1. fejezet Jung palyafutasdnak Allomasai Abaseli egyetem 1875-ben sailetett, és egésa életét Svajeban élte le. Apja reformatus lelicész-volt,aki arajnai vizesésnél, Schaffhausen kozelében gondozta s.vuséget. Késdbb a csaldd Baselba kiltézott, és Carl Gustav i jart iskolaba 1895-ig, amikor orvostanhallgat6 lett baseli egye, temen, Ahogy utols6 szigorlatai kozeledtek, szakorvosi palyat akart Galasutani, de szdmba véve a lehetdségeket, nem jutott dilore. Von- wotta a sebészet, ez azonban jérhatatlan ut volt, mert ax egyetemi fovabbkepzés magas Koliségeit nem az 6 apja pénzidredjshoz szab- tak. Jungnak minél hamarabb kenyeret Kellett keresnie, és valészi- vk Latezott, hogy egy Itizkorhazi alls lesz orvosi pélyafutasdnake ‘iso dllomasa, Sorsa mégis masképp alalcult. Egy latszélag esip-csup esemény varatlan, de vildgos irdnyba terelte Jungot, Tokongyerckek asztalténcoltatdssal miilatték az idot, jats2otars- Gulni németséggel kezdett beszélni, Az egyebként félénk és vissza- jAny most egyszerre szerfelett magabizt Itosag- toljesen viselkedett, Jung elamult. Fey jo ismerte az illets nye, de eee cldalaval mégnem taldlkozott. Tarsait esppetsem érdelcelte stany beszéde 6s viselleedése, nem témadt fel bennilk a kivanesisa Savelenale tokintették az egészet. Nem vigy Jung, aki a2 eseményt snak taldlta, Elébe esppent ez a kissé kilonds aki ugyan nem voltmiiveletlen, a transzban seenban varatlanul gy viselkedett és térsalgott, mint egy muvelt aGecrette volna megérteni ext az eddigi tapasztalataitél oly és meglepé dolgot. Megdébbentette, hogy a szileit 6s & tabbicket Kielégiti az a magyardzat, hogy a kiskénynak mindig ne- gyon érzékeny idegrendszere volt. Nekivagott ¢ bonyolult kerdés 9 TTi médszeres megoldisénak; részletes naplét kezdett vezetni a szedn- ‘amelyben lejegyzett minden alést, és gondos beszdmolét tarrél, milyen volt. any személyisége, 68 hogyan viselkedett lapothan. Jegyzetei a lélektani kérdések egész timegét vetet- 16k fel, de palyajénak aban a szakasz4ban még nem tudott ezekre magyardzatot adni, Hasztalan tanulményoataa spiritizmus terjedel- mes irodalmat, abbél sem szerzett olyan ismereteket, melyek meg- magyaraatdk volna a lény kalonds viselkedését. Bgyot nem mutattak érdeklédést a ledny rejtélyes képessén vélték, Jung esak fecsérli az idejét, ha efféle ostobastigokk: 6 azonban nem hallgatott tandraira, és olvasményait “a pszichopatids esokkentértékdség tag tartoményér akkoriban az epilepszidt, a hisztéridt és a neuraszténiat foglalta magaba, Talélt kulonféle értekezéseket az olyan ritka tudatallapo- tokrél, mint az alvajdrés vagy akéros hazudozés. Ennek az anyagnak egy részéthelytallonak itélte, éskiegészitvea lany sajéitos éllapotarél 52616 aprélékos feljegyzéseivel, erre alapozva irta meg doktori dis2- svertécidjat. Ezt adtak ki aztiin 1902-ben, Az ugynevezett ohkult Jjelenségek lélektandrél és kértandrél cimmel. ‘Véguds hallgatéként Jung eljért.a gépiesen ledaralt, meglchetésen unalmas pszichidtriai eléadasokra és az elmezyogyintézeti gyakor- Jatokon alkalma volt latni a gyakoribh elmezavarokban szenved6 hetegeket. “Az akdkori orvosi kordk nem tartott4k sokra a pszichiat- ridt ~ frja -, senki sem tudott réla igazén érdemlegeset. Olyan pszichol6gia, amely az embert mint egységes egészet szemlélte volna, dros elvaltozasait is belefoglalva, nem is létezett. Amiképp az igaz- gaté dssze volt zérva hetege intézot is el volt zarva a kilvilagtél, és elszigetelten, valahol a varos poremén allott, akércsaka hajdani leprakérhéz, ‘Az orvosok majdnem olyan keveset tudtak, mint a osztoztak emezek érzelmeiben. Az elmeb: ligy volt, s ennek arnyéka rivet6dott a ps: a pszichiter killdne figuranak szémitott. reménytelen, végzetes tridra is. Az id6 tajt 2 Jung: Emlékek, dlmok, gondolatok. 10 schitriai tankonyvet, amelyet akkoriban abaseli medikusok pactnaltale, Richard von Krafft-Bbing’ irta. Amikor végs6 ssigorla ae éazilt, Jung az utolsé pillanatra halasztotta a kong 019/022 tain jogen hagyta az elmegyogyaszat, 68 mem foglalt Alias 9m Sat fat, sem ellene. Most meglepéiive olvasta, hogy a parichit ee feilddése még Koréntsem fejezddstt be, 6s fanlinyve: sue raiipjektiv nezdpontjattikrdzik. Bz sztges ellentétben ato ret vreoati ée sebésreti tankonyveklcl, melyek objektly ismr's: Saar Adaigmé sosem hallotta“szemelyiség betegségeindl. PRY wi gondolatvilag tdrult fel elétte, amely természetosen liaate 0 transzba es6Lény emlékétis. Erdektelensége a pszichidtriave - - fon egyszeriben elillant, és élénk kivanesiség forta ©) Kraff-Bbing ben oeTrondta Jung, “érzelmileg mélyen megrenditettek. HlseeE Siaraja intuitiv megértés lett Urré rajtam. Bat akor nom tudtam saree ldgosan szavakba Onteni, de day érectem, hogy valent yon Kenyogeste, a dolgok eysjtopantjara tapintotian stan zon net atéroztam, hogy pszichiater l=szek...val6jaban abban & nae Sy indultam el a pélyémon é3 lettem az orvost lélektan a “ar ‘ fesziil6 “dontése hirtelen sziletett, axt vége6 soron a benne fes7 rmogvalaszolatlan Lardésck érieltek meg, melyek koail nem egy gyermekccordba nyuilt vissza. Korai emlékei hikkenté almok, melyeket sosem . Bzeka szdbeszédek iéelcbelo,mint Jung on meymol, aki a transzban furcsén viselkedett; de eee "Kapeselat nem volt Kozittike, Elednddvén Nioaywének passausain, Jung biatosra vette, ROBY @ Brad js jlonségek (vagy legalabh is exy réseik) megfejeéssher 22 ahackortan nyjtja majd a kulesot sana ton me er Couey. Laamert te seualie vsekedcamédoket eal Ges > emGeoxeo a BBC ben (1955)—<——S— _ IIc Ee Amikor letette utols tem belgyégyaszati klinikajéra kapott kinevezést, meght aat az idétartamot, amely az alany vélaszdig eltelt,s igy nyert are dat tablazatha jogyezte fel. Rendszerint mintogy s2és 9f0 St tanarsegédnek. Bz. a felkérés igen ht : utasitotta az ajénlatot és kijelentette: si kinybdéatro Jung vissza- Mrinél pontosabban mérhessék a reakeiGidot, més a tizedmasodper- von palyat vélaetj. Be azelhatdrozisa veslee att, hogy az elmeor- Wines rendkivil bonyolultta tette a tesat alkalmanssé Wee hate a catestt eqvesorpedl sa végloges wot, Jungsobasem Sosndlaioa modon Kiderult, hogy az say nyert informsciotomes now Panichidieal pélyafutéen 1900 decemberdben kead auy alig allcalmas az, érvelmi szint felmérésére tanarsogéd lett Burghdlzliben, a zirichi erében kezdédétt, amikor Jung egy egyszerté, de fontos médositast ‘eszelt ki a tesz hasznéla- lea; ae egyetem oktaté kérhazdban, Ce er ee reakididé megnyilt (vagyis Késleltetett renket® suler professzor, az eur6pai pszi- Iepett el, mogkérdezte az alanyt, hogy micrttétovénolt % vélasza chidtria egyik vezéralakja 4llt. A tudomanyos munka hozzAtartozott az intézet napirendjéhez, osm Meglepédve tapasztalta, hogy az alany észre sem, vette a pirendjéhez, és Jung szakszerd irényitas mellett lelki- eh re ate, coo eer ee igy nem is volt r4 magyarézata. Jung tudta, Hoty ismeretesen kutatni kezdte a dement P I , Sone Brasco ~ malyet késébb wesc bizonyosan van valami oka, amelyet tovabbi vizsgilédassal, Frere pepir rei: apie nies ret rarenea aa ee vectentkkbdecel gyalran ki is derittt.Beyszer 236° £90 Ne ae Tea atacal abynealéhlh ott eiatdk olnsoosetos ares til rakeididg kovtte, Jung azonnal 6 alaposan S10 hunytenkzaedn betel: agvarbvtéhl vet mint mitroeképos 2 es, da egy Grzemilegerdsen szineettortgnetct SAF/° bizonyos zintinek tartotték, hogy az agy galas jelenctekrdl s mas ilyes- aaa mesle minha ie eeeanyel sacgrem dita