
hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes?
(Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua
castellana o española? ¿ P o r quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por
quiénes era hablado el latín vulgar? ¿ E n qué se diferencia el latín vulgar del latín
literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma
francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán?
iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1
2. Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes :
Este libro lo han leído todos los alumnos. — Esa estilográfica la compraré yo.
— L a historia del andaluz la contará el señor Nagy. — Pablo ha acompañado a Ma-
ría a la estación. — L a mecanógrafa escribe la carta. — La mecanógrafa ya ha
escrito la carta. — Todo el mundo anhela la paz. — Toda la clase ama a la profesora. —
Un célebre arquitecto edificó ese palacio.
3 . Dígase en español :
a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. — Ezeket, a leve-
leket nem É v a fogja a postára vinni. — Ezt a feladatot János írta. — A jó tanulókat
mindenki dicséri. — Az egész család szereti Ágnest. — Teréz nénit a férje kísérte.
b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. — Ezeket a képeket nem ve-
szik meg. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg. — Pétert jóságáért dicsérik. —
Ezek a tárgyak nem eladók.
4. Dígase en español :
a) A könyv, amelyet az asztalon látsz, az enyém. — A füzetek, amelyeket vet-
tél nekem, vastagok. — Nem ismerem (azokat) az embereket, akik az első padban
ülnek. — N e m ismerjük (azokat) a hölgyeket, akiket üdvözöltetek. — A toll, amellyel
írok, nem nagyon jó. — A tanuló, akivel beszéltem, a barátom fia. — Megjött a kis­
asszony, akinek a könyvemet akarom adni. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket,
amelyekről önök beszélnek. — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket, akikről önök
beszélnek.
b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). É v a nyitott nekem ajtót. — Az újsá­
gokat és nem a könyveket l á t t a m az asztalon. — Sokan beszélnek spanyolul. — Amit
mondasz, nem érdekel engem. — írj nekem arról, amiről akarsz 1
ej Megjött a b a r á t o m húga, akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen).
— L á t t a m a színházban Ágnes és Margit néni fiait, akikkel az utcán találkoztatok.
— I t t v a n n a k a levelek borítékai, amelyekről beszéltem.
d) Keres téged valaki, akinek a testvére veled jár iskolába. — Tegnap este ol­
vastam egy könyvet, amelynek a címére már nem emlékszem. — Elhoztam önnek
a könyvet, amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. — Vannak újságok, me­
lyeknek cikkei mindig érdekesek.
5. Tradúzcase al español :
Tegnap a spanyol órán a t a n á r u n k a spanyol nyelvről beszélt. Megmagyarázta
nekünk, hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak, mert
először Kasztíliában beszélték. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies
latin nyelv folytatása. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen
különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. Több
mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. — Mesélni
fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól, aki már 20 éve lakott egy
hollandiai falucskában. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. Amikor
egy földije vetődött a faluba, ezt mondta neki : — Barátom, nem tudod elképzelni,
hogy milyen buták az emberek, akikkel ebben a faluban lakom ; már több mint
húsz éve vagyok Itt, és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet.

*255
 LECCIÓN T R E I N T A Y DOS

Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val

El padre quería enseñar a su Az apa arra akarta nevelni a fiát,

hijo a guiarse por sus pro-
pias ideas.
Debemos ir hoy al mercado para
comprar algunas cosas que ne-
cesitamos.
Siguen su camino hasta encontrar-
se con un nuevo grupo.
Nos han criticado por llevar el
burro' sin jinete.
• senki.
hogy önállóan gondolkozzék („hogy
saját gondolatai vezessék").
Ma el kell mennünk a piacra, hogy
megvegyünk néhány dolgot, amire
szükségünk van.
Folytatják útjukat, amíg csak újabb
csoporttal nem találkoztak.
Kifogásoltak bennünket, mert a szama-
ra/ úgy vezettük, hogy nem ült rajta

I
El labrador, su hijo y el burro
(Cuento)
Un labrador tenía un hijo. Era un buen muchacho, y el padre, cansado
por los muchos años de trabajo, pensaba dejarle el cuidado de su casa
y de sus tierras, pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca
seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba.
El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo
por los consejos de los otros.
El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo :
— Hijo, creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas
cosas que necesitamos. Llevaremos el burro para cargar en él las compras.
^ Salen de su casa por la mañana
temprano. El burro va delante y ellos
dos detrás, a pie-
Nada más caminar unos cientos
metros, se encuentran con un grupo de
campesinos que van también al mer-
cado. Cambian un saludo con ellos y,
después de pasar, el padre dice a su
hijo:
— Párate un momento a escuchar lo que dicen.
Los campesinos decían :
— ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga.
— ¿Y tú, qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo.
256
 — Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. — Si el burro
va sin carga, no tenemos por qué ir los dos a pie.
— Pues monta tú en él, — le dice el padre.
El hijo monta en el burro, y así
siguen su camino basta encontrarse con
otro grupo de campesinos. Cambian un
saludo con ellos y, cuando han pasado,
dice el labrador a su hijo :
— Párate un momento y escucha
lo que dicen.
Los campesinos decían :
— jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre, cansado ya y viejo, va
a pie, y el hijo, joven y fuerte, va montado en el burro !
— ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo.
— Pienso que dicen la verdad, pues el andar a pie más es para la
gente joven, con fuerzas nuevas, que
para los viejos, con las fuerzas gastadas
por los trabajos y los años.
— Pues bien ; baja tú del burro
y yo montaré en él.
Así lo hacen y siguen su camino
hasta encontrarse con1 un nuevo grupo
de aldeanos. Después de cambiar un
saludo con ellos y pasar, el labrador
dice a su hijo :
— Párate un momento y escucha lo que dicen.
Los aldeanos decían :
— ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie, y el hombre fuerte,
acostumbrado a trabajar todo el día, montado en el burro.
— ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo.
— Pienso que dicen la verdad —
responde el hijo, — pues el hombre que
ha vivido más está más acostumbrado
a las privaciones y trabajos.
— Pues monta tú detrás de mí en
el burro y así iremos los dos montados.
El hijo hace como dice su padre
y así siguen su camino hasta que se
encuentran con otro grupo de campe-
sinos, cambian un saludo con ellos, y el labrador dice luego a su hijo:
— {Escucha lo que dicen!
Los campesinos decían :
— jMirad, qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de
llegar al mercado.
— ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo.
— Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho, — pues
este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima.
Entonces, el labrador para
1
un momento el burro, vuelve la cabeza y
dipe a su hijo :
17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257
 — Bueno, dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas.
De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro
sin jinete; has montado tú y nos han criticado porque iba montado el
muchacho y el viejo iba a pie; luego he montado yo sobre el burro y
también lo han criticado; por último también han criticado que íbamos
los dos montados en el burro. Y tú has repetido como tuyas las palabras
de todos los que pasaban. ¿Qué podemos hacer a gusto de todos?
— Tiene usted razón, padre. Monte usted y yo arrearé el burro. Y
sigamos así nuestro camino. jArre, burro 1

II

La excusa del ladrón

(Chiste)
Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucha-
rilla de plata.
— Señor, — respondió el acusado, — siempre he oído decir que
no es decente entrar en un café sin tomar algo; por eso, al no encontrar
a mano otra cosa que tomar, tomé la cucharilla.

III

Refranes
Querer es poder.*
Más vale saber que haber.
Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar.
El águila no se entretiene en cazar moscas.
Dar consejo es virtud de segunda orden.

Vocabulario
guiar vezet, irányít cargar megrak, rárak
el grupo csoport las compras vásárolt holmi
criticar bírál, kifogásol, megszól a pie gyalog
el burro szamár nada más caminar alighogy mentek
el jinete lovas caminar megy, gyalogol, vándorol
1. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek el campesino paraszt, falusi ember
a gondját cambiar un saludo con köszöntik egy-
atreverse a mer(észel) vmit megtenni mást
la seguridad de sí mismo maga- la carga teher, rakomány
biztosság no tenemos por qué ir nincs okunk arra,
la seguridad biztosság, biztonság hogy . . . menjünk

*(A közmondások értelme: 1. Az akarat: hatalom. Aki akar, az tud is. —

2. Többet ér a tudás, mint a vagyon. — 3. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás
erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. — 5. A tanácsadás másodrangú
erény : a tettek számítanak.
258
montar en felszáll vmire
montado en el burro szamárháton,
szamáron
el andar a pie a gyaloglás
la fuerza erő, erőszak
gastado elhasználódott
la privación nélkülözés
detrás de mí mögém, mögöttem
el zángano naplopó, ingyenélő
acabarán con el burro végezni fognak a
szamárral, agyonkínozzák a szamarat
el animal áJlat
volver la cabeza hátrafordul
con qué consejo te quedas miben ma­
radsz (melyik tanácsot fogadod el)
a gusto de todos mindenki kedvére
arrear hajt, nógat
¡arre! gyí t e !
II. la excusa mentség
el juez (los jueces) bíró
acusar vádol (amivel: de)
robar lop, rabol
el acusado vádlott
decente illő, illendő
tomar rendel, eszik v. iszik vmit;
(el)vesz vmit (a kétféle jelentés a
szövegben szójátékot alkot)
al no encontrar a mano amikor nem
találok kezem ügyében
III. haber (eredeti jelentésében:) bírni,
birtokolni
el vicio hiba, vétek
la virtud erény; képesség
el águila (nőnemű szó) sas
entretenerse foglalkozik (amivel: con)
de segunda orden másodrendű

Gramática

167 Főnév képzése főnévi igenévből

£1 andar a pie más es para la A gyaloglás inkább a fiataloknak való.
gente joven.
Antes de llegar al mercado. A piacra érkezés előtt.
Más vale saber que haber. Többet ér a tudás, mint a birtoklás
( = a vagyon).
A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat; az ilyen igéből képe­
zett főnevet a magyarban rendszerint -ás, -és képzős alakkal fordítjuk ; pl. escribir
írni: el escribir az írás ; leer olvasni: el leer az olvasás ; hablar beszélni: el hablar
a beszéd.
A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét, vagyis
a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi.
Figyeljük meg az alábbi példákat:
El escribir cosas interesantes Érdekes dolgokról írni nehéz. („Érde­
es difícil. kes dolgok megírása nehéz".)
El levantarse temprano es sano. A korai felkelés egészséges. („Korán
felkelni egészséges".)
Al ponerse el sol. napnyugtakor. („A nap lenyugvása­
kor".)
Olykor, főleg a régebbi nyelvben, előfordul az is, hogy a főnevesített főnévi
igenév a főnév vonzatát követi; pl.
con el andar del tiempo az idők folyamán
el escribir de cartas levelek írása
17* 259
168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után
Llevaremos el burro para cargar Elvisszük a szamarat, hogy rárakhas­
en él las compras. suk a vásárolt holmit.
Después de cambiar un saludo Miután üdvözölte a parasztokat, a
con los campesinos, el labra- földműves így szólt fiához,
dor dijo a su hijo.
Már tanultunk arról (vö. 83), hogy ha a fő- és a mellékmondat alanya ugyanaz,
vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat
alanyától, akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk, hanem főnévi igenévi
alakjában hagyjuk. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után
szokott állni. Ilyen elöljárószók:
1. A (névelő nélkül); feltételes mellékmondatot rövidít:
A no afirmarlo tú, no lo creería. Ha nem te mondanád, nem hinném el.
A no haberlo visto con mis pro- Ha tulajdon szememmel nem láttam
pios ojos, lo pondría en duda. volna, kételkednék benne.
2. Además de, tras (de) = azonfelül v. azonkívül, hogy:
Este vino, además de ( = tras de) Ez a bor, azonkívül hogy rossz, még
ser malo es caro. drága is.
3. Al (névelős a); időhatározói mellékmondatot rövidít:
Me he cortado al afeitarme. Amikor borotválkoztam, megvágtam
magam.
Al despertarme salto de la cama. Amikor felébredek, kiugróm az ágyból.
4. Antes de = mielőtt; időhatározói mellékmondatot rövidít:
Antes de llegar al mercado, el Mielőtt a piacra értek volna, az apa
padre y su hijo se encontraron és fia sok paraszttal találkozott,
con muchos campesinos.
5. Con és por ; okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít:
Con ( = Por) llegar tan tarde, Minthogy későn jött, Péter vacsora
Pedro se quedó sin cena. nélkül maradt.
Nos han criticado por llevar Megszóltak bennünket, mert a szamá­
éi burro sin jinete. rat úgy vezettük, hogy nem ült rajta
senki.
No ha acudido por no encon- Nem jött el, mert nem érezte egészen
trarse del todo bien. jól magát.
Con ser bonita, Ana no es amable. Anna bár csinos, de nem kedves.
Por ser rico no da nada a los Bár gazdag, mégsem ad semmit a sze-
pobres. gényeknek.
6. De; feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít:
De haber vivido 50 años antes, Ez az író másképpen írt volna, ha 50
este escritor habría escrito évvel ezelőtt élt volna.
de manera diferente.
260
 7. Después de, tras de, luego de (miután); időhatározói mellékmondatot
rövidít:
Después de cenar di un paseo. Miután megvacsoráztam, sétáltam
egyet.
8. En vez de (ahelyett, hogy):
En vez de quedarse en cama, el " Ahelyett, hogy ágyban maradt volna,
enfermo se levantó. a beteg felkelt.
9. A fin de (avégből, hogy); célhatározói mellékmondatot rövidít:
He venido a fin de hablar con- Avégből jöttem, hogy beszéljek veled,
tigo.
10. Hasta (amíg [csak]); időhatározói mellékmondatot rövidít:
Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig, amíg
trarse con otros campesinos. csak újabb parasztokkal nem talál­
koztak.
11. Para (avégből, hogy); azért, hogy; célhatározói mellékmondatot
rövidít: I
Voy al mercado para comprar Megyek a piacra, hogy megvegyem
las cosas necesarias. a szükséges dolgokat.
12. A pesar de, sin embargo de, no obstante de (annak ellenére, hogy):
A pesar de llegar tarde, pude Annak ellenére, hogy későn jöttem,
hablar con él. tudtam beszélni vele.
13. Sin (anélkül, hogy):
Pasé la noche sin dormir. Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát
( = anélkül, hogy aludtam volna).
14. Sobre (azonfelül, hogy):
Sobre no trabajar nada, quiere Azonfelül, hogy nem dolgozik semmit,
también dinero. még pénzt is kér.
Megjegyzések. — 1. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő
névmás után is főnévi igenév áll; pl. . • >
No sé qué decir. Nem tudom, hogy mit mondjak.
No sabía con quién ir al teatro. Nem tudta, hogy kivel menjen a szín­
házba.
No comprendo por qué hacer eso. Nem értem, miért csináljam ezt.
Olykor más szójaj után is rövidíthetünk, mint pl. nada más (alighogy) u t á n :
Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. Alighogy a párnára
tettem a fejemet, niár el is aludtam.
2. Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel, melynek alanya nem
azonos a főmondatéval. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév
után:
Antes de salir mi padre, salí yo. Én elmentem, még mielőtt az apám
elment volna.
Al llegar el tren subimos al coche. Amikor a vonat megjött, felszálltunk.
a kocsiba.
3. A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező, bár a spanyol.nyelv egyik
jellemző sajátossága. Mellőzzük a rövidítést, ha félreértésre adhat alkalmat, vagy
ha a stílus szépsége úgy kívánja.
261
 Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az
169 értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása
El labrador pensaba dejar a su A földművesnek az volt a terve, hogy
hijo el cuidado de su tierra, fiára hagyja földjének gondozását,
pero no se atrevía a hacerlo. de nem merte ezt megtenni.
El padre quería enseñarle a Az apa arra akarta nevelni a fiát,
guiarse por sus propias ideas. hogy önállóan gondolkozzék.
El águila no se entretiene en A sas nem szórakozik azzal, hogy
cazar moscas. legyeket fogdos.
Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki tel­
jes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. így pl. a Hal­
lok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki sem­
mit ; értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. A magyarban
az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka; legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy"
kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. (Hallok valakit énekelni —
Hallom, hogy valaki énekel). A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi ige­
névi alakba kerül az értelemkiegészítő ige.
1. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvet­
lenül, elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához. Például:
Solemos salir a las ocho. Nyolckor szoktunk hazulról elmenni.
Celebro verle a usted. Örülök, hogy látom önt.
Desearía hablar con Ana. Annával szeretnék beszélni.
Espero escuchar un buen pro- Remélem, hogy jó műsort fogok hal-
grama. • lani.
Te pido decirme la verdad. Kérlek, hogy mondd meg nekem az
igazat. .
El mal tiempo nos impidió A rossz idő megakadályozott bennünket
hacer una excursión. abban, hogy kiránduljunk.
Es mejor quedarnos en casa. Jobb, ha itthon maradunk.
Megjegyzések. — 1. Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi
igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt:
Es una delicia el viajar por mar. Élvezet tengeren utazni.
Me da pena el verle enfermo. Fáj nekem, hogy betegen látom.
2. A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően)
ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel
dice haber visto a tu hermana. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. Mihály azt
mondja, hogy látta a húgodat. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata
a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio
que Pepe es un borracho perdido. Közismert, hogy Jóska megrögzött alkoholista.
2. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan
igék után, melyek valaminek a megkezdését, a valamilyen célra való törekvést
vagy szándékot fejeznek ki. így mondjuk:
No alcanzará a persuadirme. Nem fogja elérni, hogy meggyőzzön
engem.
Aprendo a cocinar. Főzni tanulok.
Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzé-
nuestro catálogo. künket.
Comencé a leer el libro. Elkezdtem olvasni a könyvet.

262
 Correré a verle. Elszaladok és meglátogatom öt.
No se decide a marcharse. Nem tudja magát rászánni arra, hogy
elmenjen.
Me dispongo a acostarme. Készülök lefeküdni.
Empecemos a estudiar. Kezdjük meg a tanulást!
Te invito a cenar conmigo. Meghívlak, hogy velem vacsorázzál.
Vamos a comprar algo. Megyünk valamit bevásárolni.
El enfermo se niega a comer. A beteg vonakodik enni.
Me han obligado a pagar. Arra köteleztek, hogy fizessek.
Nos preparamos a hacer un viaje. Utazásra készülünk.
Se puso a escribir una carta. Levelet kezdett írni.
Principia a venir gente. Kezdenek jönni az emberek.
El niño rompió a llorar. A gyerek sírásba tört ki.
No he venido a molestarle a usted. Nem azért jöttem, hogy zavarjam önt.
(További vonzatokat 1. a nyelvtani összfoglalásban.)
3. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan
igék után, m i n t :
Me aburro de hacer visitas. A látogatások untatnak engem.
Me alegro de verle a usted. Örülök, hogy látom önt.
Me arrepiento de no haber venido. Bánom, hogy nem jöttem el.
No me canso de admirarla. Nem győzöm csodálni őt.
Juan no cesa de pensar en ella. János folyton reá gondol.
Ño dejaré de repasar la cuenta. Nem fogom elmulasztani, hogy át ne
nézzem a számlát.
Se desespera de no saber nada. Kétségbe van esve, hogy nem tud sem­
mit.
No desiste de quejarse. Nem hagyja abba a panaszkodást.
Se han enojado de no encontrar- Haragudtak, hogy nem találtak ott­
nos en casa. hon bennünket.
Nos hemos hartado de comer. Teleettük magunkat.
Pablo se ha olvidado de escribirnos. Pál elfelejtett írni nekünk.
No para de llover. Nem áll el az eső.
Trato de estudiar bien. Iparkodom jól tanulni.
(Lásd még a nyelvtani összefoglalást!)
Megjegyzés. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel
alkotott kifejezések után, mint:
Siento la necesidad de marcharme. Szükségét érzem, hogy menjek.
Es hora de sacar los billetes. Ideje, hogy megváltsuk a jegyeket.
Tenga la bondad de anunciar mi Legyen szíves, Jelentse be látogatáso-
visita. mat 1
¿Me hace el favor de echar al Legyen szíves, dobja be ezt a levelet
buzón esta carta? a levélszekrénybe!
Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben):
Le daré de comer, de beber. Adok neki majd enni, inni.
\. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi
igék u t á n :
Se complace en contar cuentos. Abban leli örömét, hogy meséket mesél»
Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg, hogy holnap
mañana. találkozunk.
263
 Me he empeñado en saberlo todo. Kitartok amellett, hogy mindent tudni
akarok.
Se entretiene en contarnos chistes. Azzal szórakozik, hogy vicceket mond
el nekünk.
Nos esforzaremos en alcanzaros. Erőlködni fogunk, hogy • utolérjünk
benneteket.
Insisto en querer hablar con él. Ragaszkodom hozzá, hogy beszéljek
vele.
No tardaré en volver. Nemsokára visszajövök.
Kifejezések után is, mint:
Has hecho bien en venir. Jól tetted, hogy eljöttél.
Tengo mucho gusto en ver a us- . Nagyon örülök, hogy látom önt.
ted.
Fui el primero en despertarme, Én ébredtem fel elsőnek.
Luis será el último en salir. Lajos megy majd el utolsónak.
(További igevonzatokat 1. a nyelvtani összefoglalásban.)

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes :

¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué
pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre
a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con
quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo?
¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué
pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el
burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su
hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin
el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no?
2. Dígase en español:
a levélírás ; a könyvek és újságok olvasása; az új szavak megtanulása ; a
nyelvtudás ; a piacra érkezéskor ; napnyugtakor j az idők folyamán ; a késői
felkelés ; a mesemondás ; mások bírálása.
3. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes :
A no ir a la escuela, no habría podido hablar con María. — Además de llover
hacía frío. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos. — Antes de entrar en mi cuarto
os huéspedes se quitaron los abrigos. — Por no haber llegado a tiempo a la estación,
nuestros amigos perdieron el tren. — Con no escribir tus ejercicios haces muy mal.
— Con ser aplicado, Juan no responde jamás bien. — De haberlo encontrado, le
habría dicho mi opinión. — Después de escuchar la radio, Pepe se acostó. — En
vez de aprenderlas palabras españolas, los niños empezaron a jugar. — Hemos venido
a fin de despedirnos. — Buscaré el libro hasta hallarlo. — Matilde fue al mercado
para vender la leche. — No obstante de estar enfermo, Pedro se levantó. — Lo hice
sin querer. — Sobre ser bonita, Margarita es también aplicada. — No sé cómo ha-
cerlo.
4..Dígase en español:
a) Miután megírtam a levelet, elmentem és bedobtam a postaládába. — Mielőtt
a könyv olvasásába kezdenék, fel kell hívnom Pált. — Ha Károly nem megy az is­
kolába, a tanár azt hinné, hogy nem készült el. — Nem tudjuk, hogy mikor men­
jünk. — Azonfelül, hogy nem írnak nekünk, még fel sem hívnak barátaink. — Amikor
lementünk a földszintre, találkoztunk Erzsébettel. — Jenő zsebre tette a levelet,
264
anélkül, hogy elolvasná. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt, szüleinket
senki sem várta a pályaudvaron. — Azért jöttem, hogy beszéljek veled. — Addig
fogjuk tanulni a szavakat, amíg (nem) tudjuk őket. — Ahelyett hogy zongoráznál,
könyvet olvasol. — Ha láttam volna Annát, odamentem volna hozza. — Bár nem
vagyunk betegek, mégsem érezzük jól magunkat.
b) Örülök, hogy látlak. — Egykor szoktunk ebédelni. — Jobb lesz, ha felhívjuk
őket telefonon. — Mária főzni tanul. — Nem akarom zavarni önt. — A barátom
meghívott, hogy menjek vele moziba. — Élvezet volt kirándulni a hegyekbe. —
Nem győztük csodálni a szép képeket. — Nem bánták meg, hogy írtak nekünk. —
Ma már nem fog elállni az eső. — Iparkodni fogok, hogy megtegyem a kötelessége­
met. — Ideje volt, hogy elbúcsúzzunk. — A vonat nemsokára itt lesz. — Jól tettétek,
hogy sürgönyöztetek nekünk. — Ki lépett be elsőnek a szobába?
5. Tradúzcase al español:
Vannak emberek, akiknek nincsen önálló véleményük, és mindig a többiek
(los demás) tanácsát követik. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét, mely
egy parasztról, a fiáról és egy szamárról szól. A paraszt nem merte még házának és
földjeinek gondját fiára bízni, mert tudta, hogy fiánali nincsen önbizalma. Egy nap
a vásárra mentek a szomszéd faluba. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal
találkoztak. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát, mert úgy vezették
a szamarat, hogy nem ült rajta senki; mások azt kifogásolták, hogy a fiú a szamá-
ron ült, és az apa gyalog ment; a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett,
hogy az apa ült a szamáron, és a fiú ment gyalog. — Látod, fiam —, szólt a paraszt
a fiához, — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni.

33 LECCIÓN TREINTA Y TRES

Főnévi igenévvel alkotott kifejezések

Mi hijo acaba de terminar sus Fiam most fejezte be tanulmányait

estudios en la escuela media.
Va a ingresar en la Universidad.
Me puse a estudiar con mayor
aplicación.
Mi hermana ha vuelto a ejerci­
tarse en la taquigrafía.
Hay que trabajar mucho.
Tengo que \
He de > trabajar mucho.
Debo 1
Debe de tener la cabeza sobre
los hombros.
Mi padre no dejaba de adver­
tirme.
a középiskolában.
Nemsokára egyetemre fog járni.
Nagyobb szorgalommal láttam neki a
tanulásnak.
Nőtestvérem ismét gyakorolja magát
a gyorsírásban.
Sokat kell dolgozni.
Sokat kell dolgoznom.
Bizonyára helyén van a /e/e.
Apám folyton figyelmeztetett engem.

265
 I

Profesiones y oficios
Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hila-
dos y tejidos. Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo
en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila.
— ¡Eh, juventud, juventud ! — nos advertía
muchas veces a mi hermano mayor, a mí y a mí
hermana menor. — Vosotros no sabéis lo difícil
que es la vida. Mi padre, vuestro abuelo, era
1
un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a
la escuela : tenía que trabajar mucho desde la
infancia. De joven, a causa de los paros forzosos,
— me encontré dos o tres veces sin trabajo. Como
F parado erraba en busca de trabajo para ganarme
siquiera un pedazo de pan. Vivía como podía:
cargaba fardos, pegaba carteles, trabajaba de
lavaplatos en un restaurante. Solamente más tarde
logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta
muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila.
Vosotros tenéis toda la vida por delante, tenéis la libre elección de profe-
sión. Pero hay que tomar en serio la vida, hay
que tener el sentido de la responsabilidad. Si no
queréis vender cordones de zapatos en las esquinas
ni andar rebuscando desperdicios en los cubos
de la basura, habéis de cumplir vuestro trabajo
a conciencia. Hace falta ponerse a estudiar con
energía.
Tomamos a pechos los consejos de nuestro
papá : estudiábamos todos con notas de sobre-
saliente y notable. El mejor de todos estudiaba
mi hermano mayor: pasó todos los exámenes
con sendos sobresalientes.
Desde niños pensábamos mucho en lo qu e
iríamos a ser cuando hubiéramos crecido. De pequeño, quería hacerme
maquinista ferroviario; más tarde, maestro o profesor (tal vez pensab a
en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones);

luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me

cuadraba: la de médico, abogado, ingeniero, arquitecto, militar. Al fin,
266 /
 í

elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. Mi

hermano se hizo médico de niños, mientras que mi hermana menor ha
abrazado la carrera de profesora.
Tengo dos hijos. El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus
estudios en la escuela media. Es un muchacho como es debido, un chico
que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. Va a ingresar
en la Universidad, en la Facultad de Derecho, a condición que apruebe
en los exámenes de ingreso. Un día, quizás, desempeñará altos cargos en
el Estado, llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado, y sacri-
ficará su vida en aras del bien del pueblo.

Pablo, el hijo menor, no sé como saldrá adelante. Ahora no tiene aun

más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión
querrá seguir. No me hago ilusiones acerca de su futuro, porque todavía
no toma en serio la vida, no estudia como se debe. No se le dan las matemá-
ticas, ni siquiera se interesa en las lenguas. Es un muchacho muy holgazán.
Le digo a menudo:
— Pues, Pablo, ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti
mismo. Si no estudias mejor, no podrás ingresar en una escuela superior.
Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse
en trabajos manuales : repara relojes, hace cerraduras, combina radiorre-
ceptores. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre
colocación en un taller. Entonces, si le dará ganas, podrá seguir los cursos
de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. Al fin
y al cabo, ya veremos qué saldrá de él.

II
Remedio eficaz
(Chiste)
Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos, donde
fue consultado por toda la población. Las mujeres más bellas le perse-
[uían, quejándose de los nervios; pero el doctor ni les atendía, ni siquiera
Íes hacía ningún caso.
Como le preguntaron la razón de este proceder, contestó :
—' Eso no son nervios, es vejez.
Al siguiente día, todas las damas nerviosas de Burdeos estaban
curadas.
267
 III
Consejo a un mal pintor
(Epigrama)
— La casita que compré —
Dice un pintor chapucero —
La he de hacer blanquear primero
Y después la pintaré.

— Al revés debes obrar —

Respondió un crítico adusto — ;
Píntala antes a tu gusto
Y luego la haces blanquear.
Francisco Acuña de Figueroa
poeta uruguayo (1790—1862)

Vocabulario
el estudio tanulmány ; dolgozószoba
ingresar a belép, beiratkozik vhova
la aplicación szorgalom
ejercitarse gyakorolja magát
tener la cabeza sobre los hombros helyén
van a feje
no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit
I. la profesión foglalkozás
el operario (especialista) szakmunkás
el especialista szakember
fábrica de hilados y tejidos fonó- és
szövőgyár
el hilado fonás, fonat
ejercer (ejerzo, ejerces) gyakorol, foly­
tat (foglalkozást u. mesterséget)
en horas extraordinarias túlórákban
jeh! hej!
la infancia gyermekkor
de joven mint fiatalember, fiatalember
koromban
a causa de miatt
la causa ok, ügy
el paro forzoso munkabeszüntetés,
sztrájk
forzoso kényszerű
parado munkanélküli
errar (yerro) bolyong ; téved
siquiera legalább
cargar fardos terheket hord, rakodik,
szállít
el fardo teher, bála
268
el cartel plakát, hirdetés
el lavaplatos tányérmosó
hasta muy entrada la noche késő estig
tener por delante előtte van
la elección választás
tomar en serio komolyan vesz
el sentido de responsabilidad felelősség­
érzet
la responsabilidad felelősség
el cordón de zapatos cipőzsinór
la esquina (utca)sarok
andar rebuscando keresgél, kutat,
kotorász
rebuscar (újból) keres, kutat
el desperdicio hulladék
el cubo de basura szemetesvödör
el cubo vödör; köb, kocka
la basura szemét
a conciencia lelkiismeretesen
la conciencia lelkiismeret
la energia energia
tomar a pechos megszívlel
el pecho mell
la nota osztályzat
el sobresaliente kitűnő, jeles, ötös
el notable jeles, jó, négyes
el mejor de todos a legjobban
pasar un examen letesz egy vizsgát
sendos, sendas ugyanannyi; egy-egy
desde niños gyermekkorunk óta
ir a ser lesz vmivé v. vmi
crecer (crezco, creces) (meg-, fel-)nő por ahora egyelőre
de pequeño kicsi koromban importar fontos(nak lenni)
hacerse lesz vmivé v. vmi ocuparse en foglalkozik vmivel
el maquinista (ferroviario) mozdony- manual kézi
vezető, gépész reparar kijavít, rendbe hoz
tal vez talán la cerradura (ajtó)zár
vacilar ingadozik, habozik combinar összeállít
elegir (elijo, eliges) (ki)választ el radiorreceptor rádió vevőkészülék
cuadrar megfelel la colocación elhelyezés, alkalmazás,
el arquitecto építész állás
el militar katona nocturno esti
la carrera (élet)pálya el curso de estudio por correspondencia
científico tudományos levelező tanfolyam
el químico vegyész ; químico vegyi la correspondencia levelezés
el combinado kombinát II. el remedio orvosság, gyógyszer
el médico de niños gyermekorvos eficaz hatékony
abrazar választ (életpályát) : fel-, meg- célebre híres
ölel el doctor doktor, orvos
como es debido ahogy kell; helyénvaló, Burdeos Bordeaux francia város spanyol
rendes neve
un chico que vale lo que pesa pompás consultar tanácsot kér (akitől: tárgy­
fickó eset)
pesar nyom, súlya van perseguir (persigo) üldöz, nem hagy
la facultad fakultás, szak békén
a condición que feltéve, ha el nervio ideg •
aprobar megállja a helyét; megfelel; hacer ningún caso ügyet sem vet vkire
letesz (vizsgát) (akire: részes eset)
el cargo hivatal, állás, megbízás; la razón ok
rakomány el proceder eljárás, magatartás
el secretario de Estado államtitkár la vejez öregség
sacrificar feláldoz nervioso ideges
en aras del bien del pueblo a nép curar meggyógyít
javára III. el pintor festő
en aras de oltárán, érdekében el epigrama epigramm
el ara (nőnemű szó) oltár chapucero kontár
salir adelante boldogul, előbbre jut hacer blanquear kimeszeltet
hacerse ilusiones áltatja magát blanquear kimeszel
la ilusión illúzió ; csalódás primero először., előbb
acerca de illetően, felől al revés fordítva
no se le da(n) nem (jól) megy neki el revés hátoldala, visszája
ni siquiera sem, és nem . . . is el crítico bíráló, kritikus
holgazán, -ana lusta adusto szigorú, mogorva, besavanyo-
¿cuándo vas a entrar en razón? mikor dott
jön már meg az eszed? antes előbb
la escuela superior főiskola a tu gusto ízlésed, kedved szerint
superior felső, magasabb uruguayo uruguayi

2bU
 Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések

Hace falta ponerse a estudiar Lendülettel neki kell látni a ta­
cón energía. nulásnak.
Habéis de cumplir vuestro tra- Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a
bajo a conciencia. munkátokat.
Acaban de dar las doce. Most ütötte el a tizenkettőt.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem­
kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar
fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik.
1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal;
magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl.
Acabo de llegar. Most érkeztem.
Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele.
Cuando encontré a Carlos, acá- Amikor Károllyal találkoztam, éppen
baba de salir de su casa. a házából jött ki.
2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot
fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl.
¿A dónde vas a irte? (Most) hova mégy?
Voy a decírtelo todo. Mindjárt elmondok neked mindent.
Iba a salir cuando llegó. Éppen elmenni szándékoztam, amikor
jött.
Vamos a comprarnos los libros. Megyünk és megvesszük a könyveket.
3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni:
Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához.
Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni.
El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett.
4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl.
Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni.
¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni
bennünket?
Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta).
5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton,
egyre csak; pl.
Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást.
Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.)
Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha
no hallo a María. nem találom meg Máriát.
6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl.
La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt.
He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt.
270
 7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + in­
finitivo : kell, szükséges; pl.
Tengo que
He de ir a la ciudad. A városba kell mennem.
Debo
Hay que estudiar. Tanulni kell.
Habrá que aguardar. Várni kell majd.
Había que cumplir el plan. Teljesíteni kellett a tervet.

*** Egyes igék többféle vonzata

Hemos cumplido el plan. Teljesítettük a tervet.
Han cumplido eon sus deberes. Teljesítették kötelességüket.
Acabaron el trabajo a las dos. Kettőkor fejezték be a munkát.
Acabarán eon el burro antes de Végezni fognak ( = Agyonkínozzák) a
llegar al mercado. szamárral még mielőtt a vásárba érnek.
Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat
tárgyesettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és
con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat
következik utána.
A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos;
az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtalál­
juk.
Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, más­
más jelentéssel:
Estar de caza vadászik, vadászaton van
r»¿ baile táncol
f v prisa siet
/""W viaje utazik
r»^ mudanza költözködik
i"»»/ embajador en París nagykövet Párizsban
Estar e n error tévedésben van, téved
/"•»/ casa otthon van
/"•w su juicio magánál, észnél van
/•«»/cien pesetas száz pezetába kerül
Estar para morir halálán van
/^» marcharse indulófélben van
Estar por irse a pasear kész, hajlandó sétálni
/*»/ escribir megírásra vár (pl. levél)

172 A si<u u i e r a jelentései

Dame siquiera un pedazo de pan.
El doctor ni siquiera les hacía
ningún caso.
Adj nekem legalább egy darab ke-
nyeret !
A doktor ügyet sem vetett rájuk,
271
 Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: még ha . . .is ;
Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem.
További példák:
¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Legalább egy ceruzát találnék!
Atiéndeme siquiera sea un in- Várj meg, még ha egy percre is!
stante.
No he recibido ni una tarjeta Még csak egy levelezőlapot sem kap­
siquiera. tam.
Ni siquiera dió las gracias. Még köszönetet sem mondott.
Cuando entré, ni siquiera levan- Amikor beléptem, még fel sem pillan­
tó la cabeza. tott.

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése
Mi hermano mayor pasó cinco7 exá­ Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi
menes con sendos sobresalientes. kitűnővel.
He visto a tres muchachos con Láttam három fiút ugyanannyi lány­
sendas muchachas. nyal.
A mis cuatro hijas les di sendos Négy lányomnak egy-egy könyvet
libros. adtam.
Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével

He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat.
A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö.
129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük.

Ejercicios

1. Contéstese a tas preguntas siguientes :

¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo?
¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin
trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas
que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno
quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio
la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos?
¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior?
¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estu-
dios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa
usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerra-
duras, combinar radiorreceptores? .
¡Cuéntenos un chiste en español 1
2. Dígase en español:
a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Ami-
kor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova
mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek
272
 az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm
megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanu­
lásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét
írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket,
nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter
a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok,
hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom.
b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük
kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még
nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja
tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadásza­
ton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy
Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. —
Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak.
c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna !
— Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak
egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virág­
csokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök
még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel.

3. Tradúzcase al español:
Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy moz-
donyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmod­
tam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha
lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól
az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem
le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me
' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudo­
mányi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folyta­
tom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam
volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják
kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

34 LECCIÓN T R E I N T A Y CUATRO

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si Nagyon hálás volnék önnek, ha mon-

me dijese algo sobre la li­
teratura española.
En el siglo XIV la prosa se ve
representada por crónicas y
biografías.
Cervantes tenía puestas grandes
esperanzas en sus otras obras.
dana nekem valamit a spanyol iro-
dalomról.
A 14, században krónikák és életrajzok
képviselik a prózaírást.
Cervantes nagy reményeket fűzött többi
művéhez.

18 Spanyol nyelvkönyv — 0614 273

 I

Literatura y arte de España

— Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo
sobre la literatura y arte de España.
— Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos
de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de
España. Trataré de poner de relieve lo esencial.
Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en
el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos
VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo
imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el
Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven
referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros
el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a
los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontra-
mos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y bio-
grafías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro,
se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte
de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega
(1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado
unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con
sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros
días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquie-
ren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado
de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de
Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes.
En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fa-
bulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274
1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti»
cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo.
Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son :
los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés
(1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867—
1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa
(1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José
de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón
de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio
Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958).
Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta
argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico
nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919)
y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas.
En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arqui-
tectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban
Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660),
el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828).
Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son :
la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros
en Granada, empezado en el siglo X I I I ; el Escorial, monasterio famoso
fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las
maravillas de España.
II
Cervantes
Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547
y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de
Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho
prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco
años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas
piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera
piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se
vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida
en breve la obra a varias lenguas. Es-
cribía al mismo tiempo también otras
obras en las cuales tenía puestas gran-
des esperanzas para legar su nombre
a la posteridad. Poco sabemos de la
errante vida del insigne escritor. Los
únicos datos que acerca de Cervantes
se conservan nos lo muestran pobre,
obligado a entregarse a las más peno-
gas ocupaciones para ganarse la vida.
Murió de hidropesía a los sesenta y
nueve años.
Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes
es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una cari-
catura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta
18» 275
•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan
«admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre
en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material
para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, rea-
lista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el
trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente espa-
ñola es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el
mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi'
derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III

Agudeza de Francisco de Quevedo1

La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con

toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defec-
tillo, habría cometido un crimen de lesa majestad.
Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo,
estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía
de sus calaveradas y travesuras.
— I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina,
ante toda la Corte, que Su Majestad es coja?
— ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la
vida I
— {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl
La apuesta fue aceptada con mucho alboroto.
A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento opor-
tuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas:
uno blanco, y el otro encarnado.
— Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le
ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas.
Que Su Majestad escoja.
La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado
cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta
sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario
agradecido hálás representar képvisel
la literatura irodalom la crónica krónika
el arte művészet la biografía életrajz
lírieo lírai la esperanza remény
imitar utánoz I. de oídas hallomásból
el trovador trubadúr eminente kiváló
irovenzal provanszi poner de relieve kiemel
Ía prosa próza el relieve dombormű
^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse
sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)
276**
 lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb la mezquita mecset
el rastro nyom el monasterio kolostor
remoto távoli fundar alapít
la ley törvény la catedral székesegyház
visigodo vizigót, nyugati gót II. el soldado katona
florecer (-esco, -eees) virágzik asistir részt vesz (amiben: a)
la epopeya eposz, hősköltemény la batalla csata, ütközet ,
el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el regreso visszatérés
el Cid = el señor úr, vezér hacer prisionero foglyul ejt
rimado rimes el prisionero fogoly
referir (refiero) elmond, elbeszél el pirata kalóz
la hazaña hőstett argelino algíri
el campeador vezér, főnök permanecer (-ezco) marad
el romance románc el cautivo fogoly, rabszolga
el héroe hős siendo rescatado amikor is kiváltották
extenderse kiterjed rescatar kivált
el advenimiento trónralépés el ducado arany (pénz)
Felipe Fülöp mediano közepes
descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik salir megjelenik
dramático dráma-, színmű­ inmortalizar halhatatlanná tesz ~
éi autor szerző en breve rövid idő alatt, rövidesen
conservarse megmarad breve rövid
conservar megőriz legar (örökségbe) hagy
el esmero gond, gondosság la posteridad utókor
adquirir importancia fontosságra tesz errante bolyongó
szert insigne jeles, kiváló
adquirir (adquiero) szerez, nyer único egyetlen, egyedüli
caballeresco lovagi los datos adatok
picaresco kópé- > obligado a vmire kényszerült; leköte­
Diego Jakab lezett
Vicente Vince penoso fáradságos
sobre todo elsősorban la hidropesía vízkór
la decadencia hanyatlás a los . . . años korában
destacarse kiemelkedik, kiválik la Mancha (tartományrész neve
el fabulista állatmese-író Spanyolországban)
penetrar behatol la obra maestra remekmű, mestermű
el romanticismo romanticizmus admirable csodálatra méltó, kitűnő
aproximarse közeledik la creación alkotás, teremtés
la observación magfigyelés el espíritu szellem, lélek
el realismo realizmus humano emberi
el novelista regényíró estar en boga divatos(nak lenni)
nicaragüense nikaraguai el personaje személy, szereplő
chileno csilei encarnar megszemélyesít
mejicano mexikói el tipo típus
en lo que concierne ami . . , illeti idealista idealista
concernir (concierne) illet en pos de után, mögött
la pintura festészet inaccesible elérhetetlen
la arquitectura építészet la quimera agyrém
destacado kiemelkedő la necesidad szükség(let)
Bartolomé Bertalan material anyagi >
277
heroico hősi estar de juerga mulat
el porvenir jövő la juerga mulatozás
fabuloso mesés la taberna kocsma
práctico gyakorlati(as) jactarse kérkedik (amivel: áe)
realista realista la calaverada ostoba tréfa
fatalista fatalista la travesura csíny
fiado en vmiben bizó ¿a qué? mibe fogadjunk, hogy?
la fortuna szerencse, vagyon la Corte (királyi) udvar
la filosofía filozófia cojo sánta, bicegő
francamente igazán, valóban volverse loco megbolondul
accesible (könnyen) hozzáférhető apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe:
existir van, létezik tárgyeset)
III. la agudeza éleselméjűség la apuesta fogadás
el cortesano udvaronc el alboroto zajos vidámság, vidám zaj
ligero könnyű, könnyed la fiesta ünnep, mulatság
satírico szatirikus real királyi
burlesco humoros oportuno alkalmas
la esposa hitves, feleség el ramillete virágcsokor
cojear biceg, sántít encarnado vérvörös
de un pie egyik lábára inclinarse meghajol
esforzarse iparkodik, erőlködik sonriente mosolyogva
ocultar eltitkol, elrejt afable nyájas(an), barátságos(an)
la alusión célzás taimado ravasz
el defecto fogyatékosság la fineza figyelmesség
cometer elkövet causar okoz
el crimen de lesa majestad felségsértés el escándalo botrány
el crimen (los crímenes) bűn, vétség congraciarse con kegyébe férkőzik
leso megsértett vkinek
la majestad felség la soberana uralkodó(nő)

Gramática

175 P a r t i c i p i o-val álló igék

Las obras de Alarcón siguen Alarcón műveit állandóan előadják
(siendo) representadas en el a színházakban még napjainkban is.
teatro hasta nuestros días.
Cervantes se vio obligado a Cervantes kénytelen volt a legfáradsá-
entregarse a las más penosas gosabb foglalkozásokat űzni, hogy
ocupaciones para ganarse la megkeresse megélhetését.
vida.
Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot, melynek fordítása
a magyarban rendszerint körülírással, határozószóval történik. Ilyen igék:
1. Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli:
El museo está abierto. A múzeum nyitva van.
La casa está vendida. A házat eladták. (A ház el van adva.)
Estamos sentados én el primer Az első padban ülünk.
banco.
278
 Sus días estaban contados. Napjai meg voltak számlálva.
Estoy cansado. Fáradt vagyok.
2. Tener -J- participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek­
vésre :
Tengo escrita la carta. Megírtam már a levelet. („Bírom a le­
velet megírva".)
Mi padre me tenía acostumbra- Apám rászoktatott arra, hogy hatkor*
do a levantarme a las seis. keljek.
Cervantes tenía puestas gran- Cervantes nagy reményeket fűzött mu­
des esperanzas en sus obras. veihez.
3. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását
emeli ki: .
Súbitamente se quedó callado. Hirtelen elhallgatott.
El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt.
mis brazos.
El profesor quedó sorprendido. A tanár meglepődött.
La puerta quedó abierta. Az ajtó nyitva maradt.
4. Hallarse + participio; permanecer + participio helyhez kötött tartos
állapotot jelölnek:
El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt.
en el otro cuarto.
Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon.
bancos.
5. Ir -f participio; andar + participio; venir + participio viszont mozgás­
sal egybekötött folyamatos cselekvést jelöl:
Iba siempre vestida de negro. Mindig feketébe öltözött („öltözve
járt").
Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva.
planes.
El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre
a muchas lenguas. fordították le.
6. Caer -f participio ; ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését
jelöli:
Cayó muerto por el susto. Ijedtében meghalt. »
Los niños se pusieron encendidos. A gyerekek fülig elvörösödtek.
7. Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli:
Juan sigue dormido. János még mindig alszik.
La puerta seguía cerrada. Az ajtó továbbra is zárva maradt.
8. Verse + participio; nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott
cselekvést:
Me veo obligado a aguardar. Kénytelen vagyok várni.
Se vea engañados. Becsapva érzik magukat.
279
 1 7 6 Spanyol családnevek
Egyes családnevek (mint pl. Pérez, Gómez, Álvarez, González, Fernández,
Martínez) nagy elterjedettsége folytán, félreértések elkerülésére a spanyolok sok­
szor két családnevet is használnak ; az első az apa, a második az anya családi
np.ve; a két név közé gyakran az y kötőszót teszik ; pl. Benito Pérez Galdó»}
Federico García Lorca ; Francisco de Goya y Lucientes.
Bfercicios
1. Contéstese a las preguntas siguientes:
¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española?
¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI?
¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los
romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué
acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes
representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas
caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted
obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas
españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés?
¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados
pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto
usted ya, por lo menos, fotografías de las obras más considerables de la arquitectura
árabe y española?
¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa
obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas
(hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho
Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes?
iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1
2. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes :
¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima
qae ese abrigo esté vendido ya. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran
almacén. — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios. — Nada más poner mi
cabeza en la almohada, quedé dormido. Seguía dormido hasta la mañana. — Por
estar enfermo, el niño quedó acostado en la cama. — En el curso de los últimos años
muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro. — Al enterarse que yo
no había hecho mi deber, mi padre se puso enfadado conmigo. — Nos vemos obliga-
dos a quedar en casa.
3. Dígase en español :
Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. — Ha
nem kapunk taxit, kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. — Senki sem
tudja, hogy.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva. — Károly még mindig ott ül
az asztalnál, és olvassa a regényt. — Amikor megláttak bennünket, barátaink meg­
lepődtek. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet,
becsapva érzem magam. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I
— Mária fülig elvörösödött, amikor odaléptem hozzá. — Azok a gyerekek mindig
házak építésével vannak elfoglalva. — Tizenegy körül lehetett, amikor elaludtam.
Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. — Arrfikor beléptünk a szobába, János és
Mihály elhallgatott.
4. Tradúzcase al español :
Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. Ennek oka az,
hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra. Gyermekkorunkban nagy
élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. Sohasem felejtjük el a regény két főhő­
sének hőstetteit, többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. A Quijoté-n
kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. Nemrég fordították
le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez
Galdós „Zaragoza" című regényét. Magyarországon voltak emberek, akik szívesen
foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. Nemrégen Federico García Lorca
és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban.

