Szakkifejezések alfabetikus sorrendben
agresszió (aggression): valaki másnak szándékosan ártó viselkedés
agresszió általános modellje (General Aggresssion Model): az az elmélet,
amely szerint személyes és helyzeti tényezők befolyásolják az emberek
kognícióit, érzelmeit és izgalmi szintjét (arousalját), s ezek ebből
következően meghatározzák a helyzetértelmezést és az agresszióval
kapcsolatban hozott döntést
akkomodáció/alkalmazkodás (accomodation): a partner negatív
cselekedeteire adott válaszok folyamata
alacsony labda módszer (low-ball technique): amikor a befolyásoló személy
egy kérés teljesítésével egyezségre jut velünk, majd megnöveli az
elkötelezettség betartásának költségeit
álszentségi hatás (hypocrisy effect): olyan viselkedésváltozás, mely a
személy által önszántából nyilvánosan támogatott, ám ténylegesen nem
gyakorolt viselkedés közötti eltérés által kiváltott disszonancia redukcióját
okozza
altípus (subtype): egy nagyobb társas csoporton belüli szűkebb és
speciálisabb feltételeknek megfelelő csoport, mint pl. a háziasszonyok vagy
a feministák csoportja a nők csoportján belül
altruizmus (altruism): segítő szándékú viselkedés, a személyes jutalom
reménye nélkül
ambivalens attitűd (ambivalent attitude): egymásnak ellentmondó negatív és
pozitív információkon alapuló attitűd
archivált anyagokra épülő mérőeszközök (archival measures): a múltbeli
viselkedés nyomainak a vizsgálatán alapulnak
asszimilációs hatás (assimilation effect): az összehasonlítás során használt
mérce vagy előhangolás hatására az észlelő ítélete a mércéhez még inkább
hasonlóvá válik
asszociáció/társítás (association): két vagy több mentális reprezentáció
között kialakult kapcsolat
attitűd (attitude): mentális reprezentáció, amely összegzi egy egyén ítéleteit
egy adott személyre, csoportra, vélekedésre vagy egyéb tárgyra
vonatkozóan
attitűdváltozás (attitude change): az a folyamat, melynek során az attitűdök
az attitűdtárgyra vonatkozó pozitív vagy negatív információk függvényében
kialakulnak és megváltoznak
automatikus (automatic): azok a folyamatok, melyek spontán módon (az
észlelő szándéka nélkül), hatékonyan és gyakran tudatosság nélkül
működnek
beavatkozások, intervenciók (interventions): gyakorlati lépések, amelyek az
emberi viselkedés megváltoztatására vagy társadalmi problémák
megoldására irányulnak
beépített személy (confederate): a kutató segítője, aki a vizsgálatban
meghatározott szerepet játszik, pl. úgy tesz, mintha csak egy másik
résztvevő volna
„becsapott ajtó” technika (door-in-the-face technique): az a technika, mikor
a befolyásoló eredeti kérése olyan nagy, hogy csakis elutasításra találhat.
Mikor az illető ezután előáll egy kisebb, eredményesnek tűnő kéréssel, az
megnöveli annak valószínűségét, hogy a másik személy teljesíti ezt a kisebb
kérést
belső validitás (internal validity): annak mértéke, mennyire
következtethetünk arra, hogy tényleg a független változó változásai okozták
a függő változó változását egy kutatásban
benyomásszervezései funkció (impression management function): az
attitűdök hozzájárulása a kapcsolódáshoz azáltal, hogy az interakciókat és a
társas kapcsolatokat zökkenőmentessé teszik
BIRG (sütkérezés a csoport dicsőségének fényében) – (BIRG: bask in
reflected glory): az önértékelés növelése azáltal, hogy azonosulunk saját
csoportunk más tagjainak a jó teljesítményével vagy pozitív
tulajdonságaival
cselekvő-megfigyelő hatás (actor-observer effect): a hatás, amely nyomán
saját viselkedésünket helyzeti okoknak tulajdonítjuk, mások cselekedeteit
viszont az ő belső jellemzőikkel magyarázzuk
cserealapú kapcsolat (exchange relationship): olyan kapcsolat, amelyben az
emberek azért jutalmaznak másokat, hogy viszonzásként ők maguk is
jutalomra tegyenek szert
„csoportgondol” (groupthink): olyan csoportos döntéshozatal, melyet
károsít az a törekvés, hogy a tagok mindenáron konszenzust érjenek el,
tekintet nélkül arra, hogyan kerül kialakításra a konszenzus
csoportpolarizáció (group polarization): az a folyamat, amikor a csoport
átlagos kezdeti véleménye a csoportban folyó interakció során
szélsőségesebbé válik
csoportszocializáció (group socialization): mindazok a kognitív, affektív és
viselkedésbeli változások, amelyek akkor mennek végbe, mikor az emberek
csatlakoznak egy csoporthoz, vagy elhagyják azt
diszkrimináció (discrimination): bármely pozitív vagy negatív viselkedés,
