VCgkovetkezWsiink az, hogy a klinikai pszicholog@ 6pi_tn!.

$nyebebexa
egyedisCg dilernmsja kit_Az uralkod6 pozici6t mindmhig a differencialis
pszichol6gia modszerei foglaljak el. Az e g y h tanulminyodslban a klini-
kus f6 timpontja az AltalAnos es csoportnormlktal va16 deviancia. Sdmos
Uinikus Cni azonban, hogy 618 emberi ltnyeket nem lehet kizir6lag statisz-
tikai tiirvknyekbal megismerni. A szemMy tobb mint ezen torvknyek ,,tald-
kodsi pontja": bnmaga torvinyszetfi stmktbrija. A dilemma megoldki-
hoz l j mbdszerek, fij elmkletek sziikdgesek. A kksabbi fejezetekben erre a
probl6mira mkg visszatkfink. 2. FEJEZET
SZEMJ~LYISEG,KARAKTER,
Az individualitis az emberi termkszet egyik legfobb jellemzoje, amit t h y -
kknt kell elfogadnunk, ha a szemtlyidg tudominyat kivknjuk kidolgomi.
VERMERSEKLET
TermCszetesen konnyebb mestedges embert konstmdni dltalanos 6s cso- K U L SMEGJELENES
~ - A .SZEMELYIS~G"-TERMINUS EREDETE - B E L SSTRUK- ~
portnonnAkb61, mint adekvdt modon, tudomanyosan foglalkozni egy va16- TORA - A WZlTlVlSTA FELFOGAS - JAVASOLT D E F I N ~ C I ~ N-KECY FlLOZ6FIAI
sagos emberrel. ELLE-s - KARAKTER - A ~ R M B R S B K L E T - ~SSZEFOGLALAS
F B r e h % ne e d k , az altalanos 6s a szociilpszichologia adja azt az ala-
pot, amelyre a s z e m 6 l y i s s z i c h o l tpul. Sziikdgunk van a tanulb, az
Utsz6lag mindenki tudja, mi a szemtlyistg. Valojiban azonban senki sem
h6kel&, a megismeks towenyeire, b ismerniink kell a kultlrit es a tarsa-
tudja pontosan kodlirni, s a kiilonftle definici6k s l d v a l dllnak rendelke-
ddmat ahhoz, hogy megmagyadzhassuk az egytn fejl6dbdt 6s novekedt-
dsunkn. Ezek nagyjab61 harom csoportba sorolhat6k. igy rnegkiiI6nboz-
d t . Sziilcdaiink van azonban egy olyan specialis szempontra is, amelynek
~
---- megielendsbdl, illetve a b~@~truktlircibdI .kiindul6, vala-
tethetjiik a kuIso"
alapjan a fenen~l.knos.tfirvbieket ossze@ggtsbe..hozha~~kkir'& --. .- . ... .- -- .
Eo@ mint a p ~ I ~ i r ~ ~ _ Ejtsunk
e f i ~elBbbt . nkhlny sz6t az els6r6l, majd a
a u , ~ ~ ~ ~ r n ~ ~ _ a _ k o _ t b s z e r ~ . ~talalkQaanak.
gyed~&hen szem&lyi&g-termmuseredettnek feltarasa utan megvizsgiljuk a mlsik ket-
A szemkl~isegpszichoIb& nem kidrolag nomotetikus, nem is pusztan_
. tot is.'
idi0grafikus:inkabb egyen&a tlirekszik a ktt vkglet kBzlitt. Ha a hang-
_.. . ~ ~
~ l ebben y a fejezetben m&is az idiografikus mttdszerre esettFCzzel csak ar-
ra tijrekedtiink, hogy ellensllyouuk a mai pszichol6gia egyoldalhdgit.
Sok alapfokl pszichol6giai kbikonyvben llthatjuk, hogy az utol6 fejezet
Vannak esetek, amikor azt mondjuk valakirol: ,,nines egytnisbge", mig mi-
cime ,,SzemMyis&g", s a teljesskg irlnyaba tett ilyen gesztusokat val6ban
sokr61 azt, hogy benniik .,eroteljesen kiutkozik a szemtlyis6g". Persze azt
csak helyeselhetjiik. De a szemtlyiskgrdl ily m6don vholt ktpek legtobbje
ertjiik ezen, hogy az illetii misokra nagy hatPssal van, illetve hatastalan.
nem mas, mint alapelemek t s teszteredmtnyek, tciredbkes folyamatok laza
A kiilonbozd ajanllsokhoz szilks6ges szemtlyi mindsitksi lapokon gyakran
mozaikja, minden tletszerii osszefiiggds ntlkiil. Ez az Clettelen mozaik egye-
szerepel ktrd.5~a paly&zb ,,szemblyidg6vel" kapcsolatban. Ilyenkor rend-
nesen bossant6 azok d m i r a , akik krzik, hogy az ember e. ~ e d i d. g e&let&-,
~ ~
szerint a pAlylz6 talpraesettsbgtnek, tarsas vonzerejtnek a megit6l6stre
nek j
i
5 vo- -4endCilete,kulcsfontossagb tulajdonsigainak rendszeres
-.-.~ kidncsiak.
egybefonodasa jelenti
~ . .. ..a ssmc+lyistg
. . . ltnyegbt.
1 Minthogy a szemilyis6gkutatbt nem szckstgszer6enCrdeklik a szGkebb elimolbgiai, t6nb
neti problMk. a definieibval itt csak az elkeriilhelet!eniil srukskges mertkkig foglalkozunk.
A2 trdekldd6 olvad teljesebb kkpet kapha korubbl k q n y ~ m2. fe~eletkkn:Per,vornrlily.
inrerprerurion ( A srcmklyidg psdchol6g1a1ertelmukse). New York. 1937.
rr p,~ycl~logicnl
33

Azegyl kutatbannak meghntim28sAl time ki fcladataul, hogy milyen tulajdondgok s z i i k s l
gexk tadrnBk aeltbcn a ..slrmtl)isig" pozitiv mcgittlkthn. Mint kidedt. az a tanarnd a
..kicmelkedd d l y i * g " . aki a tobbiek m i n t a k6ve1kerg nyolc vomb tulajdondggal ren-
delkezik: ..hdekes beszilget6 partner. ho&&b, sztles trdeklkltsi korfi. intelligens, sportos.
jbpofa, dszinte. de ugyanakkor alkalmazkodb."~
A szemByis6g n6pszerii felfogisa tehat olyan j e l l e ~ o ~ s p ? c ~ g y i i j t e ~
nyet tukrozi, ~ e l y e k ~ . r s a d a l m i l a g , v 0 ~h6 hatCkQnyak.
k Azok, akik hir-
&&ekben ajanlkoznak klienseik .,szem&lyis&ghekfejlesztMre", 6pp eze-
ket a vonasokat igyekeznek benniik erdsiteni, amikor sz6noklam, helyes
testtadsra, tancra, tirsalghsra oktatjak dket. M6g a kozmetikai tanacs-
adasokon is olyasmikre hivatkoznak, hogy mondjuk ez h a a rius vagy di-
vatos mha .,kiemeli az egykniskget". A szemblyidg ilyen irtelrne&e annyi-
ra sekelyes, hogy meg a bdr felszinCig sem hatol.
