Hadtudományi ismeretek

A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan

vezetett fegyveresállami szervezet, békében, az önkéntességben, megelőző védelmi
helyzetben és rendkívüli állapotban, az önkéntességben és az általános
hadkötelezettségben alapuló haderő.
A Magyar Honvédség szervezeti felépítését a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi
miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Magyar Honvédség hadrendje
szerinti szervezetek összessége képezi.
Vezérezredes: Dr. Benkő Tibor
31.080 fő összesen a jelenlegi létszám, nagyjából évente 4-5 ezer fő hiány van.
2010-ben újra gondolták a tartalékos állomány szervezeti felépítését, mellyel 8000 főt
nyertek.
A katonai műveletek hatékonyságát, a katonai képesség határozza meg és nagyban függ a
csoportparancsnoktól, a kiképzettségtől és a technikai ellátásból.
Szervezet=struktúra, fenntartható, könnyen működő
Szervezési feladatok célja:
 Fenntartás
 fejlesztés
 fegyveres küzdelemre való felkészülés
 anyagi és technikai ellátás

FEGYVERES KÜZDELEM
A háború lényegének megnyilvánulása
A szemben álló felek politikai célok elérése katonai szervezetekkel, eszközökkel vívnak.
Ez lehet reguláris és illreguláris.
A harc legfőbb jellemzője, az ellenség megsemmisítése és a bajtársak megóvása. A fegyverek
formái kulturálisan változnak, mindaz, amely a harc megvívását mutathatja, országonként
változik, A fegyveres küzdelem célja, a háború győzelmes megvívása, de törvények által
szabályozott.
A fegyveres erők:
az állam védelmét ellátó katonai szervezetek összefoglaló elnevezése:
Ált. hadsereg
Országonként változik (rendőrség)
FEGYVERES ERŐ
HADERŐNEMEK
FEGYVERNEMEK
Csapatnemek
SZAKCSAPATOK
Csapatnemek
Mi a haderőnem?
Az állam fegyveres erőinek része, eltérő, sajátos fegyverzet és haditechnikai eszközök
jellemzők rájuk, ezek meghatározott földrajzi térségben leszenek bevetve (szárazföld, légierő)
Fegyvernem:
 A haderőnem része, és csak rá jellemző alapfegyverzettel rendelkezik (pl: szárazföld:-
gépesített lövészek- harckocsizók- tüzérek; légierő: -bombázórepülők- felderítőrepülők-
vadászrepülők- szállítórepülők- helikopterek; haditengerészet: tengeralattjárók- cirkálók-
repülőgép-hordozók).
A szakcsapatok a haderőnemek részei, ezek a fegyvernemek harcát segítik
szaktevékenységükkel (szárazföldön: vegyivédelem, műszaki, híradó, közúti szállító,
rádiótechnika, vasúti szállítás)
Csapatnemek azonos fegyvernemhez illetve szakcsapatokhoz tartozó, azok
eredményességét biztosító speciális képességeket biztosító csapatok.

A Magyar honvédség csapatait:

Egységekre: a dandár, ezred, és az önálló zászlóalj

önálló alegység, önálló század.
Alegység: a kötelékben lévő zászlóalj, század, a szakasz, a raj, a kezelőszemélyzet

Katonai képességek:
A haderő adottságai, melyek alkalmassá teszik azt a társadalmi küldetésükből adódó
rendeltetésük ellátására. Ez lehet klasszikus vagy funkcionális.
Klasszikus: (állandó) manőverképesség=˛/mobilitás
Bevethetőség
Mobilitás
Hatékony harci és harci támogató képesség
A csapatok és az infrastruktúra túlélőképessége
Korszerű vezetési, irányítási és információs rendszer
Fenntarthatóság és korszerű logisztika
Funkcionális: (adott korban csak)
Lövész harcjármű és harckocsi képesség
Tábori tüzér támogató képesség
Páncéltörő rakéta képesség
Hídépítő képesség
Légvédelmi rakéta képesség
Közepes szállító és harci helikopter képességet
Merevszárnyú légiszállítás
Mobil légtérellenőrzés
Manőverezési képesség
Magyar katonai és hadtudományi gondolkodás fejlődése
Zrínyi Miklós
Jeney Lajos Mihály (1700-as években portyázó hadviselés)
Forgács Balázs: Hadelmélet története és hadikultúrák 13.-24. oldal

