ÚTMUTATÓ

helyi önkormányzati képviselők részére

Tartalomjegyzék
Törvényes keretek ................................................................................................................................ 2
A helyi közigazgatás szereplői ............................................................................................................. 3
A helyi tanács működése ...................................................................................................................... 3
Határozatok kezdeményezése, előterjesztése ....................................................................................... 9
Információszolgáltatás, tájékoztatás .................................................................................................. 10
Szakbizottságok ................................................................................................................................. 11
A helyi tanács feladatköre .................................................................................................................. 11
Tanácsi frakciók ................................................................................................................................. 14
A helyi tanácsosok jogai .................................................................................................................... 14
A helyi tanácsosok kötelezettségei ..................................................................................................... 15
A helyi tanácsosok felelőssége ........................................................................................................... 16
Érdekeltségi Iktató ............................................................................................................................. 16
A helyi tanácsosi tisztség összeférhetetlensége ................................................................................. 17
A helyi tanácsos mandátumának felfüggesztése ................................................................................ 18
A tanácsosi mandátum megszűnése ................................................................................................... 19
A helyi tanács feloszlatása ................................................................................................................. 20
Kiegészítő javaslatok az ellenzéki tevékenységhez ........................................................................... 20

1
 Romániában az önkormányzatok működését, az önkormányzati munkát, a helyi és
megyei önkormányzati képviselők – nálunk használatos közigazgatási szakkifejezéssel
tanácsosok – tevékenységéről, jogállásáról több jogszabály rendelkezik. Ezen jogszabályok
ismerete és együttes alkalmazása teszik lehetővé az önkormányzati képviselők számára, hogy
törvény adta jogaikat és kötelezettségeiket a köz érdekében gyakorolhassák, élhessenek az
önkormányzati képviselői tisztség nyújtotta lehetőségekkel.
Jelen útmutató az érvényes jogszabályok rendelkezései alapján igyekszik áttekinteni
mindazokat, amelyek az önkormányzati munka során a helyi képviselők tevékenységének
szempontjából meghatározó fontosságúnak tekinthetőek. Mindezt ugyanakkor igyekszik
egyfajta, a helyi önkormányzatok működési, a törvények alkalmazási gyakorlatából leszűrhető
tapasztalattal kiegészíteni. Ez utóbbi aspektusnak azért van jelentősége, mert egyéb
jogszabályokhoz hasonlóan az önkormányzatok működését, a képviselők tevékenységét
kodifikáló törvényi rendelkezések is értelmezhetőek, illetve nem tartalmaznak minden,
esetlegesen előálló szituációra pontos előírásokat.
Elöljáróban ugyanakkor el kell mondanunk, hogy Romániában nem létezik (legalábbis
egyelőre) a helyi önkormányzatiság valódi, autentikus formája. A román törvények csak az ún.
helyi autonómiát megtestesítő helyi közigazgatásról (administraţie publică locală),
helyhatóságról (autoritate publică locală) beszélnek, az ezek által a helyhatóságok számára
biztosított jogkörök, kompetenciák alapján pedig csupán egyfajta decentralizációról,
korlátozott helyi döntéshozatali és végrehajtási jogkörökről. Ennek ellenére a magyar nyelvben
meglévő helyi önkormányzat, önkormányzati testület, önkormányzati képviselő kifejezések
alkalmazása természetesen helyénvaló és kívánatos. A magyar szakkifejezések, a magyar
terminológia, illetve a magyar közigazgatási jog által alkalmazott megnevezések meghonosítása
a magyar többségű önkormányzatokban identitásunk megőrzésének egy aprócska nyelvi
szeletét képezik.

Törvényes keretek
A helyi önkormányzatok működését, illetve a képviselők tevékenységét alapvetően
három fontos törvény, illetve törvényerejű-rendelet szabályozza: a 215/2001-es újraközölt
Helyi közigazgatási törvény, a 393/2004-es, a helyi választottak jogállását szabályozó törvény,
valamint a 35/2002-es kormányrendelettel jóváhagyott helyi tanácsok szervezési és működési
keretszabályzata.
Ezen három jogszabály mellett a 161/2003-as újraközölt törvény (a közméltóságok és
közhivatalok betöltésére vonatkozó átláthatóság), valamint a helyi közpénzügyek törvénye is
tartalmaznak előírásokat a helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozóan.

2
A helyi közigazgatás szereplői
A helyi közigazgatás két szintre oszlik: megyei szint és helyi (települési, pontosabban
közigazgatási egységi szint, mely három különböző rangú településtípust különböztet meg: 1.
megyei jogú város (municipiu), ezen belül külön alkategória a megyeszékhelyként működő
megyei jogú város, illetve Bukarest és annak kerületei, 2. város, 3. község szint.
A helyi szint két szereplője – amelyeken keresztül megvalósul a közigazgatási törvény
által nevesített ún. helyi autonómia – a polgármester (primar) és a helyi tanács (consiliu local).
A polgármester végrehajtó (autoritate executivă), a helyi tanács döntéshozó (autoritate
deliberativă) hatóság. E két közigazgatási szereplő testesíti meg helyi szinten a helyi
hatóságokat, és rendezi a helyi közügyeket.
A helyi közigazgatás két szereplője között NINCS alá- vagy fölérendeltségi viszony.
Ennek értelmében a helyi tanács nincs alárendelve a polgármesternek, vagy fordítva, a két
hatóság között együttműködési viszony áll fenn (hogy ennek az együttműködési viszonynak
milyen korlátai illetve buktatói lehetnek, a későbbiekben látni fogjuk). A polgármestertől
eltérően – aki egy személyben testesíti meg a tisztséggel járó közhatóságot – a helyi tanács egy
kollektív döntéshozó, illetve vezető testület. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az önkormányzati
képviselő, a tanácsos egymaga nem hozhat döntéseket, csak a törvény által előírt létszámban
tanácsülésre összegyűlt önkormányzati képviselők együttesen, közösen dönthetnek.
A polgármester rendelet (dispoziţie) kibocsátása, a helyi tanács határozatnak
(hotărâre) nevezett helyi érvényességű jogszabály (szabályozó jellegű rendelet) elfogadása által
gyakorolja hatásköreit.

A helyi tanács működése

A gyűlések formái, összehívása, lezajlása, döntéshozatal

A helyi tanács működéséről a 215/2001-es közigazgatási törvény mellett a helyi tanácsok

