Professional Documents
Culture Documents
BA Szociális munkás
Miskolc
2015
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
SZAKDOLGOZATIFELADATKIÍRÁS
Név: Neptun kód:
Szak: Szakirány:
Illetékes intézet:
A szakdolgozat címe:
Miskolc,
A témát elfogadtam.
…………………………… p. h.
Hallgató aláírása ………………………………………
Konzulens aláírása
…………………………………….
Intézetigazgató aláírása
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Neptun kód:
Kada Mária XO196Q
Szakdolgozat címe: Sikeres roma életutak az észak-
magyarországi régióban.
Konzulens neve:
Dr. Kozma Judit
Konzultáció időpontja Konzulens aláírása
…………………………..
Konzulens aláírása
EREDETISÉGI NYILATKOZAT
…….……………………………….………..
Hallgató
Mottó:
James Baldwin
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
6
TARTALOM
I. BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 8
IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................ 40
7
I. BEVEZETÉS
1
Pankucsi Márta: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom
Elérhető: http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2006_2/2006_2_pankucsi_marta.pdf (2015.08.30.)
2
Gereben Ferenc-Lukács Ágnes: Fogom a kezét és együtt emelkedünk – JTMR Faludi Ferenc Akadémia
Budapest, 2013.
3
Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – (2011–
2020).http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%20mell%20_NTFS%20
(
II.pdf 2015. 08. 30.)
4
Nemzeti romaintegrációs stratégia. http://ec.europa.eu/justice/discrimination/roma-
integration/hungary/national-strategy/national_hu.htm (2015. 08.30.)
8
fordítanunk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a
legszegényebbek, és eddig őket érték el legkevésbé a felzárkóztató programok.5
Tanulmányomban, nem arra voltam kíváncsi, hogy miért nem tanulnak tovább, és
hogy miért maradnak ki ezek a gyerekek, fiatalok az oktatási rendszerből, hanem arra,
hogy – akiknek ez sikerül, minek köszönhetik egyre magasabb iskolai végzettségüket,
valamint kiknek volt ebben szerepe, és ők milyen módon befolyásolták a roma
értelmiségiek továbbtanulási szándékát. Gerő András a mai magyar társadalom esetében
joggal beszél a panaszkultúráról6, amelyben a siker, a kiemelkedő egyéni teljesítmény
inkább deviancia, rejtegetnivaló stigma, mintsem a nyilvánosság előtt vállalható, másokat
követésre sarkalló példa. A sikeres roma, egy olyan társadalmi jelenség, amely nem simul
bele a megszokott társadalmi összefüggésekbe. A tudományok képviselői gyakran
küzdenek azzal a problémával, hogy egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az érvényes
elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen megmagyarázni.
Thomas S. Kuhn ezt végzetes anomáliának nevezte.7 Az ilyen nem várt esetek sokszor
zavarba ejtik a tudósokat. A cél ugyanis, hogy minél teljesebb körű magyarázatokat és
szabályszerűségeket találjanak. Társadalmi ranglétra alsóbb csoportjaiból származó
gyerekek között is vannak néhányan, akik sikeresen megtalálják a társadalomban fellelhető
háttérerőket, hatékonyan sajátítják el az azok használatához szükséges megküzdési
stratégiákat, adaptációmódokat. A krízisekkel való megküzdés akkor lehet sikeres, ha a
védelmi rendszerek (család, iskola, vallási és kulturális közösségek, kortárscsoportok stb.)
nem gyengülnek, vagy semmisülnek meg.8
5
Kardos Katalin(2014): Roma/cigány származású hallgatók és a felsőoktatási tehetséggondozó intézmények
kapcsolata. Kapocs, 13. évf. 1. (60), 2014, 54-68.
6
Gerő Andrással beszélget Pikó András. Mozgó Világ 2004 június, 30. évf. 6. szám.
http://epa.oszk.hu/01300/01326/00052/09piko.htm (2015. 08. 30.)
7
Thomas Kuhn (1984): A tudományos forradalmak szerkezete. Bp., Gondolat, 81.o.
8
Pikó Bettina (2010): Védőfaktorok nyomában: Pozitív fordulat a magatartáskutatásokban? In: Pikó Bettina
(szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban.
L’Harmattan, Budapest, 11-23.o.
9
Elemzési módszerként a narratív elemzést választottam, ami azért is közel áll
hozzám, hiszen a szociális munkában is fontos módszer a narratív segítő beszélgetés.9 Az
interjúk elemzése két szinten történik: nem csak a fent már említett objektív életutat
veszem majd górcső alá, hanem az életesemények értelmezését is, azaz, hogy milyen
értelmet ad a kérdezett az egyes eseményeknek, hogyan építi be ezeket pozitív (siker-)
identitásába.
