PÉNZÜGYI PIACOK

A pénzügyi piac fogalma, feladata

A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének
és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok
összessége.
Elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások),
tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. A felhasználók ui. keresletet támasztanak a megtakarítók jelenleg
rendelkezésre álló, azaz jelenbeli pénzére, a megtakarítók pedig jelenlegi pénzt kínálnak a felhasználók jövőbeli
pénzéért. A pénzügyi piacon tehát különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát.

A pénzügyi szektor közvetítő szerepe

A közvetítőrendszer szerepét illetően a tőkeáramlás két formáját különböztetjük meg:

1. Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó jövőbeli pénzével,
azaz az ő fizetési ígéretével, pl. valamely értékpapírral. A különböző értékpapírok szabványosításának
köszönhetően a megtakarító és a felhasználó igényei könnyen megfeleltethetők egymásnak, így csak
összetalálkozásukat kell elősegíteni. Ezt segíthetik elő az értékpapír-piaci közvetítők, az ügynökök
(dealerek, brókerek).
2. Közvetett tőkeáramlás: a megtakarításokat először egy közbeeső intézménynek össze kell gyűjtenie, hogy
azokat a végső felhasználók nagyságrendre, kockázatra, lejáratra és likviditásra vonatkozó igényei szerint
átalakítva továbbadja.

A közvetítő intézmények a következők:

 Kereskedelmi bankok: a legszélesebb profilú pénzügyi intézmények, amelyek a bankügyletek szinte
mindegyikével foglalkoznak (lásd a korábbi fejezeteket).
 Betéti intézetek: a megtakarításokat hosszúlejáratú hitelforrásokká alakítják (pl. lakásépítést finanszírozó
takarékpénztárak…).
 Biztosítók, nyugdíjalapok: fő funkciójuk, hogy az általuk összegyűjtött pénzalapjukból kártérítéseket
fizessenek, illetve nyugdíjat folyósítsanak ügyfeleiknek. Alapfeladatuk minél színvonalasabb ellátásához
viszont az kell, hogy az általuk összegyűjtött tőkét biztonságosan és jövedelmezően befektessék. A
nyugdíjalapok bevételei és kiadásai, ezáltal szabad pénzeszközei hosszú távon is nagy pontossággal
számszerűsíthetők, így lehetőségük nyílik hosszú lejáratú és nagy hozamú befektetésekre, elsősorban
vállalati kibocsátású kötvények és részvények vásárlására is.
 Befektetési társaságok és alapok: arra specializálódnak, hogy az értékpapírt vásárolni szándékozók sok
kis tőkéjét összegyűjtsék abból a célból, hogy az így összegyűlt megtakarításokat nagy szakértelemmel,
pontos információkkal, kis tranzakciós költségek mellett, jövedelmezően befektessék. Portfoliójukat úgy
alakítják, hogy a kockázatokat megosztva a lehető legnagyobb jövedelmet realizálják. Az ügyfelek a
társaság által elért jövedelemből befektetéseik (befektetési jegyeik) arányában részesülnek.
 Finanszírozási társaságok: forrásaik értékpapír-kibocsátásból és kölcsöntőkéből származnak. Az így
szerzett tőkét kis összegű, zömmel rövidlejáratú fogyasztási vagy üzleti célú hitelek nyújtására fordítják.
 Egyéb közvetítő pénzintézetek: állami hivatalok, intézmények, brókercégek, jelzálogbankok,
lízingtársaságok.

A pénzügyi piac eszközei

A pénzügyi piacon zajló cserében jönnek létre, a megtakarítás ideiglenes átadásakor, formájukat tekintve
értékpapír, utalvány, szerződés, vagy egyéb jogi dokumentum alakjában. A pénzügyi piac legfontosabb eszközei a
különféle értékpapírok (részletesebben lásd később).

A pénzügyi piacok csoportosítása

 Időbeliség szempontjából: pénzpiac és tőkepiac. Előbbibe a rövid lejáratú (egy éven belüli), utóbbiba a
hosszabb lejáratú (egy éven túli) vagy lejárat nélküli ügyletek tartoznak.
 A kibocsátás alapján: nyílt és zárt piac. Előbbi esetében a pénzügyi eszközök értékesítése nyilvános
kibocsátással, utóbbinál zártkörű forgalmazással történik.
 A piac funkciója alapján: elsődleges és másodlagos piac. Előbbinél a pénzügyi termék közvetlenül a
felhasználótól, tehát a kibocsátás során kerül a megtakarítóhoz, utóbbinál már közvetítéssel, azaz
másodkézből, egy olyan befektetőtől, aki korábban jutott hozzá.

