Excel 2007 zsebkényy_ © Bértfai Barnabas, 2007. Minden jog Fenntartval A kényy vagy anak oldala- inak masolésa, sokszorositésa esak a szerz6 irdsbell hozzéjérulésével torténhet. A betitpus elnevexésok, 2 Microsoft, a Windows, a Windows logo, az Office és a7 Exc! Deegyactt vegjeayer |AMlzosof Szotver Infrmsce telefonszama (061) 267-46:36, ‘A konyy nagyot menryistgben megrendehet a kiana 'BBS INFO Kind, 1630 Bp. P21. Tel 40737-07 ‘gre page a se ha 9 er ero Egecseere ee nan kanye, eben eaten ake ct Hise nton trad sense ans ce See et omen, des Kos step Hehe apse ISBN 978-963-9425-18-7 Kiadja a BBS-INFO Kft. 1630 Budapest, Pf, 21, Felelés kiadd: a BES-INFO Kft. Uigyvezetdje késziilta Kinizsi nyomdaban Felelis vezetd: Bordés Janos Tataomegai TARTALOMJEGYZEK 1, A iblézatkezelésrél dltaliban. 1L-LMilyen feladatot célszeri tablazatkezelovel megoldani? 10 1.2.4 tablézatok 6820 2 2, Alapvet tudnivalok 15 2.1.Az Excel inditisa ae 22.A program felepitise, 15 23. Az Excel tblizatainak felgpitése 7 2.4 Helyiés lebeg mentik hasznslata, 0 25.Billentytiparancsok. ve 2.6,Cellik es teriletek azomositisa 2 27.Kilkpis az Excelb 25 3. Fajlmiveletek. 26 3.1.Tablizat mentése 26 5.2.Modasitotteabldeat mentése a régi mogtartasa ‘mellett 29 3.3.0} tiblzat szerkesztisének KeZd6st.sennnn29 34. Meplévs tablazat betaltése 35.Export, import. 36.Tablizat nyomtatisa 4. Altatinos funkcidk.. 4.1 Nagyitas, nézetek 42-Kursormozgatis,Tartalomjeayzék 2 6 Excel 2007 zsebkin 43.Hivatkozist tartalmazé cella kijelilése 40 44.Tobb cella egyideja hijellése Al 4.5.Utolsé mivelet viszavonsisa 42 4.6. Adathevite cellaba vn 47.Coll3k automatikus kitaltise 4 48.Collatartalmnake mick 43 49.Collatartalom tire 5 4.10, Cellatartalom sthelyezise mg 4.11. Cellatartalom misolisa 46 4:12, Cellatartalom mozgatisa, mésolisa vagolap sopitségével 7 413, Adatok stvitele alkalmazdsok kit. 48 4.14. Formatum masolisa, 50 4.15. Sorok, oszlopok, munkalapok besztinisa 51 4.16. Munkalap dtnevezése, mozgatisa, masolisa 52 4.17, Uj munkalap beszirasa 53 4.18, Sorok, oselopok, munkalapok trle 3 4.19. Sor- vagy oszloprése beszririss, WiMEse woo 55 420, Egyetien cella beszirdsa,trlése 56 421. Sramolt, vagy Stvettadat cellsba vitele one 57 4.22, Cellahivatkozss rbgzités, rclativ és abszoit Iivathozs0k sso aoa 5, Formazisi lehetdségek. 63 5.1.Cellatartalmanak igavitiea & formazisas 0.063 52 trisiriny megvaltoztatas9 66 53 Celldk ipusainak meghatirezisa 66 544 Szamitsi pontossag, kerekités 74 5.5. Mezék szélességének 6s magassiganak illitisa 74 5.6.Cellsk isszevonssa, epyesitese 76 5,7 Sortiréscellin belil nT 5.8.Sorok, szlopok, munkalapok elretése 79 5. Bespitet stilusok és formétumok. vn 9 59.1 Silusok 5.92. Tablatormszas 5.10, Feltételes formazas 5.11, Adatjelols 7.4.Hibaizzenetek, hibaelemzss 8. Egyéb miiveletek S.LAblaktabla rogzitése.. 8.2.Cellik, cellaterletek elneverise mmm 2S '83.Adatok sorba rendezise. 17 84 Helyesiras ellendraés 8.5 Keresés és csere a tablazatban 86 Tablazatrészek Keretezése, vonalazasden 87. Tablizatrészck hattersnek beilitisa 88.Tablézatok vécelme, zirolisa '8.9.Celliba ithats adatok korltozisa. 9, Objektumok és sbrik kezel@se..nvu 9.1. Abrik besei7a88 9.2. Képek kezelése, 93.Alakzatok kezekse, 94. WordAr. 9.5 Szavegdoboz0k. 9.6, 0bjektumok. 97 Szimbsumok 10, Grafikonok, diagramok. 0.1 Diagramtipusok,8 Excel 2007 zsebkny 10.2 Grafikonok, diagramok keszitése. 103. Diageam méd0sIs@ snes 1031. Tarlés 1032, Diagram dthelyezdce, dtmeretezése 1033. Diagram részeinek formiziso, 1034. Adatsor formézisa, 1035. Adatpontformizasa 1036. Diagramtipus valtisa 1032. Diagramelrendezésok 6s feliratok 1038. Térhatish abjektumok kezelise 1039. Tovabbi diagramnészek formazaso 103.10. Diagram kiegeszitése 103.11. Diagram elnevezsse. 103.12. Forrisadatok megvsltoztatisa 11. Haladé funkeidk - 1, Adatbéeistablazatok 112. Adatok sairése . 199 113. Téblizatok stalakitisa 206 113.1. Szdveghsl osalopok készitése, 1208 1132, Ismetlddésck eltavolitisa 208 1A. LehetSségelemzés,eélértékkeresés, solver...209 11.5 Tagolas és résedsseegseamitis. 213 1116. KimutatSsok készitese 217 1,7 Korrektara, megiegyzések 220 AILS. Vezérldk és makrok. 221 TIBI. Ver8e6K enon 21 1182. Makrok 224 119. Tovabbi lehetésegek a tiblazatokkal 208 12. Konfigurilés és testreszabis. eer 121, Beilltasok... is aacaaaaan231 122. Bszkéztar modositica 236 A tablézatkezelésrl talaban 9 1. A tablazatkezelésrél altalaban A. szimitégéppel _megvaldsithaté _feladatok egyik legnagyobb csoportjat adatbzis- illetve tab- lizatkezel6 programokkal oldhatjuk meg. A tabla. zatkezelés és az adatbazis-kezelés feladata sokszor oly nagymeértékben hasonlit egymdsra, hogy néha nehéz eldinteni, hogy tablizat-, vagy adatbézis- kezel6 programot haszndljunk. Természetesen a valaszt sokszor az dnti el, hogy mely programti- pus kezelésében vagyunk jératosabbak, bar egyes foladatokat tablizatkezel6vel konnyebben megva- lésithatunk, még masokat szinte Iehetetlen. Mind- emellett sajnos az adatbazis és tablazatkezelésnél a programokat profi médon kezeldknek is nha gon- dot okozhat az, hogy megtalaljak az eredményhez vezett megfelels matematikai algoritmust. Tovab- bi Kilénbség, hogy az adatbazis kezelésnel tabb- nyire nem litjuk egyben a teljes adathalmazt, vi= sont kényelmesebbek a lekérdezések, egyedi illet ve pillanatnyi igények szerinti adatkivalogatasok,10 Excel 2007 zsebkonyy tovsbbi jobban megvdltoztathatok az adatbeviteli és megjelenitési_médsverek. Tablizatkezelésnél inkébb az elére definislt szamolisi médszer alap- jan meghatarozott adatmegielenités keri eldtérbe ‘Az adatbazis-kezel6kkel tbbnyire barmilyen adat- struktira felithatd, a téblézatkezeldkkel viszont tabbnyire csak a két- esetleg haromdimenzids tab- lizatok. Az tizleti élet adathalmazainak legnagyobb ré- seét ugynevezett kétdimenziés adatbizisok képe- zik, azaz tablizatok forméjaban is felirhatok. Ez esetben a feldolgozandé adatokat sorokban és 0s2- lopokban (esetleg tovabbi lapokban) rigzithetjik Jellemz6, hogy egy-egy adathalmazt egy tablizatra tigy visziink fel, hogy ha az bévill, akkor ez figg6- egesen lefelé exedményezzen tablazatndvekedést. Ennek megfeleléen példul ha ismeréseink adatait szeretnénk egy tablizatban régziteni, akkor egy mas mellé (természetesen kiln oszlopba) irjuk az egy adott ismerGs nevét, cimét telefonsz.imst stb. Ujabb ismerds nevet az eldz6 ala kell felvinni sigy hogy az azonos jellegi adatok azonos oszlopba keriljenek 1.1, Milyen feladatot célszerii tablazatkezelével megoldani? Mivel a tablazatkezelés olyan_kétdimenzids adatfeldolgozasi folyamat, amelyben az adatokat sorokban é oszlopokban irjuk fel, ezént a tiblizat- A tablézatkezelésrél talaban a kezel6 programokkal az igy leirhatd, tbbnyire szdmolandé adatokat tartalmaz6 feladatokat cél- szerii megoldani Vegyiink most egy igen jellegzetes példat, melyben cégiink kiilinb6z6 bevételei és kiadasai szerepelnek havi bontasban. A tablazatban teh egyrészt fel kell tdintetniink: 1 hénapokat és az éves Osszesitést, masrészt a kii- lonbiz6 bevételi és kiadési adatokat valamint ezek. Saszesitését is, Természetesen egy valédi célokat szalgalé tablazat ennél tbb oszlopot tartalmaz, de mar ezen a kis tablizaton is j6l létszik az, hogy milyen médon Iehet felvenni a kilénboz5 adato- at ‘A fentiekbél észrevehets, hogy a téblézatkezo- lés is két jol elkiildnithet6 feladatbsl All. Az egyik feladatrész a tablazat elkészitése illetve definialasa (amikor meghatirozzuk, hogy a tablazat hogy néz~ zen ki, milyen elemeket, milyen formSban tartal-2 Excel 2007 zsebkényy mazzon), a masik pedig a tablazat hasznslata, ada- tokkal valé feltdltése, a benne Iév6 adatok médosi- tsa, Persve a7 egésr feladatnak semmi értelme rrem lenne, haa felhasznalonak a hasznilat sori barmit is szdmolni kellene, A tablazatkezelésnek pont az. a lényege, hogy a saimitogép a meglévs adatok figyelembe vételével a szdmothaté adatokat allandéan aktudlis értéken tarta. igy tehat az 6s2- szesen sorokat nem nektink kell dllandéan szdimol- gatni, hanem azt a gép tilti ki a meglév6 adatok alapjin. Ehhez persze fontos, hogy a tablazat elké- szitése sorin megadjuk a gépnek, hogy az egyes szimolhats értéket tartalmazé helyekre, miként szamoljon ki adatot. 1.2. A tablazatok részei Mint ahogy azt kordbban léttuk a tablizatok el: sOsorban oszlopokbél és sorokbol Allnak. (Az adat bazis-kezel6 programok mezéi megfelelnek a tib- lazatkezel6k oszlopainak, mig a rekordjai a sorok nak.) A tablizatkezeldben a sorokat szémokkal, az oszlopokat az dbéeé betilivel azonositjuk, Ennek megfeleléen az oszlopokbél és sorokbdl Ilo tablé- zatot tigynevezett cellakra oszthatjuk. Egy cella (amit néha szokas mezdnek is nevezni ~ nem Ssz~ szetévesztendS az adatbizis-kezel6programok mez6jével) az clé2 mintin példaul a janudr havi anyagkéltség, vagy szintén egy cella a job alsé sarokban talilhaté teljes- végdsszeg. A cellik azo: A tablézathezolirél ban 23 nositésa tigy tirténik, hogy meghatérozzuk melyikk betiivel jelzett oszlop hanyadik sorérdl van s26. (A. Liblizatokban leheldség van egymas melletti cellék Ssszevonasira is, bir az ezekre val6 hivatkozis a késobbiekben nagyobb figyelmet igényel. llyen celladsszevondsra példa a fejlécben a bevételek és a Kiadsok felirat.) A cella tartalma igen sokféle lehet, melyek ko- itl hérmat célszerii kiemelni. Az egyik legielleg- zetesebb eset, amikor egy cella fejlécet vagy infor- szbveget tartalmaz. Ez egy el6re meghati- rozott sz6veg, amely arra utal, hogy abban a sor- ban vagy oszlopban milyen adatok allnak, azok az adatok mire vonatkoznak. llyen cella példéul a feb- rar sz6t tartalmazs cella i, de ilyen cellik althat- ‘nak a tablézatban bairhol énélléan is, E cellék tartal- mt a munka sordn tobbnyire nem médositiuk. A. mask jellegzetes cella az adateella, Ebbe a celléba irja be a felhasznal6 az adatot (példdul a mareius havi rendszeres bevételt). Es végiil — amia legfontosabb — a szdmolt cellék. A. tablizatokat tobbnyire azért készijik el, hogy a folyamatosan bevitt adatok alapjén mindig aktualis képet kap- junk adatainkrét. Ez esak gy megy, haa szimol- haté adatokat nem nekiink kell allandéan ijrasza- molni. Hlyen sz4molt cella lehet az eléz6 példaban barmelyik hénap Ssszesen oszlopaban talélhats Erick, vagy az Gsszesen sor barmelyik celaja, Ezen celldkba tehét nem a felhasznélénak kell adatot4 Excel 2007 zsebken, ini, hanem a tablazat elkészitésekor kell megha rozni, hogy az adott cella tartalmat a gép hogyan tudja kiszdmolni. Ennek megfeleléen © cellékba tWbbnyire valamilyen matematikai formuldk ke- riilnek, Természetesen a tablézatban nem a mate matikai képlet latszik, hanem annak eredménye. Ily médon tehét a fenti példaban a januar havi Ssszesen cell’ba az angol verzidban az {UM (B3sE3) a magyarban az =SZUM(B3:E3) figgvény kerdil, mely szerint a cella tartalma a BS 6s E3 cellik altal hatarott terileten talalhaté nume- rikus adatok dsszege- ‘A programok a haszndlat sordn nem tesznek kiilinbséget a fenti celldk kézt, ez csupan a mi cligazodasunkat szolgélja ‘A cellakba irt adatokat az adatbazis-kezelOkhiz. hhasonlan megkilénbiztethetjak tipus szerint is tennek megfeleléen az adattipus lehet peéldaul karak- teres, numerikus, s24zalékos, pénznem, datum, stb. ‘A tiblizat kitéltése soran figyelemmel kell len- ni arra a tényre, hogy amig egy szSveget irunk a Képernyore, addig elegendd volt egy egyszerit kurzor, de a téblizatkezelésnél azt is jel6lni kell, hogy az a s2éveg, amit éppen beinunk, az melyik cellaba keril, Ennek megfeleléen a tsblazatkezelé programok egy aktuilis cellat is meghatéroznak a seokvanyos kurzoron ttl Alapvet tudnivalbk 15 2. Alapveté tudnivalok Az Excel programot_a Windows operdciés rendszerbdl indithatjuk a Start mend -> Programok ~> Microsoft Office pont alél. (A program inditisé- nak feltétele a sikeres telepités.) Az Excel inditisat kovetGen elészir a Microsoft Excel feliratot tartal- maz6 abra jelenik meg, majd ez eltiinve egy sires tablizat. Ekkor megkezdhetjik munkankat. 