EU Az alapító atyák

Konrad Adenauer
Robert Schuman
Winston Churchill
Alcide De Gasperi
Jean Monnet

II. vh. után szétszakadó Európa nyugati felében egységesülés, integráció igényének
a felismerése.
1947: Marshall-terv
Marshall-tervet elfogadó 16 állam értekezlete Párizsban zajlott (1947. július)
1948: Benelux Unió felállítása (Belgium, Hollandia
és Luxemburg)
1948: OEEC: Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet (nyugat-, észak-, és dél-
európai országok és az USA)
Célja: európai kereskedelem, gazdasági stabilitás, növekedés ösztönzése, Marshall-
terv keretében érkező amerikai segélyek koordinálása, szétosztása
1948: Truman elnök aláírja a gazdasági segítséget nyújtó határozatot (1948)
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST)
• OKA: Közép- és Kelet-Európa politikai és gazdasági leválása, Szovjetunióhoz történő
kötődés jeléül.
• Szovjet vezetéssel létrejövő sajátos gazdásági integrációs jellegű szervezet.
• Tevékenysége: elsősorban árucsereegyezményre korlátozódott.
1949. május 5.: Európa Tanács létrehozása
10 nyugat-európai országgal (Belgium, Dánia, EK, Franciaország, Hollandia,
Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország)

regionális nemzetközi
---

szervezet
Európa Tanács (ET)
• Fő célkitűzése: emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának
támogatása és fejlesztése, társadalmi problémák kezelése.
• 200 egyezmény: Európai Emberi jogok Egyezmény, Európai Szociális Charta,
Keretegyezmény….
• Székhelye: Strasbourg
• Fő szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság
• A szervezethez később csatlakozott minden demokratikus berendezésű nyugat-dél-
európai állam, majd a kommunista rendszerek bukása után
a közép- és kelet-európai országok (köztük elsőnek Mo.), majd Ukrajna és Oroszország
is

1949 Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

Alapítása: 1949-ben politikai-katonai védelmi területen, a szovjet „fenyegetéssel”
szemben.
• Létrehozói: 10 nyugat-európai ország (Belgium, Dánia, EK, Franciao., Hollandia,
Izland, Luxemburg, Norvégia, Olaszo., Portugália) USA és Kanada. (1991 után a Varsói
szerződés felbomlásával (valamint a kommunista rendszerek
összeomlásával) a NATO átalakult. Így tevékenységét ezután: válságkezelés,
békefenntartás, terrorizmus és tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni harcok
jellemzik. • Magyarország 1999-ben csatlakozott)
1949 után francia-német viszony rendezése közös Európa.
• Nyugat-európai integrációs törekvés oka a „szovjetizálódás”

1950 Európai Védelmi Közösség (EVK)

• Célja a közös európai haderő
• Alapja: 1950. Pléven-terv
• DE: végül megbukott, mert egyik fél sem akarta feladni az önállóságát
1950. május 9-én Robert Schuman , Európai Unió alapköve
Az 1950-es évek eleje
➢Robert Schuman francia külügyminiszter
➢és munkatársa, Jean Monnet javasolták, hogy Párizs és Bonn közös főhatóság alatt
egyesítse a haditermelés centrumának számító szénbányászatát és acéliparát.
Európai Unió alapköve.
Alapító tagállamok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország
és Olaszország
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Montánunió
Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg
A britek csatlakozására tett kísérletek nem vezettek eredményre
1951. április 18-án írták alá.
A ratifikálási eljárások után az egyezmény 1952. Július 25-én lépett hatályba.
A Montánunió első elnöke Jean Monnet lett
1954: ESZAK 6 tagállama és az Egyesült Királyság létrehozta a Nyugat-európai Uniót.
Ez is védelmi szervezet, de a közös haderő célkitűzését mellőzte, csupán a kollektív
védelem elvét deklarálva alakult meg.
Az integráció előrehaladására csak a gazdaság területre kínálkozott.

1955
Messina
A Montánunió Miniszteri Tanácsa 1955. júniusában az olaszországi Messinában tartott
tanácskozáson elfogadta a gazdasági integráció irányába történő elmozdulást.
PaulHenri Spaak vezetésével kidolgozták a részletes javaslatokat az Európai
Gazdasági Közösség, valamint az Euratom (Európai Atomenergia-közösség)
megalakítására.

