A minőség fogalma

A minőségügy története
„Ne féljünk nagyot lépni, ha ez
tűnik szükségesnek.
Két kicsi ugrással nem jutunk
át a szakadékon.”

(David Lloyd George)

 Mi a minőség ?
• Transzcendens megközelítés

A minőség az, ami kiálta a próbát.

Vagyis a minőséget nem lehet definiálni,
azt az ember csak akkor ismeri fel, ha
látja.
 Mi a minőség?
• Termék alapú megközelítés

A minőség meghatározott tulajdonság

jelenlétén vagy hiányán alapszik.
Ha valamely tulajdonság kívánatos, akkor
e definició szerint az illető tulajdonság
nagyobb mennyiségű jelenléte esetén a
termék vagy a szolgáltatás igen jó
minőségű.
 Mi a minőség ?

• Termelés alapú megközelítés

Minőség az, amit a gyártó az adott

eszközeivel, az adott környezetben elő tud
állítani, feltéve, ha a termék megfelel az
előre meghatározott kritériumoknak vagy
specifikációnak. Ha nem sikerül
megfelelni, az a minőség hiányát jelenti.
 Mi a minőség ?

• Felhasználó alapú megközelítés

A minőség azt jelenti, hogy képesek

vagyunk a vevők igényeit, elvárásait vagy
szükségleteit kielégíteni.
 Mi a minőség ?
• Érték alapú megközelítés

A minőség azt jelenti, hogy meghatározott

tulajdonságú terméket kínálunk a
fogyasztónak elfogadható költséggel vagy
áron.
 Mi a minőség ?
• Szabvány alapú megközelítés

A minőség a termék azon tulajdonsága,

hogy megfelel-e a vonatkozó szabvány
követelményeinek.
 A minőség fogalma a
szolgáltatásban
• Nem kézzelfoghatóak
A szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók
mielőtt igénybe veszik azokat.
• Azonnal fogyaszthatók
A keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben
egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és még
később fogyasztják.
• Nehezen kiszámíthatók
A szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól, a
szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai
állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen.
• Elválaszthatatlanság
A szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt
vesz személyes jelenlétével.
 Minőségügy története vázlatosan I.
• Már az őskori ember is egyre tökéletesebb eszközök, szerszámok
előállítására törekedett.

• Hammurabi Törvénykönyve „ Ha az orvos nagyobb operációt végez egy

nemesemberen, bronzból készült szikével és a nemesember halálát
okozza, vagy ha a szemüreg műtétje során a látás vagy a szem elvesztése
a következmény; vágassék le az orvos egyik karja.

• Egyiptomi Halál Könyve a fáraók eltemetésének dokumentált rendszere

volt, a szertartás végrehajtásának módját, eszközeit is leírta.
(Szabvány teljesítését a főfelügyelő jelével igazolták)

• 1140-ben fémjelzés rendszere – arany és ezüst tárgyak minőségi

igazolására

• Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett

jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen.
Tulajdonképpen ez tekinthető a mai védjegy ősének.
 Minőségügy története vázlatosan II.
• Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek
minőségének ellenőrzésére használtak.

• Középkorban a manufaktúrák elterjedésével, és működésének

következményeképpen rájöttek, hogy az egyes munkafázisokat
különválasztva jobb eredményt érhetnek el.
• Így alakultak ki a céhek, amelyek Európában egyértelműen meghatározták
a termék minőségét.

• Előre meghatározták és rögzítették az alapanyagok minőségét, a

gyártási technológiát, valamint állandóan ellenőrizték, hogy a
késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-
feltételeknek.

• Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi
követelményeket maximálisan teljesíteni tudta.
• Florence Nightingale – diagnózisspecifikus halálozási index (outcome teljesítmény)
• Semmelweis Ignác – anyai halálozás 18%→1%
 Minőségügy története vázlatosan III.
• A minőségellenőrzés első, korai szakasza a modern gyáripar
kialakulásával kezdődött. A nagyüzemi termelés fenntarthatóságának
érdekében szinte tökéletesre fejlesztették a munkamegosztást.