2.2. A program felépitése A program a tibbi Office 2007 programhoz ha sonléan szalagokat tartalmaz, igy a ktilinbézé tevékenységek kivilasztisa tigy trténik, hogy a képemy6 felsé soraban taldlhats megfelel6 meniire (szalagnévre) allva egyszer megnyomjuk az egér gombjat, majd a megjelend szalageél a kivént iko- non kattintunk. A gombok hasznélatardl a prog- ram tijékoztatist is ad olymédon, hogy az egér-16 Excel 2007 2sebkonyy kurzorral gombra dllva egy kis id6 elteltével meg- jelenik a gomb funkcidja. ‘A szalagokon lévé gombok mérete,illetve cso- portositasa kéveti az ablak méretét, igy ha nagyobb felbontasban, teljes képernyGn haszniljuk az Ex- celt, nagyobb gombokkal és részletesebb kifejtésse] falélkozunk anndl, mintha kisebb képfelbontassal, ‘vagy kisebb ablakmérettel dolgoznank. Sairiaifaaa wes = 2B Ee ‘A szalagokon bell a funkcidk esoportostva wanna, «tbbnyire minden esoporjobb als sa {aan talthat egy Ele amie rdkatintva m Tentheté az adortesoporthoz tatoe6 parbeszédpa- nel (Ez Mnyegeben ugyanaz, mint aiket a korab- bi veraidkbon a kilonbézd menaipontok Kivlasz- tisival elémettnk) 'A program szdmos szolgaltatisa gy maki, hogy (ar skoncaallva megimutaja annak 1eend® tredmdnyt de zt cak a kallintssl aktivizai fay lehetOsgink von wégignéen a ihelséues tehaativdkat ee Kénngebben tudunk content ancl Kal hogy barmilyen miveett is végrehajtansnk, Alapyetd tudnivalok 7 (Ez azonban nem minden funciéndl van igy, riadé- sul semmi logika sines aban, hogy melyikben rnfikdlik, s melyikben nem.) ‘Tovabbi hasznos dolog a helyi meni, ami a job cegérgombbal valé kattintassal érhetd el. It mindig megtaldljuk az adott helyen elvégezhet6 legfonto- sab funkci6kat, igyhogy érdemes gyakran hasz- nalni. Az Excel 2007-es helyi mend rdadasul joval tabb mindent tartalmaznak, mint a korabbi verziok meniii, mivel tarlalomt6l és pozieiétél faggéen a fontosabb szolgaltatasok helyi eszkéztirat is meg- jelenitik. ‘Az Excel program bizonytalan hasznalata ese- tén élhetiink a sid szolgaltatésaival, amely a tobi Windows-os programhoz hasonidan itt is segit, ha valamit nem ismeriink. A helpet az FI billentyiivel, vagy a jobb fels6 sarokban I evel érhetjk el gomb segitsé- 2.3. Az Excel tablazatainak felépitése Az Excel tibldzatainak felépitése szintén sor és oselopszerkezeti, annyi kiegészitéssel, hogy a program egyszerre tibb ilyen téblézattal képes dolgozni olymédon, hogy minden téblézatot kiln munkalapra helyez, de ezeket egy alloményban tirolja18 Excel 2007 2sebkényy Game Chan ames Cal ‘Természetesen © munkalapok kézite is fell hatunk faggvenyeket, hivatkozhatunk mas munka- lapra. Tovabbi lehetdség, hogy egyszerre tibb loménnyal is dolgozhatunk, bar ennek haszndlata mar nem javasolt. Az Excel ablakinak jobb fels6 részében a Win- dows szabilyainak megfelelen a programablak meretét megvaltoztaté clemeket taliljuk. Ez alatt helyezkedik el a mentisor, majd alatta az aktudlis meni sealagia. A nyomégombok alatti sorban megtalalhaté egyrészt a cellaazonosité, ahol jelzi az Excel az aktualis cella azonositejat (az aban pl. C5), a figgvénygombot, s mellette a szerkesztéléc- ben az aktuilis cellatartalmat. (Sz4molt cella esetén ‘Alapvets tudnivalok 19 a tiblézatban az eredményt latjuk, mig ezen a ré& sven az azt meghatarozé matematikai formulét,) Az ablak fels6 részén léthatjuk az oszlopok azonositisara szolgalé betilket, bal szélén pedig a sorok azonositisit végzd szamokat. A job oldalon. 6s a jabb als6 szélén a gorditésavok helyezkednek el, amelyeket haszndini a Windows szabalyai sze- rint tudjuk, ‘Az ablak bal alsé részén a kilénbz6 munka- lapok azonositésara szolgélo fileket taléljuk. A Kivint munkalapra tigy tudunk tvaltani, hogy az adott felirati fiilre kattintunk, Amennyiben a hasznalni Kivant fill nem létszik, tigy az elottiik lithat6 nyilakat haszndlva Iépkedhetiink a lithatd fillek kézOtt. Vigyazzunk azonban arra, hogy ha véletleniil kattintottunk ra valamely fillre, akkor a tablazatunk eltiinhet. llyenkor nem kell megijedni, az nem trlédatt ki, hiszen az eredeti tablézatot tartalmazé filén kattintva (PI. Munkal) visszahoz- hatjuk téblézatunkat. ‘Az Excel ablakinak legals6 soriban egy olyan stétuszsort taldlunk, amely egyrészt megmutatja a program Allapotat (Kész, Tablizat wjraszamolisa, stb.), masrészt a kiilénbéz6 billentyiik helyzetét (pl. Scroll Lock). A stétuszsor jobb szélén a megie- lenitéste és nagyitésra vonatkozdan taldlunk lehe- tGségeket Bizonyos esetekben az ablak jobb vagy bal si Jén_megjelenik egy munkaablak is, amelyen az20 Excel 2007 zsebkonyW aktuilis tevékenységher kapesol6dé lehetdségeket talaljuk. Ez az ablakrész természetesen bezarhats, gy nem foglal helyet a tablizatbsl. Az Office 2007 legnagyobb iijdonsiga a Korsbbi valtozathoz képest az, hogy nem meniipontokat é eszkbztérakat tartalmaz, hanem a meniipontokkal szalagokat hivhatunk el6, amelyekben ikonok for mdjaban talljuk meg a kivant funkeist. A megjele- nd szalagok az éppen haszndlt IehetSségtl figge- nek és a mendipontokkal vilasathatdk ki. Alapeset- ben a Kezdélap szalag jelenik meg, amely az alap- vets funkciGkat tartalmazza, ae 2.4. Helyi és lebegé meniik hasznalata Egyes szévegiformézésok esetén a kijelolés utin halvényan megielenik egy lebegé eszkéztir, amely segitségével szintén elvégezhetjuk a legfontosabb formézésokat. (Bir ha ez a szalagra esik, gy a szalag parancsai érvényesiilnek.) Tovabbi hasznos lehetség a jobb egérgombbal cléhivhaté helyi meniik haszndlata, amely tartalma mindig az adott helyen elvégezhets lehetSségektél fllgg, igy nagy valoszintiségge! megtaldljuk rajta a nekiink sziik- séges tevekenység iKonjat is. Alapyet® tudnivalok 24 2.5. Billentyéiparancsok Az Excelben a billentyk hasznélatéval minden miivelet elvégezhets egér nélkiil is. Ha az Alt gombot lenyomjuk, tigy a szalagokon megjelennek azok a betik, amelyeket le kell ttni ahhoz, hogy az adott funkciét érvényesitsik, vagy az adott szalag- ra alljunk. 2.6. Cellak és teriiletek azonositasa A celldk azonositésa tigy trténik, hogy megha- térozzuk melyik betiivel jelzett oszlop hényadik sordrél van 826, Eszerint a bal felsé collat A1-el, a harmadik oszlop negyedik sordban taldlhaté cellat Chel azonositjuk. Az azonosités az X, Y, Z utin AA, AB, AC-vel folytatédik. a Amennyiben tehdt egy cellat kell azonosita- nunk, nines kilénésebb probléménk, hiszen a cel lita sor és oszlopazonosit6jéval meghatarozhatjuk.22 Excel 2007 zsebkany Egy cella azonositésa tehit az oszlop & a sor azo- nositjinak egymas utin irdsival tortenik, Pl: B2, Dig, AFI23. A kordbbi verziékhoz képest az Excel 2007-ben jval nagyobb méreti tablakkal is dolgozhatunk, hasznalhatunk hirom betibdl lo osclopazonosi. iSkat (XFD-ig dsszesen 16.384 oszlopol, illewve blo mint 1.000.000 sort Tabb cella azonositisa esetén a legegysceriibh mésiszer az, amikor a teriilot bal fels6 és jobb also celldjinak kett6sponttal_elvilasiott.azonositsjat alkaimazzuk. Gnalldcellak felsorolésa pon- tosvessz6vel,cellametsaéspontok kijeldlése szokd2- 2el rte, i Haromdimenziés tablézat esetén a munkalapok Ssszevonasa_a_munkalap-elnevezdsek kizé tett hhasonls jelekkel tarténik Teriilet azonositisa tehat annak bal feleé és job als6 cellijanak megadésaval valésul meg, PL: B2:C4, D5:ACI23, B2:B500, Sorok azonositisa a kezd6 és a zar6 sor sorseé: ‘manak kett6spontial val6 elvalasztésdval is Teirha- 6. Pl: 210, 1100, 55, ‘Alapwettudnivaidk 23, Oszlop azonositasa a kezdé és a zir6 oszlop be- tijelének kettéspontal valé elvalasztéséval is deti- nialhatd, Pl: B:D, A:AA, G:C, A kivetkez6 abrak a killénbéz6 cellak és tabla zatteriiletek megadasinak médjit szemleltetik: 2 (Egyetien cella) B2:C4 (rep sorb és ‘bb osalopbat a6 4 Ese calatrtomény) BB (ay tates esziopot magéba ‘chad calatartomsny) B:D (Tobe tales oxlopot rmagibs Fogle ‘alatartomay)24 Excel 2007 zsebkany 2:2 (€9y toes sort smagsba fooals calatartorany) (Tobb tes sort ‘magiba foals caletartomsry) B3:D3 c2c4 Ceri tes a re ‘tre ch 5202:s403 (Normal celataro- many, de esak aor hhasndihat, na KAl6n ‘emaedlvozze) Ez ut6bbi azonosité alkalmazasa igen ritka, esak akkor alkalmazhats, ha dtkapcsolunk e stilusra. A formula hasznos lehet makrék alkalmazisa sorén illetve specidlis hivatkozasok készitésénel. PI Alapvet tudnivalbk 25 S{-3]0 —Relativ hivatkozés a harom sorral feljebb és ugyanabban az oszlopban lév6 cellita S{1JO(3] Relativ hivatkozis az egy sorral I jebb é harom oszloppal jobbra levé celléra 5304 Abseohit hivatkozas a harmadik sor- ban és a negyedik (D) oszlopban lévé cellira Relativ hivatkozs az aktiv calla f816t- ti teljes sorra ory Relativ hivatkozis az aktiv cella utani oszlopra s Abszohit hivatkozés az aktudlis sorra ° Abszolit hivatkozas az aktudlis os2- lopra 2.7. Kilépés az Excelbél Az Excel programbél_kilépni vagy a Windows lehetéségei sze- rint, vagy az (© Office menti Boza- ras_mentipontjival tudunk. Amennyiben kilépés elétt tablazatunkat nem mentettik el, igy a gép a mentés sziikségességére figyelmeatet minket. Ez csetben a Kivanja menteni a ... valtozdsalt? kérdés- re Igen valasz esetén mentést végez, Nem valasz, esetén mentés nélkiil kilép, Mégsem vilasz esetén pedig nem lép ki a tablazatkezelébéi26 ‘Excel 2007 zsebkein 3. Fajimiiveletek 3.1, Tablazat mentése tkésailt tiblizatunkat hitértérolén eltérotni gy tudjuk, hogy a lemez gombra fattintunke A. meniéshétése “epyetiint \Grténhet a Cr billentykombindcik alkalmazist- val vagy az( Office mena Mants menipontnak Vilasetdsival is ‘Amennyiben tibldzatunk még nem volt ek rmentve (emiatt neve sem volt) gy a megielené pirbeseédpanclen meg Kell adnunk egy neve E22 nev a szokisos éllomanynévvel kapesolates szabs- Iyoknak kell hogy megfeleljen. (Az. XLSX kitejesz= ts megaddsa nem szikséges, at a gép automat ausan gonerija) A nevet kivilaszthafk a megle 1 llomanyokat taraimaz6 lst i, de ez eset then egy reg tbldeatftatinésa treénhet meg. Az fllomanynév megadisit kivelden éitelemszerien a Mentés gombor Kell katintani Ha art szeretnénk, hogy a tablicatunkat olyan felhaszndlok is olvasni, tudjék, akiknek csak a i Fjimiiveletek 27 sgebbi Excel valtozatok vannak meg, tigy a mentési panelen az als6 sorban Iévé fajltipusnal az Excel 87-2003 munkatizet clemet kell kivélasztani a JegOrdithet6 listérél. Ekkor a fajl .XLS kiterjesztés- sel keril eltérolisra. A kordbbi verzié formatuma- ban valé mentés azonban bizonyos formézdsok és beallitésok eltarolisit nem teszi lehetévé, igy kénnyen eldfordulhat, hogy visszatiltve, a tabliza- think nem lesz olyan, mint amilyenre mi elkészitet- tik, Erre az Excel mentéskor figyelmeztet is mi ket. Ekkor célszerti az (Office menti Eldkészités pontjanak Kompatibiltas ellenérzése funkcidjat kivélasztani, 6s ellendrizni a lehetdségeket28 Excel 2007 zsebkonyy ‘A mentés panel eltéréseket mutathat Windows XP & Windows Vista operacids rendszer esetén. Ez, iilndsen akkor vehet6 észre, ha nem az alapér- telmezett mappaba kivanunk féjlt menteni. XP alatt ekkor a jobboldali mezében a Sajétgépre kell kat- intani, majd az ablak f6részében kivalasztani a kivant meghajtét, majd mappst. Vista alatt a Map- pak mezét Kell felgirditeni, ahol az intéaiben megszokott médon kell kivilasztani a szitkséges -meghajtdt és mappat. Ha az Excelbél gy lépiink ki, hogy tablizatun- kat nem mentjik el, igy kilépés el6tt a gép bizton- igi okbdl szintén rikérdez arra, hogy mentse-e az allomanyt Fjlmiveletek 29 3.2. Médositott tablazat mentése a régi megtartasa mellett Igen gyakran el6- ford, hogy egy meg- v6 tablézathor hason- 16 ij tdbldzatot kell készitenink sigy, hogy a régi Lalizat is megmaradjon, de a reg) sogitségevel Sjonnan el6slitot ablazatot is lementhessik. Ezen problema megoldiséra az a legesiszeribb mod- srer, ha a kiindulsi tablazat megnyitisa és esetle- ges viltortatésa utin az (Office mend Mentés maskeént meniipontja vdlaszljuk Az ij sllominynéy megadésinoz a mentésnel leirakhoz hasonl8 médon kell len. A tovekeny- séget Kévetden a régi néven tirolttablézatunk a hattértarolén megmarad, de a médosittt valtozat 22.5) ndven fog tarolédni 3.3. Uj tablazat szerkesztésének kezdése Ha nyitva 1évé téblizat mellett kell Gj tablazatot nyitnunk, digy az a ‘GO ffice mend Uj mentipontjst vélasszuk, Ugyanezen hatdst érjik el a Ctrl-N bile lentykombindciéval is, ‘A megnyilé panelen alapesetben az Excel egy tires tablazatot ajanl fel, de a baloldali listan vi-30 Excel 2007 zsebkonyy laszthatunk sablonkategériat, majd kézépen sab- Tont. A panel jobb oldali részében a kivant sablon elénézeti képét tekinthetjuk meg. Ha letdltjik, vagy megayitjuk a Létrehozds gombbal a kivant sablont, tigy nem egy iires tablazat jelenik meg, hanem egy adatokkal ugyan fel nem tlttt (esetleg néhany mintaadatot tartalmaz6), de eldkészitett és formézott tablézatot kapunk. A koribban megnyitott