szervezési és működési keretszabályzata rendelkezik. E két jogszabály tér ki arra, hogy a helyi
tanács milyen szervezési formában, milyen altestületek működtetésével miként hoz
határozatokat, azaz hogyan dönt.
A helyi tanácsnak a 35/2002-es keretszabály alapján el kell fogadnia saját szervezési és
működési szabályzatát. Ez a szabályzat képezi, a 215-ös törvény mellett, a helyi tanács
működési jogalapját. Amennyiben erre a korábbiakban, azaz a korábbi testület(ek) fennállása
során nem került sor, mindenképpen el kell fogadni, ha létezik a saját szervezési és működési
szabályzat, úgy az fenntartható vagy kiegészíthető, módosítható. Mindenképpen kell kérni a
helyi tanács jegyzőjétől, az ún. titkártól (secretar) ennek a szabályzatnak az ismertetését
minden újonnan megalakult testület első ülésén (vagy a későbbiekben), hogy a tanácsosok
ismerjék meg saját testületük működésének rendjét, azt, hogy milyen jogaik, illetve
kötelezettségeik vannak, ha pedig szükséges, tudjanak módosító javaslatokat tenni.
Természetesen a helyi szervezési és működési szabályzat semmiben sem mondhat ellent az
általános keretszabályzatnak, vagy a 215-ös törvénynek, azonban nem árt figyelmesnek lenni,
hogy véletlenül nehogy olyan rendelkezést tartalmazzon mely túlságosan korlátozza a
véleménynyilvánítás, hozzászólás lehetőségét.
3
 A helyi tanács tevékenységét, azaz a napirendre kerülő problémák megvitatását és a
határozathozatalt gyűlésen (şedinţă), más megnevezéssel tanácsülésen fejti ki. A helyi tanács
egy testületi, kollegiális döntéshozó hatósága a helyi közigazgatásnak, sokféle hatáskörrel,
mely hatásköröket csak és kizárólag a tanácsülésen gyakorolhat, a tanácsülés az egyetlen
formája a tanács tevékenységének. A helyi tanács ugyanakkor nem egy folyamatos,
megszakítások nélküli tevékenységet kifejtő közhatóság, hiszen hatásköreit csupţn az egyes
tanácsülések időtartama alatt gyakorolja. A helyi közigazgatás folyamatosságát ilyenformán az
a szakképzett apparátus biztosítja, melyet a polgármester szakapparátusának nevezünk, s mely
a polgármester alárendeltségébe tartozik, de a helyi tanács tevékenységét (is) kell segítse,
kiszolgálja. A polgármester apparátusa mellett a tanácsnak törvényes joga egy saját, állandó
apparátus létrehozása, mely mivel községek és városok esetében 1, megyei jogú város esetében
pedig 1-2 főt jelenthet, inkább csak egyfajta ügyintézői, összekötői szerepkört tud betölteni.
A tanácsülés típusai: rendes, rendkívüli illetve azonnali tanácsülés.
Rendes tanácsülésre havonta kerül sor, melyet csak és kizárólag a polgármester hívhat
össze. A rendes havi tanácsülés összehívására írásban kell sor kerülnie, legkevesebb 5 nappal a
gyűlést megelőzően. A rendes havi tanácsülés összehívóját (convocator) a polgármester látja el
kézjegyével, tartalmaznia kell a gyűlés dátumát, helyszínét és napirendi pontjait. Az
összehívóval együtt a tanácsosok meg kell kapják a napirenden szereplő határozat-tervezetek
minden anyagát. Rendes tanácsülést havonta csak egyszer lehet tartani.
Rendkívüli tanácsülés összehívását a polgármester vagy a tanácsosok legkevesebb
egyharmada kezdeményezhet. Ennek összehívására is írásban kell sor kerüljön, vagy a
polgármester, vagy az egyharmadnyi tanácsos aláírásával, annak függvényében, hogy ki
kezdeményezi, legkevesebb 3 nappal a gyűlést megelőzően. Rendkívüli tanácsülést bármikor
össze lehet hívni, illetve havonta akár többször is, ha a helyi problémák ezt megkívánják.
Az azonnali tanácsülés tulajdonképpen a rendkívüli tanácsülés egy formája, amint
megnevezése is tükrözi, rendkívüli helyzetekben, nagyon sürgős esetekben (természeti
katasztrófa, háború, vagy olyan más sürgős döntés meghozatala, amelyre ha akkor nem kerül
sor, végérvényes és visszavonhatatlan kárt okoz a településnek) lehet összehívni, általában
néhány órával, esetleg egy nappal a gyűlést megelőzően.
A tanácsosok jelenléte a tanácsüléseken kötelező. Azokat az eseteket, amikor egy
tanácsos igazoltan hiányzik, a tanács szervezési és működési szabályzata tartalmazza.
Azon falvak, melyek részéről nincs megválasztott tanácsos a községi/városi tanácsban,
egy, az illető faluban lakó ún. falufelelőst delegálnak a tanácsülésekre, aki a falut képviseli. A
falufelelőst ugyanannyi időtartamra választják meg, mint a helyi tanácsot, megválasztása a
faluban lakó családok egy-egy képviselőjéből álló falugyűlésén történik. A falugyűlést a
polgármester hívja össze, a gyűlésen a polgármester vagy az alpolgármester kötelező módon
részt vesz. Azon tanácsülésre, melyen az illető falut is érintő kérdéseket tárgyalnak, a
falufelelős meghívása kötelező. A falufelelős szavazata a tanácsülésen konzultatív jellegű. A
tanácsüléseken való részvételért a falufelelős üléspénzre jogosult, illetve adott esetben
költségtérítésre is, a törvényes előírásoknak megfelelően.
A tanácsülés törvényes, ha azon jelen van a hivatalban lévő tanácsosok többsége (fele +
1). A tanácsülések nyilvánosak, azaz a sajtó, a lakosság képviselői jelen lehetnek (továbbá a
gyűlések napirendi pontjainak ismertetése a lakossággal, azok nyilvánossá tétele is törvényes
kötelezettség, melyet a jegyző kell megtegyen). A tanácsülést az ülésvezető elnök vezeti, akit a
tanácsosok közül választanak meg, egyszerű többséggel, legtöbb 3 hónapos időtartamra. A
gyakorlat szerint az is szokványos, hogy adott ülés végén választják meg a következő tanácsülés
4
elnökét, azaz minden ülést, a rotáció elvén, más-más tanácsos vezet.
A tanácsülések összehívása procedúrájának lebonyolítása a mindenkori jegyző feladata.
A jegyző (titkár) az, aki a polgármester szakapparátusának tagjaival, az erre szakosodott és ezt
a feladatot végző kollégáinak segítségével előkészíti a tanácsülés anyagait, majd gondoskodik
az anyagok (határozattervezetek, illetve ezek mellékletei: szakvélemények stb.) kiközléséről,
eljuttatásáról a tanácsosok számára.
Az összehívásnak, a kiközlésnek és az anyagok továbbításának írásban kell történnie –
ez azonban kétféle módon valósulhat meg az alkalmazott gyakorlat függvényében: papír vagy
elektronikus alapú írásos formában. Azaz: vagy egy kinyomtatott, fénymásolt dossziét kap
kézbe a tanácsos (esetleg a családtagja, ha nem érik el személyesen), benne minden anyaggal,
az átvételkor aláírásával igazolva, hogy megkapta, vagy elektronikus úton, e-mailben
továbbítják számára az anyagokat. Utóbbi esetben mindenképpen ragaszkodni kell ahhoz, hogy
a tanácsost telefonon is értesítsék az anyagok kiközléséről (amikor személyesen viszik ki az
anyagot, előtte ez általában megtörténik), mert nem biztos, hogy mindenkinek lehetősége van
félóránkét követni elektronikus levelesládáját.

A rendes havi tanácsülést, mint említettük, a polgármester hívhatja össze. Erre havonta
kell sor kerüljön. DE mivel az összehívás elmulasztásának nincs konkrét szankciója, így
gyakran előfordul egy-egy rendes havi tanácsülés elmaradása. Ezzel tulajdonképpen a
polgármester a testület szerepét tudja korlátozni, tevékenységét akadályozni, illetve bizonyos
megvitatandó problémák elodázásával, vagy a testület elé nem tárásával (esetleg más módon
történő megoldásával) adott esetben korlátozza bizonyos közügyek, problémák széles
nyilvánosság előtti megvitatását. Természetesen a polgármester hivatkozhat arra is, hogy nem
volt kellő számú megvitatandó probléma. Viszont az sem elfogadható, hogy egy-két hónapig
nincs rendes tanácsülés, utána viszont temérdek napirendi ponttal hív össze a polgármester
tanácsülést. Azzal ugyanis, hogy sok megvitatandó kérdést tűz napirendre ilyen körülmények
között, erős gyanúalapot szolgáltat arra, hogy ezáltal is egyfajta akadályozás a szándék. Adott
időkeret alatt nagyszámú határozat-tervezet kielemzése nehezen történhet meg, a tanácsosoknak
kevés idejük áll rendelkezésre a felkészüléshez, így a polgármester elképzelése, érvei
győzedelmeskedhetnek.
Az elmaradt rendes havi tanácsülést pótolandó, vagy saját elképzelések, javaslatok
megvitatására, a tanácsosok egyharmadának jogában áll rendkívüli ülést kezdeményezni.
Bár a törvény kimondja, hogy össze kell hívni ebben az esetben az ülést, ennek
megakadályozására szintén van eszköze a polgármesternek (mert szintén nincs kézzelfogható
szankció ellene). Egyrészt azáltal, hogy a polgármester alárendeltségébe tartozó jegyző nem
teljesíti az összehívás, a határozat-előkészítés procedúráját, illetve arra hivatkoznak, hogy a
napirendre javasolt témák nem is minősülnek rendkívüli esetnek (persze, ezt nem az ő
hatáskörük eldönteni, ha a tanács egyharmada akar tárgyalni valamiről, annak utat kellene adni).
Másik lehetőség, hogy a tanácsülést összehívják ugyan, de azon nincs meg a szükséges jelentét
– a polgármester a saját pártjának tanácsosait távol tartja az üléstől –, így nem lehet azt
megtartani. Így elmondható, hogy ha nincs politikai szándék, tanácsosok által összehívott
rendkívüli tanácsülés csak akkor szokott lenni, ha azt nem egyharmad, hanem a tanácsosok fele
+ 1 kezdeményezi. Ebben az esetben a polgármester és a jegyző sem mer, tud könnyen kibújni
a vita alól.

