XII.

fejezet
A Magyar Honvédség
Történeti áttekintés: Árpád házi királyok korában két részből állt a haderő: a királyi
haderőből, és a magyar nemesség összes fegyverbíró tagjából. 14. századtól alakul ki a
banderiális hadsereg. Alapja, hogy minden nemes birtokainak nagysága arányában volt
köteles katonát állítani.
Az országnak állandó hadserege 1715 óta van. (1715. évi VIII. törvény)
Nemzeti őrsereg: 1848. évi XXII. tv. (1867. évi XI. tv. függesztette fel)
Honvédelmi Bizottmány: 1848. Tagjai: kormány, az államfő és országgyűlés jogkörét részben
vette át- (mintája a Honvédelmi Tanácsnak)
1867. évi XII. tv. Ausztriával közös haderőt állított fel.
1868. évi XLI. tv. felállította a Magyar Királyi Honvédséget.
A Nemzeti Hadsereget (1919) váltotta fel ismét 1922-ben a Magyar Királyi Honvédség.
1939. évi II. tv, a honvédelmi törvény újra megállapítja az általános hadkötelezettséget,
valamint felállítja a Legfelső Honvédelmi Tanácsot.
Legfelső Honvédelmi Tanács feladata háború vagy fenyegető háborús veszély esetén
megillető kivételes hatalom esetén a honvédelem hathatósabb kielégítése és a szükséges
intézkedések összhangjának biztosítása az Országgyűlés ellenőrzésével.
1464-1945ig a Szent Koronát a koronaőrök védték.
1949-1989 Magyar Néphadsereg
1989-től A honvédelmet ismét a Magyar Honvédség látja el
1999 NATO csatlakozás
2004-ben megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat békeidőben.

A fegyveres és rendvédelmi szervek szabályozása az Alaptörvényben:

A Magyar Honvédség" (45. cikk),
Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség.
Alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak
katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartói
feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius
tevékenység végzése. Új eleme a szabályozásnak a korábbiakhoz képest, hogy
közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeinek elhárításában és
felszámolásában.
A Magyar Honvédség irányítása az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi
Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult.
Működését a Kormány irányítja.
A honvédelmi igazgatás rendjét a honvédelemről és a Magyar Honvédségről,
valamint a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szóló 2011. évi
CXIII. törvény (Hvt.) határozza meg.
A honvédelmi igazgatás a közigazgatás szervezet része. Az igazgatás rendszere
központi, területi és helyi igazgatásból áll.

Az Országgyűlés:
 határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről ;
  különleges jogrendet érintő döntéseket hoz, így a megelőző védelmi helyzet esetén a
hadkötelezettség bevezetéséről;
 a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
 a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi
állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyar
ország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról;
megállapítja Magyarország biztonság- és védelempolitikájának alapelveit, valamint
az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit, azaz
elfogadja a honvédség hosszú távú fejlesztési irányait;
 megállapítja a Honvédség részletes bontású létszámát, ide értve az önkéntes
tartalékosokat is, főbb haditechnikai eszközeit, biztosítja az ezekhez szükséges
anyagi forrásokat (az éves költségvetési törvényben);
 az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága (jelenleg a Honvédelmi
és Rendészeti Bizottság) folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség
 feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a
rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.

A köztársasági elnök:
 különleges jogrendet érintő döntéseket hoz (a rendkívüli és szükségállapot ki
hirdetése, bevezetése és ezekhez a minősített időszakokhoz kapcsolódó jogkö rei, a
Honvédelmi Tanács létrehozása);
 kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
 jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét; kinevezi és
felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét;
 az egységek és elöljárók parancsnokságai vagy vezető szervek részére okirattal
csapatzászlót adományoz.

A Kormány:
 dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó
csapatmozgásáról;
 dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők Országgyűlés felhatalmazása
alapján, illetve az Európai Unió vagy a NATO döntésén alapuló alkalmazásáról,
valamint más csapatmozgásáról;
 a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett haladéktalanul beszámol az
Országgyűlésnek az Országgyűlés, az Európai Unió és a NATO döntése alapján,
valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi
hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése
tárgyában hozott döntéséről;
 meghatározza a honvédelemért felelős miniszter feladatkörét;
 az Országgyűlés elé terjeszti a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló
határozati javaslatot;
 összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati
feladatokat;
 meghatározza a nemzetgazdaság honvédelmi célú felkészítéssel kapcsolatos
 követelményeit, dönt a gazdasági mozgósításról;
 meghatározza és összehangolja a miniszterek és - az autonóm
államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szervek és
egyéb szervek hon védelmi feladatait;
 gondoskodik a Kormány békétől eltérő, valamint a Honvédelmi Tanács működésének
feltételeiről;
 gondoskodik a honvédelmi igazgatásszervei által folytatott döntés-előkészítés és
döntéshozatal infokommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal össze függő
minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról; gondoskodik a NATO
Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról; meghatározza a fegyveres
összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait;
 a köz- és felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés
programjának végrehajtásáról stb.
Összességében a Kormány feladata a Magyar Honvédség működtetése, valamint a haderő
feletti civil kontrollal járó feladatok elvégzése.

