Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Energitakarékos Fűtési Módok PDF

    Uploaded by

    lnx01
    26 views71 pages

    Original Title

    Energitakarékos fűtési módok.pdf

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    26 views71 pages

    Energitakarékos Fűtési Módok PDF

    Uploaded by

    lnx01

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 71
    ern fitesi modok eer! x KY (ze) Max Direktor ro | wv [ss ey a 63 Ee) bs G eg: : Ce) ii y, 5 43 43 46 46 47 48 50 St 60 67 72 75 78 79 82 85 88 89 Tartalom Bevezeté 7 Szerszamismeret Alegfontosabb szerszamok Szakismeret 8 Jo, ha tudjuk.... 8 Alapveté munkafogasok Mi az, hogy ,energiatakarékos"? 9 Csévek befogasa Afdités korfolyamata —__________ 10 Acélesévek megmunkalésa Haszndlati-melegviz (HMV) eléallitésa — 11 és ésszekitése podadss 3) Méanyag csévek megmunkalasa Energiaveszteségek a fiitési rendszerben 13 és dsszekotése Hatasfok ——_____________ 15 Kiilénbézé anyagu csévek Energiafelhasznalas Osszekdtése és kérnyezetvédelem 16 Falhornyok és fodémattorések Nedvességtartalom és flitattség 16 készitése és lezarasa Otletek, amelyekkel fiitésné! Hészigetelés, hangszigetelés, és vizmelegitésnél energiat korréziévédelem, fagyvédelem —— lehet megtakaritani 17 Tervezés, dontés, eldkészités Anyagismeret 20 Gyakorlati példak Amegfelelé energiaforras 20 Rézcs6vek vagasa, Szilard tdzeléanyaggal, hajlit4sa, forrasztésa 61 Olajjal és gazzal fUtdtt kazanok ai Olaj-fGtékazan felallitasa KishémérsékletG kazanok, Viztérold felallitasa kondenzaciés kazanok a RézcsGvek szerelése Napkollektorok —. 28 Fitétestek szerelése Hészivattyuk 28 Emeleti eloszté felszerelése Tarol6k 30 Padloftités lefektetése Tartalyok 31 Olajtartalyok beépitése Fitétestek és flit6feltiletek 32 Csévek hészigetelése Szabalyozdberendezések 35 A ftités Uzembe helyezése Csévek 37 A fiit6berendezés karbantartasa 90 ee | / + varkdcsolds olyan hobbi, arellyel millidk toltik el hasz- 7osan szabadidejiket. Legyen 29 egy régi épitésd hazban e.6 bérelt lakdsrél vagy akér saxdt négy fallal kéruivett tert exnkrdl, némi Ugyességgel 23 egy szakszerd utmutato cwcokaban egészen meglep6 zredményeket érhetiink el, ha b javitésokra, miiszaki és aszétikai céld feldjitasokra, ase‘eg Atépitési vagy beépité- 5 ~ unkékra keril sor. » varkdcsolés ugyanakkor jO szsrakozés is, megadja a jl segzett munka érémét, amely- eredményét naponta lat- 2: ik és ,csodélhatjuk"; dltala metjik magunkat az iparo- -xt6l, akikre bizony sokszor e:ekig kell varni és esetleg is hiaba. ~ szakUzletekben, a barkacs- =s épit6anyag-4ruhazakban az ezermester minden anyagot es szerszdmot beszerezhet, amie szliksége van. A meg- *ael6 szerszam és lelkesedés azonban még nem minden. Faltétlentil szikség van az 2apos eldkészitésre, és nél- «slozhetetlenek azok az elemi szakismeretek, amelyek meg- mutatjak, hogyan kell a mun- kat elvégezni és mire kell an- vak soran Ugyelni Bevezetd A Csindilt Magad sorozat 1Energiatakarékos fitési mé- dok” c. kétete a gyakorlalban szamtalanszor kiprébalt, hasznos dtleteken és mester- fogésokon kereszttil mutatja meg, mit hogyan csinaljunk. A kényy Iépésekre bontva, képekkel és szveges részek- kel ismerteti az egyes mive- leteket. Szerszam SSS Nehézségi fok ———i . 4 2 3 Erékifejtés a — ° 1 2 3 Munkaidé (pl. 4 éra/m?) Az egyértelmd jeldlésekkel azonnal felmérhet6, hogy egy- egy méveletnél milyen nehéz- ségi fokra, mekkora erdkifej- tésre és idérdforditasra kell szémitanunk, milyen szerszé- mokra van szukségunk A jelek magyarazata: 1, nehézségl fok: - Olyan munkak, amelyeket gyakorlat- lanok is el tudnak végezni. Csak csekély kézigyességre van sziikség, 2. nehézségi fok: - Olyan munkak, amelyek megkivanjak a szerszimokkal és anyagokkal szerzett gyakorlatot. Atlagos kéziigyességre van szikség 3. nehézségi fok: - Ezekhez a munkakhoz szakmai szintd gyakorlatra és Atlagon felil kéziigyességre van szikség. 1. fok erdkifejtés: — Konnyd fizikai munka, amelyet barki kényelmesen el tud végezni. 2. foku erdkifejtés: - Olyan munkak, amelyek bizonyos testi erdkifejtést igényeinek. 3. foku erdkifejtés: - Olyan erds ezermestereknek valo munkak, akik nem riadnak visz- sza a nehéz fizikai munkatdl. | i RA eR A Jo, ha tudjuk... Ma mér ott tartunk, hogy egy Ugyesebb ezermester, nem is tUl sok szerszémmal, ha nem. is teljes egészében, de rész- ben el tudja végezni sajat f(i- t6berendezésének szerelési munkait. Mar készen is kaphat6k a kii- l6nb6z6 fitési elemekbédl szak- szertien dsszeallitott, sajat ke- zi szerelésre szant egység- csomagok, amelyek az egyes fontosabb részegységeket gyarilag mér eldszerelt alla- potban tartalmazzak és me- lyekhez megfelelé szerelési utasitasokat is csatolnak. Az épitékészletekhez kinalt szolgaltatasok kore a szere- léshez nydjtott segitségtél az izembe helyezésen és at- vételen at a garanciaig és kar- bantartasig terjed. Ajelen kényv nem kivanja pdtolni az egyes rendszerek szerelési utasitasait. Sokkal in- kabb az a célja, hogy attekin- tést adjon mindarrél, amire az ezermestemek szamitania kell, és amit meg kell fontoinia, amikor arra szdnja el magat, hogy flitését sajat maga sze- relje. Az olvasonak maganak kell felmémie, mennyit képes a felmeriilé szerelési munkak- Szakismeret bél elvégezni, igy azt is meg- becsiilheti, hogy ezze! mennyi pénzt tud megtakaritani. Az id6k folyaman a hagyoma- nyos ftit6berendezések fel- épitése is egyszertibbé valt, igy egyre tabb az olyan, ftitd- berendezéseket szallit6 valla- lat, amely kész a kooperativ egyiittmtikédésre és szivesen latja Ggyfelének sajat er6b61 megvalésitott hozzajérulasdt. Az éner alkalmazésénak ez a forméja elsdsorban a varat- lan nehézségekre 6s a kesob- bi karbantartésra valé tekin- tettel lehet eldnyés. ‘Az egyes mitiveleti eljérasok tészletes ismertetése alapvet6 munkafogésok elsajatitasahoz nyUjt segitséget; a flitéstech- nika alapdsszefliggéseinek bemutatasa lehet6vé teszi, hogy a berendezéssel ener- giaszemiélett6l Athatva foglal- kozzunk, és olyan alapisme- retek birtokaba juttat benniin- ket, amelyet a gyartéval folytatand6 megbeszélések soran el6nyésen hasznosit- hatunk. A munkaban valé kézremik6désiinkkel meg- szerzett ismeretek nem utol- sésorban a berendezés szak- szer(i karbantartésa soran is értékes segftséget jelentenek. Mi az, hogy ~energia- takarékos”? sésnél elérhetd energia- ~egtakarités tébb tényez6b61 A tizeléanyag-fogyasztas csdkkentése. A legielent6- o és leginkabb érzékel- ‘6 megtakaritas a tiizel6- ag-megtakarités, mert forintban ki lehet fejezni. ogy, az olajtiizelésti ‘endezések tarélyanak telzdje vagy a gazmérd gosan mutatja az ener- elhasznalast és a k6lt- egeket. i, korszerdi berendezé- al elérhet6, hogy az Uj I6te- amények azonos héigény ki- eiégitéséhez lényegesen xevesebb tUzeldanyagot nasznéljanak el, mint a régeb- bi rendszerek. A kérnyezet energiajanak hasznositasa. Tiizel6anya- oot Ligy is megtakarithatunk, Fogy a komyezet energiajat hasznositjuk, azaz a napsu- aarzsban rejid energiat hasznéljuk fel napkollekto- kal, vagy a kornyezet héjét hészivattyUk segitsé- gével A berendezésekre ugyan tObbet kell kélteni, a tizel6- anyag-fogyasztas azonban szamottev6en csdkkenthetd, ami viszont pénzben ismét mérhetd. Takarékoskodas a segéd- energiaval. A korszerti ftit6- berendezések tizemeltetésé- hez elektromos energia for- majaban Uigynevezett segéd- energiara van sztikség. Ezzel torténik egyrészt a lang automatikus gyujtasa, mas- részt a hé szivattyUkkal végzett elosztasa. Ez az energiafogyasztas te- kintélyes mértékd lehet, jelen- téségét rendszerint mégis alé- becsilik, mert nem szerepel kill6n tételként a villanyszam- laban. Alkalmas szabélyozési rendszerekkel ezen a teriileten lényeges megtakaritast lehet elémi. Az energiaveszteségek betervezése. Ahhoz, hogy az energiat hasznositani