tablazatra visszavaltani a téledn [évé mésik Excel dokuimenturm gombjira SES) Kattntva,vagy a Nozot -os = szalag Ablakvaltas gombjé- wu val legdrdithetS Tistabél |v zreeosnrs valé vilasztissal fudunk. Drama Fésimiiveletek 34 3.4, Meglévé tablazat betéltése ‘Amennyiben egy Koribban elmentetttdblézatot szeretnénk 7 Meats megnyitni, ugy az (Office meni Megnyitas menipontjinak vslasztisa szik- séges. A megnyitis kérése trténhet a CirL-O bil lentyGkombinécioval is, A feltirulé parbesaédpa- nelen vagy begépeljik a nyitandé tablizat neve, vagy célszeribb médon kivilasctiuk a felkinalt listardl. (A megfelel6 dlloménynévre kattintunk, vagy ha nem taléljuk, haszndljuk a girditésavot, illetve vélthatunk kényvtérat vagy meghajtét) A megnyitands téblizat nevének a Fajlnév: felirat ‘meliett kell Lithatva valnia, Az dllomanynév kivi- lasztasat kovetGen a Megnyités gombon kell Kattin: tanunk,Bawa Een Bremen Evens ‘A megnyitis panel eltérésoket mutathat Win- dows XP és Windows Vista operaciés rendszer esetén, Ez kiiléndsen akkor vehetd észre, ha nem az alapértelmezett mappabél kivanunk fajlt meg- nyitni, XP alatt ekkor a jobboldali mezében a Sa- jatgépre kell kattintani, majd az ablak fSrészében Kivalasztani a kivant meghajtét, majd_ mappa Vista alatt 2 Mappak mezét kell felgarditeni, ahol az intéz6ben megszokott médon kell kivslasztani a sziikséges megha}tét és mappa, A fajl megnyitésa soran a Megnyités gomb le is gordithet6, ekkor lehetdségiink van specialis mo- don megnyitni dllomanyt, példéul esak olvasisra, vagy az eredeti mogtartésdval, egy mésolat meg” nyitasdval, st, Fajimiiveletek 33, Ha olyan tablazatot nyitunk meg, amely korsb- bi verzidban késziilt, gy bizonyos formizsok & bedllitasok nem lesznek menthetOk. Ekkor célszerti az (%: Office meni Eldkészités pontjnak Kompati- bilités ellensrzése funkcigjét kivalasztani, és ellen- Griani a Ichetéségeket. Ha csak mi haszndljuk a Lublat, akkor legjobb, ha a Mentés masként funkci- val XLSX formatumban elmentiik Az uloljra hasendlt néhény téblizatot digy 18 megayithajuk, hogy az (Ofte mendin wrens Kaltntds utén a legbrdGl6 men jobb oldal sz ben Kvdlasetuk a mognytni Kivanttbldzat neve "Amennyiben ‘gy. nyitottnk meg, Ublézatot, hogy masiktablizatank is nyitva volt, gy az Excel a2 Ujonnan nyitot tablézatol ese lihat6vé, de meglaria a eg is. A nytt tablzatok KBZOUt a Kovaban lefrtak szerinttadunkvaltan 3.5. Export, import Elgfordulhat, hogy egy téblézatba mashonnan kell adatot dtvenniink, vagy esetleg forditva, egy tblézat tartalmat mas programban_szeretnénk felhaszndlni. Ennek egyik ~ & egyben legegysze- riibb — médja a vagolap haszndlata, de ha kiln fajfban vannak, vagy féjlba helyezenddk az adatok, ligy az importdlista vagy exportalisra van sziike ség. Ez esetben importalaskor a megszokott meg- nyitési médon jérunk el, de a panel Fajitipus ele-34. Excel 2007 zsebkonyy méng! legirditve Kivilasziuk az importélands tablizat tipusst Egy mar Iétezé dokumentum més formatumban val -mentése esetén az (Office meni Mentés mésként meniipontjét kell valasztanunk, maj a Fajtipus felirat melleti elemet legorditve ki Kell valasztanunk az exportélands sllomany fajtjat. Se nie A dokumentum Web site-on valé kizzétetelre alkalmas formaban torléné mentése eselén a Wab page (+.himl, «.htm) formétumot kell valasztani Fajlmiveletek 35 3.6, Tablazat nyomtatasa Acco let nym wie ot meee te Gents S Office meni Nyomtatés me- riparia vagy gyemmayecntais OM gonad kathets a ee tésoktdl, tigy az OK gombbal elindithatjuk a nyom- tats. Terezetenen késhesik cook bizonyos tert let vagy megadott munkafuzetlapok nyomatsit, bin.» For snd cathe taut n heed oe ig cotta mag neasrnyese tatasi teriiletet.36. Excel 2007 zsebkonyy Ha tabb példanyt szeretnénk nyomtatni, tigy a Példanyszam melletti szamot kell megvaltoztatni gépeléssel, vagy a kis nyilak segitségével. Amennyiben kériink levdlogatist digy tb pél- dainy nyomtatisa esetén eldszir nem az elsé oldal nyomtatédik ki tObbszbr, majd folytatddik a tbbi- vel szintén tbb példdnyban, hanem a teljes anyag, végig kinyomtatddik, majd a nyomtatas a tovabbi példanyoknal is mindig tyjbél eldlrdl kezdddik. Lehetéség van a nyomtatandé téblazat nyomta- tis el6tti megtekintésére is, ha az (Office menit Nyomtatés meniipontjindl a kis nyilra kattintva a Nyomtatisi kép funkeiot valasztuk. takénos funk 37 4. Altalanos funkciék 4.1. Nagyitas, nézetek a eee a ee Lehetéség ‘van ~ ara is, hogy a Ql Osea) Lielt terletunkfoglaia ela lees képr [r= emy6t. Hines a Nécatezalagon a hjetoies (ES ragyiisaikonea kell kattntan,38 Excel 2007 zsobkinyy Altalénos Funkcidk 39 ‘A Nézet szalagon az Oldalnézetikonnal digy te- Kinthetjak meg a tablézatunkat, ahogyan az majd rayomtatisban is megjelenik a kiléndilo lapokon. ‘Az Oidaltérés megtekiniése ikon segitséyével lehetSségiink van arra, hogy a tablézatban meg- nézauik az oldaltérések helyét,iletve sziikség ese- tén a sbtétkck vonalak hiizdsival magunk is médo- sitsuk azokat. Bar nem jellemzé, hogy szilks6g volna r4, de le- hhetdség, van kikapesolni a récsok, a sor és oszlop- azonositdk, valamint a szerkesztléc megjelenitését a Nézet szalag Megiolenités/Elrejtés néiszénél [BL Gey Sirens arenas eee Nowak Pncet sa elbotavahaacad Szintén a Nézet szalagon van lehetSségink at- to, hogy tabb ablakban jlenitsak meg a tablizat kilénbiz6 részeit, illetve ezeket az ablakokat tet- svés szerintrendezziik ela kepernyén, A ricsvonalak Gs fejlécek meyjle-_ Rcivonsiae_Feteee nis 6 Belap- 4 Adpanin 7 pen othaiuk a Lap | paren earn elrendezése szalag ose wens Feaezee Sree | munkaleentsck 0k mezejében is. A kétfunkeié azonos eredményt vale 4.2. Kurzormozgatas Minden program egyik legfontosabb feladata ia llitani a kurzort, ahova gépelni szeretnénk tiscelben azonban figyelembe Kell venni, hogy (a Iuagyoméinyos szivegkurzoron kivil) az egérkur vornak wan egy keres2t alakti megjelenési formija ts, Ezaztjelents, hogy egyrésct kijlilhetiink cells, vagy celldkat, mésrészt pedig mozoghatunk a be- jopelt szBvegen bell is, Az Excelnek mindig. van cy aktualis cellfa (bizonyas esetben egy cellat tomanya), amely cellit vastagabb vonalii kerete- rissel (tartomany esetén inverzé tétellel) jldl, s amely Koordinatajit Ltjuk is a dokumentumablak feletti bal oldali sivban. A cellak kizitt igy tudunk mozogni, hogy vagy az egérrel kattintunk az aktivizdlni kivant collin, vagy pedig a kurzormozgat6 nyilakat hasz- rsiljuk. A-nyilakon kivil itis mbkédik a PgUp & UigDa billentyi i, a felfelé és leelé térténd lapo- 4sra, valamint a Home billentyG a sor elejére d- lasta. A Ctrl-Home az Al-es mezére all, a Ctr- gp és a Ctrl-PgDn pedig a lapok kézti valtést tesa lehot5ve Bir az End billentyi kiss6 misknt mikik, hhasznos ez a médszer. Els6 megayomésira litsz6- lag. nem trténik semmi, val6jaban a VEGE iizem rnadot kapesoljuk be. Ekkor a kivetke26 nyilakkal Lortén6 kurzormezgatés az adott irinyban legkze lebb l6v6 Gres cella elé visz a kurzort40 Excel 2007 zsebkiinyy ‘Tehat az Gl majd GI nem a sor végére, hanem sak a sor adatokat tartalmazé részenck végére vviszi a kurzort. Ugyanigy al majd =I, hasonlit a hoz, csak ekkor nem minden esetben kerill a kurzor a sor elejére, hiszen ha az aktualis cella ett valahol van tires oszlop, tigy az azt kivet6 els6 cellara alla gép. Amennyiben a kivilasztani kivant cella_nem latszik a képernyén, gy hasznélhatjuk az. alsé és a jobboldali gardités4vokat. Ha réalltunk egy celléra tigy annak pozicigja és fartalma megjelenik a dokumentumablak és a nyomégombok koz6tti sivban, a szerkeszt5lécben is, Ha erre, a cellatartalmat tartalmazé sivra kattin- tunk, digy a kurzor szivegkurzorra valtozik, s lehe- téségiink van a cella tartalmanak médositasira. Ez esetben a kurzormozgat6 nyilak mar a szdvegszer- kkesztésben megszokott médon funkcionslnak, 4.3. Hivatkozast tartalmazé cell kijelélése Eléfordulhat, hogy olyan cellat kell kijel6lniink, amelyik egy webhivatkozast tartalmaz. llyenkor a sima kattintds nem megfclel6, mert akkor a gép a weblapra ugrik. lyen esetben a kattints utin még egy kis ideig nyomva kell tartani az egérgombot, gy a cella keriil kijellésre és nem tirtenik meg a hivatkozds aktivalésa. Aitalnos funk a1 4.4. Tébb cella egyidejii kijelélése Tobb cella egyidejd Kijelélése tébb_ médon is rlénhet, A modszerek a szdvegszerkesztékben megszokottakhoz hasonléak. Nem kell mast tenni, mint a kijel6lendé cellatartomany egyik sarkéra illni a cellakurzorral, majd az egér gombjénak folyamates nyomvatartisa mellett a kijelolend6 larlomany misik végére mozgatni az egeret Amennyiben a tartomany megielel, engedjik el az egér gombjét. TSbD cella kijelOlése esetén a bal szélen lév8 nyomégombok alatti pozicidjelzés nem, egy cella koordinatsjat, hanem a hatarold cellik adatait jelzik a kivetkezé médon: AXB5 (Ez eset- ben egy hat cellabét all6 blokkot jeldltank ki, melynek egyik sarokpontja az A3 cella, a masik pedig a BS) Tobb cella kijelolése lehetséges a Shift billentyé ayomwatartisa alatti kurzormozgatéssal is, ez eset ben nem elmozdifja a kurzort a gép, hanem folya matos cellakijelolést haje végre. Teljes sor kijeldlése esetén elegendé a sorszim: ra, ostlop kijeldlése esetén az oszlop betijelére kattintani (az egérkurzorral rimutatni, majd kattin- tani) ‘Az A betii melletti, yj x 86 sor feletti haromszbgre vald kattintés a teljes tab- lazat kijellését eredmé42 Excel 2007 zsebkinyy 4.5. Utols6 miivelet visszavonasa Mivel még a gyakorlotflhasendl6k is végechetnek olyan miveletel, amely- MEU! tds Taipan wokva ine ic ‘coleler‘chetgeee icone PSO EA Tan dee Paesepitt wibvloet vases adhe vom: ta x Sagi ies widen scronte eno fa fin these meg. Mvel-2 sitestonds gon tele egbralt6clemet is tank Iebetaty van 4 iSbbeeintdvisemvondsra,azaz ast leghdve Hivdlaathatiak, hogy meddig kivdnunk vse: ‘on anveleteket lenetSog cmertdben bite ecesieeanay «aaah orm, wade ee tink volna, iszalittajuk a geppel ae C168 la port Tenndealisen Winall. vonhats a visszasllités gombrakattintva. i 4.6. Adatbevitel cellaba Ures celléba adatot igen egyszeriien bevihe- tink. Ehhez nem kell mast tenni, mint réallni a KitGltendé cellira és begépelni a Kivint adatot, Gépeléskor a bevilt adat folyamatosan megielenik az aktuilis celldban és a fels6 beviteli sévban (szer- keset6lécben) is, Amennyiben egy cellaban mar van adat Ugy a celléra alls és a celléba valé adat- begépelés a régi adat elvesztdsét, iletve a helyébe aij adat bevitelét eredményezi. (Ha javitani szeret- Atalénos Funke 43 honk, gy kattintsunk a kurzorral a szerkeszt6lée ivant pozicisjéra.) Egy celléba gépethetiink szimokat, szveget és hepletet is. Ha egy cellaba szdmot gépeliink, gy vt a kés6bbiekben felhasznathatjuk szmitisaink- wz. Ekkor azonban igen fontos, hogy csak magat vv adatot gépeljik be (tehat pl. db. jelet ne gépel- tink hozza) és azt is esak numerikus karakterekkel (chat példdut nulla helyett ne gépeljtink o betit), Svoveget cimkéknek, egyéb azonosits feliratoknak wos megjegyzéseknek is hasznilhatunk. A képletek area szolgalnak, hogy a cellaba olyan adat legyen ‘maja lathats, amely mas cellskba ist adatokbsl kepaddik, Ha cellazonositet szeretnénk megadni, akkor wl be is gépelhetjik, de ha a szerkeszt6lécben sverkesztiik a cellatartalmat, akkor a tablézat egy cellijan val6 kattintas a cellazonosité bevitelét, a lablizat egy teriiletének kijeldlése pedig terilet bevitelét eredményezi44 Excel 2007 zsebkinyy 4.7. Cellak automatikus kitéltése Az Excel lehetdséget ad arra, hogy tabb cellat bizonyos sorozatokkal tltsiink fel. Példdul a ko- rabbi havi bontésban szerepl6 tablézat hénapjait nem kell egyenként kifrni, elgg KOziilk csak egyet. Ezt 2 KoveleaS: mdr oldhat juk meg: gépeljiik az elsé cellaba a sorozat elsé elemét {jelen esetben a januit). Ha mar e2t korébban megtettik, tigy elegendé a cellat al zalni, Ezt kivetSen dlljunk az egérkurzorral a cella job als6 sarkan lévé kis négyzet- re, majd az egér gombjénak folyamatos _nyomvatartisa rmellett jel6ljak ki azon cell kat, ahova a tdbbi adatot szeretnénk fen, (Pl. hiizzuk 11 celléval lefelé.) Az egér- gomb elengedésének hatisé- ra.a megadott cellakba automatikusan bekeriilnck a sorozat tovabbi tagiai Ha a gép nem ismer fel sorozatot (hénapok, da- tumok, hét napjai, stb), gy a cella eredeti tartal- aval tlti ki a megadott celldkat, igy ez hasznal- hats masoldsra is. Szdmsorozatokndl értelemszerti- en legalabb ket elem begépelise