valde, tert ee aarmtiiaketne pe mégsem véltak valéra, mert Aneg lati szavakra adott valasat mndnyozdse egyaltalén nem deritett é arengetegeabvetmintatanol- a vizsgalati személy érzel jd, tehat a proba alkalmas Sera pom beteg ea eredsnsoas fényt sem a szkizofrénia értel- ea gy ielzest adjon a rejett, tudattalan érzéevilégr<) Bar ere- seileg mas oélra ~ a szollemi Képességek felméréssre, © mentélis ‘kapesolatok tanulmanyorasdra — alkottste, bebizonyosodott, hogy Avsréussrocidciés kisérlotek: apes] t tcioa proba sokkal haszndllatébb exy masik urlesens el tuduiillik kimutatja a fel nem ismert érzelmek hatasdt. Galton és 2 tubbiok sok ezer embert vetettek vizsgélat ald, mégsent szenteltek wn elfelejtette. Jung, akinek figyelmét még mindi é igyelmét még mindig a szkizofrén hetegek tanulmé- fayelmet a mognyrilt reakeididd magott rellé éraelmeknek, & % a evods valaset dgy kényvelték el, mint sikertelen reek s Jung grafikonokat rajzolt, és dsszefiiggest mutat- almazta kalénféle in- tale eintetett s26t kiséx6 éraclem 6 a reaksididd KOU Bzekbdt zése roppant egy- tak a manyakbsl arra kovetkeztetett, hogy a jelenséenek Ket jelleg- cane a orevnasa van: eVOszbr is az, hogy érzeimeket vale Ki, mésodszor se OE ae a legyikére azonnal pedig az vagy a késleltetottreakcio valamilyenismeretlen elven et ss26be jut. A vizsgélatot veges i ot gnkentelen vélasznak felel og. Ax még tt Korat let -volna, személy stopperoraval mérte a reakeisiddt, vagyis masodpercekben hogy megitelje fontossdgukat. Abban azonban, lany tudatos széndékatél fuggetlenal makod6, emer tovekenységet tovabb kell kuutatnia. ezavar) lnevezéet Eugen ii itgtjovesalenba tayo ey ‘oral elbutulds)helyébe, [Ford. jegAkomplexusok kialakulésa —mélyebben tudattalan, és mingigudattalan is marad, mert figget- ‘itmeneti érzelmi hely2 vee haaonldgot vote vere a komplenaskalakuldsa 6s aszemé Iyiseg Ssszeomlésa vagy résrleges felbomlssa kéxtt, mint amilyen az "degisszeroppanésban” kovetkezik be. Mis ez6val a komp'exns reseloges személyiség yandnt viselkedik: ntorvéenytien és gyakran {uidatos vagyainknak ellenszogtilve mikedik, Azols, aldienek fog) uk sines a tudattalan lelki tevékenységrol, tobnyire biztosra Az id6 tajt Zttrichben és masutt is a pszicholdgia és anni - gydszati alkalmazdsa a tudatos én szerepét Tarclyecte Soe alupon folytatédott a szdasszocicids proba kisérleti kutata: mindazonéltal dgy vélte, hogy e vizsgalatban sokkal tabbrél mint a tudatrél és az akaraterd muikédésérél. Bevezetto az érat hangstilyozott komplexus fogalmat, amely késdbb komplexusra duit. Jung gy vélekedett, hogy ez nem més, mint képactesoportosu. tzik, hogy a Komplexust a beteg ceak kitaldlta vagy “beképzel: } melyet Sajatos jellegd, alkalmasint kinos érze- esupan valamilyen természetellenes okb Jem jellemez, s ez utobbi hozza létre a megnyult reak ésszerien viselkedne, a komplexus nem. kovetkeatetést szémtalan viasgalati eredmény tamasztotta al komplexus a hoz24 tartoz6 tulajdonsdgokkal epyitt, mint az érzelmi jk, hogy a komplexusoks nagymértéled autondmidval birnall hoy & haters 62 az egyéni jelleg, Jung gondolatrendszerémek kizponti tvervileg kimutathatatlan, digyneverett képac Kino eee elemévé valt. Tanitdsa, melyet analitikue pszichologidnak hivott, Annyira f4jnak, mint a testiek, és hogy a betegségt6l valé rettegés egy eredetileg a komplexusok pszicholdgidja nevet viselte: a komplexu. hhajezdnyival sem hajlamosabb megszinni attél, hamaga abeteg, az eski alatt | eet elke ise ecmblexusfogalmat exutén minden tgyne- aaeea es a hétkbznapi szdhaszndlat mind dsszefog is é esks alat telazall szembe Jung, amikor azt mondja: “Ma mér biztosan | vezett lélektaniiskola atvette, beleértve a freudi hogy nines 426 mésrdl, mint puszta "képzel6désr6t : (seat ceeerieataa®) irdnyzatot i Minthogy a kife- zon vninden érdekelt bosszankodik azon, ha fittyet ies mon mteraton selene np juan asimosig tir oman sadtdrak is sokszor tigy emlitik, mint “Jung ifojezését valamilyen ben értelmes embert ol3 esztelen félelmek vagy kényszerek gjte- ! kcilénleges témaval kapesolatos képzetesoportra”. nek rabul, amelyeknek nines nyilvénvalé magyarazatok. Mais asa Asszéasszociéciés proba igen egyszerd volt, s exért Jungot meglep- helyzet, mint régen; a neurotikus betegek mincig jobban szerettél, te, hogyabetegek, miuténmogértették, mit kivannak tolik, alegtobb ha valami "kézzelfoghats” bajuk volt, példéul egy labtorés, amely széra régtén révagtak a valaszt, bizonyos szavaknal viszont varatla. nul elakadtalc. Mi az oka annak, hogy az alany rendszerint nem volt Eeyszeriisége tudataban habozdsdnak? Jung valasza az volt, hogy a 826 komple- keltett. A vizsgal Zusba “tka komplesustariaimai vagy taljenentudaitalanok, mninséqileg, mind mennyseyeg el pants gy viszonylag azok, vagyis az alany olykor tud réluk, olykor pedi aur egyén reakcidjat egy adott szitudcidra. Ez nem. Ebbol az kivetkezik, hogy a komplexus egy bizonyos koriyeoot. tase forma pred lian eae ben vagy érzelmi kerethen miikdésbe lép, egy masikban viezont és nyugton marad. Példaul egy jeldlt, mikor faggatjak a vizsin, esetleg Tile, mintha az egyén egy adott helyzetbe eséppenne és val: valaszba, noha eldzileg tudta, Ennek oka ar, hogy ezémos, meélyes tudattalanban rejléképzetesupan viszonylagosan tudat. eayéb kortilmények kézt vagy mas 6 tudatos lehet, Amikor a szere vizsgat, és taldlkozik barstaival eee a geocideisa praba éltalénos érdekléést modszernck még az is eldnyére valt, hogy mind ileg elég pontosan lehetett vele mérni sort van fgy, mert @ 7 asszociécis probaban, abol az alany hhomélyos és zavarba ejté ingersz6val Talhatja valaszat mondatba, kulénben .. Nem igy all a helyzet elszigetelt, ennélfogva Sgembestl. Az alany nem foglalhatja v4 & Tung Osszegyaititt mivei, 8. kbtet, 99. 0OEE Oo eltérne az instrukei6tél, amely szeris 5 otal, amely szerint egyetlenogy saival Kell flel- __tesai ehet6vé, hogy a tudatos ént lcsillapitia az elfojtés ereje, A vel Jungot és térsait foképp a reagélésnak ezek mogezemélyesitések soktéle alakot slthetnek; ezek némelyikétszive racks ie fs trsait TEképp a reagélésnel exch a zavarai sen atu maskét nem: jokszor sajndljuk, ha az lom véget ér s hogy a jegyzdkényvekben regisztralt és felfedott legallapitottak, Vale egyiitt azok a viselkedésmédok is, amelyekrél ber allapotban amilyenokhetkenapl bescéGjeeSeben jot tények olyanok, _—_yn6g esak“lmodnunk” sem szabad. Igy elégtétellel nyugtazhatiuk, tuert a tecrtben raanccld eemtele edvatlnneh: Ce Lie tatiana imkert nem vagyunk felelések! Komplexusokat figyelhe- voltake A kéaleltetett cal vératlanok és kisz4mithatatlanok ‘anghallasok formajaban a pszichdzisok egyes fajtaiban is, tak, hogy ki rid pert eam és tovabb vizsgal- ‘a komplexus hallhatéva valik. Ehhez hasonléképpen mas hallucindcidkban a komplexusok lathatéva vélhatnak. Gyakran fordul elé hasonls helyzet, amikor ke a eGiuiaan ford lg hason helyzat, amor kt ember bead “lung szilérdan hitt aban, hogy ebben a vonatkozasulsban Ki- Bnnck oka ar, Fony a beeatlgetee hore lenient susedae ene jsmerheti botegeit, 6s hosszii srakig beszélgetett velik az elmeoszté- nek os, hogy a beeslgtéskomplonoekat moze melyek ion, hg mogordbli spat mh ‘okozta a betegsegtket. Nem Dek a ogyiktarsalgs et vagy eetegmindett Hyenkor —lgaett meyanl ha vlait coum at sekizofréniasnak di tb elfeleitenc vagy ltagadnak pmeyekstarsertvewse owt ung a4 stare meta oe a dr same penis tani értelemben hasznélt Komplexus kiejerés ma mér we beteget gy kel tan MananelG ee ise tage Se pan a angol nyelvben, hogy alkalmasint a szervezet mindon egyes része érintelt a med soll lnyogesbb, a az, ory ao ’ leg oz img. A eglatk eve vol ak Miniskéntnagvon nck... Senki sem feledkezhet meg arrdl a tén az érzelmek hatasa nemesak lélektani- 8 arrél a tényr6l, hogy a komple- Ter Aanom dlettanilag is kimutathats. A szdasszocideids probéban xusoknak lenydigia6 autondmi in be természetilkbe.