le- hessen, az energiahordozdkat felhasznalasra alkalmassé kell tenni, pl. tovabbitani kell, elé kell késziteni vagy at kell ala- kitani. Ez maga is energidt igényel. Az ilyen raforditas kiilénésen nagy a villamosenergianal. Anagy erémtivekben az aram- termelés soran héveszteség formajaban és a szallitas k6- vetkeztében a felhasznalt energianak akar kétharmad része is veszend6be mehet. Az energiahordoz6kban talal- haté energidnak csupén mint- egy harmadrésze jut el a fel- hasznalohoz. A fiitéssel kap- csolatos energiatakarékossg tehat azt is jelenti, hogy meg kell tanuinunk a villamosener- gidval valé takarékoskodast. Az energia ésszerii hasznalata. Egy energiat megtakarit6 szabalyoz4s- technikaval felszerelt, kor- 9 szerii flit6berendezés beszer- zése énmagaban még nem. garantalja az optimalis ener- giamegtakaritast. Csupan a technika helyes alkalmazasa, a szabaélyozdberendezések elérelaté tervezésen alapuld, ésszerti bedllitésa eredménye- zi az elérhet6 maximélis ener- giamegtakaritast. A berende- 6s rendszeres karbantartasa a tiszta égésre 6s a j6 hdat- vitelre nydjt garanciat. igy kérnyezetbarat Az energiaval vald takaré- kossdg nem ncél és I6- nyegesen tdbbet jelent, mint a pénzben kifejezhet6 megtakaritas. Mindenki, aki az optimélis energiafo- gyasztas érdekében cse- lekszik, egytttal jelentés mértékben hozzajérul az értékes energiahordoz6k megkiméléséhez is. Sok ilyen anyag, példéul a kéolaj, egytittal ezernyi korszerti termék alap- anyaga is, és tulajdon- képpen kar elégetni. ‘Az energiatakarékoss4g ugyanakkor csékkenti a levegdbe keriil6 karos- anyagok mennyiségét és {gy kézvetleniil hozza- jarul komyezetiink védel- méhez. 1 =p A fiités k6rfolyamata A haztartasokban flitési hé és haszndlati-melegviz formajé- ban hasznaljuk a hét. A hé- termelés napjainkban mér tul- nyomérészt kézponti rend- szerekben t6rténik. A korabbi id6kt6l eltérSen a hét mar nem tébb egyedi kdlyhdban allitjuk el6, hanem az egész lakds, egy egész haz vagy akar tébb haz sz4mara egyetlen kéz- Ponti helyen. Ahét tobbnyire égéssel, a leggyakrabban olaj vagy fold- gaz elégetésével allitjuk el6. Az égés sordn keletkez6 hat a flitéviznek adjuk at, amelyet zart korfolyamban a cséveze- tékeken at a flit6testekhez ve- zetlink. Ha a szelepek nyitva vannak, a fGit6testek a hét a helyiség levegdjének adjak at. A le- hilt viz a ft6kazanba éramlik vissza, ahol az ismét felme- legszik. A fitéviznek ezt a kérforgésat ma az Un. keringetészivattyi biztositja. Régebben a nehéz- ségi erét is felhasznaltak erre a célra, ehhez a héfejlesztét a ft6testeknél alacsonyabb szinten kellett felallitani. Agravitéciés keringetés azon- ban viszonylag lomha és ezért sokkal vastagabb flitési cs6- vekre volt szlikség. Akeringetészivattyu alkalma- zasa lehetdvé tette, hogy a hétermelé berendezést a fli- t6testekkel azonos szinten, s6t, azok fdlétt helyezzuk el, bizonyos épitészeti feltételek megléte esetén akér a tarol6- tartdlyban is. A mai kézponti fGtések nagyon energiatakarékos rendszerek. Hatasfokuk igen j6, azaz a be- vezetett energiat altalaban jobban kihasznaljak, mint az egyedi flitésti kalyhak, a ttiz- helyek, kandallok vagy cserép- kalyhak. A régebbi kézpontift- tési rendszerek viszonylag nagy héveszteségei azt ered- ményezték, hogy sok tij épil- letben, és felUjitasoknal is a kézponti héellatas kiegés: tésére egyedi fiitésti kdlyha- kat is beterveztek, amelyeket az atmeneti idészakokban és a hiivésebb nyari napokon hasznaltak hétermelésre és ilyenkor jobb hatasfokkal le- hetett azokat tizemeltetni, mint a kézponti berendezéseket. Ez amegoldds ma mar nem hasznalatos. Egycséves rendszer Kéteséves rendszer A kézponti fdtés és az egyedi kélyhdk kombindcidja mégis célszerd lehet, kilénésen ak- kor, haa tizelésre csak fat hasznalunk. A fa égetése ugyanis a szén-dioxid-haztar- tas szempontjabdl semleges- nek tekinthet6 és igy nem se- giti el6 az Uveghézhatas kiala- kuldsét - ez olyan eldnyés tu- lajdons4g, ami miatt ez a ti- zeldanyag-fajta ma ismét el6- térbe keri. 1 Az egycséves rendszer elkészitése egyszerti, ezért ol- cs6 is. Ott alkalmazzuk, ahol csak kevés fitétestet kell ellat- ni, pl. gaz-elézsf(itéseknél. Az egyes fitétestek hémér- séklet-szabalyozasat ktilénbé- 26 specidlis szelepek teszik lehetévé. az Osszes fiitdtest nyitva a vizhomérséklet, és ezzel sg @ 8 3 sg a S g § = = & bs *atdtesteket ezért esetleg obbra kell méretezni. 2 Akétcs6ves rendszer {Gt6testhez azonos rtalmd vizet juttat el, és helyeken alkalmazzuk, jelentésebb szAmii fiité- kell ellatni, pl. egy nagy 4s vagy egy egész épiilet @ esetén. Hasznalati-melegviz (HMV) eldallitasa ési hd termelését tobb- re kombindlluk a HMV el6- aval. Az energiatakaré- s szabalyozéstechnika, uj miszaki megoldasok és }6nbéz6 kombindciés le- ségek eredményeképpen oevezetett energiat ma jél ki tudjuk hasznéini. ban valé vizmelegités. A me- legviz-tarolé itt egybe van épit- ve a kazénegységgel. Ez a rendszer oles6 és nagyon kis nelyen elfér, de nem elég ru- galmas, Manapsag gyakori a meleg- viz-tarolé és a fitékaZan szétvalasztasa. Az dltalanos megoldasnal a meleg vizet az &g6 termeli, ami hécserél6n at melegiti a tarolé tartalmat. Ez a rendszer j61 kombindlhat6 a napkollektoros melegviz-ter- meléssel. 1 A gaziizemt keringetett vi- zes flitéberendezés nagyon kevés helyet igényel és rendki- vil csendesen mikédik. Foleg etézsfitésekhez alkalmazzuk A fatési hét és a meleg vizet gyakorlatilag atfolyé elv szerint és mindig csak akkor dilitja 16, amikor arra éppen sztk- ség van. Uzeme ezért nagyon energiatakarékos. 2 Aviz itt a forréviz-tarolon valé atéramlas kézben mo- legszik fel. Ez a médszer ki- méli az &g6t, mert annak csak ritkébban kell begyulladnia és felfdtése gazdasdgos. 3 Anapkollektoros meleg- viz-termelés azért kulondésen célszerd eljards, mert a nap- sugarzas éppen akkor a leg- erésebb, amikor fiitési hore kevésbé van vagy egyaltalén nines is szikség. Napkollektor beépitésével kulondsen érde- mes foglalkozni abban az esetben, ha gy déntéttiink, hogy flitéberendezésiink sze- relését magunk fogjuk elvé- gezni és ehhez a kiilonbéz6 szakmai fogasokat egyébként is el kell sajatitanunk. Nap- energia hasznositasa esetén nagyobb melegviz-tarol6t va- lasszunk, hogy a Nap melegét kellé mennyiségben tudjuk taroini. Ha napkollektorok ké- sébbi beépitését fontolgatjuk, gondoskodjunk egy kiilonalld és nagyobb melegviz-tarolérél, amelybe mar be van épitve a napkollektorok csatlakozasa, valamint a melegviz-tarolé te- lepitési helyét6l a majdani napkollektor helyére vezet res cs6vekrél. Amelegviz-készitést hasonlé médon hasznalativiz-hészi- vattydival is kombinalni lehet. Altalaban lehet6ség van arra, hogy a hégyiijt6-elparologtatét kézvetlenil raszereljiik a me- legviz-tdrol6ra; az is lehetsé- ges és célszerti azonban, hogy azt ott allitsuk vagy 12 Cirkuldcié néikal Cirkuldcibval figgessziik fel, ahol rendsze- res hiitésre van sziikség. 