S Carl Gustav Jung toe ia jeyysetobe ints A lélekta Ht . Bodrog Mikiés 4 tipusok dltaldnos letrdsa ROAR cx) 288275Th Ago xar semanas One Sy sr ame hanks 23020 > pawers 24 t Bevezetés Akiwetheaikbeer a cipusok pazichologiénak Jea- Hhnon lefrisae kisérolean ung, Bl5kb & ket alcalanos npustt, niclveker inttovertalniak es exteaveetile nak? nevcetem. Agucin mey megpirobdlivim wala inelyeve jellenneeniwzekar spoxialabl tipnoskat is amelisk sejarossiggs abbot adidik. hiayy a tipo. how carvuas eygyima muiga rear legjebhan difte- roucidle Hinketd seyiecgivel allalmazkawlik vagy tijkoadik. Az ehbbie nb pmsoleik kivinati eve: sil uk hiilaahrre: bakis pedig Roberts Arileal Tonkepptsminning arta corekszik, hang cboeja lea libidée,mintharsakeléhe kellene vignia ae valamiféle méletejenck, Ezzel (ltoak peaririv a eirgylive vali ston a Bihan, uikepp toe ees omhaannee ww hitiarsraliaiencas [a sankeead)raigenli anna jckeneietgie, hogy szubj ede bed sjorrsigie srintelen 3 od AMIE acyl Jwgy leorzévik a elektam dolgokbau lathustah is wdew toviabbi nélkil nyilvanvala. ha cree epysee Mizalenkiiameriaznkataxir- 5 ayakran Helcak ter- seb elleutete: azvkuak 2 nyile, eivélyes, he denis vagy le galdbhis baratsages jellemcksek, akik Foldogboldogalannal kijénnek, netin hadakor- stak is de hapesolacukat fenntargik. hamak wild gukea,« ancak hatinin i befayadjak. Elcime perae Tajlamos az eusher 22 efftle kalénbstgeker 2 harsh testormsdlédas esupany cgytma exeecikene fellogni Akinek aronbon alkuliua vatares, hogy wskembert alaposan ssepisincr en, ar kinusttscerre! falfeder, hogy ennél az clieasétnét semmiképp sem elvzige- teltegyeni esetekril van sai, hare sokkal iskabh Spmsex beilhinstesagnksal, amelyck joval acfoysk= bak tuintahogy azeakurlaeczort lelckeanisapaseta lamak kezdetken folteteleetic kellete Es temple - nepoldns Fejearcek” civilugithateak evge ~ inclis ellentérel van ex delguuik, amely onal Wi ag, fash 4 hol szembonindliy hol elaneséhih, de mindlig ki ryjanbidik a valamelyest i lalskule seemelviseed ci emberekkel nemesak a kepeet “y wlitkoeunk, hanem epyalealins tnuculem népréseghen, arviert 9 ipusaink éppsigy buroneithatak egy sraszce egyseerds munkdsai os porneds, mint egmatischtebbjei kiziee A nemcle Kiliinboadnege som valsaenase tenyen sense Wa nulyen népedtegben a ngk kéeder gyanteskur ae clleneéteke! ijk Aligha serjedliecetr volna el ily altalanosan ex a tipusomag, ha eadari dologrdl, azaz rudatovan és saindéhosou vilasewoer beallicorsagnsl vlna x26: Ebhen az esethen biztus, bogy oy megharireaott, hasonb aceckis cs kepaes keven inszctiiyy 3 & el sick megieleliea helyilug kowlitomte népeeteég vole nacgy ilyen besillicorraag logfabh hordnadia Am ex semmiképp sines (gy, Rancm a cipusok hoolok- eeyctiest llenkerdleg, xembesziskien, vilugatis nell! oszlasud meg. Eyyanen evalidhan a7 egyik perc inceaveteil, a masik eyesawcerale. Mivelalac- slhiotsagi sipmsc rrnyeknek mepielebien, ine a linet ¢ semmel lithation véletlensenileg dlerala jelensey, nem fliggher rudaci itelets vagy udamus sedndéked), igy hit bionnyal cudsetalan ‘59restalapnak kasebnhon eset. Eneltngya up sos cllenrétu mint altalinos puzichsliia’ ele ségnek valaniikepp meg hellece begy leavencl a biologi clofacira, Avubjekrum ésubjekeum kepesnlata, bioliginize, inindig ghhuluscckodist eissvipuin renmiben a aeabjchtim & bjckeuus iinden kapusolata leletecles! azegyilck aunisikra gyaker role meidssitdé harisaig, Eecbsl a moditibiickishsl iTlazalkalerkodis A targybes vabd poms belie rornagok cunck lalytan slhalinackoded Syn tok, A rermeéscet az 21S erganizmwerknak hee Fur~ damencalnan keilonburesal kalmuehrdasd es ¢ rein Fennmarlasi modjar iemer: ar egytk a foeoeots rar cgyed ellie j stge ag kicsing. Ligy elem hiagy er a hiologgai cle Aer lelohtan alkalmackodse méklnak. wes coopin az anulogngja. de alsalanes alapp is lr egy altalanos inakisra sroritkezom. eyytinae wz extra: vyarujlmmaik ara sajanagara, hogy muagat folyion ki _alja, mindicube beleseiwi, misriaat posi az 1urro- barra a iemeneiajirs, hogy vediamagee KgTat agtanzekke| sce bien, lehessleg tatczkedih inlen energiahcwbiseol, wel kezverleril a esp a isanyul, onrraganak visrong, amienyire Leber. Ihigrosicorr és hachatas poriciét werce, fy Moke rem: ngyuon neve amikor obec aprotic’ let ec aslevonariug (ype gpa jel meg Mut 3b talinos bickagia mataqa, mindkée tt srbuts 25 4 nvagp cee ere 2 pps alto saguké is. Anis az. gk tomeges kaposclarakal hug létre, azt ai iasdk twemopalivimamal ori el © ermhys Mave nyo a4 fin e Agcy rony, hogy olpkoc mar par exesgyerehe band] tiposos beallieorrsaguk, annak felectelercséte saorit, hogy semrmiéppen ser a ktigkuleud érgelemben vere lentes wale k lear sx, ami egy meghari Réupszerit. Mindenesrree fl leet hozni sat az el- Jenverdse, fypedig nyomds wha, hogy mir a gyie mohalan gyermeknck, sit aesecseméinel is kell lanai rudattalan sermesze ti alkalmazkoiasc achest- tenie, hiszen kiléndien az anyai befits sauirowd- gai a gyeruck specifikus reakewihow.vosetcek. Ez az Gry kepdghesnwhatatlan tenyehee hivackorhat, de megdal, mikelye arra a soinuigy késségrelen tGoyre gondolonk, hgy egyaconanyanak et gycr inicke mar igen koran clleatéts sipustinak iz. nyu, anilkil Iuygy a7 anya beallicoccsgibats 3 Iegceckelyebb vilkezist Bizonytari lelieeue, Mabie sewn sei alae vem szeretvem leboesilid a sealoi tcfolyis csaknens belathatarlan fascussagic, megih cee anapascralar arria kewoekertetés¢e indit, begy & auéevadd renyezita-gyesmich clssporisiopaban kell, Ferospi ingen végs6 soron eninck az egyeni hal- githane, hogy az egyih gyerck ext,» st vesai fel nirbena bilss fel rerelck a Irietd legogyantevibbek. & eekinterben teemeszeresen csak « nioemilis felvévelek koxoeti cceteket tarncm sxern elct flu feleéteiek ubermi- sok, arae ha uz unyik belllieresiga sxélsdsrges o* cairtabmormis.a grerchee i rd lebee henyszeritens viszonylag hasanbp jelleg hwallitottsigat Ez €26: 4sake texz cgyini dlisepoaicidiakon, armely talin mao tipost edlaszrore volua, ha nem cheats walna savant Kil alarms batelyseok. Alo ssipustigy otreig. syanmak olyapak, akikrigh x egyik ex nem a rmisch alkatmazkedési madd kann yebb, arr jobl a hepes- spike Such nell New euadjuk, hogy cerinek nilyen - veg ssevt Bisiolptis— kas show alseimilleg Keteahet hoge a ripts visa ta forditisa bizonyis kirilmenyek kéatirsdlyoss megravarhatja a seervezet Hiriakigiai cgyenuilyat, legtibhszdr exis kimerillésr daneva, 2. Az extravertiit tipus Fangotieink vila deed jpatnak asa hivetheziuch sinenteatsekor panclsan rig kell kilonbssrrcemiie a tala és a cudattalan petichelagiaiat, Ercre cldh a tivkui jolmagethel foglalkezunk nelirineye wegest oe a) A tales dealin hesitant Mine andjuk, ssindenki azekoak ae infarmicl husk a2 alapjan sajéhoewlih, auselyeklez a kilo lig hievestisevel juts ssindeniellee aya, hooy enpek azerien ilédisnak miker myeanyire dombox rodik ka jellepactes medja. Fla hint hideg van, x a simy az ogyih embers ttrtent kabagjs Ie cwesere dlitja a rrisis avonchan nem drei enh sais’ mertcdrSdniakar Eewelalya az ij tenet stat, Mert orseig.vilig mje dauldoe, aniaz vszoo nem condbilja, Netw arért, mines neat tetmendk neck fhanem-mect tigy véli, hogy amin bbimul.az még kardnesem okverlen so.Aeegyik cinber azadou ki agit, mere hisren -igymond - 2 epasztalat is ae. mutatfa, hogy ids nein is volsa letetsées 0 anise "sont nigg van gydridve arcait, bogy fea enersact Igy volt is, czcregyeshacr max mis esettel van dolgumk sth. Az ebb, se suych jelentik 4 tajehsndtisi poumt, az aechb Fenneartassal él, nézere chet vor onmaga ésa tangy addons kéeé, Ka mieunost ae artentaléis alapja y és a2 objektts adocrsip = oly Taga Teegyakerihh « legidbh domucsck a carlekvésck nem seubjckelv nézetckedl, hanetn ab- jek wirewnyoktel fiyggemek ~ beallirorsiyrdl besvlink. Ha er habiteils sil van. 926. Alki Gigy gondolkezik, crez Suselekunkuhugyus aaa ting kirulmeugekneks serok hiwetelinéupetnek zoel ods Iemiben egyarine meplolcl, a2. extraversdls, Ugy él hogy tadataban a cingy-amime devermsinalo nugy racmmbetiincen jelentsielih sacrepet jatenik, mine scubjekefv nézete Blintotan sae ak aubcke'v néze- dim azok meghariromt erey: nem cr fel u habs objehsiv feletclekevel, Exerc soba ue Irogy sajat bemsejebeu salami Seleéte Iekse buikkanjon, minihegy ilyenckor exh 6 sgin kis ser. Bpimetheusei mien benseje marie a ki kowerelménnyel aaemben, brztosan etn are sedllil, Sm we ip a cingyi Gbletel felcbillen a mérleg nyelve Lgene unas hilelé ner, ere a svdindea fous € meceads derceminicia smindig ivi jon. Ex azoubao aréet érkexk haz. 24 ige, mers omnan varja, Lobel az alapeecmbclctbel adédik psxichuliyia/icak uyysatlvan inden sa- 12 Jkkor exrravertile ssa betes JrSpa,lraesuk nes egy bizunyans [lekrand Hinkeld primaruss vagy egyéns kalonleyessdy all a iteés- ben. Eniebhidia-es dgpelines Grgei cieményeker kis ‘et, chdsorhar legezilkebh nie. Nemerak a semélyek, a dulgak is b hatrak ra Ennck sepftlelien celine is areunélyuk é5 dol uk befolyasanak coged, kozvedemul ubjekais e& ruyeket és dererminiciskal kupeselar, 6 aroke bail szinee gyarcahate, “Vv Lenysége Lienivals szunplatukra irarval. Arseniyaben © rempkedés nem campan a kersyezct ioperwire reagél aber is ilutelen eedlis kieaihmé: nyekre alkalmarhats jelleg.s uz abjcheie adoreei- 0k haticain bclalekogende ee miepfelelanneyansc- re van. Nines semiminemis abinesak valamelyest 0 komolysss webewecndenci Ay cillepneeren. Upyanes érvényes Endckiidesére i: ngyi esered- ayel votrmeteje sriniea szcrvel kimenithererley, Ggyhogy dhalihan kedve sem: tdinad sha nds opyébre. Cclekwisénak yoralis wirxénye! mege cgyer! cha Kitty megleleld har ilmcayetvel ik love a dleslanosan érvényes erklest dltogissl a mis volns az alralines érvényi nézes, skior seubjekiiy morilis ininyvonalai is nudsak veludnak, anélkiil hogy ez pazieb liu atlogy babiwusima bare nici valosztacaa, ‘Aa obiektiv tanyeaSknek e2 a sclpoedie iedinyr srabo szcrepe aroun. -a2 ecteges laoaaral ello sétben - kurissem jelensiS]ea jun az leefeléne- 18lekhee val tees vagy éppom idealis alkahmachos dist. Az eatzaverrlt nczct persze olevetleuil relics albolimazkowasnak lat 7 et8tle betlees bode a tar 1. a szemickecrne ins krieeriuin, Magasabh szempanesil viseene a logkorisbe sem allithatd, hogy az abjektiv adomsip: vinden iriluenyck ‘kiadr aucumatie volma, A tain necileg, vagy helyiley ubsormisok Ielicnck, Az 2¢ einer, aki ilyost visronyokbos alkalmazkodi. be lellik ugyan Rérnyeacsiuk abmoreaisseilusita,im gyanakkor ar dec akzlinosan crven yes ebewianyes- hee méren eyes: kormyercterel opyiiee abseesss helyzctben im Mindemellest meg vicallat a cave, de cak addi, amig epése hirmyezertvel geyttt bele net pusztul az eler ikralanos rorvcuy len elisivecctt vétkehbe. Ugyanulyan bizmssis kenytelen opyiite bubui 4 ribbiokkel, shogyan ad: dig bealeachedete a objekriv kuralményekbe, ¢ ‘oak lesekedetr, de ym alkalimazkodeott. mere az alkaliuazkodkis cabbet biivere, maine espan aislo- ismances moglelelive a kéavetlen kerayenet es tunkencr telreteleineh, (Lfalok Spidey Epanéthe seta) Az alkalmackodas mepkneanja, hogy jk ey azohata cirwenyeket,smelyckaleslinotabe bak ahelyi sa korra jelleru Hilevseleknél A punze callers a beetnpe extrsvereal mips Korlatalt sing. AZ extravertélt cpus egyreser armak a hewal- Mnenynek kiea one qnotinalitisde”, tay vise Jag slirlddiseseanenes ilesakodik a1 adote visto a csreteven nies ogy Tivilse az abjektive adote snomdjub olyan pilyira lepjem tcliatauely itrhely- ben és moar jé ilbedssal Keesogrer, vagy Eppen azt tepye vagy Roszitse cl, amire a kiilvilagnak ez ice salisege van, vagy anit a4 elvar tile, avagy adew djitisl, ami nem teen 6 illetve hirmikipp uillepne acon, anit akilsiligelvit. Mintésctaeonibatt norinilitina” azt evedlményeri. hogy alig-we szimor subjekte j nnyeimcle 65 szikscgszerdsigeinek eéenyevel, Neki ugyanis-cz-a gyenge pontjayipusatak tomdeme a Te tart, hogy a legrilegeraélleresebe srubjektiy timye, meveectsen eesti hogyleice set wéleatja helld figyelemee, hiserts seamara még az sem clépgé rirgyt és kinti", igyhogy a fizilai jo kéztracicher elengcdhotedden clerswutiris walked leveindl sem gondoskodth deyge. Eze azutin teste lelkeegyatint megoenvedi, Lobb kicorodisitar extravertdle uemigen vesai Gxare, tusinu lizai hiiewy2- ete visront annil inksbb. Onaga sak ukkoe kez érezni kiegpenstilyozarlansigit, annikor abnormin esti inetek jelentkeznck. A keazelfoghato reuye mar sem hagyharja fie gyelmen Rivil, Terméscteren mine Konkeee ts wobjcktiv" dolgot vmagalja, hiszen tmetetalicats sei rmira ha nila van s26.—mas nea is erevik, Miisok- nil rSgidn ésareveszi a .beképrelest” A nil exrea sertalt szornlélet lyannyira kiméledden bebet a scubjektummal szembe, hogy ut6ishi teljese ar is is igenye, mine hetancyrkee.igynevcecee abjekeiy: Riivetelr conky pitt is peldaul egy vallalhozds seaiutelett bo> vingsén sraggnskoda, © a miegrendcKsckket kinil ow lehewiegeker mind ki akarna hasenales. Aa eactaversaltac az a vesedly fenveges. boyy em endvan cllendllnt s tirgyak vemzasénak, tlie senchesn beontih.jamagir Az cbbsl ered fut: inmilis(hdegi) vagy valadi wot eavevokuak owt penzacirikus jelenedsegik wan, mere az alaiyt Kényurecii Gnkorlinomisra seorigk, Ha. a cinctek Funciowélisal, alkoetajinisjellepil srimbolikusat Kifefehe a lelektani setuicion: példul egy és kes, akit voxzélyeemeredsken nivekya hirneve atinytalan crifewitéare obit, ogeseer oak ideyt amt keptelew weysnelsliami 2 faseAnnily aki rensdkevi snc loti poricisjabol igs rc folyasos ts sce remenyelbhel izeats cirsadalint helyzecbe, psviches alypowt a hegyi berogseg deere sowte fellep. py mask ferfit, abs interires mérték- clenil nilbecsul egy igen kews jellemti mc, s ele seg sage eu hiretenbealhep pei atta beuyireris, hogy bude napl Ket excwe teljel onineh elfogyasztasa Kizourluicare cami] eis del ids slare new leherséges, a harekariyan meg. akadalycezea ahban, hogy meglixogassa menyasszo- jae, 9 most mir Gak zevtéack caplilasaval foplal- eorhut, Arras ferlira, ski sae teljessemenyewel Grie ‘iva fajlecororte dalever, im az czzel jard nwunka terhee mar new: bina, deges sentmycobacsck til 16 sak. conek kvythsaméupehiae pyies duerber iikelapedlap til po 4 Kapeolaca a ki Dnyeect cag araktvriserihuns sate gas biel lmadnyckhice vald egpe nen uaz lesa Kedeir. A jissecrikus lenpup ogsth alapaonisa Dba cams rnagn 26 nek megtelelijea Koemaridases stu eqs nasck dllali befilpisolhaccsag. Félreercheterlo nll etraveraisra vall a hisartriasish Wisleken yee 6, ami alkidesilag nee eu fin lentévckig use, inten ered aise ig vialja A bsaseriis ilk dalle sor ar kentehen li alias widactalas horspemeatiths reali leek a nilroee sence wa f atalrrreskeljrasmertcosKingrine Tradeal tr czckjobbaca iueever al lleptil, ide tacterik mindereheldte 4 betege funtiziatevebcsyney, Au exeras Bihos leisisa usin aankah a valtozisokiak jellern. 