Sárospataki Református Teológiai Akadémia

Gyakorlati Tudományok Intézete

Intézetvezető: Dr. Hős Csaba
Tantárgyfelelős: Dr. Hős Csaba

A görög katolikus egyház mai istentisztelete

Készítette: Horváth Sándor

III. évfolyamos teológushallgató

2020. 04. 23.

Liturgia

A görög katolikus egyház Aranyszájú Szent János liturgiáját használja. Szent János
állította össze az Antiochiában kialakult liturgikus szövegből. Ez a liturgia a 4. század végén
keletkezett, de később imák és énekek hozzáadásával tovább fejlődött. Jelenlegi formája a 12.
században alakult ki. 3 fő része van: előkészület (proszkomidia), a hittanulók és a hívők
liturgiája.1 Mivel a liturgia maga nagyon hosszú, nem illesztem be ide, inkább más részeire
koncentrálok a görög katolikus egyháznak.

Mi a különbség görög és római katolikusok között?

Görög katolikusoknak nevezzük azokat a katolikusokat, akik szertartásaikban és

hagyományaikban a keleti rítus szerint élnek. Görög és római katolikusok között hitbeli
különbség tehát nincs, csupán a szertartásban. Másképpen néznek ki a szertartások és
egyházfegyelmi eltérések is vannak, például a görögkatolikus papok megházasodhatnak
felszentelésük előtt (de ha addig nem tették, utána már nincs rá lehetőségük), míg a
rómaiaknak erre esélyük sincs. A rítusbeli különbség oka, hogy amikor az egyház
kettészakadt a keleti keresztyénség nem fogadta el a pápa központiságát. Nem volt lényeges
hitbeli különbség a római katolikusok és az ortodoxok között, és ma is inkább csak kisebb
különbségek vannak. Később az elszakadt keleti egyházak közül néhány visszatért azzal a
feltétellel, hogy elfogadják a pápát, de a rítusaikon nem változtatnak és egy bizonyos szintig
az egyházfegyelmük megmaradhat. Ezek közül az egyházak közül volt egy a görög katolikus
egyház.2

A görög katolikus templom szerkezete

Előcsarnok: a bűnbánók és beavatásra várók helye, a keresztelés helye is, ezért itt van
a keresztelő medence és a gyóntatás is itt történik. A hajó és az előcsarnok jól elkülöníthető
terek, de össze is nyithatók. A keresztelő medence egy önálló liturgikus tér közepén áll, a
keresztség fontosságát és kapcsolódását a liturgiában megnyilvánuló misztériumhoz kifejezi
formájával, méretével és körüljárhatóságával is. A templom épületen belül hagyományosan az
előcsarnokhoz kapcsolódik. Az előcsarnok ajtaját teljesen kinyithatóra kell készíteni. A
gyóntató helyiséget is úgy érdemes kialakítani, hogy innen nyíljon. Ez egy kápolna jellegű
önálló liturgikus tér, ahol ülve is lehet beszélgetni, nem hagyományos ráccsal elválasztott

1
http://lexikon.katolikus.hu/A/Aranysz%C3%A1j%C3%BA%20Szent%20J
%C3%A1nos%20liturgi%C3%A1ja.html
2
https://velke-slemence.webnode.sk/kerdesek-es-valaszok/
gyóntató szék. A mérete alkalmas kell legyen arra, hogy a bűnbánat gesztusát, a leborulást el
lehessen végezni benne.

Hajó: a hívek közösségi tere, az igehirdetés helye, fontos liturgikus mozgások színtere.
A templomtérbe mozgatható, könnyűszerkezetű, alacsony háttámlájú kis padokat kell
tervezni, amik lehetővé teszik a liturgikus mozgások elvégzését. Itt kapnak helyet a körmenet
tárgyai is: a kereszt, a körmeneti képek és zászlók is. Eredetileg a hajóban csak a déli oldalon
voltak ablakok, amik nem szabdalták szét a falfelületet, lehetővé téve a falképek elkészítését,
amik a bizánci képi rendhez való igazodást mutatták.

Ambon: a szóleából (külső szentély) kialakított félkör alakú emelvény, az

evangéliumolvasás és igehirdetés helye.

Ikonosztázion: a külső és belső szentély határán emelkedő, meghatározott rendet

mutató ikonokkal fölékesített, rendszerint három ajtóval ellátott építmény, ami gazdag
szimbolikus jelentőséggel bír. Nem csak egyszerűen elválaszt, hanem megjelenít és beavat. A
középkortól a rendkívül egyszerű templomi tér leghangsúlyosabb eleme az ikonosztázion volt,
kezdetben egyetlen északi diakónusi ajtóval és királyi kapuval. Különleges módon
érvényesültek a mívesen elkészített ikonok az egyszerű, félhomályos templomban, jelezve,
hogy milyen fontos a liturgikus életben. Az előtte álló gyertyák világították meg az
ikonosztáziont.

Énekesek helye: a kántorok helye, lehetőleg elől, az ambonhoz közel kell kialakítani.

Püspöki trón: lehetőség szerint a hajóban kell kialakítani a helyet a püspöki trónnak.

Szentély: a liturgia központi részének, a legszentebb áldozat bemutatásának a helye. A

szentély berendezésénél olyan „sarokra” is szükség van, ahol parázsnak, tűznek és
tömjénezőnek is helye van.

Oltár: a szentély közepén áll, de az egész templom közepe is, nagyon gazdag
szimbolikus tartalommal, egyszerre szimbolizálja Krisztust, az ő trónját és sírját is. Lehetőleg
kőből épült kell legyen, ezzel megidézve az ószövetségi oltár képét is.