- andl cue pind aslvebben bateank aelogerszavakra adott minden egyes valasznél egyide}tleg és kiln be termeazettibe nnd) lbban Jl, hogy elleguknelfogva Fee a useramls a legrest 6 a panichogalvanométer agi Weddin eich" Bx at Sle, hogy» komplerus sldntt temeretes volt, hogy az érzelmi hulldmzés hatasara a bor , hogy a psziché felbomolhat, ha vala Nektromos vezetdképeasége megvaltorik; az emlttett késziléket ép- zavar éi, Ez pedig azzal jar, hogy son abo! a eélbol szerkesetették, hogy mérhessék vele a mennyiséei Jatatol huggetloni, ates! kalémvaitan mikodik Boeri ane Viesgdlat alanyat mindkét kezsben egy-eey elekt- hnoy feng! daetlenate on Graal tees eevoeden ke galvanométer éramkorébe kapesolték, 65a kapott gorbeket gel, ala} az elme miko esetleg folomatasan seh enyrlt,alegrétérfagatesdkkent, a szivverésck széma metkocet n séril. as pazichogalvanomeéter miszerélldsa médosull. Manapsdg az effé- Nem vita 105 Le ee an eee tazerenen felbukkcannak 8 5 ice a lopodnenik meg, biazen mar jl iemerjok & ogy ismeretlen, alkalmasint névtelen személy. Ez nem 1 mogjelenik pezichoszomatikus megnyilvénukisok természetét, De egészen mas~ Kemplozus megeremdlyenttéce B percennitkecidh felbulinnsatt na ago festett a dolog az 1900-a8 évek elején, amikor az érzclmek eee telbaisenaaeees lelektani és élettani kihatasaira és a tudattalan impulzusokra nem ‘itottak figyelmet. Jung megel6zte korét, amikor leirta és kutata- saiban felhasznalta act a tényt, hogy a test és a lélek semmiképp sem T Jung Osszegyaptott mivei, 8. kétet, 96-97. 0 "7ee nnn stve bebizonyitotta, hogy a test és a lélek mint azt a filoz6fus Deseartes (1596-1680), és ayoman sokan masok is ditottak. hs Descartes Miutan a szdasszocisei etek segitségével Jung megallapi- tote, hogy a eryénen tezik valami, aminek az egyén nines radataban, de ami mégis keresztezheti “gazdja” tudatos szin azt a célt tizte maga el ikon jon lete on af alatti képzetesoportosulds, a komplexus maga. Tudjuk, hogy a komp: lexus hasonlit a neurézisra, azaz egyfajta lelki dsszeroppandsra. wgyardézhatnank meg ezt a sajndlatos eseményt? Vala- egyhéz, mind az iszlém vallas ismer olyan srdoguzési médszereket, melyeket sziikség esetén arra hasandltak, hogy az emberbél kitizzék ezekot az drt6 szellemeket. Még a mult szdzadban is Janet, a jeles francia elmegyégyész art dlitotta, hogy a tudatos énnek a hisatérid- ban és mas betogségekben megfigyelt felhomlasa alkati gyengesézb6l cred. Sajnos, sosem volt vilégos, hogyan is mikédik ez adisszociaci6 inkabb leirdsnak, semmint magyardzatnak tekintett len silyt, amellyel a komplexus mi er6nek és a jézan észnek. Mindezek el megoldasa kézzelfoghaté kizelségbe kerilt. Freud és Jung talélicozasa nézetei a tudattalanrdl sz4zadunk els6 éveiben még nem igazén, akile mar hallottak a tudés munkéss4gér6l, Jung néhany rvel Korabban olvacta Freud Alomfetéet, és tieztdban volt azzal, hogy a szerz6 igen figyelemremélt6 felfedezéseket tett a nourézisban szenvedd betegek gysgymédjai terén. Kilénésen nagy hatssal volt 14 Froud elfojtas-elmélete. Az elfojtds jelentéségét akkor latjuk tisz- yell mi torn lor, ha et valamityen bongo szembenézniink. Ilyenkor mérlegelhetjti é aaa tact ar kellf mepfntsas tn le Jota, Go a i megtorténhet, hogy megoldatlanul hagyjuk a kérdést, vagy esetleg — 18 és ez a dont6 lépés ~ a konfliktus akaratlanul kihull tudatunkbél, ort elfojtottuke. Az elfojtds nem més, mint észrevétlen, vagyis tu “Iutalan valasz egy tudatos helyzetre, Maga a konfliktus nem tinik fd hanem a tudatos én felszine alatt tovabb munkilkodik, €5 es " hagy meglepetésunkre és aggodalmunkra~ tiineteket okoz ban as Freud elmélete az elfojtasrol_ Jung felismerte, hogy ezze! kell6 mmagyarazatot kapott a széasszocidciés technikéndl észlelt- megmyrilt reakeldva, Minder, természetesen rendkivil érdekelte Jungot, aki hyomban levelet rt Froudnak, amelyben elmondta neki, hogy a szoasszociéeiés proba révén kisérletileg sikertl tdselmélotének igazat. Freudnak tetszett, hogy el sitettolc, bar 6 maga sosem kételkedett annak helyességében, Jung volt az cls6, alkalmasint az egyetlen, aki ilyen bizonyttékokkal szol- wuilt. Loveldbon Jung utalt a komplexus autondm természetére Fread ext tudomasul vette, de tigy tint, nem igaz4n kap ezen a sajatos fogalmon. ‘Olykor gy vélik, hogy Jung Freud hatéséra lett elmonyseydsz. Nemigy van, Miutsn Jung, héla Krafft-Bbingnek, érdeklédni kezdett a pouichidtria irént, 100 decemberében a Burgholali kérhiz orvoss Tet, # elkezdte hivatalos gyakorlatat. Brrél igy ir: “Nem Freud ‘eatt utamra, hanem Eugen Bleuler és Pierre Janet: 6k Ketten voltak els6 tandraim. Amikor nyilvanosan sikra szalltam Freudért, rear noves tudés hirében 4litam, amit a Freudtel figgetlentl végzett ae mclaeids kfsérleteimnek és a r4juk alapozott komplexuselméle- temnek koszinhettem. (Freuddal val6) egyitttmikédésemre rényom- ta bélyegét, hogy elvi kifogésom volt a szexu: Kapesolatunk esak addig tartott, Gs Jung veretett, 6s ez a létogatés személyes stkra terelte viszonyue hat Benest Jones, amikor a Zirichb6l érkezett pstichisterek érdekl6o- desérdl ir, ant mondja: “Természetes volt, hogy Freud nagyra beestilte ‘Gjdonsilt avéjei hiveit, els6 kalPldi és trténetesen els6 kereszteny dhivetait. Freud oly sok éven atvolt lenézés, nevetség és gliny térgya, ‘F dung Ossregyijtitt miivei, 10. kitet, 544. 0,sm lett volna, hanem lelkesiil fel azon, haegy hires kulfoldi klini srkerneves egyetemi tanérok tiintek fel a szinen, 6s teljes szivvel tamogatték az 6 munkéssdgat.” Jung dennél beesesebb sz 1 az 6feltvinése a szinen mentette meg a pszichoanalizist attél \ytél, hogy asidé nemzeti tigy legyen beldle...”* ‘Az, hogy Jung megismorkedett Freuddal, voltaképp annak koszin- heté, hogy a svajei tudés 1906-ban kozreadta A dementia praecox Iélektana imi mavét, Bkonyv eldszavaban a kivetke “Meg a munkasségomra vetett felszines pillantasbdl ' mennyi mindent koszinhetek Freud ragyog6 felfedezéseinek.... Az azonban, hogy méltanylom Freudot, még nem jelenti azt, amitél sokan féltenek, hogy fenntartasok nélkiil alavetem magam valamely dogménak; az ember igenis ragaszkodhat sajat figgetlen itéletehez, Példéul elfogadom a hisztéria és az élmok szvevényes muikodescit, de ebbél nem kévetkezik, hogy a gyermekkori nemi trauménak is olyan kizérélagos jelentdséget tulajdonftsak, mint Freud.” 9 Jung széméra a talalkozas az dromteli varakozds és a csalédas vegyiiléke volt. Sokat remélt tle, de igy taint, hogy képtelen lenyelni mindazt, amit Freud korldtainak tartott: kicsinyes szemléletmodjat, , vonalmat a csip-esup részletek irant és elm - tartott, s egyszer sem szakitottuk félbe. Csak beszélgettiink, beszél- gettiink, beszélgettiink. Bgyfajta széles dttekintés volt ez, amelyben megprobaltam kiigazodni Freud sajétos és7jarasan. Akkor bizony azi esodabogdrnak léttam, ahogy az id6 tajt mindenki » idé utan egészen tisztén lattam, milyen llaspontot képvist akkor kapiskalnikezétem, holaz ahatér, melyen til marnem szabad kovetnem.”