• A minőségellenőrzést külön személy végezte ,a művezető. Feladatai

közé tartozott egy adott munkafázis elvégzésének, az előírt darabszám
teljesítésének, és a dolgozók ellenőrzése. A késztermék ellenőrzését
szúrópróbaszerűen végezték, így kikerülhettek a piacra hibás, selejt
termékek is.

• Taylor önálló minőségellenőrzési szervezetet hozott létre, amely

független a termeléstől, és az ellenőrzési feladatokat önálló
minőségellenőrök látják el. Hiányossága volt, hogy elsődleges célja a
késztermék minőségének ellenőrzése,a hibát vétő dolgozó egyértelmű
meghatározhatósága, és nem a hiba idejekorán történő felismerése,annak
korrigálása, kijavítása.

• A 20. század elején az volt a jellemző, hogy a hibát vétő dolgozót

megbüntették, elbocsátották.
 Minőségügy története vázlatosan IV.
• Előrelépés csak a század közepén történt, amikor a
késztermék ellenőrzése mellett megjelent a gyártásközi
ellenőrzés is. Megelőzték a sorozatos selejtgyártást, kisebb
költségbe került a hibás darab kijavítása.

• Ekkor már nem a hibát vétő megbüntetése volt a cél, hanem a

hiba forrásának feltárása, helyesbítő intézkedéssel a
folyamat módosítása.

• Társadalmi igény merült fel a minőségellenőrzés önálló

megjelenésére.
• Ellenőrző intézetet hoztak létre, melyeknek feladata a
gyártótól független minőségellenőrzés, a minőség tanúsítása.
• Annak elkerülése érdekében, hogy a különféle tanúsítványok
azonos értékkel rendelkezzenek szükséges volt szabványok
létrehozására.
 Minőségügy története vázlatosan V.
• A szabványosítás a hadiiparban indult el. Az első
próbálkozások Amerikában történtek, sikeresek voltak. A mai
napig érvényben lévő szabványok:
- MIL-Q-9858 a minőségirányítási rendszerelőírást,
- MIL-I-45208 szabvány - ellenőrzési rendszer
követelményit határozta meg.

• Az AQAP szabványok (AQAP-1, AQAP-4, AQAP-9) katonai

jellegűek voltak. (AQAP: Allied Quality Assurance
Application; Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadvány).

• 1979-ben jelent a BS 5750 szabvány első kiadása, amely

erősen támaszkodott korábbi szabványokra. Három részből
állt, amelyből az első rész a minőségügyi, a második és a
harmadik rész pedig az ellenőrzési rendszer előírásait
tartalmazta.
 Minőségügy története vázlatosan VI.
• A katonai szabványok mellett szükség volt egy nemzetközi
minőségügyi szabvány kidolgozására.

• Ezt a feladatot az ISO (International Organization for

Standardization; Nemzetközi Szabványosítási Szervezet)
vállalta magára.
• Az ISO 1947-ben kezdete meg működését.
• Történetének legsikeresebb szabványsorozata az
ISO 9000-es.
• A minőség folyamatszabályozásával kapcsolatos
szabványok kidolgozását 1983-ban kezdeményezte az ISO.
• Az ISO 9000-es szabványcsalád első öt tagját 1987-ben
léptették életbe.
 Minőségügy története vázlatosan VII.

• Az 1987-ben megjelent ISO 9000-es nemzetközi

szabványsorozatot 1994-ben, majd 2000-ben
módosították, hogy segítsék az értelmezést, és
jobban hangsúlyozzák a minőségbiztosítás
megelőző vonásait.

• 1994-ben az ISO 9001 szabvány követelményeit

vette alapul az AIAG (Észak Amerikai Autógyártók
Szakmai Testülete), amikor létrehozta az amerikai
autógyártásra vonatkozó egységes minőségügyi
szabványt, a QS 9000:1998 szabványt.
 Minőségügy története vázlatosan VIII.
• A korábbi ISO 9000:1994 szabványsorozat számos tagból
állt (ISO 9001; 9002; 9003), melyeknek különböző volt az
alkalmazási területe.

- ISO 9003 csak a végellenőrzéssel foglalkozott,

- ISO 9002 ezeken túl felölelte a gyártás teljes menetét,
- ISO 9001 pedig kiterjed a tervezés és a fejlesztés
szakaszára is.
• Az 1994-es kiadású szabványok 2003. december 15-ig
voltak érvényben.

