A HOMLOK- LEBENY: az agy korondja IL szakasz A bomloklebeny funkci6ja mikor 1848. sveptember 13-in fel- elt a nap, a koreérsak kéziil senki sem tudta még csak elképzelni sem azokat a jelentés eseményeket, ame- Iyck alapaiban rendicerték meg a kor orvostér- sadalmét. Egy Phineas PR Gage nevi, 25 éves, kzmegbecsilésnek Srvend6, vermonti vasiti pélyaépit6 monks eletében az események sajé- tos médon alakultak. Ez a nap is gy kezd6d6tt, mint a tObbi. Phineas valészintleg megreggeli- ett, s munkiba indult: megesokolta feleségét és ayermekeit, majd sictett, hogy munkahoz. is- son. Ahogy kilépett az ajt6n, tain még azt is mondta: ,Vacsorira itthon leszek!” De Phineas nem térehaza az esti étke26s idejére. ‘An volt afeladata, hogy vasirvonalat alakit- son ki egy hegyvidéki szakaszon. Sokat keller robbantani. A szokisos munkamenetet jél ki- alakitottsk. Phineas volt a robbantésokat fel- iigyel6 szakember. Féirtak egy nagy lyukat a sziklaba, megtdltdzrék puskaporral, majd a port hhomokkal fediék be. Ezutén egy déngolésre al- almas riddal beledéngalték a homokot, hogy j6l megsailérditsik a wleést. Végil meggysjtot- tak a kanécot, hogy a robbandanyagot felrob- bantsik. Azon a végzetes szeptember 13-4n minden dgy folyt, ahogy eleerventék. Kiftiredle a hossad, mély lyukat, sa robbandtélteter is gon- dosan belehelyezték a ny‘lésba. De mészaki hi- ba toreént. Nem viligos el6teink, ki vol a hibss. Lehet, hogy Phineas vole figyelmetlen, vagy a smunkatérsa mulaszrotta el homokkal befedai a rltetet. Akéthogy is volt, Gage ott dt a lyuk- ail, & nem tudra, hogy egydltalin nem tettek homokot a robbandtdltetre. Az Gvatos Gage el- kezdte dongélni kézvetlenil magi a puskaport. A rid valésointileg szikrét keltet, ahogy meg- pattant a lyukon belil egy kovon. A befedetlen puskapor begyullade, 6 érfsi robbandst idézett el6. Ahelyert, hogy a sziklée hatorta volna t, a robbanés ereje Phineas felé irinyult A hétkilés, 2,5 cm vastag, egy méter hosszii dong6l6rid egyenesen felé repiilt. A vas egy rakéta erejével hhatole ta bal arcesontjin a bal szeme mégbxt, Athatolt az agyén, majd néhdny hivelykkel aha} vonal mégote per ki érérva Phineas kopony jt, fejb6rét és hajat. Olyan er6s volta robbanés, hogy a dongolérid azutén még j6 néhény mé tert megtett, mieléet folder ér. Gage séril nek helyét az 1. Abra szemlélteti, ‘Az ember azt gondolni, hogy a drimai ere- j0 robbanas véget vetext Phineas Gage életének. De nem igy tértént. Gage elkibult, de révid id6n belal visszanyerte teljes éntudatét, besz ai, s6t még jini is tudott munkatdrsai segtsé- sével. Kezdetben meglepéen jél volt, a kévetke- 26 nébany hét alatt azonban fert6zés fenyegerte az éetét. Phineas Gage bimulatos médon tilél- te azokat a fere6zéseket is, melyek az antibiori- 247DONTG BIZONYITEK ee) PHINEAS GAGE-NEK BALESET KOVETKEZTEBEN KAROSODOTT A HOMLOKLEBENYE 1. dbra kkumok kora elt akér végzetes kimencteltick is Iehertek volna. Ami fizikai egészségét illeti, szinte tejesen felépilt. A balesetnek csak né. biny kilsérelmi nyoma maradt: elveszitette bal szemének létéképességét, bal arccsontjin egy forradis ltszott, ahol a dong6l6réd behatolt, és a feje tetején is volt egy sebhely,ahol tévozort, sak egyetlen domt6 probléma marade. Ez 22 ember tobbé mér nem Phineas Gage volt. A krosodott homloklebeny jellemtorzuldst idézett el6 A baleset el6tt Phineas kézszeretetnek 6r- vend6, kotelességeud6, intelligens munkis é {6;j vok. Igen erkélesds férftinak tarottik, és ‘gy beszélick réla, mint kegyes, tisztelertudé, gyilekezetet litogat6 emberrél. Phineast kival6 jelleme € kiemelked6 teljesitménye miatt a munkajelentések a leghatékonyabb és legtehet- ségesebb munkésként mélattdk, akit a Rutland 5 Burlington vasii térsasig valaha is alkalma- zott, A baleset utén gy litszott, hogy Gage fi- ziksilag éppoly alkalmas és hasznlhat6, érel- mileg is éppoly intelligens, mint annak el6tte volt. Ugyanolyan jl dort dolgozni és beszél- ni, ahogy a baleset lott. Emlékezétehersége is éppoly j6 vo. Am a baleset utén néhény fontos dologhan eltérés mutatkozott, Erkdlesi hanyatlisa szinte azonnal nylvénval6vé lett. Bizonyos dolgok konnyen kihozték a sodribdl, és gyorsan harag- ragerjedt, Nem sokkal a baleset utin elvesztette édekl6dését a gytlekezee és lelki dolgok irént. Tiszielesleané vit, és hajlamos vole a télzott é szertelen megnyilatkorSsokra, még az istenké- romlisra is. A tirsadalmi szolésok sem érdekel- tek, és egéscen felel6tleané vile. Otthagyta jl fizetett dlisit, és a ,munkanélkilick lista” kerilt. Amikor ugyanis tSbbé nem tudtafelel6s- ségtejesen ellini kotelességét, cége elbocsitot- 12, Azorvosa, dr John Harlow azz dlitott, hogy abalesetelpusztitotta equilibrium, vagyis meg- safint az egyenstly intellekeudlis képességei és szx6nbs haylamai kOz6tt. Vegi fleségét, csa- ladjit is elhagyta, 6s egy vindorcitkuszhoz sze- g6d6tt. Phineas Gage traumés eredet homlok- lebeny-sérilése személyiségének, erkélesi mér- céjének, csalidj, egyhza és szeretelirdnti elk telezeteségének elvesztésébe kerilt Phineas 13 évvel a baleset utin halt meg. Dr Harlow Gy dt évvel z eset tin értesit halélé- 16, és valészindleg a tudomény érdeksben egy szokatlan kérésse dlltel6. Azt kérdezte a csa~ lide, nem engednék-e meg neki, hogy kihan- tolja a tester, é mem tarthatné-e meg a kopo- nyét, mint orvosi emléket. A csaléd beleegye- zett. A koponyénak és a déngél6rédnak, amit Phineassal egyitt temettek el, mind a mai napig a Harward Egyetem Warren Anatémiai & Or- vostirréneti Mizeuma ad otthont.! Mivel nem végeztek boncolist, éveken folyt a talilgatis, hogy pontosan hol is trtént a sérlés, Ennek azilluszris esetnek a mérfOldk6 jellegét még inkabb meger6sftette, amikor 1994- ben a vilig egyik legrangosabb tudoményos fo- IyGirata, a Science cimlapsztorit Phineas Gage esetének szentelte? A folybirat £6 helyen kz6l- tea cikker, melynek tirsszera6iia Harvard és az Iowa Egyetemr6l, a San Dieg6-i Salk Intézetbé] val6 tudésok voltak. Ezek a kutatdk fejlett s2i- amitégépes modellezést és a koponyér6l készilt rontgenfelvételeket hasznilték fel, hogy az agy Kirosodisi helyét hajszilpontosan megillai sik. Arra a kévetkeztetésre jutottak, hogy Phi- neas Gage agyinak els6 részén, mindkét oldalon fontos,a homloklebeny jobb és bal oldal égi6i- ként ismert teileteket vesztett el, ‘Mit tudharunk meg Phineas Gage egyedaldl- 16 eserébsl? Azt, hogy az agynak egy szelvénye, ahomloklebeny felel6s az erkdlesi gondolkods- sért és a tirsas, szocalis viselkedésért. A fejezet dttekintése A fejezet a homloklebeny funkci6jénale ma- syardzatival kezd6dik, majd a mbkodésée gitl6A HOMLOKLEBENY sényerdket vessaik sorra, Ext kévet6en a hom loklebeny harékonysigitjavit6 vényez6ket von- juk vizsgilat als. Végezetil tovabbi olyan terile- teket érintink, melyekkel a homloklebeny mé- kdését szeretnéok illuszrdln Eleemsdbeli tnyezbh is hérosithati a bomloklebenyt Ma az agymak ezt a terilevét legalabb kés ok- nil fogva még nagyobb jelentéségiinek Kell te- kintentink. Elész6r is egyre nagyobb hangsélyt kap a személyiség fejl6dése és a mentilistelje- sitmény. Mésodszor, sokan agy érzil, hogy a térsadalmi normak és az erkélesi gondolkodis ombadozik. Nébény idegeyOgyisz arra kivéncs, vannak-e fizikai indokok, melyek segitségével az ilyen jellegs viltozisok magyarizhat6k. Le- hetnek-e olyan életmédbeli tényer6k, melyek krosithatjk az agynak ezt a krtikus részée, 6 vajon befolyésolhatjak-e lényegileg azt is, kik vagyunk? A vélasz egyértelmil igen. Mindennapi életmédunk hatéssal lehet vér- mérsékletinkre, érzelmeinkre s viselkedésiink- re. Agyunk els6 rész6t erdsitherjik is €s veszé- Iyeztetherjtk is déntéseinkkel. Az agykutatés ¢ felismerésének komoly kvetkezményei vannale rmindannyiunkra nézve, Ha megértjik azokat a tényezdket, melyek befolyist gyakorolnak a homloklebenyre, javithatunk teljesitménytu- kon a munksban, az iskoliban, é jobb tirsas viszonyt alakitharunk ki, felel6sségeeljesebbek lehevink szileink, szomszédaink, hazastirsunk irdnt, és a lista tovabb folytathat6, Mivel a leg- tabb ember nem vesz a kezébe egészségigyi konyvet, hogy a homloklebenyr6l olvasson, egész.konyvemben talin eza legfontosabb feje- zet. Arra bitoritok mindenkit, hogy olvassa el gondosan, ami ezutin kivetkezik! Az ebben a Kényvben megalapozor életmédbeli viltozisok sikere talin nagyon is azon milik, hogy hom- loklebenyink csticsforméban mékddik-e. A homloklebeny funkci6i ‘Az agy néhény szelvényre vagy lebenyre coszthat6. A homloklebenyek a homlok mégétt vannak. Kényelmi szempontbél mind a jobb, ‘mind pedig a bal oldali homloklebenyre egyit- tesen mint homloklebenyre hivatkozunk. Ez az agy legnagyobb lebenye.’ Az itéletalkotés, a gon- dolkodés, az értelem és 27 akarat székhelye.*** Egész lényank ellen6r26 kozpontja. Néhany tu- és a homloklebenys, az agy ,korondjénak” te- kinti, Vizsgilatok igazoljék, hogy ez a ,korona” detfontossigh funkeiGk egész sorét végzi. Ezek kkozil néhinyat a2. abrin soroltunk fel” 2 A HOMLOKLEBENY AZ AGY KORONAJA Tudoményos kisérletek igazoljék, hogy a homloklebeny a lelkisig omer. + erkilesiség és + akarat székhelye ' pe aatehy Ge 3 —_ 2. ara Alelkiség ajellem, az erkélesiség és az aka- rat azok a jellegzerességek, melyek egyedilalls egyéniséggé formélnak benniinket. Egy kéroso- dott homloklebeny ember kiilséleg talin ugyanolyan marad, de ha kapesolatba Kertiink vele, rendszerint kideral, hogy belsdleg mar egyaltalin nem ugyanaz. ‘A Kényvek Kényve is utal ara, hogy Isten megismerésében mekkora jelentésége van a hhomloklebenynek. A Biblia utols6 kényve el- gondolkodtat6 megfogalmazdst haszndl, amit a 3. 4braidéa, yEs latni fogjak | az 0 orcajat, és neve | homlokukon lesz.” 4 lt Jelenések 22. 249AZ EMBEREK ES ALLATOK HOMLOKLEBENYENEK OSSZEHASONLITASA DONTO BIZONYITEK Eza szveg arra utal, hogy az éppen homlo- unk mogotetalsthat6 homloklebeny alta Isten jelleme Jemésolhat6, jelleminkben visszatik- rozhetd. Az agy mérete, funkcidja Erdemes megfigyelni, mennyire eltér a hom- loklebeny mérete az emberek és kilénbé26 dlla- tok esetében. Ez. kilonbézteti meg az embe ket az dllatvilig rabbi tagistl, ahogy a4. dbra is mutatja impanzok — Emberek A kkisebb homloklebeny esak korlitozott, Ssztdnds életvezetést tesz lehet6vé. A nagyobb hhomloklebeny ésszetettebb funkcisk véghezvi- telére is alkalmassi tesz. A macskskadl, ahol a homloklebeny az agynak csupén a 3,5%2, en- nek az agyi teriletnek a korlitozott méretéb6l ered6en a mérlogelés és az értelmi tEnyes isj6- val visszafogottabb. Csak igen korlétozote é- pességik van arra, hogy informéci6t elemezze- nk, & j informécién alapul6 dontéseket hoz~ zanak. Tehit alapvetSen dszténeikre hagyathoz- nak. A kutyik jobban nevelhet6k, mivel agyuk T%eGt alkorja a homloklebeny. Az dllatok ke- 25tt a csimpinzoknak van a legnagyobb hom- loklebenye, kér a 179-0t is kiteheti, Az embe- rek agyinak viszont 33-38%-4¢ alkorja Néhiny dllatnak az agyaban més teriletek fejlereebbek az emberéhez. képest. A csimpin- zoknak sokkal nagyobb utGagya ~ az agynak az 2 terilete, ami a koordindlést végai — mine az emberé, Ez magitl értet6dik, mert a ,csimpik- nek” igen fejlett egyensilyéraékre és fargeségre van satkségik, hogy frél fara hintézzanak. A madaraknak is j6l fejlett ut6agya van, hogy re- pilhessenek, landoljanak és vadésszanak. Ezek a tevékenységek mind magas szint koordinéci6t (Ssszehangolist) kivinnak, Més dllatoknak vi- szont sokkal nagyobb a nyakszirtlebenyik, az agynak az a része, ahol a lités kézpontja van. Ebbél adédéan litésuk sokkal jobb, mint az em- beré. Mis allatoknak viszont a fali lebenyik fej- leteebb. Az emberek és Allatok kilnbsége egy- értelmden homloklebenyiink nagységéban kere- send6. Képesek vagyunk tehét emelkedett lelki gondolkodésra, és magasabb rend6 tanulisi ké- ességiink is van, Erdemes megvizsgélni néhiny tovébbi, or- vostéreéneti évkSnyvbél vert esetet, hogy teljes mivoltaban értékeljik a homloklebeny jelent6- ségét. Phineas Gage esak részben veszitette el homloklebenyét. Az életmédbeli véltozésok egész homloklebenyiinkre hatissal lehetnek, no- hha kevésbé drémmai médon, mint az 6 esetében. A homloklebeny kérosodésinak tovdbbi esetei ‘Az 1800-as évek vége felé az elmeorvosok alkalmazni kezdtek egy homloklebeny-eltavoli- tdsnak nevezett sebészeti eljérést (frontélis lobotémia). Néha a lebeny egy részét tévolitor- tak el fizikdlisan, més alkalmakkor elmetszették az idegi Ssszekottetéscket. A mététet kezdet- ben olyan embereknél alkalmaztdk, akik dihon- 6 driltek vagy bintetdjogi értelemben véve el- mebetegek voltak” A homloklebeny eltévolité- sénak gyakorlata egyre népszertibbé vélt 22 1930-as és az 1940-es években, olyannyira, hogy amodemebb mévét elirésok egyik sttor6je, dr. Egas Moniz 1949-ben orvosi Nobel- Erte." Az eljérds népszerdségét abb6l is meg le- het ftélni, hogy a kulturdlis elit is elfogadta. Rosemary Kennedynek, John Fitzgerald Ken- nedy kissé értelmi fogyatékos névérének is elté- volitottak a homloklebenyét." Az eljérds sikeré- nek esiespontja az 1900-as évek kazepére esett. Bizonyos id6 tévlatabél mér sokkal helyesebben ‘séljak meg pusztit6 pszichol6giai kévetkezmé- nyeit. Ezt a méitéti eljérést ma mar ritkén alkal- mazzik,A HOMLOKLEBENY Patricia homloklebeny-eltévolitdsa Patricia egy sebészeti osztilyon dolgox6, igen sikeres épol6n6 volt, akit homloklebeny- cltévolitisra készitettek el6, Abban reményked- tek, hogy a sebészeti beavatkozs megoldja sok, biintudatbél ered6 problémajit, melyekkel né- hény éve kiizdétt. Az eljérdst kévet6en feltéi viltozésok mutatkortak érdekl6déséhen, maga- tartéséban, munkavégzésében és becsiiletessége terén. Nyilvinval6vé vale, hogy Patricia mas lett. ‘A métét el6tti és métét uti jellemvongsait az 5, dbrailluserdlja* Homloklebeny-karosodas egy négyéves gyermeknél M. HL négyéves kislény volt, akit eltedte az auté, és mindkét oldalon kérosodést szenvedett a homloklebenye. A baleset urin egészen meg- romlott a viselkedése, ami felnétt koréra is meg- maradt. A jellemében bekOverkezettviltozdsok Eppoly felednéek voltak, mint Patricia esetében, Ezeket a tragikus viltozésokat a 6. dbra sora Koztatja fel? Egy csecsem bornloklebenyétért kérosodés Egy G. K. nevd csecsem6 kétoldali homlok- Iebeny-kérosodést szenvedert élevének els6 hée alatt, Gyermekkorétol 31 éves kordig a homloklebeny-kérosodottak tipikus jellemvo- nisait hordozta, hogy a 7. bra is mutatj." A csalidja el6s26r azt gondolta, hogy fele- Idlen viselkedése annak kaszénhet6, hogy még sak gyerek. Sajnos ezek a jellegzetességek meg- maradtak felnéttkoriban is. A szil6i fegyelme- zésnek nem volt semmi hatésa. Nem voltak ér- telmes, tartalmas bariti kapesolatai, és nem vole ‘képes belétni szdmos hibajt sem. A homlokle- beny-kérosodis dltalinos jellemz6je a vigyak azonpali kielégitéséhen val6 ragaszkodis (a za bad szerelmet is beleéreve) A kérosodott homloklebeny dltaldnos hatdsai A homloklebenyt ér6 baleseti kirosodisok- bol, ahomloklebeny eltsvolitisénak eredménye- it 8sszegz6 tanulményokb6l és az agy els6 ré- szére hat6 drogok vinsgilatab6l a eudésok a homloklebeny kérosodisinak szdmos kévet- kezményét azonosftottak. Ezeket a hatésokat a 8, abra sorakoztatja fel" A HOMLOKLEBENY SEBESZETI ELTAVOLITASANAK KOVETKEZMENYEL A homloklebeny eltévolitisa el6tt: + Kivételesen hatékony miitésndvér volt. + Nagyon szerette wkényveket, az pol6n6k irodalmi kéréhez tartozott. A homloklebeny eltivolitisa wtin: + Elvesrtette ambicisit. + Elvesctette munkija irinti érdekiGdését é5 a piciensek irinti egyiittérzését. + Csak aldérendelt munka végzésér Magatartésa: ,Nem érdekel, ha hibit kivetek el. A végén majd minden jéra fordul.” AHOMLOKLEBENY ELTAVOL{TASANAK KOVETKEZMENYEL EGY GYERMEKNEL + Ingerltsége, rossz kedve felszinre tr, amikor esalé + S26 szerint 6 fizikai értelemben véve timadé magatartist tamisit, viratlanul, elére meg nem jésolhaté, elére nem Léthaté, ki nem szdmithaté médon. + Tizes éveinek kezdetét6l fogva szexuslisan szertelen, nem vilogatés. + Ninesenek hosszan tarté barsti kapesolatai, + Felvaltva fogyaszt nagy mennyiségi alkoholt és marihuanat, + Hirtelen dtlett6l indittatva kétszer megkisérelt Sngyilkossigot. Rey UISZOLOTT HOMLOKLEBERYENEK KAROSODASA Ahogy a gyermek fejlédétt + Nem hajlott a sziildi fegyelmezésre + Mindigapillanatnyi srkségleteinek a kielgitésre torekedett. + Sohasem épitett ki megfell6 bart kapesolatokat + A sajat nehézségeiért misokat hibiztatott + Felelétlen volt, és hajlamos a csavargasra. + Kénnyen befolydsoltik mis devidns gyermekek. + Rendszeresen végrettSnkielgitést, és biszexuslis volt. 7. abra 251DONTO BIZONYITEK A HOMLOKLEBENY KAROSODASANAK KOVETKEZMENYEI + Meggyengiilnek az erklesi elvek. egromlanak a tarsas kapesolatok (a szeretet elvesztése a esalid irant). + Widnyzik az eldrelitis. ) +Képtelen az elvont gondolkodisra. + Nem képes értelmezni a kézmondisokat. (__, \ +A matematikai megértés terén megnyilatkoz6 esbkkent képesség. «Elveszti a beleélés képességét. + Hiinyzik az Snuralom (diihkitérés, ellenségeskedés, gresszivitis). 