Napkollektorok és használati rendszerek saját kezűleg
A lakóépület, lakás komfortigényének bármilyen szintű
kielégítéséhez hőre is szükség van. Ezt a hőt ma már sok féle
módon elő lehet állítani. A háztartásokban a leggyakoribb
hőtermelési forma a fosszilis energiahordozók (szén, olaj,
gáz) elégetéséből, vagy szolgáltatásként az elektromos
hálózatból vagy a hőszolgáltatótól származik. Ezek mellett
mindinkább előtérbe kerülnek az úgynevezett megújuló
energiafajták, mint a szél, a víz és a Nap.
A megújuló energiák terjedésének okai a következők: A
jövőkutató és energetikai szakemberek szerint a Föld ener-
giahordozó készletei kimerülnek, végesek Ezért a fejlettebb
technikával és nagyobb gazdasági erővel rendelkező orszá-
gok kutatóikat és polgáraikat a megújuló energiák
használatára ösztönzik. A különböző kormányok más okból
is támogatják az energiahatékonyságot és ezzel együtt a
megújuló energiák használatát. Ez az ok pedig a környezet
és levegőtisztaság védelme, a világot fenyegető üveg-
házhatás csökkentése. (Minden energiamegtakarítás – a
megújuló energiák alkalmazása is – egyben környezet-
védelem. A hagyományos tüzelőanyagok kitermelése egyre
drágul. Mind mélyebbről kell kitermelni a szenet, az olajat,
de az atomerőművek fűtőanyagát is. Ezek miatt az energia
ára nem egyszerűen az infláció, hanem az előállítás költ-
ségeinek növekedése miatt is gyorsabban drágul. Ezért a mai
energiaárak a fejlett országokban is arra késztetik a fo-
gyasztókat, hogy főleg kis fogyasztású berendezések vásár-
lásával, és a hagyományos energiáknak megújuló
energiákkal való kiváltásával csökkentsék energiakölt-
ségeiket.
A lakás, a ház „működtetésében” fontos szempont az ener-
giafelhasználás. Jelentőségét nem csak az adja, hogy kife-
jezetten létszükséglet s ezért ennek megfelelően kell kezelni,
hanem a háztartási energiafelhasználás arányai is ezt hangsú-
lyozzák: egy magyar átlagcsalád a fűtés-melegvíz készítésre
használja az összes energia 54%-át (ebben az üzemanyag is
benne van)!
A napenergia hasznosításának legismertebb eszköze a
napelem és a napkollektor. Előbbi villamos áramot ad,
utóbbi a hőtermelést szolgálja. A szolgáltatott villamos ener-
gia alkalmazhatósága sokoldalúbb, ám a kollektorról három-
szor több energia nyerhető azonos felület esetén. A
különbség a hatásfok eltérése miatt van. A napelem
működéséhez direkt napsütésre van szükség és a 10-15%-os
hatásfok már jónak mondható. A napkollektorok hatásfoka
30-60% között van és a sugárzott energiát is képes
hasznosítani. (Pl. borultabb időben is 150-200W/m2-t is
elérhet a sugárzásintenzitás.)
A téli és nyári napsugárzás jövedelmének aránya 1:5. Ebből
az látszik, hogy egy fűtési célra felszerelt kollektor felület
nyáron többszörösen túltermel, így a megfelelő arányt elég
nehéz megválasztani. A legjobban kihasználható berendezés
az, amely télen a lakást, nyáron egy medencét fűt, és min-
denkor elkészíti a használati melegvizet.
A napenergia hasznosító berendezések közül a
hőtermelésre szolgáló napkollektorok terjedtek el
leginkább, és szaporodnak ma is. Ezek több évtizeden át
gond nélkül üzemelnek. Az utóbbi években előállított jó
minőségű kollektorok és kidolgozott hőtermelő rendszerek
pedig fűtés rásegítésre is alkalmasak. A fűtési célú fel-
használását erősítette, hogy a nagyobb berendezések építése
fajlagosan olcsóbb. Fűtésre való felhasználhatóságukra és
a méretekre jellemző, hogy Ausztriában már hőszolgáltató
rendszerben falufűtéseket is építenek 50-110 fogyasztó el-
látásra.
