Nőtörténet

Mozaikszerű történetek. Férfiak társadalmi szerepekre történő

felkészítése. Forrástöredékek, nem komplex kép.
Ókori társadalmak
Férfidominancia, női alávetettség. Egyiptom: anyaként köztisztelet (DE hűtlen feleség büntetése
máglyahalál). Görögök: feleségi erény a gyermekszülés. Egy nő, aki tanított: Hüpathia
(meggyilkolták). Róma: család belső életének irányítása (domina)
Középkor
Nőkkel kapcsolatos motívumok: Évától örökölt esendőség, bűnre való fogékonyság, erkölcsi
kikezdhetőség, szellemi alacsonyabb rendűség, fizikai gyengeség.
Cél: a test és a lélek érintetlensége, szemérmes magatartás, visszavonult életet éljen az otthon falai
között, házimunka, tanuljon írni és olvassa a Bibliát, példakép Szűz Mária alakja.
Christine De Pisa (1365-1430) hatása: Első moralizáló vita, hogy kell-e nevelni a nőket? Járjanak-
e iskolába? Részt vehetnek-e a társadalmi életben?
A könyörületes, jóindulatú nő idealizált képe.
Nőnevelés a kolostorokban
Kéziratok, kódexek másolása és díszítése. Latin nyelvű imák, himnuszok, Biblia, egyházatyák
írásai, szentek és a szerzetesrendek alapítóinak az életrajza, rendjük regulája. Memorizálás. Lélek, a
személyiség formálása, legfőbb cél az alázat, az engedelmesség kialakítása, a szűzies szemérmesség
megőrzése. Szövés, fonás és varrás
Középkor végére: lelkigyakorlat, a meditáció és kontempláció (elmarad a magasabb
szaktudományos műveltség)
Nemesi származású s vagyonos polgárok lányainak nevelése
Praktikus ismeretek. Feudális udvarház. A magasabb szintű tudáshoz vezető művelődési
lehetőségek a 13. századtól beszűkültek (egyetemek). Anyanyelven oktató, városi fenntartású világi
iskolák. Pl. Párizsban „kisiskoláknak” nevezték a lányokat és fiúkat vegyesen tanító, anyanyelvű
oktatást nyújtó intézményeket. Céhbeli mesterség megtanulása (Pl. Augsburgban már 1276-ban
törvény engedte meg, hogy a lányok éppúgy, mint a fiúk kézműves mesterséget tanuljanak)
Beginák
Humanista nőnevelés
Juan Luis Vives (1492-1540)
1523. „A keresztény nő nevelése” (De institutione femininae christianae) „… minthogy a leányt
nem annyira tudósnak, mint inkább szűziesnek és erkölcsösnek akarjuk tudni, a szülők egész
gondjának arra kell irányulnia, hogy a gyermek lényéhez semmi bűnös és rút dolog nem
férkőzzék...” (Vives)
Szigorúan elkülönült nevelés, erkölcsös életre felkészítés. Nem kell a lányoknak magasabb fokú
ismeret (középkori dogmatikus felfogásra építi nőképét).
Reformáció és nőnevelés
Luther Márton (1483-1546)
A nőről alkotott felfogása ambivalens: férfi és nő Isten előtti egyenlősége, ugyanakkor a nő
természete gyengébb, jelleme esendőbb. Legfőbb cél a harmonikus családi élet, ennek megfelelően
a feleség szerepe a gyermekszülés+nevelés. „A családi élet legnagyobb jótéteménye, … hogy Isten
gyümölccsel áldja meg, és megparancsolja annak felnevelését. Ez az Isten szolgálatára végezhető
legnemesebb, legdrágább alkotás a földön” (Luther)
Megfelelő szellemi nevelés szükséges – ehhez pedig ismeretekkel rendelkező családanyák kellenek
(elemi szint!). Több írásában is megszólítja a német városok elöljáróit, és elemi képzést nyújtó
leányiskolák alapítására buzdítja őket. Városi evangélikus leányiskolák jöttek létre: zsoltárok
éneklése, Luther kis katekizmusa, bibliai történetek olvasása
Katolikus női tanítórendek orsolyiták
Angela Merici (1470-1540)
1535. Brescia, az első női világi tanítórend (először nem klauzúra). Cél: vallásos közösségi nevelés.
1566 után azonban: ünnepélyes fogadalmat tettek, szerzetesi ruhát öltöttek és zárt kolostori
közösségben éltek.