8. dbra ‘A homloklebeny erklesi és szocidls szere- pének szemléherése végett hadd idézzem fel a ovetkez6 igaz tareénetet. Egy asszonyt6l meg- kérdeztél, még miel6te sebészeti beavatkozis- nak vetette voloa alé magét: .Mit cenne, ha el- vesztené a kélesénkapott Grit?” A hélgy azt fe- lelte: -Meg kellene fizetnem, vagy vennem kel- lene egy misikat, hogy visszaadhassam”, Miutén ahomloklebenyételtavoitotes, és felépalt fel- terték neki ugyanezt a kérdést. Ekkor igy vila- szolt: .Kéles6n Kellene kérmem egy misik Grit.” ‘Ahogy a gyermek novekszik, érettebbé lik, a homloklebeny fejl6désének hatésai nyil- vvinvaldk. A kisgyermek id6ben csupsin egy na- pot képes el6re dtfogni. Mondhatunk neki bar- rit, ami mjd holnap t6rténik, esak akkor fog cemlékezn, ba emlékeztetjak ré. Ahogy fejl6dik, woe ‘A KAROSODOTT HOMLOKLEBENY TOVABBI KIHATASAI + Azemlékezdtchetség gyengiilése (foleg az utobbi vonatkozéan). + Szétszértsig, nyugtalansig + Gondolatok esapongasa (fantaziélis, jdben trtént eseményekre ‘emécionlis kiegyenstlyozatlansig). «+ Fésultsdg, érzéketlenség (a kezdeményezts hidnya). srdektelenség valakinek az llapota irant (nemtérédém, valahogyan majd esak lesz magatartés), 9. abra tigy lesz egyre el6relét6bb. Amikorra mésodi- kos lesz, rijén, hogy j6vbre mér harmadikba fog jimi. Ahogy egyre jobban érik, végil életpélyé- jit is meg tudja majd tervenni. A homloklebeny ‘igy 30 éves korig feil6dik® Ahogy a gyermek fela6teé vali, még arra i rigbred, hogy cseleke~ detei hatnak az el6tce Allo érikkévaléségra is Ez mir a homloklebeny legmagasabbrendd fej- lexeségére uta. ‘Az értelem kolnleges jellemz6je az a ké- pességiink, hogy elvont gondolatokat is megér- tink, példéul egy kézmondist a maga helyén Ha mogkérink valakit, akinek nines teljesen rendben a homloklebenye, példéul 2 kovetkezs Kozmondés magyarizatira ~ ,Addig nyst6z- Kodi, ameddig a takaréd ér!” -, igen pontosea fog vilaszolni Tali igy: -Persze, hiszen miski- lbnben féenék.” Ez a példa a konkrét olfejtést, gondolkodést, az elvont fogalmak elhagySsira hajlamos mentdlisfolyamatot szemlélet ‘Ami pedig a matematikai megértéstiletis a szimolis a fal (parietélis) lebeny hits6 rész8- ben treénik. A homloklebeny makédése nélkal is Iehet nagy matematikal frtassfgunk az Ossze adisbaa, kivonésban, szorzisban. De amikor magesabb szint6, gondolkodést igéayl6 mate- matikét alkalmaznunk, példéul algebrit, geo- rmetidt é fleg az integril- 6 differencidlscé- ‘mitist, hibétlan eredmény 2 homloklebeay mé- kadése nélkilelképzelhetetlen. Elengedhetetlenil szikséges az ép homlok- lebeny akkor is, amikor lehet6 leghatékonyab- ban bele akarjuk élni magunkat olyan emberek- nek a helyzetébe, akiker probléma szorongat. Ez féleg akkor igaz, ha olyasmin mentek ke- resztil, amit mi soha azel6tt nem tapasztaltunk. ‘A.9, dbra a homloklebeny gyengalésénck 2 mindennapokra hat6 Kévetkezményeit sorakoz- catjafel™™* A meggyengiilt, kérosodott homloklebeny okoza psichologiai betegsgek Egyaltalin nem meglep6, hogy néhény pszi- chol6giai betegség. homloklebeny-problémék- ban gydkerezik. A 10. abrin e rendellenességek lisedja lich. ‘A minia emocionélis (érzelmi) rendellenes- ség, melyet kilbnds aktvitis, izgatoreség, ek gondolisok gyors viltakozssa, slmatlansig és a figyelem megosziottsiga, szdtsz6rtsig jlleme. Mindez a homloklebeny megromlott méké-A HOMLOKLEBENY eS SS AHOMLOKLEBENY MUKODESEVEL OSSZEFUGGO MEGBETEGEDESEK désében gydkerezhet. A megrégzéttséggel, megszéllottsiggal jellemezhet6 rendellenességet nem kivint gondolatok, készterések vagy cse- Iekvések litsz6lag ellendrizhetetlen, kitarté és ismétl6d6 tolakodasa jellemzi. Ez is szérmazhat a homloklebeny elégtelen mikadéscbol, A fi gyelemhiényos, vilzott aktivitéssal pérosulé rendellenesség is eredhet 3 homloklebeny prob- émsib6l Azok sz4ma, akiket figyelembiinyos hiperaktivitésos rendellencsséggel diagnoszti- siltak az USA-ban 1990-161 1995-ig 900 000-rd1 18bb mint kétmllira emelkedett.® Seimos depressai6s eset is dsszefiggésbe hozhaté a homloklebennyel. Az agy bonyolul, letapogatésos vizsgélata nyilvénval6vé tette, hogy a depresseiés péciensek eserében a hom- loklebeny vérellitésa mintegy 60%-os csbleke- nést mutat.* A depressziés péciensek vizsgélata és kezelése sorin bizonyitékor taliltak ara, hogy ha az ember néveli homloklebenyének ak- tivitisét, az arra a terdletre 4ramlé vér mennyi- sége is megn6, és a depressziés allapot jelentés javolist mutat, vagy eltGnik, ‘Az érgy 65 a homloblebeny Mankém sorin sok olyan mindennapos cegészségigyi probléméval taldlkoztam, melynek alapvet6 oka az gy homloklebenyében keresen- 6. A térsadalmmunkban elterjedt egyik ilyen probléma az érvégy feleti uralom hisnya, Nem ‘inden rilsilyos embernek van problémija az éxvégy feleti uralommal, im soksknak igen. Az elhizés egyre novekvé mértéke arra enged Kévetkeztetni, hogy az érvégy feletti kontroll hisnya még inkébb terjed™" Még az étvigy rendellenességei ~ mint példéul a farkaséhség (bulimia) — is a homloklebenyb6l fakadnak. Az érvigy ellendr2ésének legmagasabbrend kéz- pont isitttalithat6. Nem szdmm{t, mennyireva- sgyunk éhesek, vagy mennyire er6s a vigy valami utda, ami akér kérosislehet, le tadjuk Rizdeni a vigyat, ha homloklebenyink normélisan mék6- Nagy nehézségekkel rudiik elnyomai az ef- {éle késztetéseket azok, akiknek a homloklebe- nye nines haszndlhaté Allapotban, Néhiny tél- silyos egyén, akik ugyan rudjsk magukrél, hogy til sokat esznek, tovabbra is esznek, mert hom- loklebenyik nem tudja igeeén azt mondani: NEM. + Mania + Mania, megszallotts4g, megrégzéttség - A figyelem hidnya + Hiperaktivitas + Depresszié A ornloblebeny kutatés alkalmazdsi teriletei Ezek a kutatésok nyilvinvaléva teszik, hogy a homloklebeny életbe vigéan fontos szerepet tlt be jellemiink kialakitésaban. Legyengilt, Kérosodott homloklebeny kérosodott jellemet exedményez. Onuralom, megbizhat hihet6ség, komoly olvasmanyok, az sszes ds2~ xt, bonyolult funkci6 a jl mok6dé hom- loklebenyre él. A homloklebeny baleseti vagy sebészeti beavatkozissal okozott kérosodisa ~ melyeket esettanulményokban mutattunk be — csak az érem egyik oldala. De mia helyzetazzal a kérosodassal, ami talin egészségrelen életmé- dlunkbl ered? E fejezet {6 mondanivaléjét tekintve nem arva akar késztetni, hogy kerljik el azokat a monkahelycket, ahol az emberek dinamitta dolgoznak, vagy legyink évatosak, amikor dt- megyiink az titon, vagy keriljik el, hogy pszi- chidtriai betegségeinket sebészeti tion kezeljék. A homloklebery megromlote mékdésének kai az egészségrelenéletmédban keresendok, ¢ fejezet {6 mondanivalja tehét val6jban 2, hogy az emberek eddig vizsgéle negati jellem- tulajdons4gai nem korlétozédnak a traumabél cered6 kérosodisokra. Térsadalmunkban sokan szenvednek tragikus, jellembeli torzulisokat Aleemédbel ddnnések kavetkezményekent. Leg- Adédelgererebb szokisaink kézil néhény rovi dvi hielégilése nytt, mikbzben észrevédeni megfoszt benniinket att, aminek viszontfel- becsilhetetlen az értéke: att6l, akik vagyunk. ig, szava- 253254 DONTO BIZONYITEK Szokiésainkkal Ontudatlanul romboljuk, gyen- gitiik homloklebenyiink teljesitményét. E fejezetcéjatehit, hogy megmutassa, hogy a homloklebeny elégrelen mitkédése, rosszab- bodésa nem korlétozédik traumés kérosodésé- nak vagy sebészeti eltivolitisinak esetére. Véle- rményem szerint az éleemédnak és a tipllkozis- nak a homloklebenyre gyakorole hatdsai sokkal fontosabbak a safvbetegséget, rékot, csontrithu- list, veseelégrelenséges és az dsszes tdbbi, dege- nerativ betegséget okoz6 hatdsaindl. Az agy el- s6dleges védelmet kel élvezzen, hiszen éleink gét hatirozza meg. Ahogy életmédra vonatkor6 déntéscink megyédik a homloklebenyt, az egészséges hom- loklebeny Kialakitaalegiobb felsételeker élerve- zetésiinkhdz. Ez azt jelenti, hogy az egészséges életmédbeli déntések seal javul a homloklebeny teljesitménye is, s minden egyes j6 dentésink- kel megk®nnyitjik a jovébeli hasznos életméd- viltoztatésokat. Egyetlen homloklebenyi funk- cié sem olyan életfontosségi, mint az akaraterd. “Talia nem tinik nagyon fontosnak mindennapi letankben, pedig igazén alapvets és nélkiléz- hetetlen szerepe van. Sok pécienst littam meg- halni akarater6 hignygban, Nem azokrél beszé- Tek, akikelveszitik 22 akaratukat, hogy éljenek, ami persze igencsak fontos, hanem arra a t8bb ezer emberre utalo, akik azért haltak meg, mert ‘gy érezték, nines akaraterejik-viltoztatn élet- médjukon, mielétt vil kés5. Ma tizenévesck hervadoznak halilos égyukon az akaraterd hif- nya miatt. Vannak olyan cukorbetegek, akiknek évekig nem volt akaraterejik arra, hogy testgya- korst végezzenek, hogy helyesen étkezzenck, vagy gondosan dgyeljenck vércukorszintjilkre. Most a sziv- & veseelégtelenség végs6 stidiu- miban szenvednek. Vannak dobinyosok, akik nem hatérozték el, hogy megszabadulnak keéros szenvedélyikt6L Most halélos kimeneteld rik- betegségben haldoklanak. Vannak olyan egyé- nek is, akiknek nem volt akaraterejik vérayo- mésproblémaik miatt elvégezni a szikkséges élet- médbeli valroztatésokat. Most bénultan feksze- nek agyvéraés kévetkeztében. Bzek és még szimos més eset taniskodik ar- él, mekkora szikség van akaraterdre orszi- sgunkban. E konyy megirisa sorin az egyik leg- nagyobb aggodalmam az volt, hogy az it taglalt sok fontos, életet étalakité javaslat talin soha- sem valdsul meg sok olvasé életében. Mi lehet az oka ennck? Az akaraters hidays. Ebb6l a néz6ponthél hiizom als azt a tényt, hogy a homloklebeny egyik leginksbb életfon- tossigé funkci6ja az karat, A tudésok mir iga- zolték, hogy az, amit ,akaraterOnek” neveztink, a homloklebenyben foglal helyet.® Dr. Bernell Baldwin, a georgiai Wildwood Tntézet ideg- ayOgyészahiv6 gyalekereteknek szin cikkében Ssszegerett néhanyat az akaratal foplalkozé ta- anulményokbél. Megillapitotta, hogy az. els6 vi- lighaboris veterdnoknal a repesagrént okozta sebesilésekkel kapcsolatos kutatis az akarateré hignyét mutatta ki azokndl, akiknél az agy els6 része sérilt meg. Azokndl viszont, akik fejile hats6 részén sebesiltrek meg, nem volt tapasz- talhat6 az akarateré gyengilése.” Kifejezetten az akaraterével fgg dssze az a Iképességiink is, melymek segitségével megért- hej, hol zak egydlealén az dtk@zet. Ha nem léxjukviligosan a kovetkezményeket, nem is jO- viink ré, hogy a cél érdekében akaraterdnket gyakorlatoztatnunk kell, E jelenség illuszerdi- saként dr. Baldwin idézte az orosz tudés, A. R. Luria kisérlerét. Luria megillapitotta, hogy a rormélis homloklebennyel rendelkezd szemé- Iyek képesek gyors kévetkeztetéseket levonni bizonyos képek értelmérdl. A homloklebeny- Ikérosodést elszenvedete személyek a kép dss20- tev6it pontosan le rudtsk imi, de igazén nem lati meg a .nagy képet", a részletek mégott meghtizéd6 tégabb jelentést. Ez igen fontos az Geumédeviltoztatésnél. Az élesltésban jelent- kkez6 hidnyossagok miatt nem sikerl clita, hogy az életméd kulesfontossigé elemei ho- gyan alkalmazhat6k sajét életiinkben. Misrészt az akarater6 hiénya még olyan terileteken is ku- darcot eredményez, ahol vilégosan létjuk 2 problémat. Roviden: a belités és az akarat, a hhomloklebeny kert6s funkcigja nélkalbchetet- Jen valamennyi ebben a kényvben kézzétet i= meretanyag sikeres alkalmazisthoz. Van egy utols6, korunkraigazinjellemz6 in- ddok is arra, mire olyan fontos odafigyelni a hhomloklebenyre. A mai pszicholégiai tandes- adés és viselkedésterspia igen népszerd, és néha jotékony hatésG. Néhény elmegydgyész azon- ban figyelmen kival hagyja azt a tényt, hogy a jelenlegiéletmédbeli ézokisok, a lelki betegsé- gek kialakuliséban fontos eényezdk lehetnek. ‘Azok, akik gy érzik: szikségik van efféle ta-A HOMLOKLEBENY nécsadésra, és villalnak egy igazdn egészséges életmédot, gondosan odafigyelnek arra, mit visznek be szervezetikbe, minek teszik ki értel- mitket, gondolevilégukat, boldogabb és teljes életet élhetnek. IL, szakasz Gydgy- 6 habitészerck, nikotin, alkohol, koffein & mérgezé kemikdlidk okozta homloklebeny- héérosodds Milyen életmbdsényezb hatnak homloklebenyiinkre? Homloklebenyink hatékonysign érdekben azokra a poziiv dolgokra kell Ssszpontostta- unk, melyeket tenniink kell, &s azokra a negativ dolgokra, melyeker viszont el Kell kerilnink. Ha megismerjik, hogyan tesszik ki veszélynek hhomloklebenyinket, azt is tisztdbban kell is- suk, hogyan segithetnek az egésuséges hatété- nyez6k, hogy agykapacieésunkt ndveljak. Eb- Dl aperspektivabél kiindulva elésedr szemiigy- re vesszik azokat az életmédbeli szokisokst, melyek rongilk a homloklebeay mékodését. Késdbb néhiny olyan tényez6r6l is sz6 lesz, mellyel a homloklebeny funkcidit javithatjuk. A 11. abrén mutatjuk be a homloklebe- nytink védelmében elkerilend6 gybgy- €s vegy- szerek listajét, A pe - és hdbitbszerek hatdsa a ralolebenyre Nemzetiink egyre névekv6 drogfogyasztisa sok amerikait aggodalommal altel az ut6bbi érekben, Szimos széles kérben publikél étte- ints, felmérés és tanulmény szerint az ameri- kai iffdsdg korében sjabban erés fllendilés tatkozik a tiltort kabitészerek fogyasztésdban, A szil6k att6l tartanak, hogy gyermekeik tiltott drogokat fogyasctanak. Atl is tartanak, amit agyermekeik drogos befolyés alatelkévethernek a kockézatos viselkedési formiktél az. éngyil- kossigig. A tiltott drogok fogyasctisa kilénd- sen kockézatos. Még azoknél az embereknél is Jetompulhatnak 2 homloklebeny-fuakci, akik nem mémorosodiak meg a szert. Nem csak a tott drogok kérositjék a hom: Toklebeny makidését. Sokan becsapottnak 6 ike magukat, ha a kifzerete vizsgélat utin nem séxdlhatnak el legalabb egy gyogyszer kivaltisé- +a jogosité recepttel a keziikben. A televizié, a radi, az Gjsighirdetések Allandéan bombéznake benniinker, hogy satkségink van a szinte min- den sarkon kaphat6 gyégyszerckre. A koffcin és 4 alkohol kulcurdlis szempontbél elfogadote sverek, A nikotinfogyasztést térsadalmi szinten sok szabily megbélyegezi, de mint életméd-vé- lasztist torvényesnek, legélsnak tekintk, és nem tartk hozzszokist kialakit6, kabitészer jellegs, gondolkodést megvéltoztaté szernek. Tiltott szerek 6 mentdlis Rarosodds A tiltottszereknek a mentlisteljsitményre gyakorolt vescélyei j6l ismertek. Aligha van szikség ama, hogy a végs6kig bizonygassuk, hogy a mentlis mikodést befolyésol6 szerek hogyan hatnak az értelemre, a homloklebenyt is beleérve.A helyzet zzonban rosszabb, mint ko- rabban gondoltik. A National Intute on Drog Abuse (Nemzeti Kébitészerigyi Intézet) nem régen lefolytatow virsgélata megillapitotta, hogy a rendszeresen marihuinét fogyaszt{6is- Keolaidiskokndl a figyelemben, az emlékezetben a tanulisban még 24 6réval a drog fogyasztisa utin is kiesés mutatkozort.” J6val azutén, hogy 2 -feldobotsig” elmil, az agy még mindig ala- sony sebességfokozaton midkodott. A marihus- nérdlcsaktig, mint a vele rokon alkoholrdl és | GYOGY- Es KABITOSZEREK, MELYEK KAROSITIJAK HOMLOKLEBENYUNKET _ = + Tiltott kabitészerek * Bizonyos receptre kaphaté os «BY Ogyszerek + Mas legilis, tarsas dsszejéveteleken hasznalt szerek: ¢ alkohol, ¢ nikotin, ° Koffein. ‘« eS ETT TTT256 DONTO BIZONYITEK nikorinr6l is kimutattsk, hogy a fejl6d6 magzat agyat kérositja, A marihuinét fogyasct6 anya, ayermekének egész életen at tart6. agykéroso- dése lakit ki.” A marihusnakisérletekbdllevon- hat6 tanulsig az alkoholfogyasctisra is vonatko- ik. A fejezetben kés6bb taglaljuk majd, hogy a rarihudnit,alkobolt és més értelmet befolysso- 16 szercker fogyasatdk agyi eljetcOkepessége még sokkal azutén is gyenge lehet, hogy a fo- gyaszt6 véleménye szerint a hatésok mér elillan- tak. A homloklebeny optimalis mikédése érde- eben ne élink tiott drogokkal! A legis szereh is drdhatnak 1 homloklebenynek Sok receptre kaphaté vagy bérhol beszere2- het6 gyégyszer is képes elnyomni a homlokle- beny mitkidését. A szerekhez mellékelt beteg- tijékoztat6t olvasva vagy a hatdsmechanizea- sukat vizsgilva réjévink, hogy koziluk nem egy a kdzponti idegrendszerre gyakorol befo- Iyést, sa kOzpontiidegrendszer egyik legltali- nosabban érintett teriilete a homloklebeny. Sok gySgyszerfogyaszt6 embernek nines is igazin sztiksége ezekre a szerekre, mikézben mellék- hatéssik sokszor tain a jellemer €s a személyi- kirositjék. Ezért gondosan mérlegelni kell ékony hatésokat a kockzatokkal Osszevet- ve, mil6et elhatéroznink, hogy gySpyszert ve- satink be. A 12. dbrin kézzétesszik azoknak a gyégyszercsoportoknak a lstsit, melyek rend- szerint hatnak az értelemre.* Ha jelenleg is | a. SZEREK, MELYEK RENDSZERINT AZ ERTELEMRE IS HATNAK + Asctmagydgyszerck — béta-agonistiie + Vérnyomasesokkent6 gyégyszerek — béta-biokkol6k, csatorna-blokolok, Kézpontilag hats digensek dine, Methyldopa sth.) + EXinkitiszerck és altatdtablettik, Benzodiazepinek, antidepresszinsok (fegiegy26s: trickiikus antidepresszinsokat {is haszndlnak fejtjisra, slmatlanségra stb.) + Fekély elleni szerek, H2-blokkolbk (Tagamet, Zantac). Gyulladss ellen szerek (XSAIDSonem szterold gyulladéscsskkent6k) + Fajdalomesilapiték, narkotikumok. Megtizisra és allergara valé szerek + Antihlsetamlnok (dlmatlansigra is hasznjk Oket) { Pangdscsdlekent6k (leg gyermekelnél, mint péladul a1 Actifedben lévl psendoephedrin) 12, abra suedjik valamelyker e szerek kézil,ne hagyjuk azonnal abba. Beszéljtink orvosunkkal! Végil is nem kénnyti dénteni. A magas vérnyomés esete j6l szemlelteti ext. Gyégyszerci kézil néhny gyengiti a homloklebeny makédését. Ha azon- ban nem Kezeljik megfelelé médon a magas vérnyomést, akér agyvérzés is lehet a kovetkez- ménye, ami sokkal nagyobb homloklebeny- rosodist okoz. Eppen ezért sok orvos életméd- teripife javasol a vérnyomis-szabilyozis opti- milis eszkézeként. Az Egy nemzet_nyomés aalatt” c.fejezet ezeket a gy6gyeljérdsokat mutat- ja be. Ebben a fejezetben tovabbi informaciée nybjtunk a vérnyomas-szabilyozis fontosségs- 16), a homloklebeny maxims mikadése érde- kében. ‘Az orvosi gyakorlat f6 irényvonala ma 22, hogy segitsen az embereknek megszabadulni a drogoktél, nem pedig az, hogy programjaba 6j gyozyszereket illesszen, Az id6sebb amerikaia- ‘kon végzett vizsgilatok azt mutatjak, hogy ezek az emberek a normilisndl jobban ki vannak téve megromlott, kicosodott mentils funkciGknak, a gyégyszerck mellékhatisinak és a magas vér- nyomésb6l széemazé kéros batésoknak. A Cen- ters for Diease Control and Prevention (CDC, Egészségigyi és Megel6zési Kozpontok) kimo- tatték, hogy a 65 éves vagy ennél id6sebb ameri- Keaiaknak szemben a fiatalabbakleal, kétszer na- gyobb az esélyiik a kedvezétlen, artalmas gy6- gyszerbatésokra” Tovdbbs rivilighote arra 2 tényre, hogy a magas vérnyomés kezelésére fel rt gy6gyszerek gyakran okoznak rtalmas mel- Iekhatésokat ennél a népességesoportnl. Ebb61 4 perspeltivib6l kiindulva a CDC aztAllitote: A Kiros mellékhatésok megel6zésének egyik fontos stratégidja az idésebbek kézétt, hogy korlétozzuk az akalmazott szerek szdmét”." Persze a gyGgyszer-mellékhatisok & a be- lol fakad6 beregségek életméd-vilroztatéssal taceénb kezelése miati aggodalmak mar j6val ¢ CDC-vélemény el6ee is léeztek, Az egyik igen rdekes, tdrténelmi jelent6ségi gondolatsort Ellen White frta. Szavait a 13. brin idézziik.”” A tarsaségi dsszejoveteleken fogyasztott italok gyakran kolesénhatisba Kerilnek az or- vvosi rendelvényre felire szerekkel. Az alkohol jelencés mértékben fokozza a gyégyszerek ked- vez6tlen hatisait, az értelem tisetasigéra gyeko- rolt hatésokat is beleértve, Tobb mint sz4z, az ur6bbi id6ben Kérhéai Kezelésben részesilt slAHOMLOKLEBENY cegynnel folytatote viasgilatsordn ~ akile a ae kkosség szinte minden rétegét képviseliék (Férfi- akat, ndket, 14 évest6l 88 évesig) — kiderdlt, Dpogy 10 sedzalékuknal az alkohol sa gy6gysze- rek kézdte kblesSnhatis Iépete fel, amikor a érhdzatelhagyt™ Az alkohol karositja a homloklebenyt ‘Az alkohol kézvetlen hatést gyakorol a homloklebenyre amellet, hogy a gySgyszerenés mellékhatésainak kockézatét tovabb fokozza. Ez Amerika egyik legerdteljesebb homlokle- beny-pusatitéja.Tekintsink St néhiny felvilé- gosit6 jellegd informéciét. Nébiny évvelezel6t alkoholisekat és nem alkoholistékat tanulményoztak két diagnoszti- zil6 eljirds sepitségével: magneses rezonancia- vizsgilattal (MRI) és pozitronemissziés tomog- rifiéval (PET). Az MRI egy most is népszert viasgélati médszer, ami képes az agy val6di it visszatikrézni. Az alkoholistak esetében nyilvénval6vé tette, hogy a homlokle- Deny sziirkedllomany-veszteségénck a mértéke lesGjt6. A szrkedllomany az a réteg,ahol az agy idegsejtjeinek tmegei gyilekeznek, sGrdséd- nck dssze(ellentétben a mélyebben fekv6 fehér Alloménnyal, ahol az ezeket a sejteket elhagyé idegrostok vannak tlstlyban). Ez a szUrkesllo- siny-veszreség, amit szaknyelven kérgi (korti- keilis)sorvadésoak (atrfifnak) neveznek, azok- nak az agysejteknek a tényleges veszteségét je- lenti, melyek fontos szereper jtszanak a hom- loklebeny makédésében. A PET-vizsgilat 22 agyi funkciét vizsgija, Ennek sorin az alkoho- listkndlalacsonyabb szint glikbzanyagesere mutatkozott, ami homloklebeny gyengébb md- kédéséneleegyik jllemz6je." Ezek a homloklebeny-kérosodésok nem korlitozédnak az alkoholbetegekre. Az elvont gondolkodési képességben a kutaték mérhetS csGkkenést taliltak annak az 1300 férfinak és nének a krében is, akik csak tarsas dsszejéve- teleken ittsk. Ok élagosan esupin heti egy al koholtartalmé italt fogyasctottak, a férfiak he- tente kétszer 2-3 alkoholtartalmé italt, a nék még kevesebbet. Atlagosan minden étvenedik napon ittak és csupin két alkoholtartalmd italt. ‘Még ezeknél az alacsony fogyasztési szinteknél is rosszabbodést mutatott ki a mentilis mako- és vizsgiata. Ahogy n6tt az alkoholbevitl, ‘gy csdkkent az elvont gondolkodés képessége (a homloklebeny teljesit6képességénck fok- mérdje).