A napkollektor csak a rendszer egyik fontos része. A többi
fő alkotó elem éppoly fontos és legtöbb esetben
nélkülözhetetlen, mint maga a napkollektor. Fontos tudni,
hogy a napkollektor is – akár egy keringető szivattyú – csak
a helyesen megtervezett rendszerben tudja jól ellátni fela-
datát, tehát a jól kiválasztott elemek összehangoltságán, a
rendszeren van a hangsúly.
Nyilvánvaló, hogy a napkollektor annál több sugárzott ener-
giát képes felfogni, minél nagyobb a felülete, pontosabban,
minél nagyobb a sugárzásra merőleges felület vetülete. A
felfogott, besugárzott energiából annál többet fog átalakí-
tani, minél kisebbek a saját veszteségei. Ezért tehát leg-
fontosabb műszaki jellemzője: a felülete és a hatásfoka,
pontosabban a hatásfok görbéje. A napkollektoros rendszer
lényeges része az ún. abszorber, amely tulajdonképpen egy
fekete felületű lap, ami elnyeli és átalakítja a Nap sugarait
és egyben arra is alkalmas, hogy a hőenergiát a szállító
közegnek (ez többnyire fagyálló folyadék) továbbadja. A
kollektort a Nap felé fordítva és a cirkulációba bekötve már
működő a berendezés. Mivel a tetőfelület, és így a
kollektormező nagysága is korlátozott, ezért nem mindegy,
hogy a kinyerhető hőmennyiség mekkora. Éppen ezért bi-
zonyos megszorításokkal törekedni kell a lehető legjobb
hatásfok elérésére.A kollektor hatásfoka akkor javul, ha nő
a sugárzási nyereség, és csökken a kollektor saját
vesztesége. A nyereség növelésére az abszorbert matt
feketére és jó hővezető anyagból kell készíteni, saját
veszteségeinek csökkentésére fényáteresztő módon le kell
fedni, a hátoldalát pedig jól hőszigetelni!
A hatásfok az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy a
napsugarak energiáját a kollektor milyen arányban tudja
hővé alakítani. A napsugárzást nem lehet befolyásolni, ezért
a kollektor tulajdonságait kell javítani. E tulajdonságok
megítéléséhez fontos tudni, hogy: a kollektor nem tudja el-
nyelni a teljes sugármennyiséget, és van saját vesztesége.
Ahhoz, hogy adott esetben a legjobb szoláris berendezést
válasszuk vagy akár saját kezűleg készítsük, nem árt ismerni
pár fontos tényezőt: A kollektor sugárzáselnyelő képességét
rontja az üveg tükrözőképessége (reflexiója). Ez függ az
üveg felületétől és a beesési szögtől. Mindkét tényezőn javít
az ún. antireflexiós üveg, amely speciális belső rovátkolásá-
val és a külső felület mattosításával megszünteti az üveg
csillogását, és így a ferdén érkező sugarakból is nagyobb
arányban enged át az abszorber felületére. Ma már a vezető
kollektorgyártó cégek nagyobb része ilyen antireflexiós
üveggel is állít elő kollektorokat, de ugyanúgy gyártják a
hagyományos edzett üvegezésűeket is.
A saját veszteségek közül döntő jelentőségű a meleg kollek-
tornak a hűvösebb környezet felé átadott hővesztesége.
Nyilván ez a veszteség annál nagyobb minél magasabb
hőfokon dolgozik a kollektor és minél alacsonyabb a
környezeti hőmérséklet. A kollektor hővesztesége szem-
pontjából a leggyengébb pont az üvegfelület. E veszteségek
csökkentésére alkalmazzák a vákuumozást, amely az üveg
mögötti légritkított tér létrehozásával a szigetelés jelentős
javulását – és ezzel a saját veszteség csökkenését ered-
ményezte.
