Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Bűnügyi Tudományok Intézete
Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

SZAKDOLGOZAT

SOROZATGYILKOSSÁGOK, GYILKOSSÁGSOROZATOK

Konzulens: Készítette:

Csemáné Dr. Váradi Erika Gyökeres Lilla

Egyetemi docens E3SGV4

Miskolc
2021
 University of Miskolc
Faculty of Law
Institute of Criminal Justice
Department of Criminal Law and Criminology

THESIS

SERIAL KILLINGS, MURDER SERIES

Tutor: Author:

Erika Dr. Váradi-Csema Lilla Gyökeres

E3SGV4

Miskolc
2021
Tartalomjegyzék

Bevezetés .......................................................................................................................... 6
1. Az emberölés büntetőjogi megítélése .................................................................... 7
1.1 Meghatározás a Btk.-ban ....................................................................................... 7

1.2 Kóros elmeállapot................................................................................................... 8

2. Fogalmi elhatárolások .......................................................................................... 10

2.1 Tömeggyilkos........................................................................................................ 10

2.2 Sorozatgyilkos ...................................................................................................... 10

2.3 Ámokfutó .............................................................................................................. 10

3. A sorozatgyilkosokról általánosságban ............................................................... 12

3.1 Személyiségzavarok .............................................................................................. 12

3.2 A sorozatgyilkosok típusai .................................................................................... 14

3.3 Motivációk ............................................................................................................ 15

3.4 MacDonald-hármas ............................................................................................. 16

4. Esetek a kriminológiában ..................................................................................... 17

4.1 Nannie Doss ............................................................................................................. 17
4.1.1 Gyermekkora ..................................................................................................... 17

4.1.2 Az első gyilkosság .............................................................................................. 17

4.1.3 További gyilkosságok ........................................................................................ 18

4.1.4 Elfogása és ítélete .............................................................................................. 20

4.2 Edmund Kemper ...................................................................................................... 21

4.2.1 Gyermekkora ..................................................................................................... 21

4.2.2 Az első gyilkosság .............................................................................................. 22

4.2.3 További gyilkosságok ........................................................................................ 22

4.2.4 Elfogása és ítélete .............................................................................................. 25

4.3 Jeffrey Dahmer ........................................................................................................ 26

4.3.1 Gyermekkora ..................................................................................................... 26

4.3.2 Az első gyilkosság .............................................................................................. 27

 4.3.3 További gyilkosságok ........................................................................................ 27

4.3.4 Elfogása és ítélete .............................................................................................. 29

5. Összehasonlítás...................................................................................................... 30
5.1 Gyermekkor .......................................................................................................... 30

5.2 Az első gyilkosságok ............................................................................................. 31

5.3 További gyilkosságok ........................................................................................... 32

5.4 Elfogásuk és ítéletük ............................................................................................ 33

Összegzés........................................................................................................................ 34
Jogszabályjegyzék ......................................................................................................... 36
Irodalomjegyzék............................................................................................................ 36
Online források ............................................................................................................. 36
“A szörnyek valódiak, és a kísértetek is. Itt élnek bennünk.

És van úgy, hogy ők győznek.“

Stephen King
Bevezetés

A szakdolgozatom elején szeretném ismertetni a témaválasztásom okát. Nagyjából 13

éves koromban döntöttem el, hogy felnőtt koromban kriminológus szeretnék lenni. A
nyári szünetekben - amelyeket többnyire a nagyszüleimnél töltöttem - állandó délutáni
program volt, hogy nagymamámmal leültünk a tévé elé, és néztünk valamilyen bűnügyi
sorozatot. Mindig próbáltam kitalálni, hogy vajon ki lehet az elkövető, több-kevesebb
sikerrel. Később megannyi filmet, dokumentumfilmet és sorozatot néztem a témával
kapcsolatban. Lassan kirajzolódott bennem, hogy valójában nem maga a bűncselekmény
foglalkoztat, hanem az, hogy miért követ el valaki ilyen szörnyű tetteket. Miért lesz
valakiből sorozatgyilkos, másokból pedig miért nem? Emiatt már a középiskola
kiválasztásánál is fontos szempont volt, hogy olyan szakot válasszak, ahol lehetőségem
nyílik pszichológiát tanulni. Végül pedagógia tagozaton végeztem, majd jelentkeztem a
Miskolci Egyetem igazságügyi igazgatási alapszakára.

Már a kezdetektől biztos voltam benne, hogy a szakdolgozatom a sorozatgyilkosokról fog

szólni, hiszen szerintem a sorozatgyilkosságok a leginkább megmagyarázhatatlan
bűncselekmények. Nehéz konkrét indítékot találni. A gyermekkor befolyásolja, vagy már
a fogantatás pillanatában eldől, hogy valaki sorozatgyilkos lesz? Éreznek vajon
bűntudatot? Hogyan tudják eltitkolni a környezetükben élők elől? Szakdolgozatomban
sok olyan kérdésre próbálok meg választ adni, amelyek egy hétköznapi embernek eszébe
jutnak a „sorozatgyilkos” kifejezés hallatán.

Ez a téma sokrétű, nincs két egyforma eset, így a szakdolgozatomban is három teljesen
eltérő elkövetési módszerrel, áldozattípussal, és motivációval rendelkező elkövetőt
vizsgálok meg. Két férfi és egy női sorozatgyilkost veszek szemügyre; Nannie Dosst,
Edmund Kempert és Jeffrey Dahmert. Azért döntöttem emellett a módszer mellett, mert
reménykedem benne, hogy ezáltal a szakdolgozatom végére kapunk egy átfogó képet
arról, hogy melyek azok a közös tényezők (vannak-e egyáltalán közös tényezők),
amelyek közrejátszanak egy sorozatgyilkos megszületésében, még akkor is, ha első
hallásra csak az közösnek bennük, hogy mindhárman, látszólag ok nélkül emberéleteket
oltottak ki.

6
 1. Az emberölés büntetőjogi megítélése

Egy (vagy több) másik ember életét kioltani bűncselekmény, tehát törvény bünteti. Az
emberölés büntetőjogi megítélése országonként – Amerikában államonként is – eltér.
Ebben a bekezdésben a Magyarországon jelenleg hatályos büntetőjogi szabályozásokat
ismeretem. Az alábbi szabályozások az általam bemutatott – több ember sérelmére
elkövetett - esetek mindegyikére irányadóak.

1.1 Meghatározás a Btk.-ban

160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az
emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt,
illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során,
továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására
vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan
képes személy sérelmére
követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

7
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy
akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot
elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló
jellegű bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés
(161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban
minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő
esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2)
bekezdés, 442. § (4) bekezdés].

1.2 Kóros elmeállapot

17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros
állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a
felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt

korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e
felismerésnek megfelelően cselekedjen.
18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy
bódult állapotban követi el. 1

Mind a jogi, mind az erkölcsi felelősségnek is az az alapja, hogy feltételezzük, az ember

felelősséggel bír, mivel képes cselekedeteit irányítani, azok potenciális következményeit
mérlegelni, és a lehetőségek között választani. A szabad elhatározás azonban akár belső,
akár külső okok miatt gátolt lehet. Egyértelmű, hogy azon elmebetegek, akiknek
megszakadt a kapcsolata a valósággal, mentesülnek mind a jogi, mind az erkölcsi
felelősség alól, hiszen nem képesek uralni, irányítani gondolataikat, magatartásukat. A
kérdés csak az, hogy mi minősül elmebetegségnek, mi zárja ki, illetve korlátozza a
beszámítási képességet.

1
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

8
Nem elégséges annak megállapítása, hogy a bűncselekményt egy konkrét személy
követte el, hanem annak tisztázása is szükséges, hogy az elkövető rendelkezett-e
felismerési és akarati képességgel a cselekmény megvalósításakor. 2

Emberölési ügyekben minden esetben kötelező az elmeorvosi vizsgálat, melyet egy

igazságügyi orvosszakértő végez.

2
Domán Auguszta: A beszámítási képesség a büntethetőségi akadályok rendszerében - PhD értekezés
tézisei, PPKE, Budapest, 2019. 6.o.
9
 2. Fogalmi elhatárolások
Bár a büntetőjogi szabályozás egyetlen minősített esettel fedi le az általam említett
elkövetőket, több fajtáját is megkülönbözetethetjük a több ember sérelmére elkövetett
emberölésnek.

2.1 Tömeggyilkos

A tömeggyilkosság nagyszámú emberélet kioltása rövid idő alatt. Ezeket legtöbbször

valamilyen vallási, etnikai vagy politikai okból követik el, melyeknek célpontja egy adott
emberi közösség, vagy emberek egy csoportja. A tömeggyilkosságot több csoportra
bonthatjuk: beszélhetünk az egyén által elkövetett tömeggyilkosságról, a terroristák által
elkövetett tömeggyilkosságról, államok által elkövetett és háborús időben elkövetett
tömeggyilkosságról. 3

2.2 Sorozatgyilkos

A sorozatgyilkos legelfogadottabb definíciója John E. Douglastől - nyugalmazott

különleges ügynök (FBI) - származik, miszerint a sorozatgyilkos olyan személy, aki
három, vagy több embert öl meg különböző időpontokban. A gyilkosságok között
eltelhetnek napok, hetek, hónapok, de akár évek is. 4

2.3 Ámokfutó

Az ámokfutók szinte kizárólag férfiak. Részben vagy teljesen véletlenszerűen választják

ki áldozataikat. Az esetek nagy részében saját életükre és biztonságukra tekintet nélkül
követik el cselekményüket, nem impulzív aktusként hajtják végre tettüket, azt rövidebb-
hosszabb visszavonulás, előkészület előzi meg. A külvilág számára kiszámíthatatlan
pillanatban kezdik meg ámokfutásukat annak ellenére, hogy bizonyos előjelek
figyelmeztetőek lehetnek. 5

3
Nagy László Tibor: Több ember sérelmére elkövetett emberölések kutatása, Kriminológiai Tanulmányok
52., Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2015. 48.o.
4
Ruzsonyi Péter: Sorozatgyilkosok a rácson túl: „Bestiális emberek – Emberi bestiák in Börtönügyi szemle
2016/1. 4. o.
5
Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája és a prevenció lehetőségei, PhD értekezés, PTE,
Pécs, 2014 8. o.
10
Összegezve tehát - annak ellenére, hogy a köznyelvben gyakran összetévesztik ezt a
három fogalmat – azon kívül, hogy mindegyik esetben több személy sérelmére elkövetett
bűncselekménytől beszélünk, semmi közös nincs bennük. Szakdolgozatomban a
sorozatgyilkosokat fogjuk szemügyre venni.