280* " "

 LECCIÓN TREINTA Y CINCO

G c r u n d i o-val alkotott kifejezések

Colón siguió propagando sus Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette

ideas. eszméit.
Los marineros seguían pro- A tengerészek továbbra is tiltakoztak.
testando.
Los barcos continuaron nave- A hajók megállás nélkül haladtak to-
gando. vább.
Los barcos se iban aproxi- • A hajók egyre jobban közeledtek a szá-
mando a tierra. razföld felé.

I
Cristóbal Colón
Cristóbal Colón nació en el año 1441, en Genova, ciudad de Italia.
Trabajó durante varios años en el taller de su padre, pero su mayor deseo
-era navegar. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y
sobre navegación, y llevado de su deseo se diri-
gió a Lisboa, capital de Portugal. En Lisboa, Colón
supo que más állá del Océano Atlántico debía ha-
ber tierras desconocidas. Partiendo del principio
de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de
la existencia del continente que llamamos ahora
América, Colón pensó que estas tierras eran la
costa del este de Asia.
En aquellos tiempos, los países de la Europa
Occidental, queriendo apoderarse de las riquezas
de Asia, buscaban una ruta más corta para ir a
la India. Colón decía:
— Si la tierra es redonda, navegando hacia el oeste encontraremos
la India.
Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España
barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. Pero los
gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón
y no querían ayudarle. Pero Colón, deseando conocer los secretos del
mundo, no dejaba de luchar. Siguió propagando sus ideas y discutiendo
con todos sus adversarios.
Al fin, el gobierno de España, queriendo conquistar nuevas tierras
con minas de oro y de plata, le dió lo que él pedía, y en la mañana del
*281
 3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña, la Pinta
y la Santa Marta salió del puerto español de Palos, poniendo rumbo al oeste.
Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde
se pone el sol. Durante días y se-
manas les rodeaban sólo mar y cie-
lo, cielo y mar.
Los días pasaban y la tierra
no aparecía por ninguna parte. Al
fin, viendo que el viaje se alargaba,
los marineros se sublevaron.
— ¡Atrás! jA España! ~
gritaban todos los marineros —.
No queremos ir más adelante.
Pero la decisión de Colón era
firme.
— No volveré atrás, — dijo.
— Matadme antes si queréis cam-
biar el rumbo. Mientras viva seguiré mi camino.
Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón
cambiar el rumbo, pero no pudieron conseguirlo.
Al fin, el 11 de octubre, todos vieron en las aguas del océano una
caña verde, un palo trabajado por una mano humana y, por fin, una rama
de rosal. Por esto supieron que la
tierra estaba próxima y se alegra-
~^*>t-w J, ron todos. A cada minuto la espe-
'Z^-^^IJS raban. Durante la noche durmie-
ron poco.
La Pinta iba delante. Al ama-
necer del día 12 de octubre de
1492, un joven marinero, subiendo
a lo alto de un mástil pudo distin-
guir en el horizonte una línea gris.
La línea no desaparecía, sino que
se hacía a cada minuto más grande.
¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos
de una costa cubierta de bosques verdes. Las tres carabelas dispararon
varios cañonazos.
— ¡Tierra!, ¡Tierra! — gritaron todos, cantando y bailando de alegría.
Los barcos se iban aproximando a tierra. Una media hora más tarde los
marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la
orilla. Las carabelas pararon en frente de la costa. Bajaron las barcas.
Al cabo de 10 minutos, Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra
tanto tiempo esperada. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto!

Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. ¿Pero qué recibió
de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras?
¡Cadenas!
282*
 Un día Colón fue enviado a España encadenado, porque el gobierno
no estaba contento de él. Después le pusieron en libertad, pero no le de-
jaron volver jamás a las islas descubiertas por él.
Colón murió pobre en el año 1506.

II
El huevo de Cristóbal Colon

Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento

del gran navegante genovés.
Discutiéndose un día dicho mérito ante él, en la mesa de un grande
de España, y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificul-
tad y que bastaba haber pensado en ello, tomó un huevo y dirigiéndose
a los convidados les preguntó :
— ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre
la punta?
Todos probaron pero ninguno lo consiguió. Tomó entonces Colón el
huevo, y machacándolo un poco sobre el plato, lo dejó en equilibrio.
— Como veis, — dijo Colón, — no era difícil, bastaba haber pensado
en ello.
Alúdese con frecuencia al huevo de Colón, a propósito de ciertas cosas
que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho.

Vocabulario
propagar terjeszt el secreto titok
el marinero tengerész luchar harcol
protestar tiltakozik discutir vitatkozik ; megvitat
navegar hajózik, vitorlázik el adversario ellenfél
I. Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf la mina bánya
Genova Genova, Génua la flotilla kis hajóraj
eaer en sus manos kezébe kerül la carabela kisebb vitorláshajó
la navegación hajózás pinto tarka
llevado de su deseo vágyától hajtva salir de puerto kifut a kikötőből
dirigirse megy vhová (ahová: a) el puerto kikötő
Lisboa Lisszabon poner v. hacer rumbo (hajó) irányt vesz
más allá de -on túl (amerre; a)
partir kiindul el rumbo menetirány
el principio elv la dirección irány
redondo kerek, gömbölyű ponerse lenyugszik
la existencia lét(ezés) .rodear körülvesz
el continente kontinens, világrész por ninguna parte semerre
occidental nyugati alargarse elhúzódik
las riquezas gazdagság, kincs sublevarse fellázad
la ruta út, útvonal la decisión elhatározás, döntés
la India India firme szilárd, erős
el gobierno kormány cambiar el rumbo menetirányt változtat
burlarse de nevet vmin ; kinevet mientras amíg
283
conseguir (consigo) elér, sikerül neki
la caña nád, fűszál
trabajado faragott
la rama ág, gally
el rosal rózsabokor
por esto ennek a révén
lo alto del mástil az árboc teteje
el mástil árboc
distinguir megkülönböztet
el horizonte láthatár • . jár
el contorno körvonal
disparar lead (lövést), elsüt, kilő
el cañonazo ágyúlövés
en frente de szemben vmivel
bajar leenged, vízre ereszt
la barca csónak
poner pie rálép (amire: en)
tres viajes más még három utat
el descubridor felfedező
la cadena lánc, bilincs
encadenar láncra ver
poner en libertad szabadlábra helyez
II. sabido es ismert dolog
disputar megvitat
el descubrimiento felfedezés
el navegante hajós
gen oves genovai, génuai
dicho az említett
el mérito érdem
el grande (spanyol) nemes
alguno valaki
presentar dificultades nehézségekkel
el convidado vendég, meghívott
mantener derecho (egyenesre) felállít
mantener (-tengo) tart, fenntart, meg­
tart
derecho egyenes(en)
la punta vminek a hegye
machacar behorpaszt
dejar en equilibrio egyensúlyban tart
el equilibrio egyensúly
aludir céloz, utal
con frecuencia gyakran
a propósito de -val kapcsolatban
ejecutar véghezvisz, végrehajt

Gramática

177 G e r u n d i o -val álló igék

Colón siguió discutiendo con Kolumbus nem hagyta abba a vitát
sus adversarios. ellenfeleivel. .
Los barcos continuaron nave­ A hajók megállás nélkül haladtak to­
gando. vább.
Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot, melyet a magyarban
rendszerint körülírással fordítunk. Ilyen igék:
1. Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli:
Juan está durmiendo. János most éppen alszik.
El rey estaba muriendo. A király halálán volt (haldokolt).
2. Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett
cselekvés folytatódását jelöli:
Juan sigue durmiendo. János még mindig alszik.
Siga usted contándonos la Mondja el tovább nekünk a történeteti
historia.
Continuaba levantándose muy Továbbra is nagyon korán kelt.
temprano.
3. Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio), venir + gerundio a foko-
zatosan .bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli:
284
 El trasatlántico se iba apró- Az óceánjáró hajó egyre inkább közele-
ximando(== iba aproximándose) dett az argentin partok felé.
a la ribera argentina.
Voy creyendo que tienes razón. Egyre inkább hiszem, hogy igazad van.
Los coches de tracción animal A lófogatú kocsik szép lassan eltün-
andan desapareciendo. nek.
Eso vengo dieiendo. Éppen erről beszélek (v. akarok beszél­
ni) most.
El tren venía corriendo. A vonat robogva közeledett.
4. Qnedar(sc) + gerundio, permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot
hnzamosságát emeli k i :
Quedó mirando los cuadros. Tovább nézegette a képeket.
Permanece callando. Tovább hallgat. (Még mindig nem be­
szél).
5. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát, főleg
időhatározóval kapcsolatban:
Llevo esperándote ya más de Már több mint egy órája várlak.
una hora.

178 Media hora és u n a media hora közötti különbség

. Después de media hora me Fél óra múlva elmentem,
marché.
Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem.
me marché.
Medio (fél, vminek a fele) előtt nem áll névelő; a medio elé tett. határozatlan
névelő jelentése: körülbelül, mintegy.

Ejercicios
1. Contéstese a las preguntas siguientes :
¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón, el descubridor de América? ¿Qué era
su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo
allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste?
¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central?
¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué
hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió, al fin,
lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las
carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto?
¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas?
¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a
Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros, al fin, que la
tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre
de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón
a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón?
* Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón.
2. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes:
En el cine siguen proyectando el mismo film. — El nene ruega a su mamá que
siga contándole el cuento. — El coche siguió andando rápido por el camino. —
¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. Lleva haciéndolo
más de tres horas. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los
285
bancos.— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. — Colón con-
tinuó discutiendo con los sabios de Portugal y España. — Cuando entré en el cuarto,
Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. — Durante las vacaciones el alumno
aplicado continuaba estudiando la lengua española. — Cuando el tren se iba aproxi-
mando a la estación, los viajeros se prepararon para bajar. — Los parados andaban
buscando un empleo.
3. Dígase en español:
Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek. — Mária még mindig a regé-
nyét olvassa. — Miért nem alszol tovább? Már több, mint nyolc órája alszom. —
A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett. — Tovább nézegettük a kék tengert
és a madarakat, amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). — Továbbra is szedni
fogom, az orvosságot, mert még betegnek érzem magam. — A nagy városokban a
villamosok kezdenek eltűnni. — Egyre inkább úgy gondolom, hogy tévedtem. —
A barátaid már több, mint másfél órája várnak rád. — Margit nagynénje halálán van.
— A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit.
4. Tradúzcase al español:
— Amikor nyolcéves fiú voltam, — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —,
gyakran kimentem a tengerpartra, hogy lássam a hajókat, amint távoli országok
felé hajóznak. A legnagyobb vágyam az volt, hogy híres hajós legyek. Elolvastam
az utazásokról (szóló) összes könyvet. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább
meggyőződtem arról, hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie. Tudva azt, hogy a
portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé, Lisszabonba utaztam,
hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához. Amikor a tudósok megtud­
ták, hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni, kinevettek engem. A spanyol
kormánynak szüksége volt új aranybányákra, és ezért három hajót adott nekem.
1492. augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. Sok nap és éjjel múlt el (addig),
amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. Elképzelhetitek,
hogy milyen boldogok voltunk, amikor ráléphettünk a régóta várt földre. — Ne
gondoljátok, hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezé­
semnek. Egyre csak azt mondogatták, hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle
nehézséggel. — Igaz, — mondottam nekik —, új földeket felfedezni olyan könnyű,
mint egy tojást a hegyére állítani. — Valamennyien megpróbálták, de senkinek
sem sikerült. Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyen­
súlyban hagytam). Minden könnyű, miután más (már) megcsinálta.

LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S

Lección de despedida

I
La mezquita de Córdoba
"Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais, no lo habríais hecho,
porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s ; pero
lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo h a y en el m u n d o . "
Tales fueron las severas palabras que el E m p e r a d o r Carlos V, al vi­
sitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio, m á s que el a r t e
cristiano, hizo en ella, dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo

286
 que le acompañaban. Nunca esta amonestación, por grande que fuese su
acrimonia, parecerá bastante fuerte, si se considera del gravísimo crimen
estético que la motivó. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la con-
strucción de un coro y una capilla mayor, en estilo Renacimiento; cau-
sando aquel anacronismo la des-
trucción de una tercera parte de
las columnas y la pérdida de la
perspectiva que idearon los arqui-
tectos árabes.
No importa: a pesar de todo
eso, la obra de los califas con-
serva incólume su alma oriental.
Al entrar en la mezquita, nos pa-
rece hallarnos en un bosque de
palmeras, cuyas ramas se entre-
cruzan tupidamente: las columnas
1
son los troncos; las bóvedas, el
follaje.
Imaginémonos el aspecto que
sobre la uniformidad blanca del
pavimento puede ofrecer una mul-
titud de más de ochocientas co-
lumnas. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro
naves, todas hermanas y todas, no obstante, diferentes. Todo se parece y
nada se repite. No hay dos fustes iguales : éste será más alto, aquél más
grueso, el otro más blanco. No hay tampoco dos capiteles idénticos, y
los arcos, cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos
abiertos, mantienen la misma prodigiosa variedad.
Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el
ánimo: son también, juntamente con ella, el silencio, la luz, el frío, la
emoción de fatalidad disuelta en el aire, lo que sigilosamente va ganándo-
nos y oprimiéndonos el corazón.

II
Conversación
— Conque, hemos llegado a la última lección de nuestro libro, j Quién
lo diría ! Por lo que a mí se refiere, respiro como si se me hubiera quitado
un peso de encima.
— A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil
estudiar el español.
— Por suerte, todo tiene su comienzo y su fin. En resumidas cuentas,
hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano.
— Según mi parecer, hemos logrado buenos éxitos. Me hallo en caso
de leer textos españoles, por supuesto, con ayuda de un diccionario;
además, puedo redactar cartas no muy complicadas, y hablo bastante
bien.
— Sí, para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo. Pero yo
no tengo ni pizca de talento para las lenguas.
287
 — No lo creas. Dentro de un par de años hablarás el español como
tu lengua materna.
— Digas lo que digas, a mi aviso para aprender bien el español, no
hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispano-
americanos.
— Por supuesto, pero con alguna constancia se puede aprender cual-
quier idioma en casa. Solamente no olvides el célebre refrán latino: "Nin-
gún día sin una línea". Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte
minutos cada día.
— Me da vergüenza de mí mismo, pero cuando acierto a hablar el
castellano con un verdadero español, olvido los más sencillos términos y
no puedo articular palabra.
— Eso mismo decía yo un año atrás, cuando se me presentó la ocasión
de trabar conocimiento con una señorita española. No me atrevía a pro-
nunciar palabra y, en lo hondo de mi alma, sufrí lo indecible articulando
cada palabra lenta y cautelosamente. Sin embargo, al cabo de media hora
hablaba ya sin cohibiciones.
— Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original.
— Nada más sencillo. Todo depende de ti mismo. La gramática la
sabes ya bastante bien. Lo que te hace falta es un poco de aplicación para
aprender las palabras nuevas. Lo que más. importa e s : no descuidar el
estudio de la lengua, no aplazarlo de un día a otro, porque "Por la calle
de después se va a la casa de nunca".
EL FIN CORONA LA OBRA

Vocabulario
la despedida búcsú el estilo stílus
I. tener noticia értesül (amiről: de) el Renacimiento reneszánsz
en muchas partes sok helyen causar okoz, előidéz
estropear megnyomorít, tönkretesz el anacronismo anakronizmus
el emperador császár la destrucción elpusztítás
la transformación átalakítás la columna oszlop
el odio gyűlölet la pérdida elvesztés
dirigir palabras szavakat intéz (akihez: la perspectiva perspektíva, távlat
a> idear tervez, kigondol
el obispo püspök a pesar de ellenére, dacára
la dignidad méltóság incólume ép(en), sértetlen(ül)
el cabildo káptalan orienta] keleti
la amonestación intés, intelem la palmera pálmafa
por grande que fuese su acrimonia entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon
bármilyen éles volt is tupido sűrű
la acrimonia érdesség, keserűség el tronco törzs
estético esztétikus la bóveda boltozat
motivar indokolttá tesz ; (meg)okol el follaje lombozat
referirse (me refiero) vonatkozik vmire el aspecto látvány
(amire: a) la uniformidad egyformaság
la construcción (fel)építés el pavimento padló
la capilla kápolna la multitud sokaság
288
/
 la sucesión következés, egymásutánja el diccionario szótár
la nave (templom)hajó redactar fogalmaz, megszerkeszt
no obstante mégis complicado bonyolult, nehéz
diferente különböző es la mar de sencillo roppant egyszerű
el fuste oszloptörzs ni pizca de egy csepp . . . sincs
el capitel oszlopfő el talento tehetség
idéntico azonos, egyforma dentro de -on belül
el arco ív el par pár
la dovela boltozatkő a mi aviso véleményem szerint
asemejar hasonlóvá tesz el aviso hír, értesülés
enorme óriási no hay como semmi sem ér annyit,
el abanico legyező mint
prodigioso csodás la temporada idő(szak)
la variedad változatosság la constancia állhatatosság
impresionar hatást gyakorol (amire: cualquier bármely
tárgyeset) me da vergüenza de mí mismo szégyel­
rendir (rindo) lenyűgöz lem magamat
juntamente a -val együtt la vergüenza szégyen
la emoción de fatalidad a végzetszerűség el término kifejezés, szó
érzése articular palabra kiejt egyetlen szót
la fatalidad végzet(szerűség) articular tagoltan kiejt
disolver (disuelto) felold eso mismo ugyanez(t)
sigiloso titokzatos un año atrás egy évvel ezelőtt
oprimir (opreso) elnyom trabar conocimiento ismeretséget köt v
el corazón szív megismerkedik
II. por lo que a mí se refiere ami engem trabar összeköt
illet el conocimiento ismeretség, ismerős;
como si se me hubiera quitado un peso ismeret
de encima mintha nagy kő esett en lo hondo de mi alma szívem
volna le szívemről mélyén
el peso súly, teher sufrir lo indecible kimondhatatlanul
de encima fentről, felülről, róla le szenved
por suerte szerencsére indecible kimondhatatlan
en resumidas cuentas mindent össze­ cauteloso óvatos
gezve, végeredményben la cohibición gátlás
resumir összefoglal en el original eredetiben
sacar provecho hasznot húz original eredeti
el parecer vélemény descuidar elhanyagol
hallarse en caso de abban a helyzet­ aplazar elhalaszt, halogat
ben van, képes vmit tenni coronar koronáz, felteszi a koronát
la ayuda segítség (amire: tárgyeset)

Ejercicios
1, Contéstese a las preguntas siguientes :
¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép, ábra) de la mezquita de
Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitec-
tura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita
al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales
todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además
de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista
19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289
en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la
mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la
mezquita?
¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá
usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar
lo que ha aprendido hasta ahora?
2. Tradúzcase al español:
Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből,
őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb, sem nem nehezebb bár­
melyik más nyelvnél. (Ahhoz), hogy jól megtanuljunk egy nyelvet, éveken át (du­
rante años) foglalkoznunk kell vele, és tanulnunk kell, hogy ugy mondjuk, minden-
nap. Végigtekintve a megtett utat, azt állíthatjuk, hogy jó munkát végeztünk ( = jól
dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani
bármely spanyol szöveget; egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a
spanyolok beszédét, és ha minden alkalmat felhasználunk arra, hogy spanyolul
beszéljünk, rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet, kez­
detben lassan és óvatosan, később azonban egyre biztosabban és helyesebben.
Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. Ez a szám elegendő ahhoz, hogy
beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. Ha azonban eredeti­
ben akarjuk megismerni az irodalmi műveket, vagy ha hivatásbeli vagy műszaki
tanulmányokat kell folytatnunk, ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket, és
szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat. Egy nyelv tanulása nem
ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet
( = a nyelv használatát), időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben
tanult szavakat. Folytassuk hát a megkezdett munkát!

290
 NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS
1. A NÉVELŐ
1. A határozott névelő használata
A magyartól eltérően határozott névelő áll:
1. Időmeghatározásokban:
Saldré el lunes. Hétfőn utazom.
Vendrá el doce de febrero. Február 21-én jön majd.
Son las tres y media. Fél négy (óra van).
Murió a los cincuenta años. ötvenéves korában halt meg.
De: Hoy es domingo. Ma vasárnap van. — Llegué en martes. Kedden érkeztem.
A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados.
A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul.
2. Tener ige mellett, testi tulajdonságok jelölésére:
Pedro tiene los cabellos negros. Péternek fekete haja van.
Ana tiene los ojos azules. Annának kék a szeme.'
3. Címet, rangot jelölő szó előtt:
El señor Nagy está. Nagy úr itt van (bent van).
El abogado Kiss vive allí. Kiss ügyvéd ott lakik.
De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va, señora Nádas? Hova megy,
Nádasné? — Don, doña előtt sincs névelő!
4. Néhány ország- és városnév előtt:
el Brasil Brazília; el Canadá Kanada; en el Perú Peruban; el Paraguay, el Uru­
guay; — El Cairo Kairó; La Haya Hága; La Habana Havanna.
Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína; (la) China
Kína; (el) Asia Ázsia; en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban.
5. Dar ige után, ha jelentése „kívánni":
Le doy a usted los buenos días. Jó napot kívánok önnek.
Le di el pésame. Részvétemet nyilvánítottam ki neki.
Os damos la enhorabuena. Szerencsét kívánunk nektek.
6. Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt:
Luis el Grande Nagy Lajos; Carlos el Atrevido Merész Károly; Iván el Terrible
Rettegett Iván:
de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd; Alejandro Magno Nagy
Sándor; Carlomagno Nagy Károly.

19* *291
 7. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére u t a l ; a névelő nélküli
szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli:
¿Comprende usted el francés? Ért ön franciául?
Leo y comprendo el español. Olvasok és értek spanyolul.
Hablemos (en) inglés. Beszéljünk angolul.
8. Több spanyol szólásmódban:
Su padre vive en el extranjero. Apja külföldön él.
Vengo del extranjero. Külföldről jövök.
Saldré para el extranjero. Külföldre fogok utazni.
Toco el piano (cl violín). Zongorázom (hegedülök).
Nosotros los húngaros. Mi magyarok.
Vosotras las mujeres. Ti asszonyok.
Se hizo el silencio. Csend lett.
Megjegyzés. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad
a kifejezésnek :
dar alma életet ad dar el alma kileheli lelkét
tomar hábito szokást vesz fel tomar el hábito kolostorba vonul
2. A határozatlan névelő használata
A magyartól eltérően határozatlan névelő áll:
1. amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk:
Pablo es un holgazán. Pál lusta ember.
El Balaton es un lago. A Balaton tó.
El perro es un animal. A kutya állat.
2. a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt:
Jorge Kovács es un hombre célebre. Kovács György híres ember.
De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. K. Gy. tanár. — Luis es pintor.
Lajos festő. — Tagadó mondatban is elmarad az un, una : Ana no es buena ama
de casa. Anna nem jó háziasszony.
Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő :
Dame otro libro. Adj nekem egy másik könyvet.
Se encuentran a cierta hora. Egy bizonyos órában találkoznak.

2. A FŐNÉV

1. A főnevek neméhez. (Vö. a nyelvtan 3. pontját!) *

1. A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek
hímneműek : el clima éghajlat; el diploma oklevél; el drama színmű ; el problema
nehézség ; el sistema rendszer ; el tema téma ; el síntoma jelenség ; el reuma csúz
(de : la diadema diadém).
2. A női foglalkozást jelölő szó nőnemű, de megtartja esetleg hímnemű végző­
dését : la viceministro miniszterhelyettes; la muchacha agrónomo (női) agronómus.
3. A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei:
el amigo barát la amiga barátnő
el profesor tanár la profesora tanárnő
el presidente elnök la presidenta elnök(nő)
292
 el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló
el jefe főnök la jefa főnök(nő)
el poeta költő la poetisa költőnő
el reg király la reina királynő
el actor színész la actriz színésznő
el testigo tanú la testigo női tanú
Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány; — la rata hembra
nősténypatkány.
4. Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel):
el, la azúcar cukor ; el, la mar tenger; el, la análisis elemzés; el, la tilde (az n
fölötti hullámvonal neve).
5. Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését:
el frente front la frente homlok
el pez hal la pez szurok
el orden rend, rendszer la orden parancs, rendelet
el capital tőke la capital főváros
6. Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg; egyéb­
ként legnagyobb részük hímnemű:
el mediodía dél
la medianoche (media noche) éjfél
el pasamanos lépcsőkorlát
el sacacorchos dugóhúzó
De ha élőlényt jelöl, a nem szerint változik:
el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár)
el vagy la limpiabotas cipőtisztító
2. A főnevek többes számához (vö. a ny. 4. pontját I)
1. Nem változnak a többes számban:
a) az -es és -is végű többszótagú főnevek:
el lunes, los lunes hétfő la crisis, las crisis válság;
b) az összetett főnevek, melyek utolsó tágjában többes számú főnév van:
él cortapapeles, los cortapapeles papírvágó kés ; el rascacielos, los rascacielos felhő­
karcoló ;
c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék; los Álvarez az Álvarez
család;
d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete, los matasiete hárijános;
el sin trabajo, los sin trabajo munkanélküli; el sin partido, los sin partido párton­
kívüli.
2. Különlegesen képezik többes számukat:
a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s, részben -es végző­
dést kapnak :
el café, los cafés kávé, kávéház el bajá, los bajaes basa
el papá, los papas papa el rubí, los rubíes rubin
la mamá, las mamas mama el jabalí, los jabalíes vadkan
el sofá, los so fás pamlag el sí, los síes az igen(Iés)
b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban:
el carácter, los caracteres jellem
el régimen, los regímenes rezsim
c) Rendhagyó többes száma van:
el lord a lord : los lores ; el frac a frakk : los fraques
d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet
a szovjet: los Soviets a szovjetek.
293
 e) az olyan összeldlelben, ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek, csak
«*z első tag kapja meg a többes szám végződését:
el auto-volquete, los autos-volquete buktató teherautó
el perro-policía, los perros-policía rendőrkutya

3. Többes számú főnevek ( = nincsen egyes számuk); a leggyakoribbak:

las afueras, los alrededores környék
los anteojos, las gafas szemüveg
los calzoncillos alsónadrág
los cereales gabona
los comestibles, los víveres élelmiszer(ek)
las tenazas harapófogó
las tijeras olló
4. Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban :
el celo buzgóság los celos féltékenység
el lente üveglencse los lentes szemüveg, csíptető
el padre apa los padres szülők
la lluvia eső las lluvias esőzés
5. A magyartól eltérően többes szám áll:
a) több földrajzi elnevezésben:
las Américas Észak- és Dél-Amerika együtt
en los Urales az Uraiban
b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó :
las tres hermanas a három nővér
muchas flores sok virág
Viszont: mucho dinero sok pénz; poca gente kevés ember. — Tanto és mucho
után gyakori az egyes szám is, gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember;
mucho tigre sok tigris.
c) sok gyümölcs- és zöldségnévben, ha gyűjtő értelmű:
He comprado patatas. Burgonyát vettem.
España produce naranjas, limones, Spanyolország narancsot, citromot, olaj-
aceitunas y otras frutas. bogyót és más gyümölcsöt termeszt.
d) sok spanyol szólásmódban:
¡Buenos días! ¡Buenas tardes! Jó napot!
¡Buenas noches! Jó estét! Jó éjszakát I
Siento deseos de marcharme. Kedvem van elmenni.
Tengo dolores de cabeza. Fáj a fejem.
Tengo ganas de pasear. Kedvem van sétálni.
¡Ten ánimos! Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!)
No se me dan las matemáticas. Nem megy nekem a mennyiségtan.
Haré las paces con Eva. Ki fogok békülni Évával.
Lo he visto en sueños. Álmodtam róla.

3. A MELLÉKNÉV
(Lásd a nyelvtan 13., 14., 15. és 16. pontját 1)

1. A melléknév nőnemű alakja

A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze­
tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án, -ón, -or, -ote és -ín végűeknek ; pl.
holgazán, holgazana (holgazanes, holgazanas) lusta
respondón, respondona (respondones, respondonas) feleselő
encantador, encantadora (encantadores, encantadoras) elbűvölő
294
 grandote, grandota (grandotes, grandotas) otromba
chiquitín, chiquitína (chiquitines, chiquitínas) picike
Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát
mayor nagyobb, menor kisebb, peor rosszabb, mejor jobb, superior felsőbb, inferior
alsóbb, ulterior további stb. Pl. la calle Mayor.
Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím- és a nőnem
számára :
un país socialista, la industria szocialista ország (ipar)
socialista
los países socialistas, las industrias szocialista országok (iparok)
socialistas
un obrero (una obrera) agrícola mezőgazdasági munkás(nő)
ún hombre (una mujer) belga belga férfi (nő)

2. Összetett melléknevek
Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag
mindig -o végű, és csak a második tag egyezik a főnévvel :
la guerra franco-alemana (soviético-japonesa, germano-soviética, austro-húngara)
a francia-német (szovjet-japán, német-szovjet, osztrák-magyar háború); los pueblos
hispano-americanos a spanyol-amerikai népek.
Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház ; — la sociedad
científico-literaria irodalmi és tudományos társaság.
Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelv­
tanilag főnév, vele egyezik a marino melléknév).

3. Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj

A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti; az ilyen melléknév azon­
ban mindenkor változatlan. így mondjuk pl.
las rosas escarlata skarlátvörös rózsák (la escarlata a skarlát szín)
labios de color carmín kárminpiros ajkak (el carmín a kármin szín)
la enfermera jefe a főápolónő (el jefe a főnök, itt főnév)
la sin par valentía páratlan, példátlan
bátorság
un callejón sin salida zsákutca
las camas sin hacer megvetetlen ágyak
e
un cuento sin acabar gy véget nem érő,
befejezetlen mese

4. A SZÁMNÉV

ÍA tőszámneveket lásd a ny. 58. és 70. pontjában. — A sorszámneveket 1. a ny.

72 pontjában. — A tő- és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. a ny. 73.
és /4. pontját.)
Törtszámnevek
1/2 un medio 2/3 dos tercios
1/3 un tercio 2/4 dos cuartos
1/4 un cuarto 3/4 tres cuartos
1/5 un quinto 2/5 dos quintos
1/6 un sexto 5/6 cinco sextos
1/7 un séptimo 3/7 tres séptimos
1/8 un octavo 5/8 cinco octavos
1/9 un noveno 7/9 siete novenos
1/10 un décimo 9/10 nueve décimos
295
 Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet hasz­
nálunk. — Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük:
1/11 un onceavo 3/11 tres onceavos
1/20 un veinteavo 2/20 dos veinteavos
1/26 un veintiseisavo 5/26 cinco veintiseisavos
A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk:
décimas tized, centésimas század, milésimas ezred, diezmilésimas tízezred, cienmilé­
simas százezred, millonésimas milliomod.
A törtszámok kiolvasása :
4,7 cuatro coma siete ; 6,75 seis coma setenta y cinco.
Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések :
cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor
veinte pesetas y media húsz és fél pezeta
la mitad de la manzana az alma fele
la tercera parte de ciento száznak egyharmad része
A százalék: el tanto por ciento. — ö t százalék : el cinco por ciento. — Három
ezrelék: el tres por mil.
Gyüjtószámnevek
un par de medias egy pár harisnya
dos pares de calcetines két pár zokni
una decena de huevos tíz darab tojás
una docena de pañuelos egy tucat zsebkendő
una quincena két hét, 15 nap
una veintena de lápices kb. húsz ceruza
una centena, un centenar de kb. száz
un millar de mintegy ezer
A körülbelüliséget a szám elé tett unos, unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte
jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy.
A pez főnévvel igen sok számnévi határozót képezhetünk; pl.
una vez egyszer muchas veces sokszor
dos veces kétszer algunas veces néhányszor
diez veces tízszer a veces olykor, néha
cien veces százszor infinidad de veces számtalanszor
otra vez máskor la mayoría de las veces a legtöbbször
la última vez utoljára alguna que otra vez hébe-korba
la vez pasada a múltkor tal vez talán
de vez en cuando időről időre de una vez para siempre egyszer s
mindenkorra

5. A NÉVMÁS
(L. a nyelvtan 86-88., 94-96., 98. pontjait.)

6. AZ IGE
1. Az igeragozás
Az igének van
1. Három igeneve:
a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple, perfecto
o compuesto)
b) a határozói igenév (egyszerű Gerundio
és összetett)
c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio
 2. Négy módja:
a) kijelentő mód Indicativo
b) feltételes mód Condicional o potencial
c) kötőmód Subjuntivo
d) felszólító mód Imperativo
3. Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban, hat ideje
a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban):
a) jelen idő Presente
b) folyamatos múlt Imperfecto
c) befejezett múlt Pretérito simple
d) egyszerű jövő idő Futuro I (imperfecto o simple)
(egyszerű igeidők) (tiempos simples)
e) közelmúlt Pretérito presente
f) folyamatos régmúlt Pluscuamperfecto
g) befejezett régmúlt Pretérito anterior
h) befejezett jövő idő Futuro II (perfecto o compuesto)
(összetett igeidők) (tiempos compuestos)
A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és
II) van.
A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1. -ar,
2. -er és 3. -ir végű igékre. — Ha ezt a végződést elhagyjuk, megkapjuk az ige
tövét. A ragok a tőhöz járulnak.

297
 A szabályos igék ragtáblája

-AR végű igék -ER végű Igék -IR végű igék

Főnévi igenév, jelen id. -ar -er -ir
Főnévi igenév, múlt id. babér -ado haber -ido haber -ido
Határozói igenév, egysz. -ando -iendo -iendo
Hat. igenév, összetett habiendo -ado habiendo -ido habiendo -ido
Melléknévi igenév -ado -ido -ido

KIJELENTŐ MÓD
Jelen idő -0 -0 -0
-as -es -es
-a -e -e
-amos -emos -irnos
-áis -éis -ís
-an -en -en
Folyamatos múlt -aba -ía -ía
-abas -ías -ías
-aba -ía -ía
-abamos -íamos -íamos
-abáis -íais -íais
-aban -ían -ían
Befejezett múlt -é -i -í
-aste -iste -iste
-ó -ió -ió
-amos -irnos -irnos
-asteis -isteis -isteis
-aron -ieron -ieron
Egyszerű jövő idő -aré -eré -iré
-arás -eras -irás
-ara -era -irá
-aremos -eremos -iremos
-aréis -eréis -iréis
-arán -eran -irán
Közelmúlt he -ado he -ido he -ido
has -ado has -ido has -ido
ha -ado ha -ido ha -ido
hemos -ado hemos -ido hemos -ido
habéis -ado habéis -ido habéis -ido
han -ado han -ido han -ido
Folyamatos régmúlt nabía -ado había -ido había -ido
habías -ado habías -ido habías -ido
había -ado había -ido había -ido
habíamos -ado habíamos -ido habíamos -ido
habíais -ado habíais -ido habíais -ido
habían -ado habían -ido habían -ido
Befejezett régmúlt hube -ado hube -ido hube -ido
hubiste -ado' hubiste -ido hubiste -ido
hubo -ado hubo -ido hubo -ido
hubimos -ado hubimos -ido hubimos -ido
hubisteis -ado hubisteis -ido hubisteis -ido
hubieron -ado hubieron -ido hubieron -ido
Befejezett jövő idő habré -ado habré -ido habré -ido
habrás -ado habrás -ido habrás -ido
\ habrá -ado habrá -ido habrá -ido
habremos -ado habremos -ido habremos -ido
habréis -ado habréis -ido habréis -ifo
habrán -ado habrán -ido habrán -ido

298
FELTÉTELES MÓD
j Jelen idő -aria -ería -iría
¡ -arias -erías -irías
-aria -ería -iría
-aríamos -eríamos -iríamos
-aríais -eríais -iríais
-arían -erían -irían
Múlt idő habría -ado habría -ido habría -ido
habrías -ado habrías -ido habrías -ido
habría -ado habría -ido habría -ido
habríamos -ado habríamos -ido habríamos -ido
habríais -ado habríais -ido habríais -ido
habrían -ado habrían -ido habrían -ido
KÖTŐMÓD
Jelen idő -e -a -a
-es -as -as
-e -a -a
-emos -amos -amos
-éis -ais -ais
-en -an -an
I. és II. folyamatos múlt -ase v. -ara -iese v. -iera -iese v. -iera
-ases -aras -iescs -ieras -ieses -ieras
-ase . -ara -iese -iera -iese -iera
-asemos -aramos -iésemos -iéramos -iésemos -iéramos
-aséis -aráis -ieseis -ierais -ieseis -ierais
-asen -aran -iesen y -ieran -iesen -ieran
Egyszerű jövő idő -are -iere -iere
-ares -ieres -ieres
-are -iere -iere
-aremos -iéremos -iéremos
-aréis -iereis -iereis
-aren -ieren -ieren
Közelmúlt haya -ado haya -ido haya -ido
hayas -ado hayas -ido hayas -ido
haya -ado haya -ido haya -ido
hayamos -ado hayamos -ido hayamos -ido
hayáis -ado hayáis -ido hayáis -ido
hayan -ado hayan -ido hayan -ido
I. régmúlt hubiese -ado hubiese -ido hubiese -ido
hubieses -ado hubieses -ido hubieses -ido
hubiese -ado hubiese -ido hubiese -ido
hubiésemos-ado hubiésemos-ido hubiésemos-ido
hubieseis -ado hubieseis -ido hubieseis -ido
hubiesen -ado hubiesen -ido hubiesen -ido
II. régmúlt hubiera -ado hubiera -ido hubiera -ido
hubieras -ado hubieras -ido hubieras -ido
hubiera -ado hubiera -ido hubiera -ido
hubiéramos-ado hubiéramos-ido hubiéramos-ido
hubierais -ado hubierais -ido hubierais -ido
hubieran -ado hubieran -ido hubieran -ido
Befejezett jövő idő hubiere -ado hubiere -ido hubiere -ido
hubieres -ado hubieres -ido hubieres -ido
hubiere -ado hubiere -ido hubiere -ido
hubiéremos-ado hubiéremos-ido hubiéremos-ido
hubiereis -ado hubiereis -ido hubiereis -ido
hubieren -ado hubieren -ido hubieren -ido
FELSZÓLÍTÓ MÓD
(-a (tú) ! ]-e (tú) ! j-e (tú)!
j-ad (vosotros)! ¡-ed (vosotros)! ¡-id (vosotros)!
 1. Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. Példa : hablar. Tő : HABL-
FŐNÉVI jelen idejű hablar beszélni
IGENÉV múlt idejű haber hablado hogy beszéJt(em)
HATÁRO­ egyszerű hablando beszélve
ZÓI IGENÉV összetett habiendo hablado miután beszéJt(em)
MELLÉK­
NÉVI hablado beszélt, beszélve
IGENÉV
'KIJELEN­ Jelen idő hablo beszélek
TŐ MÓD hablas beszélsz
habla beszél
hablamos beszélünk
habláis beszéltek
hablan beszélnek
Folyamatos hablaba beszéltem
múlt hablabas beszéltél
hablaba beszélt
hablábamos beszéltünk
hablabais beszéltetek
hablaban beszéltek
t
Befejezett hablé beszéltem („beszélek")
múlt hablaste beszéltél
habló beszélt
hablamos beszéltünk
. hablasteis beszéltetek
hablaron beszéltek
Egyszerű hablaré beszélni fogok
jövő idő hablarás beszélni fogsz
hablará beszélni fog
hablaremos beszélni fogunk
hablaréis beszélni fogtok
" hablarán beszélni fognak
Közelmúlt he hablado beszéltem
-. has hablado beszélté]
ha hablado beszélt
hemos hablado beszéltünk
habéis hablado beszéltetek
han hablado beszéltek
Folyamatos había hablado beszéltem („beszélek
régmúlt habías hablado ' beszélté] vala")
había hablado beszélt
habíamos hablado beszéltünk
habíais hablado beszéltetek
habían hablado beszéltek
Befejezett hube hablado beszéltem („beszéltem
régmúlt hubiste hablado beszélté] vala")
hubo hablado beszélt
hubimos hablado beszéltünk
hubisteis hablado beszéltetek
hubieron hablado beszéltek
Befejezett habré hablado majd beszéltem
jövő idő habrás hablado majd beszélté]
habrá hablado majd beszélt
habremos hablado majd beszéltünk
habréis hablado majd beszéltetek
habrán hablado majd beszéltek

300
FELTÉTE­ Jelen idő hablaría beszélnék
LES MÓD hablarías beszélnél
hablaría beszélne
hablaríamos beszélnénk
hablaríais beszélnétek
hablarían beszélnének

Múlt idő habría hablado beszéltem volna

habrías hablado beszéltél volna
habría hablado beszélt volna
habríamos h a b l a d beszéltünk volna
habríais hablado beszéltetek volna
habrían hablado beszéltek volna

KÖTŐMÓD Jelen idő hable beszéljek

hables beszélj
hable beszéljen
hablemos beszéljünk
habléis beszéljetek
hablen beszéljenek

I. és II. folya­ hablase vagy habiara hogy beszéljek,

matos múlt hablases hablaras ha beszélnék stb.
hablase habiara
hablásemos habláramos
hablaseis hablarais
hablasen hablaran

Egyszerű hablare hogy beszélni fogok stb.

jövő idő hablares
hablare
habláremos
hablareis
hablaren

Közelmúlt haya hablado hogy beszéltem stb.

hayas hablado
haya hablado
hayamos hablado
hayáis hablado
hayan hablado

I. és II. hubiese . (hubiera) hablado hogy beszél­

régmúlt hubieses (hubieras) hablado tem, ha beszél­
hubiese (hubiera) hablado tem volna stb.
hubiésemos (hubiéramos) hablado
hubieseis (hubierais) hablado
hubiesen (hubieran) hablado

Befejezett hubiere hablado hogy majd beszéltem stb.

jövő idő hubieres hablado
hubiere hablado
hubiéremos hablado
hubiereis hablado
hubieren hablado

FELSZÓLÍ­ ¡habla (tú)! beszélj!

