Széchenyi 2020 kommunikációs

stratégia
(2014-2020)
Tartalomjegyzék:
Tartalomjegyzék: ................................................................................................ 2
I) Bevezető, kontextus ....................................................................................... 4
1. „Befektetés a jövőbe” ..................................................................................... 4
2. Hazai programozási környezet .......................................................................... 5
3. A stratégia elfogadása, módosítása ................................................................... 6
II) Helyzetelemzés, Háttér.................................................................................... 7
1. A 2007-2013-as programozási időszak kommunikációs eredményei .......................... 7
2. 2007-2013-as jó gyakorlatok beazonosítása ......................................................... 9
 Óriás számok ...................................................................................................... 9
 Uniós Fejlesztések nyílt napja rendezvénysorozat ........................................................ 10
 Számítaszavam.hu honlap .................................................................................... 11
 Infógrafika........................................................................................................ 11
 63 000 lépés Magyarországon ........................................................................ 12
 Fejlődés 172 pillanatban................................................................................ 12
3. Uniós Jogszabályi keret ................................................................................ 12
4. SWOT elemzés ............................................................................................ 13
III) A fejlesztéspolitika hazai intézményrendszere és kommunikációs feladatai .............. 15
1. A hazai fejlesztéspolitika intézményrendszere, arculata ....................................... 15
2. Kedvezményezettek kommunikációs kötelezettségei ........................................... 16
3. A szereplők feladatai .................................................................................... 18
4. Hazai kommunikációs hálózat működtetése ...................................................... 20
5. Akadálymentesített hozzáférés ....................................................................... 20
6. Széchenyi2020, azaz a 2014-2020-as fejlesztési terv kommunikációja ...................... 21
IV) Kommunikációs aktivitások 2014-2020-ban ....................................................... 26
1. 2007-2013 fejlesztési időszak zárása, eredménykommunikáció .............................. 27
2. Ad hoc partnerségi együttműködés ................................................................. 27
3. 2014-2020 új időszak indítása, mozgósítás ........................................................ 29
 Mindennapi hősök kampány .......................................................................... 31
 Uniós Fejlesztések Nyílt Napja ........................................................................ 32
 Európa nap és Futóverseny ........................................................................... 32
 Széchenyi 2020 SUPER Road Show, OP indító esemény ...................................... 33
 Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés tervezett kommunikációja .................... 34

|2
V) Monitoring és Értékelés ................................................................................ 36
1. A monitoring .............................................................................................. 36
2. Indikátorok 2014-2020 ................................................................................... 36
VI) Mellékletek ................................................................................................. 39

|3
I) Bevezető, kontextus
1. „Befektetés a jövőbe”
Az Európai Bizottság első számú célként fogalmazza meg az olyan közös politikák, mint a
regionális politika ismertségének növelését, amelynek irányítását Magyarországon a
Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárságán belül a
Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály végzi.

Ennek értelmében
 minden magyar állampolgárhoz el kell juttatni az információkat, hogy Magyarország
fejlődéséhez és az életminőség javításához milyen forrásokkal és mely programokon
keresztül járul hozzá az Európai Unió;
 teljes körű tájékoztatást kell nyújtani az európai uniós források elérését és
felhasználását lehetővé tevő programokról, illetve a konkrét pályázati kiírásokról;
 programok előre haladtával be kell számolni az elért eredményekről.

Az uniós programokhoz kapcsolódó kommunikáció hármas tagozódású.

A hazai központi koordinációs egység részeként a központi kommunikációt ellátó

Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztálya országos lakossági
kampányokat valósít meg, különböző média együttműködések keretében jelen van az országos
és regionális médiumokban, közterületi, print és online hirdetéseket helyez el és megjelenéseket
generál, működteti az egységes honlapot, valamint rendezvényszervezési feladatokat lát el.

A szaktárcákban működő Irányító Hatóságok (IH) felelnek a felhívások meghirdetéséért, szakmai

célközönségnek eseményeket szerveznek (konferenciák, road show-k, workshop-ok), tematikus
kiadványokat készítenek.

A kedvezményezettek a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei című dokumentum

szerint biztosítják a projektek számára a lehető legszélesebb nyilvánosságot.
Jelen stratégia az alapvetően Magyarországon megvalósuló fejlesztésekhez tartozó
kommunikációval foglalkozik a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. A projektek finanszírozása
az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA) és a
Kohéziós Alap támogatásával valósul meg, a Magyar Állam társfinanszírozása mellett. Az elmúlt
két programozási időszak tapasztalatain alapulva készült el a stratégia a jelenlegi 2014-2020-as
időszak közösségi szintű szabályozási kereteit1 figyelembe véve, partnerségben az érintett
szereplőkkel.

1
1303/2013/EU Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet

|4
Közös célunk a befektetés a jövőbe, és a fejlesztések eredményes kommunikációja a
lakosság felé, hogy mind a magyar adófizetők, mind az Európai Unió állampolgárai lássák
adóbefizetéseik hasznosulását és Magyarország folyamatos fejlődését.

2. Hazai programozási környezet

A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások
felhasználásának rendjét a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet szabályozza, amelynek 13.§-a
rendelkezik az ehhez kapcsolódó kommunikációs előírásokról.

A 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás
(PM) azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A
PM rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források (az ún. ESB alapok) hogyan
támogatják az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának (EU2020) és Kohéziós Politikájának
céljait, ezért integrálja a Nemzeti Reform Programot és az Európai Tanács ország specifikus
ajánlásait is. A PM szintén meghatározza e források eredményes és hatékony felhasználásának
feltételeit.

A hazai és az uniós (EU 2020 Stratégia, valamint a Nemzeti Reform Programban rögzített
vállalások) fejlesztési szükségletek és növekedési lehetőségek alapján a 2014–2020-as tervezési
ciklus átfogó nemzeti fejlesztési célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a
foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés.

A Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottság hagyta jóvá, Magyarország Kormányával

folytatott egyeztetések után. A PM az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján a
Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készült. A
kormány általi elfogadás 2014. februárban megtörtént, az Európai Bizottság számára 2014. 03. 07-
én került benyújtásra, majd 2014. szeptember 11-én elfogadásra került.
A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok részleteit operatív programok
rögzítik: a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő ágazati és területi operatív
programok (OP), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználását
meghatározó Vidékfejlesztési Program, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap operatív
programja, továbbá a Magyarország részvételével zajló európai (nemzetközi) területi
együttműködési programok.

A Partnerségi Megállapodás és az operatív programok tervezése – szem előtt tartva a többszintű

kormányzást – a partnerség elveinek maximálisan megfelelve zajlott.
A partnerségi folyamat az érintett dokumentumok egy közös honlapon, on-line felületen történő
közzétételével indult meg 2013. október 17-én, amely mellett párhuzamosan zajlott az Operatív

|5
Programok nyílt társadalmi egyeztetése rendezvények és fórumok keretében. Az operatív
programok on-line felületen történő véleményezési határideje 2013. december 15-én lezárult, ott
összesen 866 vélemény érkezett be.
A Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály összesen 19 rendezvényt szervezett (12 szakmai
konzultációs fórumot és hét regionális fórumot), melyeken közel 2000 szervezet képviseltette
magát. A szakmai konzultációkon több száz kérdés/javaslat hangzott el, ezeket a résztvevő,
tervező szaktárcák képviselői igyekeztek minden esetben megválaszolni. A rendezvénysorozat
átfogó célja – miszerint a partnerség új, széles nyilvánosságot bevonó szakaszában hitelesen
bemutassa az érintett szereplők számára a következő programozási időszak fő célkitűzéseit,
prioritásait, illetve ösztönözze részvételüket a partnerségi folyamatban, fórumot biztosítva
észrevételeiknek, javaslataiknak – álláspontunk szerint sikeresen megvalósult.
A gazdasági élet képviselői, civil szervezetek, központi és területi kormányzati és önkormányzati
szereplők, állami cégek, kormányzati háttérintézmények, a közreműködő szervezetek,
érdekképviseleti szervezetek, szakhatóságok és szakmai vagy érdekképviseleti civil szervezetek
(különösen környezeti, esélyegyenlőségi, szociális, gazdaságfejlesztési) vettek részt az társadalmi
egyeztetésben.
Jelen kommunikációs stratégia ennek a programozási környezetnek megfelelően került
kialakításra az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és ehhez
kapcsolódóan az Ifjúsági Garancia, valamint a Kohéziós Alap forrásaira épülő ágazati és területi
operatív programok, továbbá a Magyarország részvételével zajló európai (nemzetközi) területi
együttműködési programok tekintetében.

3. A kommunikációs stratégia elfogadása, módosítása

A 272/2014. (XI. 5.) Kormányhatározat 13.§-a, valamint a 1303/2013/EU jogszabály 116. cikkének
értelmében kommunikációs stratégiában kell rögzíteni az uniós források 2014-2020 között
megvalósítandó tervezett kommunikációját. Jelen kommunikációs stratégia az ERFA, ESZA, a
Kohéziós Alap hazai operatív programjaira vonatkozik, ezért átfogó monitoring bizottsági
jóváhagyás szükséges. A kommunikációs stratégiát a Közigazgatás-és Közszolgáltatás Fejlesztési
Operatív Program (KÖFOP) monitoring bizottsága hagyja jóvá, figyelembe véve az egyes alapok
hazai operatív programjai Monitoring Bizottságainak véleményét.