A tanácsülés időpontja és az összehívás kiközlése (tehát amikor a tanácsosok kézhez

5
kapták az összehívót és az anyagokat, mert nem az számít, hogy milyen dátum szerepel az
összehívón, hanem az, hogy azt mikor kapta meg a tanácsos – azért, hogy legyen biztosított
számára a törvény által előírt minimális felkészülési időszak) közötti legkevesebb 5, illetve 3
nap megléte többféleképpen is értelmezhető, így többféle alkalmazási gyakorlata is van.
Teljesen jogszerű és jóhiszemű hozzáállás esetében az összehívás napja és a tanácsülés napja
nem kellene beleszámolódjon az 5 napba, azaz 5 teljes (rendkívüli ülés esetében 3), szabad nap
kellene elteljen az összehívás és a gyűlés között (pl. pénteken összehívom, másik hét
csütörtökén van a tanácsülés). Ezt a gyakorlatot azonban ritkábban alkalmazzák, a leggyakoribb
eset az, amikor az összehívás kiközlésének napját is beszámolják, azaz az összehívást követő
5-ik napon van a tanácsülés (pl. pénteken összehívom, másik hét szerdán van a tanácsülés). Ez
utóbbi gyakorlat a törvényesség határán csak akkor elfogadható, ha az összehívás
kézhezvételének időpontja, és a tanácsülés kezdési időpontja között a minimum 5-ször 24 óra
megvan (pl. ha pénteken déli 12 órakor kézbesítették az összehívót, akkor a tanácsülés nem
kezdődhet hamarabb, mint következő hét szerda déli 12 óra).
A tanácsülés összehívása időbeli követelményeinek betartása, illetve az előterjesztésre
kerülő határozat-tervezetek, illetve az azt kísérő anyagok maradéktalan kiközlése a tanácsosok
számára azért fontos és kötelező, mert csak ezen törvényes feltételek teljesülése mentén tudhat
egy tanácsos felkészülni, megfelelően áttanulmányozni a anyagokat és felelős álláspontot
kialakítani egy adott problémával szemben. Ez a tanácsosi tevékenység alapvető követelménye,
a tanácsos alapvető joga. Amennyiben ebben bármilyen módon is akadályozva lenne a
tanácsos, úgy kötelessége erre a jegyző figyelmét felhívni, a törvényesség betartására
felszólítani, ha pedig mindez nem hoz eredményt, az illetékes felsőbb intézményekhez
(prefektúra) jelezni a visszaéléseket.
Ugyanis főként községekben (de nem csak) előfordul, hogy egy adott politikai színezetű
polgármester (akinek a jegyző alárendelt), aki tanácsi többséggel is rendelkezik, igyekszik
úgymond “házon belül” intézni a tanácsüléseket, a tanácsot formai döntéshozó testületként
kezelni. Nem küldik ki idejében a meghívót, illetve a napirenden kívül semmilyen anyagot nem
bocsátanak a tanácsosok rendelkezésére. Így a tanács elveszti szerepét, akkor, úgy és akként
rángathatják, ahogy a polgármester, vagy a többséget adó párt érdeke megkívánja. A nem a
többséghez tartozó tanácsosokra nézve pedig ez, az akadályoztatás mellett, azt is jelenti, hogy
kevés rálátásuk lesz a polgármester és a többségi frakció tevékenységére.
Tehát olyan tanácsülés, amelyik összehívása az időbeliség és tartalomra vonatkozóan
nem felel meg a követelményeknek, törvénytelen, s ez ellen minden tanácsosnak, de a nem a
többséghez tartozóknak kifejezetten tenni kell, hiszen a mindenkori ellenzék egyik
legfontosabb feladata, hogy a többség esetleges visszaéléseit, a törvénytelenségeket, az
önkényt megakadályozza.

A tanácsüléseken folyó tárgyalásokról, az ott elhangzottakról, valamint az egyes

tanácsosok által kifejezett szavazatról jegyzőkönyv készül, ennek elkészítése a jegyző feladata.
A gyakorlat azonban, hogy az erre irányuló kifejezett kérés elmaradás esetén a jegyzőkönyvben
csak az kerül rögzítésre, hogy hány tanácsos szavazott egy határozat-tervezet mellett, ellen,
vagy tartózkodott, esetleg nem szavazott. Az, hogy ki pontosan miként szavazott, általában nem
kerül rögzítésre. Ezért, kényes ügyekben, vagy egyéb, fontosabb esetekben – pontosan azért,
mert egy-egy kifejezett szavazatnak következménye is lehet a tanácsora nézve – kérni kell az
ún. névre szóló szavazást, annak pontos rögzítését, hogy ki miként szavazott.
A jegyzőkönyvet az ülésvező elnök és a jegyző írják alá, ők hitelesítik. Adott ülés
6
jegyzőkönyvét, jóváhagyás végett, a titkár terjeszti a tanács elé annak következő ülésén. Ennek
során a tanácsosoknak joguk van kifogásolni a jegyzőkönyv tartalmát, és kérni az előző ülésen
kifejtett álláspontjuk pontos rögzítését.

Érdemes erre odafigyelni, ugyanis a jegyzőkönyv előterjesztése gyakran elmaradhat, így

akár olyan dolgok is belekerülhetnek, melyeknek nincs semmi valóságalapja.

Azon helyi tanácsok esetében, ahol a tanácsosok legalább egyötöde egy adott
kisebbséghez tartozik, a tanácsülésen az anyanyelv is használható. Az összehívó, valamint a
tanácsülés anyagai szintén kérvényezhetőek anyanyelven is. Azon településeken, ahol a
lakosság legalább 20 %-al egy adott kisebbséghez tartozik, a naprendi pontokat anyanyelven is
nyilvánosságra kell hozni, továbbá azokat a határozatokat is, melyek szabályozó jellegűek (pl.
adók-illetékek kérdésköre).
Ezen előírások betartásához mindenütt ragaszkodni kell, ott is, ahol nincs magyar
többségű önkormányzat, és ott is ahol igen. Más kérdés, hogy technikailag ez hogyan oldja meg
a jegyző.

A tanácsülés napirendi pontjait, azaz, hogy milyen kérdések kerülnek tárgyalásra és

miről születik döntés, határozat, a tanácsosok hagyják jóvá, annak a javaslatára, aki a
tanácsülést összehívta, ezáltal pedig a napirendi pontokat előterjesztette. A napirendi pontok
esetleges kibővítése csak olyan esetben történhet meg, ha olyan sürgős probléma merül fel,
mely nem halasztható egy következő ülésre. A napirendi pontok kibővítéséhez a jelenlévő
tanácsosok többségének szavazata szükséges. (A tanácsülések napirendén általában szerepelni
szokott a különfélék napirendi pont – ha nem, akkor kérni kell, ez adhat teret a valamely
tanácsos által fontosnak ítélt kérdések felvetésére, ha nem is születik ezen esetben határozat).
Egy probléma, egy határozat-tervezet levétele a napirendről csak az azt előterjesztő
beleegyezésével lehetséges, illetve abban az esetben, ha az előterjesztett anyag nem felel meg
a törvényes előírásoknak. (pl. rendes havi tanácsülés esetében nem rendelkezik a tanács
illetékes szakbizottságának véleményezésével és/vagy a polgármester illetékes
szakapparátusának szakmai jelentésével).
Utóbbi esetben a tanács tudja a polgármestert akadályozni: egyszerűen nem tárgyal egy
adott előterjesztésről. Hiába, hogy a polgármester nem vonja vissza, így a törvény szerint
tárgyalni kellene, mégsem teszi meg a testület, cselekedetére pedig szintén nincs konkrét
szankció. Persze ehhez tanácsi többség kell, esetleg a jelenlét kedvező alakulása – többen
vannak adott ülésen jelen az ellenzékből, mint a többségből.
A tanácsosi testület és a polgármester nem megfelelő együttműködésére gyógyírt csak a
közigazgatási bíróság nyújthat, akkor, ha egyik fél perbe hívja a másikat, kérve, hogy a bíróság
kötelezze az alperest valaminek az elvégzésére. Így a bíróság kimondhatja, hogy a tanácsnak
döntenie kell ebben és ebben, vagy hogy a polgármester köteles ezt és ezt előterjeszteni.
Azontúl, hogy ez a gyakorlatban nem igazán működik, a polgármesternek ad több lehetőséget,
mert ő egyedül perelhet, míg a polgármester bepereléséhez tanácsi többség kell. Így ebben az
esetben is igaz az a megállapítás, hogy kisebbségben lévő ellenzéknek ez az eszköz sem áll
rendelkezésére.