TÓ MÓD ¡hablad (vosotros)! beszéljetek!

*301
 2. Az -ER végű szabályos igék ragozása. Példa: comer. Tő: COM-
i.

FŐNÉVI jelen idejű comer enni

IGENÉV múlt idejű haber comido hogy ettem, ettél stb.
HATÁRO­ egyszerű comiendo evés közben, miközben ettem, ettél stb.
ZÓI IGE­ összetett habiendo comido miután ettem, ettél stb.
NÉV
MELLÉK
NÉVI comido megevett
IGENÉV
KIJELEN­ Jelen idő como eszem
TŐMÓD comes eszel
come eszik
comemos eszünk
coméis esztek
comen esznek
Folyamatos comía ettem
múlt comías ettél
comía evett
comíamos ettünk
comíais ettetek
comían ettek
Befejezett comí ettem
múlt comiste ettél
comió evett
comimos ettünk
comisteis ettetek
comieron ettek
Egyszerű comeré enni fogok
jövő idő comerás enni fogsz
comerá enni fog
comeremos enni fogunk
comeréis enni fogtok
comerán . enni fognak
Közelmúlt he comido ettem
has comido ettél
ha comido evett
hemos comido ettünk
habéis comido ettetek
han comido ettek
Folyamatos había comido ettem
régmúlt habías comido ettél
había comido evett
habíamos comido ettünk
habíais comido ettetek
habían comido ettek
Befejezett hube comido ettem
régmúlt hubiste comido ettél
hubo comido evett
hubimos comido ettünk
hubisteis comido ettetek
hubieron comido ettek
Befejezett habré comido majd ettem
jövő idő habrás comido majd ettél I
habrá comido majd evett I
habremos eomidc majd ettünk l
habréis comido majd ettetek
habrán comido majd ettek |

302*
 FELTÉTE­ Jelen idő eomería ennék
LES MÓD comerías ennél
eomería enne
comeríamos ennénk
comeríais ennétek
comerían ennének
Múlt idő habría comido ettem volna
habrías comido ettél volna
habría comido evett volna
habríamos comido ettünk volna
habríais eomido ettetek volna
habrían eomido ettek volna

KŐTŐMÓD Jelen idő coma egyek

comas egyél
coma egyen
comamos együnk
comáis egyetek
coman egyenek

I. és II. comiese vagy comiera hogy egyek, ha

folyamatos comieses comieras ennék stb.
• múlt comiese comiera
comiésemos comiéramos
comieseis comierais
comiesen comieran

Egyszerű comiere hogy enni fogok stb.

jövő idő comieres
comiere
comiéremos
comiereis
comieren

Közelmúlt haya comido v hogy ettem stb.

hayas comido
haya comido
hayamos comido
hayáis comido
hayan comido

I. és II. hubiese (hubiera) comido hogy ettem,

folyamatos hubieses (hubieras) eomido ha ettem
múlt hubiese (hubiera) comido volna stb.
hubiésemos (hubiéramos) comido
hubieseis (hubierais) comido
hubiesen (hubieran) comido

Befejezett hubiere comido hogy majd ettem stb.

jövő idő hubieres comido
hubiere comido
hubiéremos comido
hubiereis comido
/ hubieren comido
FELSZÓLÍ­ ¡come (tú)! egyél I
TÓ MÓD jcomed (vosotros)! egyetek I
 3. Az -IR végű szabályos Igék rugózása. Példa: subir. Tő : SUB-
FŐNÉVI jelen idejű subir felmenni
IGENÉV múlt idejű haber subido hogy felmentem, felmentél stb.
HATÁRO­ egyszerű subiendo felmenvén, miközben felmentem stb.
ZÓI IGE­ összetett habiendo subido miután felmentem, felmentél
NÉV stb.
MELLÉK­
NÉVI subido felmenve
IGENÉV
KIJELEN­ Jelen idő sube felmegyek
TŐ MÓD subes felmégy
sube felmegy
subimos felmegyünk
subís felmentek
suben felmennek
Folyamatos subía felmentem
múlt subías felmentél
subía felment
subíamos felmentünk
subíais felmentetek
subían felmentek
Befejezett subí felmentem
múlt subiste felmentél
subió felment
subimos felmentünk
subisteis felmentetek
subieron felmentek
Egyszerű subiré fel fogok menni
jövő idő subirás fel fogsz menni
subirá fel fog menni
subiremos fel fogunk menni
subiréis fel fogtok menni
subirán fel fognak menni
Közelmúlt he subido felmentem
has subido felmentél
ha subido felment
hemos subido felmentünk
habéis subido felmentetek
han subido felmentek
Folyamatos había subido felmentem
régmúlt habías subido felmentél
había subido felment
habíamos subido felmentünk
habíais subido felmentetek
habían subido felmentek
Befejezett hube subido felmentem
régmúlt hubiste subido felmentél
hubo subido felment
hubimos subido felmentünk
hubisteis subido felmentetek
hubieron subido felmentek
Befejezett habré subido majd felmentem
jövő idő habrás subido majd felmentél
habrá subido majd felment
habremos subido • majd felmentünk
habréis subido majd felmentetek
habrán subido majd felmentek

304
 FELTÉTE­ Jelen idő subiría felmennék
LES MÓD subirías felmennél
subiría felmenne
subiríamos felmennénk
subiríais felmennétek
subirían felmennétek

Múlt idő habría subido felmentem volna

habrías subido felmentél volna
habría subido felment volna
habríamos subido felmentünk volna
habríais subido felmentetek volna
habrían subido felmentek volna

KÖTŐMÓD Jelen idő suba felmenjek

subas felmenj
suba felmenjen
subamos felmenjünk
subáis felmenjetek
suban felmenjetek

I. és I I . subiese vagy subiera hogy felmen-

folyamatos subieses subieras jek, ha fel-
múlt subiese subiera mennék stb.
subiésemos subiéramos
subieseis subierais
subiesen subieran

Egyszerű subiere hogy fel fogok menni stb.

jövő idő subieres
subiere
subiéremos
subiereis
subieren

Közelmúlt haya subido hogy felmentem stb.

hayas subido
haya subido
hayamos subido
hayáis subido
hayan subido

I. és II. hubiese (hubiera) subido hogy felmen-

folyamatos hubieses (hubieras) subido tem, ha fel-
múlt hubiese (hubiera) subido mentem volna
hubiésemos (hubiéramos) subido stb,
hubieseis (hubierais) subido
hubiesen (hubieran) subido

Befejezett hubiere subido hogy majd felmentem stb.

jövő idő hubieres subido
hubiere subido
hubiéremos subido
hubiereis subido
hubieren subido

FELSZÓLÍ­ ¡sube (tú) l menj fel!

TÓ MÓD ¡subid (vosotros)! menjetek fel I

20 Spanyol n alvkbnyv - 5< 14 *305

 4. A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn. Példa : lavarse. Tő : LAV-
FŐNÉV1 jelen idejű lavarse mosakodni
IGENÉV múlt idejű haberse lavado hogy mosakodtam stb.
HATÁRO­ egyszerű lavándose mosakodva
ZÓI IGE­ összetett habiéndose lavado miután mosakodtam stb.
NÉV
MELLÉK­
NÉVI lavádose (miután) megmosakodott, megmosa­
IGENÉV kodva
KIJELEN­ Jelen idő me lavo mosakodom
TŐ MÓD te lavas mosakodol
se lava mosakodik
nos lavamos mosakodunk
os laváis mosakodtok
se lavan mosakodnak
Folyamatos me lavaba mosakodtam
múlt te lavabas mosakodtál
se lavaba mosakodott
nos lavábamos mosakodtunk
os lavabais mosakodtatok
se lavaban mosakodtak
Befejezett me lavé mosakodtam
múlt te lavaste mosakodtál
se lavó mosakodott
nos lavamos mosakodtunk
os lavasteis mosakodtatok
se lavaron mosakodtak
Egvszerű me lavaré mosakodni fogok
jövő idő te lavarás mosakodni fogsz
se lavará mosakodni fog
nos lavaremos mosakodni fogunk
os lavaréis mosakodni fogtok
se lavarán mosakodni fognak
Közelmúlt me he lavado mosakodtam
te has lavado mosakodtál
se ha lavado mosakodott
nos hemos lavado mosakodtunk
os habéis lavado mosakodtatok
se han lavado mosakodtak
Folyamatos me había lavado mosakodtam
régmúlt te habías lavado mosakodtál '
se había lavado mosakodott
nos habíamos lavado mosakodtunk
os habíais lavado mosakodtatok
se habían lavado mosakodtak
Befejezett me hube lavado mosakodtam
régmúlt te hubiste lavado mosakodtál
se hubo lavado mosakodott
nos hubimos lavado mosakodtunk
os hubisteis lavado mosakodtatok
se hubieron lavado mosakodtak
Befejezett me habré lavado majd mosakodtam
jövő idő te habrás lavado majd mosakodtál
se habrá lavado majd mosakodott
nos habremos lavado majd mosakodtunk
os habréis lavado majd mosakodtatok
se habrán lavado majd mosakodtak
 FELTÉTE­ Jelen idő me lavaría mosakodnék
LES MÓD te lavarías mosakodnál
se lavaría mosakodna
nos lavaríamos mosakodnánk
os lavaríais mosakodnátok
se lavarían mosakodnának
Múlt idő me habría lavado mosakodtam volna
te habrías lavado mosakodtál volna
se habría lavado mosakodott volna
nos habríamos lavado mosakodtunk volna
os habríais lavado mosakodtatok volna
se habrían lavado mosakodtak volna
KÖTÖMÓD Jelen idő me lave mosakodjam
te laves mosakodjál
se lave mosakodjék
nos lavemos mosakodjunk
os lavéis mosakodjatok
se laven mosakodjanak

I. és li. me lavase vagy me lavara hogy mosa-

folyamatos .te lavases te lavaras kodjam, ha
múlt se lavase se lavara mosakodnám
nos lavásemos nos laváramos stb.
os lavaseis • os lavarais
se lavasen se lavaran

Egyszerű me lavare hogy mosakodni fogok

jövő idő te lavares
se lavar»
nos laváremos
os lavareis
se lavaren <

Közelmúlt me haya lavado hogy mosakodtam stb.

te hayas lavado
se haya lavado
nos hayamos lavado
os hayáis lavado
se hayan lavado

I. és II. me hubiese (me hubiera) lavado hogy

folyamatos te hubieses (te hubieras) lavado mosa­
múlt se hubiese (se hubiera) , lavado kod­
nos hubiésemos (nos hubiéramos) lavado tam, ha
os hubieseis (os hubierais) lavado mosa­
se hubiesen (se hubieran) lavado kod­
nám stb.

Befejezett me hubiere lavado hogy majd mosakodtam

jövő idő te hubieres lavado stb.
se hubiere lavado
nos hubiéremos lavado
os hubiereis lavado
se hubieren lavado
FELSZÓ­ j lávate! mosakodjál I
LÍTÓ MÓD j lavaost mosakodjatok !

20* 207
 5. A szonvoüíí Ige ragozását 1. a nyelvtan 162. pontjában.

2. Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához

1. Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti, másik része pedig
a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének
egyes(számában és a többes szám 3. személyében. A szótár mindenkor jelzi, ha a tő
utolsó magánhangzója hangsúlyos.
Pl. confiar (confio) megbízik ; criar (ertoj nevel ; enviar (envío) küld; acen­
tuar (acentúo) hangsúlyoz ; continuar (continuo) folytat.
Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett sze­
mélyekben olyan igék, mint acariciar becéz ; cambiar cserél; copiar lemásol; estu­
diar tanul; limpiar tisztít; principiar kezd ; pronunciar kiejt; averiguar kivizsgál;
evacuar kiürít.

Példa a ragozásra :
cambiar : cambio, cambias, cambia, cambiamos, cambiáis, cambian
cambie, cambies, cambie, cambiemos, cambiéis, cambien
continuar : continúo, continúas, continúa, continuamos, continuáis, continúan
continúe, continúes, continúe, continuemos, continuéis, continúen
2. A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szük­
ségessé :
a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják ; pl. tocar érinteni (ragozását
lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében);
b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják ; pl. vencer győzni,
zurcir toldozni (ragozásukat 1. lejjebb);
c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják ; pl. cruzar keresztezni;
d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után ; pl. pagar fizetni;
e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett; pl. coger leszedni,
dirigir irányítani ;
f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra ; pl. averiguar kivizs­
gálni ;
g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t; pl. distinguir megkülönböz­
tetni ;
ti) a -ñer, -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el­
hagyják ; pl. tañer játszani (hangszeren) ; reñir veszekedni, szidni ; mullir meglazítani
(földet):
i) az -aer, -eer, -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változ­
tatják ; pl. caer esni : leer olvasni.
Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok, az egyszerűség kedvéért a kö­
zölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük.

3. Tőhangváltó igék
Sok olyan ige, melynél a tő utolsó szótagjában e, o vagy u hangzó van, ezt
a hangzót ie, illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában
és a többes szám 3. személyében (vagyis, amikor hangsúlyos). Ezt a tőhangválto-
zást a szótár mindenkor jelöli; pl. pensar (pienso) gondolni; contar (cuento) el­
beszélni ; jugar (fuego) játszani. Példák a ragozásra:
pensar pienso piensas piensa pensamos pensáis piensan
pienso pienses piense pensemos penséis piensen
contar cuento cuentas cuenta contamos contáis cuentan
cuente cuentes cuente contemos contéis cuenten
<.,„„.
lü9ar
incoo iueoas juega jugamos jugáis Juegan
S e Caaes uegue juguemos juguéis jueguen

308
 4. A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke
A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát
szabályos képzésűek. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi ; így
tehát suponer úgy ragozandó, mint poner, descubrir mint cubrir, obtener mint tener
stb.
ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto.
ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi, 1. ott)
ADQUIRIR szerezni — Kij. m. jelen i. : adquiero, adquieres, adquiere, adquiri­
mos, adquirís, adquieren ; — Kötőm, jelen i.: adquiera, adquieras, adquiera,
adquiramos, adquiráis, adquieran
AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer)
ANDAR menni — Kij. m. bef. m. : anduve, anduviste, anduvo, anduvimos, andu­
visteis, anduvieron; — Kötőm. I. és II. folyamatos múltja : anduviese, andu­
vieses, anduviese, anduviésemos, anduvieseis, anduviesen; — anduviera, andu­
vieras, anduviera, anduviéramos, anduvierais, anduvieran; — Kötőm, jövő i.:
anduviere stb.
ARGÜIR érvelni — Kij. m. jelen i.: arguyo, arguyes, arguye, argüimos, argüís,
arguyen ; — Kötőm, jelen i. : arguya, arguyas, arguya, arguyamos, arguyáis,
arguyan; — Kij. m. bef. m. : argüí, argüíste, argüyó, argüimos, argüísteis,
argüyeron — Jövő i. : argüiré stb. — Felt. m. jelen i. : argüiría stb. — Kij.
m. foly. m. : argüía stb. — Kötőmód I. és II. foly. m. : arguyese, arguyera stb.
— Kötőmód jövő i. : argüyere stb. — Felsz. m. : ¡arguye! ¡argüid! — Határo-
zói igenév : arguyendo ; —, Melléknévi igenév : argüido.
AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. m. jelen i. : averiguo, averiguas, averigua, averi-
guamos, averiguáis, averiguan ; — Kötőm, jelen i.: averigüe, averigües, averigüe,
averigüemos, averigüéis, averigüen. — Kij. m. bef. m. : averigüé, averiguaste,
averiguó, averiguamos, averiguasteis, averiguaron.
BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk, mint decir-t; de a kij. m. jövő ideje és a felt.
m. jelen ideje szabályos : bendeciré stb. ; — bendeciría stb. ; — Melléknévi
igenév: bendito v. bendecido.
CABER beférni — Kij. m. jelen i.: quepo, cabes, cabe, cabemos, cabéis, caben; —
Kötőm, jelen i. : quepa, quepas, quepa, quepamos, quepáis, quepan; — Kij. m.
bef. m. : cupe, cupiste, cupo, cupimos, cupisteis, cupieron; — Jövő i.: cabré
stb. — Felt. m. jelen i.: cabría stb. — Kötőm. foly. m.: cupiese v. cupiera
stb. — Jövő i. : cupiere stb. '
CAER esni — Kij. m. jelen i. : caigo, caes, cae, caemos, caéis, caen ; — Kötőm, jelen
i. : caiga, caigas, caiga caigamos, caigáis, caigan ; — Kij. m. bef. m. : caí,
caíste, cayó, caímos, caísteis, cayeron ; — Kötőmód foly. m . : cayese v. cayera
stb. — Hat. igenév : cayendo. — Mellékn. igenév: caído.
COCER főzni — Kij. m. jelen i. : cuezo, cueces, cuece, cocemos , cocéis, cuecen; —
Kötőm, jelen i. : cueza, cuezas, cueza, cozamos, cozáis, cuezan; — Kij. m, bef.
m. : cocí, cociste, coció, cocimos, cocisteis, cocieron.
COGER leszedni — Kij. m. jelen i. : cojo, coges, coge, cogemos, cogéis, cogen; —
Kötőm, jelen i. : coja, cojas, coja, cojamos, cojáis, cojan; — Kij. m. bef. m . :
cogí, cogiste, cogió, cogimos, cogisteis, cogieron.
COMPADECER együtt érezni (mint conocer)
CONCERNIR illetni (mint sentir)
CONCLUIR következtetni — Kij. m. jelen i.: concluyo, concluyes, concluye, concluí­
mos, concluís, concluyen ; — Kötőm, jelen i. : concluya, concluyas, concluya,
concluyamos, concluyáis, concluyan ; — Kij. m. bef. ,m. : concluí, concluíste,
concluyó, concluimos, concluísteis, concluyeron; — Kötőm. foly. m.: concluyese
v. concluyera stb. — Hat. igenév: concluyendo ; — Melléknévi igenév: con­
cluido.
309
CONDUCIR vezetni — Kij. m. jelen i.: conduzco, conduces, conduce, conducimos,
conducís, conducen ; — Kötőm, jelen i.: conduzca, conduzcas, conduzca, con­
duzcamos, conduzcáis, conduzcan ; — Kij. m. bef. m. : conduje, condujiste, con­
dujo, condujimos, condujisteis, condujeron; — Kötőm. íoly. m. : condujese
v. condujera stb.
CONOCER ismerni — Kij. m. jelen i.: conozco, conoces, conoce, conocemos, conocéis,
conocen ; — Kötőm, jelen i. : conozca, conozcas, conozca, conozcamos, conoz­
cáis, conozcan ; — Kij. m. bef. m . : conocí, conociste, conoció, conocimos, cono­
cisteis, conocieron.
CONSEGUIR elérni (mint seguir)
CONSTRUIR építeni (mint concluir)
CONTENER tartalmazni (mint tener)
CONVENIR megegyezni (mint venir)
CORREGIR kijavítani — Kij. m. jelen i. : corrijo, corriges, corrige, corregimos,
corregís, corrigen ; — Kötőm, jelen i. : corrija, corrijas corrija, corrí jamos,
corrijáis, corrijan ; — Kij. m. bef. m. : corregí, corregiste, corrigió, corregimos,
corregisteis, corrigieron; — Kötőmód foly. m . : corrigiese v. corrigiera stb.
— Hat. igenév : corrigiendo.
CRECER nőni (mint conocer)
CREER hinni (mint leer)
CRUZAR keresztezni — Kij. m. jelen i.: cruzo, cruzas, cruza, cruzamos, cruzáis,
cruzan; — Kötőm, jelen i.: cruce, cruces, cruce, crucemos, crucéis, crucen; —
Kij. m. bef. m . : crucé, cruzaste, cruzó, cruzamos, cruzasteis, cruzaron.
CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto
DAR adni — Kij. m. jelen i.: doy, das, da, damos, dais, dan — Kötőm, jelen i.:
dé, des, dé, demos, deis, den. — Kij. m. bef. m. : di, diste, dio, dimos, disteis,
dieron. — Kötőm. foly. m . : diese v. diera stb. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad !
DECIR mondani — Kij. m. jelen i. : digo, dices, dice, decimos, decís, dicen ; — Kötőm,
jelen i.: diga, digas, diga, digamos, digáis, digan ; — Kij. m. bef. m. : dije,
dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron. — Kötőm. foly. m. : dijese v. dijera
stb. — Kij. m. jövő i. : diré stb. — Felt. m. jelen i. : diría stb. — Felsz. m . :
¡di! ¡decid. ! — Hat. igenév : diciendo. — Melléknévi igenév: dicho, i
DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. m. jelen i. : delinco, delinques, delinque,
delinquimos, delinquís, delinquen. — Kötőm, jelen i. : delinca, delincas, de­
linca, delincamos, delincáis, delincan. — Kij. m. bef. m . : delinquí, delinquiste,
delinquió, delinquimos, delinquisteis, delinquieron.
DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir)
DESTRUIR elpusztítani (mint. concluir)
DIRIGIR irányítani — Kij. m. : dirijo, diriges, dirige, dirigimos, dirigís, dirigen.
— Kötőm, jelen i. : dirija, dirijas, dirija, dirijamos, dirijáis, dirijan. — Kij.
m. bef. m. : dirigí, dirigiste, dirigió, dirigimos, dirigisteis, dirigieron.
DISOLVER feloldani — Kij. m. jelen i. : disuelvo, disuelves, disuelve, disolvemos,
disolvéis, disuelven. — Kötőm, jelen i.: disuelva, disuelvas, disuelva, disolvamos,
disolváis, disuelvan. — Mellékn. igenév : disuelto.
DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij. m. jelen i. : distingo, distingues, distingue,
distinguimos, distinguís, distinguen. — Kötőm, jelen i. : distinga, distingas,
distinga, distingamos, distingáis, distingan. — Kij. m. bef. m. : distinguí, dis­
tinguiste, distinguió, distinguimos, distinguisteis, distinguieron.
DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir)
DOLER fájni — Kij. m. jelen i. : duelo, dueles, duele, dolemos, doléis, duelen. —
Kötőm, jelen i. : duela, duelas, duela, dolamos, doláis, duelan.
310
 DORMIR aludni — Kij. m. jelen i.: duermo, duermes, duerme, dormimos, dormís, .
duermen. — Kötőm, jelen i. : duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis,
duerman. — Kij. m. bef. m. : dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis,
durmieron. — Kötőm. foly. m.: durmiese v. durmiera stb. — Hat. igenév:
durmiendo.
EJERCER gyakorolni (mint vencer)
ELEGIR kiválasztani (mint corregir)
EMPEZAR megkezdeni — Kij. m. jelen i.: empiezo, empiezas, empieza, empezamos*
empezáis, empiezan. — Kötőm, jelen i.: empiece, empieces, empiece, empecemos,
empecéis, empiecen. — Kij. m. bef. m. : empecé, empezaste, empezó, empezamos,
empezasteis, empezaron.
ENCENDER meggyújtani — Kij. m. jeleni.: enciendo, enciendes, enciende, encendemos,
encendéis, encienden. — Kötőm, jelen i. : encienda, enciendas, encienda, encen­
damos, encendáis, enciendan.
ERGUIR felállítani — Kij. m. jelen i.: irgo v. y ergo, irgues v. yergues, irgue v.
yergue, erguimos, erguís, irguen v. yerguen. — Kötőm, jelen i.: irga v. yerga,
irgas v. yergas, irga v. yerga, irgamos v. yergamos, irgáis v. yergáis, irgan v.
yergan. — Kij. m. bef. m. : erguí, erguíste, irguió, erguimos, erguísteis, irguieron.
— Felsz. m. : ¡irgue ! v. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. igenév : irguiendo.
ERIGIR felállítani (mint dirigir)
ERRAR tévedni — Kij. m. jelen i.: yerro, yerras, yerra, erramos, erráis, yerran.
— Kötőm, jelen i. : yerre, yerres, yerre, erremos, erréis, yerren.
ESCOGER kiválasztani (mint coger)
ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito.
ESTAR lenni — Kij. m. jelen i.: estoy, estás, está, estamos, estáis, están. — Kötőm,
jelen i . : esté, estés, esté, estemos, estéis, estén. — Kij. m. bef. m. : estuve, estuviste,
estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron. — Kötőm. foly. m . : estuviese v. estu­
viera stb. r
EXIGIR követelni (mint dirigir)
FLORECER virágozni (mint conocer)
FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito.
GRUÑIR röfögni — Kij. m. jelen i.: gruño, gruñes, gruñe, gruñimos, gruñís, gru-
ñen. — Kötőm, jelen i.: gruña, gruñas, gruña, gruñamos, gruñáis, gruñan.
— Kij. m. bef. m . : gruñí, gruñíste, gruñó, gruñimos, gruñísteis, gruñeron. —
Hat. igenév: gruñendo.
HABER (segédige) — Kij. m. jelen i.: he, has, ha, hemos, habéis, han. — Kötőm,
jelen i . : haya, hayas, haya, hayamos, hayáis, hayan. — Kij. m. bef. m . : hube,
hubiste, hubo, hubimos, hubisteis, hubieron. — Jövő i.: habré, habrás, habrá,
habremos, habréis, habrán. — Felt. m. jelen i.: habría stb. — Kötőm. foly.
m . : hubiese v. hubiera stb. — Felsz. m . : ¡he! ¡habed!
HACER csinálni — Kij. m. jelen i.: hago, haces, hace, hacemos, hacéis, hacen. —
Kötőm, jelen i.: haga, hagas, haga, hagamos, hagáis, hagan. — Kij. m. bef.
m.: hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron. — Kötőm. foly. m . : hiciese
v. hiciera. — Kij. m. jövő i.: haré stb. — Felt. m. jelen i.: haría stb. — Felsz.
mf.; ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho.
HUIR menekülni (mint concluir)
IMPEDIR megakadályozni (mint pedir)
IR menní — Kij. m. jelen i.: voy, vas, va, vamos, vais, va. . — Kötőm, jelen i.: vaya
vayas, vaya, vayamos, vayáis, vayan. — Kij. m. bef. m.: fui, fuiste, fue, fuimos,
fuisteis, fueron. — Kötőm. foly. m . : fuese v. fuera stb. — Kij. m. jövő i.:
iré stb. — Felt. m. Jelen i.: iría stb. — Felsz. m . : ¡ve! ¡idlHat. igenév: yendo.
— Mellékn. igenév: ido.
311
JUGAR játszani — Kij. m. jelen i.: juego, juegas, juega, jugamos, jugáis, juegan,
— Kötőm, jelen i.: juegue, juegues, juegue, tuguemos, juguéis, jueguen. —
Kij. m. beí. m. : jugué, jugaste, jugó, jugamos, jugasteis, jugaron.
LEER olvasni — Kij. m. jelen i. : leo, lees, lee, leemos, leéis, leen. — Kötőm, jelen t.:
lea, leas, lea, leamos, leáis, lean. — Kij. m. bef. m . : lei, leiste, leyó, leímos, le*
isteis, leyeron. — Hat. igenév : leyendo — Mellékn. igenév : leído.
MALDECIR átkozni (mint bendecir)
MEDIR mérni (mint pedir)
MERECER érdemelni (mint conocer)
MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. igenév: muerto.
NACER születni (mint conocer)
NEGAR tagadni — Kij. m. jelen i.: niego, niegas, niega, negamos, negáis, niegan.
— Kötőm, jelen i.: niegue, niegues, niegue, neguemos, neguéis, nieguen. — Kij.
m. bef. m. : negué, negaste, negó, negamos, negasteis, negaron.
OFRECER felajánlani (mint conocer)
OÍR hallani —. Kij. m. jelen i. : oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen. Kötőm, jelen i . :
oiga, oigas, oiga, oigamos, oigáis, oigan. — Kij. m. bef. m. : oi, oíste, oyó, oímos,
oísteis, oyeron. — Hat. igenév : oyendo. — Mellékn. igenév : oído. .
OLER illatozni — Kij. m. jelen i. : huelo, hueles, huele, olemos, oléis, huelen. — Kö­
tőm, jelen i.: huela, huelas, huela, olamos, oláis, huelan. — Kij. m. bef. m . :
olí, oliste, olió, olimos, olisteis, olieron.
PACER legelni (mint conocer)
PAGAR fizetni — Kötőm, jelen i.: pague, pagues, pague, paguemos, paguéis, pa­
guen. — Kij. m. bef. m. : pagué, pagaste, pagó, pagamos, pagasteis, pagaron.
PARECER látszani (mint conocer)
PEDIR kérni — Kij. m. jelen i. : pido, pides, pide, pedimos, pedís, piden. — Kötőm,
jelen i.: pida, pidas, pida, pidamos, pidáis, pidan. — Kij. m. bef. m. : pedí,
pediste, pidió, pedimos, pedisteis, pidieron. — Hat. igenév : pidiendo.
PERMANECER maradni (mint conocer)
PERSEGUIR üldözni (mint seguir)
PERTENECER tartozni vhová (mint conocer)
PLACER tetszeni — Kij. m. jelen i. : plazco, places, place, placemos, placéis, pla­
cen. — Kötőm, jelen i. : plazca, plazcas, plazca, plazcamos, plazcáis, plazcan,
vagy : plega, plegas stb., vagy : plegué, plegues stb. — Kij. m. bef. m. : plací,
placiste, plació, placimos, placisteis, placieron (a 3. személyben előfordul -.plugo,
pluguieron is). — Kötőm. foly. m. : placiese v. placiera v. pluguiese v.pluguiera.
PODER -hatni — Kij. m. jelen i. : puedo, puedes, puede, podemos, podéis, pueden.
— Kötőm, jelen i. : pueda, puedas, pueda, podamos, podáis, puedan. — Kij. m.
bef. m. : pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron. — Kij. m. jövő i. :
podré stb. — Felt. m. jelen i. : podría stb. — Hat. igenév: pudiendo.
PONER helyezni — Kij. m. jelen i. : pongo, pones, pone, ponemos-, ponéis, ponen. —
Kötőm, jelen i. : ponga, pongas, ponga, pongamos, pongáis, pongan. — Kij.
m. bef. m. : puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron. — Kötőm. foly.
m. : pusiese, pusiera stb. — Kij. m. jövő i. : pondré stb. — Felt. m. jelen i . :
pondría stb. — Felsz. m . : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. igenév: puesto.
PREFERIR jobban szeretni (mint sentir)
PRODUCIR termelni (mint conducir)
QUERER szeretni, akarni — Kij. m. jelen i.: quiero, quieres, quiere, queremos,
queréis, quieren. — Kötőm, jelen i. : quiera, quieras, quiera, queramos, queráis,
quieran. — Kij. m. bef. m. : quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron.
— Kij. m. jövő i.: querré stb. — Felt. m. jelen i. : querría stb. — Kötőm. foly.
m . : quisiese, quisiera stb.
312
 RECOGER begyűjteni (mint coger)
RECONOCER felismerni (mint conocer)
REFERIR elmondani (mint sentir)
REÍR nevetni — Kij. m. jelen i.; rio, ries, ríe, reímos, reís, ríen. — Kötőm, jelen i.:
ría, rías, ría, riamos, riáis, rían. — Kij. m. bef. m. : reí, reiste, rió, reimos,
reisteis, rieron. — Hat. igenév: riendo. — Mellékn. igenév: reído.
RENDIR lenyűgözni (mint pedir)
REÑIR szidni — Kij. m. jelen i. : riño, riñes, riñe, reñimos, reñís, riñen. — Kötőm,
jelen i. : riña, riñas, riña, riñamos, riñáis, riñan. — Kij. m. bef. m.: reñí, re-
ñiste, riñó, reñimos, reñísteis, riñeron. — Kötőm. foly. m . : riñese, riñera stb.
— Hat. igenév: riñendo.
REPETIR megismételni (mint pedir)
REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir)
RESOLVER megoldani — Kij. m. jelen i. : resuelvo, resuelves, resuelve, resolvemos,
resolvéis, resuelven. — Kötőm, jelen i. i resuelva, resuelvas, resuelva, resolvamos,
" resolváis, resuelvan. — Mellékn. igenév: resuelto.
ROGAR kérni — Kij. m. jelen i.: ruego, ruegas, ruega, rogamos, rogáis, ruegan. —
Kötőm, jelen i. : ruegue, ruegues, ruegue, roguemos, roguéis, rueguen. — Kij.
m. bef. m. : rogué, rogaste, rogó, rogamos, rogasteis, rogaron.
ROMPER törni — Mellékn. igenév: roto.
SABER tudni. — Kij. m. jelen i.. : sé, sabes, sabe, sabemos, sabéis, saben. — Kötőm,
jelen i. : sepa, sepas, sepa, sepamos, sepáis, sepan. — Kij. m. bef. m . : supe,
supiste, supo, supimos, supisteis, supieron. — Kötőm. foly. m. : supiese v. su­
piera stb. — Kij". m. jövő i.: sabré stb. — Felt. m. jelen i.: sabría stb.
SALIR kimenni — Kij. m. jelen i. : salgo, sales, sale, salimos, salís, salen. — Kötőm,
jelen i.: salga, salgas, salga, salgamos, salgáis, salgan. — Kij. m. bef. m.:
salí, saliste, salió, salimos, salisteis, salieron. — Kij. m. jövő i.: saldré stb. —
Felt. m. jelen i.: saldría stb. — Felsz. m . : ¡sal! ¡salid !
SATISFACER eleget tenni (mint hacer).
SEGUIR követni — Kij. m. jelen i. : sigo, sigues, sigue, seguimos, seguís, siguen.
— Kötőm, jelen i.: siga, sigas, siga, sigamos, sigáis, sigan. — Kij. m. bef.
m . : seguí, seguiste, siguió, seguimos, seguisteis, siguieron. — Kötőm. foly. m . :
siguiese, siguiera stb. — Hat. igenév: siguiendo.
SENTIR érezni — Kij. m. jelen i. : siento, sientes, siente, sentimos, sentís, sienten. —
Kötőm, jelen i. : sienta, sientas, sienta, sintamos, sintáis, sientan. — Kij. m.
bef. m . : sentí, sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron. — Kötőm. foly. m. :
sintiese, sintiera stb. — Hat. igenév: sintiendo.
SER lenni — Kij. m. jelen i.: soy, eres, es, somos, sois, son. — Kötőm, jelen, i.:
sea, seas, sea, seamos, seáis, sean. — Kij. m. foly m . : era, eras, era, éramos,
erais, eran. — Kij. m. bef. m . : fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron. — Kötőm,
foly. m . : fuese, fuera stb. — Felsz. m . : ¡sé! ¡sed ! — Hat. igenév: siendo. —
Mellékn. igenév: sido:
SERVIR szolgálni (mint pedir)
SOLER szokott (mint doler)
SURGIR feltűnni (mint dirigir)
TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. m. jelen i.: taño, tañes, tañe, tañemos, ta-
ñéis, tañen. — Kötőm, jelen i.: taña, tañas, taña, tañamos, tañáis, tañan. —
Kij. m. bef. m . : tañí, tañíste, tañó, tañímos, tañísteis, tañeron..— Kötőm. foly.
m . : tañese, tañera stb. '
TENER tartani — Kij. m. jelen i.: tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen. —
Kötőm, jelen 1.: tenga, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan. — Kij. m.
bef. m. : tuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron. — Kötőm. foly. m.:
tuviese, tuviera stb. — Kij. m. jövő i.: tendré stb. — Felt. m. jelen i.: tendría
stb. — Felsz. m . : ¡ten l ¡tened l
313
TOCAR érinteni — Kij. m. jelen 1. : loco, tocas, toca, locamos, tocáis, tocan. — Kő-
tőm. jelen i.: loque, toques, toque, toquemos, loquéis, toquen. — Kij. m. bef. m . ;
toqué, tocaste, tocó, locamos, locasteis, locaron.
TRADUCIR lefordítani (mint conducir)
TRAER hozni — Kij. m. jelen i.: traigo, traes, trae, traemos, traéis, traen. — Kötőm,
jelen i.: traiga, traigas, traiga, traigamos, traigáis, traigan. — Kij. m. bef. m.
traje, trajiste, trajo, trajimos, trajisteis, trajeron. — Kötőm. foly. m . : trajese,
trajera stb. — Hat. igenév: trayendo. — Mellékn. igenév: traído.
VALER érni vmit — Kij. m. jelen i. : valgo, vales, vale, valemos, valéis, valen. — Kő-
tőm. jelen i. : valga, valgas, valga, valgamos, valgáis, valgan. — Kij. m. bef. m.:
valí, valiste, valió, valimos, valisteis, valieron. — Kij. m. jövő i.: valdré stb.
— Felt. m. jelen idő : valdría stb.
VENIR jönni — Kij. m. jelen i. : vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen. —
Kötőm, jelen i.: venga, vengas, venga, vengamos, vengáis, vengan. — Kij. m,
foly. m. : venía, venías, venía, veníamos, veníais, venían. — Kij. m. bef. m . :
vine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron. — Kötőm. foly. m. : viniese,
viniera stb. — Kij. m. jövő i.: vendré stb. — Felt. m. jelen i. : vendría stb.
— Felsz. m. : ¡ven ! ¡venid! — Hat. igenév: viniendo.
VENCER győzni — Kij. m. jelen i.: venzo, vences, vence, vencemos, vencéis, ven­
cen. — Kötőm, jelen i. : venza, venzas, venza, venzamos, venzáis, venzan. — Kij.
m. bef. m . : vencí, venciste, venció, vencimos, vencisteis, vencieron.
VER látni — Kij. m. jelen i. : veo, ves, ve, vemos, veis, ven. — Kötőm, jelen i.: vea,
veas, vea, veamos, veáis, vean. — Kij. m. bef. m. : vi, viste, vio, vimos, visteis,
vieron. — Kötőm. foly. m. : viese, viera stb. — Melléknévi igenév: visto.
VOLVER visszajönni — Kij. m. jelen i.: vuelvo, vuelves, vuelve, volvemos, volvéis,
vuelven. — Kötőm, jelen i. : vuelva, vuelvas, vuelva, volvamos, volváis, vuelvan.
— Melléknévi igenév : vuelto.
ZURCIR foldozni — Kij. m. jelen i. : zurzo, zurces, zurce, zurcimos, zurcís, zurcen.
— Kötőm, jelen i.: zurza, zurzas, zurza, zurzamos, zurzáis, zurzan. — Kij. m.
bef. m. : zurcí, zurciste, zurció, zurcimos, zurcisteis, zurcieron.

5. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék

Kb. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű, a másik
az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. A két melléknévi igenévi alak között jelentés­
ben különbség nincsen ; a latinos forma inkább irodalmi. A legfontosabb ilyen igék :

aíligir lesújtani afligido aflicto

concluir következtetni concluido concluso
corregir kijavítani corregido correcto
difundir elterjeszteni difundido difuso
elegir kiválasztani elegido electo
excluir kizárni excluido excluso -
íreir sütni freído frito
imprimir kinyomatni imprimido impreso
maldecir átkozni maldecido maldito
nacer születni nacido nato
romper törni rompido roto

314
 6. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek
Kb. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű
melléknévi jelentése is van. A legfontosabbak : |

acostumbrado hozzászokott megszokott, szokásos

agradecido megköszönt hálás
bebido megivott részeg
callado elhallgatott hallgatag, titoktartó
cansado elfáradt fáradt, unalmas
comido megevett jóllakott
distinguido megkülönböztetett előkelő, finom
entendido megértett értelmes
leído olvasott (könyv) olvasott (ember)
iiarecido látszott hasonló
¡•resumido gyanított hiú, beképzelt
sabido tudott, ismert okos

7. A s e r , illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása.

Sok melléknév aszerint változtatja értelmét, hogy ser vagy estar segédige áll
mellettük. Ilyen melléknevek például:

Ks alto. Magas (termetű). Está alto. Magas állásban van.

Es bajo. Alacsony (növésű). Está bajo. Alacsony állású.
Es ciego. Vak. Está ciego. Megvakult.
Es débil. Gyenge szervezetű. Está débil. Legyengült.
Es delicado. Finom, gyengéd. Está delicado. Gyenge egészségű.
Es distraído. Szórakozott. Está distraído. Figyelmetlen.
Es interesado, önző. Está interesado. Érdekelve van.
Es joven. Fiatal. Está joven. Fiatalos.
Es justo. Igazságos. Está justo. Pontos.
Es listo. Értelmes, okos. Está listo. Készen van.
Es malo. Rossz. Está malo. Rosszul van.
lis verde. Zöld. Está verde. Éretlen.
EH vivo. Élénk, eleven. Está vivo. Él. Életben van.

