VI.

A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁS

1. A központi közigazgatás fogalma

Központi közigazgatásnak azokat a közigazgatási szerveket nevezzük, amelyek országos illetékességgel

rendelkeznek, vagyis tevékenységüket az egész ország területén jogosultak kifejteni, döntéseik
érvényesülnek az egész ország területén. A közigazgatás fogalma: a végrehajtó hatalom részeként, de a
kormányzástól megkülönböztetve, az állam magjaként megjelenő komplex igazgatási tevékenység, amely
a törvényeknek alávetetten más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által, közszolgáltatások
nyújtásának megszervezésével, illetve az állam impérium birtokában végzett igazgatással az állam
feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi.
A közigazgatási szerveket jogszabály hozza létre. A közigazgatás szervezetrendszere a hierarchia elve
szerint épül fel, azonban vannak egymással mellérendelt viszonyban álló közigazgatási szervek is. A
központi közigazgatási szervek közül az autonóm államigazgatási szervek, a helyi igazgatás szervei közül a
helyi önkormányzatok más közigazgatási szervekhez való viszonyát jellemzi a mellérendeltség.

2. A központi közigazgatás alaptörvényi és törvényi szabályozása

A központi közigazgatás szervezetét az Alaptörvény részletesen nem szabályozza. Néhány, a központi

közigazgatásra vonatkozó szabályt rögzít. Közigazgatási szerveket jogszabállyal lehet létrehozni és e
létrehozásra vonatkozóan két alkotmányos alaptétel állítható szembe. Egyrészt a Kormány
felhatalmazást kap arra, hogy a felelősségi körébe tartozó közigazgatási feladatokat a politikai
elképzelései szerint kialakított szervezeti struktúrában lássa el, szervezze meg. Az így létesített
közigazgatási, valójában államigazgatási szerveket pedig irányítja. Ugyanakkor a kormányzás, azon belül a
kormányzati szervezetrendszer kialakításának letéteményese az Országgyűlés, amely Alaptörvényben
kapott felhatalmazás alapján törvényalkotás útján hozza lécre a legfontosabb közigazgatási szerveket és
határozza meg működésük főbb szabályait.
Jelentős továbbá a Kormány szervezetalakítási tevékenysége eredményeképpen létrehozott
kormányrendeletek száma is. A szervezetek belső működését pedig ennél is alacsonyabb szintű
jogforrások szabályozzák. Általános szabályként érvényesül, hogy a központi államigazgatási szervek
egyszemélyi vezetés alatt állnak, ha törvény eltérően nem rendelkezik, vagyis kivételesen a szervet
vezetheti testület is.

3. A központi közigazgatás szervezete

A központi közigazgatás szervezetéről rendelkező 2010. évi XLIII. törvény felsorolja a központi
közigazgatási szerveket, illetve szervtípusokat. A törvényi felsorolás szerint központi államigazgatási
szervek az alábbiak:
 a Kormány
 a kormánybizottság
 a Miniszterelnökség
 a minisztérium
 az autonóm államigazgatási szerv
 a kormányhivatal
 a központi hivatal
 a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
 az önálló szabályozó szerv.
A Kormány szervei cím alatt a törvény a kabinet, valamint egyéb javaslattevő, véleményező vagy
tanácsadói tevékenységet végző testület létrehozását teszi lehetővé. Nevesíti továbbá a kormánybiztos
és a miniszterelnöki biztos intézményét.
A Kormány, a Miniszterelnökség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mellett a törvény nevesíti az
autonóm államigazgatási szerveket (Közbeszerzési Hatóság, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Gazdasági
Versenyhivatal és Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság), a kormányhivatalokat
(Központi Statisztikai Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
Nemzeti Adó- és Vámhivatal), a rendvédelmi szerveket (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet,
hivatásos katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és az önálló szabályozó
szerveket (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal).

4. A Kormány

A Kormány alkotmányos helyzete: Magyarországon a Kormány jogállását az Alaptörvényben is rögzített