Nem Crthetiink emet -- azzal az dlitissal. how
egyik ember tdbbet mutathat fel. mint a masik. A kev&b~vomoemberek
-
. tekintve az
-.a szemtlvid86t
-- is
kppoly
-. gazdap. adottsa~o@al rendelkanek
----. . - psrshol6giai szempontbol -.
mint vonz6 tirsaik, t e k t pontosan ugyanolyan Crdekesek a, tudomany
sbmhra.
Nemileg finomabb, de hasonlo fogantatisti definicibkat fogalmaztak
meg azok a pszichol6gusok, akik a szern.+lyis.+getszintbn szocihlis, vagyis
,,kiilsB" szempontb61 fogjak fel.'
A szemklyiskg nihany megfogalmazrisa:
- Mindazon hatasok osszess&ge,melyeket egy egykn a tarsas kdrnyeze-
t6re tesz.
- Olyan szokasok vagy tevekenysegek, amelyek sikeresen befotyhol-
nak miis embereket.
- Mdsoknak az egyhre mint ingerre adott vhlaszai.
- Mindaz, amit az emberrM mhsok gondolnak.
Van egy Crv, ami ezeket a ,,kiilsd hatisran alapozott definici6kat timo-
ptja. Ugyanis a szemkI~is$@nk val6ban csak azaltal l e s ~egyaltalan is-
gem hatunk senkire, hogyan
mert, hogy misok benniinket
-- &egitelnek.
--
ismeihetnek meg benniinket? Ez vaE&-z, de mi todnik akkor, ha k m -
Flemming. E. G.. The ..halo" around .personality" (A uemilyis5g k 6 d i dlsftny). Tea-
chers CoI1e1:e Record. 1942 43.
' Ezck. >~alamintmas ..biorzociilia" (kiils6 uempontu) dhniciok lelromlbdi I&d Allport.
G. W . P e r s o ~ l , ~ a, ps)chologtcd inrerpwfu~ion(A szemely~dg:psicholbgiai tnclmczto).
*<'
b&d-_rm&~b k~l~apfelekkpp hatunk? Annyi kUl6nbozd szeni61yis&iiank'
lenne? Nem az-e a helyzet inkabb, hogy egyik megismerdnk helyes k e p t al-
kot maganak rolunk, d s o k pedig tkveset? Ha ez igy van, kell valami
olyannak lennie ott beliil, amit ,,igazi" tepkszetunknek.-m9,ndhate
("kg ha ez tala6 kltozkkony is).
A kiilsd hatisokra bpitett definici6k 6sszetkvesztik a szemklyidget a
visszhangayl; az pedig val6ban eldfordul, hogy egy szemily sAmos kii-
lonbozd visszhangot vilt ki.
Mi a helyzet azonban a maginyos iemetevel vagy a vadon (farkasok
kozt) felnott gyermekkel, esetleg Robinson Crusoe-vat Pentek felbukkad-
sa eldtt? Ezeknek az elszigetelt lenyeknek nem volna szem-ilyis&guk, mert
nem gyakorolnak hatist masokra? A mi v6lem6nyiink szerint az ilyen kivt-
teles teremtmknyek olyan szemClyisCgjellemzdkkel rendelkeznek, amelyek-
nek erdekessbge cseppet sem marad el a tirsadalomban 616 emberekktbl.
Egy tv-szerepldnek, legyen bar emberek milli6ira hatissat, esedeg kevbsbt
dsszetett a szem6lyis&ge,mint egy szent visszavonultsigban 616 remetknek.
Termhzetesen fontos szerepet jatszanak szemklyidgiink fejlddtdben az
iltalunk masokra gyakorolt hatasok, valamint a kapott reakci6k. A k b d b
bi fejezetekben ezekre a probl&mBkravisszatiriink. Mindenesetre az csakis
-
zavar6 lehet szhmunkra, ha BsszetCvesztjiik
hatisokat
. -8val a belsd
- .-.~~.-.-
strukturhval. .
a szemblyis6g kivaltotta kiilsd .
A ,SZEMELYISEG"-TERMINUS EREDETE
A szemklyiskg (personality) sz6 k maga a sz6t6, szemily (person), reg6ta iz-
gatja a nyelvtud6sokat. Max Miiller p6ldaul egyenesen lelkesedik trte el-
vontsaga Cs szCles k d alkalmazhat6dga
~ miatt.
Vcgyiink pCld$ul egy ilyen sz6f mint s r e d l y (paaon). Mi xm lchetm enntl clvontabb. N m
himnema nem ndnemii, sem fiatal, arm orcg. Fdntvi mivoltaban a l i tbbb, mint amityen igc a
lenni. Franciiul mtg azt is tudja jelenteni, hogy ..senki". Ktrdrmlk csak meg a b e s m PA-
rizsban. hogy kerextt-e benniinket mlaki tavollCtiinkkn. fgy vslaswl: ,Persome, mom
sicur", azaz .egy ltlek sem, uram".
A persono sr(, t6rthete m6gis bavelkedik a nagyszcd fordulatokban. dc-oda aapongva.
&
uiintel%iil6j gondoLztokat sugallt, viharos vithkat kevert. s minddig keld helyet f@al
el a teol6giai. filabfiai eumec%r6kkn. Ambhr azok kbziil. akik emlegctil. csak kcvcseo
ismerik az d e t t t . 4
'Milller, F. M.,Biographies of Words (Szavak Netrajza). New York. 1888.
 I I
. .