A Hadtudomány:
A nemzetközi és nemzeti biztonságot fenyegető kihívások és veszélyek elleni
alkalmazott katonai erők és eszközök sikerét meghatározó elméleti tételek és tapasztalatok
összefoglaló ismeretrendszere. (a hadtudományi társaság nyomán)
FEJLŐDÉSE:
folyamatos
interdiszciplináris, azaz hat más tudományokra
hat a civil életre, pl: internet, gps
hat a hadseregekre és a háborúkra
A magyar hadügy Mohács előtt:
Modern értelemben nem jellemző
Oklevelek, csaták és hadjáratok

Antik minták vétele:

Vegetius: Epitoma rei militaris
Az ókor hadtudományok összegzése
Általános érvényű

Reneszánsz:
Ozorai Pipo
Mátyás király és könyvtára (fekete sereg, Bonfini írásai áradoznak róla, a korszerű
haderő)

A török kor katonai gondolkodása:

Schwendi Lázár: végvárrendszer, Nemzeti katonaság felállítása,
hadidiskuzusok
Pécsi Kis Péter: hogyan lehet elűzni a törököt, a török tábor és hadsereg
bemutatása-a fölény okai, a keresztény sereg bemutatása-hogyan kellene
Jorger, Thonradl és Püchler előterjesztése az élelmezés megszervezéséről, tehát
az anyagi kérdések

A hadügyi forradalom okozta változások:

Megjelennek a tűzfegyverek, új harcászat, állandó hadseregek, professzionálódás

Az állam változásai:
Abszolutizmus, új tudományos eredmények a tudományok specializálódása

A harmincéves háború:
Katonai szabályzatok: régi művek, antik, felhasználása

Montecuccoli szerepe:
Hadtudomány definiálása: elmélet és gyakorlat egysége, egységesítése
A háborúhoz 3 dolog kell pénz, pénz és pénz idézet.
Zrínyi Miklós:
1620-1664, horvát származású, bán
A magyar katonai nyelv megalapozója
Európai látókör a magyar viszonyok pontos ismeretével
Először ír magyarul hadtörténelmi könyveket
Klasszikus, egyszerre elméleti és gyakorlati szakember.
A 15 éves háború kudarcai, meg kell ismerni a hadtudományt és nemzetivé kell tenni.
Szigeti veszedelem, Tábori kis tracta (3 kérdéssel foglalkozik: tábor, hadseregszervezés;
anyagi ellátás, raktárélelmezés; rendezettség, táboroztatás), Vitéz hadnagy (a szerencse
szerepe, a hadi értelem jelentősége: , a háborús stressz kérdése
 lexika, tudás,-tapasztalat-szemmérték
Mátyás király életéről való elmélkedések (feketesereg, államélet), Ne bántsd a magyart! A
török áfium ellen való orvosság (állandó hadsereg felállítása és ennek korlátai- pénzhiány,
Udvar és M.o. közötti viszony, a magyar közigazgatás állapota- a bajok forrásai)

Forgách Simon: 1669-1730

Rádai Pál

Berlini portya 1757, példája reguláris hadakkal irreguláris műveletek

Károlyi Sándor

Jeney Lajos Mihály- a kisháború kérdései

Reformkor és szabadságharc, a fejlődés ideje

Katonai gondolkodók, már csak katonák
a francia forradalom hadügyi változásai, amikben magyar katonák is részt vesznek
1790-től követelték a magyar fő parancsnokságot és a nemzeti akadémia felállítását
MTA kialakulása.
Önálló magyar tisztképzés, 1808.VII. tv. , majd 1840-ben MTT
Első katona levelező tag: Kis Károly-1831 (honvéd kifejezés)

Első rendes tagja: TANÁRKY Sándor -1838

a valódi oktatás 1872-től indul el a Ludovikán
1848-49-es események, Görgey Artúr
Raksányi Imre megjelenteti az első lapot, a HONVÉDELMI SZÖVÉTNEKET
Czecz János, katonai memorárium
Tóth Ágoston, Korponay János- térképek
Mészáros Lázár- MTA tag, huszár ezredes, honvédelmi miniszter

Magyar királyi honvéd Ludovika akadémia, magyar hadügy a kiegyezés után

Katonai szakírók, Zrínyi Miklós műveinek lefordítása
Hazai Samu- lefordítják Clausewitz műveit
A hadtudomány a 20. századra része a tudománynak, 1914-ig nagy felkészülés a háborúra, nagy
kérdés milyen lesz a jövő háborúja?
Angol-búr háború
Orosz –japán háború
Dalmi Tibor
Grabányi János
Stromfeld Aurél
Trianon-bénultság

Katonai gondolkodók, háború tipológiái hadikultúrák:

A Háború fogalma: az erőszak alkalmazása, hogy ellenfelünket saját akaratunk

teljesítésére kényszerítsünk, Clausewitz nyomán.
Különböző okai lehetnek: politikai, kultúra, mivel különbségek vannak az erőszak
alkalmazásában.
Szun Ce, Kr.e 6. században élt kínai hadvezér, az okos háborút preferálta.
Vegetius, elkülöníti a háborúkat pl: szárazföldi és vízi.
Montecuccoli, kül-belháború, támadó vagy védő módszer és tengeri vagy szárazföldi hadszíntér.
Károly főherceg, kétféle háború van offenzív és defenzív.
Clausewitz, háborús erőszak, megsemmisítésre törekvés, vagy kifárasztás.
Ágh Attila, kis háborúk kérdése:
 elhúzódó jellegű konfliktusok
 lakosság nagy része érintett
 háború számos fajtája
Új konvencionális háború kérdése.
A nem konvencionális háború, tulajdonságai:
 elhúzódó.
 kvázi reguláris hadseregek.
 Spontán összecsapások, gerillaháborúk.
 Nem katonai eszközök alkalmazása.
Destabilizációs háború:
 hangsúly a nem katonai eszközein.
 Az ellenség kifárasztása.
 Összeomlás kierőszakolás.
 alaptípus a gyarmati felszabadító háború.
 tulajdonságai:
nem létezik,
polgári célpontok dominálnak
széles eszköztár.
Anómiás konfliktus:
 anomosz rendezetlent jelent
a konfliktusok legalacsonyabb pontja, nincsenek reguláris szervezett erők
idegen gyűlölet, vallási fanatizmus
ösztönös rendezetlen
helyi háborúk alapjai
A hadviselés generációi:
a muskéta és a vonalharcászat, 1. generáció
Fegyelmezett és kiképzett csapatok
korlátozott célú csaták

koncentrált tűzerő, az anyagcsata korszaka, 2. generáció

mobil hadviselés, a villámháború korszaka, 3. generáció
4. generációs hadviselés
-az állam szuverenitása korlátozott
- elmosódik a béke és a háború közötti határ
- Clausewitz-hármasság megszűnik
- csúcstechnológia és technika
- CNN-háború, avagy a közvélemény dönt
Münkler „új háború”
Alaphelyzet: az elmúlt évtizedekben megváltoztak a háborúk
Új háborúk elmélete:
Nem államok vívják, asszimetria jellemzi, erőszak formáinak autonomizációja.
A háború kontúrjai elmosódnak.
Mi az újdonság?

perifériákon kialakuló államok, új államok létrejötte államiság nélkül.

a gyenge államok nem urai a helyzetnek.
a globalizáció segíti a konfliktus elhúzódását.
A társadalmak elhúzódó konfliktusai, menekülttáborok járványok
Privatizáció és elüzletiesítés.
gyerekkatonaság, ez ma kb. 3-400 ezer
Huntington- törésvonal háborúk

Hadikultúrák jellemzői:
kitalálója Kovács Jenő, hadikultúra fogalma
mozgáscentrikus
szabályok alapján történő alkalmazás és kiképzés, cél a fegyveres erők kiképzése, megjelenése
a szárazföldi országokban, idő előny birtoklása
, anyagcentrikus
célja az ellenség kifárasztása, elhúzódó háborúk, védelem, megjelenése a tengeri hatalmaknál,
főként légi és haditengerészet
és gerilla hadikultúrák
 az ellenség kirfárasztása irregurális módon, meglepés, népi támogatottság, elhúzódó háborúk,
indirekt hadviselés irregurális formában