2éserr terdinkni.atielycket arentraverealeirinyulas outa pecichologhs aluptunke hin, 523020b) A udatralan bedlltonséga “Tain faresin hat, ha atudattalannak valamiféle beallitotesigar6l” beseélek, Mint mar masutt kifej- tettem, a cudatealannak a tudathoz valé viszonyat kompenzatéri gondolom. E nézet szerint a tudattalant éppuigy megilleti a beallitortsig, mint a tudatot, Az eldz6 szakaseban kiemeltem, hogy az extravertile szemlélet valamelyes egyoldahisigra hajlik; marminc a targyi tenyez6 uralkodova tételé- hez, a tekincetben, hogy aban miként folynak lea pszichikusesemények. Azextravertilttipusillands kisértése, hogy (Litsz6lag) kedvéért odaadja magit, é& szubjekrumée a cixgyhoz asszimililja, Részletesen utaltam azokra a kévetkezményekre, amelyck az. extravertilt élecérzésbol adédhatnak, éspedig a szubjekeiv faktor Artalmas elnyomasica. Enuck megfelelden vathaté, hogy a tudat extraver- taleiranyulesiginak pseichikus kompenzicidja kii- Téndsen hangstilyozni fogja a szubjektiv momencu- ‘mot, azaz.a tudattalanban erdsen egocentrikus ten- * denciée mutacunk ki, Eze sikeriil isa gyakorlati a pasztalamnak bebizonyitania. Ite nem bocsitkozunk kazuisztikiba, hanem a kovetke26 fejezetekre uta- lok, amelyekben mindegyik funkcidripusnil igyek- szem bemutamni a rudattalan jellegzetes beillitéda- sit. Amennyibene fejezet csupin az Altalanos extra- vertalelelkiilet kompenzacisjarél sel, itta eudatta- lan kompenzilé ermészetének szinetgy altalinos jellemzésére szoritkozom. 18 Azextravertileszellemi tudat hathatss kiegési- ésérea tudartalan mentalités mintegy introvertalé jelleget Sle. Az energiét az alanyi momentumra Ssszpontositja, vagyis azokra a sziikségletckre és igenyckre, amelyekera nil extravertile udati szem- leletelfoje vagy elnyom. Kénnyen belithats-amint az mir az el6z6 fejezetbdl alkalmasine kivilaglik -, hogy haa targy és az objektiv adottsaga tijckozdda- si alap, akkor a szubjektiv readillések, vélekedések, kivansigok és sxitkségszerdsegek tmegen kvet cl erészakor, elorozva tliik azt az energiit, amely ter- mészetes médon nekik jrma, Hiszen az ember nem gép.amelyetadort esetben egészen mis célraisatle- heme épiteni, s amely ezutin mis médon, de ugyantigy fankcionilna, mine ezeléet. Az ember » indig magiban hordja teljes historigjat és az em- beriség tdreénelmét. A tSrténet faktor azonban vi- tilis szitkségletet képvisel, amelynck balesen és gaz~ dasigosan kell eleget tenni. Ami eddig volt, annak az uijban valamiképpen sadhoz kell urna életlehe- tséger kell kapnia, Ezére ha tljességgel a targyhoz hasonulunk,arzatiltakozissal fle! az elnyomort ki- sebbség, amely nem mas, mint ami mindeddig és keadertélfogva is mar megvole. EbbsL az egészen il- talinos megfontolisbél konnyen érthet6, hogy az cextravertile tipus tudattalan igénycinek miért van tulajdonképpen primitiv és infantis, nz karak- teriik. Freud azt mondja a tudaetalanrél, hogy ez ~csak kivinni” end; e2 nagymértékben érvényes az extravertiletipus tudattalanjéra is. Azilleszkedes és 19 BSPe az objektiv adotisighoz val asszimilici dilyozzaaseubjektiv ezdiilésck eudatositisat. Ezek a tendencidk (gondolatok, kivinsigok, indulatok, sziikségletek, érzelmck stb) elfojtisuk fokinak egfelelien regresseiyjelleget dltenek, azaz mine] Kevesebb clismerésre talilnak, anal infantilisab- bak és archaikusabbak. A tudatos szemléletelrabol- ja tlk viszonylag seabadon rendelkezésiikre all6 cnergiatdltéstiket, csupin annyi energiit hagyva nekik, amennyit igysem vehetne el lik. Eza még mindig nem lebecstilend6 erejdi maradék az, amit eredeti Sseréunck kell nevezniink. Az dseténe az egyén nem irthatja ki kénye-kedve szerint, s6t ah- hhoz sok generacis lassi organikus dralakulasara len- ne salikség, hiszen az dsat5n egy bizonyosorganikus haajlam energetikus kifejenddése. Igy vegill minden elnyomott tendenciabsl az Ssztinerdssegnek megfelel6 cekintélyes energia- ‘mennyiség marad fenn, mely megtartja hatéerejé, ‘még haazelscenvedettenergiarablisa tudattalanba szoritotta is. Minél tokéletesebben extravertaltatu- dati mentaliti, annil infancilisabb és archaikusabb a tudattalan lelktilee, Olykor mar a gyermetegséget az aljassig hatarat stirolja az a brutilis egoizmus, amely a tudacralan beillitotsi- got jellemzi, Ilyen esecben lelaink azoknak az in- cesztus Ghajoknak buja tenyészetére, amelyeket Freud leis, Magiesl erterédik, hogy ezek a dolgok teljesen tudattalanok, és mindaddig rejeve is marad- tak a laikus megfigyels szdmira, ameddig nem fo- 20 kozddik a eudar extravertilt irinyulisa, Am ha au datos illaspont ail egyoldalt lesz, akkor cinecileg elobukkan a rudactalanis,azazatudactalandnzés,az infantilizmus é az archaizmus elvesati eredeti kompenzatérikus jellegét, amennyiben tbbé-ke- vésbe nyileellentétbe keril a eudati beillitédassal Eleinte ezaeudatallisfoglalis abszurd eluilzisaban ‘mutatkozik meg, ami a tudattalan elnyomisinak céljat szolgilni, ez azonban rendszerint a tudati seellemiség reductio ad absurdum-aval, vagyis ss2e- roppanissal végzddik. A katasztréfa objektiv lehet, amennyiben a cargyi célok aprinkéne alanyiakka hamisitsdnak. Egy nyomdész példéul két évtizedes kemény munkival egyszerd alkalmazotbdl egy igen tekintélyes izem Snillé tulajdonosivi kiz- tte fel magat. Az izem egyre bévilt, 6 pedig ebbe mindjobban belemerilt, minthogy fokrsl fokra Seszes egyéh éxdcklédése cbben szivédort fel. Oc magitis bekebelezre, ami a kvetkezdkeppen oko2- ta vesztet:kizardlagos ialeti érdekldésének eudar- talan kompenzilisira megelevenedtek bizonyos gyerekkori emlékei. Akkor ugyanis nagyon szete- tett festeni-rajzolni, Ahelyctt, hogy kiegyenstlyo2s melléktevékenységkéne esupin énmagaért folele- veniterte volna czta képességer, iizemébe szabad fo- lyasenyieorrneki,s termékeinck smiivészi” megior- milisirél keadett fancaziilni. Ezek a képzelgések szcrenesétlenségére testet Sledttck: valoban belefo- gotta sajat primitiv és infanclis ilése szerinti ter- ielésbe, amivel sikeriltis pir év alate nkretennie 21tizemét. Egyik kulcuriliseseménk” hatisira csele- kedeet, mely szerine a tetter6s férfinak mindent cegyetlen végcélra kell dsszpontositania. Til messze ment azouban, é seubjektiv, gyermeteg igényck hhatalmanak vermébe esett. ‘A katasztrofilis kimenetel azonban szubjektiv természeti is chet, mégpedig idegi Ssszeroppanis formajaban, Az ilyesmit mindig 2z okozza, hogy a tudattalan ellenhatis vegil kepes megbénitania tu- datos akcit. Ekkora tudattalan igényei kategoriku- san rikényszeritik magukara tudatra, sezzel puszti- 16 hasadist idéznek el6, ami tSbbnyire abban nyil- vvanul meg, hogy azilletk mirazt ser tadjak, mitis akarnak voltaképpen, és semmihez sincs tobbé ked- vik, vagy til sokat akarnak egyszerre, és médfelett hagy a kedviik, csak éppen lehetetlen dolgokhoz. Azinfantlis és primicivigények kulrurilisokokbs] gyakran szdkséges feken tartisa konnyen vezet neu- rérishoz vagy narkorikumokkal valé visszaéléshez, példiul alkoholhoz, morfiumhoz, kokainhoz stb. Mag stlyosabb esetekben a hasadis Ongyilkossiggal végeddik. A tudattalan tendenciaknak ugyanis svembettin6 sajatsiguk, hogy amilyen mértékben megrabolta energiaikat a tudato el nem ismeré any- nyita dltenck destrukav jelleget, mégpedig attsl fogva, mibelyt nem hatnak mar kiegyenlicéen. Kompenzativ hatisuk pedig akkor sainik meg, ha kulturilis seinvonalunkkal abszolit dsszeférhetet- Jen mélypontea jutottak. Etél a pillanattsl fogva a tudattalan tendenciak a tudatos mentalitissal min- 2 den tekintetben szemben allé blokkot képeznck, amelynek megléte ny‘le konfliktushoz vezet. Aza tény, hogy a tudattalan beillitottsiga a tuda- «et kompenzilja, atalaban a pszichikus egyenstly- ban fejezédik ki, A normilis extravertilt szellemi- ség természetesen sosem jelenti zt, hogy az egyén ‘mostmar mindigés mindeniictaz extravertileséma kedik. Egyazon individuumnal mindig is sok olyan pszichologiai csemény figyelhers meg, amelyben az introverzié: mechanizmusirdl lehet s26, Hiszen extravertiltnak csak akkor neveziink egy habitust, ha az extraverzié mechanizmusa van talstilyban, Ebben az esetben a leginkibb differen- ciale pszichikus funkci6 extravertaltan miikédik, miga differencidlatlanabb funkeiok mikédése int rovertile, vagyis a magasabb rendu funkcic a legin- REDE tudatos, és a legteljesebb mértékben a tudati ellendrzésnek és tmdatos sedndéknak van alaverve, uugyanakkor a kevésbe differencialt funkcidk kevés- be is eudatosak, illewve részine eudattalanok, és sok- kalesckélyebb mértékben fliggnek a tudatosszabad déntéstél. A magasabb rendii funkcié mindig a tu- datos szemiélyiség kifejezddése, annak szindéka, akarata és teljesitménye, mikézben a kevésbé diffe- renciilt funkcisk azokhoz a dolgokhor tartoznak, amik megesnek az emberrel, Nem kell ezeknek ép- penséggel nyelvbotlisoknak, kellemetienségeknek vagy misféle elnézéseknek lenniitk, hanem sear- ‘mazhatnak fel vagy hiromnegyed szindékbol is, amennyiben a kevésbé differencidlt fankcidknak a 23 szerint vitudatossiga is esekélyebb. Klasseikns példaja ennek az extravertiltérzelmi tipus,akinek kittin6 azérzel- mi kapesolata a kornyezctével, azonban olykor megtdrténik vele, hogy véleménynyilvanitisa kiri- ‘véan tapintatlanok. llyen megnyilatkozasai mogore sgyengén differenciile és kevésbe tudatos gondolko- is ail, amelyet csak réseben tud cllendrizni, s amelynek raadisul még a tirgyhoz valé viszonya sem kiclégits, ezért igen kiméletleniil tud hatni. Haa kevésbé differenciale funkcisk extravertile beillicottsigiak, lépren-nyomon eléruljak, hogy milyen rendkivil scubjektiv médon beléjik szivo- dik a leplezetlen Snaés és a személyes elfogultsig, ami nyilvanval6va teszi, hogy szoros kapesolatban vannnak a tudattalannal, Ujra meg tjraa cudattalan keriil benniik napviligra. Viligére se képzeljak, hogy a tudattalan mindigennyi meg amannyifelra- kédore réteg alace rejtdzik, és csakis firadsigos ssal fedezhets fel némiképp. Epp ellenke- leg: tudattalan folyamatosan Smlik bele a tuda- tos lélektani eseményekbe, mégpedig oly mérték- “ben, hogy a megfigyels néha alig tudja eld6neeni, ely jellemvonasok saSinithatdk a tudatos és me- lyek a eadacealan megitélhets helyzetbe fSkénc azok a személyek ke- riilnek, akik masoknal babeszédiibben fejezike ki magukat. Természetesen erdsen fiigg a megfigyel6 seme, hogy egy személyisegnck tudatos gy inkibb a eudattalan karakeerét ragadja-e meg. 2b félealkous seellemisgd meghgyel6dlaliban a hat; az itéletalkotast equ peices tadatos morivacidja érdeklijobban, migazészlelés inkabb a puszra torcénést regisatrilja, azonos mértékben alkalmazunk észlelést alkotist, kinnyen megeshet, hogy egy személyisé- get egyarant extravertaltnak és introvertaltnak vé- Tink, anélkill hogy arra is vilaser eudnink adni, milyen beallitédésti a magasabb rendd fankcidja. Iyen esetckben csak a funkcids tulajdonsigok ala- pos clemzise segithet a helytalls vélekedéshez Ekézben meg kell figyelni, melyik funkcis van tel- jesenalavetve a tudatiellendrzésnek és motiv. nak, mely funkcisk véletlen és sponein jellegiiek. Az elobbi fankcié mindig differencisltabb, az utbbiak, melyeknek még némileg infantilis és primitiv tulajdonsigaik is vannak. Alkalomadeén az clobbi fankcid kelti a normalicis benyomasit, mig utSbbiakban van valami abnormis vagy pato- logikus. ©) A pazicholégiai alapfunkeiok sajétsigaiextraver- tale bealitonsig estén me A gondolhozis A mentalicas dsszessagében extravertilt leven, a gondolkozisa tirgy ésaz objekeiv tényekalapjint- 25{ekoz6dik. A gondolkozasnak ez az orientacigja ha- ‘tarozott sajatossagot eredményez. ; A gondolkozss alraliban egyrészt_ saubjckev, vég36 soron tudartalan forrésokbsl, masrésat az ér- zékek dltal észlele objekiv tényckbél ciplalkozik. ‘Az extravertalt gondolkozist nagyobb mértékben ez utbbi faktorok hatirozzik meg. A véleményal- koras mindig mértékerfeltéclez; az extravertilevé- lekedés szamara fSkene az objektiv viszonyokbsl eredé mérték az érvenyes & meghatiro figgetlenil, hogy azc kozvetlentil egy tirgy Iaileg észlelhets tény vagy egy objektiv eszme jele- nitie meg, mert a targyilag meglew6 idea épptigy valamiféle kilsdleg adore, kiviilrl kblesOnzdee do- Jog, mint az, amelyer szubjektive méltinyolnak. Ezért semmiképp sem s sr, hogy az extra- vertile gondolkozis tisztin konkrét ténygondolko- zis legyen, hanem éppagy leher tisztin eszmei gon- dolkcdi dy unilyee nbadldoen behiocmpesiot hogy a gondolkozasban szerepet jitsz6 ideale na- gyobbrészt kivilrdl kolesinzdteek, vagyis a hagyo- many, a nevelés é a képzési rendszer kézvetitette Skee. Hogy egy gondolkozis extravertilte, azt elS- srr is azon krite irélhetjik meg, ogy melyik mértékhez igazodik az itéletalkotis: kivil- rl szerzett-e vagy szubjektiv eredetd. ‘Tovabbi ismérv a kverkeztetés iranya, marmint az, hogy a gondolkozis fSképpen kifelé iranyul-e vagy nem. Ha a gondolkozis konkrét targyakkal foglalkozik, az még nem bizonyitjaazt, hogy extra- 26 oe vertile természeti, mert egy konkrée targgyal fog lalkozva tigy is gondotkodhatom, hogy gondolko- zasomat absztrahilom tle, vagy épp altala konkre- tizalom. Ha gondolkozisom konkrée dolgokkal foglalkozik is,ésamennyiben extravertiltnak lehet- neis nevezni, mégis kérdéses és jellemz6, hogy mi- lyen iranyt valaszr, vagyis hogy a tovibbiak folya- min ismét objekeiv adoresigok, kilss tények vagy Altalanos, mar meglev6 fogalmak felé veszi-e titjat vagy nem. A keresked8, a technikus, a rermészertu- domanyos kutaté praktikus gondolkozisirél nyil- vanvaldan megillapithaté a targyra irinyultsig, A filozéfus gondolkoz4sit iletSen azonban, ha az az esemékre irinyul, ebb6l eredSketség timadhat. Ek- kor egyrészt meg kell vizsgilni, hogy ezek az esz- mék csupan a targybél meritett tapasztalatok absze- takcidi-e, ehit semmi mast nem képviselnek, mint magasabb