|6
II) Helyzetelemzés, Háttér
1. A 2007-2013-as programozási időszak kommunikációs eredményei
A 2007-13-as időszak eredményeinek kommunikációja során a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs
Főosztály célja az volt, hogy az állampolgárok tisztában legyenek azzal, hogy Magyarország le
tudta kötni a rendelkezésre álló 8200 milliárd forint összegű keretösszeg egészét, és hogy a
lakosság ismerje meg az uniós forrásokból megvalósított projektek számosságát, összetettségét.
2015 áprilisában a Miniszterelnökség megbízásából nagymintás kutatás készült (Kutatópont, 2015)
a fejlesztéspolitika megítéléséről a lakosság körében, melynek legfőbb eredményei a következők:
 Az Új Széchenyi Terv program lakossági ismertsége gyakorlatilag 2011 májusa óta nem változott
érdemben, jelenleg a felnőtt korú társadalom több mint kétharmada (71 %) körében ismert a
program. A Széchenyi2020 programról jóval kevesebben hallottak (28,9% százalék).
 A legtöbben (26,5%) a közlekedéssel, szállítással, úthálózattal kapcsolatos fejlesztéseket
érzékeltek, sokan a kulturális fejlesztéseket említették (16 %), számottevő arányban emellett az
oktatás és egészségügy fejlesztése merült fel.
 A legtöbben elsősorban televízióból értesültek az EU által társfinanszírozott projektekről (45 %),
sokan találkoztak vele hirdetőtáblán és újságokban, az internet aránya azonban meglepően
alacsony (9,4 %).
 A fejlesztések hasznosságával kapcsolatban kiderült, hogy a magyar lakosság döntő többsége
továbbra is igen pozitívan vélekedik ezekről a projektekről. Azon megkérdezettek 62 %-a
hasznosnak tartja a fejlesztéseket, igaz 2011 óta egy enyhe csökkenés érzékelhető.
 A megkérdezettek 42,3 %-nak van tudomása olyan fejlesztésekről a lakóhelyén, amely uniós
pénzből valósult meg.
 Az információforrások közül ezúttal leggyakrabban televízióban és újságban értesültek a
megkérdezettek, de érdekes, hogy a tervezett fejlesztések tekintetében megnő az ismerősök
szerepe is.
 Csakúgy, mint az eddig megvalósult beruházásokat, a jövőbeni fejlesztéseket is hasznosnak tartja a
megkérdezettek jelentős többsége azok körében, akik hallottak a megvalósulandó projektekről.
 A megkérdezettek többsége egyértelműen bizakodó a Széchenyi 2020 várható hatásaival
kapcsolatban.
 A lakosság többsége pozitív hatást vár a következő hét évben.
 A felnőtt korú lakosság többsége tisztában van azzal, hogy a Széchenyi 2020 program fejlesztései
hazai és uniós forrásból valósulnak meg, azonban 2011-ben és 2013-ban jelentősen
tájékozottabbnak bizonyult a lakosság az Új Széchenyi Terv forrásait illetően.
 A megkérdezettek közel 40 százaléka szerint a legnagyobb mennyiségű európai uniós forrást a
közlekedési infrastruktúrafejlesztésére használták fel Magyarországon az elmúlt években, ahogy
közvetlen környezetükben is ezt tapasztalták a legtöbben. A korábbi évek felméréseihez hasonlóan
idén is a közlekedési beruházások után a települések megújítását, majd a vállalkozásfejlesztést is a
turizmust említették a leggyakrabban a megkérdezettek.
 Az egészségügyi és szociális ellátást, a foglalkoztatást és munkahelyteremtést, oktatást, majd a
környezetvédelmet és az energetikát tartja a magyar társadalom a legfontosabb támogatandó
területnek.
 A felnőtt korú lakosság többsége szerint az EU-s támogatási források jelentős mértékben járultak
hozzá a megkérdezett öt terület fejlődéséhez. A gazdasági növekedés elősegítése érdekében
nyújtott uniós hozzájárulást érzékelték a legnagyobb arányban a megkérdezettek.

|7
  Egyértelműen az látható, hogy az EU-tól kapott támogatások a lakossági vélemény szerint segítik
Magyarországot a fejlettebb országokhoz való felzárkózásban, minden negyedik megkérdezett
szerint jelentős mértékben, minden második válaszadó szerint inkább segítik az uniós támogatások.
 A korábbi években mértekhez hasonlóan a lakosság fele szerint több fejlesztés van az országban az
előző évekhez képest, amelyekhez az Unió pénzügyileg hozzájárult.
 A felnőtt korú lakosság döntő többsége (81,6%) nem vett még részt uniós projektben.
 Az uniós projektben részt vett válaszadók többsége elégedett az uniós pályázat lebonyolítási
rendszerével.
 A közvélemény-kutatás tanúsága szerint közel minden negyedik felnőtt korú lakos tervezi, hogy
2014-2020 között pályázik uniós forrásokra, közülük a többség magányszemélyként tervezi ezt.
 Az ország európai uniós csatlakozásának megítélésével kapcsolatban pozitív elmozdulás történt az
előző évek eredményéhez képest, hiszen 2015 áprilisában a lakosság többsége (65%)
összességében előnyösnek érzi hazánkra nézve a csatlakozást.

Az Eurobarometer EU fejlesztéspolitikájára vonatkozó állampolgári ismeretek és elképzelések c.

2013. októberi felmérése szerint (Eurobarometer, 2013) míg az Európai Unióba vetett bizalom
folyamatosan csökken az állampolgárok körében, a regionális politika hatásairól egyre pozitívabb
az általános vélekedés. Azok a válaszadók, akik ismernek uniós fejlesztéseket a közvetlen
környezetükben, 75%-ban úgy gondolják, az uniós Alapok pozitív hatással vannak városuk,
régiójuk gazdasági és társadalmi fejlődésére. A kohéziós politika ismertsége, a korábbi adatokhoz
hasonlóan uniós szinten 34% (Lengyelország: 80%, Magyarország: 62%, Spanyolország: 33%,
Egyesült Királyság: 10%). Magyarországon a megkérdezettek 92%-a érzi úgy, hogy
mindennapjaikra pozitív hatással vannak az uniós fejlesztések (uniós átlag: 20%) és a
magyarországi megkérdezettek 33%-a hallott legalább egy alapról (uniós átlag: 20%).
Az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos elsődleges információforrás továbbra is a televízió
(Magyarország: 21%, uniós átlag: 26%). A válaszadók ötöde elsősorban helyi és regionális
lapokból értesül először az uniós fejlesztésekről (Németország, Finnország), a korábban mért
adatokhoz képest Magyarországon viszont 12%-kal csökkent azon válaszadók száma, a helyi és
regionális lapokat nevezték meg elsődleges információs forrásként (Magyarország: 17%, uniós
átlag: 18%). Ezzel szemben Magyarországon a megkérdezettek jelentős része számára a
hirdetőtáblák szolgálnak elsődleges információ forrásként (Magyarország: 28% +17; uniós átlag:
11%).

|8
Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_384_fact_hu_hu.pdf

2. 2007-2013-as jó gyakorlatok beazonosítása

Az Európai Bizottság kommunikációs munkacsoport üléseinek alkalmával és kommunikációval
foglalkozó nemzetközi konferenciák során több olyan kommunikációs jó gyakorlatot mutatott be a
Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály az elmúlt évek során, amely nemcsak a Bizottság, de
a többi tagállam elismerését is kiváltotta; ilyen például az Óriás számok kampány és a Térképtér
interaktív térképalkalmazás. Más tagállamok jó példáira alapozó hazai gyakorlat többek között a
kommunikációs hálózat működtetése, a 2007-2013-as időszak legsikeresebb fejlesztéseit
magában foglaló eredménykommunikációs kiadvány vagy az Uniós fejlesztések nyílt napja
rendezvénysorozat.

 Óriás számok

Az Európai Bizottság megbízásából készített, „Evaluation study on good practices in EU Regional

Policy communication 2007-2013 and beyond”2 c. 2013 októberében nyilvánosságra kerülő

2
http://ec.europa.eu/regional_policy/newsroom/detail.cfm?id=1191&lang=en

|9
tanulmány kiemelkedő tagállami gyakorlatként azonosította a 2012 nyarán megvalósított Óriás
számok elnevezésű kommunikációs kampányt3.
A 2012 nyári-őszi kommunikáció célja az volt, hogy a lakosság számára megkülönböztető és
releváns módon, szokatlan eszközökkel lehessen demonstrálni, hogy az uniós támogatásoknak
köszönhetően nagyon sok, az ő mindennapi életüket is befolyásoló, sikeres fejlesztés valósult már
meg. Cél volt, hogy a lakosság elismerje az eredményeket, büszke legyen azokra és támogassa a
jövőbeli célokat. A stratégiában meghatározott „érzem, hogy sikerül” alapgondolatát a célközönség
számára úgy lehet fontossá tenni, ha az olyan dolgokkal kapcsolódik össze, amelyek részét
képezik a mindennapi életnek.

Az Óriás számok jelentése:

A kampány célja az volt, hogy felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy az uniós fejlesztéseknek
köszönhetően:

 2.591 kilométer út épült és újult meg (kerékpár-, autó-, vasút)

 2.508 oktatási intézmény újult meg
 1.269 egészségügyi intézmény újult meg
 570.000 fő vett részt képzési programokban
 683 milliárd Ft a generált beruházások nagysága
 19.666 tonnával csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 2011-ben
 6.894.721 látogatás történt olyan turisztikai attrakcióknál, amelyek uniós támogatásban
részesültek

A kampány keretében 7 statikus szám térinstalláció készült kortárs művészek bevonásával, olyan
egyedi reklámhordozók, amelyek a lakossági célközönség számára releváns számokhoz
kapcsolódnak és közterületi funkciójuk is van. Az Óriás Számok felavatásához mini PR
események, rendezvények társultak a helyi sajtóérdeklődés felkeltésére. A résztvevők számára a
7 helyszínre összesen 40.000 példányban szórólapok készültek, amelyben a kampány hátteréről,
a számok jelentéséről kapott tájékoztatást a lakosság.

 Uniós Fejlesztések nyílt napja rendezvénysorozat

Az Európai Bizottság Fejlesztés-és Várospolitikai Főigazgatósága INFOREGIO honlapján ad hírt4

arról a korábban több fórumon bemutatott jó gyakorlatról, amelynek keretében megnyitjuk az uniós
fejlesztések kapuit az érdeklődők számára.

3
http://www.szechenyi2020.hu/oriasiszamok/

4
http://ec.europa.eu/regional_policy/newsroom/detail.cfm?id=1324&LAN=EN&lang=en

|10
Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta több tízezer beruházás, fejlesztés valósult meg az
országban. A hatalmas szám ellenére a lakosság az uniós fejlesztésekről mégis szinte kizárólag a
híradásokból értesül. 2013-ban indult útjára az évente legalább egy alkalommal megrendezésre
kerülő Uniós Fejlesztések nyílt napja programsorozat, hogy a lakosság megértse: az uniós
támogatások, a fejlesztések nem elvont fogalmak, hanem konkrét, megvalósult beruházásokat
jelentenek. A rendezvények mindenki számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy saját
élményeket, tapasztalatokat szerezzenek a megvalósult fejlesztésekkel kapcsolatban.