4 Ha kinyitjuk a melegviz- csapot és abbdl viszonylag hamar folyik a meleg viz, bizo- nyosak lehetlink abban, hogy arendszernek cirkulaciés vezetéke van. A viz folyama- tos keringését szivattyd tartja fenn. Ezzel azt kivanjuk elémi, hogy ne kelljen tul soka varnit™ ameleg vizre. A cirkulaéciés vezetékek energiaigénye nem elhanyagolhaté mértékG Egyrészt a szivattyo mukéd- tetése igényel dramiot, még- pedig gyakran a nap 24 draja- ban és akkor is, amikor a la- kasban senki sem hasznal meleg vizet; masrészt még jo hészigetelés esetén is fo- lyamatos héveszteséggel kell szémolnunk. Az a vizmennyi- ség, amelyet egy egyszerti ve- zeték esetén el kell folyatnunk, mire a meleg viz a csapnal megjelenik, a cs6 keresztmet- szetétél, valamint a viztarolo és a kivételi hely k6z6tti cs6- vezeték hosszatdl fiigg. Ha a cs6vezeték bels6 atmé- r6jét ismerjk, ezt a vizmeny- nyiséget a 39. oldalon levé tablézatb6! hatérozhatjuk meg, A cs6vezetéket gondos terve- zéssel sokszor olyan révidre Iehet venni, hogy a vezeték cirkuldltatésa felesleges, kuld- nésen akkor, ha, mint pl. fair- déviz készitésekor, a kezdet- ben kifolyé hidegvizet is fel tudjuk haszndini Akorszerli szabalyozastechni- ka médot nyijt arra is, hogy a cirkulaciés vezetékek iize- mét kapesolééra alkalmazé- sdval tegylik gazdaségosab- ba, amelyet Wigy lehet beprog- ramozni, hogy bizonyos nap- szakokban bekapcsolja, majd ismét kikapesolja a viz kerin- getését. Ez csdkkenti a hd- veszteséget és a szivatty dramfogyasztasat | MGatadas vagy meleg viz forméjé- -endelkezésre alld energia ositasa és az ekézben >-anazokon a fizikai torvény- égeken alapulnak. Min- yyan helyen, ahol két ki- 5 hémérsékletd test ta- mindaddig héatadés végbe, amig a két test anazt a kézés hémérs6k- == el nem éri. + “Gatadasnak kiilénb6z6 mai lehetnek. Ezeknek az fGt6berendezés meg- sat és helyes Uzemel- is befolyasolja. A héaramlas (konvekcid) va- milyen anyag, pl. viz vagy le- kézvetitésével Iétrejové adds. A fdtétest példaul ben a levegé felmelegité- én adja le a hét. A fel- ileteket, ekézben Uijra leh, reszkedik a padiora és szadramlik a fdt6testhez: 2 hédtadés ,aramids” utjn jon tre. A levegének ez a kérfor- gasa anal er6sebb, miné! nagyobb a vizhémérséklet Haa viz homérséklete na- gyobb, a szikkséges fiitési tel- Jesitményt kis fdt6felidletekkel is j6l el lehet émi. A hésugarzas elektromagne- ses hullémokbdl all, amelyek részben lathatk (napsuga- rak), részben azonban latha- tatlanok (egy cserépkalyha sugarzésa). Ezek a hullamok Athatolnak a levegén, anélkiil, hogy észleinénk azokat, majd valamilyen anyagba tkéznek és csak ekkor alakulnak at hé- vé. A sugarz6 hét az ember nagyon kellemesnek taldlja, annyira, hogy ilyenkor még kis leveg6-hémérsékleten is jd! é1zi magat, gondoljunk csak ahegyekben tdltétt téli sza- badsag idején, fagypont alatti hémérsékleteken végzett nap- furd6zésre. Ha ezt a tapasztalatot a helyi- ségek fatésében kivanjuk al- kalmazni, akkor ez a kovetke- 26t jelenti: Miné| nagyobb egy fdtés sugarz6 hényadénak ardnya, annél alacsonyabban lehet tartani a helyiség hémér- sékletét. A kis szobahémeér- sékletek viszont az energia- felhasznélés csOkkentését jelentik Gyakoriati szabélyként megfo- galmazhaté: A helyiség leve- g6iének egy fokkal kisebb hémérséklete mintegy 6 % energiamegtakaritést jelent. A szoba leveg6jének kisebb hémérséklete ugyanakkor egészségesebb, mivel a leve- gét nem érezzik annyira szd- raznak és testiink ellendllébb marad. Mindenképpen arra kellene tehat torekedni, hogy a fités sugdrz6 részének aré- nyat minél nagyobb értéken tartsuk. A fdtés sugarz6 rész6- nek nagy arényat a fitdfeliile- tek viszonylag alacsony feliileti hémérsékletével, pl, padl6fd- téssel lehet elémi. A kis feltleti hémérsékletek biztositdésara kis vizh6mérsékieteket kell valasztani. Ez csdkkenti a cs6- vezetékrendszerben fellépd energiaveszteségeket, ha kis- hémérsékletG kazént alkalma- zunk, akkor még a kazAn- veszteségeket is. A hévezetés valamely szilard anyagon beliili, vagy két szi- lard anyag kézétti héatadas. Tartsunk langba egy fartidat és egy vasrudat, hamarosan megallapithatjuk, hogy az egyes anyagok hévezeté ké- pessége eltérd. Ha allandéan olyan anyagokkal érintkeztink, amelyeknek nagy hévezet6. képességiik van, akkor azok testiinkbél hét vonnak el. Ez az oka, hogy betonpadién all- va hamar fazni kezd a labunk. Energia- veszteségek a fiitési rendszerben A fitési rendszerb6! nyert héenergiat nem lehet 100 %-osan kihasznalni; elke- rilhetetlendl veszteségek ke- letkeznek. A fitési technika fejlesztésének célja éppen ahényerés (az égés, a nap- energia hasznositasa stb.) optimalissé tétele és a rend- szerben fellépé veszteségek minimumra szoritasa. Ez azt eredményezte, hogy a kor- szerti flitberendezések Ié- nyegesen jobb hatasfokkal dolgoznak, mint a régebbi rendszerek. Példa: Mig egy 70-es évek- bél sz4rmaz6 fiitési rendszer a befektetett energianak alta- laban csak 60...70 %-&t hasz- nositja, addig a korszerd | ___ rendszerek altaldban 90...95 %-ra képesek. Egy ilyen dreg fiitéberendezés ki- cserélésével 25...35 %-nyi megtakaritasra valésan sza- mitani lehet. igy kérnyezetbarat ‘SzAmos olyan hely van, ahol a flitési h6 veszen- débe mehet. Az energia optimalisan csak ktilénbé- 26 intézkedések egyilttes alkalmazéséval haszno- sithat6. ol ol *2'02 ROS62, 1 Az égés soran keletkez6. forrd fstgazok, tobbek kézétt aszén-dioxid, a vizg6z, a nit- rogén-oxidok és a kén-dioxid a keményen at tavoznak. Ez csak akkor lehetséges, ha a flistgézokhak meghatarozott hémérsékletiik van, hogy a kéménynek meglegyen a kellé huzata. Ezt a h6mérsékletet az €g6 beailitas4val, ill. az ég6 favOkajanak méretével lehet biztositani. A fiistgzoknak ez amegkivant hémérséklete alapjaban véve alkémény ke- resztmetszetét6l, azaz annak Atmér6jét6l fiigg. A régebbi kémények keresztmetszetét Altalaban nagyon békeztien méretezték: a fiistg4zok hé- mérsékletét itt nagy értéken kell tartani, mert a nagy ké- ményfeliileteknek hiit6hatasuk van és a vizg6z lecsapodasat meg kell akadalyozni. Akorszeri kéményeket savall6 anyagbél (rendszerint samott- él) készitik és beliil gyakran lekerekitik. Keresztmetszetik lényegesen kisebb és hészi- geteltek, Ennek a hészigete- lésnek az a célja, hogy a fuist- gazok ne hiiljenek le tulzott mértékben. llymédon a fiitést viszonylag kis fistg4z-ho- mérséklettel lehet izemeltetni. Arégebbi kéményeket utdlag t lehet alakitani erre az ener- giatakarékos kivitelre Uigy, hogy azokat samott-, tiveg- vagy rozsdamentes acéicso- vekkel kibéleljiik. 2 Akazan az ég6 mlikodése kézben, de annak ledllitésa utan is, hét ad le a kazanhaz- nak. Ez a héveszteség fligg akazan hészigetelésétdl, a viz mennyiségtdl és a viz hémér- sékletétél. A régebbi kazano- kat inkabb a szikségesnél nagyobbra méretezték és ezért az éppen felhasznalt h6- nél tébbet termeltek, emiatt a héveszteségek értelemszerti- en nagyok voltak. A korszerti kazanok nagyon kis viztérfo- gattal dolgoznak. Alehet6 legkisebb kazanhé- mérséklet alkalmazésaval a héveszteségeket még tovabb lehet csdkkenteni Amikor a felmelegitett fditéviz vagy a haszndlati-melegviz el- hagyja a kazant vagy a tarolét, azt vezetékeken tovabbitjuk a fGit6feliiletekhez, ill. az elvételi helyekhez. Ennek soran is elvész a hé egy része. Ez a héveszteség lényegében a cs6vezetékek hosszatol, a hészigetelés mindségétél és a viz hémérsékletétdl fligg. Uj 6piileteknél vagy Ujonnan Iéte- sitend6 fiités esetén ezért mar a tervezésnél igyeljiink a ve- zetékek lehet6 legrovidebb nyomvonalara. Nem nélkiiléz- het6k a j6 minéségii és j6 h6- szigetelé cséhéjak sem, ame- lyeket lehetdleg hézagmente- sen, ,h6hidak” nélkill kell elhelyezni. Ezen tuimenden a viz hémérséklete mindig csak olyan nagy legyen, hogy a szAllitott hé a fiités igényeit éppen kielégitse. a ETE | remend hémérséklet ozasaval érheté el. a futéviz a fGtétesteket iehet6vé kell tenni, hogy minden tovabbi akada- =zatés nélkill le tudja adni. Senergia tovabbbi titjat épi- ti adottsAgok befolyasol- 6veszteség anal na- 26, minél nagyobb a helyi- levegé hémérséklete és | rosszabb a helyiséget rUlvev6 feliiletek hészigete- Hatasfok 4 kil6nb6z6 hatasfokadatok mutatiék meg, hogy a tel- hétermelé és elosztérend- -erek a termelt hének hany zalékét tudjék hasznosita- Amikor azonban a hatasfo- kokat ésszehasoniitésra hasz- néljuk, mindig pontosan is- memiink kell, hogy azok milyen kérulményekre érvé- nyesek A tizelési hatasfok megha- térozdsahoz a bevezetett energiabél le kell vonni a fiist- gazveszteségeket. A fiistgaz- veszteségeket a kéménysepr6 rendszeresen meghatarozza. A tizelési hatasfok akkor j6, ha a flstgazveszteségek ki- csik. Ezek egyebek mellett ak- kor kicsik, ha