Kollektiv fogalmakat, melyck targyi té- nyek dsszegzésée foglaljak magukba; mésréset aztis meg kell nézni, hogy példaul ezck az idedk (mir amennyiben nem bizonyulnak kzvetlen tapaseta- latokbsl szarmaz6 abserrakcisknak) tradicionili- sak vagy a szellemi kornyezetbél kélesinzdttek-e. Ha erre a kérdésre igennel kell valaszolni, akkor az ilyen esemék ugyancsaka tirgyi adotsigok kategs- ridjaba tartoznak, silyenforman ez a gondolkozas is extravertiltnak nevezhers. ‘Azt terveztem ugyan, hogy az introvertile gon- dotkozis lényegét nem most, hanem egy kesSbbi fejezetben mutatom be, mégis elengedheretlennek 27vélem, hogy mar ice kbzaljek réla egyet-mist. Hi- szen ha jol megfontoljuk, amit az imént mondtam az extravertalt gondolkozisrdl, konnyen arra a ki- vetkeztetésre juthatunk, hogy ezzel éltalaban min- dente goudolok, amir csak gondolkozison értenck. Azolyan gondolkozis-mondhatnank-,amely sem objektiv tenyekre, sem altalanos esemékre nem iré- nnyul, nem érdemli meg a ,gondolkozis" nevet. Tu- dacaban vagyokannak, hogy korunk sannak kivals képviseldia gondolkozasnak csak az extravertil t- pusit ismerik és ismerik el. Ez részint abbéladédik, hogy rendszerint minden gondolkozis, amely a fold szinén - tudomany, filozéfia vagy akar mtive- szet formajaban ~ megjclenik, vagy kézverleniil a trgytol szarmazik, vagy az Altalanos esemékbe tor- kollik, s mindkét okbal ha nem is mindig eviden- sek, Kenyegében mégis érthetdnek s ennélfogya vi- szonyjlag helyrallonak latszik. Ebben az értclemben azt mondhatjuk, hogy tulajdonképpen csak az ext- ravertilt intellekeus ismeretes, vagyis éppen az, amelynek a targyi adouség a tampongja. ‘Csakhogy van am -s ezzel rirérek az introvertalt intellektusra - a gondolkozisnak egy egészen mis {ajtaja is, amely szintén megérdemli, hogy gondol- kozisnak nevezziik. Espedig az a fajta, amelynek nem a kzvetlen objektiv tapasztalis, és nem is az objektive kizveritetteszmék jelentika tijekozsdasi pontot. A gondolkozésnak chhez a fajtajahoz a ki- vetkeziképpen jutok cl: ha gondolatilag egy konk- rét targgyal vagy dlealinos esemével foglalkozom, 28 égpedig olyan médon, hogy gondolkozasom iri- nya vegeredményben visszavezet targyaimhoz, ak- kor ez az intellekeuilis folyamat nem az egyetlen Jelki processzus, amely pillanarnyilag vegbeme bennem: fliggetlenitem magam minden lehers zékeléstil és érzéstél, amely cSbbé-kevésbé zavarna gondolarmenetemet,s hangstlyozom, hogy a tir- lotesigbé kiindulé sa tingyi elembee visseaté- 16 gondolatmenetem s szintelen kapesolatban van a szubjektummal, Ez. a kapesolar conditio sine qua ‘non, mert nélkiile gondolatmenet létre set ahetne. Ha mir gondolatmenetem a Ieheté legjobban iga- zodik az objektive adotthoz, azért az mégisesak az én seubjektiv gondolatmenctem, amely az alanyi bchatist el sem kerilheti, s meg sem Iehet nélkile, Ha mir ara trekszem, hogy gondolatmenetem- nek inden tekintetben objekrivirinyrseabjak,ak- kor sem kapesolhatom kia pithuzamos seubjekeiv folyamatot s anak Allando besziiremlését annak kockiztatisa nélkill, hogy gondolatmenetem életé- nck gyertyalingjat el ne fijjnam.Ennckaszubjekeiv pirhuzamos folyamatnak megyan az a természctes 6 csak nehezen elkeriilherd tendencisja, hogy az objektive adottat szubjekeivieilja, vagyis az alany- hoz hasonlitsa. Ha a fShangstily a szubjektiv folya- matra esik, akkor jelenik meg a gondoikozasnak az a misik fajtdja, amely az extravertal eipussal szem- ben all, vagyis a seubjekrumbsl és az alanyi adote- sighél kiindulé iranyzar; exe nevezem introvertalt- nak. E misik orienticidbél olyan gondolkozis ered, 2amelyet sem objektiv tények nem determindlnak, sem targyiadotesigra nem iranyul, tehat olyan gon- dolkozas, amely az alanyilag adottbsl indul ki, és soubjektiv eszmékre vagy alanyi természetii té- nyekre iranyul, Nem kivinom most behatbban is- mertemni ezt a gondotkozist, csak letezését jelzem, hogy megadjam vele az extravertilt gondolatmene- tet seiiksegképpen kiegésait5 pélust, s igy vilégit- sam meg annak lényegét. Azextravertalt gondolkozas hat csak annak ré- vvén jn letre, hogy a targyi orientacié valamelyes tilsilyba keriil.Eza kériilmény mic sem valeoztata gondolkozas logikijin, csupén azt a gondolkozék zbtti killnbségerjelenci, amelyet James vérmé sékletinek tekineett. Ha tijekozddast a targy hat rozea meg, az- mint mondottuk - semmit sem val- toztata gondolkozisi funkcis lényegén, megiclené- sén azonban igen. Mivel 22 objektum szerint orien- caldik, igy atszik, minthaigezet kotnéa tirgyhoz, mintha a tirgy nélkill egyaltalan nem is Iehetne. Kvizi kiils6 targyak kiséretében jelenik meg, vagy Aigy litszik, akkor éri el csticspontjat, ha beletor- kollhat valamilyen alealinos érvenyiiesamébe. Vay sejlik, hogy mindig az objekeiv adottsig mive, sko- vvetkeztetéseire csak ennck hozzijaculasival juthat cl. Ennélfogva nem kel a szabadsig benyomisit, olykor inkabb a rovidlatasér, barmily figyesen buz- golkodjék isa targy altal behatirole térben. Ie sak azt irom le, hogy az extravertalt gondol- kozis jelensége milyen benyomist kele abban a 30 megtigyeldben, akinek mar esak azére is mis alls. pontot kell elfoglalnia, mert kiilnben meg sem tudna figyelni, miképpen jelenik meg az extraver- tilegondolkozis. Mivel masz allésponja, nem lit- hat mast, mine esupan a jelenségets nem annak ke- nyegét. Aki viszont bene él ennek a gondolkoz nak alényegében, az fel eudja ugyan fogni annak Ié- nyegét, megielenésforméjécazonban nem. A puseta jelenség alapjan térténd megitélés nem lehet iguz- sigos a lényeghce, minthogy tbbnyire’leervekel. Lényege szerint viszont cz a gondolkozis nem ke- vésbé termékeny és alkoté az introvertile gondol- kodisndl, esak nem olyan célokat szolgél, mint a aisik. Ez a kilnbség akkor valik killndsen érez- hetdvé, ha az extravertile gondolkodis olyasmit von hatalmaba, amely a seubjekriv ijékozsdasti gondolkozis specialis targya. llyen esettel van dol- gunk, ha példaul egy seubjekeiv meggyszédest ob- jektiv tényekbsl magyarsznak meg, vagy objekriv ‘eszmék kovetkezményeként és szirmazckaként ér- telmeznek. Természettudominyosan orientalt u- datank szamata még nyilvanvalobba vilik azonban akét gondolkozisméd kézétt kilnbség, ha azal: yi djékozsdisti gondolkozés megprobilja a tit- gyilag adottar objektive nem adore Ssszefiiggésbe ftizn, vagyis egy seubjeksiv gondolatnak alaverni Mindkettot wilkapisnak érezziik, silyenkor fellép az az arnyékhatis, amellyel a kétfele gondolkozis- méd egymasra reagal. Ez esetben az alanyian taj¢ho- 2d6 gondolkozisméd meré énkénynek hat, az 31extravertale gondolkozis ellenben lapos és banalis inkommenzurabilitisnak. Ezért a kée allispont folyvast hadakozik egymassal Ugy vélhetné az ember, czt a harcot kénnyen le Jeheme zimni azzal, hogy a soubjekeiv természet ‘argyakat vilgosan elhataroljuk az objekeiv term szetticktSl, Csakhogy ez a széevalasztas sajnos kész Icheretlenség, mbar j6 néhanyan megprébiltak mar véghezvinni. Am ha ez az elkiilnités lehersé- ges volna is, nagy szerenesédlenséggel jarna, mint- hogy egymagiban mindkét orienticid egyoldali, esak korlitozottan érvényes, és éppen ezért riszorul a masik befolyisira, Ha a tirgyi adottsig a gondol- kozasban valamiképp nagyobb befolyasra teszszert, akkor sterilizalja azt, amennyiben a gondolkozist az objekeiv adottsag puszta fiiggelékéve alacsonyit- Ja. Ugyhogy ez utdbbiahhoz, hogy elvont foga alkosson, mar semmilyen ekinterben sem képes megszabadulni a targyilag adoccél, A gondolkozis, folyamata ilyenkor ,utanagondolisca” korlitoz- dik, de nem az elgondolkozis-megfontolas, hanem a meré imiticio értelmében, amely lényegeben cgyaltalin nein mond mast, mineamia targyiadott- sigan mar amigy is vilagosan és kézvetlenil meg- volt. Az ilyen gondolkozasi folyamac rermészetesen Koavetleniil az objekrive adotthoz vezee vissza, am sohasem tovbb, tehit még csak odaig sem, hogy a tapasztalat csatlakoznék valamely tényleges eszmé= hea; és viszont: ha ennek a gondolkozisnak tényle- geseszme a titgya, akkor nem képes elérni a prakti- 32 = bé-kevésbé tantologikus llapotban. Meggy526 pél- dakac szolgiltat erte a materialisztikus mentalitas, Ha az extravertile gondolkozist oly erdsen de- terminaljaa targy, hogy emiatt vereségetszenved a2 objektiv adoctsigesl, akkor egyrésztteljesen bele- vészaz egyedi tapasztalatha, megemésztetlen empi- rikus anyagot balmozvan fel. A tSbbé-kevésbe dsz- szcfiiggéstelen egyedi tapasetalatok nyomaszts to mege gondolati disszociaciés illapotot okoz,amely masrészt rendszerine lélektani kompenzaciot kv tel. Ez egy egyszeri s ugyanakkor altalanos esemé- bl ll amelynek meg Kell teremtenie a felhalmo- zott, de belso ésszetartozis nélkiili egész dsszefiig- gését, vagy legalabbisilyesmit kell sejretnic. E cél- hoz illdideak példaul az ,anyag” vagy ,energia”. Ha azonban a gondolkozis els6 renden nem kétédik tilzottan kiils6 tényekhez, hanem inkabb hagyo- minyos eszméhez, akkor ¢ gondolat szegenysépé- nek kompenzicigjabdl annal impozansabban hal- mozédnak azok a tények, amelyek bizony egyolda- Ian segy viszonylag szik és stril szempont szerint vannak csoportositva, mikézben altalaban egészen elvesznek a dolgoknak jéval értélesebb és tbb ér- telmet hordozs aspektusai. Napjaink tigynevezete tudomanyos irodalmanak seédits basége sajnos te- kkintélyes arényban ennek a téves orientacidnak ké- sanheti leer. aAz extranet gondola pas ‘Tapaszralatunk szerine az Ssszes pszicholégiai alapfankeié egy & ugyanazon személyben ritkin vagy tigyszSlvan sosem azonos crejii vagy fejlettsegi fokti, Egyik vagy masik fumkcis cilsilyban szokott Tenni vagy 76, vagy a fejleeség szempontjabsl. Ha marmosta lélekeani funkcidk kézil a gondolkozise a primtus,azaz ha azegyénelsdsorbanagondolkozs megfontolis vezérletével éri el életének eredmé- nyeit, tigyhogy minden valamelyest is fontos cse- lekvése intellektualisan atgondolt morivamokbsl cred vagy legalibbis tendencigja szerintabbol kelle- ne erednic, akkor gondolkozs tipusal van dolgunk. ‘Az ilyen tipus Ichee introvertilt vagy extravertile, ElGbb az extravertalt gondolkoze' tipussal foglalko- zunk. « _ Ez tehie definicidszerden olyan ember, aki arra torekszik - természetesen csak annyira, amennyire tiseta tipus -, hogy minden leunegnyilvimulisie olyan intellektuilis kivetkeztetéscknek vesse ali, yek végsé soron folytonosan az objektiv adott- sighs, cargyi tenyekbl vagy alralanos érvényt esz- mékbél indulnak ki. Ez sipus nemesakénmagival, hhanem kétnyezetével szemben is az objekeiv tény- szertiségnek, illeeve a tenyszersség targyilag orien- tile ineellektualis formulajanak jurtagja a mérvadé hhatalmat.Ezszolgal mércékiljénakésrossznak,sez hatirozza meg, mi szép és mi cstinya, Helyes min- den, ami megfelel ennek a képletnek, helytelen, 34 FO ami cllentmond neki, és véletlen, ami kézdmbisen elfue mellette.$ merteza seabily, gy lirszik, meg- felel a vilig ércelmének, vilagtorvennyé valk, amelynck mindig é mindendite meg kell valésul- nia, egyedileg és altalanossigban éppen az extravertaltgondolkon magit képleténck, igy kell es nek is sajat ddvére, mert kinem eztteszi,az helyte- leniil cselekszik, szembeszegiil a viligtorvénnyel, ezért ostoba,erklestelen és lelkiismerctlen. Azext- ravertalt gondolkoz6 tipusnak morilja megtiltja,/ hogy eltirje a kivérele. Az 6 eseményér kell minden kralmények kézaee megyaldsitani, hiszen az,ami- képp 6 véli, az objektiv cényszerdség legtiseeabb rmegfogalmazisa, sezért alealanos érvényt igazsag- nakiskell lennic, mely nélkiilézhetetlen azemberi- ség boldogulésahoz. Mégpedig nem holmi feleba- rati szeretetbél, hanem az igazsdg és valésig maga- sab szemszigébs! kévetkezden. Mindaz, amirél sajat természetébdl adddéan tigy érzédik: ellent- mond e szabilynak, az mindéssze tokéletlenség, vé- letlen kudarc, melyet a legkézelebbi alkalommal kkikiszabdlnek, ha pedig cz nem sikeriil, akkor az amolyan beteges dolog, Ha a normis irinti tirelem alkocsrészét képezi ennek a formulénak, akkor specials létesiuményeket illira- nak fel, példaul mentointézeteker, korhazakat, bi cndket, koloniskar st, illerveilyenck terv latait késziteetik cl. A tényleges megvaldsi rendszerine nem elég, ha azt az igazsig és valosig 35 ednie kérnyezeté-faukeisk viszonylag vagy teliesen tudattalanok lé- ven relative fejletlen szinten megrekednek. A tuda- tos fankei6val szemben alacsonyabb rendiiek. Ha tudattalanok, nem valnak kiilén a eadatealan mis tartalmat6l, s eziltal bizar jelleget éltenek. Amennyire tudatosak, vagyis jelentdségiik szimoe- tev6 a lelektani dsszképhen, masodlagos szerepet jatszanak. A tudarbsl kiinduld girlas elsSsorban az érzclmeket sjtja, mert a leghamarabb azok mon- danak ellent a merev intellektuilis szabilynak, en- elfogva azokat kell a legintenzivebben elfojrani. Egészen kikapesolni egyetlen fankcise sem lehet, ‘upan jelent6sen elrorzitani, Amennyite az érzel- mek Snkényesen formilhatok és alérendelhetk, kényrelenck camogamni az intellektuilis cudati mentalitist, & seindékaihoz kell igazodnink. Ez azonban csak bizonyos fokig lehetséges; az érzclem egy része engedetlen marad, sezért cl kell fojeani.E] js tinik a tudarbsll, ha sikeriil az elfojas, csakhogy késsbba tudatkiiszbe alatea tudatosszandékokel- Jen hats revékenységet bontakoztat ki, ami esetleg olyan rejeélyes jelenségeket exedményez, amelyck- kel szemben az egyén vegképp tandcstalan, sigy ke- resztezheti példiul a cudatos, gyakran rendkivili altruizmust olyan titkos dnzés, melyrsl maginak az cegyénnek sine sejtelme, s amely az alapjaban véve Snzetlen tevekenységre rititi az dnérdek pecsérjét. Eredendéen etikus szandékok olyan kricikus hely- zetekbe sodothatjik az egyént, amelyek sokszor cerSxen aztalatszatot keltik, mintha az alapvets in- 38 es ditékok birminek volninak nevezhersk, csak eti- kusnak nem. Eppen az Snkéntes megmentdk és cerénycsészik valhatnak hirtelen megmencésre szo- rulévi vagy kompromictileed, Ment6 szindékuk- ban szivesen nytilnak olyan eszkézdkhsz, amelyck Epp anak felidéxésére alkalmasak, amit el seeret- nének kerillni. Akadnak olyan exeravertile idealis- (ak, akik az emberiség tidvére olyannyira szercmnck megvaldsulishoz segiteni eseméjiiker, hogy még a hazudozistél és mas tisetességtelen esekO25kt5l sem riadnak vissza. A tudomanyban tabb kinos pél- dic ismertiink arra, hogy érdemadiis kutatok képle- tiik igazolisa érdekében Altalinos