7. A HATÁROZÓSZÓ
(L. a nyelvtan 100-104. pontját.)
 8. AZ ELÖLJARÓSZÓ
A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de, a, con, en, para, port
1. A DE elöljárószó
Kifejezi:
a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár
könyve; esa pluma es de Pablo az a toll Pálé ;
b) az anyagot, amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból v a n ;
un reloj de oro aranyóra; un sombrero de paja szalmakalap ;
c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású ;
los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók ;
d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom ;
hace de intérprete tolmácsként működik ; está de embajador en París nagykövet
Párizsban ;
e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat, külső, ruha le­
írásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány; de mediana edad
középkorú; ¿de qué color es? milyen színű?
f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter
hosszú és 5 méter széles ; una casa de tres pisos háromemeletes ház ;
g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja ; el reino de España a spa-
nyol királyság ;
h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno
de Juan a derék János; ¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de
Ernesto az a huncut Ernő ; ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti!
jaj neked !
i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök;
no saldré de casa nem megyek el hazulról;
j) az időhatározót mikor? kérdésre, általánosságban : de dia nappal; de noche
éjjel ; de verano nyáron ; de sobremesa asztalnál ülve ebéd után ; de pequeño kis-
korában ;
fr) az okhatározót: de amor szeretetből; de miedo félelmében;
l) az eszköz- és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago
egy hajtásra kiinni; de un salto egy ugrással; de prisa sietve ; de este modo ilyen­
képpen ; conocer de nombre névről ismerni; de oídas hallomásból ;
m) a részelő értelmet: comer-, de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni;
dos de los alumnos két tanuló ; los más de los hombres a legtöbb ember; nada de
nuevo-semmi új ;
n) az anyagot mértéket, súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab
kenyér; una botella de vino egy üveg bor; un kilo de patatas egy kiló krumpli;
o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien
florines több mint száz forintom van ;
p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben, az érzelmet és kísérést kifejező
igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti; Luis estaba
acompañado de su hijo. Lajost fia kísérte;
q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen ; de nuevo újból;
de repente hirtelen ; de todos modos mindenesetre ; está de moda divatos ; está de
luto gyászol; está de viaje utazik ; ponerse de acuerdo megegyezik; ir de paseo
sétálni megy ; ir de compras bevásárolni megy.
r) igék állandó vonzatát, a magyar -ról, -ről; -tói, -tői; -ból, -böl ragnak meg­
felelően : asustarse de megijed vmitől; convencer de meggyőz vmiről; guardarse de
óvakodik vmitől; a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék:
abominar de utál, megvet vkit, vmit
abusar de visszaél vmivel
acordarse de emlékszik vmire
acusar de vádol vmivel
admirarse de csodálkozik vmin
316
 afligirse de bánkódik vmi miatt
alegrarse de örül vminek
aprovecharse de felhasznál vmit
arrepentirse de megbán vmit
asombrarse de csodálkozik vmin
burlarse de kinevet, kigúnyol vkit
carecer de nélkülöz vmit
compadecerse de sajnálkozik vkin
cubrir de befed vmivel
desconfiar de nem bízik vkiben
descuidar de elhanyagol vkit, vmit
disponer de rendelkezik vmivel
dudar de kételkedik vmiben
enamorarse de beleszeret vkibe
encargar de megbíz vmivel
enterarse de érdeklődik vmi felől
equivocarse de téved vmiben, elnéz vmit
extrañarse de csodálkozik vmin
fiarse de bízik vkiben
gozar de élvez vmit, örvend vminek
huir de fut, menekül vmi elől
llenar de megtölt vmivel
morir de meghal vmiben
ocuparse de (en) foglalkozik vmivel
quejarse de panaszkodik vmi miatt
reirfse) de nevet vmin
responder de felel vmiért
vengarse de bosszút áll vkin, vmi miatt
s) melléknevek állandó vonzatát :
capaz de képes vmire
carente de vminek híján levő
culpable de vmiben vétkes
descontento de vmivel elégedetlen
deseoso de vmire vágyódó
diferente de vmitől különböző
digno de méltó vmire
distinto de vmitől különböző
ebrio de vmitől megrészegült
lleno de vmivel teli
responsable de vmiért felelős
rico de (en) vmiben gazdag
vecino de vmihez közel, vmivel szomszédos
t) főnevek vonzatát; a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de
elöljárószós szóösszetétel felel m e g :
molino de viento szélmalom libro de lectura olvasókönyv
conducción de agua vízvezeték el peón de albañil kőmüvessegéd
pena de muerte halálbüntetés voluntad de hierro vasakarat
canción de cuna bölcsődal máquina de coser varrógép
sala de espera váróterem máquina de escribir írógép

2. Az A clöljáróazó
Kifejezi:
a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést, mozgást, a magyar -hoz, -hez,
-höz ; -ra, -re ; -ba, -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek;
salimos a la calle lemegyünk az u t c á r a ; llegaron a la estación megérkeztek az állo­
másra ; subir al tranvía felszállni a villamosra ; dirigirse al portero a portáshoz for­
dulni ;
317
 b) a helyhalározót hol? kérdésre, ha nem zárt helyről van szó ; az a Ilyenkor
általánosabb, mint az en : a la orilla del rio a folyó partján ; al sur del país az ország
déli részében ; estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök ; a bordo del barco a hajo
fedélzetén ; al pie del monte a hegy lábánál ;
c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben ; a la una egy óra­
kor ; a tiempo kellő időben ; a tu edad a te korodban ; al día siguiente a követ­
kező napon ; estamos a primero de marzo március elseje van ; a fin de mes a hónap
végén ; a principies de junio június elején ;
d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva;
lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk ;
e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog ; a mano kézzel; a fondo
alaposan ; a menudo gyakran ; a solas négyszemközt; a sabiendas készakarva ;
a la fuerza erőszakkal ;.
f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban ; a cincuenta
kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre ;
g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200
pezetáért vettem; ¿a qué precio? milyen áron?
h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan, spanyol módra ;
a sangre fría hidegvérrel ; saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit; al fin y al
cabo végeredményben ; a puertas cerradas zárt ajtók mögött; poco a poco lassanként;
cara a cara szemtől szembe ; a ojos cerrados behunyt szemmel; a toda costa minden
áron ; a su antojo kénye-kedve szerint;
i) igék állandó vonzatát, a magyar -hoz, -hez, -höz; -ra, -re; -nak, -nek ragnak
megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez; aludir a céloz vmire ; dedicarse a
szenteli magát vminek; a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi
igék :
acceder a beleegyezik vmibe
apostar a fogad vmibe
asistir a jelen van vmin, vhol
atender a ellát vmi teendőt
comparar a (con) összehasonlít vmivel
faltar a elmulaszt vmit
jugar a játszik vmit
oler a vmilyen szaga van
preferir a jobban szeret vminél
resignarse a beletörődik vmibe
saber a vmilyen íze van
sustituir a pótol, helyettesít vmit
temer a fél vkitől, vmitől
j) melléknevek állandó vonzatát:
acostumbrado a vmihez hozzászokott
aficionado a vmit kedvelő, vmihez ragaszkodó
ajeno a vmitől távol álló
cercano a vmihez közel álló
conforme a (con) vminek megfelelő
contiguo a vmivel szomszédos
contrario a vmivel ellenkező
fiel a vmihez hű
hostil a ellenséges vkivel szemben
igual a vmivel egyenlő
necesario a (para) vmihez szükséges
obligado a vmire kötelezett
odioso a gyűlöletes vki előtt
parecido a vmihez hasonló
propenso a hajlamos vmire
presto, pronto a kész vmire
semejante a vmihez hasonló
sordo a süket vmivel szemben
318
 k) főnevek állandó vonzatát:
afición a la música zeneimádat
amor a la patria hazaszeretet
fragancia a flores virágillat
olor a bencina benzinszag
miedo a morir halálfélelem
pintura al óleo ' olajfestmény

3. A CON elöljárósző
Kifejezi:
a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre, a magyar
-val, -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml; escribo con tu estilográfica
a te töltőtolladdal írok ;
b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel; con
intención szándékosan; con frecuencia gyakran; con enfado bosszúsan;
c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel; veinte
pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo ; con todo esto mindezek ellenére ;
correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni;
d) igék állandó vonzatát, a magyar -val, -vei ragnak megfelelően : adornar con
feldíszít vmivel; confinar con határos vmivel; contentarse con megelégszik vmivel;
a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék:
arreglarse con kijön vmiből (pl. fizetéséből)
bastar con (de) elege van vmiből
casarse con férjhez megy vkihez
dar con belebotlik vkibe, rábukkan vmire
disculparse con mentegetőzik vki előtt
encariñarse con megszeret vkit
enfadarse con (de) megharagszik vkire
enojarse con (de) megharagszik vkire
festejar con (a) udvarol vkinek
irritarse con megharagszik vkire
quedarse con megtart vmit, marad vminél
resultar con elszenved vmit (pl. sérülést)
soñar con (de, en) álmodik vmiről
e) melléknevek állandó vonzata!:
compatible con vmivel összeférő
contento con (de) vmivel megelégedett
descontento con vmivel elégedetlen
disgustado con vkire haragvó
furioso con dühös vkire
galante con udvarias vkivel
humano con emberséges vkivel szemben
incompatible con Vmivel összeférhetetlen
exigente con igényes vkivel szemben
f) főnevek állandó vonzatát:
café con leche tejeskávé
pan con mantequilla vajaskenyér

4. Az EN elüljárószó
Kifejez! :
a) a helytiatározót a magyar -ban, -ben ; -on, -en, -ön ragnak megfelelően, hol ?
kérdésre: en el cuarto a szobában ; en Budapest Budapesten ; en Szeged Szegeden ;
en la calle az ulcán ; en alguna parle valahol; en todas partes mindenütt; en este
sentido ebben az értelemben; en este punto ebben a tekintetben;
319
 b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre, a magyar -ba, -be ragnak megfelelően; az
a-val, ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vo­
nat befut az állomásra ; entremos en el cuarto lépjünk be a szobába ; cayó en el
agua beleesett a vízbe ; meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom;
c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben ; en otoño
ősszel; en el mes de mayo május hónapban ; en Navidad karácsonykor; en otros
tiempos régen, valamikor ; en el dia a nap folyamán ; en lo futuro a jövőben ; en la
tarde a délután folyamán ; en seguida azonnal ; en breve rövidesen ; en un santia­
mén szempillantás alatt;
d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul; en mangas de
camisa ingujjban ; decir en broma tréfából mondani; en pie (= de pie) állva ;
e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben, mint: de día en día napról napra,
nap mint nap ; de hora en hora óráról órára ; de cuando en cuando időről időre;
de casa en casa házról házra ;
f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában ; en particular
különösen ; en secreto titokban ; en efecto valóban, tényleg ; en todo caso minden­
esetre ; en una palabra egyszóval ; en voz baja halkan ; en voz alta hangosan; en
fin, en suma végeredményben ; en el acto azon nyomban, azonnal; beber en una
taza csészéből inni; ir en tren vonaton utazni ; poner el reloj en hora az órát beiga­
zítani ; aprender en un libro könyvből tanulni ; caer en domingo vasárnapra esni;.
tomar en consideración tekintetbe venni ;
g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban, -ben ; -ba, -be ragnak
megfelelően: confiar en megbízik vkiben ; consentir en beleegyezik vmibe ; a ma­
gyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék :
aferrarse en (a) ragaszkodik vmihez, kitart vmi mellett
apoyarse en (sobre) támaszkodik vmire
caer (en tierra) (földre) esik
comerciar en kereskedik vmivel
consistir en áll vmiből
convertir en becserél, átváltoztat vmire
convertirse en átváltozik vmivé
empeñarse en kötelezi magát vmire
estimar en becsül vmire
fijarse en néz vmit, vmire
influir en hatást gyakorol vmire
insistir en (sobre) kitart vmi mellett
inspirarse en lelkesedik vmi ért
meditar en elmélkedik vmin
negociar en kereskedik vmivel
obstinarse en csökönyösen kitart vmi mellett
pensar en gondol vmire
perseverar en kitart, vmi mellett
persistir en kitart vmi mellett
poner en becsül vmire
• reparar en figyel vmire, észrevesz vmit
h) előfordul melléknevek vonzataként:
docto en jártas, tapasztalt vmiben
entendido en vmihez értő
equivocado en vmiben tévedő
exacto en vmiben pontos
experto en vmiben jártas, tapasztalt
extremado en vmiben túlzó
insigne en vmiben kiváló, vmirőJ nevezetes
ocupado en vmivel elfoglalt
perito en jártas vmiben
puntual en pontos vmiben
rico en • gazdag vmiben
versado en jártas vmiben
320
 í

i) előfordul főnevek vonzataként:

complicidad en el delito bűnrészesség
conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek
dificultad en decirlo kifejezési nehézség
habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság .
armas
responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség

5. A PARA elöljárószó ,
Kifejezi:
a) valaminek a célját, rendeltetését, előnyét kinek a számára? miért? kérdésre:
he comprado este libro para ti neked vettem ezt a k ö n y v e t ; departamento para fu­
madores dohányzó szakasz; ¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la
casa está para vender a ház eladó ;
b) az időpontot, a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre.: lo
dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk ; para junio júniusra, júniusig ; garan-
tizado para dos años két évi jótállással; para siempre örökre; esto alcanzará para
tres días ez három napra lesz elég ; .
* c) az arányt, a magyar -hoz képest, -hoz viszonyítva értelmével: el niño es
pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi; para principiante no lo ha
hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul; lo que gasto es poco para lo que gano
amit költök, az kevés ahhoz képest, amit keresek ;
d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja.; tengo
para mí que azon a véleményen vagyok, hogy ; está para salir ehnenni szándékozik;
está para llover esőre áll az idő ; no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni;
un traje para reformar átalakítandó ruha ;
e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra, -re, -¿rf ragnak, vala-
mint a számára, javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire ; preparar (se)
para előkészíteni (előkészülni) v m i r e ; — a magyartól eltérően para elöljárószót
•vonz : salir, partir para utazik vhova
f) előfordul melléknevek állandó vonzataként:
apropiado para alkalmas, megfelelő vmire
bueno para jó vmire, vmilyen célra
dispuesto para hajlandó, kész vmire
exigente para igényes vkivel szemben
necesario para szükséges vmihez
rovechoso para előnyös vki számára
P til para • hasznos vkinek, vmire
' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését, célját fejezi
ki) :
un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!)
el tren para Madrid a madridi vonat
tela para forros bélésvászon •
pizarra para los tejados tetőfedő pala
libros para menores ifjúsági könyvekN
medicina para la calentura orvosság láz ellen
6. A POR elöljárószó
Kifejezi:
a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre, a magyar -ból, -bői
ragnak és a következtében, miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból ;
por temor félelemből ; por descuido gondatlanságból ; por influencia del calor a hőség
következtében ; no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 :
b) a vétel, adás, csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto
has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo
por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt; cambiar un puesto por otrö helyet
cserélni; un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk ;
21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321
 c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint; pagar
por semana hetenként fizetni; comprar por docenas tucatonként venni;
d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo
fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel; el
trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el;
e) a helyhatározót hol? kérdésre, általános értelemben, a magyar -on át, ke­
resztül, -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig);
viajar por tierra, por mar szárazföldön, tengeren utazik; viajar por Italia beutazza
Olaszországot; por todas partes mindenütt;
f) az időhatározót, általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kér­
désre: por la mañana, por la tarde, por la noche reggel v. délelőtt, délután, este v.
éjszaka; mañana por la mañana holnap reggel; ha hablado por una hora egy órán
át beszélt; prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt; ¡basta
por hoy! mára elégi
g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben;
por fuerza erőszakkal;" por correo postán? por teléfono telefonon; por la radio
rádión vagy a rádióban (hallani); llamar por su nombre a nevén szólítani; por cál­
culo számításból; por completo teljesen; por ejemplo például;
h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni»
mandar por el médico az orvost hívatni;
i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében, miatt
névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében; llorar por sír vmi
miatt; luchar por harcol vmiért; a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak
az alábbi igék: »
agarrar por megragad vminél fogva
bajar por ' , lemenni vmin végig
brindar por koccint, iszik vmire
comenzar por kezdi vmin
distinguirse por kitűnik vmivel
enviar por elküld vmiért, hozat vmit
felicitar por gratulál vmihez
interesarse por (en) érdeklődik vmi után
pasar por számít vminek, vmilyennek
preguntar por kérdezősködik vki után
rabiar por majd megőrül vmiért
tener por tart vmilyennek .
tomar por y. vesz vminek, összetéveszt vkivel
valer por ér vmit
venir por jön vmiért
j) előfordul melléknevek vonzataként:
afamado por vmiről híres
célebre, famoso por vmiről híres
estimado por' vmiért becsben álló
inquieto por , •• < nyugtalan vmi miatt
nervioso por ideges vmi miatt
indignado por vmi miatt felháborodva
k) előfordul főnevek vonzataként:
la lucha por la paz harc a békéért, a békeharc
• la pasión por el deporte sportszenvedély
el afecto por la madre az anya iránti szeretet

7. A többi elöljárószó
1., ante előtt, iránt: anle el espejo a. tükör előtt; ante todo, ante todas cosas
mindenekelőtt; el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség; indifirente ante
todo minden iránt közömbös;
322
 2. bajo alatt: bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt); bajo el imperio
de • Augusto Augusztus uralkodása alatt; /
3. contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság; estrellar contra
la pared a falhoz vágni ; f • •
4. desde -tói, -tői; óta; desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig;
desde ayer tegnap ó t a ; desde fuera kívülről; desde hace año y medio másfél év ó t a ;
5. durante (ideje) alatt: durante la comida az ebéd alatt; durante toda Ja noche
egész éjszaka • "
6. entre között, közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf; entre el
jardín y la casa a kert és a ház között; entre vida y muerte élet és halál közt; respondió
entre confuso e irritado félig zavartan, félig ingerülten válaszolt; ojos entre grises
y azules szürkéskék szem ;
7. hacia felé : hacia allí arrafelé ; hacia media noche éjfél felé ; sentir odio hacia
él gyűlöletet érezni iránta;
8. hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig ;, hasta las nueve 'kilenc óráig; hasta
el límite a végsőkig; hasta no más, hasta más no poder a végletekig;
9. según szerint; képest: según mi parecer a véleményem szerint; según las
circunstancias a körülményekhez képest;
10. sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül; sin causa ni motivo
' minden ok nélkül ; sin esperanzas reménytelenül ; sin falta feltétlenül; sin duda
kétségtelenül ; .
IX. sobre fölött; fölé; -on, -en, -ön ; -ra,-re: sobre la mesa az asztalon v. az
asztal fölött; un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv ; Zamora está
sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik; sobre el salario he cobrado otros
cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel ; escribir carta sobre carta
e yik levelet a másik után írja ;
12. tras mögött, mögé, után : tras los montes a hegyek mögött; venía tras mí
mögöttem j ö t t ; año tras año évről évre; cierre usted la puerta tras sí csukja be
maga mögött az ajtót 1

8. Összetett elöljárószók
1. acerca de -ról, felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok
sv mmit;
2. además de -on kívül: además de ti rajtad kívül;
3. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt; antes del tiempo fijado
SL megállapítqtt idő előtt;
' 4. a través de -on át, keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿
5. cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében ;
6. debajo de alatt, alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt, alá;
7. delante de előtt, jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt; delante de
testigos tanúk előtt;
8. dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül;
9. deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után ; después de las ocho
nyolc óra után ;
10. encima de -on, -en, -ön : encima de la mesa az asztalon ;
»
11. en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére.;
12. en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé
ment; t

21* 323
 13. a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte- i
ével;
14. frente a szemközt, szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szem­
közt ;
15. fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül; fuera de tiempo rossz­
kor ; está fuera de duda que kétségtelen, hogy ;
16.'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök ;
17. lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire;
18. de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél
literes üveg
19. de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az
alól a könyv alól !
20. de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd
ki ez almák közül íazt, amelyik a legjobban tetszik neked!
21. por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült
meg;
22. por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö­
törték ;
23. por encima de fölött (át): por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta- '
Ion át); "
24. de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül.

324
 KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ

I. El señor profesor está en la clase. El señor Juan Nagy también está en la

clase. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase.
El profesor también está aquí. Otros alumnos entran en la clase. — ¡Buenos días,
señoras y señores ! — dice un señor. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos.
— ¿Cómo se llama usted, señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¿Cómo se llama
usted, señor? — Yo. me llamo Francisco Székely. — ¿Es usted alumno? — Síj
soy alumno. — Juan y Jorge son alumnos. Margarita y Catalina son alumnas.
II. 3. El libro grueso. El libro es grueso. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo.
¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo. Las sillas bajas. ¿Son bajas las sillas? Las
sillas no son bajas. ¿Cómo es la pluma? Es corta. ¿Es corta? Sí, es corta. No es
larga sino corta. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros
son hermosos. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos. Los
cuadros'hermosos están aquí. ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás.
¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí.
4. Estudiamos el español. La lengua española es hermosa.' ¿Es difícil el
, español?.No, señor, no es difícil. Los alumnos dicen palabras españolas. Los
armarios altos, las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. ¿Cómo es la
tiza? Es blanca. ¿Cómo es el pupitre? Es verde. ¿Cómo son las mesas? Son tam-
bién verdes. ¿Es usted húngaro? Sí, soy húngaro. No soy inglés sino húngaro.
La señora Kovács también es húngara. ¿Qué es usted? Soy médico. La señora
' Nagy es médica, el señor Kiss es ingeniero. El camarada Kemény es obrero. ¿Es usted
minero? No soy minero, soy comerciante.
III. 5. un libro, dos libros, tres libros, algunos libros, muchos libros; una
pluma, dos plumas, tres plumas, algunas plumas, muchas plumas; algunos
colores, algunos objetos; muchos colores, muchos objetos; algunas cualidades,
muchas cualidades; mucha miel, mucho- dinero; en la clase, en esta clase, en
aquella clase ; en el banco, en los bancos, en este banco, en aquel .banco, en estos
bancos, en aquellos bancos; delante, detrás, en el centro, a la derecha, a la iz-
quierda ; es de madera, es de hierro ; estufa de hierro, mesa de madera. ,
6. En esta clase hay muchos cuadros. Estos cuadros son hermpsos, aquellos
cuadros son feos. Los cuadros hermosos son éstos, los cuadros feos son aquéllos.
¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. En
esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. Estudiamos los
colores principales. Este libro es rojo, ese libró es amarillo, aquel libro es pardo.
Estos cuadernos son blancos, esos cuadernos son azules, aquellos cuadernos son
325
 negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ven-
tanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza.
Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta)
es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un arma-
rio. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es?
Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro.
IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos,
los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;,
la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de
Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno,
las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos
- jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas;
los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno
nuevo de la alumna aplicada.
5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa.
. Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de
casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana
y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están
listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás?
Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado toda-
vía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel.
¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún
(todavía). \
V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde
hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis
esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes
hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonte-
rías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes
hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo.
Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Lla-
mamos también a Pablo y a Esteban.
VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados ,
en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (dili-
gentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones
y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros esta-
mos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro.
VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos
un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú
tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos
cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una
habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo
al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha
hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exá-
menes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa.
b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también.
Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.
326
 Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco
Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos.
Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis
tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco.
— Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No
quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en
español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-.
\ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. v
c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los
niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp
todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n)
en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los
libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma
, está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno).
4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás?
— Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés
está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre
alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía.
Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un con-
stipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo
estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de)
dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que
ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I
VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'desperta-
dor. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la
bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos
frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí
• y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepilla-
mos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apre-
suramos porque el desayuno ya está listo en el comedor.
IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu
cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted?
, (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía,
- es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habi-
tación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes.
Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes.
5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado
(-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden
muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección
de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando
mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito
estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. —
Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.
*
6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está ha-
ciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu her-
mano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?*
Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.
327
 7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives?
— Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa.
Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un exa-
men en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)?
— Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? —
Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí,
es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo
(estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? '
¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo
sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor.
X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva
a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada.
En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian)
a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la
canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño.
Se cogen los frutos de los árboles.
¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo).
— ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento.
. Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto
bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la
universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los
sábados voy al teatro.
XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de la-
varme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos
quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué
comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo
para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado
a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin
hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- .
* sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo
ir al teatro.
6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las mon-
tañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré
en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré
huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino
y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá
a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escri-
biré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Ma-
ñana visitaremos el museo.
XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando
tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta.
— ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas,
llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto.
— ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer.
Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas.
— ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad
"a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa,
si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam-
328 .
poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi
madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz
ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan.
— Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras).
— Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son
difíciles).
Á 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar
esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta
a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. —
Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo
a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede .
dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde
a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los
buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más
que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto
siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve).
— No tengo tiempo antes de la una.
3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En
qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. —
Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros
aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan.
— ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a
mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es
de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica
de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién
es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor,
no es mío; el portamonedas es de aquel señor.
4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho
frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. •
— En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy?
Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta
y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta
buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o tres-
cientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- '
tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco.
— La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo,
quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. '
5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nue-
vos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves.
— Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque
queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber
agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al
profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe
s
cuándo ir a la ciudad. *,
XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le
veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) —
¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere
dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v
329
 dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos
a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta.
¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos
(algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos
les (las) quieren.
6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar
en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente
de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente
de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta
es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele-
. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe
la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella).
Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de
mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Habla-
mos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No
quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada
sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas),
7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta.
— ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver
de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras
y voy á escribir el ejercicio.
8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máqui-
na está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas
(compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. —
jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? —
Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gra-
cias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace
la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa.
No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo ham-
briento como un lobo. ' \
XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de
compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren
* comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas?
— A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A uste-
des les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te
falta dinero, i— No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te com-
pras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar
(No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién
te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren ,
nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos
no les (A ellas no las) vemos en el cuarto.
4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí
mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo
(con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t
(Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo
' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — Tam-
bién a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. —
Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad
330
 f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor.

— Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma).
5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la
noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de
entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer
le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. —
¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le
gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto
cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. —
¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres
iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra-
, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo
(Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci.
XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres
comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis
comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas
nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a
usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas
camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella).
— Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las reco-
mienda.
b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy
bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba.
Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas
claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente.
• Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón..
Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro
en ninguna parte.
5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un
traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente:
— ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué
color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos
oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted.
¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me
gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le
va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince.
— Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja.
XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que.
quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran.
— Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que
quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. —
Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. —
Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos).
— Compremos chocolate a los niños. ^
b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres
vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible
que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva
331
 o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos
oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas
de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran.
4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí,
señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húnga-
ros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el hún-
garo. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no
comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes
nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes
tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge
Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de cono-
cerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos por-
que a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien.
. b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su
compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué
lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días ire-
mos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide com-
prarle chocolate y flores!
XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María
es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La
v cajita está en el cajón.
, 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado.
Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras.
Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra
dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos ,
.'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda
a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún
desconocido. Si tenéis hambre, comed pan.
b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ven-
tanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga
usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español.
No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted
a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria.
XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis
escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted
la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también
una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo
' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo pode-
mos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa.
Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan
mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en-
. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer?
Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y
media. . •
2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo
que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la
tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A
332*
 nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero?
A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros
os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los
hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted
les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo
que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo
escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que
cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo
del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. —
Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. >
3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a
usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá libre-
ría : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provin-
cias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un tele-
grama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le
enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuro-
puedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo.
— Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la
fábrica porque saben que trabajan para sí mismos.
4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo.
— Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos
dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario
que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere
llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan
que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí
una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1
— Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá
(que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I
— ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos!
5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^
¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche !
¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes
en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no
se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos,
mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes
sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra
la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras
la puerta! ¡No» cerráis las ventanas!
XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los
libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tar-
jetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los
escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa.
b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido.
Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta.
c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos
escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto.
Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos
escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.
' - 333 k
 5. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España.
Ahora ya conozco la geografía de España. El mapa de España está reproducido
también en nuestro libro. España está limitada al norte por Francia, al oeste
por Portugal, al sur y al este por el mar. Mediterráneo. La superficie de España
es casi de 500.000 kilómetros cuadrados. El territorio dé España está atravesado
por muchos rjíos. España posee en abundancia hierro, carbón, cobre, con todo eso es
un país más agrícola que industrial. Los cereales, (las) aceitunas y (los) vinos de
España son famosos en el mundo entero. Hemos leído mucho de Madrid, capital
de España. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid, nos habla mucho de
esa hermosa ciudad.
XX. 4. Estos cuadros son hermosos. Esos cuadros son más hermosos. Aquel-
los cuadros son los más hermosos. Los cuadros de este pintor son hermosísimos
(muy hermosos, sumamente hermosos). Estos cuadros son tan hermosos como
aquellos. Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. — María es más
delgada que Eva'. Eva es menos delgada que María. María es la muchacha "más
• delgada de la familia. Eva es también delgadísima (muy delgada). Eva es tan
delgada como Isabel. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. — He gastado
mucho dinero. Has gastado más dinero que yo. Luis ha gastado menos dinero que
tú. Hemos gastado más de veinte florines. No habéis gastado más que treinta
florines. Han gastado tantos florines como nosotros.
5. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años, iba a menudo
al teatro y.al cine. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las
extranjeras! Pero no iba solo, mi hermano mayor venía también conmigo. Comprá-
bamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca
> mucho dinero. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres,
y no lejos de nuestra casa había, un cine.
b) Hacía un tiempo hermoso. Hacía (Había) sol, no llovía y no hacía viento.
Pasábamos todo el día al aire libre. Teníamos tiempo porque era domingo. Mien-
. . tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía)
unos libros, ya daba un paseo con Margarita por el parque. Allí había mucha gente,
porque todo el mundo quería gozar- del tiempo hermoso.
XXI. 4. Tu pluma es mejor que la mía.vJosé es el mejor alumno. Este queso
es óptimo. Estos tejidos son pésimos. Este es el peor tejido. Este tejido es peor
que aquél. La primera sala es la más pequeña, la tercera sala es la más grande.
. Mi hermano mayor es más grande que yo. Mi hermana menor es más pequeña
que tú. La ventana es más alta que la puerta. Ésta es una calidad superior. Le
ayudaré a usted con sumo gusto. Vosotros coméis más que nosotros. Ellos han
gastado menos que nosotros. Bebo poquísimo. Este trabajo es superior g. nuestras
fuerzas. Esta calidad es inferior a esa. <
5. Querido amigo ; Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta
pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. El sábado por la
noche estaba cenando, cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias.
En el telegrama me invitaba a la boda de su hija. Pues bien, ayer por la mañana
me levanté a las cinco, y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren
de las seis. Puedes imaginarte, cuánta gente esperaba delante de las taquillas.
Subí al tren en el último momento. Todos los coches estaban repletos. Recorrí
todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. Por fortuna el viaje no duró largo
tiempo. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. Comí y bebí todo el
> 334
día, y volví a la capital sólo con el último tren. Esta noche no te llamaré por
teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano. Por eso te
he escrito esta tarjeta. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. Hasta ma-
ñana.
XXII. 4. a) Luis me pidió dinero. — Todos los alumnos rieron. — Segm
leyendo el texto. — Sentiste no tener tiempo. — Durmieron profundamente. —
Mi abuelo murió en 1959. — En el museo vimos muchas cosas interesantes. —
¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica.
— ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos. — ¿Dónde pusis-
teis el periódico? — No pude escribir la carta. — Mis hermanos fueron al cine.
— Ayer estuvimos en casa. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di
a Ernesto.
b) Llueve a más y mejor. — He trabajado muchísimo.' — Mi madre cocina
mejor que la tía Teresa. — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. —
Carlos habla más que los otros. — Eva estudia menos que los otros (las otras).
— Hoy me siento mejor que ayer. — Tus padres viven ahora más felizmente que
antes. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. — Trabajamos a más no poder
(hasta no más). — Los niños gritan a más y mejor.
c) ¿Eres tú? Sí, soy yo. ¿Sois vosotros? Somos nosotros. Son ellos (ellas). Es él
(ella). — ¿Os divertisteis ayer? Sí, muchísimo. ¿Se divirtió tu hermana menor?
Ella también se divirtió muchísimo. — ¿Qué hora es? Serán las diez. Habrán sido
las nueve cuando volví a casa. Cuando habré leído el. periódico me acostaré. —
Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica.
5. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. En casa de Blanca hubo una
pequeña tertulia. Entre, los invitados estuvieron Julia, Sofía, Edmundo y Ernesto
también. Bailamos hasta la media noche. Ernesto bailó más y mejor que los otros.
Sofía tocó el piano y Edmundo, el violín. Más tarde pusimos discos de gramófono.
A mí me gusta la música de baile más que la otra.
b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. Cuando habré dormido a más
no poder, me levantaré, luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal.
Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños. ¿Te
salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas.
Cuando habré revelado las fotografías, te las mostraré.
XXIII. 4. a) Me alegro de poder invitarte a comer. Me alegro de haber pn-
dido invitarte a comer. — Mis padres sienten veros tan raramente. Mis padres
sienten no haberos visto. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué
lástima haberte levantado tarde 1 —- jQué lástima habernos levantado tarde!
— jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de ha-
ber comido) algo fuimos al teatro. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los
gemelos. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete, entré en
el palco. \.
b) Habiendo terminado el trabajo, volví a casa. — Habiendo llegado el tren
con retraso, tuvimos que esperar mucho en la estación. — Aprendiendo las pala-
bras nuevas, responderás bien en la escuela. — Habiendo aprendido las pala-
bras nuevas, responderás bien en la escuela. — Habiendo desempeñado bien los
actores sus papeles, hubo muchos aplausos durante la función. — Teniendo ganas
de ir a teatro, compramos localidades para la función de esta tarde. — Habiendo
terminado su trabajo los obreros volvieron a casa.
••335
 5. Ayer fue domingo. Me desperté de excelente humor porque había dor-
mido a más no poder. Lavándome, limpiándome los dientes y peindándome
en el cuarto dé baño, pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche
en el Teatro Alegre. No siento haber visto la comedia. Pero es lástima que mí
asiento estaba (se hallaba) en un palco, porque veo mejor de la platea. Ha-
biendo llevado conmigo los gemelos, lo vi todo bien. La representación alcanzó
un gran éxito. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extra-
ordinaria. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. A mí me gustó
mucho la pieza. La próxima vez no iré solo sino con mi, amigo Paco. Sé que a él
también le gustan las piezas buenas.
XXÍV. 1. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica. — He mostrado
(enseñado) a mi mujer los billetes comprados. — He visto los libros comprados.
— El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos, puestos sobre la mesa.
— ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. —
Hoy los niños no se han lavado todavía. — ¿No habéis dormido bastante? — No
sé cuándo están abiertos los museos. — Budapest está dividido en dos partes • -
por el Danubio. La orilla derecha está limitada por las montañas. — El profesor
ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. — La lengua española hablada
en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España.
— Los ejercicios los tenemos escritos ya. —Nosotros ya tenemos leídas estas revis-
tas. — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine.
2. Esteban y yo éramos condiscípulos. — Cuando Andrés tenía doce años
era un muchacho (niño) pequeño y gordo. — Cuando iba a la universidad me
interesaba por todo. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe,ro ayer llovió e hizo
viento. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. — ¿ Cómo era
la función? Era óptima (muy buena). El teatro estaba repleto, y también la mú-
sica les gustó a todos. — Yo sé más palabras españolas que tú. — Tú estudias
menos que yo. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. — Tú tienes los ojos
más vivos que María. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío
Miguel? — Cuando, éramos niños tú eras más fuerte que yo. — Tanto valemos
cuanto sabemos. — El camino era muy largo (larguísimo). — Ellos son felicísimos.
— España es un país riquísimo. — He dado más de cincuenta florines a mi herma-
na mayor. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines.
i 3. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. Él era el mejor hombre
dél mundo. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano
mayor y a mi hermana menor. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >'
alegría. — El queso que compré ayer era óptimo. — Ayer respondiste pésimamente
en la escuela. i— El domingo subimos al monte más alto. — Mis padres viven en el
piso superior. — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. — Creo que este
trabajo será superior a nuestras fuerzas. — Llegó (Ha llegado) el momento supre-
mo. — Te ayudo con sumo gusto. — El hombre pobre estará contento también
con el más mínimo dinero. — Mandé traer azúcar de la tienda. — En el año pa-
sado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas. — Mi
amigo manda hacer todos sus trajes al sastre.
4. Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare.
— ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. — Quisi-
mos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. — Los alumnos pusieron los cuader-
nos sobre la mesa. — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas.
336
 >
— Cuando supe que mi amigo estaba enfermo, fui a verle. — ¿Qué trajiste contigo
del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. — Dormí
más profundamente que tú. — Nos divertimos más que vosotros. — Ayer por la
tarde llovió a más y mejor (a más no poder). — Los niños rieron mucho en el cine.
— Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica. — ¿Eres tú, Juan? Sí, soy
yo. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió
muchísimo. Bailó a más no poder. — ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado
ya porque son las diez. — Cuando habréis recibido mi carta, responded en seguida.
— Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. — Habrán sido
las siete y media cuando empezó la función. — Vosotros ya habréis visto la pieza
nueva.
5. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. — El rey per-
donó al bufón que le había ofendido gravemente. — Mi mujer estaba muy con-
tenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la
fábrica.. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las
dos. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación, me
llamó por teléfono. — Después de que nos hubimos vestido, dimos un paseo en el
parque. — Luego que hubo comenzado a llover, nos apresuramos a casa. —
Siento no haber hablado con José. — Sentimos no haber visto la pieza nueva.
— Excúsame no haberte escrito. — Después de haber entregado (Habiendo
entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa, entré en la platea. — Ha-
biendo visto ya la comedia nueva, nos quedamos en casa. — Habiendo ofendido
gravemente el bufón al califa, éste le condenó a muerte. — Habiendo desaparecido
la nieve, las montañas no eran ya tan hermosas como antes.
XXV. 3. a) Tomaría el sol, pero no tengo tiempo. — Escribirías una carta
a tus padres, pero ahora tienes que marcharte. — ¿Me haría el favor de pasarme
la sal? — Saldríamos de casa, pero llueve. — Vendríais a vernos, pero debéis salir.
— Podrían hacer una excursión, pero ya es tarde. — Ustedes habrían podido
tomar el sol. — Habríamos podido leer un libro. -*- Juan habría salido (se habría
marchado) de casa, pero no quería.
b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías). — Decías (Dijiste) que el señor
Kiss vendría. — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos.
— Sabíamos que el tren llevaría retraso. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría
tiempo. — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest.
c) Juan sabe lo cansada que está Ana. — Nu puedes imaginarte lo buenos
que son mis padres. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro. — Nosotros no (
sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. — Vosotros no veis lo desdichadas
que son esas muchachas. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. —
¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que
o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas!
— En su vida ha escuchado una música tan bella.
4. Tengo un hermano que vive en la Argentina. Hace medio año me escribió
en su carta que nos invitaría, a mi mujer y a mí, a pasar unas semanas en su casa.
Nos gustaría mucho ver mundo. Viajaríamos por tierra y mar, utilizando todos
los medios de transporte modernos. Yo tendría ánimos para subir a un avión»
pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. Mi hermano nos escribió que se
alegraría mucho de nuestra visita. Quien no le conoce no puede imaginarse lo
22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t * *337
 bueno que es. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar espa-
ñol (para que uno hable español). — En mi vida he pensado que saldría para la
Argentina.
XXVI. 2. a) Quizá(s) tengas razón. — Ojala (que) tengas razón. — No sé
qué tiempo haga afuera. — Negamos que los niños sean holgazanes. — No negamos
que Margarita es holgazana algunas veces. — Nuestros amigos creen que venimos.
— Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. — No ignoro que Ana
es una buena ama de casa. — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa.
— ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — No sé sí viene
a las diez o a las once. — Sé que ya es tarde. — Puede ser que ya sea tarde. — Pablo
dice que está enfermo.
b) Puede ser que tengáis razón. — Es bueno que nuestros padres vivan en
Budapest. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. — Es (una) lás-
tima que de aquí no oiga la música. — Milagro será que nuestros amigos estén en
casa. — Ocurre (Sucede, Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las
siete. — Consta (Es claro) que te equivocas. — Me alegro (de) que usted hable
español. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la
Argentina. — Te agradezco que vengas a verme. — Sienten que estemos enfermos.
— Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. — ¿No lamentáis que yo no
, venga con vosotros?
c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. — Quiero escribir a mis
padres antes (de) que me marche. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que, en
cuanto que, tan pronto como, luego que) venga el cartero. — Hoy me quedo en
casa a condición (de) que (siempre que, con tal de que) vengas a verme. — No
nos marchamos sin que hablemos con él. — Nos iremos a menos que llueva. —
Cuando llegues a la oficina, dejará de llover. — Por extraño que parezca, Ana no
ha vuelto aún a casa. — Aunque tengo dinero, no me compraré el traje nuevo.
— Tengo que salir para Szeged, cueste lo que cueste. — Diga lo que diga, no le
creo. — Sea como sea, me quedaré aquí. — Enséñeme usted un libro que sea inte-
resante. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera.
— Tú eres el tercero que lo diga.
d) Llevo dos días sin comer. — ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis
parientes ya llevan dos días en Budapest. — Nosotros llevamos trabajando treinta
años en esta fábrica. — Llevo diez años de profesor en esta escuela.
3. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta
de su cuñada. Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos, pensó para sí:
— ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir.
Quizá(s) esté enferma. — Antes (de) que lea la carta, Ana se sienta en un sillón
y abre cuidadosamente el sobre. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de de-
seos de veros. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. Es posible que
no tengáis bastante dinero. Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos
vuestros gastos de viaje. Os prometemos que saldremos para Budapest a con-
dición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. Creo que tu marido
se alegra cuando tenga ocasión de viajar. ¡Venid lo antes posible 1
XXVII. 2. a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón. — ¡ Ojalá (que) tu-
vieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. —Negá-
bamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. — No negábamos que Margarita

338»
era holgazana algunas veces. — Nuestros amigos creían que veníamos. — Nuestros
amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. — No ignoraba que Ana era
una buena ama de casa. — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama
de casa. — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez.
No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once. —
Sabíamos que era ya tarde. — Quisiera comprar un sombrero. — Nuestros amigos
quisieran venir a vernos. — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos
ver los tejidos nuevos?
b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. — Era bueno que nuestros
padres viviesen (vivieran) en Budapest. — Era hora (tiempo) de que los niños
volviesen (volvieran) a casa. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la mú-
sica. — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. Ocu-
rría (Sucedía, Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. — Con-
staba (Era claro) que Miguel se equivocaba. — Me alegraba (de) que María hablase
(hablara) español. — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese
(pudiera) salir para la Argentina. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme.
— Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. — ¿No sentíais que yo
no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (apren-
dierais) la lección.
c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). — Quise escribir
a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). — Don Francisco se fue
para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente. — Me quedaría
en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. — No nos
marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. — Nos iríamos a menos
que lloviese (lloviera). — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina,
dejaría de llover. — Aunque tenía dinero, no me compré el traje nuevo. — Tenía
que salir para Szeged, costase lo que costase (costara lo que costara). — Dijese
lo que dijese, no le creía. — Fuese como fuese, yo no deseaba verle. — Le rogué
a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante.
— No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. — Le dije a mi padre que
yo haría lo que él quisiera. — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera).
d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos
libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese
(leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1
— Parece como si nevase (nevara). — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1
— ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también
vosotros 1
3. Ayer recibí una carta de la América del Sur. Me la había escrito mi cu-
ñado. En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. Superfluo decir, me alegré
mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. Me sentía como si (igual que
si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. Estaba claro como dos y dos son cuatro
que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo. Mi
cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. A pesar de eso tendría
que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. ¡Era (una) lástima que
no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el
caso peor podría acudir a Don Francisco. Le rogaría (que) me prestase (prestara)
dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. Sería
necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. Quisiera hablar con
22* 339
 mi jefe también. Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de va-
caciones.
XXVIII. 3. a) Siento que no tengas tiempo. Siento que no hayas tenido
tiempo. Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. Sentía que no hubieras (hubieses)
tenido tiempo. — Pedro no sabe que yo esté aquí. Pedro no sabe que yo haya
estado aquí. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. Pedro no sabía que
yo hubiera (hubiese) estado aquí. — No afirmamos que Ana tenga razón. No
afirmamos que Ana haya tenido razón. No afirmamos que Ana tuviera (tuviese)
razón. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. — Es bueno (Está
bien) que también vosotros vengáis. Es bueno que también vosotros hayáis ve-
nido. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). Era bueno que tam-
' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido.
b) Puede ser que el tren ya haya llegado. — Quizás mi hermano haya tenido
razón. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. — ¡Ojalá me hubiera com-
prado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría
a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. — Leeríamos el perió-
dico a condición de. que nos lo prestarais (prestaseis). — Podía ser que hubieran
perdido el tren. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. — ¿ Qué diríamos
a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese), el asunto
estaba así. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase, hubiera ha-
blado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. — Tú eras el primero
(la primera) quien lo dijeras (dijeses). Tú eras el primero quien lo hubiera dicho.
— Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto.
4. Mañana por la mañana saldré para el extranjero. Todo está preparado ya.
Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. ¡Qué bien que me hayan
concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no
pueda acompañarme. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme,
pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. Mi
tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta. ¡ Quién hubiera po-
dido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me
hubiera (hubiese) tocado la lotería. ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas
palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos
bultos. Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento
para no fumadores. Espero que tendré un buen asiento en el tren. Quisiera estar
sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. Me he pro-
puesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a
mis amigos).
XXIX. 3. a) Si tengo dinero, no tengo preocupaciones. — Si tienes dinero,
te comprarás el abrigo. — Si tenía dinero, gastaba mucho. — Gastaríamos mucho
si tuviésemos (tuviéramos) dinero. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nu-
bierais) tenido dinero. — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. — Si tu-
vieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). — Si hubiésemos
(hubiéramos) tenido sueño, nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. — Os
habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño. —
Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa. — Si hubiesen (hubieran)
dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. — Estudiaría (Estudiara)
más si me trajeses (trajeras) tu libro. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te
hubiese (hubiera) traído mi libro.
340
 b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito, escribirá) un libro. — Pensaba
que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escri-
biese, escribiera) un libro. — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos
aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. — Será
menester que salgamos para Viena. — Era menester que saliésemos (saliéramos)
para Viena. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. —
Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta»
— No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. — No sabíamos
cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren. — Estoy
contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. — Estaba contento
de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías
(quedases, quedaras) aquí. — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira
alrededor del sol.
4. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos. Sucedió .
una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese)
a todos que yo no estaba en casa. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a
la puerta. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. Podéis
imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre. —
¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó
a Pepe. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa.
— Tú mismo me has rogado, — contestó Pepe, — que yo dijera (dijese) a todos
que tú no estabas en casa. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el
hotel de la Paz, porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. Así
pues fui al hotel para encontrarme con él. Mi padre estaba muy contento de que
yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen.
XXX. 1. Es lástima que hoy no haga sol. Si hiciese (hiciera) sol, daría un
paseo en el jardín. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín. Si
dependiese (dependiera) de mí, pasaría todo el día en el jardín. — Nosotros pre-
feriríamos hacer un viaje. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante
estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren
rápido y mirar el hermoso paisaje. En mi vida olvidaré lo interesante que fue un
nuestro viaje en Italia. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. De allí prosegui-
mos nuestro viaje para Florencia y Roma. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido más-
dinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia.
2. Llaman a la puerta. No creo que sea Juan; quizás sea el cartero. Estoy
muy contenta de que me traiga una carta. La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha
tiempo. Temo que 'esté enferma. Siento que no viva en la capital. Pero quizás,
(acaso) sea mejor que viva en el campo. Si no viviese (viviera) en el campo, mis
hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa. Aunque se queje siempre de que
no tiene dinero, vive bien porque cría cerdos (puercos). Creo que tiene también
un huerto frutal. Sea como sea, podría escribirnos más a menudo (con más fre-
cuencia). — No sé cuándo Juan vuelve a casa. Ignoro también qué hora sea-
Puede ser que ya sea tarde. Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana
mayor. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve, Me parece que hoy he tra-*
bajado bastante. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. Llevo-
mucho tiempo sin leer un buen libro. • „
3. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. Ayer hablamos;
con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas de-
vacaciones. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo»
341.
Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero, nosotros también podríamos hacer ges-
tiones para obtener los pasaportes. — Juan no creyó que su hermana mayor
le invitarla. Cuando leyó la caria de su hermana, eslaba en el séptimo cielo.
¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo
a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco, pero ésta no era
bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. — Quisiéra-
mos hablar con el señor director. ¿Está? Sí, señores, pero está ocupado. ¿Pudiéra-
mos, entonces, hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse.
Creo que tendrá tiempo de recibirles.
4. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. No creo que hayamos
olvidado algo. (Es, Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese, hubiera)
tenido tiempo de ayudarhos. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos)
asegurado un taxi. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con me-
dia hora de anticipación. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría
cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran)
llegado a la estación con media hora de anticipación. Después de entregar sus bul-
tos al mozo fueron a la sala de espera. No tuvieron que esperar mucho porque
cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. El matrimonio
Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos
en un departamento para no fumadores. Juan sentía que sus hijos no hubieran
(hubiesen) podido venir a la estación,
5. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí
que sonaba el despertador. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la ofi-
cina. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. Si hubiera (hu-
biese) hecho un tiempo hermoso, habría (hubiera) hecho una excursión con mis
amigos, pero no hacía sol y hacía frío. Por eso decidí quedar(me) en casa; escu-
charía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días.
El tiempo pasó pronto. El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera)
ya tan tarde. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la
escuela? Iría a ver a mi cuñado. Pero iré a verle mañana. Si no fuese (fuera) a
la lección de español, el profesor creería que no me he preparado. Tienes razón.
¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú. Si no hubiera
(hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe, yo
también habría (hubiera) escrito los ejercicios.
XXXI. 3. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. — Estas cartas
no serán llevadas a (los) Correos por Eva. — Este ejercicio fue escrito por Juan.
— Los buenos alumnos son alabados por todos. — Inés es amada de toda la fami-
lia. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido.
b) Se compra cuadros. — Estos cuadros no se compran. — Los museos
se visitan por la mañana. — A Pedro se le alaba por su bondad. — Estos objetos
no se venden.
4. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. — Los cuadernos que me has
comprado son gruesos. — No conozco a los hombres que están sentados en el
primer banco. — No conocemos a las señoras que habéis saludado. — La pluma
con que escribo no es muy buena. — El alumno con quien he hablado es el hijo
de mi amigo. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. — No conoce-
mos los asuntos de que hablan ustedes. — No conocemos las personas de quienes
hablan ustedes.
342
 b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. — Eva era la que me
abrió la puerta. — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa.
— Son muchos los que hablan el español. — Lo que dices no me interesa. —
Escríbeme de lo que quieras.
c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado
mucho. — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita,
con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales, a las cuales ha-
béis encontrado) por la calle. — He aquí los sobres de las cartas de los cuales
(de las cuales) te he hablado.
d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. — Anoche leí
un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo). — Le
he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted. — Hay perió-
dicos cuyos artículos son siempre interesantes.
5. Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española.
Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque
fue hablada primeramente en Castilla. El idioma español es lá continuación del .
latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. El léxico y la sintaxis del
latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escri-
tores romanos clásicos. Él español como idioma nativo es hablado hoy por más
de cien millones de hombres en el mundo. — Te contaré una historia interesante
de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. Este
hombre no era capaz de aprender el holandés. Cuando un compatriota ^paisano)
acertó a pasar por el pueblo, le dijo : — Amigo mío, no puedes figurarte lo tontos
que son los hombres con quienes, vivo en este pueblo; hace ya más de veinte
años que estoy aquí, y todavía no entienden ni hablan la lengua española.