' ,
Az angol personalily, a franciapersonnalifk6s a ntmet Personlichkeit elkg
pontosan megfelel a koztpkori latin personalitasnak. Az 6kori latinban
csak a persona volt hasznalatos, 6s minden tud6s egyettrt abban, hogy ez
endetileg mmkot jelentett. (Ezzel nkmileg vigasztal6dhatnak azok, akik a
szemklyiskget a kiilviligra gyakorolt hatisa fuggvknykben szeretik megha-
tirozni. A hangsay ugyanis a megjelentsre keriil, nem a belsd szervezett-
skgre.) A persona azonban mar a klasszikus korban is kezdett egytb dolgo-
katjelenteni, tobbek k6zott a maszkot vise16 jiitekost is, azaz szemtlyes tu-
lajdondgainak val6di egyiittestt. Ktsobb mar fontos ptedlyt is jelentett
Jelillte mkg a szentharomsagban foglalt Mrom .,szemkly"-t, s hosszasan
folyt a teol6giai vita arr61, hogy ezek a person& az egyetlen isten h6rom
maszkjbak tekintenddk-e, vagy pedig harom egyenkrteki szemklynek. Ta-
Un a leghimebb persona-definicibt Boetius adta a VI. dzadban: Persona
est substanfinindividua rationalis naturae - a szemkly a racionhlis termtszet
individualis szubsztanciija.
Mint Iathatjuk, a terminus mar a klasszikus latinban is valtozatos jelen-
tksekkel felruh&va bukkant fel, amelyek ntmelyike a ,,kulso hatas" mai de-
finici6s elvkt anticipilta, masok pedig a ,.belsB strukthr6.t".
BELSO STRUKTORA
7---
A modem pozitivistikat kivtve, akikkel rovidesen foglalkozunk, a legtobb
tiloz6fus ks pszichol6gus hgy definialja a szemklyistget, mint objektiv enti-
tist, olyasmit, ami ,,val6ban van". Elismerik, hogy a szemkly nyitott a kor-
nyczd vilhggal szemben, amely hat ra, 6s amelyn 6 is minden pillanatban
hat. A szemklyiskgnek azonban megvana sajat klettortknete, sajit ltte; nem
tiyesztendi, ossze a tarsadalommal, sem azokkal az erztkletekkel, amelye-
ket masokban kelt. William Stern peldiul. aki egyben filoz6fus 6s pszicho-
l6gus is volt, a szemklyistget ,,tobb alaku dinamikus egystgW-neknevezi.
Megjegyzendo, mint mondja, h o g soha senki sem Crheti el a tokkletes egy-
seget, de mindig ez a kitbott ctlja.'
Vannak szerzok, akik bizonyos ,,krttkWfelhanggal fogalmaznak meg eh-
hez hason16 definici6t. Eszerint a szemklyistg olyasvalami, amit trtkkelni
kell. Goethe p6ldiul hgy sz61 a szemtlyiskgrol, mint az egyetlen ,.felsdbb-
rendil Crtkkkel" rendelkez6 dologr61 a vilagon. Kant morilfiloz6fi6ja is
ugyanerre a meggy6zbdksre tpiil. Az tletben mindent felhasznalhat az em-
ber eszkozkknt ctljai eltrksbe - egyediil a szem4lyiseget nem. Senki sem
' Stem. W.. Die mnsrhlirhr Persiinlirltkeit (Az emberi szanClyistg). Leipzig. 1923.
36
zsakdnyolhat ki mhsokat. A szern6lyistg integrithsht sziinteleniil tisztelet-
ben kell tartanunk. Ez a gondolkodhsm6d a zsid&kereszkny etikaban
gyokeredzik.
Habar a nyugati pszichol6gusok altalaban szinttn magasra Qtkkelik n
szemtlyi integritast (lkvtn ez vtgiil is a demokricia hitvallasa), definici6ik
kevtsbk szamyal6k. Elejtenek minden trbikeltsi kistrletet, s az egyszerii le-
irasnitl maradnak. ime egy tipikus pClda: a szemtlyistg
..ar egytn vele sziiletert biologiai diupozicibinak, impulzuwinak, tendenciiinak, uiiWgletei-
nek 4s irut6neinek. valamint tapasztalati lfon elsajititou diszpozici6inak is tendenciiinak
iisrueadgc".6
Ez a definici6 ugyan a szemelyistget a kutatas sdmara hodftrhetdktnt
fogja fel, de nem hangshlyozza kellBkeppen a sok felsorolt 6smtev6 stmk-
turklis integraltshght. JellemzB ptldija ez az hgynevezett ,,omnibu", azaz
"mindent bele" szem6lyistgdefinici6knak.A kovetkezd meghathrods mar
.,st~ktur~lisabb".
,.A szemtlyidg az egyesemkri ltny teljes uellemi strukllrija. fejlklhse barmely adolt fokin.
Fellrleli az emberi jellem mindm osuetevbjlt :az inreuekhlst. a lemperamenlumol,a ktszdgc-
ket, erk6lcsldget b mindcn olyan altiti~dbt,amely benoe Clete soria kitpiill."'
Vagy ez:
..A wm6lyu'egaz egy&njellemz6 pszichol6giai folyamatok 6s allapotok wrvuen 0sazcssC-
gc."'
Egyes meghatarozhsok a belsB szervezettskgben szerepet jatszi, wbjek-
tiv, kognitiv ttnyezot hangshlyoaak, mondvhn, hogy a szemtlyistg
Prince. M., The unconscious (A tudattalan). New York. 1924.
Namn. H. C.-Carmichacl, L., Elemenrcof humanpsyd,ology (A human pszicholbgia eIe-
7
mc9. Boston, 1930.
8Linton. R.. Themlruml~ckgroundofprm~liry (A szemClyis6g kullurilh h8ltcre). N m
York. 1945.
k k y . P.. Sel/-consistency:a theory of persomli~y(~n-illand6shg:cgy wm6lyiatgelmb
let). New Yo&, 1945.
,%
37
 Sajat definiciom hasonl6keppen a belso strukturib61 indul ki. (Vannak.
akik az ilyen definici6kat .,esszencialistinak" nevezik.) Eldbb azonban meg
kell vizsghlnunk egy ellentktes megkozelitkst.
A korthn pszicholbgusok kozul tobben hevesen ellenzik a t esszencialista
meghatirozasokat. Azzal trvelnek, hogy a .,belsd struktura" houhfkrhetet-
len a tudomany szamara. nern ismerhetjuk meg azt a bizonyos ,,val6ban IC-
tez(i". ,,tobb alaku dinamikus egyskget". Ha egyiltalan lktezik belsB stmk-
tura, akkor sem tanulminyozhat6 kozvetlenul.