Beszélgetéseink során ki fogok térni az őket érintő hátrányos megkülönböztetésre,
előítéletek tapasztalataira, diszkrimináció okozta nehézségekre, „cigány” szó használtára.10
Változóim a következők voltak: család szerepe, ”cigány-identitás” elfogadása,
előítéletekkel
való megküzdés, a siker elérését befolyásoló pozitív és negatív tényezők, milyen áldozatot
hozott, mi motiválta.
Minden interjú Borsod-Abaúj-Zemplén Megye egyes településein készült,
igyekeztem saját otthonukban felkeresni kérdezettjeimet, hiszen a tárgyi környezet is
nagyon jellemző egy személyre. Interjúalanyaim munkatársaim, barátaim, ismerőseim
köréből kerültek ki, 5 nővel és 10 férfival készítettem interjút. Nyíltan vállalják
származásukat, megengedték, hogy nevüket elhallgatva, kutatásomban idézhessek tőlük.
Sajátosságaik:
átlagéletkoruk 35 év,
szinte kivétel nélkül házasok, illetve élettársi kapcsolatban élnek, csaknem felük (6
fő) vegyes kapcsolatban él,
családonként egy- három gyermekük van,
kettő elvált, illetve öt egyedülálló,
magyar cigánynak vallják magukat,
közülük egy vallja magát muzsikus cigánynak,
iskolázottságukat tekintve, kivétel nélkül diplomások, nyelvvizsgával rendelkezők,
négyen közülük, több diplomával is rendelkezik,
megélhetési gondjaik nincsenek, mindenki állandó munkaviszonnyal rendelkezik,
büntetlen előéletűek.
9
Fehér Boróka (2010): A narratív segítő beszélgetés. Esély 2010/3, 66-88
10
Pálos Dóra:„Cigány” identitások nehézségei. Esély 2010/2, 41-63.o.,
10
A romák esetében a kirekesztettségnek elkülöníthető etnikai jellege van, az
előítéletek azonban nem okai, hanem megjelenései a felszín alatti erőforrásokért való
küzdelemnek. Ahhoz, hogy az újratermelődő mélyszegénység okait fel lehessen számolni,
nem elég a felszínen megjelenő rasszizmus ellen küzdeni, ugyanis ezzel csak a
legnyilvánvalóbb tünetekig juthatunk el, az okok strukturális jellegűek, jóval mélyebben,
az állami és a társadalmi struktúrában gyökereznek. Ahogy Kozma Judit tanulmányában
olvastam: „A társadalom minősége azon múlik, hogy mennyire növelhető a társadalom
integráltsága, azaz mennyire csökkenthető az a kirekesztettség, melyet a társadalom
tagjainak bizonyos csoportjai állampolgári minőségükben megélnek. Azaz mennyire
növelhető e csoportok jogérvényesítő esélye.”11
11
Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o.
12
Dr. Furmanné Dr. Pankucsi Márta – Dr. Szabó-Tóth Kinga (2011): Összeurópai roma stratégia. Miskolci
Egyetem BTK, http://www.baz.hu/news_file/1128_X-Osszeuropai_Roma_Strategia-
elso_munkadokumentum.pdf (2015.08.30.)
11
Életminősége: éhezett –e? pénz beosztása a családban?
„Cigányként viselkedik-e”?(segély osztás napja, halottvirrasztás éjszakája)
Gondolt-e rá, hogy a megszerzett tudás birtokában segítse a roma közösséget?
Elmagányosodás:”bech” féle depresszió kutatása.
12
II. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
13
http://www.szabonekarmanjudit.hu/wp-content/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di-%C3%A9s-iskolai-
szocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91-von%C3%A1sai-roma-gyermekek-
%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30.
14
Szuhay Péter (1999): A magyarországi Cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája,
PANORÁMA, Budapest
15
Sir Angus Fraser: A cigányok Osiris Kiadó Budapest, 1996 12. old.
13
„Általában azonban a származás az irányadó. A cigányokra is igaz, hogy tudatában vannak
cigány származásuknak, a nem cigányok pedig számon tartják a cigány származást, és
ennek alapján mondják a cigányt cigánynak.”16
A cigányság XIV. század második felében jelenik meg a Balkánon, „indiai eredetűek”,
mindig is a megtűrt népek közé sorolták őket. Magyarországon a XIV. századik ellentét
cigány és nem cigány között nem vetődött fel. Ez annak volt köszönhető, hogy az itt
letelepedett cigányságot a mezőgazdaságban és az iparban tudták alkalmazni. A
cigányoknak vezéreik voltak a vajdák, akik felelősséggel tartoztak viselkedésükért,
erkölcseikért, tetteikért.