amely egy társas csoportra, illetve annak tagjaira irányul
döntést követő megbánási hatás (post-decisional regret effect): a szabadon
hozott döntés, illetve választás okozta disszonancia redukciójára irányuló
attitűdváltozás
EEG (elektro-enkefalográf): olyan mérés, melynek során a fejtetőről
elvezetett elektromos jelekkel nagyon pontosan detektálják azokat az
időpontokat, amikor meghatározott neurális események történnek
egoizmus, önzőség (egoism): olyan viselkedés, amelyet a személyes
jutalmak elérése motivál
egyéni mobilitás (individual mobility): a stigmatizált csoport elhagyása
fizikai vagy pszichológiai értelemben
egyéniségvesztés/deindividuáció (deindividuation): olyan pszichológiai
állapot, melyben a csoport- vagy a társas identitás teljes mértékben uralja a
személyes vagy egyéni identitást, és ezáltal a csoportnormák maximálisan
hozzáférhetővé válnak
együttműködés (cooperation): amikor két vagy több személy egy közös
célon dolgozik, amely minden résztvevő javát szolgálja
elaboráció (elaboration): a meggyőző közlés tartalmára adott helyeslő vagy
elutasító reakciók kialakítása
elaboráció-valószínűségi modell (Elaboration Likelihood Model; ELM): a
meggyőzésről alkotott modell, mely szerint attitűdváltozás perifériás vagy
centrális úton következhet be. A centrális út során elaboráció történik, és az
elaboráció mértéke a rendelkezésre álló motiváció és kapacitás függvénye.
elégtelen igazolási hatás (insufficient justification effect): olyan
attitűdváltozás az attitűddel össze nem illő viselkedés által kiváltott
disszonancia csökkenése miatt, ami nem tulajdonítható külső jutalomnak,
illetve büntetésnek
elköteleződés (commitment): egy tartós kapcsolatban a partnereket
összetartó erők összessége
ellenséges agresszió (hostile aggression): düh által vezérelt agresszió,
amelyet sértés, tiszteletlenség vagy egyéb, az önértékelést vagy a társas
identitást érintő fenyegetés vált ki
előhangolás (priming): egy mentális reprezentáció aktiválása azért, hogy
nőjön a hozzáférhetősége és a felhasználásának valószínűsége
előíró társas normák (unjunctive social norms): közös megegyezésen
alapuló társas reprezentációk arról, hogyan kell gondolkodnia, éreznie és
cselekednie egy csoportnak
előítélet (prejudice): egy társas csoportra, illetve annak tagjaira vonatkozó
pozitív vagy negatív értékelés
elsőbbségi hatás (primary effect): az a mintázat, mely szerint a korábban
megszerzett információ a későbbieknél nagyobb hatású; a kognitív
konzervativizmus elvének egy példája
elvárt én (ought self): a személy elképzelése arról, hogy milyennek kellene
lennie, illet mások mit várnak el tőle
empátia-altruizmus modell (empathy-altruism model): az az elmélet, amely
szerint az empátiás törődés érzése fokozza az emberek arra irányuló
motivációját, hogy kizárólag a segítségre szoruló érdekeit szem előtt tartva
nyújtsanak támogatást
én-aspektusok (self-aspects): mindannak összegzése, amit különböző
területeken, szerepekben vagy tevékenységek során az énünkről gondolunk
énbemutatás (self-presentation): arra irányuló motiváció, hogy olyan
viselkedést válasszunk, amely énünkről a kívánt benyomást kelti a
megfigyelőben
én-értékelés fenntartása (self-evaluation maintenance): az elmélet azokat a
feltételeket rögzíti, amelyek alapján az emberek önértékelése megerősödik
vagy csökken egy közelálló, vagy távoli másik személlyel történő társas
összehasonlítás során
„én és enyém felértékelése” (valuing „me and mine”): az a motivációs elv,
amely arra a vágyra utal, hogy az emberek magukat és a velük kapcsolatban
álló személyeket és csoportokat pozitív fényben lássák
énfelnagyítási torzítások (self-enchanting bias): az a tendencia, miszerint az
énre vonatkozó információt úgy gyűjtjük és értelmezzük, hogy az
kifejezetten pozitív értékeléshez vezessen
énfogalom (self-concept): az egyén saját személyes tulajdonságaival
kapcsolatos tudásának összessége
én-komplexitás (self-complexity): annak mértéke, hogy az egyén hány és
egymástól mennyire különböző én-aspektussal rendelkezik
énmegerősítés (self-affirmation): minden olyan cselekvés vagy esemény,
ami elősegíti vagy kiemeli a személyes integritás érzését, mint pl. a
legfontosabb értékeink megerősítése
én-séma (self-schema): azon alapvető jellemzők összessége, melyekről úgy
gondoljuk, hogy bármiféle helyzetben jellemeznek bennünket
éntudatosság (self-awareness): az énnel kapcsolatos megnövelt tudatossági
