07. Lőfegyverek rendszertana.

doc

VII. AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK

A) FÉLAUTOMATA FEGYVEREK FOGALMA

Azokat a fegyvereket, amelyek az ismétlési ciklusban, négy mozzanatot (nyitás, töltés, retesze-
lés és hüvelykivetés) saját belső energiájuk felhasználásával, az elsütést pedig emberi energiával (kül-
ső energia) végzik, félautomata fegyvereknek nevezzük.
Pl.: a pisztolyok (forgópisztolyok kivételével), távcsöves puska.

B) AUTOMATA FEGYVEREK FOGALMA

Azokat a fegyvereket, amelyeken ismétlési ciklus minden elemét - még az elsütést is - saját
belső energiájuk felhasználásával végzik, automata fegyvereknek nevezzük.
Összegezve tehát minden sorozatlövő kézifegyver automata. A fegyverek automatizáltságának
feltételét a bennük lejátszódó folyamatokból adódó nagy energia biztosítja.

C) VEGYES ÜZEMMÓDÚ FEGYVEREK

Az olyan fegyvereket, amelyek automata és félautomata üzemmódban egyaránt alkalmazha-
tók, vegyes üzemmódú fegyvereknek nevezzük.
Vizsgáljuk meg a rendszeresített 7, 62 mm-es gépkarabélyt és hasonlítsuk össze egy géppuskával, ill.
egy súlyzáras pisztollyal.
A gépkarabélyon a tüzelési módot tűzváltókar segítségével változtathatjuk. Állíthatjuk a fegy-
vert egyeslövés leadására és sorozatlövésre is. Tehát egyszer félautomata módon működik, máskor
pedig teljes automata.
Ezzel ellentétben a pisztoly csak egyes lövésre képes, tehát félautomata, a géppuska pedig
csak sorozatlövésre, tehát automata.

D) AZ AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK RENDSZERTANI FELOSZTÁSÁNAK TAR-

TALMA
Az automata és félautomata fegyvereket négy nagy osztályba sorolták, amely osztályok vala-
melyikének csak egy-egy jellegzetes fegyvertípusa van.

I. Osztály az energiaátadáson alapuló rendszerek: ide tartoznak azok a fegyvertípusok, ame-

lyeknél a csőben levő lőporgáz nyomásából adódó energiát használták fel a fegyverek ismétlési folya-
matának végrehajtására.
Attól függően, hogy ez a nyomás mire fejti ki hatását, alakultak ki az egyes csoportok. Ha a lő-
porgáz nyomását hátrafelé a zárra, a peremágyon keresztül fejti ki, akkor a gáz jelentős része képes
lesz a zár mozgatását elvégezni.
Ha lövés közben nem bontjuk meg a cső és a zár kapcsolatát, akkor találkozunk a csőhátra-
siklásos rendszerekkel, amelyeket a tüzérségi technikában, széles körben alkalmaznak.
A csőhátrasiklásos kézifegyvereknél a cső általában csak egy bizonyos szakaszon kíséri a zá-
rat a hátrasiklásban.
Azok a fegyverek, amelyeknél a zár nyitását az egész fegyver tehetetlensége és hátrasiklása
végzi, szintén ebbe az osztályba tartoznak.

II. Osztályba a csőből elvezetett gáz energiáját felhasználó rendszerek tartoznak.

Másik megoldásnak látszott, hogy a csőben lényegében fő energiájukat vesztett gázokat elve-
zetik, és ezt használják fel az ismétlőszerkezet mozgatására.
Az itt nyert energia kiválóan alkalmas az ismétlőszerkezet mozgatására és a lövedék mozgá-
sát sem befolyásolja.
Széles körben alkalmazzák, főleg gépkarabélyoknál, de golyószóróknál és géppuskáknál is.
Legelterjedtebb változata a csőfuraton keresztül elvezetett gázok visszafordítása és felhasználása.

III. Osztály a lövedék csőben való mozgását felhasználó rendszerek.

A huzagolt csövű fegyverek feladata, hogy a csőben olyan forgó mozgást adjon a lövedéknek, amely a
röppályán való állékonyságát biztosítja.
A huzagokba való sajtolódáshoz megfeleld erő szükséges, amelyet vektoriálisan elképzelve a
csavarvonal érintőjének irányába hat. Ez természetesen csőtengellyel párhuzamos, csőtorkolat felé
mutató és a csőtengelyre merőleges összetevőkre bontható.
Ez az erőkomponens, amely a csövet forgásra kényszeríti. Ezt a mozgást, illetve ennek reak-
cióerejét használják fel az ismétlési rendszer megvalósításához: Igen kevés fegyver készült ilyen mű-
ködési elvvel.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
IV. Osztályba vegyes típusú fegyverek tartoznak.
Ebbe az osztályba lehet azokat a különleges elven működő automata és félautomata fegyve-
reket sorolni, amelyek az első három osztály egyik csoportjába sem sorolhatók be.
Ilyen fegyverek is készültek, nem nagy számban ugyan, de rendszertanilag megtalálták helyü-
ket a felosztásban.

F) AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK ZÁROLÁSA (SÚLYZÁRAS FEGYVEREK KIVÉ-

TELÉVEL)

1. Mereven reteszelt fegyverek

Tökéletes zárolást akkor lehet elérni, ha a fegyver csövét a lövés pillanatában lezárjuk. Ekkor
a cső és a zár között oldható, de szilárd kötés jön létre. Az ilyen kötéseknél a zárás, reteszelés tökéle-
tes és ezt addig kell biztosítani, amíg a lövedék a csőben tartózkodik.
Ismétlőfegyvereknél a probléma megoldása egyszerű volt, hiszen a nyitást a lövő végezte ak-
kor, amikor lövés után válláról levette fegyverét.
Félautomata és automata fegyvereknél a zár kinyitását a szerkezeti elemek önműködően vég-
zik, ami már komoly gondot jelent a kötések kialakításánál.

2. Zárformák és zárkötések
A könnyen és gyorsan oldható, de ugyanakkor biztonságos és tökéletes reteszelést biztosító
zárformák a következők:

1. Forgással záródó kötések:

− Csavarkötés,
− Bajonett zárolás;
2. Billenő zárolás
3. Külön retesztestes zárolás
4. Csuklós-karos zárolás

a) Csavarkötés

A zár kialakítása tulajdonképpen egy önzáró csavarmenet, amelynek palástfelülete meg van
szakítva (62. ábra).

62. ábra

A nyitás gyorsan jön létre, a menetemelkedésnek megfelelő irányba el kell fordítani, majd hát-
rafelé nyitható. Az ilyen zárak nagy terhelést bírnak ki.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
b) Bajonett zárolás

63. ábra
1. Reteszelő szemölcsök

A 63. ábrából látható, hogy a zárolást - amely forgó és haladó mozgású - két szimmetrikusan
elhelyezett reteszelő szemölcs végzi.
A hátraható erőket a „C” felület veszi fel. Ez a felület nyírásra van igénybe véve.
Ez a zárolási forma kisebb igénybevételt bír ki, de gyors az oldása. A többi zárolási formával
későbbiekben fogunk foglalkozni.

F) SZABADON HÁTRASIKLÓ SÚLYZÁRAS FEGYVEREK

1. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek meghatározása

Azokat a fegyvereket, amelyeknél a zár és a cső között semmilyen merev kapcsolat nincsen, a
zárolást csupán a zár tömegének nagysága határozza meg, szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek-
nek nevezzük.

2. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek működési elve

Az első automata és félautomata fegyverek működési elvét a tömegek tehetetlensége és az
impulzusok egyenlősége határozza meg.
A szerkesztők hamar meglátták azt a jelenséget, hogy ha a cső, csőfar felöli részét egy nagy
tömeggel lezárják, akkor egy bizonyos ideig biztosítják a zárolást.
Az ötletet az impulzustétel adta (64. ábra).

64. ábra
1. Cső; 2. Zár; M/ A zár tömege; V/ A zár tömegének sebessége; m/ A
lövedék tömege; v/ A lövedék tömegének sebessége
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

Az impulzustételt felírva, belső, zárt rendszerre:

m⋅ v = M ⋅V
Ezt átrendezve és kifejezve a hátrasiklás sebességét:

m⋅ v
V=
M
Ez az összefüggés kifejezi, ha a nevezőben levő tömeget növeljük, a fordított arány miatt a zár
hátrasiklási sebessége kisebb lesz. Ha a zár tömegét végtelen nagyra választjuk, akkor a zárolás töké-
letes, tehát a hátrasiklási sebesség nulla.

3. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek zárkialakításai

Napjainkig e fegyvercsalád számtalan változata alakult ki. Az ilyen elven működő fegyvertípu-
sok kis méretűek, könnyen kezelhetők. Ezért mind pisztolyoknál, mind géppisztolyoknál egyaránt al-
kalmazták.
Szerkezeti megoldásaiban majdnem minden típus azonos felépítésű, hiszen a kevés alkatrész
elhelyezése nem okozott gondot.
Egyedüli problémát jelentett a zár tömegének és a rugónak az elhelyezése. A pisztolyoknál ol-
dották meg a leghamarabb a nagytömegű zár elhelyezését. Mint ismert, itt az ismétlési folyamatot a
szánszerkezet végzi. Ha a zár tömegét növeljük a szán tömegével úgy, hogy azzal egy anyagból és
egy darabból készítjük, akkor egy nagy súlyú, de mégis funkcionáló egységet kapunk.

Hátra maradt tehát a helyretoló rugó elhelyezése. A 65. ábrán egy olyan kialakítást látunk, ahol
a rugó a cső alatt elhelyezett rugóvezetőre van rátéve. Hátrasikláskor a rugó tehát vezetve van.

65. ábra
1. Helyretolórugó-vezető; 2. Helyretolórugó;
3. Cső; 4. Szán

66. ábra
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
A 66. ábra már tökéletesebb kialakítást mutat.
Itt a csőre húzták a helyretolórugót. Kialakítás szempontjából ez az utóbbi az előnyösebb, mi-
vel a szán teljesen centrikus terhelést kap, nem befolyásolják a lövés pontosságát.
A géppisztolyoknál nem jelentett gondot a rugó elhelyezése, mivel a tokszerkezet helyet bizto-
sított. Így valamennyi fegyvernél a rugót a zár mögé helyezték el a tokban.
1941-ben az amerikai Winchester gyár elkészítette a - megszokottól eltérő kialakítású- mozgó,
lengő-rendszerű töltényűrt, abból a célból, hogy a súlyzáras automata fegyvereknél a nyitáshoz szük-
séges nyomás fokozódását érje el abban az esetben, ha a lőszer teljesítménye nem elég nagy (67.
ábra).

67. ábra
1. Cső; 2. Tár; 3. Adogató; 4. Zár; 5. Lengő töltényűr; 6. Töltényűr mozgási
lehetősége; 7. Helyretolórugó; 8. Tehetetlenségi rúd; 9. Tok; 10. Kakas; 11.
Tehetetlenségi rúd csapja

A lengő töltényűr egy kis acélblokk, amelyben töltényűrt alakítanak ki. Ezt a mozgó egységet a
cső hátsó részébe helyezik, a szabályos töltényűr eredeti helyére. A lengő töltényűrt úgy szerelik be,
hogy kb. 3 mm-t szabadon mozoghasson előre és hátra (tehát egy üreges dugattyú kerül a töltényűr
helyére).

Működése:
− A fegyver kézzel történő felhúzása, illetve csőre töltése, majd a billentyű meghúzása után a
kakas az ütőszegre csap, ami indítja a lőszer csappantyúját és annak szúrólángja segítségé-
vel, begyújtja a lőport;
− A keletkező gáznyomás visszaható ereje a zárszerkezetet és a lengő töltényűrt együtt löki
hátra mintegy 3 mm-es távon, mihelyt elegendő nyomás áll rendelkezésre az acélblokk tehe-
tetlenségének legyőzéséhez. A hüvelyfal még feszesen tapad a töltényűr falához, amikor a
teljes lengő töltényűr már hátrafelé mozog. Ekkor rés keletkezik a töltényűr és a csőfar kö-
zött. A kiterjedő lőporgázok beáramlanak ebbe a hézagba, s erős nyomást fejtenek ki a lengő
töltényűr egész homlokzatára. Ilyen módon a hátralökés mértéke jóval nagyobb, mint abban
az esetben, ha ugyanakkora nyomás csak a sokkal kisebb felületű hüvelyfenékre hatna. Ez-
által a kis teljesítményű lőszer viszonylag alacsony nyomásának elegendő működési felület
áll rendelkezésére ahhoz, hogy a zárszerkezet nyitását végrehajtsa. A továbbiakban a zárat a
tusban (agyban) elhelyezett helyretolórugóhoz csatlakozó tehetetlenségi rúd (a zár farrészé-
hez illeszkedő csapjánál fogva) szintén hátrakényszeríti, s újra megfeszíti a kakast;
− A zár és a tehetetlenségi rúd teljes hátramozgása során a zárszerkezetbe épülő hüvelykivető
kiveti az üres hüvelyt a tok kivető nyílásán át, majd a tölténygátló elfordul, új lőszert enged a
csőtárból az adogatóba;
− Az összenyomott helyretolórugó a tehetetlenségi rudat visszafelé indítja, s ezáltal előrelöki a
zárat. Amint a zár megkezdi előremozgását, az adogató az új lőszert a zár elé emeli, amely
azt eredeti helyzetébe visszakerülve a töltényűrbe továbbítja.
Megjegyzendő, hogy a lengő töltényűrrel szerelt fegyverek nem tisztán szabadon hátrasikló
rendszerűek, ugyanis a mozgó töltényűr lövéskor néhány milliméteres távon hátrasiklik, tehát a me-
chanizmus a röviden hátrasikló fegyverekéhez hasonló.
Ugyanakkor tisztán rövid hátrasiklásának sem nevezhető, mivel a zár nincs mechanikusan a
csőhöz kapcsolva (reteszelve).
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
4. Súlyzáras fegyverek értékelése
Előnyei:
− A zár egyszerű felépítésű, ez az ismétlőszerkezet. Nincs szükség külön reteszelő berende-
zésre, amely szilárdan köti a zárat a csőfarhoz;
− Működése biztonságos;
− A zár tömegének helyes megválasztásával a méretek kellőképpen csökkenthetők;
− Előállítási költségek alacsonyak, tömeggyártásra alkalmas.

Hátrányai:
− A szilárd reteszelés hiánya miatt a zár a hüvely megcsúszása után kinyit, így a zárolás nem
megbízható;
− Gázszivárgás előfordulhat a tok felé;
− Mivel a zár a hüvellyel együtt siklik hátra, amikor a cső még nyomás alatt van, ezért a hüvely
fala könnyen megrepedhet;
− Csak kis teljesítményű lőszert tüzelhet;
− A helyretolórugó gyengülése miatt véletlen balesetek könnyen előfordulhatnak.
A fenti érékelésből látható, hogy egyszerű szerkezete miatt, több súlyos hátránya van. A hátrá-
nyokat különböző megoldásokkal próbálták megszüntetni. Ezek közé tartozott az un. előgyújtás, ami
nem igényelt semmiféle késleltető berendezést. (A szerkesztők ezzel a megoldással próbálták késlel-
tetni a zár nyitását.)

C) KÉSLELTETETT SÚLYZÁRAS FEGYVEREK

1. A késleltetett súlyzáras fegyverek meghatározása

Azokat a súlyzáras fegyvereket, amelyeknél a zár kinyílásának kezdeti szakaszát valamilyen
mechanikus szerkezettel késleltetjük addig, amíg a lövedék a csőtorkolaton ki nem lép, késleltetett
súlyzáras fegyvereknek vagy más néven félszabadon hátrasikló súlyzáras fegyvereknek nevezzük.
Ez a meghatározás csak akkor érvényes, ha a fegyver jellegében továbbra is megtartja súlyzá-
ras voltát, vagyis a zár nincs lövés közben a csőhöz szilárdan kötve.

2. Késleltetés rugó előfeszítéssel

A késleltetés legegyszerűbb módja, ha a rugó előfeszítettségét olyan méretűnek határozzuk
meg, hogy a zár csak akkor tudja legyőzni a rugóerőt, ha a lövedék a cső torkolatánál van. A 68. ábrán
a Schwarzlose-géppuska zárszerkezetét mutatjuk be.