° Ezeket a véltozisokat nem lehet he- veny alkoholhatisokkal vagy részegséggel ma- gyarizni, mivel a mentilis mokédés éreékelésée 24 brival az alkoholfogyasztés utdn végezték el Sokan valk, hogy az autSbalesetek els6- sorban azért gyakoribbak az ital fogyasardk ko- ‘z6tt, mert az alkoholnak komoly hatdsai vannak a koordinaciéra, ftéletalkotésra és éberségre. Ez Gsalelhet5 az alkoholbetegeknél és a lithat6an lerészegedett embereknél. A probléma azonban sok eserben az itletalkoris terén elentkez6 bi szilrepedésekkel hozhat6 dsszefiiggésbe, me- lyek épp a térsaségi ivéknal fordulnak el6. A vi- szonylag kevés alkoholt fogyasat6 vezet6knél Litszélag nines baj a koordindcival. Beszédiik is normdlsnak ltszik. Azonban néhény pllanatal késobb mir megfaroltak a2 aut6pAlyén vagy ka- ramboloztak. Az oka? Megeyengilt helyzetér- tékelésitk nem figyelmezterte oket idejében a se- bességr, a Ranyarra vagy a kozit vészhelyzetre, A.0,05-0,09 szazalék véralkoholszintd egyének- él (eva legrdbb dllamban joval kevesebb a tir- vényes hatirnl) a nulla véralkoholszinté embe- rekével Bsszeverve legalabb kilencszer nagyobb az eslye annak, hogy vguetes kGzlekedési bal- ‘esetet szenvedjenek." Ez tabbnyire annak a ké- vetkezménye, hogy az alkohol az agy mis részei- él, példéul a koordinici6s kézpontndl sokkal cerésebben kirositja a homloklebenyt Az alkohol a magzat agyénak kifejl6dését is sitolja. Ismert dolog, hogy azok a n6k, akikver- haességik ideje alate alkohol fogyasztanak, ked- (CAAA AA ELETMOD A GYOGYSZERES KEZELES ELLENEBEN 1. Sokan élnek digy, hogy sthdgisk az egészség trvényeit, és nem tudjak, hogy evési 6s ivisi, valamint munka- szokisaik dsszefiiggésben vannak egészségiikkel. 2. Nincsenck tudataban fllapotuknak, mig fel nem Gti a fojét valamilyen betegség. 3. letméd-véltortatéshelyet azonban dtalénosséghan gyégyszereket haszndlnak: a majra, a szivre és az agyra tablettak gyakorolnak hatist, és e szervek gyakran betegség alatt nybgnek. CE A 13. dbra 257DONTO BIZONYITEK vevétlen hatéstgyakorolnak urédsik életére. Az alkohollal foglalkoz6, .Kérsz egy italt?” cimt fe- jezet eat tovéb taglalja.* Az allatkiséretek ki londsen érdekesek, kijézanitok, s kilondsen j61 ilusztrlk ezt, mert rémutatnak egy mésik r- ikofaktorra, ami gyermekkori agyi kirosodést ex. el6 ~ ex pedig a sail6k alkoholfogyasz~ tsa Az italoz6 apik nagy valészindséggel ké- rositjék gyermekeik homloklebenyét. Ellen White évtizedekkel ezel6te ire mar a effele szi- I6i senyez6k befolyésinak fontosségérél. Meg- jegyzéseit a 14, dbrin idézziik."** EATER AS A SZOULOK ALKOHOLFOGYASZTASA KAROSITJA A MAGZATOT + Az iszikosok vagy dohanyosok gyermekének agya kérosodott, vagyai és szenvedélyel felerdsidtek. + Gyermekeik mar gyakran sziiletésiik el6tt magukon viselik a jellemnek ezt a bélyegét. * Meg nem sziiletett nemzedékeket veszélyeztet a dohiny sa szeszes ital. + SziilSk (az apa és az anya is), akik korlitozis nélkiil fogyasztanak bort és szeszes italt, gyermekiikre a gyenge testalkat, az értelmi 6 az erkilesi gyengeség, a természetellenes vagyak, az ingerlékeny vérmérséklet és gonosz tettekre valé hajlam drdkségét hagyjak. 14, ara A koffin alddsa a borloklebeny miteidését A koffein messzemen6 hatést gyakorol a agyra. Ez nem meglep6, hiszen ez Amerika leg- keedveltebb kora reggeli serkemt6szere. Ezért a setkentésért sGlyos érat kell fizetni. Vizsgéjuk reg, hogyan makédik a koffein, majd ismerjik meg a vele jiré mellékhatdsokat is! ‘A koffein az agy kommunikici6s rendszeré- re hat. Ezzel kapesolatban fel kell idézzike ma- sunkban, hogy az agy setei kémiaiinformacis~ csere folytén tartanak kapésolatot egyméssal, ‘Az idegsejtek neuroteanszmittereknek (idegin- gerilet-kozvetit6knek, dizenetkzvetit6knek) nevezett kémiai hfmndkoket valasztanak ki, me- Iyeket a szomszédos sejtek felfognak. Ezek az idegingerblet-kozvetit6k viltozésokat idéznck 6, melyek a befogads sejtben mennek véghe. Nehiny idegingerilet-kéaveut6 serkentbleg hat 258 a fogads idegsejtre, mig masok gétlist okoznak. aE A koffein sztles kérti hatisa a sejtnek els6sor- ban azt a képességét befolyésolja, ami két ideg- ingerilet-stviv6 — 22 acetil-kolin és adenozin ~ szingjére hat. A koffein sxétzillja az agy vepyi folyamatait azdltal, hogy megndveli az acetil- olin szintit és gitolja, mepbénitia a2 adenozin ftvitelét, A koffein tchat felboritja az agyban az idegkdzvetités finom egyensilyst, aminek pusz- tie6 kevetkezményei is lehetnek. Az adenozin tompitja az agy idegkézvetitésének seémos as- pektusét. A koffein az agy természetes munka- vvégz6 képességétis gyengit, és (gy valk leher6- vé, hogy a koffein mesterségesen serkentse az agyat A laikus széméra az adenozin talén ,csalé- nak” tinik. Kélnben is, ki akaja elnyomni az agyi dtvitelt?Vilégosabban lisjuk ezs a kérdés, ha szemiigyre veszink egy analégit:aj6 fékek fontosségit az autéban. Nem azért szdllunk be egy autdba, hogy megillitsuk, hanem azért, hogy elmenjtink valahové. Nem éreanénk iga- zn kényelmesnek, ha olyan aut6t kellene vezet- nink, amit nem lehet megillitani. A j6 fékek nélkilozhetedlenek, f6leg egy olyan jérms ese- tében, amit gurulésra terveztek. Ugyanigy az idegkbzvetiték, példéul 2z adenozin is igen fon- tos az agy egyenséilyi helyzete szempontjabél, hiszen az az éridsi szerepe, hogy nyomja a féket. ‘A pszichiétria irodalmaban komoly aggodal- maknak adnak hangot amiatt, hogy a koffein ki- cqyensilyozatlanné teszi az agymékadést. A koffein dsszefiiggésbe hozhat6 a szorongéssal, szorongisos neurézissal, pszichézissal (ez olyan dllapot, amelyben az egyén elveszti kap- csolatt a val6siggal) €5 a skizofréniéval (atu dathasadésnak nevezett betegséggel).* Més ku- tatdk ehhez alisthoz még hozzétescik a koffe- in kivaltotta lizas képzelédést és 2z anorexia nervosét (az idegi alapé érvigytalansigor).° ‘A dopaminnak nevezert harmadik idegké2- vett6 szinje is megemelkedik, ha koffeintartal- ‘mi italt fogyasztunk.*" Ez pedig igazin aggaszt6. A legelterjedtebb pszichés beregségek koi nghény, példéul a ski- zofténiais,résaben a dopamin til nagy mennyi- ségének tuajdonithat6. A komoly mentilis rend- llenességeknél alkalmazott gydgyszeres keve- léshez. ténylegesen hozzétartozik a dopamin- blokkol6 hatSanyagok alkalmazisa.* Kovetke- zésképpen nem meglep6, hogy 2 koffein, ami rmegemeli a dopaminszintet, bizonyos mentilisA HOMLOKLEBENY betegségek kockézatst még akkor is nivel, ha latsz6lag olyandrtalmatlannak litszik, Mis pszichés betegségek is sedrmazhatnak sz agyi kommunikici6 koffein ata kivdtott ki- cegyenstlyozatlansigibol. Ez kiléndsen igaz a depresszi6ra. A csdkkent homloklebeny-funk- ib és vérelltés a depresszi6jellegreressége.** ‘Bisérletek elk, hogy ezekavileozssok részben a homloklebenyben lév6 dopaminszinttel kap- csolatosak.” Miutin flismerték, hogy a koffein semlegestti az agy j6 vérkeringésér6l gondosko- 6 adenozin hatisit, ugyanalkor kiegyenstlyo- zatlannd teszi a dopamin életani szerepét, te- mészetesen nem csodélkoznénk, ha kapesolat lenne a kavéfogyaszts és a depresszié kOzbt A nemzetkozileg is elismert, norvég, Trom- so szfv-kisérletsorozatként ismert kutaasi prog- ram legilabb részben mér megfelelt a kérdéste. A skandindv kutatok 143 000 férft é nt vies- giltak, 6 2 depresszi jelentds mértéks noveke- dését allaphtotedk meg azoknél a n6kaél, akike igen sok kavét fogyasztottak (viszont a frfiak- nil, akik hasonl6 mennyiség6 kiver itt, nem Alaptcortak meg effeléx). Megillapftésaikat 215, bra mutatja" A tobb kiveét fogyaseté néknek a depresz~ s2ié mellett robb stresszel vivott kitzdelembdl szirmaz6. problémsjuk is van, Nem vildgos, hogy ezek a hatisok miért nem mutathat6k ki férliaknl. Ten azejelzi ez, hogy a n6k sokkal fogékonyabbak, ératkenycbbek a koffeinre, vagy talin a koffein fogyasztésdval arényban na. ayobb a nok depressziéravalé hajlama. Az agy rébangolédésa «hain fgg ob Ha. koffein olyanj6 nekiink, ahogy nébény Jaikus (nha még néhény tudés is) szereuné elhi- tetni, miére kell az agynak Griési erdfescitést tenn, hogy semlegesitse e népszerG, legilisszer kibatisait. A koffeinnek val6 kronikus kiszol- paltarortsighelyzetében az agy legalibb ket ‘iton probalja kompenzdlni a rossa hatésokat. Elészir is csdkkenti az acetl-kolin termelését, ahogy korébban emlitettik.” Igy tompitja a keoffein all eloidézett megnévekedett acetil- kolin-szimt hatését. Misodszor az agy megndve- li adenozin-reveptorainak szimét.* Val6szintleg ‘gy ad nagyobb hangsilyt az. adenozinnak az agyi kommunikiciéban annak ellenére, hogy a koffein bizonyos mértéhig gitolja a szerepét Sainos ezek az agyban lezail6 viltozésok hozzé- jarulnak a koffeinfiggés kalakulisthor. Az agy felépicése & makédése megviltozik, & odiig jt, hogy virjaa koffeint. Ez az egyik oka anna, hogy a kvélogyaszt6k annyira rf vannak utalva vette. Ha nem jutnak koffeinjakhd2, yy cik, mintha csak ,fél g6zzel mikédné- nek". Ez még inkabb jelentkezik, ha a kivérsk felhagynak kedvenc italuk fogyasztéséval. Elvo- nasi tiinetek jelentkeznek: fejféjas és a kimeriilt- ség mete A koffeinelvonisos fejfsés gyors gygysze- re egy korty kévé,koffeinezete dial, vagy @ sok mindenfelé kaphat6, fejfajésra val6 tabletta E vilasztdsi lehetdségek kéziil egyik sem olyan j6, mint az elvonasi tinetek elviselése. Az agy ‘alaban egy vagy két napon bell ethangolécike a kvé nélkll, normals bels6 krnyeczetre, a fj- {sjésok megsrtinnek, az agy pedig j6 ston halad aakémiai egyenstly helyredlitésa fel. Volt azon- ban néhény olyan péciensem, akiket kérilbelil ket hétig isconyatos fejsiss gyBcdrt a koffeinel- vonds utin. Ezekben az esetekben fejféjésra va- 1 hajlam is elen volt, amit aztén a kévéelvonis iis valeors, Gyakorlati kifejezésckkel élve 2 koffein sxézilja,felbortja 2 agy vegy folyamaait, de ezzel nem csak a koffeinelvonds okozta problé- mak és egyértelmd pszichés betegségek alapait fekteti le. A és mentilis teljesitményt azoknal is gyengiti, akiknek egyiltalin nincse- nk pszichigtriai tfinetei, és nem mentek At elvo- Ess — KAVEFOGYASZTAS ES MENTALIS PROBLEMAK Leth feslisdg vagy kevesebs Atmattansig 15. abra 259260 DONTO BIZONYITEK ae sen A KOFFEIN NYOLCFELEKEPPEN GYENGITI AZ AGYAT «+ Fliggést idézhet elé + Elvondsi reakeidkat okozhat —f' + Létrehozhat vagy stilyosbithat pszichés betegségeket + Gyengiti, timadja a fizikai és mentilis teljesitdképességet + Gatolja az avast + Befolyasolhatja més betegségek kialakuliisinak esélyét, melyek riadisul homloklebeny-effektusokat vélthatnak ki fizikai és mentalis stressz ditjin + Jellemiink letki és tarsas dimenz syakorolhat befolyist + Mérgezést, st halilt is okozhat Pe =e A KAVEVAL KAPCSOLATOS TOVABBI POTENCIALIS PROBLEMAK “+ A kolfein leet trskareinog, teh ho =, 4 mel a vatagbGl, a hasnydlmirigy, a petefészek tsa holyag rakjinak kiflodescher ‘A koffeint fogyasté anya gyermeket Kissa selene + 35 biganymiliméterrel vel a verayomast Erésslvdoboist és vesnlysscivritmuszavart okozhat. Serkentileg hata gyomorsaviermelire, és gyomor. nyeleasvseafoyasiderhet ell, sal vszontKomly syomorépstokozhat a Kotfelnmentes Rave) + Talin mga premenstrucistinetegyittes (PMS) imptoait sfokozea 17. dbra NCAT AKOFFEIN ES A PLETYKALKODAS »Amikor ezek a tea- és kévéfogyaszt6k tirsas szérakozis €ljabél talalkoznak egymassal, veszedelmes szokasuk kévetkezményei megmutatkoznak. Amint korldtlanul fogyasztjak kedvene italukat, 6 ahogy serkent6 hatisit érzik, nyelviik megoldédik, elkezdenek gonoszul beszéini egymis ellen. Nem zabolizzik meg nyelviiket, és nem vilasztjak meg szavaikat.” een SA AA 18. abra nison sem. A koffeinnek a tljsiesképességre sgyakorolt negariv hatésée mér bebizonyitottil, Noha a szer segit az embercknek, hogy egysze- 1 feladatokat gyorsabban végezzenek el, bizo- nyfcék van ara, hogy bomlaszt6 saétsz6rtsigra hajlamosité hatésa van dsszetetebb feladatok rmotorikus reakcididejét és a finom motorikus oordindci6t tekimtve.” A rendszeres kévéfo- gyasztisb6l ered6 csdkkent acetilkolin-termelés is szerepet jatszhat ebbea.”* Kutatok kbvetkeze- tesen valk, hogy az agyban a acetikolin csBk- kenése dsszefliggésben van a romlotr, legyen- gilt mentalis mikédéssel* Tovabbs az. ltalé- nos tudoményos Alléspont ellenére a koffeinnal kapesolatos kiterjedt orvosi vizsgil6dis szer26i nem talstak bizonyitékot arra, hogy e7 a szet javitand az intellekeudlis képességet." A koffein néhény agyra gyakorolt hatisinak dsszegz6 fel- sorolisa lithat6 a 16. abrin. Igizn nem okoz meglepetést, hogy a koffe- in gitolja az alvist. A lefekvésel6t egy rin be- lil elfogyaszrote koffein megneheziti az elal- vast, csdkkenti az alvésidét, és jelentésen rontja az alvis min6ségét is Féleg a legmélyebb, az alvis leginkabb helyreilite jellegd hatiscit6l foszt meg (3. és 4, alvisi fézis), Takin még meg- lep6bb, hogy tilzottan nagy Koffeinmennyisé- gek komoly agyi problémakat okozhatnak, ro- hamokat is.” Egyes beszmolbk koffeinokozta ‘végzetes kimeneteli eseteket emlitenck.* Felaletes lennék, ha nem emliteném, hogy a koffeinnek egy seregnyi olyan hatésa van, mely kozvetett hatisa van a homloklebeny-funkcidk- ra. A homloklebeny kérosodist szenvedhet a koffeinfaggés folytén, majd ebbdl adédéan be- tegséget, valamint fizikai & psrichol6giai stresszt idéz el6. A koffeinfogyasctés néhiny tovabbi.egészséggel kapesolatos kovetkezmé- nyét a 17, dbran sorakoztattuk fel. ©“444e™7.7 Noha e hatisok kézl néhiny még vitatote (eeyes tanulményok megillapitjtk a koffeinnel val6 dsszefiiggést, mésok pedig nem), meg kell kérdezztk magunktsl, vaion megéri-e szeren- csét probalni a koffeinnel, amikor mar tudjuk, hogy milyen gondokat okoz ‘A koffein egy mésik fontos homloklebenyi hatasa lelki vonatkozisé. Ellen White mér évek- kel ezel6tt riviligitote erve, Megmagyarézta, hogy a koffein agyra gyakoroltserkent6 hatésa otegoldja” a nyelvet beszélgetés kézben, ahogy 218. dbrén olvasharjuk.” ee |A HOMLOKLEBENY A pletyka meghatérozésa: egy maginjellegs informiciét megosztani valakivel, aki nem ré- szese sem a probléménak, sem a probléma meg- oldésénak. A hélgyek teadélutdnjait kszmondé- sosan a pletykélkodés alkalminak tekintik. Fi- gyeljak meg azonban, hogy Ellen White nem emliti a nemet! A kijelentés ugyantgy vonat- kozhatfériakra vagy vegyes 6sszej6vetelekre is, {leg ha a résawvevOk ykivénatos”italukat sar csdlgetk. Ellen White feltételezi, hogy a plery- kalkodis egyik oka takin 22 excken a trsas 652- szxjoveteleken felszolgéle ital tipusa. A koffein hhomloklebenyre gyakorolt hatisinak vizsgilata igazolja aggodalmaink ésszerti voltdt. A nikotin is rongdlja a horloklebenyt Exy egése fejezetet sednunk a nikotinszen- vedély téméjinak (16. fejezet:El-hal a cigareté- Gt? Haggjon fl vele 6 inkabb éljen!). Annyit mondunk, hogy a nikotin - csaktigy, mint 2 kof- fein serkent6leg hat az idegrendszerre, és ezért erin kellene. A helyzet 22, hogy az alvé, a teljesitoképesség, a stresszkontroll mind kérét litj a cigareteézasnak. A dobiényz6k, szemben a nem dobényz6kkal, kevésbé képesck dsszetett mentlis feladatok megoldésir." furesin hangzik, mert sok dohényz6 véli, hogy értelmi képességeitjavitja a dohinyzas. A hely- zet fondksiga2z, hogy amikorfelhagynak vel, a problémak el6sear stlyosbodnak, micl6t jaru- lis dlloa be. Roviddel a leszokis utén tévesen azt gondoljik, hogy a dohdnyzis segitségikre volt, 5 fgy atin néhiny napos megszakités utinvise- szatérnek a cigarettihoz. ‘A rOvid ideig tart6 menmtlis hatésok mellett a dohinyzss hossai tévon az agymékadésben is kkérokat okoz. A nem dohdnyz6kkal dsszeha- sonlitra a dohényosok sz Alzheimer-k6rb6l é is egyéb okokbél ered6en a demencia kalaku- lisinak kétszeres kockézatéval néanek seembe (a intelligencia dlland6, tartés, jelent6s elvesz- tése).” [A ikotin tovabbi emitésre mél6 hatisa a szilletés el6tti kérokkal kapesolatos. Ha egy tethes né cigarettizik, gyermekének agyi miks- désée tain egész lexére lerontja, Kutatis igazol- jaa dobinyosok gyermekeinél megjelen6 men- télis veszteségeket, hiényosségokat, melyek csak a nikotin hatésival magyarézhatok. Egy vizsgélatsorén dsszchasonlitotik a terhességik egész ideje alate dohényz6 n6k héroméves gyer- mekeinek mentélis funkciéit azokéval, akik a terhességidejére leszoktak a cigarertél. Az utbbbiak gyermekei job tescteredményeker mmutatak.” TIL. szakasz Az étrend hatdsai a bomloklebenyre Eddig a drogok, az alkohol, a nikotin és a koffein homloklebenyre gyakorol kéroshatésa- it vizsgaleuk. E tényez6k k6zil néhény {6leg a homloklebenyre gyakorol dént6 befolyést. ‘Azoknak a hatéanyagoknak a tabbsége viszont, amelyek fokozzdk, erésitik a frontélis agyi funkci6t, gyakran az agy egészére jérékony ha- tst gyakorol. Ennek egyik klasszikus példsja a tépllék. Minél :abber tuduak meg az elfogyasz- tott élrél, annél inkbb felismerjok, hogy az optimélis cplélék életfontossigi a magasabb rendé agyi teljes{e6képesség_szempontjabél. Lin fogjuk, hogy étrendi valasztésaink vagy ja- ik, vagy gétojsk agyiveljesitményinket. Az agyi funkci6 fokozdsa anyatejel wal6 tdplalds, tabbszérdsen telitetlen 2sirok & vitaminok segitségével A legkordbbi déntéseket nem mi hozzuk Akiknek olyan anyja volt, aki elhatérozta, hogy anyatejjel tplilia gyermekeit, a homloklebeny szempontjab6l is bélesen cselekedett. Kisérle- ‘tek igazoléh, hogy azoknak a gyermekeknek legalabb néhiny évig, s6t val6szintleg egész éle- takben élesebb az eszi, akiket anyatejl tép- laltak."