!” Freud mégis mély benyomést tett Jungra. Dgyik kés6b- bi konyvében azt olvassuk: “Freud volt az els6 igazn jelentékeny J Brest Jones angol pszichoanal ‘meg Freud legteljesebb élotrajzat. kasesga, Furopa, Budapest, 1973.) (Ford. 10 dung eldadas-sorozata a BBC-ben (1969). 20 ember, akivel talélkoztam; eddigi életem sordnnem akadt senlki més, srhetd lett volna. Viselkedése esbppet sem tetthetkbzna- i hozz4 mérhet6 lett volna. Vis signa: ‘nyomist. Rendkival értelmesnek, éles esztinek, 8 rao ent6r somelyiségnek taldltam. Hisébenyomasaima wEahogy kuszéke maradtak, nem egészen tudtam rajta eligazodni ; dlmok, gondolatok. 22. fejezet Lelektani tfpusok Freud és Jung: a gondolatok kélesénhatésa Jung nagyra becsiilte Freud szell amelyetaz folytatott, ellenstilyozta abbéli esaléd: ragaszkodotta gyermekkori sz Jung e mi képességeit és mindazt a mun- letve mar elvégzett. Ez bizonyos mértékig ogy tudéstarsa oly esbkonydsen litas kozpontij maton nem értett egyet vele, mégis elfogadta Freud szém| at, és megérezte, hogy pszichoanalitikus ch rt saives-bromest esatlakozott hozzd, és tobb egyiittmukidatt vele. E v6 cave nt tevele Eri alat Jung mindvégig Zorichben akot, ; k6orhaz munkaté ur a . welt thn iss di a atl rallies a nfrncchon,froudisngy ta tarintia Jungot, és minton alkalmat kikérésére a pszichoanalitikus mozs Judah ledseerdt Mice nom érkezett meg elég hamar, nyomban stirgtn: megtueholio tne alga nn Saneonv7i nga hoy arvosképzés a szdzad hajnalén még nem terjedt ki arra vatamantn hava detente onyitott valamite targyhoz. Freud figyelemre mélts kivétel volt, irdsai arr tantiskodtak, hogy eredeti gondo is Iélektandrol, Az, hogy a gyermekkori szexu Jung véleménye szerint ~ mégis oda vezetett, vagy még fontosabb kérdéseket elhanyayolt nekelétt Freudnak a szellemmel kapesolatos vannak a neur’ ist hangstilyozta — ésesnek, Valahanyszor a szellemiség j artelemben vett) kifejozédése, aksir emberben, \wanvalé lett, 6 azonnal az elfojtott szexuali- wtettkozvetlenll szexu- jszexualitdsnal” tikélte: teljes rendszerbe foglalt pszit jonthatatlanul egységes, cdfolhatatl odeti munkéssdganak egységét. Személyes tapasatalatai ‘tudataban volt annak a fajdalmas teny- smerései, sem tigabb kérnyezetiik még ‘sai befogadaséra. Orvosi korékben mindig std volt bizonyos ellenszenv a hagyomanyos gyogymédok mnegvaltoztatasdval szemben, kilondsen az elmezavarok gySEyKe2=- Ieee teron, Az orvosok és a laikusok szinte rettegtek az elmebeteg- mintha az valami roppant veszélyes és rémisttd dolog volna: g ahol indulatok tamadnak, a jozan és2 nom sokat nyom @ tokélte e] Freud, hogy munkassagat olyan alapra iti, melyetelfogult ellenlibasai nem siporhetnek konnyedén fre. ny ovi maginyos munka utén kiesiny kartarsi kort eyajestt saga hore, amelynek huségére és egyuttmdkodésére bizvast tamave- Indhatott. E esoportnak vitathatatlanul 6volt a szellemi ver6re, akit navart, ha nézeteivel szembeszalltak, s mindenki saiméra nyilvén- wal walt, hogy a birAlo észrevételelset nem fogadja szivesen. Jung Yalider egy beezélgotést, amelyet 1910-ben, Bécsben folytatott Freud ‘dal s amely jol szemlélteti mindezt: “Kedves Jung bardtom, igérie itas-elméletet. Ez a legesleg- ‘émiképp csodilkozva kerdeztem: Bast It: A fekete saennyaradat ~ exy ‘az okkultizmus ellen. Mindenekelott a ‘bastya’ meg a Jmitett meg: mert hiszen dogmét, azaz vitathatatlan bitte seers ott szokae feldlitani, abol egyszer s mindenkorra el akarjale nyomni a kételkedést....Tudtam, soha az, életben nem fogadhatom al 72 Jung Pmickek, almok, gondolatok.Freud Allaspontjat. Ugy tetszett, okkultizmus nett, ama flowin és valli aldekravaloges Freud olyan rendszert akart, amely minden zében szildrd é exyértelmi, Jangnak ezck a mogsnaitdok nem volak ayer! see inte ezzelkorlstoatak a lélek tovdbbitamulményordsat pedig min denok megvoltr, hogy flytasséleakutatésokat; ex pedigesak kor ichetséges, ha fogékonyak maradunk a va ésazu latokra. Freud sailérd ses tnigtaye Sey mndo- spokra vagyott, s ez az igénye ~ dgy tin etkentoit a haladast. Minden elndet ; \Gregyartott”, dhatatlanul torlaszt emel a felis le. Jog a haledés artin alt, amolyet nem suabad orlétok Kéeé szoritani. Srakitésuk végul is azért kovetkezett be, ikerdlt meggy6znie Freudot, hogy az 6(méxmint 0 méy feleszteni lebet. Jungnak rengeteg sajdt e vol nem lelnedet art, hoy oy lyn tadomanyas rendszerheznyijtson segédkezet, amelyet azGrokke zai rendszer lyetazdrdkkévalésdgszdméra Axutak szétvdlnak Bltérd nézeteik élesen megutkoztok a sci “ con mogutkbatek a szimbélum mibenlétérd vallottflfogésban, A tudattalan lélektana ¢. konyvében Jung ‘ete zettonaszmbslumszlesobbkorThasznlata mele rvlt. Sam aa szimbélum “egy viszonylag ismeretlen tény lehetGlegjobb leirdsa vagy timor megfogalmazdsa” vol, “gy olyantényé, amelynek Ite zését mégiscsak clismerjuk vagy Iehetségesnek tekinyjuk."™ Froud nem igy ltta, 6 inkabb anyagszerd jelentéséget tulajdont- tott a szimbélumnak, vagyis tgy Kezelte, mint ténylegesen létezé targyakra vagy személyelre valé utaldst, azaz szemiotikailag fogta fel, vagyis mint valaminek a jelét (széma = jel), ami teljesen kozis- ‘mert, noha az egyén tudatosan nem ismeri fel. Jung megfogalmazésa merdben més volt: sedméra a szimbélum valami kézelebbrol meg nem nevezett, moghatrezatlan,anvagi vagy nem-anjag lg leet, mele mg ninespontosCudésunk de étetook tartan imbélum minden més felfogését megbocsathatatlan vakségnake tekintette, olyan élléspontnak, amely bekotatt saemmel utasit el egy 19 Jong: Flake dlmok, gondola 12 Jung: Leleueani upuccie 24 hatésaiban jél mogfigyelhet6, bar pontosan meg nem hatdrozott tényt, Példdul egy orszdg nemzeti lobog6ja tobbet fejez ki, mint ami egyszenti szavakkal megfogalmazhaté; sokkal nagyobb jelentésége van, mintha puszta jel volna ~ gazdag és szivevényes jelentéssrnya- lata és hatdsa van, s gyakran igen erés, eselekvésre sarkall6 érzel- moket kelt. Jung ext a megjegyzést fitzi Freud nézetéher: “Azokat a tudatos tartalmakat, amelyek tigysadlvén ablakot nyitnak a tudat- talan hétterére, Freud tévesen nevezi szimbélumoknak. Ezek nem val6di jelképek. . Az 6 tanstasa szerint csupanesak a hattérben zajl6 ‘tok jeleinek vagy tiineteinek szerepét tltik be. Az igazi jzik ottd, svigy kell tekintentink, mint , amelyet nem Iehet sem Mindex. tala , pedig nem ax; tetemes eltérés van a saimbélum fogalménak kétfajta értelmezése kozott. A jelképrendszer, ahogy a vildg évszazadokig haszndlta Freud kora elétt, hasonlésdgot, Jsszehasonlitast jelentett. Ezutan Freud teljesen statta a szimbélum sz6 megszokott jelentését. Amit a pszi- ‘kus szimbolika létrehoz, az pontosan az ellenkezdje a hét- choanal kKéznopi jelképrendszernck. Mig a szokvdnyos szimbélum nem tar- talmaz kézvetlen oki kapesolatot azzal, amit képvisel, a freudi szim- a annak a hatésa, amit képek targyakal vagy ~ezek barmilyen médo- sitésa nem ogyéb, mint nagyon is nyil kisérlet azok eld! a kellemetlen kovetkeztetések eldl, amelyekshex az anyagi elfogadasa vezet. Froud sasimolt azzal az eshet6ségeel, hozy ‘az analizisben résztvev6 beteg tudatosan vagy tudattalanul elzarko- tik bizonyos kévetkeztetésoktdl, mivel nem tartja helyénvalénake ‘ket, de a beteg kezelése kizben ugyanebbe a csapdaba eshet a pszichifter is. Az efféle balslovést mindenéron el kell ker itn “Jung viszont dgy érvelt, hogy Freud szimbolum-értelmozése egyet jelent azzal, hogy a j helyettesitéjének Ikdltja ki, s eazel besadkiti annak jelentéskorét, ami Shatatlanul a jelképrendszer téves értelmezéséhez, kovetkezésképp az ember ‘ogéss Iélektandnak félreismeréschex vezet. bolum Iényegénél és meghatarozasénsl fo 5 Jung: Cont to Amalytical Psychology (Adalékok az analitikus pszichologidhor), 231-292. 