Mária Terézia és II. József több erőszakos rendeletet is hoztak a romák letelepítésére a 18.
században. Ekkor a falvak határában telepeket”cigányputrikat”jelöltek ki, kunyhókban
laktak. Vándorló életüket megtiltották, valamint ezzel járó mesterségüket, mint a késélezés,
edényjavítás, teknővájás megélhetésüktől megfosztották őket, ezek a munkák folyamatos
helyváltoztatást igényeltek. Voltak, akik ennek hatására más országokba vándoroltak, és
volt, akiknél ez a fajta intézkedés részleges sikerrel járt, felhagyott a kóbor élettel és
földművelő, iparűző lett belőle. „Átnevelés” céljából sok gyermeket kiszakítottak a
családjukból és nevelőintézetekbe zárták őket. Akik itt maradtak, a 18. századtól
fokozatosan áttértek a magyar nyelv használatára.
16
http://www.kallaierno.hu/data/files/magyarorszagi_ciganysag_1971_2003_A+MalB.pdf
(2015.10.25.10.40)
17
Cigány nemzeti jelképek, Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1ny_nemzeti_jelk%C3%A9pek
14
„A 20. században a tömeggyártású iparcikkek elterjedése a hagyományos cigány
foglalkozásokat faluhelyen is feleslegessé tette. A két világháború között törvények is
korlátozták a vándormunkát. Hagyományos ügyfélkörük elvesztésével a romák nagyobbik
része munkanélkülivé vált, ez társadalmi konfliktusokhoz vezetett. 1944-ben a
nemzetiszocialisták Németországban és máshol, így Magyarországon is népirtást követtek
el a romák ellen. A porajmos („elemésztés”) során 30-70 000 dunántúli roma embert,
köztük gyerekeket, nőket és öregeket vittek németországi koncentrációs táborokba, ahol
kínhalált szenvedtek.”
A cigányokat a földosztásból is kihagyták háború után. A szocializmus évtizedeiben
kizárólag szociális problémának tekintette a „cigánykérdést”, és eszerint igyekezett
megoldást találni rá. Szezonális, alacsony képzettséget igénylő segédmunkákat kaptak a
romák. 1960-as években elkezdték felszámolni a cigány telepeket, kölcsönöket kaptak
lakásvásárlásra, ekkor kezdődik meg a települések szegregálódása. A telepek
újratermelődése ismételten elkezdődik, és ezt fokozza a társadalmi ellenállás, hiszen a
betelepítésükkel a települések őslakosai elvándoroltak.18
15
A magyarországi romákat három csoportra oszthatjuk: romungró vagy magyar-cigány,
oláh cigány és beás. A beások és az oláh cigányok többsége még mindig követi az
autentikus cigány hagyományokat, ellentétben a romungrókkal, akik nem beszélik a cigány
nyelvet. Az oláhcigányokra jellemző sajátos népdalkincs és oláhcigány néptánc.
Magyarországon többnyire magyarul beszélő, romungrók, magyar cigányok, más néven
muzsikus cigányok élnek, kisebb számban oláh cigányok 21%-uk, még kevesebb számban
találhatóak a beás cigányok hazákban, alig 8%-uk.20
„Magyarországon 13, törvényben elismert, nemzetiség él, ők a legnagyobb számban
elismert kisebbség, anyaországgal nem rendelkeznek.
20
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_cig%C3%A1nyok (2015.10.26.16.32.)
21
Magyarország nemzetiségei -Wikipédia
https://www.google.hu/search?q=nemzetis%C3%A9gek+magyarorsz%C3%A1gon&biw=1600&bih=775&tb
m=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0CCgQsARqFQoTCImKnq2_7sgCFWIycgodWh8BFg&dpr=1#imgrc=
89svY6m01JegmM%3A
16
2.4. A magyarországi cigányság, elhelyezkedésük Magyarországon
22
http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/A%20rom%C3%A1k%20helyzete%20Magyarorsz%C3
%A1gon.pdf (2015.10.26. 16.36.)
17
Demográfiai adatokat figyelembe véve A CIKOBI gyűjtés alapján 15 olyan település volt
Észak-kelet Magyarországon, ahol a romák többségben voltak, ez főként határ menti
„külső és a Tisza mentén húzódó belső perifériát érinti. A roma lakosság gyorsan növekvő
részaránya jellemző a Balassagyarmat–Ózd közötti, határ menti területen, a Csereháton, a
Sajó mentén, a Bodrogköz és Rétköz területén, a Bereg-Szatmári síkságon (Tátrai, 2010),
illetve a Nyírség keleti részén. Emellett azonban a Közép-Tiszavidék területe – különösen
Heves környékén és részben a Jászságban – is a cigányság dinamikus aránynövekedésével
tűnik ki. „ Ezeknek a településeknek a szegregálódása figyelhető meg, jellemző az etnikai
gettók kialakulása, így nem csak ők maguk, hanem maga a település is elszigetelté válik.
Anyagi lehetőségekben – szegényebb, kisebb érdekérvényesítéssel rendelkező térségek
felé kényszeríti a roma népességet23
23
A roma lakosság integrációjának kérdésköre északkelet-magyarországon földrajzi aspektusból pásztor
István Zoltán Pénzes János Bujdosó Zoltán epa.oszk.hu/.../EPA02498_acta_carolus_robertus_2013_2_123-
134.pdf (2015.10.26.16.41.)