™ Az anyate) el6nyeit tekintve nem min- den Osszefiiggés viligos. Az egyik cényer6 talin az anyatej zsirtartalma. A japin dr. Yokota ki- mutatta, hogy djszil6t patkinyoknak megfele- 16 mennyiségS émega-3 zsiradékra van saiksé- sk étrendjakben. E zsiradékok nélkil romlik a tanulés, a megértés.” Mas nemzetkzi kutatd- csoportok, példéul Bourre és franciakollégsi al- latkisrleteikben hasonlsfelfederéseket tettek.” Bebizonyitorth, hogy az eml6sbk agyénak a fejl6déscher nélktlézhetetlenek az. émega-3 zsirsavak. Tadoményos kérdkben j6l tedjék, hhogy a hagyoményos emberi eseesembtépszer csupan gyenge minéségi és elégtelen mennyisé- sg Gmega-3 zsirsavakat tartalmaz, szemben a2 anyatejel" Ha a gyermek éerendjé: ki is egé- 261262 DONTO BIZONYITEK saitjik més véplélékokkal, az 6mega-3-hisnyt nem lehet igazdn pOtolni Egy kutat6esoporter~ re a pompis kévetkeztetésre jutott: lényegileg Iehetetlen bérmilyen eéplalékokkal a tépszerrel terete csecsembk étrendjét gy kiegésziteni, hogy az az anyatejjel tiple esecsemok hosszi inci, tabbsz6rosen selitetlen zsirsav bevitelé- nek megfeleljen® ‘Az anyatejjel val6 tSplslis magasabbrends- sége bizonyéra igen fontos informécié a gye reket vird szUldk sadméra. A megfclel6 tfpusi zsir azonban a feln6ttek esetében is igen fontos a tanulés szempontjabél. Dr. Coscina és kollégai egy évtizeddel excléct mar igazolték ext a tényt.” Felnott patkényok két csoportjit taplal- tik azonos zsitmennyiségd étrenddel. A zsir azonban kilinb826 forrésokb6l szdrmazott. A mérsékelt mennyiségd novényi zsirttartalmaz6 téplilékon tartott patkényok (20 szzalék tobb- sobrésen telittlen sz6jzola)) mir hérom hét el teltével sokkal job tanulési és megértési jartas- sigot mutattak szemben azokkal, akiket 20 sz4- zalék telitete zsiron alapul6 étrenden tartottak (Gercészsit) A szer26k mindebben sziléed bizo- nyftékor litjk annak, hogy az étkezési zsirok minéségében véghezvitt véltoztatés rbvid id6 alat is képes fokozni az eml6sok tudési, tanu- isi képességét. Izraeli kutat6k is megillapitot- tik, hogy elegendS mennyiségd novényi zsiro- kat, példdul alfa-linolénsavat és linolénsavat tar- talmazé étrend javitja a memérit és az agy {5- dalomtdiré képességée." De. Bernell Baldwin javasol egy elméletet ar- ra vonatkoz6an, hogy miért simi zsr tfpusa, A telitett zsirok jellegzetesen Allati terméek- ben talélhatdk, Ezek pedig megneheztik 22 agy idegikommunikiciojt. Elmélete Ggy sz6l, hogy a membrinokat, ahol az agyi kommunikécié térténik (szinapszisoknak neverik 6ket), a teli- tett zsirokban guzdag étrend merevebbé tesziy mig a zbldségfélekbol, magrakbél és disfélékbol szirmazé telitetlen zsfrok rugalmasabb memb- rinokat eredményeznek, melyek sokkal hatéso- sabb agyi kommunikéci6r tesznek lehetdvé.® A legijabb kutatésok kizil néhény még inkabb igazolta a telitett zsiroknak az agy teljesfumé- nyére gyakorolt Kiros havésait, de nem taldtak bizonyftékot arra, hogy ezért a membrénvalto- z4sok lennének felel6sek." Tovabbé néhany telf- tedlenzsirsavnak vényleg vannak j6tékony haté- sai melyeker telitett rokonaik nélkiloznek. Ha ex igar, akkor az. mega-3-as kotésd telitedlen 2sirok kiléndsen fontosak Iehetnek a felnéutek tanulési hatésfoka szempontjbél. Szerencsére az anyate) mellett vannak e j6 min6ség6 zsfrok- nak a felnéteek szdméra hozzéférhesd més for- risaiis. A yMi az igazsdg a halla! kapesolathan’” cima 5, fejezetbél megismerherjak 22 émege asnak nevezett zsirok kilénleges csoportit Ont felsoroltuk e tépanyagok kittin6 vegetdrié- nus forrsat is ‘A whbszbrdsen teliteten frokon_kivil vannak még tovibbi igen hatékony, optimlis agyi funkcide kivéleo, kulesfontosségé téplilé- be kok. A megfelel6 vitamin- és svinyiany vitel is lérfontosséginak tinik 22 agy fél6 pessége szempontjébol. Néhiny mikrotéplalék- nak szerepe van agyunk teljesitményének javi- tstban, Ezek kézé tartozik a tiamin ariboflar- in, a niacin, a Be, a Byz-, a folsa és antioxidéns vitaminok: A-, C- és E-vitamin, valamint a vas. ‘0 Az ilyen téplilékok lista egyre bOvil, és se- sit ajo kiegyensilyozote étrend kalakftéséban, A szénhidratokr6l ‘Az agyunkon kivil test minden més ré- ze zsirb6l, fehérjéb6l vagy szénhidrétb6l nyer- het energidt, de az agy nem. Az agy szinte ki rélag. glikéut hasznal energiaforrisként, egy egyszert suénhidrétor.” Val6szintleg az agy igen gyors anyagcseréjével magyarizhat6, hogy perc 1 perere ennek az, egyszerd szénhidrdtaak az llicsétdl fgg, Ez kénnyen belithat6, ha meg sgondoljuk, hogy az agy anyageseréjgnek a mér- téke 7,5-szee nagyobb, mint egy Stlagos test- szbveté." Noha testtdmeginknek csupéin 2%-it teszi ki, a tljes anyagesere 15%-a ott torténik ‘Az agynak azonban nincs til sok helye tép- anyagok tirolisra. Helyétigencsak korltozzaa oponya kemény burka. Az agyi sejtek samira egyszerceesak két perenyi idtartamra van el séges hozziférhe6 glikéz, és ezis elikogén,cu- ora maga raktérozott mivoltdban. A csGestelje~ sftmény érdekében a homloklebeny olyan vért igényel, amelyben kiegyensilyozott & megfele- Wa glak6aszint. A cakorré és cukorbetegségr6l s76l6 8 fejezetben olvashat6, hogy asok finom- tott ételt raralmaé étcend kivathatja a véreu- kor hirtelen megemelkedését, majd visszaesését 4 normdlis szint ali. Az efféle lelmiszereket nagy béségben ontjsk a ropogtatnival6kat érost téautomatik és desszertespultok. A legjobb len-A HOMLOKLEBENY ne kihagyni Sket az étrendiinkbol. Jobban ten- nénk, ha az olyan dsszetett szénhidrétok széles vélaserékibél fogyasztandnk, amilyenek a bur- gonysban, rinsben,teljes 6rléi bizabol és enyérben és gabonanemiiekben talilhatk, Az egyszer cukrok is szénhidrétok, de fontos meg- érveniink, hogy @ ropogtatni, nassolni valé ét- ben ls és a természetes gyimolesokben ta- lithat6, béséges rostba esomagolt egyszerd cuk- rok kézéte 6rifsia kolonbség, Evekkel ezelétt, amikor a tudésok réjottek, hogy az agy szénhidréttal mikédik legjobban, néhiny ember a cukorkskat mari az agy tépli- lekinak tekintette. Végil megtanultul, hogy hhosszan tart teljestokgpesség szempontjibéla finomftott cukor egysitalan nem wagytéplélék” Eppen az ellenkez6je, amint azt a 19. dbrin mepfogelmazzuk. Egy 46 téves gyermeker feldlel6 vizsgéat kkaléndsen leleplez5 erejf volt." Azok a fitk, akiknek étrendjében kevés volt cukor, jobban & hosszabb idén at tudtak figyelni, & sokkal talpraesettebb é pontosabb feleletekre voltek kképesek, mint sok cukrot fogyasaté térsaik. A Ikalbnbség 1Q-val, a szil6k tirsadalmi vagy mé- veltségi stétuséval nem magyarizhat6, ‘Teszteléskor a kevés finomftott cukrot tar- talmaz6 étrendet kOvet6 fitk egy egész évfo- lyammal magasabb szinten voltak a tobbiekhez képest. Ez a megdabbenést kivilt6 tanulmény 22t sejet, hogy a kedvez6bb étrend segit jobb tanulminyi eredményt elérni Ha a cukor szénhidrét, és a suénbidrét a homloklebeny el6nyben részesitet izemanya- ga, akkor a sdbb cukrot tartalmaz6 étrend ho- yan gftolhacnd 2z agyi funkci6t? Hadd probal- jam megadni a fllelhet6 legiobb magyarézatot cerre a litsz6lagos ellentmondisra! Testinket Is- ten olyan téplalékok fogyasztiséra teremtette, amilyenck példéul a természetes, finomftatlan Allapotban lévé gytimblesok é gabonafélek. Ezek a tiplilékok a vércukrot nagyjsbél dlland6 szinten tartjék. Amikor azonban finomitott cukrot tartalmaz6 ételek jutnak be az. emészt6- rendszerbe, a vércukor drasztikusan felszdkik, és a szervezet gy reagil, mintha nagy tOmegi természetes téplslékkal kellene megbirkéznia. A hasnyslmirigy nagy mennyiségG inzulint termel. A vércukorszint gyors emelkedése azonban csa- loka, Szemben a természetes nOvényi téplalé- kokkal, a finomftott cukorban gazdag ételek aT: ACUKOR ES A HOMLOKLEBENY ww. lévé nagy mennyiségit cukor lerontja, gatolja a homloklebeny miikédését.” hajlamosak a gyors felszivédisra. Ennek ered- ‘ményeként a vércukorban megmutatkoz6 hirte- Jen emelkedés révid életd. A még jelen Iév6 in- zulinnal é a cukoruténpétlés megsziintével a vvércukorszintjéval acukrozot él elfogyasztd- sa el6tt mért érvék ald csékken. Ha valakinek a vércukorszingje ennyire lesik, 2 nem megfelel6 iizemanyagelliés kovetkeztében 2 komlokle- beny miikédése léchatja kérdt. S hogy a dolgok még rosszabbra fordulja- nak, a hipoglikémidra adots legéltalinosabb, leg hétkdenapibb felelet, hogy esaink egy Gjabb cukros csemegét. Noha ez gyorsan jra meg- cemeli a vércukorszintet, a kutatis azt bizonyit- ja, hogy az agynak 45-75 percre van szitksége, hogy visszanyerje normélis intellektudlis funk- cidji azutén, hogy a vércukor visszaélla norm’ lis értékre.”” A kisérlecb6i levonbaté tanulsig, hogy a felnétteknek éppigy, mint az iskolés gyermekeknek étrendi valtoztatdsra van sziiksé- gik, ha mentilisan csticshatékonysiggal akar- nak mékidai. Minden napot egy igen taralmas reggelivl kellene kezdeni, ami ndvényi tiple forrésok kiegyensilyozott egyittesét foglalja rmagiba. A gyimélesdket és a teljes gabonafé. léket részesitem el6nyben néhény disfelével ki- egésvitve, Ezek a téplélékok képesek normélis hatérok kézétt tartani a vércukrot egész reggel anélkal, hogy szokség lenne csemegékre, opog- tamnival6kra, A teljes ércéh reggelifogyasze nak a fontossigét részlecesen taglalom Az opti- élisegéeségelvei” cir fejezetben. Gyiimélesdk, zéldségfélek és gabonanemt- ck fogyasztésa a homloklebeny szempontjab6la legiobb ellatistjelenti. Ezek a t4plalékok elégsé- y»lskolaskoré gyermekeknél tapasztaltak, hogy az étrendben 263264 DONTO BIZONYITEK ges mennyiség6 széahidrétot taralmaznak. Ha svemigyre vessvik a tipanyagtéblizarokat, lét- hhajuks a vrds bs, hal vagy esirke mullira éreé- kelheté a szénhidréttartalmt tekintve.” Ezek- ben a tiplilékokban sok a zr 6 a fehérje, dea szénhidrit hiényzik bel6lok. Ez lehet az egyik ‘oka annak, amiért a his dsszefiggésbe hozhaté a homloklebeny-romlissal ‘Van azonban némi furcsastg ezekben az ada- tokban. Mivel az agy igen j6l képesalkalmazkod- niésidomulai az éetmédhoz, még az epészséges vilioztatisok is okozhatnak rovid ideig tart6 visszaesést az agy hatékonysigsban, miel6tt bir- 1m javulis treénne, példéul anikotin esetében is, amit a 16, fejezetben, a dohinyzés szokssinak szimizésével dsszefiiggésben ecsetelink. A ni- kkotin kéros, értalmas az agyra, mégis amikor va~ laki abbahagyja a dohinyzist, az alvis mindsége, a mentils reakci6 romolbat, miel6t javulai kez dene. Ugyanez igaz valészintleg az éxrendee is. ‘A kutatésok arra mutatnak, hogy amikor az em- berek drasztikusan ndvelk zsitbevitelaket, sot svénbidréefogyasztésukat i, a mentilis tejes(6- epesség egy révid ideig esokkeen. Ha azonban egészségesebb életmédot folytatunk, e.id6vel meghozza a vit eredményeket. A tanulsig: nem zim, menayire bonyolult és nehéz ez egy 10~ vid ideig,alakitsunk ki gj, egészséges szokéso~ kat, és tartsunk ki mellettak!™ A asiros éelekben lév haris idegin- gerilet-dtvivbk megzavarjdk az agysejteket ‘Mis étkezési anyagoknak is lehetnek kéros hatisaik a homloklebenyre. Ezck egyike a tira- “Tiramin nagy béség- ben tllhats sajtokban, borokban és ms vlss- gosan tiplilé ételekben.” Nem kétséges, hogy @ tiraminnak néhny, a homloklebeny ksrosodését ives hatésa a szervezer stresszhormonrend- szerének serkentéséb6l fakad. Amikor ez az anyag felscivdik,serkemtdleg hata szimpatikus idegi véga6désckre, hogy norenefrint szabadit- sanak fel, ami dént6 fontossig kemibslia a szervezet stresszre adott vilaszanak m@kddésbe hozisiban." A stressz igencsak éberebbé tesz, azonban gyakran gétolja a gondolkodési folya- rmatok finom iinytdsit,amelyre a tanulisndl, 2 tényezdk elemz6 besorolisinl, a kreatfv gon- dolkodésndl & az optimal visszavonulsndl van szilkség. Ex nem meglepS azok sziméra, akikben még élénken él olyan vizsga emltke, amikor a stressz miatt a virendl gyengébb fel- adatmegolds teljesieményt értek el. Dr. Guyton kimutata, hogy a stresszhormonrendszer csbk- kentheti az agyhor vezet6 véréramot.” Ez lehet egyféle magyarizata az agy teljes{tdképessé- sgének romléséra a tiramin emésztése kivéltotta stessa vagy stresszeri felttelek kézite ‘A tiramin azon képessége mitt, hogy idegi kémiai vilsozAsokat tud el6idézni (F6leg a nore- nefrin termelését) hamis idegingerblet-kozvert- t6nek nevezték el. A tiramin olyan hatéténye- 26nek tekinthet6, ami sejtszinten zavarja 6ssze az agysejteket.* "= Ugy mékédik, mint egy agyi kémiai Gzenetviv6, vagyis neurotranszmit- ter azonban e2 inksbb az elfogyasztote tdplalé bol ered, mint az agysejtek egymés kozdtti kommunikici6jébél. Mis sz6val a tiramin agyi idegsejtekre gyakorolt serkent6 hatésa azt a be- nyomist kelti, mincha izenetet hordozna, a kor a valésighan nines semmi tizenete. Tehét a tiramin az agy frontilisrészére gyakorol kérost- 16 hatist a hamis kommunikcidb6l ered6 men- tilis 2Grzavar kivaltésival Egy mésik vegyilet, ami agyiatvteli problé- rmékat okoz, a triptamin, A tiraminhoz hasonl6- ana biogén aminok kézé sorolhat6. A triptamin gondolkodis stalakit6 hatésérdlismert. Rémal- smokkal hozzdk ésszefuggésbe, és olyan drogok kkézé soroljék, mint amilyen az LSD és a psy- locibin, mere hallucinogén hatésd lehet.”” A triptamin tiplélékforrdsai érdekes médon gyak~ ran tartalmaznak tiramint is. E gondolkodist, éncelmet destabilizsl6 anyagokat tartalmaz6 tép- lélékok k6zé sorolhat6k a saitok,™ a halak™ és a kolbésefélék.™" A romlésnak indult baromfi- termékek is tartalmazhatnak ilyen anyagokat, mert a hézi szrnyasokat szennyez6 baktériu- rok nagy szézalékénak megvan az a képessége, hogy a baromfi testszovetét ilyen méregany2- sgokké bontsa le. Az dllatitermékek romlési- nak az értelmet kedvez6tlentl befolyésol6 haté- sait nem szabadna kénnyen venni. A kutatis most mir jelzi, hogy még normalis hitési h6- imérsékleten is jelent6s mértékd romlis mehet végbe. Egy halakkal kapcsolatosjelentés megil- lapftotta, hogy a heés alate romlisnak indult 2 his, és trimetil-amin nev6 biogén amin képz6- ltt (Trimetil-amin alkalmanként més tenge- 1i dllatokbol készlt élelmiszerekben is megta- és rakot kivélté vegyi anyagokat hozhatA HOMLOKLEBENY A triptamin is szereperjatszhat a rék kiala- hulisiban. Ez a vegyilet, ha alkohollal egyesti (egy gyomorlak6 baktérium, a Helicobacter pylor jelenlécében), szaporodisnak indithayja a wharmancsaléd” tagjait.” Ez a vegyiletek egy ‘lyan osztilya, mely rikot okoz,"*"” és menté- lis hatfsokat kivélc6 rulajdonségai vannak.!* A harmanvegyiletek tovbbi érdckessége 22, hogy colyan alkoholtartalms italokban is felletherék, mint példéul a sr & a bor.” Az alkohol értel- met médosit6 és az alkohol mostansban megél- lapftott néhiny rékkockézatot kivélt6 hatésa résaben a harmanfélékkel hozhat6 asszefiiggés- be, Ugyanezek 2 barmananyagok még 22 alko- hol utinivigy allandésulisdban is szerepetjéts2- hatnak* Mia gyakorlasjelent6sége a biogén aminok érelemre gyakorolt destabilizal6 hatéséval kap- csolatos adztoknak? Sok helyénval6 allkalmazssi teriletik van. Hadd emlitsek roviden ezek ké- il kett6t! El6szor: Mtezhet kapesolat az olyan biogén aminok, mint a triptamin és a tiremin, valamint egy seregnyi magatartisbeli jelenség kozdtt. Példiul ezek a vegyilerek thbek kézt Ichetnek a gyermekeknél a hiperaktivsést befo- Iyésol6 tényez6k.”” Mésodszor: a rémélmok is mindennapos problémévé vilhatnak, ha este triptaminban és tiraminban gazdag ételeket fo- gyasztunk. (Kés6 esti pizzaimidok figyelje- nek!) Az ezekkel a vegyi anyagokkal kapesola- tos dsszefiiggések tovdbbi magyarézatot kinsl- nak arra, hogy Ellen White miéreirta: ,Sajtnak sohasem szabadna a gyomorba kertinie.”™" Az arachidonsav & a hisban lévé nagy molekulék gyengitile somloklebeny mitkedését Egy misik, lelmiszerben lév6, agyi problé- rékat hive vegyi anyag az arachidonsay. Ez a vegyillet gatolja zz acetlkolin termelését é t&- rolisét, amely mint azt mér koribban emlitet- tok, fontos idegingeriler kozvetité: intenziven kozrejétszik a homloklebeny mikédésében. Esziinkbe jut, hogy az agyban az. acetilkolin csbkkenése a gétolt és leromlott értelmi miks- déssel fgg bssze."