A csak nyáron üzemelő strand vagy medence vizének
melegítésére nem lenne érdemes a vákuumos kivitelű nap-
kollektorokat felszerelni, mert ezek előnyei éppen a téli
üzemben érvényesülnek. A strandhoz megfelelhet az átlát-
szó előlap és hátsó szigetelés nélküli speciális műanyagcső-
szőnyegből készült egyszerű abszorber is. Az ilyen
kollektor a vákuumosénak akár a tizedébe is kerülhet.
Ezek a szempontok a gyártóknál is érvényesülnek, hiszen
a legkiválóbb (drágábbak is) északi gyártású napkollek-
torok vákuumos sík, vákuumcsöves átfolyós, és a csúcsot
képviselő vákuumcsöves elpárologtatós rendszerűek. Ezek
jellemzője a kis saját veszteség, amely hideg időben jobb
hatásfokot, azaz a téli nagyobb teljesítményt eredményez.
Ugyanakkor a déli országok napkollektorai (görög, olasz,
izraeli) érthetően gyengébb hátszigeteléssel készülnek.
Hazánk időjárási viszonyai mellett a legáltalánosabban
használt napkollektor az ún. egyszeres üvegelőlapú
síkkollektor. Ezeket a fentebbi szempontokra tekintettel
vörösréz abszorberrel, többnyire (antireflexiós) üveggel, és
megerősített hátszigeteléssel készítik. (pl. az osztrák, cseh,
német és a hazai napkollektorok. Korábban is készítettek
hazánkban napkollektorokat, ezekhez azonban alumíniumot
használtak abszorber lemezként. Korróziós okok miatt ma
már alumíniumot sehol sem alkalmaznak (hővezetési
hátrányai is vannak), és döntően vörösréz az abszorber
anyaga, csak elvétve használnak saválló acélt. A fekete
bevonat természetesen matt, hogy elnyelő képessége minél
nagyobb legyen. A sugárzás visszaverődésének csökken-
tésére különböző megoldásokat kerestek a gyártók. Így ju-
tottak el a különféle szelektív bevonatokhoz és a speciális
szolárlakkhoz, de jó megoldásnak bizonyult a kétrétegű
polykarbonát is.
Hazánkban ma körülbelül 30- 35 gyártó kollektorát lehet
kapni. Árukat illetően széles a skála a csak nyári használatú
medence kollektoroktól a kifejezetten téli hasznosítású
vákuumos kollektorig. Megítélésükhöz összehasonlíthatók
a különféle technikai adataik: méreteik, súlyuk, vízszintes
vagy függőleges beépíthetőségi irányuk, a hőelnyelő (ab-
szorber) és bevonatának minőségi mutatói, az előlap
egyszerű vagy antireflexiós volta, hatásfokuk és egyéb
különféle tényezőik. A fontosabb paraméterek:
Az abszorber bevonatát többnyire azok a gyártók emelik ki,
amelyek fekete oxidbevonatot alkalmaznak a szelektivitás
javítására. A leírások és mérések szerint az ilyen bevonat
valóban kiváló, de a speciális szolár-lakk a sugárzás széle-
sebb spektrumának befogadásával mindössze 3%-kal
marad el a hasznosításban és emellett vízbázisú bevonat,
ami környezeti hatását tekintve az oxidtechnológia elé
helyezi.
Az antireflexiós üveg kimutatható többletet szolgáltat az
egyszerű de természetesen edzett és alacsony vastartalmú
üveggel szemben. A használat során azonban elpiszkolód-
nak az üvegfelületek és azok tisztíthatósága gyakorlatilag
megoldhatatlan. Az elpiszkolódott üvegfelületek ter-
mészetes módon csökkentik a reflexiós hatást (de a
fényáteresztést is!). Nem ismeretesek azok az adatok, hogy
az ily módon „antireflexióssá” vált egyszerű üvegezésű
kollektorok milyen mértékben csökkentik a reflexiót, és
válnak jobb hatásfokú kollektorokká. Biztos azonban az,
hogy a kétféle kollektor közötti különbség néhány hónap
vagy egy év múltán csökken.