0., London 25pol tabb, Froud Knoll ragaszkodott abhoz, hogy a seimbslum a Dele tudattalan gondolatok torsitottkifeendiése, gy azok Iisebb érzelmitotettel jolennek meg a tudathan, mint maguk a jelképexctt Lérgyak. Igy a és, a ot 6 mas iyesinik mind a pénise jelkepeche- \ézete szerint a szimbélumokat az egyén élmé kdrnyezete alakitja ki. Ha ezt 6s I ahogy June acne imnyensiaelakitja el. B szevetjik azzal, ahogy Jung a szim- ben homlokegyenes! Jung azzal, hogy nem fogadta el barétjanak a Freudnak és térsainak rossz: lum-értelme- Kez. se ha me il re le 6 snort Gs jelents féanck tartott. Ax in igns, howy ae elutaste nem Gris varatlanl. J6 ere tudtam, hogy llaspontom ozaététele a Freuddal val6 bardtsgomba kerul majd, mert 6 soh: sem lesz képes elfogadni azén nézeteimet,” Pontosan ez ttént Jung it, hogy az Odipusz-komplexus fogalima Freud tanitasa seo. ‘Auézus iranyultsAgot foglal magaban, és amikor Freud it err6l a Komplexusrél, “leragad anak bettt szerinti s egyéltaldn nem képes az incesztus mint szimbo- nudlis jolentsenetfelfogni" ° lélektana utols6 (az aldozatrél s26l6) foj n téektana ul y ajezetoben fajtett gs formajinak Az atudlteds seimbdlumai cmt at esotleges késchbi neurézisa atti fiigg, h attél fligg, ho gyan birkézik meg az Odipus tee oka a tavoli miltban gyékerezik. Jung vi kardoskodst, hogy a neurdes ole nom mi, misthogy ae egyen keptolen meghirkéani jelen gondjaival, és ez a lelkiallapot huzamo- ds Jung szemlélete kbzbtt mar akkor szombe- it végleg kenyértorésre kerilt volna sor. A vihar 1912-ben, a Minchenben tartott Negyedik Pszichoanalitikus Kong- 16 Jung: Bmlékek, 1k, gondolatok, 26 resszuson tirt ki. Kar volna tagadni, hogy Freud és Jung nézetel- térései nem maradtak pusztén akadémikusak; elméleti vitaikat bi- ony gyakran sainezték indulatok, Jung esbppet sem volt fejbétints ssmeréssel ad6zott Freud j6 tulajdonsagainak, de nem emel- tet piedesztlra, Kapesolatuk elején sok barati vita zajlott le kette~ jiik kézstt; elkkor tortént, hogy Freud Jungra rubdzta a feleldsséget ‘a pszichoanalizis tovabbi fejlddéséért. Mas természetd érzelmeik tortek felszinre akkor, amikor a Junggal folytatott vita utan — nem voltak egyediil -Freud egyszeresak eldjult. Brnest Jones is beszdmol errél a kogjatekr dl, i mar korabban is eldjult tegyszer, mikor Junggal vitazott, Jones ext irja: “Ugyanaz az eset volt, ‘nostani: Freud megnyert egy kis szécsatét Junggal szem- ben”? Mindazondiltal Jung magyarazata tinik valészinibbnek. Egy Hpédszianetben Altalanos csevegts folyt az egyiptomi IV. Amenophisz ‘mertebb nevén Amenhotep, felvett nevén Akhneton) faradrél, ali megesonkitotta apja siremlekét. Freud gy vélekedett, hogy egy ilyen fii tett remek példa az apakomplexusra, Jung nem értett ezyet, § azt mondta, Freud megjegyzéséb6l kittinik, hogy nines tisatéban Amenop! kedetével, ugyani tiszteletben tartotta atyja e istennek a siremléken szerepl6 ‘mban mar mindentitt megsemmisitett. Amenophi "folytatta Jung, hogy a rengeteg egyiptomi istent egy szél isépritzze, és egyetlenegy istent, a Napkorongot ailtesse helyiikbe. Ugyanis minden igyekezetét latha vetette, hogy monoteista vallist ‘yeuessen be, és ezért az orszig egész terdletén kivésette azokat a feliratokat, amelyck Amon nevét hordozték; igy természetesen erre smléke is. Jung azt irja: “Amenophisz wjat Atudattalan eresztttizébe ke Iiais hiteles tovabb: Froud nem tudta Jung nézeteit a pszichoana- sztéseként elfogadni. (Az ellen azonban hasz- ‘on; Sigmund Freud élete és munkissiga. imlekek, almok, gondolatok. EC OO Eee A{olan ttakozott, hogy a konferencia, résztvevsinek harom-dtidbs 'ségével, ne ismét Jungot valassza meg elndknek.) Ekkor valtal kalon az utak, és Jung kivonult a freudi iskolabél. Maga Froud valamikor kés6bb, mikor a csata zaja mar régen elilt, Jungrél beszél- ve megjegyoxte: “Oridsi veszteség volt.” A jungi tfpustan eredete Jung nézteltérée ela, rzalmilog is erdsen sin torealkodiasa duszadt. Be tormeazetesen nagjon Déntola Tungot, got mert személyes érintettsége dacara 6: erte fel e; a erintettsge dacara 6 ismerts fl eayedtl, ho yen dimonaijnénetelterest nem szabad puszténesak ex) bizonyes kérdés kérdl forgé személyes viszdlynak tekinteni. 105 targyban, énmagadban is érdekfeszi slektani feladvany. A kérdést olyan szintre egyszert hogy Freudnak igaza volt, Jungnak pedig nem, vagy vice versa, az abszurditds hatérat strolnd. Jungot: ely syanakvéssal tekintettck Freudra. Jung ord t vudra. Jung nem ijedt meg anépszertit- Tenségt6l; az 6 eélja az volt, hogy 2 alapelvekt Jung tgy vélte, Freuddal valé vitdja abbél ered, hi , 161 ered, hogy alapfeltevé- seik Iényegileg kilonbiznek egymastdl. Hipotézisekre ereze ard ség van, és nem Iehet megkeriilni dket, Mégis fennall a veszély, hogy inteni, és ez odaveret, ragadtatjuk magunkat ik: ot az “igaanig, mogelediezvén arr], hogy sak hipotérisekrl eszéltink, nem pedig“abszolit” igazségokrél. Természetesen jogunk amit szubjektfv médon megfi- . ‘lektanunk szemtivogén at latjuk, Fatalkalmasin elfogadk azo ak gy gondolkodnak, hogy mi azok az emberek, akik a dolgokat mas szemsaigbél latjak, aligha 28 fognak egyetérteni veltink. Jung ezt irja: “Amit Freudnak mondania kellett a szexualitdsrél, gyermekkori 6rdmszerzésr6l és azok konflik- \igy foghats fel, hogy az fejezi kia leghi- yes pericholégidjat. JA] sikerdlt megfogalmazasa an- szubjektfv médon megfigyelt... Freud kezdetben a szexualitast tekintette az egyetlen psrichikus dsztonkésztetésnek, és esak szakitasunk utdn vet sz4mitasba mas tényerdket is... En a magam részér61 tobbféle pszichikus késztetést vagy hajtéerdt fogl tam éssze az energia fogalmaban... Nem akarom cafolni a szexualits jelentosegét a lelki életben, noha Freud makacsul ezt silitja rélam, Célom esupan az, hogy gatat szabjak a nemiség tillburjanz6 széhasz- nalatdnak, amely az emberi pszichérdl szél6 dsszes vitat megméte- Iyeai, 6s hogy magat a szexualitast helyére tegyem. A jézan ész.végul nal a tenynél fog kikkotni, hogy a szexualitas csupan egyike a biolégiai észtondknek, esak az egyik pszichofiziolégiai mitkodés, noha hatasa kétségtelentl igen er6s és kiterjedt.” A betegek kezelé- sében Jung inkabb arra torekedett, hogy “annak a fényében léssam ép 6s ogészséges bene, és a beteget felszabaditsam joldgia aldl, amelynek kényvét Freud irta, s minden oldalat az 6keze szinezi ki.”!