11
 3. A sorozatgyilkosokról általánosságban

3.1 Személyiségzavarok

Összességében elmondható, hogy a ma ismert sorozatgyilkosok mindegyikénél

felfedezhető legalább az egyik személyiségzavar a felsoroltak közül.

Pszichopátia és szociopátia

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott kézikönyv, a Diagnostic and Statistical

Manual of Mental Disorders (DSM-5) szerint a szociopátia és a pszichopátia egyaránt az
antiszociális személyiségzavarok közé tartoznak. Ezeknek a személyiségzavaroknak több
közös jellemzője is van: a törvények és a társadalmi morál figyelembe nem vétele; mások
jogainak figyelembe nem vétele; a bűntudatra vagy megbánásra való képtelenség; az
erőszakos viselkedésre való hajlam. A szociopatákat könnyű felidegesíteni, labilisak,
dühkitörésekre hajlamosak. Gyakran alacsonyan iskolázottak, rossz szociális helyzetben
élnek, és nehezen tudnak hosszabb ideig egy helyben maradni, gyakran költözködnek és
stabil állásuk sincs. Nehezen, de általában sikeresen teremtenek kapcsolatot másokkal -
annak ellenére, hogy gyakran félelmetesnek tűnnek mások szemében - és gyakran szoros
kötődést alakítanak ki bizonyos csoportokkal, annak ellenére hogy a társadalmi normákat,
szabályokat nem tisztelik.

A szociopaták által elkövetett bűntények általában véletlenszerűek, spontánok, nem előre

eltervezettek. A pszichopaták ezzel szemben gyakran elbűvölő személyiségű, vagy
ártalmatlannak tűnő emberek, akik könnyen megszerzik mások bizalmát, és bizony vissza
is élnek vele. Manipulatívak, nem képesek valódi kötődés kialakítására, képtelenek az
empátiára, de gyorsan képesek megtanulni, hogyan "utánozhatnak" bizonyos érzelmeket
annak ellenére, hogy nem érzik őket. Gyakran magasan iskolázottak, műveltek, biztos
állásuk van. Az általuk elkövetett bűntényekre hosszú ideig készülnek, mindent pontosan
elterveznek, hűvös fejjel gondolkoznak és aprólékosak.

12
A szakemberek szerint a pszichopátia genetikai eredetű, míg a szociopátia a környezeti
hatások miatt alakul ki. A pszichopatáknál az agy bizonyos részei (melyek az érzelmek
irányításáért felelősek) alulfejlettek. A szociopatáknál nem található ilyen eltérés, a
viselkedésük általában valamilyen gyermekkori trauma, fizikai vagy lelki bántalmazás
következménye. 6

Nárcisztikus személyiségzavar

A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember mértéktelenül énközpontú,

önszerető, a másik ember érzéseit, gondolatait nem veszi figyelembe. Magát olyan
embernek tartja, akinek különleges jogai vannak. Kapcsolatai felszínesek, társaira azért
van szüksége, hogy kiszolgálják, felnézzenek rá és elismerjék. Rövid ideig megnyerően
is viselkedhet annak érdekében, hogy mások elismerését érezze. A nárcisztikus
személyiségzavarban szenvedő ember hosszútávú kapcsolatot nehezen létesít, de nem is
vágyik komoly, bensőséges kapcsolatra. Viselkedése gyakran irigységre utal, követelőző
lehet, mindent a magáénak szeretne tudni. A nárcisztikus ember kudarc esetén
visszahúzódik, de ezt is gyakran a saját nagysága jeleként mutatja ki. Saját jelentőségét,
a világban való szerepét irreálisan többnek éli meg, sikeresnek, tökéletesnek, hatalmasnak
érzi magát, és gondolatai nagyon gyakran e körül járnak. Az ilyen ember az enyhe kritika
következményeként is indulatot, feszültséget, dühöt él át, ezért az ilyen helyzeteket
próbálja kerülni. Kedvességet, melegséget vár, ugyanakkor viszonozni nem tudja, tehát
stabil kapcsolatot sem tud kialakítani. 7

6
Szociopaták és pszichopaták. Kik ők és mi a különbség? In: HáziPatika, 2018.október 21. (megtekintés:
2021.09.03.)
Online: https://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/szociopatak_es_pszichopata
k_kik_ok_es_mi_a_kulonbseg/2014080611224
7
Személyiségzavarok In: SOTE Kriminálpszichológiai tanszék (megtekintés:2021.09.03.)
https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/szakambulanciank-
profiljaba-nem-tartozo-zavarok/szemelyisegzavarok/
13
3.2 A sorozatgyilkosok típusai

Az FBI (Szövetségi Nyomozóiroda) két csoportba sorolja őket: szervezett és

szervezetlen.

Szervezett: Az átlagosnál magasabb intelligencia jellemzi őket. Előre megtervezik a

gyilkosságokat. Elrabolják vagy elcsábítják az áldozatokat. Általában a bűncselekmény
menetét végig az irányításuk alatt tartják, gondosan tüntetik el a nyomokat. Tetteik
visszhangját nyomon követik a médiában, és büszkék rá. Általában van családjuk, és
gyermekeik is. Ha elkapják őket, az ismerőseik úgy jellemzik őket, hogy békés
természetűek, a légynek sem tudnának ártani.

Szervezetlen: A szervezett sorozatgyilkos szöges ellentétei. Alacsony intelligenciával

rendelkeznek, a gyilkosságokat nem tervezik meg előre, a pillanat hevében cselekednek.
Az áldozatra hirtelen csapnak le, és általában szertartást is végeznek a gyilkosság után.
Több nyomot hagynak a helyszínen, sok esetben a holttest eltüntetésévél sem törődnek,
mégis nehéz elkapni őket, mert folyamatos mozgásban vannak. Családjuk, barátaik nem
igazán vannak. Ismerőseik jellemzése alapján furcsa és különc személyek. 8

Azonban David Canter pszichológus és munkatársai szerint „az emberi lények csak ritkán
illenek bele bármilyen pontosan meghatározott elkövetői csoportba. A szervezett és a
szervezetlen elkövetői magatartás koncepciója nem egy valódi pszichológiai alapú
megkülönböztetés, sokkal inkább egy józan észen alapuló és napról napra történő
spekuláció az emberek közötti különbségekről. Világosan kell látnunk, hogy ez, és
valamennyi más tipológia is, amely a sorozatgyilkosok azonosítása érdekében egy
strukturális szerkezetet szándékozik létrehozni, nem lehet teljes, vagy végérvényes.” 9
John E. Douglas különleges ügynök (FBI) és munkatársai sem elégedtek meg a
„szervezett” és a „szervezetlen” elkövetői magatartás koncepciójával, így először egy
harmadik kategóriát vezettek be; a „vegyes” csoportot. A fenti szakembercsoport az
elkövető személyes jellemzői és a bűncselekmény elkövetésének jellege alapján tovább
bővítette az eredeti vizsgálati szempontokat, és így eljutottak egy négyes felosztáshoz: az
elkövető lehet szervezett, szervezetlen, vegyes, vagy szadisztikus. 10

8
Ruzsonyi Péter: Sorozatgyilkosok a rácson túl: Bestiális emberek – Emberi bestiák In: Börtönügyi szemle
2016/1. 9-10. o.
9
Canter, D.V., Alison, L.J., Alison, E., Weintink, N. (2004), 318. o.
10
Ruzsonyi Péter: Sorozatgyilkosok a rácson túl: Bestiális emberek – Emberi bestiák In: Börtönügyi szemle
2016/1. 9-10. o.
14
3.3 Motivációk

Látomásos gyilkos: személyiségének jellemzője, hogy valamilyen törés tapasztalható a

valósággal való kapcsolatában. Látomásában angyalok/démonok/isten/sátán parancsolja,
hogy öljön meg valakit, vagy valamilyen típusú embereket. Az elkövetés módszerére
jellemző, hogy gyorsan öl, nem kínoz, nem nyúl az áldozat testéhez. Ezek a
„cselekményközpontú” gyilkosságok az elkövető számára tulajdonképpen elvégzendő
feladatok.

Küldetéstudatos gyilkos: az általa értéktelennek/nemkívánatosnak ítélt emberektől való

megszabadulás érdekében gyilkol. Úgy érzi, küldetést teljesít (szintén
cselekményközpontú). Az áldozat testével – sem a gyilkosság előtt, sem utána – nem
foglalkozik.

Élvhajhász gyilkos: az elkövető tudatos, összeszedett, megtervezi a gyilkosságot.

Személyiségének, tetteinek központjában a szexualitás áll. Két jellemző altípusa van:

Kéjgyilkos: a gyilkosság gyújtópontja a szexuális kielégülés, még a gyilkosság után is.

Öröme a gyilkolás közbeni cselekedeteiből származik. A kannibalizmus, a nekrofília és a
feldarabolás a legjellemzőbb módszerek.

Szadisztikus gyilkos: cselekménye „folyamatközpontú”. Az elkövető a gyilkolás

élvezetéért és izgalmáért öl. Ez a típus gyakran elnyújtja a gyilkosságot, ennek érdekében
kínzásokat is alkalmaz. Mikor az áldozat meghal, szinte azonnal elveszti az érdeklődését.