érvénytinek ce- kintete mélységes meggyéa6désbél adatokat hami- sitottak eszménytik javira, Mégpedig e szabily sze- tint: a cél szentesiti az eszkézt. Csak a tudartalanul, Giibitdan mesterked6 kisebbrendd érzelmi funk- cig képes igy eltévelyiteni a killonben magas szin- vonalon allé embercket. Az érzelem kisebbrendiisége ennél a tipusnal misképp is megnyilatkozik, A tudatos beallitoresig avezérformulinak megfeleléen tbbé-kevésbé sze- mélytelen, gyakran annyira, hogy azt a személyes ardekek jécskin megszenvedik. Ha a tudatos szem- leletszdis6seges, akkor az illetS nem tSrSdik senki- vel-semmivel,sajic személyével sem. Elhanyagolja ogészségét, tarsadalmi pozicisja megrendiil,csalid- Jinak egészségi, anyagi & erkélesi szemponebsl gyakran a legéletbevagobb saiikségletek erSszakos semmibevételéig art, s mindeze az ideal szolgilati- 39ban teszi, Mindenképp senyved cirsa irinti szemé- Iyesegyiieter2s képessége, minthogy egyazon elven munkalkednak,és2 nem véledlen eset, hogy a sztikebb csalad, példaul éppen a sajae ayerckei az ilyen apat csak kegyetlen zsarnokként ismerik, mikizben tigabb kornyezete kérusban zenngi emberiességének dicsérerée, Tudati bedllits- disinak személytelenségével nem ellentétben, ha- nem épp annak kévetkeztében tudattalanul érzel- mei rendkivil scemélyesen kiélezettek, sezek egy- niémely titkos elditéleter hivnak léere. Nevezetesen egy bizonyos késaségerarra, hogy azelv targyiellen- zését, mintha ez személyes rosszakaratbol fakadna, flrcértse, vagy misoktsl negativ tulajdonsagot fel- tétclezzen avégett, hogy érvcikinek mi elsre elve- aye hice - természetesen sajae érzékenységének vedelmeére. A tudattalan érzékenység miattgyakran ‘ese beszédének armyalata éles, Kihegyezett, agrese- saiv. Rosszhiszemi beillitisai gyakran egy-egy gya- imisitissal felérnck. Erzelmei ut6lagosak és megké- sertek, amint az egy kisebbrendd funkcidnal szo- ott lenni Eppen azért kimondotean hajlamosane- “heatelésre. Amilyen nagyvonaltian feldldozza ma- gitaz intellckruilis célére, rzelmei ugyanolyan ki- ‘csinyesen bizalmatlanok, szeszélyesek és konzerva- tivak, Minden ijra, ami nines benne a formuliban, fityolon at, cudattalan gyilolectel cekint, s ennek aegfelelsitlercel. A mile seazad kézepe tian tne tent, hogy egy hiresen emberbari orvos mar-mnar kiadea egyileassziserensénckaz ijt, mertazlzzmé- 40 +6¢ hasznalt, holote a saabily igy hangzott: a liz a pulzustélsmerhets fel. Hasonls esetek rsmegestil ismereresck. Minél erdsebber ket, azok anil komiszabbul és rejeeticbben befolyasoljak a gondolkozast, amely kilénben kifogistalan rend- benlchet. Azintellekeualis nézetet, amely tényleges értékei réven altalinos clismerésre tarchatna igenyt, Jellegzctesen megvileoztatja a tudattalaa személyes éraékenység_ befolyasa: dogmatikus-merev. lesz. Onérvenyesitésée a személyiség erre élepiti dt. Ek- kor mar nem éri be azzal, hogy az igazsig cermész tes médon hasson, hanem ~ mivel a saubjekeum azonosule vele -tigy kezeli, mint egy kényes kisba- bit, akinek egy gonose kritikus fajdalmat okozott. A birilic becsmérli,lehetSleg élesen személyes ki- rohanisokkal, talan nines is olyan érv, amely elég rossz volna ahhoz, hogy beverésétl tartézkodjék. Az igazsigot be kell muramni, mignem a kizinség ben fildereng 2 viligossig, hogy nyilvinvaléan tuem is az igazsigrél, hanem anak személyes gyar- t6jardl van s26. Az invellekewilis élléspone dogmatizmusin ak- kor még tovabbi sajitos viltozisokat okoz a tudac- talan személyes érzések cudattalan besziiremlése. Ez nem annyira a szigordibb értelemben vere érze- Jembal adédik, mine inkibb mas eudattalan fakto- tok hozzavegyiilésébdl, amelyek a eudattalanban egybeolvadnak azelfojtort érzelemmel. Noha maga az ertelem bizonyigja, hogy minden intellektualis § 2)if szabaly csak korlicozott érvénydi igazsig lehet, s ezért sohasem tarthat igénye egyeduralomra, a for- ula mégis olyan eilsilyra tese szert, hogy mellette hteérbe szorul minden mis vélemény és lehet5seg. Ez pétol minden dltalinosabb, meghatirozatlanabb s igy szeréenyebb és igazabb vilagnézeter. Ennélfog- vahelyére lépannakaz altalinos litisnak is,amelyet vallistaknneveziink. Ezaleal a formula vslik vallissé, iég ha lenyege szerinta legkevésbé sincs kéze sem- mifele dologhoz. Ezzel elnyeri a vallislenyeges jel- legectességér, a feltéclenséget is. Ugyszdlvan intel- Jekeualis babona lese beldle, Azok a lélektani ten- dencidk azonban, amelyeket elfojt,a tudattalanban ellenzékbe témrillnek, s kécelyrohamokatindita- nak, A tudatos lelkiler a kétkedések elharitisaban fanatikeussé vilik, a fanatizmus ugyanis nem mas, int cilkompenzile kételkedes. Ez a folyamat vé- gil talhangstlyozore rudaci Allisfoglalishoz vezet, valamine az abszohi ellentétes tudactalan pozicié kialakulisihoz, amely példéul a tudati racionaliz- musal ellentérben ugyancsak irracionalis, a tudatos Alléspont modern tudomanyossigival ellentétben pedig fSlétebb archaikus és babonis. Ennek kiver- kezteben bukkkannak fel atin a tudomanyok torcé- netébal ismert ama bornire és neverséges nézecek, amelyekben sok érdemes kutatd vegté A tudattalan oldal ncha megtestesil egy-egy ilyen férfiban vagy nében. Ezatipus, melyet{ ismert az olvas6, tapaszrala- tom szerine fokéne férfiak kéze calélhats, mint 2 ahogy a gondolkozis slralaban olyan funkci6, mely férfi esetében sokkal alkalmasabb vezet6 szerepre, ‘mint né szimara, Ha nékben jut uralomra a gon- dotkozis, akkor - amennyire belithatom ezt-job- bra alighanem olyan gondolkozisrél van 526, amely rilnyoméan intuit szcllemi tevékenység szolgilaciban all. Az extravertile gondotkoz6 tipus gondolkodisa , pozitiv, vagyis alkot. Vagy tj tenyekhez, vagy egy- ‘mistél elit tapasztalati anyagok esetenkénti ilta- linos megértéséhez vezet. Véleményalkotasa lta ban szinterikus. Ha szétszed i, de fis épit, vagy tigy, hogy mindig tiljut a felbontison, ii dsszetételig, mis felfogissal, mas médon egyesiti tira azt, amit seétszedett, vagy pedig \igy, hogy valami tovabbie tarsitazadote témihoz. Ezta fajea véleményalkotist exéxt altalinossigban predikatiinak nevezhesjik. Mindenesetre jellem26 ri, hogy sobasem eredmé- ayer abszolitleértékelése vagy deserukcist, hanem 1mindig uj ercekkel pérol egy leromboltat.Eza tulaj- donsig abbsl kverkezik, hogy a gondolkozs tipus ésxjirisa amolyan csatornaféle, amelyben életener- sidjimak java folyik Mentalitisiban a seintelen elérehaladé élet manifesztilédik, s ez gondolatat progressziv, teremrs jellegive teszi, Szellemisége nem stagnal, még kevésbé regresseiv, Ez wtobbi tt- hjdonsigokat csak akkor feleszti kia gondolkozis, hhanem neki juta tudaci primatus, Mivel ilyenkora gondotkozis arinylagjelencéktclen, nemisjellemzi poritiv dlereevékenység, Mis funkciok utan baktat; 8iv cpimétheusziva lesz, amennyiben meghésete el- mésségher valik hasonl6va, folyvast beérvén azzal, hogy az eléeményeken meg az épp akkor rérténte- ken morfondirozva elmélkedik, azokat boncolgat- jasemészti Minthogy eben azesetben mas fankeis vilik alkot6va,a gondolkozis mar nem progressziv, hhanem stagoal. Veleményalkotisa kimondottan in- hherens jelleget dle, vagyis mindéssze az adore séma terjedelmere korlatozsdik, ze sehol meg nem ha- ladja. Megelégszik tSbb-kevescbb elvont megilla- pitassal, anélkil hogy tapasztalaca tirgyinak olyan értéket tulajdonitana,amely nem rejlete benne kez- dettdl fogya. Az exravertilt gondolkozis ineren- cia-télete a tirgybdl indul ki, azaz ha konstatil, az mindig a tapasztalas objektivjelentésének értelmé- ben térténik. Emiate nemesak hogy a tirgyi koril- ‘mények iranytszabé befolyisa alace marad, hanem még az egyedi tapasztalac igézetebsl sem tud kisea- badulni, és semmi olyat nem jeleneki la, ami ben- ne ne volna maris adva. Ez a gondolkozisméd kénnyen megfigyelhets olyan embereknél, akik ‘nem malasatjak el,hogy valami benyomishoz vagy tapasztalathoz értelmes és kétségkiviil talalé meg- } Jegyzéstfdzzeuck, amely azonban tapodtatsem ha | ladja meg a tapaszralac adore cerjedelmée. Az ilyen ‘megicgy2és lapjaban véve csak ennyit mond: ,Meg- értettem, el tudom gondolni.” De ennyiben is ma- rad a dolog. Az ily senyalkoris legfaljebb egy tapasztalat objektiv dsszefliggésbe val6 besoro- lasic jelenti mnikizben e tapaszealatrél minden wo- “4 vabbi nélkiiléserevehet, hogy ebbea keretbetarto- zk. Ha azonban a tudati elssbbség nem a gondolko- ase, hanem egy valamelyest magasabb szinei mas fankci6é, akkor a gondolkozis - amennyiben eziie- tal egyaltalin tudatos és nem fiigg kézvetleniil az uralkods funkcistsl -negatirjelleger le. Ha a gone dolkozis ala van rendelve az uralkods fankcidnak, mindenesetre kelthet pozitivlitszarotis,makize. Jebbi vizsgélat kénnyen kimutatja, hogy a gondol- koris egyszerien az uralkods funkcis szdcsSve, ér- veivel aze timogatja, nemegyszer felreismerheter- leniil elentmondva a logikai gondotkozis sajitos CBrvényeinck, Ez fajta gondolkozis tehit nem jan szimitisba mostani vizsgél6dasunkban. Epp ellen- kezdleg: mi annak a gondolkozisnak a tulajdonsi- gaival foglalkozunk,amely més funkeis primatusi- nak nem vetheti ala magat, hanem hi marad sajat alapelvéhez. Annem f6 funkcisjd gondolkozis meg- figyeléseésvizsgalata nehéz, mertkonkrét esetben a tadati beillitoresig azt kisebb-nagyobb mértékben mindig elnyomja, Ezért eldsadr robbnyire ki kell hoznia tudat hateerébél, hacsak véletlentil aem jin felszinre egy Svatlan pillanatban. Tabbnyire ezzela kérdéssel Kell eldcsalogatni: ,Ugyan mit gondol tmagiban tigy iguzin, calajdonkeppen, alapjiban véve ert6l a dologrsl?” Vagy éppenséggel eselher kell folyamodni, s mondjuk igy fogalinazni meg a kérdést: ,Ugyan mit gondol, hogy mit gondolok én errél a dologrsl?” Ez utdbbi format ugyanis akkor 5kell valasetani, ha a voltaképpeni gondolkozis cu- dattalan, sezérchiveritédik. Aunak a gondolkozis- nak, amelyet ily médon a tudat felszinére csalogat- nak, karakterisztikus tulajdonsigai vannak, s€ppen ezek alapjan nevezem negatinak. Habitusit e pir «26 jellemzi legjobban: ,semmi mis, mint”, Goethe Mefisztd figurajaban testesitecte meg ezt a gondol- kozist. Ez f6ként arra a tendenciira vall, amely haj- Jamos valami banalitisra visszavezetni véleményal- kotasinak cargyst, annak sajit, nallé jelentésée pe- dig lehingja r6la, Ennek médja:a sedban forgé ar- gy2t tigy alliani be, mintha az mindenestil vala- mely mis, banilis dologtsl figgene. Ha cirgyi ter- mészetiinek lats26 kontfiktus tamad a kee ffi kize, a negativ gondolkozis azt mondja: ,Cherchez la femme!” Ha valaki védelmez vagy propagil egy ‘igyet,akkora negativ gondolkozist nem az ligy je- Jentdsége érdekli, hanem: ,Mennyit keres ezen?” Ugyanebbe a fejezetbe tartozik a Moleschottnak tulajdonitote kijelentés: .Amit eszel, azza leseel*, sok mis mondishoz és vélekedésher hasonléan, amelyeker foldsleges s26 szerint idéznem. Ennek a gondolkozisnak sem a destruksivicisa, sem pedig esetleges korlitozoct hasenossiga nem szorul tovabbi magyarizatra, Van azonban még mis formAja isa negativ gondolkozisnak, amelyrdl ls pillanatra aligha vennénk ezt észre, ez pedig a ‘eo2sfiai gondolkozis, amely ma a vilig minden 1é- s2én rohamosan terjed, talan a kézverlenil megelS- 26 korszak materializmusinak ellenhatisakéne 46 A teozofikus gondolkozis lieseslag semmiképp sem reduktv, sét mindene transzcendens és vilig- magasztosit. Egy élom példéul mir nem valami szerény Alo hanem mis szinti él- re még megmagyarizha- egyszertien embert6l emberig terjedé ‘magyarazzik meg. Egy szokvanyos ide- nak fSlorébb egyszerii a magyarizat sasarrileestet” érte valami, Az atlanti partlakdk zonyos antropoligiai sajétossigainak oka kéze fekvden az Atlantisz elsllyedese stb. Csak ki kell ayieni egy reoz6fiai kényver, s legott rink zidul a felismerés: mir minden viligos, a ,szellemeudor many” egy sz rejcélyt sem hagyott maga utin. Eza {Gira gondolkozis alapjaban veve ugyanolyan nega- tiv, minea materialiszrikus. Ha utobbi a pszicholé- iit az idegdicsejeek vegyi vileozasaiként vagy a sejmmytilvinyok kiterjedésckéne és dsszehtizddasa- kent, esedleg belss szekeréci éppoly babonis,minta teoz6fia. Akilénbségannyi, hogy a materializinusa seatmunkra kizkeleti fio. logidra redukal, mig a ceoz6fia mindent az indiai metafizika fogaliaira tesz4t, Haegy almota tilter- helt gyomorra vezetnek viseza, azzal még nem ma- gyarizcik meg, ha pedigatelepariae ,ibricié”-ként ércelmezik, ezzel sem mondeak tbbet. Mert mi az, hogy wwibracis"? Mindkét magyarizasi méd nem- ‘sakimpotens, hanem destrukeiv is, mivel a problé- ma komoly kutatasat akadilyozza aziltal, hogy lat. swatmagyarizattal eltereli az érdeklédést, az cgyik aa esetben a gyomor, a mésikban pedig a képzeletbeli vibreiok le forditja. Mindkét gondolkozisi mod steril é sterilizal. A negativ kvalitis abs! ered, hogy ez a gondotkozis leithatatlanul oles, vagyis alkots és teremtS energiaban szegény. Azilyen gon- dolkozis mis funkcidk uszilyaba keri, Ariné Az exravertle belts rs ejehowSdi alapjaaz, ami objektive adva van, vagyisaz.érzés jel- lege alapvetSen a tirgy hatirozza meg. Osszhang- ‘ban van az objekeiv értékekkel. Mindaz, aki az ér- cist csak mint scubjekeiv cényt ismeri,annak nem lesa egyszerii megérteni az extravertaleéraéslenye- get mere az szinte megszabadivorta magic a szub- jekeiv faktortl, azzal ellentétben a ergy befolyés- hak veevén ala magit. Otcis, abo! Heszdlag Figget- Tennek bizonyul a konkrét targy mindségetd, en- nek ellenére hagyomanyos vagy mas médon altali- nos érvényts értékek bavkéreben a. Ugy érezhe- tem, hogy azt kell mondanom valamite: seep" vagy _ jo", nem mintha szubjektiv éraésb6ltallnamtar- yar sszep”-nek vagy ,6"-nak, hanem mere igy i Tik, hogy azt szépnek és jonak nevezzem; é3 olyan értelemben illik, hogy ha az ellenke: ‘mondanii az valamniképp zavarna az altalin ‘eli szituicidt. Az ilyen, illend6 érzelmi allsfog: falas eserében semmiképp sincs teerésrdl vagy €P- 48 pen hazugsigrél sz, hanem jlleszkedési aktustél, Igy példaul .szép”-nek nevezlietink egy festmenyt, mertegy szalonba kiftiggesztett,ismert névvel szig- nile képrél alealaban azt felrételezik, hogy .s2ép", vagy a ,cstinya” mindsités meghanthamé a boldog tulajdonos csaladjat, avagy a litogats kellemes ér- zelmi legkSre Shaje teremteni, amihez elengedhe- tetlen, hogy minden kedvezé benyomist kelesen, Azilyen érzelmek objektiv determinansokhoz iga- ikben valddiak, saz egész elénk k.Amiképpazextra- vertilt gondolkodis amennyire csak Iehet, leréz ‘magirél minden szubjektiv befolyast, a2 extraver- tile érzésnek is bizonyos differencialédason kell t- mennie, amig kibijik minden szubjektiv korités- él. Ahogyan az érachmi akeus érékel,az vagy kéx- vetleniil az objektiv ért¢keknek, vagy legalabbis bi- zonyos tradicionilis és ilralinosan elterjede érték- kénonoknak felel meg. Nagyobbrészt ez az érzés magyarizza, hogy any- nyi ember ir szinhizba, hangversenyre vagy temp- lomba, éspedig jél kimért pozitiv érzéssel. Ennek észdnhetdk a divatok is, és ~ ami sokkal nagyobb érték-a szociilis,emberbarati és mas kuleurilisval- lalkozisok tényleges & wéles kind chniogitisa Ezekben a dolgokban teremté faktornak bizonyul az extravertilt ér2és. Enélkil elképzelheretlen pél- dul a szép és harmonikus tirsas élet. Ennyiben az extravertile érzés éppoly jétékony, értelmesen mii- kéd6 hatalom, mint az extravertilt gondolkozas. 