24
Magyarország nemzetiségei Wikipédia
https://www.google.hu/search?q=nemzetis%C3%A9gek+magyarorsz%C3%A1gon&biw=1600&bih=775&tb
m=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0CCgQsARqFQoTCImKnq2_7sgCFWIycgodWh8BFg&dpr=1#imgrc=
89svY6m01JegmM%3A
18
2.5. Kedvezőtlen társadalmi háttér leszakadás, diszkrimináció, kiszorulás okai
Jóléti ellátórendszer forrásaiért ölre menő küzdelem folyik, győztesei a periféria alján élő
roma közösség nagyobb része. Demográfiai helyzetük a teljes népességhez képest
növekszik. Összegezve, jövedelmi viszonyaik, foglalkoztatottságuk, aluliskolázottságuk,
egészségi állapotuk, várható átlagos élettartamuk a rossz életkörülményeiknek
25
https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3( 2015.10.24.12.54.)
26
Sir Angus Fraser(1996): A cigányok Osiris Kiadó Budapest, 10.old.
27
BINDORFFER GYÖRGYI: Sztereotipizáció az interetnikus kapcsolatokban.
http://www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/archive/332.pdf (2015.10.24.12.52)
19
köszönhetően drasztikusan elmarad a többségi társadalométól. Többségük nem is érti a
romák, hogy tudnak ilyen kilátástalan életkörülmények között élni, a feszültség,
előítéletesség pedig csak egyre nő.28
2.5.1 Iskolázottság
28
A Policy Solutions politikai elemzése a Friedrich Ebert Alapítvány számára
29
Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06)
20
Újra beszélhetünk a munkáltatók diszkriminatív hozzáállásáról, hiszen azonos végzettség
esetén sem kapnak pozitív elbírálást a romák. Alacsony iskolai végzettség, alacsony
foglalkoztatottságának egyenes következménye a szegénység. "Nemcsak a szegénység
kiterjedtsége, azaz a szegénységi küszöb alatt élő relatív jövedelmi szegények aránya nőtt
2009 és 2012 között, hanem a szegénység mélysége is. A szegénységi rés-arány, azaz a
szegénységben élők medián jövedelmének a szegénységi küszöbtől vett különbsége a roma
háztartásfőjű háztartásokban élők körében 28%-ról 39%-ra nőtt.30
30
Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06)
31
Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06)
21
III. MÓDSZERTAN
Elemzési módszerként a narratív elemzést választottam, ami azért is közel áll hozzám,
hiszen a szociális munkában is fontos módszer a narratív segítő beszélgetés. Az emberek a
mindennapi életüket történetekké formálják és e történeteket, ahol ők, vagy mások a
szereplők elbeszélésekben, megfogalmazva megélik, átélik, elmesélik, újramesélik.
Az interjúk elemzésekét szinten történik: nem csak a fent már említett objektív életutat
veszem majd górcső alá, hanem az életesemények értelmezését is, azaz, hogy milyen
értelmet ad a kérdezett az egyes eseményeknek, hogyan építi be ezeket pozitív (siker-)
identitásába.32
Minden interjú Borsod Abaúj Zemplén Megye egyes településein készült, igyekeztem saját
otthonukban felkeresni kérdezettjeimet, hiszen a tárgyi környezet is nagyon jellemző egy
személyre, szívesen kezd magáról beszélni, interjúk időtartalma átlagosan 1-2 órát vettek
igénybe. Az interjúzás időszaka fél évet ölelt fel, amikor is feldolgoztam, elemeztem
beszélgetések tartalmát. Interjúalanyaimat munkatársaim, barátaim, ismerőseim köréből
32
F. Michael Connelly Torontó Egyetem D. Jean Clandinin Alberta Egyetem A narratív vizsgálódás
(Narrative Inquiry ) http://terd.unideb.hu/doc/modszertan/A_narrativ_vizsgalodas.pdf 2015.10.25.11.31
22
kerültek ki, 5 nővel és 10 férfival készíttettem interjút. Interjúk készítése kézzel történt,
eleinte nehéz volt, jegyzetelni, figyelni, beszélni, gondolkodni, de segítségemre volt, hogy
a választott témám nagyon régóta érdekel, kérdéseimet igyekeztem spontán módon
feltenni. Megkérdezettjeim nyíltan vállalják származásukat, előre megengedték, hogy
nevüket elhallgatva, kutatásomban idézhessek tőlük.