és kijelilése sztik- tans funkci6k 45 ‘ges a sarokelem hiizésa el6tt, hogy a sorozat tolytathaté legyen Tovabbi lehetdség,az automatikus listafolytatas, unely esetében egy tobb oszlopbél alld listéban [ahol példaul az elsé oszlop adatot, a tabi beldle zirmaz6 filggvényt tartalmaz) az alkalmazote képleteket az tjonnan begépelt elemre vonatkoz6- lag is beija 4.8, Cella tartalmanak médositasa Ha valamely cella tartalmat meg szeretnénk wiltoztatni, gy alkalmazhatjuk az eldbb emlitett, lilirésos médszert is, de javilés esetén célsze- ‘ib, haa cellara vale radllas (kereszt celléra dlliti- Boilosziés menipont- 7)" ia, “3 gomb stb.) [iirc —) Az Office ijabb vilto- /Sazzemenman sotai a vagélapot vig6-[S)emesepruees )) konyové egészitették ki, || EZ SS. || iny ide fbb objektum ciolyezhet6. Kivigéskor » vagokinyube tgy hex ||) au nomen Iyezddik az objektum, Bs tiare hogy a elBzbleg ott 1év6 ss megmarad. A. végé> ony tartalma a Kezdé: lop szalag Vagélap mez jonek job alsé sarkdban svi gombra kattintva wlenithets meg50 Excel 2007 zsebkiny eee heat vagék@nyy valamely Al Gosz Joke smelt ek []) Ooeiumra hatin, | Eeteecartel tunk, gy az bemiso- ———)— \édik a dokumentu- 2) [| Beitesetés rmunk "kurzor ltl X Toe jeolt helyére, Tovabbi - Icheténeg a beilestesce, ha a rémutatis utin @ tegorditdclomre, majd a Bollosztés fliratra kattn. tank Vagékinyvbal objektumottxdhni gy tudunk, hogy a ramatatis wlan a legbrdis cleme, mjd ¢ Toros fliratra hatte Természetesen a hagyoményos mbdszorekcel ésbillentyiparancsokkal ugyanigy dolgozhatunk, de ekkor mindig coak az uolsd hvdgést hase habuk Tovibbi médszer az adatitvitelre a kilénbd26 objektumok beagyazésa,fajlbél valé beillesztése és az OLE objektumok haszndlata is. 4.14. Formatum masolasa Amennyiben nem cellat, hanem a cellara vagy annak szdvegére jellemz6 formézést (betiitipus, méret, sth.) szereténk masutt is alkalmazni, gy hasznalhaljuk a formdtummésolas funkciot, Ehhez a kivetkez6ket kell tenniink: Atanas funkei6k. SL + kattintissal_ vagy egyéb _médon vigytk a kurzort arra a. cellara, amely formatumst méshol is alkalmazni szeretnénk, + Kattintsunk a J gombon (a kurzor mellett most egy kis ecset is megielenik), + végil attintsunke azon a cel, amelyet az clabb kivélasztotal azonossd Kivinunk ala kitani. 4.15. Sorok, oszlopok, munkalapok beszirasa Amennyiben utdlag der ki, hogy tbldzatun- kat kéadpen meg kell toldani egy oszloppal vagy sorral, akkor ezt a tobbi adat megyaltozésa nélkil is megteheyjak. A beszairds aktuilis celle poricis — elé torténik, iggy F Iehetdség van | gorh basis nmantalpe simi, l= tres. sor be- scitésdhoe aljunk egy olyan cellira, ami elé be sveretndak sail a sort vagy oszlopot, mah sits le a Kezdblap szalag Col me hat Beszirés funkcist az ikon alati mitra kat- celaewesia ay52. Excel 2007 zsebkonyw tintva, Innen ki tudjuk vélasztani, hogy mit szeret- rnénk csindlint 'A besziitddé tj sor vagy oszlop jellemz6i (szé- lesség, magassig, keretezések, stb.) meg, fognak ‘egyezni az aktualis cella el6tti sor vagy oszlop jellemzdivel. 4.16. Munkalap atnevezése, mozgatasa, masolasa Munkalap étnevezéschez a kattintsunk a mun- kalap nevére kétszer, vagy a jobb egérgombbal ‘valé kattintist kivetden vilasszuk az Atnevezés: mentipontot, maj isjuk at régi nevet az jira ‘Munkalap mozgatisa esetén (ez tulajdonkép- pen a lenti filek sorrendjének véltoztatésit jelenti) kattintsunk a jobb egérgombbal a lapfiilre, majc vélasszuk a Wasolas vagy tae | thelyeres ae rsag jess | Eee ‘Misolds vagy athetyertin. | eRe |) cog mepieienitese bed By Lapetazien. talthats tst ; ral kell Kv vt | Tnsetaunk 22 pte ah helt, mall az OK gombon xchat | Munkakccorenmerss- meen kattintani Ailtalinos funk 53 Mésolés esetén a tennivalé a fentiekkel meg- veayezik, azzal az apré Killinbséggel, hogy az OK ombon valé kattintas el6tt be kell ikszeini a Le yen masolat eldtti kis négyzetet (Katlintani kell rojta is). Masolas utén sziikség lehet ismeételt lap- sitnevezdsre is f [a aewens sollte Mindemellett Iehetéségiink van arra is, hogy a munkalapok fillet kilénbéz6 szinekkel lissuk el, Phhez kattintsunk a jobb egérgombbal a lapfilre, valasszuk a Laptiiszin meniipontot, majd a kivant svin kivalasztésival hatdrozzuk meg azt 4.17. Uj munkalap beszirasa Uj munkalap besziirisshoz kattintsunk a man- kalapok tin 1év6 22. fire, majd a sztkseges nevezzik ata. tj munkalapot54 Excel 2007 zsebkonyy 4,18. Sorok, oszlopok, munkalapok torlése Sorok, oszlopok, munkalapok trlése esetén igen Kirdiltckintéen kell eljérni, hiszen ez tekinté&= lyes mennyiségii adat elvesztésével jarhat. Ha esak a Sor vagy oszlop tartalmat szeretnénk kit6rdlni, ligy jellfik ki a teljes sort vagy oszlopot (a sor- szdmon vagy oszlop betijelén torténd kattintssal), ‘majd nyomjuk meg a Del billentyiit, Ez esetben a sor vagy oszlop megmarad, de iires lesz. Amennyiben teljes eyészdben szeretnénk kitér6lni sort vagy oselopot,igy tb lehetSségtink is van ‘A legepyszeriibo az, amikor a torlendd sor vagy coszlop azonositéjéra a job egérgombbal kaltin- tunk, majd a helyi menib6l a Térlés pontot vie ns Amis es eee te digmtogy ar HL )20 aro clyan —cellara, Totdformsun | 2” senoees rae amit a térlendé xl 2” es res~ tk tor, vagy oszlop (2 cect tartalmaz, majd | sere tenese a muniloerot gorditsik Le a |i omopob tonese » muntaors! Kezd6lap szalag |i rtuntsisptonese Cella meziié- ben taldlhaté Térlés funkeidt az ikon alatti nyilra kattintva, Innen ki tudjuk valasztani, hogy mit szeretnénk esinalni ldnos funkci6k 55, Lap tirlésére a legegyszertibb médszer, ha a vriend6 lap lapftién a jobb egérgombbal kattin- unk, majel a helyi mendbél a Térlés pontot vé- asztjuk Masik Jehetéiség laptirlésre, hogy vilasszuk ki s lorlendé lapot, majd gérditsiik le a Kezd6lap slag Cellak mezéjében taldlhaté Térlés funkeist vv ikon alatti nyilra kattintva, majd vélasszuk ki a Munkalap t6rlése meniipontot. (A lap torlésére rinyul6 kérdést megerdsitve a TOrlés gombon is attintani kell) 4.19. Sor- vagy oszloprész beszuirasa, térlése Lehetdségiink van arra is, hogy ne egy teljes sort vagy oszlopot, hanem csak egy részt sztirjunk be a téblézatba dgy, hogy a mégéttes terilletek mozogjanak el, a tablazat tibbi része valtozatlan maradjon.56 Excel 2007 zsebkinyy Ehhez a cellara, vagy a kijelélt teriiletre a jobb cegérgombbal kell Kattintani, majd a helyi meniib6l a Besziras vagy Térlés pontot kell valasztani Ekkor trlés esetén a kijelilt teriileteltiinik, he- lyette az Excel a vélasztasunknak megfeleléen jobbrél balra, vagy alurél felfelé lépteti be a mellet- te vagy alatta 1év6 celldkat. Ennek azonban az a vveszélye fennall, hogy az eddlig egy oszlopban lévé azonos jelentésii adatok most mar nem azonos oszlopban lesznek. A besaiirasnil szintén azonos a helyzet, hiszen csak a kijeldlt teriletre keriilnek be tj celldk az ott v6 és a mgattes acatok jobbra vagy lefelé toli- 4.20, Egyetlen cella besziirasa, térlése Ha a Kezd6lap szalag Cellak mez6jében talatha- 6 Térlés funkcidjanal a Cellak torlése, vagy a Bo- Atanas funk 57, szurds funkei6janal lév6 Cellak besztirésa pontot walasztjuk, akkor az Excel tigy viselkedik, mintha sor vagy oszlopriszt tordinénk, vagy szitrnank be, what megjeleniti a trlés vagy besziirds panelt, vhol ki kell vélasztanunk a kivant lehetséget 4.21, Szmolt, vagy atvett adat cellaba vitele A tdblizatkezelés egyik legfontosabb eszkéze, hogy egyes cellakba mas celldkbél atvett adatot, vagy ezen adatokkal végzett miiveletek eredmé- yet frjuk. A tablézatkezelés legfontosabb elve, hogy ahol olyan adat talélhaté, ami mas cellékban Jév6 adatbél szarmazik, ott soha se magunk s24- rmoljuk ki és gépeliik be az értéket, hanem minden esetben fiiggvényt és hivatkozast alkalmazzunk. Ha csak begépeliink valami adatot a cellaba, akkor az abban tigy fog megielenni, ahogy begépel- tik, Amennyiben azonban a cellsba val6 gépelést ogy egyentségjellel kezdjik, tigy uténa képletet vagy cellaazonositét is irhatunk. Ha példaul egy celliba a 123 & 456 szdmok Osszeget szeretnénk bevinni, akkor az =123 +456 begépelése sztkséges, melynek eredményeképp az Enter hatasdra a celli- ban az 579 szm fog megjelenni. Ha visszalépve megnézzitk az adatbeviteli sort, ott az dltalunk credetileg begépelt képlet lesz. talélhats, igy az kar bévithetd vagy médosithats is lehet.58 Excel 2007 zsebkényy A cllaban léw6 szamok kézé matematikat alap- imiiveletek jleit (+ Ssszeadiis - kivonds * seorzis / osztés * hatvinyozis) gépelhetjitk, hasznslhatunk szabvényos zér6jelezést,illetve alkalmazhatunk fligavenyeket, melyekrél késdbb még részletesen szélunk. PL: =ABS(3-8)+1 vagy =(54INT(3/2)+4))*2, A miiveleti sorrend & a zardjelezés a matema- tikai szabélyoknak megfelelGen tirténik. A hase- nithaté miiveletijelck a kivetkezdk: (MaTeMATIKAL Bs SZOVEGMUVELETER? Mivelet [jel [példa [erent Osszeadis Kivonds = 1 Suorzis = + fOsstis 7 ne Hatvanyoris_|_~ 32 Konkatendcid | © abanat LOGIKAL MOVELETER svenl6 Nem egyenl Risebb Nagyobb [Kisebb vagy egyent Nagyobb vagy egyent6 \nolanos funk 39 A fentieken til természetesen egyéb mivelete- hol is elvégezhettink, de ezekhez mar figgvénye hot kell haszndini Ne felejtstik el, hogy a megjelenités eltérhet a vio tartalomtél Kerekités és specidlis formatu- nok esetén. A 10% példul 0,1 értéket jelent. Mis collikra valé hivatkozas esetén a numeri- hus adat helyére (természetesen az egyenléségiel likin) a kivant cellaazonositét (ami egy ~ vagy eset- ley; Ket, hérom ~ betiib6l és szimbs! dll) kell gépel- Péledul ha azt szeretnénk, hogy az aktuilis cetla yvanazt az értéket vegye fel, mint az Al-es cella, akkor az =A karaktersorozatot kell a celléba g6- peli Természetesen a cellaazonositok és a matemati hai miiveletek kizésen is hasendlhatok a2 elSbbi- eknek megfeleléen, ly médon példaul ha egy cel~ faba az A1 és B4 cella szorzaténal egyel nagyobb -zimot kell irni, gy a celldba az =A1*B4+1 ka- saktersorozatot kell gépelniink, Eléfordulhat, hogy az dtvenni kivant cella nem 1v-aktualis munkalapon talathaté, ilyenkor a cella- .onosit6 elé egy felkidltdjellel elvilasztva az adott ‘munkalap nevét is ki kell imi, Amennyiben példa- ul a Munka3 nevi munkalapon talathaté Ad cella lalmanak a felét szeretnénk az aktudlis cellaba ini, igy az =tunka3!a4/2_karaktersorozat bevi tele sziikséges60. Excel 2007 zsebkényy Nem kell megijedni a tb betiibal vagy szim- bol Allo azonositist6l sem, hiszen ezek alkaimazasa ugyanigy tOrténik, mint az egyszdmjegytieké, Ha peldaul az ACA2-€s cella abszoliit értékére va- syunk kivénesiak, gy az =ABS(ACA2) sort vi- hetjik az aktualis cellaba, Figyelemt! A cellak dthelyezésénél, masolasénl, sor vagy oszlopbesziirasnal a cellik tartalma érte- Temszeriien megviltozik, ily médon az eredmény ‘mindlig azonos marad. Ez azt jelenti, hogy ha pél- déul az A8-as celliba az =A1+85 sort gépeljiik, majd a masodik és harmadik sor kizé két ujabb sort szdirunk, gy a régi A8-as, de most mir A10-¢5 cella tartalma =A1+87-re vallozik, hiszen a korab- ban B5-dn taldthat6 adat a sorok besztirisaval szin= tén dtkerilt a B7-re. Ez a fajta adatvsltozés mindennemé valtozta- tésnal fennall, de ett6l ne ijedjiink meg, hiszen pontosan ez biztositja azt, hogy téblizatunk min- dig helyes maradjon. Igy ha példaul a C8-as cellan a Cl-t6l C7-ig terjed6 adatok dsczesitésére szolgalé =SZUM(C1:C7) Ail, és ezt a képletet at szereténk masolni a D8-as, E8-as, stb. cellakba, tigy a D8-ba az = SZUM(D1:D7), az ES-ba a SZUM(EI:E7) ke- iil, ami igencsak megkénnyiti munkénkat. (Az Angol valtozatban értelemszeriien a SZUM helyett SUM szerepel.) Mindezeknek megfelelsen, egy a tablézatban lev adat megvaltozisa maga utén kell hogy vonja Inainos Funke 61 vis collak tartalmanak valtozssat i, hiszen a gép vinden egyes valtozas utan ijraszémolja a téblaza- lot (Lassabb gép esetén ez jelentisen lelassithatja a ‘nunkat igy ha kell, kikapesolhatjuk az automati- hus djaszdmolist, s ekkor esak kérésre tirtinik. tablizat dtszdmitisa) mega 4.22, Cellahivatkozas régzitése, relativ és abszoliit hivatkozasok \ hivatkozasok automatikus megviltozsisa mé- ‘oliskor, vagy egyéb mtiveletek esetén néha gon- Jot is okozhat, hiszen ha az A8-as cella tartalma 185 és az AB-as cellit Stmdsoljuk B8-ra Gigy a lurtalma =B1+C5_ lesz, hiszen a gép feltételez, YY most egy melletle lev oszlopban kell hason- ) miiveletet végeznie. llyen esetekben, ha a cella- ‘onositékban kiilén jelezziik, hogy az adott hi- utkozis