szint, amelybe beletartozik a saját mércéinkkel kapcsolatos tudatosság, és
az, vajon képesek vagyunk-e megfelelni ezeknek
erőfeszítésigazoálsi hatás (effort justification effect): olyan
disszonanciacsökkentést eredményező attitűdváltozás, amit az okoz, hogy
szabad akaratunkból kitartunk egy jelentős erőfeszítést vagy szenvedést
megkövetelő cél elérése mellet
erős attitűd (strong attitude): olyan egyértelműen képviselt, szélsőségesen
pozitív vagy negatív értékelés, ami hosszú ideig fennáll és ellenáll a
változásnak, és amely befolyásolja az információfeldolgozást és a
viselkedést
értékelő kondicionálás (evaluative conditioning): olyan pozitív vagy negatív
attitűdöket kialakító vagy megváltoztató folyamat, amely más, pozitívan
vagy negatívan értékel tárgyakkal való társításon alapul
érzelemfókuszú megküzdés (emotion-focused coping): a fenyegetések és a
stresszorok által keltett negatív érzelmek kezelése gyakran az érzelmek
elnyomása és a figyelem elterelése révén
explicit attitűd (explicit attitude): attitűd, melyet önbeszámolóban vagy
viselkedésben nyíltan és tudatosan fejezünk ki egy attitűdtárggyal
kapcsolatban
feladatra irányuló kölcsönös függés (task independence): a csoport többi
tagjára támaszkodni a csoportfeladat végrehajtásával elérhető anyagi
jutalmak érdekében
félelemmenedzselés elmélete (terror management theory): az elmélet, mely
szerint ha az embereket valami a saját halandóságukra emlékezteti, akkor
megerősítik az alapvető, kulturálisan meghatározott nézeteiket, aminek
egyaránt lehetnek pozitív és negatív következményei
felelősség megoszlása (diffusion of responsibility): az a hatás, amely során
más jelenlévő személyek csökkentik az egyes emberek felelősségérzetét a
segítségnyújtással kapcsolatban, a kívülálló hatás (bystander effect) egyik
magyarázata
felületes feldolgozás (superficial processing): következtetések levonása és
ítéletek meghozatala a hozzáférhető információk alapján, a feldolgozásra
fordított csekély erőfeszítés mellett
felületesség, szemben az alapossággal (superficiality versus depth): az a
feldolgozási elv, amely szerint az emberek rendszerint kevés erőfeszítést
tesznek az információ kezeléséért, ám időnként motiváltak arra, hogy az
információt alaposan megfontolják
fiziológiai mérőeszközök (physiological measures): olyan mérőeszközök,
melyek fiziológiai folyamatokat mérnek, pl. a pulzust vagy az
izommozgásokat
fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat): olyan mérés, amely
során közvetve mérik a meghatározott agyi területek aktivációs szintjét
fölérendelt célok (superordinate goals): olyan közös célok, amelyek csak a
csoportok együttműködése révén érhetők el
frusztráció-agresszió-elmélet (frustration-aggression theory): az az elmélet,
mely szerint a frusztráció minden formája – amelyet egy fontos cél
elérésének megakadályozásaként határozhatunk meg – elkerülhetetlenül
kiváltja az agressziót
független változó (independent variable): egy olyan konstruktum konkrét
manipulációja vagy mérése, amelyről azt gondoljuk, hogy más
konstruktumok oka
függő változó (dependent variable): egy olyan konstruktum konkrét mérése,
amelyről azt gondoljuk, hogy más konstruktumok hatásának az eredménye
hamiskonszenzus-hatás (false consensus effect): az a tendencia, hogy
túlbecsüljük mások véleményének, jellemzőinek és viselkedésének a
miénkhez való hasonlóságát
hatalom (power): a jutalmazás és büntetés kiosztásának és megvonásának
képessége
hatalomnak való engedelmesség normája (norm of obedience to authority):
az az általánosan elfogadott nézet, hogy az embereknek engedelmeskedniük
kell a legitim hatalom birtokosainak
hozzáférhetőség (accessibility): azt mutatja meg, hogy milyen könnyen és
gyorsan jut eszünkbe, illetve használható fel egy információ
hozzáférhetőségi elv (accessibility principle): az a feldolgozási elv, amely
szerint általában a legkönnyebben hozzáférhető információnak van a
legnagyobb hatása a gondolatainkra, érzéseinkre és viselkedésünkre
ideális én (ideal self): a személy elképzelése arról, hogy ideálisan milyen
szeretne lenni
illuzórikus korreláció (illusory correlation): két, valójában egymástól
független jellemző közötti társulás észlelése
implicit attitűd (implicit attitude): egy attitűdtárgyra vonatkozó automatikus
és nem kontrollálható, pozitív vagy negatív értékelés
implicit mérőeszközök (implicit measures): önbeszámolón alapuló