* ‘Hogyan Ichetett hat a Freud és Jung koati vita lélektani kérdését megkozeliteni? Jung tisztaban volt azzal, hogy 6maganemigen ke} a Freuddal valé nézeteltérését trgyilagosan megitélni: éhatatlanul a sajat lléspontjat fogia elnyben részesiteni, Exért mas tervet eszelt ki ‘Meg annalk idején Béesben, amikor meglatogatta Freudot, megis- merkedett Alfred Adlerrel, Froud egyik legrégebbi kovetjével. Nem sokra r4 Adler hoves vitaba keveredett Freuddal, s tigy dsszeszélal- koztak, hogy a békftési kisérletek mind csédot mondtak, és kapeso~ lata szakitassal végz6dott. Elképzelhetd ~ gondolta Jung ~ hogy a Freud é3 Adler kozétt kirobbant vita Iélektani vonasait objeltiv ion Iehet tanulm4nyozni, s ez fényt derithet arra a kenyértdrésre amely kézte és Freud kozott trtént. Jung tipologiai munkéssdga tehat abbél az erGfeszitésbél eredt, ogy valaszt kapjon a Freud és Adler kézti konfliktusra, Ez nem pusztan a kétféle vélemény megitélésének kérdése volt. A Freuddal katet: Freud and Jung: Contrasts (Freud és 29RE val6 szakitésbél Jung tudta, hogy itt ket tékélete: 6 v letesen kullonbiz6 Alldspont dsszelitkizésér6l van $26. ——2 ‘Adler neurézis-elmélete, vagyis a betegség tiineteinek értelmezése ahatalmi elven alapult, A tinetek eszorint arra szolgdlnak, hogy a beteg megkaparintsa az uralmat a kirnyezetéhes tartoz6k, példul a csalddtagok felett. A beteg elsdsorban arra térekszik, hogy biztost- t biztonsdgat és felsObbrendiiségét.. Célja az, hogy nmagan megteremtse a hatalom érzetét, szemben mindazzal az alkal- ely a hisebbrendiségi homplexus fogalmaban rakédi zete val6jéban, a betegben az ‘ami miatt megprobal egy szuper helyzetbd latja az egész vildgot, értékeli a dolgokat a sajét sem: tavegén keresztil, ugyanakkor kiidés aggodalmak gyétrik az esetlog ré varé nehézségek miatt, amelyek arra késztetik, hogy kulonféle fortélyokkal elharitsa ket, s e vartalan maradhat, Ami Adler a fogalmazott. ‘Freud azonban, aki més semsz6gbél létta a neurézist, elutasitotta Ale jelentote hogy az Ouneneurotizus net asndhan ung személy jellemével és vérmérséklevével egyltt, az oksag egye- nes elvétkéveive, abbél acselekvésmédbé! fakad, ogee gran ‘az Odipusz-komplexusként ismert jelenséggel megbirkézik. Bz a fentebb mar emlitett elfojtott Odipusz-konstellécis olyan szexualis, visconyulét alah, amely a gyermeket az ellenkez nemti szlé- hz kéti, és azzal a vagyaval parosul, hogy az azonos, sail kitiirva, a helyébe lg res seme Hen colt merében kilnboz6 utakat jeléltek kia skoati valasztas egyszersmind azt melyokkel gyermekkoraban vagy késébb viszon; wzalcaszainak kilonleges jelentséggel fel ral pada an apa vagy a3 eave) irényaban. A gyer ezek a valosagosan létez6 egyének a viszonyulasdnak me; rékként jelentek meg. oe 30 Brzel szemben Adler agy vélte, hogy a neurézist a teleologia irényftja, vagyis célja, feladata van. A Kezelés abb6l éll, hogy mes- mnutatjuk a betegnek: “életforméjat” az vorérli, hogy bizonytalan 2 jovdr illetden és talzottan Gvatosan viszonyul a mindennapi élet Jonyodalmaihor. Hlotét az a vagy korményozza, hogy elieralie » Kudereokat és a feleldsséget mindig valaki més nyakéba varrja. Mindorek hatésa gatik kozé szoritja életének és gondolkodasanak valamennyi megnyilvanulését: ha valaki sosom kel versenyre, soba. eazenved vereséget. Ha ezt az élettervet kelloképpen elmagya- Ika péciensnck, betegsége el fog millni. Adler nagy jelentOséget julajdonttott a kielégit6 megokolésnak, és azt hitte, mihelyt a beteg nti a leheté legteljesebb magyardzatot, felhagy tuneteivel és czy esapésra jobban lesz. “Jung a Kevotkend tervet oszelte ki az Adler és Froud Kozti ettrés tavulmanyozaséra: mindkét elméletet megvizsgélja, hogyan allcal- anchatdk egy adott neurotikus eset megértésében és értelmezésé- en, Eat a vizsgélatot, vagy inkabb dsszehasonlité tanulmanyt Jung cuéazen aprélékosan végeate el. Végtll két kovetientotésre jutott: 6% cayilcaz volt, hogy a ket elmélet dsszeogyeztethotetlon, amasik pedig Te ogy szdmaos vonas mindkettben megtalilhats. Mindkét elmélet, amennyire Jung meg tudta éllapitani, a beteg lettorténete alapjén agyar data az eset pszicholbaijat és pszichopatolégidjet, Marpedis, ha lavezetése helyes, érvelt Jung, e azt jelentené, hogy a neurozist ‘totes médon is Iehet értelmezni: egyfelél Adler elméletével, Freudéval. Vagyis itt mindossze arrél van s26, hogy mind- megbetegedésnck esak az egyik arcula- ‘skéti azebetakaréhoz, hogy minden mas magyardzat téves. jg nem Iehet igaz, gondolta Jung, hiszen maindkét olmélet ab megfigyeléseket, melyek megmagyarazzdk ane- salt, 6s bar talén nem férnek issze, mégsem zarjak iktlesdosen egymdst. Réadésul biztosan lehotett tudni, hogy Adler ‘Proud nemesaik hogy egy varosban, Béesben praktizal, hanem még a jetopeik is teljesen hasonléak (vagyis neurotikusok). Mindezel: siapian Jung arra a Kkévetkeztctésre jutott, hogy “a neurérishan itedeygik Kutato azt a tenyo20t vesti szivesebben ésere, amely Toginkabh megfelel az 6 sajatos egyéniségének... mindannyjan mAs. wrat svomazbgh6l létjak a dolgokat, sigy alapvetden killinbo26 néze- teket é¢ elméleteket alakitanak ki... Ex a Itilénbéadség nemigen 31E dilemma lattan fontol6ra vettem azt a kérdést: letezik-e | keét olyan embertipus, melyck egyikét inkabb a masikat meg inkabb énmaga?.... Végul is sok-sok meg! és tapasztalat alapjan oda lyukadtam ki, hogy kétalapvets be: sag lehetséges; nevezetesen az. introverzié és az extraver Introvertaltak és extravertaitak gy jutott Jung arra azegészen egyszerti kivetkeztetésre, hogy Fr zerti kivetkentetésre, hogy Freud és Adier ket Itilonbéz6 tipusba tartozik: Freud ext i, pedig introvertalt. Az extravertdlt ember szama slegfontosabbak, és sziilet leges jelentoséget tulajdonitania a szilldk viselkedésénck és a gyer- mek arra adott valaszanak. Az, hogy Freud dénté fontossdginak mplexusban dsszegyilemlett képzeteket, azok bol fakadé kovetkezményeket, szintén érthe- elfogadjuk azt a feltevést, hogy Freud extravertalt ‘Adler ezzel szemben az introvertalt tipusba tarto: talt embert a kordlményekre adott szubjektiv reakei ‘a kisebbségi sonyabbrendit a jizalmatlansagot t Wz fitz6d6 kapesolataval és dltalaban az egesz. v ban az egyén egyebet sem csinal, mint terveket kovae: diiségi erzés lekuzdésére 6s a biztos sauperior 20 Jung OsszogyOjtatt milvei, 7. kitet, 40-43. 0 32 Sungot nem foglalkoztattak Adler Iélektandnak apré-csepr6 rés2- letei, sak annak kézponti gondolata, miszerint a személyisés teljes- ségét, az én erejét mindendron meg kell érizniink. Diadalmasked- unk kell, vagy legalbb is gy érezntink, hogy diadalt arattunk az élet kedvezstlen koralményei felett. ‘Jung gy latta, hogy mind az extravertéltak, mind az introvertal- tak a tarsadalom rendes, egészséges tagiai, csupsn alkatilag hajla~ mosak arra, hogy eltéréen szemléljék az. életet. Ez a hajlam nem jelent végzotszerdi megpecsételédést; az ember t{pusa valtozhat, vagy legalabb is nem sar annyira szemet. Ugy tdnik, maga Adler is, bar mint eszmerendszere tantsitja, alkatilag introvertalt volt, iddsebb kordra megvaltozott, és életrendje inkdbb utalt extraverzidra, sem- mint introvertéltsagra. Az introverziét gyakran Osszetévesatikt az introspekcidval (Gnmegfigyeléssel) s ez utobbit sokan hajlamosak ‘kéros lelkidllapotnak tekinteni. Annyi igaz, hogy az Onmegfigyelés cha valdban egészségtelen Iehet, de badarsdg volna arra kévetkez- {etniink, hogy minden elmélkeds ember eobe a kategéridba esik. Ezzel alaposan elvetnénk a sulykot. Elméikedni, fontolgatni, topren- geni, elobb gondolkodni s esak aztén eselekedni tikéletesen rendjén valé dolog, Jung elgondolasat az introverziGrél ebben az értelemben. kell felfognunks. Jung tgy vélte, hogy “magunkba nézni” hasznos és Kkivanatos dolog. Az “introverzié” félreértésének egyik oka taldn az, hogy az “intro” eloképz6t, egy helyhatroz6 sxst tartalmaz, s ezzel azt sugallja, hogy az introvertalt ember érdeklddése sosem terjed tl Snmagan. Bz minden bizonnyal patolégias vonds volna. Jung felhivta afigyelmet arra a kinnyen megfigyelhets tényre, miszerint az intro- vertéltak tudataban vannak anak, hogy valamely kilsé térggyal kapesolatos sajiit meggondolisuk mozgatja dket, mig az extravertl- tak a benniik lezajlé