médositésok ellenére is a megadott collé- 1 vonatkozik, tigy nem fog vallozni a cellatarta- vn, Ezt a régeitent kivant cellaazonosits os7lo live sorazonositésa elé ir $ jllel tehetjak meg, Peldiul ha az eld emlitett AB-ba 1614885 karaktersorozatot frunk, tigy mind a vr, mind az oszlopazonosité valtozatlan marad, loemészetesen ezt kilon-kilin is-_megtehetiuk, Iiszen az =$AL+$B5. csak a vizszintes mozgatés82 Excel 2007 zsebkony esetén, miga =AS1+BS5 csak a filggdleges moz gatas esetén nytt védelmet a cellatartalomra. ‘A fentieknek megfeleléen relativ collahivatko- zisnak nevezziik a hagyomanyos médon megadott azonositast, amikor a cella athelyezése a cellatarta- Jom automatikus médosulasavaljérhat Abszolit cellahivatkozis az, amikor a cellaban lév6 hivatkozast rigzitjOk ($ karakterrel), igy a cella athelyezésekor a cellaban 1év6 hivatkozis mindig az eredeti marad, Formazési Iehetéségek 63 . Formazasi lehetéségek 5.1. Cella tartalmanak igazitasa és formazasa ‘Az Excel timogatja azon lehetségeket is, ami a cella tartalmanak formai megielenitésének megval- toztataséra iranyul, Ennek megfeleléen a Wordhéz hhasoniéan az Excel cellaiba irt szémoknak, bet nek, adatoknak is megvéltoztathatjuk a betitipu- sit, méretét, igazitist, stb. Ezen jellemzok megvsl- toztatasahoz els6 lépésben a cellat kell kjeldlni. Ha tb cellaban szereinénk egyszerre jellemzt Alli- tani, akkor tdbb cella ijeldlése sziikséges. A legegyszertibb lehetds6% [Carp a Kezdélap szalag Betdtious mezojének hasznélata, ahol a betitipust és bettimé- retet tigy tudjuk meghatérozni, hogy a mellettik Lsthaté lefele mutaté nyilra kattintva legarditiik a Tehetdségeket felkindlé listét, majd_err6l_szintén kattintéssal kivdlasztjuk a meg- fiz ~}|q* 47 | rae BesPy Excel 2007 zsebkonyy Tz Excel 2007-ben a betiméret melletti gom- oka IehetGség van a betiiméretet egy ponttal sive iletve esdkkenteni WA waver vagy alt betil Kivse = laszlasa szintén a megfelel6 (F, D pone vray ap avomgombon vad kattntsea valsitha- age (Av aldhiizas gomb legdrditésével vélaset eee: ogy szimpla vagy dupla alahizist Kivs- hunk alkalmazn) "K Siasradlitét ugyanezen gombon trténd is sntelt katints valja Ki. Th callin belll igazthatjuk 32 [a adatunkat balra, kézépre vagy jobb tt walve is. Az Igazitis meghatérozé- Sthow a megfells vizszintesen vO- ddeatt sebum ellatott gombra kell kat Mae A fele6 sora figgcleges igaciti, az als6 2 aenarites igazités gombjaittartalmazza. (AZ alap- Wecimesett igazitést a celldban KS adat tipasa hatérozea meg) ‘A patter a bet szinének vale ee cesar anon UES sess ineket szimbolizalé négyzet mellett Les rere mutate nylea val6 katintseal tuck el6- weg a einkinalatot. Ered a kivdntszinen valo kak emt cal vdlasatatjuk Kia cella hitterének, iletve sabvegének sin Teegy cella bell wbbfee fométumiellenz6t (pi betiipus, betimeée!) is Kivimunk haszndlni =s= Formézasi lehetisigek 65 “gy a cella kivilasztisit KivelGen a szalag att sverkesot6lécben megjelens sadvegrészleten kell Ijloni a médosttand6 részt (az elejre réllva az ogér gombjinak folyamatos nyomvatartisa melltt Kell elmozditani az egeret ~ meszelés funkci6), majd ezutan végrehajtani a kivant valtoztatést. Ilyenkor a gép nem az egész cellin, hanem csak a ile részen végzi ela valtoztatist A jellemz6k dilitisa meniibél, a Betttipus me: job At nha lr Tee hatin eta ges. A megielend pérbeszédpanelen a killénbz6 jellemzétipusokat az értelemszeriien kivdlasztott fileken tOrténd kattintés utén tudjuk beallitani, rmajd érvényesiteni Bettipus, Igazls, st. flek).66 Excel 2007 zsebkinyy 5.2. frasirany megvaltoztatasa ‘Az Excelben Iehetdségiink van a szévegeket il- letve adatokat nem csak vizszintesen, hanem fiig~ _gblegesen, vagy tetszbleges szdgben elforgatva is a tablazatcellsba ini. ‘Az irésirany megvaltoztatésara a Kez | 3p.) délap szalagon kell a Téjolds gombra ks tintani, majd a legérdiil6 listirél kivl sziikséges irdnyt, Tetsedleges szbg bedllitasahoz a Collaformézas: Igazi- ts elemet kell va lasztani, ahol megie- | Ienik a cellaformizés panel, amely jobb felsé sarkaban_ tet- szdloges sziiget is be tudunk allitani. |_| Spt vn Sar 5.3. Cellak tipusainak meghatarozasa Amennyiben tires celléba adatot irunk, gy @ beitt adat tipusinak megéeleléen fog beallitasra keriilni cella adattipusa. Ennek azért van jelent6- sége, mert mis és mas tipusti adatok esetén, mas és mas médon fog megjelenni a cellban talalhaté adat, A cella adattipusa persze faggetlen atts, hogy a benne lév6 adat szimolt érték, vagy pedig kézvetleniil beirt szim, vagy szdveg, Formas lehetdsigek 7 ‘Az alabbi celldk mindegyékébe 1-etirtunk, de ‘mas formétumot allitottunk be, Lithaté, hogy bir a tartalom minden esetben azonos, a megjelenés jelentésen eltér: 1 too tape) sport teen out ood Hom ‘A megjelenés, azaz a cellatipus megvaltoztatisa tobb médon is tténhet. Az egyszeribb médszer a Kezdélap szalagon lévé " pénznem, szazalék és |SP~ te + | 78 38) szémformatum gombok hasznilata. iz esetben pillanatok aatttudunk val- tani, viszont nines lehetSségiink egyéni megjeleni- eésok kialakitisira ‘A Kezdblap szalag Szém mezbjében lév6 to- vabbi két gombbal Iehetségiink van a megjeleni- tet tizedesjegyek esdkkentésére és nvelésére is 3H {alt 135 Meconmvennnal | cD) | 12 % 3 \7%4 BS 3 |e |68 Excel 2007 2sebkonyy ‘Masik lehetdség, ha legdrditjdik az ezen ikonok foleitilistit, és kivilasztjuk a sziikséges formétu- mot, Fotos awonban megicgvezni ogy minder cup a meg Jeter, a vals taralom ezzel nem vsltozk, ugyana mara, Ha tohat egy clldval sedmitst végzink, gy az nem a2 ott Titota, hanem annak valde tartaleaval fog megtrténn, bar a svegformatum estén ez nem egyétel Aclaaalee Seakoe map 2 szove9 ormaturivan 23 C3 en ie oma El6fordulhat, hogy a listén nem talalunk ne- ikiink megfelel6 elemet, igy a cellatipus megvSltoz~ tatdsdnak masik médjahoz kell fordulnunk (a cella kijelolését Kavettien), azaz a listarél a Tovabbi szémformatumok elemet vilasszuk ki it Binjunk vate soma formatur ‘moka A panelen kattintsunk a kivant kategorian, s ha kell, a jobboldali részben llitsuk be vagy valasz~ szuk ki annak konkrét formajét. A cellatipusok a kovetkez6k lehetnek: Altalanos: Altalénos adatformétum, nem tattalmaz, -semmiféle beallitast. Szam: Normal szimok begépelése esetén valdsul ‘meg, auttomatikusan jobbra igazitédik, de ter _mészetesen kérhetiink egyéni igazitast is, A ki vant tizedesjegyre valé kerekitéstcelldnként kii- én-kiiln meghatérozhatjuk, alapesetben az dI- talunk bei tizedesre kerekitve térolddik. Pénznem: Pénziigyi tiblazatok esetén hasznilhato (kiln besilitandé) formula. A numerikus ada- tot kévetden (vagy el6tte) a pénznem kijelzése70 Excel 2007 zsebkinyy is megtaldlhats (pl. 396 Ft esetében a cella tar tama 396). Kényveldi: Pénznem formatumi adatok Konyvel6i formatumoknak megiellien. Datum: Datum trolasira hasznélhat6 formal, ahol a datumforma és évszizad megjelenitése fellanként valtoztathat6. Az adatok belsd tago- Hisa pontial trlénike pl 2008.01.01, de termé- uctoven j6 a 31-1 forma is. A ditum végére ne tegyiink pontot. (Ha egy datum tipust adatbol Kivonunk egy szimot, akkor a szimmal koribbi nap datumat kapjuk. Ha hozzdadunk egy s2é- Tot, akkor annyival késdbbi datumot kapunk, tng ha két ditumot vonunk ki egymésbsl, Ggy fet datum Kézt eltelt napok semat kapjuk Datum tépustt adatokkal mas mtivelet nem vé- gezhetd,) 1d6: A datumhoz hasonlé idpont térolaséra szol- 1 adattipus, ; sek se & ey sez gilt vel jon lstre. A. kerekités. seintén cellinként neghatérozhate, (pl. 35% megfelel 035-nek) ‘Tart: Amennyiben em tizedes foreaban szeret- Trénke seamokat tirolni, hasznalhatjuk ect az adattipust is. (pl V2 vagy 2/3) ; ‘Tudomanyos: Az exponencidlis formula hasznéla- tival leit szdim, amit hétkSznapi esetben inkibb toakea til nagy vagy til Kiesiszamok esetén o6l- Formézs\ lehetségek a szerd alkalmazni. (pl. 3.00e+02 megfelel a 300- nak) Szdveg: Tetszdleges Karakterekbél ll6. sorozat, ami tulajdonkséippen barmi lehet. Amennyiben a gép nem tud mas adatformstumot azonositan Cigy a beirt adatot szdvegnek veszi. Alapesetben, igavitasa balea zat, de e2t tetszés szerint médo- sithatjuk Kiilinleges: Specidlis adatok formatuma (PI. Iré- nyitdszdm, addszim, kiildnféle tirzsszémok, stb.) Egyéni: Egyedi igény szerint kialakitott szimokbdl és hozzarendelt szdvegrészletekb6t kialakithate formatum, (PI 23 db, esetén a cellaban taléthats adat 23, de mi hozzdrendeltiink egy db. révidi st) Lehetéségtink van egy cellihoz teljesen egyéni formatumokat is késziteni. Ehhez valasszuk az Egyéni kategériat, kattintsunk egy a tervezetthez, hhasonl formatumkédon, majd a Formatumkéd felirat alatti négyzetbe kattintva javitsuk at st ‘A formatumkéd maximum négy szakaszbot sill- hat, a szakaszokat pontosvessadvel vélaszthatjuk el egyméstél, Az els6 szakasz a pozitiv szimok, a masodik a negativ s2amok, a harmadik a nulla éntékek, a negyedik pedig a szdvegek formatumst adja meg. Természetesen’ megadhatunk kevesebb seakaszt is, Példul ha csak egy szakaszt adunk meg, valamennyi szam ezt a formatumot veszi fel,2 Excel 2007 zsebidnyy két svakasz megadasinal pedig az els a pozitiv szdmok 6s a nulla, a masodik pedig a negatfv szé- mok formadtumdt frja le. Ha ki akarunk hagyni egy szakaszt, tigy helyére csak a pontosvessz6t kell irmunk. A formétumkédba kilénbiz6 kédkaraktereket kell imunk. A # csak az értékes jegyeket jeleniti meg, a féldsleges nullakat nem. A 0 (nulla) nullak- kal egésziti ki a szamot, ha az kevesebb sz4mjegyet tartalmaz, mint ahdny 0 szerepel a formatumban, A 2a tizedesvesse6 mindkét oldalin az értcktelen nullak helyén s2dkézt jelenit meg. Ha a celléban Formdzisl lehetiségek 73 szdmok mellett szdiveget is meg szeretnénk jeleni- ten, tigy a szdveget foglaljuk idéz6jelek kézé, vagy helyezziink a karakter elé forditott ferde vonalat (\). Bares elvalasztashoz hasznaljunk szokizt a # ek kézt (PI. # #28) Beallithatjuk egy szakasz szinét is, ekkor a sza- kasz elejére szigletes zirdjelek kézitt beiruk a kivant szin megnevezéset. Az Grtelmezéshez nézaiink nohany példat: Ht Pozitiv és negativ szim esetén megjeleniti az éridket, nulla esetén Kihtizza a cellit Nulla és negativ szdm esetén nem jelenit meg semmit, pozitiv sim esetén Ft, végzbdéssel ds ket tize- jessel megjeleniti az értéket, ; Pozitiv é negativ szam esetén db. végzédéssel megjeleniti az értéket, nulla esetén kihizza a cella [Kék}#Piros}-#:[Z6ld]0 Pozitiv szim esetén kek, negativ szim esetén piros, nulla esetén z8ld szinnel jeleniti meg a cella értékét. Pozitiv szm esetin megjeleniti az. értéket, negativ szim esetén a Hi- ny s26tirjaa szam tin #,00\"Ft eal74 Excel 2007 esebkiny 5.4. Szamitasi pontossag, kerekités Alapesetben az Excel mindig annyi tizedes pon- tossiggal jeleniti meg a szdmokat, amennyit a cel laszélesség megenged. Amennyiben azonban m: gunk hatarozzuk meg a tizedesek szimat, a kijelzés annak megfeleléen tOrténik. Ez persze azt is maga uutdn vonhatja, hogy a szam nem fog elférni a cell ban, ezért az vagy s7élesebb lesz, vagy pedig gop oda ¢ jeleket ir. (A megjclenitendé tizedesek sz mat meghatarozni az el625 pontban leirt médszer~ rel Iehet) Fontos: A szimolas fliggetlentil a megjelenés- 11, mindig a valds értdkkel trténik. Ez sokszor problémat is okozhat, hiszen, ha példaul egész szdmra kerekitve jelenitjik meg a szamokat és ssze akarunk adni ket cellit, melyckben 23 és 1,4 talathats, tigy azt fogjuk létni, hogy 2+1=4. (llyen esetekben alkalmazhaté a KEREK fiiggvény.) 