Sajátosságaik:
• átlagéletkoruk 35 év,
• szinte kivétel nélkül házasok, illetve élettársi kapcsolatban élnek, csaknem
felük (6 fő) vegyes kapcsolatban él,
• családonként egy- három gyermekük van,
• kettő elvált, illetve öt egyedülálló,
• magyar cigánynak vallják magukat,
• közülük egy vallja magát muzsikus cigánynak,
• iskolázottságukat tekintve, kivétel nélkül diplomások, nyelvvizsgával
rendelkezők, négyen közülük, több diplomával is rendelkezik,
• Megélhetési gondjaik nincsenek, mindenki állandó munkaviszonnyal
rendelkezik, büntetlen előéletűek,
Lakókörnyezetüket tekintve hatan élnek kistelepülésen, kilencen pedig nagyobb
városban. Összkomfortos, távfűtés illetve egyéni fűtés, vízöblítéses wc, meleg víz,
megfelelő lakókörnyezet jellemzi a megkérdezettjeimet,
Legtöbbjükön a rasszjegyek, mint a barna bőr, sötét haj és szem láthatóak,
A háztartásban élő személyek száma alapján, egyedül álló esetén egy főből, míg
házastársi-élettársi viszony esetén a szűk családmag volt jellemző.33
33
Fehér Boróka: A narratív segítő beszélgetés, Esély 2010/3, 66-88 old.
23
3.2. Interjú kérdései:
24
Interjúalanyaim sajátosságaként már megjegyeztem, hogy mindegyikőjük, megfelelő
körülmények között él. Beszélgetéseink szívélyesek, jó hangulatban teltek, interjúalanyaim
megnyíltak Ápoltak, tiszták, otthonaik is rendezettek.
25
Életkörülményeik gyermekkorukban jövedelmi viszonyokat tekintve szegényebb,
szűkösebb életet éltek. Mint ahogy már fentebb említettem, 11 főnél, csak apa dolgozott, 2
főnél pedig alkalmi munkákból tartotta fenn a családot. Nélkülözés nem jellemezte az
életüket, de megesett, hogy hónap végére elfogyott a pénz nem voltak se szegények, se
gazdagok, megélhetési gondokkal küzdöttek. Gyermekkori nélkülözés, elősegíti a
megkérdezettek szerint, későbbi életükben a pénz beosztását, értékelését, felnőttként,
jelenleg megélhetési gondok nélkül pozitívumként élik meg. Akadt közöttük olyan, aki azt
mesélte, hogy gyermekként haragudott a szüleire, amiért szerényebb életet éltek, mint az
osztálytársai, nem igazán értette, hogy ő miért nem kaphatja meg ugyanazokat a játékokat,
ruhákat. Azt hitte, hogyha ugyanolyan ruhákba jár, mint a magyar származású
osztálytársai, akkor kevésbé nézik le cigány származása miatt.
Kivétel nélkül büszkék a megkérdezettjeim, jól érzik magukat erős bizonyítási vágy
tükrözi őket, változni akarás, küzdés jellemzi őket. Beszélgetésekből kiderül, hogy nem
akartak belesimulni a társadalom elvárásaiba, gyermekkoruk óta küzdöttek, tanultak, hogy
mára sikeres, de legalábbis boldoguló cigánynak vallhassák magukat.
„Megtanultam a változás képességét. Mindenre nyitottnak kell lenni. Hová érkeztem. Talán
még nem érkeztem meg, csak úton vagyok, de a felismerések, az élet értelme, a humanitás,
az emberek ismerete és tisztelete, az emberi lét, élet értelme. A megismerés útján vagyok.
Még nem érkeztem meg, de próbálkozom megérteni, miért születtünk meg. Miért kell
harcolnunk. Hogyan kell élnünk, ahhoz, hogy elmondhasd, mindent értek. (cigány ügyvéd)
26
A nehézségek ezeket az embereket, nem eltántorította, hanem arra ösztönözte, hogy
kitörjenek, és ne elvegyüljenek. Képesek voltak befolyásolni saját életüket, mozgósították
belső erejüket, figyelték a környezet adta lehetőséget, kapcsolati tőkéjüket pozitív irányba
használták.
„Nagyon nagy családom van. Rokonaim örülnek a sikereimnek, bár nem mindenki tudja
értékelni, de nem gond. A mai napig tartom a kapcsolatot mindenkivel, akivel csak tudom.
Úgy érzem csak én változtam, a település, a rokonaim, nem. Olyan mintha megállt volna az
idő, és olyan mintha csak én jöttem volna el” (cigány szociálpedagógus)
Milyen volt az út, mit fizetet érte, származása, hogyan befolyásolta az életét?
„Édesanyám mindig azt mondta, hogy kisfiam, neked tízszer annyit kell letenned az
asztalra, mint másnak, ha azt akarod, hogy elfogadjanak. Tiszteld és szeresd magad, mert
cigány vagy, de tanuld meg, neked mindenért küzdeni kell” (cigány hivatali dolgozó)
„Otthonról biztatást kaptunk, hogy tanuljunk. Számunkra érték volt a tanulás, az olvasás.
Mi a nővéremmel nyaranta versenyeztünk, ki tud több könyvet elolvasni a nyári szünetben.