Pénzügyi piacok 1
  Az ügyletek esedékessége szerint: azonnali és határidős piac. Az azonnali vagy prompt piac jellemzője,
hogy a szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. A határidős vagy termin piac olyan
ügyletek lebonyolításának színtere, amelyeknél a szerződéskötéstől időben külön válik a teljesítés (amely
valamely jövőbeli időpontban válik esedékessé). A határidős piac szereplőit gyakran az elérhető
spekulációs nyereség, illetve a kockázatkezelési szándék motiválja.
 A pénzügyi eszköz jellege alapján: kiemelhető az értékpapírpiac, amely az értékpapírok adásvételének a
helyszíne. Ez a piac is lehet elsődleges vagy másodlagos, azonnali vagy határidős, nyílt és zárt. 

Pénzügyi piacokon pénzügyi eszközökkel – pénzzel és pénzre szóló követelésekkel, pl. értékpapírokkal
kereskednek. A gazdaság piaci szereplői különböző módon kerülnek kapcsolatba a pénzügyi piacokkal pl.
megtakarítóként, befektetőként, hitelezőként, stb.

Pénzügyi piacon három egymással kapcsolatban lévő piacot értünk, ezért ezek együttesét is értjük alatta. Ezek a
 pénzpiac,
azokat a pénzügyi ügyleteket foglalja magába, amelyeknek lejárata (hátralévő futamideje) nem haladja meg
az évet
 tőkepiac,
azoknak a pénzügyi eszközöknek adás-vételét tartalmazza, amelyek lejárata meghaladja az egy évet
 értékpapírpiac
Az értékpapírpiac felosztható elsődleges és másodlagos értékpapírpiacra.
Elsődleges értékpapírpiac : azon értkpapírok összesége, amelyek „újként” kerültek kibocsátásra.
Másodlagos értékpapírpiac : a korábban kibocsátott értékpapírok adás-vételét jelenti.

A pénzügyi piacok csoportosítása

pénzpiac
értékpapírpiac
tőkepiac

A pénzügyi piacokat csoportosíthatjuk

 időbeliség szempontjából (pénzpiac és tőkepiac),
 kibocsátás alapján (nyílt és zárt piac),
 a piac funkciója alapján (elsődleges és másodlagos piac),
 az ügyletek esedékessége szerint (azonnali és határidős piac)
 a pénzügyi eszköz jellege alapján (pl. értékpapírpiac)

A pénzpiac a rövid lejáratú ügyletek piaca, forrásként a rövid lejátratú megtakarításokat használja és lehetővé teszi
ebből a hiteligénylők számára a megtakarításokból a rövidtávú finanszírozási igények megoldását. A pénzpiac
fontosabb eszközei :
 váltó, (kereskedelmi),
 kincstárjegy,
 rövid lejáratú bankbetét és bankhitel
A tőkepiac a hosszú lejáratú egy éventúli ügyletek piaca, ezért a hosszú lejáratú megtakarításokból nyújtott
hosszúlejáratú hitelezést (pl. fejlesztési és beruházási hitelek nyújtását), valamint a hosszúlejáratú forrásokból
véglegesen elköltött értékpapír befektetéseket jelent (pl. részvényvásárlás későbbi hozamelvárások alapján).

A pénz- és a tőkepiac kategórikusan nem osztható fel pénzintézeti piacra és értékpapírpiacra, illetve az értékpapír
ügyletek tőzsdei piacára, mivel a pénzintézetek is végeznek tőkeügyleteket és részt vesznek az
értékpapírbefektetési ügyletekben, illetve a kereskedelmi bankok tőzsde tevékenységet is végeznek. Mivel a
pénzintézetek a pénz- és tőkepiacokból jelentős részt fednek le, ezért a pénzintézeti marketing, illetve a
bankmarketing tevékenységet a pénzintézetek tevékenységére alapozzuk.

Pénzügyi piacok 2
AZ ÉRTÉKPAPÍRPIACOK

Az értékpapírpiac az értékpapírok adásvételének, a kereslet és a kínálat összetalálkozásának a helyszíne.