a fiistgaz hé- mérséklete kicsi. Gyakorlati szabalyként elfogadhat6, hogy a fiistgaz h6mérséklet 15 °C csdkkentése 1 %-kal csékken- ti az energiaveszteségeket. Kivanatos tovabba, hogy a fistgézban minél kisebb mértékben legyenek eléget- len gazok, els6sorban szén- monoxid (CO). Tokéletes égés esetén szén- dioxid keletkezik. A kémény- sepr6 ezért a szén-dioxid- tartalmat méri. Az égés akkor j6, ha ez nagy. A kéménysepré tehat Inyegében az égés j6- sAgat méri. A tizelési hatasfok nagy értéke nem jelenti feltét- lend azt, hogy a kazén j6l dol- gozik, mert lehet, hogy annak Tossz a szigetelése és sugar- zAssal sok hét elveszit. A fiist- gazveszieségeket az 696 tel- jesitményének csdkkentésé- vel, a fiistgazok gyors tavozé- st megakaddlyoz6 huzatha- tarolé beépitésével, valamint a koromnak és a lerakéddsok- nak az égékamrabdl vald rendszeres eltavolitasaval le- het cs6kkenteni. Mar 1 mm koromlerakédas 5 %-kal né- velheti a héveszteséget. A kazanhatasfok megallapi- téshoz azt kell megmérni, hogy tiizelés k6zben mennyi hé adédik at a fiitéviznek. Az ég6 tizeme kézbeni sugar- Ast ilyenkor le kell vonni. A kihasznalasi fok azt adja meg, hogy a hétermeld be- rendezés egy teljes flitési pe- riddus alatt — a kazan ésszes héveszteségeinek figyelembe- vételével - a tiizel6anyag meny- nyiségének ténylegesen hany szazalékat alakitja at haszno- sithat6 fGitési hévé. A kihasz- néldsi fokot gy hatérozzuk meg, hogy kiilénbéz6 haszno- sitasi tényez6ket szimulélunk és ebbdl szamitjuk a kihasz- nélasi fokot. A szabvany sze- rint meghatarozott kihaszndlé- si fok alkalmas arra, hogy se- gitségével kiilénb6z6 terméke- ket hasonlitsunk dssze. A hasznos hét Ugy kapjuk meg, hogy még a cs6vezeték- rendszerben fellép6 szallitasi veszteségeket is figyelembe vessziik. A hasznos hé ponto- san nem hatérozhaté meg, mert ehhez a cs6vek, a falazat stb. dsszes adalat figyelembe kellene venniink. 16 Egy fGt6berendezés tényle- ges hatasfokanak megité- lésénél tehat a kovetkez6ket kell szem elétt tartanunk: az ésszhatasfok akkor jo, ha a tiizelési hatasfok és a ka- zanhatdsfok értéke nagy, ezenkivill a csévezetékek hé- szigetelése j6, a cs6rendszer a lehet6 legrovidebb, a vizhé- mérsékleteket pedig kis érté- ken tartjuk. Energia- felhasznalas és kérnyezetvédelem Ahéaztartésokban a hét nagy- részt égéssel dllitiuk el6. En- nek soran a tiizel6anyag reak- cidba lép a levegs oxigénjével, mikézben hé-keletkezik. Az égéstermékek tulnyomé része gaz alaku, ez a keményen at tavozik. A legtdbb ilyen termék karosanyagnak mindsill. Min- denki a kérnyezetvédelem Ugyét szolgalja tehat, amikor cs6kkenti az energiafogyasz- tast, energiatakarékos fdité- berendezéseket alkalmaz és az energiét ésszertien hasz- nositja. Nitrogén-oxidok (NO,). Ezek a leveg6ben jelen lévé nitro- génnek oxigénnel alkotott ve- gyilletei (NO,). A levegé ned- vességtartalmaval salétromos- savat alkotnak. Ez okozza az erdéket és a talajt karosit6 sa- vas es6k egy részét. A nitro- gén-oxidok keletkezését a ti- Zelés technikdjaval és a be- rendezés karbantartésaval lehet csdkkenteni. Kén-dioxid (SO,). Ha a tii- zeléanyag ként tartalmaz (sok kén van a szénben, kevesebb a ft6olajban, csak nyomok- ban talalhaté a féldgazban), akkor az gés sorén kén- dioxid keletkezik, ami a leveg6 nedvességével kénessavat al- kot. Ez a felelés a savas es6k masik részéért. Szén-monoxid (CO). Haa tiizeléanyagban lév6 elemi szenet tokéletleniil égetjak el, akkor szén-monoxid kelet- kezik. Ez mérgez6 gaz, ami belélegezve bekerill a vér- 4ramba és ott megakadalyoz- Za az oxigénellatast. Szén- monoxid tékéletien égéskor keletkezik, ha a tiizeldanyag nedves vagy az égést taplalo oxigén kevés. A lakasokban felszerelt g4z-etazs-flitéseknél az égéshez sziikséges friss le- vegot a kiilsé levegdvel 6sz- szek6t6tt csdvin at kell bizto- sitani. A lakasokban felAllitott gazttizhelyek hasznélata k6z- ben rendszeresen kell szel- léztetni, nehogy oxigénhiény lépjen fel. $zén-dioxid (CO.). A szén- dioxid tehat szén tartalmd ti- zeléanyagok, pl. fa, kéolaj, fOldgaz stb. égésekor keletke- zik. Onmagéban nem mérge- 26, a légkérben természetes kériilmények kézatt is el6for- dul, mindenesetre mindéssze 0,03 %-os koncentraciéban. Az iparositas kezdete és az energiafelhasznalas gyors névekedése ta azonban fo- lyamatosan emelkedik a Iég- kér CO;-koncentracidja. A tudésok bizonyosak abban, hogy ez a névekedés dénté -mértékben felelds lesz a k6- vetkez6 évtizedekben varhal hémérséklet emelkedésért, Ugynevezett iveghazhatast aminek katasztrofalis klimati- kus kévetkezményei lesznek. ‘Az iiveghdzhatést jelentés tékben visszaszorithatjuk a szén-dioxid-kibocsétas cs6k- rasok, példaul a fa, anap- és sz6lenergia hasznosttasAval 6 heté el. A megtakaritds leh gei nagyok: egy négyszemél haztartas évente 20. ..30 tonna: szén-dioxidot termel, Viz. A kondenzacids kazan¢ ban az égés soran keletkez6 vizg6zt annyira lehdtik, h az lecsapédik. Ez a kondenzviz a kén-dioxid &s a nitrogén-oxidok miatt savas. Célszerdi a kondenzvizet ké- zombésiteni, foleg, ha na- gyobb mennyiség keletkezik. Nedvességtartalo! és fiitéttség Az energiatakarékossag 6s épitészetben alkalmazott kor szerdi technikak hatasdra az utébbi években erésen meg- névekedett a nedvesség ok ta kérok aranya. Régebben a maihoz képest témitetlen kokon at a leveg6 folyamatoss cserél6détt és ez elvezette a nedvességet. Az energiat rékos 6s jl tmit6 ablak- és ajtoréseken at azonban a ned vesség gyakorlatilag nem tud tdvozni. A teljes nedvességtar- talomnak tehat e kiils6 falon at kell kifelé vandoroinia. “ént kimondhato: yobb a levegé ned- alma és minél ki- = «uls6 falak hémérsék- | konnyebben csa- iz a falakon. jomiéztetés. A nagyobb vségd parat, ami pl. yozaskor vagy f6zéskor xiszdradasat. nem oldhaté meg, a és a fal kéz6tt legalabb ™ tavolsAgot hagyjunk, ay aleveg6 cirkulalasat le- Své tegylik. ayobb bitordaraboknal 4g szell6z6résekre is szik- fan. arazaré rétegek. Kénnyen edvesedést okozhatnak sok méanyagot tartalmaz6 rszerd festékek, a mG- ~yaggal bevont tapétak vagy nészigetelé anyagok, kiilé- 2sen a habanyagok, mert egnehezitik a vizgéz diffa- Sjat. 4émérséklet-névelés. Az nedvesedés a hémérsék- t névelésével vagy a hasz- laton kivili helyiségek mér- ékelt fGtésével megakada- ozhaté. HOhidak. igy nevezziik azokat ahelyeket, ahol a hé sokkal gyorsabban tavozik kifelé, mint az épitmény tébbi részén. Itt a fal feliileti hémérséklete kii- l6nésen kicsi Tipikus péld4i ennek az olyan erkélyek és teraszok, amelyek kézvetlen kapcsolatban allnak a betonfédémmel vagy beton- padiéval. Az ilyen héhidakat utdlag mar nagyon nehéz kezelni, ezért mar a tervezés sorén nagy gondot kell forditani azok el- kerlilésére. Kils6 szigetelés. A kiilsé falakon elhelyezett hészigete- lés néveli a fal feliileti hmér- sékletét 6s sokszor képes a nedvességi problémak meg- oldasara. Fitéfeliiletek. A problema megoldAsdt sokszor a flitéfe- ldletek megfelel6 megvalasz- tasa is elésegitheti. A veszélyeztetett helyiségek- ben alkalmazott szegélyfti- tés néveli a fal fellileti hémér- sékletét és héfiiggdnyt hoz Iétre, ami elésegiti a fal kisz4- radasat. Jé tanacs Ha a penészedés oka épitészeti vagy szerkezeti hiba, kérjuink szakvéle- ményt, mielétt koltséges beruhazasokra szannank el magunkat 17 Otletek, amelyekkel fiitésnél és vizmelegitésnél energiat lehet megtakaritani Akorszerti flitéberendezések ahé termelését és elosztésat kevés veszteséggel valdsitjak meg, mégsem szabad meg- feledkezniink arrél, hogy sajat fogyaszt6i magatartésunkkal mi magunk is képesek va- gyunk az energiafelhasznalas szintjének befolyasolaséra, és ezzel a komyezetvédelemhez is hozzé tudunk jérulni. Néhény példa a fenti dllits il- lusztrélaséra: = Aszobahémérséklet 1 °C-kal valé csékkentése 6nma- gaban méris mintegy 6 %- kal csdkkenti az