Kézenfekvőnek látszott ezeket a szabványokat egy

szabvánnyal kell helyettesíteni (ISO 9001:2000 szabvány),
melynek alkalmazási területe a vállalat jellegétől függően
szűkíthető.
 A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
MEGKÖZELÍTÉSE
1900 előtt Mesteremberek kora: minden darabot ő maga megvizsgál;
a hibást keresi meg, és nem az okot. A termelés és az
ellenőrzés nem válik szét.

A század első fele Művezetői ellenőrzés, MEO. Szétválik a termelés és a

minőség-ellenőrzés. Megtalálni a bűnöst és megbüntetni.

A század második fele Statisztikai minőség-ellenőrzés, majd statisztikai

folyamatszabályozás (SPC). Meg kell keresni az okot, hogy
a folyamatot vissza tudjuk hozni a határok közé.

A század utolsó Teljes körű minőségszabályozás, TQC Japánban. Teljes

harmada körű minőségirányítás TQM.
 A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK
FEJLŐDÉSE Megfelelés a
vállalati
kultúrának, a
társadalmi és
környezeti
elvárásoknak,
a társadalmi
méretű
tanulásnak
Megfelelés a vevők
látens igényeinek 2000 után

1990

Megfelelés a
költségeknek, a vevők
jelenlegi igényeinek

1980

Használatra való
alkalmasság

1970

Megfelelés a
szabványoknak

1960
 A minőségmenedzsment
fejlődésének
fontosabb szakaszai és jellemzői

• Minőség-ellenőrzés

• Minőségszabályozás

• Minőségbiztosítás

• Total Quality Management

 A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
FEJLŐDÉSE TQM elveken alapuló
integrált irányítási
rendszer
Az önértékelés,
benchmarking,
reengenring stb.
módszerek
Integrált irányítási
rendszer
ISO 9000
ISO 14000
ISO xxx

Környezet-központú
irányítás Teljes körű
Önértékelés
minőség-irányítás

(TQM)
Minőség- irányítás

Minőség-
szabályozás

Minőség-
ellenőrzés
 Minőségellenőrzés
Elsődleges cél Hiba megállapítása
A minőség elérésének útja Minőségi problémák
megállapítása
A tevékenység hangsúlya Homogén termék
Módszerek Szabványosítás, mérés
Minőségügyi szakemberek Ellenőrzés, számítások
és a szervezet célja elvégzése, minősítés
Felelősség a minőségért Minőségellenőrzési részleg
Minőség megközelítése, Minőség „ellenőrzése”
orientáció
 Minőségszabályozás
Elsődleges cél Ellenőrzés és szabályozás
A minőség elérésének útja Minőségi problémák
megállapítása
A tevékenység hangsúlya Homogén termék kevesebb
ellenőrzés mellett
Módszerek Statisztikai eszközök
Minőségügyi szakemberek és Hibaelhárítás és statisztikai
a szervezet célja módszerek
Felelősség a minőségért Termelő és egyéb részlegek
Minőség megközelítése, Minőség „szabályozása”
orientáció
 Minőségbiztosítás
Elsődleges cél Összehangolás
A minőség elérésének útja Minőségi problémák
megállapítása
A tevékenység hangsúlya Hibamegelőzés

Módszerek Minőségprojektek és rendszerek

Minőségügyi szakemberek és Min. tervezés, min. programok,
a szervezet célja minőségügyi rendszer értékelése

Felelősség a minőségért Minden részleg

Minőség megközelítése, Minőségi rendszer felépítése és
orientáció működtetése
 Totál Quality Management
Elsődleges cél Stratégiai befolyásolás
A minőség elérésének útja Állandó versenyképes helyzet
biztosítása
A tevékenység hangsúlya Piaci és fogyasztói igények

Módszerek Stratégiai tervezés, célok

rendszerbe foglalása
Minőségügyi szakemberek és Oktatás, tréning, célok
a szervezet célja rendszerbe foglalása

Felelősség a minőségért Vezetés és valamennyi

alkalmazott
Minőség megközelítése, Minőségi vezetési rendszer
orientáció
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőség (quality )
A termék vagy a szolgáltatás olyan
tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége,
amelyek hatással vannak a terméknek vagy a
szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kifejezett
vagy elvárható igényeket kielégítsen. (ISO)

Az elvárható igények tartalmazhatják :a

használhatóság, biztonság, rendelkezésre állás,
megbízhatóság, karbantarthatóság, gazdaságosság
és a környezetvédelem szempontjait.
 Minőségügyi alapfogalmak
Termék : ( ISO 9000:2000)
Tevékenység vagy folyamatok eredménye.