1957
Római szerződések
• 1957.-ben írták alá és 1958. lépett hatályba. Így a Montánunió mellé felsorakozott az
Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom.
• Résztvevők: Belgium, Franciao., Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország,
de London ismét nemet mondott, az EFTA létrehozása mellett döntött.
Római szerződések
Euratom: Európai Atomenergia Közösség The European Atomic Energy
Community: római szerződés aláírásával egy napon jött létre
Az EGK létrehozásának alapvető célja először is egy vámunió létrehozása volt,
szabad és egyenlő versennyel a hat tagállam között és egy közös külső
tarifarendszerrel a kívülállókkal, harmadik országgal szemben.
1961: OEEC céljaiban és működésében átalakul OECD (Gazdasági Együttműködés és
Fejlesztési Szervezet)
Európai Közösségek, EK
Az Európai Unió alapszerződései
Megnevezés INTÉZMÉNYEK
ESZAK (1952) Főhatóság Tanács Közgyűlés Bíróság
EGK (1958) Bizottság Tanács
EURATOM
Bizottság Tanács
(1958)
Európai
Közösségek Európai
(1967) Bizottság Tanács Parlament Bíróság
Egyesülési (1962)
Szerződés

Római szerződés utáni évek

• A tagállamok között a vámok és mennyiségi korlátozások határidő előtt befejeződtek
és bevezetésre kerültek a közös külső vámok.
• A vámunió és közös piac az ipari szektor integrációját biztosította.
1958-1973: kereskedelem dinamikus fejlődése (külker növekedése évi mintegy 8%
volt), GDP növekedése elérte az 5%-ot.
1961 Egyesült Királyság jelezte csatlakozási szándékát, de Charles de Gaulle
visszautasította, majd 1967-ben újra.
Ezután bevezette az egyhangú, azaz konszenzusos döntést, ami nagymértékben
megnehezítette a közösségi döntéshozatalt.
1962
1962-ben közös agrárpolitika kialakítása.
1970
Werner-jelentés
1970 októberében a luxembourgi miniszterelnök, Pierre Werner vezette munkacsoport
jelentést készített a pénzügyi unióról.
Werner-jelentés javaslatai:
- a tagállamok közötti gazdasági, adózási és költségvetési politikák fokozatos
harmonizálását célozták.
1972
- 1972 októberében a tagállamok vezetői a párizsi csúcstalálkozóan elhatározták az
Európai Monetáris Rendszer létrehozását.
1973
Kilencek
Az első bővítés 1973 - Nagy-Britannia,
Dánia, Írország csatlakozott az integrációhoz.
A norvégokkal folytatott tárgyalások a halászatról sikeresek voltak, s így a
csatlakozási egyezményt sikerült 1972 januárjában aláírni. A kilenc hónappal később
tartott norvég népszavazáson a lakosság nemet mondott a csatlakozásra.
Új tagállamok: Dánia, Egyesült Királyság, Írország

1975
1975: új szociális és környezeti politikát vezettek be, majd létrejött az Európai
Regionális Fejlesztési Alap (ERFA).

1979 június: megtartották a közvetlen, általános választójogon alapuló első

európai parlamenti választásokat.

A déli kibővülés
➢Görögország 1981
(Görögországgal az EK már 1960-as évek
elején társulási egyezményt kötött. )
➢Spanyolország 1986
➢Portugália 1986

Fehér könyv
• ’80-as évek vége: USA-hoz és Japánhoz képest technikai és strukturális hátrányba
került Európa.
• 1985: Jacques Delors az Európai Bizottság elnöke felismerte, hogy a fejlődés egyik
feltétele a nagy deregulált belső piac. Létrehozták az egységes piac
1992-re megvalósítandó tervét tartalmazó Fehér könyvet.
• Az igazi közös piac, az egységes belső piac létrejöttét akadályozó fizikai, pénzügyi és
technikai korlátok felszámolását célozta.
• Ezzel kapcsolatban 300 konkrét jogalkotási feladatot is megjelölt. Ezek
megvalósításához szükség volt a tagállamok szuverenitásuk további korlátozására. Így
született meg a Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmány.
Egységes Európai Okmány I.
• 1987-ben lépett hatályba.
• Megteremtették a feltételeit az Európai Egységes
Piac létrehozásának.
• Megvalósul az EGK eredeti célja:
 az áruk, szolgáltatások
személyek és a tőke
teljesen szabad forgalma,
valamint az 1992-re
történő megvalósításának intézményi
döntéshozatali háttere.
• Megnövelte az egyhangúságra épülő
döntéshozatal mellet addig csekély szerepet
betöltő ún. minősített többségi szavazást!
Kiterjesztette az EGK hatáskörét:
- a környezetvédelem,
- a műszaki együttműködés témakörére is,
- megerősítették a pénzügyi unió létrehozásának
szándékát,
- meghatározták az ERFA (Európai Regionális
Fejlesztési Alap) tevékenységi köreit,
- kiterjesztették a többségi szavazási eljárással
eldönthető kérdések körét.