XXXII. 2. el escribir cartas; el leer libros y periódicos; el aprender las

palabras nuevas ; el saber lenguas ; al llegar al mercado ; al ponerse el sol; con
el andar del tiempo ; el levantarse tarde ; el contar cuentos ; el criticar a otros.
4. a) Después de escribir la carta, fui a echarla al buzón. — Antes de empe-
zar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. — A no ir Carlos a la
escuela, el profesor creería que no se había preparado. — No sabemos cuándo
marcharnos. — Además de no escribirnos, nuestros amigos tampoco nos llaman
por teléfono. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel. — Eugenio se metió
la carta en el bolsillo sin leerla. — Por no habernos puesto un telegrama, nadie
les esperaba a nuestros padres en la estación. — He venido a fin de (para) hablar
contigo. — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. — En vez de tocar el piano
lees un libro. — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. — Con no estar
enfermos, no nos sentimos bien.
b) Celebro (Me alegro de) verte. — Solemos (Estamos acostumbrados a)
comer a la una. — Será mejor llamarles por teléfono. — María aprende a cocinar.
— No quiero molestarle (disturbarle) a usted. — Mi amigo me ha invitado a ir
con él al cine. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas, T- NO
nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. — No se han arrepentido de
habernos escrito. — Hoy ya no parará de llover. — Trataré de hacer (cumplir
con) mi deber. — Era hora de despedirnos. — El tren no tardará en llegar. — Ha-
béis hecho bien en ponernos un telegrama. ¿Quién fue el primero en entrar en el
cuarto?
343
 5. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre
el consejo de los demás. Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un
labrador, su hijo y de un burro. El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su
hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía con-
fianza en sí mismo. Un día. fueron al mercado en el pueblo vecino. Camino del
mercado encontraron varios grupos de campesinos. Unos les criticaron al labrador
y su hijo por llevar el burro sin jinete ; otros criticaron que el hijo estaba mon-
tado en el burro y el padre iba a pie; al tercer grupo de campesinos no les gustaba
que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. — Lo ves, hijo mío,
— dijo el labrador a su hijo, — no se puede obrar a gusto de todos.

XXXIII. 2. a) Acabo de escribir el ejercicio. — Carlos acaba de salir del cuar-

to. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases. —
¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. — Voy a enseñarles a ustedes
los tejidos nuevos. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó
mi telegrama. — Si no te molesto, me pongo a tocar el piano. — Después de la
comida nos pusimos a estudiar. — Después de la cena me pondré a leer el libro.
— Mi tía volvió a escribirme. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. — Al
vernos se echaron a reir. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser
(llamarme) Pedro si eso no es verdad. — Terminó por prestarme el libro. —
Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. — Yo no tengo nunca
que aguardar.
b) • Hungría abunda en toda clase de frutas. — Si no cumplimos con nuestros
deberes no cumpliremos el plan. «— Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo
ni siquiera para las ocho. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica)
acabará con ella en el curso de un mes. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje.
— Mañana estaremos de caza. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embaja-
dor en Londres. — Si crees que María dice la verdad, estás en un error. — El
enfermo no está en su juicio. Está para morir. — Estábamos para marcharnos
cuando llegó Juan. — Estas cartas están por escribir.
c) Podrías darme siquiera un vaso de agua. — (Siquiera hubiesen estado
en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). — No nos
han escrito siquiera una tarjeta. — A mis tres hijos les he comprado sendos som-
breros. — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flo-
res. — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1
— El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa.
3.. Me acuerdo que cuando tenía doce años, soñaba con hacerme maqui-
nista ferroviario. Me interesaba siempre en los trenes. Más tarde ya soñaba
con ingresar en la universidad. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si
me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso.
Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. Debo
(Tengo que, He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien; tanto
más me interesaba en las lenguas. Por eso ingresé en la facultad de filología de la
universidad. Ahora trabajo de profesor en una escuela media. Ejerzo mi profesión
desde hace diez años. Me alegro de haber estudiado bien de niño. Si no hubiera
estudiado bien, tal vez no tendría colocación. Espero que mis hijos cumplirán
también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela su-
perior.
344
 XXXIV. 3. Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional.
— Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación.
— Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional. — Carlos sigue sentado a
la mesa leyendo la novela. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos.
— ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me
veo engañado. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. — María se puso
encendida cuando me acerqué a ella. — Esos niños andan ocupados en construir
casas. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. Seguí dormido
hasta las siete de la mañana. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel
quedaron callados.
4. En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. El mo-
tivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas
al húngaro. — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. Nunca
podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela, entre otras
la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento. Además del Quijote descue-
llan en la literatura española también las obras de otros novelistas. Hace poco han
sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álar-
con y la novela de Benito Pérez Galdós, titulada "Zaragoza". En Hungría había
gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. Reciente-
mente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Fede-
rico García Lorca y de otros poetas españoles.

XXXV. 3. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres.
— María sigue leyendo su novela. — ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo dur-
miendo ya más de ocho horas. — Nuestro barco se iba aproximando (iba apro-
ximándose) a la ribera (orilla). — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves
que revoloteaban sobre el barco. Continuaré tomando la medicina porque me
siento todavía enfermo. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapa-
reciendo. — Voy pensando que me equivocaba. — Tus amigos- llevan esperán-
dote más de una hora y media. — La tía de Margarita se está muriendo. — En
el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles.
•
4. Cuando era un niño de ocho años, — contaba Cristóbal Colón a sus ami-
gos, — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia
países lejanos. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. Leí todos
los libros sobre viajes. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra
debe de ser redonda. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más
cortas para ir a la India, salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis
planes. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando
hacia el oeste, se burlaron de mí. Al gobierno de España le hacían falta nuevas
minas de oro y por eso me dio tres carabelas. Salimos del puerto de Palos el tres
de agosto de 1492. Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros
vio la tierra de lo alto del mástil. Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando
pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. — No creáis (penséis)
que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento.
Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad.
— Verdad, — les dije, — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener
un huevo derecho sobre la punta. — Todos probaron pero ninguno lo consiguió.
Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. Todo es fácil
después de que otro lo haya hecho.
• 345
 XXXVI. 2. ¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo
de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni
más difícil de cualquier otro idioma. Para aprender bien una lengua debemos
ocuparnos en ella durante años, estudiándola, por decirlo así, cada día. Abar-
cando con la vista el camino recorrido, podemos afirmar que hemos trabajado
bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir
cualquier texto español; después de un poco de ejercicio seremos capaces de
comprender el habla de los españoles y, aprovechándonos de toda ocasión para
hablar el español, dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso
idioma castellano, al comienzo lenta y cautamente, pero más tarde cada vez
más segura y correctamente. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas.
Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados.
Pero si queremos conocer las obras literarias en el original, o si necesitamos
seguir estudios profesionales o técnicos, tenemos que ampliar nuestros conoci-
mientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas. El estudio de una
lengua no termina con la última lección de un manual; si no queremos olvidar
el uso de la lengua tenemos que repasar, de vez en cuando, la gramática y también
las palabras antes estudiadas. Pues bien, ¡continuemos el trabajo empezado !

646
 SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR
E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót
tartalmazza.
A főnév nemét (m = masculino hímnemű ; / = femenino nőnemű) csak ott
jelöljük, ahol kétséget támaszthat. Az -o végű főnév hímnemű, az -a végű nőnemű l
A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szo­
kásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. személyében adjuk meg.
A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási
sajátosságokat. A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg ; ragozásuk meg­
található a könyv 309—314. lapján.
A szótárban használt egyéb rövidítések:
ej — elöljárószó pl = plural, többes szám(ú főnév)
hat = határozószó /. = lásd
inf f = infinitivo, főnévi igenév v. = vagy
ksz = kötőszó vki, vmi = valaki, valami
mn = melléknév ~ = a címszót ismétli
nm = névmás
acabar befejez, bevégez ; ~ de (+ inf)
éppen az imént (történt vmi)
a (ej) -nak, -nek ; -ra, -re ; -hoz, -hez, academia akadémia
-höz ; -ba, - b e ; -nál, -nél acariciar (-icio) (meg)simogat
abanico legyező acaso talán
abierto nyitott, nyitva accesible megközelíthető, (könnyen)
abogado ügyvéd hozzáférhető
abolengo eredet, származás acceso közeledés
abrazar választ (pálgát) ; meg-, felölel acción / cselekedet
abrazo ölelés ; dar un ~ megölel aceituna olíva, olajbogyó
abrigar (de) megóv (vmitől) acento hangzás, hanglejtés; hang­
abrigo felöltő, (téli)kabát súlyozás)
abril m április acentuación / hangsúly
•abrir (abierto) kinyit aceptar elfogad
abrojo csalán, tövis acerca de (ej) illetően, felől
absolutamente teljességgel, éppenséggel acercarse (a) közeledik, odamegy, oda­
absoluto önálló lép, odajön
abstraído gondolatokba merülve, a világ­ acertar (acierto; a + inf) véletlenül
tól elvonatkozva tesz vmit
abuela nagyanya acomodado jómódú
abuelo n a g y a p a ; los ~ s a nagyszülők acomodador m ; ~ a / jegy szedő
abundancia bőség; en ~ bőven acompañar (el)kísér
abundante bőséges aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgy-
abundar bőven van, bővelkedik (amiben : eset)
de, en) acontecer történik, megesik
aburrido unalmas acontecimiento esemény
aburrir untat, terhére van (akinek: acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire
tárgyesel) ; ~ s e unatkozik (de)

347
acostarse (me acuesto) lefekszik agujero lyuk, nyílás
acostumbrado megszokott; estar ~ (a) ¡ah! ó!
hozzá van szokva (vmihez) ahí ott (a measzólltott személynél)
acostumbrar szokott ahogar vízbe fojt, megfojt: vízbe fúl
acrimonia érdesség, keserűség ahora most; por -v egyelőre; ~ bien
acto felvonás . nos hát
actor m színész ahorcar felakaszt
actriz / színésznő ahorro takarékosság; megtakarított
acudir eljön; fordul, folyamodik vki- pénz
hez (a) aire m levegő
acuerdo egyezmény; de ~ rendben aislar elkülönít, elszigetel
van ajedrez m sakk(játék); jugar al ~
acusado vádlott sakkozik
acusar (de) vádol (vmivel) ajeno idegen, másé
acusativo tárgyeset al = a + el
adelante előre; más «- előbb(re), ké­ alabar dicsér; ~se (de) dicsekszik
sőbb (vmivel)
adelgazar lesoványodik alargarse elhúzódik
además azonfelül, azonkívül; ~ de alarma riadó
azonfelül, hogy alba hajnal
¡adiós! isten veledl albañil m kőműves
adjetivo melléknév alborada hajnal
admirable csodálatra méltó, kiváló alborear hajnalodik
admirar megcsodál alboroto zajos vidámság, vidám zaj
admitir megenged, eltűr álbum m album
adoptar elfogad alcanzar elér, utolér
adquirir (adquiero) szerez, nyer alcoba hálófülke
aduana vám(hivatal) alcohol m alkohol, szesz
adusto szigorú; mogorva, besavanyo- aldea falu
, dott aldeana parasztleány
advenimiento trónralépés aldeano paraszt, falusi
adverbio határozószó alegrarse (de) örül (vminek)
adversario ellenfél alegre vidám
advertir (advierto) megjegyez; figyel­ alegremente vidáman
meztet, felhívja figyelmét (akinek. alegría öröm
tárgyeset) Alejandro Sándor
afable nyájas(an), barátságos(an) alemán, alemana német
afectuoso szívélyes alfabeto betűsor, ábécé
afeitar borotvál ; jabón de ~ borotva­ álgebra algebra, számtan
szappan ; máquina de ~ borotva­ algo valami(t) ; kissé ; ~ más még
készülék ; ~se borotválkozik valami(t)
aficionado vmit szerető, kedvelő ; alguien valaki
ser ~ a szeret, kedvel vmit algún, alguno valaki, valamely, némi,
afirmar állít, megerősít néhány; en algún sitio valahol
África Afrika algunos, algunas néhány
afueras / pl környék; en las ~ de vmi- alma lélek
nek a környékén almacén m áruház ; raktár
agitar lenget, ráz almendra mandula
agosto augusztus almendro mandulafa
agradable kellemes almohada párna
agradar jólesik, tetszik alojamiento elhelyezés, elszállásolás
agradecer (-ezco) megköszön, hálás alquilar bérel; tener alquilado bérel
(akinek: a ; amiért: tárgyeset) alrededor (hat) körül, körbe; de ^
agradecido hálás környező ; ~ de (ej) vmi körül
agrícola mn földművelő alto magas ; en voz alta hangosan
agrio savanyú altura magasság
agua víz aludir céloz, utal
aguardar vár (ige) alumna tanulólány
agudeza éleselméjűség, szellemes mon­ alumno tanuló
dás alusión / célzás
agüero jóslat alzarse felemelkedik; felverődik (j»Qítí
águila sas allá ott, oda; más ~ de (ej) -on t S
agüista m, f fürdővendég allí ott
348
ama háziasszony, gazdasszony; ~ de anual évi
casa a ház úrnője anunciar hirdet, bejelent
amabilidad / kedvesség añadir hozzátesz, hozzáfűz
amable kedves, szeretetre méltó añadidura hozzáfűzés; ráadás; por -~
amanecer nappalodik; al ~ virradat­ tetejébe, ráadásul ^
kor, hajnalban año év
amarillo sárga apagado tompa, színtelen
ambos, ambas mind a kettő, mind a apagar elolt
ketten aparador m pohárszék, ebédlőszekrény
América Amerika; ~ del Sur Dél- aparato készülék
Amerika aparecer (-ezco) előtűnik, megjelenik
americana kabát, zakó apasionado szenvedélyes
americano amerikai apenas alig
amiga barátnő apercibir(se) észrevesz
amigo barát apetito étvágy
amo gazda, ház ura apetitoso étvágygerjesztő
amonestación / intés, intelem aplauso taps
amor m szeretet, szerelem aplazar elhalaszt, halogat
amueblado bútorozott aplicación / szorgalom
Ana Anna aplicado szorgalmas
anacronismo anakronizmus apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit)
ananá ananász apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgy-
ancho széles, tág(as) eset)
andaluz, -a andalúziai apoyo segítség, támogatás
andar jár, megy apreciable észrevehető, jelentős
andén m peron apreciar .megbecsül
Andrés m András, Endre apremiar szorít, sürget
anécdota / anekdota, adoma, rövid aprender megtanul
történet apresurar siettet; ~se siet
anfitrión m vendéglátó gazda aprisa sietve, gyorsan
Angela Angela aprisionar magába zár, elfoglal
anhelar óhajt, vágyódik (ami után: aprobar (apruebo) megállja helyét;
tárgyeset) letesz (vizsgát)
anillo gyűrű aprovechar (fel)használ, hasznára v a n ;
animación / élénkség, forgalom n y e r ; ¡que os aproveche! váljék
animal m á l l a t ; mn állati egészségetekreI
ánimo lélek, szellem, bátorság ; tener ~ s aproximarse közeledik
bátor apuesta fogadás
aniversario évforduló apuntar súg
anoche tegnap este v. éjjel; anteanoche aquel, aquella az a
tegnapelőtt este v. éjjel aquél, aquélla az
anochecer esteledik, alkonyodik ; el ~ aquello az
(be)esteledés, alkony aquellos, aquellas azok a
anónimo névtelen aquéllos, aquéllas azok
anotar feljegyez aquí i t t ; de <— innen
ansiar (ansio) vágyódik, eped vmi után ara oltár; en ~ s de javára
(tár gyesét) árabe arab
ante (ej) e l ő t t ; ~ todo mindenekelőtt, Arabia Arábia
elsősorban Aragón m Aragónia
anteanoche tegnapelőtt este aragonés, aragonesa aragóniai
anteayer tegnapelőtt árbol m (élő)fa
antemano ; de ~ előre, előzetesen arco ív
anterior előbbi, előzetes arder ég,' lángol
antes (hat) előbb ; mielőtt; ~ que argelino algíri (Argel m Algír)
m i e l ő t t ; cuanto ~ minél előbb ; Argentina Argentina
lo *~ posible lehetőleg minél előbb ; argentino argentin
un año ~ egy évvel ezelőtt; ~ (de) argüir (arguyo) vitatkozik
(ej) előtt armario szekrény
anticipación / előleg; con ~ előbb, armonioso dallamos
korábban, előre arquitecto építész
antiguo régi, ősi arquitectura építészet
Antonio Anta) arrancar elindul
Antoñuelo Tóni arrastrar maga után húz, cipel, vonszol

349
¡arre! gyű te! automóvil m autó
arrear hajt, nógat autor m szerző
arreglar kitakarít, rendbe hoz, (elren­ auxilio segítség
dez ; elintéz ave / madár
arrepentirse (me arrepiento) megbán avenida út, fasor
(amit: de) averiguar kivizsgál
arriba fent, fel aviador m repülő, pilóta
arriesgarse veszélynek teszi ki magát, avión m repülőgép
merészel aviso hír, értesülés; a m i ~ véleményem
arroz m rizs szerint
arte m művészet ¡ay! ó! ó jajl
articular tagolva ejt ayer tegnap
articulo cikk; névelő ayuda segítség
Arturo Artúr ayudar segít (akinek: tárgyeset)
asado sült azúcar m (f) cukor j ~ en polvo por-
ascensor m felvonó, lift cukor
ascua izzó szén v. parázs azul kék ; el ~ kékség, kék ég
asegurar biztosít
asemejar hasonlóvá tesz
asesino gyilkos B
así így, úgy, ily módon ; ilyen, olyan ;
~pues így h á t ; ~ que mihelyt bachillerato érettségi
Ásia Ázsia bailar táncol
asiento ülőhely, ülés bailarín m táncos
asimismo ugyancsak, szintén bailarina / táncosnő
asistir jelen v a n ; segít, ápol; részt baile m tánc
vesz (ahol: a) bajar lemegy, leszáll; levesz, leemel;
asno szamár leenged
asoleado napos, napsütötte bajo alacsony; (ej) alatt, alá
asombrado elámult; estoy ~ meg va­ balde : en ~ hiába
gyok lepve, ámulok Baleares ; las islas ~ a Baleári szigetek
asombrar elképeszt, ámulatba ejt banana banán
asombro csodálat, ámulat banco pad ; bank
aspecto külső, arcszín ; látvány bandera zászló
áspero durva, érdes bandido bandita
astro csillagzat, csillagkép banquete m bankett
asturiano asztúriai bañarse (meg)fürdik
asunto ügy, dolog baño fürdő ; fürdőkád
atar megköt barato olcsó
atención / figyelem ; prestar ~ a ügye) barba szakáll
vmire; las finas atenciones kedves barca csónak
figyelmesség barco hajó
atender megvár; kiszolgál, törődik barriga has, pocak
(akivel: tárgyeset) barrio külváros ; de ~ külvárosi
atentamente figyelmesen bastante (mn) elegendő ; (hat) eleget,
atento figyelő, figyelmes ; estar ~ eléggé
figyel bastar elég
Atlántico Atlanti basura szemét; cubo de ~ szemetes vödör
atrás hátra, vissza; unos días ~ né­ bata hálóköntös, házikabát
hány nappal előbb batalla csata, ütközet
atravesar (atravieso) átszel, átmegy batir ver, üt
(amin : tárgyeset) baúl m (nagy) bőrönd, személypoggyász
atreverse (a + inf) merészel vmit tenni beber iszik
atribuir tulajdonít becerro tinó
aula előadóterem Bélgica Belgium
aumentarse növekszik, fokozódik bello szép
aumentativo nagyító '"bendecir (bendigo) megáld
aun még . . . is ; no ~ még . . . sem berlinés, berlinesa berlini
aún még biblioteca könyvtár
aunque ámbár, habár, noha, jóllehet; bien jól, j ó ; eso no está ^ ez így nincs
még h a . . . is rendjén; muy ~ (nagyon) helyes,
autobús m autóbusz rendben van ; <— que jóllehet; m
automático önműködő jó, vagyon, javak
350
billete m bankjegy; belépőjegy; menet­ cada mindegyik, minden egyes; ~ dia
jegy mindennap; de ~ dia mindennapi
biografía életrajz cadena lánc, bilincs
bisabuelo dédapa caer (caigo, caes); caerse (le)esik; jut,
bisiesto szökő- — dormido elalszik; ~- muerto meg­
bisutería díszmű, ékszeráru hal
Blanca Blanka café m kávé, kávéház -
blanco fehér caja láda; doboz; pénztár, kassza; <— de
blanquear kimeszel ahorros takarékpénztár
bobo buta v. bolond ember cajetilla kis doboz, kis csomag
boca száj; salir a pedir de ~ pompásan cajón m fiók; fiókos szekrény
sikerül; se me hace la ~ agua calaverada ostoba tréfa
összefut a nyál a számban calcetín m zokni
bocado falat caldo húsleves
boda menyegző calidad / minőség
boga; estar en ~ divatos caliente meleg
bolsillo zseb califa m kalifa
bombón m praliné calor m meleg; tengo ~ melegem van
bondad / jóság; tenga la ~ de legyen caluroso forró
olyan jó calvo kopasz; estarse quedando ~ kopa­
bonito csinos, helyes szodik
borla pamacs calzado cipő, lábbeli
borracho részeg calle / út, utca; por la ~ az utcán
borrico szamár; buta ember callejón m szűk utca, sikátor
bosque m erdő cama ágy; estar en ~ ágyban fekszik;
bostezar ásít hacer las ~ s be- v. megveti az ágya­
bota csizma kat
botella üveg cámara szoba
bóveda boltozat camarada m, f elvtárs, iskolatárs, mun­
Brasil m Brazília katárs
brazo kar camarera /; camarero m pincér(nő), fel­
breve rövid; en ~ rövid idő alatt; szolgáló
rövidesen camarote m hajófülke, kabin
brotar rügyezik cambiar (be)vált, (be)cserél, megváltoz­
Bruselas m Brüsszel tat
buen, bueno jó cambio csere, váltás; en ~ viszont,
buey m ökör cserébe
bufón m udvari bolond caminar megy, gyalogol, vándorol
bulbo hagyma camino út, utazás; en el <— útközben;
bulto csomag, poggyász (darab) ~ de su casa az úton hazafelé
buque m hajó ponerse en ~ elindul, útnak ered
Burdeos m Bordeaux camisa ing; ~ de dormir hálóing
burlarse (de) kinevet, nevet (vkin) campanilla csengő
burlesco humoros campesino falusi ember, paraszt; mn
burro szamár mezei
busca keresés; en ~ de keresésében campo mező, föld; vidék, terület;
buscapié m cselfogás en el — vidéken
buscar keres can m kutya
butaca zsöllye, támlásszék Canarias / pl Kanári szigetek
buzón m levélszekrény, postaláda canario kanárimadár; / ~ / teringettét!
candente izzó
canícula kánikula
C cansado fáradt
cansar (el-, ki)fáraszt; ~se elfárad
caballeresco lovagi cantante m, / énekes(nő)
caballero lovag; ur, uram cantar (meg) énekel
caballo ló cántaro, cantarillo korsó, köcsög
cabello hajszál canto ének(lés)
•caber elfér caña nád, fűszál
cabeza fej; m vminek a feje cañón m ágyú
cabildo káptalan cañonazo ágyúlövés, ágyúzás
cabo vég, csúcs; al ~ de végén, múlva; capaz (de) képes (vmire)
al fin y al <->- végeredményben capilla kápolna

•351
capital m tőke ; f főváros célebre híres
capitel m oszlopfő cena vacsora
capítulo fejezet cennr vacsorázik
caprichoso szeszélyes centavo fillér (a peso Hzázadrésze)
captar felfog, megért central közép-, középső, központi
carabela kisebb vitorláshajó centro közép, központ; en el ~ a közé­
¡caramba! teringettétI pen, közepén
carbón m szén cepillar; ~se kefél
cárcel / börtön cepillo kefe ; <-s de dientes fogkefe
cardinal tő- ; número ~ tőszámnév cerca közel; más ~ közelebb
carga teher, rakomány cerca de (ej) mellett, közelében ; (hal)
cargar megrak, rárak közel, mintegy
carao hivatal, állás ; rakomány cercano közeli
caricatura karikatúra, torzrajz cerciorarse de megbizonyosodik vmíről
cariñoso Kedves cerco kör
Cari ¡los Karcsi cerdo sertés, disznó
Carlos Károly cereales m pl gabonafélék
carne / hús cerilla gyufa
caro drága cero zérus
carrera (élet)pálya cerradura (ajtó) zár
carreta szekér cerrar (cierro) becsuk, bezár
carta levé); kártyalap cerveza sör
cartel m plakát, hirdetmény cesar abbahagy; megszüntet; meg­
cartelera plakát, hirdetőoszlop szűnik
cartera pénztárca cesta kosár
cartero postás, levélhordó cesto kosár; ~ de papeles papírkosár
casa ház ; cég ; • en ~ otthon, itthon ; cielo é g ; jcielos! szent égi
en ~ de los Varga Vargáéknál cien száz
casado nős ; casada' férjezett cieno iszap, sár
casar kiházasít científico tudományos
casarse egybekel ; férjhez megy ; nőül ciento száz
vesz (akihez, akit: eon) cierto bizonyos ; biztos; por ~ bizto­
casco cserép ; szilánk san ; ciertamente természetesen
casi majdnem, szinte cigarrillo cigaretta
caso eset; ~ que, en el — de que fel­ cigarro szivar
téve, h a ; para el ~ de que arra cinc m cink é
az esetre, ha ; hallarse en el ~ de cinco öt
abban a helyzetben van, képes ; no cine m mozi
hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire ciruela szilva
(részes eset) cita találkozó
¡cáspita! teringettét! citarse találkozót beszél meg
castaño gesztenyebarna ciudad / város
castellano kasztili ai, spanyol claro világos, tiszta; ; ~ ! hát persze!
Castilla Kastília clase / osztály ; (tan)óra ; toda ~~ (de)
castillo vár, kastély mindenféle; otra ~ (de) másféle
casualidad 1 véletlenség; por -« vélet clásico klasszikus
" lenül clavo szeg
catalán, catalana katalán, katalóniai cliente m vevő
Catalina Katalin clima m éghajlat
Cataluña Katalónia club m klub
catálogo árjegyzék cobre m réz
catedral / székesegyház cocer (cuezo) főz
católico katolikus cocina konyha
Cáucaso Kaukázus cocinar főz
causa ok, ügy : a "~ dí miatt cocinera szakácsnő
causar okoz, előidéz cocinero szakács
cauteloso óvatos coche m kocsi; ~ cama hálókocsi;
cautivo fogoly, rabszolga ~ comedor étkezőkocsi
caza vadászat coger (cojo) (Je)szed; vesz. fog
cazar vadászik ; elfog cohibición / gátlás
cédula igazolvány ; ~ personal személy­ coincidencia egybeesés; egyidejűség
azonossági igazolvány cojear biceg, sántít
celebrar ünnepel, megül; (nagyon) örül cojo sánta, bicegő
352
col / káposzta
cola farok
coleccionar gyűjt
colega m (munka)társ
colgar (cuelgo) (fel)akaszt; ~ s e al cuello
nyakába csimpaszkodik
colina domb, magaslat
colocación / elhelyezés, alkalmazás, állás
colocar elhelyez
Colonia Köln ; agua de /-^ kölni víz
colonial gyarmati
colonizar gyarmatosít
color m szín ; ~ gris szürke színű;
¿de qué ~ ? milyen színű?
columna oszlop
comarca m e g y e ; vidék, táj
combinado kombinát
combinar összeállít
comedia vígjáték
comedor m ebédlő, étkező
comensal m, f asztaltárs
comenzar (comienzo) kezd (vmit t e n n i :
a + iaf); kezdődik ; ~ por vmin v.
vmivel kezdi
comer eszik
comerciante m kereskedő
comercio kereskedelem; casa de ~
kereskedelmi vállalat v. cég
comestibles m pl élelem
cometer elkövet
comida ebéd, lakoma
comienzo kezdet; al — kezdetben
como mint, amint, ahogy(an) ; amikor;
mivel, minthogy ; ~ si mintha csak
¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está?
hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ?
cómodo kényelmes
compadecer (-ezco) sajnál, együttérez
(akivel: lárgyeset)
compañero társ ; ~ de escuela iskola-
társ
comparación / összehasonlítás
comparativo összehasonlító; grado ~
középfok
compartimiento fülke
compilar összeállít
•complacer kérését teljesíti, kielégít:
~ s e en örömét leli vmiben
complicado bonyolult, nehéz
composición / dolgozat, fogalmazvány ;
szerzemény
compota befőtt
compotera befőttes tányér
compra vétel, vásárlás ; las ~ s vásárolt
holmi ; ír de ~ s bevásárol
comprar vásárol, vesz
comprender m e g é r t ; magába foglal
compuesto összetett
común közös ; rendes, köz-; por lo ~
rendszerint, többnyire
con (ej) -val, -vei; ~ él, ~ dia vele
conceder engedélyez, megad
concepto gondolat, vélemény; fogalom
23 Spanyol nyelvkönyv — 6614
concernir (concierne) illet; en lo que
concierne a m i . . . illeti
conciencia lelkiismeret; a ~ lelkiisme­
retesen
concienzudo lelkiismeretes
concluir (concluyo) következtet
condenar (el)ítél
condición / helyzet, adottság, féltétel;
a ~ de (que) azzal a feltétellel, hogy
condicional m feltételes mód ; mn fel­
tételes
condiscípulo osztálytárs
conducir (conduzco) (el)vezet
conducta magaviselet
conejo nyúl
confecciones / pl készruha
confesar (confieso) bevall
confiar (confío) megbízik vkiben (en)
confundir összetéveszt, meg-, összezavar
congraciarse (con) kedveltté teszi ma­
gát (vkinél)
conjugación / igeragozás
conjugar (igét) ragoz
conjunto; en ~ összesen
conmigo velem
conocer (conozco) ismer, megismer
conocido ismerős
conocimiento ismeretség ; ismerős ;
ismeret
conque nos hát
conquistador m hódító
conquistar meghódít
conseguir (consigo) elér; sikerül
consejero tanácsos
consejo tanács
conservar megőriz ; o-se megmarad
considerable tekintélyes, jelentős;
nevezetes
considerar vmilyennek • tekint, vél
consolar (consuelo) megvigasztal
consonante / mássalhangzó
constancia állhatatosság
constar (di) áll vmiből; nyilvánvaló
constipado nátha
constituir (constituyo) alkot, képez
construcción / (fel)építés
construir (construyo) épít
consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset)
consumar véghezvisz, befejez
consumo fogyasztás
contaduría elővételi jegypénztár
contar (cuento) elmond, elmesél;
. (meg)számlál
contenido tartalom
contento megelégedett, megelégedve
(amivel; de, con); estoy — de örülök,
hogy
contestación / felelet, válasz
contestar felel, válaszol
contigo veled
continental szárazföldi, kontinentális
conlincnle m kontinens, világrész
continuación / folytatás
353
continuar (continúo) folytat cristalería üvegáru
continuo folytonos, állandó; do ~ , con­ cristiano keresztény
tinuamente folytonosan, állandóan Cristo Krisztus
contorno körvonal Cristóbal Kristóf
contra (ej) ellen; fn cl ~ hátrány, az crítica bírálat
ellene szóló érv; no tener nada en ~ criticar bírál, kifogásol
de nem ellenzi crítico bíráló, kritikus
contramaestre m műhelyfőnök crónica krónika
contrario ellenkező; por el ~ viszont, cronológico időrendi -
ellenben cruzar keresztez; áthúz
contratiempo kellemetlenség, jpech cuaderno füzet
convencer (convenzo) meggyőz cuadrado négyzet-, négyszögletes
convenido megbeszélt, kitűzött cuadrar megfelel
*eonvenir (convengo) megegyezik; meg­ cuadro kép
felel cual; <~ si mintha csak; el ~ , la ~ aki,
conversable barátságos, közvetlen amely
conversación / társalgás ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen?
conversar társalog cualidad / tulajdonság
convidado vendég, meghívott cualquier bármely
cooperativa szövetkezet cuando amikor; para ~ amíg
copa serleg, pohár ¿cuándo? mikor?
copla, coplilla versike cuanto amennyi; en ~ que mihelyt;
corazón m szív, bátorság ~ antes minél előbb; ~ más minél
corbata nyakkendő több(et); tanto más ~ que annál is
cordillera hegylánc, lánchegység inkább, mert
cordón m zsinór ¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s esta-
coro kórus, kar / mos? hányadika van ma? ¿ ~ s años
coronar koronáz; ráteszi a koronát tiene? hány éves?
correcto helyes, pontos cuarto m szoba, lakás; negyed; negyedik;
corregir (corrijo) kijavít un ~ de kilo negyed kilo
correo; correos m pl posta euatro négy
correr fut, szalad, siet cubierto teríték; mn befedett, befedve
correspondencia levelezés (amivel: de)
correspondiente megfelelő cubo vödör; köb, kocka
corrida (de toros) bikaviadal *cubrir befed (amivel: de)
corriend(it)o szaporán cucurucho papírzacskó
corriente folyó; / ~ / helyes, rendben cuchara kanál
van cucharilla kiskanál, kávéskanál
corrientemente folyékonyan cuchillo kés
cortar vág, el-, levág cuello nyak
Corte / (királyi) udvar cuenta számolás, számla; tener en ~ szem
cortés udvarias előtt tart; más de la ~ a kelleténél
cortesano udvaronc több(et)
cortina függöny cuento mese, elbeszélés
corto rövid cuerdo okos, értelmes
cosa dolog cuerpo test
cosecha termés, aratás cuestionario kérdőív
coser varr cuidado gond, gondosság; figyelem; óva­
costa tengerpart tosság; dar ~ gondot okoz; tener ~ de
costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) vigyáz vmire, gondoskodik vmiről
costumbre / szokás; como de <— mint cuidadoso gondos
rendesen culebra kígyó
cotidiano mindennapi culinario konyha-, konyhai
creación / alkotás, teremtés cultivar művel
crecer (crezco) nő, fel-, megnő culto művelt
creer hisz cultural kulturális
cría tenyésztés cumpleaños m születésnap
criada szolgáló cumplir teljesít; betölt; végez
criado szolga, inas cuna bölcső
criar tenyészt, felnevel cuñada sógornő
crimen m bűn, vétség cuñado sógor
crisis / (las crisis) válság curar meggyógyít