Hatalomittas gyilkos: élvezetet, kielégülést merít abból, hogy kontrollja van az áldozat
fölött. Számára az az igazán fontos, hogy ő az „úr”. A hatalom és a dominancia igénye
motiválja. Minél tovább nyújtja a gyilkolás folyamatát, annál jobban kielégül. Általában
„profi” a gyilkolásban. 11

11
Ruzsonyi Péter: Sorozatgyilkosok a rácson túl: Bestiális emberek – Emberi bestiák In: Börtönügyi szemle
2016/1. 11. o.
15
3.4 MacDonald-hármas

Fontosnak tartom megemlíteni azt a tényt, hogy az ismert sorozatgyilkosok többsége átélt
valamilyen gyermekkori traumát, például szexuális abúzus, alkoholista szülő(k), fizikai
és/vagy lelki bántalmazás. A gyilkosságról való képzelgések gyakran már gyermekkorban
elkezdődnek. Itt szükséges szót ejteni a MacDonald-hármasról. Ezt a hármast 1963-ban
fedezték fel. Lényege, hogy lehetnek a gyermekkorban figyelmeztető jelei a bűnözésre
való hajlamnak. Ez a három intő jel:

• gyújtogatás

• állatok bántalmazása/megölése/megcsonkítása

• ágybavizelés

Azonban hiba lenne kijelenteni, hogy a MacDonald-hármas minden pontja, minden

esetben megfigyelhető lett volna a ma ismert sorozatgyilkosok körében, hiszen például
Jeffrey Dahmer – akiről később bővebben is szót ejtek – soha nem bántott élő állatokat,
csak az út szélén heverő állati csontokat gyűjtögette. 12

Most, hogy tisztáztuk az alapvető fogalmakat, illetve kaptunk egy általános képet a
sorozatgyilkosokról - ismertetem az általam választott eseteket.

12
Petényi Edina: Kriminális személyek 2. rész – Gyermekkori sérelmek In: Jurátus 2016.05.03.
Megtekintés:2021.09.03. Online: https://juratus.elte.hu/kriminalis-szemelyek-2-resz-gyermekkori-
serelmek/
16
 4. Esetek a kriminológiában

Sok sorozatgyilkos van, azonban én három esetet emelek ki, akik valamilyen módon
beírták magukat a kriminológia történelmébe. Ezen a három eseten keresztül fogjuk
megvizsgálni azt, hogy visszaigazolható-e amit a szakirodalom ír a sorozatgyilkosokról.

4.1 Nannie Doss

4.1.1 Gyermekkora

Nancy Hazel néven született 1905. november 4-én Blue Montainben, Alabama államban.
Az anyának, Louisa Hazelnek négy lánya és egy fia született férjétől, James Hazeltől. Az
apa vasszigorral uralkodott a családon. A gyermekeket korán munkára fogta, már ötéves
koruktól a farmon kellett segíteniük. Fát vágtak, besegítettek a mezőgazdasági munkákba.
Apjuk nem sokra tartotta a tanulást, ha munkáról volt szó, a gyermekek nem mehettek
iskolába, helyette dolgozniuk kellett.

Nancy alig volt hétéves, mikor egy vonatút alkalmával beverte a fejét egy vasrúdba egy
vészfékezés során. Utána sokat fájt a feje, és gyakran minden ok nélkül eszméletét
veszítette. Nannie csak hat osztályt végzett el, aztán otthagyta az iskolát. Bár nem tanult
meg rendesen olvasni, nagyon szerette édesanyja romantikus regényeit és az újságok
társkereső rovatait. Romantikus életet képzelt el magának, úgy gondolta, ha felnő,
megtalálja majd a szerelmet egy olyan férfi oldalán, aki mindenben megfelel az
igényeinek – úgy, mint a regényekben. Az apa nagyon szigorúan fogta a lányokat, nem
járhattak csinos ruhákban és szórakozni sem mehettek. Nem akarta, hogy férfiak
zaklassák lányait.

4.1.2 Az első gyilkosság

Nannie munkahelyén ismerkedett meg Charlie Braggs-szel, aki négy hónap udvarlás után,
Nannie apjának beleegyezésével feleségül vette a lányt. Mivel Charlie anyjának nem volt
több fia, az asszony ragaszkodott hozzá, hogy a pár nála lakjon. Egy percre sem hagyta
békén a fiatalokat. Nannie hamar rájött, hogy hiába menekült el az apai szigor elől, most
egy másik ember, az anyósa uralja mindennapjait.

1923-ban megszületett első gyermekük, őt még rövid időn belül három gyermek követte.
Nannie számára börtön volt a gyermeknevelés, inni kezdett és erős dohányossá vált.

17
Éjszaka kiszökött otthonról, felkeltették érdeklődését a férfiak. Férjével kölcsönösen
megcsalták egymást, gyakoriak voltak a féltékenységi jelenetek közöttük1927-ben a két
középső gyermek meghalt ételmérgezésben. Charlie gyanította, hogy Nannie mérgezte
meg őket, szinte már rettegett a feleségétől, ezért legidősebb lányával, Melvinával
elmenekült saját otthonából. Az újszülött Florine-t anyjával hagyta.

4.1.3 További gyilkosságok

Nannie, hogy fenntartsa magát és gyermekét, egy textilgyárban kezdett dolgozni. Charlie
nemsokára visszatért új barátnőjével és Melvinával. Nannie és Charlie elváltak, az
asszony gyermekeivel visszaköltözött szüleihez.

Újra romantikus magazinokat bújt, különösen a magányos szívek rovat érdekelte. Abban
reménykedett, hogy ott fog rábukkanni élete nagy szerelmére. 24 éves volt, mikor egy
hirdetésen keresztül megismerkedett a 23 éves Robert Frank Harrelsonnal. A férfi
romantikus költeményt és a képét küldte el Nannie -nak, cserébe a nő egy tortát és egy
fényképet küldött neki. Amikor találkoztak, Nannie meg volt győződve róla, hogy igazi
lelki társra talált. 1929-ben összeházasodtak és Jacksonville-ben telepedtek le. Nannie
hamar rájött, hogy férje alkoholista, és többször a törvénnyel is összetűzésbe került testi
sértés miatt. Később a férfi Nannie-ra is kezet emelt, a házasság mégis 16 évig tartott.
Közben továbbra is romantikus regényeket olvasgatott, és töretlenül hitt benne, hogy a
herceg fehér lovon egyszer eljön érte.

Közben lánya, Melvina 1943-ban terhes lett. Kisfia született, Nannie nagyon boldog volt,
szerette unokáját, Robertet. A róla készült képeket elnézve akár tökéletes nagymama is
lehetett volna. Gyakran vigyázott a kisfiúra, mikor Melvina dolgozott. A lány 1945-ben
újra terhes lett. Egy kislánya született, aki egy órát élt csupán. Az orvosok nem tudták
megállapítani a halál okát. Melvina a szülés után kábult volt az étertől, és szörnyű álma
volt. Anyja egy tűt szúrt a gyermek fejébe. Mikor magához tért, gyermeke már halott volt.
Hat hónappal később, egy beszélgetés során megemlítette álmát férjének és anyósának.
A szobában döbbent csend lett. kiderült, hogy a férj és anyja látták a szülés napján Nannie-
t egy tűvel a kezében a lakásban. Melvina elutasította az anyja elleni vádakat. El sem
tudta képzelni, hogy az asszony, aki annyira szerette a kis Robertet, megölné második
unokáját. A kisfiúra a férj és anyós rosszallása ellenére továbbra is Nannie vigyázott. Egy
nap azonban Robertet holtan találták, az orvosok fulladást állapítottak meg. Nannie
később felvett egy a kisfiúra kötött 500 dolláros életbiztosítást.

18
1945-ben véget ért a második világháború. Frank, Nannie férje berúgással ünnepelte meg
a nagy eseményt. Mikor hazaért, le akart feküdni feleségével, Nannie-nek viszont semmi
kedve nem volt ehhez. Frank megerőszakolta. Nannie másnap patkánymérget öntött
Frank whisky-jébe. A férfi szörnyű kínok között halt meg, halála azonban senkinek sem
tűnt fel. Nannie végre megint egyedül maradt, és tovább kereshette álmai férfiját.

A magányos szívek rovatban bukkant rá Arlie Lanningre. Észak-Karolinába, Lexingtonba

utazott, hogy lássa a férfit. Három napon belül összeházasodtak. Nannie azonban megint
rosszul választott, férje nőcsábász és alkoholista volt. Nannie néha eltűnt otthonról, mikor
megjött, nem emlékezett rá, merre járt. Otthon próbált megfelelni a jó feleség szerepének.
1950-ben férje szívelégtelenségben halt meg. Egy nappal halála előtt Nannie kávéval és
szilvával kínálta férjét. Este Arlie az arzénmérgezés tüneteit mutatta. Az orvosok azonban
halálát iszákos életvitelének tudták be. A ház, melyet a férfi nővére örökölt volna, leégett,
Nannie pedig a biztosítási pénzzel eltűnt. Arlie anyjához látogatott, aki álmában elhunyt
azon az éjszakán, melyet Nannie ott töltött. A nő ezután visszatért Alabamába, hogy
ágyhoz kötött beteg nővérét, Dovie-t ápolja. A nő néhány nappal Nannie érkezése után
álmában örökre elaludt.

Nannie ezek után a Gyémánt Kör társkereső klubban próbálta megtalálni az igazit.
Megismerkedett Richard L. Mortonnal, aki Emporiából, Kansasből származott. Bár nem
ivott, de a nőket szerette Nannie harmadik férje is. Louisa, Nannie édesanyja 1953-ban
meglátogatta a párt, azzal a céllal, hogy hozzájuk költözzön idős éveire. Nannie
megmérgezte. Három hónappal később a férj is követte Nannie anyját a halálba, szintén
méreg által.

