XVI.

A MAGYAR ÁLLAMI SZERVEK RÉSZVÉTELE AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁBAN

1. Az Európai Unió intézményrendszere és döntéshozatali eljárásai

Az Európai Uniónak 7 úgynevezett intézménye van: Európai Parlament, Európai Tanács, Tanács, Európai
Bizottság, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere,
Számvevőszék.
Az Európai Parlament: Az Európai Parlament az Európai Uniónak közvetlenül az európai polgárok által
választott intézménye. Az Európai Parlament székhelye Strasbourgban található, fő feladata, hogy
képviselje az Unió polgárainak érdekeit az uniós döntéshozatalban és felügyelje az EU intézményeinek
demokratikus működését. Az EP az uniós döntéshozatal során döntő részben a Tanáccsal közösen hoz
döntéseket, alkot jogszabályokat. Az Európai Parlament tagjainak létszáma - az elnököt nem ideszámítva
- legfeljebb 750 fő lehet. A tagállamok képviselete a népesség számához viszonyítva arányosan lett
meghatározva. Magyarország jelenleg 21 mandátummal van képviseltetve az EP-ben.
Az Európai Tanács: Az Európai Tanács az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve,
amely a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből áll, és félévente legalább két alkalommal Brüsszelben
ülésezik de rendkívüli ülésre is összehívható. Az intézményben a legtöbb országot a kormányfő képviseli.
Az Európai Tanácsnak ragja továbbá a kér és fél éves időtartamra az Európai Tanács által minősített
többséggel megválasztott állandó elnöke - akinek megbízatása egy alkalommal megújítható - és az
Európai Bizottság elnöke, munkájában részt vesz ezenkívül az Unió külügyi főképviselője is.
A Tanács: A Tanács az Unió egyik legfőbb jogalkotó intézménye az Európai Parlament mellett. A Tanács a
tagállamok szakminisztereiből áll, és általában tárcavezetői szinten ülésezik.
Az Európai Bizottság: Kiemelt feladata az EU alapító szerződéseiben foglaltak felügyelete és az uniós
jogból fakadó kötelezettségek betartása. További feladatai:
 az EU kezdeményező és javaslattevő szerve, amely egyben kizárólagos joggal rendelkezik a
jogalkotási javaslatok beterjesztésére a döntéshozó szervek, így a Tanács és a Parlament elé;
 végrehajtja az Unió költségvetését;
 szűk körben jogalkotói hatáskörrel is rendelkezik a Szerződésekben meghatározott területeken.
Az Európai Bizottság a Tanácstól és az Európai Tanácstól eltérően nem kormányközi, hanem
szupranacionális (nemzetek feletti) elven működik, azaz nem csupán a tagállamok érdekeire figyelemmel
tevékenykedik, hanem az Unió egészét szolgálva az uniós érdekek őreként végzi feladatait. A Bizottság
hivatali ideje az Európai Parlament ciklusaihoz igazodva öt év.
Az Európai Unió Bírósága: Az Európai Unió Bírósága (EUB) a Bíróságból, a Törvényszékből és az
úgynevezett különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az EUB székhelye Luxembourgban található. A
Bíróság tagállamonként egy-egy, a Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. A Bíróság
munkáját emellett 8 úgynevezett főtanácsnok is segíti. A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok
kormányai nevezik ki közös megegyezéssel hatéves időtartamra, megbízatásuk megújítható. Az EUB
talán legfontosabb feladata a jog tiszteletben tartásának biztosítása az EU alapító szerződéseinek
értelmezése és alkalmazása során.
A Számvevőszék: A luxembourgi székhellyel működő Számvevőszék végzi az Unió pénzügyi ellenőrzését.
A Számvevőszék legfontosabb feladata, hogy megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra
vonatkozó elszámolását, továbbá az olyan intézményeket, amelyek EU-s forrásokból részesednek.
Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER): Az Európai Központi Bank
(EKB) székhelye a németországi Frankfurt am Main. Az EKB-nek különösképpen az euróövezethez
tartozó tagállamok tekintetében van szerepe, mégpedig annyiban, hogy az Unió monetáris politikáját az
Európai Központi Bank - kiegészülve az érintett tagállamok jegybankjaival a Központi Bankok Európai
Rendszere (KBER) keretében - irányítja, vagyis az eurózóna tagországainak ezen a területen hatáskörük
tulajdonképpen nincs. Az EKB kizárólagosan jogosult euró kibocsátásának engedélyezésére.
 2. A magyar állami szervek és az Európai Unió szerveinek kapcsolatrendszere