Amit mi a szemblyidgrBl tudunk, nem mis. mint sajit .,miiveleteink'*.
Ha elvkgziink egy szemdlyisbgtesztet, es megkapjuk a megfelel6 eredmknyt.
ezcsak a mi tknykedtsiink. azaz a modszeriink. A pozitivizmus nkzetei sze-
tint tehit a belsb szemklyiskg csak mitosz. ,,puszta konstmkcib, amelyet
egy tulajdonnev fog egybe". A legtobb amit tehetiink, hogy talilgatisokba
bocsitkozunk felble. azaz ,,konceptualiziljuk". A konceptualizillsnak
azonban meg kell maradnia az Altalunk hasznalt tudomanyos m6dszerek
keretein beliil.
Essunk egy pdldit az ilyenfajta operacionalis definicidkra. A szemb
lyiseg
.a2 ember viselkedcsbnek a legteljtsebb rkletekig men6 legadekv6labb konceptualhicibja.
amit a tud6s adott iddpontban meg tud fogalrnazni".lo
kszrevehetjuk itt a ,,kiild hatas"-definiciotkal mutatkoz6 hasonlodgot.
A szem6lyiskg nern olyasvalami, amivel az ember rendelkezik, hanem vala-
ki misnak, esetunkben a tud6snak az krzkkelete. Maskdpp sz6lva. a szemb
lyiskg csak ,,konstrukci6", valami, amin gondolkodunk anklkul, hogy a
,,kiilviligban" ttnylegesen Iktezne.
Mdg tovibb lkpve, vannak olyan pszichol6gusok, akik szerint soha nern
is szabadna alkalmaznunk a szemklyistg fogalmit. Ha eleget tudnank az
,,ingerrd17'b a ,,vilaszr61" (mondja az ugynevezett S-R, ,,stimulus-respon-
se" pszicholbgia), nem kellene magunkat firasztanunk semmifkle .,kozbiil-
d valtoz6val", mint amilyen a szemblyidg. Ez az extrem podtivista beha-
viorizmus jellemzo felfoghsa. Csak kiilsd, Iithat6, manipulalhatb miivcle-
loMcClelland. D.. Persomli~y(Szemtlyi&g). New York. 1951. A thrgyaltproblCrntival fog-
lalkozik Hall.<. S.-Lindzey, G.. Tlteories of Personaliry (Szemtlyi&gelmbletek). New York.
1954. ,'
tek engedhetdk meg; a szernklyiskg mint olyan, e g y d e n elvkz a'mMszek
kadtben.
Ilyen elveket kavet tehlt jb nCMny pstichol6gus, mkgis kCtsCgbe vonha-
t6, horn-. wel vajon a ,feln6ttV tudodnyok nyomdokain haladnak-c.
Tknyleg csak egy tulajdonntv lltal egybefogott ko"stmkcibnak tekintenk a
csilla&sz az Arcturnst, amikor tanulmlnyozza? Aligha. Szimhra a aillag
va16dgosan 16tez6 kgitest, amely meghakrozott 6s&t~tellel Cs strukthk
val rendelkezik, s amit d rnegprobsl tudomhyosan krtelmemi. Amikor a
biolbgus egy novkny beld szerkezetdt th j a fel, nern a m 1 a meggy6zbdCssel
teszi ezt, hogy a novkny stmktitriija bs fiziologiai felkpitese csak az 8 mtve-
letei rdvkn tilnik lktezanek.
A szemtlyisdget mdg nehezebb tanulmanyozni, mint a aillagokat vagy 8
novknyeket, a helyzet ltnyegkben mtgis ugyanaz. Nincs olyan pszicholb
gus, sem laikus, aki valaha is tokkletesen megbrtene egy adon szemtlykk-
get, mtg a sajitjlt sem. De ez a tkny nern biionyitkk a amtlyiskg IttezCse
ellen. A csillaghszhoz, a biol6gushoz hasonlban mi pszicholbgusok is meg-
kfsireljiik,hogy egy lktezd termtszeti tknyt megtrtsfink; legjobb tudiisunk-
hoz k w s t a targyhoz kellene igazitanunk m6dsPreinket, s nem a targyat
meghakirozni itgy, hogy gyatra m6dszereinkkeI kutathassuk.
JAVASOLT DEFINfCI6NK
Termkszetesm nem lktezik ,,helyes" vagy ,.helytelen" definici6. T e n n i n u s ~
kat csakis olyan mbdokon definialhatunk, hogy f e l h a d h a t b k legyenek
egy adott cklra. Kdnyviink dljaihoz a szemklyis6gnek egy ,esszenciaIiiu"
definicibjkra van sziikskgiink. ogy tekintjuk a szcmklyi&gct. mint 8 "kii1v-i-
lagban" lev6 egyskget, amely ont6dnyii belsd stmktitrival nndelkezik.
Minden megfogalmazis tele van buktatokkal, mdgis jobb hijln hangodk
sajat meghathrozisunk a k6vetkezdkbpen:
A SZEMELYIStG &?ON PSZlCHOFlZlKAl RENDSZEREK DlNAMlWS SZLRvu(lDE-
SE AZ E G Y ~ N E NBELOL. AMELYEK MEGHATAROUAK J E L L E M Z ~VISELKED~SET
BS GONDOLKODASAT.
Vizsgiljuk meg most rdviden e definici6 kulcsfogalrnait.
Dinamikus szerveziidk Lithattuk, hogy az omnibusz-, vagyis "mindent be-
le"-definici6k nern hasm6lhat6k. A pszichol6gia k6zponti kkrdke a menth-
lii szervez6dk problbmhja (a cselekvkst dinamikusan a n y i t 6 w m t k ks
szokasok minkiinak vagy hierarchiiinak kialakulisa). A szemCIyiskg fe.il6-
39
 'I
* .
\a.
' ,
dksknek 66 stmkturajanak magyarazatahoz elengedhetetlen az integraci6 es
mas szervez6d~si~folyamatok feltetelezese. az organizacionak tehat benne
kell lennie a meghatarozisban. A fogalom emellett utal a dezorganizici6
forditott irinyd folyamatira is. kiilonosen a leipiilo abnormalis szemelyi-
d g i vonatkoztatva.
