2. egyensúlyi erőrendszer: olyan erőrendszer, melynek (tetszőleges A pontba) redukált vektorkettőse [0, 0]A; 3. erőrendszerek egyenértékűsége: két erőrendszer egyenértékű, ha ugyanarra a pontra számított redukáltjaik megegyeznek; 4. legegyszerűbb eredő: az a redukált vektorkettős, melynél FxMA = 0 (síkbeli erőrendszer esetén [F,0]A, ha F nem nullvektor) 5. centrális egyenes: a legegyszerűbb eredő F vektorának hatásvonala; 6. anyagi pont, merev test statikai nyomatéka; 7. merev test súlypontja; 8. vonal mentén megoszló párhuzamos erőrendszer legegyszerűbb eredője; 9. két erő egyensúlyban van, ha azonos nagyságúak, ellentétes értelműek és közös a hatásvonaluk; 10. három (nem párhuzamos) erő egyensúlyban van, ha hatásvonalaik egy pontban metsződnek és az erőábrán folytonos nyílfolyammal záródó háromszöget alkotnak (tehát közös síkban vannak); 11. síkbeli kényszertípusok; 12. egy szerkezet statikailag határozott, ha a felírható statikai egyensúlyi egyenletekből meghatározhatók a külső vagy belső kényszererők ismeretlen összetevői; ez esetben a szerkezetet alkotó szabadnak képzelt merev testek szabadságfokainak összege megegyezik a merev testek közötti kényszerek szabadságfokainak összegével (tehát az utóbbi síkbeli feladatok esetén 3n, térbeli feladatok esetén 6n), vagyis a felírható egyensúlyi egyenletek száma megegyezik a külső vagy belső kényszererők ismeretlen összetevőinek számával; 13. egyensúlyi egyenletek: a szerkezet(rész)re ható külső erők egyensúlyát kifejező egyenletek, vagyis olyan egyenletek, melyek teljesülése esetén a szerkezet(rész)re ható külső erők egyensúlyi erőrendszert alkotnak; 14. statikai rúd: olyan merev test, amely két sima csuklón keresztül kapcsolódik a szerkezethez, és más külső hatás nem terheli, aminek következtében a csuklókon keresztül átadódó terhelő erők csak a két erő egyensúlyát leíró axióma szerint lehetnek egyensúlyban, tehát a csuklóerők hatásvonala egybeesik; 15. az igénybevétel: a kettévágott merev test keresztmetszetén ébredő belső erőrendszer redukált vektorkettőse a keresztmetszet súlypontjába, amely egyensúlyt tart a megmaradt részre ható külső erőrendszerrel, tehát megegyezik az elhagyott részre működő külső erőrendszernek a keresztmetszet súlypontjába vett redukáltjával (azaz egyenértékű az elhagyott részre ható külső erőrendszerrel); 16. az igénybevételt jelentő vektorkettős keresztmetszetre merőleges és keresztmetszetbe eső összetevői a normálerő, a nyíróerő, a csavarónyomaték és a hajlítónyomaték; 17. Coulomb-súrlódás, súrlódási kúp, tapadási feltétel.