A honvédelmi miniszter:
 a miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai fel
adatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős
tagja;
 a miniszter jogköre a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása, a honvédség
 működésének irányítása, a törvényességi felügyelet gyakorlása, és katonai vezetési
funkciót is gyakorol;
 a miniszter a Honvédség irányítását személyesen, vezetését a Honvéd Vezérkar
főnöke útján látja el.

Döntés katonai műveletekben való részvételről:

A Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, valamint a csapatmozgásokról kizárólag az
Országgyűlés dönthet. Ez alól kivétel a nemzetközi szerződés alapján, az Európai Unió és az
Észak-atlanti Szerződés Szervezetének döntésén alapuló alkalmazás és határátlépés.
Ezekben az esetekben a Kormányé a felelősség és a döntés joga.

Honvédelmi kötelezettség:

Magyarország Alaptörvényének XXXI. cikke alapján:

1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az
Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar
állam polgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett
lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése
összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat
teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
 rendkívüli állapot idejére -sarkalatos törvényben meghatározottak szerint
-honvédelmi munkakötelezettség írható elő.
5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében -sarkalatos
törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő.
6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos tör
vényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás
teljesítésére kötelezhető.

Személyes honvédelmi kötelezettség a következőket jelenti:

o hadkötelezettség (csak rendkívüli állapot idején, illetve az Országgyűlés külön
döntése alapján megelőző védelmi helyzetben áll fenn);
o honvédelmi munkakötelezettség (rendkívüli állapot esetén);
polgári védelmi kötelezettség.
A hadkötelezettség csak a magyar állampolgár férfiak (18 éves kortól a 40. év betöltéséig)
kötelezettsége.
A honvédelmi munkakötelezettség a nagykorú magyar állampolgár férfiakra és nőkre
vonatkozik, őket korhoz, egészségi állapothoz és végzettséghez kötötten kötelezi.
A polgári védelmi kötelezettség a nagykorú (18 éves korról 65. éves korig) magyar
állampolgár férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. Nemcsak rendkívüli állapotban, ha nem
békeidőben is elrendelhető
Vagyoni szolgáltatás (anyagi szolgáltatási és gazdasági szolgáltatási) kötelezettség. A
Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személyek, állampolgárságukra
való tekintet nélkül, valamint jogi személyek vagyoni szolgáltatásként gazdasági és anyagi
szolgáltatásra kötelezhetők honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása
érdekében.

,,A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok'' (46. cikk),

Rendészet történeti áttekintés:

A rendészet közigazgatási tevékenység, amelyet az állam belső rendje, a közbiztonság,
közrend védelme érdekében meghatározott közigazgatási szervek látnak el. Feladatuk a
rendvédelem: az állam törvényes belső rendjének, a közrend és a közbiztonság őrzése. A
rendészeti közigazgatás legfontosabb szerve a rendőrség.
1849-ig vármegyei, kiváltságos kerületi és városi önkormányzati szervek látták el a rendészeti
feladatokat.
1881-ig csendbiztosok.
1881-ben felállították a Magyar Királyi Csendőrséget. 1945-ben oszlatták fel.
1919-ben felállították az országos és egységes szervezetű Magyar Királyi Államrendőrséget.
1945 Magyar Államrendőrség (MK 1945/26)
A rendőrség feladatkörének alkotmányos szintű szabályozása az alkotmány 1989. évi
XXXI. törvénnyel történő módosításával valósul meg. A rendőrség szervezeti rendszerét
és feladatkörét a hatályos 1994. évi XXXIV. törvény szabályozza.
Az Alaptörvény mindkét szervezet vonatkozásában funkcionális, feladatköri meghatározással
él: a rendőrség alapvető fel adata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a
közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. (Az államhatár védelme a
Magyar Honvédség kötelessége). A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését a
Kormány irányítja.
A rendőrség az államigazgatás részeként bűnmegelőzési, bűnüldözési, állam igazgatási és
rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
Fegyveres testület, amelynek feladata a rendészeti igazgatáson belül a közrend és a
közbiztonság védelme a jogszabályban meghatározott hatáskörben. A rendőrségi törvény
(1994. évi XXXIY. törvény) alapján a rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott
feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a
bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzés.
Működését a rendészetért felelős miniszter (belügyminiszter) felügyeli
A rendőrség szervezetét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
(ORFK), továbbá a belső bűnmegelőzési és belső bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
valamint a terrorizmust elhárító szerv (TEK) alkotja.

Nemzetbiztonsági szakszolgálat:
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata Magyarország függetlenségének és törvényes
rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése
Magyarország nemzetbiztonsági szolgálata a három polgári nemzetbiztonsági
szolgálatból: Informáci6s Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatot ellátó Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatb6l áll.
Az Informáci6s Hivatal feladatköre többek között: megszerzi, elemzi, értékeli és
továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg
külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá
Magyar ország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatkörébe tartozik: felderíteni és elhárítani a
Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét
sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet, továbbá
felderíti és elhárítja a Magyar ország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel
történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatáskörébe tartozik a jogszabályok keretei között a
titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel -
írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos
adatszerzésre feljogosított szervek tit kos információgyűjtő valamint titkos adatszerző
tevékenységéhez
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatkörének része:
a) felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
b)felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását,
honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
e) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a
külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai
elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat
A nemzetbiztonsági szolgálatok működését és szervezetét miniszter felügyeli és az
Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését, irányítását és ellenőrzését a
nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szabályozza.
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.