Tudósok a konyhában

Ami néhány tíz év múlva az asztalunkra kerül, az mai felfogásunk szerint

meglehetősen bizarr, noha az eddiginél sokkal egészségesebb lesz. Hogyan
fogunk étkezni az új évszázadban - erre keressük a választ cikkünkben.

Az étkezés trendjének kutatói, így például a göttingeni

élelmezéspszichológus professzor, Pudel Volker szerint
megmarad számunkra az evés élvezete, de az emberek étkezési
szokásai változatosabbá válnak. Egyik nap délben fényes
étteremben ebédelnek, este viszont csak házhoz szállított
pizzát fogyasztanak, míg a következő nap esetleg négyfogásos
vacsorát készítenek kedvtelésből. Több vegetáriánus lesz, akik
megtagadják a húsfogyasztást.

Gyorsan, gyorsan!
Mivel élettempónk tovább gyorsul, a jövőben az eddiginél is sokkal nagyobb
elvárás lesz, hogy az étel gyorsan kerüljön az asztalra, egyszerre azonban
kevesebbet eszünk, viszont napjában többször. Az USA-ban máris csak a
lakosság 24 százaléka elégedett a napi háromszori étkezéssel, és több mint 60
százalék esküszik a főétkezések közti eszegetésre. Ez utóbbi főleg a
számítógép előtt ülőkre jellemző, akik közül egyre többen a képernyő
társaságában étkeznek. Számukra nem kiábrándító a személytelenség, amit az
interneten történő ételrendelés jelent. Előnyt látnak abban, hogy a rendelésért
nem kell elhagyni a munkahelyet.

Életvédő ételek
Tányérunkon egyre több olyan táplálék jelenik meg - Functional Foodnak hívják
ezeket -, amelyekbe egészségjavító adalékokat tesznek. Ezek Japánban és az
Amerikai Egyesült Államokban rohamosan terjednek, de már a német
fogyasztók is levehetnek az élelmiszerüzlet polcáról olyan joghurtot, mely az
immunrendszerüket fitten tartja, s vásárolhatnak Omega-zsírsavakat tartalmazó
kenyeret szívinfarktus ellen. A japánok esküsznek a potencianövelő
tejtermékekre és az arc ráncait kisimító kekszekre. Franciaországban pedig
feltalálták az emlékezetjavító csokoládét. A Functional Food az előállítóknak
óriási hasznot hoz. Szakértők azt állítják, hogy a vásárlók eddig 17 milliárd
dollárért vettek ilyen korszerű élelmiszereket.

Géntechnológia
Még futurisztikusabb a kép, ha a géntechnológia eredményeit is szemléljük.
1996-ban világszerte 1,2 millió hektárt géntechnológiailag megváltoztatott
haszonnövényekkel vetettek be, 1998-ban viszont már 30 millió hektárt!
Kutatók fáradoznak a gombáknak ellenálló és lassabban érő eper előállításával,
 a hideget tűrő paradicsommal. "Elkészült" a különlegesen keményítődús
burgonya, mely sütéskor kevesebb zsiradékot tud felvenni, így kalória- és
zsírszegény marad.
A kutatók lehetőséget látnak arra, hogy gyógyszerek százai, ezrei építhetők be
a terményekbe, élelmiszerekbe: oltóanyagok, antitestek, hormonok stb. A
fantázia merészen csaponghat. Lehet, hogy rövidesen kapható lesz hepatitis
ellen védő banán vagy kolerás megbetegedést megelőző mangó, Antibébi-
tabletta helyett pedig almát eszünk?

Tabletta ebédre?
Nem! - mondják erre a kérdésre a jövőkutató élelmiszer-szakértők. A
tablettaszerű élelmiszer-sűrítmény vagy -kivonat nem fog elterjedni, mert az
étkezésnek van egy olyan pszichológiai oldala, amelyet a tabletta nem tud
teljesíteni, például hogy az étel látványos és kívánatos legyen, gazdag
ízharmóniát nyújtson.

Elfelejthetünk főzni?
Részben igen. Felmérések szerint 2030-ban a háziasszonyok hagyományos
értelemben már nem fognak tudni főzni. A mélyhűtött, konyhakész ételeket
csak befejezik otthon.

Hetényi Károly