Magas trón: helye az oltár mögött van, a püspöknek fenntartott szék, de a Krisztus
visszatérésébe vetett szilárd hit jelképe is.
 Protheszisz (előkészületi asztal): a szentélytől balra helyezkedik el. Itt zajlik a liturgia
első, nem nyilvános része, az adományok előkészítése, a proszkomidia. Krisztus „rejtett”
életének is a szimbolikus tere.

Diakonikon (sekrestye): a szentély jobb oldalán helyezkedik el, a liturgiához használt

szent edények, ruhák tárolására alkalmas tér.3

Ikonok és az ikonosztázion

A keleti egyház szerves részét képezik az ikonok. Az ikonok tiszteletében nem

bálványimádásra kell gondolnunk. Nem a festéket vagy a fát tisztelik, hanem a szentet, akit az
ikon ábrázol. Az ikonokon magát az Atyát is lehet ábrázolni. Ennek az oka az, hogy ő
megjelent Krisztusban, a Fiú és az Atya egyek, ezért őt is lehet ábrázolni. A keleti egyházban
Krisztus és az Isten szülő ikonja nélkül nem is lehet misét tartani. Ikonokat akárki nem is
festhet. Az elkészült ikonokat megszentelik.

Röviden már írtam az ikonosztázról az előző részben. Eredetileg a szentélyt a hajótól

egy kis korlát választotta el, amire egy ikonképet tettek. A korlát az idők során egyre
magasabb lett, míg végül már a plafonig ért. A 14. századra alakult ki az a rendszer, hogy
melyik ikont hová kell tenni az ikonosztázionon. A képek számának és sorrendjének szigorú
kánonja és sorrendje van.

48 képből áll, legalul balról Szent Miklós, a mikulás, aki a görög katolikus egyház
védőszentje. Mellette Mária a gyermek Jézussal, majd a tanító Krisztus nyitott evangéliumos
könyvel a kezében, utána pedig a templom védőszentje. A legdíszesebb királyi ajtó felett
(ezen keresztül csak a pap járhat át) van az utolsó vacsora, felette az ítélő Krisztus és az
ikonosztázion csúcsán a kereszt, tövében Mária és János apostol. Alulról felfelé a vízszintes
sorokban Jézus életének képei, a második sorban Mária életének képei, a harmadik sorban az
apostolok, és ha van negyedik sor, akkor ott a próféták foglalnak helyet.4

Liturgikus öltözet

Három liturgikus szín van a görög egyházban: fehér, arany és bíbor. A római
egyházban van még a zöld. A görög pap ruhája, ami nélkül nem végezheti a misét az
epitarchelion. Ez egy olyan sálszerű ruhadarab, ami majdnem a földig ér elől, össze van

3
http://www.okgyk.hu/inc/irasok/GK_Templomepitesi_alapelvek.html
4
https://fli.hu/pappnora-bibliakommentek/a-goeroeg-katolikus-liturgia-3.-
resz.html
kapcsolva a két szára elől és Krisztus kedves igáját jelképezi. Ezt a pap a felszentelésekor
kapja a püspöktől. Az epitarchelion a papi tevékenységhez ad erőt, hatalmat és képességet.
Ezt a bő ujjú földig érő fehér miseruhára veszi fel a pap. A pap a ruha ujját egy mandzsettával
fogja össze, hogy ne zavarja semmiben. A derekára széles szövet övet köt, hogy ne
akadályozza a hossza a közlekedésben. Legfelülre kerül a palást.

A pap egy Máriát ábrázoló kis ikont hord a nyakában, nem keresztet, mint a rómaiak.
A görög püspököknek koronájuk is van, ellentétben a rómaiakkal. Ez egy zárt korona,
Krisztus és az apostolok láthatók rajta és kereszt van a tetején. Nagyon hasonlít a Magyar
Szent Koronára. A püspök botjának tetején két egymással szembe néző kígyó van és a kézi
keresztjével osztja az áldást.

A görög katolikus egyházban az istentisztelet alatt nem a liturgiát értik, hanem a

vecsernyét, uternéyt stb. A görög katolikus egyházban kilenc istentisztelet van az ószövetségi
őrségváltásokat követve. Az ókeresztény szerzetesek így valósították meg Pál „szüntelenül
imádkozzatok” felszólítását. A görög katolikusok két szín alatt úrvacsoráznak (áldoznak)
kovászos kenyérrel. Emiatt a görög pap használ a kehely mellett áldoztató kanalat is. Ennek a
használatát 407-ben vezette be Aranyszájú Szent János. A kenyér kockák egy arany tányéron
fekszenek, amiket csillaggal takarnak le, hogy véletlenül se essenek le. A csillag két
egymásba hajtható fémív. A kenyeret a pap kockázza fel egy lándzsának nevezett késsel, ami
tényleg egy lándzsára hasonlít, ezzel utalva arra, hogy Krisztust a kereszten megszúrták egy
lándzsával. A templomban mindig kell legyen átváltoztatott kenyér.5

Források

 http://lexikon.katolikus.hu/A/Aranysz%C3%A1j%C3%BA%20Szent%20J
%C3%A1nos%20liturgi%C3%A1ja.html
 https://velke-slemence.webnode.sk/kerdesek-es-valaszok/
 http://www.okgyk.hu/inc/irasok/GK_Templomepitesi_alapelvek.html
 https://fli.hu/pappnora-bibliakommentek/a-goeroeg-katolikus-liturgia-3.-resz.html
 https://fli.hu/pappnora-bibliakommentek/a-goeroeg-katolikus-liturgia-4.-resz.html

5
https://fli.hu/pappnora-bibliakommentek/a-goeroeg-katolikus-liturgia-4.-
resz.html