354*
curiosidad / kíváncsiság ; nevezetesség, declarar elvámol; kijelent; ~ s e kelet­
látnivaló ; tener la curiosidad de kezik, támad, kiüt (tűz)
kíváncsi(nak lenni) vmire decoración / díszlet(ezés)
curioso kíváncsi (amire : por) dedo ujj
curso tanfolyam ; folyamat; hacer un «— defecto fogyatékosság, hiba
tanfolyamra jár ; en el ~ del día dejar h a g y ; elhagy; ~ de f+ inf)
a nap folyamán abbahagy v m i t ; no ~ de f+ inf)
cuyo, cuya amelynek a folyton tesz vmit
del — de + el
delante elül; estar por ~ előtte áll,
Ch hátra van ; ~ de fej) előtt
delgado sovány, vékony
chapucero kontár delicia élvezet
chapurrear töri a nyelvet delinquir (delinco) kihágást követ el
chaqueta kabát, zakó demás ; los ~ a többiek
charlar cseveg, fecseg demasiado túl, túlságosan
Checoeslovaquia Csehszlovákia democracia demokrácia
chico kisfiú ; mn kicsi, pici demostrar (demuestro) kimutat
Chile m Csile demostrativo mutató
chileno csilei denominación / elnevezés
China K í n a ; chino kínai dentro de fej) ~ o n belül ,
Chipre m Ciprus departamento fülke
chiquito kisfiú, csöppség ; mn picike depender függ
chiste m vicc, tréfa dependiente m alkalmazott, kiszolgáló
chiva kecske (gida) deporte m sport
chocolate m csokoládé derecho jobb(oldali); egyenes(en);
chófer m sofőr, gépkocsivezető a la derecha jobbra ; m jog
choza kunyhó, viskó desagradable kellemetlen
desaparecer (-ezco) eltűnik
desayunar (se) reggelizik
D desayuno reggeli ; tomar el ~ reggeli­
zik ; ¿qué hay de ~ ? mi van regge-
dama hölgy lire ?
Danubio Duna descalzo mezítláb
daño kár, baj ; año de ~ rossz (termé- descansar pihen
ketlen) év descanso pihenés
•dar (doy, das) a d ; ~ un examen descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik
vizsgázik, vizsgát tesz ; ~ a la calle desconocido ismeretlen
az utcára nyílik (ablak); ~- en elkezd descubridor m felfedező
vmit tenni descubrimiento felfedezés
dativo részeshatározó eset •descubrir (descubierto) felfedez
datos m pl adat(ok) descuidar elhanyagol
de (ej) -nak a, -nek a ; - é ; -ú, - ű ; descuido hanyagság, gondatlanság
-ból, -bői ; -ból v a l ó ; -ról, -ről; desde (ej) -tói, -tői, ó t a ; ~ hace óta ;
de . . . a - t ó i . . . -ig ~ entonces azóta; ¿ ~ cuándo?
deambular andalog mióta ?
debajo de fej) alatt, alá desdeñar megvet
deber tartozik ; kell ; como se debe desdichado szerencsétlen
helyénvaló, rendes; ~ de való­ desear kíván, óhajt
színűleg, bizonyára; m kötelesség, desempeñar ellát, elvégez, elintéz
teendő deseo kívánság, vágy, óhaj
débil gyenge desesperarse kétségbeesik
decadencia hanyatlás desgraciado szerencsétlen
decena tíz darab desistir (de + inf) abbahagy (vmit)
decente illő despacio lassan
decidirse elhatározza, rászánja magát despachar elad, árusít; elintéz
décimo tizedik despacho iroda, hivatal(i szoba); sür-
•decir (difjo, dices) mond, szól; es ~ göny
vagyis ; ni que ~ tlcnc ehhez szó despecho; a ~- que ellenére, dacára
sem fér despedida búcsú
decisión / elhatározás, döntés despedirse (me despido) elbúcsúzik
declaración / (vám)bevallási ív ; kijelen­ desperdicio hulkulék
té», nyilatkozat desperezarse nyúj Lózkodik
9'J* 355.
despertador m ébresztőóra
despertar (despierto) felébreszt; ~sc
felébred
despierto éber, ébren
después (hat) később, azután; jioco ~
kevéssel azután; — de (ej) után;
~ de (que) (ksz) miután
destacado kiemelkedő
destacarse kiemelkedik, kiválik
destrucción f elpusztítás, pusztulás
destruir (destruyo) elpusztít, feldúl
desván m padlás
detallado részletes
deteriorar megsért, megrongál
determinado határozott
detestable utálatos
detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt­
tem; un año ~ egy évvel ezelőtt
deuda adósság, tartozás
devolver (devuelvo, devuelto) visszaad
día 727 nap; de ~ nappal; en' este ~
* ezen a napon; en pleno ~ fényes
nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI
diálogo párbeszéd
diamante m gyémánt
diario mmdfinnapi, mindennapos
dibujar rajzol
diccionario szótár
diciembre m december
dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re
dicho, l. decir; m mondás; mn emlí-
tett; ~~ sea de paso que mellesleg
szólva
dichoso szerencsés
diente m fog
diez tíz
diferencia különbség, eltérés; nézetel-
térés
diferente különböző
difícil nehéz
dificultad / nehézség
difundir elterjeszt; ~se elterjed
dignidad f méltóság
digno méltó
diligente szorgalmas
diminutivo kicsinyítő
dínamo f dinamó
dineral m hatalmas pénzösszeg
dinero pénz
dios (los dioses) isten; ¡gracias a ~ !
hála istennek 1
diptongo kettős magánhangzó
diputación f küldöttség
dirección f irány
directo egyenes
director m igazgató; ~ cultural kultúr-
felelős
dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez;
intéz (szavakat); ~se a fordul vki-
hez, megy vhova
disco lemez
discurrir elgondolkozik, ábrándozik
discutir megvitat; vitatkozik
356*
disertación f értekezés
disgusto veszekedés, viszály; utálat
•disolver (disuelvo; disuclto) felold
disparar elsüt, kilő
dispensar megbocsát; felment
•disponerse (me dispongo; dispuesto)
készül (vmit tenni: a -+- inf)
disposición f rendelkezés
disputar megvitat
distinguido disztingvált, előkelő
distinguir (dislingo) megkülönböztet;
~se kiemelkedik, kitűnik
(amivel: por)
distinto különböző, külön(álló); világos,
érthető
distracción f szórakozottság
distraído szórakozott
diuturno hosszadalmas
diverso különböző, különféle
divertirse (me divierto) szórakozik
dividir feloszt
divino isteni, égi
doble kettős, dupla
docena tucat
doctor m doktor, orvos
documento okmány
doler (duele) fáj, sajnál
dolor m fájdalom
domingo vasárnap
Domingo Domonkos
Don (keresztnév előtt) úr
donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan
¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ?
honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé?
doña -né, asszony
dormir (duermo) alszik; ~se elalszik
dos két, kettő
dolar ellát, elhalmoz; megáld
dovela boltozatkő
drama m színmű, dráma
dramático drámai, színmű-
ducado arany (pénz)
duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz­
tosan; poner en ~ kétségbe von
dudar kételkedik
dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~
természetesen!
dulce édes; m édesség
durante (ej) (ideje) alatt; -on át
durar tart (ideig)
duro mn kemény; m spanyol pénz-
egység (5 pezeta)
E
e és
ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de)
eclipsar elsötétít, elhomályosít
económico takarékos; gazdasági
economizar takarékoskodik
echar dob, vet, hajít; önt (pohárba);
~ un sueño alszik egyet; ~ del
 empleo állásából kidob ; ~ los dien­ encargado megbízott; ~ del guardar­
tes fogzik ; ~ a llorar sírni k e z d ; ropa ruhatáros
~ medias suelas megtalpal ; ~ humo encargar megbíz ; ~ s e elvállal, magára
füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un vesz
pitillo elszív egy cigarettát; ~ las encarnado vérvörös
cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; encarnar megszemélyesít
~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a encendedor m öngyújtó
fátyolt borít v m i r e ; ~ de ver meg­ encender (enciendo) meggyújt
lát, észrevesz ; ~ sapos y culebras encendido vérvörös
átkozódik, kígyót-békát rákiált; ~ de encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről,
menos nélkülöz, hiányol ; ~ s e neki­ felülről; tener dinero <~~> varr nála
lát, vetődik; —se a dormir lefekszik pénz
aludni encontrar (encuentro) talál, találkozik
edad / életkor (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja
edificar (fel)épít m a g á t ; találkozik (akivel: con)
edificio épület ~ s e bien jól érzi magát
Edmundo Ödön encuentro találkozás
eficaz hatékony enemigo ellenség
¡eh! hejl energia energia
ejecutar végrehajt, véghezvisz enero január
ejemplar példás enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado
ejemplo példa ; por ~ például con haragszik vkire
ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz enfermar megbetegszik
(mesterséget) enfermo b e t e g ; ponerse ~ beteg Jesz,
ejercicio gyakorlat megbetegszik
ejercitarse gyakorolja magát enfrente de (ej) -val szemközt, -val
el (névelő) a, az szemben
él m ő engañar becsap ; ~ s e téved
elección / választás engordar (fel)hízlal; meghízik
elegir (elijo) választ, kiválogat engrandecerse emelkedik, nagyobbodik
elevado magas enjabonar beszappanoz
elogiar magasztal, dicsér enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) .
ella / ő megharagszik
ellos, ellas ők enorme óriási ,
emancipar önállósít Enrique Henrik
embajador m nagykövet ensalada saláta
embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ; ensancharse (ki)terjeszkedik
sin ~ que annak ellenére, hogy enseguida azonnal, rögtön
Emerico Imre enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire:
eminente kiváló a + inf)
emisora adóállomás entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért
emoción / izgalom ; felindulás, megin­ (amihez: en) ; -~se por sí mismo
dultság magától értetődik
empeñarse kötelezi m a g á t ; kitart (ami enterarse értesül
mellett: én) entero egész
emperador m császár entonces akkor, akkor hát; ekkor;
empezar (empiezo) (el)kezd (amit: desde ~ azóta
a + inf) ; kezdődik entrada bemenet, belépés; bevétel,
empleado alkalmazott, tisztviselő jövedelem ; el visado de ~ beutazási
emplear felhasznál, alkalmaz vízum
empleo állás, alkalmazás ; használat entrar belép, bemegy (ahova: en)
emprender vállalkozik (amire: tárgy- entre (ej) között, közt, közé;
eset) ; ~ un vlnjc útra kel ~ ellos maguk közt, köztük
empresa vállalat entrecruzar keresztbe rak, egymásba
cn (ej) -ban, -ben ; -ba, - b e ; ~ tres fon
días három nap múlva entregar átad, szentel
enamorado szerelmes; estar ~ (a, de) entretanto ezalatt, azalatt
szerelmes (vklbe) entretenerse (me entretengo) szórakozik
enamorar szerelmet ébreszt (akiben: (amivel: en)
tárgyéul) enviar (envío) küld, elküld
encadenar láncra ver envolver (envuelvo; envuelto) begön­
encarnlriitrKe elindul gyöl, becsomagol
encantado elbűvölt, elbűvölve epigrama m epigramma

357
época időszak, korszak estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :)
epopeya eposz, hősköltemény bélyeg
equilibrio egyensúly estancia birtok, farm (Latin-Amerika'
equipaje m poggyász ban) ; szoba ; tartózkodás
equivocarse téved estanco dohányosbolt
estaño ón
erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé
(en) *estar (átmenetileg) van, t a r t ó z k o d i k ;
Ernesto Ernő está bien rendben van
errante bolyongó estatua szobor
errar (yerro) téved ; bolyong este m kelet
error m tévedés, hiba este, esta ez a ; esta noche ma este, ma
esbelto karcsú, nyúlánk éjszaka
escalera lépcső éste, ésta ez
escándalo botrány Esteban István
escapar elszökik, elfut estenografía gyorsírás
escaparate m kirakat estético esztétikus
escena jelenet; szín, színpad estilo stílus
escoger (escojo) (ki)választ estilográfica töltőtoll
escolar iskolai esto ez
esconderse elbújik estómago gyomor
•escribir (escrito) ír estos, estas ezek a
escritor m író éstos, éstas ezek
escritorio íróasztal ; iroda estrecho szűk, szoros
escuehar (meg)hallgat estrella csillag
escuela iskola estropear megnyomorít, tönkretesz
ese, esa az a (a megszólított estudiar tanul
személynél) estudio tanulás, t a n u l m á n y ; dolgozó­
ése, ésa az ott (a megszólított személynél) szoba
esencia lényeg ; esszencia estufa kályha
esencial lényeges, szükséges, legfőbb Europa Európa
esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről­ Eva Éva
ködik evidente nyilvánvaló
eslavo szláv evocar felidéz
esmero gond, gondosság exacto pontos, precíz
eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra examen m (los exámenes) vizsga
tájban examinar megvizsgál, ellenőriz
«sos, esas azok a (a megszólított személy­ Excelencia ő kegyelmessége
nél} excelente pompás, kiváló
ésos, ésas azok ott (a megszólított sze­ excepto que ha csak nem, kivéve
mélynél) ha
espantoso szörnyű, rettenetes exclamar felkiált, kikiált
España Spanyolország ex-compañero volt társ
español spanyol : m spanyol nyelv, excursión / k i r á n d u l á s ; hacer una ~ '
spanyol férfi ; en ~ spanyolul kirándul
especialista m, / szakember excusa mentség
espectáculo színdarab, előadás excusar kiment ; bocsánatot kér
espejo tükör exigir (exijo) megkövetel
espera várás, várakozás; sala de ~ existencia lét(ezés)
váróterem existir van, létezik
esperanza remény éxito siker, eredmény
esperar vár ; remél expensas / pl költség(ek); a ~ de költ-
espíritu m szellem, lélek ségére, rovására
espiritual lelki explicar megmagyaráz
esponja szivacs exportación / kivitel, export
esposa hitves, feleség extender (extiendo) kiállít; ~ s e ki-
esquina (utca)sarok terjed
estación / évszak ; állomás extranjero külföldi, k ü l - ; m külföld ;
estado állapot, helyzet; r a n g ; Estado en el ~ külföldön ; al ~ külföldre
állam ; Estados Unidos .Egyesült extrañarse csodálkozik (amin : de)
Államok extraño furcsa, különös
estafador m szélhámos extraordinario rendkívüli, különleges ;
estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos en horas ~ a s túlórák alatt
postahivatal extraviarse (me extravío) eltéved
358
 F follaje m lombozat
fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem
fábrica gyár fondista m vendéglős, fogadós
fabricación / gyártás, készítés fondo fenék, mélység; al ~ a végében
fabulista m állatmese-író fontanal (mn) forrás­
fabuloso mesés forma alak, forma ; de todas ~ s min­
fácil könnyű denesetre
factura számla formar képez, alkot
facultad / fakultás, szak fortuna szerencse, vagyon
falso hamis forzoso kényszerű
falta h i b a ; hiány, mulasztás; sin ~ fosforera gyufásdoboz
feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; foto / (las fotos) ; fotografía fénykép
hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de fotográfico fényképező-
mejor jobb híján fracasar csődöt mond, megbukik
faltar hiányzik francamente igazán, valóban
familia család francés, francesa francia
famoso híres Francia Franciaország
fantasía képzelet, ábránd(ozás) Franciseo Ferenc
fardo teher, bála franqueo bérmentesítés, portó
fatalidad / végzetszerűség frase / mondat
favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ; frasquito kis üveg
¿me haces el ~ de . . .? leszel szí- frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran
ves . . . ? *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt
favorito kegyelt, kegyenc frente m front, arcvonal ; / homlok ;
fe / hit en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej)
febrero február vmivel szemben
felicidad / boldogság fresco friss
felicitación / szerencsekívánat; tele- frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom
grama de ~ üdvözlő távirat frito sült
felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál frontera határ
(akinek: tárgyeset) fronterizo határos, határ-
Felipe m Fülöp frotar (le)dörzsöl
feliz szerencsés, boldog fruta gyümölcs
femenino nőnemű, női frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa
feo csúnya fruto termés, gyümölcs
Fernando Ferdinánd fuego tűz
ferrocarril m vasút fuente / forrás
festivo ünnepi fuerte erős
fiado fen) (vmiben) bízó fuerza erő, erőszak
fiebre / láz fumador m dohányos, dohányzó
fiero kegyetlen, vad fumar szív, dohányoz
fiesta ünnep ; mulat sar? fumista m kályhás(mester)
figura alak, termet ; arc función / (színházi) előadás
figurarse elképzel fundar alapít
fijarse néz furgón m (de equipaje) poggyászkocsi
fijo szilárd, állandó furioso dühös, dühöngő ; heves
filatelista m, f bélyeggyűjtő fusil m puska
filosofía filozófia fusilazo puskalövés
fin m vég, cél : al ~ végül, a végén, fuste m oszloptörzs
végre ; por ~ végül, végre ; a -— «lo futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő­
que avégből, hogy ; a ~ e s de végén ben
finca (falusi) birtok, darab föld
fineza figyelmesség G
fino finom, vékony
firmar aláír gala díszruha
firme szilárd, erős galgo agár
ÍÍHICO testi Galicia Galícia (tartomány)
flexible hajlékony, rugalmas gallardía délcegség
flor / virág gallego galíciai
florecer (-ezeo) virágzik gallina tyúk
florido virágos, virágzó gana kedv, vágyakozás; toner ~(s)
florín m forint van kedve; ine cnlran ~ s kedvem
flotilla kis hajóraj kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve

359
 ganado jószág, állat, marha giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret,
ganancia nyereség, haszon, előny kedvel ; jólesik
ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde­ giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) —
mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel;
él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz a <—< de todo» mindenki kedvére ; a
vkitől tu ~ ízlésed szerint
garganta torok gustoso ízletes
garrafa (vizes) palack
gas m gáz II
gastado elhasználódott
gastar költ (pénzt) *habcr (he, habcs) (segédige); bír,
gasto kiadás, költség ; los ~ s de viaje birtokol ; <-< de kell
útiköltség habitación / lakás, szoba
gato macska habitante m, f lakos
gemelos m pl színházi látcső hábito (szerzetesi) ruha
general általános ; por lo ~ általában habla / nyelv
género nem, fajta; cikk hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó
generosidad / bőkezűség sem lehet róla!
genovés, genovesa genovai, génuai *haccr (hago; hecho) csinál, tesz;
gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan ~ frío (calor) hideg (meleg) vaii;
geografía földrajz ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ;
Gerardo Gellért hace tres días három nappal ezelőtt;
germano germán hace poco nemrég, röviddel ezelőtt;
gerundio határozói igenév hace mucho már régóta, már régen ;
gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer -tat, -tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se
~es eljár, lépéseket tesz le va a ~ 1 mit lehet itt tennil
Ginebra Genf hacia (ej) felé
girar forog hacienda vagyon, földbirtok ; ministro
gloria dicsőség, dicshimnusz de Hacienda pénzügyminiszter
glotón m falánk, nagyétkű hacha fejsze, balta
gobierno kormány hada tündér, varázslónő
golondrina fecske hallar talál : ~se van vhol, találja
gordo kövér; ponerse ~ meghízik magát
gorra sapka hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok
gota csepp hambriento éhes
gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet­ hárem m hárem
szik ; en ~ de vmire való tekintet­ hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik
tel, kedve szerint, érdekében; ~ s (vmivel)
/ pl köszönet; muchas ~ s hálásan harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam,
köszönöm (amit: por); dar las ~ s torkig vagyok
megköszön * hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la
grado osztály; fok tarde a délutáni viszontlátásig;
gramática nyelvtan j ~ luego! a közeli viszontlátásig!
gramo gramm j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ ma­
gramófono gramofon ñana a holnapi viszontlátásig; (hat)
gran, grande nagy; m spanyol nemes sőt; vagy tán
grandioso nagyszerű, nagyszabású hay van, vannak ; no ~ nincs, nincse­
granero csűr, magtár nek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság?
grano gabona ; szem, mag ; lényeg ; no -w de qué nincs miért; no ~ que
tárgy ; ~ a ~ szemenként nem kell, nem szükséges ; ~ que kell
gratificar megörvendeztet, megjutal­ hazaña hőstett
maz he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme
grave súlyos, nehéz aquí itt vagyok
griego görög hecho tény; esemény
gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül hegemonía hegemónia, uralom
gritar kiált, kiabál helada fagy
grueso vastag helado fagylalt
grupo csoport hermana nőtestvér
guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek
guerra háború hermoso szép
guía m (idegen)vezető ; / menetrend ; héroe m hős
útikalauz heroico hősi
guiar (guío) vezet, irányít herradura patkó
360
herrero kovács(mester)
hidalgo nemesember
hidropesía vfzkór
hiél / epe
hierba fű
hierro vas ; estufa de ~ vaskályha
hija vkinek a leánya
hijo vkinek a fia, gyermeke
hilado fonás, fonat
hilar fon
hirviendo forró
hispano spanyol
historia história ; történet
histórico történeti, történelmi
hogar m tűzhely
hoguera máglya
hoja (fa)levél; (papír)lap
¡hola! szervusz!
Holanda Hollandia
holandés, holandesa holland(i)
holgazán, holgazana lusta
hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi
öregemi de hiszen 1
hombro váll
hondo mély
hongo gomba
honor m tisztelet
honrar megtisztel, kitüntet
hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ?
a esa ~ akkorára
horizonte m láthatár
hortaliza zöldség
hospital 777 kórház
hospitalidad / vendéglátás ; dar <•>- ven-
dégül lát
hotel 777 szálloda
hoy ma ; de ~ mai
huérfano árva
hueso csont
huésped m, huéspeda / vendég
huevo t o j á s ; ~ pasado por agua lágy-
tojás
huir (huyo) menekül, fut
humano emberi
humo füst
humor m kedv, kedély
húngaro magyar
Hungría Magyarország
huracán m orkán
I Inés / Ágnes
ibérico ibéri, ibériai
idea gondolat, eszme ; ötlet
ideaÜHta idealista
idear tervez, kigondol
idéntico azonos, egyforma
identidad / (személy)azonosság
Idioma m nyelv, idióma
iglesia templom
ignorar nem tud
igual ugyanolyan, egyenlő;
mintha csak
igualdad / egyenlőség
ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~ e s
áltatja magát
ilustre híres, nemes, előkelő
imaginarse elképzel
imitar utánoz
impaciencia türelmetlenség; con ^
türelmetlenül
impedir (impido) megakadályoz
imperativo felszólító mód
imperfecto befejezetlen, folyamatos ;
77? folyamatos múlt
imperio birodalom, császárság
impersonal személytelen
•imponerse (me impongo; impuesto)
felülkerekedik, úrrá lesz
importación / import, behozatal
importancia fontosság, jelentőséé
importante fontos
importar fontos
importe m összeg
imposible lehetetlen
impreciso pontatlan ; nem szabatos
impresión / benyomás
impresionar hatást gyakorol (amire:
tárgyeset)
impreso nyomtatvány
improbable valószínűtlen '
imprudenza gondatlanság
inaccesible elérhetetlen
incendio tűzvész
inclinarse meghajol
incólume ép(en), sértetlen(ül)
incomodar zavar, kellemetlen
inconveniente alkalmatlan, meg nem
felelő ; no tengo ~ részemről nincsen
akadálya
increíble hihetetlen
indecible kimondhatatlan
indefinido határozatlan
independiente független (amitől: de)
indeterminado határozatlan
India India
indicativo kijelentő ; m kijelentő mód
indicio jel
indigestión / gyomorrontás
individuo egyén, személy
indudable kétségtelen
indumentaria ruházat
industrial ipari
inesperado nem remélt, nem várt
inevitable elkerülhetetlen
infancia gyermekkor
infeliz szerencsétlen
inferior alacsonyabb
ínfimo legalacsonyabb
infinitivo főnévi igenév
inflamación gyulladás
inflexible hajthatatlan
ingeniero mérnök
~ <l«e inglés, inglesa angol
ingresar belép, beiratkozik
361
~-v
 inmediato közvetlen, közeli, azonnali Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatal­
inmenso óriási, végtelenül nagy ember ; / (serdült.) lány; de ~ mint
inmortalizar halhatatlanná tesz fiatal, fiatal korában
inocente ártatlan Juan m János
inoportuno alkalmatlan, meg nem Juanu Johanna
felelő Judías / pl bab
inquietarse nyugtalankodik juerga mulatozás, tivornya ; correr una
•inscribir (inscrito) beír ~ mulat
insigne jeles, kiváló jueves m csütörtök; los ~ minden
insignificante jelentéktelen csütörtökön
insípido ízetlen juez (los jueces) bíró
insistir (en) kitart (vmi mellett), vall jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas
(vmit) kártyázik
inspirar belélegez juguete m játékszer
instante 777 pillanat; en un ~ pillanat juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet
alatt Julia Júlia
instrucción / oktatás julio július
inteligente okos, értelmes junio június
intención / szándék juntamente con -val együtt
intentar megpróbál, elvállal ; szándé­ junto a (ej) mellett, mellé
kozik juntos, juntas együtt; egymás mellett(i)
interesante érdekes justo igazságos, helyes ; úgy van!
interesarse (por, en) érdeklődik (vmi juventud / ifjúság, fiatalság
iránt) juzgar megítél; tart vmilyennek
interior belső
interminable végtelen >
internacional nemzetközi K
'interrogativo kérdő
interrumpir félbeszakít kilo m kiló
intitularse címet visel, a címe kilómetro kilométer
invadir ellep, elözönli
invai r m támadó, betolakodó
invierno tél; en — télen L
invitación / meghívás
invitado meghívott la / (névelő) a, a z ; (névmás) őt, azt
invitar meghív labrador m paraszt, földműves
*ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto­ ladera hegyoldal, lejtő *
gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nem­ lado oldal; por este ~ erre(felé); de
sokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser todos ~ s mindenhonnan; al ~ de
lesz vmivé ; ~se megy, elmegy (ej) mellett, mellé
Isabel / Erzsébet ladrón m tolvaj, rabló
isla sziget lago tó
israelita izraelita lamentar sajnál
Italia Olaszország lámpara lámpa
italiano olasz lana gyapjú
izquierdo bal(oldali); a la ~ a balra lanar m gyapjús állat
langosta sáska
lanza lándzsa
J lanzada lándzsadöfés
lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat
Jabón m szappan lápiz m (los lápices) ceruza
jactarse kérkedik (amivel: <io) largo hosszú
jaleo zajos vidámság las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket,
jamás soha (sem) azokat
jamón m sonka lástima kár
Japón m Japán latin latin
jardín m kert latino (mn) latin
jaula ketrec, kalitka lavaplatos m tányérmosó
jefe m főnök ; igazgató lavar mos ; ~sc mosakodik
Jerusalén m Jeruzsálem le (névmás) őt, neki; önnek, önt
jinete m lovas lección / lecke, (tan)óra
Jorge m György leche / tej ; café con ~ tejeskávé
José m József lechuga fejes saláta
362
 leer olvas Luis 777 Lajos
legación / követség lujoso fényűző
legar (örökségbe) hagy luna hold
legionario légionárius lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn
legumbre / főzelék luz / (las luces) fény^; ablak
lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej)
-tói messze
lengua nyelv Ll
lento lassú
leña tüzelőfa llamada (telefon)hívás
león m oroszlán Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hiva-
León 777 Leó tik, magát nevezi
les pl (névmás) őket, nekik ; önöket, llanura síkság
önöknek llave / kulcs
leso megsértett llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn
levantar felemel ; ~ s e felemelkedik, érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik
felkel; estoy levantado felkeltem, vmivé
fenn vagyok llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik
léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon lleno teli (amivel: de)
ley / törvény llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz,
leyenda legenda, monda magával visz ; llevo sin escribirte
liberación / felszabadítás, felszabadulás mucho tiempo már régóta nem írtam
libertad / szabadság ; • poner en ~ sza­ neked
badlábra helyez llorar sír
libra font llover (llueve) esik (eső)
libre szabad lluvia eső
librería könyvkereskedés lluvioso esős
libreta könyvecske; ~ de ahorros
takarékkönyvecske M
libro könyv
licor m likőr machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt
liebre / nyúl madera fa
ligero könnyű, könnyed madre / anya
lila / orgona madrugada kora reggel
limitar határol madrugador, -a korán kelő
limón m citrom ' madrugar korán kel
limonada limonádé madurar érik ; érlel
limosna alamizsna maestría művészi teljesítmény
limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos maes ra tanítónő
línea sor, vonal maestro mester, tanító ; 77777 obra maestra
lírico lírai remekmű, mestermű
Lisboa / Lisszabon magnetofónico magnetofón-
liso lapos ; sima magnífico pompás
listo ügyes, értelmes; kész, felkészült majestad / felség
literario irodalmi mal rosszul ; m baj
literatura irodalom * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz
lo azt maldito átkozott
lobo farkas maleta bőrönd
localidad / (színházi) ülőhely ; jegy malo rossz ; 777 baj
loco bolond mama / mama, anyuka
locomotora mozdony mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet
lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) manera m ó d ; de ~ que úgyhogy;
Londres m London avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ;
torito ; loro papagáj de ninguna ~ semmiképpen sem,
los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő) csöppet sem
manjar 777 étel, elemózsia
lotería lottó(játék) mano / kéz
lucrativo jövedelmező manteca zsír
lucha harc mantel m abrosz
luchar harcol "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn­
luego azonnal, mindjárt; azután, aztán; tart
~ que mihelyt; ~ de miután mantequilla vaj ; pan con ~ vajas­
lugar m hely kenyér

363
manual kézi mediano közepe»
Manuela (női név) medianoche / éifél; a ~ éjfélkor
mañana reggel, délelőtt; holnap : médica orvosnő
esta ~ ma reggel ; por la ~ reggel, médico orvos
délelőtt; ~ por la ~ holnap reggel medio m eszköz ; mn közép, á t l a g o s ;
v. délelőtt; es la mañana reggel (hal) félig; en — de közepén;
(délelőtt) van media noche éjfél
mapa m térkép mediodía m d é l ; a ~ délben
máquina gép Mediterráneo Földközi (tenger)
maquinista (ferroviario) mozdonyvezető: mejicano mexikói
gépész Méjico Mexikó
mar m, f tenger; la ~ de tengersok, mejor jobb, jobban ; mucho ~ sokkal
rengeteg j o b b ( a n ) ; el, la -w a legjobb;
maravilla csoda ~ de todos a legjobb
maravillarse csodálkozik mellizo iker
maravilloso csodás memoria emlékezet, emlékező tehetség;
marca márka, védjegy de ~ könyv nélkül
marear jelez, m u t a t mencionar (meg)említ
marcha elutazás, elindulás; menet menear csóvál
marchar(se) elindul, megy, elmegy ; menester ; es ~ kell, szükséges
~ ' d e vacaciones nyaralni megy menor kisebb(ik); fiatalabb(ik)
Margarita Margit menos kevesebb ; lo ~ a legkevesebb ;
Maria Mária por lo ~ legalább; a ~ que ha
marido férj csak nem
marinero tengerész menudo ; a ~ gyakran
marqués m márki, őrgróf mercado piac
marrón gesztenye színű, drap mercurio higany
Marruecos m pl Marokkó merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las
martes m kedd merece szóra sem é r d e m e s ; kérem
marzo március meridional déli
mas de, hanem mérito érdem
más több, t ö b b e t ; t ö b b é ; tovább ; mes m hónap
~ tarde később ; otro ~ még egy ; mesa asztal
no ~ que csak ; nem többet m i n t ; meseta fennsík
por ~ que jóllehet; ~ de több metálico fém-, fémből való
mint; ~ . . . que inkább m i n t ; meter tesz, helyez, rak
¿qué ~ ? . m i egyebet? a ~ y mejor metro méter
alaposan, bőségesen ; sin ~ ni ~ mezclar kever
minden további nélkül; ni ~ ni mezquita mecset
menos pontosan úgy, úgy ám mi (az é n ) . . .-m
masculino hímnemű mi ; a ~ nekem ; para ~
masticar megrág számomra
mástil m árboc miedo félelem ; tengo ~ félek (akitől: a)
matar megöl ; ~ el tiempo agyonüti miel / méz
az időt miembro tag
matemáticas / pl mennyiségtan mientras a m í g ; ~ (que) míg, mialatt,
materia a n y a g ; en ~ de ügyében m i k ö z b e n ; ~ que míg ellenben;
material anyagi ~ tanto közben, ezalatt
materno anyai, anya- miércoles m szerda
Matilde / Matild Miguel Mihály
matrimonial házassági mii ezer
matrimonio házaspár; házasság milagro csoda
máximo nagyon nagy, legnagyobb ; lo ~ militar m katona
legfeljebb millón m millió
mayo május mina bánya
maypr nagyobb, legnagyobb ; idősebb ; mineral m érc
la ~ parte de los hombres a leg­ minero bányász '
több ember mínimo legkisebb, legcsekélyebb
mazo fakalapács, dorong ; dar con el ~ ministro miniszter ; követ
kalapáccsal üt minuto perc
me magamat, m a g a m n a k ; engem, ne­ mío, mía (az) enyém
kem mirada tekintet, pillantás
mecanógrafa gépírónő mirar néz, szemlél; megnéz
364
 mismo maga ; tú <•-> te magad ; ahora ~ IV
most mindjárt, m á r i s ; mañana ~
már holnap ; el ~, ia misma, lo ~ nacer (nazco) születik
ugyanaz ; al ~ tiempo ugyanakkor ; nacional nemzeti
a mí me da lo <• ~ nekem mindegy nacionalidad / nemzetiség
mitad / fele; a ~> ' de camino nada semmi(t) ; ~ más alighogy
feleúton nadar úszik
moda divat nadie senki (sem)
modelo minta, modell naranja narancs
moderno modern, új naranjo narancsfa
modesto szerény narrador m elbeszélő, mesemondó
modo mód ; de todos *~s mindenesetre ; nativo veleszületett; szülőföldi
de ~ que avégből, hogy naturaleza természet
mofa gúny nave / (templom)hajó
molestar zavar, terhére van (akinek: navegación / hajózás
(árgyeset) navegante m hajós
molestia z a v a r á s ; kényelmetlenség navegar hajózik, vitorlázik
molesto kellemetlen, terhes necesario szükséges ; todo lo ~ minden
momento pillanat; a cada ~ minden szükséges holmi
pillanatban necesidad / szttkség(let)
monarca m egyeduralkodó necesitar szükséges; szüksége van
monasterio kolostor (amire: tárgyeset)
mono m ; mona / majom negar (niego) (meg)tagad; <-~se vona­
monje m szerzetes kodik
monótono egyhangú negro fekete
montaña hegység, hegy nene m kisgyerek
montañoso hegyes nervio ideg
montar felszáll (amire : en) nervioso ideges
monte m hegy nevada hóesés, havazás
morder (muerdo) harap nevar (nieva) havazik
*morir (muero ; muerto) : ~se meghal; ni sem ; n i . . . ni sem . . . sem
kimúlik nicaragüense nikaraguai
moro mór, szerecsen nieto unoka -.
mosca légy nieve / hó ; las ~ s hóesés
mostrador m boltasztal nimbo dicsfény
mostrar (muestro) mutat, fel-, meg- ningún, ninguno senki, egy sem; semmi
mutat niña kislány
motivar indokolttá tesz, okoz niño gyerek, fiú; de ~ gyerekkorom-
motivo o k ; por este ~ ezért ban, mint kisgyerek ; los ~ s a gyere-
mozo pincér, kiszolgáló; hordár; le- kek ; desde "S gyerekkorunk óta
gény, fiatalember nivel m szint, színvonal del mar
muchacha fiatal lány tengerszint
muchacho gyerek, fiú no nem
muchedumbre / sokaság, tömeg nocturno esti
mucho sok ; sokat, nagyon ; sokkal; noche / este, éjjel, éjszaka de ~
~ s sokan éjjel; por la ~ este, éjjel
mudanza költözködés nogal m diófa
mudarse megváltozik; ~ de ropa át- nombrar (meg)nevez
öltözik N
nombre m név
mudo néma norte m észak
muela zápfog nos bennünket, minket nekünk : ma-
muerte / halál gunkat, magunknak; egymást
mujer / asszony, feleség nosotros, nosotras mi
multitud / sokaság nota osztályzat
mundo világ; odo el ~ mindenki; notable nevezetes; . jeles, jó, „négyes"
irse por el ~ világgá megy noticia h í r ; tener ~ di értesül vmiről
Munich m München notorio közismert
municipal városi novedad / újság
museo múzeum novela regény
música zene novelista m regényíró
musical dallamos, zenei noveno kilencedik
mutuo kölcsönös noviembre m november
muy nagyon nudo csomó

365
 nuestro (a m i ) . . .-nk ; a mienk opio ópium
nuevo ú j ; újabb ; de ~ ismét, újból oportuno alkalmas
nuez / (las nueces) dió oprimir (oprimido, opreso) (el)nyom
número szám óptimo kiváló, nagyon jó
nunca sohasem ; soha ; valaha oración f mondat
orden m rend; de segundo ~ másod-
rendű ; poner en ~ rendbe hoz,
O takarít; / utasítás, parancs; dar ~
parancsot ad
o (kötőszó) vagy ordenar elrendel
obispo püspök ordinal sor- ; numero ~ sorszámnév
objeto tárgy, dolog, holmi oreja fül
obligado vmixe kényszerült (a) oriental keleti ,
obra mű, munka original eredeti; en el ~
obrar cselekszik, dolgozik eredetiben
obrera munkásnő orilla p a r t ; a ~ s de partján, partjain
obrero munkás oro arany; un chico de ~ pompás
obscuro sötét fickó
obsequiar megajándékoz orquesta zenekar; ~ para bailar tánc­
observación / megfigyeled f zenekar
observar megfigyel os benneteket, titeket, nektek ; maga­
obstáculo akadály tokat, magatoknak ; egymást
obstante ; no ~ mégis ; no ~ a que (de) oscuro sötét
annak ellenére otoño ősz ;. en ~ ősszel ,
•obtener (obtengo) megkap, elnyer, elér otro más, egyéb ; további, újabb ; még
ocasión / alkalom egy ; többi; ¡otra vez! már megint!
occidental nyugati ~ tanto ugyanannyi
océano óceán ovación / tetszésnyilvánítás
octavo nyolcadik oveja juh
octubre m október
ocultar eltitkol, elrejt P
ocupado elfoglalt, elfoglalva
ocuparse foglalkozik (amivel: en) Pablo Pál
ocurrir történik (akivel: a) pacer (pazeo) legel; él
ocho nyolc paciencia türelem
odio gyűlölet Paco Feri
oeste m nyugat padre m apa
ofender megsért, megbánt pagador m fizető
ofieial m tiszt, tisztviselő ; mn hivatalos pagar fizet
oficina iroda página lap, oldal
oficio mesterség, foglalkozás, hivatal país m ország ; haza
ofrecer (-ezeo) nyújt, a d ; felajánl ; paisaje m táj, tájkép
~se adódik ; nyílik (kilátás) paisano földi
oídas; a ~ hallomásból paja szalma
*oir (oigo) hall pájaro madár
¡ojalá! bárcsak! pajita szalmaszál
ojeada pillantás, tekintet palabra szó
ojo szem palacio palota
óleo olaj palco páholy
•oler (huele) illatozik palique m csevegés
olor m illat, szag ; jabón de ~ pipere- palma tenyér; pálma(ág)
szappan palmera pálmafa
olvidar elfelejt; ~se megfeledkezik ; palmotear tapsol (örömében)
se me olvida elfelejtem palo fa, bot
ondulado hullámos, hullám- ; línea on- paloma galamb
dulada hullámvonal pan m kenyér
ópera opera pañuelo zsebkendő
operario (especialista) szakmunkás papa m pápa
opereta operett papá m papa, apuka
opinar vélekedik, gondol papel m papír; szerep ; ~ para cartas
opinión / vélemény; ~ común köz- levélpapír
vélemény ; son de la misma -*/• paquete m csomag ,
ugyanazon a véleményen vagyok par m pár
366
 para (ej) -ért, számára ; ~s5 magában ; pelo haj, szőr
~ las once tizenegy órára ; ~ que pena fáradozás; bánat, szomorúság,
avégből, hogy fájdalom; me da ~ bánt engem,
parada megálló(hely) fáj nekem, sajnálom
parado munkanélküli penetrante átható, mély
paraíso paradicsom penetrar behatol
parar megállít; megáll, megszáll; ~ s e península félsziget
megáll ; estar parado vesztegel penoso fáradságos
pardo barna pensamiento gondolat
parecer (-czco) tűnik, látszik, tetszik; pensar (pienso) gondol (amire: en) ;
megjelenik ; a mí me parece nekem szándékozik
az a véleményem ; ~ s e hasonlít peor rosszabb ; rosszabbul; el ~ a leg­
(egymáshoz); m vélemény rosszabb
pared / f a l ; en esta ~ ezen a falon Pepe Jóska, Józsi
pareja pár pequeño kicsi, kis ; de ~ kicsikoromban
paréntesis m zárójel perder (pierdo) elvesz(í)t
parienta rokon (nő) pérdida elvesztés
pariente m rokon perdido elveszett; megrögzött
parlamento képviselőház, parlament perdón m megbocsátás, megkegyelmezés
paro forzoso munkamegszüntetés perdonar megbocsát
parque 777 park, liget perenne tartós
párrafo paragrafus; fejezet, bekezdés perezoso lusta
parroquiano (törzs)vendég perfecto befejezett; tökéletes, kiváló
parte / rész; en alguna ~ valahol; perfumería illatszerbolt
en (por) ninguna ~ sehol ; en (por) Perico Peti
todas ~ s mindenütt, mindenfelé periódico újság
participio múlt idejű melléknévi igenév perla gyöngy
particular különleges, személyes ; en ~ permanecer (-ezco) marad
különösen, főleg permiso engedély
particularmente különösen permitir megenged (amit: de + inf)
partido p á r t pero de, azonban; ~ si de hiszen
partir kiindul; a ~ de -tói kezdve, óta perrera kutyaketrec
pasado m ú l t ; ~ mañana holnapután perrieo kiskutya
pasaje m hajóút, átkelés perro kutya
pasaporte m útlevél persequir (persiqo) üldöz, nem hagy bé-
pasar elhalad ; odamegy ; átmegy, be- kén
jár ; elmúlik ; történik ; eltölt; persona személy
(ide-, oda)nyújt; ~ por betér vhova ; personaje m személy, szereplő
~ por aquí idejön; ¡que usted lo personal személyi, személyes; sección
pase bien! minden jót! de ~~ személyzeti osztály
pasear s é t á l t a t : ~ s e fel-alá sétál perspectiva perspektíva, távlat
paseo séta ; dar un ~ sétát tesz, sétál ; perspicaz éleseszű
de ~ sétálva, séta közben persuadir meggyőz
pasivo szenvedő pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a)
paso lépés ; átutazás ; dar un ~ lépési Perú 1m Peru
tesz pesar nyom, súlya van
pasta paszta ; ~ dentífrica fogkrém pesar 2 ; a ~ de (que) ellenére, dacára
pastelería cukrászda peseta, pezeta
patata burgonya, krumpli pésimo nagyon rossz ; legrosszabb
patio színházi földszint; belső udvar peso súly, teher; pézo (délamerikai
pausa szünet pénzeguség)
pavimento padló ; kövezet Petra (női név)
paz / béke pez m (los peces) hal
pecho mell; tomar a ~ s megszívlel piano zongora
pedazo darab picaresco kópé-
pedir (pido) kér, követel (akitől: tárgy- pieuro huncut, kópé
eset) pieo csőr; csúcs ; y ~ és tfoég vala­
Pedro Péter mennyi
peuar (rá)ragaszt, ráerősít; (rá)ragad ; ple m láb ; estar de ~ áll; a ~- gyalog ;
üt al <— de lábánál; do ~ s a cabeza
peinar (meg)fósül; ~ac (mcg)fésülködík tetŐLŐI talpig
peine m fésű pierna lábszár
película film pieza darab

3G7
pila dézsa; halom, r a k á s ; (lámpaj­ porque m e r t ; avégből, hogy
elem portiiinoricdiiM m erszény
pildora pirula portarse viselkedik
pingüe kövér portera / ; portero m házfelügyelő, ka­
pintar fest pus
pinto tarka Portugal m Portugália
pintor m festő porvenir m jövő
pintoresco festői pos ; en ~ de után, mögött
pintura festészet poseer birtokol, bír, van neki
pipa pipa posesivo birtokos
pirata kalóz posibilidad / lehetőség
piso emelet; de cuatro ~ s négyemeletes posible lehetséges
pitillo cigaretta positivo pozitív ; grado ~ alapfok
pizarra (fali)tábla postai postai
pizca kevéske; ni ~ de egy csepp posteridad / utókor
sem ' postrero utolsó
plan m terv práctica gyakorlat
planta növény práctico gyakorlati(as)
plantón m facsemete precedente előző
plata ezüst precio ár, érték
piatea (színházi) földszint precisamente pontosan, éppen
platillo kistányér preciso szükséges, fontos, pontos
plato tányér, tál preferir (prefiero) jobban szeret, inkább
plaza tér akar
plazo határidő pregunta kérdés
pleno teli, teljes preguntar kérdez (akitől: a)
plomo ólom premiar megjutalmaz
pluma toll prenda ruhadarab ; zálog
plural m többes szám preocupación / gond
pluscuamperfecto régmúlt preocuparse nyugtalankodik
población / lakosság, népesség preparar elkészít, előkészít; ~ s e elő­
pobre szegény készül, felkészül
poco kevés ; por ~ kis híja, hogy nem ; preparativos m pl előkészületek
dentro de ~ rövidesen, hamarosan preposición / elöljárószó
poder (puedo) -hat, - h e t ; no se puede presencia jelenlét
nem lehet, nem szabad ; a más no -— presenciar jelen van (ahol: tárgyeset)
végkimerülésig presentar b e m u t a t ; á t n y ú j t ; ~ difi­
poema m (hosszabb elbeszélő) költemény cultad nehézséggel jár ; ~ s e bemutat­
poesía költemény, költészet kozik ; megjelenik; adódik, m u t a t ­
poeta 77? költő kozik, kínálkozik
policía rendőrség presente jelen ; m jelen idő
polvera púdertartó preso fogoly, letartóztatott
polvo por ; ~ s pl púder prestar kölcsönöz ; nyújt, ad
pollito csibe pretérito elmúlt ; m múlt idő
pollo csirke primavera tavasz ; en ~ tavasszal
pompa pompa primaveral tavaszi
•poner (pongo; puesto) tesz, helyez. primeramente először (is)
rak ; feltesz; felvesz ; ~ la mesa primero első ; először, előbb
megterít; ~ un telegrama sürgönyt primo unokatestvér
ad fel ; ~ en escena színre visz; princesa hercegkisasszony, hercegnő
~ s e odaáll ; ~ de pie feláll ; ~ s e a principal fő-
( + inf) elkezd vmit tenni principiar kezdődik
pontífice /77 püspök, érsek; sumo •— principio k e z d e t ; elv
pápa prisa sietség; tengo ~ sietek ; darse ~
poquito kevéske; un ~ egy (egész) s i e t ; demasiado de ~ túlságosan
keveset gyorsan
por (ej) által, r é v é n ; miatt, - é r t ; prisionero fogoly
-ból, -bői ; v é g e t t ; -on át, keresztül; privación / nélkülözés
~ eso ezért; ~ él, ~ ella érte ; pro 777 előny, a mellette szóló érv
¿ ~ qué? miért ? probar (pruebo) (fel)próbál
porción f adag proceder m eljárás, magatartás
porfía; a ~~ versenyezve egymással procurar szerez
pormenor m részlet, apróság prodigioso csodás