* Tehit az arachidon-savje- lenlétének kOvetkezménye, hogy esdkken a homloklebeny mGkédésének hatékonységa." ‘Az arachidonsav legsltalinosabb forrisa a his, 8 kizarolag szinte csak dllati termékekben tall- hats. A hiissal 6sszefiigg6 mésik probléma az agy- ra gyakorolt altalinos hatésa. Orosz tudésok megillptvotték, hogy egyetlen hésétkezés is rmegndvelheti a 17-hidroxi-Kortikoszteroid (17- HCS) stresszhormon mennyiségét. Baldwin fel- sételez, hogy ilyen jellegt kémiai anyagok nagy iéretik miatt ralén nem egyenl6 mértékben ser- kentk az agy valamennyi régiojst-® Az agy leg- magasabbrendd értelmi terleteit véragygit” védi, ami éthatolhatatlannak tGnik az olyan vegyi anyagok sziméra, mint a 17-HCS, Mésrészt az ilyen nagy,stresszkivile6 molekulak épesek ser- entleg hatni az agy alaesonyabbrendd részeire, aholilyen barikéd nines, példéul az agyalapi mi- rigyre is, ahol sok hormon termel6dik. Kiléné- sen fontos, mert ezek 2z alacsonyabbrends agyi teriletek, ahol bb dsztinds és kevesebb értel- mi képesség s2éhel. Mas sz6val a hasevésnek le- het serkent6 hatisa 2 17-HCS-hez hasonlé ve- syileteknek készénhet6en, de a serkent6 hatés bictérbe szoritharja a raciondlis gondolkodést az impulafvabb gondolkodés javéra. Ellen White fi- syelmeztetet a hisevésnek az intllektudistevé- kenységre gyakorolt rombol6 hatiséra. A 20. &b- xin idézzik szavait.™ A helyes taplalék fogyasztésa biztositja mind fizikai, mind mencélis jolérinket. Ellen White ilyen étrendetjavasol, amilyet a 21, ébrén olvashatunk.* Litjuk, hogy Ellen White-nak komoly isme~ retei voltak e témdban, & megértette az étrend- nek a2 agy mikodésére gyakorolt hatésait. Az 1626 fejezetekben megfigyelhertik, milyen (AUT A AHUS ES AZ INTELLIGENCIA A sok hiisevés esikkenti az intellektuslis aktivitést. A didkok sokkal tdbbet teljesitenének tanulményaik soran, ha sohasem izlelték volna meg a hiist. Amikor az emberi természet dsztinds- fillatias részét a hiisevés feler6siti, az intellektudlis eré automatikusan cskken.” 265266 DONTO BIZONYITEK CADRE AE A MAGASABB RENDU ETREND + Gabonanemiiek, gyimilesdk, mogyor6félék és zaldségiélek alkotjak azt az étrendet, amit Teremténk valasztott scimunkra, Ezek az ételek a Iehets legegyszeriibb és legtermészetesebb médon elkészitve - a legegészségesebbek és legtaplilobbak. Erdt, tdrdképességet és intellektuilis erdt kézvetitenek, melyet a bonyolultabb, izgatobb ételek nem tudnak nyéjtani, om Ee 21. dbra Aleslétissl rendelkezett az emberi epészség és betegség szdmos teriletén. Hogyan volt lehet- séges ex az 1860-as évekt6l 1915-ig, amikor ir, sokkal a tudoményos egésaségiigyi informéciés forradalom elétt? Figyelmeztetéseinek érvé- nyességét & eszkdzeit , melyek révén informs cidihoz jutott, a Ftiggelék X.-ben fedezziik fel. A PCB-A gitoll az agy fjlédését A vegetériénus étrend terhes nék sziméra hasznos lehet a magzat agyi fejlédése szempont- jab6l is, Amint a halrél sz616 5. fejezetben from, gyre nGnek az aggodalmak az ételiinkben, ki- Wendsen a hisforrésokban lév6 mérgek miat. Egy vizsgilatszerin azok a nk, akik michigeni A MERTEKTELENSEG ES AZ AGY -Xem hatootaraing atari Ol thf marca at SO ga A mértéktelen evés biine, a till gyakori, a,tiil sokat evés é a nagyon taplil6, nehéz és egészségtelen ételek fogyasztisa: + pusctitjn az emésztdszervek egészséges miikédését, | a + hat az agyra, és eltorzitja az itéletalkotast, x + akadilyozza az ésszerii, nyugodt, higgadt, egészséges gondolkodist és eselekvést, ‘ilyok forrasa ist” halat ettek terhességikalat, fokozottabban ki- tették magukat poliklorinilt bifenileknek (PCB- i) és a velok rokon szennyez6déseknek. A sz leskor a hutatok megbecsileék 2 PCB-nek val6 kiszolgaltatottsig mértékét az sjszilétieknél aziltal, hogy megmérték e vegyszerek mennyi- ségét a kbldokzsinér vérében, Amikor az érin~ tert gyermekeknek négy évvel kés6bb megvizs- sill az agymak6dését, megéllaptottdk, hogy azoknl a gyermekeknél, akiknél magasabb volt a PCB-szint, agyi gyengilés é romlés volt ki- rmutathaté, beleérive a esdkkent sedvegértést a rovidebb ideig tart6 figyelmet é gyengébb memériét.* A spdrtai étrend javithat a2 agy teljesitdképességén A kutaték évek 6ta tudjak, hogy az dllatok hosszabb ideig élnek, ha kevesebb kaléria jut svervezetikbe (azaz kevesebbet kapnak enni, mint amennyit normélis esetben megenné- nek.” Egy amerikai kutatécsoport dr. L. W Means irdnyitésa alate egy igencsak spirtai 6- rend jérékony hatisainak bizonyftékéval dll el6. Means és kollégai kozvetlen mérés sn ala- sony kal6riatartalmé étrenden feljavule agyi teljesteoképességer mutattak ki." Tova kuta- tasuk igazolta, hogy az dllatoknél ez a hatés akkor is jelentkezett, ha a szigoritott étrendet fiatalon kenduék kavetni. Ez, nem szimit egyedilalls kutatési ered- ménynek, Olaszorszigi kutatdk els6ként iga- zolték a nyilvinval6 cényt: normals éxenden tanvott patkiiayok agyi mikédése dregedésikkel arinyosan romlik. A kutaték a tovabbiakban rimutattak, hogy azoknak az dre patkinyok- nak, amelyek szlletéstikedl fogvaalacsony kal6- rigjG étrenden éltck, éppen olyan j6k voltak az éstelmi képességeik, mint fiatalabb térsaiknak. Agyunk teljesttbképességét befolyasolharjie azok a kal6risk, amelyeker 15 évvel ezelt fo- gyasztottunk el. 99 hetvendt éves vagy-id6sebb ‘Kisrletialanytteszteltck Kalifornidban a menté- lis tejesftmény szempontjabél. Azoknak, akik 1976-ban tobb kalérdt fogyasztottak, rosszab- bak voltak a teszteredményei 1991-ben. Ez a kkisérlet jelzi, hogy tbb kaléria fogyasztés: 2épkorban, az Sregedéssel arinyosan elgyorsija az értelmi mékédés hanyatlésit, visszaeséstt.” A tanulmdnyok szerint a ,tilevés*( mérték- telenség) az egész agyat gyengitheti, AltalénosA HOMLOKLEBENY Excelmi gyengilés esetén virhaté a homlokle- beny veszélybe keriilése is. Evtizedekkel ezelétt E. G. White megmagyarizta a mériéktelenség agyvel6re gyakorolt kéros hatésait, Alltésait a 22, dbrén tesszi kB2zé."” A mértéktelenséget stalsban az alkoholfo- gyasztissal hozzik dsszefiggésbe, melynek ve- saélye 6] ismertek. Mr léttak ebben a fejezet- ben az evésben megnyilvinulé mércéktelenség tovibbi veszélyeit és azoknak a homloklebenyre syakorolt komoly hatasét. Noha ennek a meg- fogalmazésnak a szerz6je, Ellen White igen so- kat int az egészstgrél, els6sorban teol6giai és lelki kérdésekkel foglalkozott, ahogy az utols6 idézett_ mondata is jelzi: Es ez a gyilekezeti viszilyok forrésais.” A vita oka még gyilekeze- ti 6sszejoveteleken is talin nem egy felszines nézetcltérés, hanem az el6tte elfogyasztottétel, ami Iehetetlenné tette, hogy vilagosabban és ésszertbben tekintsenck a felmeril6 problémé- 1a, Ha a mértéktelen evés gyilekezeti bizottsigi szécsatékat is okozhat, vajon nem okozhat az ‘aleti térgyalésokon, talilkozékon, csalédi kap- csolatokban és gy dltalaban az életben kirobba- 16 viszdlykodSsokat? Egy misik, ugyanettdl a szerz6tél valé All ts 6 ilk e fejezet témijéhoz. ,Néhdnyan. felismerik, hogy étkezési szokésaik mennyire sszefiggnek epészségtikkel..” Amikor 1865- ben ezt ira, alig értettek valamit az étrend és epészség kézdtti kapesolatbél. Ma a tudomé- ayos irodalom tele van olyan tanulményokkal, melyek vilégosan jelzik a tépléléknak és az 6 rendnck az egészséginkre gyakorolt hatésait. Sokukra ebben a kényvben hivatkoztunk. A megfogalmards a maga teljességeben igy hang- ik: ,Néhényan... rjonnek, hogy téplilkozisi seokészik mekkora hatéssal vannak egészségik- re, jellemiikre, hasznosségukra e viligban és rok sorsukra”.* Ez olyan komoly gondola, amit nagyon is figyelembe kellene venntink. ‘Amit bevisziink szervezetiinkbe, a2 agynalarra a részére hat, ahol a lelhiség,erkélesiség és aka- rat saékel. Alahézza annak fontosségat, hogy a lehets legegéseségesebb életméd és gyakorlat szetineéljink. A nékiink adatott egész homlok- lebenyre szikség van, s arta is, hogy optimalis szinten mékédjén. Amikor a megfelel6en téplil homloklebeny cay teljesebb, guzdagabh élet potercialis lehet6- ségére gondolunk, nagy bétoritést kapunk. Nem kell, hogy a mentilisepéseségigyi statisztiksk részévé valjunk, s6¢ inkébb lehetségink van ar- 1a, hogy mindségi letet eink, 6 a hosszi élet a nyereségrészesedés, A tiplilék és az életméd ‘igenis megéri a komoly exdfesatést. Az eredmé- ayek nap mint nap, évr6l évre érezhetévé vilnak. IV. szakasz A bipnézis, a tévé és a zene hatasai a homloklebenyre A hipndzisés a homloklebeny Az Givend é 2 tiplalék eémsjérél lepjiink most egy mésik terdletre, ami ugyancsak hatis- sal Iehet homloklebenyiink egésaségére. Fordit- suk most figyelmiinker egy népszerd médszer {elé, amit a mindennapi rossz szokisokt6l az ér- 2elmileg pusztit6 gyermekkori traumdig beé- r6lag sokféle dolog kezelésére hasendlnak. Ez a médszer a hipnézis. A citkuszi elGadésokon, a smédidban és a tomeges, dobényzdst megsztinte- 16 programokban egyarint alkalmazzik, s bir Antatlannak tinik, komoly mellékhatésokat okozhat. E népszerG teripia éenyoldalai kézoet van a homloklebeny-kérosodés A hipnézis és a homloklebeny kézdtti kap- csolat nem okoz megleperést azoknak, akik érik exta technikt. A hipnézis szindka szerint ki- Kerala homloklebenye, amine segit az alanynak, hogy transzba keriljén. De, Freda Morris, az UCLA kordbbi orvosipszicholégia-professzora {re néhiny konyvet 2 hipnéziseél. Szavai szerint a hipn6zis céltudatos, egy dologra dsszpontosi- 16 dllapot. .Abogy a madét figyeli a kigyét.™™ Hipnoti y dsszes rabbi kOmnyezetitényen6t6l. A hipnézis cl6szir olyandllapotot is kalakicha, ami segit az alanynak csendben é& békességben maradni, ‘minden kils6 zavardst6l mentesnek. Majd segit kialakitani az 6, egy bizonyos pontra valé bss2~ pontosftést. Miutén hipnorikus dlapotba ker, piciens azt a bétorftést kapja, hogy kovesse a hipnotiz6r gondolatviligat, érelmét. Ha az agy hullamaite folyamat alatt EEG- vel (elektroencefalogrammal) mémnénk, lit- rink, hogy a hipnotizsle személy elvesziti az agybél ered6 béta-hullémokat, Ez a béta-aktivi- tas jeli az egészséges, ép gondolkodist, ami di- samikus homloklebeny-aktivitéstjelent. A hip- 267268 DONTO BIZONYITEK. notikus éllapotban azonban az alfa agyi sablon a ént6,%* melynek sorén kritikailag nem elemez- zik a bej6v6 informacion.” Az alfa-hullimok a béta-hullémoknal alaesonyabb frekvencigjé agyi hllimok. Eben 2z dllapotban az egyén értel- mezés & homloklebenyi sairés nélkil jegyzi, fogadja be az informaciot és az 6sztbnzéscket. ‘Mir megjegyeztik, hogy egy pislékol6vilé- gossig, ami arra készteti a szemet, hogy egy do- Jogra dsszpontositson, kOnnyen gerjes2thipno- tikus dllapotot. A hipnotikus dllapor act 2z egyének sokféle informéciét kaphatnal, & mentlisan feljegyezhetik a kételességeket, me- Iyeket a hipnotizgrel kar végeatetai velik. Me- rérigjuk val6ban j6l makédik, ézelmeik is ér- ztkeayen reagilnak, Tadnak nevetni i, sen is, De ahogy egyre csak a pisltkol6 fényre dssz- pontosftanak, nem elemzik kritikusan 22 infor- méci6t, amit kapnak."* Egyetlen informéci6t sem sziimek meg j6zan értelmik vagy erkélesi ércéhrendjak szerint, Ertelmi, gondolkod6 ké- pességiket megkerilsék, a homloklebenyt 13- videe zirtk ‘Az ember j6 okkal kapott nagy homlokle- benyt. Az agynak ext az ellen6r26 kizpontjét elhallgattatni még ideiglenesenis igen veszélyes. A hipnézis ma egészen népszerivé vil, & j6 néhiny formsban megjelenik. Az orvosi irods- Jom tele van a hipnézis példsival, melyeket pszi- chigtriai és viselkedési problémak kezelésére haszndltak a gyermekkori eraumés esetektél az ‘jab Keletd levést6l a nikotinfogyaiztssig bezieshg. ‘A hipnézisnak van tobb més szdvevényes, niehezen tetten érhet6 forma is: a keleti medi- tici6t vagy j6git is javasoljsk a stressckontroll matt, de Freda Morris kimutats, hogy ez sok esetben val6jsban az Onhipnézis médszere.”” Ezért az efile meditécik potenciflisan veszé- lyesek. A Keleti meditici és a hipnézis kézdtti pithuzamokat a ,Siressz distesse nélbil” cfm fejezetben vizsgaljuk. A keleti és a keresztéay mediticis kozotti kilénbségek ugyanebben a fejezetben talilhatok. Az én néz6pontombél a siressz feletti uralom sokkal bizsonségosabb ton is eléshet6 azdltal, hogy egy személyes Is- tenr6l valé elmélkedés & a Hozé intézett ima tapasztalataban részesillink, és gy szélunk Hozz4, mint egy igen nagyra becsit Barétunk- hoz. Azértsllok el ilyen javaslatodkal, mer: a kilénbéz6 tipust lelki eudoményégak mentlis kutatésait megértettem, Példéul, ha feszt e bereket bio-visszacsatolisos monitorra kotfink (cay stresszméré eszkéz), akir j6géanak, akér Keleti meditécist folytatnak, vagy Istenhez imfdkoznak, mindannyiuknal igen jelent6s fe- sviltségesokkenésfigyelhet6 meg nagy val6s aiiség szerint. Azonban esak azoknak marad ép é5 érintetlen a gondolkodési képességik 6 ere- jit, akik imadkoznak. Az epészséges gondolko- dis béta agyi hullimai lesznek jelen az imédsig alatt, ugyanakkor méshet6 stresszcsokkenés is bekivetkezik. Tehét az Istennel val6 kommuni- écié az imédsighan a meditéci6 egy sokkal ki- egyenstlyozottabb formja Imédsdg Még a becslletes kételked6k is elismerik, hogy az imédsignak egyedilalldan j6 kovetkez~ ményei vannak, melyeket a keleti meditéci6 nem képes nydjtani. A kérdéssel dsszefigg6 esetet tir elénk dr. Larry Dossey, egy texasi orvos. Dr Dossey a ,Biblia-6v” evangéliumi protesténs ha- gyominyon nétt fel, azonban sajét bevallésa szerint a fiskolin agnosatikus lett.™ Néhiny veel kés6bb érdeklécni keadert a Kelet filor6- figk irént, mint amilyen a buddhizmus é a tacizmus, és elkezdett meditalni is. Lelkitévla- tai azonban ésszeomlottak, amikor megillapi- totta, seregnyi tudomdnyos értekezés létezik, melyek kimutatték, hogy az imédsig valtozta- tott azoknak a pécienseknek az egészségén, ail. imidkoztak, Ahogy Dossey a kényszerit6 ada- tok léttén els6 reakciojét leita, semmit sem akart megbeszélni Istennel, Végil azonban erre a kéverkezterésre jutott: ,Ugy déntéttem, hogy nem alkalmazni wz. imédsdgot egyenéreéké 2zza, ‘mint megtagadni egy hatékony gySgyszert vagy sebészeti beavatkozést.” Dossey, miutin meg- gyOz6dott az imidsig erejérél, bbé nem érte be csupan meditéci6val. Mindennapos gyakorla- tivdtette, hogy az er6 és hatalom abszolit For- riséval kézdsséget 4poljon. Amit Dossey tapasztalatérél leitar, még ‘nem érul el semmit az imédség homloklebenyre gyakorolt hatésirél. A tudésok perspektivgjab6l demonstrilja, hogy az imédsignak jétékony ha- ‘sai vannak, melyek wilmutatnak a pusata me- ditécidn. Dossey azonban mélyrehat6 dsszefig- géscket allapitott meg az imidsfg és a homlok- lebeny kozdtt .Gyégyit6 seavak: az imidssg ereje és az orvosi gyakorlat” cfm konyvében. AA HOMLOKLEBENY onyvtalan még nagyobb hatést gyakorol, mivel Dosey nem fanatikusan valisos, aki egy kalon- leges szektat prébal timogatni. Mint becsilletes rudés jutot el eddig, aki rakényszeril, hogy el- jsmerje az imédsig erejt korabbi, eloitéletekkel terhele elgondolisa ellenére, Noha az imsdsig- ra vonatkoz6 allispontom eltér Dosseyétl, hi- szem, hogy Ssszegytjvte nhény érékes meg- figyelést, metyek fontosak e fejezet széméra, A legérdekesebb megfigyelésekegyike: Dos- sey a2 imfdsigor Osszefiggésbe hozza a vilégi orvosok szdméra egyik legrejtélyesebb toreénés- sel, a rik spontin vissoaejl6désével, Az ilyen cesetben a halélosan rékos beteg, ember életben marad anélkal, hogy bérmilyen kezelésben ré- szesilt volna, Az.is lehet, hogy az illet6 teljesen, ténylegesen meggySgyul, é teljesen megszaba- dul a kt}, vagy marad még némi bizonyiték a rik jelenlétére andl, hogy az illetGnek brmi komoly problémmja lenne tle, Dossey felidézi a japan Yujiro Ikeminek a rik visszafeji6désével apesolatos kiséletét, majd a kivetkez6 megti- ayelést fogalmazza meg: »Az elfogadés gyakran imadségos vagy imaszer magatartis, nem pedig valami kalonleges el6nyért val6 erdteljes, szinte aggressaiv knydrgés, kovetel6zés, a rik eltavo- lis is beleérve, ami megel6zi a kirdt!'*Erde- kes, hogy talin a homloklebenynek az. imédség Gijin egy magasabbrendé erével val6 kapesolata ésennek eredményeként a gyenge egészség vagy a csapis elfogadisa chet az, ami kikévezi az utat a gydgyulis el6ct. Kanyvében kés6bb, amikor ismét Tkemi kisérletét térgyalja, Dossey kimu- tatja, hogy az dsszes olyan péciens, akinél a rik spontén médon visszafejl6détr,teljesen rabizta, ftadta magét Isten akaratinak, miutén megtudta magérél, hogy rikos.”"* Bizonyiték van rf, hogy mediticis vagy rela- xéci6s tréning akadalyozhatja ezt az eljérdst, és uugyanakkor artalmas is, A. stresszhormonok mennyiségének mérése kbavetlentl a sebészeti beavatkozdsok elt, utan és két nappal a mite tet kéverSen ezeket az Allitésokat timasztja alé. Dossey kézlése szerint brit kutatok megalapi- totték, hogy az immungyengit6 stresszhormo- nok csak azokndl szaporodnak fel jelent6s mér- tékben, akik kordbban relaxéciés tréninget végeztck. Azoknl pedig, akik megfogalmazték aggodalmaikat és flelmeiket anélkal, hogy rela- ‘xdciés technikékat alkalmaztak volna, ,nem mu- tatkozote ndvekedés a stresszhormonok meny- ayiségében.”"* Az imédsig lényege nem tagadis vagy a tinetekkel valé foglalkozés, hanem az imidkozé ember Istennel valé kapesolatterem- tése, ‘Az imadsigalkalmanként Iehet els6dlegesen clfogad6, beleegyez6, Isten akarata el6ti meg- hhédolis. Mas alkalmakkor az imédség kilénd- sen aktiv is Iehet. yen eset példéul, amikor Ikizdink Istennel, hogy nehéz kérdésekre vi- Jasze kapjunk, vagy arra tOrekszink, hogy meg- ismerjak az. O akaratét egy zavarba 66, nchéz helyzetben. Ebben az utobbi ésszefiiggésben az imédsig gy tekinther6, mint az egyike végs6 homloklebenyi aktvieés. Lehetne digy érveln, hogy egészséges és ép homloklebeny nélkil az ‘ember nem képes ilyen, egy dologra ésszponto- sitott, aktiy médon imidkozni. A kozbenjér6, conybrg6 ima meghatirozisa szerit ilyen dssz- pontosfiott imédség. Ezekben a helyzetekben kalonleges egyénekért imadkozunk, és gyakran kivinunk kilonleges eredményeket. Az lyen imSdsigok tudoményosan mérhets hatését bizonyitorsk. Az egyik legszélesebb korben idézett tamulményt egy Randolph Byrd nevi szfvspecialista készitette, Dr. Byrd take Joma kijeldlte a kézel 400 intenziv kezelés alate Alls sxivbeteg mintegy felét, hogy imadkozza- nak értik. Nem tudtak az imédségrél. Azoknak, akikért imédkoztak, kevesebb tidéproblémdja volt, kevesebb épolist igényeltek, és kevesebb volt kéztik a halilesetek sama (noha az ut6b- bi statisztikailag nem vole jelentés, ami azt je- lenti, hogy tal kevés ember halt meg ahhoz, hogy meg lehessen hatérozni, hogy vajon vole-e kalonbstg a halilozdsi arénye illewéen az imid- sagnak kosznhetGen vagy sem).” Az egészsé- as homloklebeny valdban segitséginkre lehet, hogy igazin igénybe vegyik az imédségot. Az ilyen imids4g pedig jelent6sen eltér a hipnézis- szer6 mentlsdllapottl, amit néhényan elmél- kedésnek, meditéciénak neveznek. Az otthoni hipnotizr ‘Talén orthonunkban is van valami, ami miatt akaratlanul is valamiféle hipnotikus transzilla- potba kerlonk. Ha olyanok vagyunk, mine egy ftlagos amerikai, akkor néhény szoba fel van szerelve valamivel, amire szemiinket ésszponto- sitjuk, ami vllan néhiny mésodpercenként, é hipnézis jellegd transzéllapotot hoz létre. Ez korunk egyik legnépszerdbb eszkéze: a televi 269270 DONTO BIZONYITEK zié-készilék. Az amerika’ otthonok tObb mint 90%-éban legalibb egy van."