Ötödik férjével szintén hirdetés útján ismerkedett meg. Samuel Doss autópálya-ellenőr
Tulsában, Oklahomában élt. Hamarosan feleségül vette Nannie-t. Sam nem ivott, nem
futott a nők után, nem volt erőszakos. Becsületes ember volt, aki minden vasárnap
templomba járt és szerette a természetet. Nannie azonban nagyon unalmasnak találta a
férfit, hiányzott neki a szenvedélyes szerelem. Sam pontos időbeosztásának még a szex
is áldozatul esett. Nannie romantikus regényeiben az együttlét mindig spontán és
fergeteges volt. Külön zavarta Sam zsugorisága. Nem vehetett romantikus regényeket,
nem nézhette a tévét bármikor, Sam ügyelt rá, hogy sose égjen feleslegesen a villany,
korán aludni tértek. Nannie hamar elunta az életet Sammel, Alabamába ment.

19
Sam azonban egy életbiztosítással és hozzáféréssel a bankszámlájához gyorsan
visszacsalogatta a nőt. Nannie szilvatortát sütött, férje másnapra súlyos fertőzéssel került
kórházba. 23 napig kezelték, miután hazaengedték, felesége kávét és vacsorát készített
neki. Éjszaka Sam meghalt. A kezelőorvosa nem értette, hogyan történhetett mindez,
hiszen a férfi teljesen jól volt, mikor hazaengedték. A boncolás során kiderült, hogy a
férfit megmérgezték. Az orvosok szerint ilyen mennyiségű arzén egy csapat lóval is
végzett volna. Minden jel arra utalt, hogy Nannie volt a tettes.

4.1.4 Elfogása és ítélete

Sam halála után letartóztatták, és az asszony bevallotta az összes gyilkosságot. Több

áldozatot exhumáltak. Akik nem arzén által haltak meg, azokkal fulladás végzett. A teljes
igazságra – hogy Nannie gyermekei és lányunokája hogyan halt meg – nem derült fény.
Az újságírók azonnal felkarolták az esetet. Mindenki azt találgatta, Nannie miért követte
el szörnyű bűntetteit. Bár menekült domináns és erőszakos apja elől, mégis sorra hasonló
habitusú férfiakat fogott ki. Talán apján akart bosszút állni, mikor végzett velük? De miért
ölte meg gyermekeit és unokáit? Vajon szülés utáni depresszióban szenvedett, vagy a
gyermekkori fejsérülés okozott pszichés elváltozásokat Nannie-nél?

Közben kihallgattak egy férfit, John Keelt, akivel Nannie már akkor megbeszélt egy
találkozót, mikor még Sam élt. Az újságírók megkeresték Charlie-t, a nő első férjét, aki
már akkor gyanította, hogy két középső gyermekük haláláért Nannie a felelős. Azt
nyilatkozta, hogy szinte rettegett a nő mellett, ha az asszonynak rossz kedve volt, Charlie
nem nagyon evett az elé tett ételből, mert félt, hogy felesége vele is végez.

Nannie-t 1955. május 17-én Elmer Adams bíró halálra ítélte. A végrehajtásra azonban
nem került sor, mivel az elítélt nő volt. Így életfogytiglani börtönbüntetés várt rá. Bár
bevallotta a többi gyilkosságot is, Oklahomában Sam megölése miatt ítélték el. 10 évet
töltött az Oklahoma Állami Börtönben. 1965-ben leukémiában halt meg. Cellájában
megközelítőleg 100 romantikus regényt találtak. 13

Saját unokáit is meggyilkolta a vihogó nagyi. In: Bezzeganya, 2012.05.25. (megtekintés: 2021.09.03.)
13

Online: https://bezzeganya.reblog.hu/sajat-unokait-is-meggyilkolta-a-vihogo-nagyi
20
4.2 Edmund Kemper

4.2.1 Gyermekkora

Edmund Emil Kemper 1948. december 18-án látta meg a napvilágot Kaliforniában.
Szülei teljesen átlagos életet éltek, ám még nem volt 5 éves a fiú, amikor a házasságuk
megromlott, és az anyja egyre rosszabbul bánt a gyerekkel. 14
Edmund közel állt az édesapjához ezért a válás nagyon megviselte, egyre zárkózottabbá
vált, kortársaitól is elszigetelődött. Tartott a vele egykorúaktól és attól, hogy a többi fiú
bántalmazni fogja, bár ezt a félelmét testalkata egyáltalán nem támasztotta alá - hat
kilogrammos súllyal született és már négy éves korában egy fejjel nagyobb volt társainál.
Introvertált személyisége volt az, ami célponttá tette nemcsak az iskolában, hanem az
otthonát jelentő ház falai között is. Senkire sem számíthatott. Társai közül nem sikerült
barátokat szereznie, otthon pedig csak megaláztatások várták.

Testalkata miatt anyja többször kigúnyolta és többször megszégyenítette, saját

kudarcaiért és is fiát okolta. Gyakran zárta el Kempert a pincébe éjszakára. Edmund az
elszenvedett lelki és fizikai sérelmek elől fantáziavilágába menekült, amely az idő
múlásával vált egyre sötétebbé. Személyiségének vészjósló jegyei pedig gyermeki játékai
során is kiütköztek, állítása szerint kedvencei a „gázkamra” és a „villamosszék” voltak,
melyben rajta hajtották végre a halálos ítéletet, olykor pedig húgával játékos rituálékat
mutattak be, melyek során Kemper megcsonkította testvére babáit. Halálközeli
élményeket is átélt gyermekkorában. Nővére, Susan, egyik alkalommal egy vonat elé
próbálta meg kitaszítani, máskor pedig egy medencébe lökte be a fiút, Edmund majdnem
megfulladt.

Fantáziái erős agresszív hajlamokról tanúskodtak, tinédzser éveinek elején pedig ezek a
képzelgések kezdtek valós formát ölteni. Kisállatokat kezdett kínozni, tízéves is alig volt
még, amikor élve eltemetett egy macskát. Az állat halála után kiföldelte a tetemet,
lefejezte és a fejet egy karóra tűzte.

14
A diáklányok hóhéra - Ed Kemper In: KultúrPara, 2018.07.26. (megtekintés:2021.09.05.) Online:
https://kulturpara.blog.hu/2018/07/26/a_diaklanyok_hohera_ed_kemper

21
Örömet okozott neki a kegyetlenség és az, hogy a családja állat utáni kérdezősködésére
sikeresen hazudhatott, annak tudatában, hogy a valódi történéseket csak ő ismerheti.
Tizenhárom éves korában - féltékenységből - újabb házikedvencet ölt meg, a
maradványait pedig a szekrényében tartotta, amíg anyja meg nem találta az állat rothadó
darabjait. Ezek után került apjához és mostohaanyjához Los Angeles-be, ám ekkorra már
a Kemper személyiségében végbement negatív változások visszafordíthatatlannak
bizonyultak. Szeretett apja sem tudta kezelni fiát és mivel jelenlétében is érzett
valamilyen bizonytalan fenyegetést, ezért 1963 karácsonyán családlátogatásra vitte
szüleihez Edmund-ot. Ez a látogatás pedig oda vezetett, hogy az akkor még tizenöt éves
fiú átlépte a határt, azt a határt, ami elválasztja az embereket a gyilkosoktól. 15

4.2.2 Az első gyilkosság

Tizenöt éves korában egy reggel, amikor a nagyapjával szeretett volna menni, ám a
nagyanyja nem engedte, mondván, hogy most otthon kell segítenie neki, leszúrta a
nagyanyját, és számos szúrt sebet számoltak az asszony testén, ami a halála után
keletkezett. Délután, amikor a nagyapja hazatért, a fiú tudta, hogy valószínűleg
helyteleníteni fogja a tetteit, ezért elébe ment a dolognak: a kapubejárónál lelőtte a
puskájukkal. Ed Kemper fiatalkorúak javítóintézetébe került, és állandó pszichiátriai
megfigyelés alatt tartották. Amikor megkérdezték tőle, miért ölte meg a nagyanyját,
annyit mondott, hogy "Mindig is tudni akartam, milyen érzés megölni nagymamát." 16

4.2.3 További gyilkosságok

Amikor 21 éves lett, tehát nagykorú, felülvizsgálatra küldték, és bár a pszichiáterek és a

szociális munkások szerint továbbra is ön- és közveszélyes, nem támogatták a
szabadlábra helyezését, az intézet mégis úgy döntött, hogy kiengedik. Az édesanyjához
költözött, és úgy tűnt, tényleg nem lesz vele baj, az anyja segített is neki munkát keresni.
Clarnell, az édesanyja egyébként a Santa Cruzban lévő Kaliforniai Egyetemen dolgozott,
a diákok és a munkatársai is szerették, megbecsülték. Egyetlen hibát követett el életében:
a fiával kegyetlenül bánt gyerekkorában.

15
Köztünk élnek XXXI. In: CreepyShake 2018.03.25. (megtekintés:2021.09.05.) Online:
https://www.creepyshake.com/2018/03/25/koztunk-elnek-xxxi_
16
A diáklányok hóhéra - Ed Kemper In: KultúrPara, 2018.07.26. (megtekintés:2021.09.05.) Online:
https://kulturpara.blog.hu/2018/07/26/a_diaklanyok_hohera_ed_kemper

22
Ed Kemper rendszeresen járt terápiára, és úgy tűnt, minden rendben lesz. Jókedélyű,
szerethető ember volt, jól kijött a helyi rendőrökkel, akikkel ugyanabba a kocsmába
jártak, az egyetem hallgatói és az ott dolgozó személyzet is kedvelte őt, rendszeresen
fuvarozta a hallgatókat az egyetem és a lakhelyük között. Aztán 1972 májusában, amikor
a fiatal egyetemi hallgatók, Mary Ann Pesce és Anita Luchessa ült a kocsijába, egy
félreeső helyre vitte őket, több késszúrással megölte, majd hazavitte. Közösült a
holttestekkel, majd módszeresen elkezdte a kádban feldarabolni, a maradványokat kis
zacskókba rakta, és a környéken elásta vagy megszabadult tőlük.