Pszicnofiziai. A kifejezes emlekeztet benniinket arra a thyre, hogy a sze-
melyiskg nem kidr6lag mendis, de nem is kizirolag neuralis (fizikai) je-
lenseg. Szervezadese feltetelezi mind a ..testw.mind a .,szellem" miikodeset.
elvAlaszthatatlan egydgtt.
Rendszerek. Barmely rendszer kolcsonhatasban 8110 elemek komplexuma.
Rendszer egy szokb. de Cppugy egy erzes. egy .iellemvonas. egy fogalom
vagy egy viselkedtsi stilus is. Ezek a rendszerek akkor is jelen vannak a
szervezetben, ha 6ppen nem aktivak. A rendszerek a mi .,cselekvksi potenci-
aljaink."
Meghatimz. A szemelyisig lttezd valami. amely valamit cselekszik. A la-
tens pszichofizikai rendszerek, ha mozg6sitasuk megtorttnik, vagy motival-
jak, vagy irinyitjik a specifikus cselekvest h gondolkodist. A szemdyisk-
get alkot6 minden rendszert meghatiroz6 tendencidnak kell tekinteniink.
Iranyitjik az osues olyan alkalmazkodisi 6s onkifejedsi tevkkenyseget.
amelynek reven a szemklyis6g megnyilvinul.
Jenemzii A viselkedts es gondolkodas teljes egeszeben jellemw az adott
szemelyre, s mint ahogy az 1. fejezetben kifejtettiik, egyediil rea jellemz5.
M&gha haYtsz6lag vannak is cselekedeteink ks fogalmaink. amelyek masokt-
val ,,kozosek", alaposabban megnkve, ezek is egyediek es szem6lyesek. Az
igaz, hogy bizonyos cselekedetek C fogalmak egyknibbek mint masok, de
egyetlenegy sincs, amely ntlktllozne a szemelyes vonast. Bizonyos Crtelem-
ben teMt redundins a definicionkban haunalt .jellemzb" terminus. A re-
dundancia azonban nem sziikdgkeppen rossz dolog; segitskgiinkre lehet
egy-egy moaanat pontos meg6rt6dben.
Viilked6s b gondolkodhs. Ez a ket sz6 hivatott mindazt jelolni, amit egy
individuum egyfiltalln tehet. FBkbppen pedig azt teszi, hogy alkalmazko-
dik kornyezetthez. Nem lenne azonban bolcs dolog a szemelyis6get csakis
az alkalmazkodas 6sszefiiggesk.ben meghataroznunk. Hiszen nemwak al-
11 R. R. Scars definislja a sremilyi&get ..csslekv&sipotenciilkht" A theoretical framework
for personality and social behavior (A szemtlyis68 & a thrsas viselkedes elmkleti ertelmwbse)
dm8 munkijibsn. Amerimn Psyrholo~irr.195116. lgsn fa1116 a az aiorisnikus megfogalma-
ds,caak aza gyeogbje, hogy nun ismeri el aszervezMbt elengedhetetlen krirlriumkbt. Egy
neuronnak is vanakcib potenciAlja, megsem Bllithatjuk, hogy ar ilyen k@zMrninyeknek kii-
Ian szemdyisigiik lennc.
40
kalmazkodunk a komyezethez, hanem az ttlkrozbdik is bennunk. SBt ural-
ni is megpr6biIjuk. s olykor nem is sikerteleniil. A viselkedes Cs gondolko-
dasdlja tehat nemcsak a tulelks. hanem a fejlodes is. Az alkalmazkodason
tul a feliilkerekedes m6djai is ezek, amelyeket a kornyew helyzet valt ki be-
IBlunk. s amelyeket a szemelyisegiinket alkot6 pszichofiziolbgiai rendszerek
alland6an szelektalnak t s iranyitanak.
Felme~lheta kerdks, hogy definicionk szerint nem rendelkeznek-e az 81-
latok is szemelyisbggel. Erre a kkrdesre ovatos ,.igen3'-nel kell valaszolnunk.
Ketsegtelen. hogy az Allatokban megvannak az orokletes es tanult pszicho-
fizikai rendszerek kezdetleges f o l a i . amelyek jellemzd (egyedi) tevkkeny-
dget eredmenyemek. (Gondolkodasukr61 semmit sem tudunk.) Ennyi en-
-gedmCnnyel azonban nem jutunk tcldgosan messzire. Az alsobbrendii 81-
latok pszichofizikai egyenisege \,egteleniil primitiv. nem is szolgalhat minta
nyanant
-- az emberi szemelyis6g meglrteseha. Megkockaztatjuk azt a meg-
Allapitist, hogy barmely ket alsobbrendtl gerinces faj kozott nincs akkora
kiiMnbsCg, mint barmely kCt emberi egyed kozott. Legalabbis erre mutat az
emberi agy merhetetlen bonyolultsiga mas gerincesek egyszerii agyi felbpi-
ttsbhez k6pest.
ECY F I L O Z ~ F I A IELLENVETES
Definicionkban van egy fogalom, amelyrol eddig nem esett szo; az egytn.
Lehetnek filozofusok, akik szerint a korben forgo magyarazat megbocsit-
hatatlan biinebe estiink, hiszen kicsoda vbgiil is ez az ,.egyenW,akiben a sze-
mdyidg lakozik? Nem teteleziinke fel titokban egy szervez&rbt, az
,,en"-t, egy magyarizat nblkiil hagyott entitast, amely valahogy megteremti
a szemelyiskg egydget?
Ilyen kifogisok kiilonosen a pemonalista filoz6fusok reszerB varhat6k.
akik szerint minden szem&lyisbgmegha~rozis tartalmaz (vagy +pen meg-
kovetel) valamilyen .,folytonosit&' egyskges oki tenyezot. MeghatArozb
sunkat Bertocci, az egyik ilyen tipusd filoz6fus a kovetkezBk6ppen m6dosi-
.tana:
,Adoit szem&lyi*gep.*nu sajit, egyedi pslicho6zikai sziikskgleteinek b ktpessCxcinek
a kdrnyuethw valb alkalmazkodhst egybivt tevd dinamikus szervucttrtge.""
I t knocci. P. A,. Pemnalily (Aslcmelyiseg). In: En~~clo~)ediaofPsychoIogy
(Mchologiai
enciklop%ia). Haniman. New York. 1946.