Lehet :
- szolgáltatás (pl. eü. ellátás, gondozás)
- tárgyi eszköz (pl. járóbot, tolókocsi )
- feldolgozott anyag( pl. vérkészítmények)
- szoftver ( pl. számítógépes program )
vagy ezek kombinációja
 Minőségügyi alapfogalmak

• Minőségügyi folyamat
Olyan egymással kölcsönös kapcsolatban lévő
erőforrások (munkatársak, pénzügyi források, eszközök,
berendezések, módszerek, eljárások ) és tevékenysé-
gek, amelyek a bemeneteket kimenetekké,
eredményekké alakítják át.
 Minőségügyi alapfogalmak

•Eljárás
Valamely tevékenység elvégzésének előírt módja (sok
esetben az eljárást dokumentálják, „írásos eljárás”,
„dokumentált eljárás”
•Szolgáltatás
A szállító és a vevő közötti érintkezési területen végzett
tevékenységek és a szállító belső tevékenységei által
nyújtott eredmény, amely a vevők igényeinek kielégí-
tését szolgálja.
 Minőségügyi alapfogalmak
• Vevő
Az, akinek a szállító a „terméket” rendelkezésre
bocsájtja. A vevő szinonímái : a megrendelő, a
fogyasztó, az ügyfél, a szolgáltatást igénybevevő.
• Megrendelő
Szerződéses vevő, szokás „második ügyfélnek nevezni”
• Minőségi követelmények
Az egység jellemzőire vonatkozó igények kifejezése
vagy átalakítása mennyiségileg (vagy minőségileg)
meghatározott követelmények összességére, hogy
lehetővé váljon megvalósítása és vizsgálata
 Minőségügyi alapfogalmak
• A társadalom követelményei
Olyan kötelezettségek, amelyek törvényekből, rende-letekből,
szabályzatokból,törvénykönyvekből, jogszabályokból és egyéb
megfontolásból adódnak
• Megbízhatóság
Gyűjtőfogalom, amelyet a használhatóság és az azt befolyásoló
tényezők, azaz a hibamentesség, a karbantarthatóság és a
karbantartás leírására használnak.
• Megfelelőség
Az előírt követelmények teljesülése.
 Minőségügyi alapfogalmak
• Önellenőrzés
Az elvégzett munka ellenőrzése a munkát végző
személy által, előírt szabályok szerint.
• Igazoló ellenőrzés
Vizsgálattal való megerősítés, továbbá objektív
bizonyítékok nyújtása annak, hogy az előírt
követelmények teljesűlnek.
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőségügyi rendszer (quality system )

Minőségirányítás megvalósításához
szükséges szervezeti felépítés, felelősségi
körök, eljárások, folyamatok és
erőforrások összessége.
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőségbiztosítás ( quality assurance )

Tervezett és rendszeres intézkedések,
melyekkel megteremtik a megfelelő
bizalmat az iránt, hogy a termék vagy a
szolgáltatása megadott minőségi
követelményeket kielégíti.
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőségbiztosítási ciklus
Deming ciklus : P-D-C-A
P = Plan – Tervezz
D = Do - Csináld
C = Check – Ellenőrizd
A = Act - Cselekedj
 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségirányítás:
Összehangolt tevékenységek egy szervezet
vezetésére és szabályozására a minőséggel
kapcsolatban.