mérőeszközök alternatívái, mint az előhangolással (priming) kapott adatok
vagy az Implicit Asszociációs Teszt, melyek a feladatvégzés nehezen
kontrollálható vonatkozásain alapulnak, mint pl. a válaszsebesség vagy a
pontosság
individualista kultúrák (individualist cultures): azok a kultúrák, melyekben
az emberek nagy valószínűséggel úgy gondolnak magukra, mint akik más
emberektől elkülönültek, és egyediségük alapján határozzák meg
önmagukat
indokolt cselekvés elmélete (theory of reasoned action): elmélet, mely
szerint attitűdjeink és a társas normák együttesen határozzák meg
szándékainkat, melyek pedig a viselkedésünket befolyásolják
információs hatás (informational influence): az a folyamat, melynek során
személyesen elfogadjuk a csoportnormákat, hogy elérjük vagy fenntartsuk a
valóság uralását
informált beleegyezése (informed consent): önkéntes beleegyezés abba,
hogy egy személy részt vesz egy vizsgálatban, miután elmondták neki, hogy
mivel jár a részvétel
instrumentális agresszió (instrumental aggression): a helyzetek uralásához
kapcsolódó szükségleteket szolgáló agresszió, valamely cél eléréséhez, így
mások irányításához vagy értékes erőforrások megszerzéséhez használt
eszköz
instrumentális funkció (instrumental function): az attitűdök hozzájárulása a
helyzetek uralásához azáltal, hogy útmutatással szolgálnak a pozitív tárgyak
megközelítésére és a negatív tárgyak elkerülésére vonatkozóan
intimitás (intimacy): megértést és támogatást magában foglaló, pozitív
érzelmi kötelék
ismereti funkció (knowledge function): az attitűdök hozzájárulása a
helyzetek uralásához azáltal, hogy szervezik, összegzik és leegyszerűsítik az
attitűdtárggyal kapcsolatos tapasztalatainkat
kapcsolódás keresése (seeking connectedness): az a motivációs elv, vagyis
az az igény, hogy az emberek támogassák, kedveljék és fogadják el azok az
emberek és csoportok, akiket és amiket ők nagyra értékelnek
kiértékelés (appraisal): az én számára releváns események és helyzetek
értelmezése, amely az érzelmi és viselkedéses választ irányítja
kiközösítés (ostracism): amikor a csoport valakit semmibe vesz vagy kizár
kísérleti elrendezés (experimental research design): olyan kutatási
elrendezés, amelyben a kutatók véletlenszerűen osztják be a résztvevőket
különböző csoportokba, és egy vagy több független változót manipulálnak
kiugró jelleg (salience): egy jelzőmozzanat azon képessége, hogy saját
kontextusában felhívja a figyelmet magára
kivitelezési szándék (implementation intention): egy adott helyzetben egy
meghatározott célra irányuló viselkedés végrehajtásának terve
kívülálló hatás (bystander effect): az a hatás, amely szerint a jelenlévők
számának növelése következetesen csökkenti annak valószínűségét, hogy
bármelyik jelenlévő segítsen
klasszikus kondicionálás (classical conditioning): olyan tanulási forma,
amikor egy előzőleg semleges inger elkezdi önmagában is kiváltani a
választ, amennyiben egy érzelmi vagy más választ kiváltó ingerrel társítják
koalícióalakítás (coalition formation): akkor jelenik meg, amikor két vagy
több résztvevő fél egyesíti erőit egy közös cél elérése érdekében, amelyet
saját erőből valószínűleg nem tudna elérni
kognitív disszonancia (cognitive dissonance): a számunkra fontos
vélekedéseink, attitűdjeink, illetve cselekvéseink közötti inkonzisztencia
felismeréséből fakadó kellemetlen állapot
kognitív folyamatok (cognitive processes): ahogy az emlékeink,
észlelésünk, gondolataink, érzelmeink és motivációink a világról alkotott
felfogásunkat befolyásolják, s a tetteinket vezérlik
kollektivista kultúrák (collectivist cultures): azok a kultúrák, melyek az
emberek általában úgy gondolnak magukra, mint akik másokhoz
kapcsolódnak, és a másokhoz fűződő kapcsolataik alapján definiálják
magukat
konfliktus (conflict): két vagy több résztvevő céljai között észlelt
összeférhetetlenség
konformitás (conformity): az egyéni gondolatok, érzések és viselkedés
igazodása a csoportnormához
konstruktumok (constructs): az elméletekben használt absztrakt és általános
fogalmak, amelyek közvetlenül nem figyelhetők meg
konstruktumvaliditás (construct validity): arra vonatkozik, hogy a
kutatásban használt független és függő változók milyen mértékben felelnek
meg a vizsgált elméleti konstruktumoknak
kontaktushipotézis (contact hypothesis): az az elmélet, mely szerint az