energiafo- gyasztast. A termosztatikus szelepekkel a sziikséglet- nek megfelelé szobahd- mérsékleteket lehet bealli- tani. Ejszakéra automatikus vezérléssel lehet a szoba- hémérsékletet cskkenteni. A fiitéberendezések rend- szeres karbantartast igé- nyelnek. Kilnésen az 6géstérb6l kell a koromie- rakédast eltévolitani, mivel mar 1 mm koromréteg észrevehetden névelheti az energiafogyasztast, Gondoskodjunk arrél, hogy a fdtdtestek akadalytalanul le tudjak adni hdjiket. A fliggénydk ne takarjak el a fGit6testeket, hanem al- A SAE EIEN kossanak az ablakdeszké- val art, hészigetel6 légte- ret. A redénydk és zsaluk jelentésen csdkkenthetik a héveszteségeket. Ha afGtétest .gurgulazik”, azt légtelentteni kell, mert a fGt6testben lévé levegé aka- dalyozza a héleadAst: a csak kissé lehdlt fGt6viz vissza- éramlik a fGitékazanba és a cs6vezeték rendszeren at szlikségteleniil sok hét veszit. A helyiség elhasznalt leve- g6jét ki kell cserélni, hogy a belsé légkért kellemessé tegyiik. Erre legalkalma- sabb az intenziv szellézte- tés, amelynél az ablakokat 6s ajtokat 5...10 percig tagra nyitjuk és igy gondos- kodunk a kereszthuzatral. Minél nagyobb a belsé és kiilsé h6émérséklet kézti ki- lénbség, annél hamarabb fejezziik be a szelldztetést. Aleveg6 hétartalma arany- lag csekély, ezért az ilyen intenziv szeli6ztetésnél csak kevés hé megy veszend6- be. Az energiatérolét hata- rold feliletek, pl. a kilsé falak és a mennyezet lehd- tését keriliik ‘Az emberek héigénye ko- rukt6l és egészséqi éllapo- tuktdl fiiggden eltérd, Ahéigény sokszor pusztan hozzaszokassal is cs6k- kenthet6, Néehany évtized- del ezelétt a lakasok szo- bahémérsékletére még a 16...18 °C tartottak eléren- d6nek. A megfelelé ruhazat mindenképpen javitja a me- legérzetet. Egy adott helyiségben me- leg szinek alkalmazasaval is névelni lehet a melegér- zetet, igy kisebb szobahé- mérsékletet lehet beallitani. A flitékazaénokban és me- legviz-termeld berendezé- sekben uralkodé hémér- séklet legyen minél kisebb; a kil6ndllé térolétartalyt alaposan hészigeteljdk. Helyes tervezés esetén sokszor elhagyhat6k a cir- kulaciés vezetékek. Ha mi gis alkalmazzuk a cirkulal- tatast, kapcsol6éraval kor- latozzuk azt a nap egy Meghatérozott részére. Amelegviz-felhasznalast takarékos elemek alkal zAséval jelentsen csdkkent hetjdik. Egyfogantylis keve- rételepekkel be lehet Alltani: kivant vizh6mérsékletet és ig vizet és energiat lehet meg- takaritani, Termosztétos ke- verdtelepek esetén is elma- rad a vizh6mérséklet farad- ‘sdgos és energiapocsékolé kikeverése. Az Atfoly meny- nyiséget viztakarékos Zu- hanyfejekkel és mennyiség- hatérolékkal is cs6kkenteni lehet. Zuhanyozaskor a zu- hanyfejre szerelt elzardkar- ral is vizet 6s energidt lehet megtakaritani. BricoStore barkacsdruhazak: \ BricoStore Térdkbalint 2045 Térékbalint, Torbagy u. 4. Tel.: 60/592-592 Fax: 23/512-513 BricoStore Budakalasz 2011 Budakalasz, Omszk park 2. Tel.: 26/542-542 Fax: 26/542-50 BricoStore Gyér 9012 Gyér, Zsigmond kirdly u. 21. Tel.: 96/510-510 Fax: 96/510-512 BricoStore Fét 2151 Fot, Fehérké ut 2. Tel.: 27/537-400 Fax: 537-401 2 A megfelelé energiaforras A megfelel6 tlizel6anyag meg- valasztasa befolyasolhatja a fUtési koltségeket, névelheti vagy osdkkentheti az épitési raforditasokat és mérsékelheti a kOmyezetszennyezést. Szilard tdzeléanyagok. Ide elsésorban a fat és a szenet soroljuk. Fat ott haszndlunk, ahol az killéndsen oles6 és kellé mennyiségben rendelke- zésre ail. A tarolasra megfelelé helyrdl kell gondoskodnunk, mert a fat legalabb 1 évig (ta- leveld fk) vagy 2 évig (lombos fk) kell trolni, hogy kellkép- Anyagismeret pen kiszéradjon. Csak a meg- felelGen kiszéradt fa 6g Ugy, hogy kézben kevés kéros- anyagot bocsat ki. Nagyobb mennyiségd szén eltizelése kérnyezetvédelmi szempont- bél nem kivanatos, mert ekéz- ben sok kén-dioxid, szén- monoxid és por keletkezik. Fiitéolaj. A fditéolaj haszna- lata a szilard tizel6anyagokkal sszehasonlitva egyszertibb. Egésekor a kérnyezetet lénye- gesen kevésbé szennyezi, mint a szilard tiizeléanyagok. K6olaj hasznalata esetén fliggetlenitjik magunkat az ellat6 vezetéktél, viszont tdroldtérre van sziikségiink. Ha a flitéolajat tartalyokban téroljuk, bizonyos biztonsagi rendszabalyokat be kell tar- tanunk. Féldgaz. Ebben az esetben vezetékhdlozatra vagyunk utalva, viszont megtakarithat- juk a tarolétartdlyokat, valamint a tartalyok tisztitasaval és fel- igyeletével ard kéltségeket A féldgaz égéskor viszonylag kevés kérosanyagot bocsat ki a kémyezetbe és ezért nagyon kémyezetbarat tiizal6anyag- nak tekintend6. Ez teszi lehe- t6vé, hogy az égéstermékeket sokszor a kills6 falban elhe- lyezett egyszerti flistgazcs6- von at vezessiik el, €zzel je- lentds épitési munkat takarit- hatunk meg, és nincs sziikség a kémény feldiftésdra vagy az Uj fat6berendezéshez vaio il- lesztésére, Magyarorszégon mar a tele- pillések 95 %-a el van ldtva foldgézzal, tehat a héztartasoh nagy része ezt hasznalja. Cseppfolyés gaz. Hézi tize- lberendezések ftit6anyagaul fdleg a pébégazt haszndljak. A cseppfolyés gaz a k6olaj feldolgozdsa soran keletke- zik, a cseppfolyésitast viszony lag kis hmérsékleten kell vé- gezni Ezutan a gézt palackokba tél tik, nagyobb mennyiségd fel haszndlas esetén tartalyokbar tarolék és tartalykocsikkal szallitj&k a helyszinre. Egése a féldgazéhoz hasonléan kér- nyezetbarat. Napenergia. A Nap altal a Fold felszinére sugarzott ener gia értelmes hasznositésdnak sok lehetésége van. A legis- mertebb ezek k6ziil a napsu- garzds napkollektorokkal tor- tén6, kézvetlen hasznositasa. Anapkollektorokat gyakran hasznaljék hasznalati-melegvi eléallitasara. Ezzel olyankor lehet j6 hatasfokokat elérni, amikor a fGtés hdigénye kicsi 6s az égét hosszabb idére le lehet allitani. Szilard Sizeldéanyaggal, olajjal és gazzal Sitott kazanok hogy a tlizel6anyagot Alasztottuk, még nem ztiik el magunkat auto- usan egy meghatérozott mellett. Sz4mos konst- ismeretes, melyeknél os kériilmények kézétt kihasznalasi fok is el- het. Szilard tizeléanyagt kaza- mok. Ezekben a kazanokban szenet lehet elégetni és ‘alatuk els6sorban ott rG, ahol a szilard tizel6- =-yagok olesén alinak rendel- ésre. Specidlis szilard ti- ~=anyagui kazan az atallit- até kazan, amelynek két tdztere van és felvaltva (6 szilard tizel6anyaggal, amint olajjal vagy gézzal. Specialis olajkazan. Ezeknél > xazAnoknal - amelyeket az 2ngol unit” (= egység) sz6- is szoktak nevezni - az ég6 a kazdn pontosan éssze an hangolva egyméssal, igy =nergiatakarékos és kérnye- zetkimélé égés biztosithats. Olaj-/gazkazanok. igy nevez- zuk azokat a kazantipusokat, melyeket az 6g6 cseréjével sik tiizeléanyagra at lehet ani. Specidlis gazkazanok. Ezek kizérélag géziizemre alkalma- sak. A megfelel6 flvokdk be- rakasa utan akér fdldgazzal, akér cseppfolyés gézzal tize- meltethet6k. Ugynevezett at- moszférikus ég6jik van, a hot nem egyetlen nagy lang, ha- nem sok kis léngocska allitja eld. Az ilyen égdk nagyon csendesen mukédnek. Nagyon kis helyen elférnek a konyhai gézkazdnok, amelye- ket akar a konyhai szekrénysor elemei kézé be lehet iktatni és kiilén melegviz-taroléval is le- het kombinalni Akeringetett vizes fiitébe- rendezés az atfolyé rend- szerti vizmelegit6k elve alap- jan melegfti fel a rajta Atdramlé flit6- és hasznélati-melegvizet Ugyanez all a gazbojlerekre is, amelyek nagyon kompakt szerkezetek és nyugodtan a falra fiiggeszthet6k. A flités megtervezése. A fii- téberendezés nagysaganak szamitasdhoz a névieges hé- teljesitményt haszndljuk. Ez azt mondja meg, hogy mennyi az a kilowattban meghatéro- zott maximélis hmennyiség, amit a fités egy 6ra alatt le tud adni. Ez a hé ne legyen na- gyobb, mint ami a fatéshez a leghidegebb napokon sziik- séges, a tul bokeztien terve- Zett flitések hatasfokat a lehi- lési veszteségek