Az Alaptörvény E) cikk (1) bekezdése alkotmányos alapelvként szögezi le, hogy Magyarország
közreműködik az európai egység megteremtésében. Teszi mindezt uniós tagságból eredő
kötelezettségeink teljesítése érdekében, és azért, hogy az európai népek szabadsága, jóléte és
biztonsága kiteljesedjen. Az uniós döntéshozatalban való tagállami részvételre vonatkozó alapvető és
legfontosabb szabályokat az EU-jog körébe tartozó normák, nem pedig magyar jogszabályok határozzák
meg. A legfontosabb uniós intézmény ebben a tekintetben a Tanács. A Tanács vertikálisan három
szintből épül fel, ezek közül a leglátványosabb tevékenységet kétségkívül a hierarchia csúcsán álló
szakminiszteri - politikai – szint jelenti. Ezzel szemben a legalsó, szakmai szintnek a tagállamok
szakértőiből, elsősorban minisztériumi tisztviselőkből és/vagy a tagállamoknak az EU mellé akkreditált
Állandó Képviseletein (a továbbiakban: ÁK) dolgozó diplomatáiból vagy szakdiplomatáiból álló
munkacsoportok találhatók, ahol a szakmai munka érdemi része történik. A két szint között helyezkedik
el a COREPER II. és a COREPER I. szintje, amelyek a tagállami ÁK-kat vezető nagykövetekből, illetve azok
helyetteseiből állnak. A Kormány uniós döntéshozatalban való részvételével kapcsolatban jelentősége
van az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről
szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Statútum rendelet), amely a közigazgatási
és igazságügyi minisztert nevezi meg, mint aki kijelöli az Európai Unió intézményeinek tagállami
kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenységében eljáró minisztert.
Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az EU kormányzati
részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és
állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az uniós döntéshozatal során az
Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el. Az EU alapító szerződései a nemzeti
parlamenteknek jó néhány rendelkezés segítségével biztosítanak lehetőséget az uniós döntéshozatal
ellenőrzésére, amelyek így hozzájárulnak az Unió jó működéséhez. Ennek megfelelően az Országgyűlés:
 tájékoztatást kap és kézhez kapja az uniós jogalkotási aktusok tervezeteit;
 figyelemmel kíséri a szubszidiaritás elvének érvényesülését az EU-ban;
 részt vesz az alapító szerződések felülvizsgálati eljárásában;
 értesítést kap az EU-hoz benyújtott csatlakozási kérelmekről;
 részt vesz az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti együttműködésben;
 részt vesz bizonyos politikák végrehajtását értékelő eljárásokban.
Az Ogytv. értelmében a parlament többféle fórum segítségével gyakorolhatja a Kormány uniós
döntéshozatalban való részvételét: élhet a plenáris ülés nyújtotta minden lehetőséggel, megteheti ezt az
európai ügyekkel foglalkozó és kötelezően létrehozandó parlamenti szakbizottsága segítségével, Végül
meg kell említeni az Európai Uniós Konzultációs Testületet (a továbbiakban: EUKT) is. Az EUKT élén az
Országgyűlés elnöke áll, tagjai a frakcióvezetők, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke és
alelnöke, az alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke és a külügyekkel foglalkozó bizottság
elnöke, illetve, aki annak ülésére az elnöktől meghívást kap.
A soros elnökség intézménye a magyar elnökség tapasztalatai alapján: Hathavonta más-más tagállam
látja el a Tanács elnöklésével együtt járó teendőket. Ezt a megoldást nevezzük soros elnökségnek.
Magyarország történelme során először 2011 első félévében volt a Tanács soros elnöke. Az EU és
különösen annak Tanácsa napirendjén szereplő ügyek körülbelül 95 százalékban kötöttek, és a
mindenkori soros elnök tagállam a fennmaradó 5 százalék tekintetében érvényesítheti azokat a
kérdéseket, amelyeket a saját szempontjából fontosnak ítél. A magyar elnökségi prioritások az emberi
tényező köré épültek fel, és négy nagyobb területet fedtek le.
A „Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért" elnevezésű kiemelt ügycsoport
égisze alatt Magyarország célja az volt, hogy a világgazdaság megváltozását előidéző folyamatokból az
Unió megerősödve kerüljön ki.
A „Polgárbarát Unió" című prioritás fedte le az alapjogok védelmének megerősítését és az uniós
polgárság előtt lévő akadályok fokozatos és szisztematikus lebontását felölelő témaköröket, az európai
Roma Keretstratégiát és Románia, Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának szorgalmazását.
Az „Erősebb Európa" elnevezésű magyar prioritás ölelte fel a Duna-stratégia kidolgozását, a „Területi
Agenda 2020" program elfogadtatását, az energiapolitikát és az élelmiszer-biztonságot.
A „Bővítés és szomszédságpolitika" című pont fókuszált Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak
befejezésére, a Nyugat-Balkán helyzetére, valamint az úgynevezett Keleti-partnerség továbbvitelére.

3. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

A magyar érdekek mind pontosabb meghatározása és hatékony tanácsi képviselete érdekében a

Kormány egy tárcaközi fórumot, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára által vezetett
Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: EKTB) működtet. Az európai uniós
tagságból fakadó feladatok előkészítésének, végrehajtása koordinálásának és ellenőrzésének, az ezekkel
kapcsolatos döntésnek, illetve a tárgyalási álláspont kialakításának fórumai (szintjei) a következők: EKTB
szakértői csoportjai, EKTB, közigazgatási államtitkári értekezlet (KÁT), a külügyminiszter és a Kormány.
Ezenkívül a brüsszeli EU-s Állandó Képviselet (ÁK) is részt vesz a tárgyalási álláspont kialakításában és
képviseletében.
Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságnak vannak általános és különös feladatai. Általános feladata
a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok szakmai
előkészítésének, végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, továbbá a képviselendő tárgyalási
álláspontok előkészítése és összehangolása. Az EKTB speciális feladatai a következő kategóriákba
sorolhatók:
 tárgyalási álláspont meghatározásával kapcsolatos feladatok: az Európai Koordinációs Tárcaközi
Bizottság tárgyalja és határozza meg a különféle – európai - politikai-szakmai döntéshozó
testületek elé kerülő európai uniós vonatkozású ügyekben a magyar tárgyalási álláspont (TÁP)
javaslatokat.
 Az Európai Unió Bírósága előtti ügyekben képviselt magyar álláspont meghatározása: az EKTB
jogosult döntési javaslatot előterjeszteni az Európai Unió Bírósága előtti magyar érdekeltségű
ügyekben.
 Kormány-előterjesztések tervezeteinek megtárgyalása: amennyiben a kormány- előterjesztés
európai uniós politikával kapcsolatos vagy összefügg uniós tagságunkból eredő feladatokkal, az
EKTB-nek kötelezően meg kell tárgyalnia, mielőtt azt a Kormány megtárgyalná.
 Egyebek: a) a magyar érdekek beazonosítása az uniós döntéshozatali eljárásokban, b) az
elsőhelyi felelősség megállapítása minisztériumok közötti uniós ügyekkel kapcsolatos hatásköri
összeütközések esetén, c) a felelős kijelölése az olyan ügyekben, amelyekben kommunikációs
tervet kell készíteni, és d) szakértői alcsoport létrehozásáról való döntés.
Az EKTB-ben való munkavégzésnek két szintje van, ezek közül a szakértői csoportokban folytatott
tevékenységet az EKTB tisztán szakmai szintjének, míg az EKTB képviselői részvételével heti
rendszerességgel tartott üléseket a bizottság vegyes (szakmaipolitikai) szintjének tekinthetjük. Négy
olyan államigazgatási szerv létezik jelenleg, amelynek képviselői valamennyi szakértői csoportban része
vesznek: a Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági
Minisztérium, valamint a brüsszeli magyar Állandó Képviselet. A szakértői csoport az illetékességébe
tartozó ügyek megvitatása érdekében vagy ülést tart, vagy pedig írásos egyeztetést folytat le. Ennek
eredménye lesz a tárgyalási álláspont. A szakértői csoport készíti el az EKTB részére az adott új uniós
tervezetre vonatkozóan az úgynevezett alapmandátumot, amelyet az adott szakértői csoport tárgyköre
szerint illetékes EKTB képviselőnek jóvá kell hagynia.