Az áramlási ellenállás feltüntetése csak a tervező szakem-
bereknek mond valamit. A függőleges csővezetésű szer-
kezet minden esetre jelentheti azt, hogy kis belső ellenállású
a kollektor, ezért gravitációs rendszerben is megfelel. Ilyen
– szivattyú nélküli – esetben a bojlernek magasabban kell
elhelyezkednie a kollektornál. Ez egész éves használat ese-
tén, a mi éghajlatunkon ritkán oldható meg úgy, hogy a boj-
ler télen ne a hideg térbe kerüljön.
A műszaki adatok között néha a hatásfokot is megtaláljuk.
Ez eléggé megtévesztő lehet a laikus felhasználó számára,
 1. ábra
mert a napkollektornak valójában állandóan változó hatás- etén (pl. a vízszintes tengely 0,11-es értékénél) a vákuumc-
foka, azaz hatásfok görbéje van, (1. ábra) amelyből kira- söves kollektor jobb hatásfokkal dolgozik. A hatásfok
gadott egyetlen (a legjobb) kitüntetett pont az az állapot, javítására a legtöbb kollektorgyártó nagy gondot fordít. Ezek
amelyen a legritkább esetben üzemel a kollektor. A diagram néha olyan túlzásokat is jelentenek, amely már nem
e kitüntetett pontjából – a függőleges tengelyi kezdő fizetődik ki, ugyanakkor a téli üzemviszonyok közötti hatás-
kezdőpontból – az derülhetne ki, hogy a vákuumcsöves és fokrontó tényezővel kevésbé számolnak. Ha erre gondolunk,
sík kollektorok egyformán jók. Valójában – a görbéket tanul- akkor meg kell állapítani, hogy fontos ugyan a hatásfokot
mányozva – kitűnik, hogy hidegebb külső hőmérséklet es- befolyásoló tényező javítása, de közöttük rangsorolni kell!
A kemping vízmelegítéséhez legjobb az üvegelőlapú,
szelektív bevonatú kollektor. Ha azonban téli teljesítményre
is szükség van, akkor csak vákuumos, vagy üregkamrás
polykarbonát előlappal készült kollektor jöhet szóba. Ez
esetben a döntő szempont az, hogy az üvegelőlap nagy
hővesztesége miatt rossz a hatásfok, ezért nem csak a tel-
jesítmény csökken, hanem az elérhető hőfok is alacsony
marad. Az energiaárak emelkedése és a szerencsére ugyanc-
sak növekvő környezettudatosság sokakat késztet ener-
giatakarékosságra, és az alternatív energiaforrások
használatára.
Az alternatív energiaforrások közül házi készítésű beren-
dezésekkel a napenergia hasznosítható a legkönnyebben.
Egyre többen építenek napkollektort, amellyel a lakás
használati melegvíz ellátása az év jelentős részében
megoldható. A napkollektor használható fűtésre is, az épület
fűtési rendszeréhez való csatlakoztatása azonban épület-
gépészeti szempontból bonyolultabb, mint a használati
melegvíz ellátás megoldása, vagy részleges kiváltása.
Egy átlagos lakóház teljes energiafelhasználásának 25-
30%-át a használati melegvíz előállítására fordítjuk. Ez a
költség egy átlagos családi ház esetén elérheti az évi 60-80
ezer forintot. Ha ennek jelentős részét az ingyen ren-
delkezésre álló napenergiával oldjuk meg, az nagy
előrelépés az energiatakarékosságban. A megtakarítás
lehetősége országos méretekben is nagy, hiszen az ország
teljes energiafelhasználásából a háztartások 33%-ot tesznek
ki. Környezetvédelmi szempontból is igen jelentős a nap-
kollektorok használata, hiszen „nulla kibocsátású”, a
környezetet semmilyen módon nem terhelő energiát
használunk. Még a napkollektor gyártásának,
megépítésének környezeti terhelése sem magas: főként, ha
figyelembe vesszük a napkollektor hosszú élettartamát.
Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan, napsugárzás-
jövedelem szempontjából a közepes adottságú országok
közé sorolható. A vízszintes felületre érkező éves átlagos
napsugárzás értéke ~3,5 kWh/(m2.nap). Ugyanez az érték
a legkedvezőbb adottságú trópusi égövben 5-7
kWh/(m2.nap). A legkedvezőbb értékhez képest tehát a
magyarországi napsugárzás csak mintegy 50-60% körüli
érték, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez ne lenne elég a
reális hasznosításra. Jó példaként fel lehet hozni a szom-
szédos Ausztriát, vagy Németországot, ahol az érkező nap-
sugárzás mennyisége még kevesebb, mint Magyarországon,
mégis a megvalósult napkollektoros rendszerek száma a
sokszorosa a hazainak.
Magyarország területére adott idő alatt kereken 380-szor
akkora mennyiségű napsugárzás érkezik, mint az ország tel-
jes energia-felhasználása. Az ország területe 93.030 négy-
zetkilométer. Egy négyzetméter vízszintes felületre egy év
alatt a gyengébb sugárzási adottságú részeken is kb. 1.250
kWh energia érkezik a Napból. A teljes területre tehát össze-
sen 116.287.500.000.000 kWh = 418.635 PJ (1 kWh=
3.600.000 J). Magyarország egy éves energia-felhasználása
kb. 1.100 PJ. Tehát az érkező napsugárzás és az energia-fel-
használás aránya: 418.635 PJ / 1.100 PJ = 380.
Magyarország területén belül a legnaposabb rész az ország
középső, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és
a nyugati részen. A különbség a legjobb és a legrosszabb
adottságú térség között azonban kevesebb, mint 8%, így az
ország egész területe alkalmas napkollektoros hőtermelő
berendezések építésére.
árakon számolva az előzőek szerint egy négyzetméter
felületre érkező 1400 kWh energia (nappali áram tarifával)
47.000 forintba, vezetékes földgáz tarifával pedig
megközelítőleg 17.000 forintba kerülne. Tehát a Nap min-
den négyzetméter optimális tájolású tetőfelületre évi több
tízezer forint értékű energiát sugároz, ez egy családi ház át-
lagos tetőfelületét figyelembe véve több mint egymillió
forint. A napkollektorok hatásfoka kiviteltől függően 30-60
% között van: a magasabb hatásfokú modellek drágábbak,
és ezeket házilag nem lehet előállítani. A magasabb hatás-
fokú típusok helyett a szükséges hőmennyiséget
egyszerűbb, házilagos kivitelű, nagyobb felületű napkollek-

A legnaposabb déli országrészeken a napenergia ~1325

kWh/(m2.év), a rosszabb adottságú részeken pedig ~1220
kWh/(m2.év). Ezek a sugárzási adatok vízszintes felületre
vonatkoznak, a hasznosítás szempontjából kedvezőbb,
megközelítőleg déli tájolású és 40-45° körüli dőlésszögű
felületen azonban a vízszinteshez képest kb. 15%-al több
napsugárzás fogható fel. Magyarországon tehát egy opti-
mális elhelyezkedésű felületre megközelítőleg 1400-1500
kWh/(m2.év) hőenergia érkezik a Napból. Jól érzékelteti a
napenergia mennyiségét, ha megvizsgáljuk, hogy mennyibe
is kerülne ez az ingyen érkező energia, ha a Nap – a
közüzemi szolgáltatókhoz hasonlóan – benyújtaná a szám-
lát az általa sugárzott energiáért. 2006. márciusi, lakossági 2. ábra
torral is be tudjuk fogni. A mi éghajlatunkon április
közepétől október közepéig a napsütés meghaladja né-
gyzetméterenként a 3 kWóra befogható energiát, a nyári hó-
napokban pedig eléri az 5 kWórát is. (2. ábra) Napkollektor
használatával nem csak az energiaszámlánkon spórol-
