A dualizmus korának társadalma (Tk. 155. – 160. old.

1. A földbirtokosok
− tulajdonában állt a termőföldek nagy része
a, nagybirtokosok (1000 hold feletti földterület)
– született arisztokraták (mágnások)
felsőházi tagság, magas hivatalok betöltői
– pénzarisztokraták (címet vásárolt nemesek)
b, középbirtokosok (pár száz holdas dzsentrik)
– tőke – és szakértelem híján tönkrementek,
– katonatisztként, megyei politikusként érvényesültek
c, kisbirtokosok (100-150 hold földbirtok)

2. A városi polgárság
− vagyoni helyzete hatalmas különbségeket mutatott
a, nagypolgárság (tőkés vállalkozók)
– bankok, gyárak tulajdonosai
– fényűzően éltek, személyzetet tartottak
b, középpolgárság (úri középosztály)
– kisebb üzletek tulajdonosai,
– értelmiségi foglalkozásúak (pl. orvosok, tanárok)
c, kispolgárság (kisiparosok)
– falvakban boltokat nyitottak,
– csendőrök, rendőrök, vasutasok lettek

3. A munkásság és parasztság
− előbbit külföldi szakmunkások, betanított segédmunkások alkották
− a parasztság osztálya 3 rétegre tagozódott:
a, gazdag parasztok (telkes jobbágyok)
– szabad paraszti gazdaságokat vezettek,
– summásokat, cselédeket alkalmaztak
b, kisbirtokos (néhány holdas) parasztok
c, földnélküli parasztok (zsellérek)

Házi feladat (Tk. 155. és 159. old.):

− Mit jelentett, hogy a magyar falu „egyutcás” volt?
− Miből épültek, milyen helyiségekből álltak a parasztházak? Mi helyezkedett el mögöttük?
− Kik voltak azok a summások, kubikusok?