41

Kksakggel elismejiik, hogy az Pnnek a szemdlyisdghez va16 viszonya ko-
moly problems, m e a dilemmira meg visszatk~nka 6. fejezetben. Jelen
pillanatban elkg a m utalnunk, h o g a kifogis tkvesen krtelmezi az egydn-
terminust. Amikor azt mondjuk, hogy a dinamikus szervezM6s az egyknen
beliil talalhat6, csak arra gondolunk, hogy a szervezetben van, a ,,testen be-
liil". Ezzel csak azt akajuk tagadni, hogy a szemdyiskg pusztan ,.kUld ha-
tasb61" Ulna.
Ami az dn fogalmat illeti, nem tartjuk sziikskgesnek, hbgy definici6nkba
bevonjuk. Az ember Cnje feltktleniil fontos pszichofizikai rendszer a szemb
lyikgben (sat kktstgkiviil a legfontosabb), amint a kksdbbiekben is rimuta-
tunk. EgyelBre azonban nem kell enntl a kkrdksntl elid6zniink.
A szemdlyivdgnkl cseppet sem kevesbt izgalmas a karakter fogalma. Gyak-
ran hasznlljak Bket szinonimakkknt. A karakter az ember szemklyes jegye,
szemklyidgvonasainak mintazata vagy kletstilusa. A terminus leghiresebb
ogorcig alkalmaz6ja Theophrasztosz volt, Arisztotelksz egyik tanitvinya.
SzAmos mtlyrehat6 jellemrajzot irt, koziiliik harminc fenn is maradt. A 3.
fejezetben kittriink krdekes m6dszeenek vizsgAlatara.
Mint mondottuk, manapdig sokszor haszniljlik szinonim m6don ezt a
kkt fogalmat. Az eur6pai pszichol6gusok talhn inkhbb a karakter, az ame-
rikaiak pedig a szemPlyisdg kifejezkssel Hnek szivesen. krdekes oka van en-
nek az elteknek. A persona eredeti jelentkse maszk, a karakterd bevbbs.
Az elBbbi terminus a iatszatra, a lathat6 viselkedksre, felszini jellegre utal,
mig az ut6hbi mkly (netan vele sziiletett), ropiilt, alapveta struktlirht su-
gall.
Az amerikai pslichol6gia valoban a kornyezeti meghatarowttsagot bllit-
ja elotkrbe; behaviorists szinezetkbiil kovetkezbn a ktilsd mozgist, a lbt-
hat6 cselekvkst hangsdlyozza. Ezzel szemben az eur6pai pszichol6gia in-
Mbb arra helyezi a hangsi~lyt,ami az emberi termbzetben velesziiletett,
mklyen belev6sMott 6s viszonylag viltozatlan. Freud pkldaul gyakran be-
&I karakterstrukt8rirbl, mig szem6lyisCgrBI csak ritkan. Eur6pihan a ka-
rakteroldgia lltalanosan hasznalt terminus, nem igy Amerikiban. Szimta-
Ian konyvnek adtik amerikai pszichol6gusok a szemPlyisPg cimet ks na-
& a k i f e j d egyarbnt magiban foglalja a magyarjellern Cr jelleg sravak telja jelenthlt,
a&!o m d l n i k fel cgyikre scm - A srerk.
42
.,"
gyon kevksnek azt, hogy karakter. U m , a kkt terminus k6zti hi hangulati
kiilonbdg ma CrezhetBen regionalis preferenciikat takar.'] I
'
.
A karakter sz6 mkg egy kiilonleges mellkkjelentksre tett szert. Amikor
valakit ,,kiemelkedb jellemnek" neveziink, modlis kivhl6sigAra gondo-
lunk. (Mkg ha azt mondjuk, ,,lebilincselB szem6lyiJg". csak annyit illitunk
rbla, hogy tarsasagi megjelenkse hatast tesz masokra - amint e m a kozke-
letd felfogisra a jelen fejezetben koribban utaltunk.) BQrmikortehit, ami-
kor jellemrBl beszeliink, hajlamosak vamunk morilis kovetelmknyekre
gondolni 6s krtkkitkleteket hizni. Ez a komplikki6 nyugtalanitja azikat a
pszichol6gusokat, akik szeretnkk, ha a szemklyiskg
. - tenyleges s t ~ k t u r h j aks
mdk8dG fiIggetlen volna minden erkolcsi megitklbtdl. -
Konyvjnkben legfokkpp ez okb6l hasznhljuk inkabb a szemdlyivdg elne-
vezbt. (Az kles szemd olvas6 kdzbevetheti, hogy az altalam olyannyira
hangsuyozott belsd struktura egkszen j61 megfelel mindannak, amit a dgi
g6rog6k karakteren krtettek. fgy is van, ks csakis a kksBbb hozzltapadt 6r-
tkkszempontok riasztanak el minket a karakter sz6 haszn&latatol.)
Temkszetesen barkinek m6djlban 611, hogy Qtkkitkletet mondjon vala-
mely srcmtlyiskgr6l e g t d b e n vagy rkszleteiben. ,,Nemes lelkii f 6 f l , illet-
ve ,,nagyon kedves no" - szoktuk mondani. Ezuttal mindkkt esetben azt
kozoltiik, hogy a sz6ban forg6 szemkly rendelkezik bizonyos, a kiiIs6 t a m -
dalmi vagy moralis kovetelmknyek szempontjPb6l kivinatosnak mindsiild
tulajdondgokkal. A nyers pszicholbgiai tkny azonban csak abban ill, hogy
az adott srcmkly tulajdonsigai egyszeriien olyanok, amilyenek. Lehet, hogy
nkmely megRgyel6k (6s bizonyos kulturak) ezeket nemes vagy kedves v o d -
soknak tartjak, masok viszont nem. Ez okb6l tehat - valamint, hogy sajat
definici6nkkal is 6sszhangban maradjunk - a karakterf jobbnak lltjuk bgy
meghathrozni, mint Prtdkelt szemdlyisiget; a szemdlyiskget pedig, ha 6gy
tetszik, mint, drtdkmentes karaktert.
A jellemz6 terminus mbr teljesen mas eset. Haszdltuk is szemklyidgdefi-
nici6nkban, mert szerencskre megmenekult att6l az krtkkgl6riPt61, ami az
alapsz6t korbefogta: nem utal erkolcsi megitklksre. Mivel kiizel 611 a karak-
ter eredeti jelentkkhez, mkg sok hasznat fogjuk venni. Jeloljiik vele a szo-
kasokat, szemklyiskaegyeket, attitfidoket 6s erdekliidht - egysz6val az in-
divldualitas minden letagadhatatlan megnyilv&nul6s&t.