Magába foglalja:
• a minőségpolitika és a minőségcélok kialakítását,
• a minőségtervezést,
• a minőségszabályozást,
• a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést.
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőségpolitika (quality policy ) :

Egy szervezetnek a minőségre vonatkozó,

a felső vezetés által hivatalosan
megfogalmazott és kinyilvánított általános
szándékai és irányvonala.
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőségtervezés
célok kitűzése, erőforrás biztosítása

• minőségirányítás része
• minőségcélok kitűzése
• működési folyamatok meghatározása
• erőforrások meghatározása
 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségfejlesztés : (quality improvement )
A minőségirányításnak az a része , amely a
minőségi követelmények teljesítésére vonatkozó
képesség növelésére összpontosít.

Tevékenységek, folyamatok hatásosságának és

hatékonyságának növelése.
 Minőségügyi alapfogalmak

• Vezetőségi átvizsgálás
A felső vezetőség hivatalos értékelése a minőségügyi rendszer
állapotáról és megfelelőségéről a minőség-politikát és a
célkitűzéseket illetően.
• Jövőkép
A szervezet ideál képét megfogalmazó nyilatkozat, amely összegzi,
hogy milyen szervezetté szeretne az válni.
• Küldetés
A szolgáltatás létrejöttének a célja. Milyen okok indokolják a
szolgáltatás létrejöttét, működését.
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőségügyi felülvizsgálat
(quality audit ) Rendszeres és független
vizsgálat annak meghatározására , hogy a
minőségügyi tevékenységek, és ezek
eredményei megfelelnek-e a tervezett
intézkedéseknek.
Az intézkedéseket hatékonyan bevezették –e,
valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok
elérésére.
 Minőségügyi alapfogalmak

Minőségügyi felülvizsgáló
( quality auditor )
Olyan személy , aki megfelelő
képzettséggel rendelkezik a minőségügyi
felülvizsgálat végrehajtásához.
 Minőségügyi alapfogalmak

Akkreditálás:
Olyan eljárás, amellyel egy erre
felhatalmazott szerv elismeri, hogy egy
szervezet vagy személy alkalmas a
meghatározott feltétételek szerint a feladat
elvégzésére.
 Minőségügyi alapfogalmak
• Objektív bizonyíték:
Olyan mennyiségi vagy minőségi
információ, amely megfigyelésen ,
mérésen vagy vizsgálaton alapszik, és
amelyet igazolni lehet.

• Eltérés : (nem megfelelőség )

követelmény nem teljesülése
 Kiemelkedő szakemberek a
minőségügy fejlesztésében
• Walter A. Shewhart
Statisztikai elveken nyugvó minőség-ellenőrzési rendszerek
kialakítása.
Ellenőrző kártyák rendszere a minőség-menedzsment
területén.
Mintavételes minőségszabályozási eljárások.
PDCA ciklus alapjainak kidolgozása.
• W.Edwards Deming
A vezetés felelősségének bizonyítása
Statisztikai minőségszabályozás megalapozója
 Kiemelkedő szakemberek a
minőségügy fejlesztésében
• Joseph E. Juran
„Juran – trilogia” : minőségtervezés, minőség- ellenőrzés,
minőségfejlesztés.
Projekteamok kialakítása
• Philip B. Crosby
Minőségdefinició, minőségügyi rendszer, „nulla hiba”,
minőségköltségek.
• Armand V. Feigenbaum
Teljeskörű minőségszabályozás (TQC) : nem születhet jó minőség,
ha a terméket rosszul tervezték, nem a megfelelő módon és
piacon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevővel való
bánásmód
 VEZETÉS FELELŐSSÉGE

V E V Ő elégedettség
V E V Ő elvárások

ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA

BEMENET Folyamatok KIMENET

termék/szolg. A P
C D
előállítása
MÉRÉS, ELEMZÉS, FEJLESZTÉS
 A minőségirányítási rendszer
folyamatainak kapcsolatai
Minőségirányítási V
V