A következő gyilkosságra 1972 szeptemberében került sor, akkor Aiko Koo, egy 15 éves
lány stoppolt és szállt be mellé az autóba, hasonlóan járt el: késszúrásokkal megölte, a
testet hazavitte, közösült vele, majd széthordta a maradványokat. Másnap, amikor a fej
még a kocsija csomagtartójában volt, épp a pszichiátriai kezelésére tartott, ahol
megállapították, hogy jó kedve van, feldobott, a viselkedése teljesen normális, majd
kiállították a papírt, miszerint már nem ön- és közveszélyes. Később egyébként számos
ilyen problémába futottak bele más elkövetők esetében, és rájöttek, hogy a bűnügyi
területeken a hagyományos pszichiátriai kezelések és elemzések csak nagyon
korlátozottan használhatóak, mivel azt feltételezik, hogy az ember „jól akar lenni”, „meg
akar gyógyulni”, „meg akar javulni”. Ez a sorozatgyilkosok esetében nem igaz, ők pont,
hogy a gyilkosságok után vannak jó hangulatban, és semmi okuk rá, hogy
„megjavuljanak”, hiszen így vannak jól. Kemper a kezelés után elautózott a közeli
túraútvonalhoz, és egy szakadékba hajította a fejet.

1973 januárjában egy Cindy Schall nevű fiatal lányt rabolt el, lelőtte, majd a
csomagtartóba tette, és elindul vele haza. Útközben megállította egy rendőr, aki a törött
hátsó lámpája miatt szólt neki. Kemper kedélyesen, magabiztosan beszélgetett vele, és
utólag, amikor az FBI Viselkedéstudományi Részlegének új programja keretében már a
börtönben kihallgatták őt, elmondta, hogy kész volt rá, hogy ha a rendőr kinyittatja vele
a csomagtartót, akkor megöli őt is, így teljes nyugalommal tudott beszélni vele, tudván,
hogy mindenképp az ő kezében van az irányítás. A rendőrnek szerencséje volt, ismerte is
„Big Ed”-et, ezért csak szóban figyelmeztette a törött lámpára, majd útjára bocsátotta.
Hazatérve a férfi a szokásos módon járt el: lefejez, közösül, feldarabol.

23
Ezután kapta „a diáklányok hóhéra” becenevet. Egyre nagyobb különítmény nyomozott
utána, majd olyan óvintézkedéseket tettek, hogy felszólították a lányokat, hogy csak az
egyetemi matricával ellátott, biztonságos autóba szálljanak be stoppolás esetén, lehetőleg
ne maradjanak egyedül idegennel, stb. Sajnos Kempernek is „biztonságos” autója volt,
így fennakadás nélkül szedhette tovább az áldozatait. Alig egy hónappal az előző
gyilkosság után ismét feléledt az „ölési kényszere”, ezúttal két lányt rabolt el és lőtt le,
Rosalind Thorpe-ot és Allison Liut. Ahogy kifelé hajtott az egyetem területéről, mellette,
az anyósülésen és a hátsó ülésen, pokrócokkal állig betakarva haldokoltak a lányok, de
ez nem akadályozta meg abban, hogy kedélyesen elbeszélgessen az egyetemi biztonsági
őrrel, aki megállította őt. Elmondta, hogy hazaviszi a két lányt, akik kicsit sokat ittak. Az
őr jó utat kívánt neki. Ezután lefejezte a két testet, közösült velük, majd a környéken
szétszórta a maradványokat. Az előző áldozat, Cindy Schall esetén már változtatott: a
fejét az anyja kertjében, arccal felfelé, az anyja hálószobájának ablaka alatt ásta el,
mondván, hogy az anyja mindig is azt akarta, hogy felnézzenek rá. Rosalind és Allison
esetén is így járt el.

Ezután ő maga is megijedt a szinte csillapíthatatlan vágyától, hogy öljön, különféle

ötletek merültek fel benne, az is megfordult a fejében, hogy kiirtja az egész utcát. Végül
egy jobb ötlete támadt, és meglépte azt, amire mindig is vágyott. Éveken át éjszakánként
kalapáccsal a kezében megállt az anyja ajtaja előtt, várt egy darabig, aztán visszament
aludni. A sok lány, akiket megölt, mind azt az egyetlen személyt helyettesítették
elméjében, akivel valójában végezni akart. 1973 áprilisában erőt vett magán, miközben
anyja aludt, bement a szobájába, és egy kalapáccsal agyonverte. Ezután lefejezte a testet,
közösült a torzójával, majd ott hagyta az ágyban. Egész életében erre vágyott, de mégis
kevés volt, ezért úgy döntött, felhívja az anyja legjobb barátnőjét, Sally Hallett-et, hogy
jöjjön át vacsorára. Ahogy odaért az asszony, megölte őt is. Ezután kocsiba ült, és elindult
kelet felé.

24
4.2.4 Elfogása és ítélete

A kocsiban végig hallgatta a rádiót, várta, hogy mikor robban a szenzációs hír, mikor
találják meg a két holttestet, de amikor már Nevadát és Utah államot is maga mögött
hagyta, rájött, hogy nem lesz semmiféle hír. Dühében felhívta a Santa Cruz-i rendőrséget,
hogy feladja magát, ám ők először azt hitték, csak részeg, és szórakozik velük.

Egy darabig győzködnie kell őket, hogy valóban ő a sorozatgyilkos, aki hat egyetemi
hallgatót megölt. Összesen tíz emberrel végzett „pályafutása” során, és mivel az ő
ténykedése idején még nem létezett viselkedéstudományi részleg, pár évvel később
foglalkoztak csak vele az FBI profilozói. Ő volt az első, akinél azonosították a már
korábban említett MacDonald-hármast. 17

Edmund Kemper a mai napig a vacaville-i fegyházban tölti nyolcszoros életfogytiglani

büntetését, ahol tökéletes rab. Börtönszerte ismert arról, hogy hangoskönyveket készít a
rabtársainak: fogvatartásának eddigi, bent töltött évei alatt több száz könyvet olvasott fel
hangszalagra, hogy azok is élvezhessék az írott betűt, akik nem tudnak olvasni. 18
Készségesen adja az interjúkat, és együttműködik a hatóságokkal. Saját elmondása szerint
azért teszi ezt, mert szeretné, ha az emberek tanulnának az esetéből, és látnák, milyen
szörnyeteggé tehet egy embert a gyerekkori bántalmazás. 19

17
A diáklányok hóhéra - Ed Kemper In: KultúrPara, 2018.07.26. (megtekintés:2021.09.05.) Online:
https://kulturpara.blog.hu/2018/07/26/a_diaklanyok_hohera_ed_kemper
18
Tóth Tibor: Edmund Kemper, a Diáklányok Gyilkosa In: fmc.hu, 2018.04.15. (megtekintés: 2021.09.05.)
Online: https://fmc.hu/2018/04/18/edmund-kemper-a-diaklanyok-gyilkosa
19
A sorozatgyilkos, akit az anyja bántalmazása tett szörnyeteggé: Edmund Kemper In: Nők Lapja Café
2018.06.28. (megtekintés:2021.09.05.) Online: https://nlc.hu/csalad/20180628/sorozatgyilkos-
bantalmazott-gyerek/
25
4.3 Jeffrey Dahmer

4.3.1 Gyermekkora

Jeffrey Dahmer 1960. május 21-én Wisconsin államban született. Édesapja egyetemi
tanulmányai miatt csak ritkán volt otthon, édesanyja pedig gyakran betegeskedett, így
alig maradt energiája a gyerekeire. A nő ráadásul gyenge idegzetű is volt: egyszer
gyógyszer-túladagolással öngyilkosságot kísérelt meg, amikor Dahmer még kisgyerek
volt. A későbbi sorozatgyilkost első tanárai csendesnek és visszahúzódónak látták, noha
volt néhány barátja.

Dahmer gyermekkorában betegesen vonzódott a halott állatokhoz: először csak döglött

pillangókat zárt befőttesüvegbe, később halott kutyákat és macskákat gyűjtött össze az út
széléről, otthon pedig felboncolta őket. Még csak tizennégy éves volt, amikor már
rendszeresen fogyasztott alkoholt iskola előtt és után is, amit dzsekije zsebében és az
iskolai szekrényében rejtett el. Alkoholizmusa egész életében végigkísérte, később többek
között emiatt sem tudott megmaradni hosszabb ideig egyetlen munkahelyén sem. Ennek
ellenére társai egy szűk körében népszerűségre tett szert, egyfajta iskolabohócként, aki
epilepsziás és egyéb rohamokat tettetett, másokat megnevettetve ezzel. Időközben szülei
viszonya olyannyira megromlott, hogy Dahmer tizenhét éves korában elváltak. 20
Kamaszévei alatt jött rá, hogy meleg, de szüleinek sosem beszélt erről. Később már
szélsőséges, domináns szexfantáziái voltak. Ezek a fantáziák szép lassan
összekapcsolódtak az állatok boncolásával. Elképzelte, hogy elrejtőzik az út mellett, majd
egy arra kocogó férfit leüt egy baseballütővel, aztán az eszméletlen és kiszolgáltatott
férfin kiéli a szexuális fantáziáit. Ez csak azért nem történt meg, mert aznap éppen nem
találkozott egy futóval sem.
Dahmer az iskola bohóca volt, rendszeresen produkálta magát. Sokszor beteg anyját
kigúnyolva eljátszotta, hogy epilepsziás rohama van. Amikor az iskolatársai már nem
találták viccesnek, és kezdtek elfordulni tőle, Dahmer végképp elmagányosodott. Közben
az apja elhagyta őket, anyja testvérével együtt szintén elköltözött a családi házból. 21

20
Jeffrey Dahmer – Amerika legféleletesebb, legsokkolóbb sorozatgyilkosa In: humenonline 2020.07.09.
(megtekintés:2021.09.05.) Online: https://humenonline.hu/jeffrey-dahmer-amerika-legfelelmetesebb-
legsokkolobb-sorozatgyilkosa/
21
28 éve fogták el a milwaukeei kannibált In: Origo 2019.07.20. (megtekintés: 2021.09.05.) Online:
https://www.origo.hu/nagyvilag/20190716-savat-ontott-aldozatai-agyaba-megette-a-szivuket-es-oltart-
csinalt-a-csontjaikbol.html
26
4.3.2 Az első gyilkosság

Dahmer csak tizennyolc éves volt, amikor először gyilkolt. Első áldozata a 19 éves
22
Stephen Hicks volt, akit 1978-ban ölt meg. Stephen éppen egy rockfesztiválra tartott,
de Dahmer, aki akkor éppen egyedül lakott, meginvitálta magához a fiút. Miután ittak, a
fiú menni készült, de Dahmer nem engedte, és halálra verte egy súlyzóval. Ezután
levetkőztette, és maszturbálni kezdett a meztelen holtteste előtt, amit aztán a hátsó kertben
ásott el. 23

4.3.3 További gyilkosságok

1981-ben a nagyanyjához költözött. Kezdetben nagyon jól kijöttek, Dahmer még

templomba is járt a nagyanyjával, segített a ház körül, és munkát keresett.
Később Dahmer melegbárokban kezdett dolgozni, és melegfürdőkbe járt. Ekkor lopott el
egy férfi próbababát egy áruházból, majd azon élte ki a szexuális fantáziáit, egészen
addig, míg a nagyanyja meg nem találta azt a szekrénybe rejtve.
Nem sokkal később már szexelt is férfiakkal a fürdőkben, de elmondása szerint
csalódásként élte meg, hogy "mozognak szex közben".
Később a rendőröknek azt mondta, hogy az emberekre tárgyakként tekintett, és a
szexpartnerei túl elevenek voltak neki. Éppen ezért később altatót kevert partnerei italába,
majd megerőszakolta eszméletlen áldozatait. Miután kiderült, hogy 12 férfit
megerőszakolt, a fürdő vezetősége kitiltotta onnan. 1986 augusztusában letartóztatták,
amiért két 12 éves fiú előtt maszturbált. Egy év próbaidőre bocsátotta a bíróság.
1987. november 20-án Dahmer találkozott egy 25 éves férfival, Steven Tuomi-val az
egyik melegbárban. Meggyőzte, hogy menjen vele a milwaukeei Ambassador Hotelbe,
ahol szobát bérelt arra az éjszakára. Dahmer később azt állította, hogy megölni nem,
„csak" megerőszakolni akarta a férfit. De másnap reggel arra ébredt, hogy Tuomi az
ágyon fekszik, mellkasa be van törve, és tele van kék és fekete zúzódásokkal,
horzsolásokkal, a szájából vér szivárgott, és Dahmer ökle, alkarja is tele volt sérülésekkel.
Aztán vett egy bőröndöt, amiben elvitte a holttestet a nagyanyja házához.

22
28 éve fogták el a milwaukeei kannibált In: Origo 2019.07.20. (megtekintés: 2021.09.05.) Online:
https://www.origo.hu/nagyvilag/20190716-savat-ontott-aldozatai-agyaba-megette-a-szivuket-es-oltart-
csinalt-a-csontjaikbol.html
23
Jeffrey Dahmer – Amerika legféleletesebb, legsokkolóbb sorozatgyilkosa In: humenonline 2020.07.09.
(megtekintés:2021.09.05.) Online: https://humenonline.hu/jeffrey-dahmer-amerika-legfelelmetesebb-
legsokkolobb-sorozatgyilkosa/
27
Egy hét múlva feldarabolta a testet, aztán kiszedte a csontokat, a húst pedig apró
darabokra vágta fel, és műanyag zacskókba tette.
Az összes maradványt a szemétbe dobta, kivéve a férfi levágott fejét, amit egy takaróba
csomagolt, később pedig ipari mosószerben forralt fel, de a koponya túl törékeny lett, így
végül azt is kidobta.

A második gyilkossága után már aktívan keresett áldozatokat magának, akikkel

melegbárokban, vagy azok közelében találkozott, hogy aztán a házukba csalja őket. Ott
bealtatózta és megerőszakolta, majd megfojtotta mindegyiküket. Volt egy 14 éves
áldozata is. Néhány hónappal később Dahmer nagyanyja megkérte, hogy költözzön el a
házból, mert nem tetszett neki, hogy fiatal férfiakat visz haza késő éjszakánként, és mert
rossz szagoktól bűzlött a garázs és a pince. Nem sokkal később elítélték, mert egy 13 éves
fiút az otthonába csábított. Ismét felfüggesztett börtönt kapott.
Rövid idő alatt öt embert is megölt. Egy alkalommal vett egy polaroid fényképezőgépet,
amivel különböző pozíciókban lefotózta áldozatát, mielőtt feldarabolta volna a
fürdőszobában. Leforrázta a kezeket a lábakat és a medencét egy fémedényben, majd
leöblítette a csontokat a mosogatóban. A koponya kivételével minden csontot egy savval
teli hordóban oldott fel. Dahmer később lefestette áldozata koponyáját, majd egy
fémládába tette. Körülbelül egy hét múlva felvitt a lakásába egy férfit, aki kirabolta,
miután nem leendő áldozata, hanem saját italába kevert altatót.

Az egyik áldozatának, egy 14 éves fiúnak - miután bedrogozta - lyukat fúrt a

koponyájába, és sósavat fecskendezett a homloklebenybe. Azután elment italt venni.
Csak reggel ért vissza arra, hogy a fiatal fiú meztelenül ült a ház sarkánál, és három fiatal
nő áll körülötte. Dahmer odament a nőkhöz, és azt mondta nekik, hogy a fiú a barátja,
akit megpróbált a karjánál fogva bevinni a lakásába. Csakhogy addigra már kihívták a
rendőröket, akiknek Dahmer azt hazudta, hogy a fiú az ő 19 éves barátja, aki sokat ivott
egy veszekedésük után. Az egyik nő felháborodottan mondta a rendőröknek, hogy a fiatal
férfi feneke vérzik, és láthatóan nem akart Dahmerrel visszamenni a lakásba, de a
rendőrök elintézték annyival, hogy csak egy családi veszekedés volt. Felkísérték őket a
lakásba, ahol Dahmer megmutatta az előző este készült képeket a fiatalról, igazolva, hogy
ők tényleg szerelmesek. A rendőrök elmentek, Dahmer pedig újabb adag sósavat
fecskendezett a fiú agyába, aki ekkor már bele is halt.

28
4.3.4 Elfogása és ítélete

1991. július 22-én Dahmer 100 dollárt ígért egy fiúnak, ha meztelen képeket készíthet
róla. Dahmer otthonában beszélgettek egy kicsit, majd a férfi azt mondta a fiúnak, hogy
forduljon meg, nézze meg a trópusi halát, eközben pedig összebilincselte a csuklóját. A
fiú nem értette, mi történik, Dahmer azonban meggyőzte, hogy menjenek be a szobába,
hogy lefényképezhesse.
A szobában a 32 éves férfi megkérdezte, hogy miért van ennyi meztelenférfi-kép a falon,
és egy bűzölgő, nagy tartály a sarokban? Ekkor Dahmer elővett egy kést, és azt mondta,
hogy csak képeket akar róla készíteni. A férfi kigombolta az ingjét, és közölte, hogy
beleegyezik, ha Dahmer elteszi a kést, és leveszi a bilincset róla. Dahmer ekkor a
figyelmét a TV felé fordította, majd összevissza mozgott és énekelgetett magában, mielőtt
visszafordult. Fejét a fiú mellkasára tette, aztán hallgatta a szívverését, miközben
nekitámasztotta a kést a fiúnak, és közölte vele, hogy meg fogja enni a szívét.

A fiú úgy döntött, hogy vagy kiugrik az ablakon, vagy áttöri a csukott bejárati ajtót az
első adandó alkalommal. Azt mondta, hogy használnia kell a fürdőszobát, és hogy miért
nem mennek ki a nappaliba, ahol van légkondi, meginni egy sört? Dahmer egyetértett,
ezért a nappaliba mentek. A férfi megvárta, amíg Dahmer egy pillanatra nem figyel,
megütötte őt, így el tudott menekülni. Az utcán odarohant két rendőrhöz a bilinccsel a
kezén. Ők először azt hitték, hogy a kollégáik fogták el és bilincselték meg a fiatalt, de
amikor egyikük bilincskulcsa sem illett bele, gyanakodni kezdtek. A férfi azt mondta,
hogy egy őrült gyilkos ki akarta vágni a szívét, és beszélt egy hatalmas késről is.A
rendőrök visszamentek vele a lakásba, ahol Dahmertől elkérték a bilincs kulcsát. A
hálószobára mutatott, mire az egyik rendőr bement oda, hogy megkeresse a kulcsot. Az
ágy alatt megtalálta a kést, amiről a férfi beszélt. Aztán meglátta a korábban
megcsonkított, félig lebomló testekről készített képeket a falon. Szólt a másik rendőrnek,
hogy azonnal bilincselje meg Dahmert. 24
Jeffrey Dahmer 957 év börtönbüntetést kapott, amelyből csak hármat tölthetett le, mivel
cellatársa 1994-ben agyonverte egy vasrúddal. 25

24
28 éve fogták el a milwaukeei kannibált In: Origo 2019.07.20. (megtekintés: 2021.09.05.) Online:
https://www.origo.hu/nagyvilag/20190716-savat-ontott-aldozatai-agyaba-megette-a-szivuket-es-oltart-
csinalt-a-csontjaikbol.html
25
Jeffrey Dahmer – Amerika legféleletesebb, legsokkolóbb sorozatgyilkosa In: humenonline 2020.07.09.
(megtekintés:2021.09.05.) Online: https://humenonline.hu/jeffrey-dahmer-amerika-legfelelmetesebb-
legsokkolobb-sorozatgyilkosa/
29
 5. Összehasonlítás

Most, hogy bemutattam mindhárom általam kiválasztott sorozatgyilkos életútját,

elérkeztünk ahhoz a részhez, ahol összehasonlítom Őket.
Azt fogom megvizsgálni, hogy melyek azok a közös tényezők, amelyek mindhármuk
életében szerepet játszottak, illetve milyen eltéréseket találok. Véleményem szerint
ezesetben a legjobb módszer az összehasonlításra az, ha ugyanazon szempontok alapján
hasonlítom össze alanyaimat, ahogyan az előbbi bekezdésekben bemutattam Őket;
gyermekkoruk, első gyilkosságok, további gyilkosságok, és végül az elfogásuk és
ítéletük.