 Számítaszavam.hu honlap
A 2014-2020-as tervezési időszak operatív programjait és a Partnerségi Megállapodást a jogszabályi
előírások alapján az érintettek és a szakmai célcsoport bevonásával kötelező társadalmi egyeztetésre
bocsátani. A kötelező tevékenységen túl azonban fontosnak tartjuk, hogy minden érdeklődő, minden
állampolgár kiválaszthassa a számára legfontosabb fejlesztési területet. Ennek érdekében került kialakításra
a www.szamitaszavam.hu honlap, ahol az oda látogatók ábrák, magyarázatok alapján rendezhette sorba a
fejlesztési területeket, ezzel jelezve, hogy számára mely terület támogatása a legfontosabb. A területek,
amelyeket feldolgozásra kerültek az alábbiak:

 munkahelyteremtés
 vállalkozások versenyképességének javítása
 szegénység elleni küzdelem, oktatás
 energiahatékonyság növelése, oktatás
 közlekedés fejlesztése
 kutatásfejlesztés

Minden egyes terület bemutatásához egy animációs kisfilm is készült, a filmek elérhetőek a
www.szamitaszavam.hu honlapon. A honlap célja a lakosság figyelmének felhívása arra, hogy az
uniós források elosztásakor mindenki szava számít! A szamitaszavam.hu honlap látogatóinak
száma közel 100.000 volt, a honlap alapján a legfontosabbnak ítélt fejlesztési terület a
munkahelyteremtés volt.

 Infógrafika

A 2007-2013-as időszak lezárásaként egy új, innovatív vizuális eszközt, az infógrafikát alkalmazó
online és print minikampány5 segítségével mutatta be a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs
Főosztály az időszak eredményeit területi (országos és regionális) és a fejlesztési területek szerinti
bontásban 2013 decemberében. A Metropolban összesen 9 alkalommal, online felületeken
(metropol.hu, bruxinfo.hu, megyei napilapok online felületei) pedig 6 héten keresztül lehetett
találkozni a hirdetésekkel.

5
http://lakossag.szechenyi2020.hu/uj_szechenyi_terv/eredmenyeink/infografika

|11
Az Infógrafikák annyira népszerűek voltak, hogy plakát minőségben is nyomtatásra kerültek, illetve
az Európai Bizottság számára, az Európai Bizottság hazai képviselete és a Europe Direct Irodák
számára is hozzáférhetővé tettük ezeket.

 63 000 lépés Magyarországon

A ’63 000 lépés Magyarországon’ című kiadvány a 2007-2013 között megvalósult turisztikai
fejlesztések népszerűsítésére jött létre azért, hogy a teljesség igénye nélkül, régiónként mutassa
be a lakosságnak az uniós források felhasználásának sokszínű eredményeit. Kommunikációnkban
erősen jelen van az online kommunikációs eszközök használata, amelyek közül mindenképpen
említést érdemel a fenti kiadványból kialakított interaktív iPad-applikáció. Az eszköz a kiadvány
vizualitását megőrizve mutatja be a hazai fejlesztések sokszínűségét és olyan audiovizuális
elemeket is integrál, mint a projektekkel kapcsolatos média-megjelenések.

 Fejlődés 172 pillanatban

A ’Fejlődés 172 pillanatban’ című kiadvány ugyancsak a 2007-2013-as időszak lezárásaként és
egyben a 2014-2020-as költségvetési ciklus előkészítéseként az elmúlt hét év fejlesztési
sikertörténeteit mutatja be a lakosság számára fejlesztési területenként, valamint állami vezetőkkel
készített interjúkon keresztül.

3. Uniós Jogszabályi keret

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (a Közös Stratégiai Kerethez tartozó

Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó
közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai
Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az
1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről) rendelkezik az alapvető szabályozási
keretekről. Emellett az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete írja elő az Európai
Szociális Alapra és az Ifjúsági Garanciára vonatkozó kommunikációs szabályokat.
A kommunikációs stratégiával a 1303/2013-as rendelet 116. cikke foglalkozik. Ez tartalmazza,
hogy az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap valamennyi operatív programjára vonatkozóan el
kell készíteni a kommunikációs stratégiát, amely összevont is lehet. A jogszabály szabályozza,
hogy az első OP benyújtását követő 6 hónapon belül a kommunikációs stratégiát is be kell
nyújtani jóváhagyásra az érintett monitoring bizottságnak. Amennyiben több operatív programra
olyan közös kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, amely több monitoring-bizottságot érint, a
tagállam felelősként kijelölheti az egyik monitoring-bizottságot arra, hogy a több érintett monitoring-
bizottsággal konzultálva jóváhagyja a közös kommunikációs stratégiát. (1303/2013/EU rendelet

|12
116. cikk (2). Az esetleges módosítás is MB jóváhagyást igényel. Évente minimum egyszer be
kell számolni a stratégia végrehajtásában elért eredményekről és az eredmények elemzéséről,
továbbá a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és kommunikációs
tevékenységekről.

A 1303/2013/EU jogszabály XII. sz. melléklete határozza meg a kommunikációs stratégia

elemeit.

Az irányító hatóság és adott esetben a tagállam által kidolgozott kommunikációs stratégia a következő
elemeket tartalmazza:

a) a megközelítés leírása, beleértve a tagállam vagy az irányító hatóság által hozandó, a potenciális
kedvezményezetteket, a kedvezményezetteket, a multiplikátorokat és a szélesebb közönséget
megcélzó főbb tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket, figyelembe véve a 115. cikkben
leírt célokat;
b) leírás azokról az anyagokról, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek számára is
hozzáférhető formátumban bocsátanak rendelkezésre;
c) annak leírása, hogy a kedvezményezettek milyen támogatást kapnak kommunikációs
tevékenységeikhez;
d) a stratégia végrehajtásának tájékoztató jellegű költségvetése;
e) a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásáért felelős igazgatási szervek leírása,
a személyi erőforrásokkal együtt;
6
f) a 2. pontban említett tájékoztatási és kommunikációs intézkedések módozatai, beleértve annak a
honlapnak vagy honlap-portálnak a megjelölését is, ahol az adatok találhatók;
g) annak megjelölése, hogy a szakpolitika, az operatív programok és a műveletek láthatósága és az
irántuk való figyelemfelkeltés, valamint az alapok és az Unió szerepe szempontjából hogyan
értékelendők a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések;
h) adott esetben, leírás az előző operatív program főbb eredményeinek felhasználásáról;
i) a következő évben végrehajtandó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket tartalmazó éves
frissítés.

Jelen stratégia valamennyi felsorolt elemmel rendelkezik.

4. SWOT elemzés
A stratégia kialakítása során teljes körűen vizsgálat alá kerültek a erősségek és gyengeségek,
lehetőségek és veszélyek. Készült egy úgynevezett SWOT-analízis is, amely az említett elemeket
sorolja fel.

6
Nagyszabású tájékoztatási kampány megszervezése (operatív program(ok) indításáról, a finanszírozási
lehetőségeket az alkalmazott stratégiákat, elért eredményeket népszerűsítő);a műveletek listájának elektronikus
úton történő közzététele; példák felsorolása az adott operatív program szerinti műveletekre az egységes honlapon
(az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén)

|13
 Célok elérését segítő tényezők Célok elérését akadályozó tényezők

Erősségek
 az egész országot lefedő kézzelfogható
fejlesztési eredmények a 2007-2013-as
időszakból
 egységes, kipróbált, központosított
kommunikációs szervezeti struktúra
 egységes, az összes OP-t lefedő arculati,
eljárásrendi szabályozás
 széleskörű médiakapcsolatok
 összeszokott kommunikációs munkatársak a
központi szervezeti egységek, az IH-k
szintjén
 bizalmi, a kölcsönös érdekeket tiszteletben
tartó viszonyrendszer a fejlesztéspolitika
Belső tulajdonságok
Gyengeségek
 a többszörös forrásigényből fakadó lassabb
értékelési és döntési folyamatok (jelentős
nyomás az intézményrendszeren)
 az EU szintű szabályozás kialakítása és a
hazai rendszer-átalakítás bizonytalanságot
szül, amely a két periódus között pár hónapos
átmeneti időszakként jelenik meg
 az összetett fejlesztéspolitikai célok nehéz
lefordíthatósága
 bürokratikus, személytelen, sokszor korlátolt
kommunikációs lehetőségek

különböző szereplői között

(intézményrendszer, pénzügyi szervezetek,
pályázók)
 kiterjedt partneri együttműködés (Európai
Bizottság Magyarországi Képviselete,
Külügyminisztérium, Európai Parlament
Tájékoztatási Irodája)
 széleskörű, szakmailag elismert beszállítói
kapcsolatrendszer
Lehetőségek Veszélyek
 10 éves hazai és nemzetközi tapasztalat a  sértett érdekcsoportok (rendszer
fejlesztések kommunikációjában egyszerűsítéséből fakadó korábbi
 széleskörű kapcsolatrendszer a téma haszonélvezők elégedetlensége pl.
meghatározó médiumaival és gazdasági pályázatírás, csalódott pályázók)
szereplőivel  fejlesztéspolitikai kérdések és általános
 érdekazonosság az Európai Bizottság és a pártpolitikai kérdések összemosódása,
kormányzat között a fejlesztési programok  a negatív hírek és visszaélések publicitása
népszerűsítésében magasabb, mint az eredményeket bemutató
 a rendelkezésre álló források mennyisége aktivitásoké, ebből fakadóan torz kép alakul ki
Külső tulajdonságok

versenyképessé teszi a fejlesztési a források felhasználásáról

kommunikációt  a politikai csatározások kereszttűzébe került
 a folyamatosan fejlődő kommunikációs fejlesztéspolitika
technológiában rejlő lehetőségek  általános, a közügyek irányába megnyilvánuló
kihasználása (social media) szkepticizmus
 jó gyakorlatok megosztása a tagállamok
között
 sikertörténetek megosztása, média
érdeklődésének felkeltése

|14
III) A fejlesztéspolitika hazai
intézményrendszere és kommunikációs
feladatai
1. A hazai fejlesztéspolitika intézményrendszere, arculata

Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős

Államtitkár
•Politikai szint

A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős

helyettes államtitkár
•Politikai szint

Központi kommunikáció
•Alap, OP, Projekt szint

Irányító Hatóságok
•OP szint

Kedvezményezettek
•Projekt szint

Magyarországon az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak kommunikációját a

Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárságán belül a
Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály irányítja.
A jelenleg hét fővel működő Főosztály felelős az OP-k kommunikációjának összehangolásáért, a
marketingkommunikációs tevékenységek megvalósításáért (médiavásárlás, nyomda és grafikai
szolgáltatások, kreatív és PR feladatok, közvélemény kutatás), a rendezvények szervezéséért,
valamint a hazai fejlesztéspolitika online felületeken való kommunikációjáért. A Fejlesztéspolitikai

|15
Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkár látja el a szóvivői feladatokat. A Fejlesztéspolitikai
Kommunikációs Főosztály munkatársai mellett minden Irányító Hatóság részéről biztosított az
uniós fejlesztések gördülékeny kommunikációjának ellátása az IH-nál/ szaktárcánál dolgozó
kommunikációs szakembereken keresztül, akik nem csak a kedvezményezettekkel, de a
Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztállyal is állandó kapcsolatban állnak.
A Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság egyik munkatársa az
INFORM és az INIO bizottsági kommunikációs munkacsoportok Magyarország által delegált
állandó tagja és felel az Európai Bizottsággal történő kapcsolattartásért.
Az irányító hatóságok felelősek a kezelésükben lévő operatív programok sikeres megvalósításáért,
ennek keretében a felhívások meghirdetéséért, a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információk
közvetítéséért a potenciális kedvezményezetti kör számára és a projektek megvalósítása során a
kedvezményezettek munkájának támogatásáért.
A kedvezményezettek felelősek azért, hogy projektjük számára a lehető legszélesebb
nyilvánosságot biztosítsák. Munkájuk során segítséget biztosít számukra az arculati kézikönyv, a
honlapon elérhető elektronikus sablonok, valamint a kedvezményezettek tájékoztatási
kötelezettségeit szabályozó útmutató és a táblagenerátor szoftver.
A teljes hazai fejlesztéspolitika egységes brand, szlogen és arculati elemek mentén kommunikál,
melyeket egy intézményrendszeri arculati kézikönyv tartalmaz. A mindenkor hatályos arculati
kézikönyv és a letölthető sablonok a www.palyazat.gov.hu honlapon elérhetőek. Az intézményi
honlapon ezen kívül letölthető és exportálható formátumban megtalálhatók a 2007-2013-as
időszakban megvalósult projektek adatai. A 2014-2020-as időszak elején egységes honlap került
kialakításra, amelyről mind a lakosság, mind pedig a kedvezményezetti kör számára fontos
információk elérhetők (http://www.szechenyi2020.hu/).