Az értékpapírpiacok fajtái:
 1) Az adásvétel tárgya szerint:
o a) részvénypiac,
o b) kötvénypiac,
o c) állampapírpiac, stb.
 2) A kibocsátók szerint:
o a) vállalati,
o b) állami,
o c) önkormányzati,
o d) magán kibocsátású papírok piaca, stb.
 3) Az ügylet lejárata alapján:
o a) azonnali,
o b) határidős piac.
 4) A cserében részvevők közötti jogviszony szerint:
o a) elsődleges,
o b) másodlagos piac.
 5) A piac szervezettsége alapján:
o a) decentralizált, tőzsdén kívüli piac;
o b) pulton keresztüli, OTC piac;
o c) koncentrált piac.

Decentralizált vagy tőzsdén kívüli értékpapírpiac esetén az adásvétel földrajzilag szétszórt helyen történik. Itt
nincsenek szigorú bekerülési szabályok, s a résztvevők maguk állapítják meg a szerződés feltételeit. A
szervezettség hiánya miatt a tranzakciós költségek alacsonyabbak, viszont kevésbé állnak rendelkezésre
információk is. Elsősorban az intézményi befektetők vannak jelen e piacokon, akik saját szervezeti háttérrel
rendelkezve kevésbé igénylik a közvetítést, s vonzza őket az alacsony jutalék.

A pulton keresztüli vagy OTC piac a szervezettségnek már egy magasabb fokát képviseli. Bankközi,
számítógépes hálózatokon keresztül működő piacot jelent. A befektetők ezen a piacon közvetítőkön keresztül
tudnak részt venni, a megbízást a piac közvetlen résztvevői (a közvetítők) a „pulton keresztül” az ügyfelektől
kapják. A megbízást az értékpapír-piaci közvetítő cég számítógép és telefon segítségével hajtja végre. A közvetítők
on-line számítógépes kapcsolatban állnak egymással, s egy erre a célra kifejlesztett rendszer segítségével
üzletelnek. Ezt a piacot – bár nem szabályozott – csak a rendszerbe belépő, a kereskedés feltételeivel rendelkező
szereplők vehetik közvetlenül igénybe. Az árfolyamok a kereskedők alkujában alakulnak ki, pillanatról-pillanatra.
Az OTC piaci kereskedés előnye, hogy gyors és olcsó. A rendszer komoly információs bázist is biztosít.

A koncentrált piac lényege, hogy földrajzilag egy helyre vonja össze a kereskedést, a piac szereplőit. Változatai:
 Aukció vagy árverés: kizárólag a keresletet koncentrálja, a vevőket hívja össze. Egyedi termékek
(műkincsek, régiségek, stb., valamint diszkont állampapírok) piaca. A vevő megtalálása mellett nagyobb
feladat az áru árának megállapítása, amely licitálással alakul ki.
 Tender: ez csak a kínálatot koncentrálja. Egy vevő fordul pályázat kiírása útján a potenciális eladókhoz,
hogy a számára lehető legkedvezőbb feltételekkel valósulhasson meg a tranzakció. Főképp a beruházási
piacon használatos forma.
 Tőzsde: koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot. Utóbbi koncentrációjára persze csak olyan áru
esetén valósulhat meg, amiből több egyforma létezik: a tőzsde egynemű, homogén tömegáruk piaca.
Likvid piacot biztosít a tőzsdei áru számára, s eközben tökéletes (sok piaci szereplő értékítéletén alapuló)
piaci árat képes kialakítani. Mindez persze a szervezettség, a szabványosítottság magas fokával jár együtt.
A tőzsdére csak a megbízható vállalatok papírjai kerülhetnek be – a szigorú előírások a befektetések
biztonságát szolgálják. Lényeges a tőzsde információs központ feladata is.

A tőzsdéről általában: A tőzsde fogalma

A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk kereskedése szigorúan
előírt szabályok szerint történik.
Pénzügyi piacok 3
Tőzsde a kereskedelem alapintézménye, sajátosan szervezett szigorú szabályok szerint működő nyílt piaci formája,
amely koncentrálja a tőzsdére bevezetett, forgalmazott áruk keresletét és kínálatát.
A tőzsde az áruk jelenléte nélkül nemcsak effektív adásvételi ügyletek, hanem spekulációs és hedgeügyleten is
köthetők. A tőzsde olyan helyszín, ahol valamilyen csere, adásvétel folyik.

Tőzsdén:
- meghatározott árukat
- meghatározott helyen
- meghatározott időben
- meghatározott személyek
- meghatározott módon adhatna, vehetnek

Az üzletek realizálását a tőzsde intézményesen szavatolja.