A határozat-tervezetek tárgyalása során, a tanácsüléseken a tanácsosoknak joguk van

hozzászólni a vitához, álláspontjuk, véleményük kifejtésére. A vita menetét, szabályait a
7
35/2002-es keretszabály alapján elfogadott helyi szervezési és működési szabályzat kell
tartalmazza. A határozat-tervezetek vitája során a tanácsosoknak módosító, kiegészítő
javaslatokat fogalmazhatnak meg. Ezek lehetnek tartalmi, vagy csak megszövegezési,
szerkesztési vonatkozásúak is. A módosító javaslatokat az ülésvezető elnök, megfogalmazásuk
sorrendjében, szavazat alá bocsátja. Egy módosító javaslat elfogadása esetén a többi módosító
javaslat elutasítottnak tekintendő.

Ellenzéki státusban lévő tanácsoknak, amennyiben nem az ülés napirendjéhez, hanem

más fontos ügyben szeretnének álláspontot kifejteni, ajánlott a napirend előtti felszólalás
lehetőségével élni. Ez azért lehet hatékonyabb a tanácsülés végén esedékes különfélék keretében
történő felszólalásnál, mert ekkor még a tanácsosok és a polgármester is jelen vannak. A
tanácsülés végén egyáltalán nem biztos, hogy a polgármester, vagy a többséget alkotó
tanácsosok nem hagyják el a termet, esetleges kényelmetlen kérdéseket elkerülendő.

Feladatkörének, hatásköreinek gyakorlása során a helyi tanács a jelen lévő tanácstagok

többségének szavazatával (egyszerű többség) fogadja el határozatait (tehát tulajdonképpen az
összes tanácsos negyede +1 szavazattal, mert a tanácsülés érvényes, ha jelen van az összes
tanácsos fele +1), kivéve azon eseteket, amikor a törvény másfajta többséget ír elő. Így a tanács
abszolút többséggel fogadja el:
a) a helyi költségvetésre vonatkozó határozatokat;
b) a kölcsönök a törvény feltételei közötti leszerződésére vonatkozó határozatokat,
c) a helyi adók és illetékek megállapítására vonatkozó határozatokat;
d) a megyei, regionális, övezeti fejlesztési, vagy határon átnyúló együttműködési
programokban való részvételre vonatkozó határozatokat;
e) a helységek urbanisztikai szervezésére és fejlesztésére, valamint a területrendezésre
vonatkozó határozatokat;
f) más közhatóságokkal, román vagy idegen jogi személyekkel való társulásra vagy
együttműködésre vonatkozó határozatokat.

Vagyoni kérdésekben (eladunk, vásárolunk, koncesszióba adunk stb.) a tanács a

hivatalban lévő tanácsosok minősített, azaz kétharmados többségével hozhat szavazatot.

Egyszerű többség – a jelenlévő tanácsosok többsége (fele + 1, felfele kerekítve)

Abszolút többség – a hivatalban lévő tanácsosok többsége (összesnek fele+1, felfele
kerekítve)
Minősített többség – a hivatalban lévő tanácsosok kétharmada (felfele kerekítve)

A helyi tanács nyílt szavazással hozza határozatait. Ennek ellenére a tanács elrendelheti,
hogy bizonyos kérdésben titkos szavazással döntsenek. A személyekre vonatkozó, egyéni
jellegű határozatok (pl. alpolgármseter megválasztása, leváltása) azonban minden esetben titkos
szavazással történnek.
Olyan határozat-tervezetre, mely a tanácsülés során nem kapta meg a többség
támogatását, tehát elutasításra került, nem lehet visszatérni, azaz ugyanazon tanácsülés
keretében még egyszer nem tárgyalható.
Azon helyi tanácsos, aki akár személyesen, akár a házastársa vagy a negyedik fokig
terjedő rokonsága (házastársé is) révén vagyonilag érdekelt a helyi tanácshoz megvitatásra
8
terjesztett kérdésben, nem vehet részt a döntéshozatalban és a határozat elfogadásában.
Az ezen tiltás megszegésével elfogadott határozatok jog szerint semmisek. A
semmisséget a közigazgatási bíróság állapítja meg. A keresetet bármely érdekelt személy
benyújthatja.
A helyi tanács határozatait az ülésvezető elnök írja alá, és törvényesség szempontjából
ellenjegyzi a jegyző. Amennyiben az ülésvezető elnök nincs jelen vagy elutasítja az aláírást, a
helyi tanács határozatát 3-5 helyi tanácsos írja alá.
A jegyző nem ellenjegyzi a határozatot, amennyiben úgy véli, hogy az törvényellenes.
Ebben az esetben a jegyző írásban benyújtja és a helyi tanács előtt kifejti megindokolt
álláspontját, amelyet az ülés jegyzőkönyvébe foglalnak.
A tanács határozatait legtöbb 10 napon belül a jegyzőnek közölnie kell a polgármesterrel
és a prefektúrával.
A tanács által elfogadott határozatok tulajdonképpen jogszabályok, melyek által a helyi
tanács rendezi, megoldja az egyes helyi jellegű problémákat, illetve érvényesíti közhatósági
szerepét. A határozat az egyetlen közigazhatási akta, melyet a helyi tanács elfogadhat
hatáskörének gyakorlása során. A tanácshatározat kötelező erejű és végrehajtandó akta, azzal a
feltétellel, hogy a benne foglaltak összhangban vannak az Alkotmánnyal és a törvényes
előírásokkal.
A tanács által hozott határozatokat a polgármesternek, illetve az ő alárendeltségébe
tartozó apparátusnak kell végrehajtania. Vannak esetek, amikor a tanács másvalakire bízza a
határozatban foglaltak végrehajtását, pl. valamely szakbizottság elnökére, vagy tagjaira, vagy
az alpolgármesterre. Ilyen eset csak akkor fordul elő, ha a tanácsi többség szemben áll a
polgármesterrel, illetve a tanács ilyen irányú döntése megkérdőjelezhető, támadható.

Határozatok kezdeményezése, előterjesztése

Tanácshatározat-kezdeményezési (előterjesztési) joga a törvény értelmében a

tanácsosoknak, a polgármesternek, alpolgármesternek és a közigazgatási egység szavazati
joggal rendelkező lakóinak van. Ez utóbbi esetben a kezdeményezést aláírásával támogatnia
kell az illető közigazgatási egység szavazati joggal rendelkező lakosságának legkevesebb 5
százaléka.
A tanácshatározat-tevezet megszerkesztése a kezdeményező feladata, a vonatkozó
jogszabályi követelményeknek megfelelően. Ezt elősegítendő, a jegyző, illetve a polgármester
apparátusának szakemberei technikai- és szakmai támogatást nyújtanak.

Tanácsos kezdeményezhet határozat-tervezetet rendes vagy rendkívüli ülésre is. Első

esetben el kell nyernie a polgármester támogatását, beleegyezését, hiszen ő az, aki a rendes
tanácsüléseket összehívja, a napirendet eldönti. Második esetben el kell nyernie vagy a
polgármester, vagy a tanács egyharmadának támogatását, annak függvényében, hogy ki
kezdeményezi a gyűlést.
A tanácsosok által összehívott rendkívüli tanácsülés polgármester általi
9
akadályozásának egy másik formája, amikor a polgármester arra utasítja a jegyzőt, hogy az
ne segítse semmilyen formában a határozatok előkészítését.

Ezt követően, a tanácshatározat-tervezet, kiegészítve a kezdeményező által

megfogalmazott indokoltsági előterjesztéssel (expunere de motive), illetve a többi kísérő
dokumentummal, a szakapparátuson/jegyzőn keresztül kerül a helyi tanács illetékes
szakbizottságai elé véleményezés céljából, valamint a polgármester saját apparátusának
illetékes szakosztályaihoz, a szakmai véleményezés, jelentés elkészítéséért.
Mindezek, a már a határozat-kezdeményezés során megfogalmazott indokoltsági előterjesztés
mellett, kötelező jellegűek, mert a helyi tanács elé kerülő határozat-tervezetek nem kerülhetnek
megvitatásra és elfogadásra abban az esetben, ha azokat nem kíséri a helyi tanács illetékes
szakbizottságának, bizottságainak véleményezése (raportul comisiei de specialitate al consiliului
local), valamint a polgármester saját apparátusa illetékes szakosztályának szakmai jelentése (raportul
de specialitate al compartimentului de resort). Ez utóbbi elkészítésére a szakapparátusnak 30 nap áll
rendelkezésére, a határozat-tervezet iktatását követően. Amennyiben a szakmai jelentés 30 napon
belül nem készül el, a határozat-tervezet hallgatólagosan jóváhagyottnak minősül az illető
szakosztály részéről.
Rendkívüli vagy azonnali tanácsülés esetében csak az indokoltsági előterjesztés
szükséges a vitához és határozathozatalhoz, a másik két kiegészítő jelentés nem. Ennek okán
rendkívüli vagy azonnali tanácsülés esetében általában nem is üléseznek a tanácsosi testület
szakbizottságai, mert jelentésük nem kötelező. Természetesen adott szakbizottságok elnökei
ennek ellenére összehívhatják a szakbizottságokat (amennyiben erre az időkeret lehetőséget ad),
megvitathatják az előterjesztéseket, mert ezáltal a felvetett problémákról nagyobb rálátással
dönthetnek a tanácsosok rendkívüli ülés esetén is.