csdkkenthe- tik. A fGtéshez sziikséges hételjesitmény szamitasa ne- héz és azt — csakuigy, mint a szikséges fiit6testek szamita- sat — bizzuk szakemberre. Az fig egyebek kézott az épillet hészigetelésének szin- vonalat6l, a szobamagass4g- t0l és a hasznélati szokasok- t6l, de a klimatikus viszo- nyoktdl is. Durva tajékoztaté értéknek el- fogadhatjuk a kovetkez6ket: Régebbi (a hetvenes évek k6- zepe elétt épillt) épiiletekben 100 m? fiitétt lakétertilethez mintegy 15. ..20 kW névleges hételjesitmény sziikséges, a kilencvenes évek kézepéig 6pitett épiiletekben ugyanez az érték mintegy 8...10 kW, mig az 1994-es h6védelmi rendeletnek megfelelé épille- teknél kb. 5...8 KW. Régebbi fditéseknél a teljesitményt kilo- kal6ria/6raban (kcal/h) adtak meg. Az atszamitasi képlet: kcal/h - 860 = kW (1kcaln = 1,16 W) A korszerd kazanok kihasz- nalasi foka. A korszerd, spe- cidlis gz- 6s olajkazanok, va- lamint olaj-/gazkazanok ki- hasznélési foka manapség a 90...95 %-ot is eléri, a kon- denzaciés gazkaz&noké akér a97...105 %-ot is. Kishémérsékletti kazanok, kondenzaciés kazanok Asszokasos kiviteldi fit6beren- dezéseknek ki kell elégitenitik néhany olyan alapkévetel- ményt, amelyek bizonyos ér- telemben gétoljak a felhasz- nélt tizel6anyag minél takaré- kosabb alkalmazasat. A flté- viznek a kazdnban legalébb 65 °C hémérséklettinek kell lennie, kilénben a kazanban vizg6z lecsapédik és ténkrete- szi az égésteret. A fiistgaz hémérsékletének a kémény keresztmetszetétdl fiiggéen kell6en nagynak kell lennie, 2) a ogy meglegyen a szikséges zat 6s ne csapddjon le a vizgéz, ami rongéind a ké- nényt. Az Ujabb kazénszerke- tek az eddig veszendébe nent energia nagy részét hasznositani tudjak. Kishémérsékletd kazanok. Ezek a korszerti kazénok az eddigiekt6l eltérd szerkezeti kialakitassal, kilénleges mind- ségGi anyagokbél készillnek. Ezzel lehet6vé valik a kazén- hémérséklet 65 °C al csbk- kentése. A kazan nem termel tbb hét, mint amennyire pilla- natnyilag szikség van, ezért akazén kihGlési veszteségei CONSENSUS Kft. Tt etn Lo aee} ANE Seen Onn kisebbek. Az el6remend hé- mérsékletet, azaz azt a h6: mérsékletet, amelyen a fit6vi- zeta fiit6testekhez szivattyiz- zuk, ebben az esetben mar nem kell kever6szeleppel be- Allitani, azt a hémérsékletet kézvetlentl a kazanban iétre- hozhatjuk Kondenzaciés kazanok. Ezek a kaz4nok a flistgazokkal tavoz6 hé nagy részét hasz- nosftani tudjak. A fosszilis ta- zeléanyagok, példaul az olaj vagy a gaz égéstermékeinek egyik fontos dsszetevoje a vizg6z formdjéban jeleniové viz. Normalis esetben ez csak azért nem tdnik fel, mert a viz~ g6z az égés sordn keletkez6 tobi gazzal egyiitt a kémé- nyen at tavozik. Aki mar meg- probaita, hogy egy liter vizet a tdzhelyen elgézdldgtessen, az bizonyéra fel tudja mémi, hogy milyen nagy a vizg6zben rejt6- 26 energia Ez az energia a vizg6z kon- denzéciéja sorn ismét felsza- badul. A hagyoményos kazé- noknal géz elégetése esetén a keletkezett hének mintegy 10 %-a, olajtiizelés esetén mintegy 7 %-a kinaszndlatla- nul elvész A kondenzaciés kazénokban a flstgézokat annyira le lehet Be ee eer ed rds ee ee SHAS SH SHRAAT S-HRIS SAROST S-HASH SRST S-HR6O| 20 50 0 S19 810 OO =, hogy a vizgéz konden- Sk és a benne I6v6 hot le- 6-kérfolyamatnak. Ez nyire egy masodik hécse- torténik meg, amelyen akkor, ha a visszatérd émérséklete viszonylag int pl. a kish6mérsék- seknél denzécids kazénok a Sos fiit6kazénokhoz ké- =st nagyon nagy, bizonyos ben 100 %-ot meghala- tasfokokat émek el. Ez = az els6 pillantasra ttinik ntmondasnak. A fit6be- zések hatasfokat ugya- mindig az Un, als6 f0t6ér- =«r2 vonatkoztatjuk, ez nem , mint az égés sordn fel- dult energianak a vizgéz ban tarolt energiaval xkentett része. Ha viszont 2962 energiajét hasznosi- i tudjuk, akkor a hatasfok 0 %-nél nagyobb is lehet. zeléanyagban rejlé teljes «git égéshének nevezziik nen van a német égés- nokazan elnevezés. * kondenzéciés kazénokat staldban foldgézzal vagy -ppfolyés gaézzal izemelte- x Az olajtiizelési kondenzé- kazanok ezekhez képest agak és csak kisebb meny- yiségdi vizgézt tudnak hasz- ositani, mert az olaj elégeté- sekor kevesebb vizg6z kelet- xezik. Hatésfokaik ezért rosszabbak. A fiistgazok le- nditésekor keletkez6 kondenz- vizet ltaldban semlegesiteni kell, ez a gézos berendezé seknek csak enyhén savas kondenzaétuma esetén kony- nyebben megy, mint az olajtii- zelésti kondenzaciés készUlé- keknél Anagyon kicsi, 40. ..80 °C-os fiistgaz-hémérsékletek mar nem teszik lehet6vé, hogy a flstgazok maguktél tavozza- nak el a kéményen at, azokat ventildtorral kell a szabadba Kondenzviz juttatni. Ezért a kéményeket tébbnyire at kell alakitani, pl. savallé csévet kell azokba be- huzni, de olyan, kils6 falra szerelheté berendezések is kaphatdk, melyeknél a fiistgé- Zokat a kiils6 falon at lehet el- vezetni. A kondenzaciés kazanok ftist- gézelvezetését és azok leve- géellatasat szakembereknek kell meghatérozni! Napkollektorok alkalmazasa Magyarorszégon Magyarorsz4gon a szakirodalom elsésorban a haszndlati melegviz-készitést jeldli meg a napener- gia-hasznositds céljaként. Ennek az az oka, hogy meleg vizre az év minden napjén sziikségiink van, ‘gy télen, mint nyéron. Mivel a napsugarzts eloszlisa az év killénbézé szakaiban nem egyenletes (600...850 W/m’), fgy ezen az égvin és klimatikus viszonyok mellett a melegitésre forditott energia 70...85 %-a megtakarithat6. Amennyiben a meleg viz irdnti igény nem egyen- Ietes (példéul idényjellegd létesitménynél kés6 tavasszal, nydron és kora ésszel van csticsidé- szak), megfelelé méretezés esetén az erre forditott energia 90...95 %-a is kivalthaté tisztén nap- energiaval. Csalddi hazakndl a meleg viz igény viszonylag csckély (200...300 L/nap), ezért a napenergia- hasznosit6 rendszereket dltalaban flitésrendszerrel kombindlva telepitik, igy a megtértilés (a ki- valtott energia rdt6l fggden) akar 5 éven bellil is elérhetd. Kival6 adottsdgu épillet esetén ké- sziilt olyan rendszer, amely 3 év alatt megtériilt. Amennyiben kiléptink a csaladi hézas kOrnyezetbal, egész més kép fogad benniinket. A vendég- lat6iparban pl. a technolégiai vizigény jelentés, ha a Iétesitmény panzidként is makédik, tovabbi igényként jelentkezik a vendégek higéniai vizellitasa. Kitiind alkalmazési lehetdséget jelent a kozkedvelt iisz6- és szabadidés medencék idényjellegd fiitése, amely a vizhémérséklet, a fekvés, takards (pérolgds) figgvényében rendkiviili energist emészt fel. Osszehasonlitésképpen: egy Kill téri, dtlagos méretéi (30 m’ feliletd) medence hdigénye Aprilist6l oktoberig megegyezik egy ki- sebb csalddi haz teljes éves hdigényével. Amennyiben a méretezést a fent emlitett bévitett ener- giaigényre végezziik el, a turistaidény eldtt/utin a meleg viz irdnti igény csbkkenésével és a me- denceflités kiesésével a Kollektorokat kittinéen alkalmazhatjuk (elsésorban étmeneti idében) panzidk flltésére, szAllodak temperdlasdra. Egy ilyen komplex rendszer megtérlilési ideje szintén elétheti a 3...5 évet. Ezen komplex feladat megoldasdhoz azonban olyan kollektortipust és hozzAillé gépészeti beren- dezést kell valasztanunk, amely egész éven at mikédoképes, télen is megfelel6 hatasfokkal tze- mel, és élettartama — a valasztott maszaki megoldasb6l kovetkezben — hosszit. Egy igényesen ki- valasztott kollektor nem tartalmazhat példdul mitanyag alkatrészeket, killéndsen fedést, hiszen koztudomésii a miianyagok Sregedése, amit csak felgyorsit az intenziv ultraibolya sugérzés. Ré- addsul a milanyagokat még nem latjak el intenziv héhatds elleni védelemmel, amely a napkollek- torok esetében — extrém kériilmények kOz6tt — elérheti a 200...250 °C-ot. Nem id6tallé maszaki megoldas az abszorbert és a termikus energiat elvezet6 esiveket eltérd anyagbél késziteni, hiszen a fémeknél nedvesség hatdséra a kontakt korrézié