68. ábra
1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Helyretolórugó; 5. Csuklóskar; A/ Csukló
(tokhoz rögzít); B/ Csukló (a két kart kapcsolja össze); C/ Csukló
(zárba rögzít)
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
3. Mechanikusan késleltetett súlyzáras fegyverek

A súrlódás és a rugóerő bizonyos késleltetést biztosít a súlyzáras fegyvereknél, de ez még

mindig nem elegendő ahhoz, hogy a zárnyitás kellően biztonságos legyen.
Ezért a zár hátrasiklásának erejét rossz mechanikai hatásokkal rontjuk, így tökéletesedik a zá-
rolás.
Ennél a megoldásnál a zár két csuklós karral csatlakozott a tokhoz és mellső helyzetében kö-
zel volt a szerkezet holtpontjához.
A zár súlya meglehetősen nagy, mögötte pedig erős helyretolórugót helyeztek el.
A zár a tokban úgy mozog, ahogyan a gőzgép vagy a robbanómotor dugattyúja a hengerben, e
mellett a zárhoz egy forgattyú és egy hajtórúd is csatlakozik. Ha a hajtórúd másik végét a tokban
csapágyazzák, akkor nyilvánvaló, hogy a forgattyús szerkezet holtponti helyzetében (amikor a forgattyú
és a hajtókar egy egyenesbe esik) a zár a lőporgázok hatására egyáltalán nem mozoghat.
Mivel a kialakításnál a zár elülső helyzetében a forgattyú holtponti helyzetéről kissé eltérő ál-
lásban van, ilyenkor a lőporgázok nyomóerejének jelentős része a tengelyekre és a csapágyakra hat,
kisebb részük pedig a zárat elmozdítja hátrafelé.
A zár elmozdulása azonban rendkívül csekély, mert mielőtt még a zár jelentékenyebb mozgást
végezhetne, a lövedék már kilép a csőtorkolaton.
Thompson-rendszerű késleltetés (69. ábra).

69. ábra
1. Zártest; 2. Ütőszeg; 3. Elsütő emelő; 4. Retesztest; 4/ Reteszelő szemölcs;
k/ A késleltetés mértéke; A/ Reteszelt helyzet

A zárat egy 75°-os dőlésszögű reteszpálya szakítja meg. Ebbe illeszkedik be a retesztest,
amelynek reteszelő szemölcse a tokban kialakított 45°-os vezérlőpályában helyezkedik el.
Ha a retesztest az ábrán látható helyzetben van, akkor a zár bereteszelt, mivel a retesztest ve-
zérlő szemölcse a tokhoz kapcsolódik, és nem engedi a zár hátramozdulását. (A retesztest a zárban
kialakított pályán a zár előre és hátra mozgásának megfelelően le- illetve felfelé mozog.)
Vizsgáljuk meg a késleltetés folyamatát és annak mértékét. Lövéskor a hátraható erő a zárat a
lövedék mozgásával ellentétes irányba kényszeríti. Hátramozgását csak úgy tudja a zár végrehajtani -
úgy tud hátrasiklani - ha a zárban mozgó retesztest - vezérlő pályája által - felső helyzetbe kerül. A
lőporgázok zárra átadódó nyomásának hatására először a 45°-os pályán kezd felfelé mozogni a rete-
szelő szemölcs, aminek hatására a zárban kialakított 75°-os reteszpályába illeszkedő retesztest ferdén
felfelé mozog. A zár mindaddig reteszeli a csőfart, amíg a retesztest reteszelő szemölcse vízszintes
irányban, a csőtengellyel párhuzamosan hátrafelé nem mozog. E helyzet elérésénél nyitja a zár a töl-
tényűrt. Ebből látható, hogy ennél a késleltetési megoldásnál a késleltető test gyorsítva van egy 45° -os
pályán, a zár pedig lassítva egy 75° -os pályán.
Ebből adódóan a késleltetés mértékét a 69. ábra „k” távolsága adja.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

4. Késleltetés előgyújtással

a) Az előgyújtás fogalma

A lőszer csappantyújának begyújtását akkor végezzük, amikor a zár még mozog előre.
Ez különösen a súlyzáras fegyvereknél lehetséges, ahol a zár tömege nagy, így a tehetetlen-
sége is nagy. A helyretoló rugótól kapott impulzus következtében a zár siklik előre. A peremágy egy
bizonyos távolságra van a hüvelyfenéktől. Az ütőszeg ráüt a csappantyúra, a gázfejlődés megindul, sőt
a lövedék is.
A zár csak akkor ütközik a hüvelyfenékre, amikor a hüvely a nyomás miatt a megcsúszás ha-
tára felé közeledik.

Folyamatát a 70. ábra mutatja.

A csappantyú begyújtását a „0” holtponti helyzetből előrehúztuk egy „b” távolsággal. Amíg a zár
megteszi a „b” utat, addig a lövedék az „xm” távolságot teszi meg. A zár ekkor fokozatosan lassul és
megáll. A megállás ideje alatt a lövedék még megtesz egy „xe” utat.

70. ábra

Tehát a szabad súlyzáras rendszerhez képest, „xe”-el több utat tesz meg a lövedék, ami rövi-
debb csövű fegyvernél már a csőtorkolat környékén van.
Ekkor áll a zár, a hátraható erők nagyobbak, mint a súrlódás, tehát a zár megindulhat hátra.

b) Zár kialakítása előgyújtásos fegyvereknél

Az előgyújtásos fegyvereknél az előgyújtás időzítése igen fontos. Ha a csappantyú begyújtása

túl korán történik meg, akkor nem jön létre a megfelelő mértékű késleltetés. Ha pedig túlságosan ké-
sőn történik, akkor a már hátramozgó hüvely mellett gázkifúvás jön létre, amely a lövedék kezdőse-
bességét csökkenti.

71. ábra
1. Előgyújtás mértéke; 2. Rögzítő csap
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
Ezért az ilyen típusú fegyvereknél rögzített ütőszeget kell alkalmazni. Ezek pontosságát, pe-
remágytól való távolságát precízen be kell állítani.

Ilyen kialakítás a 71. ábrán látható.

c) Előgyújtásos fegyverek értékelése

Előnyei:
− A kisebb működő energiáik következtében a zár tömegét csökkenteni lehet, körülbelül a felé-
re;
− A zárszerkezet sebességének csökkenésével gyengébb tokszerkezet kivitelezésére van le-
hetőség.

Hátrányai:
− Nehéz az előgyújtás mértékének beállítása;
− Ha az ütőszeg hosszabb, korai előgyújtás lehetséges;
− Az előgyújtás korai voltán kívül, az ütőszeg hosszúsága olyan mértékű is lehet, hogy átsza-
kítja a csappantyúlemezt és a gázok kifúvása balesetet is okozhat;
− Az ütőszeg kopása csökkenti az előgyújtás mértékét, sőt ha a tűréshatár alá megy, a fegyver
átalakulhat szabadon hátrasikló rendszerré is.

A súlyzáras fegyverek hátrányainak kiküszöbölésére, illetve nagyobb energiájú lőszerek alkal-

mazásának megteremtése céljából fejlesztették ki a különféle – a fegyver belső energiáját felhasználó
– merev reteszelésű automata és félautomata fegyvereket, amelyeket a következő fejezetekben muta-
tunk be.

H) A HOSSZÚ CSŐHÁTRASIKLÁSOS FEGYVEREK

1. A csőhátrasiklásos fegyverek
Lövéskor a hátrasiklási energia hatására az egész fegyver hátrasiklik, ez károsan befolyásolja
a lövőt a célzásban.
A csövet és zárat különválasztva a fegyver többi részétől, majd rugóval kiegyensúlyozva egy
olyan egység jön létre, ahol a cső és a zár együtt siklik hátra, elméletileg függetlenül a fegyver többi
részétől. Az ilyen felépítésű fegyvereket csőhátrasiklásos rendszerű fegyvereknek nevezzük.

Ezt a rendszert az együttes hátrasiklás úthosszának függvényében további két csoportra tud-
juk osztani: rövid, illetve hosszú csőhátrasiklásos fegyverekre.

2. A hosszú csőhátrasiklásos fegyverek fogalma

Ha a cső a zárat teljes hátrasiklási hosszán kíséri, a szétválás a hátsó holtponti helyzetben tör-
ténik, akkor hosszú csőhátrasiklásos fegyverről beszélünk.

a) A hosszú csőhátrasiklásos fegyverek kialakítása

Nyugalmi helyzetben a zár mereven kapcsolódik a csőfarhoz (72. ábra).

 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

72. ábra
1. Cső; 2. Csőrugó; 3. Tok; 4. Zár; 5. Helyretoló rugó; 6. Elsütő szerkezet

73. ábra

Lövéskor a cső a zárral hátrasiklik, a megengedett hátrasiklási hosszúság teljes mértékével.

Ekkor a zár az elsütő emelőbe akad és a hátsó holtponti helyzetében rögzítődik (73. ábra).