ellenséges viszonyban álló csoportok tagjai közötti közvetlen érintkezés
bizonyos formái enyhítik a sztereotipizálást és az előítéletet
kontraszthatás (contrast effect): az összehasonlítás során használt mérce
vagy előhangolás hatására az észlelő ítélete a mércétől még inkább
különbözővé válik
konzervativizmus elve (conservatism principle): az a feldolgozási elv,
amely szerint az egyének és a csoportok világról alkotott nézetei lassan
változnak, és hajlamosak fenntartani önmagukat
kölcsönös függés (interdependence): a csoporttagok gondolatai, érzelmei és
viselkedése befolyásolja a többi csoporttag
kötődési stílusok (attachment style): a közeli kapcsolatokban a másikhoz
való viszonyulás biztonságosan kötődő, elkerülő vagy bizonytalan formája
követelményjellemzők (demand characteristics): egy kutatási helyszín azon
jellemzői, amelyek a résztvevőket a kutatók elvárásaira vonatkozó
következtetések levonására vezetik, és melyek így megváltoztathatják a
résztvevők viselkedését
közeli kapcsolat (close relationship): olyan kapcsolat, amely az élet számos
területén megjelenő, erős és gyakori kölcsönös függést foglal magában
közösségi kapcsolat (communal relationship): olyan kapcsolat, amelyben az
emberek nem saját érdekeik, hanem a másikkal való törődés és
gondoskodás kifejezése miatt jutalmazzák a másikat
kutatási elrendezés (research design): annak meghatározása, hogy a kutatás
résztvevőit hogyan választják ki, és hogyan bánnak velük
külső csoport észlelt homogenitása (out-group homogenity effect): arra
irányuló hajlamunk, hogy a külső csoportot saját csoportunknál
homogénebbnek, illetve tagjait egymástól kevésbé eltérőnek lássuk
külső validitás (external validity): annak mértéke, hogy a kutatás
eredményei mennyire általánosíthatók más emberekre, időpontokra és
helyszínekre vonatkoztatva
küszöb alatti/szubliminális (subliminal): az ingerek oly módon történő
(rendszerint nagyon rövid időtartamú) bemutatása, hogy az észlelő számára
nem is tudatosul az észlelés
„láb az ajtórésben” technika (foot-in-the-door technique): olyan technika,
amivel az emberek rávehetők komoly kötelezettség vállalására azáltal, hogy
először egy apró szívességet kérünk tőlük, amely önészlelési folyamatokat
indít el
leíró társas normák (descriptive social norms): közös megegyezésen alapuló
mentális reprezentációk arról, hogyan gondolkodik, hogyan érzek, és
hogyan cselekszik egy csoport
leszámítolás (discounting): amikor csökken az a meggyőződésünk, hogy a
viselkedésnek egy lehetséges oka van, mivel létezik rá más jó magyarázat is
manipuláció (manipulation): bizonyos tényezők független változóként
történő szándékos változtatása egy kísérleti kutatási elrendezésben
megfelelési következtetés (correspondent inference): amikor valakit egy
olyan személyiségvonással ruházunk fel, amely megfelel a megfigyelt
viselkedésnek
megfelelési torzítás (correspondent bias): az a tendencia, hogy a megfigyelt
viselkedésből a cselekvő személyes tulajdonságaira következtetünk még
abban az esetben is, ha a következtetés nem megalapozott, mivel az adott
viselkedésnek más lehetséges okai is vannak
megfigyelésen alapuló mérőeszközök (observational measures): azon
alapulnak, hogy az emberek viselkedését, beleértve az online viselkedést is,
közvetlenül megfigyelik és rögzítik
megtévesztés (deception): egy vizsgálat résztvevőit tájékozatlanul hagyni
vagy aktívan félrevezetni a vizsgálat bizonyos aspektusaival kapcsolatban
meggyőzés (persuasion): az attitűdök kommunikáció révén történő
kialakításának, megerősítésének vagy megváltoztatásának folyamata
meggyőzési heurisztika (persuasion heuristic): az attitűdtárgy társítása egy
pozitívan vagy negatívan értékelt jelzőingerrel, ami lehetővé teszik az
attitűdtárgy gyors, gondolkodás nélküli értékelését
mentális reprezentáció (mental representation): az emlékezetünkben eltárult
tudáskészlet
metaanalízis (meta-analysis): módszeres technika egy adott témára
vonatkozó kutatások egybegyűjtésére és eredményeinek összegzésére
metakogníció (metacognition): gondolkodásról, illetve gondolkodási
folyamatokról való gondolkodás
minimális csoportközi helyzet (minimal intergroup situation): vizsgálati
helyzet, amelyben a résztvevőket önkényesen, illetve jelentéktelen
szempontok szerint olyan csoportba sorolják, melyeknek nincs múltjuk,
nincsenek érdekellentéteik, és nincsenek sztereotípiáik
morális kirekesztés (moral exclusion): az a nézet, hogy a külső csoportok