A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint:

 1) Árutőzsde, ahol fizikai áruk adásvétele történik.
o a) Általános: sokfajta árucikkel foglalkoznak.
o b) Speciális: csak meghatározott áruval, illetve árucsoporttal foglalkoznak.
 2) Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik.
o a) Általános: sokfajta ügylettel foglalkoznak.
o b) Speciális: csak adott típusú ügyleteket bonyolítanak.
 i) Deviza-,
 ii) Nemesfém-,
 iii) Értékpapírtőzsde.
 3) Áru- és értéktőzsde: a fenti kettő fajta feladatait egyaránt ellátja.

Tőzsdék csoportosítása a
tőzsdei áruk szerint

Értéktőzsde Áru- és értéktőzsde Árutőzsde

Speciális értéktőzsde Általános értéktőzsde Speciális árutőzsde Általános árutőzsde

Egyetlen termékre
Értékpapír tőzsde
specializálódott tőzsde

Meghatározott
Deviza tőzsde termékcsoportokra
specializálódott tőzsde

Nemesfém tőzsde

Pénzügyi piacok 4
OPCIÓS ÜGYLET:
Az opciós ügylet keretében a vevő opciós díjat fizet, így jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben
meghatározott időtartamon belül (amerikai típusú opció) vagy egy meghatározott napon (európai típusú opció) a
szerződés tárgyát képező befektetést meghatározott áron megvásárolja (vételi opció) vagy eladja (eladási opció).
Az opció eladója pedig kötelezettséget vállal az opció tárgyát képező befektetés jövőbeni eladására (vételi opció),
illetve vételére (eladási opció). Az opció tehát egy vételi vagy egy eladási jog megszerzése. Az opciós ügyletekkel
a befektetési alapok kezelői díj ellenében a jelenben rögzíthetik például egy jövőbeli részvényvásárlás árfolyamát
(egy részvényre szóló vételi opció), amennyiben annak árfolyam-emelkedésére számítanak, vagy ugyanígy
biztosíthatják egy, az alap portfóliójában lévő részvény eladási árfolyamát, ha annak csökkenésére számítanak.
A visszavásárlási opció csökkentőleg hat a részvények árára.

Opció
 Egy adott részvényre vételi ill. eladási jogot szerezhetünk az adott papír értékének 1 - 5 % -áért (opciós díj). Előre
meghatározott áron egy előre meghatározott időpontig, vagy időpontban eldönthetjük, hogy megkötjük az adott
üzletet vagy sem. Amennyiben nem élünk az üzletkötés lehetőségével, úgy az opciós díj a veszteségünk. 
Az opciós ügylet (röviden: opció) olyan szerződés, amely az egyik félnek vételi/eladási jogot/kötelezettséget
biztosít valamely mögöttes termékre (például deviza, értékpapír) vonatkozóan.
Az opciós ügyletek egyszerűen fogalmazva: az opció vásárlójának jogot biztosító, míg az opció kibocsátójának
kötelezettséget keletkeztető ügyletek.

Fajtái
 Call (vételi jog)
A vételi opció vételi jogot biztosít jogosultjának (vevőjének), míg az opció kiírója (eladója) kötelezettséget vállal
az eladásra.
 Put (eladási jog)
Az eladási opció eladási jogot biztosít jogosultjának (vevőjének), míg az opció kiírója (eladója)

Paraméterei
Az opció alapterméke az az eszköz, amelynek megvételére vagy eladására az opció jogot biztosít.
Az opció lejárata az az időpont amikor, vagy ameddig az opciót le lehet hívni, azaz a joggal élni lehet.
Az opció kötési árfolyama az az árfolyam, amelyen az opció lehívása esetén az alapterméket meg lehet vásárolni,
vagy el lehet adni.
A következő paraméter eltér az eddigi paraméterektől annyiben, hogy a szerződésnek magának nem paramétere,
azonban az értékének igen. Az opció volatilitása az opció alapterméke hozamának szórása.

Az ügylet létrehozása
Eladunk egy olyan Put opciót, melynek kötési árfolyama kevesebb, mint a mögöttes termék, részvény kurrens
árfolyama.