A cső, a csőrugó hatására előreigyekszik, a zár marad egyhelyben, a cső előresiklik és meg-
történik a kireteszelés (74. ábra).

A kireteszelés után a cső folytatja útját előre, megtörténik a hüvely kivonása és kivetése. Lövés
kiváltásakor az elsütő emelő lesüllyed, a zár felszabadul és előresiklik (75. ábra).
Bajonett zárolási rendszer gyakran kerül alkalmazásra, meg kellett oldani a haladó és forgó
mozgását a zárnak. Ezt úgy oldották meg, hogy a zár köré egy un. zárvezetőt képeztek ki (76. ábra),
amelynek a feladata a ki- és bereteszelési mozgások megvalósítása volt.

74. ábra

75. ábra
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
A zárvezető palást felületén egy nagy menetemelkedésű csavarpályát alakítottak ki, amely a
záron levő csappal kapcsolódik.
A zárvezető rögzítésével forgómozgását megakadályozzák, így a benne kialakított kényszerpá-
lyával a zárat elfordította egyenes vonalú mozgása közben.

76. ábra
1. Zár; 2. Zárvezető; 3. Csap

b) A hosszú csőhátrasiklásos rendszer értékelése

− Lövés közben nagy a hátrasikló tömegek energiája;

− Lövéskor keletkező energia nagy tömegek mozgatására, ki- és bereteszelésére fordítódik,
kicsi lesz a hátrasiklás sebessége, nő a két lövés közötti idő, csökken a tűzgyorsaság;
− Külön cső- és zár-helyretolórugót kell alkalmazni, ami növelni a bonyolultságot, ezáltal nő a
meghibásodási lehetőség.
A fenti hiányosságok miatt nem terjedt el ez a rendszerelv a gyakorlatban.

I) A RÖVID CSŐHÁTRASIKLÁSOS FEGYVEREK

1. A rövid csőhátrasiklásos fegyverek meghatározása

Az olyan fegyvereket, amelyeknél a hátrasiklási folyamat megindulásakor a cső és a zár együtt

siklik hátra, de a cső hátrasiklása nem egyenlő a zár hátrasiklási mértékével, hanem annál lényegesen
kisebb, rövid csőhátrasiklásos fegyvereknek nevezzük.

A rövid csőhátrasiklásos fegyverek működése

A kireteszelés folyamata a cső hátrasiklásának helyzetéig tart. Ezalatt a lövedék minden eset-
ben elhagyja a csövet, majd megtörténik a kireteszelés, a cső és a zár egymástól elválik, a cső
megáll. A zár a hátrasiklási energia hatására tovább folytatja útját, létrejön a hüvely kivonása
és kivetése. A helyretoló rugót csak a hátrasikló zár nyomja össze, így az előresiklásban is
csak a zár vehet részt. Az előresikláskor történik meg az új lőszer betöltése, majd a csőfar le-
zárása.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
A cső a reteszelés folyamán siklik ismét mellső helyzetébe (77. ábra).

77. ábra
1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Helyretoló rugó

A rövid csőhátrasiklásos fegyverek felosztásánál a zár mozgását vették alapul. A csoportosítás

a következők szerint alakul:

1) A zár haladó mozgást végez:

a) retesz vízszintes síkban mozdul el;

b) retesz függőeleges síkban mozdul el;
c) retesz forgó mozgást végez;
d) reteszelést csuklós mechanizmus biztosítja;

2) A zár forgó mozgást végez;

3) A zár oldalt elmozdul;
4) A zár a cső előtt elbillen.
1. a) A zár haladó mozgást végez, a retesz vízszintes síkban elmozdul

E csoport jellegzetes típusa a Mauser-automata puska, a (78. ábrán) felül nézetben látható.
A reteszek a csőhüvelyhez vannak rögzítve, tehát hátrasikláskor csak a cső hátrasiklásával
mozdulnak hátra.
A reteszelő testek a zár oldalán lévő reteszelő fészekbe illeszkednek és így kapcsolják a zárat
a csőfarhoz.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

78. ábra
1. Cső; 2. Töltényűr; 3. Csőhüvely; 4. Csőköpeny; 5. Zártest; 6. Ütő-
szeg; 7. Reteszelő test

A retesztestek kibillentését a fészekből, a csőköpeny akadályozza meg.

Lövéskor a cső a zárral és a reteszekkel hátrasiklik, a retesztest karja beleütközik a „h” jelű fe-
lületbe a csőköpenyen és elfordul az „a” forgáspont körül, kilép a retesz fészkekből. A zár ekkor képes
lesz a hátrasiklásra, cső megáll, csak a zár mozog hátra (79. ábra).

79. ábra
1. b) A zár haladó mozgást végez, a retesz függőleges síkban mozdul el

Ebben a rendszerben a zár a csővel egy vagy több reteszelő elem segítségével van összekap-
csolva.

Ilyen kialakítású a 35 M. Mauser-pisztoly (80. ábra).

 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

80. ábra
1. Zár; 2. Retesztest; 3. Reteszemelő; 4. Cső; 5. helyretoló rugó
A/ A retesztest forgáspontja; Z/ A retesztest nyúlványa

A lövés pillanatában a cső és a zár hátrasiklik, magával viszi a retesztestet is. A zár mindaddig
nem nyit ki, míg a retesztest valamilyen oknál fogva le nem billen és a reteszelő szemölcsei a zár alján
levő reteszfészkekből ki nem lépnek.

Ez csak akkor következik be, ha a retesztest nyúlványa a retesz emelőfelületének („Q”) ütkö-
zik, amelynek belső fala ferdére van marva. Ezen a ferde felületen elcsúszva, a retesztest lesüllyed; a
zár halad tovább.

Ameddig a cső és a zár az „a” távolságot meg nem teszi, a lövedék elhagyja a csövet. További
hátrasiklásnál megtörténik az ürítés, és a helyretolórugó összenyomása.

Előresikláskor megtörténik a töltés, a zár felütközik a csőfaron, csövet előretolja. A reteszelés

csak akkor indul meg, ha a retesztest "Z" nyúlványa eléri a reteszemelő "T" felületét, ekkor a retesz-
emelő a reteszt a zár reteszfészkébe emeli, létrejön a szilárd kapcsolat a zár és a cső között.

1. c) A zár haladó, a retesz forgó mozgást végez

Ennél a rendszernél a zár megtartja egyenes vonalú mozgását, de a retesztest a kireteszelést elfordu-
lásával biztosítja.

Ilyen megoldású a 30. M. Breda golyószóró.

A csövet és a zárat egy hüvely fogja össze (81. ábra).

A zárhüvely szabadon mozoghat a nyíl irányába, szabadsági fokait csak a csőborda veszi el,
ezért a csőtengely irányába elmozdulni képtelen.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

81. ábra
1. Reteszhüvely; 2. Cső; 3. Csőborda; 4. Bajonett zár pályája; 5. Reteszhüvely
csapja

A reteszhüvely automatikus elfordulását egy un. reteszelő lemez biztosítja (82. ábra), ami a
rendszerben különálló elem. Ez fogja biztosítani a bajonettzáras-kötés végrehajtását a cső-zár viszony-
latában.

82. ábra
1. Reteszelő lemez; 2. Reteszhüvely; 3. Zár; 4. Cső; 5. Vezérlőpálya

Leegyszerűsítve a működését, a reteszelő hüvely fölé elhelyeztek egy reteszelő lemezt,

amelynek ferde pályája a csőtengely irányú haladó mozgást, csőtengely körüli forgó mozgássá alakítja
át. Ez a forgó mozgás kellett ahhoz, hogy a reteszhüvely nyissa vagy zárja a zárat.
Tehát a működése: a cső a reteszhüvellyel és a zárral hátrasiklik. Mivel a reteszelő lemez a
tokban van rögzítve, így elmozdulásra képtelen, a hátrafelé mozgó reteszhüvelyt forgó mozgásra
kényszeríti a hüvely csapja és saját vezérlőpályája által. A szükséges elfordulás után a cső felütközik
és megáll a zár pedig a hátrasiklást egyedül folytatja a kapott impulzustól.

1. d) A zár haladó mozgást végez, a reteszelés csuklós mechanizmussal biztosított

Ennek a megoldásnak az alapja, a három csukló egyvonalúságának instabilitása. Ha a három

csukló egyvonalban van, akkor az ebben a vonalban ébredő erőknek nincs olyan összetevője, amelyik
a középső csuklópontot nyitná.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
Ha az egyik csuklót - általában a középsőt - kimozdítjuk ebből a helyzetből, a hátrasiklási
energiából származó erők automatikusan egyre gyorsuló mozgással nyitják a zárat.
E megoldást jól szemlélteti a 9 mm-es Parabellum-pisztoly (83. ábra).