tagjai alacsonyabb rendűek az embernél, és kívül esnek az erkölcsi
törvények rendjén
negatívállapot-enyhítési modell (negative-state relief model): az az
elgondolás, hogy a legtöbb ember nem szereti látni mások szenvedését,
ezért segítő viselkedésük végső célja nem az áldozat segítése, hanem a
segítő által megélt distressz csökkentése
nem kísérleti kutatási elrendezés (nonexperimental research design): olyan
kutatási terv, amelyben mind a független, mind pedig a függő változónak
csupán a mérésére kerül sor
normatív befolyás (normative influence): az a folyamat, melynek során a
csoportnormákat azért fogadjuk el személyesen, hogy elérjük vagy
fenntartsuk kapcsolódási igényünket és pozitívan értékelt társas
identitásunkat
nyilvános konformitás (public conformity): a nyílt viselkedés igazodása a
személyesen nem elfogadott társas normákhoz
oksági attribúciók (causal attribution): egy viselkedés vagy más esemény
okáról alkotott ítélet
önbeszámolón alapuló mérőeszközök (self-report measures): azon
alapulnak, hogy az egyént a gondolatairól, érzéseiről vagy viselkedéséről
kérdezik
önbeteljesítő jóslat (self-fulfilling prophecy): az a folyamat, amely során az
egyén egy másik személyre vonatkozó elvárásai azáltal válnak valósággá,
hogy kiváltják az elvárásokat megerősítő viselkedést
önértékelés (self-esteem): az egyén önmagáról alkotott pozitív vagy negatív
értékelése
önészlelési elmélet (self-perception theory): az az elmélet, mely szerint
gyenge vagy bizonytalan belső jelzések jelenléte esetén a saját nyílt
viselkedésünk alapján következtetünk személyes jellemzőinkre
önkárosító stratégiák (self-handicapping): az a törekvés, hogy a várható
rossz teljesítmény felelősségét elkerüljük, akár már előzetesen
megfogalmazzuk a kifogásokat, vagy aktívan szabotáljuk a saját
teljesítményünket (pl. egyáltalán nem is készülünk fel a feladatra)
önkategorizáció (self-categorization): az a folyamat, melynek
eredményeként önmagunkra egy csoport tagjaként tekintünk
önkifejezés (self-expression): arra irányuló motiváció, hogy olyan
viselkedést válasszunk, amely kifejezi és bemutatja az énfogalmunkat
önmonitorozás (self-monitoring): személyiségjellemző, mely annak
mértékét határozza meg, hogy egy személy mennyire érzékeny a társas
helyzetek követelményeire, és mennyire alakítja a viselkedését ennek
megfelelően
önszabályozás (self-regulation): arra irányuló törekvés, hogy belső (én-
irányítók általi) vagy külső mércék szerint vezéreljük a viselkedésünket
perszeverációs torzítás (perseverance bias): az információnak az a
sajátossága, hogy ítéleteinkre hosszan tartó hatást gyakorol, akár azt
követően is, hogy az információ hitelét vesztette
problémafókuszú megküzdés (problem-focused coping): a fenyegetésekkel
vagy a stresszorokkal való közvetlen megküzdés, melynek leggyakoribb
módja a helyzet átértékelése vagy a fenyegetés közvetlen megszüntetése
proszociális viselkedés (prosocial behavior): olyan viselkedés, amely valaki
más megsegítésére irányul
puszta kitettség (mere exposure): egy ingernek való kitettség, amely az
ingert ismerőssé teszi, és ezáltal bármilyen külső jutalmazás nélkül is az
ingerrel kapcsolatos pozitív értékeléshez vezet
reaktancia (reactance): arra irányuló motiváció, hogy helyreállítsuk vagy
megvédjük a cselekvési szabadságunkat, ha azt fenyegetve érezzük
reaktív leértékelés (reactive devaluation): a konfliktus megoldására tett
javaslat negatív észlelése csupán azért, mert az a külső csoporttól származik
reális konfliktus elmélete (realistic conflict theory): az az elmélet, amely
szerint a csoportok közötti ellenségesség a szűkös, de értékes anyagi
javakért folytatott versengésből ered
relatív depriváció elmélete (relative deprivation theory): az az elmélet, mely
szerint az elégedetlenség érzése abból származik, ha úgy gondoljuk, hogy
más személyeknek vagy csoportoknak nálunk jobb dolguk van
replikáció (replication): új vizsgálatok elvégzése abból a célból, hogy
bizonyítékot szolgáltassunk korábbi kutatással már alátámasztott,
elméletileg bejósolt összefüggésekre
stigmatizált (stigmatized): mások által negatívan megítélt
szabályozó fókusz elmélete (regulatory focus theory): elmélet, mely szerint
az emberek vagy promóció-, vagy prevenciófókuszt alkalmaznak az
önszabályozásban, azért, hogy pozitív eredményeket érjenek el, illetve
elkerüljék a negatív következményeket
