X.

AZ ALAPVETŐ JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA ÉS A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS

INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG

1. Az alapvető jogok biztosa

Az ombudsman tevékenységében pedig érvényesülnie kell a pártatlanság követelményének. Az

ombudsman által nyújtott jogvédelemnek könnyen elérhetőnek, eljárásának rugalmasnak kell lennie. Az
ombudsmant kiterjedt vizsgálati jogok illetik meg. Az ombudsman az állampolgárok számára a
közigazgatás által okozott sérelmekkel szemben nyújt jogvédelmet.
Az ombudsman-intézmény szerkezete Magyarországon: Magyarország Alaptörvénye az ombudsman
típusú jogvédelem feladatainak ellátását az alapvető jogok biztosára bízta. A biztosnak két helyettese
van. Az alapvető jogok biztosa alap jogvédelmi tevékenységet lát el, a helyettesek pedig a jövő
nemzedékek érdekeinek, valamint a Mo-on élő nemzetiségek jogainak védelmével foglalkoznak. Az
alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés a képviselők 2/3-ának szavazatával hat évre
választja. Újraválasztásuk egyszer lehetséges. A biztos személyére a köztársasági elnök, a helyettesekre
pedig a biztos tesz javaslatot. A javasolt személyeknek legalább a 35. életévüket betöltött, kiemelkedő
elméleti tudással vagy legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogászoknak kell lenniük.
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladatai: Az alapvető jogok biztosának legjellemzőbb
feladata, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy
kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az
alapvető jogok biztosának feladata, hogy tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordítson a
gyermekek jogainak, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek
jogainak és a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmére.
A biztos és helyettesei függetlenségének elemei és biztosítékai: Nem lehet az alapvető jogok biztosa vagy
helyettese, aki a választásra irányuló javaslat megtételét megelőző négy évben országgyűlési, európai
parlamenti képviselő, köztársasági elnök, kormánytag, államtitkár, önkormányzati képviselő, nemzetiségi
önkormányzati képviselő, polgármester, jegyző, a honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagja, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei a
megválasztásukat követő 30 napon belül, majd azt követően minden évben, valamint megbízatásuk
megszűnését követően ugyancsak 30 napon belül vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. A biztos és
helyettesei tevékenységét mentelmi joguk biztosítja.
Az alapvető jogok biztosa és helyettesei megbízatásának megszűnése: Megszűnik a biztos, illetve
helyettesei megbízatása a megbízatás leteltével, halállal, lemondással, ha a megválasztásukhoz
szükséges feltételek már nem állnak fenn, összeférhetetlenség kimondásával, felmentéssel vagy a
tisztségtől való megfosztással.
Az alapvető jogok biztosának eljárása: Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése
szerint a hatóság tevékenysége vagy mulasztása alapvető jogát sérti. A panasznak csak akkor van helye,
ha a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket az indítványozó már kimerítette. Ha
jogerős közigazgatási határozat született, a közléstől számított egy éven belül lehet a biztoshoz fordulni.
Az alapvető jogok biztosa alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetés érdekében hivatalból
(ex officio) is eljárhat. Feltétele, hogy a visszásság a természetes személyek nagyobb csoportját érintse.
Az alapvető jogok biztosának eljárása a visszásságot előidéző hatóságra vonatkozik (pl. közigazgatási
szerv, stb.). Nem vizsgálhatja a biztos az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az
Állami Számvevőszék, a bíróság és az ügyészség tevékenységét.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata és intézkedései: A biztos a tudomására jutott eseteket kivizsgálja
vagy kivizsgáltatja abból a szempontból, hogy történt-e az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság, és
intézkedéseket tesz. A vizsgálati jog gyakorlatilag korlátlan. A biztos helyszíni ellenőrzési és betekintési
joga a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendőrség és
az ügyészség nyomozást végző szervénél viszont korlátozott. A biztos a lefolytatott vizsgálatról jelentést
készít. A jelentés nyilvános, de nem szerepelhetnek benne személyes adatok, minősített adatok. Ha a
biztos a vizsgálat alapján arra a megállapításra jutott, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság
fennáll, annak orvoslására ajánlást tehet. Az ajánlást főszabályként a vizsgált hatóság felettes szervének
kell címezni. Kezdeményezéssel él a biztos a vizsgált hatóság vezetőjénél, ha a visszásságot a hatóság
saját hatáskörben is meg tudja szüntetni. Az alapvető jogok biztosának kivételes eljárás lefolytatására is
van lehetősége, ha hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása a természetes
személyek alapvető jogait súlyosan sérti.
A biztos éves beszámolója: Az ombudsman éves tevékenységéről a tárgyévet követő március 31. napjáig
beszámolót köteles terjeszteni az Országgyűlés elé. A beszámolóban tájékoztatást ad alapjogvédelmi
tevékenységéről és az ezzel összefüggő feladatainak ellátásáról.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és személyzete: Az alapvető jogok biztosának a feladataival
kapcsolatos ügyviteli és előkészítési teendőit a Hivatal látja el, melyet a biztos irányít, és a főtitkár vezet.
A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a biztos normatív utasításban állapítja meg. A főtitkár felett
a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja. A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőt a
biztos nevezi ki és menti fel, felette a munkáltatói jogokat egyebekben a főtitkár gyakorolja.

2. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

2012. január elsején létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), melynek
felállítását a hatáskör megnevezésével már az Alaptörvény elrendelte. Az Alaptörvény azt az előírást
tartalmazza, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. Az Alaptörvény e szabálya
alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(Infotv.) a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
érvényesülésének ellenőrzését immár kifejezetten NAIH-ra - mint hatóságra - bízta.
A NAIH jogállása: A NAIH autonóm államigazgatási szerv, a központi államigazgatási szervek különleges
fajtája. Független, csak a törvénynek alárendelt, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervekről
elkülönítetten ellátó szervezet, amely számára feladatot csak törvény állapíthat meg.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárásai: Bárki vizsgálatot kezdeményezhet a
NAIH-nál arra hivatkozással, hogy információs jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte vagy
annak közvetlen veszélye fennáll. A bejelentő az alapvető jogok biztosa is lehet, ha a tudomására jutott
visszásság az információs jogokkal áll kapcsolatban. Ha a sérelmet a NAIH megalapozottnak tartja, az
adatkezelőt a sérelem orvoslására vagy megszüntetésére szólítja fel. Ha a felszólítás nem vezetett
eredményre, a hatóság ajánlást tehet az adatkezelő felügyeleti szervének. A személyes adatok
védelméhez való jog érvényesülése érdekében a NAIH adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, melyre
kizárólag hivatalból kerülhet sor, akkor is, ha azt bejelentésen alapuló eljárás előzte meg. Titokfelügyeleti
hatósági eljárás folytatható, ha valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes.
Meghatározott magatartásra kötelezés érdekében pert indíthat a NAIH, ha a bejelentésre indult
vizsgálati eljárást lezáró felszólításnak az adatkezelő nem tesz eleget.
A tájékozódás elősegítése érdekében a személyes adatokra vonatkozó adatkezelésekről a NAIH
adatvédelmi nyilvántartást vezet. Az adatvédelmi audit olyan szolgáltatás, amely az adatkezelési
műveletek értékelése révén a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megteremtését szolgálja.
A NAIH elnöke, helyettese és személyi állománya: A NAIH-ot elnök vezeti, akit a miniszterelnök
javaslatára a közt. elnök nevez ki 9 évre. Az elnök jogállásának elemei hasonlóak, mint az ombudsman
jogállásának elemei. A NAIH elnökének munkáját az általa határozatlan időre kinevezett helyettes segíti.
Az elnökhelyettes felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A NAIH személyi állománya
köztisztviselőkből és munkavállalókból áll, akik felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.