83. ábra
1. Cső; 2. Csőfoglalat; 3. A tok kényszerpályája; 4. Csuklószerkezet;
A-C/ Csuklók
A három csukló (A-B-C) egyvonalban van és mind a három lövéskor a zárral és a csővel együtt
siklik hátra.
A vezérlőpálya, mivel a tokhoz kapcsolódik az egész folyamat alatt egyhelyben marad. A hát-
rasiklás folyamán a "B" csukló felütközik a kényszerpályán, ami a csuklót felfelé kényszeríti.

A cső megáll, a "B" csukló pedig folyamatosan felfelé elmozdulva nyitja a zárat, megtörténik a
hüvely kivetése. Ezután kezdődik az előresiklás, töltés, majd a csőfar lezárása. A pisztolyról bővebben
teszek említést a VIII. fejezetben

2) A zár forgó mozgást végez

Kialakítására jellemző, hogy a reteszelő elemet egy darabból alakították ki, a reteszelést végző
felületeket pedig a zárfejen helyezték el. A ki- és bereteszelésnél a zárfej egyenes mozgását a tokba
beépített kényszerpálya segítségével forgó mozgássá alakították.

14, 5 mm-es KPVT-géppuska zárszerkezete a 84. ábrán látható.

84. ábra
1. Cső; 2. Zárfej; 3. Zárvezető; 4. Vezetőgörgők; 5. Gyorsító pálya;
6. Gyorsító görgő
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
Lövéskor a cső a lőporgázok hatására hátrasiklik, a csőtorkolaton elhelyezett visszalökés-
erősítő még fokozza is a hátrasiklást. Amikor a gyorsító görgő a tok ferde pályájának ütközik, a zárfejet
elfordítja a zárvezetőben levő pálya hatására, ennek következtében megtörténik a kireteszelés. Ezután
a tok hosszanti pályájában a két görgő egyvonalban halad.
Reteszeléskor a zár előresiklik, a zárfej felütközik a csőfarra és megáll. A zárvezető ekkor még
tovább siklik, és a paláston kiképzett, csavarvonalszerű gyorsító pálya a zárfejet elfordítja, létrejön a
reteszelés.

3) A zár oldalt elmozdul

Működési elve tulajdonképpen a rövid csőhátrasiklás következtében a zár oldal irányú kimoz-
dulása, mely áltál kapcsolódik szét a cső és a zár.

Ilyen megoldást mutat a 85. ábra felülnézetben.

85. ábra
1. Cső; 2. Reteszelő; 3. Zár; 4. A tok vezető pályája

Az ábrázolt helyzetben a zár és a cső között merev kapcsolat van. Ha a cső a zárral hátrasik-
lik, előbb a reteszelő fordul el oldalra, felszabadul az egyik biztosítása, tehát csak az "A" reteszelő váll
tartja a zárat.
A zár továbbsiklik hátra a csővel, ekkor a tok kiszögelése jobbra kimozdítja a helyéből, így a
reteszelés megszűnik.

4) A zár a cső előtt elbillen

A billenőzáras dán Madsen-golyószóró kialakítását mutatja a 86. ábra.

A tokba beépítésre került egy speciális zármozgató vezérpálya, a zár pedig a tengelye körül el-
fordulhat.
A zártengely a csőtoldathoz van erősítve, ezért a zár a csőtől függetlenül hátrasiklást nem vé-
gezhet.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

86. ábra
1. Zártest; 2. Cső; 3. Zármozgató vezérpálya; 4. Vezetőcsap;
5. Zártengely (forgáspont)
A lőporgázok hatására a cső és a zár megkezdi a hátrasiklást, a zárvezető csap párhuzamo-
san mozog a csőtengellyel, amíg a vezérpálya ferde felületéhez nem ütközik.
Az ütközés után a zár, a tengelye körül felfelé fordul. A csőszerkezet aljára szerelt hüvelyvonó
és a beépített hüvelykivető a zár alsó felületén kiképzett vályúszerű, terelő felületen irányítva kiveti a
hüvelyt. Ez idő alatt a vezetőcsap először felfelé, majd egyenesen hátra mozog. Amikor ezt a helyzetet
elérte a zárvezető csap, megindul az előresiklás. A csap nekiütközik az "i" jelű felületnek, a zárat lefelé
billenti.
A zár oldalán levő töltőnyílás a csőfurat szintjéhez kerül ("K"), a töltőkar a lőszert a hevederből
betolja a töltőűrbe.
Az előresiklása a vezetőcsapnak tovább tart, felütközik a "j" felületen és felfelé kényszerül.
Amint eléri eredeti kiindulási helyzetét, reteszelve van a csőfar.

2. Rövid csőhátrasiklásos fegyverek értékelése

Előnyei:
− Kedvező energiaviszonyok miatt nagy tűzgyorsaságot és aránylag kis lengő tömegeket lehet
elérni;
− A hátrasiklási energia nagy részét felemészti a cső és a zár együttes hátrasiklása, ezért a
hátrasiklás a tokszerkezetre kevésbé hat;
− Tokszerkezet hátramozgása kicsi, ezért a lövés pontosságát befolyásoló lengések nem
adódnak át a lövőre;
− Elméleti tűzgyorsaságát 1000-1100 lövés/perc határig lehet fokozni.

Hátrányai:
− Zárfelépítésük bonyolult, nagy a meghibásodási lehetőség;
− Csuklós szerkezetű fegyvereknél a csuklók hamar elnyíródnak;
− Forgó, billenő, csúszó zárolásnál a zármozgató elemek berágódnak, kopnak, ami működési
változást von magával.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

J) AZ EGÉSZ FEGYVER MOZGATÁSÁRA ÁTADOTT ENERGIA ELVÉN MŰKÖDŐ FEGYVEREK

A lövésnél keletkező hátrasiklási energia igen nagy. Ha az egész fegyver tömegét vizsgáljuk,
megfigyelhető, hogy a hátrasiklási sebesség kialakulása igen gyorsan megy végbe, tehát a tehetetlen-
ségi gyorsulás nagy.
Ha a hátrasikló tömegeket, egyhelyben maradó tehetetlenségi testtel kötik össze, akkor ennek
a tehetetlenségi szánnak a relatív elmozdulása biztosítókar fogja az automata
működését.

Kivitelezés szempontjából két formát alkalmaztak:

− A szán tehetetlenségi erejét kireteszelésre, és a zár hátrasiklásához használták fel;
− A szán tehetetlenségi erejét kizárólag csak kireteszelésre használták.

1. Az egész fegyver mozgatására átadott energiával működő fegyverek elvi megoldása

A fegyver (87. ábra) tokszerkezetének tetején egy igen jól kicsapágyazott, rugóval kitámasztott
tehetetlenségi test van. Ennek a tehetetlenségi testnek fontos a tömege, hiszen ez határozza meg,
hogy mennyi energia áll rendelkezésre az ismétlési folyamat végrehajtásához.
A lövési folyamatnál a fegyver gyors hátrasiklásakor a szán tehetetlenségénél fogva igyekszik
helyben maradni. Ezért a két tömeg között relatív elmozdulás jön létre. A relatív elmozdulás mértéke
függ a két tömeg viszonyától és a szánrugó erejétől.

Ha a fegyver megáll, a hátrasiklást befejezi, akkor az összenyomott rugó hátrasiklásra kény-

szeríti a szánt. Ezek a relatív mozgások fogják a ki- és bereteszelést biztosítani, de ezek megvalósítási
formája igen sokféle lehet.

87. ábra
1. Tehetetlenségi szán; 2. Fegyver;
A/ Szán tehetetlensége következtében relatív előresiklás; B/ A fegyver hátrasiklása

a) A szán tehetetlenségéből adódó kireteszelés és a zárhátrasiklás

Ezen csoporthoz tartozó Sehren automata puska szerkezeti kialakítása látható a 88. ábrán.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
A 88. ábrán a fegyvert alulnézetben látjuk.

88. ábra
1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Zárrugó; 5. Szán; 6. Szánrugó; 7. Reteszmozgató-görgő; 8.
Reteszek

Zárolása reteszlapos megoldású, kireteszelésénél a reteszlapokat össze kell húzni ahhoz,

hogy a szilárd kötés megszűnjön. A tok tetején helyezkedik el a szán, amely igen nagytömegű. A szán
pontosan illesztett vezetékén csúszhat kis súrlódással. A tok 'mellső részéhez, illetve a csőtoldathoz
rugóval kapcsolódik.