Az ügylet lépései
Belépés:
 Az opció vásárlását követően biztos-e, hogy a piaci trend emelkedik vagy a mögöttes termék bizonyos
sávban mozog.
 Ha nem várunk további jelentős esést a piacon, akkor írjunk ki alacsony küszöbárú Put opciót (OTM Put) a
jelenlegi határidős árhoz képest, ha arra számítunk, hogy egy bizonyos sávban mozog a mögöttes termék,
de nem fog alacsonyabbra menni, mint az általunk gondolt sáv alja.
 Ha nem várunk jelentést a piacon, akkor írjunk ki közeli küszöbárú Put opciót (ATM Put), ha arra
számítunk, hogy ennél a szintnél biztosan nem megy lejjebb a piac, vagy inkább innen emelkedni fog.
Kilépés:
 Reményeink szerint a részvények emelkednek, vagy stagnálnak, így az eladott opciók értéktelenül járnak le
és így megtarthatjuk a teljes prémiumot.
 Ha részvényeink a stop loss alá zuhannak, akkor az opciók visszavásárlásával lépjünk ki pozíciónkból.

Maximális kockázat:
Kötési árfolyam – opciós prémium. Növekvő, ahogy a piac esik.

Pénzügyi piacok 5
Maximális profit
Korlátozott, a kiírásért kapott prémium mértékéig.

Időérték jellemzője
Az idő múlása előnyös. Az idő múlásával egyre nagyobb részét tudhatjuk magunkénak a kiírásért kapott
prémiumból. A lejárat közeledtével ez a folyamat felgyorsul, amit a mögöttes termék volatilitásának csökkenése
tovább erősít.

Nyereségküszöb
Kötési árfolyam - opciós prémium.

Előnyök és hátrányok
Előnyök:
 Helyesen végrehajtva, emelkedő vagy egy bizonyos sávban mozgó részvények esetén rendszeresen
nyereséges lehet az ügylet.
Hátrányok:
 A részvények zuhanása esetén korlátlan is lehet a kockázat.
 Nem ajánlott kezdőknek.

Az ügylet lezárása
Pozíció lezárása:
 Vásároljuk vissza az eladott opciókat vagy várjuk meg, hogy az eladott opciók értéktelenül lejárjanak és
így a teljes prémiumot megtarthatjuk.
A veszteség enyhítése:
 A mögöttes termék alapján, határozzuk meg mekkora legyen a stop loss.

Pénzügyi piacok 6
GYAKORLÓ FELADATOK

1. feladat
Egy vállalkozó részvényvásárlásban gondolkodik. A részvények pillanatnyi piaci árfolyama 14 500 forint/részvény.
A vállalkozó árfolyam-növekedésére számít, ezért egy 30 napos vételi futures ügyletet köt 200 részvényre. A
szerződéses árfolyam 15 000 Ft. A teljesítés napján érvényes piaci árfolyam 12 000 forint/részvény. Számítsa ki a
vállalkozó pénzügyi eredményét!

2. feladat
Egy magánszemély két hónap (61 nap) múlva 1000 db részvényt szeretne vásárolni. Az értékpapír pillanatnyi prompt
árfolyama 1400 Ft. A befektető úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama emelkedni fog. Az árfolyam
kockázatának kivédése érdekében 100 000 Ft-ért európai vételi opciót vásárol. Kötési árfolyam 1500 Ft. Az opció
lejáratakor a részvény piaci árfolyama 1800 Ft. Az átlagos piaci kamatláb 24%. Számítsa ki, hogy érdemes-e
lehívni az opciót!

3. feladat
Egy magánszemély két hónap (61 nap) múlva 1000 db részvényt szeretne eladni. Az értékpapír pillanatnyi prompt
árfolyama 1400 Ft. A befektető úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama csökkenni fog. Az árfolyam
kockázatának kivédése érdekében 100 000 Ft-ért európai eladási opciót vásárol. Kötési árfolyam 1500 Ft. Az opció
lejáratakor a részvény piaci árfolyama 1490 Ft. Az átlagos piaci kamatláb 24%. Számítsa ki, hogy érdemes-e
lehívni az opciót!

4. feladat
Egy magánszemély 1000 db részvénnyel rendelkezik. Az értékpapír pillanatnyi prompt árfolyama 8800 Ft. A
magánszemély úgy véli, hogy 3 hónapon (92 nap) belül az árfolyam csökkenni fog. Az árfolyamkockázat kivédése
érdekében 170 000 Ft-ért európai eladási opciót vásárol. A szerződéses árfolyam 8300 Ft. A piaci kamatláb évi 20%.
Az opció lejáratakor a részvény piaci árfolyama 8310 Ft. Számítsa ki, hogy érdemes-e lehívni az opciót!

