VIII.

A BÍRÓSÁGOK

1. A bírói hatalom az állami szervek rendszerében

A bírói (igazságszolgáltatói) hatalmi ág a Montesquieu által felvázolt államhatalmi triász része. A

törvényhozó, a végrehajtó és igazságszolgáltató hatalom hármasa az államhatalmi ágak elválasztása
elvének stabil ágai. A parlamentáris köztársaságban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom
tevékenysége politikai értelemben összefonódik. Ez a politikai összefonódás felértékeli az
igazságszolgáltató hatalmi ág függetlenségét. A modern alkotmányok szerint a közhatalom forrása a
nép, amely hatalmát választott képviselői útján és kivételesen közvetlenül gyakorolja. A bírák kétségkívül
közhatalmat gyakorolnak. Magyarországon a bírák megbízatásukat a köztársasági elnöktől kapják. A
demokratikus legitimáció szempontjából a legitimációs lánc a következőképpen alakul: a nép
megválasztja az Országgyűlést, az megválasztja a köztársasági elnököt, a köztársasági elnök pedig
kinevezi a bírákat. A bírói hatalom e láncolaton keresztül visszavezethető a szuverén népre.

2. Az igazságszolgáltatás alapelvei

Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: azt jelenti, hogy a jogvitákat az állami bíróságok
döntik el, igazságszolgáltató tevékenységet az állami bíróságokon kívül más szerv nem gyakorolhat.
Bírói függetlenség: ennek egyik záloga a köztársasági elnök általi kinevezés. A bírák csak a törvénynek
vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírák nem lehetnek tagjai
pártnak. A bíró személyét érintő függetlenség az ítélkezésbeli függetlenségben nyilvánul meg, amelynek
eleme az utasításadás tilalma, az ügyelvonás tilalma, a felelősségre vonás tilalma és az
összeférhetetlenség előírása. A bírót mentelmi jog illeti meg. A bíróság szervezeti függetlensége a
hatalommegosztás rendjében elhelyezkedő igazságszolgáltató hatalmi ág függetlenségét jelenti. A
bíróságoknak állandó bíróságoknak kell lenni, rendkívüli, statáriális bíróságok létrehozása és
működtetése tilos.
Az igazságszolgáltatás egységének az elve: Az igazságszolgáltatás egysége elvének van egy szervezeti
oldala, ami a bírói szervezetet érinti, és egy személyi oldala, ami a bírósághoz forduló, a bíróság előtt álló
személyre vonatkozik. A szervezeti egység azt jelenti, hogy ha úgynevezett szakbíróságok, különbíróságok
alakulnak, akkor annak vezetőjére, bíráira ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint bármelyik más bíróra.
A személyre vonatkozó egységesség szerint a bíróság előtt mindenki egyenlő.
A társasbíráskodás elve: Az Alaptörvény 27. cikk (1) bekezdése értelmében a bíróság tanácsban ítélkezik.
A tanács tagjai vagy hivatásos bírák, vagy a hivatásos bíró mellett ülnökökből áll. Egyesbíróként és a
tanács elnökeként csak bíró járhat el. A tanács tagjai az ügy elbírálásában egyenlő jogokkal rendelkeznek.
Főszabály tehát a tanácsban (általában háromtagú tanácsban) történő ítélkezés, s ehhez képest
tekinthető kivételesnek - de egyáltalán nem tiltottnak- az egyesbírói eljárás.
A néprészvétel elve: Az angolszász jogrendszerekben, büntetőügyekben esküdtszék jár el. Hazánkban a
néprészvétel elvét az ülnökrendszer biztosítja. Az Alaptörvény 27. cikk (2) bekezdése szerint törvény által
meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
A tárgyalás nyilvánosságának elve: A bírósági tárgyalás nyilvánossága nemcsak igazságszolgáltatási elv, de
alapjog is. Az Alaptörvény szerint a bíróság nyilvános tárgyaláson bírálja el a vádat vagy valamely
perben a felek jogait és kötelezettségeit. A nyilvánosság útján lehetővé válik a bíróságok ítélkező
tevékenységének ellenőrzése.
Az aktanyilvánosság elve: Az aktanyilvánosság elve az eljárásban részt vevő személy és képviselőjének
iratbetekintési jogát és az iratokról történő másolatkészítés lehetőségét jelenti.
Az anyanyelv használata: A bírósági eljárás nyelve a magyar, de az eljárási szabályok szerint a bíróság
előtti eljárásban mindenki használhatja anyanyelvét. Az anyanyelv használata az eljárás egészére
vonatkozik.
3. A bírósági szervezet