Lövéskor a fegyver a hátraható erőkből származó energiák alapján hátrasiklik. A szán tehetet-
lenségénél fogva helyben marad, a csőhöz viszonyított relatív sebessége a csőtorkolat felé mutat.
Ennek következtében a szánrugó összenyomódik (89. ábra). A hátrasiklás befejeztével a rugóban
tárolt energia hatására a szán hátrasiklik. A hátrasiklás első pillanatában a szánvezető görgője a rete-
szeket összehúzza.

Amikor a reteszek kilépnek a reteszfészkekből, a zár is megindul hátra. Tehát a szán kettős
mozgást végez, amelynek során végrehajtja a kireteszelést és a zár hátrasiklását, miközben a zár a
helyretolórugót összenyomja. Előresikláskor megtörténik az új lőszer betöltése, a reteszlapok szétfe-
szülnek ismét és lövés előtti helyzet áll elő. Ezzel zárult az ismétlési folyamat, tehát a hátrasiklási
energiával végre lett hajtva az automatizálás.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

89. ábra
1. Cső: 2. Zár; 3. Zárrugó; 4. Tehetetlenségi szán; S. Tehetetlenségi szán rugója; 6.
Tok; A/ Csőfar zárt, lövésre kész; B/ Lövés; C/ Hüvelykivonás, kivetés és hátrasiklás

b) A szán tehetetlensége csak a kireteszelésre fordítódik

Egyenesen haladó zárral Mauser-fegyver készült, ahol egy nagytömegű szán végzi tehetetlen-
ségénél fogva a ki és bereteszelést (90. ábra).
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

90. ábra
1. Cső; 2. Tok; 3. Szánrugó; 4. Zár; 5. Szán; 6. Reteszlap; 7. Zárrugó

A zár reteszelését két reteszlap biztosítja, amely egyik végével a zártesthez, másik végével
pedig a tok hátsó végéhez kapcsolódik. A tok "0" felületein a zártestetek elbillenhetnek. Amikor lövés
történik, a fegyver hátraható erő következtében elmozdul, de a szán relatív csőtorkolat felé irányuló
mozgást végez. A két szimmetrikus vezetőpálya a reteszlapokat szétfeszíti és azok a tok fészkeibe
simulnak, megtörténik a kireteszelés, tehát a zár felszabadul. A zárrugó ismét előrekényszeríti a zárat
és amikor az felfekszik a csőfarra, akkor a szánrugó és a szán hatására a reteszlapok
ismét bereteszelnek.

2. Az egész fegyver mozgatására átadott energia elvén működő fegyverek értékelése

Ezen fegyvercsaládhoz tartozó típusok:

− Nagyon bonyolultak;
− Az energia átszármaztatás hosszú úton történt, a rendszerhez sok alkatrész kellett, ami fo-
kozta a meghibásodás lehetőségét.

Az ilyen rendszerű fegyvereket a hadseregek nem rendszeresítettek, de esetenként sport- és

vadászfegyvereknél alkalmazták.

K) A CSŐBŐL ELVEZETETT GÁZOK ENERGIÁJÁNAK RENDSZERE

Az előző fejezetekben olyan fegyvereket tárgyaltunk, amelyeknél a gázok energiája a csőre, il-
letve a zárra hatott. Az automata fegyverek kezdeti kialakulási szakaszán a szerkesztők rájöttek arra,
hogy a gázok effektív munkájuk nagy részét a cső 2/3-ig végrehajtják.

Együttesen vizsgálva a lövedék-sebesség-gáznyomás diagramgörbéit látható, hogy a lövedék

sebességi görbéje nem emelkedik rohamosan, hanem közel vízszintes lesz. A gáznyomás a csőben
még nagy és ha ezt a gáznyomást hasznosítják, akkor elegendő lesz az ismétlési folyamat végrehajtá-
sához. Ezzel megszületett a gázdugattyús fegyverek elve, amelynek leegyszerűsített vázlatát a 91.
ábra szemlélteti.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

91. ábra
P/ Gáznyomás; V/ Lövedéksebesség;
1. Cső; 2. Átömlőfurat; 3. Gázkamra; 4. Gázdugattyú; 5. Gázdugattyúrúd;
6. Zár; 7. Helyretolórugó

1. Hátrasikló gázdugattyús fegyverek

a) A hosszan hátrasikló gázdugattyús fegyverek meghatározása

Azokat a fegyvereket, amelyek ismétlési folyamatukat a csőből elvezetett gázok hatására hajt-
ják végre és a gázdugattyú a zár hátrasiklásának teljes hosszában kíséri a zárat, hosszú gázdugattyú
hátrasiklásos rendszernek nevezzük.
A fegyverek kialakításánál gázdugattyúra ható erők a gázdugattyúhoz mereven kapcsolt zár-
vezetőt mozgatnak, amely elvégzi a zár ki- és bereteszelését, előre- és hátramozgását. Tehát a hátra-
sikló tömeget a zár és zárvezető alkotja.
Ezeket a fegyvereket a zárolás milyensége szempontjából tovább csoportosítjuk:

1) Billenőzáras fegyverek
2) Reteszlapos fegyverek
3) Forgózáras fegyverek
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
1) A hosszan hátrasikló gázdugattyús billenőzáras fegyverek

A zár függőleges síkban billen lefelé zároláskor.

Ilyen fegyver volt a II. világháborúban a német hadseregnél használt MP-44 típusjelű 7, 92
mm-es gépkarabély (92. ábra).

92. ábra
"A" Nyitott helyzet; "B" Reteszelt helyzet
1. Gázdugattyúrúd; 2. Zárszerkezet; 3. Zár; 4. Ütőfelület; 5. A tok
reteszelő fészke

A képen a zárat és a zárkeretet látjuk nyitott helyzetben, majd reteszelt állapotban. A zárkeret-
nek a zárhoz viszonyítva, mint minden ilyen rendszerű fegyvernek 10-15 mm-es tengely irányú mozgá-
si lehetősége van. A reteszelést és a nyitást ez a mozgás végzi. A hátra- és előresiklás folyamán a zár
és a zárvezető között végig megvan a biztonsági távolság.

Amikor a zár felütközik a csőfarra, megáll. A zárvezető további előrehaladása után a zárvezető
lebillenti a zárat.
Függőleges elmozdulása következtében a zár hátsó válla a tok reteszfészkébe illeszkedik be-
le.

Tehát a zárnak tengely irányú elmozdulási lehetősége nincsen.

Lövéskor a lövedék végighalad a csövön, amikor a lövedék az átömlő furatot elhagyja, a gáz-
dugattyú és a zárvezető megindul hátra. A zár még ekkor helyben marad. A zárvezető és a zár megin-
dulása között eltelt idő elegendő ahhoz, hogy a lövedék elhagyja a csövet.

Eközben a zárvezető mellső válla felemeli a zárat és megtörténik a kireteszelés. A működési

fázis, majdnem minden gázdugattyús fegyvernél megegyezik, csupán a zár reteszelő mozgása változik
meg.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

A zár függőleges síkban felfelé billen zároláskor.

Zbrojovka golyószóró látható a 93. ábrán.

Az ábrán a zár-zárvető kapcsolatát látjuk zárt helyzetben. A kireteszelést a kireteszelő felületek
végzik. Amikor a zárvezető hátrasiklik, a két felület találkozik egymással és a zárat lefelé billenti. Ez-
után a zár a zárvezetővel együtt siklik hátra.
A bereteszelést az ütőfelület végzi.
A zár megállása után a zárvezető előresiklik még tovább, az ütőfelület felemeli a zárat és rete-
szel.

93. ábra
1. Cső; 2. Tok; 3. Ütőfelület; 4. Zár; 5. Zárkeret; 6. Kireteszelő felületek

A 94. ábrán a kireteszelés látható.

94.ábra
1. Zár; 2. Zárkeret
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
A zár a vízszintes síkban billen oldalra zároláskor.
Ilyen zárral rendelkezik az SzG-43-as géppuska és módosított változata.

A zár kialakítását a 95. ábra mutatja.