Pénzügyi piacok 7
5. feladat
Egy magánszemély 1000 db részvénnyel rendelkezik. Az értékpapír pillanatnyi prompt árfolyama 8800 Ft. A
magánszemély úgy véli, hogy 3 hónapon belül az árfolyam csökkenni fog. Az árfolyamkockázat kivédése érdekében
170 000 Ft-ért európai eladási opciót vásárol. A szerződéses árfolyam 8300 Ft. A piaci kamatláb évi 20%. Az opció
lejáratakor a részvény piaci árfolyama 8000 Ft. Számítsa ki, hogy érdemes-e lehívni az opciót!

Pénzügyi piacok 8
VIZSGAFELADATOK

1. Igaz-Hamis

1. A határidős ügyletek jövőbeni spot árfolyamon kerülnek teljesítésre.

Az állítás……Hamis, mert a határidős ügylet olyan adásvételi ügylet, amelynek tárgya egy rögzített jövőbeni
időpontban, előre megállapított árfolyamon cserél gazdát.

2. A tőkepiacról a vállalkozás saját és idegen tőkét is szerezhet.

Igaz, mert saját tőkét is emelhet külső források bevonásával, pl. részvénykibocsátással, továbbá felvehet hiteleket,
kibocsáthat kötvényeket.

3. Az arbitrázs fedezeti céllal megkötött határidős ügylet.

Az állítás …hamis…, mert a fedezeti célú ügylet a hedge.

4. Az arbitrázs kockázatmentes tőzsdei ügylet.

Az állítás ….. Igaz, mert az ügyletkötő csak abban az esetben köt ügyletet, ha árfolyam, vagy kamatkülönbözet
kihasználására van lehetősége. Egyidejűleg ad és vesz.

5. Az arbitrázs a reáljavak megszerzésére irányuló tőzsdei ügylet.

Az állítás Hamis, mert az arbitrázs árfolyamok és kamatlábak nemzetközi vagy helyközi piacokon, adott
időpontban kialakuló különbségéből realizál kockázatmentes hozamot, devizák, illetve értékpapírok megszerzésére
irányul.

6. A határidős ügyletek jövőbeni spot árfolyamon kerülnek teljesítésre.

Az állítás……Hamis, mert a határidős ügylet olyan adásvételi ügylet, amelynek tárgya egy rögzített jövőbeni
időpontban, előre megállapított árfolyamon cserél gazdát.

7. A dealerek olyan szabad ügynökök, akik csak saját nevükben, saját kockázatra kötnek ügyletet.
Az állítás… Hamis, mert saját kockázatra, és megbízásból is kötnek ügyletet.

8. Az opciós díj a szerződéses árfolyamot csökkenti.

Az állítás……Hamis, mert az opciós díj a vételi vagy eladási jog ára és az árfolyamba nem számít bele, ezért a
szerződéses árat nem csökkenti.

2. Rövid kérdések:

1. Mi a határidős (termin) ügyletek lényege?

Olyan vételi és eladási szerződések, amelyeknél a kölcsönös teljesítések nem azonnal, hanem későbbi időpontban
történnek (szándékoltan eltérített az ügyletkötés és a teljesítés időpontja).

2. Milyen intézményeken keresztül történik a megtakarítások ideiglenes újraelosztása?

 Értékpapír kereskedők,
 Befektetési alapok,
 Biztosítók,
 Nyugdíjalapok, finanszírozó társaságok,
 Takarékpénztárak,
 Kereskedelmi bankok

Pénzügyi piacok 9
3. TESZTEK

1. Az eladási opciónál
a) a jogosult az opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa
el az opció tárgyául szolgáló árut az opció kiírójának;
b) a jogosult a lejáratkor a kötési árfolyamon köteles eladni az opció tárgyát képező árut;
c) az opció kiírója nem köteles vásárolni a kötési árfolyamon.

2. A devizaügyletek az ügyletkötés és a lebonyolítás időpontja alapján

a) azonnali ügyletek, (ide sorolják az arbitrázs műveleteket is) vagy határidős műveletek,
b) azonnali, vagy spot ügyletek, és határidős agy termin ügyletek,
c)azonnali vagy forward műveletek.