szándék (intention): elköteleződés egy kívánt cél megvalósítása, illetve egy
kívánt viselkedés végrehajtása mellett
személyes konformitás (private conformity): a társas normák személyes
elfogadása
szerelem (romantic love): magában foglalja a szexuális érzéseket és a
partner utáni intenzív vágyódást, továbbá a beteljesülés euforikus érzését és
az extázist, amennyiben a kapcsolat jól működik, és a szorongást és a
kétségbeesést, amennyiben nem
szeretet (love): olyan gondolatok, érzések és cselekedetek összessége,
melyek akkor jelennek meg, amikor valaki egy másik személlyel kíván
közeli kapcsolatba lépni vagy ilyet fenntartani
szisztematikus feldolgozás (systematic processing): az ítéletalkotás
szempontjából releváns információk széles körének alapos, erőfeszítést
igénylő megfontolása
szociálpszichológia (social psychology): annak tudományos
tanulmányozása, hogyan hatnak az egyénekre a társas és a kognitív
folyamatok, az egyének hogyan észlelik és befolyásolják egymást, és
hogyan viszonyulnak egymáshoz
szokás (habit): egy meghatározott helyzetben automatikusan kiváltódó és
ismétlődő viselkedés
sztereotípia (stereotype): egy társas csoportról alkotott mentális
reprezentáció vagy benyomás, amely a csoportot meghatározott
jellemzőkkel és érzelmekkel társítja
sztereotípiafenyegetés (stereotype threat): félelem attól, hogy másoknak a
csoportunkról fenntartott negatív sztereotípiáját igazoljuk
tárgyalás (negotiation): az a folyamat, melynek során a konfliktusban álló
felek a megegyezés érdekében kommunikálnak egymással, illetve befolyást
gyakorolnak egymásra
társadalmi változás (social change): egy stigmatizált csoport általános
társadalmi helyzetének átfogó javítását célzó stratégia
társas befolyás átható jellege (pervasiveness of social influence): axióma,
hogy szinte minden gondolatunkat, érzésünket és viselkedésünket más
emberek befolyásolják, akár jelen vannak fizikailag, akár nem
társas csoport (social group): két vagy több olyan ember együttese, akik
osztoznak valamilyen, számukra vagy mások számára társas jelentéssel bíró
közös jellemzőn
társas dilemma (social dilemma): a kölcsönös függés olyan formája,
amelyben az egyén számára legkifizetődőbb cselekvés, amennyiben a
csoport minden tagja ezt a cselekvést választja, a csoport egészére nézve
negatív következményekkel jár
társas elköteleződés normája (norm of social commitment): az a
mindannyiunk által osztott nézet, hogy az embereknek kötelességük
betartani a megállapodásaikat és kötelezettségeiket
társas facilitáció (social facilitation): mások jelenlétének következtében a
könnyen hozzáférhető válaszok megjelenésének valószínűsége nő,
miközben a nehezen hozzáférhető válaszoké csökken
társas felelősség normája (norm of social responsibility): az a norma, amely
szerint mindazoknak, akik képesek magukról gondoskodni, feladatuk és
kötelességük segíteni azokat, akik erre nem képesek
társas folyamatok (social processes): ahogy a körülöttünk lévő emberektől
és csoportoktól érkező információk a gondolatainkat, érzéseinket és
cselekedeteinket befolyásolják
társas identitás (social identity): az énfogalom azon vonatkozásai, melyek az
egyén másokkal közös csoporttagságaival kapcsolatos tudásából és
érzéseiből erednek
társas identitás elmélete (social identity theory): az az elmélet, amely szerint
a saját csoport iránti elfogultság egyik mozgatórugója az a motiváció, hogy
az emberek csoporttagságaik révén növeljék az önértékelésüket
társas identitásfunkció (social identity function): az attitűdök hozzájárulása
a kapcsolódáshoz azáltal, hogy fontos én- és csoportidentitás-funkciókat
fejeznek ki
társas kategorizáció (social categorization): az a folyamat, melynek során
azért azonosítjuk az embereket társas csoportok tagjaiként, mert bizonyos, a
csoportra jellemző tulajdonságokon osztoznak egymással
társas kívánatosságból fakadó választorzítás (social desirability response
bias): az emberek hajlama arra, hogy úgy cselekedjenek, ami a
feltételezésük szerint mások számára elfogadható vagy helyes
társas kompenzáció (social compensation): amikor egy csoporttag
különösen keményen dolgozik azért, hogy kompenzálja egy másik tag
alacsony erőfeszítéseit vagy teljesítményeit
társas kölcsönös függés (social interdependence): a csoport többi tagjára
támaszkodni a kapcsolódás érzése, vagyis a társas és érzelmi jutalmak és a