* Ambér sokféle ‘médja van annak, hogy hipnotikus llapotba ke- riljink, Jerry Mander bemucatta, hogy szmos hipnézisszakére6 oly médon ismerrette a folya- rmatot, hogy a televizira illk a lefris. A tv-né- zéskor szokésos, kéayelmes elhelyezkedés ha- sonlé a hipnézis kérilményeinek a kialakftéss- hoz: elstétiert szoba,vibrilofény (a tv-készi- lek), egyeden célra dsszpontosités é minden kals6 zavar6 korilményt6l val6 mentesség"* ‘Az emberck azokat a t-programokat nézik, elyeket tv-illomésok, kabel-ty-tirsasigok és mholdas halézatok kozvetitenck, vagy pedig videofilmeket néznek. A msorok sokfélck: mo- zifilmek, dokumentumfilmek, sportesemények, 16 kézvetités stb. Vajon az alakitja-e a gondol- kodésmédunkat és jelleminket, amit néziink? ‘A vilasa részben igen, részben pedig nem. No- baa szemlle tatalom jelemt6s hatist gyakorol értelminkre, digy tink, hogy maginak a médi- umnak is erételjes mentilis hatésai vannak. A izonyitékok azt mutatjk, hogy a televizi6 ép- pen azaz eszk62, ami Snmagsban is étalmas. Ez ahomloklebenyre gyakorolt kiros hatés a leg w®bb eserben a képvilts eredménye, Az dtlagos tveprogram a helysaint, a jelenetet minden 3-5 misodpercben megvéltoztatja. A perspektiva, amib6l az eseményt nézzik, akaratunk ellenére hirtelen valtozik, akér minden egyes percben. Ez éles ellentétben all azzal, ahogy normélis médon a kérilttink lév6 vilgot szemléljak. A valds élethelyszineit egy perspekrtvabl nézzik (hol éppen tart6zkodunk, amikor az. esemény vvégbemegy). Néz6pontunkat csupin szindékos morgissal tudjuk megyaltoztatni. Dr, Morris kitareamellet, hogy televizi6 gyors né<6pont- viltsai hozz4jéruloak a hipnézisjellega hatés- hhoz."* A dr. Thomas Mulholland végezte kuta- tis a gyermekek EEG-jétvizsgilta, amint éppen kedvene wv-programjukat nézték. A kutat6k azt talltdk, hogy mivel ezek a programok a ked- vene show-misorok voltak, a gyerekek érzelmi- leg teljesen azonosultak azzal, amit néztek, és cleinte ingadozist észleltek az alfa- 6 a béta- bbulkimé tevékenység kztt. Alig tet ela show- bl kés hérom perc, a gyermekek visszailtek, é szinte végig teljesen alfa dllapotban voltak. Ez aztjelentette, hogy mikézben nézték, nem rea- piltak, nem t4jékoz6dtak, nem dsszpontositot- tak, esak elterpeszkedtek"” Dr. Herbert Krugman agyhullimkutat6 ki- jelentette: A tv kommunikéciés médium, ami hatis nélkil ad tovsbb 6ridsi mennyiségd infor- réciét, amit felfedenés idépontjaban nem gon- dolunk st.” Dr. Erik Peper, egy misik befoly’- 50s agyhullimkutat6 és ir6 egyszer azt mondta: JA televizidban az a rémes, hogy a2 informécis bejut, és mi nem reagélunk ri. Egyenesen a me- méridba kerl, 6s alin késObb reagélunk 14, de nem tudjuk, hogy akkor éppen mire reagélunk. Tevénézéskor talin arra neveljik magunkat, hogy ne reagéljunk, kés6bb pedig anélkil te- sank dolgokat, hogy tudnénk, migrt tesszik ezeket, vagy honnan keriltek el6.""" ‘A modera, gyors mozgist televizi6 hatisa alatt a homloklebeay nem tud teljes kapacitssal mkédni. Az agy fejegyzi az informécis, at ‘vinyt, a meméria és az érzelmek mind kédnek, mindazonaltal sz agy tabbé nem elem- zi kritikusan az informéciée. Rettenetes jelene- teknél a szemléls lehet, hogy csak nevet é egy villeinditissal clintézi. Ha efféle események tdrténnének a valds életben, normélis esetben az illexé megddbbenne (é még eis fokozatosan valtozik, ahogy az emberck egyre ératketleneb- bé vilnak az évek sorin). Faggetlenil attél, ki hogyan reagil- nevetéssel, egykedvien bémul- va, utélattal elforditva szemeit~ ezek ajelenetek kitdrdlhetedlenl beleividnak elmejebe, Amikor egy film ismétlését nézziik, mar kezdéskor tud- juk, hogy Korsbban mée ick. Az emlékezet rGkédlik, émbér a legut6bbi alkalommal hom- loklebenyiink semmivel sem volt aktivabb a ‘mostaninal. Alvin Toffler, az 1970-es évek bestselleré- nek, a ,Jovésokk”-nak a szerzéje kiilondsen vie ligos elemzést nyse a mivi serkentés, izgatés hatSsai, Szavai szamomraa televizi6 kbrmbn- font, sabvevényes hatésait leplerik le. Eszrevé telei ndlmutatnak a hipnézis vémakérén: ékek Allandé ingatésa az. értelem elemz6 eljaré- sit gitolja, és végil bezarul az embernek az a ké- pessége, hogy ésszerten gondolkozzon, é ‘ugyanilyen ésszertien nézzen szembe az élettel. Ez oda vezet, hogy amikor nchéz kotelességek kel és déntésekkel néz szembe, olyan eljérésok- hoz, alkalmazkodisi technikakhoz menekil, melyek kézBnyt, a fegyelmezett gondolkodés celvetését vonjék maguk utén.”™ Egy évtizeddel ezel6tctobb mint 3000 tudo- minyos érvekezést jelentettck meg a televizié| | A HOMLOKLEBENY ércelemre gyakorolt hatésairdl® A kunatést folytarjak er6l a kélesonds kapesolatré. Tobb mint 500 kényvet frtak err6l a témérél, Kulta- rénkban az egyik legjobban feltért témakr, a leguobb ember mégis aig tud valamit a tv-nézés Komoly kovethezményeirél. A tv hirmdsorai gyakran népszerdsitenek életméddal dsszefiig- g6 tudoményos ismereteket, de azokrél a vizsgilatokrél nem sokat hall, melyeket a te~ levizié ércelemre gyakorole hatésairél végeztek. [Nem szabad a televiziedlvirnunk, hogy béemit is beismerjen, de nem szabad téj¢kozatlannak sem maradnunk, E fejezet végén a hivatkozésok a televisigval foglalkoz6 forrésok széles skalst mutatjak be. A legtébb kényveérban vannak olyan kényvek, aelyek magyarézzika tlevicinak az értelemre gyakorolt hatésait, és az egyetemi kOnyvtérak syakran kapesol6dnak tudominyos adat-foret- sokhoz, melyek megismertethetke az embert 2 témarél frott cikkek szdzaival. Hat évtizeddel autén, hogy David Sarnoff, az RCA eladke az 1939-es vildgkiallitéson leleplezte az els6 televi- 26r, ideje megkérdezni, mit tesz a televizi6 or- sedgunknak, vagy még egyértelmibben, mi hhasena van a tv-nck? A televizi6 gyengiti az agy erejét A televici6 hatésai igen messzire émek. Aka démiai kérokben sokan komolyan aggédnak, hogy a wv-néz6 olvasés ininti érdekl6désejelen- t6sen csdkken. Minél tobbet nézziik a televiziée, anniljobban megsinyliaz olvass int érdekl és, A gyermekek, akik minden nap sok-sok érét tltenck tv-nézéssel, szinte alig olvasnak. Ol sisi képességik & seBvegérési eredménye és lath." Az olan tantérgyak elsattisa mint a treénelem, a foldrajz, a matematika&s a2 angol nyelv az olvasdson alapul, tehit a gyengén olvaséknak dlalinos tanulisi hatrényuk van, Az eredmény pedig: slland6 hanyatis fiatals4gunk ftlgos olvasési képességében, miéta a ty az 1950ces években megkerdte veheditisét. A tcle- virié nemesak az olvasisi hészséger befolyisolja, de staiban az agyi er6t is gyengti. Ez minden Gletkorra igaz, 2 gyermekkort6l az ,arany éve- ig”, Egy &j keletG tanulmany nyilvinval6va tet- te, hogy a nyugdfjas ember bizonyos tevékeny- ségei megnovelték az értelmi képességet, mig mds tevékenységek csdkkemtetttk Oket.” Az eredményt a 23. bra mutatja, Az eredmények bitoritéak: ha elkeriilik az agyat asibbaszt6 tevékenységeker, mint amilyen 4 tv-nézés, és gondolkodistigényl6 tevékenysé- gekkel foglaljak el magukat, még a nyugdi- jaskorban lév6 emberek is javithatnak értelmi képességeiken. Az, hogy nyugdjas valaki, még nem jelentiazt, hogy 2z agya sorvadésnak kell induljon. A televizi6 azzal is aliissa az epészséget, hogy rossz szokésokra bétorit. Az eldbbiekbol megértettik, hogy a taplilék igen fontos az agy megfelelé mikédéséhez. Sok eyermek és tizen- éxes homloklebenye étkezési szokisai miatt nem mékédik teljes kapacitéssal, Ha az ember megnéz, néhény gyetmekeknek sz6l6 programot (G persze néhiny felnétteknek szént progra- mot is err6la témér6)), észrevesci, hogy cukor- ral teletémott, magas zsirtartalms étclek vilto- let, reklamoza4h.™ Szuper- ‘marketeink 6ridsi résclegeit mik tele ezekkel a televizigban hirdetett, nassolést szolgélé élelmi- szetelkel, Nem azért, mert j6k, hanem mertj6l el Ieher adni Gket. Ahogy ebben a fejezetben mar lreuk, ezek a cikkek val6jaban ,agyellenes lelmiszerek”. Kisérletek igazoljk a kOnnyen beléthat6 elvet: A homloklebeny veszélyezte- tése az egyén tevékenysége révén (ebben az esetben a televizi6zissal) kedvez a rosszabb dontéscknek (pl. az egészségtelen ételek fo- sgyasztésnak), ami réadésul a homloklebeny to- ‘vibbi romlésthor, veszélyeztetéséhez vezet.” Uy tiinik, hogy a rossz.életmédbeli szoké- sok, melyeker atv segit el6, a 6 okaia gyermek- AZ AGY EREJE HASZNALD VAGY ELVESZ{TED! Tevékenységek, amelyek erdsitik az értelmet: + Bridzsezés + Keresztrejtvény-fejtés Tevékenységek, amelyek nem erésitik: * Bingé ~ megili az értelmet * Televizié — a legrosszabb, amit esak tehetiink, hogy leiiliink és tv-t néziink, 23. abra 271272 DONTO BIZONYITEK kori elhizis jérvdnyszeri eterjedésének. Sok- sok tanulminy tettenyilvinvalévé, hogy a tele- viziénénés €s a gyermekeknéltapasztalhat6 el 24s kézvetlen kapesolatban van egyméssal nél tabbet nézi a gyermek a wv-t, valészinGleg anil sélyosabb lesz. Mindamellet, hogy a tv a rosszabb tiplilékok melletti déntéseker elé- mozdija, més oka is van ennek az dsszefiggés- nek, amit a Tennessee Egyetem kutat6i segiter- tek tsztézni. Harmincegy 8-12 éves gyermeket vontak vizsgilt ali, hogy megéllapitsik, milyen hatéssal van rajuk a w-néaés. A gyermekek ko zl 15 tilstlyos és 16 normalis testsélya vole. Minden egyes gyermek anyageserearényst mér- tek mind a wv-nézés lat mind pedig nyugalmi Alapotban, amikor nem csindltak semmit. Az eredményeket 2 24 dbra mutatja.® TV VAGY NEM TV: A ZSIR A KERDES + 8-12 ves gyermekek anyageseréjének mértéke ty-nézés idején jelentésen alacsonyabb, mint amikor nyugalomban vannak, és nem csinsinak semmit. + Az alacsonyabb szintii anyagesere a ty el6tt eltdltétt rik alatt elfogyasztott magas zsirtartalmé ropogtatnivalékkal Kombinilva igenesak kiteszi a gyermekeket az elhizis Kockiizatinak. + A gyerekek ftlagosan heti 26 rat nézik a tv-t. + A gyermekkori elhizis négy gyermek Kzil egyet érint. 24. dbra A televizionécés semmiféle fiikai te kkenységet nem igényel, mégis dtlag heti 26 rit tlt kia gyermekeknél Sok-sok érit vesetenck anélkal, hogy jelentés:mentilis vagy fizikai te- vékenységet folytatnénak." Az ily médon n6- vekv6 passzivités mellett maga a televii6 val6- {ban jobban lelasstja az anyageserét, mint ha a szobéban ilnénk myugalomban.” Ez tovébbi ‘magyarizatot szolgiltat arr miszerint a vévézés kedvex a transzjellegd dllapot kialakitésinak, s6t cegyedilis képes rf. Ezek a tényezbk mind hoz~ zijarulnak a gyermekek korében egyre nivekv6 elhtzéshoz, ami az Egyesilt Allamokban szinte jfrvinyszertvé vit, & a gyermekek tabb mint 25%-éra jellemz6."" Az elhizote gyermekek ayakran tilsdlyos felndttekké lesanek. A dol- gok tovabb bonyolédnak azzal, hogy a felngt- teknél az elhtzds néveli az ,alvis kimaradési- ak"* kockazatét, annak a homloklebenyre és az agy egészére hats rombol6 hatisivalegyit, Amilkor egy alvishidnyt6l szeaved6 egyén ella- zl az alvis sorin, a tlterhelt legit ler, 65 a2 egyperces Iégeéskimaradis az oxigénelltishan komoly visszaesést idéz el6. Az ilyen emberek ‘nemesak hangosan horkolnak, de nem is jutnak pihentet6 alvishoz, 6s igy gyakran litjuk ket, amint akaratlanul is dlomba zubannak a nappali rik alatt. Ha az illeté lefogy, az alviskimaradés gyakran elmilik, az agy és a homloklebeny ké- pességei megjavulnak A televizié dlmodozisra, dhréndozdsra kése- tet, exért a reakcié hidnydval kell sedmolni Vannak a tv-né2ésnek més fontos hatsai is, A ty dbrindozdsra késztet, elvon a gyakorlati dlett6l, és a fantézia viligét épiti, amiben amigy is sok gyermek és felnétt éL* Ugyanakkor a te- levizi6csbkkenti az egyén alkot6i leleményessé- gét vagy Kreative." Néhinyan tévesen ‘igy hiszik, hogy az 4b- rindozis 6 a kreativtss egyite jin Val6jaban minél robb az abrindozis, anndl kevesebb az al- kkot6i leleményesség. Ahogy mar hivatkoztunk 14, az Slmodozs nem produktty, mert a gondo- Jatokat elvonja a kézenfek6, mindennapi fel- adatoktél, hogy olyan képeknél, képzeteknél id6zzink, melyek csak a2 emlékezetiinkben la- oznak. Az alkot6i képzeletet akkor alitjuk munkéba, amikor az értelem azon firadozik, hogy megoldjon egy problémét, kitaliljon egy illusztréci6t vagy elkészitsen egy rajzot, Az &b- rindozis gyakran énkéntelen érelmi aktvités, ami hirtelen bevillan gondolaviligunkba, mi- ocben a teremt6 leleményesség er6, amit tuda- tosan hasznositanak.” A kézépiskoki tanérok meg tudjék monda- ni, melyik gyermek n6tt fla televzi6n, ha meg figyelik kreaividsi scintjdket, Az a néhiny disk, aki clevizi6 nélkln6tt fel, solekal kreat- vabb és sokkaljobb tanul6, mint a televizin fel- néte trsaik™ Egy dobbenetes kisélet a tv be- vezetése el6tt és utén dsszehasonlitotta egy kis- vir0s lakosainak a viselkedését valamennyi kor- osztélyt figyelembe véve, Kér évvel azutén, hogy a televizi6t bevezették, egy azelétt médié-77 mentes brit-kolumbiai vrosba, felndtteknél TO getgyermekeknél egyarint az alkov6i lelemé- Py ayesseg 20%-kal vsszaesett. Emellet az lands Bakes skal kevésbé voltak ktart, amikor © egy probléméval Kellett megbirkézni."* ni, a médla melyik formsjaban biznénk meg ~ Jeginkébb? A televizisban, az Gjsigban vagy a ridiGban? Egy pszichologiai kisélet részcként, egy prominens kommentitor szindékosan za- vyaros vilaszokat adore két w-interjG sordn, A koholminy, amit el6terjesztett, a néz6k felét elbolonditotta. Csalésa kevésbé volt sikeres, amikor az emberek elolvasték 27 Gjsigban ale- adott anyag frésos viltozatét, vagy amikor a ré- diéban hallottak. A kisérletben a j6l ismert politikai hirma- ‘gyaréz6, Sir Robin Day egy 25 masodperces in- terjtiban megnevezte kedvenc mozifilmjét, majd egy mésik filmet is megjel6lt kedvenceként egy exutin kévetker6 beszélgetés sorin. A néz6k- nek elmondvik, hogy az egyikinterjéban meg- fontoltan hazudott, azaz az emilftett kedvencek kal csak az egyik vole igazdn a kedvence, a smisik pedig nem. A kee inerjit megjelenterték egy vezet6 napilapban, é leadtik a ridioban is, A ww-néabhet, 2 sjsdgolvasokar 6s a rédishall- gatbkat felhfvrak, hogy taléljsk ki, melyik volt 2 hamis, é szavazzanak gy, hogy két telefon- sven kézil felhivjék 22 egyiket. TObb, mint 41 cezer hivis érkezett. A szavazds eredményét a 25. Abra muta.” Figyelitk meg, hogy azok az emberek, akik televizign nézvék az intrja, csak annyira bol- dogultak, mintha feldobtak volna egy érmét. De atzoknak, akik ugyanazt az incerjt olvasték vagy ridién hallgatték, jelentésen nagyobb valészi- niséggel volt igazuk. A kisérlet jelezte, hogy nha nehezebb kilGnbségee tenn igez & amis kéz6tt, amikor valamit a TV-ben mutatnak, mint amikor a rididban vagy nyomtatisban jele- nik meg," A wv Rézimbosségre, kizinydsségre nevel Mind Emeryék, mind dr. Erik Peper kimu- tatta, hogy a televicinézés arra neveli az embe- reket, hogy ne reagiljanak, Ez az a kOzOny6s 4l- lapot, semmit tev6 magatartés, ami akkor jelent- AHOMLOKLEBENY kez, ha valamilyen s2ikségletel vagy problé- sméval néatink szembe, Még ha csak a hireket nézzik meg nap mint nap, a is hajlamost ara, hogy kézbnyés magatartést tanGsitsunk, ami persze egyfajta védekezé mechanizmus. Ami- kor éhez6 gyermekeket nézink Szomlisban, nem mehetiink oda a televiiokészlékher, és nem adhatunk nekik enni, Amikor haboré pusz~ titotta foldeker néziink, nem nyéjthatunk segf- 16 kezet, Nem kildhettink pénzt valamelyik hu- manitérius szervezetnek sem (ami tudja, vagy nem tudja kezelnia problémét), majd a kovetke- 26 napi hitekben valészinGleg ugyanazt a prob- lémét halljuk, amire éppen most adominyoz- tunk pénzt, hogy segitsink. § ami talin még rosszabb, hogy két nappal késbbb egy misik sokkol6 eseményt itunk, ami —ha a helyseinen lennénk — ismét teljes egyieérzésre és segiség- nyGjeisra késztetne. Minél tabb tragédist | ‘unk, amire nem tudunk reagilni, anndl kevésbé hajlunk arra, hogy reagéljunk. Megtanaljuk, ho- ayan legyink érzéketlenck é kozdaydsek. Amikor jra meg dra szenvedést stunk akér 2 hirekben, akér a sorozatokban, akér a teljes hosszisigii mozifilmekben, de nem rudunk ten- ni semmit, hogy segitstink, éraéketlenné vélunk. Annak a kovetkezményeit, hogy az emberek megtanulnak kézSnyések maradni, 220k az er6- szakos biincselekményck mutajék, abol a pas2- szfvan szemlél6 tantk kézil még az uj sem cemeli fel senki, hogy kozbelépjen. A televii6 és ézonyt kialakits hatésa oddigjuttathat a né- 26ket, hogy a2 erészakot konnyen vegyék. A TV-NEZOK NEHEZEBBEN LEPLEZIK LE A HAZUGSAGOT + A tv-nézbk 52%-a leplezte le a hazugsagot (majdnem tigy, mint egy pénzérme feldobésinél) + Az Ujségolvas6k 64%-a réjott a hazugsgra + A rddidhallgat6k 73%-a felderitette a hazugsdgot 25. abra 273274 DONTO BIZONYITEK RENDSZERES MTV-NEZOK - ANELKOLE ELTOLTOTT OT HONAP ALATT AZ AGRESSZ{V VISELKEDES CSOKKENT +A sz6beli agresszié 32%-kal csokkent. +A targyak elleni erészak 52%-kal esett vissza. +A mas emberek elleni erészak 48°%-kal mérséklédétt. 