VII.

AZ ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK

1. Elméleti alapok

Az úgynevezett szabályozó közigazgatási hatóságok tevékenysége nem csupán a hatósági

tevékenységben merül ki, hanem kiterjed a szabályozásra, a jogalkotásra is. A szabályozó közigazgatási
hatóságok következésképpen olyan közigazgatási szervek, amelyek különös hatáskörrel rendelkeznek,
vagyis tevékenységük egy szakigazgatási ágazatra korlátozódik, amelyen belül feladat- és hatáskörük
pontosan definiált és a hatósági tevékenység mellett jogszabály-alkotási jogosultsággal is rendelkeznek.
A végrehajtó hatalom szervei. Ezt támasztja alá tevékenységük jellege is, jelesül a hatósági tevékenység.
E szervek vezetőjét általában a kormányfő vagy az államfő nevezi ki határozott időre, de a megbízás
visszavonására nincs lehetőség.

2. Nemzetközi kitekintés

A széles körű autonómiával rendelkező közigazgatási hatóságok kialakulása és jelenléte az Amerikai

Egyesült Államokhoz köthető. Itt már a 19. században megjelent az ún. admistrative power teóriája.
Ennek értelmében a három államhatalmi ág mellett kialakult egy negyedik, az administrative power,
amely végső soron az elnököt illeti meg, de gyakorlása független nagy közigazgatási bizottságokhoz
köthető. Az első ilyen közigazgatási bizottság az 1887-ben létrehozott Interstate Commerce Commission,
amelyet eredetileg a vasútépítés szabályozására hoztak létre. 1941-ben már 51 rendeletalkotásra
jogosult szervezet működött szövetségi szinten. Talán a legismertebb független szabályozó hatóság az
1913-ban létrehozott Federal Reserve Board, de legalább ilyen ismertségnek örvend a NASA is.
Számos állam alkotmánya keretjelleggel lehetőséget biztosít az autonómiával rendelkező és szabályozó
jogkörrel rendelkező közigazgatási szervek létrehozására anélkül, hogy részletes rendelkezéseket
tartalmazna. Ilyen az osztrák alkotmány, amely kimondja, hogy valamennyi igazgatási hatóságot
megilleti saját hatáskörén belül a rendeletkibocsátás joga. A finn alkotmány szerint törvény
felhatalmazására a köztársasági elnökön, a kormányon és a minisztereken kívül más hatóságok jogi
szabályokat fogadhatnak el meghatározott ügyekben, amennyiben ennek különleges oka van. Nem
ennyire egzakt a holland alkotmány, amely törvénnyel vagy törvény alapján lehetővé teszi foglalkozási
és szakmai szövetségek és más köztestületek alapítását és feloszlatását. Az ír alkotmány lehetővé teszi,
hogy törvény rendelkezzen másodlagos törvényalkotás létrehozásáról vagy elismeréséről, és ezek
feladat- és hatásköréről. Németország alaptörvénye önálló szövetségi hatóságok létrehozására ad
felhatalmazást azon ügyek tekintetében, amelyekben a Szövetségnek van törvényhozói hatásköre. A svéd
alkotmány az állam valamennyi közigazgatási szervét a kormány alárendeltségébe rendeli, azzal a
kivétellel, ha a kormányzás szerkezetéről szóló törvény vagy mástörvény a törvényhozó testület alá
rendeli. A szlovák alkotmány törvényi felhatalmazáshoz köti a minisztériumok és az államigazgatás más
szerveinek általánosan kötelező rendeletalkotási jogát. görög alkotmány kifejezetten nevesíti a
független hatóságot. A lengyel alkotmány egy önálló szabályozó hatóságot nevesít, a Nemzeti Rádió és
Televízió Tanácsot.

3. Az önálló szabályozó szervek kialakulásához vezető jogfejlődés

Ez a típusú közigazgatási szerv Magyarországon nem rendelkezik hosszú múlttal. Tekintettel az 1989
előtti államszervezeti modell erősen centralizált jellegére, a rendszerváltás előtt autonóm közigazgatási
hatóságokról nem beszélhetünk. Az első kivételt jelentő szervezeteket az Állami Bankfelügyelet, majd
jogutódja, az 1997-ben létesített Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank
jelentette. Történeti előzménynek tekinthetjük a Magyar Energia Hivatalt is, amely hatósági
tevékenysége körében általános jellegű hatósági előírásokat állapíthatott meg.
A kormányzati hierarchia rendszeréből kivett központi államigazgatási szervek létrehozására a
rendszerváltás után hazánkban is jellemző volt az esetlegesség és a koncepció hiánya. Ezen a helyzeten a
központi államigazgatási szervekről valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2006. évi LVIl törvény változtatott, amely új központi államigazgatási szervtípust intézményesített
autonóm államigazgatási szerv elnevezéssel.

4. Az önálló szabályozó szervek hatályos jogi szabályozása

Az Alaptörvény az Országgyűlésre bízza, hogy sarkalatos törvényekben hozza létre ezeket a szerveket. Az
önálló szabályozó szerv az Alaptörvény szerint a végrehajtó hatalom körébe tartozó feladat és
hatáskörök ellátására és gyakorlására hozható létre, az Országgyűlésnek alárendelve működik és
vezetőjének rendeletalkotási, azaz jogszabály-alkotási jogosultsága van. A végrehajtó hatalom körébe
tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhatók létre. Az önálló szabályozó szerv
egyszemélyi vezetés alatt áll. Vezetőjét - sarkalatos törvényben meghatározott - időre a miniszterelnök
vagy a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az önálló szabályozó szerv vezetőjének
éves beszámolási kötelezettsége van, tevékenységéről az Országgyűlésnek kell beszámolnia. Az önálló
szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

5. Az önálló szabályozó szervekről szóló sarkalatos törvények

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot az Országgyűlés a

médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvénnyel hozta létre.
Kizárólag a törvénynek van alárendelve. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata a hírközlési
piac zavartalan működésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének,
továbbá a tisztességes, hatékony verseny fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési
ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak
megfelelő magatartásának felügyelete.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, amely
megbízatás lejártakor újra kinevezhető. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé olyan személy
nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, felsőfokú
végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, elektronikus hírközléssel
összefüggő közgazdasági, jogi, műszaki vagy vezetői, illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
jogállását tekintve az állam villamosenergia-, földgáz- és távhő-ellátással, valamint víziközmű-
szolgáltatással és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos
feladatait ellátó önálló szabályozó szerv. Önállóságának biztosítéka, hogy csak jogszabálynak van
alárendelve. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) egyszemélyi vezetés alatt áll,
vezetője a Hivatal elnöke, akit a miniszterelnök hét évre nevez ki, egy alkalommal ismételten
kinevezhető. Az elnök a Hivatal tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogalkotási és felügyeleti tevékenységet lát el. Jogalkotásra a
Hivatal elnöke jogosult, rendeletet a 2013. évi XXII. törvényben meghatározott tárgykörökben alkothat.