2. Kedvezményezettek kommunikációs kötelezettségei

Az ERFA, ESZA és Kohéziós Alap kedvezményezettjei számára a Kedvezményezettek
Tájékoztatási Kötelezettségei (KTK 2020) című dokumentum biztosítja a megfelelő projekt szintű
kommunikációt a 2014-2020-as időszakban. A mindenkor hatályos teljes útmutató megtalálható a
www.palyazat.gov.hu honlapon. Fontos azonban megjegyezni, hogy mivel a dokumentum a

|16
Széchenyi 2020 arculat bevezetését követően lépett életbe 2014 júniusában, abban a 2007-2013-
as időszak programjaira is vonatkozik az arculati szabályozás, hiszen az életbe lépés időpontjától
felmenő rendszerben az előző időszakban megvalósult beruházások kommunikációjába is az új
arculat került beépítésre.
Az útmutató alapvetően két részből áll, az első részben a kedvezményezettek számára kötelező
kommunikációs tevékenységet, eszközöket írja elő. A dokumentum a kötelezettségek felsorolásán
túl segítségként, praktikus, kézzelfogható útmutatóként is szolgál az uniós pályázatokon
támogatást nyert kedvezményezettek számára alapvetően a támogatási szerződés/okirat
megkötése utáni időszakra vonatkozóan. A második részben a kedvezményezettek által
használatos új időszakhoz kapcsolódó arculati előírások találhatóak.
Az útmutató létrehozása során a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály törekedett az
összes érintett bevonására, így az értékelemzés módszertanát7 követve alakította ki az új
dokumentumot a Közreműködő szervezeti munkatársak, külső szakértők és az ellenőrző hatóság
(EUTAF) bevonásával. Általános véleményként megfogalmazták az érintettek, hogy
mindenképpen konstruktív változások történtek a dokumentumban az előző időszak
tapasztalatainak beépítésének köszönhetően. A véleményeket úgy került beépítésre, hogy minden
projekttípus esetén használható, általánosan alkalmazható útmutató álljon össze.
Az előző időszakhoz képest egyes esetekben csökkentek az előírások, racionalizálásra kerültek az
előírt elemek a projekttípus-szétválasztásnak köszönhetően. A projektek megvalósításakor a
támogatási szerződés kötésének időpontjában hatályos Kedvezményezettek Tájékoztatási
Kötelezettsége útmutató szerint kell eljárni. Az arculatot illetően az új KTK (ún. KTK 2020)
hatálybalépését követően az új előírások használata a kötelező a kommunikációs tevékenységek
során az egységes arculat biztosítása miatt, de ezért nem szükséges a már megvalósított
tevékenységek, legyártott eszközök, anyagok módosítása.
Profiltól és mérettől függetlenül minden szervezet (projekt) számára elengedhetetlen, hogy
folyamatos kapcsolatban legyen szűkebb és tágabb működési környezetével, partnereivel,
ügyfeleivel, munkatársaival, valamint a tevékenységét kívülről vagy belülről befolyásoló
véleményvezérekkel. Az EU szintű szabályozás alapján kialakult hazai szabályoknak megfelelően
a kedvezményezetteknek a projekt jellegétől és a támogatás értékétől függően kötelezően előírt
kommunikációs kötelezettségeket kell teljesítenie. Az útmutatóban a kötelezően előírt
tevékenységeket a támogatási szerződés megkötését követő időszak három szakaszában kell
megvalósítani: a projekt előkészítő szakasza, a projekt megvalósítási szakasza, a projekt
megvalósítását követő szakasza. Az értelmezhetőséget részletes magyarázatokkal, és gyakran
ismételt kérdések megválaszolásával segíti az útmutató.
Az egyes eszközökre vonatkozó arculati előírásoknál honlapról letölthető, szerkeszthető sablonok
segítik a kedvezményezetteket. A tájékoztató és emlékeztető táblák elkészítését egy online

7
http://www.microva.hu/ertekelemzes/bevezetes_az_ertekelemzesbe

|17
elérhető „tábla-generátor” segíti, amely a projektadatok bevitele után egy kész grafikai tervet
biztosít a kedvezményezettnek, ezzel is segítve a munkájukat.
Az egész útmutató szakszó használat kialakítása és tartalmi felépítése során az volt a célkitűzés,
hogy a kedvezményezettek az előírásokat kommunikációs szakértő bevonása nélkül is értelmezni
tudják, és akár külső segítség bevonása nélkül is meg tudják valósítani az útmutatóban foglaltakat,
és ez által könnyebben teljesüljön a közös cél, a hatékony és eredményes kedvezményezetti
kommunikáció.

3. A szereplők feladatai
A Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatában8 foglaltaknak megfelelően az
Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős államtitkár irányítja az európai uniós források
felhasználásával összefüggő fejlesztéspolitikai kommunikációt.

A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár

a) szervezi az európai uniós források felhasználásával összefüggő kommunikációs

tevékenységet,
b) közreműködik a fejlesztési programok népszerűsítésében, a programok eredményeinek
társadalmi szintű megismertetésében, ennek érdekében kommunikációs kampányokat szervez és
biztosítja a modern közösségi médiák aktív használatát a fejlesztéspolitika kommunikációjában,
c) részt vesz az új kommunikációs csatornáknak a kormányzati munkába való integrálásában,
d) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a
szakminisztériumokkal, azoktól felvilágosítást és tájékoztatást kérhet,
e) irányítja a 2014–2020-as kommunikációs stratégia és az ehhez kapcsolódó útmutatók
elkészítését,
f) a nemzetközi fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása mellett
kapcsolatot tart az Európai Bizottság és az Európai Unió kommunikációs munkacsoportjaival,
g) az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár irányításával ellátja a Miniszterelnökséget
vezető miniszter által közvetlenül meghatározott feladatokat,
h) előkészíti a fejlesztéspolitikai tárgyú parlamenti kérdések, interpellációk, egyéb megkeresések
választervezeteit,
i) kizárólagosan ellátja a fejlesztéspolitikai tárgyú sajtómegkeresések és közérdekű
adatigénylések megválaszolását, ahol az utasítás másként nem rendelkezik
j) közvetlen kapcsolatot épít ki és tart fent a média képviselőivel.

8
1/2014. (VII. 23.) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról

|18
A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozik a

Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály9, amely

a) ellátja és koordinálja a Kormány európai uniós források felhasználásával összefüggő

fejlesztéspolitikai kommunikációs tevékenységét, különös tekintettel a 2007–2013-as és 2014–
2020-as operatív programok végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatási és eredmény
kommunikációs tevékenységre,
b) az egyes operatív programok végrehajtásáért felelős szakminisztériumokkal együttműködve
kialakítja az operatív programok éves kommunikációs tervét és biztosítja azok végrehajtási
hátterét,
c) koordinálja a közbeszerzés keretében kiválasztott ügynökségek (pl. PR/kreatív,
médiavásárlás, rendezvényszervezés, nyomdai tevékenység és közvélemény
kutatás/elemzés) tevékenységét, kommunikációs szolgáltatást nyújt a fejlesztéspolitikai
intézményrendszer számára,
d) elkészíti az európai uniós szabályozás alapján a nyilvánossági követelmények betartásához
szükséges útmutatókat és felügyeli azok alkalmazását,
e) kialakítja a projektszintű kommunikáció keretrendszerét és szükség esetén bekapcsolódik
egyes projektekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok lebonyolításába,
f) kapcsolatot tart az Európai Unió kommunikációs munkacsoportjaival, részt vesz azok
tanácskozásain (INIO, INFORM) és az egyes tanácskozások között folyamatos
információcserét bonyolít a munkacsoport tagjai között,
g) kialakítja és kezeli az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó egységes arculatot, részt
vesz a pályázati felhívások arculatának minőségbiztosításában az arculati kézikönyvvel való
összhang biztosítása érdekében10
h) integrált lakossági kampányokat folytat, rendezvényeket szervez, kiadványokat készít,
honlapot és social média felületet működtet, média együttműködéseket bonyolít.

Az irányító hatóságok (IH) az adott ágazatért felelős szaktárcákban kaptak helyet a 2014. év eleji
intézményrendszeri átalakításoknak megfelelően. A Terület-és Településfejlesztési Operatív
Program esetén a végrehajtást a jövőben megyei szinten segíti a közreműködő szervezet. Az IH
továbbra is közreműködik az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és
módosításában, valamint az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi
egyeztetési folyamatok, valamint kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásban.

99
1/2014. (VII. 23.) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról
10
20/2015. (VII. 6.) MvM utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII. 23.)
MvM utasítás módosításáról

|19
 a) A specifikus, OP szintű szakmai kommunikációt az Irányító Hatóság végzi el.
b) Az IH tájékoztatást nyújt az operatív programokról és a programok biztosította támogatási
lehetőségekről (Pályázatok megjelentetése, módosítása, stb.)
c) A tevékenységek megvalósítása az éves kommunikációs tervek alapján
történik. (Tájékoztató napok, roadshow-k, társadalmi egyeztetések, workshop-ok,
társadalmasítás, stb.)
d) A kommunikációs terület együttműködő partnereinek kiválasztása központosított
közbeszerzés útján történik, amely egyszerre teszi költséghatékonyabbá és
gördülékenyebbé a fejlesztéspolitikai kommunikációt.