Velünk azért veszekedtek, mert meggymagozás közbe, takarítás helyett, mi olvastunk. Az
olvasás szeretete mai napig megmaradt, ha kikapcsolódásra vágyunk, elolvasunk egy jó
könyvet.” (cigány politológus)
„A legnehezebb lépés az volt, hogy elhiggyem, van esélyem másként élni. Utána következett
azaz időszak, amiben csak magamra tudtam számítani, mert olyan útra léptem, amit
előttem még senki sem járt be a környezetemből. Közben folyamatosan igyekeztem jobb és
jobb lenni a nagyfokú lemaradásomat bepótolni társaimmal szemben majd pedig feléjük
nőni.” (cigány pedagógus)
„Erre csak annyit, minden bizonnyal az egész élet utamat befolyásolta. Nem szégyelltem
soha a származásomat, ha kellett harcoltam az ellenfelekkel. Megismertem nagyon sok
embert, nagyon sok olyan embert, akik normálisak, akik segítségével tudom, a származás
csak egy dolog, normális és nem normális emberek vannak, bőrszíntől függetlenül. A ma
problémája az, hogy nincsenek közösségi terek, nincsenek alkalmak arra, hogy a romák,
cigányok találkozzanak, ismerkedjenek a nem romákkal, a nem cigányokkal.” (cigány
ügyvéd)
„Barátaim, környezetem tisztel, hogy mennyi mindent elértem, de azt nem tudják, milyen
az, mikor a buszon nem akarnak melléd ülni, mert cigány vagy a mozgólépcsőn zárják
előlem a táskákat.” (cigány főnyomozó)
28
„Arról álmodoztam, hogy a bíróságon mondom a védőbeszédet, hogy ügyvédként
dolgozom, öltönyben, nem bakancsban, munkásruhában. (cigány ügyvéd)
„Talán azt, ami engem is motivált a tovább tanulásban. Nézzek körbe otthon, hogy akarok
e úgy élni? „(megyeszékhelyen dolgozó közalkalmazott)”
29
Mit jelent a siker számukra?
„Elismerést, visszajelzést arról, hogy értékes, amit csinálok. Fontosnak tartom, hogy
sikeres életem legyen, mert nem szeretnék idős koromban úgy visszagondolni a
fiatalságomra, hogy bárcsak …..” (cigány tanító)
„Mielőtt meghalok, azt szeretném érezni, hogy ezért érdemes volt élni, küzdeni. Magad
uram, ha szolgád nincsen”(cigány-szociális munkás)
„Kivételes sorsok vagy hétköznapi hősök a sikeres romák?”34 Minden lehetséges utat
bejárva az önmegvalósítás a fő cél, beilleszkedés, kitörés, életesélyeik növelése már
másodlagos tényként mutatkozik meg, az önmegvalósítás hozadéka. Emberi méltóságukat
szeretnék megőrizni eme kivételes sorsok, a többségi társadalom személetét bővíteni, nem
csak segélyen élő, fát lopó cigányok élnek Magyarországon. Elégedettség érzésük, még
nem teljes, sokukban még munkál a tenni akarás, motiváltságuk az elért, kitűzött cél után
sem csökken, hanem erősödik. Kihívásnak érzik származásukból eredő akadályokat, ami új
és még újabb célok kitűzésére, megvalósítására sarkalja őket.
30
3.4. A kutatási eredmény összegzése
35
Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o.
36
http://www.szabonekarmanjudit.hu/oszinten-a-ciganykerdesrol (2015.10.27.11.47)
37
Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o.
31
tartalmaz.”38 „Reziliencia olyan univerzális képesség, amely lehetővé teszi egy személy,
egy csoport vagy egy közösség számára, hogy megelőzze, minimálisra csökkentse vagy
legyőzze a megpróbáltatások káros hatásait. (Grotberg 1996, oldalszám nélkül)”39
Most pedig szeretnék a dolgozatomban a környezeti tényezők hatására kitérni. Külső és a
belső tényező is nagyban befolyásolja az egyén életét.
Lehet, hogy negatív irányban hatnak, de ezzel szemben a pozitív viselkedés kialakulhat az
egyénnél, ami a motiváltságát nagyban befolyásolja.
A környezet rizikófaktorait két csoportra osztottam, figyelembe kell vennünk, hogy ezek a
tényezők mindenki életében előfordulhatnak. Első csoportban a mindennapi életünk során
átélt megpróbáltatások, nehézségeket sorolnám, míg a másik csoportba életünk során átélt
kríziseknek tuljadonítanék jelentőséget.
„A társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő rétegek gyermekeinek életében ugyanis a
mindenki életét változások okozta problémák mellett halmozottabban jelentkeznek egyéb
hirtelen bekövetkező események, és a mindennapokban folyamatosan jelenlévő
feszültségkeltő tényezők is súlyosabbak. Mindezek az iskolai pályafutásra is hatással
lehetnek. Masten és szerzőtársai (2008) arra hívják fel a figyelmet, hogy ezen
rizikótényezők csak ritkán fordulnak elő önmagunkban..”40 Általában ezen rizikótényezők
kéz a kézben járnak és együtt hatnak az egyénre. Hogyan fordulhat elő, hogy én és még
sokan mások találkoztunk, beilleszkedett sikeres romákkal? Minek köszönhetik sikereiket?