5.5. Mezdk szélességének és magassaganak dllitasa Sok esetben el6fordul, hogy a gép altal elére megaclott cellaszétesség vagy magassdg nem felel ‘meg, az til nagy, vagy éppen kiesi, igy nem fér el egy cellaban a sziveg (ha egy szbveg nem fér el egy celldban tigy azt az Excel belelogatja a mellette levbe). A cellak szélességének allitisa oszlopon- Formézisilehetdségek 75 ent egységesen oly médon torténik, hogy a legfel- 86 osalopok azonositiséra szolgal6, betiiket tartal- maz sorban a médositani kivant oszlop jobb szé- Ieee allunk (ekkor a kurzor egy fliggSleges vonallal clvalasetott oda-vissza mutatd nyillé viltozik), maj az egér gombjinak folyamatos nyomvatartisa mel: lett az oszlopot a kivant szélességiire hiizzulk, majd aztelérve az egér gombjit elengedjik. A viaszintes sormagassig allités hasonlképpen trténik, esak ez esetben a sort szimbolizalé sem alsé részére kell alli. Ha tibb sort vagy oszlopot jeldliink ki, igy ér- telemszertien mindegyik mérete egyformin meg- vvaltozik. ‘Tovabbi Iehetdség a sormagassig pontos mére- tének besllitaséra, ha a jobb egérgombbal rakattin- tunk a sorazonositéra, majd a helyi meniibé! kiva- laszijuk a Sormagass4g pontot, és a megjelend ablakba begépeljik a kivint adatot. Ertelemszerti- cn ily médon az oszlopszélesség bedllitésa is elvé- gezhetS, ha a job egérgombbal rékattintunk az oszlopazonositéra, majd a helyi mentibél kivalaszt- juk az Osziopszélesség pontot.76 Excel 2007 asebkonyy 5.6. Cellak ésszevonasa, egyesitése Sok esetben elGfordulhat, hogy a tablazat fejléc- ben vagy mis hasonlé helyen egymis: melletti cellakat dssze kell vonni, s benniik a sziveget vagy adatot kézésen elhelyezni, Ezt a feladatot tigy tad juk a legegyszeriibben megoldani, hogy az dssze- vonandé cellakat kijeldljtk, majd a Kezddlap sza- lagon taldlhaté cellék Osszevonisara szolgal6 gom- bon kattintunk, Ha a Cellaegyesités gombot legirditjiik, gy tovabbi igazitasokra is lehetéség nyilik, illetve az Osszevonds fel is bonthaté a Celidk szétvalasztasa mentiponttal icon |B eget spanminn faa) Tovibbi lehetdség az egyesitésre, hogy ha az egyesitend6 cellsk kjlbléset Kvetden a Kozablap szalog Igazités mezd jobb als6 sarkiban lev fi jel kattintva eldhivjuk a cellaformazis pane! Igar Formézas lehetségek 7 Zités filet, maja kipipéljuk a Celldk egyesitésé felirat melleti négyzetet. Természetesen csak a Kijelblés bal fels6 celijé- ban Iév6 adat jelenitheté meg. (FiggSleges egyesi- tend] gyakran célszerG az irdsiranyt is 90°-kal megvsltoztatni,) = eae Egyesitett cellék esetében fontos, hogy figget- leniil atte, hogy az adat hol, (melyik cella helyén) Latszédik, az mindig. az egyesitttterilet bal fels6 cellijaban van. (Hla tehat egyesitjik az Al és C3 Gz colldkat, & a7 adatot beirjuke terilet K6zepé- re, digy az adat a B2-ben lasik, de az Al-ben van78 Excel 2007 zsebk6n A B2 ez esetben nem tartalmaz semmit, (gy az erre vvalé hivatkozas hibajelzést eredményezhet,) ‘Az egyesités megsziintetéschez, azaz szétbon- tishoz alljunk az egyesitett cellira, majd kattint- sunk ismét a Kezdblap szalag Igazités, meaijének Gellar (Ed celacoyestes >] egyesités gombjin, vagy az ‘el6bb leirt panclen vegyilk kia pipat a Cellak eqyesitésévelfelirat melieti négyzetbol 5.7. Sortérés cellan beliil Gyakran eléfordul, hogy hosszabb széveget irunk be egy celliba, mint amilyen széles maga a cella. Ekkor ket eset lehetséges. Alapértelmenss sverint a szveg jobbra kilég a cellabsl, de ha a mle Jd cl rain aaajen a4 “igy az eltakarja a kilogé részt. A masik Ieheté af hogy a celidban lev sebveg Seb sorban fog cfhelyezkedni, ez azonban a ceila magassigénak valtozaséval jis, ami viszont nem igazdn erecimé- nyez esztétikus megielenést. A két allapot Kézt a Kezdblap szalag Tgazi- és mez Sorléréssel t8bb sorba_gombjaval tudunk valtant. A sortiréses vagy sortirés nélkilli megielenités cegysbként kivilaszthat6 gy is, hogy a Kezdblap svalag,Igazitis mez6 jobb alsd.sarkban 16v6 fa jolre Kattintva eléhivjuk a cellaformazas panel 'ga- © sortoréssettobo sorb Formas lehetségek 79 zités filét, majd kipipsljuk a Sortéréssel felirat melletti négyzete,illetve kivessziik a pipat a négy- zetbal. 5.8. Sorok, oszlopok, munkalapok elrejtése [Az Excel lehetSséget biztosit arra, hogy egyes sorokat, vagy oszlopokat a megjelenitésbol elejt- stink, Ekkor a sor vagy oszlop tartalma megmarad, minden area tSrten6 hivatkozés tovabbra is él, esue ppin nem jelenik meg a képernyén. Azt, hogy elre tett sort tartalmaz a tablizatunk nagyon egyszerti- on észlelhetjk, hiszen ekkor az azonositésok nem folyamatosak. (Pla C oszlop utan a G kévetkezik.) Sot vagy oszlop eltetéséhez kattintsunk a jobb egergombbal a sor-, vagy oszlopazonositéra, majd a helyi meniibél vilasszuk ki az Elejtés pontot Visszaillitishoz a legegyszeriibb médszer az cl- rejtett sor vagy oszlop el6tt és utini sorok vagy oszlopok kijelolése, majd a job egérgombhal elé- hivott helyi menabal a Felledés pont vilasztisa 5.9. Beépitett stilusok és formatumok A téblézatok formizasara az Excel 2007 tabb olyan lehetdséget is Kindl, amivel az esztétikus megielenitést az egyedi beallitisok mell6zésével pillanatok alatt megvalosithatjuk.80 Excel 2007 zsebkonyy 5.9.1. Stilusok Az esztétikus megjelenités hatékony megvaldsi- tisara az egyik lehetdség.a cellastilusok alkalmazi- sa, Ehhez jelljik ki azt a cellatartomanyt, amely- nek a megielenitését meg Kivanjuk valtoztatni, ‘majd a Kezd6lap szalagon kattintsunk a Cellastiu- 80k ikonon. A megjelené listan Kattintdssal vlasz~ sauk ki a nekiink szimpatikus format. (Amikor az egeret valamelyik stilus fS1é visszik, az Excel megmutatja a tablézat kijelle részén isa stilust, de cezesak a kattintas hatiséra fog érvénybe lépni.) we ag re EERE eewrmes aE CE Pse fees a NE | Ertelemszertien a kivant formazasokat e2 eset- ben a tablazat egyes részein (fejlécek, adatmezik, stb.) kilén-kiildn kell megtenni Fords! leetdségek at A panelen Iehetdség van egy altakunk korabban mar megformézott cellinak a stilusit is felvenni a collastlusok kizé, jgy a késdbbiekben a kedve megjelenitéseink sokkal Kénnyebben lesznek_al- Kalmazhaték az ij cellik formézdsahoz. Ehhez olunk arra a cellara, amelyik stilusit fel kivanjsk venni a stilusok ké2é, majd kattintsunk a Kezd6lap szalagon a Cellastilusok ikon legérditése utan az U cellastilus soron, A {sas (2 ce crigjelent pawlen'od-- [toot eae jak meg a alias neve i Iajd a négyzetek be- | stewie eas Kijelolésével alitsuk | 2 = be, hogy mely stilusjl- | me venta lemziket szeretnénk | me weet rgaiteni. (Ha ugyanis | #s=-" omer Kivalaszyjuk e2t a stic | 0mm wameat lust, tigy a cellinak | mem sak ezen jellemzéi fognak megyaltozni, a GoGo (Gbbi nem) A sajat stilusaink természetesen utélag trélhe- LOK vagy médosithat6k is, ha a nevén a jobb egér- yombbal kattintunk, majd a helyi mendbdl a t5r- lcshez a Torlés, médositéshoz a Médosités pontot vilasetjuk.82 Excel 2007 zsebkinyy, a ae A tablizatok megjelenitésének és beallitasainak mésik hatékony médja a tblaformazs, Ez a lehe- t6ség azonban mar jécskin tiilmutat a megieleni- tésbeli médositasokon, mivel a tablazat bizonyos riilnek a fejlécek, amelyeken automatikusan be- ‘apesolésra keriilnek a sztré ci ala Formézési lenetBséoek 83 megelend parbeszécpaneton ellendrizaiik a kijel: Iés adatait és a feléc meglétst. A tiblaformézds alkalmazasshoz els6 lépésben jeloljak kia formézand6 cellatartomanyt, majd gorditsik le a Kezdolap szalag Formazas tablézat- Kent ikonjét. A listér6l most kattintassal valasszuk: kia nekiink tetsz megjelenitési médot, majd a84 Excel 2007 zsebkiinyy Ha a kijelilés tartalmaz felécet, gy a panelen a ‘Téblézat rovatfejekkel felirat eldtti_négyzetnek. bejelilve kell lennie, Ha ez nincs bejeldlve, gy az Excel maga hozza létre a fejlécet oly médon, hogy a kijeldlés elé egy sort is besztir. (Ez esetben célsze- i elnevezni az oszlopokat valamilyen arra utalé névvel.) Ha meghagyjuk a kijeldlést, vagy a késbbiek- ben tijra ralépiink erre a tablarészre, igy megiele- nik egy Tervezés szalag is, amelyen megvaltoztal- hatjuk a formazasokat, bizonyos atalakitésokat is végezhetiink, illetve besziirhatunk dsszesit6 sort. A tibla névelésshez, azaz Gj sorok vagy oszlo- pok besziirisshoz a jobb als6 sarkaban lév6 « jelet kell hz 5.10. Feltételes formazas Lehetdségtink van a cella formézasat annak tar- talmat6l is fliggvé tenni, fgy olyan cellak kiemelé- sére is van lehetdségiink, amelyek tartalma a bene lévé fliggvény eredményétdl fiiggden valtozhat, {gy a kiemelés esak bizonyos ériékek esetében va- losul meg, ee chaos eect Nt eae tees eee aie ae ise ceansandy aap aa (oat Sache ere San eenie nae earl pees ea Mien ee alte Beseedial sata eee iaciage ye Sea Hi); Ll neta nee86 Excel 2007 zsebkonyy Az els6 sor (Cellakijeldlési szabalyok) osetin a killonféle értékeknél kisebb vagy nagyobb értck felvétele esetén tOrténik kiemelés, Bl woman. Hanagyob, mine 2 en mt. Ha kisebb, mint SB omscne. Hat ek ozsttvan Ha az éeték egyezike a megadottal Dy sewn Han adott szbvege tatalmaz (ED mmamin. Ha. acddtum att napa ek By mines tnt Ha kt axons tk vanateeten ‘ae a ad BD renter vba aie = Get A kivant mentipont kivélasztésit kéveléen a megielené panelen adjuk meg az értéket, illetve a formézast, amit a feltétel teljestilése esetén a cella felvesz. (Egyéni formazis esetén az Egyéni formé- tum elemet kell vélasztani,) Formézdsi lehetdségek 37 Természetesen egyedi feltételeket is megiogal- mazhatunk, ha a Tovabbi szabélyok alpontot vi- lasztjuk. Ekkor a panelen meg kell adnunk a tipust, a feltételt, az értéket és a formézast. ones TD Eo] | ona ees a ola forméssa, baa tke ait megadet LEGFELSOK Kat vor: Fomsun: ee SE + Misik chetiség a kiemelésre a Lepfelsé/legalss értékek szabilyai Sor mentipontjainak: valasztisa, hol megadott szama legnagyobb illetve legkisebb Grtékeket jeldltethetjak ki. (Példdul az 6t legna-88. Excel 2007 zsebkony gyobb érték cellsjat bekeretezziik pirossal, mikOz- ben a tobbi valtozatlan marad,) 5.11. Adatjelélések ‘Aa Excel 2007 egyik djdonsdiga a fltételesjetd- 16k alkalmazésa, amelyek a cellin bell helyez- kednek el, és amelyek az abban lév6 adatra utalnak kildnféle vizualis szimbotumokkal. It lényegsben hhacomééle lehetéségink van. ‘Az adatvonalak a cella elejét6l kezd6dnek és annak hatterét szinezik ol a cella értketsl fagg6 hhossatisdgban. Ez értelemszeriien fligg a meghata- roaott terilet legnagyobb ért6kétal. ieee i Bs ee DS se | tare tine ETE senretnemin > Az ilyen jelilés készitéséher els6 lépésben jelél- jk ki azt a cellatartoményt, amit meg kivanunk Formézés lehetdségek 89 jelilni, majd valasszuk a Kezdélap szalag Feltételes formézés ikonjat, Az Adatsavok sornal kattintsunk, arta a tipusra, amelyikkel a jeldlést meg kivinjuk tenn A msikiemelstIehetSog a cello haterének seineaése annak tartalmdtl faggéen, Ekkor a cel Iahaterek egy adott szinskdla kilOnbi6 szinelt weszik fel a tzeriny hogy a cellban 16v6 rk Imekkora a tbbiher képest. Az iyenjllés kes teadher ela lepésben eee ki aat a celatartor many ami me, Kvn jeln, maj vase 2 Kezdblap szalag Felis formas skonst. A Szinskldh sorndlkatintsunk ara a psa, ame- iyi elds meg kivénjuk tenn -—_ fy SS |e ® Peware pet sce Sok esetben eléfordul, hogy a felajénlott sxin- skiila nem felel meg igényeinknek, igy azt egyedi-20 xe 2007 asebienyy leg kell meghatirozni. Ha ilyet szeretnénk, igy 2 Tovabbi szabalyok sort kell vélasztanunk, majd a Jend panelen kivélasztani a szinskdla tipusit, majd a killénbé26 értdkekhez tartoz szineket. A panelen ezek beéllitaséra szimos lehetdség kinal- kozik, hiszen ugyanez a panel szolgal a tbbi felté- teles formazas egyedive tstelére is, 'A harmadik kiemelési lehetéség a kilnééle ‘konok alkalmazisa a collin belil. Ezek az ikonok ichetnek kildnféle szinick, iletve irényak, ame- lek attdl figgenek, hogy az egyes cellakban lévé Grtékek hogy viszonyulnak a tObbi cellsban levi ertekhez. ‘Az ilyen jeldlés készitéséhez els6 lépeésben jets jk ki azt a cellatartomanyt, amit meg kivanunk jeldtni, majd vilasszuk a Kezdblap szalag Feltételes Formézdsi lenetBségek 91 formézés ikonjat, végill az Ikonkészietek sornél kattintsunk arra a tipusra, amelyikkel a jellést meg kivanjuk tenni. ‘Az egyéni igények természetesen itis kelégit- hetk, ha a Tovabbi szabalyok sort valasztjuk, ae 4 venmanetn + Ejesnen ee (| ee92 Excel 2007 asebkinyy 6. Dokumentum-beallitasok Mivel szimos esetben a nyomtatas nem gy va- lsu meg, ahogyan azt mi szeretnénk, ezért bizo- rnyos beallitasokra Iehet sztikség. Ezeket a Lap rendezése szalag elemeinek segitségével médosi hatjuk. Sokszor megoldst jelent, ha lekicsinyitjik a tab- Lizatot. Ezt a Lap olrendezése szalag Papirméretny| mezijében a Meret: ut értékkel atalifjuk be. ‘A legpraktikusabb ‘megoldés azonban az, ha megadjuk, hogy a telies tablazat hény lapra férjen ki. Ehhez a Lap elrende- z6s¢ szalag Papirméretnyi mezéjében a Szélesség és a Magassag: mezSkben megadjuk, hogy a tabla zat 1 lap saéles és 1 lap magas legyen. a igy Sok ies helyet nyomtatna az Excel, ellen, hogy tablazatank nem tartalmase Gees, de érvenyes 0 rokat vagy oselopokat. Ekkor 2 sor & oxzlopazonositkkal jel hia valbaeblizot mogot észeket, maj Orb Kiazoka. ‘Dokumentum-besitasok 93 Srintén ezen a Lap elrendezése szalagon hatjuk be az oldal margdit,tjolasit és méretét is 1 Gd) 2 Margébedllitésokhoz kattintsunk a Marg6k ikonra, majd valasszunk egy szimpatikus mértéket, vagy az Egyéni margok sorra kattintva irjuk be az Altalunk kivént értékeket. Az orienticié és a méret bedllitis egyértelm, ‘az ikon legorditésével el6hivhaté meniibil valaszt hhaté ki94 Excel 2007 zsebkinyy Lehetdsig van megadni nyomitatési teriiletet is, chez jeldljik ki a tablézat azon részét, amit majd a rnyomtatasban is latni szeretnénk é kattintsunk a Nyomtatés terblet ikon Nyomtatasi terdlet kijoldié- se sorin, A teriilet kijelolésénck megsziintetése a Nyomtatasi terilet megszintetése if ie noes eager a Gs Oldaltirés be- Ane sziirashoz a TO- {— aicators besurasa réspontok — ikon | oisatores ersvitasn Oldaltérés beszu- rsa “sori kell eee kattintani, oldaltérés eltévolitésara pedig, a TOrés- ontok ikon Oldaltérés eltévolitasa sora szolgil. (Az oldalelrendezés megtekintéséhez vélasszuk a Lap elrendezése nézetet a Nézet szalagrél.) aoe Ed oe 4) Dokumentur-besltisok. 