Információszolgáltatás, tájékoztatás
A helyi tanácsosok kérésére a polgármester köteles, a jegyző és saját szakapparátusa
révén, legfeljebb 10 munkanapon belül azok rendelkezésére bocsátani a mandátumuk
teljesítéséhez szükséges információkat. Továbbá mandátumuk, feladataik elvégzéséhez a
tanácsosok kérdéseket tehetnek fel a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek valamint
a polgármesteri szakapparátus osztályvezetőinek. A kérdezettek rendszerint azonnal
válaszolnak, amennyiben ez nem lehetséges, a következő tanácsülésen.
A tanácsosok ugyanakkor interpellációt is megfogalmazhatnak. Az interpelláció
tulajdonképpen egy kérés, melyben a tanácsos magyarázatot, pontosítást kér valamivel
kapcsolatosan. Az interpelláló tanácsos elvárásának megfelelően, a következő tanácsülésen a
kérdezettnek szóban vagy írásban kell válaszolnia.

A polgármesternek ebben az esetben is lehetősége van a tanács vagy tanácsos

munkájának akadályozására: nem engedélyezi beosztottjának, hogy válaszoljon (pl. a kérdés
rosszhiszeműségére hivatkozva), vagy mellébeszélő választ adnak.

Az 52/2003-as, a közigazgatási döntések átláthatósága biztosítását szolgáló törvény

10
ugyanakkor több előírást is tartalmaz bizonyos tanácshatározat-tervezetek előzetes
nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan, a lakosság előzetes tájékoztatásának
kötelezettségére vonatkozóan. Ezen rendelkezések betartása a jegyző feladata.

Szakbizottságok

A tanácsülést kiegészítendő, a tanácsosok tevékenységet fejtenek ki a helyi tanács

szakbizottságaiban is. Ezek a szakbizottságok azonban nem rendekeznek semmilyen
döntéshozatali kompetenciával, szerepük csupán a tanácsülés anyagainak előkészítése, az
előterjesztett határozat-tervezetek véleményezése, az adott bizottság szakmai besorolásának
függvényében. A szakbizottságok elnököt és titkárt választanak maguknak, véleményt jelen
lévő tagjaik szótöbbségével hoznak (egyszerű többség). A szakbizottság, akárcsak a tanács,
összes tagja fele+1 jélenlétében tarthat érvényes ülést. A szakbizottságok összetételének
tükröznie kell a tanács összetételét, azaz az egyes szakbizottságokban a pártok, szövetségek a
tanácsban meglévő arányaik szerint kapnak helyeket.
A szakbizottság munkálatait annak elnöke irányítja, az ő feladata a bizottság összehívása is,
legkevesebb 3 nappal a bizottság ülését megelőzendő.

A helyi tanács feladatköre

A helyi tanács a törvény feltételei között kezdeményezést tesz és határoz valamennyi
helyi érdekű kérdésben, kivéve azokat, amelyeket törvénnyel más helyi vagy központi
közhatóságok illetékességébe adtak.
A helyi tanács a következő feladatkör-kategóriákat gyakorolja:
I.) a polgármester szakapparátusa, a helyi érdekű közintézmények és közszolgálatok és
a helyi érdekű gazdasági társaságok és önálló gazdaságok megszervezésével és működésével
kapcsolatos feladatkör;
II.) a község, város vagy municípium gazdasági-társadalmi és környezetvédelmi
fejlesztésével kapcsolatos feladatkör;
III.) a község, város vagy municípium köz- és magánbirtokának adminisztrálásával
kapcsolatos feladatkör;
IV.) a polgároknak nyújtott szolgáltatások kezelésével kapcsolatos feladatkör;
V.) belföldi és külföldi intézményközi együttműködéssel kapcsolatos feladatkör.

Az I.) pontban említett feladatkör gyakorlása során a helyi tanács:

a) jóváhagyja a község, város vagy municípium jogállását, valamint a helyi tanács
szervezeti és működési szabályzatát;
b) a törvény feltételei között, a polgármester javaslatára jóváhagyja a polgármester
szakapparátusa, a helyi érdekű közintézmények és közszolgálatok létrehozását, szervezetét és
tisztségjegyzékét, valamint a helyi érdekű önálló gazdaságok átszervezését és tisztségjegyzékét;
11
 c) a területi közigazgatási egység nevében gyakorolja a gazdasági társaságokban vagy
az önálló gazdaságokban való részesedéssel járó jogokat és kötelezettségeket, a törvény
feltételei között.

A II.) pontban említett feladatkör gyakorlása során a helyi tanács:

a) a polgármester javaslatára jóváhagyja a helyi költségvetést, a hitelátutalásokat, a
költségvetési tartalékok felhasználási módját és a költségvetési év zárszámadását;
b) a polgármester javaslatára jóváhagyja a kölcsönök leszerződését és/vagy
garantálását, valamint a helyi közadósság leszerződését értékpapírok kibocsátásával a területi
közigazgatási egység nevében, a törvény feltételei között;
c) megállapítja és jóváhagyja a helyi adókat és illetékeket, a törvény feltételei között;
d) a polgármester javaslatára jóváhagyja a helyi érdekű beruházási munkálatok
műszaki-gazdasági dokumentációit, a törvény feltételei között;
e) jóváhagyja a területi közigazgatási egység gazdasági, társadalmi és környezeti
fejlesztésére vonatkozó stratégiát;
f) biztosítja a munkálatok megvalósítását és meghozza a szükséges intézkedéseket az
európai integrációs folyamatban a polgároknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan a
környezetvédelem és vízgazdálkodás terén vállalt kötelezettségek gyakorlatba ültetése és az
azokhoz való alkalmazkodás terén.

A III.) pontban említett feladatkör gyakorlása során a helyi tanács:

a) határoz a község, város vagy, az esetnek megfelelően, a municípium
köztulajdonában levő vagyontárgyak, valamint a helyi érdekű közszolgáltatások
adminisztrálásba, koncesszióba vagy bérbe adása tekintetében, a törvény feltételei között;
b) határoz a község, város vagy, az esetnek megfelelően, a municípium
magántulajdonában levő vagyontárgyak eladása, koncesszióba vagy bérbe adása tekintetében,
a törvény feltételei között;
c) a törvény feltételei között véleményezi vagy jóváhagyja a helységek
területrendezési és urbanisztikai dokumentációit;
d) a törvény feltételei között utcákat, tereket és helyi közérdekű objektumokat nevez el
vagy megváltoztatja ezek elnevezését.

A IV.) pontban említett feladatkör gyakorlása során a helyi tanács:

a) illetékességének megfelelően és a törvény feltételei között biztosítja a helyi érdekű
közszolgáltatások nyújtásához szükséges keretet a következők vonatkozásában:
1. nevelés;
2. a gyermekek, a fogyatékkal élő személyek, az idős személyek, a család,
valamint a szociális nehézségekkel küzdő más személyek vagy csoportok védelmét célzó
12
szociális szolgáltatások;
3. egészség;
4. kultúra;
5. ifjúság;
6. sport;
7. közrend;
8. sürgősségi helyzetek;
9. környezetvédelem és - helyreállítás;
10. a történelmi és építészeti műemlékek, a parkok, a közkertek és a természeti
rezervátumok konzerválása, restaurálása és érvényre juttatása;
11. városfejlesztés;
12. személynyilvántartás;
13. hidak és közutak;
14. közhasznú közösségi szolgáltatások (közművek): vízellátás, földgáz,
csatornázás, köztisztaság, hőenergia, közvilágítás és helyi közszállítás, az esetnek
megfelelően;
15. hegyi-mentő, tengeri mentő és elsősegély típusú sürgősségi (készenléti)
szolgálatok;
16. társadalmi-közösségi adminisztrációs tevékenységek;
17. szociális lakások és a területi közigazgatási egység tulajdonában vagy
adminisztrálásában levő többi lakóegység;
18. a területi közigazgatási egység körzetében levő természeti erőforrásoknak a
helyi közösség érdekében történő érvényre juttatása;
19. a törvénnyel megállapított más közszolgáltatások;
b) határoz az egészségügyi és tanszemélyzet pótlékokban és egyéb kedvezményekben
részesítése tekintetében, a törvény szerint;
c) támogatja az egyházak tevékenységét, a törvény feltételei között;
d) tájékoztatásokat és jelentéseket kérhet a polgármestertől, az alpolgármestertől és a
helyi érdekű, közhasznú közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek vezetőitől;
e) jóváhagyja a szociális lakások építését, e lakások és a tulajdonában vagy
adminisztrálásában levő egyéb ilyen természetű járulékos térségek kiutalásának kritériumait;
f) tájékoztatásokat és sajátos jelentéseket kérhet a polgármestertől és a helyi érdekű,
közhasznú közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek vezetőitől.