9‘Am ez a2 iidvds hatis veszenddbe megy, mihelyt a tirgy nilzore befolyista tee szert. Ebben az esetben ugyanis a cil extravertile éraés médfelere segit a cargynak bekebelezni a személyiséget, azaz a tirgy asszimililja a sem vése az Grats személyes karaktere, az, ami benne a legvouzsbb. {gy aztin elhidegtil az ér2és, és targyiv s hirelképeclenné valik. Titkos seandékrdl érulko- dik, mindeneseere lye Jan megfigyelben. M: lidité benyomast, amely a valédi érzéssziintelen ve- lejardja, hanem seinesehedést és pézolist srimacol az ember, még ha talan az 6n26 szandék teljesen tu- dattalan is. Az ilyen cilzortan extravertile érzés ‘megfelel ugyan annak, ami esetétikailag elvarnak, Amageivszamira mar ninesmondanivaléja, hanem csakis az érzekekhez s26l vagy ~ ami még rosszabb - csupan az értelembcz, Esetctikailag meg tud ugyan felelniegy helyzetmek,de ra korlatozédik, shatisa nem terjed ail raja. Steril vale. Ha e2 a folyamat igy megy tovabb, kifejlSdik az érzés sajatosan el lentmondisos disszociacidja: érzelmi éreékeléssel hatalmaba kerit minden cargyar, és seamos kapeso- lacotletesit, melyek belsdleg ellentmondanak egy- masnak. Mivel egy hangstilyosabb szubjekrum ese- tében ilyesmi egyalealan nem is volna lehecséges, ezért a valdban személyes allispont végs6 maradé- kaic is elnyomyjak. Az alany annyira felszivédik at cegyes érzelmi folyamatokban, hogy a megfigyelé- tick olyan benyomasa tamad, mintha az érzésnek 50 sar nem is volna alanya,csak az érzési folyamatlé- teanék, lyen illapotban az érzés mar mindenerede- ti emberi melegségének elvesatésével lakale, péz0- 16, esapongs, megbizhacatlan, rosszabb esetekben pedig hisztérikus benyomise kele. Azexnoendt arias (Tt. Lévén az érzés vitathatatlanul jellemzsbb tulaj- donsiga a né lélektandnak, mint a gondolkozis, a 16i nembal keriilnck ki a legegyértelmiibb érz6 ti- pusok, Ha azextravertaltérzése az elsSbbség, akkor extravertile ér26 tipusrél beséliink. A cipussal kap- solatban emlékezetemben félmerilé példak szin- tevalamennyien nok. Az lyen ns érzéstnek zsindr- -iértéke szerint él, Erzése a HEVEIES Kovetkeztében simulékony, a tudati ellendreésnekalavetect funk- ivi fejlédiee. Nem szélssiges esctekben az ér2és- nek szemiélyes jellege van, ambar a szubjektiv elem- remiris nagyobb mérvijelnyomis nehezedik. Emi- ate gy litszik, a scemélyiség beilleszkedik a targyi viszonyokba. Az érzésck megfclelnek a tenyszerit helyzeteknek é az altalinos érvénya értékeknek BE sehiot vem miutatkozik meg viligosabban, mine aziigynevezettszerelmi valaszeasban. A ,hozzsills” ferfitszereti, és nem akarkit;az pedig nem azértillik hozea, tert mondjuk teljesen kiclegiti a né seub- Jektiv, kos lenyét~amirdl ennekritkin van sejtel- me -, hanem merta ferfii minden értelmes kive- Sttelménynek megfelel tarsadalmi helyzet, kor, va- gyon, magassig é csakidjinak cekintélyessége szempontjabal. Az efféle ironikusnak és lebecstil6- nek lits2é megfogalmazist természetesen kénnyen vissza leheme utasitani, ha nem volnék teljesen meggyéz6dve arrdl, hogy ennck a nének a szere- lemérzése tkéletesen megfelel valasecisinak. Va- I6di, s nem valamiféle ércelmi csinlmany.Szimea- lan ilyen ,értelmes” hizassig akad, s ezek korant- sem legrosszabbak. Az ilyen asszonyok ferjiknek _j6 lerrarsai,é5j6 anyak, mig esak ferjdk vagy gyere- ‘kik lelki alkata megfelel az orszigszerte szokasos- nak, ,Helyesen” érezni csak akkor leher, ha semmi mis nem zavarja az érzelmet. Ezt azonban semmi "set Zavarja annyira, mint a gondolkozis. [gy aztin minden tovabbi magyarizat nélkiil felfoghato, hogy ennél a tipusnal a gondolkozis, amennyire | sak Ichet, elnyoms sorsita jut. Ezzel viszontsem- | miképp sem azt akarjuk mondani, hogy azilyen né egydltalin nem gondolkozik, ellenkezdleg, talan Jigen sokat és nagyon okosan gondolkozik, am gon- dolkozisa sohasem eredeti-egyéni, hanem érzésé- nck epimeétheikus figgeléke. Amit nem tud érezni, are tudatosan gondolni sem tudja. .De hat nem to- dok olyat gondolni,amienem érzek” - mondea egy- szet_megborrinkozs hangon egy ndbetegem. Ameddig az ér2és engedi, nagyon jol cud gondol- kozni, de legyen bir az mégoly logikus kvetkezte- |. 16s is, ha az exzése zavar eredményre vezetheune, véseérdl eleve ki van zitva, Azt egyszertien nem 32 gondolja. Es igy becsill vagy szeret mindent, ami trgyi értékelésének megfeleléen j6; mas egyéb, ami czen kivil esik, mintha csupiin litszdlag létez- nek, Megvaltozik eza kép, haa tirgy még nagyobb je- lentéségre tesz szert. Mint mar az iments fejteger- tem, akkor az objektum oly mértékben asszimi elveszti személyesjellegér, nmagi ik solyan benyomastkelt,mine- szemilyiség teljesen beleoldédnék az eseten- enti érzéshe. Mivel az cletben valtogatjak egymist akillénbizé vagy éppen egymastdl clesen cli 2elmi arnyalatokat kivilté helyzetek, a személyiség ezeknek megfeleléen ugyanannyi kilnbizd érze- Jemben oldddik fel. Egyszer ez az ember, maskor egész mis - latszdlag: mert hogy a személyiség eny- nyire sokfele legyen, az valojaban képtelenség, Hi- sen az én bazisa mégisesak azonos marad 6nmagi- val, s ezért a vileozs érzelmi éllapotokkkal szemben egyértelmien ellenzéki pozicisba keriil. Ennek ki- verkeztében a megfigyel6 tigy érzi, hogy az érze- lemficogtatis mar nem az éra6 ember személyes ki- fejezése, hanem inkabb énjénck altericigja, tehit saesaély. Az én és az esetenkénti érzelmi illapot ké- 2étti disszociacid fokitdl fiiggéen lepnck fel az 6n- ‘magival valé meghasonlis kisebb-nagyobb jele, vagyis a tudatralan eredecileg kompenzilé beilli- tortsiga nyile ellendllassa lesz, Ez eldszir is tulzote érclemnyilvanicésban mutatkozik meg, példiul 33hangos és tolakods érzelmi kijelentésekben, me- Iyek azonban a hitelességuck mintha hijaval volni- nak, Oresen konganak, nem meggyézek. S6t el lenkezdleg, azt ejtetik, hogy ilkompenzilak lami ellenallist, és ezére az ilyesféle érzelmi allis- fall egészen misislehetne.Es valamivel késabb miskénc is hangzik. A szitwiciénak csak egy kissé kell valtoznia ahhoz, hogy ugyanaz a targy egészen ellentétes értékeléstviltson ki. Az ilyen tapasztalae nak az az eredménye, hogy a megfigyels sem az cgyik, sem a misik véleményt nem veheti komo- lan. Keed fenneartissal dni, sajatvéleménytalkor ni, Mivel azonban ennek a spuaak ue alone sab, hogy intenziv érzelmi kapesolata legyen kér- Bye fokoznia kell erdfeszi ae hay kiizdhesse kérnyezetének fenntartisait. Ez Boszor- Knykérszerten egyre ront a helyzeren. Minél nyo- matékosabban hangsilyozzik a targyhox fieéds érzelmi viszonyt, a tudactalan oppozicié annal ké- zelebb nyomul a felszinhez. a Lithateuk az imént, hogy az extravertaleéra6 + pusa gondolkozisir nyomja el leginkibb, mere ép- penagondolkozasa legalkalmasabb azérzészavari- sa. zérta gondolkozis, ha valamelyest tsztizore ceredményekhez akar jutni,legesleginkabb az érzést 2a ki hiszen semi sem alkalmasabb a gondol- kozis zavarisira és meghamisitisira, mint az érzel mj értékek, EbbS| addléan az extravertle éra6 t pus gondolkozisa, amennyiben Snills funkeis,e van fojtva. Mine mar emlitettem, ez az elfojtis nem a teljes, esak olyan mértékd, amennyire kérlelheter- Jen logikaja afféle kiverkeztetésekre Kényszerti, amelyek az érzelemhez nem illenck. Megengedert dolog viszont a gondolkozis mint az érzelem szol- gaia vagy jobban mondva rabscolgaja. Gerince megrdrt, nem eud saat wrvényée kavetve érvénye- silni. Mivel azonban mégiscsak létezik logika és kérlelhetedleniil helyes kavetkeztetések, ezek mii- kédnek is, am a tudaton kivl, vagyisa tudactalan- ban, Bzérce ripus tudattalanjat legels6 renden vala- Imi sajatsigos gondolkozis jellemzi. Ez a gondolko- 24sinfanelis,archaikus és negativ. Ameddig a tuda- tos éraés megdrzi szemiélyesjellegét, vagy misképp sadlva:amig az egyes érzelmi allapotokel nem nye- lika szemelyiseget, addig a eudattalan gondolkozis Kompenziléan visclkedik. Am ha a seemiélyiség disseocidlédik, é kiil6ndllé, egymasnak ellent monds érzelmi allapotokra bomlik, akkor az én identicisa elvész, az alany cudattalanni valik. Ha szonban a szubjektum a tudactalanba keri, cérsula tudattalan gondolkozissal, s eziltal aztalkalini cue datossaghoz segiti. Minél erdsebb a tudatos érzelmi kapesola,sezéreaz minéljobban ,én-teleniei”azér- 2st, annal hatisosabb a tudartalan ellenzék is, Ez abban nyilvanul meg, hogy éppen a legtsbbre be- sail tirgyakat olyan tudattalan gondolatokvezik, amelyek e cargyak éreékécirgalmatlanel sarba rine. Jk. A. semmi mas, mine” seus gondolkozisa eg. tallobb kifejezés etre, mere ex szecaizza a2 objek- tumokhoz lincolt érzelem tilerejée. 35A tadattalan gondolkozis behatols, gyakran megszilld természetii gondolatok formijaban éricl a felszint, sezek dlealanos jellege mindig negaciv és leértekels. Az. tipushoz tartozé ndknnck ezert van- nak olyan pillanataik, amelyckben legrosszabb gondolataik éppen az érzelmeikben legbecsileebb tirgyakhoz fizednek. A negativ gondolkozis sol- agilatiba allie minden olyan gyermereg, elsitéletet vagy hasonlatot, amely alkalmas atta, hogy kiéség- be vonja az éreelmi értéket, s minden primitiv 6s2- tint felvonaleat, hogy az érzéscker ,semmai mas, mint” alapon mindsithesse. Széljegyzetszerden em- litem megite, hogy ilyen médon a kollektivtudatta- Jan, az dsi kepek Ssszessége is bevonddik ebbe a fo- Iyamatba, s ennek feldolgozisibal koverkezik ké- sobb a beillitotesig megiijhodsanak mas bizist le- a tipusnak legfSbb neurdzisformajaajel- legzetesen infantilis-seexualis tadattalan kepeervi- liga hisetéria. Ao A raconilctipwskeSuaefotaliss fe ak ne- élekeds isk prnneusajellemai Sket. Mindkéc cpus altalanos ismerteTojegyes hogy éterik nagymasxtcke ben az éxtelmes itéletalkotisnak van alayerve.Sem- iképp sem hagyhagjuk figyelmen kivil, hogy koe 56 ben azegyén seubjektiv lélektaninak seemsziigebs beszéliink, vagy a megfigyel6ebdl, aki kiviilrdl ész- lel és alkor véleménye. Ez a megfigyeld ugyanis kénnyen ellenke2d icéletalkorisra juthat, éspedig akkor, ha intuitive csupan aze fogja fel, ami megtir- ténik, s ahhoz szabja iteletét. Hi ck a tipus- nak azélete sohasem fiigg egyediil az értelmes véle- kedést6l, hanem szinte ugyanolyan mértékbena tu- dattalan értelmedlenségekrsl, Aki csakis az esemé- nycketfigyeli meg, nem tdrédvén az egyén tudati- nak bels6 hiztartésaval,az¢ talan alaposabban meg- dobbentheti az egyén bizonyos tudattalan megnyil- vanalisainak értelmetlensége és véletlensége, mint tudatos szindékainak és inditékainak ésszerisége Ennélfogva véleményem alapjéul azt valasztom, amit az egyén sajit cudatos pszicholégijanak érez. Flismerem azonban, hogy azilyen élektant ugyan- annyi okkal joggal leheme pontosan forditva is fel- fogni és bemutatni. Arrél is meg vagyok gySzddve, hogy ha nckem mas volna az egyéni pszichologiam, akkor a racionilistipusokatellenkez6 médon, a tu- dattalanbél kiindulva irracionaliskéne irnm le. Ez a korilmény nem lebecsilends médon neheziti ‘mega lélektani tényallasok bemutatisic és érthet6- séget,smérhetetleniil megseaporitjaa felreértésile- hetdségeket. Azok a vitdk, amelyck ezekbsl a felre- atésekb3l erednek, rendszerint reménytelenek, merta felek két malomban rélnek, Ennek megta- pasrtalisa eggyel tbb okotjelencert szamomra ah- hoz, hogy leitasomat az egyén seubjckrive cudatos 57Po lelektanira alapozzam, mivel ennek révén van leg- alabb egy objekciv tamasz, amelynck nyoma sem Jenne, mihelyta tudattalanraakamank alapitani va- lami psricholdgiai trvényszeniséget. Ebben az esetben ugyanis az objekcam egyalalin nem jut- hhatna seshoe cbbe,hiszen az barmi egyébr51 t6b- bet tud, mine sajat cudattalanjardl, Exzcl a véle- ményalkotis egyedil a megfigyelére, az alanyra volna bizva,sez garantale biztositék arra hogy sat individualislélekeandn alapuljon, sezt rakényszeri- tla megfigyetre. Ezzel az eserel van dolgunk ind a freudi, mind pedig az adleri pszicholdgiaban. Az individaum igy tejesen ki van szolgaltatva annak, hogy az itéletalkots megfigyel6 mit vél helyesnek. Ezazonban nem fordulhatel6, haa megfigyclineka tudatos pszicholdgidja a kiindulisi alap. Ebben az esetben 6 az illetékes, mert esak 6 ismeri tudatos it. osan : prricholgisbun ar érclmes véleményalkots olyan hatalmat képvisel, amely aredlis tireénés ax tendele é véletlen elemeit bizonyos formakba kényszeriti vagy eze legalibbis megkiséri, Ennck jegyében egyrésct valamelyest megs: életlehers- ségeit, amennyiben tudatosan csak az ésszerte for gadja el, misrésze pedig lényegesen korlitozea azoknak a lélektani funkcisknak Gnallésagie és be folyisit, amelyek a véledenil megtértend dolgok ésalelésére szolgilnak. Az érzékelésnek és ineuicis- 58 nak cz a korlitozisa természetesen nem abszolit. Ezek a funkcisk, mint mindentie, itt is léteznek, csakhogy produktumaik az éreelmes véleményal. otis valasetisinak vannak alavewve. Az éraekelés abszohit ereje példiul nem miérvadé a eselekvés motivalisiban, a véleményalkotis viszont igen. Az ésalels fankcidk tehat bizonyos értelemben az.reéssorsia uatnak azcls6 esetben,amisodikban pedig 2 gondolkoziséra. Viszonylag elfojeortak, ezért allapotuk kevésbé differencidle. Ea a kori, mény sajécos veretet ad két eipusunknak: amit az emberek tudatosan és szandékosan tesznek, az 6s2- seri (az 6 esziik szerinti), ami viszont megesik ve- lik, a2 egyrészt infantilis-primitiv érzékelések lé- ayegének felel meg, misrésze hasonls seined ineui- cloknak. Hogy mie étsink efogalmakon,azt majd a kévetkezs fejezetekben igyckszem bemutatni Ami. most ismercetete cipusainkkal megidrténik, mindenesetreitracionilis(terinészetesen az Salas. Pontjukbs! nézve!). Minthogy pedig gen sok olyan ember van, aki inkabb abbol él, ami megesik vele, semminc abl, amit éreelmes szindékkal tesz, kKeunyen bekiverkezhet az az eset, hogy az ilyen ember e kéttipusunkatirracionilisnak nevezné. Be kellvallanunk neki, hogy sokszorjval mélyebb be styomastkeltegy ember tudartalanja, minea tudata, & hogy cselekedetei gyakran lenyegesen rdbbet ayomnak a latban, mint értelmes inditékai Akéttipus értelmes volta tirgyi orientacigji a2 objektiv adotsigesl figg, Ercelmességiik megtlel 59annak, ami kollektive éreelmesnck szamit. Seubjek- tive nekik semmi mis nem szamit értelmesnek, mine az, amit Altalaban értelmesnek tekintenek. ‘Am az értelem is jorésee seubjekriv és individualis. Eseriinkben eze a része elfojjak, éspedig anal job- ban, minél nagyobb a targy jelent6sége. Emiate a saubjektumoc és a szubjektv értelmer sziinteleniil fenyegeti az elfojeas, amelynek ha vermébe esnck, akkor a cudattalan uralma ala keriilnek, amelynek ez esetben igen kellemerlen tulajdonsigai vannak Gondolkozasarél mar sz6t cjtettiink. Ehhez jarul- nak a primitiv észlelések, melyek érzékelési keny- szerként nyilvinulnak meg ~ példiul abnormis, Kényszeres élvhajhaseds, amely barmi leherséges format lthet-, valamint a primitiv intuicidk,ame- lyck megkinozhatjak az érincettet és kéenyezetée Minden kellemedlen, kinos, visszataszit6, cstinya és rossz dolgot kiszimaral vagy sejteni vél, mikézben rSbbnyire feligazsigokrdl van s26, amelyek flor tébb alkalmasak arra, hogy a legmérgezbb félreér- téscket okozzik. Az ellenszegilé tudattalan tartal- mak erés hatasasziiks¢gképpen gyakorta atis toriaz ész cudatos szabilyat: feluin6 a kot6dés olyan vélee- lenekhez, amelyek vagy érzékletes erejaiknél, vagy radattalan jelentésiiknel fogva kényszcrits befo- lyasra cesanck szert. 