valtozast a targynak, tehat valamilyen rajtuk ke tenyez5 tulajdonitjak. “Jung rendkivil alaposan mérlegelte sajét. néadpontjat — 6 maga vvajon melyik esoportba tartozik? Csak egy vélasz johetett sadba: az introvertaltak k6zé. De hiszen Adler is introvertalt volt, és Jung tailta, hogy az 6meg Adier nézetei kizdtt mekkora szakadék tatong. Brtazellentmonddst azzal hidalta 4t, hogy Adlerlatokore tilsagosan. sail, é érvrendszerét fSképp a hatalom képzete hatarozza meg — uralkodés magok f18tt, uralkodds az élet kihivasai folott. Jung latdkire szélesebb volt, és konyértelentl elutasitott minden beskatu- 3lyazdst vagy dogmat, melynek fogalmaival a személ magyardan lebet. Vogl is arra a kbvetReretcre jute am mat tuddsunk fényében teljesen kézenfekv6 gondolatnak tik —hogy az introvertéltaknak, akaresak az extravertéltaknak, kilénbéz6 valto- zatai léteznek (mint példsul jémaga és Adler), Az emberi természet nemigen gyémészélhet6 be két skatulyaba. Jung sohasem kételkedett tipustana értékében, De érezhette, hogy ‘alam hibamégis van kréta kdl ony rendkivlbonylul térgyat sfgosan is egyszertien magyardz meg. Ezért ezt a munkajat tiz évig nem tette kizzé. Jung konyve a Iélektani tipusokrél végil 1920-ban jelent me cltto mar évekigfolalkoot a ipusok kerdeakrevel. Bey an Kol eseaeben megem Jéteznek olyan kuilinbs26 sdigu személyiségtipusok, amelyek észjérasars siabadréerteniasaitipuanktor lstamsdot Ages tpue elég nehezen érti meg a masikat; az pedig teljesen kizart y tnisikegyent minon fon megérstnke* Ennel ek, hogy a effi aksletea meptrésbe learn ama seemly tudattalan- Jénak megismerése is. Jung cbben az idészakban sz4indékosan évakodott att, hogy vitat nyisson egy olyan bonyolult kérdésr6l, mint a tudat Iélektana és a tudattalan kézti kapesolat, Egy ilyen fogas kérdés megfogalmazésa a tipuslélektan nyelvén kaléndsen nehéznek bizonyult. “Példanak okdért — jegyzi meg Jung ~ az a s26, hogy 'seemély’, mé: introvertaltaknak és megint mast az extravertdltaknak.””" Bbben az idészakban: e szavakmnak itt nagy a jelentéséguk. Ahogy keutatémunkaja a Lélektani tipusok irasa kézben eldrehaladlt, Jung mast, mint hogy tipustanat egész gondo- a 6seze. Kulontsen fontos lépés ez a pszicho- terdpidban, mert amiga tudattalanrél nem szeratink ismereteket, addig az extravertalt vagy introvertalt betegrél levont dsszes kovet- keztetésink, bar bizonyos pontig hasznavehet, elkerdlhetetlendl fogh{jas marad. DL Jung Osszegyajtt miivei, 7, Kotet, 273. 0, 34 Bér tiszta tipus nem létezik — azaz nines olyan személy, akinele tulajdonségai szézszdzalékosan extravertaltak, introvertdltsiga pe- dig egészon esokevényes —, a két kategéria talilé leirasat széleskor- ben elfogadtak. Fenti kényvében Jung ext frja: “Minden egyén birto- Kéban van mindkét mechanizmusnak, az extraverziOnak éppdigy, mint az introverziénak, és esupan csak az egyik vagy a mésik vi- szonylagos bilstilya szabja meg a tipusdt Extraverziban az energia tilnyomérészt kifelé aramlik, a tudatos tartalmak foleg kals6 targyakhoz kapesolédnak. Introverzidban a tudatos tartalmakinkabb az alanyt érintik, tehat azt, ami azegyénen beltil van. Ahogy a lelki energia irénya valtozik, sailkségszerten valtozik az Altala kivéltott hatas is; igy ha egy extravertalt és egy trovertalt ugyanazt a dolgot veszi szemiigyre, a véleménye mégis ‘Az extravertalt személy altal4ban konnyen teremt kapeso- latot az élettel és az emberekkel, 2 killsd dolgokkal val6 érintkexése természeteschb, fesztelenebb. Sok extraver‘alt szeret radi6t hallgat- ni, esetleg hattérzajként is, é suivesen néz tévét; dey tinik, alig vesanek tudomast magukrél, ha esak valamilyen kils6 eselekvés ré nem kényszeriti Oket. Az introvertélt emberre az jellemz6, hogy tartézkoddbb, s exért nehezebbnek ttinikckézel kerlni hozzé, Denem sipped bole onnun vilagdba; éppannyira kotédik a kils6 targyakkhoz, ‘nt az extravertalt, csupén a hozzdjuk valé viszonyuldsa tér el ex ‘Dgyes emberelcrdl ezinte leri, hogy melyik tipushox tartoz~ nak; megjelenésitic azonban esal6ka lehet, s ezért tetotél-talpig meg kell ismerniink ket, mieldbb kovetkeztetést vonnankk le réluk. A tudatos én négy funkeidja ‘Amikor Jung megkiilénbéztette az extravertalt és az introvertalt beallitédés ket t{pusat, felfedezését nem tette kézzé, hanem néhany évig még clmélkedett rajta, Felismerte, hogy az emberek kilonféle- Keppen Ichetnek extravertaltak és kdlénféleképpen introvertaltak, ez az egyszert felosztas tiilségosan ingatag labakon all. Mindkét tipust alesoportokra kell bontani, ha a tfpustan el akkarja érni céljt. ‘Bz gondos mérlegelést és hosszadalmas vizsgalddast igényelt, amely vegul is oda vezetett, hogy a személyeket nem esupén az extra- és introverzié univerzdlis vondsai szerint lehetett megkulinbéctetni, 35hanem a sajat egyéni lektani funk szerints:“Pssichikai fank- a lelki tevékenység biz Ajit 6 tem, amely elméletileg valtoz6 ki ek bette x a funkeiénak a meg pszichikus energia, amelynek mennyisége elvileg fand6, és sok szempontbél olyannak tekinthetd, mintha volna, a fizikai eré e ‘ja nd volgg ai eré egyik formaja vagy pillanatnyi meg- Jung tipustana, amely ele: egyszert volt, itt mar szemlato- indenesetre me; é sen nyole valtozatot tesz ki, nevezetesen a gon s, érzel Sraikels 6 mogeratsextravertaly én intrweal alsa, oe négy és coupdnesak ennyi énmiivelet van. Nem ‘asképpen vonzédott volna anégyes szamhoz, esak .emmilyen més térténésnél sem tudatt ennél ségekre. Ezzel a tipologi érelhetjilk, hogy kiigazodjunk az ral sem egyszer lelkialkaténal dtvesztotben, Mi tobb, o tipustan zuk. vustan is létezik. Az ogyik legrégebbi az amely az ember Iényt a testnedvek vagy folyadékok inja le: szangvinikus (vér), Kolerikus (epe), flegm: res tipoldgit, amelyet melankolikus (fekete epe). Ezt a mits (ng elembdl dls teljesséy) foam, arehetipicasnak os egystemesnek tekintett, (Ponds Rava clég bajos megmagyardzni, az ékori gordg orvostudomény korszalsé- 161 kendve egészen a kizépkorig dltalénosan elfogadtak. Még ma is haszndiljuk a térsalgdsi nyelvben, amikor vérmes (szangvinikus), opés (kolerikus), egykedvei (flegmatikus) vagy mélabus (melankoli- us) személyekrol beszélunk. ‘Kretschmer, német pszichidter, a testalkat jellemz6it tarsftotta a szomélyiség jellegzetes vondsaival. * Tipustana, melyet késcbb tett k6zz6, mint Jung a magaét, mutat bizonyos hasonléségot az utdbbi- hoz, de nagyon sok tekintetben eltér tdle, E kilémbségek kizil kiemelkedike az, hogy Kretschmer kéros személyiségekkel foglalko- ott, Jung viszont egésaségesekkel. Kretschmer szkizoid tipusa tob- bé-kevésbé megfelel a jungi introvertalt tipus kéros esetének, cilloid alkata pedig az extravertalt tipus beteges véltozatéinak. ‘Jung tipustana mell6a minden kapesolatot a testi tulajdonségok- kal, és esak azegészséges lelki jelenségek osztalyozAséra szoritiozi ‘Bat azert érdemes megiegyezmink, mert Jung a neurézis és a pss chézis tiineteit tigy tekintette, mint megzavart természetes folyama- tokat, mint amikor valami erdszakosan befurakszik az egyén harmo- nikus életébe. A gbrdgikkel vagy mésokical szemben Jung nem Allitotta, hogy tipustana teljes, vagy hogy ez a vildg legjobb tipolégi- aja. ‘Amikor a Lélektani tipusok eimit munkajét angolul kiadtak, ford- idja, a néhai H. G. Bayner azt irta, hogy Jung mukédésére ez a ma tesai fol a korondt. A kinyv részletesen kifejtette a tudatos én pszicholégiajat, és olyba taint, hogy kit ‘Jung max j6l ismert