Sárospataki Református Teológiai Akadémia

Gyakorlati Tudományok Intézete

Intézetvezető: Dr. Hős Csaba
Tantárgyfelelős: Dr. Hős Csaba

A római katolikus egyház mai Istentisztelete

Készítette: Horváth Sándor

III. évfolyamos teológushallgató

2020. 03. 21.

A szentmise

A római katolikus egyház istentiszteletét szentmisének hívják, aminek a menete a következő:

I. Bevezető rész
- Üdvözlés
II. Bűnbánati cselekmény
- Bűnvallás és feloldozás
- Kyrie
- Gloria
III. Az ige liturgiája
- Könyörgés
- Olvasmány
- Szentlecke
- Evangélium
- Credo
- Egyetemes könyörgések
IV. Az eucharisztia liturgiája
1. Áldozati adományok előkészítése
- A kenyér felajánlása
- A bor felajánlása
- A felajánlás vége
- Felajánló könyörgés
2. Az eucharisztikus ima
- Prefáció
- Sanctus
- Átváltoztatás utáni párbeszéd
3. A szentáldozás szertartása
- Az Úr imádsága
- Agnus Dei
- A kenyér felmutatása majd a hívek magukhoz vétele
- Áldozás utáni könyörgés
V. Befejező szertartás
1. Áldás
 2. Elbocsátás1

A római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része a mise, de nem ez az

egyetlen istentisztelet. A mise az egész keresztyén élet forrása és csúcsa és az Újszövetség
tökéletes és örök áldozata, amiben Krisztus önmagát áldozta fel a világ bűneiért. A mise
engesztelő, dicsőítő, hálaadó és kérő áldozat.2

A katolikus egyházi év

A katolikus egyházi év ünnepköre az ádventtel kezdődik, mint ahogy azt a mellékelt

ábra is mutatja. Az ádventben Krisztus második eljövetelét várják, csakúgy, mint mi.

Az ádvent hangulatára a várakozás mellett a bűnbánat és az öröm a jellemző. Ádvent

liturgikus színe a lila, ádventi szokás pedig a hajnali rotáte szentmise.

Az ádventet követi a Karácsony. Amellett, hogy ünneplik Isten megjelenését a

világban, ez a család ünnepe is, a családok mintaképe a názáreti Szent Család. Sokan felépítik
a templomokban a betlehemi istálló mását és három misét is tartanak ilyenkor, amiknek külön
1
https://www.liturgia.hu/a-szentmise-menete/
2
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentmise
elnevezése van. Az éjféli mise Jézus születésének hírüladását jelképezi; a pásztorok miséje a
pásztorok látogatásának az emlékét őrzi; végül az ünnepi nagy mise (ez a hármas mise
kezdetben csak a pápai liturgiában szerepelt). Szokás ilyenkor a templomban a gyerekek
pásztorjátéka és a betlehemezés.

A Karácsonynak megvan a maga ünnepköre, hogy mikor mire vagy kire emlékeznek
meg:

 December 26. – Szent István diakónusra emlékeznek, aki a keresztyénség első

vértanúja volt.
 December 27. – Szent János apostol, a szeretett tanítvány emléknapja.
 Karácsony nyolcadán a Szent család vasárnapja.
 December 28. – Aprószentek napja: a betlehemben meggyilkolt kisgyermekekre
emlékeznek meg.
 December 31. – Szent Szilveszter pápa emléknapja: ilyenkor hálát adnak a
templomban az elmúlt évért. Ilyenkor az atya beszámol mindenről, ami az
egyházközségben történt. Ez a nap a bűnbánat napja is.
 Január 1. – Ezen a napon emlékeznek meg Szűz Mária istenanyaságáról és ez a nap
Jézus névadásának a napja is.
 Január 6. vagy az ahhoz legközelebbi vasárnap – Vízkereszt napja. Ettől a naptól a
hamvazószerdáig tartó időszak a farsang, ami a vidámság és mulatozás időszaka.
Ezzel együtt megkezdődik az évközi idő első része.3

Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti ünnepkör, ami pünkösdig tart:

 Hamvazószerda – Nagyböjt kezdete, ilyenkor a templomban a pap jelképesen hamuval

jelöli meg a híveket, a hamu ugyanis a bűnbánat jelképe.
 Nagyböjt – Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Jézus 40 napos böjtöléséről és
kínjairól emlékeznek meg. Sokszor változott a szigorúsága koronként és vidékenként.
 Virágvasárnap – Ilyenkor ünnepeljük Jézus bevonulását Jeruzsálembe.
 Nagyhét – Virágvasárnaptól húsvétig terjedő időszak, nagyböjt utolsó hete. A
katolikus egyház elvárja a hívektől, hogy évente egyszer gyónjon mindenki. Ezt az évi
egyszeri gyónást a húsvét körüli időre tették.