60 Az cells igpactals) Ac extravetalt bellitottsg szimia eilnyoms- ana tirgy a éradkelésfeltécele Ereékepercepcisknt az érzdhelés termiészetesen az objektumél fgg; am eppoly cermészetesen a seubjekumtslis hiszen van szubjekeiv craékelés ‘ely jellegének megfeleléen egészen mas, mint as objekeivérzékelés. Az extravertal iinyulisd érve kelés seubjektiv része, amennyiben annak tudatos alkalmazasindl sé lehet,girolevagyelfojeote Azér. zékelés mine irracionalis fankeid ugyantigy vi seonylag elfojott, haa gondolkozisé vagy a érzesé aprimatas. Vagyis esupan olyan méztékben mike. dik eudatosan, amennyirea tadatos véleményalko. 16 funkcis megengedi, hogy a véletlen érzékelések sudari artalmakc valjanak, mis szbval-amennyjire tealzilja Sket. A szorosabb értelemben vettérzék- fankeis természetesen nem abszohit, peli min. dent licunk-hallunk,amennyireez fziolégiailagle herséges de nem minden ri el azra hiseabértcker, amelyen alul nemis ehet percipilni. Masahelyzer a vevetd seerep magié a tapasztalisé, Eben a2 ssetben - mine mir emlitettik ~a eirgy érzékelésé, balsemmit nem zémnak ki, semmit nem fojtanak el a suubjektiv rész kivéeelével. A tapasetlistkivile Képpen az abjektur derermindlja, saz egyén ps mira azok a tirgyak mérvadok, ame- Jyekalegerdscbben hatnak az érzékekre, Ezital Hi. ‘mondortan éradblerssdyi hiv fizz illest a tir. 6akhoz. Ennek folytin azérzékelés vials funkes, smely 2 iegerdebb sleesetone kapja flszezelésil. Amennyiben a tirgyak érzékleres hatist vileanak ki, hielesek; és - amen — secs Seine slralin lehetséges ~ tudat i teljesen befogada ae ‘lene az eres velekedésher,akit nem, Ertékkritériumuk egyediil az dlealuk Kelete érzet erdssége,ami objekei tulajdonsigaikesl Figg, Enuck koverkeztében minden objektiv folyamar, amennyiben egysltalan érafkelhets, belép a rudat- ba. Am az extravertile beallitottsigtiban érzetcket kilog észlelhees targyak vagy fo- lyamatok viltanak ki, mégpedig kizardlag olyanok, mindeniie é& mindenkor mindenki konkrétnak érezne. Az egyén ennélfogva a satin exzékletes tényszeriiséghd] ee KAA véleménya 5 fuankcidk az érzékelés konkrét tényének van- Shee s ezérealajdonsigaik a kevésbédiffe- renciile funkcidkra jllemaSk, ami teh valami- lyen infantilis-archaikus sainezctit nega felel meg, Az elfojtas természetesen az érzékel cllentérs funk sujeja leginkabb, azaz a tudatta-_ Jan ésalelést, az intuicion Axa til it L Nines még egy olyan emberi sipus, amely valé- Sigitisteinteteben az exraveritrathlo ips hoz volna foghat6. Objekriv tényérzéke rendkivil a2 fejlert. Konkrét tirgyon szerzectredlis tapasztalato- kat halmoz életében, s minél egysikiibb, annil ke- vésbé a tapaszralatival. Elménye bizonyos esetek- ben egyéltalin nem valik azz, ami megérdemelnéa stapasztalat” nevet. Amitérzékel, az ncki legfSljebb ‘atraj6, hogy tj érzékelésekhez vezesse,smindaztaz ‘ifelet, ami érdeklbdési kérébe ep, erzékelés igjan sverezte, sannak ecél kell zolgilnia, Amennyiben az ember hajlamos nagyon értelmesnek tekinteni a tisara tenyszeniiség iranti érzéket,értelmesnek ne- vezheti az ilyen embereket. De valdjaban semmi- képp sem azok, hiszen ugyantigy ala vannak veeve a itracionilis véletlen megtapasctalisinak, mint annak, hogy érzékeljék azt, ami raciondlisan me ssik veliik.Eza tipus- szembendinden nagyrészt akrl van s26~rermészetesen nem gondolja,hogy / saliverettje” volna az érzékelésnek. Sét megmoso lyogia ezt a kifejezést mint egészen elhibszortat, tert szimara az érzékelés konkrét életmegnyilvic nulis;neki az élewvalosag bOségétjelentiSeindékaa Koukrée avezetre irinyul, moralitisa igyseineén Mert a valédi élvezésnck megvan a maga kilénle- gesmorilja kilonleges mércekleressége és tirviny- suerdsége, Onzctlensége és ildozatkészsége. Semmi- kepp sem kell érzéki fatuskdnak lene, St ér2cke- lesetalegmagasabb foki esetétikai tisetasigig diffe- rencidlhagja anélkiil, hogy akir a legabsztraktabb értkeléshen is birmikor huilenné valnék princi. piumiboz, a2 objektiv érzékeléshez. Wulfen titika- lauza az ilyesféle tipus kendézetlen Snvallomisa ar 63—————— dee zabolitlan elvezésérsl. Ugy vélem, ebbal a szempontbol érdeme « elolvasniezt a konyvet. ‘Aacsonyabb fokon eza ipusa kézzelfoghat6 va: ‘Y6sig,embere, reflex bra val6 hajlam és uralkodast \ crbiek nek, AllandS indiéka, hogy érerze a t- ni eraékletestapasztalatailegyenck, és amennyi aaincak leer, élvezethee jusson. Nem ellenszenves Taber, s6¢ellenkezSleg, ahogyan élvezni eudja at tet an akichanyszor Grbm és clevenseg, Olvkor widame pajes, miskor valasetékos jas esate Flebhi esetben az élet nagy probleméi a 6b -ke- webs 5 eed Figgeneks, wesbbiban a6 aes ko vee crvornak. Erzckelése Kézal é tle be szimira iminden lenyegeset- mine az ‘Semmi sem ér bb a konkrceé valdsigosremellercésezenslmens- ensejtések ak akkor engedhetSk meg szimira,ha rmegerdsitika tapaszealést Enneka smegerdsitésnek enemiképp sem suikséges Kellemes eldjelines Jennie, mert ez a tipus nem kézonseges kéjenc, akelést akarja, amelyet természeté- sdk inegfelelden mindig hivileoUbell ape pnia. Ani tales jon, azt betegesnek é elverendnek veh, ‘Bmennjtben gondolkozik é érer, mindig trey! alapokraredukal,vagys az objekrumbal cereds be- folpisokra,sekdubenalogikalegeifebb clgorbitse a legerdsebb & sem zavarja. "A eapinthato valésag hatisira minder Kalimenyek kozdet felelegak,Bbben a vonatko- rinban meglepden hiszékeny Egy pstichogen wine tet habozis nélkii 1 a barométer siillyedésével hoz Zsszefiiggésbe, a lelki konflikeust viszonr abnormis oo lepine vel, Seeretete kétségtelenil a targy éraekletes ingerein alapszik. Ha nort cledind Seat ie eaten mer cz mindig thats Kedljaa tnyszendsg, ete gondosan lgyel. Bzményeininesenek, exert oka snes ara hoy eyes rasa emo a amuképp idegenszerien viselkedjk, Ez minden le kilsoségben kifejenédik. Jol, kirilményeinek meyielen st, Boome nea ni azalések kényelmesck, vagy legalabbi hogy kifinomult izlése seoett eee igiye beyenetével sremben, Se még ari meggyéz, hogy astilus kedvéérthozor bizonyosa dozatok hatirozorean kifizesidnck, _— ‘Am minél jobban tilstilyba keri az érzékelé annyira hogy azér2tkelszubjektum ma elnika tapastaati benyomisok mogstt-, anna kevésbe sider ps. Vagy nye jh es be le, vagy lelkiisinereden,rafinleesetéta. Amilye clengedhetetlenné vilik akkor szimira es dgyanoyan nagy mértékben le is ércékelddik. a olyasmi, ami Snmagiban é A ; giban és Gnmaga altal Aine seskate eae ata scene ze hai Kiss mig ihe Aegon KS seges formac lt Ezazonban acudattax laiszoria kompenans seep yi ee Mindnekl alsin esilnck a targyra vetilS projekeidk formijs- ban A legalandsab pid cdebemekr ha xuilis objekeumrél van sz6,akkor nagy szerepet jat- 65seanak aféltkenységifantizisk, valamintaszoron- ¢gisos llapotok_Siilyos esetekben mindenféle fbi 4k feédnek Ki, kiléndsen kényszeres tinerek. A patologikus rartalmak feledusen irredlsjllegiek, Tokszor erkilesi és vallisos szinezetiiek, Gyakran agyafirtaprolékoskodasfejlddik ki, neverséges-ag° gilyos moralitis & primitiv, babonis, smgikus” Vallasossig, amily zavaros ritusokra nyslikvisse. Ezek a dolgok az elfojeort, kevésbé differenci fankcidkbsl szarmaznak, amelyek ilyen eserekben keményen szemben dllnak a tudactal,sannil seem- beszikobben edinnek fl,amikor gy laszik, hogy a Tegképtelenebb clofelsteleken alapulnak, sages llentétben ¢ tenyek iranei cudacos érzékkel. Azss- zises gondolkozis ogész kultija beteges primit- vitisba torzultan jelenikmeg ebben a smsodiksze- rmélyiséghen"; az ész okoskodis és szdrezilhasoge- ts, az erkles sivar moralizalgatis és kézzelfoghats farizeizmusavallis abszurd babonasig, ascitesiké- pessig, ez a nemes ember clencum,személy ake Hékoskodas, minden semmiség kérilscimatolisa, rely em tigas terckre, hancm a nagyon is gyatl6 Kicsinyesség keserves kenyszerébe vise "A neurotikus tiinetek specidlisan kenyszeres ka- rakterea esupin érzzkel6 mentalitis tudati morilis {cotetlenségének ellenparjaként jlenike meg, inte hogy cz a szélsdség -a raciondlis véleményalkots scemszigébel - valogatis nélkil mindent magia fogad, ami térténik. Az érzékel6 cpus eléfeeée nalkilisége ugyan semmiképp sem jelensi rv 66 ayek és gitak abscohit hinyét, a véleményalkors bal kevetkeas eyészen lenyeges ldiowioakong is hjéval wan. A raciondlisteletalkotis azonban tu- datos kényszere képvisel, amelyet a racionlistipus ayilvinvaldanSnkéntmogira ese Eeakenysec 2 ‘érzékelé tipusea cudatealan felél lepi el. Ehhez jarul, hogy aracionlisipus irgyhoz kororsége~ hala a véleményalkotis meglétének ~ sohasem jelendi a feltélen kapesolatot, amely az érathelS tipust az objektimhoz fizi, Ha beallitédisa absiormisan egyoldalakkorazaveszly fenyegeti, hogy ugyan- ofan mértékben ker a tudattalan karmai kéeé, amennyite tudatosan csiigg a tai stent sokal eben ele nel i, mere azok a funkciok, amelyekhez az orvos for dul, arinylag kifinomulatlan dllapotban vannak, s smite kevésé vagy cgyalalin nem megbizhatok Hlég gyakran az affektiv nyomas eszkozeire van szikség, hogy tudtositani lehessen seimara vala- rit, Veyron ws , Azinuiis Azintuicist minta tadactalan észlelésfonkeidjae aw extraverzis teljesen a kiils6 targyakra irinyi : rgyakra irinyieja. Mivladolog vegettckntveazinticistudacaan folyamae,lenyegét is igen nehéz tudatosan megra- gx A cudatbon azn Funeistepybizonyos se Repviseli, valami szemléls és be- 67Jelaes hajlam, melyre nézve csak az utslagos exed- ineny adthat BiZOHyVOS vennyit lareak bele a yyba. warmazott beldle, magibsl. “Akaresak az éraékelés, ha primatusra cert szert, ner, caupin reaktiv, az objektum szimira tovabb mir rnem lenis folyaznat, hanem sokkalinkibb akei6, amely a tingyat megragadjaés formaljasigy 2 intut- cidisem csupan észlelés, pusztaszemlélés, ancl vékeny,ceremt5 folyamat, amely éppoly sokacbele- kepails tirgyba, mine amennyit abbdl merit. io- agyan tudattalanul szemléleter koleson6za cargybsl tigykele bonne eudartalan hatisis. Azineuiio min- denesetreeldbb csak kepeket vagy nézeteket kozve- tita kapesolatokrlésa viszonyokrsl, amelyek mis fankcidk revén vagy egyiltalin nem, vagy csak inagy kerilS utakon volninak eléshetSk. Ezck a ké- pk bizonyos ismeretekkel érnek f5t, amelyek jel Togeetesen befolyisoljk a cselekvést,amennyiben petsze az intuicis nyom legtdbbet latban. Br eset ben a pseichikusalkalmazkodas esaknem kizirSlag intuickdkea épii. A gondolkozis, éraés és érzékelés viszonylag elfojtott, ami legiobban az érzékelést 6, leginkabb sijja, mere mint cudatos érzekfunkei sigjiban van az ineuicis él iszta, elfogulatlan gereivel, ameTy ilere ia Kintetet, tehat éppen azokra a dolgokra, amelyek _| ti igyekszikjueni az intuicig, Mivel a extraver- tale hajlamnd inewiis tdlayomdana targyraitanyal, tulajdonképpen nagyon Kiel jut az éraékelésher, os hiszen a kis tizgyak felé fordul6 varakozs beali- tottsig csaknem ugyanakkora valészintiséggel ve- hetiigenybe az erzékelést is. Hogyazonbanazintui- Gi6 miikédhessék, nagymérrékben el kell nyomni p ebben az esetben az érzékek nnd egyszcnilés ko@vetlen tapasztalat mine KSrilhatarole fiziolégiai és pszichikus Ertem, Ezt ugyanis elabb kimondortan meg TMapicani, mert ha megkérdezem az intuitiv személyt, mibol indul ki, akkor olyan dolgokrél fog amelyck hajsealnyira hasonlitanak chez, Sokszor fog élniilyen kifejezé- veszem észre", ,érzésem szerint”, ‘érzékelem”, Tényleg érzékel, am nem wahogy magukhoz az érzékelésekhez.igazodik, hiszen azok szemlélete szimara esupin campont. Tudatealan clofeltevése vilogatta ki Ske. Nem a fizioldgiailag legerdscbb érzékelés minéstil legértékesebbnek;, valamni mis, az,amelyiknek az értékétaz ineuitivtu- dattalan szellemisege sedmortevden me; Ezilealazesetleg {6ertekszinterércl,sa databan tigy jelenik meg, mintha tiszta érzékelés volna. Am val6jaban nem az. Amiképpen az extravercilt iramy a legerésebb valésig megtapasztal: mertegyediil az keltheti benne a tejeséletlatszatic, \igy azincuicid alegnagyobb leherdigel sira rorekszik, mere alehet: fn 9\ \ lez, caért még esupan mellérendelt Ponkciskent is (mrmine la nem neki juta primatus) aucomati- teas segedesakérkénc ha, amennyiben semi ms fankeis nem képes Blfedeani a kintat. Ha az ineui- ise a vezetS szerep, akkor minden szokisos élet helyzet olyannak larzik, mintha zirt x volna, amelyet a7 intuicidnak kell megpyitnia, Alatato- tan keresi a kigeakac és a kis élet oj ehetésegeit ‘Ar intuity Iekiiletnek a legrividebb idén bell partinné vilik minden aetszituicis, nyomasets