kettős funkciója határozza meg. Egyrészt a közigazgatás legfelsőbb szerveként az államigazgatási
szervezetrendszer csúcsán helyezkedik el, felelős annak tevékenységéért. Másrészt kormányzati
szerepkört tölt be az államhatalmi ágak megosztásának és egyensúlyának elve alapján. Fő feladatát az
ország fejlődését meghatározó törvényjavaslatok kidolgozása és a törvények végrehajtása képezi. A
Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll, a miniszterek egymással egyenrangúak.
Amennyiben az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben kinyilvánítja a bizalmatlanságát, vagy a
miniszterelnök lemond a tisztségéről, a Kormány egészének megszűnik a megbízatása. A miniszterelnök
választja ki a minisztereket, az ő javaslata alapján nevezi ki és menti fel őket a köztársasági elnök.
A Kormány - mint a végrehajtó hatalom letéteményese - önálló jogalkotó hatáskörrel rendelkezik
funkcióinak teljesítése során.
A Kormány és az Országgyűlés viszonya: az Alaptörvény pontosító, korszerűsítő és megújító
rendelkezéseket tartalmaz, amikor
 a bizalmi kapcsolaton alapuló kormányzati felelősséget,
 a miniszterelnök Kormányon belüli meghatározó szerepét, illetőleg
 a Kormány és a parlament integrációs ügyekben való relációját szabályozza.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány lényege egy negatív eljárás - a miniszterelnöktől történő
bizalommegvonás - és egy pozitív eljárás - az indítványozók konszenzusa az új miniszterelnök-jelölt
személyét illetően - összevonása, együttes megnyilvánulása. A jogi konstrukció a kormányzás stabilitását
azáltal biztosítja, hogy egyrészt a Kormány megbuktatása és az új kormányfő megválasztása időben nem
válik el egymástól, megakadályozva ezáltal egy elhúzódó kormányválság kialakulását.
A kormány tagjai - a miniszterelnök és a miniszterek: A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági
elnök javaslatára választja meg. A köztársasági elnök a javaslatát,
 ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt
meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
 ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a
megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés
a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki.
Miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán
választható személy. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének
szavazata szükséges. A miniszterelnök megbízatása megszűnik
 az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
 ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt
választ;
  ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel
szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
 lemondásával;
 halálával;
 összeférhetetlenség kimondásával;
 ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
A miniszterrel szembeni esetleges parlamenti bizalomvesztés többnyire a miniszterelnök mérlegelésének
függvényében érvényesíthető. A miniszterek a kormányzati munka során a kormányfőnek, mint a
kormányzati politikát meghatározó személynek is beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
A kormány feladat- és hatásköre : A végrehajtó hatalom legfőbb szerve Magyarországon a Kormány. A
Kormány feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem
utal más szerv jogkörébe. A közigazgatás legfőbb szerve, államigazgatási szerveket hozhat létre. A
Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján
rendeletet alkot, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Kormány működésének formái és szabályozása: A Kormány működését alacsonyabb szintű
jogforrások szabályozzák. Az Alaptörvény sem a Kormány működését, sem annak formáit nem
szabályozza. A Kormány működésének részletes szabályait maga a Kormány határozza meg
ügyrendjében. Formáját tekintve ez kormányhatározat, vagyis a szabályozás nem jogszabályi szintű. a
Kormány rendszeresen - általában hetenként - tart ülést. Feladat- és hatáskörét testületként gyakorolja a
miniszterelnök vezetésével. Törvény mondja ki ugyanakkor, hogy a Kormány ülései nem nyilvánosak,
kivéve, ha a miniszterelnök ettől eltérően rendelkezik. A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban
kell rögzíteni. A Kormány ülésének elsősorban az a célja, hogy döntéseket hozzon. A Kormány ülését a
miniszterelnök vezeti. Akadályoztatása esetén ezt a feladatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter
látja el. A döntéshozatal feltétele a határozatképesség. A Kormány akkor határozatképes, ha tagjainak
több mint fele jelen van. A Kormány döntése formáját tekintve rendelet, határozat, irányelv vagy elvi
állásfoglalás.
A Kormány törvényben nevesített szervei többségében testületek, mint a kabinet, a kormánybizottság és
a Kormány ügyrendjében intézményesített közigazgatási államtitkári értekezlet. A törvény által
nevesített segédszerve még a Kormánynak a kormánybiztos. A kormánybiztost a Kormány nevezi ki a
közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára, normatív határozattal. Tevékenységét a miniszterelnök
irányítja. Kormánybiztos miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó vagy kiemelt
fontosságú, a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki. A kormánybiztos több
igazgatási ágazathoz tartozó államigazgatási szerv tevékenységét is irányíthatja vagy koordinálhatja a
Kormány nevében.

5. A Kormány működését közvetlenül segítő igazgatási szervek

A Miniszterelnökség: A Miniszterelnökségre vonatkozó legfontosabb szabályokat a 2010. évi XLIII.

Törvény határozza meg. Rendelkezik a szervezeti felépítéséről és vezetési struktúrájáról. a
Miniszterelnökséget a miniszterelnök irányítja és államtitkár, nevezetesen a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár vezeti. Szervezeti felépítését a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet a
miniszterelnök ad ki. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő
államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a Kormány általános politikájának
meghatározásában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat.
A Kormány testületi segédszervei:
- A kabinet: A 2010. évi XLIII. törvény felhatalmazást ad a Kormánynak kabinetek létrehozására. A kabinet
a Kormány ülései előtt állásfoglalást ad kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy
nemzetbiztonsági ügyekben. Funkciója elsődlegesen a koordinációban jelölhető meg. Tagjai a
feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek.
- A kormánybizottság: A kormánybizottság is a Kormány azon segédszervei közé tartozik, amelyek
tevékenysége több igazgatási ágazatot érintő ügyekre terjed ki. Következésképpen az igazgatási ágazatok
közötti együttműködés koordinálásában kap szerepet. Kormánybizottságot a Kormány hozhat létre -
rendelettel vagy normatív határozattal - a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét
érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására. A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben
érintett miniszterek.
- A közigazgatási államtitkári értekezlet: A Kormány döntéseit előkészítő legjelentősebb szakmai
segédszerv a közigazgatási államtitkári értekezlet. Feladatát az intézményesítő kormányhatározat a
Kormány üléseinek előkészítésében jelöli meg, és a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő
testületeként nevezi meg, amely a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező,
egyeztető és ellenőrző fórumaként működik.
- Egyéb testületi segédszervek: A 2010. évi XLIII. törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy normatív
határozattal egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületeket hozzon
létre. E testületek tagjait, valamint az azok ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a
testületeket létrehozó normatív kormányhatározatok jelölik ki. A teljesség igénye nélkül néhány példa
ilyen testületekre:
 Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság
 Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság
 Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság
 Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság.

