V.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

1. Az alkotmánybíráskodás fogalma, kezdetei, történeti fejlődése

Az alkotmánybíráskodás mint alkotmányvédelem alapvetően a kanális alkotmány védelmét jelenti. Az

alkotmánybíráskodás fő funkciói:

1. Normakontroll, azaz a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata. A vizsgálat arra irányul, hogy a

jogi norma összhangban áll-e az alkotmány rendelkezésével.

2. Alapjogi bíráskodás, vagyis az alapvető jogok védelme, amely révén egyedi alapjogsérelem
orvoslására kerül sor.

3. Az alkotmány autentikus értelmezése.

Az alkotmánybíráskodás fő funkciói mellett beszélhetünk úgynevezett speciális funkciókról is. Ilyen

speciális funkciók például: a nemzetközi jog elsődlegességének biztosítása, a hatásköri bíráskodás,
állambíráskodás, azaz a vezető állami tisztségviselők jogi felelősségre vonása, választási bíráskodás.

Történetileg az alkotmánybíráskodásnak két alapvető modellje alakult ki: az amerikai és az európai

modell. Az alkotmánybíráskodás amerikai modelljének kezdetei az Egyesült Államok Legfelsőbb
Bíróságának 1803-as ítéletétől (Marbury v. Madison) eredeztethető. Az ítéletben az amerikai
Legfelsőbb Bíróság elnöke fogalmazta meg a bíróságok jogát arra, hogy a Kongresszus által elfogadott
valamely törvény alkalmazását mellőzhessék, amennyiben az ellentétben áll a bíróság
alkotmányértelmezésével. Mivel az alkotmánnyal ellentétes törvény „nem jog", ezért azt amerikai
bíró nem alkalmazhatja. Az amerikai rendszer mindig konkrét ügyekhez kapcsolódik és a rendes
bíróságok végzik ennek során a törvények alkotmányossági vizsgálatát.304 Ezért nevezik ezt a
modellt az alkotmánybíráskodás decentralizált modelljének is. Európában Hans Kelsen osztrák
jogtudós elméletének hatására 1920-ban felállították az osztrák Legfelsőbb Alkotmánybíróságot. Ettől
kezdve beszélhetünk Európában alkotmánybíráskodásról. Az alkotmánybíráskodás centralizált
modelljének legfőbb jellemzője, hogy a rendes bíróságok nem dönthetnek alkotmányossági
kérdésekben, legfeljebb felterjesztéssel fordulhatnak az alkotmánybírósághoz. Az alkotmánybíróság
döntése kötelező a rendes bíróságokra.

2. Az Alkotmánybíróság megjelenése Magyarországon

Még a közjogi rendszerváltást ténylegesen megvalósító 1989. évi XXXI. törvény előtt, de már annak
előfutáraként jelent meg az 1989. évi I. törvény az Alkotmánybíróság felállításáról. Ez az intézmény
azonban még korántsem volt megfeleltethető a mai Alkotmánybíróságnak, tudniillik megsemmisíteni
csak a törvény alatti alkotmánysértő jogszabályokat, illetőleg jogi iránymutatásokat volt jogosult, az
alkotmánysértő törvények esetében csupán azok végrehajtását függeszthette fel. Az
Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés. Az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az
Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, a testület
1990. január l-jén kezdte meg működését.

3. Az Alkotmánybíróság jogállása és szervezete

Az Alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelemének legfőbb szerve. Az

Alaptörvény 24. cikke tartalmazza az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat. A
működés törvényi kereteit az Alkotmánybíróságról szóló új, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság 15 tagból álló testületi szerv. Tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával 12 évre választja. Az Abtv. kizárja az alkotmánybírák újraválasztásának
lehetőségét. Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg az
Alkotmánybíróság tagjai közül. Az alkotmánybírák függetlenek, csak az Alaptörvénynek és a
törvényeknek vannak alárendelve. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
folytathatnak politikai tevékenységet. Alkotmánybíróvá a 45. életévüket betöltött, kiemelkedő
elméleti tudással (egyetemi tanár vagy MTA doktora) vagy húszévi, jogi területen folytatott szakmai
gyakorlattal rendelkező jogászok választhatók.

Az Abtv. alapján az alkotmánybírákat mentelmi jog illeti meg, ami alapján az alkotmánybíró az
alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény vagy
vélemény miatt bíróság vagy hatóság előtt nem vonható felelősségre. Az Alkotmánybíróságban
betöltött tagság megszűnik:

 a 70. életév betöltésével,

 a megbízatási időtartam leteltével,
 halállal,
 lemondással,
 összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával,
 ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
 felmentéssel vagy
 kizárással.

Az Alkotmánybíróság elnökének főbb feladatai a következők:

 összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat

biztosításában,
 összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését,
 meghatározza a teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét,
 meghatározza az Alkotmánybíróság által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének
ütemezését, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését,
 kijelöli az előadó alkotmánybírót,
 képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság
előtt.