bilincesé, ely megoldistkivetel A cirgyakolykor tnajdnem edlzote ereékinek icsranak, neveretesen akkor, ha megoldésu!, seabadulésul gj leherSség megralilisira szolgilhatnak. Alighogy lepes vagy hid gyandme betltcék sik szenomel chat an tejesen éreékiketvesztik, és terhes koloncként sacha kerilnek. Valamely tény esa annyiban s2i- tai amennyiben olyan wi leherdségeket nyit meg, dnelyek meghaladjakaényt.s megszabadijak le az egyént. A folmerils leberdsegek KenyszeritS tmomentumok, amelyektSl az ineuicis nem eda ‘ivonni magat samelyeknek inden misefelildoz. YAzereverl intuit opus [Aholaz intuicisé az esSbbség, ottsajstsigos fel reismerhetetlen pszicholdgia az eredmény. Mivel az intuicié szamara a targy a tajékozddisi pont, a keilss helyzetektdl vals eros fiiggdsey veers észre, 70 za fajta fiiggdség azonban teljességgel kiilnbazik az érzékel6 tipusétsl. Az intuitiv sosem talalhacs ott, ahol altalinosan clismere valdsigértékekkel cudna takozni, hanem mindig ott, ahol lehetsé gek rejlenck. Kifinomule szimata van arra, ami ‘most csirazik, s ami jv igér. Sohasem lelhetS fel stabil, régota fennillé és jol megalapozott viseo- nyok kézepette, melycknek ltalanosan clismert, de korkitolt az értéke, Mivel folyvase ij leherSsége- ker kutat,a szilird viszonyok majd megfojjak. Ba nagy intenzitassal s akkor rendkiviil lelkesen ragad meg tij cirgyakat és médokar, am csak azért, hogy irgalmadlanul s felednden mindent feledve hideg- vérrel feladja azokat, mihelytfelmerte dket, és s23- mottevd rovabbfejlédés sejtésére mar nem adnak kor, Amig esakegy lehersség is fennill a sors kie- lekei eabogozzik azintuitivot. Mintha egés éleceaz if helyzechen meriiine ki, Azembernck az a benyo- masa, ésneki maganakis, minthaéppmostértvolna Alerének vegervenyes fordulgjahoz,s mintha mos- tantél fogva mir semmi mast nemis gondolhamaés érezhetne, Sha mégoly értelmesés célszert volnais, é ha minden elképzelhets érv a stabilitis mellete szélna is, semmi sem tarthatja vissza 6c atl, hogy egy nap ugyanazt a szieuiciot, amelyet seabadulas- anak és megvaltasnak véle, bortnnek lassa, és ¢ sze- rine is banjck vel. Sem éz, sem érzelem nem tart- hasja vissza, nem rertentheti el az ij lehewsségrsl, ‘még ha az netalin cllene van is addigi elveinek. ‘A gondolkozas és az érzés, a meggySz6dés elenged- 71hetedlen komponensei kevésbé differenciale funk- ciok nila, nincs dimes silyak, sezért nem rudnak tart6san ellenallni az ineuicié erejének, Es ezek a fankeidk egyedill mégis képesck arra, hogy hatéso- san ellensilyozzik az intuicid vezérszerepét, amennyiben az intuitivet abhoz a vélemnyalkotis- hozsegitikhoz2a,aminek 6 mint tipus teljesen ijs- val van. Az intuitiv moralitasa sem intellekewlis, sem pedig érzelmi, hanem sajat erkélese van, éspe- sajatszemléletéher valé ragasekodis, 32, hogy ségesen vetiala magétenneka tekintélynek. Kor nyezetének boldogulisara alig van cekintettel Hogy az vagy 6 fizikailag jl érzi-e magit, az 5 sze- imében nem nyomds érv. Ugyanily gyér tsztelereel viseltetik a kirilte €ldk megeyézsdésével és élet- szokasaival szemben, s ezért gyakran erkdlestelemés kiméletlen kalandornak szimit. Mivel az 6 intuici- ja kil tingyakkal foglalkoik, és kiss lehewSsé ggek utan szimatol,szivesen fordul olyan foglalkozi- sokhioz, amelyekben a legsokoldaltibban bontakoz- tathagja ki képességeit. Sok kereskedé, villalkozs, spekulins,igyndk, politikusstb.cartozik ehhez at pushoz . Ugy litszik, ndknél még gyakrabban fordul elé za tipus, mint a ferfiaknal. lyenkor az ineaieivce- ‘vekenység nem anniyira a foglalkozsban, hanem inkabb a tirsadalmi életben mutatkozik meg. Ax ilyen nék értik, hogyan haszniljanak Ki minden szociilis lehetSséget,létesitsenek tarsadalmi dss22- éecetéseker, smikéne leljenek befolyasos ferfiakra, 2 hogy aztin egy tj leherdség kedveért megint min- dene feladjanak. _ Aligha kell magyardzni, hogy azilyen tipusmind népgaadasagilag, mind pediga kulesira elémozdité- ént igencsak jelentds. Ha j6 természetd, vagyis nem nil Sn26 hajlamti, akkor tle indulhae ki min- denféle kezdeményezés, vagy legalabbis tamogats- ra talalhat benne, s ezzel riem kazénséges érdeme- ket szerezhet. 6 a természetes sedszéloja minden 15 kisebbségnek. Ha figyelme nemannyira M mint inkibb az emberekre iranyul,sej- ‘tésszeriien megérezhet benniik bizonyos képessé- geket és lehetéségeker, és arra is alkalmas Iehet, hogy egyesekbsl valakit ,csindljon”. Egy tj tigy ér- _dekében senki sem tnd tigy bicorsigot vagy lelkese- -Séstnteni embertirsaiba, mine 6, még ha mar hol- _aputin megintottis hagyja Sket. Minél erdsebb az intuicigja, subjektuma isannal jobban eggyé valik az cl6tte megiclens lehetdseggel. Eze 6 élettel tilti be, szemléletesen és meggy6z6 melegséggel mutat- Jabe, szinte megrestesiti. Ez nila nem szinészkedés, hanem sors. ~Bnneka lelktiletnek megvannaka maga nagy ve. svélyei, mert az intuitiv igen kénnyen elaprézza az Aletée: elevenséger Ichel emberekbe és dalgokba, s Aletet araset maga kériil, amelyet azonban misok Alnek, nem 6. Ha meg cudna maradni az tigy mel- be Heae munkajanak gyiimilesébdl, amde nicki tilonesl hamar kell a uj lehetSségek utin ro- anni, s el Kell hagynia 6pp hogy ciak bevercr 3fBldjie, melyeken masok fognak aramni. Vegi éh- Koppon marad, Ha viszont hagyja, hogy ide jusson, cudattalanjival is szembekeril ‘Az intuitiv tudattalanja valamelyest az ér2ékel6 tipuschoz hasonlit, A gondolkozis és az érzés vi szonylagosan elfojtott,s a tudattalanban infanci- lisearchaikus gondolarokat és érzclmeket kelten: amelyek azellentipuséival vethersk dssze. Ezek sze~ rine intenaiv kiveritések formajaban lepnek nap ligra, séppoly képrelenek, mincazérzékels ipa minddssze, ahogy én lacom, a miszokus jelleg hi- Anyzik beldhik; tSbbnyire konksée, mintegy reais dolgokra irinyulnak, mine szexualis, penztigyt & tis sejtések, peldéul betegségck megerzése. Usy Litszik, ez az oltérésaz elfojtorerelis érzékelésekbol ered, Ez utdbbiak rendszerint azzal is éserevétetik rmagukat, hogy az incuitiv hireelen egy hozai.vég- képp nem ills nd, vagy fordieote eserben fer vilesz, éspedig azért, mert veh aseemilyekalla kus érzékeld seferdjara hatorcak. Emniatt eudarcala- nul, kényszeresen kOrédik az olyan tirgyhoz, amelytdl altalaban a legesekélyebb jor sem lebet ‘wari. Az ilyen eset maris kenyszeres tinet, ami erre a tipusra is erdsen jellem6, Hasonlé seabadsigra és kbteclenségee van sziksége, mintaz érztkel6 tipus- nak, mivel elhatarozasait nem racionalis dimcések- nek, hanem egyediil és kizardlag veleden lehetdsé agekészllésénck veri al. Mentesiti magitazéreelmi eorlitozis alél, s eaért ncurdzisban 2 cudattalan kényszer,az okoskodas,szorszilbiasogatisésa tirgy- 74 is eratkeléshez kapesoléds kényseeres kétédé keléshez 16 kenyszeres kérddésnck csikildozatiul. Tudatilag szuverén 8 camel asin. kényesen kezeli az ér2ékel r Nem mintha fSlényeskedni akarn sem Shajtana tekintectel Jenni, lance gece ‘en nei litjaa tirgyat, amelyet mindenki lathat, és el- siklik f6l6tte, akaresak az érzékel6 tipus; esak utsb- binemlagjaatirgy lelkée Bzértaztin a cirgy késdbb a All, mégpedig hipochondrikus kényseer- épzetek, {obiak é minden elképzelhetd abszurd testi érzet formajaban, Azinacionili pul dsefgllia _Jrraciondlisnak meverem az iménti két ti bola mir kifejtetcokb6l, hogy a apres éxtelmi seken, hanem_az észlelés abszolit exiusigin alapwrik, Esclelésik afelé fordel, ami egyaltalan cSrténik, ami nines aliverve semmiféle veleményalkotis iltalivilogatisnak.E tekintetben akérutdbbi ipus elentds folényben vana kécel6b- bivéleményalkotstipussal szemben. Ami objektive megtérénik, az_torvényszerd, illetve véleden. Amennyiben trvényszerdi, hozziférhets az ész s2a- ‘méra, ha pedig véleclen, hozzaférhetetlen. Mond- bam flo is: azt nevezatik egy érténésbol fenyszeriinck, amit értelmiink ilyennek va peg tleind. riben mon weak ee szertiséger filfedezni. Az univerzilis eke. 75ség, posztulatuma egyedill értelmiink é& semmi- keppensom észlcls funkeidink posztulituma.S mi- veleezck semmi esetre sem azész principiuman san- nak posztulicuman alapulnak, lenyegiik szerinei- raciondlisak. Ezért az. éselel6 tipusokat lenyegihk- nnek megfelelGen nevezem iracionilisoknak. Egészen helytclen volna azonban, ha emiatteze~ ket a tipusokat ,ésszeritlennck” tartanank, mivel 5k az ésalelés migé soroljék a veleményalkotist Ezekesaknagymértekben empirikusok;kizarSlag ta pasetalatraGpilnck, olyannyira_kizirslagosan, hogy véleményalkotisuk tSbbnyite nem tad lepést rartani tapasctalacukkal. Az itéletalkots funkcidk azonban akkor is megvannak, csak éppen nagyobb- réset rudattalan létben eengddnek. Haa cudattalana udatosalanyrél val levalisaellenére vjramegnijra Avigisscinselep, akkor az irracionilistipusok leté- ben is felttind veleményalkotasok és dontési aktu- sok figyelherdk meg szembesziks okoskodas rideg jeéletmondas, valamine seemélyck és helyzetek szemmel lithatéan szindékos valogatisa formaji- ban. Ezcknek a vonisoknak a szinezote gyermeteg ‘vagy primitiy is, olykorfeleGinden mai, néha kimé- Ietien, goromba és exdszakos. Aki raciondlis belli- coutsigti.az kinnyen gy vélhetné, hogy ezcknek az cembercknek a valédi jelleme racionalis és sedndé- kosan rosszindulani, Ezamegitélésazonban csupan rudattalanukra volna érvenyes, és semmiképp sem ndati pszichologisjukra, amely teljesen ésaleléste iranyul, és irracionslis Ienye folytin teljesem meg- 76 foghatatlan az értelmi déntés szamira. Végil pedig a racionilis beallitotsig igy vélhesi, hogy a vélecle- ck lyen halmozédisaegyaltalin megsem érdemli olélektan” never. Azirracionalis mentalitist azzal a benyomassal ellensilyozza ext a lebecsilé ‘ményt, amelyet viszont Sbenne a racionslisszlle- ‘miségi kel, hogy olyannak lj 6t, mintha esakfe- lig élne; mint akinek egyetlen élercélja abbl sll hogy mindent, ami eleven,azészbilinseibe ver & véleményalkorisokkal szoritsa sazokba Skee. Ezek persze kirivé szélsdstgek, de cl6fordulnak. A racionilis konnyen tgy itélhetné meg az irra- cionilise, hogy az gyenge mindségii racionalis, an- nak alapjin alkowva réla véleményt, ami megidrté- nik vele. Az irraciondlis ugyanis nem a véletlennek van kiiléndsen kitéve -abban Sa mescer -hanemaz értelmes véleményalkocis é az ésszerii szindék a gyengéje. A racionalis szamara ez szinte megfogha- tatlan tény, melynek elkeépzclhereclensége e itracionalis bedllitoresigiinak a bamulataval é fel, amidén folfedez valakit, aki értelmi eseméketcSbb- retartaz let elevenés valdsigos sodranal, Azeffelee még 6 alig tudj elhinni Rendszerine reményeelen probalkozis, hogy elfogadtassanak vele valami alapveté dolgot cbben a tekintetben, mert a racio- nilis megértés szimara éppoly ismeretlen, st vise- seataszit6, mint ahogyan a racionalis elképzelletet- lennek tartana, hogy kélesSnis nyilatkozas és lké- telezés nélkiil késsenek szeraédest. Ez a pont vezet ‘engem ahhoz a problémihoz, hogy a kilénbz6 ti- 7pusok képviseldinek vajon milyen a pszichikus kapesolata, Az tjabb pszichitriaban a pszichikus kapesolarot a francia hipnézis-iskola nyelvén ,rap- port™-nak nevezik. A rapportot elsSsorban az cli ert kiilnbézéség ellenére meglevs dsechangérzés jelenti S6tha clismerik, hogy vannak eltérések, KO- ‘ven vallalva azt, maris rapport, bsszhangérzés lép fel. Ha adott esetben jobban tudacositjuk ext az ér- 2ést, akkor fSlfedezziik, hogy az nem esupan affele alealanos érzelem, amelyen nines tovabb mit anali- zalni, hanem egyscersmind belatis vagy tartalmas felismerés is, amely az egyezési pontot gondolati formaban mutatja be. Nos, ez a racionalis megfo- galmazis kizarélag a racionilis szamira érvényes, 4m sernmi esetre sem az irracionslis szimmara, mert 2x26 rapportja a legkevésbe sem véleményalkotisra, hhanem ltalaban a trténés, az cleven esemény par- huzamossigira épil. Az 6 ésszhangérzése valamely exaékelés vagy intuicis Kéads észlelésébdl fakad. A racionalis azt mondan, hogy az irracionAlissal -valé rapportalapja a tiseta véledden, Akkor jon letre valami emberi kapesolatféle, ha az objektiv helyze- tek véletleniil éppen sszeillenck, am senki sem tudja, hogy ez milyen tartés. A racionalisnak gyak- ran éppenséggel kinos, hogy a kapesolat addig tart, ameddig a kils6 koriilmények rérténetesen kézi- sek. O tigy érzi, hogy ez nem nagyon emberséges igy, mikézben az irracionilis éppen eben le kilo- nidsen széper és emberit. Az eredmény a7, hogy az egyik a misikat kapcsolarnélkiilinek ekinti, meg- 78 bihatatlan embermek, akivel sohasem lehec jl k- {Onni, Mindeneseerecsak akkor jut a7 ember i exedményre, ha megprsbil tudatosan szimnot vei embertirsi kapesolatinakjellegével. Mivelazilyen llektanilelkismerctesség nem éppen kéznap je len gyahan gy adi, hogy nobaazlispon ok merdben elterdk, mégis rapport keleckezik égpediga Kévethezdképpen:az egyik szstlan pro. ekcivalfelttelezi hogy amasiknak lnyeges pon- an ugyanaz a véleménye, a misik viseont ob- jktiv egyetértésesejevagy tapaszeaamelyrdlazon. ban a lobine mda gle sine sennck écée grin vitatnd, miként utSbbinak sem fordul- anegafejcben. hogy hips ean aka vleminy. Alyn raporea epgyekonbh, vesitesen alapul,s exert kisdbb felrcentack fort. sales Az extravertile irinyulisdpszichikus kapcsola- tokat mindigobjekivtényeai, hls faked szbilyorzi, Az, hogy aah milyen bell, soem lone jelentdségaJelenlegi kuliranknak elvben a2 extravertle seellemiség szab irinyt a7 ember kapesolatok problémijabans természetesen elofor- dul az introvercie principium is, de kivetlnek sei. mit sa kornyezet tolerancigjhoz fellcbbea, 93. Az introvertdlt tipus a) A tudatdlealénos bellionséga Efejezet bevezetésében mar kifejezter;az intro vertilt tipust az kiilnbézteri meg az extravercile- tl, hogy utdbbitél eltérden tilayoméan nem a targybsl ésazobjektivadottsigabsl indul ki hanem szubjektiv tényezdkbél. Az emlitete szakascban bbe kandermegEetcm, hogy azintrovertilt targyészlelése és sajat eselekvése kézé olyan szub- jektiv nézer esuiszik, amely megakadilyozza, hogy cselekvése az objektiv adocsaguak mepfelels jelle- getltsin. Ez persze specisliseset, melyetesak példa gyanant hozram fel, éscsupin egyszerti szemléltetés volta feladata. Természetesen aitalinosabb megfo- galmazasra kell wrekedniink. Az introvertile tudat igja ugyan a kilsé feltéte- leker, im métvadénak’a saubjekeiv determininst Valaszyja. Ennélfogyva ez a tipus az ésalelés& megis- merés ama