A család fogalma

A család fogalma tudományterületenként más hangsúlyt kap, de egységes az

egyetértés azt illetően, hogy egy nyílt, dinamikusan változó rendszerről van szó, a társadalom
legkisebb egységéről, amely egyben az első szocializációs közeg is. Nyíltság alatt nyitottságot
értünk a külső környezet irányába. Dinamizmusa abban nyilvánul meg, hogy reagál mind a
kívülről, mind a családon belülről érkező ingerekre, melyekre reakció érkezik. Ez a komplex
hatásrendszer adja folyamatos dinamikáját.

A család funkciói

Számos funkciója ismert, melyek közül talán az egyik legfontosabb az ún.

reprodukciós, azaz biológiai funkció, ami hozzájárul a demográfiai utánpótláshoz. Azonban a
gének által biztosított biológiai kötődés szorosan kapcsolódik a nemi szerep elsajátításához is.
Egy másik funkciója a gazdasági, termelő funkció, más szóval egy jövedelmi közösség. Egy
gyermek lelki fejlődése szempontjából talán legfontosabb szerep azonban az érzelmi
szükségleletet kielégítő funkció. A családtagokhoz fűződő érzelmi kötődésen keresztül
megtapasztalja nemcsak önmagát, hanem körülötte lévő embertársait is. Megtanul tartozni
valahová és identitása is kezdetben a családon keresztül alakul. Mint első szocializációs közeg
kielégíti a biológiai szükségleteket, később pedig magatartás- és szerepmintákkal szolgál.
http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf ,,Erre a primer szocializációs alapozásra épül azután
a tudatos nevelés, a családi szoktatás, ellenőrzés, tanítás, fegyelmezés, jutalmazás. Így
teremtődnek meg a családon kívüli nevelés alapjai a személyiségben.” (Bagdy, 1995. 15. p.)

A családi élet változásai

A családi élet több fejlődési szakaszból áll, melyeknek megvannak sajátos problémái,
veszteségei. Mindaddig, míg ezek csak fordulópontok, melyeken átlendül, normál krízisről
beszélünk. Ha azonban a családképtelen ezeket kezelni, igazi krízis áll fenn. A 6-10 éves
korosztály esetében a veszteség a gondtalanság, a felelőtlenebb helyzet a család és a gyermek
között. Újfajta helyzetként, új szükségletként nevezhetjük meg a családon kívüli kapcsolatok
bővülését, a szülő esetleges szorongását a gyermek és közvetve a család megmérettetésétől.
Az elérendő cél, hogy a gyermeknél kialakuljon latencia, belső nyugalom, feladattudat,
feladattartás, míg a szülők esetében újfajta kontroll a gyermekkel kapcsolatban és új napi
struktúra. Ennek a folyamatnak problémás kifejlete is lehet, ha a gyermeknél negatív énkép,
görcsös teljesítmény-centrikusság, szorongás alakul ki.
http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf