Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A SZABÁLYSÉRTÉSI SZANKCIÓK ELMÉLETI ÉS

GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL A PÉNZBÍRSÁGRA

Konzulens: Készítette:
Dr. Sántha Ferenc Kocsis Vivien
Egyetemi docens Igazgatásszervező szak
Nappali tagozat

Miskolc

2016

1
University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Criminal law and Criminology

DEGREE THESIS

THE THEORETICAL AND PRACTICAL ISSUES

OF ADMINISTRATIVE SANCTIONS, IN
PARTICULAR THE FINE

Consultant: Author:

Dr. Sántha Ferenc Kocsis Vivien

Associate professor Administration Management

Full-time course

Miskolc

2016

2
 1.Tartalomjegyzék

1. Tartalomjegyzék .............................................................................................................. 3
2. Előszó............................................................................................................................... 4
3. A közigazgatási büntetőjog és a szabálysértési jog története napjainkig ........................ 5
3.1. Néhány gondolat a mezei rendőrségről .................................................................... 5
3.2. Csemegi-kódex ........................................................................................................ 6
3.3. Átmeneti időszak, I-II. Szabálysértési kódex .. ..................................................... 10
3.4. III. Szabálysértési kódex, 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről ................. 14
3.5. Nemzetközi kitekintés: Franciaország és Németország szankciórendszerének
rövid jellemzése ..................................................................................................... 18
4. Szabálysértési jogkövetkezmények .............................................................................. 22
4.1. Szabálysértési büntetésekről .................................................................................. 22
4.1.1. A szabálysértési elzárás ................................................................................. 22
4.1.2. A közérdekű munka .................................................................................... 25
4.1.3. . A pénzbírság................................................................................................ 26
4.2. Szabálysértési intézkedésekről ............................................................................. 29
4.2.1. Járművezetéstől való eltiltás ....................................................................... 30
4.2.2. Az elkobzás ................................................................................................. 31
4.2.3. . A kitiltás ...................................................................................................... 32
4.2.4. A figyelmeztetés.......................................................................................... 32
5. Helyszíni eljárás ............................................................................................................ 34
5.1. A helyszíni bírságolás helye a szabálysértési eljárás rendszerében ..................... 34
5.2. A helyszíni eljárás menete .................................................................................... 35
5.3. A helyszíni bírság végrehajtásáról ........................................................................ 38
6. Összefoglalás ................................................................................................................ 41
7. Felhasznált források ...................................................................................................... 42

3
 2. Előszó

Szakdolgozatom címe a szabálysértési szankciók elméleti és gyakorlati kérdései,

különös tekintettel a pénzbírságra.

A téma kiválasztásánál elsődleges szempontként azt vettem figyelembe, hogy

mindenképpen olyan területtel foglalkozzam a szakdolgozat elkészítése során, ami a
mindennapi társadalmi viszonyokat mind inkább meghatározza, és amely alkalmazása
során az ügyben eljáró hatóságok – rendőrség, NAV, stb.-feltehetően a legnagyobb
számban hozzák meg határozataikat. Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens által oktatott
közigazgatási büntetőjog tárgyat pedig erre a legkiemelkedőbbnek találtam, valamint
maga a szakom is leginkább a közigazgatási jogra épül rá. Ennek értelmében kutatásaim
során a felhasznált irodalmak, források és az internet által igyekeztem a lehető
legaprólékosabban összegyűjteni azokat az információkat, illetve tudnivalókat, amelyek
számomra és az olvasó számára is kielégítő választ nyújtanak.

Szakdolgozatom tematikáját tekintve három nagy részre osztható. Először a

szabálysértési jog kezdetét, kezdeti ismérveit, szankciórendszerét, azon belül is a
fejlődéstörténetét szeretném elemezni, nagy figyelmet fordítva a Csemegi-kódexre,
illetve a mai napig hatályos szabálysértési törvényre, majd nemzetközi kitekintésként
Franciaország és Németország szabályozását kísérlem meg elemezni. Ezt követően
pedig, a három szabálysértési büntetésről (elzárás, pénzbírság, közérdekű munka), és
intézkedésről (járművezetéstől való eltiltás, elkobzás, kitiltás, figyelmeztetés) szeretnék
részletesen írni, és egyes büntetést és intézkedést jogesettel szemléltetni.

Végezetül pedig a pénzbírság egyik fajtájára, a helyszíni bírságra, annak

menetére, végrehajtására szeretnék külön kitérni, hiszen ahogy téma címemben is
olvasható, nagy figyelmet elsődlegesen a pénzbírság jellemzése kap. A helyszíni
bírságot ennek értelmében külön fejezetbe emelem ki.

4
3. A közigazgatási büntetőjog és szabálysértési jog története napjainkig

Ahogy a bevezető részben is olvasható, először a két jog kialakulását szeretném

jobban elemezni, illetve azok időszakait. Magyarországon nagyon sokáig a büntetőjog
és a közigazgatási büntetőjog szervesen összefonódott. Ez azt jelenti, hogy minden
kevésbé súlyos bűncselekményt, azaz szabálysértést, külön törvénykönyv nem
szankcionált. A XIX. században azonban ez a fejlődés rohamosan megindult, hiszen
rájöttek arra, hogy jobb és célszerű az, ha a bűncselekmények között egyfajta
különbséget tesznek, azaz felállítanak egy határt a súlyos és a kevésbé súlyos
cselekvések között.

3.1. Néhány gondolat a mezei rendőrségről

A szabálysértés előzményeit vizsgálva kapcsán elmondható az, hogy az 1878

előtti évtizedeket viszonylagos bizonytalanság jellemezte. A társadalomra enyhébb
fokban veszélyes cselekményeket több rendelkezés is tartalmazta, ilyen az 1840. évi IX.
törvénycikk a mezei rendőrségről, amely hazánkban az első olyan szabályozásnak
tekinthető, ami a társadalomra enyhébb fokban veszélyes cselekményeket foglalta
össze, vagyis a kisebb kihágásokat büntette. Sajátossága tehát az, hogy elsőként foglalja
össze azokat a mulasztásokat, tevékenységeket, amelyek valamilyen kárt okoznak, és
ezekhez a magatartásokhoz valamilyen szankciót társít.

Az 1840. évi IX. törvénycikk (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki: ,,Ezen
törvény rendelése alá esnek a kertekben, szőlőkben, mindennemű ültetésekben és
erdőkben, vetésekben, növevényeken, réteken, nádlásokban, legelőmezőkön,
méhesekben, nem különben országos, dülő- s vasutakon, hídakon és kőszénbányákon,
turfa-téreken, valamint a temetőkben is elkövetett károsítások, szóval: a gazdálkodás s
iparnak kívül fekvő tárgyait veszélyeztető cselekvések.”1

Ennek értelmében a törvény hatálya alá a gazdálkodás és az ipar ,,kívül fekvő”

tárgyait veszélyeztető cselekmények tartoztak, így például a kertekben, szőlőkben,
erdőkben, vasútvonalon, hidakon elkövetett károkozó magatartások, melyeknek

1
1840. évi IX. törvénycikk a mezei rendőrségről

5
szankciója a kártérítés összegéhez igazodott.2 Tehát a magántulajdon védelme volt a fő
cél.

Fontos megjegyezni, hogy van egy nyelvi újdonsága is, ugyanis ebben a
dokumentumban szerepel először törvényhozóink kifejezése között a rendőrség szó.3

3.2. Csemegi- kódex

Előzményként meg kell említeni azt, hogy 1843-ban született egy

törvényjavaslat a ,,Toldalék” (amit Deák-féle törvényjavaslatnak is szoktak nevezni),
amely a különböző bűncselekményeket differenciálta, tehát két külön csoportba sorolta.
A ,,hova tartozást” a cselekmények súlya határozta meg. Egyik ágba a bűntettek
tartoztak, míg a másik ágba a kihágások, tulajdonképpen egyfajta dichotóm rendszert
hozott létre. ,,A toldalékban rögzítették, hogy kihágást kormányrendelet, törvény vagy
szabályrendelet határozhatott meg lehetőséget adva a központi és a törvényhatóság által
felügyelt helyi szintű szabályozásnak. A kihágások elkövetőit pedig fogsággal,
pénzbüntetéssel és bírói megdorgálással marasztalhatták el.”4

Legfőbb tulajdonsága tehát az volt, hogy a halálbüntetést nem ismerte, vagyis a

szabadságvesztés volt a központi büntetés. Sajátosságát tekintve az mondható el, hogy
relatíve határozatlan szankciórendszert kívánt érvényesíteni, tehát a büntetéstételeknek
csak a felső határát rögzítette, az alsót pedig nem, ugyanis az a bíróra volt bízva.

A javaslatot követte az úgynevezett Csemegi-kódex, vagyis az 1878.évi V.

törvénycikk. Megalkotását követően a szabálysértési jogterület büntetőjogi kötődése
erősödött. A kódex a bűncselekmények súly szerinti fokozatait illetően három kategóriát
ismert: bűntettet, vétséget és kihágást. 5
Vagyis bevezette a trichotóm rendszert. Ez a
büntető törvénykönyv volt az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást
tartalmazó törvénykönyv, amely nevét Csemegi Károlyról kapta. A kodifikáció során
alkotói külföldi büntetőtörvénykönyveket vizsgáltak, elemezték ezek intézményeit, és
megoldásaik mintául szolgáltak a készülő kódex számára, valamint figyelembe vették
az 1843. évi büntetőjogi törvényjavaslatot, megpróbálták követni a megkezdett utat, de
végül több ponton is eltért a kódex ettől. Ennek oka az addig eltelt 35 esztendő. Ez idő

2
Jacsó Judit- Sántha Ferenc: Közigazgatási büntetőjog 2014. Miskolci Egyetemi Kiadó. 24. o.
3
Artur Bobák: A Magyar rendvédelem története 1996. Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-
történeti Tudományos Társaság. 45. o.
4
http://rendeszet.hu/hatarrendeszetitagozat/documents/Tan_X_13-1.pdf (letöltés ideje: 2016.03.30.)
5
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje: 2016.03.29.)

6
alatt ugyanis átformálódott a büntetőjogi gondolkodás, melynek követése szükséges is
volt.6

A Csemegi-kódex az akkori Európa egyik legsikerültebb

büntetőtörvénykönyvének nevezhető nemcsak áttekinthető szerkezete miatt – a ma
hatályos büntetőtörvénykönyvünk is nagy vonalakban ennek örökségét viseli – hanem
azért is, mert a kor legelfogadottabb megoldásait alkalmazták, és a legkorszerűbb
intézményeket igyekeztek bevezetni, eközben nem megfeledkezve az akkori magyar
körülményekről. Mindezek ellenére negatívumként említhető, hogy a kódex hatályba
lépésekor számos intézmény csak a törvényben létezett, éppen ezért nem volt
végrehajtható a szabályozottak szerint. Ez szolgált okául a törvényben található néhány
átmeneti rendelkezésnek, amelyek arra adnak választ, hogy hogyan kell eljárni, amíg az
adott intézményt létre nem hozzák.7A kódex általános és különös részből tevődik össze,
ami azt jelenti, hogy az első 9, míg a második 43 fejezetből áll és összesen 486
paragrafust tartalmaz.

A bűntett és a vétség kategóriák a Csemegi- kódexben, az enyhébb súlyú

cselekmények (a kihágások) pedig egy különálló törvényben – az 1879. évi XL.
törvénycikkben (Kbtk.) – kerültek szabályozásra.8 Az 1879. évi XL. tc. 1.§- a szerint
kihágást képez azon cselekmény, melyet:

1. a törvény,
2. miniszteri rendelet,
3. a törvényhatóság, vagy
4. törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi város,
vagy rendezett tanáccsal bíró város által kiadott szabályrendelet,
kihágásnak nyilvánít.9

A tc. 10 csoportba sorolja a büntetni rendelt kihágásokat, amelyek a következők:

1. állam elleni kihágások

2. a hatóságok és a közcsend elleni kihágások
3. a vallás és annak szabad gyakorlata elleni kihágások

6
http://jesz.ajk.elte.hu/kormany-szaloki47.html : (2016.03.29.)
7
u.o.
8
Jacsó Judit – Sántha Ferenc: i.m. 25. o.
9
1879. évi XL. tc. 1.§. a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról1

7
 4. pénz- és értékpapírok hamisítására vonatkozó kihágások
5. a családi állás elleni kihágások
6. a közbiztonság elleni kihágások
7. a közrend és a közszemérem elleni kihágások
8. szerencsejáték által elkövetett kihágások
9. a közegészség és a testi épség elleni kihágások
10. a tulajdon elleni kihágások

Továbbá a szabályozás egyfajta felhatalmazást adott arra, hogy a miniszteri

rendelet vagy közigazgatási hatóság (rendőrségi kihágások esetében) büntetendővé
nyilvánítson meghatározott cselekményeket.10 A Kbtk. 15. §- a szerint a kihágásokat két
módon lehet büntetni, miszerint elzárással és pénzbüntetéssel. A társadalom számára a
pénzbírság legalacsonyabb összege a törvény szerint 50 krajcár, az elzárás legrövidebb
tartama pedig 3 óra.11 ,,Ha a kihágásra törvény, miniszteri rendelet vagy szabályrendelet
csupán pénzbüntetést rendelt, az csak behajthatatlanság esetén volt átváltoztatható
elzárásra, ilyenkor az elzárás tartamát az ítéletben meg kellett határozni. A törvény
szabályozta a pénzbüntetés helyébe lépő elzárás átváltoztatási kulcsát. Az ítéletben
elzárás mellett pénzbüntetés alkalmazására is lehetőség volt, de ezen esetben meg kellett
határozni a pénzbírság helyébe lépő elzárás tartamát a behajthatatlanság esetére.”12A
Kbtk. a szándékosságot, gondatlanságot, illetve a részességet egyaránt büntette, azonban
a kísérletet nem szankcionálta.

Tényként tehát megállapítható, hogy az önálló kihágási törvénykönyv, valamint

a Csemegi- kódex között egyfajta összhang figyelhető meg, tehát a kettő szoros
egységet képez egymással. Ez azt jelenti, hogy a jogalkalmazáshoz mindkét törvényre
szükség van.

A Csemegi-kódex kimondja a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege
alapelveket, amelyeknek értelmében: bűntettet és vétséget csak azon cselekmények
képezhetnek, melyet a törvény annak nyilvánít, illetve bűntett vagy vétség miatt senki

10
Jacsó Judit – Sántha Ferenc: i.m. 25.o.
11
1879. évi XL. tc. 16. § ,, A kihágás büntetése nem haladhat túl két hónapi elzárást és háromszáz
forintnyi pénzbüntetést, ha a törvényben; tizenöt napi elzárást és száz forintnyi pénzbüntetést, ha
ministeri rendeletben; öt napi elzárást és ötven forintnyi pénzbüntetést, ha törvényhatósági; - három
napi elzárást és húsz forintnyi pénzbüntetést, ha városi szabályrendeletben nyilvánittatik valamely
cselekmény kihágásnak.”
17. § ,,Az elzárás legrövidebb tartama három óra, - a pénzbüntetés legkisebb összege ötven krajczár.”
12
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje: 2016.03.29.)

8
sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra elkövetése előtt a törvény
megállapított.

A Csemegi- kódex szankciórendszerének két lényeges eleme van, egyrészt

ismeri a halálbüntetést, de azt csak szűkebben alkalmazza, másik lényeges eleme pedig
a szabadságvesztés, amelynek négy külön nemét ismeri: fegyház, börtön, fogház és
államfogház.

A kódexet számos bírálat érte már az elfogadása előtt is, legfőképpen azért, mert
írása nem volt elég érthető, illetve eltért az 1843-as javaslattól. Az évek során az
országgyűlési vitákon többször felmerült az a gondolat, hogy a szöveget módosítsák, de
komolyabban 1888-tól foglalkoztak az üggyel. Így ennek köszönhetően több tervezet is
született, amelyek közül kiemelkednek az úgynevezett novelláris módosítások. Az első
lépés az 1908. évi XXXVI. törvénycikk, vagyis az első büntetőnovella volt, majd ezt
követte az 1913. évi XXI. törvénycikk a közveszélyes munkakerülésről. A második
lényeges módosítás az 1928.évi X. törvénycikk, amely a szigorított dologházat vezette
be, majd az évek során sor került a harmadik büntetőnovella, az 1948.évi XLVIII.
törvény bevezetésére is.

A kódex általános része 1951-ig, mintegy 70 évig volt hatályban. Ezt a II.
világháború után megszületett 1950.évi II. törvény, a Büntetőtörvénykönyv Általános
Része (Btá.) váltotta fel, amely megszüntette a trichotóm rendszert és magával hozta a
dichotóm csoportosítást (bűntett-kihágás). ,, A törvény a bűncselekményeket súlyuk
szerint csoportosította. A kihágásokra is a bűntettekre vonatkozó szabályokat kellett
alkalmazni. Különbséget a kihágások miatt kiszabható jogkövetkezmények, szankciók
között lehetett tenni. Kihágás miatt kiszabható volt: az elzárás, a pénzbírság, az
elkobzás, a foglalkozástól eltiltás és a kiutasítás vagy főbüntetésként az elzárást
alkalmazták, az összes többi büntetés mellékbüntetésként szankcionált.”13

A különös rész azonban ezt követően is hatályban maradt, felváltására 1954-től

kezdve készültek, ám az 1956-os forradalom és politikai változások miatt erre csak az
1962-ben hatályba lévő 1961. évi V. törvénnyel került sor.14 Ez a Magyar

13
Rendvédelmi füzetek 2007/1-2. szám Bp. 2007. – Dr. Simon Attila: A szabálysértési jog története c.
tanulmány 93. o.
14
Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika:
Magyar büntetőjog általános rész. 2007. Complex Kiadó, Budapest. 55-56. o.

9
Népköztársaság Büntető Törvénykönyve, ami tulajdonképpen megszüntette a
bűncselekmények kategorizálását és bevezette az egységes bűntett fogalmát.

3.3. Átmeneti időszak, I-II. Szabálysértési kódex

A szabálysértési jog első kódex jellegű szabályozása a Csemegi-kódex után, az

1968. évi I. törvény, amely szintén tartalmazott mind anyagi jog, mind eljárásjogi
szabályozásokat. Tehát bevezette a dualista rendszert, melynek értelmében büntetésekre
és intézkedésekre osztotta az alkalmazható szankciókat. A kódex sajátossága az, hogy
szabálysértésnek nyilvánított minden olyan kevésbé súlyos, a társadalomra nézve
veszélyes magatartásokat is, amelyeket maga a jogalkotó büntetni rendelt. A büntetés
középpontjában a pénzbírság kapott nagyobb szerepet, míg az elzárás kevésbé volt
jellemző, azaz csak kivételes esetekben volt alkalmazandó.15

,,Az 1968. évi I. törvény szabályozása szerint, ha a pénzbírság megfizetésére

kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a
pénzbírságot nem fizette meg, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsátott ki,
amelyben felhívta a fizetésre kötelezett személy munkáltatóját (járandóságot folyósító
szervezet), hogy a letiltott összeget annak munkabéréből (egyéb járandóságából) vonja
le és utalja át az állam, illetve a károsult javára. Ha a közvetlen letiltásra nem volt
lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetett volna
eredményre, a pénzbírságot elzárásra kellett átváltoztatni az első fokú szabálysértési
hatóság intézkedése alapján. Adók módjára történő végrehajtást korábbi szabálysértési
kódexünk kizárólag a felügyelet által alkalmazott vagy helyszíni bírságolás keretében,
illetve a fiatalkorúra kiszabott pénzbírság esetében, továbbá minden egyéb pénzösszeg
vonatkozásában tette lehetővé.”16

1.közvetlen letiltás

,,A szabálysértési hatóság a fokozatosság elvének megfelelően elsőként

közvetlen letiltást bocsát ki, amennyiben a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg
megfizetésére kötelezett azt a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül
nem fizeti meg. Amennyiben az eljárás alá vont személy munkahelye ismert, a

15
Jacsó Judit- Sántha Ferenc: i.m. 26. o.
16
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje: 2016.03.29.)

10
szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki, amelyben a bírósági végrehajtásról
szóló 1994. évi LIII. törvényben (Vht.) meghatározott szabályok szerint felhívja az
elkövető munkáltatóját, illetve a nyugdíjbiztosítási szervet, hogy az elkövető
munkavállalói munkabéréből vagy társadalombiztosítási nyugellátásból, legfeljebb azok
33%-a erejéig vonja le és fizesse ki a letiltási rendelvényben feltüntetett összeget.”17
Ennek értelmében a munkáltató köteles a kívánt összeget a szabálysértési hatóság által
meghatározott számlára befizetni, vagy 8 napon belül értesíteni a szabálysértési
hatóságot arról, hogy a letiltás foganatosításának valamilyen akadálya van. A közvetlen
letiltás foganatosítása során azonban figyelemmel kell lenni a Vht. 165. §- ában
meghatározott kielégítési sorrendre is.18

2.adók módjára történő végrehajtás

,,Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, a szabálysértési hatóság

haladéktalanul elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását az elkövető
lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.”19 Az adózás rendjéről
a 2003. évi XCII. törvény szankcionál (Art.). ,,A végrehajtó okiratban a szabálysértési
hatóság köteles feltüntetni a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához
szükséges adatokat, a tartozás jogcímét, a szabálysértési határozat számát, a jogerőre
emelkedés időpontját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét esetleges járulékaival
továbbá azt a jogszabályi rendelkezést, amely az adók módjára történő behajtást
lehetővé teszi.”20 Az adóhatóság első lépésben felhívja az adózó figyelmét a tartozás
megfizetésére, majd ha a felhívás nem vezet eredményre, akkor kerül megindításra a
végrehajtás. Megkeresi az adós számláját vezető pénzintézetet a számlaszám közlése

17
u.o.
18
1994. évi LIII. tv. 165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt
valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:
a) gyermektartásdíj,
b) jogszabályban alapuló egyéb tartásdíj,
c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66.§),
d) a büntető – és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben
megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi
igény kivételével),
e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
f)egyéb követelés,
g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság
(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig
tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja
szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.
19
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje: 2016.03.29.)
20
u.o.

11
végett, majd ha az intézkedés eredményre vezet akkor az adóhatóság kibocsájtja az
inkasszót. Ha eredménytelenség tapasztalható, akkor kerül sor a munkáltató
felkeresésére, melynek keretében megkeresi az illetékes nyugdíjbiztosítási, illetve
egészségbiztosítási szervet. ,, Az adós munkahelyének sikeres felkutatása esetén a
letiltás szabályai szerint felhívja az elkövető munkáltatóját, illetve a nyugdíjbiztosítási
szervet, hogy az elkövető munkavállalói munkabéréből vagy társadalombiztosítási
nyugellátásából – legfeljebb azok 33%-a erejéig – vonja le és fizesse ki a felhívásban
szereplő összeget.”21 A pénzbírság ilyen módon történő behajtása azonban sok esetben
nem lehetséges, hiszen rengeteg nehézség és akadály áll fent a sikeres folyamat
lefolytatására.

Az 1968. évi I. kódex három évtizedes működése alatt számos problémát nem
tudott feloldani, így ennek köszönhetően több mint 40 módosítása született az évek
során, mint például az 1990. évi XXII. törvény, amely megteremtette a bírói
felülvizsgálat lehetőségét és eltörölte az elzárás büntetését. Az új törvény koncepcióját a
kormány a 12 pontból álló 1078/1996. (VII. 19.) számú kormányhatározatban fogadta
el, amely szerint a szankciórendszer maghatározó eleme továbbra is a pénzbírság
maradt, így a bírság minimuma és maximuma megemelkedett.22 Azonban kiemelkedő
szerepet a 63/1997. (XII. 12.) AB-határozat vállalt, amely megsemmisítette a kódexben
szereplő nagyobb alkotmányellenes rendelkezéseket, illetve létrejöttével befolyásolta a
második szabálysértési kódex megszületését.23 ,,Ebben a határozatban mondta ki az AB,
hogy a szabálysértési felelősség – legyenek bár az elkövetett jogsértések
igazgatásellenesek vagy kriminális jellegűek – alapvetően ,,bűnfelelősség”, azaz
természetes személy múltban elkövetett jogsértésére válaszol, s a felróhatóság alapján
meghatározott – represszív jellegű – joghátrányt helyez kilátásba.”24

Az újra szabályozást több tényező is elősegítette, ugyanis rendszerváltást

követően csatlakoztunk az Európai Tanácshoz, valamint ratifikáltuk az Emberi Jogok
25
Európai Egyezményét. A régi és az új törvény közötti hidat az 1999. évi LXXV.
törvény jelentette, amely a pénzbírság és a helyszíni bírság összegének általános
megemelése mellett a meg nem fizetett és be nem hajtható pénzbírság elzárásra történő

21
u.o.
22
u.o.
23
Jacsó Judit - Sántha Ferenc: i.m. 27. o.
24
Kincses Ildikó- Kántás Péter: A szabálysértési jog. 2006. Complex Kiadó. 23. o.
25
http://rendeszet.hu/hatarrendeszetitagozat/documents/Tan_X_13-1.pdf (letöltés ideje:2016.03.30.)

12
átváltoztatását a bíróság hatáskörébe utalta.26 Az Országgyűlés 1999. június 15-én
fogadta el, majd 2000. március 1-jén lépett hatályba az 1999. évi LXIX. törvény
(Sztv.).,, E törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a
jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb
fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési
normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott
tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. E célok
megvalósítása érdekében a törvény meghatározza a szabálysértések elkövetése miatt
alkalmazható joghátrányokat, e cselekmények elbírálásának rendjét, s ennek keretében
azt a jogot, hogy az érintettek az e törvényben meghatározott feltételek mellett
bírósághoz fordulhatnak.”27

Tulajdonképpen ez a kódex új alapokra helyezte magát a szabálysértési jogot

azáltal, hogy megoldást talált egyes alkotmányossági aggályokra, illetve definiálta a
szabálysértés fogalmát. Az 1999. évi LXIX. törvény 1.§ (1) bekezdése szerint:
,,Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló
cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet
szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott
joghátrány fenyeget.”28

Az új Sztv. szankciórendszere dualista jellegű volt: büntetésként az elzárást és a

pénzbírságot, intézkedésként pedig a járművezetéstől való eltiltást, az elkobzást, a
kiutasítást és a figyelmeztetést szabályozta.29 ,,Elzárás mellett nem alkalmazható
pénzbírság, figyelmeztetés, járművezetéstől való eltiltás, azonban elkobzásnak,
kitiltásnak és kiutasításnak helye van. Pénzbírság mellett a figyelmeztetés kivételével
valamennyi intézkedés alkalmazható.”30E törvény kiemelkedő jelentőséggel bírt,
ugyanis 12 évig volt hatályban Magyarországon. Ezt követően 2012. április 15. napján
megszületett a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. II. törvény, amit már a III. Szabálysértési
kódexnek tartunk számon.

26
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje: 2016.03.29.)
27
1999. évi LXIX. törvény: a szabálysértésekről1
28
1999. évi LXIX. törvény 1.§ (1)

29
Jacsó Judit- Sántha Ferenc: i.m. 27. o.
30
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje: 2016.03.29.)

13
 3.4. III. Szabálysértési kódex, 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény 2012. április 15-én lépett hatályba és számos
anyagi és eljárásjogi változást vezetett be. ,,Amikor törvényt alkot a jogalkotó, az egy
egyetemes megoldást jelent az élet valamely, addig írásban nem szabályozott területére.
Mivel a jogalkotó az, aki,,legitimate” jogot alkothat, ezért őt terheli a felelősség, hogy
az állandó változásokkal szemben rugalmas legyen, az új területet szabályozza, a
változó, illetve rosszul szabályozott területeken módosítson, hatályon kívül
helyezzen.”31 Magyarországon általában a demokráciára a túlszabályozás jellemző, ami
azt jelenti, hogy igen nagy joganyaggal rendelkezünk, holott a törvényalkotótól,
törvényszövegtől elvárás az is, hogy a társadalom számára elérhető, világos és
megérthető legyen az alkotott jogszabály.

Amikor a régi Sztv.-ről beszélünk, nem mondható el az, hogy volt egyetlen egy
jogszabály, illetve kódex, ami azokat a jogellenes cselekményeket rendelné büntetni,
ami a bűncselekmények társadalomra veszélyességét nem érik el, hanem több
joganyagot is hozzá kellett „csatolni”. Éppen ezért a most hatályos Sztv.-nek számtalan
problémával kellett szembenéznie és hatalmas fejlődésen kellett keresztül mennie annak
érdekében, hogy jelenlegi formáját elérje.

Az újraszabályozás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson

azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, amelyek a bűncselekményekhez képest
enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi normákat, az állampolgárok és a
szervezetek személyét vagy jogait, az együttélés szabályait, akadályozzák vagy zavarják
a közterületek, illetve a közlekedés rendjét.32 A megfogalmazott célon kívül jogalkotói
szándék volt az is, hogy mind az anyagi, mind az eljárásjogi anyagok egy törvényben
helyezkedjenek el, ezáltal ha módosításra vagy kiegészítésre kerülne sor, akkor
lényegesebben egyszerűbben tehetné meg a jogalkotó. Mindezek mellett a társadalom
számára a legfőbb cél a visszatartás elérése.

31
http://rendeszet.hu/hatarrendeszetitagozat/documents/Tan_X_13-1.pdf (2016.03.30.)
32
http://paragrafuslabirintus.blogspot.hu/2012/11/a-szabalysertesekrol-avagy-2012-evi.html
(2016.02.25.)

14
 Az új Sztv. egyik legnagyobb újdonsága volt, hogy radikálisan kettéválasztotta a
büntetőjog ,,alatti” jogsértési kört, vagyis megtartotta az úgynevezett kriminális
tényállásokat, míg a közigazgatás-ellenes cselekményeket ,,átadta” önkormányzati
szabályozásra, amelyekből lettek a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő
magatartások. Ennek köszönhetően az új törvény kizárta a kettős szankcionálás
veszélyét, amikor kimondta, hogy nem állapítható meg szabálysértés, ha a
tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság
alkalmazását rendeli el.33

A jogterület ,,büntetőjogiasodását” tükrözi az is, hogy jelentősen átalakult az

addig ismert szankciórendszer. A büntetések köre kibővült háromra, hiszen megjelent a
közérdekű munka, mint kiszabható szankció, amely eddig csak a végrehajtás egyik
eszközeként volt ismert. A közérdekű munka vállalása önként történik, vagyis az
elkövető bármikor dönthet úgy, hogy nem folytatja a közérdekű munkát, így ekkor a
maradék időtartam alapján elzárásra való átváltoztatásra kerül sor, melynek során 6
órányi közérdekű munka egy egész napi elzárásnak felel meg. A közérdekű munka
mértéke 180 óra, így 6 órás napi tartalommal számolva maximum 30 nap közérdekű
munkát jelenti.

Szigorítás jelent, hogy a büntetések és intézkedések – természetesen néhány

kivétellel – egymás mellett is kiszabhatóak. Az Sztv. alapján tehát pénzbírság
kiszabására akkor is lehetőség van, ha a bíróság az eljárás alá vont személyt elzárással
vagy közérdekű munkával sújtja. Egyetlen korlátja van az ,,egymásmellettiségnek”,
hogy elzárás és közérdekű munka egymás mellett nem szabható ki, ugyanis ez
kivitelezhetetlen. Tulajdonképpen a legszélsőségesebb esetben is akár egyszerre két
büntetés (szabálysértési elzárás és pénzbírság vagy pénzbírság és közérdekű munka) és
egyszerre három intézkedés (járművezetéstől eltiltás, elkobzás és kitiltás) is
kiszabható.34

A pénzbírság mértéke is megváltozott, hiszen a jogalkotó a pénzbírság generális

minimumát 3000 forintról 5000 forintra emelte, generális maximumát pedig
szabálysértési elzárással nem sújtható szabálysértéseknél 150.000 forintban határozta
meg, azzal sújthatóaknál pedig 300.000 forintban állapította meg. ,,Megfigyelhető, hogy

33
http://jegyzo.hu/index.php?oldal=egycikk&id=2572 (2016.03.30.)
34
u.o.

15
a büntetési tételek növekedése mellett az eddig alkalmazható mérlegelés helyébe
egységesen 5000 forintos átszámolási összeg lép.”35

Lényegesen átalakult a helyszíni bírságolás rendszere. Az 1968. évi Sztv. szerint

a helyszíni bírságot a szabálysértések tetten ért elkövetőivel szemben lehetett
alkalmazni, amelynek a legalacsonyabb összege a törvény szerint 10 forint, míg
legmagasabb 100 forint volt, ezzel szemben az új Sztv. módosította az összeget,
miszerint a helyszíni bírság generális minimuma 5000 forint, generális maximuma
pedig 50.000 forint, ismételt elkövetés esetén pedig akár 70.000 forint helyszíni bírság
is kiszabható. A helyszíni bírságolás hatékonysága abban mutatkozott meg évtizedek
óta, hogy az elkövetés és a szankcionálás egy időben történt meg. ,, Megjelenik továbbá
az ún. fixbírság intézménye is, mely tulajdonképpen a helyszíni bírság kötelezően
alkalmazandó mértéke, és ennek kétszeres összege megegyezik a szabálysértési
eljárásban kiszabott összeggel.”36A ma hatályos Sztv. a helyszíni bírságokkal
kapcsolatban hat vonatkozásban hozott újat:

1) a bírság – megállapítás jogalapja a tettenérés helyett az elkövető

beismerése lett,
2) a helyszíni bírság valamennyi szabálysértés esetében alkalmazhatóvá
vált,
3) lényegesen megemelkedett a bírságmaximum ( 20.000 –ről 50.000
forintra) , a visszaesés itt is szigorúbban büntetendő,
4) a közlekedési szabálysértéseknél megjelent a kötött tarifás rendszer,
5) a ,,megtagadott” helyszínbírság esetére bevezették az ún. helyszíni
idézéses eljárást,
6) meg nem fizetés esetére ,,visszahozta” az elzárást.37

Változatlanul megmaradt a szankciók legsúlyosabb formája az elzárás, amely

csak és kizárólag a bíróság által alkalmazható, maximum 60 napig terjedő elzárás,
amely továbbra is két formában lehetséges a jelenlegi Sztv. szerint: mint önálló
büntetési nem, és mint helyettesítő elzárás (a pénzbírság meg nem fizetése, valamint a
közérdekű munka nem teljesítése esetén). A régi Sztv.-hez képest változás figyelhető

35
http://bv.gov.hu/download/e/93/a0000/B%C3%B6rt%C3%B6n%C3%BCgyi%20Szemle%202012_4.pdf
(letöltés ideje: 2016.03.30.)
36
u.o.
37
http://jegyzo.hu/index.php?oldal=egycikk&id=2572 (2016.03.30.)

16
meg az elzárás alkalmazására, hiszen eredetileg hat szabálysértés esetében volt ez a
szankció engedett, míg ma már ez a szám kibővült tizenötre.

,,Bevezeti a törvény az ún. szabálysértési visszaesés fogalmát, melynek lényege,

hogy a külön is nevesített kriminális tényállás 6 hónapon belül harmadszori kimerítése
(elkövetése) esetén az eredetileg elzárással nem sújtható cselekmény miatt e büntetés is
kiszabható.”38 Ez a rendelkezés csak az új Sztv. hatályba lépés után elkövetett
jogellenes magatartásokra vonatkozik, melynek következményeként a korábban
elkövetett szabálysértésekre továbbra is még az 1999. évi LXIX. törvényt kell
alkalmazni, tehát a két szabályozás párhuzamosan még évekig él egymás mellett.

A törvényben módosul a szabálysértés fogalma, így ennek értelmében

megszűnik a szabálysértési és közigazgatási eljárások párhuzamos használata. A 2012.
évi II. törvény 1.§ (1) bekezdése így szól: ,, Szabálysértés az az e törvény által büntetni
rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.” Majd a (2)
bekezdés folytatja a magyarázatot:,,E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy
mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni
rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti
állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a
jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.”39

Újdonság, hogy az Sztv. bevezette a ,,büntetőparancsot”, azaz a meghallgatás

nélküli eljárást. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a tényállás
tisztázott, ebben az esetben 15 napon belül kell érdemi határozatot hozni. Ekkor a
meghallgatás alanyi joggá válik, amivel az eljárás alá vont személy élhet, és ebben az
esetben a hatóság akár három határozatot is hozhat: egyet meghallgatás nélkül, egyet
meghallgatás után, valamint egyet a kifogás után, amennyiben korábbi döntését
megváltoztatja.

Az új Sztv. hatályba lépését követően egy évvel a szerzett tapasztalatok

figyelembevételével felülvizsgálatára került sor. Ennek következtében 2013. szeptember
1-jétől működésének második szakaszába lépett. Változások leginkább a büntetőjogi
jelleg erősítése irányába mutatnak. Megemlítésre érdemes, hogy a Btk.-ból ismert

38
http://bv.gov.hu/download/e/93/a0000/B%C3%B6rt%C3%B6n%C3%BCgyi%20Szemle%202012_4.pdf
(letöltés ideje: 2016.03.30.)
39
2012. évi II. törvény 1.§ (1) és (2) bekezdése

17
fogalmak körét kiterjesztette a társ tettes és a közvetett tettes fogalmára is, bevezette a
szembesítés jogintézményét, valamint megteremtette a helyszíni bírságolás során
kiszabható legenyhébb szankciót, a szóbeli figyelmeztetés alkalmazását.

Végezetül kiemelném a törvény egyik leglényegesebb új elemét, amelyben a

szabálysértési nyilvántartás létrehozásáról és alkalmazásáról rendelkezik. Ez az új
rendszer magába foglalja az elkövetők, a helyszíni bírságoltak, az eljárás hatálya alatt
állók, valamint a betekintésre jogosultak névjegyzékét. Ezzel az új nyilvántartással ki
lehet szűrni a visszaeső elkövetőket, így a szakemberek azt várják az új rendszertől,
hogy ennek köszönhetően csökken majd a szabálysértések száma.

3.5. Nemzetközi kitekintés: Franciaország és Németország

szankciórendszerének rövid jellemzése

Európában alapvetően két jogi modell alakult ki a szabálysértések (közigazgatási

büntetőeljárás) szabályozásával kapcsolatban. Az egyik a trichotóm rendszert
megvalósító francia modell, míg a másik a dichotóm rendszert megvalósító német
modell.40 Kijelenthető, hogy a kontinentális jogrendszerben eme két jogi modell
határozza meg a szabálysértési jogterületet, melyek között alapvető különbségek vannak
mind a szankciók terén, mind az eljárásban egyaránt.

Franciaország szankciórendszere

Franciaországban a szabálysértési jog nem önálló jogágként, hanem a büntetőjog

részeként létezik, és ennek következtében az ilyen jellegű cselekményeket
büntetőeljárás keretében a büntetőbíróságok bírálják el. Ahogy a bevezetésben
említettem a francia büntetőjog a trichotóm rendszert követi, ami azt jelenti, hogy a
bűncselekményeket súlyuk szerint három nagy kategóriába sorolja, azaz bűntett, vétség
és kihágás.

,,Az elhatárolás a kilátásba helyezett szankció felső határától függ. A francia

alkotmány alapján valamely cselekményt bűntetté vagy vétséggé csak törvény
nyilváníthat, szabálysértést azonban rendelet is statuálhat. Mivel a szabálysértés ,,kis

40
2010-2014.kormany.hu/download/6/18/40000/Koncepció.doc (2016.03.31.)

18
bűncselekményeknek” minősül a bizonyítási eljárás is egyszerűbb és gyorsabb
formában történik, mint a ,,valódi” bűncselekmények esetében.”41

1993 óta az elzárást nem alkalmazzák,42 mint kiszabható szankciót, viszont

szankciórendszerében a pénzbírság, a vezetői engedély visszavonása, a közérdekű
munka és az elkobzás egyaránt megtalálható.

Eljárásrendjét illetően, az eljárást egyesbíró folytatja le, az ügyészség döntésétől

függően vagy az iratok alapján vagy személyes jelenléttel, mindezt szóbeli tárgyalás
keretében. A büntetés mértékére az ügyész tesz javaslatot. Az enyhébb megítélésű
ügyekben az ügyész helyett a rendőrkapitányság képviseli a vádat, súlyosabb ügyek
esetében pedig maga az ügyész.

Jogorvoslati rendszerét tekintve Franciaországban két jogorvoslat létezik,

miszerint van államigazgatási és bírósági jogorvoslat. Államigazgatási jogorvoslat
esetében a hatóság és az elkövető között ,,megállapodás” jön létre,aminek sikeres
megkötése esetén az ügy lezárásra kerül, ami azt is jelenti, hogy az eljárás alá vont
személy lemond bírósági jogorvoslati jogáról. A bírósági jogorvoslaton belül
megkülönböztetik a részleges bírósági felülvizsgálatot és a teljes bírói felülvizsgálatot.

A végrehajtás esetében a francia szabályozás a pénzbírság végrehajtását a

kincstárra bízza, amely azt adók módjára szedi be. Amennyiben ez nem lehetséges, az
elzárásra átváltoztatásnál a gazdaságosság dominál, azaz mérlegelik, hogy megéri-e a
bírságot elzárásra átváltoztatni.43

Németország szankciórendszere

A német szabályozást egyértelműen dichotóm rendszer jellemzi, mivel a

szabálysértéseket külön kezeli a büntetőjogtól, és a szabálysértések elbírálását is a
közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalja, bírói felülvizsgálatok biztosításával. ,, A
szabálysértések bűncselekményektől való elhatárolásának alapja, hogy a szabálysértés

41
Rendvédelmi füzetek 2007/1-2. szám – Dr. Simon Attila: A szabálysértési jog története, 101. o.
42
http://www.parlament.hu/documents/10181/303867/Infojegyzet_2015_43_szabalysertesi_torveny.p
df/37b38545-69ab-4074-970a-3127d0166e05 (2016.03.31.)
43
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje: 2016.03.29.)

19
etikailag színtelen, nem jogtárgy-sértés, pusztán engedetlenség és jogtárgy
veszélyeztetés, ezért bírsággal elégséges szankcionálni.”44

A német szabályozás szankciórendszere alapvetően két típusú szankcióra

osztható, egyrészt elsődleges szankcióra, amely a pénzbírság, másrészt járulékos
szankcióra, amelyek az elkobzás, a járművezetéstől való eltiltás és a hatósági
engedélyek határozott időre történő visszavonása. Főszabály szerint elsődlegesen
mindig a pénzbírságot kell alkalmazni. ,, A pénzbírság legalacsonyabb összege öt euró,
ha pedig a törvény másként nem rendelkezik, akkor a felső határa ezer euró.”45 ,,A
német szankciórendszer nem ismeri az elzárás intézményét, sem mint önálló büntetést,
sem pedig mint átváltoztatást.”46

Eljárás rendjét illetően a német szabálysértési eljárás 4 szakaszra bonthat:

1) közigazgatási hatóság előtti eljárás

2) közbenső eljárás
3) főeljárás
4) rendkívüli jogorvoslat

A közigazgatási hatóság előtti eljárásban a közigazgatási szerv jár el, ahol az

StPO. (büntetőeljárásról szóló törvény) alapján figyelmeztető határozatot vagy
büntetőparancsot alkalmaz. A figyelmeztetés, akárcsak Magyarországon, itt is nevelő
hatású szankció, aminek elfogadásával és megértésével az ügy lezárul. Abban az
esetben, ha az elkövető nem fogadja el a döntést, akkor a hatóság büntetőparancsot
alkalmaz, ami egy „alku” jellegű megállapodás. A közbenső eljárás a kifogások tartalmi
és formai elbírálásával foglalkozik. A büntetőparancsot a közigazgatási szerv
fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja, illetve átteheti az államügyészséghez.
Az ügyészség az eljárást megszüntetheti, bírósághoz terjesztheti vagy kisebb hiba esetén
maga is foglalkozhat az üggyel, de dönthet úgy, hogy visszaadja a hatóságnak. A
harmadik szakasz a főeljárás, ahol a bíróság egyesbíróként eljárva megvizsgálja az
ügyet majd döntést hoz, és amely ellen rendes jogorvoslatnak a továbbiakban helye
nincs. Rendkívüli jogorvoslat során az elkövető vagy az ügyész felülvizsgálati panasszal

44
PhD Tanulmányok 9. – Erdődy Gyula: A szabálysértési jog Németországban és Magyarországon. Pécs,
2010. 233. o.
45
u.o. 239. o.
46
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés ideje:2016.03.29.)

20
élhet, azonban ilyen jellegű panaszt csak meghatározott összegű bírság esetében lehet
előterjeszteni.

Pénzbírság meg nem fizetése esetén a végrehajtást a végrehajtási iroda hajtja

végre. Amennyiben az adók módjára történő végrehajtás eredménytelen, úgy a
végrehajtó iroda az eljárás alá vont személy ellen kérheti a bíróságtól a legfeljebb 6
hetet kitevő úgynevezett kényszerőrizetbe vétel elrendelését, ami kizárólag csak
fizetőképes személyek ellen rendelhető el. Ebből következik, hogy ha az elkövető
bizonyítja fizetőképtelenségét, ebben az esetben végrehajtásra nem kerül sor. ,, Az
Ordnungswirdigkeitgesetz szabályozása szerint legfeljebb hat hetet kitevő ún.
kényszerőrizetbe vétel nem váltja ki a bírságot, csupán ösztönöz fizetésre, ezért
kizárólag fizetőképes ,,elítéltekkel” szemben rendelhető el.”47

47
Dr. Kántás Péter: A szabálysértési joganyag reformja a német modell tükrében, Magyar jog, (1994) 10.,
583. o.

21
 4. A szabálysértési jogkövetkezmények

A szabálysértések miatt alkalmazható jogkövetkezmények rendszere

szerkezetileg igazodik a Btk. szankciórendszeréhez. Felépítése dualisztikus jellegű, ami
azt jelenti, hogy büntetésekre (szabálysértési elzárás, közérdekű munka, pénzbírság) és
intézkedésekre (járművezetéstől való eltiltás, elkobzás, kitiltás, figyelmeztetés)
tagolódik. A büntetést és intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy
kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. 48

A törvény a szankciók alkalmazása során széles körű variációs lehetőséget

biztosít a jogalkalmazónak, mivel a büntetések egymás mellett is kiszabhatóak (kivétel:
szabálysértési elzárás mellett közérdekű munka nem szabható ki). Hasonlóan, az
intézkedések önállóan, egymás mellett, illetve büntetés mellett is alkalmazhatóak
(kivétel: a figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható).49

4.1. A szabálysértési büntetések

Ahogy a szakdolgozatom elején is olvasható, az új Sztv. egyik újítása a

közérdekű munka önálló büntetésként történő szabályozása volt, ami az elkövető
szabadidejében végzett ingyenes munkavégzést foglalja magába. Ezen kívül még két
típusú büntetést említ a törvény, ez pedig a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság.
A továbbiakban ezeket szeretném részletesen elemezni.

4.1.1. A szabálysértési elzárás

A szabálysértési elzárás a legsúlyosabb szankció, ami büntetésként kiszabható az

elkövetőre. Két típusát különböztetjük meg, az egyik az önálló, míg a másik az
úgynevezett helyettesítő elzárás. A Sztv. 9.§ (1) bekezdése szerint: ,,Szabálysértési
elzárást csak bíróság szabhat ki.”50

Önálló elzárás

48
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/19_0731_tartalomelem_005_munkaanyag_1008
15.pdf (letöltés ideje: 2016.02.26.)
49
Jacsó Judit- Sántha Ferenc: i.m. 47.o.
50
2012. évi II. törvény 9. § (1)

22
 A Sztv. XXIII. fejezetében olvashatjuk azt a tizenöt szabálysértést, amelyek
elkövetése esetén a törvény lehetővé teszi az elzárás kiszabását első alkalommal történő
elkövetés esetén. Ezek pedig az alábbiak:

1) magánlaksértés

2) önkényes beköltözés

3) távoltartó határozat szabályainak megszegése

4) rendzavarás

5) garázdaság

6) közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése

7) tiltott prostitúció

8) veszélyes fenyegetés

9) feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel

10) valótlan bejelentés

11) hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás

12) járművezetés az eltiltás hatálya alatt

13) tulajdon elleni szabálysértés

14) jogosulatlan vadászat

15) tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés.

A törvény szerint az elzárás legrövidebb időtartalma 1 nap, míg leghosszabb 60

nap, halmazati büntetés esetén pedig akár 90 nap letöltendő büntetés is lehetséges. A
halmazat fogalma alatt azt értjük, hogy az illető egy vagy több cselekményével több
szabálysértést követ el, és ezeket a jogellenes magatartásokat a hatóság egy eljárásban
vizsgálja ki. Fiatalkorúak (18 év alatti személy) esetében az új Sztv. enyhébb szankciót
rendel el, amely szerint 1-30 napig terjedő elzárást, halmazati büntetés esetén a 90 nap
felét, tehát 45 napot ítélhet a bíróság. Visszaeső esetében az általános szabályoktól
eltérően a generális maximum 90 és 75 nap.

23
 Az elkövetett szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet,
illetve a négy órát meghaladó előállítás tartamát az elzárás tartamába be kell számítani,
ami azt jelenti, hogy egy óra őrizet, illetve előállítás egy óra elzárásnak felel meg.51

Az új Sztv. összefoglalja azokat a kritériumokat is, melyek esetében az elkövető

mentesül az elzárás alól. Ezt a törvény 10. § - ban olvasható, mely szerint nincs helye
elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy fogyatékos, vagy esetleg kórházi fekvőbeteg
ellátásban részesül, ha várandós és már a 4. hónapot elérte, illetve akkor sem, ha 14.
életévét be nem töltött gyerekét a szülő egyedül neveli vagy olyan személyt,
hozzátartozót gondoz, aki folyamatos ápolást, felügyeletet igényel.52

Jogeset: A múlthéten fogták el a francia hatóságok azt a 28 éves férfit, aki

fegyverrel akart bemenni a Párizs melletti Disneylandben található egyik hotelbe. A
férfi aktatáskájában két lőfegyver is lapult, de mindkettőt kiszúrta az óriás vidámpark
csomagvizsgáló készüléke. A férfi nem állt ellen a biztonságiaknak és a rendőrök délben
már ki is hallgatták. A táskájában egy doboz lőszert és egy koránt is találtak. Később
azt vallotta, hogy önvédelemből vette a fegyvereket, így tisztázták a terrorvádak alól. Az
ügyész eredetileg 15 hónap börtönt indítványozott az ügyben, azonban 6 hónap
elzárásra ítélték, amit házi őrizetben kell letöltenie.53

Helyettesítő elzárás

A helyettesítő elzárás két esetben történhet meg, egyrészt akkor, ha az eljárás alá
vont személy a számára kiszabott pénzbírságot nem fizeti meg, majd a bíróság az
átváltoztatás lehetőségével él és közérdekű munkára változtatja át a büntetést, amit az
elkövető szintén nem teljesít, másrészt akkor, ha az elkövetőre közérdekű munkát
szabtak ki, de munkakötelezettségének önként nem tesz eleget. Ez esetben a bíróság a
közérdekű munkát, illetve annak hátralévő részét 6 óránként számítva 1 nap
szabálysértési elzárásra változtatja át.

51
Jacsó Judit- Sántha Ferenc: i.m. 48.o.
52
2012. évi II. törvény: 10. § Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott
fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,
b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,
c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,
d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül
gondoskodik.
53
forrás: http://index.hu/kulfold/2016/02/02/parizs_disneyland_fegyver/ (2016. 03.02.)

24
 A szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelöléséről a
42/2012. (III. 20.) Kormányrendelet rendelkezik, amely szerint a felnőtt korúak
elzárását főszabály szerint, az elkövető lakóhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási
intézetben kell végrehajtani. Férőhely hiányában, vagy ha az elzárás hátralévő része 15
napnál kevesebb, akkor más intézetben is le lehet tölteni.54

Egy 2013-as cikk alapján a bírósági statisztikák kimutatják, hogy a törvény

hatályba lépését követően pár hónap alatt hat-hétszeresére nőtt az úgynevezett
átváltoztatások száma. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) adatai szerint, 2012.
áprilisában ez a szám országosan 3.504 volt, júliusban 9.720, augusztusban 15.454,
októberben pedig már 23.896.55

4.1.2. A közérdekű munka

Ahogy az elzárásnál, úgy a közérdekű munka szankció esetében is

megkülönböztetünk önálló, és helyettesítő közérdekű munkát. Ez azért lényeges, mert a
szabálysértési hatóság vagy a bíróság dönthet úgy, hogy az elkövetőnek ezt a büntetést
ítéli meg, viszont az átváltoztatási lehetőség itt is fenn áll. A törvény kimondja, hogy:
,,Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a
közérdekű munka, illetve annak hátralévő részét hat óránként számítva egy nap
szabálysértési elzárásra változtatja át. Nem változtatható át a közérdekű munka
hátralévő része szabálysértési elzárássá, ha az nem éri el a hat órát.”56 Azonban
említést érdemel egy szabálysértés, amely csak és kizárólag közérdekű munkával
büntethető, ez pedig az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése,
amely az új Sztv. 179/A. §- ban olvasható.

A közérdekű munka időtartamát órákban kell meghatározni, melynek generális

minimuma 6 óra, maximuma pedig 180 óra, de csak abban az esetben, ha a törvény
másként nem rendelkezik. Az eljárás alá vont személy, a hatóság által meghatározott, a
részére kiszabott közérdekű munkát köteles elvégezni, és hetenként legalább egy napon
munkáját ingyen végezni. Ha az elkövető jogellenes magatartása következtében a
bíróságtól a közérdekű munka büntetését kapja, úgy a bíróság köteles figyelembe venni
az eljárás alá vont személy egészségi állapotát, valamint az adott munkára való

54
Jacsó Judit- Sántha Ferenc: i.m. 48. o.
55
forrás: http://index.hu/belfold/2013/03/08/ulje_le_napi_otezrenkent_a_birsagot/ (2016.03.02.)
56
2012.évi II. törvény 15. §

25
alkalmasságát. A büntetés végrehajtása az állami foglalkoztatási szerv feladata, ami
lehet kijelölt munkahelyi intézmény vagy esetleg más gazdálkodó szervezet.

Az elzárás témakörénél részleteztem azokat a kritériumokat, melyek esetében az

elzárás nem alkalmazható. Az ott említett felsorolás az új Sztv. szerint a közérdekű
munka alkalmazására is kiterjed, így például nem lehet fogyatékkal élő személyt
közérdekű munkával sújtani. Fiatalkorú esetében csak abban az esetben szabható ki ez a
típusú szankció, ha az elkövető 16. életévét már betöltötte akkor, amikor a határozat
már megszületett.

Jogeset: A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség nagyobb kárt okozó rongálás
bűntett miatt, gyorsított eljárásban állított bíróság elé egy 20 éves férfit, aki 2015
decemberében egy üveget dobott az egyik körúti villamos szélvédőjének, ami ettől
berepedt. Továbbá az ittas férfi a villamoson italozott, dohányzott, hangoskodott és az
utasokat is inzultálta. A férfi a rongálással együtt több mint 500.000 forint kárt okozott.
Az elkövető beismerő vallomást tett és a bíróság is megállapította bűnösségét. Így a
büntetése 180 óra közérdekű munka.57

4.1.3. A pénzbírság

Ahogy szakdolgozatom címe és a bevezető részben is olvasható, a pénzbírság

kiemelkedő szerepet kapott, így ennek megfelelően részletesebben szeretnék írni ennek
kialakulásáról, illetve jelenlegi helyzetéről. A történeti részben olvasható a mezei
rendőrségről szóló rendelkezés, amelyben már megjelent a pénzbírság, mint szankció,
viszont csak kisebb mértékben volt észrevehető.

A Csemegi- kódex III. Fejezetének 20. §- ban már megjelenik a hat kiszabható
szankció közül a pénzbírság, viszont eltörpül a többi öt mellett, hiszen ahogy a történeti
részben is említettem leginkább a halálbüntetés, illetve az elzárás volt a leggyakrabban
használt büntetés. A bűntettekre a halálbüntetés, a fegyház, és a börtön, míg vétségekre
kizárólag a fogház volt jellemző. ,,A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag
vétségekre,- mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre alkalmazandók.”58

57
forrás: http://hvg.hu/itthon/20160224_Kozerdeku_munkara_iteltek_a_6oson_randalirozo_ferfit
(2016.03.03.)
58
1878. évi V. tc. 20.§

26
 Nagy előretörést az 1968. évi I. törvény vezetett be, hiszen a pénzbírság
fogalmával itt találkozunk először, valamint ketté is választotta azt, hiszen létrehozta a
helyszíni bírságolás intézményét. A továbbiakban én is ezt a tematikát követem, így
ennek értelmében a helyszíni bírságolást külön fejezetben szeretném részletezni. A
törvény említi a pénzbírság legalacsonyabb összegét, ami 20 forint, legmagasabb
összege pedig 5000 forint, valamint az átváltoztatás lehetőségével már itt is
találkozhatunk. ,, Az átváltoztatás során húsz forinttól kétszáz forintig terjedő összeg
helyett egy-egy napi elzárást kell számítani. A pénzbírságot helyettesítő elzárás egy
napnál rövidebb és harminc napnál hosszabb nem lehet.”59 Továbbá szintén fontos
jellemzője a törvénynek, hogy itt jelenik meg a méltányosságra való utalás. Az 1968.
évi I. tv. 23. §- nak (1) bekezdése kimondja, hogy: ,, a büntetést - a jogszabályban
megállapított keretek között – úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához
és az elkövető személyi körülményeihez”.60 A fiatalkorúakra nézve eltérő volt a büntetés
kiszabásának a menete, mint amit a ma hatályos szabálysértési törvény elrendel, hiszen
ma már csak akkor lehet őket pénzbírsággal sújtani, ha vállalja annak megfizetését, míg
ezzel szemben az 1968. évi I. tv. szerint, csak akkor lehetett kiszabni ezt a típusú
szankciót, ha az elkövető keresettel vagy önálló jövedelemmel rendelkezett. Továbbá
lényeges, hogy rájuk az átváltoztatás lehetősége nem állt fent, vagyis a kiszabott bírság
elzárásra való átváltását velük szemben nem lehetett alkalmazni.

A már az európai mércével is harmonizáló 1999. évi LXIX. törvény a

pénzbírságot változatlanul a szabálysértési jog általános büntetési nemként alkalmazta,
ami az állam javára fizetett vagyoni hátrányban nyilvánult meg, és valamennyi
tényállásban szerepelt.61 Itt már a bírság generális minimuma 1000 és maximuma
150.000 forint között állapítható meg, így ennek következtében a törvény széleskörű
lehetőséget biztosít a jogalkalmazó számára, hogy az elkövető és az általa elkövetett
cselekmény súlyosságát figyelembe véve, megállapítsa annak reális pénzbírságát. Új
elemként fogalmazza meg a törvény a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkára
való átváltoztatását, aminek napi tétele 5000 forint bírságnak felel meg. Az eddigi
szabálysértési törvényekben ismert 15 napos határidőt az 1999. évi LXIX. törvény
módosította, azt megemelte, így már 30 nap állt rendelkezésre, hogy az elkövető a rá
kiszabott büntetést megfizesse, annak eleget tegyen.

59
1968. évi I. tv. 18.§ (3)
60
1968. évi I. tv. 23.§ (1)
61
Kincses Ildikó – Kántás Péter: A szabálysértési jog 1999. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. 80. o.

27
 2012. április 15-én a ma is hatályos szabálysértési törvény már megvonta az
önkormányzatok szabálysértési rendelkezésekhez fűződő jogát, a szabálysértési
tényállások megállapítását, valamint az azzal kapcsolatos pénzbírság kiszabását. Az
általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett a megyei (fővárosi) kormányhivatal
(2013. január 1-től a járási hivatal) lett.

Főszabály szerint a pénzbírság legalacsonyabb összege 5000 forint, míg

legmagasabb összege 150.000 forint, illetve 300.000 forint is lehet a fizetendő összeg,
ha az elkövető elzárással büntetendő szabálysértést követ el, valamint halmazat esetén a
kiszabható pénzbírság felső határával, azaz a 300.000 forint felével emelkedik, tehát
450.000 forint bírság ítélhető. Pénzbírság meg nem fizetése esetén, a bíróság 5000
forint/ napi tételben szabálysértési elzárásra változtatja át a szankciót, de csak abban az
esetben, ha az átváltoztatás feltételei fennállnak.

Átváltási lehetőségek között a közérdekű munka is szerepet kap, melynek

mértéke 5000 forintonként 6 órának felel meg, viszont enyhítő körülményként
figyelembe kell venni a hatóságnak, ha a határozat meghozataláig a szabálysértés
elkövetője az okozott kárt a sértett részére megtéríti.

Amint említettem, az 1968-ban hatályba lépett Sztv. szerint, a fiatalkorú

elkövető csak akkor sújtható pénzbírsággal, ha önálló jövedelme van. Az új Sztv. szerint
viszont csak akkor lehet a hatóságnak ezt a szankciót kiszabni, ha a fiatal önként vállalja
annak megfizetését. Ebben az esetben, a pénzbírság legmagasabb összege 50 ezer forint,
elzárással büntetendő szabálysértések esetén pedig maximum 100 ezer forint szabható
ki.

Az Sztv. 11. § (3) bekezdése szerint: ,,A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben

meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány- a pénzbírság legalacsonyabb
és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között- rendelettel
megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.”62 Ez alapján ide sorolható:

 ittas vezetés
 az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése
 a közúti közlekedés rendjének megzavarása
 engedély nélküli vezetés

62
2012.évi II. tv. 11. § (3)

28
  érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés
 vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése
 megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés
 közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
 közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése
 vasúti szabálysértés
 víziközlekedési szabályok megsértése
 légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés
 a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése
 hatásköri rendelkezés
 szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való
megsértése

Az említett felsorolás közül példának venném az ittas vezetést. ,,Aki vasúti vagy
légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi
meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából
származó alkohol van, vagy vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó
munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi
meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes
ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el.”63

Ez esetben tehát, ha véralkohol- koncentráció a 0,50 ezreléket nem haladja meg,

akkor a kiszabható helyszíni bírság összege15.000 forint, míg a pénzbírság összege
30.000 forint. A véralkohol szint által kimutatott eredmény azért lényeges, mert 0,50
ezrelék alatti érték esetében szabálysértésről, míg ha a szonda e mértéktől számított
nagyobb összeget mutat, akkor pedig bűncselekményről beszélünk.

4.2. A szabálysértési intézkedések

Az új Sztv. felsorolja azokat az intézkedéseket, melyeket alkalmazni lehet az

eljárás alá vont személy ellen. 64A továbbiakban ezeket szeretném részletezni.

63
2012. évi II. tv. 217.§ (a) és (b)
64
2012. évi II. tv. 8.§ (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
a) a járművezetéstől való eltiltás,
b) az elkobzás
c) a kitiltás
d) a figyelmeztetés

29
 4.2.1. Járművezetéstől való eltiltás

A járművezetéstől eltiltás speciális célja a Btk. 37. §-ban meghatározott

általános büntetési célok mellett a közlekedés biztonságának, a közlekedésben részt
vevők életének és testi épségének a védelme.65 Ennek értelmében a járművezetéstől
való eltiltás megfosztja az eljárás alá vont személy gépjármű vezetésének jogától, így
akadályozza azt is, hogy részt vegyen a közlekedésben. Magyarországon a jogosítvány
megszerzése a 17. életkor betöltésétől engedélyezett, és a jogosítvánnyal rendelkező
személy mindaddig gyakorolhatja vezetési jogát, amíg megfelelő egészségügyi és
felelősségteljes állapottal rendelkezik.

A járművezetéstől való eltiltásnak két nagy esete van, egyrészt a hatóság

mérlegelésén alapuló, valamint a kötelező eset esetén. Az első esetben a járművezetés
szabályainak a megszegésével elkövetett szabálysértések következtében, a hatóság által
az eljárás alá vont személy a járművezetéstől eltiltható, azonban ez nem minden
szabálysértésnél alkalmazható. Példának vennék két szabálysértést mindkét esetre. Az
ittas vezetés szabálysértése esetében (Sztv. 217. §) a szankció alkalmazható, mivel
súlyos következményekkel járhat, és főszabály, hogy alkohol befolyása alatt tilos
vezetni. Nem alkalmazható a szankció például a szmogriadó megsértése esetében (Sztv.
230.§), mivel itt nem közlekedési szabályszegéssel megvalósuló szabálysértésről van
szó.66

Kötelező esetnél az új Sztv. szerint, közveszély színhelyén 7500 kg-nál nagyobb

össztömegű tehergépkocsival vagy ilyen járműszerelvénnyel elkövetett KRESZ-
szabályok megszegése esetében, a vezető eltiltható.67 Az eltiltás időtartama 1 hónaptól
egészen 1 évig terjedhet. Ha 1 évtől több időre kap az eljárás alá vont személy eltiltást,
abban az esetben már nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről beszélünk, amit a
büntetőbíróság szabhat ki. Az vezetői engedély visszaadását külön jogszabály határozza

(2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan,
egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.
65
http://www.mklu.hu/pdf/bv_jelentes_2009_1.pdf (letöltés ideje: 2016.03.17.)
66
Jacsó Judit- Sántha Ferenc: i.m. 51. oldal
67
2012. évi II. tv. 16.§ (1a) Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb
össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
a) az úton való haladásra,
b) az előzésre és kikerülésre, valamint
c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra
vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni
kell.

30
meg, és az új Sztv. különböző feltételekhez köti, például ilyen feltétel az orvosi
vizsgálat.

Jogeset: A rendőrök Zalaegerszegen, a Kossuth Lajos úton igazoltattak egy

személyautóval közlekedő férfit. A 46 éves személy iratainak ellenőrzésekor kiderült,
hogy őt korábban a Zalaegerszegi Járásbíróság 2018. szeptember 21-ig eltiltotta a
járművezetéstől. A rendőrök alkoholszondát alkalmaztak a sofőrrel szemben, ami pozitív
értéket mutatott. Az egyenruhások a szabálysértőt előállították a Zalaegerszegi
Rendőrkapitányságra, ahol járművezetés az eltiltás hatálya alatt szabálysértés,
valamint ittas járművezetés vétség elkövetése miatt eljárást indítottak vele szemben. A
rendőrség a férfit szabálysértési őrizetbe vette.68

4.2.2. Az elkobzás

Az elkobzás biztonsági és megelőző jellegű intézkedés, amely többnyire vagyoni

hátrány okozásával jár. Azt a dolgot, amelyet elkoboztak, automatikusan az állam
tulajdonjogába kerül, így annak sorsáról is csak és kizárólag az állam dönt. Az új Sztv.
az elkobzás alkalmazására széleskörű lehetőséget biztosít, ami azt jelenti, hogy
elrendelhető önállóan, büntetés mellett, intézkedés mellett, és akkor is, ha az illető nem
vonható felelősségre. Az elkobzás kötelező esetei, tehát el kell venni az adott dolgot:

 amelyet eszközül használtak vagy arra szántak a szabálysértés

elkövetéséhez
 amely a közbiztonságot veszélyezteti, vagy amelynek birtoklása
jogszabályba ütközik
 amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre
 amelyre az adott szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés
elkövetése után elszállítása céljából használtak
 amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértésért a tulajdonostól
vagy annak hozzájárulásával mástól kapott

,,Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év

eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.”69 Vagyis főszabály

68
http://zaol.hu/rendorsegi/eltiltottak-a-vezetestol-megis-autoba-ult-ittasan-1747379 (2016.03.17.)
69
2012. évi II. tv. 18.§ (5)

31
szerint az elkobzás lehetősége, a cselekmény elkövetésétől számított 2 éven belül
lehetséges.

Jogeset: Kabát Péter Katarba utazott pihenni kedvesével, Róka Adriennel. A 37

éves labdarugó arra nem gondolt, hogy olyan országban szeretné megünnepelni a
szilvesztert, ahol tilos az alkoholfogyasztás, és a határon sem vihet át ilyen italt. Ezzel a
katari reptéren szembesült, ahol elkobozták a vodkáját.70

4.2.3. A kitiltás

A kitiltás egyfajta jogkorlátozó intézkedés, amely két esetben alkalmazható,

egyrészt csak sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan
történő távozással összefüggő szabálysértés (pl. rendzavarás) miatt szabható ki. Ez
alapján az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség
versenyrendszerében megtartandó sportrendezvényből, valamint az ennek helyszínéül
szolgáló sportlétesítményből. A másik lehetséges területe valamely kereskedelmi
tevékenységekkel kapcsolatos, amit azt jelenti, hogy az eljárás alá vont személy teljes
mértékben kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy e tevékenység helyéül szolgáló
egyéb helyszínről.71 Időtartama 6 hónaptól 2 évig terjedhet, amit az elkövetőnek
kötelessége tiszteletben tartani.

Jogeset: 2014-ben kilenc válogatott meccstől, négy hónapra pedig minden

futballhoz köthető tevékenységtől eltiltotta a FIFA fegyelmi bizottsága Luis Suárezt. Az
uruguayi csatár a világbajnokságon az Olaszország elleni meccsen harapta meg
szándékosan Giorgio Chiellinit. Ez a legsúlyosabb büntetés, amit játékos valaha kapott
a focivébén. Ezen kívül százezer svájci frank, azaz 25,3 millió forint pénzbüntetést is
kapott.72

4.2.4. A figyelmeztetés

A figyelmeztetés legfontosabb jellemzője, hogy nevelő jellegű intézkedés, ami

azt jelenti, hogy a lehető legenyhébb súlyú szankció az eljárás alá vont személy ellen,
egyfajta felhívás a jogsértő cselekmény helytelenségére. Az intézkedés alkalmazása a

70
http://www.borsonline.hu/20150103_elkoboztak_a_vodkat_a_repuloteren_kabattol ( 2016.03.17.)
71
http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/elkobzas-avagy-a-szabalysertesek-ara-2-resz (2016.03.17.)
72
http://hu.euronews.com/2014/06/26/eltiltottak-a-veberol-a-harapos-luis-suarezt/ ( 2016.03.17.)

32
csekély súlyú szabálysértések esetén alkalmazható, ha kellő visszatartó hatás várható az
alkalmazásától.

Helyszíni eljárás során sor kerülhet szóbeli figyelmeztetés lehetőségére is. Ez azt
jelenti, hogy a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, illetve személy az eljárás alá
vont személlyel szemben csak szóbeli figyelmeztetést alkalmaz, ha az elkövetett
szabálysértés csak minimális mértékben veszélyes a társadalomra, és a helyszíni bírság
kiszabása szükségtelen és felesleges.

33
 5. Helyszíni eljárás

A szabálysértési büntetések, azon belül is a pénzbírság kifejtésében, említettem,

hogy a pénzbírság külön fajtája a helyszíni bírságolás, amit az új Sztv. XIV.
Fejezetében olvasható. A helyszíni eljárás szabályozása teljesen eltér a szabálysértési
eljárásra vonatkozó szankcióktól.

5.1. A helyszíni bírságolás helye a szabálysértési eljárás rendszerében

,, Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel

szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye.”73 Vagyis a törvény egyértelműen
kimondja azt, hogy a jogalkotó előtérbe helyezi a helyszíni bírságolást, hiszen ez a
leggyorsabb változata a büntetési módoknak, amit az eljárás alá vont személy az adott
időpontban, és a helyszínen orvosolni tud. Manapság az egyik legelterjedtebb,
leggyakrabban alkalmazott eljárás.

A régi törvényben az elkövető tettenérése feltétele volt a helyszíni bírság

kiszabásának, azonban a törvény jelenlegi szövege alapján úgy tűnik, hogy nem
feltétlenül kell tetten érni a szabálysértés elkövetőjét ahhoz, hogy vele szemben
helyszíni bírságot lehessen alkalmazni. Mindenesetre akkor jön ez a szankció szóba, ha
,,rajtakapják”az elkövetőt a jogellenes cselekmény elkövetésén, valamint feltétele az is,
hogy a szabálysértő elismerje szabálysértő magatartását, hiszen ha nem ismeri el, akkor
nem szabható ki helyszíni bírság, és ez esetben feljelentést kell ellene tenni. A
feljelentést követően megindul a szabálysértési eljárás ellene, ahol bizonyítékokkal kell
alátámasztani, hogy nem követett el szabálysértést.74

Amennyiben a helyszínen az elkövető elismeri tettei következményét, és

elfogadja a hatáskörrel rendelkező hatóság, vagy személy által kiszabott helyszíni bírság
összegét, úgy a továbbiakban jogorvoslat benyújtására nincs lehetőség. Ugyanis a
jogszabály kimondja, hogy: ,,Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság
kiszabását – a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó
jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásával igazoltan tudomásul veszi, a
helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.”75

73
2012. évi II. tv. 99.§ (1)
74
http://tasz.hu/romaprogram/tajekoztato-kiadvany-az-uj-szabalysertesi-torvenyrol (2016.03.24.)
75
2012. évi II. tv. 99. § (3)

34
 5.2. A helyszíni eljárás menete

Amint említettem a helyszíni bírság egyik feltétele az, hogy az elkövető

elismerje, vagyis tudomásul vegye az elkövetett szabálysértését, ezt pedig aláírásával
igazolja. Ha ez megvalósult, akkor a helyszínen bankkártyával vagy csekken kell
fizetni, illetve banki átutalásra is van lehetőség, de mindezt 30 napon belül kell
teljesíteni.76 Azzal, hogy az elkövető elismerte, és aláírta a helyszíni bírságot igazoló
dokumentumot, ezáltal vállalta annak megfizetését. Természetesen fontos, hogy előtte a
bírságot kiszabó szervnek vagy személynek, kötelessége előzetes tájékoztatást adnia a
szabálysértőnek a lehetséges jogkövetkezményekről, amihez a jogszabály által előírt
nyomtatványt kell használnia. Ha a helyszíni bírság elfogadása és kifizetése is
megtörtént, ez esetben az eljárás le is zárult. Amennyiben a tájékoztatás tudomásul
vétele és annak vállalása ellenére az elkövető nem fizeti meg a rá kiszabott összeget,
abban az esetben a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni, vagyis a bíróság
szabálysértési elzárásra változtathatja át a büntetést. A helyszíni bírságoláshoz használt
nyomtatványt 3 példányban kell kitölteni: eredeti, másolat és tőpéldány. A
nyomtatványnak tartalmaznia kell:

 az eljárás alá vont személy családi nevét,

 utónevét,
 születési helyét/idejét,
 anyja nevét,
 lakcímét,
 állampolgárságát,
 személyazonosító számát, illetve vezetői engedély számát és típusát,
 tartalmaznia kell az elkövetés helyét és idejét,
 elkövetett cselekmény leírását,
 elkövetett szabálysértés megnevezését,
 magát a forgalmi rendszámot, amellyel az adott szabálysértést
elkövették,
 a közlekedési előéleti pont számát,
76
2012. évi II. tv. 99. § (4) Az eljárás alá vont személy a helyszíni bírságot
a) ha annak feltételei adottak, a helyszínen erre alkalmas, erre a célra a hatóság által rendszeresített
elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti,
b) ha az a) pontban meghatározott lehetőség nem vehető igénybe vagy az eljárás alá vont személy azzal
nem él, a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírság összegének az e
törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával teljesítheti.

35
  kiszabott helyszíni bírság összegét,
 tájékoztatást a lehetséges jogkövetkezményekről,
 a bírságot kiszabó szerv nevét vagy az eljáró személy azonosító számát,
illetve nevét,
 fiatalkorú esetében szükség van az elfogadó nyilatkozatra, melyben
aláírta, hogy vállalja az összeg kifizetését, illetve törvényes
képviselőjének aláírása.77

Abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy nem veszi tudomásul a

helyszíni bírságolást, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy két dolgot tehet,
egyrészt feljelenti az elkövetőt, másrészt pedig helyszíni idézést alkalmazhat.
Feljelentés következtében az eljárás az általános szabályok szerint zajlanak le, míg
idézés esetében a bíróság elé helyezik az ügyet maximum 5 napon belüli időpontra. A
helyszínen feljegyzés készül, amit a helyszíni bírságot kiszabó személynek készítenie
kell, amiben részletezi a fellelhető bizonyítékokat, leírja az elkövetett szabálysértést,
tájékoztatást ad az adott tanúkutatás eredményéről, valamint rögzíti az idézést. A tanú
azért is lényeges az eljárás során, mert alátámasztja egy-egy fél vallomását, segíti a bíró
döntését is, ezáltal megkönnyíti az eljárás menetét. Az adott idézési időpontban a
feleknek kötelezően meg kell jelenni az adott helyszínen, ahol a szabálysértési hatóság
meghallgatást végez. A meghallgatást követően két eset történhet, a hatóság vagy
megállapítja az eljárás alá vont személy szabálysértését és ennek következtében kiszabja
méltó büntetését, vagy nem találja az elkövető „bűnösnek”, és ezáltal megszünteti az
eljárást. Mindkét esetben a döntést rövid időn belül (általában 2 órán belül) meg kell
hozni, írásba kell foglalni, majd közölni kell az érintett személyekkel. Sor kerülhet
azonban feljegyzés alapján meghallgatás nélküli eljárásra is, ha az érintett személy nem
veszi át az idézést, ha annak átadása előtt távozik a helyszínről vagy nem jelenik meg a
meghallgatáson idézése ellenére sem.

Harmadik esete a helyszíni bírság kiszabásának, ha az elkövető gépjárművel

követte el a szabálysértést, de éppen nem tartózkodik gépjárműve közelében, ez
esetben távollétében is lehetőség van helyszíni bírságra. A bírságról szóló tájékoztatást
a jármű szélvédőjére, vagy ennek hiányában más helyen is el lehet helyezni a helyszíni
bírságot kiszabó szervnek vagy személynek, csak a lényeg az, hogy a bírság észrevehető

77
22/2012. (IV.13.) BM rendelet II. Fejezet: A helyszíni bírság végrehajtásáról, a helyszíni bírság
nyomtatványról. 20. § (3)

36
legyen az érintett személy számára.78 A csekket a rendszám alapján megállapított
üzembentartó fogja megkapni, függetlenül attól, hogy akkor, abban az időpontban ő
vezette e az adott járművet. Ha a bírságot a kiszabott határidőn belül nem fizetik meg,
illetve a vezető nem vesz tudomást a bírságról, ebben az esetben az eljárást szintén az
általános szabályok alapján kell lefolytatni.

,,A bírság kiszabása egy sajátos ,,alku” eredménye. Az elkövető ugyanis nem
kötelezhető arra, hogy a helyszíni bírságolásnak alávesse magát, de ugyanakkor a
hatóság részéről eljáró személy sem köteles ebben a sommás formában elbírálni a
szabálysértést, s bármikor választhatja a helyszíni idézést vagy a feljelentést is. A
szabálysértés elkövetésén tetten ért és a szabálysértés elkövetését elismerő eljárás alá
vont személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye.”79

Helyszíni bírságolás felülvizsgálata

,,A felülvizsgálat (audit) a felülvizsgálati bizonyítékok megszerzésére és azok

objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak
meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Az audit
során azt vizsgálják, hogy a felülvizsgált szervezet működése teljesíti-e az előírt
követelményeket. Ilyen előírt követelmény pl. ISO 9001:2000 szerint a
minőségirányításra vonatkozó követelmény, szerződésben rögzített vevői követelmény,
szabvány, stb.”80 A helyszíni bírságolás felülvizsgálatára a Sztv. –ben (99/A. § (3) bek.)
meghatározott jogszabálysértések esetében kerülhet sor, ha például: nem állapítható
meg szabálysértés, büntethetőséget kizáró ok ellenére szabták ki a helyszíni bírságot, ha
a döntés kormányrendeletben meghatározott, ha a szabálysértést nem az eljárás alá vont
személy követte el stb. A helyszíni bírságolás felülvizsgálati eljárásának két esete van,
miszerint történhet hivatalból vagy kérelemre.

78
22/2012. (IV.13.) BM rendelet 24. § (1) A gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságról
szóló tájékoztatást a gépjármű szélvédőjére, amennyiben az nem lehetséges, egyéb helyen jól látható
módon kell elhelyezni.
(2) A tájékoztatás tartalmazza:
a) a helyszíni bírságot kiszabó szerv megnevezését, székhelyét és telefonszámát,
b) az intézkedés időpontját és helyét, a gépjármű rendszámát,
c) a jogszabályi alap megjelölését, valamint a jogsértő cselekmény rövid leírását, továbbá
d) a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy azonosító számát és aláírását.
79
2012. évi II. törvény kommentár
80
http://mmfk.nyf.hu/min/alap/6.htm (2016.04.01.)

37
 Hivatalból történő felülvizsgálati eljárás esetén, ha a helyszíni bírságot kiszabó
szerv vagy személy hivatalból eljárva megállapítja, hogy a döntés jogszabályt sért, a
helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését módosítja vagy visszavonja,
valamint az eredményt az érintett személlyel közli. Hivatalból történő felülvizsgálatra a
döntés közlésétől számított 6 hónapon belül van lehetőség, kivétel, ha az eljárás
Alkotmánybíróság határozata alapján indult meg.

Kérelemre történő felülvizsgálati eljárás következtében, a helyszíni bírsággal

sújtott személy, ha utóbb észleli, hogy a döntés jogszabályba ütközik, ez esetben
kérheti, hogy a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését vizsgálja felül,
melyre a döntéstől számított 30 napon belül van lehetőség. ,, A hatóság 15 napon belül
módosítja, visszavonja a döntését vagy tájékoztatja álláspontjáról a helyszíni bírsággal
sújtott személyt.”81 Amennyiben a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy
megállapítja, hogy a döntés jogszabályt sért, ez esetben a döntését módosítja vagy
visszavonja. Ha a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a
feltételei, a helyszíni bírságot kiszabó szervnek vagy személynek a helyszíni bírsággal
sújtott személyt tájékoztatnia kell álláspontjáról, majd ezt követően az erre vonatkozó
bejelentés megtételétől számított 15 napon belül módosítja vagy vonja vissza döntését,
illetve szintén tájékoztatja a helyszíni bírsággal sújtott személyt.

5.3. A helyszíni bírság végrehajtásáról

Az új Sztv. a pénzbírság, helyszíni bírság, valamint a rendbírság által történő

szabálysértési költség és az okozott kár megfizetésére egyaránt 30 napos határidőt ad,
másképpen e határidőn belül nem teljesíti a végrehajtási eljárást. ,, A pénzbírságra és a
helyszíni bírságra szigorúbb szabályozás vonatkozik, hiszen nincs lehetőség az adók
módjára történő behajtásra.”82

A rendőrség, a korábbiakkal ellentétben, csak tettenérés esetén és csak

törvényben meghatározott esetekben alkalmazhatott helyszíni bírságot, most azonban
bármely a szabálysértési törvényben meghatározott szabálysértés esetén kiszabhatja e

81
Jacsó Judit - Sántha Ferenc: Kiegészítések a Sztv. 2013. évi módosításaira tekintettel a Közigazgatási
büntetőjog c. egyetemi jegyzethez, Alapfogalmak és történeti rész (I.) Szabálysértési anyagi jog (II.) és a
Szabálysértési eljárási jog (III.) fejezethez. 6. o.
82
Jacsó Judit – Sántha Ferenc: i.m. 115. o.

38
szankciót.83 Ennek eredményeképpen az állomány valamennyi tagjának tisztában kell
lenni az állandó változó jogszabályokkal. A törvény szerint a rendőrség akkor is
alkalmazhat helyszíni bírságot, ha az adott szabálysértés miatt egyébként nem ő járna el,
tehát bizonyos szabálysértéseknél több hatóság is jogosult helyszíni bírságot kiszabni.
Törvényben meghatározottak szerint szabálysértés esetén helyszíni bírságot szabhat ki:

1) a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője,

2) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,
3) a hivatásos katasztrófavédelemi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
4) a közlekedési hatóság ellenőre,
5) a közterület- felügyelő,
6) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
7) az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
8) a halászati őr,
9) a mezőőr.

Továbbiakban a törvény feltételként szabja meg, hogy az erdészeti hatóság arra

felhatalmazott ügyintézője, valamint a mezőőr esetében, a helyszíni bírságot kiszabó
személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő,
közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen.84

A helyszíni bírság végrehajtásáról az a szabálysértési hatóság intézkedik,

amelyik azt kiszabta, valamint ha a helyszíni bírságot az annak kiszabására feljogosított
egyéb szerv szabta ki (pl. közterület-felügyelő), akkor annak végrehajtásáról az elkövető
lakóhelye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik (pl. járási
hivatal).

,,A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül
újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet.”85 Ha a 30 napos
határidőn belül a fizetés nem történik meg, ez esetben a bírságot szabálysértési elzárásra
kell átváltoztatni. ,, A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság a szabálysértési
elzárásra változtatja át. E törvény eltérő rendelkezése hiányában az átváltoztatás során

83
2012. évi II. tv. 39. § (1) ,, A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely
szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési
elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot”
84
2012. évi II. tv. 39.§ (3)
85
2012. évi II. tv. 99.§ (2)

39
ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett
pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.” 86 A szigorú
szabályozással a jogalkotó a fizetési hajlandóságot kívánja ösztönözni.

Az átváltoztatásról a helyi bíróság dönt, 30 napon belül megtartott tárgyalás

keretében. A tárgyaláson a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét,
és ha törvénysértést állapít meg, a bíróság a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás
további folytatására utasítja. Amennyiben a bíróság az alapügyben hozott határozatot
törvénysértőnek találja, az átváltoztatás helyett dönthet úgy, hogy hatályon kívül
helyezi, és a szabálysértési hatóságot új határozat meghozatalára, illetve új eljárás
lefolytatására utasíthatja. A tárgyaláson a bíróság az eljárás alá vont személyt is
meghallgatja a pénzbírság meg nem fizetésének körülményeiről, és a végrehajtás
törvényességét érintő körülményekről.

Lehetőség van az eljárás alá vont személynek az elzárásra való átváltoztatást

elkerülni, amennyiben vállalja a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkára való
átváltását. E szerint az elkövetőnek a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló
határidőt követő 3 munkanapon belül jelentkeznie kell az állami foglalkoztatási
szervnél. Azonban ha az új Sztv. 10.§ értelmében, ha a szabálysértési elzárás bármelyik
kizáró oka fennáll, a közérdekű munka átváltására nincs lehetőség. Amennyiben, az
elkövető vállalta a közérdekű munka elvégzését, viszont nem jelentkezett a megadott
határidőn belül az állami foglalkoztatási szervnél, vagy munkakötelezettségének nem
tett eleget, a meg nem fizetett vagy le nem dolgozott pénz- és helyszíni bírságot
szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni, amivel szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Viszont, ha az elkövető vagy helyette más személy, a kiszabott pénzbírságot igazoltan
megfizeti, a szabálysértési elzárás nem foganatosítható, és az elkövetőt szabadon kell
bocsátani.

Könnyítést jelent, hogy lehetőség van a pénzbírság, illetve szabálysértési költség

megfizetésére egy alkalommal halasztási vagy részletfizetési kérelmet benyújtani.
Helyszíni bírság esetében azonban ez a lehetőség nem áll fenn.

86
2012. évi II. tv. 12.§ (1)

40
 6.Összefoglalás

Szakdolgozatom végéhez érve elmondható, hogy az évek során a szabályozási

rendszer hatalmas fejlődésen ment keresztül, míg mai formáját elérte, és kutatásaimat
végig vezetve elmondható, hogy több rálátást kaptam erről a folyamatról.

Kezdetben az önálló jog kialakulását erősen befolyásolta a büntető törvénykönyv

változása, hiszen a kihágás alakulása a büntető törvénykönyv változásaival együtt
változott, és szervesen összefonódott. Az ,,együttfejlődés” a történeti részben
szemléltetve, egészen az I. Szabálysértési kódex megalkotásáig volt megfigyelhető,
majd ettől a ponttól kezdve rohamosan távolodott egymástól, aminek köszönhetően a
szabálysértési jog önálló jogágként ,, kelt életre”. Az új Sztv. számos újításának
köszönhetően ma már átláthatóbb Magyarország szankciórendszere, és gyorsabb a
szankciók végrehajtása a közigazgatási hatóság számára.

Szeretnék köszönetet mondani Dr. Sántha Ferenc egyetemi docensnek, aki

konzulensemként nagy segítséggel járult hozzá, hogy elkészüljön a szakdolgozatom. Az
ő segítsége és útmutatása nélkül nem jöhetett volna létre. Sokat tanultam a
szakdolgozatomból, és remélem, hogy a jövőben a munkám során tudom majd
kamatoztatni tudásom.

41
 7.Felhasznált források

Felhasznált jogszabályok jegyzéke

1. 1840. évi IX. tc. a mezei rendőrségről

2. 1878. évi V. tc. a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről
3. 1879. évi XL. tc. a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról
4. 1968. évi I. tv. a szabálysértésekről
5. 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról
6. 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekről
7. 2012. évi II. tv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről
8. 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és
a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. végrehajtásával
kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek
módosításáról

Felhasznált irodalomjegyzék

1. Artur Bobák: A Magyar rendvédelem története 1996. Szemere Bertalan Magyar

Rendvédelem- történeti Tudományos Társaság
2. Dr. Kántás Péter: A szabálysértési joganyag reformja a német modell tükrében,
Magyar jog, 1994.
3. Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha
Ferenc- Váradi Erika: Magyar büntetőjog általános rész. 2007. Complex kiadó,
Budapest.
4. Jacsó Judit- Sántha Ferenc: Kiegészítések a Sztv. 2013. évi módosításaira
tekintettel a Közigazgatási büntetőjog c. egyetemi jegyzethez, Alapfogalmak és
történeti rész (I.) Szabálysértési anyagi jog (II.) és a Szabálysértési eljárási jog
(III.) fejezethez.
5. Jacsó Judit- Sántha Ferenc: Közigazgatási büntetőjog 2014. Miskolci Egyetemi
Kiadó
6. Kincses Ildikó- Kántás Péter: A szabálysértési jog 1999. Közigazgatási és Jogi
Könyvkiadó.
7. Kincses Ildikó- Kántás Péter: A szabálysértési jog 2006. Complex Kiadó

42
 8. PhD Tanulmányok 9. – Erdődy Gyula: A szabálysértési jog Németországban és
Magyarországon. Pécs, 2010.
9. Rendvédelmi füzetek 2007/1-2. szám Budapest. 2007. – Dr. Simon Attila: A
Szabálysértési jog története c. tanulmány
Felhasznált internetjegyzék
1. http://paragrafuslabirintus.blogspot.hu/2012/11/a-szabalysertesekrol-avagy-
2012-evi.html (2016.02.25.)
2. http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/19_0731_tartalomelem_005
_munkaanyag_100815.pdf (letöltés ideje: 2016.02.26.)
3. http://index.hu/kulfold/2016/02/02/parizs_disneyland_fegyver/ (2016.03.02.)
4. http://index.hu/belfold/2013/03/08/ulje_le_napi_otezrenkent_a_birsagot/
(2016.03.02.)
5. http://hvg.hu/itthon/20160224_Kozerdeku_munkara_iteltek_a_6oson_randaliroz
o_ferfit (2016.03.03.)
6. http://www.mklu.hu/pdf/bv_jelentes_2009_1.pdf (letöltés ideje: 2016.03.17.)
7. http://zaol.hu/rendorsegi/eltiltottak-a-vezetestol-megis-autoba-ult-ittasan-
1747379 (2016.03.17.)
8. http://www.borsonline.hu/20150103_elkoboztak_a_vodkat_a_repuloteren_kabat
tol (2016.03.17.)
9. http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/elkobzas-avagy-a-szabalysertesek-ara-2-
resz (2016.03.17.)
10. http://hu.euronews.com/2014/06/26/eltiltottak-a-veberol-a-harapos-luis-
suarezt/ (2016.03.17.)
11. http://tasz.hu/romaprogram/tajekoztato-kiadvany-az-uj-szabalysertesi-
torvenyrol (2016.03.24.)
12. http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200902/10_erdodygyula.pdf (letöltés
ideje: 2016.03.29.)
13. http://jesz.ajk.elte.hu/kormany-szaloki47.html (2016.03.29.)
14. http://rendeszet.hu/hatarrendeszetitagozat/documents/Tan_X_13-1.pdf
(letöltés ideje: 2016.03.30.)
15. http://jegyzo.hu/index.php?oldal=egycikk&id=2572 (2016.03.30.)
16. http://bv.gov.hu/download/e/93/a0000/B%C3%B6rt%C3%B6n%C3%B
Cgyi%20Szemle%202012_4.pdf (letöltés ideje: 2016.03.30.)

43
17. 2010-2014.kormany.hu/download/6/18/40000/Koncepció.doc
(2016.03.31.)
18. http://www.parlament.hu/documents/10181/303867/Infojegyzet_2015_4
3_szabalysertesi_torveny.pdf/37b38545-69ab-4074-970a-3127d0166e05
(2016.03.31.)
19. http://mmfk.nyf.hu/min/alap/6.htm (2016.04.01.)

44