A bíróságok általában a területi elv alapján szerveződnek, Ez alapján a bíróság működési köre térben
meghatározott, és a bíróság illetékességét általában az e területhez kötődő jogi tény határozza meg. A
rendes bíróságok mellett egyes országokban különbíróságok is létrejönnek. Ennek tipikus formája a
közigazgatási bíróságok létrehozása.
A közigazgatási bíróság: Európa több államában működik önálló közigazgatási bíróság. A közigazgatási
bíróságok közjogi jogvitákban járnak el, ezekben az eljárásokban az egyik fél az állam vagy a helyi
önkormányzat, és a per a közhatalom gyakorlásával vagy valamely közszolgáltatás nyújtásával függ össze.
A 2012-től induló igazságügyi reform alapján közigazgatási ügyeket első fokon a közigazgatási és
munkaügyi bíróságok bírálják el, majd a törvényszék jár el másodfokon. A közigazgatási ügyekben a
jogerős bírói döntéssel szemben lehetőség van felülvizsgálati kérelem benyújtására a Kúriához
jogszabálysértés esetén.
A bírósági szervezet: A bírósági szervezet többszintű: járásbírósági és a kerületi bírósági szint, ahol
elhelyezkednek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A következő szinten a törvényszékek vannak,
majd az ítélőtáblák. A bírósági szervezet élén a Kúria áll. A 2012-ben induló bírósági reform
legfontosabb elemei az összevont közigazgatási és munkaügyi bíróságok létrehozása és az
önkormányzati rendeletek vizsgálata. Erre a feladatra a Kúrián belül Önkormányzati Tanács alakult.
A bírósági szervezet szintjei és alapvető feladatai: A járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi
bíróság első fokon jár el. A közigazgatási és munkaügyi bíróság bírói regionális kollégiumokat hoz létre.
A törvényszékek megyékben működnek. A törvényszékek egyrészt nagyobb jelentőségű ügyekben első
fokon járnak el, másrészt másodfokon elbírálják a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és
munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. Ítélőtáblák működnek a
Fővárosban, Szegeden, Pécsen, Debrecenben és Győrben. Az ítélőtábla elbírálja a törvényszék
határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot. A Kúria a legfőbb bírói szerv. A Kúria elnökét a bírák közül
kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az összes képviselő
kétharmadának szavazatával. A Kúria alapvető feladata: biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának
egységességét. Az Alaptörvény hatálybalépésével a Kúria normakontroll feladatot kapott: dönt az
önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint a helyi
önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásáról. E feladatok ellátására a Kúrián három bíróból
álló Önkormányzati Tanács működik. Az eljárást három forrásból kezdeményezhetik egyrészt a
kormányhivatalok, másrészt az alapvető jogok biztosa, harmadrészt az egyedi ügyben eljáró bíró, ha
véleménye szerint az alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik.
A bíróságok igazgatása: A bírósági igazgatás többrétegű, a bírói pályázat kiírásától a bírósági vezetők
kinevezésén át, a bíróságok működéséhez szükséges feltételek biztosításáig. A bíróságok igazgatásának
központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, a bírói önkormányzati szervek
közreműködésével. Az OBH elnökét - ugyanúgy, ahogy a Kúria elnökét - a bírák közül kilenc évre a
köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel.

4. A bírák jogállása
A bíró szolgálati viszonya a köztársasági elnök kinevezésével jön létre. Általános kinevezési feltételek: a
30. életévét betöltött cselekvőképes magyar állampolgár, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi
szakvizsgával rendelkezik. A bíró kinevezése első alkalommal 3 évre, egyéb esetben határozatlan időre
szól. A bírót első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az
ítélőtábla elnöke, a törvényszékre, a közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint a járásbíróságra a
törvényszék elnöke osztja be. A bíró kötelezettségei közül ki kell emelni, hogy a bíró hivatását esküjéhez
hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott
ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.