368
producción / termelés, termesztés
producir (-uzeo) termel
producto termék J puño ököl
proeza hőstett ' puñetazo ökölcsapás
profesión / foglalkozás
profesor m tanár
profesora tanárnő
profeta m próféta
profundo* mély
programa m program, műsor;
napirend
progreso haladás; hacer buenos <~s
szépen halad
promesa ígéret
prometer (meg)ígér
promisión / ígéret
pronombre m névmás
pronto mn gyors; (hat) nemsokára,
mindjárt; más ~ korábban; lo
más ~ posible minél előbb, a lehető
leggyorsabban; tan ~ que mihelyt;
ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk ;
¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra!
pronunciar kiejt; említ
propagar terjeszt
propina borravaló
propio saját; (hat) éppen(séggel)
•proponer (-pongo ;. propuesto) javasol
proporcionar szerez
proposición / javaslat; mondat
propósito terv, szándék; a ~ jókor;
hogy el ne felejtsem ; a <--' de -val
kapcsolatban
prosa próza
protagonista m, / (regény)hős,
főszereplő
protestar tiltakozik
provecho haszon ; sacar ~ hasznot
húz
provechoso jövedelmező
provenzal provanszi
provincia vidék; tartomány; de ~s
vidéki, vidékről
próximo közeli, küszöbön álló
proyección / vetítés, előadás
proyectar vetít
púa tüske
público nyilvános, köz-
pueblo nép ; helység, falu, város ;
lakosság
puente m híd
puerco sertés, disznó
puerta ajtó, kapu; ~ de la calle kapu
puerto kikötő; salir del ~ kifut a ki­
kötőből
pues hát, nos; ~ bien hát akkor, nos
hát
pulmón m tüdő
pulmonía tüdőgyulladás
punta vminek a hegye
punto pont; en ~ pontosan; estar
en ~ de azon van, hogy; rövidesen
puntual pontos, helyes
24 Spanyol nyelvkönyv — 8014
puntualidad / pontosság; falta de <•»
pontatlanság •
pupila szembogár, szem
pupitre m iskolapad; írópolc
puro tiszta; café ~ feketekávé
Q
que (névmás) aki, amely, akik, ame-
lyek ; akit, amelyet, akiket, amelye-
ket ; el ^ az aki; (ksz) hogy; mint;
(a) ~ avégből, hogy; ~ no semmint
¿qufc? mi? mit? melyik? milyen?
mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a fog-
lalkozása ?
quebrar (quiebro) eltör; ~se eltörik
quedar(se) marad; hagy; ~se con
megtart vmit; ~se dormido elalszik ;
~ satisfecho meg van elégedve
quehacer m dolog, munka, teendő
quejarse panaszkodik (ami miatt: de)
quemar eléget
querer (quiero) akar, szeret
querido szeretett, drága, kedves
queso sajt
quien aki
¿quién? ¿quiénes? ki? kik?
quimera agyrém
química vegytan, kémia
químico m vegyész; mn vegyi
quincena két hét, 15 nap
quinto ötödik
quitar(se) levet
quizá (s) talán
R
rabia veszettség, düh
racimo szőlőfürt
radio / rádió
radiorreceptor m rádió vevőkészülék
rama ág, gally
rémülete m virágcsokor
rápido gyors
rapto roham; rablás, elragadás
raro ritka; különleges; elszórt, szór­
ványos
rascar vakar, kapar
rastro nyom
rata patkány
ratito; un ~ egy kis ideig
rato; un ~ egy darabig, egy ideig;
largo ~ sokáig
ratón m egér; ~ de biblioteca könyv-
moly
raya cslk, sáv, vonal
razón / értelem; ok; igazság; tengo ~
igazam van; no tengo <— nincs iga­
zam ; ¿cuándo entrarás en ~ ? mikor
jön már meg az eszed ?
369
 real m 25 céntimo ; mn királyi repaso ismétlés
realismo realizmus repente hirtelen; de ~ hirtelenül,
realista realista azonnal
realizar megvalósít repetir (repito) el-, megismétel
rebaño csorda, nyáj replantar átültet
rebusear (újból) keres, kutat repleto színültig teli
recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy­ reposar pihen
eset) representación / képviselet; előadás
recibir kap representante m képviselő
recoger (recojo) begyűjt, arat representar ábrázol, bemutat;
recomendar (recomiendo) ajánl képvisel
reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reproducir (-uzeo) ábrázol; közöl
reconquista visszahódítás requerir (requiero) követel, kíván
recordar (recuerdo) emlékeztet, emlék­ rescatar kivált
szik (amire: tárgyeset) reservar fenntart, félretesz
recorrer bejár, végigfut I resistir ellenáll; nem fogad el
recuerdo emlék •resolver (resuelvo ; resuelto) elhatároz ;
rechinar csikorog, nyikorog megold, (meg)fejt
red / háló; ~ de compras piaci háló respetar tekintetbe vesz; tiszteletben
redactar fogalmaz, megszerkeszt tart
redondo kerek, gömbölyű respirar belélegez ; fellélegzik ; szív
reemplazar helyettesít; helyét betölti responder felel, válaszol
(amivel: por) responsabilidad f felelősség
reestreno felújítás respuesta felelet, válasz
referir (refiero) elmond, elbeszél; ~se restaurante m vendéglő
vonatkozik vmire resto maradék, maradvány, a többi
refinado kifinomult resumir összefoglal
reflexivo visszaható retardar (le)lassít
refrán m közmondás retraso késés ; llevar media hora de ~
regalar ajándékoz fél órát késik
regalo ajándék retratarse lefényképezteti magát
regatear alkuszik reumática reumatikus
región / vidék, terület, táj revelar előhív; leleplez
registro (vám)vizsgálat revés m hátoldal, visszája; al <— for­
regla vonalzó ; szabály; en ~ dítva
rendben revisión / ellenőrzés
regresar visszamegy, hazatér revista folyóirat
regreso visszatérés revolotear száll, lebeg
regular szabályos, mégszokott j rey m király
tűrhető ribera part, partvidék
reina királynő rico gazdag
reinar uralkodik rimado rimes
reino királyság rincón m sarok, szöglet
*reir(se) (río, ríes) nevet río folyó
relámpago villám riqueza gazdagság, kincs
relampaguear villámlik risa nevetés
relatar elmond, elbeszél, felsorol rizado göndör
relativo aránylagos, viszonylagos; robar lop, rabol
viszonyító; vonatkozó rodear körülvesz
relato elbeszélés ; jelentés rogar (ruego) (meg)kér
relieve m dombormű; poner de ~ ki­ rojo piros, vörös
emel rollo tekercs
reloj m óra; ~ de torre toronyóra romance m románc
rellenar kitölt romano római
remar evez romanticismo romanticizmus
remediar helyrehoz; kisegít •romper (roto) eltör, elszakít; '««se
remedio orvosság, gyógyszer eltörik, elszakad; megreped
remendar (remiendo) kijavít, foldoz ropa ruha ; ~ blanca fehérnemű ;
remoto távoli ~ interior alsó fehérnemű
Renacimiento reneszánsz rosa rózsa; rózsaszín
rendir (rindo) lenyűgöz rosal m rózsabokor
reparar kijavít, rendbe hoz rubio szőke
repasar átnéz, átismétel rueda kerék
370.
 ruido zaj seguida; en ~ azonnal, fögtön ; en ->*
rumbo menetirány; poner, hacer ~ a que mihelyt
irányt vesz vmerre (hajó) seguir (sigo) követ, folytat; siga todo
ruso orosz derecho menjen egészen egyenesen 1;
ruta út, útvonal ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit
según' (ej) szerint; aszerint, amint
segundo második; másodszor
S seguridad / biztosság, biztonság
seguro biztos ; por ~ que biztos, hogy
sábado szombat seis hat
•saber (sé, sabes) tud sello bélyeg; <— de franqueo levélbélyeg
sabio tudós, bölcs semana hét; a la ^ hetenként
sablazo kardcsapás; dar un ~ a ki­ sembrar (siembro) vet
szipolyoz, megpumpol vkit semejante hasonló
sable in kard sementera vetés
sabroso ízletes semidiós m ; semidiosa / félisten
sacar kihúz, (elő)hoz, elővesz ; megvált; sencillo egyszerű
~ provecho hasznot húz sendero ösvény; gyalogút
saco zsák, útizsák; zakó ; ~ de mano sendos, sendas ugyanannyi; egy-egy
kis kézikoffer sentado ülve; estar ~ ül
sacrificar feláldoz sentarse (me siento) leül
•Sahara m Szahara sentido értelem ; el ~ de responsabilidad
sal / só felelősségérzet
sala terem sentir (siento) sajnálj érez; észrevesz
salchichería csemegekereskedés señal / jel, jelzés
salida elmés mondás ; elutazás, señas / pl cím A
indulás señor m úr
•salir (salgo) kimegy, kijön ; (el)indul; señora hölgy; -né
elmegy (hazulról); megjelenik; ~ señorita kisasszony
para elutazik vhova; ~ adelante separado ; por ~ külön-külön
boldogul, előbbre j u t ; ~ bien jól se(p)tiembre m szeptember
sikerül; ¿qué ha salido de él? mi lett séptimo hetedik
belőle ? •ser (soy, eres, es, somos, sois, son) van ;
salón m szalon no puede ~ nem lehet(séges); a no
saltar (ki)ugrik; ugrándozik ~ que hacsak
salud / egészség ; ¡ ~ t szervusz I sereno derűs, nyugodt
saludar köszönt, üdvözöl serio komoly ; tomar en ~ komolyan vesz
saludo üdvözlet; cambiar un ~ con servicio szolgálat; kiszolgálás
köszöntik egymást servilleta szalvéta
salvar megment servir (sirvo) (M)szo\&a\. *, ~«& IsimV
salvo que kivéve, h a ; h.a csak nem gálja xaagáX.", Nesa m&i&aak', %\£\3&«
sano egészséges usted \egyexv %z\\e&, ^^&\\KSO\\BVV
santiamén; en un ~ szempillantás severo szigora
alatt sexto Ivatodük
sapo varangyos béka si h a ; vajon
saqueo rablás sí igen ; (névmás) para ~ magának,
sastre m szabó magában
satírico szatirikus sido, l. ser
•satisfacer (satisfago ; satisfecho) kielé- siempre mindig ; ~ que feltéve, ha
gít ; kifizet sierra hegy(ség); fűrész
satisfecho megelégedett; quedar ~ meg siete hét
van elégedve sigiloso titokzatos
se (névmás) magát, magának ; magukat, siglo század
maguknak; egymást; (általános significación / jelentés
alany) „az ember" siguiente következő ; alábbi; al día ~
secar szárít, megtöröl másnap
sección / osztály silabear szótagol
secretario titkár ; ~ de Estado állam- silbido sziszegés, fütty
titkár silencio csend, nyugalom
secreto títok sillu szék
sed / szomjúság; tengo — szomjas sillón m karosszék, fotel
vagyok simpático rokonszenves
seda selyem simpatizar rokonszenvez
24* 371
 simple egyszerű suegro anos
sin (ej) nélkül; ~ que anélkül, hogy suela ; (media) ~ cipőtalp
sino hanem suelo föld, padló, talaj
sintáctico mondattani suelto aprópénz
siquiera legalább ; ni ~ még . . . sem, sueño alvás, álom; tengo ~ álmos
nem is ; feltéve, ha vagyok
siseante sziszegő suerte / sors, szerencse; por ~ szeren-
sitio fekvés, hely csére ; tengo mala ~ pechem van
situado ; estar ~ fekszik, van sufijo képző
soberana / ; soberano m uralkodó, sufrir szenved, eltűr, elvisel; letesz
fejedelem (vizsgát)
soberbio pazar, büszke suma összeg
sobre (ej) -on, -en, -ön ; fölött; -ról, sumo legmagasabb, legnagyobb
-ről; -ra, re ; fölé ; azonfelül, hogy ; superficie / felület; terület
~ todo elsősorban ; m boríték, címzés superfluo fölösleges
sobremesa; de ~ ebéd után (asztalnál superior felső, magasabb; escuela ^
ülve) főiskola
sobresaliente m kitűnő, „ötös" superlativo felsősok
socialista szocialista superstición / babona
sofá m (los sofás) pamlag, kerevet suplicar könyörög, kér
Sofía Zsófi(a) "'suponer (supongo ; supuesto) feltételez,
soga kötél supuesto ; por ~ természetesen
sol m nap (az égen) ; tomar el ~ napoz sur m dél
solamente csak surgir (surjo, surges) előtűnik, megjele­
soldado katona nik ; adódik ,
soler (suele) szokott suspiro sóhaj; lanzar un ~ felsóhajt
solo egyedüli, egyetlen; egyedül susto ijedtség
sólo csak ; no ~ sino también nemcsak, suyo az ö v é ; az öxvé, az öivoké
hanem . . . is
soltera leány, hajadon
soltero legényember T
sombra árnyék; hacer ~ árnyékot vet
sombrero kalap tabaco dohány
son m hang taberna kocsma
sonar (sueno) szól, cseng(et) tablita tábla
•sonreir(se) (sonrío) mosolyog tacaño fösvény ember
sonriente mosolygó, mosolyogva taimado ravasz
soñar (sueño) álmodik (amiről: con, en, tajada szelet
de) tal ilyen, olyan ; ~ . . . ~ amilyen . . .
sopa leves olyan; ~ vez talán; con ~ que
sopera levesestál azzal a feltétellel, hogy ; ¿qué ~ ?
sopesar mérlegel hogy vagy?
sorprender meglep talento tehetség
sorpresa meglepetés taller m műhely
•sostener (sostengo) állít; alátámaszt también is, szintén
su (az ő) . . .-ja, -je ; az ön (az önök) tampoco sem, nem is
. . .-ja, -je tan olyan; annyira
subir felmegy, felszáll tangible érezhető
subjuntivo kötőmód tanto annyi, oly sok
sublevarse fellázad taquigrafía gyorsírás
subrayar aláhúz taquilla jegypénztár
*su(b)scribir (su(b)scrito) aláír tardar (en) késlekedik, habozik, sokáig
su(b)scripción / előfizetés tart (vmit megtenni)
substantivo főnév tarde / délután ; kora este ; es <~ késő
substituir (substituyo) (be)helyettesít v a n ; por la ~ délután; en la ~
subterráneo földalatti a délután folyamán ; a las seis de la
suceder történik, megesik ~ délután 6 órakor
sucesión / következés ; egymásutánba) tarjeta levelezőlap
sucesivo következő tasa illeték, taksa
sucio piszkos, koszos taxi m taxi
sucursal / fiók taxímetro taxaméter
sudamericano délamerikai taza csésze ; ~ para té teáscsésze
suegra anyós tazón m bögre
372
, te téged, neked J magadat, magadnak Tomás Tamás *
té m tea tomate m paradicsom
teatro színház tomo kötet
tejado tető(zet) tonelada tonna
tejido szövet; szövés tontería ostobaság
teléfono telefon ; por ~ telefonon . tonto buta, ostoba
telegrama m sürgöny, távirat torbellino forgószél
telón m színházi függöny tornar visszatér
tema m téma, tárgykör, feladat toro bika ; ~ s bikaviadal
temer fél, tart vmitől (de + inf) torre / torony
tempestad / vihar tortilla tojásrántotta; ~ de jamón
temporada idő(szak) sonkás rántotta
temprano korán ; tarde o ~ előbb vagy toser köhög
utóbb total m végösszeg ; con un ~ de mindent
ténder m szeneskocsi együttvéve
tenedor m villa (evőeszköz) ; tulajdonos; trabajar dolgozik
~ de libros könyvelő trabajo munka
•tener (tengo, tienes) bír, birtokol, neki trabar összeköt; ~ conocimiento isme­
van ; t a r t ; ~ que kell; ~ cerrado retséget köt
csukva t a r t ; ¿qué tiene usted? mi a tracción / húzás, vontatás
baja ? tradición / hagyomány
tenue vékony traducir (-uzeo) lefordít (amire : a)
tercero harmadik *traer (traigo, traes) (el)hoz, magával
Teresa Teréz hoz
terminar befejez ; végződik tragar (le)nyel, »fal
término kifejezés, szó tragedia tragédia
ternero borjú traje m öltöny; öltözet
terraza terasz tranquilo nyugodt
terrenal földi tra(n)satlántico óceánjáró hajó
territorio terület transformación / átalakítás
tertulia szűkebb társaság transformar átalakít
texto szöveg tránsito átutazás
tiempo idő ; időjárás ; con el ~ idővel; transporte m szállítás
al poco ~ nemsokára rá tranvía m villamos ; ir en ~ villamoson
tienda üzlet, bolt \ megy
tierra föld trapo rongy
tilde m, f hullámvonal neve a spanyol n tras de azonkívül, hogy; szintén
fölött trasmisión / átadás, átszármaztatás
timbre m bélyegző ; (Mexikó :) bélyeg tratar társalog; ~ (de + inf) iparkodik,
tímido félénk törekszik (vmit megtenni) . •
tinta tinta travesura csíny
tintero tintatartó travieso rakoncátlan, pajkos; ferde
tipo típus tremendo borzalmas
tirano kényúr, zsarnok tren m vonat
tirar kidob tres három
título cím trescientos, -as háromszáz
tiza kréta triángulo háromszög
tizne m korom trigo búza
toalla tőrülkőző trineo szánkó
tocar (meg)érint; osztályrészül j u t ; <— tripa bél, has
el piano zongorázik; ~ el violín triptongo hármas magánhangzó
hegedül; me toca a mi rajtam a sor triste szomorú
tocino szalonna trolebús m trolibusz
todavía még tronar (truena) mennydörög
todo egész; minden; ~ el dia egész tronco törzs
nap ; ~ examen minden vizsga ; ~ el trono trónus
que mindenki, aki (csak); con ~ eso tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe .-
mindezek ellenére; del ~ teljesen, con)
egészen ; todo» mindnyájan, mindenki trovador m trubadúr
tolerar (el)tűr trozo darab ; ~ de lectura olvasmány
tomar vesz, fog; eszik, iszik ; bevesz ; trueno mennydörgés
vált; ~ el tren vonatra száll; ~ el tu (a te) . . .-d
ascensor beszáll a liftbe tú te
373;
 tumulto csődület ventajoso előnyös
túnel m alagút ventana ablak
tupido sűrű ventanilla (vonat)ablak, kisablak
turno műszak, sorrend ventoso szeles
tuyo a tied •ver (veo, ves ; visto) l á t ; ir a ^ meg­
látogat; ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves
U dehát
verano nyár; en ~ nyáron
u •= o fksz) vagy verbo ige
ultimátum m ultimátum verdad / igazság ; ¿ ~ ? ugye ? nemde ?
último utolsó; por ~ utoljára, végül j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z ;
umbral m küszöb a decir ~ az igazat megvallva
un, una (névelő) egy verdaderamente valóban, tényleg
únicamente csak verdadero valódi, igazi
único egyetlen, egyedüli verde zöld
unidad / egység, egységesítés vergüenza szégyen
uniformidad / egyformaság verificar ellenőriz
unión / egyesülés ; egyesület; egység vestíbulo előcsarnok
unir egyesít vestido ruha .
universidad / egyetem vestir öltöztet; prendas de ~ ruhadara­
uno, una (számnév) egy; m egy ember, bok ; ~se (fel)öltözködik
valaki vez / (las veces) -szór, -szer, -szőr; una
unos, unas néhány, valamilyen; (hat) ~ egyszer; otra ~ máskor; la
körülbelül, mintegy última ~ utoljára ; esta ~ ezúttal;
urgencia sürgősség; con ~ sürgősen por primera ~ először (is); por la
urgente sürgős segunda ~ másodszor(ra); a veces
uruguayo uruguayi időnként; tantas veces annyiszor ; en
usar használ, alkalmaz. ~ de ahelyett hogy, helyébe, helyett j
uso használat, szokás cada ~ minden egyes alkalommal
usted ön, maga; ~es önök, maguk vía ú t ; vonal, vágány
utilizar fel-, kihasznál viajar utazik *
viaje m utazás ; de ~ utazva, útközben ;
hacer un <— utazik
V viajero m ; viajera / utas, utazó
víbora vipera
vaca tehén \ vicio hiba, vétek
vacaciones / pl (nyári) szünidő ; szabad­ vida élet; en mí ~ soha életemben
ság viejo öreg; régi
vacilar ingadozik, habozik Viena Bécs
vacío üres viento szél
vagón m vasúti kocsi, vagon viernes m péntek
vajilla edény(ek), evőeszköz(ök) vil hitvány
vale m blokk vinagre m ecet
•valer (valgo, vales) ér vmit; ¿cuánto vino bor
vale? mennyibe kerül? viña szőlőkert, szőlőhegy .
valle m völgy violín m hegedű
variedad / változatosság virtud / erény ; képesség
vario különféle, különböző; több, néhány virtuoso zenevirtuóz
Varsovia Varsó visado vízum
vaso pohár visigodo vizigót, nyugati gót
vasto hatalmas, nagykiterjedésű visita látogatás
¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta! visitar megnéz, meglátogat
micsoda kérdés ! víspera előest; en ~ s de előző este, elő­
-vecino szomszédos, közeli; m szomszéd estéjén
vehemente heves, tüzes vista kilátás ; látás ; en <-» de eso ezért,
veinte húsz erre való tekintettel; m (vám)tiszt
vejez / öregség, vénség vistazo pillantás, tekintet
velero vitorlás hajó viudo özvegy
vencer (venzo) (le)győz vivaz élénk, eleven
vender elad vivienda lakás
vendimia szüret; hacer las ~ s szüretel vivir él, lakik
vendimiar szüretel vocabulario szójegyzék, szótár
•venir (vengo, vienes) jön vocación / hivatás
374
vocal / magánhangzó
volar (vuelo) röpül
•volver (vuelvo ; vuelto) visszaad ; visz- y és
szamegy, visszatér; ~ la cabeza ya már ; ~ que mivel, minthogy
hátrafordul; — a ver viszontlát; ~ yacimiento lelőhely
a (+inf) ismét tesz vmit; ~se meg­ yo én
fordul ; ~se loco megbolondul
vosotros, -as ti
voz / (las voces) hang ; ~ pasiva az ige
szenvedő alakja ; en ~ alta hangosan ; zángano naplopó, ingyenélő
en ~ baja halkan zapatero cipész
vuelta visszajáró pénz; dar una ~ zapato cipő
sétál egyet zona zóna
vuestro (a ti) . . .-tek; a tietek zorra / ; zorro m róka
vulgar népi(es); közönséges zurcir (zurzo) foldoz
 MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR
(A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza)

A, A andalúziai andaluz
András Andrés
a (névelő) el, la; los, las anélkül, hogy sin (+inf); sin que
abbahagy vmit dejar de ( + inf) angol inglés
abban, /. az annál inkább tanto más
ablak ventana ; ventanilla annyi tanto
ad dar anya madre
adódik presentarse anyanyelv idioma nativo
agglegény solterón apa padre
Ágnes Inés aranybánya mina de oro
ágy cama árboe mástil m
ahogy; mint ^ cuanto argentin argentino
ahogyan' como Argentina la Argentina
ahol donde arról de lo que
ajánl recomendar Artúr Arturo
ajtó puerta áruház almacén m
akar querer ; (óhajt) desear árul vender
akárhogyan is áll a dolog sea como sea ' asszony señora
ahelyett, hogy en vez de ( + inf) asztal mesa
aki que ; quien ; ~vel con quien ; ~nek átad entregar
a cuyo átismétel repasar •
akkor entonces; még ~ is, ha átmegy pasar; ~ a vizsgán pasar el
aunque .- examen.
alacsony bajo átöltözik mudarse de ropa
alakít desempeñar átszel atravesar
alatt (idő) durante; en el curso de augusztus agosto
Albin Albino az (névelő) el, la, los, las ; az a (mutató
alkalom, ocasión névmás) aquel, (a megszólított sze­
áll estar de pie ; a dolog így ~ el asunto mélynél :) ese ; abban az osztályban
está así en aquella clase ; (önálló névmásként:)
állandóan tesz vmit seguir aquél, aquello ; ése, eso
(+participio) azalatt mientras tanto
állás colocación azelőtt antes
állít decir, afirmar ; a hegyére ~ colocar azonban pero
derecho sobre la punta azonfelül además
állomás estación azonnal en seguida
álmodik vmiről soñar con azt lo
álmos tener sueño azután luego
alsó fehérnemű ropa interior
alszik dormir ; ~ egyet echar un B
sueño
amennyi cuanto -ba, -be en
ami lo que bácsi (keresztnév előtt) don ; tío
amíg hasta, hasta que baj peligro; mi a ~ a ? ¿qué tiene?
amikor cuando balra a la izquierda
amire cuando -ban, -ben en
376
bank banco C
bányász minero
bár aunque céljából para (+inf)
barát amigo ceruza lápiz m
bárcsak ojalá cigaretta cigarrillo, pitillo
bármely(ik) cualquier cikk artículo
bármit is mond diga lo que diga cím título
bármilyen por . . . que című titulado
barna pardo cipőzsinór cordón m de zapatos
bátorság ánimos cukor azúcar m
bátyám mi hermano mayor
becsapva érzi magát verse engañado Cs
becsuk cerrar
bedob echar csak sólo, solamente
beenged dejar entrar család família
befed cubrir csend; szép ~ben callandito
befejez acabar; terminar csenget llamar a la puerta
behorpaszt machacar csengő campanilla
béke paz / cseveg charlar
belát comprender; kezdi ~ni llegar a csinál hacer; ~tat mandar hacer
comprender csoda milagro
belép entrar csodál admirar
bélyeg sello (de Correos) csokoládé chocolate m
bemegy ir ; (belép) entrar csomag bulto ,
bemutatkozik presentarse
benéz vkihez pasar por su casa csoport grupo
benneteket os csuk cerrar
bennünket nos csúnya feo
bent van? ¿está?
beszéd habla / D
beszél hablar
beszerez obtener darab pieza; nagy ~ ember hombróri
beteg enfermo de pero ; ~ kár 1 ¡qué lástima !
bevall confesar deka = 10 gramos
bír tener dél mediodía m ; ~ben a mediodía^ ~en i
bírál criticar en el sur
bíz vkire dejar a Dél-Amerika América del Sur
bizonyára megjött habrá llegado délelőtt por la mañana
bizonyos cierto déli del Sur
biztos seguro délután por la tarde; ~ ötkor a las
biztosan sin duda, sin falta, con certeza, cinco de la tarde
seguramente dicsér alabar
Blanka Blanca ; Blankáéknál en casa de dinamó dínamo /
Blanca disznó cerdo, puerco
-bol, -bol de doboz cajita
boldog feliz dolgozik trabajar
boldogan, boldogul felizmente dolog cosa; asunto; sok dolgom van
boldogság ; nem tud hova lenni a •—'tői tengo mucho que hacer
estar en el séptimo cielo drága caro
bolt tienda Duna Danubio
boltasztal mostrador m dühös furioso
bonyolult complicado
bor vino E
borbély (üzlet) peluquería ; a borbélynál
en la peluquería ebben, l. ez
boríték sobre m ebéd; meghív ~re invitar a comer
borotválkozik afeitarse ebédel comer
borotvaszappan jabón m de afeitar ebédlő comedor m
bőrönd maleta ébred despertarse
bővelkedik vmiben poseer (algo) en ébresztőóra despertador m
abundancia ; abundar en eddig hasta ahora
burgonya patata(s) ég a vágytól arder de deseos de
buta tonto egér ratón m
377
 egész todo ; az ~ család toda la familia; előbb; félórával ~ con media hora de
•—* nap todo el dia; az ~ világon en anticipación
todo el mundo előfordul ocurrir, suceder, acontecer
egészen todo előhív revelar
egy un, una, uno ; ~re megy lo mismo előkészítve preparado
d a ; egy-egy sendos előkészületek preparativos
egyedül solo előre rendel asegurar
egyenesen derecho először primeramente
egyesek unos előtt antes de, (hely) ante, delante de
egyetem universidad elővesz tomar
egyet-mást algo első primero
egyre inkább ir (+gerundio) ; cada vez eltör romper
más eltűnik desaparecer
egyfolytában alszik seguir durmiendo elutazik salir, marcharse
egyik; az ~ uno elül delante
egyszer una vez élvez vmit gozar de
együtt juntos élvezet delicia ; nagy ~tel con mucho
éhes tener hambre ; estar hambriento gusto
éjfél media noche ; ~kor a media elvörösödik; fülig ~ ponerse encendido
noche elvtárs camarada m, f
éjjel noche / ember hombre ; (általános alany) uno ;
éjjeli de la noche; nocturno ~ek gente /
ekkor entonces emelet piso
él vivir emlékszik vmire acordarse de, recordar
elad vender (+tdrgyesei)
eladó se vende én yo
eláll vmitó'l dejar de (+inf) ; (eso) engedélyez conceder
parar de (+inf) engem me ; a mí
elalszik dormirse ; quedarse dormido ennél maradok me quedo con éste
elbúcsúzik despedirse ennyi tanto
elég, elegendő, eleget bastante enyém mío
eléggé bastante épít construir
eleje comienzo ; mindjárt az elején al éppen (most) történt vmi acabar de
comienzo mismo ( + inf) ; ~ folyik estar ( +gerundio)
élénk vivo ér vhová llegar a ; ~ vmit valer
elér alcanzar érdekes interesante
élet vida érdeklődik vmi iránt interesarse por, en
elfelejt olvidar; olvidarse d e ; se me ered irse
olvida eredetiben en el original
elfoglalva ocupado érez sentir; ~ze jól magát que usted
elhallgat quedar callado lo pase bien; érzi magát sentirse
elhatároz resolver; decidir érkezik llegar
elhoz traer Ernő Ernesto
elintéz arreglar erő fuerza
elismétel repetir erős fuerte
eljön venir erszény portamonedas m
elképzel imaginarse, figurarse ért comprender, entender
elkésik llegar tarde értelmes listo
elkészít preparar érthetően distintamente
elkészül estar listo ; prepararse . Erzsébet Isabel
elkezd comenzar és y
elkísér acompañar eset caso ; a legrosszabb ~ben en el
ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) peor de los casos
ellen contra esik llover
ellenére; ennek ~ con todo eso, a pesar esküvő boda
de eso ; annak ~ hogy no obstante est (korai) tarde / ; (késői) noche /
elmegy irse ; (vhova) ir a ; (vhonnan) este noche / ; (időhatározó) por la noche ;
marcharse ; (hazulról) salir (de casa) ma — esta noche ; ~ tízkor a las diez
elmond decir; contar, relatar de la noche
elmúlik pasar esteledik anochecer
elolvas leer ész razón / ; megjön az esze entrar en
előad representar razón
előadás función /, representación / észak norte m; ~ o n al norte
378
eszik comer feltéve, ha a condición (de) que, siempre
étkező comedor m que, con tal de que
étvágy apetito ; jó ~ a t ! ique te (os) feltüntet estar reproducido en
aproveche 1 felújítás reestreno
év año ; ~eken át durante años; fél felvesz (ruhát) poner(se)
éve desde hace medio año felvétel foto /
Éva Eva felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso
éves; hány ~ vagy? ¿cuántos años fent arriba
tienes ? fénykép fotografía
évszázad siglo fényképezőgép máquina fotográfica
ez éste, esto; ez a este; ebben az fényképtekercs rollo de películas
osztályban en esta clase Ferene Francisco
ezalatt mientras tanto Feri Paco
ezelőtt hace . . . ; két hónappal ~ dos férj marido
meses antes fest pintar ; ~et hacer, pintar
ezer mil festő pintor
ezért por eso fésű peine m
íésül peinar
F fésülködik peinarse
fia hijo ; ~ m ! jhijo mío !
fa árbol m; madera fiatalember joven
faasztal mesa de madera film película, film
¡agy helada fiók cajón m
fal pared / Firenze Florencia
falu pueblo fivér hermano
falucska pueblecito fizet pagar
fárad vhová, ide ~ , oda ~ pasar íog diente m; ~at mos limpiarse los
fáradt cansado ; kissé ~ cansadito dientes
farkas lobo fogad recibir
fázik tener frío foglal; helyet ~ (leül) sentarse, tomar
február febrero asiento
fehér blanco foglalkozás; mi a ~ a ? ¿qué es usted?
fejezet capítulo foglalkozik vmivel ocuparse en
fekete negro fogva; attól az időtől ~ desde aquel
fekszik, ágyban ~ estar en cama tiempo
fél medio ; ~ kettő es la una y media , folyékonyan corrientemente
fél vmitől tener miedo de; temer de folyó río
felad (táviratot) poner folyóirat revista
feladat ejercicio folytat seguir, proseguir, continuar;
feláll levantarse (hivatást) ejercer
felállít dejar en equilibrio folytatás continuación /.
felé hacia, a eso de fontos importante '
felébred despertarse fontosság importancia
felébreszt despertar fordít traducir
felel responder fordítás traducción /
felemel levantar fordul vkihez acudir a
feleség mujer forint florín m
felfedez descubrir forog girar
felfedezés descubrimiento fő principal m, /
felhasznál utilizar; aprovechar de főhős protagonista
felhív telefonon llamar por teléfono főiskola escuela superior
felkel levantarse föld tierra
felköszönt felicitar földi compatriota m, f; paisano
felmegy vhová subir a Földközi tenger el (mar) Mediterráneo
felnyit abrir földművelő agrícola
felöltő abrigo földrajz geografía
felöltöz(köd)ik vestirse földszint piso bajo ; (színházi) platea,
felsőbb superior patio de butacas
felszáll vhová subir a ; ~ a szamárra fölösleges superfluo
montar en el burro főnök jefe m
feltesz poner; ~ magában proponerse főnyeremény premio gordo
feltétel; azzal a ~lel, ha a condición (de) főváros capital / .
que főz cocinar; guisar