26. abra A televizié meget a gyermekekben a negatto tulajdonsdgokat A televiziée néz6 gyermekek hajlamosak ar- 1 hogy rossz magaviseletertanisitsanak és in- gerelhetobbek legyenek. Maguk szémolnak be arrél, hogy a televizi6 batoritja Oket, hogy tand- sftsanaktsztelelenséget sztletk int, hogy ba- zadjanak 63 agressafv médon viselkedjenek™ A jellegretes misorkindlat is elémozditjs, hogy a ‘szex szerepe sablonossé véljon, valamint mind két nemnél drimai ndvekedése indukél a sz2bbe- 16s fiikaiagrsseivvisellkedésterén.”” ‘A televizié térsadalmunkra gyakorolt egyik legnyugralanitébb hatisa az agressziviésban megmutatkoz6 ndvekedés. Sok pszicholégus sigy vel hogy a televizinézés jelent6s mérték- ben felel6s 2 térsadalmunkban megnyilvinulé A TIZENEVES KORI SZEX _ES KOVETKEZMENYEI A tizenévesek szexudlis aktivitésinak jelenlegi magas szintje az alabbi kovetkezményekkel jar: + A tizenévesek a katelességeikkel és problémaikkal fizikai és érzelmi er6forrdsaikat messze @ meghaladé médon foglalkoznak 3 + Szexuilis betegségek b * A tizenévesek egész jovije rosszabbra fordult 27. abra nagyarinyé erészakért. Sok tanulmény treke- dect ara, hogy meghatérozza atv fatalkoriak kérében megnyilvinul6, eszakra nevel6 hati sait, Ezeket a tanulményokat még alaposabban regvizsgiljuk a 13. fejezetben, amelynek cfme: ~Allttsuke meg az er6szakéradatot". Fontos elismerai, hogy nem minden televi- idprogram egylormén kirost6 hati. Néhiny cegyércelméen drtalmasabb, mint a msi, kilé- ndsen az er6szak miatt. Erdekes, hogy nem esak az erdszakot képvisel6 filmek okoznak gondot. ‘Az egyik legproblematikusabb tv-program 2z MTV (Music Television), egy nemzeti ké- beltévé-csatorna, ami gyorsan mozg6 képek be- rmutatéséraspecializalédote, melyeketrockzené- vel festenek al. MTV — probléméh az erbscakkal Egyesek aggédnak, hogy sok tizenéves pir tole & mis cv-mGsorok vilasztékétél az MTV. hea és utinzataihoz. Ez a tipusti zenés program dllandéan izgatja a itdszerveket, gyorsan tova~ tind, gyorsan valtakoz6 helyszinek, jelenetek provokatiy, gyorsan tovatSin6 képeititjén. Nem- csak a képek valtakoznak gyorsan (alkalmilag még az egy misodpere alat bejétszott képek szimit is megsokszorozzik), dea hangok a f- let is ingatjak. Ez a szem-fil kombinicié szén- dékosnak tik, s arma irényul, hogy 22 elemz6 folyamatoknak egy még mélyebb blokkolisit vila ki. Egy kisérletet, mely egyedilillé médon be- mutatja ezt, egy elmekérhézban végeztek, 222 pécienssel, Kérilbeldl egyéves peri6dus alatt héthavi MTV-néuésnek cerék ki Sket, ext pedig, at h6nap sziinet kvetre (a norms tv-csator- nik eléchetk maradtak). Az eredményeket a 26, dbra szemlélreti.." Mar lat, hogy a standard, modern, gyors lépra televiziénak van egy a homloklebenyre gyakorolt j6l bizonyftoxt negativ befolyésa Azonban ite jelzéseket Iécunk arra, hogy az MTV hatasai még rosszabbak. Atelevizié és a szex A televizié névelia szexuslisaktivitst ati zenéves 6 fiaalabb gyermekek kérében. Vizs- galatok mutatjk, hogy jelent6sen el6bbre hoz- za a2 els6 szexuslis kézbsilés idejet.” Mindl rbbet nézik a televiziét, anni alacsonyabb 22 az Gletkor, amikor az els6 szexuilis kapesolat- bekovetkezik. Nemesak tanulményok mutatjék Sect, de maguk a gyerekek is beszélnek arrél, fiogy 2 tlevizié hogyan batortja ket a tl ko- 15 al szerilis dményekre.” A tizenévesen gy Korolt szex Kérosit6 hatisait a 27. abra fogal- fh televtziéfiggd viszonyt alakit ki ©. A legtdbb ember nem ismeri fel, hogy a te- evizi6 figg6 viszonyt, rabsigot eredményez. ‘Azon kapjék magukat, hogy vonzédnak a ké- saiilékhez anélkil, hogy gondolnénak ré, és né- hidnyan egész nap el6tte dlnek. 1976-ban a Det- roit Free Press egy dttekintést végzett, hogy smeghatérozza, vajon miért van csOkkendben az ‘ijsdg példinyszima. A kutatés eredményei aat mutatték, hogy aa legtdbb ember a hireket és informéciékat a televiziGb6l szerezte, Ez azért sverencsétlen, mert amint mér léttuk, néhiny szempontb6l ez a legszegényebb informécis- forris. Sokal tobbet megtudhatunk az tjsdgol- vasisbél, hirmagazinok olvasisébél vagy a té koztaté jellegt komputeres szolgaltatésok it~ jfn, mint a szemeink el6te gyorsan leperg6, vil- takoz6, egyoldalé hirklipek névésébél. Egy 1é- nyeges dologrél talén éppen lematadtunk, de nem tudunk visszatérni, hogy ismét szemiigyre vegyiik. Az olvasis sokkal jobb médja a hirek dttekintésénck, dj dolgok megtanulésénak, hom- Joklebenyinkkel valé feldolgozsénak. A Detroit Free Press nem allt meg ennél a felmérésnél. Felajénlottak 500 dollért annak a csalédnak, amelyik egy hénapra felhagy a televi- ziGrassal, Ax Gjsdg 120 csalddra terjesztette ki a Kisérletet. A 120-b61 93-ar nem lehetett rivenni, hogy akar csak 30 napra lemondjanak a televizi- 6jukr6l. 27 csaléd azonban elfogadta az ajinla- tot. A biztonsdg kedvéért, a csalis elkeriilése ér- dekében, az tijsig elektronikus eszkizdket tele- ftett hozzdjuk, melyek megakaddlyoztdk, hogy televiziéani lehessen néluk, Az egy hénapos megprébiltatis eredményei elképesctdck voltak. A csaléd tagjai val6sigos elvonisi taneteket produkéltak. A fejfijas és al- matlanség mindennapos volt. Az egyik férfi, aki kedves férj hirében allt, az els6 héten elvesztet- te hidegvérét, ingetl¢kennyé vily, elkezdte verni a feleségét. Az egy hénap elteltével a kisérletben részt vevok viselkedése megvéltozott. A hénap ‘végén szinte mindenki meglepetésére mind a 27 csaléd azt mondta, hogy j6 és kellemes tapaszta- A HOMLOKLEBENY lat volt ez a proba. A legibbb csaléd a wSbb- letidejee j6ra forditorta. Elvégezték a hiz korili tennivalékat, Az egyik leghasznosabb felfedezés az volt, hogy oly médon is kapesolatot tudtak 4polni egyméssal, ahogy évek 6ta nem terték Olyan dolgokra talaltak, melyeket egyue végez- hettek, értelmik alkotsképesebb volt, és sokkal jobban élvezték az életet, mint amikor vot tele- vicigjuk. Visszatérnek-e a televizishox. most, hogy kaprak 500 dollar? A kérdésre adott vilasztdl- taliban azt mutatta, meggy6z6dtek arz6l, hogy sokkal jobb lenne, ha 2 televiinézést a mini mumra csOkkentenék, A kisérlet segitet bizo- nyitani a televizi6 fagg6séger Kialait6 csibf- tését, és nyilvinval6vé vette, hogy a w-nézés sok szempontbé! ink&bb ellendink, mine értink van, Ez a kiséslet val6jaban a ev-nézés egy masik ve- sélyétis igazolja: A szl6k befolydsa nagyrészt clhalvényul, amikor a ty lesz a gyermekek ott- honi legfobb térsivs. A szil6i jelenléehidnya a gyermekek életében kézvetlenil egy mésike homloklebeny-kérositéval van dsszefiigeésben: az alkohol- és dohdnyfogyasztissal. A New Or- leans-i Louisiana Allami Egyetem egészségtigyi kézpontjnak kutat6i bebizonyftotték et, ami- kor 3-4 évig 2000 dtédikes és hatodikos ditkot tanulményoztak.”* Azok a gyermekek, akik ar- 161 szimoltak be, hogy szileik tab idét tdke- nick velik, é tobbet kommunikilnak velik, sokikal kisebb valdszindséggel fogyasztanak al- koholt és dohinyoznak majd. Es az is kevésbé valészing, hogy olyan baritokat vilasztanak, akik efféléket fogyasztanak. Sajnos a kutatés azt is bemutatta, amit mindannyian vinénk: a t6bb televizi6nézéssel a csalidtagokkal t5ltétt aktiv beszélgerés ideje jelentOsen csokken. Ha a tele- Vizionézés megfoszt benniinket asl, hogy mint csaléd egyétttéltstink idét, valészindleg a szil6k aratk le ennek kil6ndsen keseré gyii- milesét, A televizi6 megfosct a lelki képeségektél A televizinézés tévol tarthat benninket is, tartalmas, értelmes vevékenységektdl, fog- lalatossigokt6l, a7 Istennel eoleott idét is bele- éreve, Ha az atlagember hetenkénti tevékenysé- gét nézzitk a televinis elerjedése el6ut & utén, at Ltjuk, hogy az az id6mennyiség, amit a gyi- Iekezetben vagy olyan lelki anyag olvasisival tltdtt, mint amilyen a Biblia, figyelemre mélt6 275276 ATV NEZES 17 KAROS DONTO BIZONYITEK a HATASANAK OSSZEGZESE $.Gyengi aay eet ‘Hynde oadokra ere, SEs blame 6 Nt fons ard 7.Gyegh trate 18 Ara rant as mice en reggie he ee 15 kira ad tie 9 tg 6 ik nee pee a 16 tac rabot acai kapesaht 2. ‘bra médon csBkkent.” Ennek hétterében t&bb van aw kérménfont idérabléséndl, Ne feletsik el, hogy av leesbkkenti elnyomjaa homloklebeny aktivitdsét, ami a elk, erkblesiség és az aka- rat székhelye, Az olyan, nem érzékelhet6 hom- loklebenyi képességek terén is, mint amilyen 3 lelkiség €s az Tstenbe verett hit, arényos esokke- nésre szémnithatunk. ‘A televizié megjelenése el6tt Amerikaban hhirom érvékkOzvetit6 szabta meg az értékren- det: a esa, az egyhfs 6s az skola. Ha annak az idénck a mennyisége, amit egy tevékenységgel télenk, aréayban van értékeinket formil6 ere- jével, akkor az 1950-05 évek televizi6ja kiszort- totta az egyhdzat. Az 1960-as években a ty feles- legessé terte a esalidot. Az 1970-es években pe- dig mir az iskoli is. Az amerikaigyerekek Gjab- a A ZENE ES A HOMLOKLEBE + A zene az emocionilis régidk révén keriil az agyba, ami feldleli a haléntéklebenyt és a limbikus rendszert is. * Bizonyosfajta zenék homloklebenyi reakeiét vilthatnak ki, ami befolyasolja az akaratot, az erkilesi kelést és az értelmi képességet. + Misfajta zenék csak igen esekély homloklebenyi vilaszadist ébresztenek, ha egyltalin ébresztenck, de igen nagy emociondlis reakeiét valtanak ki, igen csekély logikai vagy erkélesi értelmezéssel. 29.abra mY ban az ébren clbledze érike hozzéverdlegesen Inse sebzalék et ev-nézéssel.® Egy Stlagos amerikai gyerek, mire elvégei a KOzépiskolé, {bb id6t tle a tv-készilék el6te, mint ameny- nyt 13 €y alate az osztlyteremben.””"* Sokan hiszik, hogy a sok ezer drényi tévéné- 26s Grisi hatésal volt nemzevinke. Féként 2 tv-t okoljak nemzetink erklesiértékeinek ha- nyatlisért, Néhény kritikus a torvényhozdst is fel szeretné haszndini, hogy elintézzék ezt a problémét, de nem szabadna és nem is lehet tor- ‘vényileg szabilyozni, hogy mit csindlnak az em- berek sajét orthonukban. A csalédoknak kellene ialakftaniuk sat szabélyaikat. De hogyan 6s2- tndzhet6 egy csaléd arra, hogy szabélyokat al- kosson anélkil, hogy megfelelé médon infor- malnak a televizid kéros hatésair6l? Valahogy pontos és helyes informécinak kellene eljutnia Amerikban minden egyes esalédhoz ~ ahogy ebben a feezetben felvézoleuk - hogy informé- cién alapulé déntéseket hozhasson. Ha az e§ szeri, egésaséges és kellemes, tv nélkilitevé- enységek viloak az otthoni et alapjivs,hi- szem, hogy csak néhényan fogjak sajndlni, hogy felhagytak kordbbi életviteliikkel, amiben a tv- késolek tljes uralmat és irinyitést gyakorol. Ha valaki még mindig ingadozna, hogy va- jon a televiziGnak valdban kevesebb hangsdlyt kkellene-e kapnia otthon, hadd foglaljam dssze a tv-nézés 17 Kiros hatisét, amivel ebben a feje~ zetben foglalkoztunk. A felsorolést a tSrgyalis sorrendjében tessak k0zz6 a 28, sbrin. Ezek a kiros hatisok egylttesen olyaner6s- sé vilhatnak, hogy személyes lépést teszneh dokoles. Végil is a mi és esalédunk erkdlesilel- kkismerete, amia homloklebenyben safkel, tain még nem romlort el tejesen, clin még cx gadozik. Azok pedig, akik kivincsiak, vajon le- hhet-c, é ba igen, hogyan lehct kellemesen, lve- zeresen él, vizsgéljtk meg az exzel kapesolatos szakaszt a kOvetkex6, ,Alltsul meg az erdszak- dradatot! cim6 fejezetben. A zene é a homloklebeny Néhényan tudnak arrél az erbteljes befo- lise, amit a zene gyakorol a homloklebenyre. A zene az emocionilis régiok révén jut be az agyba, hogy a 29, bra magyarézza.” ‘A zene tipusitél figgéen vagy jéxékonyan befolyésolharja az agyst, vagy Kérosan. A leg- tabb gyégyit6 szakember azt mondia, hogy bi-zonyos zenetipusok, mint példéul a rockzene a © maga szink6pés ritmusiva, kikertl a homlokle- benyt, és igy kikerdliazt a képességiinket, hogy ‘agondoljuk és iéletet alkossunk fel6le. A bizo- anyftékok azt mutatjak, hogy e2 is, csakdgy, mint a televizi6, hipnotikus havi valthat ki” Sok ve érvelnek, okoskodnak néhényan tigy hogy a "| rockzene romba dénti, ronkreteszi az amerikai +, ifjdségot. Ujabban egy neurobiolégus é egy pscichidter hsérlevet végzett a témAban. Kiérté- keltek az egerek neurolégiai reakcisit a kilon- bo26 zenei ritmusokra."* Nyole héten étfigyel- ték az dlltok mindhirom esoportat, mikézben ‘kalabb26 zene’ hatésoknak (6sszelltésoknak) tet ki Oket. Az egyik esoport rock jellegs, diszharménikus dobpergést halloct, amit gyak- ran jtszottak kOrnyezerikben, Egy misik cso- port Klasszikus zenét hallgatote, mig a harmadik eqyrltalin nem hallgatott zenét, Valamenny/ egér gy standard labirincusteszeen ment keresztil (a labirintus végén tiplélékkal). Az els6 napon mindhérom csoport egészen jl teljsttett. Vé- sigtapogattak a labirincusban a eaplalék ueén ku- tatva. A nyoleadik hét végére azonban észreve- het volt, hogy a mésodik és harmadik esoport megtalita a téplélékhor vezet6 kézvetlen utat A srockesoport” azonban még mindig tapoga- ‘6rott uténa, és sokkal tovébb tartotendlok, mig megtalték a tépllékor, mint a mésik ket eso- portnél Aczutin egy hiromhetes sttinet kévetkezett ene nélkl, amit egy oj labirintustesze koveett. Ez ant vizsgilta, hogy mennyiismeretet Griztek meg az egerek a labirintuskurzusbél, és elml- tak-e a rockzene hatdsai. A rockzenét hallgaté csoport ismét rosszulteljesftett. Tovabbra is ne- bézségeik voltak a téplilék megszerzésében, mi- ézben a msi két csoport még mindig gyorsan megtalita az ételt. A rockzenét hallgaté cso- port szinte mindig a rajtvonaltl indult. Kérbe- korbe tapogatoztak, t4jékozatlanok voltak. Mind a kontrollesoport, mind pedig a harmoni- ‘kus csoport meglehetdsen gyorsan at tudott jut ni a labirintuson azt bizonyfeva, hogy amit ta- svultak, bennik maradt. Valaszt keresve arra, hogy 2 gyengén teljsi- tdknek miért vole olyan sok baja, nchézsége, a urat6k megvizsgaltak az agyukat, lvdltozésokat Kkeresve a hippocampusban, Ex az agytdrzshoz bzeli halincéklebeny egyik régi6ja, amit atalz- ban az éberséggel, a memériéval és a tanulissal a A HOMLOKLEBENY hhoznak dsszefiiggéshe, Az idegsejtek abnormlis cligaziséra, sarjadésara & a meméria tirolésa szempontjsb6l ketikus kémisi anyagra leltek, valamint aa hirvivé RNS normélis mennyiségi egyenstlyinak felbomliséra A kutaiSk arra kéverketettel, hogy a me- méria- é anulisi problémak oka a zene ritmu- sa volt. Az elimélet Ggy sz6l, hogy bizonyos z nei ritmusok segitenck szinkronizdlni a term svetes biol6giai ritmusokat, 6 igy fokozzik 2 testi fuakcidkat, ezzel szemben més ritmusok lickézhetnek ezekkel, szécdarabolhatik ezeket 2 bels6 ritmusokat, Ez nem meglepé, mivel szervezettink rendszereinck valamennyi funkei- 6ja ritmikusan mékédik. A tanulmény szere6i feleetsk a kérdést: ha ezeket a természetesrit- rmusokat szévzillesai valamilyen discharménia, szérmazhatnakce bel6le kéros hatésok, beleértve az allando tanulési nehézségeket is, Ez segithet megmagyardzni, hogy a rockzenehallgat6le mi- Gt hajlamosabbak a drogfogyasctisa, a hizas- ségon Kfvili nemi etre, és hogy a heavy metil hallgat6i miért fontolgarak sokkal gyakrabban az Ongyilkosségot."™ AA diszharmonikus rockzene nemesak a ha- lntéklebenynek okozott kért, a homloklebeny esbkevényesedését is elbidéate, Ez a sorvadis véchatéan kihat majd az erkilesi értékekre, été keléste, tamulésra és az értelmi képességre is A harmonikus jelegd zenedarabok, szimfo- nidk viszont igen j6tékony homloklebenyi reak- ci6t hozhatnak létre, Ez az a zenei kérnyezet, amelyben a gyermekeknek fel kellene n6nidk, 4 a zene, ami inkbb pozitfy mint negativ haté- si. A klaszikus zenérél bebizonyosodott, hogy a kbzépiskolis diskoknak segit megérteni, meg- tanulni a geomettai Ssszefiggéseket.™ Egy ta- rnulmény kimutatta, hogy Mozart zongoraszo- nétinak a hallgatisa jelent6sen javitotta atér- 6 id6beli gondolkodést." Erdekes, hogy Mozart négyéves kordban kezdect zenét komponilni, Egy megismételt Mozart-isérletben 3-5 éves gyermee, akik« nyole hénapig csoportos Enckérakat és Klaviauiraoktatist kaptak, sokkal jobb eredményeker érek el térgyak Osszeillesz~ Uését, Ssszeszerelését célul t6z6 feladatokban, ami homloklebenyi mikédést kivén, ugyanolyan iskoléskor el6tt gyermekekkel dsszehasonlitva akik nem kaptak zene6rskat."* Egy msi kisér- let pedig azt bizonyftotta be, hogy azok a zené- 277278 DONTO BIZONY{TEK BANJUNK GONDOSAN, OVATOSAN A HOMLOKLEBENNYEL 1. Védjtik a mechanikus sérilésektst! 2, Flézziik meg azokat a betegségeket, melyek kérosithatjak a homloklebenyt! 3. Javitsuk az oxigéncllétist! 4. Léssuk el j6 téplalékkal azAltal, hogy megfelel6 ételeket, fogyasztunk, a helytelencket pedig elkeriljak! ‘5. Kapjon megfelelé napfényt! 6. Megfelelé médon eddziik! 7. Gondosan ellenérizziik, hogy mit hallgatunk és néziink’ 30. abra szek, akiknek tokéletes hallisuk van, mar hét- é7es konuk el6tt zenér hallgattak.™ A zene jellemformélésra gyakorole hatisit (6 igy a homloklebenyre is) mér legalabb 2300 évvel ezelétt felismerték. Arisztotelész, az i. e. 4. sudzadban élt grog filoz6fus rijut, hogy a zene gyakorolhat jétékony, de gyakorolhat ké- ros hatist is jellemtinkre attél figgden, hogy milyen fata zenét hallgatunk. Azt ita: »A zene kozvetlenil mutatja meg a lélek szenvedélyeit vagy allapotit, szelidséger, haragot, bitorségot, meértékletességet, vagy éppen az ellenkezdjét. Usyanaz az éraés és szenvedély fogia az embert is atitatn, & ha hosszi id6n at szokissé vilva hallgatja a legalacsonyit6 zenét, az majd alantas szenvedélyeket ébreszt, és egészjelleme is alan- tassé vilik. Réviden, ha valaki helytelen zenét hallgat, rosszféle ember lesz, de ennek az, ellen- kezbje is igaz. Ha helyes és j6 zenét hallgat v laki, majd hajlkarra, hogy j6 ember legyen.”"” Ariserotelész Gntudatlanul is « homloklebenyre ual ahol - most mir tudjuk ~ellemtink szék- helye talélharé. Ellen White sit bizonyos élvezetek, mulat- sigok homloklebenyre gyakorolthatésérdl: AZ ‘igursig ellensége mindenféle élvezetet készitett az iffésdgnak az élet minden kérilményei ko- zétt. Nem esupén 2 zsifolevirosokban nysipja ezeket, hanem minden olyan helyen, ahol csik emberi lények lakoznak. A Sétén szereti, ha a fiatalokat katonaként a sajétsoraiban ltj, A £6- cllenség, a Sitén j6l tudja, milyen anyagot hasz~ nljon, és fitogtatja pokoli balesességé, amikor olyan szokisokat és élvezeteket tall i az ifjd- sig sziméra, melyek majd szeretetiket é 12+ sgaszkodsukat levilaszrjsk Jézus Krisetust6l.