Talán a sors kegyesebb volt hozzájuk, és kevesebb akadályt gördített eléjük? Vagy a már
említett külső és belső környezetnek köszönhető sikeres alkalmazkodásuk?
38
Varsányi Erika: Az újrakezdés képessége
http://www.kozossegfejlesztes.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/2ffe67ae857090d78525670c00816
20b/ed2ef5b63fa460b2c1257b710073c7bc?OpenDocument (
39
Ceglédi Tímea: Reziliens életútak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier,
Szociológiai szemle, 85-110.
40
Ceglédi Tímea: Reziliens életútak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier
Szociológiai szemle 85-110.
32
alján élők első olyan lehetősége a külvilággal, ahol értelmiségi környezettel találkozhatnak.
Nagyon sok alulszocializált családban, nincs napirend, egyiknapról a másikra élnek,
mondhatni élnek, ahogy tudnak. Ezért nagyon fontos a pedagógus személyisége,
embersége, szemléletmódja, eszközei.
Interjúalanyaim is nagyon sokat köszönhettek az iskola támogató szolgálatának, pedagógus
gondos, szerető, odafigyelő személyiségének. Nehézségekkel való megküzdés
elsajátításához, megfelelő kompetenciák kialakításában is nagy szerepe volt az iskolának,
szerető, támogató családnak.41 Sokat köszönhetnek még saját személyiségüknek túlélési,
megbirkózási stratégiáiknak, nagyfokú bizonyítási vágyuknak, rugalmas, alkalmazkodó
gondolkodásmódjuknak. Mozgósítaniuk kellett minden erőforrásukat a siker a boldogulás
elérése érdekében.
41
Ceglédi Tímea: Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier,
Szociológiai szemle 85-110
33
IV. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK
42
http://www.szabonekarmanjudit.hu/wp-content/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di-%C3%A9s-iskolai-
szocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91-von%C3%A1sai-roma-gyermekek-
%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30.
34
Szocializáció egy életen át tart, nem fejeződik be, születésünkkel kezdődik és halálunkig
tart. Kiemelten fontos, hogy figyelembe vegyük a romák demográfiai jellegzetességét, a
magyar társadalomhoz viszonyítva a romáknak fiatalabb a korösszetétele. Manapság a
romák döntő többsége befejezi az általános iskolát és valamilyen középiskolába folytatja
tanulmányait, de itt már jelentkezik egy nagyfokú lemorzsolódás. A cigányok élhetőbb
életének integrációnak, a szegénységből való kiútnak, mint számos tanulmány már
kimutatta, életminőség javulása csakis az iskolai végzettség szintjének növelésével és a
munkaerő-piacon értékes szakmák megszerzésével lehetséges. Az alacsony iskolai
végzettség tartós szegénységhez vezet, a kilátástalanság, a nyomor biztos útja, amit a
romáknak is meg kellene érteniük.43
43
Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06)
35
MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ
44
Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o.
45
Szabóné Kármán Judit Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Családgondozási Módszertani
Tanszék Családi és iskolai szocializáció eltérő vonásai a roma gyermekek életében
Elérhető:http://www.szabonekarmanjudit.hu/wpcontent/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di-%C3%A9s-
iskolai-szocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91-von%C3%A1sai-roma-gyermekek-
%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30.)
36
akarat mégis van, aki sutba dobva a társadalmi előítéleteket, hallgatva az erős belső
késztetésre, motivációra, a környezete pozitívan befolyásoló tényezőire úgy dönt, hogy
sikeres, tanult roma lesz. Hasonló kedvezőtlen társadalmi hátterű gyermekek és fiatalok,
felnőttek is képesek lehetnek leküzdeni a hátrányaikat, akiknek sikerült kitörniük jó
példával járhatnak azok előtt, akik hajlandóságot mutatnak a változás, az élhetőbb felé.
Eme kivételes sorsok, amelyikkel a kutatásom során interjúalanyaim révén sikerült
megismerkednem, asszimilálódtak, példaképei lehetnének az egész roma közösségnek.
Ezeknek és a hozzájuk hasonló életutaknak, nagyobb hírverést kellene kapniuk a
médiában, akik önerőből, akarattal, kitartással, megküzdöttek saját démonjaikkal a
stigmákkal. „Az iskolának példát kell mutatnia, lehetőséget kell adnia minden
gyermeknek, hogy az egyenlő esélyekkel tegye meg első lépéseit a tudás felé vezető rögös
úton. Az erősödő iskolai szegregáció, azaz a különböző származású tanulók eltérő
iskolákban vagy osztálytermi csoportokban történő oktatása, napról napra egyre több roma
kisgyermek tanulási esélyét nehezíti meg.”46 A többség diszkriminatív, szegregált
viselkedésével szemben elutasítást kellene tanúsítani. Több figyelmet kellene szentelni a
prevencióra, fejlesztésre a gyermek közösségbekerülésétől kezdve. Az óvoda és az iskola,
ami befolyásolhatja a későbbiekben az egyén önmegvalósító készségét, közösségekbe való
beilleszkedést, megküzdési stratégiák elsajátítását. Életük során, az őket támogató külső-
belső környezetnek, pedagógusoknak, családnak, döntő szerep jut az életükben. Valamint a
cigányság pozitív integrációja érdekében érdekelté kellene tenni az intézményeket,
munkáltatókat.