A kedvezményezettek projektjük jellegétől és a támogatási összeg nagyságától függően

különböző kommunikációs tevékenységeket folytatnak, amelyhez kötelező előírásokat és
megvalósítási segítséget a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazó útmutató
(KTK2020) nyújt.

4. Hazai kommunikációs hálózat működtetése

Az EU-s fejlesztéspolitikával foglalkozó kommunikációs kollégák számára a Miniszterelnökség
Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztálya kommunikációs hálózatot működtet, melynek
keretében személyesen találkoznak kommunikációs szakértők, hogy megosszák egymással
tapasztalataikat. A találkozók között folyamatos email-es és telefonos kapcsolattartás zajlik. A
kommunikációs hálózat állandó tagjai a jövőben a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály
kollégái, és az irányító hatóságok kommunikációért felelős tagjai és a Közreműködő Szervezetek
kommunikációs szakértői, valamint eseti jelleggel meghívunk kommunikációs szakértőket,
példaértékű kommunikációs tevékenységet végző projektgazdákat és indokolt esetben megyei
szintű fejlesztéspolitikai szervezetek kommunikációs munkatársait

5. Akadálymentesített hozzáférés
Jelen stratégia kiemelt célja az európai uniós támogatással megvalósuló magyarországi
fejlesztések széles körű megismertetése és tudatosítása, melynek alapvető feltétele, hogy a hazai
fejlesztéspolitikáról szóló információk minden állampolgár számára könnyen hozzáférhetők
legyenek. A minél szélesebb elérés érdekében a kommunikációs stratégia fontos részét képezi,
hogy a fogyatékkal élők is probléma nélkül tájékozódhassanak a hazánkban megvalósuló
fejlesztésekről kommunikációs felületeinken.
Látássérült állampolgárok számára internetes oldalaink az új időszakban könnyen átlátható és
hozzáférhető felhasználói felületet biztosítanak a tartalom és a háttér kontrasztjának megfelelő
arányával (fekete-fehér illetve fehér-fekete színséma), a növelhető betűmérettel, valamint a jól
látható kattintható felületekkel, a pályázatok beadásához szükséges sablonok és dokumentumok

|20
pedig könnyen hozzáférhető formában is letölthetők majd. Könnyen hozzáférhető internetes
felületeink mellett a látássérültek telefonos ügyfélszolgálatunkon és személyesen ügyintézés
keretében is érdeklődhetnek a fejlesztéspolitikával kapcsolatos kérdésekről. Hallássérült
állampolgárok számára reklámfilmjeink és az internetes felületekről letölthető audiovizuális
tartalmak a jövőben feliratozva is elérhetők lesznek.
A Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály rendezvényein a jövőben igény esetén szakképzett
jelnyelvi tolmácsot és könnyen megközelíthető, valamint a lehetőségekhez mérten
akadálymentesített környezet biztosítására is törekszik a Főosztály.

6. Széchenyi2020, azaz a 2014-2020-as fejlesztési terv

kommunikációja
A Széchenyi 2020 Fejlesztési terv az Európai Unió 11 fő tematikus célkitűzésén, valamint az
Európai Unió által a tagállamok számára meghatározott ajánlásokra, valamint az átfogó nemzeti
stratégiákon alapszik. Kommunikációnk során a következő ciklusban ezek mentén kerülnek
kialakításra kommunikációs aktivitásaink.

Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források (ESB alapok) terhére –
az alábbi tematikus célterületek támogatását teszi lehetővé a 2014-2020-as tervezési időszakban:

 A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése

 Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának
és minőségének javítása
 A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és
akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása
 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása
minden ágazatban
 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés-és kezelés
előmozdítása
 A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása
 A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb
hálózati infrastruktúrákban
 A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása
 A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos
megkülönböztetés elleni küzdelem
 Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a
készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
 A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony
közigazgatáshoz történő hozzájárulása

|21
A Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott öt fő prioritás hangsúlyos szerepet kap a
hazai fejlesztéspolitikai kommunikációban.

Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el,
az átfogó nemzeti fejlesztési célhoz az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban
kijelölt öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a
fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is:

 A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk

fokozása
 A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi
felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre)
 Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése
 A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése
 A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

Az uniós és a nemzeti fejlesztési törekvések összhangja

A fent bemutatott célrendszer Magyarország átfogó nemzeti fejlesztési tervdokumentumára, az
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra (OFTK), illetve annak erősen
gazdaságorientált, de társadalmi-környezeti szempontokat is integráló célrendszerére
támaszkodik. A Partnerségi Megállapodásba is átültetett OFTK célrendszer kialakításának fontos
tényezői voltak az EU fejlesztési politikáinak (ld. kohéziós, valamint a vidékfejlesztési és halászati
politika) 2014–2020-as célkitűzései.
Mindegyik fő nemzeti fejlesztési prioritás támogatja tehát az Európa 2020 stratégiát és együttesen
átfogják az Európai Unió által támogatásra javasolt 11 tematikus célkitűzést is.
Az Európai Unió 2010-ben az összes tagállam számára 5 területen fogalmazott meg 2020-ig
elérendő célkitűzéseket, amelyek elsősorban az EU növekedésének biztosítását szolgálják.

Ezekhez a közös célokhoz igazodva a tagállamok saját vállalásokat tettek. Magyarország e célok
mentén fogalmazta meg azt a Nemzeti Reform Programot.

Nemzeti Reform Program

Az EU 2020 stratégiával összhangban Magyarország Kormánya a Nemzeti Reform Programban

vállalásokat tett, amelyeket nagyrészt a 2014-2020-as költségvetési ciklus uniós támogatásainak
köszönhetően tudunk elérni.
A kutatás-fejlesztés az a terület, amelybe befektetni, mondhatni a jövő záloga, ezért célunk, hogy a
hazai GDP 1,8%-át K+F-re fordítsuk.
A munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatottak számának növelése mindig is kiemelt célja volt a
kormánynak. Ezen a téren a következő hét év alatt el szeretnénk érni, hogy a munkaképes
korúak 75%-a dolgozzon.
További feladat a szegénységben élők számának 450.000 fővel való csökkentése és a korai
iskolaelhagyók arányának 10%-ra való csökkentése

|22
A környezetvédelem és a hatékony energiagazdaság az Európai Unió által prioritásként kezelt
téma, ezért három olyan célt tartalmaz a Nemzeti Reform Program, amely a környezetvédelmet és
a fenntartható fejlődést helyezi előtérbe: üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10%-
os növelése 2005-höz képest, az energiahatékonyság 10%-os növelése, a megújuló
energiaforrások arányának 14,6%-ra növelése.

A fenti EU-s valamint nemzeti célkitűzések tehát azok, amelyek mentén Magyarország
megtervezte a 2014-2020-as fejlesztési ciklus operatív programjait, s amely célkitűzések
meghatározzák az operatív programokkal kapcsolatos tájékoztatási és nyilvánossági
tevékenységet.

A 2014-2020-as programozási időszak fejlesztéseihez kapcsolódó központi kommunikációs

tevékenységek részletes megvalósítása az alábbi célok mentén, a következő célcsoportoknak és
ezen főbb üzenetek közvetítésével történik majd.

Célcsoport
Cél Üzenetek Alüzenetek Közvetítők Eszközök KPI
ok

A lakosság Az EU-s tagság A hétköznapi Fejlesztéspoli Médiakampány uniós

ismerje meg számos előnyt célokra tikai ok fejleszt
az uniós tartogat az ország lefordítható kommunikáci Rendezvények ések
forrásokból számára. eredménye óért felelős kiadványok ismeret
megvalósított A fejlesztések pozitív van a források helyettes e és
projekteket. hatását kisebb vagy felhasználásán államtitkársá hatása
Mindenki nagyobb mértékben ak: g, szóvivő
lássa be, közvetlenül is - élhetőbb helyi
Lakosság
hogy az EU-s érezzük, de minden ország véleményvez
(közvélemé
fejlesztések fejlesztés az ország - több érek,
ny)
és azok növekedéséhez/gazd munkahely újságírók,
eredményei agodásához is - minőségi ismert
az ország hozzájárul. oktatás emberek,
egészére - modern celebek,
pozitív egészségügy ismert,
hatással - olcsóbb hiteles
vannak. energia személyisége
k

Potenciális Megfelelő Az EU-s források A kereskedelmi online felületek az

pályázói tájékoztatás számukra közvetlen forrásszerzés kamarák, (honlap) uniós
kör nyújtása a hasznot jelenthetnek. feltétele a inkubátorház támoga
(vállalkozók pályázás közösségi és a ak, helyi szakmai tások
önkormány minden szervezeti véleményvez rendezvények hazai
zatok, fázisáról, a célok érek, prioritá
állami fejlesztéspolit összhangjának szakújságírók szaksajtó sainak
intézménye ikai célok, megteremtése. korábban valamin
k, civil prioritások Ez egy sikeresen közmédia t

|23
szervezete egyértelműsít lehetőség, pályázók, pályáza
k, stb.) ése valamint amely bővíti a ismert, ti
pozitív szervezeti hiteles lehetős
példákon célok elérése személyisége égeine
keresztül a érdekében k k
potenciális felhasználható ismeret
pályázók erőforrások e
mozgósítása. körét.

Megfelelő A projektek sikeres Támogató és IH személyes nyertes

tájékoztatás végrehajtása közös támogatott Széchenyi tanácsadás,e- pályázó
nyújtása a érdek. közös érdeke a Programiroda dm, honlap k
megvalósítás fejlesztés regionális eléged
minden sikeres hálózata információs ettsége
fázisáról, a megvalósítása Regionális napok, ,
Nyertes fejlesztéspolit ami hozzájárul Fejlesztési újrapál
pályázók ikai célok, a programok Ügynökségek workshop-ok yázási
prioritások folytatásához, hajland
egyértelműsí- így további ósága
tése. Bizalom források
kiépítése az eléréséhez.
intézményren
dszer iránt.
A PM-el és az Nincs sikeres Magyarország Központi rendezvény uniós
OP-kal fejlesztéspolitika versenyelőnye kommunikáci támoga
kapcsolatos elkötelezett vezetők abból ó e-dm tá-sok
alapismerete nélkül. fakadhat, ha szakújságírók megítél
k további az országot és-e
bővítése, reprezentáló sajtó
azon politikai és megjelenések
intézkedések gazdasági
megismerteté döntéshozók
Politikai és se, amelyek elkötelezettek
gazdasági lehetővé a közösségi
döntéshozó teszik a politika
k (EU és források irányában, ez
hazai szabályszerű által pedig
egyaránt) lehívását. formális és
informális
viszonyrendsz
erükben is
támogatják a
közösségi
források
hatékony
felhasználását.

|24
Az egységes kommunikációs stratégia irányvonalai mentén IH szintű kommunikációs
akciótervekben kerülnek bemutatásra az adott operatív programhoz és célcsoportjaiknak szánt
kommunikációs akciók.