hatunk, hanem sokat tehetünk a környezetünkért: egy né-
gyzetméternyi napkollektor kiválthat évente 75 liter
fűtőolajat, 200 kg széndioxid, 2 kg kéndioxid pedig nem
keletkezik.A napkollektorok hatásfokáról önmagában nem
érdemes beszélni: az egész rendszer együttes hatásfoka a
mérvadó, tehát a napkollektortól egészen a hőcserélőig, il-
letve a melegvíztároló boylerig. A melegvíz előállító rend-
szer méretezéséhez kérjük ki szakember tanácsát, mert nem
csak az alkotó elemek kivitele, hanem illeszkedésük, az
3. ábra
egységek együttműködése is nagyon fontos a jó hatásfok
eléréséhez. (3. ábra)
Miért éri meg napkollektort saját kezűleg építeni? Magyar-
országon ma a gyári napkollektorok igen széles választéka
kapható, kezdve az egyszerűbb típusoktól egészen a skandi-
náv országokban használatos, télen is hatékony vákuumc-
söves-elpárologtatós rendszerekig. Ennek megfelelően az
árakban is igen nagy az eltérés. Az egyszerűbb, és hazánk
időjárási viszonyai között jól használható, egyszeres
üvegezésű síkkollektor némi barkácsolási gyakorlattal házi-
lag is megépíthető. Különleges anyagok nem kellenek
hozzá, a saját munkával sok pénzt takaríthatunk meg a kész
berendezés vételárához képest.

4. ábra
A síkkollektor az abszrober segítségével nyeli el a napen-
ergiát. Az abszorber egy üveggel, vagy áttetsző polikar-
bonát lemezzel néhány centiméterről lefedett, matt feketére
festett vékony vörösréz lemez. A lemezhez egymástól tíz
centiméterre kanyargó csőkígyót forrasztanak, a cső
ugyancsak vörösréz anyagú. (4. ábra) A vörösréz
csőkígyóban a folyadék (többnyire fagyálló etilénglikol)
átveszi a felforrósodott vörösréz lemez hőmérsékletét, és
elszállítja a hőenergiát a hőcserélőhöz. A hőcserélő elem a
boylerben található. A hőcserélő zárt csőkígyójában áramlik
a napkollektorból érkező, a napfénytől felforrósodott
folyadék, és felmelegíti a tartályban lévő vizet: ez már maga
a használati melegvíz. (5. ábra) Használati melegvízből a
tervezés során átlagosan fejenként napi 50 litert 45º-os vizet
vesznek figyelembe. Egy egyszerű rendszer használati
melegvíz előállításához: „melegvíz séma 1”.A működéshez
néhány kiegészítő építőelem szükséges, így keringető szi-
vattyú, tágulási tartály, illetve az egyszerű vezérlőegység,
amely ki- és bekapcsolja a keringető szivattyút, annak
megfelelően, hogy a napkollektorban melegebb-e a
folyadék, vagy a boylerben.
A napkollektor hátsó oldalát, a hőcserélőhöz vezető
csöveket, és magát a boylert is megfelelően hőszigetelni
kell. A napkollektort borító üvegfedelű szekrényt légzáró
kivitelben kell elkészíteni: ha átszellőzik, jelentősen romlik
a hatásfoka. A napkollektorukat házilag, vagy kalákában
készítők sok tapasztalatot szereztek az építés során. Például
az adszorber gyári fekete eloxálása alig néhány százalékkal
eredményez magasabb hatásfokot, mint az ún. szolár-lakk,
ráadásul utóbbi vízbázisú, így sokkal környezetkímélőbb
az oxidációs bevonatnál. A drága antireflexiós üvegek csak
tiszta állapotban engednek át lényegesen több napfényt,
mint a közönséges üveg, vagy polikarbonát lemez: később,
a tetőn, porlepte állapotban sokkal kisebb a különbség.
Jelentős veszteséget okoz a vezetékekben az áramlási el-
lenállás: ezen a vezeték megfelelő kialakításával lehet
valamelyest javítani.