3. Az opció belső értéke

a) az opció által elért hozadék teljes összege.
b) az opció lejáratáig eltelt időszak alatt elérhető hozadék összege.
c) az érvényesítési (küszöb) ár és a spot ár közti eltérés.

SZÁMOLÁSOS FELADATOK

1. feladat
Egy befektető 90 nap múlva (3 hónap) 1.000 db vállalati részvényt szeretne eladni.
Az értékpapír pillanatnyi (spot) árfolyama 9.000 Ft. Úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama csökkenni
fog. Az árfolyamkockázat kivédése érdekében 70.000 Ft-ért európai eladási opciót vásárol.
A kötési árfolyam 8.600 Ft/részvény.
A piaci betéti kamatláb 14%-os.
Hogyan dönt, ha az opció lejártakor a részvény spot árfolyama 8.540,- Ft?
Mennyi lesz az ügylet pénzügyi eredménye, ha lehívja és ha nem hívja le az opciót?
Mi az opció lehívásának határ árfolyama?
A küszöb árfolyam 8.600 Ft.
Akkor éri meg lehívni, ha a spot árfolyam kisebb, tehát él a befektető opciós jogával.

A küszöb árfolyam 8.600 Ft.

Akkor éri meg lehívni, ha a spot árfolyam kisebb, tehát él a befektető opciós jogával.

0,14 x 90
Opciós díj = 70 x 1 +  = 72 Ft
360

Opció érték: kötési árf. 8.600,-

spot árf. + 8.540,-
+ 60,- tehát lehívja

Eredmény 60 – 72 = - 12 részvényenként, vagyis veszít 12 Ft-ot, a vesztesége 12.000 Ft.

Ha nem hívja le akkor elveszíti az opciós díjat és a kamatot.

Veszteségminimalizálási céllal hívta le az opciót.

Pénzügyi piacok 10
2. feladat
Egy befektető 90 nap múlva (3 hónap) 500 db vállalati részvényt szeretne eladni.
Az értékpapír pillanatnyi (spot) árfolyama 8.000 Ft. Úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama csökkenni
fog. Az árfolyamkockázat kivédése érdekében 35.000 Ft-ért európai eladási opciót vásárol.
A kötési árfolyam 7.600 Ft/részvény.
A piaci betéti kamatláb 14%-os.
Hogyan dönt, ha az opció lejártakor a részvény spot árfolyama 7.540,- Ft?
Mennyi lesz az ügylet pénzügyi eredménye, ha lehívja és ha nem hívja le az opciót?
Mi az opció lehívásának határ árfolyama?

0,14 x 90
Opciós díj = 70 x 1 +  = 72 Ft
360

Opció érték: kötési árf. 7.600,-

spot árf. + 7.540,-
+ 60,- tehát lehívja

Eredmény 60 – 72 = - 12 részvényenként, vagyis veszít 12 Ft-ot, a vesztesége 6.000 Ft.

Ha nem hívja le, akkor elveszíti az opciós díjat és a kamatot.

Veszteségminimalizálási céllal hívta le az opciót.

3. feladat
Egy befektető 90 nap múlva (3 hónap) 1.000 db vállalati részvényt szeretne venni.
Az értékpapír pillanatnyi (spot) árfolyama 8.000 Ft. Úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama lényegesen
emelkedni fog.
Az árfolyamkockázat kivédése érdekében 70.000 Ft-ért európai vételi opciót vásárol.
A kötési árfolyam 8.600 Ft/részvény.
A piaci betéti kamatláb 14%-os.
Hogyan dönt, ha az opció lejártakor a részvény spot árfolyama 8.540,- Ft?
Mennyi lesz az ügylet pénzügyi eredménye, ha lehívja, és ha nem hívja le az opciót?
Mi az opció lehívásának határárfolyama? 8 pont

A küszöb árfolyam 8.600 Ft. (1 p)

Akkor éri meg lehívni az opciót, ha a spot árfolyam nagyobb, tehát nem él a befektető az opciós jogával.
(5 p)

0,14 x 90
Opciós díj = 70 x 1+ = 72 Ft
360

Opciós érték: spot árfolyam 8.540,-

kötési árfolyam - 8.600,-
- 60,- tehát nem hívja le az opciót.