a kapcsolatot elébb-utdbb ténkreteszi, jelentos teljesitménycsdkkenést okozva. A legfontosabb azonban, hogy a kollektor héelnyel6 feliilete a leheté legtbb fényenergist alakit- sa At h6vé, és ebbél a leheté legkevesebbet sugdrozzon vissza kérnyezetébe. A fedés, vegezés legfontosabb ismérve a lehet6 legnagyobb atlatszdsg, és tikrézédésmentesség. Volt idé, amikor a hOszigetelés fokozdsa érdekében tobbrétegii vegezést alkalmaztak, de ez jelentés fényenergia- veszteséget okozott, dsszességében rontotta a teljesitményt, ezért az egyrétegi, edzett, specialis Solar” ivegezés terjedt el. A korszerti kollektorok teljesitménye nagymeértékben fligg a makédési homérséklett6l, ezért bonyolult elektronikaval optimalizaljak az energetikai rendszert. Ahol kilé- nosen nagy hémérséklet elérése a cél, vakuumcsdves tipust alkalmaznak, ezek bekerilési ara azonban k6zel dtszbrdse a sikkollektorokénak. A csticstechnolégiat alkalmaz6 cégek kérében a vékony vordsrézabszorber terjedt el szelektiv, galvanikus feketekrém bevonattal, ez a mai napig a legiobb ismert megoldés. J6 hévezetdképesség, napsugarzéssal szembeni idébeli ellendllésdg, magas abszorbcids tényez6 (98 %), alacsony emisszié (5...8 % visszasugérzis) jellemzi. Mivel a csdvezést is vordsrézbél készitik, a szetkezet korrézids problémakt6l mentes. 28 Napkollektorok Anapkollektorok ma mér ké- pesek arra, hogy a haztartés- ban sziikséges meleg viz je- lent6s részét el6allitsak, s6t, a nagyobb méretti kollektorok az atmeneti idészakokban a helyiségek fltéséhez is hoz~ 24 tudnak jérulni 1-2 A sikkollektorok abszorberlapbdl alinak, amely csévekbél és lamellékbdl ké- sziil és tiveglappal van lefed- ve. A vakuumos sikkollek- torok gyérilag meghatdrozott méretekben késziilnek. Az ab- szorber és a takaré Uvegréteg k6zétt vakuum van, ami csék- kenti a kollektor hévesztesé- geit. A vakuumcséves kol- lektorok olyan tivegcsévek, amelyekbdl kiszivtak a levegét. Ez is a hOveszteségek csok- kentését szolgalja. Anapkollektorok az Altaluk dsszegydjtatt hét hohordoz6 folyadéknak adjak le, amely azt a haszndlativiz vagy a ft6- viz tdroldjénak tovabbitja. Ha a Nap nem sttt eleget, a fitést kazén vagy elektro- mos fiit6rdd egésztti ki Annapkollektorokat tipusukt6l és helyigényukt6l fligg6en be lehet illeszteni a tet6héjazatba, vagy a tet6 f61é lehet felszerel- ni, Lapostet6kre, garazsokra, teraszokra és erkélyekre is el- helyezhetdk, sét, a haz hom- lokzatdba is beépithetdk Az eldfeltétel mindenesetre az, hogy a kivalasztott feliletet lehetdleg miné! tovabb siisse aNap. A kollektor idedlis haj- lassz6ge kb. 45°. A napkollektorok gazdasdgos- sdgi szdmitasa nehéz feladat A szamitds sordn figyelembe kell venni a beszerzési és sze- relési koltségeket, az élettar- tamot, az energiahasznositést Azt is szem el6tt kell tartani, hogy a kollektor sokkal gyor- sabban éregszik, mint a cs6- rendszer és a tarol6. A nap- kollektorokat hasznal6ik nem kizardlag gazdasdgossagi szempontok alapjén itélik meg = maga a gondolat is fontos szerepet jatszik, hogy igy csékkenteni lehet az energia- felhaszndldst és ezzel jelentés mértékben hozzé lehet jarulni a kérnyezetvédelem iigyéhez. A sajat felszerelésre alkalmas Epit6készletekkel a kdliségek csékkenthetdk és a gazdasd- gossdg érezhetSen javithatd, J6 tanacs Akollektorok teljesit- ménytartomanya nagyon kiilonbéz6, ezért vegyiik figyelembe a tesztek eredményeit. Ennek soran mérik a teljesitményt, ill. a kilowattérakban megadott éves héhozamot, vagy a hatasfokot, vagyis azt, hogy a kollektor a bees6 napsugarzasnak hanyad- részét alakitja at haszosithat6 hévé. Hészivattyuk 1 Ahészivattyd Iényegében gy mékédik, mint egy hate- szekrény, Ott a hdtészekrény belsejébé1 hét vonunk el, Ezt ahét a hdtészekrény a hats6 faldn lév6 racson at adja le. Ahészivattydk a kémyezet h6jét hasznositjak. Felveszik ezt ahét és egy hécserélén at (amely a hdtészekrény ,hate- kigy6jéhoz” hasoniithat6) a fdt6viznek vagy a melegviz~ tdrolonak adjak le. A h6 felvé- telére mar ardnylag kis homér- sékleten lehetség van, mert @ felvett hét energia felhasznalé- sdval magasabb hémérséklet- szintre ,szivattyizzuk". Mindenki tudja, milyen sokaig tart 6s mennyi energiaba kerul, hogy a vizet elg6zdlégtessiik Ez az energia ismét felszaba- dul, amikor a viz kondenzalo- dik. A hészivattyd ugyanezt arendszert hasznosttja. A cél elérésére azonban olyan fo- 6 3 2 ° oF Teljesitménytényez6 Hasznélati hémérséklet = Kils6 hémérséklet 0 20 kot hasznél, amely mar «kal kisebb hémérsékleten, ondjuk 5 °C-on forrésba jn. nek elparologtatésa a kor- ezetbdl hét von el. A folya- g6zét ezutan dsszesiirit- ahémérséklet ekézben sen megnévekszik. Itt Ié- egében ugyanaz a folyamat k le, mint ami pumpalas <ztositast kell kOtnie, fiigget- eniil attél, hogy ezek a segi- Starsak dijazas ellenében agy szivességb61 dolgoz- ~ak-e. Az épitdipari szakmai szervezet az épitéiparban oglalkoztatott 6sszes dolgoz6 orvényes balesetbiztositasi rve. Elvileg az épittetének lehetésége van arra, hogy épit6ipari szakmai szerve- wlagositast adnak arra vonat- kat. Azt kovet6en keriilhet sor avégleges szerelésre. Ezutan csavarozzuk fel a sze- 1A falra diibelekkel (tiplik) reléléceket. vagy csavarokkal erdsitsiink szerel6léceket és a fitdtestet arra akasszuk fel. Elész6r a szerelési magasség alapjén jeldljk be a furatok helyét és vizmértékkel ellenérizziik azo- kat. Furjuk ki a falban a furato- kat és tegyUk be a dilbeleket. 2 Gondosan akasszuk fel a fdt6testeket. 3A ftdtestet specidlis csatla- koz6darabbal katjuk rd a cs6- rendszerre; a termosztatikus szelepnek nyitva kell lennie. Emeleti eloszté felszerelése Anyag Az emeleti eloszt6 és a hozza tartoz6 régzité- elemek. => Szerszamok —~= Nehézségi fok jak be folyatészerrel, maid 1 2 3 Erdkifejtés ° 1 2 3 Munkaidé Egy elosztéhoz, cs6szerel- si munkak nélkil, mintegy 1...1 1/2 6ra sziikséges. 79 Az emeleti elosztokat elsésor- ban arra hasznéljuk, hogy padlofiités esetén a fdtdvizet elosszuk az egyes fit6korok kézétt. Féleg a kis eléremend hémérsékletekkel mGk6d6 padléflitéseknél kell ugyanis Ugyelni arra, hogy egy-egy kérre ne jussanak tul nagy feliiletek, mert kilénben a fi- t6viz nagyon lehiil. Egy emeleti eloszt két elosz- téelembél all, az egyik elem bevezeti a fiit6vizet a korfo- lyamba, a masik a visszatéré, vizhez valé. A csonkokra kell a miianyag cséveket racsava- rozni. 1 Az eloszt6kat régzitéelem- mel szereljik fel. Gyakori, hogy falmélyedésbe tesszik €s kés6bb burkoljuk azokat. 2 Vezessiik a rézcsGvet az el- osztéhoz, A cs6 forrasztott vé- gét dorzsoljk tisztéra és ken- melegitsiik fel. 3 Az elosztot forrasztott csavarzattal kétjlik a csérend- szerhez. 82 Padléfiités lefektetése Anyag Padl6fités-csévek, profi- los szigetelélapok, szige- tel6 szegélycsikok. Szerszamok Nehézségi fok Munkaid6 1m? lefektetéséhez kb. 20...30 perc kell, célszerti a munkat két személynek végezni. A padl6fités lerakasat a mennyezetek és a falak va- kolasa utén végezzik. A nyers betonfédémet meg kell tiszti- tani a vakolatmaradvényoktol, a nagyobb (1 cm-nél mélyebb) mélyedéseket tapasszal vagy énthet6 esztrichkel ki kell egyeniiteni. Anyers betonfédémre elész6r egy nedvességzaré réteget helyeziink el. Ha a padié a ta- lajjal vagy a pincével hataros, akkor kellé hészigetelé anya- got kell leteriteni, tobblakasos hazakban a lépéshang szige- telésére is gondolni kell Ahatéroléfeliletekre, tehat atalakra, de a pillérekre, I6p- cs6kre stb. is, Ugynevezett szigetelé szegélycstkokat tesziink, melyeknek az a fel- adatuk, hogy lehet6vé tegyék az esztrichlap hétaguldsat és megakadalyozzak a lépés- hang dtadédasat. 1 Apadloflités cséveit te- kercsben szallitjak. 2-4 A profilos szigetellapokat j6l egymasba lehet illeszteni és azok szildérdan megtartdk a fGtési cséveket. 