”Az alsóbb rétegekben gyakrabban előfordul ezen védelmi rendszerek sérülése, mégis
kialakul egyfajta sajátos alkalmazkodás a körülményekhez. Túlélési napi
megpróbáltatásaik révén életrevalóvá, ellenállóvá válnak, „bounce back” hatás
következtében visszapattannak róluk a nehézségek, és könnyebben tudnak alkalmazkodni a
folyamatos kihívásokhoz. Hátrányaik ellenére a sikeres hallgatók további titka az lehet,
hogy a képzési hierarchiában felfelé haladva csökken a származás hatása, így a
felsőoktatás falain túlra már kevésbé jutnak el az otthonról hozott hátrányok.
Valamint ez a társadalmi jelenség további kutatásokat eredményezhet és talán pozitív
társadalmi szemléletváltást eredményezhet. Hogyan lehetnek sikeresek származásukat
46
Márton Adrienn: Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód - közoktatási diszkrimináció a roma gyerekek
körében http://elib.kkf.hu/edip/D_13820.pdf (2015.10.31.)
37
tekintve, ha képesek megküzdeni a hátrányokkal és kellő akarattal, kitartással, hálával
rendelkeznek. 47
„A sarki boltban nem lehet megvásárolni a biztos receptet, érezni kell, azt a bizonyos
vágyat, ami arra sarkall, hogy én más legyek, bizonyítsam, hogy másképpen is tudnak élni
a cigányok.” (cigány pedagógus)
47
Ceglédi Tímea: Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier,
.Szociológiai szemle 85-110.
38
IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ
39
IRODALOMJEGYZÉK
Diósi Ágnes: „Értelmiségi roma nők", I—II, Esély, 1998. 5. szám, 6. szám.
Székelyi Mária, Örkény Antal, Csepeli György, Barna Ildikó (2005): Siker fénytörései, Sík
kiadó Budapest
Csepeli György-Örkény Antal-Székelyi Mária: „Hogyan lesz egy ember cigány?", Kritika,
1999. 3. szám.
Gerő Andrással beszélget Pikó András. Mozgó Világ 2004. június, 30. évf. 6. szám.
http://epa.oszk.hu/01300/01326/00052/09piko.htm (2015. 08. 30.)
Bourdieu, P. (1997): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: A társadalmi
rétegződés komponensei. (szerk.: Angelusz Róbert) Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1997.
p. 156-177.
40
Juhász Júlia(1999): Találkoztam boldoguló cigányokkal is, Orsis kiadó Budapest
Havas Gábor (2000): „Kitörési pont: az iskola", Beszélő, 2000.11. szám (november).
Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-
30.o.
41
Internetes források
Elérhető:http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%2
0mell%20_NTFS%20II.pdf (2015. 08. 30.)
Dr. Furmanné Dr. Pankucsi Márta – Dr. Szabó-Tóth Kinga (2011): Összeurópai roma
stratégia. Miskolci Egyetem BTK, http://www.baz.hu/news_file/1128_X-
Osszeuropai_Roma_Strategia-elso_munkadokumentum.pdf (2015.08.30.)
Elérhető: http://ec.europa.eu/justice/discrimination/roma-integration/hungary/national-
strategy/national_hu.htm (2015. 08.30.)
Elérhető: http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1219-
543X/tomus_14_fas_1_2009/ISSN_1219-543X_tomus_14_fas_1_2009_071-087.pdf
(2015.08.30.)
Elérhető: http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2006_2/2006_2_pankucsi_marta.pdf
(2015.08.30.)
Elérhető:http://www.kallaierno.hu/data/files/magyarorszagi_ciganysag_1971_2003_A+Ma
lB.pdf(2015.10.25.10.40)
Emberi jogok
42
Szabóné Kármán Judit Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Családgondozási Módszertani Tanszék Családi és iskolai szocializáció eltérő vonásai a
roma gyermekek életében
Elérhető:http://www.szabonekarmanjudit.hu/wpcontent/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di-
%C3%A9s-iskolai-szocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91-
von%C3%A1sai-roma-gyermekek-%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30.)
Elérhető:http://www.kozossegfejlesztes.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/2ffe67
ae857090d78525670c0081620b/ed2ef5b63fa460b2c1257b710073c7bc?OpenDocument(
2015.10.31.)
43