Az V.) pontban említett feladatkör gyakorlása során a helyi tanács:

13
 a) a törvény feltételei között határoz román vagy idegen jogi személyekkel való
együttműködés vagy társulás tekintetében, egyes helyi, közérdekű akciók, művek,
szolgáltatások vagy tervek közös finanszírozása és megvalósítása érdekében;
b) a törvény feltételei között határoz a község, város vagy municípium más országok
területi közigazgatási egységeivel való testvérkapcsolatba lépése tekintetében;
c) a törvény feltételei között határoz hazai vagy külföldi területi közigazgatási
egységekkel való együttműködés vagy társulás tekintetében, valamint a helyi közigazgatási
hatóságok országos vagy nemzetközi egyesületeihez való csatlakozás tekintetében, egyes
közös érdekek előmozdítása érdekében.
Román vagy idegen magánszemélyek rendkívüli érdemeinek jutalmaként a helyi tanács
a község, város vagy municípium díszpolgára címet adományozhatja, saját szabályzat alapján.
E szabályzattal megállapítják az adományozott cím visszavonásának feltételeit is.
Továbbá a helyi tanács ellát a törvénnyel megállapított bármely más feladatkört.
A helyi érdekű kereskedelmi társaságokban, önálló gazdaságokban, a közösségközi
fejlesztési társulásokban (A.D.I.) és más együttműködési vagy partneri szervezetekben a
területi közigazgatási egység érdekképviseletével megbízott személyeket a helyi tanács
határozatával jelölik ki, a törvény feltételei között, tiszteletben tartva a legutóbbi helyhatósági
választások politikai konfigurációját.

Tanácsi frakciók
A helyi tanácsosok frakciót alakíthatnak, pártállás vagy politikai szövetségek alapján,
aszerint, hogy melyik párt vagy pártszövetség listáján kerültek megválasztásra. Egy frakció minimális
létszáma 3, legkevesebb ennyi tanácsos szükséges egy helyi frakció létrehozásához.
Amennyiben nincsen meg a frakcióalakításhoz szükséges minimális létszám, adott párt vagy
szövetség tanácsosai társulhatnak, közös frakciót hozhatnak létre másokkal.
A frakciót a frakcióvezető képviseli, akit a frakciótagok választanak meg nyílt
szavazattöbbséggel.

A helyi tanácsosok jogai

A helyi tanácsosok élhetnek egyéni vagy csoportos, tanácshatározat kezdeményezésére
vonatkozó jogukkal. Minden tanácsülés előtt a jegyző szavazás alá bocsátja az előző ülés
jegyzőkönyvét. A helyi tanácsosnak jogában áll cáfolni a jegyzőkönyv tartalmát és kérni az előző
ülésen kifejtett véleménye pontos lejegyzését.
A tanácsosoknak joguk van a tanácsülés napirendi pontjainak vitájához hozzászólni,
véleményüket, álláspontjukat kifejteni. Amennyiben a vita során, a témával összefüggésben egy adott
tanácsosról név szerint, vagy esetleg burkoltan említés történik valamely másik tanácsos, vagy
polgármester által, a személyes érintettség fogán a szóba hozott tanácsosnak joga van a válaszhoz.
Ebben az esetben az ülésvezető elnöknek kötelező módon szót kell adnia az érintett tanácsosnak.
A helyi tanácsosoknak joguk van az ülésen való részvételi járandóságukhoz. A tanács
14
munkálatain, illetve a szakbizottsági üléseken való részvételért a tanácsosokat járandóság illeti meg.
A tanácsülésekért és a szakbizottsági ülésekért az őket megillető járandóság mértéke nem haladhatja
meg a polgármester járandóságának 5%-át.
A járandóságot maga után vonó tanács-, illetve szakbizottsági ülések száma havonta nem lehet
több mint egy, illetve kettő. Pontosabban: egy tanácsos egy hónapban legtöbb egy tanácsülés és két
szakbizottsági ülés után kaphat juttatást, összesen a polgármester járandóságának legtöbb 15%-át. (A
törvény nem egyértelmű, hogy a tanácsülésnek kötelezően rendes havi ülésnek kell-e lennie az
üléspénz kiutalásához. Abban az esetben, ha adott hónapban csak rendkívüli tanácsülés van, számos
önkormányzat gyakorlata szerint ebben az esetben is jár az üléspénz). A pénzügyi lehetőségek
függvényében azonban a tanácsnak joga van a fentebb említett maximális járandóság mértékét
csökkenteni.
A tanácsosok jogosultak a törvény feltételei alapján azoknak a költségeknek a megtérítéséhez,
amelyeket a mandátumuk gyakorlása érdekében foganatosítottak (érvényes a falu-képviselők
esetében is).
Azok a helyi választottak, akik saját tulajdonú személyautóikat, illetve a tömegközlekedést
használják, hogy eljussanak lakhelyükről abba a helyiségbe, ahol a helyi tanács, illetve a
szakbizottsági ülések zajlanak, jogosultak a szállítási költségek ellenértékének megtérítésére.
A helyi választottak mandátumuk időtartama alatt jogosultak az erre képesített intézmények
felkészítő-, szakképesítő- és továbbképző tanfolyamai költségeinek megtérítésére, a helyi tanács
határozatának alapján. A felkészítő tanfolyamokat a törvény által felhatalmazott intézmények
szervezik. A helyi választottak bármilyen közérdekű információhoz való jogát nem lehet korlátok
közé szorítani. A központi és helyi közigazgatási hatóságok, a közintézmények, a közszolgáltatások
és a privát jogi személyek kötelesek – a közügyi és helyi problémákban, illetve illetékes szerepüknek
megfelelően – a választottaknak helytálló információkat szolgáltatni.

A helyi tanácsosok kötelezettségei

A helyi választottak, mint a helyi közösség képviselői, mandátumuk ideje alatt kötelesek -
jóhiszeműen és hűséggel az ország, illetve a helyi közösség iránt - részt vállalni a helyi önkormányzati
munka gyakorlásában. Kötelesek betartani az ország törvényeit és az Alkotmány előírásait, a helyi
tanács működési szabályzatát, az udvariasság és az önfegyelem szabályait, illetve hozzászólásaikban
kötelesek tartózkodni a káromló, sértő vagy rágalmazó kifejezésektől.
Nem vehet részt a vitában és a határozatok meghozatalában, a szavazásban az a helyi tanácsos,
akinek akár személye révén, akár házastársán vagy rokonságán – negyedik fokú rokonságig (a
házastárs rokonságát is beleértve) (I. fokú rokon: szülő, gyermek; II. fokú rokon: nagyszülő, unoka,
testvér; III. fokú rokon: dédszülők, dédunoka, unokaöcs, unokahúg, nagynéni, nagybácsi; IV. fokú
rokon: üknagyszülő, ükunoka, első unokatestvér, unokahúg vagy unokaöcs gyerekei;) – keresztül
vagyoni érdekeltsége van a szóban forgó vitában. Azok a határozatok, amelyek ezeknek az
előírásoknak a megszegésével születnek, törvény szerint semmisnek minősülnek. A semmisnek
nyilvánítást a közigazgatási bíróság állapítja meg. A keresetet bárki benyújthatja.
A helyi választottak minden esetben kötelesek jelezni, ha egyéni érdekük ellentétben áll a
közösség érdekeivel. Abban az esetben, ha az egyéni érdek nem vagyoni jellegű, a tanács eldöntheti,
hogy a tanácsos részt vehet-e a szavazáson. A helyi választottak kötelesek a polgárok tudomására
hozni minden olyan tényt, illetve közigazgatási aktát, amely a közérdeklődésére tarthat számot.