" A jel~eltkil6nbstgek teljexbb kifejttret Lgsd Allpon. G. W.. European and Ammican
lharies of pnonality (Eur6pi k amerikai sremtlyisCgelmtlnek). In: David, H. P.-von
Bracken. H..(mrk.). Persprcfiws in P e m ~ l i r Theory
) (A szcrntly~dgclmClettbvlatai). New
York. 1957.
 Miyen krdekes egybbkent, hogy a ,jellemz6" sz6 megtarthatta elsodleges jelenf6se megegyczett a : ..Lelkr alkat vagy SzoKas. amely elsdsorban
jelentket akkor, amikor maga a sz6td annyi etikai sallangot szedett ma- a fizikai alkatt61Wgg, kapcsolat~s."A mai temperamentumku-
@ra. tatisok altalaban pszichol6gia" ntven folynak.
Mieldtt lezirnank a t h a t , meg kell emliteniink a karakter fogalminak a vermersekletrol is ei-
mkg egy towibbi alkalmazhsit. Egyes pszichol6gusok ugyanis ezt-a szeme jeldi, amelyekbBl
lyiskg egy specidis &&nek tekintik. Egyikiik definicibja szerint a karakter a szemClyidg felfeltl. Mi dharom faktorban erbteljesen crvenyesiil a gene-
annak mktkke, ahogyan ,,az egytn 6sszes erBi etikailag hatkkonyan szerve- /'
tikus meghatarozottsag. ehat ezek a szemelyisegnek azon aspektusai, ame-
zadnek". Mig egy d s i k szerz6 szerint: ,,tart6s pszichokikai diipozici6,
amely az impulzusokat egy szabllyoz6 elvvel osszhangban ghtolja". Kuta- I :'"
lyek leginkebb fiiggnek z oroklodestol. A temperamentum azt a kemiai
. - kibontakozik. Minel
mili6t. ..belsii klimat" ielentl. amelvben a szemelvisea
thsi ercdrnenyek jelentek meg Janulrn&nyok a karakterrB1". valamint ,,A inklbb a velesziiletett aldati bizisban gyijkerezik egy diszpozicib, annil na-
karakter dirnenzi6i"" cimmel. E besdmolok a gyermekek becsiiletessbgQ gyobb
.~ valdszinus&gel .. nevezik temperamentumnak. (PI. : ..Alapvetoen de-
vel, 6nkontrolljlval. misok irinti torbdCsCvel, vallhsi hiis&&vel kapcsola- riis kedelyu." ..Lass", temperamenturn.'.)
tos kutathsokkal foglalkoznak. Nehany szerzo - - ezt a terminust olykor
Nos, az a dny, hogy egy gyermeknek vagy felndttnek vannak erkalcsi a szemelyiseggel peldaul ..szemelyiseg-
~deailjai,lelkiismerete, valliisi hite, k&s&gteleniilfontos a szem6lyis& kuta- teszt" helyett ..tempera~entumteszt"-et mondanak. Ez azonban csuphn
h a szempontjab61, hiuen ezek a belsB struktura jellegzetess6gei. Azt is drvanyos sz6haszn8la van. Vannak olyan szerzok is.
fbntos tudnunk, hogy az adott szemklyben felfedezhet6-e olyan .,diszpozi- akik a temperamentum irva tkvesen hasznalnak
ci6, amely az impulzusokat egy szabalyoz6 elwel dsszhangban gitolja". sidesebb ertelmfi kifejQseket. Ezt lhtjuk a kiivetkezd kiinyvcimekben:
Mindezek a trendek azonban beliil vannak, a szemPlyisPg rCsz6t kCpezik, SzemPIyiskgs:ab6/~ozd irigyek. Fizikwn b karakter. A szemdlyisig biold-

i
amin az a koriilmhy sem valtoztat, ha ezek t6rtenetesen kedvezi, szinben giaiolapjai. Az osszes il n esetekben a ..temperamentum"-terminus ponto-
tiinnek fel, C ennek megfeleld megitelesben &zesiilnek. fgy tehat inkabb sabban megfelelne a ko yvek temajinak.
eltekintunk attM, hogy a karaktert a szemMyls6g egyik kiilon regibjakbnt Ahhoz. hogy a tern eramentum tanulmanyozisaban megtehessuk a
fogjuk fel. ElepndB sdmunkra a fentebb adott egyszerii definicio: a ka- sziiksegeselbrelbpkst. s kal tobb kutatisra van sziiksegiink a humangene-
rakter Prtkkelt szemPlyirPg. Az etika elmdlete a filoz6ffa fontos reszteriilete, tika. biokkmia, neurolo ia. endokrinologia 6s a fizikai antropologia teriile-
am nem szabad osszekevernunk a szem6lyistgpuichologi8val. ten. Tudjuk. hogy a szeI! elylskget a temperamentum nagymtrtekben meg-
hatarom. de nem isme maganak a temperamentumnak a pontos for-
rksait.
Mi tartozik a Nincs arra mod. hogy egyertelmii va-
A legregibb id6kti5l fogva maig el az a felfogh, hogy egy szemely verm6r- hogy valaki ..konnyen megriad".
dkletet fdkkpp a testnedvek, ,,humor"-fajthk (mirigyviladekok) hathroz- hogy ,.rettenetes a termeszete".
zAk meg. A temperamentum szo a k6zCpkorban keriilt be az angol nyelvbe 'masvalaki termkzettol fogva lassu 6s enervalt. vagy lobbanekony. energi-
(temperament), a nCgy testnedvrdl sz616 tannal egyitt (3, fejezet). Akkori kus, mas pedig ,,kescrit beallitotts8gG" - akkor minden esetben a tempera-
mentumr61 besdliink. $zimos olyan pr6bilkozis tiiftent. hogy pszichol6-
I 4 h cis6 idCzctt definicib W. S. Taylor, Character and abnormal psychology (Karakter t s giai tesztek elemezzkk a temperamenturn alapvet6 dimenzioit.
korltlektan) dmit cikk&x5l mlb. I. abnorm. soc. Psycho!. 1926/21. ttak vegleges megegyezesre.

1
AmAsodikleldhelye:Roback, A. A,, Thepsychology of chomcrer (A jellem psrichol6giAja).