 5. ábra
A napkollektort hónapokban is használt napkollektoroknál közelíteni kell a
gondosan kell el- 60º-hoz a Nap téli alacsony pályája miatt. A napkollek-
helyezni. A dőlés- torokat legtöbbször a tetőhöz illesztik, ennek dőlésszöge
szög igen fontos: természetesen nem mindig ideális. A napkollektor ideális
az irányadó érték a tájolási iránya a déli iránytól nyugat felé 60 º-on, kelet felé
földrajzi szélesség 30º-on belül van. (6. ábra) Ha ettől az épület tájolása miatt
foka, ahol a nap- el kell térnünk, a csökkenő teljesítményt csak a napkollek-
kollektort elhe- tor méretének növelésével tudjuk ellensúlyozni. A tájolás
lyezzük (ez az és a dőlésszög változásának függvényében kiszámítható a
érték Magyaror- szükséges kollektor felület (7. ábra)
szágon 46-48º kö-
zött van). A téli
6. ábra
 7. ábra
Energiatudatos barkácsolók között egyre terjed a levegős nak. A matt feketére festett csöveket szorosan egymás mellé
napkollektorok építése, amely közvetlenül a lakás levegőjét helyezik a napkollektoroknál már megszokott hőszigetelt
melegíti, kiegészítő fűtésként. A napkollektorokat legtöbb- hátoldalú, polikarbonát lemezzel fedett dobozba. A
ször kiürült sörös, vagy üdítőitalos alumínium dobozokból csöveket alul és felül gyűjtő csövek fogják össze közös
építik. Kivágják a dobozok alját és tetejét, majd összera- légtérré. Egy ventilátor az alsóba befújja a szoba levegőjét,
gasztják hosszában, így vékonyfalú alumínium csőhöz jut- a napkollektorban felmelegedett levegő a felső gyűjtő
 csövön át lép vissza a fűtendő helyiségbe. A dőlésszög miatt
nem ideális, de praktikusan elhelyezhető a ház külső falán.
(7. ábra: http://napenergia.freeweb.hu/gyak/szp/sztgyi.htm)
Egy 270 sörös dobozból megépített, 3,5 m2 hasznos felületű
levegős kollektor egy derült januári napon, -3º külső
hőmérséklet mellett percenként 500 liter +62 º-os levegőt
termelt, ami kereken 700 W teljesítményt jelent. A levegős
napkollektoroknál kritikus a megfelelő ventilátor kivá-
lasztása: a számítások, és a tapasztalatok szerint 1 m2 nap-
kollektor felületre óránként 50 m3 levegő szállítására
alkalmas ventilátor felel meg.

7. ábra
 8. ábra
Egy érdekes házilagos megoldás: az abszorberben a szokásos vörösréz csőkígyót szilikoncső helyettesíti. A
szilkoncső két alumínium lemez közé van szorítva, így nagyobb felületen érintkezik azokkal és javul a hőátadás
(http://www.solarfriend.co.uk)
 9. ábra
Háttérinformáció a saját kivitelezéshez: mennyiért, mit kapunk készen
(A megújuló energiák webáruháza http://aec.startuzlet.hu/termek/select_1_x_sst-
20_140l_napkollektor_szett.html)
 10. ábra
Egy figyelemreméltó megvalósított kísérleti megoldás: a csőkígyó melegvíz fűtésre használt, kiselejtezett
lapradiátorból készült. A megoldás hátránya a meglehetősen nagy súly, előnye a költséghatékonyság.
(http://kiserlet.uw.hu/napkollektor.htm)
www.napkollektor.net
www.solarkollektor.hu
www.zoldtech.hu
www.solarfriend.co.uk
www.naplopo.hu/pdf/tervseg.pdf
www.napenergia.freeweb.hu/gyak/szp/sztgyi.htm
www.solarserver.com
www.motherearthnews.com
www.discoversolarenergy.com
www.scribd.com
www.builditsolar.com
Napkollektor a házban (BAZ Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Kht. 2002)