1
Angolkisasszonyok (Institutum Beatae Mariae Virginis)
Mary Ward (1585-1645)
első: 1611. flandriai St. Omer
Lüttich, Köln, Trier, Róma, Nápoly, Perugia, München, Bécs. Különböző társadalmi rétegek. 4
évfolyamos iskola. Tantárgyak: latin!, kézimunka, háztartástan, zsoltáréneklés, orgonajáték,
képzőművészet.
1630. a pápa betiltja a rendet:
• 1. latin nyelv
• 2. nem férfi vallásoktatók
• 3. női „világi” szerzetesrendek
Hogyan gondolkodtak a lányok neveléséről a kora újkorban?
François Fénelon (1651-1715)
1687. „A leányok nevelése” (De l’éducation des filles)
Egy tudós nő: Anna Maria Van Schurman (1607-1678)
Magántanár, csodagyerek. Utrechti egyetem. Művész (akvarell, rézkarc, fa- és agyagszobrok).
Lányok művelésének okai:
1. társadalmi helyzetből adódó különbség fiúk és lányok között, nem biológiai
2. tehetősebb családok lányai unatkoznak (bűnre csábíthat)
3. a tudás megszerzése az Isten iránti szeretet kifejeződése
Nőkép, nőnevelés a 18-19. században
Példák
1763. Egyetemes Népiskolai Szabályzat
1773. Ebenhard Rochow földesúr népiskolát alapított Berlin mellett
Dorothea Christiane Leporlin (1715-1762): első német orvosnő (tradicionális családanyai szerep vs
női karrier)
Mary Wollstonecraft (1759-1797) angol írónő: 1792. „A nők jogainak védelmében” (a nemek
közötti különbség nem létező fikció, koedukáció)
Jean- Jacques Rousseau (1712-1778)
Sophie nevelése
Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827)
Az eszményi édesanya ideáltípusa
A magyar nőkép a 18-19. sz.-ban
ld. Nyugat-Európa. A két nemet nem lehet ugyanúgy oktatni
Kezdetek
Angolkisasszonyok bentlakásos intézete Pozsonyban (1627.). Orsolyiták első iskolája Pozsonyban
(1676.)
Első női írónő: Molnár Borbála (1760-1825): Csizi István költő, Gvadányi József költő, – irodalmi
levelezés műfaja
Kétféle nőeszmény: Pietista vallásosságában buzgó, művelt
háziasszony VS Önállósodásra vágyó nő.
Péczeli József :”Mindenes Gyűjtemény”, 1789. (gazdálkodási, háztartási ismeretek, történelem,
földrajz, filozófia, erkölcstan, költészettan) –a férjüknek tetszés. 1820-as évektől vita a nőnevelés
elméleti és gyakorlati kérdéseit illetően, „Tudományos Gyűjtemény” →
• otthon nevelés
• anyanyelven oktató nevelőintézetek
• szükséges a magasabb fokú képzés (méltó szellemi társ)
Takács Éva (Karacs Teréz édesanyja) – nemzeti szellemű nőnevelő intézetek
Fáy András (1786-1864) nőnevelési reformelképzelései
1841. „Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban”. A haza boldogulása a lányok számára
megfelelően szervezett oktatás.
Boldog legyen és boldogítson. A nő „túlműveltsége” káros. Reformot, de nem egyenjogúságot
hirdet. Praktikus ismeretek: pl. háztartástan, „józan pénzköltés elvei”, irodalom, „egy magyar
polgárné kötelességei”, nemes társalgás szabályai. Rousseau-i szemlélet.

2
Brunszvik Teréz (1775-1861) Első kisdedóvó megalapítója (1828.). A magyar nőnevelési
reformtörekvések ihletője. Grófnő volt. „Nőképzés és nőnevelés”. Lányok számára magasabb
színvonalú képzés. Természettudományok. Magasrendű erkölcsiség kialakítása. Tanítóképző intézet
felállítása – tervezet maradt
Bezerédj Amália (1804-1837)
Kiválóan zongorázott, hárfázott és énekelt. Beszélt németül, franciául, angolul és latinul. 1836. első
magyar falusi óvoda–iskola (Hidja, Tolna megye). Flóri könyve 1840. a magyar gyermekirodalom
kezdete. Versek, mesék, gyermekjátékok és dalok rímes mondókák és intelmek. 1927-ig 16 kiadás.
Karacs Teréz (1808-1892)
1846. Miskolc, leánynevelő intézet. Nem volt emancipációs elképzelés. A nők munkába állásának a
család látná kárát. A korabeli társadalmi viszonyok még nem érettek meg erre. Leendő családanyák
szükségletei: női kézimunkák, szabásra-varrás, fehérneműkészítés, de (Pestalozzi nyomán) szív,
kéz, fej kiművelése: francia nyelv, zene, szépírás és tánc.
Teleki Blanka (1806-1862)
Erdélyi magyar arisztokrata család. Brunszvik unokahúga, az ő nevelési elképzelésit vallotta. 1846.
pesti intézet alapítása magyar főúri körökből származó lányok számára. Vasvári Pál irodalmár,
Hanák János természettudós. Humán-reál tárgyak, művészet. Teleki Blanka híve lett az
emancipációs folyamatnak (nők számára szavazati jog) a hadbíróság 10 év várfogságra ítélte
Zirzen Janka (1824-1909)
1840. jászberényi nőnevelő intézet (1848-ig működött). Kisbirtokos család. 20 évig nevelőnői állás.
1866. angolkisasszonyok pesti intézetében szerzett oklevelet. 1869. budai állami tanítónőképző
igazgatónője. 1875. VI. kerületi tanítónőképző élén. Nőipari szakoktatás eredményeinek
tanulmányozása külföldön (1877-től „ipartanítónők”, „házinevelőnők”, „tornatanítónők” képzése).
Ferenc József – koronás magyar érdemkereszt.
Iskolarendszerű leányoktatás
1806. II. Ratio. „Magyarország elemi tanodáinak szabályzata” című rendelet, 1845.
• alsó elemi (2 év, fiúknak és lányoknak kötelező)+felső elemi (2osztály, de a 2. osztály 2 évfolyam)
1868. évi népoktatási törvény
• 6-12 évig tartó egységes tankötelezettséget
• külön teremben, de egységes tananyag
• tanítónő képző intézetek alapítása (Buda 1869, Kolozsvár 1870, Pozsony és Szabadka 1871, Győr
1875) – 14. életév, 3
éves képzés
• lányok képzése: polgári+tanítónőképző
• hiányzik az a középfokú intézmény, amely az úri középosztály lányait képezhette volna a
gimnázium és a felsőfokú tanulmányok felé.
ONKE, Veres Pálné Beniczky Hermin (1815-1895)
1875. 6 évfolyamos felsőbb leányiskola megnyitása Budapesten. 1896.október 2-án megalapították
az első hazai nyilvánossági joggal felruházott leánygimnáziumot!
Wlassics Gyula kultuszminiszter:
1896. megnyílt az út a nők előtt az egyetemi
képzésben a bölcsész és orvosi karon, illetve az
egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamon.
Klebelsberg Kunó (1875-1932) - 1926. évi 24. törvénycikk:
• leánygimnázium
• leánylíceum
• leánykollégium
• 10 életév, 8 évfolyam
1927. évi augusztus 24-i (63 000. számú) miniszteri rendelet: Műegyetem gépészmérnöki,
vegyészmérnöki, építészmérnöki kar, tanulhattak a Testnevelési főiskolán, a művészeti főiskolákon
és a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán.
Hóman Bálint (1885-1951?) - 1934. évi 11. tc.: egységes középiskola-típus, a gimnázium →
leánygimnázium

3
1946. évi 22. tc. kimondja, hogy „a nők az egyetemek valamennyi karára, valamint a főiskolákra
hallgatókul a megállapított létszám keretén belül minden korlátozás nélkül felvehetők”
Nőmozgalmak és világháború
19. sz. második fele. Európa és Egyesült Államok. Női választójog, közéleti-politikai szereplés
Változás: I.vh. → civil üzemek átalakítása lőszer- és fegyvergyártásra. Férfiak a fronton, nők
munkába állása.
1917. Anglia: első női segédhadtest felállítása. A harcoló férfi tanárok helyére tanítónőket vettek fel.
Egyre több nő dolgozott a szolgáltatóiparban (kávéház, szálloda, üzlet, bank)
1. átértékelődött a tradicionális női szerep (önállósodás)
2. női autonómia ellenzői – orvosok: „maszkulinizáció”
A „modern nő” típusa
1920-as évek. Eltérő öltözet (fűző száműzése, szoknyahossz rövidülése, egyszerűbb szabású
kosztümök). Öntudatos, felszabadult, önállóságra és szabadságra törekvő emellett a háziasszonyi
feladatokat és a gyermeknevelést magasabb minőségben ellátó nők (háztartási gépek,
csecsemőgondozási
kampányok). Magyarországon: konzervativizmus időszaka. Nőkép: hagyományos hármas szerepkör
(feleség, családanya, háziasszony)
A nők helyzete a II. VH. után Európában
Kifejezetten feminizált munkakörök. Megszilárdul az egyes foglalkozások hierarchiája. A női
munkakörök társadalmi presztízse csökkent. A nők létszáma a felsőoktatásban jelentősen nő –
tipikus női képzési formák. Sztereotip gondolkodásmód a „tipikus” női és férfi foglalkozásokról.
A nők helyzete a II. VH. után Magyarországon
Szocialista értékrendszer szerinti „dolgozó nő” típusa. 1945:VIII. tv. általános, egyenlő és titkos
választójog – egyre több nő a Parlamentben (politikai jog). 1949-es alkotmány: munkához való jog.
1948. 4 éves gimnázium. Egységes, és kötelezően elvégzendő nyolcosztályos általános iskola.
1950/51 koedukáció bevezetése. 1953. új családjogi tv. életbe lépése: „ a szocialista házasság két
szabad és egyenlő ember
kölcsönös vonzalmára alapított közösség”. Egyenjogúság.