15
 A helyi választottak kötelesek részt venni mandátumuk első évében legalább egy – helyi
közigazgatási témájú – felkészítő tanfolyamon. Kivételt képeznek azok a tanácsosok, akiknek
előzőleg már volt helyi tanácsosi-, megyei tanácsosi-, megyei tanácselnöki-, polgármesteri- vagy
megyei tanácselnöki mandátumuk, vagy gyakoroltak már prefektusi-, köztisztviselői- vagy
parlamenti tisztségeket, illetve közgazdasági-, jogi- vagy közigazgatási végzettségük van.
Mandátumuk ideje alatt a helyi választottak kötelesek rendszeresen – negyedévente legalább
egyszer – találkozókat és meghallgatásokat tartani a polgárokkal, és a felvetődött problémákról
tájékoztatniuk kell a helyi tanácsot. Évente egyszer a szakbizottságok kötelesek egy tevékenységi
beszámolót letenni a tanács asztalára, amely - a község vagy a város, illetve a megye jegyzőjének
jóvoltából – nyilvánosságra kerül. A helyi tanácsosok hiányozhatnak a tanács, illetve a
szakbizottságok munkálatairól, a működési szabályzatban megfogalmazott kivételektől eltekintve.

A helyi tanácsosok felelőssége

A törvény értelmében, a helyi választottak közigazgatási-, polgári- vagy bűnügyi
vonatkozásban felelősek azokért a tetteikért, amelyeket tanácsosi minőségük gyakorlása során
követnek el.
A tanácsosok saját nevükben, illetve közösen, testületileg is felelősek a tanács
tevékenységéért, illetve azokért a tanácshatározatokért, amelyeket a tanács hozott.
A tanácsülések jegyzőkönyveiben szerepelni fog a szavazás eredménye, illetve bármelyik
tanácsos kérésére saját szavazatát (azaz, hogy miként szavazott – mellette, ellene, tartózkodott vagy
nem szavazott) külön is fel kell tüntetni.
A tanácsosok számára előírt büntető rendelkezések:
- figyelmeztetés;
- rendreutasítás;
- a szó megvonása;
- az ülésteremből való eltávolítás;
- a tanács és a szakbizottsági ülésekről való időleges kizárás;
- 1-2 ülés járandóságának visszavonása.
Az első kihágásnál, az ülésvezető elnök felhívja a vétkes tanácsos figyelmét és a szabályzat
betartására szólítja fel.

Érdekeltségi Iktató
A helyi tanácsosok kötelesek nyilvánosságra hozni egyéni érdekeltségeiket egy saját
felelősségre kitöltött nyilatkozattal, amelyet a tanács törvényes megalakulása után legkésőbb 15
nappal, két példányban leadnak – esettől függően – a város vagy község jegyzőjénél. Az érdekeltségi
nyilatkozat egy példányát a jegyző őrzi egy ún. Érdekeltségi Iktatóban. Az érdekeltségi nyilatkozat
második példányát a prefektúra jegyzőjéhez továbbítják, aki egy speciális dossziéban, egy ún.
Általános Érdekeltségi Iktatóban őrzi azokat.
A helyi tanácsosoknak akkor van egyéni érdekeltségük egy bizonyos problémában, ha
lehetőségük van előre sejteni a helyi önkormányzat döntését, amely döntés következtében bármilyen
haszna, előnye vagy esetleg hátránya származik magának a tanácsosnak, vagy :

16
 a) házastársnak, saját vagy házastárs rokonának másodfokig;
b) azon természetes vagy jogi személyeknek, amelyekkel szemben bármilyen
kötelezettségvállalása van a tanácsosnak;
c) azon kereskedelmi társaságoknak, amelyekben egyedüli tulajdonosok, adminisztrátorok
vagy jövedelmük származik;
d) más hatóságoknak, amelyeknek tagjai;
e) bármilyen fizikai vagy jogi személyeknek - mások mint az a hatóság, amelyet ő képvisel –
melyek a tanácsos felé kifizetést eszközölnek vagy bármilyen költségét elszámolják
f) azon alapítványok vagy egyesületeknek, amelyeknek tagjai
A helyi tanácsosok nem vehetnek részt azoknak a határozat-tervezeteknek a vitájában és
elfogadásában, amelyekben egyéni érdekeltségeik vannak, mi több, a vita elején jelezniük kell
érdekeltségüket. A bejelentésüket és a szavazattól való tartózkodásukat kötelező módon fel kell
tüntetni az ülés jegyzőkönyvében.
A helyi választottak kötelesek minden év elején – de legkésőbb február elsejéig – felfrissíteni
egyéni érdekeltségi nyilatkozataikat, ha jelentős változások álltak elő az előző nyilatkozatukhoz
képest.

A helyi tanácsosi tisztség összeférhetetlensége

A helyi tanácsosi mandátum összeférhetetlen:
a) a polgármesteri tisztséggel;
b) megyei tanácsosi, illetve tanácselnöki tisztséggel
c) prefektusi vagy alprefektusi tisztséggel;
d) a köztisztviselői tisztséggel, illetve a helyi tanács saját apparátusában egyéni
munkaszerződéssel alkalmazott személyek státuszával;
e) a helyi tanács által létrehozott vagy fennhatósága alá tartozó helyi-, valamint országos
érdekeltségű kereskedelmi-, illetve önálló ügyvitelű társaságok – amelyek székhelye vagy
kirendeltségei az illető közigazgatási egységben vannak – elnöki-, alelnöki, vezérigazgatói-,
igazgatói-, menedzseri-, részvényesi-, ügyvezetői-, cenzori-, illetve vezetőtanács-tagi
minőségével;
f) az országos érdekeltségű kereskedelmi-, illetve önálló ügyvitelű társaságok - amelyek
székhelye vagy kirendeltsége az illetve közigazgatási egységben vannak – részvényesi, illetve
társtulajdonosi közgyűlésének elnöki vagy titkári minőségével;
g) olyan állami cég képviselői minőségével, melynek székhelye vagy kirendeltsége az
illető közigazgatási egységben van;
h) képviselői vagy szenátori minőséggel;
i) miniszteri-, államtitkári-, illetve egyéb - köztisztviselőnek minősülő – tisztség
betöltésével
A helyi választotti minőség nem összeegyeztethető egy, a helyi tanács által létrehozott
kereskedelmi társaságban betöltött jelentős részvényesi minőséggel.
Az összeférhetetlenség abban az esetben is fennáll, ha a helyi választott házastársa,
illetve elsőfokú rokona tölti be a fent nevezett kereskedelmi társaságok jelentős részvényesi
minőségét. Jelentős részvényesnek az a személy számít, aki összesítve legalább 10%-os résszel
vagy szavazati aránnyal rendelkezik az alaptőkéből, illetve a közgyűlés szavazatainak

17
számából. Az összeférhetetlenség attól az időponttól számít, amikor a helyi választott, a
házastárs vagy az elsőfokú rokon részvényessé válik.
Azok a helyi tanácsosok, akik elnöki-, alelnöki-, vezérigazgatói-, igazgatói-,
menedzseri-, ügyvezetői-, vezetőtanács-tagsági-, cenzori-, illetve egyéb vezető beosztási-,
részvényesi vagy társtulajdonosi minőséget töltenek be a szóban forgó közigazgatási egységben
működő privát vagy többségében állami tulajdonban lévő kereskedelmi társaságokban, NEM
köthetnek kereskedelmi szerződéseket a helyi tanáccsal, illetve a helyi tanács által létrehozott,
annak fennhatósága alatt lévő intézményekkel, kereskedelmi társaságokkal, amelyek
szolgáltatásokról, munkavégzésről, termékbeszerzésről vagy társulásról szólnak. Ezek a
rendelkezések abban az esetben is érvényesek, ha a szóban forgó tisztségeket a választott
házastársa vagy elsőfokú rokona tölti be. Ezeknek a rendelkezéseknek a be nem tartása maga
után vonja a helyi választott mandátumának törvény általi megszűnését, a szerződés aláírásának
időpontjától. A helyi tanácsosi mandátum megszűnésének tudomásul vétele egy – a helyi
közigazgatási egység jegyzője által javasolt és a prefektus által kibocsátott – rendelkezés
alapján történik. A kibocsátott rendelkezés a kompetens közigazgatási bíróságon támadható
meg. A büntetés abban az esetben nem alkalmazandó, hogyha a prefektus rendelkezésének
kibocsátása előtt bizonyítást nyer, hogy az összeférhetetlenség ténye megszűnt.
Az összeférhetetlenségi állapot csak a mandátum érvényesítése után állhat elő
(amennyiben a mandátumszerzést megelőzően már olyan tisztséget töltött be az illető tanácsos,
mely összeférhetetlen ezzel a tisztséggel), illetve ha a mandátum érvényesítése után nevezik ki
vagy alkalmazzák a tanácsost azzal összeférhetetlen tisztségbe. A helyi tanácsos lemondhat a
mandátumával összeférhetetlen tisztségéről, mielőtt megválasztanák, illetve legkésőbb 15
napon belül, miután megválasztják. Az összeférhetetlenné vált helyi választottnak kötelező
módon le kell mondania valamelyik tisztségéről, amely előidézte ezt az állapotot.
Abban az estben, ha a helyi tanácsos nem mond le valamelyik tisztségéről az előírt
határidőn belül, a prefektus egy olyan rendeletet fog kibocsátani, amelyben – a területi és
közigazgatási egység jegyzőjének javaslatára - megállapítja a választott személy
mandátumának törvény szerinti megszűnését.
Egy összeférhetetlenségi állapotra vonatkozóan bárki értesítheti a területi és
közigazgatási egység jegyzőjét. A prefektus által kibocsátott rendelkezést a kompetens
közigazgatási bíróságon lehet megtámadni.