5 A csoveket ldbbal nyom- kodjuk be a szigetel6lapok homnyaiba. Célszerd, ha ketten végzik a munkat 6 A gérbilletek is knnyen ki- alakithatok 7 Visszafordit6-hurok a fit6k6r kézepén 8 Ha a cséveket stirtin rakjuk le, azok kisebb feliileti hémér- séklet esetén tobb hét szol- galtatnak. 9-11 Az emeleti eloszt6hoz egyszerti csavarzattal lehet csatlakozni. Az elosztohoz rendszerint tabb padlof6- k6rfolyam csatlakozik. 12 Egy helyiség kész cséve- z6se. Jél megfigyelheté a csd- vek kil6nbéz6 sUrdsége, va- lamint egy-egy fGt6si k6r k6- zepén a kilénbdz6 fordit6- hurkok, A csévek elhelyezését meg kell adni a szerelési terveken. ‘Stirdibb és ritkébb cs6veze- tésre van lehetéség. A lerakas séirlisége akar egy helyiségen beliil vegyesen is alkalmaz- hat6. A stirdibb lerakast ott al- kalmazzuk, ahol tébb hére van sziikség, pl. a kiils6 falak mentén. Hosszabb cs6hal6- Zattal emellett egyenleteseb- ben lehet a hot elosztani, az eléremené hémérséklet ki- sebb értéken tarthat6, a padl6 hémérséklete pedig kellemes marad. Nagyobb helyiségek- ben tab ft6kért alkalmaz- zunk, minden fGt6kért egy darabbél kell lefektetni. A padiéburkolathoz killinbéz6 megoldésok képzelhet6k el Elterjedt megolds a cement- eszttich, rajta elhelyezett padléburkolé lapokkal. Gipsz bazist szérazesztrich és fa- vagy sz6nyegpadié padiébur- kolat is alkalmazhato Acementesztrichnek kb. 4 hé- tig kell szaradnia, a fapadiékat meghatérozott szabalyok be- tartasaval kell lerakni, Ha lehet6ségiink van ra, eldbb prébaképpen rdvid ideig lak- junk valamelyik baratunkndl, akinek padloftitése van. Van- nak ugyanis, akik a padlofd- tést til melegnek talaljak. En- nek az is lehet az oka, hogy pl. a fa- vagy szényegpadlok n6- velik a héérzetet, mivel rosz- szabbul vezetik a hét. A szerelési munkdakhoz ajanljuk a Csindld Magad sorozat Padl6ftités cimti kétetét. Ara: 1590,- Ft POLIFOAM CSOHEJAK A POLIFOAM habositott termékek nem csak az épitési szakipar céljaira, hanem épiiletgépészeti cé- lokra, a vizellatas, fités, legtechnika, hitéstechnika és légkondicionalas teriiletén is elterjedten al- kalmazott hészigetelé anyagok. Zart cellaszerkezettiek, mechanikai tulajdonsagaik kedvez6bbek a nem térhaldsitott polietilén habokénal. Jé hészigetel6k, alkalmasak a testhangok és rezgések csilla- pitasara. JO parafékez6k. Nedvességre nem érzékenyek. Vegyi ellenallo képességiik is jo. Rovarok, ragcsalok nem tamadjak meg. Killénbéz6 anyagokkal (pl. papir, mianyag folia, alufélia) hdlamina- lassal tartésithatok. Mdanyag bazisti festékkel atfesthet6k. A hablemezek egymashoz, vagy fém fe- ldlethez jl ragaszthatok, hélégfuvoval toldhatok, hegeszthetdk. Ontapado kivitelben is késziiinek. Anyaguk kénnyd, rugalmas, megmunkalasuk egyszerll. K6rnyezetbarat termékek, egészségre karos anyagot nem tartalmaznak. A POLIFOAM hablemezek siklapt, vagy nagy HOVESZTESEG SZAMITAS. atmérdjGi ives feliileti testek, tartalyok hészige- 470 C fokos futési melegviz szaillitasa, acél telésére alkalmas. Az 6ntapadés hablemeze- ua | csbvezetéken, + 25 C fok kulsb homérsékleten. ket a nehezen hozzaférhet6 helyeken alkalmaz- 2k. A gépészeti céld felhasznalas legkereset- 120 tebb termékei azonban vitathatatlanul a Polifoam cs6héjak, melyek kis atmérdjG hengeres feliile- i << tek (csdvek) és szerelvények szigetelésére al- kalmasak. Belsé atmérdjik 8 mm és 167 mm i k6z6tt. valtozik, alkalmazkodva a szabvanyos 0 méretii acél- és rézcsdvekhez. Falvastagsaguk 5-10-15-20-30 mm. Készillhetnek ,Normal” (B3) = = sététszirke szind, és ,Egésgatolt” nehezen @gheté (B1) - vilagossziirke szind kivitelben, alkotojuk mentén eléhasitva, vagy felhasitas ° nélkil. 05 We ts ae ae ae A habanyag teststirlisége 30 kg/m? POLIFOAM cs6hé] vastagsaga (mm) Paradiffiizios tenyez6: 5,4 x 10" kg/m - s - Pa. Hévezetési tényezdje fagypont koriili hmérsékleten 0,037 Wim - K, mely érték hidegszigetelés ese- tén a hémérséklet csdkkenésével javul (-30 °C-ndl 0,032 Wim - K), melegszigetelés esetén pedig romlik (+60 °C-nal 0,052 Wim - K). Mikor hasznalhatjuk jo eredménnyel a Polifoam cs6héjakat? Alkalmazasi hémérséklet tartomanyuk -60 °C-t6l +90 °C-ig terjed, ezért mind a hideg-, mind a me- legszigetelés teriiletén kivaloan megfelelnek. A hémérséklet cskkenésével javuld hévezetési tenye- 26t, és parara, nedvességre valé érzéketlenséget tekintve kivaltképpen alkalmasak a hiités- és kli- matechnikaban a csévezetékek hdveszteségének csdkkentésére, és ezaltal a hiitési és fiitési ener- gia egy részének megtakaritasara. Akkor is sikerrel épithet6k be, ha a célunk a paralecsapodas meggatlasa a hideg csdvezetéken, vagy ha egyenletes hémérsékletelosztast kell biztositanunk a csévezeték teljes hosszan, a berendezések tizemi hémérsékletének szabalyozhatosaga érdekében. A csévezetéknek cséhéj elem kézbeiktatasaval térténé felfiiggesztése (a hészigetelé hatas mellett) j6l szigetel a testhangok, vezetékzajok, rezgések ellen is. Meleg csévezetékek szigetelesénél természetesen bizonyos korlatozast jelent az alkalmazasi ho- mérséklettartomany +90 °C-os fels6 hatara. Meleg vizes fiitési vezetékek és hasznalati - izemi me- leg vizes berendezések j6| szigetelhetdk veliik. Magas hémérsékletG kazantestek, tiizterek, gézve- zetékek hészigetelésére azonban mas terméket kell valasztani. A grafikonon alkalmazasi példaként bemutatjuk, hogy kiilénb6z6 atmérdjd acélcséveken, kiilénb6zé vastagsagl POLIFOAM csdhéjak alkalmazasa esetén, a csdvezeték 1 m hosszU szakaszan idéegy- séq alatt mekkora héveszteségre szamithatunk 70 °C hémérsékletd fdtési meleg viz hdhordoz6 ké- és +25 °C belsé légtér hémérséklet esetén. Tegyik fel, hogy egy alépincézett csaladi hazban a pince mennyezete alatt vezetjik el az 1”-os acél ‘itéscs6veket a termosztatikus szeleppel ellatott radiatorokig. Legyen a szabadon vezetett cséveze- tek hossza kb. 50 m. Ez esetben - POLIFOAM cs6héj nélkiil) egy hideg téli napon 20 oras filtési id6- szakot feltételezve a hdenergia veszteség 20 x 50 m x 70 Wim = 70 kW - h/nap lesz. Ha csak 5 mm falvastagsagi POLIFOAM cs6héjat alkalmazzuk, akkor a héveszteség a felére csdkken! A megtaka- ritott napi 35 kW - h energia jelentés, hiszen az megegyezik egy 3 k - W-os elektromos hésugarzd napi 12 ras Gzemeltetésének energiaigényével. (Ez utébbi Budapesten ma kb. napi 750 Ft-os meg- takaritast jelent!) Nem kétséges, hogy érdemes szdmolri... Kiltéri alkalmazas esetén a felilletet UV-dllé bevonattal (festékréteg, aluminium, illetve acéllemez) kell ellatni. A POLIFOAM csdhéjak legijabb generacidjat képviseli a POLIFOAM PE-PLUS védécs6, melynek anyaga ugyancsak zart cellaszerkezetti, kémiai térhalésitasu rugalmas polietilén hab, kiils6 oldalon kék szinbii polietilén folia kasirozassal erdsitve. A cs6 falvastagsaga 4 mm, bels6 atmérdje: 16, 18, 22, 27, 35 mm. Célszerdi felhasznalasi terlilete: a padié aljzatbetonjaban, illetve az oldalfalban, horonyba vésve ve- zetett hideg és meleg vizes csévezetékek szigetelésére. Hatasara csdkken a héveszteség, megszi- nik a parakicsapodas, és a cs6vezeték kémyéki falfeliilet atnedvesedése, megsziinnek a padlészer- kezet gyors és egyetlen atmelegedésébdl szarmazo burkolatrepedések, és végre nem a csdvezeté- kek uraljak a lak6teret, hanem diszkréten rejtekbe vonulnak, és csak a fogyasztok, hdleadok kézvetlen kézelében bujnak ki Ujra a falbdl, vagy a padlébetonbdl. Dr. Toth Elek egyetemi adjunktus Keri vrs, xr cellserkzoi polietléchab thiok 60°C és +90°C kit cikamachatk (W Hidegvizes vezetekeken mogokaddlyozz a peolesapodes.Ehhez elegends 5 th espe hit regi get, "tees ee lp yom irate tara ~ 167) Kazi bel étmérével, (in vesbonte Be) sth ( Termékvilosziék:-DIN 4102 B) nehezen éghetd See POLFoAM wi Kimaberenderéseh, nehezenhozzifeheté lane, oa hayek sigaelsire 00 2 | Csévek hészigetelése Anyag Az adott célnak megfelelé szigetel6anyag, alkalmas ragasztészalag. Szerszamok

    You might also like