5.1 Gyermekkor

Véleményem szerint az ember személyisége egész élete során fejlődik. Személyiségünk

már csecsemőkorban is van, azonban ilyenkor még nagyon kezdetleges. Csecsemőkorban
a legfontosabb befolyásoló tényező az anya-gyermek kapcsolat. Kisgyermekkorban a
legsérülékenyebb és a legképlékenyebb a személyiségünk. Hatással vannak ránk a külső
tényezők, beleértve a minket körülvevő személyeket is. Egy gyermek általában a
szüleivel tölti a legtöbb időt, éppen ezért ebben az életszakaszban a szülőkkel való
viszony, és a szülők kapcsolata játszik a legnagyobb szerepet a személyiségünk
kialakulásában.
Iskoláskorban pedig már inkább a családon kívüli személyek hatása, a társas
beilleszkedés, az önállósodás, és a követelményekhez való viszony. 26

Úgy gondolom, Nannie Doss, Edmund Kemper, és Jeffrey Dahmer esetében is

elmondható, hogy a torzult személyiségük kialakulásában nagy szerepet játszott a
gyermekkor. Mindhármuk esetében látható, hogy sajnos közel sem volt tökéletes.
Nannie Doss esetében apja nagyon szigorú volt, tiltotta őt a férfiaktól, emellett már öt
éves korától dolgoztatta a családi farmon. Edmund Kemper szülei elváltak, anyja a
folyamatosan gúnyolódott rajta, Őt hibáztatta a saját kudarcaiért. Jeffrey Dahmer
édesanyja öngyilkosságot kísérelt meg, szülei szintén elváltak. Ennek következtében már
gyermekkorától kezdve alkoholizmussal küzdött.

26
A személyiség fejlődése in: SOTE, Online:
https://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2013/02/szemfejl.pdf , lásd ehhez még: Margitics Ferenc: A
személyiség fejlődése DE, Debrecen 2011
30
Elmondható tehát, hogy egyikük sem kapta meg azt a figyelmet és törődést, amire egy
gyermeknek szüksége lenne.

Fontosnak tartom megemlíteni azt az esetet, amikor Nannie Doss hét éves korában egy
vonatút alkalmával beverte a fejét egy vasrúdba, aminek következtében később gyakran
fájlalta a fejét, és többször is elájult - látszólag ok nélkül. Ez azért fontos tényező, mert
27
kutatásaim azt bizonyítják, hogy a ma ismert sorozatgyilkosok több mint 70%-a
gyermekkorában súlyos fejsérülést szenvedett. Ennek következtében megsérülhet az agy
frontális lebenye, ami felelős az önkontrollért, a szociális kapcsolatok kialakításáért, és
azért, hogy morálisan helyes döntést tudjunk hozni. 28

5.2 Az első gyilkosságok

Az első gyilkosságnak fontos szerepe van, hiszen ekkor “születik meg” a sorozatgyilkos.
Ekkor jut el odáig a személyiségtorzulás, hogy az adott személy képes kioltani egy
embertársa életét.
Nannie Doss első gyilkosságára feltehetőleg – mert sosem vallotta be – 22 éves korában
került sor. Nem egy, hanem mindjárt két ember életét vette el. Ez a két személy nem volt
más, mint két középső gyermeke, akik ételmérgezésben veszítették életüket.
Hozzá hasonlóan az akkor 21 éves Edmund Kemper is egy családtagját ölte meg először,
méghozzá a nagyanyját, akivel számos késszúrással végzett. Véleményem szerint
mindkettejükben éledeztek a gyilkos hajlamok, de a kezdeti szakaszban valószínűleg még
bátortalanabbak voltak, így a legkönnyebb célpontnak egy családtag tűnt.
Velük ellentétben Jeffrey Dahmer korábban, 18 évesen gyilkolt először. Az ő áldozata egy
számára ismeretlen, 19 éves fiatal férfi volt.
Gyilkolási módszerük nagyon eltér. Nannie mindenféle feltűnés – és vér - nélkül,
méreggel ölte meg az áldozatokat, míg Kemper és Dahmer brutális módon végeztek
velük. Ez a későbbiekben sem volt másképp.

27
10 közös vonás a sorozatgyilkosokban In: Bizzarium 2018.04.14. (megtekintés:2021.09.10.) Online:
http://bizzarium.com/10-kozos-vonas-a-sorozatgyilkosokban/
28
Kiss Gréta: A sorozatgyilkosok 8 legfontosabb személyiségjegye In: femcafe 2016.10.09.
(megtekintés:2021.09.10.) Online: https://www.femcafe.hu/cikkek/lifestyle/sorozatgyilkos-ismertetojegy-
bunugy-gyilkossag-felelmetes
31
5.3 További gyilkosságok

Sajnos egyikük sem hagyta abba az első gyilkosság után, hiszen akkor nem írnék most
róluk. Mint ahogyan a fogalmi meghatározásnál is említettem, sorozatgyilkos az, aki
három vagy több ember életét kioltja különböző időpontokban. Nannie összesen tizenegy,
Kemper tíz, Dahmer pedig tizenhét embert ölt meg.

Nannie Dossnak és Edmund Kempernek csak az első gyilkosság után alakult ki egy séma
az áldozatok típusát tekintve. Jeffrey Dahmer továbbra is fiatal férfiakra vadászott.
Nannie Doss – mint korábban említettem - fiatalkorától kezdve megszállottan kereste a
szerelmet. Élete során több férfi mellett is lehorgonyozott, de egyikük sem felet meg az
elvárásainak. Többségük alkoholista és agresszív volt. Éppen ezért a későbbiekben ezen
“félresikerült” szerelmek alanyai lettek az áldozatai – kivéve unokáját, akit nem sokkal
születése után megölt, és egyik anyósát. Nannie soha nem fizikailag sebesítette meg
áldozatait, sokkal inkább a mérgeket részesítette előnyben. Az ő esetében nem a gyilkolás
volt a cél, hanem az, hogy megtalálja a szerelmet. Sok esetben csak hosszú, együtt töltött
évek után került sor a gyilkosságra, mikor tudatosult benne, hogy nem a megfelelő férfi
van mellette.

Vele ellentétben Edmund Kemper és Jeffrey Dahmer élvezték a gyilkolást, és

céltudatosan keresték a következő áldozatot. Kemper késszúrásokkal, Dahmer pedig
többnyire fojtogatással végzett velük. Mindkettejük esetében szexuális kielégülést
okozott, amikor megöltek valakit. Szintén közös tényező, hogy mindkét férfinak voltak
nekrofil hajlamai, így gyakran előfordult, hogy haláluk után is közösültek áldozataikkal.
Dahmer haláluk előtt is közösült velük – bár előtte elkábította őket. Ami Dahmert
megkülönbözteti a másik két alanyunktól az az, hogy ő haláluk után feldarabolta
áldozatait, elraktározta, és gyakran fogyasztott is szerveikből és húsukból. Korábban
láttam róla egy dokumentumfilmet, amelyben arról is említést tettek, hogy gyakran, mikor
vendégek érkeztek hozzá, olyan szendviccsel kínálta meg őket, amely áldozatai húsát
tartalmazta. A vendégek természetesen erről mit sem sejtettek.

32
5.4 Elfogásuk és ítéletük

Szakdolgozatom alanyaként három olyan elkövetőt választottam, akiket szerencsére

sikerült kézre keríteni. Ha nem így lett volna, valószínűleg jóval több áldozatot szedtek
volna. Hármuk közül mindenkit más módon sikerült elkapni.
Nannie Doss összesen huszonhét évig “tevékenykedett”. Gyilkosságsorozatának
lezárására utolsó férjének halálakor került sor. A nő – szokásához híven - arzénnal ölte
meg férjét. Mivel minden jel arra utalt, hogy ő tette, a rendőrök letartóztatták és
kihallgatták. A nő beismerte a gyilkosságokat, kivéve két gyermekének és unokájának
megölését. 1955-ben Oklahomában halálra ítélték. Annak ellenére, hogy bevallotta az
összes gyilkosságot, csak utolsó férjének megöléséért ítélték el. A végrehajtásra azonban
nem került sor. Tíz évet töltött börtönben, majd életét vesztette leukémiában.
Edmund Kemper esetében jóval másabb a helyzet, ugyanis ő – eléggé rendhagyó módon
– saját magát adta fel, miután kilenc évig gyilkolt. A rendőrök először nem is hittek neki,
meg kellett győznie őket, hogy ő az a gyilkos akit keresnek. Halálbüntetést kért magára 29,
ehelyett nyolcszoros életfogytiglani börtönbüntetés kapott, amelyet jelenleg
Vacavilleiban tölt.
Végül nem maradt más, mint Jeffrey Dahmer. Az ő elfogásának története is nagyban eltér
a másik két esettől. Őt tizenhárom év után sikerült elkapni, méghozzá úgy, hogy egyik
áldozatának sikerült megszöknie, és az utcán odarohant két arra járó rendőrhöz.
A rendőrök felmentek Dahmer lakására, ahol a falon fotókat találtak az előzőleg megölt
és megcsonkított áldozatokról. Így nem volt kérdéses, hogy letartóztatják.
Mivel Wisconsin államban a halálbüntetést már 1853-ban eltörölték, Jeffrey Dahmer a 17
rendbeli rábizonyított, s általa is bevallott gyilkosságért 957 év börtönbüntetést kapott,
amit a columbiai büntetés-végrehajtási intézetben kellett letöltenie. A börtönben Dahmer
továbbra is betegesen viselkedett: ha azt látta, hogy egy börtönőr vagy egy rabtársa
megijed a látványától, rákiabált, hogy "Harapok!", és amikor az illető rémülten
hátraugrott, kinevette. Másik kedvenc szokása volt, hogy az ételéből emberi végtagokat
formált, és azokat ketchuppal leöntve elhelyezte a fegyház különböző pontjain, csak hogy
borzolja a fogvatartottak és a fegyőrök idegeit. 30
Ez a viselkedésforma nem mondható el Edmund Kemperről, ő ugyanis mintarab a
börtönben, segítőkész, és mindenkivel jó kapcsolatot ápol odabent.