mmunkissdgét a tudattalan lélektandrél. Utobbirél $2616 jelentosebb munkéi:A dementia praecox lélekiana és.A tudattalan lélekiana cimtt Konyvek, illetve néhany eléadés, koztuk az 1914-ben Aberdeenben, a Brit Orvostarsasag kongresszusdn elhangzott A tudattalan jelen- ‘poaichopatolégidban. A gyors és egészen halila évéig tart6 snet elmegyégyész. Tipustandban ha- inikus és atletikus), illetve ‘ciklotin/cilloid és 27 Ernst Kretechmer (1888-1964) rom testalkatot (leptoszom vagy rermérsélcleti tipast: (szkihrnevet és clismerést azonban J i tipusokrdl s26 praesent jungnak a lélektani tipusokrél sz6l6 lat nom mas, mint pszichikus tények kay tsnyhes,amelystogonak Conch) hvonk Serta lehet castes aminck az énnel nines viszonya. A esecsem6 nines tudatéban énjé. nek, és természetesnek veszi, hogy édesanyja és masok gy jelennek meg, mintha egyek volnénak vele, Az éntudat fokozatosan fejlédik ki a cesemé és gyermekkorban; a gyermek rendszerint nyle-liene ves kordtdl esamél ré, hogy “én: én vagyok”, Ezért Jung igy beszél a tudatos énrd1, mint amely a tudattalanbol szérmazik. A Lélektani tipusokban benne rejlik a tudattalan hipotézise. Szikségszerd, kil esti dsszefilggés van a tudattalan és az extraveraid, az introverzi6. s mind a négy alapfunkeié tudatos megnyilvénuldsai kézott. Ami Kirivoan hidnyzik tudatbolé, azt megtalaljuk a tudattalanban, Mindezeknek oridsi gyakorlati jelentéaége van a psvichoterapiaban, amelynek fé eélja az, hogy a beteg tudatositsa (s igy ellendrzdse ala vonja) az elfojtott vagy elfelejtett emlékeket, 6s ezéltal helyredllitsa cuésrséges vagy legalibbis a kordbbingl egézségesebb llki miks- 38 8. fejezet A tudattalan lelki mikédés Az elmebetegség pszichogenezise Néhany évvel orvosi tanulményainak megkezdése el6tt Jung érdek- Iidni kezdett a filozéfia irént; ktaléndsen szivesen olvasta Kanttél A tiszta ész hritikajdt, valamint Schopenhauer, Carus, von Hartmann és masok miiveit. Tisatéban volt azzal, hogy a tudattalan psziché a filoz6fiai gondolkodas egyik posztulétumakent mar évszdzadok 6ta létezik. Az els6 futé benyomast arrél, hogy van egy masilc a tudattalan ~ akkor szerezte, mikor a korbban mér el médiumrél megfigyeléseket gyajtatt. Ugy vélte, hogy ennek a vilég- nak sajat, a tudat lététol teljesen elkxtldnullt élete van. Azt azonban ‘még nem értette, hogy ez az élet hogyan jon létre s miképp makodik. Bz az értetlenség azonban hajszélnyit sem esbkkentette az dey jelentéségét, hiszen rengeteg dolog van, amit nem értunk, és Jung nom érezte szileségét, hogy minden olyan elkképzelést sutha dobjon, amelyet nem tudott bizonyitani: a Iétezés nem a bizonyitékokon miilik. Bgy tapasztalat akkor is Iétezik, ha nem tudjuk megmagya- réani, Jung nagyon j6l tudta: sok embernek nebéz elfogadni azt a gondolatot, hogy lelktkkel vagy elméjikkel nem rendelkeznek itgy, mint valamilyen személyes vagyontérgyukkal. Ennek oka az, hogy azembereknok nines tapasztalatuk a tudattalanrdl; az élmot példéul ligy tekintik, hogy “esupancsak” élom, amelynek nines sajét élete, Jungnak mindez nem jelentett gondot. A lanyka-médium megfigye- lése azt a gondolatot sugallta neki, hogy a psziché nem més, mint autoném tirvényekkel biré objektiv jelenség. Milyen bémulatos é1- mény volt a tizendtéves baktis, aki transzba esve harmincéves asz- szonyként viselkedett, mintha eldre porgette volna az életét. Bzek a személyes tanddések mindennél fontosabbak voltak Jungnak, Persze zt is Iényegesnek tartotta, amit a filozéfusok frtak a tudattalanrél, de az 6 munkasséguknak elvont jellege volt, és hijén voltak a val6- saggal val6 kézvetlen kapesolatnak. 39Kétségtelen, hogy ezek az iffikori elmélkedé abban, hogy Jung még fogékonyabbé valt a mélylélektanra, s amint megismerkedett Freud alomrél kifejtett munkéssagéval, nyomban a hatésa ald keriilt. Végtelendl hélas lchetett neki: az dlmok értélelé- sével Freud széles utat nyitott a tudattalanba, amely addig esak lozfiai posztuldtumként létezett, Megkeralt tehat az az esckiz, sony vdéchtetens nyzot,amtaesak meghiserelk olvasni Jung kutatdsait, melyeket a Burghdleli kérhizban épolt akut é xrdnius elmebstogek kizot veguet, az aa elhataroady sackalltg hogy megfejti: mit jelenthet ez a fajta megbetegedés, Minden arra gy a szkizofrénia nines kapesolathan azokkal a botegségek- -kkel dltalaban az orvostudominy, példul abeleyogyaszat foglalkozik. Jung szdmiira az olyan megnevezések, mint szkizofrénia —noha maganak az elnevezésnek megvan az értelme ~ semmit sem mondtak; Jarra volt kivainesi, hogy mi rejlika sekizofrén beteg bizare kozrejatszoitak bajok szévevénye. Akaresak személyes tapasctal s kisérletek is arrdl gydaték meg, hogy a tudatt tikédés eleven, létez6 valésdg, SzAmtalan esethen érezte igy, gy a betegségetegész biztosan valame c tt gyakorol a betegeire, Jungot tovabbi munkira észténde- te eleven flytata kutatdenit .szkizofrénia oke és kezelése iranti drdeklédés, amely a Burghilz~ |i korhazban taltétt kilene éynek koszonhetden naa bene ete vegéig elkisérte. Megoldasra azonban nem jutott. Szkizofrén betege- inek egy része kronikus betogz6, “ogykerelés is esak spekulacidkon al megmaradt, : vostudomanyi Tarsasdg Pszichiatriai S cidja samara Jung felolvasast tartott, a kovetkezs cimmel: Az elme- be lelki eredetének hérdéseirél. Huisz évvel kés6bt cekor még mindig meg valt gyézsdve a pszichogenezis, jentdségérs, de nyitva hagyta azt a lehetdséget, hogy a szkizofrénia kialakulésa- dan esetlog mas hatasok érvényestithetnek. Pszichogenezisen egyéb- kent sohasom értett kizarélagosan lélektani eredetet. Az alapveté Kerdésnek azt tartotta: vajon a beteység az én ~ vagyis a tudat ~ elsddleges gyengeségébsl ered-e, avagy a tudattalan rendkivili ere~ jjenek tulajdonithats? Amikor 1956-ban, az Amerika Hangja harmine ‘nyelven sugarzott adasaban a szkizofrénia még mindig megoldatlan kérdéseirdl beszélt (Ujabb gondolatok a szkizofrénidrét), art vallotta, hogy a kutatdsdban akkor jérunk el bilesen, ha elméleti feltevésein- ‘az ismert tényekkel és a betegek megfigyeléséb6l s zyézyke- el tamasztjuk ald. Ebben az el valdszintinek ttinik, hogy a szkizotrének elmemukodésén: ‘vondsai kiviil esnek azon a kérén, amelyet személyiségl még magyarazni lehet. E betegek oly stilyosan zavartak, hogy képte- lenek az isszefiiggé gondolkodasra, elvesztettek fogékonysagukat a vzelmi értékrendjtik pedig rendkiviil varos vagy teljesen kiliresedett. Aneurézisban a személyiség- Jélektani tartalmak az életrajzi tenyekkel esetleg megmagyarazha- tik, de a szkizofrén betegnél osak kollektiv elemeket, archetipikus struktirdkat talélunk, melyek sajatos 6si formajat és jelentésct a személyiséglélektani oksig elvével nem tudjuk megmagyarazni. Be- eddig még nem fedeztink fel semmi olyan_ kilinleges pszicholégiai folyamatot, melyet feleldssé lehetne tenia szkizofrén hatasért, azaz a személyiség ilyen sajatos felbomlasdért. wetkeztetésre jutottam, hogy kell lennie-a szervi, lokalis ban valamilyen kimutathaté foxikus oknak, az agyse}- tek kapacitdsat meghaladé érzelmi nyomésnak betudhaté élettani elvéltozasnak.””? Bnnek a kérdésnek a megvdlaszolasa még ma is a kutatasra tartozik, hasonléan a masikhoz: milyen jelentéssel bir a szkizofrén gondolkodasi folyamatok tartalma?- ‘et clyan fogalom magyarazataval vagyunk még adésak, amelye~ ket hasznaliunk az. ickben: a) a tudattalan lelki mtikédés és b) a személyes és a kollektiv tudattalan. 25 Tung Osszegyaylitt miivei, 9. kotet, 253. 0.