Elveszíti az opciós díjat és a kamatot, összesen 72 000,- forintot. (1 p)

Amennyiben érvényesítené opciós jogát a teljes vesztesége 132 000,- forint lenne. (1 p)

Pénzügyi piacok 11
4. feladat
Egy befektető 90 nap múlva (3 hónap) 1.000 db vállalati részvényt szeretne venni.
Az értékpapír pillanatnyi (spot) árfolyama 9.000 Ft. Úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama lényegesen
emelkedni fog.
Az árfolyamkockázat kivédése érdekében 90.000 Ft-ért európai vételi opciót vásárol.
A kötési árfolyam 9.600 Ft/részvény.
A piaci betéti kamatláb 12%-os.
Hogyan dönt a befektető, ha az opció lejártakor a részvény spot árfolyama 9.500,- Ft?
Mennyi lesz az ügylet pénzügyi eredménye, ha lehívja, és ha nem hívja le az opciót?
Mi az opció lehívásának határárfolyama? 8 pont

A küszöb árfolyama: 9.600 Ft. (1 p)

Akkor éri meg lehívni az opciót, ha a spot árfolyam nagyobb, tehát nem él a befektető az opciós jogával.
(5 p)

0,12 x 90
Opciós díj = 90 x 1+ = 93 Ft
360

Opciós érték: spot árfolyam 9.500,-

Kötési árfolyam - 9.600,-
-100,- tehát nem hívja le az opciót.

Elveszíti az opciós díjat és a kamatot, összesen 93 000,- forintot. (1 p)

Amennyiben érvényesítené opciós jogát a teljes vesztesége 193 000,- forint lenne. (1 p)

5. feladat
Egy befektető 90 nap múlva (3 hónap) 1.00 db vállalati részvényt szeretne eladni.
Az értékpapír pillanatnyi (spot) árfolyama 9.000 Ft. Úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama csökkeni fog.
Az árfolyamkockázat kivédése érdekében 70.000 Ft.-ért európai eladási opciót vásárol.
A kötési árfolyam 8.800 Ft/ részvény.
A piaci betéti kamatláb 14%-os.

a) Hogyan dönt, ha az opció lejártakor a részvény spot árfolyama 8.540,- Ft?

b) Mennyi lesz az ügylet pénzügyi eredménye, ha lehívja, és ha nem hívja le az opciót?
c) Mi az opció lehívásának határ árfolyama? 8 pont

A küszöb árfolyam 8.800 Ft.

Akkor éri meg lehívni az opciót, ha a spot árfolyam kisebb, tehát él a befektető opciós jogával.
2p

0,14 x 90
Opciós díj = 700 x 1+ 360 = 725 Ft 2p

Opció érték: kötési árf. 8.800,-

spot árf. -
8.540,-
+260,- tehát lehívja az opciót 2p
Eredmény 260 – 725= -465 részvényenként, vagyis veszít 465 Ft-ot, a vesztesége 46 500,- Ft.

Ha nem hívja le az opciót, akkor elveszíti az opciós díjat és a kamatot.

Veszteség-minimalizálási céllal hívta le az opciót. 2p

Pénzügyi piacok 12
6. feladat
Egy befektető 90 nap múlva (3 hónap) 1.000 db vállalati részvényt szeretne eladni.

Az értékpapír pillanatnyi (spot) árfolyama 9.000 Ft.

Úgy véli, hogy időközben a részvény árfolyama lényegesen esni fog.
Az árfolyamkockázat kivédése érdekében 90.000 Ft-ért európai eladási opciót vásárol a részvénycsomagra.
A kötési árfolyam 8.600 Ft/részvény.
A piaci betéti kamatláb 12%-os.

 Hogyan dönt, ha az opció lejártakor a részvény spot árfolyama 8.550,- Ft?

 Mennyi lesz az ügylet pénzügyi eredménye, ha lehívja, és ha nem hívja le az opciót?
 Mi az opció lehívásának határ árfolyama? 12 pont

A határ árfolyam 8.600 Ft (2 p)

Akkor éri meg lehívni az opciót, ha a spot árfolyam alacsonyabb, tehát él a befektető az opció jogával.

0,12 x90
Opciós díj = 90 x 1+ = 93 Ft
360

Opciós érték: kötési árfolyam 8.600,-

spot árfolyam 8.550,-
+ 50,- tehát lehívja az opciót.

Ha nem hívja le, elveszíti az opciós díjat és a kamatot, összesen 93 000,- forintot. (2 p)

Amennyiben érvényesíti opciós jogát a teljes vesztesége csak 43 000,- forint lenne. (2 p)

Pénzügyi piacok 13