A stratégia minden évben kiegészítésre kerül tehát egy operatív programonként

megtervezett tevékenységlistával és indikatív forrásallokációval, amely részletes
betekintést ad az egyes OP-k tervezett kommunikációjába.

|25
IV) Kommunikációs aktivitások 2014-2020-ban
A 2014. év kommunikációs kihívásai két témakörre bonthatóak:

1. 2007-2013-as időszak zárása – eredménykommunikáció

A 2007-2013-as időszak eredményeinek bemutatása, vagyis a sikeresen lehívott 8200
milliárd forint és a több mint 63000 megvalósított projekt bemutatása a 18+ lakossági
célcsoport számára.

2. 2014-2020-as időszak indulása – tájékoztatás, mozgósítás

A 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikai céljainak bemutatása a lakosság és a szakmai célcsoport
számára, valamint a potenciális kedvezményezettek új pályázati rendszerrel kapcsolatos edukációja.

A 2007-2013 NSRK (Új Széchenyi Terv) keretében megvalósított sikeres projektek, fejlesztések és
eredmények valamint ezek a lakosság életére gyakorolt pozitív hatásai példaként demonstrálják és
mutatják az utat a jövő felé. Az eredmények lakosságnak történő bemutatása nemcsak
alátámasztja az új periódus fejlesztéspolitikai céljait, hanem kommunikációs szempontból is
segítséget nyújt az új időszakra történő átvezetéshez.
A 2014-2020-as időszak vizuális megjelenítésében is megújul a kommunikáció során, amit egy
arculatváltás fémjelez. A logó megújult formában utal az elmúlt időszak eredményeire, amelyek
megágyaznak a 2020-ig elérendő céloknak.

Logó – Széchenyi 2020

2007-2013 2014-2020

|26
Szlogen – Befektetés a jövőbe

2007-2013 2014-2020

1. 2007-2013 fejlesztési időszak zárása, eredménykommunikáció

Az eredménykommunikációs tevékenység célcsoportja a 18 éven felüli teljes magyar lakosság. A
feladat a megvalósult fejlesztések minél szélesebb körű bemutatása egy-egy példaértékű
megvalósult projekten, sikertörténet elmesélésén keresztül, vagy az elmúlt években egy-egy
ágazatban (oktatás, egészségügy, közlekedés, stb.) bekövetkezett pozitív változásokat
szemléltetve. A kommunikáció célja, hogy a lakosság érezze, hogy az EU-s források nélkül
Magyarország szegényebb lenne. Az üzenet végigkíséri az egész évet, az új pályázati ciklus
indulásáig domináns üzenetként van jelen.
Sikeres projekteket mutatunk be lakossági rendezvényeken (lásd pl. uniós fejlesztések nyílt napja,
projektzáró események, nyári fesztiválok), média együttműködések keretében (pl. RTL Klub, Hír
TV), eredménykommunikációs kiadványt készítünk, emellett aktívan használjuk a Facebook Együtt
Fejlődünk oldalunkat (www.facebook.com/egyuttfejlodunk), a www.szechenyi2020.hu
weboldalunkat valamint élő sajtókapcsolatainkat.

A lakossági kommunikáció mellett a célzottabb, szakmai üzeneteket hordozó kommunikáció is

kiemelkedő jelentőséggel bír az év során. A tevékenység célja a megvalósítás vagy zárás alatt
lévő fejlesztések projektgazdáinak támogatása a végrehajtást segítő intézkedések bemutatásával
és direkt csatorna felépítésével egy-egy problémakör megoldása kapcsán. Célcsoport: a
folyamatban lévő projektek kedvezményezettei (kb. 40 ezer szervezet).
Kézzelfogható segítséget nyújtunk a kedvezményezettek számára a weboldalunk pályázó
tájékoztató felületén keresztül, hírlevél formájában, az ügyfélszolgálatunkon keresztül vagy egy-
egy témára és személyes részvételre épülő workshop-ok keretében.

2. Ad hoc partnerségi együttműködés

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az Európai Parlament Magyarországi
Tájékoztatási Irodájával, a Külügyminisztériummal és a Miniszterelnökséggel olyan ad hoc
partnerségi együttműködési nyilatkozatot írt alá 2014. elején, amelynek keretében a felek

|27
megállapodtak abban, hogy különböző kommunikációs tevékenységeken keresztül együttesen
segítsék elő az Európai Unió értékeinek és jelentőségének közvetítését a magyar állampolgárok
felé, ahogy az a közös Kommunikációs tervben kifejtésre került.
A felek arra kötelezték el magukat, hogy a ’Partnerség az Európáról szóló kommunikációért’
értelmében, átlátható és könnyen hozzáférhető módon kommunikálnak az Európai Unióról, amely
alapvető feltétele annak, hogy az állampolgárok részt vehessenek az Európai Unió demokratikus
életében, és hogy megismerjék az EU-s szakpolitikák által kínált lehetőségeket.
A felek egyetértettek abban, hogy fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió miként járul hozzá a
növekedéshez és munkahelyteremtéshez Magyarországon, valamint hogy az EU az állampolgárok
érdekében cselekszik (mint legfőbb kommunikációs prioritás 2014-ben), különös hangsúllyal a
2014-es európai választások és a magyar csatlakozás 10. évfordulójának kommunikációjára.
A nyilatkozat egy ad hoc-jellegű együttműködés létrehozására irányult, a 2014. január 1. és 2014.
december 31. közötti időszakra vonatkozóan.
Az együttműködés keretében az alábbi tevékenységek közös megvalósítására kerül sor 2014-ben
az uniós fejlesztéspolitikát érintően:

Tevékenység Leírás Időpont

Magyarország csatlakozásának 10. 2014. április 28-30.
‘10 év az EU-ban’- évfordulóját ünneplő konferencia,
konferencia különös hangsúllyal a tagság regionális
dimenziójára (V4 országok)
Kultúrákon átívelő lakossági rendezvény 2014. május 9-10.
a május 9-i Európa nap alkalmából,
melynek célja, hogy bemutassa az EU-
tagságból származó értékeket, valamint
hogy az Európai Parlament választási
kampánya során erősítse az
Európa nap, Budapest
állampolgárok európaiság tudatát,
európai értékekre hívja fel a figyelmet és
hogy az európai történelem fontos
fordulópontjaitól -különösképp
Magyarország EU csatlakozásáról-
emlékezzen meg.
10 éves csatlakozás A budapesti lakosságot megmozgató 2014. május 11. 10
alkalmából 10 km-es futóverseny 10 kiemelt jelentőségű uniós óra
futóverseny 10 uniós fejlesztés mentén, 10 km hosszan,
project körül, Budapest lakossági programokkal.
Együttműködés olyan fesztiválokkal, mint 2014. június-
a Sziget, a Volt, az EFOTT és a kapolcsi augusztus
EU-s együttműködések
Művészetek Völgye, amelynek célja,
fesztiválokkal
hogy növelje a fiataloknak szánt EU-s
programok ismertségét információs

|28
 pontokon és beszélgetéseken keresztül.
10 éves EU tagság, új Európai Bizottság 2014. november
felállása, az első világháború 100 éves
évfordulója és a berlini fal leomlásának
25 éves évfordulója alkalmából az
TEDxEurópa
európaiság, az EU jövőjének
megszervezése
megvitatása véleményformáló körökben:
TED típusú előadások, beszélgetések és
programok, uniós sikeres projektek
bemutatása.

Tekintettel a sikeres együttműködésre, 2015-ben újabb partnerségi megállapodás került aláírásra

az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája,
valamint a Miniszterelnökség között, amelynek hatálya egészen 2017-ig terjed. Az együttműködés
keretében 2015 első felében olyan közös kommunikációs aktivitások valósultak meg, mint az
Uniós Fejlesztések Nyílt Napja, amelynek ezúttal a megyei Europe Direct irodák is aktív
közreműködői voltak, vagy az Európa nap.

3. 2014-2020 új időszak indítása, mozgósítás

A 2014-2020-as időszakban is jelentős források állnak Magyarország rendelkezésére, amelyek
felhasználásáról széleskörű társadalmi egyeztetést folytattunk a lakosság és a szakmai érintettek
körében. A 2020-ig elérendő célok az előző időszaktól eltérő felhasználási keretben történnek,
hiszen már az OP-k tervezése is az NGM irányításával a szaktárcák bevonásával zajlott, ami
elősegíti az ágazati stratégiák és a felhívások között szorosabb összhang megteremtését. Fontos,
hogy be tudjuk mutatni a lakosság és a potenciális pályázók számára, hogy miben lesz más ez az
időszak, mint az előző volt.
A lakossági kommunikáció célja, hogy erősítse az EU-s tagság támogatását a lakosság körében,
és pozitív jövőképet rajzoljon. A kommunikációban ezért a klasszikus ATL eszközrendszeren belül
olyan aktivitásokkal készülünk, amelyek lehetőséget adnak a fejlesztéspolitikai téma érdekessé
tételében. Lakossági rendezvényeken, különböző kiadványokon, Széchenyi 2020 brand
ismertséget segítő szóró ajándékokon, sajtótájékoztatókon és a honlapon valamint Facebook
oldalon folyamatosan frissülő információkon keresztül kívánjuk tájékoztatni a lakosságot.

A szakmai kommunikáció célja, hogy a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály felkészítse a

potenciális pályázókat a források fogadására és tájékoztassuk őket a pályázás és a pályázatok
elbírálásának részleteiről.

|29
Aktuális információkkal látjuk el a potenciális kedvezményezetteket a Széchenyi 2020 weboldal
kedvezményezetteknek fenntartott felületén keresztül, hírlevél formájában, telefonos és személyes
ügyfélszolgálaton keresztül vagy az új felhívásokat bemutató információs napok keretében.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Programban (KöFOP) összesen

bruttó 10,84 milliárd forint áll rendelkezésre az ERFA, ESZA és Kohézió Alap kommunikációs
aktivitásainak megvalósítására a 2014-20-as időszakban, melynek keretében az alábbi
kommunikációs tevékenységeket tervezzük végrehajtani.

Az alábbi táblázat szemlélteti a KöFOP-on belül kommunikációra rendelkezésre álló

összegek OP szerinti lebontását.
2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
KöFOP 0 0 71 71 71 71 71
IKOP 0 0 301 301 301 301 301
KEHOP 0 0 301 301 301 301 301
GINOP 0 0 691 691 691 691 691
EFOP 0 0 238 238 238 238 238
RSZTOP 0 0 26 26 26 26 26
TOP 0 0 302 302 302 302 302
VEKOP 0 0 238 238 238 238 238
Az összegek millió forintban értendők.