6. A Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek

A minisztériumok: Magyarország szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumai a következők:

Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi
Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági
Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Minisztériumot az Országgyűlés hozhat létre
törvénnyel, következésképpen megszüntetéséről is törvényben kell rendelkezni. Tehát a Kormány maga
nem, hanem a kormánypárti parlamenti képviselők többségének, vagyis az Országgyűlés támogatásával
alakíthatja ki a minisztériumi struktúrát a politikai programjának megfelelően.
A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű
államigazgatási szerv. A 2010. évi XLIII. törvény rendelkezése szerint a minisztériumot a miniszter vezeti.
A minisztert a minisztérium vezetésében közvetlenül az államtitkár és a közigazgatási államtitkár segíti,
tevékenységüket a miniszter irányítja. A miniszter, az államtitkár és a közigazgatási államtitkár, valamint
a szintén a minisztériumokban működő helyettes államtitkár állami vezetők. Az állami vezetők körén
belül a miniszter és az államtitkár politikai vezetők, míg a közigazgatási államtitkár és a helyettes-
államtitkár szakmai vezetők. A minisztériumban működő politikai vezetők megbízatása a Kormány
megbízatásához kötött, ezzel szemben a szakmai vezetőket határozatlan időre nevezik ki. Az államtitkár
a miniszter teljes jogkörű helyettese. A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt vezeti a
minisztérium hivatali szervezetét. Minden minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet.
A helyettes államtitkár a szakmai munkát irányítja a minisztériumon belüli szakmai munkamegosztás
rendjének megfelelően. Általában egy államtitkár több, az ágazatában működő helyettes államtitkár
munkáját irányítja, ezért helyettes államtitkárból több is van a minisztériumban. Kiemelt fontosságú, a
miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására a miniszter normatív utasítással miniszteri biztost
nevezhet ki. Miniszteri biztossá kinevezhető államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes
államtitkár is az eredeti feladatkörével összefüggő feladat ellátására.
A kormányhivatalok: A hatályos szabályozás, a 2010. évi XLIII. törvény IV. fejezete a központi közigazgatás
két szervtípusát nevesíti, a kormányhivatalt és a központi hivatalt. A kormányhivatalokat törvény
hozhatja létre, következésképpen megszüntetésük, átalakításuk is törvényhozás útján lehetséges. A
kormányhivatalok a Kormány irányítása alatt működnek, felügyeletüket a miniszterelnök által kijelölt
miniszter látja el. A kormányhivatal egyszemélyi vezetés alatt áll. Vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki és
menti fel a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára.
A központi hivatalok: A központi hivatalokat nem törvény, hanem kormányrendelet hozza létre.
Következésképpen ezek a központi közigazgatási szervek a Kormány szervezetalakítási jogkörébe
tartoznak. A központi hivatalok szervezeti felépítésére is jellemző a hierarchia. Szervezeti és működési
szabályzatukat az irányítást ellátó miniszter határozza meg normatív utasítás formájában. A központi
hivatal egyszemélyi vezetés alatt áll. Vezetője államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. A vezetőt
az irányítást ellátó miniszter nevezi ki és menti fel. Központi hivatal például a Nemzeti Munkaügyi Hivatal
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, stb.

7. Az autonóm államigazgatási szervek

Fogalma és kialakulása: ezek olyan központi közigazgatási szervek, amelyek nagyfokú önállósággal
rendelkeznek, s nem tartoznak a kormány alárendeltségébe. Az autonóm központi szervek elsősorban
hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek, amelynek során a mindennapi politikai eseményektől
mentesen szakmai szempontok szerint kell közérdekű és jogszerű döntéseket hozniuk.
Hatályos jogi szabályozásuk: Valamennyi autonóm államigazgatási szervről, így létrehozásukról,
jogállásukról, valamint feladat- és hatáskörükről külön törvények rendelkeznek. Ezek- és a rájuk
vonatkozótörvények - az alábbiak:
 Közbeszerzési Hatóság (2011. évi CV!Il törvény)
 Egyenlő Bánásmód Hatóság (2003. évi CXXV. törvény)
 Gazdasági Versenyhivatal (1996. évi LV!l törvény)
 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (2011. évi CX!l törvény)
 Nemzeti Választási Iroda (2013. évi XXXVI. törvény).
Közös jellemzőjük, hogy nem a Kormány, hanem az Országgyűlés ellenőrzése alatt működnek. Az
önállóság elengedhetetlen feltétele a vezető függetlensége, megbízásának, elmozdításának és
beszámoltatásának szabályai.