pozitív társas identitás elérése érdekében
társas kreativitás (social creativity): a társas összehasonlítás olyan új
dimenziót bevezető és hangsúlyozó stratégiája, mely alapján a negatívan
értékelt csoport más csoportoknál felsőbbrendűnek tekintheti magát
társas lazsálás (social loafing): az egyén kevesebb erőfeszítést fektet a
csoportban végzett munkába, ha a csoporton belüli teljesítménye nem
azonosítható, mintha egyedül végezné el a feladatot
társas normák (social norms): a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés
általánosan elfogadott módjai, melyeket egy csoport tagjai egymással
egyetértésben helyesnek és helyénvalónak tartanak
társas összehasonlítási elmélet (social comparison theory): az az elmélet,
mely szerint az emberek a saját jellemzőiket a másokkal való
összehasonlításból ismerik meg és értékelik
társas versengés (social competition): a saját csoport számára hátrányt
okozó körülmények közvetlen megváltoztatását célzó stratégia, például a
csoporton belüli szolidaritás kiépítése és a külső csoport felelősségre vonása
révén
tekintélyelvű személyiség (authoritarian personality): Freud fogalmait
követve olyan előítéletes emberek, akik nem képesek elfogadni saját
ellenséges érzéseiket, kritikátlanul hisznek a tekintély legitimitásában, és
saját hibáikat másokban keresik
teljesítményre vonatkozó mérőeszközök (performance measures): azon
alapulnak, hogy megkérik a résztvevőket, végezzenek el valamilyen
feladatot a tőlük telhető legmagasabb színvonalon
terepkutatás (field research): a laboratóriumon kívül történő kutatás
tervezett cselekvés elmélete (theory of planned behavior): elmélet, mely
szerint az attitűdök, a társas normák és az észlelt kontroll együttesen
befolyásolják a szándékainkat és így a viselkedésünket
többszörös tudatlanság (pluralistic ignorance): akkor jelenik meg, amikor
nyilvánosan mindenki konformitást mutat egy olyan látszólagos normával,
amelyet valójában személyesen senki sem fogad el
törekvés a helyzetek uralására (striving for mastery): az a motivációs elv,
vagyis az a törekvés, hogy az emberek igyekeznek bejósolni és megérteni a
társas világ eseményeit abból a célból, hogy jutalmakhoz jussanak
transzformációs vezetés (transformational leadership): olyan vezető, aki
extrém odaadásra és érzelmi azonosulásra inspirálja követőit, igen mély
hatást gyakorolva rájuk
tudományos elmélet (scientific theory): olyan állítás, amely kielégít három
követelményt: konstruktumokról szól, kauzális kapcsolatokat ír le, és
általános érvényű, bár az általánosság mértéke eltérő a különböző
elméletekben
utólagos tájékoztatás (debriefing): a kutatás résztvevőinek a vizsgálat
befejezését követő mielőbbi tájékoztatása a kutatás céljáról, eljárásairól és
tudományos értékéről, és bármely, a résztvevők által felvetett kérdés
megbeszélése
valóság megkonstruálása (construction of reality): axióma, hogy minden
egyes személy valóságról alkotott elképzelése konstrukció, amit mind a
kognitív folyamatok (ahogy az elménk működik), mind pedig a társas
folyamatok (a másoktól származó információk: olyanoké, akik személyesen
is jelen vannak, vagy akikre csak gondolunk) formálnak
véletlenszerű besorolás (random assignment): olyan eljárás, amelynek során
a résztvevőket úgy osztják be a kísérlet különböző csoportjaiba, hogy
minden egyes résztvevőnek minden más résztvevővel pontosan ugyanannyi
esélye legyen egy adott csoportba kerülni
vezetés (leadership): az a folyamat, melynek során egy vagy több csoporttag
felhatalmazást kap mások befolyásolására és motiválására a csoportcélok
elérése érdekében
vezetés kontingenciaelméletei (contingency theories of leadership): eltérő
vezetői viselkedésmódokat megkülönböztető elméletek, melyek azt
mondják ki, hogy a különböző vezetői viselkedésformák más-más vezetési
helyzetekben lehetnek hatékonyak
vikariáló bosszú (vicarious retribution): a csoport azon tagjai, akiknek a
támadás közvetlenül kárt nem okozott, bosszúból megtámadják a
bántalmazó csoport tagjait
viszonzás normája (norm of reciprocity): az az elfogadott nézet, hogy az
emberek kötelesek viszonozni a mások által felajánlott javakat,
szolgáltatásokat és engedményeket
vonatkoztatási csoport (reference group): egy ítélet meghozatalához
megfelelő információforrásként elfogadott emberek köre, akikhez azért
fordulunk, mert a vonatkozó ítélet meghozatala szempontjából releváns
tulajdonságokkal rendelkeznek