95/A ábra
1. Zár; 2. Zárvezető nyúlványa; 3. Ütőfelület; 4. Tok; 5. Ütőszeg

Kialakítását tekintve a zártest belsejében egy zárterelő fészek található. Ebbe nyúlik bele a
zárvezető terelőnyúlványa. Ha a zár megáll, a zárvezető a nyúlvánnyal együtt tovább mozog előre és a
zárat jobbra billenti.
A zár a jobb hátsó végén levő reteszelő váll, a tok reteszfészkébe illeszkedik, ezzel, megaka-
dályozza a zár hátrafelé történő elmozdulását.

95/B ábra

Kireteszeléskor a zár vezető nyúlványa nekiütközik a zár hátsó felületének, és visszabillenti

eredeti, a zárvezetővel párhuzamos helyzetbe.

A működés szempontjából két dolgot kell kiemelni:

1. Zárvezetőn van kialakítva az ún. ütőfelület (ha külön szerkezeti egységként kerül beszerelés-
re: ütőtag). Ez az előre- és hátrasiklás folyamán egy bizonyos távolságra van az ütőszegtől,
és az ütőszeget a teljes bereteszelés után éri csak el. Ezt nevezzük korai elsülés elleni bizto-
sításnak
2. A gázok hatására mindig a gázdugattyú és a reteszelő tag indul meg először. Tehát a moz-
gások már létrejönnek, amikor a zár még áll.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
A zárvezetőnek mindig meg kell tenni egy biztonsági utat, hogy a kireteszelés megkezdődjön.
Ez alatt az út alatt a lövedék megteszi a gázátömlő furattól a torkolatig hátralevő távolságot, megindul-
hat a zár kireteszelési folyamata.
Ez a biztonsági út gátolja meg a korai zárnyitást, mely következményeiről a súlyzáras fegyve-
rek tárgyalásánál szó volt.

2) A hosszan hátrasikló gázdugattyús reteszlapos fegyverek

Ezeknél a fegyvereknél a zár csőhöz való kötését külön szerkezeti elem végzi: a reteszlap.
Tanulmányozását a DP golyószóró zárszerkezetén végezzük, amely ilyen kialakítású.

Bereteszelés folyamatát a 96. ábra mutatja.

Az ábrán közvetlenül a bereteszelés előtti helyzetet látjuk, felülnézetben. Az előresiklás végén

a zár felütközik a csőfarra és megáll. Ezután kezdődik a reteszelés. A zárvezető és vele együtt az ütő-
szeg is előre mozog. Az ütőszeg ütőfelülete felütközik a reteszlapok hátsó vállára és azokat a tok re-
teszfészkeibe feszíti. Ekkor a reteszelés megtörtént, a zárnak tengely irányú mozgási lehetősége nincs
mindaddig, amíg a reteszlapok vissza nem húzódnak.
Látható, hogy a reteszlapok mindkét reteszelő felülete egyszerre kapcsolódik a tok reteszfész-
keibe, tehát a reteszelés szimmetrikus.

96. ábra
1. Zártest; 2. Reteszlapok; 3. Ütőszeg és reteszmozgató; 4. Zárvezető nyúlvány;
5. Tok; 6. Ütőfelület; 7. Cső
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
Ez kedvező megoldás, mert a lövéskor keletkező erőhatások a tok mindkét felületére átadód-
nak, megoszlik a terhelés, a tok falvastagságát csökkenteni lehet, ebből pedig az következik, hogy a
fegyver súlya is kisebb lesz. Kireteszelés folyamatát a 97. ábra mutatja, alulnézetben.

97. ábra
l. Ferde pálya

A kireteszelés a zárvezetőn levő alakos kimunkálás a két szemben levő ferdepálya végzi.

Ha a zárvezető a gázdugattyú hatására hátrafelé megindul, a zár és a reteszelő lapok helyben

maradnak. A reteszlapok alján két kireteszelést vezérlő szemölcs található.
Amikor a zárvezető már annyira hátrasiklott, hogy ferdepályái elérik a kireteszelő szemölcsöt,
megindul a kireteszelés folyamata, a reteszlapok megkezdik az összehúzódásukat.

Mikor külső felületeik elérik a zárral párhuzamos helyzetet, a zár is megindulhat hátrafelé, te-
hát a kireteszelődés befejeződött.

3) A hosszan hátrasikló gázdugattyús forgózáras fegyverek

Itt a gázdugattyú hátrasiklási energiáját - amely egyenes vonalú mozgás - a zár forgatására,
forgó mozgás megvalósítására használják. Ilyen megoldást találunk a Kalasnyikov-rendszerű fegyve-
reken.

A rendszer tulajdonképpen a bajonett zárolási formát használja fel a reteszelés végrehajtásá-

hoz. Ha a zár teljes mértékben előresiklik, csak a balról jobbra történő elfordulás van hátra, ekkor be-
következik a zár reteszelő szemölcseinek tok reteszfészkeibe történő befordulása, tehát a reteszelés.

A zár elfordítását a gázdugattyúval szerelt zárvezető végzi, melynek feladata kettős:

− Felvenni a gázdugattyúra ható erőt és átszármaztatni a zárra, amellyel együtt hajtják végre a
hátrasiklást;
− A gázdugattyú egyenes vonalú hátrasiklását átalakítja zárforgatásra.

A zárszerkezet felépítését a 98. ábra szemlélteti.

A gázdugattyúrúd meghosszabbításában találjuk a zárvezetőt, amely körbefogja a zárat. A zár
fejrészén egy vezetőcsap van, ami a zárkeret belsejében levő nagy menetemelkedésű csavarpályához
kapcsolódik.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

98. ábra
1. Zár; 2. Zárkeret (zárvezető); 3. Gázdugattyúrúd; 4, Helyretolórugó; 5. Biztonsági út

Bereteszeléskor a zár homlokfelülete felütközik a csőfarra és megáll. A zárvezető még mozog

előre. Az egyenes vonalú mozgásra képes zárvezető csavarpályája elfordulásra kényszeríti a zárat. Az
elfordulás után a zár reteszelő szemölcsei a tok reteszfészkeibe fordulnak. Kireteszelésnél a zárkeret
indul meg először, de akkor még a zár áll. A zár csak a zárkeret biztonsági utjának megtétele után
fordul ki reteszelt helyzetéből.

b) Rövid gázdugattyú hátrasiklásos fegyverek

1) Rövid gázdugattyú hátrasiklásos fegyverek meghatározása

Azokat a fegyvereket, amelyeknél a gázdugattyú csak a kezdő impulzust adja meg a zárnak, a
zár hátrasiklását csak egy darabon követi, utána megáll, rövid gázdugattyú hátrasiklásos fegyvereknek
nevezzük.

2) Rövid gázdugattyú-hátrasiklásos fegyverek szerkezeti kialakítása

Jó példa a (99. ábra) 43 M. Tokarev-puska

99. ábra
1. Lökőrúd; 2. Határoló; 3. Zárkeret; 4. Cső; 5. Gázhenger; 6. Szabályozócsavar; 7.
Átömlő furat; 8. Gázdugattyú
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
E fegyvereknél a zár hátrasiklását - mivel rövid gázdugattyú-hátrasiklásos - nem gázdugattyú-
rúd, hanem un. lökőrúd hozza létre.
A felépítési vázlaton látható, hogy az üreges gázdugattyúhoz kapcsolódik a lökőrúd, amely egy
határolóval van ellátva. Ez a határoló akadályozza meg, hogy a gázdugattyú teljes
hátrasiklást végezzen.
A csőből csupán annyi energiát kell elvezetni, amely a kireteszeléshez elegendő, ezért az át-
ömlő furatot igen kicsire lehet kialakítani. A gázdugattyú hátrasiklási hosszát úgy választották meg,
hogy a gázhengert ne hagyhassa el. Így befeszülések nem jöhetnek létre, a gázdugattyú és a gázhen-
ger közötti hézagot minimálisra lehet választani, pontos illesztéssel a gázszökés mértékét lehet csök-
kenteni.

2. Az előresikló gázdugattyús fegyverek

a) Előresikló gázdugattyús fegyverek fogalma

Azokat a fegyvereket, amelyeknél a gázdugattyú mozgásiránya a zár mozgásirányával ellenté-

tes, de a lövedék mozgásával azonos, előresikló gázdugattyús fegyvereknek nevezzük.

Példaképpen vizsgáljuk meg a St. Etienne-géppuska felépítését (100. ábra).

Vizsgálva felépítését legszembetűnőbb különbség, hogy a csőből a gázokat a gázdugattyú

mögé áramoltatták, minek következtében a gázdugattyú előre fog mozogni.

100. ábra
1. Cső; 2. Gázkamra; 3. Gázdugattyú; 4. Fogasléc; 5. Fogaskerék; 6. Zármozgató
kar
E fegyvernél a gázdugattyú mozgását egy fogasléc és fogaskerék segítségével használták fel
a zár nyitásához és zárásához.
A fogasléc a gázdugattyúrúdhoz kapcsolódik, tokban van elhelyezve és csak előremozgási le-
hetősége van. A fogasléchez átvivő elemnek van szerelve egy fogaskerék, amelynek a csapágyát a
tokba építették és így a hátra-, illetve előresiklásban nem vesz részt. Ezen a tengelyen egy zármozgató
kar található.
Lövéskor a lövedék végighalad a csövön, és amikor elhagyja az átömlő furatot, a gázok át-
áramolnak a gázhengerbe és a keletkezett nyomás a gázdugattyút előrelöki.
Ezzel együtt a fogas ív előremozog, a fogaskerék elfordul az óramutató járásával megegyező-
en, a zármozgató kar pedig nyitja a zárat.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
3. Csuklós himbával működő fegyverek

A fegyverek kialakításánál a gázdugattyú a hengerben merőlegesen mozgott - és helyezkedett

el - a cső tengelyéhez viszonyítva.
Konkrét kivitelezési formáját (101. ábra) a Colt-géppuskánál láthatjuk.

101. ábra
1. Cső; 2. Himbás mechanizmus; 3. Lökőrúd; 4. Karos-csuklós szerkezet;
5. Rugó; 6. Zárkeret
Mechanizmusa megegyezik az eddig tárgyalt gázdugattyús fegyverekével, csupán a mozgás
átszármaztatásánál van változtatás. A lövedék mozgásirányára merőleges mozgást kell átalakítani, a
lövedék mozgásával ellentétes mozgássá.
A gázdugattyú mozgása a himbás mechanizmuson keresztül adódik át a karos-csuklós szer-
kezetnél, amelynek egyik végéhez a rugó, a másik végéhez pedig a lökőrúd kapcsolódik, ami a zárke-
retet mozgatja.

L) MOZGÓ KUPAKRA HATÓ GÁZOK ENEGIÁJÁN ALAPULÓ RENDSZEREK

1. Mozgó kupakra ható gázok energiáján alapuló fegyverek elve

A megfúrt csövű fegyvereknél a ballisztikai stabilitást nem lehet elérni, mert a kezdősebesség
egy bizonyos intervallumon belül változik, ami a röppályára is kihat, a szóráskép nagyobb, az optimális
lőtávolság pedig kisebb lesz.
A szerkesztők a fenti problémát úgy oldották meg, hogy a csőtorkolatnál vezették el az ismét-
lési ciklushoz szükséges energiát, az un. "gázok utóhatásának" szakaszában.
Ekkor a lövedék kezdősebessége adott, a csövet már elhagyta.
Ennek jó példája a Garand-féle automata puska (102. ábra).
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

102. ábra
1. Cső; 2. Csőköpeny; 3. Gázkamra; 4. Gázhenger; 5. Gázdugattyú;
6. Kilépőnyílás

A gázkupakos fegyverek csőköpennyel készülnek. Erre a csőköpenyre csavarják rá a gázkam-

rát, amelynek kilépőnyílását pontosan illesztik a kilépőlövedék átmérőjéhez, azért, hogy amikor e löve-
dék ezen a nyíláson kilép, akkor egy rövid ideig lezárja a keresztmetszetet, hogy a nyomás a kellő
értéket elérje.
A gázkamra alján helyezkedik el a gázhenger, amelyre a gázdugattyú illeszkedik. A megfelelő
nyomás hatására a gázdugattyú elmozdul és végrehajtja a zárkeret elmozdítását.

2. Mozgó kupakra ható gázok energiáján alapuló fegyverek értékelése

Előnyei:
− Nagy tűzgyorsaságot lehet velük elérni;
− A lövedék röppályáját nem befolyásolja.

Hátrányai:
− Nagy a kormozódás, fokozottan kell tisztítani;
− A kormozódás befolyásolja működését úgy, hogy a szennyezett átömlő furaton kevesebb
gázmennyiség jut a gázdugattyúra, lassul az ismétlési folyamat, kisebb lesz a tűzgyorsaság;
− Speciális ötvözetű anyagokat kell alkalmazni, amely növeli az előállítási költséget.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc
M) HÜVELYFENÉKRE HATÓ GÁZOK ENERGIÁJÁN ALAPULÓ FEGYVEREK

A fegyverek működésének alapja, hogy a lőporgázok a csappantyúnyíláson keresztül működ-

tetik az egész fegyvert az ismétlési ciklusban.
Legismertebb képviselője a Roth-féle géppuska (103. ábra).

103. ábra
1. Hüvely; 2. Cső; 3. Ütőszeg; 4. Zár; 5. Peremágybetét;
6. Csőtoldat; 7. Reteszelőtest; 8. Rugó; 9: Gyújtólyuk

Az ábrán látható, hogy a hüvely speciálisan van kialakítva, fenékrészét megvastagították és a

csappantyú mélyen van besüllyesztve. Ebbe nyúlik bele az ütőszeg, amely egyben a lökőrúd szerepét
játssza.
Lövéskor a lőporgázok a gyújtólyukon keresztül hátra ugyanakkora erővel hatnak, mint a löve-
dékre. A lökőrúd (ütőszeg) ütést mér a reteszelőtestre, ami végre fogja hajtani a csőfar nyitását.

N) A LÖVEDÉK CSŐBEN TÖRTÉNŐ MOZGÁSÁT FELHASZNÁLÓ RENDSZEREK

Ezen osztályba tartozó fegyverek a lövedék barázdába való bepréselődésének erejét, valamint
a lövedék súrlódását használják fel az ismétlési folyamatok végrehajtására.
A lövedék a töltényűrből a cső huzagolt részének kezdetén áthaladva lényeges deformációt
szenved, mozgása közben a csövet előre kényszeríti. Abban az esetben, ha zár nincs szilárdan a cső-
höz rögzítve, akkor a zár hátrasiklásával egyidejűleg a cső előre fog siklani.
Ezen osztály ismérvei; hogy a lövedékkel azonos irányba mozog, a cső és a zár nincs a csővel
összekapcsolva.

A 104. ábra Mannlicher-pisztoly kialakítását vázolja.

Lövéskor a lövedék megkezdi a besajtolódását a csőbe, ennek következtében a cső előresik-

lik.

Az előresiklás végén megtörténik az üres hüvely kivetése. Amikor a cső elsiklik a lőszereket
tartó tár felett, akkor a tárrugó megemeli a lőszersort és a következő lőszert pontosan a csőtengely
vonalába emeli.

Amikor a csőrugó hatására a cső visszasiklik, rácsúszik a következő lőszerre, kialakul a lövés
feltétele.
 07. Lőfegyverek rendszertana.doc

104. ábra
1. Lőszerek elhelyezése; 2. Helyretolórugó; 3. Cső; 4. Szán

A rendszer hátrányai:
− Pontosan kell a csövet vezetni, hogy az adogatásnál ne legyen probléma;
− A cső előremozgása rontja a fegyver ballisztikai tulajdonságait;
Előnye:
− Viszonylag egyszerű a szerkezet, kicsi a meghibásodás lehetősége.

P) VEGYES TÍPUSÚ FEGYVEREK

Ebbe a csoportba tartoznak azok a fegyverek, amelyek szerkezeteinek működésbe hozására a

lőporenergia felhasználásának különféle elveit alkalmazták együttesen. Az ilyen rendszereket vegyes
típusú rendszereknek lehet nevezni.
Ilyen rendszerű fegyver volt a II. világháborúban alkalmazott Maxim-rendszerű géppuska (105.
ábra).
Eredetileg ez a fegyver rövid csőhátrasiklásos volt, de átalakították gázdugattyús működésűre.
A zárat az A-B-C csuklók tartották reteszelt helyzetben. Ebből a helyzetből a nyitást, a rövid
csőhátrasiklással működtetett késleltető hajtotta végre.
Az új konstrukciónál elhagyták a késleltetőt és egy gázdugattyús lejtős pálya vezérli a "B" csuk-
lót. Működése közben a ferde pálya a "B" csuklót lefelé kényszeríti. A holtpontról tovább billentve már a
hátrasikló részek energiája fogja a zárat rugóerő következtében mozgatni.
Tehát egyrészt a gázdugattyús, másrészt pedig késleltetett súlyzáras fegyverről beszélünk.

105. ábra
1. Zár; 2. Rúd; 3. Lejtőpálya; A-C/ Csukórendszer