New YO*, Hamutt Brace, 1927. A Sludies in Character Vanvlmlnyok a jellcmt6l) roroza- lgen valosziniinek 18 zik. hogy van egy elsddleges tenyezb. amely ossze-
tot foglalja Wsrrc Hartshorne, H.-May. M. A.-Shuttleworth. F. K., a Studies in the organiro- fugg a kesztet6ssel es Pl'nksdggel, vagy ellentktevel. az apariaval. Az elenk.
tionof choracm(TanulmAnyok a jdkm uervezdd6~6rdI)cima k6tctbm. New York. Macmil-
Ian, 1930. Usd mtg E. M. L i i n . Dimemiom ofcharacter (A jellem dimmioi). New York. e r h kesztetessel rendel ez8 alkatnak magasak lehetnek az anyagcsere-mu-
Maanillan. 1956.
44
tat6i, 6s intenziv a pajzsmirigym8kodCse." A W i a i alapokr6l alkotott tu-
dbunk azonban ma m6g nem megbizhatb, s azt sem tudjuk, hany tovibbi
dimemibra lesz mtg sziiksegiink ahhoz, hogy a temperamentum f6 f o d i t
osztilyozhas~uk.'~
A tirgy pontosabb ismeretinek hiinyiban a kavetkeza definicibt ajPnl-
juk, mint amely kell6kCppen reprezentalja a fenti tbgalomnak a pszicholb-
giaban ma hasznalatos jelentksCt, s j61 szolgilja a jelen kanyv cCljait.
A temperamcntwn a z egydn irzelmi termdszetinek j e m vonhaira utal,
belekrtve az emociondlis hatcisokra vonalkozd irzdkenysiget, a reagdkds sza-
k b o s erejit 4s sebessdgit, hangulati bedllitortsdgot, a hangulat intenzithci-
nak 4s valtozcisainak osszes j e l l e m z ~ i t ;e jelensigek mindegyikdt as alkati
sa~citscigoktolfiggcinek, s ily mddon legnagyobbriszt or6kletes eredetinek
tekintjiik.
Ezzel a definicioval nem azt bllitjuk, hogy a vkrmCrs6klet a szltletksttil a
halalig valtozatlan. Bppfigy, mint a fizikum Cs az intelligencia, a tempera-
mentum is megvaltoztathat6 - bizonyos hatarokon beliil - gybgykezelkssel,
sebeszi beavatkoz&ssal,a taplalkods befolyasoldsaval, kppbgy, mint tanu-
Iis ks elettapasztalatok rCv6n. A szem6IyisCg fejli5dCsCvel dltozhat a t e m p
ramentum. Mindamellett adottsagainknak vannak bizonyos szewi, kemiai,
idegi Cs anyagcsere-vonatkoz8sai,amelyek alapjan kialakul egy d n k jel-
lemz6 repertoar. A viltoztatas lehetsbges, de nem korlbtlan m6rtbkben.
szcmkly ,,val6jaban", fiiggetleniil att61, hogy mas emberek hogyin kzU& "
8, '
lik a tulajdondgait, vagy hogy milyen m6dszerekkel tanulminyomk eze-
ket. ~ d k e l e s i i n kQ m6dszereink lehetnek tevesek, csakagy, mint ahogyan
a csillagisz is kudarcot vallhat egy csillag osszetCteltnek megillapiWban.
A csillag azonban tovlbbra is iktezik, s tovabbi kutathsokra hiv ki. Defini-
ci6m termeszetesen nem tagadja, hogy egy szemely id6ben valtozhat, sem
azt, hogy magatartitsa esetleg helyzetrol belyzetre elttro. Egyszerilen annyit
mond ki, hogy a szemtlyben ICtezik a jellemzoknek egy bizonyos spektm-
ma Cs szerkezete (amely kCtsCgteleniil valtozhat, am mindenkor feltirhat6)
- s ezt a stmktlirat kivitnjuk majd tanulmanyozni.
A karakter fogalmlt nagyjab6l nilkiilozni tudjuk, mivel (a mi definici-
onk szerint) a szemelyisCg CrtCkelesCre vonatkozik. A jellemzo" mellCknk vi-
szont meg6rizte eredeti ,bevCsbs" (egyCni m6don bevksett v o ~ sjelentkdt,
)
s e d r t ctljaink szempontj~b61~61 hasznosithatb.
A temperamentum, hasonloan az intelligenciahoz 6s a fizikumhoz, olyan
,,nyersanyag", amelybal a szemelyiskg formalodik. A temperamentum ele-
mei nem megviltoztathatatlanok, bar behatitroljik a szemtlyiskg fejlbde-
d t . A kovetkezo fejezet tovabb foglalkozik a v6rmersCkIet probl&nijaval.

Voltaire irja valahol: ,,Ha tarsalogni kivansz velem, el6bb definiald a fogal-
maidat." Kiilonosen fontos a meghatitrozas olyan er6sen elvont szavak ese-
tkben mint szemklyisdg, karakter As temperamentwn, hogy azutfin a besdl-
get& valbban hasznos legyen.
Az Cn szemelyisigdefinicibm ,,esszencialista". A szem6lyisCg az, ami a

' 5 Lbsd Adcock, C. J.. The diKerentiation of temperament from personality (A Impera-
mentum megkiilBnbBzlettse a szemelyisigtbl). J. gen. P.rvchoL. 1957157.
Mai rudAsunk j6 attekintCsCt tartalmana Diamond, S., PersoMiiry end temperament
(Szemdyiskg 6s temperamentum).New York, Harper, 1957. Diamond vtlemenye uuintaz 91-
latkiskrletek 6s az emberi temperamentum faktoranaliiisei .,ismktelten megerbitik az aIlilihci-
63, agressziv, szorong6 6s kootmllllt (vagy 6ppcn impuhiv) viselkedtsrc val16 diszpalci6k
fontordgAtM.Az lltala idkzett nagysz.imi! szerzB t d s l e t e s e n viltozatos teminolbgiht hasz-
nll. Diamond azonban bgy dli, hogy kiilbnb6zScimktik a vkrmer&klet ugyanaron nlapvetb
dimenri6it jelBlik. Az t n kifo&rom az, hogy amkti inkabb szem~lyis+'o&okat supllnak.
smrmint alkati diszpoziciokat (igazi temperammtumot), l m meglehet, hogy ltlnnek olyan
mBg6ltes fiziol6giai diszpozici6k. amelyek alltlmasztjak a vtrmkskklet erBwnalainak ilycn
vagy e h h u hasonl6 osnllyozisbt. TovAhhi kutafarokra van sziiksb.
46