3
Pusztai L.: „A katolikus egyház istentisztelete”, Márton Áron kiadó, 1999, 49-
57.
  Nagycsütörtök – Jézus szenvedéseinek kezdete, az oltári szentség szereztetésének
ünnepe.
 Nagypéntek – Jézus kereszthalálának napja.
 Nagyszombat – Tűzszentelés. A templom előtt vagy mellett égették a szentelendő
tüzet. Ennél a tűznél gyújtották meg a templom húsvéti gyertyáját.
 Húsvét vasárnapja – Jézus Krisztus feltámadása.
 Húsvét másnapja – Ezen a napon olvasták az emmausi tanítványok történetét és ezen a
napon locsolkodunk.
 Fehérvasárnap – A húsvét utáni vasárnap, sok helyen ilyenkor tartották a gyerekek
első áldozását.
 Áldozócsütörtök – A húsvét utáni negyvenedik nap, Jézus mennybemenetelének
ünnepe.
 Pünkösd – A húsvét utáni ötvenedik nap, a Szentlélek kitöltetésének a napja.
 Szentháromság vasárnapja – A pünkösd utáni vasárnap.
 Úrnapja – A Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök, ez az oltári szentség
ünnepnapja. Teljes munkaszünet és munka tilalom kötődött hozzá.4

Ezután következik a második része az évközi időnek, majd ádvent, és minden kezdődik
elölről.

Liturgikus színek

A pap a szentmisén liturgikus öltözetet visel, ennek része a stóla. Elsősorban a stóla és
miseruha színére vonatkoznak, de egyéb textília színe is lehet. A liturgikus színek a liturgia
jellegére utalnak, illetve arra, hogy az egyházi év melyik részében járunk, és hogy az
istentiszteket cselekménye kire vonatkozik vagy, hogy mi a témája. A katolikus egyház
liturgikus színei a következők:

 Fehér – A fehér a karácsony és a húsvét színe és a másként nem szabályozott

főünnepek és ünnepek színe. A fehér szín használatos még a kisgyermekek temetésén
is.
 Arany – A fehér szín bármikor használható tetszés szerinti helyettesítője.
 Viola/Lila – A lila a bűnbánat színe, ádventben és nagyböjtben használják. Ezek
mellett a közösségi bűnbánati alkalmak és az egyéni gyóntatások során is lilát visel a

4
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/238.html#254
 pap. Használják még a temetéseken is: a fekete szín lilával történő helyettesítése utal a
halál keresztyén szemléletére. A halál nem a gyász és elmúlás eseménye, hanem az
Istenhez érkezés ünnepe, ennek viszont előfeltétele a bűnbánat.
 Piros – A Szentlélek és a vértanúság színe. Pünkösdkor és bérmáláskor használatos és
a Jézus szenvedésére emlékeztető két napon: virágvasárnapon és nagypénteken. A
vértanú szentek ünnepein és emléknapjain is ezt a színt használják.
 Fekete – A fentebb említett lila szín kapcsán a fekete a halál és gyász színe.
Gyászmisék és temetések alkalmával használatos.
 Zöld – A zöld az évközi idő és hétköznapok színe, kivéve a főnapokat.
 Rózsaszín – Az öröm színe, két napon használják, aminek a központi mondanivalója
az öröm. Ez a két nap: ádvent 3. vasárnapja és nagyböjt 4. vasárnapja.
 Kék – Szűz Mária színe, a hozzá kapcsolódó ünnepeken használják, ha nincs másik
szín előírva.5

Szűz Mária és a szentek

A mennyország felé vezető úton példaképként állítja a katolikus egyház a szenteket a

hívek elé. A szentek nehéz körülmények között és életük feláldozása árán is szerették az
Istent, aki ezért örök élettel jutalmazta őket. A szentek kultusza a vértanuk tiszteletéből
fejlődött ki, az egész világon tisztelik őket és imádkoznak a közbenjárásukért.

A Mária-ünnepek az 5. században jelentek meg. A középkor során sok ünnepe

keletkezett, ezek közül a főbbek:

 Nagyboldogasszony – Mária mennybevitelének az emléknapja. A legősibb Mária-

ünnep, már az 5. században is ünnepelték. Augusztus 15. tartják.
 Szűz Mária Isten anyja – Mária Istenszülő voltáról emlékeznek meg. Ennek a napja
Január 1.
 Gyümölcsoltó Boldogasszony – Angyali üdvözlet és Jézus születésének hírüladása.
Március 25. ünneplik.
 A boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása – A katolikus hit szerint Mária
mentes volt az eredendő bűntől és következményeitől. Erre emlékeznek ezen az
ünnepen, ami december 8. esik. Az ünnep első nyomai keleten már a 7. században
megtalálhatók, Európában a 12. században terjedt el, végül IV. Pius pápa 1477-ben
vette fel a római egyház ünnepei közé.
5
http://www.szentferencmiskolc.hu/katolikus_protokoll.php?tit=Katolikus
  Magyarok Nagyasszonya – Szent István halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta az
országot, erre emlékeznek a katolikusok ezen az ünnepen. Az ünnep napja október 8.6

Források

 https://www.liturgia.hu/a-szentmise-menete/
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentmise
 http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/238.html#254
 http://www.szentferencmiskolc.hu/katolikus_protokoll.php?tit=Katolikus
 Pusztai L.: „A katolikus egyház istentisztelete”, Márton Áron kiadó, 1999.

6
Pusztai L., 1999, 57-60.