faktorihoz igazodik, amelyik az érzek- ingert befogads saubjekeiv diszpozicise képviseli, ‘Kétszemély lirja példaul ugyanazta tirgyat, im so- hasem tigy, hogy 22 arrdl alkovott két kép abszoltit azonosvolna. Az ér2ékszervek eltérs élességeeSl ésa személyes hasonlésigtsl figgetlendil, gyakran 81inclyrchats kiilnbségek vannak a percepeids ep porihikus asszimilcigjinak jellegében s mértékeé- ben. Migaz extravertil ipus illanddan kéncarra hivatkozik, amit a targybsl megragadhat, 7 intto- vertalt elsSsorban arra timaszkodik, amit a kiss bbenyomas a seujchrumban eee A KiilGnbség yazon appercepcis esetében temészetesen eg oon Tale Tehet, a pseichikus haztartis egé- zében azonban féloerébb szembeszk6, éspedig lyanformin, hogy az én fenntartsal él Mar most lesadgezem:alapjaban felrevezetbnek ésleértékel6- nek tckintem azt a nézetet, amely Weininger nyo- min filausiszrikusnak, aucoerotikusnak, egocentri- keasnak, szubjektivistinak vagy egoistanak szeretne neverni ezt a beilitottsigot. Ez az extravertilt szel- lemiség elditeerének felel meg az introvertalt le nnyével szemben. Sohasem feledberjik ~ am az ext rnvertie személr elonel Konnyen feledkezik meggréla -, hogy minden észlelés és felismerés nem ca bj Rancrn saubjektv feltévelekhez is ko- ttt A vilig nemesak Snmagiban létezik, hanem ftom. Igen, sot alapjaban veve egyetlen krités en sem snd amely olyan vilig megitéléséhez segitene, ame crubjekeum vsmara asszimilalhatatlan. Az absz0- hit megismerési chetSseygel szembeni erds ketke- désiinker adnank fel, ha szem clol vesztenénk a szubjektiv tényeadt. Ezzel annak az tires " pozitvizmusnak az dijara vetsdnénk, amely cles: Brotea szizadfordulonkat, saz érzelmek eldurvuli- ‘82 olyan is, amilyenn sinak, az érzéketlen és arcitlan erSszakossignak volt az el6futara. Az objektiv megismerési kepesség tuilbecsilésével elfojjuk a szubjektiv faktornak, ki= fejezettena szubjekeummnak ajelentdsiy saubjektum? A szubjekeum az ember, tehae mi vae gyunk a szubjektum. Bereges dolog elfeledkezni ar- rol, hogy a megismerésnek van alanya, é hogy cgyiltalin nem létezik felismerés, é& czért szi- munkra vilig sines ott, ahol valakiazt nem mondja: sfelismerem”, ezzel miris kinyilvnieva minden megismerés saubjektiv korlitozortsagit. Ervenyes ex minden pszichikus funkeisra: van alanya, amely uugyanolyan clengedheretlen, mint a targy. Jelenlegi extravertile ércékelésiinkre jellemz6, hogy a ,szubjekeiv” s26 olykor esaknem megrovis- kéne hangzik, 4m a ,csupin seubjekeiv" mar min- deni cert jelent, mellyel azt cé- lozzak meg, aki egy cargy feltedlen folényérdl nines ‘maradéktalanul megeydzddve, Ezére kell riszraban lenniink azzal, hogy ebben a vizsgilédasban mivér- tink ,szubjektiv” kifejezésen, Seubjektiv tényezs- nick azt a lélektani akcist vagy reakeise nevezen, | amely a citgy behacisival tj pszichikus tennyé ol- | vad 63526. Ha elfogadjuk, hogy a seubjekeiv-faktor Ssidék ta sa fold minden népenél igen nagy mér- tékbeh azonos maradt Sumagaval - minthogy az clemi'észlelésck és felismerésck vigysadh e- niite & mindenkor ugyanazok -, akkor éppoly szi- lard alapokon nyugvé realiti, mine a kils6 targy. Haez nem igy volna,akkor egyalealan nem leheme 3 tre vesz; valamiféle tarts és lényegileg Snmagaval azonos- on maradé valésigrs! beszélni,skesz keprclen- seg volnahagyomanyokkal vals megéstS vizony. Enayben chat zany ényer6upyansny Keel hetecleniil adotr, minta tenger kiterjedése és af sugara. Ennyiben a szubjektv faktor is igénye area viligmeghatarozé nagysig teljes méltSsigara, ame- Iyetsoba és seliol nem ranicsos kihagyniaszamitas- DOLL Eza misik vilagedrvény,saki ezen vetalapot,az ugyanakkora biztonsigra,éppoly nagyfrtsige ‘eservenyességre pit, mintaz,akia targyra hivatho- ik. Mikene azonban a targy és az objekeiv adottsig semmiképp sem maradhat mindig ugyanaz, even alivetve mind az esendéségnek, mind a véledlen- nek, ugyaniigy az alanyi tnyeas sem erdsebbav tozandésignal saz egyéni esetlegességnél: sigy en- nek az értéke is csak relativ, Az introvertile cadati szerlélec tilzott fejldése ugyanisnem a szubjektiv fakror jobb é hathatdsabb érvényesitéschez, ha- nem a tudat mesterséges szubjektivalasboz vezct, aomclyne.viszont mr Kis 2 3 semecinyis ssupan szubjektiv’, Igy jon létre a tilzoctan aoe ete cadatbilisdandesebjektvilbdsi nak ellenparja, amely megérdemli, hogy Weinin- ‘ger nyoman »mizautisztikus’-nak nevezzék. Mivel az introvertale beallitouség a lélektani al Kalmazkodis iltalanosan meglew6, 5l6ttébb reilis és abszli clengederetlen ettelenisérecimase kodik, a filautiszcikus", az yegocentrikus” és ezck- hhez hasonls kifejezések helytelenck és elvetend&k, 84 mere azt az eléitéletet lesetik, mintha mindenkor sak a kedves énrél volna s2é, Mi sem lenne vissza- sab, mint az ilyesfele feltételeaés, Mégis gyakran l6fordul, ha extravertiltak introvertaltaktsl alko- tort vélekedésci viasgiljuk. Ezt a tevedést azonban semmiképp sem az extravertile egyénniek akarom felréni, hanem inkabb a jelenleg alealinosan érvé- nyesiilS extravertalt nézetsedmlajara irom,saznem korlitozddik az extravertilt tipusta, hanem hason- 16 mértekben talél helyeslékre az ellenkez6 bealli- tottsigtiak kirében is akikigencsak Gnmagukellen vélekeduek. Sét utGbbiakat joggal éri az a gincs, hogy a sajatfajtdjukhoz hiitlenck, mig az extraver- taltaknak ilyer legalabb nem lehet a szemére vetni, Az introvertile lelkiilet rendszerint az elvben Srdkletes pszichikus strukturahioz igazodik, amely 4 szubjekcamban benne rejlé nagysag. Am korant- sem tekinthet az alany énjével kdzvetleniil azo- nosnak,amiazemlitett mindsitések alta treénnck, hanem még az énfejlédes el6tei seubjekeum psei- chikus strukedrdja, A voltaképpen alapul szolgalé alany az, amic igy nevezhetiink: jnmagunk (seemé- Iyiségkézpone, ,Selbst"),j6val tober lel fl az én- nél, minthogy a cudarralant is magéban foglalja, mig az én lenyegében a tudatkzéppontja. Ha azén zzonos volna mély magunkkal, akkor elképzelhe- tetlen volna, hogy almainkban miképpen léphe- ‘ink fl olykor egészen mis formiban és mas clen- ‘ést hordozva, Mindenesetre az introvertiltra jel- Jemz6 sajatossig, hogy dnnén hajlammanakésazea- 85inos elditeletnck egyarint engedve Sssaetévesztl njeebens6 Snmagival,s elabbitapsrichikus oly nat alanyavi emelve éppetia korabban emlitetbe- teges tudatszubjektvalist kivet cl amely lidege- nitia targytol A peaches serukesira ugyanaz, mint amit Se- amon innémének never, én pedig kollekti tudatialan: nak. Egyeni bens6. ‘umaguaka pszichikus folyamat nindenite, minden élalenyben megleve s aranyor san alacsonyabb fol fat zentinsa, amely minden snl si ‘A velesriletett cselekvésjellegnck regora dszionan ve, a tangy psvichikus megragadasanak jellegere gy frmjra az cia elinevenistjvasoltam Hogy dsesndn mit kell értenb,azt bizonyita fx mevenek feleécelezhetem. Mis a helyzet az archeci- pesokkal. Ezen ugyanaztértem, amit Jacob Bure: hardtra tamaszkodva Osi heprock neve archesipus szimbolikus formula, amely mands mak y ninesenekmeg mud. agy yen & vagy bels6 oko! m Ieherségesek. A kollekeiv-tudat a tudaeban nyilvinvalo hajlamok és felflogisok képviselik.Eacket az egyén rendszein Fqy fogja fel hogy leraapjuka targy, am ved mere spake radacialan struketrajabol sarmaznal 58 cdrgyi haras sak kivltj Ezek aszubjektivhaj- Tanak és felfogisok erssebbek a cargyi befoly’snal pichikos été magasabb tet a2 Gszes be ryomis fre helyezkednek cl, Amiképp az iso 86 vertile aze véli megfoghatatlannak, hogy miére a tingynak kell mindig mérvadénak lennie, az extra- vertiltnak zz a rejtély: hogyan is lehetne magasabb rendii egy saubjektiv alléspont az objekiv helyzer- nl Elkeriithetetleniil olyasmire kezd gyanakodni, hhogy az introverrile vagy beképzele egoista, vagy doktrinérrajongs. Ujabban arra a hipotézisrejutna, hogy az inerovertileat tudattalan hatalmi komple- xus befolysolja. Ennek az extraverti elditélernck kétségteleniil még eldeckenyen segitis az introver- tilt azzal, hogy a maga megharirozott és erdsen il- talinosits kifejezésmadjaval azt a latszatot kelti, mintha minden mas véleménye cleve kizirna Ezenfelil mir a seubjektiv iélet hatarozottsiga és merevsége is, amely minden objektiv adorsignak flebe rendelecret, cleg lehetne arva, hogy erds én- kepontiisig benyomasit keltse. Ezze] az tel seemben az introvertilt tbbnyire nem ismeri a helyesérvetznem tud ugyanisarrl, hogy seubjekeiv véleményalkovisinak vagy soubjektivészlcléscinek elofeltételei tudattalanok, de teljesen altalinos ér- vénytick. A kor stilusinak megfclelGen kivill keres érvekerés nem eudata mégitc. Ha még kissé neuro- tikus is, ez az énnek a bens6 Snmagukkal valé tb- bickevésbé teljes, tudattalan azonosulisée jelent, auninek folytin ¢ személyiségmag jelentdségée te- kineve nullica esokken, az én ellenben méd megdagad. A szubjekriv faktor ket ‘meghatiroz6 hatalma belepréselédik az énbe, ami- nek kvetkezményea mértéktelen hatalmiigény sa 87E a mn lélektan, kifejezerten idétlen dnzés. Minden olyan lélekt amelyaz ember nyegéta tudatalan hatalomvégy- raredukilja,ilyen alkatbdl ered. Példaul Nietzsche nal sok izléstclenséxg a tudac szubjekivalésinak ké- sobnhet lett. b) A tudattalan beélltortséga ‘Azalanyitényez6 tudad flényea targyi elem le- endhelet jl ‘Az obekzurak nines ahora siya, amekkoratoljdonképpen kira sn til nagy szerepet jatszik a tirgy extraver- Air ceyleinn opyracjan kevésséjutsashoz az introvertalt lelkiiletben. Amilyen mértékben az inerovertile cudata szubjektivalni képes magit,s a2 nek azt meg nem illetsjelentdséger tulajdonit,a tdrggyal szemben ugyanalkkor olyan poziist kép- visel, amely hosszabb idére teljesen and Srgy kétségrelen hatalmii nagysag, migazén igen centpéskorinonrt Mis volmaa helyzet ba asze- imélyiségkzpont allna szemben a tirggyal-E bens6 dnmagunk és a vilig dsszemérhetS nagysigok, mi nélfogva a normalis introvertale természetne tugyanakkoraa Kejogosultsiga és az érvénye,minta normilisextravertale éraiiletnek. Am haaz éndevet te a seubjektum igenyér, akkor a tirgy cudatealan befolyasa természetes kompenzicidként folerés6- dik. Ez a valtozis azzal véteti ésare magit, hogy 2 eargy és az objektiv adottsig hatalmas ere befo- 88 lyase feleszt ki az én fOlényée néha mar egyenest gorcsisen biztositani akaré erSfeszités elleneben. Ez a hatis anna is legydzhetetlencbb, minthogy az egyént tudattalan oldalin ragadja meg, seztiton cl- Jenillhatatlanul rakényszeriti magit a wudatra, Mi- vel az én elégtelendil viszonyul a targyhoz ~ az ural- kodni akaris ugyanis nem alkalmazkodas -a tudat- talan kompenzatdrikusan kead viszonyeliatérgy- hhoz, ami a tudatban feltérlen és el nem nyombats targyhoz kotédéskéneérvényesil, Az én minél job- ban igyekszik inden lchetséges seabadsigotbizto- sitani maginak, sakar figgetlen, flenyes és lkSre- Jezetlen lenni, annil jobban az objektiv adortsig rabszolgasipiba jut. A szellem szabadsiga nit anya gi flggdség lincara keriil,a gondealan cselekvés ag- gilyosan meg-megesuklik a kdzvéleménnyel szem- ben, az erkilesi folény kétes értékii kapcsolatok mocsariba téved, az tirhamamsig panaszos szere- tervigyban kit ki. A tudattalan clsésorban_arrél_ gondoskodik, hogy az introvertaltnak legyen kapesolata a targy- ‘gyal, mégpedig olyan vicon-maédon, amely alkalmas. atta, hogy alapjaban seétatizhassaa tudae hataliniil- lizigjarés képzele fSlenyét. A tirgy szorongiskelts méreteket dlt, noha tudatilag lebecsiilik. Ennek ki- vetkezsében az én még hevescbben prdbilja levi- lasctani magitéla targyar és uralkodni rata. Végil az én formilis biztositisi rendszerrel veszi kéril tmagit aminteat A. Adler tlaléan leita), hogy fle. ayénck legalibb énémité latseatae fenntarthassa 39Ezzcl azonban az introvertile egészen kilénval cirgytdl, és eljesen fel6rl6dik egyrésata vedekezési manéverekben, mastészt az arra iranyulé kisérle- tekben, hogy a tirgynakimponiljon és filbtte érvé- nyesithessen. E faradozasokat azonban folyton ke- resztezik azok a lenyfigi26 hatisok, amelycket trgytal kap. Akarata ellenére makacsul imponal nekia tirgy,alegkellemetdencbbéslegszivdsabbin- dulatokat kelti bene, s Jépren-nyomon iildzi. ‘riintelen és hatalmas bels6 munkival képes csak “artani magie”, Ezért az 6 tipusos neurszisformaja a.pazichasoténia, az a beregség, amelyet részine nagy ‘szenzitivitas jellemez, részint pedig az, hogy azille- 1 igen kénnyen kimerii és allanddan Grade ‘Aszemélyes tadattalan analizise batalmi fantézi- alescregét deriti fel; ebhez arul, hogy éleret sugars tirgyak keltenck benne szorongist, s ezcknek az introvertile tenyleg kénnyen aldozacul is esik. Uzyanis fa a targyaktsl, ami sajatsigos gyivasigot fejleser ki benne, s emiatt az inerovertalt nem mesi eevényesiteni magit vagy 2 véleményét, mert 2 trgy befolyisinak erdsdéséx6l tart. Tart robbick hhatisos indulatait6l, s nem tad szabadulni atedl 2 szorongistél, hogy idegen befolyis al keri. A gyaknak ugyanis seimara hatalmas, felelemkels tulajdonsigai vannak, melyeket ugyan tudatosan nem nézher ki belsliik, viszone tudattalanjanak ha- tsa igy hsei hogy észleliczcket. Mivela targgyal vals tudatos kapcsolata arinylagelfojrort,ennek tit jaa cudattalanon vezet it ahol rirakédnak a eadat- 90 talan tulajdonsigaiEzck a kvalitisok keadetbeni fanilsarchaikusak, Ennek Towlonben cay kapesolata primiav, s magéra szedi mindazokac a sijtsigokat, amelyok a primi trgykapesolaoe Jjellemaike KésSbba targy mintha migikushatalmat kapna degen, jirgyak keleenc flelmerésbizal- tnatlansigor, mincha csakiameretien vescélyeket fejtenének, mintha lichatadan sedakkal figges2- rerrékvolnaelkérea meghieesdon irgyakat. Min- den valeozis zavaréan hatha ugyan nem direke ve- szedelmesnek, mertigyrérlik, hogy tirgy magic kus mogéledésée jelenti, Maginyos szigetlese az esemény, aol esak az mozog, aminck megengedlk, boxy mozogion. F, Th. Vischertalaldan jllemzi uch Einer cai regényében az introvertit lelkil- lapornakeztazoldalies egybenakollektivrudatta- Jan ezzel kapesolatos magiites szimbolikjie is, amit ebben a tipusleisisban mellézik, mert nem csupin ebhee tartozik, hanem altakinos. ©) Apseicholégiaialapfunkciok sajtsigai introvert serail apfunkick saatsigai introvert A gondolhasis _ Azextravertilegondolkordsismettetésekor mar t5viden jllemeztem az introvertilt gondolkozis amire ite ismét utalni szeretnék. Az introvertale gondolkoras elsGsorban a szubjekriv enyezdkhsz 9