4. Az Alkotmánybíróság feladat és hatáskörébe tartozó eljárások

Előzetes normakontroll: Az előzetes normakontroll keretében az Alkotmánybíróság bizonyos jogi

normákat még hatálybalépésük előtt vizsgál meg és dönt az alkotmányosságukról. Célja a jogrendszer
alkotmányellenes normával való bővülésének megakadályozása. Az Alkotmánybíróság az
Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett
törvényeket. Előzetes normakontrollt a köztársasági elnök, a törvény kezdeményezője, a Kormány
vagy az Országgyűlés elnöke indítványára az Országgyűlés kezdeményezhet.

Utólagos normakontroll: Az Alkotmánybíróság az utólagos normakontroll keretében a már hatályba

lépett vagy kihirdetett jogi normák alkotmányossági ellenőrzését végzi. Az utólagos normakontrollnak
két fajtája létezik:

 utólagos absztrakt normakontroll: ez olyan esetekben teszi lehetővé a jogszabály

Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben bírói
eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem nem következett be,
 utólagos konkrét normakontroll: ennek során az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben
alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabályt vizsgálja.

Alkotmányjogi panasz: ez az eljárás elsődlegesen az alapjogok védelmét szolgálja. Ezért fő

sajátossága, hogy az alapvető jogaiban megsértett személy- jogosult alkotmányjogi panasszal fordulni
az Alkotmánybírósághoz, és ügyének kivizsgálását kérni. Az Abtv. alapján az alkotmányjogi panasznak
három fajtáját lehet megkülönböztetni:

1. Alkotmányjogi panasszal kérhet normakontrollt az Alkotmánybíróságtól az, akinek az

ügyében a bíróság alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmazott. Ezen eljárás keretében az
ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára kerül sor.
2. A normakontrollra irányuló alkotmányjogi panasz akkor is előterjeszthető, ha az alaptörvény-
ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói
döntés nélkül következett be a jogsérelem.
3. Az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhat az
érintett, ha az ügy érdemében hozott döntés az Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az
alkotmányjogi panasznak ez a típusa az Alkotmánybíróság számára lehetővé teszi, hogy az
egyedi ügyben hozott bírói döntés Alaptörvénybe ütközését megvizsgálja.

Az alkotmányjogi panasz mindhárom esetben csak akkor terjeszthető elő, ha:

- az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs

számára biztosítva, továbbá
- a sérelmezett döntés kézbesítésétől számítva még nem telt el 60 nap.

Az Alkotmánybíróság határozatainak jogkövetkezményei: Ha az Alkotmánybíróság a hatályos

jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy
jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti. Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei
gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-
ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére.

A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: Az Alkotmánybíróság Alaptörvényben rögzített feladata

biztosítani, hogy Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes jogszabályok ne legyenek a
jogrendszerben. Az Alkotmánybíróság a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a
jogegységi határozatok nemzetközi szerződésbe ütközését egyrészt az országgyűlési képviselők
egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa
indítványára, másrészt bírói kezdeményezésre, harmadrészt hivatalból vizsgálja.

Egyéb hatáskörök:

- A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárás lefolytatása.

- Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény
megfogalmazása.
- A hatásköri összeütközés feloldása.
- Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata.

5. Az Alkotmánybíróság működési rendje és eljárási szabályai

Az Alkotmánybíróság legfontosabb döntéshozó szerve a teljes ülés, amelynek az összes

alkotmánybíró a tagja. A személyi döntéseket ide nem értve, a döntéseket nyílt szavazással,
szótöbbséggel hozza meg. Kizárólag a teljes ülés hatáskörébe tartozik az előzetes normakontroll
indítvány, a köztársasági elnök tisztségétől történő megfosztása iránti indítvány, az Alaptörvény
értelmezésére irányuló indítvány elbírálása, valamint az alaptörvény-ellenes és nemzetközi
szerződésbe ütköző törvény megsemmisítéséről szóló döntés meghozatala. Az Alkotmánybíróság
hatásköreit gyakorolja továbbá a teljes ülés által létrehozott három öttagú tanács és az
Alkotmánybíróság elnöke által kijelölt két egyesbíró is. Az öttagú tanácsok minden olyan ügyben
eljárhatnak és dönthetnek, amelyek nem tartoznak a teljes ülés hatáskörébe. Az egyesbírók pedig a
formai okból befogadhatatlan beadványokat és a megalapozatlan igazolási kérelmeket visszautasító
döntések meghozatalára hivatottak. A törvény részletesen meghatározza az indítvány formai és
tartalmi kellékeit. Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedésként felhívhatja a rendes bíróságot az alkotmányossági
vizsgálat tárgyát képező bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére. Az Alkotmánybíróság az ügy
érdemében, valamint ideiglenes intézkedés tárgyában határozattal, az eljárás során felmerült
minden más kérdésben végzéssel dönt. Ha az Alkotmánybíróság tagja a szavazás során kisebbségben
maradt, és az Alkotmánybíróság döntésével nem ért egyet, különvéleményét jogosult a döntéshez
csatolni. Az Alkotmánybíróságnak a döntés érdemével egyetértő tagja a többségétől eltérő indokait
párhuzamos indokolás formájában jogosult a döntéshez csatolni.