379
francia, franciául (el) francés hálóing camisa de dormir
Franciaország Francia hálóköntUs bata
friss fresco hanem sino
fúj soplar; ~ a szél hace viento hangosan en voz alta
furcsa extraño hangzik; bármilyen furcsán Is ~ por
függ depender extraño que pareciera
fülke departamento, compartimento hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora
fürdőszoba cuarto de baño es?
füzet cuaderno hányadika van ma? ¿a cuántos estamos
fűzfapoéta poetastro hoy?
harc lucha
harisnya media
G harminc treinta
három tres
gabona cereales m pl háromnegyed tres cuartos
gazdag rico háromszáz trescientos, -as
gép máquina háromszögletes de tres picos
gépírónő mecanógrafa használ usar
gond preocupación / ; cuidado használat uso
gondol vmire pensar en ; figurarse ; creer hat seis
gondosan cuidadosamente h á t ; ~ jó pues bien
gömbölyű redondo hatalmas pénzösszeg dineral m
gramm gramo határol limitar
gramofónlemez disco de gramófono határoz decidir
hatórás de las seis
hátul detrás
Gy havazik nevar
ház casa
gyakorlat ejercicio haza a casa; ~megy volver a casa;
gyakrabban más a menudo, con más ~jön volver (a casa)
frecuencia házaspár matrimonio
gyakran a menudo háziasszony ama de casa
gyalog a pie házimulatság tertulia
gyár fábrica hazulról de casa
gyarmat colonia hegedül tocar el violín
gyenge débil hegy monte m; montaña
gyengébb inferior a ; ~ minőségű de hegye vminek punta
calidad inferior hely sitio, asiento ; (színházi ülő~)
gyerek, gyermek niño ; ókorunkban de localidad / ; ott ~ben allí mismo
niños helyes correcto
gyorsan rápidamente helyettes substituto
gyorsvonat tren rápido helyez poner
György Jorge hét semana; egy hete desde hace una
győz; nem ~ i no cansarse de semana
gyümölcs fruto ; frutas hiányzik hace falta
gyümölcsöskert huerto frutal hideg frío ; ~ van hace frío
híres famoso; célebre
hisz creer
H hív llamar
hivatal oficina
ha si; cuando ; ~ csak nem a menos que hivatás profesión /
hadd que . . . ; ~ lássuk! ¡a ver 1 hivatásbeli profesional
haj pelo ; cabellos hó nieve /
hajó barco ; (régi) carabela hódító conquistador
hajós navegante hogy que (sokszor elmarad) ; (= avégből,
hajózik navegar hogy) a fin de, para que, para (+ inf)
halál muerte / ; ~ á n van estar para hogy? hogyan? ¿cómo?
morir; estarse muriendo hol? ¿dónde?
hálás vagyok neked te agradezco que . . . holland, hollandul (el) holandés
halkan en voz baja hollandiai de Holanda
hall oir ; (zenél) escuchar holnap mañana
hallgat (= figyel) escuchar holnapután pasado mañana
háló red / hónap mes m
380
 hordár mozo ízetlen insípido
bosszú largo ízletes sabroso
hová? ¿a dónde? ízlik gustar
hoz traer ; ~at mandar traer ; rendbe ~
poner en orden J
hölgy señora
hőség calor m János Juan
hőstett hazaña jár ir ; nehézséggel ~ presentar dificul-
húg hermana; hermana menor tad ; egyetemre ~ ingresar en la
huncut picaro; nagyon ~ picarón, universidad
picarona játék juguete m
hús carne / játszik jugar
jegy billete tn; localidad /
I jegypénztár taquilla
jelentés informe m
ide por aquí Jenő Eugenio
idegen desconocido jó bueno; milyen ~ ! ¡qué bien!
idejében a tiempo, puntualmente nagyon ~ óptimo
idejön venir jobb mejor; superior
idenyújt pasar jobban mejor
idő tiempo; milyen ~ van? ¿qué jobhpart orilla derecha
tiempo hace? rossz ~ van hace mal jobbra a la derecha
tiempo; ideje es hora, es tiempo jól bien
időnként de vez en cuando jólesik gustar; agradar
idősebb tener más años jóllakik estar harto
-ig hasta jóság bondad f
Igaz; ~ a m van tengo razón; meg- Jóska Pepe
mondja az ~at decir la verdad ; ~ ! József José
¡verdad! Józsi Pepe
igazgató jefe; director jön venir; (érkezik) llegar
igen si Júlia Júlia
ígér prometer
így así; ~ hát así pues K
illatszertár perfumería
ilyen t a n ; ~ időben con un tiempo kabát chaqueta ; americana ,
semejante v kalap sombrero
- imént; az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) kalifa califa m
. India la India kályha estufa
indul salir kánikula canícula
indulófélben van estar para marcharse kap recibir; <— taxit lograr, tomar un
ing camisa taxi
inkább . . . mint más . . . que ; inkább kár lástima
tesz vmit preferir Karcsi Carlitos
innen de aquí Károly Garlos
ipari industrial karosszék sillón m
iparkodik tratar de (+inf) Kasztília Castilla
ir escribir kasztíliai castellano
író escritor Katalin Catalina
irodalmi literario kávé café m
irodalom literatura kávéház café m
is también kedd martes m
iskola escuela t. kedv humor m; gana; ~em van vmihez
ismer conocer tengo ganas de; pompás ~ében de
ismeret conocimiento excelente humor ; mindenki ~ére tesz
ismeretlen desconocido obrar a gusto de todos
Ismerős conocido ; amigo kedves querido
ismét tesz vmit volver a (-\-inf) kedvező provechoso, favorable, propicio
isten veled! ¡adiós 1 kefe cepillo
István Esteban kék azul
iszik beber kel levantarse
ítél condenar kelet este m ; ~en al este
itt aquí; van ~ , <*- van he aquí kell deber ; tener que ; haber de; es
Itthon en casa necesario ; es menester
381
kellemes agradable kiugrik saltar
kellemetlen molesto kiváló óptimo
-ként de kíván desear
kenyér p a n ; ~ k e panecillo kívül; -on ~ además de
kénytelen verse obligado a klasszikus clásico
kép cuadro kocsi coche m
képes vmire capaz de Kolumbus Colón
kér rogar, pedir; ~eti magñt hacerse rogar komoly serio; ~ a n en serio
kérdez preguntar kontár festő pintorzuelo
kérem! no las merece korán temprano
keres buscar kórház hospital m
kereskedő comerciante kormány gobierno
kering rodear, revolotear kölcsönad, kölcsönöz prestar
kert jardín m kölni agua de Colonia
kerül costar költ gastar
késik llevar retraso költemény poesía
keskeny estrecho költő poeta m
késó'(n) tarde ; később más tarde könnyű fácil
késve con retraso könyv libro; ^ nélkül de memoria
kész(en) listo könyvkereskedés librería
két dos körül alrededor de
kétszáz doscientos, -as körülbelül cerca d e ; ~ tíz óra lehet
kétségtelenül sin duda ' serán las diez
kétszer kettő; mint a ~ como dos y köszönöm gracias
dos son cuatro köszönt saludar
kevés poco ; egy keveset un poco kötelesség deber m
kevésbé menos kövér gordo
kéz mano / követ seguir; (főnév) embajador m
kezd comenzar, empezar, principiar a közben entretanto
(+inf); ~ vmibe empezar (+tárgy- közel cerca; ~ebb jön acercarse ; ~edik
eset), echarse a (-\-inf); ~Ődik em­ aproximarse
pezar középen en el centro
kezdetben al comienzo középiskola escuela secundaria
ki? ¿quién? kié? ¿de quién? közért-fiók sucursal / de la Cooperativa
kiabál gritar de Consumos
kialussza; teljesen ~ magát dormir a közlekedési eszkőz medio de transporte
más no poder között entre
kibővít alargar, ampliar közt entre
kiesi pequeño kréta tiza
kicsike chiquito Kristóf Cristóbal
kiér llegar krumpli patatas
kifizet pagar kulcs llave /
kifogásol criticar kultúrfelelős director cultural
kifut vhonnan, salir de küld mandar
kijön venir; salir külföld extranjero ; ~ r e para el extran­
kikötő puerto jero ; ~ről del extranjero
kiló kilo külföldi extranjero
kimegy salir; ir különbözik distinguirse; lényegesen ~
kinevet burlarse (akit: de) vmitől tener diferencias apreciables con
kint afuera
kinyit abrir
kirakat escaparate m L
király rey
kirándul hacer una excursión Lajos Luis; Ludovico
kis pequeño ; egy ~ un poco de lakás habitación /
kísér acompañar lakik vivir
kislány muchacha lakos habitante
kissé un poco lámpa lámpara
kiszolgáló dependiente m lány muchacha; vkinek a <~a hija
kitesz es de lap página ; (levelező-^) tarjeta
kitűnik descollar lassú lento
kitűnő eredménnyel con notas de lát ver; ~lak te veo
sobresaliente látcső gemelos
382
 latín nyelv latín m mai de hoy
látogatás visita majd luego
látszik parecer majdnem casi
láz fiebre / ; ~a van tener fiebre május mayo
leánya hija már y a ; ~ holnap mañana mismo ; ~
leeke lección / két napja . . . llevo dos días que . . .
ledörzsöl frotar marad quedar(se)
lefekszik irse a la cama; acostarse; március marzo
echarse a dormir Margit Margarita
lefordít traducir Mária María
legalább por lo menos; siquiera Marokkó Marruecos
legényember soltero másik otro
legépeltet hacer copiar máskor otra vez
legjobb el mejor másnap, minden ~ un día sí y otro no ;
legkisebb el (más) mínimo cada dos días
legközelebb la próxima vez második segundo
legnagyobb el mayor Matild Matilde
lehet puede ser ; es posible még todavía, aún ; ~ ma hoy mismo ;
lehetetlen imposible ~ egyszer otra vez ; még . . . sem
lehetséges posible ; könnyen ~ es fácil; tampoco, ni siquiera
nem ~ es imposible megad conceder
lekefél cepillar megáll parar ; estar parado
lekésik perder megbán vmit arrepentirse de
lemegy bajar megbocsát dispensar ; perdonar ; excu-
lendülettel con energía sar
lent abajo megcsinál hacer
lényegesen, Z. különbözik megelégedett, megelégedve contento
Leó León megenged permitir
lép entrar megért comprender
lépés; megteszi a ~eket hacer gestiones megfázva; meg van fázva tiene un
lesz vmivé hacerse, llegar a ser constipado
leszáll vmiró'l bajar de megfelel convenir
leszed coger megfizet pagar
letesz (vizsgát) pasar; ~ i a vizsgákat meggyőződik vmiről convencerse de
aprobar los exámenes meghal morir
leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) meghalad vmit es superior a
levág cortar meghív invitar
levegőben en e) aire megígér prometer
levél carta megír escribir
levelezőlap tarjeta megismer conocer
leves sopa megjelenik ser publicado
levet quitar(se) megjön llegar; <— az esze entrar en
liget parque m razón
Lisszabon Lisboa megkap recibir
London Londres megkér rogar
lusta holgazán megkezd empezar; ponerse a (+inf)
megkezdődik empezar
. M meglát ver
meglátogat (venir a) ver; ir a ver.
ma hoy ; ~ este esta noche; ~ délután meglepődik quedar sorprendido
• hoy por la tarde megmagyaráz explicar
madár ave / megmond decir
maga mismo ; magában para sí megmos lavar
magadat, magadnak a ti, te megmosakodik lavarse
magaddal contigo megmutat enseñar; mostrar
magam yo mismo ; <~at, ~nak a mí, me megnevez nombrar
magának, magát a sí, se megnéz ver, visitar; mirar
magánál van estar en su juicio megnyer tocar
magas alto megóv abrigar
magával consigo megpillant ver
magunk nosotros, -as megpróbál probar
magyar húngaro megsért ofender
Magyarország Hungría megszáll parar
383
megtanul aprender mindjárt pronto ; most ~ ahora mismo ;
megtekint visitar "w az elején al comienzo mismo; ~
megtestesült jóság la bondad misma tesz vmlt ir a ( + inf)
megtesz hacer ; cumplir (con); (uiat) mindnyájan todos
recorrer minél előbb lo antes posible
megtud saber minket nos ; a nosotros, -as
megvagyok regular minőség calidad /
megvaU confesar mint qué, como, cuanto ; de ; ~ ahogy
megvalósít realizar cuanto
megvár esperar mintha como si, igual que s i ; ~ csak
megvesz comprar igual que
megy ir ; (be-) entrar; (vissza-) volver; miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohány-
(el-) marcharse ; ~ neki se le da zik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar?
melege van tener calor miután después de, después que
mellett cerca de, al lado de modern moderno
mely(et) que ; melynek a cuyo mond decir
mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mondattan sintaxis /
mélyen profundamente mondogat; egyre esak ~ja seguir dicien-
melyik? ¿cuál? do
mennyiségtan matemáticas mos lavar
mennydörög tronar mosakodik lavarse
mennyi! jcuánto I most ahora ; ~ mindjárt ahora mismo ;
mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a
cuesta? hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-ge-
mennyország cielo rundio); ~ (történt vmi) acabar de
mer atrever ( + inf)
mérnök ingeniero mozdonyvezető maquinista ferroviario
mert porque mozi cine m
mese cuento mulat divertirse
mesél contar múlt pasado ; egy óra ~ tíz perecéi es
messze lejos la una y diez
méter metro ; ~ e metro munka trabajo
méz miel / munkás obrero
mező campo mutat enseñar
mi nosotros, -as múzeum museo
mi? ¿qué? mű obra
mialatt mientras műsor programa m
miből? ¿de qué? műszak turno
mielőtt antes d e ; antes (de) que műszaki técnico
mienk nuestro művészet maestría
miért? ¿por qué?
míg mientras ; hasta que
Mihály Miguel S
mihelyt apenas, así que, en cuanto como,
tan pronto como, luego que nagy gran, grande
mikor? ¿cuándo? nagyanya abuela
millió millón m nagyapa abuelo
milyen? ¿cómo (es)? ~ e k ? ¿cómo son? nagybátya tío
~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ j ó ! nagynéni tía
¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? nagyon m ü y ; mucho
tudom, hogy ~ fáradt vagy sé lo nagyszülők abuelos
cansado (-a) que estás nála en su casa
mindegy da lo mismo nálunk con nosotros
minden todo ; ~ család toda familia, nap día m; jó ~ o t ! ¡buenos días I
todas las familias (égitest) sol m
mindenesetre de todos modos napoz tomar el sol
mindenféle toda clase (de) nappalodik amanecer
mindenképpen cueste lo que cueste -né señora
mindenki todos; todo el mundo négy cuatro
mindennap cada día negyed cuarto ; >—- kettő son las dos y.
mindenütt en todas partes cuarto ; ~ kiló un cuarto de kilo de
mindig siempre; még ~ seguir négyszáz cuatrocientos, -as
(+participio) négyzetkilométer kilómetro cuadrado
384
néha algunas veces olaszországi utazás viaje m por Italia
néhány unos, algunos ; hat óra után ~ olcsó barato
- perccel a las seis y pico olvas leer
nehéz difícil olyan tan
nehézség dificultad / onnan de allí
neked te ; a ti óra hora ; (tanóra) lección / ; (szerkezet)
nekem kme ; a mí reloj m; spanyol ~ cías* / de español
neki le ; a él, a ella ország país m
nekik les ; a ellos, a ellas orvos médico ; ~ n ő médica
nekikezd ponerse a ( + inf) orvosság medicina
nekiül ponerse a ( + inf) ostobaság tontería
nektek o s ; a vosotros, -as oszt dividir
nekünk nos ; a nosotros, -as osztály clase /
nem no ; ~ is ni * osztálytárs condiscípulo
nemcsak no solo osztályzat nota
nemdohányzó para no fumadores óta desde hace ; hace
nemes grande m ott allí
nemrég(cn) hace poco; recientemente otthon en casa; ~ában en su casa
nemsokára itt lesz no tardará en llegar óvatos cauto
nemzeti nacional
néni tía Ö, Ő
népies vulgar
név nombre m; az én nevem me llamo Ő él, ella
nevel criar öcsém mi hermano menor
nevet reir Ödön Edmundo
néz mirar ; (akire: tárgyeset) ök ellos, ellas
nézeget mirar, estar mirando őket les, l a s ; a ellos, a ellas
nézőtér platea öltöny traje m
nincs (en) no hay öltözködik vestirse
nos hát pues bien ön u s t e d ; az ~ é de usted
nővér hermana mayor önálló propio, independiente
önbizalom confianza en sí mismo
önmagának para sí mismo
Ny önök ustedes
öröm alegría; a legnagyobb ~mel con
nyakkendő corbata sumo gusto, con suma alegría
nyál, L összefut örül vminek estar contento con; ale­
nyár verano ; ~ o n en verano grarse d e ; (nagyon) ~ celebrar, tanto
nyaral pasar sus vacaciones, veranear; gusto de
~ n i megy ir de vacaciones összefut a nyál a számban se me hace la
nyelv lengua;' idioma m boca agua
nyelvtan gramática összes todos los . . .
nyelvtudományi de filología ősz o t o ñ o ; ősszel en otoño
nyilvánvaló constar; es claro őszinte sincero
nyit abrir öt cinco
nyole ocho ötödik quinto
nyolcvan ochenta őt le, l a ; a él, a ella
nyugat oeste m; ~ o n al oeste
nyugodtan tranquilamente
nyugton tranquilo P
nyújt pasar
pad pupitre m ; banco
O páholy palco
Pál Pablo
odaad dar pályaudvar estación /
odalép vkihcz acercarse a panaszkodik quejarse
odamegy i r ; acercarse pápa papa m
óhajt desear papírgyár fábrica de papel
ok motivo pár par m
október octubre m paraszt labrador; campesino
olaj (bogyó) aceituna parasztcsoport grupo de campesinos
olasz italiano ; ~ u l en italiano park parque m
Olaszország Italia part ribera; orilla
25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385
 párt partido rózsa rosa ; nincsen ~ tövis nélkül nö>
például por ejemplo hay miel sin hiél
péntek viernes m rövid corto ; ~ Idő alatt dentro de poco
pénz dinero ruha traje m
pénzösszeg dinero, suma de dinero ; ruhatárosnő encargada del guardarropa
hatalmas ~ dineral m rügyezik brotar
pénztár caja
pénztárahlak ventanilla
pénztárca cartera S
pere minuto; az utolsó ~ben en el
último momento sajnál sentir ; lamentar ; ~om lo siento
peron andén m sajt queso
Péter Pedro sárga amarillo
Peti Perico segít ayudar
pezeta peseta segítségével con ayuda de
piac mercado ; ~ i háló red / de sehol sem en ninguna parte
compras sem tampoco, ni~ siquiera; ~ . . . ~
pihen descansar ni . . . ni
pillanat momento semmi nada
piros rojo semmiféle ninguno
Piusz Pió semmint que
pohár vaso ; ~ka vasito senki nadie ; ningún, ninguno
pompás excelente sertéssült asado de cerdo
pontosan puntualmente sétál (ni megy) dar un paseo
porcukor azúcar m en polvo siet tener prisa ; apresurarse
portugál portugués sikátor callejón m
Portugália Portugal m siker éxito ; nagy "—-e volt alcanzó un
posta Correos; ~hivatal estafeta de gran éxito
Correos sikerül lograr; conseguir ; (fénykép)
postaláda buzón m salir
postás cartero sincs = sem
púder polvos só sal /
sógor cuñado
sógornő cuñada
R soha nunca ; ~ életemben en mi vida
sohasem nunca
^ rádió radio / sok mucho ; ~ minden muchas cosas ;
ráér tener tiempo ~ a t mucho ; ~an mucha gente
rálép vmire poner el pie en sokáig largo tiempo
régebben antes sokban (különbözik) mucho
regény novela sokan muchos
regényíró novelista sonka jamón m
reggel por la mañana sor línea ; ~ t áll hacer cola
reggeli desayuno sovány delgado
reggelizik desayunarse sötét oscuro
régi viejo spanyol español; ~ u l (en) español, (el)
régóta tanto tiempo castellano
remél esperar Spanyolország España
rend orden m ; ~be hoz poner en orden ; súlyos grave
—ben van está en orden sült (melléknév) frito ; (főnév) asado
rendkívüli extraordinario sürgöny telegrama m
rengeteg (et) la mar de ; a más no poder ; sürgönyöz poner un telegrama
hasta no más süt a nap hace sol, hay sol
repülőgép avión m
rész parte /
réz cobre m Sz
ritkán raramente
rokon pariente m, -a f szabad Ubre ; a ~ban al aire libre
Boma Roma szabadság vacaciones / pl
római romano szabó sastre m
rossz mal, malo; nagyon ~ pésimo ; Szahara Sahara m
~abb peor száj boca
' rosszul mal szak facultad /
386 /
 szakasz departamento szüksége van necesitar; hacer falta (a)
száll (~ felszáll) subir szükséges necesario
szálloda hotel m születésnap cumpleaños m ; ma vau a ~ j a
szalonna tocino cumple años hoy
szám numero születik nacer
szamár burro szülők padres
számára para szürke gris
számla factura
szaporán corriendito T
szárazföldön por tierra
száz cien, ciento tábla pizarra
szed tomar tagad negar
szegény pobre táj paisaje m
szék silla takarékkönyvecske libreta de ahorros
szekrény armario talál hallar, encontrar
szél viento találkozik vkivel encontarse con;
széles ancho encontrar (tárgyesettel)
szélmalom molino de viento talán quizá(s), acaso, tal vez
szem ojo támogatás ayuda
személy persona tanács consejo
személyazonossági igazolvány cédula tanácsol aconsejar
personal tanár profesor
szén carbón tanárnő profesora
szép hermoso; bello; ~ lassan irsp táncol bailar
(+gerundio) tánczene música para bailar
szeptember septiembre m tankönyv manual m
szerda miércoles m tanterem clase /
szerencse suerte / ; ~ é r e por fortuna ; tanul estudiar; m e g ~ aprender
nincs szerencséje no tiene suerte, tiene tanulás estudio
mala suerte tanulmány estudio
szerencsés dichoso tanulnivalő; sok a ~ja tener mucho que
szerencsétlen desdichado estudiar
szerep papel m tanuló alumno ; ~Iány alumna
szeret querer ; amar ; jobban ~ preferir tányér plato
szervusz ¡hola! ¡salud I taps aplauso
Szicília Sicilia tárgy objeto
szín color m; müven ~fí? ¿de qué color társ camarada m; compañero
(es)? tart (ideig) d u r a r ; ~ vmitől temer
színdarab pieza tartalmaz contener
színész actor ; ~ n ő actriz tartalom contenido
színház teatro ; ~ i látcső gemelos tartozás deber m
színházjegy billete m de teatro tavasz primavera ; tavasszal en
szivacs esponja primavera
szíves; légy ~ ¿me haces el favor (de) ? távirat telegrama m
~ c n con gusto távoli lejano
szíveskedjék tenga la b o n d a d ; haga taxi taxi m; ~ n en taxi
usted el favor (de) te tú
szívesség favor m téged te ; a ti
sző palabra tegnap ayer ; ~el8tt anteayer ; *~ este
szóanyag léxico anoche
szoba cuarto tehát así pues
szobor estatua tél invierno ; ~ e n en invierno
szokott soler; estar acostumbrado (a) telefon teléfono ; ~on por teléfono
szól decir; sonar; tratar de telik (idő) pasar
szombat sábado teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con)
szomjas tener sed telve repleto «
szomszéd vecino téma tema m
szorgalmas aplicado, diligente ; ~ a n con tenger mar m; ~ e n por mar
aplicación tengerész marinero
szótár diccionario tengerpart orilla del mar
szörnyű tremendo tér; h a z a ~ volver a casa
szöveg texto terem sala
szövet tejido Teréz Teresa
25* 387
térkép mapa m y mejor ; hogy ~ mondjuk por decirlo
természet naturaleza así
terület superficie / Ufiyannkkor al mismo tiempo
terv plan m; propósito 'Ml.vannz el mismo
tessék aquí tiene usted új nuevo
test cuerpo újabb otro
testvér hermano újból de nuevo
tesz meter, poner; hacer ; lenne nekem újság periódico
egy szívességet? ¿quiere usted hacerme úntnl aburrir
un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se úr señor
le va a hacer? út camino ; viaje m ; ~ban a város felé
teto lo alto ; -—-tői talpig de pies a cabeza camino de la ciudad
tetszik gustar ; parecer ; mi ~ ? ¿qué után después de
desea usted? utazás viaje m
téved errar; equivocarse utazási de viaje l
tévedés error m ; ~ben van estar en un utazik vhova viajar para; hacer un
error viaje a ; estar de viaje ; (szabadságra)
ti vosotros, -as ir de vacaciones
tied tuyo utea calle / ; az utcán por la calle
tinta tinta utcasarok esquina
tintatartó tintero útiköltség gastos de viaje
titeket os ; a vosotros útlevél pasaporte m
tizedik décimo utolsó último ; ~ pillanat supremo
tojás huevo momento
toll pluma; estilográfica útvonal ruta
Tóni Toñuelo
tonna tonelada Ü
torok; torkuk szakadtából a más y mejor
tovább (csinál vmit) quedar ( + gerun- üdvözlő távirat telegrama m de felicita­
dio); continuar a ; ~ ir seguir escri- ción
biendo ; ~ r a ¡s seguir (+participio) üdvözöl saludar
több vario ; ~ mint más que ; ~ek ügy asunto
közt entre otras (cosas); ~ e otra vez ; ül estar sentado ; (leül) sentarse
a ~iek los demás üt (az óra) dar
tölt pasar üzlet tienda
töltőtoll estilográfica
tömve repleto
tönkretesz vmit acabar con V
tör (nyelvet) chapurrear
történet historia vacsora cena; mi lesz vacsorára? ¿qué
történik suceder tendremos para cenar?
tövis púa ; /. rózsa vacsorázik cenar
tud (= képes) poder; (ésszel) saber ; vadászat caza; ~ o n van estar de caza
nem ~ ignorar; jól ~ no ignorar vágy deseo
tudós sabio -val, -vel con
tulajdonít; fontosságot ~ vminck dar valahányszor cada vez que
importancia a valahol en alguna parte
tulajdonság cualidad / valaki alguien
túlságosan demasiado valamelyik nap uno de estos días
túlsók (at) demasiado valamennyien todos
tüdőgyulladás pulmonía valami algo
tükör espejo válaszol contestar, responder
tűnik -parecer válik llegar a ser
valószínűleg deber de (-\-inf)
Ty vált jegyet tomar billetes
t van ser ; estar ; hallarse ; llevar;
tyúk gallina (általánosan) h a y ; ~ neki tener
vár esperar; aguardar; megírásra "*»
U estar por escribir
Vargáéknál en casa de los Varga'
udvari bolond bufón m város ciudad /
udvariasan cortésmente városi municipal
úgy; csak ~ szakad az eső llueve a más városliget parque m municipal
388
váróterem sala de espera világos claro ; ~ a n claramente
vas hierro villámlás relampaguear
vásárlás ir de compras villamos tranvía m
vasárnap domingo virág flor / ; ~ocska florecita
vásárol comprar; ir de compras virágcsokor ramillete m de flores
vaskályha estufa de hierro viskó casucha
vastag grueso visszajön regresar
véget ér terminar visszamegy volver
végén a fines d e ; al fin d e ; a ~ ter­ visszatér volver
minar por f + inf) visz llevar
végig ; az utcán ~ por la calle viszontlátás; a holnapi ~ i g ! hasta
végigjár recorrer mañana
végigtekint abarcar con la vista víz agua
vél pensar vízum, visado
vele con él, con ella vizsga examen m
velcd contigo vizsgázik dar un examen
velem conmigo vonat tren m
vélemény opinión /
Velence Venecia Z
veletek con vosotros
véletlen casualidad / zavar molestar, disturbar
velünk con nosotros zavarás molestia
vesz tomar ; comprar zene música
vetés sementera zongorázik tocar el piano
vetődik acertar a pasar por zöld verde
vezet (állatot) llevar zöldbab judías verdes
vidám alegre
vidáman alegremente
vidéken en el campo Zs
vidéki de provincias
vígjáték comedia zseb bolsillo; ~ r e tesz meter en
vigyáz tener cuidado (amire: de) bolsillo
világ m u n d o ; a ~ o n en el mundo ; zsebkendő pañuelo
~ o t Iát ver mundo Zsófi Sofía
 /

NYE LVTANI T i R GYMUTATÓ

(A számok az oldalt jelölik)

a elöljárószóhasználata 52, 317; ~ é r t e ­ ~ múlt rendhagyó képzése 182 ; ~

lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 ; múlt használata 175 ; ~ régmúlt 192
~~ igék vonzataként 318 ; ~ mellék­ betűk neve 4
nevek vonzataként 318 ; mondatrövi­ betűsor 4
dítés ~ -val 260 bien 126
ábécé 4 birtoklás kifejezése 63
acabar 108 ; ~ de + főnévi igenév 108, birtokos névmás 75; jelzői (főnévvel álló)
270 ; ~ vonzatai 271 ~ 75 ; állítmányi (önálló) ~ 75, 79
acaso 136 birtokrag elhagyása 74
acerca de 323 birtokviszony 44 ; ~ szórendje 44
además de 260, 323 buen, bueno 89
adverbio, 1. határozószó
-a, -e, -ja, -je 75 c írása z helyett az igeragozásban 65 ;
a fin de 261 ~ a többes számban 22
ahí 36 c írása qu helyett az igeragozásban 133 ;
aki, akik 253 <-< a szóképzésben 13
al 53, 260 caballero 45
alany szórendi helye 24 cada 81
alanyi és tárgyas ragozás 31 caer + melléknévi igenév 279
alli 36 célhatározói mellékmondat rövidítése 261
állítmány szórendi helye 24 cerca de 323
általános alany kifejezése sc-vel 72 ; ~ cesar de + főnévi igenév 270
imo-val 159 cien, ciento helyett 88
általános létezés kifejezése 35 ciento 88
amely, amelyek, amelyik 254 leomol 37
amerikai spanyol nyelvben mutatkozó con elöljárószó egybeírása névmási ala­
eltérések 15 kokkal 9 6 ; ' f» használata 319; ~ -
ami, amik 254 val álló igék 319 ; —val álló mellék­
andar + határozói igenév 284 ; <— + nevek 319; mondatrövidítés ~-val 260
melléknévi igenév 279 conmigo 96
ante 322 condicional, 1. feltételes mód
antes de 260, 323 conocer 52
a pesar de 261 consigo, contigo 96
aquel, aquella 35 continuar + határozói igenév 284
aquél, aquélla 36 contra 323
aquello 36 ¿cuál? 37
aquí 36 cuyo, cuya 254
a través de 323
aun, aún 45 „csak" fordítása 97
az, azok 36 családnevek 280
cselekvő szerkezet átalakítása szenve­
dővé 251
bajo 323
„bármennyire is" 215 -d végű főnevek neme 21
becéző képzők 144 de elöljárószó használata 38, 316; ~ érte­
befejezett jövő képzése 185 ; ~ jövő lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 ;
használata 185 ; ~ múlt képzése 174 ; ~ jelzős kifejezésekben 208 ; ~ kö-
390
 zépfok után 167 ; mondatrövidítés -*- estar 43 ; ser és <— közötti különbség
-vei 260; ~-vel álló igék 316 ; ~-vel 44 ; <— + határozói igenév 80, 284 ;
álló melléknevek 317 <•»' -I- melléknévi igenév 278 ; ~ több­
de a 324 féle vonzata 271
•debajo de 323 este, esta 35
deber 52 ; ~ de 81 éste, ésta 36
decir 52 esto 36
•de debajo de 324 ez végű főnevek neme 21
de entre 324
dejar de + főnévi igenév 270 felkiáltásban használt kérdő névmás
delante de 323 ékezése 14
dentro de 323 felkiáltójel használata 16
de (por) detrás de 324 felsőfok, 1. melléknév és határozószó
desde 323 felszólító mód 138,141; ~ rendhagyó kép­
después de 261, 323 zése 142 ; névmási alakok egybeírása
•divertirse 186 a ~-ban 1 4 3 ; tagadó alakú ~ 143
Don, Doña 45 feltételes mód jelen idejének képzése
dormir 64 2 0 5 ; ~ mód jelen idejének haszná­
•doscientos, -as 88 lata 206 ; ~ mód múlt idejének kép­
durante 323 zése 207 ; ~ mód múlt idejének hasz­
nálata 207 ; ~ mondat 238
fokozás, 1. melléknév és határozószó
«, y helyett 8 1 ; e helyett ie 13, 65 folyamatos cselekvés kifejezése 80,284; ~
•echar különféle jelentései 2 3 5 ; ~(se) múlt képzése 1 6 4 ; ~ múlt haszná­
a + főnévi igenév 270 lata 165 ; ~ régmúlt 191
•egyeztetés különböző nemű főnevekkel főige és értelemkiegészítő ige egybe­
109 kapcsolása 262
•egyidejűség 240 főnév képzése főnévi igenévből 259 ; ~
ékezet kitétele 14 ; ~ használatának mint tárgy 30, 53 ; ~ neme 21, 292 ; ~
egyszerűsítése 14 ; ~ mint a szavak szabályos többes száma 22, 293 ; ~
jelentésének megkülönböztetője 14 rendhagyó többes száma 2 9 3 ; csak a
•el, la helyett 45 többes számban használt főnevek 294
életkor kifejezése 63 főnevesítés 259 ; ige ~ - e 89
élettelen főnevek megszemélyesítése 89 főnévi igenév ; jelen idejű ~ 5 1 ; múlt
előidejűség 240 idejű ~ 192 ; ~ ragozott állítmány
elöljárószók (általában) 22 ; fontosabb helyett 260 ; <—-vei alkotott kifejezé­
—' használata 316 ; ~ egyszeri kitétele sek 2 7 0 ; főnévi igeneves mondat­
felsorolásban 208 ; -val képzett hatá­ szerkezet 262
rozószók 127 ; mellékmondatok rövi­ frente a 324
dítése '—-kai 260 ; ~ mint igék állan­ fuera de 324
dó vonzata 262 ;. ~ mint melléknevek futuro, 1. jövő idő ; ~ perfecto o com­
állandó vonzata 317, 318, 319, 320, puesto 1. befejezett jövő idő
321, 322
•el que, la que 254 gerundio, 1. határozói igenév; «•* com­
elválasztás 15 puesto, 1. múlt idejű határozói igenév
•en elöljárószó használata 37,319 ; ~ érte­ gran, grande 89
lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 ;
mellékmondatok rövidítése ~-val 264;
~ mint igék állandó vonzata 3 2 0 ; gyűjtő értelmű többes számok 45
~ mint melléknevek állandó vonzata gyűjtőszámnevek 296
320
'encima de 323 „ h a " kötőszónak „gue"-vel fordítása 216
en contra de 323 haber 60 ; -— mint segédige 158 ; <->
•en dirección a 323 de + főnévi igenév 63, 271
entre 323 hacer 5 1 ; ~ igével képzett személy­
•en vez de 261 telen szólásmódok 87 ; ~ mint a
enyém 75, 79 műveltetés kifejezője 272
errar 65 hacia 323
•értelmező helye a mondatban 23 hallarse + melléknévi igenév 279
ese, esa 35 hangok kiejtési táblázata 10
ése, ésa 36 hangsúly jelölése 13 ; szavak ~ - a l 3 :
eso 36 hangsúlyos magánhangzóra végződő
•esta, ésta és está közötti különbség 36 főnevek neme 21
391
hangsúlytalan névmási alakok helye a
felszólító módban 143 : <— egybeírása
az igével 125 ; <— találkozása 123
hangtani szabályok 12
hány éves? 63
hármas magánhangzók 9
hasonlító szerkezet 165
hasta 261, 323
-hat, -het64
határozatlan névelő 20 ; -— névelő ki­
tétele a magyartól eltérően 31, 292
határozói igenév 7 9 ; előidejű ~
193
határozószó 125; ~ képzése mellék­
névből 126 ; melléknévvel egyező ~
126 ; ~ fokozása, közép- és felsőfoka
184; elöljárószóval képzett —k 127
határozott névelő 20 ; ~ magyartól
eltérő használata 291 ; ~ használata
ország- és városnevek előtt 53
hay 35
helyesírási szabályok 12
helyhatározószók 36
hét napjainak többes száma 89
hímnemű főnevek 2 1 ; ~ névelője 20
„hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108;
„hogy milyen" fordulat spanyol fordí­
tása 207
y helyett e 81
idő (óra, perc) kifejezése 73
időhatározói mellékmondat rövidítése
260
időmeghatározó kifejezések 73
idővonzat szabályai 240; eltérések az
—tói 242
ie írása e helyett 13, 64
ige ragozása (táblázatok) 298—307 ; <—
alanyi és tárgyas ragozása 3 1 ; ~
főnevesítése 89 ; ~ többféle vonzata
2 7 1 ; ~ tőhangváltozása 64; ~ lo, le helyett 107 ; ~ kitétele todo mellett
szenvedő alakja 250
igemódok és igeidők összefoglalása 194
igeragozás (táblázatok) 298—307 ; ész­
revételek az ~-hoz 308
igető 51
igevonzatok 81
imperativo 1. felszólító mód
imperfecto, 1. folyamatos múlt
inferior 176
ínfimo 176
infinitivo, 1. főnévi igenév; ~ perfecto
ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192
-ión végű főnevek neme 21
ir különleges használata 108 ; ~ a +
+ főnévi igenév 270 ; ~ + határozói
igenév 284; f- melléknévi igenév 279
jelen idő, kijelentő mód jelen ideje 5 1 ;
kötőmód jelen ideje 132 ; feltételes
mód jelen ideje 205 ; jelen idő fel­
szólító mód helyett 208
392
Jelzői mellékmondat rövidítése 157 ; ~
melléknév helye a mondatban 30
Jövő idő, egyszerű ~ képzése 94; egysze­
rű -^ használata 95; befejezett ~ 1 8 5 ;
kötőmód jövő ideje 233
junto a 324
„kell" fogalmának kifejezése 60, 64
keltezés 88
képesség kifejezése 64
kérdőjel használata 16 ; a kérdést beve­
zető ~ helye a mondatban 25
kérdő mondat szórendje 24
kérdő névmások 37 ; ~ ékezése 14
kettős magánhangzók 8 ; ~ mással­
hangzók 9 ; ~ tagadás 65
kicsinyítő képzők 144
kiejtés, magánhangzók ~ - e 4; más­
salhangzók ~-e 5 ; ~-i táblázat 10
kiemelés 185
kiemelt jelző helye a mondatban 30
kijelentő mód jelen ideje felszólító mód
helyett 208
kijelentő mondat szórendje 24
kölcsönös névmás 71
kötőmód használata 135, 213 ; ~ jelen
ideje 128 ; ~ rendhagyó jelen idejé­
nek képzése 133 ; ~ folyamatos múlt­
ja 222; ~ folyamatos múltjának
használata 223 ; ~ közelmúltja 230 ;
~ közelmúltjának használata 231 ; ~
régmúltja 2 3 1 ; ~ régmúltjának hasz­
nálata 232; ~- időinek összefogla­
lása 233
közelmúlt 158 ; ~ használata 158
középfok, 1. melléknév és határozószó
la, las 95, 102
le, les 102
lejos de 324
9 5 ; ~ mint főnevesítő szó 3 0 ; ~
que 254
los 95
luego de 261 ,
llevar különleges használata 217 ; ~ -f-
+ határozói igenév 285
magánhangzók hosszúsága 4 ; ~ ki­
ejtése 4 ; kettős ~ 8
mai 89 ; ~ mint határozószó 126
malo 89
mandar 177
már 45, 217
más 166 ; no ~ que 9 7 ; ~ mint
nyomatékosító szó 136
mássalhangzók kiejtése 5 ; mással­
hangzóra végződő főnevek neme 21 ;
mássalhangzóra végződő melléknevek
alakjai 29, 294
máximo 17ö no 2 3 ; ~ más que 97; ~ obstante que 261
mayor 176 nőnemű főnevek 2 1 ; ~ névelője 20
medio 285
még 45
megszólítások 44 o helyett u 8 1 ; o helyett ue 13, 64
megvetést kifejező képzők 144 -o végű főnevek neme 2 1 ; ~ nőnemű
mejor 176 főnevek 22
mellékmondati kötőszók 214 ojalá 136, 225
mellékmondatok rövidítése 80, 94, 96, -ón 144 •
193, 260 óra (idő) kifejezése 73
oración condicional, 1. feltételes mondat
melléknév többes száma 30 ; ^ nőnemű
alakja 294; ~ fokozása (közép- és felső
fokú alakja) 165, 176 ; ~ főnevesítése ön, önök 44
30 ; jelzői ~ helye a mondatban 30 ; önálló birtokos névmások 75, 79
- ^ k é n t használt szófajok 2 9 5 ; >— összetett főnevek neme 293 ; ~ mellék­
értelmi változása ser és estar mellett nevek 295 ; ~ szavak ékezése 14 j
44 ; ~ értelmi változása a szórendtől r^ szavak elválasztása 16
függően 225
melléknévi igenév, jelen idejű ~ képzése para elöljárószó használata 3 2 1 ; mellék­
157 ; jelen idejű ~ használata 157 ; mondatok rövidítése ~ - v a l 261
múlt idejű ~ képzése 156; múlt participio, 1. melléknévi igenév
idejű ~ használata 157 ; ~-vel kép­ pedir 64
zett kifejezések 278 ; két ~-vel ren­ peor 176
delkező igék 314 permanecer + határozói igenév 285;
menor 176 ~ + melléknévi igenév 279
-mente 126 pluscuamperfecto, 1. folyamatos régmúlt
mii 88 poder 64
miilón 88 poner 78,312 ; ~se + melléknévi igenév
milyen 37 ; „hogy milyen" 207 279 ; ~se a + főnévi igenév 270
mind(en) 66 por elöljárószó használata 3 2 1 ; mondat­
mínimo 176 rövidítés ~-val 260 ; ~ a szenvedő
„ m i n t " kifejezése középfok után 167 szerkezetben 251
„mintha csak" 225, 232 pretérito anterior, 1. befejezett régmúlt
mismo 118 pretérito imperfecto, 1. folyamatos múlt
módosító képzők 144 pretérito pluscuamperfecto, 1. folyamatos
mondathangsúly 15 régmúlt
mondatrövidítés főnévi igenéwel 83, pretérito presente o perfecto, 1. közelmúlt
260, 262 ; ~ határozói igenéwel 80, pretérito simple o indefinido, 1. befejezett
194 múlt
mucho 37 primer, primero 88
múlt idejű főnévi igenév 192 ; ~ hatá­
rozói igenév 193 qu írása c helyett 13
mutató névmások 35 que mint vonatkozó névmás 2 5 4 ; ~
műveltetés 177, 272 középfok után 167; ~ elhagyása
kérést jelentő igék után 216 ; vonzat
kitétele ~ előtt 216
nagyító képzők 144 ¿qué?37
-nál, -nél kifejezése középfok után 167 quedar + melléknévi igenév 279; ~(se)
-né 45 + határozói igenév 285
nem, a főnevek ~-'-e 21, 292 querer 52
néma mássalhangzók 7 quien, quienes 254
nemrehajló főnevek 292 quisiera 225
nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű quizá(s) 136
alakja 29
névelő, határozatlan ~ 20 ; határozott recoger 65
— 2 0 ; ~ többes száma 2 2 ; ~ rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309
használata Jelzős főnév előtt 6 6 ; ~ részeshatározó kifejezése 58
használata a megszólításban 24
névmási alakok egybeírása az Igével 106 ; saber 313
—' egybeírása a határozói igenévvel salir 313
80 ; ~ találkozása 123 san, santo 89

393

t
se mint általános alany 72 ; ~ mint que 63, 2 7 1 ; tener + főnévi igenév
visszaható névmás 71 ; >— névmási 271; tener + melléknévi igenév 159, 279
jelentései 55 tercer, tercero 88
segédige (haber) 60, 158 terminar por + főnévi igenév 270
seguir ragozása 52 ; ~ + határozói tizedes törtek 296
igenév 284; ~ + melléknévi igenév 279 todavía 45
según 323 todo 66
sembrar 64 többes szám, 1. főnév, melléknév ~ - a ;
semmint 184 ~ használata a magyartól eltérően
sendos, sendas 272 23, 294 ; ~ - ú főnevek 294
sentir 64 tőhangváltó igék 64, 308
ser ragozása 43 ; ~ és estar 18 törtszamok 295
scrwir 64 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 ; 101-től
si mint feltételes kötőszó 224 ; ~ „hogy végig 8 1 ; ~ használata 87
vajon" jelentésben 242 tras (de) 260, 261, 323
sin elöljárószó 323; mondatrövidítés
—val 261 u írása o helyett 13 ; u mint írásjel 13
sin embargo de 261 udvarias megszólítás 44
siquiera 271 ue írása o helyett 13, 64
sólo, solamente 97 un használata una helyett 45 ; ~ uno
sorszámnevek 87 ; **•* használata 88 helyett 87 ; ~ összetett számnevek­
su birtokos névmás különféle jelentései ben 88
79 únicamente 97
subjuntivo, 1. kötőmód uno mint az általános alany kifejezője 159
sumo 175 unos, unas 167
superior 175 Usted, Ustedes 44 ; ~ helye a mondat­
supremo 175 ban 53
utóidejűség 240
számnevek, 1. tőszámnevek, sorszám-
nevek ü mint írásjel 13
századok jelölése 88
személyes névmások táblázata 102 ; ~ valer 314
elölj árószós esetei 107 ; <— hangsúlyos valószínűség kifejezése 81, 95, 185, 206,
alakjainak használata 107 ; <— hang­ 231
súlytalan alakjainak használata 106; változatlan főnevek a többes számban 89,
~ bővelkedő használata 114,117; ~ 293
kitétele a tárgyas ragozásban 109; ~ „van, vannak" kitétele 23
helye a mondatban 106 ; ~ egybeírása vencer 65
egyes igealakokkal 106 venir 314 ; ~ + határozói igenév 284 ;
személyesített főnevek tárgyesete 89 ~ + melléknévi igenév 279
személyt jelölő főnevek tárgyesete 5 3 ; ver 59 ; ~se + melléknévi igenév 279
nem «~ 30 vessző használata a magyartól eltérően 54
személytelen igék és szólásmódok 87 vez 296
szenvedő igeragozás 250 ; ~ szerkezet visszaható ige ragozása 7 1 ; ~ név­
252 ; ~ szerkezet használata 252 ; fa­ mások 7 1 ; ~ névmások bővelkedő
szerkezet körülírása 252 használata 116 ; ~ névmások egybe­
szóelválasztás 15 írása egyes igealakokkal 72
szókapcsolás 15 volver a + főnévi igenév 270 ; ~se +
szórend a kijelentő mondatban 23, 24; + melléknévi igenév 279
-~ a kérdő mondatban 24 vonatkozó névmások 253 ; ~ - a t nem
ékezzük 14
tagadás 23 vonzatok 8 1 ; ~e kitétele que előtt 216
tal vez 136 voz pasival !• ig szenvedő alakja, szen­
también 24 vedő szerkezet
tampoco 65
tan mint nyomatékosító szó 136 x helyett / írása 7
tárgy kiemelése 95 ; ~ megismétlése
lo, la, los, las névmásokkal 95 y írása i helyett 13 ; y helyett e 81 ;
tárgyas ragozás 31 y mint szókezdő hang 13 ; y kitétele
tárgyeset 30; megszemélyesített fő­ számnevekben 88
nevek ~-e 89 ya 45
tener 60 ; ~ mint a birtoklás kifejezője
63 ; ~ igével képzett kifejezések 63 ; ~ z írása c helyett 13
394
 I

TARTALOMJEGYZÉK
•
BEVEZETÉS 3
1. A spanyol nyelv 3
2. A spanyol betűsor 4
3. A magánhangzók és kiejtésük 4
4. A mássalhangzók és kiejtésük 5
5. A kettős magánhangzók 8
6. Kettős mássalhangzók 9
7. Néma mássalhangzók 9
8. A spanyol hangok kiejtési táblázata 10
9. Néhány helyesírási és hangtani szabály 12
10. A hangsúly és jelölése 13
11. Szókapcsolás, mondathangsúly 15
12. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15
13. A szavak elválasztása a sor végén 15
14. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése 16
ELSŐ LECKE 17
I. En la clase 17
II. Conversación 18
MÁSODIK LECKE 26
I. Estudiamos el español 26
II. Conversación 28
III. Un refrán español 28
HARMADIK LECKE 32
I. Colores y cualidades 33
II. Conversación 34
III. Un refrán español 34
NEGYEDIK LECKE 40
I. La familia Varga 40
II. Conversación 41
III. Refranes españoles 41
ÖTÖDIK LECKE 47
I. Hoy es domingo ¿ 48
II. Conversación 49
III. Refranes españoles 49
HATODIK LECKE (Ismétlés) 55
I. En la escuela 55
II. En casa 56
HETEDIK LECKE 60
I. Un encuentro por la calle 60
II. En un café de barrio (Chiste) 61
III. Refranes españoles 61
NYOLCADIK LECKE 6?
I. Por la mañana 68
II. Conversación 68
III. Trabajo superfluo (Chiste) 69
IV. Refranes españoles 69
KILENCEDIK LECKE 75
I. El desayuno 75
II. Conversación 76
III. El enemigo de las supersticiones (Chiste) , 77
IV. Refranes españoles 77
TIZEDIK LECKE 83
I. El año 83
II. Conversación 84
III. Un buen consejo (Copla) 85
IV. Refranes españoles 85
TIZENEGYEDIK LECKE 91
I. Castillos en el aire 91
II. Conversación 92
III. Visitando el museo (Chiste) 92
IV. Refranes españoles ; 93
TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) 98
I. Mi programa de cada día 98
II. Conversación 99
III. El desayuno (Chiste) 100
IV. Refranes españoles 100
TIZENHARMADIK LECKE 102
I. En el comedor de la fábrica 102
II. Conversación 103
III. Distracción (Chiste) 104
IV. Refranes 104
TIZENNEGYEDIK LECKE 111
I. Los Varga irán de compras 111
II. Conversación 112
III. El favor (Chiste) 113
IV. Refranes 114
TIZENÖTÖDIK LECKE , 120
I. En el gran almacén 120
II. Conversación (En la sección de tejidos) 121
III. Compra ventajosa 121
TIZENHATODIK LECKE , !.. 128
I. De paseo en la capital , 129
II. Conversación 129
III. Oficio inoportuno (Chiste) 130
IV. Refranes 131
TIZENHETEDIK LECKE 138
I. Escenas cotidianas 138
1. Entre madre e hija 138
2. Entre padre e hijos 139
3. En la salchichería 139
4. ¿Qué dice el profesor en la clase? 139
II. Abuelo y nieto (Chiste) 140
III. Refranes 140
TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) 147
I. La familia Varga cena en casa 147
II. En el estanco 148
396
 III. U n abrazo (Chiste) 148
IV. Refranes 149
TIZENKILENCEDIK LECKE 151
I. España 152
II. Conversación 153
III. Indicio cierto (Chiste) 154
IV. Refranes 154
HUSZADIK LECKE 161
I. Recuerdos de escuela 162
I I : Conversación 162
III. La vocación de escribir (Chiste) 163
IV. Refranes '. 163
HUSZONEGYEDIK LECKE ' 169
I. El cuento de nunca acabar 169
II. Conversación 171
III. Un libro interesante (Anécdota) 172
IV. Refranes 172
HUSZONKETTEDIK LECKE 178
I. El sueño de un criado (Cuento asturiano) 178
II. Conversación (Al teléfono) 180
III. El sol y el polvo (Poesía) 181
HUSZONHARMADIK LECKE 187
I. En el teatro ' 188
II. Conversación 189
III. Un rapto de generosidad (Chiste) 189
H U S Z O N N E G Y E D I K LECKE (Ismétlés) 196
I. Nieve y flores 196
II. La mejor muerte (Anécdota) 197
I I I . Refranes , 198
HUSZONÖTÖDIK L E C K E 200
I. Los Varga sueñan con hacer un viaje 201
II. Conversación 202
I I I . Umbral (Poesía) 202
HUSZONHATODIK L E C K E 210
I. Una invitación 210
II. E n ferrocarril (Chiste) 1 211
III. Refranes 211
HUSZONHETEDIK LECKE 218
I. Preparativos de viaje 219
II. Conversación 220
III. De viaje (Poesía) 220
HUSZONNYOLCADIK L E C K E 227
I. E n la estación de ferrocarril 227
II. Un chiste de hace cincuenta años 229
III. Refranes 229
HUSZONKILENCEDIK LECKE 235
I. Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" 235
II. Un portero exacto (Chiste) 236
HARMINCADIK L E C K E (Ismétlés) 244
I. E n el compartimiento 244
II. E n la frontera 245
I I I . Cartas (Chiste) 245
I

HARMINCEGYEDIK LECKE 247

I. La lengua castellana o española 247
II. Un andaluz en Holanda 248
III. Refranes 248
HARMINCKETTEDIK LECKE 256
I. El labrador, su hijo y el burro (Cuento) 256
II. La excusa del ladrón (Chiste) 258
III. Refranes 258
HARMINCHARMADIK LECKE 265
I. Profesiones y oficios 266
II. Remedio eficaz (Chiste) 267
III. Consejo a un mal pintor (Epigrama) 268
HARMINCNEGYEDIK LECKE 273
I. Literatura y arte en España 274
II. Cervantes 275
III. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) 276
HARMINCÖTÖDIK LECKE 281
I. Cristóbal Colón 281
II. El huevo de Cristóbal Colón 283
HARMINCHATODIK LECKE 286
I. La mezquita de Córdoba 286
II. Conversación 287
NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 291
1. A névelő 291
2. A főnév 292
3. A melléknév 294
4. A számnév 295
5. A névmás 296
6. Az ige 296
Az igeragozás -. 296
A szabályos igék ragtáblája 298
Az -ar végű szabályos igék ragozása 300
Az -er végű szabályos igék ragozása 302
Az -ir végű szabályos igék ragozása 304
A visszaható igék ragozása 306
Megjegyzések a szabályos igék ragozásához 308
Tőhangváltó igék 308
A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes
jegyzéke 309
Két melléknévi igenévvel rendelkező igék 314
Cselekvő értelmű melléknévi igenevek 315
A ser, illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . . 315
7. A határozószó 315
8. Az elöljárószó 316
1. A de elöljárószó 316
2. Az a elöljárószó 317
3. A con elöljárószó 319
4. Az en eJöljárószó 319
5. A para elöljárószó 321
6. A por elöljárószó 321
7. A többi elöljárószó 322
8. Összetett elöljárószók 323
KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ 325
SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR 347
MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR 376
NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 390.

398
A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója. Felelős S^M-UBO,+A . ^ , « ,. „ „
előkészítette: dr. Gaali M á r k Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra
IStVÓn
szerkesztő: Lojd Lajos. A kézirat nyomdába^ éVkezrtt- W ? d ^ S 2 í w ^ *??** * MŰSZaM
Példányszám: 18 000. Terjedelem: 35 (A/5) ív. Késztuf'az 1971 ^ S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s -
íves magasnyomással, az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " - ^ ^ matricáró1
'
Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint
_ TA 2144-C/9-7476

74.0685 Athenaeum Nyomda. Budapest - Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató