XI.

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK, A MAGYAR NEMZETI BANK ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

1. Az Állami Számvevőszék

Történeti előzmények: Magyarországon csupán a 18. század végén vált követelménnyé az állami
jövedelmekkel való gazdálkodás ellenőrzése. A kiegyezést követően, 1868-ban létrejött a császári és
királyi Legfőbb Számvevőszék, amely nyilvántartotta és ellenőrizte a Monarchia közös külügyi és hadügyi
pénzügyi kiadásait. Az 1870. évi XVIII. törvénycikk létrehozta a Legfőbb Állami Számvevőszéket az állam
bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak kezelésének ellenőrzésére. A szervezetet 1949-ben
megszüntették, és mintegy 40 évig a Kormány hatáskörébe került az állami ellenőrzés irányítása. Az
Állami Számvevőszék rendszerváltozás utáni működése 1990. január l-jén kezdődött meg, melyet 2011.
július l-jétől az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (ÁSZtv.) szabályoz.
Az Állami Számvevőszék jogállása és szervezete: Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági
ellenőrző szerve. Tevékenységét az Alaptörvénynek és a törvényeknek alárendelten végzi. A
Számvevőszék nem hatóság, nem rendelkezik közvetlen szankcionálási lehetőséggel. A Számvevőszék
ellenőrzési megállapításai bíróság vagy más hatóság előtt közvetlenül nem támadhatók meg.
Az ÁSZ feladatköre: Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék:
 köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján,
 ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.
Az ÁSZ legfontosabb ellenőrzési területei: az államháztartás gazdálkodása, a központi költségvetési
javaslat megalapozottsága és teljesíthetősége, az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok
felhasználásnak törvényessége és célszerűsége.
Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében:
 ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az
állami tulajdonban vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek
vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó
vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;
 ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek
vagyongazdálkodását.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást.
A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék ellenőrzése az
alábbiakra terjed ki:
 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített
zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára,
 az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra .
Az Állami Számvevőszék törvényességi szempontok szerint ellenőrzi:
 a pártok gazdálkodását,
 a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás
felhasználását,
 az egyházak részére, továbbá az általuk fenntartott intézmények és szervezetek részére az
államháztartásból juttatott normatív támogatás felhasználását, valamint
 a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó
adatait.
Az Állami Számvevőszék tisztségviselői és munkatársai: Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti, aki
gondoskodik arról, hogy az Állami Számvevőszék a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak
megfelelően lássa el. Főbb feladatkörei:
 képviseli az Állami Számvevőszéket,
 meghatározza az ÁSZ stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról,
  összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,
 gondoskodik az ÁSZ éves beszámolójának, valamint a központi költségvetésről és annak
végrehajtásáról (zárszámadás) készített jelentésnek az Országgyűlés elé terjesztéséről,
 gondoskodik a Kormány felkérésére végzett ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentés
miniszterelnöknek való megküldéséről,
 tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein,
 tagja a Költségvetési Tanácsnak.
Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik: a megbízatási időtartam leteltével, a 70.
életév betöltésével, lemondással (A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével),
összeférhetetlenség megállapításával, felmentéssel (ha az ÁSZ elnöke neki fel nem róható okból nem
képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak), kizárással (ha az Állami Számvevőszék elnöke
neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak), halállal.
Az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben az Állami Számvevőszék alelnöke
gyakorolja az elnök jogait és látja el kötelezettségeit. Számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és
hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy ellenőrzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsőfokú
végzettséggel rendelkező személy lehet.

2. A Magyar Nemzeti Bank

Nemzetközi kitekintés: A modern piacgazdaság központi bankja monetáris hatóság, melynek elsődleges
feladata a pénz értékállóságának a fenntartása. Kiindulópontnak az 1694-ben alapított Bank of England
tekintendő. Franciaországban Napóleon nevéhez fűződik ezen nemzeti intézmény megalkotása. Az
Egyesült Államokban 1913-ban született törvény a központi bank funkcióját ellátó rendszerről.
Történeti előzmények Magyarországon: Magyarországon csak az első világháborút követően
beszélhetünk valódi központi bankról. 1924-ben alapították meg a Magyar Nemzeti Bankot. Az MNB
1948-tól a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott, kormányzati
fennhatóság alatt. A jegybank függetlenségét a Magyar Nemzeti Bankról elfogadott 1991.évi LX. törvény
állította helyre. A 2012. január l-jén hatályba lépő új Alaptörvény szükségessé tette a Magyar Nemzeti
Bankról szóló új, 2011. évi CCVIII. törvény (MNBtv.) megalkotását.
A MNB jogállása, alapvető feladatai: Az Alaptörvény szerint az MNB Magyarország központi bankja. Az
Alaptörvényben meghatározott feladatköre: az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris
politikát. Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, székhelye Budapest. Az MNB
részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot, mint részvénytulajdonost a miniszter képviseli. Az
MNB jegyzett tőkéje tízmilliárd forint. A jegybanki függetlenség jegyében az MNB monetáris politikáját a
vonatkozó jogszabályi keretek között önállóan alakítja ki. Monetáris politikájának eszközeként az MNB:
 számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték
ellenében hitelt nyújt,
 nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el
és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
 saját értékpapírokat bocsát ki,
 árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg,
 értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
 szabályozza a kötelező tartalékot és
 egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
Az MNB jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme
Magyarország törvényes fizetőeszköze. Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika
végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben
kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet adhat ki,
amely törvénnyel nem lehet ellentétes. Az MNB elnöke ugyancsak rendeletben állapítja meg az
alapkamat mértékét. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt.
Az MNB kapcsolatai más szervekkel: Kapcsolat az Országgyűléssel: az MNB elnöke az MNB
tevékenységéről és monetáris politikájáról évente legalább egy alkalommal beszámol az
Országgyűlésnek. Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal: az MNB
feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire
nézve ki kell kérni az MNB véleményét. Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel: az MNB könyvvizsgálójának
megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami
Számvevőszék elnökének a véleményét.
A Magyar Nemzeti Bank szervei: a Monetáris Tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. A
munkamegosztás a szervek között az alábbiak szerint alakul. A Monetáris Tanács az MNB legfőbb
döntéshozó szerve. Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács azon döntéseinek végrehajtásáért,
amelyeket a testület nem tart saját hatáskörében, valamint az MNB működésének irányításáért. A
felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.
Az MNB elnökére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az elnököt a
köztársasági elnök nevezi ki, megbízatása 6 évre szól. Egy személy legfeljebb 2 alkalommal választható.

3. A Költségvetési Tanács

Az Alaptörvény szerint a Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató

szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A Költségvetési Tanács törvényben
meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. A Tanács:
 véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről,
 dönt a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásról,
 félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának
helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról,
 véleményt nyilváníthat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak
megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatokról,
 véleményt nyilváníthat a központi költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek egyéb
módon történő felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről.
A Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása nélkül az Országgyűlés nem fogadhatja el a központi
költségvetésről szóló törvényt. Amennyiben az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi
költségvetést március 31-ig nem fogadja el, a köztársasági elnök- a választások egyidejű kitűzésével-
feloszlathatja az Országgyűlést. A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar
Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági
elnök nevezi ki hat évre.
A Tanácsnak nincs önálló titkársága, illetve hivatali szerve, működésének részletes szabályait a
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény határozza meg.