95 Az oldaltdrések szerkesztésének mésik, prakti kusabb médja, ha a Nézet szalagon az Oldaltorés megiekintése ikonon kattintunk, mojd az oldalté- réstjel26 szaggatott vonalakat a kivant helyre hiiz- zk. A fenti bedllitisok megadhatdk a korabbi verzi kban megszokott oldalbedllitis panelen is ha az Oldalbealités. mezé job alsé sarkaban 1év6 jelre kattintunk, A Lap filnél a Nyomtatési teriiletet, cimkéket és a nyomtatdsi sorrendet Allithatjuk be, a Margék96 Excel 2007 zsebkinyy feb! Kordbban mér tettink emlitést. Az OW flnél van lehetSsgiink a lap tijoldsdnak és nagy tisdnak bedlitésira, az Efe 6 Eki fl pedi» inp tten és lj elnelyeekedo sedveg megvalto- tatisdra scolgl Coat Tiga! eaceeaw Lap] A gyari lehetdségektsl eltéré, egyénii megjele- nésti Ste vagy 6l6lab szerkesatése esetén az Eayéni éldfej illetve Egyéni 6l6la gombon kell kattintani, majd a megjelen6 panelen megszerkesz. teni azt. A panel hérom részéro gépelhetiink ada- tot, attél fiiggéen, hogy mit szeretnénk elhelyezni Dokumentum-belitésok 97 az él6fe} bal, kézépsé, illetve jobb oldali részén. A mezikbe gépelhettink is szSveget, de a gombokkal objektumokat (pl oldalszémot) is besziirhatunk. A sziveg igazitésa természetesen jobb oldalon jobbra, kbzépen kbzépre, bal oldalon balra fog trténni98 Excel 2007 asebkényy Tap i vt Katina cnt 6k fonts seshtsr mdosthature taj be bok Weal hogy anyomtaasbon meena cel ty otaraconktal sve rele migyzt (ie enti a bla ene rast anyon TeSeaT hehe) Mtve igen sorrendben tortejen anyon Foggvények, 35 7. Fiiggvények A tablézatok készitésének egyik legfontosabb eszkbze a szémolt adatokat tartalmazé cellékba irt matematikai formuldk, Ezen formulék azonban igen sziik Iehetdséget nytijtandnak, ha csak az alapmvdveleteket hasznathatnank. Az Excol és mis hasonlé tablézatkezeld programok a fliggvények igen széles.skil6jdval egésziti ki lehetdségeink tirhézat az egyszerii dsszesit6 fligavényektOl, az cegészen bonyolult, feltstelrendszert vizsgald, sta- tisztikai, pénatigyi, tudoményos vagy egyéb anali 2516 fliggwényekig, Ezen fiiggvények természete- sen ssze is vonhatdk, igy igen komplex matemati kai formulékat is el6allithatunk A fiigavények bemeneti adata azonban az. e3°- Ick tabbségében nem egy cella, hanem egy cellatar- lomény. Ennek érdekében tehat ismerniink kell, hogy milyen médon azonosithatunk cellatartoma- nyokat ‘Nem dt tude, hogy’ a hosed foggudnyel 32 cel nema vltozatainale faggvenycben el neveket ‘ehetnek fel, Az alagsamitsea eld ae ago va100 Excel 2007 zsebkinyw tevatban az AVERAGE, a mogyarban ac ATLAG fog: ‘énynéy sco. Ennck azonoon eak a beirsnal van jelonige ha egy magyar viltoatban késril blive tot egy angol programiban ayitunk meg. dgy a begépe magyar faggveny-elnevezések angola fograk mes oem Ha tehdt egy cellateriileten lév6 adatokat Kelle- ne Ssszegezni, tigy a SZUM Osszegz6 fiiggvényt alkalmazva az =S2UM—(52:C4) vagy =SZUM(B2;D2) vagy =SZUM(B3:D3_C2:C4), stb, fliggvényeket kell imi azon cellaba, ahol az Ssszegzetrtéket szerepeltetni akarjk. age 3 Fontos tehat, hogy szémolt adatot tartalmazé cella tartalma mindig egyenléségjellel kezdédjén, majd utina allhat a megfelelé figgvény, vagy egy azonositas. 7.1. Fiiggvények bevitelének médszerei ‘A szdmolt értéket tartalmaz6 cellaba figgvényt bevinai tobbféle médon tudunk. Figgvéryek 101 Az egyik Ichetéség a figgvény kéizvetlen begé- pelése. Ez esetben a Iehetdségeink sokkal tagabbak, hiszen tets2dleges matematikai formulét gépelhe- tink, viszont nagyon kell figyelni a pontos és he- lyes befrasra, ‘A filggvényck bevitelének misik, kezd6 fel- haszndlok szmara sokkal kényelmesebb médszer az, amikor legorditjiik a Kezd6lap szalag FOggvény gombjit, majd kivalasztjuk a kivant fggvényt. Ha megfelel a gép dltal felajénlott argumentum, elfo- gadhatjuk azt a ¥. gombbal, vagy az Enter billen- tydivel, ha nem, dgy javitsuk ata kivantra, vagy ieldljiink ki egy masik teriletet az elfogadés elt =o Ay an E Osseses 0 Banberin ern ob tgarénee Ha nem taléljuk a listéban a sziikséges fig, vényt, kattintsunk a Tovabbi fOgevények sorra, vagy a szerkeszi6léc aljan lévé J nyomogombra. ‘A megielen6 parbeszédpanelen tbbféle lehets- ségiimk van fiiggvény kivdlasztasira ‘Ha nem tudjuk pontosan, hogy mia fiiggvény szintaxisa, esak azt, hogy mit szeretnénk vele ely geztetni, tigy gépeljtik be a FUggvény koresése102 Excel 2007 zsebkény, ‘mezibe az elvégestetni kivant funkeiét, majd kat- tintsunk a Keresés gombon. A megjelend listabol ext kovelden mér Kénnyen kivélaszthatjuk a. ne- Kink kelld figgwéayt, hiszen a nevére kattintva alu elolvashatjuk annak funkcidj Ha tudjuk mely figgvényre van sziikségtink, ligy vélasszuk ki a legordiil6listardl @ figgvény- kategdrigt (praktikus vélasztds a Mind elem, hiszen ekkor az bsszes flgevény megjelenik), majd a ka- tegdridnak megielelden megielend figgvények Kozil valaszthatjuk ki a nekiink kell6t antyinets Tapers ntagana Hope, arsine Ea ea sneer nie Ateneo Sateen) Fionn t nme ots Ga Gea) Fugavények 103 A megjeloné listabél ezt kévetGen mar itt is Kénnyen kivalaszthatjuk a szdmunkra sziikséges figgvenyt. A kivdlasztést KGvetGen az OK gombbal tudunk tovabblépni ‘A most megjelens parbeszédpanel mar az adott figgvény bemeneti adatainak, adatterileteinek. vagy feltételeinek meghatérozisara szolgal Az adatbeviteli parbeszédpanel ablakait Kitéle- hetjik dgy is, hogy begépeljtk a megfelelé feltéte- leket vagy teriletazonositékat, de bevihetiink ada- lot gy is, hogy a tablazatunkra visszatérve jellik ki a kivant teriletet. A belsé ablakok kéztt valtani Inidunk a Tab billenty‘ivel is, de a megfelelé abla- kon val6 kaitintés odlszeriibb médszer. (A bevitt alatok helyességét az ablak melletti terileten el- lendrizhetjuk, itt ugyanis megjelennek a mezdtar- talmak.)104 Excel 2007 zsebkéinyy A fliggvényck paraméterei adott esetben leet nek tovabbi fiigavények is, ilyenkor a cellaazonosite hrelyén 166. iggvénynevekbol Kell kivalasztani a megfelelot, majd az eldzdekhez hasonléan eljseni Amennyiben minden adatot kit6lt6ttiink, kat- tintsunk a K6sz gombra, Természetesen az elkészi- tett fiiggvényt utdlag is médosithatjuk, ha a szer- kesat6lécre dllva dtjavitjuk azt ‘Az dsszetettebb fliggvények haszndlaténdl ~ ki- lndsen kezd6 felhasznal6k esetén — célszeri, ha a Kapott eredményt fejben (vagy szimolégéppel) kontrollaljuk. Misik IohetSség fligguénybevitelre, ha a Képle- tek szalagot valasztjuk, majd itt a kivant kategoriat legirditve a sziikséges fiiggvény nevére katlin- tunk, végill meghatarozzuk az attribuitumo(kayt Seti rages ease Say oo, : a eee | am rem: mons Gyakorlottabb felhasznaléknak gyorsabb méd- seer a fiiggvény begépelése, ekkor azonban oda Fuggvények 105 kell figyelni a 2éréjolekre és a paraméterek megie- lel6 elvalasztassira Magyar valtozat esetén a teriletek azonositisi- nila kezd6 és a zirdcella azonositja kizé kett6s- pontot, a figguéay paramétereinek elvilasztiséra pontosvesszst kell gépelni. A figgvenynek mindig ligyanannyi nyit6 zirojlet kell tartalmaznia, mint amennyi 2496 zSnéjel van. Ha a gépelés taktikai hibat vétettiink, Ggy a gép aztjelzi és nem engedi lezarni a szerkesztést. A logikai hibik ki- sulirésére a gép értelomszertien nem képes. 7.1. Gyakrabban alkalmazott fiiggvények ‘A kévetkezkben néhény stirdibben alkalmazott fiiggvény szerepét mutatjuk be, mely alapjan a Abbi Kiggveny is Kénnyen megismerhetd. (az n, nl, n2,3, x1, x2, y, stb. szimokat, adatot, vagy Snails cellakat jeldthet, at, tl, 2, stb. helyén cellateriletek vagy cellaelsorolisok allhatrak (pl: 41:35), a £eLt helyén logikat kifejezés (pl. XY) \agy logikai tipusti mez® azonositéjaallhat ABS(n) azn szim abszolit értéke ATLAG() 2 © lerilleten elhelyezkedd adatok atlaga. DARAB(t) at teriileten Iév6 szémok darabszama, DARAB2() a © leriileten elhelyezked6 nem tires cellak darabszima.106 Excel 2007 zsebkeny DARABTELM;"folt") a t teriileten 1évd Felt felté- DARABURES(t) FKERES(x GydKin) HACE :ntsn2) INDEX(tiyi*) INT(o) KEREK(n1;n2) tel elegettev6 eellak seam, at tertileten Iév6 tires cellak darabseama, megheresi az x adatot tartal- azo celléta t tenet els6 osz- lopban, s eredményil at te- rilet y-odik oszlopanak az0- ros soraban 1év6 elemét adja azn szam négyzetgyoke. amennyiben a felt. feltétel igoz, gy ni-et, ha hamis, gy n2-t adja eredmenyil. a¢ timb y-odik sorénak xedik loszlopaban [év6 adatot adja faz nseim egéserészét ves az nl sedmot n2- darab tize- desre kerekit KOMBINACIOK(nt;n2) az m1 szimti elembsl kivée Kicsi(tn) KUTATEty) ma lasztott n2. semi Iehetséges elem kombindcidinak szémat adja © teriileten lévé mvedik leg- kisebb elem, megheresi az x adatot tarlal maz6 cellit a © teriileten, § eredményiil az y cellaazonosi tn kezdéd6 ¢-hez. hasonls te- Filet annyiadik elemet adj, - hdnyadik a keresett adat t-ben. a mai datumot adja exedmé- nya Fuggvények 107 Maxi) a © terilet adatai kézil a legnagyabbat adja. mn at terllet adatai kéziil a logkisebbet adja. moDusz(t) at terlleten leggyakrabban clofordalé szdm. NaGyttin) a ¢ terilleten 1évé n-edik leg- nnagyobb elem. PW) a Il értéket adja 15 jegy pon- tossiggal SOKSZOR(sz6vegin) n-sver adja a sziiveget SZORAS() a © terileten elhelyezkeds sedmok sz6raisa. SzUM() at tenilelen 1évé adatok Ssszeget adja, SZUMHA( felt") at terilet felt feltételnek eleget tovd cellait Ssszegzi It" #2) megkeresi a Eee felletelnek cloget tevd cellékat a ti teri leten, s eredményiil a £2 terii- let azonos sorban lév6 cellait folt2") credménye igaz, ha barmelyik feltétel igaz, hamis, ha mind- két feltétel hamis, veo egy 0 és 1 kézé es6 véletlen- szamot ad eredményitl SZUMHA(ty VAGY("fettt"ysip Excel 2007 zsebksny ‘Természetesen a fentieken kivill rengeteg filge- ‘vényt haszndlhatunk, amelyek bonyotult tdom- nyos vagy pénziigyi szimitésokat epyesitenck magukban, (PI. kamatszamitis, értékesdkkené megtérillés, eloszlasok, transzformacidk, korrelé- id, valdseiniiség, stb.) A meglévé flggvényeket Baeze is vonhatjuk, vagy egymasba is dgyazhatjuk. 7.4. Példak a fiiggvények értelmezésére Szdmoljuk ki egy adathalmaz atlagét é& mini- mumit + eeanon 2 Eye 3 Masi ” Mamas — 30 A e Megyesk aL MIN(B2:85) 5 es F wma 10° ———_MINCRCA) a Atay 2h TS Fuggwények 109 Nézziink egy egysveriGaszeprést Gs Felttelviesgé- latot: i haak a any ou a 1 2 3. Kekete 3 4 Pirosske ir 5 Ossresen: 2 5 eld ob van, mint kee '=HA82>B3;"2bkb6l WDD van, mint KERDBM"*) A fliggvények alkalmazasanak lényegében csak fantéziank szab hatart. A feladatok nagy része megoldhats a meglévé fiiggvényekkel. Feltételes dsszegzés: A a) + Nev ab. 2 desi 2 3 Rist 3 4 Sanyi 2 5 desi 1 6 Fen 5 Feet 4 Ceszummaea-arséasr80:87) 8 uozsigesz” 3 10 Pistioesz 7 [_ =SzunHa(aein7’-Pit82:87)110 Excel 2007 zsebkny ‘Az persze el6fordulhat, hogy nem tudjuk kita- lalni a megfelel6 matematikai formulét, ami a ki- vant adat eléallitésahoz szilkséges Iehet. Ebben sajnos a gép nem tud segiteni, E feladatokhoz nem rl némi jartassag a matematika tudomanydban, 'A KévetkezSkben nézziink meg néhany példat, amely gyakran el6fordulhat, és konnyen megold- hatjuk a legegyszeribb ftiggvényekkel “Adésivok szimitisa sorén fontos Iehet egy adott ‘sdvba es6 Ssszeg kiszdmitsa: madi ae) + Osszeg: ‘38 00 Ft 2 3 sé nats 00 ooo Tse nt moor ‘ SNH Elantra de: 1008 + (faerie F< ner) 8 Boless sszeg wear SHIN WAK(BT-85:0) 84-83) ‘Adott dsszegek kiszmitéséra fontos lehet a ke- rekités haszndlata. Figgvények an Erre mutat példat a mellékelt tiblézat, ahol a sza- mok esetében a megielenitett tizedesjegyek szamat a gombbal lecstikkentettiik nulla, Bocrastescies 1 Elsé szdm- 1 2 | Masodik szam: 2— 4 7) 3 Akét szémosszege. 