29
Köztünk élnek XXXI. In: CreepyShake 2018.03.25. (megtekintés:2021.09.12.) Online:
https://www.creepyshake.com/2018/03/25/koztunk-elnek-xxxi_
30
Jeffrey Dahmer’s Life (and Death) in Pirson In: Biography 2020.06.16. (megtekintés:2021.09.12.)
Online: https://www.biography.com/news/jeffrey-dahmer-life-death-prison
33
Összegzés

Úgy gondolom, mindazok után, hogy ennyi információt megtudtunk erről a három
emberről, érdemes összefoglalni ezeket. Mondhatni megismertük mindhármuk útját,
végigkövettük a sorozatgyilkossá válásukat a kezdetétől a végéig.
Mégsem könnyű összegzést írom. Szakdolgozatom elején úgy gondoltam, hogy ha elég
mélyen beleásom magamat a témába, akkor a végére majd kapunk egy átfogó képet arról,
hogy kiből és miért lesznek a sorozatgyilkosok. Ez egyértelműen nem így történt.

Továbbra is tartom magamat ahhoz, amit a bekezdésben is említettem, miszerint nincs két
egyforma eset. Hasonlóságok lehetnek, de nem lehet egy konkrét listát írni arról, hogy ha
ezek és ezek a tényezők fellelhetőek egy adott személy élete során, akkor az adott személy
minden kétséget kizáróan sorozatgyilkos, vagy majd azzá fog válni.
Ha ez ilyen egyszerű lenne, ma már egyáltalán nem élének közöttünk sorozatgyilkosok.
Ettől függetlenül az összegzésben szeretném bemutatni azokat a tényezőket, amelyek az
esetek nagy részében szerepet játszottak a ma ismert elkövetők életében.

Az egyik legfontosabb ilyen tényező egyértelműen a gyermekkor. Azon belül is a

szülőkkel való kapcsolat minősége. Nem mondom, hogy nincs olyan sorozatgyilkos,
akinek közel tökéletes gyermekkora, törődő szülei voltak, de az esetek nagy százalékában
ez nem adatott meg az elkövetőknek. Véleményem szerint itt fontos ismét megemlítenem
a már korábban bemutatott MacDonald-hármas. Igaz, ezt Jeffrey Dahmer meg is cáfolta,
mivel rá nem volt jellemző ez a séma. Úgy gondolom, nem véletlenül született meg ez a
triád, amelynek több sorozatgyilkos tanulmányozása is alapjául szolgált. Nem gondolom,
hogy egy szülőnek meg kellene ijednie, ha gyermekén felfedezi ennek a hármasnak a
jegyeit, de elővigyázatosságra inthet. Azzal kapcsolatban nem találtam információt, hogy
Nannie Doss esetében megfigyelhető volt-e a MacDonald triád.

Továbbá fontos megemlíteni a gyermekkorban elszenvedett súlyos fejsérüléseket.

Szakdolgozatom alanyai közül csak Nannie Doss esetében fordult ez elő, de kutatásaim
során kiderült, hogy a sorozatgyilkosok nagy hányadánál felfedezhető volt valamiféle
fejsérülés gyermekkorban. Például John Wayne Gacynél is, aki korunk egyik
leghírhedtebb sorozatgyilkosa.

34
Így, hogy egy női elkövetőt is górcső alá vettem, és összehasonlítottam két férfival, nem
tudta elkerülni a figyelmemet az a tény, hogy Nannie Doss – és általában a női gyilkosok
- inkább emocionális okokból gyilkolt, és sokkal “humánusabb” módon végzett
áldozataival. Nála nem igazán találunk kézzel fogható indítékot arra, hogy miért gyilkolt.

Edmund Kemper és Jeffrey Dahmer esetében már a gyermekkorban is megfigyelhető volt

a személyiségtorzulás. Kemper állatokat kínzott különböző módokon, Dahmer pedig
halott állatok tetemeit gyűjtögette. Velük ellentétben Nannie Doss miről fantáziált
gyermekkorában? A mesébe illő szerelemről. Őt később ez tette gyilkossá.

Elítélendő, ahogyan lelkiismeret-furdalás nélkül, kegyetlenül kioltották ártatlan emberek

életét, de meglátásom szerint egyikük sem saját akaratából vált szörnyeteggé.
Nem gondolom, hogy sajnálni kellene őket, de az én szemeben a sorozatgyilkosok
áldozatok és tettesek egy személyben.

35
Jogszabályjegyzék

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Irodalomjegyzék
Margitics Ferenc: A személyiség fejlődése DE, Debrecen 2011

Canter, D.V., Alison, L.J., Alison, E., Weintink, N. (2004), 318. o.

Domán Auguszta: A beszámítási képesség a büntethetőségi akadályok rendszerében -

PhD értekezés tézisei, PPKE, Budapest, 2019. 6.o.

Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája és a prevenció lehetőségei, PhD

értekezés, PTE, Pécs, 2014 8. o.

Nagy László Tibor: Több ember sérelmére elkövetett emberölések kutatása,

Kriminológiai Tanulmányok 52., Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2015. 48.o.

Ruzsonyi Péter: Sorozatgyilkosok a rácson túl: „Bestiális emberek – Emberi bestiák” 1.

rész In: Börtönügyi szemle 2016/1.

Online források
Szociopaták és pszichopaták. Kik ők és mi a különbség? In: HáziPatika, 2018.október 21.
(megtekintés:2021.09.03.)
Online: https://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/szociopata
k_es_pszichopatak_kik_ok_es_mi_a_kulonbseg/2014080611224

Személyiségzavarok In: SOTE Kriminálpszichológiai tanszék (megtekintés:2021.09.03.)

https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-
profilok/szakambulanciank-profiljaba-nem-tartozo-zavarok/szemelyisegzavarok/

Petényi Edina: Kriminális személyek 2. rész – Gyermekkori sérelmek In: Jurátus

2016.05.03. Megtekintés:2021.09.03. Online: https://juratus.elte.hu/kriminalis-
szemelyek-2-resz-gyermekkori-serelmek/

Saját unokáit is meggyilkolta a vihogó nagyi. In: Bezzeganya, 2012.05.25. (megtekintés:

2021.09.03.) Online: https://bezzeganya.reblog.hu/sajat-unokait-is-meggyilkolta-a-
vihogo-nagyi

A diáklányok hóhéra - Ed Kemper In: KultúrPara, 2018.07.26. (megtekintés:2021.09.05.)

Online: https://kulturpara.blog.hu/2018/07/26/a_diaklanyok_hohera_ed_kemper

Köztünk élnek XXXI. In: CreepyShake 2018.03.25. (megtekintés:2021.09.05.) Online:

https://www.creepyshake.com/2018/03/25/koztunk-elnek-xxxi_

36
Tóth Tibor: Edmund Kemper, a Diáklányok Gyilkosa In: fmc.hu, 2018.04.15.
(megtekintés: 2021.09.05.) Online: https://fmc.hu/2018/04/18/edmund-kemper-a-
diaklanyok-gyilkosa

A sorozatgyilkos, akit az anyja bántalmazása tett szörnyeteggé: Edmund Kemper In: Nők
Lapja Café 2018.06.28. (megtekintés:2021.09.05.) Online:
https://nlc.hu/csalad/20180628/sorozatgyilkos-bantalmazott-gyerek/

Jeffrey Dahmer – Amerika legféleletesebb, legsokkolóbb sorozatgyilkosa In:

humenonline 2020.07.09. (megtekintés:2021.09.05.) Online:
https://humenonline.hu/jeffrey-dahmer-amerika-legfelelmetesebb-legsokkolobb-
sorozatgyilkosa/

28 éve fogták el a milwaukeei kannibált In: Origo 2019.07.20. (megtekintés: 2021.09.05.)

Online: https://www.origo.hu/nagyvilag/20190716-savat-ontott-aldozatai-agyaba-
megette-a-szivuket-es-oltart-csinalt-a-csontjaikbol.html

A személyiség fejlődése In: SOTE, Online:

https://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2013/02/szemfejl.pdf

10 közös vonás a sorozatgyilkosokban In: Bizzarium 2018.04.14.

(megtekintés:2021.09.10.) Online: http://bizzarium.com/10-kozos-vonas-a-
sorozatgyilkosokban/

Kiss Gréta: A sorozatgyilkosok 8 legfontosabb személyiségjegye In: femcafe 2016.10.09.

(megtekintés:2021.09.10.) Online:
https://www.femcafe.hu/cikkek/lifestyle/sorozatgyilkos-ismertetojegy-bunugy-
gyilkossag-felelmetes

Jeffrey Dahmer’s Life (and Death) in Pirson In: Biography 2020.06.16.

(megtekintés:2021.09.12.) Online: https://www.biography.com/news/jeffrey-dahmer-
life-death-prison

37