E
rendszer E

V
V A MIR folyamatos Õ
Õ
fejlesztése
I
I
Irányítási folyamatok:
Támogató folyamatok: M
MIR létrehozása, működtetése Erõforrás biztosítás
E
K Vevői igények meghatározása (személyzet, infrastruktúra,
Minőségpolitika meghatározása munkakörnyezet) G
Ö
Minőségcélok meghatározása Erõforrások fenntartása
Eszközök karbantartása, E
V Minőségtervezés
Vezetőségi átvizsgálás felügyelete, kalibrálás, L
E hitelesíttetés
Erőforrás tervezés
T
Belsõ és külsõ információk É
elemzése, elégedettség
G
E vizsgálatok
Belsõ auditok E
L
D
M
E
É
T
N
Fõfolyamatok:
T
Y
Ajánlatadás és szerzõdéskötés S
E Beszerzés, raktározás
K
Termelési (szolgáltatási) É
folyamat(ok)
G
Vevõszolgálati tevékenység
Minőségirányítás alapelvei 1.
Vevőközpontúság
A szervezetek vevőiktől függenek, ezért
ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik
szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők
követelményeit, és igyekezniük kell
felülmúlni a vevők elvárásait.
Minőségirányítás alapelvei 2.
Vezetés
A vezetők gondoskodnak a szervezet
céljainak és igazgatásának egységéről.
Olyan belső környezetet hozzanak létre és
tartsanak fenn, amelyben a munkatársak
teljes mértékig részt vesznek a szervezet
céljainak elérésében.
Minőségirányítás alapelvei 3.
A munkatársak bevonása
A szervezet lényegét minden szinten az
emberek jelentik, és az ő teljes mértékű
bevonásuk teszi lehetővé képességeik
kihasználását a szervezet javára.
Minőségirányítás alapelvei 4.
Folyamatszemléletű megközelítés
A kívánt eredményt hatékonyabban lehet
elérni, ha a tevékenységeket és a velük
kapcsolatos erőforrásokat folyamatként
irányítják.
Minőségirányítás alapelvei 5.
Rendszerszemlélet az irányításban
Az egymással összefüggő folyamatok
rendszerként való azonosítása, megértése
és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a
szervezet eredményesen és hatékonyan
érje el céljait.
Minőségirányítás alapelvei 6.
Folyamatos fejlesztés
A szervezet működésének átfogó,
folyamatos fejlesztése legyen a szervezet
állandó célja.
Minőségirányítás alapelvei 7.
Tényeken alapuló döntéshozatal
Az eredményes döntések az adatok és
egyéb információ elemzésén alapulnak.
Minőségirányítás alapelvei 8.
Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a
(be)szállítókkal
A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen
függnek egymástól, és egy kölcsönösen
előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük
értékteremtő képességét.
 A megvalósítás legfontosabb
feltételei:
A felső vezetés egyértelmű
elkötelezettsége.
Az alkalmazottak teljes körének
bevonása.
 A megvalósítás lépései
• Előkészítés
• A minőségirányítási rendszer
dokumentumainak elkészítése és
beillesztése a folyamatokba.
• A dokumentumoknak megfelelő működés
megkezdése.
• A minőségirányítási rendszer előauditja
• Tanúsító audit
 Alapelvek
• „Írd le, amit csinálsz és csináld úgy!”
• „A fő szabály: a józan ész.”
• „A minőségügy nem a fegyelmezés és
jutalmazás eszköze.”
• „Örülünk minden hibának.”
• „A mindenséggel mérd magad.”
• „Senki sem maradhat ki.”
• „A papírfelhasználás nem növekedhet!”
 A minőségügyi célok …
 meghatározása és kihirdetése a felső vezetőség feladata.
 megszervezése, segítségnyújtás a végrehajtásban a min.
vezető feladata.
 végrehajtása a szervezet összes munkatársára vonatkozik.
 támogassák a szervezet céljait!
 segítsék a kitűzött minőségpolitika megvalósulását!
 irányuljanak a MIR rendszerben aktuálisan meglévő
legnagyobb hiányosságok kiküszöbölésére!
 teljesülése legyen mérhető (vagy maguk a célok, vagy a
hozzájuk kapcsolódó intézkedések által)!
 KÜLDETÉS
• A Kórház az ország legnagyobb gyógyító intézménye. A szívsebészet
kivételével minden szakellátást biztosít páciensei részére.
• A színvonalas ellátás érdekében folyamatosan tanulmányozza a megye