A helyi tanácsos mandátumának felfüggesztése

A helyi tanácsosi mandátum jog szerint a helyi tanácsos előzetes letartóztatása esetében
függesztődik fel. Az előzetes letartóztatásról a bíróság azonnal tájékoztatja a prefektust, aki
rendelettel megállapítja a mandátum felfüggesztését.
A felfüggesztés az előzetes letartóztatás megszűnéséig tart. A felfüggesztési rendeletet
azonnal közlik a helyi tanácsossal.
Amennyiben a felfüggesztett mandátumú helyi tanácsost nem találják vétkesnek, az
érintett kártérítésre jogosult, a törvény feltételei között.
Az egyéni érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozó szabályok be nem tartása szintén
maga után vonja a mandátum felfüggesztését, mindaddig amíg a választott nem tesz eleget
ezirányú kötelezettségeinek. A mandátum felfüggesztését a helyi tanács egy határozat

18
elfogadásával veszi tudomásul.

A tanácsosi mandátum megszűnése

A helyi tanácsosi minőség az újonnan megválasztott tanács törvényes megalakulásának
időpontjától szűnik meg.
A helyi tanácsosi minőség a mandátum teljes időtartama előtt, jog szerint, a következő
esetekben szűnik meg:
a) lemondás;
b) összeférhetetlenség;
c) egy másik közigazgatási egység területére történő lakhely-változtatás, beleértve a
közigazgatási egységek átszervezése következtében kialakult helyzeteket;
d) több mint három, egymás után következő rendes havi tanácsülésről való indokolatlan
hiányzás;
e) a tanácsosi mandátum ellátásának több mint 6 hónapon át történő ellehetetlenülése, kivéve
a törvény által előírt eseteket;
f) végleges bírósági határozattal történő és szabadságvesztéssel járó ítélet esetében;
g) bírósági eltiltás esetében;
h) választójog elvesztése esetében;
i) annak a politikai párt-, vagy nemzeti kisebbségi szervezet tagsági minőségének
elvesztésével, amelynek listáján lett megválasztva (érvényes az alpolgármesterek esetében is);
j) elhalálozás.
A tanácsosi mandátum jog szerinti megszűnését határozat elfogadása alapján veszi tudomásul
a helyi tanács.
A c) - e) valamint az i) pontokban foglalt esetekben a tanácsosnak joga van a mandátuma
megszűnését kimondó tanácshatározatot megtámadni a közigazgatási bíróságon, a határozat
kiközlésétől számított 10 napon belül. A közigazgatási bíróság 30 napon belül hoz határozatot, mely
végleges és megfellebbezhetetlen.
A helyi tanácsosoknak joguk van lemondani, egy, a helyi tanács ülésvezető elnökének
benyújtott, írásban történő lemondás alapján.
Egy másik közigazgatási egység területére történő lakhely-változtatás esetében fennálló
mandátumvesztés csak attól az időponttól léphet érvénybe, miután az erre törvény szerint
felhatalmazott hatóságok elvégzik a szükséges bejegyzést az érintett személyazonossági
igazolványában.
Az egyéni érdekeltségi nyilatkozat letevésének megtagadása szintén a mandátum elvesztését
vonja maga után.
Minden egyes, a normális időtartam előtti helyi tanácsosi mandátum megszűnésének
esetében, a helyi tanács az első rendes ülésén elfogadja – a polgármester javaslatára – azt a
határozatot, amely tudomásul veszi az előállt állapotot, a tanácsos mandátumának megszűnését, és
betöltetlennek nyilvánítja a szóban forgó tanácsos helyét. A határozat alapját minden esetben egy, a
polgármester és a közigazgatási egység jegyzője által aláírt megállapítási jelentés képezi. A jelentést
az igazoló akták kísérik. Kivételt képez az i) pontban foglalt eset, amikor a betöltetlennek nyilvánítást
a prefektus határozatban rendeli el.

19
A helyi tanács feloszlatása
A helyi tanács jog szerint, vagy helyi népszavazás nyomán oszlik fel. Jog szerint a következő
esetekben oszlik fel:
a) ha nem ülésezik két egymást követő hónapban, holott a törvényes előírások szerinti
összehívása megtörtént;
b) ha három egymást követő rendes havi ülésen nem fogad el egyetlen határozatot sem;
c) ha a tanácsosok száma fele plusz egy alá csökken, és számuk nem egészíthető ki
póttagokkal
A helyi tanács feloszlatásáról a közigazgatási bíróság hoz határozatot, a polgármester,
alpolgármester, jegyző, prefektus vagy más érdekelt személy által benyújtott kereset alapján. A
közigazgatási bíróság ítélete végleges, és azt a prefektus tudomására hozzák.
A helyi tanácsot a törvény feltételei szerint megszervezett helyi népszavazás nyomán is fel
lehet oszlatni. A referendum megszervezését a szóban forgó közigazgatási-területi egység választási
listáin regisztrált, szavazati joggal rendelkező polgárok legalább 25%-a kell kérje a prefektushoz
benyújtott kérelmében.
A népszavazás akkor érvényes, ha a szavazati joggal rendelkező összes lakos fele és még egy
személy megjelent az urnáknál. A helyi tanács tevékenysége határidő előtt megszűnik, amennyiben
az összes érvényes szavazat legalább fele és még egy ilyen értelemben foglalt állást.
Az új tanács megalakulásáig a polgármester, vagy hiányában a közigazgatási-területi egység
jegyzője fogja a község, város vagy megyei jogú város folyó ügyeit irányítani, a törvényes
előírásokban megfogalmazott jogok és kötelezettségek mentén.

Kiegészítő javaslatok az ellenzéki tevékenységhez

Az ellenzéki helyzetben levő tanácsosoknak a következő választásokra való építkezésük
céljából javasoltak a következők:
- az útmutatóban szereplő törvényességi feltételek betartása, illetve azok betartásának
számonkérése, különösen kiemelve a tanácsülések összehívására vonatkozó határidőket, az anyagok
maradéktalan kézhez kapását, a jegyzőkönyvek anyagának soron következő tanácsülésen való

20
elfogadását;
- ne szavazzuk meg azt a költségvetést, illetve kiegészítést, amelynek kidolgozásában nem
lett kikérve az ellenzék véleménye, illetve ha az ellenzéki javaslatokat a többség leszavazta;
- ne szavazzuk meg azokat a zárszámadásokat, amelyek részleteiben átláthatatlanok;
- ne szavazzuk meg azokat a határozatokat, amelyek a lakosság közterheinek emelését
célozzák (adók, illetékek, rezsiköltségek: víz, szemét, stb.)
- ne szavazzuk meg azokat a határozatokat, ahol anyagi-, vagy egyéb túlkapás gyanúja állhat
fenn; ilyen esetben kérjünk tanácsot a Néppárt illetékes szerveitől az esetleges további cselekvést
illetően;
- kényesnek minősíthető határozatok esetében feltétlenül kérni kell a szavazás mikéntjének
név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben;
- éljünk minden esetben az információhoz való jogunkkal, írott kérvények leadása által
bármilyen közérdekű kérdésben; válasz elmaradása esetén kérjünk tanácsot a Néppárt illetékes
szerveitől az esetleges további cselekvést illetően;
- kötelező módon rendszeresen (javasoltan negyedévente, de legalább félévente) ismertessük
a lakossággal (kiadványok, lakossági fórumok útján) tevékenységünket, a tanács által elfogadott
fontosabb határozatokat, illetve az esetleg észlelt rendellenességeket;
- promováljuk a tanácsülések nyilvános voltát, szorgalmazzuk az érintettek, civil szervezetek,
vállalkozások és lakosság részvételét az üléseken;
- kezdeményezzünk minél több határozat tervezetet;
- tanácsosainknak ajánlott a költségvetés tételeinek minél részletesebb ismerete és az
adóhatározat részletese tanulmányozása;

21