A tervezett kommunikációs eszközök, azok célja, célcsoportja és célértéke:

Kimenet
Kommunikáci
Kommunikációs indikátor
ós Eszköz célja Célcsoport
eszközök és
tevékenység
célértéke
reklámfilm,
Széchenyi2020: tájékoztatás
közterület,
2014-20-as időszakra nyújtása, elérés 2 M
sajtóhirdetés, lakosság
hangoló tavaszi ismertség fő
online
kampány növelése
megjelenések
sajtótájékoztató, tájékoztatás potenciális rendezvény
rendezvénysoroz nyújtása, pozitív kedvezményezettek en
2014-2020-as OP at, kiadványok jövőkép , véleményformálók résztvevők
indító események kialakítása száma
150
fő/alkalom
Széchenyi 2020: előadássorozat, tájékoztatás potenciális rendezvény
2014-2020 pályázati szakmai fórum nyújtása kedvezményezettek en
lehetőségei résztvevők
roadshow száma

|30
 100
fő/alkalom
rendezvény és EU fő gazdasági és résztvevők
online kérdéseinek politikai száma kb.
TEDxEurópa
megjelenés megvitatása, véleményformálók 250 fő
konferencia
véleményformál
ás
információs tájékoztatás, potenciális résztvevők
Tájékoztatás az új napok mozgósítás kedvezményezettek száma
pályázati kiírásokról 50
fő/alkalom

 Mindennapi hősök kampány

2015 tavaszán indult a Széchenyi 2020 programhoz kapcsolódó tavaszi kampány, melynek
központi elemei azok a reklámfilmek, amelyek a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra hívják fel a
figyelmet. A Magyarországon eddig jellemző trendekkel egyértelműen szakító alkotások az
információközlés helyett érzelmekre hatnak és programok helyett az embert állítják a középpontba.
A jelenleg zajló hét éves fejlesztéspolitikai periódusban Magyarország a korábbinál több uniós
forráshoz jut, mindösszesen 12 ezermilliárd forinthoz. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai
Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkársága úgy ítélte meg, hogy ebben a kivételes
történelmi pillanatban nem lenne elégséges kampánycél, ha csak ismertetnék a Széchenyi 2020
lehetőségeit. Fel kell rázni a közvéleményt és bemutatni az ország számára ezt a páratlan
lehetőséget. A fő üzenet az: itt az idő, hogy megvalósuljanak az eddig csak megálmodott terveink.
Mivel a jelenleg legfontosabb fejlesztéspolitikai cél a magyar kis- és középvállalkozások
fellendülésének elősegítése, az uniós pénzek 60%-át a vállalkozásoknak, kiemelten a kis- és
középvállalkozásoknak szánják. A támogatások ennek a körnek szólnak, a kampány azonban
sokkal szélesebb kontextusba helyezi a gazdaságfejlesztést – a hétköznapi emberek, a
mindennapi hősök megéneklésével az üzenet az, hogy van lehetőség a fejlődésre, ám az
egyéneken áll, hogy élnek-e vele vagy sem. Hinnünk kell magunkban, és meg kell keresnünk a
lehetőséget, ami ránk vár és élnünk kell vele, tenni kell a megvalósulásáért – ez a kreatív
koncepció. Hiszen csakis így fejlődhetünk, mivel a saját boldogulásunk elsősorban rajtunk múlik,
nekünk kell tenni a jövőnkért. A sikerhez szorgalom kell és bátorság – az, hogy merjünk élni a
lehetőségekkel és ne adjuk fel akkor sem, ha az lenne a könnyebb megoldás. A film különleges
képi világának, narrációjának, zenéjének szinergiája bátorítást sugall, tettekre sarkall. A film
főszereplője Haumann Péter, a nemzet színésze, akinek népszerűségére és hitelességére
alapoznak az alkotók. Nemcsak kiváló színészi munkájával, apró, de annál fontosabb gesztusaival,
meghitt hangulatot teremtő orgánumával, hanem pusztán a személyével is hozzájárul ahhoz, hogy
elérjük ezt az erősen emocionális, involváló, magával ragadó hangulatot.

|31
A két film az alábbi linkeken érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=ScMlSvHN4ow
https://www.youtube.com/watch?v=3wc4YWezhcc

 Uniós Fejlesztések Nyílt Napja

A Miniszterelnökség 2015. március 28-a és április 26-a között az egész országot mozgósító nyílt
napot szervezett az ország mind a hét régiójában, régiónként 11 projekt nyitotta meg a kapuit a
látogatók számára.
A negyedik nyílt nap roadshow megtartásával célunk az volt, hogy a nagyközönség számára
bemutassuk az uniós források felhasználásával megvalósult sikeres hazai projekteket. Ennek
fényében a lakosság és a sajtó számára a kezdeményezésben részt vevő projektek az adott
napon ingyenesen vagy nagy kedvezménnyel voltak látogathatók. Minden régióban egy kiemelt
helyszínen szervezett a Miniszterelnökség egész napos lakossági programot, a régióban
kiválasztott többi helyszínét pedig ingyenesen vagy kedvezménnyel lehetett meglátogatni.

A Nyílt Nap időpontjai és kiemelt helyszínei a következők voltak:

RÉGIÓ DÁTUM KIEMELT NYÍLT NAP HELYSZÍN

Közép- Dunántúl 2015.03.28. Korda Filmpark, Etyek

KMR 2015.04.04. Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)

Szentendre

Dél- Alföld 2015.04.05. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ópusztaszer

Nyugat- Dunántúl 2015.04.12 Iseum Savariense Régészeti Műhely és

Tárház, Szombathely

Észak- Alföld 2015.04.18. Nyíregyházi Állatpark, Nyíregyháza

Dél-Dunántúl 2015.04.19 Siklósi vár, Siklós

Észak- 2015.04.26. Tisza-tavi Ökocentrum, Poroszló

Magyarország

 Európa nap és Futóverseny

|32
A Miniszterelnökség a tavalyi sikeres rendezvényt követően 2015-ben az Európai Bizottság
Magyarországi Képviseletével és az EP Tájékoztatási Irodájával aláírt partnerségi együttműködés
keretében- ebben az évben egy 11 km-es futóversennyel ünnepelte az Európa napot és
Magyarország EU-csatlakozásának 11. évfordulóját. A városnéző futás útvonala 11 olyan uniós
fejlesztés mellett haladt el, mint a Rudas Fürdő, a Várkert Bazár vagy az Olimpia park. A
Margitszigeti Atlétikai Centrumban a futóverseny mellett egész nap ingyenes családi programokon,
színházi előadásokon és koncerteken vehettek részt az érdeklődők, az EUNIC hálózat és az
Erasmus+ Ifjúsági Programiroda standjainál pedig uniós tanulási és munkalehetőségekről
tájékozódhattak. A Miniszterelnökség standjánál budapesti uniós fejlesztésekkel kapcsolatban
szélesíthették tudásukat az érdeklődők.

 Széchenyi 2020 SUPER Road Show, OP indító esemény

A Miniszterelnökség szervezésében 2015 júniusában és júliusában Széchenyi 2020 SUPER néven
OP-indító programsorozat kerül megrendezésre, amelynek legfőbb célja az Európai Bizottság által
elfogadott operatív programok és a 2014-2020-as programozási időszak pályázati lehetőségeinek
megismertetése a lakosság minél szélesebb rétegeivel. Magyarország a 2014-ben aláírt
Partnerségi Megállapodás értelmében olyan gazdaságfejlesztési stratégia mellett kötelezte el
magát, amely célul tűzi ki a hazánk számára allokált uniós források 60%-nak közvetlen
gazdaságfejlesztésbe csatornázását, kiemelkedő szerepet szánva ebben a kis-és
középvállalkozásoknak. Ezzel a célkitűzéssel összhangban, a rendezvény során így hangsúlyos
szerep jut majd a vállalkozásfejlesztési területnek, megszólítva ezzel a 2014-2020 között kiírásra
kerülő pályázatok potenciális pályázói körét.

A Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (SUPER) road show célja, hogy az
aktuális fejlesztéspolitikai ciklus pályázatainak lehető legsikeresebb kihasználása érdekében a
KKV-kat hasznos információval lássa el, pályázásra bátorítsa, inspirálja őket – valamint a
vállalkozást még csak tervező érdeklődőket is motiválja.
A rendezvények első napján szakpolitikai előadások hangzottak el, amelyek fejlesztéspolitikai
kitekintést adnak és a vállalkozásfejlesztési gondolatkört a pályázatok szemszögéből járták körül.
Emellett a pályázati és vállalkozásfejlesztési témák mellett inspiráló, motiváló előadások is
hallhatók voltak olyan üzletemberektől, tudósoktól, feltalálóktól, akik a saját területükön az elmúlt
évek során kiemelkedő eredményeket értek el és személyes történetükkel motiválhatják a
hazánkban működő kis- és középvállalkozásokat, intézményeket, közösségeket és a fiatalokat.

|33
  Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés tervezett
kommunikációja