4 4 Helyes osszeg ‘Oy KEREKIG20) =KEREK(BI Utikltség sedmitasa egy egyszerd példval: 332) 1 egret 1aoledg ‘a a 3 benzinar: 205 eal 4 hate oR) Fizetés nolés szimitésa egy érdekes eredményt )hozh péleaval (szazalékszémitas)112 Excel 2007 zsebkony + En DM ei Hii a ‘aban Tb Etolee 200 i 5 A tiblizatban a BI, C4-C9 valamint D11 és D12 cellak szézalék tipusea letick beallitva (gy értelem- szeriien a benniik lév6 adatok 0,18 0,04 -0,06 stb.) ‘Az emelt ber képlete azért tartalmaz 1+... formulat, ‘mert értelemszerlen nem csak az emelést Kell megadni, hanem az eredeti bért plusz. az emelést Az 1 alatt ez esetben a 100%-ot értjik. Ugyanez, vonatkozik az 1 kivonéséra a D12 celldban is. A Képletek ..BSL.. része az egyszerti sthelyezés lehe- tdsége miatt tartalmazza az Les sor rogzitését, hiszen igy ha a Dd cella tartalmat masoljuk le a tObbibe, nem valtozik meg a Bl-re val6 hivatkozis. A Bértémegre vetitett emelés pedig. azért lett na- Fugawénye 413 gyobb az dtlagos egyéni emelésnél, mert a maga- sabb bémnél nagyobb mérlékii volt az emelés, mint azalacsonyabbnal Készitsiink egy tablazatot, melynek A és B osz- lopaban nevek szerepelnek. (Az A oszlop rendezve van.) AC oselopban jeléltessik meg csillaggal zon sorokat, amelyik mellett Iévb, B oszlopban 16v6 név szerepel az A oszlopban HA(DARABTELAS2:A898,82)>0; THADARABTEL 2.A399)88)>0; THAIDARABTELIAS : ZAS9E.87)0.~" Vigyik fol az adatokat a2 A és a B oszlopokba (Aces sort hagyjk meg felécnek.) fuk bea C2 celldba az HA(DARABTELIAS2:AS99;B2)>0;°""") fgg “nyt (A fggvény Iényege, hogy csillagot tesz ha sya, hogy’ a darabtel iggveny mullnal tobb olyana4 Excel 2007 zsebkdnyy clemet talil az A2:A99 terileten, amely megegye- Zik B2-vel. A § jeleket azért tettik ki, hogy méso- lisndl az A2A99 terlilet rBgzitve maradjon. Az ‘A$2:A$99 helyére gépelhetiink A:A-tis, de ekkor a fejlécben lévivel azonos cella mellé is ki caillagot) Ha bevittik a fiigevényt, jeloliak ki a C25 cellat, majd tegytik vighlapra. Ezt KévetGen jel}jak ki a C3 és az alati cellakat, majd illessziik be a vagélap tartalmat, [A kévetkez6 példaban végeztessiink egy olyan kkereséses szimolast, ahol egy listébél kell kivélasz~ tani egy adott értékhez tartozé adatot, mellyel iveletet végziink. s - i - Sad: Eh KR 2 ae “a “Omg. woo Lee e sen ISO i: 8 E2"(1-FKERESIET:A2B99:2)) A kedvezmény oszlopban lév6 adatok: 0,2 0,25 0,25 0,1 0,15 6s 0,1 szazalékos tipusban kerilnek megjelenitésre, A cégnév oszlopban 1év6 adatok ‘béeé sorrendben rendezve vannak. A tablazat kitdltése sorsin a felhaszndlé az E1 cellaba beirja a ‘vevs nevet, az E2 celliba pedig a teljes Osszeget, Foggwények 115 Ennek hatéséra az. Excel megkeresi a vevénévvel aonos nevet az. A oszlopban, majd a hozza tartoz6 wiaalékértékkel visszatérve kiszmitja a fizetendd Osszeget. Ehhez az E4 celliba az =E2°(1- FKERES(E1;A2:B7:2)) vagy az =E2"(1- KUTAT(ET:A2: A99;82:899)) fiiggvényt kell iri. A fiiggvény Keres6 része az El cellaban lévé értéket megkerest az A2:A99 terileten (ahol a cégnevek vannak), majd a hozzd tartoz6 B2:B99 terileten lev rtdket adja, Ez az érték egy szdzalékértek, ami valdszinileg 0% és 100% Kéz6tt, azaz 0 és 1 kézott lesz. Ezt levonva I-b6l (azaz a termék éré- nak 100%-Ab61) megkapjuk azt a szémot amivel az 2 celldban taldthaté termék drat meg kell szoroz- Egy mai détumtél fliggé kamattal ndvelt érték kisod- mitésa, feltételvizsglattal: -SHA(C3 ast ele (Pl. a hivatkozott cella rlése matt) TA WHIANYZIKI hibaértek akkor jelenikt meg, amikor egy figgvény vagy képlet nem ér el egy rtdket. Teen tit el6fordulhat még a Kérkrds hivatho- zis ig de okkor mir a begépelés ulin érvényesi- ggvéayee a9 \iskor jelez az Excel, hogy a cella olyan adatra sath ely a most ppt els vez Igen gyakran el6fordul, hogy a fiigguényt nem gy skort litany, ahogy at ml szerelik vole ta, semiatt a cellaba hibojlzés keri A hibakeresésre és elemzésre tibb médszer is inalkozik. Egyrészt lehetdségink van a Képletok szalag Kepletvzsgalat mez6jében lévs esrkozdk hasznla- ira. Igy példéul. nyilakkal_megjelenitheyjik az rdott cella alapjéul szolgil6 elddcellaka, illetve az slot celléval dolgoz6 utédcellékat az. El6d6k mu lotsa és Utédok mutatésa gombbal. Season main Bete) Se | Hboenenezes D bsjtes iS eS Aree ss funkciot, amely megmutatja, hogy az lott cellaba, honnan keriilnek adatok. Ezen meg- lent wégggondlva kinnyebben lpia yoy iba forrasat,Excel 2007 zsebKonyy @ ioe 1 1 2 3 tr leniaghter Eins Ere hes Sota 5 barat $7000 6 fans za TVickioe eed) 5. Rieg eso 0 1 tages egyéniemetis Tr REROOSZTO! {ale cna ocabmeye vee ae Az igy keletkezett nyilak eltivolitisa a Képletek sealag Képletvizsgalet mez6jében lévs Nyllak ett~ volitasa gombbal torténhet. Terme sn ibe, 535 iba sets zal Gelogbl is | Se dédhat, Stil epak megs. mint pel | Mtamelsee dial 2 | intestate helytelen | tle oeetenérts beck faggvény- vslasztis- ‘bil, vagy a til kiesi cellaméretbil. Fugavényele a2a ‘Tovabbi lehetsség, ha a hiba helyén megielené felkidltgjelre kattintva legérditjik a helyi meniit, melyb6l kivalasztjuk a javitas kivant médjat. Szintén a hibék kisatirésére és ellenér2ésére hhasendlhatjuk a Képletek sealag Képletvizsgélat mezéjében lév6 Hibaellendrzés funkcist, meliyel mogkerestethetjik a tébldzatban 1év6 hibis cells- hat fresaokmuttics Bespieek ——_| Ciutédok mutatisa Xp Hibalenérésil] 3 of Nak evel tvaelienoraés. D Hinajeotes ‘Az Excel lehetdséget biztosit arra is, hogy a hi- at tartalmazé cellakkal dolgozzunk, igy Kil ‘le képletek dllnak rendelkezéstinkre 2 hibakeze-122 Excel 2007 2sebkonyy éldul ha egy matrix vagy egy Keresdfiigeveny ‘ecctdben elkerilhetetien, hogy Kicsisszunk a tar: fomanybol, digy az eredményt egy hibaelemz5 faggvénnyel még haszndThatéva tehetjlk FRERES(ES-4;A1:610;2) TFRERES(EA(AL:610;2) IAHIBASCEB) "Nes ven elem") ‘Az esetck tbbségében azonban a hibik menfe- teld figgvényekkel, ellenérzitt és korlétozott be: menctiadatokkal Kisztirhetdk, igy a hibakezelé fagevenyek nagyrésze mepfelel Rigavényhaszné- Iattal meilézhet6vé valik ‘Egyéb miveletek a 8. Egyéb miiveletek 8.1. Ablaktabla régzitése Az egy képernyGoldalnal nagyobb tablizatok cesetén zavaré lehet, ha tévolabbi részekre mozdul- va nem lithatjuk tablézatunk azon részeit, amelyek az adatt sorra vagy oszlopra vonatkoz6 értelmezé- seket illetve fejléceket tartalmazzak. Erre a prob- lémara a tabldzatkezel6 programok olyan megol- last nydjtanak, amely segitségével a tébldzat né- hhiny sordt Mletve oszlopat rogziteni Ichet, Ez azt ielenti, Rogy a régzitett sorok illetve oszlopok ak- hor is léthatak maradnak, ha mi a tablézat jOval Lavoliti részére mozgunk. cae ea 2 fac fr | termétek neve Vaaszintes er a fesléc ra tT fee oa ee mane [ae124 Excel 2007 zsebkinyy Esra ee [A fejléc megsziintetése céljabél kattintsunk a Nézet sealag Ablak mezéjének Panolek régzitése ikonjéra, majd a legordilé listirél vilasszuk a2 Asada eke porto! tabla felolaasa os 1 1 Sgiaiekakasaattat | Eayé miveletek 125 Gj fee meghatérozdsa esetén elészir szintes- sik meg a régit, maj jek Ki a Filet az clézdekben loirtaknak megiotelen ‘A Nozet szalng Ablak mezéjének Panolok rogz 1680 ikonjéndl fehetéaeg van a kurzorporicistol faggetlenl a fels6 sort, illetve az els6 oszlopot is Kjell 8.2. Cellak, cellateriiletek elnevezése Lehetdség van dltalunk meghatérozott cellékat, cellatartomanyokat kitalalt névvel elnevezni. A késibbiekben ezt a hivatkozésokndl is felhasznal- hatjuk, hiszen a sor és oszlopazonositasok helyett hhaszndllhatjuk ezen elnevezéseket i 0 rée_| align [obo Rekesrxte [ieee] ose] 760 S666 tires] 29%] — 300 | aio, 1 2 neve a 5 Takes. | 20m | nore] ee 6 7 8 3 Teche | 19% | 2tot | roo ee ee A cellékat elneverni tigy tudjuk, hogy kivant cellt vagy cellatartoményt kijel6ljik, majd a tablé- zatablak bal fels6 sarksban lév6 cellaazonositist ‘uate neégyzeten (a szalag, alalt, bal szélen) kattin-fe ok or ‘Excel 2007 zsebkony unk, maja begépeljak a kivant elnevezést, melyet enterrel zirunk, ‘i nyilvén- ‘Ax elnevezett cellateriletek utdlagos nyilvl tartisdban, szerkesztésében a Képletek szalag Név ozeld funkcigjéval eldhivhato panel s20lgs Egyéb miveletek 127 8.3. Adatok sorba rendezése ye dl gy aca ld a wa erenleee ates ep al eabeioi aes socemdimeecat sce Sr eae iy tah ogres 3D] a lepésként kijel6ljik a [Rendezés neresés és wend onda Sune Serres" eles 2] naan | lesen nem esak azokat Rendezts A 2 collékat Kell kijelo- moi sonena ni, amely szerint ren- 8 dleatink, hanem az isszes veliik egyiitt mozgatandét. (Ha (a Idlaul egy nyilvintartasban az A oszlopban talél- hhato név szerint szeretnénk rendezni, de a B osz~ Jopban a efm a € oszlopban a telefonseém stb. ta- Ihats, akkor az A, B, C stb, oszlopokat is ki kell wlolni,) A kijeldlést kivetéen kattintissal girdit- Jk le a Kezdélap szalag Szorkosztés mezéjének Nondezés és szOrés ikonjét, majd vélasszuk ki a hivant sorrendlet, A Rendezés (A-Z) és a Rendezés (ZA) clem az els6 osziop szerint rendez, de az Faveni sorrend... ponttal tetszdleges oszlop(ok) sovint tirténhet rendezés, Egyéni rendezés esetén attél figgéen, hogy ki- \ terllet legfels6 sora cimet (ejlécet) tartalmaz-128 Excel 2007 zsebkényy ‘a rendezés sorrendét a cim, illetve az ‘e vagy sem, ; ‘oselopazonosits kivélasztdsival tudjuk megadni. = stink, TS a van feléink,tigy a panel jobb fl bert Inpvon baellve a2 Adatok flécottartalmaz- pak erat elt eltngyzet, mere evetben van Co ebtadgank im seri mega 2 rend Se Go iyenkor az els cme taralmazs sor nem se partadeptere, Ertlemezerden fa esak adato- {Starla terete je ink 3, Sy eek 9 ae uetnek kikapesolva Kall fee, mert cooky Met moghataronni a rendeatsalapiul s2algalo are aleve eeak ekkor ker az elsd sor is bevendezésr Egyéb miveletek 129 TTermészetesen tbb szempontot is kivélasztha- tunke rendezés alapjinak, ekkor ha az elsdként megadott szempont esetén azonos adatokat tara: rmaznak a cellk,tigy ecellék sorrendjst a masodjé ra megadott szempont fogja meghatirozn. ‘A rendezeést elérhetjike az Adatok szalagon. evs. gome bokkal is, ezek funkcidjameg- "24 3G) egyezik a Kezd6lap szalagon "| x1 neon: levokével, A tablazatok készitésénél figyeljtink oda arra, hogy a rendezés esetén mindig a sorok Keriilnek sorrendbe, oszlopok sorrendjét automatikusan igy nem valtoztathatjuk meg. 8.4, Helyesiras ellenérzés Az Excel lehetséget ad a cellakba irt szvegek helyesirasinak ellendrzésére. A helyesiras ellenr- zésher.jel6ljtik ki vw ellendrizends BF JL] Ay Mat eral evestas suds somorimak. Frais valasszuk a | . Korraktura szalag | gh ener Holyesiras ikonjat vagy nyomjuk meg az F7 billentyat. \ helyesirés ellendrzés ezutén a szivegszer- hosrtOkben megszokott médon torténik,“Egyéb miveletek. 131 130 Excel 2007 2sebkonyy | eee: agnor ne y ) ee | eater si wee me - Amennyiben nem jeliltiink ki cellékat tigy a helyesirds ellendrzés az aktiv celléban térténik, majd azt kévetéen a teljes munkalap helyesiras ellendrzését megkezdi 8.5. Keresés és csere a tablazatban Lehetdségiink van az Excel tablizataiban is ke- resési miiveleteket végezni. A keresés inditisihoz a Kezdblap —szalag viégin lew Keresés x - i coe 0 ar kell legbrditeni, majd_- Rega Rents 2 Koresés soron kat. — tintani. A” Keresett sz6veg utini teriletre =) a Keresett_sziveget, sebvegtiredéket, vagy ori. anit hoe, szimot kell begépelni, majd a K6vetkez6 gombon kattintani. A keresés esak az aktudlis lapon trté- nik, de a keresés sorrendjét megvéltoztathatjuk Amennyiben a keresett szbvegrészt vagy adatot valami masca le Ghajfjuk eserélni, gy a kereséskor Iegjelend panclen kell a Csere fuidn kattintani iad beim azt a saiveget, amire a kereset adatot le kivanjuk eserélni, A csere pane! Kézvetlen eléré- séhez. a Kezddlap szalag végén 1évd Keresés és kijilés skonjat Kell legirditeni, majd a Csere so- on kattintani A keresés funkci6 a szévegszerkesatésnél meg- ismert médon torténik. Az Osszes cserje gombbal az aktuilis lapon lév6 minden elem kicserslédik, a Ceere gombbal csak egy, majd az Excel a kévetkezé keresettre teszi a kijeldlést. A kovetkoz6 gombbal az aktualis cella nem eserélédik le, csak a kévetke- 2 keresettre ugrik. ‘Az Egyebek>> gombbal hatokirt, sorrendet és keresési helyet tudunk valtoztatni, illetve itt van lehetdségiink formétumokat is megadni a cseré- Tendé szvegnek.