morbiditási és mortalitási adatait és az ellátás kapacitását az így keletkezett
szükségletekhez igazítja.
• A Kórház a hozzá forduló páciensek gyógykezelése érdekében az egészség
megőrzése és helyreállítása – mint fő feladat – mellett kimagasló szerepet
vállal a megelőzésben, a szűrő és népegészségügyi programok
végrehajtásában, és nem utolsó sorban az oktatásban.
• A gyógyítás, megelőzés, rehabilitáció, gondozás és az oktatás mellett
jelentős tudományos- és kutatómunka növeli az intézmény működésének
szakmai színvonalát és valamennyi munkatárs szakmai felkészültségét.
• Küldetésünk: a lakosság egészségi állapotának megőrzése, az
egészségkárosodás megelőzése, a gyógyítás-, gondozás-, rehabilitáció
magas szinten végzése. Mindezt igényes szakmai munkával, kellő
megértéssel, empátiával és a jó gyakorlat továbbadásával végezzük.
 Az óvoda küldetése
• „Követelek tőled, mert szeretlek”
• Mi az Óvoda dolgozói küldetésünknek tekintjük, hogy a gyermekek egyéni
képességét, személyiségét tiszteletben tartva, boldog gyermekkort
biztosítva neveljünk, minden gyermeket optimális fejlettségi szintre
juttassunk.
• Célunk, a környezeti változások figyelembe vételével, innovatív
nevelőtestületünk révén úgy fejleszteni szolgáltatásainkat, hogy minden
partnerünk elégedett legyen.
• -A szülők biztonságban tudják gyermekeinket.
• -Az óvodában minden a gyermek érdekében történjen.
• -Hivatástudattal, megalapozott tudással rendelkező nevelőtestület,
gyermekszerető alkalmazotti közösség garantálja, hogy érzelmileg gazdag,
környezetet szerető, nyitott, aktívan együttműködő gyermekeket neveljünk.
• -Nyugodt, családias légkörben, mozgás és a játék elsődlegességét
hangsúlyozva, vonzó, változatos tevékenységrendszerben,
gyermekközpontú szemlélettel felkészíteni óvodásainkat a változó
környezetben való biztonságos eligazodásra, a kulturált viselkedésre.
 Minőségpolitikai nyilatkozat
• A Kórház vezetése és valamennyi dolgozója
szolgáltatásaival a megye lakosságának egészségügyi
ellátását biztosítja. Tevékenysége során figyelembe veszi:
• valamennyi érdekelt fél szükségleteit,
• a tervezés és fejlesztés során a szükségletből adódó jogos
igényeket,
• a szakmai működés során az orvostudomány mindenkori
állását és bizonyított eredményeit,
• a környezetszennyezés megelőzését, a környezetterhelés
csökkentését,
• a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kockázati
jellegét és mértékét,
• Mindezek érdekében:
• a betegek és munkatársak elégedettségét a
lehetőségeken belül javítjuk,
• a minőség-, a környezet-, a munkahelyi
egészségvédelem és biztonságirányítási rendszereket
folyamatosan fejlesztjük,
• kimagasló szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal
rendelkező munkatársakat alkalmazunk, és azokat
megbecsüljük,
• a munkatársak számára a biztonságos munkavégzés
feltételeit biztosítjuk,
• törekszünk a színvonalas és minőségi betegellátásra,
• eredményeinket folyamatosan elemezzük, értékeljük,
• a kórház működését megfelelő mutatók alapján
ellenőrizzük,
• elkötelezettséget vállalunk a jogszabályi, etikai
és szakmai követelmények betartására,
• megtervezzük a minőségi-, környezeti-,
munkahelyi egészségvédelem és biztonsági
rövid- közép –és hosszú távú célokat,
programokat,
• az intézet működését igyekszünk az Európai
Uniós normákhoz igazítani.
• Az Integrált Minőségpolitika meghatározásával
a Kórház küldetés nyilatkozatának,
jövőképének, stratégiai és minőségcéljainak
megvalósítását követjük és gondoskodunk
annak széleskörű tudatosításáról.
• Sikerünk egyben a betegeink, partnereink és
munkatársaink személyes boldogulásának is a
záloga.
 Eredmények
• Rend
• Információ
• Minőség tudat
• Vevői megelégedettség
• Marketing, arculat
• Biztosabb válasz a kihívásokra
Ez lenne a csapatmunka?!
A CSAPATMUNKA LÉNYEGE
Több ember

Együttes

Akarata

Messzebbre
visz