™ Majd igy folytarja: A térsadalom kilnféles2- rakozisa, mulatséga, élvezete tfzearek pusztu- lisara voltak, akik ha nem lettek volna kitéve ezeknek a vonzerbknek, engedelmes, szileik inne tiszeelettcljes gyermekekké vilhattak vol- na, becsiletesekké, tisztskké és nemesekké td- rekvéscikben és ellemikben.”" Bizonyara a televisidprogramok tdbbsége, az MTV-t és a soko jelloga zenét is beleértve, beleillene abba a kategéritba, amit Ellen WI ernlitett. Ha fiataljaink pozity témasee nits kkornyezetben nénének fel, képzeljak csak el, milyen sokan lennének kéziilik ép, egészséges, exkélesés emberek, akiket korunk legnagyobb- jai ké2é seAmlthatndnk V. szakasz A homloklebeny muikodését fokozé hét tevéhenység A homloklebeny mikédésée fokoz6 tenni- val6k dsszegz6 listjita 30. abra mutatja, 1, Védjitk a homloklebe a mechani séritlésektél! A mechanikai sérlés maradand6 agyi kéro- sodist okozhat. A boksz,afutballés a motorke- rékpirozés mages kockézati arfnyt mutatnak. A fejre mért dkblesapés bokszolés Kozben gyak- ran kérosftja a parényi véredényeker, foleg a hhomloklebenyben. Az ilyen sérdléseket szenve- dett bokszoléra mondjék, hogy olyan, mint 2 stintongé részeg”. Més sportok is okozhatnak hasonl6 sérdléseket. Legjobb, ha minden ilyen tevékenységet elkerilnel azok, akik meg akar- jfk Grizni homloklebenyik mékdésé. A mechanikus homloklebenyi_ séralések nem korlitozédnak a sportoldbra, Az aut6bal- esetekb6l eredé fejsérilésck is okozhatnak hhomloklebeny-kirosodist. Ezért az autdban kotelez6 bektnia biztonségi vet. A munkshe- Iyi sérlések sem korlétozédnak Phineas Gage- te. Minden ésszer biztonségiel6trist vegytink figyelembe a runkéban, 2, El6zziik meg azokat a betegségeket, amelyek kérosithatj a fonlaebene A megel6z6 orvoslis elveinek megfelelé al- kkalmazésa is sepfthet, hogy meg6rizzik a hom-‘A HOMLOKLEBENY loklebeny mékodését. Sok betegséyg vezethet a homloklebeny mikidoképességenek elveszeé- séhea. E beregségek kézil igen sok potencili- san megel6zhes6. Az agyvéraés az. egyik legri- asz16bb, mégis gyakran megelézhet6, ha figye- tank a kockézati ényez6kre, példéul a magas vérnyomést ellen6rzés alatttartjuk. Az agyvér- és bnilld kockizati tényen6i a 16-60 éves kord embereknél: magas vérnyomds, cukorbaj, do- hnyzés, sivbaj, alkoholfogyasztis (a2 agyvér~ zéses coham el6tt 24 Grival)."* A n6knél elsté- hhoz hoz2d kell enni a fogamaésgétl6kat.” ‘A legijabb kutatsjelzi, hogy maga a magas véenyomés is hatist gyakorolhat az agy miké~ désére.™™ Az egyik ilyen kisérlerben 42 magas ‘véenyomésban szenved6 pécienst hasonlitotak ssze 42 olyan emberrel,akinek nem volt magas a vérnyomésa. Mindaysjan MRJ-vizsgélaton rmentek keresztil (ez egy széles kérben alkal- amazotteljrds, ami réscletes képet készit az agy- 16), Intllgenciatesztet is végeztetek a pcien- sckkel, Az eredményeket a 31. ébra mutatj.™ Figyeljak meg, hogy a mages vérnyomés homloklebenyi fehérillominy-kérosodést oko- zott, emellet a virsgil személyekintelligencié- jit (Grelmi képességét) is kérositotta. Az agy febérillominya 2z idegimpulzus-vezetésben jit- sik fOszerepet, & igen gaadag idegrostokban. Szine ezekb6l 22 idegrostokbol szérmazik, me- Iyeket a mielinhively fehér gliasejjei vélasara- nak el egyméstél. Figyeljak meg tovébbé, hogy a fehérillomany k6ros elviltozdsa is elentkezert ~ figgetleniil atl, mennyiresikeresen kezelték syOgyszeresen a magas vérnyomdst. A kutatés ara utal, hogy csak az életméddal szabilyozott vémyomés esetén elézhe:6 meg, a2 agyi Kéroso- dis, A 6, fejezetrészben arr6ls261, hogyan Iehet 44 magas vérnyomast természetes eszkézikkel befolyssolni. Egy mésik kutais a magas vérnyomis egy Ajabb, agyat krosit6 hatését dokumentéla: ne- vezetesen az agy sorvadését vagy zsugorodését. Az agy MRI-vel mért mérete kisebb 2 magas vérnyomésban szenved6 betegeknél, Ezt a 32. Abra részletez.”* ‘Nem esupin a magas vérnyomés 6s az agy- véraés veszélyerteti a homloklebenyt. A fizikai feltérelek gyakran vannak hatéssal 2 agy teljes- 1Oképessépére. A sziv dllapotais soks het olyan problémékhoz, melyek kés6bb hati sal lesznek az agyra. Sokféleidegrendszerirend- = A MAGAS VERNYOMAS Es AZ INTELLIGENCIA A magas vérnyomdsban scenvedé és normélis személyek agyi MRI-viesgdlatinak eredményei 1, A magas vérnyomdsban szenvedéknél 10-szeres volt a fehéréllomany k6ros elviltozaisinak mértéke. 2. Az intelligenciatesztek az dsszes agyi képesség alacsonyabb szintjét mutatjék azoknl, akiknél a fehérillomény kéros elvaltozasait taldltak. 3. kéros elviltozisok a vér~ nyoméstél fiiggetlenil ott voltak jelen, ahol gyégysze- res kezelést alkalmaztak. ellenesség veszélyextethei az agymthodést. A komoly betegségek is mérhet6 agyi kovetkez- _mnyekkel jémnak. Kavessiink helyes, egészsé- ges életmédot, ami fedezi testiink valamennyi sziikségleét! 3, Javtsule az agy vbrellétésdt! Fontos javitani az agy vérelltésénak min6- ségét, mert ex a tényen6 a7 egésr agyat segt, nemcsak a homloklebenyt. Hogyan tudunk gondoskodni errél? Ha tiszta, friss oxigénben dis levegét Ielegziink be. A friss levegénck a saellemi teljesitbképességre gyakorolt jtékony hatésdt.a A vezetd haldlozdsi okokon til” c, feje- A MAGAS VERNYOMAS ES AZ AGYSORVADAS Az agy méretére vonatkozé MRI-mérések eredményei A magas vérnyomésban szenved6 vizsgilati alanyok jelentés agysorvadasban szenvednek azokkal dssze- hasonlitva, akiknek normalis volt a vérnyomasa. 279280 DONTO BIZONYITEK zetben taglalom résaletesen. Ott tirgyalom a kutatés irinyvonalt, sfeltételezem, hogy friss levegben év6 negatir tltést ionok fokozzika szellemi teljestt6képességet. Azonban a leveg6 mindségén kivil més is hat az értelmi telesf- ményre. Légzési szokésaink is szmitanak. Az osztilyteremben vagy hivatali helyiségben tlve talin nem is tudatosul benniink, hogy felszfne- sen [degziink. Ez a2 egyik oka annak, hogy 30 perc elteltével mér neheztinkre esik sszponto- sitani, A felsaines lfgeésnek azért vanilyen ké- ros hatisa, mert a vér oxigénszintje (amit oxi- génteliterségnek neveznek) 22 optimdlis hom- loklebenyi teljesitSképességhez szokséges szint ali esik™ Ha tobbszér tudatosan mély Iélegze- tet vesziink, elhéithatja és visszafordithatja ext a tendencist. A meély lgzés, fleg friss leveg6n, elégséges médon fokozz az oxigénteitetséget, $ igy javifa a homloklebeny mikodését. Amel- lett, hogy dlés kézben mélyeket Iéegztink, vé- gezaink rendszeres dinamiktus mozgést legin- kabb 6 levegén (kinn a szabadban). Fz mozgé- sigjaaszfvet, hogy tab oxigénds vért pumpél- jon az agyhoz. 4, Gondoskodjunk egészséges tdplaléersl! E fejezet jelemt6s hényadit a j6 tépléleknak a homloklebeny optimélis mikédésében betdl- wrt szerepének szenteltem. Minden serkent6 tényez6tdl mentes, teljes vegetéridnus étrend té- nik a legjobbnak az eldagy képességeinek javité- (OURO A ADE RTA A OES A GYAKORLATOZTATAS FEJLESZTI AZ ELMET 1, ,Az értelem alkalmazkodik a dolgok dimenzisihoz, melyekkel foglalkoznia kell. 2. Ha az ember csak jelentéktelen, mindennapos dolgokkal foglalatoskodik, sohasem tesz komoly erdfeszitést, hogy nagy és 6rdk igazsigokat értsen meg, akkor értelme eltorpiil és elgyengiil. 3. igy aztan a Szentiras az intellektudlis kultiira eszkéze.” 33. abra sa szempontjab6l. Csecsem@knél pedig az anya- tej tdi be ext a szerepet. 5, Jussunk megfelel6 mennyiségd napfénybez! ‘A napfény a szerotonin termelését ndveli a nappali 6rikban. Ez pedig segithet megel6zni a depresszi6e és a kimerilesége.”” Ezek kez az ‘Ssszefiiggések kéztl foglalkoztam néhdnnyal a napfény alvéstel6segit6 szerepénck kontextusé- ban a melatoninrél sz616 kilencedik fejezetben. ‘A napfénynek az egész. ember egészségére gya- korolt jétékony hatdsair6l tovébbi részleteket koclink a ,A vezet6 haldlokokon sil” cis hu- szadik fejezetben. 6 Tegilk probira horloklebenyiinket! Feltétlendl gyakorlazoztassuk agyunk gon- dolkodé ercjét! Eppen gy, hogy izmaink ese- tében, homloklebenyiink is sorvad, ba nem hasz~ niljuk. A prObira tev6 mentilisfeladatok segi- tenek fenntartani éleselméjGséginket, mivel ser~ keentik a homloklebenyt. Komoly dolgok olva- sésa, a természet tanulminyorisa, kérdések megfogalmazisa a benntinket korilvev6 6riisi vilégrél és értelmi képességiink més, egészséges felhaszndlésa hasznos homloklebenyi effektuso- kat termel. Egy nem til régitanulmény megalla- pitotta, hogy egy bizonyos tevékenység elkep- clés, kigondolisa2z agy kapesolisisebességée 80 szdzalékkal serkent, ami felhaszndthat6 ara, hogy az elgondolt feladatot a valdsigban is elvégezziik.™ Az ilyen szellemi gyakorlat meg- exdsiti az agy sejtei kézdtti kapesolatokat, & amikor ején a megraldstisideje, az ile job- ban fel lesz készlve. [A gyermekeknél és a tizenéveseknél a tani lisi képesség fokozisa érdekében kilonésen fontos a szellemi aktivité. A tudésok most fe- deaték fel az els6 megayé6z6 bizonyitékot, mi- szerint az intellektslisserkentés az agy ritkus terilerén névelheti az agysejtek szdmit, Kordb- ban azt gondolték, hogy az aktv agysejtek sza- ima tbbé-kevésbé mér gyermekkorban kilakl Ext a mérféldkének sedmit6 tanulményt a Salk Institute for Biological Scudies késcftetce ¢l.” Fiatal egereket ingergezdag komnyezetbe helye2- tek jatékszerekkel é rokangélishor elégséges hellyellitrak el 6ket egy kilbndsen nagy ketree- ben, Az eredmények szerint eek az egerek 15 szdzalékkal bb agysejtet felesztettck ki az gy SCA HOMLOKLEBENY memérisért 6s tanulésért felel6s kulesfontosss ferblecén, mint a genetkailg azonos, de sze fiyes KOmyezethen A egerck. A rabbletként seglév agysciek képessérettck ket arr, hogy rorsabban és hatékonyabban étjussanak Ossze~ tett labirintusokon. A kutat6k azt_mondjéh, mninden okuk megvan az feltétlezni, hogy ha- sonl6ak a kovetkezmények emberek esetében is. ‘Az ebb fakad6 fontos kOvetkeztetés tehét az, hogy a kérayezet, melyrél gyermekeink seéméra gondoskodunk, énylegesen befolyésolhata agy- Sseiieik szdmt és canulisiképességtk len White lerta az agy probira tevésénck hatésit, abogy a 33. abrin idézaih.™* 7. Uraljuk azt, amit latunk és ballunk! ‘Az utols6 pont alistin az el6z6vel van 652~ snefiggésben. Hi elménket nagy menilis kész- terésnek tesszik ki, az ndvelni fogia értelmtin- Ioet 65 er6s{teni az intellektust. Mivel a lelkiség, cerkilesiség és akarat az agy homloklebenyében ‘Ssszpontosul, a kivélaszrore mentais késztetés- nek idedlis esetben lelki és erkdlcsi lénynkre kellene hatnia. Az Isten Igéjének tanulményo- isa ennek 27 elvérisnak minden mésnal jobban megfelel. Ellen White kérvonalazza az. frésok tanulminyozésinak az elmére, a lélekre és az in- tellekrusra gyakorolt befolyését, hogy azt a4. Abrin idézzik.™ Hangstlyoztam ebben a fejezetben, hogy a rmegfelel6 fizikai és értelmi szokésok fontosak az optimélis homloklebenyi mikodés szem- pontjabél. Erthet6, hogy a megfelelé mentilis szokisok el6segitik a mentilis fejl6dést, ndve- kedést. Ugyanakkor a helyes fizikai szokisok clésegitik a magasabb rend mentilis mGké- cdése2™ Ezek a természer tOrvényei, melyeket 2 Teremté helyezett lnytinkbe. Az intellektuilis 16, a fizikai er6 & a hossaé élet valtozhatatlan torvényekt6l fgg. Nincs semmi ,igy ad6dik”, nines semmi véletlenszer e dolgok terén. A rmenay nem avatkozik be, hogy meg6rizze az embert a természetivorvények Sthégésinak a ké- vetkezményeitél® (EAA AA ROCA A OLVASSUK A BIBLIAT, ES KEPEZZUK MAGUNKAT! 1. yA Biblia, ami abban le van irva,legyen a vezetGnk!” 2, ,Semmit nem taliltak még, ami iigy ndvelné az értelmet, lia tanulmanyozasa.” 6s erdsitené az intellektust, mint a 3. ,Egyetlen més tanulmény sem emeli igy fel a lelket, és ad Aleterst a képességeknek, mint az &16 bolesességek tanulményozisa.” 4, ,Amint értelmiinket rabirjuk Isten Szavénak tanulmSnyozisira, nagyobb erénk lesz a magasrenddi és nemesit ig megértésére.” Végkivetkectetés Isten mindannyiunk részére gondoskodott er6r6l, hogy szabadon dontsik el, hogyan aka- rank élni. © alalzban nem lép kébzbe, még ak- kor sem, amikor helyteleniil valasztunk. Valé- ban sok igazség van a kézmondésban, hogy minden ember a sajét szerencséjének a kové- csa.™ Tekintettel erre a nekiink adatott hatalmas ere, hogy formaljle meg sagt jovénket, nem forditunk idét ré, hogy komolyan elgondolkxod- junk sot dletmédankrél?Arra késcemnék min- denkit, tiprengjen el mostani szokasain, és kér- dezze meg magitél, vajon kihasznSljo-e annak el6nyeit, amit ebbél fejevetb6l megtanule Prébiljunk meg elhatérozni néhény konkrét Ié- pést amit a kvetkez6 heten akir meg is thes- nénk, hogy segitsiik megvédeni és ndvelni hom- loklebenyiinkee és vele egy perszeepész tes- tinker. Az egészséges életméd értelmes dolog. [Ne kovessik a dolgokat csak azére, mere ké- ayelmesek, vagy azért, mert mindenki mis i zt csindlja. A Szentirés szavai szerint: .Ne szabjé- tok magatokat a viligho2, hanem véltozzatok el 2 ti elnétck megejulisa al, hogy megviasgl tok, mi az Istennek j6, kedves€5vkeletesaks- rata.” (Rémabeliekhez {rt levél, 12:2) 281- ” Bo A HARMAS TAsOLODAS . ALTALANOS ORA 2a- Senalegitds . = egy adott helyzetben tsetdnjen = nywsterdeok ~ kompiex = konbingit | Az 6rd Seazedilitéednak ezempont Jat: . = atnamikus ~ lendtletes gyakoriatek | Légzdgyakor Latok t= eperxezes A Fizioldgide mozgdsser szerint: 2a.- Feresz Lae Fekvde = héton . ~ nelyzet betanttas 7 pason = Asma enersizais ) ayatortatee valtede egymdat = nagyvelumend, mobilizais = kiinduls 62 véghelyzet pontos meghatdrozése ~ eayénd de pares gyakoriatok = pinden testhelysetben hasznsi jon szert LB Kussd helyzetek = sterek Cadekvat> haszndlata = magackuses ~ négyké=iab nelyzet een eae 13. Treen = egyenstly gyakortatok LBe Tardele hetyeet = fokant akify Lacitde a gyakortatok késben ~ reiverdends = wer cehes 2.3.- Leveretde ~ Minden formija a lasftasnak = estecetee nae Ube nelsete: Oris = feitseae | egy vagy eee. . = ernyesstes 15 Ale hetysen : fs Esszességében a legfontosabb: = eayenssly me = oiimbslyd tersshasids “ Lastlds és ldgeds negfelelsen kfadrje av esses mor = lanes egyenes aside = oldal terashasias “hs Janae tanttas, Jars gyakoriatok . .oO 180°, A, Ak. 4x A 6x [IX ye ox 4 ‘ * 4 2 + 2x,6 3 + mt cy a a. _ 1805. 160_ 2h ot 3 anu | toa. dbra \ 2,4 7 3 105. dbra = kh: terpeszdllés, magastartés qo2. Gtem: karkérzés 2x balra; . : térzshajlitas balra jobb térchajlitassa: a) deem: nyujeds a khe-bes 5-81 dtem: 1-4. (tem ellenkezdieg. mx : = kb: fekySeénasg, “ 180%-0s fordulat balra hdtsd fekvétamaszba 2 380°-os fordulat balra mellsé fekvotamaszoa; 3l'Utem: karhajiité: 4 8 ‘ Tarsasgyakorlatok rajzirisa A péros , hérmas, csoportos gyakorlatok rajzirdéea meg- egyezik a szabadgyakorlatokéval. Paros gyakorlatokndl, ha a p4rok ugyanazt_a_mozgdst vég- zik, akkor elég a kiindul6é helyzet rajza utdn csak egy alakot tee: SENSES igs. ancal | Exfoini? 5-8. Utem: 1-4. Utem eltenkezsleg (105, dbra) = ids p&rok egyndanak héttal, melisé Kueéptartés, ni. deen: etesakedés qugg6l6 dlldsbe ‘egynds,hdténak Canasskodval t 3-4, ikem: feldllds a kh.-be. - kh: pérok egyméssal szemben 1 1/2 m-re terpeszdilds, Oldalsé kSzéptart4s 1-3. tem: térzsdéntés 3x elére vallfocdssal: 1 4] Gtem: nydjtds a kiinduld helyzethe. ~ kh: hanyattfexvés, magastartdsban kézfogds, | 1-2, Utem: emelés tarkddllasba; 3-4) Utem: ereszkedés a kh.-be (106. dbra). - 9076- kh: hanyattfekvés, magastartds, 1. litem: felilés lebegs lebegoulésbe, oldalsd kb zéptartés; 2-4, Utem: eraszkedés a kh.-be. - kh: hagonfekvés, magastartds, 1-3, Utem: térzSenelés hdtra karemeléssel oldalsé (" k6zéptartdsba; 4. Utem: ereszkedés a kh.-be (100 Abra). pg Re 2 3 24 7 100. dbra Bllenkez6 irdnyba térténd mozgdst az Utemjelz6 szdm elé int "+" jellel jel81jux. ~ kh: terpeszdlids, esfpére, 1-2. item: t8rzshajlitas 2x balra jobb térdrugézéssal, jobb karenelés ives magastartdsba; 3. ikem: 1, tem ellenkezdleg? 4. Gtem: nywjtés a kh.-be. : gaggolétamasz, 1, item: emelkedés jobb lebegé4ll4sba bal 1éblendi- téssel oldalt, karlend{tés oldalsé kézép~ tartésba; ereszkedés guggolétémaszba; 4. Gten ellenkezdleg: bem: 2. dtem. nytijtott Olds, témasz hatul, item: emelkedés hdtsé fekvétdmaszba bal l4blendi- |. téasel elére. 2. Ukem: bal 14b leengedése a talajra; 3) Utem: 1. Wtem ellenkezéleg; 4. Gtem: ereszkedés a Kh.-be, (101. ébra). ~ 92 - é 2x, +3 24 ded o x 4 rrr) 20 101. Sora” MozgésszUnetet az titemecdm bekarikdzdsdval jel81jtk. ~ Kh: hanyattfekvés, oldalsé kézéptartds, 1, ten: fellilés lebegdillésbe; 2. item: mozgdssziinet; 3-4. item: ereszkedés a kh.-be. ~ kh: hasonfekvés, magastartas 1, tem: térzscmelés karlend tens to 1és karlenditéssel oldalsé kézéptar- nozgdssziinet; 2 t6rzsleengedése a kh.-be. ~ Kh: hasonfekvés, ténasz a vdll alatt 1, tem: karnyajtds fekvotémaszba bal 1éblenditéssel mozgassztinet; 4. Utem: ereszkedés a kh.-be. (102. dbra). Buy Utenre x6 Kllunblizs eaynés uténi goad ytdni noadést dhrde alakokat™a vonal alatt egy kis fvvel Ssszekapcsoljuk. one = is atapdiiae, ."dtGn: bal rdpienastés otdare kartonatséesel oldalee kysépearedana, jobs Losegeutisaon at 16- PGs tdnaddl asia Kecleanseddecel cateors; 2, eens bel Idbbal tapes sigpatiecsas 93 -+36 o 95. dbra Rosy givoral alates szdmokat, jeleket mindenkor az arra vonatkozé dbra ald {rjuk. Ueemeket jelz6 sedan alapallés ereszkedés guggolétamaszba; ugxds fekvétamaszba tem: ugrds guggolétaémaszba; tem: nydjtas a kh.-be- alapallas + Utem: ugrés terpesz4ll4sba; 2, deem: tOrzshajlités balra jobb térdhajlitdssal, magastartas; i: GESR! AYUJEAS terpeszéiiésba, oldalsé KSzéptartés; 4 Gtem: ugrés alapdllasba. khi sadg4llds, magastartds 1, litem: karkérzés elére; 2 3 4 en: térashajlités elére talajérintéssel; item: karkérzés hatra; + Stem: tdrzshajlitds hétra, oldalss kézéptartés, tenyér felfelé (98. abra). Shozdds qvakorisdcénak jele az "x" jel, anelyet az utdn- soldace, kazasemettOdS mozgda0k = rugdzdeok, szdkdciécct, Cane soldsok, kérzések stb. - jeldlésére haszndlank” ~ a9namikus) alapformak ra jzirdsa Pélcika rajzokkal csak a test helyzetét tudjuk brézol- ni, amely a mozg4s kiinduld vagy befejezé helyzetét, illetve @ mozgdssorozat egy-egy jelentdsebb momentumat jelentl. A nozgds irdnydnak, kiterjedésének, gyakorisdgénak, a fordulat nagysdgénak stb. egyértelmi régzitése miatt a pal- cika figurdkon kiviil sziikség van bizonyos jelek, szdmok al- kalmazdsdra is. Ezeket a kiegészité jeleket, szdmokat egy eaységes jel- rendszerbe foglalva kiilén’ csoportositasban ismertetjik: Jelrendszer A talaj-vonal feletti jeleket az alakok mellé vagy £816 {rjuk, mégpedig ahhoz az alakhoz, amelyikt61 a mozgds kiin- dul, illetve ahhoz a végtaghoz vagy testrészhez kizel, ame~ lyik végzi a mozgdst. Mozgds irényét, megind{tasdt kis - karlendités elére magastartésba, = bal lébbal 1épés oldalt terpeszdll4sba, = bal '14bbal 1épés oldalt tdénadéé1lésba, = karlend{tés oldalt magastartésba, = karhdzds , kGnykhi2ds hdtra (87. Sbra). jelsijak. Roredsek Leényat a végtag vésée61 kezdve nysi gén kérivvel jeléljuk. “ ° Yetta e vee > bdtra, - le~ és felfelé, - kigelé, hdtea, tOrzskreés (89. dbra), bb karkdrzés (90. Abra), ~ 3/4 karkérzés, ‘Or2és (91. dbra), - lébkdrzések (9. 88. Abra 89. dora 90. Abra Pf 91. dba