Az Ifjúsági Garancia célja a 25 év alatti fiatalok körében egyfelől korai beavatkozás révén a
lemorzsolódás megelőzése, másfelől az oktatásból már kikerült, de foglalkoztatásban nem részt
vevő fiatalok fenntartható módon történő be- illetve visszavezetése az oktatásba vagy a munkaerő-
piacra. A tagállami Ifjúsági Garancia rendszerek kiépítésére az Európai Unió által elkülönített
többletforrásként az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (IFK) keretében rendelkezésre álló
összeg felhasználását Magyarország – az uniós elvárásoknak megfelelően – az ESZA forrásokhoz
kapcsolva, azok hatékonyságának növelése érdekében használja fel. Ennek megfelelően az IFK
felhasználásához kapcsolódó kommunikációs tevékenységek elválaszthatatlanok az Ifjúsági
Garancia keretében tervezett tevékenységektől.
Az IG megfelelő kommunikációja a rendszer sikerességének, eredményességének egyik
alapfeltétele. Ennek megfelelően Magyarország mind a célcsoport elérésére, mind a rendszer
kiépítésében, megvalósításában és fenntartásában kulcsszerepet játszó szervezetek, intézmények
megszólítására kiemelt figyelmet tervez fordítani.
Az Ifjúsági Garanciának a fiatalok felé történő kommunikációját a célcsoport változatosságának
megfelelően, célcsoport-specifikusan, az egyes alcsoportokhoz legközelebb álló, célzott
kommunikációs eszközökkel, a hozzájuk legközelebb álló fórumon illetve felületen tervezzük.
Magyarországon a 2014. évi adatok alapján a 15-24 év közötti fiatalok 13,6%-a (159 ezer fő) nem
vesz részt oktatásban és nem foglalkoztatott (NEET), s ezen fiatalok közel fele (45%) legfeljebb
általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A NEET-ek egy szűkebb körének, a regisztrált
fiataloknak az iskolai végzettsége hasonló képet mutat: a 2014. évi adatok alapján a regisztrált 61
ezer 25 év alatti fiatal több mint 42%-a alapfokú végzettségű, s csupán alig több mint 2%-uk
rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
A statisztikák alapján tehát kiemelt figyelmet kell szentelni az alapfokú és középfokú oktatás közti
zökkenőmentes átmenet elősegítésének, valamint a lemorzsolódás megelőzésének, a még
oktatásban részt vevő fiatalok megszólításának. A lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat
elsősorban az oktatási intézményekben, illetve azok fenntartóin keresztül tudjuk elérni.
A már lemorzsolódott, kallódó, NEET fiatalok megszólítására – az ezen tevékenységre
specializálódott civil szervezeteken túl – a 2013 végén felállt ifjúsági Kontaktpont hálózat 20 irodája
alkalmas, melyek a helyi iskolákban, közösségi tereken, valamint speciális rendezvények
szervezésével érik el a fiatalokat. Az álláskereső fiatalok elsősorban a járási szinten is jelen lévő
állami foglalkoztatási szolgálaton keresztül tájékozódhatnak az Ifjúsági Garanciáról, és vonhatók
programba.
A kommunikáció során alkalmazni tervezett eszközök kiválasztásakor szintén szem előtt tartjuk a
célcsoport sokszínűségét. Ennek megfelelően az eszközök széles skáláját tervezzük alkalmazni,
mint például rövid, széles körben terjeszthető tájékoztató anyagok készítése, országos és helyi
írott és elektronikus sajtómegjelenések, rendezvények, konferenciák, nyílt napok szervezése. A

|34
célcsoport sajátosságainak megfelelően nagy hangsúlyt tervezünk fektetni az elektronikus,
közösségi médián (Facebook, Twitter, Instagram) keresztül folytatott kommunikációra.
A tervek között szerepel a fiatalok és a munkáltatók számára az IG-vel kapcsolatos alapvető
információkat, útmutatást tartalmazó honlap kialakítása, melyen keresztül központi elektronikus
ügyfélszolgálat is elérhető, s melyet a megvalósításban részt vevő szervezetek oldalain keresztül
is elérhetővé kívánunk tenni.
Tekintettel arra, hogy az IG rendszert mind központi, mind helyi szinten az oktatási, foglalkoztatási,
szociális, ifjúsági és civil szféra széleskörű együttműködésére tervezzük építeni, a rendszer
működtetésében érintett szervezetek megszólítása során hasznosítani kívánjuk ezeknek a már
meglévő és jól működő hálózatait. Az ifjúságot érintő kormányzati feladatok összehangolását
segítő testületként az EMMI irányítása alatt működő Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum – melynek
tagjai között számos civil és nonprofit szervezet is képviselteti magát – kiváló terepet jelent az
információk megosztására, illetve becsatornázására. Az információk terjesztésében fontos
szerepet szánunk továbbá a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezeteknek, a
szociális partnereknek és kamaráknak.
A fent felsorolt tevékenységek egy részét egy a foglalkoztatás és szociális innováció európai
programja (EaSI) elnevezésű európai uniós pénzügyi eszköz keretében meghirdetett pályázat
(VP/2015/005) segítségével kívánjuk megvalósítani. A pályázó az Emberi Erőforrások
Minisztériumának háttérintézményeként működő – és a magyarországi IG-koordinátor NGM
felhatalmazó levelével rendelkező – Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., amely többéves
tapasztalattal bír hasonló tartalmú tevékenységek megvalósításában. Sikeres pályázat esetén
olyan, a célcsoport igényeihez igazodó tevékenységek megvalósítására kerül sor, mint például
online nemzeti IG-platform létrehozása, szociális média kommunikáció, peer-to-peer
kommunikáció és „ifjúsági nagykövetek” alkalmazása, ambient és nyomtatott média igénybe
vétele, rendezvényszervezés stb. A pályázat megvalósulása nagymértékben hozzá tud majd
járulni az Ifjúsági Garancia hazai ismertségének növeléséhez és a Kormány e téren végzett
tevékenységének összehangolásához és elismertségéhez.

|35
V) Monitoring és Értékelés
1. A monitoring
A monitoringot illetően a tevékenységek a tagállami intézményi felépítésnek megfelelően kerültek
meghatározásra a vonatkozó EU szintű jogszabály11 alapján.
A kommunikációs stratégiát legfeljebb hat hónappal az első operatív program vagy programok
elfogadását követően jóváhagyásra be kell nyújtani a monitoring bizottságnak. A magyar
fejlesztéspolitikai rendszerben a 2014-2020-as időszakban kialakításra kerül egy ERFA, ESZA és
Kohéziós Alap előrehaladásával foglalkozó monitoring bizottság (KÖFOP). Felelős Monitoring
Bizottságként a KÖFOP Monitoring Bizottsága került kijelölésre a stratégia jóváhagyására,
azonban a többi operatív program monitoring bizottságai is véleményezhetik a stratégia
jóváhagyását és módosítását megelőzően.
A tagállam vagy az irányító hatóságok szükség esetén a programozási időszak során is
módosíthatják a kommunikációs stratégiát. A módosított kommunikációs stratégiát jóváhagyásra
be kell nyújtani a monitoring-bizottságnak, ami szintén az átfogó monitoring bizottság lenne hazánk
esetén.
A központi koordináció az IH közreműködésével legalább évente egyszer tájékoztatja a felelős
monitoring bizottságot a kommunikációs stratégia végrehajtásában elért eredményekről és az
eredmények elemzéséről, továbbá a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és
kommunikációs tevékenységekről. A monitoring-bizottság véleményt nyilvánít a következő évre
tervezett tevékenységekről.

2. Indikátorok 2014-2020
A hazai fejlesztéspolitika meghatározó részében jelen vannak az uniós források. A
fejlesztéspolitikai kommunikáció 2004 óta több alkalommal is reagált a hazai és az
országhatárokon túlnyúló gazdasági és politikai változásokra. A 2014-2020-as költségvetési
periódusban olyan kommunikációs keretrendszer kiépítésére törekedtünk, amely üzeneteit és
eszközrendszerét tekintve folyamatos megújulásra képes - az időközi kutatások eredményére
támaszkodva - anélkül, hogy szem elől tévesztené a 2020-ig elérendő célokat. A 2007-2013-as
időszak bebizonyította, hogy olyan kommunikációs keretrendszer tovább építésére van szükség,
amely a programok ismertségének növelésén túl arra is képes, hogy a programok végrehajtását
támogató, abban érdekelt közösség alakuljon ki.
Az egyes kommunikációs médiakampányokhoz közvetlenül kapcsolódó értékelések kerülnek
lebonyolításra, ahol vizsgáljuk az egyes tevékenységek előtti és utáni állapotot.

11
Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU Rendelete

|36
A közösségi háló platformok egyre szélesebb körű felhasználása lehetőséget ad arra, hogy ne
csak az évente esedékes, átfogó vizsgálatok keretében kapjunk pontos helyzetképet a
kommunikáció eredményéről, hanem az akciókat követően szinte azonnal.
2015-ben átfogó, nagymintás közvélemény-kutatással egybekötött felmérést végzünk, amely az új
indikátorok tekintetében határozza meg a periódus elejének bázis- és ez alapján kalkulált
célértékeit. A kutatást évente megismételjük, vizsgálva a tendenciák alakulását.
Az indikátorok meghatározása nagyrészt az Európai Bizottság 2013. év végi Eurobarometer
felmérésének indikátorai alapján történt. A célértékek meghatározásánál figyelembe kell venni,
hogy a magyar bázisértékek az EU átlagnál magasabb ismertséget mutatnak, így a növekedés egy
bizonyos ponton túl már nem reális célkitűzés. Az eszközök felhasználásánál magyar
médiafogyasztási adatokra támaszkodva alakítjuk ki a rendszert, így az eredmények is ez alapján
értékelendőek, itt a hatékonyságra vonatkozó általános visszajelzés lehet cél.

Tématerület Indikátor Bázis-érték (2014) Cél-érték (2020)

Az EU által társfinanszírozott,
lakóhelyhez közeli fejlesztések
Hallott róla: 64% 75%
Az EU regionális politikai általános ismertsége a 18 éven
támogatásának felüli lakosság körében (%).
ismeretsége és hatása, Az EU által társfinanszírozott,
megítélése lakóhelyhez közeli fejlesztések Pozitív hatása volt:
92%
általános megítélése a 18 éven 92%
felüli lakosság körében (%).

 Utcai
hirdetőtábla,
óriás poszter
A 18 év feletti lakosok hol hallottak
28%
Kommunikációs először az említett EU
 Televízió: 21% -
eszközök mérése társfinanszírozásban megvalósuló
projektekről  Helyi vagy
regionális lapok:
17%

ESB Alapok - Szabad felsorolás, Bevezetés

ESB Alapok ismertsége 45%
inaktív tudás (listából bejelölni) folyamatos mérése

|37
Széchenyi 2020 Széchenyi 2020 - szabad Bevezetés
60%
program ismertsége megnevezés, inaktív tudás folyamatos mérése

A 18 év feletti lakosság körében

azok aránya, akik mindennapi Pozitív haszon
Lakossági személyes
életében személyesen pozitívan ESB finanszírozott 55%
kapcsolódás
részesültek az ESB alapok által projektből: 33%
finanszírozott projektekből

A lakosság által ismert fejlesztési

-
Az uniós támogatások területek
legfőbb hazai fejlesztési
területei A lakosság által fontosnak tartott
fejlesztési területek – felsorolásból -
kiválasztani

Pályázati lehetőségek általános Hallott róla: 65%

Pályázati lehetőségek
ismertsége a potenciális
ismertsége
kedvezményezettek körében Értesülés forrása -

Kedvezményezettek Kedvezményezettek újrapályázási újra indulna uniós

60%
elégedettsége hajlandósága pályázaton:

Kommunikációs akciók Kommunikációs akciók száma - 1350 db

Az uniós támogatások
eredményeinek elfogadottsága az
Lakosság elégedettsége 88 % 92 %
uniós támogatásokról tudó felnőtt
korú lakosság körében

|38
VI) Mellékletek

- OP kommunikációs akciótervek 2015

- Széchenyi2020 Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei Útmutató és Arculati

Kézikönyv (KTK 2020)

|39